„a)

az e rendelet III. fejezetének 1. szakasza (a 15. cikk kivételével), 2. szakasza (a 19c. és 19d. cikk kivételével), a 3., 4., 7. szakasza (a 44. cikk kivételével) és 10. szakasza szerinti azon támogatási programok, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 150 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól, valamint a pénzügyi termékek formájában végrehajtott, a III. fejezet 16. szakasza szerinti azon támogatások, amelyek esetében a tagállamonkénti átlagos éves állami támogatási kiadás meghaladja a 200 millió EUR-t, a hatálybalépésüket követő 6 hónaptól. Az e rendelet III. fejezetének 16. szakasza szerinti támogatás esetében annak értékelésekor, hogy az adott tagállamnak a pénzügyi termékhez kapcsolódó átlagos éves állami támogatási kiadása meghaladja-e a 200 millió EUR-t, csak azokat az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett uniós garancia tagállami részalapjához nyújtott tagállami hozzájárulásokat kell figyelembe venni, amelyeket egy adott pénzügyi termékre különítenek el. A Bizottság – miután a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálta a tagállam által benyújtott vonatkozó értékelési tervet – határozhat úgy, hogy e rendelet hosszabb időszakra továbbra is alkalmazandó e támogatási programok bármelyikére. Amennyiben a Bizottság már a kezdeti 6 hónapon túl is meghosszabbította e rendelet alkalmazását az ilyen programok tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó programokat e rendelet alkalmazási időszakának végéig meghosszabbítják, feltéve, hogy az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyott értékelési tervvel összhangban értékelő jelentést nyújtott be;

„a)

az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, a következők kivételével:

b)

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban nyújtott regionális beruházási támogatást, a regionális működési támogatási programokat, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekhez nyújtott támogatást, az európai területi együttműködési projektekre irányuló támogatást, az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatást, a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatást, a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatást;

„a)

Korlátolt felelősségű társaság esetén (kivéve a kevesebb mint 3 éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában a 21. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási célú befektetésre jogosultak) jegyzett részvénytőkéjének több mint a fele elveszett a felhalmozott veszteségek miatt. Ez abban az esetben fordul elő, ha a felhalmozott veszteségeknek a tartalékokból (és minden olyan elemből, amelyet általában a társaság sajáttőkéje részének tekintenek) történő levonásával a jegyzett törzstőke felét meghaladó negatív halmozott összeg keletkezik. E rendelkezés alkalmazásában a »korlátolt felelősségű társaság« különösen a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*5) I. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti, és a »jegyzett tőke« adott esetben magában foglal minden ázsiót.

b)

Olyan társaság esetén, amelynek legalább egyes tagjai korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében (kivéve a kevesebb mint 3 éve létező kkv-kat, illetve a kockázatfinanszírozási támogatásra való jogosultság alkalmazásában a 21. cikk (3) bekezdés b) pontjának megfelelő olyan kkv-kat, amelyek a kiválasztott pénzügyi közvetítő által végzett átvilágítást követően kockázatfinanszírozási célú befektetésre jogosultak), a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint fele nincs meg a felhalmozott veszteségek miatt. E rendelkezés alkalmazásában a »társaság, amelynek legalább egyes tagjai korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében« különösen a 2013/34/EU irányelv II. mellékletében említett vállalkozástípusokat jelenti.

„20.

»kiigazított támogatási összeg«: nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

kiigazított támogatási összeg = R × (A + 0,50 × B + 0 × C),

ahol: R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül; A az elszámolható költség 55 millió EUR-nak megfelelő része; B az elszámolható költségek 55 millió EUR és 110 millió EUR közötti része és C az elszámolható költségek 110 millió EUR feletti része;”;

„27.

»támogatott területek«: a támogatás nyújtásának napján hatályos, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alkalmazásában jóváhagyott regionális támogatási térképen kijelölt területek;”;

„32.

»a foglalkoztatottak számának nettó növekedése«: az érintett létesítmény álláshelyeinek számában egy adott időszak átlagához viszonyítva – miután a létrehozott munkahelyek számából levonásra kerültek az időszakban megszüntetett álláshelyek – bekövetkezett nettó növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazott személyek, a részmunkaidősök és az idénymunkások számát az éves munkaerőegység törtrészeként kell figyelembe venni;”;

„34.

»pénzügyi közvetítő«: formájától és tulajdoni viszonyaitól függetlenül bármely pénzügyi intézmény, beleértve az alapok alapját, a magántőke-befektetési alapokat, a nyilvános befektetési alapokat, a bankokat, a mikrofinanszírozási intézményeket és a garanciatársaságokat;”;

„39a.

»szokásos piaci feltételek«: azt jelenti, hogy a szerződő felek közötti ügylet feltételei nem térnek el a független vállalkozások között létrejövő ügyletek szokásos feltételeitől, és mentesek az összejátszás minden elemétől. Minden olyan ügylet, amely nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás eredménye, a szokásos piaci feltételeknek megfelelőnek tekintendő;

39b.

»írásbeli«: bármilyen formájú írásos dokumentum, beleértve az elektronikus dokumentumokat is, feltéve, hogy az ilyen elektronikus dokumentumokat az érintett tagállamban alkalmazandó közigazgatási eljárások és jogszabályok egyenértékűnek ismerik el;”;

„42.

»regionális működési támogatás«: valamely vállalkozás folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás, amely kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azok beruházási támogatásból részesült beruházással kapcsolatosak;

43.

»acélipar«: a következő termékek közül egy vagy több termelését foglalja magában:

„43a.

»lignit«: az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által létrehozott, szénre vonatkozó nemzetközi kodifikációs rendszer meghatározása szerinti gyenge minőségű, C. csoportba sorolt szén vagy ortholignit, továbbá gyenge minőségű, B. csoportba sorolt szén vagy metalignit;”;

„45.

»szállítási ágazat«: ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vagy vasúti és belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás; konkrétabban »szállítási ágazat«: az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) által létrehozott gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE Rev. 2.) szerinti alábbi tevékenységek:

„47a.

»beruházás befejezése«: az az időpont, amikor a nemzeti hatóságok a beruházást befejezettnek tekintik vagy – ennek hiányában – a munkálatok megkezdésétől számított 3 év;”;

„49.

»induló beruházás «: a következők valamelyike:

50.

»azonos vagy hasonló tevékenység«: a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négy számjegyű számkóddal azonosított) szakágazatába sorolt tevékenység (NACE Rev. 2.);

51.

»új gazdasági tevékenység kialakítására irányuló induló beruházás«:

„72.

»független magánbefektető«: az a befektető, aki e pont meghatározása szerint magánbefektető és egyúttal független is. »Magánbefektetők« azok a befektetők, akik tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül tisztán üzleti érdeket képviselnek, saját forrásaikat használják, és teljes kockázatot vállalnak befektetésük tekintetében. E csoport különösen a következőket foglalja magában: a saját kockázatukra és saját forrásaikból befektető hitelintézetek, magánalapítványok és alapítványok, családi vállalkozások és üzleti angyalok, vállalati beruházók, biztosítók, nyugdíjalapok, felsőoktatási intézmények, valamint gazdasági tevékenységet végző vagy nem végző természetes személyek. E fogalommeghatározás alkalmazásában nem minősül magánbefektetőnek az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (nemzeti fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). »Független« befektető a befektetés tárgyát képező támogatható vállalkozásban részesedéssel nem rendelkező magánbefektető. A kiegészítő befektetésekkel összefüggésben egy befektető »független« marad, ha egy korábbi befektetési fordulóban független befektetőnek minősült. Újonnan létrehozott vállalkozás esetében az újonnan létrehozott vállalkozás magánbefektetői, ideértve az alapítókat is, e vállalkozástól függetlennek tekintendők;

73.

»természetes személy«: a 21a. és a 23. cikk alkalmazásában olyan, jogi személytől eltérő személy, aki a Szerződés 107. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában nem minősül vállalkozásnak;”;

„79.

»megbízott fél«: az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, az olyan nemzetközi pénzügyi intézmény, amelyben valamely tagállam részvényes, vagy olyan jogi személy, amely szakmai alapon pénzügyi tevékenységet folytat, és amelyet valamely tagállam vagy annak központi, regionális vagy helyi szintű szervezete fejlesztési tevékenységek elvégzésével bízott meg (fejlesztési bank vagy más fejlesztési intézmény). A megbízott fél – az esettől függően – a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*7) vagy az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) 38. cikke (4) bekezdése b) pontja iii. alpontja vagy az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*9) 59. cikke (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően kiválasztható vagy közvetlenül kijelölhető;

„80.

»innovatív vállalkozás«: az a vállalkozás, amelyik az alábbi feltételek közül egyet teljesít:

„81.

»alternatív kereskedési platform«: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*15) 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontja szerinti olyan multilaterális kereskedési rendszer, amelynél a kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök legalább 50 %-át kkv-k bocsátják ki;

„85.

»ipari kutatás«: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez, amelyek lehetnek többek között digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú technológiák).

Az ipari kutatás magában foglalja komplex rendszerek összetevőinek létrehozását, és beletartozhat a prototípusok laboratóriumi környezetben vagy létező rendszerekhez szimulált interfésszel rendelkező környezetben történő megépítése, valamint kísérleti sorozatok gyártása, amennyiben ez az alkalmazott kutatáshoz és különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez szükséges;

86.

»kísérleti fejlesztés«: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, alakítása és felhasználása új vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozása céljából, ide tartozhatnak digitális termékek, eljárások vagy szolgáltatások, bármilyen területről, technológiából, iparágból vagy ágazatból (beleértve, de nem kizárólagosan a digitális iparágakat és technológiákat is, mint például a szuperszámítógépek, kvantumtechnológiák, blokklánc-technológiák, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, big data és felhőalapú vagy peremtechnológiák). Ide tartozhatnak például az új termékek, eljárások vagy szolgáltatások fogalmi meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó tevékenységek is.

A kísérleti fejlesztéshez tartozhat az új vagy javított termékek, eljárások és szolgáltatások prototípusainak és kísérleti modelljeinek kidolgozása, illetve kiállítása, az ilyen termékeknek a tényleges működési körülményeket reprezentáló környezetben történő tesztelése és jóváhagyása abban az esetben, ha e tevékenységek elsődleges célja a véglegesnek még nem tekinthető termék, eljárás vagy szolgáltatás továbbfejlesztése. Ide tartozhat a kereskedelmileg felhasználható olyan prototípusok és kísérleti modellek kifejlesztése, amelyek kereskedelmi végterméknek minősülnek, mert előállításuk túlságosan költséges ahhoz, hogy az kizárólag demonstrációs és hitelesítési céllal történjen.

A kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos vagy időszakos változtatások, amelyeket meglévő termékeken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek;”;

„90a.

»nem védelmi célú felhasználások«: a 25e. cikk alkalmazásában a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*16) mellékletében felsorolt védelmi vonatkozású termékektől eltérő termékekben való alkalmazásra vonatkozik.

„92.

»innovációs klaszter«: önálló felek (pl. innovatív induló vállalkozások, kis-, közép- és nagyvállalkozások, valamint kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák, digitális innovációs központok, nonprofit szervezetek és egyéb kapcsolódó gazdasági szereplők) szerveződése, amelyet az innovációs tevékenység és az együttműködés új formáinak – például digitális eszközökkel történő – ösztönzésére hoztak létre, egyrészt a létesítménymegosztásra és/vagy annak ösztönzésére, az ismeret- és tapasztalatcserére való ösztönzés, másrészt a tudástranszferhez, kapcsolatépítéshez, ismeretterjesztéshez, valamint a klaszterben részt vevő vállalkozások és egyéb szervezetek közötti együttműködéshez való hozzájárulás révén. A digitális innovációs központok (ideértve az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*17) létrehozott, központilag irányított Digitális Európa program alapján finanszírozott európai digitális innovációs központokat is) olyan szervezetek, amelyek célja az ipari szervezetek (különösen kkv-k) és a közszektorbeli szervezetek körében olyan digitális technológiák széleskörű elterjedésének ösztönzése, mint például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a pereminformatika és a nagy teljesítményű számítástechnika, valamint a kiberbiztonság. A digitális innovációs központok e rendelet alkalmazásában önmagukban innovációs klaszternek minősülhetnek.

„94.

»innovációs tanácsadó szolgáltatások«: a tudástranszferrel, tudásbeszerzéssel, az immateriális javak védelmével vagy kiaknázásával, a szabványhasználattal és a szabványokra vonatkozó jogszabályokkal, valamint az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások bevezetésével vagy használatával kapcsolatos tanácsadás, segítségnyújtás vagy képzés;

95.

»innovációs támogató szolgáltatások«: irodahelyiség, adatbankok, felhő- és adattárolási szolgáltatások, könyvtárak, piackutatás, laboratóriumhasználat, minőségtanúsítás, tesztelés, kísérletezés és tanúsítás vagy más kapcsolódó szolgáltatások, ideértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat, amelyek célja a hatékonyabb vagy technológiailag fejlettebb termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztése, beleértve az innovatív (többek között digitális) technológiák és megoldások végrehajtását;

96.

»szervezési innováció«: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban, például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;

97.

»eljárási innováció«: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása (ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is) a vállalkozás szintjén (csoportszinten az EGT adott ipari ágazatában), például új vagy innovatív digitális technológiák vagy megoldások használata révén. Nem tartoznak e fogalommeghatározás alá a kisebb változtatások vagy fejlesztések, a termelési vagy szolgáltatási képesség növelése olyan gyártási vagy logisztikai rendszerek bevezetése révén, amelyek nagyban hasonlítanak a már használatban lévőkhöz, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag a tényezőárak, az egyedi igényekhez igazítás, a helyszín megváltozásához köthető változások, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, valamint az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem;”;

„98a.

»tesztelési és kísérleti infrastruktúra«: olyan létesítmények, berendezések, képességek és erőforrások (például próbapadok, kísérleti sorozatok, demonstrátorok, tesztelési létesítmények vagy élő laboratóriumok, valamint a kapcsolódó támogató szolgáltatások), amelyeket elsősorban olyan vállalkozások, különösen kkv-k használnak, amelyek új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások és szolgáltatások kifejlesztése, valamint technológiák tesztelése és fejlesztése céljából igényelnek támogatást teszteléshez és kísérletezéshez, az ipari kutatás és kísérleti fejlesztés révén történő előrelépés érdekében. A több felhasználó számára nyitott közfinanszírozású tesztelési és kísérleti infrastruktúrákhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon, piaci feltételek mellett kell hozzáférést biztosítani. A tesztelési és kísérleti infrastruktúrák néha technológiai infrastruktúraként is ismertek (*18);

„101.

»környezetvédelem«: minden olyan intézkedés vagy tevékenység, amelynek célja az emberi tevékenységek által a fizikai környezetben (ideértve a levegőt, vizet és talajt), ökoszisztémákban vagy természeti erőforrásokban okozott szennyezés, kedvezőtlen környezeti hatás vagy egyéb kár mérséklése vagy megelőzése, ideértve az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az ilyen kár kockázatának csökkentése, a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása vagy a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásának előmozdítása céljából hozott intézkedéseket, ideértve az energiatakarékossági intézkedéseket és a megújuló energiaforrások és az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére szolgáló más technikák használatát, az elsődleges anyagok felhasználásának csökkentése és a hatékonyság növelése céljából a körforgásos gazdasági modellekre történő átállást. Ez magában foglalja azokat az intézkedéseket is, amelyek megerősítik az alkalmazkodóképességet és minimalizálják az éghajlati hatásokkal szembeni kiszolgáltatottságot;

102.

»uniós szabvány«:

„102a.

»elektromos töltőinfrastruktúra«: olyan helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra, amely járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálást végző mobil berendezéseket lát el villamos energiával;

102b.

»hidrogéntöltő infrastruktúra«: olyan helyhez kötött vagy mobil infrastruktúra, amely járműveket, mobil végberendezéseket vagy földi kiszolgálást szolgáló mobil berendezéseket lát el hidrogénnel;

102c.

»megújuló hidrogén«: megújuló energiából a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*20) meghatározott módszerek szerint előállított hidrogén;

„102d.

»megújuló villamos energia«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikke 1. pontjának meghatározása szerint, megújuló erőforrásokból előállított villamos energia;

102e.

»intelligens töltés«: olyan elektromos töltési művelet, amelynek során elektronikus kommunikáció útján kapott információk alapján, valós időben kiigazításra kerül az elembe betöltésre kerülő villamos energia intenzitása;

102f.

»tiszta üzemű jármű«:

102g

»kibocsátásmentes jármű«:

102h.

»jármű«: a következők bármelyike:

102i.

»mobil földi kiszolgáló berendezés«: a légi vagy tengeri közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások során használt mobil berendezés;

102j.

» mobil végberendezés«: olyan mobil berendezés, amelyet terminálterületen belül áruk és intermodális rakodóegységek be-, ki- és átrakodására, valamint rakomány mozgatására használnak;

„103

»energiahatékonyság«: a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*25) 2. cikkének 4. pontjában meghatározott energiahatékonyság;

„103a.

»primerenergia«: az a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson;”;

„103d.

»okosfunkció-fogadási alkalmasság«: az épületek vagy önálló rendeltetési egységeik azon képessége, hogy működésükben igazodjanak a használó igényeihez, hogy optimalizálják az energiahatékonyságot és az általános teljesítményt, valamint hogy alkalmazkodjanak a hálózatból érkező jelekhez;”;

„103e.

»kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat«: nem kkv-nak minősülő olyan vállalkozás, amelynek az I. melléklet 3–6. cikke szerint számított alkalmazotti létszáma nem haladja meg a 499 főt, és amelynek éves forgalma nem haladja meg a 100 millió EUR-t, vagy amelynek éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 86 millió EUR-t; több jogalany akkor tekintendő egy vállalkozásnak, ha az I. melléklet 3. cikkének (3) bekezdésében felsorolt feltételek bármelyike teljesül. Az 56e. cikk (10) bekezdése és az 56f. cikk alkalmazásában a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat olyan vállalkozás, amely nem kkv, és legfeljebb 499 munkavállalót foglalkoztat;”;

„103f.

»energiamegtakarítás«: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott energiamegtakarítás;”;

„105.

»energiahatékonysági alap«: különleges beruházási eszköz, melyet olyan energiahatékonysági projektekbe való beruházás céljából hoztak létre, amelyek az épületek energiahatékonyságának javítására irányulnak. Az energiahatékonysági alapokat energiahatékonyságialap-kezelő irányítja;”;

„108.

»kapcsolt energiatermelés« vagy »kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés«: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott, kapcsolt energiatermelés;”;

„108a.

»megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermelés«: a hő- és villamosenergia-termeléshez 100 %-ban megújuló forrásokból származó energiát felhasználó kapcsolt energiatermelés;

108b.

»hőszivattyú«: olyan gép, készülék vagy berendezés, amely a természetes közegekből – például a levegőből, a vízből vagy a talajból – hőt vezet át az épületekbe vagy az ipari alkalmazásokba azáltal, hogy megfordítja a hő természetes áramlásának irányát, és így az az alacsonyabb hőmérséklettől a magasabb hőmérséklet felé áramlik. A reverzibilis hőszivattyúk képesek ennek ellenkezőjére is, azaz a hőt az épületből kivonni és a környezetnek átadni;”;

„109.

»megújuló energiaforrásokból előállított energia« vagy »megújuló energia«: csak az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokat felhasználó üzemek által termelt energia, valamint hagyományos energiaforrásokat is alkalmazó vegyes erőművekben a fűtőérték szempontjából megújuló energiaforrásokból nyert energiarész, ide értendő az (együttesen vagy a megújuló létesítményhez kiegészítésképpen felszerelt) fogyasztásmérő mögött csatlakoztatott tárolórendszerek feltöltésére használt megújuló villamos energia is, a tárolórendszerek eredményeként nyert villamos energia kivételével;”;

„109a.

»megújulóenergia-közösség«: az (EU) 2018/2001 irányelv 16. cikkének 2. pontjában meghatározott megújulóenergia-közösség;”;

„114.

»innovatív technológia«: az iparági technika mindenkori állásához képest új és nem régen minősített technológia, amely technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozza és nem egy meglévő technológia optimalizálása vagy kiterjesztése;”;

„114a.

»demonstrációs projekt«: az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*26) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott demonstrációs projekt;

114b.

»kompenzációs különbözeti szerződés«: olyan támogatási eszköz, amely feljogosítja a kedvezményezettet a fix »kötési« ár(ak) és a kibocsátási egységenkénti referenciaár – például piaci ár – különbségével megegyező összegű kifizetésre;

„115.

»kiegyenlítő szabályozás«: a villamos energia esetében az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott kiegyenlítő szabályozás;

116.

»szokványos kiegyenlítési feladatok«: technológiákat átfogó, megkülönböztetésmentes kiegyenlítési feladatok, amelyek egyetlen termelőt sem mentesítenek az (EU) 2019/943 rendelet 5. cikkében meghatározott kiegyenlítési felelősség alól;”;

„116a.

»mérlegkörfelelős«: az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott mérlegkörfelelős;”;

„117.

»biomassza«: biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 24. pontjában meghatározottak szerint;”;

„117a.

»bioüzemanyagok«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 33. pontjában meghatározott bioüzemanyagok;

117b.

»biogáz«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 28. pontjában meghatározott biogáz;

117c.

»folyékony bio-energiahordozó«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 32. pontjában meghatározott folyékony bio-energiahordozó;

117d.

»biomasszából előállított üzemanyagok«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 27. pontjában meghatározott biomasszából előállított üzemanyagok;”;

„118.

»finanszírozási hiány«: a nettó többletköltség, amelyet egyfelől a támogatott projekt gazdasági bevételei és költségei (ideértve a beruházási és működési költségeket), másfelől valamint azon alternatív projekt gazdasági bevételei és költségei közötti különbség határoz meg, amelyet a támogatás kedvezményezettje a támogatás hiányában hajtott volna végre. A finanszírozási hiány megállapításához a tagállamnak a tényleges helyzet és a támogatás hiányában hihetően megvalósuló kontrafaktuális forgatókönyv tekintetében számszerűsítenie kell az összes fő költséget és bevételt, a kedvezményezettek becsült súlyozott átlagos tőkeköltségét (WACC) a jövőbeni cash flow diszkontálásához, valamint a projekt élettartama alatt a tényleges és a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértékét. A tipikus nettó többletköltség a referenciaprojekt élettartama alatt a tényleges helyzet és a kontrafaktuális forgatókönyv nettó jelenértéke különbségeként becsülhető meg.

(119)

»környezetvédelmi adó vagy adójellegű díj«: olyan adó vagy adójellegű díj, amelyet olyan konkrét adóalapra, termékekre vagy szolgáltatásokra vetnek ki, amelyek egyértelműen káros hatást gyakorolnak a környezetre, illetve amelynek célja bizonyos tevékenységek, áruk vagy szolgáltatások megadóztatása a környezetvédelmi költségeknek az árba történő beépítése vagy annak érdekében, hogy a termelőket és fogyasztókat olyan tevékenységek felé irányítsák, amelyek jobban tekintettel vannak a környezetre;”;

„121a.

»helyreállítás«: a degradáció forrásainak eltávolítására irányuló környezetgazdálkodási intézkedések, mint például a talajból és vízből szennyező anyagok vagy túlzott mennyiségű tápanyagok eltávolítása vagy azok méregtelenítése;

121b.

»rehabilitáció«: olyan környezetgazdálkodási intézkedések, amelyek célja az ökoszisztéma működésének helyreállítása a leromlott területeken, amelyek esetében a cél az ökoszisztéma-szolgáltatások megújítása és folyamatos biztosítása, nem pedig a kijelölt természetes vagy féltermészetes referencia-ökoszisztéma biológiai sokfélesége és integritása;

121c.

»ökoszisztéma«: az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*27) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott ökoszisztéma;

121d.

»biológiai sokféleség«: az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott biológiai sokféleség;

„123a.

»szennyező anyag«: az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott szennyező anyag;

123b.

»szennyezés«: a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 2. pontjában meghatározott szennyezés;

123c.

»természetalapú megoldás«: a természetes vagy módosított szárazföldi, édesvízi, part menti és tengeri ökoszisztémák védelmére, megőrzésére, helyreállítására, fenntartható használatára és kezelésére irányuló olyan intézkedés, amely a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kihívásokat hatékonyan és érzékenyen orvosolja, egyidejűleg javítva az emberi jólétet és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és szolgálva a biológiai sokféleség javát;

123d.

»visszaállítás«: az ökoszisztéma helyreállítása elősegítésének folyamata, amelynek célja a biológiai sokféleség megőrzése és az ökoszisztéma rezilienciájának, és különösen az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése. Az ökoszisztémák visszaállítása magában foglalja az ökoszisztéma állapotának javítása érdekében hozott intézkedéseket és az olyan ökoszisztémák újjáteremtését vagy helyreállítását, amelyekben ez az állapot megszűnt, valamint az ökoszisztéma éghajlatváltozásnak való ellenálló képességének és alkalmazkodásának javítását;”;

„124.

»energiahatékony távfűtés és távhűtés«: a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában meghatározott hatékony távfűtés és távhűtés;”;

„124a.

»távfűtés« és »távhűtés«: a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 19. pontjában meghatározott távfűtés vagy távhűtés;

124b.

»távfűtési és -hűtési rendszerek«: hő- és/vagy hűtőenergia-termelő létesítmények, a hőtároló és -elosztóhálózatból álló rendszer, amely magában foglalja mind a csővezetékek elsődleges – vagy átviteli – és a fogyasztók hő- vagy hűtésellátását szolgáló másodlagos hálózatát. A távfűtésre történő hivatkozást távfűtési és/vagy -hűtési rendszerként kell értelmezni, attól függően, hogy a hálózat együttesen vagy külön-külön szállít hőt vagy hűtést;”;

„126.

»újrahasználat«: a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*28) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott újrahasználat;

127.

»újrahasználatra való előkészítés«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikke 16. pontjában meghatározott, újrahasználatra való előkészítés;

128.

»újrafeldolgozás«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 17. pontjában meghatározott újrafeldolgozás;

„128a.

»erőforrás-hatékonyság«: az egy egységnyi teljesítmény előállításához szükséges ráfordítások mennyiségének csökkentése vagy az elsődleges erőforrások helyettesítése másodlagos erőforrásokkal;

128b.

»hulladék«: a 2008/98/EK irányelv3. cikkének 1. pontjában meghatározott hulladék;

128c.

»hulladékhő«: az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott hulladékhő;

128d.

»kezelés«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 14. pontjában meghatározott kezelés, valamint az egyéb termékek és anyagok kezelése;

128e.

»hasznosítás«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 15. pontjában meghatározott hasznosítás, valamint az egyéb termékek és anyagok hasznosítása;

128f.

»ártalmatlanítás«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 19. pontjában meghatározott ártalmatlanítás;

128g.

»egyéb termék vagy anyag«: a hulladéktól eltérő anyagok és termékek, ideértve a 2008/98/EK irányelv 5. cikkében említett melléktermékeket, a mezőgazdasági vagy erdészeti hulladékot, a szennyvizet, az esővizet és a lefolyást, az ásványokat, a tápanyagokat, termelési folyamatokból származó maradékgázokat, valamint a felesleges termékeket, részeket és anyagokat;

128h.

»felesleges termékek, alkatrészek és anyagok«: azok a termékek, alkatrészek vagy anyagok, amelyekre a birtokosuknak már nincs szüksége vagy számára nem hasznosak, de újrafelhasználásra alkalmasak;

128i.

»elkülönített gyűjtés«: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 11. pontjában meghatározott elkülönített gyűjtés;”;

„130.

»energetikai infrastruktúra«: minden olyan fizikai berendezés vagy létesítmény, amely az Unió területén található vagy az Uniót egy vagy több harmadik országgal kapcsolja össze, és az alábbi kategóriákba tartozik:

Az a)–g) pontban említett azon eszközök, amelyeket egy előre meghatározott felhasználó vagy felhasználók kis csoportja részére, az igényeikre szabva építettek (»külön célra kiépített infrastruktúra«), nem minősül energetikai infrastruktúrának.

„130a.

»elosztórendszer-üzemeltető« (DSO): az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 29. pontjában meghatározott elosztórendszer-üzemeltető;

130b.

»átvitelirendszer-üzemeltető« (TSO): az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 35. pontjában meghatározott átvitelirendszer-üzemeltető;

130c.

»energiatárolás«: a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos energia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása;

130d.

»hőenergia-tárolás«: a hőenergia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy a villamos vagy hőenergia átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint adott esetben az ilyen energia átalakítása vagy hőenergiává való visszaalakítása a végső felhasználás (azaz fűtés vagy hűtés) céljára;”;

„131.

»belső energiapiaci jogszabályok«: az (EU) 2019/944 irányelv, a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*32), az (EU) 2019/943 rendelet, valamint a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*33);

„131a.

»szén-dioxid-leválasztás és -tárolás« vagy »CLT«: olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik az ipari üzemekből kibocsátott szén-dioxid (CO2) – beleértve a folyamatból szükségesen következő kibocsátásokat – leválasztását, vagy a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztását, tárolólétesítménybe történő szállítását és a CO2 tartós tárolása céljára megfelelő föld alatti geológiai képződményekbe történő bevezetését teszik lehetővé;

131b.

»szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás« vagy »CLH«: olyan technológiák összessége, amelyek lehetővé teszik az ipari üzemekből kibocsátott CO2 – beleértve a folyamatból szükségesen következő kibocsátásokat – leválasztását, vagy a környezeti levegőből közvetlenül történő leválasztását, és annak a CO2-fogyasztási vagy -felhasználási helyre történő szállítását az adott CO2 teljes körű felhasználása érdekében;”;

„137.

»széles sávú infrastruktúra«: aktív elem nélküli széles sávú hálózat, amely a fizikai infrastruktúrát, például az alépítményt, az oszlopokat, a tartóoszlopokat, a tornyokat, a sötétszálat, a szekrényeket és a kábeleket (ideértve a sötétszálat és a rézkábeleket) foglalja magában;”;

„137a.

»felhordó hálózat«: a széles sávú hálózat azon része, amely összekapcsolja a hozzáférési hálózatot a gerinchálózattal, és amely nem ad közvetlen hozzáférést a végfelhasználók részére. A hálózat azon része, ahol a végfelhasználók forgalma összeadódik;

137b.

»gerinchálózat«: a különböző területek vagy régiók felhordó hálózatait összekapcsoló törzshálózat;

137c.

»hozzáférési hálózat«: a széles sávú hálózatnak a felhordó hálózatot a végfelhasználó helyszíneivel vagy eszközeivel összekötő szegmense;”;

„139.

»nagykereskedelmi hozzáférés«: olyan hozzáférés, amelynek révén az egyik üzemeltető használhatja egy másik üzemeltető létesítményeit. A nagykereskedelmi hozzáférés a legújabb technológiai fejleményeknek megfelelően legalább az alábbi hozzáférési termékekre terjed ki: i. FTTx hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés, az átengedés és a bitfolyam-hozzáférés; ii. kábelhálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés; iii. vezeték nélküli állandó helyű hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés; iv. mobilhálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés (legalább barangolás); v. műholdas platformok esetében: az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés; vi. felhordó hálózatok esetében: a széles sávú infrastruktúrához való hozzáférés és az aktív szolgáltatásokhoz való hozzáférés;”;

„139a.

»csatlakoztatható helyszínek«: olyan végfelhasználói helyszínek, amelyekhez a végfelhasználók kérésére a kérés napjától számított négy héten belül az üzemeltető széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatásokat nyújthat (függetlenül attól, hogy e helyszínek már csatlakoztatva vannak-e a hálózathoz vagy sem). A végfelhasználók helyszínein nyújtott széles sávú szolgáltatásokért felszámított ár ebben az esetben nem haladhatja meg a szokásos csatlakozási díjakat, ami azt jelenti, hogy a szokásos kereskedelmi gyakorlathoz képest nem tartalmazhat semmilyen további vagy rendkívüli költséget, és semmi esetre sem lehet magasabb az érintett tagállamban szokásos árnál. Ezt az árat az illetékes nemzeti hatóságnak kell meghatároznia;”;

„139d.

»csúcsidő«: a nap szokásosan egyórás időszaka, amikor a hálózat általában teljes terhelés alatt van;

139e.

»csúcsidei feltételek«: azok a feltételek, amelyeket a hálózat a »csúcsidőben« várhatóan tapasztal;

139f.

»releváns időtáv«: a tervezett magánberuházások ellenőrzése során figyelembe vett és a tervezett államilag finanszírozott hálózat kiépítéséhez szükséges időnek megfelelő időtáv, amely a tervezett állami beavatkozásról szóló nyilvános konzultáció közzétételének időpontjától a hálózat üzembe helyezéséig tart (vagyis addig az időpontig, amikor az államilag finanszírozott hálózat megkezdi a nagy- és/vagy kiskereskedelmi szolgáltatások nyújtását). A releváns időtáv nem lehet rövidebb 2 évnél;”;

„157.

»kikötői infrastruktúra«: szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúra és létesítmények, például a hajók kikötésére szolgáló horgonyzóhelyek, rakodópartok, kikötőgátak és pontonrámpák árapályos területeken, belső medencék, feltöltött és hasznosított területek, a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra, valamint a járműveket, mobil végberendezéseket és mobil földi kiszolgáló berendezéseket villamos energiával, hidrogénnel, ammóniával és metanollal ellátó kikötőkben használt töltő- és hidrogéntöltő infrastruktúra;”;

„a)

regionális beruházási támogatás esetében: egy legalább 110 millió EUR elszámolható költségű beruházási támogatás esetében a következő vállalkozásonkénti és projektenkénti támogatási összegek:

b)

regionális városfejlesztési támogatás esetében: 22 millió EUR a 16. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint;

c)

kkv-k részére nyújtott beruházási támogatás esetében: 8,25 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

d)

kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR;

e)

a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 2,2 millió EUR;”;

„ea)

a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19c. cikkben említett támogatás esetében: kedvezményezettenként naptári évente 200 000 EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó mikrovállalkozások esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 25 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő mikrovállalkozások esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 30 000 EUR;

eb)

a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott, a 19d. cikkben említett támogatás esetében; kedvezményezettként és naptári évenként 2 millió EUR. Az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kkv-k esetében ez a korlát kedvezményezettenként és naptári évenként 250 000 EUR, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő kkv-k esetében pedig kedvezményezettenként és naptári évenként 300 000 EUR. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás feltétele, hogy azt részben vagy egészben ne adják tovább az elsődleges termelőknek;”;

„f)

az európai területi együttműködési projektekben részt vevő vállalkozásokra irányuló támogatás esetében: a 20. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2,2 millió EUR; a 20a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként a 20a. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek;

g)

kockázatfinanszírozási támogatás esetében: támogatható vállalkozásonként 16,5 millió EUR a 21. cikk (8) bekezdésében és a 21a. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint;

h)

induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 22. cikk (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

i)

kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

j)

kutatási infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 35 millió EUR;

ja)

tesztelési és kísérleti infrastruktúrákra nyújtott beruházási támogatás esetében: infrastruktúránként 25 millió EUR;

k)

innovációs klaszterek támogatása esetében: klaszterenként 10 millió EUR;

l)

kkv-knak nyújtott innovációs támogatás: vállalkozásonként és projektenként 10 millió EUR;

m)

eljárási és szervezési innováció támogatása esetében: vállalkozásonként és projektenként 12,5 millió EUR;

n)

képzési támogatás esetében: képzési projektenként 3 millió EUR;

o)

a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

p)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

q)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként évente 11 millió EUR;

r)

a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetében: vállalkozásonként évente 5,5 millió EUR;

s)

környezetvédelmi beruházási támogatás esetében, eltérő rendelkezés hiányában: 30 millió EUR vállalkozásonként és beruházási projektenként;

sa)

a 36. cikk (4) bekezdésében említett, külön erre a célra kiépített infrastruktúra és tárolás támogatása esetében: projektenként 25 millió EUR;”;

„sb)

a 36a. cikk (1) és (2) bekezdésében említett elektromos vagy hidrogéntöltő infrastruktúrára nyújtott beruházási támogatás esetében: 30 millió EUR vállalkozásonként és projektenként, valamint programok esetében 300 millió EUR átlagos éves kiadási keret;

sc)

a 38a. cikk (7) bekezdésében és a 39. cikk (2a) bekezdésében említett, az épületek energiahatékonysága és környezeti teljesítménye együttes javítására nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR;

sd)

a 38b. cikkben említett, energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítéséhez nyújtott támogatás esetében: kedvezményezettenként 30 millió EUR névértékű teljes kintlévő finanszírozás;

se)

épület-energiahatékonysági projektekre irányuló, pénzügyi eszközök formájában nyújtott beruházási támogatás: a 39. cikk (5) bekezdésében meghatározott összegek;

sf)

a 44a. cikkben említett környezetvédelmi adókedvezmény vagy díjkedvezmény formájában nyújtott támogatás: támogatási programonként évente 50 millió EUR;”;

„v)

a 42. cikkben említett, megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás és a 43. cikkben említett, a kis projektek megújuló energiaforrásból és megújuló hidrogénből származó energiatermelésének, valamint a megújulóenergia-közösségek ösztönzésére irányuló működési támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR; a 42. cikk hatálya alá tartozó rendszerek költségvetésének és a 43. cikk hatálya alá tartozó programok költségvetésének összege nem haladhatja meg cikkenként az évi 300 millió EUR-t;

w)

a 46. cikkben említett távfűtési és/vagy távhűtési rendszerekre irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 50 millió EUR;

x)

a 48. cikkben említett energetikai infrastruktúrára irányuló támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 70 millió EUR;

y)

vezetékes széles sávú hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a vezetékes széles sávú hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;”;

„yd)

felhordó hálózatok kiépítéséhez vissza nem térítendő támogatás formájában odaítélt támogatás esetében: projektenként 100 millió EUR összköltség; a felhordó hálózatokhoz pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetében a bármely végső kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke projektenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR-t;”;

„z)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 165 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 82,5 millió EUR;

aa)

audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok esetében: támogatási programonként évente 55 millió EUR;

bb)

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 33 millió EUR vagy 110 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: támogatási programonként évente 2,2 millió EUR;

cc)

helyi infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás esetében: egyazon infrastruktúra esetében 11 millió EUR vagy 22 millió EUR-t meghaladó összköltség;”;

„ee)

tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 143 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*34) 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő tengeri kikötőre irányuló projektenként 165 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

ff)

belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 44 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosó munkatervében szereplő belvízi kikötőre irányuló projektenként 55 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« fogalommeghatározása szerint a teljes kotrási tevékenységet 1 naptári éven belül hajtják végre;

„hh)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben való részvétellel kapcsolatban a kkv-knak nyújtott támogatás esetében: a 19a. cikk szerinti támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként 2 millió EUR; a 19b. cikk szerinti támogatás esetében projektenként a 19b. cikk (2) bekezdésében meghatározott összegek.”;

„f)

kockázatfinanszírozási célú intézkedések formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 21. és a 21a. cikkben meghatározott feltételek;”;

„ga)

a 2. cikk 94., illetőleg 95. pontjában meghatározott, kkv-knak innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatásokhoz hozzáférési díjkedvezmény vagy ingyenes hozzáférés formájában nyújtott támogatás, amelyet például kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek támogatási program keretei közt nyújtanak, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

„l)

az InvestEU Alap által támogatott pénzügyi termékekben foglalt támogatás, amennyiben teljesülnek a III. fejezet 16. szakaszában meghatározott feltételek;”;

„m)

mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

n)

a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.”;

„b)

a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás, amennyiben teljesülnek a 21., a 21a. és a 22. cikkben meghatározott feltételek;”;

„l)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési (CLLD) projektekben részt vevő vagy azokból részesülő kkv-knak nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19a. vagy a 19b. cikkben foglalt vonatkozó feltételek;”;

„m)

környezeti kár helyreállítására, valamint természetes élőhelyek és ökoszisztémák rehabilitációjára nyújtott támogatás, ha a helyreállítási vagy rehabilitációs költségek meghaladják a földterület vagy ingatlan értéknövekedését, és teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek;

n)

a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és annak mérséklésére irányuló természetalapú megoldások végrehajtása céljából nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 45. cikkben meghatározott feltételek.

o)

a 41., 42. és 43. cikk szerinti, megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló támogatás, amennyiben azt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján automatikusan, a tagállam további mérlegelési jogkörének gyakorlása nélkül nyújtják, és az intézkedést már a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka megkezdése előtt elfogadták és hatályos;

p)

a mikrovállalkozások részére a villamosenergia-, gáz- vagy hőszolgáltatással kapcsolatos állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, ha teljesülnek a 19c. cikkben meghatározott feltételek;

q)

a kkv-k részére az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomán bekövetkező áremelkedések hatásainak enyhítése érdekében a villamos energia, a gáz, vagy a földgázból vagy villamos energiából előállított hő szolgáltatásával kapcsolatos ideiglenes állami beavatkozások formájában nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 19d. cikkben meghatározott feltételek.”;

(i)

az első albekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(ii)

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán az induló beruházás teljes elszámolható beruházási költségeinek 50 %-áig számolhatók el. Kkv-k esetében az immateriális javak költségeinek 100 %-a elszámolható.”;

„a)

a beruházási projektnek az előző 12 hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számában nettó növekedést kell eredményeznie, miután az éves munkaerőegységben kifejezett, megszüntetett álláshelyek száma levonásra került az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából;

b)

minden egyes álláshelyet a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül be kell tölteni;”;

„b)

a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód figyelembevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki. A tagállam a kiválasztott szállítási mód által teljesítendő környezetvédelmi előírásokat alkalmazhat, és amennyiben ilyen előírásokat alkalmaz a kedvezményezett esetében, a kiegészítő szállítási költségek kiszámítását az említett környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés legalacsonyabb költségére alapozhatja.”;

(i)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

(ii)

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

további általános és egyéb működési költségek, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel; a 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül az ilyen jellegű kutatás-fejlesztési projektek költségei egyszerűsített költségelszámolás alapján is kiszámíthatók, melynek során az a)–d) pontban említett összes támogatható kutatás-fejlesztési projektköltségre legfeljebb 20 %-os átalányt alkalmaznak. Ebben az esetben a közvetett költségek kiszámításához figyelembe vett kutatás-fejlesztési projekt költségeit a szokásos számviteli gyakorlat alapján kell megállapítani, és e költségek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekt fenti a)–d) pontban felsorolt elszámolható költségei lehetnek.”;

„c)

innovációs tanácsadás és támogató szolgáltatások költségei, beleértve a kutató-ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat is.”;

(i)

az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

(ii)

a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„f)

Az energiahatékonysági alapot vagy a pénzügyi közvetítőt az alkalmazandó jogszabályok szerint kell létrehozni, és a tagállam átvilágítási folyamatról gondoskodik annak érdekében, hogy az energiahatékonysági támogatási intézkedés végrehajtása céljából meggyőződjön arról, hogy üzleti szempontból megalapozott beruházási stratégia kerül alkalmazásra.”;