European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2024/3110

2024.12.18.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/3110 RENDELETE

(2024. november 27.)

az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) elfogadására a belső piaccal összefüggésben került sor az építési termékek forgalmazására vonatkozó feltételek harmonizálása és az építési termékek tagállamok közötti kereskedelme útjában álló akadályok felszámolása érdekében.

(2)

A 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó építési termék forgalomba hozatalához a gyártó köteles a termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot kiállítani. A gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és a vonatkozó követelményeknek. A gyártók bizonyos termékek esetében mentesülnek e kötelezettség alól.

(3)

A 305/2011/EU rendelet végrehajtásával, a Bizottság által 2019-ben végzett értékeléssel, valamint a Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezetéről szóló jelentéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatták, hogy az építési termékekre vonatkozó keret több szempontból alulteljesít, többek között a szabványok kidolgozása és a piacfelügyelet tekintetében. Emellett az értékelés során kapott visszajelzések rámutattak arra, hogy csökkenteni kell az átfedéseket, meg kell szüntetni az ellentmondásokat és az ismétlődő követelményeket, többek között más uniós jogszabályokkal kapcsolatban, a jogi egyértelműség növelése és a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek korlátozása érdekében. Ezért a jogbiztonság növelése és az eltérő értelmezések elkerülése érdekében a gazdasági szereplők jogi kötelezettségeit naprakésszé kell tenni és össze kell hangolni az egyéb uniós jogszabályokban meghatározottakkal, valamint új rendelkezéseket kell megállapítani többek között a piacfelügyelet tekintetében.

(4)

Jól működő – többek között elektronikus úton történő és géppel olvasható formátumot használó – információáramlást kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékek teljesítményéről az ellátási lánc egészében koherens és átlátható információk álljanak rendelkezésre. Ez várhatóan növeli az átláthatóságot és javítja az információátadás hatékonyságát. Az építési termékekre vonatkozó átfogó információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása hozzájárulna az építőipari ágazat digitalizálásához, és hozzáigazítaná a keretet a digitális kor követelményeihez. A megbízható és tartós információkhoz való hozzáférés biztosítása ezen túlmenően azt is jelentené, hogy a gazdasági szereplők és más szereplők nem járulnának hozzá egymás követelményeknek való meg nem feleléséhez.

(5)

Az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 305/2011/EU rendelet (az építési termékekről szóló rendelet) végrehajtásáról szóló, 2021. március 10-i európai parlamenti állásfoglalás (4) üdvözölte a Bizottság azon célkitűzését, hogy a 305/2011/EU rendelet felülvizsgálata során – „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményben bejelentetteknek megfelelően – fenntarthatóbbá tegye az építőipari ágazatot azáltal, hogy foglalkozik az építési termékek fenntarthatósági teljesítményével. „Az építőipari körforgásos gazdaság” című, 2019. november 28-i tanácsi következtetések sürgették a Bizottságot, hogy a 305/2011/EU rendelet felülvizsgálata során segítse elő az építési termékek körforgásos jellegét. Az „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményében a Bizottság hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell az építési termékek fenntarthatóságával, és kiemelte, hogy a fenntarthatóbb épített környezet elengedhetetlen Európa klímasemlegességre való átállásához. „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című, 2021. május 5-i közleményében a Bizottság leszögezte, hogy az építőipar az olyan kiemelt ökoszisztémák közé tartozik, amelyek a legfontosabb kihívásokkal néznek szembe az éghajlati és fenntarthatósági célok elérése, illetve a digitális transzformáció megvalósítása terén, és hogy az építőipari ágazat versenyképessége ettől függ. Ezért célszerű szabályokat megállapítani az építési termékek környezeti fenntarthatósági teljesítményének bejelentése tekintetében, beleértve a vonatkozó küszöbszintek és osztályok megállapításának lehetőségét. A termékek környezeti teljesítményére vonatkozó teljesítményosztályoknak pontosan tükrözniük kell a termékek sokféleségét és a technika állását, továbbá lehetővé kell tenniük a leginkább környezetbarát termékek pontos azonosítását. Ezenkívül a környezeti hatásokra való hivatkozáskor az ilyen teljesítményosztályoknak érthetőnek kell lenniük, nem lehetnek félrevezetők, és nem tehetik lehetővé a terhek áthelyezését.

(6)

„Az EU szabványosítási stratégiája – Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében” című, 2022. február 2-i bizottsági közleményben felvázolt, a szabványosításról szóló, 2022. évi uniós stratégia szerint is az építőipar az egyik legrelevánsabb olyan terület, amelyen a harmonizált szabványok javíthatják a versenyképességet és csökkenthetik a piaci akadályokat.

(7)

A környezetvédelmi célok elérése – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a körforgásos gazdaságra való átállást – szükségessé teszi új környezetvédelmi kötelezettségek megállapítását, valamint az építési termékek környezeti fenntarthatóságának kiszámítására szolgáló értékelési módszer kidolgozásának és alkalmazásának megalapozását, a bürokrácia és a gazdasági szereplőkre, különösen a kis- és középvállalkozásokra (a továbbiakban: kkv-k) háruló költségek aránytalan növelése nélkül. A számításoknak le kell fedniük a termék teljes életciklusát, szabványosítással megállapított módszerek alkalmazásával. Új termékek esetében a számított életciklusoknak ki kell terjedniük a termék életciklusának valamennyi szakaszára, a nyersanyagbeszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig, beleértve a határértékeken kívüli potenciális előnyöket és terheléseket is. A használt és újragyártott termékek esetében a számított életciklusnak az építményből történő leszereléssel kell kezdődnie, és a végső ártalmatlanításig az összes következő szakaszt magában kell foglalnia. A Bizottságnak rendelkezésre kell bocsátania a számítás elvégzéséhez szükséges szoftvert és különösen az EN 15804 európai szabvánnyal vagy a jövőben alkalmazandó szabványokkal összhangban alkalmazandó jellemzési tényezőket. E szoftver minden frissítését közölni kell, és annak egy éven belül maga után kell vonnia a vonatkozó számítások frissítését.

(8)

Az építési termékek és tágabb értelemben az építmények biztonságának és funkcionalitásának, valamint a munkavállalók és a felhasználók biztonságának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy bizonyos szolgáltatók, például a logisztikai szolgáltatók, az online piacterek és a közvetítő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók nem járulnak hozzá más gazdasági szereplők meg nem feleléséhez. Ezért alkalmazni kell az ezekre a szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseket.

(9)

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a szükséges kapcsolat az építési termékek és azon építmények – köztük épületek – között, amelyekbe beépíthetők, az építmény fogalmát csak e rendelet alkalmazásában kell meghatározni, a tagállamok építmények és épületek meghatározására és szabályozására vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül.

(10)

Annak elkerülése érdekében, hogy innovatív forgalmazási modelleket használjanak az e rendelet szerinti kötelezettségek megkerülésére, egyértelművé kell tenni, hogy a termék kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása, beleértve azt az esetet is, amikor a termék tulajdonjoga vagy birtoklása szolgáltatásnyújtás részeként kerül átruházásra, a termék forgalmazásának minősül.

(11)

Az építési termékek készletei esetében a belső piacon való szabad mozgás biztosítása elősegítené az ipar versenyképességét. Ez a megközelítés kiterjesztené a piacra jutást, egyszerűsítené a termelési folyamatokat a vállalatok számára, és javítaná a kényelmet mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára.

(12)

Az, hogy az építési termékek megfelelnek-e az uniós jogszabályoknak, gyakran attól függ, hogy fő alkatrészeik megfelelnek-e az említett jogszabályoknak. Mivel azonban a fő alkatrészek gyakran különböző építési termékekbe vannak beépítve, a biztonság és a környezet – többek között az éghajlat – védelme jobban megvalósítható, ha ezek a fő alkatrészek upstream értékelés tárgyát képezik, vagyis amikor a fő alkatrészek teljesítményének és megfelelőségének értékelésére előzetesen kerül sor, függetlenül azon végső építési végtermék értékelésétől, amelynek részét képezik. Hasonlóképpen, a piacfelügyelet akkor válik hatékonyabbá, ha a nem megfelelő fő alkatrészek azonosíthatók és célzottak lehetnek. Ezért meg kell állapítani az építési termékek fő alkatrészeire alkalmazandó kötelező szabályokat. Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az olyan építési termékekhez szánt alkatrészek vagy anyagok esetében is, amelyek számára előnyös lenne a rendelet önkéntes alkalmazása.

(13)

Az olyan árucikkek, mint például az építési termékek, azok fő alkatrészei vagy egyéb alkatrészei vagy anyagai önmagukban, vagy együttes használatra szánt, különálló alkotóelemekből álló készletként hozhatók forgalomba, és azokra külön harmonizált műszaki előírások vonatkoznak. E rendelet alkalmazásának egyszerűsítése érdekében egyértelműen azonosítani kell a hatálya alá tartozó árucikkeket és alkotóelemeket. Ez az azonosítás azonban nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy az alkotóelemeket építési termékként forgalmazzák, amennyiben ezeket az alkotóelemeket külön, fő alkatrészként vagy más módon hozzák forgalomba.

(14)

E rendelet lehetséges alkalmazási körének megtartása mellett, a szabályozási átfedések elkerülése érdekében ki kell zárni a rendelet alkalmazását bizonyos, más uniós jogi aktusok által már harmonizált termékekre. Ugyanebből a célból fontos különbséget tenni ugyanazon termékek e rendelet hatálya alá tartozó szempontjai és az egyéb ágazati jogszabályok által szabályozott szempontok között. Ez lenne a helyzet például a világítástechnikai termékek, valamint az elektromos és elektronikus termékek esetében, amelyek a 2014/35/EU (5), a 2014/30/EU (6), a 2014/53/EU (7) és a 2001/95/EK (8) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak. E rendelet tág hatálya azonban nem értelmezhető úgy, mint amely az építményekbe történő beépítés céljából forgalomba hozható valamennyi termék harmonizálására irányul. Azokra a termékekre, amelyek nem alkalmasak a harmonizációra, például a kulturális örökséghez való viszonyuk, a csak bizonyos helyekről beszerezhető konkrét anyagok használata vagy a tagállamok közötti heterogén feltételek miatt, nem tartozhatnak e rendelet harmonizációs hatálya alá. Ezt úgy lehetne elérni, ha aktív döntés születik arról, hogy a hatályt ezekre nem terjesztik ki harmonizált műszaki előírások révén.

(15)

Az e rendelet hatálya alá tartozó, harmadik országokból importált használt termékekre – a használt termékekre vonatkozó külön szabályok hiányában – ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint az új építési termékekre.

(16)

Az Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket gyakran a szomszédos országokból importálják, ezért azokra nem vonatkoznak az uniós jogban meghatározott követelmények. Az ilyen építési termékek esetében az ilyen követelmények előírása aránytalanul költséges lenne. Ugyanakkor a legkülső régiókban gyártott építési termékek alig kerülnek forgalomba más tagállamokban. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket mentesítsék e követelmények alól.

(17)

A szabványok és a tagállamok szabályozási igényei közötti szoros kapcsolat fenntartása érdekében a Bizottságot egy szakértői csoportnak kell segítenie a szabványosítási kérelmek és más harmonizált műszaki előírások elkészítésével kapcsolatban. A szakértői csoport munkájának olyan munkatervet kell követnie, amelyet az átfogó uniós prioritások, például az éghajlatváltozással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos uniós célok mellett a tagállamoktól kapott észrevételek alapján kell kidolgozni. A munkaterv prioritásainak meghatározása során a Bizottság különös figyelmet fordít a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírások felváltására. A Bizottság éves alapon tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat a munkaterv végrehajtása terén tett előrelépésről, többek között a kiadott szabványosítási kérelmekről, az európai szabványügyi szervezetek által javasolt szabványok számáról, a szabványok Bizottság általi értékeléséhez szükséges átlagos időről, valamint a Bizottság által elfogadott és elutasított szabványok arányáról.

(18)

Az építési termékek belső piaca harmonizálásának alapvető célja eléréséhez az arányosság elvével összhangban szükséges és helyénvaló a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése azáltal, hogy csak a termék teljesítményének értékeléséhez szükséges alapvető jellemzőket határozzák meg. Ezen alapvető jellemzők meghatározásának és a rájuk alkalmazandó értékelési módszereknek kellő megbízhatósággal kell biztosítaniuk a kevésbé terhes megközelítést, és el kell kerülniük a párhuzamosságokat és következetlenségeket. E rendelet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)

A szabályozási koherencia maximalizálása érdekében e rendeletnek a lehető legnagyobb mértékben a horizontális jogi keretre, ebben az esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (9) kell épülnie. A termékjogszabályok közelmúltbeli tendenciáját követve tartalékmegoldást dolgoz ki, amennyiben az európai szabványügyi szervezetek nem dolgoznak ki érvényes harmonizált szabványokat. Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet a szabványosítási kérelemnek megfelelően olyan harmonizált szabványt ad ki, amely olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem felelnek meg a tagállamok szabályozási igényeinek, vagy nincsenek összhangban az uniós biztonsági, környezetvédelmi, körforgásos gazdasághoz kapcsolódó és éghajlat-politikai célkitűzésekkel, a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a szabványosítási kérelmet, vagy korlátozásokkal kötelezőnek kell minősítenie a harmonizált szabványt. Lehetővé kell tenni, hogy tartalékmegoldást lehessen alkalmazni azokra a harmonizált szabványokra, amelyek nem felelnek meg a szabványosítási kérelemnek, és amelyek olyan termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkoznak, amely korábban nem tartozott harmonizált szabvány hatálya alá, vagy amelyre már több mint 5 éve alkalmazandó harmonizált szabvány vonatkozik, vagy amelyre korlátozásokkal alkalmazandó harmonizált szabvány vonatkozik.

(20)

Amennyiben harmonizált szabványok állapítják meg a teljesítménynek a tagállamok építési kódexei szempontjából releváns alapvető jellemzők tekintetében történő értékelésére vonatkozó szabályokat, e rendelet alkalmazásában e szabványokat kötelezővé kell tenni a teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványokként, mivel csak az ilyen kötelező szabványok érik el a termékek szabad forgalmazásának lehetővé tételére irányuló célt, miközben biztosítják a tagállamok azon képességét, hogy egyedi nemzeti helyzetükre, például az éghajlati, geológiai, földrajzi és egyéb feltételekre tekintettel az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel kapcsolatos termékjellemzőket kérjenek. E két cél együttes megvalósítása megköveteli a termékek egyetlen értékelési módszerrel való értékelését, ezért ezt a módszert kötelezővé kell tenni. Az önkéntes szabványok azonban felhasználhatók arra, hogy az érintett termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeket még konkrétabbá tegyék a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak (10) megfelelően. A 768/2008/EK határozattal összhangban ezeknek az önkéntes szabványoknak képesnek kell lenniük arra, hogy vélelmezzék a bennük foglalt követelményeknek való megfelelést.

(21)

A teljesítménynek az alapvető jellemzők tekintetében történő értékeléséhez küszöbszintek megállapítására lehet szükség. Bizonyos kérelmek esetében önkéntes küszöbszinteket kell teljesíteni. A kötelező küszöbszinteknek alkalmazásuktól függetlenül teljesülniük kell a termék belső piacon történő forgalomba hozatalának feltételeként.

(22)

Az „Európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i bizottsági közleményben felvázolt európai zöld megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a „Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: Út a szennyező anyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című, 2021. május 12-i bizottsági közleményben felvázolt szennyező anyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, valamint a biztonságos építési termékek biztosítása érdekében – mivel a biztonság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapuló jogszabályok egyik célja – szükség van funkcionalitással, biztonsággal és környezetvédelemmel, többek között éghajlatváltozással kapcsolatos termékkövetelményekre. E követelmények meghatározásakor a Bizottságnak foglalkoznia kell a biztonsági kockázatokkal és figyelembe kell vennie a termék potenciális hozzájárulását az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez az életciklusa folyamán. Ezek a követelmények nem az építési termékek teljesítményére vonatkoznak. A korábbi 89/106/EGK tanácsi irányelvvel (11) ellentétben a 305/2011/EU rendelet nem rendelkezik ilyen termékkövetelmények megállapításának lehetőségéről. Az építési termékekre vonatkozó egyes harmonizált szabványok azonban tartalmaznak ilyen termékkövetelményeket. Ezek a szabványok azt mutatják, hogy a gyakorlatban szükség van a funkcionalitásra, a biztonságra és a környezetvédelemre vonatkozó ilyen követelményekre. Az EUMSZ 114. cikke – mint e rendelet jogalapja – szintén előírja az egészség, a biztonság és a környezet magas szintű védelmére irányuló törekvést. Ezért e rendeletnek újra be kell vezetnie vagy validálnia kell termékkövetelményeket. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően meghatározza az adott termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozó követelményeket.

(23)

Az építési termékek gyártása és forgalmazása egyre összetettebbé válik, ami új szakosodott gazdasági szereplők, például logisztikai szolgáltatók megjelenéséhez vezet. Az egyértelműség érdekében bizonyos általános kötelezettségeket – többek között a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget – valamennyi olyan szereplőre alkalmazni kell, aki részt vesz az ellátási láncban.

(24)

A tagállamok közötti összehangolt gyakorlatok előmozdítása érdekében, még azokban az esetekben is, amikor nem sikerült egyetértésre jutni e gyakorlatokkal kapcsolatban, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy korlátozott számú kérdés tekintetében végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el e rendelet végrehajtására vonatkozóan. A vonatkozó felhatalmazásoknak a gazdasági szereplők kötelezettségeire és jogaira, valamint a bejelentett szervezetek kötelezettségeire kell vonatkozniuk.

(25)

A jogbiztonság javítása és az építési termékek uniós piaca széttagoltságának csökkentése érdekében egyértelműen meg kell határozni az uniós szinten szabályozott területet, az úgynevezett „harmonizált területet”, szemben a tagállamok hatáskörében maradó elemekkel. Továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy rendelkezéseket állapítsanak meg az építményekre vonatkozóan, ideértve azok tervezését és méretezését is. A harmonizált terület létrehozása nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy az építményekre vonatkozóan nemzeti követelményeket határozzanak meg, és nem csökkentheti a tagállamokban már meglévő és indokolt védelmi szintet. Az építményekre alkalmazandó nemzeti környezetvédelmi politikák nem tekinthetők a termékek forgalmazásának tilalmaként vagy akadályaként, amennyiben tiszteletben tartják a harmonizált területet.

(26)

A tagállamok a polgárok felé fennálló felelősségük alapján határozzák meg az építmények biztonsági szintjét, míg a belső piac keretfeltételeit az Unió határozza meg. Az építményekre vonatkozó rendelkezések elfogadása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az e rendeletben szereplő, az építményekre vonatkozó alapvető követelmények meghatározzák az építési termékekkel való, műszakilag szükséges összefüggéseket, és alapul szolgálnak az európai szabványügyi szervezetek számára az építési termékekre vonatkozó szabványokra irányuló szabványosítási kérelmek kiadásához, valamint a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az európai értékelési dokumentumok kidolgozásához.

(27)

A harmonizált terület a pénzügyi ösztönzők kivételével a közbeszerzési szerződésekre, a vissza nem térítendő támogatásokra vagy más pozitív ösztönzőkre is alkalmazandó.

(28)

A piac széttagoltságának csökkentése és a tagállamoknak az építési szabályozáshoz fűződő jogos érdekei közötti egyensúly megteremtése érdekében rendelkezni kell egy olyan mechanizmusról, amely hatékonyabban tükrözi a tagállamok igényeit a harmonizált műszaki leírások kidolgozásába. Ugyanezen okból létre kell hozni egy további előzetes engedélyezési mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az emberek egészsége és biztonsága vagy a környezetvédelem kényszerítő okai alapján a harmonizált zónába tartozó termékekre vonatkozóan a harmonizált műszaki előírásokban meghatározottaktól eltérő követelményeket határozzanak meg. E mechanizmusnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a szabályozási igényeiknek megfelelő, aktualizált harmonizált műszaki előírásokra várva bejelentsék és engedélyeztessék azokat a nemzeti intézkedéseket, amelyek a harmonizált műszaki előírásban nem szereplő valamely alapvető jellemző teljesítményét érintik. Ennek a mechanizmusnak ki kell egészítenie a tagállamok azon lehetőségét, hogy az EUMSZ 114. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot, amennyiben a környezet vagy a munkakörnyezet védelmére vonatkozó új tudományos bizonyítékokon alapuló nemzeti rendelkezések bevezetését tartják szükségesnek az adott tagállamra jellemző, a harmonizált műszaki előírásokkal ellentétes probléma miatt. Annak biztosítása érdekében, hogy az engedélyezett nemzeti intézkedések csak a harmonizált területtől való átmeneti eltérésként maradjanak fenn, fontos lehetővé tenni a gyors konzultációkat arról, hogy az említett szabályozási igényekre tekintettel szükség van-e a harmonizált műszaki előírások aktualizálására, többek között adott esetben szabványosítási kérelmek révén, kifejezetten a szóban forgó sürgősség kezelése érdekében meghatározott határidőkkel.

(29)

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú elemét képező körforgásos gazdaság előmozdítható kötelező betétdíjas rendszerekkel és a gyártóknak az új, felesleges vagy eladatlan, nem rendelésre készült termékek tulajdonjogának visszaszerzésére vonatkozó kötelezettségével. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ilyen intézkedéseket hozzanak, és kötelezettségeket állapítsanak meg a hulladékká vált termékek gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan. A termék tulajdonosának kell felelnie a forgalmazóhoz, az importőrhöz vagy a gyártóhoz történő visszaszállításért.

(30)

A jogi egyértelműség fokozása és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében el kell kerülni, hogy az építési termékeket különböző uniós jogi aktusok alapján többszörös értékelésnek vessék alá az emberek egészsége és biztonsága vagy a környezetvédelem – beleértve az éghajlatvédelmet – ugyanazon vonatkozása tekintetében. Ezt megerősítette a C(2015)3261 bizottsági határozattal létrehozott REFIT-platform is, amely azt ajánlotta, hogy a Bizottság kiemelten kezelje az egymást átfedő és ismétlődő követelményekkel kapcsolatos problémákat. A Bizottság számára ezért az építés szintjén a tagállamokban már létező és indokolt védelmi szint csökkentése vagy megsértése nélkül lehetővé kell tenni, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyéb uniós jogi aktusokban előírt kötelezettségek teljesítése e rendelet bizonyos kötelezettségeinek teljesítését is jelenti, amennyiben ellenkező esetben az emberek egészsége és biztonsága vagy a környezetvédelem – az éghajlatot is beleértve – ugyanazon vonatkozását e rendelet és más uniós jogszabályok alapján párhuzamosan értékelnék.

(31)

Ezen túlmenően a tagállamok és a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatainak elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes árucikkek a termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e.

(32)

mivel ezt a rendeletet az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) keretével összhangban dolgozták ki, azonban az építési termékek ágazati sajátosságaihoz igazított rendelkezéseivel – korlátozott kivételekkel – az építési termékek valamennyi lényeges szempontjának harmonizálására szolgáló jogi aktus lesz, beleértve a fenntarthatósági szempontokat is, még akkor is, ha ezekkel az (EU) 2024/1781 rendelet is foglalkozhat. Amennyiben az (EU) 2024/1781 rendelet keretében horizontálisan megállapítanak egy szakpolitikai igényt, a Bizottságnak elsősorban ezt a rendeletet kell alkalmaznia az építési termékek tekintetében felmerülő ezen igény kielégítése céljából. Csak kivételes esetekben, amikor az e rendelet szerinti követelmények elégtelenek, és azok észszerű időn belül nem módosíthatók vagy nem egészíthetők ki, lehetővé kell tenni az (EU) 2024/1781 rendelet kiegészítő jellegű alkalmazását az építési termékekre, feltéve, hogy a felmerülő adminisztratív költségek észszerűnek bizonyulnak, beleértve azt is, hogy a gazdasági szereplőkre esetlegesen két megfelelőségértékelési eljárás vonatkozik majd. Kivételesen, a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervekben szereplő, energiafogyasztást befolyásoló termékek esetében, amelyek egyben építési termékek is, valamint az (EU) 2024/1781 rendelet értelmében vett köztes termékek esetében – a cement kivételével – az említett rendelet elsőbbséget élvez a fenntarthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Ez a helyzet például a fűtőberendezések, kazánok, hőszivattyúk, víz- és helyiségfűtő berendezések, ventilátorok, hűtő- és szellőzőrendszerek és fotovoltaikus termékek esetében, kivéve az épületbe integrált fotovoltaikus napelemeket. Ez a rendelet szükség esetén továbbra is alkalmazandó lenne kiegészítő jelleggel, főként a biztonsági szempontok tekintetében, figyelembe véve a termékekre, például a gázüzemű berendezésekre, a kisfeszültségű berendezésekre és a gépekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is. Az (EU) 2024/1781 rendelettel való ütközés esetén e rendelet vonatkozó rendelkezései irányadók. Más termékek esetében a gazdasági szereplők szükségtelen terheinek elkerülése érdekében szükségessé válhat annak meghatározása, hogy az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése milyen feltételek mellett jelenti az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségek teljesítését is. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen feltételek meghatározása céljából.

(33)

A megfelelés ösztönzése érdekében az építési termékek gyártója felelősséggel tartozik a helytelen teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatokért.

(34)

Az építési termékek fokozott újrahasználata a körforgásosabb gazdaság felé való elmozdulás, valamint az építkezések környezeti és szénlábnyoma csökkentésének része. A használt építési termékek piaca jelenleg nem eléggé fejlett, és a használt építési termékekre vonatkozó követelmények tagállamonként igen eltérőek. Ezért a használt építési termékeket – beleértve az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb használt árucikkeket is – hosszú távú harmonizációnak kell alávetni azáltal, hogy lehetővé teszik az e rendelet szerinti célzott harmonizált műszaki előírások kidolgozását. Az ilyen harmonizált műszaki előírásokat alkalmazni kell a használt termékekre mindaddig, amíg a használt termék nem hulladék, vagy már nem minősül hulladéknak. A használt termékekre vonatkozó célzott harmonizált műszaki előírások elfogadása nem sértheti a hulladék 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) szerinti hatályát és fogalommeghatározását. Az építményekben közvetlenül újrahasznált termékek azonban nem tekinthetők újra forgalomba hozottnak, és ezért nem tartoznak az e rendelet szerinti intézkedések hatálya alá.

(35)

A harmonizált terület kiterjedésének egyértelművé tétele érdekében fontos, hogy valamennyi harmonizált műszaki előírás egyértelmű legyen abban a tekintetben, hogy kiterjed-e a használt termékekre, vagy kizárja azokat a hatálya alól. A használt termékeknek a harmonizált műszaki előírás hatálya alól való kizárása azonban nem akadályozhatja meg a gazdasági szereplőket abban, hogy e rendelet alkalmazása mellett döntsenek, mintha a használt termék új lenne.

(36)

A használt termékek fogalommeghatározása szerint azokat a harmonizált műszaki előírásokat, amelyek kifejezetten kiterjesztik a hatályukat a használt termékekre, azokra a használt termékekre is alkalmazni kell, amelyek az ellenőrzési, tisztítási vagy javítási hasznosítási műveleteken túlmenő olyan átalakítási folyamaton estek át, amelyet a harmonizált műszaki előírás a termék teljesítménye szempontjából nem alapvető fontosságú átalakítási eljárásként határoz meg. Az újragyártott termékek esetében – a harmonizált műszaki előírástól függetlenül – nem kell figyelembe venni a termék utolsó leszerelése előtti eseményeket az életciklusuk során gyakorolt környezeti hatásuk kiszámításakor. Az újragyártott termékekre olyan követelményeknek vagy ösztönzőknek is vonatkozniuk kell, amelyek előmozdítják a magas újrafeldolgozott tartalmat.

(37)

Az építési termékekre vonatkozó, könnyen elérhető és átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében, hozzájárulva ezáltal az ilyen termékek biztonságosságához, funkcionalitásához és fenntarthatóságához, biztosítani kell, hogy a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartalmazza a felhasználók és a hatóságok számára szükséges valamennyi információt. Tekintettel arra, hogy az ilyen nyilatkozatok hasznosak a felhasználók számára, a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy a nyilatkozatban további információkat is feltüntethessenek, feltéve, hogy a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatok egységesek és könnyen olvashatók maradnak, és nem élnek vissza velük reklámként.

(38)

A gazdasági szereplők – és különösen a gyártók – terheinek csökkentése érdekében a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatokat kiállító gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy ezen nyilatkozatok másolatait elektronikus úton nyújtsák be, valamint fel kell hatalmazni őket arra, hogy azokat honlapokon tegyék elérhetővé, feltéve, hogy azok nem módosíthatók, emberek által és géppel olvasható formátumban vannak, elérhetők, hozzáférhetők és egyértelműen kapcsolódnak a termékhez. Az ellátási láncra vonatkozó kommunikáció egyszerűsítése érdekében a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatoknak lehetővé kell tenniük a felhasználó számára, hogy egy informatikai alkalmazáson keresztül ellenőrizze a termék felhasználási helye szerinti tagállam alkalmazási szabályainak való megfelelést. A géppel olvasható nyilatkozatok fontos előfeltétele a szabványosított informatikai formátum, amelyet minden egyes harmonizált műszaki előíráshoz meg kell követelni.

(39)

Annak érdekében, hogy a gyártók bizonyítani tudják, hogy az áruk szabad mozgásának előnyeit élvező építési termékek megfelelnek a vonatkozó uniós követelményeknek, elő kell írni a teljesítménynyilatkozatot kiegészítő megfelelőségi nyilatkozatot, közelebb hozva ezáltal az építési termékek szabályozási rendszerét a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (14). Az esetleges adminisztratív terhek minimalizálása érdekében azonban a megfelelőségi nyilatkozatot és a teljesítménynyilatkozatot kombinálni kell. A kkv-k adminisztratív terheit tovább kell csökkenteni a célzott egyszerűsítési rendelkezésekkel, ideértve a vizsgálati eredmények megosztását, a tanúsítványok elismerését, a lépcsőzetes műszaki dokumentációt és az értékelés nélküli nyilatkozatot, lehetővé téve a mikrovállalkozások számára a kevésbé szigorú értékelési és ellenőrzési rendszer alkalmazását, illetve csökkentve a rendelésre készült, nem sorozatban gyártott termékekre vonatkozó követelményeket. Amennyiben az ilyen termékeket egyetlen beazonosított építménybe építik be, lehetővé kell tenni, hogy mentesüljenek a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállításának kötelezettsége alól. Azokban az esetekben, amikor a gyártó teljesíti mind az egyszerűsített eljárás alkalmazására, mind pedig a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállításának kötelezettsége alóli mentességre vonatkozó kritériumokat, lehetőséget kell biztosítani számára, hogy ezek közül egyet válasszon, vagy egyszerűsített eljárás alkalmazása nélkül nyújtson be teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot annak érdekében, hogy ajánlatát jobban hozzáigazítsa a potenciális vásárlók igényeihez.

(40)

A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal való összehangolás érdekében, valamint tekintettel a 765/2008/EK rendelet általános elveire, a CE-jelölést csak azokon az építési termékeken kell elhelyezni, amelyek tekintetében a gyártó teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A gyártó ezzel felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és az alkalmazandó termékkövetelményeknek.

(41)

Az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) összhangban biztosítani kell valamennyi gazdasági szereplő, valamint a nevükben eljáró természetes és jogi személyek eljárási jogait a piacfelügyeleti hatóságok és egyéb illetékes nemzeti hatóságok intézkedései, határozatai vagy végzései tekintetében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen intézkedésekkel, határozatokkal vagy végzésekkel szemben megfelelő fellebbezési eljárások álljanak rendelkezésre.

(42)

Az építési termékek funkcionalitásának, biztonságosságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében, illetve az építmények kiterjesztésével, az ellátási és forgalmazási láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan építési termékeket hozzanak forgalomba, tegyenek elérhetővé vagy csak olyak építési termékeknek támogassák az elérhetővé tételét a piacon, amelyek megfelelnek a kötelező erejű uniós követelményeknek. A jogi egyértelműség javítása érdekében kifejezetten meg kell határozni a gazdasági szereplők kötelezettségeit.

(43)

Az építési termékek gyártóinak pontosan és egyértelműen meg kell határozniuk a terméktípust annak érdekében, hogy pontos alapot biztosítsanak annak értékeléséhez, hogy az adott termék megfelel-e az uniós követelményeknek. Ugyanakkor az alkalmazandó követelmények kijátszásának elkerülése érdekében a gyártók számára meg kell tiltani, hogy új terméktípusokat hozzanak létre, amennyiben a szóban forgó termékek – az alapvető jellemzők tekintetében – azonosak.

(44)

A belső piacon a CE-jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely igazolja a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó alapvető jellemzők értékelési módszereinek való megfelelést. A piac széttöredezettségének és a különböző értékelési módszerek alkalmazásából eredő félrevezető állítások elkerülése érdekében a harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó termékeken a CE-jelölés az egyetlen olyan engedélyezett jelölés, amely jelzi, hogy a szóban forgó terméket a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó alapvető jellemzők tekintetében értékelték, és az megfelel az alkalmazandó termékkövetelményeknek. Az építési termékek piacán a jelölések elszaporodtak, ami gyakran zavart és bizalmatlanságot okoz a piaci szereplők körében, ugyanakkor meg is téveszti a fogyasztókat. A kiegészítő jelölések használata negatívan befolyásolja a CE-jelölés bizonyító erejét, ha a vonatkozó harmonizált műszaki előírásokban meghatározottaktól eltérő értékelési módszereken alapul. Emellett a kkv-k nem mindig élvezhetik az ilyen jelölések előnyeit, ami torzulást okoz a piaci szereplők között, és potenciálisan akadályozza a piacra jutást. Ezeket a kiegészítő jelöléseket ezért nem szabad a termékeken a CE-jelöléssel együtt elhelyezni. Ez a tilalom azonban nem akadályozza meg az egyéb jelöléssel ellátott termékek egységes piacon történő forgalomba hozatalát, feltéve, hogy az ilyen jelölések nem vezetik félre a fogyasztót, és nem téveszthetők össze a CE-jelöléssel. Ezenkívül a jelölések nem ronthatják a CE-jelölés láthatóságát, olvashatóságát vagy jelentését. Így ezek a jelölések nem tartalmazhatnak semmilyen információt, szöveget vagy állítást a termék teljesítményével kapcsolatban.

(45)

A félrevezető állítások elkerülése érdekében az építési termékek gyártói által tett állításoknak adott esetben a harmonizált műszaki előírásokban foglalt értékelési módszeren kell alapulniuk.

(46)

Az építési termékekre vonatkozó, a gyártó által készített műszaki dokumentáció megkönnyíti az illetékes nemzeti hatóságok és a bejelentett szervezetek számára annak ellenőrzését, hogy az ilyen termékek megfelelnek-e az uniós követelményeknek. Az átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési termék környezeti fenntarthatóságának értékelését megalapozó számítás validálásához szükséges információt.

(47)

Az építési termékek felhasználói számára biztosított átláthatóság megteremtése és e termékek nem megfelelő használatának elkerülése érdekében a gyártónak pontosan meg kell határoznia az építési termékeket és azok rendeltetését. Ugyanezen okból a gyártónak egyértelművé kell tennie, hogy az építési termékeket kizárólag szakmai felhasználásra szánják-e. Annak érdekében, hogy az építési termékeket vissza lehessen követni, a gyártóknak fel kell tüntetniük a terméken a terméktípus gyártóspecifikus egyedi azonosító kódját, vagy – ha ez például a termék mérete vagy felülete miatt nem lehetséges –, akkor egy rögzített címkén, a csomagoláson vagy ha ez sem lehetséges, akkor a terméket kísérő dokumentumban.

(48)

Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet követelményei teljesüljenek, a gyártóknak aktívan keresniük, tárolniuk és értékelniük kell az információkat, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, amennyiben megerősítést nyert a meg nem felelés vagy az alulteljesítés, vagy ha fennáll annak kockázata.

(49)

Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött célok elérése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy minimális küszöbszinteket határozzon meg az építési termékek környezeti teljesítményére és a környezetvédelmi termékkövetelményekre vonatkozóan, megelőzve és csökkentve az építési termékek környezetre gyakorolt hatását. Az „első a biztonság” elvét azonban, amely mind az építési termékre, mind az építményekre alkalmazandó, minden esetben tiszteletben kell tartani, és annak az egészség védelmét is magában kell foglalnia.

(50)

Az építési termékek fenntarthatóságának és tartósságának biztosítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek a lehető leghosszabb ideig használhatók legyenek. Az ilyen hosszú ideig történő használathoz megfelelő tervezésre, megbízható alkatrészek használatára, a termékek javíthatóságára, a javításra vonatkozó információk rendelkezésre állására és a pótalkatrészekhez való hozzáférésre van szükség. Abban az esetben, ha a pótalkatrészek nem általánosan hozzáférhetők a piacon, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy megkövetelje a gyártótól, hogy biztosítsa e pótalkatrészek észszerű és megkülönböztetésmentes áron való rendelkezésre állását 10 évig, amely időtartam meghosszabbítható, ha a hosszabb ideig történő rendelkezésre állás várhatóan növeli a termék élettartamát.

(51)

Az építési termékek körforgásos jellegének fokozása érdekében – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a hulladékhierarchia céljaival összhangban – a termékkövetelményeknek képesnek kell lenniük az erőforrás-hatékonyság javítására, a hulladékkeletkezés megelőzésére, a javítás, az újrahasználat és az újragyártás előnyben részesítésére, a másodlagos anyagok használatának előnyben részesítésére, valamint a termék újrafeldolgozhatóságának és a melléktermékek előállításának előmozdítására. Az újrahasználatra való előkészítés, az újrahasználat, az újragyártás és az újrafeldolgozás célzott tervezést igényel, nevezetesen a termékek, az alkotóelemek és anyagok szétválasztásának a leszerelés, a szétszerelés és bontás, valamint az újrafeldolgozás későbbi szakaszában történő, lehetőség szerinti elősegítésével, valamint az elegyített, kevert, illetve összetett anyagok, továbbá az aggodalomra okot adó anyagok mellőzésével. Mivel a szokásos használati utasítás és biztonsági információk nem feltétlenül jutnak el az újrahasználatra való előkészítésért, újrahasználatért, újragyártásért és újrafeldolgozásért felelős gazdasági szereplőkhöz, az ezzel kapcsolatban szükséges információkat hozzáférhetővé kell tenni az adathordozókon keresztül elérhető digitális termékútleveleken és a gyártó honlapján is.

(52)

Az általános termékinformáció, a használati utasítás és a biztonsági információk létfontosságú eszközök ahhoz, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a termék beszerzésével, telepítésével, használatával, karbantartásával, szétszerelésével, újrahasználatával és újrafeldolgozásával kapcsolatos megalapozott döntéseket lehessen hozni egy olyan széles csoport számára, amelynek szüksége lehet az információra. Ezért e rendeletben meg kell határozni azokat az elemeket, amelyekre az általános termékinformációnak, a használati utasításnak és a biztonsági információnak ki kell terjednie, és lehetővé kell tenni, hogy a teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványokba bele lehessen foglalni az arra vonatkozó iránymutatást, hogy egy adott termékkel kapcsolatban jellemzően hogyan kell ezeket az elemeket lefedni. Ez az iránymutatás azonban nem terjesztheti ki vagy korlátozhatja a gyártónak a rendeletben meghatározott tájékoztatási felelősségét. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egyes termékcsaládokra vagy termékkategóriákra vonatkozó általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk megadására vonatkozó kötelezettség megfelelő és egységes végrehajtásának biztosítása érdekében, amennyiben a teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok erre nem képesek.

(53)

Egyes építési termékek úgy is hulladékká válhatnak, hogy még soha nem használták őket. Az erőforrások ilyen pazarlásának elkerülése érdekében a rendelet nem érinti a tagállamok lehetőségét arra, hogy kötelezzék a gyártókat annak elfogadására, hogy közvetlenül vagy importőreiken és forgalmazóikon keresztül visszaszerezzék az olyan termék felett gyakorolt tulajdonjogukat, amelyeket az építkezésre vagy a felhasználóhoz történő szállítást követően nem használtak fel, és amelyek ugyanolyan állapotban vannak, mint amelyben azokat forgalomba hozták.

(54)

Annak érdekében, hogy az építési termékek felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a termékek környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésükről, valamint a gyártó ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésének mértékéről. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el konkrét címkézési követelmények megállapítása céljából.

(55)

A meghatalmazott képviselők az importált termékek esetében gyakran az egyedüli elérhető személyek, ugyanakkor a gyártók gyakran igen korlátozott feladatokat bíznak rájuk, és nem biztosítják számukra a gyártók hatékony képviseletéhez szükséges összes információt. Ezért e rendeletben meg kell erősíteni és egyértelműen meg kell határozni a meghatalmazott képviselők szerepét és felelősségi körét, például a gyártó megbízásába foglalandó feladatokat. A meghatalmazott képviselő megbízása nem terjedhet ki a műszaki dokumentáció elkészítésére. Mindazonáltal a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy e célból a megbízás hatályán kívül külön szerződést kössenek meghatalmazott képviselőjükkel.

(56)

Mindig léteznie kell gyártónak, ha a rendelet kötelezettségeket állapít meg a termék forgalomba hozatalának tekintetében. Amennyiben e rendelet értelmében egyébként nincs gyártó, a forgalmazónak vagy az importőrnek gyártóként kell eljárnia, és vállalnia kell a gyártó felelősségét.

(57)

A gyártók annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a termék teljesítménye vagy biztonságossága változatlan maradt-e, arra a gazdasági szereplőre is alkalmazni kell, aki a terméket úgy módosítja vagy tárolja, hogy az hatással lehet annak teljesítményére vagy biztonságosságára. Ez a kötelezettség azonban nem írható elő azon gazdasági szereplő számára, aki a termékek újracsomagolását végzi el, mivel ellenkező esetben a másodlagos kereskedelem és ezáltal a termékek szabad mozgása akadályokba ütközne, az újracsomagolás pedig elvben nem befolyásolhatja az építési termék teljesítményét vagy biztonságosságát. Mindazonáltal és a termékek teljesítményének és biztonságosságának megőrzése érdekében az újracsomagolást végző gazdasági szereplőnek felelősséget kell vállalnia e műveletek megfelelő végrehajtásáért annak biztosítása érdekében, hogy a termék ne sérüljön, és hogy a felhasználókat továbbra is megfelelően tájékoztassák a forgalmazás helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven.

(58)

Tekintettel annak környezeti hatásaira, az építési termék környezeti fenntarthatóságának kiszámításánál figyelembe kell venni a felhasznált vagy a legvalószínűbb csomagolást is. A termék csomagolása abból a szempontból is létfontosságú lehet, hogy a termék megőrizze teljesítményét a felhasználó felé irányuló értékesítési láncon keresztül. Annak ellenére, hogy a csomagolás önmagában nem szerepel a termék teljesítményére vonatkozó egyéb értékelésekben, valamennyi gazdasági szereplőnek – a termékek e rendeletnek való folyamatos megfelelésének biztosításához szükséges intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettségének részeként – felelősséget kell vállalnia a teljesítmény és a termékkövetelményeknek való megfelelés megőrzésére alkalmas csomagolás használatáért. A csomagolás önmagában kockázatot jelenthet a felhasználók számára, és a termék használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek ezt figyelembe kell vennie.

(59)

Annak érdekében, hogy a gyártók jobban megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek, továbbá a feltárt hiányosságok kezeléséhez és a piacfelügyelet javításához történő hozzájárulás érdekében, a logisztikai szolgáltatóknak, az online piactereknek és az egyéb piaci szereplőknek aktívan hozzá kell járulniuk annak biztosításához, hogy csak a megfelelő termékek juthassanak el a felhasználókhoz.

(60)

Annak elkerülése érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeket megkerüljék, amikor a gyártási technológia több, az építési termék tervezéséhez és gyártásához hozzájáruló szereplőt érint, egyértelműen meg kell határozni a gyártó szerepét, amennyiben az építési termék tényleges gyártását végző természetes és jogi személy e rendelet értelmében felelősséget vállal az egész termékért, kivéve, ha van egy másik személy, aki a terméket saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, vagy aki a termékért a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállításával felelősséget vállal. Ez különösen fontos a 3D nyomtatás esetében, amelynek során egy természetes vagy jogi személy 3D nyomtatás útján nyomtat építési termékeket és azokat forgalomba hozza. E személynek teljesítenie kell a gyártókra háruló kötelezettségeket, többek között a megfelelő 3D adatkészletek és a termékekre alkalmazandó eljárásoknak alávetett anyagok használata, valamint a 3D adatkészlet gyártója által szolgáltatandó információk és a nyomtatáshoz használt anyag gyártója által szolgáltatandó információk közötti megfelelés tekintetében.

(61)

Azokban az esetekben, amikor a terméket nem építésre szánják, de megjelenése valószínűsíthetően arra készteti a fogyasztókat, hogy a terméket az építőiparban használják, a terméket az (EU) 2023/988 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) vagy más alkalmazandó rendelet szerinti használati utasítás és biztonsági információ kíséri, amely jelzi, hogy megjelenése ellenére azt nem építési termékként tervezték. A piacfelügyeleti hatóságoknak meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket, beleértve a termék piacról való kivonásának lehetőségét is, amennyiben annak megjelenése a fogyasztó megtévesztéséhez vagy visszaéléshez vezethet.

(62)

Annak pontosítása érdekében, hogy e rendelet alkalmazandó-e az online és egyéb távértékesítésekre, meg kell határozni, hogy egy bizonyos terméket milyen feltételek mellett kell úgy tekinteni, hogy azt uniós ügyfeleknek kínálják. Mivel az online kereskedelem esetében nagyobb a meg nem felelés valószínűsége, a tagállamoknak külön erőfeszítést kell tenniük egyetlen piacfelügyeleti hatóság kijelölésére a területükön található ügyfelekre irányuló távértékesítési ajánlatok felderítésére, hogy a felelős piacfelügyeleti hatóságok megtehessék a megfelelő intézkedéseket. A valamely tagállamban bejegyzett vagy az Unióra vagy valamely tagállamra utaló internetes doménnéven keresztül elérhető és valamely tagállamba küldött, a tagállamok pénznemét használó ajánlatokat az uniós vásárlókra irányulónak kell tekinteni. A piacfelügyeleti hatóságok más elemeket, például valamely tagállam hivatalos nyelvének használatát is arra vonatkozó jelzésnek tekinthetnek, hogy az ajánlat az uniós vásárlókat célozza-e meg.

(63)

Gyors ütemben fejlődnek azok a digitális technológiák, amelyek komoly lehetőséget kínálnak a gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére, miközben az innovatív és új üzleti lehetőségeket és modelleket is előmozdítják. A digitális technológiák elterjedése jelentősen hozzá fog járulni az épületkorszerűsítési program célkitűzéseinek – beleértve az energiahatékonyságot, az életciklus-értékeléseket és nyomon követést –, valamint az épületállomány eléréséhez is.

(64)

A harmonizált szabványok és az európai értékelési dokumentumok időben történő elfogadásának biztosítása érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendelet szerinti joghatások korlátozásával kötelezővé tegye azokat. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen korlátozások kiterjedjenek például a más szabványokra vagy dokumentumokra való elavult hivatkozásokra, az e rendeletnek vagy más uniós jogszabálynak ellentmondó rendelkezésekre, az egyéb harmonizált szabványoknak ellentmondó rendelkezésekre, vagy olyan rendelkezésekre, amelyek nem felelnek meg a szabványosítási kérelemben meghatározott alapelvekkel és hivatkozási pontokkal kapcsolatban teljesítendő követelményeknek.

(65)

A rendszer koherenciájának biztosítása érdekében e rendeletnek a szabványosításra vonatkozó horizontális jogi keretre kell épülnie. Ezért az 1025/2012/EU rendeletet az e rendelettel összhangban kötelezővé tett szabványokra is a lehető legnagyobb mértékben kell alkalmazni. Az 1025/2012/EU rendeletnek ezért többek között meg kellene határoznia azt az eljárást, amelyet a harmonizált szabványokkal szemben emelt kifogások esetén kell alkalmazni, amennyiben ezek a szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a vonatkozó jogi követelményeknek vagy a vonatkozó szabványosítási kérelemben meghatározott követelményeknek vagy e rendelet egyéb követelményeinek.

(66)

A Bizottságnak támogatnia kell az európai szabványügyi szervezeteket abban, hogy iránymutatásokat dolgozzanak ki, amelyek egyértelmű és stabil szabályokat állapítanak meg a szabványosítási folyamat egészére vonatkozóan, beleértve a szerepeket, a felelősségi köröket, a hatásköröket és az általános eljárási határidőket valamennyi érintett fél számára, valamint az alkalmazandó sablonokat. A Bizottságnak továbbá támogatást kell nyújtania a szabványok jogi követelményekkel való összhangjának és jogi követelményeknek való megfelelésének biztosításához, és részt kell vennie a kért európai szabvány jellegű dokumentumokat kidolgozó európai szabványügyi szervezetek informális és hivatalos vizsgálataiban, különösen azokban, amelyek a szabvány jellegű dokumentumok e rendeletnek és más uniós jognak való megfelelésére vonatkoznak. Ezeket a tevékenységeket segíti az 1025/2012/EU rendelet végrehajtásával összefüggésben kifejtett horizontális munka.

(67)

Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén jóváhagyja az európai szabványügyi szervezetek azon javaslatait, amelyek az alapvető jellemzők tekintetében az önkéntes vagy kötelező küszöbszintekre és teljesítményosztályokra, valamint arra vonatkoznak, hogy a gyártóknak mely alapvető jellemzőkről kell nyilatkozniuk, e felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat hatásvizsgálatnak kell kísérnie, amennyiben ezt a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (17) összhangban kötelező.

(68)

mivel nem általánosan alkalmazandó jogi aktusokról van szó, hanem a CE-jelölést eredményező kétlépcsős közigazgatási eljárás első lépéséről, az európai értékelési dokumentumok nem minősülnek harmonizált műszaki előírásnak. A harmonizált szabványok kidolgozásának alapelvei – például a versenytársak számára biztosított átláthatóság – azonban az európai értékelési dokumentumokra is alkalmazhatók és alkalmazandók. Ezenkívül az európai értékelési dokumentumokra ugyanúgy kell hivatkozni a értékelési és ellenőrzési eljárások során, mint a harmonizált szabványokra. Az európai értékelési dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és az összes európai értékelési dokumentum hivatkozásait közzé kell tenni az Európai Hivatalos Lapjában, aminek célja az átláthatóság biztosítása a versenytársak részére.

(69)

Jelenleg az egymástól nehezen megkülönböztethető európai értékelési dokumentumok növekvő száma – amelyek gyakran kevés hozzáadott értéket képviselnek a többi hasonló dokumentumhoz vagy a meglévő harmonizált szabványokhoz képest – azzal a kockázattal jár, hogy lassíthatja e dokumentumok közzétételét. E kockázat költséghatékony kezelése érdekében meg kell határozni vagy pontosítani kell bizonyos, az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó elveket. Ezenfelül a Bizottság általi ellenőrzést is fokozni kell.

(70)

Amennyiben a műszaki értékelést végző szervek szervezete hasznosnak tartja egy európai értékelési dokumentum kidolgozását, még a gyártó kérése nélkül is, a műszaki értékelést végző szervek szervezetének fel kell hívnia a Bizottság figyelmét a kérdésre, amelynek a műszaki értékelést végző szervek szervezete által benyújtott indokolás és a piaci igények figyelembevételével kell döntenie arról, hogy kéri-e az európai értékelési dokumentum kidolgozását.

(71)

A műszaki értékelést végző szerveket kijelölő hatóságokra vonatkozó követelmények – tekintettel a szerepük közötti hasonlóságokra – nem maradhatnak el a bejelentő hatóságokra alkalmazandó követelményektől. Ugyanezen okból a műszaki értékelést végző szerveknek a döntéshozatal terén ugyanolyan mértékű függetlenséggel és irányítással kell rendelkezniük, mint a bejelentett szervezeteknek.

(72)

mivel a bejelentések jelentős százaléka alapul a hiányos vagy téves értékeléseken, amire reagálni kell – különösen akkor, ha saját belső műszaki szaktudással nem rendelkező jogi személyek bejelentésére került sor –, a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani kell, nevezetesen függetlenségük, a más jogi személyekre történő átruházás és a feladataik teljesítésére irányuló saját képességük tekintetében; elő kell írni a bejelentett szervezetek számára, hogy kellő számú, megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek, és ellenőrizni kell a személyzet megfelelőségét, amihez hatékony eszköz lehet a képesítési mátrix; biztosítani és ellenőrizni kell, hogy a bejelentett szervezet, ne pedig valamely alvállalkozó, leányvállalat vagy egy másik, ugyanahhoz a cégcsaládhoz tartozó vállalat rendelkezzen tényleges irányítással a személyzet, a külső szakértők kirendelése, az eljárások, a kritériumok és a döntéshozatal felett; továbbá ki kell bővíteni a bejelentett szervezetként való kijelölés kérelmezésekor az egyes szervezetek által benyújtandó dokumentációt annak érdekében, hogy tartalmasabb és viszonylag méltányosabb alapot nyújtsanak a bejelentő hatóságok döntéséhez.

(73)

E rendelet helyes végrehajtásának biztosítása érdekében biztosítani kell, hogy az akkreditáló testületek ezt a rendeletet, ne pedig az eltérő szabványokat tekintsék az akkreditálás alapjának. Fontos annak biztosítása is, hogy az akkreditáló testületek a kérelmező szerv, és ne egy vállalatcsoport alkalmasságát értékeljék, mivel magának a kérelmező szervnek kell a jövőbeli tanúsítás felett irányítást gyakorolnia.

(74)

Az egyenlő versenyfeltételek elérése és a jogbizonytalanság elkerülése érdekében a bejelentett szervezetek kötelezettségeit mind értékelési és ellenőrzési tevékenységeik, mind a kapcsolódó szempontok tekintetében egyértelműbben meg kell határozni és pontosítani kell.

(75)

A bejelentett szervezetek személyzete és a gyártók közötti érintettség elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a bejelentett szervezetek biztosíthassák a különböző megfelelőségértékelési feladatokat ellátó munkatársak közötti rotációt.

(76)

Előfordulhat, hogy a tagállami hatóságoknak olyan kérdéseik merülnek fel, amelyeket csak egy bizonyos bejelentett szervezet tud megválaszolni. A bejelentett szervezeteknek ezért más tagállamok hatóságai által esetlegesen feltett kérdésekre is válaszolniuk kell.

(77)

Annak érdekében, hogy a hatóságok könnyebben tudják azonosítani a bejelentett szervezetek, a gyártók és a termékek meg nem felelésének eseteit, továbbá az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a bejelentett szervezeteket fel kell hatalmazni, és amennyiben a meg nem felelés egyértelműen bizonyítható, kötelezővé kell tenni számukra, hogy proaktív módon továbbítsák a meg nem felelésre vonatkozó információkat az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy bejelentő hatóságoknak. A bejelentett szervezetek azonban nem sérthetik meg a tájékoztatási kötelezettséget azzal, hogy saját ügyfeleiken vagy társaikon kívül más gazdasági szereplőket is vizsgálnak.

(78)

A bejelentett szervezetek és a gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése céljából fokozni kell a bejelentett szervezetek közötti koordinációt. Mivel a jelenlegi bejelentett szervezeteknek csak a fele vesz részt saját kezdeményezésére a már létező bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának tevékenységeiben, az e tevékenységekben való közvetlen vagy kijelölt képviselők útján történő részvételt kötelezővé kell tenni.

(79)

A 305/2011/EU rendeletben a kis- és középvállalkozások számára egyszerűsített eljárások létrehozására, és ezáltal a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra háruló terhek és költségek csökkentésére irányuló törekvések nem voltak teljesen eredményesek, és gyakran – a tudatosság vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt – félreértették vagy nem alkalmazták őket. A korábban megállapított szabályok alapján feltárt hiányosságok kezelése révén pontosítani kell és meg kell könnyíteni e szabályok alkalmazását, és ezáltal teljesíteni kell a kkv-k támogatására irányuló célkitűzést, egyúttal pedig gondoskodni kell az építési termékek teljesítményéről, biztonságosságáról és környezeti fenntarthatóságáról.

(80)

Más gyártó vizsgálati eredményeinek a 305/2011/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott elismerését általánosságban a gazdasági szereplők és konkrétabban a gyártók terheinek csökkentése érdekében ki kell terjeszteni. Erre az elismerési mechanizmusra különösen azért van szükség, hogy elkerülhető legyen a nyersanyagok, a köztes termékek és a végtermékek környezeti fenntarthatóságának többszöri értékelése.

(81)

A jogbiztonság garantálása érdekében biztonsági vagy teljesítményproblémák esetén az elismerés csak akkor engedhető meg, ha az értékelt és ellenőrzött gazdasági szereplők megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással és az érintett bejelentett szervezetekkel, többek között az adatok megosztása révén.

(82)

A 305/2011/EU rendelet értékelése azt mutatta, hogy a nemzeti szinten végzett piacfelügyeleti tevékenységek minősége és hatékonysága igen eltérő. Az e rendeletben és a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott, a piacfelügyelet javítását célzó intézkedések mellett a gazdasági szereplők, szervek és termékek e rendeletnek való megfelelését harmadik felek bevonásával is elő kell segíteni, például azáltal, hogy bármely természetes vagy jogi személy a Bizottság által létrehozott és fenntartott panaszbejelentő portálon keresztül nyújthasson tájékoztatást a meg nem felelésről. A panaszok kezelése tiszteletben tartja a megfelelő ügyintézéshez való jogot, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke rögzít. A panaszok kezelése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a panasz relevanciáját és alátámasztását, előnyben részesítve azokat a panaszokat, amelyek olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek különösen messzemenő negatív hatást gyakorolnak a polgárokra vagy a belső piacra. Ahhoz, hogy egy panaszt megalapozottnak minősítsen, a Bizottságnak különösen azt kell ellenőriznie, hogy a panasz képes-e sérelmet megfogalmazni, vagy hogy a sérelem olyan problémát vet-e fel, amelyben a Bizottság egyértelmű, nyilvános és következetes álláspontot fogadott el, amelyet közöltek a panaszossal. A Bizottságnak indokolatlan késedelem nélkül kell válaszolnia a panaszosnak, és hatékonyan továbbítania kell a panaszokat az érintett tagállamoknak, amelyeknek a jogi keretekkel és kötelezettségekkel összhangban haladéktalanul és hatékonyan kell kezelniük ezeket a panaszokat.

(83)

A 305/2011/EU rendelet szerinti piacfelügyelet tekintetében feltárt hiányosságok kezelése érdekében e rendeletnek a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság számára több indokolt felhatalmazást kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minden, potenciálisan problémás körülmény esetén fellépjenek.

(84)

A piacfelügyeleti gyakorlat bebizonyította, hogy a termékek értékelése során egy adott időpontban fennáll a meg nem felelés kockázata, de a meg nem felelés előfordulása nem áll fenn, míg egy későbbi időpontban ennek ellenkezőjét meg nem állapítják. Emellett olyan helyzetek is adódnak, amikor nem formális meg nem felelésről van szó, amely nem jelent kockázatot. Ezen okok miatt a tagállamokat fel kell hatalmazni arra, hogy minden feltételezett meg nem felelés vagy kockázat esetén eljárhassanak, ugyanakkor a „kockázatot jelentő termék” meghatározását a környezeti kockázatra is ki kell terjeszteni. Elegendő eljárási rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára ahhoz, hogy különbséget tudjanak tenni a meg nem felelés magas és alacsony prioritású esetei között, ugyanakkor a kevésbé fontos esetekről is tájékoztatni kell valamennyi tagállamot.

(85)

A tagállamokban a követelmények hatékony végrehajtásának biztosítása és a piacfelügyelet megerősítése érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell kiadnia e rendelet alkalmazására vonatkozóan, valamint közös gyakorlatokat és módszereket kell kidolgoznia a hatékony piacfelügyelet érdekében, ideértve például az olyan elemeket, mint a piacfelügyeleti hatóságok által az egyes termékkategóriákra vagy -családokra, illetve az egyes követelményekre vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések javasolt száma és típusa. Helyénvaló, hogy az ilyen ajánlások a piacfelügyelet keretében kidolgozott bevált gyakorlatokon alapuljanak.

(86)

Emellett a piacfelügyeleti hatóságok átlagosan gyenge piacfelügyeleti kapacitásainak megerősítése és az (EU) 2024/1781 rendelettel való további összehangolás érdekében részletesebb adminisztratív koordinációs támogatást kell nyújtani, és fel kell jogosítani a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy a gazdasági szereplőktől visszaigényeljék az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit a nem megfelelő termékekkel összefüggésben.

(87)

A piacfelügyeleti hatóságok piacfelügyeleti kapacitásainak növelésére és az (EU) 2024/1781 rendelettel való összehangolásra való ösztönzés érdekében a tagállamoknak jelentést kell tenniük az e rendelet hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységeikről, a kiszabott szankciókat is beleértve.

(88)

A gazdasági szereplők jobb kiszolgálása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak hatékonyabbá kell válniuk, ehhez pedig több erőforrással kell rendelkezniük. A gazdasági szereplők munkájának megkönnyítése érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatait pontosítani kell és az e rendelet termékekkel összefüggő rendelkezéseire és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusokra vonatkozó információkra is ki kell terjeszteni. A tagállamoknak emellett fel kell hívniuk a gazdasági szereplők figyelmét a területükön található építésitermék-információs kapcsolattartó pontokra.

(89)

Megfelelő, hatékony és költséghatékony koordinációs mechanizmust kell létrehozni a megállapított kötelezettségek és követelmények következetes alkalmazásának biztosítása és az egész rendszer megerősítése érdekében, figyelembe véve azt is, hogy a termékek és az építmények biztonságosságával és fenntarthatóságával kapcsolatban új értelmezési kérdések merülhetnek fel. Mivel az eltérő határozatok egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, hozzájárulnak a jogi keret bonyolultabbá válásához, akadályozzák a szabad mozgást a belső piacon, valamint további adminisztratív terheket és költségeket rónak a gazdasági szereplőkre, a koordinációs mechanizmusnak meg kell akadályoznia, hogy ilyen eltérő határozatok szülessenek.

(90)

Ezért különösen egy információs és kommunikációs rendszert kell létrehozni az értelmezési kérdések összegyűjtése, a megfelelő közös megoldások megtalálása és az ezzel kapcsolatos információmegosztás javítása érdekében. Az információmegosztás megkönnyítése érdekében az ilyen jellegű rendszernek a nemzeti rendszerekre kell támaszkodnia. Ezeknek a nemzeti rendszereknek az e rendelet következetlen alkalmazásának eseteit is azonosítaniuk kell annak biztosítása érdekében, hogy az eltérő gyakorlatok ne váljanak bevett és állandó gyakorlattá. Az információs és kommunikációs rendszernek foglalkoznia kell az új termékek vagy üzleti modellek megjelenésével, az előre nem látható helyzetekkel és az olyan helyzetekkel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel is, amelyekben az uniós jog más rendelkezései is alkalmazandók.

(91)

A termékinformációk digitalizálása és elérhetősége a termékek biztonságossága, továbbá a környezet és az emberek egészségének védelme érdekében növeli az átláthatóságot, miközben csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és költségeit is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően létrehozza az építési termékeknek az (EU) 2024/1781 rendelet szerinti digitális termékútlevélhez a lehető legnagyobb mértékben hozzáigazított digitális termékútlevél-rendszerét.

(92)

A gépi olvashatóság javítása érdekében létre kell hozni egy európai szabványokon alapuló közös adatszótárt, az adatstruktúrát, valamint azok érdemi fogalommeghatározásait és leírásait szabályozó és közzétevő eszközt valamennyi releváns építési termékre vonatkozóan. Az adatszótárnak minden egyes termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozóan tartalmaznia kell a harmonizált műszaki előírásokban meghatározott valamennyi alapvető jellemzőt és egyéb jellemzőt, valamint az e rendeletben előírt egyéb információkat. Az uniós szinten harmonizált adatszótár lehetővé teszi a strukturált fogalommeghatározásoknak az illetékes nemzeti hatóságok általi osztályozását és használatát, valamint az építőipari ágazat további digitalizációját, különösen az épületinformációs modellezés, az épületnaplók, a digitális útlevelek és nyilvántartások tekintetében.

(93)

Képzéseket kell szervezni a piacfelügyeleti hatóságok, az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, a kijelölő hatóságok, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek és a műszaki értékelést végző szervek képviselői számára kompetenciájuk javítása, döntéshozataluk összehangolása és a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében. Ugyanezen célok elérését szolgálják a két vagy több tagállam piacfelügyeleti hatóságai, bejelentő hatóságai és bejelentett szervezetei közötti személyzeti csereprogramok.

(94)

A tagállamok nem mindig rendelkeznek műszaki felkészültséggel ahhoz, hogy az uniós jogszabályokkal összhangban rájuk háruló valamennyi kötelezettséget minden termékágazat tekintetében együttesen teljesítsék. Ezért más tagállamoktól nem hivatalos támogatást kapnak. Mivel az ilyen támogatás bizonyos esetekben elkerülhetetlen, e rendeletnek meg kell határoznia az ilyen támogatás alapvető szabályait, nevezetesen a felelősségi körök pontosítását.

(95)

Az építési termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység lassan, de biztosan egyre inkább nemzetközivé válik. Ezért olyan helyzetek merülnek fel, amikor az Unión kívüli székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelését is ki kell küszöbölni. Ezért e rendeletben rendelkezni kell a nemzetközi együttműködésről.

(96)

Néhány harmadik ország alkalmazza a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy legalábbis elismeri az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat, akár nemzetközi megállapodások révén, akár egyoldalúan; mindkettő az Unió érdekét szolgálja. Annak érdekében, hogy e harmadik országok ösztönzést kapjanak e gyakorlat folytatására, más harmadik országok pedig arra, hogy ugyanezt tegyék, eseti alapon bizonyos további lehetőségeket kell biztosítani azon harmadik országok számára, amelyek alkalmazzák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy elismerik az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat. Ezért a tagállamokkal folytatott konzultációt követően lehetővé kell tenni az ilyen kiemelten együttműködő harmadik országok támogatását oly módon, hogy biztosítjuk számukra bizonyos képzéseken való részvétel lehetőségét, az építési termékek digitális termékútlevél-rendszerében, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerben és a hatóságok közötti információcserében való részvételt. Ezen túlmenően ugyanezen okból e kiemelten együttműködő harmadik országoknak a nem megfelelő vagy kockázatos termékekről történő tájékoztatását is lehetővé kell tenni.

(97)

A fenntartható építési termékek használatának ösztönzése, ugyanakkor a piaci torzulások elkerülése, továbbá az (EU) 2024/1781 rendelettel való összhang fenntartása érdekében a tagállamok által a fenntartható építési termékek használatára vonatkozóan nyújtott ösztönzőknek a leginkább fenntartható termékekre kell irányulniuk. A Bizottságnak továbbá lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az egyes környezeti szempontból fenntartható termékek iránti kereslet növelése érdekében összehangolja a tagállami ösztönzőket. A tagállamok az állami támogatási szabályokkal összhangban az olyan környezetbarát és fenntartható építési termékek előmozdítására is biztosíthatnak ösztönzőket, amelyekre nem vonatkoznak harmonizált műszaki előírások.

(98)

A közbeszerzés az Unió GDP-jének 14 %-át teszi ki. A fenntartható építési termékek használatának fokozása érdekében, ami hozzájárulna a klímasemlegesség eléréséhez, az energia- és erőforrás-hatékonyság javításához, a közegészséget és a biológiai sokféleséget védő körforgásos gazdaságra való átálláshoz, valamint az (EU) 2024/1781 való összehangolás érdekében a tagállamok közbeszerzési gyakorlatainak meg kell felelniük az építési termékek környezeti fenntarthatóságára vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kötelező minimumkövetelményeknek. A Bizottság dönt a kezelendő alapvető jellemzőkről és azok végrehajtásáról a következők közül egy vagy több formában: műszaki előírások, kiválasztási szempontok, szerződésteljesítési záradékok vagy szerződés-odaítélési szempontok. A környezeti fenntarthatóságra vonatkozó kötelező minimális teljesítménykövetelmények csak az alapvető jellemzőkre vonatkoznak, és nem akadályozzák meg a tagállamok azon lehetőségét, hogy szerződéseikben ambiciózusabbak legyenek azáltal, hogy a harmonizált terület tiszteletben tartása mellett jobb teljesítményt kérnek a releváns alapvető jellemzők tekintetében.

(99)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára adott esetben elő kell írni, hogy közbeszerzéseiket összehangolják az e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó konkrét zöld közbeszerzési kritériumokkal. Az egyes termékcsaládokra vagy termékkategóriákra vonatkozó kritériumokat akkor kell teljesíteni, ha a szerződések kötelező minimális környezeti fenntarthatósági teljesítményt írnak elő az építési termékek harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó alapvető jellemzői tekintetében. Ezeket a minimumkövetelményeket átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumnak megfelelően kell megállapítani. A zöld közbeszerzéssel kapcsolatos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásakor a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a tagállamok eltérő földrajzi, szociális és gazdasági helyzetét. A piaci helyzetre gyakorolt hatás mérlegelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie egyebek mellett a követelmények versenyre és kkv-kra gyakorolt hatásait, valamint a piacon elérhető legjobb környezetvédelmi termékeket és megoldásokat. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők esetében a gazdasági megvalósíthatóság mérlegelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy a különböző tagállamok különböző ajánlatkérő szervei eltérő költségvetési kapacitással rendelkezhetnek. Kellően indokolt esetekben az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy eltérjenek a követelményektől, például amikor csak egy beszállító van, nincs megfelelő ajánlat, vagy annak alkalmazása aránytalan költségekkel járna.

(100)

Az (EU) 2024/2748 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) említett belső piaci szükséghelyzet esetén a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az említett rendeletben meghatározott okokból szabályokat kell megállapítani a válság szempontjából relevánsnak minősített építési termékekre vonatkozóan, az említett termékek értékelésének és ellenőrzésének rangsorolására, a szabványokon és egységes előírásokon alapuló teljesítményértékelésre és -nyilatkozatra, valamint a piacfelügyeleti tevékenységek rangsorolására és a hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozóan az említett rendelet szerinti aktív belső piaci szükséghelyzeti üzemmód esetében.

(101)

A műszaki fejlődés és az új tudományos bizonyítékok ismeretének figyelembevétele, a belső piac megfelelő működésének biztosítása, az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és a szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a II., III., IV., V., VI., VII., IX. és X. melléklet módosítására, valamint e rendeletnek bizonyos funkciók további pontosítása, hozzáadása és törlése céljából történő módosítására, továbbá az (EU) 2024/1781 rendelettel való összeegyeztethetőség és interoperabilitás biztosítása céljából bizonyos rendelkezések felülvizsgálatára vonatkozóan. Ugyanezen okokból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következőkkel történő kiegészítése céljából: önkéntes vagy kötelező küszöbszintek meghatározása az alapvető jellemzők, az alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó teljesítményosztályok, és a gyártók által mindig bejelentendő alapvető jellemzők tekintetében; a szabványosítási kérelemben szereplő azon elemek és azon feltételek meghatározása, amelyek alapján úgy kell tekinteni, hogy egy termék megfelel egy bizonyos szintnek vagy küszöbszintnek, vagy hogy vizsgálat vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy teljesítményosztálynak; termékkövetelmények meghatározása a III. melléklettel összhangban; az adott termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozó általános termékinformációra, használati utasításra és biztonsági információra vonatkozó szabályok megállapítása; minden egyes termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozóan az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer meghatározása a IX. mellékletben meghatározottak közül; azon feltételek meghatározása, amelyek mellett a termék teljesítményének értékelésére vagy bizonyos termékkövetelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettségek más uniós jogi aktus szerinti kötelezettségek teljesítésével teljesíthetők; bizonyos termékcsaládok és termékkategóriák tekintetében arra vonatkozó kötelezettség előírása a gyártók számára, hogy az általuk forgalomba hozott termékekhez nem általánosan hozzáférhető különleges pótalkatrészeket forgalmazzanak; egyedi környezeti fenntarthatósági címkézési követelmények megállapítása egyes termékcsaládokra és termékkategóriákra vonatkozóan; az építési termékek digitális termékútlevél-rendszerének létrehozása; valamint az építési termékekre vonatkozó kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelmények meghatározása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. E jogi aktusok kidolgozása során a Bizottságnak törekednie kell a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentésére, és figyelembe kell vennie a kkv-k igényeit.

(102)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően kell gyakorolni.

(103)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amennyiben ez az emberek egészségével vagy biztonságával, vagy a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt esetekben kényszerítő okok alapján sürgős okból szükséges.

(104)

Az (EU) 2019/1020 rendelet a piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére irányuló horizontális keretrendszerre vonatkozó szabályokat állapít meg. Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, az áruk Unión belüli szabad mozgásának előnyeit élvező termékek megfeleljenek a közérdek magas szintű védelmét – például az emberek egészsége és biztonsága, valamint a környezet védelmét – biztosító követelményeknek, az említett rendeletet az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazni kell, amennyiben e rendelet nem tartalmaz azonos célú, jellegű vagy hatású különös rendelkezéseket.

(105)

E rendelet végrehajtásának hatékonyabbá tétele és a gazdasági szereplők terheinek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a kérelmeket és határozatokat papíron vagy valamely általánosan használt elektronikus formátumban nyújtsák be. A jogbiztonság érdekében a kérelmek és határozatok csak akkor lehetnek érvényesek, ha az elektronikus aláírás megfelel a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) követelményeinek, és ha a tagállamok jogával, illetve az uniós joggal összhangban az aláíró személyt bízták meg a szerv vagy a gazdasági szereplő képviseletével.

(106)

A gazdasági szereplők terheinek további csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a dokumentációt általánosan használt elektronikus formátumban nyújtsák be, és alapértelmezés szerint a tájékoztatási követelményeket elektronikusan teljesítsék.

(107)

Az e rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(108)

A jogbiztonság megteremtése érdekében meg kell határozni, hogy a 305/2011/EU rendelet alapján kijelölt építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, műszaki értékelést végző szervek vagy bejelentett szervezetek kijelölése, a szóban forgó rendelet alapján elfogadott vagy kiadott európai értékelési dokumentumok, európai műszaki értékelések és a bejelentett szervezetek tanúsítványai vagy vizsgálati jelentései esetében az e rendelet szerinti joghatások fennmaradnak-e, és ha igen, mennyi ideig. A vonatkozó átmeneti időszakoknak elég hosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy el lehessen kerülni a szűk keresztmetszeteket a bejelentett szervezetek és a műszaki értékelést végző szervek kijelölése, valamint az európai értékelési dokumentumok, az európai műszaki értékelések és a bejelentett szervezetek tanúsítványai vagy vizsgálati jelentéseinek elfogadása vagy kibocsátása tekintetében.

(109)

A jogbiztonság megteremtése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott európai értékelési dokumentumokkal összhangban kiadott európai műszaki értékelések alapján forgalomba hozott termékek mennyi ideig forgalmazhatók a piacon.

(110)

Mind az építési termékek alapvető jellemzőit, mind az értékelésük módszereit csak a különböző termékcsaládokra és termékcsoportokra vonatkozóan kidolgozandó harmonizált műszaki előírások vagy európai értékelési dokumentumok alapján lehet meghatározni. Ennek megfelelően a gazdasági szereplőkre egy bizonyos termékcsalád vagy termékcsoport tekintetében háruló követelmények és kötelezettségek alkalmazása csak az adott termékcsaládra vagy termékcsoportra vonatkozó harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követő tizenkét hónap elteltével válik kötelezővé, kivéve, ha az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésben későbbi alkalmazás időpontot jelöltek meg.

(111)

A jövőbeli harmonizált műszaki előírások zökkenőmentes bevezetésének elősegítése érdekében és figyelembe véve a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat elkészítéséhez szükséges időt, a gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó harmonizált műszaki előírások hatálybalépésétől kezdődően e rendelet önkéntes alkalmazása mellett dönthessenek.

(112)

El kell kerülni, hogy a gazdasági szereplők a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírások alkalmazásával tartósan megkerülhessék e rendelet alkalmazását. Ezért a Bizottságnak az e rendelet alapján elfogadott, az adott termékcsaládra vagy termékcsoportra vonatkozó harmonizált műszaki előírás hatálybalépésekor vissza kell vonnia az Európai Unió Hivatalos Lapjából a 305/2011/EU rendelet támogatása céljából közzétett, ugyanarra a termékcsaládra vagy termékcsoportra vonatkozó harmonizált szabványokra és európai értékelési dokumentumokra történő hivatkozásokat.

(113)

Bár az építményekre vonatkozó alapvető követelmények koncepciója az építmények és az építési termékek közötti műszakilag szükséges kapcsolatként továbbra is fennmarad, egyértelművé kell tenni, hogy azok nem jelentenek kötelezettségeket a gazdasági szereplők vagy a tagállamok számára, hiszen az építmények szabályozásához való jog tagállami hatáskörbe tartozik. Az építési termékek környezeti értékelésének lefedése és a jelenlegi harmonizált műszaki előírásokban is megtalálható termékkövetelmények lefedése érdekében egy átfogóbb I. mellékletet kell kidolgozni, amely az életciklus-értékeléshez kapcsolódó, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők részletes jegyzékét és a termékkövetelmények keretrendszerét is magában foglalja. Ebből az alkalomból meg kell szüntetni az építményekre vonatkozó alapkövetelmények közötti átfedéseket, és pontosításokra is szükség van.

(114)

A gyártók bejelentett szervezetek általi értékelésével és ellenőrzésével összefüggésben a minimális ellenőrzési intenzitás elérése, valamint a gyártók és a bejelentett szervezetek számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az értékelési és ellenőrzési rendszerekről szóló IX. mellékletben pontosabban és átfogóbban meg kell határozni a gyártókra és a bejelentett szervezetekre a különböző lehetséges értékelési és ellenőrzési rendszerek keretében háruló feladatokat. Ezenkívül az említett mellékletnek azt is meg kell határoznia, hogy a termékek környezeti fenntarthatóságának a termékteljesítmény és a termékkövetelmények tekintetében történő ellenőrzéséhez milyen értékeléseket és ellenőrzéseket kell elvégezni. Amikor a Bizottság meghatározza az adott termékcsaládra vagy termékcsoportra alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszert, a 305/2011/EU rendelettel való folytonosságot és a termékcsaládok közötti koherenciát kell vezérelvnek tekintenie.

(115)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a biztonságos és fenntartható építési termékek belső piacon való szabad mozgásának biztosítását, a zöld és a digitális átálláshoz való hozzájárulást, az emberek egészségének és biztonságának védelmét, valamint a környezet védelmét – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintettel arra, hogy a tagállamok hajlamosak nagyon eltérő követelményeket megállapítani az építési termékekre vonatkozóan, ami az emberek egészsége és biztonsága, valamint a környezet eltérő szintű védelmét eredményezi, az Unió szintjén azonban az építési termékek teljesítményére vonatkozó harmonizált értékelési keret, valamint bizonyos, az emberek egészsége és biztonsága, valamint a környezet védelmét szolgáló termékkövetelmények megállapításával e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és célkitűzések

(1)   Ez a rendelet a következők meghatározása révén harmonizált szabályokat állapít meg az építési termékek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ezt szolgáltatás keretében végzik-e vagy sem:

a)

az építési termékek környezeti és biztonsági teljesítményének azok alapvető jellemzőinek tekintetében történő kifejezésére vonatkozó harmonizált szabályok, ideértve az életciklus-értékelésre vonatkozókat is;

b)

az építési termékekre vonatkozó környezeti, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények.

(2)   Ez a rendelet megállapítja a következőket is:

a)

az építési termékekkel vagy azok alkotóelemeivel foglalkozó gazdasági szereplők jogai és kötelezettségei; és

b)

az e rendelet hatálya alá tartozó termékek gyártásával és kereskedelmi hasznosításával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó egyéb szereplők kötelezettségei.

(3)   E rendelet célja, hogy a biztonságos és fenntartható építési termékek Unión belüli szabad mozgásának biztosítása révén hozzájáruljon a belső piac hatékony működéséhez. Célja továbbá, hogy hozzájáruljon a zöld és digitális átállás célkitűzéseihez azáltal, hogy megelőzi és csökkenti az építési termékek által a környezetre, valamint az emberek egészségére és biztonságára gyakorolt hatást.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet az építési termékekre – köztük a használt termékekre –, és a következő árucikkekre kell alkalmazni:

a)

a termékek fő alkatrészei; és

b)

az e rendelet hatálya alá tartozó termékekhez való felhasználásra szánt alkatrészek vagy anyagok, amennyiben ezen alkatrészek vagy anyagok gyártója ezt igényli.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

a 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) hatálya alá tartozó felvonók, mozgólépcsők, illetve alkotóelemeik;

b)

az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) hatálya alá tartozó és az említett irányelv 11. cikkének (8) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok hatálya alá tartozó követelmények, illetve teljesítményértékelés.

(3)   A tagállamok mentesíthetik e rendelet alkalmazása alól az EUMSZ 349. cikke értelmében vett legkülső régiókban forgalomba hozott, e rendelet hatálya alá tartozó termékeket. A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen mentességeket biztosító nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről. A tagállamok biztosítják, hogy a mentességet élvező termékeken ne szerepeljen a 17. cikkben említett CE-jelölés. Az ilyen mentesség alapján forgalomba hozott termékek nem tekintendők e rendelet értelmében az Unióban forgalomba hozottnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„építési termék”: minden olyan formált vagy formálatlan fizikai árucikk – beleértve a 3D-nyomtatott termékeket – vagy készlet, amelyet azért hoznak forgalomba – beleértve az építési területre szállítást –, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, kivéve azokat az árucikkeket, amelyeket az építményekbe állandó jelleggel való beépítésüket megelőzően szükségszerűen először készletbe vagy más építési termékbe építenek be;

2.

„termék”: e rendelet 2. cikkben meghatározott hatálya alá tartozó építési termék vagy egyéb árucikk;

3.

„állandó”: amelynek rendeltetése, hogy az építési vagy felújítási folyamat befejezését követően is az építményben vagy annak részeiben maradjon;

4.

„forgalmazás”: az uniós piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében, függetlenül attól, hogy szolgáltatatásnyújtás keretében történik-e vagy sem;

5.

„forgalomba hozatal”: valamely terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása vagy használt termék az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása leszerelését követően;

6.

„teljesítmény”: az, hogy a termék milyen mértékben rendelkezik bizonyos méretezhető alapvető jellemzőkkel;

7.

„alapvető jellemzők”: a terméknek az I. mellékletben meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó jellemzői és a II. mellékletben felsorolt, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzői;

8.

„termékkövetelmény”: olyan, a III. mellékletben meghatározott jellemző, amelynek a terméknek a forgalomba hozatala előtt meg kell felelnie;

9.

„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó és a logisztikai szolgáltató vagy bármely más olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely e rendelet hatálya alá tartozik a termékek – beleértve az újrahasználandó termékeket is – e rendelettel összhangban történő gyártása vagy újragyártása vagy e termékek forgalmazása tekintetében;

10.

„gyártó”: az (EU) 2019/1020 rendelet 8. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti gyártó;

11.

„3D adatkészlet”: egy tárgy alakját külső méretei és üregei alapján leíró numerikus adatok összessége;

12.

„építmények”: olyan épületek, valamint magas- és mélyépítési munkák, amelyek a föld vagy a víz felett vagy alatt is elhelyezkedhetnek, ideértve, de nem kizárólag, az utakat, a hidakat, az alagutakat, a tartóoszlopokat és egyéb villamosenergia-szállítási létesítményeket, a távközlési kábeleket, a csővezetékeket, a vízvezetékeket, a gátakat, a repülőtereket, a kikötőket, a vízi utakat, valamint a vasúti sínek alapját képező létesítményeket;

13.

„szint”: a termék alapvető jellemzői tekintetében vizsgált teljesítménye értékelésének számértékben kifejezett eredménye;

14.

„osztály”: a termék teljesítményszintjeinek egy alsó és egy felső érték által határolt tartománya;

15.

„küszöbszint”: a termék teljesítményének minimális vagy maximális szintje valamely alapvető jellemző tekintetében;

16.

„fő alkatrész”: olyan alkatrész, amelyet egy termék alkotóelemeként vagy tartalék alkatrészeként használnak, és amelyet egy harmonizált műszaki előírás a termék jellemzői, biztonságossága vagy teljesítménye szempontjából alapvető fontosságúként határoz meg;

17.

„készlet”: egyetlen gazdasági szereplő által, legalább két külön árucikkből – nem feltétlenül termékből – álló együttesként forgalomba hozott termék, amelyet építményekbe történő együttes beépítésre szántak;

18.

„európai értékelési dokumentum”: a műszaki értékelést végző szervek szervezete által az európai műszaki értékelés kiadása céljából elfogadott dokumentum;

19.

„európai műszaki értékelés”: valamely termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése;

20.

„használt termék”: a 2008/98/EK irányelvvel összhangban hulladéknak nem minősülő termék, vagy már nem hulladéknak minősülő termék, amelyet legalább egyszer beépítettek valamely építménybe, és amely:

a)

nem esett át a termékeket vagy a termékek alkotóelemeit bármilyen egyéb előzetes feldolgozás nélkül építési célú újrahasználatra előkészítő ellenőrzési, tisztítási vagy javítási hasznosítási műveleteken túlmutató eljáráson; vagy

b)

olyan, az ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveleteken túlmutató átalakítási eljáráson esett át, amely az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás szerint a termék teljesítménye szempontjából nem minősül alapvető fontosságúnak;

21.

„rendeltetés”: a terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban vagy európai értékelési dokumentumokban meghatározott célja;

22.

„tervezett felhasználás”: a gyártó által tervezett felhasználás, beleértve a műszaki dokumentációban, a címkén, az általános termékinformációban, a használati utasításban, a biztonsági információban vagy a reklámanyagokban meghatározott felhasználási feltételeket;

23.

„javítás”: a hibás termék javításának vagy hibás alkotóelemei kicserélésének folyamata a termék olyan állapotba való visszaállítása érdekében, amelyben az tervezett felhasználására alkalmas;

24.

„karbantartás”: olyan tevékenység, amelynek célja a termék olyan állapotban tartása, amelyben az képes az előírtak szerinti működésre;

25.

„újragyártott termék”: a 2008/98/EK irányelvvel összhangban hulladéknak nem minősülő termék, vagy már nem hulladéknak minősülő termék, amelyet legalább egyszer beépítettek építménybe, és amely az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás szerint a termék teljesítménye szempontjából alapvető fontosságúnak minősülő ellenőrzési, tisztítási és javítási hasznosítási műveleteken túlmutató átalakítási eljáráson esett át;

26.

„kockázat”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerinti kockázat;

27.

„terméktípus”: az egyes termékek elméleti modellje, amelyet a rendeltetés és olyan jellemzők összessége határoz meg, amelyek kizárnak minden eltérést a teljesítmény vagy az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban meghatározott termékkövetelmények teljesítése tekintetében, jóllehet a különböző gyártók ugyanolyan termékei különböző terméktípusokhoz tartoznak;

28.

„a technika állása”: egy bizonyos cél elérésének módja, amely vagy a leghatékonyabb és a legfejlettebb, vagy ahhoz közel van, vagy olyan mód, amely a szokásos technológiák alkalmazásával jelenleg elérhető, függetlenül attól, hogy ez a technológiailag legfejlettebb megoldás-e;

29.

„újrafeldolgozás”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározottak szerinti újrafeldolgozás;

30.

„logisztikai szolgáltató”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerinti logisztikai szolgáltató;

31.

„termékcsalád”: a VII. mellékletben felsorolt családok egyikéhez tartozó valamennyi terméktípus;

32.

„termékkategória”: egy adott termékcsalád terméktípusainak olyan alcsoportja, amely magában foglalja azokat a terméktípusokat, amelyeknek valamely, a harmonizált műszaki előírásokban vagy az európai értékelési dokumentumokban meghatározott rendeltetése közös;

33.

„üzemi gyártásellenőrzés”: a gyártóüzemben a gyártásnak bizonyos paraméterek vagy minőségi szempontok tekintetében, a IX. melléklettel összhangban végzett, dokumentált, folyamatos és belső ellenőrzése, amely tükrözi az adott termékcsalád vagy termékkategória és a gyártási folyamatok sajátosságait, és amely a teljesítmény vagy a termékkövetelményeknek való folyamatos megfelelés állandóságára irányul;

34.

„importőr”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározottak szerinti importőr;

35.

„forgalmazó”: az ellátási láncban a gyártótól vagy importőrtől eltérő természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket forgalmaz, többek között azáltal, hogy kereskedelmi tevékenység keretében – beleértve a távértékesítést is – termékeket kínál eladásra, bérletre vagy részletre vásárlásra, vagy termékeket mutat be vásárlóknak vagy üzembe helyezőknek, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

36.

„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy az említett gyártó nevében a gyártó e rendelet szerinti kötelezettségei tekintetében meghatározott feladatokkal kapcsolatban eljárjon;

37.

„egyedileg gyártott”: az ügyfél előírásai miatt azt a gyártási folyamatot, amelyet a szóban forgó gazdasági szereplő más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez használ, ki kell igazítani;

38.

„mikrovállalkozás”: a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (23) melléklete 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti mikrovállalkozás;

39.

„rendelésre készült”: az ügyfél előírásai miatt a méret vagy az anyag tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest;

40.

„állandó hivatkozás”: egy weboldalra mutató olyan internetes hivatkozás, amely mind tartalma, mind címe tekintetében stabil (URL);

41.

„adathordozó”: egy eszközzel leolvasható lineáris vonalkódszimbólum, kétdimenziós szimbólum vagy egyéb automatikus azonosítóadat-rögzítő adathordozó;

42.

„harmonizált műszaki előírások”: az e rendelet alkalmazása céljából az 5. cikk (8) bekezdésével összhangban kötelezővé tett, teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok, a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok;

43.

„európai szabványügyi szervezet”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 8. pontjában meghatározottak szerinti európai szabványügyi szervezet;

44.

„nem sorozatgyártási folyamat”: olyan folyamat, amely nem elsősorban automatizált vagy gyártósoros technikák alkalmazásával előállított, és amelyet az érintett gazdasági szereplő vagy egy közös ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy által meghatározott ugyanazon vállalatcsoporthoz vagy ugyanazon szervezeti struktúrához tartozó gazdasági szereplők nem ismételnek meg a termelés volumenéhez képest nagyon gyakran;

45.

„forgalomból történő kivonás”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 23. pontjában meghatározottak szerinti forgalomból történő kivonás;

46.

„visszahívás”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározottak szerinti visszahívás;

47.

„online piactér”: egy olyan online interfész használatával közvetítő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek gazdasági szereplőkkel termékek értékesítésére;

48.

„online interfész”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározottak szerinti online interfész;

49.

„beszállító”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nyersanyagokat, köztes termékeket vagy használt termékeket bocsát a gyártók vagy más, a gyártóknak nyersanyagokat, köztes termékeket vagy használt termékeket szállító személyek rendelkezésére;

50.

„szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szolgáltatást nyújt valamely gyártónak vagy fő alkatrész beszállítójának, feltéve, hogy a szolgáltatás a termékek gyártása szempontjából releváns, beleértve a termékek tervezését vagy használt termékek esetében leszerelésüket is;

51.

„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározottak szerinti akkreditálás;

52.

„piacfelügyeleti hatóság”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározottak szerinti piacfelügyeleti hatóság;

53.

„életciklus”: egy termék élettartamának egymást követő és egymással összefüggő szakaszai, a nyersanyagbeszerzéstől vagy a természeti erőforrásokból történő előállítástól, vagy – előzőleg építményekbe beépített termékek esetében – az építményről való legutóbbi leszereléstől a végső ártalmatlanításig;

54.

„egyedüli összekötő pont”: az építési termékekkel kapcsolatos kérdésekben a Bizottsággal és a többi tagállammal való kapcsolattartásra kijelölt hatóság;

55.

„bejelentett szervezet”: az e rendelet szerinti, harmadik fél által végzett értékelési és ellenőrzési feladatok elvégzésére engedéllyel rendelkező, megfelelően bejelentett megfelelőségértékelő szervezet;

56.

„bejelentő hatóság”: az e rendelettel összhangban kijelölt, a bejelentett szervezetek bejelentéséért és figyelemmel kíséréséért felelős egyetlen közigazgatási szerv;

57.

„műszaki értékelést végző szerv”: e rendelettel összhangban kijelölt szerv, amely európai értékelési dokumentumok alapján európai műszaki értékeléseket ad ki;

58.

„kijelölő hatóság”: az e rendelettel összhangban kijelölt, az adott tagállamban a műszaki értékelést végző szervek kijelöléséért és figyelemmel kíséréséért felelős egyetlen közigazgatási szerv;

59.

„kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely teljes életciklusa alatt eredendően hátrányosan érintheti az emberek egészségét és biztonságát, a környezetet vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, amikor a szóban forgó építményekbe beépítik, olyan mértékben, amely a technika állását figyelembe véve meghaladja a rendeltetés szempontjából, valamint rendes vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket;

60.

„súlyos kockázatot jelentő termék”: az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 20. pontjában meghatározottak szerinti súlyos kockázatot jelentő termék.

61.

„melléktermék”: a 2008/98/EK irányelv 5. cikke értelmében vett melléktermék;

62.

„újrafeldolgozhatóság”: egy anyag vagy termék alkalmassága arra, hogy hatékonyan és eredményesen elkülönítsék, összegyűjtsék, szétválogassák és meghatározott hulladékáramokban összevonják másodlagos nyersanyagokká történő újrafeldolgozás céljából, miközben a lehető legkisebbre csökkentik a minőség- vagy funkcionalitásbeli veszteséget az érintett elsődleges nyersanyaghoz képest;

63.

„válság szempontjából releváns áruk”: az (EU) 2024/2747 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) 3. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti válság szempontjából releváns áruk;

64.

„belső piaci szükséghelyzeti üzemmód”: az (EU) 2024/2747 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározottak szerinti belső piaci szükséghelyzeti üzemmód;

4. cikk

A harmonizált műszaki előírások kidolgozására irányuló munkaterv és előkészítő szakasz

(1)   A Bizottságot egy szakértői csoport (a továbbiakban: az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport) segíti. Az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport legalább a tagállamok által kijelölt szakértőkből, az európai szabványügyi szervezetek és az 1025/2012/EU rendelet alapján uniós finanszírozásban részesülő érintett európai érdekelt szervezetek képviselőiből áll. Az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport segíti a Bizottságot a tagállamok harmonizált műszaki előírások révén történő uniós harmonizáció iránti kérelmeinek feldolgozásában. Az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport különösen segíti a Bizottságot a harmonizált műszaki előírások kidolgozására vonatkozó munkaterv megállapításában és aktualizálásában, a harmonizált műszaki előírásokhoz kapcsolódó műszaki tartalom előkészítésében, a hiányosságokat mutató, rendelkezésre nem álló vagy az azonnali szabályozási igények kielégítésére alkalmatlan harmonizált műszaki előírásokkal kapcsolatos eljárások megindításáról való döntésben, valamint a használt termékek harmonizált műszaki előírásokba való felvételének meghatározásában.

(2)   Az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság munkatervet állapít meg a VII. mellékletben felsorolt termékcsaládokra vonatkozó harmonizált műszaki előírások, valamint általános termékinformáció kidolgozására, beleértve a termékkövetelményeket, a használati utasításokat és a biztonsági információt, amely munkaterv kiterjed legalább a következő hároméves időszakra. A Bizottság meghatározza a munkaterv prioritásait, ehhez átlátható és kiegyensúlyozott módszertant alkalmaz, amelyet a munkatervvel együtt közzétesz. E módszertannak legalább tükröznie kell a tagállamok szabályozási igényeit, az építményekkel és termékekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket, valamint az Unió éghajlat-politikai és körforgásos gazdasági céljait.

A Bizottság az első munkatervet legkésőbb 2026. január 8-ig elfogadja.

A Bizottság legalább háromévente megújítja és aktualizálja a munkatervet. A következő hároméves időszakra vonatkozó munkatervet a hatályban lévő munkaterv lejárta előtt egy évvel közzéteszi.

A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat a munkaprogram végrehajtása terén elért eredményekről.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem tudja elérni a munkatervben meghatározott célokat, azt indokolatlan késedelem nélkül módosítja, és ennek indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

(3)   A (2) bekezdés szerint megállapított munkatervnek megfelelően a tagállamok közlik a Bizottsággal és az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoporttal az egyes termékcsaládok vagy termékkategóriák esetében általuk megkövetelt alapvető jellemzőket, valamint az általuk szükségesnek ítélt értékelési módszereket, küszöbszinteket vagy teljesítményosztályokat, valamint termékkövetelményeket.

Amikor a tagállamok az első albekezdés szerint közlik a Bizottsággal szabályozási igényeiket, a Bizottság beépíti azokat, vagy indokolással szolgál arról, hogy ez miért nem lehetséges.

(4)   Az I. mellékletben az építményekre vonatkozóan meghatározott alapvető követelmények alapján és figyelembe véve a tagállamok által az e cikk (3) bekezdésével összhangban közölt szabályozási igényeket, valamint az Unió biztonsági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és a körforgásos jellegre vonatkozó célkitűzéseit, a Bizottság az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport segítségével meghatározza a szabványosítási kérelmek elkészítéséhez szükséges műszaki szempontokat, beleértve a vonatkozó alapvető jellemzőket is. Ezek az alapvető jellemzők és az előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők II. mellékletben meghatározott jegyzéke szolgál alapul az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelmek és a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elkészítéséhez.

(5)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy harmonizált műszaki előírások vonatkozzanak az alapvető jellemzőkre, amennyiben az ilyen előírások kidolgozása műszakilag és gazdaságilag arányos.

(6)   A Bizottság az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport segítségével meghatározza a 7. cikkben említett termékkövetelményeket, valamint az egyéb harmonizált műszaki előírásokat, és meghatározza, hogy a használt termékeket be kell-e vonni a szabványosítási kérelembe vagy a harmonizált műszaki előírásba, vagy ki kell-e zárni ezekből. A tagállamok által a 11. cikk (5) bekezdésével összhangban megtett értesítésekről sürgősen konzultálni kell az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoporttal.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők módosítására vonatkozóan:

a)

a II. mellékletben meghatározott, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők jegyzéke a műszaki fejlődéshez és az új környezeti kockázatokhoz való hozzáigazítás, valamint az e cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok szabályozási igényei alapján meghatározott prioritásoknak való megfelelés érdekében;

b)

a VII. mellékletben felsorolt termékcsaládok a műszaki fejlődéshez és a tagállamok szabályozási igényeihez való hozzáigazítás érdekében.

5. cikk

A teljesítményre vonatkozó alapvető jellemzőket meghatározó harmonizált szabványok

(1)   A termék teljesítményének a termék alapvető jellemzői tekintetében történő értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat a (8) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokkal kötelezővé tett harmonizált szabványokban (a továbbiakban: a teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok) kell meghatározni. A teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok megállapíthatnak a tesztelésnél kevésbé költséges módszereket a termékek alapvető jellemzőivel kapcsolatos teljesítményének értékelésére, ahol ez indokolt, és ahol ez az eredmények pontosságát, megbízhatóságát és állandóságát nem veszélyezteti.

(2)   A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban felkér egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki olyan harmonizált szabványokat, amelyek meghatározzák az alapvető jellemzőket és azok értékelési módszereit egy vagy több termékcsaládra vagy egy termékcsaládon belüli egy vagy több termékkategóriára vonatkozóan. A szabványosítási kérelem meghatározza az említett alapvető jellemzők megállapításának alapelveit és referenciapontjait, valamint a jellemzők értékelési módszereit. A szabványosítási kérelemben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a kérelem kiterjed-e a használt termékekre, vagy kizárja azokat a kérelem hatálya alól.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelmek részeként a Bizottság felkérheti az európai szabványügyi szervezeteket, hogy bocsássák rendelkezésre a 10. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer végrehajtásához szükséges műszaki részleteket.

(4)   A (2) bekezdésben említett szabványosítási kérelmek tartalmazhatnak a következő elemek közül egyre vagy többre vonatkozó javaslatot:

a)

az alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó önkéntes vagy kötelező küszöbszintek;

b)

az alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó teljesítményosztályok;

c)

azok az alapvető jellemzők, amelyeket a gyártóknak mindig be kell jelenteniük.

Az ilyen szabványosítási kérelmekben meg kell határozni a kért elemek megállapítására szolgáló alapelveket és referenciapontokat.

(5)   Ha szabványosítási kérelmébe az e cikk (4) bekezdésével összhangban javaslatra vonatkozó kérelmet is belefoglalt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére vonatkozóan abból a célból, hogy az e cikk (4) bekezdésnek első albekezdésében említett elemeket meghatározza az említett kérelemben szereplő termékcsaládok vagy termékkategóriák és elemek tekintetében.

Az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoporttal folytatott konzultációt követően a Bizottság eltérhet az európai szabványügyi szervezet javaslataitól.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el – az előzetes szabványosítási kérelmektől függetlenül, de az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport tanácsára –, hogy kiegészítse ezt a rendeletet az e cikk (4) bekezdésének első albekezdésében meghatározott elemek meghatározása révén a X. mellékletben felsorolt horizontális jellegű alapvető jellemzők bármely csoportjával kapcsolatban.

(6)   Azokban az esetekben, amikor a termék jellege vagy műszaki jellemzői alapján nyilvánvaló, hogy a vizsgálat szükségtelen vagy felesleges lenne, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén úgy kell tekinteni, hogy egy termék megfelel egy bizonyos szintnek, küszöbszintnek, vagy vizsgálat vagy további vizsgálat nélkül megfelel egy teljesítményosztálynak.

(7)   A Bizottság értékeli, hogy a harmonizált szabványok megfelelnek-e a vonatkozó szabványosítási kérelemnek, e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak, beleértve az általános jogelveket is. A Bizottság értékelheti, hogy a harmonizált szabványok megfelelnek-e az e rendelet szerinti egyéb harmonizált szabványoknak vagy más olyan harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bizottság elvégzi az e bekezdés első albekezdésében említett értékelést, és annak indokait a vonatkozó harmonizált szabványnak a részére történő továbbítását követő hat hónapon belül írásban ismerteti az érintett európai szabványügyi szervezettel és az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoporttal. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy szabvány vagy annak egy része nem kielégítő, meghatározza a hiányosságokat. Annak érdekében, hogy a Bizottság az említett határidőn belül eleget tehessen ennek a kötelezettségnek, az európai szabványügyi szervezetek az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot az európai szabvány jellegű dokumentum előrehaladásáról és tartalmáról.

(8)   Amennyiben egy harmonizált szabvány megfelel az alkalmazandó jogi követelményeknek, és megfelel a szabványosítási kérelemben meghatározott alapelvekre és referenciapontokra tekintettel, valamint az építményekre vonatkozó alapvető követelményekre tekintettel teljesítendő követelményeknek, a Bizottság haladéktalanul elfogadja a végrehajtási jogi aktust, amelyben kötelezővé teszi az említett szabványt. Az elfogadás után egy évvel e rendelet alkalmazásában a teljesítményre vonatkozó harmonizált szabvány kötelezővé válik, kivéve, ha a végrehajtási jogi aktusban későbbi alkalmazási időpontot határoznak meg. Későbbi alkalmazási időpontot csak kivételes esetekben lehet meghatározni, és alkalmazását megfelelően indokolni kell. A teljesítményre vonatkozó harmonizált szabvány a végrehajtási jogi aktus elfogadásának időpontjától kezdve önkéntesen alkalmazható.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy harmonizált szabvány vagy annak egy része nem kielégítő, végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben korlátozásokkal teszi kötelezővé a harmonizált szabványt.

Az első és a második albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Amennyiben egy harmonizált szabványt nem lehetséges korlátozásokkal kötelezővé tenni, a Bizottság a 6. cikkel összhangban végrehajtási jogi aktust fogadhat el.

(9)   Amennyiben egy tagállam, az Európai Parlament vagy a Bizottság – ez utóbbi az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport támogatásával – úgy ítéli meg, hogy egy teljesítményre vonatkozó harmonizált szabvány nem felel meg teljes mértékben az alkalmazandó jogi követelményeknek, vagy nem elégíti ki az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel kapcsolatban támasztott igényeket, az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott, a harmonizált szabványokkal szembeni hivatalos kifogásokra vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

(10)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a X. mellékletet horizontális jellegű alapvető jellemzők további csoportjainak hozzáadásával módosítsa.

6. cikk

Egyéb, alapvető jellemzőket meghatározó harmonizált műszaki előírások

(1)   Jóllehet a szabványok kidolgozásának elsőbbséget kell biztosítani, e rendelet 5. cikkének (1)–(4) bekezdésétől eltérve a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése és az EUMSZ 114. cikkében foglalt célok elérése érdekében a Bizottság e rendelet 5. cikke alapján olyan végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben egy vagy több termékcsaládra vagy ezeken belül egy vagy több termékkategóriára vonatkozóan meghatározza az alapvető jellemzőket, azok értékelési módszereit és műszaki részleteit.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat csak a következő feltételek teljesülése esetén lehet elfogadni:

a)

a Bizottság az 5. cikk (2) bekezdése alapján felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki harmonizált szabványt, és:

i.

a kérelmet nem fogadták el; vagy

ii.

a kérelemnek megfelelő harmonizált szabványokat nem nyújtották be az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn, de legkésőbb a szabványosítási kérelem elfogadását követő három éven belül; vagy

iii.

a harmonizált szabvány nem felel meg a kérelemnek; valamint

b)

a megelőző öt évben nem fogadtak el olyan, az 5. cikk (8) bekezdésének első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktust, amely kötelezővé tette volna az alapvető jellemzőkre, azok értékelési módszereire és műszaki részleteire vonatkozó, az 5. cikk szerinti harmonizált szabványt, vagy a megelőző öt évben elfogadtak ilyen végrehajtási jogi aktust, de az 5. cikk (8) bekezdésének második albekezdésében említett korlátozásokkal.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3)   A végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett szervek vagy az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport véleményét, és megfelelő konzultációt folytat az érdekcsoportok 1025/2012/EU rendelettel összhangban uniós finanszírozásban részesülő európai szervezeteivel.

(4)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus egy adott termékcsalád vagy termékkategória tekintetében ugyanazokra az alapvető jellemzőkre vagy értékelési módszerekre vonatkozik, mint egy harmonizált szabvány, amelyre vonatkozóan hivatkozást tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy amelynek tekintetében az 5. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust fogadtak el, a Bizottság visszavonja az Európai Unió Hivatalos Lapjából az említett harmonizált szabványra való hivatkozást, vagy hatályon kívül helyezi az említett végrehajtási jogi aktust. Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus csak részben terjed ki a harmonizált szabványra, a Bizottság megtartja a korlátozásokkal alkalmazandó harmonizált szabványt megállapító végrehajtási jogi aktust.

(5)   Amennyiben egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus nem elégíti ki teljes mértékben az építményekre vonatkozó alapvető követelményekre tekintettel támasztott követelményeket, erről részletes magyarázat benyújtása mellett tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli ezt a részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó végrehajtási jogi aktust.

(6)   A Bizottság az 5. cikkben meghatározott eljárást követi annak érdekében, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus hatálya alá tartozó termékcsaládokkal vagy termékkategóriákkal azonos termékcsaládokkal vagy termékkategóriákkal kapcsolatos alapvető jellemzők vagy értékelési módszerek felülvizsgálatát vagy aktualizálását kérje. Amennyiben az európai szabványügyi szervezet által kiadott harmonizált szabvány az 5. cikk (8) bekezdésével összhangban alkalmas az elfogadásra, a Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktust vagy annak azon részeit, amelyek ugyanazokra a termékcsaládokra vagy termékkategóriákra vonatkoznak, mint amelyekre a harmonizált szabvány vonatkozik.

7. cikk

Termékkövetelmények és a megfelelőség vélelmét megalapozó harmonizált szabványok

(1)   Amennyiben egy termékcsaládra vagy egy termékcsaládon belül egy vagy több termékkategóriára teljesítményre vonatkozó harmonizált szabvány vagy a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus vonatkozik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából oly módon, hogy a III. melléklettel összhangban lévő termékkövetelményeket állapít meg az említett termékcsaládra vagy termékkategóriára vagy azok részeire vonatkozóan.

(2)   Az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékeknek a forgalomba hozatalt megelőzően meg kell felelniük az alkalmazandó termékkövetelményeknek.

(3)   A Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban felkérhet egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzanak ki a megfelelőség vélelmét megalapozó harmonizált szabványokat (a továbbiakban: önkéntes harmonizált szabványok) az e cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapított alapvető követelmények tekintetében.

(4)   Amennyiben egy európai szabványügyi szervezet a (3) bekezdéssel összhangban lévő kérelem alapján fogad el önkéntes harmonizált szabványt, és javasolja a Bizottságnak, hogy arra vonatkozóan tegyen közzé hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelettel összhangban értékeli az önkéntes harmonizált szabványt.

(5)   Amennyiben egy önkéntes harmonizált szabvány megfelel az alkalmazandó jogi követelményeknek, és kielégíti a szabványosítási kérelemben meghatározott termékkövetelményekkel kapcsolatban teljesítendő követelményeket, a Bizottság haladéktalanul közzéteszi e szabvány hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)   Amennyiben az önkéntes harmonizált szabványra való hivatkozás nem tehető közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság bizonyos korlátozásokkal közzéteheti a hivatkozást. Amennyiben egy önkéntes harmonizált szabványra való hivatkozás nem tehető közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és nem tehető közzé korlátozásokkal ellátott hivatkozásként, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottság és az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport elé terjeszti a kérdést.

(7)   Amennyiben egy termékkövetelmények hatálya alá tartozó termék megfelel az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező önkéntes harmonizált szabványoknak, vagy azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelel azon termékkövetelményeknek, amelyekre e szabványok vagy részeik vonatkoznak.

(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. melléklet módosítására vonatkozóan, annak a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása, az új kockázatok és környezeti szempontok figyelembevétele, valamint a 4. cikkben meghatározott prioritásoknak való megfelelése érdekében, a tagállamok szabályozási igényei alapján.

8. cikk

A megfelelőség vélelmét megalapozó egységes előírások

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el olyan egységes előírások megállapítása céljából, amelyek alternatív módozatot biztosítanak a 7. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott termékkövetelményeknek való megfeleléshez.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat csak a következő feltételek teljesülése esetén lehet elfogadni:

a)

a Bizottság a 7. cikk (3) bekezdése alapján felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki önkéntes harmonizált szabványt a termékkövetelményekre vonatkozóan, és:

i.

a kérelmet nem fogadták el; vagy

ii.

az adott kérelemnek megfelelő önkéntes harmonizált szabványt nem készítik el az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott határidőn belül; vagy

iii.

az önkéntes harmonizált szabvány nem felel meg a kérelemnek; valamint

b)

az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem tettek közzé az 1025/2012/EU rendelettel összhangban hivatkozást a termékkövetelményekre vonatkozó önkéntes harmonizált szabványok tekintetében, és észszerű időszakon belül várhatóan nem is tesznek közzé ilyen hivatkozást;

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság figyelembe veszi az érintett szervek és az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport véleményét, és megfelelő konzultációt folytat az érdekeltek 1025/2012/EU rendelettel összhangban uniós finanszírozásban részesülő valamennyi érintett szervezetével.

(4)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egységes előírásoknak vagy azok részeinek megfelelő termékről vélelmezni kell, hogy megfelel azoknak a 7. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeknek, amelyekre az említett egységes előírások vagy azok részei vonatkoznak.

(5)   A Bizottság hatályon kívül helyezi az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat vagy azok azon részeit, amelyek ugyanazokra a termékkövetelményekre vonatkoznak, mint amelyekre az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 7. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban közzétett hivatkozással rendelkező önkéntes harmonizált szabvány.

(6)   Amennyiben egy tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy egy egységes előírás nem felel meg teljes mértékben a 7. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal megállapított termékkövetelményeknek, erről részletes magyarázat benyújtásával tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli ezt a részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja a szóban forgó egységes előírást megállapító végrehajtási aktust.

9. cikk

Általános termékinformáció, használati utasítások és biztonsági információ

(1)   A harmonizált műszaki előírás vagy európai műszaki értékelés hatálya alá tartozó építési termékekkel kapcsolatban általános termékinformációt, használati utasítást és biztonsági információt kell rendelkezésre bocsátani. Az általános termékinformáció, a használati utasítás és a biztonsági információ tartalmát a IV. melléklet határozza meg.

(2)   Az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelem részeként a Bizottság arra is felkérheti az európai szabványügyi szervezetet, hogy adjon ki olyan iránymutatásokat – beleértve a műszaki részleteket is –, amelyek szükségesek az általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információ kidolgozásához a IV. melléklettel összhangban.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az európai szabványügyi szervezet által az e cikk (2) bekezdése alapján egy adott termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozóan kiadott iránymutatások nem biztosítják e cikk (1) bekezdésének megfelelő és egységes végrehajtását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az adott termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozó általános termékinformációra, használati utasításra és biztonsági információra vonatkozó szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a IV. mellékletet hozzáigazítsa a műszaki fejlődéshez és az új információs igényekhez.

10. cikk

Értékelési és ellenőrzési rendszerek

(1)   A terméknek az 5. és a 6. cikkel összhangban elfogadott harmonizált műszaki előírásokban vagy a 31. cikkben említett európai értékelési dokumentumokban meghatározott alapvető jellemzői tekintetében nyújtott teljesítményének, vagy a 7. cikkel összhangban elfogadott termékkövetelményeknek való megfelelésének értékelését és ellenőrzését a IX. mellékletben meghatározott egy vagy több rendszerrel összhangban kell elvégezni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet minden termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozóan meghatározva a IX. mellékletben felsoroltak közül alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszert. Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság az alapvető jellemző vagy termékkövetelmény alapján történő differenciálás révén ugyanazon termékcsalád vagy termékkategória vonatkozásában eltérő értékelési és ellenőrzési rendszereket határozhat meg. Az értékelési és ellenőrzési rendszereket azelőtt meg kell határozni, mielőtt a harmonizált műszaki előírások vagy az európai értékelési dokumentumok alkalmazandóvá válnak.

(3)   A (2) bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a rendeltetést, a termék hiányosságaiból eredő lehetséges károkat, a termék termelési körülmények közötti teljesítményváltozásokkal szembeni érzékenységét, a gyártás során előforduló hibák valószínűségét és a gyártási hibák könnyű észlelésének lehetőségét. Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az adott termékcsaládokhoz vagy termékkategóriákhoz kell igazítani, és bennük a lehető legkisebbre kell csökkenteni a gyártókra nehezedő terheket, ugyanakkor biztosítani kell az emberek egészsége és biztonsága, valamint a környezet magas szintű védelmét.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a következők céljából módosítsa a IX. mellékletet:

a)

szükség esetén további értékelési és ellenőrzési rendszerek bevezetése a műszaki fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében; vagy

b)

a meglévő értékelési és ellenőrzési rendszerek módosítása a bejelentett szervezetek vagy gyártók általi szisztematikus meg nem felelések ellensúlyozása, valamint a rendszerekben foglalt követelmények vagy kötelezettségek alkalmazásának harmonizálása érdekében, anélkül, hogy az ilyen módosítások a rendszerben meghatározott feladatokhoz újakat adnának hozzá, vagy közülük törölnének.

Az a) pont szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság nem vezethet be olyan további rendszereket, amelyek az 1 + rendszerben meghatározottnál szigorúbb kötelezettségeket írnak elő a gazdasági szereplők számára. Ezenkívül a Bizottság csak akkor vezethet be ilyen kiegészítő rendszereket, ha nyilvánvaló, hogy a meglévő rendszerek alkalmazására vonatkozó iránymutatás elégtelennek bizonyult.

11. cikk

Harmonizált terület és nemzeti intézkedések

(1)   Ez a rendelet és az ennek megfelelően elfogadott harmonizált műszaki előírások együttesen „harmonizált területet” hoznak létre.

A harmonizált terület a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó valamennyi termékre kiterjed.

A harmonizált műszaki előírásokat átfogónak kell tekinteni a következő szempontok tekintetében:

a)

az összes alapvető jellemző és értékelési módszereik megállapítása;

b)

az egyéb uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó valamennyi termékkövetelmény meghatározása; valamint

c)

az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek meghatározása.

Az új termékekre vonatkozó harmonizált műszaki előírásokat alkalmazni kell a harmadik országokból származó használt termékekre, kivéve, ha a harmonizált műszaki előírás kifejezetten rendelkezik a használt termékekre vonatkozó szabályokról.

(2)   A tagállamok nemzeti törvényeikben, rendeleteikben és közigazgatási intézkedéseikben tiszteletben tartják a harmonizált területet, és nem tiltják és nem akadályozzák a hatálya alá tartozó termékek forgalmazását, amennyiben azok megfelelnek ennek a rendeletnek. A tagállamok a harmonizált műszaki előírásokban meghatározottakon kívül nem határozhatnak meg alapvető jellemzőket és azok értékelési módszereit vagy termékkövetelményeket.

A harmonizált terület nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy nemzeti követelményeket határozzanak meg a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó termékek használatára vonatkozóan. Az ilyen nemzeti követelményekben meghatározott értékelésre és ellenőrzésre szolgáló értékelési módszereknek és rendszereknek összhangban kell lenniük az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokkal.

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendeletnek megfelelő termékeknek a harmonizált területen történő forgalmazását sem a közjogi szervek, sem a közvállalkozásként eljáró magánjogi szervek, illetve a monopolhelyzet vagy közmegbízás alapján közjogi szervként eljáró magánjogi szervek által bevezetett szabályok vagy feltételek ne akadályozzák.

(3)   A (2) bekezdésben megállapított kötelezettségek teljesítése során a tagállamok különösen a következő szabályokat alkalmazzák:

a)

a harmonizált területen meghatározottakon kívül nem állapítható meg semmilyen más tájékoztatási vagy nyilvántartási követelmény a termék forgalomba hozatalával kapcsolatban;

b)

a harmonizált területen meghatározott értékeléseken kívül a termék más értékelése nem tehető kötelezővé;

c)

a CE-jelölésen kívül nincs szükség olyan jelölésekre, amelyek a harmonizált terület hatálya alá tartozó alapvető jellemzők tekintetében igazolják a követelményeknek vagy a bejelentett teljesítménynek való megfelelést, és ha nemzeti intézkedésekben szerepelnek ilyen jelöléseket előíró rendelkezések, azokat vissza kell vonni;

d)

a nemzeti törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban megállapított küszöbszinteket;

e)

a nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések nem alapulhatnak az 5. cikkel összhangban meghatározottaktól eltérő osztályokon, alosztályokon vagy további osztályokon;

f)

a nemzeti törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések nem írhatnak elő a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározottaknál több értékelést és ellenőrzést.

(4)   A tagállamok regisztrálják az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (25) létrehozott egységes digitális kapuban a területükön található, a harmonizált terület hatálya alá tartozó építési termékekre vonatkozó valamennyi nemzeti törvényüket, rendeletüket és közigazgatási intézkedésüket.

(5)   Amennyiben egy tagállam valamely, az emberek egészségével és biztonságával vagy a környezetvédelemmel összefüggő kényszerítő okból és az azonnali szabályozási igények kielégítése érdekében szükségesnek tartja a harmonizált területen belül a termékekre alkalmazandó intézkedések meghozatalát a harmonizált műszaki előírásokban meg nem határozott jellemzők tekintetében, erről értesíti a Bizottságot, megindokolva a meghozott intézkedések szükségességét, és kifejtve az általa kezelni kívánt szabályozási igényt.

E célból a tagállamok az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (26) meghatározott eljárást alkalmazzák. Ennek során a tagállamok erre a bekezdésre hivatkoznak, és meghatározzák, hogy mely elemek képezik az intézkedés részét.

A Bizottság az (EU) 2015/1535 irányelvben meghatározott eljárásban megállapított határidőn belül válaszol az értesítésre. A Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül e cikk (6) bekezdésével összhangban engedélyezési javaslatot terjeszt elő, vagy közli a tagállami intézkedés elutasításának indokait.

Az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a Bizottság – függetlenül attól, hogy szándékában áll-e engedélyezni az intézkedést – haladéktalanul továbbítja az ügyet az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoportnak arról való konzultáció céljából, hogy prioritásként kérelmezni kell-e a meglévő teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok aktualizálását.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az (5) bekezdés szerint bejelentett tagállami intézkedés engedélyezése céljából, amennyiben:

a)

a bejelentett intézkedés az emberek egészségével és biztonságával vagy a környezetvédelemmel – többek között az éghajlatváltozással – kapcsolatos kényszerítő okok fényében kellően indokoltnak tűnik;

b)

a szabályozási igényre sem harmonizált műszaki előírás, sem más uniós jogszabály nem terjed ki;

c)

a bejelentett intézkedés nem jelent hátrányos megkülönböztetést más tagállamok gazdasági szereplőivel szemben;

d)

a bejelentett intézkedés képes kielégíteni az adott szabályozási igényt;

e)

a bejelentett intézkedés nem jelent komoly akadályt az uniós piac működésében; valamint

f)

a bejelentett intézkedésre várhatóan nem vonatkozik olyan harmonizált szabvány, amelyet az 5. cikk (2) bekezdése alapján kiadott szabványosítási kérelmet követően az e cikk (5) bekezdésében említett értesítés időpontjától számított egy éven belül kell elkészíteni, vagy az említett értesítés időpontjában nem nyújtottak be a 90. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktust.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusokat vissza kell vonni, amint a szabályozási igényt már harmonizált műszaki előírások vagy más uniós jogszabályok kielégítik.

Az emberek egészségével és biztonságával vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos, kellően indokolt, sürgős esetben a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 90. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

(7)   Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy kötelező betétdíjas rendszereket vezessenek be, vagy arra kötelezzék a gyártókat, hogy közvetlenül vagy importőreiken és forgalmazóikon keresztül elfogadják azon új, felesleges vagy eladatlan, nem rendelésre készült termékeik tulajdonjogának visszaszerzését, amelyek ugyanolyan állapotban vannak, mint forgalomba hozatalukkor, feltéve, hogy az intézkedés sem közvetlenül, sem közvetve nem különböztet meg hátrányosan más tagállamokbeli gazdasági szereplőket.

(8)   Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy megtiltsák a felesleges vagy eladatlan termékek megsemmisítését, vagy e termékek megsemmisítését attól tegyék függővé, hogy azokat előzetesen valamely, a termékek nem kereskedelmi célú felhasználását szolgáló nemzeti közvetítő platformon forgalmazták-e.

12. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

(1)   Annak érdekében, hogy a termékek tekintetében elkerülhető legyen az emberek egészsége és biztonsága vagy a környezetvédelem ugyanazon szempontjainak kettős értékelése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a termék teljesítményének értékelésére vagy bizonyos termékkövetelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettségek – beleértve az e rendeletben előírt értékelési és ellenőrzési rendszerek egyenértékűségét, valamint az általános termékinformációra, a használati utasításra és a biztonsági információkra vonatkozó követelményekkel kapcsolatos kötelezettségeket – más uniós jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítésével teljesíthetők.

Az első albekezdésben említett feltételek nem tesznek lehetővé az e rendelettel összhangban megállapítottnál kevésbé szigorú termékbiztonsági szinteket.

(2)   Amennyiben e rendelet és az (EU) 2024/1781 rendelet, valamint az 1025/2012/EU rendelet között összeütközés merül fel, e rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók.

II. FEJEZET

ELJÁRÁS, NYILATKOZATOK ÉS JELÖLÉSEK

13. cikk

Teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Amennyiben egy termék az 5. vagy 6. cikkel összhangban elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, a gyártó aláveti magát a IX. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszernek, és a termék forgalomba hozatala előtt teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot állít ki. Amennyiben egy termék a 7. cikkel összhangban elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, a gyártónak azt is ellenőriznie kell, hogy a termék megfelel-e a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott alkalmazandó termékkövetelményeknek. Harmonizált műszaki előírás hatálya alá nem tartozó termék gyártója a vonatkozó európai értékelési dokumentummal és az európai műszaki értékeléssel összhangban adhat ki teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot.

(2)   A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és az összes alkalmazandó termékkövetelménynek, és a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősség terheli. A tagállamok a gyártó által kiállított teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot pontosnak és megbízhatónak tekintik mindaddig, amíg fel nem merül ennek ellenkezője.

Meg nem felelés vagy az előírt teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat hiányában a termék nem forgalmazható.

14. cikk

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállítása alóli mentességek

A 13. cikk (1) bekezdésétől eltérve a gyártó dönthet úgy, hogy nem veti alá magát a termék alkalmazandó termékkövetelményeknek való megfelelésére vonatkozó értékelésnek és ellenőrzésnek, valamint nem állít ki teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot, amennyiben a következők bármelyike fennáll:

a)

a termék egyedileg gyártott vagy rendelésre készült, és megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

i.

nem sorozatgyártási folyamatban gyártják;

ii.

egyedi megrendelésre gyártják;

iii.

a termék biztonságos beépítéséért is felelős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be; valamint

iv.

megfelel az alkalmazandó nemzeti szabályoknak, és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete alá tartozik;

b)

a terméket az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem sorozatgyártási folyamatban gyártják, megfelelő felújítás céljára, olyan hivatalosan védett építményben való felhasználásra, amely a vonatkozó tagállami szabályok szerint egy kijelölt környezet része, vagy különleges építészeti vagy történeti értékkel bír.

15. cikk

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartalma

(1)   A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot az V. mellékletben meghatározott minta felhasználásával kell kiállítani. A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat – a vonatkozó harmonizált műszaki előírásoknak vagy európai értékelési dokumentumnak megfelelően – a termékek teljesítményét fejezi ki azok alapvető jellemzőinek vonatkozásában.

Amennyiben a 7. cikkel összhangban meghatározott termékkövetelmények alkalmazandók, a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy az említett követelmények teljesítését igazolták.

(2)   A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell a termék teljes életciklusa alatti környezeti fenntarthatósági teljesítményét a II. mellékletben felsorolt előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők tekintetében a nyilatkozat tárgyát képező jellemzőkre vonatkozóan. A teljesítménybe bele kell számítani a felhasznált vagy a legnagyobb valószínűséggel használt csomagolást, és a teljesíményt a Bizottság honlapján ingyenesen elérhetővé tett szoftver legfrissebb verziójának használatával kell kiszámítani.

E rendelet alkalmazásában az első albekezdésben említett szoftverfrissítések a közzétételük után egy évvel válnak kötelezővé. Az ilyen szoftverfrissítések a közzétételük időpontjától kezdve önkéntesen alkalmazhatók.

(3)   A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak ki kell terjednie legalább a terméknek a teljes életciklusa során a következő alapvető jellemzők tekintetében nyújtott teljesítményére:

a)

a II. melléklet a)–d) pontjában felsorolt alapvető jellemzők, 2026. január 8-tól;

b)

a II. melléklet e)–m) pontjában felsorolt alapvető jellemzők, 2030. január 9-től;

c)

a II. melléklet n)–s) pontjában felsorolt alapvető jellemzők, 2032. január 9-től;

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak ki kell terjednie azokra az alapvető jellemzőkre is, amelyeket mindig be kell jelenteni, az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottak szerint.

(4)   A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozaton a CE-jelölésen kívül más jelölés nem helyezhető el.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa az V. mellékletben meghatározott mintát annak érdekében, hogy az tükrözze a műszaki fejlődést az új tájékoztatási igények tekintetében, megkönnyítse a 76. és a 77. cikkben meghatározott digitális termékútlevél-követelmények teljesítését, valamint biztosítsa az építési termékek digitális termékútlevél-rendszerével való interoperabilitást és helyes integrációt a 75. cikkel összhangban.

(6)   Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 31. vagy adott esetben 33. cikkében említett információkat a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozattal együtt kell rendelkezésre bocsátani.

16. cikk

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat rendelkezésre bocsátása

(1)   A gyártó elektronikus úton rendelkezésre bocsátja minden forgalmazott termék teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatának egy példányát, kivéve, ha a nyilatkozat szerepel a 76. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő digitális termékútlevélben, és az építési termékek 75. cikkel összhangban létrehozott digitális termékútlevél-rendszerén keresztül elérhető.

Amennyiben azonban egy egész terméktételt egyetlen felhasználónak szállítanak, elegendő a szállítmányhoz a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat egyetlen példányát mellékelni.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve a gyártó megteheti, hogy a 13. cikk (1) bekezdésében említett teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot egy weboldalon teszi elérhetővé, feltéve, hogy a gyártó megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a)

biztosítja, hogy a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartalma módosíthatatlan elektronikus formátumban érhető el a weboldalon;

b)

a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot ember által és géppel olvasható formátumban bocsátja rendelkezésre, és lehetővé teszi a másolat általánosan olvasható formátumban történő letöltését;

c)

biztosítja azon weboldal folyamatos figyelemmel kísérését és karbantartását, amelyen a teljesítmény- és megfelelési nyilatkozatot elérhetővé tették, annak érdekében, hogy a weboldal, valamint a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatok folyamatosan elérhetőek legyenek az építési termékek vevői számára;

d)

biztosítja, hogy az építési termékek vevői díjmentesen hozzá tudjanak férni a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozathoz;

e)

tájékoztatja az építési termékek vevőit mind a weboldal, mind az építési termékekről kiállított és az adott weboldalon elektronikus formában elérhetővé tett teljesítmény- és megfelelési nyilatkozatok elérésének módjáról;

f)

linket biztosít a termék és a hozzá kapcsolódó teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat között a terméktípus egyedi azonosító kódján keresztül; az a) pontnak való megfelelés esetén a gyártók adathordozót, többek között állandó hivatkozást is használhatnak a link biztosítására.

(3)   Az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelem részeként a Bizottság arra is felkérheti az európai szabványügyi szervezetet, hogy adjon ki iránymutatásokat az e cikk (2) bekezdésben említett, ember által és géppel olvasható formátumok interoperabilitásának biztosítása érdekében.

(4)   A gyártó a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot azon a nyelven vagy nyelveken bocsátja rendelkezésre, vagy teszi elérhetővé termékútlevélben az (1) bekezdéssel összhangban, vagy weboldalon a (2) bekezdéssel összhangban, amelyet azon tagállamok írnak elő, amelyekben a gyártó a terméket forgalmazni kívánja. Egy másik tagállamban az említett gyártó termékét forgalmazó másik gazdasági szereplő az eredetivel együtt rendelkezésre bocsátja a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat fordítását az adott tagállam által előírt nyelveken.

17. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek és a CE-jelölés használata

(1)   A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

(2)   A CE-jelölés csak olyan termékeken helyezhető el, amelyek tekintetében a gyártó a 13. és a 15. cikkel összhangban teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A CE-jelölést a fő alkatrészeken kell elhelyezni.

(3)   A CE-jelölés elhelyezésével vagy korábbi elhelyezésével a gazdasági szereplő jelzi, hogy felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és az e rendelettel összhangban meghatározott, alkalmazandó termékkövetelményeknek. A CE-jelölés elhelyezésével a gazdasági szereplő a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban felelősséggel tartozik a nyilatkozat szerinti teljesítményért és az említett követelmények teljesítéséért.

(4)   A CE-jelölés az egyetlen olyan jelölés, amely tanúsítja a terméknek az értékelt alapvető jellemzők tekintetében elért teljesítményét e rendelettel összhangban, valamint azt, hogy a termék megfelel e rendeletnek.

18. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE-jelölést a terméken jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Amennyiben a termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a CE-jelölést a termékhez csatolt címkén, vagy a csomagoláson, vagy ha ez utóbbiak sem lehetségesek, a kísérő dokumentáción kell elhelyezni.

(2)   A CE-jelölést a következők követik:

a)

annak az évnek az utolsó két számjegye, amelyben a CE-jelölést először elhelyezték; vagy használt termékek esetében annak az évnek az utolsó két számjegye, amikor a terméket eltávolították, amelyet annak az évnek az utolsó két számjegye követ, amelyben a CE-jelölést a használt terméken elhelyezték;

b)

a gyártó neve és bejegyzett címe vagy nevének és címének könnyű és egyértelmű beazonosítására alkalmas azonosító jel;

c)

a meghatalmazott képviselő neve és bejegyzett címe, vagy nevének és címének könnyű és egyértelmű beazonosítására alkalmas azonosító jel, amennyiben a gyártó nem rendelkezik székhellyel az Unióban, vagy amennyiben a gyártó úgy dönt, hogy meghatalmazott képviselőt vesz igénybe;

d)

a terméktípus egyedi azonosító kódja;

e)

a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kódja;

f)

adott esetben a terméktípust ellenőrző és az üzemi gyártásellenőrzést értékelő bejelentett szervezet vagy szervezetek azonosító száma; valamint

g)

a 76. cikkben említett digitális termékútlevélhez kapcsolódó adathordozó, ha ilyen digitális termékútlevél elérhető az építési termékek 75. cikk alapján létrehozott digitális termékútlevél-rendszerén keresztül.

Az e bekezdés első albekezdésének d) és e) pontjában felsorolt információk helyettesíthetők adathordozóval, beleértve a 16. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerint a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozathoz kapcsolódó állandó hivatkozást is, amennyiben a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat egy weboldalon elérhető. Az e bekezdés első albekezdésének d) és e) pontjában felsorolt információk elhagyhatók, ha rendelkezésre áll az e bekezdés első albekezdésének g) pontjában említett adathordozó.

(3)   A CE-jelölést az építési termék forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni. E jelölést a különleges kockázatot vagy felhasználást jelölő piktogram vagy bármely más jelölés követheti.

19. cikk

Egyéb jelölések és a teljesítményre vonatkozó állítások

(1)   A CE-jelöléstől eltérő jelölések – beleértve a saját jelöléseket is – csak akkor helyezhetők el a terméken, ha nem jelzik, hogy a terméknek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó alapvető jellemzők tekintetében mutatott teljesítményét az e rendeletben meghatározottól eltérő módon kellett értékelni.

A hivatalosan elismert I-es típusú EN ISO 14024 ökocímkéket akkor lehet a terméken elhelyezni, ha azok megfelelnek az első albekezdésben foglalt követelménynek.

(2)   A terméken az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett jelölések és az uniós jogszabályokban meghatározott jelöléstől eltérő jelölések is elhelyezhetők, feltéve, hogy az nem rontja a CE-jelölés láthatóságát, olvashatóságát, és nem homályosítja el annak jelentését.

(3)   Amennyiben egy termék harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, a gazdasági szereplő által a termék teljesítményéről tett olyan állításnak, amely az említett harmonizált műszaki leírás hatálya alá tartozó alapvető jellemzőre vonatkozik, meg kell felelnie az adott alapvető jellemzőre vonatkozóan a harmonizált műszaki előírásokban meghatározott értékelési módszernek.

(4)   Amennyiben egy termék harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozik, az említett harmonizált műszaki előírásokban meghatározott alapvető jellemzők tekintetében mutatott teljesítményére vonatkozó állításokat csak akkor lehet a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozaton kívüli helyen is megadni, ha azok a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatban már szerepelnek.

Az első albekezdés nem alkalmazandó azokra a helyzetekre, amikor a 14. cikknek megfelelően nem állítottak ki teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot.

III. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

20. cikk

Az összes gazdasági szereplő kötelezettségei

(1)   A gazdasági szereplők e fejezet szerinti kötelezettségei csak a harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó termékek vagy az európai műszaki értékelés alapján CE-jelöléssel ellátott termékek tekintetében alkalmazandók.

(2)   A gazdasági szereplő minden szükséges intézkedést megtesz az e rendeletnek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben megállapítást nyert a gazdasági szereplő vagy a termék meg nem felelése, és a piacfelügyeleti hatóság a 65. cikk (1) bekezdésével összhangban korrekciós intézkedést kért, a gazdasági szereplő jelentéseket nyújt be az említett hatóságnak az elért eredményekről mindaddig, amíg az említett hatóság úgy nem határoz, hogy a korrekciós intézkedés lezárható.

(3)   Egy gazdasági szereplő az illetékes nemzeti hatóság kérésére e hatóság számára azonosít minden gazdasági szereplőt vagy egyéb szereplőt:

a)

amely az említett gazdasági szereplőnek terméket szállított, beleértve a termékek alkotóelemeit vagy pótalkatrészeit, valamint a szállítás mennyiségét, vagy amely számára az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtott;

b)

amelynek az említett gazdasági szereplő terméket szállított, beleértve a termékek alkotóelemeit vagy pótalkatrészeit, valamint a szállítás mennyiségét, vagy amelynek az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtott.

Az első albekezdésben említett gazdasági szereplők vagy egyéb szereplők azonosításakor a gazdasági szereplő tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot legalább a következőkről:

a)

az említett gazdasági szereplők vagy egyéb szereplők elérhetőségei, beleértve címüket és e-mail-címüket;

b)

az említett gazdasági szereplők vagy egyéb szereplők adó- és cégjegyzékszáma;

(4)   A gazdasági szereplő az e fejezetben említett valamennyi dokumentumot és információt az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátja a szóban forgó termék gazdasági szereplő általi szállítását vagy a gazdasági szereplő részére történő szállítást vagy szolgáltatásnyújtást követő tíz évig, kivéve, ha a dokumentumokat vagy információkat a 76. cikkben említett digitális termékútlevélen keresztül bocsátották rendelkezésre. Az illetékes nemzeti hatóság felkérésének kézhezvételétől számított 10 napon belül a gazdasági szereplő benyújtja a dokumentumokat és az információkat.

(5)   A gazdasági szereplő regisztrálhatja magát a 71. cikk (5) bekezdésével összhangban létrehozott nemzeti rendszerben.

A gazdasági szereplő elérhetővé teszi a fogyasztók és a felhasználók számára azokat a kommunikációs csatornákat, beleértve a telefonszámokat, e-mail-címeket vagy a weboldalának külön erre a célra szolgáló részeit, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy közöljenek minden olyan balesetet, egyéb váratlan eseményt vagy biztonsági problémát, amelyet a termékkel kapcsolatban tapasztaltak.

(6)   Amennyiben a gazdasági szereplő úgy ítéli meg, hogy a nem megfelelő termék kockázatot jelent az emberek biztonságára vagy a környezetre nézve, erről haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a terméket forgalomba hozta, és részletes tájékoztatást ad különösen a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről. A gazdasági szereplő tájékoztathatja az illetékes nemzeti hatóságokat e rendelet minden olyan valószínűsíthető megsértéséről, amelyről tudomást szerez, a meg nem felelésről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(7)   A gazdasági szereplőt a szerződéses és szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban e cikk vagy e fejezet cikkeinek tevekénységével összefüggésben történő megsértése esetén felelősség terheli.

21. cikk

A gyártók jogai

(1)   A gyártónak jogában áll, hogy beszállítóitól és szolgáltatóitól bekérje a termékeikkel kapcsolatban az e rendelet szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges információkat.

(2)   Ha a gyártót számára egy bejelentett szervezet harmadik félként végez feladatot, a gyártónak jogában áll azt kérni beszállítóitól vagy szolgáltatóitól, hogy engedélyezzék a bejelentett szervezet számára a dokumentációjukhoz való hozzáférést és a telephelyeikre való belépést, amennyiben a bejelentett szervezet számára ez feladatai elvégzéséhez szükséges.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott jogok a használt vagy újragyártott terméket forgalomba hozó gyártóra is vonatkoznak a használt termék beszállítójának tekintetében, beleértve adott esetben a leszerelést végzőt is. A kért információk magukban foglalhatják többek között, de nem kizárólag, a termék korábbi felhasználására és leszerelésének folyamatára vonatkozó információkat.

(4)   A gyártónak jogában áll bekérni beszállítóitól és szolgáltatóitól a 15. cikk (2) bekezdésében előírt adatokat és számításokat a szállított termékekkel vagy nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban, beleértve a bejelentett szervezet által kiadott szükséges validálási jelentéseket is.

22. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A termék forgalomba hozatalakor a gyártó meghatározza a terméktípust, tiszteletben tartva a 3. cikk 27. pontjában szereplő fogalommeghatározásban e célból meghatározott határokat. A gyártó biztosítja, hogy a termék teljesítményét a kötelező alapvető jellemzők és a bejelenteni tervezett alapvető jellemzők tekintetében egyaránt értékeljék. Ha a termék a 7. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott termékkövetelmények hatálya alá tartozik, a gyártó garantálja, hogy a terméket az említett követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották.

A terméket 3D nyomtatással gyártó természetes vagy jogi személynek a termék forgalomba hozatalakor teljesítenie kell a gyártókra vonatkozó kötelezettségeket. A kötelezettségek magukban foglalják többek között, de nem kizárólag, a megfelelő 3D adatkészletek használatát, az e rendelet alapján alkalmazandó eljárásoknak megfelelő anyagok használatát, valamint a 3D adatkészletek, a nyomtatáshoz használt anyagok és az alkalmazott nyomtatási technológia kompatibilitásának ellenőrzését.

(2)   Amennyiben a IX. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerrel vagy rendszerekkel összhangban igazolták, hogy egy termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, és igazolták teljesítményét az e cikk (1) bekezdésében említett alapvető jellemzők tekintetében, a gyártó a 13–15. cikkel összhangban teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot készít, a 17. és 18. cikkel összhangban elhelyezi a CE-jelölést, és adott esetben e cikk (8) bekezdésének megfelelően biztosítja a piacon nem általánosan elérhető pótalkatrészek rendelkezésre állását, és e cikk (9) bekezdése szerint elvégzi a címkézést.

(3)   A gyártó a teljesítmény-és megfelelőségi nyilatkozat alapjaként műszaki dokumentációt készít, amelyben feltünteti a következőket:

a)

a tervezett felhasználás, amely az alkalmazandó rendeltetés körébe tartozik;

b)

a teljesítmény és a megfelelőség igazolásához szükséges valamennyi releváns elem;

c)

az e cikk (4) bekezdésében említett hatályos eljárásokra vonatkozó információk;

d)

a IX. mellékletben meghatározott alkalmazandó rendszerre vagy rendszerekre vonatkozó információk;

e)

adott esetben az 59–61. cikkel összhangban alkalmazott egyszerűsített eljárások alkalmazására vonatkozó információk; valamint

f)

a 15. cikk (2) bekezdésében említett alapvető jellemzők tekintetében a környezeti fenntarthatósági teljesítmény kiszámítása;

(4)   A gyártó gondoskodik a megfelelő eljárásokról annak biztosítása érdekében, hogy a termékek megfeleljenek a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek, és folyamatosan megfeleljenek e rendeletnek. A terméktervezésnek, beleértve a 3D adatkészleteket, a gyártási folyamatokat és az alkalmazott anyagokat is, megfelelőnek kell lennie. Amennyiben a terméket sorozatgyártásban gyártják, a gyártó gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek biztosítják, hogy a termék folyamatosan megfeleljen a bejelentett teljesítménynek, és folyamatosan megfeleljen e rendeletnek. A terméktervezésben – beleértve a 3D adatkészleteket, a gyártási folyamatot és a felhasznált anyagokat – eszközölt változtatásoknak megfelelőknek kell lenniük. Az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások változásait megfelelően figyelembe kell venni, és amennyiben ez érinti a termék teljesítményét vagy megfelelőségét, a vonatkozó értékelési eljárásnak megfelelően újraértékelést kell kezdeményezni.

Amennyiben a termék nyilatkozatban szereplő teljesítményének és megfelelésének pontossága, megbízhatósága és állandósága biztosításának tekintetében indokolt, a gyártó mintavizsgálatot végez a forgalomba hozott vagy forgalmazott terméken, a panaszokat kivizsgálja és szükség esetén nyilvántartást vezet a panaszokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja az importőröket és a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(5)   A gyártó biztosítja, hogy termékein fel legyen tüntetve a terméktípus gyártóspecifikus egyedi azonosító kódja, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – egy tétel- vagy sorozatszám, amely a felhasználók számára jól látható és olvasható. Amennyiben a termék jellege miatt ez nem lehetséges, az előírt információkat a rögzített címkén, a csomagoláson, vagy ha ez sem lehetséges, a terméket kísérő dokumentumban kell feltüntetni.

A gyártó az első albekezdésben meghatározottakkal azonos módon a „kizárólag szakmai felhasználásra” feliratot tartalmazó címkével látja el a terméket, ha a használatához szakértelemre van szükség, és a címkét az adásvételi szerződés megkötése előtt láthatóvá kell tennie a vásárlók számára, távértékesítés esetén is. A „kizárólag szakmai felhasználásra” felirattal nem címkézett termékeket e rendelet és az (EU) 2023/988 rendelet értelmében nem szakmai felhasználóknak és fogyasztóknak szánt termékeknek is kell tekinteni.

A gyártó az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet szerint rendelkezésre bocsátandó információkat.

(6)   Egy termék forgalmazásakor a gyártó gondoskodik arról, hogy a termékhez mellékeljék a IV. mellékletben meghatározott általános termékinformációt, a használati utasítást és a biztonsági információkat az érintett tagállam által meghatározott nyelven, vagy ilyen meghatározás hiányában a felhasználók számára könnyen érthető nyelven.

(7)   A 75. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének napját követő 18 hónapon belül a gyártónak az építési termékek 75. cikkben említett digitális termékútlevél-rendszerén keresztül rendelkezésre kell bocsátania a 76. cikkben említett digitális termékútlevelet, melyhez a 18. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett adathordozó kapcsolódik.

(8)   A piacon nem általánosan hozzáférhető pótalkatrészek rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, bizonyos termékcsaládok és termékkategóriák tekintetében kötelezővé téve a gyártók számára, hogy az általuk forgalomba hozott termékekhez nem általánosan rendelkezésre álló konkrét pótalkatrészeket forgalmazzanak.

Az e bekezdés első albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított kötelezettség az adott típus utolsó termékének forgalomba hozatalát követő 10 évig alkalmazandó, kivéve, ha a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ettől eltérő időszakot határoz meg.

Az első bekezdésben meghatározott kötelezettség hatálya alá tartozó gyártóknak észszerű és megkülönböztetésmentes áron, észszerűen rövid szállítási határidőn belül kell kínálniuk a pótalkatrészeket, és erről tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot.

(9)   A felhasználók számára az átláthatóság biztosítása és a fenntartható termékek előmozdítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet azáltal való kiegészítése céljából, hogy konkrét környezeti fenntarthatósági címkézési követelményeket állapít meg bizonyos termékcsaládokra és termékkategóriákra vonatkozóan, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

a terméket jellemzően a fogyasztók választják vagy vásárolják; valamint

b)

a termék általános környezeti teljesítménye teljes életciklusa során a beszereléstől függően nem tér el jelentősen.

A címkézésnek a terméknek az 5. cikk (1) bekezdésével vagy a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban értékelt teljesítményén kell alapulnia, és nem szakértők számára érthető, fogyasztóbarát tájékoztatást kell nyújtania.

(10)   A (9) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák, hogy a gyártónak milyen módon kell elhelyeznie a címkét, részletezve a következőket:

a)

a címke tartalma;

b)

a címke formátuma, figyelembe véve a láthatóságát és olvashatóságát;

c)

a címke vásárlók számára történő megjelenítésének módja, beleértve a távértékesítést is;

d)

adott esetben a címke előállításához használandó elektronikus eszközök.

(11)   Az a gyártó, amely úgy véli, vagy amelynek oka van feltételezni, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg bejelentett teljesítményének vagy ennek a rendeletnek, azonnal meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy adott esetben kivonja a forgalomból vagy visszahívja a terméket. Ha a probléma egy leszállított alkotóelemhez vagy külső szolgáltatáshoz kapcsolódik, a gyártó tájékoztatja erről a szállítót vagy a szolgáltatót és a gyártó illetékes nemzeti hatóságát.

(12)   Amennyiben a termék kockázatot jelent, a gyártó indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a 3 munkanapon belül tájékoztatja a forgalmazásban érintett valamennyi meghatalmazott képviselőt, importőrt, forgalmazót, logisztikai szolgáltatót és online piacteret, valamint azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a gyártó vagy – tudomása szerint – más gazdasági szereplők forgalmazták a terméket. A gyártó e célból megad minden hasznos adatot, és megnevezi mindenekelőtt a meg nem felelés típusát, a balesetek vagy váratlan események gyakoriságát, valamint a meghozott vagy ajánlott korrekciós intézkedéseket. A valamely végfelhasználóhoz vagy olyan fogyasztóhoz már eljutott termékek által okozott kockázatok esetén, akit nem lehet közvetlenül azonosítani vagy vele kapcsolatba lépni, a gyártó a médián és más megfelelő csatornákon keresztül, biztosítva a lehető legszélesebb körű elérést, terjeszti az információt a kockázatok kiküszöbölésére vagy – ha ez nem lehetséges – csökkentésére irányuló megfelelő intézkedésekről. Súlyos kockázat esetén a gyártó saját költségére a forgalomból kivonja és visszahívja a terméket.

23. cikk

A meghatalmazott képviselők kötelezettségei

(1)   Az Unióban letelepedett gyártó írásbeli megbízással az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személyt kijelölhet egyetlen meghatalmazott képviselőként. A nem az Unióban letelepedett gyártó egyetlen meghatalmazott képviselőt jelöl ki.

A meghatalmazott képviselő megbízása a műszaki dokumentáció elkészítésére nem terjedhet ki.

(2)   A meghatalmazott képviselőknek a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat kell ellátniuk. A meghatalmazott képviselő megbízása legalább az alábbiakra terjed ki:

a)

az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)

valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsát minden olyan információt és dokumentációt, amely igazolja, hogy a termék megfelel a bejelentett teljesítménynek vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek;

c)

felmondja a szerződést, ha a gyártó az e rendelet szerinti kötelezettségeivel ellentétesen járt el, és erről tájékoztatja a gyártót és azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozták, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot;

d)

amennyiben okkal feltételezi, hogy a szóban forgó termék nem megfelelő vagy kockázatot jelent, erről tájékoztatja a gyártót és azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, ahol a terméket forgalomba hozták, valamint a saját telephelye szerinti illetékes nemzeti hatóságot; valamint

e)

az illetékes hatóságok felkérésére a megbízása körébe tartozó termékekből eredő kockázatok kiküszöbölése és e termékek meg nem felelésének orvoslása érdekében tett intézkedések terén együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal.

(3)   A meghatalmazott képviselő a dokumentumok szintjén ellenőrzi a következőket:

a)

a terméken feltüntették a CE-jelzést és a 22. cikk (9) bekezdésének megfelelő címkét;

b)

a termékhez teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartozik, vagy ez a nyilatkozat rendelkezésre áll a 16. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően; valamint

c)

a gyártó teljesítette a 22. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeket.

(4)   Amennyiben a meghatalmazott képviselő az e cikk (3) bekezdésében említett meg nem felelést tár fel, felkéri a gyártót, hogy az a 22. cikk (11) és (12) bekezdésével összhangban járjon el.

24. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag az e rendeletnek megfelelő termékeket hozhatnak forgalomba.

(2)   A termék forgalomba hozatala előtt az importőrnek meg kell győződnie arról, hogy a gyártó a 22. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban igazolta, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, és igazolta a terméknek a vonatkozó alapvető jellemzők tekintetében mutatott teljesítményét.

Az importőr megbizonyosodik arról, hogy:

a)

a gyártó elkészítette a 22. cikk (3) bekezdésében említett műszaki dokumentációt;

b)

a terméken feltüntették a CE-jelzést és a 22. cikk (9) bekezdésének megfelelő címkét;

c)

a termékhez teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartozik, vagy ez a nyilatkozat rendelkezésre áll a 16. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően; valamint

d)

az importőr eleget tett a 22. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)   Az importőr ellenőrzi, hogy a termék használatát a gyártó bejelentette, és gondoskodik arról, hogy a termékhez mellékeljék a IV. mellékletben meghatározott általános termékinformációt, a használati utasítást és a biztonsági információkat az érintett tagállam által meghatározott nyelven, vagy ilyen meghatározás hiányában a felhasználók számára könnyen érthető nyelven. Az importőr az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet vagy a harmonizált műszaki előírások szerint rendelkezésre bocsátandó információkat.

(4)   Az importőr biztosítja, hogy mindaddig, amíg a termék a saját felelősségi körébe tartozik, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak vagy az e rendeletben foglalt egyéb alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.

(5)   Ha az importőr úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a termék nem felel meg a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a kísérő teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a gyártó illetékes nemzeti hatóságát is.

(6)   Az importőr a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a terméket kísérő dokumentumban feltünteti a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét, telephelyét, elérhetőségét, valamint adott esetben az elektronikus kommunikációs eszköz címét.

(7)   Az importőr kivizsgálja a panaszokat, és szükség esetén nyilvántartást vezet a panaszokról, a nem megfelelő termékekről, valamint a forgalomból kivont és visszahívott termékekről, továbbá tájékoztatja a gyártókat és a forgalmazókat minden ilyen nyomon követésről.

(8)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, vagy okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg a bejelentett teljesítménynek vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy adott esetben azt kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, az importőrök erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(9)   A végfelhasználóknak értékesítő importőrök a forgalmazókra vonatkozó kötelezettségeket is teljesítik.

25. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   A termékek forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban.

(2)   A forgalmazó a termék forgalmazása előtt ellenőrzi, hogy:

a)

a terméken feltüntették a CE-jelzést és a 22. cikk (9) bekezdése szerinti címkét, ha ez elő van írva;

b)

ha elő van írva, a termékhez teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat tartozik, vagy ez a nyilatkozat rendelkezésre áll a 16. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

a termékhez a 22. cikk (6) bekezdésének megfelelően általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk tartoznak, olyan nyelven, amely a végfelhasználók számára könnyen érthető abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazni kívánják;

d)

a gyártó és az importőr teljesítette a 22. cikk (5) és (7) bekezdésében, illetve a 24. cikk (6) bekezdésében foglalt követelményeket.

(3)   A forgalmazó az adásvételi szerződés megkötése előtt – a távértékesítést is beleértve – látható módon feltünteti a vásárlók számára az e rendelet szerint rendelkezésre bocsátandó információkat.

(4)   Ha a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a termék nem felel meg a bejelentett teljesítménynek vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosított, hogy az megfelel a kísérő teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, a forgalmazó erről tájékoztatja a gyártót, valamint a gyártó illetékes nemzeti hatóságait is.

(5)   A forgalmazó biztosítja, hogy mindaddig, amíg a termék a saját felelősségi körébe tartozik, a tárolási vagy szállítási feltételek nem veszélyeztetik a termék bejelentett teljesítménynek vagy az e rendeletben foglalt egyéb alkalmazandó követelményeknek való megfelelését.

(6)   Az a forgalmazó, amely úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg a bejelentett teljesítménynek vagy az ebben a rendeletben szereplő más alkalmazandó követelményeknek, gondoskodik róla, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a szóban forgó termék megfelelőségének biztosítása érdekében, vagy adott esetben a terméket kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a forgalmazó erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatja azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

26. cikk

Esetek, amelyekben a gyártók kötelezettségei az importőrökre és a forgalmazókra alkalmazandók

(1)   Az importőr vagy a forgalmazó e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, ezért a 22. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá, amennyiben:

a)

saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket;

b)

szándékosan módosítja a terméket, vagy a termék véletlenül úgy változik meg, hogy az befolyásolhatja a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak, vagy az e rendeletben és az e rendelettel összhangban elfogadott követelményeknek való megfelelést;

c)

olyan terméket forgalmaz, amelynek tervezet felhasználása eltér a gyártó által a értékelési és ellenőrzési eljárásban meghatározott tervezett felhasználástól;

d)

azt állítja, hogy a termék a gyártó által bejelentett jellemzőktől eltérő jellemzőkkel rendelkezik; vagy

e)

úgy dönt, hogy a gyártó szerepét tölti be.

(2)   Az (1) bekezdés arra a gazdasági szereplőre is alkalmazandó, amely a következő termékeket hozza forgalomba:

a)

a használt termékekre vonatkozó rendelkezéseket megállapító harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó használt termék;

b)

használt termékekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó harmonizált műszaki előírás hatálya alá nem tartozó használt termék, amelyet korábban nem hoztak forgalomba az uniós piacon;

c)

újragyártott termék.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a gazdasági szereplő csak:

a)

hozzáadja a gyártó által szolgáltatott információk fordítását;

b)

a már forgalomba hozott termék külső csomagolását lecseréli, beleértve a csomag méretének megváltoztatását is, ha az újracsomagolást oly módon végzi el, hogy az nem befolyásolja a termék eredeti állapotát, és az e rendeletben előírt tájékoztatás továbbra is megfelelő.

(4)   A (3) bekezdésben felsorolt tevékenységeket végző gazdasági szereplő tájékoztatja erről a gyártót vagy annak meghatalmazott képviselőjét, függetlenül attól, hogy az említett gazdasági szereplő a termékek tulajdonosa-e vagy nyújt-e szolgáltatásokat. Az újracsomagolást oly módon végzi el, hogy az újracsomagolás ne befolyásolja a termék eredeti állapotát vagy e rendeletnek való megfelelését, és az e rendeletben előírt tájékoztatás továbbra is megfelelő maradjon. A gazdasági szereplő kellő gondossággal jár el az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban.

27. cikk

A logisztikai szolgáltatók kötelezettségei

(1)   Egy termék forgalmazásához való hozzájáruláskor a logisztikai szolgáltató kellő gondossággal jár el az e rendeletben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban.

(2)   A logisztikai szolgáltató gondoskodik arról, hogy a gyártó vagy az importőr által rendelkezésre bocsátott címkézés és dokumentumok rendelkezésre álljanak, vagy a termékhez mellékelve legyenek, különös tekintettel a következőkre:

a)

a CE-jelzés és a 22. cikk (9) bekezdésében említett címkézés;

b)

teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat;

c)

a 22. cikk (6) bekezdésében említett általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk.

(3)   A logisztikai szolgáltató biztosítja, hogy a raktározás, csomagolás, címzés vagy feladás során fennálló körülmények ne veszélyeztessék a termék bejelentett teljesítménynek való megfelelését vagy az e rendeletben foglalt alkalmazandó követelményeknek való megfelelését. Az építési termékek gyártói vagy importőrei a logisztikai szolgáltatóik rendelkezésére bocsátják a termék biztonságos tárolásának, csomagolásának, címzésének vagy feladásának és további működésének biztosításához szükséges részletes információkat.

(4)   A logisztikai szolgáltatók támogatják a termék forgalomból történő kivonását vagy visszahívását, függetlenül attól, hogy azt a piacfelügyeleti hatóságok, a gyártók, a meghatalmazott képviselők vagy az importőrök kezdeményezték-e.

(5)   Ha a logisztikai szolgáltató úgy ítéli meg, vagy oka van feltételezni, hogy a termék nem felel meg a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak vagy az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, addig nem támogathatja a termék forgalmazását, amíg nem biztosított, hogy a termék megfelel a vonatkozó teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak és az e rendeletben szereplő egyéb alkalmazandó követelményeknek, vagy amíg a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot nem helyesbítették. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, a logisztikai szolgáltató erről tájékoztatja a gyártót, valamint a gyártó illetékes nemzeti hatóságát is.

28. cikk

Az online piacterek kötelezettségei

(1)   Az online piactér:

a)

az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 31. cikke (1) bekezdésének való megfelelés céljából úgy alakítja ki és szervezi meg online interfészét, hogy a gazdasági szereplők teljesíthessék az e rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségeiket;

b)

egyablakos kapcsolattartó pontot hoz létre a tagállamok illetékes nemzeti hatóságaival az e rendeletnek való megfeleléssel kapcsolatos közvetlen kommunikáció céljából, amely megegyezhet az (EU) 2023/988 rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében vagy az (EU) 2022/2065 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett kapcsolattartó ponttal;

c)

megfelelő választ ad a balesetekre és egyéb váratlan eseményekre vonatkozóan az (EU) 2022/2065/EK rendelet 16. cikkével összhangban kapott értesítésekre;

d)

együttműködik a hatékony piacfelügyeleti intézkedések biztosítása érdekében, többek között úgy, hogy tartózkodik az ilyen intézkedések útjában álló akadályok bevezetésétől;

e)

tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságokat az e rendelet hatálya alá tartozó termékek meg nem felelésének vagy feltételezett meg nem felelésének tekintetében hozott intézkedésekről;

f)

rendszeres és strukturált információcserét alakít ki az online piacterek által az illetékes nemzeti hatóságok kérésére eltávolított tartalmakra vonatkozóan.

(2)   Ami a tagállamok által az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkével összhangban átruházott hatásköröket illeti, a tagállamok felhatalmazzák piacfelügyeleti hatóságaikat arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében végzésben utasítsanak egy online piacteret, hogy az távolítsa el online interfészéről a nem megfelelő termékre utaló konkrét illegális tartalmakat, tegye ezeket hozzáférhetetlenné, vagy jelenítsen meg határozott figyelmeztetést a végfelhasználók számára, amikor azok hozzáférnek e tartalomhoz. Az ilyen végzéseknek meg kell felelniük az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkének.

(3)   Az online piactér megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkével összhangban megkapja és feldolgozza az e cikk (2) bekezdésében említett végzéseket.

(4)   Ez a cikk azokra a gyártókra, importőrökre vagy forgalmazókra is alkalmazandó, amelyek online piactér bevonása nélkül kínálnak termékeket online.

29. cikk

Internetes és egyéb távértékesítés

(1)   Az online vagy egyéb távértékesítés útján értékesítésre kínált termék csak akkor tekinthető a piaci forgalomba hozottnak, ha az ajánlat uniós vásárlókat céloz meg. Az ajánlatot akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós vásárlókat céloz meg, ha az érintett gazdasági szereplő tevékenységei bármely eszköz révén valamely tagállamba irányulnak. Az ajánlatot többek között akkor lehet úgy tekinteni, hogy uniós vásárlókat céloz meg, ha:

a)

a gazdasági szereplő valamely tagállam pénznemét használja;

b)

a gazdasági szereplő olyan internetes doménnevet használt, amelyet valamelyik tagállamban bejegyeztek, vagy olyan internetes doménnevet használ, amely az Unióra vagy valamelyik tagállamra utal; vagy

c)

azok a földrajzi területek, ahová a küldeményt el lehet küldeni, egy tagállamot is magukban foglalnak.

Az első albekezdésben felsorolt feltételek nem alkalmazandók, ha a gazdasági szereplő kifejezetten és ténylegesen kizárja az uniós piacot.

(2)   Amennyiben egy gazdasági szereplő online vagy egyéb távértékesítési eszköz útján forgalmaz egy terméket, a termék ajánlatában szükség esetén egyértelműen és jól láthatóan fel kell tüntetni a CE-jelölést, a 18. cikk (2) bekezdésében felsorolt információkat, a 22. cikk (9) bekezdésének megfelelő címkét és a 22. cikk (7) bekezdésével összhangban a digitális termékútlevélhez kapcsolódó adathordozót.

(3)   A termékek forgalomba hozatalához közvetítő szolgáltatást nyújtó bármely természetes vagy jogi személynek a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban teljesítenie kell a gazdasági szereplő (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit.

30. cikk

Végrehajtási jogi aktusok a gazdasági szereplők kötelezettségeiről és jogairól

Amennyiben szükséges e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosításához, és kizárólag a belső piac széttagoltságának a gazdasági szereplők érdekében történő megelőzéséhez szükséges mértékben, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák a gazdasági szereplők e fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítésének és jogai gyakorlásának módját.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

EURÓPAI ÉRTÉKELÉSI DOKUMENTUMOK

31. cikk

Az európai értékelési dokumentumok

(1)   A termékek – köztük a használt termékek – teljesítményének alapvető jellemzőik tekintetében történő értékelésére szolgáló módszereket és kritériumokat európai értékelési dokumentumokban lehet meghatározni, feltéve, hogy a termékek nem tartoznak a következők hatálya alá:

a)

az 5. cikk (8) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus által kötelezővé tett harmonizált szabvány;

b)

a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus; vagy

c)

az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelemnek megfelelően egy évnél rövidebb időtartamon belül benyújtandó harmonizált szabvány.

(2)   Egy termék nem tekinthető az (1) bekezdésben említett harmonizált szabványok vagy végrehajtási jogi aktusok hatálya alá tartozónak, ha:

a)

a termék tervezett felhasználása nem tartozik a harmonizált szabványban vagy végrehajtási jogi aktusban meghatározott rendeltetés hatálya alá;

b)

a felhasznált anyagok nem azonosak a harmonizált szabványnak vagy végrehajtási jogi aktusnak megfelelően felhasználandó anyagokkal; vagy

c)

a harmonizált szabványban vagy végrehajtási jogi aktusban meghatározott értékelési módszer nem felel meg az adott terméknek.

(3)   Egy gyártó, gyártói csoport vagy gyártói szövetség európai műszaki értékelés iránti kérelmét követően vagy a Bizottság kezdeményezésére a műszaki értékelést végző szervek szervezete a Bizottsággal egyetértésben európai értékelési dokumentumot dolgozhat ki és fogadhat el.

Az európai értékelési dokumentumok elkészítésének alapját az építményekre vonatkozóan az I. mellékletben meghatározott alapvető követelmények és a II. mellékletben meghatározott, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők jegyzéke képezi. Az európai értékelési dokumentum kidolgozásának és elfogadásának követnie kell a 32. cikkben megállapított elveket és eljárást.

(4)   Nem készíthető európai értékelési dokumentum egy termék valamely alapvető jellemzőjével vagy értékelési módszerével kapcsolatban, ha létezik egy másik európai értékelési dokumentum, amely az adott konkrét termékkel kapcsolatban ugyanarra az alapvető jellemzőre vagy értékelési módszerre vonatkozik, és amelynek hivatkozási adatait már közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy amelyet a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően értékelés céljából a Bizottsághoz benyújtottak.

(5)   A VI. melléklet 5. pontjának megfelelően a műszaki értékelést végző szervek szervezete és a Bizottság összevonhatja vagy elutasíthatja az európai értékelő dokumentum kidolgozására irányuló kérelmeket.

(6)   Az európai értékelési dokumentummal azonos termékre és rendeltetésre vonatkozó, az 5. cikk (8) bekezdésével vagy a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált műszaki előírás kötelező alkalmazásának időpontjától az európai értékelési dokumentum e rendelet alkalmazásában a továbbiakban nem használható. Ebben az esetben a Bizottság visszavonja az európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozást az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

(7)   Az európai értékelési dokumentumok képezik a 37. cikkben meghatározott európai műszaki értékelések alapját.

32. cikk

Az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó elvek és eljárás

(1)   Az európai értékelési dokumentumok kidolgozása és elfogadása során az egyes műszaki értékelést végző szervek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete a VI. mellékletben meghatározott eljárást követi.

(2)   Az európai értékelési dokumentumok kidolgozása és elfogadása során az egyes műszaki értékelést végző szervek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete tiszteletben tartja a következőket:

a)

átláthatóság a tagállamok, az érintett gyártó, valamint a tájékoztatást kérő egyéb gyártók vagy érdekelt felek tekintetében;

b)

a Bizottság számára bizalmas információk átadására csak akkor kerülhet sor, ha ez az európai értékelési dokumentum szabályozási rendelkezéseknek való megfelelésének értékeléséhez, valamint az üzleti titok és a titoktartás védelméhez szükséges;

c)

megfelelő kötelező határidők meghatározása az indokolatlan késedelem elkerülése érdekében;

d)

a tagállamok és a Bizottság megfelelő részvételének lehetővé tétele;

e)

költséghatékonyság a gyártó szempontjából; és

f)

a szóban forgó termék számára kijelölt műszaki értékelést végző szervek között kellő mértékű kollegialitás és koordináció biztosítása.

Az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelmények kiegyensúlyozása lehetővé teszi legalább a termék nevének közzétételét a jóváhagyási szakaszban és a VI. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerinti munkaprogram, valamint a VI. melléklet 8. pontjában meghatározott európai értékelési dokumentumtervezet részletes tartalmának közlését.

(3)   A műszaki értékelést végző szervek és a műszaki értékelést végző szervek szervezete közösen viselik az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával és elfogadásával kapcsolatban felmerülő összes költséget, kivéve, ha a kidolgozást a Bizottság kezdeményezte.

(4)   A műszaki értékelést végző szerveknek és a műszaki értékelést végző szervek szervezetének el kell kerülniük az európai értékelési dokumentumok számának indokolatlan mértékű növekedését, amennyiben a termékek közötti különbségtételnek nincs műszaki indoka. Mindenekelőtt a meglévő európai értékelési dokumentumok hatályának kiterjesztését kell előnyben részesíteniük új európai értékelési dokumentumok kidolgozása helyett.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a műszaki értékelést végző szervek szervezetével folytatott konzultációt követően a 89. cikkel összhangban a VI. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai értékelési dokumentumok kidolgozására és elfogadására vonatkozó kiegészítő eljárási szabályok megállapítása érdekében, amennyiben ez szükséges az európai értékelési dokumentumok rendszere megfelelő működésének biztosításához.

33. cikk

A műszaki értékelést végző szerv kötelezettségei európai műszaki értékelés iránti kérelem beérkezése esetén

(1)   Amikor a műszaki értékelést végző szerv egy gyártótól, gyártók csoportjától vagy gyártók szövetségétől európai műszaki értékelés iránti kérelmet kap, meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)

ha a termék harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozik, vagy a 31. cikkel összhangban nem állítható ki európai értékelési dokumentum, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a kérelmezőt, hogy nem adható ki európai műszaki értékelés;

b)

ha a terméket teljes mértékben olyan európai értékelési dokumentum szabályozza, amely rendelkezik a Hivatalos Lapban közzétett hivatkozással, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a hivatkozott európai értékelési dokumentumot fogják alapul venni a kiadandó európai műszaki értékeléshez;

c)

Ha a termék jogosult a 31. cikkben említett európai értékelési dokumentumra, és nincs folyamatban ilyen dokumentum kidolgozása, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a kérelmezőt, hogy megindítja a VI. mellékletben meghatározott eljárásokat.

Az e cikk első albekezdésének c) pontjában említett esetekben, de amennyiben az 5. cikk (2) bekezdésében említett szabványosítási kérelemben meghatározott, ugyanarra a termékre vonatkozó harmonizált szabvány várhatóan egy évnél hosszabb időn belül készül el, a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a kérelmezőt annak lehetőségéről, hogy a 31. cikk (6) bekezdése értelmében már ne használjanak európai értékelési dokumentumot.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) és c) pontjában említett esetekben a műszaki értékelést végző szerv tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek európai szervezetét és a Bizottságot a kérelem tartalmáról, és közli annak a 10. cikk (2) bekezdésében említett értékelési és ellenőrzési rendszert meghatározó megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak a hivatkozási számát, amelyet a műszaki értékelést végző szerv az adott termék tekintetében alkalmazni kíván, illetve tájékoztatja őket az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus hiányáról.

(3)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a termékre vonatkozóan nem létezik az értékelési és ellenőrzési rendszert meghatározó megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktus, a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadhat ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

34. cikk

A hivatkozások közzététele

(1)   A Bizottság a VI. melléklet 9. pontjával összhangban értékeli, hogy az európai értékelési dokumentumok megfelelnek-e a harmonizált műszaki előírásoknak, e rendeletnek és más uniós jogszabályoknak. Amennyiben egy európai értékelési dokumentum megfelel az alkalmazandó jogi követelményeknek, a Bizottság haladéktalanul közzéteszi a dokumentum hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben az európai értékelési dokumentumra való hivatkozás nem tehető közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Bizottság bizonyos korlátozásokkal teheti közzé a hivatkozást.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése szerinti közzétételt követően az európai értékelési dokumentum a 37. cikkel összhangban 10 évig felhasználható az európai műszaki értékelés alapjául, kivéve, ha az európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozást visszavonták az Európai Unió Hivatalos Lapjából, vagy az európai értékelési dokumentumot a 31. cikk (6) bekezdése értelmében már nem használják. A műszaki értékelést végző szervek szervezete ezen időszak utolsó évében határozhat úgy, hogy megújítás céljából benyújtja az európai értékelési dokumentumot. Ebben az esetben a Bizottság e cikk (1) bekezdésével összhangban újraértékeli az európai értékelési dokumentumot.

35. cikk

Az európai értékelési dokumentum tartalma

(1)   Az európai értékelési dokumentum a következő elemekből áll:

a)

az érintett termék vagy termékkategória leírása és rendeltetése; és

b)

a termék vagy termékkategória gyártó és a műszaki értékelést végző szervek szervezete által közösen meghatározott rendeltetése szempontjából lényeges alapvető jellemzői, továbbá a II. mellékletben foglalt, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők felsorolása és azok a módszerek és feltételek, amelyek a felsorolt alapvető jellemzők tekintetében a termék vagy termékkategória teljesítményének értékeléséhez szükségesek.

(2)   Az európai értékelési dokumentum a következőket határozza meg:

a)

a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek végrehajtásához szükséges műszaki részletek;

b)

iránymutatások, beleértve a IV. mellékletben említett általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információ elkészítéséhez szükséges műszaki részleteket;

c)

a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat emberek által és géppel olvasható formátumainak interoperabilitását biztosító iránymutatások a 16. cikk (2) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(3)   Amennyiben a termék teljesítménye megfelelően értékelhető az alapvető jellemzőire való hivatkozás révén, beleértve a harmonizált műszaki előírásokban vagy más európai értékelési dokumentumokban e jellemzőkre meghatározott értékelési módszereket és kritériumokat, ezeket az alapvető jellemzőket és módszereiket és kritériumaikat be kell építeni az európai értékelési dokumentum részeként, kivéve, ha műszaki indokból szükséges az ettől a szabálytól való eltérés.

Adott esetben ezeket az elveket az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadott küszöbszintekre és teljesítményosztályokra is alkalmazni kell.

36. cikk

Az európai értékelési dokumentumokkal szembeni hivatalos kifogás

(1)   A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a következők mindegyikéről:

a)

ha úgy ítéli meg, hogy egy európai értékelési dokumentum nem felel meg teljes mértékben az alkalmazandó jogi követelményeknek vagy az I. mellékletben meghatározott, az építési beruházásokra vonatkozó alapvető követelmények tekintetében lefedendő alapvető jellemzőkkel kapcsolatban támasztott igényeket nem elégíti ki, valamint nem felel meg a II. mellékletben foglalt, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzőknek;

b)

ha úgy ítéli meg, hogy egy európai értékelő dokumentum jelentős aggodalomra ad okot az emberek egészsége és biztonságe, a környezetvédelem vagy a fogyasztóvédelem szempontjából;

c)

ha úgy ítéli meg, hogy az európai értékelési dokumentum nem felel meg a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Az érintett tagállamnak meg kell indokolnia álláspontját. A Bizottságnak konzultálnia kell a többi tagállammal az érintett tagállam által felvetett kérdésekről.

(2)   Valamennyi tagállam álláspontjának fényében a Bizottság dönt arról, hogy közzéteszi, nem teszi közzé, korlátozásokkal teszi közzé, fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja az érintett európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve az Európai Unió Hivatalos Lapjából.

(3)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat és a műszaki értékelést végző szervek szervezetét a (2) bekezdésben említett döntéséről, és szükség esetén kéri az érintett európai értékelési dokumentum felülvizsgálatát.

37. cikk

Európai műszaki értékelés

(1)   Az európai műszaki értékelést a gyártó kérésére a műszaki értékelést végző szerv adja ki az európai értékelési dokumentum alapján, amelynek hivatkozását a 34. cikkel összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Amennyiben rendelkezésre áll olyan európai értékelési dokumentum, amelyre vonatkozó hivatkozást a 34. cikknek megfelelően közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az európai műszaki értékelés akkor is kiadható, ha a szabványosítási kérelmet már kiadták. Az ilyen kibocsátás mindaddig lehetséges, amíg az európai értékelési dokumentumot a 31. cikk (6) bekezdése értelmében már nem használják.

(2)   Az európai műszaki értékelés iránti kérelem benyújtása esetén a VI. mellékletben megállapított eljárást kell alkalmazni.

(3)   Az európai műszaki értékelés szintek vagy osztályok, vagy leírás megadásával tartalmazza azokat a tervezett felhasználás céljára – a gyártó és az európai műszaki értékelésre vonatkozó kérelmet kézhez vevő műszaki értékelést végző szerv megállapodásával – a nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá tartalmazza az értékelési és ellenőrzési rendszer végrehajtásához szükséges összes műszaki részletet.

Az európai műszaki értékelésnek ki kell terjednie a 15. cikk (3) bekezdésében felsorolt, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők teljesítményének értékelésére is.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az európai műszaki értékelés formátumának meghatározása céljából.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   Az európai értékelési dokumentum alapján kiadott európai műszaki értékelések vagy a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott időszak végét követő öt évig, vagy az európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjából való visszavonását követő öt évig érvényesek maradnak.

Ha egy termékre vonatkozó európai értékelési dokumentumot a 31. cikk (6) bekezdése alapján már nem használnak, a termék európai műszaki értékelés alapján már nem hozható forgalomba.

(6)   Az olyan termékek, amelyekre európai értékelési dokumentum vonatkozik, és amelyekre európai műszaki értékelést adtak ki, CE-jelölést és ezáltal ugyanolyan státuszt kaphatnak, mint a harmonizált műszaki előírások alapján CE-jelöléssel ellátott termékek, amennyiben a gyártó eleget tesz az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek. Amennyiben ezek a kötelezettségek harmonizált műszaki előírásokra hivatkoznak, a gyártónak azok helyett, vagy ha a harmonizált műszaki előírások is relevánsak, akkor azokon felül, az európai értékelési dokumentumra kell hivatkoznia.

V. FEJEZET

A MŰSZAKI ÉRTÉKELÉST VÉGZŐ SZERVEK

38. cikk

A kijelölő hatóságok

(1)   A műszaki értékelést végző szerveket kijelölni kívánó tagállamok kijelölnek egy kijelölő hatóságot, amely felelős a műszaki értékelést végző szervek értékeléséhez és kijelöléséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért. A kijelölő hatóságoknak meg kell felelniük a 43. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikkben a bejelentő hatóságokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A tagállamok kijelölő hatóságként kijelölhetik a 43. cikkben említett bejelentő hatóságot. A kijelölő hatóság nem jogosult a 39. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kijelölésre.

(2)   Ha e fejezet másként nem rendelkezik, a bejelentő hatóságokra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó rendelkezések a kijelölő hatóságokra és a kijelölési eljárásokra is vonatkoznak.

39. cikk

A műszaki értékelést végző szervek kijelölése, figyelemmel kísérése és értékelése

(1)   A tagállamok kijelölő hatóságaikon keresztül a saját területükön műszaki értékelést végző szerveket jelölhetnek ki a VII. mellékletben felsorolt egy vagy több termékcsaládra. A tagállamok a területükön műszaki értékelést végző szerveket kijelölhetnek olyan új vagy innovatív termékek tekintetében is, amelyek nem tartoznak a VII. mellékletben felsorolt, már meglévő termékcsaládokba.

A tagállamok közlik a Bizottsággal a műszaki értékelést végző szerv nevét, címét és a szerv hatáskörébe tartozó termékcsaládot vagy termékcsaládokat.

(2)   A Bizottság az egyes műszaki értékelést végző szerveket azonosító számmal látja el.

A Bizottság elektronikus úton nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet alapján kijelölt műszaki értékelést végző szervek jegyzékét, és a lehető legpontosabb módon feltünteti azonosító számukat, azon termékcsaládokat, amelyek tekintetében kijelölték őket, valamint az esetleges korlátozásokat.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról.

(3)   A kijelölő hatóság figyelemmel kíséri a saját tagállamukban kijelölt műszaki értékelést végző szervek, valamint szükség esetén leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenységét és szakértelmét, és értékeli őket az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban. A kijelölő hatóság korrekciós intézkedéseket rendel el a műszaki értékelést végző szervekkel szemben, amennyiben e rendeletet megsértik.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a műszaki értékelést végző szervek kijelölésére létrehozott nemzeti eljárásaikról, a műszaki értékelést végző szervek tevékenységének és szakmai alkalmasságának figyelemmel kíséréséről, továbbá az említett információkat érintő valamennyi változásról.

(4)   A műszaki értékelést végző szervek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül tájékoztatják a kijelölő hatóságot minden olyan változásról, amely befolyásolhatja az e fejezetben meghatározott követelményeknek való megfelelésüket vagy azt, hogy képesek-e eleget tenni az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

(5)   A műszaki értékelést végző szervek az illetékes kijelölő hatóság kérésére minden olyan információt és dokumentumot átadnak, amely az említett hatóság, a Bizottság és a tagállamok számára az e rendelet szerinti követelményeknek való megfelelésük ellenőrzéséhez szükséges.

(6)   Ha a műszaki értékelést végző szerv már nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a kijelölő hatóság a vonatkozó termékcsalád tekintetében adott esetben korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a műszaki értékelést végző szerv kijelölését attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés. Ha a műszaki értékelést végző szerv ismételten nem tartotta be az e cikk (3) bekezdésével összhangban elrendelt korrekciós intézkedéseket, a kijelölő hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az adott műszaki értékelést végző szerv kijelölését. A kijelölő hatóság tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a kijelölés bármely korlátozásáról, felfüggesztéséről és visszavonásáról. Az 53. cikk (2) bekezdése és az 54. cikk alkalmazandó.

40. cikk

A műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó követelmények

(1)   A műszaki értékelést végző szervnek alkalmasnak és felszereltnek kell lennie az értékelés elvégzésére azon termékcsaládok tekintetében, amelyekre kijelölték. A műszaki értékelést végző szerv a kijelölő tagállam nemzeti jogának megfelelően alkalmazza döntéshozó személyzetét és a műszaki illetékes személyzet legalább felét.

(2)   A műszaki értékelést végző szervnek kijelölésének keretein belül teljesítenie kell a VIII. mellékletben meghatározott követelményeket. A 46. cikk (2)–(5) bekezdését, a 46. cikk (6) bekezdésének a) és b) pontját, a 46. cikk (7), (8), (9) és (11) bekezdését, valamint a 47. cikket alkalmazni kell.

(3)   A műszaki értékelést végző szervek nyilvánosságra hozzák szervezeti felépítésüket és belső döntéshozó szerveik tagjainak nevét.

(4)   A műszaki értékelést végző szerv részt vesz a műszaki értékelést végző szervek szervezetének tevékenységeiben, vagy gondoskodik arról, hogy az értékelést végző személyzet tájékoztatást kapjon ezekről a tevékenységekről.

41. cikk

A műszaki értékelést végző szervek koordinálása

(1)   A műszaki értékelést végző szervek e rendelet alapján létrehozzák a műszaki értékelés szervezetét (a továbbiakban: a műszaki értékelést végző szervek szervezete).

(2)   A műszaki értékelést végző szervek szervezete legalább a következő feladatokat látja el:

a)

a Bizottság rendelkezésére bocsátja az európai értékelési dokumentumokkal kapcsolatos releváns műszaki tartalmat, amennyiben az ugyanazon a termékcsaládokon alapuló harmonizált műszaki előírások kidolgozására a 4. cikk (2) bekezdésében említett munkatervnek megfelelően kerül sor. Ezeknek az információknak az érintett európai szabványügyi szervezetekkel folytatott szoros együttműködésen kell alapulniuk;

b)

megszervezi a műszaki értékelést végző szervek közötti koordinációt, és szükség esetén biztosítja a többi érintett szereplővel való együttműködést és konzultációt;

c)

a hatékonyság növelése és az ipar jobb kiszolgálása érdekében biztosítja, hogy a műszaki értékelést végző szervek megosszák egymás között bevált gyakorlataikat;

d)

európai értékelési dokumentumokat dolgoz ki és fogad el;

e)

koordinálja az 59. cikk (2) bekezdésében, a 60. cikk (2) bekezdésében és a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazását, és biztosítja az ehhez szükséges támogatást;

f)

tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentumok elkészítésével és a 60. cikk (2) bekezdésében és a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok értelmezésével kapcsolatos kérdésekről, valamint az összegyűjtött tapasztalatok alapján fejlesztési javaslatokat készít a Bizottság számára;

g)

a feladatait nem a 60. cikk (2) bekezdésében és a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárási szabályok betartásával ellátó, műszaki értékelést végző szervekkel kapcsolatos megjegyzéseit eljuttatja a Bizottságnak és a szóban forgó műszaki értékelést végző szervet kijelölő tagállamnak;

h)

évente jelentést tesz a Bizottságnak a következőkről:

i.

a fent említett feladatok teljesítése;

ii.

az európai értékelési dokumentumok kidolgozásával kapcsolatos feladatok műszaki értékelést végző szervek közötti kiosztása;

iii.

a feladatok egyenletes földrajzi megoszlása a műszaki értékelést végző szervek között;

iv.

az egyes európai értékelési dokumentumokra vonatkozóan kiadott európai műszaki értékelések, beleértve az érintett műszaki értékelést végző szervek és a dokumentumokat átvevő gyártók földrajzi eloszlását; és

v.

a műszaki értékelést végző szervek teljesítménye és függetlensége; valamint

i)

gondoskodik arról, hogy az elfogadott európai értékelési dokumentumok és az európai műszaki értékelésekre való hivatkozások nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

E feladatok ellátása érdekében a műszaki értékelést végző szervek szervezete egy titkárságot hoz létre.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a műszaki értékelést végző szervek pénzügyi és személyzeti erőforrásokkal megfelelően hozzájáruljanak a műszaki értékelést végző szervek szervezetéhez. A műszaki értékelést végző szervek szervezete megállapítja az egyes műszaki értékelést végző szervek hozzájárulását, amelynek arányosnak kell lennie, figyelembe véve az egyes műszaki értékelést végző szerveknek a műszaki értékelést végző szervként végzett tevékenységeivel kapcsolatos éves költségvetését vagy forgalmát.

(4)   A műszaki értékelést végző szervek szervezetének súlya a döntéshozatali folyamatban nem függ a műszaki értékelést végző szervek pénzügyi hozzájárulásától, a kidolgozott európai értékelési dokumentumok számától vagy az általuk kiadott európai műszaki értékelések számától.

(5)   A Bizottság meghívást kap a műszaki értékelést végző szervek szervezetének valamennyi ülésén való részvételre.

(6)   A (2) bekezdésében említett feladatok elvégzéséhez a műszaki értékelést végző szervek szervezete uniós finanszírozásban részesülhet. A Bizottság a műszaki értékelést végző szervek szervezetének finanszírozását – függetlenül attól, hogy az támogatás vagy közbeszerzési pályázat útján történik-e – bizonyos, az említett feladatokban meghatározott szervezeti és teljesítménybeli követelmények teljesítésétől teheti függővé.

VI. FEJEZET

BEJELENTŐ HATÓSÁGOK ÉS BEJELENTETT SZERVEZETEK

42. cikk

Bejelentés

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az e rendelet alkalmazásában a teljesítményértékeléssel és -ellenőrzéssel, a megfelelőségértékeléssel és a környezeti fenntarthatósági számítások ellenőrzésével kapcsolatos, harmadik fél által végzett feladatok elvégzésére felhatalmazott szervezetekről.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az említett feladatok elvégzésére felhatalmazott szervek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek figyelemmel kísérésére szolgáló eljárásaikról és azok változásairól. A Bizottság ezt az információt nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

43. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölik az e rendelet alkalmazásában az értékeléssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására harmadik félként felhatalmazott szervek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért felelős bejelentő hatóságot, amely egyúttal figyelemmel kíséri a bejelentett szervezeteket, ideértve az 46. és a 48. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelésüket is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és figyelemmel kísérést egy, a 765/2008/EK rendelet értelmében vett nemzeti akkreditáló testület végzi el az említett rendelettel összhangban.

(3)   Ha a bejelentő hatóság az e cikk (1) bekezdésében említett értékelést, bejelentést vagy figyelemmel kísérést átruházza vagy egyéb módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem államigazgatási szerv, akkor az említett szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 44. cikkben megállapított követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek tevékenységeiből eredő felelősségére kiterjedő megállapodásokkal kell rendelkeznie.

(4)   A bejelentő hatóság teljeskörűen felel a (2) és a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

44. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a bejelentett szervezetekkel

(2)   A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassa tevékenységeinek objektivitását és pártatlanságát.

(3)   A bejelentő hatóság megszervezésekor biztosítani kell, hogy az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként eljáró felhatalmazott szervezetek bejelentésére vonatkozó minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő személyek hozzanak meg.

(4)   A bejelentő hatóság nem kínál vagy szolgáltat sem olyan tevékenységeket, amelyeket a bejelentett szervezetek végeznek, sem szaktanácsadói szolgáltatásokat kereskedelmi vagy kompetitív alapon.

(5)   A bejelentő hatóság gondoskodik a birtokába jutó információk bizalmas kezeléséről. A bejelentett szervezetekre vonatkozó információkat ugyanakkor kérésre meg kell osztania a Bizottsággal, a többi tagállam bejelentő hatóságaival, valamint más illetékes nemzeti hatóságokkal, amelyeknek biztosítaniuk kell a kézhez kapott információk bizalmas jellegét.

(6)   A bejelentő hatóság – beleértve azokat az eseteket is, amikor a bejelentő hatóság a nemzeti akkreditáló testület – csak a bejelentést kérő konkrét megfelelőségértékelő szervezetet értékelheti, és nem veheti figyelembe az anya- vagy testvérvállalatok kapacitásait vagy személyzetét. A bejelentő hatóság a szervezetet az összes vonatkozó követelmény és harmadik felek által elvégzendő értékelési és ellenőrzési feladat tekintetében értékeli.

(7)   A bejelentő hatóságnak elegendő számú hozzáértő személyzettel és elegendő pénzeszközzel kell rendelkeznie feladatai megfelelő ellátásához.

45. cikk

A bejelentő és kijelölő hatóságok koordinálása

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok bejelentési politikáért felelős nemzeti hatóságai, valamint a bejelentő és kijelölő hatóságok között megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre és működjön az építési termékek területén működő bejelentő és kijelölő hatóságok koordinációs csoportja formájában. Az említett csoportnak rendszeresen, de legalább évente kell üléseznie.

A tagállamok bejelentési politikáért felelős nemzeti hatóságai, valamint az e rendelet szerinti bejelentő és kijelölő hatóságok részt vesznek e csoport tevékenységeiben.

(2)   A Bizottság megállapíthatja a bejelentő és kijelölő hatóságok koordinációs csoportjának működésére vonatkozó egyedi szabályokat.

(3)   A Bizottság gondoskodik a tagállamok bejelentési politikáért felelős nemzeti hatóságai, valamint a bejelentő és kijelölő hatóságok közötti rendszeres tapasztalatcserék megszervezéséről.

46. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)–(12) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezet valamely tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)   A megfelelőségértékelő szervezetnek olyan harmadik félnek kell lennie, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.

Nem állhat üzleti kapcsolatban az általa értékelt termékekben érdekelt szervezetekkel, különösen a gyártókkal, azok kereskedelmi partnereivel és részvényes befektetőivel.

Ilyen szervezetnek tekinthető azonban az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől. Ez nem zárja ki azt, hogy a szervezet versenytárs gyártók számára végezzen értékelési és ellenőrzési tevékenységeket.

(4)   A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem lehet az értékelt termék tervezője, gyártója, szállítója, importőre, forgalmazója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, sem ezek képviselője. Ez nem zárja ki azoknak az értékelt termékeknek a használatát, amelyekre a megfelelőségértékelő szervezetnek munkája során szüksége van, illetve a személyes célokra történő használatot.

A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzéséért felelős személyzet nem vehet részt közvetlenül ezeknek a termékeknek a tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyek befolyásolhatják a bejelentett feladataikkal kapcsolatos döntéshozói függetlenségüket és feddhetetlenségüket. Ez különösen a bejelentett termékcsaládokkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokra vonatkozik.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy anya- és testvérvállalataiknak továbbá leányvállalataiknak és alvállalkozóiknak tevékenysége ne befolyásolja értékelési vagy ellenőrzési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet nem hatalmazhat fel alvállalkozót vagy leányvállalatot a belső eljárások, általános irányelvek, magatartási kódexek vagy más belső szabályzatok létrehozására és felügyeletére, a munkavállalói konkrét feladatokkal történő megbízására, valamint a megfelelőségértékelésre vonatkozó döntéshozatalra.

(5)   A megfelelőségértékelő szervezetnek és személyi állományának az értékelési és ellenőrzési folyamatot a legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott területen elvárható műszaki felkészültséggel kell végeznie. Emellett függetlennek kell lennie minden olyan, különösen az értékelési és ellenőrzési tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntését vagy megfelelőségértékelési tevékenységei eredményeit.

(6)   A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a IX. melléklettel összhangban kijelölt, az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként folytatandó azon feladatok mindegyikének ellátására, amelyek tekintetében bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga, vagy a nevében és felelősségi körében valaki más végzi el.

Az értékelésre és ellenőrzésre szolgáló valamennyi rendszer tekintetében, továbbá minden olyan terméktípus vagy termékkategória, alapvető jellemző és feladat tekintetében, amelyre vonatkozóan a szervezetet bejelentették, a megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a következőkkel:

a)

olyan hozzáértő személyzet, amely az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzendő feladatokhoz szükséges műszaki tudással, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik;

b)

azon eljárások szükséges leírása, amelyekkel összhangban az értékelési folyamatot végzik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét, beleértve a szakmai alkalmasság azt bemutató leírását, hogy az érintett személyzet, annak státusza és feladatai miként felelnek meg azoknak a megfelelőségértékelési feladatoknak, amelyekre vonatkozóan a szervezetet be kívánják jelenteni;

c)

megfelelő szakpolitikák és eljárások a megfelelőségértékelő szervezetként végzett tevékenységei és más tevékenységei elkülönítésére;

d)

eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömeg- vagy sorozatgyártás jellegét.

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik azokhoz a tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, amelyekkel kapcsolatban a szervezet bejelentett kíván lenni, továbbá hozzáfér valamennyi szükséges felszereléshez vagy létesítményhez.

(7)   Azon tevékenységek tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a szervezet bejelentett kíván lenni, az elvégzésért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)

a bejelentés szerinti területen az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként végzendő feladatokkal kapcsolatos alapos műszaki és szakmai képzettség;

b)

az általa végzett értékelések és ellenőrzések követelményeinek kielégítő ismerete és az ilyen műveletek elvégzéséhez szükséges megfelelő felhatalmazás, beleértve az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások, az európai értékelési dokumentumok és a rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő ismeretét és megértését;

c)

az értékelések és ellenőrzések elvégzését igazoló tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére való alkalmasság.

(8)   Az értékelési döntések meghozataláért felelős személyzet:

a)

a bejelentő tagállam nemzeti joga szerint a megfelelőségértékelő szervezet alkalmazásában áll;

b)

esetében nem állhat fent semmilyen lehetséges összeférhetetlenség;

c)

illetékes az egyéb alkalmazottak, külső szakértők vagy alvállalkozók által végzett értékelések ellenőrzésére;

d)

létszámának elegendőnek kell lennie az ügymenet folytonosságának és a megfelelőségértékelések következetes megközelítésének biztosításához.

(9)   Biztosítani kell a szervezet és annak felső szintű vezetése, valamint az értékelést végző személyzet pártatlanságát.

A szervezet felső szintű vezetésének és értékelő személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(10)   A megfelelőségértékelő szervezet felelősségbiztosítást köt, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül maga felel az elvégzett értékelésért vagy ellenőrzésért.

(11)   A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan megszerzett információ tekintetében, amely a IX. melléklet szerinti feladatai végrehajtása során jutott a birtokába, kivéve annak a tagállamnak a bejelentő hatóságaival és más illetékes nemzeti hatóságaival kapcsolatban, ahol a szervezet a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(12)   A megfelelőségértékelő szervezet részt vesz a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben és a bejelentett szervezetek e rendelet alapján létrehozott koordinációs csoportjának tevékenységeiben, illetve értékelő személyzetét tájékoztatja ezekről, továbbá általános iránymutatásként alkalmazza az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

47. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Az értékelési és ellenőrzési folyamatban harmadik félként feladatok végzésére felhatalmazott azon megfelelőségértékelő szervezetről, amely igazolja, hogy teljesíti az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező releváns harmonizált szabványokban, az 5. cikkben említett releváns harmonizált műszaki előírásokban, a releváns európai értékelési dokumentumokban, a releváns, a termékkövetelményekre vonatkozó olyan önkéntes harmonizált szabványokban, amelyek hivatkozásait a 7. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy a 8. cikk (1) bekezdésében említett, releváns egységes előírásokban vagy ezek részeiben megállapított kritériumokat, vélelmezni kell, hogy megfelel a 46. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben e követelmények az alkalmazandó dokumentumok hatálya alá tartoznak.

48. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   Ha a bejelentett szervezet alvállalkozásba ad bizonyos, az értékelési és ellenőrzési folyamathoz kapcsolódó, harmadik félként végzendő feladatokat, vagy leányvállalatot vesz igénybe e célból, gondoskodik arról, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat teljesítse a 46. cikkben meghatározott követelményeket, és erről tájékoztatja a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezetnek teljeskörű felelősséget kell vállalnia az alvállalkozók vagy leányvállalatok által végzett feladatokért, függetlenül azok letelepedési helyétől, és a 46. cikk (6) bekezdésének b) pontjában leírtak szerint figyelemmel kell kísérnie a saját kompetenciájával kapcsolatos szakértelmüket.

(3)   A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4)   A bejelentett szervezet a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszi az alvállalkozó vagy a leányvállalat képesítésére és az általuk a IX. melléklet szerint elvégzett munka értékelésére és nyomon követésére vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

49. cikk

A bejelentett szervezet vizsgálati laboratóriumán kívüli létesítmények használata

(1)   A gyártó kérésére és amennyiben a termék jellegével vagy a vizsgálati berendezésekkel összefüggő műszaki, gazdasági vagy logisztikai okból indokolt, a bejelentett szervezetek dönthetnek úgy, hogy az értékelésre és ellenőrzésre szolgáló 1 + ., 1. és 3. rendszer esetében a IX. mellékletben említett vizsgálatokat vagy a gyártóüzemben a gyártó belső laboratóriumának vizsgálati berendezését használva, vagy – a gyártó előzetes beleegyezésével – külső laboratóriumban, az ottani vizsgálati berendezést használva végzik vagy végeztetik el felügyeletük alatt.

Az ilyen vizsgálatokat végző bejelentett szervezeteket külön ki kell jelölni, mint a saját vizsgálati létesítményeiken kívüli munkavégzésre illetékeseket, és e tekintetben is meg kell felelniük a 46. cikkben megállapított követelményeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok elvégzése előtt a bejelentett szervezetek ellenőrzik, hogy a vizsgálati módszer követelményei teljesülnek-e, és értékelik, hogy:

a)

a vizsgálati berendezés megfelelő kalibrálási rendszerrel van-e ellátva, és biztosított-e a mérések nyomonkövethetősége; és

b)

biztosított-e a vizsgálati eredmények minősége.

A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak a vizsgálatok egészéért, beleértve a kalibrálás és a mérések pontosságát és nyomonkövethetőségét, valamint a vizsgálati eredmények megbízhatóságát

50. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   Az a szervezet, amelyik az értékelési és ellenőrzési rendszerekben harmadik félként ellátandó feladatok elvégzésére kíván felhatalmazást kapni, bejelentés iránti kérelmet nyújt be a letelepedési helye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A kérelemhez mellékelni kell a végzendő tevékenységek és azon értékelési és ellenőrzési eljárások leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, a szakmai alkalmasság 46. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett leírását, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely igazolja, hogy a szervezet teljesíti a 46. cikkben rögzített követelményeket. Az akkreditálási okirat csak a bejelentést kérő konkrét jogi személyre vonatkozik, és a vonatkozó harmonizált szabványok mellett az e rendeletben megállapított egyedi követelményeken és feladatokon is alapulhat.

(3)   Amennyiben az érintett szervezet nem tud akkreditálási okiratot bemutatni, mindazokat az igazoló dokumentumokat a bejelentő hatóság rendelkezésére bocsátja, amelyek annak ellenőrzéséhez, elismeréséhez és figyelemmel kíséréséhez szükségesek, hogy teljesíti az 46. cikkben meghatározott követelményeket.

51. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak olyan szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 46. cikkben meghatározott követelményeket.

(2)   A bejelentő hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

A X. mellékletben meghatározott alapvető jellemzők csoportjaival kapcsolatos esetekben, amikor nem áll rendelkezésre megfelelő elektronikus bejelentési eszköz, kivételesen más elektronikus formátumú bejelentés is elfogadott.

(3)   A bejelentés tartalmazza a betöltendő funkciók valamennyi részletét, a vonatkozó harmonizált műszaki előírásra vagy a vonatkozó európai értékelési dokumentumra való hivatkozást, valamint – a IX. mellékletben meghatározott rendszer alkalmazásában – a termék azon alapvető jellemzőit, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmas, valamint e szakmai alkalmasság megfelelő tanúsítását.

A X. mellékletben meghatározott alapvető jellemzők csoportjaival kapcsolatos esetekben azonban el lehet tekinteni a vonatkozó harmonizált műszaki előírásra vagy a vonatkozó európai értékelési dokumentumra való hivatkozástól.

(4)   Ha a bejelentés nem az 50. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti akkreditálási okiraton alapul, a bejelentő hatóság a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja mindazokat a dokumentumokat, amelyek tanúsítják a szervezet szakmai alkalmasságát és azt, hogy gondoskodnak a szervezet rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges és azon intézkedésekről, melyek biztosítják, hogy a bejelentett szervezet továbbra is meg fog felelni a 46. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5)   Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha sem a Bizottság, sem a többi tagállam – akkreditálási okirat használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálási okirat hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emel kifogást.

E rendelet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)   Az érvényes bejelentéseket a Bizottság felveszi a bejelentett szervezetek 52. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékébe.

(7)   A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentést érintő bármely későbbi, releváns változásról.

52. cikk

A bejelentett szervezetek azonosító száma és jegyzéke

(1)   A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki még akkor is, ha a szervet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a számukra kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre a szerveket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról.

53. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatást kap arról, hogy a bejelentett szervezet már nem felel meg a 46. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, annak függvényében, hogy milyen mértékben mulasztották el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A bejelentő hatóságnak ennek megfelelően haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   A bejelentést korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása esetén, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó szerv dokumentációját egy másik bejelentett szervezet feldolgozza, vagy azok az illetékes bejelentő és nemzeti hatóságok számára kérésre elérhetők legyenek.

54. cikk

A bejelentett szervezet alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az általa lefolytatott vizsgálatok során a birtokába jutott valamennyi érzékeny információt bizalmasan kezeli.

(4)   Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szervezet nem, illetve már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felszólítja a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

55. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezetek a IX. melléklettel összhangban elvégzik a következő értékeléseket és ellenőrzéseket:

a)

értékelik a termékek teljesítményét és megfelelőségét;

b)

ellenőrzik a termékek megfelelőségét;

c)

ellenőrzik a termékek teljesítményének állandóságát;

d)

validálják a gyártó által végzett környezeti fenntarthatósági számításokat;

e)

ellenőrzik, hogy a gyártó teljesíti-e az e rendeletben foglalt kötelezettségeket.

Ezek a feladatok a továbbiakban: „értékelések és ellenőrzések”.

(2)   Az értékeléseket és ellenőrzéseket a gyártó számára biztosított teljes átláthatóság mellett, az arányosság elvét szem előtt tartva, a gazdasági szereplők szükségtelen terhelése nélkül végzik. A bejelentett szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben a vállalkozás tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozat jellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

A bejelentett szervezetek mindazonáltal az adott termékkel kapcsolatban az e rendeletben előírtaknak megfelelő szigorral járnak el, és figyelembe veszik, hogy a termék milyen szerepet tölt be az építményekre vonatkozó valamennyi alapvető követelmény teljesülése tekintetében.

(3)   Amennyiben a gyártóüzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata során a bejelentett szervezet azt állapítja meg, hogy a gyártó nem biztosította a gyártott termék teljesítményének és megfelelőségének állandóságát, felszólítja a gyártót a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, és nem ad ki tanúsítványt vagy validálási jelentést.

(4)   Ha a gyártott termék teljesítménye megfelelőségének és állandóságának ellenőrzésére irányuló nyomonkövetési tevékenység során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a termék teljesítménye már nem ugyanaz, mint a terméktípus teljesítménye, felszólítja a gyártót a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a gyártónak kiadott tanúsítványt vagy validálási jelentést.

(5)   Ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, vagy a meghozott korrekciós intézkedések nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozza, felfüggeszti, illetve visszavonja a tanúsítványt vagy a validálási jelentést.

(6)   Az értékelési döntések meghozatalakor, beleértve az esetleges meg nem felelésre tekintettel a tanúsítvány vagy a validálási jelentés felfüggesztésének vagy visszavonásának szükségességéről szóló döntést is, a bejelentett szervezeteknek egyértelmű és előre meghatározott kritériumokat kell alkalmazniuk.

(7)   A gyártó vagy a szolgáltató kérésére a bejelentett szervezetek együttműködnek és minden releváns információt megosztanak azokkal a bejelentett szervezetekkel, amelyek a 62. cikkel összhangban elismerték értékeléseiket és ellenőrzéseiket. A bejelentett szervezeteknek e célból megállapodást kell kötniük.

56. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)   A bejelentett szervezetek a következőkről tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

a)

a tanúsítványok, validálási jelentések vagy vizsgálati jelentések bármilyen elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)

mindazon körülmények, amelyek a bejelentés hatályát vagy feltételeit érinthetik;

c)

Az illetékes nemzeti hatóságok által küldött, az értékeléssel vagy ellenőrzéssel kapcsolatban elvégzett tevékenységekre vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek; és

d)

kérésre azok a feladatok, amelyeket az értékelési és ellenőrzési rendszereknek megfelelően harmadik félként láttak el a rájuk vonatkozó bejelentés hatálya szerint, valamint minden más elvégzett tevékenység, ideértve a határokon átnyúló tevékenységeket és a tevékenységek alvállalkozásba adását is.

(2)   A bejelentett szervezetek az e rendelet szerint bejelentett többi olyan szerv vagy szervezet rendelkezésére bocsátják az értékelésekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatos negatív eredményekkel összefüggő releváns információkat, amelyek az értékelési és ellenőrzési rendszereknek megfelelően harmadik félként hasonló feladatokat látnak el, és azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyekre ugyanazok a harmonizált műszaki előírások érvényesek, különösen a tanúsítványok, validálási jelentések vagy vizsgálati jelentések bármilyen elutasítását, korlátozását, felfüggesztését vagy visszavonását, valamint kérésre az említett értékelések pozitív eredményeit.

A bejelentett szervezetnek egy másik bejelentett szervezet, egy illetékes nemzeti hatóság vagy a Bizottság kérésére tájékoztatnia kell a kérelmező felet arról, hogy az általa kiadott tanúsítványok, validálási jelentések vagy vizsgálati jelentések érvényesek, korlátozottak, felfüggesztettek vagy visszavontak-e.

(3)   Ha a Bizottság vagy egy tagállam illetékes nemzeti hatósága kérelmet nyújt be egy másik tagállam területén letelepedett bejelentett szervezethez egy, az adott bejelentett szervezet által végzett értékelés tárgyában, a kérelem másolatát meg kell küldenie az említett másik tagállam bejelentő hatósága részére. Az érintett bejelentett szervezetnek haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül válaszolnia kell a kérelemre. A bejelentő hatóság gondoskodik arról, hogy az ilyen megkereséseket a bejelentett szervezet oldja meg, kivéve, ha erre jogos indokból nem kerül sor.

(4)   Ha a bejelentett szervezetek bizonyítékkal rendelkeznek, illetve bizonyítékot kapnak arról, hogy:

a)

egy másik bejelentett szervezet nem felel meg az 46. cikkben meghatározott követelményeknek vagy kötelezettségeinek;

b)

egy forgalomba hozott termék nem felel meg e rendeletnek;

c)

egy forgalomba hozott termék a fizikai állapota miatt valószínűleg komoly kockázatot jelent,

figyelmeztetik az érintett piacfelügyeleti hatóságot vagy bejelentő hatóságot, és adott esetben megosztják velük a bizonyítékokat.

57. cikk

A bejelentett szervezetek kötelezettségeire és jogaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok

Amennyiben ez e rendelet harmonizált alkalmazásának biztosításához szükséges, és amennyiben a bejelentő és kijelölő hatóságok koordinációs csoportja a 45. cikkel összhangban nem tudta rendezni az eltérő gyakorlataikkal kapcsolatos vitát, és csak a belső piacot széttagoló eltérő gyakorlatok gazdasági szereplők érdekében való megelőzéséhez szükséges mértékben, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben részletesen meghatározza a bejelentett szervezetek 55. és 56. cikkben foglalt kötelezettségei teljesítésének módját.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

58. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

(1)   A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet alapján bejelentett szervezetek között megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre és ténylegesen működjön a bejelentett szervezeteket tömörítő csoport formájában.

A bejelentett szervezeteknek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül kell részt venniük e csoport munkájában. A bejelentő hatóságok biztosítják, hogy a bejelentett szervezetek részt vegyenek a csoport munkájában.

(2)   A bejelentett szervezeteknek általános iránymutatásként alkalmazniuk kell az (1) bekezdésben említett csoport munkájának eredményeként létrejött, vonatkozó dokumentumokat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett csoporton belüli koordináció és együttműködés célja e rendelet összehangolt alkalmazásának biztosítása.

VII. FEJEZET

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSOK

59. cikk

A típusvizsgálat és a típusszámítás helyettesítése

(1)   A gyártó a típusvizsgálatot vagy a típusszámítást a 22. cikk (3) bekezdésében említett műszaki dokumentáció egy külön szakaszával helyettesítheti, amely igazolja, hogy:

a)

az általa forgalomba hozott építési termék egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében vizsgálat vagy számítás nélkül, illetve további vizsgálat vagy számítás nélkül vélhetően elér egy bizonyos teljesítményszintet vagy -osztályt, az 5. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott feltételeknek megfelelően; vagy

b)

az általa forgalomba hozott, harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum által szabályozott termék olyan alkotóelemekből álló rendszer, amelyet a gyártó a rendszer vagy a rendszer valamely alkotóelemének szolgáltatója által adott pontos utasítások alapján szerel össze, beleértve egyedi alkotóelemek esetén a megfelelőségi kritériumokat is, és a szolgáltató már megvizsgálta a szóban forgó rendszert vagy az alkotóelemet egy vagy több alapvető jellemzője tekintetében a vonatkozó harmonizált műszaki előírásnak vagy európai értékelési dokumentumnak megfelelően. Ha ezek a feltételek teljesülnek, és ha a gyártó ellenőrizte mindenekelőtt azt, hogy a szolgáltató pontos megfelelőségi kritériumai teljesülnek, a gyártó jogosult a rendelkezésére bocsátott rendszer vagy alkotóelem tekintetében a vizsgálati eredmények egészének vagy egy részének megfelelő teljesítményről nyilatkozni.

c)

harmonizált műszaki előírás vagy európai műszaki értékelés hatálya alá tartozó, a gyártó által forgalomba hozott termék megfelel egy másik gyártó által gyártott termék valamely terméktípusának, és már típusvizsgálat vagy -számítás tárgyát képezi.

A c) pontban foglalt feltételek teljesülése esetén a gyártó nyilatkozhat arról, hogy a teljesítmény részben vagy egészben megfelel e másik termék vizsgálati eredményeinek. A gyártó csak akkor alkalmazhatja ezt az egyszerűsítést ha arra engedélyt kapott a másik gyártótól, aki továbbra is felel a szóban forgó vizsgálati eredmények pontosságáért, megbízhatóságáért és állandóságáért;

(2)   Ha az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer magában foglalja a IX. mellékletben meghatározott, a bejelentett szervezet általi teljesítményértékelést, a bejelentett szervezet vagy a műszaki értékelést végző szerv a termék IX. mellékletben meghatározott teljesítményértékelése helyett értékeli és tanúsítja az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek helyes teljesítését.

60. cikk

Egyszerűsített eljárások mikrovállalkozások részére

(1)   A mikrovállalkozás a IX. melléklet 5. pontjában meghatározott 3. értékelési és ellenőrzési rendszer alá tartozó alapvető jellemző tekintetében a típusvizsgálatot vagy a típusszámítást helyettesítheti a 22. cikk (3) bekezdésében említett műszaki dokumentációban egy külön szakasszal, amely az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokkal vagy európai értékelési dokumentummal összhangban az ezen alapvető jellemző tekintetében előírt értékeléssel egyenértékű adatokat szolgáltat.

(2)   A bejelentett szervezet vagy a műszaki értékelést végző szerv a termék IX. mellékletben meghatározott teljesítményértékelése helyett értékeli és tanúsítja az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek megfelelő teljesítését.

61. cikk

Rendelésre készült, nem sorozatban gyártott termékek

(1)   A 14. cikk a) pontja szerinti mentesség alternatívájaként a 14. cikk a) pontjában foglalt feltételeket teljesítő termék gyártója a termék teljesítményértékelését a 22. cikk (3) bekezdésében említett műszaki dokumentáció egy külön szakaszával helyettesítheti, amely igazolja, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, és az e rendeletben és az alkalmazandó harmonizált műszaki előírásokban vagy európai értékelési dokumentumban előírt adatokkal egyenértékű adatokat szolgáltat.

(2)   Ha az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer magában foglalja a IX. mellékletben meghatározott, a bejelentett szervezet általi teljesítményértékelést, a bejelentett szervezet vagy a műszaki értékelést végző szerv a termék IX. mellékletben meghatározott teljesítményértékelése helyett értékeli és tanúsítja az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek helyes teljesítését.

62. cikk

Más bejelentett szervezet által végzett értékelés és ellenőrzés elismerése

(1)   Amennyiben a bejelentett szervezetnek egy adott terméket a IX. melléklettel összhangban kell értékelnie és ellenőriznie, eltekinthet az értékeléstől és ellenőrzéstől, és elismerheti egy másik bejelentett szervezet által ugyanazon gazdasági szereplő vonatkozásában végzett értékelést és ellenőrzést, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a terméket a másik bejelentett szervezet megfelelően értékelte és ellenőrizte;

b)

az értékelt vagy ellenőrzött gazdasági szereplő beleegyezik, hogy minden vonatkozó adatot és dokumentumot megoszt az elismerő bejelentett szervezettel; és

c)

a tanúsítvány érvényessége a másik bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány érvényességére korlátozódik.

Ezt a bekezdést kell alkalmazni az (EU) 2024/1781 rendelet alapján végzett környezeti fenntarthatósági számítások validálási jelentéseire és értékeléseire is.

(2)   Amennyiben a bejelentett szervezetnek egy adott terméket a IX. melléklettel összhangban kell értékelnie és ellenőriznie, eltekinthet alkatrészeinek vagy anyagainak értékelésétől és ellenőrzésétől, és elismerheti egy másik bejelentett szervezet által végzett értékelés és ellenőrzés eredményeit, ha az említett alkatrészek vagy anyagok szolgáltatója alkalmazta rájuk az előírt értékelési és ellenőrzési rendszert, és a termék gyártója és a szolgáltató között olyan megállapodás áll fenn, amely biztosítja az információk szabad áramlását közöttük és a bejelentett szervezetek között az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében

Ezt a bekezdést kell alkalmazni az (EU) 2024/1781 rendelet alapján végzett környezeti fenntarthatósági számítások értékeléseire is.

VIII. FEJEZET

PIACFELÜGYELET ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK

63. cikk

Panasztételi portál

(1)   A gazdasági szereplők e rendelet szerinti kötelezettségeinek és a piacfelügyeleti hatóságok (EU) 2019/1020 rendelet szerinti tevékenységeinek sérelme nélkül a Bizottság létrehoz egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi bármely természetes vagy jogi személy számára, hogy megossza az e rendeletnek való esetleges meg nem feleléssel kapcsolatos panaszokat vagy jelentéseket.

(2)   Amennyiben a Bizottság egy panaszt vagy bejelentést egyértelműen meghatározott kritériumok alapján relevánsnak és megalapozottnak ítél, azt indokolatlan késedelem nélkül átadja az érintett tagállam egyedüli összekötő pontjának, hogy az az (EU) 2019/1020 rendelet 11. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban az érintett természetes vagy jogi személlyel lefolytassa a nyomon követést.

64. cikk

Piacfelügyeleti hatóságok és egyedüli összekötő pont

(1)   A tagállamok piacfelügyeleti hatóságaik közül kijelölnek egy vagy több hatóságot, amelyek rendelkeznek a termékek műszaki és jogi értékeléséhez szükséges különleges ismeretekkel.

(2)   A tagállamok kijelölnek egy egyedüli összekötő pontot, amely központi kapcsolattartó pontként szolgál a Bizottsággal, valamint más tagállamok e rendelet alapján – többek között az (EU) 2019/1020 rendelet 22., 23. és 24. cikke szerinti megkeresések tekintetében is – illetékes egyedüli összekötő pontjaival való kapcsolattartáshoz.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2019/1020 rendelet 14. cikkében felsorolt valamennyi hatáskörrel rendelkeznek. E rendelet alkalmazásában ezeket a hatásköröket az e rendelet hatálya alá tartozó minden gazdasági szereplőre ki kell terjeszteni.

(4)   Piacfelügyelet, vizsgálat és végrehajtás céljából a piacfelügyeleti hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy más hatóságoktól vagy szervektől az azok birtokában lévő releváns információkat bekérjék.

65. cikk

A meg nem felelés kezelésére vonatkozó eljárás

(1)   Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságának elegendő oka van azt feltételezni, hogy egy harmonizált műszaki előírás hatálya alá tartozó vagy európai műszaki értékeléssel rendelkező bizonyos termékek nem felelnek meg vagy azok gyártója nem felel meg, az említett termékek és gyártó tekintetében értékelést végez, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményekre. Az érintett gazdasági szereplőknek szükség szerint együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termékek nem felelnek meg vagy a gyártójuk nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek és kötelezettségeknek, akkor haladéktalanul felszólítja az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő és arányos korrekciós intézkedések megtételére az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően, azért, hogy megszüntesse a meg nem felelést vagy ha ez nem lehetséges, hogy – a meg nem felelés jellegével arányosan észszerű időn belül – kivonja a terméket a forgalomból vagy visszahívja azt.

A piacfelügyeleti hatóság ennek megfelelően tájékoztatja a bejelentett szervezetezeteket, ha a bejelentett szervezetezetek érintettek.

(2)   Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az ország területére, az egyedüli összekötő ponton keresztül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólította.

(3)   A gazdasági szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedés meghozatalra kerüljön az Unióban általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül nem hozza meg az (1) bekezdés második albekezdésében említett korrekciós intézkedést, vagy ha a meg nem felelés továbbra is fennáll, a piacfelügyeleti hatóság biztosítja az érintett termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, illetve forgalmazásának megtiltását vagy korlátozását.

A piacfelügyeleti hatóság ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a nyilvánosságot és az egyedüli összekötő ponton keresztül a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás magában foglalja az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az előírásoknak meg nem felelő termékek azonosításához szükséges adatokat, az említett termékek származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a meg nem felelés az alábbiak valamelyike miatt következett-e be:

a)

a termékek nem érik el a bejelentett teljesítményt;

b)

a termékek nem felelnek meg a 7. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott termékkövetelményeknek;

c)

a gyártó nem teljesíti kötelezettségeit;

d)

hiányosságok vannak a harmonizált műszaki előírásokban, az európai értékelési dokumentumban, a termékkövetelményekre vonatkozó olyan önkéntes harmonizált szabványokban, amelyek hivatkozásait a 7. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy a 8. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott egységes előírásokban.

(6)   Az eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termékek meg nem feleléséről a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított két hónapon belül sem a tagállamok, sem a Bizottság nem emeltek kifogást az adott tagállam által az érintett termékkel kapcsolatban hozott átmeneti intézkedés ellen, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az érintett termék vagy gyártó tekintetében haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, például a termékeket kivonják az adott tagállam piacáról.

66. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Amennyiben a 65. cikk (4) bekezdésében és a 30. cikk (1a) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós joggal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. A konzultációs idő nem haladhatja meg a két hónapot. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság törekszik arra, hogy a konzultációs időszak végét követő további két hónapon belül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja, hogy az intézkedés indokolt-e vagy sem.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és azt haladéktalanul közli velük és az érintett gazdasági szereplővel.

(2)   Amennyiben a nemzeti intézkedés indokoltnak minősül, valamennyi tagállam haladéktalanul biztosítja, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó nem megfelelő termék tekintetében megfelelő korlátozó intézkedéseket – például visszavonást – hozzanak, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a tagállami intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik meg, és a termék vagy a gyártó meg nem felelése a harmonizált műszaki előírások, az európai értékelési dokumentumok, az önkéntes harmonizált szabványok vagy a végrehajtási jogi aktusokkal létrehozott egységes előírások 65. cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett hiányosságainak a következménye, a Bizottság az e rendelet 5. cikkének (9) bekezdésében, 6. cikkének (5) bekezdésében, 7. cikkének (6) bekezdésében vagy 36. cikkében vagy adott esetben az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

67. cikk

Megfelelő, mégis kockázatot jelentő termékek

(1)   Amennyiben egy piacfelügyeleti hatóság a 65. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy egy termék ugyan megfelel rendeletnek, de mégis kockázatot jelent az emberek egészségére vagy biztonságra, vagy adott esetben a környezetre, vagy valamely egyéb közérdek védelme szempontjából, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy tegyen meg minden megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy az érintett termékek a forgalomba hozatalukkor már ne jelentsenek kockázatot, illetve hogy – az általa előírható, a kockázat jellegével arányos észszerű időn belül – kivonja a termékeket a forgalomból, vagy észszerű időn belül visszahívja azokat.

(2)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy a korrekciós intézkedéseket az összes olyan érintett termék tekintetében meghozza, amelyeket az uniós piacon forgalomba hozott.

(3)   A piacfelügyeleti hatóság az egyedüli összekötő ponton keresztül haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultál la tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus formájában elfogadott határozattal megállapítja, hogy az intézkedés indokolt-e, és szükség esetén felszólítja az érintetteket a megfelelő intézkedések meghozatalára.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és azt haladéktalanul közli velük és az érintett gazdasági szereplővel.

68. cikk

Piacfelügyeleti koordináció és támogatás

(1)   E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/1020 rendelet 30. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott közigazgatási együttműködési csoport (AdCo) rendszeres időközönként, illetve szükség esetén a Bizottság vagy két vagy több részt vevő piacfelügyeleti hatóság indokolt kérésére ülésezik.

Az (EU) 2019/1020 rendelet 32. cikkében meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a közigazgatási együttműködési csoport támogatja e rendelet végrehajtását, nevezetesen a piacfelügyelet közös prioritásainak meghatározásával.

(2)   A közigazgatási együttműködési csoporttal folytatott konzultáció során meghatározott prioritások alapján a Bizottság:

a)

közös piacfelügyeleti és vizsgálati projekteket szervez a közös érdekű területeken;

b)

a piacfelügyeleti kapacitásokba történő közös beruházásokat szervez, beleértve a felszereléseket és az informatikai eszközöket is;

c)

közös képzéseket szervez a piacfelügyeleti hatóságok, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetezetek személyzete számára, többek között e rendelet helyes értelmezéséről és alkalmazásáról, valamint a rendelet alkalmazásához vagy betartásának ellenőrzéséhez szükséges módszerekről és technikákról;

d)

iránymutatásokat dolgoz ki az e rendelet alkalmazására és érvényre juttatására, beleértve az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírásokban meghatározott követelményeket, valamint az eredményes piacfelügyelet közös gyakorlatait és módszereit;

Az Unió adott esetben finanszírozza az a), b) és c) pontban említett intézkedéseket.

(3)   A Bizottság technikai és logisztikai támogatást nyújt annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási együttműködési csoport teljesítse az e cikkben és az (EU) 2019/1020 rendelet 32. cikkében meghatározott feladatait.

69. cikk

A költségek visszakövetelése

Amennyiben egy terméket nem találnak megfelelőnek, a piacfelügyeleti hatóságok jogosultak behajtani a dokumentumellenőrzés és a fizikai termékvizsgálat költségeit azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek a terméket forgalomba hozták vagy forgalmazták, feltéve, hogy az említett költségeket indokolással látja el.

70. cikk

Jelentéstétel és referenciaértékek megállapítása

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben rögzítik az e rendeletnek való meg nem felelés miatt kiszabott szankciók jellegére és súlyosságára vonatkozó információkat.

(2)   A Bizottság négyévente június 30-ig jelentést készít a piacfelügyeleti hatóságok által az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben rögzített információk alapján. Az első ilyen jelentést 2030. január 9-ig közzé kell tenni.

A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)

a piacfelügyeleti hatóságok által az előző négy naptári évben az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkének (4) és (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzések jellegére és számára vonatkozó információk;

b)

információk a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó vagy valamely európai műszaki értékelés alapján CE-jelöléssel ellátott termékekkel kapcsolatban az előző négy naptári évben a meg nem felelés megállapított szintjére és a kiszabott szankciók jellegére és súlyosságára vonatkozóan;

c)

indikatív referenciaértékek a piacfelügyeleti hatóságok számára az ellenőrzések gyakoriságával, valamint a kiszabott szankciók jellegével és súlyosságával kapcsolatban.

(3)   A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett jelentést közzéteszi az (EU) 2019/1020 rendelet 34. cikkében említett információs és kommunikációs rendszerben, és nyilvánosságra hozza a jelentés összefoglalóját.

IX. FEJEZET

INFORMÁCIÓS ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

71. cikk

A harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerek

(1)   A Bizottság létrehoz és fenntart egy információs és kommunikációs rendszert az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információk strukturált formában történő gyűjtésére, feldolgozására és tárolására, azzal a céllal, hogy biztosítsa e szabályok harmonizált alkalmazását.

Az információs és kommunikációs rendszerhez a Bizottság és a tagállamok mellett a piacfelügyeleti hatóságok, az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint kijelölt összekötő hivatalok, az (EU) 2019/1020 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok, a bejelentő hatóságok, a bejelentett szervezetek csoportjának és a műszaki értékelést végző szervek szervezetének képviselői és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok is hozzáférhetnek.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt szervek az információs és kommunikációs rendszert használhatják az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdés vagy probléma felvetésére, beleértve az uniós jog egyéb rendelkezéseihez való viszonyukat is.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában az (1) bekezdésben felsorolt szervek a következő témákkal kapcsolatos kérdéseket vagy problémákat vethetnek fel:

a)

az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályokat bármely más szerv a saját gyakorlatától eltérő módon alkalmazza vagy értelmezi;

b)

az információs és kommunikációs rendszeren keresztül felmerült olyan kérdések vagy problémák, amelyek az általuk kezelt helyzethez vagy saját gyakorlatukhoz kapcsolódnak;

c)

olyan helyzetek, amelyeket az e rendeletben vagy az e rendelet alapján megállapított szabályoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első kihirdetésekor vagy az azokra az Európai Unió Hivatalos Lapjában való első hivatkozáskor nem irányoztak elő, különösen, de nem kizárólag az új termékek vagy üzleti modellek megjelenése által előidézett helyzetek;

d)

az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályokat alkalmazni kell-e egy olyan helyzetre, amelyre az uniós jog más rendelkezéseit is alkalmazni kell, és az ebből adódóan felmerülő kérdés, hogy mely szabályok az irányadóak.

(4)   Kérdés vagy probléma felvetésekor az illetékes szerv rögzíti az információs és kommunikációs rendszerben a következőkre vonatkozó információkat:

a)

a felvetett kérdéssel vagy problémával kapcsolatban hozott bármely határozat;

b)

a választott megközelítés mögött húzódó indokok;

c)

bármely általa azonosított alternatív megközelítés és annak indokai.

(5)   A tagállamok nemzeti információs rendszert vagy e-mailes listaszolgáltatást hoznak létre illetékes nemzeti hatóságaik, a területükön működő gazdasági szereplők, a területükön telephellyel rendelkező műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek, valamint – kérésre – más műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek tájékoztatása céljából minden olyan kérdésben, amely az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok helyes értelmezése vagy alkalmazása szempontjából lényeges. Ennek során figyelembe veszik az (1) bekezdésben említett információs és kommunikációs rendszerben rendelkezésre álló információkat.

(6)   Az adott tagállamban telephellyel rendelkező illetékes nemzeti hatóságok, műszaki értékelést végző szervek és bejelentett szervezetek regisztrálnak az említett rendszerbe vagy e-mailes listaszolgáltatásra, és figyelembe veszik az ezeken keresztül továbbított valamennyi információt. A gazdasági szereplők regisztrálhatnak a rendszerben vagy az e-mailes listaszolgáltatásban. A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy felhívják a gazdasági szereplők figyelmét a rendszerre vagy az e-mailes listaszolgáltatásra.

(7)   A nemzeti információs rendszernek vagy az e-mailes listaszolgáltatásnak képesnek kell lennie arra, hogy bármely természetes vagy jogi személytől – beleértve a műszaki értékelést végző szerveket és a bejelentett szervezeteket is – panaszt fogadjon az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok egyenlőtlen alkalmazásával kapcsolatban. Amennyiben szükségesnek ítéli, az egyedüli összekötő pont továbbítja az ilyen panaszokat a többi tagállamban működő hatóságoknak és a Bizottságnak.

72. cikk

Építésitermék-információs kapcsolattartó pontok

(1)   A tagállamok az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok révén támogatják a gazdasági szereplőket. A tagállamok a területükön legalább egy építésitermék-információs kapcsolattartó pontot jelölnek ki és tartanak fenn, és biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontjaik elegendő hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik megfelelő ellátásához. Biztosítják, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok az (EU) 2018/1724 rendelettel összhangban nyújtsák szolgáltatásaikat, és hogy összehangolják tevékenységüket az (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 9. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott kölcsönös elismerési termékinformációs kapcsolattartó pontokkal.

(2)   Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok egy gazdasági szereplő vagy egy másik tagállam illetékes nemzeti hatóságának kérésére a termékkel kapcsolatos minden hasznos információt megadnak, például:

a)

a termékekre alkalmazandó nemzeti műszaki szabályok és nemzeti közigazgatási eljárások elektronikus másolatai vagy online hozzáférése azon a területen, ahol az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok székhelye található;

b)

információ arról, hogy ezek a termékek a nemzeti jog szerint előzetes engedélykötelesek-e;

c)

a termékek beépítésére, összeszerelésére vagy telepítésére vonatkozó szabályok.

Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok tájékoztatást nyújtanak e rendelet és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusok termékekkel kapcsolatos rendelkezéseiről is.

(3)   Az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak a (2) bekezdés szerinti megkeresésekre az azok kézhezvételét követő 15 munkanapon belül díjmentesen tájékoztatást kell nyújtaniuk.

(4)   Lehetővé kell tenni, hogy az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok összeférhetetlenségi helyzetek kialakulása nélkül végezhessék munkájukat, különösen a CE jelölés megszerzésére irányuló eljárások tekintetében.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés azokra a termékekre is vonatkozik, amelyekre még nem vonatkoznak harmonizált műszaki előírások.

(6)   A Bizottság közzéteszi és naprakészen tartja az építésitermék-információs nemzeti kapcsolattartó pontok naprakész listáját.

73. cikk

A személyzet képzése és személyzeti cserék

(1)   A piacfelügyeleti hatóságok, az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, a kijelölő hatóságok, a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek biztosítják, hogy személyzetük:

a)

naprakész szakismeretekkel rendelkezik, és e célból rendszeres továbbképzésben részesül; és

b)

rendszeres időközönként képzésben részesül az e rendeletben vagy annak alapján megállapított szabályok összehangolt értelmezéséről és alkalmazásáról.

(2)   A Bizottság rendszeresen, de legalább évente egyszer közös képzési rendezvényeket szervez a piacfelügyeleti hatóságok, az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok, a kijelölő hatóságok, a bejelentő hatóságok és a bejelentett szervezetek személyzete számára. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve szervezi ezeket a képzési rendezvényeket.

A képzési rendezvényeken részt vehetnek az (EU) 2019/1020 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságok, az (EU) 2019/1020 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint kijelölt összekötő hivatalok, valamint adott esetben az e rendelet végrehajtásában vagy érvényesítésében részt vevő más tagállami hatóságok munkatársai.

(3)   A Bizottság a tagállamokkal együttműködve két vagy több tagállam piacfelügyeleti hatóságai, bejelentő hatóságai és bejelentett szervezetei közötti személycseréket célzó programokat szervezhet.

74. cikk

Megosztott szerepek és együttes döntéshozatal

(1)   Az e rendelet szerinti, a piacfelügyelet, a műszaki értékelést végző szervek, a bejelentett szervezetezetek és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok kijelölése és felügyelete tekintetében fennálló kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok kijelölhetnek:

a)

egy másik tagállammal vagy más tagállamokkal együttműködésben, közös kijelölés céljából létrehozott szervet vagy hatóságot;

b)

egy másik tagállam által ugyanerre a célra már kijelölt szervet vagy hatóságot, az adott tagállammal együttműködve.

Az érintett tagállamok közösen biztosítják, hogy a megosztott szervek vagy hatóságok megfeleljenek minden vonatkozó követelménynek. Ezekért közösen felelnek, míg a természetes vagy jogi személyekkel szemben egy adott tagállamban hozott határozatok jogilag csak az adott tagállamhoz köthetők.

(2)   A különböző tagállamok hatóságai – az e rendelet vagy más jogalkotási aktusok szerinti egyéni kötelezettségeik sérelme nélkül – megoszthatják erőforrásaikat és felelősségeiket e rendelet összehangolt alkalmazásának vagy hatékony érvényesítésének biztosítása érdekében.

E célból:

a)

közös döntéseket is hozhatnak, különösen a határokon átnyúló közös tevékenységekkel vagy az érintett tagállamok területén tevékenykedő gazdasági szereplőkkel kapcsolatban;

b)

közös projekteket, például közös piacfelügyeleti vagy vizsgálati projekteket hozhatnak létre;

c)

erőforrásaikat meghatározott célokra egyesíthetik, például a vizsgálati kapacitás kiépítésére vagy az internet felügyeletére;

d)

átruházhatják a feladatok végrehajtását egy másik tagállam egyenrangú hatóságára, miközben formálisan felelősek maradnak az e hatóság által hozott döntésekért;

e)

áthelyezhetik a feladatot egyik tagállamból a másikba, feltéve, hogy az ilyen áthelyezésről minden érintettet egyértelműen tájékoztatnak.

Az érintett tagállamok együttesen felelősek az e bekezdéssel összhangban hozott intézkedésekért.

X. FEJEZET

DIGITÁLIS TERMÉKÚTLEVÉL

75. cikk

Építési termékek digitális termékútlevél-rendszere

(1)   A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek az építési termékek e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelő digitális termékútlevél-rendszerének létrehozása tekintetében történő kiegészítése céljából.

(2)   Az építési termékek digitális termékútlevél-rendszere:

a)

kompatibilis és interoperábilis az (EU) 2024/1781 rendelettel létrehozott digitális termékútlevéllel, valamint azon alapul az épületinformációs modellezéssel (BIM) való interoperabilitás veszélyeztetése nélkül, és figyelembe veszi az építési termékekre vonatkozó egyedi jellemzőket és követelményeket.

b)

rendelkezik a 76. cikkben említett digitális termékútlevelek végrehajtásához és kezeléséhez szükséges funkciókkal;

c)

meghatározza azokat a szereplőket – többek között a gazdasági szereplőket, az ügyfeleket, a leszerelőket, a felhasználókat és az illetékes nemzeti hatóságokat –, amelyeknek hozzá kell férniük a digitális termékútlevélben szereplő információkhoz és azokhoz az egyéb információkhoz, amelyekhez hozzá kell férniük, figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok és az érzékeny kereskedelmi információk védelmének, valamint az építmények biztonsága biztosításának szükségességét.

d)

meghatározza azokat a szereplőket – többek között a gyártókat, a meghatalmazott képviselőket, az importőröket, a forgalmazókat és a digitális termékútlevél-szolgáltatókat –, amelyek bevezethetik a digitális termékútlevélbe az információkat vagy frissíthetik a digitális termékútlevélben szereplő információkat, – beleértve azt is, hogy szükség esetén új digitális termékútlevelet hozhatnak létre –, valamint meghatározza, hogy milyen információkat vezethetnek be vagy frissíthetnek;

e)

megállapítja a meglévő termékre vonatkozó digitális termékútlevélben szereplő információk frissítésére vonatkozó részletes szabályokat;

f)

eljárásokat hoz létre annak biztosítására, hogy a termékútlevél hozzáférhető legyen azt követően, hogy a digitális termékútlevelet létrehozó gazdasági szereplő az Unióban fizetésképtelenné vált, felszámolásra került vagy megszűnt, vagy szükség esetén azt követően, hogy a gyártók kötelezettségei a digitális termékútlevél hozzáférhetőségének biztosítására lejártak, beleértve a készenléti rendszer digitális termékútlevél-szolgáltatók általi létrehozását is;

g)

ugyanezen célból az (EU) 2024/1781 rendelet szerinti fejlemények alapján követelményeket állapít meg a digitális termékútlevél-szolgáltatókra vonatkozóan, beleértve szükség esetén az említett követelmények lehető legnagyobb mértékű ellenőrzését szolgáló tanúsítási rendszert;

h)

ugyanezen célból szükség esetén az (EU) 2024/1781 rendeletben megállapítottakhoz képest részletesebb vagy alternatív szabályokat és eljárásokat állapít meg az azonosítók, az adathordozók, a digitális hitelesítő adatok és a digitális termékútlevél-nyilvántartás életciklusával kapcsolatban;

i)

biztosítja, hogy a rendszer a terméktípusának megfelelő utolsó termék forgalomba hozatalát követően 25 évig hozzáférhető legyen, és hogy a gazdasági szereplő legalább 10 évig rendelkezésre bocsássa a digitális termékútlevelet anélkül, hogy hosszabb időtartam esetén aránytalan költséget és terhet róna a gazdasági szereplőkre;

j)

figyelembe veszi, hogy a termékek újrahasználatához és újragyártásához biztosítani kell az információk rendelkezésre állását.

76. cikk

Digitális termékútlevél

(1)   A digitális termékútlevélben szereplő információknak pontosaknak, hiánytalanoknak és naprakészeknek kell lenniük.

(2)   Az e rendelet szerinti digitális termékútlevélnek:

a)

a következő információkat kell magában foglalnia:

i.

a 15. cikkben említett teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat, beleértve a 15. cikk (6) bekezdésében említett információkat, amelyek – amennyiben rendelkezésre állnak – beilleszthetők más uniós adatbázisokhoz való kapcsolódás révén, továbbá az V. mellékletnek megfelelően együttesen benyújtott dokumentációt;

ii.

a 22. cikk (6) bekezdésében említett általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk;

iii.

a 22. cikk (3) bekezdésében említett műszaki dokumentáció, beleértve az 59–61. cikk szerint előírt konkrét szakaszokat;

iv.

a 22. cikk (9) bekezdésének megfelelő címke;

v.

a 79. cikk (1) bekezdésével összhangban kiadott egyedi azonosítók;

vi.

a termékre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályok által előírt dokumentáció;

vii.

olyan fő alkatrészek adathordozói, amelyek esetében rendelkezésre áll digitális termékútlevél;

b)

egy vagy több adathordozóhoz kell kapcsolódnia;

c)

a 18. cikk (2) bekezdésének g) pontjával összhangban elektronikus úton hozzáférhetőnek kell lennie a megjelenített adathordozón keresztül;

d)

meg kell felelnie a terméktípusnak és a 22. cikk (5) bekezdésében említett egyedi azonosító kódjának;

e)

az adathordozón keresztül ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie minden gazdasági szereplő, ügyfél, felhasználó és hatóság számára;

f)

különböző szintű hozzáférést kell biztosítania az építési termékek digitális termékútlevél-rendszeréhez;

g)

lehetővé kell tennie az építési termékek digitális termékútlevél-rendszerében meghatározott szereplők számára, hogy információkat vezessenek be vagy frissítsék a digitális termékútlevélben szereplő információkat;

h)

a terméktípusnak megfelelő utolsó termék forgalomba hozatalát követően meghatározott ideig hozzáférhetőnek kell lennie.

(3)   A (2) bekezdésben említett követelmények:

a)

biztosítják, hogy az értéklánc szereplői könnyen hozzáférjenek a számukra releváns termékinformációkhoz és könnyen megértsék azokat;

b)

elősegítik a termék megfelelőségének illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzését; és

c)

javítják a nyomonkövethetőséget az értéklánc mentén.

(4)   Azok a termékek, amelyek tekintetében a 14. cikkben megállapított mentességet alkalmazzák, mentesülnek a digitális termékútlevél benyújtásának kötelezettsége alól is.

77. cikk

A digitális termékútlevélre vonatkozó általános követelmények

(1)   A digitális termékútlevélnek a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a)

egy vagy több adathordozón keresztül kapcsolódnia kell a terméktípus állandó egyedi azonosító kódjához;

b)

az adathordozót a 18. cikk (2) bekezdése g) pontjának megfelelően kell rögzíteni;

c)

az adathordozónak meg kell felelnie a 79. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak;

d)

a digitális termékútlevélben szereplő valamennyi információnak nyílt szabványokon kell alapulnia, azoknak interoperábilis formátumban kidolgozottnak, valamint – adott esetben – géppel olvashatónak, strukturáltnak, lekérdezhetőnek, valamint egy nyitott interoperábilis adatcsere-hálózaton keresztül, vevőfogvatartás nélkül átadhatóknak kell lenniük, összhangban a 78. cikkben meghatározott alapvető követelményekkel; a 76. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozattal, valamint a 76. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett műszaki dokumentációval együtt benyújtott dokumentumok mentesülnek e kötelezettség alól, amennyiben azt műszaki okok indokolják;

e)

a termék végfelhasználójára vonatkozó személyes adatok nem tárolhatók a digitális termékútlevélben a végfelhasználó kifejezett hozzájárulása nélkül, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 6. cikkével összhangban;

f)

a digitális termékútlevélben szereplő információknak tartalmazniuk kell a 76. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, terméktípusra való hivatkozást;

g)

a digitális termékútlevélben szereplő információkhoz való hozzáférést a 78. cikkben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelően kell szabályozni, az egyedi hozzáférési jogokat pedig az építési termékek digitális termékútlevél-rendszere hozzáférési szintjeinek megfelelően kell meghatározni.

h)

a 76. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatnak a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban kiadott iránymutatásokat kell követnie.

(2)   Amennyiben más uniós jogszabály megköveteli vagy lehetővé teszi konkrét információk feltüntetését a digitális termékútlevélben, ez az információ a 75. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően feltüntethető a digitális termékútlevélben.

(3)   A terméket forgalomba hozó gazdasági szereplő köteles a terméket online vagy egyéb távértékesítési eszköz útján forgalmazó szereplők rendelkezésére bocsátani az adathordozó digitális másolatát és az egyedi termékazonosítót, hogy azok azt a vásárlók számára hozzáférhetővé tegyék, ha a termékhez fizikailag nem férhetnek hozzá. A gazdasági szereplő ezt a digitális másolatot vagy egy weboldal linkjét a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül ingyenesen biztosítja.

78. cikk

A digitális termékútlevél műszaki kialakítása és működése

A digitális termékútlevél műszaki kialakításának és működésének meg kell felelnie a következő alapvető követelményeknek:

a)

a digitális termékútleveleknek a végpontok közötti kommunikáció és adattovábbítás technikai, szemantikai és szervezési vonatkozásai tekintetében teljes mértékben interoperábilisnak kell lenniük más digitális termékútlevelekkel;

b)

a digitális termékútlevél címzettjének az építési termékek digitális termékútlevél-rendszerében biztosított, vonatkozó hozzáférési joga alapján könnyű, díjmentes hozzáféréssel kell rendelkeznie;

c)

a digitális termékútlevélben szereplő adatokat az építési anyagok 75. cikkben említett digitális termékútlevél-rendszerében meghatározottak szerint kell tárolni;

d)

ha a digitális termékútlevélben szereplő adatokat engedéllyel rendelkező gazdasági szereplők vagy digitális termékútlevél-szolgáltatók tárolják vagy más módon kezelik, ezeket az adatokat sem részben, sem egészben nem értékesíthetik, használhatják fel újra vagy dolgozhatják fel a vonatkozó tárolási vagy feldolgozási szolgáltatások nyújtásához szükséges mértéken túlmenően, kivéve, ha erről a terméket forgalomba hozó gazdasági szereplővel kifejezetten megállapodtak;

e)

a digitális termékútlevélnek a 76. cikk (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott ideig rendelkezésre kell állnia, többek között a digitális termékútlevelet létrehozó gazdasági szereplő Unión belüli fizetésképtelensége, felszámolása vagy tevékenységének megszűnése után is, és teljesítenie kell a 75. cikk (2) bekezdésének f) pontjával összhangban a készenléti rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettség tekintetében megállapított feltételeket;

f)

a digitális termékútlevélben szereplő információkhoz való hozzáférés, valamint az információk bevitelének, módosításának vagy frissítésének jogát az építési termékek digitális termékútlevél-rendszerében meghatározott hozzáférési jogokra kell korlátozni;

g)

biztosítani kell a szellemitulajdon-jogoknak vagy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében üzleti titoknak minősülő információk védelmét;

h)

biztosítani kell az adatok hitelesítését, megbízhatóságát és integritását;

i)

a digitális termékútleveleket úgy kell kialakítani és működtetni, hogy biztosított legyen a biztonság és a magánélet védelmének magas szintje, és meg lehessen előzni a csalást.

79. cikk

Egyedi azonosítók és digitális termékútlevél-nyilvántartás

(1)   Az (EU) 2024/1781 rendelet 12. cikke az egyedi azonosítók és adathordozók tekintetében e rendelet végrehajtása céljából alkalmazandó, kivéve, ha az e rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus az e rendelet 75. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett egyedi azonosítókkal és adathordozókkal kapcsolatos részletesebb vagy alternatív szabályokat állapít meg.

(2)   Az (EU) 2024/1781 rendelet 12. cikke a digitális termékútlevél-nyilvántartás tekintetében e rendelet végrehajtása céljából alkalmazandó, kivéve, ha az e rendelet 75. cikkének (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus az e rendelet 75. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett nyilvántartással kapcsolatos részletesebb vagy alternatív szabályokat állapít meg.

(3)   Az (EU) 2024/1781 rendelet 14. cikke a digitális termékútlevélben szereplő információk internetes portálja tekintetében e rendeletek végrehajtása céljából alkalmazandó.

80. cikk

Kötelező használat és technikai kiigazítás

(1)   Hat hónappal a 75. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követően a rendszernek teljes mértékben működőképesnek kell lennie, és teljesítenie kell tervezett célkitűzéseit, beleértve a 76. cikkben megállapított funkciókat is. 18 hónappal a 75. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követően a 22. cikk (7) bekezdése alapján megállapított kötelezettségek alkalmazandók. A rendszert a gyártók önkéntesen használhatják az átmeneti időszakban.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következők érdekében való módosítása céljából:

a)

a 75. cikk (2) bekezdésében említett funkciók további pontosítása, bővítése és eltávolítása annak érdekében, hogy azokat hozzáigazítsák a műszaki fejlődéshez, vagy az egyszeri adatszolgáltatás elvéhez az egyéb uniós jogszabályokban foglalt tájékoztatási követelmények tekintetében;

b)

e rendelet 77. cikke (1) bekezdésének és 78. cikkének felülvizsgálata az (EU) 2024/1781 rendelettel való összeegyeztethetőség és interoperabilitás biztosítása érdekében.

XI. FEJEZET

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

81. cikk

Nemzetközi együttműködés

1.   Az emberek egészsége és biztonsága vagy a környezet védelme érdekében a Bizottság együttműködhet harmadik országok hatóságaival vagy nemzetközi szervezetekkel e rendelet alkalmazásának területén. Az együttműködés a következőkre terjedhet ki:

a)

biztonsággal és környezetvédelemmel kapcsolatos – többek között piacfelügyeleti – jogérvényesítési tevékenységekkel és intézkedésekkel kapcsolatos információcsere;

b)

a gazdasági szereplők adatcseréje;

c)

az értékelési módszerekkel és termékvizsgálattal kapcsolatos információcsere;

d)

termékvisszahívásokkal, korrekciós intézkedésekre irányuló kérelmekkel és egyéb hasonló intézkedésekkel kapcsolatos információcsere;

e)

együttműködés tudományos, műszaki és szabályozási kérdésekben, amelyek célja a termékbiztonság vagy a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem javítása;

f)

információcsere olyan újonnan felmerülő kérdésekről, amelyeknek jelentős környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági vonatkozásai vannak;

g)

szabványosítással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó információcsere;

h)

a tisztviselők cseréje.

Az e bekezdés szerinti információcsere során tiszteletben kell tartani a titoktartási szabályokat, és meg kell felelni az alkalmazandó uniós jognak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információcsere a következő formákat öltheti:

a)

nem szisztematikus információcsere kellően indokolt és konkrét esetekben; vagy

b)

szisztematikus információcsere egy adminisztratív megállapodás alapján, amely meghatározza a kicserélendő információk típusát és az információcsere módját.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel az első albekezdés alapján végzett együttműködési tevékenységekről.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek biztosítják az e rendeletet önkéntesen alkalmazó vagy az e rendelethez hasonló, az építési termékekre vonatkozó szabályozási rendszerekkel rendelkező, kiválasztott harmadik országok hatóságai számára a következők egyikéhez, vagy azok közül többhöz való hozzáférést vagy az abban/azokban való teljeskörű részvétel jogát:

a)

a 71. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott információs és kommunikációs rendszer;

b)

az építési termékek 75. cikkel összhangban létrehozott digitális termékútlevél-rendszere;

c)

a 73. cikk (2) bekezdésével összhangban szervezett képzési események.

Az első albekezdésben említett rendszerekhez és eseményekhez való hozzáférés feltétele, hogy az érintett harmadik ország vállalja, hogy fellép a területéről e rendeletet megsértő gazdasági szereplőkkel szemben, és biztosítja a titoktartást.

A 71. és 75. cikkben említett rendszerekben való teljes részvétel csak akkor engedélyezhető, ha az Európai Unió és harmadik országok közötti megállapodások így rendelkeznek. Ilyen részvétel felajánlható harmadik országoknak, feltéve, hogy a harmadik ország jogszabályai összhangban vannak ezzel a rendelettel, és a harmadik országok illetékes nemzeti hatóságai elismerik a bejelentett szervezetek által kiadott tanúsítványokat vagy az európai műszaki értékeléseket e rendelettel összhangban. Az ilyen részvétel feltétele ugyanazon kötelezettségek teljesítése, mint amelyek e rendelet értelmében a tagállamokra vonatkoznak, ideértve az értesítési és nyomonkövetési kötelezettségeket is.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Az e cikk szerinti információcserét, amennyiben az személyes adatokat is érint, az uniós adatvédelmi szabályokkal összhangban kell megvalósítani. Ha a Bizottság az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tekintetében nem fogadta el az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke szerinti megfelelőségi határozatot, az információcsere nem tartalmaz személyes adatokat. Ha a harmadik országra vagy nemzetközi szervezetre vonatkozóan megfelelőségi határozatot fogadtak el, a harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel folytatott információcsere a megfelelőségi határozat hatálya alá tartozó személyes adatokat tartalmazhat, azonban csak olyan mértékben, amennyire az információcsere az emberek egészsége és biztonsága vagy a környezet védelme érdekében szükséges.

XII. FEJEZET

ÖSZTÖNZŐK ÉS KÖZBESZERZÉS

82. cikk

Építési termékekre vonatkozó tagállami ösztönzők

Amennyiben a tagállamok ösztönzőket biztosítanak egy olyan termékkategóriára vonatkozóan, amelynek teljesítményét az 5. cikk (5) bekezdésében említett teljesítményosztályként vagy a 22. cikk (9) bekezdésében említett környezeti fenntarthatósági címkén szereplő osztályként fejezik ki, ezeknek az ösztönzőknek a két legmagasabb teljesítményosztályra kell irányulniuk.

Amennyiben teljesítményosztályokat egynél több fenntarthatósági paraméter alapján határoznak meg, fel kell tüntetni, hogy e cikket melyik paraméter tekintetében kell végrehajtani.

Ennek során a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

a)

a termékek száma minden egyes teljesítményosztályban; és

b)

a fogyasztókra gyakorolt jelentős negatív hatások elkerülése érdekében annak szükségessége, hogy megfizethetők legyenek az e követelményeknek megfelelő termékek.

83. cikk

Zöld közbeszerzés

(1)   A Bizottság a 89. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából az építési termékekre vonatkozó kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelmények meghatározása révén.

(2)   A 2014/24/EU (32) vagy a 2014/25/EU (33) európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások esetében, amennyiben a szerződések minimális környezeti fenntarthatósági teljesítményt írnak elő az építési termékek esetében azoknak a harmonizált műszaki előírások hatálya alá tartozó alapvető jellemzői tekintetében, az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelményeket alkalmazzák.

Ez nem akadályozza meg az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket abban, hogy az alábbiakat határozzák meg:

a)

az első albekezdésben említett alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó ambiciózusabb környezeti fenntarthatósági követelmények; vagy

b)

az első albekezdésben említettektől eltérő alapvető jellemzőkhöz kapcsolódó további környezeti fenntarthatósági követelmények.

(3)   A tagállamok és a Bizottság technikai segítséget és tanácsadást nyújtanak a közbeszerzésért felelős ajánlatkérő szerveknek és közszolgáltató ajánlatkérőknek az (1) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelményeknek való megfelelés módjáról.

(4)   Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelmények az érintett termékcsaládnak vagy termékkategóriának megfelelően a következők formáját ölthetik:

a)

a 2014/24/EU irányelv 42. cikke és a 2014/25/EU irányelv 60. cikke értelmében vett „műszaki leírások”;

b)

a 2014/24/EU irányelv 58. cikke és a 2014/25/EU irányelv 80. cikke értelmében vett „kiválasztási szempontok”;

c)

a 2014/24/EU irányelv 70. cikke és a 2014/25/EU irányelv 87. cikke értelmében vett „szerződésteljesítési feltételek”;

d)

a 2014/24/EU irányelv 67. cikke és a 2014/25/EU irányelv 82. cikke értelmében vett „odaítélési szempontok”.

(5)   A Bizottság a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó kötelező környezeti fenntarthatósági minimumkövetelmények (1) bekezdés szerinti megállapításakor a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 13. és 28. pontjával összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és az érintett érdekelt felekkel, hatásvizsgálatot végez, és figyelembe veszi legalább a következő kritériumokat:

a)

az érintett termékcsaládra vagy termékkategóriára odaítélt közbeszerzési szerződések értéke és mennyisége;

b)

a két legmagasabb teljesítményosztályba tartozó termékek elterjedéséből származó környezeti előnyök;

c)

a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek iránti megfelelő kereslet biztosításának szükségessége;

d)

az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek beszerzésének gazdasági megvalósíthatósága, anélkül, hogy ez aránytalan költségekkel járna, valamint e termékek piaci rendelkezésre állása;

e)

az érintett termékcsalád vagy termékkategória uniós szintű piaci helyzete;

f)

a követelmények versenyre gyakorolt hatásai;

g)

a kkv-kra gyakorolt hatás és a kkv-k szükségletei;

h)

a tagállamok szabályozási szükségletei és eltérő éghajlati feltételei.

Az első hatásvizsgálatot a Bizottság 2026. december 31-ig indítja el.

(6)   Az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők kivételesen dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák e cikk (2) bekezdését, amennyiben a 2014/24/EU irányelv 40. cikkével és a 2014/25/EU irányelv 58. cikkével összhangban folytatott előzetes piaci konzultációt követően megállapítást nyert, hogy:

a)

a szükséges építési terméket csak egy konkrét gazdasági szereplő tudja szállítani, és nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítő termék;

b)

valamely korábbi közbeszerzési eljárásra válaszul nem került benyújtásra megfelelő ajánlat vagy megfelelő részvételi kérelem; vagy

c)

az (1) bekezdés alkalmazása vagy a szükséges építési termék építményekbe való beépítése aránytalan költségek viselésére kötelezné az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt, vagy összeegyeztethetetlenséget vagy műszaki nehézségeket eredményezne.

Az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők feltételezhetik, hogy az objektív és átlátható adatokon alapuló, 10 %-ot meghaladó becsült szerződéses értékkülönbségek aránytalanok.

Amennyiben az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők élnek az e bekezdésben foglalt eltéréssel, a közbeszerzési eljárás nem tekinthető környezeti szempontból fenntarthatónak azon építési termékek tekintetében, amelyekre a kivételeket alkalmazták.

A tagállamok a 2014/24/EU irányelv 83. cikkével összhangban háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak e bekezdés alkalmazásáról.

Ez a bekezdés nem érinti a kirívóan alacsony összegű ajánlatok kizárásának a 2014/24/EU irányelv 69. cikke és a 2014/25/EU irányelv 84. cikke szerinti lehetőségét.

(7)   Az uniós ökocímke és az EN ISO 14024 I. típusú, a 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) 11. cikkével összhangban hivatalosan elismert egyéb nemzeti vagy regionális ökocímkerendszerek felhasználhatók a környezeti fenntarthatósági minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolására, amennyiben az ilyen címke megfelel az e rendelet 19. cikkében meghatározott követelményeknek.

XIII. FEJEZET

A TERMÉKEK SZABÁLYOZÁSI STÁTUSZA

84. cikk

A termékek szabályozási státusza

A Bizottság valamely tagállam kellően indokolt kérésére vagy saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja, hogy egy adott árucikk vagy árucikk-kategória az e rendelet értelmében vett terméknek minősül-e vagy sem.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

XIV. FEJEZET

SZÜKSÉGHELYZETI ELJÁRÁSOK

85. cikk

Szükséghelyzeti eljárások alkalmazása

(1)   E rendelet 86–88. cikke csak akkor alkalmazandó, ha a Bizottság az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek tekintetében az (EU) 2024/2747 rendelet 28. cikke alapján végrehajtási jogi aktust fogadott el.

(2)   E rendelet 86–88. cikke csak az (EU) 2024/2747 rendelet 18. cikkének (4) bekezdése alapján válság szempontjából releváns árukként megjelölt építési termékekre alkalmazandó.

(3)   Ez a fejezet – kivéve az e rendelet 87. cikkének (7) bekezdésében említett bizottsági hatáskör tekintetében – csak az (EU) 2024/2747 rendelet 18. cikkével összhangban aktivált belső piaci szükséghelyzeti üzemmódban alkalmazandó.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 86. és a 87. cikkel összhangban forgalomba hozott építési termékek tekintetében meghozandó korrekciós vagy korlátozó intézkedésekre, a követendő eljárásokra, valamint az egyedi címkézési és nyomonkövethetőségi követelményekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

86. cikk

A válság szempontjából releváns építési termékek értékelésének és ellenőrzésének rangsorolása

(1)   Ez a cikk a 85. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt olyan építési termékekre alkalmazandó, amelyek a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban a bejelentett szervezeteknek az építési termékek értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatos, harmadik félként ellátandó feladatai körébe tartoznak.

(2)   A bejelentett szervezeteknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy prioritásként kezeljék az (1) bekezdésben említett építési termékek értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatos, harmadik félként ellátandó feladatokra irányuló kérelmeket, függetlenül attól, hogy ezeket a kérelmeket a 85. cikk szerinti szükséghelyzeti eljárások aktiválása előtt vagy után nyújtották-e be.

(3)   Az építési termékek értékelésével és ellenőrzésével kapcsolatos, harmadik felek által ellátandó feladatok iránti kérelmek (2) bekezdés szerinti prioritásként kezelése nem eredményezhet aránytalan mértékű többletköltségeket az e kérelmeket benyújtó gyártók számára.

(4)   A bejelentett szervezetek észszerű erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy növeljék az (1) bekezdésben említett azon építési termékekkel kapcsolatos értékelési és ellenőrzési kapacitásaikat, amelyekre azokat bejelentették.

87. cikk

Szabványokon és egységes előírásokon alapuló teljesítményértékelés és teljesítménynyilatkozat

(1)   Amennyiben egy építési terméket válság szempontjából releváns árunak minősítettek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek felsorolják a megfelelő szabványokat vagy egységes előírásokat állapítanak meg az említett termékek teljesítményének az alapvető jellemzőikhez viszonyított értékelési módszereire és kritériumaira vonatkozóan a következő esetekben:

a)

nincsenek a 6. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok és végrehajtási jogi aktusok, amelyek az említett termékek teljesítményének az alapvető jellemzőik tekintetében történő értékelésére szolgáló releváns módszerekre és kritériumokra vonatkoznának, és észszerű időn belül nem várható ilyen szabványok vagy jogi aktusok elfogadása; vagy

b)

a belső piac működésében bekövetkező súlyos zavarok, amelyek az (EU) 2024/2747 rendelet 18. cikkével összhangban a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód aktiválásához vezettek, jelentősen korlátozzák a gyártók lehetőségeit az e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott, teljesítményre vonatkozó harmonizált szabványok vagy azon végrehajtási jogi aktusok alkalmazására, amelyek meghatározzák az említett termékek teljesítményének az alapvető jellemzőik tekintetében történő értékelésére szolgáló releváns módszereket és kritériumokat.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokban rendelkezni kell a legmegfelelőbb alternatív műszaki megoldásról a teljesítményértékelés és a teljesítménynyilatkozat (5) bekezdéssel összhangban történő biztosítása céljából. E célból az említett végrehajtási jogi aktusokban közzé lehet tenni az európai szabványokra, vagy a vonatkozó alkalmazandó nemzetközi vagy nemzeti szabványokra való hivatkozásokat, vagy ha nem léteznek vonatkozó alkalmazandó európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványok, az említett végrehajtási jogi aktusok egységes előírásokat állapíthatnak meg.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 90. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és azon időszak utolsó napjáig kell alkalmazni, amely időszakra a belső piaci szükséghelyzeti üzemmódot aktiválták, kivéve, ha az említett végrehajtási jogi aktusokat e cikk (7) bekezdésével összhangban módosítják vagy hatályon kívül helyezik.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítése előtt a Bizottság tájékoztatja az 1025/2012/EU rendelet 22. cikkében említett bizottságot arról, hogy megítélése szerint teljesültek az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek. Az említett végrehajtási jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság figyelembe veszi az építési termékekről szóló rendelet vívmányaival foglalkozó szakértői csoport véleményét, és megfelelő konzultációt folytat valamennyi érdekelt féllel.

(5)   A 13. és a 15. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett szabványokban vagy egységes előírásokban vagy azok részeiben előírt módszerek és kritériumok felhasználhatók az említett szabványok vagy egységes előírások hatálya alá tartozó építési termékek alapvető jellemzőikkel kapcsolatos teljesítményének értékelésére és bejelentésére. Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban említett szabványokon vagy egységes előírásokon alapuló teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód lejártát vagy deaktiválását követő naptól már nem készíthető.

(6)   A 85. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, kivéve, ha elegendő ok van azt feltételezni, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett szabványok vagy egységes előírások hatálya alá tartozó építési termékek kockázatot jelentenek a személyek egészségére vagy biztonságára, vagy nem érik el a nyilatkozatban szereplő teljesítményt, az említett szabványoknak vagy egységes előírásoknak megfelelően forgalomba hozott építési termékekre vonatkozó teljesítménynyilatkozatok és megfelelőségi nyilatkozatok az e cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus lejárta vagy hatályon kívül helyezése, vagy a belső piaci szükséghelyzeti üzemmód lejárta vagy deaktiválása után is érvényben maradnak.

(7)   Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett szabvány vagy egységes előírás helytelen az alapvető jellemzők tekintetében a teljesítmény értékelésére vonatkozó módszerek és kritériumok tekintetében, erről részletes magyarázat benyújtásával tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság értékeli ezt a részletes magyarázatot, és adott esetben módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti a szóban forgó szabványt felsoroló vagy egységes előírást megállapító végrehajtási jogi aktust.

88. cikk

A piacfelügyeleti tevékenységek priorizálása és a hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A tagállamok prioritásként kezelik az e rendelet 85. cikkének (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban felsorolt építési termékekre vonatkozó piacfelügyeleti tevékenységeket. A Bizottság az (EU) 2019/1020 rendelet 29. cikke alapján létrehozott uniós termékmegfelelőségi hálózaton keresztül elősegíti ezen priorizálási erőfeszítések összehangolását.

(2)   A tagállamok piacfelügyeleti hatóságai minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy belső piaci szükséghelyzeti üzemmód esetén segítséget nyújtsanak más piacfelügyeleti hatóságoknak, többek között szakértői csoportok mozgósításával és kiküldésével a segítséget kérő piacfelügyeleti hatóságok személyzetének ideiglenes megerősítése érdekében, vagy logisztikai támogatás, például a 85. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusban felsorolt építési termékekre vonatkozó tesztelési kapacitás megerősítése révén.

XV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (5), (6) és (10) bekezdésében, a 7. cikk (1) és (8) bekezdésében, a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 10. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 12. cikkben, a 15. cikk (5) bekezdésében, a 22. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 32. cikk (5) bekezdésében, a 75. cikk (1) bekezdésében, a 80. cikk (2) bekezdésében és a 83. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2025. január 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (7) bekezdésében, az 5. cikk (5), (6) és (10) bekezdésében, a 7. cikk (1) és (8) bekezdésében, a 9. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 10. cikk (2) és (4) bekezdésében, a 12. cikkben, a 15. cikk (5) bekezdésében, a 22. cikk (8) és (9) bekezdésében, a 32. cikk (5) bekezdésében, a 75. cikk (1) bekezdésében, a 80. cikk (2) bekezdésében és a 83. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 4. cikk (7) bekezdése, az 5. cikk (5), (6) vagy (10) bekezdése, 7. cikk (1) vagy (8) bekezdése, 9. cikk (3) és (4) bekezdése, 10. cikk (2) és (4) bekezdése, 12. cikk, 15. cikk (5) bekezdése, 22. cikk (8) és (9) bekezdése, 32. cikk (5) bekezdése, 75. cikk (1) bekezdése, 80. cikk (2) bekezdése vagy a 83. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

90. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az építési termékekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

91. cikk

Elektronikus kérelmek, határozatok, dokumentáció és információk

(1)   A bejelentett szervezetektől vagy a műszaki értékelést végző szervektől származó vagy hozzájuk intézett valamennyi kérelem, valamint az e rendeletnek megfelelően e szervezetek által hozott valamennyi határozat benyújtható papíron vagy általánosan használt elektronikus formátumban, feltéve, hogy az aláírás megfelel a 910/2014/EU rendelet követelményeinek, és az aláíró személyt megbízták azzal a feladattal, hogy képviselje a szervezetet vagy a gazdasági szereplőt, a tagállamok jogával, illetve az uniós joggal összhangban.

(2)   Az e rendelet szerinti valamennyi tájékoztatási kötelezettség – eltérő rendelkezés hiányában – elektronikus úton is teljesíthető. Amennyiben az információt elektronikus úton nyújtják, az információt olyan általánosan olvasható elektronikus formátumban kell kiadni, amely lehetővé teszi a címzett számára az információ letöltését és kinyomtatását.

Amennyiben a kötelezettséget a 22. cikk (7) bekezdésével összhangban állapítják meg, a gazdasági szereplőknek a digitális termékútlevél benyújtásával kell teljesíteniük a 76. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket.

A teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot, valamint az általános termékinformációt, a használati utasítást és a biztonsági információkat nyomtatott formában, díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani, amennyiben a végfelhasználó a vásárláskor kéri.

92. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendeletnek való meg nem felelés eseteire alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2026. december 8-ig e szabályokról és intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, és tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

93. cikk

Értékelés

Legkésőbb 2033. január 9. és azt követően legalább hatévente a Bizottság elvégzi e rendelet és annak az egységes piac működéséhez, valamint a termékek, az építmények és az épített környezet környezeti fenntarthatósága javításához való hozzájárulásának értékelését. Az értékelésnek többek között értékelnie kell e rendeletnek az (EU) 2024/1781 rendelettel való összefüggését, és az egyes építési termékek gyártói kiterjesztett gyártói felelősségének, valamint a felesleges és eladatlan termékek tulajdonjogának uniós szintű visszaszerzése lehetséges környezeti és gazdasági előnyeit és hatását. A Bizottság azt is értékeli, hogy e rendelet alkalmazása milyen hatást gyakorol a használt termékek különböző kategóriáinak piaci helyzetére. A Bizottság értékeli, hogy a tagállamok által alkalmazott szankciók hatékonyak-e, és hogy azok a belső piac széttöredezettségét eredményezik-e. A Bizottság szükség esetén javaslatot tesz e szankciók harmonizálására.

A Bizottság a főbb megállapításokról szóló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának. A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

A jelentéshez adott esetben mellékelni kell egy az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek a módosítására irányuló jogalkotási javaslatot.

94. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 305/2011/EU rendelet 2026. január 8-tól hatályát veszti, kivéve az említett rendelet 2. cikkét, 4–9. cikkét, 11–18. cikkét, 27. és 28. cikkét, 36–40. cikkét, 47–49. cikkét, 52. és 53. cikkét, 55. cikkét, 60–64. cikkét, valamint III. és V. mellékletét, amelyek 2040. január 8-tól vesztik hatályukat.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

95. cikk

Eltérések és átmeneti rendelkezések

(1)   A 305/2011/EU rendelet szerint kijelölt építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat az e rendelet szerint is kijelöltnek kell tekinteni.

(2)   A 305/2011/EU rendelet szerint kijelölt vagy bejelentett műszaki értékelést végző szervezeteket és bejelentett szervezeteket az e rendelet szerint is kijelöltnek vagy bejelentettnek kell tekinteni. A kijelölő tagállamok azonban az időszakos újraértékelési ciklusuknak megfelelően, de legkésőbb 2030. január 8-ig újból értékelik és kijelölik azokat. Az e rendelet 51. cikkének (5) bekezdésében meghatározott kifogásolási eljárást kell alkalmazni.

(3)   Azon harmonizált szabványok, amelyek hivatkozásai szerepelnek a 305/2011/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban közzétett jegyzékben, és amelyek 2026. január 8-án hatályban vannak, a 305/2011/EU rendelet értelmében mindaddig érvényben maradnak, amíg a Bizottság vissza nem vonja, vagy más módon hatályon kívül nem helyezi azokat.

(4)   Azok az európai értékelési dokumentumok, amelyek hivatkozásai szerepelnek a 305/2011/EU rendelet 22. cikkének megfelelően 2026. január 8-ig közzétett jegyzékben, 2031. január 9-ig érvényesek maradnak, kivéve, ha más okból lejártak. A termékek nem hozhatók forgalomba az ezen európai értékelési dokumentumokkal összhangban kiadott európai műszaki értékelések alapján 2036. január 9. után.

(5)   Amennyiben az e rendelet 5. cikkének (8) bekezdésével vagy 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált műszaki előírás ugyanarra a termékre és rendeltetésre vonatkozik, mint egy olyan európai értékelési dokumentum, amelynek hivatkozása szerepel a 305/2011/EU rendelet 22. cikkével összhangban közzétett jegyzékben, az európai értékelési dokumentum a továbbiakban nem használható e rendelet alkalmazásában, és a termékek nem hozhatók forgalomba az ezen európai értékelési dokumentummal összhangban kiadott európai műszaki értékelések alapján.

(6)   Az olyan európai értékelési dokumentumok alapján kiadott európai műszaki értékeléseket, amelyek hivatkozásai nem szerepelnek a 305/2011/EU rendelet 22. cikkével összhangban 2026. január 8-ig közzétett jegyzékben, az e rendelet szerinti európai műszaki értékelés iránti kérelmeknek kell tekinteni. Az adminisztratív átruházásnak a gyártó számára költségmentesen kell történnie.

(7)   A 305/2011/EU rendelet alapján kiadott tanúsítványok, vizsgálati jelentések és európai műszaki értékelések műszaki alapként használhatók annak igazolására, hogy a termék megfelel e rendeletnek, amennyiben a terméktípus megfelel az e rendelet szerinti terméktípusnak, és a követelmények és az értékelési módszerek az alkalmazandó harmonizált műszaki előírások vagy az európai értékelési dokumentum fényében érvényesek. Az ilyen dokumentumok elismerése az e rendelet értelemszerűen alkalmazott 62. cikkében meghatározott feltételek mellett lehetséges.

(8)   A 305/2011/EU rendelet 2. cikke, 4–9. cikke, 11–18. cikke, 27. és 28. cikke, 36–40. cikke, 47–49. cikke, 52. és 53. cikke, 55. cikke és 60–64. cikke csak az e cikk (3) bekezdésében említett szabványok hatálya alá tartozó termékekre vagy az e cikk (4) bekezdésében említett európai értékelési dokumentumok hatálya alá tartozó termékekre alkalmazandó.

E rendelet 5. cikke (7) bekezdésének, 6. cikke (1) bekezdésének és 31. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában azokat a harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozásai szerepelnek a 305/2011/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban közzétett jegyzékben, és amelyeket nem vontak vissza, harmonizált teljesítményszabványoknak kell tekinteni.

(9)   A gazdasági szereplők I., II. és III. fejezetben meghatározott követelményei és kötelezettségei csak egy – az adott termékcsaládot vagy termékkategóriát lefedő –, az 5. cikk (8) bekezdésében említett, harmonizált szabványt kötelezővé tevő végrehajtási jogi aktus vagy egy, a 6. cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását követő egy év elteltével alkalmazandók egy adott termékcsaládra vagy egy ilyen termékcsaládon belüli termékkategóriára, kivéve, ha a végrehajtási jogi aktus későbbi alkalmazási időpontot határoz meg. A gazdasági szereplők azonban dönthetnek úgy, hogy ezeket a harmonizált műszaki előírásokat azok hatálybalépésétől kezdve alkalmazzák, a teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozathoz vezető eljárás lefolytatásával.

(10)   Egy adott termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkozó követelmények és kötelezettségek alkalmazásának az e cikk (9) bekezdésében meghatározott kezdőnapját követő egy éven belül a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában visszavonja a 305/2011/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdésével és 22. cikkével összhangban ott közzétett harmonizált szabványokat és európai értékelési dokumentumokat vagy azok részeit, amennyiben azok ugyanarra a termékcsaládra vagy termékkategóriára vonatkoznak.

96. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2026. január 8-tól kell alkalmazni, az 1-4. cikk, az 5. cikk (1)–(7) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, a 9. cikk, a 10. cikk, a 12. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, a 37. cikk (4) bekezdése, a 63. cikk, a 89. cikk és a 90. cikk, valamint az I., a II., a III., a IV., a VII., a IX. és a X. melléklet kivételével, amelyeket 2025. január 7-től kell alkalmazni, valamint a 92. cikk kivételével, amelyet 2027. január 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2024. november 27-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

BÓKA J.


(1)   HL C 75., 2023.2.28., 159. o.

(2)  Az Európai Parlament 2024. április 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. november 5-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(4)   HL C 474., 2021.11.24., 41. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/35/EU irányelve (2014. február 26.) a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett elektromos berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 357. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(11)  A Tanács 89/106/EGK irányelve (1988. december 21.) az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 12. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1781 rendelete (2024. június 13.) a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról, az (EU) 2020/1828 irányelv és az (EU) 2023/1542 rendelet módosításáról, valamint a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1781, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1781/oj).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/988 rendelete (2023. május 10.) az általános termékbiztonságról, az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 87/357/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2023.5.23., 1. o.).

(17)   HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2748 rendelete (2024. október 9.) a 305/2011/EU, az (EU) 2016/424, az (EU) 2016/425, az (EU) 2016/426, az (EU) 2023/988 és az (EU) 2023/1230 rendeletnek a belső piaci szükséghelyzet miatti megfelelőségértékelésre, a megfelelőség vélelmére, az egységes előírások elfogadására és a piacfelügyeletre vonatkozó vészhelyzeti eljárások tekintetében történő módosításáról (HL L, 2024/2748, 2024.11.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2748/oj).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

(23)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2747 rendelete (2024. október 9.) a belső piaci szükséghelyzethez és a belső piac rezilienciájához kapcsolódó intézkedési keret létrehozásáról és a 2679/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály) (HL L, 2024/2747, 2024.11.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2747/oj).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/515 rendelete (2019. március 19.) a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 91., 2019.3.29., 1. o.).

(30)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények

Az építményekre vonatkozó alapvető követelmények alábbi listáját kell alapul venni a termékek alapvető jellemzőinek meghatározásához, valamint a szabványosítási kérelmek, harmonizált műszaki előírások és európai értékelési dokumentumok elkészítéséhez.

Az építményekre vonatkozó, említett alapvető követelmények nem jelentenek a gazdasági szereplőkre vagy a tagállamokra háruló kötelezettségeket.

Az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel kapcsolatos tervezett élettartamnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás várható hatásait.

1.   Az építmények szerkezeti integritása

Az építményeket és azok vonatkozó részeit úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy az összes vonatkozó terhelést és azok bármely kombinációját biztonságosan, az építmény bármely részének meghajlását vagy deformációját, illetve a talaj mozgását nem okozva, az építmény tartósságát, szerkezeti ellenállását, használhatóságát és robusztusságát nem veszélyeztető módon vegyék fel és továbbítsák a talajba.

Az építmények szerkezetét és szerkezeti elemeit úgy kell megtervezni, gyártani, kivitelezni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok megfeleljenek a következő követelményeknek:

a)

a tervezett élettartamuk alatt tartósak (tartóssági követelmény);

b)

az építés, a használat és a szétszerelés vagy a bontás során várhatóan fellépő valamennyi cselekménynek és hatásnak megfelelő megbízhatósággal és költséghatékony módon ellen kell állnia (szerkezeti ellenállósági követelmény), és nem:

i.

dőlhet össze;

ii.

deformálódhat elfogadhatatlan mértékben;

iii.

károsíthatja az építmény más részeit, illetve szerelvényeit vagy beépített berendezéseit az épület teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt;

c)

a tervezett élettartamuk alatt megfelelő megbízhatósági mértékben és gazdaságos módon a meghatározott szolgáltatási követelményeiken belül maradnak (használhatósági követelmény);

d)

megfelelően megőrzik integritásukat kedvezőtlen események, például földrengés, robbanás, tűz, ütközés vagy emberi hibák következményei esetén, az eredeti okhoz képest aránytalan mértékben (robusztussági követelmény).

2.   Az építmények tűzbiztonsága

Az építményeket és azok releváns részeit úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy lebontani, hogy egy tűzeset megfelelően megelőzhető legyen, többek közt az érzékelők és riasztók megfelelő használata révén is. A tüzet és a füstöt meg kell fékezni és el kell fojtani, az építményben tartózkodókat pedig meg kell védeni a tűz és a füst ellen. Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az építményben tartózkodó valamennyi személyt biztonságosan ki lehessen menekíteni és evakuálni.

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni és karbantartani, hogy tűz esetén megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a)

a szerkezet megőrizze teherhordó képességét egy meghatározott ideig, hogy az építményben tartózkodóknak legyen idejük elhagyni az épületet;

b)

a mentő- és készenléti segélyszolgálatok hozzáférése biztosított legyen, és megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre munkájuk megkönnyítésére;

c)

a tűz és a füst keletkezését és terjedését fékezzék meg és korlátozzák;

d)

korlátozzák a tűz és a füst átterjedését a szomszédos építményekre;

e)

vegyék figyelembe a mentő- és készenléti segélyszolgálati egységek biztonságát.

3.   Védelem az építményekkel kapcsolatos káros higiéniai és egészségügyi hatásokkal szemben

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok az életciklusuk során ne legyenek káros hatással az építőmunkások, a lakók, a látogatók vagy a szomszédok higiéniájára vagy egészségére és biztonságára a következők bármelyike miatt:

a)

veszélyes anyagok, illékony szerves vegyületek vagy veszélyes részecskék, így mikroműanyagok kibocsátása a beltéri levegőbe;

b)

veszélyes sugárzás kibocsátása a beltéri környezetbe;

c)

veszélyes anyagok vagy az ivóvízre más módon káros hatású anyagok ivóvízbe történő kibocsátása;

d)

a nedvesség bejutása az épület belsejébe;

e)

nem szakszerű szennyvízelvezetés, füstgázkibocsátás vagy a szilárd, illetve folyékony hulladék nem szakszerű ártalmatlanítása a beltéri környezetben.

4.   Az építmények biztonsága és akadálymentessége

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok az életciklusuk során ne jelentsenek elfogadhatatlan baleset- vagy kárveszélyt a használat vagy az üzemeltetés során, beleértve a külső tényezők – például szélsőséges időjárási körülmények vagy robbanások – által okozott csúszást, esést, ütközést, égési sérüléseket, áramütést és a leeső vagy eltörő részek okozta sérüléseket.

Az építményeket különösen úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy annak során figyelembe vegyék a fogyatékkal élő, illetve a mozgáskorlátozott vagy tájékozódási zavarokkal élő személyek számára biztosított akadálymentességet és használatot.

5.   A hang áthaladásával szembeni ellenállás és az építmények akusztikai tulajdonságai

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok teljes élettartamuk alatt észszerű védelmet nyújtsanak az ugyanazon építmény más részeiből vagy a szerkezeten kívüli forrásokból származó, levegőn vagy anyagokon keresztül érkező káros hangterhelés ellen. A védelemnek biztosítania kell, hogy a hangterhelés:

a)

nem jelent közvetlen vagy krónikus kockázatot az emberi egészségre;

b)

lehetővé teszi a lakók és a közelben tartózkodók számára, hogy kielégítő körülmények között aludjanak, pihenjenek és szokásos tevékenységeiket végezzék.

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni és karbantartani, hogy megfelelő hangelnyelést és -visszaverődést biztosítsanak, amennyiben ezekre az akusztikai tulajdonságokra van szükség.

6.   Az építmények energiahatékonysága és hőteljesítménye

Az építményeket – beleértve az azokban található automatizált folyamatokat is – valamint fűtő-, hűtő-, világító- és szellőzőberendezéseiket úgy kell megtervezni, felépíteni és fenntartani, hogy a használati szakaszukban szükséges energia mennyisége alacsony maradjon, figyelemmel a következőkre:

a)

a közel nulla energiaigényű épületekre és a nulla kibocsátású épületekre vonatkozó célkitűzés az Unióban;

b)

a kültéri éghajlati viszonyok;

c)

a beltéri légállapot.

7.   Kibocsátások az építmények kültéri környezetébe

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy azok az életciklusuk során ne jelentsenek kockázatot a kültéri környezetre a következők bármelyike miatt:

a)

veszélyes anyagok, mikroműanyagok vagy sugárzás kibocsátása a levegőbe, talaj- vagy tengervízbe, felszíni vizekbe vagy a talajba;

b)

a szennyvíz hibás elvezetése, füstgázok kibocsátása vagy a szilárd vagy folyékony hulladék hibás elhelyezése a kültéri környezetbe;

c)

az épületben bekövetkező károk, beleértve a vízből származó szennyeződéseknek az épület alapjaihoz való eljutása által okozott károkat is;

d)

üvegházhatású gázok kibocsátása a légkörbe.

8.   A természeti erőforrások fenntartható használata az építmények által

Az építményeket és azok bármely részét úgy kell megtervezni, megépíteni, használni, karbantartani és szétszerelni vagy elbontani, hogy az életciklusuk során a természeti erőforrások használata fenntartható legyen, és biztosítsa a következőket:

a)

magas környezeti fenntarthatóságú nyersanyagok és másodnyersanyagok erőforrás-hatékony felhasználásának maximalizálása;

b)

a felhasznált nyersanyagok összmennyiségének lehető legkisebbre csökkentése;

c)

az összevont energiafelhasználás összmennyiségének lehető legkisebbre csökkentése;

d)

a keletkező hulladék mennyiségének lehető legkisebbre csökkentése;

e)

az ivóvíz és a használati víz teljes felhasználásának lehető legkisebbre csökkentése;

f)

az építmények, azok részei vagy egésze, és a felhasznált anyagaik szétszerelés vagy bontás utáni újrahasználatának vagy újrafeldolgozhatóságának maximalizálása;

g)

a szétszerelés egyszerűsége.


II. MELLÉKLET

Előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők

A harmonizált műszaki előírásoknak és az európai értékelési dokumentumoknak a termék életciklus-értékeléséhez kapcsolódó, előre meghatározott alapvető környezetvédelmi jellemzők alábbi jegyzékére kell kiterjedniük:

a)

az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások – összesen;

b)

az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások – fosszilis tüzelőanyagok;

c)

az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások – biogén anyagok;

d)

az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások – földhasználat és földhasználat-változás;

e)

az ózonréteg lebontása;

f)

savnövelési potenciál;

g)

az édesvíz eutrofizálódása;

h)

a tengervíz eutrofizálódása;

i)

szárazföldi eutrofizálódás;

j)

fotokémiai ózon;

k)

abiotikus lebomlás – ásványok, fémek;

l)

abiotikus lebomlás – fosszilis tüzelőanyagok;

m)

vízfelhasználás;

n)

lebegő részecske;

o)

ionizáló sugárzás, emberi egészségre gyakorolt hatások;

p)

ökotoxicitás, édesvíz;

q)

humán toxicitás – rákkeltő hatások;

r)

humán toxicitás – nem rákkeltő hatások;

s)

földhasználattal összefüggő hatások.

A harmonizált műszaki előírásoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell terjedniük a szén ideiglenes megkötésére való képesség és az egyéb szén-dioxid-eltávolítások előre meghatározott alapvető környezeti jellemzőire is.


III. MELLÉKLET

Termékkövetelmények

1.   A megfelelő működést és teljesítményt biztosító termékkövetelmények

1.1.

A 7. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott harmonizált műszaki előírások adott esetben az általuk lefedett termékek esetében meghatározhatják, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, gyártani és csomagolni, hogy a termék életciklusa során a következő funkcionális és teljesítményre vonatkozó követelmények közül egyet vagy többet a technika állásának megfelelően és más uniós jogi aktusok hatályán kívül eső mértékben kezeljenek:

a)

a rendeltetés hatékonyan és megbízhatóan teljesüljön;

b)

a bejelentett teljesítmény teljesítése ne sérüljön;

c)

a 2.1. és 3.1. ponttal összhangban meghatározott biztonsági és környezetvédelmi követelmények teljesítése ne sérüljön;

d)

a termékek funkcionalitását fenntartsák;

1.2.

A 7. cikk (3) bekezdésében említett termékkövetelményekre vonatkozó, a megfelelőség vélelmét megalapozó önkéntes harmonizált szabványok és a megfelelőség vélelmét megalapozó egységes előírások meghatározzák, hogy az 1.1. pontnak megfelelő követelmények hogyan teljesíthetők, például a következők révén:

a)

olyan egyedi anyagok használata, amelyek kémiai összetételüket tekintve is meghatározhatók;

b)

a termékek vagy alkotóelemeik meghatározott méretei és formái;

c)

bizonyos olyan alkotóelemek használata, amelyek az anyagok, méretek és formák tekintetében is meghatározhatók;

d)

bizonyos tartozékok használata és az ezekre vonatkozó követelmények;

e)

a telepítés és a leszerelés egyszerűsége;

f)

a várható élettartamhoz szükséges karbantartás egyszerűsége vagy a karbantartás hiánya;

g)

a termék jellemzői, beleértve a termék tisztíthatóságát, karcállóságát és törésállóságát szokásos üzemi körülmények között.

1.3.

A funkcionalitásra és teljesítményre vonatkozó termékkövetelmények meghatározásakor a harmonizált műszaki előírások differenciálhatják azokat a teljesítményosztályok alapján.

2.   Termékbiztonsági követelmények

A biztonság a szakemberekre (munkavállalók) és a nem szakemberekre (fogyasztók, lakók) vonatkozik a termék szállítása, üzembe helyezése, karbantartása, használata vagy szétszerelése során, valamint a termék életciklusának végén, újrahasználata vagy újrafeldolgozása során.

2.1.

A 7. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott harmonizált műszaki előírások adott esetben az általuk lefedett termékek esetében meghatározhatják, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, gyártani és csomagolni, hogy a termék életciklusa során a következő eredendő termékbiztonsági kockázatok közül egyet vagy többet a technika állásának megfelelően és más uniós jogi aktusok hatályán kívül eső mértékben kezeljenek:

a)

szivárgás vagy kimosódás miatti kémiai kockázatok;

b)

az anyagok kiegyensúlyozatlan összetételének kockázata, amely a termékek hibás, biztonsági szempontból nem megfelelő működését eredményezi;

c)

mechanikai kockázatok;

d)

mechanikai hiba;

e)

fizikai hiba;

f)

elektromos hiba kockázata;

g)

a villamosenergia-ellátás kimaradásához kapcsolódó kockázatok;

h)

a villamos energia nem szándékos feltöltésével vagy kisülésével kapcsolatos kockázatok;

i)

szoftverhibához kapcsolódó kockázatok;

j)

szoftvermanipuláció kockázata;

k)

a vegyi anyagok vagy anyagok összeférhetetlenségének kockázata;

l)

a különböző árucikkek – amelyek közül legalább az egyik egy termék – összeférhetetlenségéhez kapcsolódó kockázatok;

m)

nem a tervezettnek megfelelő teljesítmény kockázata, amennyiben a teljesítmény biztonsági szempontból releváns;

n)

az egészséget és biztonságot érintő területen a használati utasítások félreértésének kockázata;

o)

a nem szándékos, nem megfelelő üzembe helyezés vagy használat kockázata;

p)

a szándékos nem megfelelő használat kockázata.

2.2.

Az önkéntes harmonizált szabványok és a megfelelőség vélelmét megalapozó egységes előírások meghatározzák, hogy a 2.1. ponttal összhangban a követelmények hogyan teljesíthetők, például a következők révén:

a)

az adott termékkategória tekintetében a technika mindenkori állásának megfelelő lehetséges kockázatcsökkentés meghatározása, beleértve a különböző árucikkek – amelyek közül legalább az egyik egy termék – összeférhetetlenségének kockázatát;

b)

olyan műszaki megoldások nyújtása, amelyekkel elkerülhetők a biztonsággal kapcsolatos kockázatok; vagy

c)

amennyiben a kockázat elkerülése nem lehetséges, a kockázatok csökkentése és mérséklése a terméken, annak csomagolásán és a használati utasításban feltüntetett figyelmeztetések révén.

2.3.

A termékbiztonsági követelmények meghatározásakor a harmonizált műszaki előírások ezeket azok teljesítményosztályai szerint differenciálhatják.

3.   Környezetvédelmi termékkövetelmények

A környezetvédelem az anyagok kitermelésével és előállításával, a termék gyártásával, az anyagok és a termékek szállításával, karbantartásával, a körforgásos gazdaságban való lehető leghosszabb fennmaradásával és a termék életciklusának végfázisával kapcsolatos.

3.1.

A 7. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által megállapított harmonizált műszaki előírások adott esetben az általuk lefedett termékek esetében meghatározhatják, hogy a termékeket úgy kell megtervezni, gyártani és csomagolni, hogy a termék életciklusa során a következő eredendő környezeti terméktényezők közül egyet vagy többet lehetőség szerint a biztonság csökkenése nélkül, vagy a negatív környezeti hatásokat ellensúlyozva, és más uniós jogi aktusok hatályán kívül eső mértékben kezeljenek:

a)

a termék vagy összetevői tartósságának és megbízhatóságának maximalizálása az alábbiakkal kifejezve: a termék műszaki élettartamának feltüntetése a terméken található tényleges használatra vonatkozó információk tekintetében, a terheléssel vagy az elöregedési mechanizmusokkal szembeni ellenálló képesség, a várható átlagos élettartam, a legrosszabb, de még reális körülmények között a minimális élettartam, valamint a minimális élettartamra vonatkozó követelmények tekintetében, továbbá az idő előtti elavulás megelőzése;

b)

az életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás lehető legkisebbre csökkentése;

c)

az újrahasznált, újrafeldolgozott és melléktermék-tartalom maximalizálása;

d)

biztonságos, fenntartható tervezésű és környezetbarát anyagok kiválasztása;

e)

energiafelhasználás és energiahatékonyság;

f)

erőforrás-hatékonyság;

g)

modularitás;

h)

annak azonosítása, hogy melyik termék vagy annak mely részei és milyen mennyiségben használhatók újra a leszerelés után (újrafelhasználhatóság);

i)

korszerűsíthetőség;

j)

a javíthatóság egyszerűsége a várható élettartam alatt, beleértve a széles körben rendelkezésre álló pótalkatrészekkel való kompatibilitást;

k)

karbantartás és felújítás egyszerűsége a várható élettartam alatt;

l)

újrafeldolgozhatóság és újragyárthatóság;

m)

a különböző anyagok vagy anyagok elkülöníthetősége és visszanyerhetősége a bontási vagy újrafeldolgozási eljárások során;

n)

fenntartható beszerzés;

o)

a termékhez viszonyítva a csomagolás arányának lehető legkisebbre csökkentése;

p)

a keletkező hulladék, különösen a veszélyes hulladék mennyisége.

3.2.

Az önkéntes harmonizált szabványok és a megfelelőség vélelmét megalapozó egységes előírások meghatározzák, hogy a 3.1. pont szerinti követelmények hogyan teljesíthetők, például a következők révén:

a)

annak meghatározása, hogy mi a környezetvédelmi szempontok kezelésének a technika állásának megfelelő módja az adott termékkategória tekintetében, beleértve a minimális újrafeldolgozott tartalmat, a teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, az erőforrás-hatékonyságot és az újrafelhasználhatóságot is;

b)

olyan műszaki megoldások nyújtása, amelyekkel elkerülhetők a negatív környezeti hatások és kockázatok, beleértve a hulladékok keletkezését is, vagy ha az elkerülés nem lehetséges, a negatív hatások és kockázatok csökkentése és enyhítése a terméken, annak csomagolásán és a használati utasításban feltüntetett figyelmeztetések révén.

3.3.

A környezetvédelmi termékkövetelmények meghatározásakor a harmonizált műszaki előírások ezeket azok teljesítményosztályai szerint differenciálhatják.

IV. MELLÉKLET

Általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk

1.   Általános termékinformáció

1.1.

A termék azonosítása: a terméktípus egyedi azonosító kódja.

1.2.

Termékleírás:

a)

tervezett felhasználások;

b)

szándékolt felhasználók;

c)

felhasználási feltételek;

d)

a tervezett felhasználásra vonatkozó becsült átlagos és minimális élettartam (tartósság);

e)

a felhasznált fő anyagok.

1.3.

A gyártó vagy a meghatalmazott képviselő elérhetősége:

a)

neve;

b)

postai címe;

c)

telefonszáma;

d)

e-mail-címe;

e)

weboldala, adott esetben.

1.4.

Amennyiben eltér az 1.3. ponttól, a gyártó vagy a következőkkel foglalkozó meghatalmazott képviselő elérhetőségei:

a)

a telepítésre, karbantartásra, használatra, szétszerelésre és bontásra vonatkozó információk;

b)

a kockázatokra vonatkozó információk;

c)

tájékoztatás a termék meghibásodása esetére.

1.5.

Az építésitermék-információs kapcsolattartó pont elérhetőségei abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazzák.

2.   Használati utasítás és biztonsági információk

2.1.

Biztonsági szabályok a szállítás, beszerelés, leszerelés, karbantartás, szétszerelés és bontás során:

a)

a termék lehetséges kockázatai és az észszerűen előrelátható rendellenes használata;

b)

az összeszerelésre, telepítésre és csatlakoztatásra vonatkozó utasítások, beleértve a rajzokat, ábrákat és adott esetben a más termékekhez és az építmények részeihez való rögzítési módokat;

c)

a biztonságos üzemeltetéshez és karbantartáshoz szükséges utasítások, beleértve az e műveletek során meghozandó védintézkedéseket is;

d)

szükség esetén az üzembe helyezők vagy üzemeltetők képzésére vonatkozó utasítások;

e)

információk arról, hogy mi a teendő meghibásodás vagy baleset esetén.

2.2.

Kompatibilitás és rendszerekbe vagy készletekbe történő integráció:

a)

más anyagokkal vagy termékekkel való kompatibilitás, függetlenül attól, hogy azok a jelen rendelet hatálya alá tartoznak-e vagy sem;

b)

elektromos és elektromágneses kompatibilitás;

c)

szoftverkompatibilitás;

d)

rendszerekbe vagy készletekbe történő integráció.

2.3.

Karbantartási igények a termék teljesítményének fenntartása céljából a termék élettartama alatt:

a)

a felhasználók által végzendő beállítási és karbantartási műveletek leírása, valamint a betartandó megelőző karbantartási intézkedések;

b)

biztonsági és tartóssági okokból szükséges ellenőrzések és karbantartás típusa és gyakorisága, valamint adott esetben a kopásnak kitett alkatrészek és a csere kritériumai;

c)

információk arról, hogy mi a teendő meghibásodás vagy baleset esetén.

2.4.

Biztonsági szabályok a használat során:

a)

a használó által teendő biztonsági intézkedések, beleértve a szükség szerint biztosítandó egyéni védőeszközt;

b)

a termék biztonságos használatára vonatkozó utasítások, beleértve a használat során alkalmazandó védelmi intézkedéseket is;

c)

információk arról, hogy mi a teendő használat közbeni meghibásodás vagy baleset esetén.

2.5.

A biztonságos használathoz feltétlenül teljesítendő képzési és egyéb követelmények.

2.6.

Az 2.1–2.5. pontokon túlmutató kockázatcsökkentési lehetőségek.

2.7.

Ajánlások valamely termék:

a)

javítására;

b)

leszerelésére;

c)

újrahasználatára;

d)

újragyártására;

e)

újrafeldolgozására;

f)

biztonságos elhelyezésére.

2.8.

Adott esetben a terméknek az éghajlatváltozásra gyakorolt, a II. melléklet a) pontjában említett összes hatása, valamint a II. melléklet q) pontjában említett humán toxicitás, rák – tekintetében mért teljesítményére vonatkozó információk.

3.

A 2. pontban felsorolt elemekről szolgáltatott információknak mind mennyiségi, mind minőségi szempontból elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy a potenciális vásárlók a vásárlás megkezdése előtt megalapozott döntéseket hozhassanak, beleértve a termék szükséges mennyiségét, telepítését, használatát, karbantartását, szétszerelését, újrahasználatát és újrafeldolgozását. Az információk tartalmazhatják a megértésükhöz szükséges valamennyi rajzot, ábrát, leírást és magyarázatot.

Az információknak adott esetben a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a tervezők, az építésügyi hatóságok, az építési szakemberek, az építésfelügyeleti hatóságok, a fogyasztók és más felhasználók, a lakók, az üzemeltetők és a karbantartási szakemberek igényeit.

4.

A 9. cikk (2) bekezdésével összhangban kiadott iránymutatások és technikai részletek arra vonatkozóan is ajánlást tesznek, hogy hol kell megadni a vonatkozó információkat. Ennek olyan helynek kell lennie, ahol az információt a legkisebb valószínűséggel hagyják figyelmen kívül.

V. MELLÉKLET

A 15. cikkben említett teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat (1)

A gyártó neve

A nyilatkozat kódja … (2)

Változat száma … (3)

Az adott változat kelte …

1.   

Árumegnevezés

a)

a terméktípus egyedi azonosító kódja, és – amennyiben rendelkezésre áll – a tétel- vagy sorozatszám;

b)

harmonizált műszaki előírások vagy európai értékelési dokumentumok által meghatározott termékkategória;

c)

a termék tervezett felhasználásai, az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum alkalmazási körén belül;

d)

a termék névleges méretei vagy osztályozása;

e)

a termék fő alkatrészei, adott esetben;

f)

a tervezett felhasználásra vonatkozó becsült átlagos és minimális élettartam (tartósság);

g)

az esetleges változatok és ezek leírása;

h)

azokban az esetekben, amikor a terméket korábban beépítették egy építménybe, a legutóbbi leszerelés időpontja és helye.

(2)   

Állandó hivatkozások vagy adathordozók a következők tekintetében, kivéve, ha az információk a 76. cikk szerinti digitális termékútlevélben rendelkezésre állnak:

a)

a gyártó uniós adatbázisokban szereplő termékregisztrációi, amennyiben vannak ilyenek;

b)

az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően nyújtandó információk, adott esetben;

c)

általános termékinformáció, használati utasítás és biztonsági információk a IV. mellékletnek megfelelően.

3.   

Gyártó:

a)

neve;

b)

bejegyzett kereskedelmi neve;

c)

bejegyzett székhelye;

d)

postai címe;

e)

telefonszáma;

f)

e-mail-címe;

g)

weboldala.

(4)   

Meghatalmazott képviselő, adott esetben:

a)

neve;

b)

bejegyzett kereskedelmi neve;

c)

bejegyzett székhelye;

d)

postai címe;

e)

telefonszáma;

f)

e-mail-címe;

g)

weboldala.

(5)   

Bejelentett szervezet vagy szervezetek, adott esetben:

a)

neve;

b)

azonosító száma;

c)

bejegyzett kereskedelmi neve, amennyiben rendelkezésre áll;

d)

bejegyzett székhelye;

e)

postai címe;

f)

telefonszáma;

g)

e-mail-címe;

h)

weboldala.

6.   

A műszaki értékelést végző szerv, adott esetben:

a)

neve;

b)

azonosító száma;

c)

bejegyzett kereskedelmi neve, amennyiben rendelkezésre áll;

d)

székhelye;

e)

postai címe;

f)

telefonszáma;

g)

e-mail-címe;

h)

weboldala.

7.   

Hivatkozás a bejelentett szervezetek és a műszaki értékelést végző szervek által kiadott tanúsítványokra vagy validálási jelentésekre.

8.   

Műszaki referenciadokumentumok:

a)

az alkalmazott alapvető jellemzőket meghatározó harmonizált műszaki előírások (hivatkozási szám és a kibocsátás dátuma); vagy

b)

alkalmazott európai értékelési dokumentum (hivatkozási szám és kibocsátás dátuma) és kiadott európai műszaki értékelés (műszaki értékelést végző szerv, hivatkozási szám és kiállítás dátuma).

9.   

Bejelentett teljesítmények és fenntarthatósági jellemzők:

a)

a harmonizált műszaki előírásban vagy az európai értékelési dokumentumban meghatározott alapvető jellemzők teljes listája az adott termékkategóriára vonatkozóan, amely tekintetében teljesítményt jelentenek be, és az ezekre alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer;

b)

a termék teljesítménye, számított értékek, szintek vagy osztályok alapján, vagy leírásban. Az adott értékeket, szinteket és osztályokat a teljesítménynyilatkozatban magában kell bemutatni, és így azokat nem lehet kizárólag más dokumentumokra történő hivatkozásokkal kifejezni. Azon alapvető jellemzők esetében, amelyeknél nem jelentenek be teljesítményt, az értéknyilatkozat helyére a „NULL” szót kell beilleszteni. A termékek szerkezeti viselkedése kifejezhető a csatolt gyártási dokumentációkra vagy a szerkezeti tervezési számításokra való utalás révén;

c)

az alkalmazandó életciklusmodulok alkalmazandó alapvető jellemzőire vonatkozóan a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban kifejezett környezeti fenntarthatóság;

d)

hivatkozás a szoftvernek a Bizottság által megadott változatára.

10.   

A harmonizált műszaki előírásokban meghatározott alkalmazandó termékkövetelmények, a rájuk alkalmazandó, alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszer, valamint a hivatkozás az alkalmazott önkéntes harmonizált szabványra vagy egységes előírásokra vagy azok részeire, beleértve a dátumot is.

Adott esetben a terméknek az ahhoz kapcsolódó termékkövetelmények alapján mért teljesítményére vonatkozó információk.

11.   

Nyilatkozatok:

a)

a fent azonosított termék teljesítménye megfelel a 9. pontban említett bejelentett teljesítményeknek;

b)

a fent meghatározott termék fenntarthatósági adatait a rá vonatkozó termékkategória-szabályok alapján helyesen számították ki;

c)

a fent azonosított termék megfelel a 10. pontban felsorolt követelményeknek.

A gyártó nevében és részéről aláíró személy:

[Név, beosztás (4)]

[hely]

[kibocsátás dátuma]

[aláírás]


(1)  Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott termékkövetelmények hatálya alá nem tartozó termékkel kapcsolatban teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatot adnak ki, a 10. pont és a 11. pont c) alpontja nem alkalmazandó.

(2)  Terméktípusonként csak egy egyedi, egyértelmű nyilatkozatkódot kell használni, még akkor is, ha vannak a terméktípusnak a termék teljesítményét vagy megfelelőség nem befolyásoló változatai.

(3)  Különböző változatokat lehet kiadni, például a hibák kijavítása vagy kiegészítő információk hozzáadása céljából.

(4)  Az aláíró személyt a nemzeti jog alapján fel kell hatalmazni a gyártó képviseletére, akár megbízás, akár jogi képviselőként betöltött szerepe alapján.


VI. MELLÉKLET

Az európai műszaki értékelések kérelmezésére és az európai értékelési dokumentum elfogadására vonatkozó eljárás

1.   Európai műszaki értékelés iránti kérelem

1.1.

Amikor a gyártó európai műszaki értékelés iránti kérelmet nyújt be bármelyik műszaki értékelést végző szervhez valamely termék tekintetében, akkor azt követően, hogy a gyártó és a műszaki értékelést végző szerv (a továbbiakban: a műszaki értékelést végző felelős szerv) aláírta az üzleti titok védelméről és a bizalmas adatkezelésről szóló megállapodást, a gyártó – amennyiben másként nem dönt – átadja a műszaki értékelést végző felelős szervnek a termék és a termék gyártó által ajánlott felhasználásának leírását, valamint a gyártó által alkalmazni kívánt üzemi gyártásellenőrzés részleteit tartalmazó műszaki dossziét;

1.2.

Amikor gyártók egy csoportja vagy gyártók szövetsége (a továbbiakban: a csoport) európai műszaki értékelést kérelmez, akkor azt a műszaki értékelést végző szervek szervezetéhez nyújtja be, amely javaslatot tesz a csoport számára a műszaki értékelést végző felelős szervre nézve. A csoport vagy elfogadja a javasolt műszaki értékelést végző szervet, vagy felkérheti a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, hogy tegyen javaslatot egy alternatív műszaki értékelést végző szervre. Miután a csoport elfogadta a műszaki értékelést végző szervek szervezete által javasolt műszaki értékelést végző felelős szervet, a csoport tagjai üzleti titoktartási és titoktartási megállapodást írnak alá ezzel a műszaki értékelést végző szervvel, kivéve, ha a csoport másként dönt, és a csoport benyújtja a műszaki értékelést végző felelős szervnek a terméket és annak a csoport által tervezett felhasználását leíró műszaki dokumentációt, valamint a csoport tagjai által alkalmazni kívánt üzemi gyártásellenőrzés részleteit;

1.3.

Európai műszaki értékelésre irányuló kérelem hiányában, amikor a Bizottság kezdeményezi az európai értékelési dokumentum kidolgozását, a műszaki értékelést végző szervek szervezetének átad egy műszaki dokumentációt, amely leírja a terméket, annak felhasználását és az alkalmazandóvá válás részleteit. A műszaki értékelést végző szervek szervezete a Bizottsággal együtt megállapodik egy műszaki értékelést végző szervről, amely műszaki értékelést végző felelős szervként jár el.

2.   Szerződés

A 33. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett termékek tekintetében, az 1.1 és 1.2 pontban említett esetekben, a műszaki dosszié kézhezvételétől számított egy hónapon belül a gyártó vagy adott esetben a csoport és a műszaki értékelést végző felelős szerv az európai műszaki értékelés elkészítéséről szóló szerződést köt, amelyben meghatározzák az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramját, beleértve a következőket is:

a)

a munkának a műszaki értékelést végző szervek szervezetén belüli megszervezése;

b)

a szóban forgó termékcsalád tekintetében kijelölt, műszaki értékelést végző szervek szervezetén belül felállítandó munkacsoport összetétele; és

c)

a műszaki értékelést végző szervek koordinálása.

Az 1.3 pontban említett esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv ugyanilyen tartalommal és ugyanezen a határidőn belül benyújtja a Bizottságnak az európai értékelési dokumentum elkészítésére vonatkozó munkaprogramot. Ezt követően a Bizottságnak 30 munkanap áll rendelkezésére, hogy közölje a műszaki értékelést végző felelős szervvel a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételeit, és a műszaki értékelést végző felelős szerv ennek megfelelően módosítja a munkaprogramot.

3.   A munkaprogram közlése

Az 1.1 és 1.2 pontban említett esetekben a gyártóval illetve a csoporttal kötött megállapodást követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete tájékoztatja a Bizottságot az európai értékelési dokumentum kidolgozásának munkaprogramjáról és a munkaprogram végrehajtásának ütemtervéről, feltüntetve az értékelési programot. E tájékoztatásnak attól számított három hónapon belül kell megtörténnie, hogy a műszaki értékelést végző szervhez beérkezik az európai műszaki értékelés iránti kérelem, ezt követően a műszaki értékelést végző szerv megindítja az 1.1 és 1.2 pontban meghatározott eljárást.

Az 1.3 pontban hivatkozott esetben a műszaki értékelést végző szervek szervezete ugyanilyen tartalommal és az előző albekezdésben említett ugyanezen határidőn belül benyújtja a Bizottságnak az európai értékelési dokumentum elkészítésére vonatkozó munkaprogramot. Ezt követően a Bizottság 30 munkanapon belül közli a műszaki értékelést végző szervek szervezetével a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételeit. Miután a műszaki értékelést végző felelős szerv és a műszaki értékelést végző szervek szervezete lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a műszaki értékelést végző felelős szerv ennek megfelelően módosítja a munkaprogramot.

4.   Az európai értékelési dokumentum tervezete

A műszaki értékelést végző szervek szervezete a műszaki értékelést végző felelős szerv által koordinált munkacsoporton keresztül véglegesíti az európai értékelési dokumentum tervezetét, amelyet az 1.1 és 1.2 pontban említett esetekben a Bizottságnak a munkaprogramról való tájékoztatásától számított hat hónapon belül, illetve attól az időponttól számított hat hónapon belül kell közölnie az érintett felekkel, amikor a Bizottság az 1.3 pontban említett esetben eljuttatta a műszaki értékelést végző felelős szervnek a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételeit.

5.   A Bizottság részvétele

A Bizottság egy képviselője megfigyelőként részt vehet a munkaprogram végrehajtásának valamennyi fázisában. A Bizottság bármely szakaszban kérheti a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, hogy hagyjon fel egy adott európai értékelési dokumentum kidolgozásával vagy módosítsa azt, ha a fejlesztés nincs összhangban ezzel a rendelettel, vagy ha a megközelítés az erőforrások és a végső alkalmazhatóság szempontjából nem hatékony vagy eredményes. A Bizottság bármely szakaszban kérheti a műszaki értékelést végző szervek szervezetét, hogy egyesítse a párhuzamos folyamatokat az európai értékelési dokumentumok kidolgozása érdekében, vagy bontsa ketté az egységes folyamatot a fejlesztési folyamat vagy a szóban forgó értékelési dokumentum jövőbeni alkalmazásának egyértelműbbé tétele vagy hatékonyságának biztosítása érdekében.

Amennyiben az érintett, műszaki értékelést végző szervek a megadott határidőn belül nem állapodnak meg egy európai értékelési dokumentumról, a műszaki értékelést végző szervek szervezete állásfoglalásra benyújtja az ügyet a Bizottságnak, többek között a műszaki értékelést végző szervek szervezetének szóló utasítások révén arról, hogy miként kell végezze el munkáját.

6.   Tagállami konzultáció

Az 1.3 pontban említett esetben a Bizottság a munkaprogram véglegesítését követően tájékoztatja a tagállamokat az európai értékelő dokumentum kidolgozásáról. Kérésre a tagállamok adott esetben részt vehetnek annak végrehajtásában. A tagállamok észrevételeiről tájékoztatni kell a Bizottságot, és azokkal a Bizottságnak foglalkoznia kell. A Bizottság az európai értékelő dokumentum kidolgozásának megkezdése előtt a számára a munkaprogrammal kapcsolatos észrevételek megtételére biztosított határidőn belül tájékoztatja a műszaki értékelést végző szervek szervezetét a munkaprogramban bekövetkező minden olyan változásról, amelyet a Bizottság kért és jóváhagyott.

7.   Meghosszabbítás és késedelem

A munkacsoport jelentést küld a műszaki értékelést végző szervek szervezetének és a Bizottságnak az e melléklet 1–4. pontjában meghatározott határidőkhöz viszonyított bármely késedelemről.

Amennyiben az európai értékelési dokumentum kidolgozására megadott határidő meghosszabbítása indokolt, többek között azon az alapon, hogy nem áll rendelkezésre a termék értékelési és ellenőrzési rendszeréről szóló, hatályos bizottsági határozat, vagy azon az alapon, hogy új vizsgálati módszer kifejlesztésére van szükség, a Bizottság meghosszabbított határidőt határoz meg.

8.   Az európai értékelési dokumentum tervezetének módosítása és elfogadása

8.1.

Az 1.1 és 1.2 pontban hivatkozottt esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv az európai értékelési dokumentum tervezetét elküldi a gyártónak, illetve a csoportnak, amelyek 20 munkanapon belül elküldik észrevételeiket. Ezt követően a műszaki értékelést végző szervek szervezete:

a)

adott esetben tájékoztatja a gyártót vagy a csoportot arról, hogy az általuk küldött észrevételeket milyen módon vették figyelembe;

b)

elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét;

c)

annak egy példányát elküldi a Bizottságnak.

8.2.

Az 1.3 pontban hivatkozott esetben a műszaki értékelést végző felelős szerv:

a)

elfogadja az európai értékelési dokumentum tervezetét;

b)

annak egy példányát elküldi a Bizottságnak.

9.   A Bizottság értékelése az európai értékelési dokumentumok tervezetéről

A Bizottság értékeli a benyújtott európai értékelési dokumentum tervezetét, és a kézhezvételtől számított 30 munkanapon belül közli észrevételeit a műszaki értékelést végző szervek szervezetével. A műszaki értékelést végző szervek szervezete, miután miután lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen, ennek megfelelően módosítja a tervezetet, és a 8.1 pont c) alpontjának, valamint a 8.2 pont b) alpontjának megfelelően újra megküldi az európai értékelési dokumentum módosított tervezetének másolatát.

10.   A végleges európai értékelési dokumentum elfogadása és közzététele

A végleges európai értékelési dokumentumot a műszaki értékelést végző szervek szervezete fogadja el, a dokumentum egy példányát pedig az európai értékelési dokumentum címének az Unió hivatalos nyelveire lefordított változatával együtt megküldi a Bizottságnak annak érdekében, hogy a Bizottság haladéktalanul kihirdethesse annak hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A műszaki értékelést végző szervek szervezete az elfogadás időpontjától számított 90 napon belül közzéteszi az európai értékelési dokumentumot az Unió egy vagy több nyelvén, és biztosítja legalább azt, hogy az hozzáférhető maradjon mindaddig, amíg az azon alapuló valamennyi európai műszaki értékelés érvényessége meg nem szűnik.


VII. MELLÉKLET

Termékcsaládok jegyzéke

KÓD

TERMÉKCSALÁD

1

ELŐRE GYÁRTOTT NORMÁL/KÖNNYŰSÚLYÚ/AUTOKLÁVOZOTT PÓRUSBETON-TERMÉKEK.

2

AJTÓK, ABLAKOK, ABLAKTÁBLÁK, KAPUK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ VASALATOK.

3

MEMBRÁNOK, BELEÉRTVE A FOLYADÉKKÉNT FELHORDOTTAKAT ÉS A KÉSZLETEKET IS (VÍZ- ÉS/VAGY VÍZGŐZ-SZIGETELÉSI CÉLRA).

4

HŐSZIGETELŐ ANYAGOK. TÖBBRÉTEGŰ SZIGETELŐ KÉSZLETEK/RENDSZEREK.

5

SZERKEZETI TEHERHORDÓ ELEMEK. SZERKEZETI ILLESZTÉSEKNÉL HASZNÁLT CSAPOK.

6

KÉMÉNYEK, FÜSTGÁZVEZETÉKEK ÉS SPECIÁLIS TERMÉKEK.

7

GIPSZTERMÉKEK.

8

GEOTEXTÍLIÁK, GEOMEMBRÁNOK, ÉS KAPCSOLÓDÓ TERMÉKEK.

9

FÜGGÖNYFALAK/KÜLSŐ FALBURKOLAT/SZERKEZETLEZÁRÓ ÜVEGEZÉSI RENDSZEREK.

10

RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK (TŰZJELZŐ- ÉS -ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK, RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, TŰZ- ÉS FÜSTÉRZÉKELŐ ÉS ROBBANÁSELFOJTÓ TERMÉKEK).

11

SZANITERÁRUK.

12

FORGALMI KELLÉKEK: KÖZÚTI BERENDEZÉSEK.

13

SZERKEZETI FAANYAGOK/ELEMEK ÉS SEGÉDANYAGAIK.

14

FAALAPÚ PANELEK ÉS ELEMEK.

15

CEMENT, ÉPÍTÉSI MÉSZ ÉS EGYÉB HIDRAULIKUS KÖTŐANYAGOK.

16

BETONHOZ ALKALMAZOTT BETONACÉL ÉS FESZÍTETT ACÉL (ÉS SEGÉDANYAGAIK). UTÓFESZÍTŐ RENDSZEREK.

17

FALAZAT ÉS EZZEL KAPCSOLATOS TERMÉKEK. FALAZÓEGYSÉGEK, VAKOLÓHABARCS, ÉS SEGÉDANYAGOK.

18

SZENNYVÍZ-ELVEZETÉSI ÉS -KEZELÉSI TERMÉKEK.

19

PADLÓBURKOLATOK.

20

FÉMBŐL KÉSZÜLT SZERKEZETI ANYAGOK ÉS SEGÉDANYAGOK.

21

BELSŐFAL-, KÜLSŐFAL- ÉS MENNYEZETBURKOLATOK. BELSŐ VÁLASZFALRENDSZEREK.

22

TETŐBURKOLATOK, TETŐ-FELÜLVILÁGÍTÓK, TETŐABLAKOK, ÉS SEGÉDTERMÉKEK. TETŐSZERKEZETEK.

23

ÚTÉPÍTÉSI TERMÉKEK.

24

ADALÉKANYAGOK.

25

ÉPÍTŐIPARI RAGASZTÓANYAGOK.

26

BETONNAL, VAKOLÓ- ÉS FALAZÓHABARCCSAL KAPCSOLATOS TERMÉKEK.

27

LÉGFŰTŐ BERENDEZÉSEK.

28

EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZZEL NEM ÉRINTKEZŐ CSÖVEK, TARTÁLYOK ÉS EZEK SEGÉDANYAGAI.

29

EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZZEL ÉRINTKEZŐ ÉPÍTÉSI TERMÉKEK.

30

SÍKÜVEG-, PROFILÜVEG- ÉS ÜVEGTÉGLATERMÉKEK.

31

ERŐÁTVITELI KÁBELEK, VEZÉRLŐKÁBELEK ÉS TÁVKÖZLÉSI KÁBELEK.

32

TÖMÍTŐANYAGOK CSATLAKOZÁSOKHOZ.

33

RÖGZÍTŐANYAGOK.

34

ÉPÜLETSZERKEZETEK, ÉPÜLETELEMEK, ÉS ELŐRE GYÁRTOTT ELEMEK.

35

TŰZGÁTLÓ, TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ ÉS TŰZVÉDELMI TERMÉKEK. TŰZKÉSLELTETŐ TERMÉKEK.

36

RÖGZÍTETT LÉTRÁK.


VIII. MELLÉKLET

A műszaki értékelést végző szervekre vonatkozó követelmények

A műszaki értékelést végző szerveknek képesnek kell lenniük a következő feladatok és követelmények teljesítésére:

Kompetencia

A feladatok leírása

Követelmény

1.

Kockázat-elemzés

Az innovatív termékek használatából fakadó lehetséges kockázatok és előnyök azonosítása, az építményekbe történő beépítésükkor nyújtott teljesítményüket illető megalapozott/biztos műszaki információ nélkül.

A műszaki értékelést végző szerv a nemzeti jogszabályok szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik. Független az érdekelt felektől és minden különérdektől.

A műszaki értékelést végző szervek olyan személyzettel rendelkeznek, amelyre az alábbiak jellemzők:

a)

objektivitás és megbízható műszaki ítélőképesség;

b)

a kijelölése szerinti tagállamban hatályban levő jogszabályi előírások és egyéb követelmények pontos ismerete azon termékcsaládok vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik;

c)

az építési gyakorlat általános ismerete, valamint alapos műszaki szaktudás azon termékcsaládokra vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik;

d)

az építési folyamattal járó egyes kockázatoknak és a folyamat műszaki szempontjainak pontos ismerete;

e)

a meglevő harmonizált szabványok és vizsgálati módszerek pontos ismerete azon termékcsaládokra vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik;

f)

e rendelet részletes ismerete;

g)

megfelelő nyelvi készségek.

A műszaki értékelést végző szervezetek személyzetének javadalmazása nem függ az elvégzett vizsgálatok számától vagy a vizsgálatok eredményétől.

2.

A műszaki kritériumok meghatározása

A kockázatelemzés eredményének műszaki kritériumokra történő „lefordítása”, amelyekkel a termékek viselkedését és teljesítményét az alkalmazandó nemzeti követelmények teljesítése szempontjából értékelni lehet;

az építés folyamatában a termékek potenciális felhasználóiként részt vevő szereplők (gyártók, tervezők, építési vállalkozók, szerelők) számára szükséges műszaki információk biztosítása.

3.

Az értékelési módszerek meghatározása

A megfelelő (vizsgálati vagy számítási) módszerek megtervezése és validálása a termékek alapvető jellemzőinek teljesítményértékelése céljából, a technika mindenkori állásának figyelembevételével.

4.

Az egyéni üzemi gyártásellenőrzés meghatározása

Az egyes termékek gyártási eljárásának megértése és értékelése az olyan megfelelő intézkedések beazonosítása céljából, amelyekkel az adott gyártási eljárásban biztosítani lehet a termékállandóságot.

A műszaki értékelést végző szervek személyzete megfelelő ismeretekkel rendelkezik a gyártási eljárás és a termékjellemzők közötti összefüggésről az üzemi gyártásellenőrzés szempontjából.

5.

A termék értékelése

A termékek alapvető jellemzők vonatkozásában nyújtott teljesítményének értékelése harmonizált kritériumok és harmonizált módszerek segítségével.

Az 1., 2. és 3. pontban felsorolt követelmények mellett a műszaki értékelést végző szervek hozzáférnek a termékek teljesítményének alapvető jellemzőik tekintetében végzett értékeléséhez szükséges eszközökhöz és felszerelésekhez azon termékcsaládokra vonatkozóan, amelyek tekintetében a szerveket kijelölik.

6.

Általános ügyvitel

A következetesség, megbízhatóság, objektivitás és nyomonkövethetőség biztosítása a megfelelő ügyviteli módszerek folyamatos alkalmazása által.

A műszaki értékelést végző szervek az alábbiakkal rendelkeznek:

a)

a helyes hivatali magatartás igazolt követése;

b)

a műszaki értékelést végző szerven belül és valamennyi partnerével szemben az érzékeny információ bizalmas kezelését és védelmét biztosító stratégia a kapcsolódó eljárásokkal együtt;

c)

valamennyi releváns dokumentum iktatását, nyomonkövethetőségét, megőrzését, védelmét és archiválását lehetővé tevő dokumentum-ellenőrzési rendszer;

d)

a megfelelő ügyviteli módszereknek való megfelelés rendszeres figyelemmel kíséréséhez szükséges belső ellenőrzésre és a vezetőség által végzett felülvizsgálatra irányuló mechanizmusok;

e)

eljárás a fellebbezések és panaszok objektív kezelésére.


IX. MELLÉKLET

Értékelési és ellenőrzési rendszerek

A gyártó a 22. cikk (1) bekezdésével összhangban helyesen határozza meg a terméktípust, és az alkalmazandó harmonizált műszaki előírás vagy európai értékelési dokumentum alapján alkalmazza a megfelelő termékkategóriát. Amennyiben egy bejelentett szervezet részt vesz az értékelésben és az ellenőrzésben, a bejelentett szervezet az 55. cikk (1) bekezdésével összhangban ellenőrzi, hogy a terméktípust helyesen határozták-e meg, és a megfelelő termékkategóriát helyeen alkalmazták-e.

1.   1+. rendszer

Teljeskörű bejelentett szervezeti ellenőrzés, beleértve az auditált minták vizsgálatát is

a)

A gyártó végzi:

i.

üzemi gyártásellenőrzés;

ii.

a gyártóüzemben vett minták további vizsgálata a meghatározott vizsgálati tervvel összhangban;

iii.

olyan műszaki dokumentáció elkészítése, amely bizonyítékot tartalmaz arról, hogy e rendeletet helyesen alkalmazták a teljesítményértékelés tekintetében;

iv.

az e rendelet szerint alkalmazandó termékkövetelményeknek való megfelelést igazoló műszaki dokumentáció elkészítése.

b)

A bejelentett szervezet a termék teljesítményének állandóságára és a termék megfelelőségére vonatkozó tanúsítvány kiadásáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról az alábbiak alapján határoz:

i.

annak megerősítése, hogy a terméktípust és a termékkategóriát helyesen határozták meg,;

ii.

a termék teljesítményének értékelése a típusvizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő tételekből történő mintavételt), típusszámítás, táblázatos értékek, vagy a terméket leíró dokumentáció alapján;

iii.

a gyártóüzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata;

iv.

az üzemi gyártásellenőrzés folytatólagos felügyelete, értékelése és vizsgálata, beleértve a gyártóüzem időszakos vizsgálatait is;

v.

az uniós piacon való fogalomba hozatalt megelőzően vett minták szúrópróbaszerű vizsgálata;

vi.

az a) pont iii. és iv. alpontja szerinti feladatok ellenőrzése.

2.   1. rendszer

Teljeskörű bejelentett szervezeti ellenőrzés az auditált minták vizsgálata nélkül

a)

A gyártó végzi:

i.

üzemi gyártásellenőrzés;

ii.

a gyártóüzemben a gyártó által vett minták meghatározott vizsgálati terv szerint történő további vizsgálata;

iii.

olyan műszaki dokumentáció elkészítése, amely bizonyítékot tartalmaz arról, hogy e rendeletet helyesen alkalmazták a teljesítményértékelés tekintetében;

iv.

az e rendelet szerint alkalmazandó termékkövetelményeknek való megfelelést igazoló műszaki dokumentáció elkészítése.

b)

A bejelentett szervezet a termék teljesítményének állandóságára és a termék megfelelőségére vonatkozó tanúsítvány kiadásáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról az alábbiak alapján határoz:

i.

annak megerősítése, hogy a terméktípust és a termékkategóriát helyesen határozták meg;

ii.

a termék teljesítményének értékelése a típusvizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő árucikkből vagy árucikkekből történő mintavételt), típusszámítás, táblázatos értékek, vagy a terméket leíró dokumentáció alapján;

iii.

a gyártóüzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata;

iv.

az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, értékelése és vizsgálata, beleértve a gyártóüzem időszakos vizsgálatai is;

v.

az a) pont iii. és iv. alpontja szerinti feladatok ellenőrzése.

3.   2+. rendszer

Az üzemi gyártásellenőrzésre összpontosító bejelentett szervezet

a)

A gyártó végzi:

i.

a termék teljesítményének értékelése vizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő árucikkből vagy árucikkekből történő mintavételt), típusszámítás, táblázatos értékek, vagy az adott terméket leíró dokumentáció alapján;

ii.

üzemi gyártásellenőrzés;

iii.

a gyárban vett minták további vizsgálata a meghatározott vizsgálati tervvel összhangban;

iv.

olyan műszaki dokumentáció elkészítése, amely bizonyítékot tartalmaz arról, hogy e rendeletet helyesen alkalmazták a teljesítményértékelés tekintetében;

v.

az e rendelet szerint alkalmazandó termékkövetelményeknek való megfelelést igazoló műszaki dokumentáció elkészítése.

b)

A bejelentett szerv az alábbiak alapján határoz az üzemi gyártásellenőrzés megfelelőségi tanúsítványa kiadásáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról:

i.

annak megerősítése, hogy a terméktípust és a termékkategóriát helyesen határozták meg, valamint hogy a termék teljesítményét a termék dokumentációjának felülvizsgálata alapján helyesen értékelték;

ii.

a gyártóüzem és az üzemi gyártásellenőrzés alapvizsgálata;

iii.

az üzemi gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete, értékelése és vizsgálata, beleértve a gyártóüzem időszakos vizsgálatait is;

iv.

az a) pont iv. és v. alpontja szerinti feladatok ellenőrzése.

4.   3+. rendszer

A környezeti fenntarthatósági értékelés bejelentett szervezet általi ellenőrzése

a)

A gyártó végzi:

i.

a termék teljesítményének értékelése a bemeneti értékekre, feltételezésekre és modellezésre vonatkozó adatgyűjtés alapján;

ii.

az üzemi gyártásellenőrzés.

b)

A bejelentett szervezet az alábbiak alapján határoz a validálási jelentés kiadásáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról:

i.

a bemeneti értékek, az alkalmazott feltételezések és az alkalmazandó általános vagy termékkategória-specifikus szabályoknak való megfelelés validálása;

ii.

a gyártó értékelésének validálása;

iii.

az értékelés elkészítéséhez alkalmazott eljárás validálása;

iv.

az értékeléshez megfelelő szoftver helyes használatának validálása;

v.

a gyártóüzem alapvizsgálata a vállalatspecifikus adatok validálása céljából.

5.   3. rendszer

A terméktípus meghatározására összpontosító bejelentett szervezet

a)

A gyártó végzi:

i.

a termék teljesítményének további értékelése vizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő árucikkekből történő mintavételt), típusszámítás, táblázatos értékek, vagy az adott terméket leíró dokumentáció alapján;

ii.

üzemi gyártásellenőrzés;

iii.

olyan műszaki dokumentáció elkészítése, amely bizonyítékot tartalmaz arról, hogy e rendeletet helyesen alkalmazták a teljesítményértékelés tekintetében;

iv.

az e rendelet szerint alkalmazandó termékkövetelményeknek való megfelelést igazoló műszaki dokumentáció elkészítése.

b)

A bejelentett szervezet a termék teljesítményére és megfelelőségére vonatkozó tanúsítvány kiadásáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról az alábbiak alapján határoz:

i.

teljesítményértékelés a bejelentett vizsgáló laboratórium által végzett vizsgálat (többek között a gyártó által végrehajtott mintavétel), számítás, táblázatos értékek vagy a terméket leíró dokumentáció alapján;

ii.

annak megerősítése, hogy a terméktípust és a termékkategóriát helyesen határozták meg.

6.   4. rendszer

Gyártói önellenőrzés és öntanúsítás

a)

A gyártó végzi:

i.

a termék teljesítményének értékelése vizsgálat (beleértve a típus szempontjából reprezentatívnak tekintendő árucikkekből történő mintavételt), típusszámítás, táblázatos értékek, vagy az adott terméket leíró dokumentáció alapján;

ii.

a terméktípus és a termékkategória meghatározása a típusvizsgálat, a típusszámítás vagy a táblázatos értékek alapján;

iii.

üzemi gyártásellenőrzés;

iv.

olyan műszaki dokumentáció elkészítése, amely bizonyítékot tartalmaz arról, hogy e rendeletet helyesen alkalmazták a teljesítményértékelés tekintetében;

v.

az e rendelet szerint alkalmazandó termékkövetelményeknek való megfelelést igazoló műszaki dokumentáció elkészítése.

b)

A bejelentett szervnek nincsen feladata.

7.

A fenti rendszerek némelyikére vagy mindegyikére vonatkozóan a következő horizontális szabályokat kell alkalmazni:

a)

Amennyiben a rendszer magában foglalja a gyártóüzem bejelentett szervezet általi ellenőrzését, az említett ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden olyan helyszínre, ahol jelentős gyártási folyamatok zajlanak, és ki kell terjedniük legalább a következő elemek ellenőrzésére:

i.

az üzemi gyártásellenőrzés, amely meghatározza a teljesítmény állandóságának biztosítására előirányzott intézkedéseket és azok gyakoriságát, beleértve a teljesítmény szempontjából kritikus paraméterek állandóságát is;

ii.

a tervezett üzemi gyártásellenőrzés vázlata.

b)

Amennyiben egy rendszer az üzemi gyártásellenőrzést is magában foglalja, ezeknek az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a gyártási folyamatra attól a pillanattól kezdve, amikor a nyersanyagokat és összetevőket átvették, a gyártás megkezdését követően a termék feladásáig („kaputól kapuig” megközelítés), és legalább a következő elemeket kell tartalmazniuk:

i.

annak biztosítása, hogy a termékek megfelelnek a terméktípusnak, és ezáltal elérik a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatban feltüntetett teljesítményt, és megfelelnek az e rendeletben meghatározott vagy az e rendelettel összhangban elfogadott követelményeknek;

ii.

a harmonizált műszaki előírásokban, európai értékelési dokumentumokban és önkéntes harmonizált szabványokban meghatározott értékelési és ellenőrzési rendszer vagy rendszerek végrehajtásához szükséges műszaki részletek alkalmazása, beleértve legalább a teljesítmény szempontjából kritikus paramétereket.

c)

Ha egy rendszer a minták további vizsgálatát is magában foglalja, a következőket kell alkalmazni:

i.

a vizsgálatok magukban foglalják a harmonizált műszaki előírásokban, az európai értékelési dokumentumokban és az önkéntes harmonizált szabványokban meghatározott, megfelelő számú termék vizsgálatát a terméktípusnak való megfelelés tekintetében;

ii.

amennyiben a vizsgálatok nem felelnek meg a terméknek, a terméktípus meghatározható a harmonizált műszaki előírásokban, európai értékelési dokumentumokban és az önkéntes harmonizált szabványokban említett, alkalmazandó kiterjesztett alkalmazási szabályok használata révén, amennyiben rendelkezésre állnak, és a terméktípus helyes meghatározását megerősítő bejelentett szervezeteknek azt is meg kell erősíteniük, hogy a vonatkozó kiterjesztett alkalmazási szabályokat helyesen alkalmazták;

iii.

a más gyártó vagy bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményei az 59. és 62. cikkel összhangban felhasználhatók.

d)

A környezeti fenntarthatósággal foglalkozó rendszerek esetében a validálás a számítások és a bemeneti adatok validálásából áll, és ebben az összefüggésben a bejelentett szervezetnek validálnia kell, hogy a harmonizált műszaki előírással vagy az európai értékelési dokumentummal összhangban alkalmazandó modellezési és bemeneti adatok tükrözik-e a termék teljesítményét, valamint a Bizottság által biztosított szoftver használatát, a felhasznált adatokkal együtt és különösen validálnia kell a felhasznált vállalatspecifikus adatok megbízhatóságát.

e)

A bejelentett szervezetek és a gyártók a termékre kiadott európai műszaki értékelést a termék teljesítményének értékeléseként veszik figyelembe. Azoknak a gyártóknak, amelyek bizonyítékot találnak vagy a bejelentett szervezettől arról kapnak tájékoztatást, hogy a termék teljesítménye nem felel meg az európai műszaki értékelésnek, biztosítaniuk kell, hogy a termék megfeleljen az említett értékelésnek, adott esetben a 22. cikk (11) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésével is.


X. MELLÉKLET

Horizontális jellegű alapvető jellemzők

A következők olyan horizontális jellegű alapvető jellemzők csoportosításai, amelyeket e rendelet alkalmazása céljából az I. és II. melléklet alapján dolgoztak ki.

1.

Tűzzel szembeni viselkedés.

2.

Tűzállóság.

3.

Külső tűzteljesítmény.

4.

Zajelnyelés.

5.

Veszélyes anyagok kibocsátása és tartalma.

6.

Környezeti fenntarthatóság.


XI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázatok

1. táblázat: 305/2011/EU rendelet > ez a rendelet

305/2011/EU rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk

13. cikk

5. cikk

14. cikk

6. cikk

15. cikk

7. cikk

16. cikk

8. cikk

17. cikk

9. cikk

18. cikk

10. cikk

72. cikk

11. cikk

20. és 22. cikk

12. cikk

20. és 23. cikk

13. cikk

20. és 24. cikk

14. cikk

20. és 25. cikk

15. cikk

20. és 26. cikk

16. cikk

20. cikk

17. cikk

5. cikk

18. cikk

5. cikk

19. cikk

31. cikk

20. cikk

32. cikk

21. cikk

33. cikk

22. cikk

34. cikk

23. cikk

24. cikk

35. cikk

25. cikk

36. cikk

26. cikk

37. cikk

27. cikk

5. cikk, (5) és (6) bekezdés

28. cikk

10. cikk

29. cikk

39. cikk

30. cikk

40. cikk

31. cikk

41. cikk

32. cikk

41. cikk

33. cikk

41. cikk

34. cikk

41. cikk

35. cikk

36. cikk

59. cikk

37. cikk

60. cikk

38. cikk

61. cikk

38a. cikk

85. cikk

38b. cikk

86. cikk

38c. cikk

87. cikk

38d. cikk

88. cikk

39. cikk

42. cikk

40. cikk

43. cikk

41. cikk

44. cikk

42. cikk

43. cikk

46. cikk

44. cikk

47. cikk

45. cikk

48. cikk

46. cikk

49. cikk

47. cikk

50. cikk

48. cikk

51. cikk

49. cikk

52. cikk

50. cikk

53. cikk

51. cikk

54. cikk

52. cikk

55. cikk

53. cikk

56. cikk

54. cikk

45. cikk

55. cikk

58. cikk

56. cikk

65. cikk

57. cikk

66. cikk

58. cikk

67. cikk

59. cikk

65. cikk

60. cikk

89. cikk

61. cikk

89. cikk

62. cikk

89. cikk

63. cikk

89. cikk

64. cikk

90. cikk

65. cikk

94. cikk

66. cikk

95. cikk

67. cikk

93. cikk

68. cikk

96. cikk


2. táblázat: ez a rendelet > 305/2011/EU rendelet

Ez a rendelet

305/2011/EU rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

3. cikk

2. cikk

4. cikk

3. cikk

5. cikk

17., 18. és 27. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

28. cikk

11. cikk

12. cikk

13. cikk

4. cikk

14. cikk

5. cikk

15. cikk

6. cikk

16. cikk

7. cikk

17. cikk

8. cikk

18. cikk

9. cikk

19. cikk

20. cikk

11., 12., 13., 14., 15. és 16. cikk

21. cikk

22. cikk

11. cikk

23. cikk

12. cikk

24. cikk

13. cikk

25. cikk

14. cikk

26. cikk

15. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

30. cikk

31. cikk

19. cikk

32. cikk

20. cikk

33. cikk

21. cikk

34. cikk

22. cikk

35. cikk

24. cikk

36. cikk

25. cikk

37. cikk

26. cikk

38. cikk

39. cikk

29. cikk

40. cikk

30. cikk

41. cikk

31 – 34. cikk

42. cikk

39. cikk

43. cikk

40. cikk

44. cikk

41. cikk

45. cikk

54. cikk

46. cikk

43. cikk

47. cikk

44. cikk

48. cikk

45. cikk

49. cikk

46. cikk

50. cikk

47. cikk

51. cikk

48. cikk

52. cikk

49. cikk

53. cikk

50. cikk

54. cikk

51. cikk

55. cikk

52. cikk

56. cikk

53. cikk

57. cikk

58. cikk

55. cikk

59. cikk

36. cikk

60. cikk

37. cikk

61. cikk

38. cikk

62. cikk

63. cikk

64. cikk

65. cikk

56. és 59. cikk

66. cikk

57. cikk

67. cikk

58. cikk

68. cikk

69. cikk

70. cikk

71. cikk

72. cikk

10. cikk

73. cikk

74. cikk

75. cikk

76. cikk

77. cikk

78. cikk

79. cikk

80. cikk

81. cikk

82. cikk

83. cikk

84. cikk

85. cikk

38a. cikk

86. cikk

38b. cikk

87. cikk

38c. cikk

88. cikk

38d. cikk

89. cikk

60 – 63. cikk

90. cikk

64. cikk

91. cikk

92. cikk

93. cikk

67. cikk

94. cikk

65. cikk

95. cikk

66. cikk

96. cikk

68. cikk


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3110/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)