I. MELLÉKLET

EURÓPAI FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (ESRS)

ESRS 1	Általános követelmények
ESRS 2	Általános közzétételek
ESRS E1	Éghajlatváltozás
ESRS E2	Szennyezés
ESRS E3	Víz és tengeri erőforrások
ESRS E4	Biológiai sokféleség és ökoszisztémák
ESRS E5	Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság
ESRS S1	Saját munkaerő
ESRS S2	Az értékláncban dolgozók
ESRS S3	Érintett közösségek
ESRS S4	Fogyasztók és végfelhasználók
ESRS G1	Üzleti magatartás

ESRS 1

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

TARTALOMJEGYZÉK

Célkitűzés

Az ESRS standardok kategóriái, beszámolási területek és szövegezési konvenciók

1.1.

Az ESRS standardok kategóriái

1.2.

Beszámolási területek és minimális tartalomra vonatkozó közzétételi követelmények a politikák, intézkedések, célok és mérőszámok tekintetében

1.3.

Szövegezési konvenciók

Az információk minőségi jellemzői

Kettős lényegesség mint a fenntarthatósági közzétételek alapja

3.1.

Az érdekelt felek és azok relevanciája a lényegességi vizsgálati eljárás szempontjából

3.2.

Lényeges kérdések és az információk lényegessége

3.3.

Kettős lényegesség

3.4.

A hatás lényegessége

3.5.

Pénzügyi lényegesség

3.6.

A fenntarthatósági kérdések kezelésére irányuló intézkedésekből eredő lényeges hatások vagy kockázatok

3.7.

A bontás szintje

Átvilágítás

Értéklánc

5.1.

Beszámolót készítő vállalkozás és értéklánc

5.2.

Becslés ágazati átlagok és közelítések alkalmazásával

Időhorizontok

6.1.

Beszámolási időszak

6.2.

A múlt, a jelen és a jövő összekapcsolása

6.3.

Beszámolás a bázisévhez képest tett előrehaladásról

6.4.

A rövid, közép- és hosszú táv meghatározása a beszámolás céljából

A fenntarthatósági információk előkészítése és bemutatása

7.1.

Összehasonlító információk bemutatása

7.2.

A becslés forrásai és az eredmény bizonytalansága

7.3.

A közzétételek aktualizálása a beszámolási időszak vége utáni eseményekre tekintettel

7.4.

A fenntarthatósági információk előkészítésének és bemutatásának változásai

7.5.

Beszámolási hibák a korábbi időszakokban

7.6.

Összevont beszámolás és a leányvállalatok mentesítése

7.7.

A szellemi tulajdonra, a know-how-ra vagy az innováció eredményeire vonatkozó minősített és érzékeny információk

7.8.

Beszámolás a lehetőségekről

A fenntarthatósági nyilatkozat szerkezete

8.1.

A bemutatásra vonatkozó általános követelmény

8.2.

A fenntarthatósági nyilatkozat tartalma és szerkezete

A vállalati beszámolás egyéb részeivel fennálló kapcsolatok és a kapcsolódó információk

9.1.

Hivatkozással történő beépítés

9.2.

Kapcsolódó információk és kapcsolat a pénzügyi kimutatásokkal

10.

Átmeneti rendelkezések

10.1.

A jogalany-specifikus közzétételekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés

10.2.

Az 5. fejezethez (Értéklánc) kapcsolódó átmeneti rendelkezés

10.3.

A 7.1. szakaszhoz (Összehasonlító információk bemutatása) kapcsolódó átmeneti rendelkezés

10.4.

Átmeneti rendelkezés: A fokozatosan bevezetett közzétételi követelmények listája

A. függelék:

Alkalmazási követelmények

–

Jogalany-specifikus közzétételek

–

Kettős lényegesség

–

Becslés ágazati átlagok és közelítések alkalmazásával

–

A fenntarthatósági nyilatkozat tartalma és szerkezete

B. függelék:

Az információk minőségi jellemzői

C. függelék:

A fokozatosan bevezetett közzétételi követelmények listája

D. függelék:

Az ESRS fenntarthatósági nyilatkozat szerkezete

E. függelék:

Folyamatábra a beillesztendő közzétételek meghatározásához

F. függelék:

Példa az ESRS fenntarthatósági nyilatkozat szerkezetére

G. függelék:

Példa hivatkozással történő beépítésre

Célkitűzés

Az európai fenntarthatósági beszámolási standardok (ESRS) célja azon fenntarthatósági információk meghatározása, amelyeket a vállalkozásnak az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (1) módosított 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban közzé kell tennie. Az ESRS szerinti beszámolás nem mentesíti a vállalkozásokat az uniós jogban meghatározott egyéb kötelezettségek alól.

Az ESRS konkrétan meghatározza azokat az információkat, amelyeket egy vállalkozásnak közzé kell tennie a környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos lényeges hatásairól, kockázatairól és lehetőségeiről. Az ESRS nem írja elő a vállalkozások számára az ESRS hatálya alá tartozó környezeti, társadalmi és irányítási témákkal kapcsolatban semmilyen információ közzétételét abban az esetben, ha a vállalkozás a szóban forgó témát nem lényegesnek minősítette a vizsgálata során (lásd e standard E. függelékékét: Folyamatábra a beillesztendő közzétételek meghatározásához). Az ESRS-sel összhangban közzétett információk lehetővé teszik a fenntarthatósági nyilatkozat felhasználói számára, hogy megértsék a vállalkozás által az emberekre és a környezetre gyakorolt lényeges hatásokat, valamint a fenntarthatósági kérdések által a vállalkozás fejlődésére, teljesítményére és helyzetére gyakorolt lényeges hatásokat.

E standard (ESRS 1) célja, hogy megismertesse az ESRS felépítését, az alkalmazott szövegezési konvenciókat és alapvető fogalmakat, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos információknak az (EU) 2022/2464 irányelvvel módosított 2013/34/EU irányelvvel összhangban történő elkészítésére és bemutatására vonatkozó általános követelményeket.

1. Az ESRS standardok kategóriái, beszámolási területek és szövegezési konvenciók

1.1 Az ESRS standardok kategóriái

Az ESRS standardoknak három kategóriája létezik:

a)	horizontális standardok;

b)	tematikus standardok (környezeti, társadalmi és irányítási standardok); valamint

c)	ágazatspecifikus standardok.

A horizontális standardok és a tematikus standardok ágazatfüggetlenek, ami azt jelenti, hogy minden vállalkozásra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok mely ágazatban vagy ágazatokban tevékenykednek.

Az ESRS 1 Általános követelmények és az ESRS 2 Általános közzétételek horizontális standardok alkalmazandók a tematikus standardok és az ágazatspecifikus standardok alá tartozó fenntarthatósági kérdésekre.

Ez a standard (ESRS 1) ismerteti az ESRS standardok felépítését, elmagyarázza a szövegezési konvenciókat az és alapvető fogalmakat, valamint meghatározza a fenntarthatósággal kapcsolatos információk elkészítésére és bemutatására vonatkozó általános követelményeket.

Az ESRS 2 közzétételi követelményeket állapít meg azon információk vonatkozásában, amelyeket a vállalkozásnak általánosságban rendelkezésre kell bocsátania minden lényeges fenntarthatósági kérdés tekintetében a következő beszámolási területeken: irányítás, stratégia, hatások, kockázatok és lehetőségek kezelése, valamint mérőszámok és célok.

A tematikus ESRS-ek fenntarthatósági témákat fednek le, és témákra és altémákra, valamint szükség esetén az altémákon belüli további altémákra tagolódnak. E standardban a 16. alkalmazási követelményhez tartozó táblázat áttekintést nyújt a tematikus ESRS-ek alá tartozó fenntarthatósági témákról, altémákról és az azokon belüli további altémákról (a továbbiakban együttesen: fenntarthatósági kérdések).

A tematikus ESRS-ek magukban foglalhatnak olyan egyedi követelményeket, amelyek kiegészítik az ESRS 2 általános szintű közzétételi követelményeit. Az ESRS 2 C. függeléke – Az ESRS 2-ben meghatározott általános közzétételekkel együtt alkalmazandó, a tematikus ESRS-ben meghatározott közzétételi/alkalmazási követelmények – tartalmazza a tematikus ESRS-ekben foglalt további követelmények jegyzékét, amelyeket a vállalkozásnak az ESRS 2-ben meghatározott általános szintű közzétételi követelményekkel együtt kell alkalmaznia.

10.

Az ágazatspecifikus standardok az adott ágazaton belül valamennyi vállalkozásra alkalmazandók. Ezek olyan hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel foglalkoznak, amelyek valószínűleg lényegesek egy adott ágazatban valamennyi vállalkozás számára, és amelyeket tematikus standardok nem vagy nem kellőképpen fednek le. Az ágazatspecifikus standardok több témával foglalkoznak, és az adott ágazat szempontjából leginkább releváns témákra terjednek ki. Az ágazatspecifikus standardok nagyfokú összehasonlíthatóságot biztosítanak.

11.

Az ESRS három kategóriájában meghatározott közzétételi követelményeken túlmenően, ha egy vállalkozás arra a megállapításra jut, hogy valamely hatást, kockázatot vagy lehetőséget nem vagy nem kellő részletességgel szabályoz az ESRS, viszont az lényeges a konkrét tények és körülmények miatt, további jogalany-specifikus közzétételeket biztosít, hogy a felhasználók megérthessék a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos hatásait, kockázatait vagy lehetőségeit. Az AR 1. – AR 5. alkalmazási követelmények további iránymutatást nyújtanak a jogalany-specifikus közzétételekre vonatkozóan.

1.2. Beszámolási területek és minimális tartalomra vonatkozó közzétételi követelmények a politikák, intézkedések, célok és mérőszámok tekintetében

12.

Az ESRS 2-ben, a tematikus ESRS-ekben és az ágazatspecifikus ESRS-ekben foglalt közzétételi követelmények a következő beszámolási területek szerint rendezhetők el:

a)	Irányítás (GOV): a hatások, kockázatok és lehetőségek nyomon követésére, kezelésére és felügyeletére használt irányítási folyamatok, ellenőrzések és eljárások (lásd: ESRS 2, 2. fejezet: Irányítás).

b)	Stratégia (SBM): a vállalkozás stratégiája és üzleti modellje hogyan viszonyul annak lényeges hatásaihoz, kockázataihoz és lehetőségeihez, beleértve azt is, hogy a vállalat hogyan kezeli ezeket a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket (lásd: ESRS 2, 3. fejezet: Stratégia).

A hatások, a kockázatok és a lehetőségek kezelése (IRO): az(ok) az eljárás(ok), amely(ek) során a vállalkozás:

i.	azonosítja a hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket és értékeli azok lényegességét (lásd: ESRS 2, IRO-1., 4.1. szakasz),

ii.	kezeli a lényeges fenntarthatósági kérdéseket politikák és intézkedések révén (lásd: ESRS 2, 4.2. szakasz).

d)	Mérőszámok és célok (MT): a vállalkozás teljesítménye, beleértve a kitűzött céljait és az azok felé tett előrehaladást (lásd: ESRS 2, 5. fejezet: Mérőszámok és célok).

13.

Az ESRS 2 tartalmazza a következőket:

a)	4.2. szakasz – Közzétételi minimumkövetelmények a politikák (MDR-P) és az intézkedések (MDR-A) tekintetében;

b)	5. szakasz – Közzétételi minimumkövetelmények a mérőszámok (MDR-M) és a célok (MDR-T) tekintetében.

A vállalkozás a politikákra, intézkedésekre, mérőszámokra és célokra vonatkozó Közzétételi minimumkövetelményeket a tematikus és az ágazatspecifikus ESRS-ekben foglalt közzétételi követelményekkel együtt alkalmazza.

1.3 Szövegezési konvenciók

14.

valamennyi ESRS-ben:

a „hatások” kifejezés a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő, fenntarthatósággal kapcsolatos pozitív és negatív hatásokra utal, a hatások lényegességének vizsgálata során azonosítottak szerint (lásd: 3.4. A hatások lényegessége). Egyaránt vonatkozik a tényleges hatásokra és a lehetséges jövőbeni hatásokra;

„kockázatok és lehetőségek” kifejezés a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kockázataira és lehetőségeire utal, ideértve azokat is, amelyek a természeti, emberi és társadalmi erőforrásoktól való függőségekből erednek, a pénzügyi lényegesség vizsgálata során azonosítottak szerint (lásd: 3.5. szakasz).

Ezek együttes elnevezése: „hatások, kockázatok és lehetőségek”. Ezek az ESRS kettős lényegességi perspektíváját tükrözik, amelynek leírását a 3. szakasz tartalmazza.

15.

A fogalomtárban (II. melléklet) meghatározott kifejezések az ESRS-ben mindenütt félkövér dőlt betűkkel szedve fordulnak elő, kivéve, amikor egy adott kifejezés többször szerepel ugyanabban a bekezdésben.

16.

Az ESRS strukturálja a közzétételi követelmények alapján közzéteendő információkat. Mindegyik közzétételi követelmény egy vagy több különálló adatpontból áll. Az „adatpont” kifejezés a közzétételi követelmény valamely szöveges alelemére is utalhat.

17.

A közzétételi követelmények mellett az ESRS-ek többsége alkalmazási követelményeket is tartalmaz. Az alkalmazási követelmények támogatják a közzétételi követelmények alkalmazását, és ugyanolyan jelentőséggel bírnak, mint az ESRS más részei.

18.

Az ESRS-ek a következő kifejezések alkalmazásával tesznek különbséget a vállalkozás információk közzétételére vonatkozó kötelezettségeinek különböző fokozatai között:

a)	közzéteszi – jelezve, hogy a rendelkezést közzétételi követelmény vagy adatpont írja elő;

b)	közzéteheti – jelezve az önkéntes közzétételt, a helyes gyakorlat ösztönzése érdekében.

Emellett az ESRS a „figyelembe veszi” kifejezést használja, amikor olyan kérdésekre, erőforrásokra vagy módszerekre utal, amelyeknek figyelembevétele vagy alkalmazása adott esetben elvárható a vállalkozástól az adott közzététel elkészítése során.

2. Az információk minőségi jellemzői

19.

Fenntarthatósági nyilatkozata elkészítése során a vállalkozás alkalmazza a következőket:

a)	az információk alapvető minőségi jellemzői, azaz a relevancia és a valósághű bemutatás; és

b)	az információk hasznosságot fokozó minőségi jellemzői, azaz az összehasonlíthatóság, az ellenőrizhetőség és az érthetőség.

20.

Az információk ezen minőségi jellemzőinek meghatározása és leírása e standard B. függelékében található.

3. Kettős lényegesség mint a fenntarthatósági közzétételek alapja

21.

A vállalkozás az e fejezetben meghatározott és kifejtett kettős lényegesség elve alapján számol be a fenntarthatósági kérdésekről.

3.1 Az érdekelt felek és azok relevanciája a lényegességi vizsgálati eljárás szempontjából

22.

Az érdekelt felek azok, amelyek hatást gyakorolhatnak a vállalkozásra, vagy amelyekre a vállalkozás hatást gyakorolhat. Az érdekelt feleknek két fő csoportja van:

a)	érintett érdekelt felek: olyan egyének vagy csoportok, amelyek érdekeit – pozitívan vagy negatívan – érintik vagy érinthetik a vállalkozás tevékenységei, valamint az értéklánca mentén fennálló közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatai; és

a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói: az általános célú pénzügyi beszámolás elsődleges felhasználói (meglévő és potenciális befektetők, kölcsönadók és más hitelezők, köztük az eszközkezelők, hitelintézetek, biztosítók), valamint s fenntarthatósági nyilatkozatok egyéb felhasználók, köztük a vállalkozás üzleti partnerei, szakszervezetek és szociális partnerek, civil társadalmi és nem kormányzati szervezetek, kormányok, elemzők és tudományos dolgozók.

23.

Néhány, de nem az összes érdekelt fél a 22. bekezdésben meghatározott mindkét csoporthoz tartozhat.

24.

Az érintett érdekelt felekkel való együttműködés központi szerepet játszik a vállalkozás folyamatban lévő átvilágítási folyamata (lásd a 4. fejezetet: Fenntarthatósági átvilágítás) és fenntarthatósági lényegességi vizsgálata során. Ez magában foglalja a tényleges és potenciális negatív hatások azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a lényeges hatásoknak a fenntarthatósági beszámolás céljából történő azonosítására szolgáló értékelési folyamathoz (lásd e standard 3.4. szakaszát).

3.2 Lényeges kérdések és az információk lényegessége

25.

Annak érdekében, hogy a vállalkozás azonosítani tudja a beszámolóban megemlítendő lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket, lényegességi vizsgálatot kell végezni (lásd: 3.4. A hatás lényegessége és 3.5. Pénzügyi lényegesség).

26.

A lényegességi vizsgálat az ESRS szerinti fenntarthatósági beszámolás kiindulópontja. Az ESRS 2 standard 4.1. szakaszában szereplő IRO-1. közzétételi követelmény általános közzétételi követelményeket tartalmaz a vállalkozásoknak a hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és lényegességük vizsgálatára irányuló eljárására vonatkozóan. Az ESRS 2 SBM-3. közzétételi követelménye a vállalkozás lényegességi vizsgálata során megállapított lényeges hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó általános közzétételi követelményeket tartalmaz.

27.

Az e standard A. függelékében szereplő alkalmazási követelmények tartalmazzák a tematikus ESRS-ben tárgyalt fenntarthatósági kérdések jegyzékét, témák, altémák és azokon belül további altémák szerint csoportosítva, a lényegességi vizsgálat előmozdítása érdekében. Az e standard E. függelékében szereplő Folyamatábra a beillesztendő közzétételek meghatározásához szemlélteti az e szakaszban ismertetett lényegességi vizsgálatot.

28.

Egy fenntarthatósági kérdés akkor „lényeges”, ha megfelel a hatás lényegességére (lásd e standard 3.4. szakaszát) vagy a pénzügyi lényegességre (lásd e standard 3.5. szakaszát) vagy mindkettőre vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.

29.

A lényegességi vizsgálat eredményétől függetlenül a vállalkozásnak minden esetben közzé kell tennie a következők értelmében előírt információkat: ESRS 2 Általános közzétételek (azaz az ESRS 2-ben meghatározott valamennyi közzétételi követelmény és adatpont), valamint a tematikus ESRS azon közzétételi követelményei (adatpontjaikkal együtt), amelyek az IRO-1. közzétételi követelményhez (A lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és értékelésére szolgáló eljárások leírása) kapcsolódnak, az ESRS 2 C. függelékében (A tematikus ESRS-ben szereplő, az ESRS 2 Általános közzétételekkel együtt alkalmazandó közzétételi/alkalmazási követelmények) felsoroltak szerint.

30.

Ha a vállalkozás a lényegességi vizsgálat nyomán – amelyre az ESRS 2 IRO-1., IRO-2. és SBM-3. közzétételi követelmények vonatkoznak – arra a megállapításra jut, hogy a fenntarthatósági kérdés lényeges:

a)	közzéteszi az információkat a vonatkozó tematikus és ágazatspecifikus ESRS-ben szereplő, az adott fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatos közzétételi követelményeknek megfelelően (beleértve az alkalmazási követelményeket is); és

b)	további megfelelő jogalany-specifikus közzétételeket nyújt (lásd e standard 11. bekezdését, valamint az AR 1. – AR 5. követelményt), amennyiben az ESRS-ek egyáltalán nem vagy nem kellő részletességgel foglalkoznak a lényeges fenntarthatósági kérdéssel.

31.

A közzétételi követelményben (beleértve annak adatpontjait) vagy egy jogalany-specifikus közzétételben előírt alkalmazandó információkat akkor kell közzétenni, ha a vállalkozás a lényeges információkra vonatkozó vizsgálatának keretében ezeket az információkat alábbiak közül egy vagy több szempontból relevánsnak ítéli:

a)	az információ jelentősége az általa ábrázolni vagy magyarázni kívánt kérdéssel kapcsolatban; vagy

az ilyen információk alkalmassága arra, hogy megfeleljenek a felhasználók döntéshozatali igényeinek, ideértve a 48. bekezdésben ismertetett általános célú pénzügyi beszámolás elsődleges felhasználóinak igényeit és/vagy azon felhasználók igényeit, akiknek elsődleges érdeke fűződik a vállalkozás hatásaira vonatkozó információkhoz.

32.

Ha a vállalkozás arra a megállapításra jut, hogy az éghajlatváltozás nem tartozik a lényeges témák közé, és ezért eltekint az ESRS E1 (Éghajlatváltozás) valamennyi közzétételi követelményétől, lényegességi vizsgálatának éghajlatváltozással kapcsolatos következtetéseiről részletes magyarázatot kell közzétennie (lásd: ESRS 2 IRO-2. – A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai által lefedett, ESRS szerinti közzétételi követelmények), beleértve azon feltételek előretekintő elemzését is, amelyek azon következtetés levonására késztethetik a vállalkozást, hogy az éghajlatváltozás a jövőben lényeges témává válik. Ha a vállalkozás arra a megállapításra jut egy másik, a klímaváltozástól eltérő téma esetében, hogy az nem lényeges, és ezért eltekint a megfelelő tematikus ESRS-ben szereplő valamennyi közzétételi követelménytől, röviden kifejtheti az adott téma tekintetében végzett lényegességi vizsgálata során levont következtetéseket.

33.

A valamely fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatos politikákra, intézkedésekre és célokra vonatkozó információk közzététele során a vállalkozás feltünteti az adott kérdéssel kapcsolatos tematikus és ágazatspecifikus ESRS valamennyi közzétételi követelményében és adatpontjában, valamint az ESRS 2 szerint a politikákra, intézkedésekre és célokra vonatkozó megfelelő közzétételi minimumkövetelményben előírt információkat. Amennyiben vállalkozás nem tudja közzétenni vagy a tematikus vagy ágazatspecifikus ESRS közzétételi követelményeiben és adatpontjaiban, vagy pedig az ESRS 2 szerint a politikákra, intézkedésekre és célokra vonatkozó közzétételi minimumkövetelményekben előírt információkat, mivel nem fogadta el a vonatkozó politikákat, nem hajtotta végre a vonatkozó intézkedéseket és nem határozta meg a vonatkozó célokat, közzéteszi azt, hogy ez a helyzet áll fenn, és beszámolójában feltüntetheti ezek megvalósításának tervezett időkeretét.

34.

A megfelelő tematikus ESRS mérőszámokról és célokról szóló szakasza szerinti, valamely lényeges fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatos mérőszámokra vonatkozó információk közzététele során a vállalkozás:

a)	feltünteti a közzétételi követelményben előírt információkat, amennyiben azokat lényegesnek ítéli; és

b)	elhagyhatja a közzétételi követelmény valamely adatpontjában előírt információkat, amennyiben azokat nem ítéli lényegesnek, és arra a következtetésre jut, hogy ezek az információk nem szükségesek a közzétételi követelmény céljának eléréséhez.

35.

Ha a vállalkozás eltekint az ESRS 2 B. függelékében felsorolt egyéb uniós jogszabályokból származó adatpontok valamelyike által előírt információk közzétételétől, akkor kifejezetten jeleznie kell, hogy a szóban forgó információ „nem lényeges”.

36.

A vállalkozás meghatározza, hogy hogyan alkalmazza a kritériumokat – köztük a megfelelő küszöbértékeket – a következők meghatározása céljából:

a)	az általa a megfelelő tematikus ESRS mérőszámokról és célokról szóló szakasza szerint valamely lényeges fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatban mérőszámokra vonatkozóan közzétett információk, a 34. bekezdéssel összhangban; és

b)	a jogalany-specifikus közzétételként közzéteendő információk.

3.3 Kettős lényegesség

37.

A kettős lényegességnek két dimenziója van, nevezetesen: a hatás lényegessége és a pénzügyi lényegesség. Eltérő rendelkezés hiányában az ESRS-ben a „lényeges” és a „lényegesség” kifejezések a kettős lényegességre utalnak.

38.

A hatás lényegességére és a pénzügyi lényegességre vonatkozó vizsgálatok összefüggenek egymással, és figyelembe kell venni az e két dimenzió közötti kölcsönös függőségeket. A kiindulópont általában a hatások értékelése, bár lehetnek olyan lényeges kockázatok és lehetőségek is, amelyek nem kapcsolódnak a vállalkozás hatásaihoz. A fenntarthatósági hatás kezdettől fogva lehet pénzügyi szempontból lényeges, illetve azzá válhat, ha észszerűen feltételezhető, hogy rövid, közép- vagy hosszú távon hatással lesz a vállalkozás pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére, cash flow-ira, finanszírozáshoz való hozzáférésére vagy tőkeköltségére. A hatások a hatás lényegességének szempontjából kerülnek bemutatásra, függetlenül attól, hogy azok pénzügyi szempontból lényegesek-e vagy sem.

39.

A vállalkozás értékláncán belüli hatásoknak, kockázatoknak és lehetőségeknek a lényegesség megállapítását célzó azonosítása és értékelése során a vállalkozás azokra a területekre összpontosít, ahol az érintett tevékenységek, üzleti kapcsolatok, földrajzi jellemzők vagy egyéb tényezők jellege alapján valószínűsíthetően felmerülhetnek hatások, kockázatok és lehetőségek.

40.

A vállalkozás mérlegeli, hogy milyen hatással vannak rá a természeti és társadalmi erőforrások megfelelő áron és minőségben való rendelkezésre állásától való függőségei, függetlenül a vállalkozás ezen erőforrásokra gyakorolt lehetséges hatásaitól.

41.

A vállalkozás fő hatásai, kockázatai és lehetőségei azonosnak tekintendők a kettős lényegesség elve alapján azonosított és ezért a fenntarthatósági nyilatkozataiban szereplő lényeges hatásokkal, kockázatokkal és lehetőségekkel.

42.

A vállalat az e standard 3.4. és 3.5. szakaszában meghatározott kritériumokat alkalmazza, megfelelő mennyiségi és/vagy minőségi küszöbértékek használatával. Megfelelő küszöbértékekre van szükség annak meghatározásához, hogy a vállalkozás mely hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket azonosítja és kezeli lényegesként, valamint annak meghatározásához, hogy mely fenntarthatósági kérdések lényegesek a beszámolás szempontjából. Egyes meglévő standardok és keretek a „legjelentősebb hatások” kifejezést használják az ESRS-ben „lényeges hatásokként” leírt hatások azonosításához használt küszöbértékre való hivatkozáskor.

3.4 A hatás lényegessége

43.

A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges a hatás szempontjából, ha a vállalkozás által az emberekre vagy a környezetre rövid, közép- és hosszú távon gyakorolt tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív lényeges hatásokra vonatkozik. A hatások közé tartoznak a vállalkozás saját műveleteihez, valamint upstream és downstream értékláncához – többek között termékei és szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén – kapcsolódó hatások. Az üzleti kapcsolatok magukban foglalják a vállalkozás upstream és downstream értékláncát, és nem korlátozódnak a közvetlen szerződéses jogviszonyra.

44.

Ebben az összefüggésben az emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatások magukban foglalják a környezeti, társadalmi és irányítási kérdésekkel kapcsolatos hatásokat.

45.

A negatív hatás lényegességi vizsgálata a nemzetközi eszközökben, nevezetesen az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekben és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveiben meghatározott fenntarthatósági átvilágítási folyamaton alapul. A lényegesség alapja a tényleges negatív hatások esetében a hatás súlyossága, míg a potenciális negatív hatások esetében a hatás súlyossága és valószínűsége. A súlyosság a következő tényezőkön alapul:

a)	a hatás mértéke;

b)	hatóköre; valamint

c)	helyrehozhatatlan jellege.

Potenciális negatív emberi jogi hatás esetén a hatás súlyossága elsőbbséget élvez a valószínűségével szemben.

46.

Pozitív hatások esetében a lényegesség alapja:

a)	tényleges hatás esetében a hatás mértéke és hatóköre; valamint

b)	potenciális hatás esetében a hatás mértéke, hatóköre és valószínűsége.

3.5 Pénzügyi lényegesség

47.

A fenntarthatósági beszámolás pénzügyi lényegességének hatóköre a vállalkozás pénzügyi kimutatásaiba belefoglalandó információk meghatározása során alkalmazott lényegesség hatókörének kiterjesztése.

48.

A pénzügyi lényegességi vizsgálat megfelel azon információk azonosításának, amelyek az általános célú pénzügyi beszámolók elsődleges felhasználói számára lényegesnek minősülnek a jogalany számára erőforrások biztosításával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Az információ különösen akkor tekinthető lényegesnek az általános célú pénzügyi beszámolók elsődleges felhasználói számára, ha ezen információ elhagyása, illetve téves vagy homályos megjelenítése észszerű feltételezés alapján befolyásolhatja a vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozataira alapozott döntéseiket.

49.

A fenntarthatósági kérdés akkor lényeges pénzügyi szempontból, ha észszerű feltételezés alapján lényeges pénzügyi hatást vált vagy válthat ki a vállalkozásra nézve. Ez a helyzet akkor, ha egy fenntarthatósági kérdés olyan kockázatokat vagy lehetőségeket teremt, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon lényegesen befolyásolják vagy észszerű feltételezés alapján lényeges befolyással lesznek a vállalkozás fejlődésére, pénzügyi helyzetére, pénzügyi teljesítményére, cash flow-ira, finanszírozáshoz való hozzáférésére vagy tőkeköltségére. A kockázatok és a lehetőségek múltbeli eseményekből vagy jövőbeni eseményekből is adódhatnak. Valamely fenntarthatósági kérdés pénzügyi lényegessége nem korlátozódik a vállalkozás ellenőrzése alatt álló kérdésekre, hanem magában foglalja a pénzügyi kimutatások elkészítése során használt konszolidáció hatókörén kívüli üzleti kapcsolatokból eredő lényeges kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információkat is.

50.

A természeti és társadalmi erőforrásoktól való függőségek pénzügyi kockázatok, illetve lehetőségek forrásai lehetnek. A függőségek kétféle hatást válthatnak ki:

a)	befolyásolhatják a vállalkozásnak az üzleti folyamataihoz szükséges erőforrások további használatára vagy beszerzésére vonatkozó képességét, valamint ezen erőforrások minőségét és árazását; valamint

b)	befolyásolhatják a vállalkozás azon képességét, hogy elfogadható feltételek mellett kihasználja az üzleti folyamataihoz szükséges kapcsolatokat.

51.

A kockázatok és lehetőségek lényegességének értékelése az előfordulási valószínűség és a pénzügyi hatások a potenciális nagyságrendjének kombinációján alapul.

3.6 A fenntarthatósági kérdések kezelésére irányuló intézkedésekből eredő lényeges hatások vagy kockázatok

52.

A vállalkozás lényegességi vizsgálata olyan helyzetek azonosításához vezethet, amelyek során a vállalkozás bizonyos hatások vagy kockázatok kezelésére, vagy valamely fenntarthatósági kérdéssel kapcsolatos bizonyos lehetőségek kiaknázására irányuló intézkedései egy vagy több más fenntarthatósági kérdés tekintetében lényeges negatív hatásokkal vagy lényeges kockázatokkal járhatnak. Például:

a)	a termelés dekarbonizálására irányuló cselekvési terv, amely bizonyos termékek kiiktatását irányozza elő, jelentős negatív hatást gyakorolhat a vállalkozás saját munkavállalóira, és a végkielégítések miatt lényeges kockázatokat eredményezhet; vagy

b)	egy gépjárműipari beszállító cselekvési terve, amely az elektromos járművek kínálatának előtérbe helyezését irányozza elő, a hagyományos járművek alkatrészeinek gyártásához használatos meg nem térülő eszközök létrejöttéhez vezethet.

53.

Ilyen helyzetekben a vállalkozás:

a)	közzéteszi a lényeges negatív hatásokat vagy lényeges kockázatokat és az azokat előidéző intézkedéseket, és hivatkozik arra a témára, amelyhez a hatások vagy a kockázatok kapcsolódnak; és

b)	ismerteti a lényeges negatív hatások vagy lényeges kockázatok kezelésének módját azon téma keretében, amelyhez azok kapcsolódnak.

3.7 A bontás szintje

54.

Amennyiben az a vállalkozás lényeges hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek megfelelő megértéséhez szükséges, a vállalkozás a következő bontásban tünteti fel az információkat a beszámolóban:

a)	ország szerint, ha a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek jelentős eltéréseket mutatnak az egyes országok között, és ha a magasabb szinten összesített információk bemutatása elfedné a hatásokra, kockázatokra vagy lehetőségekre vonatkozó lényeges információkat; vagy

b)	jelentős telephely vagy jelentős eszköz szerint, ha a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek nagymértékben függenek egy adott helyszíntől vagy eszköztől.

55.

A beszámolás során alkalmazandó megfelelő bontási szint meghatározásakor a vállalkozás figyelembe veszi a lényegességi vizsgálat során alkalmazott bontást. A vállalkozással kapcsolatos konkrét tényektől és körülményektől függően leányvállalatok szerinti bontásra is szükség lehet.

56.

A különböző szintekről vagy egy adott szinten belül több helyszínről származó adatok összesítésekor a vállalkozásnak biztosítania kell, hogy ez az összesítés ne fedje el az információ értelmezéséhez szükséges sajátosságokat és összefüggéseket. A vállalkozásnak tartózkodnia kell az eltérő jellegű lényeges tételek összesítésétől.

57.

Amennyiben a vállalkozás ágazatok szerinti bontásban mutat be információkat, alkalmaznia kell az ESRS szerinti ágazati besorolást, amelyet a Bizottság által a 2013/34/EU irányelv 29b. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének ii. pontja alapján elfogadásra kerülő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus határoz meg. Amennyiben egy tematikus vagy ágazatspecifikus ESRS valamely adott információ tekintetében előírja egy konkrét bontási szint alkalmazását, a tematikus vagy ágazatspecifikus ESRS-ben foglalt követelmény az irányadó.

4. Átvilágítás

58.

A vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítási folyamatának (amelyet az alábbiakban említett nemzetközi eszközökben „átvilágításnak” neveznek) eredménye alapul szolgál a vállalkozás lényeges hatásainak, kockázatainak és lehetőségeinek értékeléséhez. Az ESRS nem ír elő magatartási követelményeket a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítás tekintetében; továbbá nem terjeszti ki, illetve nem módosítja a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületeinek a szerepét az átvilágítás végzésével kapcsolatban.

59.

Az átvilágítás az a folyamat, amelynek során a vállalkozások azonosítják, megelőzik és enyhítik az üzleti tevékenységükkel kapcsolatban a környezetre és az emberekre gyakorolt tényleges és lehetséges negatív hatásokat, valamint ismertetik, hogy hogyan kezelik azokat. Ezek magukban foglalják a vállalkozás saját műveleteihez, valamint upstream és downstream értékláncához – többek között termékei vagy szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén – kapcsolódó hatásokat. Az átvilágítás folyamatos gyakorlat, amely igazodik a vállalkozás stratégiájában, üzleti modelljében, tevékenységeiben, üzleti kapcsolataiban, valamint működési, beszerzési és értékesítési környezetében tényező bekövetkezett változásokhoz, és kiválthat ilyen hatásokat. Ezt a folyamatot nemzetközi eszközök, nevezetesen az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei ismertetik.

60.

Ezek a nemzetközi eszközök számos lépést határoznak meg az átvilágítási folyamat során, beleértve a vállalkozás saját műveleteihez, valamint upstream és downstream értékláncához – többek között termékei vagy szolgáltatásai, valamint üzleti kapcsolatai révén – kapcsolódó negatív hatások azonosítását és értékelését. Amennyiben a vállalkozás nem képes egyszerre kezelni az összes hatást, az átvilágítási folyamat lehetővé teszi az intézkedések rangsorolását a hatások súlyossága és valószínűsége alapján. Az átvilágítási folyamat ezen aspektusa szolgál alapul a lényeges hatások értékeléséhez (lásd e standard 3.4. szakaszát). A lényeges hatások azonosítása emellett elősegíti a lényeges fenntarthatósági kockázatok és lehetőségek azonosítását is, amelyek gyakran az ilyen hatások következtében merülnek fel.

61.

Az átvilágítás alapvető elemei közvetlenül tükröződnek ESRS 2-ben és a tematikus ESRS-ekben meghatározott közzétételi követelményekben, az alábbiak szerint:

az átvilágítás beépítése az irányításba, a stratégiába és az üzleti modellbe (3). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

i.	ESRS 2 GOV-2.: A vállalkozás ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületeinek nyújtott információk és az általuk kezelt fenntarthatósági kérdések;

ii.	ESRS 2 GOV-3.: A fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítmény beépítése az ösztönző mechanizmusokba; valamint

iii.	ESRS 2 SBM-3.: Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel;

az érdekelt felek bevonása (4). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

i.	ESRS 2 GOV-2.;

ii.	ESRS 2 SBM-2.: Az érdekelt felek érdekei és nézetei;

iii.	ESRS 2 IRO-1.;

iv.	ESRS 2 MDR-P; és

v.	Tematikus ESRS: tükrözve az érdekelt felekkel való együttműködés különböző szakaszait és céljait az átvilágítási folyamat során;

az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatások azonosítása és értékelése (5). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

i.	ESRS 2 IRO-1. (beleértve a vonatkozó ESRS egyes fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos alkalmazási követelményeit); és

ii.	ESRS 2 SBM-3.;

az emberekre és a környezetre gyakorolt negatív hatások kezelését célzó intézkedések meghozatala (6). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

i.	ESRS 2 MDR-A; és

ii.	Tematikus ESRS: tükrözve az intézkedések körét, beleértve azokat az átállási terveket is, amelyek keretében a hatásokat kezelik;

ezen erőfeszítések hatékonyságának nyomon követése (7). Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a következők:

i.	ESRS 2 MDR-M;

ii.	ESRS 2 MDR-T; és

iii.	Tematikus ESRS: a mérőszámok és célok tekintetében.

5. Értéklánc

5.1 Beszámolót készítő vállalkozás és értéklánc

62.

A fenntarthatósági nyilatkozatnak ugyanarra a beszámolót készítő vállalkozásra kell vonatkoznia, mint a pénzügyi kimutatásoknak. Ha például a beszámolót készítő vállalkozás egy olyan anyavállalat, amelynek konszolidált pénzügyi kimutatásokat kell készítenie, a fenntarthatósági nyilatkozat a csoportra vonatkozik. Ez a követelmény nem alkalmazandó, ha a beszámolót készítő vállalkozás nem köteles pénzügyi kimutatásokat készíteni, vagy ha a 2013/34/EU irányelv 48i. cikke értelmében összevont fenntarthatósági beszámolót készít.

63.

A fenntarthatósági nyilatkozatban a beszámolót készítő vállalkozásra vonatkozóan megadott információkat ki kell bővíteni az upstream és/vagy downstream értékláncon belüli közvetlen és közvetett üzleti kapcsolatokból adódóan a vállalkozáshoz kapcsolódó lényeges hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információkkal (a továbbiakban: az értékláncra vonatkozó információk). A beszámolót készítő vállalkozásra vonatkozó információk kibővítésekor a vállalkozás feltünteti az upstream és downstream értéklánchoz kapcsolódó lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket:

a)	az átvilágítási folyamat és a lényegességi vizsgálat eredményét figyelembe véve; és

b)	más ESRS-ek bármely konkrét, értékláncra vonatkozó követelményeivel összhangban.

64.

A 63. bekezdés nem írja elő információkat az értéklánc minden egyes szereplőjére vonatkozóan, hanem csak az upstream és downstream értékláncra vonatkozó lényeges információk feltüntetését írja elő. A különböző fenntarthatósági kérdések a vállalkozás upstream és downstream értékláncának különböző részei tekintetében lehetnek lényegesek. Az információkat úgy kell kibővíteni, hogy azok csak az értéklánc azon részeivel kapcsolatban tartalmazzanak értékláncra vonatkozó információkat, amelyek szempontjából a kérdés lényeges.

65.

A vállalkozás feltünteti az értékláncra vonatkozó lényeges információkat, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy:

a)	a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói megértsék a vállalkozás lényeges hatásait, kockázatait és lehetőségeit; és/vagy

b)	az információk minőségi jellemzőinek megfelelő információkat állítsanak elő (lásd e standard B. függelékét).

66.

Annak meghatározásakor, hogy a saját műveleteiben, valamint upstream és downstream értékláncában milyen szinten merül fel lényeges fenntarthatósági kérdés, a vállalkozás a kettős lényegesség elvét követve alkalmazza a hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó értékelését (lásd e standard 3. fejezetét).

67.

Amennyiben a tőkemódszer szerint elszámolt vagy a pénzügyi kimutatásokban arányosan konszolidált társult vállalkozások vagy közös vállalkozások a vállalkozás értékláncának részét képezik, például beszállítóként, a vállalkozás a 63. bekezdéssel összhangban feltünteti az e társult vállalkozásokra vagy közös vállalkozásokra vonatkozó információkat, az értékláncon belüli egyéb üzleti kapcsolatokra alkalmazott megközelítés szerint. Ebben az esetben a hatás mérőszámainak megállapításakor a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás adatai nem korlátozódnak a tőkerészesedésre, hanem azokat a vállalkozás termékeihez és szolgáltatásaihoz – annak üzleti kapcsolatai révén – már kapcsolódó hatások alapján veszik figyelembe.

5.2 Becslés ágazati átlagok és közelítések alkalmazásával

68.

A vállalkozás arra vonatkozó képessége, hogy megszerezze az upstream és downstream értékláncra vonatkozó szükséges információkat, különböző tényezőktől függhet, mint például a vállalkozás szerződéses megállapodásai, a konszolidáció hatókörén kívül eső műveletek feletti ellenőrzésének mértéke és vevői ereje. Ha a vállalkozás nem képes ellenőrizni upstream és/vagy downstream értékláncának és üzleti kapcsolatainak tevékenységeit, az értékláncra vonatkozó információk megszerzése nagyobb kihívást jelenthet.

69.

Vannak olyan körülmények, amelyek között a vállalkozás – az erre irányuló észszerű erőfeszítések ellenére – nem tudja összegyűjteni a 63. bekezdésben előírt, a vállalkozás upstream és downstream értékláncára vonatkozó információkat. Ilyen körülmények között a vállalkozás minden észszerű és alátámasztható információ, például az ágazati átlagadatok és egyéb közelítések felhasználásával megbecsüli az upstream és downstream értékláncára vonatkozó szükséges információkat.

70.

Az értékláncra vonatkozó információk megszerzése kihívást jelenthet a kkv-k és az upstream és/vagy downstream értéklánc egyéb olyan jogalanyai esetében is, amelyek nem tartoznak a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá (lásd: ESRS 2 BP-2. Egyedi körülményekre vonatkozó közzétételek).

71.

A politikák, intézkedések és célok tekintetében a vállalkozás beszámolója tartalmazza az upstream és/vagy downstreamértékláncra vonatkozó információkat, amennyiben e politikák, intézkedések és célok érintik az értéklánc szereplőit. A mérőszámok tekintetében sok esetben – különösen olyan környezetvédelmi kérdésekben, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak közelítések – előfordulhat, hogy a vállalkozás – különösen ha kkv – anélkül is eleget tud tenni a beszámolási követelményeknek, hogy adatokat gyűjtene upstream és downstream értékláncának szereplőitől, például a vállalkozás 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásának kiszámításakor.

72.

Az ágazati átlagadatok vagy más közelítések felhasználásával készített becslések beépítése nem eredményezhet olyan információt, amely nem felel meg az információk minőségi jellemzőinek (lásd e standard 2. fejezetét és 7.2. szakaszát: A becslés forrásai és az eredmények bizonytalansága).

6. Időhorizontok

6.1 Beszámolási időszak

73.

A vállalkozás fenntarthatósági nyilatkozatai ugyanazt a beszámolási időszakot fedik le, mint a vállalkozás pénzügyi kimutatásai.

6.2 A múlt, a jelen és a jövő összekapcsolása

74.

A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozataiban adott esetben megfelelően összekapcsolja a visszamenőleges és az előretekintő információkat annak érdekében, hogy elősegítse annak egyértelmű megértését, hogy a múltbeli információk hogyan kapcsolódnak a jövőre vonatkozó információkhoz.

6.3 Beszámolás a bázisévhez képest tett előrehaladásról

75.

A bázisév az a múltbeli referenciaév vagy -időszak, amelyre vonatkozóan az információ rendelkezésre áll, és amellyel a későbbi információk idővel összehasonlíthatók.

76.

A fejleményekről és a célok terén tett előrehaladásról való beszámoláskor a vállalkozásnak olyan bázisévi információkat kell megadnia, amelyek összehasonlíthatók a feltüntetett tárgyidőszaki mennyiségekkel, kivéve, ha a vonatkozó közzétételi követelmény már meghatározza az előrehaladásról való beszámolás módját. A vállalkozás a bázisév és a beszámolási időszak között elért mérföldkövekre vonatkozó múltbeli információkat is feltüntethet, amennyiben azok relevánsak.

6.4 A rövid, közép- és hosszú táv meghatározása a beszámolás céljából

77.

Fenntarthatósági nyilatkozatai elkészítése során a vállalkozás a beszámolási időszak végétől kezdődően a következő időintervallumokat alkalmazza:

a)	a rövid távú időhorizont esetében: a vállalkozás által a pénzügyi kimutatásaiban beszámolási időszakként alkalmazott időszak;

b)	a középtávú időhorizont esetében: a fenti a) pontban meghatározott rövid távú beszámolási időszak végétől legfeljebb 5 év; valamint

c)	a hosszú távú időhorizont esetében: 5 évnél több.

78.

A vállalkozás további bontást alkalmaz a hosszú távú időhorizont esetében, amennyiben a hatások vagy az intézkedések 5 évnél hosszabb időszak során várhatók, ha ez szükséges ahhoz, hogy a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói releváns információkhoz jussanak.

79.

Ha a közép- vagy hosszú távú időhorizont eltérő fogalommeghatározására van szükség más ESRS-ekben szereplő konkrét közzétételi elemek esetében, akkor az azokban az ESRS-ekben szereplő fogalommeghatározások az irányadók.

80.

Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek között a 77. bekezdésben említett közép- vagy hosszú távú időhorizontok alkalmazása irreleváns információhoz vezet, mivel a vállalkozás eltérő fogalommeghatározást használ i. a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és kezelésére irányuló eljárásaira, vagy ii. intézkedéseinek és céljainak meghatározására vonatkozóan. Ezek a körülmények olyan ágazatspecifikus jellemzőknek tudhatók be, mint a cash flow és az üzleti ciklusok, a tőkebefektetések várható időtartama, a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói által végzett értékelések időhorizontja, valamint a vállalkozás ágazatában a döntéshozatalkor jellemzően használt tervezési horizontok. Ilyen körülmények között a vállalkozás a közép- és/vagy hosszú távú időhorizontok eltérő fogalommeghatározását alkalmazhatja (lásd: ESRS 2 BP–2., 9. bekezdés).

81.

Az ESRS-ben a „rövid távú”, „középtávú” és „hosszú távú” kifejezések a vállalkozás által a 77–80. bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meghatározott időhorizontra utalnak.

7. A fenntarthatósági információk előkészítése és bemutatása

82.

Ez a fejezet a fenntarthatósági információk elkészítése és bemutatása során alkalmazandó általános követelményeket határozza meg.

7.1 Összehasonlító információk bemutatása

83.

A vállalkozás a tárgyidőszakban közzétett valamennyi mennyiségi mérőszámra és pénzösszegre vonatkozóan összehasonlító információkat tesz közzé az előző időszakra vonatkozóan. Amennyiben a tárgyidőszakbeli fenntarthatósági nyilatkozat megértése szempontjából releváns, a vállalkozás a szöveges közzétételekre vonatkozó összehasonlító információkat is közzétesz.

84.

Amennyiben a vállalkozás az előző időszakhoz képest eltérő összehasonlító információkat tüntet fel beszámolójában, úgy közzéteszi a következőket:

a)	az előző időszakban feltüntetett számadat és a felülvizsgált összehasonlító számadat közötti különbség; és

b)	a számadat felülvizsgálatának okai.

85.

Egyes esetekben nem lehetséges egy vagy több korábbi időszakra vonatkozóan módosítani az összehasonlító adatokat annak érdekében, hogy azokat a tárgyidőszakkal összehasonlíthatóvá tegyék. Előfordulhat például, hogy a korábbi időszak(ok)ban végzett adatgyűjtés módja nem teszi lehetővé egy mérőszámra vagy célra vonatkozó új fogalommeghatározás visszamenőleges alkalmazását, vagy a visszamenőleges újramegállapítást egy korábbi időszaki hiba kijavítása érdekében, és előfordulhat, hogy kivitelezhetetlen az információk újbóli előállítása (lásd: ESRS 2 BP-2.). Amennyiben nem lehetséges egy vagy több korábbi időszakra vonatkozóan módosítani az összehasonlító adatokat, a vállalkozásnak közzéteszi ezt a tényt.

86.

Amennyiben az ESRS értelmében a vállalkozásnak egy mérőszámra vagy adatpontra vonatkozóan egynél több összehasonlító időszakot kell bemutatnia, az adott ESRS követelményei az irányadók.

7.2 A becslés forrásai és az eredmény bizonytalansága

87.

Ha a mennyiségi mérőszámok és a pénzösszegek, köztük az upstream és downstream értékláncra vonatkozó információk (lásd e standard 5. fejezetét) nem mérhetők közvetlenül, és csak megbecsülhetők, mérési bizonytalanság merülhet fel.

88.

A vállalkozás közzéteszi azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a fenntarthatósági nyilatkozatában szereplő mennyiségi mérőszámokat és pénzösszegeket befolyásoló legjelentősebb bizonytalanságokat.

89.

Az észszerű feltételezések és becslések alkalmazása – beleértve a forgatókönyv- vagy érzékenységelemzést is – a fenntarthatósággal kapcsolatos információk elkészítésének alapvető része, és nem ássa alá ezen információk hasznosságát, feltéve, hogy a feltételezésekhez és becslésekhez pontos leírás és magyarázat tartozik. Még a nagy fokú mérési bizonytalanság sem feltétlenül akadályozza meg, hogy az ilyen feltételezés vagy becslés hasznos információkat nyújtson, vagy megfeleljen az információk minőségi jellemzőinek (lásd e standard B. függelékét).

90.

A fenntarthatósági nyilatkozat elkészítése során felhasznált adatoknak és feltételezéseknek a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük a vállalkozás pénzügyi kimutatásaiban használt megfelelő pénzügyi adatokkal és feltételezésekkel.

91.

Egyes ESRS-ek előírják olyan információk közzétételét, mint például a bizonytalan kimenetelű lehetséges jövőbeni eseményekre vonatkozó magyarázatok. Annak elbírálása során, hogy az ilyen lehetséges jövőbeni eseményekre vonatkozó információk lényegesek-e, a vállalkozás az e standard 3. fejezetében szereplő kritériumokra támaszkodik, és figyelembe veszi a következőket:

a)	az események lehetséges pénzügyi hatásai (a lehetséges kimenetel);

b)	a lehetséges események által az emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatások súlyossága és valószínűsége, figyelembe véve a 45. Bekezdésben meghatározott súlyossági tényezőket; és

c)	a lehetséges kimenetelek teljes skálája és az e skálán belüli lehetséges kimenetelek valószínűsége.

92.

A lehetséges kimenetelek értékelésekor a vállalkozásnak figyelembe kell vennie az összes releváns tényt és körülményt, beleértve az alacsony valószínűségű és nagy hatású kimenetelekre vonatkozó információkat is, amelyek összesítve lényegesekké válhatnak. Például a vállalkozás több hatásnak vagy kockázatnak is ki lehet téve, amelyek mindegyike ugyanolyan típusú zavart okozhat, például zavarokat a vállalkozás ellátási láncában. Előfordulhat, hogy egy bizonyos kockázati forrásra vonatkozó információk nem lényegesek, ha az adott forrásból származó zavar bekövetkezésének felettébb alacsony a valószínűsége. Az ellátási lánc valamennyi forrásból származó zavarának összesített kockázatára vonatkozó információk azonban lényegesek lehetnek (lásd: ESRS 2 BP-2.).

7.3 A közzétételek aktualizálása a beszámolási időszak vége utáni eseményekre tekintettel

93.

Egyes esetekben a vállalkozás a beszámolási időszakot követően, de még a vezetőségi beszámoló kibocsátási célú jóváhagyása előtt juthat információkhoz. Ha ezek az információk bizonyítékot vagy betekintést nyújtanak az időszak végén fennálló feltételekről, a vállalkozásnak adott esetben az új információk fényében aktualizálnia kell a becsléseket és a fenntarthatósági közzétételeket.

94.

Amennyiben ezek az információk bizonyítékot vagy betekintést nyújtanak a beszámolási időszak végét követően jelentkező lényeges ügyletekről, egyéb eseményekről és körülményekről, a vállalkozásnak szöveges információkat kell szolgáltatnia, feltüntetve a szóban forgó, időszak utáni események létezését, jellegét és lehetséges következményeit.

7.4 A fenntarthatósági információk előkészítésének és bemutatásának változásai

95.

A mérőszámok meghatározásának és kiszámításának, beleértve a célok megállapítására és azok teljesülésének nyomon követésére használt mérőszámokat is, az idő előrehaladtával konzisztensnek kell lennie. A vállalkozás újraszámított összehasonlító adatokat szolgáltat, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen (lásd: ESRS 2 BP-2.), amennyiben:

a)	egy mérőszámot vagy célt újból meghatározott vagy felváltott;

b)	új információt azonosított az előző időszakban közzétett becsült adatokkal kapcsolatban, és az új információ az adott időszakban fennálló körülményekre vonatkozóan nyújt bizonyítékot.

7.5 Beszámolási hibák a korábbi időszakokban

96.

A vállalkozás kijavítja a korábbi időszaki lényeges hibákat a korábbi időszak(ok)ra vonatkozóan közzétett összehasonlító összegek újraszámítása révén, kivéve, ha ez kivitelezhetetlen. Ez a követelmény nem terjed ki az ESRS alkalmazásának első éve előtti beszámolási időszakokra.

97.

A korábbi időszaki hibák a vállalkozás egy vagy több korábbi időszakra vonatkozó fenntarthatósági nyilatkozataiban feltárt mulasztások és valótlanságok. Az ilyen hibák az olyan megbízható információk felhasználásának elmulasztásából vagy az azokkal való visszaélésből erednek, amelyek:

a)	rendelkezésre álltak akkor, amikor az említett időszakokra vonatkozó fenntarthatósági nyilatkozatokat tartalmazó vezetési beszámoló kibocsátását engedélyezték; és

b)	esetében észszerűen elvárható volt, hogy azokat beszerezték és figyelembe vették az e beszámolókban foglalt fenntarthatósági közzétételek elkészítése során.

98.

Az ilyen hibák közé tartoznak a következők: a matematikai hibák, a mérőszámok vagy célok meghatározásának alkalmazása során elkövetett hibák, a tények mellőzése vagy félreértelmezése, valamint a csalás hatásai.

99.

A tárgyidőszakra vonatkozó, az időszak során feltárt potenciális hibákat még azelőtt korrigálják, hogy engedélyeznék a vezetés beszámolójának kibocsátását. A lényeges hibákat azonban néha csak később tárják fel.

100.

Ha nem lehet meghatározni egy hibának az összes bemutatott korábbi időszakra gyakorolt hatását, a vállalkozásnak újra meg kell állapítania az összehasonlító információkat a hiba lehető legkorábbi időponttól kezdődő kijavítása érdekében. A korábbi időszakra vonatkozó közzétételek helyesbítésekor a vállalkozás nem élhet utólagos feltételezésekkel sem arra vonatkozóan, hogy mi lett volna a vezetőség szándéka egy korábbi időszakban, sem az előző időszakban közzétett mennyiségek becslését illetően. Ez a követelmény a visszatekintő és az előretekintő közzétételek helyesbítésére egyaránt vonatkozik.

101.

A hibák kijavítását meg kell különböztetni a becslések változásaitól. A becsléseket adott esetben felül kell vizsgálni, ha további információk válnak elérhetővé (lásd: ESRS 2 BP-2.).

7.6 Összevont beszámolás és a leányvállalatok mentesítése

102.

Ha a vállalkozás összevont szintű beszámolót készít, akkor a teljes konszolidált csoport tekintetében elvégzi a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek értékelését, a csoport jogi szerkezetétől függetlenül. A vállalkozás biztosítja, hogy a beszámoló minden leányvállalatot lefedjen olyan módon, amely lehetővé teszi a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek elfogulatlan azonosítását. A hatások, kockázatok vagy lehetőségek lényegességének értékelésére vonatkozó kritériumokat és küszöbértékeket e standard 3. fejezete alapján kell meghatározni.

103.

Amennyiben a vállalkozás jelentős különbségeket azonosít a csoportszintű lényeges hatások, kockázatok vagy lehetőségek, valamint egy vagy több leányvállalatának lényeges hatásai, kockázatai vagy lehetőségei között, a vállalkozás adott esetben megfelelően ismerteti az érintett leányvállalat vagy leányvállalatok hatásait, kockázatait és lehetőségeit.

104.

A csoportszintű lényeges hatások, kockázatok vagy lehetőségek, valamint az egy vagy több leányvállalatának lényeges hatásai, kockázatai vagy lehetőségei közötti különbségek jelentőségének értékelésekor a vállalkozás különféle körülményeket vehet figyelembe, például azt, hogy a leányvállalat vagy leányvállalatok a csoport többi részétől eltérő ágazatban működnek-e, vagy a 3.7. szakaszban (A bontás szintje) említett körülményeket.

7.7 A szellemi tulajdonra, a know-how-ra vagy az innováció eredményeire vonatkozó minősített és érzékeny információk

105.

A vállalkozás nem köteles minősített adatokat vagy érzékeny információkat közzétenni, még akkor sem, ha azok lényegesnek minősülnek.

106.

A stratégiájával, terveivel és intézkedéseivel kapcsolatos információk közzétételekor, amennyiben a szellemi tulajdonnak, know-how-nak vagy az innováció eredményének minősülő konkrét információ a közzétételi követelmény céljának elérése szempontjából releváns, a vállalkozás ennek ellenére eltekinthet az adott információ közzétételétől, ha:

a)	az titkos abban az értelemben, hogy – mint egységes egész, vagy mint elemeinek egy adott pontos konfigurációban összeállított összessége – általánosan nem ismert, illetve nem könnyen hozzáférhető az általában ilyen jellegű információval foglalkozó körökhöz tartozó személyek számára;

b)	az kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; valamint

c)	a vállalkozás észszerű lépéseket tett annak érdekében, hogy azt titokban tartsa.

107.

Ha a vállalkozás azért hagy ki minősített adatokat vagy érzékeny információkat vagy szellemi tulajdonnak, know-how-nak vagy az innováció eredményének minősülő konkrét információt, mert az megfelel az előző bekezdésben meghatározott kritériumoknak, akkor az adott közzétételi követelményt az összes többi előírt információ közzétételével teljesíti.

108.

A vállalkozás minden észszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a minősített adatok vagy érzékeny információk vagy a szellemi tulajdonnak, know-how-nak vagy az innováció eredményének minősülő konkrét információk kihagyásán túlmenően ne sérüljön az adott közzététel általános relevanciája.

7.8 Beszámolás a lehetőségekről

109.

A lehetőségekről szóló beszámoló esetében a közzététel leíró jellegű információkat tartalmaz, hogy az olvasó megértse a vállalkozás vagy az egész ágazat számára rendelkezésre álló lehetőséget. A lehetőségekről szóló beszámoló elkészítése során a vállalkozás mérlegeli a közzétételre szánt információk lényegességét. Ezzel összefüggésben többek között a következő tényezőket veszi figyelembe:

a)	jelenleg kihasználják-e a lehetőséget, és beépítik-e az általános stratégiába, a vállalkozás vagy az ágazat számára rendelkezésre álló általános lehetőséggel szemben; valamint

b)	helyénvaló-e a várható pénzügyi hatásokra vonatkozó mennyiségi adatok szerepeltetése, figyelembe véve az ehhez szükséges feltételezések számát és az ebből következő bizonytalanságot.

8. A fenntarthatósági nyilatkozat szerkezete

110.

Ez a fejezet szolgál alapul a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó, a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének megfelelően elkészített információk (azaz a fenntarthatósági nyilatkozat) bemutatásához a vállalkozás vezetésének beszámolóján belül. Ezeket az információkat a vezetés beszámolójának egy külön szakaszában kell bemutatni, amelyről fel kell tüntetni, hogy a fenntarthatósági nyilatkozatokat tartalmazza. E standard F. függeléke – Példa az ESRS fenntarthatósági nyilatkozatainak felépítésére – egy példa révén szemlélteti a fenntarthatósági jelentés e fejezet követelményeinek megfelelő szerkezetét.

8.1. A bemutatásra vonatkozó általános követelmény

111.

A fenntarthatósági információkat a következőképpen kell bemutatni:

a)	olyan módon, ami lehetővé teszi az ESRS szerinti közzétételekhez szükséges információk és a vezetés beszámolójában szereplő egyéb információk elkülönítését; és

b)	olyan szerkezetben, amely megkönnyíti a fenntarthatósági nyilatkozathoz való hozzáférést és annak megértését, olyan formátumban, amely ember által és géppel egyaránt olvasható.

8.2. A fenntarthatósági nyilatkozat tartalma és szerkezete

112.

Eltekintve az e standard 9.1. szakasza (Hivatkozással történő beépítés) szerinti azon lehetőségtől, hogy az információk hivatkozással is beépíthetők, a vállalkozás az ESRS által e standard 1. fejezetével összhangban előírt valamennyi alkalmazandó közzétételről beszámol a vezetés beszámolójának külön részében.

113.

A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatában feltünteti az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 8. cikke, valamint a közzétételek tartalmát és egyéb módozatait meghatározó, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletek szerinti közzétételeket. A vállalkozás biztosítja, hogy ezek a közzétételek a fenntarthatósági nyilatkozaton belül külön azonosíthatók legyenek. A taxonómiai rendeletben meghatározott egyes környezeti célkitűzésre vonatkozó közzétételeket együtt kell bemutatni a fenntarthatósági nyilatkozat környezetvédelmi szakaszának egyértelműen azonosítható részében. Ezekre a közzétételekre nem vonatkoznak az ESRS rendelkezései, e bekezdést, valamint e standard 115. bekezdésének első mondatát kivéve.

114.

Ha a vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatában olyan további közzétételeket szerepeltet, amelyek i. a vállalkozás számára fenntarthatósági információk közzétételét előíró egyéb jogszabályokból erednek, vagy ii. más standardalkotó szervek általánosan elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardjaiból és kereteiből, köztük nem kötelező iránymutatásokból és ágazatspecifikus iránymutatásokból (például a Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület vagy a Global Reporting Initiative (globális beszámolási kezdeményezés) által kiadott technikai anyagokból) erednek:

a)	az ilyen közzétételeket egyértelműen azonosítani kell a vonatkozó jogszabályokra, standardokra vagy keretekre való megfelelő hivatkozással (lásd: ESRS 2 BP-2., 15. bekezdés);

b)	az ilyen közzétételeknek meg kell felelniük az e standard 2. fejezetében és B. függelékében meghatározott, az információk minőségi jellemzőire vonatkozó követelményeknek.

115.

A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatát négy részre tagolja, az alábbi sorrendben: általános információk, környezeti információk (beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket), társadalmi információk és irányítási információk. Az e standard 3.6. szakaszában – A fenntarthatósági kérdések kezelésére irányuló intézkedésekből eredő lényeges hatások vagy kockázatok – meghatározott rendelkezés tiszteletben tartása mellett, amennyiben valamelyik részben olyan információkat adnak meg, amelyek egy másik részben feltüntetendő információkat is tartalmaznak, a vállalkozás az átfedések elkerülése érdekében az egyik részben hivatkozhat a másik részben bemutatott információkra. A vállalkozás alkalmazhatja az e standard F. függelékében bemutatott részletes szerkezetet.

116.

Az ágazatspecifikus ESRS által előírt közzétételeket beszámolási területek és adott esetben fenntarthatósági témák szerint kell csoportosítani. Ezeket az ESRS 2 és a megfelelő tematikus ESRS által előírt közzétételekkel együtt kell bemutatni.

117.

Amennyiben a vállalkozás a 11. bekezdés szerinti lényeges jogalany-specifikus közzétételeket dolgoz ki, ezeket a közzétételeket a leginkább releváns ágazatfüggetlen és ágazatspecifikus közzétételekkel együtt tünteti fel.

9. A vállalati beszámolás egyéb részeivel fennálló kapcsolatok és a kapcsolódó információk

118.

A vállalkozás által szolgáltatott információk lehetővé teszik a fenntarthatósági nyilatkozatának felhasználói számára, hogy értékeljék a nyilatkozatban feltüntetett különböző információk közötti összefüggéseket, valamint a fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő információk és a vállalat által a vállalati beszámolás egyéb részeiben közzétett információk közötti összefüggéseket.

9.1. Hivatkozással történő beépítés

119.

Amennyiben a 120. bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, egy adott ESRS közzétételi követelményében előírt információk – beleértve a közzétételi követelmény által előírt konkrét adatpontot is – beépíthetők a fenntarthatósági nyilatkozatba a következőkre való hivatkozással:

a)	a vezetés beszámolójának egy másik szakasza;

b)	a pénzügyi kimutatások;

c)	a vállalatirányítási nyilatkozat (ha az nem képezi a vezetés beszámolójának részét);

d)	a 2007/36/EK európai parlament és tanácsi irányelvben (9) előírt javadalmazási jelentés;

e)	az (EU) 2017/1129 rendelet (10) 9. cikkében említett egyetemes regisztrációs okmány; és

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerinti nyilvánosságra hozatalok (a 3. pillérbe tartozó közzétételek). Ha a vállalkozás a 3. pillérbe tartozó közzétételekből származó információkat épít be hivatkozással, biztosítja, hogy az információk megfeleljenek a fenntarthatósági nyilatkozathoz használt konszolidáció hatókörének, úgy, hogy a beépített információkat szükség esetén további elemekkel egészíti ki.

120.

A vállalkozás a 119. bekezdésben felsorolt dokumentumokra, illetve azok egy részére történő hivatkozással is beépíthet információkat, feltéve, hogy a hivatkozással beépített közzétételek:

a)	külön információelemek, és azokat az érintett dokumentumban egyértelműen úgy határozzák meg, mint ami a megfelelő közzétételi követelményre vagy a közzétételi követelmény által előírt megfelelő konkrét adatpontra vonatkozik;

b)	nyilvánosságra hozatalára a vezetés beszámolójával egyidejűleg vagy az előtt kerül sor;

c)	ugyanazon a nyelven íródtak, mint a fenntarthatósági nyilatkozat;

d)	bizonyossági szintje legalább ugyanolyan, mint a fenntarthatósági nyilatkozaté; és

e)	megfelelnek ugyanazoknak a műszaki digitalizációs követelményeknek, mint a fenntarthatósági nyilatkozat.

121.

Amennyiben a 120. bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek, az ESRS közzétételi követelményeiben előírt információk – beleértve a közzétételi követelmény által előírt konkrét adatpontot is – beépíthetők a fenntarthatósági nyilatkozatba a vállalkozás által a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerről (EMAS) szóló 1221/2009/EU rendelet (12) szerint készített jelentésre történő hivatkozással. Ebben az esetben a vállalkozás biztosítja, hogy a hivatkozással beépített információk előállításának alapja megegyezik az ESRS-ben foglalt információk előállításának alapjával, beleértve a konszolidáció hatókörét és az értékláncra vonatkozó információk kezelését is.

122.

Amikor a vállalkozás hivatkozással történő beépítést alkalmazva készíti el a fenntarthatósági nyilatkozatát, figyelembe veszi a feltüntetett információk általános kohézióját, és biztosítja, hogy a hivatkozással történő beépítés ne rontsa a fenntarthatósági nyilatkozat olvashatóságát. E standard G. függeléke – Példa hivatkozással történő beépítésre – példán keresztül szemlélteti a hivatkozással történő beépítést (lásd: ESRS 2 BP-2.).

9.2. Kapcsolódó információk és kapcsolat a pénzügyi kimutatásokkal

123.

A vállalkozás ismerteti a különböző információk közötti kapcsolatokat. Ehhez szükség lehet az irányításra, a stratégiára és a kockázatkezelésre vonatkozó szöveges információk és a kapcsolódó mérőszámok és célok összekötésére. Például a kapcsolódó információk nyújtásakor a vállalkozásnak esetleg ki kell fejtenie, hogy milyen hatást vagy valószínű hatást gyakorol stratégiája a pénzügyi kimutatásaira vagy pénzügyi terveire, vagy ki kell fejtenie, hogy hogyan kapcsolódik a stratégiája az előrehaladás teljesítményhez viszonyított méréséhez használt mérőszámokhoz és célokhoz. Ezenkívül szükség lehet arra, hogy a vállalkozás kifejtse, hogy a természeti erőforrások felhasználása és az ellátási láncán belüli változások hogyan erősíthetik, módosíthatják vagy csökkenthetik a lényeges hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket. Szükség lehet arra, hogy a vállalkozás ezeket az információkat összekapcsolja a termelési költségeire gyakorolt aktuális vagy várható pénzügyi hatásokra vonatkozó információkkal, az ilyen hatások vagy kockázatok enyhítésére adott stratégiai válaszával, valamint az új eszközökbe történő kapcsolódó beruházásaival. Szükség lehet arra is, hogy a vállalkozás szöveges információkat fűzzön a kapcsolódó mérőszámokhoz és célokhoz, valamint a pénzügyi kimutatásokban szereplő információkhoz. A kapcsolatokról világos és tömör formában kell tájékoztatást nyújtani.

124.

Amennyiben a fenntarthatósági nyilatkozat olyan pénzösszegeket vagy egyéb mennyiségi adatpontokat tartalmaz, amelyek meghaladják a lényegességi küszöböt, és amelyek közvetlenül szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban (közvetlen kapcsolat a fenntarthatósági nyilatkozatban közzétett információk és a pénzügyi kimutatásokban közzétett információk között), a vállalkozás hivatkozik a pénzügyi kimutatásainak a megfelelő bekezdésére, ahol a vonatkozó információk megtalálhatók.

125.

A fenntarthatósági nyilatkozat tartalmazhat olyan pénzösszegeket vagy egyéb mennyiségi adatpontokat, amelyek meghaladják a lényegességi küszöböt, és amelyek a vállalkozás pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzösszegek összesítését vagy azok egy részét képezik (a fenntarthatósági nyilatkozatban közzétett információk és a pénzügyi kimutatásokban közzétett információk közötti közvetett kapcsolat). Ebben az esetben a vállalkozás kifejti, hogy ezek a fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő összegek vagy adatpontok hogyan kapcsolódnak a pénzügyi kimutatásokban szereplő legrelevánsabb összegekhez. Ennek a közzétételnek hivatkozást kell tartalmaznia a vállalkozás pénzügyi kimutatásainak azon tételsorára és/vagy a megfelelő bekezdésekre, ahol a vonatkozó információk megtalálhatók. Adott esetben egyeztetés végezhető, ami táblázatos formában bemutatható.

126.

Olyan információk esetében, amelyekre nem terjed ki a 124. és a 125. bekezdés, a vállalkozás lényegességi küszöbérték alapján bemutatja a fenntarthatósági nyilatkozatában szereplő adatok, feltételezések és minőségi információk, valamint a pénzügyi kimutatásokban szereplő megfelelő adatok, feltételezések és minőségi információk közötti összhangot. Erre akkor kerülhet sor, ha a fenntarthatósági nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a)	pénzösszegek vagy pénzösszegekhez kapcsolódó egyéb mennyiségi adatok vagy a pénzügyi kimutatásokban bemutatott egyéb mennyiségi adatok; vagy

b)	pénzügyi kimutatásokban szereplő minőségi információkhoz kapcsolódó minőségi információk.

127.

A 126. bekezdés szerinti összhangot az egyes adatpontok szintjén kell biztosítani, és hivatkozást kell megadni a pénzügyi kimutatások megfelelő tételsorára vagy az azokhoz tartozó megjegyzések megfelelő bekezdésére. Amennyiben nincs összhang jelentős adatok, feltételezések és minőségi információk között, a vállalkozás megállapítja és megindokolja ezt a tényt.

128.

Példák olyan tételekre, amelyekhez a 126. bekezdés szerinti magyarázatot kell fűzni:

a)	ha ugyanaz a mérőszám van megadva a beszámoló fordulónapjára vonatkozóan a pénzügyi kimutatásokban és a jövőbeni időszakokra vonatkozó előrejelzésben a fenntarthatósági nyilatkozatban; és

b)	ha makrogazdasági vagy üzleti előrejelzéseket alkalmaznak a fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő mérőszámok kidolgozására, és ezek a pénzügyi kimutatásoknak az eszközök megtérülő értékére, a kötelezettségek összegére vagy a céltartalékokra vonatkozó becslései tekintetében is relevánsak.

129.

A tematikus és ágazatspecifikus ESRS tartalmazhat olyan követelményeket, amelyek bizonyos közzétételi követelmények tekintetében előírják az egyeztetések biztosítását vagy az adatok és feltételezések összhangjának szemléltetését. Ilyen esetekben az adott ESRS szerinti követelmények az irányadók.

10. Átmeneti rendelkezések

10.1. A jogalany-specifikus közzétételekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés

130.

Az ESRS által lefedett fenntarthatósági kérdések köre várhatóan bővülni fog, amint további közzétételi követelmények kidolgozására kerül sor. Ezért jogalany-specifikus közzétételekre idővel valószínűleg egyre kisebb mértékben lesz szükség, mindenekelőtt az ágazatspecifikus standardok jövőbeli elfogadásának eredményeként.

131.

A jogalany-specifikus közzétételek meghatározásakor a vállalkozás átmeneti intézkedéseket fogadhat el az első hároméves fenntarthatósági nyilatkozathoz való elkészítésükre vonatkozóan, amelyek tekintetében prioritásként kezelheti a következőket:

beszámolásába belefoglalja azokat a jogalany-specifikus közzétételeket, amelyeket a korábbi időszakokban feltüntetett, amennyiben ezek a közzétételek megfelelnek az információk minőségi jellemzőinek az e standard 2. fejezetében foglaltak szerint, vagy ha e megfelelés érdekében kiigazítják azokat; és

a tematikus ESRS alapján elkészített közzétételeket ki egészíti további megfelelő közzétételekkel, amelyek lefedik a vállalkozás számára az ágazatán vagy ágazatain belül lényeges fenntarthatósági kérdéseket, és ehhez felhasználja a rendelkezésre álló bevált gyakorlatokat és/vagy a rendelkezésre álló kereteket vagy beszámolási standardokat, például az IFRS ágazati alapú iránymutatását és a GRI ágazati standardjait.

10.2. Az 5. fejezethez – Értéklánc – kapcsolódó átmeneti rendelkezés

132.

A vállalkozás ESRS szerinti fenntarthatósági beszámolásának első három évében, amennyiben az upstream és downstream értékláncra vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozás ismerteti az upstream és downstream értékláncára vonatkozó információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett az összes információt megszerezni, valamint a vállalkozásnak az információk jövőbeni megszerzésére vonatkozó terveit.

133.

Az ESRS szerinti fenntarthatósági beszámolás első 3 évében, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék azokat a nehézségeket, amelyekkel a vállalkozások az értékláncuk szereplőitől való információgyűjtés során szembesülhetnek, valamint az értékláncban részt vevő kkv-k terheinek korlátozása érdekében:

(a)

a politikákra, intézkedésekre és célokra vonatkozó információknak az ESRS 2-vel és más ESRS-ekkel összhangban történő közzététele során a vállalkozás korlátozhatja az upstream és downstream értékláncra vonatkozó információkat a házon belül rendelkezésre álló információkra, például a vállalkozás számára már rendelkezésre álló adatokra és a nyilvánosan elérhető információkra; és

(b)	a mérőszámok közzététele során a vállalkozásnak nem kell megadnia az upstream és downstream értékláncra vonatkozó információkat, kivéve az ESRS 2 B. függelékében felsorolt, más uniós jogszabályokból származó adatpontokat.

134.

A 132. és 133. bekezdés attól függetlenül alkalmazandó, hogy az értéklánc érintett szereplője kkv-e vagy sem.

135.

Az ESRS szerinti beszámolás negyedik évétől kezdődően a vállalkozás a 63. bekezdésnek megfelelően megadja az upstream és/vagy downstream értékláncra vonatkozó információkat. Ezzel összefüggésben a vállalkozás upstream és/vagy downstream értékláncában részt vevő kkv-któl az ESRS rendelkezései szerint megszerzendő információk mértéke nem haladja meg a tőzsdén jegyzett kkv-kra vonatkozó jövőbeni ESRS tartalmát.

10.3. A 7.1. szakaszhoz – Összehasonlító információk bemutatása – kapcsolódó átmeneti rendelkezés

136.

E standard első alkalommal történő alkalmazásának megkönnyítése érdekében a vállalkozásnak nem kell közzétennie a 7.1. szakaszban – Összehasonlító információk bemutatása – előírt összehasonlító információkat az ESRS szerinti fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének első évében. A C. függelékben – A fokozatosan bevezetett közzétételi követelmények listája – felsorolt közzétételi követelmények esetében ez az átmeneti rendelkezés: a fokozatosan bevezetett közzétételi követelmény kötelező alkalmazásának első évére alkalmazandó.

10.4. Átmeneti rendelkezés: A fokozatosan bevezetett közzétételi követelmények listája

137.

E standard C. függeléke – A fokozatosan bevezetett közzétételi követelmények listája – fokozatos bevezetésre vonatkozó rendelkezéseket határoz meg az ESRS azon közzétételi követelményeire vagy adatpontjaira vonatkozóan, amelyek az ESRS szerinti fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének első éve(i) során elhagyhatók vagy nem alkalmazandók.

A. függelék

Alkalmazási követelmények

Ez a függelék az ESRS 1 szerves részét képezi, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a standard egyéb részei.

Jogalany-specifikus közzétételek

AR 1.

A jogalany-specifikus közzétételek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megértsék a vállalkozás környezeti, társadalmi vagy irányítási kérdésekkel kapcsolatos hatásait, kockázatait és lehetőségeit.

AR 2.

A jogalany-specifikus közzétételek kidolgozása során a vállalkozás biztosítja, hogy:

a)	a közzétételek megfeleljenek az információk minőségi jellemzőinek a 2. fejezetben – Az információk minőségi jellemzői – meghatározottak szerint; valamint

b)	a közzétételek adott esetben magukban foglalják a következő beszámolási területekkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt: irányítás; stratégia; a hatások, a kockázatok és a lehetőségek kezelése; valamint mérőszámok és célok (lásd: ESRS 2, 2–5. fejezet).

AR 3.

Annak meghatározásakor, hogy a mérőszámok jogalany-specifikus közzétételekben való feltüntetése hasznos-e, a vállalkozás figyelembe veszi, hogy:

a kiválasztott teljesítmény-mérőszámok betekintést nyújtanak-e a következőkbe:

i.	gyakorlatai mennyire hatékonyan csökkentik a negatív kimeneteket és/vagy növelik a pozitív kimeneteket az emberekre és a környezetre nézve (a hatások tekintetében); és/vagy

ii.	gyakorlatai milyen valószínűséggel járnak pénzügyi hatásokkal a vállalkozásra nézve (a kockázatok és a lehetőségek tekintetében);

b)	a mért eredmények kellően megbízhatók-e, azaz nem tartalmaznak-e túl sok feltételezést és ismeretlent, ami a mérőszámokat túlságosan önkényessé tenné ahhoz, hogy valósághűen mutassák be a helyzetet; és

c)	elegendő kontextuális információt nyújtott-e a teljesítmény-mérőszámok megfelelő értelmezéséhez, és az ilyen kontextuális információk változásai hatással lehetnek-e a mérőszámok különböző időszakok közötti összehasonlíthatóságára.

AR 4.

A jogalany-specifikus közzétételek kidolgozása során a vállalkozás körültekintően figyelembe veszi a következőket:

a vállalkozások közötti összehasonlíthatóság, továbbra is biztosítva a rendelkezésre bocsátott információk relevanciáját, elismerve, hogy az összehasonlíthatóság a jogalany-specifikus közzétételekre korlátozódhat. A vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a rendelkezésre álló és releváns keretek, kezdeményezések, beszámolási standardok és referenciaértékek (például a Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület vagy a Global Reporting Initiative (globális beszámolási kezdeményezés) által kiadott technikai anyagok) tartalmaznak-e olyan elemeket, amelyek a lehető legnagyobb mértékben támogathatják az összehasonlíthatóságot; valamint

b)	különböző időszakok közötti összehasonlíthatóság: a módszertanok és a közzétételek következetessége kulcsfontosságú tényező a különböző időszakok közötti összehasonlíthatóság biztosításához.

AR 5.

A jogalany-specifikus közzétételek kidolgozásához további támpontként szolgálnak a hasonló fenntarthatósági kérdésekkel foglalkozó tematikus ESRS-ben előírt információk.

Kettős lényegesség

Az érdekelt felek és azok relevanciája a lényegességi vizsgálati eljárás szempontjából

AR 6.

Az érdekelt felek 22. bekezdésben felsorolt kategóriái mellett az érdekelt felek szokásos kategóriái a következők: alkalmazottak és egyéb munkavállalók, beszállítók, fogyasztók, ügyfelek, végfelhasználók, helyi közösségek és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek, valamint hatóságok, beleértve a szabályozókat, a felügyeleteket és a központi bankokat.

AR 7.

A természet néma érdekelt félnek tekinthető. Ebben az esetben ökológiai adatok és a fajok védelmére vonatkozó adatok támaszthatják alá a vállalkozás lényegességi vizsgálatát.

AR 8.

A lényegességi vizsgálat az érintett érdekelt felekkel folytatott párbeszéden alapul. A vállalkozás kapcsolatba léphet az érintett érdekelt felekkel vagy azok képviselőivel (például az alkalmazottakkal vagy a szakszervezetekkel), továbbá a fenntarthatósági beszámolás felhasználóival és más szakértőkkel annak érdekében, hogy észrevételeket vagy visszajelzést adjanak a lényeges hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó megállapításairól.

A hatás lényegességének értékelése

AR 9.

A hatás lényegességének értékelése és a beszámolóba belefoglalandó lényeges kérdések meghatározása során a vállalkozás fontolóra veszi a következő három lépést:

a)	a kontextus megértése az általa gyakorolt hatások tekintetében, beleértve a tevékenységeit, az üzleti kapcsolatait és az érdekelt feleket;

b)	a tényleges és a lehetséges (negatív és pozitív) hatások azonosítása, többek között a megfelelő érdekelt felekkel és szakértőkkel való együttműködés révén. Ebben a lépésben a vállalkozás támaszkodhat a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tudományos és elemző kutatásra;

c)	a tényleges és lehetséges hatások lényegességének vizsgálata, és a lényeges kérdések meghatározása. Ebben a lépésben a vállalkozás küszöbértékeket fogad el annak meghatározásához, hogy a fenntarthatósági nyilatkozata mely hatásokra fog kiterjedni.

A súlyosság jellemzői

AR 10.

A súlyosságot a következő tényezők határozzák meg:

a)	mérték: az, hogy mennyire súlyos a negatív hatás vagy mennyire előnyös a pozitív hatás az emberek vagy a környezet szempontjából;

hatókör: az, hogy mennyire széles körűek a negatív vagy pozitív hatások. A környezeti hatások esetében a hatókör a környezeti kár kiterjedéseként vagy földrajzi területeként értelmezhető. Az emberekre gyakorolt hatások esetében a hatókör a hátrányosan érintett személyek számaként értelmezhető; valamint

c)	helyrehozhatatlan jelleg: az, hogy korrigálhatók-e a negatív hatások, és ha igen, milyen mértékben, azaz helyre lehet-e állítani a környezet vagy az érintett emberek korábbi állapotát.

AR 11.

A három jellemző (mérték, hatókör és helyrehozhatatlan jelleg) bármelyike súlyossá teheti a negatív hatást. Potenciális negatív emberi jogi hatás esetén a hatás súlyossága elsőbbséget élvez a valószínűségével szemben.

A vállalkozáshoz kapcsolódó hatások

AR 12.

Szemléltetésképpen:

ha a vállalkozás a termékeiben gyermekmunka igénybevételével bányászott kobaltot használ, a negatív hatás (azaz a gyermekmunka) kapcsolódik a vállalkozás termékeihez az upstream értékláncának részét képező üzleti kapcsolatok szintjein keresztül. E kapcsolatok magukban foglalják a kohót és az ásványkereskedőt, valamint a gyermekmunkát alkalmazó bányászati vállalkozást; és

ha a vállalkozás pénzügyi kölcsönöket nyújt egy vállalkozásnak olyan üzleti tevékenységekhez, amelyek az elfogadott standardokat megsértve víz- és földszennyeződéshez vezetnek a műveletek környezetében, ez a negatív hatás kapcsolódik a vállalkozáshoz az általa nyújtott kölcsönt igénybe vevő vállalkozással való kapcsolatán keresztül.

A pénzügyi lényegesség értékelése

AR 13.

Az alábbiakban példák találhatók arra, hogy a hatások és a függőségek hogyan lehetnek kockázatok vagy lehetőségek forrásai:

a)	ha a vállalkozás üzleti modellje egy természeti erőforrástól – például víztől – függ, akkor azt valószínűleg befolyásolják az adott erőforrás minőségét, rendelkezésre állását és árazását érintő változások;

ha a vállalkozás tevékenységei negatív hatást gyakorolnak például a helyi közösségekre, a tevékenységekre szigorúbb kormányzati szabályozást vezethetnek be, és/vagy a hatás a jó hírnevet érintő következményekkel járhat. Ezek negatív hatást gyakorolhatnak a vállalkozás márkanevére, és magasabb munkaerő-felvételi költségekhez vezethetnek; valamint

c)	ha a vállalkozás üzleti partnerei lényeges fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokkal szembesülnek, a vállalkozás is ki lehet téve a kapcsolódó következményeknek.

AR 14.

A pénzügyi lényegességi vizsgálat kiindulópontja azoknak a kockázatoknak és lehetőségeknek az azonosítása, amelyek rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolják vagy észszerű feltételezés alapján befolyásolhatják a vállalkozás pénzügyi helyzetét, pénzügyi teljesítményét, cash flow-it, finanszírozáshoz való hozzáférését vagy tőkeköltségét. Ebben az összefüggésben a vállalkozás figyelembe veszi a következőket:

a)	természeti és társadalmi erőforrásoktól való függőségek mint pénzügyi hatások forrásai (lásd: 50. bekezdés);

az alábbiak forrásaként való besorolásuk:

i.	kockázatok (amelyek hozzájárulnak a jövőbeni várható pénzbeáramlás negatív eltéréséhez vagy a jövőbeni várható pénzkiáramlás eltérésének növekedéséhez és/vagy a pénzügyi kimutatásokban meg nem jelenített tőke várható változásától való negatív eltéréshez); vagy

ii.	Lehetőségek (amelyek hozzájárulnak a jövőbeni várható pénzbeáramlás pozitív eltéréséhez vagy a jövőbeni várható pénzkiáramlás eltérésének csökkenéséhez és/vagy a pénzügyi kimutatásokban meg nem jelenített tőke várható változásától való pozitív eltéréshez).

AR 15.

Miután a vállalkozás azonosította a kockázatait és a lehetőségeit, meghatározza, hogy ezek közül melyek lényegesek a beszámolás szempontjából. Ez a következők együttes figyelembevételén alapul: i. a pénzügyi hatások bekövetkezésének valószínűsége és ii. azoknak a megfelelő küszöbértékek alapján meghatározott potenciális nagyságrendje. Ebben a lépésben a vállalkozás a következők alapján mérlegeli e kockázatok és lehetőségek pénzügyi hatásokhoz való rövid, közép- és hosszú távú hozzájárulását:

a)	valószínűsíthető forgatókönyvek/előrejelzések; és

fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó potenciális pénzügyi hatások, amelyek vagy a „valószínűbb, mint nem” küszöbérték alatti helyzetekből, vagy a pénzügyi kimutatásokban nem, vagy még nem szereplő eszközökből/kötelezettségekből erednek. Ez kiterjed a következőkre:

i.	olyan lehetséges helyzetek, amelyek a jövőbeli események bekövetkezését követően hatással lehetnek a cash-flow generálásának potenciáljára;

ii.	olyan tőke, amelyet számviteli és pénzügyi beszámolási szempontból nem jelenítenek meg eszközként, de jelentős hatással van a pénzügyi teljesítményre, mint például a természeti, szellemi (szervezeti), humán, társadalmi és kapcsolati tőke; és

iii.	olyan lehetséges jövőbeni események, amelyek hatással lehetnek az ilyen tőke alakulására.

A lényegességi vizsgálatba bevonandó fenntarthatósági kérdések

AR 16.

A lényegességi vizsgálat végzése során a vállalkozás figyelembe veszi a tematikus ESRS részét képező fenntarthatósági kérdések alábbi listáját. Ha a vállalkozás lényegességi vizsgálatának eredményeként (lásd: ESRS 2 IRO-1.) az e listában szereplő valamely fenntarthatósági kérdés lényegesnek minősül, a vállalkozás beszámolást nyújt be a vonatkozó tematikus ESRS ehhez kapcsolódó közzétételi követelményeinek megfelelően. E lista használata nem helyettesíti a lényeges kérdések meghatározásának folyamatát. Ez a lista a vállalkozás lényegességi vizsgálatának támogatására szolgáló eszköz. A számára lényeges kérdések meghatározásakor a vállalkozásnak továbbra is figyelembe kell vennie a maga sajátos körülményeit. A vállalkozás emellett szükség esetén az ESRS által nem lefedett lényeges hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó jogalany-specifikus közzétételeket is készít, az e standard 11. bekezdésében leírtak szerint.

Tematikus

ESRS

A tematikus ESRS-ek által lefedett fenntarthatósági kérdések

Témakör

Altéma

Al-altéma

ESRS E1

Éghajlatváltozás

—	Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

—	Az éghajlatváltozás mérséklése

—

Energia

ESRS E2

Szennyezés

—	Légszennyezés

—	Vízszennyezés

—	Talajszennyezés

—	Élő szervezetek és élelmiszerforrások szennyezése

—	Aggodalomra okot adó anyag

—	Különös aggodalomra okot adó anyag

—	Mikroműanyagok

ESRS E3

Víz és tengeri erőforrások

—

Víz

—	Tengeri erőforrások

—	Vízfogyasztás

—	Vízkivétel

—	Vízkibocsátás

—	Vízkibocsátás az óceánokba

—	Tengeri erőforrások kitermelése és hasznosítása

ESRS E4

Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

—	A biológiai sokféleség csökkenését közvetlenül kiváltó tényezők

—	Éghajlatváltozás

—	A földhasználat megváltoztatása, az édesvízhasználat megváltoztatása és a tengerhasználat megváltoztatása

—	Közvetlen kiaknázás

—	Idegenhonos inváziós fajok

—	Szennyezés

—

Egyéb

—	A fajok állapotára gyakorolt hatások

Példák:

—	A faj populációjának mérete

—	A faj globális kihalási kockázata

—	Az ökoszisztémák kiterjedésére és állapotára gyakorolt hatások

Példák:

—	Földterület-degradáció

—	Elsivatagosodás

—	Talajfedés

—	Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatások és az azoktól való függőségek

ESRS E5

Körforgásos gazdaság

—	Erőforrás-beáramlás, beleértve az erőforrás-felhasználást is

—	Termékekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó erőforrás-kiáramlás

—

Hulladék

ESRS S1

Saját munkaerő

—	Munkafeltételek

—	Biztos foglalkoztatás

—

Munkaidő

—	Megfelelő bérek

—	Szociális párbeszéd

—	Az egyesülési szabadsága, üzemi tanácsok megléte, valamint a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga

—	Kollektív tárgyalások, beleértve a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányát

—	A munka és a magánélet közötti egyensúly

—	Egészségvédelem és biztonság

—	Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

—	Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér

—	Képzés és készségfejlesztés

—	A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja

—	A munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések

—	Sokszínűség

—	A munkával kapcsolatos egyéb jogok

—	Gyermekmunka

—	Kényszermunka

—	Megfelelő lakhatás

—	A magánélet védelme

ESRS S2

Az értékláncban dolgozók

—	Munkafeltételek

—	Biztos foglalkoztatás

—

Munkaidő

—	Megfelelő bérek

—	Szociális párbeszéd

—	Az egyesülés szabadsága, beleértve az üzemi tanácsok meglétét is

—	Kollektív tárgyalások

—	A munka és a magánélet közötti egyensúly

—	Egészségvédelem és biztonság

—	Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

—	Nemek közötti egyenlőség és egyenlő értékű munkáért egyenlő bér

—	Képzés és készségfejlesztés

—	A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja

—	A munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések

—	Sokszínűség

—	A munkával kapcsolatos egyéb jogok

—	Gyermekmunka

—	Kényszermunka

—	Megfelelő lakhatás

—	Víz és víziközmű-szolgáltatás

—	A magánélet védelme

ESRS S3

Érintett közösségek

—	A közösségek gazdasági, szociális és kulturális jogai

—	Megfelelő lakhatás

—	Megfelelő élelmiszer

—	Víz és víziközmű-szolgáltatás

—	A földdel kapcsolatos hatások

—	A biztonsággal kapcsolatos hatások

—	A Közösségek polgári és politikai jogai

—	A véleménynyilvánítás szabadsága

—	A gyülekezés szabadsága

—	Az emberijog-védőkre gyakorolt hatások

—	Őslakos népek jogai

—	Szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés

—	Önrendelkezés

—	Kulturális jogok

ESRS S4

Fogyasztók és végfelhasználók

—	A fogyasztókra és/vagy a végfelhasználókra gyakorolt, tájékoztatással kapcsolatos hatások

—	A magánélet védelme

—	A véleménynyilvánítás szabadsága

—	A (minőségi) információkhoz való hozzáférés

—	A fogyasztók és/vagy végfelhasználók személyes biztonsága

—	Egészségvédelem és biztonság

—	Személyes biztonság

—	A gyermekek védelme

—	A fogyasztók és/vagy végfelhasználók társadalmi befogadása

—	A hátrányos megkülönböztetés tilalma

—	Hozzáférés a termékekhez és szolgáltatásokhoz

—	Felelősségteljes piaci gyakorlatok

ESRS G1

Üzleti magatartás

—	Vállalati kultúra

—	A visszaélést bejelentő személyek védelme

—	Állatjólét

—	Politikai szerepvállalás és lobbitevékenységek

—	A beszállítókkal fenntartott kapcsolatok kezelése, beleértve a fizetési gyakorlatokat is

—	Korrupció és vesztegetés

—	Megelőzés és felderítés, beleértve a képzést is

—	Incidensek

Becslés ágazati átlagok és közelítések alkalmazásával

AR 17.

Amennyiben a vállalkozás az erre irányuló észszerű erőfeszítések ellenére nem tudja összegyűjteni a 63. bekezdésben előírt, upstream és downstream értékláncra vonatkozó információkat, a beszámolásban feltüntetendő információkat megbecsüli minden észszerű és alátámasztható információ felhasználásával, amely a beszámolás időpontjában indokolatlan költség vagy erőfeszítés nélkül a vállalkozás rendelkezésére áll. Ez magában foglalja többek között a belső és külső információkat, például a közvetett forrásokból származó adatokat, ágazati átlagadatokat, mintaanalíziseket, piaci és hasonló csoportok adatait, egyéb helyettesítő adatokat vagy kiadásokon alapuló adatokat.

A fenntarthatósági nyilatkozat tartalma és szerkezete

AR 18.

E standard 8.2. szakaszának – A fenntarthatósági nyilatkozatok tartalma és szerkezete – 115. bekezdését szemléltetve az ugyanazon politika keretében környezeti és szociális kérdésekkel is foglalkozó vállalkozás kereszthivatkozásokat tehet. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás beszámolhat a politikáról a környezetvédelmi közzétételeiben, és kereszthivatkozásokat tehet erre a vonatkozó szociális közzétételekből, vagy fordítva. A különböző témákra kiterjedő politikák összevontan is bemutathatók.

B. függelék

Az információk minőségi jellemzői

Ez a függelék az ESRS 1 szerves részét képezi, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a standard egyéb részei. Ez a függelék meghatározza azokat a minőségi jellemzőket, amelyeknek az ESRS szerint elkészített fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő információknak meg kell felelniük.

Relevancia

QC 1.

A fenntarthatósági információk akkor relevánsak, ha befolyással lehetnek a felhasználók döntéseire a kettős lényegességi megközelítés alapján (lásd e standard 3. fejezetét).

QC 2.

Az információk akkor is befolyásolhatják a döntéseket, ha egyes felhasználók nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, vagy ha más forrásokból már tudomást szereztek az információkról. A fenntarthatósági információk akkor lehetnek hatással a felhasználók döntéseire, ha prediktív értékkel, megerősítő értékkel vagy mindkettővel rendelkeznek. Az információk akkor rendelkeznek prediktív értékkel, ha a felhasználók bemeneti adatként használhatják fel a jövőbeli kimenetelek előrejelzésére alkalmazott folyamatokhoz. A fenntarthatósági információknak nem kell prognózisnak vagy előrejelzésnek lenniük ahhoz, hogy prediktív értékkel rendelkezzenek, hanem akkor rendelkeznek prediktív értékkel, ha a felhasználók saját előrejelzéseiket használják fel azokat.

QC 3.

Az információk akkor rendelkeznek megerősítő értékkel, ha visszajelzést adnak a korábbi értékelésekről (megerősítik vagy módosítják azokat).

QC 4.

A lényegesség a relevancia jogalany-specifikus aspektusa, amely azon alapul, hogy a vállalkozás fenntarthatósági beszámolásával összefüggésben értékelve milyen jellegűek vagy nagyságrendűek azok az elemek, amelyekhez az információk kapcsolódnak (lásd e standard 3. fejezetét).

Valósághű bemutatás

QC 5.

Az információk akkor hasznosak, ha nemcsak hogy releváns jelenségeket mutatnak be, hanem hűen is kell mutatják be e jelenségek lényegét. A valósághű bemutatáshoz arra van szükség, hogy az információk i. teljesek, ii. semlegesek és iii. pontosak legyenek.

QC 6.

Egy hatás, kockázat vagy lehetőség teljes ábrázolása minden olyan lényeges információt magában foglal, amelyre a felhasználóknak szükségük van a hatás, kockázat vagy lehetőség megértéséhez. Ez a célok meghatározásához és a teljesítmény méréséhez meghatározott mérőszámok mellett magában foglalja azt is, hogy a vállalkozás hogyan igazította hozzá stratégiáját, kockázatkezelését és irányítását az adott hatáshoz, kockázathoz vagy lehetőséghez.

QC 7.

A semleges ábrázolás elfogultság nélkül választja ki vagy teszi közzé az információkat. Az információ akkor semleges, ha nincs elferdítve, súlyozva, kiemelve, súlytalanítva vagy más módon manipulálva annak érdekében, hogy nagyobb legyen annak valószínűsége, hogy a felhasználók az adott információt kedvezőnek vagy kedvezőtlennek tekintsék. Az információknak kiegyensúlyozottnak kell lenniük, hogy a kedvező/pozitív és kedvezőtlen/negatív szempontokat egyaránt lefedjék. Azonos figyelmet kell fordítani a hatás lényegessége szempontjából értékelt negatív és pozitív lényeges hatásokra, valamint a pénzügyi lényegesség szempontjából értékelt lényeges kockázatokra és lehetőségekre. A semleges ábrázolás érdekében a törekvésként megfogalmazott fenntarthatósági információknak – például a céloknak vagy terveknek – mind a törekvésekre, mind pedig azokra a tényezőkre ki kell terjedniük, amelyek megakadályozhatják a vállalkozást abban, hogy megvalósítsa ezeket a törekvéseket.

QC 8.

A semlegességet alátámasztja az óvatosság gyakorlása, amely azt jelenti, hogy a bizonytalan körülmények között történő döntéshozatal során óvatosan kell eljárni. Az információk nem nettósíthatók vagy nem kompenzálhatók annak érdekében, hogy semlegesként tüntessék fel őket. Az óvatosság gyakorlása azt jelenti, hogy a lehetőségeket nem becsülik túl, és a kockázatokat nem becsülik alá. Az óvatosság gyakorlása nem teszi lehetővé a lehetőségek alulértékelését vagy a kockázatok túlbecsülését sem. A vállalkozás a bruttó információkon felül bemutathat nettó információkat, amennyiben azok bemutatása nem fedi el a releváns információkat, és egyértelmű magyarázatot tartalmaz a nettósítás hatásaira és a nettósítás okaira vonatkozóan.

QC 9.

Az információk pontosak lehetnek anélkül, hogy minden tekintetben tökéletesen precízek lennének. A pontos információk feltételezik, hogy a vállalkozás megfelelő eljárásokat és belső kontrollokat vezetett be a lényeges hibák és lényeges téves bemutatás elkerülése érdekében. Ezért a becslések bemutatásakor egyértelműen fel kell hívni a figyelmet azok lehetséges korlátaira és a kapcsolódó bizonytalanságokra (lásd e standard 7.2. szakaszát). Az információk jellege és az információk tárgyát képező kérdések jellege határozza meg azt, hogy mi a szükséges és elérhető pontosság mértéke, illetve mely tényezők biztosítják az információk pontosságát. A pontossághoz például a következőknek kell teljesülniük:

a)	a tényszerű információk mentesek a lényeges hibáktól;

b)	a leírások pontosak;

c)	a becsléseket, közelítéseket és előrejelzéseket egyértelműen ilyen jellegű információként azonosítják;

d)	a becslés, a közelítés vagy az előrejelzés kidolgozására szolgáló megfelelő eljárás kiválasztása és alkalmazása során nem követtek el lényeges hibát, és az eljárás bemeneti adatai észszerűek és indokolhatók;

e)	az állítások észszerűek, és megfelelő minőségű és mennyiségű információn alapulnak; valamint

f)	a jövőre vonatkozó ítéletekre vonatkozó információk hűen tükrözik mind az említett ítéleteket, mind pedig az azok alapjául szolgáló információkat.

Összehasonlíthatóság

QC 10.

A fenntarthatósági információk akkor összehasonlíthatók, ha össze lehet őket hasonlítani a vállalkozás által a korábbi időszakokban szolgáltatott információkkal, és össze lehet őket hasonlítani más vállalkozások, különösen a hasonló tevékenységet folytató vagy ugyanazon iparágban működő vállalkozások által szolgáltatott információkkal. Összehasonlítási referenciapont lehet valamilyen cél, alapforgatókönyv, ágazati referenciaérték, más vállalkozásoktól vagy egy nemzetközileg elismert szervezettől származó összehasonlítható információk stb.

QC 11.

A következetesség összefügg az összehasonlíthatósággal, de nem azonos azzal. A következetesség azt jelenti, hogy a vállalkozás és más vállalkozások ugyanazon fenntarthatósági kérdés tekintetében azonos megközelítéseket vagy módszereket alkalmaznak az időszakokra vonatkozóan. A következetesség hozzájárul az összehasonlíthatóság céljának eléréséhez.

QC 12.

Az összehasonlíthatóság nem jelent egységességet. Ahhoz, hogy az információk összehasonlíthatók legyenek, az egymáshoz hasonló elemeket hasonló módon kell feltüntetni, az egymástól eltérő elemeket pedig eltérően. A fenntarthatósági információk összehasonlíthatóságát nem javítja sem az, ha az eltérő dolgok hasonlónak néznek ki, sem az, ha a hasonló dolgok eltérően néznek ki.

Igazolhatóság

QC 13.

Az ellenőrizhetőség hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználók megbízhassanak abban, hogy az információk teljesek, semlegesek és pontosak. A fenntarthatósági információk akkor ellenőrizhetők, ha alá lehet támasztani magukat az információkat vagy az azok megállapításához felhasznált bemeneti adatokat.

QC 14.

Az ellenőrizhetőség azt jelenti, hogy a különböző tájékozott és független megfigyelők konszenzusra juthatnak – bár nem feltétlenül teljes mértékben – arról, hogy egy adott ábrázolás valósághű bemutatás. A fenntarthatósági információkat olyan módon kell rendelkezésre bocsátani, hogy az javítsa az ellenőrizhetőségüket, például:

a)	olyan információk feltüntetésével, amelyek alátámaszthatók a vállalkozás üzleti tevékenységére, más vállalkozásokra vagy a külső környezetre vonatkozóan a felhasználók rendelkezésére álló egyéb információkkal való összehasonlítás révén;

b)	a becslések vagy közelítések készítéséhez használt bemeneti adatokra és számítási módszerekre vonatkozó információk nyújtásával; valamint

c)	az ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületek vagy azok bizottságai által felülvizsgált és jóváhagyott információk szolgáltatásával.

QC 15.

Egyes fenntarthatósági információk magyarázatok vagy előretekintő információk formáját öltik. E közzétételek alátámaszthatók például a vállalkozás stratégiáinak, terveinek és kockázatelemzéseinek tényeken alapuló, valósághű bemutatásával. Annak érdekében, hogy a felhasználók könnyebben dönthessenek arról, hogy felhasználják-e ezeket az információkat, a vállalkozásnak ismertetnie kell az információ előállításának alapjául szolgáló feltételezéseket és módszereket, valamint azokat az egyéb tényezőket, amelyek igazolják, hogy azok tükrözik a vállalkozás tényleges terveit vagy döntéseit.

Érthetőség

QC 16.

A fenntarthatósági információk akkor érthetők, ha egyértelműek és tömörek. Az érthető információk lehetővé teszik, hogy minden észszerűen tájékozott felhasználó könnyen megértse a közölt információkat.

QC 17.

A fenntarthatósági közzétételek akkor tömörek, ha a) kerülik az általános, sablonos, nem kifejezetten a vállalkozásra vonatkozó információkat; b) kerülik az információk szükségtelen megkettőzését, beleértve a pénzügyi kimutatásokban is szereplő információkat; továbbá c) egyértelmű nyelvezetet és jól strukturált mondatokat és bekezdéseket alkalmaznak. A tömör közzétételek csak lényeges információkat tartalmazhatnak. A 113. bekezdés szerint bemutatott kiegészítő információkat oly módon kell feltüntetni, hogy azok ne fedjék el a lényeges információkat.

QC 18.

Az egyértelműség fokozható azáltal, hogy megkülönböztetik a beszámolási időszak fejleményeire vonatkozó információkat és az „állandó”, a különböző időszakok között viszonylag változatlanul maradó információkat. Ez történhet például úgy, hogy külön ismertetik a vállalkozás fenntarthatósággal kapcsolatos irányítási és kockázatkezelési folyamatainak azon jellemzőit, amelyek az előző beszámolási időszakhoz képest megváltoztak.

QC 19.

A fenntarthatósági közzétételek teljessége, egyértelműsége és összehasonlíthatósága azon alapul, hogy az információkat koherens egészként kell bemutatni. A fenntarthatósági közzétételek akkor koherensek, ha olyan módon jelenítik meg őket, hogy az a kontextust és a kapcsolódó információk közötti kapcsolatokat is megvilágítsa. A koherencia azt is megköveteli, hogy a vállalkozás olyan módon nyújtson információkat, hogy a felhasználók képesek legyenek a fenntarthatósággal kapcsolatos hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információkat összekapcsolni a vállalkozás pénzügyi kimutatásaiban szereplő információkkal.

QC 20.

Ha a pénzügyi kimutatásokban tárgyalt, fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek hatással vannak a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásra, a vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatban feltünteti azokat az információkat, amelyekre a felhasználóknak e hatások értékeléséhez szüksége van, valamint feltünteti a pénzügyi kimutatásokra való megfelelő hivatkozásokat (lásd e standard 9. fejezetét). Az információ szintjét, részletességét és technikai jellegét a felhasználók igényeihez és elvárásaihoz kell igazítani. A rövidítéseket kerülni kell, és a mértékegységeket meg kell határozni és közzé kell tenni.

C. függelék

A fokozatosan bevezetett közzétételi követelmények listája

Ez a függelék az ESRS 1 szerves részét képezi, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a standard egyéb részei.

ESRS	Közzétételi követelmény	A közzétételi követelmény teljes megnevezése	Fokozatos bevezetés vagy hatálybalépési időpont (az első évet is beleértve)
ESRS 2	SBM-1	Stratégia üzleti modell és értéklánc	A vállalkozás a beszámolásában megadja az ESRS 2 SBM-1. 40. bekezdésének b) pontjában (az összbevétel a jelentős ESRS ágazatok szerinti lebontásban) és 40. bekezdésének c) pontjában (további jelentős ESRS-ágazatok felsorolása) előírt információkat az alkalmazás kezdőnapjától kezdődően. Az alkalmazás kezdőnapját a 2013/34/EU irányelv 29b. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének ii. pontja alapján elfogadásra kerülő, felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus határozza meg.
ESRS 2	SBM-3	Lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek, valamint ezek kölcsönhatása a stratégiával és az üzleti modellel	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS SBM-3. 48. bekezdésének e) pontjában előírt információkat (várható pénzügyi hatások). A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első három évében teljesítheti az ESRS SBM-3. 48. bekezdésének e) pontját csupán kvalitatív közzétételek révén, ha a mennyiségi közzétételek elkészítése kivitelezhetetlen.
ESRS E1	E1-6	Az 1., 2., 3. körbe tartozó bruttó és összes ÜHG-kibocsátás	Azok a vállalkozások vagy csoportok, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl az átlagosan 750 alkalmazottat a pénzügyi év során (adott esetben összevont alapon), a fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítésének első évében elhagyhatják a 3. körbe tartozó kibocsátásokra és az összes ÜHG-kibocsátásra vonatkozó adatpontokat.
ESRS E1	E1-9	A lényeges fizikai és átállási kockázatokból és az éghajlattal kapcsolatos potenciális lehetőségekből származó várható pénzügyi hatások	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatai elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS E1-9-ben előírt információkat. A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első 3 évében teljesítheti az E1-9-ben foglaltakat csupán kvalitatív közzétételek révén, ha a mennyiségi közzétételek elkészítése kivitelezhetetlen.
ESRS E2	E2-6	A szennyezéssel kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből származó várható pénzügyi hatások	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatai elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS E2-6-ban előírt információkat. A 40. bekezdés b) pontjában előírt, a beszámolási időszakban jelentős incidensekkel és lerakódásokkal összefüggésben felmerült működési és tőkekiadásokra vonatkozó információk kivételével a vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első 3 évében teljesítheti az ESRS E2-6-ban foglaltakat csupán kvalitatív közzétételek révén.
ESRS E3	E3-5	A vízzel és a tengeri erőforrásokkal kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből származó várható pénzügyi hatások	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatai elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS E3-5. közzétételi követelményében előírt információkat. A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első 3 évében teljesítheti az ESRS E3-5-ben foglaltakat csupán kvalitatív közzétételek révén.
ESRS E4	Az összes közzétételi követelmény	Az összes közzétételi követelmény	Azok a vállalkozások vagy csoportok, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl az átlagosan 750 alkalmazottat a pénzügyi év során (adott esetben összevont alapon), a fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítésének első 2 évében elhagyhatják az ESRS E4. közzétételi követelményeiben meghatározott információkat.
ESRS E4	E4-6	A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztémával kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből eredő várható pénzügyi hatások	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatai elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS E4-6. közzétételi követelményében előírt információkat. A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első 3 évében teljesítheti az ESRS E4-6. közzétételi követelményt csupán kvalitatív közzétételek révén.
ESRS E5	E5-6	Az erőforrás-felhasználással és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos hatásokból, kockázatokból és lehetőségekből származó várható pénzügyi hatások	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozatai elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS E5-6. közzétételi követelményében előírt információkat. A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első 3 évében teljesítheti az ESRS E5-6. közzétételi követelményt csupán kvalitatív közzétételek révén.
ESRS S1	Az összes közzétételi követelmény	Az összes közzétételi követelmény	Azok a vállalkozások vagy csoportok, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl az átlagosan 750 alkalmazottat a pénzügyi év során (adott esetben összevont alapon), a fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítésének első évében elhagyhatják az ESRS S1. közzétételi követelményeiben meghatározott információkat.
ESRS S1	S1-7	A saját munkaerőn belül nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalók jellemzői	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében e közzétételi követelmény valamennyi adatpontja esetében eltekinthet a beszámolástól.
ESRS S1	S1-8	A kollektív tárgyalások hatóköre és a szociális párbeszéd	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében eltekinthet ettől a közzétételi követelménytől az EGT-n kívüli országokban foglalkoztatott saját munkavállalói tekintetében.
ESRS S1	S1-11	Szociális védelem	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS S1-11-ben előírt információkat.
ESRS S1	S1-12	Megváltozott munkaképességű munkavállalók százalékos aránya	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS S1-12-ben előírt információkat.
ESRS S1	S1-13	Képzés és készségfejlesztés	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS S1-13-ban előírt információkat.
ESRS S1	S1-14	Egészségvédelem és biztonság	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének első évében elhagyhatja a munkával kapcsolatos megbetegedések előfordulására, valamint a sérülések, balesetek, halálesetek és munkával kapcsolatos megbetegedés miatt elveszített napok számára vonatkozó adatpontokat.
ESRS S1	S1-14	Egészségvédelem és biztonság	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében eltekinthet a nem alkalmazottként foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó beszámolástól.
ESRS S1	S1-15	A munka és a magánélet közötti egyensúly	A vállalkozás a fenntarthatósági nyilatkozata elkészítésének első évében elhagyhatja az ESRS S1-15. közzétételi követelményében előírt információkat.
ESRS S2	Az összes közzétételi követelmény	Az összes közzétételi követelmény	Azok a vállalkozások vagy csoportok, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl az átlagosan 750 alkalmazottat a pénzügyi év során (adott esetben összevont alapon), a fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítésének első 2 évében elhagyhatják az ESRS S2. közzétételi követelményeiben meghatározott információkat.
ESRS S3	Az összes közzétételi követelmény	Az összes közzétételi követelmény	Azok a vállalkozások vagy csoportok, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl az átlagosan 750 alkalmazottat a pénzügyi év során (adott esetben összevont alapon), a fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítésének első 2 évében elhagyhatják az ESRS S3. közzétételi követelményeiben meghatározott információkat.
ESRS S4	Az összes közzétételi követelmény	Az összes közzétételi követelmény	Azok a vállalkozások vagy csoportok, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl az átlagosan 750 alkalmazottat a pénzügyi év során (adott esetben összevont alapon), a fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítésének első 2 évében elhagyhatják az ESRS S4. közzétételi követelményeiben meghatározott információkat.

D. függelék

Az ESRS fenntarthatósági nyilatkozat szerkezete

Ez a függelék az ESRS 1 szerves részét képezi, és ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a standard többi része a 115. bekezdésben vázolt, négy részben történő beszámolás tekintetében.

A vezetés beszámolójának része

ESRS besorolás

Cím

1.	Általános információk

ESRS 2

Általános közzétételek, beleértve az ESRS 2 C. függelékében felsorolt, tematikus ESRS alkalmazási követelményei alapján nyújtott információkat

2.	Környezetvédelmi információk

Nem alkalmazandó

Az (EU) 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 8. cikke szerinti közzétételek

ESRS E1

Éghajlatváltozás

ESRS E2

Szennyezés

ESRS E3

Víz és tengeri erőforrások

ESRS E4

Biológiai sokféleség és ökoszisztémák

ESRS E5

Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság

3.	Társadalmi információk

ESRS S1

Saját munkaerő

ESRS S2

Az értékláncban dolgozók

ESRS S3

Érintett közösségek

ESRS S4

Fogyasztók és végfelhasználók

4.	Irányítási információk

ESRS G1

Üzleti magatartás

E. függelék

Folyamatábra az ESRS szerinti közzétételek meghatározásához

A lényegességi vizsgálat az ESRS szerinti fenntarthatósági beszámolás kiindulópontja. Ez a függelék nem kötelező erejűen szemlélteti a 3. fejezetben vázolt, a hatás lényegességére és a pénzügyi lényegességre vonatkozó vizsgálatot. Az ESRS 2 standard 4.1. szakaszában szereplő IRO-1. közzétételi követelmény általános közzétételi követelményeket tartalmaz a vállalkozásoknak a hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítására és lényegességük vizsgálatára irányuló eljárására vonatkozóan. Az ESRS 2 standard SBM-3. közzétételi követelménye a vállalkozás lényegességi vizsgálata során megállapított lényeges hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó általános közzétételi követelményeket tartalmaz. A vállalkozás figyelmen kívül hagyhatja a tematikus standardban szereplő valamennyi közzétételi követelményt, ha vizsgálata során azt állapítha meg, hogy a szóban forgó téma nem lényeges. Ebben az esetben rövid magyarázatot tehet közzé az adott témára vonatkozó lényegességi vizsgálat során tett megállapításokról, az ESRS E1 (Éghajlatváltozás) esetében azonban köteles részletes magyarázatot közzétenni (IRO-2., ESRS 2). Az ESRS-ek közzétételi követelményeket határoznak meg, nem pedig magatartási követelményeket. A cselekvési tervekkel, célokkal, politikákkal, forgatókönyv-elemzéssel és átállási tervekkel kapcsolatos közzétételi követelmények arányosak, mivel attól a vállalkozástól függenek, amely ezekkel rendelkezik, ami a vállalkozás méretének, kapacitásának, erőforrásainak és készségeinek a függvénye lehet. Megjegyzés: Az alábbi folyamatábra nem tartalmazza azt a helyzetet, amikor egy vállalkozás valamilyen fenntarthatósági kérdést lényegesnek értékel, azonban arra nem vonatkozik tematikus standard, és ilyenkor a vállalkozás további jogalany-specifikus közzétételeket nyújt (ESRS 1, 30. bekezdés, b) pont).

F. függelék:

Példa az ESRS fenntarthatósági nyilatkozat szerkezetére

Ez a függelék kiegészíti az ESRS 1-et. Nem kötelező erejűen szemlélteti a fenntarthatósági nyilatkozat szerkezetét az e standard 8.2. szakaszában felvázoltaknak megfelelően. E példában a vállalkozás arra a következtetésre jutott, hogy a biológiai sokféleség és ökoszisztémák, a szennyezés, valamint az érintett közösségek nem minősülnek lényegesnek.