|
VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül) |
|
|
A kezdeményezés címe |
Uniós vízumpolitika – a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata |
|
Vezető főigazgatóság – felelős egység |
DG HOME – B4 |
|
A kezdeményezés várható típusa |
Az (EU) 2018/1806 rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat |
|
Indikatív ütemterv |
2023. negyedik negyedév |
|
További információk |
https://home-affairs.ec.europa.eu/policies/schengen-borders-and-visa/visa-policy_hu |
|
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat. |
|
|
A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat |
|
Politikai környezet |
|
2023 első hónapjaiban a Tanács svéd elnökségének kezdeményezésére a Bel- és Igazságügyi Tanács megvitatta a harmadik országokkal fennálló vízummentességi rendszerekre vonatkozó uniós szabályok, és különösen a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus lehetséges felülvizsgálatát. A tagállamok széles körű támogatásukat fejezték ki a felülvizsgálat iránt. A vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében az EU-nak lehetősége van felfüggeszteni egy harmadik országgal fennálló vízummentességi rendszert, ha az adott ország állampolgáraival kapcsolatban konkrét irreguláris migrációs vagy biztonsági kockázatok merülnek fel. A megbeszélések során megállapodás született arról, hogy a Bizottságnak újra kell értékelnie és javítania kell a harmadik országokkal fennálló vízummentességi rendszerek nyomon követését, és felül kell vizsgálnia magát a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmust. Ursula von der Leyen elnök az Európai Tanácshoz intézett, 2023. március 20-i levelében a fenti megbeszélésekre hivatkozva kijelentette, hogy „a Bizottság meg fogja erősíteni a vízumpolitika összehangolásának nyomon követését, és átfogó jelentést fog benyújtani, amely előkészíti a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus módosítására irányuló jogalkotási javaslatot”. E kezdeményezés hátterét az EU vízummentességi rendszereinek nyomon követéséről szóló, 2023. május 30-án elfogadott bizottsági közlemény ismerteti. |
|
A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma |
|
Az EU jelenleg az (EU) 2018/1806 rendelet II. mellékletében szereplő 60 harmadik országgal tart fenn vízummentességi rendszert. E rendszer keretében ezen országok állampolgárai vízum nélkül léphetnek be a schengeni térségbe bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó rövid távú tartózkodás céljából. Összességében a vízummentes utazás jelentős gazdasági, társadalmi és kulturális előnyökkel jár az uniós tagállamok és a harmadik országok számára, valamint a turizmus és a vállalkozások előmozdításának fontos eszköze. Az OECD becslései szerint az utazási és idegenforgalmi ágazat önmagában a globális kivitel mintegy 7 %-át tette ki 2019-ben, és az OECD-országok GDP-jének körülbelül 4,4 %-át jelentette. A közös uniós vízumpolitika a schengeni vívmányok szerves részét képezi, egyik fő célkitűzése pedig a schengeni térséget érintő biztonsági és irreguláris migrációs kockázatok kezelése. Az uniós vízummentességi rendszerek Bizottság általi nyomon követése – beleértve a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében készült bizottsági jelentéseket is – azt mutatta, hogy a vízummentes utazás jelentős migrációs és biztonsági kihívásokat eredményezhet. Különösen akkor, ha egy vízummentességgel rendelkező harmadik ország nem igazítja megfelelően saját vízumpolitikáját az unióshoz, tranzitközponttá válhat az EU-ba szabálytalanul belépni kívánó személyek számára. Ez különösen nagy kockázattal jár az EU közvetlen közelében fekvő országok esetében, amint azt a nyugat-balkáni régióval kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok is mutatják 1 . A vízummentes utazás az EU-ba irányuló irreguláris migráció fokozódásához is vezethet a vízummentes utazók számára engedélyezett tartózkodási idő túllépésével, vagy az alacsony elismerési aránnyal rendelkező, vízummentes harmadik országok állampolgárai által nagy számban (megalapozatlanul) benyújtott menedékjog iránti kérelmek révén. A tagállamok biztonságát az EU-ba történő belépés terén vízummentességet élvező harmadik országok által fenntartott befektetői állampolgársági programok is veszélyeztethetik. E rendszerek révén megkerülhető a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadására irányuló, szabályos uniós eljárás, valamint az annak részét képező, az egyéni migrációs és biztonsági kockázatokra vonatkozó mélyreható értékelés. Ez pedig a szervezett bűnözés beszivárgásával, a pénzmosással, az adókijátszással és a korrupcióval kapcsolatos kockázatokkal járhat az EU számára. Emellett a közelmúltbeli geopolitikai események mélyen érintették az EU és külső határainak biztonságát, ami azt mutatja, hogy egyes külföldi szereplők cselekményei komoly fenyegetést jelenthetnek a tagállamok belső biztonságára nézve. Az EU-nak alaposan fel kell készülnie arra, hogy gyorsan reagáljon a potenciális jövőbeli biztonsági kockázatok széles körére, beleértve a hibrid fenyegetéseket is. |
|
Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat) |
|
Jogalap |
|
A kezdeményezés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amely felhatalmazza az Uniót, hogy intézkedéseket dolgozzon ki „a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika” tekintetében. |
|
Az uniós fellépés szükségessége |
|
A vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus 2 szerves részét képezi a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös uniós politikának, amely terén tejes körű a harmonizáció uniós szinten. A mechanizmus csak uniós szintű fellépéssel, nevezetesen a rendelet módosításával erősíthető meg. |
|
B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan? |
|
A kezdeményezés célja, hogy megerősítse a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmust, és megelőzze az olyan országokkal összefüggő irreguláris migrációs és biztonsági kockázatok szélesebb körét, amelyek állampolgárai vízummentesen utazhatnak az EU-ba. Mindenekelőtt meg kell könnyíteni a felfüggesztési mechanizmus alkalmazását. Ez a felfüggesztés lehetséges indokainak kiterjesztésével, a vonatkozó küszöbértékek és eljárások kiigazításával, valamint a Bizottság nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségeinek megerősítésével érhető el. A mechanizmus aktiválására vonatkozó kritériumoknak teljesnek és egyértelműnek, ugyanakkor elég rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy szükség esetén lehetővé tegyék a hatékony és gyors alkalmazást. Ez segítené a vízummentes utazásból eredő számos kihívás kezelését a folyamatosan változó geopolitikai környezetben. |
|
Valószínűsíthető hatások |
|
A felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata önmagában nem jár közvetlen gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatásokkal. Az egyes harmadik országok állampolgáraira vonatkozó vízummentesség esetleges felfüggesztésének hatását a Bizottságnak minden egyes esetben részletesen értékelnie kell, mielőtt döntene a fellépés szükségességéről. |
|
Jövőbeli nyomon követés |
|
Amint azt már az (EU) 2018/1806 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése is előírja, a vízumliberalizációs párbeszéd sikeres lezárásának köszönhetően vízummentességet élvező harmadik országok esetében a Bizottság – az adott harmadik országra vonatkozó vízumliberalizáció hatálybalépésének napját követően hét éven keresztül – teljeskörűen értékeli a vízumliberalizációs követelmények folyamatos teljesítését, és arról jelentést készít. Ez az értékelés az érintett harmadik országok, a tagállamok és az uniós ügynökségek által szolgáltatott információkon alapul. E hétéves időszakot követően az ezen országokra vonatkozó jelentéstétel a Bizottság által azonosított konkrét kihívások és prioritások vizsgálatára összpontosul majd. A Bizottság dönthet úgy is, hogy az EU szomszédságán kívüli egyéb földrajzi területekre is kitér jelentésében, azokra az országokra összpontosítva, ahol problémák merülhetnek fel, és ahol további együttműködésre lehet szükség a felfüggesztési mechanizmus keretében értékelhető konkrét migrációs és/vagy biztonsági kihívások kezeléséhez. |
|
C. Minőségi jogalkotás |
|
Hatásvizsgálat |
|
A felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata önmagában nem jár közvetlen gazdasági, társadalmi vagy környezeti hatásokkal. Az egyes harmadik országok állampolgáraira vonatkozó vízummentesség esetleges felfüggesztésének hatását a Bizottságnak minden egyes esetben részletesen értékelnie kell, mielőtt döntene a fellépés szükségességéről. E javaslat esetében ezért nincs szükség hatásvizsgálatra. |
|
Konzultációs stratégia |
|
2023 júniusában a Bizottság egyeztetett az Európai Parlament Bel- és Igazságügyi Tanácsával és LIBE bizottságával a következők azonosítása érdekében: i. az irreguláris migráció és a biztonság területén a vízummentességi rendszerek működéséhez kapcsolódó fő kihívások; ii. a jelenlegi vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus főbb hiányosságai; és iii. e hiányosságok kezelésének lehetséges módjai, különösen a vízumrendelet 8. cikkének felülvizsgálata révén. A jogalkotási javaslat előterjesztése 2023 őszére van előirányozva. A konzultáció az EU vízummentességi rendszereinek nyomon követéséről szóló, 2023. május 30-án elfogadott közleményre összpontosít. A véleményezési felhívásnak az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon való közzétételével a Bizottság más érdekelt felekkel, köztük az uniós polgárokkal, harmadik országbeli állampolgárokkal, tagállami hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel kíván egyeztetni a fent említett kihívásokról és a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus javításának lehetséges módjairól. A konzultáció célja, hogy információkat, szakértelmet és véleményeket gyűjtsön valamennyi érdekelt féltől a bizottsági javaslat előkészítéséhez. |