2023.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1182 RENDELETE

(2023. június 14.)

az Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó különös szabályokról és a 2001/83/EK irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, valamint 168. cikke (4) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) Unió nevében való megkötésére az (EU) 2020/135 tanácsi határozat (3) révén került sor, és az 2020. február 1-jén lépett hatályba. A kilépésről rendelkező megállapodás 126. cikkében említett átmeneti időszak, amelynek során az uniós jog a kilépésről rendelkező megállapodás 127. cikkével összhangban továbbra is alkalmazandó volt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, 2020. december 31-én véget ért.

(2)	Az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) a kilépésről rendelkező megállapodás szerves részét képezi.

(3)

A jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések – az említett mellékletben foglalt feltételek mellett – Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban alkalmazandók. Az említett felsorolás része a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5). Ezért az Észak-Írországban forgalomba hozott gyógyszereknek meg kell felelniük az említett uniós jogi rendelkezéseknek.

(4)	A 2001/83/EK irányelv az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó szabályokat, a 726/2004/EK rendelet pedig az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó uniós eljárásokat állapítja meg.

(5)	Észak-Írország sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében helyénvaló különös szabályokat elfogadni az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(6)

Helyénvaló tisztázni, hogy a jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezéseket kell alkalmazni az Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre, kivéve, ha e rendelet különös szabályokat állapít meg. Amennyiben e rendelet különös szabályai alkalmazandók, és e rendelet említett különös szabályai és a jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezések között ellentmondás van, e rendelet említett különös szabályainak kell elsőbbséget élvezniük.

(7)	Fontos továbbá annak biztosítása, hogy az e rendeletben megállapított különös szabályok alkalmazása ne vezessen fokozott népegészségügyi kockázathoz a belső piacon.

(8)

A különös szabályoknak magukban kell foglalniuk a 2001/83/EK irányelvben említett biztonsági elemeknek az Észak-Írországban való forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán vagy – amennyiben nem létezik külső csomagolás – közvetlen csomagolásán való feltüntetésének tilalmát, továbbá a 726/2004/EK rendelettel összhangban forgalombahozatali engedéllyel rendelkező új és innovatív gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalának tilalmát. Emellett a különös szabályoknak magukban kell foglalniuk bizonyos címkézési követelményeket az Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében. Ennek következtében az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (6) nem kell alkalmazni az Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre.

(9)

Az új és innovatív gyógyszerek tekintetében az Egyesült Királyság illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék e gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalát, feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek, így az, hogy az engedély megadására az Egyesült Királyság jogával összhangban kerül sor, az, hogy a gyógyszereket az Egyesült Királyság illetékes hatóságai által megadott engedélyben foglalt feltételek szerint hozzák forgalomba Észak-Írországban, az, hogy e gyógyszerek megfelelnek bizonyos címkézési követelményeknek, és az hogy az Egyesült Királyság a Bizottságnak írásbeli biztosítékokat nyújtott.

(10)

Továbbá megfelelő védintézkedéseket kell foganatosítani az Unió számára annak biztosítása érdekében, hogy a különös szabályok alkalmazása ne fokozza a népegészségügyi kockázatokat a belső piacon. Az említett védintézkedéseknek magukban kell foglalniuk az e rendeletben megállapított különös szabályok hatálya alá tartozó, emberi felhasználásra szánt gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalára vonatkozóan az Egyesült Királyság illetékes hatósága által végzett folyamatos nyomon követést, valamint teljes körű tilalmat az e rendeletben meghatározott különös szabályok hatálya alá tartozó gyógyszerek valamely tagállamba történő vitelére vagy ott történő forgalomba hozatalára vonatkozóan.

(11)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben megállapított különös szabályok egy része vagy mindegyike alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozóan, amennyiben bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Királyság nem hoz megfelelő intézkedéseket az említett különös szabályok súlyos vagy ismétlődő megsértésének kezelésére. Ilyen esetre helyénvaló – a Bizottság fellépésére vonatkozó egyértelmű határidők megállapítása mellett – hivatalos tájékoztatási és konzultációs mechanizmusról rendelkezni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (7) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(12)	Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalára vonatkozó különös szabályok felfüggesztése esetén az említett gyógyszerekre újból a jegyzőkönyv 2. mellékletében felsorolt vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(13)	A bármely fokozott népegészségügyi kockázatra való hatékony és gyors reagálás biztosítása érdekében e rendeletnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy sürgősségi eljárás keretében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el.

(14)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(15)	Az e rendeletben megállapított különös szabályoknak az Észak-Írországban már forgalomban lévő, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre történő alkalmazása tekintetében helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani.

(16)	E rendelet elfogadásának következményeként a 2001/83/EK irányelvet megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet különös szabályokat állapít meg a 2001/83/EK irányelv 6. cikkével összhangban Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozóan.

(2) Ez a rendelet szabályokat állapít meg továbbá az e rendeletben meghatározott különös szabályok alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozóan.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalára az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv (a továbbiakban: a jegyzőkönyv) 2. mellékletében felsorolt uniós jogi rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet különös szabályokat állapít meg.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 726/2004/EK rendelet 2. cikkében meghatározott fogalommeghatározások – beleértve a 2001/83/EK irányelv 1. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokat – alkalmazandók.

3. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerekre vonatkozó különös szabályok

(1) Az Egyesült Királyság Észak-Írország tekintetében illetékes hatóságai lehetővé tehetik az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett gyógyszereknek az Egyesült Királyság más részeiből Észak-Írországba történő behozatalát olyan, nagykereskedelmi értékesítésre vonatkozó engedéllyel rendelkezők számára, akik nem rendelkeznek releváns gyártási engedéllyel, feltéve, hogy teljesülnek a 2001/83/EK irányelv 40. cikk (1a) bekezdése első albekezdésének a)–d) pontjában meghatározott feltételek.

(2) A 2001/83/EK irányelv 54. cikkének o) pontjában említett biztonsági elemek nem tüntethetők fel az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett gyógyszerek külső csomagolásán, illetve, amennyiben nincs külső csomagolás, a közvetlen csomagolásán.

(3) Amennyiben az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett valamely gyógyszer el van látva a 2001/83/EK irányelv 54. cikkének o) pontjában említett biztonsági elemekkel, azokat teljes egészében el kell távolítani vagy le kell fedni.

(4) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett gyógyszer esetében a 2001/83/EK irányelv 48. cikkében említett megfelelően képesített személy biztosítja, hogy az említett irányelv 54. cikkének o) pontjában említett biztonsági elemek ne legyenek elhelyezve a gyógyszer csomagolásán.

(5) A nagykereskedelmi értékesítésre vonatkozó engedéllyel rendelkezők nem kötelesek:

a)	a 2001/83/EK irányelv 80. cikke első bekezdésének ca) pontjával összhangban ellenőrizni az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett gyógyszereket;

b)	a 2001/83/EK irányelv 80. cikke első bekezdése e) pontjának utolsó franciabekezdésében említett információ tekintetében nyilvántartást vezetni.

(6) Az e rendelet 1. cikke (1) bekezdésében említett gyógyszereknek a 2001/83/EK irányelv 82. cikkében említett egy, az Egyesült Királyság esetében Észak-Írország tekintetében lakossági gyógyszerellátásra engedéllyel rendelkező vagy arra jogosult személynek történő valamennyi szállítása esetében, az engedéllyel rendelkező nagykereskedő nem köteles mellékelni az említett irányelv 82. cikke első bekezdésének utolsó franciabekezdésével összhangban a gyógyszerek tételszámát meghatározó dokumentumot.

4. cikk

Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett, a 726/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett kategóriákba tartozó gyógyszerekre vonatkozó különös szabályok

(1) Az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett, a 726/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett kategóriákba tartozó azon gyógyszerek, amelyekre az említett rendelet 10. cikkével összhangban adták ki a forgalombahozatali engedélyt, nem hozhatók forgalomba Észak-Írországban.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett, a 726/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett kategóriákba tartozó gyógyszerek forgalomba hozhatók Észak-Írországban, feltéve, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	az Egyesült Királyság illetékes hatóságai az Egyesült Királyság jogával összhangban és az általuk kiadott engedély feltételei szerint engedélyezték a gyógyszer forgalomba hozatalát;

b)	az érintett gyógyszert az e rendelet 5. cikkének megfelelően címkézik;

c)	az Egyesült Királyság az e rendelet 8. cikkével összhangban írásbeli biztosítékokat nyújt a Bizottságnak.

5. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek címkézésére vonatkozó különös szabályok

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszereket egyedi címkével kell ellátni, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

jól látható helyen, könnyen észrevehetően, tisztán olvashatóan és eltávolíthatatlan módon kell a gyógyszer csomagolásán elhelyezni; nem rejthető el, nem lehet kivehetetlen, nem vonhatja el róla a figyelmet vagy nem szakíthatja meg azt más írásos vagy képi közlés vagy bármilyen egyéb közbeiktatott anyag;

b)	a következő szavakat kell tartalmaznia: „UK only”.

6. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek nyomon követése

Az Egyesült Királyság illetékes hatósága folyamatosan nyomon követi az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek Észak-Írországban történő forgalomba hozatalát, valamint a 3., a 4. és az 5. cikkben megállapított különös szabályok hatékony végrehajtását.

7. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek valamely tagállamba történő vitelére vagy valamely tagállamban történő forgalomba hozatalára vonatkozó tilalom

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek nem vihetők Észak-Írországból valamely tagállamba, vagy nem hozhatók forgalomba valamely tagállamban.

(2) Az e rendeletben megállapított különös szabályok be nem tartása esetén a tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmaznak.

8. cikk

Az Egyesült Királyság által a Bizottság részére nyújtandó írásbeli biztosítékok

Az Egyesült Királyság írásbeli biztosítékokat nyújt a Bizottság számára arra vonatkozóan, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek forgalomba hozatala nem fokozza a népegészségügyi kockázatot a belső piacon, és hogy az említett gyógyszereket nem viszik valamely tagállamba, beleértve az arra vonatkozó biztosítékokat is, hogy:

a)	a gazdasági szereplők megfelelnek az 5. cikkben meghatározott címkézési követelményeknek;

b)	megvalósul a 3., a 4. és az 5. cikkben megállapított különös szabályok hatékony nyomon követése, végrehajtása és ellenőrzése, többek között vizsgálatok és ellenőrzések révén.

9. cikk

A 3., a 4. és az 5. cikkben megállapított különös szabályok felfüggesztése

(1) A Bizottság folyamatosan nyomon követi a 3., a 4. és az 5. cikkben megállapított különös szabályok Egyesült Királyság általi alkalmazását.

(2) Amennyiben bizonyíték van arra, hogy az Egyesült Királyság nem hozza meg a megfelelő intézkedéseket a 3., a 4. és az 5. cikkben megállapított különös szabályok súlyos vagy ismétlődő megsértésének kezelésére, a Bizottság erről írásbeli értesítés útján tájékoztatja az Egyesült Királyságot.

Az első albekezdésben említett írásbeli értesítés napjától számított három hónapos időszakban a Bizottság konzultációkba kezd az Egyesült Királysággal az említett írásbeli értesítésre okot adó helyzet orvoslása céljából. Indokolt esetekben a Bizottság az említett időszakot további három hónappal meghosszabbíthatja.

(3) Amennyiben az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett írásbeli értesítésre okot adó helyzetet az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett időszakon belül nem orvosolják, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet kiegészítése érdekében a 10. és a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, megjelölve az e cikk (1) bekezdésében említett különös szabályok közül azokat, amelyek alkalmazása ideiglenesen vagy véglegesen felfüggesztendő.

(4) Amennyiben e cikk (3) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására került sor, a 3., a 4. vagy az 5. cikknek az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megjelölt különös szabályai alkalmazása az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő hónap első napján megszűnik.

(5) Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására okot adó helyzetet e cikk (3) bekezdésével összhangban orvosolták, a Bizottság e rendelet kiegészítése érdekében a 10. és a 11. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, megjelölve a 3., a 4. és az 5. cikknek azokat a felfüggesztett különös szabályait, amelyek ismét alkalmazandók.

(6) Amennyiben e cikk (5) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására kerül sor, a 3., a 4. és az 5. cikknek az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megjelölt különös szabályai az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő hónap első napjától ismét alkalmazandók.

10. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól az alkalmazás 14. cikkben említett kezdőnapjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

11. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 10. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

12. cikk

A védintézkedésekkel kapcsolatos követelményekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az alkalmazás 14. cikkben említett kezdőnapja előtt Észak-Írországban jogszerűen forgalomba hozott azon gyógyszerek, amelyeket az említett időpontot követően nem csomagoltak vagy címkéztek újra, lejárati idejükig tovább forgalmazhatók Észak-Írországban anélkül, hogy meg kellene felelniük a 3., a 4. és az 5. cikkben megállapított különös szabályoknak.

13. cikk

A 2001/83/EK irányelv módosítása

A 2001/83/EK irányelv 5a. cikkét az alkalmazás e rendelet 14. cikkében említett kezdőnapjától kezdődő hatállyal el kell hagyni.

14. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2025. január 1-jétől kell alkalmazni, feltéve, hogy az Egyesült Királyság benyújtotta a 8. cikkben említett írásbeli biztosítékokat, és hogy a Bizottság ezen időpontot megelőzően közzétette az e cikk ötödik bekezdésében említett értesítést.

Abban az esetben, ha az említett írásbeli biztosítékok benyújtására 2025. január 1-je előtt vagy azt követően kerül sor, ezt a rendeletet az azon hónapot követő hónap első napjától kell alkalmazni, amely során az Egyesült Királyság az említett írásbeli biztosítékokat benyújtja.

Az említett írásbeli biztosítékok kézhezvételétől számított egy hónapon belül a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az említett írásbeli biztosítékokat.

A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben megjelöli e rendelet alkalmazásának kezdőnapját.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. június 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

J. ROSWALL

(1) 2023. április 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament 2023. május 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. május 30-i határozata.

(3) A Tanács (EU) 2020/135 határozata (2020. január 30.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 29., 2020.1.31., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó uniós eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 2.) a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 32., 2016.2.9., 1. o.).

(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

2023.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/11

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1184 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. február 10.)

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására vonatkozóan részletes szabályokat meghatározó uniós módszertan létrehozásával történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 27. cikke (3) bekezdésének hetedik albekezdésére,

mivel:

(1)

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok fontos szerepet játszanak a megújuló energia részarányának növelésében az olyan ágazatokban, amelyek hosszú távon várhatóan a gáznemű és folyékony üzemanyagokra támaszkodnak majd: ilyen például a tengeri és légi közlekedés. Létre kell hozni egy olyan uniós módszertant, amely részletesen meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagok előállításához használt villamos energia teljes mértékben megújuló energiának minősül-e. E célból és az (EU) 2018/2001 irányelvben megfogalmazott általános környezetvédelmi célkitűzéseket szem előtt tartva, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján egyértelmű szabályokat kell megállapítani. Főszabályként a villamos energiából előállított nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű üzemanyagok csak akkor minősülnek megújulónak, ha magát a villamos energiát megújuló energiaforrásokból állítják elő. Ez a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia érkezhet egy, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat előállító létesítményhez (rendszerint egy elektrolizátorhoz) közvetlenül kapcsolódó létesítményből, vagy közvetlenül a hálózatból.

(2)

Szinte valamennyi nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag energiatartalma elektrolízissel előállított megújuló hidrogénen alapul. A fosszilis alapú villamos energiával előállított hidrogén kibocsátásintenzitása lényegesen magasabb, mint a hagyományos folyamatokban földgázból előállított hidrogéné. Ezért fontos biztosítani, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához szükséges villamosenergia-kereslet kielégítése megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiával történjen. Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően még egyértelműbbé és sürgetőbbé vált, hogy az Uniónak fel kell gyorsítania a tiszta energiára való átállást és csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségét. A Bizottság a RepowerEU-ról szóló közleményében (2) felvázolta azt a stratégiáját, amely lehetővé tenné, hogy az Unió még jóval az évtized vége előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok fontos szerepet játszanak e törekvésben, valamint általában véve csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függést. A kritériumok megállapításakor ezért fontos szempont annak elkerülése is, hogy a nem biológiai eredetű, megújuló közlekedési célú üzemanyagokhoz szükséges hidrogén előállítása iránti villamosenergia-kereslet a szükséges villamos energia előállításához a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból történő behozatalának növekedését eredményezze.

(3)

Az e rendeletben meghatározott szabályokat attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagot az Unió területén belül vagy kívül állítják-e elő. Amikor az ajánlattételi övezetekre és a kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakra, azaz az Unióban alkalmazott, de nem minden országban használatos fogalmakra történik hivatkozás, helyénvaló lehetővé tenni a harmadik országbeli üzemanyaggyártók számára, hogy a fent említettekkel egyenértékű fogalmakra támaszkodjanak, feltéve, hogy e rendelet célkitűzése ezáltal nem csorbul, és a rendelkezés végrehajtása az érintett harmadik országban használatos leghasonlóbb fogalom alapján történik. Az ajánlattételi övezetek esetében ez lehet valamilyen hasonló piaci szabályozás, a villamosenergia-hálózat fizikai jellemzői, legfőképp a hálózati összeköttetés szintje, vagy végső esetben az ország.

(4)

A hidrogénipar kialakulóban lévő állapota, valamint az ágazat értékláncának és piacának kezdetleges jellege miatt a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények, valamint a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat előállító létesítmények tervezését és építését gyakran már az engedélyezés szakaszában jelentős csúszások és más váratlan akadályok hátráltatják, noha a tervek szerint egyidejűleg kellene működésbe lépniük. Ezért a gyakorlati megvalósíthatóság okán célszerű egy legfeljebb 36 hónapos időszakot figyelembe venni annak meghatározása során, hogy egy megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítménnyel egyidejűleg, vagy annak működésbe lépése után kezdte meg működését. Amennyiben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához használandó, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia olyan megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményből érkezik közvetlen kapcsolaton keresztül, amely nincs a hálózathoz csatlakoztatva, ez önmagában bizonyítja, hogy a villamos energiát ebben a létesítményben állítják elő. Ha azonban a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény és a hidrogént fejlesztő létesítmény nem csak közvetlenül egymáshoz, hanem a hálózathoz is kapcsolódik, igazolni kell, hogy a hidrogén előállításához felhasznált villamos energia a közvetlen kapcsolaton keresztül érkezik. A hidrogénfejlesztéshez közvetlen kapcsolaton keresztül villamos energiát szállító létesítménynek mindig megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát kell biztosítania. Amennyiben nem megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát szállít, az így fejlesztett hidrogén nem tekinthető megújuló energiaforrásnak.

(5)

Azokban az ajánlattételi övezetekben, ahol a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya már jelenleg is meghatározó, a hálózatból származó villamos energiát helyénvaló teljes mértékben megújuló energiaforrásnak tekinteni, feltéve, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításának teljes kihasználási időtartama nem haladja meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia ajánlattételi övezeten belüli részarányát, és az említett részarányt meghaladóan előállított villamos energia nem tekintendő megújuló energiának. Nincs szükség további megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményekre, mivel észszerűen feltételezhető, hogy amennyiben a megújuló hidrogén előállítása egy olyan ajánlattételi övezetben történik, ahol a megújuló energia részaránya meghaladja a 90 %-ot, teljesül az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott 70 %-os üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritérium, és az újabb létesítmények nehézséget okozhatnának a villamosenergia-rendszer működtetésében.

(6)

Hasonlóképpen, azokban az ajánlattételi övezetekben, ahol a villamos energia kibocsátásintenzitása nem éri el a 18 gCO2eq/MJ értéket, nincs szükség további, megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményekre a megújuló hidrogénre vonatkozó 70 %-os kibocsátásmegtakarítás eléréséhez. Ezekben az esetekben célszerű a hálózatból származó villamos energiát teljes mértékben megújulónak tekinteni, amennyiben a villamos energia megújuló tulajdonságai megújulóenergia-adásvételi megállapodásokkal, valamint az időbeli és földrajzi kapcsolatra vonatkozóan meghatározott kritériumok alkalmazása révén igazolhatók. Azmennyiben az említett feltételek és kritériumok nem teljesülnek, a folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia nem tekinthető teljes mértékben megújulónak.

(7)

Helyénvaló továbbá a hálózatból elvont villamos energiát teljes mértékben megújuló forrásból származó energiának tekinteni olyan időszakokban, amikor a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítása támogatja a megújulóenergia-termelés villamosenergia-rendszerbe történő integrálását, és csökkenti a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelés teher-újraelosztásának szükségességét.

(8)

Minden más esetben a megújuló hidrogén előállításának ösztönöznie kell az új, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési kapacitások kiépítését, valamint ott és akkor kell történnie, ahol és amikor megújuló villamos energia áll rendelkezésre (időbeli és földrajzi kapcsolat), hogy elkerülhető legyen a fosszilis alapú villamosenergia-termelés növekedése. Tekintettel arra, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények tervezése és építése gyakran jelentős késedelmet szenved az engedélyezési eljárásokban, célszerű a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményt újnak tekinteni, ha legkorábban 36 hónappal a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítmény működésbe lépése előtt kezdte meg működését.

(9)

Az energiavásárlási megállapodások megfelelő eszközök az új, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési kapacitások kiépítésének ösztönzésére, feltéve, hogy az új megújulóenergia-termelési kapacitás nem kap pénzügyi támogatást, mivel a megújuló hidrogén már részesül támogatásban azáltal, hogy beszámítható az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkében az üzemanyag-forgalmazókra vonatkozóan meghatározott kötelezettségbe. Alternatív megoldásként az üzemanyaggyártók saját, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelési kapacitásukban is előállíthatnák a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához szükséges mennyiségű, megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát. Az energiavásárlási megállapodás megszűnése nem akadályozhatja meg, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény továbbra is új létesítménynek minősüljön, amikor egy új energiavásárlási megállapodás hatálya alá kerül. Továbbá a megújuló hidrogént előállító létesítmény termelési kapacitásának növelését eredményező bármely bővítés tekinthető úgy, mint ami az eredeti létesítménnyel egyidejűleg vált operatívvá. Így nem kellene esetleg minden egyes bővítés alkalmával különböző létesítményekkel energiavásárlási megállapodásokat kötni, és az adminisztratív terheket is csökkenteni lehetne. A visszafizetett pénzügyi támogatást vagy a megújulóenergia-termelő létesítmény hálózati összeköttetéséhez vagy a létesítményhez szükséges földterület megvásárlásához nyújtott pénzügyi támogatást helyénvaló lenne nem működési támogatásnak vagy beruházási támogatásnak tekinteni.

(10)

Egyes megújuló energiaforrások – köztük a szélenergia és a napenergia – változékony jellege, valamint a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt előfordulhat, hogy nem mindig áll rendelkezésre megújuló energiaforrásokból származó villamos energia a megújuló hidrogén előállításához. Ezért helyénvaló olyan szabályokat meghatározni, amelyek biztosítják, hogy a megújuló hidrogén előállítása ott és akkor történik, ahol és amikor megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia áll rendelkezésre.

(11)

Annak igazolása érdekében, hogy megújuló hidrogén előállítására akkor kerül sor, amikor megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia áll rendelkezésre, a hidrogénfejlesztőknek bizonyítaniuk kell, hogy a megújuló hidrogén előállítása ugyanazon naptári hónapban történik, mint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítása, hogy az elektrolizátor a tárolt megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát használ fel, vagy hogy az elektrolizátor akkor használ villamos energiát, amikor a villamosenergia-árak olyan alacsonyak, hogy a fosszilis alapú villamosenergia-termelés gazdaságilag nem életképes, és ezért a villamos energia iránti keresletnövekedés növeli a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termelést, és nem eredményezi a fosszilis alapú villamosenergia-előállítás növekedését. A hidrogénfejlesztés gyors kiigazítását, valamint a villamosenergia-termelés és a hidrogénfejlesztés szinkronizálását lehetővé tévő piacok, infrastruktúrák és technológiák elérhetővé válásával a hálózatok szinkronizálására szigorúbb kritériumokat kell meghatározni.

(12)

Az ajánlattételi övezeteket úgy alakították ki, hogy egy adott övezeten belül ne legyenek hálózati szűk keresztmetszetek. Annak biztosítására, hogy a megújuló hidrogént előállító elektrolizátor és a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény között ne alakuljon ki szűk keresztmetszet a villamosenergia-hálózatban, célszerű előírni, hogy mindkét létesítménynek ugyanabban az ajánlattételi övezetben kell elhelyezkednie. Amennyiben a létesítmények összekapcsolt ajánlattételi övezetekben találhatók, abban az ajánlattételi övezetben, ahol a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény található, a villamosenergia-árnak legalább akkorának kell lennie, mint abban az ajánlattételi övezetben, ahol a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállítása történik, ami segíti a szűk keresztmetszetek csökkentését; vagy az energiavásárlási megállapodás alapján megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítménynek az elektrolizátor helye szerinti ajánlattételi övezettel összekapcsolt tengeri ajánlattételi övezetben kell elhelyezkednie.

(13)

Az ajánlattételi övezetek nemzeti sajátosságainak kezelése, valamint a villamosenergia- és hidrogénhálózatok integrált tervezésének támogatása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy további kritériumokat határozzanak meg az elektrolizátorok ajánlattételi övezeteken belüli elhelyezkedésére vonatkozóan.

(14)

Az üzemanyaggyártók kombinálhatják a különböző opciókat a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia rugalmas beszámítására, feltéve, hogy minden egyes bemeneti villamosenergia-egységre csak egy opció vonatkozik. A szabályok megfelelő betartásának ellenőrzése érdekében helyénvaló felkérni az üzemanyag-forgalmazókat, hogy alaposan dokumentálják, mely opciókat alkalmazták a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához használt, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia beszerzésére. Az önkéntes rendszerek és a nemzeti rendszerek várhatóan fontos szerepet fognak játszani a szabályok harmadik országokban történő végrehajtásában és tanúsításában, mivel a tagállamoknak el kell fogadniuk az elismert önkéntes rendszerekből származó bizonyítékokat.

(15)

Az (EU) 2018/2001 irányelv 7. és 19. cikke elegendő biztosítékot nyújt arra vonatkozóan, hogy a megújuló hidrogén előállításához használt villamos energia megújuló tulajdonságait csak egyszer és csak egy végfelhasználói ágazatban veszik figyelembe. Az említett irányelv 7. cikke biztosítja, hogy a megújuló energiaforrásoknak a teljes bruttó energiafogyasztáson belüli teljes részarányának kiszámításakor a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat nem veszik figyelembe, mivel az előállításukhoz használt, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát már számításba vették. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia előállítója számára kiállított származási garanciák törlésének biztosításával el kell kerülni, hogy az említett irányelv 19. cikke alapján mind a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítója, mind az említett villamos energiából előállított, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítója származási garanciát kaphasson.

(16)

Az időbeli kapcsolat megvalósítását rövid távon akadályozzák az óránkénti megfeleltetés mérésének technológiai akadályai, az elektrolizátorok tervezését érintő kihívások, valamint a megújuló hidrogén tárolását és a folyamatos hidrogénellátást igénylő végfelhasználók számára történő továbbítását lehetővé tévő infrastrukturális hiányosságok. A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításának növelése érdekében ezért a kezdeti szakaszban az időbeli kapcsolatra vonatkozóan rugalmasabb kritériumokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a piaci szereplők számára a szükséges technológiai megoldások bevezetését.

(17)

A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények tervezéséhez és építéséhez szükséges idő, valamint a támogatásban nem részesülő, megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító új létesítmények hiánya miatt az e rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott követelményeket csak egy későbbi szakaszban kell alkalmazni.

(18)

Az európai zöld megállapodás végrehajtásával idővel csökkennie kell a villamosenergia-termelés fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének, a megújuló forrásokból származó energia részarányának pedig növekednie kell. A Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie ennek alakulását és értékelnie kell az e rendeletben meghatározott követelmények hatását, különösen az időbeli kapcsolatra vonatkozó követelmények fokozatos erősítésének az előállítási költségekre, az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításra és az energiarendszerre gyakorolt hatását, és legkésőbb 2028. július 1-jéig jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg annak meghatározására vonatkozóan, hogy mikor tekinthető a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia teljes mértékben megújuló energiának. Ezek a szabályok a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok elektrolízissel és hasonló, kevésbé elterjedt előállítási módokon történő előállítására alkalmazandók.

A szabályokat attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, közlekedési célú üzemanyagot az Unió területén belül vagy azon kívül állítják-e elő.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ajánlattételi övezet”: a tagállamok esetében az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 2. cikkének 65. pontjában meghatározott ajánlattételi övezet, vagy ezzel egyenértékű fogalom harmadik országok esetében;

2.	„közvetlen vezeték”: az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikkének 41. pontjában meghatározott közvetlen vezeték;

„megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény”: az egy vagy több helyszínen az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, azonos vagy különböző megújuló forrásokból villamos energiát előállító önálló egységek vagy egységek csoportjai, a biomasszából villamos energiát előállító egységek és a tárolóegységek kivételével;

4.	„üzemanyaggyártó”: nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító gazdasági szereplő;

„működésbe lépés”: nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok vagy megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállításának első alkalommal vagy az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott erőmű-átalakítást követően történő megkezdése, amely egy hasonló új létesítmény megépítéséhez szükséges beruházás 30 %-át meghaladó befektetést igényel;

6.	„okos mérési rendszer”: az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 23. pontjában meghatározott okos mérési rendszer;

7.	„kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak”: az Unión belül az (EU) 2019/943 rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott kiegyenlítőenergia-elszámolási időszak vagy ezzel egyenértékű fogalom harmadik országok esetében.

3. cikk

A megújuló forrásokból villamos energiát előállító létesítménnyel való közvetlen kapcsolaton keresztül érkező villamos energia teljes mértékben megújuló energiaként történő beszámítására vonatkozó szabályok

A megújuló forrásokból villamos energiát előállító valamely létesítményhez való közvetlen kapcsolaton keresztül érkező villamos energia teljes mértékben megújuló energiaként történő beszámítására vonatkozóan az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikke (3) bekezdésének ötödik albekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelés igazolása céljából az üzemanyaggyártónak bizonyítékot kell szolgáltatnia a következőkről:

a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények közvetlen vezetéken keresztül kapcsolódnak a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítményhez, vagy a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia előállítása és a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállítása ugyanazon a létesítményen belül történik;

a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények legkorábban 36 hónappal a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítmény működésbe lépése előtt kezdték meg működésüket; egy nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító meglévő létesítmény termelési kapacitásának bővítése esetén, a hozzáadott kapacitást a meglévő létesítmény részének kell tekinteni, feltéve, hogy a kapacitás hozzáadása ugyanazon a telephelyen történik, és a bővítésre legkésőbb az eredeti létesítmény működésbe lépését követő 36 hónapon belül kerül sor;

a villamos energiát előállító létesítmény nem kapcsolódik a hálózathoz, vagy ha igen, akkor a hálózatból érkező villamosenergia-áramlást mérő okos mérési rendszerrel bizonyítható, hogy nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállításához hálózatból elvont villamos energiát nem használtak fel.

Amennyiben az üzemanyaggyártó a hálózatból származó villamos energiát is felhasznál, azt abban az esetben számíthatja be megújuló energiaként, ha megfelel a 4. cikkben meghatározott szabályoknak.

4. cikk

A hálózatból származó villamos energia teljes mértékben megújuló energiaként történő beszámítására vonatkozó általános szabályok

(1) Az üzemanyaggyártók a hálózatból vett villamos energiát teljes mértékben megújuló forrásból származónak számíthatják be, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítmény olyan ajánlattételi övezetben található, ahol a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átlagos részaránya az előző naptári évben meghaladta a 90 %-ot, és a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállítása nem haladja meg a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia ajánlattételi övezetbeli részarányához viszonyított maximális óraszámot.

A maximális óraszám kiszámításához az egyes naptári évekre vonatkozó teljes óraszámot meg kell szorozni a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia azon ajánlattételi övezetre jelentett részarányával, amelyben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállítják. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átlagos részarányának meghatározásához az ajánlattételi övezetben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia (EU) 2018/2001 irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályokhoz hasonlóan kiszámított teljes bruttó fogyasztását el kell osztani az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) B. mellékletében meghatározott valamennyi energiaforrásból – az előzőleg felszivattyúzott víz kivételével – előállított bruttó villamosenergia-termelés mennyiségével, hozzáadva az ajánlattételi övezetbe irányuló villamosenergia-behozatal exporttal csökkentett volumenét. Ha egy adott naptári évben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia átlagos részaránya meghaladja a 90 %-ot, azt a következő öt naptári évben továbbra is 90 %-nál magasabbnak kell tekinteni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az üzemanyaggyártók a hálózatból vett villamos energiát teljes mértékben megújuló forrásból származónak számíthatják be, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítmény olyan ajánlattételi övezetben található, ahol a villamos energia kibocsátásintenzitása 18 gCO2eq/MJ-nál alacsonyabb, feltéve, hogy teljesülnek a következő kritériumok:

az üzemanyaggyártók közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül egy vagy több megújulóenergia-adásvételi megállapodást kötöttek olyan gazdasági szereplőkkel, amelyek megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát állítanak elő egy vagy több létesítményben, olyan mennyiségre vonatkozóan, amely legalább egyenértékű a teljes mértékben megújulónak minősített villamos energia mennyiségével, és az igényelt villamos energiát ténylegesen ebben vagy ezekben a létesítményekben állítják elő;

teljesülnek a 6. és 7. cikk szerinti, az időbeli és földrajzi kapcsolatra vonatkozóan meghatározott feltételek.

A villamos energia kibocsátásintenzitását az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokból, valamint a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból származó üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására szolgáló módszertanban a hálózati villamos energia átlagos karbonintenzitásának kiszámítására alkalmazott megközelítés szerint kell meghatározni, a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján.

Ha egy adott naptári évben a villamos energia kibocsátásintenzitása nem éri el a 18 gCO2eq/MJ értéket, a villamos energia átlagos kibocsátásintenzitását a következő öt naptári évben továbbra is 18 gCO2eq/MJ-nál alacsonyabbnak kell tekinteni.

(3) A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt, hálózatból vett villamos energia akkor is teljes mértékben megújuló forrásból származóként számítható be, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállításához felhasznált villamos energiát olyan kiegyenlítőenergia-elszámolási időszakban használják fel, amely során az üzemanyaggyártó a nemzeti átvitelirendszer-üzemeltetőtől származó adatok alapján bizonyítani tudja, hogy:

a)	a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-termelő létesítmények (EU) 2019/943 rendelet 13. cikke szerinti teher-újraelosztása leirányú módon történt;

b)	a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia megfelelő mértékben csökkentette a teher-újraelosztás szükségességét.

(4) Amennyiben az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az üzemanyaggyártók akkor számíthatják be a hálózatból vett villamos energiát teljes mértékben megújuló forrásból származónak, ha az az addicionalitásra, az időbeli kapcsolatra és a földrajzi kapcsolatra vonatkozóan megfelel az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott feltételeknek.

5. cikk

Addicionalitás

A 4. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében említett addicionalitási feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha az üzemanyaggyártók saját létesítményeikben olyan mennyiségben állítanak elő megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát, amely legalább egyenértékű a teljes mértékben megújulónak minősített villamos energia mennyiségével, vagy ha az üzemanyaggyártók közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül egy vagy több megújulóenergia-adásvételi megállapodást kötöttek egy vagy több létesítményben megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát előállító gazdasági szereplőkkel olyan, megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-mennyiségre vonatkozóan, amely legalább egyenértékű a teljes mértékben megújulónak minősített villamos energia mennyiségével, és az igényelt villamos energiát ténylegesen ebben vagy ezekben a létesítményekben állítják elő, feltéve, hogy teljesülnek a következő kritériumok:

A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények legkorábban 36 hónappal a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítmény működésbe lépése előtt kezdték meg működésüket.

Amennyiben egy megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény egy üzemanyaggyártóval kötött olyan megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján teljesítette az e bekezdés első albekezdésében meghatározott követelményeket, amely lejárt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a létesítmény egy új megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító létesítménnyel egyidejűleg kezdte meg működését.

Egy nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállító meglévő létesítmény termelési kapacitásának bővítése esetén úgy kell tekinteni, hogy a hozzáadott kapacitás az eredeti létesítménnyel egyidejűleg kezdte meg működését, feltéve, hogy a kapacitás hozzáadása ugyanazon a telephelyen történik, és a bővítésre legkésőbb az eredeti létesítmény működésbe lépését követő 36 hónapon belül kerül sor.

A megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény nem részesült támogatásban működési támogatás vagy beruházási támogatás formájában, kivéve azt a támogatást, amelyet a létesítmények átalakításuk előtt kaptak, a földterület-vásárláshoz vagy hálózati összeköttetéshez nyújtott pénzügyi támogatást, a nettó támogatásnak nem minősülő támogatást, például a teljes mértékben visszafizetett támogatást, valamint a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú, kutatáshoz, teszteléshez és kimutatáshoz használt üzemanyagot előállító létesítményeket ellátó, megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények támogatását.

6. cikk

Időbeli kapcsolat

2029. december 31-ig a 4. cikk (2) és (4) bekezdésében említett időbeli kapcsolatra vonatkozó feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagot ugyanazon naptári hónapban állítják elő, mint a megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján előállított megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát, vagy az olyan új tárolóeszközből származó megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, amely ugyanazon hálózati csatlakozási pont mögött helyezkedik el, mint az elektrolizátor vagy a megújuló villamos energiát előállító létesítmény, és amelyet ugyanazon naptári hónapban töltöttek fel, amelyben a megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján a villamos energiát előállították.

2030. január 1-jétől az időbeli kapcsolatra vonatkozó feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagot ugyanazon egyórás időszakban állítják elő, mint a megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján előállított megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát, vagy az olyan új tárolóeszközből származó megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát, amely ugyanazon hálózati csatlakozási pont mögött helyezkedik el, mint az elektrolizátor vagy a megújuló villamos energiát előállító létesítmény, és amelyet ugyanazon egyórás időszakban töltöttek fel, amelyben a megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján a villamos energiát előállították. A Bizottságnak küldött értesítést követően a tagállamok 2027. július 1-jétől alkalmazhatják az e bekezdésben meghatározott szabályokat a területükön előállított, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó közlekedési célú üzemanyagokra.

Az időbeli kapcsolatra vonatkozó feltétel minden esetben teljesítettnek tekintendő, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot egyórás időszak alatt állítják elő, amennyiben az (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (6) 39. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, az ajánlattételi övezetben az egységes napon belüli piac-összekapcsolásból származó villamos energia elszámoló ára legfeljebb 20 EUR/MWh, vagy alacsonyabb, mint az adott időszakban egy tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátására vonatkozó kibocsátási egység árának 0,36-szorosa a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) követelményeinek teljesítése céljából.

7. cikk

Földrajzi kapcsolat

(1) A 4. cikk (2) és (4) bekezdésében említett földrajzi kapcsolatra vonatkozó feltétel akkor tekintendő teljesítettnek, ha az elektrolizátor elhelyezkedésére vonatkozó alábbi kritériumok közül legalább egy teljesül:

a)	a megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény az elektrolizátorral azonos ajánlattételi övezetben található, vagy működésének megkezdése idején ugyanabban az ajánlattételi övezetben volt található;

a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény egy – másik tagállamot magában foglaló – összekapcsolt ajánlattételi övezetben található, és a másnapi piacon a vonatkozó időszakban a 6. cikkben említett villamosenergia-ár az összekapcsolt ajánlattételi övezetben megegyezik vagy magasabb, mint abban az ajánlattételi övezetben, ahol a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot előállítják;

c)	a megújulóenergia-adásvételi megállapodás alapján megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmény az elektrolizátor helye szerinti ajánlattételi övezettel összekapcsolt tengeri ajánlattételi övezetben helyezkedik el.

(2) Az (EU) 2019/943 rendelet 14. és 15. cikkének sérelme nélkül a tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok mellett további kritériumokat vezethetnek be az elektrolizátorok és a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények elhelyezkedésére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a kapacitásbővítések összeegyeztethetők legyenek a hidrogén- és villamosenergia-hálózat nemzeti tervezésével. Az újabb kritériumok nem érinthetik hátrányosan a belső villamosenergia-piac működését.

8. cikk

Közös szabályok

Az üzemanyaggyártók megbízható információkat szolgáltatnak a 3–7. cikkben meghatározott valamennyi követelmény teljesítésének igazolására, adott esetben óránként is, a következők szerint:

a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia mennyisége, az alábbiak szerint részletezve:

i.	a hálózatból származó villamos energia mennyisége, amely nem számít teljes mértékben megújuló forrásból származónak, valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya;

ii.	azon villamos energia mennyisége, amely teljes mértékben megújuló forrásból származónak számít, mivel a 3. cikkben meghatározott, megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítményhez való közvetlen kapcsolatból származik;

iii.	a hálózatból származó villamos energia azon mennyisége, amely a 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban teljes mértékben megújuló forrásból származónak számít;

iv.	azon villamos energia mennyisége, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban teljes mértékben megújuló forrásból származónak számít;

v.	azon villamos energia mennyisége, amely a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban teljes mértékben megújuló forrásból származónak számít;

vi.	azon villamos energia mennyisége, amely a 4. cikk (4) bekezdésében meghatározott kritériumokkal összhangban teljes mértékben megújuló forrásból származónak számít;

a megújuló energiaforrásokból villamos energiát előállító létesítmények által termelt, megújuló energiaforrásokból származó villamos energia mennyisége, függetlenül attól, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak-e elektrolizátorhoz, és hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag előállítására vagy más célra használják-e fel;

c)	az üzemanyaggyártó által előállított, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló vagy nem megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok mennyisége.

9. cikk

Megfelelőségi tanúsítvány

Függetlenül attól, hogy egy adott nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagot az Unió területén belül vagy azon kívül állítanak elő, az üzemanyaggyártók igénybe vehetik a Bizottság által az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerint elismert nemzeti rendszereket vagy önkéntes nemzetközi rendszereket annak igazolására, hogy – adott esetben a 8. cikkel összhangban – eleget tesznek az e rendelet 3–7. cikkében meghatározott kritériumoknak.

Amennyiben az üzemanyaggyártó az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkének (4) bekezdése szerinti határozat tárgyát képező rendszerrel összhangban szerzett bizonyítékokat vagy adatokat szolgáltat, akkor abban az esetben, ha az említett határozat kiterjed arra, hogy a rendszer igazolja az említett irányelv 27. cikke (3) bekezdése ötödik és hatodik albekezdésének való megfelelést, a tagállamok nem írhatják elő a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok szállítói számára, hogy további bizonyítékokkal támasszák alá az e rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelést.

10. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság 2028. július 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az e rendeletben meghatározott követelmények hatását, beleértve az időbeli kapcsolatnak az előállítási költségekre, az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításra és az energiarendszerre gyakorolt hatását is.

11. cikk

Átmeneti időszak

Az 5. cikk a) és b) pontja 2038. január 1-jéig nem alkalmazandó azon nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat előállító létesítményekre, amelyek 2028. január 1. előtt kezdték meg működésüket. A mentesség nem vonatkozik a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítása céljából a 2028. január 1. után hozzáadott kapacitásra.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. február 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.

(2) COM(2022) 108 final.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/943 rendelete (2019. június 5.) a villamos energia belső piacáról (HL L 158., 2019.6.14., 54. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

2023.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/20

A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1185 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2023. február 10.)

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás minimális küszöbértékének megállapítása, valamint a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan megállapítása útján történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 25. cikke (2) bekezdésére és 28. cikkének (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Figyelembe véve, hogy a közlekedési ágazatban jelentős mértékben csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint tekintettel arra, hogy többek között a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technikák alkalmazásával minden üzemanyag esetében jelentős mennyiségű megtakarítás érhető el ezen a téren, továbbá tekintettel az (EU) 2018/2001 irányelvben a többi üzemanyagra vonatkozóan meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási követelményekre, a széntartalom újrahasznosításával előállított üzemanyagok valamennyi típusa esetében 70 %-os minimális üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási küszöbértéket kell megállapítani.

(2)

Objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján egyértelmű szabályokat kell megállapítani, amelyekkel mind a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, mind a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok esetében kiszámítható az üvegházhatású gázok kibocsátása terén elért megtakarítás és a fosszilisüzemanyag-komparátoruk értéke.

(3)

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolási módszertanának a teljes életciklusra számított kibocsátást kell figyelembe vennie mind a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, mind a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításával összefüggésben, továbbá objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulnia.

(4)	Az uniós jog egyéb rendelkezései alapján már figyelembe vett szén-dioxid-leválasztás után nem adható jóváírás. Ezért a bemeneti anyagok meglévő felhasználásából vagy sorsából származó kibocsátások meghatározásakor az említett szén-dioxid-leválasztást nem lehet elkerült kibocsátásnak tekinteni.

(5)

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításához használt szén eredete nem releváns az ilyen üzemanyagok révén elért kibocsátásmegtakarítás rövid távú meghatározása szempontjából, mivel jelenleg számos szénforrás rendelkezésre áll és leválasztható, miközben további előrelépés érhető el a szén-dioxid-mentesítés terén. Ha a gazdaság rááll arra a pályára, amely a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez vezet, közép- és hosszú távon minden bizonnyal szűkössé válnak azok a szén-dioxid-források, amelyek leválasztása megoldható, és a végén csak azok a szén-dioxid-kibocsátások maradnak, amelyek visszaszorítása a legnagyobb kihívásokkal jár. Ráadásul azon nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és azon széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok további használata, amelyek nem fenntartható üzemanyagokból származó szén-dioxidot tartalmaznak, nem egyeztethető össze a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló pályával, mivel ez a nem fenntartható üzemanyagok használatának folytatását és az ezzel járó kibocsátásokat jelentené. Ezért a nem fenntartható üzemanyagokból származó kibocsátások leválasztása nem tekinthető határozatlan ideig kibocsátáselkerülésnek a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok használatával elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítások meghatározása során. A nem fenntartható üzemanyagok villamosenergia-termelés céljából történő égetéséből származó kibocsátások leválasztását 2035-ig elkerült kibocsátásnak kell tekinteni, mivel addigra az ilyen jellegű kibocsátások várhatóan nagyrészt megszűnnek, míg a nem fenntartható üzemanyagok egyéb felhasználásából származó kibocsátásokat 2040-ig kell elkerült kibocsátásnak tekinteni, mivel az ilyen kibocsátások hosszabb ideig fenn fognak maradni. Ezeket az időpontokat felül kell vizsgálni annak fényében, hogy a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozó ágazatokban miként halad a 2040-re teljesítendő uniós szintű éghajlat-politikai célérték elérése. Az e célértékre vonatkozó javaslatot a Bizottságnak legkésőbb a Párizsi Megállapodás szerinti első globális értékelést követő hat hónapon belül elő kell terjesztenie, amint azt az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) előírja. Az egyes ágazatokban a kibocsátások várható csökkenését a 2003/87/EK irányelvben foglalt célérték végrehajtása is befolyásolni fogja.

(6)

A 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek, nevezetesen az ipari folyamatok vagy a nem fenntartható üzemanyagok égetése során keletkező kibocsátásokat meg kell akadályozni, még akkor is, ha azokat le lehetne választani és fel lehetne használni a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításához. Ezek a kibocsátások a szén-dioxid-árazás hatálya alá tartoznak, amelynek célja, hogy elsősorban a nem fenntartható üzemanyagokból származó kibocsátások csökkentését ösztönözze. Ezért amennyiben az ilyen kibocsátásokat azt megelőzően (upstream) nem vették figyelembe hatékony szén-dioxid-árazás révén, akkor ezeket a kibocsátásokat el kell számolni, és nem szabad elkerült kibocsátásoknak tekinteni.

(7)

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok különböző eljárásokkal előállíthatók, ami különböző üzemanyagtípusok keverékét eredményezheti. Az üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására szolgáló módszertannak ezért alkalmasnak kell lennie a tényleges kibocsátásmegtakarítások említett folyamatokból való levezetésére, beleértve azokat a folyamatokat is, amelyek egyaránt eredményeznek nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat és széntartalom újrahasznosításával előállított üzemanyagokat is.

(8)

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásának meghatározásához ki kell számítani az ilyen üzemanyagok energiatartalmának részarányát a folyamat eredményén belül. E célból az egyes üzemanyagtípusok részarányát úgy kell meghatározni, hogy a szóban forgó üzemanyagtípus szempontjából releváns energiabevitel mennyiségét el kell osztani a folyamat összes releváns energiabevitelének mennyiségével. A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítása esetén meg kell határozni, hogy a releváns villamosenergia-bevitel teljes mértékben megújulónak tekintendő-e. A releváns villamosenergia-bevitelt akkor kell teljes mértékben megújulónak tekinteni, ha teljesülnek az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikke (3) bekezdésének ötödik és hatodik albekezdésében foglalt rendelkezések. Ellenkező esetben a megújuló energia részarányának meghatározásához a megújuló energiaforrásokból az adott országban előállított villamos energia két évvel korábban mért átlagos részarányát kell figyelembe venni. Széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítása esetén releváns energiabevitelnek csak azok a meg nem újuló eredetű, folyékony vagy szilárd hulladékáramok tekinthetők, amelyek nem alkalmasak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 4. cikke szerinti, anyagukban történő hasznosításra, továbbá azok a meg nem újuló eredetű hulladék-technológiai gázok és égéstermékek, amelyek ipari létesítmények gyártási folyamatainak elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként keletkeztek.

(9)

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok fosszilisüzemanyag-komparátorát 94 gCO2eq/MJ-ban kell megállapítani, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelvben a bioüzemanyagokra és folyékony bio-energiahordozókra vonatkozóan meghatározott értékkel.

(10)

A széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előmozdításának fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a szóba jöhető alapanyagok jelenleginél hatékonyabb felhasználásával. Tekintettel arra, hogy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításához felhasználható alapanyagokat feltehetően már használták energiatermelésre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításakor helyénvaló figyelembe venni azt az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, amely az e fix mennyiségű bemeneti anyagok aktuális felhasználásának eltérítéséből származik. Ugyanez vonatkozik azokra a fix mennyiségű bemeneti anyagokra is, amelyeket integrált folyamatokból nyertek, majd használtak fel nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására.

(11)

Ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia közvetlenül a villamosenergia-hálózatból származik, és nem minősül teljes mértékben megújulónak, az üzemanyag előállítása szerinti tagállamban felhasznált villamos energia átlagos szén-dioxid-intenzitását kell figyelembe venni, mivel ez jellemzi a legjobban a teljes folyamat üvegházhatásúgáz-intenzitását. Alternatív megoldásként a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítási folyamatában felhasznált, közvetlenül a villamosenergia-hálózatból származó, az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szerint nem teljes mértékben megújulónak minősülő villamos energiához annak függvényében is hozzárendelhetők üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek, hogy hány óra volt a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat előállító létesítmény teljes kihasználási időtartama. Amennyiben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált villamos energia az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkében meghatározott szabályok szerint teljes mértékben megújulónak minősül, nulla szén-dioxid-intenzitást kell alkalmazni erre a villamosenergia-mennyiségre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Ez a rendelet megállapítja a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok minimális üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási küszöbértékét, valamint a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására szolgáló módszertant.

2. cikk

A széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarításnak legalább 70 %-nak kell lennie.

3. cikk

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítást az I. mellékletben megállapított módszertannak megfelelően kell meghatározni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. február 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 328., 2018.12.21., 82. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

MELLÉKLET

Módszertan a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, valamint a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására

A. MÓDSZERTAN

E = e i + e p + e td + e u – e ccs

Ahol:

E	=	az üzemanyag használata során keletkező összes kibocsátás (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e i	=	e i elastic + e i rigid – e ex-use: a bemeneti anyagok készletéből származó kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e i elastic	=	a rugalmas mennyiségű bemeneti anyagokból származó kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e i rigid	=	a fix mennyiségű bemeneti anyagokból származó kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e ex-use	=	a bemeneti anyagok meglévő felhasználásából vagy sorsából származó kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e p	=	a feldolgozás során keletkező kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e td	=	a szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e u	=	az üzemanyag végfelhasználása céljából történő égetése során keletkező kibocsátások (gCO2eq/MJ üzemanyag);
e ccs	=	a szén-dioxid leválasztásából és geológiai tárolásából eredő kibocsátásmegtakarítások (gCO2eq/MJ üzemanyag).

A gépek és berendezések gyártása során keletkező kibocsátásokat nem kell figyelembe venni.

A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, illetve a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitását úgy kell meghatározni, hogy a képlet egyes elemei vonatkozásában a folyamat teljes kibocsátását el kell osztani a folyamatból származó üzemanyag teljes mennyiségével, és azt az egy MJ üzemanyagra jutó CO2 grammjának egyenértékében kell kifejezni (gCO2eq/MJ). Ha kevert üzemanyagról van szó, amely nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokból, a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból és egyéb üzemanyagokból áll, akkor valamennyi (üzemanyag)típust azonos kibocsátásintenzitásúnak kell tekinteni.

E szabály alól kivételt képez az együttes feldolgozás, amikor a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok csak részben helyettesítik egy folyamat hagyományos bemeneti anyagát.

Ilyenkor az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitásának kiszámítása során a bemeneti anyagok energiaértékével arányosan különbséget kell tenni a következők között:

—	a folyamat azon része, amely a hagyományos bemeneti anyagon alapul, és

—	a folyamat azon része, amely a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokon és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokon alapul, feltételezve, hogy egyébként megegyező részfolyamatokról van szó.

Hasonlóképpen különbséget kell tenni a folyamatok között a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok biomasszával történő együttes feldolgozása esetén.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás intenzitása kiszámítható legfeljebb egy naptári hónap üzemanyag-termelésének egészére vonatkozó átlagértékként, illetve rövidebb időszakokra is. Amennyiben az üzemanyag vagy a közbenső termékek fűtőértékét javító bemeneti anyagként az (EU) 2018/2001 irányelvben meghatározott módszertan szerint teljes mértékben megújulónak minősülő villamos energiát használnak, az időintervallumnak összhangban kell lennie az időbeli korrelációra vonatkozó követelményekkel. Szükség esetén az egyes időintervallumokra kiszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitási értékeket fel lehet használni egy legfeljebb egy hónapos időszak átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásának kiszámításához, feltéve, hogy az egyes időszakokra kiszámított minden egyedi érték eléri a 70 %-os minimális megtakarítási küszöbértéket.

Megtakarítás = (E F – E)/E F

Ahol:

E	=	a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok használatából, illetve a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok használatából eredő összes kibocsátás;
E F	=	a fosszilisüzemanyag-komparátor alkalmazásából eredő összes kibocsátás.

Valamennyi nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyag és valamennyi széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag esetében a fosszilisüzemanyag-komparátor alkalmazásából származó összes kibocsátás 94 gCO2eq/MJ.

Ha egy folyamat eredménye nem teljes mértékben minősül nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagnak, illetve széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagnak, akkor ezeknek a teljes kibocsátáson belüli részarányát a következőképpen kell meghatározni:

a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok részarányát úgy kell meghatározni, hogy a folyamat releváns, megújuló forrásból származó energiabevitelének mennyiségét el kell osztani a folyamat összes releváns energiabevitelének mennyiségével;

b)	a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag részarányát úgy kell meghatározni, hogy a folyamat azon releváns energiabevitelét, amely széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítási forrásának minősül, el kell osztani a folyamat összes releváns energiabevitelével.

A bemeneti anyagok szempontjából releváns energiának az üzemanyag molekulaszerkezetébe belépő bemeneti anyag alsó fűtőértéke (1) minősül.

Az üzemanyag vagy a közbenső termékek fűtőértékének növelésére használt villamosenergia-bevitelek esetében a releváns energia a villamos energia.

Az ipari távozó gázok esetében ez a távozó gázokban lévő energia, azok alsó fűtőértékét alapul véve. Az üzemanyag vagy a közbenső termékek fűtőértékének növelésére használt hő esetében a releváns energia az üzemanyag szintetizálására fordított hő hasznos energiája. A hasznos hő a teljes hőenergia és az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. része 1. pontjának b) alpontjában meghatározott Carnot-hatásfok szorzata. Az egyéb bemeneti anyagokat csak az üzemanyag kibocsátásintenzitásának meghatározásakor kell figyelembe venni.

A bemeneti anyagok készletéből származó kibocsátások meghatározásakor különbséget kell tenni a rugalmas és a fix mennyiségű bemeneti anyagok között. A fix mennyiségű bemeneti anyagok azok, amelyek készlete nem bővíthető, ha megnő a kereslet. Így a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítása során szénforrásnak minősülő valamennyi bemeneti anyag fix mennyiségű, csakúgy mint azok a kimeneti termékek, amelyek valamilyen integrált folyamat (2) során rögzített arányban keletkeznek, és a kibocsátás gazdasági értékének kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Ha a fenti termékek a gazdasági érték legalább 10 %-át képviselik, akkor azokat rugalmas mennyiségűnek kell tekinteni. A rugalmas mennyiségű bemeneti anyagok pedig alapvetően azok az anyagok, amelyek készlete bővíthető, ha megnő a kereslet. A finomítók kőolajtermékei ebbe a kategóriába tartoznak, mivel a finomítókban előállított termékek arányát meg lehet változtatni.

Az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szerint teljes mértékben megújulónak minősülő villamos energiához nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátást kell rendelni.

Abban az esetben, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására olyan villamos energiát használtak, amely a villamosenergia-hálózatból származik, és nem minősül az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szerint teljes mértékben megújulónak, akkor ehhez a villamos energiához minden naptári évben az alábbi három alternatív módszer valamelyikével kell hozzárendelni az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékeket:

a)	az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek hozzárendelését e melléklet C. része szerint kell végezni. Ez az állami támogatási szabályok szerinti értékeléstől függetlenül érvényes;

az üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek hozzárendelését azon létesítmény teljes kihasználási időtartamának óraszámától függően kell végezni, amelyben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat előállították. Amennyiben a teljes kihasználási időtartam nem haladja meg azon órák számát, amelyek vonatkozásában a megújuló villamos energiát előállító létesítmények vagy az atomerőművek azon megelőző naptári évben megállapították a villamos energia határárát, amelyre vonatkozóan megbízható adatok állnak rendelkezésre, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítási folyamatában használt hálózati villamos energiához nulla g CO2eq/MJ üvegházhatásúgáz-kibocsátási értéket kell rendelni. A teljes kihasználási időtartam óraszámának túllépése esetén a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítási folyamatában felhasznált hálózati villamos energiához 183 g CO2eq/MJ üvegházhatásúgáz-kibocsátási értéket kell hozzárendelni; vagy

az ajánlattételi övezetben villamos energiát termelő marginális egységnek azon üvegházhatásúgáz-kibocsátási értéke is használható, amely a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállításának időpontjában fennállt, amennyiben ez az információ a nemzeti átvitelirendszer-üzemeltetőtől nyilvánosan hozzáférhető.

Amennyiben a b) pontban meghatározott módszert használják, azt akkor is alkalmazni kell, ha a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására használt villamos energia az (EU) 2018/2001 irányelv 27. cikkének (3) bekezdése szerint teljes mértékben megújulónak minősül.

Az integrált folyamatból származó, rugalmas mennyiségű bemeneti anyagok ÜHG-kibocsátását a tényleges gyártási folyamatukból származó adatok alapján kell meghatározni. Az előállításuk során keletkező összes kibocsátás idetartozik a teljes ellátási lánc mentén (beleértve a bemeneti anyag előállításához szükséges primer energia kinyerése, a bemeneti anyag feldolgozása és szállítása során keletkező kibocsátásokat is). Az üzemanyagok bemeneti anyagainak széntartalmából eredő égetési kibocsátásokat nem kell figyelembe venni (3).

A nem valamilyen integrált folyamattal nyert, rugalmas mennyiségű bemeneti anyagokból származó ÜHG-kibocsátásokat azonban az e melléklet B. részében szereplő értékek alapján kell meghatározni. Ha a bemeneti anyag nem szerepel a listán, a JEC-WTW jelentés aktuális változata, az ECOINVENT adatbázis, olyan hivatalos források, mint például az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC), a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vagy a mindenkori kormány, valamint más felülvizsgált források, például az E3 és a GEMIS adatbázis és lektorált publikációk is szolgálhatnak a kibocsátásintenzitási információk forrásaként.

Minden bemeneti anyag szállítója – kivéve azon anyagokat, amelyek esetében az értékek e melléklet B. részéből származnak – az e dokumentumban leírt eljárások szerint kiszámítja a bemeneti anyag kibocsátásintenzitását (4), és az értéket jelenti a következő gyártási lépéshez tartozó szereplőnek vagy a végső üzemanyag gyártójának. Ugyanez a szabály vonatkozik azokra a beszállítókra is, akik az ellátási lánc korábbi szakaszaihoz szállítanak bemeneti anyagokat.

A fix mennyiségű bemeneti anyagok kibocsátásai az ilyen bemeneti anyagok korábbi vagy alternatív felhasználásától való eltérítéséből származó kibocsátásokat foglalják magukban. E kibocsátások céljára figyelembe kell venni a bemeneti anyag felhasználásával korábban előállított villamos energia, hő vagy termékek termelésének kiesését, valamint a bemeneti anyag további kezeléséből és szállításából eredő kibocsátásokat. A következő szabályokat kell alkalmazni:

A fix mennyiségű bemeneti anyagok készletéhez rendelt kibocsátásokat úgy kell meghatározni, hogy a villamos energia, a hő vagy egyéb termékek termelésének kiesését megszorozzuk a megfelelő kibocsátási tényezővel. Villamosenergia-termelés kiesése esetén a figyelembe veendő kibocsátási tényezők azon ország hálózati villamosenergia-termelésén alapulnak, ahol az 5. vagy a 6. szakaszban meghatározott megfelelő módszerrel megállapított termeléskiesés bekövetkezett. Az eltérített felhasználású anyagok esetében a helyettesítő anyaghoz rendelendő kibocsátást a bemeneti anyagok esetében alkalmazott módszertan szerint kell kiszámítani. A nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, illetve a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításának megkezdését követő első 20 évben a villamosenergia-, a hő- és az anyagtermelés kiesését azon villamos energia és hő átlagos mennyisége alapján kell meghatározni, amelyet a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, illetve a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításának megkezdését megelőző három évben a fix mennyiségű bemeneti anyagokból előállítottak. 20 év termelés után a villamos energia, a hő vagy az egyéb termékek termelésének kiesését az ún. BAT-következtetésekben (BAT mint elérhető legjobb technológia) feltételezett energiahatékonysági minimumkövetelmények alapján kell meghatározni. Amennyiben a folyamattal kapcsolatban nem áll rendelkezésre elérhető legjobb technológia, a termeléskiesést egy, a lehető legkorszerűbb technológiát alkalmazó, összehasonlítható eljárás alapján végzett becsléssel kell megállapítani.

Az olyan fix mennyiségű bemeneti anyagok esetében, amelyek ipari folyamatok közbenső anyagáramai, mint például a kamragáz, az acélművekben keletkező kohógáz vagy az olajfinomítóból származó gáz, ha az üzemanyag-előállítás céljára történő eltérítés hatása nem mérhető közvetlenül, a bemeneti anyagok eltérítésének tulajdonítható kibocsátást az üzem működésének szimulációi alapján kell meghatározni, amelyek az az előtti és az azt követő helyzetet veszik figyelembe, hogy az üzemet a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításának céljára átalakították. Ha az üzem átalakítása egyes termékek termelésének csökkenését eredményezte, a fix mennyiségű bemeneti anyaghoz rendelt kibocsátásoknak magukban kell foglalniuk a kiesett termelés pótlásához kapcsolódó kibocsátásokat is.

Amennyiben a folyamat során új létesítményekből származó fix mennyiségű bemeneti anyagokat használnak fel, mint például egy olyan új acélműben, amelyben a kohógázt széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállítására használják fel, a bemeneti anyag leggazdaságosabb alternatív felhasználásától való eltérítés hatását kell figyelembe venni. Ezt követően a kibocsátásokra gyakorolt következményeket az idevágó BAT-következtetésekben feltételezett energiahatékonysági minimumkövetelmények szerint kell kiszámítani. Azon ipari eljárások esetében, amelyekkel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elérhető legjobb technológia, a megtakarított kibocsátást egy, a lehető legkorszerűbb technológiát alkalmazó, összehasonlítható eljárás alapján kell kiszámítani.

10.

A bemeneti anyag meglévő használatából vagy sorsából származó kibocsátások az anyag meglévő felhasználásának vagy sorsának tulajdonítható összes olyan kibocsátást foglalják magukban, amelyre nem kerül sor azáltal, hogy a bemeneti anyagot üzemanyag-előállításra használják fel. Ezek a kibocsátások magukban foglalják az üzemanyag kémiai összetételében található szén CO2-egyenértékét, amelyet egyébként CO2-ként kibocsátottak volna a légkörbe. Ez magában foglalja a leválasztott és az üzemanyagba integrált CO2-t is, feltéve, hogy az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a CO2-t a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek végzésekor választották le, és azt egy hatékony szén-dioxid-árazási rendszer keretében (upstream) már beszámították, továbbá 2036 előtt integrálják az üzemanyag kémiai összetételébe. Ha nem villamosenergia-termelésre szánt üzemanyagok égetéséből származó szén-dioxidról van szó, ezt az időpontot egy későbbi időpontra, 2041-re kell meghosszabbítani; vagy

b)	a CO2 leválasztása a levegőből történt; vagy

a leválasztott CO2 olyan bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomasszából előállított üzemanyagok előállításából vagy égetéséből származik, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak, és a CO2-leválasztás nem részesült a szén-dioxid-leválasztásból és -helyettesítésből eredő kibocsátásmegtakarításra vonatkozóan az (EU) 2018/2001 irányelv V. és VI. mellékletében meghatározott jóváírásban; vagy

a leválasztott CO2 olyan nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok vagy széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok égetéséből származik, amelyek megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és 28. cikkének (5) bekezdésében és e rendeletben meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumoknak; vagy

e)	a leválasztott CO2 geológiai CO2-forrásból származik, és a CO2 korábban természetes módon került kibocsátásra.

Nem tartozik ide az olyan üzemanyagból származó, leválasztott CO2, amelyet kifejezetten a CO2 előállítása céljából égetnek el, és az olyan CO2 sem, amelynek elkülönítésére más jogszabályi rendelkezések alapján kibocsátási jóváírást alkalmaztak.

A CO2 leválasztási folyamatában felhasznált bemeneti anyagokhoz, például a villamos energiához, a hőhöz és a fogyóanyagokhoz kapcsolódó kibocsátásokat figyelembe kell venni a bemeneti anyagokhoz rendelt kibocsátások kiszámításakor.

11.

A 10. a) pontban megadott időpontokat felül kell vizsgálni annak fényében, hogy a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban miként halad az (EU) 2021/1119 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapított, 2040-re teljesítendő uniós szintű éghajlat-politikai célérték elérése.

12.

A feldolgozás során keletkező kibocsátások a magából a feldolgozásból, a hulladékkezelésből és a szivárgásokból származó közvetlen légköri kibocsátásokat foglalják magukban.

13.

Az üzemanyag égetése során keletkező kibocsátásokon a felhasznált üzemanyag égetéséből származó összes kibocsátás értendő.

14.

A kibocsátási számításokban figyelembe vett üvegházhatású gázoknak és azok szén-dioxid-egyenértékeinek meg kell egyezniük az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. részének 4. pontjában meghatározottakkal.

15.

Amennyiben egy folyamat több társterméket, például üzemanyagokat vagy vegyi anyagokat, valamint több energia-társtermékeket, például olyan hőt, villamos energiát vagy mechanikai energiát eredményez, amelyet azután elvezetnek az üzemből, a következő megközelítések alkalmazásával üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat kell rendelni e társtermékekhez:

a)	A hozzárendelést a társtermékeket eredményező folyamat végén kell elvégezni. A hozzárendelt kibocsátásoknak magukban kell foglalniuk mind a folyamatból származó kibocsátásokat, mind a folyamat bemeneti anyagaihoz rendelt kibocsátásokat.

A hozzárendelendő kibocsátások mennyisége a következő: e i , plusz az ep , az e td és az e ccs azon részarányai, amelyek a társtermékek előállítási folyamatának adott lépését megelőzően, illetve az adott lépés során keletkeznek. Ha a folyamat bemeneti anyaga maga is egy másik folyamat társterméke, először a másik folyamat során történő hozzárendelést kell elvégezni a bemeneti anyaghoz rendelendő kibocsátások megállapítása érdekében.

c)	Ha a projekt határain belül bármely létesítmény csak a projekt egyik társtermékét kezeli, akkor az adott létesítményből származó kibocsátásokat teljes egészében az adott társtermékhez kell rendelni.

Amennyiben a folyamat során meg lehet változtatni az előállított társtermékek arányát, a hozzárendelést a fizikai ok-okozati összefüggés alapján kell elvégezni oly módon, hogy meg kell határozni, hogy az egyetlen társtermék termelésének növelése milyen hatást gyakorol a folyamat kibocsátásaira, miközben a többi kimeneti termék mennyisége állandó marad.

Amennyiben a termékek aránya rögzített, és a társtermékek mindegyike üzemanyag, villamos energia vagy hő, a hozzárendelést az energiatartalom alapján kell elvégezni. Ha a hozzárendelést az energiatartalom alapján végzik az üzemből elvezetett hő esetében, a hőnek csak a hasznos részét lehet figyelembe venni az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. részének 16. pontjában meghatározottak szerint.

Amennyiben a termékek aránya rögzített, és a társtermékek között van olyan, amelyiknek nincsen energiatartalma, a hozzárendelést a társtermékek gazdasági értéke alapján kell elvégezni. A figyelembe vett gazdasági érték a termékek előző három évi gyári értékének átlaga. Ha nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, akkor ezt az értéket becsléssel kell megállapítani: a nyersanyagárakból le kell vonni a szállítási és tárolási költségeket (5).

16.

A szállítás és az elosztás során keletkező kibocsátások a kész üzemanyagok tárolásából és elosztásából származó kibocsátásokat foglalják magukban. A bemeneti anyagokhoz rendelt e i kibocsátások magukban foglalják a bemeneti anyagok szállítása és tárolása során keletkező kibocsátásokat is.

17.

Amennyiben a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok vagy a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításának folyamata olyan szén-dioxid-kibocsátást eredményez, amelyet a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvvel összhangban tartósan tárolnak, az ilyen kibocsátás a folyamat termékei szintjén jóváírható az e ccs kategóriába tartozó kibocsátáscsökkentésként. A tárolási művelet során keletkező kibocsátásokat (beleértve a szén-dioxid szállítását is) szintén figyelembe kell venni, mégpedig az e p változónál.

B. A RUGALMAS MENNYISÉGŰ BEMENETI ANYAGOK ÜHG-KIBOCSÁTÁSINTENZITÁSÁNAK „SZABVÁNYOS ÉRTÉKEI”

A villamos energián kívüli bemeneti anyagok ÜHG-intenzitását az alábbi táblázat mutatja:

	Összes kibocsátás [g gCO2eq/MJ]	Upstream kibocsátások [g gCO2eq/MJ]	Égetés során keletkező kibocsátások [g gCO2eq/MJ]
Földgáz	66,0	9,7	56,2
Dízelolaj	95,1	21,9	73,2
Benzin	93,3	19,9	73,4
Nehéz fűtőolaj	94,2	13,6	80,6
Metanol	97,1	28,2	68,9
Feketekőszén	112,3	16,2	96,1
Lignit	116,7	1,7	115,0

	gCO2eq/kg
Ammónia	2 351,3
Kalcium-klorid (CaCl2)	38,8
Ciklohexán	723,0
Sósav (HCl)	1 061,1
Kenőanyagok	947,0
Magnézium-szulfát (MgSO4)	191,8
Nitrogén	56,4
Foszforsav (H3PO4)	3 124,7
Kálium-hidroxid (KOH)	419,1
Tiszta kalcium-oxid a folyamatokhoz	1 193,2
Nátrium-karbonát (Na2CO3)	1 245,1
Nátrium-klorid (NaCl)	13,3
Nátrium-hidroxid (NaOH)	529,7
Nátrium-metilát (Na(CH3O))	2 425,5
SO2	53,3
Kénsav (H2SO4)	217,5
Karbamid	1 846,6

C. A VILLAMOS ENERGIA ÜHG-KIBOCSÁTÁSINTENZITÁSA

A villamos energia ÜHG-kibocsátásintenzitását országok vagy ajánlattételi övezetek szintjén kell meghatározni. Abban az esetben viszont, ha a szükséges adatok a nyilvánosság számára elérhetőek, a villamos energia ÜHG-kibocsátásintenzitását csak ajánlattételi övezetek szintjén lehet meghatározni. A villamos energia szén-dioxid-intenzitásának (gCO2eq/kWh villamos energia) kiszámítása során figyelembe kell venni a villamosenergia-termelés valamennyi lehetséges elsődleges energiahordozóját, az erőmű típusát, az átalakítási hatékonyságot és az erőmű saját villamosenergia-fogyasztását.

A számítás során a villamosenergia-termeléshez használt üzemanyagok égetéséhez és biztosításához kapcsolódó összes kibocsátást figyelembe kell venni szén-dioxid-egyenérték formájában. Ez a villamosenergia-termelő létesítményekben felhasznált különböző üzemanyagok mennyiségén, az üzemanyagok égetéséhez kapcsolódó kibocsátási tényezőkön, valamint az üzemanyagok upstream kibocsátási tényezőin alapul.

A szén-dioxidtól eltérő üvegházhatású gázokat CO2eq egyenértékre kell átváltani úgy, hogy a mennyiségüket 100 éves időhorizontra fel kell szorozni a szén-dioxidhoz viszonyított, az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. részének 4. pontjában meghatározott globális felmelegedési potenciáljukkal. Biogén eredetük miatt a biomasszából előállított üzemanyagok égetéséből származó CO2-kibocsátás nem kerül elszámolásra, a CH4- és a N2O-kibocsátás viszont igen.

Az üzemanyagok égetéséből származó ÜHG-kibocsátás kiszámításához azokat az alapértelmezett kibocsátási tényezőket kell használni, amelyeket az IPCC az energiaágazatok számára a helyhez kötött égetésre vonatkozóan meghatározott (IPCC 2006). Az upstream kibocsátások magukban foglalják az összes olyan folyamatból és fázis során keletkező kibocsátást, amely ahhoz szükséges, hogy az üzemanyag készen álljon az energiatermelésre; ezek a villamosenergia-termeléshez használt üzemanyag kitermelése, finomítása és szállítása során jönnek létre.

Emellett a biomassza termelése, betakarítása, begyűjtése, feldolgozása és szállítása során keletkező valamennyi upstream kibocsátást is figyelembe kell venni. A tőzeget és a hulladékanyagok fosszilis eredetű összetevőit fosszilis üzemanyagként kell kezelni.

A csak villamosenergia-termelést végző erőművekben a bruttó villamosenergia-termeléshez használt üzemanyagokat a villamosenergia-termelés és a villamos energiává való átalakítás hatékonysága alapján határozzák meg. Kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés esetében az ennek során létrehozott hő előállításához felhasznált üzemanyagokat 85 %-os átlagos összhatásfokú alternatív hőtermelést feltételezve kell elszámolni, míg a fennmaradó részt a villamosenergia-termeléshez kell rendelni.

Az atomerőművek esetében 33 %-os atomhőből származó átalakítási hatékonyságot kell feltételezni, vagy az Eurostat, illetve hasonló, akkreditált forrás által szolgáltatott adatokra kell támaszkodni.

A megújuló energiaforrásokból, többek között a vízenergiából, a napenergiából, a szélenergiából és a geotermikus energiából történő villamosenergia-termeléshez nem kapcsolódik üzemanyag. A villamosenergia-termelő létesítmények megépítéséből és leszereléséből, valamint hulladékgazdálkodásából származó kibocsátásokat pedig figyelmen kívül kell hagyni. Így a megújuló energiaforrásokból (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia) előállított villamos energia termeléséhez kapcsolódó, szén-dioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátást nullának kell tekinteni.

A bruttó villamosenergia-termelésből származó, CO2-egyenértékben kifejezett kibocsátás magában foglalja a JEC WTW v5 (Prussi et al, 2020) jelentésből származó upstream kibocsátásokat, amelyeket a 3. táblázat sorol fel, valamint az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó IPCC-iránymutatásokban (IPCC 2006) a helyhez kötött égetésre vonatkozóan megadott alapértelmezett kibocsátási tényezőket, amelyeket az 1. és a 2. táblázat ismertet. A felhasznált üzemanyag szolgáltatásával kapcsolatos upstream kibocsátásokat a JEC WTW v5 (Prussi et al, 2020) jelentésben megadott upstream kibocsátási tényezők alkalmazásával kell kiszámolni.

A villamos energia szén-dioxid-intenzitását a következő képlet szerint kell kiszámítani:

ahol:	e gross_prod	=	CO2-egyenértékben kifejezett kibocsátás
	=	upstream kibocsátási tényezők, CO2-egyenértékben kifejezve
	=	az üzemanyagok égetésével kapcsolatos kibocsátási tényezők, CO2-egyenértékben kifejezve
B i	=	a villamosenergia-termeléshez szükséges üzemanyag-fogyasztás
	=	a villamosenergia-termeléshez használt üzemanyagok

A nettó villamosenergia-termelés mennyisége a bruttó villamosenergia-termeléstől, az erőmű saját villamosenergia-fogyasztásától és a szivattyús tárolás villamosenergia-veszteségétől függ.

ahol:	E net	=	nettó villamosenergia-termelés
E gross	=	bruttó villamosenergia-termelés
E own	=	az erőmű saját belső villamosenergia-fogyasztása
E pump	=	a szivattyúzáshoz szükséges villamos energia

A nettó villamosenergia-termelés szén-dioxid-intenzitásán a nettó villamos energia előállítása vagy felhasználása során keletkező összes bruttó üvegházhatásúgáz-kibocsátás értendő:

ahol: CI = a villamosenergia-termelés során keletkező kibocsátások, CO2-egyenértékben kifejezve

Villamosenergia-termelési és üzemanyag-fogyasztási adatok

A villamosenergia-termelésre és az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó adatok tekintetében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) energiamérlegekről és a különböző üzemanyagok felhasználásával előállított villamos energiáról szóló adatait és statisztikáit kell követni, lásd pl. az IEA honlapján a „Data and statistics” menüpontot („Energy Statistics Data Browser”) (6).

Az uniós tagállamok esetében ehelyett az Eurostat adatai is felhasználhatók, amelyek részletesebbek. Ha az ÜHG-kibocsátásintenzitást ajánlattételi övezetek szintjén állapítják meg, ehhez ugyanolyan részleteségi szintű adatokat kell felhasználni a hivatalos nemzeti statisztikákból, mint amilyen részletességűek az IEA adatai. Az üzemanyag-fogyasztási adatoknak a nemzeti statisztikákból vett lehető legrészletesebb adatokat kell magukban foglalniuk a következőkkel kapcsolatban: szilárd fosszilis üzemanyagok, feldolgozott gázok, tőzeg és tőzegtermékek, olajpala és -homok, olaj és kőolajtermékek, földgáz, megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok, nem megújuló hulladékok és nukleáris anyagok. A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok közé tartoznak a bioüzemanyagok, a megújuló települési hulladék, a víz-, az óceán-, a geotermikus, a szél- és a napenergia, továbbá a hőszivattyúk.

Szakirodalomból származó adatok

1. táblázat

A helyhez kötött égetésre vonatkozó alapértelmezett kibocsátási tényezők (g/MJ üzemanyag, alsó fűtőértéken)

Üzemanyag

CO2

CH4

N2O

Szilárd fosszilis üzemanyagok

Antracit

98,3

0,001

0,0015

Kokszosítható szén

94,6

0,001

0,0015

Egyéb bitumenes kőszén

94,6

0,001

0,0015

Szubbitumenes kőszén

96,1

0,001

0,0015

Lignit

101

0,001

0,0015

Kőszénbrikett

97,5

0,001

0,0015

Kokszolókemence-koksz

107

0,001

0,0015

Gázkoksz

107

0,001

0,0001

Kőszénkátrány

80,7

0,001

0,0015

Barnaszénbrikett

97,5

0,001

0,0015

Feldolgozott gázok

Gázgyári gáz

44,4

0,001

0,0001

Kamragáz

44,4

0,001

0,0001

Kohógáz

260

0,001

0,0001

Egyéb visszanyert gázok

182

0,001

0,0001

Tőzeg és tőzegtermékek

106

0,001

0,0015

Olajpala és olajhomok

73,3

0,003

0,0006

Olaj és kőolajtermékek

Nyersolaj

73,3

0,003

0,0006

Cseppfolyósított földgáz

64,2

0,003

0,0006

Finomítói nyersanyagok

73,3

0,003

0,0006

Adalékanyagok és oxigenátok

73,3

0,003

0,0006

Egyéb szénhidrogének

73,3

0,003

0,0006

Finomítói gáz

57,6

0,001

0,0001

Etán

61,6

0,001

0,0001

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz

63,1

0,001

0,0001

Motorbenzin

69,3

0,003

0,0006

Repülőbenzin

0,003

0,0006

Benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag

0,003

0,0006

Kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag

71,5

0,003

0,0006

Egyéb kerozin

71,5

0,003

0,0006

Nafta

73,3

0,003

0,0006

Gázolaj és dízelolaj

74,1

0,003

0,0006

Fűtőolaj

77,4

0,003

0,0006

Lakkbenzin és ipari benzin (SBP)

73,3

0,003

0,0006

Kenőanyagok

73,3

0,003

0,0006

Bitumen

80,7

0,003

0,0006

Ásványolajkoksz

97,5

0,003

0,0006

Paraffinviaszok

73,3

0,003

0,0006

Egyéb olajtermékek

73,3

0,003

0,0006

Földgáz

56,1

0,001

0,0001

Hulladék

Ipari hulladék (nem megújuló)

143

0,03

0,004

Nem megújuló települési hulladék

91,7

0,03

0,004

Megjegyzés:

Az értékeket meg kell szorozni az (EU) 2018/2001 irányelv V. melléklete C. részének 4. pontjában megadott GWP-tényezőkkel (GWP: globális felmelegedési potenciál).

Forrás:

IPCC, 2006.

2. táblázat

A biomasszából nyert üzemanyagok helyhez kötött égetésére vonatkozó alapértelmezett kibocsátási tényezők (g/MJ üzemanyag, alsó fűtőértéken)

Üzemanyag

CO2

CH4

N2O

Elsődleges szilárd bioüzemanyagok

0,03

0,004

Faszén

0,2

0,004

Biogázok

0,001

0,0001

Megújuló települési hulladék

0,03

0,004

Tiszta biobenzin

0,003

0,0006

Kevert biobenzin

0,003

0,0006

Tiszta biodízelek

0,003

0,0006

Kevert biodízelek

0,003

0,0006

Tiszta bio sugárhajtómű-kerozin

0,003

0,0006

Kevert bio sugárhajtómű-kerozin

0,003

0,0006

Egyéb folyékony bioüzemanyagok

0,003

0,0006

Forrás:

IPCC, 2006.

3. táblázat

Upstream üzemanyag-kibocsátási tényezők (g CO2eq/MJ üzemanyag, alsó fűtőértéken)

Üzemanyag

Kibocsátási tényező

Feketekőszén

15,9

Barnakőszén

1,7

Tőzeg

Széngázok

Kőolajtermékek

11,6

Földgáz

12,7

Szilárd bioüzemanyagok

0,7

Folyékony bioüzemanyagok

46,8

Ipari hulladék

Települési hulladék

Biogázok

13,7

Nukleáris anyagok

1,2

Forrás:

JEC WTW v5.

Az A. táblázat az Európai Unió országai szintjén adja meg a villamos energia ÜHG-kibocsátásintenzitásának értékeit. Ha a villamos energia ÜHG-kibocsátásintenzitását országok szintjén állapítják meg, az Európai Unióból származó villamos energia esetében ezeket az értékeket kell használni mindaddig, amíg újabb adatok nem állnak rendelkezésre a villamos energia kibocsátásintenzitásának meghatározásához (7).

A. táblázat

A villamos energia kibocsátásintenzitása az Európai Unióban 2020-ban

Ország

A termelt villamos energia kibocsátásintenzitása (g CO2eq/MJ)

Ausztria

39,7

Belgium

56,7

Bulgária

119,2

Ciprus

206,6

Csehország

132,5

Németország

99,3

Dánia

27,1

Észtország

139,8

Görögország

125,2

Spanyolország

54,1

Finnország

22,9

Franciaország

19,6

Horvátország

55,4

Magyarország

72,9

Írország

89,4

Olaszország

92,3

Lettország

39,4

Litvánia

57,7

Luxemburg

52,0

Málta

133,9

Hollandia

99,9

Lengyelország

196,5

Portugália

61,6

Románia

86,1

Szlovákia

45,6

Szlovénia

70,1

Svédország

4,1

Forrás:

JRC, 2022.

(1) A vizet tartalmazó bemeneti anyagok esetében az alsó fűtőérték az anyag száraz részének alsó fűtőértéke (figyelmen kívül hagyva pl. a víz elpárologtatásához szükséges energiát). Azokat a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagokat, amelyeket a hagyományos üzemanyagok előállítása céljából közbenső termékként használnak fel, figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Az integrált folyamatok többek között az olyan folyamatok, amelyek ugyanabban az ipari komplexumban zajlanak, vagy amelyek a bemeneti anyagokat egy erre a célra létrehozott ellátási infrastruktúrán keresztül szolgáltatják, vagy amelyek az összes bemeneti anyag több mint felét adják a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok, illetve a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok előállításához.

(3) Ha a karbonintenzitási értékek a B. részben található táblázatból származnak, akkor az égetési kibocsátásokat figyelmen kívül kell hagyni, mivel az égetési kibocsátásokat a feldolgozás vagy a végső üzemanyag égetése során keletkező kibocsátások gyanánt számolják el.

(4) A kibocsátásintenzitás a 6. szakasszal összhangban a szolgáltatott bemeneti anyag széntartalmához kapcsolódó beágyazott kibocsátásokat nem foglalja magában.

(5) Megjegyzendő, hogy a társtermékek relatív értéke számít, így az általános infláció nem befolyásolja a számításokat.

(6) Példa: https://www.iea.org/data-and-statistics/data-tools/energy-statistics-data-browser?country=GERMANY&energy=Coal&year=202

(7) Az Európai Bizottság rendszeresen frissített adatokat tesz közzé.

2023.6.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/35

A TANÁCS (KKBP) 2023/1187 HATÁROZATA

(2023. június 19.)

a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételéhez és tényleges végrehajtásához nyújtott uniós támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 31. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát (a továbbiakban: a stratégia), amely kimondja, hogy a nonproliferáció, a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés jelentős hozzájárulást nyújthat a terrorizmus elleni globális küzdelemhez azzal, hogy csökkenti annak kockázatát, hogy nem állami szereplők hozzáférjenek a tömegpusztító fegyverekhez, a radioaktív anyagokhoz és a hordozóeszközökhöz. A stratégia III. fejezete tartalmazza azon intézkedések listáját, amelyeket az Unión belül és harmadik országokban egyaránt meg kell tenni az ilyen proliferáció elleni küzdelem érdekében.

(2)

Az Unió aktívan végrehajtja a stratégiát, és érvényre juttatja az annak III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, különösen azáltal, hogy a leszerelésre és a nonproliferációra vonatkozó főbb szerződések, megállapodások és ellenőrzési intézkedések egyetemessé tételére törekszik, és szükség szerinti erősíti azokat, valamint azáltal, hogy pénzügyi forrásokat bocsát rendelkezésre multilaterális intézmények – így például az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) és az ENSZ Terrorizmus Elleni Hivatala (UNOCT) – által végrehajtott konkrét projektek támogatására.

(3)	Az ENSZ Közgyűlése 2005. április 13-án elfogadta a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezményt, amelyet 2005. szeptember 14-én nyitottak meg aláírásra.

(4)	Az ENSZ Főtitkára a „Közös jövőnk biztosítása” című, 2018. május 24-én elindított leszerelési programjában jelezte, hogy a nukleáris kockázatok elfogadhatatlanok, és azok egyre fokozódnak.

(5)	A Tanács 2018. december 10-én elfogadta a (KKBP) 2018/1939 határozatot (1).

(6)	A Tanács 2021. június 7-én elfogadta a (KKBP) 2021/919 határozatot (2), amely módosította a (KKBP) 2018/1939 határozatot, és 2022. november 30-ig meghosszabbította annak végrehajtási időszakát, tekintettel a Covid19-világjárványból eredő folyamatos kihívásokra.

(7)

A Tanács 2022. november 8-án elfogadta a (KKBP) 2022/2185 határozatot (3), amely módosította a (KKBP) 2018/1939 határozatot, és még tovább, 2023. június 30-ig meghosszabbította annak végrehajtási időszakát, tekintettel a (KKBP) 2018/1939 határozat keretében folytatott projekttevékenységeknek a Covid19-világjárvány hatása miatti, folytatódó késedelmes végrehajtására.

(8)

A 2022. évi, a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű utal a tömegpusztító fegyverek és a hordozóeszközeik keltette tartós fenyegetésre, és kifejezi az Unió arra irányuló célkitűzését, hogy megerősítse a leszerelési, nonproliferációs és fegyverzetellenőrzési célokat támogató konkrét fellépéseket. Említést tesz továbbá a terrorizmus jelentette transznacionális fenyegetésről mint folyamatos kihívásról, valamint az Unió azon akaratáról, hogy megerősítse reagálását a jobb megelőzés és terrorizmussal szembeni fellépés érdekében.

(9)	E határozat technikai végrehajtásával az UNODC-t és az UNOCT ENSZ Terrorizmus Elleni Központját (UNCCT) kell megbízni.

(10)	Ezt a határozatot az ENSZ által kezelt programokhoz vagy projektekhez való uniós pénzügyi hozzájárulások kezelésére vonatkozó, az Európai Bizottság és az ENSZ között létrejött pénzügyi és igazgatási keretegyezménnyel összhangban kell végrehajtani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozó EU globális stratégia, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű végrehajtása céljából az Unió egy operatív fellépés révén tovább támogatja a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény (ICSANT) egyetemessé tételét és tényleges végrehajtását.

(2) Az (1) bekezdésben említett fellépés célkitűzései a következők:

a)	azon államok számának növelése, amelyek kezdeményezik, hogy az ICSANT részes felévé váljanak, valamint az ICSANT ismertségének és az azzal kapcsolatos ismereteknek a fokozása a kedvezményezettek – így például a nemzeti szakpolitika-formálók és döntéshozók – körében és a nemzetközi fórumokon;

b)	a nemzeti jogszabályoknak, valamint a büntető igazságszolgáltatási tisztviselők és egyéb releváns nemzeti érdekelt felek arra vonatkozó kapacitásának fejlesztése a kedvezményezett országokban, hogy kivizsgálják, büntetőeljárás alá vonják és elbírálják az ICSANT szempontjából releváns ügyeket;

c)	szakpolitikák, gyakorlatok és eljárások javítása annak érdekében, hogy a nem állami szereplők – köztük terroristák – keltette azon fenyegetést, hogy nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokhoz jutnak, ilyen anyagokat birtokolnak és/vagy használnak, megelőzzék, felderítsék és arra reagáljanak;

d)	a radiológiai és nukleáris terrorizmus, valamint az ilyen anyagokat érintő egyéb bűnügyi magatartás jelentette fenyegetés ismeretének és megértésének javítása;

e)	a nemzeti és nemzetközi együttműködés fokozása – ideértve az információcserét is – a részes felek területén és közöttük, az egyezmény tényleges végrehajtását célzó hatékony és gyakorlati intézkedések kidolgozása és elfogadása terén.

(3) Az (1) bekezdésben említett fellépés részletes leírását a melléklet tartalmazza.

2. cikk

(1) E határozat végrehajtásáért az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) felel.

(2) Az 1. cikkben említett fellépés technikai végrehajtását az UNODC és az UNOCT végzi.

(3) Az UNODC és az UNOCT e feladatát a főképviselő felügyelete mellett látja el. A főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat az UNODC-vel és az UNOCT-vel.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben említett, az Unió által finanszírozandó fellépés végrehajtására szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 4 000 000,82 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott referenciaösszegből finanszírozott kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben említett referenciaösszegből finanszírozott kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. E célból a Bizottság hozzájárulási megállapodást köt az UNODC-vel és az UNOCT-vel. A hozzájárulási megállapodásoknak rendelkezniük kell arról, hogy az UNODC-nek és az UNOCT-nek az uniós hozzájárulás mértékének megfelelően biztosítania kell annak láthatóságát.

(4) A Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben említett megállapodásokat e határozat hatálybalépését követően mielőbb megkösse. A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő bármely nehézségről és a megállapodások megkötésének időpontjáról.

4. cikk

(1) A főképviselő az UNODC és az UNOCT által készített rendszeres jelentések alapján beszámol a Tanácsnak e határozat végrehajtásáról. E jelentések képezik a Tanács által végzendő értékelés alapját.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az 1. cikkben említett fellépés végrehajtásának pénzügyi vonatkozásairól.

5. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Ez a határozat a 3. cikk (3) bekezdésében említett megállapodások megkötésének időpontját követő 36 hónappal hatályát veszti. A hatálybalépésének időpontját követő hat hónappal veszti hatályát azonban akkor, ha az említett időtartamon belül nem kerül sor megállapodás megkötésére.

Kelt Luxembourgban, 2023. június 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. BUSCH

(1) A Tanács (KKBP) 2018/1939 határozata (2018. december 10.) a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételéhez és tényleges végrehajtásához nyújtott uniós támogatásról (HL L 314., 2018.12.11., 41. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2021/919 határozata (2021. június 7.) a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételéhez és tényleges végrehajtásához nyújtott uniós támogatásról szóló (KKBP) 2018/1939 határozat módosításáról (HL L 201., 2021.6.8., 27. o.).

(3) A Tanács (KKBP) 2022/2185 határozata (2022. november 8.) a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételéhez és tényleges végrehajtásához nyújtott uniós támogatásról szóló (KKBP) 2018/1939 határozat módosításáról (HL L 288., 2022.11.9., 80. o.).

MELLÉKLET

A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény (ICSANT) egyetemessé tételének és tényleges végrehajtásának támogatása

Összefoglaló

Háttér

A nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló 2005. évi nemzetközi egyezmény (ICSANT) egyike annak a terrorizmus elleni 19 nemzetközi jogi eszköznek, amelyek alapvető fontosságúak a nemzetközi béke és biztonság szempontjából. Az ICSANT részes feleinek száma 2023 márciusában 120 volt, azaz a világ több mint egyharmadára még nem terjed ki az egyezmény biztosította védelem. Az ICSANT-ban rejlő lehetőségek teljes kiaknázása céljából, valamint a biztonságos menedékek és a joghézagok elkerülése érdekében továbbra is kulcsfontosságú cél az egyezmény egyetemessé tétele. Az egyezmény részes felévé válni azonban csak az első szükséges lépést jelenti, emellett rendkívül fontos a tényleges (jogszabályi és technikai) végrehajtás is.

Az ICSANT-hoz való csatlakozás együtt jár a szükséges nemzeti végrehajtási jogszabályok elfogadásával annak biztosítása érdekében, hogy az egyezményben meghatározott valamennyi követelményt megfelelően átültessék a nemzeti jogrendszerekbe. Ezáltal biztosítható, hogy a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekményekre, köztük a terrorcselekményekre átfogó jogi szabályozás vonatkozzon, valamint hogy rendelkezésre álljanak olyan mechanizmusok, amelyekkel meg lehet előzni az ilyen cselekményeket és reagálni lehet rájuk.

Az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti, a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételének és tényleges végrehajtásának előmozdítására irányuló első projekt 2019-ben kezdődött, és 2023 júniusában fog lezárulni. A projekt keretében fontos többoldalú biztonsági partnerség valósul meg, amely azt a tartósan fennálló fenyegetést hivatott kezelni, hogy nem állami szereplők terrorista vagy egyéb bűncselekmények céljából nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokhoz jussanak, vagy ilyen anyagokat használjanak. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor világszerte fokozott politikai figyelem irányul a nukleáris védettség kérdésére.

A projekt indokolása

Az ICSANT továbbra is rendkívül fontos, nemcsak a nukleáris anyagokkal és atomenergia-programokkal rendelkező országok számára, hanem az összes többi ország szempontjából is, mivel kiterjed más, többek között az orvostudományban, az iparban és a mezőgazdaságban általánosan használt radioaktív anyagokra is. Ezért továbbra is elő kell mozdítani és támogatni kell az egyezmény egyetemessé tételét és tényleges végrehajtását, világossá téve az összes állam számára az abból származó előnyöket, ha csatlakoznak az egyezményhez, és megakadályozzák, illetve tiltják, hogy nem állami szereplők nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos terrorista és egyéb bűncselekményeket kövessenek el. E tekintetben az Európai Unió és az ENSZ ismét partnerként vesz részt egy új projektben, amely a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételének és tényleges végrehajtásának támogatására irányul.

A projekt célja

A projekt az ICSANT egyetemessé tételének és tényleges végrehajtásának támogatása révén biztosítani hivatott azt, hogy ne létezzenek biztonságos menedékek azok számára, akik nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokkal kapcsolatos terrorcselekményeket vagy egyéb bűncselekményeket követnek el vagy kísérelnek meg elkövetni.

A projekt időtartama

2023. július 1. – 2026. június 30. (36 hónap)

A projekt földrajzi hatálya

Globális, regionális, nemzeti

A projekt keretében alkalmazott megközelítés

Ezt a projektet egyrészt az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) Terrorizmusmegelőzési Részlege hajtja végre a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) terrorizmus megelőzésére irányuló programja révén, másrészt az ENSZ Terrorizmus Elleni Hivatala (UNOCT) az ENSZ Terrorizmusellenes Központja (UNCCT) keretében zajló, a tömegpusztító fegyverek használatának, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrorizmusnak (WMD/CBRN) a megelőzésére és az arra való reagálásra irányuló programján keresztül, szoros együttműködésben az érintett helyi irodákkal, valamint adott esetben nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, beleértve az Európai Unió küldöttségeit, a CBRN-kockázatok mérséklésével foglalkozó kiválósági központokra vonatkozó európai uniós kezdeményezést (EU CBRN CoE), a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézetét (UNICRI), az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalát (UNODA) és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának az 1540 (2004) sz. határozat alapján létrehozott bizottságán belüli szakértői csoportot.

A projekt két elemből tevődik össze, amelyeket az UNODC, illetve az UNOCT/UNCCT hajt végre megbízatásuknak és szakértelmüknek megfelelően. Ennek eredményeként egyes részeredmények és tevékenységek megvalósítása az UNODC, míg másoké az UNOCT/UNCCT feladata lesz. Egyes esetekben mindkét szervezet részt vesz a végrehajtásban.

A projekt a 2018. december 10-i (KKBP) 2018/1939 tanácsi határozatban meghatározott projekt során végzett tevékenységekre és az annak során kialakított eszközökre fog épülni.

A projekt végrehajtására az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival és az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájával összhangban kerül majd sor, amelyek határozottan hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló valamennyi intézkedésnek összhangban kell lennie a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel. Az (egyezményekben, a szokásjogban és más eszközökben foglalt) hatályos nemzetközi emberi jogi normák és előírások be lesznek építve a projektbe.

A projekt végrehajtására a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő módon kerül majd sor, és a nemi dimenzió a projekt egészében érvényesül majd. A projekt keretében elő kell mozdítani a nemi szempontokat, és a módszertanba be kell építeni a nemi dimenziót, valamint lehetőség szerint egyenlő lehetőségeket kell biztosítani a női és férfi tisztviselők számára a projekt keretében sorra kerülő összes rendezvényen való részvételre, kiemelve annak előnyeit, ha a nemzeti intézmények munkájába női köztisztviselőket is bevonnak. A szakmai találkozók előtt és után végzett felmérések és vizsgálatok során gyűjtött valamennyi visszajelzést nemek szerinti bontásban kell gyűjteni annak biztosítása érdekében, hogy a projekt keretében figyelembe lehessen venni és jelentésbe lehessen foglalni a női tisztviselők szempontjait. A projektmutatók keretében nemek szerinti bontásban kell gyűjteni és jelenteni az adatokat.

Az UNODC és az UNOCT szükség szerint koordinálja a tevékenységei végrehajtását.

Amennyiben a tevékenységek végrehajtásához külső szakértők segítségét veszik igénybe, az UNODC és az UNOCT törekedni fog arra, hogy az európai uniós tagállamok szakértőit vonja be.

A projekt keretében sor fog kerülni a nemzetközi közösséggel és a nemzeti hatóságokkal – többek között a parlamentekkel, az igazságügyi minisztériumokkal és más érdekelt felekkel – való, annak érdekében folytatott együttműködésre, hogy előmozdítsák az ICSANT egyetemessé tételét, fokozott figyelmet irányítsanak az egyezményhez való csatlakozás fontosságára, és fejlesszék az egyezmény tényleges végrehajtásához szükséges kapacitásokat.

A projekt eredményei

1. eredmény: Azon államok számának növekedése, amelyek mérlegelik/kezdeményezik az ICSANT-hoz való csatlakozásra irányuló folyamatok elindítását, vagy amelyek az ICSANT részes feleivé válnak, valamint az ICSANT fokozott ismertsége és a vele kapcsolatos szélesebb körű ismeretek a kedvezményezettek (a nemzeti szakpolitika-formálók és döntéshozók, köztük a parlamenti képviselők) körében és a nemzetközi fórumokon. Adott esetben az egyéb vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel (a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménnyel – CPPNM, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény módosításával – ACPPNM, az 1540. sz. ENSZ BT-határozattal) fennálló szinergiák kiaknázása.

2. eredmény: Továbbfejlesztett nemzeti jogszabályok, valamint a büntető igazságszolgáltatás területén dolgozó tisztviselők és más érintett nemzeti érdekelt felek arra irányuló megnövekedett kapacitása a kedvezményezett országokban, hogy ki tudják vizsgálni és büntetőeljárás alá tudják vonni az ICSANT szempontjából releváns ügyeket, valamint ezekben az ügyekben ítéletet tudjanak hozni.

3. eredmény: Olyan megfelelőbb szakpolitikák, gyakorlatok és eljárások, amelyekkel megelőzhető és felderíthető az azáltal jelentett fenyegetés, illetve amelyekkel reagálni lehet az azáltal jelentett fenyegetésre, hogy nem állami szereplők – köztük terroristák – nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagokhoz jussanak, ilyen anyagokat birtokoljanak és/vagy használjanak, továbbá a radiológiai és nukleáris terrorizmus, valamint az ilyen anyagokat érintő egyéb bűncselekmények jelentette fenyegetés megfelelőbb ismerete és megértése.

4. eredmény: Fokozott nemzeti és nemzetközi együttműködés – beleértve az információcserét is – a részes államokon belül és azok között, az egyezmény tényleges végrehajtását célzó hatékony és gyakorlati intézkedések kidolgozása és elfogadása terén.

A projekt keretében megvalósítandó eredmények és tevékenységek

1.1. részeredmény: Az ICSANT egyetemessé tétele és tényleges végrehajtása fontosságának előtérbe kerülése a láthatóság növelése, a figyelemfelkeltés és a releváns rendezvényekhez való hozzájárulás révén

1.1.1. tevékenység: A projekt elindítása és a korábbi tevékenységek eredményeinek ismertetése (UNODC/UNOCT)

Az UNODC és az UNOCT/UNCCT Bécsben, illetve New Yorkban projektindító rendezvényt szervez, amelyre meghívást kapnak a tagállamok helyi állandó képviseletei. A végrehajtásban részt vevők törekedni fognak arra, hogy képviseltessék magukat a legfontosabb tagállamok mind az Európai Unió részéről, mind pedig a kiemelt régiók tagállamai közül annak érdekében, hogy felkeltsék az érdeklődést e második projekt iránt és lendületet adjanak neki, valamint hogy elősegítsék a nemzeti és regionális szintű végrehajtást. Ezek a rendezvények lehetővé teszik majd az előző projekt eredményeinek és tanulságainak megosztását is.

1.1.2. tevékenység: Az azzal kapcsolatos tanulmány népszerűsítése, hogy miért nem válnak egyes ENSZ-tagállamok az ICSANT részes felévé, milyen kihívásokkal néznek szembe e téren, és melyek a tényleges végrehajtáshoz szükséges eszközök (Study on Reasons and Challenges of United Nations Member States for Not Becoming Party to ICSANT and Tools for its Effective Implementation) (UNOCT)

Az UNOCT/UNCCT három (3) ülést fog szervezni annak érdekében, hogy népszerűsítse és terjessze a 2023 júniusában lezáruló ICSANT-projekt során készült, arról szóló tanulmányt, hogy miért nem válnak egyes ENSZ-tagállamok az ICSANT részes felévé, milyen kihívásokkal néznek szembe e téren, és melyek a tényleges végrehajtáshoz szükséges eszközök. A tanulmány mélyebben feltárja azokat az okokat és kihívásokat, amelyek miatt egyes tagállamok nem válnak az ICSANT részes felévé, és számos ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztosítani, hogy még többen csatlakozzanak az egyezményhez, valamint hogy miként garantálható az egyezmény tényleges végrehajtása. Az UNOCT/UNCCT további párbeszédet folytat majd azokkal a kulcsfontosságú tagállamokkal, amelyek profitálhatnának a tanulmány eredményeiből és iránymutatásaiból.

1.1.3. tevékenység: Láthatóság, képviselet és az ICSANT-tal kapcsolatos, más szervezetek által szervezett rendezvényekhez való hozzájárulás (UNODC/UNOCT)

Az UNODC és az UNOCT/UNCCT megbízatásuk keretein belül és szükség szerint szakértelmet biztosítanak, valamint népszerűsítik az ICSANT-ot és a projekt keretében végzett munkájukat a releváns nemzetközi fórumokon, például az alábbiakkal kapcsolatos/az alábbiak által szervezett rendezvényeken:

—	nemzetközi jogi keretek, beleértve többek között, de nem kizárólag a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt és annak módosítását, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1540 (2004) sz. határozatát, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést;

—	nemzetközi szervezetek, beleértve többek között, de nem kizárólag a NAÜ-t, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetét (INTERPOL), az UNICRI-t, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetét (UNIDIR), az UNODA-t, az ENSZ Jogügyi Hivatalát (OLA);

—	civil társadalom, beleértve a nem kormányzati szervezeteket is;

—	nemzetközi kezdeményezések, beleértve többek között, de nem kizárólag az EU CBRN CoE-t, a tömegpusztító fegyverek és anyagok elterjedése elleni globális partnerséget, a nukleáris fenyegetést megelőző kezdeményezést és az ENSZ terrorizmus elleni globális koordinációs megállapodását.

1.2. részeredmény: Az ICSANT-hoz való csatlakozás és az egyéb releváns nemzetközi jogi eszközökkel való szinergiák előmozdítása és fokozódása

1.2.1. tevékenység: Az egyezményhez való csatlakozás előmozdítása országlátogatások révén (UNODC)

Az UNODC által az egyetemessé tétel érdekében folytatott széles körű tájékoztatási tevékenységekre és a helyszíni irodái kiterjedt hálózatára építve az UNODC nyolc (8) országlátogatást szervez az ICSANT-ban még nem részes azon államokba, amelyek esetében az UNODC elemzése és korábbi szerepvállalása alapján a leginkább előnyösek lennének a fővárosban folytatott személyes konzultációk. Az UNODC-nak be kell vonnia az országlátogatásokba az érintett nemzeti érdekelt feleket, köztük adott esetben a parlamenti képviselőket.

1.2.2. tevékenység: Az egyezményhez való csatlakozás előmozdítása az ICSANT-ban nem részes tagállamok nemzeti parlamentjeivel folytatott párbeszéd révén (UNOCT)

Az UNOCT/UNCCT három (3) nemzeti rendezvényt szervez, amelyek keretében közös felhívást intéznek azon tagállamok parlamentjeihez, amelyek még nem részes felei az egyezménynek. Más érdekelt felek, köztük a külügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, a nukleáris szabályozó hatóságok és a bűnüldöző hatóságok szintén meghívást kapnak a tájékoztatóra. A nemzeti rendezvények középpontjában a következők állnak: az ICSANT jelentősége a nukleáris védettség fokozása szempontjából, az egyéb nemzetközi jogi eszközökkel való kiegészítő jelleg és szinergiák, a csatlakozás előnyei és a csatlakozás hiányában felmerülő kockázatok, a végrehajtás során bevált gyakorlatok, valamint a nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos terrorizmus veszélye. Az UNOCT/UNCCT a terrorizmus megelőzésében és az ellene való küzdelemben való parlamenti szerepvállalásra vonatkozó UNOCT-programmal koordinálva – amelynek programirodája Dohában található – szorosan együttműködik a nemzetközi és regionális parlamenti szervezetekkel annak érdekében, hogy előmozdítsák az egyezményhez való csatlakozást.

1.2.3. tevékenység: Az egyezményhez való csatlakozás előmozdítása regionális szakmai találkozók révén (UNODC)

Az UNODC az első uniós ICSANT-projekt keretében az egyezmény egyetemessé tétele érdekében tett erőfeszítések fenntarthatóságának javítása érdekében négy (4) virtuális regionális, régiók közötti, illetve szubregionális szakmai találkozót szervez az ICSANT-ban még nem részes felek szakpolitika-formálói és döntéshozói számára (hármat (3) angolul, egyet (1) franciául).

A virtuális szakmai találkozók a korábbi tanácsi határozat alapján végzett tevékenységekre fognak épülni a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A szakmai találkozók előtt és alatt szükség szerint alkalmazni fogják a projekt keretében kidolgozott releváns anyagokat, például e-tanulási és képzési kézikönyveket, valamint elektronikus tájékoztató anyagokat (amelyek az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvén már rendelkezésre állnak). A szakmai találkozók fókuszában az ICSANT lesz, de emellett a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménnyel és az ahhoz fűzött módosításokkal, illetve az 1540. (2004) sz. ENSZ BT-határozattal kialakítandó szinergiák kérdésével is foglalkoznak majd, és azokon szükség szerint az érdekelt felek (pl. a NAÜ) is részt vesznek. Az UNODC ösztönözni fogja az államokat, hogy a virtuális szakmai találkozók javasolt résztvevői között legyenek parlamenti képviselők is.

1.2.4. tevékenység: Második NAÜ–UNODC közös szeminárium az ICSANT egyetemessé tételének és a CPPNM módosításának előmozdítása érdekében (UNODC)

A 2021. november 11–12-én tartott első sikeres közös rendezvényre építve az UNODC a NAÜ-vel közösen szervezi majd a második ilyen jellegű eseményt. A rendezvényre Bécsben (Ausztriában) kerül majd sor.

1.2.5. tevékenység: Az egyezményhez való csatlakozás előmozdítása a NAÜ nukleáris védettségről szóló, 2024. évi nemzetközi konferenciája alkalmával tartandó magas szintű rendezvény révén (UNODC)

A NAÜ nukleáris védettségről szóló nemzetközi konferenciájának (ICONS) alkalmával 2020-ban az UNODC által tartott sikeres kísérőrendezvényre építve az UNODC 2024-ben magas szintű rendezvényt szervez a Bécsben (Ausztriában) tartandó következő konferencia keretében. A konferencia a nukleáris védettséggel foglalkozó kulcsfontosságú találkozó, amelynek részét képezik a miniszteri ülések, valamint egy tudományos és műszaki program is, így annak során magas szintű szakpolitikai megbeszélésekre és ezekkel párhuzamosan szakmai ülésekre is sor kerül. A legutóbbi, 2020-ban tartott konferencián több mint 130 ország és 35 nemzetközi szervezet több mint 57 minisztere, illetve több mint 2 000 szakértője vett részt.

1.2.6. tevékenység: Az egyezményhez való csatlakozás előmozdítása a New York-ban sorra kerülő terrorizmusellenes hét alkalmával tartandó magas szintű rendezvény révén (UNOCT)

Az UNOCT/UNCCT magas szintű rendezvényt szervez az ENSZ keretében New York-ban sorra kerülő terrorizmusellenes hét – a tagállamok és a terrorizmus elleni küzdelemben részt vevő nemzetközi partnerek magas szintű kétévenkénti találkozója – során.

1.2.7. tevékenység: Kísérőrendezvény az ICSANT végrehajtása során figyelembe veendő emberi jogi dimenziókról (UNODC/UNOCT)

Az UNODC és az UNOCT kísérőrendezvényt szervez az ICSANT emberi jogi rendelkezéseiről. A meghívott előadók között szerepel az emberi jogoknak és alapvető szabadságoknak a terrorizmus elleni küzdelem során történő előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges előadó, valamint más kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselői. A rendezvény egyebek mellett az UNODC-nek a terrorizmus elleni küzdelem jogi vonatkozásaival foglalkozó képzési programja (Counter-Terrorism Legal Training Curriculum) 4. (Emberi jogok és a terrorizmusra adott büntetőjogi válaszok), illetve 1. (A terrorizmus elleni küzdelem a nemzetközi jog összefüggésében) moduljára fog építeni.

2.1. részeredmény: Jogalkotási segítség áll a kérelmező államok rendelkezésére

2.1.1. tevékenység: Releváns jogalkotási segítségnyújtás az ICSANT rendelkezéseinek érvényre juttatása, illetve annak érdekében, hogy a helyszínen tevékenykedő tisztviselők, a bűnüldöző szervek, az ügyészek és a bírák alkalmazni tudják a jogot (UNODC)

Az UNODC – kérésre és adott esetben – releváns jogalkotási segítséget nyújt az ezt kérelmező államoknak dokumentumalapú ellenőrzések révén, az UNODC–NAÜ közös, a nukleáris terrorizmus büntetőeljárás alá vonására irányuló mintarendelkezéseire, az UNODC által kidolgozott és az UNODC ICSANT-honlapján található önértékelési kérdőívre, az UNODC kölcsönös jogsegélyről és kiadatásról szóló kézikönyvére és az UNODC által a kölcsönös jogsegély iránti megkeresések összeállítására szolgáló eszközre, az ICSANT 2. cikkét végrehajtó nemzeti végrehajtási jogszabályok UNODC általi összeállítása során azonosított bevált gyakorlatokra, valamint az UNODC által a 2.3. részeredmény keretében kidolgozandó eszközökre építve. Az UNODC lehetőséget biztosít a kedvezményezettek számára, hogy ismertessék a parlamenti képviselőknek javasolt jogalkotási módosításokat.

2.2. részeredmény: A nemzeti büntető igazságszolgáltatási rendszereknek az ICSANT-hoz kapcsolódó bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, visszaszorítására, kivizsgálására, büntetőeljárás alá vonására és az ítélet meghozatalára irányuló kapacitásának bővülése

Az UNODC öt (5) nemzeti szemináriumot szervez az igazságügyi oktatási és képzési központokban végzett hallgatók számára, valamint tíz (10) webináriumot tart az ICSANT alkalmazásának különböző aspektusairól. Az UNODC a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrorizmus megelőzésére irányuló programja keretében – az ENSZ Közgyűlése által az UNODC-nek adott megbízatással összhangban – az e kérdéssel kapcsolatban kifejlesztett, hosszú múltra visszatekintő, bizonyított szakértelemre fog támaszkodni.

2.2.1. tevékenység: Nemzeti szemináriumok az igazságügyi oktatási és képzési központok számára (UNODC)

Az UNODC öt (5) szemináriumot fog tartani az igazságügyi oktatási és képzési központok számára a részes államokban annak érdekében, hogy bővüljön az ICSANT tényleges végrehajtásához és az egyezménnyel kapcsolatos tájékoztató tevékenységek folytatásához szükséges kapacitásuk. A szemináriumokon többek között bemutatják az ICSANT hatálya alá tartozó bűncselekményekhez kapcsolódó fiktív esetekről szóló kézikönyvet és az UNODC által kidolgozott egyéb anyagokat, beleértve a 2.3. részeredmény keretében kidolgozottakat is, a fenntarthatóság biztosítása érdekében oktatóképzési módszertant alkalmazva.

2.2.2. tevékenység: Webinárium-sorozatok (UNODC)

Az UNODC tíz (10) webináriumot fog tartani az ICSANT egyes kulcsfontosságú aspektusairól, egyebek mellett például a joghatóságról, a kiadatásról, az emberi jogokról és a bizonyítékok megőrzéséről. A webináriumokra több nyelven kerül sor. Más nemzetközi szervezetek is meghívást fognak kapni, mások mellett például a NAÜ, az INTERPOL, az EU CBRN CoE kezdeményezés, valamint az 1540. sz. határozat alapján létrehozott bizottság. A fenntarthatóság biztosítása érdekében a webináriumokról készült felvételek elérhetők lesznek online. Az állandó képviseleteknek szóló meghívások ösztönözni fogják az érintett nemzeti érdekelt felek, köztük a parlamenti képviselők részvételét is.

2.3. részeredmény: A technikai segítségnyújtási eszközök fejlesztése, frissítése, bővítése és/vagy specializálása

2.3.1. tevékenység: Az ICSANT honlapja (UNODC)

Az UNODC ICSANT-honlapját (unodc.org/icsant) a gyakorló szakemberek világszerte referenciaként használják, mivel tartalmazza az egyezményre vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló forrást, beleértve az egyezmény eljárási előzményeit, a csatlakozás aktuális helyzetét, valamint elemző cikkeket, a nemzeti végrehajtási jogszabályok gyűjteményét, illetve a kapacitásépítési eszközökre és az UNODC kapcsolódó, technikai és jogalkotási segítségnyújtására vonatkozó információkat. 2021. szeptemberi elindítása óta a honlapot több mint 10 000 felhasználó kereste fel. Az UNODC karbantartja és rendszeresen frissíti a honlapot, valamint bővíti az ENSZ valamennyi hivatalos nyelvén (angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol) elérhető tartalmat. A honlap például tartalmazza majd az újonnan kifejlesztett összes eszközt, a rendezvényekről készült beszámolókat, valamint az ICSANT 2. cikkét végrehajtó további nemzeti jogszabályokat.

Ezen túlmenően tartalmazni fogja az ICSANT kijelölt hatóságainak adatbázisát is (lásd a 4.1. részeredményt).

2.3.2. tevékenység: Specializált technikai segítségnyújtási eszközök (UNODC)

Az UNODC az ICSANT-ra irányuló további, specializált technikai segítségnyújtási eszközöket fejleszt ki, és közzéteszi azokat az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvén, mind nyomtatott, mind elektronikus formában; utóbbit az UNODC ICSANT-honlapján (unodc.org/icsant). Az anyagok a következőket foglalják majd magukban:

—	az ICSANT különböző aspektusaihoz (pl. joghatóság, emberi jogok, a hatósági felügyelet körén kívül eső anyagok lefoglalása és védelme, valamint nemzetközi együttműködés) kötődő eszköztárak

—	a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezménnyel (CPPNM) és annak módosításával való szinergiákhoz kötődő eszköztár

—	az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1540 (2004) sz. határozatával való szinergiákhoz kötődő eszköztár

—	a NAÜ és az UNODC által közösen kidolgozott, az ICSANT-ban, a CPPNM-ben és annak módosításában meghatározott bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések mintáihoz kötődő eszköztár

2.3.3. tevékenység: Videó az ICSANT eljárási előzményeiről és főbb rendelkezéseiről (UNODC)

Az UNODC tájékoztató videót készít az ICSANT eljárási előzményeiről és főbb rendelkezéseiről. A ICSANT fontosságát hangsúlyozó, a földrajzi, illetve a nemek közötti egyensúly szem előtt tartásával készített filmben több részes állam és más érdekelt felek nyilatkozatai szerepelnek majd. A videó az UNODC ICSANT-honlapján (unodc.org/icsant) lesz elérhető, az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvén.

3.1. részeredmény: A nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagok beszerzésének, birtoklásának és/vagy felhasználásának megelőzésére, felderítésére, illetve az azokra való reagálásra irányuló tagállami kapacitás megerősödése

Az UNOCT/UNCCT négy (4) regionális szakmai találkozót és döntéshozatali gyakorlatot szervez a tagállamok arra irányuló kapacitásának fejlesztése céljából, hogy felvegyék a küzdelmet a nukleáris terrorizmussal Afrikában, Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, valamint Délkelet- és Kelet-Európában. A regionális szakmai találkozók és döntéshozatali gyakorlatok növelni fogják a tagállamoknak a radiológiai és nukleáris terrorizmus felderítésére, forenzikus vizsgálatára, az ilyen eseményekre való reagálására, valamint azok enyhítésére irányuló kapacitását, beleértve egy olyan testre szabott módszertan alkalmazását is, amely segíti a nemzeti hatóságokat az ICSANT tényleges végrehajtásában és a nemzetközi együttműködés elmélyítésében, így bizonyítva az egyezményhez való csatlakozás fontosságát. A szakmai találkozók ösztönözni fogják a regionális éllovasok azonosítását és a bevált gyakorlatok dél–dél irányú cseréjét. Ezen túlmenően az országok kiválasztása többek között az UNOCT/UNCCT és az INTERPOL azon közös kezdeményezésének megállapításain és következtetésein alapul majd, amely a CBRNE-anyagok nem állami szereplők általi lehetséges használatának globális fenyegetésértékelésére (Global Threat Assessment on Non-State Actors and Their Potential Use of CBRNE Materials) irányul.

3.1.1. tevékenység: Regionális szakmai találkozók és döntéshozatali gyakorlatok a tagállamok nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre irányuló kapacitásának fejlesztése érdekében (UNOCT)

Az UNOCT/UNCCT a kapacitásépítésre irányuló négy (4) regionális szakmai találkozót és döntéshozatali gyakorlatot szervez majd, mégpedig a következő területeken:

A radiológiai és nukleáris terrorizmus elleni küzdelem, különös tekintettel a felderítésre, a felderítés területén való kapacitásépítés érdekében, előtérbe helyezve a radiológiai/nukleáris anyagok felderítésére vonatkozó bevált gyakorlatok azonosítását és alkalmazását, olyan információk és eszközök felhasználásával, amelyek hozzájárulnak a radiológiai és nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre irányuló kapacitásépítéshez, figyelembe véve annak a határigazgatással való kapcsolatát.

A radiológiai és nukleáris terrorizmus elleni küzdelem, különös tekintettel a kriminalisztikára, a kriminalisztikai felderítés területén történő kapacitásépítés érdekében, előtérbe helyezve a nukleáris kriminalisztika és az ügynökségek közötti koordináció fontosságának demonstrálását, amelyek hozzájárulnak a radiológiai és nukleáris terrorizmus elleni kapacitásépítéshez.

A radiológiai és nukleáris terrorizmus elleni küzdelem, különös tekintettel a reagálásra és az enyhítési intézkedésekre, a reagálásra és az enyhítési intézkedésekre irányuló kapacitásépítés érdekében, előtérbe helyezve a nukleáris vagy egyéb radioaktív anyagok felhasználásával elkövetett terrorcselekményekre való hatékony, időben történő és összehangolt reagálásra való képességet a nukleáris védettségi keret alapvető elemeként.

3.2. részeredmény: A tagállamok ismereteinek és megértésének elmélyülése a radiológiai és nukleáris terrorizmus veszélyét illetően

Az UNOCT/UNCCT négy (4), személyes jelenléttel járó nemzeti képzést szervez négy (4) tagállam számára a radiológiai és nukleáris terrorizmussal szembeni küzdelemhez szükséges kapacitás fejlesztése érdekében. A képzések javítani fogják a tagállamoknak a többek között a kockázat és a fenyegetés megértésére, az ellenintézkedések kidolgozására, az eseményekre való reagálás gyakorlására, valamint a kritikus infrastruktúra és a kulcsfontosságú erőforrások azonosítására és védelmére irányuló kapacitását. E tevékenységek tekintetében az UNOCT/UNCCT kihasználja majd a tömegpusztító fegyverek (WMD) használatának, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris terrorizmusnak (CBRN) a megelőzésére és az arra való reagálásra irányuló globális programja keretében a képzési portfólió kidolgozása és végrehajtása során szerzett széles körű tapasztalatokat; e program keretében több mint 1 500 tisztviselőt képeztek ki.

3.2.1. tevékenység: Személyes jelenléttel járó nemzeti képzések a radiológiai/nukleáris terrorizmus elleni küzdelem témájában (UNOCT)

Az UNOCT/UNCCT együttműködik a tagállamokkal a megfelelő képzések azonosításában a terrorizmus elleni küzdelem terén, prioritásaiknak és szükségleteiknek megfelelően, az alábbiak szerint:

Nemzeti képzés – a radiológiai és nukleáris fenyegetésekről szóló alaptanfolyam, amely lehetővé teszi a személyzet számára, hogy hatékonyan reagáljon egy radiológiai vagy nukleáris helyzetre, ajánlásokat fogalmazva meg a beavatkozók számára, hogy azok el tudják végezni munkájukat egy potenciálisan veszélyes radiológiai és nukleáris anyagokat tartalmazó környezetben.

Nemzeti képzés – a radiológiai és nukleáris fenyegetésekről szóló középszintű tanfolyam, amely a radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos releváns témákat taglal. Ez többek között gyakorlati bemutatókat és gyakorlatokat jelent, és olyan reális forgatókönyvekben tetőzik, mint például radiológiai anyagok csempészésének felderítése és akadályozása, a radiológiai vagy nukleáris anyagok bűncselekmények helyszínén történő azonosítása, valamint a radiológiai és nukleáris veszélyek és bizonyítékok felismerése.

Nemzeti képzés – a radiológiai és nukleáris fenyegetésekről szóló haladó szintű tanfolyam, amely részletesebben foglalkozik a radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel, különös hangsúlyt fektetve a radiológiai diszperziós eszközökre és a rögtönzött nukleáris eszközökre.

Nemzeti képzés – a radiológiai és nukleáris ellenintézkedésekről szóló tanfolyam, amely olyan, többszereplős megközelítést mutat be, amely a radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel szembeni ellenintézkedések kidolgozására, valamint a radiológiai és nukleáris eseményekre való közös reagálásra összpontosít, a kulcsfontosságú nemzeti ügynökségek – többek között a bűnüldöző szervek, a vámhatóságok, a biztonsági ügynökségek, az elsődleges beavatkozók, a hírszerzés, a közegészségügy, a szabályozó hatóságok, az ipar stb. – részvételével.

Nemzeti képzés – a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló tanfolyam, amely olyan ágazatokra összpontosít, amelyek közvetlenül támadhatók – például az atomerőművek, a nukleáris kutatóreaktorok, a radioaktív anyagokat tartalmazó helyszínek, a közlekedési csomópontok, valamint a nem állami szereplők által érzékeny és ellenőrzött technológiák megszerzése céljából megcélozható ágazatok.

4.1. részeredmény: Az ICSANT által előírt információcsere megkönnyítése

Az ENSZ Jogügyi Hivatala (OLA) 2022. október 3-án – mint ezen egyezmény tekintetében a főtitkár letéteményesi funkcióit gyakorló szerv – hivatalosan megbízta az UNODC-t, tekintettel annak megbízatására, szerepére és az ICSANT-tal kapcsolatos szakértelmére, hogy fogadja és terjessze a részes államok által a 7. cikk (4) bekezdése alapján a hatóságok kijelöléséről tett értesítéseket. Az ilyen jellegű értesítéseket ezért a következő e-mail-címre kell küldeni: unodc-icsant@un.org. A beérkezett értesítéseket közzé kell tenni az UNODC ICSANT-honlapján, valamint – az UNODC részéről a Jogügyi Hivatalnak történő újabb továbbítás függvényében – az Egyesült Nemzetek Határozatainak Tára honlapján.

4.1.1. tevékenység: Kampány annak ösztönzése érdekében, hogy az ICSANT részes államai kijelöljék az egyezmény 7. cikkének (4) bekezdése szerinti illetékes hatóságot és kapcsolattartó pontot (UNODC)

Az UNODC tájékoztató tevékenységeket folytat majd annak érdekében, hogy az ICSANT-ban már részes államokat a 7. cikk (4) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítésére ösztönözze, amely előírja a részes államok számára, hogy tájékoztassák az Egyesült Nemzetek Szervezetét az ICSANT-hoz kapcsolódó információk továbbításáért és fogadásáért felelős illetékes hatóságaikról és kapcsolattartó pontjaikról. A tevékenységek között lesznek a következők: az érintett állandó képviseleteknek küldött levél, amelyben felkérik az állandó képviseleteket a 7. cikk (4) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítésére; kétoldalú találkozók szervezése; tájékoztató füzetek és egyéb tájékoztató anyagok kidolgozása az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvén.

4.1.2. tevékenység: Az ICSANT tekintetében illetékes nemzeti hatóságok és kapcsolattartó pontok ülése (UNODC)

Az UNODC a projekt harmadik évében megszervezi majd az említett illetékes hatóságok és kapcsolattartó pontok első találkozóját Bécsben (Ausztria). Az ülés keretében többek között sor kerül majd egy fiktív koordinációs gyakorlatra, valamint a 7. cikk (4) bekezdése szerinti kapcsolattartó pont szerepének hatékony betöltéséről szóló képzésre. Az ülés célközönsége a nemzeti kapcsolattartó pontok és más releváns nemzeti érdekelt felek lesznek.

4.1.3. tevékenység: ICSANT virtuális tájékoztatók az UNODC meglévő igazságügyi és biztonsági hálózatainak (UNODC)

Az UNODC által a világ különböző régióiban (pl. a Száhel-övezet, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint az Indiai-óceán tekintetében) létrehozott biztonsági és igazságügyi kapcsolattartó pontokból álló, régóta fennálló együttműködési hálózatokra építve az UNODC online technikai tájékoztatókat fog tartani, és virtuális módon együtt fog működni ezekkel a hálózatokkal, az oktatóképzés módszertana alapján. E régóta működő hálózatok kapcsolattartó pontjai rendszeresen együttműködnek egymással, elemezve az operatív kihívásokat, megosztva az e kihívásokra adott válaszként alkalmazott bevált gyakorlatokat és megvitatva a releváns eseteket.

4.2. részeredmény: Az ICSANT-hoz való csatlakozással és a végrehajtással kapcsolatos bevált gyakorlatokat és tanulságokat a célközönség regionális szinten felhasználja az ICSANT tényleges végrehajtása és a nukleáris védettség fokozása érdekében

4.2.1. tevékenység: A gyakorlati szakemberek közösségeinek ülései (UNOCT)

Az UNOCT/UNCCT négy (4) találkozót szervez a radiológiai és nukleáris kérdésekkel, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakemberek közötti nemzeti együttműködés előmozdítása érdekében az információk, illetve a hírszerzési információk megosztásának, valamint az ügynökségek közötti koordinációnak a javítása érdekében. Ezeken az üléseken a gyakorlati szakemberek közösségei találkoznak majd a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó ügynökségek, a vámhatóságok, az elsődleges beavatkozók, a hírszerzés, az igazságszolgáltatás, a bűnüldöző szervek, a szakpolitikai/döntéshozatali szervek, a közegészségügyi tisztviselők, a nukleáris szabályozó hatóságok stb. képviselőivel. Az ülések lehetővé teszik a gyakorló szakemberek közösségei számára, hogy azonosítsák a hiányosságokat, a kihívásokat és a levont tanulságokat, valamint megosszák egymással az információcserével, a hírszerzési információk megosztásával és a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat. Ezek a közösségek elő fogják mozdítani az ICSANT tényleges végrehajtása és a nukleáris védettség szempontjából releváns érdekelt felek közötti együttműködést és koordinációt, és élvezhetik majd az UNOCT Connect & Learn Platformja nyújtotta előnyöket. Ez a 2021 októberében elindított innovatív online kapacitásépítési eszköz összeköti a tagállamokat, a magánszektort, a tudományos köröket, a szellemi műhelyeket, a kutatóintézeteket és a civil társadalmat a személyes technikai segítségnyújtás megerősítése érdekében. A platform egyedülálló virtuális eszköz az olyan akadályok leküzdésére, mint a költségek, a földrajzi távolságok és a világjárvány okozta korlátozások, mégpedig azáltal, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzését és az ellene folytatott küzdelmet szolgáló erőforrásokat bármikor és bárhol hozzáférhetővé teszi a különböző érdekelt felek és szakemberek számára.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 157

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	66. évfolyam 2023. június 20.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1182 rendelete (2023. június 14.) az Észak-Írországban történő forgalomba hozatalra szánt, emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó különös szabályokról és a 2001/83/EK irányelv módosításáról ( 1 )	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2023/1183 végrehajtási rendelete (2023. június 19.) a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 1183/2005/EK rendelet végrehajtásáról	8
*	A Bizottság (EU) 2023/1184 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. február 10.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására vonatkozóan részletes szabályokat meghatározó uniós módszertan létrehozásával történő kiegészítéséről	11
*	A Bizottság (EU) 2023/1185 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. február 10.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás minimális küszöbértékének megállapítása, valamint a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan megállapítása útján történő kiegészítéséről	20
*	A Bizottság (EU) 2023/1186 végrehajtási rendelete (2023. június 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Kullings kalvdans [OFJ])	34
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (KKBP) 2023/1187 határozata (2023. június 19.) a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény egyetemessé tételéhez és tényleges végrehajtásához nyújtott uniós támogatásról	35
*	A Tanács (KKBP) 2023/1188 határozata (2023. június 19.) a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/386/KKBP határozat módosításáról	46
*	A Tanács (KKBP) 2023/1189 végrehajtási határozata (2023. június 19.) a Kongói Demokratikus Köztársaságban fennálló helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2010/788/KKBP határozat végrehajtásáról	47


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.