(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket eredetileg 2011-ben az 425/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet (2) vezette be (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések elfogadását megelőző vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” kifejezéssel utalunk.

(2)

Az eredeti intézkedések formája a külön megnevezett exportőröktől származó behozatal esetében egy 4 és 12 % közötti értékvám volt, 12 %-os maradékvám-tétellel.

(3)

Dömpingellenes vizsgálat lefolytatását követően a Tanács a 451/2011/EU végrehajtási rendelet (3) útján végleges dömpingellenes vámot is kivetett a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára.

(4)

Az (EU) 2016/1037 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 18. cikke szerinti lejárati felülvizsgálatot (a továbbiakban: lejárati felülvizsgálat) követően a Bizottság 2017. július 4-én az (EU) 2017/1187 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) öt évvel meghosszabbította az eredeti vizsgálatban megállapított intézkedéseket.

(5)

A jelenleg hatályos kiegyenlítő vámok mértéke 4 % és 12 % közötti.

(6)

A Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó, hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke alapján.

(7)

A kérelmet öt uniós gyártó (Arctic Paper Grycksbo AB, Burgo Group SpA, Fedrigoni SpA, Lecta Group és Sappi Europe SA, a továbbiakban együtt: kérelmezők) nyújtotta be 2022. március 31-én, amelyek termelése az egyes bevont finompapírok teljes uniós termelésének több mint 50 %-át teszi ki.

(8)

A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a támogatás folytatódását vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(9)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2022. június 30-án az alaprendelet 18. cikke alapján megindította a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok Unióba történő behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6). Tekintettel az alaprendelet 18. cikkének (2) bekezdésére, a Bizottság feljegyzést készített a bizonyítékok elegendő voltáról, és ebben ismertette a Bizottság rendelkezésére álló és a vizsgálat megindítását megalapozó összes bizonyítékkal kapcsolatos értékelését. A feljegyzés megtalálható az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

(10)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően és az alaprendelet 10. cikke (7) bekezdésének megfelelően a Bizottság értesítette a kínai kormányt arról, hogy megfelelő módon dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és konzultációra kérte fel a kínai kormányt, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A kínai kormánytól azonban nem érkezett válasz.

(11)

A Bizottság 2022. június 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) azt is bejelentette, hogy a 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindítja a Kínából származó egyes bevont finompapírok Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(12)

A támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az uniós gazdasági ágazatot, az ismert exportáló termelőket és a Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) kormányát a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(14)

Ezzel párhuzamosan a Bizottság az eljárás megindításakor online elérhetővé tette az exportáló gyártók, a független importőrök, a felhasználók és az uniós gyártók számára összeállított kérdőíveket. A Bizottság egyúttal makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőívet küldött a panaszosoknak. A Kereskedelmi Főigazgatóság említett honlapján a független importőrök és felhasználók számára összeállított kérdőíveket is elérhetővé tette (9).

(15)

A felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(16)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az exportáló gyártók körében.

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Egyetlen exportáló gyártó sem jelentkezett.

(18)

A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. A felkérésre azonban nem érkezett válasz.

(19)

A Bizottság következésképpen tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 28. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak.

(20)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék 2021. január 1. és december 31. közötti uniós termelésének és értékesítésének volumene tekintetében fennálló reprezentativitás alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók a teljes becsült uniós termelés mintegy 41 %-át, valamint a hasonló termék becsült uniós értékesítési volumenének 37 %-át adták. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy közöljék az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket. Mivel nem érkezett észrevétel az ideiglenes mintával kapcsolatban, a Bizottság megerősítette azt. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(21)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes ismert független importőrt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ugyanakkor egyetlen importőr sem működött együtt a Bizottsággal, és egyikük sem nyújtotta be a kért információkat.

(22)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány). Nem érkezett kitöltött kérdőív.

(23)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett három uniós gyártónak. A Bizottság az eljárás megindításának napján ugyanezeket a kérdőíveket közzétette a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (10). Ezenkívül a Bizottság a makrogazdasági adatokra vonatkozóan kérdőívet küldött a kérelmezőknek. A Kereskedelmi Főigazgatóság említett honlapján a független importőrök és felhasználók számára összeállított kérdőíveket is elérhetővé tette (11).

(24)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike kitöltötte. Ezenkívül a kérelmezők makrogazdasági adatokat szolgáltattak a Bizottságnak. A független importőrök egyikétől sem érkezett válasz. A felhasználók egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet, vagy jelentkezett a vizsgálat során.

(25)

A Bizottság minden olyan információt ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a támogatás és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá az uniós érdeket. A következő uniós vállalkozások telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(26)

A Bizottság 2023. június 14-én nyilvánosságra hozta azokat a lényeges tényeket és szempontokat, amelyek alapján kiegyenlítő vámokat szándékozik kivetni. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(27)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, nevezetesen egyes bevont finompapírok, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán bevont papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy nátronkartont), akár ívekben vagy tekercsekben, amelynek tömege legalább 70 g/m2, de legfeljebb 400 g/m2, fényességi jelzőszáma pedig (az ISO 2470-1 szerint mérve) 84-nél nagyobb.

(28)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék nem foglalja magában:

(29)

A hatályvesztési felülvizsgálat által érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 4810 13 00, ex 4810 14 00, ex 4810 19 00, ex 4810 22 00, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10 és ex 4810 99 80 (TARIC-kódok: 4810130020, 4810140020, 4810190020, 4810220020, 4810293020, 4810298020, 4810991020 és 4810998020) KN-kódok alá tartozó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(30)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(31)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(32)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi vámok megszűnése a támogatás valószínű folytatódásához vezetne-e.

(33)

A Bizottság 2022. szeptember 29-én kérdőívet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormányt arra is felkérték, hogy küldjön kérdőívet azon bankok és más pénzügyi intézmények számára, amelyekről ismert, hogy hitelt nyújtottak az érintett gazdasági ágazatnak, illetve az érintett termék előállításához inputot szolgáltató gyártóknak, forgalmazóknak és egyéb beszállítóknak. A Bizottság sem a kínai kormánytól, sem olyan pénzügyi intézménytől nem kapott választ, amelyhez a kínai kormányt felkérték, hogy nyújtson be kérdőívet.

(34)

Ezenkívül ebben a vizsgálatban egyetlen kínai bevont finompapír-gyártó sem működött együtt a Bizottsággal.

(35)

A 2023. január 18-i szóbeli jegyzékben a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat az együttműködés hiányának következményeiről, és lehetőséget biztosított számukra észrevételeik megtételére. Észrevételek nem érkeztek. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló legjobb tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megvizsgálja a papíriparban Kína támogatási gyakorlatának általános folytatódását, valamint különösen a bevont finompapírok támogatási gyakorlatának folytatódását.

(36)

A rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 28. cikke hasonló a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12.7. cikkéhez (12). A Fellebbezési Testület emlékeztetett arra, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikk (7) bekezdése csak az esetlegesen hiányzó információk pótlására engedi meg a rendelkezésre álló tények felhasználását, a támogatás vagy a kár pontos meghatározásának elérése érdekében. A Fellebbezési Testület ennek megfelelően kifejtette, hogy „kapcsolatnak kell fennállnia a hiányzó »szükséges információk« és azon konkrét »rendelkezésre álló tények« között, amelyek alapján a 12. cikk (7) bekezdése alapján ténymegállapítások tehetők”. Ezért „a vizsgálatot végző hatóságnak azokat a »rendelkezésre álló tényeket« kell felhasználnia, amelyek »észszerűen pótolják azokat az információkat, amelyeket az érdekelt fél nem adott meg«, azzal a céllal, hogy pontos megállapításra jusson”. A Fellebbezési Testület kifejtette továbbá, hogy a „rendelkezésre álló tények” olyan tények, amelyek a vizsgálatot végző hatóság birtokában vannak és írásbeli nyilvántartásában szerepelnek. Mivel a 12.7. cikk alapján tett megállapításokat a „rendelkezésre álló tények” alapján kell megtenni, „ezek nem alapulhatnak nem tényszerű feltételezéseken vagy spekuláción.” Továbbá, az érvelés és annak értékelése során, hogy mely rendelkezésre álló tények pótolhatják észszerűen a hiányzó információkat, a vizsgálatot végző hatóságoknak „a rendelkezésre álló minden megalapozott tényt figyelembe kell venniük”. A Fellebbezési Testület kifejtette, hogy „a hiányzó »szükséges információk« észszerű pótlása” a vizsgálatot végző hatóság részéről „érvelési és értékelési eljárás” elvégzésével jár. Amennyiben többféle tény áll a vizsgálatot végző hatóság rendelkezésére, amelyekből választania kell, „természetesen adódik, hogy az érvelés és értékelés folyamata bizonyos fokú összehasonlítást foglal magában”, amelynek célja a pontos megállapítás. A „rendelkezésre álló tények” előírt értékelése és hogy ez milyen formát ölthet, az adott ügy konkrét körülményeitől függhet, ideértve a rendelkezésre álló bizonyítékok jellegét, minőségét és mennyiségét, valamint a teendő konkrét ténymegállapításokat. Az előírt magyarázat és elemzés jellege és terjedelme megállapításonként szükségszerűen különböző lesz (13).

(37)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló összes tényt felhasználta elemzéséhez, különösen a következőket:

(38)

Tekintettel a kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság úgy határozott, hogy az alaprendelet 28. cikke alapján az alábbiak szerint vizsgálja meg a támogatás folytatódását. A Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyhöz juttatták-e a kínai bevontfinompapír-ágazatot. A Bizottság másrészt elemezte, hogy az említett ágazat részesül-e olyan támogatásban, amelyet az eredeti vizsgálatban vagy az előző hatályvesztési felülvizsgálatok valamelyikében nem egyenlítettek ki (a továbbiakban: egyéb támogatás vagy új támogatás), ahogyan azt a kérelem állítja.

(39)

A Bizottság úgy határozott, hogy az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban kiegyenlített legtöbb támogatás folytatódó fennállását, valamint egyes egyéb támogatások fennállását megerősítő alábbi ténymegállapításokra tekintettel nincs szükség a kérelmezők állítása szerint létező összes támogatás kivizsgálására. A Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke szerint azt kell megvizsgálnia, hogy van-e bizonyíték a támogatás folytatódására, tekintet nélkül az összegre.

(40)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során (23) ezen intézkedés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 5,37 %-os (24), a Chenming-csoport esetében pedig 1,26 %-os értékarányos támogatási mértéket (25) állapított meg.

(41)

Az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a kedvezményes hitelnyújtás részét képezi-e a kínai kormány központi tervezésének, amelynek célja a papírgyártási ágazat fejlődésének ösztönzése.

(42)

A bevontfinompapír-ágazat, amelyre a Bizottság vizsgálata irányult, a papíripar egy tágabb kategóriájának a része, amelyet papírgyártásnak is neveznek. A kérelmezők azt állították, hogy a kínai kormány továbbra is támogatja a papíripart, és számos olyan szakpolitikai és tervezési dokumentumra, valamint jogszabályra hivatkozott, amelyek az ezen iparágnak nyújtott állami támogatás folytatásának alapját képezték.

(43)

A Bizottság az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapította, hogy a papíripar vonatkozásában léteznek különleges szakpolitikai tervek. Ezek a tervek előírták a kormányhatóságok számára, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a papíripar teljesítményét és a szakpolitikai tervek célkitűzéseinek teljesítése érdekében különleges politikákat (pl. végrehajtási rendeleteket) alkalmazzanak. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a különleges szakpolitikai tervek rendelkeznek a papírgyártás számára biztosítandó kedvezményes hitelekről.

(44)

A Bizottság az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapította továbbá, hogy Kínában a pénzügyi piacot továbbra is torzítják a kínai kormány beavatkozásai. Az eredeti vizsgálatnak az annak időpontjában hatályban lévő kormányzati tervekre vonatkozó ténymegállapításait a Bizottság a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban is fenntartja. A felülvizsgálati időszak alatt alkalmazandó tizennegyedik ötéves terv (26) és az azt megelőző tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik ötéves terv egyaránt „támogatott iparágként” jelöli meg a papíripart.

(45)

A tizenharmadik ötéves terv (2016–2020) megerősítette a támogatás folytatását, mivel a papírágazatot „támogatott iparágként” határozta meg.

(46)

A tizennegyedik ötéves terv (2021–2025) (27) célja a kulcsfontosságú iparágakban – például a vegyiparban és a papírgyártásban – működő vállalkozások átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása, valamint a zöld gyártási rendszer javítása.

(47)

A „Made in China 2025” kezdeményezés keretében a kínai könnyűipar, amelyhez a papíripar is tartozik, támogatásra jogosult a technológiai korszerűsítés, a modern gyártóberendezések beszerzése és a zöld átalakulás felgyorsításának finanszírozása céljából. A kínai bevontfinompapír-gyártók, például a Chenming Group pénzügyi kimutatásaikban (28) kifejezetten hivatkoznak a „Made in China 2025” tervben meghatározott célok végrehajtására.

(48)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította „az Államtanács 40. sz. határozatával” (29) (a továbbiakban: 40. sz. határozat) kapcsolatban, hogy ez a jogi aktus az Államtanácsnak, azaz Kína legfőbb közigazgatási szervének a rendelete, ennélfogva az egyéb állami szervek és gazdasági szereplők számára jogilag változatlanul kötelező erejű. A határozat az ipari szektort három osztályba sorolta: „támogatott, korlátozottan támogatott és a támogatásból kirekesztett projektek”. Ez a jogi aktus egy jogilag kötelező iparpolitikai dokumentum, amely azt mutatja meg, hogy a kínai kormány miként folytatja az egyes vállalkozói csoportokat vagy iparágakat, mint például a „támogatott iparágak” között szereplő papíripart támogató politikáját. A Bizottság a kérelmezők kérelme alapján megerősítette, hogy a 40. sz. határozat a felülvizsgálati időszak alatt még hatályban volt. (30)

(49)

Ami a „támogatott” kategóriában szereplő iparágak számát illeti, összesen 26 ilyen iparág van, ami a kínai gazdaságnak csak egy részét képviseli. Ezenkívül a „támogatott” státusz a 26 ágazaton belül csak bizonyos tevékenységekre vonatkozik. A 40. sz. határozat 17. cikke előírja továbbá, hogy „a támogatott beruházási projektek” különleges előnyökben és ösztönzőkben (pénzügyi támogatás, behozatali vámok alóli mentesség, héa alóli mentesség, adómentesség) részesüljenek. A 40. sz. határozat a „korlátozottan támogatott és a támogatásból kirekesztett projektek” vonatkozásában feljogosítja az állami hatóságokat arra, hogy a piac szabályozása érdekében közvetlenül beavatkozzanak. A 18. és a 19. cikk valójában előírja az érintett hatóságnak, hogy akadályozza meg a pénzügyi intézményeket abban, hogy hitelt nyújtsanak, elrendeli továbbá az árak megállapításáért felelős állami hatóságnak, hogy emelje fel a villamos áram árát és az áramszolgáltatókat utasítsa arra, hogy a „korlátozott és kirekesztett projektek” számára szüntessék meg az áramszolgáltatást. A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a 40. sz. határozat a támogatott iparágak ösztönzésével és támogatásával kapcsolatban – irányelvek formájában – minden gazdasági intézmény és jogalany számára kötelező érvényű szabályozást ír elő, és az egyik ilyen támogatott iparág a papírgyártás (31).

(50)

A Bizottság a felülvizsgálat során megállapította, hogy számos szakpolitikai dokumentum kifejezetten „támogatott iparágként” tünteti fel a papíripart. Ez különösen a papíriparra vonatkozó tizennegyedik ötéves tervet érinti. Ezt a tervet az ipari és információs technológiai minisztérium által kiadott tizennegyedik ötéves ipari technológiai innovációs program hajtja végre. A program a „papíripar és a kapcsolódó ágazatok ipari szerkezetátalakításának és korszerűsítésének” az előmozdítására is utal. Hasonlóképpen, a fent említett 40. sz. határozat jelzi a papíripar fejlesztésének és modernizálásának a támogatását. E szakpolitikai tervek tehát nem biztatást magukban foglaló általános kijelentéseket tartalmaznak, hanem utasítják a jogalanyokat, hogy feleljenek meg a bevontfinompapír-ágazat fejlesztésének a támogatására vonatkozó közpolitikai célkitűzésnek.

(51)

Emellett a Kínában működő összes pénzügyi intézményre alkalmazandó 2015. évi kereskedelmi banki banktörvény 34. cikke úgy rendelkezik, hogy „a kereskedelmi bankok hitelnyújtási tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, továbbá az állami iparpolitika iránymutatása szerint végzik”. (32) Ez arra utal, hogy a döntéseket a bankok, valamint más pénzügyi intézmények hozzák meg kormányzati iránymutatások és közcélok alapján.

(52)

Végezetül a Bizottság emlékeztetett az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálatok során a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szerepét illetően tett ténymegállapításaira. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság az Államtanács ügynöksége, amely a makrogazdasági politikát koordinálja és a kormányzati beruházásokat kezeli. Az Államtanács, a legfőbb kormányzati közigazgatási szerv adta ki többek között a 2007. évi papírgyártási tervet, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságnak kell nyomon követnie. Az eredeti vizsgálat azt is megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság rendszeresen részletes információkat gyűjt a vállalatoktól. A kormányzati tervekhez és projektekhez felhasznált vállalati adatok összegyűjtésére szolgáló szisztematikus rendszer megléte arra utal, hogy ezeket a terveket és projekteket az állami iparpolitika fontos elemének tekintik.

(53)

A fentiekből az következik, hogy a pénzügyi intézmények által a papíriparral (és ily módon az ahhoz tartozó bevontfinompapír-ágazattal) kapcsolatban meghozott bármilyen döntésnél a továbbiakban is figyelembe veszik azt, hogy az adott szakpolitikai tervek kinyilvánított célkitűzéseit teljesíteni kell.

(54)

A felsorolt dokumentumokat, valamint azok rendelkezéseit figyelembe véve – a hatályon kívül helyezésükre vonatkozó bizonyíték hiányában – a Bizottság megismételte az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat arra vonatkozó következtetését, hogy a kínai bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszak alatt is kulcságazat maradt, amelynek fejlesztése továbbra is stratégiai szakpolitikai célkitűzésként, a kínai kormány aktív törekvései és irányítása keretében zajlik.

(55)

A Bizottság az eredeti és a felülvizsgálatok (33) során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai pénzügyi piacot torzítja a kormányzati beavatkozás, és a nem kormányzati ellenőrzés alatt álló bankok és más pénzintézetek által felszámított kamatlábak valószínűleg a kormányzati kamatlábakhoz igazodnak. A vizsgálat sem tárt fel olyan elemet, amely megcáfolná a fenti ténymegállapítást; és a kínai kormány sem szolgált a jelenlegi vizsgálat során semmiféle bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy e helyzet megváltozott volna.

(56)

Emellett a felülvizsgálati kérelemben szereplő információk alapján számos nemzeti és regionális, általános és ágazatspecifikus terv arra ösztönzi a kormányzati hatóságokat minden szinten, valamint az állami tulajdonú pénzügyi intézményeket, hogy általában a papíripar és különösen a bevontfinompapír-gyártás támogatására ösztönözzék.

(57)

A kereskedelmi bankokról szóló törvény mellett a Kínai Központi Bank által végrehajtott, a hitelekre vonatkozó általános szabályok 15. cikke úgy rendelkezik, hogy az állami politikával összhangban az illetékes szervezeti egységek támogathatják a hitelek kamatait bizonyos ágazatok növekedésének és egyes területeken a gazdasági fejlődésnek az előmozdítása érdekében (34).

(58)

A kínai kormány papíriparának nyújtott támogatása a továbbiakban is az energetikai átalakulás finanszírozására és a gyártási tevékenységekből eredő negatív környezeti hatások csökkentésére összpontosult, és továbbra is az lesz. Ezért nem meglepő, hogy a bevont finompapír kínai gyártóinak előnye származott a kínai állami tulajdonú bankok kedvezményes hitelnyújtásából.

(59)

A Bizottság a (37) preambulumbekezdésben említett, rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a legnagyobb bankok többsége továbbra is állami tulajdonban van. A kínai kormány a négy legnagyobb kínai bank, nevezetesen az Industrial and Commercial Bank of China (a továbbiakban: ICBC), a Bank of China (a továbbiakban: BOC), a China Construction Bank (a továbbiakban: CCB) és a Agricultural Bank of China (a továbbiakban: ABC) többségi részvényese. Korábbi vizsgálatok során (35) a kínai kormány azt állította, hogy a Bank of Communications esetében 50 %-nál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkezik. Ugyanezen vizsgálatok során azonban a Bizottság megállapította, hogy a következő bankok részben vagy egészben az állam vagy állami tulajdonban lévő jogi személyek tulajdonában állnak: Agricultural Bank of China, Bank of Beijing, Bank of China, Bank of Communications, Bank of Jiangsu, Bank of Kunlun, Bank of Nanjing, Bank of Ningbo, Bank of Qingdao, Bank of Shanghai, Bank of Tianjin, Bank of Yantai, CCB, China Bohai Bank, China CITIC Bank, China Construction Bank, China Development Bank, China Everbright Bank, China Guangfa Bank, China Industrial Bank, China Industrial International Trust Limited, China Merchants Bank, China Merchants Bank Financial Leasing Co., Ltd., China Minsheng Bank, Chongqing Rural Commercial Bank, Daye Trust Co., Ltd., Dongying Bank, EverGrowing Bank, Fudian Bank, Guangdong Development Bank, Guosen Securities Co., Hang Fung Bank, Ltd., Hangzhou Bank, Hankou Bank, Hengfeng Bank Co., Ltd., Huaxia Bank, Hubei Bank, Industrial and Commercial Bank of China (ICBC), Minsheng Securities Co., Ltd., Postal Savings Bank, Qilu Bank, Shanghai Pudong Development Bank, Shanghai Rural Commercial Bank, Shenyang Rural Commercial Bank, Sinotruk Finance Co. Ltd. és Zheshang Bank. A Bizottság továbbá ugyanezen az alapon arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítékok állnak fenn az állami tulajdonban lévő bankok kormányzati ellenőrzésére utaló jelekre vonatkozóan. Az EXIM bankot például az Államtanács által kiadott, „A Kínai Export-Import Bank létrehozásáról szóló közlemény” és az EXIM alapszabálya ruházza fel közpolitikai megbízatással. A felügyelő bizottság tagjainak kinevezésével az állam – az EXIM 100 %-os tulajdonosaként – ellenőrzést gyakorol az EXIM fellett. Az EXIM értekezletein e tagok az állam érdekeit, többek között szakpolitikai szempontjait képviselik. Az EXIM nem rendelkezik igazgatótanáccsal. Az EXIM vezetőségét közvetlenül az állam nevezi ki (36). Weboldala szerint (37) az EXIM „célja Kína külkereskedelmének, beruházásainak és nemzetközi gazdasági együttműködésének a támogatása”, és „elkötelezett a kulcsfontosságú ágazatoknak nyújtott pénzügyi támogatás és a kínai gazdaságban fennálló gyenge kapcsolatok megerősítése iránt, biztosítva ezzel a fenntartható és egészséges gazdasági és társadalmi fejlődést”.

(60)

A jelenlegi vizsgálat során nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a vállalatok a megfelelő hitelminősítési értékelések alapján kaptak volna hitelt. A Bizottság ezért nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek ellentmondanának annak a korábbi megállapításnak, amely szerint az állami tulajdonú bankok támogatják a támogatott iparágakat, és/vagy nemzeti szakpolitikákat hajtanak végre, ahogyan a fenti (58) és az (59) preambulumbekezdés is említette már.

(61)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent ismertetett jogszabályi keretben meghatározott egyedi közpolitikai célkitűzéseket a papíripar tekintetében állami tulajdonban lévő bankok hajtják végre kormányzati feladatok ellátása keretében, amelyek ily módon – az alaprendelet 2. cikkének b) pontja értelmében, az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával együtt értelmezve – közjogi szervként járnak el.

(62)

Összefoglalva, a kínai pénzügyi intézmények olyan általános jogi környezetben működnek, amelyben kötelesek pénzügyi döntéseiket a kínai kormány iparpolitikai céljaihoz igazodva meghozni (38).

(63)

Ezen túlmenően, még ha az állami tulajdonban lévő bankokat nem is lehetne közjogi szervnek minősíteni, a Bizottság – tekintve a (51) és az (52) preambulumbekezdésben leírt normatív keretet – megállapította, hogy ezeket a bankokat, valamint a magántulajdonban lévő bankokat is úgy kell tekinteni, hogy azokat a kínai kormány olyan feladatok ellátásával bízza meg, és olyan feladatok ellátására utasítja azokat, amelyek szokásos esetben (39) – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontja iv. alpontjának értelmében – a kormányzat feladatai lennének. Magatartásuk ily módon mindazonáltal a kínai kormánynak tulajdonítható. Ugyanezen ok miatt a más pénzügyi intézmények által a papírágazat vállalatainak nyújtott hiteleket a kínai kormánynak lehet tulajdonítani.

(64)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege.

(65)

A Bizottság az eredeti vizsgálat és a felülvizsgálatok során megállapította, hogy a papíripar a kedvezményes hitelnyújtás révén gazdasági előnyhöz jutott. A Bizottság megállapította, hogy a gazdasági előny a hitelt felvevő vállalat által a kormányhitel esetében fizetendő összeg és a vállalat által a piacon megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében visszafizetendő összeg közötti különbözet. Ezt az összeget aztán elosztották az együttműködő exportáló gyártók teljes forgalmával. A Bizottság ezen intézkedés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 5,37 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 1,26 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(66)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján semmilyen jelét nem találta annak, hogy a kínai bevontfinompapír-gyártóknak nyújtott kedvezményes hitelnyújtás megszűnt volna.

(67)

A Bizottság megjegyzi, hogy a kérelmezők kérelmében és későbbi beadványaiban példát hozott az exportáló gyártók által többek között a felülvizsgálati időszakban kapott további hitelekre, amelyek különösen a következők:

(68)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján megállapíthatta volna, hogy a kérelmezők által azonosított hiteleket szokásos piaci viszonyok mellett nyújtották-e. A Bizottság azonban a rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is kedvezményes hitelekhez jutnak. A papíripart ugyanis továbbra is „támogatott iparágként” azonosítják. Ezen túlmenően a Bizottság közelmúltbeli vizsgálatokban megállapította, hogy a támogatott iparágaknak nyújtott kedvezményes hiteleket olyan kamatlábak mellett nyújtották, amelyek jóval elmaradtak azon kamatlábaktól, amelyeket akkor számítottak volna fel, ha nem torzult volna a pénzügyi piac, ideértve az érvényes hitelminősítések hiányát (45).

(69)

Ezért a Bizottság – anélkül, hogy szükség lenne a kedvezményes hitelezés révén juttatott támogatás pontos összegének számszerűsítésére – arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány továbbra is kedvezményes hiteleket biztosít kedvező kamatlábak mellett, összhangban a papíripart érintő konkrét tervekben és irányelvekben meghatározott szakpolitikával. A források kedvezményes hitelek formájában megvalósuló közvetlen átruházása a felülvizsgálati időszakban továbbra is a papíripar vállalkozásainak a rendelkezésére állt.

(70)

Mint azt a (66)–(69) preambulumbekezdés bemutatta, a pénzügyi intézményeket többi jogi dokumentum utasítja, amely kifejezetten a papírágazat vállalatait célozza. E dokumentumok alapján bizonyított, hogy a pénzügyi intézmények csak azon néhány iparág esetében teszik lehetővé a pénzügyi intézmények számára a kedvezményes hitelnyújtást, amelyek beleilleszkednek a kínai kormány vonatkozó stratégiájába.

(71)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott támogatás nem általánosan elérhető, hanem az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedinek minősül. Ezenfelül arra utaló bizonyítékot, hogy a kedvezményes hitelnyújtás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti objektív kritériumokon és feltételeken alapulna, az érdekelt felek egyike sem nyújtott be.

(72)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is kedvezményes hitelek formájában megvalósuló támogatásban részesült. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(73)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során e támogatás vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 1,22 %-os, a Chenming csoport esetében pedig 0,58 %-os értékarányos támogatási mértéket állapított meg.

(74)

Ez a támogatás az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok tanúsítványára (Certificate of High and New Technology Enterprise) sikerrel pályázó cégeknek a szokásos 25 %-os társasági adó helyett 15 %-os csökkentett társaságiadó-fizetést tesz lehetővé.

(75)

A támogatást kedvezményes adóügyi megítélések keretében nyújtják a Kínai Népköztársaság 2007. március 16-án kihirdetett 63. sz. törvényének (társaságiadó-törvény) (46) 28. cikke alapján, amely előírja, hogy „az állam különleges támogatását igénylő, új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások társasági adójának mértékét 15 %-ra kell csökkenteni”. A társaságiadó-törvény végrehajtási szabályainak 93. cikke tisztázza, hogy:

„ A társaságiadó-törvény 28. cikkének 2. mondatában említett, az állam által támogatandó fontos újszerű és csúcstechnológiai vállalkozások azok a vállalkozások, amelyek fontos szellemitulajdon-jogokat birtokolnak, és megfelelnek a következő feltételeknek:

A csúcstechnológiai vállalkozások azonosításáról és az államilag támogatott újszerű és csúcstechnológiai területekről szóló közigazgatási intézkedéseket az Államtanács irányítása alatt a technológiai, pénzügyi és adóügyi minisztériumnak együtt kell megfogalmaznia, és az intézkedések az Államtanács jóváhagyása után lépnek hatályba. ”  (47) ,  (48).

(76)

Az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok meghatározására vonatkozó közigazgatási intézkedések 10. cikke felsorolja azokat a jogosultsági feltételeket, amelyek megléte esetén a vállalatok a csökkentett kulcsú társasági adó előnyeiből részesülhetnek. Amennyiben egy vállalat a 10. cikkben foglalt valamennyi feltételt teljesíti, úgy az intézkedés 11. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően pályázatot kell benyújtania az illetékes hatósághoz.

(77)

Azoknak a vállalatoknak, amelyek kérelmezik e csökkentett társaságiadó-kulcs alkalmazását, egy online pályázatot kell benyújtaniuk a helyi Tudományos és Technológiai Hivatalhoz, amely előzetes vizsgálatot végez. A helyi Tudományos és Technológiai Hivatal ezután ajánlást juttat el a tartományi Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz. Az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok tanúsítványának kibocsátására vonatkozó döntés meghozatala előtt ez utóbbi szerv is folytathat vizsgálatot, közvetlenül a pályázók telephelyén.

(78)

Mint az eredeti vizsgálat során is megállapítást nyert, a csökkentett társaságiadó-kulcsot – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel maga a jogszabály, amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik, a csökkentett társaságiadó-kulcshoz való hozzáférést kizárólag a „támogatott” kategóriába tartozó vállalatokra és iparágakra, például a bevontfinompapír-ágazatra korlátozza.

(79)

A Bizottságnak nem volt tudomása arra utaló jelekről vagy bizonyítékokról, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem vette igénybe a csökkentett társaságiadó-mértéket, vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek. Ezért a kérelmezők által a kérelemben benyújtott adatok (49), valamint a közelmúltbeli vizsgálatok (50) és nyilvánosan rendelkezésre álló információk (51) alapján a Bizottság megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyre tesz szert az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként elismert (és így a bevontfinompapír-ágazatot is magukban foglaló) vállalkozásoknak szóló kedvezményes adópolitika révén.

(80)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem további bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy egyes kínai bevont finompapír-gyártók továbbra is számos adómentességben és -visszatérítésben részesültek.

(81)

2018-ban, 2020-ban és 2021 első felében a Chenming-csoport hozzávetőlegesen 61 millió RMB, 111 millió RMB, illetve 1 millió RMB összegű adó-visszatérítésről számolt be (52).

(82)

2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2021 első felében a Chenming csoport „Kormányzati támogatások” címén 20 millió RMB, 80 millió RMB, 72 millió RMB, illetve 9 millió RMB összegű adó-visszatérítésről számolt be (53).

(83)

Ezen adókedvezmények, illetve -visszatérítések együttes értéke az egyes években mintegy 81 millió RMB, 192 millió RMB, 72 millió RMB és 10 millió RMB, amelyek a vállalat árbevételének 0,28 %-át, 0,63 %-át, 0,23 %-át, illetve 0,06 %-át, a 2018., 2019., 2020. és 2021. első félévi nettó nyereségének pedig rendre 3,32 %-át, 11,56 %-át, 4,19 %-át és 0,51 %-át teszik ki (54). Hasonlóképpen, 2020-ban a Gold East Paper (Jiangsu) 68 millió RMB összegű adó-visszatérítésről és -levonásról számolt be, ami az adott évi bevételének 0,73 %-át, nyereségének pedig 2,18 %-át teszi ki (55). Következésképpen, még ha nem is lehetett a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján meghatározni, hogy mely konkrét adómentesség vagy visszatérítés alapján nyújtották ezeket az ellátásokat, meg kell állapítani, hogy a szóban forgó ellátásokat továbbra is nyújtották, és azok jelentősek voltak.

(84)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Figyelembe véve azonban a (78) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok megállapításait és a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő, a (79)–(83) preambulumbekezdésben említett információkat, és ennek ellenkezőjére utaló jelek hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-gyártók továbbra is támogatásban részesülnek.

(85)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként hivatalosan elismert vállalkozások részére nyújtott adókedvezmények formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(86)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során ezen kedvezményes adóügyi megítélés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 0,02 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,05 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(87)

A kutatás-fejlesztés utáni adójóváírás keretében a vállalkozások egyes, az állam által meghatározott, csúcstechnológiát képviselő kiemelt területeken végzett kutatási-fejlesztési tevékenységük után kedvezményes adózási elbánás alá esnek, amennyiben a kutatási-fejlesztési kiadások teljesítenek meghatározott értékhatárokat.

(88)

Pontosabban az immateriális eszköznek nem minősülő új technológiák, új termékek és új technikák kifejlesztése során felmerült és a tárgyidőszaki eredményben elszámolt kutatási-fejlesztési kiadások után a mindenkori helyzetre tekintettel történő teljes levonást követően további 75 %-os levonás jár. Ha az említett kutatási-fejlesztési kiadások eredményeképpen immateriális eszköz jön létre, akkor arra az immateriális eszköz költségének 175 %-a alapján kell értékcsökkenést elszámolni. 2021 januárja óta a kutatási-fejlesztési kiadások adózás előtti további levonásának mértéke 100 %-ra nőtt (56).

(89)

A kedvezményes adóügyi megítélést a Kínai Népköztársaság 2007. március 16-án kihirdetett 63. sz. törvénye (társaságiadó-törvény) 30. cikkének (1) bekezdése, a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvénye végrehajtási szabályainak 95. cikke, valamint a következő közlemények írják elő:

(90)

Ez a kedvezményes adóztatás azon vállalatok számára biztosít gazdasági előnyt, amelyek elismerten K+F-projekteket hajtanak végre. E program keretében támogatásra – a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által közzétett jelenlegi fejlesztési prioritások alapján – kizárólag az elsődleges állami támogatásban részesülő új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok K+F-projektjei, illetve a csúcstechnológiai iparágak fejlesztésének kiemelt területeire vonatkozó útmutatóban felsorolt projektek jogosultak.

(91)

Azoknak a vállalatoknak, amelyek kérelmezni kívánják a kedvezményes adóztatást, a K+F-projektekkel kapcsolatban részletes információkat kell benyújtaniuk a helyi Tudományos és Technológiai Hivatalhoz. A jóváhagyásról szóló értesítést a vizsgálatot követően az adóhivatal állítja ki. A társasági adó összegét a jóváhagyott projektek tényleges költségeinek 50 %-ával csökkentik.

(92)

Mint az eredeti vizsgálat (58) és az előző hatályvesztési felülvizsgálatok (59) során is megállapítást nyert, a kedvezményes adóztatást – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – olyan, kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnyhöz jutott. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében továbbra is egyedi, mivel maga a jogszabály, amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik, a programhoz való hozzáférést kizárólag egyes, a „támogatott” kategóriába tartozó vállalatokra és iparágakra, köztük a bevontfinompapír-ágazatra korlátozta.

(93)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesült e kedvezményes adóügyi megítélésben, vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek. A Bizottság a kérelmezők által a kérelemben benyújtott adatok alapján (60) megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is gazdasági előnyhöz jut a K+F-et támogató kedvezményes adópolitikák révén. A kedvezményes adóztatás ugyanis továbbra is gazdasági előnyhöz juttatja az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként hivatalosan elismert vállalkozásokat.

(94)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Tekintettel azonban a (92) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok során tett megállapításokra, a (79)–(83) preambulumbekezdésben említett, a kérelmezők által feltárt általános adókedvezményekre, és ellenkező információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is támogatásban részesültek.

(95)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült a kutatás és fejlesztés kapcsán nyújtott adókedvezmények formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(96)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során e program vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 1,34 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,21 %-os értékarányos támogatási mértéket állapított meg.

(97)

Az osztalék adómentessége azokat a kínai belföldi vállalkozásokat illeti meg, amelyek más kínai belföldi vállalkozásban részvényekkel rendelkeznek. Az előbbi vállalkozás az utóbbi vállalkozás által kifizetett bizonyos osztalékokból származó jövedelmével összefüggésben adómentességre jogosult.

(98)

Az osztalék szóban forgó adómentességét a vállalkozások adózásáról szóló kínai törvény 25. és 26. cikke határozza meg, a vállalkozások adózásáról szóló kínai törvény végrehajtási rendeletének 83. cikke, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának 2007. december 6-án közzétett 512. sz. rendelete pedig tovább pontosítja.

(99)

A program jogalapját a társaságiadó-törvény 26. cikkének (2) bekezdése, valamint a Kínai Népköztársaság társaságiadó-törvényének végrehajtási szabályai képezik.

(100)

A társaságiadó-törvény 25. cikke – amely a „Kedvezményes adópolitikák” című IV. fejezet bevezető rendelkezése – úgy rendelkezik, hogy „az állam társaságiadó-kedvezményt biztosít az olyan gazdasági ágazatokban vagy projektekben részt vevő vállalkozások számára, amelyek fejlesztését az állam kifejezetten támogatja és ösztönzi”. A 26. cikk (2) bekezdése meghatározza továbbá, hogy az adómentesség a „jogosult belföldi vállalkozások” közötti tőkebefektetésekből származó jövedelemre vonatkozik, ami úgy tűnik, hogy alkalmazási körét csak bizonyos belföldi vállalkozásokra korlátozza.

(101)

Az osztalék szóban forgó adómentessége valamennyi olyan kínai belföldi vállalkozásnak gazdasági előnyt biztosít, amely más kínai belföldi vállalkozásban részvényekkel rendelkezik.

(102)

A támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi támogatásnak minősül, mivel a jogszabály e mentesség alkalmazását olyan minősítéssel rendelkező belföldi vállalkozásokra korlátozza, amelyek élvezik az állam jelentős támogatását, és amelyek fejlődését az állam ösztönzi.

(103)

A vállalatok az osztalék szóban forgó adómentességét közvetlenül az adóbevallásukon keresztül vehetik igénybe.

(104)

Az eredeti vizsgálatban (61) és az előző hatályvesztési (62) vizsgálatokban a Bizottság megállapította, hogy az osztalék adómentességét – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel maga a jogszabály – amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik – korlátozza a programhoz való hozzáférést, mégpedig kizárólag azokra a kínai belföldi vállalkozásokra, amelyek más kínai belföldi vállalkozástól osztalékot kapnak, szemben azokkal a vállalkozásokkal, amelyek külföldi cégekbe fektetnek be.

(105)

A Bizottság nem rendelkezett arra utaló bizonyítékkal, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesül az osztalékadó alóli mentességben, vagy hogy a szóban forgó támogatásokat és támogatási programokat a közeljövőben megszüntetik. A Bizottság a kérelmezők által a kérelemben benyújtott adatok (63), valamint a közelmúltbeli vizsgálatok (64) alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyhöz jut az osztalékok adómentessége révén.

(106)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Tekintettel azonban a (104) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok során tett megállapításokra, a (79) és (100) preambulumbekezdésben említett, a kérelmezők által feltárt általános adókedvezményekre, és ellenkező információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is támogatásban részesültek.

(107)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült a minősítéssel rendelkező rezidens vállalkozások között fizetett osztalék adómentessége formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(108)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során ezen intézkedés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 1,17 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,61 %-os értékarányos támogatási mértéket állapított meg.

(109)

Ez az intézkedés azoknak a külföldi tőkével működő, illetve belföldi vállalatoknak biztosít – héa alóli mentesség és tőkejavak vámmentes behozatala formájában – gazdasági előnyt, amelyek a kínai hatóságok által – a vonatkozó befektetési, adózási és vámjogszabályokkal összhangban – kibocsátott, államilag támogatott projektek tanúsítványát be tudják szerezni.

(110)

A héa- és vámmentesség a következő jogszabályokon alapul: az Államtanács 37/1997. sz. körlevele a behozott berendezésekre vonatkozó adópolitika szabályozásáról, a Pénzügyminisztérium, a Vámügyi Főigazgatóság és a Központi Adóigazgatóság (2008. évi) 43. sz. közleménye, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2006. február 22-i 316/2006. sz. közleménye az állami fejlesztési támogatásban részesülő belföldi vagy külföldi finanszírozású projektek igazolásának kezelésével kapcsolatos lényeges kérdésekről, továbbá a külföldi tőkével működő, illetve belföldi vállalatok számára behozott, vámfizetés alól nem mentesíthető árucikkek 2008. évi jegyzéke.

(111)

A jogosultság azokra a külföldi tőkével működő, illetve belföldi vállalatokra korlátozódik, amelyek az államilag támogatott projektek tanúsítványát be tudják szerezni.

(112)

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság az állami fejlesztési támogatásban részesülő belföldi vagy külföldi finanszírozású projektek igazolásának kezelésével kapcsolatos lényeges kérdésekről szóló, 2006. február 22-i 316/2006. sz. közleményének I.1. cikke szerint azok a külföldi befektetési projektek, amelyek megfelelnek „»A külföldi tőkével működő vállalatokra vonatkozó útmutatásban« és »A közép-nyugati régiót érintő külföldi befektetések ipari jegyzékében« foglalt technikaátadással járó támogatott külföldi befektetési projekteknek, mentesülnek a vámok és a behozatalra kivetett hozzáadottérték-adók alól, kivéve »A külföldi befektetési projektek adómentességét nem élvező behozott árucikkek jegyzékében« felsorolt projekteket”. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság akkor állít ki projektigazolást arról, hogy a külföldi befektetési projekt a támogatott kategóriába tartozik, ha a beruházás teljes összege eléri vagy meghaladja a 30 millió USD-t. Amennyiben a beruházás teljes összege nem éri el a 30 millió USD-t, úgy a projektigazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektetési projekt a támogatott kategóriába tartozik, a tartományi bizottságok vagy gazdasági hatóságok állítják ki. Amikor a vállalatok beszerezték a támogatott kategóriába sorolásról szóló projektigazolást, úgy azt az egyéb pályázati dokumentációval együtt benyújtják a helyi vámhatósághoz annak érdekében, hogy a berendezéseket héa- és vámmentesen hozhassák be.

(113)

Az eredeti vizsgálatban (65), az előző hatályvesztési felülvizsgálatban (66) és egyéb vizsgálatokban (67) a Bizottság megállapította, hogy a héa- és vámmentességeket – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében továbbra is egyedi, mivel maga a jogszabály – amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik – korlátozza a programhoz való hozzáférést, mégpedig kizárólag azokra a vállalkozásokra, amelyek a jogszabályokban (pl. iparági útmutató a külföldi befektetések számára, illetve azon iparágak, termékek és technológiák jegyzéke, amelyek fejlesztését az állam jelenleg támogatja) részletesen meghatározott bizonyos üzleti kategóriákban fektetnek be.

(114)

A felek egyike sem szolgáltatott arra utaló bizonyítékot, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesült e héa- és vámmentességekben, vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek. A Bizottság a rendelkezésre álló tények és különösen a Bizottság e támogatással kapcsolatban a korábban elvégzett vizsgálatok során levont következtetései alapján (68) megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyhöz jut a behozott berendezések héa- és vámmentessége révén.

(115)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Tekintettel azonban a (113) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok során tett megállapításokra, a (112) preambulumbekezdésben említett, a kérelmezők által feltárt általános adókedvezményekre, és ellenkező információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is támogatásban részesültek.

(116)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült a behozott berendezések hozzáadottértékadó-mentessége és vámmentessége formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(117)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során e támogatás vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 0,03 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,05 %-os értékarányos támogatási mértéket állapított meg.

(118)

Ez az intézkedés a külföldi tőkével működő vállalatok számára a belföldön előállított berendezések vásárlásakor fizetett héa visszatérítésének formájában biztosít gazdasági előnyt.

(119)

A héa-visszatérítések a következő jogszabályokon alapulnak:

(120)

A jogosultság azokra a külföldi tőkével működő vállalatokra korlátozódik, amelyek belföldön gyártott berendezést vásárolnak, és amelyeket a támogatott kategóriába soroltak be.

(121)

A program célja a külföldi tőkével működő vállalatok által a belföldön gyártott berendezések vásárlásakor fizetett adó visszatérítése, amennyiben a berendezés nem tartozik a vám alól nem mentesíthető árucikkek jegyzékébe és amennyiben a berendezés értéke – „a belföldön előállított berendezések vásárlására vonatkozó kísérleti közigazgatási intézkedések” szerint – nem haladja meg a külföldi tőkével működő vállalatokra megállapított teljes beruházási összeghatárt.

(122)

Az eredeti vizsgálatban (69) valamennyi együttműködő gyártó részesült az ezen intézkedés nyújtotta előnyökből.

(123)

Az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban (70) a Bizottság megállapította, hogy a héa-visszatérítéseket – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. E támogatás – az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében – továbbra is egyedinek minősül, mivel a támogatást a belföldi áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében adják meg.

(124)

A jelenlegi vizsgálat során a kérelmezők bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a kínai gyártású berendezések külföldi tőkével történő beszerzéséhez kapcsolódó héa-visszatérítés azon 83 támogatás egyike, amelyeket a tömeges vállalkozásra és innovációra vonatkozó kedvezményes támogatási politika értelmében a fontos iparágak igénybe vehetnek (71).

(125)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesült e héa-visszatérítésekben és vámmentességekben, vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek. A Bizottság a közelmúltbeli vizsgálatok alapján (72) megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyhöz jut a belföldön gyártott berendezések utáni héa-visszatérítések révén.

(126)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Tekintettel azonban a (123) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok során tett megállapításokra, a (124) preambulumbekezdésben említett, a kérelmezők által feltárt általános adókedvezményekre, és ellenkező információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is támogatásban részesültek.

(127)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült a belföldön gyártott berendezések utáni héa-visszatérítés formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(128)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat különböző támogatási rendszerek révén tett szert gazdasági előnyre. A Bizottság az eredeti vizsgálat során öt, az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett programot értékelt, és azok mindegyikéről megállapította, hogy kiegyenlíthető. A Bizottságnak – az együttműködő exportáló gyártók jelzései nyomán – további hat programról is volt tudomása, ezeket azonban a gazdasági előny kis összege miatt nem értékelte.

(129)

Az eredeti vizsgálatban (73), az előző hatályvesztési felülvizsgálatban (74) és egyéb vizsgálatokban (75) a Bizottság megállapította, hogy a bevontfinompapír-gyártók a kínai kormány papíripar támogatására szolgáló terveinek részeként több olyan támogatásban részesültek, amelyet – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – források átadása formájában nyújtott olyan támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági előnyhöz jutott. Legutóbb az amerikai hatóságok a Kínából származó, bevonat nélküli finompapír egyesült államokbeli behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálatban megerősítették a vissza nem térítendő támogatások folytonosságát (76).

(130)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesült e vissza nem térítendő támogatásokban, vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek. A Bizottság a kérelmezők által a kérelemben benyújtott adatok (77), valamint közelmúltbeli vizsgálatok (78) alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is támogatott iparágnak minősül, és ekként továbbra is vissza nem térítendő támogatásban részesül.

(131)

A kérelmezők kérelme szerint a kínai bevontfinompapír-gyártók továbbra is részesülnek vissza nem térítendő támogatásban. 2019-ben és 2020-ban például a Chenming csoport 228 millió RMB, illetve 800 000 RMB összegű kormányzati támogatásban részesült, ami a csoport bevételének 0,75 %-át, illetve 0,003 %-át, az említett időszakokra vonatkozó nyereségének pedig 13,76%-át, illetve 0,05%-át tette ki (79).

(132)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány továbbra is különféle vissza nem térítendő támogatásokat nyújt a bevontfinompapír-ágazatnak, és a kínai bevontfinompapír-gyártók továbbra is gazdasági előnyre tesznek szert ezekből a támogatásokból, anélkül, hogy szükség lenne az átruházott előnyök összegének pontos számszerűsítésére. Ezek a támogatások az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében egyedinek minősülnek, és azokat a jelek szerint eseti jelleggel nyújtották.

(133)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyben részesül vissza nem térítendő támogatás formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(134)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a kínai bevontfinompapír-ágazat a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében jutott földterülethez és konkrétabban földhasználati jogokhoz.

(135)

Az eredeti vizsgálat ezen intézkedés tekintetében az APP csoport esetében 2,81 %-os, a Chenming csoport esetében 0,69 %-os támogatási mértéket állapított meg.

(136)

A kérelmezők a kérelemben bizonyítékkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a kínai kormány továbbra is a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosít földhasználati jogokat a bevontfinompapír-ágazat számára. Az állítás jogalapját a következő dokumentumok képezik (80):

(137)

A földügyi igazgatásról szóló törvény 2. cikkének megfelelően minden földterület állami tulajdonban van, mivel a kínai alkotmány, illetve a vonatkozó jogi rendelkezések szerint a föld a kínai nép közös tulajdona. A földet nem lehet eladni, a földhasználati jogot azonban a törvény alapján át lehet ruházni. Az állami hatóságok a földterületet nyilvános ajánlattétel, árajánlat vagy árverés útján ruházhatják át.

(138)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította (81), hogy a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – áruk rendelkezésre bocsátásának formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel.

(139)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesült a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosított földhasználati jogokban vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek.

(140)

Ezenkívül a Bizottság a közelmúltban több vizsgálat során – többek között a Kínából származó üvegrost szövetek (82) és a Kínából származó továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfólia esetében (83) – azt is megállapította, hogy a kínai gyártók jogosultak a helyi hatóságoktól visszatérítésre a földhasználati jogokért általuk fizetett árak kompenzálása céljából. E tekintetben a Chenming-csoport 2019-ben arról számolt be, hogy a földhasználati jogok 163 millió RMB-t tettek ki. 2020-ban ez az összeg 219 millió RMB-re nőtt, ami 56 millió RMB növekedést jelent (84).

(141)

Következésképpem a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földhasználat ellenében fizetett díjakat továbbra is támogatták, mert a kínai kormány által megszabott rendszer nem piaci elvekhez igazodik. Mivel a papíripar a 13. ötéves terv és a 14. ötéves terv alapján továbbra is „támogatott iparág” volt, és a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a földterületek kedvezményes átruházása továbbra is fennáll. A földhasználati jogok kínai kormány általi biztosítása a papíripar mint az egyik támogatott iparág számára bizonyítja, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében egyedi.

(142)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. Tekintettel azonban a (138) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok során tett megállapításokra, a (136) preambulumbekezdésben említett, a kérelmezők által feltárt általános adókedvezményekre, és ellenkező információ hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is támogatásban részesültek.

(143)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében nyújtott földterület formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(144)

Ennek a programnak a jogalapját a következők képezik:

(145)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálatban (85) és az (EU) 2022/72 bizottsági végrehajtási rendelet (458) preambulumbekezdésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Sinosure az alaprendelet 2. cikkének b) pontja értelmében vett közjogi szerv. Hasonlóan, mint a kedvezményes hitelnyújtással összefüggésben, az a következtetés, hogy a Sinosure-t felruházták hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, az állami tulajdonnal, a kormányzati ellenőrzésre utaló jelekkel kapcsolatos rendelkezésre álló tényeken, valamint az azt alátámasztó bizonyítékokon alapul, hogy a kínai kormány továbbra is érdemi ellenőrzést gyakorol a Sinosure tevékenysége felett.

(146)

Amint azt az előző hatályvesztési felülvizsgálat és más közelmúltbeli vizsgálatok is megerősítették (86), a kormány teljes körű tulajdonosi és pénzügyi ellenőrzést gyakorol a Sinosure felett. A Sinosure az Államtanács kizárólagos állami tulajdona. Az alapszabály kimondja, hogy a vállalat üzleti kérdésekben illetékes szervezeti egysége a Pénzügyminisztérium, és előírja, hogy a Sinosure pénzügyi és számviteli jelentéseket, valamint költségvetési jelentést köteles benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz vizsgálat és jóváhagyás céljára.

(147)

Ami a kormányzati ellenőrzést illeti, kizárólagos állami tulajdonként a Sinosure nem rendelkezik igazgatósággal. A felügyelőbizottság valamennyi tagját az Államtanács nevezi ki, és a tagok feladataikat az „Állami tulajdonban lévő jelentős pénzügyi intézmények felügyelőbizottságára vonatkozó ideiglenes rendelet” szerint hajtják végre. A Sinosure felső vezetésének tagjait is a kormány nevezi ki. A Sinosure weboldala (87) szerint a Sinosure elnöke a Pártbizottság titkára, és a felső vezetés tagjainak a többsége is pártbizottsági tag.

(148)

A Sinosure által nyújtott támogatások jogalapja a következő:

(149)

Honlapján a Sinosure kijelenti, hogy támogatja a kínai árukivitelt, különösen a csúcstechnológiai termékek exportját. Egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) által készített tanulmány szerint a Sinosure által nyújtott összes exporthitel-biztosítás 21 %-át a kínai csúcstechnológiai ágazat kapta, amelynek része a továbbfeldolgozásra szánt alumíniumfóliák ágazata is (89). Továbbá a Sinosure aktív szerepet vállalt a „Made in China 2025” kezdeményezés megvalósításában, és útmutatást nyújtott a vállalkozásoknak a nemzeti hitelforrások felhasználásához, tudományos és technológiai innovációt és technológiai korszerűsítést végzett, és segített a „kifelé nyitó” vállalkozásoknak, hogy versenyképesebbé váljanak a világpiacon (90).

(150)

Az intézményi keret és a kínai kormány által kiadott egyéb dokumentumok, amelyek alapján a Sinosure működik, tovább bizonyítják, hogy a Sinosure-t hatáskörrel ruházták fel kormányzati politikák végrehajtására. A kereskedelemnek a tudomány és technológia útján, exporthitel-biztosítások alkalmazásával történő előmozdítására irányuló stratégia végrehajtásáról szóló közleményt (Shang Ji Fa, 2004. évi 368. sz., 2004. július 26.) a Kereskedelmi Minisztérium és a Sinosure közösen adta ki 2004-ben, és jelenleg is ez alapján irányítják a Sinosure tevékenységeit. A közlemény célkitűzései között szerepel az új és csúcstechnológiák, valamint a nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékek kivitelének az exporthitel-biztosítások további alkalmazása útján történő ösztönzése.

(151)

Mint azt a (46), (57) és (113) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány kulcsfontosságú ágazatnak tekinti a bevontfinompapír-ágazatot, amelynek fejlesztését az állam közpolitikai célkitűzésként aktívan előmozdítja. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a papíripar egyike a „támogatott” ágazatként besorolt 26 ágazatnak, mint a (46) és (57) preambulumbekezdésben is szerepel. A Bizottság megállapította, hogy a Sinosure exporthitel-biztosítási tevékenysége a tágabb értelemben vett pénzügyi ágazat szerves részét képezi, amelyen belül megállapítást nyert, hogy a kormányzati beavatkozás közvetlenül befolyásolja és torzítja a kínai pénzügyi piac rendes működését (lásd a (148) és (149) preambulumbekezdést).

(152)

A Bizottság tud egyéb olyan dokumentumokról, amelyek bizonyítják, hogy a Sinosure közvetlenül hajt végre kormányzati politikákat, előnyhöz juttatva így többek között az exportáló gyártókat. Az Államtanács 2009. május 27-i közleményében részletesen ismerteti az úgynevezett 840-es tervet (91). Elnevezése az exportbiztosításként felhasznált 84 milliárd USD-ra utal, és az Államtanács által az exportkeresletnek a globális válságot követő további stabilizálása, valamint az exporthitel-biztosítások iránti kereslet ebből fakadó növekedése érdekében 2009-ben hozott hat intézkedés egyike. A hat intézkedés között szerepel a jobb exporthitel-biztosítási fedezet, 2009-ben 84 milliárd USD értékű rövid lejáratú exporthitel-biztosítás nyújtása és a biztosítási díj csökkentése. Egyetlen exporthitel-biztosítást nyújtó szakpolitikai intézményként a Sinosure szerepel a terv végrehajtójaként. A biztosítási díj csökkenése tekintetében a Sinosure köteles volt gondoskodni arról, hogy a 2008. évi átlagos díjhoz képest 30 %-kal csökkentsék a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás átlagos díját.

(153)

Az úgynevezett „421-es terv” a Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által 2009. június 22-én közösen kiadott, a nagyméretű teljes berendezésrendszerek exportfinanszírozás-biztosítására vonatkozó külön intézkedések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló közleményben szerepelt. Ez a terv is a 2009. évi gazdasági világválságra válaszul kialakított kínai „nyitási” politikát támogató fontos politika, amely 42,1 milliárd USD értékű biztosításfinanszírozással támogatta a nagyméretű teljes berendezésrendszerek kivitelét. A finanszírozást a Sinosure és más pénzügyi intézmények irányították és biztosították. Az e dokumentum hatálya alá tartozó vállalkozásokra kedvezményes pénzügyi intézkedések – többek között exporthitel-biztosítás – vonatkoztak. A kínai kormány együttműködésének hiánya miatt a Bizottság nem tudott további adatokhoz jutni e közlemény alkalmazását illetően. Az ezzel ellentétes bizonyítékok hiányában a Bizottság vélelmezte, hogy e dokumentum a papíriparra is vonatkozik.

(154)

2019 végéig a Sinosure több mint 4,6 billió USD összértékben támogatta az exportot, a belföldi kereskedelmet és a beruházásokat. Megkönnyítette továbbá együttesen 3,6 billió RMB összegű hitel kihelyezését több mint 200 bank számára (92).

(155)

A Sinosure igen aktív szerepet játszik az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben részt vevő vállalatok, így az APP támogatásában is. Ez magában foglalja az ügyek rendezésének felgyorsítását célzó különleges intézkedések bevezetését a kárfelmérés tekintetében, valamint az exportáló vállalkozások segítését a kockázatok lehető legnagyobb mértékű ellenőrzésében és a pénzügyi nyomás hatékony enyhítésében (93).

(156)

A Bizottság a fenti elemek alapján és a kínai kormány együttműködésének hiányában arra a következtetésre jutott, hogy a Sinosure közjogi szerv, mivel hatáskörrel ruházták fel kormányzati feladatok ellátására. A Bizottság a támogatott kínai ágazatokat érintő korábbi szubvencióellenes vizsgálatok során azonos következtetésekre jutott (94).

(157)

Mivel a Sinosure kormányzati hatáskörrel felruházott, valamint kormányzati jogszabályokat és terveket végrehajtó közjogi szerv, a bevontfinompapír-gyártóknak nyújtott exporthitel-biztosítás az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében pénzeszközök kormány általi potenciális közvetlen átadása formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

(158)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámítható lett volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összege.

(159)

A támogatások az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében exportteljesítménytől függő támogatások, és ezért egyediek.

(160)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszakban továbbra is gazdasági előnyben részesült a Sinosure által nyújtott exporthitel-biztosítás formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(161)

2015. július 1-jétől kezdődően az olyan termelési és munkaszolgáltatások héa-visszatérítési vagy -mentességi rendszerét, amelyek átfogóan hasznosítanak erőforrásokat, a „Pénzügyminisztérium és a Központi Adóigazgatóság az erőforrásokat átfogóan hasznosító termékek és munkaszolgáltatások katalógusának nyomtatásáról és kiadásáról szóló közleménye (CaiShui [2015] 78. sz.)” foglalja egységes szerkezetbe. A bevont finompapír belföldi értékesítéseire 17 %-os héakulcs vonatkozik. A közlemény szerint a vállalatok 50 %-os héa-visszatérítést kapnak a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági maradékokból – így például kipréselt cukornádból, papírhulladékból és szalmából előállított termékek után.

(162)

A kínai kormány által az előző hatályvesztési felülvizsgálat során szolgáltatott, ellenőrizetlen információk szerint (95) a fent említett közlemény alapján a héa-visszatérítési politikák az olyan termékek értékesítésére alkalmazandók, amelyeknek az előállítása során más termelési folyamatokból származó újrahasznosított, újrahasznált vagy felesleges anyagokat vagy energiát használnak fel.

(163)

A kínai kormány által az előző hatályvesztési felülvizsgálat során szolgáltatott, ellenőrizetlen információk szerint (96) a programot a Kínai Népköztársaság Központi Adóigazgatósága kezeli más illetékes hatóságok segítségével, és azt a saját területükön belül a helyi adóhatóságok hajtják végre. A héa-visszatérítést igénylő vállalatoknak más releváns dokumentumokkal együtt kell benyújtaniuk kérelmüket az adóhatóságnak megvizsgálás céljából. Miután a kérelmet jóváhagyták, a kérelmezők megkaphatják a kedvezményt.

(164)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálatban (97) a Bizottság megállapította, hogy a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági hulladékból előállított termékeknek járó, kínai kormány általi héa-visszatérítést – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyedi.

(165)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltattak olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem részesült e héa-visszatérítésben, vagy hogy a szóban forgó támogatások és támogatási programok a közeljövőben megszűnnek. Valóban, a (161) (162) és (163) preambulumbekezdésben említett közlemény kifejezetten említi a papírt, mint olyan terméket, amely olyan forrásokat hasznosít, mint a kipréselt cukornád, a papírhulladék és a szalma, és kijelenti, hogy a gyártóknak be kell tartaniuk a cellulóz- és papíriparra vonatkozó külön műszaki szabályokat.

(166)

A Bizottságnak továbbá nem állt rendelkezésére bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ezt a rendszert megszüntették volna a bevont finompapír gyártóival szemben.

(167)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány támogatást nyújt a bevontfinompapír-ágazat számára a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági maradékokból előállított termékek utáni héa-visszatérítés formájában, és hogy a kínai bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt előnyre tesznek szert e visszatérítések révén.

(168)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is részesült a legalább 70 %-ban újrahasznosított rostot és mezőgazdasági maradékot tartalmazó termékekre vonatkozó héa-visszatérítés formájában nyújtott támogatásokból. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatási program továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

(169)

A Bizottság valamennyi fenti információ alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszakban továbbra is előnyre tettek szert kiegyenlíthető támogatások révén.

(170)

A kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás elemzése során – tekintettel a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelmükben az alábbi preambulumbekezdésekben meghatározottak szerint szolgáltatott információkra támaszkodott a bevont finompapírok ágazatára, valamint a bevont famentes papírok ágazatára vonatkozóan, amelyhez a bevont finompapírok ágazat is tartozik.

(171)

Mivel a bevont famentes papírokra vonatkozó adatok könnyebben elérhetők, a kérelmezők azokat használták a termelési és kapacitási számok bevont finompapírra jutó hányadának kiszámításához.

(172)

A kérelmezők kérelme alapján (98) 2021-ben a bevont famentes papírok iránti globális kereslet mintegy 17,3 millió tonna, a globális kapacitás pedig 20,7 millió tonna körül volt. A kérelmezők számításai szerint a bevont finompapírok iránti globális kereslet mintegy 12,1 millió tonna volt, 14,5 millió tonna körüli kapacitás mellett.

(173)

A kérelmezők szerint 2021-ben a bevont famentes papírok iránti uniós kereslet mintegy 3,2 millió tonna volt, 5 millió tonna körüli uniós termelési kapacitás mellett. A Bizottság számításai szerint a bevont finompapírok iránti uniós kereslet körülbelül 2,64 millió tonna, a bevont finompapírok iránti uniós kapacitás pedig alig haladta meg a 4 millió tonnát.

(174)

2021-ben Kína a bevont famentes papírok tekintetében körülbelül 6,8 millió tonnás termelési kapacitással és 4,7 millió tonnás kereslettel rendelkezett. A kínai bevont finompapír-kapacitás tehát 4,8 millió tonna, az érintett termék iránti belföldi kereslet pedig körülbelül 3,3 millió tonna volt (99).

(175)

Ennek megfelelően a bevont finompapírok tekintetében Kína 2021-ben legalább 0,9 millió tonna szabad kapacitással (100) és 1,5 millió tonna kapacitásfelesleggel (101) rendelkezett, ami a bevont finompapírok iránti teljes uniós kereslet körülbelül 56 %-ának felel meg. A bevont famentes papírokat összességében tekintve a kínai kapacitásfelesleg 2021-ben meghaladta a 2 millió tonnát (ez az uniós felhasználás több mint 80 %-a). A kapacitásfelesleg csökkenését nem figyelték meg. Következésképpen az intézkedések hatályvesztése esetén feltételezhető, hogy még nagyobb szabad kapacitás is könnyen átirányítható a bevont famentes papírok gyártásáról a bevont finompapírok gyártására, és a többletmennyiség az uniós piacon értékesíthető.

(176)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén felhasználhatnak arra, hogy még több, az Unióba exportálható bevont finompapírt állítsanak elő. A Bizottság azt is megállapította, hogy ez az exportpotenciál növekedhet a kínai globális és belföldi kereslet várható csökkenése következtében, összhangban az elmúlt évtized fejleményeivel, amint azt a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 5. szakasza ismerteti.

(177)

A (172)–(175) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat kimutatta, hogy a bevont finompapír iránti uniós kereslet továbbra is jelentős. Bár az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban csökkent, az uniós piac továbbra is a világ második legnagyobb piaca (a kínai piac második legnagyobb piaca), amely a globális felhasználás mintegy 20 %-át teszi ki. Továbbá, az előrejelzések szerint Kínában csökkenni fog a belső kereslet, ami arra enged következtetni, hogy a kínai gyártók részéről erőteljes a kínai kapacitásfelesleget felvevő más piacok iránti igény.

(178)

Emellett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben említetteknek megfelelően több ország – köztük Dél-Korea, India és az USA – hozott a papírtermékekre vonatkozó intézkedéseket (102) Kínával szemben.

(179)

Továbbá a rendelkezésre álló tények és különösen a kérelem alapján a Bizottság 27 olyan országot azonosított, ahol a kínai exportőrök a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat irányárai alatti árakon értékesítették a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Az ezen országokba irányuló kínai export volumenét tekintve a harmadik országokba irányuló kínai export mintegy 10 %-át tette ki.

(180)

Következésképpen a megállapított jelentős szabad kapacitásra, a szabad kapacitás más típusú bevont finompapírra való átállással történő növelésének lehetőségére, a kínai bevontfinompapír-gyártóknak a fontos harmadik országok piacaihoz való korlátozott hozzáférésére, arra az árra, amelyen a kínai exportáló gyártók értékesíteni tudnának az uniós piacon, valamint a kínai belföldi felhasználás előre jelzett csökkenésére tekintettel valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a támogatott behozatalt átirányítják az Unióba. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén a támogatott behozatal valószínűleg nagyobb mennyiségben és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkezik majd az Unióba.

(181)

Tekintettel a fenti megfontolásokra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető, hogy a Kínából származó kivitel az uniós piacot venné célba.

(182)

A Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a kínai bevontfinompapír-ágazat támogatása a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy a szóban forgó támogatásokat és támogatási programokat a közeljövőben megszüntetnék.

(183)

A bevontfinompapír-ágazat támogatása lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy fenntartsák a belső keresletet messze meghaladó szintű termelési kapacitásaikat, a Kínában és világszerte zsugorodó piacok ellenére.

(184)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg az érintett termék jelentős mennyiségű támogatott behozatalának visszatérését eredményezné az Unió piacára. A kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a bevontfinompapír-ágazatnak, és a Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a bevontfinompapír-ágazat több támogatási programból előnyre tett szert.

(185)

A felülvizsgálati időszak alatt tizenhét gyártó foglalkozott az Unióban a hasonló termék előállításával. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(186)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 3 700 000 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazat által a makrogazdasági adatokkal kapcsolatos kérdőívre adott válasz alapján állapította meg. A (20) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett három uniós gyártó együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének mintegy 41 %-át képviselte a felülvizsgálati időszakban.

(187)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőív és az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(188)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonnában)

(189)

Az uniós felhasználás 2019-ben 5 %-kal csökkent, majd a Covid19-járvány miatt 2020-ban további 24 százalékpontos csökkenés következett be. A 2021. évet enyhe, 4 százalékpontos növekedés jellemezte, amely viszont a válság előtti szintre való visszatéréshez nem volt elegendő, ez pedig összességében az uniós felhasználás 25 %-os csökkenését eredményezte a figyelembe vett időszakban. A hosszabb távú tendenciát illetően a felülvizsgálati időszak alatti becsült uniós felhasználás 44 %-kal alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat során az akkori vizsgálati időszakra vonatkozóan megállapított felhasználás (4 572 057 tonna). Az uniós felhasználás csökkenése a nyomdai papír iránti kereslet általános csökkenését tükrözi, ami főként a digitális média fejlődésével magyarázható, amely egyre inkább átveszi a hagyományos nyomtatott média helyét.

(190)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőív és az Eurostat adatai alapján állapította meg. Az Eurostat adatait előzőleg a rendelkezésre álló információk alapján ellenőrizte.

(191)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a jelenleg vámok hatálya alá tartozó exportőrök esetében következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(192)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal volumene elhanyagolható volt. Valójában az intézkedések 2011.évi bevezetése óta a Kínából az Unióba irányuló behozatal jelentéktelen szintre esett vissza.

(193)

A fenti preambulumbekezdésben említettek szerint a bevont finompapírok felülvizsgálati időszak alatti, Kínából az Unióba irányuló behozatalának elhanyagolható volumene miatt ezen értékesítések árai nem tekinthetők reprezentatívnak, és nem voltak felhasználhatók a Kínából az Unióba irányuló behozatal áraira és az exportáló gyártók árazási magatartására vonatkozó következtetések levonásához.

(194)

A bevont finompapírok Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatalát főként Dél-Koreából és az USA-ból származó termékek adták.

(195)

A bevont finompapírok egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának (összesített) volumene, valamint annak piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(196)

Bár a Kínán kívüli országokból az Unióba érkező behozatal teljes volumene nőtt a figyelembe vett időszakban, továbbra is nagyon alacsony szinten maradt; ezt tükrözi a teljes piaci részesedés is, amely ebben az időszakban 0,22 %-ról 0,95 %-ra nőtt. E behozatal átlagárai meghaladták az uniós gazdasági ágazat átlagárait. Ennélfogva a harmadik országokból érkező behozatal nem járult hozzá az uniós kárhelyzethez.

(197)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felmérése magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(198)

A Bizottság a (20) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(199)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az összes uniós gyártóra vonatkozó, az uniós gazdasági ágazat által a makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport ellenőrzésre került, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából reprezentatívnak bizonyult.

(200)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatáskülönbözet nagysága, valamint a gazdasági ágazat felépülése a korábbi támogatás hatása alól.

(201)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, cash flow, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(202)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós előállítás, előállítási kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(203)

A figyelembe vett időszakban a termelés és a termelési kapacitás 25 %-kal, illetve 26 %-kal csökkent. A termelés és a termelési kapacitás csökkenése hosszú távú tendencia, amely az iparnak a társadalmunk digitalizációjával összefüggő csökkenő kereslethez való alkalmazkodásához kapcsolódik.

(204)

Az uniós gyártók már a figyelembe vett időszak előtt szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tettek a digitalizáció okozta strukturális kapacitásfelesleg kezelése céljából, és ezek az erőfeszítések a figyelembe vett időszak alatt is folytatódtak. Bizonyos gyárak bezárásának és más gyárak bevont finompapírtól eltérő papírtermékek gyártásához való átalakításának együttes eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban hozzávetőlegesen 1 400 000 tonnával csökkentette bevontfinompapír-termelési kapacitását.

(205)

Termelési kapacitásának folyamatos csökkentésével az uniós gazdasági ágazat viszonylag stabilan tudta tartani kapacitáskihasználását a figyelembe vett időszakban. Kivételt jelent a 2020. év, amikor a kapacitáskihasználás alacsonyabb volt a korábbi és a következő évekhez képest, főként a 2020. évi Covid19-járványt követő termeléscsökkenés miatt.

(206)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kapacitáskihasználás magas szintje a befektetett tárgyi eszközök nagysága és az ez által az átlagos gyártási költségekre gyakorolt hatás következtében a papíripar hosszú távú életképességének fontos tényezője.

(207)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése (tonna)

(208)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési volumen 25 %-kal csökkent az uniós piacon. 2018 és 2019 között 5 %-kal csökkent, 2020-ban pedig a Covid19-világjárvány miatt az értékesítés jelentősen, további 24 százalékponttal esett vissza. 2021-ben kismértékű, 4 százalékpontos növekedés következett be, az értékesítés azonban ennek ellenére elmaradt a 2018. évi szinttől. A csökkenő értékesítés az érintett termék iránti csökkenő kereslethez kapcsolódott, amely összefügghet társadalmunk digitalizációjával.

(209)

Mivel a figyelembe vett időszakban szinte egyáltalán nem került sor az érintett termék behozatalára, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabilan 99 körül maradt.

(210)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban nem nőtt a termelés és az értékesítés. Ellenkezőleg, e gazdasági mutatók szorosan követték az uniós felhasználás csökkenő trendjét.

(211)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(212)

Az alkalmazottak létszáma a figyelembe vett időszakban 22 %-kal csökkent. Ez a csökkenés az időszak során állandó és rendszeres volt. Ez az uniós gazdasági ágazat által a strukturális kapacitásfelesleg megoldása érdekében tett hosszabb távú szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tükrözi, mint azt a (204) preambulumbekezdés kifejti.

(213)

A munkaerő jelentős csökkenését a termelés hasonló mértékű csökkenése kísérte. Következésképpen az egy alkalmazottra jutó éves termelésben (tonna) mért termelékenység a figyelembe vett időszak alatt csak enyhe, 4 %-os csökkenést mutatott. 2020-ban a termelékenység meredeken, 19 százalékponttal csökkent a Covid19-világjárvány okozta hirtelen keresletcsökkenés miatt. Ennek eredményeként a termelékenység 2020-ban érte el a legalacsonyabb szintet.

(214)

A (142) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a támogatási összeg nagyságát. A vizsgálat ezért a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a támogatás folytatódásának valószínűségére összpontosított (lásd a (182), (183) és (184) preambulumbekezdést).

(215)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat a korábbi támogatás hatásaiból való felépülés jeleit mutatta. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban figyelembe vett időszak alatt nem mutatkoztak a fellendülés jelei, mivel az uniós gazdasági ágazat nehéz helyzetben volt, emellett a szerkezetátalakítás szükségessége is súlyosbította a Covid19-világjárvány negatív hatásait.

(216)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(217)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységár a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil maradt, mindössze 1 %-kal csökkent. A 2019. évi enyhe, 2 %-os növekedést követően az árak 2020-ban, a Covid19-járvány évében 8 százalékponttal csökkentek, ekkor az alacsonyabb kereslet csökkentette az árakat. A felülvizsgálati időszakban az árak a kereslet növekedése miatt ismét 5 százalékponttal emelkedtek.

(218)

Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége 2018 és 2019 között kismértékben, 2 %-kal csökkent. A 2020-ban bekövetkezett további 3 százalékpontos csökkenés a nyersanyag- és energiaárak esésének tudható be. 2021-ben a nyersanyagok és az energia ára jelentősen nőtt, ami az előállítási költségek 11 százalékpontos növekedéséhez vezetett, ez pedig a figyelembe vett időszakban összességében 6 %-os növekedést eredményezett.

(219)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(220)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség stabil volt a 2018–2019 közötti időszakban. 2020-ban 6 %-kal csökkent 2019-hez képest. Közvetlenül ezt követően, a felülvizsgálati időszakban a 2018. évinél 5 %-kal magasabb szintet ért el.

(221)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(222)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 29 %-kal csökkent. Ez összhangban van a termelés és a termelési kapacitások csökkenésével.

(223)

A termelés arányában a zárókészletek szintje 3 % körül alakult az időszakban.

(224)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(225)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat a teljes figyelembe vett időszakban veszteséges volt. Viszonyításképpen meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat az ágazat nyereségcélját 8 %-ban állapította meg (103). A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége –3,6 %-ról –9,5 %-ra esett vissza. A körülményekhez képest 2019 volt a legjobb év, ekkor az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége az alacsonyabb termelési költségek és az erős értékesítési árak együttes hatására –0,8 %-ot ért el. 2020-ban a jövedelmezőség meredeken, –5,6 %-ra esett vissza, majd a felülvizsgálati időszakban tovább csökkent –9,5 %-ra.

(226)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességének mutatója. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom pozitív volt, és trendje nagymértékben a jövedelmezőség alakulását tükrözte; a legjobb év 2019 volt.

(227)

Tekintettel a bevont finompapír Unióban és külföldön egyaránt csökkenő keresletére, a megfigyelt időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem ruházott be új kapacitásba. A megvalósított beruházások a karbantartásra, a tőkepótlásra, az energiahatékonyság javítására, valamint a szerkezetátalakítást és a környezetvédelmi szabványoknak való megfelelést célzó intézkedésekre összpontosultak.

(228)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a nyereséghez hasonlóan alakult.

(229)

Tekintettel a fennálló adósság költségére, az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és a bevont finompapír iránti kereslet folyamatos csökkenésére, az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képessége a figyelembe vett időszakban korlátozott maradt.

(230)

A figyelembe vett időszak alatt a kármutatók kedvezőtlen képet mutattak. A termelési kapacitás és a termelés csökkent, az értékesítéssel és a foglalkoztatással együtt. A nyereség és a beruházások megtérülése az érintett időszak egészében negatív volt: 2020 és 2021 az időszak két legrosszabb éve volt.

(231)

A termelési és az értékesítési volumen negatív trendje a bevont finompapír iránti, Unión belül és külföldön egyaránt folyamatosan csökkenő kereslet következménye, ami szükségessé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa a szerkezetátalakítást, ideértve egyes papírgyárak bezárását, valamint más papírgyárak más típusú papírok gyártására való átállítását.

(232)

A bevont finompapír iránti jövőbeli kereslet várhatóan csökkenni fog, az uniós gazdasági ágazat helyzete pedig továbbra is nehéz lesz, miután a termelés és a termelési kapacitás tovább csökken.

(233)

A hatályban lévő intézkedések biztosítottak az uniós gazdasági ágazat védelmét, lehetővé téve számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt megőrizze magas piaci részesedését. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem volt képes a bevont finompapírok árát a költségeket fedező szint fölé emelni ahhoz elegendő mértékben, hogy nyereséget termeljen. Ennek oka 2018–2019-ben a nyersanyagok (különösen a papíripari rostanyag) árának emelkedése volt és az, hogy az egyre magasabb árakat nehezen lehetett áthárítani az uniós gazdasági ágazatbeli vevőkre. 2020-ban a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kereslet- és áresés sújtotta az uniós gazdasági ágazatot, amely jelentős veszteségeket könyvelt el. A 2021. évet a nyersanyagok és az energia árának emelkedése jellemezte, ami a termelési költségek 11 %-os növekedéséhez és az eredmények további romlásához vezetett. Emellett az uniós gazdasági ágazatban a teljes figyelembe vett időszak alatt zajlott a tevékenységek szerkezetátalakítása, így a termelési kapacitás 26 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. Ez többletköltséggel járt.

(234)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében. Az uniós gazdasági ágazatot ebben az időszakban ért kárt azonban nem okozhatta a Kínából érkező támogatott behozatal, annak nagyon korlátozott volumene miatt. A kárt főként a bevont finompapírok iránti csökkenő kereslet és a kapcsolódó magas szerkezetátalakítási költségek okozták, amelyek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére.

(235)

A Bizottságnak a (234) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság emellett a (234) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban megfigyelt, az uniós gazdasági ágazatot érő kárt – az érintett volumenek rendkívül korlátozott volta miatt – nem okozhatta a Kínából érkező behozatal. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező támogatott behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése.

(236)

A (177) preambulumbekezdésben említett módon az uniós piac a világ második legnagyobb bevontfinompapír-piaca. Teljes mérete és a nagy bevontfinompapír-vásárlók jelenléte valóban nagyon vonzóvá teszi az uniós piacot a kínai bevontfinompapír-gyártók számára, mert ezek a nagy szállítások lehetővé tennék számukra a szabad termelési kapacitásuk kihasználását, ami viszont csökkentené a termelési egységköltségeket. Ennek megfelelően az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, tekintve a Kínában rendelkezésre álló szabad termelési kapacitás kihasználásával járó gazdasági előnyöket, valószínű, hogy a kínai exportáló gyártók dömpingáron kínálnák a bevont finompapírt az uniós piacon, nyomás alá helyezve ezzel az uniós gazdasági ágazat árait és jövedelmezőségét.

(237)

A Bizottság elemezte továbbá a kínai exportáló gyártók harmadik országok piacain tanúsított árazási magatartását annak meghatározása érdekében, hogy az intézkedések hatályvesztése milyen árhatásokat gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra.

(238)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket használta fel a harmadik országokba irányuló kínai export árainak megállapításához. E célból a felülvizsgálati kérelemben szereplő, Svan-adatokon alapuló adatokat (104), és különösen a 4810 19 vámtarifaszámhoz kapcsolódó kínai exportadatokat használták fel. Ennek oka az volt, hogy a kérelmező a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmében kifejtette, hogy az érintett termék kivitele elsősorban a 4810 19 kínai árukód alatt történt.

(239)

Összehasonlítás céljából a Bizottság a következő árakat határozta meg:

(240)

Egyrészt a Bizottság összehasonlította az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát az Uniótól eltérő harmadik országokba irányuló kínai export áraival, amelyeket kiigazított a felülvizsgálati időszak alatti uniós érkeztetési árral. A (239) preambulumbekezdésben megállapított adatokon alapuló ár-összehasonlítás szerint 8 harmadik országba irányuló export árai az uniós gazdasági ágazat árai alatt voltak. Ez a kivitel a kínai exportvolumen hozzávetőleg 1 %-át tette ki. Az alacsony arány a bevont finompapír nyomott uniós árainak tudható be.

(241)

Másrészt a Bizottság azt is elemezte, hogy az Uniótól eltérő harmadik országokba irányuló kínai export súlyozott, az uniós érkeztetési árnak megfelelően kiigazított árai – a felülvizsgálati időszakban alákínáltak-e az uniós gazdasági ágazat irányárainak. Tekintettel a kínai exportőrök együttműködésének hiányára, a Bizottság elemzését a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő adatokra alapozta. Az elemzés 27 olyan harmadik országot azonosított, ahol a kínai exportáló gyártók az érintett terméket a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos irányára alatti áron értékesítették. Az ezen országokba irányuló kínai export volumenét tekintve az egyéb harmadik országokba irányuló teljes kínai export mintegy 10 %-át tette ki. Továbbá, amint azt a (178) preambulumbekezdés is jelzi, jelentős harmadik országbeli piacok az érvényben lévő vámok révén kizárják a Kínából érkező exportot.

(242)

Következésképpen az elemzés – a rendelkezésre álló tények alapján – kimutatta, hogy a kínai exportáló gyártók képesek az uniós irányár alatti áron értékesíteni. A Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásra tekintettel megállapítást nyert továbbá, hogy Kína képes nagy mennyiségű bevont finompapírt előállítani az uniós piacon történő értékesítés céljából. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök jelentős árnyomást gyakorolhatnak, és ezáltal kárt okozhatnak az uniós gazdasági ágazatnak.

(243)

A vizsgálat megállapította azt is, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte, valamint, hogy az ágazat kiszolgáltatott helyzetben van. Megállapítást nyert továbbá, hogy a gazdasági ágazat jelenleg szerkezetátalakítás alatt áll, ami a termelési kapacitásnak a figyelembe vett időszakban bekövetkezett csökkenésében is tükröződik, és egyes vállalkozások a gyártósoraik egy részét más típusú papír gyártására alakították át.

(244)

A vizsgálat az eredeti vizsgálatnak azt a ténymegállapítását is megerősítette, hogy a nagy kapacitásihasználás fontos tényező a papírgyártók hosszú távú életképességében, mert a gyártási folyamat tőkeintenzív. A támogatott behozatal és az abból eredő árnyomás megismétlődése megfosztaná az uniós gazdasági ágazatot a bevont finompapír iránti csökkenő világpiaci kereslethez való alkalmazkodást célzó szerkezetátalakítási törekvések finanszírozásához szükséges pénzforgalomtól. Aláásná egyúttal a múltbeli szerkezetátalakítási erőfeszítések kedvező hatásait is, és valamennyi kármutató további romlásához vezetne.

(245)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya valószínűleg a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló támogatott behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(246)

Az alaprendelet 31. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő szubvencióellenes intézkedések fenntartása egyértelműen ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, a független importőrök és kereskedők, valamint a felhasználók érdekeit is.

(247)

A vizsgálat megállapította az uniós gazdasági ágazatot érő kárt, valamint az ágazat kiszolgáltatott helyzetét. A bevont finompapír iránti kereslet folyamatos csökkenése miatt jelentkező kihívások miatt folytatni kell a szerkezetátalakítási tervek végrehajtását, ideértve egyes papírgyárak bezárását, műsoknak pedig egyéb papírtípusok gyártása céljából történő átalakítását.

(248)

A Kínából származó támogatott behozatalból eredő árnyomás alatt az uniós gazdasági ágazat nem lesz képes a költségeket fedező szint fölé vinni a bevont finompapír árait és ezáltal előállítani a szerkezetátalakítási erőfeszítéseinek finanszírozásához szükséges jövedelmet, és alkalmazkodni a bevont finompapír folyamatosan csökkenő kereslete okozta problémákhoz.

(249)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő szubvencióellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(250)

Egyetlen független importőr vagy kereskedő sem működött együtt a vizsgálatban. Annak alapján, hogy a figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem került sor bevont finompapír behozatalára Kínából, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék behozatala nem képvisel a független importőrök és kereskedők üzleti tevékenységén belül jelentős arányt, és semmilyen tényező nem mutat arra, hogy az intézkedések fenntartása aránytalanul érintené őket.

(251)

Egyetlen egyéni felhasználó sem működött együtt, és egyikük sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(252)

A Bizottsághoz két írásbeli beadvány érkezett, az egyik a bevont finompapírok egyik uniós felhasználójától (Unitedprint.com), a másik pedig az Intergraf nyomdaipari szövetségétől (109), a The Royal Dutch Association of Printing and Allied Industries támogatásával.

(253)

Az Intergraf beadványa kifejtette, hogy az Unió nyomdaiparát súlyosan érinti a digitális média papír alapú média kárára bekövetkező térhódítása, valamint a nyomtatott termékek tömeges – különösen Kínából érkező – behozatala. Az Intergraf szerint a dömpingellenes és szubvencióellenes? intézkedések aláássák az uniós nyomdák versenyképességét, amelyet nem védenek hasonló kereskedelmi intézkedések, ugyanakkor szigorú környezetvédelmi előírásokat kell betartaniuk.

(254)

Az Intergraf azt állította, hogy az EU-ba évente több mint 700 millió EUR értékben érkezik nyomtatott papíráru Kínából. Ez a nem bevont finompapírra nyomtatott termékek széles körét is magában foglalja. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem tudta értékelni, hogy a Kínából behozott termékek mely részét nyomtatták bevont finompapírra, és mely részét nyomtatták más típusú papírra.

(255)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy a bevont finompapírra nyomtatott termékek többsége „időérzékeny” termék, például folyóirat, prospektus, reklámlevél és hirdetés, amely a szállításhoz szükséges idő miatt kevésbé alkalmas arra, hogy Kínából hozzák be. A kérelmezők által e felülvizsgálat során benyújtott információk megerősítették, hogy az eredeti vizsgálat ténymegállapításai még mindig helytállók.

(256)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jóllehet valószínű, hogy egyes nyomdai anyagokat a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok miatt az Unión kívül nyomtatnak bevont finompapírra, ez korlátozott hatást gyakorol az Unió nyomdaiparának gazdasági helyzetére.

(257)

Az Intergraf rámutatott továbbá a bevont finompapír készlethiányára és az árak jelentős emelkedésére, amely különösen 2021 közepe óta figyelhető meg. Ezt a Unitedprint.com beadványa is jelezte. A benyújtott információk alapján a Bizottság nem tudta értékelni a kereslet és a kínálat volumenét, ennélfogva pedig az állítólagos piaci egyensúlyhiányt. A Bizottság azt sem tudta értékelni, hogy az említett áremelés áthárítható-e a vevőkre vagy sem. A Bizottság megállapítja továbbá, hogy 2021-ben a Covid19 utáni viszonyok között számos nyersanyagpiacon mutatkozott hiány.

(258)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó bevont finompapír behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(259)

A támogatás folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó bevont finompapírra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(260)

A vámtételek közötti jelentős különbségből adódó, az intézkedések megkerülésére vonatkozó kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében az egyedi kiegyenlítő vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi kiegyenlítő vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított kiegyenlítő vám alkalmazandó.

(261)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi kiegyenlítő vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(262)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(263)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(264)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (110). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(265)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették észrevételeiket.

(266)

A Bizottsághoz beadvány érkezett az uniós gazdasági ágazattól, amely további bizonyítékokkal támasztotta alá a Bizottság azon ténymegállapításait, hogy a kínai exportáló gyártók az uniós irányár alatti árakon tudtak értékesíteni. Ezért nem tartották szükségesnek e rendelet szövegének módosítását.

(267)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (111) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(268)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

(1)

A Tanács a 451/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes bevont finompapírok behozatalára dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Szubvencióellenes vizsgálat lefolytatását követően a Tanács a 452/2011/EU végrehajtási rendelet (3) útján végleges kiegyenlítő vámot is kivetett a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára.

(3)

A dömpingellenes intézkedések formája a külön megnevezett exportőröktől származó behozatal esetében egy 8 % és 35,1 % közötti értékvám volt, minden más exportőr esetében 27,1 %-os országos maradékvám-tétellel.

(4)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Tanács 2017. július 3-án az (EU) 2017/1188 rendelettel (5) (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) újból bevezette a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(5)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 8 % és 35,1 % közötti, minden más kínai vállalattól érkező behozatal esetében pedig 27,1 %.

(6)

A Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó, hatályban lévő dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (6) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: a Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján. A felülvizsgálati kérelmet 2022. március 31-én az Arctic Paper Grycksbo AB, a Burgo Group SpA, a Fedrigoni SpA, a Lecta Group és a Sappi Europe SA (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be az egyes bevont finompapírok az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazata nevében.

(7)

A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(8)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. június 30-án hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7).

(9)

A Bizottság egy 2022. június 30-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel azt is bejelentette, hogy az 597/2009/EK tanácsi rendelet (8) 18. cikke szerint megindítja a Kínából származó egyes bevont finompapírok Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(10)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(12)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(14)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a hasonló termék 2021. január 1. és december 31. közötti uniós termelési és értékesítési volumenének reprezentativitása alapján választotta ki. A minta három uniós gyártóból állt. A mintába felvett uniós gyártók a teljes becsült uniós termelés mintegy 41 %-át, valamint a hasonló termék becsült uniós értékesítési volumenének 37 %-át adták. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Mivel nem érkezett észrevétel, a Bizottság megerősítette az ideiglenes mintát. A minta reprezentatív az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(15)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket a hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(16)

A független importőrök közül egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

(17)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálati eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban mintavételt végezhet az exportáló gyártók körében.

(18)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Az exportáló gyártók közül azonban egy sem jelentkezett, hogy benyújtsa a kért információkat.

(19)

A Bizottság ezenkívül arra kérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. A felkérésre azonban nem érkezett válasz.

(20)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. Nem érkezett kitöltött kérdőív.

(21)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintába felvett három uniós gyártónak. A Bizottság az eljárás megindításának napján ugyanezeket a kérdőíveket közzétette a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (9). Ezenkívül a Bizottság a makrogazdasági adatokra vonatkozóan kérdőívet küldött a kérelmezőknek. A Kereskedelmi Főigazgatóság említett honlapján (10) a független importőrök és felhasználók számára összeállított kérdőíveket is elérhetővé tette.

(22)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike kitöltötte. Ezenkívül a kérelmezők makrogazdasági adatokat szolgáltattak a Bizottságnak. Az exportáló gyártók nem adtak választ a kérdőívre. A független importőrök egyikétől sem érkezett válasz. Egyetlen felhasználó sem válaszolt a kérdőívekre.

(23)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában, a dömpingre és a kárra vonatkozó ténymegállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét. Észrevétel nem érkezett.

(24)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket.

(25)

Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(26)

A Bizottság 2023. június 14-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(27)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(28)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, nevezetesen bizonyos bevont finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán bevont papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy nátronkartont), akár ívekben vagy tekercsekben, amelynek tömege legalább 70 g/m2, de legfeljebb 400 g/m2, fényességi jelzőszáma pedig (az ISO 2470-1 szerint mérve) 84-nél nagyobb.

(29)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék nem foglalja magában:

(30)

A hatályvesztési felülvizsgálat által érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 4810 13 00, ex 4810 14 00, ex 4810 19 00, ex 4810 22 00, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10 és ex 4810 99 80 (TARIC-kódok: 4810130020, 4810140020, 4810190020, 4810220020, 4810293020, 4810298020, 4810991020 és 4810998020) KN-kódok alá tartozó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(31)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(32)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az előzőekre tekintettel az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(33)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(34)

A (23) preambulumbekezdésben jelzett módon egyetlen kínai exportáló/gyártó sem tanúsított együttműködést a hatályvesztési felülvizsgálat során. Következésképpen és így az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkon, valamint az Eurostat, a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (12), a Brazil Geográfiai és Statisztikai Intézet (13), a brazil Bányászati és Energiaügyi Minisztérium (14) statisztikai adatain, valamint a brazil Sylvamo Ltda vállalat hivatalos honlapjáról származó, nyilvánosan hozzáférhető információkon (15) alapultak.

(35)

A statisztikai adatok szerint felülvizsgálati időszakban a bevont finompapír Kínából az Unióba érkező behozatala 200 tonnánál kevesebb volt. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy e mennyiségek nem reprezentatívak, mivel az érintett termék teljes uniós behozatalának kevesebb mint 1 %-át teszik ki. Ezért a felülvizsgálati időszakban az Unióba irányuló kínai behozatal alapján nem lehetett érdemi elemzést végezni a dömpinggel kapcsolatban. A vizsgálat ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét vizsgálta.

(36)

Tekintettel arra, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozóan, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(37)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükséges információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány az érdekelt felektől.

(38)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Indonéziát választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A vizsgálati időszak alatt Indonézia átkerült a közepes jövedelmű országok felső sávjából az alacsonyabb jövedelmű országok közé (16). Ezért a Bizottság kijelentette, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban más esetlegesen megfelelő országokat is megvizsgál.

(39)

2023. február 20-án a Bizottság feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni, jelezve, hogy továbbra is Brazíliát tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országbeli brazil gyártó, a Sylvamo Ltda rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. Csak a kérelmezőktől érkeztek észrevételek, amelyekkel az alábbi 3.3.4. szakasz foglalkozik.

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(41)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(42)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(43)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(45)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: a jelentés) (17), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között, az érdekelt felek egyúttal felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat.

(46)

A jelentésre és annak a piaci torzulásokra vonatkozó megállapításaira hivatkozó kérelem jelezte, hogy a jelentésben az árképzéssel és az állam által igen jelentős mértékben befolyásolt termelési tényezők – például a földterület, az energia, a tőke és az inputanyagok – elosztásával kapcsolatos észrevételek különösen igazak a bevont finompapírok kínai ágazatára.

(47)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmezők által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. A Bizottsághoz a kínai exportáló gyártóktól sem érkezett észrevétel.

(48)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

(49)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (18). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (19).

(50)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] szocialista rendszer a Kínai Népköztársaság alaprendszere”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (20) Ez szemlélteti a KKP vitán felül álló és egyre kiterjedtebb ellenőrzését Kína gazdasági rendszere felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(51)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (21). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(52)

Először: az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az adott ágazatok/szektorok támogatását szolgáló eszközöket, valamint a célkitűzések megvalósításának határidejét is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még a 3.3.2.5. szakaszt) (22).

(53)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.3.2.8. szakaszt) (23). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (24).

(54)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (25). A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (26).

(55)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (27).

(56)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(57)

Noha a bevontpapír-ágazatban az állami tulajdon mértéke nem tűnik jelentősnek, a kínai kormány számos gyártóban birtokol részesedést; ezek közé tartozik a legnagyobb kínai papírgyártó vállalat, a Shandong Chenming Paper Holding is (28). A Chenming Paper Holdingban ugyanis 15,2 %-os részesedéssel bír a Chenming Holding, amelynek egyik tulajdonosa (45,2 %) a teljes mértékben állami tulajdonban lévő Shandong Shouguang Jinxin Investment Development Holding Group Co., Ltd (29). Továbbá – tekintettel arra, hogy a KKP-nek a működési döntések meghozatalába való beavatkozása a magánvállalatoknál is általánossá vált (30), és hogy a KKP gyakorlatilag az ország gazdaságának minden területén vezető szerepet tölt be – az a befolyás, amelyet az állam által a KKP struktúráin keresztül a vállalatokon belül gyakorol, ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, figyelembe véve azt, hogy az állam és a párt struktúrái milyen mértékű összefonódásban épültek ki.

(58)

Ez a jelenség a Kínai Papíripari Szövetség, az ágazatban működő szövetség szintjén is nyilvánvaló. Alapszabályának 3. cikke szerint a Kínai Papíripari Szövetség „igazodik a Kínai Kommunista Párt általános vezetéséhez”, és „elfogadja a bejegyzésért felelős szervezetek, a pártépítő vezetés és az iparért felelős közigazgatási szervezeti egységek általi iránymutatást, felügyeletet és irányítást” (31).

(59)

Következésképpen a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában még a magántulajdonú gyártók sem működhetnek piaci feltételek mellett. Olyannyira nem, hogy a 3.3.2.5. szakaszban foglaltaknak megfelelően az ágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(60)

Amellett, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (32), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (33)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket (34), többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (35). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (36). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(61)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (37), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét. Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (38).

(62)

A vizsgálat megerősítette, hogy a bevontpapír-ágazatban gyakoriak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések. Például a Shandong Chenming Paper Group Co., Ltd igazgatótanácsának elnöke egyúttal a vállalat pártbizottságának titkári tisztségét is ellátja (39). A Shandong Chenming Paper honlapján található cikkek egyike továbbá körvonalazta a csoport elkötelezettségét a Kínai Kommunista Párt 20. nemzeti kongresszusán hozott határozatok végrehajtása és az iránt, hogy „teljes mértékben, pontosan és átfogóan végrehajtja az új fejlesztési koncepciót, a főtevékenységre összpontosít, megerősíti az ipart, elkötelezett és eltökélt marad, és új, nagy eredményeket ér el a kínai típusú modernizáció felé vezető úton” (40). A csoport igazgatótanácsának elnökével tartott találkozó során a városi pártbizottság titkára megerősítette, hogy „a városi pártbizottság és a városi kormány továbbra is optimalizálja az üzleti környezetet, […] időben koordinálja és megoldja a vállalkozások termelési és működési folyamataival kapcsolatos nehézségeket és problémákat, és teljes mértékben támogatja a Chenminget a termelés stabilizálásában és növelésében a még jobb fejlődés elérése érdekében” (41).

(63)

A csoport igazgatótanácsának elnöke továbbá „háláját fejezte ki a városi pártbizottságnak és a városi kormánynak a vállalat fejlődéséhez nyújtott támogatásukért” , és megerősítette, hogy „a vállalat megragadja a lehetőségeket, és aktívan együttműködik a városi pártbizottsággal és a városi kormánnyal az erdészeti ágazat kialakítása és fejlődése tekintetében” (42). Az ilyen jellegű szerepvállalás a bevontpapír-ágazat más vállalatainál is megállapítható. Például a Shandong Sun Paper Co., Ltd igazgatótanácsának elnöke és vezérigazgatója, egyben a pártbizottság titkára (43), kijelentette, hogy „[a] párt reformja és nyitási politikája nélkül a Sun Paper nem fejlődne; a párt és a kormány támogatása nélkül a Sun Paper nem élvezhetné a dicsőséget” (44).

(64)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.3.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (45). Ezért a bevont papírok ágazatának és az egyéb, köztük a pénzügyi és az alapanyag-beszállító ágazatoknak a vállalataiban az állam jelenléte lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy beavatkozzon az árak és a költségek tekintetében.

(65)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (46).

(66)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatának működését irányítják. Először is, a bevont papírokkal kapcsolatos technológiák Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2019. évi kiadásában (47) is szerepelnek mint támogatott iparágak, ami azt mutatja, hogy a hatóságok olyan szabályozási környezetet szándékoznak létrehozni, amely elősegíti az ágazat fejlődését és lehetővé teheti az ágazat számára a finanszírozáshoz való hozzáférést is. A katalógus emellett kulcsfontosságú termelési célokat is meghatároz, például a facellulóz különböző formáira vonatkozóan (48), utal a fejlett cellulóz- és papírgyártási berendezések fejlesztésére (49), és megemlíti, hogy egyes papír- és facellulóz-gyártó ágazatokat meg kell szüntetni, ha az éves kapacitásokat nem sikerül elérniük (50). Ezenkívül a tizennegyedik nemzeti ötéves terv (51) felkéri az ágazatot, hogy „gyorsítsa fel a kulcsfontosságú iparágakban, például a vegyiparban és a papírgyártásban működő vállalkozások átalakítását és korszerűsítését” (52). Az erdészet és a fűfélék fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv (53) hangsúlyozza azt a célkitűzést, hogy „[a] hagyományos iparágakat fel kell használni a fa mélyfeldolgozása érdekében, […] támogatni kell az olyan gazdasági ágazatok zöld és digitális átalakulását, mint az erdők, a fa- és bambuszfeldolgozás, az erdészeti vegyi anyagok, a cellulóz és a papír” (54), valamint hogy „gyorsítani kell az elavult termelési kapacitások megszüntetését […] elő kell mozdítani a technológiai átalakulást, és javítani kell az energia és a nyersanyagok hasznosítási arányát” (55).

(67)

Emellett a bevontpapír-ágazatra vonatkozó nemzeti szintű politikákat a központi szint alatti szinteken hajtják végre a megfelelő tervezési dokumentumok révén. Santung tartomány erős gyártókapacitása kiépítéséről szóló tizennegyedik ötéves terve (56) megemlíti, hogy „[a] tizennegyedik ötéves terv végén […] a vas- és acélágazat, a nemvasfémek, a háztartási berendezések, a papírgyártás és más ágazatok mérete az ország három legnagyobb ágazata közé tartozik majd” (57), továbbá optimális költségvetési és adóügyi pénzügyi támogatást (58) szorgalmaz, és kifejezetten kimondja, hogy „[a] tartományi, önkormányzati és megyei pénzügyminisztériumok megerősítik az alapok koordinációját, és átfogóan olyan módszereket fogadnak el, mint a tőkebefektetések, a hitelkamat-kedvezmények, valamint az utólagos jutalmak és támogatások a feldolgozóipar támogatásának növelése érdekében” (59). Santung tartomány a fejlett feldolgozóipar 2022–2025 közötti kiépítéséről szóló cselekvési tervében (60) a helyi önkormányzat kijelenti, hogy „[a] tartománynak az erős gyártó tartomány építésével foglalkozó vezető kiscsoportja átfogó és koordináló szerepet tölt be, és a közvetlenül a tartományi kormány irányítása alá tartozó érintett szervezeti egységek megfelelően ellátják feladataikat. A pártbizottságok, valamint a városi és megyei szintű kormányok fő felelős közösségei a kutatáson és a bevezetésen alapulnak, és vezető szerepet töltenek be a végrehajtás előmozdításában.” (61) Csiangszu tartománynak az iparára és kulcsfontosságú ágazataira alkalmazandó, a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontjára vonatkozó cselekvési terve (62) szintén tartalmaz utasításokat „[a] hagyományos iparágak […], például […] a papírgyártás […] átalakításának és korszerűsítésének megvalósítására” vonatkozóan (63). Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai hatóságok tehát az ágazat fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítják és ellenőrzik.

(68)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket a bevontpapír-ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(69)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét (64).

(70)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában különösen a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (65). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); allokálásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (66). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (67).

(71)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy ezek a megfontolások teljes mértékben érvényesülnek az erdészeti és fakitermelési ágazatban is. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(72)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(73)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (68). A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (69). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak (70). Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(74)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy bevont papírok ágazata ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(75)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult. Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok (71) erős pozíciója jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (72), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (73). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (74).

(76)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is (75) – azt valószínűsíti, hogy ezek a szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(77)

Például a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (76). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként szolgálják a „stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (77).

(78)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (78).

(79)

Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (79). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(80)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(81)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (80). Kína hivatalos médiája nemrégiben arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (81). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(82)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(83)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(84)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a bevontpapír-ágazatot támogató fenti közpolitikákon kívül a kínai kormány pénzügyi eszközökkel is támogatja az ágazatban működő vállalatokat. A Shandong Chenming Paper Holding 2022. évi éves jelentésében a vállalat számos, 2022-re vonatkozó állami támogatást sorol fel, amelyek a következő négy projekt között oszlanak meg:

(85)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.3.2.2–3.3.2.5. szakaszban és a jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.3.2.6–3.3.2.8. szakaszban és a jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(86)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor a bevontfinompapír-gyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(87)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(88)

A 3.3.2.1–3.3.2.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is magában foglaló ágazatra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(89)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(90)

A reprezentatív ország kiválasztásának az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint kell történnie:

(91)

A (39) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban 2023. február 20-án feljegyzést adott ki. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Brazíliát választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(92)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság Brazíliát olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettségi szintje Kínáéhoz hasonló. Brazíliát bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. A Bizottság továbbá olyan országként azonosította Brazíliát, ahol a végzik a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását és a vonatkozó nyilvános adatok könnyen hozzáférhetők.

(93)

Végezetül, tekintettel az együttműködés hiányára és annak megállapítása után, hogy Brazília a legmegfelelőbb reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(94)

Együttműködés hiányában, valamint tekintettel arra, hogy Brazília teljesítette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumokat, a Bizottság Brazíliát választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

(95)

A rendes érték megállapításához használandó releváns forrásokra vonatkozó feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket a kérelmezők a felülvizsgálati kérelemben megjelöltek. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság közölte továbbá, hogy a feldolgozóipar torzulástól mentes munkaerőköltségeit az ILOSTAT-tól származó információk (86), a villamosenergia- és gázárakat pedig a brazil Bányászati és Energiaügyi Minisztériumtól származó adatok (87) felhasználásával állapítja meg. Ezt követően – az alábbi (98) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a Bizottság úgy határozott, hogy a munkaerőköltségek megállapításának forrásaként az Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (88) adatait használja.

(96)

Végül a Bizottság jelezte, hogy a (100) preambulumbekezdésben ismertetett módon a felülvizsgálat tárgyát képező termékek egyetlen brazil gyártójától (Sylvamo Ltda) származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni az SGA-költségek és a nyereség észszerű mértékének megállapításához. A kijelölt reprezentatív országgal kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A kérelmezőktől azonban észrevételek érkeztek az említett feljegyzésben tárgyalt számos ponttal kapcsolatban, az alábbiak szerint.

(97)

A kérelmezők először is azzal érveltek, hogy a Bizottság nem vett figyelembe bizonyos, HR-kódokkal nem rendelkező nyersanyagokat (kitöltőanyagok, egyéb pigmentek, egyéb kötőanyagok, egyéb adalékanyagok). Az azonban, hogy ezek a nyersanyagok nem szerepelnek a rendes érték meghatározása szempontjából releváns forrásokról szóló feljegyzés nyersanyagokat bemutató táblázatában, nem jelenti azt, hogy azokat a Bizottság figyelmen kívül hagyta volna. A Bizottság ugyanis ezeket a nyersanyagokat a számításai során a fogyóeszközök között vette figyelembe. A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottságnak csak azt kell megállapítania, hogy fennáll-e a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége. Tekintettel a (122) preambulumbekezdésben tett megállapításra, amely szerint a felülvizsgálati időszak alatt (jelentős) árkülönbség mutatkozott a világ többi részére irányuló értékesítések számtanilag képzett rendes értékében, valamint a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan ezután levont következtetésre, a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban nem volt köteles meghatározni az árakat. Ezenkívül a szóban forgó nyersanyagok a teljes előállítási költség csupán kis hányadát tették ki. Következésképpen a Bizottság ezeket fogyóeszközként vette figyelembe a kérelmezők által megadott, összesen 7 % körüli költséghányadok alkalmazásával.

(98)

Másodszor: a kérelmezők egyedi, a munkavállalók különböző típusainak megkülönböztetésére alkalmas referenciaértékek alkalmazását kérték a munkaerőköltségek különböző típusaira vonatkozóan. A kérelmezők azonban Brazíliára vonatkozóan nem szolgáltattak olyan munkaerőköltség-adatokat, amelyek alapján különbséget lehetett volna tenni a munkaerő különböző típusai között. Továbbá, ha a Bizottság a differenciálta volna is a munkaerőre vonatkozó referenciaértékeket, a munkaerőköltségnek a teljes előállítási költségen belüli arányára is tekintettel a számtanilag képzett rendes érték és a harmadik országokba irányuló export ára közötti különbség csupán elhanyagolható mértékben változott volna. A hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság továbbá nem köteles pontos dömpingkülönbözetet számítani, hanem azt kell megállapítania, hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése. Mindazonáltal annak érdekében, hogy pontosabban megjelenítse a felülvizsgálati időszakban érvényes feldolgozóipari béreket, a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes érték meghatározásának forrásairól szóló feljegyzésben bejelentett ILOSTAT helyett az Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (89) adatait (2021-ben ledolgozott átlagos heti munkaórák száma Brazíliában) használja fel forrásként a feldolgozóipari alkalmazottak havi bérének megállapításához.

(99)

Harmadszor: a kérelmezők kérték a gyártási általános költségek (gépek értékcsökkenése, közvetett munkaerő, csomagolási költségek) figyelembevételét is. Az alábbi (109) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a Bizottság már figyelembe vette ezeket a költségeket a számításokban, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott százalékokat alkalmazva.

(100)

Negyedszer: a kérelmezők kifogásolták, hogy a Bizottság a számításai során nem vette figyelembe a legnagyobb brazíliai bevontfinompapír-gyártó (Suzano SA) nyereségét és SGA-költségeit, és csak a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez hasonló termékek másik gyártója, a Sylvamo Ltda adatait vette figyelembe. Ebben a kérdésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Suzano SA összesített nyeresége és SGA-költségei nem tükrözik azt, amit a bevontfinompapír-ágazat rendes piaci feltételek mellett elérne, így a mutatók nem tekinthetők észszerűnek. Következésképpen a Bizottság úgy döntött, hogy fenntartja azt az eredeti döntését, hogy az SGA-költségek és a nyereség észszerű mértékének kiszámításához kizárólag a Sylvamo Ltda adatait használja fel. A Suzano SA adatainak felhasználása csak tovább növelte volna a számtanilag képzett rendes érték és a harmadik országokba irányuló exportár közötti különbséget, amelyet a (122) preambulumbekezdés ismertet. A (98) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság nem köteles pontos dömpingkülönbözetet számítani, hanem azt kell megállapítania, hogy valószínűsíthető-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(101)

A kérelmen alapuló összes információ és az azt követő eljárás során beszerzett információk figyelembevételével, valamint az érdekeltek által benyújtott észrevételek elemzését követően a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Egyes bevont finompapírok termelési tényezői

(102)

A reprezentatív országban érvényes, torzulásoktól mentes nyersanyagárak megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (93) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(103)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a fenti preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(104)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel az együttműködés hiányára és a hatályvesztési felülvizsgálat jellegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

(105)

A közvetlen és közvetett munkaerő esetében a Bizottság az Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística költségstatisztikáit (94) használta fel a brazíliai bérek meghatározásához. A Bizottság a Brazíliában a 2021-ben a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabéreket és ledolgozott heti munkaidőt vette figyelembe. Ennek alapján a számított óradíj 59,57 RMB/óra.

(106)

Brazíliában a villamos energia árát a brazil Bányászati és Energiaügyi Minisztérium teszi közzé (95). A Bizottság az ipari villamosenergia-árak 2021. évi adatait használta fel, és (a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan) 919,96 RMB/MWh-ban állapította meg az árat.

(107)

A gázköltség referenciaértékének megállapításához a Bizottság a brazil bányászati és energiaügyi minisztérium statisztikáit használta fel (96). Az alkalmazott ár a brazíliai ipari felhasználók 2021. évi átlagos egységára, amelyet a Bizottság (a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan) 344,29 RMB/MWh összegben állapított meg.

(108)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(109)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmezők által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság az általános előállítási költség torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártott modelltől függően az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(110)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a Sylvamo Ltda legfrissebb rendelkezésre álló pénzügyi adataira támaszkodott (97). (2021-es pénzügyi év).

(111)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(112)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmezők nyújtottak be a felülvizsgálati kérelemben a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(113)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (109) és (110) preambulumbekezdésben leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek (beleértve a munkaerőköltségeket is), az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását. A gyártási általános költségeket a kérelmezők által szolgáltatott adatok, a munkaerőköltségeket pedig az Instituto Brasileiro de Geografia e Estatística (98) adatai alapján határozta meg. Az SGA-költségek és a nyereség megállapítása a Sylvamo Ltda 2021. évi, a reprezentatív országra vonatkozó, a vállalat auditált beszámolójának részét képező pénzügyi kimutatásában szereplő értékek alapján történt (99). A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(114)

Ennek alapján, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban és együttműködés hiányában a Bizottság a rendes értéket a felülvizsgálat tárgyát képező termék szintjén, gyártelepi paritáson számította ki. Az ennek alapján megállapított rendes érték 1 247,15 EUR/tonna.

(115)

A (34) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint egyetlen kínai exportőr gyártó sem működött együtt a vizsgálatban, és a Bizottságnak a rendelkezésre álló statisztikai információkat kellett felhasználnia annak megállapításához, hogy fennáll-e a dömping folytatódásának valószínűsége.

(116)

Az Eurostat adatai szerint az Unióba irányuló kínai behozatal mindössze 197 tonna volt, ami a felülvizsgálati időszak alatti teljes felhasználásnak csupán 0,008 %-át tette ki. A Bizottság megállapította, hogy ez a csekély mennyiség nem elegendő a dömping folytatódására vonatkozó megbízható elemzéshez. Ezért a Bizottság a vizsgálat további részében a dömpingnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető megismétlődésére összpontosított.

(117)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban, valamint a (115) és (116) preambulumbekezdésben ismertetett megfontolások fényében a Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a dömping megismétlődése. Ennek során megvizsgálta a bevont finompapír Kínából a világ többi részébe irányuló exportárát a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartásának értékelése céljából, a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

(118)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket használta fel a harmadik országokba irányuló kínai export árainak megállapításához. A Bizottság különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatokat használta fel, amelyek a Svan Data (100) adatain alapulnak.

(119)

Ami az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló kínai export árait illeti, a kérelmezők a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmükben kifejtették, hogy az érintett termék kivitele főként a 4810 19 kínai vámtarifaszám alatt történt, a Bizottság ezért az összehasonlítást erre a vámtarifaszámra korlátozta, és az erre vonatkozó adatokat használta fel rendelkezésre álló tényént.

(120)

A harmadik országokba irányuló export átlagos gyártelepi árának meghatározásához a Bizottság a harmadik országokra vonatkozó FOB-paritáson számított árat használta fel a (118) preambulumbekezdésben említettek szerint. A kínai kikötők szintjén FOB-paritáson számított súlyozott átlagár 781,22 EUR/tonna volt. Ebből az árból a Bizottság levonta a felülvizsgálati kérelemben szereplő belföldi szállítási költségeket (101). Ennek alapján a gyártelepi exportár 755,22 EUR/tonna.

(121)

A számtanilag képzett rendes érték és a gyártelepi exportár közötti különbségnek a megfelelő CIF-exportár százalékában való kifejezése céljából a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben alkalmazott módszertannak megfelelően kiszámította a Kínából harmadik országokba irányuló, CIF-szintű exportárat is. E módszertan szerint a harmadik országokba irányuló FOB-árhoz hozzáadott tengeri szállítási költség a 2019. évi árakon alapult, mivel a Covid19-világjárvány hatással volt a 2020. évi árakra, így azok nem tekinthetők reprezentatívnak. Ennek alapján a Kínából harmadik országokba irányuló kivitel exportára CIF-szinten 844,22 EUR/tonna összegre adódott.

(122)

Így a felülvizsgálati időszak alatt a gyártelepi exportár és a 3.4.2. szakaszban kiszámított rendes érték közötti különbség a megfelelő CIF-érték százalékában kifejezve 58 % volt.

(123)

A kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás elemzése során – tekintettel a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, valamint egyéb megbízható adatok hiányában – a Bizottság a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelmükben az alábbi preambulumbekezdésekben meghatározottak szerint szolgáltatott információkra támaszkodott a bevont finompapírok ágazatára, valamint a bevont famentes papírok ágazatára vonatkozóan, amelyhez a bevont finompapírok ágazat is tartozik.

(124)

Mivel a bevont famentes papírokra vonatkozó adatok könnyebben elérhetők, a kérelmezők azokat használták a termelési és kapacitási számok bevont finompapírra jutó hányadának kiszámításához.

(125)

A kérelmezők kérelme (102) alapján 2021-ben a bevont famentes papírok iránti globális kereslet mintegy 17,3 millió tonna, a globális kapacitás pedig 20,7 millió tonna körül volt. A kérelmezők számításai szerint a bevont finompapírok iránti globális kereslet mintegy 12,1 millió tonna volt, 14,5 millió tonna körüli kapacitás mellett.

(126)

A kérelmezők szerint 2021-ben a bevont famentes papírok iránti uniós kereslet mintegy 3,2 millió tonna volt, 5 millió tonna körüli uniós termelési kapacitás mellett. A (140) és (154) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság számításai szerint a bevont finompapírok iránti uniós kereslet körülbelül 2,6 millió tonna volt, 4 millió tonnát meghaladó uniós termelési kapacitás mellett.

(127)

2021-ben Kína a bevont famentes papírok tekintetében körülbelül 6,8 millió tonnás termelési kapacitással és 4,7 millió tonnás kereslettel rendelkezett. A kérelmezők számításai szerint a bevont finompapírok tekintetében Kína 4,8 millió tonnás termelési kapacitással bírt, az érintett termék iránti belföldi kereslet pedig mintegy 3,3 millió tonnát tett ki (103).

(128)

Ennek megfelelően a bevont finompapírok tekintetében Kína 2021-ben legalább 0,9 millió tonna szabad kapacitással (104) és 1,5 millió tonna kapacitásfelesleggel (105) rendelkezett, ami a bevont finompapírok iránti teljes uniós kereslet körülbelül 56 %-ának felel meg. A bevont famentes papírokat összességében tekintve a kínai kapacitásfelesleg 2021-ben meghaladta a 2 millió tonnát (ez az uniós felhasználás több mint 80 %-a). A kapacitásfelesleg csökkentése nem volt megfigyelhető (lásd a (66) preambulumbekezdést). Következésképpen az intézkedések hatályvesztése esetén feltételezhető, hogy még nagyobb szabad kapacitás is könnyen átirányítható a bevont famentes papírok gyártásáról a bevont finompapírok gyártására, és a többletmennyiség az uniós piacon értékesíthető.

(129)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén felhasználhatnak arra, hogy még több, az Unióba exportálható bevont finompapírt állítsanak elő. A Bizottság azt is megállapította, hogy ez az exportpotenciál növekedhet a kínai globális és belföldi kereslet várható csökkenése következtében, összhangban az elmúlt évtized fejleményeivel, amint azt a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 5. szakasza ismerteti.

(130)

A (124)–(127) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálat kimutatta, hogy a bevont finompapír iránti uniós kereslet továbbra is jelentős. Bár az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban csökkent, az uniós piac továbbra is a világ második legnagyobb piaca (a kínai piac második legnagyobb piaca), amely a globális felhasználás mintegy 20 %-át teszi ki. Továbbá, az előrejelzések szerint Kínában csökkenni fog a belső kereslet, ami arra enged következtetni, hogy a kínai gyártók részéről erőteljes a kínai kapacitásfelesleget felvevő más piacok iránti igény.

(131)

Emellett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben említetteknek megfelelően több ország – köztük Dél-Korea, India és az USA – hozott a papírtermékekre vonatkozó intézkedéseket (106) Kínával szemben.

(132)

Továbbá a rendelkezésre álló tények és különösen a kérelem alapján a Bizottság 27 olyan országot azonosított, ahol a kínai exportőrök a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat irányárai alatti árakon értékesítették a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Az ezen országokba irányuló kínai export volumenét tekintve a harmadik országokba irányuló kínai export mintegy 10 %-át tette ki.

(133)

Következésképpen a megállapított jelentős szabad kapacitásra, a szabad kapacitás más típusú bevont finompapírra való átállással történő növelésének lehetőségére, a kínai bevontfinompapír-gyártóknak a fontos harmadik országok piacaihoz való korlátozott hozzáférésére, arra az árra, amelyen a kínai exportáló gyártók értékesíteni tudnának az uniós piacon, valamint a kínai belföldi felhasználás előre jelzett csökkenésére tekintettel valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatalt átirányítják az Unióba. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatal valószínűleg nagyobb mennyiségben és az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árakon érkezik majd az Unióba.

(134)

Tekintettel a fenti megfontolásokra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető, hogy a Kínából származó kivitel az uniós piacot venné célba.

(135)

A (122) preambulumbekezdésben említett megállapításokra tekintettel a harmadik országokba irányuló kínai exportárak és a reprezentatív ország piacának árai közötti összehasonlítás határozottan alátámasztja a dömping megismétlődésének valószínűségét.

(136)

Ezen túlmenően, tekintettel a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitásra és szabad kapacitásra, valamint az uniós piac kivitel számára jelentett vonzerejére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően azt eredményezné, hogy nőne a Kínából származó bevont finompapír dömpingáron történő exportja az Unióba.

(137)

A figyelembe vett időszakban 17 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(138)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 3 700 000 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazat által a makrogazdasági adatokkal kapcsolatos kérdőívre adott válasz alapján állapította meg. A (14) preambulumbekezdésben jelzett módon a mintába felvett három uniós gyártó együtt a hasonló termék teljes uniós termelésének mintegy 41 %-át képviselte a felülvizsgálati időszakban.

(139)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőív és az Eurostat adatai alapján határozta meg.

(140)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat:

Uniós felhasználás (tonna)

(141)

Az uniós felhasználás 2019-ben 5 %-kal csökkent, majd a Covid19-járvány miatt 2020-ban további 24 százalékpontos csökkenés következett be. A 2021. évet enyhe, 4 százalékpontos növekedés jellemezte, amely viszont a válság előtti szintre való visszatéréshez nem volt elegendő, ez pedig összességében az uniós felhasználás 25 %-os csökkenését eredményezte a figyelembe vett időszakban. A hosszabb távú tendenciát illetően a felülvizsgálati időszak alatti becsült uniós felhasználás 44 %-kal alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat során az akkori vizsgálati időszakra vonatkozóan megállapított felhasználás (4 572 057 tonna). Az uniós felhasználás csökkenése a nyomdai papír iránti kereslet általános csökkenését tükrözi, ami főként a digitális média fejlődésével magyarázható, amely egyre inkább átveszi a hagyományos nyomtatott média helyét.

(142)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőív és az Eurostat adatai alapján állapította meg. Az Eurostat adatait előzőleg a rendelkezésre álló információk alapján ellenőrizte.

(143)

Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a jelenleg vámok hatálya alá tartozó exportőrök esetében következőképpen alakult:

3. táblázat:

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(144)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal volumene elhanyagolható volt. Valójában az intézkedések 2011.évi bevezetése óta a Kínából az Unióba irányuló behozatal jelentéktelen szintre esett vissza.

(145)

A fenti preambulumbekezdésben említettek szerint a bevont finompapírok felülvizsgálati időszak alatti, Kínából az Unióba irányuló behozatalának elhanyagolható volumene miatt ezen értékesítések árai nem tekinthetők reprezentatívnak, és nem voltak felhasználhatók a Kínából az Unióba irányuló behozatal áraira és az exportáló gyártók árazási magatartására vonatkozó következtetések levonásához.

(146)

A bevont finompapírok Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatalát főként Dél-Koreából és az USA-ból származó termékek adták.

(147)

Az Unióba irányuló behozatal (összesített) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező bevont finompapírok behozatala terén a piaci részesedés és árak tendenciái a következőképpen alakultak:

4. táblázat:

Harmadik országokból érkező behozatal

(148)

Bár a Kínán kívüli országokból az Unióba érkező behozatal teljes volumene nőtt a figyelembe vett időszakban, továbbra is nagyon alacsony szinten maradt; ezt tükrözi a teljes piaci részesedés is, amely ebben az időszakban 0,22 %-ról 0,95 %-ra nőtt. E behozatal átlagárai meghaladták az uniós gazdasági ágazat átlagárait. Ennélfogva a harmadik országokból érkező behozatal nem járult hozzá az uniós kárhelyzethez.

(149)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felmérése magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(150)

A Bizottság a (138) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(151)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az összes uniós gyártóra vonatkozó, az uniós gazdasági ágazat által a makrogazdasági adatokra vonatkozó kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport ellenőrzésre került, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából reprezentatívnak bizonyult.

(152)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(153)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(154)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat:

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(155)

A figyelembe vett időszakban a termelés és a termelési kapacitás 25 %-kal, illetve 26 %-kal csökkent. A termelés és a termelési kapacitás csökkenése hosszú távú tendencia, amely az iparnak a társadalmunk digitalizációjával összefüggő csökkenő kereslethez való alkalmazkodásához kapcsolódik.

(156)

Az uniós gyártók már a figyelembe vett időszak előtt szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tettek a digitalizáció okozta strukturális kapacitásfelesleg kezelése céljából, és ezek az erőfeszítések a figyelembe vett időszak alatt is folytatódtak. Bizonyos gyárak bezárásának és más gyárak bevont finompapírtól eltérő papírtermékek gyártásához való átalakításának együttes eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban hozzávetőlegesen 1 400 000 tonnával csökkentette bevontfinompapír-termelési kapacitását.

(157)

Termelési kapacitásának folyamatos csökkentésével az uniós gazdasági ágazat viszonylag stabilan tudta tartani kapacitáskihasználását a figyelembe vett időszakban. Kivételt jelent a 2020. év, amikor a kapacitáskihasználás alacsonyabb volt a korábbi és a következő évekhez képest, főként a 2020. évi Covid19-járványt követő termeléscsökkenés miatt.

(158)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kapacitáskihasználás magas szintje a befektetett tárgyi eszközök nagysága és az ez által az átlagos gyártási költségekre gyakorolt hatás következtében a papíripar hosszú távú életképességének fontos tényezője.

(159)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése (tonna)

(160)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési volumen 25 %-kal csökkent az uniós piacon. 2018 és 2019 között 5 %-kal csökkent, 2020-ban pedig a Covid19-világjárvány miatt az értékesítés jelentősen, további 24 százalékponttal esett vissza. 2021-ben kismértékű, 4 százalékpontos növekedés következett be, az értékesítés azonban ennek ellenére elmaradt a 2018. évi szinttől. A csökkenő értékesítés az érintett termék iránti csökkenő kereslethez kapcsolódott, amely összefügghet társadalmunk digitalizációjával.

(161)

Mivel a figyelembe vett időszakban szinte egyáltalán nem került sor az érintett termék behozatalára, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabilan 99 % körül maradt.

(162)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban nem nőtt a termelés és az értékesítés. Ellenkezőleg, e gazdasági mutatók szorosan követték az uniós felhasználás csökkenő trendjét.

(163)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat:

Foglalkoztatás és termelékenység

(164)

Az alkalmazottak létszáma a figyelembe vett időszakban 22 %-kal csökkent. Ez a csökkenés az időszak során állandó és rendszeres volt. Ez az uniós gazdasági ágazat által a strukturális kapacitásfelesleg megoldása érdekében tett hosszabb távú szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tükrözi, mint azt a (156) preambulumbekezdés kifejti.

(165)

A munkaerő jelentős csökkenését a termelés hasonló mértékű csökkenése kísérte. Következésképpen az egy alkalmazottra jutó éves termelésben (tonna) mért termelékenység a figyelembe vett időszak alatt csak enyhe, 4 %-os csökkenést mutatott. 2020-ban a termelékenység meredeken, 19 százalékponttal csökkent a Covid19-világjárvány okozta hirtelen keresletcsökkenés miatt. Ennek eredményeként a termelékenység 2020-ban érte el a legalacsonyabb szintet.

(166)

A (116) preambulumbekezdésben kifejtett módon a felülvizsgálati időszak alatt nem lehetett egyértelműen megállapítani a dömpingkülönbözet nagyságát. A vizsgálat ezért arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének.

(167)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során az uniós gazdasági ágazat a korábbi dömping hatásaiból való felépülés jeleit mutatta. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban figyelembe vett időszak alatt nem mutatkoztak a fellendülés jelei, mivel az uniós gazdasági ágazat nehéz helyzetben volt, emellett a szerkezetátalakítás szükségessége is súlyosbította a Covid19-világjárvány negatív hatásait.