(1)

Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24-én Ukrajnában folytatandó „különleges katonai műveletet” jelentett be, és Oroszország fegyveres erői provokáció nélküli és indokolatlan agressziós háborút indítottak Ukrajna ellen. Az említett jogellenes agressziós háború Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének kirívó megsértése, továbbá sérti az erőszak alkalmazásának az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdésében rögzített tilalmát – amely a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya – és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának egyéb elveit is.

(2)

Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborújának kezdete óta az Unió, annak tagállamai és az európai pénzügyi intézmények példa nélkül álló támogatást mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának megerősítésére. Az említett támogatás ötvözi az uniós költségvetésből származó támogatást, többek között rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott, részben vagy egészben az uniós költségvetés által garantált támogatást, valamint a tagállamok által nyújtott további pénzügyi támogatást.

(3)

Az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozat (3), az (EU) 2022/1201 európai parlamenti és tanácsi határozat (4), az (EU) 2022/1628 európai parlamenti és tanácsi határozat (5) és az (EU) 2022/2463 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) együttesen 25 200 000 000 EUR makroszintű pénzügyi támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére 2022 és 2023 folyamán. Ez a támogatás jelentős mértékben hozzájárult Ukrajna makrogazdasági és pénzügyi rezilienciájához e kritikus időszakban.

(4)

Az (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) középtávú rendkívüli eszközként létrehozta az Ukrajna-eszközt, amely összefogja az Unió által Ukrajnának nyújtott kétoldalú támogatást (a továbbiakban: az Ukrajna-eszköz), biztosítva annak koordinációját és hatékonyságát. A 2024 és 2027 közötti időszakban az Ukrajna-eszköz segítséget nyújt Ukrajna finanszírozási, helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési igényeinek kielégítéséhez, ugyanakkor támogatja Ukrajna reformtörekvéseit az uniós tagság felé vezető úton.

(5)

Az (EU) 2024/2773 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) létrehozta az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmust és rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. Az Unió ezzel a támogatással járult hozzá a G7-ek rendkívüli bevételek akcelerációjával Ukrajnának nyújtott hitelekre (a továbbiakban: ERA-hitelek) vonatkozó kezdeményezéséhez, amely kollektív erőfeszítéssel segített Ukrajna 2025. évi finanszírozási hiányának kezelésében.

(6)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hatalmas kárt okozott Ukrajnában: 2024. december 31-én a helyreállítási és újjáépítési költségek becsült összege 506 000 000 000 EUR-t tett ki. Emellett Ukrajna elvesztette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférését, és az állami bevételei jelentős mértékben csökkentek, miközben a közkiadásai jelentősen nőttek. Ennek fényében számolni lehet azzal, hogy Ukrajnának jelentős finanszírozási igényei lesznek az elkövetkező években.

(7)

Ukrajna 2025. szeptember 9-én hivatalos kérelmet nyújtott be a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), hogy egy új program segítsen fedezni a 2026–2029-es időszak további finanszírozási igényeit. Ez a program a korábbi IMF-program helyébe lépne, annak sikeres végrehajtását követően – aminek keretében Ukrajna nyolc felülvizsgálatot zárt le –, de annak figyelembevételével, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja folytatódik. Az, hogy az IMF képes lesz-e kivitelezni az új programot, attól függ, hogy kap-e elegendő finanszírozási biztosítékot a partnerektől, köztük az Uniótól.

(8)

A konfliktus békés rendezésének elősegítésére irányuló, folyamatban lévő nemzetközi erőfeszítések ellenére tovább folytatódik Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, komoly károkat okozva Ukrajna kritikus védelmi, polgári és energetikai infrastruktúrájában, ami jelentős további források mozgósítását teszi szükségessé Ukrajna azonnali finanszírozási igényeinek kezelése érdekében.

(9)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja az Unió egészére nézve stratégiai geopolitikai fenyegetést jelent, és határozott és egységes fellépést követel meg a tagállamoktól. Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós támogatás gyorsan rendelkezésre álljon, valamint rugalmasan alakítható legyen, biztosítva az azonnali segítségnyújtást és hozzájárulva a jövőbeli újjáépítést megalapozó rövid távú helyreállításhoz.

(10)

Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Jogi Bizottsága által az ötvenharmadik ülésszakán 2001-ben elfogadott, és az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által az 56/83. sz. határozatában tudomásul vett, az államok nemzetközi jogot sértő cselekményekért való felelősségéről szóló cikkekkel és a nemzetközi szokásjoggal összhangban Oroszország – mint felelős állam – köteles teljes kártérítést nyújtani az Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott kárért.

(11)

A (KKBP) 2022/335 tanácsi határozat (9) és az (EU) 2022/334 tanácsi rendelet (10) tiltja az Orosz Központi Bank tartalékainak és pénzeszközeinek kezelésével kapcsolatos ügyleteket, ideértve az Orosz Központi Bank nevében vagy irányítása szerint eljáró bármely jogi személlyel, szervezettel vagy szervvel folytatott ügyleteket. A 2024. június 27-i, 2024. október 17-i és 2024. december 19-i következtetéseiben az Európai Tanács kijelentette, hogy az uniós jogra is figyelemmel, Oroszország vagyoni eszközeinek mindaddig immobilizáltnak kell maradniuk, amíg Oroszország fel nem hagy az Ukrajna elleni agressziós háborújával, és nem kompenzálja Ukrajnát az e háború által okozott károkért.

(12)

Emellett az (EU) 2025/2600 tanácsi rendelet (11) ideiglenesen megtiltja az Orosz Központi Bank eszközeinek vagy tartalékainak transzfereit mindaddig, amíg Oroszország be nem szünteti az Ukrajna elleni agressziós háborúját, Oroszország jóvátételt nem nyújt Ukrajnának az ahhoz szükséges mértékben, hogy az újjáépítés úgy váljon lehetővé, hogy az ne járjon kedvezőtlen gazdasági vagy pénzügyi következményekkel az Unióra nézve, valamint Oroszországnak az Ukrajna elleni agressziós háborújával összefüggésben tett intézkedései már ténylegesen nem járnak súlyos nehézségek komoly kockázatával az Unió és tagállamai gazdaságára nézve.

(13)

Az Európai Tanács a 2025. december 18-i következtetéseiben megállapodott 90 000 000 000 EUR összegű hitel Ukrajna részére – a tőkepiacokon történő, az EU költségvetési mozgástere által fedezett uniós hitelfelvétel alapján – való nyújtásáról a 2026-os és 2027-es évekre. Az Európai Tanács a következtetéseiben azt is meghatározza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 20. cikke szerinti megerősített együttműködés révén az uniós költségvetési forrásoknak az említett hitel garanciájaként történő mozgósítása nem lesz hatással a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia pénzügyi kötelezettségeire. Ugyanezen a napon 25 tagállam megállapodott abban, hogy ezt a hitelt Ukrajnának csak a jóvátétel kézhezvételét követően kell visszafizetnie. Addig az Orosz Központi Bank pénzeszközeit immobilizálni kell, és az Uniónak fenn kell tartania a jogot arra, hogy azokat az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban a hitel visszafizetésére használja fel. Ezek a tagállamok a hitellel kapcsolatban a következő elemek fontosságát hangsúlyozták: az európai és ukrán védelmi ipar megerősítése; a jogállamiság Ukrajna általi további fenntartása, beleértve a korrupció elleni küzdelmet is; valamint egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának sajátos jellege, valamint valamennyi tagállam biztonsági és védelmi érdekei.

(14)

A Tanács 2026. január 29-én elfogadta a Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország és Svédország közötti, az Ukrajnát támogató hitel létrehozására irányuló megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló (EU) 2026/258 határozatot.

(15)

Tekintettel Ukrajna finanszírozási helyzetére, valamint annak döntő fontosságára, hogy Ukrajna rendelkezzen az Oroszország agressziójával szembeni fellépéshez és – amennyiben lehetséges – az újjáépítéshez szükséges erőforrásokkal, helyénvaló, hogy az Unió további támogatást nyújtson Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteinek kezeléséhez és az IMF-program végrehajtásának megkönnyítéséhez. E célból helyénvaló egy olyan eszközt létrehozni, amely 2026-ban és 2027-ben uniós támogatást nyújt Ukrajnának Oroszország által fizetendő jóvátételek révén visszafizetendő hitel formájában (a továbbiakban: Ukrajnát támogató hitel).

(16)

Az Ukrajnát támogató hitelnek kiszámítható, folyamatos, rendezett, rugalmas és megfelelően ütemezett módon kell pénzügyi támogatást nyújtania Ukrajnának annak érdekében, hogy segítse Ukrajnát finanszírozási és védelmi igényeinek, különösen az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által előidézett igényeknek a fedezésében. Konkrétabban, az Ukrajnát támogató hitelnek hozzá kell járulnia Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásához, és meg kell könnyítenie annak külső finanszírozását, valamint gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés révén támogatnia kell Ukrajna védelmi ipari kapacitásait, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy Ukrajna minőségi katonai fölényhez jusson.

(17)

Az Ukrajnát támogató hitelnek 90 000 000 000 EUR összegig terjedő hitel formájában kell – bizonyos feltételek mellett – támogatást nyújtania Ukrajnának. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel a Bizottságnak az Ukrajnát támogató hitelt részletekben kell Ukrajna rendelkezésére bocsátania, amelyek egy vagy több részösszegként folyósíthatók.

(18)

Az Ukrajnát támogató hitel keretében Ukrajnának nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is fenntartsa és tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogoknak – beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – a tiszteletben tartását. A jogállamiság fenntartásának és tiszteletben tartásának ki kell terjednie a korrupció elleni küzdelemre is.

(19)

Az Ukrajnát támogató hitel keretében rendelkezésre álló pénzügyi és gazdasági támogatást finanszírozási igényének megfelelően kell Ukrajna rendelkezésére bocsátani. E célból Ukrajnának ukrán finanszírozási stratégiát kell benyújtania az ország finanszírozási igényeinek és forrásainak ismertetésére. Az ukrán finanszírozási stratégiának tartalmaznia kell az Ukrajna költségvetésére, pénzügyi és gazdasági helyzetére, valamint a nemzetközi közösség által Ukrajnának nyújtott támogatásra vonatkozó főbb információkat.

(20)

A Bizottságnak indokolatlan késedelem nélkül értékelnie kell az ukrán finanszírozási stratégiát, és Ukrajnával szoros együttműködésben kell eljárnia. Tekintettel arra, hogy Ukrajnának mind a költségvetési támogatás, mind a védelmi ipari kapacitásokhoz nyújtott támogatás iránti igénye jelentős, továbbá tekintettel egyes külső partnerek megkötéseire az általuk nyújtott támogatás vonatkozásában, helyénvaló megállapítani az Ukrajnát támogató hitel indikatív elosztását e két finanszírozási igény között. Biztosítva az IMF által 2026 tekintetében számított ukrán finanszírozási igények maradéktalan figyelembevételét, az elosztásnak azért kell indikatívnak lennie, hogy tükrözze azokat a változó körülményeket, amelyek hatással lehetnek Ukrajna finanszírozási igényeire, és hogy ezek az igények továbbra is kiszámítható, folyamatos, rendezett, rugalmas és megfelelően ütemezett módon legyenek kielégítve. Az ukrán finanszírozási stratégia értékelése során a Bizottságnak szem előtt kell tartania, hogy az előrejelzett külső finanszírozási hiány összhangban van-e ezzel az indikatív felosztással.

(21)

Tekintettel a bevezetett intézkedések pénzügyi hatásainak fontosságára, a végrehajtási hatásköröket a Tanácsra kell ruházni, amelynek egy bizottsági javaslat alapján kell eljárnia. A Tanácsnak végrehajtási határozattal kell jóváhagynia az ukrán finanszírozási stratégia értékelését, és törekednie kell arra, hogy indokolatlan késedelem nélkül fogadja el a határozatot. A végrehajtási határozatban meg kell határozni annak a támogatásnak az összegét, amely Ukrajna rendelkezésére fog állni az ukrán finanszírozási stratégia végrehajtásának támogatása céljából, beleértve egyrészt a költségvetési támogatás, másrészt az Ukrajna védelmi ipari kapacitásához nyújtott támogatás összegét.

(22)

Pénzügyi és gazdasági támogatást kell rendelkezésre bocsátani Ukrajna számára költségvetési támogatás formájában, hogy fedezhesse finanszírozási igényeit. Az e rendelet szerinti pénzügyi és gazdasági támogatásnak fontos hozzájárulást kell jelentenie Ukrajna háború utáni gazdasági helyreállításához, a hosszú távú növekedéshez és a jóléthez, amelyek mindegyike fontos eleme lesz egy jövőbeli békemegállapodásnak. Az említett igények rugalmas kielégítésének biztosítása érdekében helyénvaló a támogatást többféleképpen – azaz makroszintű pénzügyi támogatás és az (EU) 2024/792 rendelet III. fejezete alapján végrehajtandó hitel formájában – nyújtani.

(23)

Az Ukrajna-eszköz olyan középtávú eszköz, amely támogatni hivatott Ukrajna helyreállítását és újjáépítését, fokozatos belső piaci integrációját, valamint többek között az uniós értékekhez és az uniós szabályokhoz, normákhoz, szakpolitikákhoz és gyakorlatokhoz (a továbbiakban: uniós vívmányok) való, a jövőbeli uniós tagság céljából történő fokozatos igazodáshoz szükséges politikai, intézményi, jogi, közigazgatási, társadalmi és gazdasági reformok elfogadását és végrehajtását, és ezáltal hozzájárul a kölcsönös stabilitáshoz, biztonsághoz, békéhez, jóléthez és fenntarthatósághoz. Helyénvaló ezért úgy rendelkezni, hogy az Ukrajnát támogató hitelből származó összegeket az Ukrajna-eszközön keresztül használják fel. Az (EU) 2024/792 rendelet III. fejezete finanszírozást biztosít Ukrajnának, ha kielégítően teljesíti az Ukrajna reform- és beruházási menetrendjét meghatározó Ukrajna-tervben meghatározott feltételeket. Aktualizálni kell az Ukrajna-tervet, hogy tükrözze ezt a további költségvetési támogatást, ideértve a jogállamiság megerősítésére és a korrupció elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket.

(24)

Egy egyetértési megállapodásban meg kell határozni a makroszintű pénzügyi támogatás szakpolitikai feltételeit. Az egyetértési megállapodásnak megalapozott és ambiciózus reformvállalásokat kell tartalmaznia Ukrajna részéről, beleértve azokat is, amelyek célja a bevételnövelés megerősítése Ukrajna finanszírozási szükségleteinek támogatása és az államháztartásban tapasztalható korrupció kiváltó okainak kezelése érdekében, többek között a közkiadások fenntarthatóságának és minőségének javítása, valamint az államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása révén. Lehetővé kell tenni, hogy Ukrajna arra használja fel az ilyen makroszintű pénzügyi támogatást, hogy jóvátétel formájában segítséget nyújtson – többek között az Európa Tanács égisze alatt létrehozott, Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó bizottságon keresztül – az Oroszország jogellenes cselekményei miatt kárt szenvedett személyeknek. Az ukrán finanszírozási stratégia értékelését jóváhagyó tanácsi végrehajtási határozatban meg kell határozni a makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek maximális számát és indikatív értékét. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel, valamint az ukrán hatóságok likviditáskezelésének megkönnyítése és a kiszámíthatóság biztosítása érdekében helyénvaló, hogy az említett makroszintű pénzügyi támogatás elviekben legfeljebb négy részletben legyen folyósítható.

(25)

Az e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás feltételeit a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban a részt vevő tagállamok képviselőiből álló bizottság (a továbbiakban: a bizottság) felügyelete alatt megtárgyalja az ukrán hatóságokkal. Tekintettel a támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, helyénvaló a 182/2011/EU rendelet szerinti vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve az Ukrajnát támogató hitel összegét, a vizsgálóbizottsági eljárást az egyetértési megállapodás elfogadására, valamint az Ukrajnát támogató hitel esetleges csökkentésére vagy megszüntetésére kell alkalmazni.

(26)

Az Ukrajnát támogató hitelnek pénzügyi és gazdasági támogatást kell nyújtania Ukrajnának mint háborús országnak, amelynek az Oroszország agressziójával szembeni védekezési képessége szervesen kapcsolódik a pénzügyi stabilitásához, illetve annak függvénye. Ez indokolja, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és gazdasági támogatás egy konkrét összege Ukrajna azon képességének növelésére szolgáljon, hogy ki tudja elégíteni a védelmi és katonai képességeinek megerősítését célzó költségvetési szükségleteket, hozzájárulva ezáltal Ukrajna minőségi katonai fölényének biztosításához. A pénzügyi és gazdasági támogatásnak egyfelől arra kell irányulnia, hogy Ukrajna a jelenlegi válsághelyzetre reagálva és azzal összefüggésben olyan halaszthatatlan és jelentős közberuházásokat tudjon végrehajtani, amelyek támogatják az ukrán védelmi ipart, másfelől pedig arra, hogy elősegítse az ukrán védelmi ipar integrációját az európai védelmi iparba. Az említett pénzügyi és gazdasági támogatásnak hozzá kell járulnia különösen az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis újjáépítéséhez, helyreállításához és korszerűsítéséhez annak érdekében, hogy fokozza a védelmi ipari készültséget – figyelembe véve az említett bázisnak az európai védelmi technológiai és ipari bázisba való fokozatos jövőbeli integrációját is –, mindezt úgy, hogy az Unió és Ukrajna közötti együttműködés útján támogatja a védelmi termékek és egyéb védelmi célú termékek időben történő rendelkezésre állását.

(27)

Az Ukrajna védelmi ipari kapacitásának támogatását célzó pénzügyi és gazdasági támogatást olyan védelmi termékekkel vagy egyéb védelmi célú termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kiadásokra és intézkedésekre kell rendelkezésre bocsátani, amelyek megfelelnek bizonyos támogathatósági kritériumoknak. Ukrajna védelmi technológiai és ipari bázisának halaszthatatlan, hatékony és független megerősítése érdekében a támogathatósági kritériumokat oly módon kell megállapítani, hogy az ukrán védelmi ipari kapacitás támogatására irányuló tevékenységek, kiadások és intézkedések az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis újjáépítésére, helyreállítására és korszerűsítésére irányuljanak, figyelembe véve továbbá az említett bázis fokozatos jövőbeli integrációját az európai védelmi technológiai és ipari bázisba. Ebben az összefüggésben annak vizsgálatakor, hogy a gyártókat ellenőrzik-e harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek, az „ellenőrzés” azt jelenti, hogy képesek-e meghatározó befolyást gyakorolni valamely jogalany felett akár közvetlenül, akár pedig közvetve (egy vagy több köztes jogalanyon keresztül).

(28)

Annak érdekében, hogy a pénzügyi és gazdasági támogatást Ukrajna a körülményekhez legjobban igazodva használhassa fel, helyénvaló lehetővé tenni számára, hogy a különböző igényeknek megfelelően eltérő végrehajtási módszerekkel használja fel a forrásokat védelmi ipari kapacitásának támogatására. Emellett a források hozzájárulhatnak az (EU) 2025/2643 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) létrehozott, Ukrajna támogatását célzó eszközhöz, az (EU) 2024/792 rendelettel létrehozott, Ukrajna számára fenntartott beruházási kerethez a kettős felhasználású termékek tekintetében, vagy más uniós programokhoz. A forrásoknak továbbá lehetővé kell tenniük Ukrajnának, hogy messzemenően beavatkozzon a védelmi termékek iránti keresletbe, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a gyártási kapacitás bővítésébe és az új termékek fejlesztésébe történő nagyszabású beruházások ösztönzéséhez. E célból lehetővé kell tenni Ukrajna számára, hogy a forrásokat olyan védelmi termékek tömeges beszerzésének megindítására használja, amelyeket az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis és az európai védelmi technológiai és ipari bázis állít elő, és e beszerzéseket az (EU) 2025/1106 tanácsi rendelettel (14) létrehozott, Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (a továbbiakban: a SAFE eszköz) szerinti beszerzéseken keresztül vagy – jóváhagyástól függően – más végrehajtási módszerek révén valósítsa meg.

(29)

Bizonyos védelmi termékek – így például a lég- és rakétavédelmi rendszerek és a stratégiai támogató eszközök – esetében, amelyek mögöttes technológiái nem állnak széles körben rendelkezésre az Unióban, és amelyeket nagy léptékben nehéz lehet helyettesíteni, további feltételeket kell előírni, biztosítandó Ukrajna fegyveres erőinek az említett termékekkel kapcsolatos – harmadik országok által előírt korlátozásoktól mentes – szabadságát. Ezért az ilyen védelmi termékek esetében a gyártónak harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek által előírt korlátozások nélkül kell tudnia dönteni a beszerzett védelmi termékek kialakításának meghatározásáról, kiigazításáról vagy továbbfejlesztéséről, beleértve a harmadik országok vagy harmadik országbeli szervezetek által bevezetett korlátozások hatálya alá tartozó összetevők helyettesítésére vagy eltávolítására vonatkozó jogosultságot is.

(30)

E rendeletnek a SAFE eszközzel együtt történő zökkenőmentes végrehajtása érdekében helyénvaló hasonló támogathatósági feltételeket alkalmazni. A SAFE eszköz az (EU) 2025/1106 rendeletben meghatározott védelmi termékek beszerzését támogatja. A Tanács jóváhagyta az 1. és 2. kategóriába tartozó termékek jegyzékét, amely kellően átfogónak bizonyult ahhoz, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára szükséges termékek – köztük a légi indításra szolgáló platformok – beszerzésének támogatását. Tekintettel a harctéren folyamatosan változó helyzetre, alapvető fontosságú annak elkerülése, hogy a támogatható termékek jegyzékének léte korlátozza Ukrajnát abban, hogy megkapja a szükséges segítséget. Figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna háborúban áll, és területének védelme gyakran azon múlik, hogy valamely termék a rendelkezésére áll-e nagyon rövid időn belül, lehetővé kell tenni számára, hogy olyan termékeket is be tudjon szerezni, amelyek nem felelnek meg ezeknek a támogathatósági feltételeknek, amennyiben beszerzés útján nem áll rendelkezésre egyenértékű termék, vagy amennyiben sürgős igény jelentkezik egy adott termék szállítása iránt. Idetartozhatnak többek között a lég- és a rakétavédelmi rendszerek – beleértve az elfogókat is –, valamint a vadászrepülőgépek lőszerei, pótalkatrészei és a mélységi csapásmérő képességek. Bármely eltérés esetén a termék szállítására rendelkezésre álló időnek arányosnak kell lennie a helyzet sürgősségével és Ukrajna azonnali operatív szükségleteivel. E célból Ukrajnának a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania azokat az észszerűen rendelkezésére álló információkat, amelyek igazolják valamely eltérés szükségességét, mivel mindaddig, amíg háború van – azaz mindaddig, amíg Ukrajna szükségletei magától értetődően sürgetőek –, nem indokolt Ukrajnától megkövetelni, hogy széles körű piackutatást végezzen. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az eltérés iránti említett kérelmeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a bizottság felügyelete alatt vizsgálja meg. Tekintettel a támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, helyénvaló a 182/2011/EU rendelet szerinti vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Tekintettel az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott rendkívüli helyzetre és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának szükségességére, helyénvaló a 182/2011/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett, kellően indokolt esetre hivatkozni annak érdekében, hogy a bizottság az elnöke által az ügy sürgősségének megfelelően megállapított határidőn belül véleményt nyilváníthasson. Szükség esetén az említett rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett írásbeli eljárást kell alkalmazni.

(31)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy harmadik országok hozzájáruljanak az Ukrajnának nyújtott támogatáshoz, védve ugyanakkor az Unió és a tagállamok biztonsági és védelmi érdekeit, valamint figyelembe véve a SAFE eszköz keretében meglévő megállapodásokat, helyénvaló lehetővé tenni a támogathatósági kritériumok kiterjesztését olyan, Ukrajnától és az EGT-tag EFTA-államoktól eltérő harmadik országokra, amelyek nem sértik az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit, feltéve, hogy az említett harmadik országok az (EU) 2025/1106 rendelet 17. cikkével összhangban megállapodást kötöttek az Unióval, vagy – amennyiben nem kötöttek ilyen megállapodást – feltéve, hogy az említett harmadik országok biztonsági és védelmi partnerséget kötöttek az Unióval, jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának, valamint méltányos és arányos pénzügyi hozzájárulást nyújtanak, tiszteletben tartva azt az elvet, hogy a harmadik országokkal kötött valamennyi megállapodásnak a jogok és kötelezettségek egyensúlyán kell alapulnia, és a harmadik országok nem rendelkezhetnek ugyanazokkal a jogokkal és nem élvezhetik ugyanazokat az előnyöket, mint a részt vevő tagállamok. Ezt a lehetőséget tehát konkrét védelmi termékekre kell korlátozni, figyelembe véve Ukrajna azonnali operatív szükségleteit, különösen a lég- és rakétavédelmi rendszerekre, a lőszerekre és rakétákra, a drónokra és a kapcsolódó drónelhárító rendszerekre, a tüzérségi rendszerekre – beleértve a mélységi precíziós csapásmérő képességeket –, a stratégiai támogató eszközökre, mint például – de nem kizárólag – a stratégiai légi szállítási, légi utántöltési és C4 ISTAR rendszerekre, valamint űrtechnológiai eszközökre és szolgáltatásokra összpontosítva.

(32)

Azon harmadik országok tekintetében, amelyek az (EU) 2025/1106 rendelet 17. cikkével összhangban megállapodást kötöttek az Unióval, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (15) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(33)

Tekintettel a bevezetett intézkedések pénzügyi hatásainak fontosságára, valamint az Unió külső tevékenységének különböző területei közötti összhang biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Tanácsra, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia a támogathatósági szabályok olyan harmadik országokra való kiterjesztése tekintetében, amelyek nem kötöttek az (EU) 2025/1106 rendelet 17. cikke szerinti megállapodást az Unióval. A Tanácsnak végrehajtási határozat révén kell eljárnia, amelynek indokolatlan késedelem nélküli elfogadására törekednie kell. Az említett végrehajtási határozatnak minden egyes harmadik ország tekintetében meg kell határoznia, hogy mely védelmi termékeket kell Ukrajna számára hozzáférhetővé tenni, figyelembe véve a szóban forgó harmadik ország pénzügyi hozzájárulásának összegét, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás mértékét.

(34)

E rendelet nem érinti a bizonyos védelmi termékek és technológiák használatát, fejlesztését, illetve előállítását tiltó, alkalmazandó nemzetközi jogot.

(35)

Ukrajna védelmi ipari kapacitásának támogatását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban kell végrehajtani, biztosítva az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 223. cikkének (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Az erre vonatkozó részletes követelmények a Bizottság és Ukrajna között aláírandó megállapodás tárgyát képezhetik. Ezen túlmenően az Ukrajna védelmi ipari kapacitásának támogatása céljából folyósított pénzügyi és gazdasági támogatás kezelésére Ukrajnának nyitnia kell egy egységes számlát, amelyen keresztül e támogatást kezelik, és a Bizottságnak nyomon kell tudnia követni ezt a számlát.

(36)

Az Ukrajna védelmi ipari kapacitásához nyújtott támogatás végrehajtásának elősegítésére a Bizottságnak létre kell hoznia az Ukrajna védelmi ipari kapacitásával foglalkozó szakértői csoportot. Ennek a szakértői csoportnak tanácsot kell adnia a Bizottságnak Ukrajna védelmi ipari kapacitásának támogatása tárgyában.

(37)

A Bizottságnak nyomon kell követnie az Ukrajna védelmi ipari kapacitásához nyújtott támogatás végrehajtását, ideértve kiváltképp a termékek szállítását. E célból különböző nyomonkövetési intézkedéseket kell létrehozni, amelyek tükrözik a végrehajtás különböző módszereit.

(38)

A 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) többek között megfelelő jogszabályi keretet hoz létre a tagállamok biztonsági érdekeinek és az EUMSZ-ből adódó kötelezettségeknek egyaránt eleget tevő, szerződések odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárások összehangolására. E célból a 2009/81/EK irányelv gondoskodik különösen a válsághelyzetek kezeléséről, különösen azáltal, hogy egyedi rendelkezéseket ír elő, melyeket sürgős válsághelyzetekben kell alkalmazni, például az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidők lerövidítését és a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét. Bizonyos sürgős esetekben azonban előfordulhat, hogy ezek a szabályok nem elegendőek, főképp akkor, ha a válsághoz kapcsolódó szükséghelyzetet csak úgy lehet kezelni, ha Ukrajna és legalább egy részt vevő tagállam közös beszerzésben vesz részt. Ilyen esetekben az említett országok biztonsági érdekeinek biztosítására gyakran nem kínálkozik más megoldás, mint egy részt vevő tagállam meglévő keretmegállapodásának vagy -szerződésének megnyitása Ukrajna ajánlatkérő szervei előtt, akkor is, ha Ukrajna eredetileg nem volt annak részes fele, és még akkor is, ha ezt a lehetőséget az eredeti keretmegállapodás vagy -szerződés nem írta elő. Mivel e rendelet hatálybalépésének időpontjában a 2009/81/EK irányelv nem rendelkezik ezekről a lehetőségekről, e rendelet lehetővé teszi az említett irányelv kiegészítését vagy az attól való eltérést a jelenlegi válsághelyzetben, melyet Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja idézett elő, feltéve, hogy a keretmegállapodást vagy -szerződést megkötő vállalkozás a beleegyezését adta. Az Ukrajnának szánt kiegészítő mennyiségek tekintetében az ukrán ajánlatkérő szervekre ugyanazokat a feltételeket kell alkalmazni, mint az eredeti keretmegállapodást vagy -szerződést megkötő eredeti ajánlatkérő szervre. Emellett megfelelő átláthatósági intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy valamennyi potenciálisan érdekelt fél tájékoztatást kapjon.

(39)

A SAFE eszköz pénzügyi támogatást biztosít a tagállamok számára, mely azt a célt szolgálja, hogy az Unió biztonsági környezetének jelentős romlásából eredő válsághelyzetre válaszul sürgős és jelentős közberuházásokat tudjanak végrehajtani az európai védelmi ipar támogatása érdekében. Az így létrehozott eszközzel az Unió megkezdte a tagállamok támogatását annak érdekében, hogy gyorsan tudjanak megrendeléseket leadni, arra ösztönözve a védelmi ipari ágazatot, hogy nagyon rövid idő alatt beruházzon a termelési kapacitások megerősítésébe, és kielégíthesse ezzel a tagállamok szükségleteit 2030-ig. Emellett e rendeletnek támogatnia kell azt, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis ukrán megrendeléseket kapjon, ami elősegíti az együttműködést egyrészt az európai, másrészt az ukrán védelmi technológiai és ipari bázis között. Ez a kivételesen nagy kereslet a védelmi termékek széles köre iránt annak közvetlen kockázatával jár, hogy súlyos visszás hatást gyakorolhat a belső piac megfelelő működésére. E kockázat kezelése érdekében és e rendelet célkitűzésére tekintettel, figyelembe véve Ukrajna sajátos helyzetét, az érintett védelmi termékek rendelkezésre állásának biztosítását célzó uniós szintű előresorolási intézkedések nélkülözhetetlennek bizonyulhatnak a védelmi termékek belső piaca és ellátási láncai megfelelő működésének biztosításához. E tekintetben lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy valamely részt vevő tagállam kérésére a védelmi termékek szállításának megkönnyítésére irányuló kiemelt fontosságú kérelemmel éljen e rendelet célkitűzésének elérése érdekében.

(40)

A kiemelt fontosságú kérelmeknek abból kell állniuk, hogy a Bizottság valamely részt vevő tagállam kezdeményezésére azzal a kéréssel fordul az Unióban letelepedett érintett gazdasági szereplőkhöz, hogy fogadjanak el vagy soroljanak előre a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket. Ezek a kiemelt fontosságú kérelmek csak akkor alkalmazhatók, ha a védelmi ellátási láncok rendes működésének biztosításához szükségesek és arányosak, és céljuk Ukrajna támogatása kell, hogy legyen, amely súlyos nehézségekkel szembesül akár megrendelések leadása, akár védelmi termékek szállításáról szóló szerződések végrehajtása során. Lehetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára, hogy elutasítsák, hogy kiemelt fontosságú kérelem címzettjei legyenek. A kiemelt fontosságú kérelemnek objektív, tényszerű, mérhető és megalapozott adatokon kell alapulnia. Figyelembe kell vennie a vállalkozások jogos érdekeit, valamint a gyártási folyamatban eszközölt változtatásokhoz szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A kiemelt fontosságú kérelem elfogadása esetén az ennek teljesítésére vonatkozó kötelezettségnek elsőbbséget kell élveznie a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettségekkel szemben. Tekintettel a belső piac és a belső piaci ellátási láncok megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen védelmi termékekkel való ellátás biztosításának fontosságára, a kiemelt fontosságú kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem vonhatja maga után a harmadik felekkel szembeni felelősséget az olyan károkért, amelyek valamely tagállam joga által szabályozott szerződéses kötelezettségek megszegéséből eredhetnek abban a mértékben, amennyiben az elrendelt előresorolásnak való megfeleléshez a szerződéses kötelezettségek megszegésére volt szükség. Amennyiben a gazdasági szereplő kifejezetten elfogadta a kiemelt fontosságú kérelmet, és a Bizottság az elfogadást követően végrehajtási jogi aktust fogadott el, a gazdasági szereplőnek meg kell felelnie az említett végrehajtási jogi aktusban foglalt valamennyi feltételnek. Amennyiben a gazdasági szereplő nem felel meg a végrehajtási jogi aktusban meghatározott feltételeknek, elveszíti a szerződéses felelősség alóli mentesülés előnyeit. Amennyiben a meg nem felelés szándékos vagy súlyos gondatlanságnak tulajdonítható, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az arányosság elvére is figyelemmel pénzbírságot szabjon ki az adott gazdasági szereplőre.

(41)

Tekintettel arra, hogy külön összegeket kell rendelkezésre bocsátani költségvetés-támogatásra és Ukrajna védelmi ipari kapacitásának támogatására, a végrehajtásuk során biztosítani kell a koherenciát és a kiegészítő jelleget.

(42)

Ezt a rendeletet bizonyos tagállamok biztonság- és védelempolitikája egyedi jellegének sérelme nélkül kell alkalmazni.

(43)

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek nem vesznek részt a megerősített együttműködésben. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy az, hogy egyes tagállamok nem vesznek részt a megerősített együttműködésben, nem mentesíti őket azon kötelezettség alól, hogy biztosítsák az EUMSZ 325. cikkének és az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítását célzó uniós vívmányoknak, többek között a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (18), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19), az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (20), az (EU, Euratom) 2024/2509 rendeletnek, valamint adott esetben az (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletnek (21) a teljeskörű végrehajtását. Ezeknek a tagállamoknak és a joghatóságuk alá tartozó gazdasági szervezeteknek ezért teljes mértékben együtt kell működniük a Számvevőszékkel, az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), a Bizottsággal és adott esetben az Európai Ügyészséggel, amikor azok a hatáskörüket gyakorolják.

(44)

A Bizottság és az ukrán hatóságok között megkötendő, az Ukrajnát támogató hitelre vonatkozó megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek összhangban vannak az Ukrajna-eszközhöz kapcsolódóan az Unió és Ukrajna által aláírt, 2024. június 20-án hatályba lépett, az (EU) 2024/792 rendelet 9. cikkében említett keretmegállapodásban meghatározott jogokkal, felelősségekkel és kötelezettségekkel. Az említett rendelkezések biztosítani fogják, hogy hatékony védelemben részesüljenek az Unió Ukrajnát támogató hitelhez kapcsolódó pénzügyi érdekei, és megfelelő intézkedésekről gondoskodik a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely más szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem terén. Az Ukrajnát támogató hitelre vonatkozó megállapodás továbbá az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelettel összhangban biztosítani fogja a szükséges jogokat és hozzáférést – az uniós források végrehajtásában részt vevő harmadik felek tekintetében is – a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség számára az Ukrajnát támogató hitel rendelkezésre állásának időszaka alatt és azt követően. Ukrajnának az Ukrajna-eszköz szerinti keretmegállapodásban előírt eljárásokkal összhangban jelentenie kell a Bizottságnak a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságokat is.

(45)

Tekintettel Ukrajna nehéz helyzetére, melyet az Oroszország által ellene indított agressziós háború okozott, és annak érdekében, hogy támogassa Ukrajnát a tartós stabilitás felé vezető úton, helyénvaló, hogy az Unió korlátozott visszkereset melletti hitel formájában nyújtsa Ukrajnának az Ukrajnát támogató hitelt, amely akkor válik esedékessé és visszafizetendővé, amikor Ukrajna háborús jóvátételként készpénzt vagy nem monetáris eszközöket kap, vagy bármely nem territoriális kártalanításhoz vagy pénzügyi ellentételezéshez jut Oroszországtól.

(46)

Az Ukrajnát támogató hitel részét képező pénzforrások felszabadítása attól függ, hogy a Bizottság pozitívan értékeli-e az Ukrajna által benyújtott forráslehívási kérelmet. A makroszintű pénzügyi támogatás esetében a feltételek értékelése nem érintheti az egyéb uniós programok és eszközök szerinti feltételek teljesülésének értékelését. Az Ukrajna védelmi ipari kapacitásához nyújtott támogatás tekintetében a pénzeszközök felszabadítását olyan tevékenységekre, kiadásokra és intézkedésekre vonatkozó szerződésekhez vagy megállapodásokhoz kell kötni, amelyek Ukrajna védelmi ipari kapacitását támogatják, és védelmi termékekhez vagy egyéb védelmi célú termékekhez kapcsolódnak.

(47)

Ennek a rendeletnek megfelelő rendelkezéseket kell megállapítania az Ukrajnát támogató hitel finanszírozására vonatkozóan.

(48)

Az Ukrajna finanszírozási igényével összefüggésben nyújtandó pénzügyi támogatást helyénvaló az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 224. cikkében előírt diverzifikált finanszírozási stratégiának megfelelően megszervezni.

(49)

Összhangban 25 állam-, illetve kormányfőnek az Európai Tanács 2025. december 18-i ülésének alkalmával kinyilvánított határozott támogatásával, az Ukrajnát támogató hitelt Ukrajnának az Oroszország által nyújtott jóvátétel kézhezvételét követően kell visszafizetnie, és az Unió fenntartja magának a jogot, hogy az Unióban immobilizált orosz vagyoni eszközöket a hitel visszafizetésére használja fel, az uniós és a nemzetközi joggal teljes összhangban.

(50)

Az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 31. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az e rendelet keretében nyújtott hitelekből eredő pénzügyi kötelezettségek nem támogathatók az említett rendelet által létrehozott külső tevékenységi garanciából. Helyénvaló, hogy az e rendelet keretében hitel formájában nyújtott támogatás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 223. cikke (1) bekezdésének értelmében vett pénzügyi támogatásnak minősüljön. Tekintettel a pénzügyi kockázatokra és a garanciák meglétére, az e rendelet alapján hitelek formájában nyújtott támogatáshoz, amelyre a vonatkozó felső határt meghaladóan biztosíték vonatkozik, nem képezhető céltartalék, és – az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 214. cikkének (1) bekezdésétől eltérve – nem kerül meghatározásra tartalékfeltöltési ráta.

(51)

Tekintettel az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott ukrajnai helyzetre és Ukrajna hosszú távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló eltérni az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 223. cikke (4) bekezdésének e) pontjától annak érdekében, hogy az Unió hitelfelvételiköltség-támogatást nyújthasson azon költségek fedezésére, amelyeket egyébként Ukrajna viselne. Ezek a költségek magukban foglalják az adósságszolgálati kiadásokat (finanszírozási költségek és likviditáskezelési költségek) és a kapcsolódó igazgatási költségeket. A nyújtandó hitelfelvételiköltség-támogatás az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 223. cikkének (1) bekezdése értelmében az Ukrajnát támogató hitel keretében nyújtott támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszköz, amely mindenekelőtt az ukrán államháztartásra nehezedő további nyomás elkerülését biztosítja.

(52)

Az EUMSZ 332. cikkével összhangban a megerősített együttműködésből eredően az intézményeknél felmerülő igazgatási költségeken kívüli kiadásokat a részt vevő tagállamoknak kell viselniük. Ennek érdekében a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a 609/2014/EU, Euratom tanácsi rendelet (23) 11. cikkével összhangban kiigazításra legyenek jogosultak az uniós költségvetés által viselt működési kiadások tekintetében, amelyek magukban foglalják különösen az adósságszolgálati kiadásokat, valamint a garancia lehívásait. A megerősített együttműködés végrehajtása során az intézményeknél felmerülő igazgatási költségeket az uniós költségvetésből kell fedezni, a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamokra vonatkozó kiigazítás nélkül.

(53)

Az e rendelet alapján Ukrajnának nyújtott uniós támogatást a Bizottságnak kell kezelnie.

(54)

Az Ukrajnát támogató hitel keretében Ukrajnának nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az Ukrajna-eszköz alapján nyújtott uniós támogatást. A Bizottságnak törekednie kell az Ukrajnára nehezedő adminisztratív és jelentéstételi terhek minimalizálására, ahol lehet.

(55)

A Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie a 2010/427/EU tanácsi határozatot (24) és adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat szerepét.

(56)

Az Európai Parlament illetékes bizottsága számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje a Bizottságot az Ukrajnát támogató hitellel kapcsolatos párbeszéd keretében az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdések megvitatására. A Bizottságnak figyelembe kell vennie az Ukrajnát támogató hitellel kapcsolatos párbeszéden keresztül kifejtett nézetekből fakadó elemeket, adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.

(57)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e rendelet végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket az e rendelet alapján Ukrajnának nyújtott uniós támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(58)

Az e rendeletben meghatározott szabályok hatékonyságának fenntartása érdekében a Bizottságnak rendszeresen felül kell vizsgálnia azok megfelelőségét, és erről jelentést kell tennie az Európai Parlament és a Tanács számára, ezáltal biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

(59)

Az e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(60)

mivel e rendelet célját – nevezetesen azt, hogy Ukrajna kiszámítható, folyamatos, rendezett és megfelelően ütemezett pénzügyi és gazdasági támogatásban részesüljön 2026-ban és 2027-ben az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt keletkezett finanszírozási igényeinek fedezéséhez – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél az intézkedés terjedelme és hatásai miatt jobban megvalósítható, az Unió – adott esetben megerősített együttműködés révén – intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(61)

Tekintettel az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott, provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háború okozta rendkívüli körülmények miatti sürgősségre, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(62)

Az Ukrajnában uralkodó helyzetre tekintettel ennek a rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,