ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 193

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

66. évfolyam
2023. augusztus 1.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2023/1577 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. április 20.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a devizaárfolyam-kockázatnak vagy árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek kiszámítására, valamint e pozícióknak az alternatív belső modellen alapuló módszer szerinti kötelező utótesztelési követelmény és eredményvizsgálatra vonatkozó követelmény alkalmazása céljából történő kezelésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2023/1578 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. április 20.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell keretében használt belső módszerre vagy külső forrásokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

7

 

*

A Bizottság (EU) 2023/1579 végrehajtási rendelete (2023. július 31.) a mezőgazdasági árstatisztikák tekintetében az (EU) 2022/2379 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása szabályainak megállapításáról ( 1 )

14

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2023.8.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1577 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. április 20.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a devizaárfolyam-kockázatnak vagy árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek kiszámítására, valamint e pozícióknak az alternatív belső modellen alapuló módszer szerinti kötelező utótesztelési követelmény és eredményvizsgálatra vonatkozó követelmény alkalmazása céljából történő kezelésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 325. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére, 325bf. cikke (9) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 325bg. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Figyelembe véve a nem kereskedési könyvi pozíciókra alkalmazandó különböző értékmérőket, meg kell határozni, hogy az intézményeknek e pozíciók könyv szerinti értékét vagy valós értékét kell-e alapul venniük a devizaárfolyam-kockázatnak, árukockázatnak vagy mindkettőnek kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a., illetve 1b. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszerrel vagy alternatív belső modellen alapuló módszerrel történő kiszámításához.

(2)

mivel a nem kereskedési könyvi pozíciók értékét nem kizárólag piaci kockázati tényezők határozzák meg, az intézmények számára nem írható elő, hogy ezeket a pozíciókat az alternatív sztenderd módszer szerint naponta értékeljék a devizaárfolyam-kockázat szavatolótőke-követelményeinek kiszámítása céljából. Ehelyett az intézményeknek a számítás alapjául szolgáló pozíciók értékében csak azokat a változásokat kell tükrözniük, amelyek e pozíciók devizaárfolyam-kockázati összetevőihez kapcsolódnak.

(3)

A számviteli gyakorlattal való összhang biztosítása érdekében az intézményeknek a nem kereskedési könyvi pozíciók utolsó rendelkezésre álló könyv szerinti értékét kell alapul venniük a devizaárfolyam-kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény alternatív sztenderd módszerrel történő kiszámításához. E pozíciók valós értéke azonban szintén megfelelő alapnak tekinthető a szavatolótőke-követelmények kiszámításához. Ezért az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy az utolsó rendelkezésre álló könyv szerinti érték helyett a valós értéket használják a számítás alapjaként, ha valamennyi nem kereskedési könyvi pozíciójukat legalább negyedévente valós értéken értékelik.

(4)

A nem kereskedési könyvi devizaárfolyam-kockázat esetleges téves megjelenítésének korlátozása érdekében az intézményeknek havonta kell frissíteniük a devizaárfolyam-kockázati tényezők változásainak tükrözéséhez használt alapot. Ez a gyakoriság arányos különösen azzal a napi gyakorisággal, ahogyan az intézményeknek az alternatív belső modellen alapuló módszer alapján frissíteniük kell a devizaárfolyam-kockázati tényezőket.

(5)

Tekintettel arra, hogy egyes nem kereskedési könyvben nyilvántartott, devizaárfolyam-kockázatnak kitett pozíciók olyan nem monetáris tételekből származhatnak, amelyek értékét nem frissítik az egyes adatszolgáltatási időpontokban az árfolyamváltozások tükrözése érdekében, az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 1a. fejezetének 2. szakaszában meghatározott érzékenységen alapuló módszerrel összhangban speciális eljárást kell meghatározni az említett tételek tekintetében a devizaárfolyam-kockázat szavatolótőke-követelményei kiszámításának összehangolása céljából.

(6)

A nemzetközi számviteli standardokkal összhangban az intézményeknek a szavatolótőke-követelmények kiszámításához általában valós értéken kell értékelniük az árukockázatot hordozó pénzügyi instrumentumaikat. Ha azonban az intézmény fizikailag birtokol egy árut, és számviteli célokra nem használja fel az adott pozíció valós értékét, az adott pozíció valós értékét kell alapul venni a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek kiszámításához, mivel ez biztosítja az alternatív sztenderd módszer pontos és egyszerű alkalmazását. Emellett a valós érték alapulvétele lehetővé teszi az intézmények számára a nem kereskedési könyvben és a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók közötti fedezetek és diverzifikációs hatások pontos kimutatását. Ezt az alapot havonta kell frissíteni, ezáltal biztosítva az arányos megközelítést, különösen ahhoz a napi gyakorisághoz képest, ahogyan az intézményeknek az alternatív belső modellen alapuló módszer szerint frissíteniük kell az árukockázati tényezőket.

(7)

A devizaárfolyam- vagy árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozícióknak az alternatív belső modellen alapuló módszer szerinti értékelésére vonatkozó átfogó szabályozási keretet hozzá kell igazítani az alternatív sztenderd módszer szerinti szabályozási kerethez, figyelembe véve, hogy lehetnek olyan kereskedési részlegek, amelyek pozícióit az egyik negyedévben az alternatív sztenderd módszer, egy másik negyedévben pedig az alternatív belső modellen alapuló módszer alkalmazásával tőkésítik. Meg kell azonban állapítani, hogy az alternatív sztenderd módszertől eltérően az alternatív belső modellen alapuló módszer esetében naponta ki kell számítani az értékeket.

(8)

Az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikkében meghatározott, az alternatív belső modellen alapuló módszer alapján történő utótesztelésre és eredményvizsgálatra vonatkozó követelmény céljából meg kell határozni, hogy az intézményeknek hogyan kell kiszámítaniuk a portfólió értékében bekövetkező tényleges és hipotetikus változásokat, különösen a nem kereskedési könyvi pozícióik értéke tekintetében. Ezért a devizaárfolyam-kockázatnak vagy árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók speciális jellemzőinek figyelembevétele érdekében meg kell határozni, hogy az (EU) 2022/2059 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (2) hogyan kell alkalmazni ezekre a pozíciókra.

(9)

A kockázatmérési modellben figyelembe vett kockázatok körével való összhang biztosítása érdekében a portfólió értékében bekövetkezett tényleges és hipotetikus változásoknak általában csak a piaci kockázati tényezőkkel kapcsolatos változásokat kell tükrözniük. Mivel azonban kihívást jelenthet a devizaárfolyam- és árukockázathoz kapcsolódó változások elkülönítése az árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók és az olyan nem kereskedési könyvi pozíciók esetében, amelyek nem változnak lineárisan az árfolyammozgásokkal, az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy a portfólió értékének tényleges és hipotetikus változásaiban tükrözzék az említett nem kereskedési könyvi pozíciók értékét meghatározó valamennyi összetevővel kapcsolatos változásokat.

(10)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel mindegyik a devizaárfolyam-kockázatnak, árukockázatnak vagy mindkettőnek kitett nem kereskedési könyvi pozíciók kezelésével foglalkozik. Az egy időben hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, valamint az azokban foglalt kötelezettségek hatálya alá tartozó személyek számára az e rendelkezésekhez való hozzáférés és az azokról való átfogó kép elősegítése érdekében helyénvaló e rendelkezések mindegyikét egyetlen rendeletbe foglalni.

(11)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(12)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek az alternatív sztenderd módszerrel történő kiszámítása

(1)   A devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a szavatolótőke-követelményeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 1a. fejezetének 2. szakaszában meghatározott érzékenységen alapuló módszerrel történő kiszámításakor az intézmények e pozíciók utolsó rendelkezésre álló könyv szerinti értékét veszik alapul.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az intézmények alapul vehetik a devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók utolsó rendelkezésre álló valós értékét, feltéve, hogy valamennyi nem kereskedési könyvi pozíciójukat legalább negyedévente valós értéken értékelik. Ezen eltérés alkalmazásakor az intézmények következetesen alkalmazzák azt a devizaárfolyam-kockázatnak kitett valamennyi nem kereskedési könyvi pozícióra.

(3)   Az intézmények legalább havonta frissítik a devizaárfolyam-kockázat szavatolótőke-követelményei (1) és (2) bekezdés szerinti kiszámításának alapjául szolgáló utolsó rendelkezésre álló értéket, tükrözve a devizaárfolyam-kockázati tényezők értékében bekövetkezett változásokat.

(4)   Az intézmények a tétel denominációjának pénznemét abban a külföldi pénznemben határozzák meg, amelynek az adatszolgáltatási pénznemükhöz viszonyított értékcsökkenése a tétel legnagyobb értékvesztését eredményezné, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

a tételt nem valós értéken értékelik;

b)

a tétel ki van téve a devizaárfolyam-kockázat miatti értékvesztés kockázatának;

c)

a tétel könyv szerinti értékét nem frissítik az egyes adatszolgáltatási időpontokban a külföldi pénznem és az adatszolgáltatás pénzneme közötti átváltási árfolyam változásainak tükrözése érdekében.

Amennyiben az intézmények a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeit összevont alapon számítják ki, a tétel denominációjának pénznemét annak az intézménynek az adatszolgáltatási pénznemében határozzák meg, amely az adott tételt a különálló pénzügyi kimutatásában megjeleníti, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a tételt nem valós értéken értékelik;

b)

a tétel ki van téve a devizaárfolyam-kockázat miatti értékvesztés kockázatának;

c)

az intézmény adatszolgáltatási pénzneme eltér annak az intézménynek az adatszolgáltatási pénznemétől, amely a tételt a különálló pénzügyi kimutatásában megjeleníti;

d)

a tétel könyv szerinti értékét nem frissítik az egyes adatszolgáltatási időpontokban a külföldi pénznem és annak az intézménynek az adatszolgáltatási pénzneme közötti átváltási árfolyam változásainak tükrözése érdekében, amely a tételt a különálló pénzügyi kimutatásában megjeleníti.

(5)   Az 575/2013/EU rendelet 325r. cikkének (4) bekezdésében említett tételeknek megfelelő, az e cikk (5) bekezdése alapján számított delta devizaárfolyam-kockázati érzékenység értéke megegyezik azzal az értékkel, amely a szóban forgó tételeknek a denomináció említett bekezdéssel összhangban azonosított pénznemében kifejezett értéke, valamint a denomináció és az intézmény adatszolgáltatási pénzneme közötti azonnali (spot) átváltási árfolyam szorzatával egyenlő.

2. cikk

Az árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek az alternatív sztenderd módszerrel történő kiszámítása

Az árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a szavatolótőke-követelményeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címe 1a. fejezetének 2. szakaszában meghatározott érzékenységen alapuló módszerrel történő kiszámításakor az intézmények e pozíciók utolsó rendelkezésre álló valós értékét veszik alapul.

Az intézmények ezeket a pozíciókat legalább havonta valós értéken értékelik.

3. cikk

A devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményeinek az alternatív belső modellen alapuló módszerrel történő kiszámítása

(1)   A devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a szavatolótőke-követelményeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszerrel történő kiszámításakor az intézmények e pozíciók utolsó rendelkezésre álló könyv szerinti értékét veszik alapul.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az intézmények alapul vehetik a devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciók utolsó rendelkezésre álló valós értékét, feltéve, hogy valamennyi nem kereskedési könyvi pozíciójukat legalább negyedévente valós értéken értékelik. Ezen eltérés alkalmazásakor az intézmények következetesen alkalmazzák azt a devizaárfolyam-kockázatnak kitett valamennyi nem kereskedési könyvi pozícióra.

(3)   Az intézmények naponta frissítik a devizaárfolyam-kockázat szavatolótőke-követelményei (1) és (2) bekezdés szerinti kiszámításának alapjául szolgáló utolsó rendelkezésre álló értéket, tükrözve a devizaárfolyam-kockázati tényezők értékében bekövetkezett változásokat.

(4)   A nem kereskedési könyvi pozíciók utolsó rendelkezésre álló értékének naponta történő frissítésekor az intézmények frissítik az összes kockázati tényező értékét azon pozíciók tekintetében, amelyekre az 5. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eltérést alkalmazták.

(5)   Az 575/2013/EU rendelet 325bb. cikkében említett várható többletveszteség-kockázati mérték és az említett rendelet 325bk. cikkében említett, devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciókkal kapcsolatos stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításakor az intézmények a jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyvet, illetve a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyveket csak az említett rendelet 325bd. cikkének (1) bekezdésében említett tág devizaárfolyam-kockázati tényező kategóriába tartozó kockázati tényezőkre alkalmazzák.

(6)   Az intézmények a kockázatértékelési modelljükben figyelembe veszik a vonatkozó árfolyamok változásai miatti értékvesztés kockázatát, amelyet az ilyen kockázatnak kitett tételek jelentenek, amennyiben ezeket a tételeket nem valós értéken értékelik, és könyv szerinti értéküket nem frissítik az egyes adatszolgáltatási időpontokban a külföldi pénznem és annak az intézménynek az adatszolgáltatási pénzneme közötti átváltási árfolyam változásainak tükrözése érdekében, amely a tételt a különálló pénzügyi kimutatásában megjeleníti.

4. cikk

Az árukockázatnak vagy az árukockázatnak és a devizaárfolyam-kockázatnak egyaránt kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a piaci kockázat szavatolótőke-követelményének az alternatív belső modellen alapuló módszerrel történő kiszámítása

(1)   Az árukockázatnak vagy árukockázatnak és devizaárfolyam-kockázatnak egyaránt kitett nem kereskedési könyvi pozíciók tekintetében a szavatolótőke-követelményeknek az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszerrel történő kiszámításakor az intézmények e pozíciók utolsó rendelkezésre álló valós értékét veszik alapul. Az intézmények ezeket a pozíciókat naponta valós értéken értékelik.

(2)   A kizárólag árukockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciókkal kapcsolatban az 575/2013/EU rendelet 325bb. cikkében említett várható többletveszteség-kockázati mérték vagy az említett rendelet 325bk. cikkében említett stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításakor az intézmények a jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyveket vagy a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyveket csak az említett rendelet 325bd. cikkének (1) bekezdésében említett tág árukockázati tényező kategóriába tartozó kockázati tényezőkre alkalmazzák.

(3)   Az árukockázatnak és a devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozíciókkal kapcsolatban az 575/2013/EU rendelet 325bb. cikkében említett várható többletveszteség-kockázati mérték vagy az említett rendelet 325bk. cikkében említett stresszforgatókönyvi kockázati mérték kiszámításakor az intézmények a jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyveket vagy a szélsőséges jövőbeli sokkra vonatkozó forgatókönyveket az említett rendelet 325bd. cikkének (1) bekezdésében említett tág árukockázati vagy devizaárfolyam-kockázati tényező kategóriába tartozó kockázati tényezőkre alkalmazzák.

5. cikk

A portfólió értékében bekövetkezett hipotetikus és tényleges változásoknak az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikkével összhangban történő kiszámítása a devizaárfolyam-kockázatnak vagy árukockázatnak, illetve áru- és devizaárfolyam-kockázatnak egyaránt kitett nem kereskedési könyvi pozíciókhoz kapcsolódóan

(1)   Az (EU) 2022/2059 felhatalmazáson alapuló rendelet 1–4. cikkétől eltérve azok az intézmények, amelyek a devizaárfolyam-kockázatnak kitett nem kereskedési könyvi pozícióval kapcsolatban a portfólió értékében bekövetkezett, az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikkében említett hipotetikus és tényleges változásokat számítják ki, az adott nem kereskedési könyvi pozíció értékét az említett rendelet 325bf. cikkében említett kockáztatott érték kiszámítását követő nap végén úgy számítják ki, hogy az adott nem kereskedési könyvi pozíció előző nap végi értékét veszik alapul, és frissítik az adott pozíció devizaárfolyam-kockázatát tükröző összetevőt.

Amennyiben egy nem kereskedési könyvi pozíció értéke nem változik lineárisan a rá vonatkozó árfolyam mozgásaival, az intézmények az adott nem kereskedési könyvi pozíció értékét az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkében említett kockáztatott érték kiszámítását követő nap végén kiszámíthatják úgy, hogy az adott nem kereskedési könyvi pozíció előző nap végi értékét veszik alapul, és frissítik az intézmény által az adott nem kereskedési könyvi pozíció értékeléséhez használt összes összetevőt.

A második albekezdés alkalmazásakor az intézmények azt következetesen alkalmazzák a kereskedési részlegen belül minden olyan pozícióra, amely nem változik lineárisan az adott pozícióra vonatkozó árfolyam mozgásaival.

(2)   Az (EU) 2022/2059 felhatalmazáson alapuló rendelet 1–4. cikkétől eltérve azok az intézmények, amelyek egy árukockázatnak vagy áru- és devizaárfolyam-kockázatnak egyaránt kitett nem kereskedési könyvi pozícióval kapcsolatban a portfólió értékében bekövetkezett, az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikkében említett hipotetikus és tényleges változásokat számítják ki, az adott nem kereskedési könyvi pozíció értékét az említett rendelet 325bf. cikkében említett kockáztatott érték kiszámítását követő nap végén a következő módszerek egyikének megfelelően számítják ki:

a)

az intézmények az adott nem kereskedési könyvi pozíció előző nap végi értékét veszik alapul, és csak a devizaárfolyam- és árukockázatot tükröző összetevőket frissítik;

b)

az intézmények az adott nem kereskedési könyvi pozíció előző nap végi értékét veszik alapul, és minden olyan összetevőt frissítenek, amelyet az intézmény az adott nem kereskedési könyvi pozíció értékelése során alapul vesz.

Az első albekezdés alkalmazásakor az intézmények következetesen alkalmazzák azt a kereskedési részlegen belül árukockázatnak kitett valamennyi pozícióra.

(3)   Az intézmények az (1) és (2) bekezdést csak azokra a nem kereskedési könyvi pozíciókra alkalmazzák, amelyek a portfólióban az 575/2013/EU rendelet 325bf. cikkében említett kockáztatott érték kiszámításának napján, valamint a kockáztatott érték kiszámítását követő napon egyaránt szerepelnek.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2022/2059 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. június 14.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikke szerinti utótesztelési és eredményvizsgálati követelmények technikai részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 276., 2022.10.26., 47. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


2023.8.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1578 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. április 20.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell keretében használt belső módszerre vagy külső forrásokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 325bp. cikke (12) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (5) bekezdésének e) pontja és 325bp. cikke (6) bekezdésének d) pontja előírja, hogy azok az intézmények, amelyek nem kaptak engedélyt a nemteljesítési valószínűségeknek vagy a nemteljesítéskori veszteségrátáknak az említett rendelet harmadik része II. címe 3. fejezetének 1. szakaszával összhangban történő becslésére a hitelkockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelményük kiszámítása céljából, dolgozzanak ki belső módszert vagy használjanak külső forrásokat e nemteljesítési valószínűségek és nemteljesítéskori veszteségráták becslésére az említett rendelet 325bl. cikkében említett, piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményük kiszámítása céljából. Annak érdekében, hogy biztosíthatók legyenek az Unióban az intézmények közötti egyenlő versenyfeltételek, az ilyen belső módszerre vonatkozó követelményeknek meg kell egyezniük azokkal, amelyek az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetével összhangban a nemteljesítési valószínűségek vagy a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére engedéllyel rendelkező intézmények által alkalmazott módszerekre vonatkoznak. Elképzelhetők azonban olyan esetek, amikor a piaci kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámítása céljából az intézmények a bemeneti adatok hiánya vagy a szükséges aránytalan erőfeszítés miatt nem támaszkodhatnak külső adatforrásokra, és nem tudják észszerűen e rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott követelményeknek megfelelően működtetni modelljeiket. Ezért egyedi követelményeket kell megállapítani, amelyek lehetővé teszik, hogy az intézmények piaci kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmény kiszámításához használt belső módszere vagy annak egy része megfelelően lefedje az összes ilyen esetet. Az egyedi követelményeknek prudens eredményeket kell biztosítaniuk. Ugyanakkor ezeknek a követelményeknek egyedi igényeket kell kielégíteniük az időszerűség és a rugalmasság tekintetében, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor bizonyos kibocsátók pozíciói túl kicsik ahhoz, hogy azok komplex módszer alkalmazását indokolnák, ezért helyénvalóbb egy egyszerűbb módszer alkalmazása.

(2)

Ezek az egyedi követelmények csak szükség esetén alkalmazandók, azaz csak akkor, amikor az intézmények nem tudnak külső adatforrásokra támaszkodni, és nem tudják észszerűen működtetni az 575/2013/EU rendelet harmadik része II. címének 3. fejezetében meghatározott követelményeket kielégítő modelleket. Ezért olyan feltételeket kell megállapítani, amelyek biztosítják, hogy nincsenek más források a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére, és hogy azok az esetek, amikor az intézmények nem tudnak külső adatforrásokra támaszkodni, és nem tudják észszerűen működtetni modelljeiket, ne tegyék ki portfólióik túlzottan nagy részét, figyelemmel e rendelet 325bn. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményekre. Az intézményeknek ezeket a feltételeket elég gyakran kell értékelniük ahhoz, hogy figyelembe vegyék a lehetséges változásokat, többek között a külső adatforrások rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat, valamint a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményeket érintő adatszolgáltatás gyakoriságát.

(3)

Annak érdekében, hogy az intézmények figyelembe vehessék a különböző kibocsátók pozícióinak jellemzőit, beleértve e pozíciók jelentőségét és tartási időszakát, e különböző pozíciók lefedése céljából az intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy különböző részekből álló belső módszereket dolgozzanak ki a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére.

(4)

Biztosítani kell, hogy az egyes kibocsátók nemteljesítési kockázata kellően tőkésített legyen. A nemteljesítési valószínűségekre és a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó belső módszeren vagy annak egy részén alapuló becsléseknek ezért kellően konzervatívnak kell lenniük, figyelembe véve az intézmények által használt egyéb módszereket és forrásokat. E célból meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a nemteljesítési valószínűségekre és a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó becslések kellően konzervatívak lesznek. Különösen azokban az esetekben, amikor az intézmények nem tudnak külső adatforrásokra támaszkodni, és nem tudják észszerűen működtetni modelljeiket, felső határokat kell megállapítani azokra az értékekre, amelyeket a nemteljesítési valószínűségekre és a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó becslések felvehetnek.

(5)

Azoknak az intézményeknek, amelyek külső forrásokat használnak a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére, a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell validálásának részeként rendszeresen felül kell vizsgálniuk az elkészített becsléseket annak biztosítása érdekében, hogy ezek a becslések továbbra is megfeleljenek az intézmények portfólióinak. Azoknak az intézményeknek, amelyek egynél több külső forrást használnak, meg kell állapítaniuk e külső források hierarchiáját annak érdekében, hogy biztosítható legyen a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modellben való következetes használatuk. Ezenkívül a nemteljesítési valószínűségek becsléséhez külső forrásokat használó intézményeknek számos intézkedést kell hozniuk és eljárást kell követniük, mielőtt elkészíthetik a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó tényleges becsléseket. Ezért követelményeket kell megállapítani annak biztosítására, hogy a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becslések külső forrásokból történő elkészítéséhez használt módszer koncepcionálisan megalapozott legyen a tekintetben, hogy pontos és következetes, elfogulatlan becsléseket eredményezzen.

(6)

Az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikkének (11) bekezdése kimondja, hogy az intézményeknek oly módon kell dokumentálniuk belső modelljeiket, hogy a korrelációs feltételezéseik és más modellezési feltételezéseik átláthatóak legyenek az illetékes hatóságok számára. Az illetékes hatóságok abban való segítése érdekében, hogy biztosítani tudják az említett követelménynek való megfelelést, meg kell határozni, hogy ezt az általános dokumentálási követelményt hogyan kell alkalmazni a nemteljesítési valószínűségek és a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell keretében használt belső módszerekre vagy külső forrásokra.

(7)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(8)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A nemteljesítési valószínűségek becslésére szolgáló belső módszerre vonatkozó követelmények

(1)   Az intézmény által a nemteljesítési valószínűségeknek az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (5) bekezdésének e) pontja szerinti becslésére használt belső módszernek vagy annak egy részének ugyanazokat a követelményeket kell teljesítenie, mint amelyek az olyan intézmények által használt módszerekre vonatkoznak, amelyeknek engedélyezték a nemteljesítési valószínűségeknek az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti becslését.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a nemteljesítési valószínűségek becslésére az intézmény által alkalmazott belső módszernek vagy annak egy részének teljesítenie kell az esettől függően a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket, amennyiben egy adott kibocsátóra vonatkozóan negyedévente az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

még nem állnak rendelkezésre a 2. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő külső források az adott kibocsátóra vonatkozó nemteljesítési valószínűségek becslésére;

b)

az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő belső módszer vagy annak egy részének alkalmazását illetően teljesül az alábbiak egyike:

i.

az adott kibocsátóra vonatkozó bemeneti adatok hiánya miatt nem megvalósítható; vagy

ii.

aránytalan az adott kibocsátó tekintetében a releváns pozíciók jelentőségéhez vagy tartási időszakához képest, az ilyen pozíciókra elfogadott kereskedési stratégia alapján;

c)

az (5) bekezdésben meghatározott képlet szerint kiszámított „m” értéke a következők valamelyike:

i.

legfeljebb 10 %;

ii.

10 %-nál magasabb, és az intézmény a következők mindegyikét elvégzi:

1.

az intézmény megvizsgálja, hogy rendelkezésre állnak-e további, a 2. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő külső források, és ezeket a forrásokat arra használja fel, hogy az „m” értékét legfeljebb 10 %-ra csökkentse;

2.

az intézmény érzékenységi és forgatókönyv-elemzést végez, amellyel értékeli a belső módszer vagy annak egy részének minőségi és mennyiségi megbízhatóságát.

A (2) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett érzékenységi elemzéshez az intézmény értékeli az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított szavatolótőke-követelmények érzékenységét az említett rendelet 325bl. cikkében említett valamennyi kereskedési könyvi pozíció tekintetében. Az intézmény ezt oly módon teszi, hogy esettől függően a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket teljesítő belső módszer vagy annak egy része által a számítás időpontjában lefedett kibocsátókhoz az említett bekezdésekben meghatározott követelmények teljesítéséhez használt ügyfélminősítési kategóriánál egy magasabb és egy alacsonyabb ügyfélminősítési kategóriát rendel.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, az intézmény belső módszere vagy annak egy része a nemteljesítési valószínűség olyan becslését rendeli a pozícióhoz, amely a következő értékek maximumával egyenlő, vagy magasabb annál:

a)

az intézmény nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modellje alapján a pozíciók befektetési kategóriájú kibocsátóihoz rendelt legmagasabb nemteljesítési valószínűség, és a kibocsátókra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek;

b)

az olyan pozíciók kibocsátóihoz rendelt nemteljesítési valószínűségek egyenlően súlyozott átlaga, amelyek az intézmény nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modelljébe tartoznak, és a kibocsátókra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.

A b) pont alkalmazásában az intézmények a nemteljesítési valószínűségek egyenlően súlyozott átlagának kiszámításakor kizárhatják a nemteljesítő kibocsátókat, amennyiben biztosítani tudják, hogy az ilyen nemteljesítő kibocsátók esetében nem teljesülnek a (2) bekezdésben meghatározott feltételek.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és a nemteljesítési kockázathoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények csökkennek az adott kibocsátóhoz rendelt nemteljesítési valószínűség értékének növekedésével, az intézmény belső módszere vagy annak egy része az adott kibocsátóhoz olyan nemteljesítési valószínűséget rendel, amely egyenlő a (3) bekezdés b) pontja szerint a kibocsátóhoz rendelt értékkel vagy alacsonyabb annál.

(5)   A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az intézmények az „m” értékét a következő képlet szerint számítják ki:

Formula

,

ahol:

DRC(teljes kör)

=

az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikkének (1) bekezdésével összhangban számított szavatolótőke-követelmények az említett rendelet 325bl. cikkében említett kereskedési könyvi pozíciók teljes körére vonatkozóan;

DRC(egyéb módszerek és külső források)

=

az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikkének (1) bekezdésével összhangban számított szavatolótőke-követelmények, amelyek kizárólag az említett rendelet 325bl. cikkében említett kereskedési könyvi pozíciókra vonatkoznak azon kibocsátók esetében, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.

2. cikk

A nemteljesítési valószínűségek becslésére szolgáló külső forrásokra vonatkozó követelmények

(1)   Az intézmények, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban külső forrásokat használnak a nemteljesítési valószínűségek becslésére, az említett rendelet 325bj. cikkének (2) bekezdésével és 325bp. cikkének (7) bekezdésével összhangban rendszeresen validálják a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becsléseket a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modellben való felhasználásuk céljából.

(2)   Az intézmények a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becsléseket külső forrásokból szerzik be egy olyan módszer alkalmazásával, amely koncepcionálisan megalapozott és megfelel a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(3)   Az egynél több külső forrást használó intézmények megállapítják e külső források hierarchiáját.

(4)   Az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett alsó határ alkalmazása előtt az intézmények biztosítják, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett módszer megfeleljen a következő követelmények mindegyikének:

a)

az alkalmazott ügyfélminősítési skálán alapuló módszernek – ahol a skála lehet folyamatos is – az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett alkalmazandó időhorizontnak megfelelő nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becsléseket kell eredményeznie, amelyek teljesítik az alábbi feltételek mindegyikét:

i.

a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becslések minden ügyfélkategória esetében pontosnak tekinthetők, miután elemezték a becslési hibák várható tartományát;

ii.

a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becslések konzisztensek az ügyfélkategóriák között;

iii.

a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becslések érdemben differenciálják a kockázatot, és a kötelezett hitelképességének csökkenésével szigorúan növekednek;

iv.

a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becslések értéke nem nulla egy ügyfélkategória esetében kizárólag azon az alapon, hogy az adott ügyfélkategória esetében a múltban nem észleltek nemteljesítést;

b)

amennyiben a módszer a nemteljesítési valószínűségekre meghatározott becsléseket nem az aktuális piaci árakkal együtt vezeti le, az intézményeknek elemezniük kell az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (5) bekezdésének c) pontjában említett becslések és az aktuális piaci árakkal együtt kapott becslések között megfigyelt eltéréseket.

3. cikk

A nemteljesítéskori veszteségráták becslésére szolgáló belső módszerre vonatkozó követelmények

(1)   Az intézmény által a nemteljesítéskori veszteségrátáknak az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (6) bekezdésének d) pontja szerinti becslésére használt belső módszernek vagy annak egy részének ugyanazokat a követelményeket kell teljesítenie, mint amelyek az olyan intézmények által használt módszerekre vonatkoznak, amelyeknek engedélyezték a nemteljesítéskori veszteségrátáknak az említett rendelet harmadik része II. címének 3. fejezete szerinti becslését.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére az intézmény által alkalmazott belső módszernek vagy annak egy részének teljesítenie kell az esettől függően a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket, amennyiben egy adott pozícióval kapcsolatban negyedévente az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)

még nem állnak rendelkezésre a 4. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő külső források az adott pozícióra vonatkozó nemteljesítéskori veszteségráta becslésére;

b)

az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő belső módszer vagy annak egy részének alkalmazását illetően teljesül az alábbiak egyike:

i.

az adott pozícióra vonatkozó bemeneti adatok hiánya miatt nem megvalósítható; vagy

ii.

aránytalan az adott pozíció jelentőségéhez vagy tartási időszakához képest, az adott pozícióra elfogadott kereskedési stratégia alapján;

c)

az (5) bekezdésben meghatározott képlet szerint kiszámított „m” értéke a következők valamelyike:

i.

legfeljebb 10 %;

ii.

10 %-nál magasabb, és az intézmény megvizsgálja, hogy rendelkezésre állnak-e további, a 4. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő külső források, és ezeket a forrásokat arra használja fel, hogy az „m” értékét legfeljebb 10 %-ra csökkentse.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, az intézmény belső módszere vagy annak egy része a nemteljesítéskori veszteségráta olyan becslését rendeli a pozícióhoz, amely a következőkkel egyenlő vagy azoknál magasabb:

a)

75 % az alárendelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos pozíciók esetében;

b)

45 % fedezetlen, előresorolt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos pozíciók esetében;

c)

11,25 % a fedezett kötvényekkel kapcsolatos pozíciók esetében;

d)

25 % egyéb pozíciók esetében.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve, amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és a nemteljesítéskori veszteségrátához kapcsolódó szavatolótőke-követelmények csökkennek az adott pozícióhoz rendelt nemteljesítési valószínűség értékének növekedésével, az intézmény belső módszere vagy annak egy része az adott pozícióhoz olyan nemteljesítéskori veszteségrátát rendel, amely egyenlő a (3) bekezdésben meghatározott értékekkel vagy alacsonyabb annál.

(5)   A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az intézményeknek az „m” értékét az 1. cikk (5) bekezdésében meghatározott képlet szerint kell kiszámítaniuk, ahol a DRC (egyéb módszerek és külső források) az 575/2013/EU rendelet 325bn. cikkének (1) bekezdése szerint kiszámított szavatolótőke-követelmény, amely kizárólag az említett rendelet 325bl. cikkében említett azon kereskedési könyvi pozíciókhoz kapcsolódik, amelyek esetében a (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek.

4. cikk

A nemteljesítéskori veszteségráták becslésére szolgáló külső forrásokra vonatkozó követelmények

(1)   Az intézmények, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikke (6) bekezdésének d) pontjával összhangban külső forrásokat használnak a nemteljesítéskori veszteségráták becslésére, e rendelet 325bj. cikkének (2) bekezdésével és 325bp. cikkének (7) bekezdésével összhangban rendszeresen validálják a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó becsléseket a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modellben való alkalmazásuk céljából.

(2)   Az egynél több külső forrást használó intézmények megállapítják e külső források hierarchiáját.

5. cikk

Dokumentálás

(1)   Azok az intézmények, amelyek belső módszere vagy annak egy része megfelel az 1. cikk (2) bekezdésében vagy a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, az említett cikkek hatálya alá tartozó valamennyi kibocsátó és pozíció tekintetében dokumentálják az alábbiak mindegyikét:

a)

nem állnak rendelkezésre esettől függően a 2. cikkben vagy a 4. cikkben meghatározott követelményeknek megfelelő külső források az említett kibocsátókra vonatkozó nemteljesítési valószínűségek és az említett pozíciókra vonatkozó nemteljesítéskori veszteségráták becsléséhez;

b)

a bemeneti adatok hiánya miatt nem lenne megvalósítható az 1. cikk (1) bekezdésében az említett kibocsátókra vonatkozó nemteljesítési valószínűségek becslésére, illetve a 3. cikk (1) bekezdésében az említett pozíciókra vonatkozó nemteljesítéskori veszteségráták becslésére meghatározott követelményeknek megfelelő belső módszer alkalmazása, illetve az említett kibocsátókra vagy pozíciókra vonatkozóan elfogadott kereskedési stratégiával összhangban aránytalan lenne a jelentőséghez vagy a tartási időszakhoz képest;

c)

az 1. cikk (5) bekezdésében és a 3. cikk (5) bekezdésében meghatározott képletek szerint kiszámított „m” értékei.

(2)   Az intézmények naprakész nyilvántartást vezetnek a 2. és 4. cikk alkalmazásában használt külső adatforrásokról, amely tartalmazza a következők mindegyikét:

a)

a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becsléseknek a 2. cikk (1) bekezdésével és a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban külső forrásokból történő megállapításához használt módszerek leírása;

b)

az olyan eseteknek a megbízható hitelkockázat-kezelés biztosítása céljából és a felső vezetés jóváhagyásával történő dokumentálása és indokolása, amikor az intézmény eltéréseket azonosított azon feltételek, információk vagy feltételezések között, amelyeket a várható hitelezési veszteségek elszámolása és a kitettségek nemteljesítési valószínűségeinek a nemteljesítési kockázatra vonatkozó belső modell alapján külső forrásokból történő becslése során alkalmaznak;

c)

a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó becsléseknek a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban külső forrásokból történő megállapításához használt módszerek leírása;

d)

a 2. cikk (1) bekezdésével és a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban elvégzett validálás eredményei;

e)

a használt külső források hierarchiája, a 2. cikk (3) bekezdésével és a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban.

Az a) pont alkalmazásában, amennyiben a nemteljesítési valószínűségekre vonatkozó becslések eltérnek az intézmények belső kockázatkezelési módszereiben használt becslésektől, és ezek az eltérések nem az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek tudhatók be, ezeket az eltéréseket fel kell tüntetni a módszerek leírásában.

A c) pont alkalmazásában, amennyiben a nemteljesítéskori veszteségrátákra vonatkozó becslések eltérnek az intézmények belső kockázatkezelési módszereiben használt becslésektől, és ezek az eltérések nem az 575/2013/EU rendelet 325bp. cikkének (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek tudhatók be, ezeket az eltéréseket fel kell tüntetni a módszerek leírásában.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


2023.8.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/14


A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1579 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. július 31.)

a mezőgazdasági árstatisztikák tekintetében az (EU) 2022/2379 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása szabályainak megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról, a 617/2008/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint az 1165/2008/EK, az 543/2009/EK és az 1185/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 96/16/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. november 23-i (EU) 2022/2379 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 5. cikke (10) bekezdésére és 9. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2022/2379 rendelet integrált keretet hoz létre a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó európai statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez.

(2)

Az összehasonlítható tagállami adatok előállítása és a harmonizáció elérése érdekében meg kell határozni a mezőgazdasági árakra vonatkozó mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikák előállításához szükséges adatszolgáltatási követelményeket.

(3)

Az (EU) 2022/2379 rendelet 5. cikkének (10) bekezdése értelmében a Bizottságnak a továbbítandó adatállományokat meghatározó végrehajtási jogi aktusok adott esetben meghatározzák a szolgáltatandó adatok technikai elemeit, mint például a változók listáját, a változók leírását, a megfigyelési egységeket, az alkalmazandó módszertani szabályokat és az adatok továbbítására vonatkozó határidőket.

(4)

Pontosítani kell azokat a változókat, amelyek esetében szükség van a regionális dimenzióra, mivel ez csak néhány változónál szükséges.

(5)

Az (EU) 2022/2379 rendelet 9. cikkében említett referencia-időszakokat tovább kell pontosítani.

(6)

Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam megbízható és összehasonlítható eredményeket bocsásson rendelkezésre, közös módszertani keretre van szükség a mezőgazdasági árstatisztikák összeállításához.

(7)

A mezőgazdasági árindexek a 138/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott mezőgazdasági számlákhoz szükséges alapadatok, ezért a megfigyelési egységeknek ez utóbbi rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 7. cikkével létrehozott az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Adatszolgáltatási követelmények

A tagállamok az (EU) 2022/2379 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mezőgazdasági árstatisztikai területen összesített adatállományok formájában szolgáltatnak adatokat. Az adatokat a szükséges földrajzi szinten kell továbbítani a Bizottságnak (az Eurostatnak).

2. cikk

Adatállományok

(1)

Az adatállományokban szereplő adatok tartalma pontosabban a következőkben kerül meghatározásra:

(a)

Az I. mellékletben az i. téma, a mezőgazdasági árindexek, valamint az alábbi részletes témák esetében:

(i)

előzetes és teljesült mutatók;

(ii)

súlyok és módosított bázisú indexek.

(b)

A II. mellékletben a ii. téma, az abszolút inputárak, valamint az alábbi részletes témák esetében:

(i)

műtrágyák;

(ii)

takarmány;

(iii)

energia.

(c)

A III. melléklet a iii. téma, a mezőgazdasági területek árai és a földbérleti díjak, valamint az alábbi részletes témák esetében:

(i)

mezőgazdasági területek árai;

(ii)

mezőgazdasági területek bérleti díjai.

(2)

Az I. szakasz minden adatállomány kapcsán meghatározza:

(a)

az adatok tartalmának leírását;

(b)

a nemzeti és szükség esetén regionális szinten megadandó változókat;

(c)

az adatok Bizottsághoz (Eurostathoz) történő továbbításának határidejét;

(d)

a referencia-időszakokat.

(3)

A II. szakasz minden adatállomány kapcsán meghatározza:

(a)

a mértékegységek leírását;

(b)

a változókkal kapcsolatos technikai követelményeket.

3. cikk

Módszertani előírások

Az I., II. és III. mellékletben szereplő egyes adatállományokra vonatkozó módszertani előírásokat a IV. melléklet tartalmazza.

4. cikk

Megfigyelési egységek

A „mezőgazdasági árindexek” és az „abszolút inputárak” témákra vonatkozó statisztikák megfigyelési egységei az árukkal és szolgáltatásokkal kereskedő mezőgazdasági ágazati egységek vagy azoknak az ügyletben részt vevő partnerei. A mezőgazdasági ágazat mezőgazdasági termelőegységekből, bort és olívaolajat előállító termelők csoportjaiból, valamint olyan szakosodott egységekből áll, amelyek gépek, anyagok és munkaerő kombinációját biztosítják ezeknek a vállalkozásoknak szerződéses munka elvégzéséhez.

A „mezőgazdasági területek árai és a földbérleti díjak” téma megfigyelési egységei elsősorban a mezőgazdasági hasznosítású földterületek eladásával vagy bérbeadásával foglalkozó személyek vagy vállalkozások, beleértve a szolgáltatókat is.

5. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a kifejezéseknek az V. mellékletben szereplő meghatározását kell alkalmazni.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendelet 2025. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. július 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 315., 2022.12.7., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 138/2004/EK rendelete (2003. december 5.) a közösségi mezőgazdasági számlarendszerről (HL L 33., 2004.2.5., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).


I. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ÁRINDEXEK

1. ADATÁLLOMÁNY

Mezőgazdasági árindexek

Tárgykör:

c)

Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma:

i.

Mezőgazdasági árindexek

Részletes téma:

i.1.

Előzetes és teljesült mutatók

 

i.2.

Súlyok és módosított bázisú indexek

I. szakasz

Az adatok tartalma

Az adatoknak a mezőgazdasági termékeknek és inputoknak az érintett tagállamban a referencia-időszakban bekövetkezett változásait ismertető – a bázisévhez viszonyított – mezőgazdasági árindexeket kell tartalmazniuk, valamint azokat az adatokat, amelyek szükségesek ezen indexek bázisának módosításához. Ezek az alábbiak: súlyok (súlyozási értékek) és módosított bázisú indexek.

Termék vagy input

Gyakoriság

Negyedévente

Évente

5 évente

Referencia-időszak

1. negyedév

2. negyedév

3. negyedév

4. negyedév

N. év

B. év

Határidők

N. év május 15.

N. év augusztus 15.

N. év november 15.

N+1. év február 15.

N. év november 15.

N+1. év március 1.

N+1. év július 15.

B+3. év szeptember 30.

B+3. év december 31.

Mezőgazdasági termékek

 

GABONAFÉLÉK (vetőmagokkal együtt)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Búza és tönköly

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Közönséges búza és tönköly

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Durumbúza

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Rozs és őszi gabonafélék keverékei (kétszeres)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Árpa

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Takarmányárpa

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Sörárpa

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Zab és nyári gabonakeverékek

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Szemes kukorica

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Rizs

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb gabonafélék

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

IPARI NÖVÉNYEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök (vetőmagokkal együtt)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Káposztarepce- és réparepce-vetőmag

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Napraforgó

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Szója

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb olajos termékek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Fehérjenövények (vetőmagokkal együtt)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Nyers dohány

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Cukorrépa

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb ipari növények

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Rostnövények

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Komló

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb ipari növények: egyéb

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

TAKARMÁNYNÖVÉNYEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Silókukorica

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Takarmány kapásnövények (takarmányrépával együtt)

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb takarmánynövények

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Széna

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Szalma

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Szilázs

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb takarmánynövények: egyéb

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ZÖLDSÉGEK ÉS KERTÉSZETI TERMÉNYEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Friss zöldségfélék (beleértve a dinnyét)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Karfiol

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Paradicsom

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb friss zöldség

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Káposzta

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Saláta

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Spenót

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Uborka

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Sárgarépa

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Vöröshagyma

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Zöldbab

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Friss hüvelyesek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Zöldborsó

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Egyéb friss zöldség: egyéb

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Növények és virágok

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

BURGONYA (vetőmagokkal együtt)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Burgonya fogyasztásra

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Újburgonya

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Késői burgonya

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Vetőburgonya

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb burgonya

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

GYÜMÖLCS

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Friss gyümölcs

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Alma friss fogyasztásra

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Körte friss fogyasztásra

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Őszibarack

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb friss gyümölcs

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Cseresznye és meggy

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Szilva

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Szamóca

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Héjas termésűek és szárított gyümölcsök

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

 

Héjas termésűek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

 

Szárított gyümölcs

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Egyéb friss gyümölcs: egyéb

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Citrusfélék

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Édes narancs

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Mandarin

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Citrom és savanyú citrom

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb citrusfélék

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Trópusi és szubtrópusi gyümölcsfajok

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Szőlő

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Csemegeszőlő

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Más szőlő, frissen

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Olajbogyó

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Étkezési olajbogyó

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb olajbogyó

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

BOR

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

OEM és OFJ

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

OEM

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

OFJ

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb, nem OEM és OFJ borok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

OLÍVAOLAJ

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

EGYÉB NÖVÉNYI TERMÉKEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Elsősorban fonáshoz használt növényi anyagok

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Vetőmagok

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb növényi termékek: egyéb

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

NÖVÉNYEK ÖSSZESEN (beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

NÖVÉNYEK ÖSSZESEN (a gyümölcsöket és zöldségeket kivéve)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ÁLLATOK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Élő szarvasmarha

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Szarvasmarha (kivéve borjak)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Borjak

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Élő sertés

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Élő juh és kecske

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Élő baromfi

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Csirke (faj)

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb baromfi

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Egyéb állatok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

ÁLLATI TERMÉKEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Tej vagy nyerstej

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Nyers tehéntej

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb tejtípusok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Tojás

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

Egyéb állati termékek

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

ÁLLATOK ÖSSZESEN

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖSSZESEN (beleértve a gyümölcsöket és zöldségeket)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÖSSZESEN (a gyümölcsöket és zöldségeket kivéve)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

A mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (1. input)

A MEZŐGAZDASÁGBAN JELENLEG FELHASZNÁLT ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK (1. INPUT)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

VETŐMAGOK ÉS SZAPORÍTÓANYAGOK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ENERGIA; KENŐANYAGOK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Villamos energia

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Fűtéshez használt tüzelőanyagok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Üzemanyagok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Kenőanyagok és egyéb energiatermékek, kivéve a villamos energiát, valamint a tüzelő-, fűtő- és üzemanyagokat

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

MŰTRÁGYÁK ÉS TALAJJAVÍTÓ SZEREK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyszerű műtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Nitrogénműtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Foszfáttartalmú műtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Káliumműtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Összetett műtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

NP-műtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

PK-műtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

NPK-műtrágyák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyéb műtrágyák, talajjavító szerek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Gomba- és baktériumölő szerek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Rovar- és atkaölő szerek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Herbicidek, gyom- és mohairtó szerek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Más növényvédő szerek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖLTSÉGEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ÁLLATI TAKARMÁNY

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Egyszerű takarmányok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Gabonafélék és őrlésből származó melléktermékek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Olajpogácsák

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Állati eredetű termékek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb egyszerű takarmányok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

Összetett takarmányok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Összetett takarmányok borjak számára

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Összetett takarmányok szarvasmarha számára, kivéve a borjakat

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Összetett takarmányok sertések számára

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Összetett takarmányok baromfi számára

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Egyéb összetett takarmányok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ANYAGOK KARBANTARTÁSA

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ÉPÜLETEK KARBANTARTÁSA

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

EGYÉB ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

A mezőgazdasági beruházásokhoz hozzájáruló áruk és szolgáltatások (2. input)

A MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁSOKHOZ HOZZÁJÁRULÓ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK (2. INPUT)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ANYAGOK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

GÉPEK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Forgó talajmarók és egyéb kétkerekű berendezések

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Növénytermesztéshez használatos gépek és berendezések

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Betakarításhoz használatos gépek és berendezések

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Mezőgazdasági gépek és berendezések

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Mezőgazdasági gépek és növénytermesztéshez használatos berendezések

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Mezőgazdasági gépek és berendezések állattenyésztéshez

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

 

Egyéb mezőgazdasági gépek és berendezések

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

SZÁLLÍTÓESZKÖZÖK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Traktorok

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

 

Más járművek

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

ÉPÜLETEK

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

GAZDASÁGI ÉPÜLETEK (NEM LAKÁSCÉLÚ)

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

 

EGYÉB MUNKÁK A TALAJJAVÍTÁST KIVÉVE (EGYÉB ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK STB.)

QI

QI

QI

QI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

EGYÉB

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

 

INPUTOK ÖSSZESEN (1. INPUT + 2. INPUT)

QI

QI

QI

QI

AI

AI

AI, QI

QW, AW

QI, AI

N

:

Az a naptári év, amelyre az adatok vonatkoznak

B

:

Bázisév

AI

:

Éves indexek, B = 100

QI

:

Negyedéves indexek, B = 100

AW

:

Éves súlyozási értékek (millió, nemzeti fizetőeszközben)

QW

:

Negyedéves súlyozási értékek (millió, nemzeti fizetőeszközben)

Földrajzi szint

:

Nemzeti szint

II. szakasz

A mértékegységek leírása

Mezőgazdasági árindexek: olyan index, amelynek értékét a bázisév vonatkozásában 100-ban állapítanak meg.

Súlyozási értékek: millió, nemzeti fizetőeszközben.

Változókkal kapcsolatos technikai követelmények

Az alkalmazandó részletes módszertani előírásokat a IV. melléklet ismerteti.

Egy adott kategória éves indexe ugyanazon kategória négy megfelelő negyedéves indexének súlyozott átlaga. Az eredmény megállapításához a negyedéves súlyozási értékeket használják.

Az összesített indexek az osztályozás következő szintjén található részletesebb indexek súlyozási értékükkel súlyozott átlagából származnak.

Az indexek bázisát ötévente kell módosítani, hogy a mezőgazdasági árindexeket újra lehessen számítani az új bázisév (0-val vagy 5-tel végződő évek) árai és súlyozási értékei alapján.


II. MELLÉKLET

ABSZOLÚT INPUTÁRAK

1. ADATÁLLOMÁNY

Műtrágyák

Tárgykör:

c)

Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma:

ii.

Abszolút inputárak

Részletes téma:

ii.1.

Műtrágyák

I. szakasz

Az adatok tartalma

Az adatállomány a műtrágyatermékek átlagos vételáraira és a kapcsolódó országsúlyozási értékekre vonatkozik.

Műtrágyatermék és annak formája

Határidő

N+1. év május 31.

B+1. év december 31.

Nitrogénműtrágyák

 

 

 

 

Ammónium-szulfát (AS) 16–26 %

Granulált

AP

AW

Kristályos

AP

AW

 

Kalcium-ammónium-nitrát (CAN) 22–32 %

Minden forma

AP

AW

 

Ammónium-nitrát (AN) 28–38 %

Granulált

AP

AW

 

Ammónium-nitrát (AN-24S) 20–30 % N+S

Granulált

AP

AW

 

Karbamid (AUS) 46 %

Granulált

AP

AW

Darabos

AP

AW

 

Karbamid-ammónium-nitrát (UAN) 27–37 %

Oldat

AP

AW

 

Karbamid-ammónium-nitrát + S (UAN-26S) 22–32 % N+S

Oldat

AP

AW

Foszfáttartalmú műtrágyák

 

 

 

 

Egyszerű szuperfoszfát (SSP), 25 % alatt

Minden forma

AP

AW

 

Hármas szuperfoszfát (TS), 40 % felett

Minden forma

AP

AW

Káliumműtrágyák

 

 

 

 

Kálium-klorid (KCl) 55–65 %

Granulált/tömörített

AP

AW

Darabos

AP

AW

 

Kálium-szulfát (K2SO4) 45–55 %

Minden forma

AP

AW

N

:

Az a naptári év, amelyre az adatok vonatkoznak

AP

:

Éves átlagár (nemzeti fizetőeszközben/tonnában kifejezett tápanyagtartalom)

B

:

Az az év, amelyre a súlyozási értékek vonatkoznak („0”-val vagy „5”-tel végződik)

AW

:

Országos súlyozási értékek (millió, nemzeti fizetőeszközben)

Földrajzi szint

:

Nemzeti szint

Referencia-időszak

:

Naptári év

II. szakasz

A mértékegységek leírása

Árak: Nemzeti pénznemben a termésnövelő anyag tápanyagtartalmának metrikus tonnájánként, nevezetesen nitrogén- (N), foszfát- (P2O5) vagy kálium-oxid- (K2O)-egyenértékben a nitrogén-, foszfor- és kálium-műtrágyák esetében, a IV. mellékletben található általános módszertani előírások szerint számítva.

Országos súlyozási értékek: Millió, nemzeti fizetőeszközben.

Változókkal kapcsolatos technikai követelmények

Az árak legalább 5 tonna, a gazdaságba költségmentesen leszállított termésnövelő anyagot érintő ügyletekre vonatkoznak.

Az országos súlyozási értékek az egyes termésnövelő anyagok kapcsán rögzített összes ügylet nemzeti értékei.

2. adatállomány

Takarmány

Tárgykör:

c)

Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma:

ii.

Abszolút inputárak

Részletes téma:

ii.2.

Takarmány

I. szakasz

Az adatok tartalma

Az adatállomány a takarmányok vételáraira és a kapcsolódó országsúlyozási értékekre vonatkozik.

Takarmánytermék

Határidő

N+1. év május 31.

B+1. év december 31.

Egyszerű takarmányok

 

 

Takarmánybúza

AP

AW

Takarmányárpa

AP

AW

Zab

AP

AW

Szemes kukorica

AP

AW

Búzakorpa

AP

AW

Szójaliszt

AP

AW

Szárított (cukor)répaszelet

AP

AW

Réti széna

AP

AW

Szárított lucerna

AP

AW

Gabonaszalma

AP

AW

Tritikálé

AP

AW

Napraforgódara

AP

AW

Repcedara

AP

AW

Cukornádmelasz

AP

AW

N

:

Az a naptári év, amelyre az adatok vonatkoznak

AP

:

Éves átlagár (nemzeti fizetőeszközben)

B

:

Az az év, amelyre a súlyozási értékek vonatkoznak („0”-val vagy „5”-tel végződik)

AW

:

Országos súlyozási értékek (millió, nemzeti fizetőeszközben)

Földrajzi szint

:

Nemzeti szint

Referencia-időszak

:

Naptári év

II. szakasz

A mértékegységek leírása

Éves átlagár:

Nemzeti fizetőeszközben, az egyszerű takarmány metrikus tonnájánként

Országos súlyozási értékek:

Millió, nemzeti fizetőeszközben.

Változókkal kapcsolatos technikai követelmények

Az árak legalább 5 tonna, a gazdaságba költségmentesen leszállított takarmányt érintő ügyletekre vonatkoznak.

3. ADATÁLLOMÁNY

Energia

Tárgykör:

c)

Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma:

ii.

Abszolút inputárak

Részletes téma:

ii.3.

Energia

I. szakasz

Az adatok tartalma

Az adatállomány a mezőgazdaságban felhasznált energiatermékek vételáraira és a kapcsolódó országsúlyozási értékekre vonatkozik.

Energiatermék

Határidő

N+1. év május 31.

B+1. év december 31.

Villamos energia

AP

AW

Háztartási fűtőolaj

AP

AW

Fűtőolaj-maradék

AP

AW

Motorbenzin

AP

AW

Dízelolaj

AP

AW

N

:

Az a naptári év, amelyre az adatok vonatkoznak

AP

:

Éves átlagár

B

:

Az az év, amelyre a súlyozási értékek vonatkoznak („0”-val vagy „5”-tel végződik)

AW

:

Országos súlyozási értékek (millió, nemzeti fizetőeszközben)

Referencia-időszak

:

Naptári év

Földrajzi szint

:

Nemzeti szint

II. szakasz

A mértékegységek leírása

Villamos energia:

nemzeti fizetőeszközben, 1 000 kWh-ra

Egyéb energiaárak:

nemzeti fizetőeszközben, 100 literre

Változókkal kapcsolatos technikai követelmények

Az alkalmazandó részletes módszertani előírásokat a IV. melléklet ismerteti.

Az árak olyan tranzakciókra vonatkoznak, ahol a szállítás az alábbiak szerint történik:

Háztartási fűtőolaj: ömlesztve, 1 000 literre.

Fűtőolaj-maradék: ömlesztve, 5 000 literre.

Motorbenzin: a benzinkútnál; kisebb tételben, a vevő tartályába ömlesztve történő vásárlások esetén.

Dízelolaj: a vevő tartályába, ömlesztve, legalább 1 000 literre.


III. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÁRAI ÉS FÖLDBÉRLETI DÍJAK

1. ADATÁLLOMÁNY

Mezőgazdasági területek árai

Tárgykör:

c)

Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma:

iii.

Mezőgazdasági területek árai és földbérleti díjak

Részletes téma:

iii.1.

Mezőgazdasági területek árai

I. szakasz

Az adatok tartalma

Az adatállomány a mezőgazdasági földterületek átlagos eladási árára vonatkozik, amelyet a referenciaév alatt a tagállamban lebonyolított ügyletek tükröznek.

Mezőgazdasági terület kategóriája

Határidő

N+1. év szeptember 30.

Szántóterület

AP

 

Öntözhető szántóföld

AP

 

Nem öntözhető szántóföld

AP

Állandó gyepterület

AP

N

:

Az a naptári év, amelyre az adatok vonatkoznak

AP

:

Éves átlagár

Referencia-időszak

:

Naptári év

Földrajzi szint

:

Nemzeti és regionális szint

II. szakasz

A mértékegységek leírása

Nemzeti fizetőeszközben, a mezőgazdasági terület egy hektárjára vetítve.

Változókkal kapcsolatos technikai követelmények

Az alkalmazandó további technikai követelményekre a IV. mellékletben található részletes módszertani előírások vonatkoznak.

2. ADATÁLLOMÁNY

Mezőgazdasági területek bérleti díjai

Tárgykör:

c)

Mezőgazdasági árstatisztikák

Téma:

iii.

Mezőgazdasági területek árai és földbérleti díjak

Részletes téma:

iii.2.

Mezőgazdasági területek bérleti díjai

I. szakasz

Az adatok tartalma

Az adatállomány a mezőgazdasági területek átlagos bérleti díjára terjed ki egy adott naptári évre vonatkozóan.

Mezőgazdasági terület kategóriája

Határidő

N+ 1. év december 31.

Szántóföld és állandó gyepterület

AR

 

Szántóterület

AR

 

Állandó gyepterület

AR

N

:

Az a naptári év, amelyre az adatok vonatkoznak

AR

:

Éves átlagos bérleti díj

Földrajzi szint

:

Nemzeti és regionális szint

Referencia-időszak

:

Naptári év

II. szakasz

A mértékegységek leírása

Nemzeti fizetőeszközben, a mezőgazdasági terület egy hektárjára vetítve.

Változókkal kapcsolatos technikai követelmények

Az alkalmazandó további technikai követelményekre a IV. mellékletben található részletes módszertani előírások vonatkoznak.


IV. MELLÉKLET

MÓDSZERTANI ELŐÍRÁSOK

1.   Összeállítás

1.1.   A mezőgazdasági árindexek összeállítása

1.1.1.

A mezőgazdasági árindexek „Laspeyres-típusú indexek”. Ilyen index az az árindex, amely a bázisidőszaki ár és egy későbbi időszak ára közötti átlagos változást méri, a bázisidőszaki értékarányok (súlyok) felhasználásával.

„Laspeyres-típusú index”:

Image 1
,

egy „i” termék, amelynek árát „pi”, mennyiségét pedig „qi” jelöli. Az index összehasonlítja a tárgyidőszak (t) és a bázisidőszak árát (0).

1.1.2.

A teljes indexcsoport összeállításához csak a részletes indexeket állítják össze a p0 és pt abszolút árakra hivatkozva. Az összesített indexek a részletes vagy már összesített indexekből tevődnek össze. Ez az összesítés közvetlenül a Laspeyres-index képlet (
Image 2
) osztóját használja súlyként ezen indexek átlagának kiszámításához. A tagállamok állítják össze a részletes és összesített indexek negyedéves és éves súlyozási értékeit.

1.1.3.

Egy összesített index súlyozási értéke az azt alkotó indexek súlyozási értékeinek összege. Egy index egy évre vonatkozó súlyozási értéke az adott év négy negyedéve súlyozási értékeinek összege.

1.1.4.

A tagállamok a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az I. mellékletben meghatározott termékek és felhasználás mezőgazdasági árindexeit, figyelemmel az e melléklet 3. szakaszában foglalt rendelkezésekre.

1.1.5.

Az e melléklet 3.1.2–3.1.5. pontjában meghatározott, nem kötelező termékek súlyozási értékeit és árait az I. mellékletben ugyanazon a hierarchikus szinten lévő és ugyanazon összesített adatokhoz hozzájáruló másik termék súlyozási értékeivel és áraival együtt kell rögzíteni.

1.1.6.

A bázisévre jelentett értékek esetleges ingadozásának csökkentése érdekében a tagállamok választhatnak hosszabb időszakot, feltéve, hogy: 1. ugyanazt az időszakot használják az összes mezőgazdasági árindexnél, 2. az indexeket egy közös index-bázisidőszak segítségével állítják elő és teszik közzé (bázisév = 100), és 3. a mezőgazdasági gazdasági számlákkal (EAA) való összhangot megtartják.

1.1.7.

A mezőgazdasági árindexek a 4. cikkben meghatározott mezőgazdasági ágazat keretében árukkal folytatott tranzakciókra terjednek ki.

1.2.   Abszolút mezőgazdasági árak összeállítása uniós szükségletekre

1.2.1.

A tagállamok – uniós szükségletekre – a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják az abszolút mezőgazdasági árakat, amelyek a II. mellékletben felsorolt energia-, műtrágya- és takarmányárak területén meghatározott konkrét inputokra vonatkoznak. Ez az információ tartalmazza a kiválasztott inputok éves átlagárait és ötévente azok éves súlyozási értékeit.

1.3.   A mezőgazdasági területek áraira és a földbérleti díjakra vonatkozó statisztikák összeállítása

1.3.1.

A tagállamoknak ellenőrizniük kell az egyedi információk minőségét annak elkerülése érdekében, hogy azok lefedjenek a mezőgazdaságitól eltérő felhasználásokra vonatkozó ügyleteket és egyéb nem megfelelő ügyleteket.

1.3.2.

NUTS 0 és NUTS 1 szinten a földárakat és a földterületek bérleti díjait a regionális (NUTS 2) átlagárak átlagaként, illetve a megfelelő területekkel (NUTS 2) súlyozott bérleti díjak átlagaként számítják ki a III. mellékletben meghatározott egyes földkategóriákra vonatkozóan. A területekre vonatkozó információkat az integrált mezőgazdasági statisztikáról szóló (EU) 2018/1091 rendelet által előírt legfrissebb adatok vagy bármely más megfelelő, lehetőség szerint uniós lefedettségű forrás szolgáltatja.

1.3.3.

A III. mellékletben felsorolt valamely földterülettípus ára nem kerül összeállításra, ha az ilyen típusú földterület a mezőgazdasági hasznosítású terület kevesebb mint 5 %-át fedi le.

1.3.4.

A szántóterületet nem kell bontásban ismertetni, ha az öntözhető szántóterület a mezőgazdasági hasznosítású terület kevesebb mint 15 %-át teszi ki,

1.3.5.

Ahol az öntözhető szántóterület ára nem tér el jelentősen a nem öntözhető szántóterület árától, ott az öntözhető és nem öntözhető szántóterület szerinti bontást nem állítják össze. Azon öntözhető szántóterület ára minősül jelentősnek, amely több mint 50 %-kal magasabb, mint a nem öntözhető szántóterületé.

1.3.6.

Amennyiben az állandó gyepterület ára nem tér el jelentősen a szántóterület árától, az állandó gyepterület ára nem kerül összeállításra. Azon állandó gyepterület ára minősül jelentősnek, amely több mint 50 %-kal magasabb, mint a szántóterület ára.

1.3.7.

Ha a rendelkezésre álló ügyletek nem ismertetik a bérleti díjakat szántóterület és állandó gyepterület szerinti bontásban, vagy nincs elegendő ügylet a reprezentatív, egyedi bérleti díjak megállapításához, a bérleti díjak nem kerülnek bontásra szántóterület és állandó gyepterület szerint.

1.3.8.

A mezőgazdasági területek áraira és földbérleti díjaira vonatkozó statisztikák összeállítása alkalmazásában, amennyiben 10-nél kevesebb támogatható földügylet áll rendelkezésre, a kapcsolódó statisztikák nem megfelelő minőségűnek minősülnek. Ilyen esetben a tagállam tájékoztatják a Bizottságot. Figyelembe vehető ügyletek azok, amelyek szántóterületre és állandó gyepterületre, és épület vagy ültetvény nélküli, mezőgazdasági hasznosításra szánt területekre vonatkoznak. Nem vehetők figyelembe a hozzátartozók közötti ügyletek.

2.   Összehasonlíthatóság

2.1.1.

Az indexeket akkor lehet összehasonlíthatónak tekinteni, ha a tagállamok között a részletezettség bármely szintjén jelentkező különbségek kizárólag az árváltozások, illetve a bevételi és a kiadási szerkezet eltéréseit tükrözik.

2.1.2.

Az e melléklet 1.1. pontjában leírt fogalmaktól vagy módszerektől eltérő indexek akkor tekinthetők összehasonlíthatónak, ha azok szisztematikusan, egy év alatt átlagosan legfeljebb 0,5 százalékponttal térnek el az e melléklet 1.1. pontjában leírt fogalmak és módszerek alapján összeállított indexektől.

3.   Megfigyelési terület

3.1.1.

A tagállamok által a mezőgazdasági árindexek összeállítása céljából összegyűjtött abszolút mezőgazdasági áraknak tagállami szinten reprezentatívnak kell lenniük.

3.1.2.

Nincs szükség olyan termékindexekre, amelyek egy tagállam teljes mezőgazdaságitermék-súlyozási értékének kevesebb mint egy százalékát teszik ki, és olyan inputindexekre, amelyek egy tagállam teljes inputsúlyozási értékének kevesebb mint egy százalékát teszik ki, kivéve, ha azok a 3.1.3. vagy 3.1.4. pontban meghatározott rendelkezések hatálya alá tartoznak.

3.1.3.

Az éves indexeket azokra a termékekre és inputokra vonatkozóan kell továbbítani, amelyek értéke a 138/2004/EK rendelet II. mellékletében meghatározott adattovábbítási program részét képezik, és az említett rendelet I. mellékletének 2.055. pontja értelmében statisztikailag szignifikánsnak minősülnek a tagállam vonatkozásában.

3.1.4.

A nem kötelező termékek e melléklet 3.1.1. és 3.1.2. pontjában meghatározott összesített súlyozási értéke nem haladhatja meg a tagállam termékei teljes súlyozási értékének öt százalékát, illetve a nem kötelező inputok esetében az inputok teljes súlyozási értékét. Ha az e melléklet 3.1.2. pontjában leírt feltételeknek megfelelő indexek súlyozási értékeinek összege meghaladja az öt százalékot, a tagállam kiválaszthatja azokat a termékeket és inputokat, amelyekre vonatkozóan az indexeket továbbítani kell.

3.1.5.

A termékindexhez kapcsolódó negyedéves súlyozási értékeknek adott esetben tükrözniük kell a szezonalitást, ha annak súlyozási értéke a teljes mezőgazdaságitermék-súlyozási érték több mint egy százalékát teszi ki.

3.1.6.

A tagállamok önkéntes alapon továbbíthatják az inputindexek negyedéves súlyozási értékeit.

3.1.7.

A tagállamok által az „ii. Abszolút inputárak” témánál előírtak szerint, uniós szükségletekre összegyűjtött abszolút inputáraknak tagállami szinten reprezentatívnak kell lenniük a mezőgazdasági termelőegységek inputbeszerzéseire nézve.

3.1.8.

A tagállamoknak nem kell előállítaniuk és továbbítaniuk a II. melléklet 1. adatállományában felsorolt abszolút árakat, ha beszerzéseik a teljes tagállami műtrágyabeszerzés kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

3.1.9.

A tagállamoknak nem kell előállítaniuk és továbbítaniuk a II. melléklet 2. adatállományában felsorolt abszolút árakat, ha beszerzéseik a teljes tagállami takarmánybeszerzés kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

3.1.10.

A tagállamoknak nem kell előállítaniuk és továbbítaniuk a II. melléklet 3. adatállományában felsorolt abszolút árakat, ha beszerzéseik a teljes tagállami energiabeszerzés kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

3.1.11.

A tagállamok a súlyozási értékek elküldése előtt tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) a 3.1.8., 3.1.9. és 3.1.10. pontban említett százalékokról.

3.1.12.

A mezőgazdasági területek árainak és a földbérleti díjaknak, amelyeket a tagállamok összegyűjtenek, regionális (NUTS 2) szinten reprezentatívnak kell lenniük. Ha ezen a szinten nem áll rendelkezésre elegendő ügylet, az érintett adatok mindazonáltal részét képezik a szélesebb földrajzi szinten történő összesítésnek.

4.   Módszertani jelentések

4.1.1.

Az (EU) 2022/2379 rendelet 10. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tagállamok külön módszertani jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak (Eurostatnak) a „Súlyok és módosított bázisú mutatók” részletes téma kapcsán, mely jelentések a következőkből állnak:

A mezőgazdasági árindexek összeállításához használt adatforrások, definíciók és módszerek jegyzékei.

A mezőgazdasági árindexek súlyozási értékei kidolgozásának leírása, a nem teljeskörű adatszolgáltatás alá eső indexek értékelése és kezelése, valamint a szezonalitás felmérése.

4.1.2.

Amennyiben egy tagállam jelentős változást kíván bevezetni a mezőgazdasági árstatisztikák vagy azok egy részének előállítási módszerében, a tagállam legkésőbb három hónappal a változás hatálybalépése előtt tájékoztatja e változásról a Bizottságot (Eurostat). Ebben az esetben a tagállam tájékoztatja a Bizottságot (Eurostat) a változás számszerűsített hatásáról.

5.   Az indexek összeállítása 2028-ig

Az indexek a 2025. évi bázismódosítási gyakorlat végéig (2028. december 31-ig) a rendelkezésre álló 2020-as súlyozási értékek alapján kerülnek összeállításra.


V. MELLÉKLET

MEGHATÁROZÁSOK

E melléklet alkalmazásában:

1.

„mezőgazdasági termelő”: mezőgazdasági termelőegységek vagy más vállalkozások, amelyek hozzájárulnak a 138/2004/EK rendeletben meghatározott mezőgazdasági ágazathoz;

2.

„mezőgazdasági termékek”: a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységéből származó áruk és szolgáltatások;

3.

„mezőgazdasági inputanyag” (vagy „mezőgazdasági termelőeszköz”): a mezőgazdasági termékek előállításához szükséges áruk és szolgáltatások;

4.

„szántóterület”: rendszeresen, általában vetésforgós rendszerben művelt (szántott vagy megmunkált) föld;

5.

„öntözhető szántóterület”: olyan szántóterület, amely szükség esetén a referenciaévben az általában hozzáférhető berendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető;

6.

„nem öntözhető szántóterület”: olyan szántóterület, amely az öntözéshez szükséges vízhez való hozzáférés hiánya miatt nem öntözhető;

7.

„állandó gyepterület”: folyamatosan (több egymást követő, általában legalább öt éve) fűfélék, takarmánynövények vagy energianövények – műveléses (vetés) vagy természetes (maghullatásos szaporodás) úton történő – termesztésére használt, a mezőgazdasági termelőegység vetésforgójában nem szereplő terület (hektár). A gyepterület legeltethető, illetve silózás vagy széna céljából kaszálható, vagy megújuló energia előállítására használható;

8.

„mezőgazdasági földterület”: olyan földterület, amelyet mezőgazdasági termelőegységek mezőgazdasági termelésre használnak, vagy amely ideiglenesen ki van vonva a termelésből;

9.

„mezőgazdasági földterület tulajdonosa”: mezőgazdasági földterület bármely tulajdonosa, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet vagy sem, és ha igen, akkor bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat;

10.

„mezőgazdasági termékek árai”: a mezőgazdasági termelő által a termelő telephelyén átadott mezőgazdasági termékekért cserébe kapott árak, kivéve a héát és a támogatásokat, beleértve a termékadókat vagy -illetékeket;

11.

„mezőgazdasági inputanyagok árai”: a mezőgazdasági termelő által a gyártóhely átadott mezőgazdasági inputanyagokért cserébe fizetett árak, kivéve a visszatérítendő héát és a terméktámogatásokat, beleértve minden egyéb termékadót;

12.

„mezőgazdasági földterület ára”: a mezőgazdasági földterület tulajdonjogának mezőgazdasági célú megszerzéséért fizetett ár, kivéve a levonható héát, a tulajdonjog átruházásának költségeit (az ügyvédi munkadíjat, a regisztrációs adót, az ingatlanadót és egyéb díjakat), a földhöz kapcsolódó jogosultságokat, a mezőgazdasági termelők által a mezőgazdasági földterület eladásáért/megvásárlásáért kapott kompenzációt, bármely épület értékét és az öröklés címén történő átruházásokat, de beleértve az egyéb adókat és illetékeket. A hozzátartozók közötti ügyletek nem tartoznak bele;

13.

„mezőgazdasági földterület földbérleti díja”: a mezőgazdasági termelőegység és egy földtulajdonos között egy földterület egy éven keresztül történő mezőgazdasági hasznosításra történő bérbevétele fejében megállapodott érték, beleértve a kapcsolódó illetékeket, adókat és természetbeni kifizetéseket (tárgyévi áron értékelve), és kivéve a földhöz kapcsolódó jogosultságokat, a levonható héát, a földterületen található (lakó)épületek bérleti díját, valamint a mezőgazdasági földterületen kívüli eszközökhöz kapcsolódó egyéb kiadásokat (épületek folyó karbantartási kiadásai, épületek biztosításai, épületek értékcsökkenése, a nem lakóépületek szakmai használatára fizetett bérleti díjak stb.);

14.

„mezőgazdasági árindexek”: az egyes tagállamok által a mezőgazdasági termékekre és a mezőgazdasági inputanyagokra vonatkozóan előállított, összehasonlítható árindexek;

15.

„részletes mezőgazdasági árindex”: a mezőgazdasági árindexek besorolásában az indexek legrészletesebb szintjét jelenti;

16.

„összesített mezőgazdasági árindex”: a részletes mezőgazdasági árindexek súlyozott összesítésének eredménye;

17.

„előzetes becslésen alapuló mezőgazdasági árindex”: a tagállamok által biztosított mezőgazdasági árindexek, amelyek ideiglenes vagy részleges információkon és szükség esetén megfelelő modellezésen alapulnak, hogy az egyébként szükségesnél korábban rendelkezésre álljanak;

18.

„bázisév”: az a naptári év, amelyre a mezőgazdasági árindexek kiszámításához használt árak vonatkoznak. A mezőgazdasági árindexek a IV. mellékletben leírt, Laspeyres-típusú indexek, amelyek az árakat a bázisévi árakkal hasonlítják össze (ez utóbbiakat 100 indexpontban állapítják meg);

19.

„súlyozási értékek”: a bázisév során felmerülő kiadási vagy bevételi értékek:

A termelőnek a vevőknek ténylegesen eladott árukból származó bevétele szolgál súlyként a mezőgazdasági termékek árindexeiben.

A termelőeszközök (áruk és szolgáltatások, valamint beruházási javak, beleértve a más mezőgazdasági egységekből származó, folyó termelőfelhasználásra szolgáló növényi termékeket) beszerzése során a mezőgazdasági termelőknél felmerülő kiadásokat súlyként használják az inputárindexekben;

20.

„volumen”: az érték és az ár hányadosa;

21.

„szezonalitás”: az árak és a mennyiségek közötti jelentős különbségek a négy negyedévben, amelyek minden évben ugyanazt a mintát követik. A negyedéves szezonális árak egyenlőtlenül járulnak hozzá az éves árakhoz;

22.

„éves index”: a tárgyév négy negyedéves indexének súlyozott átlaga, az alkalmazandó bázisév negyedéves súlyozási értékeivel súlyozva;

23.

„abszolút mezőgazdasági árak a mezőgazdasági árindexek összeállításához”: az alábbiakra vonatkozó adatok:

a)

a mezőgazdasági termékek piaci árai és az inputok beszerzési árai, amelyeket e rendelettel összhangban negyedévente index formájában kell kiszámítani; ez nem korlátozza más, megfelelő minőségű információk felhasználását a mezőgazdasági árindexek összeállításához;

b)

a mezőgazdasági termékek és inputanyagok árát meghatározó jellemzők, mint például az ügylet súlya, dátuma, a csomagolás vagy a terméknek az árat befolyásoló egyéb lényeges jellemzői;

24.

„jelentős változás az előállítási módszerben”: az adatgyűjtésben vagy -összeállításban bekövetkezett olyan változás, amely a becslések szerint egy adott index éves vagy negyedéves változási ütemét az alábbiak szerint befolyásolja:

1.

több mint 0,5 százalékponttal a mezőgazdasági árukra vonatkozó összesített mezőgazdasági árindexet, amelyet az egyes termékekre vonatkozó összes mezőgazdasági árindex súlyozott átlagaként számítanak ki, vagy

2.

több mint 0,5 százalékponttal az inputanyagokra vonatkozó összesített mezőgazdasági árindexet, amelyet az egyes inputanyagok vonatkozó összes mezőgazdasági árindex súlyozott átlagaként számítanak ki,

25.

„abszolút inputárak beszerzési értékei”: a mezőgazdasági termelőknél egy adott inputanyag beszerzése kapcsán egy év során felmerülő kiadások;

26.

„kálium-klorid”: kálisó néven is ismert;

27.

„kálium-szulfát”: a kálium kénsavval alkotott sója;

28.

azok az „energia” körébe tartozó inputanyagok, amelyek esetében az árakat figyelembe veszik, a következőképpen írhatók le:

Mezőgazdasági termeléshez felhasznált villamos energia, amelyet az energiaszolgáltató biztosít a mezőgazdasági termelő számára.

Üvegházak és egyéb mezőgazdasági épületek fűtésére használt háztartási fűtőolaj.

3 500 S viszkozitású, nagy méretű fűtő- vagy szárítóüzemben tüzelőanyagként használt fűtőolaj-maradék.

Benzinmotoros gépjárművekben, traktorokban, mezőgazdasági járművekben stb. üzemanyagként használt, általában 95-nél kisebb oktánszámú, ólommentes motorbenzin.

Dízelmotoros gépjárművekben, traktorokban, mezőgazdasági gépekben stb. üzemanyagként használt, körülbelül 50–55 % cetánszámú dízelolaj.