VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

EGYIDEJŰLEG ZAJLÓ ÉRTÉKELÉSHEZ ÉS HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a tervezett kezdeményezésről és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

A szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére és energiacímkézésére vonatkozó követelmények

Vezető főigazgatóság – felelős egység

Energiaügyi Főigazgatóság, B.3 egység – Épületek és termékek

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság végrehajtási rendelete a szilárd tüzelésű kazánok környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapításáról

A Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete a szilárd tüzelésű kazánok energiacímkézésére vonatkozó követelmények megállapításáról

Indikatív ütemterv

Az elfogadás 2024 negyedik negyedévében várható

További információk

http://ec.europa.eu/energy/hu/topics/energy-efficiency/energy-efficient-products

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem befolyásolja a Bizottságnak a kezdeményezés folytatására vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, értékelés, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A környezettudatos tervezés és az energiacímkézés hozzájárulnak az európai zöld megállapodás 1 energiával kapcsolatos termékekre vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához. A primerenergia-felhasználás és az energiaimport mérséklésével elősegítették a fogyasztók energiaszámláinak csökkenését, és javították az Unió ellátásbiztonságát. Az üvegházhatású gázok kibocsátását szintén csökkentették, ezzel költséghatékonyan enyhítve az éghajlatváltozást, mivel a megspórolt energiaköltségek ellensúlyozzák a szükséges beruházásokat. Ezenkívül segítették az olyan eszközök, mint a szilárd tüzelésű kazánok szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentését, ezzel hozzájárulva a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósításához. A meglévő intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy azok a technológiai és piaci fejlemények fényében relevánsak, hatékonyak és eredményesek maradjanak. A Bizottságnak a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkaterve 2 magában foglalja a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó környezettudatos tervezési és energiacímkézési intézkedések felülvizsgálatát. A terv azt is hangsúlyozza, hogy a környezettudatos tervezésnek és az energiacímkézésnek jobban hozzá kell járulnia a körforgásos gazdasághoz, például az anyaghatékonysági kérdések (úgymint a tartósság, a javíthatóság és az újrafeldolgozhatóság) szisztematikusabb kezelése révén.

Értékelés

Az értékelés a 2015. június 1. óta az uniós piacon forgalomba hozott szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozó jelenlegi környezettudatos tervezési és energiacímkézési intézkedések teljesítményét fogja vizsgálni. Az értékelési időszak az alkalmazás kezdőnapja előtt indul, hogy tükrözze az intézkedések hatálya alá tartozó termékek esetleges hozzáigazítását az új intézkedésekhez, attól az időponttól kezdve, amikor azok az érdekelt felek tudomására jutottak. Az értékelés eredményei beépülnek majd a két rendelettervezetet kísérő hatásvizsgálatba, és potenciálisan új rendelkezéseket eredményezhetnek a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozóan. Az eredményességi vizsgálat középpontjában az fog állni, hogy az értékelési időszak alatt milyen változások tapasztalhatók az energiafogyasztásban és a szennyezőanyag-kibocsátásban; a hatékonysági vizsgálat ezeknek a változásoknak a gazdasági költségeit és hasznait fogja értékelni; a relevanciavizsgálat azt fogja felmérni, hogy a jelenlegi technológiák mennyire javíthatók a fokozott környezettudatos tervezési intézkedések által. A hozzáadott érték vizsgálata arra fog összpontosítani, hogy milyen költségekkel járna, ha nem történne uniós fellépés, a koherenciavizsgálat pedig a környezettudatos tervezéssel és az energiacímkézéssel esetlegesen összefüggő jelenlegi és jövőbeli jogi hátteret fogja áttekinteni.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A fő probléma, hogy – a jelenleg érvényben lévő uniós jogszabályok által elért eredmények ellenére – a szilárd tüzelésű kazánok még mindig jelentősen hozzájárulnak az energiafogyasztáshoz, valamint az üvegházhatásúgáz- és szennyezőanyag-kibocsátáshoz. A főként szállópor okozta szennyezés különösen magas a sűrűn lakott területeken, ahol a szilárd tüzelésű kazánok nagy része található, és ez növeli a közegészségügyi veszélyt. A probléma forrásai a következők:

-Míg a szilárd fosszilis tüzelésű kazánok kibocsátása csökkent, az utóbbi 10 évben megnövekedett a biomasszával működő kazánok használata, így ezek kibocsátása fokozódott. 

-Hiányosságok vannak a szabályozásban, mivel a környezettudatos tervezésről szóló rendeletben meghatározott energiahatékonysági küszöbértékek nem tudták elég hatékonyan csökkenteni a szilárd tüzelésű kazánok energiafogyasztását. A szennyezőanyag-határértékek szintén nem csökkentették megfelelő mértékben a kazánok kibocsátását. 

-Hiányos a szabályozás, mert a szilárd tüzelésű kazánok energiahatékonyságát nem lehet azonos feltételek mellett összehasonlítani az egyéb, különböző technológiákon (pl. hőszivattyú, gáz) alapuló, de azonos rendeltetésű helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságával. Ennek oka, hogy a szilárd tüzelésű kazánokra a biomassza-címkézési tényező vonatkozik, amely 1,4-szeresére növeli a termék energiahatékonyságát. Ez az összehasonlítás során előnybe helyezi a szilárd tüzelésű kazánokat a többi olyan technológiával szemben, amelyekre nem vonatkozik a biomassza-címkézési tényező, és így torzítja az energiacímkén, a fogyasztó számára feltüntetett információt.

-A követelmények alkalmazási köre túl szűk lehet, mivel nem vonatkoznak az 500 kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokra, sem pedig a nem fás biomassza égetésével működő kazánokra. A biomassza harmadát villamosenergia-termelésre és távfűtésre használják, tipikusan 500kW-nál nagyobb teljesítményű kazánokban, míg a nem fás biomassza az EU biomassza-fogyasztásának kb. 5%-át teszi ki.

Egy másik probléma a körforgásos gazdaságra vonatkozó szabályozási rendelkezések hiányából adódó piaci hiányosság. A tüzelőanyag és a szilárd tüzelésű kazánok előállításához szükséges anyagok kinyerése, a hulladékártalmatlanítás és az újrafeldolgozás olyan lépések egy termék életciklusában, amelyek hozzájárulnak a szennyezőanyag- és üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz, amelynek költségeit a termék ára nem tartalmazza, viszont a társadalom számára költséget jelentenek.

Cselekvés hiányában a szilárd tüzelésű kazánok az elkövetkezendő években továbbra is jelentősen hozzá fognak járulni az energiafogyasztáshoz, valamint az üvegházhatású gázok és a szennyező anyagok kibocsátásához. A helyi és nemzeti hatóságok esetleg úgy dönthetnek, hogy további szabályozásokat vezetnek be a szilárd tüzelésű kazánokra vonatkozóan, ami a belső piac széttagolódásának kockázatával járhat. A Bizottság az igazgatási költségeket és ezek ellensúlyozásának módját is értékelni fogja, a REFIT-elvek szerint.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A 2017/1369 energiacímkézési rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikke (2) bekezdésének alapján biztosít jogalapot az energiahatékonyságot elősegítő intézkedésekhez.

A környezettudatos tervezésről szóló 2009/125/EK irányelv az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkén alapul, amely az egységes piac működését szolgáló intézkedések jogalapja.

Ezekkel a jogi aktusokkal a Parlament és a Tanács jogalkotási hatáskörrel ruházta fel a Bizottságot arra, hogy szabályozza az energiafogyasztást befolyásoló termékek környezeti teljesítményét, így különösen azok energiahatékonyságát. Az elfogadás tervezett időpontjára a Bizottság által 2022. március 30-án javasolt, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet a környezettudatos tervezésről szóló irányelv helyébe lép, és hasonló megbízást ad a Bizottságnak a környezettudatos tervezéssel kapcsolatos intézkedések elfogadására.

Az (EU) 2017/1369 rendelet kifejezetten előírja az energiacímkék felülvizsgálatát és egy egységes A–G skála bevezetését.

Az uniós fellépés szükségessége

Az e termékekre vonatkozó uniós jogszabályok előírják, hogy a Bizottság a technológiai fejlődés fényében vizsgálja felül a jogszabályokat. Az e szabályok aktualizálását célzó intézkedéseket kizárólag uniós szinten lehet meghozni. Előfordulhatnak olyan szempontok, amelyekre a jelenlegi jogszabály nem tér ki, és amelyekkel kapcsolatban a tagállamok fel kívánnak lépni. Ha az Unió nem lépne fel ezeken a területeken, a tagállamok saját szabályokat vezetnének be a nem szabályozott szempontokkal és termékekkel kapcsolatban, amelyek a technikai szempontok összetettsége miatt szükségszerűleg eltérnének, és ezzel megzavarnák az egységes piac működését.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A fő célkitűzés az, hogy az eszközök jobban hozzájáruljanak az energiahatékonysághoz, valamint az üvegházhatásúgáz- és a szennyezőanyag-kibocsátás költséghatékonyabb csökkentéséhez. A hatásvizsgálat legalább a következő fő szempontokat fogja értékelni:

-mérési és tesztelési módszerek

-energia- és anyaghatékonysági követelmények

-a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó követelmények

-az energiacímkézés szempontjai, többek között az energiacímke-skála

-az érintett termékek köre

A hatásvizsgálat legalább a következő alternatívákra vonatkozik majd: A szabályozás nélküli alternatíva kivételével minden alternatíva tartalmazni fogja az energiacímke felülvizsgálatát, az (EU) 2017/1369 rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően:

1.Uniós szintű fellépés mellőzése (szabályozás nélküli forgatókönyv)

2.Önkéntes megállapodások

3.A címke felülvizsgálata, esetleges összevonása egyéb vízüzemű helyiségfűtők 3 címkéjével, és szennyezőanyag-kibocsátási skála bevezetése. A címkék összevonása a biomassza-tényező felülvizsgálatát vagy kivezetését vonná maga után, amely a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben a biomassza-tüzelésű eszközöket részesítette előnyben 

4.Mérsékelt/ambiciózus energiahatékonysági küszöbértékek és/vagy mérsékelt/ambiciózus szennyezőanyag-határértékek névleges és részleges terhelés esetén történő bevezetése. Ez az alternatíva méreten alapuló szállópor-határértékeket is magában foglalhat (pl. PM10, PM2.5)

5.A jogszabály hatályának kiterjesztése a nem fás biomasszára, valamint az 500 kW és 1000 kW közötti teljesítményű kazánokra

6.Körforgásos gazdaság. Tartalék alkatrészek kötelező rendelkezésre állása és új javíthatósági pontszám. 

A hatásvizsgálat a fenti szakpolitikai alternatívák különböző kombinációit is vizsgálhatja. Azt is figyelembe fogja venni, ha például a vételárak megnövekedése miatt meghosszabbodik a régi eszközök élettartama.

Vizsgálni fogja a kkv-kra gyakorolt hatásokat. Mérlegelni fogja az iparszövetségek és a kkv-k nézőpontjait.

Az (EU) 2021/1119 rendelet (klímarendelet) 6.4. cikke alapján vizsgálni fogja, hogy megfelelnek-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás követelményének. 

C. Várható hatások

A termék főbb környezeti hatásai a használati szakaszból erednek. Azokon a lakott területeken, ahol nagy arányban találhatóak szilárd tüzelésű kazánok, kisebb lesz a szennyezettség, miközben a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése a globális éghajlatváltozásra is pozitív hatással lesz. Gazdasági szempontból a környezettudatos tervezésre vonatkozó szigorúbb követelmények elképzelhető, hogy megnövekedett előállítási költségeket, magasabb árakat és a gyártók, a nagykereskedők és a kiskereskedők esetében megnövekedett forgalmat fognak eredményezni, miközben újabb munkahelyeket teremtenek. A forgalomban bekövetkező változások várhatóan nem lesznek hatással a gazdasági szereplők nyereségességére. Mivel az energiahatékonysági követelményeknek az a célja, hogy a fogyasztói költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek az életciklus során, a költségmegtakarítások ellensúlyozni fogják a termékek árnövekedését. A követelményeknek a termékek élettartamát befolyásoló hatása attól függ majd, hogy a fogyasztó kívánja-e meghosszabbítani a termék élettartamát, például javítással, és hogy ez mennyibe kerül. A termékek hosszabb élettartama következtében csökken a termékértékesítés és a forgalom. Azonos piaci szegmensen belül és azonos áron a gyártók versenyképességére várhatóan nem lesz hatással, mivel a követelmények minden egyenértékű termékre vonatkozni fognak.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat és értékelés

E kezdeményezés előkészítésének támogatása és a Bizottság döntésének megalapozása érdekében párhuzamosan értékelés és hatásvizsgálat fog készülni. Az értékelés várhatóan 2023. augusztus végéig fog elkészülni, a hatásvizsgálat pedig 2024 májusáig. A hatásvizsgálatot a Szabályozói Ellenőrzési Testület fogja felülvizsgálni, előreláthatólag 2024 második negyedévében.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja a nyilvánosság és az érdekelt felek tájékoztatása, valamint visszajelzés kérése a tervezett kezdeményezéssel kapcsolatban. A tervezett konzultációs tevékenységek a következők:

-Az értékelés és a hatásvizsgálat munkafolyamatát a környezettudatos tervezési és energiacímkézési konzultációs fórumon mutatjuk be. Az első ülésre várhatóan 2023 negyedik negyedévében fog sor kerülni.

-A véleményezési felhívás után egy nyilvános konzultációt teszünk közzé az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon, amely 12 héten keresztül lesz elérhető az Unió összes hivatalos nyelvén.

-E-mailben folytatott konzultáció a tagállamokkal a piacfelügyeleti tevékenységek eredményeiről. 

-Célzott interjúk ipari szövetségekkel és társaságokkal. A kkv-kat szakmai szervezetek segítségével vagy szakirányú kereséssel fogjuk azonosítani, és egy konzultáció keretében kikérjük véleményüket arról, hogy a fent említett szakpolitikai alternatívák milyen hatással lesznek a tevékenységükre.

-A jogalkotási javaslat tervezetére négyhetes visszajelzési időszak és a WTO-nak való bejelentési kötelezettség vonatkozik.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

Hogy az érdekelt felek észrevételeket tehessenek a jelenlegi szilárd tüzelésű kazánokról szóló rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokról és a hatásvizsgálat során azonosított főbb alternatívákról, valamint további információkkal szolgálhassanak az előző, 2015-ben elkészült elemzés óta bekövetkezett bármilyen piaci vagy technológiai fejleményekkel kapcsolatban.

Célközönség

Szakértők és bármely érintett érdekelt fél, többek között, de nem kizárólag készülékgyártók, fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek, kiskereskedelemmel vagy javítással foglalkozó vállalkozások, nemzeti hatóságok képviselői, valamint magánszemélyek.