VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS HATÁSVIZSGÁLATHOZ
E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság tervezett jogalkotási munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint megoszthassák velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.
A kezdeményezés címe	Intelligens és rugalmas uniós személyzeti szabályok a belvízi hajózásban
Vezető főigazgatóság (felelős egység)	Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, D.3. egység: Kikötők és belvízi hajózás
A kezdeményezés várható típusa	Jogalkotási
Indikatív ütemterv	2025. első negyedév
További információk	–
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Az EU-ban körülbelül 44 000 személy dolgozik belvízi hajókon, ebből 60% az áruszállításban, 40% pedig a személyszállításban. Más közlekedési módokhoz hasonlóan a belvízi hajózási ágazat sem elég vonzó, különösen a fiatalok és a nők számára.

A szociális partnerek 2014-ben megállapodtak abban, hogy új személyzeti követelményeket kell kidolgozni az európai belvízi hajózási hálózat személyzetére vonatkozóan, és elindították a „Törekvés a fenntartható személyzeti rendszer kialakítására” (Towards A Sustainable Crewing System, TASCS), elnevezésű projektet 1 . A projekt 2018-ban zárult le, és arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő nemzeti szabályozásokat aktualizálni kell, és szélesebb perspektívát alkalmazva egy harmonizált európai személyzeti keret kialakítására kell törekedni.

Ezért e kezdeményezés célja, hogy digitális ellenőrzési kapacitással támogatott közös keretet biztosítson a belvízi hajózás személyzetre vonatkozó követelményeihez. Megfelel a 2020. december 9-én közzétett fenntartható és intelligens mobilitási stratégia „Az áruszállítás környezetbarátabbá tétele” elnevezésű 4. kiemelt területének, továbbá közvetlenül szerepel a NAIADES III programban: Az időtálló európai belvízi közlekedés fellendítése, amelyet 2021. június 24-én tettek közzé a 7. kiemelt kezdeményezés: „Intelligens és rugalmas uniós hajószemélyzeti szabályok” keretében. Ez a kezdeményezés erős társadalmi összetevővel rendelkezik, mivel olyan kényes és összetett területekkel foglalkozik, mint a hajózási idő kontra munkaidő, működési módok stb.

A kezdeményezés kiegészíti a belvízi hajózásra vonatkozó, uniós szinten meglévő jogi keretet, és össze lesz hangolva más szabályozási és nem szabályozási uniós intézkedésekkel, különösen a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről szóló (EU) 2017/2397 irányelvvel, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló 2014/112/EU irányelvvel, valamint a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló (EU) 2016/1629 irányelvvel.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A megoldandó problémák előzetes elemzése a következőket veszi figyelembe:

1.Széttagolt és nem harmonizált személyzeti követelmények

A belvízi utakon történő biztonságos üzemeltetés biztosítása érdekében a személyzet különböző feladatokat ellátó tagjainak minimális számát rendszerint jogszabály határozza meg. A személyzeti követelményeket több szinten határozzák meg: folyóbizottságok (a Rajna, a Duna, a Száva és a Moselle esetében), valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által; ezenkívül a nemzeti kormányok személyzeti követelményeket határoznak meg a más tagállamok belvízi útjaihoz nem kapcsolódó belvízi utakra, valamint a belföldi forgalomra is. A szabályok széttagoltsága és a személyzet összetételében mutatkozó különbségek aláássák a biztonságot és az egyenlő versenyfeltételeket a belvízi hajózásban.

2.Heterogén személyzeti előírások a szabályoknak való megfelelés ellenőrzése tekintetében

A belvízi hajózási ágazaton belüli jelenlegi adminisztratív folyamatok a közúti és vasúti közlekedéshez képest meglehetősen elavultak. Emellett a jogszabályok az információk és dokumentumok támogatására vonatkozó követelmények tekintetében is eltérnek. Ezek a problémák különösen szembetűnőnek tűnnek a belvízi hajózási hálózatban, ahol a határokon átnyúló tevékenységek és a munkavállalók mobilitása a műveletek szerves részét képezik, mivel a belvízi közlekedés 75%-a nemzetközi. Ez egyrészt gyakran azt eredményezi, hogy számos különféle dokumentummal biztosítják az európai folyók különböző nemzeti szakaszaira vonatkozó jogszabályi keretnek való megfelelést, másrészt akadályozza a zökkenőmentes, határokon átnyúló közlekedést. Összességében a különbségek a belvízi hajózással kapcsolatos információk sokféleségéhez vezetnek.

3.A személyzeti követelmények elavultak és rugalmatlanok

A vízgyűjtőterületi és a nemzeti szintű személyzeti szabályozás többnyire elavult. Versenyképességének növelése érdekében a belvízi közlekedésnek lépést kell tartania a technológiai fejlődéssel és a digitalizáció által kínált új lehetőségekkel. Az új környezethez való alkalmazkodás hiánya ronthatja az ágazat vonzerejét az uniós szakemberek, a hajóskapitányok és a hajósok jövőbeli generációja számára. A harmonizált európai személyzeti keret ugyancsak kívánatosnak tűnik a munkaerő mobilitásának javítása, a műveletek és a munkakörülmények általános biztonsága, valamint az általános demográfiai kihívások kezelésének elősegítése érdekében is.

4.A fedélzeti adatok papíralapú, szolgálati és hajónaplók segítségével történő nyilvántartásának nem hatékony és nem hamisításbiztos folyamatai

Mivel a szakmai képesítések, a személyzeti követelmények és a munkaidő nyilvántartásba vétele főként (különböző) papíralapú formátumokban – például szolgálati naplók (Service Record books, SRB-k) és fedélzeti naplók (log books, LBK-k) segítségével – történik, a hatósági ellenőrzések nem egyszerűek, e dokumentumokat ugyanakkor viszonylag könnyű manipulálni. Ez aggodalomra ad okot, különösen a belvízi hajózás biztonsági szintje és az egyenlő versenyfeltételek (tisztességes verseny) miatt, de a munkakörülmények romlása miatt is, ami befolyásolhatja az ágazat vonzerejét.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke és 100. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza az Uniót arra, hogy megfelelő rendelkezéseket állapítson meg az árufuvarozási és személyszállítási ágazatban.

Az uniós fellépés szükségessége

A kezdeményezés várhatóan uniós hozzáadott értéket teremt a szubszidiaritás tiszteletben tartása mellett: az uniós szintű beavatkozás észszerűsége a belvízi hajózási ágazat nemzetközi jellegében gyökerezik. Az uniós belvízi hajózás több mint 75%-a határok átlépésével zajlik.

A jelenlegi jogi keret széttagolt, nemzeti, regionális és folyami bizottsági szinten eltérő jogszabályokkal rendelkezik, és gyakran azt is megköveteli, hogy (nagymértékben) azonos adatokat jelentsenek be különböző dokumentumokban, különböző célokra, vagy hogy papíralapon szolgáltassanak adatokat, ami megkettőzi a jelentéstételt.

A kezdeményezés várhatóan csökkenteni fogja a különböző regionális szinteken (vízgyűjtők) alkalmazott nem harmonizált megközelítésekből eredő gazdasági költségeket, és megakadályozza a személyzeti követelmények eltérő megközelítései által okozott széttagoltságot. A nemzetközi (UNECE), regionális (CCNR, Duna Bizottság, Száva Bizottság, Moselle Bizottság) vagy nemzeti szinten jelenleg alkalmazott hasonló beavatkozások nem tudnák olyan mértékben előidézni ezeket az előnyöket, mint az uniós szintű megközelítés.

Mivel ez a kezdeményezés a transznacionális és a határokon átnyúló szempontokkal foglalkozik (amelyek a belvízi hajózás jellemzői), olyan szempontokra terjed ki, amelyeket a tagállamok önmagukban nem kezeltek kielégítő módon, és nem is tudnak kielégítően kezelni. Különösen fontos az egyszerűsítés és a hatékonyabb végrehajtás lehetővé tétele a digitalizáció révén, amihez átfogó keretként uniós megközelítésre van szükség. A digitális eszközökkel támogatott személyzeti követelmények meghatározása az arányosság elvét fogja követni. A szubszidiaritást a hatásvizsgálat során tovább fogják vizsgálni.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A kezdeményezés általános célkitűzése, hogy a belvízi hajózás személyzeti követelményeinek uniós szintű harmonizációja és korszerűsítése révén hozzájáruljon a belvízi közlekedési piac zökkenőmentes, biztonságos és tisztességes működéséhez. A digitális eszközök megerősítik ezt a kezdeményezést azáltal, hogy megkönnyítik a tagállami hatóságok számára a megfelelés ellenőrzését. A kezdeményezésnek hozzá kell járulnia a belvízi utakban rejlő potenciális lehetőségek teljes körű kiaknázásához. Több konkrét célkitűzés is meghatározható, mint például:

1. A személyzeti követelmények uniós szinten tapasztalható, a tagállamokon és a vízgyűjtő területeken belüli különbségekből adódó további széttagoltságának és összehangolatlanságának megelőzése.

2. Annak biztosítása, hogy a tagállamokban és a vízgyűjtő területeken ténylegesen rendelkezésre álljanak a személyzetre vonatkozó harmonizált előírások, valamint megvalósuljon a szabályoknak való megfelelés célzott nyomon követése.

3. A személyzeti követelmények korszerűsítése és rugalmassá tétele a tagállamokban és a vízgyűjtőkben.

4. Olyan támogató keret létrehozása, amely lehetővé teszi a papíralapú szolgálati és a fedélzeti naplók elektronikus eszközökkel való helyettesítését, valamint hamisításbiztos környezetet hoz létre a fedélzeti adatok nyilvántartásához.

A Bizottság hatásvizsgálatot fog végezni, amely figyelembe veszi a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) által 2021-ben készített, „A személyzeti követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályi keretek az EU-ban” című tanulmány eredményeit, a TASCS-projekt (TOWARDS A SUSTAINABLE CREWING SYSTEM) eredményeit, az európai személyzeti szabályzatra vonatkozó, a CESNI és a CESNI/QP ülésein való hozzájárulással kiegészített ütemterv tervezetét, valamint minden egyéb releváns dokumentumot/tanulmányt és az érdekelt felek észrevételeit (lásd alább a konzultációs stratégiát). A hatásvizsgálat egy alapforgatókönyvhöz (nincs változás) képest fogja értékelni számos olyan szakpolitikai lehetőség várható költségeit és hasznát, mint például az önkéntes vagy a kötelező fellépés előmozdítása a különböző területeken (személyzet tagjai, működési módok, beleértve a hajók felszerelését, kötelező pihenőidők, kötelező pihenőnapok, a személyzet minimális létszáma a be- és kirakodás során, továbbá a személyzetre vonatkozó követelmények egyéb releváns területei, amelyek alkalmasak a feltárt problémák kezelésére).

C. Valószínűsíthető hatások

A rugalmasabb személyzeti követelmények és a digitális eszközök bevezetése várhatóan ellensúlyozni fogja a belvízi közlekedésre vonatkozó szabályok betartásának kedvezőtlen hatásait. A munkaterheléssel összefüggő és a belvízi hajózás magas biztonsági színvonalát garantáló követelmények tekintetében mérlegelhető a rugalmasság.

A személyzeti követelményeket tartalmazó táblázatokon kívül nagyobb rugalmasság alkalmazható olyan helyzetekben is, amikor egy adott út során az általánosabb előírások helyett az enyhítő tényezőket (pl. további automatizálás vagy más üzleti modell, például kiszervezés) vagy súlyosbító tényezőket (pl. nehéz hajózási körülmények, például köd, sötétség, nagy forgalom stb.) figyelembe vevő egységes előírásokat kell követni.

A belvízi hajózásra vonatkozó uniós szintű harmonizált személyzeti követelményeknek köszönhetően, amelyeket a digitális eszközök bevezetése segít elő, a belvízi hajózás új lendületet kap, lehetővé teszi, hogy a belvízi hajózási ágazat versenyképesebbé váljon más közlekedési módokkal.

A személyzetre vonatkozó követelmények ahhoz is hozzájárulnak, hogy a belvízi hajózásban érdekelt valamennyi fél számára méltányos feltételek jöjjenek létre. Az e kezdeményezés szerves részét képező digitális eszközök arra is felhasználhatók lennének, hogy segítsenek létrehozni egy olyan hamisításbiztos, könnyebben alkalmazható eszközt az információk rögzítésére, amely bármikor ellenőrizhető.

További előnyök kapcsolódhatnak ahhoz, hogy az ágazat rugalmasabb üzleti modelleket alkalmazhat a személyzet/segítségnyújtás megszervezésére, kifejezetten a ki- és berakodáshoz, valamint a zsilipeken történő áthaladásához, feltéve, hogy a harmonizált és rugalmas személyzeti követelmények ezt lehetővé teszik. Az elektronikus dokumentumok használata és a hatóságok azon képessége, hogy érvényt szerezzenek azok alkalmazásának, további stabilitást és elszámoltathatóságot biztosít a rendszer egészének. Ez jelentős közvetett potenciális hatás, mivel ilyen digitális eszközök hiányában a rugalmas személyzeti követelmények ellenőrzése és érvényesítése gyakorlatilag lehetetlenné válik.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat

Az e kezdeményezés keretében tett javaslatokat egy külső tanulmány által alátámasztott hatásvizsgálat alapozza meg. Ez a Bizottság korábbi, a személyzeti követelményekkel és a digitális eszközökkel kapcsolatos munkájára, valamint a CCNR által 2021-ben készített, „A személyzeti követelményekre vonatkozó nemzeti jogszabályi keretek az EU-ban” című tanulmányra, a TASCS-projektre (Towards A Sustainable Crewing System), az európai személyzeti szabályzatra vonatkozó, a CESNI és a CESNI/QP ülésein való hozzájárulással kiegészített ütemterv tervezetére, valamint minden egyéb releváns dokumentumra/tanulmányra fog épülni. Figyelembe fogja venni a belvízi hajózással kapcsolatos egyéb kezdeményezéseket és a kapcsolódó jogszabályokat is.

Konzultációs stratégia

A Bizottság számos konzultációs tevékenységet tervez, hogy összegyűjtse az érdekelt felek véleményét és adatait a problémameghatározás és -célkitűzések finomhangolása, a szakpolitikai lehetőségek kidolgozása, valamint megvalósíthatóságuk és hatásaik értékelése céljából. Az érdekelt felek közé tartozik a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI), a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR), a Duna Bizottság, a Mosel (Moselle) Bizottság, a Száva Bizottság, az Európai Hajóskapitányok Szervezete (ESO), az Európai Belvízi Hajózási Szövetség (EBU), az európai belvízi hajózási platform, a belvízi hajózás oktatása (EDINNA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Inland Navigation Europe (INE), a rajnai hajólajstrom nemzetközi szövetsége (IVR), az uniós tagállamok közigazgatása stb.

A konzultációs tevékenységek a következőket foglalják magukban:

·2023 harmadik negyedévében 12 hetes nyilvános konzultáció indul az EU valamennyi hivatalos nyelvén. A dokumentum a Bizottság nyilvános konzultációinak központi oldalán („Ossza meg velünk véleményét!”) keresztül érhető el. A nyilvános konzultáció lezárását követően tényszerű összefoglaló jelentés kerül közzétételre a konzultációs oldalon.

·Az érdekelt felekkel 2023 második felében célzott konzultációkra kerül sor (többek között felmérések, egyéni interjúk és munkaértekezletek).

Az összesítő jelentés valamennyi konzultációs tevékenység eredményét össze fogja foglalni.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A belvízi utak biztonságos üzemeltetésének biztosítása, valamint az ágazat korszerűsítése és a jövő generációi számára vonzóvá tétele érdekében a belvízi hajózásra vonatkozó személyzeti követelmények európai szintű meghatározásához átfogó konzultációs folyamatra lesz szükség. A nyilvános konzultáción, valamint a célzottabb konzultációkon keresztül történő adatgyűjtés célja, hogy a folyamat során egy kiegyensúlyozott, megalapozott és tényeken alapuló elemzés elkészültét segítse elő. A konzultáció hozzá fog járulni a hatásvizsgálat általános minőségéhez.

Célközönség

Az érdekeltek különböző csoportjai közvetlenül érdekeltek az érintett szakpolitikai területen. A következő kategóriákat határoztuk meg: tagállami közigazgatási szervek (minisztériumok), európai szintű szakmai szövetségek, magánszektorbeli vállalatok, folyami bizottságok, a belvízi közlekedéssel foglalkozó nemzeti szintű állami szervek.