(1)

Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget magában foglaló társulási megállapodás (2)2017. szeptember 1-jén hatályba lépett.

(2)

Ukrajna 2014-ben ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. A napirenden lévő legfőbb prioritást a korrupció elleni küzdelem, valamint az alkotmányos, választási és igazságügyi reformok jelentik. A reformok végrehajtását egymást követő makroszintű pénzügyi támogatási programok támogatták, amelyek keretében Ukrajna összesen 6,6 milliárd EUR összegű támogatást kapott hitelek formájában az Uniótól.

(3)

Az orosz inváziót közvetlenül megelőző fokozódó fenyegetéssel összefüggésben az (EU) 2022/313 európai parlamenti és tanácsi határozattal (3) összhangban rendelkezésre bocsátott sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás 1,2 milliárd EUR összegű hitelt biztosított Ukrajnának, amelynek folyósítása két, 600 millió EUR összegű részletben történt 2022 márciusában és májusában.

(4)

Az (EU) 2022/1201 európai parlamenti és tanácsi határozat (4) szerint rendelkezésre bocsátott legfeljebb 1 milliárd EUR összegű rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatás gyors és sürgős segítséget jelentett Ukrajna költségvetése számára, és folyósítása két részletben, 2022. augusztus 1-jén és 2-án teljes mértékben megtörtént. Az említett támogatás az „Ukrajna megsegítése és újjáépítése” című, 2022. május 18-i bizottsági közleményben bejelentett és az Európai Tanács által 2022. június 23–24-én jóváhagyott, Ukrajnának folyósítandó, legfeljebb 9 milliárd EUR összegű tervezett rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás első szakaszát képezte.

(5)

Az (EU) 2022/1628 európai parlamenti és tanácsi határozat (5) további lépést jelentett az az Unió tervezett, rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásának végrehajtása felé. Megalapozta azt, hogy Ukrajna további legfeljebb 5 milliárd EUR összeget kapjon hitel formájában, rendkívül kedvező feltételek mellett, amelyből 2 milliárd EUR-t október 18-án folyósítottak, a fennmaradó 3 milliárd EUR-t pedig 2022 végéig kell folyósítani.

(6)

Az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háború Ukrajna pénzügyi piacokhoz való hozzáférésének elvesztését és állami bevételeinek jelentős visszaesését okozta, miközben a humanitárius helyzet kezelésére és az állami szolgáltatások folyamatosságának fenntartására fordított közkiadások számottevően megnövekedtek. Ebben a rendkívül bizonytalan és ingatag helyzetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2022. nyári legjobb becslése azt mutatta, hogy Ukrajna 2022. évi finanszírozási igénye tekintetében mintegy 39 milliárd USD összegű rendkívüli finanszírozási hiány áll fenn, amelynek mintegy fele fedezhető a nemzetközi támogatásnak köszönhetően. A rendkívüli körülmények között úgy volt tekinthető, hogy az (EU) 2022/1628 határozat szerinti makroszintű pénzügyi támogatási csomag Unió általi gyors rendelkezésre bocsátása Ukrajna számára megfelelő rövid távú választ jelent Ukrajna számottevő makroszintű pénzügyi stabilitási kockázataira. Ennek a további legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, az említett határozat szerinti rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatásnak az volt a célja, hogy segítse Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, megerősítse az ország közvetlen rezilienciáját és fenntartsa helyreállítási kapacitását, mindezeken keresztül hozzájárulva Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához, végső soron pedig ahhoz, hogy az ország olyan helyzetbe kerüljön, hogy képes legyen eleget tenni pénzügyi kötelezettségeinek.

(7)

Oroszország Ukrajnával szembeni agressziós háborújának kezdete óta az EU, annak tagállamai és az európai pénzügyi intézmények 19,7 milliárd EUR-t mozgósítottak Ukrajna gazdasági, társadalmi és pénzügyi rezilienciájának erősítésére. Az említett összeg egyrészt az uniós költségvetésből nyújtott, 12,4 milliárd EUR összegű támogatásból – beleértve a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást, valamint az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott támogatást, amelyeket részben vagy egészben az uniós költségvetés garantál –, másrészt a tagállamok által nyújtott, 7,3 milliárd EUR összegű további pénzügyi támogatásból tevődik össze.

(8)

A Tanács emellett a (KKBP) 2021/509 tanácsi határozat (6) értelmében határozott az ukrán fegyveres erőket támogató intézkedésekről 3,1 milliárd EUR összegben az Európai Békekeret részeként, valamint a (KKBP) 2022/1968 tanácsi határozat (7) értelmében egy Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszióról, mintegy 100 millió EUR közös költséggel. Az Unió és tagállamai emellett az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül példátlan mértékű természetbeni szükséghelyzeti reagálást is végrehajtottak az (EU) 2021/836 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) értelmében, amely az említett mechanizmus létrehozása óta a legnagyobb sürgősségi műveletet képezi, és amelynek keretében több millió egységnyi segélyszállítmány jutott el Ukrajnába és a régióba.

(9)

A 2022. június 23-i Európai Tanács úgy határozott, hogy tagjelölti státuszt ad Ukrajnának. Az Unió kiemelt prioritása, hogy folyamatos, erőteljes támogatást nyújtson Ukrajnának. Mivel Oroszország agressziós háborúja hatalmas károkat okoz Ukrajna gazdasága, polgárai és vállalkozásai számára, a folyamatos, erőteljes támogatás Ukrajna számára olyan szervezett kollektív megközelítést tesz szükségessé, amelyet az e rendelet által létrehozott, az Ukrajna uniós támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) határoz meg.

(10)

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja az Unió egészére nézve stratégiai geopolitikai fenyegetést jelent, és határozott és egységes fellépést követel meg a tagállamoktól. Ezért alapvető fontosságú, hogy az uniós támogatás gyorsan rendelkezésre álljon, valamint rugalmasan és fokozatosan alakítható legyen, biztosítva az azonnali segítségnyújtást és hozzájárulva a jövőbeli újjáépítést megalapozó rövid távú helyreállításhoz.

(11)

Az eszköz általános célja, hogy hozzájáruljon Ukrajna finanszírozási hiányának megszüntetéséhez 2023-ban, különösen azáltal, hogy kiszámítható, folyamatos, rendezett és időben érkező, rendkívül kedvezményes, rövid távú pénzügyi segítséget nyújt az ukrán állami költségvetésnek, többek között a helyreállítás és adott esetben a háború utáni újjáépítéshez nyújtott kezdeti támogatás finanszírozása céljából, Ukrajnának az európai integráció felé vezető úton való támogatását is szem előtt tartva.

(12)

Az eszköz általános célkitűzésének elérése érdekében a támogatásnak Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitásának segítését és külső finanszírozási korlátainak enyhítését kell szolgálnia. A Bizottságnak úgy kell végrehajtania a támogatást az eszköz keretében, hogy az összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különböző területein hozott intézkedések alapelveivel és célkitűzéseivel.

(13)

Az eszköz keretében nyújtott támogatás fő területeinek magukban kell foglalniuk a helyreállítás támogatását, a kritikus funkciók és infrastruktúrák javítását és karbantartását, az anyagi és szociális támogatás tekintetében rászoruló személyek és leginkább érintett területek megsegítését, az ideiglenes lakhatást, valamint a lakóépületek és az infrastrukturális létesítmények építését.

(14)

Az eszköznek emellett segítenie kell az ukrán hatóságok azon képességeinek megerősítését, amelyek a jövőbeli, háború utáni újjáépítés előkészítéséhez, valamint adott esetben az előcsatlakozási folyamat korai előkészítéséhez szükségesek, beleértve az ukrajnai intézmények megerősítését, a közigazgatás reformját és hatékonyságának javítását, valamint az átláthatóságot, a strukturális reformokat és a jó kormányzást minden szinten.

(15)

Az eszköznek elő kell mozdítania az Ukrajnával kapcsolatos uniós külpolitikát. A támogatási művelet során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét. Az eszköz keretében Ukrajnának nyújtott támogatás továbbra is jelentős mértékben hozzá fog járulni az IMF, a Világbank és más nemzetközi pénzügyi szervezetek által becsült ukrajnai finanszírozási igény fedezéséhez, figyelemmel Ukrajna saját forrásokból történő finanszírozásra való képességére is. A támogatás összegének meghatározása figyelembe veszi továbbá a bilaterális és multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulásokat, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi ukrajnai alkalmazását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(16)

Ukrajna helyzete fokozatos megközelítést tesz szükségessé, amelynek keretében a makroszintű pénzügyi stabilitásra, valamint az azonnali segítségnyújtásra és helyreállításra összpontosító eszközhöz az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott ’Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa’ elnevezésű eszköz és az 1257/96/EK tanácsi rendelet (10) szerinti segélyműveletek keretében nyújtott folyamatos támogatásnak kell társulnia.

(17)

E rendeletnek meg kell határoznia az eszköz számára a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszakban rendelkezésre álló, és 2024. március 31-ig folyósítható forrásokat. Legfeljebb 18 milliárd EUR-t hitelek formájában kell rendelkezésre bocsátani. Emellett a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozóan e rendeletnek kamattámogatásról kell rendelkeznie. A hitelek futamideje alatt a kamatköltségek fedezetének biztosítása érdekében a tagállami hozzájárulásokat a 2027 utáni időszakra vonatkozóan meg kell újítani, továbbra is külső címzett bevételként, kivéve, ha a kamatköltségeket a jövőbeli többéves pénzügyi keretek más módon fedezik. Ezért a tagállami hozzájárulások 2027 után is meghosszabbíthatók lehetnek.

(18)

E rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok külső címzett bevételként további forrásokat bocsássanak rendelkezésre, amelyeket az eszközről szóló egyetértési megállapodás keretében kell felhasználni. Az érdeklődő harmadik országok és harmadik felek számára is lehetővé kell tenni, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 21. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban külső címzett bevételnek minősülő további hozzájárulást nyújtsanak. A szinergiák és a kiegészítő jelleg előmozdítása érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy a tagállamok, érdeklődő harmadik országok és harmadik felek által nyújtott ilyen további hozzájárulások az (EU) 2021/947 és az 1257/96/EK rendelet alapján létrehozott programok számára is rendelkezésre álljanak az eszköz célkitűzéseihez hozzájáruló intézkedések finanszírozása céljából.

(19)

A tagállamok önkéntes hozzájárulásainak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. E célból a tagállamoknak a költségvetési rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerinti hozzájárulási megállapodást kell kötniük a Bizottsággal. Az ilyen hozzájárulási megállapodásnak fedeznie kell a kamattámogatáshoz való hozzájárulást, valamint a tagállamok által esetleg biztosítani kívánt további összegeket is.

(20)

Az eszköz keretébe tartozó támogatás rendelkezésre bocsátásának előfeltétele, hogy Ukrajna továbbra is tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat és azok intézményeit – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.

(21)

Az eszköz keretében nyújtott támogatást egy egyetértési megállapodásban meghatározandó szakpolitikai feltételekhez kell kötni. Az említett feltételeknek magukban kell foglalniuk olyan kötelezettségvállalásokat is, amelyek célja az ország gazdasági teljesítményének és rezilienciájának, valamint az üzleti környezetnek a megerősítése, a kritikus újjáépítés megkönnyítése és az energiaágazatban jelentkező kihívások kezelése.

(22)

A szakpolitikai feltételeket szigorú jelentéstételi követelményeknek kell kiegészíteniük azzal a céllal, hogy a pénzeszközöket hatékony, átlátható és elszámoltatható módon használják fel.

(23)

Tekintettel az ukrajnai helyzetre, helyénvaló rendelkezni az egyetértési megállapodás félidős felülvizsgálatáról.

(24)

Az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátására az előfeltételek tiszteletben tartása, a kielégítő teljesítés és a szakpolitikai feltételek végrehajtása felé tett kielégítő előrelépés függvényében kerül sor.

(25)

Helyénvaló lehetőséget biztosítani Ukrajna finanszírozási igényeinek újraértékelésére, valamint – ha az említett igények az eszköz keretében nyújtott támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest – a támogatás csökkentésére, felfüggesztésére vagy megszüntetésére. Helyénvaló továbbá lehetőséget biztosítani a kifizetések felfüggesztésére vagy megszüntetésére abban az esetben, ha az eszköz keretében nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelmények nem teljesülnek.

(26)

Tekintettel Ukrajna sürgős finanszírozási igényeire, helyénvaló a pénzügyi támogatást a költségvetési rendelet 220a. cikkében előírt – és ugyanott egységes finanszírozási módszerként meghatározott – diverzifikált finanszírozási stratégia szerint megszervezni, mivel ez várhatóan növelni fogja az uniós kötvények likviditását, valamint az uniós kötvénykibocsátás vonzerejét és költséghatékonyságát.

(27)

Tekintettel Ukrajnának az Oroszország agressziós háborúja okozta nehéz helyzetére, valamint Ukrajna hosszabb távú stabilitásának támogatása érdekében helyénvaló Ukrajnának rendkívül kedvezményes feltételek mellett legfeljebb 35 év futamidejű hiteleket nyújtani, amelyek esetében a tőketörlesztés megkezdésének legkorábbi időpontja 2033. Helyénvaló továbbá eltérni a költségvetési rendelet 220. cikke (5) bekezdésének e) pontjától és lehetővé tenni, hogy az Unió fedezze a kamatköltségeket, és mentesíteni Ukrajnát az általa egyébként viselendő adminisztratív költségek alól. A kamattámogatást a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében a támogatás hatékonyságának biztosításához megfelelőnek ítélt eszközként kell nyújtani. A kamattámogatást a tagállamok további önkéntes hozzájárulásaiból kell finanszírozni, és fokozatosan kell rendelkezésre bocsátani, ahogy a tagállamokkal kötött megállapodások hatályba lépnek.

(28)

Ukrajna számára lehetővé kell tenni, hogy évente kérje a kamattámogatást és az adminisztratív költségek viselése alóli mentesítést.

(29)

Az (EU) 2021/947 rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve az e rendelet keretében nyújtott hitelekből eredő pénzügyi kötelezettségek nem támogathatók a külső tevékenységi garanciából. Az eszköz keretében nyújtott támogatásnak a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdése értelmében vett pénzügyi támogatásnak kell minősülnie. A pénzügyi kockázatokat és a költségvetési fedezetet illetően az eszköz keretében hitelek formájában nyújtott pénzügyi támogatáshoz nem képezhető tartalék, és – a költségvetési rendelet 211. cikkének (1) bekezdésétől eltérve – nem kerül meghatározásra az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésében említett összeg százalékos arányában kifejezett tartalékfeltöltési ráta.

(30)

Az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (12) jelenleg nem teszi lehetővé az eszköz keretében nyújtott hitelekből eredő pénzügyi kötelezettség fedezését. A rendelet esetleges olyan értelmű módosításáig, amely garancia formájában lehetővé tenné a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó és az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (13) 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett felső határokig terjedő költségvetési források mozgósítását, a további források biztosítása céljából helyénvaló alternatív megoldást keresni.

(31)

Megállapítást nyert, hogy a tagállamok által garanciák formájában nyújtott önkéntes hozzájárulások megfelelő eszközt jelentenek arra, hogy biztosítani lehessen az e rendelet szerinti hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket lehetővé tévő védelmet. A tagállami garanciáknak megfelelő biztosítékot kell képezniük annak szavatolására, hogy az Unió vissza tudja fizetni az eszköz keretében nyújtott hiteleket támogató hitelfelvételeket.

(32)

A tagállamok által nyújtott garanciáknak 18 000 000 000 EUR összeg erejéig kell fedezniük az eszköz keretében hitelek formájában nyújtott támogatást. Fontos, hogy a tagállamok kiemelt prioritásként folytassák le a garanciák nyújtásához szükséges vonatkozó nemzeti eljárásokat. A helyzet sürgősségére tekintettel az említett eljárások lefolytatása nem késleltetheti a szükséges pénzügyi támogatás Ukrajna számára e rendelet alapján, hitelek formájában történő folyósítását. Ugyanakkor az eszköz keretében hitelek formájában nyújtott pénzügyi támogatást fokozatosan kell rendelkezésre bocsátani, amint a tagállamok által nyújtott garanciák hatályba lépnek. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az óvatosság elvére figyelemmel a Bizottságnak a hitelképessége kellő figyelembevételével kell intézkednie a hitelekről. A támogatásnak a 18 000 000 000 eurós teljes összeg erejéig azonban az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet – vagy egy azt felváltó rendelet – olyan értelmű módosítása alkalmazásának kezdőnapjától kezdve kell rendelkezésre állnia, amely az eszköz szerinti hitelekre az uniós költségvetésből a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó és az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett felső határokig terjedő garanciáról rendelkezik.

(33)

A tagállami garanciáknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük. Az említett garanciáknak biztosítaniuk kell, hogy az Unió képes legyen visszafizetni a tőkepiacokon vagy a pénzügyi intézményektől felvett hiteleket. Helyénvaló, hogy a garanciák többé ne legyenek lehívhatók az (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet – vagy egy azt felváltó rendelet – olyan értelmű módosítása alkalmazásának kezdőnapjától kezdve, amely az eszköz szerinti hitelekre az uniós költségvetésből a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó és az (EU, Euratom) 2020/2053 határozat 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett felső határokig terjedő garanciáról rendelkezik. A garanciák abban az esetben hívhatók le, ha Ukrajna nem teljesíti időben az eszköz szerinti hitelekből fakadó fizetési kötelezettségét az Unió felé, beleértve különösen azokat az eseteket, amikor bármilyen okból a törlesztési ütemterv módosítására kerül sor, vagy a fizetési kötelezettség teljesítése várhatóan vagy váratlanul elmarad.

(34)

Az eszköz szerinti hitelek tekintetében kötött hitelmegállapodások alapján visszafizetett összegeket – a költségvetési rendelet 211. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve – vissza kell téríteni a garancialehívásokat teljesítő tagállamok számára.

(35)

A tagállamok által nyújtott garanciák lehívását megelőzően a Bizottságnak – mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke értelmében az Unió általános költségvetésének végrehajtásával megbízott uniós intézménynek – saját mérlegelési körében és saját felelősségére, az e rendeletben meghatározott határokkal összhangban meg kell vizsgálnia a költségvetési rendelet 220a. cikkében előírt diverzifikált finanszírozási stratégia keretében rendelkezésre álló összes intézkedést. A garanciák adott lehívásakor a Bizottságnak megfelelően tájékoztatnia kell a tagállamokat a vizsgálatról.

(36)

Az egyes tagállamoknak a garanciával fedezett teljes összeghez olyan arányban kell hozzájárulniuk (hozzájárulási kulcs), amilyen arányban az Unió teljes bruttó nemzeti jövedelméből (GNI) részesülnek. A garanciák lehívásának arányosan, a hozzájárulási kulcs alkalmazásával kell történnie. A hozzájárulási kulcsot ideiglenes alapon arányosan ki kell igazítani mindaddig, amíg a Bizottság és a tagállamok közötti összes garanciamegállapodás hatályba nem lép.

(37)

Helyénvaló, hogy a Bizottság és Ukrajna az egyetértési megállapodásban meghatározott feltételek alkotta keretek között hitelmegállapodást kössön a hiteltámogatásra vonatkozóan. Annak érdekében, hogy az Uniónak az eszköz keretében nyújtott támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekei hatékony védelemben részesüljenek, Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és más szabálytalanságok megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően a hitelmegállapodásban és a finanszírozási megállapodásban rendelkezni kell a Bizottság által végzendő ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő pénzügyi ellenőrzésekről, valamint az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról, a költségvetési rendelet 129. és 220. cikkével összhangban.

(38)

mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy 2023-ban hozzájáruljon Ukrajna finanszírozási hiányának megszüntetéséhez különösen azáltal, hogy kiszámítható, folyamatos, rendezett és időben érkező, rendkívül kedvezményes, rövid távú pénzügyi segítséget nyújt az ukrán állami költségvetésnek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(39)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(40)

Tekintettel az Oroszország által provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háború okozta rendkívüli körülmények miatti sürgető helyzetre, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(41)

Az Ukrajnában uralkodó helyzetre tekintettel ennek a rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

Az európai zöld megállapodás című, 2019. december 11-i közleményében (a továbbiakban: a zöld megállapodás) a Bizottság kötelezettséget vállalt a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára. A zöld megállapodás az Unió új növekedési stratégiája. A megállapodás az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá kívánja alakítani, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint az uniós polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. A zöld megállapodás célja elválasztani a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól, és biztosítani, hogy az Unió valamennyi régiója és polgára részt vegyen a fenntartható gazdasági rendszerre való, társadalmilag igazságos átállásban, ahol egyetlen személy és egyetlen hely sem marad le. Hozzá fog járulni az emberközpontú gazdaság kiépítésére irányuló célkitűzéshez, és erősíteni fogja az Unió szociális piacgazdaságát, ami segít annak biztosításában, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira, és stabilitást, munkahelyeket, növekedést és fenntartható beruházásokat eredményezzen.

Ezek a célok különösen fontosak a Covid19-világjárvány által okozott társadalmi-gazdasági károkra, valamint a fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállítás szükségességére tekintettel. Az (EU) 2021/1119 európai parlament és tanácsi rendelet (4) a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó célkitűzést kötelezővé teszi az Unióban. Emellett a Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményében kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy 2050-re a világ valamennyi ökoszisztémája helyreállításra kerüljön, rezilienssé váljon és megfelelő védelemben részesüljön. Az említett stratégia célja, hogy Európa 2030-ra a biológiai sokféleség helyreállításának útjára lépjen.

(2)

„A fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv” című, 2018. március 8-i közleményében (a továbbiakban: a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv) a Bizottság intézkedéseket határozott meg a következő célkitűzések elérése érdekében: a tőkeáramlások fenntartható beruházások felé való átirányítása a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében, az éghajlatváltozásból, az erőforrások kimerüléséből, a környezetkárosodásból és a szociális problémákból eredő pénzügyi kockázatok kezelése, valamint az átláthatóság és a hosszú távú szemléletmód előmozdítása a pénzügyi és gazdasági tevékenységben. E célkitűzések elérésének előfeltétele, hogy az egyes kategóriákba tartozó vállalkozások releváns, összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkat tegyenek közzé. Az Európai Parlament és a Tanács számos jogalkotási aktust fogadott el a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának részeként. Az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szabályozza, hogy a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak hogyan kell közzétenniük a fenntarthatósági információkat a végső befektetők és az eszköztulajdonosok számára.

Az (EU) 2020/852 európai parlament és tanácsi rendelet (6) létrehozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét azzal a céllal, hogy fokozza a fenntartható beruházásokat és fellépjen azon pénzügyi termékek zöldrefestése ellen, amelyek indokolatlanul minősítik magukat fenntarthatónak. Az (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) – az (EU) 2020/1816 (8), az (EU) 2020/1817 (9) és az (EU) 2020/1818 (10) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel kiegészítve – környezeti, társadalmi és irányítási közzétételi követelményeket vezet be a referenciamutató-kezelők számára, valamint minimumkövetelményeket az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozóan.

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) előírja a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat kibocsátó nagy intézmények számára, hogy 2022. június 28-tól tegyék közzé a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó információkat. Az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) által a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan létrehozott prudenciális keret a környezeti, társadalmi és irányítási kockázati dimenziónak az illetékes hatóságok felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásába (a továbbiakban: SREP) történő bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a befektetési vállalkozásokat illetően a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok közzétételére vonatkozó, 2022. december 26-tól alkalmazandó követelményeket tartalmaz. 2021. július 6-án a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv nyomon követéseként egy, az európai zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot is elfogadott.

(3)

„A nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatás: Az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítés” című, 2019. június 17-i közleményében (a továbbiakban: az éghajlattal kapcsolatos információk jelentéséről szóló iránymutatás) a Bizottság kiemelte, hogy a vállalkozások számára előnyös, ha beszámolnak az éghajlattal kapcsolatos információkról, különösen mivel így elősegítik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek jobb megismerését és megértését a vállalkozáson belül, diverzifikálják a befektetői bázist, alacsonyabb tőkeköltséget érnek el, valamint javítják a valamennyi érdekelt féllel folytatott konstruktív párbeszédet. Emellett a vállalati vezetőtestületek sokfélesége befolyásolhatja a döntéshozatalt, a vállalatirányítást és a rezilienciát.

(4)

2019. december 5-én, a tőkepiaci unió elmélyítéséről szóló következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a fenntarthatósági kockázatokra, lehetőségekre és hatásokra vonatkozó információk megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és relevanciájának fontosságát, és felkérte a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy európai nem pénzügyi beszámolási standard kidolgozását.

(5)

A fenntartható finanszírozásról szóló, 2018. május 29-i állásfoglalásában (14) az Európai Parlament a nem pénzügyi beszámolási követelmények továbbfejlesztését kérte a 2013/34/EU irányelv keretében. A fenntartható vállalatirányításról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalásában (15) az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság elkötelezettségét a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata iránt, és kifejezte a kötelező uniós nem pénzügyi beszámolási standardokat tartalmazó, nem pénzügyi beszámolásra vonatkozó átfogó uniós keret létrehozására irányuló igényt. Az Európai Parlament a beszámolási követelmények hatályának a vállalkozások további kategóriáira való kiterjesztését és egy auditálásra vonatkozó követelmény bevezetését kérte.

(6)

„Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” című, 2015. szeptember 25-i határozatában az ENSZ Közgyűlése új globális fenntartható fejlődési keretrendszert fogadott el (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend). A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend középpontjában az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (a továbbiakban: a fenntartható fejlődési célok) állnak, és a menetrend a fenntarthatóság három dimenzióját – a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót – öleli fel. „A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016. november 22-i bizottsági közlemény összekapcsolja a fenntartható fejlődési célokat az uniós szakpolitikai kerettel annak biztosítása érdekében, hogy e célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi uniós fellépésbe és Unión belüli és kívüli szakpolitikai kezdeményezésbe. A Tanács az „Európa fenntartható jövője: Az EU lépései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend nyomán” című, 2017. június 20-i következtetéseiben megerősítette az Unió és tagállamai elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt.

(7)

A 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) a 2013/34/EU irányelvet a nem pénzügyi információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében módosította. A 2014/95/EU irányelv előírta a vállalkozások számára, hogy legalább a környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkról beszámoljanak. Az említett témákat illetően a 2014/95/EU irányelv előírta a vállalkozások számára, hogy a következő beszámolási területeken tegyék közzé az információkat: üzleti modell; szakpolitikák, beleértve az átvilágítási eljárásokat; az említett szakpolitikák eredményei; kockázatok és kockázatkezelés; valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók.

(8)

Számos érdekelt fél úgy véli, hogy a „nem pénzügyi” kifejezés pontatlan, különösen azért, mert arra utal, hogy a szóban forgó információnak nincs pénzügyi relevanciája. Az ilyen információk azonban egyre nagyobb relevanciával bírnak pénzügyi szempontból. A fenntarthatósági beszámolás területén számos szervezet, kezdeményezés és gyakorló szakember „fenntarthatósági” információkat említ. Ezért a „nem pénzügyi információ” helyett a „fenntarthatósági információ” kifejezés használata részesítendő előnyben. A terminológia ezen említett változásának figyelembevétele érdekében a 2013/34/EU irányelvet módosítani kell.

(9)

Ha a vállalatok javítanák fenntarthatósági beszámolásukat, ennek végső kedvezményezettjei az egyéni polgárok és a megtakarítók, köztük a szakszervezetek és a munkavállalók képviselői, akik megfelelő tájékoztatást kapnának és ezáltal hatékonyabban vehetnének részt a szociális párbeszédben. Azok a megtakarítók, akik fenntartható módon kívánnak befektetni, lehetőséget kapnak erre, a stabil, fenntartható és inkluzív gazdasági rendszer előnyeiből pedig minden polgár részesülne. Ahhoz, hogy ezek az előnyök megvalósuljanak, a vállalkozások éves jelentéseiben közzétett fenntarthatósági információknak először el kell jutniuk két elsődleges felhasználói csoporthoz. A felhasználók első csoportja azokból a befektetőkből, köztük eszközkezelőkből áll, akik jobban meg akarják ismerni azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyeket a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések jelentenek, illetve kínálnak a befektetéseiket illetően, valamint e befektetések emberekre és környezetre gyakorolt hatásait. A felhasználók második csoportja olyan civil társadalmi szereplőkből, többek között nem kormányzati szervezetekből és szociális partnerekből áll, amelyek azt szeretnék, hogy a vállalkozások nagyobb felelősséget vállaljanak az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukért. Az éves jelentésekben közzétett fenntarthatósági információkat más érdekelt felek is felhasználhatják, különösen a piaci ágazatok közötti, illetve a piaci ágazatokon belüli összehasonlíthatóság előmozdítása érdekében.

A vállalkozások üzleti partnerei, beleértve az ügyfeleket is, ezekre a fenntarthatósági információkra támaszkodva megérthetik a saját értékláncaikat érintő fenntarthatósági kockázataikat és hatásaikat, és szükség esetén beszámolhatnak róla. A politikai döntéshozók és a környezetvédelmi ügynökségek ezen információk, különösen az összesített információk alapján figyelemmel kísérhetik a környezeti és társadalmi tendenciákat, hozzájárulhatnak a környezeti számlákhoz, és az információkat felhasználhatják a közpolitikai döntésekben. Kevés magánszemély és fogyasztó tájékozódik közvetlenül a vállalkozások éves beszámolóiból, de a fenntarthatósági információkat közvetetten is felhasználhatja, például pénzügyi tanácsadók vagy nem kormányzati szervezetek tanácsának vagy véleményeinek mérlegelésekor. Számos befektető és eszközkezelő vásárol fenntarthatósági információkat harmadik fél adatszolgáltatóktól, akik különböző forrásokból, többek között nyilvános vállalati beszámolókból gyűjtenek információkat.

(10)

A fenntarthatósági információk piaca gyorsan növekszik, és a harmadik fél adatszolgáltatók szerepe egyre fontosabbá válik, mivel a befektetőknek és az eszközkezelőknek új kötelezettségeket kell teljesíteniük. A lebontott adatok fokozott rendelkezésre állása mellett a fenntarthatósági információknak észszerűbb költséggel kell járniuk. A 2013/34/EU irányelv ezen módosító irányelvben előírt módosításai várhatóan növelni fogják az adatok összehasonlíthatóságát és harmonizálni fogják a szabványokat. A harmadik fél adatszolgáltatók gyakorlatai várhatóan javulni fognak, és a szakértelem bővülni fog ezen a területen, ami munkahely-teremtési potenciált is rejt magában.

(11)

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati információk iránti kereslet, különösen a befektetői közösség részéről. A kereslet növekedését a vállalkozásokat érintő kockázatok változó jellege és az e kockázatok pénzügyi vonzataival kapcsolatos befektetői tudatosság növekedése okozza. Ez különösen igaz az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokra. Egyre inkább tudatosulnak a vállalkozásokat és a befektetéseket érintő, más környezetvédelmi kérdésekkel – például a biológiai sokféleség csökkenésével –, valamint egészségügyi és szociális kérdésekkel – beleértve a gyermek- és kényszermunkát – kapcsolatos kockázatok és lehetőségek is. A fenntarthatósági információk iránti kereslet növekedéséhez emellett hozzájárul az olyan befektetési termékek körének bővülése is, amelyek kifejezett célja bizonyos fenntarthatósági standardoknak való megfelelés vagy bizonyos fenntarthatósági célkitűzések elérése, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az uniós szakpolitikák törekvéseivel való összhang biztosítása. E növekedés egy része a korábban elfogadott uniós jogszabályok, nevezetesen az (EU) 2019/2088 és az (EU) 2020/852 rendelet logikus következménye. Az említett növekedés részben mindenképpen bekövetkezett volna a polgári tudatosság, a fogyasztói preferenciák és a piaci gyakorlatok gyors változása miatt. A Covid19-világjárvány tovább gyorsította a felhasználók információs igényének növekedését, különösen mivel rávilágított a munkavállalók és a vállalkozások értékláncainak sebezhetőségére. A környezeti hatásokra vonatkozó információk a jövőbeli járványok enyhítésének összefüggésében is fontosak, mivel az ökoszisztémák emberi megzavarása egyre inkább összekapcsolódik a betegségek előfordulásával és terjedésével.

(12)

A vállalkozások maguk is részesülhetnek a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó magas színvonalú beszámolás előnyeiből. A fenntarthatósági célok elérését kitűző befektetési termékek számának növekedése azt jelenti, hogy a jó minőségű fenntarthatósági beszámolás javíthatja a vállalkozás pénzügyi tőkéhez való hozzáférését. A fenntarthatósági beszámolás segítheti a vállalkozásokat saját fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázataik és lehetőségeik felismerésében és kezelésében. Alapul szolgálhat a vállalkozások és az érdekelt feleik közötti párbeszéd és kommunikáció javításához, és segítheti a vállalkozásokat a hírnevük javításában. Ezen túlmenően, ha fenntarthatósági beszámolási standardok formájában egységes alap áll rendelkezésre a fenntarthatósági beszámoláshoz, az várhatóan biztosítja majd, hogy a szolgáltatott információk relevánsak és elégségesek legyenek, és ily módon jelentős mértékben csökkenteni fogja az eseti információkérések számát.

(13)

A 2013/34/EU, 2014/95/EU és 2013/50/EU irányelv felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseiről szóló, 2021. április 21-i bizottsági jelentés és az azt kísérő, a vállalkozások által végzett nyilvános adatszolgáltatás uniós keretrendszeréről szóló célravezetőségi vizsgálat (a továbbiakban: a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésekről szóló bizottsági jelentés és az azt kísérő célravezetőségi vizsgálat) hiányosságokat tárt fel a 2014/95/EU irányelv eredményességével kapcsolatban. Jelentős bizonyíték van arra, hogy számos vállalkozás nem tesz közzé lényeges információkat a fenntarthatósággal kapcsolatos valamennyi jelentős témáról, beleértve az éghajlattal kapcsolatos információkat – mint például az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást –, és a biológiai sokféleséget érintő tényezőket. A jelentés emellett jelentős problémaként azonosította a fenntarthatósági információk korlátozott összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát. Emellett számos olyan vállalkozás, amelytől a felhasználóknak fenntarthatósági információkra van szükségük, nem köteles jelenteni ezeket az információkat. Ezért egyértelműen szükség van egy szilárd és megfizethető beszámolási keretrendszerre, amelyhez hatékony auditálási gyakorlatok társulnak az adatok megbízhatóságának biztosítása, valamint a zöldrefestés és a kettős elszámolás elkerülése érdekében.

(14)

Szakpolitikai intézkedés hiányában a felhasználók információigénye és a vállalkozások által nyújtott fenntarthatósági információk közötti szakadék várhatóan növekedni fog. E szakadék jelentős negatív következményekkel jár. A befektetők befektetési döntéseik meghozatalakor nem tudják megfelelően figyelembe venni a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat nem megfelelően figyelembe vevő befektetési döntések halmozódása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, rendszerszintű kockázatokat teremthet. Az Európai Központi Bank (EKB) és más nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Stabilitási Tanács, felhívták a figyelmet ezekre a rendszerszintű kockázatokra, különösen az éghajlattal kapcsolatban. A befektetők emellett kevésbé képesek arra, hogy a pénzügyi erőforrásokat olyan vállalkozásokhoz és gazdasági tevékenységekhez juttassák el, amelyek megoldják és nem súlyosbítják a társadalmi és környezeti problémákat, ami aláássa a zöld megállapodás, a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit. A nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, a vállalkozások tevékenységei által érintett közösségek és más érdekelt felek kevésbé képesek elszámoltatni a vállalkozásokat az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásaikért. Ez elszámoltathatósági deficitet eredményez, és a polgárok vállalkozásokba vetett bizalmának csökkenéséhez vezethet, ami viszont negatív hatással lehet a szociális piacgazdaság hatékony működésére. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok mérésére, értékelésére és kezelésére szolgáló általánosan elfogadott mérőszámok és módszerek hiánya szintén akadályozza a vállalkozások arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák üzleti modelljeik és tevékenységeik fenntarthatóságát. A vállalkozások által nyújtott fenntarthatósági információk hiánya korlátozza az érdekelt felek, többek között a civil társadalmi szereplők, szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek arra való képességét is, hogy fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet kezdjenek a vállalkozásokkal.

(15)

A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésekről szóló bizottsági jelentés és az azt kísérő célravezetőségi vizsgálat azt is megállapította, hogy jelentősen több, fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos információkérést intéztek a vállalkozásokhoz, a felhasználók információigénye és a vállalatok rendelkezésre álló fenntarthatósági információi közötti szakadék áthidalása céljából. Emellett a vállalkozásokkal szemben támasztott azon folyamatos elvárások, hogy különböző keretrendszereket és standardokat alkalmazzanak, valószínűleg folytatódnak, sőt fokozódhatnak, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk értéke egyre nő. A vállalkozások által szolgáltatandó információk körére vonatkozó konszenzus kialakítására irányuló szakpolitikai intézkedés hiányában a beszámoló vállalkozások és az ilyen információk felhasználóinak költségei és terhei jelentősen megnövekednek.

(16)

A jelenlegi információs szakadék növeli annak valószínűségét, hogy az egyes tagállamok egyre inkább eltérő nemzeti szabályokat vagy standardokat vezetnek be. A különböző tagállamok eltérő beszámolási követelményei további költségeket és összetettséget okozhatnak a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára, ezáltal alááshatják a belső piacot, a letelepedés jogát és a tőke Unión belüli szabad mozgását. Az ilyen különböző beszámolási követelmények miatt a szolgáltatott információk is kevésbé összehasonlíthatóvá válhatnak határokon átnyúlóan, aláásva ezzel a tőkepiaci uniót.

(17)

A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke olyan nagyvállalkozásokra vonatkozik, amelyek 500 főt meghaladó átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, valamint azokra a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre, amelyek olyan nagy vállalatcsoport anyavállalatai, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt. Tekintettel arra, hogy a felhasználóknak egyre nagyobb az igényük a fenntarthatósággal kapcsolatos információk iránt, a vállalkozások további kategóriáit kell kötelezni a fenntarthatósággal kapcsolatos információkról való beszámolásra. Ezért helyénvaló előírni valamennyi nagyvállalkozás és az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalkozás – kivéve a mikrovállalkozásokat – számára, hogy számoljanak be a fenntarthatósági információkról. Ezen módosító irányelvnek a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkét módosító rendelkezései – a 2013/34/EU irányelv 2. és 3. cikkére hivatkozva – kifejezetten meghatározzák a beszámolási követelmények hatályát. Következésképpen, az említett rendelkezések nem további követelményeket egyszerűsítenek vagy módosítanak, és a mentességeknek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek tekintetében a 2013/34/EU irányelv 40. cikkében előírt korlátozása nem alkalmazandó. Különösen, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek az uniós fenntarthatósági beszámolási követelmények alkalmazásában nem kezelendők nagyvállalkozásként. Ezért az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint készítsék el a beszámolóikat. Emellett minden olyan vállalkozásnak, amely nagy vállalatcsoport anyavállalata, csoportszintű fenntarthatósági beszámolót kell készítenie. Továbbá, mivel az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkére hivatkozik, a fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá vont vállalkozásoknak az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének is meg kell felelniük.

(18)

Az ezen módosító irányelvben meghatározott azon követelményt, amely szerint az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező uniós nagyvállalkozásoknak is közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat, főként az ilyen vállalkozások – többek között értékláncukon keresztüli – hatásával és elszámoltathatóságával kapcsolatos aggodalmak indokolják. E tekintetben valamennyi nagyvállalkozásra ugyanazoknak a követelményeknek kell vonatkozniuk a fenntarthatósági információkról való nyilvános beszámolást illetően. Emellett a pénzügyi piaci szereplőknek az említett, az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező uniós nagyvállalkozásoktól is információkra van szükségük.

(19)

Az ezen módosító irányelvben előírt azon követelmény, hogy a harmadik országbeli, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozásoknak is közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat, a pénzügyi piaci szereplőknek az ilyen vállalkozásoktól származó információkra vonatkozó igényeinek kielégítését célozza annak lehetővé tétele érdekében, hogy megértsék befektetéseik kockázatait és hatásait, és teljesítsék az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi követelményeket.

(20)

Az Unió területén jelentős tevékenységet folytató harmadik országbeli vállalkozások számára szintén elő kell írni, hogy fenntarthatósági információkat szolgáltassanak, különösen a szociális és környezeti kérdésekre gyakorolt hatásaikra vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országbeli vállalkozások elszámoltathatók legyenek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásaikért, és hogy a belső piacon működő vállalkozások egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek. Ezért azokra a harmadik országbeli vállalkozásokra, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 150 millió EUR-t az Unióban, és amelyek az Unió területén leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkeznek, uniós fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk. Az ilyen követelmények arányosságának és végrehajthatóságának biztosítása érdekében a 40 millió EUR-t meghaladó árbevételre vonatkozó küszöbértéket kell alkalmazni a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepeire, és a nagyvállalkozásnak vagy uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis-, vagy középvállalkozásnak – a mikrovállalkozásokat kivéve – minősülésre vonatkozó küszöbértéket kell alkalmazni a harmadik országbeli vállalkozások leányvállalataira, mivel az ilyen leányvállalatoknak és fióktelepeknek kell felelniük a harmadik országbeli vállalkozás fenntarthatósági beszámolójának közzétételéért.

A harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy fióktelepe által közzétett fenntarthatósági beszámolókat a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén 2024. június 30-ig elfogadandó standardoknak megfelelően kell elkészíteni. A harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy fióktelepe számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy az Unióban letelepedett vállalkozásokra alkalmazandó standardoknak vagy egy végrehajtási jogi aktus értelmében egyenértékűnek tekintett standardoknak megfelelően számoljon be. Abban az esetben, ha a harmadik országbeli vállalkozás – annak ellenére, hogy leányvállalata vagy fióktelepe minden tőle telhetőt megtett a szükséges információk beszerzése érdekében – nem bocsátja rendelkezésre az ezen módosító irányelvben előírt összes információt, az említett leányvállalatnak vagy fióktelepnek a birtokában lévő összes információt rendelkezésre kell bocsátania, és nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a többi szükséges információt. A beszámolás minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében a harmadik országbeli vállalkozások fenntarthatósági beszámolóit a harmadik országbeli vállalkozás vagy valamely tagállam nemzeti joga szerint a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági i vélemény készítésére felhatalmazott személy vagy cég által kiadott bizonyossági véleménynek kell kísérnie. Amennyiben ilyen bizonyossági véleményt nem bocsátanak rendelkezésre, a harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatának vagy fióktelepének nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges bizonyossági véleményt.

A fenntarthatósági jelentést díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a tagállamok központi nyilvántartásain, kereskedelmi nyilvántartásain vagy cégjegyzékein keresztül vagy a harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatának vagy fióktelepének honlapján. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a Bizottságot évente tájékoztassák a közzétételi követelményt teljesítő harmadik országbeli vállalkozások leányvállalatairól vagy fióktelepeiről, valamint azokról az esetekről, amikor a jelentést közzétették, azonban a harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy fióktelepe nyilatkozatot tett arról, hogy nem tudta beszerezni a szükséges információkat a harmadik országbeli vállalkozástól. A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie honlapján azon harmadik országbeli vállalkozások jegyzékét, amelyek fenntarthatósági jelentést tettek közzé.

(21)

Tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok növekvő jelentőségére, valamint figyelembe véve, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások az Unióban jegyzett összes vállalkozás jelentős hányadát teszik ki, a befektetővédelem biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások – a mikrovállalkozásokat kivéve – is tegyenek közzé a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat. E követelmény bevezetése elősegíti annak biztosítását, hogy a pénzügyi piaci szereplők befektetési portfóliójában kisebb, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások is szerepelhessenek azon az alapon, hogy ezek a vállalkozások beszámolnak a pénzügyi piaci szereplők által igényelt fenntarthatósági információkról.

Ez tehát hozzájárul a kisebb, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások pénzügyi tőkéhez való hozzáférésének védelméhez és javításához, valamint segít elkerülni a pénzügyi piaci szereplők részéről az ilyen vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetést. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozásoknak – a mikrovállalkozásokat kivéve – a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információk közzétételére való kötelezése azért is szükséges, hogy a pénzügyi piaci szereplők rendelkezzenek azokkal az információkkal, amelyekre szükségük van a befektetést befogadó vállalkozásoktól ahhoz, hogy teljesíteni tudják az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott saját fenntarthatósági közzétételi követelményeiket. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a kapacitásaikkal és erőforrásaikkal arányos, valamint a tevékenységeik léptéke és összetettsége szempontjából releváns standardok szerint számoljanak be. Az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára is lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon döntsenek az ilyen arányos standardok alkalmazása mellett.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok referenciaként szolgálnak majd az e módosító irányelv által bevezetett követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások számára arra vonatkozóan, hogy e vállakozások milyen szintű fenntarthatósági információkat kérhetnek észszerűen azon kis- és középvállalkozásoktól, amelyek az értékláncaikban beszállítók vagy ügyfelek. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára emellett – kisebb méretük és korlátozottabb erőforrásaik miatt, valamint a Covid19-világjárvány okozta nehéz gazdasági körülmények figyelembevételével – elegendő időt kell biztosítani arra, hogy felkészüljenek a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásra vonatkozó előírások alkalmazására. Ezért az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások – a mikrovállalkozásokat kivéve – tekintetében a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó előírásokat a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre kell alkalmazni. Ezen időpontot követően egy kétéves átmeneti időszakban az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy mentesüljenek az ezen módosító irányelvben meghatározott fenntarthatósági beszámolási követelmények alól, feltéve, hogy a vezetésük beszámolójában röviden kifejtik, miért nem bocsátották rendelkezésre a fenntarthatósági információkat.

(22)

A tagállamoknak szabadon kell tudniuk értékelni, hogy a nemzeti átültetési intézkedéseik milyen hatást gyakorolnak a kis- és középvállalkozásokra, biztosítva, hogy ezen intézkedések ne sújtsák őket aránytalan mértékben – különös figyelmet fordítva a mikrovállalkozásokra –, valamint elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket. A tagállamoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések bevezetését, amelyek támogatják a kis- és középvállalkozásokat a fenntarthatósági beszámolási standardok alkalmazásában.

(23)

A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) minden, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozásra alkalmazandó. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalkozás – beleértve a harmadik országbeli kibocsátókat is – ugyanazon fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozzon, a 2004/109/EK irányelvnek tartalmaznia kell az éves pénzügyi beszámolóban történő fenntarthatósági beszámolásra irányuló követelményekre vonatkozó szükséges kereszthivatkozásokat.

(24)

A 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdése első albekezdésének i. pontja és 23. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy intézkedéseket fogadjon el az említett irányelvben megkövetelt információk egyenértékűségének megállapítására szolgáló rendszer létrehozása és a számviteli standardokra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása céljából. A 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése arra is felhatalmazza a Bizottságot, hogy meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről. A fenntarthatósági követelmények 2004/109/EK irányelvbe történő beépítését kifejezendő, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a harmadik országbeli kibocsátók által alkalmazott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló rendszert hozzon létre, hasonlóan az 1569/2007/EK bizottsági rendeletben (18) előírtakhoz, amely a harmadik országbeli kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására vonatkozó kritériumokat határozza meg. Ugyanezen okból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről. Az ezen módosító irányelv által bevezetett módosítások következetes egyenértékűségi rendszereket biztosítanak majd az éves pénzügyi kimutatással kapcsolatos fenntarthatósági követelményekre és pénzügyi beszámolási követelményekre vonatkozóan.

(25)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (3) bekezdése és 29a. cikkének (3) bekezdése minden leányvállalkozást mentesít a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség alól, amennyiben ezek a vállalkozások és leányvállalkozásaik szerepelnek az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolójában, feltéve, hogy az említett beszámoló az említett irányelvnek megfelelően közölt nem pénzügyi információkat tartalmaz. Biztosítani kell azonban, hogy a fenntarthatósági információk könnyen hozzáférhetők legyenek a felhasználók számára, és biztosítani kell az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy melyik a mentesített leányvállalkozás csoportszinten beszámoló anyavállalkozása. Ezért e leányvállalkozások számára elő kell írni, hogy a vezetésük beszámolójában tüntessék fel a fenntarthatósági információkról csoportszinten beszámoló anyavállalkozás nevét és székhelyét, az anyavállalkozásuk vezetésének összevont beszámolójára mutató linkeket, valamint saját vezetésük beszámolójában egy arra vonatkozó utalást, hogy mentesülnek a fenntarthatósági beszámolás alól A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az anyavállalkozás az általuk elfogadott nyelveken tegye közzé a vezetés összevont beszámolóját, valamint hogy az anyavállalkozás rendelkezésre bocsássa a szükséges fordítást ezeken a nyelveken. Az ilyen mentességet akkor is alkalmazni kell, ha a csoportszinten beszámoló anyavállalkozás olyan harmadik országbeli vállalkozás, amely egyenértékű fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban számol be a fenntarthatósági információkról.

Az ezen módosító irányelvvel módosított 2004/109/EK irányelvnek megfelelő mechanizmusokat kell előírnia a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének meghatározására, valamint elő kell írni az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező és az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások számára, hogy ugyanazon fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban készítsék el a beszámolóikat. Ezzel összefüggésben annak meghatározására, hogy a harmadik országbeli anyavállalkozások leányvállalkozásai mentességet élveznek-e a 2013/34/EU irányelv szerinti rendszer keretében, a Bizottság által a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdése első albekezdésének i. pontja és a 23. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján elfogadott, a standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárást létrehozó végrehajtási jogi aktusokat kell használni. Ezért a leányvállalkozást mentesíteni kell, amennyiben az összevont fenntarthatósági beszámolást a Bizottság által a 2013/34/EU irányelv ezen módosító irányelv által bevezetett 29b. cikke alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű, a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott módon végzik el. Az ilyen mentesség a befektetők védelme érdekében nem alkalmazandó az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező nagyvállalkozásokra az ilyen vállalkozások tekintetében nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében.

(26)

A 2013/34/EU irányelv 23. cikke mentesíti az anyavállalkozásokat az összevont éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója elkészítésének kötelezettsége alól, amennyiben az anyavállalkozások az említett kötelezettséget teljesítő másik anyavállalkozás leányvállalkozásai. pontosítani kell azonban, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolójára vonatkozó mentességi rendszer az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó mentességi rendszertől függetlenül működik. Ezért előfordulhat, hogy egy vállalkozás mentesül az összevont pénzügyi beszámolási követelmények alól, de az összevont fenntarthatósági beszámolási követelmények alól nem, ha a legfelső szintű anyavállalkozása az uniós jognak vagy, amennyiben a vállalkozás harmadik országban van letelepedve, azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő összevont éves pénzügyi kimutatásokat és összevont vezetőségi beszámolókat készít, de nem végez az uniós jognak vagy, amennyiben a vállalkozás harmadik országban van letelepedve, azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő összevont fenntarthatósági beszámolást. Szükséges, hogy a csoportszinten beszámoló anyavállalkozások megfelelően ismertessék leányvállalkozásaik kockázatait és hatásait, beleértve adott esetben az átvilágítási eljárásaikra vonatkozó információkat is. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a csoport és egyes leányvállalkozásainak helyzete, illetve a különböző területeken működő egyes leányvállalkozások helyzete között különösen jelentős különbségek vannak, és az érintett leányvállalkozásra vonatkozó kiegészítő információk hiányában az információ felhasználója lényegesen eltérő következtetésre jutna a leányvállalkozás kockázatait vagy hatásait illetően.

(27)

A hitelintézetek és a biztosítóintézetek kulcsszerepet játszanak a teljesen fenntartható és inkluzív, a zöld megállapodással összhangban lévő gazdasági és pénzügyi rendszerre való átállásban. Hitelezési, befektetési és jegyzési garanciavállalási tevékenységük révén jelentős pozitív és negatív hatásokkal bírhatnak. Ezért azokra a hitelintézetekre és biztosítóintézetekre, amelyeknek nem kell megfelelniük a 2013/34/EU irányelvnek, ideértve a szövetkezeteket és a biztosító egyesületeket is, fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos méretkritériumoknak. A fenntarthatósági információk felhasználói így értékelni tudnák e hitelintézeteknek és biztosítóintézeteknek a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatását, valamint azokat a fenntarthatósági kérdésekből eredő kockázatokat, amelyekkel az ilyen a hitelintézetek és biztosítóintézetek szembesülhetnek. A 2013/34/EU irányelv három lehetséges kritériumot ír elő annak meghatározására, hogy egy adott vállalkozás „nagyvállalkozásnak” tekintendő-e, nevezetesen a mérlegfőösszeget, a nettó árbevételt és az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámát.

A hitelintézetek és a biztosítóintézetek esetében a nettó árbevétel kritériumát úgy kell módosítani, hogy a nettó árbevételnek a 2013/34/EU irányelvben szereplő általános fogalommeghatározása helyett a 86/635/EGK (19) és a 91/674/EGK (20) tanácsi irányelvben szereplő fogalommeghatározásra kell hivatkozni. A 86/635/EGK irányelv beszámolási követelményeivel való összhang biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a fenntarthatósági beszámolási követelményeket nem alkalmazzák a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt hitelintézetekre.

(28)

Azon fenntarthatósági kérdések listájának, amelyekről a vállalkozásoknak be kell számolniuk, a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lennie a „fenntarthatósági tényezők” (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő fogalommeghatározásával, és meg kell előznie az adatfelhasználók által igényelt és a vállalkozások által jelentett információk között eltérést. E listának meg kell felelnie a felhasználók és a vállalkozások igényeinek és elvárásainak is, akik gyakran a „környezeti”, „társadalmi” és „irányítási” kifejezéseket használják a három fő fenntarthatósági kérdés kategorizálására. A „fenntarthatósági tényezők” (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő fogalommeghatározása azonban nem foglalja magában kifejezetten az irányítási kérdéseket. A „fenntarthatósági kérdések” ezen módosító irányelvvel módosított 2013/34/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározásának ezért ki kell terjednie a környezeti, társadalmi, emberi jogi és irányítási tényezőkre, és magában kell foglalnia a „fenntarthatósági tényezők” (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő fogalommeghatározását. A 2013/34/EU irányelv beszámolási követelményei nem sérthetik a nemzeti beszámolási kötelezettségeket.

(29)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése nemcsak a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének megértéséhez szükséges mértékben, hanem a vállalkozás tevékenységei által a környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire gyakorolt hatások megértéséhez szükséges információkra vonatkozóan is megköveteli a beszámolást. E cikkek tehát előírják, hogy a vállalkozásoknak be kell számolniuk mind a vállalkozás tevékenységei által az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokról, mind pedig arról, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan hatnak a vállalkozásra. Ezt nevezzük kettős lényegességi perspektívának, amelyben a vállalkozást érintő kockázatok és a vállalkozás hatásai egy-egy lényegességi perspektívát képviselnek. A vállalati beszámolás célravezetőségi vizsgálata azt mutatja, hogy ezt a két perspektívát gyakran nem megfelelően értelmezik vagy alkalmazzák. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a vállalkozásoknak az egyes lényegességi perspektívákat saját jogon kell figyelembe venniük, és közzé kell tenniük a mindkét szempontból lényeges információkat és a csak az egyik szempontból lényeges információkat egyaránt.

(30)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vállalkozások öt beszámolási területre vonatkozóan tegyenek közzé információkat: üzleti modell; politikák, beleértve az alkalmazott átvilágítási eljárásokat; e politikák eredményei; kockázatok és kockázatkezelés; valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése nem hivatkozik kifejezetten az információk felhasználói által lényegesnek tartott egyéb beszámolási területekre, amelyek némelyike összhangban van a nemzetközi keretrendszerekben szereplő közzétételi kötelezettségekkel, ideértve az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait is. A közzétételi követelményeket kellő részletességgel kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások beszámoljanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciájukról. A vállalkozások számára elő kell írni, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdésében és 29a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott beszámolási területeken túlmenően tegyenek közzé információkat az üzleti stratégiájukról, valamint az üzleti modell és a stratégia fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciájáról. Elő kell írni számukra továbbá, hogy tegyék közzé minden olyan esetleges tervüket, amely annak biztosítására irányul, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással, valamint a Párizsi Megállapodással összhangban a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó – nem vagy csak korlátozott mértékben túlléphető – célkitűzésekkel, az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint.

Különösen fontos, hogy az éghajlattal kapcsolatos tervek a legújabb tudományos eredményeken alapuljanak, beleértve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseit és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jelentéseit. Az ilyen tervekhez kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket adott esetben támogathatják az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkével összhangban közzétett, a taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó tőkekiadások (CapEx) vagy működési kiadások (OpEx) összegére vonatkozó információk is. A vállalkozások számára ezenkívül elő kell írni, hogy közzétegyék, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk figyelembe veszi-e az érdekelt felek érdekeit, és ha igen, hogyan; a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekből eredő lehetőségeit; az üzleti stratégia azon szempontjainak végrehajtását, amelyek hatással vannak a fenntarthatósági kérdésekre vagy amelyekre ilyen kérdések hatással vannak; a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági célokat és az azok elérése felé tett előrehaladást; az igazgatóság és a vezetés szerepét a fenntarthatósági kérdésekben; a vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatos főbb tényleges és lehetséges káros hatásokat; valamint azt, hogy hogyan azonosította a vállalkozás a beszámolójában szereplő információk körét. Amint kötelezővé válik az olyan elemek közzététele, mint például a célok és az azok elérése felé tett előrehaladás, a szakpolitikák eredményeinek közzétételére vonatkozó külön követelmény már nem szükséges.

(31)

A nemzetközi jogi eszközökkel, például „Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása” című ENSZ-dokumentummal (a továbbiakban: az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek), az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatásával való összhang biztosítása érdekében az átvilágításra vonatkozó közzétételi követelményeket a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 29a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknál részletesebben meg kell határozni. Az átvilágítás az az eljárás, amelyet a vállalkozások a tevékenységeikhez kapcsolódó főbb tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása, nyomon követése, megelőzése, mérséklése, helyreállítása vagy megszüntetése érdekében hajtanak végre, és amely meghatározza, hogyan kezelik a vállalkozások ezeket a káros hatásokat. A vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó hatások közé tartoznak a vállalkozás által közvetlenül okozott hatások, azok a hatások, amelyekhez a vállalkozás hozzájárul, valamint a vállalkozás értékláncához egyébként kapcsolódó hatások. Az átvilágítási eljárás a vállalkozás teljes értékláncára vonatkozik, beleértve saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncait. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban a tényleges vagy lehetséges káros hatás akkor tekinthető főbb hatásnak, ha a vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó legnagyobb hatások közé sorolható az alábbiak alapján: az emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatás súlyossága; az érintettek vagy lehetséges érintettek száma, vagy a környezetkárosodás mértéke; valamint a kár elhárításának, és a környezet vagy az érintett emberek korábbi állapota helyreállításának egyszerűsége.

(32)

A 2013/34/EU irányelv nem írja elő a mérlegben megjelenített immateriális javaktól eltérő immateriális erőforrásokra vonatkozó információk közzétételét. Széles körben elismert tény, hogy az immateriális javakra és egyéb immateriális tényezőkre, többek között a belső előállítású immateriális erőforrásokra vonatkozóan kevés információ szerepel a beszámolókban, ami akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének megfelelő értékelését, valamint a befektetések nyomon követését. Annak érdekében, hogy a befektetők jobban megérthessék a számos gazdasági ágazatban megfigyelhető, egyre növekvő szakadékot sok vállalkozás könyv szerinti értéke és piaci értéke között, minden nagyvállalkozás és az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező minden vállalkozás – a mikrovállalkozásokat kivéve – számára megfelelő beszámolási kötelezettséget kell előírni az immateriális erőforrásokra vonatkozóan. Mindazonáltal az immateriális erőforrásokra vonatkozó bizonyos információk szervesen kapcsolódnak a fenntarthatósági kérdésekhez, és ezért részét kell képezniük a fenntarthatósági beszámolásnak. Például a munkavállalók készségeire, kompetenciáira, tapasztalatára, a vállalkozáshoz való lojalitásukra, valamint a folyamatok, áruk és szolgáltatások javítására való motiváltságukra vonatkozó információk olyan, társadalmi szempontokra vonatkozó fenntarthatósági információk, amelyekre immateriális erőforrásokra vonatkozó információként is lehetne tekinteni. Hasonlóképpen, a vállalkozás és annak érdekelt felei – köztük az ügyfelek, a beszállítók és a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségek – közötti kapcsolatok minőségére vonatkozó információk olyan, társadalmi vagy irányítási szempontokból releváns fenntarthatósági információk, amelyekre szintén immateriális erőforrásokra vonatkozó információként lehetne tekinteni. Az ilyen példák jól szemléltetik, hogy az immateriális erőforrásokra vonatkozó információkat egyes esetekben nem lehetséges megkülönböztetni a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információktól.

(33)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg, hogy a közlendő információnak előretekintőnek vagy a múltbeli teljesítményre vonatkozónak kell-e lennie. Jelenleg kevés előretekintő információt tesznek közzé, amelyeket a fenntarthatósági információk felhasználói különösen értékesnek tartanak. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének és 29a. cikkének ezért elő kell írnia, hogy a beszámolókban szereplő fenntarthatósági információknak előretekintő és visszamenőleges jellegű információkat, valamint minőségi és mennyiségi információkat egyaránt magukban kell foglalniuk. Az információknak adott esetben meggyőző tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Az információknak továbbá harmonizáltnak és összehasonlíthatónak kell lenniük, és adott esetben egységes mutatókon kell alapulniuk, ugyanakkor lehetővé kell tenniük az egyes vállalkozásokra jellemző és a vállalkozás kereskedelmi helyzetét nem veszélyeztető beszámolást. A beszámolókban szereplő fenntarthatósági információknak figyelembe kell venniük a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokat is, és információkat kell tartalmazniuk a vállalkozás teljes értékláncáról, beleértve a saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és adott esetben ellátási láncát. A vállalkozás teljes értékláncára vonatkozó információk magukban foglalnák az Unión belüli értékláncára vonatkozó információkat, valamint a harmadik országokra vonatkozó információkat is, amennyiben a vállalkozás értéklánca az Unión kívülre is kiterjed. A tagállamok által az ezen módosító irányelvvel összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, amennyiben az értékláncra vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett az említett információkat beszerezni, valamint a vállalkozásnak az információk jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.

(34)

Ezen módosító irányelvnek nem célja előírni a vállalkozások számára, hogy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) meghatározott üzleti titoknak minősülő szellemi tőkét, szellemi tulajdont, know-how-t vagy innovációs eredményeket tegyenek közzé. Az ezen módosító irányelvben előírt beszámolási követelmények ezért nem sérthetik az (EU) 2016/943 irányelvet.

(35)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja a vállalkozások számára, hogy a nem pénzügyi beszámolóikban szerepeljenek az éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett összegekre vonatkozó hivatkozások és további magyarázatok. Ezek a cikkek azonban nem írják elő a vállalkozások számára, hogy a vezetés beszámolójában szereplő más információkra is hivatkozzanak, vagy hogy azokat további magyarázatokkal egészítsék ki. Jelenleg tehát nincs összhang a jelentett nem pénzügyi információk és a vezetés beszámolójában közzétett többi információ között. E tekintetben egyértelmű követelményeket kell megállapítani.

(36)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja a vállalkozások számára, hogy ha nem rendelkeznek az említett cikkekben felsorolt egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, akkor egyértelmű és indokolással ellátott magyarázatot adjanak annak hiányára. A vállalkozások lehetséges politikáira vonatkozó információk közzétételének az említett cikkekben szereplő többi beszámolási területtől eltérő kezelése zavart okozott a beszámoló vállalkozások körében, és nem járult hozzá a közölt információk minőségének javításához. Ezért nem szükséges fenntartani a politikák ezen eltérő kezelését az említett irányelvben. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk, hogy milyen információkat kell közzétenni az ezen módosító irányelvvel módosított 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkében említett beszámolási területek mindegyikével kapcsolatban.

(37)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének és 29a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások támaszkodhatnak a nemzeti, uniós és nemzetközi beszámolási keretekre, és amennyiben így tesznek, meg kell határozniuk, hogy mely keretekre támaszkodtak. A 2013/34/EU irányelv azonban nem írja elő a vállalkozások számára, hogy közös beszámolási keretet vagy standardot alkalmazzanak, és nem akadályozza meg a vállalkozásokat abban, hogy egyáltalán ne alkalmazzanak beszámolási keretet vagy standardokat. A 2014/95/EU irányelv 2. cikkében előírtaknak megfelelően a Bizottság 2017. július 5-én elfogadta az „Iránymutatás a nem pénzügyi beszámolókhoz (a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolás módszertana)” című közleményt (a továbbiakban: a nem pénzügyi beszámolókra vonatkozó iránymutatás), amelyben nem kötelező iránymutatást nyújtott az említett irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások számára.

2019. június 17-én a Bizottság elfogadta az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatását, amely további iránymutatásokat tartalmaz, különösen az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozóan. Az említett, az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatás kifejezetten magában foglalta az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a nem pénzügyi beszámolókra vonatkozó iránymutatás nem gyakorolt jelentős hatást a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások nem pénzügyi beszámolóinak minőségére. Az iránymutatások önkéntes jellege azt jelenti, hogy a vállalkozások szabadon eldönthetik, alkalmazzák-e azokat vagy sem. Az iránymutatások ezért önmagukban nem tudják biztosítani a különböző vállalkozások által közzétett információk összehasonlíthatóságát vagy a felhasználók által fontosnak tartott összes információ közzétételét. Ezért van szükség kötelező közös fenntarthatósági beszámolási standardokra az információk összehasonlíthatóságának és az összes lényeges információ közzétételének biztosítása érdekében. A kettős lényegesség elvére építve a standardoknak az információk felhasználói számára lényeges valamennyi információra ki kell terjedniük. A közös fenntarthatósági beszámolási standardokra a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának és digitalizálásának lehetővé tétele, valamint felügyeletének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében is szükség van.

A kötelező közös fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozására azért van szükség, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a pénzügyi információkkal azonos státuszt érjenek el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok Unió-szerte harmonizált fenntarthatósági beszámolást biztosítanának. Következésképpen a vállalkozások akkor teljesítenék a 2013/34/EU irányelv fenntarthatósági beszámolási követelményeit, ha beszámolóikat a fenntarthatósági beszámolási standardok szerint készítenék el. Az ilyen standardok meghatározásakor alapvető fontosságú a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a világszerte alkalmazott főbb fenntarthatósági beszámolási standardokat, mindamellett nem csökkentve ezen módosító irányelv és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ambíciószintjét.

(38)

Egyetlen meglévő standard vagy keret sem elégíti ki önmagában az Unió fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos igényeit. A 2013/34/EU irányelv által előírt információknak ki kell terjedniük az egyes lényegességi perspektívák szempontjából releváns információkra, ki kell terjedniük minden fenntarthatósági kérdésre, és adott esetben összhangban kell lenniük az uniós jog szerinti, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó egyéb kötelezettségekkel, ideértve az (EU) 2019/2088 és az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott kötelezettségeket is. Az uniós vállalkozásokra vonatkozó kötelező fenntarthatósági beszámolási standardoknak emellett arányban kell állniuk az európai zöld megállapodás ambíciószintjével, a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzéssel, valamint az (EU) 2021/1119 rendelet szerinti időközi célokkal. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy uniós fenntarthatósági beszámolási standardokat fogadjon el, lehetővé téve azok gyors elfogadását és biztosítva, hogy az említett fenntarthatósági beszámolási standardok tartalma összhangban legyen az Unió szükségleteivel.

(39)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (a továbbiakban: EFRAG) egy, a belga jog szerint létrehozott nonprofit szervezet, amely közérdeket szolgál azáltal, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok jóváhagyásával kapcsolatos tanácsokkal látja el a Bizottságot. Az EFRAG a vállalati beszámolással kapcsolatos európai szakértői központként szerzett jó hírnevet, és megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse az uniós fenntarthatósági beszámolási standardok és a világszerte egységes standardok kidolgozására törekvő nemzetközi kezdeményezések közötti koordinációt. 2021 márciusában az EFRAG által létrehozott, több érdekelt felet tömörítő munkacsoport ajánlásokat tett közzé az Unió fenntarthatósági beszámolási standardjainak lehetséges kidolgozására vonatkozóan. Ezek az ajánlások koherens és átfogó, a kettős lényegesség szempontjából valamennyi fenntarthatósági kérdésre kiterjedő fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozására irányuló javaslatokat tartalmaznak. Az ajánlások emellett az ilyen standardok kidolgozására vonatkozó részletes ütemtervet, valamint a globális szabványosítási kezdeményezések és az Unió szabványosítási kezdeményezései közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködésre irányuló javaslatokat is tartalmaznak. 2021 márciusában az EFRAG igazgatótanácsának elnöke ajánlásokat tett közzé az EFRAG irányításának lehetséges változásairól arra az esetre, ha az EFRAG-ot felkérnék arra, hogy dolgozzon ki szakmai tanácsokat a fenntarthatósági beszámolási standardokkal kapcsolatban. Az EFRAG igazgatótanácsának elnöke által megfogalmazott ajánlások szerint az EFRAG-on belül egy új fenntarthatósági beszámolási pillért hoznának létre anélkül, hogy az jelentős mértékben módosítaná a jelenlegi pénzügyi beszámolási pillért. 2022 márciusában az EFRAG közgyűlése kinevezte az EFRAG újonnan létrehozott fenntarthatósági beszámolási testületének tagjait. A fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az EFRAG által kidolgozandó szakmai tanácsokat.

Az európai közjóhoz hozzájáruló, valamint a vállalkozások és a jelentett információk felhasználóinak igényeit kielégítő, magas színvonalú standardok biztosítása érdekében az EFRAG-nak elegendő közfinanszírozással kell rendelkeznie függetlenségének biztosításához. Szakmai tanácsát szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett, kiegyensúlyozott mértékben képviselt érdekelt felek – többek között vállalkozások, befektetők, civil társadalmi szervezetek és szakszervezetek – szakértelme alapján kell kidolgozni, és ahhoz költség-haszon elemzéseknek kell társulniuk. Az EFRAG munkájában való szakmai részvétel feltételének a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos szakértelemnek kell lennie, annak nem lehet feltétele semmiféle pénzügyi hozzájárulás, továbbá nem akadályozhatja a közjogi szervek és a nemzeti standardalkotó szervezetek e munkában való részvételét. Olyan átlátható eljárást kell garantálni, amely biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós fenntarthatósági beszámolási standardok figyelembe vegyék a tagállamok véleményét, az említett standardok elfogadása előtt a Bizottságnak konzultálnia kell az EFRAG szakmai tanácsával kapcsolatban az (EU) 2020/852 rendeletben említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal (a továbbiakban: a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoport), valamint az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) említett számviteli szabályozó bizottsággal (a továbbiakban: a számviteli szabályozó bizottság).

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA), az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) az (EU) 2019/2088 rendelet szerint részt vesz a szabályozástechnikai standardok kidolgozásában, és e szabályozástechnikai standardok és a fenntarthatósági beszámolási standardok között koherenciára van szükség. Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) értelmében az ESMA szerepet vállal továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításában az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kibocsátók általi vállalati beszámolás terén, amelyeknek az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban kell beszámolniuk. Ezért az ESMA-nak, az EBH-nak és az EIOPA-nak véleményt kell nyilvánítaniuk az EFRAG által adott szakmai tanácsról. E véleménynyilvánításnak a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megtörténnie. A Bizottságnak emellett konzultálnia kell az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az EKB-val, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (a továbbiakban: CEAOB) és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok összhangban legyenek a vonatkozó uniós szakpolitikákkal és joggal. Amennyiben e szervezetek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.

(40)

A demokratikus felügyelet, ellenőrzés és átláthatóság erősítése érdekében a Bizottságnak évente legalább egyszer konzultálnia kell az Európai Parlamenttel, valamint közösen a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és a számviteli szabályozó bizottsággal az EFRAG munkaprogramjáról a fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása tekintetében.

(41)

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak összhangban kell lenniük az egyéb uniós joggal. A standardoknak különösen az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi követelményekkel kell összhangban lenniük, és figyelembe kell venniük az (EU) 2020/852 rendelet alapján elfogadott különböző, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, alapul szolgáló mutatókat és módszertanokat, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) értelmében a referenciamutató-kezelőkre alkalmazandó közzétételi követelményeket, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó minimumszabályokat, valamint az EBH által az 575/2013/EU rendelet III. pillérébe tartozó közzétételi követelmények végrehajtása során végzett bármely munkát.

A standardoknak figyelembe kell venniük az uniós környezetvédelmi jogot, többek között az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (26), és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (27),valamint figyelembe kell venniük a 2013/179/EU bizottsági ajánlást (28) és mellékleteit, valamint azok aktualizált változatait. Figyelembe kell venniük továbbá az egyéb vonatkozó uniós jogot, többek között a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (29), valamint az uniós jogban a vállalkozásokra vonatkozóan, az igazgatók feladatait és az átvilágítást illetően meghatározott követelményeket is.

(42)

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a nem pénzügyi beszámolókra vonatkozó iránymutatást és az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatást. Figyelembe kell venniük a 2013/34/EU irányelvben foglalt, a fenntarthatósághoz közvetlenül nem kapcsolódó egyéb beszámolási követelményeket is azzal a céllal, hogy a közölt információk felhasználói jobban megérthessék a vállalkozás fejlődését, teljesítményét, helyzetét és hatását, a fenntarthatósági információk és a 2013/34/EU irányelvnek megfelelően közölt egyéb információk közötti kapcsolatok maximalizálása révén.

(43)

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak arányosaknak kell lenniük, és nem róhatnak szükségtelen adminisztratív terheket a használatukra kötelezett vállalatokra. Annak érdekében, hogy a fenntarthatósági információkat már jelenleg is közlő vállalkozásoknál minél kisebb legyen a zavar, a fenntarthatósági beszámolási standardoknak adott esetben figyelembe kell venniük a meglévő fenntarthatósági beszámolási és számviteli standardokat és kereteket. E meglévő standardok és keretek közé tartozik a Global Reporting Initiative (globális jelentéstételi kezdeményezés), a Sustainability Accounting Standards Board (fenntarthatósági beszámolási standardokkal foglalkozó testület), a Nemzetközi Integrált Jelentéstételi Tanács, a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport, a Carbon Disclosure Standards Board (karbonkibocsátással kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó normákkal foglalkozó testület) és a CDP, korábbi nevén Carbon Disclosure Project (széndioxidkibocsátás-közzétételi projekt).

Az uniós standardoknak figyelembe kell venniük a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Alapítványának égisze alatt kidolgozott fenntarthatósági beszámolási standardokat. Az szabályozás szükségtelen – és a globálisan működő vállalkozásokra nézve lehetséges negatív következményekkel járó – széttöredezettségének elkerülése érdekében az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak hozzá kell járulniuk a fenntarthatósági beszámolási standardok globális konvergenciájának folyamatához a Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület (a továbbiakban: ISSB) munkájának támogatása révén. Az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak csökkenteniük kell a globálisan működő vállalkozásokra vonatkozó következetlen beszámolási követelmények kockázatát azáltal, hogy integrálják az ISSB által kidolgozandó globális alapstandardok tartalmát, amennyiben ezen alapstandardok tartalma összhangban van az uniós jogi kerettel és az zöld megállapodás célkitűzéseivel.

(44)

A zöld megállapodásban a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja a vállalkozásokat és más érdekelt feleket a természeti tőkére vonatkozó standardizált számviteli gyakorlatok kidolgozásában az Unión belül és nemzetközi szinten egyaránt azzal a céllal, hogy biztosítsa a környezeti kockázatok és mérséklési lehetőségek megfelelő igazgatását, továbbá a kapcsolódó tranzakciós költségek csökkentését.

Az (EU) 2021/783 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott (30) környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE program) keretében támogatott Transparent projekt a természeti tőkére vonatkozó első számviteli módszertan kifejlesztésén dolgozik, amely meg fogja könnyíteni a meglévő módszerek összehasonlítását és átláthatóbbá teszi azokat, miközben csökkenti a vállalatok előtt álló korlátokat az üzleti tevékenységük időtállóságának támogatására szolgáló rendszerek elfogadását és használatát illetően. A Természetitőke-egyezmény szintén fontos referencia a természeti tőke elszámolásának területén. Bár a természeti tőkére vonatkozó számviteli módszerek elsősorban a belső irányítási döntések megerősítését szolgálják, azokat a fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása során is megfelelően figyelembe kell venni. A természeti tőkére vonatkozó egyes számviteli módszertanok célja, hogy pénzben kifejezett értéket rendeljenek a vállalatok tevékenységeinek környezeti hatásaihoz, ami segítheti a fenntarthatósági információk felhasználóit az ilyen hatások jobb megértésében. Ezért helyénvaló, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok szükség esetén a fenntarthatósággal kapcsolatos hatások pénzben kifejezett mutatóit is magukban foglalhassák.

(45)

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközileg elismert elveket és kereteket, beleértve a fenntartható fejlődési célokat, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatását és a kapcsolódó ágazati iránymutatásokat, az ENSZ Globális Megállapodását, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát, a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó ISO 26000 szabványt, valamint az ENSZ Felelős Befektetési Elveit.

(46)

Biztosítani kell, hogy a vállalkozások által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk megfeleljenek a felhasználók igényeinek, és az erőfeszítés és költségek tekintetében ne rójanak aránytalan terheket a beszámoló vállalkozásokra és – e vállalkozások értékláncának részeként – az ebben közvetetten érintett szereplőkre. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük valamennyi jelentős környezeti tényezőről, beleértve azok éghajlatra, levegőre, földre, vízre és biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait és az azoktól való függőségeit. Az (EU) 2020/852 rendelet megadja az Unió környezeti célkitűzéseinek osztályozását.

A következetesség érdekében helyénvaló hasonló osztályozást alkalmazni azon környezeti tényezők azonosítására, amelyekkel a fenntarthatósági beszámolási standardoknak foglalkozniuk kell. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük és meg kell határozniuk azokat a földrajzi vagy egyéb háttérinformációkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt fő hatásaikat, valamint a fenntarthatósági kérdésekből eredő, a vállalkozást érintő fő kockázatokat. A vállalkozások által a környezeti tényezőkre vonatkozóan közzéteendő információk meghatározásakor biztosítani kell az összhangot az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokkal, valamint az említett rendelet 8. cikkében meghatározott és az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott beszámolási követelményekkel.

(47)

Az éghajlattal kapcsolatos információk tekintetében a felhasználókat a vállalkozások fizikai és átállással kapcsolatos kockázatai, valamint a különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek tekintetében fennálló rezilienciája és az azokhoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervei, valamint az Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzéséhez való alkalmazkodásra vonatkozó tervei érdekli. Érdekli továbbá a vállalkozásnak tulajdonítható üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -kivonás szintje és hatóköre, beleértve azt is, hogy a vállalkozás milyen mértékben alkalmaz ellentételezéseket, valamint hogy ezek az ellentételezések milyen forrásból származnak. A klímasemleges gazdaság megvalósításához össze kell hangolni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolására és ellentételezésére vonatkozó standardokat. A felhasználóknak megbízható információkra van szükségük az ellentételezésekkel kapcsolatban, amelyek eloszlatják az esetleges kétszeres elszámolással és túlbecsléssel kapcsolatos aggályokat, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket a kétszeres elszámolás és a túlbecslés okozhat az éghajlattal kapcsolatos célok elérését illetően. A felhasználók arra is kíváncsiak, hogy a vállalkozások az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiáik részeként milyen erőfeszítéseket tettek az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás – köztük az 1., a 2. és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások – hatékony csökkentésére.

A 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások tekintetében a felhasználók számára elsődleges fontosságú, hogy tájékoztatást kapjanak arról, hogy a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások mely kategóriái jelentősek a vállalkozás esetében, valamint a 3. alkalmazási körbe tartozó említett kategóriák kibocsátásairól. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk, hogy a vállalkozásoknak milyen információkat kell közölniük az ilyen kérdésekkel kapcsolatban.

(48)

A klímasemleges és körforgásos, diffúz szennyezéstől mentes gazdaság megvalósításához valamennyi gazdasági ágazat teljes körű mozgósítására szükség van. E tekintetben kulcsfontosságú az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése, mivel energiát a teljes ellátási láncok mentén használnak. Az energetikai szempontokat ezért megfelelően figyelembe kell venni a fenntarthatósági beszámolási standardokban, különösen a környezeti ügyek, köztük az éghajlattal kapcsolatos ügyek tekintetében.

(49)

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a társadalmi tényezőkről, többek között a munkakörülményekről, a szociális partnerek bevonásáról, a kollektív tárgyalásról, az egyenlőségről, a megkülönböztetésmentességről, a sokszínűségről és a befogadásról, valamint az emberi jogokról. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a vállalkozások emberekre, többek között a munkavállalókra és az emberi egészségre gyakorolt hatásaira. A vállalkozások által az emberi jogokról közzétett információknak adott esetben tartalmazniuk kell az értékláncaikban előforduló kényszermunkára és gyermekmunkára vonatkozó információkat. A kényszermunkára vonatkozó fenntarthatósági beszámolási követelmények nem mentesíthetik a hatóságokat azon felelősségük alól, hogy kereskedelempolitikai és diplomáciai eszközökkel foglalkozzanak az emberi jogi visszaélések, többek között a kényszermunka eredményeként előállított áruk behozatalával. A vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy beszámoljanak a foglalkoztatással és a jövedelmekkel kapcsolatos lehetséges kockázatokról és tendenciákról.

A társadalmi tényezőkre vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a szociális jogok európai pillérének a vállalkozások szempontjából releváns elveit illetően, ideértve a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget és a munkakörülményeket is. A Bizottság által 2021. március 4-én elfogadott, a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv szigorúbb követelményeket ír elő a vállalkozások számára a társadalmi kérdésekről való beszámolás tekintetében. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat is, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az emberi jogok nemzetközi törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az ILO munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, az ILO alapvető egyezményeiben, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, az Európai Szociális Chartában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tekintetében. A társadalmi, valamint a környezeti és irányítási tényezőkre vonatkozó beszámolásnak arányosnak kell lennie ezen módosító irányelv hatályával és céljaival. A nemek közötti egyenlőséggel és az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérrel foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a nemek közötti bérszakadékról közlendő információkat, figyelembe véve az egyéb vonatkozó uniós jogot. A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával és befogadásával foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a vállalkozás által hozott akadálymentesítési intézkedésekről közlendő információkat.

A képzéssel és a készségfejlesztéssel foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a képzésben részt vevő munkavállalók arányára és megoszlására vonatkozóan közlendő információkat. A kollektív tárgyalásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk az üzemi tanácsok, valamint a kollektív szerződések létezéséről és az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó munkavállalók arányáról közzéteendő információkat. A munkavállalói részvétellel kapcsolatos fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a munkavállalóknak az igazgatótanácsokban és felügyelőbizottságokban való részvételével kapcsolatban közzéteendő információkat. A sokszínűséggel foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a felső vezetés nemek szerinti sokféleségéről, valamint a vezetőtestületekben alulreprezentált nem tagjainak számáról közlendő információkat.

(50)

A felhasználóknak információkra van szükségük az irányítási tényezőkre vonatkozóan. A felhasználók számára leginkább releváns irányítási tényezők felsorolását olyan irányadó beszámolási keretek biztosítják, mint például a globális jelentéstételi kezdeményezés és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport, valamint olyan irányadó globális keretek tartalmazzák, mint például a nemzetközi vállalatirányítási hálózat (ICGN) globális irányítási elvei és a G20-ak / az OECD vállalatirányítási elvei. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tennie az irányítási tényezőkre vonatkozóan. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepére, az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelemre és készségekre, vagy az ilyen testületeknek az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésére, arra, hogy a vállalat rendelkezik-e az említett testületek tagjainak kínált és a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó ösztönzőkre vonatkozó politikával, továbbá a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereire vonatkozó, a fenntarthatósági beszámolási folyamattal kapcsolatos információkkal. A felhasználóknak emellett információkra van szükségük a vállalkozások vállalati kultúrájára és üzleti etikával kapcsolatos szemléletmódjára vonatkozóan is – melyek elismert elemeit képezik az olyan irányadó vállalatirányítási kereteknek, mint például a nemzetközi vállalatirányítási hálózat globális irányítási elvei –, ideértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelemre, valamint a vállalkozás politikai befolyásának gyakorlására irányuló tevékenységeire és kötelezettségvállalásaira, többek között a lobbitevékenységeire vonatkozó információkat is.

A vállalkozás irányítására és az ügyfelekkel, a beszállítókkal és a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségekkel fennálló kapcsolatok minőségére vonatkozó információk segítik a felhasználókat a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatainak és hatásainak a megértésében. A beszállítókkal fennálló kapcsolatokra vonatkozó információk a 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (31) említett, a fizetési határnaphoz vagy határidőhöz, a késedelmi kamatlábhoz vagy a behajtási költségek megtérítéséhez kapcsolódó fizetési gyakorlatokat is magukban foglalják. Minden évben vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) – ezreit érik ügyviteli és anyagi terhek azért, mert későn vagy egyáltalán nem fizetnek nekik. A késedelmes fizetések végső soron fizetésképtelenséghez és csődhöz vezetnek, ami romboló hatással van a teljes értékláncra. A fizetési gyakorlatokra vonatkozó információk köre bővülésének lehetővé kell tennie más vállalkozások számára, hogy felismerjék az azonnal és megbízhatóan fizető feleket, észleljék a tisztességtelen fizetési gyakorlatokat, hozzáférjenek a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokra vonatkozó információkhoz, és tisztességesebb fizetési feltételeket tudjanak kialkudni.

(51)

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak elő kell mozdítaniuk a vállalkozások által a vezetés beszámolójában közzétett valamennyi információ integráltabb megközelítését annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói jobban megérthessék a vállalkozás fejlődését, teljesítményét, helyzetét és hatását. Az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak szükség szerint különbséget kell tenniük a vállalkozások által az egyedi szintű beszámolás során közzéteendő információk és a csoport szintű beszámolás során közzéteendő információk között. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak emellett a vezetés beszámolójában feltüntetendő fenntarthatósági információk azonosítása érdekében végrehajtott eljárásra vonatkozó, a vállalkozásoknak szóló iránymutatást is tartalmazniuk kell, mivel a vállalkozástól csak a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértése szempontjából releváns információk, valamint az annak megértéséhez szükséges információk közzététele követelhető meg, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

(52)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fenntarthatósági beszámolás a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogával összhangban történjen. A vállalkozás vezetésének ezért a megfelelő szinten tájékoztatnia kell a munkavállalók képviselőit, és meg kell vitatnia velük a vonatkozó információkat, valamint a fenntarthatósági információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. Ez magában foglalja e módosító irányelv alkalmazásában a munkavállalók képviselői és a központi irányítás vagy bármely más, megfelelőbb szintje közötti párbeszéd és eszmecsere kialakítását olyan alkalmakkor, olyan módon és tartalommal amely lehetővé teszi a munkavállalók képviselői számára a véleményük kifejtését. Véleményüket adott esetben közölni kell az érintett igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületekkel.

(53)

Az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások gyakran hasonló fenntarthatósági kockázatoknak vannak kitéve, és gyakran hasonló hatást gyakorolnak a társadalomra és a környezetre. Az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások összehasonlítása különösen értékes a befektetők és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk más felhasználói számára. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk mind azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak minden ágazatban közzé kell tenniük, mind pedig azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak attól függően kell közzétenniük, hogy mely ágazatban tevékenykednek. Az ágazatspecifikus fenntarthatósági beszámolási standardok különösen fontosak a környezetre, az emberi jogokra és a kormányzásra nézve magas fenntarthatósági kockázatokkal vagy hatással járó ágazatok esetében, beleértve az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) I. mellékletének A– H. és L. szakaszában felsorolt ágazatokat, valamint az ezen ágazatokon belüli releváns tevékenységeket is. Az ágazatspecifikus fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásakor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok által meghatározott információk arányosak legyenek az egyes ágazatokra jellemző fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok és hatások mértékével, figyelembe véve, hogy egyes ágazatok kockázatai és hatásai más ágazatokhoz képest magasabbak. A Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy az ilyen ágazatokon belül nem minden tevékenység jár szükségszerűen magas fenntarthatósági kockázatokkal vagy hatásokkal. A különösen a természeti erőforrásokra támaszkodó ágazatokban működő vállalkozások esetében az ágazatspecifikus fenntarthatósági beszámolási standardok előírnák a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt, természethez kapcsolódó hatások és kockázatok közzétételét is.

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket is, amelyekkel a vállalkozások szembesülhetnek az értékláncuk szereplőitől, különösen a kis- és középvállalkozás beszállítóktól, valamint a feltörekvő piacokon és gazdaságokban működő beszállítóktól való információgyűjtés során. Az értékláncok tekintetében e fenntarthatósági beszámolási standardoknak olyan közzétételeket kell előírniuk, amelyek a vállalkozások tevékenységeinek léptékével és összetettségével, valamint az értékláncba tartozó vállalkozások kapacitásaival és erőforrásaival – különösen a vállalkozások azon kapacitásaival és erőforrásaival, amelyekre nem vonatkoznak az ezen módosító irányelvben előírt fenntarthatósági beszámolási követelmények – arányosak, és mindezek szempontjából relevánsak. A fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az értékláncukba tartozó kis- és középvállalkozásoktól, amelyek meghaladják a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzétteendő információkat. Ez nem sértheti a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket.

(54)

A felhasználók információs igényeinek időben történő kielégítése érdekében, és különös tekintettel arra, hogy sürgősen ki kell elégíteni az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeit, a Bizottságnak 2023. június 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén el kell fogadnia a fenntarthatósági beszámolási standardok első csoportját. A fenntarthatósági beszámolási standardok e csoportjának meg kell határoznia azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük valamennyi beszámolási terület és fenntarthatósági kérdés tekintetében, és amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük van ahhoz, hogy teljesítsék az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén legkésőbb 2024. június 30-ig el kell fogadnia a fenntarthatósági beszámolási standardok második csoportját, meghatározva szükség esetén azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekről és beszámolási területekről, valamint az azon ágazatra jellemző információkat, amelyben a vállalkozás működik. A Bizottságnak háromévente felül kell vizsgálnia az említett fenntarthatósági beszámolási standardokat – ideértve a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokat is – a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardok fejlődésének figyelembevétele érdekében.

(55)

A 2013/34/EU irányelv nem írja elő, hogy a vállalkozások a vezetés beszámolóját digitális formátumban nyújtsák be, ami akadályozza a beszámolókban szereplő információk kereshetőségét és használhatóságát. A fenntarthatósági információk felhasználói egyre inkább elvárják, hogy ezek az információk digitális formátumban kereshetők, összehasonlíthatók és géppel olvashatók legyenek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a 2013/34/EU irányelv fenntarthatósági beszámolási követelményeinek hatálya alá tartozó vállalkozások számára előírhassák, hogy a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetővé tegyék honlapjukon a vezetés beszámolóját. A digitalizáció lehetőséget teremt az információk hatékonyabb felhasználására, és jelentős költségmegtakarítási lehetőségeket rejt magában mind a felhasználók, mind a vállalkozások számára. A digitalizáció lehetővé teszi továbbá az adatok nyílt és hozzáférhető formátumban történő központosítását uniós és tagállami szinten, ami megkönnyíti az olvasást, és lehetővé teszi az adatok összehasonlítását. A vállalkozások számára ezért elő kell írni, hogy az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (33) 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban készítsék el a vezetés beszámolóját, és a fenntarthatósági beszámolójukat – beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke alapján közzéteendő információkat is – az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően jelöljék meg, amint az meghatározásra került.

Az uniós fenntarthatósági beszámolási standardokhoz kapcsolódó digitális taxonómiára lesz szükség annak lehetővé tétele érdekében, hogy a beszámolókban szereplő információkat az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően címkézzék meg. Ezeket a követelményeket be kell építeni a Bizottság által az „Európai adatstratégia” című, 2020. február 19-i közleményében és „Az EU digitális pénzügyi stratégiája” című, 2020. szeptember 24-i közleményében bejelentett, digitalizációval kapcsolatos munkába. Ezek a követelmények kiegészítenék a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben előirányzott, a nyilvános vállalati információkhoz hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont (a továbbiakban: ESAP) létrehozását is, amint azt a „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára – új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i bizottsági közlemény is előirányozza, amely figyelembe veszi az összehasonlítható információk digitális formátumban történő rendelkezésre bocsátásának szükségességét is.

(56)

Annak érdekében, hogy a beszámolókban szereplő fenntarthatósági információk bekerülhessenek az ESAP-ba, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban tegyék közzé a vezetésük beszámolóját, beleértve a fenntarthatósági beszámolót is.

(57)

A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a vállalkozásokat az alól, hogy az említett irányelv 19a. cikke (1) bekezdésében előírt nem pénzügyi kimutatást belefoglalják a vezetés beszámolójába. A tagállamok ezt akkor tehetik meg, ha az érintett vállalkozás külön beszámolót készít, amelyet az említett irányelv 30. cikkével összhangban a vezetés beszámolójával együtt tesz közzé, vagy ha a beszámolót a mérlegfordulónapot követő hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a vállalkozás weboldalán, és a vezetés beszámolója hivatkozik e külön beszámolóra. Ugyanez a lehetőség a 2013/34/EU irányelvben említett összevont nem pénzügyi kimutatás esetén is fennáll. Húsz tagállam élt ezzel a lehetőséggel. A külön beszámoló közzétételének lehetősége azonban akadályozza az olyan információk elérhetőségét, amelyek összekapcsolják a pénzügyi információkat a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkkal. Emellett akadályozza az információk kereshetőségét és hozzáférhetőségét a felhasználók, különösen a pénzügyi és fenntarthatósági információk iránt is érdeklődő befektetők számára. A pénzügyi és fenntarthatósági információk közzétételének lehetséges eltérő időpontjai súlyosbítják az említett problémát. A külön beszámolóban való közzététel azt a benyomást is keltheti, vállalaton belül és kívül, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a kevésbé releváns információk kategóriájába tartoznak, ami negatívan befolyásolhatja az információ érzékelt megbízhatóságát. A vállalkozásoknak ezért a vezetés beszámolóján belül egy egyértelműen e célra szolgáló szakaszban kell közölniük a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, a tagállamok számára pedig a továbbiakban nem szabad lehetővé tenni, hogy a vállalkozásokat mentesítsék azon kötelezettség alól, hogy a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat a vezetés beszámolójában tüntessék fel.

Ez a kötelezettség segítene tisztázni azt is, hogy az illetékes nemzeti hatóságok milyen szerepet töltenek be a vezetés 2004/109/EK irányelvvel összhangban készített beszámolójának részét képező fenntarthatósági beszámoló felügyeletében. Ezenkívül a fenntarthatósági információk jelentésére kötelezett vállalkozásokat semmi esetre sem szabad mentesíteni a vezetés beszámolójának közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, mivel fontos biztosítani, hogy a fenntarthatósági információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(58)

A 2013/34/EU irányelv 20. cikke előírja, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások vezetése beszámolójának egy vállalatirányítási nyilatkozatot is tartalmaznia kell, amelynek egyéb információk mellett tartalmaznia kell a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokféleséggel kapcsolatos politika leírását. A 2013/34/EU irányelv 20. cikke rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára annak eldöntésében, hogy a sokféleség mely szempontjairól számolnak be. Nem kötelezi kifejezetten a vállalkozásokat arra, hogy a sokféleség bármely konkrét szempontjára vonatkozóan információkat tüntessenek fel. A gazdasági döntéshozatalban való, nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb részvétel irányába történő előrelépés érdekében biztosítani kell, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások mindig beszámoljanak a nemek szerinti sokféleséggel kapcsolatos politikáikról és azok végrehajtásáról. A szükségtelen ügyviteli terhek elkerülése érdekében azonban az ilyen vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a 2013/34/EU irányelv 20. cikkében előírt információk egy részét a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb információkkal együtt közöljék. Amennyiben emellett döntenek, akkor a vállalatirányítási nyilatkozatukban hivatkozniuk kell a vállalkozás fenntarthatósági beszámolójára, és a 2013/34/EU irányelv 20. cikke szerint megkövetelt információkra továbbra is alkalmazandók a vállalatirányítási nyilatkozat bizonyossági követelményei.

(59)

A 2013/34/EU irányelv 33. cikke előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy a vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy az éves pénzügyi kimutatásokat, az összevont pénzügyi kimutatásokat, a vezetés beszámolóját, a vezetés összevont beszámolóját, a vállalatirányítási nyilatkozatot és az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot az említett irányelv követelményeivel összhangban készítsék el és tegyék közzé. Ezt a kollektív felelősséget ki kell terjeszteni az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott digitalizációs követelményekre, az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelés követelményére és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelményre.

(60)

A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat végző szakma különbséget tesz a korlátozott bizonyosságot nyújtó és a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatások között. A korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás eredményét rendszerint negatív állítás formájában fejezik ki, kijelentve, hogy a szakértő nem talált semmi olyat, amely alapján arra a következtetésre juthatna, hogy a vizsgálat tárgya lényeges valótlanságot tartalmaz. Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás során a könyvvizsgáló kevesebb ellenőrzést végez, mint kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetén. Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében tehát a munka mennyisége kevesebb, mint kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében. A kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás keretében végzett munka mennyisége kiterjedt eljárásokat foglal magában, beleértve a beszámoló vállalkozás belső ellenőrzési rendszereinek figyelembevételét és a tételes vizsgálatot, és ezért jelentősen nagyobb, mint korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében.

A kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás eredményét rendszerint pozitív állítás formájában fejezik ki, és az az ellenőrzési feladat tárgyának korábban meghatározott kritériumok alapján történő értékeléséről szóló véleményt eredményez. A 2013/34/EU irányelv előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrizze, hogy a nem pénzügyi kimutatás vagy a külön jelentés elkészült-e. Nem írja elő, hogy a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató ellenőrizze az információkat, bár lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy amennyiben kívánják, megköveteljék az ilyen ellenőrzést. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági követelmény hiánya – szemben azzal a követelménnyel, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak kellő bizonyosságon alapuló, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatokat kell végeznie – veszélyeztetné a közzétett fenntarthatósági információk hitelességét, így nem felelne meg ezen információk szándékolt felhasználói igényeinek. Bár a cél az, hogy a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolók esetében a bizonyosság szintje hasonló legyen, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra vonatkozó, általánosan elfogadott standard hiánya az arra vonatkozó különböző értelmezések és elvárások kialakulásának kockázatával jár, hogy miből áll egy kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás a fenntarthatósággal kapcsolatos információk különböző kategóriái esetében, különös tekintettel az előretekintő és minőségi információk közzétételére.

Ezért fontolóra kell venni a fenntarthatósági információkhoz szükséges bizonyosság szintjének növelésére irányuló fokozatos megközelítés alkalmazását, kezdve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég azon kötelezettségével, hogy korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízás alapján véleményt nyilvánítson arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e az uniós követelményeket. E véleménynek ki kell térnie a fenntarthatósági beszámoló uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelésére, a vállalkozás által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatra, valamint a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítésére. A könyvvizsgálónak azt is értékelnie kell, hogy a vállalkozás beszámolója teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében foglalt beszámolási követelményeket. A kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás tartalmával kapcsolatos közös értelmezés és közös elvárások biztosítása érdekében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás alapján véleményt kell nyilvánítania arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e az uniós követelményeket, amint a Bizottság – legkésőbb 2028. október 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén – elfogadja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó megalapozott bizonyosság bizonyossági standardjait, annak felmérését követően, hogy a könyvvizsgálók és a vállalkozások számára megvalósítható lenne-e kellő bizonyosság.

A korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatástól a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás felé való átmenet fokozatos megközelítése lehetővé tenné a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos bizonyosságot nyújtó szolgáltatás piacának és a vállalkozások beszámolási gyakorlatának fokozatos fejlődését is. Végül, az ilyen fokozatos megközelítés fokozatosan növelné a beszámoló vállalkozások költségeit, mivel a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló nyújtása költségesebb a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság a korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló nyújtásánál. A fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a fenntarthatósági beszámolójukra vonatkozóan – ha úgy kívánják – kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló bizonyossági véleménnyel rendelkezzenek, és ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló véleménykérési kötelezettségüket. Az előretekintő információkra vonatkozóan adott, kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatáson alapuló vélemény mindössze arra vonatkozóan nyújt bizonyosságot, hogy az adott információkat az alkalmazandó standardokkal összhangban állították össze.

(61)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jelenleg is ellenőrzik a pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által történő nyújtása elősegítené a pénzügyi és fenntarthatósági információk közötti kapcsolat és azok következetességének biztosítását, ami különösen fontos a fenntarthatósági információk felhasználói számára. Fennáll azonban a könyvvizsgálati piac további koncentrációjának kockázata, ami veszélyeztetheti a könyvvizsgálók függetlenségét, és növelheti a könyvvizsgálati díjakat vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos díjakat.

Figyelembe véve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók kulcsfontosságú szerepét a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában és a fenntarthatósággal kapcsolatos megbízható információk biztosításában, a Bizottság bejelentette, hogy lépéseket fog tenni a könyvvizsgálat minőségének további javítása, valamint egy nyitottabb és diverzifikáltabb könyvvizsgálati piac létrehozása érdekében, amelyek ezen módosító irányelv sikeres alkalmazásának feltételei. Emellett kívánatos, hogy a vállalkozások számára a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók szélesebb köre álljon rendelkezésre a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendeletének (34) megfelelően akkreditálják a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókat a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény adását illetően, mely véleményt a vezetés beszámolójával együtt kell közzétenni. Emellett azt a választási lehetőséget is biztosítani kell a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménynek a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgálóktól eltérő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló általi elkészítését. Továbbá, amennyiben a tagállamok engedélyezik, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató nyújtsa, akkor egyúttal engedélyezniük kell, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményt a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgálóktól eltérő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló készítse el.

A tagállamoknak olyan követelményeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók által nyújtott, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság minőségét, valamint következetes eredményeket biztosítanak a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében. Ezért valamennyi független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóra olyan követelményeknek kell vonatkozniuk, amelyek egyenértékűek a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (35) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását illetően meghatározott követelményekkel, ugyanakkor igazodnak azon független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók sajátosságaihoz, amelyek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot nem végeznek. A tagállamoknak mindenekelőtt egyenértékű követelményeket kell meghatározniuk a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók képzésére és vizsgáztatására, továbbképzésére, minőségbiztosítási rendszereire, szakmai etikájára, függetlenségére, pártatlanságára, bizalmasságára és szakmai titoktartására, kijelölésére és felmentésére, munkaszervezésére, továbbá a vizsgálatokra és szankciókra, valamint a szabálytalanságok bejelentésére vonatkozóan. Ez egyenlő versenyfeltételeket is biztosítana majd minden olyan személy és vállalkozás számára, amely tagállami engedéllyel rendelkezik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény nyújtására, beleértve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat is. Ha egy vállalkozás a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól eltérő akkreditált független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató véleményét kéri a fenntarthatósági beszámolójával kapcsolatban, a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyossági véleményt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól már nem kell újból kérnie.

Azon független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, amelyeket valamely tagállam már akkreditált a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából, engedélyezni kell, hogy továbbra is ellássák e tevékenységüket. Ehhez hasonlóképpen, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokra a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra, amelyek akkreditációja már folyamatban van a képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó új követelmények alkalmazásának kezdőnapján, ezek az új akkreditációs követelmények ne legyenek alkalmazandók, feltéve hogy a folyamatot az említett új követelmények alkalmazásának kezdőnapját követő két éven belül lezárják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azonban azt, hogy mindazok a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók, amelyeket valamely tagállam az új akkreditációs követelmények alkalmazásának kezdőnapját követő két éven belül akkreditált a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából, szakmai továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket.

(62)

A szolgáltatások szabad mozgásának előmozdítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a más tagállamban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, hogy területükön fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtsanak. Ez abban az esetben is elősegítené a bizonyossági piac megnyitását, ha nem minden tagállam teszi lehetővé területén a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók akkreditálását. Amennyiben a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók a fogadó tagállam területén nyújtják a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, az említett fogadó tagállam dönthet úgy, hogy felügyeli a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókat, tekintettel arra a lehetőségre, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálók felügyeletére alkalmazott keretrendszerre támaszkodhat.

(63)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben az uniós jog előírja egy vállalkozás számára, hogy a fenntarthatósági beszámolójának elemeit egy akkreditált független harmadik féllel ellenőrizze, az akkreditált független harmadik fél jelentését vagy a vezetés beszámolójának mellékleteként, vagy bármely más, nyilvánosan hozzáférhető módon hozzáférhetővé kell tenni. Az említett beszámoló ilyen hozzáférhetősége nem zárhatja ki annak a bizonyossági véleménynek az eredményét, amelytől a harmadik fél által végzett ellenőrzésének függetlennek kell maradnia. Ez nem eredményezheti a bizonyossági véleményt nyilvánító könyvvizsgáló vagy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató és az akkreditált független harmadik fél közötti munka megkettőzését.

(64)

A 2006/43/EK irányelv az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatának szabályait határozza meg. Biztosítani kell, hogy következetes szabályok vonatkozzanak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló általi nyújtására. A 2006/43/EK irányelvet kell alkalmazni, ha a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményt egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvánítja ki.

(65)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyására és elismerésére vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is jogosultak legyenek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akik képesítést kívánnak szerezni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására, rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges elméleti ismeretekkel és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességével.

Ezért a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak legalább nyolc hónapos gyakorlati képzést kell végezniük az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy más, fenntarthatósággal kapcsolatos szolgáltatások terén, figyelembe véve a korábbi foglalkozási tapasztalatokat. A valamely tagállam által már jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára azonban továbbra is lehetővé kell tenni, hogy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtsanak. Ehhez hasonlóan, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokra a természetes személyekre, akikre vonatkozóan a jóváhagyási folyamat az ezen módosító irányelvben létrehozott, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos követelmények alkalmazásának kezdőnapján már folyamatban van, e követelmények ne legyenek alkalmazandók, feltéve hogy a folyamatot a következő két év folyamán lezárják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azonban, hogy azok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akiknek a jóváhagyására az említett követelmények alkalmazásának kezdőnapját követő két éven belül került sor, és akik fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot kívánnak nyújtani, szakmai továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket. Azok a természetes személyek számára, akik úgy döntenek, hogy kizárólag jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként való jóváhagyásukat kérik, lehetővé kell tenni, hogy később úgy döntsenek, hogy megszerzik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges képesítést is. E célból az ilyen személyeknek teljesíteniük kell a tagállamok által meghatározott szükséges követelményeket, amelyek biztosítják, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz szükséges elméleti ismeretekkel is rendelkezzenek, és képesek legyenek ezeket az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

(66)

Biztosítani kell, hogy a könyvvizsgálókra a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálattal és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban előírt követelmények következetesek legyenek. Ezért legalább egy kijelölt személynek aktívan részt kell vennie a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtásában (a továbbiakban: a fő fenntarthatósági partner). A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára elő kell írni, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásakor elegendő időt fordítsanak és elegendő erőforrást és szakértelmet biztosítsanak a feladataik megfelelő ellátásához. Az ügyfélnyilvántartásban meg kell határozni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságért felszámított díjakat, valamint létre kell hozni egy bizonyossági dossziét, amely tartalmazza a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos információkat. Amennyiben az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi, lehetővé kell tenni, hogy a bizonyossági dosszié a könyvvizsgálati dosszié részét képezze. Mindazonáltal a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal szemben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében előírt követelmények csakis azokra a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra alkalmazandók, akik fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtanak.

(67)

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak vagy könyvvizsgáló cégeknek magas szintű technikai és speciális szakértelemmel kell rendelkezniük a fenntarthatóság területén.

(68)

A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy megfelelő szabályokat vezessenek be annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatért felszámolt díjak a könyvvizsgálat alá eső jogalany részére nyújtott további szolgáltatásoktól függetlenek legyenek, ne legyenek befolyásolva azok által, és ne alapuljanak semmiféle feltételen. Az említett irányelv előírja továbbá a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megfeleljenek a szakmai etikára, a függetlenségre, a pártatlanságra, a bizalmasságra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. A következetesség érdekében helyénvaló, hogy ezeket a szabályokat azon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra is kiterjesszék, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtják.

(69)

Az Unió-szerte egységes bizonyosságnyújtási gyakorlatok és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság jó minőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a fenntarthatósággal kapcsolatos bizonyossági standardokat fogadjon el. A tagállamok számára mindaddig biztosítani kell a lehetőséget a nemzeti bizonyossági standardok, eljárások vagy követelmények alkalmazására, amíg a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén el nem fogadja az ugyanarra a területre vonatkozó bizonyossági standardot. Az ilyen bizonyossági standardoknak meg kell határozniuk azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálónak el kell végeznie ahhoz, hogy levonhassa következtetéseit a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatban. Ezért a Bizottságnak 2026. október 1-je előtt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén bizonyossági standardokat kell elfogadnia a korlátozott bizonyosságra vonatkozóan. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tagállamok közötti harmonizációjának megkönnyítése érdekében az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságát (a továbbiakban: CEAOB) ösztönözni kell arra, hogy elfogadjon egy, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény kinyilvánítása során teljesítendő eljárások meghatározásáról szóló, nem kötelező erejű iránymutatást mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanezen tárgyra vonatkozó, bizonyossági standardot.

(70)

A 2006/43/EK irányelv meghatározza a vállalatcsoportok jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat. Az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében hasonló szabályokat kell megállapítani.

(71)

A 2006/43/EK irányelv előírja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek számára, hogy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatuk eredményeit könyvvizsgálói jelentésben mutassák be. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében hasonló szabályokat kell megállapítani. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeit bizonyossági jelentésben kell bemutatni. Amennyiben az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi, lehetővé kell tenni, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos információk a könyvvizsgálói jelentésben szerepeljenek.

(72)

A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egy rendszert a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzésére. Annak biztosítása érdekében, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzésekre a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatban is sor kerüljön, valamint hogy a minőségbiztosítási ellenőrzéseket végző személyek megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság terén, a minőségbiztosítási ellenőrzési rendszer létrehozására vonatkozó követelményt ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra is. 2025. december 31-ig átmeneti intézkedésként azokat a személyeket, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz kapcsolódó minőségbiztosítási ellenőrzést végeznek, mentesíteni kell azon követelmény alól, hogy releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság, vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások terén.

(73)

A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan vizsgálati és szankciórendszert vezessenek be. Az említett irányelv továbbá előírja a tagállamok számára, hogy hatékony közfelügyeleti rendszert hozzanak létre, és biztosítsák, hogy a közfelügyeleti rendszerek szabályozási megállapodásai uniós szinten hatékony együttműködést tegyenek lehetővé a tagállamok felügyeleti tevékenységei terén. Az ilyen követelményeket ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre annak érdekében, hogy biztosítva legyen a könyvvizsgálók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálati munkáját és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos munkáját illetően létrehozott vizsgálati, szankciós és felügyeleti keretek következetessége.

(74)

A 2006/43/EK irányelv a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölésére és felmentésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ezeket a szabályokat ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra is annak érdekében, hogy biztosítva legyen a könyvvizsgálók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálati munkája és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos munkája tekintetében előírt szabályok következetessége.

(75)

A 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) 6. cikke szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások – egyénileg vagy együttesen eljárva – jogosultak legyenek napirendi pontokat felvenni a közgyűlés napirendjére, feltéve, hogy minden ilyen napirendi pontot a közgyűlésen elfogadandó indokolás vagy határozattervezet kísér, és joguk van határozattervezeteket előterjeszteni a közgyűlés napirendjére felvett vagy felveendő napirendi pontokról. Amennyiben e jogok feltétele, hogy az érintett részvényes vagy részvényesek minimális részesedéssel rendelkezzenek a vállalkozásban, a minimális részesedés nem haladhatja meg az alaptőke 5%-át. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében lehetővé kell tenni a részvényesek számára a 2007/36/EK irányelv 6. cikkében meghatározott jogok gyakorlását annak érdekében, hogy olyan, a közgyűlésen elfogadandó határozattervezeteket terjesszenek elő, amelyek előírják egyrészt azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel nem azonos könyvvizsgáló céghez vagy hálózathoz tartozó akkreditált harmadik fél készítsen jelentést a fenntarthatósági beszámolás egyes elemeiről, másrészt azt, hogy e jelentést tegyék hozzáférhetővé a közgyűlés számára.

Az ezen módosító irányelv által bevezetett fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó és a 2007/36/EK irányelv 6. cikkének hatálya alá nem tartozó vállalkozások esetében a szavazati jogok több mint 5%-át vagy a vállalkozás tőkéjének több mint 5%-át képviselő, egyénileg vagy együttesen eljáró részvényesek számára is biztosítani kell a jogot arra, hogy a közgyűlésen elfogadandó határozattervezetet terjesszenek elő, előírva egyrészt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel nem azonos könyvvizsgáló céghez vagy hálózathoz tartozó akkreditált harmadik fél készítsen jelentést a fenntarthatósági beszámoló bizonyos elemeiről, másrészt pedig azt, hogy e jelentést tegyék hozzáférhetővé a közgyűlés számára.

(76)

A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy minden közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység rendelkezzen auditbizottsággal, és meghatározza annak jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatait. Ezt az auditbizottságot bizonyos feladatokkal kell megbízni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében. Ezeknek a feladatoknak magukban kell foglalniuk az auditbizottság azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység ügyviteli vagy felügyelő testületét a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság eredményéről, és bemutassa, hogy az auditbizottság hogyan járult hozzá a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és mi volt az auditbizottság szerepe ebben a folyamatban. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak engedélyezését, hogy a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz kapcsolódóan az auditbizottságra ruházott funkciókat az ügyviteli vagy felügyelő testület egésze vagy egy, az ügyviteli vagy felügyelő testület által kifejezetten e célra létrehozott szerv lássa el.

(77)

A 2006/43/EK irányelv a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozó követelményeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a könyvvizsgálók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálati munkáját és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos munkáját illetően egységes keretek létezzenek, ezeket a követelményeket ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra is.

(78)

Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) alkalmazandó a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre. Annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló függetlenül járjon el a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat végzése során, az említett rendelet korlátot állapít meg az egyéb szolgáltatásokért a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak fizethető díjak összegére vonatkozóan. Fontos egyértelművé tenni, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nem számítandó be ezen korlát alkalmazásakor. Az (EU) 537/2014 rendelet továbbá bizonyos időszakokban tiltja bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását, amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi. A fenntarthatósági beszámolás elkészítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat – ideértve az esetleges tanácsadási szolgáltatásokat is – az (EU) 537/2014 rendeletben előírt időtartam alatt szintén tiltott szolgáltatásnak kell tekinteni. Az ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó tilalmakat minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló függetlenségének biztosítása érdekében bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását szintén meg kell tiltani, amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását. Az 537/2014/EU rendelet kötelezi a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat a szabálytalanságoknak a vizsgált gazdálkodó egységnek – továbbá bizonyos körülmények között a tagállam által az ilyen szabálytalanságok kivizsgálására kijelölt hatóságoknak – való bejelentésére. Az ilyen kötelezettségeket adott esetben – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságra vonatkozó munkájuk tekintetében – a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre is ki kell terjeszteni.

(79)

A 2004/109/EK irányelv a nemzeti felügyeletekre bízza annak biztosítását, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások teljesítsék a vállalati beszámolási követelményeket. Az említett irányelv 4. cikke meghatározza az éves pénzügyi beszámolóban feltüntetendő tartalmat, de nem tartalmaz kifejezett hivatkozást a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkére, amelyek előírják a nem pénzügyi kimutatás és az összevont (konszolidált) éves nem pénzügyi kimutatás elkészítését. Ennek következtében egyes tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak nincs jogi felhatalmazása az említett nem pénzügyi kimutatások felügyeletére, különösen akkor, ha ezeket a nem pénzügyi kimutatásokat az éves pénzügyi beszámolón kívül külön beszámolóban teszik közzé, amit a tagállamok jelenleg engedélyezhetnek. Ezért a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésébe be kell illeszteni a fenntarthatósági beszámolásra való hivatkozást. Elő kell írni továbbá, hogy a kibocsátón belül felelős személyek az éves pénzügyi beszámolóban erősítsék meg, hogy legjobb tudásuk szerint a vezetés beszámolóját a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően készítették el.

Ezen túlmenően, tekintettel a fenntarthatósági beszámolási követelmények újszerűségére, az ESMA-nak iránymutatásokat kell kiadnia az illetékes nemzeti hatóságok számára a 2004/109/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátók fenntarthatósági beszámolására vonatkozó felügyelet egységesítésének előmozdítása érdekében. Ezen iránymutatásokat csak az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások felügyelete tekintetében kell alkalmazni.

(80)

Az e módosító irányelvben előírt követelmények meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fenntarthatósági beszámolási standardok megállapítására és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság standardjainak megállapítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (38) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(81)

A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen módosító irányelv végrehajtásáról, többek között az alábbiakról: az ezen módosító irányelv céljai elérésének értékelése, beleértve a beszámolási gyakorlatok tagállamok közötti konvergenciáját; a fenntarthatósági beszámolási standardokat önkéntesen alkalmazó kis- és középvállalkozások számának értékelése; annak értékelése, hogy a beszámolási követelmények hatályát ki kell-e terjeszteni, és ha igen, hogyan, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az Unió területén leányvállalat vagy fióktelep nélkül, közvetlenül az Unió belső piacán működő harmadik országbeli vállalkozások tekintetében; az ezen módosító irányelv által bevezetett, a harmadik országbeli vállalkozások leányvállalataira és fióktelepeire vonatkozó beszámolási követelmények végrehajtásának értékelése, beleértve a 2013/34/EU irányelv szerinti beszámolási követelmények hatálya alá tartozó leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli vállalkozások számának értékelését; a végrehajtási mechanizmus és a vonatkozó, a 2013/34/EU irányelvben meghatározott küszöbértékek értékelése; annak értékelése, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell-e az ezen módosító irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások által közzétett fenntarthatósági beszámolókhoz való hozzáférést, és ha igen, hogyan.

Az e módosító irányelv végrehajtásáról szóló jelentést 2029. április 30-ig, majd azt követően háromévente közzé kell tenni, és adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni hozzá. A Bizottságnak 2028. december 31-ig felül kell vizsgálnia a fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piaci koncentrációjának szintjét, és arról beszámolót kell készítenie. A felülvizsgálat során figyelembe kell vennie a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra alkalmazandó nemzeti rendszereket, és értékelnie kell, hogy az ilyen nemzeti rendszerek hozzájárulnak-e a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piacának megnyitásához, és ha igen, milyen mértékben. A Bizottságnak 2028. december 31-ig értékelnie kell a fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piacának megfelelő diverzifikációját és a fenntarthatósági beszámolás megfelelő minőségét biztosító lehetséges jogi intézkedéseket. A fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piaci koncentrációjának szintjéről szóló jelentést 2028 december 31-ig kell eljuttatni az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, és adott esetben jogalkotási javaslatokkal kell kiegészíteni.

(82)

Mivel ezen módosító irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ezen módosító irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(83)

Az 537/2014/EU rendeletet, a 2004/109/EK irányelvet, a 2006/43/EK irányelvet és a 2013/34/EU irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(84)

Az EKB-val konzultációra került sor, és a bank 2021. szeptember 7-én véleményt nyilvánított,

(1)

Az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

(*1)  A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.)."

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)."

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)."

(*4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1.o.).;” "

(2)

A 2. cikk a következőképpen módosul:

(3)

A 19. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A nagyvállalkozásoknak és az olyan kis- és középvállalkozásoknak – a mikrovállalkozásokat kivéve – , amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, be kell számolniuk a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, és ki kell fejteniük, hogy a vállalkozás üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik a vállalkozás számára az értékteremtés forrásait.”;

(4)

A 19a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.)."

(*9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322.., 2022.12.16, 15. o.)."

(*10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.)."

(*11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.)."

(*12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198, 2020.6.22., 13 o.).”;"

(5)

A 20. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

(6)

A 23. cikk a következőképpen módosul:

(7)

A 29a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(8)

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

(*13)  A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.)."

(*14)  A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.)."

(*15)  A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.)."

(*16)  A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.)."

(*17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.)."

(*18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.)."

(*19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.)” "

(9)

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

(*20)  A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).”;"

(10)

A 30. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(*21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).”;"

(11)

A 33. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(12)

A 8. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A fenntarthatósági beszámolás könyvvizsgálata és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság”;

(13)

A 34. cikk a következőképpen módosul:

(14)

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

(15)

A 11. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

(16)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(17)

A 49. cikk a következőképpen módosul:

(1)

A 2. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(*23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.)."

(2)

A 4. cikk a következőképpen módosul:

(3)

A 23. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

(4)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(1)

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(2)

A 2. cikk a következőképpen módosul:

(3)

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(4)

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(5)

a 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

(6)

A 10. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a gyakornokot a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az első albekezdésben említett gyakorlati képzés keretében legalább nyolc hónapon keresztül az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy az egyéb fenntarthatósági vonatkozású szolgáltatások témakörére vonatkozó képzésben kell részesülnie.”;

(7)

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(8)

a 14. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az első albekezdésben említett alkalmassági vizsgának ki kell terjednie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a fogadó tagállam törvényi és rendeleti rendelkezéseivel kapcsolatos megfelelő ismereteire a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges mértékben.”

(9)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(10)

A 16. cikk a következőképpen módosul:

(11)

A 17. cikk a következőképpen módosul:

(12)

A 24b. cikk a következőképpen módosul:

(13)

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

(14)

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

(15)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(16)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(17)

A 28. cikk (2) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

(18)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(19)

A 29. cikk a következőképpen módosul:

(20)

A 30. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(21)

A 30a. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(22)

A 30a. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

(23)

A 32. cikk a következőképpen módosul:

(24)

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

(25)

A 37. cikk a következőképpen módosul:

(26)

A 38. cikk a következőképpen módosul:

(27)

A 39. cikk a következőképpen módosul:

(28)

A 45. cikk a következőképpen módosul:

(29)

A 48a. cikk a következőképpen módosul:

(1)

A 4. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott korlátok alkalmazása alól ki kell zárni az uniós vagy a nemzeti jogszabályokban előírt, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását és az 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat.”

(2)

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

(1)

Az Unióban a nitrogénműtrágyák egyes alapanyagainak piaca nagymértékben függ a harmadik országokból érkező behozataltól. Az Unió 2021-ben 2,9 millió tonna ammóniát és 4,7 millió tonna karbamidot importált a nitrogénműtrágyák gyártásához. E termékek ára 2021 folyamán jelentősen emelkedett, idén pedig még tovább nőtt.

(2)

Jelenleg a nitrogénműtrágyák szóban forgó alapanyagainak Unióba történő behozatalán belül jelentős részt képviselnek azok a harmadik országok, amelyek az uniós piachoz való preferenciális piaci hozzáféréssel rendelkeznek, és amelyek esetében ezért a behozatal vámmentes. Mindazonáltal a nitrogénműtrágyák alapanyagai körében az Unió nagy mennyiségeket importál olyan országokból is, amelyek az 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (1) meghatározott Közös Vámtarifa szerinti, jelenleg 5,5 %-tól 6,5 %-ig terjedő vámtételű vámok hatálya alá tartoznak.

(3)

A Bizottság 2022. március 23-i, Az élelmezésbiztonság garantálásáról és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítéséről szóló közleményében rámutatott arra, hogy a nyersanyagpiacokon már az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően is jelentős volt az áremelkedés, ami a mezőgazdasági piacokon az energia- és műtrágyaköltségek emelkedésében és ennek következtében a mezőgazdasági árak emelkedésében nyilvánult meg. A Bizottság megjegyzi, hogy az Ukrajna elleni invázió és a jelentős globális nyersanyagár-emelkedés tovább növelte az árakat a mezőgazdasági termékek piacain, és felszínre hozta a műtrágya-behozatalra nagymértékben támaszkodó uniós élelmiszerrendszer sebezhetőségét. Ez növeli a termelők költségeit és kihat az élelmiszerek árára is, ami aggodalomra ad okot mind a fogyasztók vásárlóereje, mind pedig az uniós mezőgazdasági termelők bevételei szempontjából. A Bizottság hangsúlyozza, hogy rövid távon kiemelt figyelmet kell fordítani az ásványi műtrágyák költségére és elérhetőségére, mindaddig, amíg át nem térünk a fenntartható műtrágyatípusok vagy trágyázási módszerek alkalmazására. Ez alatt az idő alatt az uniós műtrágyaágazatnak hozzá kell jutnia a szükséges importtermékekhez, köztük a műtrágyák Unión belüli gyártásához szükséges alapanyagokhoz. A Bizottság arra is rámutat, hogy a műtrágyaárakat és a mezőgazdasági termelőknek leszállított mennyiségeket nyomon fogják követni annak biztosítása érdekében, hogy az uniós betakarítások ne kerüljenek veszélybe.

(4)

Ennek fényében helyénvaló fellépni az uniós műtrágyagyártók által a nitrogénműtrágyák előállításához szükséges alapanyagok behozatala tekintetében viselt költségek csökkentése érdekében.

(5)

A jelenlegi helyzetben, amikor a nemzetközi piacokon beszűkült a nitrogénműtrágya kínálat, a műtrágyák köztes alapanyagaira, köztük az ammóniára és a karbamidra vonatkozó uniós behozatali vámok – a világ más olyan piacaihoz viszonyítva, amelyeken nincsenek hatályban hasonló vámok – önmagukban visszatartó erőt jelentenek az uniós piac ilyen anyagokkal való ellátása tekintetében. A vámok terén fennálló különbség egyben az uniós behozatal diverzifikációját is akadályozza.

(6)

Mindezek miatt helyénvaló ideiglenesen felfüggeszteni a nitrogénműtrágyák egyes alapanyagaira alkalmazandó, a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 56. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, Közös Vámtarifa szerinti vámokat. Ez az ideiglenes intézkedés az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapos időszakban alkalmazandó. Az intézkedés hatásainak felmérése érdekében a Bizottságnak jelentést kell készítenie, és azt be kell nyújtania a Tanácsnak.

(7)

Az Uniónak eközben – az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének (3) bekezdésével összhangban – biztosítania kell, hogy külső tevékenységének különböző területein, illetve a külső tevékenység és más uniós szakpolitikák viszonylatában kellő következetesség érvényesüljön.

(8)

Az elmúlt években az Unió és az Oroszországi Föderáció közötti kapcsolatok nagyon kedvezőtlenül alakultak, az elmúlt hónapokban pedig nagymértékű romlás következett be annak nyomán, hogy az Oroszországi Föderáció figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot, különösen pedig az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborúja miatt.

(9)

Az Unió 2014 júliusa óta fokozatosan vezetett be korlátozó intézkedéseket az Oroszországi Föderációval szemben. Az Európai Tanács a 2022. február 24-i következtetéseiben kijelentette, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborúja súlyosan sérti a nemzetközi jogot és az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában foglalt elveket, továbbá aláássa Európa és a világ biztonságát és stabilitását.

(10)

Ezt követően 2022. június 3-án a Tanács – az ukrajnai orosz agressziós háború folytatása és a beszámolók szerint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitások nyomán – elfogadta a hatodik szankciós csomagot az Oroszországi Föderációval szemben.

(11)

Mindezen túlmenően azzal együtt, hogy az Oroszországi Föderáció a Kereskedelmi Világszervezet tagja, az Unió – a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményben és különösen az 1994. évi GATT XXI. cikkében foglalt kivételek alapján – mentesül azon kötelezettsége alól, hogy az Oroszországi Föderációból behozott termékeknek a más országokból behozott hasonló termékeknek biztosított kedvezményeket biztosítsa (a legnagyobb kedvezményes elbánás).

(12)

Ennek megfelelően nem volna helyénvaló lehetővé tenni, hogy az Oroszországi Föderációból érkező import az e rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében a legnagyobb kedvezményes elbánást élvezze, tehát vámmentességben részesüljön.

(13)

Az Unió és Belarusz közötti kapcsolatok szintén romlottak az elmúlt években, mivel a rezsim semmibe veszi a nemzetközi jogot, az alapvető jogokat és az emberi jogokat. Emellett Belarusz a kezdetektől fogva támogatja az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziós háborúját, ennek jegyében egyebek mellett lehetővé tette az Oroszországi Föderáció számára, hogy belarusz területről ballisztikus rakétákat lőjön ki, biztosította az orosz katonai személyzetnek és nehézfegyvereknek, harckocsiknak és katonai szállítójárműveknek a területén való áthaladását, engedélyezte az orosz katonai repülőgépek átrepülését a belarusz légtéren Ukrajna felé, üzemanyag-feltöltési lehetőséget biztosított, és területén orosz fegyvereket és katonai felszerelést tárolt.

(14)

Az Unió 2020 októbere óta fokozatosan vezetett be korlátozó intézkedéseket Belarusszal szemben. A Tanács 2021. december 2-án az emberi jogok folytatódó megsértésére és a migránsok eszközként való felhasználására tekintettel elfogadta ötödik szankciós csomagját. A Tanács ezt követően 2022. február 24-én, március 2-án és március 9-én, valamint június 3-án újabb szankciós csomagot fogadott el Belarusznak az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan agressziós háborújában való részvétele miatt. Belarusz nem tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek. Emiatt az Unió a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény értelmében nem köteles a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíteni a Belaruszból érkező termékeket. Emellett a kereskedelmi megállapodások lehetőséget adnak a kivételeket meghatározó rendelkezések, különösen pedig a biztonsági jellegű kivételek alapján történő fellépésre.

(15)

Ennek fényében és a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének „A vámtételekre vonatkozó általános szabályok” című szakaszában és különösen az első rész I. szakasz B. részének 1. pontjában foglalt rendelkezések alapján helyénvaló kizárni az Oroszországi Föderációt és Belaruszt az e rendeletben meghatározott autonóm vámfelfüggesztések hatálya alól.

(16)

Ennek megfelelően a vámfelfüggesztésnek nem helyénvaló kiterjednie az Oroszországi Föderációból és Belaruszból származó nitrogénműtrágya-alapanyagok behozatalára. Ehelyett az e rendelettel érintett termékek Oroszországi Föderációból és Belaruszból érkező behozatala vonatkozásában helyénvaló hatályban tartani az eddigiekben e termékekre alkalmazott vámtételeket.

(17)

A nitrogénműtrágya-alapanyagok árának hirtelen és jelentős megnövekedése miatt, amelyet az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni agressziós háborúja nyomán a műtrágyapiacon előállt szükséghelyzet még tovább súlyosbított, ennek a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(18)

A 2658/87/EGK rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A második rész VI. szakaszának 28. fejezetében a 2814 10 00 KN-kódhoz tartozó, a 3. oszlopban („Szerződéses vámtétel (%)”) található szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„5,5 (*1)

(*1)  Az (EU) 2022/2465 tanácsi rendelet értelmében a vámtétel az 2022. december 16-tól számított hat hónapos időszakra autonóm alapon felfüggesztve, kivéve Oroszország és Belarusz esetében, ahol 5,5 %-os vámtétel alkalmazandó.”;"

(2)

A második rész VI. szakaszának 31. fejezetében a 3102 10 10 és a 3102 10 90 KN-kódhoz tartozó, a 3. oszlopban („Szerződéses vámtétel (%)”) található szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„6,5 (*2)

(*2)  Az (EU) 2022/2465 tanácsi rendelet értelmében a vámtétel az 2022. december 16-tól számított hat hónapos időszakra autonóm alapon felfüggesztve, kivéve Oroszország és Belarusz esetében, ahol 6,5 %-os vámtétel alkalmazandó.” "

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Spanyolország kérelmét (2) a „Nuez de Pedroso” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat, ezért a „Nuez de Pedroso” elnevezést be kell jegyezni,

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (3) meghatározta a baromfihús- és a tojáságazatra, valamint a tojásalbuminra vonatkozó kiegészítőimportvám-rendszer végrehajtásának részletes szabályait, és megállapította az érintett termékekre alkalmazandó irányadó árakat.

(2)

A baromfihús- és tojáságazati termékekre, valamint a tojásalbuminra vonatkozó irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló adatok rendszeresen végrehajtott ellenőrzéséből az derül ki, hogy bizonyos termékek behozatalának vonatkozásában az irányadó árakat helyénvaló a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevételével módosítani.

(3)

Az 1484/95/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt előírni, hogy e rendelet a kihirdetésének napján lépjen hatályba,

(1)

Az (EU) 2021/2325 bizottsági végrehajtási rendelet (2) II. melléklete meghatározza az egyenértékűség szempontjából elismert és harmadik országokban ellenőrzések elvégzésére és tanúsítványok kiállítására jogosult ellenőrző hatóságok és ellenőrző szervezetek jegyzékét.

(2)

Az (EU) 2021/2325 végrehajtási rendelet II. melléklete tévesen sorolta fel az „IMOCERT Latinoamérica Ltda.”-t Costa Rica tekintetében elismert szervként. A vonatkozó bejegyzést helyesbíteni kell.

(3)

Az (EU) 2021/2325 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2019/1875 tanácsi határozat (1) révén megkötötte, és a megállapodás 2019. november 21-én hatályba lépett.

(2)

A megállapodás 1. jegyzőkönyvének 34. cikke értelmében a Vámügyi Bizottság határozatokat fogadhat el az említett jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosítása érdekében.

(3)

A Vámügyi Bizottság első ülésén várhatóan határozatot fogad el az 1. jegyzőkönyv és mellékletei módosításáról (a továbbiakban: a határozat).

(4)

Helyénvaló meghatározni a Vámügyi Bizottságban az Unió által elfogadandó álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(5)

A jegyzőkönyv a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerről (harmonizált rendszer, a továbbiakban: HR) szóló nemzetközi egyezmény által szabályozott nómenklatúra vonatkozásában 2012. január 1-jén, 2017. január 1-jén és 2022. január 1-jén módosult. A határozat az 1. jegyzőkönyvet és mellékleteit hivatott naprakésszé tenni, hogy azok igazodjanak a HR legújabb változatához.

(6)

Az 1. jegyzőkönyv Ba. mellékletében a löncshúskonzervre, a curryvel ízesített halgombócra és a tintahalgombócra vonatkozóan meghatározott éves kontingensek alkalmazási körét bővíteni kell annak érdekében, hogy azokat a szingapúri exportőrök is használhassák.

(7)

Annak érdekében, hogy a származás igazolása tekintetében mindkét Fél gazdasági szereplői egyenlő bánásmódban részesüljenek, az 1. jegyzőkönyvet oly módon kell módosítani, hogy a Felek saját jogszabályaiknak és rendelkezéseiknek megfelelően eldönthessék, hogy mely exportőrök alkalmazhatnak öntanúsítást származó áruik származásának igazolására. Ez az Unióban lehetővé teszi, hogy az áruk származását az elfogadott exportőrök helyett regisztrált exportőrök igazolják, hasonlóan a Szingapúr által a megállapodás keretében alkalmazott rendszerhez,