ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 141
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
66. évfolyam
2023. május 31.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
66. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
|
* |
A Bizottság (EU) 2023/1049 rendelete (2023. május 30.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található halolaj, pendimetalin, birkafaggyú és spirotetramat megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról ( 1 ) |
|
|
|
* |
||
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
|
|
|
Helyesbítések |
|
|
|
* |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1049 RENDELETE
(2023. május 30.)
a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és IV. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található halolaj, pendimetalin, birkafaggyú és spirotetramat megengedett szermaradék-határértéke tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
mivel:
|
(1) |
A pendimetalin és a spirotetramát tekintetében alkalmazandó szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete állapította meg. A halolaj és a birkafaggyú szerepel az említett rendelet IV. mellékletében. |
|
(2) |
A pendimetalin hatóanyag tekintetében a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdése szerint kérelmet nyújtottak be a (hüvelyes) borsóra, a (hüvelyes) babra és a póréhagymára érvényben lévő MRL-ek módosítása iránt. A spirotetramát hatóanyag tekintetében a fűszernövényekre és az ehető virágokra vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. |
|
(3) |
A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok értékelték a fent említett kérelmeket, és az értékelő jelentéseket továbbították a Bizottság részére. |
|
(4) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményeket adott ki (2). Ezeket a véleményeket továbbította a kérelmezők, a Bizottság és a tagállamok felé, és hozzáférhetővé tette őket a nyilvánosság számára. |
|
(5) |
A fűszernövényekben és az ehető virágokban előforduló spirotetramát tekintetében a Hatóság nem javasolt egyedi MRL-értéket. Mindazonáltal a Hatóság megjegyezte, hogy a kockázatkezelők fontolóra vehetik a 10 mg/kg-os MRL alkalmazását a fűszernövények és ehető virágok egész csoportjára, ami biztonságos lenne a fogyasztók számára. Ezért helyénvaló a Bizottság vonatkozó technikai iránymutatásával (3) összhangban javasolni a fűszernövényekben és más ehető virágokban előforduló spirotetramátra vonatkozó MRL 10 mg/kg-ban történő megállapítását. |
|
(6) |
A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a pendimetalin és a spirotetramát esetében a benyújtott adatok teljességére vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmező által kért MRL-módosítások – 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján – a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. E következtetését a Hatóság az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb adatok figyelembevételével vonta le. Sem a szóban forgó hatóanyagokat esetlegesen tartalmazó valamennyi élelmiszer fogyasztásából következő, hosszú távú expozíció, sem pedig az adott termékek fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel vagy az akut referenciadózis túllépésének kockázata. |
|
(7) |
A Hatóság indokolással ellátott véleményei alapján és a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében felsorolt érdemleges tényezőket figyelembe véve helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az MRL-ek javasolt módosításai megfelelnek az említett cikkben foglalt követelményeknek. |
|
(8) |
A halolajat és a birkafaggyút ideiglenesen felvették a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletébe a 91/414/EGK tanácsi irányelv (4) vagy az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti értékelésük véglegesítéséig, valamint az e hatóanyagokra vonatkozó MRL-eknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáig. Az említett hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítása iránt az 1107/2009/EK rendelet alapján benyújtott kérelmekkel összefüggésben a Hatóság következtetéseket adott ki a halolaj és a birkafaggyú hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereknél felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatáról (6). E következtetések alapján a halolaj és a birkafaggyú esetében nincs szükség MRL-ekre. Ezért helyénvaló az említett anyagokat állandó jelleggel szerepeltetni a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletében. |
|
(9) |
A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(10) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 396/2005/EK rendelet II. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(2) Reasoned Opinion on the modification of the existing maximum residue levels for pendimethalin in peas (with pods), beans (with pods) and leeks (Indokolással ellátott vélemény a pendimetalin (hüvelyes) borsó, (hüvelyes) bab és a póréhagyma vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL-jeinek módosításáról). EFSA Journal 2023;21(3):7663.
Reasoned Opinion on the modification of the existing maximum residue levels for spirotetramat in herbs and edible flowers (Indokolással ellátott vélemény a spirotetramat fűszernövények és ehető virágok vonatkozásában megállapított jelenlegi MRL-jeinek módosításáról). EFSA Journal 2022;20(12):7668.
(3) A Bizottság technikai iránymutatása a szermaradék-határértékek meghatározásához, a szermaradék-vizsgálatok összehasonlíthatóságához, valamint a növényi és állati eredetű termékekre vonatkozó szermaradék-adatok extrapolációjához szükséges adatszolgáltatási követelményekről (SANTE/2019/12752).
(4) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
(6) Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance fish oil (A halolaj hatóanyagú növényvédő szerek esetében felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetés.) EFSA Journal 2022;20(1):7079.
Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance sheep fat (A birkafaggyú hatóanyagú növényvédő szerek esetében felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetés.) EFSA Journal 2022;20(1):7073.
MELLÉKLET
A 396/2005/EK rendelet II. és IV. melléklete a következőképpen módosul:
|
1. |
A II. mellékletben a pendimetalinra és a spirotetramatra vonatkozó oszlopok helyébe a következő szöveg lép: „ Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
(*1) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.
(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/16 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1050 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2023. május 30.)
a Belarusz Köztársasából származó betonacélrúd behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Előző vizsgálat és hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
Az (EU) 2017/1019 rendelettel (2) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dömpingellenes vámot vetett ki a Belarusz Köztársaságból származó egyes betonmegerősítő-rudak (a továbbiakban: betonacélrúd) behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk. |
|
(2) |
A Belarusz Köztársaságból (a továbbiakban: Belarusz vagy érintett ország) érkező behozatalra jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vám 10,6 %. |
1.2. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem
|
(3) |
A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés közzétételét (3) követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. |
|
(4) |
A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) 2022. március 16-án nyújtotta be az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer vagy kérelmező) a betonacélrudakkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében, amelyek termelése a teljes uniós termelés több mint 25 %-át teszi ki. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné. |
1.3. A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása
|
(5) |
Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2022. június 15-én a Bizottság a Belaruszból származó betonacélrudak Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). |
1.4. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(6) |
A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
1.5. Érdekelt felek
|
(7) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártót és a belarusz hatóságokat, továbbá az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre. |
|
(8) |
Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. |
1.6. Reprezentatív ország
|
(9) |
Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint, mivel Belarusz nem WTO-tag, és szerepel az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletében, a rendes értéket megfelelő reprezentatív országbeli ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. |
|
(10) |
Egy megfelelő reprezentatív ország exportáló gyártóinak együttműködése érdekében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében felvette a kapcsolatot a betonacélrudak Bosznia-Hercegovinában, Dél-Koreában, a Dominikai Köztársaságban, Svájcban, Norvégiában, Törökországban, az Egyesült Államokban (USA) és Dél-Afrikában működő potenciális gyártóival. Csak egy egyesült államokbeli gyártótól kapott választ. |
|
(11) |
mivel a más lehetséges reprezentatív országokban működő gyártók nem működtek együtt, a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket az egyesült államokbeli gyártótól kapott információk alapján határozza meg. |
|
(12) |
Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban a feleket tájékoztatták, és 10 napot kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek az Egyesült Államok megfelelő reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatban. Az érdekelt felektől nem érkeztek észrevételek. |
1.7. Mintavétel
|
(13) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
1.7.1. Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(14) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a felülvizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát, figyelembe véve a földrajzi eloszlást is. A minta három uniós gyártóból állt, melyek a becsült teljes termelési volumen és a hasonló termék Unióban történő értékesítésének több mint 17 %-át tették ki. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, és így a Bizottság megerősítette az ideiglenes mintát. |
1.7.2. Mintavétel az importőrök körében
|
(15) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Egyetlen független importőr sem nyújtotta be a kért információkat, és nem egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. |
1.7.3. Mintavétel a belarusz gyártók körében
|
(16) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes belarusz gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Belarusz Köztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy ha vannak olyan további gyártók, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban, nevezze meg őket, és/vagy lépjen kapcsolatba velük. |
|
(17) |
Csak egy belarusz gyártó jelentkezett, a Byelorussian Steel Works (a továbbiakban: BMZ). Mintavételre ennélfogva nem volt szükség. |
1.8. A kérdőívekre adott válaszok
|
(18) |
A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő három uniós gyártónak, a kérelmezőnek, a BMZ-nek és a reprezentatív országbeli együttműködő gyártónak. A Bizottság a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (6). |
|
(19) |
A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó, a kérelmező és az egyesült államokbeli gyártó küldte vissza kitöltve. |
|
(20) |
A BMZ nem válaszolt a kérdőívre, ezért a Bizottság megítélése szerint nem működött együtt a Bizottsággal ebben a hatályvesztési felülvizsgálatban. |
|
(21) |
Ennek megfelelően a belarusz gyártó együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkét alkalmazta, és a hatályvesztési felülvizsgálat során tett megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta. |
1.9. Helyszíni ellenőrzés
|
(22) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:
|
1.10. Az eljárás további menete
|
(23) |
A Bizottság 2023. április 17-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. |
|
(24) |
Csak a kérelmező nyújtott be észrevételeket; ezek alátámasztották a Bizottság megállapításait és következtetéseit. |
2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék
|
(25) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat keretében vizsgált termékkel, vagyis a Belaruszból származó és jelenleg az ex 7214 10 00, ex 7214 20 00, ex 7214 30 00, ex 7214 91 10, ex 7214 91 90, ex 7214 99 10 és ex 7214 99 95 KN-kód alá tartozó, egyes vasból vagy ötvözetlen acélból készült betonacélrúd, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy -extrudálva, hengerlés után csavarva is, de tovább nem megmunkálva, a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel. A kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező vas vagy betonacél rudak ki vannak zárva a termékkörből. Más hosszú termékek – köztük a köracél – ki vannak zárva a termékkörből. |
2.2. Hasonló termék
|
(26) |
Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(27) |
Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek. |
3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(28) |
Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Belaruszból érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna. |
3.1. Előzetes megjegyzések
|
(29) |
Az Eurostat Comext adatbázisa szerint a felülvizsgálati időszak alatt a Belaruszból érkező behozatal összesen mintegy 206 200 tonnát tett ki, piaci részesedése körülbelül 1,9 % volt. A főbb importáló tagállamok a következők voltak: Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország. Az eredeti vizsgálathoz képest a behozatal és a piaci részesedés több mint felére csökkent (488 700 tonna, illetve 5,0 %-os piaci részesedés). |
|
(30) |
A (20) preambulumbekezdésben említettek szerint az egyetlen ismert belarusz gyártó nem működött együtt a vizsgálatban. Ezért a Bizottság tájékoztatta a belarusz hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Belaruszra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek. |
|
(31) |
Következésképpen – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények, így különösen az Eurostat, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint létrehozott adatbázis (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis), a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) és a kérelem szolgált. |
|
(32) |
A Belaruszból érkező behozatal volumenét és árát a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó információk alapján határozták meg. |
3.2. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához
|
(33) |
A fenti 1.6. szakasznak megfelelően az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban, mivel Belarusz nem WTO-tag, és szerepel az (EU) 2015/755 európai rendelet I. mellékletében, a rendes értéket megfelelő reprezentatív országbeli ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell meghatározni. |
|
(34) |
mivel a Bizottság csak egy egyesült államokbeli gyártótól kapott választ, úgy döntött, hogy a rendes értéket az egyesült államokbeli gyártótól kapott információk, azaz az együttműködő gyártó tényleges árai alapján határozza meg. |
3.3. Rendes érték
|
(35) |
A Bizottság először is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően reprezentatív volt-e a hasonló termék együttműködő gyártó által, egyesült államokbeli független vevőknek történő értékesítésének teljes volumene. Az egyesült államokbeli értékesítések teljes volumenét összehasonlította a Belaruszból az Unióba irányuló behozatal teljes volumenével, amint az a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szerepel. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy a hasonló terméket reprezentatív mennyiségben értékesítették az Egyesült Államok piacán. |
|
(36) |
A Bizottság ezt követően az az egyesült államokbeli együttműködő gyártóval kapcsolatban megvizsgálta, hogy a hasonló termék valamennyi típusának belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek volt-e tekinthető. Az értékesítési ügyleteket akkor tekintette nyereségesnek, ha az egységár elérte vagy meghaladta az előállítási költséget. Ehhez meghatározta az egyesült államokbeli gyártó egyes terméktípusokhoz tartozó, a felülvizsgálati időszak alatti termelési költségét. |
|
(37) |
mivel a számított termelési költséggel (előállítási költségek plusz SGA-költségek) megegyező vagy annál nagyobb nettó értékesítési áron értékesített volumen több mint 80 %-át adta a teljes belföldi értékesítési volumennek, a Bizottság a rendes értéket az egyesült államokbeli gyártó tényleges belföldi árai alapján határozta meg. |
3.4. Exportár
|
(38) |
A (32) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a belarusz exportárakat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis importadatai alapján állapította meg, amelyeket gyártelepi szintre igazított. E célból a levont szállítási költségek a kérelmező által a kérelemben szolgáltatott információkon alapultak. |
3.5. Összehasonlítás
|
(39) |
A Bizottság a rendes értéket és az exportárakat gyártelepi szinten hasonlította össze egymással. |
3.6. Dömpingkülönbözet
|
(40) |
Ezen összehasonlítás alapján a belarusz export országos dömpingkülönbözete az uniós vámérték százalékában kifejezve 41,1 % volt. |
4. A dömping folytatódásának valószínűsége
|
(41) |
A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Belaruszban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, valamint az uniós piac vonzerejét. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a belarusz exportáló gyártó és a belarusz kormány együttműködésének hiánya miatt az elemzés az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken, különösen a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben és a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) statisztikai adatbázisában szolgáltatott információkon alapult. |
4.1. Gyártási és szabad kapacitás Belaruszban
|
(42) |
A Belaruszban rendelkezésre álló termelési és szabad kapacitás meghatározásához a kérelemben szereplő adatok szolgáltak alapul. |
|
(43) |
A kérelemben szereplő, állami forrásokkal összevetett adatok szerint a 2021. évi belarusz termelési kapacitást több mint 2,6 millió tonna rúdra becsülték, amely további 300 ezer tonnával, azaz összesen 3 millió tonnával növelhető (7). A rendelkezésre álló adatok szerint a belarusz értékesítés 1,7 millió tonnát tett ki, amelyből 700 ezer tonnát belföldön használtak fel, és körülbelül 1 milliót exportáltak (8). A szabad kapacitást így a Bizottság több mint 900 000 tonnára becsülte, ami a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás több mint 8 %-át tette ki. Az intézkedések hatályvesztése esetén ezt a szabad kapacitást a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló kivitelre történő előállítására lehetne felhasználni. |
4.2. Az uniós piac vonzereje
|
(44) |
A kérelemben megadott információk alapján a belarusz betonacélrudak ágazata exportorientált, mivel a belarusz acélgyártási kapacitás mintegy 85 %-át exportra szánják. A GTA adatbázisa szerint Belarusz fő exportpiaca az uniós piac volt. A Belaruszból harmadik országokba irányuló export árai (551 EUR/tonna) átlagosan tonnánként 10 EUR-val alacsonyabbak voltak az uniós piacra irányuló átlagos exportértékesítési áraknál, és 15 %-kal alacsonyabbak az uniós gyártók által az uniós piacon alkalmazott átlagos értékesítési áraknál (651 EUR/tonna). Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel a legtöbb egyéb piachoz képest vonzóbb lehet a belarusz exportőrök számára. Emellett számos exportáló ország (pl. az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Törökország, Ukrajna, Malajzia, Mexikó, Marokkó, a Perzsa-öböl országai, Egyiptom és más országok) egyre nehezebben elérhetővé vált Belarusz számára a belföldi túlkínálat és a belarusz behozatallal szembeni kereskedelmi intézkedések miatt. |
|
(45) |
Az uniós piac a földrajzi közelsége és a mérete miatt is vonzó a belarusz gyártók számára, a teljes felhasználás ugyanis eléri a mintegy 11 millió tonnát. |
|
(46) |
Ezért a méret, az árak és a közelség tekintetében az uniós piac vonzó maradt a belarusz exportáló gyártó számára más piacokhoz képest. |
4.3. A Belarusszal szembeni szankciók hatása
|
(47) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat megindítása után az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni katonai agressziója miatt az Unió több, egymást követő szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal és Belarusszal szemben, amelyek a felülvizsgálati időszakot követően az acéltermékeket és/vagy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó és exportáló acélipari vállalatokat is érintették. A szankciók 2022. márciusi bevezetése óta a Belaruszból érkező behozatal 2022 júniusával megszűnt. A jelenlegi helyzet azonban nem tekinthető tartósnak. Tekintettel arra, hogy az említett szankciók a katonai agresszióval és a mögöttes geopolitikai helyzettel állnak összefüggésben, hatályuk, modulációjuk és/vagy időtartamuk megjósolhatatlan. Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések időtartama öt év. Figyelembe véve a fenti bizonytalanságokat és azt, hogy a Tanács bármikor újra módosíthatja a szankciók pontos hatályát és időtartamát, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az intézkedések nem lehetnek kihatással a jelenlegi vizsgálatban levont következtetéseire. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy az alaprendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a jelenlegi szankciók ellenére továbbra is szükség van intézkedésekre. |
4.4. A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos következtetés
|
(48) |
A vizsgálatok megerősítették, hogy a Belaruszból érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt. |
|
(49) |
Ezenkívül a belarusz tartalékkapacitás jelentős mértékű a felülvizsgálati időszak folyamán mért uniós felhasználáshoz képest. Ezenkívül az uniós piac vonzereje a méret és az árak tekintetében rámutatott annak valószínűségére, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a belarusz export az uniós piacra irányulna, és a szabad kapacitást a termelés és az Unióba irányuló export növelésére is felhasználnák. |
|
(50) |
Ebből kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel az érintett termék Belaruszból az Unióba irányuló, dömpingelt behozatalának jelentős növekedését eredményezné. |
|
(51) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna. |
5. KÁR
5.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(52) |
A figyelembe vett időszakban mintegy 25 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. |
|
(53) |
A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás körülbelül 11 200 000 tonnát tett ki. A Bizottság ezt a számadatot a kérelmező által a makrogazdasági kérdőívre adott válasz alapján állapította meg. A fenti (14) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének több mint 17 %-át tették ki. |
5.2. Uniós felhasználás
|
(54) |
A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített mennyiség és az Unióba irányuló teljes behozatal összegeként határozta meg. Az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseit a kérelmezőtől szerezte be, és adott esetben kiigazította a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakra adott válaszaiban szereplő ellenőrzött adatoknak megfelelően. A behozatal tekintetében a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisra támaszkodott. |
|
(55) |
Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 1. táblázat Uniós felhasználás
|
||||||||||||||||||||||
|
(56) |
Az uniós felhasználás 2018-ról 2019-re 5 %-kal nőtt, 2020-ban kismértékben csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban tovább nőtt. A felhasználás 2020 és a felülvizsgálati időszak alatti ingadozásai a Covid19-járvány kitörésének tudhatók be, amely a gazdasági szereplők tevékenységének csökkenéséhez, a fogyasztás visszaeséséhez, majd a gazdasági tevékenységek újraindításához vezetett. |
|
(57) |
A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás összességében 8 %-os növekedést mutatott. |
5.3. Az érintett országból érkező behozatal
5.3.1. Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése
|
(58) |
A Bizottság a behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését pedig az említett behozatalnak az 5.2. szakaszban ismertetett teljes uniós felhasználáson belüli részesedése alapján határozta meg. |
|
(59) |
Az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: 2. táblázat A behozatal volumene és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(60) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék Belaruszból érkező behozatala a figyelembe vett időszakban több mint kétszeresére, a 2018. évi 72 000–80 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakra 200 000–210 000 tonnára nőtt. A Belaruszból érkező behozatal piaci részesedése a behozatal volumenéhez hasonló tendenciát mutatott, és minden évben jelentősen nőtt, a 2018. évi 0,6–0,8 %-ról a felülvizsgálati időszakban 1,8 –2,1 %-ra. |
5.3.2. A Belaruszból érkező behozatal átlagárai
|
(61) |
A Bizottság a behozatal árait a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg. |
|
(62) |
Az Unióba irányuló belarusz import súlyozott átlagára a következőképpen alakult: 3. táblázat Importárak
|
||||||||||||||||||||||
|
(63) |
A behozatal átlagára a 2018. évi 420–440 EUR/tonnáról 2020-ban 345–365 EUR/tonnára csökkent, majd ezt követően a felülvizsgálati időszakban 550–570 EUR/tonnára emelkedett. Összességében a növekedés 2018 és a felülvizsgálati időszak között 28 % volt, ami tonnánként 120–130 EUR áremelkedést jelent. Ez az általános áremelkedés összhangban volt az uniós piac általános ártendenciájával az érintett betonacélrudak vonatkozásában. |
|
(64) |
A Belaruszból érkező behozatal átlagos CIF-importára azonban a teljes figyelembe vett időszak alatt alacsonyabb volt, mint az uniós gyártók egységköltsége, az alábbi 5.5.3.1. szakaszban leírtak szerint. |
5.3.3. Áralákínálás
|
(65) |
A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálást úgy határozta meg, hogy a behozatal utáni költségekkel (9) (beleértve a dömpingellenes vámot is) kiigazított, költség, biztosítás és fuvardíj alapján számított súlyozott átlagos importárat összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók független uniós vevőknek felszámított, gyártelepi szinten kiigazított értékesítési árainak súlyozott átlagával. |
|
(66) |
Az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezték ki, és azt mutatta, hogy a belarusz importárak 2,5–3 %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak. A dömpingellenes vám nélkül a Bizottság 11,8 %–12 %-os áralákínálást állapított meg. |
5.4. A Belarusztól eltérő harmadik országokból érkező behozatal
|
(67) |
A Belaruszon kívüli harmadik országokból érkező betonacélrudakat főként Norvégiából, Oroszországból és Törökországból importálták. |
|
(68) |
A betonacélrudak egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint annak piaci részesedése és ára a következőképpen alakult: 4. táblázat Behozatali volumen és piaci részesedés – más harmadik országok
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(69) |
A felülvizsgálati időszak alatt a Belaruszon kívüli harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése az uniós felhasználás 4,1 %-át tette ki. A behozatali volumen 2020-ban jelentősen csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban nőtt, de nem érte el a 2019. évi szintet, ami összességében piaci részesedésük 3,2 százalékpontos csökkenését okozta a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszakban az átlagos importár összességében 14 %-kal nőtt. A felülvizsgálati időszakban a Belarusztól eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagos importára magasabb volt az uniós gazdasági ágazat átlagáránál (+ 2 %), és magasabb volt a Belaruszból érkező behozatal átlagáránál (+ 17 % – 20 %). |
5.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
5.5.1. Általános megjegyzések
|
(70) |
Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára. |
|
(71) |
A Bizottság a (14) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott. |
|
(72) |
A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az uniós gyártók szövetsége által szolgáltatott makrogazdasági adatok, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívekben szereplő, valamennyi uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából. |
|
(73) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(74) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
5.5.2. Makrogazdasági mutatók
5.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
(75) |
A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(76) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene összességében 2 %-kal nőtt. A termelési volumen 2018-ról 2019-re 7 %-kal nőtt. A Covid19-világjárvány alatt 2020-ban a termelés 5 %-kal csökkent 2019-hez képest, és változatlan maradt a felülvizsgálati időszakban. |
|
(77) |
A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása 5 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználás a 2018-as 67 %-ról a felülvizsgálati időszakban 65 %-ra csökkent. |
5.5.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés
|
(78) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Az értékesítés volumene és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(79) |
Az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán értékesített mennyiség 10 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. 2018-ról 2019-re 8 %-kal nőtt, 2020-ban csekély mértékben, 2 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt 4 %-kal tovább nőtt. |
|
(80) |
Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése némileg, 2 %-kal növekedett az érintett időszakban. 2018 és 2020 között 5 %-kal nőtt, de a felülvizsgálati időszak alatt csökkent. |
5.5.2.3. Növekedés
|
(81) |
A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 8 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat profitált a felhasználás e növekedéséből, és a figyelembe vett időszak alatt némileg, 2 %-kal növelte piaci részesedését. |
5.5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység
|
(82) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(83) |
A munkavállalók száma a figyelembe vett időszakban változó volt. 2018-ról 2019-re 12 %-kal nőtt, majd 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban fokozatosan csökkent, bár a 2018-as szintnél valamivel magasabb szinten maradt. A termelékenység 2018 és 2020 között 7 %-kal csökkent, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal nőtt. A termelés a figyelembe vett időszak során 1 %-kal nőtt. |
5.5.2.5. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól
|
(84) |
A felülvizsgálati időszak alatt megállapított dömpingkülönbözet jelentősen meghaladta a de minimis szintet, míg a Belaruszból érkező behozatal szintje a felülvizsgálati időszak alatt az uniós felhasználás 1,9 %-át tette ki. |
5.5.3. Mikrogazdasági mutatók
5.5.3.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők
|
(85) |
A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Értékesítési árak és gyártási költség az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(86) |
Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek felszámított átlagos értékesítési egységára 2018 és 2020 között 17 %-kal csökkent, ami a termelési egységköltség csökkenését tükrözi. A felülvizsgálati időszakban az ár 2020-hoz képest 45 %-kal nőtt. Az áremelkedést a termelési egységköltség növekedése és a Covid19-világjárvány utáni helyreállítást követő keresletnövekedés vezérelte. |
|
(87) |
A jelenlegi dömpingellenes vámok lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy versenyképes maradjon a jelenlegi árszinttel szemben, mivel – a (64) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az uniós gyártók egységköltségei a teljes figyelembe vett időszak alatt magasabbak voltak a Belaruszból érkező behozatal átlagos importáránál. |
5.5.3.2. Munkaerőköltség
|
(88) |
A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||
|
(89) |
Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszak alatt 3 %-kal emelkedett, 2020-ban pedig ideiglenesen, 3 %-kal csökkent, főként a termelésnek a Covid19-világjárvány nyomán bekövetkezett leállítása miatt. |
5.5.3.3. Készletek
|
(90) |
A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 10. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(91) |
A figyelembe vett időszak alatt a készletek 4 %-kal nőttek. |
5.5.3.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
|
(92) |
A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt: 11. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(93) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 2018 és 2020 között 8,4 %-ról 4,9 %-ra csökkent, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között meredeken, 15,3 %-ra emelkedett. A felülvizsgálati időszak alatt a keresletnek a Covid19 utáni gazdasági helyreállással magyarázható növekedése lehetővé tette az ágazat számára, hogy az előállítási költségek emelkedésénél nagyobb mértékben emelje árait, ami a jövedelmezőség növekedését eredményezte. A hatályban lévő dömpingellenes vámok lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszatérjen az egészséges üzleti helyzethez. A figyelembe vett időszak alatt a mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége magasabb volt, mint az eredeti vizsgálat során megállapított nyereségcél (4,8 %). |
|
(94) |
A vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakot a Covid19-világjárvány kitöréséhez kapcsolódó rendkívüli körülmények jellemezték, amelyeket gyors gazdasági fellendülés követett. 2020-ban a betonacélrudak uniós piacán a Covid19-világjárvány miatt rendkívüli ingadozások mutatkoztak. 2020 első felében a megrendelések hiánya miatt ideiglenesen leállították a termelést. Egy későbbi szakaszban, 2020 második felében és a felülvizsgálati időszakban a betonacélrudak uniós gyártóinak jövedelmezősége javult, mivel a kereslet a vártnál gyorsabban helyreállt. E tekintetben az uniós gyártók jövedelmezőségének a felülvizsgálati időszak alatti javulása valószínűleg átmeneti jellegű volt, mivel ez főként a kereslet kivételesen gyors és erőteljes növekedésének tudható be, ami magasabb árszintekhez vezetett. |
|
(95) |
A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőség javulásának hatására, bár annál kisebb mértékben, 40 %-kal nőtt, ami szintén tükrözi a dömpingellenes vámok és a felülvizsgálati időszakban a (94) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint fennálló kivételes körülmények pozitív hatását. |
|
(96) |
A beruházás szintje 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. |
|
(97) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. 2018 és 2020 között 102 %-ról 51 %-ra csökkent, majd 2020 és a felülvizsgálati időszak között meredeken nőtt. Összességében a beruházások megtérülése több mint kétszeresére nőtt a figyelembe vett időszakban. |
5.6. A kárra vonatkozó következtetés
|
(98) |
A legtöbb kármutató, például az uniós értékesítési volumen, a piaci részesedés, a foglalkoztatás, a jövedelmezőség és a pénzforgalom kedvezően alakult a figyelembe vett időszak alatt. Bár ebben az időszakban az olyan mutatók, mint a zárókészletek és a beruházások negatív tendenciát mutattak, abszolút szintjük kielégítő, és így nem utaltak jelentős kár jelére. |
|
(99) |
A Bizottság ezért a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi kár hatásaiból, és azt a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár. |
6. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE
|
(100) |
A Bizottságnak a (99) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Belaruszból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése. |
|
(101) |
Annak megállapítása érdekében, hogy valószínűsíthető-e az érintett országból érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése, a Bizottság a következőket vizsgálta: i. gyártási és szabad kapacitás Belaruszban; és ii. a Belaruszból érkező behozatal várható árszintje és hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére az intézkedések hatályvesztése esetén. |
6.1. Gyártási és szabad kapacitás Belaruszban
|
(102) |
A fenti (49) preambulumbekezdésben jelzettek szerint a belarusz szabad kapacitást a Bizottság több mint 900 000 tonnára becsülte, ami a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás több mint 8 %-át tette ki. Valószínűsíthető, hogy ezt a szabad kapacitást az uniós piac ellátására fogják felhasználni, amennyiben az intézkedések hatályukat vesztenék. |
6.2. Az uniós piac vonzereje, a Belaruszból érkező behozatal várható árszintje és hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére az intézkedések hatályvesztése esetén
|
(103) |
A (44)–(46) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a méret, az árak és a közelség tekintetében az uniós piac továbbra is vonzó maradt a belarusz exportáló gyártók számára. |
|
(104) |
A Bizottság elemezte az Unióba irányuló belarusz behozatal árszintjét. Dömpingellenes vámok hiányában a belarusz importárak súlyozott átlaga a figyelembe vett időszak egészében jelentősen alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat árai. A felülvizsgálati időszak alatt a Belaruszból érkező behozatal (10) árai13–15 %-kal voltak alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat árainál. Továbbá a (64) és (87) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a belarusz behozatal árszintje még az uniós előállítási költségnél is alacsonyabb volt. Következésképpen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac még vonzóbbá válna Belarusz számára. |
|
(105) |
Hasonlóképpen, annak értékeléséhez, hogy a jövőbeli behozatal milyen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazat helyzetére, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a harmadik piacokra irányuló belarusz export árszintjéből észszerűen lehet következtetni az uniós piacra érkező behozatal jövőbeli árszintjére. |
|
(106) |
Amint azt a fenti (44) preambulumbekezdés ismerteti, a Bizottság elemezte a harmadik piacokra irányuló belarusz export árszintjét, és megállapította, hogy ezek az exportárak jelentősen alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál (15 %). Ez azt jelenti, hogy az uniós piac az árak tekintetében továbbra is nagyon vonzó a belarusz gyártók számára. |
|
(107) |
A fentiekre tekintettel és a Belaruszból érkező, alacsony árú behozatal növekedésével szembesülve az uniós gyártók értékesítési volumenük és piaci részesedésük megtartása érdekében áraik csökkentésére kényszerülnének. Ez hatással lenne az ágazat általános nyereségességére, ami romlana. |
|
(108) |
Másrészről, ha az uniós gazdasági ágazat megtartaná jelenlegi árszintjét, az szinte azonnali negatív hatást gyakorolna értékesítési és termelési volumenére, valamint piaci részesedésére. Ezenkívül a termelési volumen csökkenése miatt a méretgazdaságosság előnyei is csökkennének, ami a gyártási egységköltség növekedéséhez vezetne. Ez tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét. Jövedelmezőségének elvesztésével az uniós gazdasági ágazat nem tudná végrehajtani a szükséges beruházásokat. Végső soron ez a munkahelyek elvesztéséhez és a gyártósorok bezárásának kockázatához is vezetne. |
|
(109) |
A felülvizsgálat tárgyát képező terméket érintik az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciócsomagok, a (47) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban a jelenlegi helyzet nem tekinthető tartósnak. A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálat során levont következtetéseit e szankciók nem tudják befolyásolni. |
6.3. A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés
|
(110) |
A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Belaruszból érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne. |
7. UNIÓS ÉRDEK
|
(111) |
Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(112) |
A fenti (99) preambulumbekezdésben megállapítottaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi dömping okozta károkból. Ha a meglévő intézkedések hatályukat vesztenék, az uniós gazdasági ágazat valószínűleg fokozott mértékű tisztességtelen versennyel szembesülne a belarusz gyártók részéről, melynek hatására az uniós gazdasági ágazat folyamatban lévő felépülése valószínűleg megtorpanna. |
|
(113) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná. |
7.2. A független importőrök és kereskedők érdeke
|
(114) |
A (15) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően és a vizsgálat során egyetlen importőr sem jelentkezett. Noha nem zárható ki, hogy az intézkedések bevezetése hátrányosan érintette tevékenységüket, az importőrök nem függnek Belarusztól, és a felülvizsgálat tárgyát képező terméket más beszállító országoktól, például Norvégiából vagy Törökországból is be tudják szerezni. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az importőrök részéről nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek a meglévő intézkedések meghosszabbítása ellen szólnának. |
7.3. A felhasználók érdeke
|
(115) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően és a vizsgálat során egyetlen felhasználó sem jelentkezett. Ezért nem voltak arra utaló jelek, hogy az eredeti vizsgálat (11) során levont következtetések a továbbiakban ne lennének érvényesek, és hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatásokkal járna a felhasználókra, amelyek meghaladnák az intézkedések kedvező hatásait. |
7.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(116) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Belaruszból származó betoncélrudak behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét. |
8. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(117) |
A dömping folytatódásával vagy megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Belaruszból érkező betonacélrudakra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. |
|
(118) |
Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő. |
|
(119) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a következő termékre: a Belaruszból származó, jelenleg az ex 7214 10 00, ex 7214 20 00, ex 7214 30 00, ex 7214 91 10, ex 7214 91 90, ex 7214 99 10 és ex 7214 99 95 (TARIC-kódok: 7214100010, 7214200020, 7214300010, 7214911010, 7214919010, 7214991010, 7214999510) KN-kódok alá tartozó, egyes vasból vagy ötvözetlen acélból készült betonacélrúd, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy -extrudálva, hengerlés után csavarva is, de tovább nem megmunkálva, a hengerelésből eredő bevágásokkal, bordákkal, hornyokkal vagy más mélyedésekkel, kiemelkedésekkel. A kiváló fáradási tulajdonsággal rendelkező vas vagy betonacél rudak ki vannak zárva a termékkörből. Más hosszú termékek – köztük a köracél – ki vannak zárva a termékkörből.
(2) Az (1) bekezdésben leírt termék vámkezelés előtti, uniós határparitáson számított nettó árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértéke 10,6 %.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) A Bizottság (EU) 2017/1019 végrehajtási rendelete (2017. június 16.) a Fehérorosz Köztársaságból származó egyes betonmegerősítő-rudak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 155., 2017.6.17., 6. o.).
(3) Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről (HL C 372., 2021.9.16., 9. o.).
(4) Értesítés a Belarusz Köztársaságból származó betonacélrúd behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 231., 2022.6.15., 21. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.).
(6) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2607
(7) Exportáló gyártó: https://eng.belsteel.com/about/rolling-production.php
(8) CRU-csoport adatbázisa, https://www.crugroup.com/
(9) A behozatalt követő költségeket az eredeti vizsgálat során a Bizottság 2 %-ban állapította meg.
(10) A behozatal utáni 2 %-os költség figyelembevétele esetén az árkülönbség 11,8 %–12 % lenne, a (66) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.
(11) Összességében nem volt kényszerítő ok a Belaruszból érkező érintett termék behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellen.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
HATÁROZATOK
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/34 |
A TANÁCS (EU) 2023/1051 HATÁROZATA
(2023. május 22.)
az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,
mivel:
|
(1) |
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. október 31-i Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: a Lisszaboni Megállapodás) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) által igazgatott szerződés. A Lisszaboni Megállapodás az ipari tulajdon oltalmára létesült Unió keretében egy külön uniót (a továbbiakban: a Külön Unió) hoz létre. Ez nyitva áll az ipari tulajdon oltalmáról szóló, 1883. március 20-án aláírt Párizsi Egyezmény felei előtt. A szerződő feleknek (a továbbiakban: a felek) a területükön oltalomban kell részesíteniük a többi fél termékeinek a származási országban elismert és oltalom alatt álló, a WIPO Nemzetközi Irodája által lajstromozott eredetmegjelöléseit, kivéve, ha a lajstromozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy éven belül úgy nyilatkoznak, hogy nem tudják biztosítani az oltalmat. |
|
(2) |
Hét tagállam részes fele a Lisszaboni Megállapodásnak, nevezetesen Bulgária, Csehország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szlovákia. Maga az Unió nem részes fele a Lisszaboni Megállapodásnak, mivel ahhoz csak országok csatlakozhatnak. |
|
(3) |
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatát követően a WIPO diplomáciai konferenciája 2015. május 20-án elfogadta a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegét (1) (a továbbiakban: a Genfi Szöveg). A Genfi Szöveg kiterjeszti az eredetmegjelölések oltalmát valamennyi földrajzi jelzésre, és lehetővé teszi, hogy kormányközi szervezetek abban féllé váljanak. |
|
(4) |
2017. október 25-i ítéletében (2) az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) megállapította, hogy a Genfi Szöveg megtárgyalása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkének (1) bekezdése által az Unióra az EUMSZ 207. cikkének (1) bekezdésében említett közös kereskedelempolitika területén ruházott kizárólagos hatáskörbe tartozik. |
|
(5) |
A Bizottság 2018. július 27-én – az EUMSZ 207. cikke és 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján – tanácsi határozatra irányuló javaslatot terjesztett elő az Uniónak a Genfi Szöveghez való csatlakozásáról. Tekintettel az Uniónak a Genfi Szöveg megtárgyalására vonatkozó kizárólagos hatáskörére, az említett javaslat úgy rendelkezett, hogy csak az Unió csatlakozik az említett Szöveghez. |
|
(6) |
A Tanács 2019. október 7-én – az EUMSZ 293. cikkének (1) bekezdésével összhangban – egyhangúlag elfogadta az Uniónak a Genfi Szöveghez történő csatlakozásáról szóló (EU) 2019/1754 határozatot (3). Az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikke úgy rendelkezik, hogy azon tagállamok, amelyek úgy kívánják, felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unióval párhuzamosan – az Unió érdekében és annak kizárólagos hatásköre teljeskörű tiszteletben tartása mellett – megerősítsék a Genfi Szöveget, vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz. Az (EU) 2019/1754 határozat 4. cikke úgy rendelkezik, hogy – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a Külön Unióban a Bizottság képviseli az Uniót és minden olyan tagállamot, amely megerősíti a Genfi Szöveget, vagy csatlakozik ahhoz. Az (EU) 2019/1754 határozat 4. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy az Unió felelős az Unió és a Genfi Szöveget megerősítő vagy ahhoz csatlakozó tagállamok jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének biztosításáért. |
|
(7) |
A Bizottság – az (EU) 2019/1754 határozat elfogadásával kapcsolatos tanácsi jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatban – vitatta annak lehetőségét, hogy valamennyi tagállam, amely úgy kívánja, felhatalmazást kapjon, a Genfi Szöveg megerősítésére vagy az ahhoz való csatlakozásra az Unióval párhuzamosan. A Bizottság azonban kijelentette azt is, hogy kész volna elfogadni, hogy azon hét tagállam, amelyek már részes felei a Lisszaboni Megállapodásnak, és amelyek számos, az említett megállapodás alapján bejegyzett szellemi tulajdonjoggal rendelkeznek, felhatalmazást kaphassanak a Genfi Szöveghez az Unió érdekében történő csatlakozásra. |
|
(8) |
A Genfi Szöveg 2020. február 26-án lépett hatályba, három hónappal azután, hogy az Unió letétbe helyezte csatlakozási okiratát, ezzel a részes felek számát a szükséges ötre emelve. |
|
(9) |
A Bizottság 2020. január 17-én – az EUMSZ 263. cikke alapján – eljárást indított az (EU) 2019/1754 határozat részleges megsemmisítése céljából, elsődlegesen azzal az indokkal, hogy a határozat sérti az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdését és 293. cikkének (1) bekezdését, a hatáskör-átruházásnak az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvét, az intézményi egyensúly elvét és a Bizottság kezdeményezési jogát, továbbá másodlagosan azzal az indokkal, hogy a határozat sérti az EUMSZ 2. cikkének (1) bekezdését és 207. cikkét, valamint az indokolási kötelezettséget. |
|
(10) |
A Bizottság arra kérte a Bíróságot, hogy semmisítse meg az (EU) 2019/1754 határozatot annyiban, amennyiben az említett határozat valamennyi tagállamot felhatalmazza a Genfi Szöveghez való csatlakozásra. A Bizottság azonban azt is kérte a Bíróságtól, hogy tartsa fenn az említett határozat megsemmisíteni kért részeinek joghatásait, különösen a Genfi Szöveghez való csatlakozásra adott felhatalmazás bármely olyan igénybevételét, amelyet a Lisszaboni Megállapodásban már részes fél hét tagállam az ítélet meghozatalának időpontját megelőzően végrehajtott. A Bizottság jelezte, hogy kivételesen el tud fogadni egy olyan kompromisszumot, amely szerint azon hét tagállam, amelyek részes felei a Lisszaboni Megállapodásnak, a jogfolytonossággal kapcsolatos problémák elkerülése érdekében csatlakoznak a Genfi Szöveghez. |
|
(11) |
A Bíróság a 2022. november 22-i ítéletében (4) megsemmisítette az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkét, valamint – abban a mértékben, amennyiben a tagállamokra való utalásokat tartalmaz – a 4. cikkét. |
|
(12) |
A Bíróság a 2022. november 22-i ítéletében elismerte annak szükségességét is, hogy megőrizzék a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések oltalmának szenioritását és folytonosságát azon hét tagállamban, amelyek már részes felei voltak az említett megállapodásnak, különösen – az Unió és a tagállamok közötti lojális együttműködésnek az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében foglalt elvével összhangban – az említett nemzeti lajstromozásokból eredő szerzett jogok védelme érdekében. A Bíróság tehát kijelentette, hogy az (EU) 2019/1754 határozat megsemmisített részeinek joghatásait fenn kell tartani – egy új tanácsi határozatnak az ítélet meghozatalának időpontjától számított hat hónapot meg nem haladó, észszerű határidőben történő hatálybalépéséig – azon tagállamok tekintetében, amelyek már éltek a Genfi Szöveg megerősítésére vagy az ahhoz való csatlakozásra vonatkozó felhatalmazással. |
|
(13) |
Tekintettel az Unió kizárólagos hatáskörére és az Unió Genfi Szöveghez történő csatlakozásának lehetőségére, a tagállamokat csak bizonyos kellően indokolt és egyedi körülmények között lehet felhatalmazni arra, hogy – az Unió érdekében – az Unióval párhuzamosan csatlakozzanak a Genfi Szöveghez. |
|
(14) |
Az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 11. cikke átmeneti rendelkezéseket ír elő a tagállamokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozóan. Az említett rendelkezések alapján a Lisszaboni Megállapodásban részes fél hét tagállam 2022. november 14-ig értesítette a Bizottságot arról, hogy úgy döntöttek, kérelmezik a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelöléseknek a Genfi Szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását. |
|
(15) |
Tekintve az említett egyedi körülményeket, helyénvaló módosítani az (EU) 2019/1754 határozatot annak érdekében, hogy – az Unió kizárólagos hatáskörének teljeskörű tiszteletben tartása mellett – azon hét tagállam, amelyek a Genfi Szöveg hatálybalépését megelőzően részes felei voltak a Lisszaboni Megállapodásnak, felhatalmazást kapjanak a Genfi Szöveg megerősítésére vagy az ahhoz való csatlakozásra is, szigorúan abban a mértékben, amennyiben ez szükséges az említett tagállamok által a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölések oltalma szenioritásának és folytonosságának az Unió érdekében történő megőrzéséhez. |
|
(16) |
Az (EU) 2019/1754 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2019/1754 határozat módosításai
Az (EU) 2019/1754 határozat a következőképpen módosul:
|
1. |
A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép: „Azon tagállamok, amelyek 2020. február 26-án a Lisszaboni Megállapodás részes felei voltak, nevezetesen Bulgária, Csehország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Szlovákia, az Unió kizárólagos hatáskörének teljeskörű tiszteletben tartása mellett felhatalmazást kapnak arra, hogy az Unióval párhuzamosan megerősítsék a Genfi Szöveget, vagy csatlakozzanak ahhoz, szigorúan abban a mértékben, amennyiben ez szükséges az említett tagállamok által a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölések oltalma szenioritásának és folytonosságának az Unió érdekében történő megőrzéséhez, valamint az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 11. cikkében előírt kötelezettségeknek való megfeleléshez. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről (HL L 271., 2019.10.24., 1. o.).” " |
|
2. |
A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Külön Unióban a Bizottság képviseli az Uniót és azon tagállamokat, amelyek e határozat 3. cikke alapján megerősítették a Genfi Szöveget, vagy csatlakoztak ahhoz. Az Unió felelős az Unió e határozat 3. cikke szerinti jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének biztosításáért.” |
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. BUSCH
(1) HL L 271., 2019.10.24., 15. o.
(2) A Bíróság 2017. október 25-i Bizottság kontra Tanács (felülvizsgált Lisszaboni Megállapodás) ítélete, C-389/15, ECLI:EU:C:2017:798.
(3) A Tanács (EU) 2019/1754 határozata (2019. október 7.) az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról (HL L 271., 2019.10.24., 12. o.).
(4) A Bíróság 2022. november 22-i Bizottság kontra Tanács ítélete, C-24/20, ECLI:EU:C:2022:911.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről (HL L 271., 2019.10.24., 1. o.).
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/38 |
A TANÁCS (EU) 2023/1052 HATÁROZATA
(2023. május 22.)
az Európai Unió és Japán közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadására tekintettel az Európai Unió által képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Unió és Japán közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében az (EU) 2021/112 tanácsi határozattal (2) hagyták jóvá, és az 2021. június 30-án hatályba lépett. |
|
(2) |
A megállapodás 11. cikkének (1) bekezdése a megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében előírja a felek vegyes bizottságának létrehozását. |
|
(3) |
Emellett a megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a vegyes bizottságnak ki kell dolgoznia és el kell fogadnia eljárási szabályzatát. |
|
(4) |
A Bizottság és Japán külügyminisztériuma együttműködött az eljárási szabályzat tervezetének kidolgozásában. |
|
(5) |
Helyénvaló meghatározni a vegyes bizottságban a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadására tekintettel az Unió által képviselendő álláspontot, mivel az kötelező érvényű lesz az Unióra nézve. |
|
(6) |
Ezért a vegyes bizottságban az Unió álláspontjának a csatolt határozattervezeten kell alapulnia, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Európai Unió és Japán közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottság első ülésén eljárási szabályzatának elfogadására tekintettel az Unió által képviselendő álláspont a vegyes bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén alapul.
(2) A vegyes bizottság határozattervezetének kisebb módosításairól az Unió vegyes bizottságban részt vevő képviselője újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhat.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 22-én.
a Tanács részéről
az elnök
E. BUSCH
(1) HL L 229., 2020.7.16., 4. o.
(2) A Tanács (EU) 2021/112 határozata (2021. január 25.) az Európai Unió és Japán közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodás megkötéséről (HL L 36., 2021.2.2., 1. o.).
TERVEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI, A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT EU-JAPÁN VEGYES BIZOTTSÁG 1/… HATÁROZATA
(…)
eljárási szabályzatának elfogadásáról
AZ EU–JAPÁN VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és Japán közötti, a polgári légi közlekedés biztonságáról szóló megállapodásra, és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. pont
A vegyes bizottság elfogadja az e határozathoz mellékelt eljárási szabályzatát.
2. pont
Ezt a határozatot az elfogadásának napjától kell alkalmazni.
Kelt …
az Európai Unió részéről
Japán részéről
MELLÉKLET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS JAPÁN KÖZÖTTI, A POLGÁRI LÉGI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS FELEINEK VEGYES BIZOTTSÁGA
Eljárási szabályzat
1. pont
Fogalommeghatározások
Az Európai Unió és Japán közötti, a polgári repülés biztonságáról szóló megállapodás 11. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárási szabályzat alkalmazásában:
|
— |
„fél”: az Európai Unió vagy Japán; |
|
— |
„felek”: az Európai Unió és Japán. |
2. pont
Elnökség és összetétel
1. A vegyes bizottság elnöki tisztét az Európai Unió és Japán egy-egy képviselője együttesen tölti be (a továbbiakban: az elnökök).
2. Az Európai Uniót a vegyes bizottságban az Európai Bizottság képviseli, az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének támogatásával és az Európai Unió tagállamai légiközlekedési hatóságainak kíséretében.
3. Japánt a vegyes bizottságban a külügyminisztérium és/vagy Japán Európai Unió melletti képviselete képviseli, a földügyi, infrastrukturális, közlekedési és idegenforgalmi minisztérium kíséretében.
3. pont
Ülések
1. A vegyes bizottság rendszeres időközönként, bármelyik fél kérésére ülésezik.
2. Az ülések helyszíne, amennyire csak lehetséges, váltakozva Brüsszel és Peking. Alternatívaként videokonferencia keretében is lehet megbeszéléseket tartani. A videokonferenciák során elfogadott határozatok és ajánlások ugyanolyan hatással bírnak, mint a személyes találkozókon elfogadott határozatok és ajánlások. Amint a felek megállapodtak az ülés időpontjáról és helyéről, azt az Európai Unió részéről az Európai Bizottság, Japán részéről pedig a külügyminisztérium hívja össze.
3. Amennyiben az elnökök másként nem határoznak, a vegyes bizottság ülései nem nyilvánosak. Az ülések után az elnökök közös megegyezéssel sajtóközleményt adhatnak ki.
4. Az ülések és a dokumentumok nyelve az angol. A más nyelvre történő tolmácsolás vagy fordítás költségeit az azt kérő fél viseli.
4. pont
Küldöttségek
1. Az egyes üléseket megelőzően a felek tájékoztatják egymást küldöttségeik tervezett összetételéről, és kinevezik elnökeiket.
2. Az elnökök eseti alapon dönthetnek úgy, hogy külső résztvevőket hívnak meg a vegyes bizottság üléseire, hogy azok bizonyos témákról tájékoztatást nyújtsanak, vagy megfigyelőként.
5. pont
Titkárság
Az Európai Bizottságnak és Japán külügyminisztériumának egy-egy tisztviselője együttesen látja el a vegyes bizottság titkári feladatait.
6. pont
Az ülések napirendje
1. Az elnökök kölcsönös megegyezéssel határozzák meg az egyes ülések tervezett napirendjét. Az ideiglenes napirendet és az ülések anyagait a titkárok legkésőbb tizenöt munkanappal az ülés időpontja előtt megküldik a résztvevőknek.
2. A vegyes bizottság minden ülés elején elfogadja a napirendet. A felek döntése alapján az ideiglenes napirenden nem szereplő pontokat is napirendre lehet venni.
3. Az elnökök – tekintettel a valamelyik fél belső eljárásaival kapcsolatos követelményekre vagy egy adott ügy sürgősségére – megegyezés útján módosíthatják az (1) bekezdésben említett dokumentumok megküldésének határidejét, beleértve az ideiglenes napirendét is.
7. pont
Jegyzőkönyv
1. A vegyes bizottság minden egyes ülése után el kell készíteni az ülés jegyzőkönyvtervezetét. Abban fel kell tüntetni az elfogadott határozatokat és ajánlásokat és a levont következtetéseket.
2. A jóváhagyást követően az elnökök aláírják a jegyzőkönyvet, és mindkét fél iktatja annak eredeti vagy szkennelt példányát. Elektronikus aláírás és archiválás lehetséges.
8. pont
Írásbeli eljárás
Szükséges és indokolt esetben a vegyes bizottság ajánlásait és határozatait írásbeli eljárással is el lehet fogadni. E célból az elnökök megküldik egymásnak azokat az intézkedéstervezeteket, amelyekről a vegyes bizottságnak véleményt kell nyilvánítania, és amelyek ezt követően levélváltás útján megerősíthetők. A kérdés megvitatása céljából azonban bármely fél kérheti a vegyes bizottság összehívását.
9. pont
Tanácskozás
1. A vegyes bizottság a felek konszenzusával fogadja el határozatait és ajánlásait.
2. A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait a „Határozat”, illetve az „Ajánlás” címmel kell ellátni, amelyet sorszámnak, az elfogadás dátumának, valamint a tárgy megjelölésének kell követnie.
3. A vegyes bizottság határozatait és ajánlásait az elnökök aláírják.
4. A vegyes bizottság által elfogadott határozatokat a felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hajtják végre.
5. A vegyes bizottság által elfogadott határozatokat a felek saját hivatalos kiadványaikban közzétehetik. A vegyes bizottság által elfogadott ajánlások vagy egyéb aktusok a felek döntése alapján közzétehetők. A határozatok és ajánlások egy-egy eredeti vagy szkennelt példányát mindkét fél megőrzi.
10. pont
Költségek
1. A felek maguk viselik a vegyes bizottság ülésein, valamint azon üléseken való részvételükkel kapcsolatos költségeket – beleértve a személyzet és az utazás költségeit, a napidíjakat, valamint a postai és távközlési költségeket is –, amelyekre a vegyes bizottság határozataival és ajánlásaival összhangban kerül sor.
2. Az ülések szervezésével kapcsolatos tárgyi kiadásokat az ülést rendező fél viseli.
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/44 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1053 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2023. május 30.)
az (EU) 2023/588 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós biztonságos konnektivitási program és szolgáltatásportfóliója keretében nyújtott kormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó operatív követelmények alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a 2023–2027-es időszakra vonatkozó uniós biztonságos konnektivitási program létrehozásáról szóló, 2023. március 15-i (EU) 2023/588 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 10. cikke (4) és (5) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2023/588 rendelettel létrehozott uniós biztonságos konnektivitási program célja a biztonságos, autonóm, megbízható és költséghatékony műholdas kormányzati kommunikációs szolgáltatások nyújtása, valamint az e szolgáltatásokhoz való folyamatos globális hozzáférés hosszú távú biztosítása a kormányzati felhasználók számára egy polgári ellenőrzés alatt álló, biztonságos konnektivitási rendszer létrehozásával. |
|
(2) |
Az uniós biztonságos konnektivitási program operatív követelményeit különösen a válságkezelésre és a kulcsfontosságú, a diplomáciai és a védelmi kommunikációs hálózatokat is magában foglaló infrastruktúra kezelésére, valamint más kormányzati felhasználók igényeire irányuló kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó műszaki előírások és végrehajtási tervek formájában kell meghatározni. |
|
(3) |
Ki kell dolgozni a kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfólióját, beleértve a kizárólag a kormányok által felhatalmazott felhasználók által igénybe vehető, a kormányzati infrastruktúrán alapuló szolgáltatásokat, valamint a kereskedelmi infrastruktúra útján nyújtott szolgáltatásokat, például a világméretű, alacsony késleltetési idejű szolgáltatásokat vagy a világméretű keskeny sávú szolgáltatásokat. A kormányzati szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatásportfóliónak figyelembe kell vennie az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) keretében létrehozott állami műholdas kommunikáció (GOVSATCOM) szolgáltatásainak szolgáltatásportfólióját. |
|
(4) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2021/696 rendelet 107. cikkével létrehozott programbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az uniós biztonságos konnektivitási program keretében nyújtott kormányzati szolgáltatások szolgáltatásportfóliója
(1) Az uniós biztonságos konnektivitási programot végrehajtó rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alábbi műholdas kommunikációs szolgáltatásokat nyújtsa vagy tegye lehetővé:
|
a) |
a kormányzati infrastruktúrán alapuló következő szolgáltatásokat a kormányzati felhasználók számára nyújtják:
|
|
b) |
a kereskedelmi infrastruktúrán alapuló következő szolgáltatásokat a kormányzati felhasználók számára nyújtják:
|
Az első albekezdésben említett szolgáltatásoknak eleget kell tenniük a mellékletben az e szolgáltatások előre meghatározott profiljaival szemben meghatározott követelményeknek.
(2) Az uniós biztonságos konnektivitási programot végrehajtó rendszer szolgáltatásportfólióját az egyes szolgáltatásokhoz kell szabni, és a következő beszerzési rendszereknek megfelelően kell eljuttatni a végfelhasználókhoz:
|
a) |
olyan végpontok közötti szolgáltatási rendszer, amelyben a szolgáltatást a bázisállomás részéről routerrel/switchcsel nyújtják a felhasználói terminál routeréig/switchéig, beleértve a bázisállomás részéről biztosított külső hálózat lehetőségét is; |
|
b) |
irányított szolgáltatási rendszer, amelyben a szolgáltatásnyújtás terminál nélkül biztosított. |
2. cikk
A kormányzati szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok és operatív követelmények
A kormányzati szolgáltatások nyújtásakor a következő szabályok és operatív követelmények alkalmazandók:
|
1. |
A források és a résztvevői részesedés tekintetében:
|
|
2. |
A szolgáltatások hozzárendelése tekintetében:
|
|
3. |
A szolgáltatásprofilok, kérések és az elsőbbség meghatározása tekintetében:
|
|
4. |
A kialakítás logikájának tekintetében:
|
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 79., 2023.3.17., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2023/1055 végrehajtási határozata (2023. május 30.) az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében említett funkció ellátása érdekében a műholdas kommunikációs kapacitások, a szolgáltatások és a felhasználói berendezések megosztására és az elsőbbség meghatározására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 57. oldalát).
MELLÉKLET
Az uniós biztonságos konnektivitási program keretében nyújtott kormányzati szolgáltatások előre meghatározott profiljai
1. táblázat
#1 szolgáltatás: Robusztus, világméretű, alacsony késleltetésű szolgáltatás
|
Jellemző |
Műszaki előírások |
||||||||
|
Frekvenciasáv |
Ka-Gov; egyéb |
||||||||
|
Adatsebesség |
A szolgáltató-felhasználó kommunikációs kapcsolat (forward [FWD]/return [RTN] link) throughputja (átbocsátóképessége) felhasználónként:
|
||||||||
|
Földrajzi lefedettség |
Globális |
||||||||
|
Elérhetőség (egy éven keresztül) |
99,5 % |
||||||||
|
Késleltetési idő |
|
||||||||
|
Felhasználói végberendezés |
Fix/Mozgatható/Nomád |
||||||||
|
Robusztussági és biztonsági jellemzők |
Robusztus |
2. táblázat
#2 szolgáltatás: Világűrből származó adatok átvitele
|
Jellemző |
Műszaki előírások |
||||||||
|
Frekvenciasáv |
Optikai |
||||||||
|
Adatsebesség |
A konnektivitási forgatókönyvtől (felhasználók és célszervezetek kombinációja) függően:
|
||||||||
|
Földrajzi lefedettség |
Globális |
||||||||
|
Felhasználó szervezet/célszervezet |
|
||||||||
|
Robusztussági és biztonsági jellemzők |
Robusztus |
3. táblázat
#3 szolgáltatás: Biztosított, világméretű, alacsony késleltetésű szolgáltatás
|
Jellemző |
Műszaki előírások |
||||||||
|
Adatsebesség |
A szolgáltató-felhasználó kommunikációs kapcsolat (forward [FWD]/return [RTN] link) throughputja (átbocsátóképessége) felhasználónként:
|
||||||||
|
Földrajzi lefedettség |
Globális |
||||||||
|
Elérhetőség (egy éven keresztül) |
99,5 % |
||||||||
|
Késleltetési idő |
|
||||||||
|
Felhasználói végberendezés |
Fix/Mozgatható/Nomád |
||||||||
|
Robusztussági és biztonsági jellemzők |
Biztosított |
4. táblázat
#4 szolgáltatás: Biztosított, világméretű, keskeny sávú szolgáltatás
|
Jellemző |
Műszaki előírások |
|
Adatsebesség |
A szolgáltató-felhasználó kommunikációs kapcsolat (forward [FWD]/return [RTN] link) throughputja (átbocsátóképessége) felhasználónként: 2 kB/s és 1 Mb/s között |
|
Földrajzi lefedettség |
Globális |
|
Elérhetőség (egy éven keresztül) |
98 % |
|
Felhasználói végberendezés |
Dolgok internete (IoT) és más keskeny sávú felhasználói berendezések |
|
Robusztussági és biztonsági jellemzők |
Biztosított |
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/49 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1054 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2023. május 30.)
az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami műholdas kommunikációnak az Európai Unió űrprogramja keretében létrehozott rendszer által kínált szolgáltatásportfóliója tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 63. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2021/696 rendelet 62. cikkével összhangban az állami műholdas kommunikáció (a továbbiakban: GOVSATCOM) komponens keretében a műholdas kommunikációs kapacitásokból és szolgáltatásokból ki kell alakítani megfelelő biztonsági követelmények mellett a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások közös uniós eszköztárát. |
|
(2) |
Az (EU) 2021/696 rendelet 63. cikkének (1) bekezdésével összhangban a GOVSATCOM-kapacitások rendelkezésre bocsátását és a GOVSATCOM-szolgáltatások nyújtását a szolgáltatásportfólió szerint kell biztosítani. A szolgáltatásportfólió kialakításakor helyénvaló figyelembe venni az állami műholdas kommunikáció felhasználói közösségeinek igényeit, ezért a portfóliónak rugalmas és a felhasználók által módosítható GOVSATCOM-szolgáltatásokat célszerű tartalmaznia. Ki kell terjednie a végpontok közötti szolgáltatásokra, a kiépült kapacitással és a nyers kapacitással kapcsolatos szolgáltatásokra. |
|
(3) |
A szolgáltatásportfóliónak magában kell foglalnia a közös uniós eszköztárba felveendő meglévő és leendő kapacitásokat és szolgáltatásokat. Ezért a késleltetéssel, a frekvenciasávokkal, a biztonsági szintekkel és más attribútumokkal kapcsolatos különböző alternatívákat be kell építeni a szolgáltatásportfólióba. |
|
(4) |
A szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében rögzíteni kell a GOVSATCOM-felhasználók által a GOVSATCOM-központnak küldött szolgáltatáskérésekkel összefüggő folyamatot. Az illetékes GOVSATCOM-hatóságoknak közvetítőként kell eljárniuk ebben a folyamatban. |
|
(5) |
A GOVSATCOM-szolgáltatásokkal kapcsolatos kereslet és kínálat közötti minél nagyobb összhang érdekében a szolgáltatások rendelkezésre állását az összevont és megosztott műholdas kapacitások és szolgáltatások kínálatára és keresletére indokolt alapozni. |
|
(6) |
Az e határozatban meghatározott intézkedések összhangban vannak a GOVSATCOM-formációban ülésező programbizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában az (EU) 2023/1055 bizottsági végrehajtási határozat (2) 2. cikkének fogalommeghatározásai érvényesek.
2. cikk
A GOVSATCOM szolgáltatásportfóliója
(1) A GOVSATCOM szolgáltatásportfóliója a kommunikációs szolgáltatások alábbi kategóriáiból áll:
|
a) |
végpontok közötti szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy egy szolgáltatásnyújtásra képes hálózathoz csatlakozzon; |
|
b) |
kiépült kapacitással kapcsolatos szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a műholdkapacitás és a bázisállomás kapcsolódó létesítményeinek használatát; |
|
c) |
nyers kapacitással kapcsolatos szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a felhasználó számára a műholdkapacitás (sávszélesség) igénybevételét. |
(2) Az (1) bekezdésben említett szolgáltatásoknak meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott kommunikációs szolgáltatási kategóriák elsődleges és másodlagos attribútumainak.
(3) Az erőforrás-szolgáltató a szolgáltatás részeként felhasználói berendezést bocsáthat a felhasználó rendelkezésére.
(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában említett szolgáltatások a GOVSATCOM-központ infrastruktúráján keresztül nyújtandók annak kezdeti működési konfigurációjában.
3. cikk
Szolgáltatási profilok és kérések
(1) A GOVSATCOM szolgáltatási profilokat a II. mellékletben meghatározott, elsődleges attribútumaik értékei alapján kell meghatározni („előre meghatározott szolgáltatási profilok”).
(2) A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy előre meghatározott szolgáltatási profilra vonatkozó kérést nyújtsanak be, amennyiben keresni tudnak az adott erőforrás-szolgáltató által megadott információkat tartalmazó, előre meghatározott szolgáltatási profilok között.
A felhasználók számára lehetővé kell tenni azt is, hogy felhasználók által meghatározott profilra vonatkozó kérést nyújtsanak be, mely olyan attribútumértékeket tartalmaz, amelyeket előzőleg ők maguk állapítottak meg. A felhasználók által meghatározott profilok felhasználhatók arra, hogy a GOVSATCOM-központhoz az előre meghatározott szolgáltatási profil megfelelő összekapcsolása céljából nyújtsanak be szolgáltatáskérést.
A felhasználók számára lehetővé kell tenni azt is, hogy az általuk kiválasztott attribútumértékekkel rendelkező szolgáltatásra vonatkozó kérést nyújtsanak be, amikor is az attribútumértékeket arra használják, hogy a GOVSATCOM-központhoz az előre meghatározott szolgáltatási profil megfelelő összekapcsolása céljából nyújtsanak be szolgáltatáskérést.
(3) A GOVSATCOM-központ a felhasználók kéréseire a kérésekkel megfelelően összekapcsolható, rendelkezésre álló szolgáltatások bemutatásával válaszol. A felhasználót tájékoztatni kell a rendelkezésre álló szolgáltatások elsődleges és másodlagos attribútumairól, valamint a szolgáltatásra vonatkozó minden további információról és részletről. A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy válasszanak a kérésükkel megfelelően összekapcsolható, rendelkezésre álló szolgáltatások közül.
(4) A szolgáltatás felhasználó általi kiválasztását követően és az (EU) 2023/1055 végrehajtási határozatban megállapított szabályoknak megfelelően a GOVSATCOM-központ elvégzi a szolgáltatás nyújtásához szükséges erőforrások hozzárendelését, és tájékoztatja a felhasználót a szolgáltatás lefoglalásáról és aktiválásáról.
(5) A szolgáltatás aktiválásával az érintett felhasználók a szolgáltatáshoz vagy saját felhasználói berendezéseikkel – amennyiben azok kompatibilisek a szolgáltatással –, vagy az erőforrás-szolgáltató által a GOVSATCOM-on keresztül biztosított felhasználói berendezésekkel férhetnek hozzá.
4. cikk
Hozzáférés a GOVSATCOM szolgáltatásportfóliójához és a szolgáltatásokhoz
(1) Az (EU) 2021/696 rendelet 68. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban létrehozott illetékes GOVSATCOM-hatóságok (a továbbiakban: CGA-k) hozzáféréssel rendelkeznek a szolgáltatásportfólióhoz és a szolgáltatások kiválasztási folyamatához.
(2) A szolgáltatások kiválasztási folyamatának keretében a CGA:
|
a) |
fogadja, rangsorolja, szükség esetén anonimizálja és továbbítja a GOVSATCOM-központnak a felhasználók szolgáltatáskéréseit; |
|
b) |
megkapja a kérésekre a GOVSATCOM-központtól érkező válaszokat, és továbbítja őket a felhasználóknak; |
|
c) |
fogadja, szükség esetén anonimizálja és továbbítja a GOVSATCOM-központnak a felhasználók szolgáltatásválasztásait. |
(3) A (2) bekezdésben említett anonimizálás tekintetében a felhasználóknak nyújtott szolgáltatás idején a CGA a felhasználó GOVSATCOM-központtal folytatott kommunikációjában megbízottként vesz rész, hogy ezáltal a felhasználó anonim maradhasson. A kommunikációhoz szükség esetén megfelelő minősített csatornákat kell használni. A CGA dönthet úgy, hogy megtagadja a felhasználó anonimizálását. Ez esetben a GOVSATCOM-központ a felhasználónak nyújtott szolgáltatás kiválasztásának, létrehozásának, kezelésének, karbantartásának és hibaelhárítási teendőinek a támogatása érdekében felfedi az erőforrás-szolgáltató előtt a felhasználó identitását. Ezen túlmenően az erőforrás-szolgáltató maga is kérheti a felhasználó identitásának felfedését. Ilyenkor a GOVSATCOM-központ az erre irányuló kérést kiértékelés céljából az érintett CGA-nak továbbítja.
(4) A GOVSATCOM-központ a CGA rendelkezésére bocsátja a szolgáltatás kiválasztásához, lefoglalásához, létrehozásához és nyújtásához szükséges információkat.
5. cikk
A szolgáltatások elsőbbségének meghatározása és a biztonsági szintek
(1) A szolgáltatások elsőbbségének meghatározását az (EU) 2023/1055 végrehajtási határozattal összhangban kell elvégezni.
(2) A felhasználók a 2023. május 30-i C(2023) 3204 bizottsági végrehajtási határozatban (3) meghatározott biztonsági szintjük alapján férhetnek hozzá a szolgáltatásportfólió szerinti szolgáltatásokhoz.
6. cikk
Összevonás és a szolgáltatások rendelkezésre állása a GOVSATCOM keretében
(1) Az összevont műholdas kommunikációs kapacitásokat és szolgáltatásokat a szolgáltatásportfólión keresztül, attribútumértékeikkel együtt kell rendelkezésre bocsátani.
(2) A szolgáltatások portfólióban való rendelkezésre állása az (EU) 2021/696 rendelet 64. cikkében említett szervezetektől beszerzett összevont és megosztott műholdas kapacitások és szolgáltatások kínálatától és keresletétől függ.
7. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 170., 2021.5.12., 69. o.
(2) A Bizottság (EU) 2023/1055 végrehajtási határozata (2023. május 30.) az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében említett funkció ellátása érdekében a műholdas kommunikációs kapacitások, a szolgáltatások és a felhasználói berendezések megosztására és az elsőbbség meghatározására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 57. oldalát).
(3) A Bizottság C(2023) 3204 végrehajtási határozata (2023. május 30.) az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett GOVSATCOM általános biztonsági követelmények meghatározásáról.
I. MELLÉKLET
A kommunikációs szolgáltatások kategóriáinak attribútumai
1. táblázat
Végpontok közötti szolgáltatás
|
Elsődleges attribútumok |
|
|
[Maximális] késleltetés |
Válaszadás késedelme ms-ban (ezredmásodperc) |
|
Áteresztőképesség* |
Az információáramlás csúcssebessége Mb/s-ban (megabit/másodperc) |
|
Szimmetrikus szolgáltatás |
Igen/Nem Megjegyzés: A szimmetrikus szolgáltatás azonos attribútumértékekkel rendelkezik a szolgáltató–felhasználó kommunikációs kapcsolat (forward link) és a visszajelzési kapcsolat (return link) tekintetében. Megjegyzés: „Nem” válasz esetén meg kell határozni a forward (FWD)/return (RTN) link áteresztőképességét. |
|
A lefedettség típusa |
Regionális/Globális/Helyi |
|
Minimális elérhetőség |
Szolgáltatás minimális elérhetősége (az idő %-ában havonta) |
|
Biztonsági szint |
megerősített/megbízható/garantált |
|
Másodlagos attribútumok |
|
|
Vállalt információáramlási sebesség* |
Vállalt információáramlási sebesség Mb/s-ban |
|
Szolgáltatási terület |
Azon földrajzi területek jegyzéke, amelyeken a szolgáltatást nyújtják – lásd az 1. ábrát. |
|
Szolgáltatásspecifikus adatok |
Más attribútumokban nem szereplő, de a szolgáltatással kapcsolatos információk listája (pl. lefedettségi terület, sugárzott teljesítmény, G/T, szolgáltatásminőség, telepítési idő, képzés, műszaki támogatás, telepítési opciók, a szolgáltatásra jellemző általános késleltetés, polarizáció stb.) |
|
Felhasználói berendezés |
Rögzített/kiépíthető/mobil |
|
Felhasználói berendezés biztosítása |
Igen/Nem Megjegyzés: A felhasználó igénye szerint választhat egy listáról, amely a kompatibilis felhasználói berendezéseket és azok műszaki adatait (pl. kézi/automata irányzás lehetősége) tartalmazza. |
|
A szolgáltatás megszakadásának maximális időtartama |
Órákban Megjegyzés: Az óránál kisebb egységek megadásakor ajánlott tizedespontokat alkalmazni. |
|
A kapcsolat státuszának megadására vonatkozó szolgáltatás |
Igen/Nem |
|
Csatlakozás földfelszíni hálózatokhoz |
Igen/Nem Megjegyzés: „Igen” válasz esetén fel kell sorolni azt az egy vagy több földfelszíni hálózatot, amelyhez összeköttetést biztosítanak. |
2. táblázat
Kiépült kapacitással kapcsolatos szolgáltatás
|
Elsődleges attribútumok |
|
|
Maximális késleltetés |
Válaszadás késedelme ms-ban |
|
Sávszélesség* |
MHz-ben kifejezett kapacitás |
|
Szimmetrikus szolgáltatás |
Igen/Nem Megjegyzés: A szimmetrikus szolgáltatás azonos attribútumértékekkel rendelkezik a szolgáltató–felhasználó kommunikációs kapcsolat (forward link) és a visszajelzési kapcsolat (return link) tekintetében. Megjegyzés: „Nem” válasz esetén meg kell határozni az FWD/RTN link áteresztőképességét. |
|
A lefedettség típusa |
Regionális/Globális/Helyi |
|
Frekvenciasáv |
HF-VHF-UHF/L/S/C/X/Ku/Ka/Ka Gov/V/Q |
|
A frekvenciaszolgáltatás típusa |
FSS/MSS/BSS |
|
Minimális elérhetőség |
Szolgáltatás minimális elérhetősége (az idő %-ában havonta) |
|
Biztonsági szint |
megerősített/megbízható/garantált |
|
Másodlagos attribútumok |
|
|
Szolgáltatási terület |
Azon földrajzi területek jegyzéke, amelyeken a szolgáltatást nyújtják – lásd az 1. ábrát. |
|
A bázisállomás interfésze |
A felhasználó által használt berendezés bázisállomáshoz való csatlakoztatását lehetővé tevő interfész leírása |
|
További kiépült kapacitások |
Igen/Nem Megjegyzés: „Igen” válasz esetén a további kiépült kapacitások felsorolása (pl. Multiprotocol Label Switching, Ethernet összeköttetés stb.) |
|
Szolgáltatásspecifikus adatok |
Más attribútumokban nem szereplő, de a szolgáltatással kapcsolatos információk listája (pl. lefedettségi terület, sugárzott teljesítmény, G/T, szolgáltatásminőség, telepítési idő, képzés, műszaki támogatás, telepítési opciók, a szolgáltatásra jellemző általános késleltetés, polarizáció stb.) |
|
Felhasználói berendezés |
Rögzített/kiépíthető/mobil |
|
Felhasználói berendezés biztosítása |
Igen/Nem Megjegyzés: A felhasználó igénye szerint választhat egy listáról, amely a kompatibilis felhasználói berendezéseket és azok műszaki adatait (pl. kézi/automata irányzás lehetősége) tartalmazza. |
|
A szolgáltatás megszakadásának maximális időtartama |
Órákban Megjegyzés: Az óránál kisebb egységek megadásakor ajánlott tizedespontokat alkalmazni. |
|
A kapcsolat státuszának megadására vonatkozó szolgáltatás |
Igen/Nem |
3. táblázat
Nyers kapacitással kapcsolatos szolgáltatás
|
Elsődleges attribútumok |
|
|
Maximális késleltetés |
Válaszadás késedelme ms-ban |
|
Sávszélesség* |
MHz-ben kifejezett kapacitás |
|
Szimmetrikus szolgáltatás |
Igen/Nem Megjegyzés: A szimmetrikus szolgáltatás azonos attribútumértékekkel rendelkezik a szolgáltató–felhasználó kommunikációs kapcsolat (forward link) és a visszajelzési kapcsolat (return link) tekintetében. Megjegyzés: „Nem” válasz esetén meg kell határozni az FWD/RTN link áteresztőképességét. |
|
A lefedettség típusa |
Regionális/Globális/Helyi |
|
Frekvenciasáv |
HF-VHF-UHF/L/S/C/X/Ku/Ka/Ka Gov/V/Q |
|
A frekvenciaszolgáltatás típusa |
FSS/MSS/BSS |
|
Minimális elérhetőség |
Szolgáltatás minimális elérhetősége (az idő %-ában havonta) |
|
Biztonsági szint |
megerősített/megbízható/garantált |
|
Másodlagos attribútumok |
|
|
Szolgáltatási terület |
Azon földrajzi területek jegyzéke, amelyeken a szolgáltatást nyújtják – lásd az 1. ábrát. |
|
Szolgáltatásspecifikus adatok |
Más attribútumokban nem szereplő, de a szolgáltatással kapcsolatos információk listája (pl. lefedettségi terület, sugárzott teljesítmény, G/T, szolgáltatásminőség, telepítési idő, képzés, műszaki támogatás, telepítési opciók, a szolgáltatásra jellemző általános késleltetés, polarizáció stb.) |
|
Felhasználói berendezés |
Rögzített/kiépíthető/mobil |
|
Felhasználói berendezés biztosítása |
Igen/Nem Megjegyzés: A felhasználó igénye szerint választhat egy listáról, amely a kompatibilis felhasználói berendezéseket és azok műszaki adatait (pl. kézi/automata irányzás lehetősége) tartalmazza. |
|
A szolgáltatás megszakadásának maximális időtartama |
Órákban Megjegyzés: Az óránál kisebb egységek megadásakor ajánlott tizedespontokat alkalmazni. |
|
A kapcsolat státuszának megadására vonatkozó szolgáltatás |
Igen/Nem |
|
*: |
Nem szimmetrikus szolgáltatás esetén ez az attribútum két értékkel bírhat: az egyik a forward linkre (műhold–felhasználó irányú kapcsolat), a másik pedig a return linkre (felhasználó–műhold irányú kapcsolat) vonatkozik. |
1. ábra
A GOVSATCOM szolgáltatási területei
II. MELLÉKLET
Előre meghatározott szolgáltatási profilok
|
Megerősített összevont szolgáltatás |
|
|
Kommunikációs kategória |
Végpontok közötti szolgáltatás |
|
Maximális késleltetés |
600 ms |
|
Áteresztőképesség |
10 Mb/s |
|
Lefedettség |
Regionális |
|
Minimális elérhetőség |
99,5 % |
|
Biztonsági szint |
Megerősített szolgáltatások, amelyeket rendkívül nagy fokú rendelkezésre állás és reziliencia, valamint a titkosság magas szintje, integritás és elérhetőség jellemez. |
|
Megbízható összevont szolgáltatás |
|
|
Kommunikációs kategória |
Végpontok közötti szolgáltatás |
|
Maximális késleltetés |
600 ms |
|
Áteresztőképesség |
10 Mb/s |
|
Lefedettség |
Regionális |
|
Minimális elérhetőség |
99,5 % |
|
Biztonsági szint |
Megbízható szolgáltatások, amelyeket nagy fokú rendelkezésre állás és reziliencia, valamint a titkosság magas szintje, integritás és elérhetőség jellemez. |
|
Garantált összevont szolgáltatás |
|
|
Kommunikációs kategória |
Végpontok közötti szolgáltatás |
|
Maximális késleltetés |
600 ms |
|
Áteresztőképesség |
10 Mbps |
|
Lefedettség |
Regionális |
|
Minimális elérhetőség |
98 % |
|
Biztonsági szint |
Garantált szolgáltatások, amelyeket kisebb fokú megbízhatóság és reziliencia, valamint a titkosság, az integritás és az elérhetőség alacsonyabb szintje jellemez. |
A biztonsági szinteket a 2023. május 30-i C(2023) 3204 végrehajtási határozat határozza meg.
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/57 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2023/1055 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2023. május 30.)
az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikkének (2) bekezdésében említett funkció ellátása érdekében a műholdas kommunikációs kapacitások, a szolgáltatások és a felhasználói berendezések megosztására és az elsőbbség meghatározására vonatkozó szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 66. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2021/696 rendelet 62. cikke úgy rendelkezik, hogy a GOVSATCOM-komponens keretében – megfelelő biztonsági követelmények mellett – közös uniós műholdas kommunikációs kapacitásokból és szolgáltatásokból álló eszköztárat kell kialakítani a műholdas kommunikációs kapacitásokból és szolgáltatásokból. |
|
(2) |
Az (EU) 2021/696 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat kell elfogadnia a műholdas kommunikációs kapacitások, a szolgáltatások és a felhasználói berendezések megosztására és az elsőbbség meghatározására vonatkozóan, figyelembe véve a GOVSATCOM igénybevételének különböző esetei iránti várható igényt, az említett igénybevételi esetekben felmerülő biztonsági kockázatok elemzését és adott esetben a költséghatékonyságot. |
|
(3) |
A megosztásnak és az elsőbbség meghatározásának biztosítania kell a rendelkezésre álló GOVSATCOM-erőforrások méltányos és optimális, az egyes résztvevők igényeihez szabott felhasználását. A GOVSATCOM-szolgáltatásokkal kapcsolatos kereslet és kínálat közötti minél nagyobb összhang érdekében a szolgáltatások rendelkezésre állását az összevont és megosztott műholdas kapacitások és szolgáltatások kínálatára és keresletére kell alapozni. |
|
(4) |
Az erőforrás-szolgáltatók erőforrásait helyénvaló közös uniós eszköztárba összevonni. A megosztásnak és az elsőbbség meghatározásának mechanizmusokat kell biztosítania a szolgáltatások résztvevőkhöz való hozzárendelésére azok GOVSATCOM-szolgáltatások iránti igényeinek megfelelően. Ezért a közös uniós eszköztár működését ketté kell bontani: egyfelől rögzített hozzárendelésre, másfelől dinamikus hozzárendelésre. A garantált szolgáltatásnyújtást a szolgáltatások egy-egy résztvevőhöz való rögzített hozzárendelése támogatja, míg a nem tervezett igények a szolgáltatások dinamikus hozzárendelésével elégíthetők ki. A közös uniós eszköztárba válsághelyzeti tartalékként is fel kell venni bizonyos mennyiségű erőforrást annak érdekében, hogy bármely résztvevő előre nem tervezett, sürgős és magas prioritású igényeinek kielégítésére szolgáltatásokat lehessen nyújtani. |
|
(5) |
A megosztás és az elsőbbség meghatározása révén támogatni kell a résztvevők GOVSATCOM-szolgáltatásokra irányuló, különböző prioritású kéréseit, és megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni azok feldolgozására. Az erőforrások hatékony felhasználásának megkönnyítésére és a piaci torzulások elkerülésére meg kell tervezni egy GOVSATCOM-szolgáltatások ellentételezésére szolgáló mechanizmust. Ennek érdekében ki kell dolgozni egy tokenrendszert a kérések prioritásán alapuló ellentételezési értékek meghatározásával. Meg kell határozni, miként lehet plusz tokeneket vásárolni vagy a tokeneket egy másik résztvevőnek adományozni. |
|
(6) |
A rendelkezésre álló költségvetés alapján elérhető tokenek teljes számát a tagállamok teljes részesedése, az uniós intézmények részesedése és a válsághelyzeti tartalék között kell elosztani. |
|
(7) |
Az összevont erőforrásokat a résztvevők GOVSATCOM-központba beérkező szolgáltatáskéréseinek megfelelően kell a szolgáltatásokhoz rendelni. E célból minden résztvevőnek meg kell határoznia a felhasználók relevanciáját és a kérés kritikussági szintjét. |
|
(8) |
A szolgáltatáskérések zökkenőmentes feldolgozása érdekében a GOVSATCOM-központnak a szolgáltatáskérést megfelelő módon össze kell kapcsolnia az eszköztár erőforrásaival. Azokra az esetekre, amikor a szolgáltatáskérések nem kapcsolhatók össze megfelelő módon az eszköztár rendelkezésre álló erőforrásaival, egy konfliktusrendezési mechanizmust kell előirányozni. |
|
(9) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2021/696 rendelet 107. cikkével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Hatály
(1) Ez a határozat megosztási és elsőbbségi szabályokat határoz meg a GOVSATCOM tekintetében az erőforrások közös uniós eszköztárba való bevonására és a szolgáltatások résztvevők közötti megosztására.
(2) Ez a határozat az (EU) 2023/1054 bizottsági végrehajtási határozatban (2) meghatározott GOVSATCOM-szolgáltatásokra alkalmazandó. A felhasználók az illetékes GOVSATCOM-hatóságon (CGA) keresztül lépnek kapcsolatba a GOVSATCOM-központtal.
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1) Hozzárendelt erőforrás: valamely szolgáltatáshoz meghatározott időtartamra, a vonatkozó szolgáltatáskérésnek megfelelően hozzárendelt erőforrás.
(2) Rendelkezésre álló erőforrás: olyan erőforrás, amelyet még nem rendeltek hozzá meghatározott időtartamra egyetlen szolgáltatáshoz sem.
(3) Közös uniós eszköztár vagy eszköztár: az erőforrás-szolgáltatókkal kötött szerződések vagy megállapodások révén a GOVSATCOM rendelkezésére bocsátott erőforrások összessége.
(4) Ellentételezés: tokeneken alapuló fizetési mechanizmus.
(5) Illetékes GOVSATCOM-hatóság (CGA): valamely résztvevő által az (EU) 2021/696 rendelet 68. cikkének (4) bekezdésével összhangban a 68. cikk (5) bekezdésében említett feladatok elvégzésére kijelölt szervezet.
(6) Konfliktus: az a helyzet, amikor az eszköztáron belül egy adott erőforrás mennyisége alacsonyabb, mint a szolgáltatáskérések révén egy meghatározott időtartamra igényelt összesített mennyiség; így a szolgáltatáskérések között konfliktus jön létre ugyanazon erőforrás tekintetében.
(7) Válsághelyzeti tartalék: az eszköztár azon erőforrásai, amelyek továbbra is rendelkezésre állnak dinamikus hozzárendelés céljára olyan magas prioritású kérés(ek) esetén, amely(ek)re vonatkozóan az eszköztár más részeiben nem találhatók megfelelően összekapcsolható és rendelkezésre álló erőforrások.
(8) Dinamikus hozzárendelés: szolgáltatások és erőforrások egy résztvevőhöz történő hozzárendelése a felhasználók által az eszköztár-programozási időszak (PPT) során benyújtott szolgáltatáskéréseknek megfelelően.
(9) Rögzített hozzárendelés: szolgáltatások és erőforrások hozzárendelése az egész PPT-re vonatkozóan a PPT kezdőnapja előtt az egyes résztvevők által ismertetett tervnek megfelelően.
(10) GOVSATCOM-szolgáltatások vagy szolgáltatások: a GOVSATCOM szolgáltatásportfóliójában szereplő szolgáltatások.
(11) GOVSATCOM-központ által nyújtott szolgáltatások: a GOVSATCOM-központ által a GOVSATCOM-rendszer működésének támogatása érdekében nyújtott szolgáltatások. A GOVSATCOM-központ által nyújtott szolgáltatások támogatják többek között a GOVSATCOM-szolgáltatások kiválasztását, lefoglalását, létrehozását, nyújtását, az erőforrások hozzárendelését és a hozzárendelés megszüntetését stb., valamint egyéb műveleteket, amelyek nem szerepelnek a GOVSATCOM szolgáltatásportfóliójában.
(12) GOVSATCOM-rendszer: az a rendszer, amely magában foglalja a GOVSATCOM-központo(ka)t, a GOVSATCOM biztonsági nyomonkövetési infrastruktúráját, a GOVSATCOM-központ(ok) és az illetékes GOVSATCOM-hatóságok közötti interfészeket, a GOVSATCOM-központ(ok) és az erőforrás-szolgáltatók közötti interfészeket, valamint minden egyéb olyan uniós tulajdonú infrastruktúrát, amely lehetővé teszi az erőforrás-szolgáltatók által összevont és megosztott műholdas kapacitások és szolgáltatások rendelkezésére bocsátását, illetve nyújtását a GOVSATCOM-felhasználók részére.
(13) Résztvevői számla: a résztvevő számlája, amelyen a tokenjeit tartja.
(14) Résztvevői részesedés: az eszköztár erőforrásainak valamely GOVSATCOM-résztvevőre eső része. A részesedés mértékét a tokenek száma fejezi ki.
(15) Eszköztár-programozási időszak (PPT): az a meghatározott időtartam, amelyre vonatkozóan a Bizottság és az erőforrás-szolgáltatók között szerződések vagy megállapodások jöttek létre erőforrásaiknak a közös uniós eszköztárba történő bevonására.
(16) Érvénytelenítés: egy szolgáltatás konfliktusrendezés következtében történő leállítása, megszakítása vagy visszaminősítése.
(17) Erőforrás: a szolgáltatásportfólióról szóló végrehajtási jogi aktusokban [hivatkozás] meghatározott, a GOVSATCOM-résztvevőkhöz rendelt szolgáltatások nyújtásához használt műholdas kommunikációs kapacitás, szolgáltatás, eszközök és felhasználói berendezések.
(18) Erőforrás-szolgáltató: az (EU) 2021/696 rendelet 64. cikkében említett szervezet, amely az Unióval kötött szerződések vagy megállapodások révén erőforrásokat biztosít a közös uniós eszköztár számára, és amely az űrrendszereket és a kapcsolódó földi szegmenseket és hálózatokat birtokolja és/vagy üzemelteti.
(19) Erőforrás-igénylés: a GOVSATCOM-központ által valamely erőforrás-szolgáltatónak küldött igénylés, melynek célja az összevont erőforrások hozzárendelése/hozzárendelésének megszüntetése.
(20) Szolgáltatáskérés: a CGA által a GOVSATCOM-központhoz intézett kérés, melynek célja az erőforrások rendelkezésre állásának megerősítése és azok szolgáltatásnyújtás céljából történő hozzárendelése.
(21) Token: a GOVSATCOM-szolgálatások kifizetéséhez (ellentételezéséhez) használt egység.
3. cikk
Közös uniós eszköztár
(1) A GOVSATCOM-szolgáltatásokat az erőforrás-szolgáltatók erőforrásainak egy eszköztárban történő összevonásával kell a résztvevők rendelkezésére bocsátani.
(2) Az eszköztár erőforrásainak rendelkezésre bocsátása a Bizottság és az erőforrás-szolgáltatók közötti szerződések vagy megállapodások révén történik, melyek az eszköztár minden egyes részére vonatkoznak egy adott eszköztár-programozási időszakban.
(3) Az eszköztárnak négy (4) részből kell állnia. Ezek:
|
a) |
rögzített hozzárendelési rész, amely a résztvevőknek a rögzített hozzárendelés alapján nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges erőforrásokat tartalmazza, összhangban a 6. cikkel; |
|
b) |
előre fizetendő dinamikus hozzárendelési rész, amely az előre fizetendő dinamikus hozzárendelés mechanizmusa alapján kért szolgáltatásokhoz szükséges erőforrásokat tartalmazza, összhangban a 7. és 8. cikkel; |
|
c) |
kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelési rész, amely a kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelés mechanizmusa alapján kért szolgáltatásokhoz szükséges erőforrásokat tartalmazza, összhangban a 7. és 8. cikkel; |
|
d) |
a válsághelyzeti tartalék rész, amely magában foglalja a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges erőforrásokat olyan magas prioritású, dinamikus hozzárendelési kérések esetében, amelyeknél az eszköztár más részeinek erőforrásai nem elegendőek, összhangban a 7. cikkel. |
(4) A Bizottság legkésőbb 30 héttel a PPT kezdőnapja előtt közli a résztvevőkkel a következő PPT-re vonatkozó részesedéseiket, a rendelkezésre álló szolgáltatásokat és a velük kapcsolatos attribútumokat, valamint a szolgáltatások tokenben kifejezett értékeit.
(5) Az első PPT a GOVSATCOM-központ működésének megkezdésével indul, és időtartama két év. Valamely PPT lejártát követően egy újabb, a korábbival megegyező időtartamú PPT kezdődik.
4. cikk
A GOVSATCOM-szolgáltatások ellentételezése, a tokenek és a számlák
(1) A GOVSATCOM-szolgáltatásoknak a felhasználók közötti megosztása és az elsőbbség megállapítása a tokenek segítségével megvalósuló ellentételezéssel történik.
(2) Egy szolgáltatás ellentételezési bázisértéke azon ellentételezések összege, amelyeket az erőforrás-szolgáltatók a szolgáltatásnak az adott szolgáltatáskérésben megjelölt egyedi attribútumok és időtartamszerinti nyújtásához szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátásáért kapnak. A szolgáltatás ellentételezési értéke a) alacsony prioritású kérések esetében az ellentételezési bázisérték 80 %-a, b) közepes prioritású kérések esetében az ellentételezési bázisérték 100 %-a, és c) magas prioritású kérések esetében az ellentételezési bázisérték 130 %-a.
(3) Minden résztvevőnek rendelkeznie kell saját résztvevői számlával, amelyen a tokenjeit tartja. A résztvevői számlákon belül két részt kell kialakítani: a) az „előre fizetendő” részt és b) a „kérésre fizetendő” részt, amelyek az előre fizetendő, illetve a kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelés mechanizmusa szerint kért szolgáltatások ellentételezésekor használatosak.
A résztvevői tokeneknek a számla egyes részeiben történő elhelyezését a résztvevő a PPT 6. cikkben említett kezdőnapja előtt állapítja meg, és a PPT ideje alatt a tokenek nem vihetők át egyik részből a másikba.
A számla „előre fizetendő” részében visszamaradó tokeneket a PPT végén a (6) bekezdésnek megfelelően törölni kell.
A résztvevői számlákat a GOVSATCOM-központ vezeti.
(4) A PPT során a résztvevő a Bizottságon keresztül euróért plusz tokeneket vásárolhat az adott PPT-re meghatározott tokenek euróra történő átváltási arányának megfelelően.
A Bizottság tájékoztatja erről a GOVSATCOM-központot, és a plusz tokeneket hozzá kell adni az adott résztvevői számla „kérésre fizetendő” részéhez.
(5) A számlájukon lévő tokeneket a résztvevők egy másik résztvevőnek adományozhatják.
A tokenek egyik résztvevői számláról a másikra történő átutalását az adományozó résztvevő CGA-ja kérelmezi a GOVSATCOM-központtól, míg az adomány elfogadását a fogadó résztvevő CGA-ja kérelmezi.
A tokenek az adományozó résztvevő számlájának adott részéből (tehát az „előre fizetendő”, illetve „kérésre fizetendő” részből) csak az adományt fogadó résztvevő számlájának azonos részébe utalhatók át.
Valamely résztvevő a szolgáltatások rögzített hozzárendelésével kapcsolatos, 6. cikk szerinti részesedéséből is adományozhat tokeneket egy másik résztvevőnek, tájékoztatva a Bizottságot.
(6) A résztvevői számla „előre fizetendő” részében rendelkezésre álló tokeneket a PPT végén törölni kell, és az összes résztvevői számla „előre fizetendő” részében lévő tokenszámot nullára kell állítani.
(7) Az erőforrás-szolgáltatók az erőforrásaik felhasználásával sikeresen teljesített szolgáltatásokért euróban kapnak ellentételezést, a Bizottsággal kötött megállapodásuknak vagy szerződésüknek megfelelően.
5. cikk
Résztvevői részesedés
(1) A Bizottság a rendelkezésre álló költségvetésnek és a 3. cikk (2) bekezdésében említett szerződések és megállapodások feltételeinek megfelelően meghatározza a következő PPT keretében kiosztandó tokenek teljes számát. Ezeket a tokeneket a (2)–(5) bekezdésben megállapított szabályokkal összhangban a GOVSATCOM-résztvevők rendelkezésére kell bocsátani.
(2) A tokenek teljes számát háromfelé kell osztani:
|
a) |
a tagállamok teljes részesedése, amely a tokenek teljes számának 75 %-át teszi ki; |
|
b) |
a válsághelyzeti tartalék, amely a tokenek teljes számának 10 %-át teszi ki; |
|
c) |
az uniós intézmények teljes részesedése, amely a tokenek teljes számának 15 %-át teszi ki. |
(3) A tagállamok teljes részesedésének további felosztásával megkapjuk az egyes tagállamok részesedését. Minden tagállam a Tanácsban őt megillető szavazatok számának arányában megkapja a tagállamok teljes részesedésének bizonyos százalékát (tokenben). A tagállam által így kapott tokenek száma az adott tagállam következő PPT-re vonatkozó résztvevői részesedése.
Ha egy tagállam a PPT kezdőnapja előtt legalább 32 héttel nem jelölte ki illetékes GOVSATCOM-hatóságát, tokenjeit – részesedésük arányában – szét kell elosztani azon tagállamok között, amelyek kijelölték CGA-jukat.
(4) Az uniós intézmények teljes részesedésének további felosztásával megkapjuk az egyes uniós intézmények részesedését. Minden uniós intézmény a Bizottság által az egyes PPT-kre vonatkozóan meghatározandó uniós intézményrészesedési tervnek megfelelően megkapja az uniós intézmények teljes részesedésének bizonyos százalékát (tokenben). Az uniós intézmény által így kapott tokenek száma az adott uniós intézmény következő PPT-re vonatkozó résztvevői részesedése.
Ha egy uniós intézmény a PPT kezdőnapja előtt legalább 32 héttel nem jelölte ki illetékes GOVSATCOM-hatóságát, tokenjeit – uniós intézményrészesedési terv szerinti részesedésük arányában – szét kell elosztani azon uniós intézmények között, amelyek kijelölték CGA-jukat.
(5) Egy új PPT-ben a résztvevői részesedés alapján kapott tokeneket hozzá kell adni azokhoz a tokenekhez, amelyek az előző PPT végén visszamaradtak az adott résztvevői számla „kérésre fizetendő” részében. E hozzáadást megelőzően a résztvevői számla „kérésre fizetendő” részében visszamaradó tokeneket át kell váltani az új PPT-re vonatkozó tokenekre, az új PPT-re vonatkozó tokenek euróhoz viszonyított átváltási arányának megfelelően.
6. cikk
A szolgáltatások rögzített hozzárendelésére szánt erőforrások
(1) Minden résztvevőnek ki kell választania a rögzített hozzárendelés keretében hozzárendelendő szolgáltatásokat. A kiválasztott szolgáltatások összesített értéke nem haladhatja meg a számláján szereplő tokenek számát.
Ennek alapján a résztvevők tervet készítenek, amely a következőkből áll:
|
a) |
a kiválasztott szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatáskérések; és |
|
b) |
a résztvevő visszamaradó tokenjeinek felosztása számlája „előre fizetendő” és „kérésre fizetendő” része között. |
A résztvevő a tervet legkésőbb 20 héttel a PPT kezdőnapja előtt megküldi a GOVSATCOM-központnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett tervek kézhezvételekor a GOVSATCOM-központ összesíti a kért szolgáltatásokhoz szükséges erőforrásokat, és azokról legkésőbb 18 héttel a PPT kezdőnapja előtt értesíti a Bizottságot.
A Bizottság a szolgáltatások rögzített hozzárendeléséhez szükséges erőforrásokra vonatkozóan szerződéseket vagy megállapodásokat köt az erőforrás-szolgáltatókkal.
A Bizottság legkésőbb 10 héttel a PPT kezdőnapja előtt értesíti a GOVSATCOM-központot az erőforrás-szolgáltatókkal kötött szerződésekről és megállapodásokról.
A GOVSATCOM-központ felméri a szolgáltatások rögzített hozzárendeléséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állását, és amennyiben a kért szolgáltatások egy része az erőforrás-szolgáltatók erőforráshiánya vagy bármely más ok miatt nem biztosítható, a GOVSATCOM-központ a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban törli az adott szolgáltatáskérést.
A törölt szolgáltatáshoz kapcsolódó tokenek továbbra is felhasználhatók az érintett résztvevő számlájának dinamikus hozzárendelési részeiből.
(3) A GOVSATCOM-központ legkésőbb hat héttel a PPT kezdőnapja előtt tájékoztatja a résztvevőket azokról a szolgáltatásokról, amelyeket rögzített hozzárendelés keretében és az egyes résztvevők terveinek megfelelően bocsátanak rendelkezésükre.
Az egyes résztvevők tokenjeinek számát csökkenteni kell a résztvevőnek rögzített hozzárendelési mechanizmus révén nyújtott szolgáltatások összértékével, és a résztvevő számláján visszamaradó tokenek számát ismertetni kell minden résztvevővel.
(4) A szolgáltatások rögzített hozzárendelésére vonatkozó szerződések vagy megállapodások megkötését és hatálybalépését követően a vonatkozó erőforrásokat fel kell venni az eszköztár megfelelő részébe.
7. cikk
A szolgáltatások dinamikus hozzárendelésére és a válsághelyzet kezelésre szánt erőforrások
(1) A résztvevő számláján visszamaradó tokeneket a résztvevő felhasználhatja a szolgáltatások dinamikus hozzárendelésével kapcsolatos szolgáltatáskérések során. Minden egyes résztvevő legkésőbb 4 héttel a PPT kezdő időpontja előtt meghatározza visszamaradó tokenjeinek felosztását számlája „előre fizetendő” és „kérésre fizetendő” része között, és erről tájékoztatja a GOVSATCOM-központot.
(2) A 3. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatókkal kötött szerződések vagy megállapodások révén a közös uniós eszköztárnak magában kell foglalnia olyan erőforrásokat, amelyeket a PPT során a dinamikus hozzárendelési mechanizmus révén bocsátandók rendelkezésre.
(3) A 3. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatókkal kötött szerződések vagy megállapodások révén az eszköztárnak olyan erőforrásokat is magában kell foglalnia, amelyek válsághelyzet esetére vannak fenntartva („válsághelyzeti tartalék”). Az ilyen erőforrások felhasználását a 9. cikknek megfelelő magas prioritású kérés(ek) számára kell fenntartani, amely(ek)re vonatkozóan az eszköztár más részeiben nem találhatók megfelelően kapcsolódó és rendelkezésre álló erőforrások.
(4) A szolgáltatások dinamikus hozzárendelésére vonatkozó szerződések vagy megállapodások megkötését követően és a (7) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, a vonatkozó erőforrásokat fel kell venni az eszköztár megfelelő részeibe. A szóban forgó szerződések vagy megállapodások összértéke nem haladhatja meg a válsághelyzeti tartalékra és a szolgáltatások előre fizetendő dinamikus hozzárendelésére a PPT során rendelkezésre álló tokenek teljes számát.
(5) A résztvevők által a rögzített hozzárendelés keretében kért szolgáltatásokat a Bizottság figyelembe veszi azon erőforrások kiválasztásánál, amelyeket az előre fizetendő dinamikus hozzárendelés és a válsághelyzeti tartalék céljaira kell felvenni az eszköztárba.
(6) A Bizottság szerződéseket vagy megállapodásokat köt az erőforrás-szolgáltatókkal annak érdekében, hogy – a kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelés mechanizmusán keresztül – erőforrások kerüljenek az eszköztár kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelési részébe. Ilyen szerződések vagy megállapodások a PPT időtartama alatt is köthetők.
(7) A (2) és (3) bekezdésben említett szerződések vagy megállapodások megkötését követően az erőforrásokat bele kell foglalni a közös uniós eszköztár előre fizetendő dinamikus hozzárendelési részébe, kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelési részébe és válsághelyzeti tartalék részébe, amint a Bizottság és az érintett erőforrás-szolgáltató közötti szerződés vagy megállapodás hatályba lépett.
(8) A vonatkozó szerződés vagy megállapodás megszűnésekor az erőforrásokat ki kell zárni a közös uniós eszköztárból.
8. cikk
A dinamikus hozzárendelésen alapuló szolgáltatások aktiválása
(1) A PPT során minden CGA kérhet szolgáltatást a dinamikus hozzárendelés mechanizmusának alkalmazásával.
(2) A szolgáltatások dinamikus hozzárendelését szolgáltatáskérés megküldésével kell végrehajtani, összhangban a 9. és 10. cikkel. A szolgáltatások dinamikus hozzárendelésére irányuló kéréseket előre fizetendő szolgáltatáskérés vagy kérésre fizetendő szolgáltatáskérés útján kell benyújtani.
(3) Az egyes PPT-k kezdete előtt a CGA meghatározza a dinamikus hozzárendelésen alapuló szolgáltatásokra kijelölt tokenek „előre fizetendő” és „kérésre fizetendő” részei közötti arányt.
(4) A szolgáltatáskéréseket a résztvevő CGA-ja küldi meg a GOVSATCOM-központnak.
9. cikk
Szolgáltatáskérések
(1) Minden résztvevő meghatározza felhasználóinak relevanciáját egy 0-tól 2-ig terjedő skálán.
(2) Minden felhasználó meghatározza kérésének kritikussági szintjét (3) egy 0-tól 2-ig terjedő skálán, és erről értesíti CGA-ját.
(3) A szolgáltatáskérés prioritását a felhasználói relevancia és a kérés kritikussági szintje alapján kell meghatározni. A prioritási pontszámot a relevancia és a kritikussági szint szorzata határozza meg a mellékletben meghatározott szabálynak megfelelően.
(4) A CGA által a GOVSATCOM-központnak megküldött valamennyi szolgáltatáskérésnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben említett prioritási pontszámot. A prioritási pontszámok tartománya nullától (0) négyig (4) terjed, és három prioritási szintre oszlik: i. alacsony prioritás a nulla értékű prioritási pontszám esetében, ii. közepes prioritás a nullánál nagyobb és négynél kisebb értékű prioritási pontszám esetében, iii. magas prioritás a négynek megfelelő értékű prioritási pontszám esetében.
Minden dinamikus hozzárendelésen alapuló szolgáltatás iránti kérésnek meg kell jelölnie azt az alkategóriát, amelybe tartozik, azaz hogy i. előre fizetendő vagy ii. kérésre fizetendő-e.
A szolgáltatáskérésnek tartalmaznia kell az érintett résztvevő azonosítóját is.
(5) Az ugyanazon résztvevő által engedélyezett GOVSATCOM-felhasználók közötti, a megosztásra és az elsőbbség meghatározására vonatkozó eljárást és szabályokat az adott résztvevő határozza meg, és a CGA hajtja végre.
(6) A magas prioritású szolgáltatások iránti kéréseknek tartalmazniuk kell egy 30 napos megtartási opciót. Az aktivált megtartási opcióval rendelkező, magas prioritású szolgáltatások iránti kérések feldolgozása a 10. cikk rendelkezéseinek megfelelően történik. Mindaddig, amíg a szolgáltatáskéréshez nem rendeltek hozzá erőforrásokat, és a megtartási opció aktivált, a GOVSATCOM-központ a szolgáltatáskérést rendszeresen megkísérli megfelelően összekapcsolni az eszköztár rendelkezésre álló erőforrásaival. Amennyiben az eszköztárban olyan új erőforrást találnak, amely a kéréssel megfelelően összekapcsolható, a GOVSATCOM-központ aktualizálja a szolgáltatásra vonatkozó javaslatot, és azt az érintett CGA-n keresztül továbbítja a felhasználónak.
(7) A CGA kérheti a dinamikusan hozzárendelt szolgáltatás törlését a GOVSATCOM-központnak megküldött szolgáltatástörlési kérés benyújtásával. A szolgáltatás törlése iránti kérés feldolgozása a 10. cikk (5) bekezdésének megfelelően történik.
10. cikk
A szolgáltatáskérés feldolgozása
(1) A szolgáltatáskérés kézhezvételét követően a GOVSATCOM-központ ellenőrzi annak érvényességét és teljességét, összhangban a 9. cikk és az (EU) 2023/1054 végrehajtási határozat rendelkezéseivel. A GOVSATCOM-központ elutasítja az érvénytelen vagy hiányos kéréseket, és erről tájékoztatja a kérés benyújtóját.
(2) A GOVSATCOM-központ a szolgáltatáskérést megkísérli megfelelően összekapcsolni az eszköztár erőforrásaival. Az előre fizetendő dinamikus hozzárendelésen alapuló szolgáltatás iránti kéréseket az eszköztár előre fizetendő dinamikus hozzárendelési részének erőforrásaival kell megfelelően összekapcsolni. A kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelésen alapuló szolgáltatás iránti kéréseket az eszköztár kérésre fizetendő dinamikus hozzárendelési részének erőforrásaival kell megfelelően összekapcsolni, és az erőforrás-szolgáltatóknak az erőforrások rendelkezésre állását meg kell erősíteniük a szolgáltatás aktiválásának időpontjától a szolgáltatás deaktiválásának napjáig tartó időszakra. A megfelelő összekapcsolás sikeressége szerint a következő esetek adódhatnak:
|
a) |
az eszköztárban nem található megfelelően összekapcsolható erőforrás, így a szolgáltatáskérést el kell utasítani, és erről tájékoztatni kell a kérés benyújtóját; |
|
b) |
az eszköztárban találhatók megfelelően összekapcsolható erőforrások, ezért a rendelkezésre álló szolgáltatási opciókat – beleértve tokenben megadott ellentételezési értékeiket is – a GOVSATCOM-központ a CGA-n keresztül szolgáltatási javaslatként továbbítja a felhasználónak rangsorolás céljából; |
|
c) |
az eszköztár valamennyi megfelelően összekapcsolható erőforrását már hozzárendelték egy vagy több korábbi szolgáltatáskéréshez. Ha a szolgáltatáskérés alacsony vagy közepes prioritású, a szolgáltatáskérést törölni kell, és erről tájékoztatni kell a kérés benyújtóját. Ha a szolgáltatáskérés magas prioritású, a 11. cikknek megfelelően aktiválni kell a konfliktusrendezési mechanizmust. Ha a konfliktusrendezési mechanizmus során megfelelően összekapcsolható erőforrás szabadul fel, a b) pontnak megfelelően értesíteni kell a kérés benyújtóját; ha nem található megfelelően összekapcsolható erőforrás, a szolgáltatáskérést törölni kell, és erről tájékoztatni kell a kérés benyújtóját. |
(3) A felhasználónak rangsorolnia kell a javaslatban szereplő szolgáltatási opciókat, és azokat az érintett CGA-n keresztül be kell nyújtania a GOVSATCOM-központhoz a megfelelő erőforrások elosztása céljából.
Érvénytelen kiválasztás esetén a szolgáltatáskérést el kell utasítani, és erről tájékoztatni kell a kérés benyújtóját.
(4) Amennyiben a dinamikus hozzárendelésen alapuló szolgáltatás alkategóriájának megfelelően elegendő token áll rendelkezésre a résztvevői számla „előre fizetendő” vagy „kérésre fizetendő” részében, a GOVSATCOM-központ erőforrás-igénylést nyújt be a szolgáltatási ajánlatban legelőrébb rangsorolt szolgáltatási opció szerinti erőforrás-szolgáltatónak, összhangban a CGA által biztosított rangsorral.
Abban az esetben, ha az erőforrás-igénylést az erőforrás-szolgáltató elutasítja, a GOVSATCOM-központ erőforrás-igénylést nyújt be a következőnek rangsorolt szolgáltatási opció szerinti erőforrás-szolgáltatónak. Az erőforrás-igénylés benyújtását addig kell folytatni, amíg egy erőforrás-szolgáltató meg nem erősíti, hogy az igényelt erőforrások hozzárendelés céljából rendelkezésre állnak, vagy amíg az erőforrás-szolgáltatók el nem utasítják az összes erőforrás-igénylést. Amennyiben egy erőforrás-szolgáltató megerősítette, hogy rendelkezésre áll valamely erőforrás, a GOVSATCOM-központ elvégzi az erőforrás hozzárendelését, valamint levonja a szolgáltatás értékét az adott résztvevő számláján tartott tokenekből. Amennyiben az erőforrás-szolgáltatók elutasítják az összes erőforrás-igénylést, a szolgáltatáskérést törlik. A GOVSATCOM-központ mindkét esetben értesíti a kérés benyújtóját a szolgáltatáskérés státuszáról.
(5) A CGA által megküldött, a szolgáltatás törlése iránti kérés kézhezvételét követően a GOVSATCOM-központ megszünteti a szolgáltatáshoz hozzárendelt erőforrások hozzárendelését, és az erőforrásokat az eszköztár rendelkezésére bocsátja. A résztvevő számára az erőforrás-szolgáltatóval egyeztetett feltételek szerint visszatéríthetik az erőforrások ellentételezésére használt tokeneket.
11. cikk
Konfliktusrendezés
(1) A GOVSATCOM-központ aktiválja a konfliktusrendezési mechanizmust a 9. cikk (2) bekezdésében említett, különböző prioritási pontszámokkal rendelkező kérések közötti konfliktusok rendezése érdekében.
(2) Ha egy magas prioritású szolgáltatás iránti kérés egy vagy több alacsony prioritású szolgáltatás iránti kéréssel kerül konfliktusba, akkor azzal a feltétellel, hogy az alacsony prioritású szolgáltatás iránti kérések érvénytelenítése elegendő olyan erőforrást szabadít fel, amely megfelelően összekapcsolható a magas prioritású szolgáltatásra vonatkozó kéréssel, a vonatkozó alacsony prioritású szolgáltatás iránti kéréseket érvénytelenítésre kell jelölni, a vonatkozó szolgáltatási opciókat pedig bele kell foglalni a szolgáltatási javaslatba.
A szolgáltatási opciók rangsorolásától és a tokenek rendelkezésre állásától függően a megfelelő alacsony prioritású szolgáltatási kérés(eke)t törölni kell, a kapcsolódó aktív szolgáltatás(oka)t pedig érvényteleníteni kell.
Azokat a CGA-(ka)t, amely(ek) esetében a szolgáltatás(oka)t érvényteleníteni kell, az érvénytelenítési határozat meghozatalát követően a lehető leghamarabb értesíteni kell. Az érvénytelenített szolgáltatás azon időszakra vonatkozó értékét, amely alatt a szolgáltatás az érvénytelenítés miatt nem áll rendelkezésre, vissza kell téríteni az érintett résztvevő számlájára, és erről értesíteni kell a résztvevőt.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti eljárás alkalmazása során nem találhatók megfelelően összekapcsolható erőforrások, a GOVSATCOM-központnak a magas prioritású szolgáltatás iránti kérést megfelelően össze kell kapcsolnia az eszköztár válsághelyzeti tartalék részének erőforrásaival. Amennyiben találnak megfelelően összekapcsolható és rendelkezésre álló erőforrásokat, a vonatkozó szolgáltatási opciókat bele kell foglalni a szolgáltatási javaslatba.
(4) Abban az esetben, ha az erőforrás-szolgáltatók erőforrásai nem elegendőek a 6. cikkben említett kért szolgáltatások nyújtásához, a konfliktusrendezési mechanizmusnak a szolgáltatáskérések prioritási (elsőbbségi) rendjén kell alapulnia.
Amennyiben az azonos prioritású szolgáltatáskérések konfliktusban vannak egymással, annak a szolgáltatáskérésnek kell elsőbbséget biztosítani, amely – adott esetben – az előző PPT végén a szolgáltatást kérő résztvevőnek már nyújtott szolgáltatás folytatása.
Amennyiben az azonos prioritású szolgáltatáskérések konfliktusban vannak egymással, és közülük egyik sem a szolgáltatást kérő résztvevőnek már nyújtott szolgáltatás folytatása, a GOVSATCOM-központ összehasonlítja a konfliktusban lévő szolgáltatásokat az alapján, hogy mekkora az adott résztvevői részesedések százalékos aránya, és annak a szolgáltatáskérésnek biztosít elsőbbséget, amelyikhez a nagyobb százalékos arány tartozik.
12. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 30-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 170., 2021.5.12., 69. o.
(2) A Bizottság (EU) 2023/1054 végrehajtási határozata (2023. május 30.) az (EU) 2021/696 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami műholdas kommunikációnak az Európai Unió űrprogramja keretében létrehozott rendszer által kínált szolgáltatásportfóliója tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (lásd e Hivatalos Lap 49. oldalát).
(3) A Bizottság útmutatót fog rendelkezésre bocsátani a felhasználói relevancia és a szolgáltatáskérésekre vonatkozó kritikussági szintek értékeléséről.
MELLÉKLET
Táblázat
Prioritási pontszám mint a felhasználói relevancia és a kritikussági szint szorzata
|
|
Felhasználói relevancia |
|||
|
0 |
1 |
2 |
||
|
Szolgáltatáskérés kritikussági szintje |
0 |
0 (ALACSONY) |
0 (ALACSONY) |
0 (ALACSONY) |
|
1 |
0 (ALACSONY) |
1 (KÖZEPES) |
2 (KÖZEPES) |
|
|
2 |
0 (ALACSONY) |
2 (KÖZEPES) |
4 (MAGAS) |
|
Helyesbítések
|
2023.5.31. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 141/67 |
Helyesbítés az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) igazgatósága 16 tagjának kinevezéséről szóló, 2023. május 16-i (EU) 2023/992 tanácsi határozathoz
Az (EU) 2023/992 tanácsi határozat szövege helyesen:
A TANÁCS (EU) 2023/992 HATÁROZATA
(2023. május 16.)
az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) igazgatósága 16 tagjának kinevezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 79. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1907/2006/EK rendelet 79. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanács tagállamonként egy képviselőt nevez ki az Európai Vegyianyag-ügynökség igazgatóságának (a továbbiakban: igazgatóság) tagjává. |
|
(2) |
Az igazgatóság tagjait a vegyi anyagok biztonsága vagy szabályozása terén szerzett megfelelő tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki, biztosítva ugyanakkor, hogy az igazgatóságnak általános, pénzügyi és jogi kérdések területén megfelelő szakértelemmel rendelkező tagjai is legyenek. |
|
(3) |
A hivatali idő négy év, és egy alkalommal meghosszabbítható. |
|
(4) |
A Tanács a 2019. május 27-i határozatával (2) 15 tagot, a 2021. május 6-i határozatával (3) pedig 12 igazgatósági tagot nevezett ki. |
|
(5) |
A Németország, Ciprus, Litvánia, Málta, Románia, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Szlovákia, Portugália, Lettország, Észtország, Belgium, Dánia, Írország és Franciaország által jelölt igazgatósági tagokat a 2027. május 31-ig tartó időszakra nevezték ki. |
|
(6) |
A Tanács minden érintett tagállamtól megkapta a jelöléseket, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács az igazgatóságba a következő személyeket nevezi ki a második, 2023. június 1-jétől 2027. május 31-ig tartó hivatali idejükre:
|
— |
Ingrid BORG, Málta; |
|
— |
Claudia-Sorina DUMITRU, Románia; |
|
— |
Tasoula KYPRIANIDOU – LEONTIDOU, Ciprus; |
|
— |
Anna Katarzyna LEWANDOWSKA, Lengyelország; |
|
— |
Donata PIPIRAITĖ – VALIŠKIENĖ, Litvánia; |
|
— |
Teodora VALKOVA, Bulgária; |
|
— |
Dr. Axel Otto VORWERK, Németország; |
|
— |
Sofia ZISI, Görögország. |
2. cikk
A Tanács az igazgatóságba a következő személyeket nevezi ki az első, 2023. június 1-jétől 2027. május 31-ig tartó hivatali idejükre:
|
— |
Catheline Irène DANTINNE, Belgium; |
|
— |
Kristīne KAZEROVSKA, Lettország; |
|
— |
Agnès LEFRANC, Franciaország; |
|
— |
Dília Maria LIMA JARDIM, Portugália; |
|
— |
Annemari LINNO, Észtország; |
|
— |
Yvonne Marie MULLOOLY, Írország; |
|
— |
Charlotta Amalia WALLENSTEIN, Dánia; |
|
— |
Katarína ZGALINOVIČOVÁ, Szlovákia. |
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2023. május 16-án.
a Tanács részéről
az elnök
E. SVANTESSON
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(2) A Tanács határozata (2019. május 27.) az Európai Vegyianyag-ügynökség 15 igazgatósági tagjának kinevezéséről (HL C 185., 2019.5.29., 4. o.).
(3) A Tanács határozata (2021. május 6.) az Európai Vegyianyag-ügynökség tizenkét igazgatósági tagjának kinevezéséről (HL C 185., 2021.5.12., 4. o.).