2022.12.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2387 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. augusztus 30.)

az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a nem közúti mozgó gépekbe beépített belső égésű motorok használat közbeni gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásának nyomon követésére vonatkozó rendelkezéseknek az 56 kW-nál kisebb és az 560 kW-nál nagyobb teljesítményű motorok vonatkozásában történő kiigazítása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak a gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó követelményekről, az 1024/2012/EU és a 167/2013/EU rendelet módosításáról, valamint a 97/68/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság a gyártókkal együttműködésben további olyan használat közbeni nyomonkövetési programokat hajtott végre, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy a nyomonkövetési vizsgálatok és adatelemzések alkalmasak-e a nem közúti mozgó gépekbe beépített, az NRE-v-5 és az NRE-v-6 alkategóriáktól eltérő motorok szokásos működésnek megfelelő munkaciklusokkal végzett, tényleges működtetéséből származó kibocsátásainak mérésére. A fentiek alapján az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendeletben meg kell állapítani a használat közbeni nyomon követésre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket az említett alkategóriák tekintetében (2).

(2)

Figyelembe véve a Covid19-világjárvány által okozott fennakadásokat, többek között azt, hogy a gyártók korlátozottan voltak képesek a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálatok elvégzésére, továbbá annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a gyártók rendelkezésére a vizsgálatok lefolytatására, a Bizottságnak pedig a vizsgálati eredmények értékelésére és az (EU) 2016/1628 rendeletben előírtak szerint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtandó jelentés elkészítésére, módosítani kell a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálati jelentések benyújtására vonatkozó határidőket.

(3)

A Covid19-világjárvány rámutatott arra, hogy a gyártók által nem befolyásolható váratlan események ellehetetleníthetik a használatban lévő motorok terv szerinti nyomon követését. Tekintettel a Covid19-világjárvány által okozott, továbbra is fennálló fennakadásokra, a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia a használat közbeni nyomon követés céljából létrehozott motorcsoportok (ISM-csoportok) nyomon követésére vonatkozó eredeti terv észszerű módosítását.

(4)

Az e rendeletben foglalt módosítások nem befolyásolhatják az 56 kW és 560 kW közötti teljesítményű (NRE-v-5 és NRE-v-6 alkategóriájú) belső égésű motorok használat közbeni gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásának nyomon követését. Ezen alkategóriák esetében a bevezetett változtatások olyan adminisztratív kiigazításokra korlátozódnak, amelyek az ISM-csoportba való felvételüket érintik, így a nyomon követés szempontjából irrelevánsak. Ezért helyénvaló, hogy az e rendelet hatálybalépése előtt, az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően jóváhagyott motortípusok vagy motorcsaládok EU-típusjóváhagyásai érvényben maradjanak.

(5)	Az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai

Az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet a nem közúti mozgó gépekbe beépített, V. szakasz szerinti kibocsátási határértékeknek megfelelő, használatban lévő motorok alábbi kategóriái tekintetében vonatkozik a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások nyomon követésére, függetlenül attól, hogy az adott motor mikor kapta meg az EU-típusjóváhagyást:

a)	NRE és NRG (valamennyi alkategória);

b)	NRS-vi-1b, NRS-vr-1b, NRS-v-2a, NRS-v-2b és NRS-v-3;

c)	IWP és IWA (valamennyi alkategória);

d)	RLL és RLR (valamennyi alkategória);

ATS;

SMB;

g)	NRSh (valamennyi alkategória);

h)	NRS-vi-1a és NRS-vr-1a.”

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A használatban lévő motorok kibocsátásának nyomon követésére vonatkozó eljárások és követelmények

Az (EU) 2016/1628 rendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett használatban lévő motorok gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásait a következőképpen kell nyomon követni:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában említett motorok esetében a nyomon követést e rendelet mellékletének megfelelően kell végrehajtani;

a 2. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett motorok esetében:

i.	e rendelet melléklete nem alkalmazandó;

ii.

a motortípusra vagy adott esetben a motorcsaládra vonatkozó romlási tényező (DF) megállapításához használt, az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) III. mellékletének 4.3. szakaszában előírt öregítési eljárást – az esetleges automatizált elemeket is beleértve – úgy kell kialakítani, hogy a gyártó megfelelően előre tudja jelezni a használat közbeni kibocsátás romlását a szokásos használatban lévő motorok kibocsátástartóssági időtartama alatt;

iii.

a Bizottság a gyártókkal együttműködve ötévente kísérleti programot hajt végre a legújabb motortípusok bevonásával annak biztosítása érdekében, hogy a romlási tényezők meghatározására szolgáló, az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet* III. mellékletének 4. szakaszában leírt eljárás megfelelő és hatékony maradjon a motorok hasznos élettartama alatti szennyező anyag-kibocsátások ellenőrzése szempontjából.

(*1) A Bizottság (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. december 19.) az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjainak kibocsátási határértékeire és típusjóváhagyására vonatkozó műszaki és általános követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 102., 2017.4.13., 1. o.).”"

3.	A 3a. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 2022. december 26. előtt e rendeletnek megfelelően jóváhagyott motortípusok vagy motorcsaládok EU-típusjóváhagyásait nem kell felülvizsgálni vagy kiterjeszteni a melléklet követelményeinek megfelelően elvégzett vizsgálatok eredményeként.”

4.	Az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. augusztus 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 252., 2016.9.16., 53. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. december 19.) az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem közúti mozgó gépekbe beépített belső égésű motorok használat közbeni gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásainak nyomon követése tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 102., 2017.4.13., 334. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendelet melléklete a következőképpen módosul:

A szöveg az 1.2. pont után a következő 1.2.a. és 1.2.b. ponttal egészül ki:

„1.2.a. A motorok csoportosítása a használat közbeni nyomon követés (In-Service Monitoring) céljából (ISM-csoportok)

A használat közbeni vizsgálatok elvégzéséhez a gyártó által gyártott valamennyi motortípust és motorcsaládot az 1. táblázatban felsorolt és az 1. ábrán látható alkategóriákba kell sorolni. Egy gyártó valamennyi lehetséges ISM-csoporttípusból egy ISM-csoportot hozhat létre.

1. táblázat

ISM-csoportok

ISM-csoport	Motor(al)kategória
A	NRE-v-5, NRE-v-6
B	NRE-c-5, NRE-c-6
C	NRE-v-3, NRE-v-4
D	NRE-c-3, NRE-c-4
E	NRE-v-1, NRE-c-1, NRE-v-2, NRE-c-2
F	NRE-v-7, NRE-c-7
G	NRG-v-1, NRG-c-1
H	NRS-v-2b, NRS-v-3
I	NRS-vr-1b, NRS-vi-1b, NRS-v-2a
J	IWP-v-1, IWP-c-1, IWA-v-1, IWA-c-1, IWP-v-2, IWP-c-2, IWA-v-2, IWA-c-2
K	IWP-v-3, IWP-c-3, IWA-v-3, IWA-c-3
L	IWP-v-4, IWP-c-4, IWA-v-4, IWA-c-4
M	RLL-v-1, RLL-c-1
N	RLR-v-1, RLR-c-1
O	SMB-v-1
P	ATS-v-1

1. ábra

Az ISM-csoportok bemutatása

1.2.b.

Az e rendeletnek való megfelelést a következő jóváhagyó hatóság biztosítja:

a)	a motortípus vagy a motorcsalád típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság, amennyiben az ISM-csoportba csak egy típusjóváhagyás tartozik;

b)	a több motortípus vagy motorcsalád típusjóváhagyását megadó jóváhagyó hatóság, amennyiben az ISM-csoportba több motortípus és/vagy motorcsalád tartozik;

c)	és ezeket több jóváhagyó hatóság hagyta jóvá, a valamennyi érintett jóváhagyó hatóság által kijelölt jóváhagyó hatóság.” amennyiben az ISM-csoportba több motortípus és/vagy motorcsalád tartozik,

2.	Az 1.3. pont b) alpontját el kell hagyni.

Az 1.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.4.

Amennyiben az elektronikus vezérlőegységgel (ECU) és a 7. függelékben meghatározott adatok biztosítására szolgáló kommunikációs interfésszel rendelkező motorok esetében hiányzik az interfész vagy hiányosak az adatok, illetve amennyiben a szükséges jelek egyértelmű azonosítása és hitelesítése nem megvalósítható, akkor az érintett motorok nem alkalmasak a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálatra és alternatív motort kell választani.

A jóváhagyó hatóság nem fogadhatja el az elektronikus vezérlőegység vagy interfész hiányát, a hiányzó vagy érvénytelen jeleket, illetve az elektronikus vezérlőegység nem megfelelő nyomatékjelét az e rendelet szerint vizsgálandó motorok számának csökkentését megalapozó indokként.”

A 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.

A gyártónak az alábbi határidőn belül be kell nyújtania az egyes ISM-csoportok nyomon követésére vonatkozó előzetes tervet a jóváhagyó hatósághoz:

a)	az A. ISM-csoport esetében az ISM-csoporton belüli bármely motortípus vagy motorcsalád gyártásának megkezdésétől számított egy hónap;

bármely más ISM-csoport esetében az alábbiak közül a későbbi időpont:

i.	2023. június 26.;

ii.	az ISM-csoporton belüli bármely motortípus vagy motorcsalád gyártásának megkezdésétől számított egy hónap.”

A 2.2. pont bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.

Az előzetes tervnek tartalmaznia kell az ISM-csoportba tartozó motortípusok és motorcsaládok jegyzékét, valamint az alábbiak kiválasztásának kritériumait és indoklását:”.

A 2.3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.3.

A gyártóknak a jóváhagyó hatóság részére frissített tervet kell benyújtaniuk a használatban lévő motorok nyomon követésére vonatkozóan, ha az ISM-csoportba tartozó motorcsaládok jegyzékét módosítják, vagy ha a kiválasztott motor(ok) és nem közúti mozgó gépek listáját kiegészítik vagy felülvizsgálják. A frissített tervnek tartalmaznia kell a kiválasztáshoz használt kritériumok indoklását, valamint adott esetben az előző lista felülvizsgálatának okait. Amennyiben az ISM-csoportba tartozó motorcsaládok száma vagy az uniós piacra szánt gyártás éves volumene módosul, a 2.6. pont szerint elvégzendő vizsgálatok számát tartalmazó tervet is ki kell igazítani ennek megfelelően.”

A 2.6–2.6.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.6. A vizsgálandó motorok kiválasztásának kritériumai

A vizsgálandó motorok száma az ISM-csoporttól függ, nem pedig az ISM-csoportba tartozó motor-alkategóriáktól, motorcsaládoktól vagy motortípusoktól.

A gyártónak kiegyensúlyozott módon ki kell választania azokat a motorokat, amelyek az ISM-csoportba tartozó alkategóriákat, motorcsaládokat és motortípusokat képviselik. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden egyes motor-alkategórián, motorcsaládon vagy motortípuson el kell végezni a vizsgálatot.

Az IWP és IWA kategóriát egyaránt tartalmazó ISM-csoportok esetében lehetőség szerint mindkét kategóriából kell motorokat választani.

2.6.1. Az A. ISM-csoportra vonatkozó vizsgálati terv

A használat közbeni nyomon követés céljából a gyártónak ki kell választania a 2.6.1.1. és a 2.6.1.2. pontban leírt alábbi vizsgálati tervek valamelyikét.

2.6.1.1. A kibocsátástartóssági időtartamon (EDP) alapuló vizsgálati terv

2.6.1.1.1.

Az ISM-csoportba tartozó 9 motor vizsgálata, melyek kumulált üzemideje a 2. táblázatnak megfelelően kevesebb, mint az EDP »a« %-a. A vizsgálati eredményeket 2024. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.1.1.2.

Az ISM-csoportba tartozó 9 motor vizsgálata, melyek kumulált üzemideje a 2. táblázatnak megfelelően több, mint az EDP »b« %-a. A vizsgálati jelentéseket 2026. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.1.1.3.

Ha a gyártó azért nem tudja teljesíteni a 2.6.1.1. pont szerinti követelményt, mert nem állnak rendelkezésre a 2.6.1.1.2. pontban előírt kumulált üzemidővel rendelkező motorok, a jóváhagyó hatóság e ponttal összhangban engedélyezheti az EDP kétszer »a« százaléka és az EDP »b« százaléka közötti kumulált üzemidővel rendelkező motorok vizsgálatát, feltéve, hogy a gyártó megalapozott bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a legnagyobb rendelkezésre álló kumulált üzemidővel rendelkező motorokat választotta ki. Alternatív megoldásként a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia a 2.6.1.2. pontban meghatározott, négyéves időtartamon alapuló vizsgálati tervre való áttérést. Ebben az esetben a 2.6.1.2. pont szerint vizsgálandó motorok teljes számát csökkenteni kell a 2.6.1.1. pont szerint már vizsgált és bejelentett motorok számával.

2. táblázat

Az EDP-értékek %-a a 2.6.1. pontban meghatározott ISM-csoportra vonatkozóan

A kiválasztott motor referenciateljesítménye (kW)	»a«	»b«
56 ≤ P < 130	20	55
130 ≤ P ≤ 560	30	70

2.6.1.2. Négyéves időtartamon alapuló vizsgálati terv

Minden gyártónak négy egymást követő évben évente átlagosan kilenc motort kell megvizsgálnia az ISM-csoportból. Az elvégzett vizsgálatokról szóló vizsgálati jegyzőkönyveket minden évben be kell nyújtani a jóváhagyó hatóságnak. A vizsgálat ütemtervét és az eredmények benyújtását bele kell foglalni a gyártó által benyújtott és a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott, a használatban lévő motorok nyomon követésére vonatkozó kezdeti tervbe és minden ezt követően frissített tervbe.

2.6.1.2.1.

Az első 9 motor vizsgálati eredményeit legkésőbb 24 hónappal azt követően kell benyújtani, hogy az első motort beépítették egy nem közúti mozgó gépbe, illetve legkésőbb 30 hónappal azt követően, hogy az ISM-csoportba tartozó, jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártását megkezdték.

2.6.1.2.2.

Amennyiben a gyártó bizonyítja a jóváhagyó hatóságnak, hogy a gyártás megkezdését követő 30 hónapban egyetlen motort sem építettek be nem közúti mozgó gépbe, a vizsgálati eredményeket az első motor beépítése után, a jóváhagyó hatósággal egyeztetett határidőre kell benyújtani.

2.6.1.2.3.

Kis sorozatú gyártók

Kis sorozatú gyártók esetében a vizsgált motorok számát az alábbiak szerint kell kiigazítani:

a)	azoknak a gyártóknak, melyek csak két motorcsaládot gyártanak egy ISM-csoporton belül, évente átlagosan hat motor vizsgálati eredményeit kell benyújtaniuk;

b)	azoknak a gyártóknak, melyek az uniós piacra évente több mint 250 motort gyártanak egy egyetlen motorcsaládot tartalmazó ISM-csoporton belül, évente átlagosan három motor vizsgálati eredményeit kell benyújtaniuk;

c)	azoknak a gyártóknak, melyek az uniós piacra évente 125–250 motort gyártanak egy egyetlen motorcsaládot tartalmazó ISM-csoporton belül, évente átlagosan két motor vizsgálati eredményeit kell benyújtaniuk;

d)	azoknak a gyártóknak, melyek az uniós piacra évente kevesebb mint 125 motort gyártanak egy egyetlen motorcsaládot tartalmazó ISM-csoporton belül, évente átlagosan egy motor vizsgálati eredményeit kell benyújtaniuk.

A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a gyártó által végzett vizsgálatok négyéves időtartama alatt nem lépték-e túl a bejelentett gyártási mennyiségeket. Ha a mennyiségeket bármikor túllépik, a gyártónak évente átlagosan kilenc motort kell megvizsgálnia a négyéves időtartam azon fennmaradó éveiben, amelyekre vonatkozóan nem nyújtott be eredményeket.

2.6.2. A B., F., G., J., K., L., M. és N. ISM-csoportra vonatkozó vizsgálati terv

A használat közbeni nyomon követés céljából a gyártónak minden csoportra vonatkozóan ki kell választania a 2.6.2.1. és a 2.6.2.2. pontban leírt alábbi vizsgálati tervek valamelyikét.

2.6.2.1. A kibocsátástartóssági időtartamon (EDP) alapuló vizsgálati terv

2.6.2.1.1.

Az ISM-csoportba tartozó x számú motor vizsgálata, melyek kumulált üzemideje a 3. táblázatnak megfelelően kevesebb, mint az EDP »c« %-a. A vizsgálati eredményeket 2024. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.2.1.2.

Az ISM-csoportba tartozó x számú motor vizsgálata, melyek kumulált üzemideje a 3. táblázatnak megfelelően több, mint az EDP »d« %-a. A vizsgálati eredményeket 2026. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.2.1.3.

Ha a gyártó azért nem tudja teljesíteni a 2.6.2.1.1. és a 2.6.2.1.2. pont szerinti követelményeket, mert nem állnak rendelkezésre az előírt kumulált üzemidővel rendelkező motorok, a jóváhagyó hatóság e ponttal összhangban engedélyezheti az EDP kétszer »c« százaléka és az EDP »d« százaléka közötti kumulált üzemidővel rendelkező motorok vizsgálatát, feltéve, hogy a gyártó megalapozott bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a legnagyobb rendelkezésre álló kumulált üzemidővel rendelkező motorokat választotta ki. Alternatív megoldásként a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia a 2.6.2.2. pontban meghatározott, négyéves időtartamon alapuló vizsgálati tervre való áttérést. Ebben az esetben a 2.6.2.2. pont szerint vizsgálandó motorok teljes számát csökkenteni kell a 2.6.2.1.1. és a 2.6.2.1.2. pont szerint már vizsgált és bejelentett motorok számával.

2.6.2.1.4.

Ha az RLL kategóriával egyenértékű, IIIB. szakasz szerinti motorcsalád vizsgálati jegyzőkönyvét az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az adott motorcsaládra vonatkozó, V. szakasz szerinti megfelelő típusjóváhagyás megszerzéséhez használják, és a motor gyártója azért nem tudja teljesíteni a 2.6.2.1.1. és a 2.6.2.1.2. pont követelményeit, mert nem állnak rendelkezésre az előírt kumulált üzemidővel rendelkező, V. szakasz szerinti motorok, a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia, ha a IIIB. szakasz szerinti motort választanak ki a 2.6.2.1.1. és a 2.6.2.1.2. pont követelményeinek teljesítése céljából.

3. táblázat

Az EDP-értékek %-a a 2.6.2.1. pontban meghatározott ISM-csoportokra vonatkozóan

A kiválasztott motor referenciateljesítménye (kW)	»c«	»d«
P < 56	10	40
56 ≤ P < 130	20	55
P ≥ 130	30	70

4. táblázat

A 2.6.2., a 2.6.3.1. és a 2.6.4.1. pontban meghatározott ISM-csoportok esetében vizsgálandó motorok száma

N	CA	x
1	–	1
2 ≤ N ≤ 4	–	2
> 4	≤ 50	2
5 ≤ N ≤ 6	> 50	3
≥ 7	> 50	4

Ahol:

N	=	a gyártó által az uniós piacra gyártott motorcsaládok teljes száma az ISM-csoporton belül
CA	=	a gyártó által az uniós piacra gyártott, az ISM-csoporton belül fennmaradó motorcsaládok összesített éves gyártása, a legnagyobb éves gyártással rendelkező, uniós piacra gyártott négy család kizárása után
x	=	a vizsgálandó motorok száma

2.6.2.2. Négyéves időtartamon alapuló vizsgálati terv

Négy egymást követő évben évente átlagosan x motor vizsgálata az ISM-csoporton belül, a 4. táblázatnak megfelelően. Az elvégzett vizsgálatokról szóló vizsgálati jegyzőkönyveket minden évben be kell nyújtani a jóváhagyó hatóságnak. A vizsgálat ütemtervét és az eredmények benyújtását bele kell foglalni a gyártó által benyújtott és a jóváhagyó hatóság által jóváhagyott, a használatban lévő motorok nyomon követésére vonatkozó kezdeti tervbe és minden ezt követően frissített tervbe.

2.6.2.2.1.

Az első x számú motor vizsgálati eredményeit az alábbi határidők közül a későbbi időpontig kell benyújtani:

a)	2024. december 26.;

b)	12 hónappal azt követően, hogy az első motort beépítették egy nem közúti mozgó gépbe;

c)	18 hónappal azt követően, hogy az ISM-csoportba tartozó, jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártását megkezdték.

2.6.2.2.2.

Amennyiben a gyártó bizonyítja a jóváhagyó hatóságnak, hogy a gyártás megkezdését követő 18 hónapban egyetlen motort sem építettek be nem közúti mozgó gépbe, a vizsgálati eredményeket az első motor beépítése után, a jóváhagyó hatósággal egyeztetett határidőre kell benyújtani.

2.6.2.2.3.

Kis sorozatú gyártók

A vizsgált motorok számát ki kell igazítani abban az esetben, ha az egy ISM-csoportba tartozó összes motorcsalád összesített éves gyártása nem haladja meg az 50 motort (kis sorozatú gyártók esetében), az alábbiak szerint:

azoknak a gyártóknak, amelyek egy adott ISM-csoportba tartozó valamennyi családban évente összesen 25–50 motort gyártanak az uniós piacra, be kell nyújtaniuk:

i.	2025. december 26-ig egy olyan motor vizsgálati eredményét, amelynek kumulált üzemideje az EDP »c« %-a és »d« %-a között van, a 3. táblázatban meghatározottak szerint; vagy

ii.	évente átlagosan egy motor vizsgálati eredményét egy kétéves időszak alatt, amely 12 hónappal azt követően kezdődik, hogy az első motort beépítették egy nem közúti mozgó gépbe;

azoknak a gyártóknak, amelyek egy adott ISM-csoportba tartozó valamennyi családban évente összesen kevesebb mint 25 motort gyártanak az uniós piacra, nem kell motorvizsgálatot benyújtaniuk, kivéve, ha a gyártás egy kétéves gördülő időszakban meghaladja a 35 motort, amely esetben a gyártóknak az a) alpontban meghatározott vizsgálati tervet kell követniük.

A jóváhagyó hatóságnak ellenőriznie kell, hogy az első bekezdés a) alpontjában meghatározott időszakokban nem lépték-e túl a bejelentett gyártási mennyiségeket. Ha a mennyiségeket bármikor túllépik, a gyártónak át kell térnie a 2.6.2.1. és a 2.6.2.2. pontban meghatározott vizsgálati tervek valamelyikére. Ebben az esetben az említett pontok szerint vizsgálandó motorok teljes számát csökkenteni kell az e pont szerint már vizsgált és bejelentett motorok számával.

2.6.3. A C., D., E., H. és I. ISM-csoport

A használat közbeni nyomon követés céljából a gyártónak minden csoportra vonatkozóan ki kell választania a 2.6.2. pontban leírt vizsgálati tervek valamelyikét vagy a 2.6.3.1. pontban leírt, a berendezések korán alapuló vizsgálati tervet.

2.6.3.1. A nem közúti mozgó gépek korán alapuló vizsgálati terv (lásd a 2. ábrát)

2.6.3.1.1.

X számú motor vizsgálata az ISM-csoporton belül, amennyiben a nem közúti mozgó gépek gyártási éve legfeljebb 2 évvel korábbi a vizsgálat időpontjánál (lásd a 2. ábrát), a 4. táblázat szerint. A vizsgálati eredményeket 2024. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.3.1.2.

X számú motor vizsgálata az ISM-csoporton belül, amennyiben a nem közúti mozgó gépek gyártási éve legalább 4 évvel korábbi a vizsgálat időpontjánál (lásd a 2. ábrát), a 4. táblázat szerint. A vizsgálati eredményeket 2026. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.3.1.2.1.

Megalapozott bizonyítékot kell szolgáltatni a jóváhagyó hatóságnak arról, hogy a 2.6.3.1.2. pont szerint vizsgálatra kiválasztott motorokat minden évben az uniós piacon forgalomba hozott megfelelő motorok sokaságához hasonló módon és mértékben használták. Megfelelő bizonyítékok lehetnek a szokásos kopást igazoló jellemzők, a használatról szóló feljegyzések, a karbantartási naplók és a felhasznált tüzelőanyagra vonatkozó nyilvántartások.

2.6.3.1.3.

Ha a gyártó azért nem tudja teljesíteni a 2.6.3.1.1. és a 2.6.3.1.2. pontban meghatározott követelményeket, mert nem áll rendelkezésre olyan motor, amely esetében megfelelő a nem közúti gép gyártási éve, vagy amely esetében igazolni tudná a használatot, a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia a 2.6.2.2. pontban meghatározott, négyéves időtartamon alapuló vizsgálati tervre való áttérést. Ebben az esetben a 2.6.2.2. pont szerint vizsgálandó motorok teljes számát csökkenteni kell a 2.6.3.1.1. és a 2.6.3.1.2. pont szerint már vizsgált és bejelentett motorok számával.

2. ábra

A nem közúti mozgó gépek kora alapján ISM-vizsgálatra alkalmas motorok bemutatása

2.6.4. Az O. és a P. ISM-csoport

A gyártónak minden ISM-csoportra vonatkozóan ki kell választania a 2.6.2. pontban leírt vizsgálati tervek valamelyikét. A 2.6.2.1. pontban meghatározott vizsgálati terv kiválasztása esetén a gyártó számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon ISM-csoporton belül a 2.6.4.1. pontban leírt, a kilométer-számláló állásán alapuló vizsgálati tervet alkalmazzák.

Amennyiben a gyártó a 2.6.2.1. pontban meghatározott eljárást választja, az előírt kumulált üzemidő tekintetében a 3. táblázat helyett az 5. táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni.

5. táblázat

Az EDP-értékek %-a az O. és a P. ISM-csoportra vonatkozóan

Csoport	»c«	»d«
O	20	55
P	10	40

2.6.4.1. A nem közúti mozgó gépek kilométer-számlálóján alapuló vizsgálati terv

2.6.4.1.1.

X számú motor vizsgálata az ISM-csoporton belül, melyek esetében a nem közúti mozgó gépek kilométer-számlálója a 4. és a 6. táblázat szerinti »c« értéknél (km) kevesebb kumulált üzemeltetést mutat. A vizsgálati eredményeket 2024. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

2.6.4.1.2.

X számú motor vizsgálata az ISM-csoporton belül, melyek esetében a nem közúti mozgó gépek kilométer-számlálója a 4. és a 6. táblázat szerinti »d« értéknél (km) több kumulált üzemeltetést mutat. A vizsgálati eredményeket 2026. december 26-ig kell benyújtani a jóváhagyó hatósághoz.

6. táblázat

Kumulált üzemidő az O. és a P. ISM-csoportra vonatkozóan

Csoport	Motor- térfogat (cm3)	»c« (km)	»d« (km)
O	bármekkora	1 600	4 400
P	< 100	1 350	5 400
P	≥ 100	2 700	10 800 ”.

A szöveg a 2.6.4.1.2. pont után a következő 2.6.5. és 2.6.6. ponttal egészül ki:

„2.6.5.

A gyártó a 2.6.1., a 2.6.2., a 2.6.3. és a 2.6.4. pontban meghatározott vizsgálati tervekben előírtnál több vizsgálatot is elvégezhet és bejelenthet.

2.6.6.

Ajánlott, de nem kötelező ugyanazon motor többszöri vizsgálata a 2.6.1., a 2.6.2., a 2.6.3. és a 2.6.4. pont szerinti egymást követő üzemidő-kumulációs fázisok adatszolgáltatásához.”

A 3.3.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„3.3.2.

A minimum-hőmérséklet nem lehet alacsonyabb 266 K-nél (–7 °C), kivéve az O. ISM-csoportot, melynek esetében nem lehet alacsonyabb 253 K-nél (–20 °C), a maximum-hőmérséklet pedig nem lehet magasabb a megadott légköri nyomás mellett az alábbi egyenlettel meghatározott hőmérsékletnél:

T = –0,4514 * (101,3 – pb) + 311

ahol:

—	T a környezeti levegő hőmérséklete K-ben,

—	pb a légköri nyomás kPa-ban.”

10.

A 3.4.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.2.

A 3.4. pontnak való megfelelés igazolása céljából mintákat kell venni és azokat az alábbiak közül a korábbi időpontig meg kell őrizni:

a)	a vizsgálat befejezését 12 hónappal követő időpont; vagy

b)	az 1 hónappal azt követő időpont, hogy a gyártó benyújtotta a vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyvet a jóváhagyó hatóságnak.”

11.

A szöveg a 3.5. pont után a következő 3.6. ponttal egészül ki:

„3.6.

Amennyiben a vizsgálatot az Unión kívül végzik, a gyártónak bizonyítékot kell szolgáltatnia a jóváhagyó hatóság számára arról, hogy az alábbi feltételek reprezentatívak azon vizsgálati feltételek szempontjából, amelyeknek a nem közúti mozgó gépek az Unióban történő vizsgálat esetén lennének kitéve:

a)	a nem közúti mozgó gépek üzemeltetése;

b)	környezeti feltételek:

c)	kenőolaj, tüzelőanyag és reagens; valamint

d)	üzemeltetési feltételek.”

12.	A 4.1.1. pontot el kell hagyni.

13.

A 4.2.2. pont a helyébe a következő szöveg lép:

„4.2.2.

Kombinált adatmintavétel esetén az alábbi kiegészítő követelményeket is teljesíteni kell:

a)	a különböző üzemi szekvenciáknak ugyanabból a nem közúti mozgó gépből és motorból kell származniuk;

b)	a 273,15 K feletti környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálatok kombinált adatmintavétele legfeljebb három üzemi szekvenciát tartalmazhat;

c)	a 273,15 K vagy az alatti környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálatok kombinált adatmintavétele legfeljebb hat üzemi szekvenciát tartalmazhat;

d)	az első és az utolsó üzemi szekvencia között eltelt időszak legfeljebb 72 óra lehet;

e)	nem alkalmazható kombinált adatmintavétel, ha motorhiba lép fel a 2. függelék 8. pontjában foglaltak értelmében;

ahhoz, hogy kombinált adatmintavételt lehessen végezni, a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat valamennyi üzemi szekvenciájának a következő minimális munkamennyiséget (kWh) vagy CO2-tömeget (g/ciklus) kell magában foglalnia:

i.	az A. és C. ISM-csoportba tartozó motorok esetében legalább egy melegindításos NRTC ciklus referencia-munkavégzése vagy CO2-referenciatömege;

ii.	a H. ISM-csoportba tartozó motorok esetében legalább egy LSI-NRTC ciklus referencia-munkavégzése vagy CO2-referenciatömege;

iii.	az összes többi ISM-csoportba tartozó motor esetében legalább egy állandósult üzemállapotú ciklus referencia-munkavégzése vagy CO2-referenciatömege a 9. függelékben leírt módszer alapján meghatározva;

iv.

olyan motorok esetében, amelyeknél a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálatot 0 °C-on vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten végzik, az első üzemi szekvenciából a referencia-munkavégzés vagy a CO2-referenciatömeg legalább háromnegyede, valamint a következő üzemi szekvenciákból egy állandósult állapotú ciklus referencia-munkavégzésének vagy CO2-referenciatömegének legalább fele, a 9. függelékben meghatározott módszerrel meghatározva.

Ha a motortípus egy motorcsalád tagja, akkor a használat közbeni vizsgálat céljából az alapmotortípus referenciaértékét kell referenciaértékként használni;

g)	az üzemi szekvenciák összekapcsolása előtt minden szükséges előfeldolgozást külön-külön kell elvégezni minden egyes szekvenciára vonatkozóan, a 6.3. pontban meghatározott követelményeknek megfelelően;

h)	a kombinált adatmintavétel tárgyát képező működési szekvenciákat időrendi sorrendben össze kell kapcsolni, belefoglalva valamennyi olyan adatot, amely az f) alpont alapján nem került kizárásra;

i)	a kombinált adatmintavétel egyetlen ISM-vizsgálatnak tekintendő;

j)	a teljes kombinált adatmintavételre a 6.4. pontban leírt munkaesemény-meghatározásokat és a 8. pontban meghatározott számításokat kell alkalmazni.”

14.

A szöveg a 4.2.2. pont után a következő 4.3. ponttal egészül ki:

„4.3. Ideiglenes jelvesztés

A paraméterrögzítésnek legalább 98 %-os adatteljességet kell elérnie, ami azt jelenti, hogy az eredeti adatrögzítés nem szándékos átmeneti jelvesztésének egy vagy több előfordulása miatt az adatok legfeljebb 2 %-a zárható ki az egyes üzemi szekvenciákból, és az ily módon kizárt adatok nem foglalhatnak magukban 30 másodpercnél hosszabb egybefüggő időtartamot. Az üzemi szekvenciák előfeldolgozása, kombinálása vagy utófeldolgozása során nem léphet fel jelvesztés.”

15.

Az 5–5.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5. Az ECU adatárama

5.1.

Az ECU-val és kommunikációs interfésszel felszerelt motoroknak adatáram-információkkal kell ellátniuk a PEMS mérőműszereit vagy adatrögzítőjét, a 7. függelékben előírt követelményeknek megfelelően.

5.2.

A használat közbeni vizsgálat előtt ellenőrizni kell a 7. függelékben előírt mérési adatok rendelkezésre állását.”

16.

A szöveg az 5.2. pont után a következő 5.3–5.4. ponttal egészül ki:

„5.3.

Az ECU nyomatékjelének megfelelőségét a használat közbeni nyomon követés során a 6. függelékben meghatározott módszerrel kell ellenőrizni.

5.4.	Amennyiben az ECU-val és kommunikációs interfésszel felszerelt motor nem teszi lehetővé az 5.1., az 5.2. és az 5.3. pontban meghatározott követelmények teljesítését, az 1.4. pontot kell alkalmazni.”

17.

A 6.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6.4.

A gyártóknak a nem közúti mozgó gépekbe beépített motorok használat közbeni, PEMS segítségével végzett nyomon követését követően a 4. függelékben előírt eljárásokat kell alkalmazniuk a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási számítások során a munkaesemények és a munkavégzés nélküli események meghatározásához.”

18.

A szöveg a 6.4. pont után a következő 6.5. és 6.6. ponttal egészül ki:

„6.5.

A 4.2.2. ponttal összhangban, amennyiben kombinált adatmintavételt alkalmaznak, a 6.1–6.3. pont követelményeit külön-külön kell alkalmazni minden egyes üzemi szekvenciára az üzemi szekvenciák kombinálása előtt. A teljes kombinált adatmintavételre a 6.4. pontban leírt, munkaeseményekre és munkavégzés nélküli eseményekre vonatkozó meghatározásokat és a 8. pontban meghatározott számításokat kell alkalmazni.

6.6.

A 3. ábra bemutatja a használat közbeni nyomon követés teljes folyamatát, beleértve a tervezést, a hordozható kibocsátásmérő rendszer előkészítését és felszerelését, a vizsgálati eljárásokat, az adatok előfeldolgozását, az adatszámításokat és a hitelesítést.”

3. ábra

A használat közbeni nyomon követés teljes folyamatának bemutatása

„

”

19.

A 7. és a 8. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. A vizsgálati adatok rendelkezésre állása

A 6. pont szerinti eljárás végrehajtásához használt nyers vizsgálati adatfájl(ok) adatai nem módosíthatók és nem távolíthatók el. A nyers vizsgálati adatokat tartalmazó fájl(oka)t a gyártónak legalább 10 évig meg kell őriznie, és kérésre a jóváhagyó hatóság, valamint a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania.

8. Számítások

A gyártóknak a PEMS-et használó nem közúti mozgó gépekbe beépített motorok használat közbeni nyomon követésére vonatkozó gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási számítások során az 5. függelékben előírt eljárásokat kell követniük.

8.1.

Olyan kommunikációs interfésszel rendelkező ECU-val felszerelt motorok esetében, amely lehetővé teszi a 7. függelék 1. táblázatában meghatározott motornyomaték- és fordulatszámadatok gyűjtését, a számításokat mind a munkavégzésen alapuló, mind a CO2-tömegen alapuló módszer szerint el kell végezni, és mindkét típusú eredményt jelenteni kell. Minden egyéb esetben a számításokat és a jelentést csak a CO2-tömegen alapuló módszer szerint kell elvégezni.

8.2.

A számításokat minden esetben kétszer kell elvégezni az e melléklet 6.3. pontja szerinti előzetes adatfeldolgozást követően:

a)	először kizárólag az e melléklet 6.4. pontjával összhangban meghatározott munkaesemények és érvényes ablakok használatával;

b)	másodszor pedig az e melléklet 6.3. pontja alapján nem kizárt összes adat felhasználásával, e melléklet 6.4. pontjának alkalmazása nélkül, valamint az 5. függelék 2.2.2. és 2.3.1. pontja alapján érvénytelen ablakok kizárása nélkül.”

20.

Az 1. függelék a következőképpen módosul:

az 1. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	átlagoló Pitot-csövön vagy ezzel egyenértékű elven alapuló kipufogógáz-áramlásmérő (EFM), kivéve, ha a 2. függelék 1. pontjában szereplő táblázat 3. megjegyzése szerint megengedett a közvetett kipufogógáz-áramlásmérés;”

a 2–2.2.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2. A mérőműszerekre vonatkozó követelmények

2.1.

A mérőműszereknek teljesíteniük kell az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) VI. mellékletének 8.1. szakaszában a kalibrálásra és a teljesítmény-ellenőrzésekre vonatkozóan előírt követelményeket, a 2.1.1. és 2.1.2. pontban meghatározott esetek kivételével. Különös figyelmet kell fordítani az alábbi műveletek végrehajtására:

a)	a PEMS vákuumoldali szivárgás-ellenőrzése az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 8.1.8.7. szakaszában előírtak szerint;

b)	a gázelemző készülék válaszellenőrzése és frissítési-rögzítési ellenőrzése az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 8.1.5. szakaszában előírtak szerint.

2.1.1.

A gázelemző készülék linearitásának és a NO2–NO-átalakító általi átalakításnak az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 6.4. és 6.5. táblázatában meghatározott minimális ellenőrzési gyakorisága három hónapra növelhető.

2.1.2.

Az EFM teljesítmény- és kalibrálási ellenőrzéseinek minimális gyakorisága és ezen ellenőrzések részletei tekintetében a készülék gyártója által meghatározott útmutatásokat kell követni.

2.2.

A mérőműszereknek teljesíteniük kell az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 9.4. szakaszában előírt specifikációkat.

a szöveg a 2.2. pont után a következő 2.3. és 3. ponttal egészül ki:

„2.3.

A mérőműszerek kalibrálására használt analitikai gázoknak teljesíteniük kell az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 9.5.1. szakaszában előírt követelményeket.”

„3. A szállítóvezetékre és a mintavételi szondára vonatkozó követelmények

3.1.

A szállítóvezetéknek teljesítenie kell az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 9.3.1.2. szakaszában előírt követelményeket.

3.2.

A mintavételi szondának teljesítenie kell az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 9.3.1.1. szakaszában előírt követelményeket.”

21.

A 2. függelék a következőképpen módosul:

az 1–4.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. Vizsgálati paraméterek

1.1.

A használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat során mérendő és rögzítendő gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások a következők: szén-monoxid (CO), összes szénhidrogén (HC) és nitrogén-oxidok (NOx). Ezenkívül a szén-dioxidot (CO2) is mérni kell az 5. függelékben ismertetett számítási eljárások elvégzésének lehetővé tétele céljából.

1.2.

Ha a gyártó igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy nem praktikus a több kipufogócsőből származó áramlások kombinálása, és a motor azon részének, amely az egyes kipufogócsövekbe vezeti a gázokat, hasonló a műszaki kialakítása és a működése, akkor elegendő az egy kipufogócsőből származó kibocsátást és kipufogógáz-tömegáramot mérni. Ebben az esetben az 5. függelékben meghatározott számítások elvégzésekor a mért kipufogócsőből származó kibocsátások pillanatnyi tömegáramát meg kell szorozni az összes kipufogócső számával, hogy megkapjuk a motor kibocsátásainak pillanatnyi tömegáramát.

1.3.

A használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat során a táblázatban előírt paramétereket legfeljebb 1 másodperces adatmintavételi gyakorisággal kell mérni és rögzíteni:

Táblázat

Vizsgálati paraméterek

Paraméter	Mértékegység (1)	Forrás
HC-koncentráció (2)	ppm	Gázelemző készülék
CO-koncentráció (2)	ppm	Gázelemző készülék
NOx-koncentráció (2)	ppm	Gázelemző készülék
CO2-koncentráció (2)	ppm	Gázelemző készülék
Kipufogógáz-tömegáram (3)	kg/h	EFM
A kipufogógáz hőmérséklete (4)	K	EFM vagy ECU vagy érzékelő
Környezeti hőmérséklet (5)	K	Érzékelő
Környezeti légnyomás	kPa	Érzékelő
Relatív páratartalom	%	Érzékelő
A motor forgatónyomatéka (6) (7)	Nm	ECU vagy érzékelő
Motorfordulatszám (7)	fordulat/perc	ECU vagy érzékelő
A motor tüzelőanyag-árama (7)	g/s	ECU vagy érzékelő
A hűtőközeg hőmérséklete (8)	K	ECU vagy érzékelő
A beszívott levegő hőmérséklete	K	ECU vagy érzékelő
A nem közúti mozgó gépek földrajzi szélessége	fok	GPS (opcionális)
A nem közúti mozgó gépek földrajzi hosszúsága	fok	GPS (opcionális)

2. A vizsgálat időtartama

2.1.

Az összes üzemi szekvenciát magában foglaló vizsgálat időtartamának elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a következő számú munkaeseményt tartalmazza:

az A. és a C. ISM-csoportba tartozó motorok esetében a típusjóváhagyási vizsgálat során végzett melegindításos NRTC ciklus referencia-munkavégzésének öt-hétszerese kWh-ban kifejezve, vagy a típusjóváhagyási vizsgálat melegindításos NRTC ciklusa során előállított CO2-referenciatömeg öt-hétszerese g/ciklusban kifejezve, a motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozó, az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet IV. mellékletében meghatározott EU-típusbizonyítvány kiegészítésének 11.3.1. és 11.3.2. pontjában megadott referenciaértékek alapján;

a H. ISM-csoportba tartozó motorok esetében a típusjóváhagyási vizsgálat során végzett LSI-NRTC ciklus referenciamunka-végzésének öt-hétszerese kWh-ban kifejezve, vagy a típusjóváhagyási vizsgálat LSI-NRTC ciklusa során előállított CO2-referenciatömeg öt-hétszerese g/ciklusban kifejezve, a motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozó, az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet IV. mellékletében meghatározott EU-típusbizonyítvány kiegészítésének 11.3.1. és 11.3.2. pontjában megadott referenciaértékek alapján;

c)	az E., az I., az O. és a P. ISM-csoportba tartozó motorok esetében a típusjóváhagyási vizsgálat eredménye alapján a 9. függelékben leírt módszerrel meghatározott, kWh-ban kifejezett referencia-munkavégzés vagy g/ciklusban kifejezett CO2-referenciatömeg háromszorosa és ötszöröse közötti érték;

az a), b) vagy c) alpontban nem említett ISM-csoportba tartozó motorok esetében a típusjóváhagyási vizsgálat eredménye alapján a 9. függelékben leírt módszerrel meghatározott, kWh-ban kifejezett referencia-munkavégzés vagy g/ciklusban kifejezett CO2-referenciatömeg ötszöröse és hétszerese közötti érték.

2.2.

Az összes üzemi szekvencia során gyűjtött valamennyi adatot időrendi sorrendbe kell rendezni, még akkor is, ha a 2.1. pont a)–d) alpontjában meghatározott maximális munkamennyiséget vagy CO2-tömeget túllépik. Ebben az esetben az e rendelet 5. függelékében meghatározott számítás során:

a)	ha a munkaeseményekben a munkamennyiség vagy a CO2-referenciatömeg meghaladja a maximumot, a számítást le kell zárni annak az időnövekménynek a végén, amelyben a túllépés bekövetkezik; valamint

b)	a lezárt számítás eredményeit kell használni az e rendelet e mellékletének 10. pontjával összhangban az ISM-vizsgálat céljából jelentett eredményekként.

3. A nem közúti mozgó gépek előkészítése

Annak a nem közúti mozgó gépnek, amelynek motorját e melléklet 1.3. pontja szerint vizsgálatra kiválasztották, legalább a következőket magában foglaló előkészítésen kell átesnie:

a)	a motor ellenőrzése: az azonosított problémákat elhárításuk után jegyzőkönyvbe kell venni, amelyet be kell mutatni a jóváhagyó hatóságnak;

az olaj, a tüzelőanyag és a reagens cseréje, ha van ilyen, amennyiben nem áll rendelkezésre dokumentált bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó folyadék megfelel a motortípusra vonatkozó típusjóváhagyási információs csomagban felsorolt előírásoknak, és amennyiben ez gyakorlatilag és gazdaságosan megvalósítható;

c)	az ECU-val és kommunikációs interfésszel felszerelt motoroknak meg kell felelniük e melléklet 5. pontjának.

4. A PEMS beépítése

4.1. Beépítési korlátok

4.1.1.

A PEMS beépítése nem befolyásolhatja a nem közúti mozgó gép gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátását vagy teljesítményét.

4.1.2.

A beépítésnek meg kell felelnie a vonatkozó helyi biztonsági rendelkezéseknek és biztosítási követelményeknek, és követnie kell a PEMS, a mérőműszerek, a szállítóvezeték és a mintavételi szonda gyártója által kiadott utasításokat.

4.1.3.

Amennyiben az M. és az N. ISM-csoportba tartozó motorok esetében a PEMS-rendszereket nem lehet beszerelni a vasúthálózatra vonatkozó rakszelvény túllépése nélkül, akkor e melléklet 3.2.2. pontjának alkalmazása során a vasúti járművet álló helyzetben kell vizsgálni a gyártó által meghatározott és a jóváhagyó hatósággal egyeztetett reprezentatív vizsgálati munkaciklus alkalmazásával.

4.1.4.

Az E., az I., az O. és a P. ISM-csoportba tartozó motorok esetében a motor eltávolítható a nem közúti mozgó gépből, és a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálatot fékpadon is el lehet elvégezni. Ebben az esetben a következők alkalmazandók:

a)	a teljes kibocsátáscsökkentő rendszert magában foglaló motort el kell távolítani a nem közúti mozgó gépből, és a fékpadra kell helyezni a kibocsátáscsökkentő rendszer módosítása nélkül;

b)	a jóváhagyó hatóság számára nem szükséges bizonyítani, hogy az e melléklet 3.2.1. pontjának való megfelelés nem teljesíthető;

c)	az a) és b) alpont ellenére a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálatot e rendelettel összhangban kell elvégezni;

d)	az ISM-vizsgálat elvégzése előtt meg kell állapodni a jóváhagyó hatósággal a motor nem közúti mozgó gépből való eltávolítására és a nem közúti mozgó gépben való működés szimulálása céljából a vizsgálókamrába történő beépítésére vonatkozó eljárásról;

e)	a gyártó által meghatározott és a jóváhagyó hatósággal e melléklet 3.2.2. pontjának megfelelően egyeztetett reprezentatív vizsgálati munkaciklust kell használni;

az e) alpont vizsgálati munkaciklusának le kell fednie azt a sebesség- és terheléstartományt, amely tükrözi a kiválasztott gépnek a gyakorlatban való használata során jellemző működését. Az e tartomány meghatározására szolgáló módszereknek magukban kell foglalniuk többek között az adott területen üzemeltetett egy vagy több hasonló gép működési adatainak naplózását;

annak érdekében, hogy adatok segítségével meg lehessen állapítani, hogy a PEMS rendszer alkalmazásával kapott eredmények milyen mértékben térnek el a fékpadon történő vizsgálatból származó eredményektől, a PEMS rendszert használó fékpadon végzett használat közben nyomonkövetési mérések kiegészíthetők az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 9. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelő és az említett melléklet 8. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően működtetett fékpadi műszerekkel és kibocsátásmérő rendszerrel végzett párhuzamos mérésekkel;

h)	e melléklet 6., 7., 8. és 10. pontjának követelményeit a g) alpont szerinti párhuzamos mérésekre is alkalmazni kell, és a vizsgálati adatoknak, illetve a vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell ezeket a méréseket.”;

a 4.6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.6. Adatrögzítő

Amennyiben ECU-adatokat használnak, adatrögzítőt kell csatlakoztatni a motor ECU-jához a 7. függelék 1. táblázatában felsorolt, rendelkezésre álló motorparaméterek, és adott esetben a 7. függelék 2. táblázatában felsorolt motorparaméterek rögzítése céljából.”;

az 5.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.1.

A környezeti hőmérséklet mérése

A környezeti hőmérsékletet legalább az üzemi szekvencia kezdetén és végén meg kell mérni. A mérést a nem közúti mozgó géptől észszerű távolságon belül kell elvégezni. A motor beszívott levegőjének hőmérsékletméréséhez egy érzékelő vagy az ECU jele használható.

Ha a környezeti hőmérsékletet a beszívott levegő hőmérséklete alapján becsülik meg, akkor környezeti hőmérsékletként a beszívott levegőnek a gyártó által meghatározott, a környezeti hőmérséklet és a beszívott levegő hőmérséklete közötti névleges eltolódással korrigált hőmérsékletét kell rögzíteni. ”;

a 6–8.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„6. A használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat adatainak rögzítése

6.1. Az üzemi szekvencia előtt

A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások mintavételezését, a kipufogógáz-paraméterek mérését, valamint a motor- és a környezeti adatok rögzítését a motor beindítása előtt el kell kezdeni.

6.2. Az üzemi szekvencia során

A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások mintavételezését, a kipufogógáz-paraméterek mérését, valamint a motor- és a környezeti adatok rögzítését folytatni kell a motor rendes használata alatt.

A motor leállítható és újraindítható, de a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások mintavételezését, a kipufogógáz-paraméterek mérését, valamint a motor- és a környezeti adatok rögzítését a teljes használat közbeni nyomonkövetési üzemi szekvencia során folytatni kell.

6.3. Az üzemi szekvencia után

A használat közbeni nyomonkövetési üzemi szekvencia végén elegendő időt kell hagyni arra, hogy a mérőműszerek és az adatrögzítő válaszideje lejárjon. A motort az adatrögzítő leállása előtt és azt követően is le lehet állítani.

7. A gázelemző készülékek ellenőrzése

7.1. A nullpont időszakos ellenőrzése az üzemi szekvencia során

Amennyiben kivitelezhető és biztonságosan elvégezhető, az üzemi szekvencia alatt 2 óránként el lehet végezni a gázelemző készülékek nullpontjának ellenőrzését.

7.2. A nullpont időszakos korrigálása az üzemi szekvencia során

A 7.1. pontnak megfelelően elvégzett ellenőrzések eredményei felhasználhatók a nullponteltolódás korrigálásának az adott üzemi szekvencia során történő végrehajtására.

7.3. Az eltolódás ellenőrzése az üzemi szekvencia után

Az eltolódás ellenőrzését csak akkor kell végrehajtani, ha az üzemi szekvencia során nem végeztek a 7.2. pont szerinti nullponteltolódási korrekciót.

7.3.1.

Legkésőbb az üzemi szekvencia befejezését követő 30 percen belül a gázelemző készülékeket le kell nullázni és mérőtartományukat be kell állítani annak érdekében, hogy ellenőrizzék az eltolódás mértékét a vizsgálat előtti eredményekhez képest.

7.3.2.

A gázelemző készülékek nullázását, mérőtartomány-kalibrálását, valamint linearitásának ellenőrzését az 5.4. pontban előírtak szerint kell elvégezni.

8. A motor vagy a gép működési hibája

8.1.

Ha az üzemi szekvencia során olyan működési hiba következik be, amely befolyásolja a motor működését, és:

a)	a fedélzeti diagnosztikai rendszer egyértelműen értesíti a nem közúti mozgó gép üzemeltetőjét a működési hibáról vizuális figyelmeztetés, szöveges üzenet vagy egyéb jelzés révén; vagy

b)	a nem közúti mozgó gép nem rendelkezik hibadiagnosztikai vagy figyelmeztető rendszerrel, de a működési hibát hanghatások vagy vizuális jelek alapján egyértelműen észlelik; akkor az üzemi szekvenciát érvénytelennek kell tekinteni.

8.2.

Minden működési hibát ki kell javítani, mielőtt a motorral további üzemi szekvenciát hajtanának végre.”

22.

A 3. függelék 2–6. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2. Az adatok kizárása

2.1. Ideiglenes jelvesztés

2.1.1.

Minden ideiglenes jelvesztéssel járó epizódot azonosítani kell.

2.1.2.

Az egyes üzemi szekvenciákból az eredeti adatrögzítés nem szándékos átmeneti jelvesztésének egy vagy több előfordulása miatt az adatok legfeljebb 2 %-a zárható ki, és az ily módon kizárt adatok nem foglalhatnak magukban 30 másodpercnél hosszabb egybefüggő időtartamot, a melléklet 4.3. pontjának megfelelően.

2.1.3.

Abban az esetben, ha a vizsgálati szekvencia az adatok 2 %-ánál nagyobb mértékű vagy 30 másodpercnél hosszabb egybefüggő időtartamot felölelő jelvesztési epizódokat tartalmaz, a teljes szekvenciát érvénytelennek kell tekinteni, és új vizsgálatot kell végezni.

2.2. A mérőműszerek időszakos ellenőrzése

2.2.1.

Minden olyan adatpontot, amely egybeesik a gázelemző készülékeknek a 2. függelék 7. pontja szerinti ellenőrzésével, azonosítani kell, és ki kell zárni az üzemi szekvenciák további feldolgozásából, kivéve az e függelék 3. pontja szerinti eltolódási korrekció elvégzéséhez szükséges adatokat.

2.3. Környezeti feltételek

2.3.1.

Meg kell határozni az üzemi szekvencia minden olyan adatpontját, amely a környezeti feltételek tekintetében nem felel meg az e melléklet 3.3. pontjában meghatározott követelményeknek.

2.3.2.

Ha az e függelék 2.3.1. pontja szerint meghatározott adatpontok aránya meghaladja az 1 %-ot, a teljes szekvenciát érvénytelennek kell tekinteni, és új vizsgálatot kell végezni.

2.3.3.

Abban az esetben, ha a környezeti feltételeket csak a vizsgálat kezdetén és végén mérik, és valamelyik mérés nem felel meg a melléklet 3.3. pontjában meghatározott követelményeknek, a teljes vizsgálati szekvenciát érvénytelennek kell tekinteni.

2.4. Hidegindítási adatok

A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások kiszámítása előtt ki kell zárni a hidegindítás gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásainak mért adatait.

2.4.1. Folyadékhűtéses motorok

A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási számítások mért adatai azt követően minősülnek érvényesnek, hogy a motor hűtőközegének hőmérséklete első alkalommal elérte a 343 K-t (70 °C), vagy miután a hűtőközeg hőmérséklete 5 perces időtartamon át +/– 2 K pontossággal stabilizálódott, vagy miután a hűtőközeg hőmérséklete 5 perces időtartamon át +/– 5 K pontossággal stabilizálódott a 273,15 K vagy az alatti környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálatok esetében – amelyik előbb következik be, de legkésőbb a motor beindításától számított 20 perc elteltével.

2.4.2. Léghűtéses motorok

A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási számítások mért adatai azt követően minősülnek érvényesnek, hogy az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet I. melléklete 3. függeléke C. részének 3.7.2.2.1. pontjában meghatározott vonatkoztatási pontnál mért hőmérséklet 5 perces időtartamon át +/– 5 %-on belül stabilizálódik; de legkésőbb a motor beindításától számított 20 perc elteltével.

3. Az eltolódás korrigálása

3.1. Legnagyobb megengedett eltolódás

A nullpontválasz és a mérőtartomány-válasz eltolódása a legalsó használt tartományban nem lehet több a teljes skála 2 %-ánál:

a)	ha a vizsgálat előtti és a vizsgálat utáni eredmények közötti különbség a teljes skálához képest kevesebb mint 2 %, a mért koncentrációk korrekció nélkül alkalmazhatók, vagy a 3.2. pontnak megfelelően korrigálhatók az eltolódással;

b)	ha a vizsgálat előtti és a vizsgálat utáni eredmények közötti különbség a teljes skálához képest legalább 2 %, a mért koncentrációkon a 3.2. pont szerinti eltolódási korrekciót kell végezni. Korrekció hiányában a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.

3.2. Az eltolódás korrigálása

3.2.1.

Az eltolódással korrigált koncentrációértéket az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2.1. vagy 3.5. szakaszában előírt követelményeknek megfelelően kell kiszámítani.

3.2.2.

A nem korrigált és a korrigált fékspecifikus gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási értékek közötti különbségnek a nem korrigált fékspecifikus gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási értékek ± 6 %-án belül kell lennie. Ha az eltolódás 6 %-nál nagyobb, a vizsgálat érvénytelennek minősül.

3.2.2.1.

Minden egyes fékspecifikus gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási értéket a vizsgálati szekvencia gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásának integrált tömegéből kell kiszámítani, amelyet el kell osztani a vizsgálati szekvencia során végzett teljes munkával. Ezt a számítást a munkaeseményeknek a 4. függelék szerinti meghatározása vagy a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások 5. függelék szerinti kiszámítása előtt kell elvégezni.

3.2.3.

Ha eltolódási korrekciót alkalmaznak, akkor a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások jelentésekor csak az eltolódással korrigált gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátási értékeket kell megadni.

4. Szinkronizálás

A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások tömegszámításainak különböző jelei közötti időeltolódás torzító hatásának minimalizálása érdekében a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások számítása tekintetében jelentőséggel bíró adatokat a 4.1–4.4. pont követelményei szerint szinkronizálni kell.

4.1. A gázelemző készülékek adatai

A gázelemző készülékekből származó adatokat az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 8.1.5.3. szakaszában előírt követelményekkel összhangban megfelelően szinkronizálni kell.

4.2. A gázelemző készülékek és az EFM adatai

A gázelemző készülékekből származó adatokat a 4.4. pontban előírt eljárással összhangban megfelelően szinkronizálni kell az EFM adataival.

4.3. A PEMS és a motor adatai

A PEMS-ből (a gázelemző készülékekből és az EFM-ből) származó adatokat a 4.4. pontban leírt eljárással összhangban megfelelően szinkronizálni kell a motor ECU-jának adataival.

4.4. A PEMS adatainak jobb szinkronizációját szolgáló eljárás

A 2. függelék táblázatában felsorolt vizsgálati paraméterek 3 különböző kategóriába tartoznak:

1. kategória: gázelemző készülékek (HC-, CO-, CO2-, NOx-koncentrációk);

2. kategória: EFM (a kipufogógáz tömegárama és hőmérséklete);

3. kategória: motor (nyomaték, fordulatszám, hőmérsékletek, tüzelőanyag-áram az ECU-ból).

Az egyes kategóriáknak a másik két kategóriával való szinkronizálását a két vizsgálati paramétersor közötti legnagyobb korrelációs együtthatóval kell ellenőrizni. A korrelációs együttható maximalizálása érdekében a kategória összes vizsgálati paraméterét el kell tolni. A korrelációs együttható kiszámításához a következő vizsgálati paramétereket kell használni:

a)	az 1. és a 2. kategória (a gázelemző készülékek és az EFM adatai) a 3. kategóriával (motoradatok): az EFM által szolgáltatott kipufogógáz-tömegáram az ECU által szolgáltatott nyomatékkal;

b)	az 1. kategória a 2. kategóriával: a CO2-koncentráció és a kipufogógáz-tömegáram;

c)	az 1. kategória a 3. kategóriával: a CO2-koncentráció és a motor tüzelőanyag-árama.

4.4.1.

Olyan motorok esetében, amelyek nem rendelkeznek a 7. függelékben meghatározott ECU-adatok gyűjtését lehetővé tevő kommunikációs interfésszel, a 4.4. pont a) és c) alpontjában szereplő korrelációt nem kell alkalmazni.

4.4.2.

Olyan motorok esetében, amelyeknél a 2. függelék táblázatának 3. megjegyzésével összhangban nem közvetlenül mérik a kipufogógáz-tömegáramot, a 4.4. pont a) alpontjában szereplő korrelációt nem kell alkalmazni.

5. Adatkonzisztencia-ellenőrzés

5.1. A gázelemző készülékek és az EFM adatai

A 7. függelék 2. táblázata szerinti, a tüzelőanyag-áramlásra vonatkozó adatok biztosítására alkalmas kommunikációs interfésszel rendelkező motorok esetében az adatkonzisztenciát (az EFM-mel mért kipufogógáz-tömegáram és a gázkoncentrációk között) az ECU-ból származó mért tüzelőanyag-áram és az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2.1.6.4. szakaszában előírt eljárásnak megfelelően kiszámított tüzelőanyag-áram közötti korreláció használatával kell ellenőrizni.

A mért és a számított tüzelőanyag-áram értékein lineáris regressziót kell alkalmazni. A legkisebb négyzetek módszerét kell alkalmazni az alábbi alakú regresszióegyenlettel:

y = mx + b

Ahol:

–	a) y	a számított tüzelőanyag-áram [g/s],
–	b) m	a regressziós egyenes meredeksége,
–	c) x	a mért tüzelőanyag-áram [g/s],
–	d) b	a regressziós egyenes és az y tengely metszéspontja.

Minden regressziós egyenesre ki kell számítani a meredekséget (m) és a determinációs együtthatót (r2). Ajánlott ezt az elemzést a legnagyobb érték 15 %-a és a legnagyobb érték közötti tartományban elvégezni, legalább 1 Hz gyakorisággal. Ahhoz, hogy a vizsgálatot érvényesnek lehessen tekinteni, a következő két kritériumot kell értékelni.

1. táblázat

Tűrések

A regressziós egyenes meredeksége, m	0,9–1,1 – ajánlott érték
Determinációs együttható, r2	Legalább 0,90 – kötelező érték

5.2. Az ECU nyomatékadatai

Ha a számításokhoz ECU-nyomatékadatokat kell használni, az ECU-nyomatékadatok konzisztenciájának ellenőrzését az (adott esetben) különböző fordulatszámok melletti legnagyobb ECU-nyomatékadatoknak a teljes motorterheléshez tartozó hivatalos nyomatéki görbén szereplő megfelelő értékekkel való összevetésével kell elvégezni, a 6 függelékkel összhangban.

5.3. A fékmunkára vonatkoztatott tüzelőanyag-fogyasztás (BSFC)

Amennyiben rendelkezésre állnak ECU-adatok, a BSFC-t a következők felhasználásával kell ellenőrizni:

a)	a gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások adataiból (a gázelemző készülékek koncentrációadataiból és a kipufogógáz-tömegáram adataiból) számított tüzelőanyag-fogyasztás az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2.1.6.4. szakaszában előírt eljárás szerint;

b)	az ECU-ból származó adatok (motornyomaték és fordulatszám) felhasználásával számított munka.

5.4. Környezeti légnyomás

A környezeti légnyomás értékét össze kell vetni a GPS adataiban jelzett tengerszint feletti magassággal, ha ez rendelkezésre áll.

5.5. A jóváhagyó hatóság dönthet úgy, hogy érvénytelennek minősíti a vizsgálatot, amennyiben nem elégedett az adatkonzisztencia-ellenőrzés eredményeivel.

6. Száraz-nedves korrekció

Amennyiben a koncentrációt száraz bázison mérik, át kell alakítani nedves bázisra az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2. vagy 3. szakaszában előírt eljárásnak megfelelően.

7. Páratartalom és hőmérséklet szerinti NOx-korrekció

A gázelemző készülékek által mért NOx-koncentrációkat nem kell korrigálni a környezeti levegő hőmérséklete és páratartalma alapján.”

23.

A 4. függelék 2. és 3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2. A munkavégzés nélküli események meghatározására szolgáló eljárás

2.1.

Munkavégzés nélküli eseménynek minősülnek azok az események, ahol:

a)	a 7. függelék 1. táblázata szerinti nyomaték- és fordulatszámadatok biztosítására alkalmas kommunikációs interfésszel nem rendelkező motorok esetében a 10. függelékben meghatározott eljárással meghatározott pillanatnyi közelítő teljesítmény; vagy

minden más esetben a pillanatnyi motorteljesítmény

az ISM-vizsgálat tárgyát képező motortípus vonatkozásában az (EU) 2016/1628 rendelet 3. cikkének 26. pontjában meghatározott és az említett rendelet I. mellékletében felsorolt motor-referenciateljesítmény 10 %-a alatt van minden motor(al)kategória tekintetében.

2.1.1.

A 7. függelék 1. táblázata szerinti nyomaték- és fordulatszámadatok biztosítására alkalmas kommunikációs interfésszel nem rendelkező, e rendelet szerint vizsgált motorok esetében a pillanatnyi közelítő teljesítményt a 10. függelékben leírt eljárással kell kiszámítani az e függelékben leírt eljárás alkalmazása előtt.

2.2.

Az alábbi kiegészítő lépéseket kell elvégezni:

2.2.1.

A D0-nál rövidebb, munkavégzés nélküli eseményeket munkaeseményeknek kell tekinteni, és egyesíteni kell az azokkal határos munkaeseményekkel (a D0 értékeit lásd a 2. táblázatban).

2.2.2.

A D1-nél hosszabb munkavégzési nélküli események között történő, D0-nál rövidebb munkaeseményeket munkavégzés nélküli eseményeknek kell tekinteni, és egyesíteni kell az azokkal határos munkavégzés nélküli eseményekkel (a D1 értékeit lásd a 2. táblázatban).

2.2.3.

A NOx-kibocsátás csökkentésére és a kipufogógáz hőmérsékletének a 2. függelék táblázatához fűzött 4. megjegyzés szerinti mérésére szolgáló utókezelő berendezéssel felszerelt motorok esetében a munkavégzés nélküli hosszú eseményeket (> D2) követő elindulási fázist szintén munkavégzési nélküli eseménynek kell tekinteni mindaddig, amíg a kipufogógáz hőmérséklete el nem éri az 523 K értéket. Ha a kipufogógáz hőmérséklete D3 percen belül nem éri el az 523 K-t, a D3 utáni összes eseményt munkaeseménynek kell tekinteni (a D2 és a D3 értékeit lásd a 2. táblázatban).

2.2.4.

Minden munkavégzés nélküli esemény első D1 percét munkaeseménynek kell tekinteni.

3. A »gép által végzett munka« jelölésére szolgáló algoritmus a 2. pont követelményeinek végrehajtása céljából

A 2. pont szerinti eljárást a 3.1–3.4. pontban meghatározott sorrendben kell végrehajtani.

3.1. 1. lépés: az események észlelése és felosztása munkaeseményekre és munkavégzés nélküli eseményekre.

a)	A munkaesemények és munkavégzés nélküli események meghatározása a 2.1. pontnak megfelelően.

b)	A munkavégzés nélküli események időtartamának kiszámítása.

c)	A D0-nál rövidebb idejű, munkavégzés nélküli események átsorolása munkaeseménnyé.

d)	A munkaesemények időtartamának kiszámítása.

3.2. 2. lépés: a rövid munkaesemények (≤ D0) egyesítése a munkavégzés nélküli eseményekkel.

Azon D0-nál rövidebb idejű munkaesemények átsorolása munkavégzés nélküli eseménnyé, amelyek előtt és után egyaránt D1-nél hosszabb idejű, munkavégzés nélküli események következtek be.

3.3. 3. lépés: a munkavégzés nélküli hosszú események utáni munkaesemények (elindulási fázis) kizárása.

Amennyiben a 2.2.3. pont alkalmazandó, a munkavégzés nélküli hosszú eseményeket (> D2) követő munkaeseményeket munkavégzés nélküli eseményként kell megjelölni az alábbi feltételek teljesüléséig:

a)	a kipufogógáz hőmérséklete eléri az 523 K-t; vagy

b)	D3 perc eltelik. A fenti két feltétel közül a korábban teljesülőt kell figyelembe venni.

3.4. 4. lépés: a munkaesemények utáni munkavégzés nélküli események bevonása.

Minden munkaeseményt követő, munkavégzés nélküli eseményből D1 percet a megelőző munkaeseménybe kell beleszámítani.

2. táblázat

A D0, D1, D2 és D3 paraméterek értékei

Paraméterek	Érték
D0	2 perc
D1	2 perc
D2	10 perc
D3	4 perc

”

24.

Az 5. függelék 2.1–2.3.2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.1. „Az átlagolási ablak módszere

2.1.1. Általános követelmények

Az átlagolási ablak a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat során keletkezett teljes számított adathalmaz azon részhalmaza, melyben a munka vagy a CO2-tömeg megegyezik a laboratóriumi referenciaciklus során mért motormunkával vagy CO2-tömeggel. A gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásokat és a megfelelési tényezőket a mozgóablakos átlagolási módszerrel kell kiszámítani, a laboratóriumi referenciaciklus során mért referenciamunka (a 2.2. pontban leírt eljárás) és CO2-referenciatömeg (a 2.3. pontban leírt eljárás) alapján.

A motorteljesítmény összevetése az idővel és az átlagolási ablak gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásaival az első átlagolási ablaktól kezdve.

A számításokat a következő alpontokkal összhangban kell elvégezni:

a)	a 4. függelék értelmében kizárt adatok – az e függelék 4. pontjának f) alpontjában előírtak kivételével – nem vehetők tekintetbe a munka, illetve a CO2-tömeg, valamint az átlagolási ablakok gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásainak és megfelelési tényezőinek számításaiban;

b)	a mozgóablakos átlagolás számításaihoz az adat-mintavételezési időszakkal megegyező Δt időnövekményt kell használni. Az átlagolási mozgóablak kezdetét minden egyes iterációnál ezzel az időnövekménnyel el kell tolni;

c)	az egyes átlagolási ablakok gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásainak tömegét (mg/átlagolási ablak) a pillanatnyi gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások tömegének az átlagolási ablakba integrálásával kell kiszámítani;

olyan kommunikációs interfésszel rendelkező ECU-val felszerelt motorok esetében, amely lehetővé teszi a 7. függelék 1. táblázatában meghatározott motornyomaték- és fordulatszámadatok gyűjtését, a számításokat mind a munkavégzésen alapuló, mind a CO2-tömegen alapuló módszer szerint el kell végezni, és mindkét típusú eredményt jelenteni kell. Minden egyéb esetben a számításokat és a jelentést csak a CO2-tömegen alapuló módszer szerint kell elvégezni.

4. ábra

A motorteljesítmény összevetése az idővel és az átlagolási ablak gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásaival, az első átlagolási ablaktól kezdve

2.1.2. Referenciaértékek

Egy motortípus vagy az ugyanazon motorcsaládba tartozó összes motortípus referenciamunkájaként és CO2-referenciatömegeként a következő értékeket kell használni:

az A. és a C. ISM-csoportba tartozó motorok esetében a motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozó, az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet IV. mellékletében meghatározott EU-típusbizonyítvány kiegészítésének 11.3.1. és 11.3.2. pontjában megadott, az alapmotor típusjóváhagyási vizsgálatának melegindításos NRTC ciklusából származó értékek;

b)	a H. ISM-csoportba tartozó motorok esetében az alapmotor típusjóváhagyási vizsgálatának LSI-NRTC ciklusából származó értékek;

c)	az a) vagy b) alpontban fel nem sorolt ISM-csoportokba tartozó motorok esetében az alapmotor típusjóváhagyási vizsgálatából a 9. függelékben leírt módszerrel meghatározott értékek.

2.2. A munkavégzésen alapuló módszer

5. ábra

A munkavégzésen alapuló módszer

Az i. átlagoló ablak (t 2, i – t 1, i ) időtartamának meghatározása az alábbi képlettel történik:

W(t 2, i ) – W(t 1, i ) ≥ Wref

Ahol:

—	W(t j,i ) a motor által végzett, az indítás és a t j,i időpont között mért munka kWh-ban,

—	Wref a motor 2.1.2. pont szerint meghatározott referenciamunkája kWh-ban,

—	a t 2, i -t úgy kell megválasztani, hogy az alábbi egyenlőtlenség igaz legyen:

W(t 2, i – Δt) – W(t 1, i ) < W ref ≤ W(t 2, i ) – W(t 1, i )

Ahol: Δt az adat-mintavételi időszak, amely legfeljebb 1 másodperc.

2.2.1. A fékspecifikus gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások kiszámítása

Az egas fékspecifikus gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásokat (g/kWh) minden egyes átlagolási ablakra és minden egyes szennyező anyagra ki kell számítani a következőképpen:

Ahol:

—	mi a gáz-halmazállapotú szennyező anyag i. átlagolási ablakban kibocsátott tömege, g/átlagolási ablak,

—	W(t 2, i ) – W(t 1, i ) a motor munkája az i. átlagolási ablakban, kWh-ban.

2.2.2. Az érvényes átlagolási ablakok kiválasztása

Azok az átlagolási ablakok minősülnek érvényesnek, amelyek átlagos teljesítménye meghaladja az ISM-vizsgálat tárgyát képező motortípus vonatkozásában az (EU) 2016/1628 rendelet 3. cikkének 26. pontjában meghatározott és az említett rendelet I. mellékletében felsorolt referenciateljesítmény 20 %-ának megfelelő teljesítményküszöböt minden motor(al)kategória tekintetében, kivéve az ATS kategóriájú motorok esetében, ahol a referenciateljesítmény az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete 5.2.5.4. szakaszának f) pontjában meghatározott közbenső fordulatszámon leadott teljesítmény. Az érvényes átlagolási ablakok százalékos arányának legalább 50 %-nak kell lennie.

2.2.2.1.

Ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot, alacsonyabb teljesítményküszöbök használatával meg kell ismételni az adatok értékelését. A teljesítményküszöböt 20 %-ról 1 %-os lépésekben kell csökkenteni mindaddig, amíg az érvényes ablakok aránya el nem éri az 50 %-ot.

2.2.2.2.

Az alsó teljesítményküszöb azonban nem lehet 10 % alatti.

2.2.2.3.

A vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni, ha az érvényes átlagolási ablakok százalékaránya 10 %-os teljesítményküszöb mellett kisebb mint 50 %.

2.2.3. A megfelelési tényezők kiszámítása

A megfelelési tényezőket minden érvényes átlagolási ablakra és minden egyes gáz-halmazállapotú szennyező anyagra ki kell kiszámítani a következőképpen:

Ahol:

—	egas a gáz-halmazállapotú szennyező anyag fékspecifikus kibocsátása g/kWh-ban,

—	L a vonatkozó határérték g/kWh-ban.

2.3. A CO2-tömegen alapuló módszer

6. ábra

A CO2-tömegen alapuló módszer

Az i. átlagoló ablak (t 2, i – t 1, i ) időtartamának meghatározása az alábbi képlettel történik:

Ahol:

—	a vizsgálat indítása és a t j,i időpont között mért CO2-tömeg grammban,

—	a 2.1.2. pont szerint meghatározott CO2-referenciatömeg grammban,

—	– a t 2, i -t úgy kell megválasztani, hogy az alábbi egyenlőtlenség igaz legyen:

Ahol: Δt az adat-mintavételi időszak, amely legfeljebb 1 másodperc.

Az átlagolási ablakokban a CO2-tömegek kiszámítása az 1. pontban bevezetett követelmények szerint kiszámított pillanatnyi gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátások integrálásával történik.

2.3.1. Az érvényes átlagolási ablakok kiválasztása

Azok az átlagolási ablakok minősülnek érvényesnek, amelyek időtartama nem haladja meg az alábbi egyenlettel számított leghosszabb időtartamot:

Ahol:

—	Dmax az átlagolási ablak legnagyobb időtartama másodpercben,

—

Pmax az ISM-vizsgálat tárgyát képező motortípus vonatkozásában az (EU) 2016/1628 rendelet 3. cikkének 26. pontjában meghatározott és az említett rendelet I. mellékletében felsorolt referenciateljesítmény kW-ban, minden motor(al)kategória tekintetében, kivéve az ATS kategóriájú motorok esetében, ahol a referenciateljesítmény az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete 5.2.5.4. szakaszának f) pontjában meghatározott közbenső fordulatszámon leadott teljesítmény.

Az érvényes átlagolási ablakok százalékos arányának legalább 50 %-nak kell lennie.

2.3.1.1.

Ha az érvényes ablakok aránya nem éri el az 50 %-ot, hosszabb munkaablak-időtartamok használatával meg kell ismételni az adatok értékelését. Ezt úgy lehet elérni, hogy a 2.3.1. pontban megadott egyenletben szereplő 0,2-es értéket 0,01-os lépésekben kell csökkenteni mindaddig, amíg az érvényes ablakok aránya el nem éri az 50 %-ot.

2.3.1.2.

A fenti egyenletben szereplő értéket azonban semmiképpen nem lehet 0,10 alá csökkenteni.

2.3.1.3.

A vizsgálat érvénytelen, ha az érvényes ablakok aránya alacsonyabb mint 50 % a 2.3.1., 2.3.1.1. és 2.3.1.2. pont szerint kiszámított leghosszabb ablakidőtartamnál.

2.3.2. A megfelelési tényezők kiszámítása

A megfelelési tényezőket minden egyes átlagolási ablakra és minden egyes szennyező anyagra ki kell kiszámítani a következőképpen:

Ahol:

(használat közbeni arány) és

(tanúsítás szerinti arány)

Ahol:

—	mi a gáz-halmazállapotú szennyező anyag i. átlagolási ablakban kibocsátott tömege, g/átlagolási ablak,

—	a CO2 i. átlagolási ablakban kibocsátott tömege, g/átlagolási ablak,

—	a motor CO2-referenciatömege a 2.1.2. pont g) alpontja szerint meghatározva,

—	mL a gáz-halmazállapotú szennyező anyag kibocsátott tömege a referenciaciklusra meghatározott vonatkozó határértéknek megfelelően, grammban.

mL meghatározása az alábbiak szerint történik:

Ahol:

—	L a vonatkozó határérték g/kWh-ban.

—	Wref a motor 2.1.2. pont szerint meghatározott referenciamunkája kWh-ban.”

25.

A 6. függelék 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2. Azon esetek, amikor nem lehetséges az ECU-nyomatékjel megfelelőségének ellenőrzése

Amennyiben a gyártó bizonyítja a jóváhagyó hatóságnak, hogy a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat során nem lehetséges az ECU nyomatékjelének ellenőrzése, akkor a jóváhagyó hatóságnak el kell fogadnia az EU típusjóváhagyáshoz szükséges és az EU típusjóváhagyási tanúsítványban szereplő vizsgálatok során az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete 3. függelékének követelményeivel összhangban elvégzett ellenőrzéseket.

Az A., a C. és a H. ISM-csoporttól eltérő csoportba tartozó motorok esetében a jóváhagyó hatóság az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 3. függelékében foglalt követelményekkel összhangban, de az említett melléklet szerinti alábbi jelleggörbe-felvételi eljárások alkalmazásával végzett egyéb igazolásokat is elfogadhat:

a)	az I. ISM-csoportba tartozó motorok és az E., az F., a G., a J., a K., az L., az M. és az N. ISM-csoportba tartozó változó fordulatszámú motorok esetében a 7.6.1. szakasz szerinti eljárás;

b)	minden más motor esetében a 7.6.3. szakasz szerinti eljárás.

Amennyiben a jelleggörbe felvétele állandó fordulatszámon történik a b) alpont szerint, akkor elegendő a fékpadon mért nyomatékot és az ECU által biztosított nyomatékot a névleges hasznos teljesítmény egyetlen pontjában megmérni és összehasonlítani.”

26.

A 7. függelék 1–1.3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„1. Szolgáltatandó adatok

1.1.

Amennyiben ECU biztosítja a motor nyomatékára, fordulatszámára vagy hűtőközegének hőmérsékletére vonatkozó adatokat, azokat legalább az 1. táblázat szerinti követelményeknek megfelelően kell megadni.

1. táblázat

Mérési adatok

Paraméter	Mértékegység (9)
A motor nyomatéka (10)	Nm
A motor fordulatszáma	fordulat/perc
A hűtőközeg hőmérséklete	K

1.2.

Amennyiben sem a környezeti nyomást, sem a környezeti hőmérsékletet nem külső érzékelőkkel mérik, ezeket az adatokat az ECU-nak a 2. táblázatnak megfelelően kell biztosítania.

2. táblázat

További mérési adatok

Paraméter	Mértékegység (11)
Környezeti hőmérséklet (12)	K
Környezeti légnyomás	kPa
A motor tüzelőanyag-árama	g/s

1.3.

Amennyiben a kipufogógáz tömegáramát nem közvetlenül mérik, a motor tüzelőanyag-áramát a 2. függelékben szereplő táblázatnak megfelelően kell megadni.”

27.

A 7. függelék 2.1.1. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.1.

Az adatáram-információkhoz való hozzáférést az alábbi szabványok legalább egyikének megfelelően kell biztosítani:

a)	az ISO 27145 szabvány az ISO 15765-4 szabvánnyal együtt (CAN alapú);

b)	az ISO 27145 szabvány az ISO 13400 szabvánnyal együtt (TCP/IP alapú);

c)	a SAE J1939-73 szabvány;

d)	az ISO 14229 szabvány.”

28.

A 8. függelék a következőképpen módosul:

a 2–2.20. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„2. A motorra vonatkozó információk

2.1.

ISM-csoport

2.2.

A motortípus/motorcsalád kategóriája és alkategóriája

2.3.

Típusjóváhagyási szám

2.4.

Kereskedelmi név (nevek), ha van(nak)

2.5.

A motorcsalád megnevezése (ha a motor egy család tagja)

2.6.

Referencia-munkavégzés [kWh]

2.7.

CO2-referenciatömeg [g]

2.8.

A motortípus megnevezése

2.9.

Motorazonosító szám

2.10.

A motor gyártásának éve és hónapja

2.11.

Felújított motor (igen/nem)

2.12.

A motor teljes lökettérfogata [cm3]

2.13.

Hengerek száma

2.14.

A motor gyártó által megadott névleges hasznos teljesítménye/névleges fordulatszáma [kW/rpm]

2.15.

A motor legnagyobb hasznos teljesítménye/legnagyobb hasznos teljesítményhez tartozó fordulatszáma [kW/rpm]

2.16.

A motor gyártó által megadott legnagyobb nyomatéka/nyomatékhoz tartozó fordulatszáma [Nm/rpm]

2.17.

Alapjárati fordulatszám [rpm]

2.18.

A gyártó által megadott, teljes terheléshez tartozó nyomatékgörbe (van/nincs)

2.19.

A gyártó által megadott, teljes terheléshez tartozó nyomatékgörbe hivatkozási száma

2.20.

Beépített NOx-mentesítő rendszer (pl. kipufogógáz-visszavezetés, szelektív katalitikus redukció) (adott esetben)

2.21.

A beépített katalitikus átalakító típusa (adott esetben)

2.22.

Beépített részecske-utókezelő rendszer (adott esetben)

2.23.

Az utókezelő rendszert módosították a típusjóváhagyásra tekintettel (igen/nem)

2.24.

A beépített ECU-ra vonatkozó információk (szoftverkalibrálási szám)”;

a 9–9.11. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„9. Az átlagolási ablak (13) megfelelési tényezői (a 3–5. függelék alapján meghatározva)

(Legkisebb, legnagyobb és 90 %-os összesített percentilis)

9.1.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak THC-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (14)

9.2.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak CO-kibocsátásának megfelelési tényezője [-]

9.3.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (15) (adott esetben)

9.4.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak THC + NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (16) (adott esetben)

9.5.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak THC-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (17)

9.6.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak CO-kibocsátásának megfelelési tényezője [-]

9.7.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (18) (adott esetben)

9.8.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak THC + NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (19) (adott esetben)

9.9.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak: az átlagolási ablakra jutó legkisebb és legnagyobb teljesítmény [%]

9.10.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak: az átlagolási ablak legkisebb és legnagyobb időtartama [s]

9.11.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak: az érvényes átlagolási ablakok százalékaránya

9.12.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak: az érvényes átlagolási ablakok százalékaránya”;

a 10–10.8. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„10. Az átlagolási ablak megfelelési tényezői (a 3. és az 5. függelék alapján meghatározva, a munkaesemények és munkavégzés nélküli események 4. függelék szerinti meghatározása nélkül, valamint az érvénytelen ablakoknak az 5. függelék 2.2.2. és 2.3.1. pontjában előírt kizárása nélkül)

(Legkisebb, legnagyobb és 90 %-os összesített percentilis)

10.1.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak THC-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (20)

10.2.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak CO-kibocsátásának megfelelési tényezője [-]

10.3.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (21) (adott esetben)

10.4.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak THC + NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (22) (adott esetben)

10.5.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak THC-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (23)

10.6.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak CO-kibocsátásának megfelelési tényezője [-]

10.7.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (24) (adott esetben)

10.8.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak THC + NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (25) (adott esetben)

10.9.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak: az átlagolási ablakra jutó legkisebb és legnagyobb teljesítmény [%]

10.10.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak: az átlagolási ablak legkisebb és legnagyobb időtartama [s]”;

az I-2–I-2.20. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„I-2. Pillanatnyi számított adatok

I-2.1.

Az összes szénhidrogén (THC) tömege [g/s]

I-2.2.

A CO tömege [g/s]

I-2.3.

A NOx tömege [g/s] (adott esetben)

I-2.4.

A CO2 tömege [g/s]

I-2.5.

Az összes szénhidrogén (THC) összesített tömege [g]

I-2.6.

A CO összesített tömege [g]

I-2.7.

A NOx összesített tömege [g/s] (adott esetben)

I-2.8.

A CO2 összesített tömege [g]

I-2.9.

Számított tüzelőanyag-áram [g/s]

I-2.10.

A motor teljesítménye [kW]

I-2.11.

A motor munkája [kWh]

I-2.12.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak időtartama [s]

I-2.13.

A munkára vonatkozó átlagolási ablakra jutó átlagos motorteljesítmény [%]

I-2.14.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak THC-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (26)

I-2.15.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak CO-kibocsátásának megfelelési tényezője [-]

I-2.16.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (27) (adott esetben)

I-2.17.

A munkára vonatkozó átlagolási ablak THC + NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (28) (adott esetben)

I-2.18.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak időtartama [s]

I-2.19.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak THC-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (29)

I-2.20.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak CO-kibocsátásának megfelelési tényezője [-]

I-2.21.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (30) (adott esetben)

I-2.22.

A CO2-tömegre vonatkozó átlagolási ablak THC + NOx-kibocsátásának megfelelési tényezője [-] (31) (adott esetben)”.

29.

A szöveg az alábbi 9. és 10. függelékkel egészül ki:

„9. függelék

A referenciamunka és a CO2-referenciatömeg meghatározása olyan motortípusok esetében, amelyeknél az alkalmazandó típusjóváhagyási vizsgálati ciklus kizárólag a nem közúti állandósult állapotú ciklus (NRSC)

1. Általános követelmények

Az A. és a C. ISM-csoport esetében a referenciamunka és a CO2-referenciatömeg az alapmotor típusjóváhagyási vizsgálatának melegindításos NRTC ciklusából származó értéknek, a H. ISM-csoport esetében pedig az alapmotor típusjóváhagyási vizsgálatának LSI-NRTC ciklusából származó értéknek felel meg, az 5. függelék 2.1.2. pontjában meghatározottak szerint. Ez a függelék azt írja le, hogy hogyan kell meghatározni a referenciamunkát és a CO2-referenciatömeget az A., a C. és a H. ISM-csoporttól eltérő csoportokba tartozó motortípusok vonatkozásában.

E függelék alkalmazásában az alkalmazandó laboratóriumi vizsgálati ciklus az (EU) 2016/1628 rendelet IV. mellékletének IV-1. és IV-2. táblázatában, valamint IV-5–IV-10. táblázatában meghatározott, a megfelelő motor(al)kategóriára vonatkozó különálló NRSC ciklus vagy átmeneteket is magában foglaló NRSC ciklus.

2. A Wref és az

meghatározása az átmeneteket is magában foglaló NRSC ciklus alapján

2.1.

A Wref (kWh) referenciamunka egyenlő a műszaki és általános követelményekről szóló (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2.4.1.1. szakasza szerinti Wact (kWh) tényleges munkával.

2.2.

CO2-referenciatömeg (g) egyenlő a laboratóriumi vizsgálati ciklusra vonatkozó

CO2-tömeggel (g), amelyet a műszaki és általános követelményekről szóló (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2.1.2., 2.2.1., 3.5.1. vagy 3.6.1. szakasza szerint kell kiszámítani, attól függően, hogy hígítatlan vagy hígított gáz-halmazállapotú kibocsátásokból veszik-e a mintát, illetve hogy tömegalapú vagy moláris alapú számítást alkalmaznak-e.

3. A Wref és az

meghatározása a különálló NRSC ciklus alapján

3.1.

A Wref referenciamunkát (kWh) a (9-1) egyenlettel kell kiszámítani.

(9-1)

Ahol:

Pi	az i üzemmód motorteljesítménye (kW), ahol Pi = Pm,i + PAUX (lásd a műszaki és általános követelményekről szóló (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének 6.3. és 7.7.1.3. szakaszát);
WFi	az i üzemmód súlyozó tényezője [-];
tref	a referenciaidő (s) (lásd a táblázatot);
Wref	az alapmotor által a laboratóriumi referenciaciklusban végzett referencia-ciklusmunka (kWh);
i	az üzemmód száma;
Nmode	a vizsgálati ciklus során használt üzemmódok teljes száma.

3.2.

CO2-referenciatömeget (kg) az egyes i üzemmódokra vonatkozóan a műszaki és általános követelményekről szóló (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének 2. vagy 3. szakasza szerint kiszámított q mCO2,i átlagos CO2-tömegáramból (g/h) kell meghatározni a (9-2) egyenlet alkalmazásával.

(9-2)

Ahol:

	az i üzemmód átlagos CO2-tömegárama (g/h);
WFi	az i üzemmód súlyozó tényezője [-];
tref	a referenciaidő (s) (lásd a táblázatot);
	az alapmotor által a laboratóriumi referenciaciklusban kibocsátott CO2-referenciatömeg (g);
i	az üzemmód száma;
Nmode	a vizsgálati ciklus során használt üzemmódok teljes száma.

3.3.

A tref referenciaidő a műszaki és általános követelményekről szóló (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet XVII. mellékletének 2. függelékében meghatározott egyenértékű, átmeneteket magában foglaló vizsgálati ciklus (Ramped Modal Cycle, RMC) teljes időtartama. Ezek az értékek a táblázatban találhatók.

Táblázat

Az egyes különálló NRSC ciklusok tref referenciaideje

NRSC	tref [s]
C1	1 800
C2	1 800
D2	1 200
E2	1 200
E3	1 200
F	1 200
G1	1 800
G2	1 800
H	1 200

10. függelék

A pillanatnyi közelítő teljesítmény meghatározása a CO2 tömegárama alapján

1. Általános követelmények

„Közelítő teljesítmény”: egyszerű lineáris interpolációval kapott érték, amely kizárólag a használat közbeni nyomon követés során bekövetkező érvényes események 4. függelék szerinti meghatározására szolgál. Ez a módszer a 7. függelék 1. táblázata szerinti nyomaték- és fordulatszámadatok biztosítására alkalmas kommunikációs interfésszel nem rendelkező motorokra vonatkozik. A számítás azon a feltételezésen alapul, hogy az egyazon motorcsaládba tartozó valamennyi motortípus esetében:

a)	hasonló a laboratóriumi referenciaciklus munkavégzésének és CO2-tömegének aránya;

b)	lineáris összefüggés van a teljesítmény és a CO2-tömegáram között; valamint

c)	a működő, de hasznos teljesítményt nem végző motor nem bocsát ki CO2-t.

2. A pillanatnyi közelítő teljesítmény kiszámítása

2.1.

Kizárólag a 4. függelékben szereplő számítások elvégzése céljából ki kell számítani az ISM-vizsgálat keretében vizsgált motor pillanatnyi teljesítményét az adatmintavételi időszakkal egyenlő időnövekmény időpontjában mért CO2-tömegáramból. Ehhez a számításhoz egy egyszerűsített, motorcsalád-specifikus CO2-állandót („Veline”) kell használni.

2.2.

A Veline-állandót az 5. függelék 2.1.2. pontjában meghatározott vonatkozó referenciaértékekből kell kiszámítani.

A Kveline Veline-állandó kiszámításához az alapmotor által a típusjóváhagyási vizsgálat során kibocsátott CO2-referenciatömeget el kell osztani alapmotor által a típusjóváhagyási vizsgálat során végzett munkával a (10-1) egyenlet szerint.

(10-1)

Ahol:

Kveline

a Veline-állandó (g/kWh);

az alapmotor által a laboratóriumi referenciaciklusban kibocsátott CO2-referenciatömeg (g);

W ref

az alapmotor által a laboratóriumi referenciaciklusban végzett referenciamunka (kWh).

2.3.

Az ISM-vizsgálat keretében vizsgált motor pillanatnyi közelítő teljesítményét a pillanatnyi CO2-tömegáramból kell kiszámítani a (10-2) egyenlet segítségével.

(10-2)

Ahol:

Pi,proxy

a pillanatnyi közelítő teljesítmény (kW);

a vizsgált motor pillanatnyi CO2-tömegárama (g/s).

(1) Amennyiben a rendelkezésre álló adatáram a táblázatban előírtaktól eltérő mértékegységeket használ, ezt az adatáramot a 3. függelékben meghatározott előfeldolgozás során az előírt mértékegységekké kell átalakítani.

(2) Nedves alapon mért vagy arra korrigált.

(3) A kipufogógáz-tömegáramot közvetlenül kell mérni, kivéve, ha az alábbi esetek valamelyike áll fenn:

a)	a nem közúti mozgó gépbe beépített kipufogórendszer a kipufogógázt levegővel hígítja az előtt a hely előtt, ahová az EFM-et be lehetne szerelni. Ebben az esetben a kipufogógázból a hígítási pont előtt kell mintát venni;

b)	a nem közúti mozgó gépbe beépített kipufogórendszer a kipufogógázáram egy részét a nem közúti mozgó gép egy másik része felé vezeti (például fűtés céljából), amely az előtt a hely előtt található, ahová az EFM-et be lehetne szerelni;

c)	a vizsgálandó motor referenciateljesítménye meghaladja az 560 kW-ot, vagy belvízi hajóba vagy vasúti járműbe van beépítve, és a gyártó igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy az EFM beépítése kivitelezhetetlen a nem közúti mozgó gép kipufogójának mérete vagy elhelyezkedése miatt;

d)	SMB kategóriájú motorok esetében, amennyiben a gyártó igazolja a jóváhagyó hatóság számára, hogy az EFM beépítése kivitelezhetetlen a nem közúti mozgó gép kipufogójának elhelyezkedése miatt.

Ezekben az esetekben, ha a gyártó meggyőző bizonyítékkal tud szolgálni a jóváhagyó hatóságnak arra nézve, hogy a tüzelőanyag ECU által becsült tömegárama és a motor motorfékpadon végzett vizsgálatban mért tüzelőanyag-tömegárama korrelál, akkor az EFM elhagyható, és közvetett kipufogógáz-áramlásmérést lehet alkalmazni (a tüzelőanyag és a beszívott levegő árama, vagy a tüzelőanyag-áramlás és a karbonmérleg alapján).

(4) A NOx-kibocsátás csökkentésére szolgáló utókezelő berendezéssel felszerelt motorok esetében a munkavégzés nélküli hosszú események utáni elindulási fázis időtartamának a 4. függelék 2.2.2. pontja szerinti meghatározása érdekében az üzemi szekvencia során meg kell mérni a kipufogógáz hőmérsékletét a NOx-csökkentésre használt utókezelő berendezés kimenetétől számított 30 cm-en belül. Amennyiben egy érzékelő 30 cm-en belüli felszerelése károsítaná az utókezelő berendezést, az érzékelőt a gyakorlatban megvalósítható legközelebbi helyre kell felszerelni.

(5) A környezeti levegő vagy a beszívott levegő hőmérsékletének mérésére szolgáló érzékelőt kell használni. A beszívott levegő hőmérséklet-érzékelőjét az 5.1. pont második bekezdésében előírt követelményeknek megfelelően kell használni.

(6) A rögzített érték a következők valamelyike lehet: a) a hasznos nyomaték; vagy b) a tényleges százalékos motornyomatékból, a súrlódási nyomatékból és a referencianyomatékból a 7. függelék 2.1.1. pontjában meghatározott szabványok szerint számított hasznos nyomaték. A hasznos nyomaték alapjául a kibocsátási vizsgálatba bevonandó berendezéseket és segédberendezéseket is magában foglaló motor által leadott, korrekció nélküli hasznos nyomatékot kell venni, az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete 2. függelékének megfelelően.

(7) Nem kötelező az e rendelet szerint vizsgált olyan motorok esetében, amelyeket nem úgy terveztek, hogy az említett adatáramok biztosítására alkalmas kommunikációs interfésszel rendelkezzenek.

(8) Léghűtéses motorok esetében a hűtőközeg hőmérséklete helyett az (EU) 2017/656 végrehajtási rendelet I. melléklete 3. függeléke C. részének 3.7.2.2.1. pontjában meghatározott vonatkoztatási pontnál mért hőmérsékletet kell rögzíteni.

(9) Amennyiben a rendelkezésre álló adatáram a táblázatban előírtaktól eltérő mértékegységeket használ, ezt az adatáramot a 3. függelékben meghatározott előfeldolgozás során az előírt mértékegységekké kell átalakítani.

(10) A szolgáltatott érték lehet a) a hasznos motorféknyomaték; vagy b) az egyéb megfelelő nyomatértékekből a 2.1.1. pontban előírt szabvány megfelelő protokollja szerint számított hasznos motorféknyomaték. A hasznos nyomaték alapjául a kibocsátási vizsgálatba bevonandó berendezéseket és segédberendezéseket is magában foglaló motor által leadott, korrekció nélküli hasznos nyomatékot kell venni, az (EU) 2017/654 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete 2. függelékének megfelelően.

(11) Amennyiben a rendelkezésre álló adatáram a táblázatban előírtaktól eltérő mértékegységeket használ, ezt az adatáramot a 3. függelékben meghatározott előfeldolgozás során az előírt mértékegységekké kell átalakítani.

(12) A beszívott levegő hőmérséklet-érzékelőjét a 2. függelék 5.1. pontja második bekezdésében előírt követelményeknek megfelelően kell használni.

(13) Az átlagolási ablak a használat közbeni nyomonkövetési vizsgálat során keletkezett teljes számított adathalmaz azon részhalmaza, melyben a CO2-tömeg vagy a munka megegyezik a megfelelő alapmotoron a laboratóriumi NRTC vagy NRSC referenciaciklus során mért CO2-referenciatömeggel vagy munkával.

(14) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(15) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(16) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően kombinált HC- és NOx-kibocsátási határértékkel rendelkeznek.

(17) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(18) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(19) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően kombinált HC- és NOx-kibocsátási határértékkel rendelkeznek.

(20) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(21) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(22) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően kombinált HC- és NOx-kibocsátási határértékkel rendelkeznek.

(23) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(24) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(25) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően kombinált HC- és NOx-kibocsátási határértékkel rendelkeznek.

(26) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(27) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(28) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően kombinált HC- és NOx-kibocsátási határértékkel rendelkeznek.

(29) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(30) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően külön HC- és NOx-határértékkel rendelkeznek.

(31) Csak azokra a motor(al)kategóriákra vonatkozik, amelyek az (EU) 2016/1628 rendelet II. mellékletének megfelelően kombinált HC- és NOx-kibocsátási határértékkel rendelkeznek.

2022.12.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/42

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2389 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 7.)

az Unióba beléptetett növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítmányain elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések tekintetében alkalmazandó gyakorisági arányok egységes alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 54. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjára,

mivel:

(1)	Az (EU) 2017/625 rendelet meghatározza az Unióba beléptetett árukon – az agrár-élelmiszeripari láncra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése érdekében – a tagállami illetékes hatóságok által elvégzendő hatósági ellenőrzések végrehajtásának szabályait.

(2)

A 2000/29/EK tanácsi irányelvben (2) az Unióba beléptetett növények, növényi termékek és egyéb anyagok azonossági és fizikai ellenőrzéseinek tekintetében alkalmazandó gyakorisági arányokra vonatkozóan szereplő szabályok 2022. december 14-én hatályukat vesztik. Ezért annak érdekében, hogy a vonatkozó rendelkezések folytonossága 2022. december 14. után is biztosított legyen, helyénvaló új szabályokat megállapítani, figyelembe véve az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) és az (EU) 2017/625 rendelettel létrehozott keretet.

(3)	Az azonossági ellenőrzések és a fizikai ellenőrzések gyakorisági arányait az egyes áruk vagy árukategóriák által jelentett növényegészségügyi kockázattól függően kell megállapítani.

(4)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján előírt fizikai ellenőrzések gyakorisági arányainak alkalmazása egységes legyen, rendelkezésbe foglalni e rendeletben, hogy a szállítmányok fizikai ellenőrzések céljára történő kiválasztása az (EU) 2017/625 rendelet 131. cikkében említett hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerét alkalmazva történjen.

(5)	Az e rendeletben megállapított gyakorisági arányokat az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, az Unióba beléptetett árukra kell alkalmazni, a tranzitáruk kivételével.

(6)

A növényegészségügyi védelem lehető legmagasabb szintjének biztosítása érdekében az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett áruszállítmányokon elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések tekintetében alkalmazandó alapvető gyakorisági aránynak 100 %-nak kell lennie.

(7)

Az adott növényegészségügyi kockázatra adandó arányos válasz érdekében azonban lehetővé kell tenni, hogy az egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítmányain elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányát 100 %-nál alacsonyabb szinten is meg lehessen állapítani.

(8)

A 100 %-os gyakorisági arányt mindazonáltal alkalmazni kell valamennyi palántázásra szánt növény azonossági és fizikai ellenőrzésére, valamint minden olyan növényre, növényi termékre vagy egyéb anyagra, amelyre – az általa jelentett megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt – az (EU) 2016/2031 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével, 30. cikkének (1) bekezdésével és 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusokban előírt intézkedések vonatkoznak.

(9)

mivel az 1756/2004/EK bizottsági rendelet (4) értelmében a növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon elvégzendő azonossági és fizikai ellenőrzések típusának és gyakoriságának megállapítására vonatkozó feltételek és kritériumok hatékonynak bizonyultak, azokat ennek megfelelően ebben a rendeletben is rögzíteni kell. E feltételek és kritériumok közé tartozik mindenekelőtt a szállítmányok fizikai ellenőrzésre történő kiválasztása, az azonossági ellenőrzések és a fizikai ellenőrzések gyakorisági aránya, valamint a növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon, illetve azok valamely kategóriáján elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányainak megállapítására és módosítására vonatkozó kritériumok.

(10)

A Bizottság által az (EU) 2017/625 rendelet 125. cikkének (1) bekezdésével összhangban gyűjtött információk, a bizottsági szakértők által harmadik országokban az említett rendelet 120. cikkének (1) bekezdése szerint végzett ellenőrzések eredményei, valamint a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere révén gyűjtött információk alapján lehetővé kell tenni a fizikai ellenőrzések gyakorisági arányának módosítását, a növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon, illetve azok valamely kategóriáján elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányainak megállapítására és módosítására vonatkozóan az e rendeletben meghatározott kritériumok szerint.

(11)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kérelmet nyújtsanak be a Bizottsághoz a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok, illetve azok valamely kategóriájának szállítmányain elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányainak módosítása iránt annak érdekében, hogy a gyakorisági arányokat az e területen mutatkozó legújabb fejlemények fényében aktualizálni lehessen, valamint hogy a Bizottság megállapíthassa, helyénvaló-e a módosítás.

(12)	A gyakorisági arányokat az (EU) 2017/625 rendelet 54. cikke (3) bekezdése a) pontjának i., ii., iv., v. és vi. alpontjában meghatározott elemek figyelembevételével évente felül kell vizsgálni az említett rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében.

(13)	A hatósági ellenőrzések hatékonysága érdekében a rendelettel összhangban megállapított gyakorisági arányokat a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül közzé kell tenni.

(14)	A hatósági ellenőrzéseket, az azonossági ellenőrzéseket és a fizikai ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy a szállítmányért felelős vállalkozó számára ne legyen előre látható, hogy egy adott szállítmány esetében sor kerül-e fizikai ellenőrzésre.

(15)	mivel ez a rendelet az 1756/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó területeken alkalmazandó rendelkezéseket állapít meg, az említett rendeletet az e rendeletben meghatározott időponttól hatályon kívül kell helyezni.

(16)

mivel a 2000/29/EK irányelv szabályai 2022. december 14-én hatályukat vesztik, az e rendeletben megállapított szabályokat 2022. december 14-től kell alkalmazni. Ezért e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie annak érdekében, hogy az említett dátumtól alkalmazható legyen.

(17)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, az Unióba beléptetett áruszállítmányokon elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések megfelelő gyakorisági arányának egységes alkalmazására, valamint e gyakorisági arány módosítására vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„gyakorisági arány”: az 1. cikkben említett áruszállítmányoknak a határállomásra vagy ellenőrző pontra az adott naptári év során beérkező szállítmányok teljes számához viszonyított, e rendelettel összhangban megállapított minimális százalékaránya, amelyen az illetékes hatóságoknak azonossági ellenőrzéseket és fizikai ellenőrzéseket kell végzeniük;

2.	„hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere”: az (EU) 2017/625 rendelet 131. cikkében említett hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere.

3. cikk

A szállítmányok fizikai ellenőrzésre történő kiválasztása

(1) Az illetékes hatóság a következő eljárás szerint választja ki a szállítmányokat fizikai ellenőrzésre:

a)	a szállítmányok véletlenszerű kiválasztása a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere által automatikusan generált módon történik;

b)	az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy vagy az a) pont szerint választják ki a szállítmányt, vagy pedig egy azzal azonos árukategóriába tartozó és azonos származású másik áruszállítmányt választanak ki.

(2) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdéssel összhangban fizikai ellenőrzésre kiválasztott minden egyes szállítmányon elvégzik az (EU) 2019/2130 bizottsági végrehajtási rendelet (5) 3. cikkének (1) bekezdése szerinti azonossági vizsgálatot.

4. cikk

Az azonossági ellenőrzések és a fizikai ellenőrzések gyakorisági arányai

(1) Az illetékes hatóságok a (2)–(6) bekezdéssel összhangban meghatározott gyakorisággal elvégzik a növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítmányainak azonossági és fizikai ellenőrzését.

(2) Az 1. cikkben említett áruszállítmányokon elvégzendő azonossági és fizikai ellenőrzések alapvető gyakorisági aránya 100 %.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az I. mellékletben a származási országgal együtt feltüntetett egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok összes vagy bizonyos harmadik országokból érkező szállítmányain elvégzendő azonossági ellenőrzésekre és fizikai ellenőrzésekre az említett mellékletben meghatározott gyakorisági arányok alkalmazandók.

(4) A (3) bekezdés szerinti gyakorisági arányok nem vonatkoznak a következőkre:

a)	palántázásra szánt növények;

b)	az (EU) 2016/2031 rendelet 28. cikkének (1) bekezdésével, 30. cikkének (1) bekezdésével és 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktusokban előírt intézkedések hatálya alá tartozó növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok.

(5) A (3) bekezdés szerinti gyakorisági arányokat a II. mellékletben felsorolt kritériumokkal összhangban kell meghatározni.

(6) Amennyiben egy növény, növényi termék vagy egyéb anyag, illetve ezek valamely kategóriája már nem felel meg a II. mellékletben meghatározott kritériumoknak, az adott növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot – a 6. cikk (2) bekezdésében előírt felülvizsgálatnak megfelelően – törölni kell az I. mellékletből.

5. cikk

Az egyes növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon elvégzendő azonossági és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányának módosítása iránti kérelmek

A tagállamok kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz az Unióba beléptetett növényeken, növényi termékeken vagy egyéb anyagokon, illetve azok valamely kategóriáján elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányának módosítása iránt annak érdekében, hogy a Bizottság megállapíthassa, helyénvaló-e a módosítás. A kérelemnek az III. mellékletben szereplő információkat kell tartalmaznia.

6. cikk

Az egyes növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányának módosítása

(1) Az I. mellékletben meghatározott gyakorisági arányokat az (EU) 2017/625 rendelet 54. cikke (3) bekezdésének i., ii., iv., v. és vi. pontjában meghatározott kritériumok, a II. mellékletben meghatározott kritériumok és adott esetben a III. mellékletben meghatározott információk tekintetében kell módosítani.

(2) A növényeken, növényi termékeken és egyéb anyagokon, illetve azok valamely kategóriáján elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések gyakorisági arányait legalább évente felül kell vizsgálni a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül gyűjtött vagy a tagállamok által szolgáltatott új információk figyelembevétele érdekében, és ennek megfelelően módosítani kell őket.

(3) A Bizottság adott esetben bevezeti a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerébe a növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriái jegyzékének, valamint a gyakorisági arányoknak az I. melléklet szerint meghatározott módosításait.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1756/2004/EK rendelet 2022. december 14-től hatályát veszti.

8. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. december 14-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

(4) A Bizottság 1756/2004/EK rendelete (2004. október 11.) egyes, a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk növényegészségügyi ellenőrzése redukálási típusához és szintjéhez előírt bizonyítékok és kritériumok részletes feltételeinek meghatározásáról (HL L 313., 2004.10.12., 6. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2019/2130 végrehajtási rendelete (2019. november 25.) a határállomásokon hatósági ellenőrzéseknek alávetendő állatokra és árukra vonatkozó okmányellenőrzések, azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések során és azokat követően végzendő műveletekre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 321., 2019.12.12., 128. o.).

I. MELLÉKLET

Az egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriáinak szállítmányain elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések 4. cikk (3) bekezdésében említett gyakorisági arányai

Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok, illetve ezek valamely kategóriája	Származási ország	Az azonossági és fizikai ellenőrzések minimális gyakorisága [%]
Vágott virág
Aster	Zimbabwe	75
Dianthus	Kolumbia	3
Dianthus	Ecuador	15
Dianthus	Kenya	5
Dianthus	Törökország	50
Gypsophila	Ecuador	5
Gypsophila	Kenya	10
Phoenix	Costa Rica	50
Rosa	Kolumbia	5
Rosa	Ecuador	1
Rosa	Etiópia	5
Rosa	Kenya	10
Rosa	Tanzánia	100
Rosa	Zambia	50
Gyümölcsfélék
Actinidia	Valamennyi harmadik ország	10
Carica papaya	Valamennyi harmadik ország	10
Fragaria	Valamennyi harmadik ország	5
Persea americana	Valamennyi harmadik ország	3
Rubus	Valamennyi harmadik ország	5
Vitis	Valamennyi harmadik ország	1
Malus	Európai harmadik országok (1)	15
Prunus	Európai harmadik országok (1) (2)	15
Pyrus	Európai harmadik országok (1)	100
Vaccinium	Európai harmadik országok (1)	50
Citrus	Egyiptom	50
Citrus	Izrael	35
Citrus	Mexikó	25
Citrus	Marokkó	3
Citrus	Peru	10
Citrus	Törökország	7
Citrus	Amerikai Egyesült Államok	50
Malus	Argentína	35
Malus	Brazília	100
Malus	Chile	5
Malus	Új-Zéland	10
Malus	Dél-Afrika	15
Mangifera	Brazília	75
Passiflora	Kolumbia	5
Passiflora	Kenya	75
Passiflora	La Réunion	10
Passiflora	Dél-Afrika	75
Passiflora	Vietnám	15
Passiflora	Zimbabwe	100
Prunus	Argentína	100
Prunus	Chile	10
Prunus	Marokkó	100
Prunus persica	Dél-Afrika	50
Prunus – egyéb	Dél-Afrika	10
Prunus	Törökország	35
Prunus	Amerikai Egyesült Államok	100
Psidium	Brazília	100
Pyrus	Argentína	25
Pyrus	Chile	15
Pyrus	Kína	100
Pyrus	Dél-Afrika	10
Vaccinium	Argentína	25
Vaccinium	Chile	10
Vaccinium	Peru	10
Zöldségfélék
Capsicum	Izrael	100
Capsicum	Marokkó	100
Solanum lycopersicum	Kanári-szigetek	25
Solanum lycopersicum	Marokkó	1
Solanum melongea	Kenya	100
Solanum melongea	Törökország	100
Gyökeres és gyökérgumós zöldségek, a Solanum tuberosum L. gumói kivételével (3)	Valamennyi harmadik ország (4)	5
Faanyag
Tűlevelű fa (kivéve Larix)	Oroszország (csak a következő területek: Központi szövetségi körzet [Centralnij fegyeralnij okrug], Északnyugati szövetségi körzet [Szevero-Zapadnij fegyeralnij okrug], Déli szövetségi körzet [Juzsnij fegyeralnij okrug], Észak-kaukázusi szövetségi körzet [Szevero-kavkazszkij fegyeralnij okrug] és Volgamenti szövetségi körzet [Privolzsszkij fegyeralnij okrug])	1
Használt gépek
Mezőgazdasági vagy erdészeti célokra üzemeltetett gépek és járművek	Valamennyi harmadik ország	10

(1) Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Feröer szigetek, Grúzia, Izland, Kanári-szigetek, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, Oroszország (csak a következő részek: Központi szövetségi körzet [Centralnij fegyeralnij okrug], Északnyugati szövetségi körzet [Szevero-Zapadnij fegyeralnij okrug], Déli szövetségi körzet [Juzsnij fegyeralnij okrug], Észak-kaukázusi szövetségi körzet [Szevero-kavkazszkij fegyeralnij okrug] és Volgamenti szövetségi körzet [Privolzsszkij fegyeralnij okrug]), Örményország, San Marino, Szerbia, Törökország és Ukrajna.

(2) Törökország kivételével.

(3) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 319., 2019.12.10., 103. o.).

(4) Kamerun kivételével.

II. MELLÉKLET

A növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriái tekintetében alkalmazandó gyakorisági arányok megállapítására és módosítására vonatkozó, a 4. cikk (5) és (6)bekezdésében említett kritériumok

Új gyakorisági arány állapítható meg abban az esetben, ha:

a)	az Unióba az előző három évben beléptetett szállítmányok átlagos száma évente legalább 200;

b)	az Unióba beléptetett növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriái azon szállítmányainak a minimális száma, amelyek esetében az előző három évben okmányellenőrzést, azonossági ellenőrzést és fizikai ellenőrzést végeztek, legalább 600;

a növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriái azon szállítmányainak a száma, amelyeket uniós zárlati károsítókkal fertőzöttnek találtak, évente kevesebb, mint az említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriái Unióba beléptetett összes szállítmányának 1 %-a;

A gyakorisági arányok a következők figyelembevételével módosíthatók:

a)	az uniós zárlati károsítók becsült mobilitási indexe a legmobilisabb stádiumban, amelyet az organizmus el tud érni az adott növényen, növényi terméken vagy egyéb anyagon;

b)	a növények, növényi termékek és egyéb anyagok, illetve azok kategóriái esetében azon szállítmányoknak a száma, amelyeken az előző évben azonossági ellenőrzéseket és fizikai ellenőrzéseket végeztek;

c)	az e rendelet szerint beléptetett szállítmányokhoz kapcsolódó, uniós zárlati károsítók jelenléte miatti meg nem felelések teljes száma és azok részletes ismertetése;

d)	az adott áruk azon szállítmányainak száma, amelyeket az uniós zárlati károsítók jelenlététől eltérő okokból jelentettek be, és azok részletes ismertetése; valamint

e)	bármely más, az érintett kereskedelemmel összefüggő növényegészségügyi kockázat meghatározása szempontjából releváns tényező.

IΙΙ. MELLÉKLET

Az 5. cikk szerinti kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásához szükséges információk

A 5. cikkben említett információknak a következőket kell tartalmazniuk:

a)	az adott áruk leírása;

b)	az adott áruk származása;

c)	az adott áruk tagállamok területére való beléptetésének volumene a szállítmányok számában és súlyában, illetve darabszámában vagy egységeiben megadva;

d)	azon uniós zárlati károsítók jegyzéke, amelyek az adott terméken szállítás közben előfordulhatnak;

e)	az adott áruk azon szállítmányainak száma, amelyekről megállapították, hogy a d) pontban említett uniós zárlati károsítók jelenléte miatt nem megfelelők;

f)	a d) pontban említett uniós zárlati károsítók becsült mobilitási indexe a legmobilisabb stádiumban, amelyet az organizmus el tud érni az adott növényen, növényi terméken vagy egyéb anyagon;

g)	az adott áruk azon szállítmányainak száma, amelyeket a d) pontban említett uniós zárlati károsítók jelenlététől eltérő okokból feltartóztattak;

h)	az adott áruk azon szállítmányainak száma, amelyeken azonossági és fizikai növényegészségügyi ellenőrzéseket hajtottak végre.

A dokumentációnak a c), e), g) és h) pontban említett információkat illetően legalább a benyújtást megelőző három évre visszamenően kell adatokat szolgáltatnia.

2022.12.8.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/52

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2390 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. december 7.)

az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelettel a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vám módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 19. cikkére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)	A Bizottság az (EU) 2015/309 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat).

(2)

Az alaprendelet 19. cikke alapján a valamennyi exportáló termelőnek nyújtott támogatásra vonatkozóan lefolytatott részleges időközi felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: az első időközi felülvizsgálat) a Bizottság 2018. június 4-én az (EU) 2018/823 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet) úgy határozott, hogy fenntartja az eredetileg bevezetett intézkedéseket.

(3)

Egy, az alaprendelet 19. cikke alapján lefolytatott részleges időközi felülvizsgálatot (a továbbiakban: második időközi felülvizsgálat) követően a Bizottság 2020. május 15-én az (EU) 2020/658 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a második időközi felülvizsgálatról szóló rendelet) egy exportáló termelő tekintetében módosította a kiegyenlítő vám mértékét.

(4)

Egy, az alaprendelet 18. cikke alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Bizottság 2021. május 25-én az (EU) 2021/823 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) (a továbbított: a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet) további öt évvel meghosszabbította az eredeti vizsgálat nyomán bevezetett (és az (EU) 2020/658 végrehajtási rendelettel módosított) intézkedéseket.

(5)	A jelenleg hatályban levő végleges kiegyenlítő vámok mértéke 1,5 % és 9,5 % közötti.

1.2. A felülvizsgálat megindítása

(6)	A Bizottság úgy határozott, hogy hivatalból részleges időközi felülvizsgálatot indít, mivel elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedések bevezetésének alapjául szolgáló támogatás tekintetében a körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak.

(7)

Konkrétabban, 2016 óta jelentős változások történtek a török kormány által a szivárványospisztráng-termelőknek nyújtott támogatások szerkezetében és végrehajtási feltételeiben. Úgy tűnt, hogy ezek a változások a török szivárványospisztráng-termelőknek nyújtott közvetlen támogatások csökkenéséhez vezettek.

(8)	A Bizottság úgy ítélte meg, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá a támogatás körülményeinek jelentős mértékű megváltozását, valamint e változások tartós jellegét, ezért az intézkedéseket felül kellett vizsgálni valamennyi exportáló termelő tekintetében.

(9)

Miután tájékoztatta a tagállamokat, a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre egy részleges időközi felülvizsgálat megindításához, és 2021. szeptember 20-án a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésnek (6) az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele (a továbbiakban: a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 19. cikke szerinti felülvizsgálat megindítását.

1.3. Felülvizsgálati időszak

(10)	A támogatás vizsgálata a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki.

1.4. Érdekelt felek

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az uniós gazdasági ágazatot, az ismert exportáló termelőket és a török kormányt a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(12)

A felek felkérést kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra is, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

1.5. Mintavétel az exportőrök körében

(13)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az exportáló termelők körében.

(14)	Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Törökországban működő összes exportáló termelőt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(15)	Emellett a Bizottság felkérte a Török Köztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló termelőket, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

13 törökországi exportáló termelő és exportáló termelői csoport nyújtotta be a kért információkat és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. E vállalatok vizsgálati időszak alatti, Unióba irányuló bejelentett exportjának összvolumene megfelel a Törökországból az Unióba exportált egyes szivárványos pisztrángok teljes mennyiségének.

(17)

Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három exportáló termelőből vagy exportáló termelői csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A minta a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló bejelentett exportértékesítések több mint 60 %-át tette ki.

(18)	Az alaprendelet 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett a minta kiválasztásáról valamennyi érintett ismert exportáló termelővel és a török hatóságokkal.

1.6. A minta kiválasztásával kapcsolatos észrevételek

(19)	A Bizottság észrevételeket kapott a Selina Balık İşleme Tesisi İthalat İhracat ve Ticaret A.Ş, (a továbbiakban: Selina Balik) és a Kılıç Deniz Ürünleri Üretimi İhracat İthalat ve Ticaret A.Ş. (a továbbiakban: Kilic Deniz) együttműködő exportőröktől, amelyek kérelmezték a mintába való felvételüket.

(20)

A Bizottság egy feljegyzésben foglalkozott ezekkel a kérelmekkel, amelyet 2021. október 22-én elhelyeztek az ügy nyilvánosan megtekinthető iratai között. Amint azt a feljegyzés kifejti, a Bizottság mindkét kérelmet elutasította, mivel a minta azon legnagyobb reprezentatív exportmennyiség alapján került kiválasztásra, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni.

(21)	A Selina Balik és a Kilic Deniz nem tartozott a legnagyobb exportáló termelők közé, így e vállalatoknak a mintába való felvétele nem is növelte volna jelentős mértékben a minta reprezentativitását, ugyanakkor akadályozhatta volna a vizsgálat megfelelő időben történő lezárását.

(22)

2021. november 11-én a szivárványos pisztráng uniós termelőit képviselő Dán Akvakultúra Szervezet (a továbbiakban: DAO) beadványt nyújtott be, amelyben azt kérte a Bizottságtól, hogy vegyen fel a mintába kisebb törökországi pisztrángtermelőket, mivel a támogatási rendszerek úgy változtak, hogy a kisebb termelőket nagyobb előnyhöz juttatják, mint a nagyobbakat. A DAO ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a közvetlen támogatási rendszerek módosításai, különösen a termelés felső határának bevezetése, ténylegesen növelték a kisebb termelők támogatását.

(23)

A DAO ezért arra kérte a Bizottságot, hogy változtassa meg a minta kiválasztásának módszerét, és az észszerűen megvizsgálható legnagyobb exportmennyiség helyett olyan, statisztikailag érvényes mintát válasszon ki, amely álláspontja szerint pontosan tükrözi a török pisztrángtermelők sokféleségét. A DAO azonban konkrétan nem javasolt egyetlen konkrét együttműködő exportőrt sem, amelyet fel kellene venni a mintába.

(24)	A Bizottság elutasította ezt a kérelmet, mivel az exportőröktől bekért mintavételi információk nem tartalmaztak olyan adatokat, amelyek lehetővé tennék a Bizottság számára a minta ilyen módon történő kiválasztását.

(25)	A gazdasági előny kiszámítása tükrözte a közvetlen támogatási programok módosításait, amelyek az alábbi 4. szakaszban kerülnek ismertetésre.

1.7. A mintában nem szereplő vállalatokra vonatkozó egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg iránti kérelmek (a továbbiakban: egyedi vizsgálat)

(26)	Az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése szerinti vizsgálat megindítását követően két egyéni kiegyenlíthető támogatási összeg iránti kérelem érkezett a Bizottsághoz. Ezeket a kérelmeket kitöltött kérdőív formájában nyújtották be.

(27)	Az első kérelem a Selina Balik vállalattól érkezett.

(28)

A Bizottság elfogadta a vállalat egyedi vizsgálat iránti kérelmét, mivel az ugyanazon termékre vonatkozó párhuzamos időközi felülvizsgálat keretében már megkezdte a vállalat helyzetének felülvizsgálatát. Ez az időközi felülvizsgálat 2021. február 5-én indult (7). A Selina Balik azonban visszavonta felülvizsgálati kérelmét, és a Bizottság 2022. március 10-én a felülvizsgálatot megszüntette (8).

(29)

A Selina Balik a jelen időközi felülvizsgálat időszakával (2020. naptári év) megegyező felülvizsgálati időszak megjelölésével nyújtotta be a teljeskörűen kitöltött kérdőívet. A vállalat hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság a benyújtott információkat felhasználja a jelenlegi felülvizsgálat során. A Bizottság már nagyrészt ellenőrizte a benyújtott információkat, és csak az adatok egybevetésével történő távoli egyeztetést nem végezte el.

(30)	Ezért már e vizsgálat megkezdésekor teljeskörű információ állt rendelkezésére, és nem tekinthető úgy, hogy a Selina Balik helyzetének a jelenlegi felülvizsgálat céljából történő kivizsgálása túl megterhelő lett volna számára.

(31)	A második kérelem a Kilic Deniz vállalattól érkezett.

(32)

A Kilic Deniz helyzete eltért a Selina Balikétól. Előzetesen nem állt rendelkezése a kérdőívre adott válasz, ezért a szükséges információk gyűjtését és a szolgáltatott adatok elemzését teljes egészében e vizsgálat során, a mintába felvett exportáló termelőktől származó adatok gyűjtésével és elemzésével párhuzamosan kellett volna elvégezni.

(33)	A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy e kérelem elfogadása indokolatlanul megterhelő volna, és akadályozná a vizsgálat megfelelő időben történő lezárását. Ezért ezt az egyedi vizsgálat iránti kérelmet a Bizottság nem fogadta el.

(34)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Kilic Deniz észrevételeket nyújtott be, amelyek szerint az egyedi vizsgálat iránti kérelmét el kellett volna fogadni, szerinte ugyanis az ugyanazokon az indokokon alapult, mint a Selina Balik vállalaté. A Kilic Deniz azt is kijelentette, hogy mivel ez diszkriminatív lenne, nem szabad figyelembe venni, hogy a Selina Balik egy folyamatban lévő párhuzamos vizsgálat során már benyújtott információkat, továbbá hogy a jelenlegi részleges időközi felülvizsgálat során a Bizottság egyidejűleg kapta meg a Kılıç Deniz és a Selina Balık által kitöltött kérdőíveket.

(35)	A (32) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a két vállalat helyzete eltérő, ezért indokolt a két vállalat eltérő kezelése is.

(36)

Annak köszönhetően, hogy a Selina Balik egyedi helyzetére vonatkozóan olyan párhuzamos felülvizsgálat volt folyamatban, amely a jelenlegi felülvizsgálatéval azonos felülvizsgálati időszakra terjedt ki, a Bizottság már korai szakaszban birtokában volt az adatkészletnek, amelyet a jelenlegi felülvizsgálat során is be kell volna szereznie.

(37)

Amint a (29) preambulumbekezdésben kifejtettük, a Selina Balik és kapcsolt vállalkozásai már saját időközi felülvizsgálatuk során benyújtották a kitöltött kérdőívet, és a szolgáltatott adatokkal kapcsolatos hiánypótlási eljárás lezárult. A hiánypótlási eljárás jelentős erőforrásokat igényelt, mivel a kitöltött kérdőívet részletesen meg kellett vizsgálni, majd pedig meg kellett határozni és a vállalatokkal közösen orvosolni kellett a hiányosságokat.

(38)

mivel a Selina Balik engedélyezte a Bizottságnak a párhuzamos időközi felülvizsgálat során benyújtott adatok felhasználását, a Bizottság teljes mértékben figyelembe tudta venni ezeket az adatokat e felülvizsgálat során. A Bizottság ezért elutasította a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos állítást.

(39)

A Kilic Deniz továbbá azt állította, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy vállalatuk már tapasztalatot szerzett a szubvencióellenes vizsgálatokban való együttműködés terén, mivel részt vett az eredeti vizsgálatban, a második időközi felülvizsgálatban és a Törökországból származó farkassügér és tengeri durbincs behozatalára vonatkozó 2015. évi támogatási vizsgálatban, amelyet az érintett támogatási rendszer visszavonása miatt megszüntettek.

(40)	Ami ezt az állítást illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy az egyedi vizsgálat engedélyezése a vizsgálatra rótt teherhez kapcsolódik, nem pedig az ilyen elbánást kérelmező vállalat terheihez vagy tapasztalataihoz.

(41)

A Kilic Deniz azt az észrevételt tette továbbá, hogy a vállalat Törökország negyedik legnagyobb exportáló termelője volt a felülvizsgálati időszak során, az Európai Unióba irányuló exportértékesítése pedig meghaladta a Selina Balıkét, amit a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az egyedi vizsgálatra vonatkozó döntésében.

(42)	A Bizottság elutasította ezt az észrevételt, mivel az egyedi vizsgálat engedélyezésének nem ez a feltétele, hanem az, hogy egy vállalatot fel kellene-e venni az exportőrök mintájába. A fenti (17) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint ezt a mintát korlátozni kellett.

(43)	A Kilic Deniz azt is állította, hogy a rá vonatkozó 1,5 %-os módosított vámmérték időbeli hatálya a módosítás napjától számított öt év, ezért azt a jelenlegi felülvizsgálat nem változtathatja meg.

(44)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a végleges kiegyenlítő intézkedés időbeli hatálya a vám kivetésének napjától számított öt év. A Kilic Deniztől származó behozatalra vonatkozó vámot 2015. február 28-án vetették ki, így az ötéves időszak ettől a naptól kezdődik.

(45)

A második időközi felülvizsgálatról szóló rendelet, amely 9,5 %-ról 1,5 %-ra módosította a Kilic Deniz egyedi vámtételét, egyszerűen az eredeti rendelet 2. cikkében szereplő táblázatot módosította, és nincs hatással az adott szinten változatlanul hatályban lévő intézkedések időtartamára. A Bizottság ezért elutasította ezt a kérelmet.

(46)

A Kilic Deniz azt is megjegyezte, hogy a második időközi felülvizsgálat eredményeként meghatározott 1,5 %-os meglévő egyedi vámtételt a jelenlegi időközi felülvizsgálat eredményeitől függetlenül fenn kell tartani, mivel a két felülvizsgálat megindításának indokai azonosak, és a Bizottság nem bizonyította, hogy a jelenlegi felülvizsgálati időszakban a Kilic Deniz tekintetében megváltozott körülmények tartós jellegűek lennének, ami indokolná a vámszint megváltoztatását.

(47)	A Bizottság elutasítja a Kilic Deniz azon állítását is, hogy az e vizsgálattal kapcsolatos felülvizsgálat indokai megegyeznek a második időközi felülvizsgálatot eredményező felülvizsgálat alapjául szolgáló indokokkal.

(48)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés (9) 4. szakaszában foglaltak szerint a második időközi felülvizsgálat indokai kifejezetten a Kilic Denizre és az általa kapott gazdasági előny szintjére vonatkoznak. A Bizottság a jelenlegi felülvizsgálatot az összes törökországi gyártót érintő változások alapján indította meg.

(49)	A (285) és azt következő preambulumbekezdésekben a Bizottság elemezte az eredeti rendelet vizsgálati időszakához képest megváltozott körülmények tartós jellegét.

(50)	A Bizottság az ország egészére vonatkozóan végezte ezt az elemzést, amely a török kormánytól támogatásban részesülő egyes exportáló termelők helyzetére is kiterjed. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, hogy nem vette figyelembe a Kilic Deniz egyedi helyzetét.

(51)	A Kilic Deniz azt is állította, hogy a Bizottságnak minden egyes ismert exportáló termelő esetében egyedi támogatáskülönbözetet kell meghatároznia, mivel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás nem tartalmaz mintavételi rendelkezést.

(52)	A Bizottság elutasítja ezt az állítást, mivel az alaprendelet 27. cikke egyértelműen rendelkezik a mintavételről.

(53)	A vizsgálat során a Bizottság azt is egyértelművé tette valamennyi érdekelt fél számára, hogy a mintába fel nem vett minden együttműködő exportőr az átlagvám hatálya alá tartozik, ha nem vonták egyedi vizsgálat alá.

1.8. A kérdőívre adott válaszok és az együttműködés hiánya

(54)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő három exportáló termelőnek, valamint a török kormánynak. A kérdőívet a mintában szereplő három exportáló termelő és a török kormány is kitöltötte. Az egyedi vizsgálatot kérelmező két exportáló termelőtől is érkeztek kitöltött kérdőívek.

1.9. Ellenőrzés

(55)	A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a támogatás megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt.

(56)	A Covid19-világjárvány kitörése, majd az annak kezelésére hozott intézkedések (10) miatt azonban a Bizottság nem tudta az összes vállalat telephelyén lefolytatni az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat.

(57)

Ehelyett a Bizottság távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok és szervezetek által szolgáltatott információk kapcsán:

Exportáló termelők és kapcsolt vállalkozások:

—

Gumusdoga csoport:

—	Gümüşdoğa Su Ürünleri Üretim İhracat İthalat A.Ş.

—	Akyol Su Ürünleri Üretim Taşımacılık Komisyon İthalat İhracat Pazarlama Sanayi Ticaret Ltd. Şti

—	Yerdeniz Su Ürünleri Sanayi ve Ticaret Ltd. Şti.

—	Bengi Su Ürünleri Sanayi ve Ticaret Limited Şirketi

—	Hakan Yem Üretim Ticaret ve Sanayi Limited Şirketi

—

Ozpekler csoport:

—	Özpekler İnşaat Taahhüd Dayanıklı Tüketim Malları Su Ürünleri Sanayi ve Ticaret Limited Şirketi

—	Özpekler İthalat İhracat Su Ürünleri Sanayi ve Ticaret Ltd. Şti.

—

Fishark csoport:

—	Fishark Su Ürünleri Üretim ve Sanayi Ticaret A.Ş.

—	Fishark Gıda Sanayi Ticaret A.Ş.

—	Kemer Su Ürünleri Üretim ve Ticaret A.Ş.

—

Selina Balik csoport:

—	Selina Balık İşleme Tesisi İthalat İhracat Ticaret Anonim Şirketi

—	Selina Fish Su Ürünleri Ticaret Limited Şirketi

—	Ayhan Alp Alabalık Üretim ve Ticaret

Törökország kormánya:

—	Kereskedelmi Minisztérium, Török Köztársaság

—	Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium, Török Köztársaság

1.10. Az eljárás további menete

(58)

A Bizottság 2022. augusztus 25-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján módosítani kívánta a hatályban lévő kiegyenlítő vámot (a továbbiakban: végső tájékoztatás). A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(59)	A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(60)	Az érdekelt felek észrevételeinek kézhezvételét követően a Bizottság kiigazított bizonyos lényeges tényeket és szempontokat, és 2022. szeptember 23-án újabb végső tájékoztatást küldött valamennyi érdekelt félnek. A felek számára határidőt biztosított észrevételeik megtételére.

(61)	A török kormány az alaprendelet 11. cikkének (10) bekezdésével összhangban konzultációt kért a Bizottság szolgálataitól, amelyre 2022. október 4-én került sor.

(62)

Az újabb végső tájékoztatással kapcsolatban az érdekelt felektől kapott észrevételeket követően a Bizottság két hibát helyesbített a (306) és a (135) preambulumbekezdésben leírtak szerint, és 2022. október 6-án tájékoztatta az érintett érdekelt feleket az ebből eredően a számításokban végrehajtott változtatásokról. A Bizottság további időt biztosított a feleknek arra, hogy megtegyék észrevételeiket a támogatásukra vonatkozó számításokban végrehajtott, említett változtatásokkal kapcsolatban.

(63)	A Gumusdoga, a Fishark Ozpekler és a Selina Balik a második újabb végső tájékoztatáshoz fűzött észrevételeikben megismételték az előző két tájékoztatással kapcsolatban már megfogalmazott állításaikat. Ezen állításokat e rendelet tárgyalja.

(64)	A Gumusdoga emellett az értékesítési forgalmára vonatkozó adatok kisebb mértékű frissítését kérte, amit a Bizottság elfogadott, és a (306) preambulumbekezdésben leírtak szerint korrigált.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK

(65)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Török Köztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország) származó egyes szivárványos pisztrángok (Oncorhynchus mykiss) alábbi kiszerelései:

—	élő, egyenként legfeljebb 1,2 kg tömegű, vagy

—

friss, hűtött, fagyasztott és/vagy füstölt:

—	egész hal (fejjel együtt), kopoltyúval vagy anélkül, belezve vagy béllel együtt, egyenként legfeljebb 1,2 kg tömegű, vagy

—	fej nélkül, kopoltyúval vagy anélkül, belezve vagy béllel együtt, egyenként legfeljebb 1 kg tömegű, vagy

—	filé, egyenként legfeljebb 400 g tömegű,

—	jelenleg az ex 0301 91 90, ex 0302 11 80, ex 0303 14 90, ex 0304 42 90, ex 0304 82 90 és ex 0305 43 00 (TARIC-kódok: 0301919011, 0302118011, 0303149011, 0304429010, 0304829010 és 0305430011) KN-kód alá besorolt termék.

(66)

A vizsgálat során a Bizottság tudomást szerzett a Török Köztársaságból származó, borsos fűszerezésű, füstölt pisztrángfilének az EU-ba történő behozataláról. E filé egy részét a felülvizsgálat tárgyát képező termékként importálták, amelyre megfizették a vámot, más részét viszont egy másik vámtarifaszám (1604 19 10 KN-kód) alatt hozták be, amelyre nem vetettek ki vámot.

(67)	A törökországi exportáló termelők és az uniós gazdasági ágazat egyaránt megerősítették, hogy megítélésük szerint a borsos fűszerezésű, füstölt pisztrángfilé beletartozik a jelenlegi és korábbi vizsgálatok termékkörébe.

(68)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a borsos fűszerezés önmagában véve nem fosztja meg a füstölt filét fő jellemzőitől. A fentiek, valamint az exportőrök és az uniós gazdasági ágazat között a termékkörről született megállapodás alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a „borsos fűszerezésű, füstölt filé” valóban beletartozik a termékkörbe.

(69)

Ennek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a „borsos fűszerezésű, füstölt filé” a felülvizsgálat tárgyát képező termék részét képezi „füstölt termékként”. A kétségek elkerülése érdekében a borsos fűszerezésű, füstölt pisztrángfilé behozatalára vámot vetnek ki, ha azt az 1604 19 10 KN-kód (TARIC-kód: 1604191011) alatt jelentik be.

3. NÉVVÁLTOZTATÁS

(70)	A Lezita Balık A.Ş elnevezésű exportőr (TARIC-kiegészítő kód: B968) 2021. június 9-én arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nevét Abalıoglu Balik ve Gıda Ürünleri Anonim Şirketire változtatta.

(71)	A vállalat kérte a Bizottságtól annak megerősítését, hogy a névváltoztatás nem befolyásolja jogát a korábbi nevéhez rendelt kiegyenlítő vámtétel igénybevételére.

(72)	A Bizottság megvizsgálta a benyújtott információkat, és arra a következtetésre jutott, hogy a névváltoztatás bejegyzése megfelelően lezajlott az illetékes hatóságoknál (11) és nem eredményezett új kapcsolatot más vállalatcsoportokkal, amelyeket a Bizottság nem vizsgált meg.

(73)	A Bizottság megállapította, hogy a vállalat együttműködött a jelenlegi felülvizsgálattal azáltal, hogy új nevén (Abalıoglu Balik ve Gıda Ürünleri Anonim Şirketi) mintavételi űrlapot nyújtott be.

(74)	Ennek megfelelően a névváltoztatás nem befolyásolja e vizsgálat ténymegállapításait és különösen a vállalatra alkalmazandó kiegyenlítő vámtételt.

(75)	A névváltoztatásnak 2020. július 7-én kellett hatályossá válnia, azon a napon, amikor a vállalat megváltoztatta nevét.

4. TÁMOGATÁS

(76)

A korábbi időközi felülvizsgálat keretében vizsgált támogatások alapján a Bizottság az alábbi, állítólag támogatási programokhoz kapcsolódó intézkedéseket vizsgálta:

—	a pisztrángtermelés támogatása

—	jövedelemadó-csökkentések

—	a behozott gépek héa- és vámmentessége

—	a belföldön vásárolt gépek héamentessége

—	társadalombiztosítási kiegészítő támogatási program

—	kedvezményes hitelnyújtás

—	földterület-juttatási rendszer

—	kedvezményes exportbiztosítás

—	feldolgozott tengeri eredetű élelmiszer.

(77)

A társadalombiztosítási kiegészítő támogatási program, a földterület-juttatási rendszer és a feldolgozott tengeri eredetű élelmiszer esetében a Bizottság megállapította, hogy ezek a programok a felülvizsgálati időszak során nem nyújtottak gazdasági előnyt a mintában szereplő exportáló termelői csoportoknak, ezért azokat nem vizsgálta tovább.

(78)	2021. november 11-én a DAO észrevételeket nyújtott be a felülvizsgálat tárgyát képező támogatási programokkal kapcsolatban.

(79)

A DAO beadványában megjegyezte, hogy a legutóbbi felülvizsgálat óta a következő támogatási programok változtak vagy frissültek:

—	az akvakultúra-ágazatban nyújtott beruházási támogatások

—	feldolgozott tengeri eredetű élelmiszer

—	visszleszámítolt hitelek

—	haltenyésztés talajmedrű tavakban

—	mezőgazdasági kiadói és szaktanácsadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó támogatási kifizetések

—	államilag támogatott biztosítás

—	államilag támogatott kölcsönök

—	mezőgazdasági beruházási támogatás

—	a halliszt héamentessége

—	digitális mezőgazdasági piactér

—	a Covid19-válság utáni helyreállítási támogatási rendszerek.

(80)

A Bizottság megállapítja, hogy a törökországi programok valóban évről évre változnak. Amennyiben egy ilyen változás a mintában szereplő vállalatok számára biztosított gazdasági előny megváltozásához vezet, a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy ez a változás a körülmények tartós változását jelenti-e. Amennyiben igen, a Bizottság a változás figyelembevétele érdekében ennek megfelelően kiigazítja az intézkedéseket.

(81)	Amint azonban az alábbiakban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban kifejtésre kerül, a DAO által felsorolt egyes programok vagy már nem hatályosak, vagy nem biztosítanak gazdasági előnyt a mintába felvett exportáló termelőknek.

4.1. A pisztrángtermelők közvetlen támogatása

4.1.1. Leírás és jogalap

(82)

A felülvizsgálati időszak alatt a pisztrángtermelők a 2020/3190. sz. elnöki rendelet (a továbbiakban: 3190. sz. rendelet) (12) alapján közvetlen támogatásban részesültek. A kormányrendelet végrehajtása során követendő elveket és eljárásokat részletesen a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium 2020/39. sz. közleménye (a továbbiakban: 39. sz. közlemény) (13) állapította meg.

(83)	A közvetlen támogatási program a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) fajra terjed ki. A program célja a szivárványos pisztráng tenyésztési költségeinek ellentételezése a termelés felső határáig.

(84)

A Bizottság úgy véli, hogy a közvetlen támogatási program célja a pisztrángok lehalászásának támogatása. A mintában szereplő exportáló termelők a saját maguk által tenyésztett pisztrángot halásszák le, és más törökországi termelőktől vásárolnak pisztrángot, majd feldolgozzák és különböző kiszerelésekben exportálják azt az Európai Unióba. Ezek a kiszerelések – ideértve a kibelezett és filézett pisztrángot is – alkotják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket.

(85)	A (bármely méretű) „pisztráng” termelésére vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg felső határig 0,75 TRY/kg-ban állapították meg.

(86)	A „kilogrammon felüli” pisztráng termelésére vonatkozóan a támogatás összegét évi 350 000 kg felső határig 1,5 TRY/kg-ban állapították meg. A 2020. évi közlemény a „kilogrammon felüli pisztrángot” úgy határozza meg, hogy az egyenként 1,25 kg-nál nagyobb tömegű pisztráng (14).

(87)	A pisztrángtermeléshez nyújtott, említett támogatási mértékek megegyeznek azokkal a mértékekkel, amelyek 2019-ben, a hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka idején voltak hatályban.

4.1.2. A közvetlen támogatási rendszer változásai az elmúlt években

(88)

A pisztrángtermelés támogatása a mezőgazdaságról szóló 5488. sz. törvény 19. cikke szerint évente kibocsátott elnöki rendeletek és közlemények alapján történik. Ezek a rendeletek és közlemények évente változtatják a támogatás jellegét:

1. táblázat

A pisztrángtermeléshez nyújtott közvetlen támogatási program

Év	Támogatási program	Kilogrammonkénti támogatási összeg
2016	Legfeljebb 250 ezer tonna pisztráng	0,65 TRY
	Legfeljebb 500 ezer tonna pisztráng	0,325 TRY
2017	Legfeljebb 250 ezer tonna pisztráng	0,75 TRY
	Legfeljebb 500 ezer tonna pisztráng	0,375 TRY
	Kilogrammon felüli pisztráng (kiegészítő kifizetés)	0,25 TRY
2018	Legfeljebb 250 ezer tonna pisztráng	0,75 TRY
	Legfeljebb 500 ezer tonna pisztráng	0,375 TRY
	Legfeljebb 250 ezer tonna kilogrammon felüli pisztráng (kiegészítő kifizetés)	0,25 TRY
	Legfeljebb 500 ezer tonna kilogrammon felüli pisztráng (kiegészítő kifizetés)	0,125 TRY
2019	Legfeljebb 350 ezer tonna pisztráng	0,75 TRY
	Legfeljebb 350 ezer tonna kilogrammon felüli pisztráng	1,5 TRY
2020 (felülvizsgálati időszak)	Legfeljebb 350 ezer tonna pisztráng	0,75 TRY
	Legfeljebb 350 ezer tonna kilogrammon felüli pisztráng	1,5 TRY

(89)

Az eredeti vizsgálat során a program a pisztrángtermelőknek nyújtott támogatási kifizetésből állt, amely – mérettől függetlenül – a lehalászott pisztráng összmennyiségén alapult, a kilogrammonkénti gazdasági előny pedig az évi 500 tonnát meg nem haladó lehalászott mennyiség alapján fizetett két különálló támogatási mérték szerint alakult.

(90)

A 2017-es termelési év tekintetében a török kormány az 1 kilogrammnál nagyobb tömegű lehalászott pisztrángra, az úgynevezett „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott támogatást alacsony, 0,25 TRY/kilogramm összegű kifizetéssel egészítette ki. Ez a kiegészítő támogatás a felülvizsgálat tárgyát képező termékre is vonatkozott, amely lehalászáskor legfeljebb 1,2 kilogramm tömegű lehet.

(91)

A török kormány, miután az első időközi felülvizsgálat során egyeztetést folytatott a Bizottsággal a „kilogrammon felüli pisztráng” fogalommeghatározásáról (lásd az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (40)–(45) preambulumbekezdését), 2018-ban újból meghatározta a „kilogrammon felüli pisztráng” fogalmát, amely szerint ez alatt a lehalászáskor 1,25 kilogrammnál nagyobb tömegű pisztráng értendő.

(92)

2019-ben a török kormány megszüntette a „kilogrammon felüli pisztrángra” fizetett kiegészítő támogatást, és ehelyett két részre bontotta a programot: a (bármely méretű) „pisztrángra” nyújtott 0,75 TRY/kilogramm összegű támogatásra, valamint a „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott 1,5 TRY/kilogramm összegű támogatásra.

(93)	A török kormány emellett évi 500 tonnáról 350 tonnára csökkentette a támogatott mennyiség felső határát, és régiónként egy engedélyre korlátozta a támogatási kifizetéseket. A 350 tonnás termelési korlát az ugyanazon tenyésztési engedély alapján termelt minden pisztrángra vonatkozik.

(94)	A jelenlegi felülvizsgálati időszakban a Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő három vállalat közül kettő minden méretű pisztrángot ugyanazon létesítményekben és ugyanazon tenyésztési engedély alapján termelt, és így mindkét támogatási mérték szerint részesült támogatásban.

(95)

A felülvizsgálati időszak alatt a pisztrángtermelők a lehalászott pisztráng tömegétől függően a (bármely méretű) „pisztrángra” vagy a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó támogatási mértéket igényelhették. A „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó magasabb támogatási mérték miatt a mintában szereplő, 1,25 kilogrammnál nagyobb tömegű pisztrángot lehalászó exportáló termelők a legtöbb esetben a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó támogatási mértéket alkalmazták.

(96)	Ennek eredményeként 2019 és 2020 között megkétszereződött a „kilogrammon felüli pisztráng” támogatott termelése (kilogrammban) és az e program alapján a pisztrángtermelőknek kifizetett támogatás összege (TRY-ben), emellett egyértelmű elmozdulás történt a nagyobb méretű pisztráng lehalászása felé.

(97)

Figyelembe véve mind a (bármely méretű) „pisztrángra”, mind a „kilogrammon felüli pisztrángra” kifizetett támogatást, a Bizottság megállapította, hogy a török kormány által nyújtott támogatás ténylegesen 59 százalékponttal nőtt a figyelembe vett időszakban:

2. táblázat

A mennyiség és a támogatási összegek változása 2017 és 2020 között

	2017	2018	2019	2020 felülvizsgálati időszak
„minden pisztráng” támogatott termelés (kg)	62 461 873	53 390 032	48 859 007	44 991 877
„kilogrammon felüli pisztráng” támogatott termelés (kg)	6 075 006	14 175 924	15 261 470	30 102 632
Teljes támogatott termelés (kg)	68 536 879	67 565 956	64 120 477	75 094 509
Mutató	100	99	94	110
„minden pisztrángra” nyújtott támogatás (TRY)	42 948 500	36 900 761	35 769 405	32 547 179
„kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott támogatás (TRY)	5 017 996	11 953 949	22 428 846	43 742 770
Kifizetett támogatás összesen (TRY)	47 966 496	48 854 710	58 198 251	76 289 949
Mutató	100	102	121	159

(98)	A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a program kiigazítása nem változtatta meg lényegesen az alapul szolgáló támogatást, és – ha történt egyáltalán változás – növelte annak szintjét. A jelek szerint ennek nincs sem pénzügyi, sem gazdasági indoka.

4.1.3. A kiegyenlíthetőség megállapítása

(99)	A pisztrángtermelőknek nyújtott közvetlen támogatási kifizetések az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kiegyenlíthető támogatásnak, azaz a török kormány által a pisztrángtermelőknek juttatott közvetlen pénzátutalásnak minősülnek.

(100)

A közvetlen támogatások az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek és kiegyenlíthetők, mivel a támogatást nyújtó hatóság, valamint a működésére vonatkozó jogszabályok kifejezetten az akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásokra korlátozzák az e támogatásokhoz való hozzáférést. Az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások kifejezetten nevesítve vannak, a pisztráng pedig egyértelműen a támogatási program keretében támogatásra kijelölt fajok egyike.

(101)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő exportáló termelők mind a 0,75 TRY/kg-os („bármely méretű pisztráng”), mind pedig az 1,5 TRY/kg-os („kilogrammon felüli pisztráng”) áron gazdasági előnyhöz jutottak ebből a rendszerből.

(102)

Az eredeti vizsgálat során nem állapítottak meg külön támogatási mértéket a „kilogrammon felüli pisztráng” lehalászására, és így a kérdés nem merült fel. A Bizottság a későbbi felülvizsgálatok során, így a hatályvesztési felülvizsgálatkor sem tudta megállapítani az 1,25 kg-nál nagyobb tömegű pisztrángok lehalászása során szerzett gazdasági előnyt, mivel a mintában szereplő vállalatok nem halásztak le „kilogrammon felüli pisztrángot” (15).

(103)

A mostani vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő három exportáló termelő közül kettő ugyanazon tenyésztési engedély alapján mérettől függetlenül minden pisztrángot tenyésztett, és így mindkét támogatási mérték alapján gazdasági előnyhöz jutott.

(104)

A Bizottság megállapította, hogy az összes pisztrángot ugyanazon termelőlétesítményekben, szárazföldi tározókban és ketrecekben, tavakban vagy tengerben tenyésztik. Mind a kisebb, mind a nagyobb tömegű pisztrángot ugyanazokban a létesítményekben tenyésztik, ugyanazokban a tavakban válnak éretté, és ugyanazt a tápot kapják. Bármely 1,25 kg-nál kisebb tömegű pisztráng 1,25 kg-ot meghaladó tömegű pisztránggá növekedhet. Az egyetlen különbség az, hogy a nagyobb pisztrángot később halásszák le, hogy a megkívánt méretűre nőhessen.

(105)

Ezenfelül, amint azt az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (45) preambulumbekezdése említi, „a 2017/38. sz. közlemény 4f. cikke alapján a haltermelők »a lehalászáskor« kapják meg a támogatást. Még ha Törökországnak szándékában állna is, hogy 2018-ban korlátozza az 1,25 kg feletti pisztrángok után járó támogatást, a rendelet jogilag nem zárja ki a más formában értékesített pisztrángok támogatását. A kapott információk szerint az ágazatban általános gyakorlat, hogy a lehalászott nagy méretű pisztrángok egy részét feldolgozzák, és mint érintett terméket – például filé formában – értékesítik”.

(106)

Ezért a nagyobb pisztrángok tenyésztése során szerzett gazdasági előny automatikusan kapcsolódik a kisebb pisztrángok tenyésztéséhez is. Függetlenül attól, hogy a pisztrángtermelés az egyik vagy a másik támogatási mérték alapján részesül-e gazdasági előnyben, a közvetlen támogatást a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, azaz a pisztráng lehalászására nyújtják (ideértve az élő vagy nem élő és többféle formában feldolgozott pisztrángot). A pisztrángra nyújtott gazdasági előny akkor is fennáll, ha filé formájában értékesítik, amely esetében nem tesznek különbséget a lehalászott pisztráng mérete alapján.

(107)

Mindkét támogatási mérték a pisztrángtenyésztéstől függ. A tenyésztési engedélyhez kapcsolódó termelési kapacitás mérettől függetlenül miden pisztrángra utal, és a két támogatási mértékből származó gazdasági előnyt egy összegben fizetik ki a termelőnek, és azt a vállalat általános bevételi számláján könyvelik el.

(108)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy 2020-ban a pisztrángtermelőknek teljesített kifizetések összege a pisztrángtermeléssel, többek között a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával összefüggésben kapott közvetlen támogatás teljes összegének felel meg.

4.1.4. A saját termelésre jutó támogatási összeg

(109)

A vállalatonkénti gazdasági előny a felülvizsgálati időszakban a (bármely méretű) „pisztráng” és a „kilogrammon felüli pisztráng” termelésére vonatkozó két támogatási mérték alapján kapott közvetlen támogatási összeg volt. A vállalatok tájékoztatást adtak a kapott támogatás összegéről, továbbá arról, hogy kitől és mely konkrét termelésre kapták a támogatást.

(110)

A pisztrángra nyújtott kilogrammonkénti támogatás összege (TRY-ban) a két támogatási mérték alapján minden méretű pisztráng termeléséhez kapott közvetlen támogatási összeg és a teljes lehalászott pisztrángmennyiség hányadosaként határozható meg.

4.1.5. A vásárolt pisztrángra jutó támogatási összeg

(111)

Az eredeti vizsgálat (16) megállapította, hogy az e támogatásokból származó gazdasági előny továbbra is vonatkozott a mintában szereplő termelők által a törökországi független termelőktől feldolgozásra vásárolt pisztrángra, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék mind a közvetlenül támogatott nyersanyagot, nevezetesen az élő pisztrángot, mind a feldolgozott termékeket, például a friss vagy fagyasztott egész pisztrángot, a filét és a füstölt pisztrángot is magában foglalja.

(112)

A Bizottság a vásárolt pisztrángra jutó gazdasági előny mértékét a török hatóságok által kihelyezett teljes támogatási összeg és a teljes törökországi pisztrángtermelés hányadosából kiindulva számította ki az eredeti vizsgálat során.

(113)

A Bizottság megjegyezte, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat (17) során megerősítést nyert az a megállapítás, hogy a mintában szereplő exportáló termelők a vásárolt pisztráng után gazdasági előnyhöz jutottak. A Bizottság a gazdasági előny mértékét a nyújtott teljes támogatási összeg és a teljes támogatott törökországi pisztrángtermelés hányadosából kiindulva számította ki.

(114)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat megállapításai azonban a török kormány által szolgáltatott általános országos információkon alapultak, és nem vették figyelembe a mintában szereplő exportáló termelők sajátos helyzetét. Egy hatályvesztési felülvizsgálat során nincs szükség ilyen részletes ténymegállapításokra, mivel a hatályvesztési felülvizsgálatnak csak a támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét kell megállapítania, pontos kiegyenlítési hányadokat azonban nem.

(115)

Ebben az időközi felülvizsgálatban egyetlen érdekelt fél sem vitatta, hogy az exportáló termelők továbbra is részesülnek a támogatásban, amikor független termelőktől vásárolnak pisztrángot. A török kormány adatokat szolgáltatott a 0,75 TRY-os (bármely méretű „pisztráng”) és az 1,5 TRY-os (kilogrammon felüli pisztráng) támogatási mérték alapján az egyes pisztrángtermelőknek nyújtott 2020-as támogatás szintjéről. A Bizottság ezeket az adatokat összevetette a mintában szereplő három exportáló termelő beszerzési jegyzékeivel, és a következőket állapította meg:

a)	a beszerzett mennyiség 5 %-a olyan termelőktől származott, amelyek nem részesültek támogatásban, vagy amelyekre vonatkozóan nem álltak rendelkezésre adatok;

b)	a beszerzett mennyiség 49 %-a olyan termelőktől származott, amelyek termelésének mennyisége meghaladta az évi 350 tonnás termelési korlátot, és ezért a termelésük egy része nem részesült támogatásban; valamint

c)	a beszerzett mennyiség 46 %-a olyan termelőktől származott, amelyek termelésének mennyisége nem haladta az évi 350 tonnás termelési korlátot, és ezért a teljes termelésük támogatottnak volt tekinthető.

(116)

A Bizottság számításai szerint a 2020. évi termelés esetében a pisztráng kilogrammonkénti támogatása a teljes termelést figyelembe véve 0,53 TRY/kg-ot, csak a támogatott termelést figyelembe véve pedig 1,02 TRY/kg-ot tett ki.

4.2. A pisztrángtermelők közvetlen támogatása – a termelés támogatásával kapcsolatban beérkezett észrevételek

(117)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a török kormány, a mintában szereplő exportáló termelők, a Selina Balik és a Kilic Deniz egyaránt észrevételeket tettek a pisztrángtermelőknek nyújtott közvetlen támogatásra vonatkozó bizottsági megállapításokkal kapcsolatban.

(118)

Ezek a felek főként azt vitatták, hogy a támogatás kiszámításakor figyelembe vették a mintában szereplő gyártóknak és a Selina Baliknak a „kilogrammon felüli pisztráng” lehalászásáért fizetett juttatást, mivel azt a korábbi vizsgálatok során nem vették figyelembe a támogatás összegének kiszámításakor. Előadták továbbá, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” nem képezi a felülvizsgálat tárgyát képező termék részét, és nem szerepel az exportáló termelők számára összeállított kérdőívben sem.

(119)

Amint a fenti 4.1.3. szakaszban kifejtettük, a Bizottság megerősítette, hogy különösen az eredeti vizsgálat óta, és az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka óta megváltoztak a pisztráng lehalászásáért járó juttatás kifizetésével kapcsolatos körülmények. Míg korábban a közvetlen támogatást a termelés kilogrammja alapján, a pisztráng méretével kapcsolatos megkülönböztetés nélkül ítélték oda, a török kormány fokozatosan a lehalászott pisztráng méretétől függő eltérő támogatási mértékeken alapuló kifizetési rendszerre tért át. Így a felülvizsgálati időszakban érvényesülő körülmények egyértelműen igazolták, hogy a törökországi pisztrángtermelők a felülvizsgálat tárgyát képező termék tenyésztése és lehalászása során egyaránt részesültek az e program alapján járó mindkét támogatási mérték alapján kifizetett támogatásból.

(120)

A Selina Balik érvelése szerint a Bizottság nem volt jogosult arra, hogy a jelenlegi felülvizsgálat termékkörét kiterjessze a „kilogrammon felüli pisztrángra” is.

(121)

A Bizottság megjegyzi, hogy a termékkör ugyanaz maradt, mint a korábbi vizsgálatokban, nevezetesen az élő vagy nem élő és többféle formában feldolgozott pisztráng előállítása. Az, hogy a támogatási mérték a lehalászott pisztráng konkrét méretétől függ-e, nem változtat a támogatás jellegén és működésén abban az értelemben, hogy a pisztráng termelését segíti elő, amelyet azután különböző formákban értékesítenek. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(122)

A felek vitatták továbbá a Bizottság azon megállapítását, amely szerint a „kilogrammon felüli pisztráng” további feldolgozása során filé állítható elő, amelyet azután felvett a felülvizsgálat tárgyát képező termékkörbe. Ezek a felek előadták, hogy az első időközi felülvizsgálat során nem tájékoztatták az érdekelt feleket az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (45) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokról, amelyekre a Bizottság a végső tájékoztatásban hivatkozott, ezért azokkal kapcsolatban a felek nem tehettek észrevételeket. Megismételték, hogy a korábbi vizsgálatok egyikében sem számították ki a „kilogrammon felüli pisztráng” után nyújtott gazdasági előnyt.

(123)

A feleknek a jelenlegi felülvizsgálat során nyújtott végső tájékoztatást követően elegendő idejük volt arra, hogy észrevételeket tegyenek az első időközi felülvizsgálatról szóló rendelet (45) preambulumbekezdésével kapcsolatban. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(124)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az ebben az ügyben alkalmazott, egészhal-egyenértékben (a továbbiakban: WFE) kifejezett arányok megegyeznek az eredeti vizsgálatban használt arányokkal. Az említett arányok mindig egyértelműen lehetővé tették, hogy a „kilogrammon felüli pisztrángot” a felülvizsgálat tárgyát képező termékké dolgozzák fel, megállapítva, hogy egy halból két filé állítható elő:

A felülvizsgálat tárgyát képező termékként történő kiszerelés	Egészhal-egyenérték arány	Az egész halra vonatkozó súlyhatár
Élőhal, legfeljebb 1,2 kg	1,00	1,2 kg
Kibelezett hal fejjel együtt, legfeljebb 1,2 kg	0,85	1,4 kg
Kibelezett hal fej nélkül, legfeljebb 1 kg	0,75	1,3 kg
Filé frissen, hűtve vagy fagyasztva, legfeljebb 400 g	0,47	1,7 kg
Filé füstölt, legfeljebb 400 g	0,40	2 kg

(125)

Ezt a Selina Balik exportőr is egyértelműen megállapította, amely a végső tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben azt állította, hogy „tekintettel a [felülvizsgálat tárgyát képező] termék sajátos jellegére, a nagy méretű pisztráng a [felülvizsgálat tárgyát képező] termékkörbe tartozó filévé dolgozható fel.”

(126)

A körülmények megváltozása miatt el kell utasítani azt az állítást, hogy mivel a korábbi vizsgálatok során nem számították ki a „kilogrammon felüli pisztráng” után nyújtott gazdasági előnyt, ezért a jelenlegi felülvizsgálat során sem kell azt kiszámítani. A hatályvesztési felülvizsgálat során a mintában szereplő egyik exportőr sem részesült a lehalászott kilogrammonkénti 1,5 TRY összegű támogatási mértékből. E felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt viszont igen.

(127)

A mintában szereplő két exportáló termelő továbbá azzal érvelt, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem állítottak elő és nem értékesítettek „kilogrammon felüli pisztrángból” készült filét, és ezért arra kérték a Bizottságot, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül a számukra nyújtott közvetlen támogatásra vonatkozó számításait, kizárva abból a „kilogrammon felüli pisztrángot”.

(128)

A Bizottság megjegyezte, hogy ezt az állítást nem támasztották alá bizonyítékokkal. Ezzel szemben a vizsgálat megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő említett két exportáló termelő mindkét támogatási mérték alapján részesült kifizetésben a pisztrángtermeléshez nyújtott közvetlen támogatási program keretében. Ezért mindenféle méretű pisztrángot lehalásztak. Tekintettel a (119) bekezdésben foglalt táblázatban szereplő egészhal-egyenérték arányokra, a „kilogrammon felüli pisztráng” olyan formákban is feldolgozható, mint a filé és a kibelezett hal. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(129)

A mintában szereplő exportáló termelők közül kettő azt is állította, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” nagy részét Oroszországba és Japánba exportálták, ezért a „kilogrammon felüli pisztráng” után kapott támogatást nem szabad kiegyenlíteni a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportértékesítése tekintetében.

(130)

A Bizottság elutasította ezt az érvet. Amint azt korábban kifejtettük, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a pisztráng lehalászásához a két támogatási mérték alapján nyújtott kifizetések az összes pisztrángra vonatkoznak, amelyet a későbbiekben értékesítettek. Az Oroszországba és Japánba exportált bármely méretű pisztrángra nyújtott kilogrammonkénti támogatás összege tehát megegyezik az Európai Unióba exportált bármely méretű pisztrángra nyújtott kilogrammonkénti támogatás összegével.

(131)

Végezetül a mintában szereplő exportáló termelők vitatták a Bizottság (96) preambulumbekezdésben foglalt megállapításait, miszerint a „kilogrammon felüli pisztráng” tenyésztésével összefüggésben kapott bármely gazdasági előny automatikusan kapcsolódik a kisebb pisztrángok tenyésztéséhez is, azzal érvelve, hogy

—	a „kilogrammon felüli pisztráng” előállítási folyamatai jelentősen hosszabbak, és magasabb költségekkel járnak, mint a kisebb pisztrángok esetében;

—	a „kilogrammon felüli pisztráng” és a kisebb pisztráng előállítása versenyben áll egymással;

—	a termelők nem képesek egyidejűleg ugyanabban a gazdaságban „kilogrammon felüli pisztrángot” és kisebb pisztrángot is előállítani; valamint

—	a „kilogrammon felüli pisztrángot” nagyrészt a Fekete-tengerben, nem pedig szárazföldi tavakban tenyésztik.

(132)

A Bizottság megjegyzi, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” előállítási folyamata hosszabb, ezért a támogatás a lehalászáskor 1,5 TRY/kg, nem pedig a szokásos 0,75 TRY/kg. A pisztrángtermelők azonban részesülnek a mindkét támogatási mérték alapján teljesített összes kifizetésből.

(133)

Úgy tűnik, hogy az az állítás, miszerint a „kilogrammon felüli pisztráng” és a kisebb pisztráng előállítása versenyben áll egymással, nem releváns a közvetlen támogatási programból származó gazdasági előnynek a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez való hozzárendelése szempontjából. A verseny mindössze arra ösztönözné a termelőket, hogy halastavaikat egy meghatározott méretű pisztráng lehalászására használják.

(134)

A termelők ugyanazon tenyésztési engedély alapján bármilyen méretű pisztrángot előállíthatnak, és mindkét támogatási mérték alapján egyetlen kifizetésben részesülnek.

(135)

A végső tájékoztatást és az újabb végső tájékoztatást követően a Selina Balik vállalattól kapott észrevételek alapján a Bizottság a távoli egyeztetés megállapításaival összhangban kijavította a vállalat össztermelési adataiban szereplő elírásokat.

(136)

A Selina Balik azonban kifogásolta, hogy a csoport két termelő vállalata közül az egyik esetében a Bizottság a kitöltött kérdőívben bejelentettől eltérő közvetlen támogatási összeget alkalmazott. Ezenkívül a Selina Balik arra kérte a Bizottságot, hogy a közvetlen támogatás összegéből vonja le az ügyletek után fizetett banki díjakat.

(137)

A Bizottság mindkét felvetést elutasította. Először is a Bizottság az e vizsgálat által érintett valamennyi termelő (beleértve a Selina Balikot is) esetében a török kormány által szolgáltatott, a kifizetett támogatási összegekre vonatkozó ellenőrzött adatokat használta fel. A Selina Balik nem szolgáltatott olyan információt vagy bizonyítékot, amely indokolná vagy megmagyarázná a kitöltött kérdőívben bejelentett összeg és a török kormány által megadott összeg közötti különbséget, ezért a Bizottság a török kormány által szolgáltatott adatokra támaszkodott. Ez utóbbiakat a Bizottság ellenőrizte, és azok minden más esetben megfeleltek a mintában szereplő vállalatok által jelentett adatoknak. A Bizottság ezért következetesen ezeket használta a közvetlen támogatási összeg kiszámításának alapjául. Másodszor, a Selina Balik nem bizonyította, hogy a felmerült banki költségeket közvetlenül a török kormánynak fizették ki a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság ezért úgy véli, hogy ezeket a díjakat harmadik feleknek (pl. bankoknak) fizették ki, így azok nem tartoznak az alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján megengedett kiigazítás hatálya alá.

(138)

Az újabb végső tájékoztatást követően a török kormány megismételte, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” nem azonos a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel; valamint hogy annak előállítási folyamata eltér a kisebb pisztrángétól; továbbá hogy az más HR- és KN-kódok alá tartozik, mint a kisebb pisztráng. A Bizottság a (113) és azt követő preambulumbekezdésben szereplő indokokból ezeket a felvetéseket is elutasította.

(139)

A Bizottság mindenekelőtt úgy ítéli meg, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” lehalászásához nyújtott kifizetések a felülvizsgálat tárgyát képező termék fogalommeghatározásának hatálya alá tartoznak. A felülvizsgálat tárgyát képező termék az élő vagy nem élő és többféle formában – akár filéként – feldolgozott pisztráng. Ha a „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott közvetlen támogatásból származó gazdasági előnyöket nem vennék figyelembe, az ebből eredő kiegyenlítő vámok nem vonatkoznának a felülvizsgálat tárgyát képező termék (feldolgozott pisztráng Unióba irányuló kivitele) egészére.

4.3. A pisztrángtermelők közvetlen támogatása – a felvásárolt pisztráng támogatásával kapcsolatban beérkezett észrevételek

4.3.1. A végső tájékoztatást követő észrevételek

(140)

A végső tájékoztatást követően a török kormány, a mintában szereplő exportáló termelők és a Selina Balik vitatták a mintában szereplő exportáló termelők és a Selina Balik által kapott azon közvetett gazdasági előny kiszámítását, amelyhez a más törökországi pisztrángtermelőktől történő pisztrángfelvásárlás révén jutottak hozzá.

(141)

Ezek az érdekelt felek azt is előadták, hogy a felvásárolt pisztrángért kapott támogatás kiszámításának módszertana eltért a korábbi vizsgálatok során alkalmazott módszertantól, ugyanakkor nem állnak fenn olyan megváltozott körülmények, amelyek indokolnák a módszertan megváltoztatását. Azzal érveltek, hogy a „kilogrammon felüli pisztráng” után kapott támogatásokat ki kell zárni a jelenlegi felülvizsgálati időszakban kapott támogatás összegének kiszámításából.

(142)

A Selina Balik külön megjegyezte, hogy mindig is voltak olyan pisztrángtermelők, amelyek termelése nem érte el a termelési korlátot, de ezt a korábbi vizsgálatok során nem használták fel a felvásárolt pisztránghoz kapcsolódó gazdasági előny kiszámításához.

(143)

A korábbi vizsgálatok során a Bizottság úgy ítélte meg, hogy valamennyi törökországi termelő ugyanazt a kilogrammonkénti támogatási összeget kapta meg azon pisztráng után, amit később a mintában szereplő exportáló termelők vásároltak fel. A fenti 4.1.5. szakaszban kifejtésre került, hogy a körülmények megváltozása miért vezetett a Bizottság módszertanának megváltozásához.

(144)

Az érdekelt felek különösen azt jegyezték meg, hogy jóllehet a Bizottság fel tudta volna használni a török kormánytól kapott, a termelőkre vonatkozó egyedi adatokat, a Bizottság kiszámította a mintában szereplő három gyártóra vonatkozó átlagot, és ezt az egyetlen, török lírában kifejezett számadatot használta fel a mintában szereplő három termelő, valamint a Selina Balik által felvásárolt pisztránghoz kapcsolódó gazdasági előny kiszámításához.

(145)

Felkérték a Bizottságot, hogy ugyanazon adatkészlet alapján számítsa ki a négy vállalatcsoportra vonatkozó egyedi számadatokat ahelyett, hogy az összes vállalatcsoportra vonatkozó átlagos értéket alkalmazná. Mivel a rendelkezésére álltak a szükséges adatok, a Bizottság elfogadta ezt a felvetést.

(146)

Az érdekelt felek, köztük a Selina Balik azt is megjegyezték, hogy az, ahogyan a Bizottság háromfelé osztotta a négy vállalatcsoport felvásárlásait („nem található vagy támogatásban nem részesülő”, „nem éri el a korlátot”, „meghaladja a korlátot”), valamint az e felosztásból eredő számításokban a Bizottság kétszer vett figyelembe egyes olyan támogatási összegeket, amelyeket egész Törökországban nyújtottak a pisztrángtermelők számára.

(147)

A Bizottság elfogadta ezt a felvetést, és a végső tájékoztatást követően ennek megfelelően felülvizsgálta módszertanát.

4.3.2. Felvásárolt pisztráng – az újabb végső tájékoztatásban közölt módszertan

(148)

A Bizottság elemzését a pisztrángtermelők jegyzékére alapozta, amelyet a török kormány bocsátott a rendelkezésére. E jegyzékből a Bizottság megállapította, hogy egy adott termelő támogatott termelése meghaladta vagy nem érte el a 350 tonnás termelési korlátot. Az említett jegyzék tartalmazza a teljes támogatott pisztrángtermelést és a 2020-ban nyújtott támogatást engedélyenkénti és engedélyes jogi személyenkénti bontásban.

(149)

A török kormány az össztermelést és az egész Törökországra vonatkozóan biztosított gazdasági előnyt 144 283 000 kilogrammban, illetve 76 316 948 török lírában adta meg.

(150)

Először is a Bizottság azonosította a „korlátot el nem érő” termelőket, azaz azokat a termelőket, amelyek 350 tonnánál kisebb mennyiségű termelés után kaptak támogatást, függetlenül a felülvizsgálati időszak alatt kiadott tenyésztési engedélyek számától. A Bizottság ezt követően 0,966 török líra kilogrammonkénti összegben állapította meg a támogatás mértékét a korlátot el nem érő termelők esetében úgy, hogy termelésüket teljes mértékben támogatottnak tekintette, és a kapott támogatás teljes összegét (37 441 048 török líra) elosztotta a támogatott pisztrángtermelés teljes mennyiségével (38 753 671 kilogramm).

(151)

Másodszor, a korlátot el nem érő támogatott termelés és a gazdasági előny összegét levonta a teljes országos szintű termelés és gazdasági előny összegéből, ami 105 529 329 kilogrammot és 38 875 901 TRY összegű támogatást eredményezett. Ebből következően az összes többi termelő – nevezetesen azok a termelők, amelyekről korábban megállapították, hogy a korlátot meghaladó mennyiséget termelnek vagy nem részesültek támogatásban – átlagosan kilogrammonként 0,368 TRY támogatást kapott.

(152)

A Bizottság ezt a két támogatási mértéket (kilogrammonként 0,966 TRY, illetve kilogrammonként 0,368 TRY) alkalmazta a mintában szereplő exportáló vállalatcsoportok egyes beszállítóira és a Selina Balikra, és ennek során a fenti besorolást és az egyes vállalatcsoportokra kiszámított átlagos támogatási mértéket használta.

(153)

Az újabb végső tájékoztatást követően a török kormány azt állította, hogy a kifizetett támogatásnak a „korlátot el nem érő” termelők és a többi termelő közötti felosztása helytelen volt, és újabb támogatásfelosztást nyújtott be, anélkül hogy bizonyítékot szolgáltatott volna arra vonatkozóan, hogy ez a felosztás honnan származik vagy milyen alapon került kiszámításra. Ezért a Bizottság a felvetést elutasította.

(154)

Az érdekelt felek azt állították, hogy a közvetett támogatással kapcsolatos tájékoztatás nem volt elegendő, és hogy a beszállítónként kapott támogatásokat közölni kell velük. Ezt a felvetést a Bizottság a török kormány által szolgáltatott információk bizalmas jellege miatt elutasította. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a módszertan fentiekben szereplő felülvizsgált leírása az együttműködő exportáló termelőknek nyújtott kiegészítő információkkal együtt elegendő tájékoztatást jelent a felek jogainak biztosításához.

(155)

Két exportáló termelő azt állította, hogy esetükben helytelen volt a felvásárolt pisztráng kilogrammjára vetített támogatás kiszámítása, mivel a felülvizsgálati időszak alatt valójában főként vagy teljes mértékben 1,2 kg alatti pisztrángot vásároltak. Felvetették, hogy a Bizottság vegye figyelembe, hogy beszállítóik ezért csak kilogrammonként 0,75 TRY összegű támogatást kaptak, és ennek megfelelően számítsa ki a felvásárolt pisztránggal kapcsolatos gazdasági előnyt.

(156)

A Bizottság ezt a felvetést elutasította, mivel a bizonyítékok egyértelműen arra utaltak, hogy a törökországi pisztrángtermelés támogatása a termelőknek mindkét támogatási mérték szerint kifizetett teljes összegeken alapul. Az exportáló termelők által vásárolt pisztráng méretétől függetlenül az adott termelőtől felvásárolt pisztrángon keresztül nyújtott kilogrammonkénti támogatás mértéke a beszállító termelő helyzetén, nem pedig az exportáló termelő által az adott termelőtől felvásárolt pisztráng méretén alapul. Az, hogy egyes exportáló termelők nem állítanak elő kilogrammon felüli pisztrángot, tehát nem jelenti azt, hogy beszállítói (a termelők) ne részesülnének támogatásban mindkét pisztrángméret alapján. A (160) preambulumbekezdésben részletesebben kifejtettek szerint e tekintetben a török kormánytól nem érkezett észrevétel vagy további bizonyíték.

(157)

A tájékoztatást követően néhány exportáló termelő vitatta a Bizottság által alkalmazott módszerant, és néhány beszállítójukra vonatkozó példákat hozott fel annak bizonyítására, hogy a Bizottság az alkalmazott módszertan alapján nem megfelelően sorolta be az érintett pisztrángtermelőt.

(158)

A Bizottság elutasította ezeket a felvetéseket, mivel a példákat nem tekintette kellően reprezentatívnak, ezért úgy vélte, hogy azok nem bizonyítják, hogy a Bizottság módszertana nem megfelelő.

(159)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy módszertana, amely a török kormány által szolgáltatott adatok matematikai összehasonlításán alapul, a legmegfelelőbb és legészszerűbb módja annak, hogy a pisztrángtermelőket a felvásárolt pisztráng támogatásának helyes meghatározásához szükséges két kategóriára bontsák.

(160)

A módszertant a termelők szintjén végzett összes számítással együtt a török kormány is megkapta, és a török kormány nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely indokolná a Bizottság által alkalmazott módszertan kiigazítását.

(161)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy még ha elfogadná is ezeket a példákat, ellenőrzés vagy az érintett beszállító alátámasztó nyilatkozatai nélkül nem fogadhatja el az exportáló termelőknek a beszállítóik állapotára vonatkozó puszta kijelentéseit.

(162)

A Fishark továbbá azt állította, hogy a Bizottság helytelenül használta a teljes felvásárolt mennyiséget a közvetett támogatás kiszámításához, mivel nem vette figyelembe a független vevőknek visszaküldött, teljes felvásárolt mennyiségeket.

(163)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a távoli egyeztetések során a vállalat tisztázta, hogy a „Visszatérített értékesítések” kategória alatt nyilvántartott ügyletek a tévesen kiszámított felvásárlási értékek számviteli korrekciójára vonatkoztak, tehát nem a felülvizsgálat tárgyát képező termék fizikai visszaküldésére utalnak. A Fishark a távoli egyeztetésekre vonatkozó jelentés kézhezvételét követően nem tett észrevételt ezzel a megállapítással kapcsolatban, és a végső tájékoztatást megelőzően nem nyújtott be további bizonyítékot, ezért a Bizottság ezt a felvetést elutasította.

(164)

Az újabb végső tájékoztatást követően a Gumusdoga és a Fishark azt állította, hogy a Bizottságnak ismét be kellene vezetnie a „nem található vagy támogatásban nem részesülő” termelők kategóriáját, és az e termelőktől történő felvásárlásokhoz nem lenne szabad gazdasági előnyt rendelnie.

(165)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést azzal az indokkal, hogy minden korábbi vizsgálat megállapította, hogy valamennyi felvásárolt pisztráng után nyújtanak bizonyos mértékű támogatást, és hogy a legújabb módszertan ezt az általános megállapítást tükrözi.

(166)

A Selina Balik azt állította, hogy a közvetett támogatás kiszámításának módszere helytelen, mivel nem veszi figyelembe az egyes tenyésztési engedélyekben feltüntetett névleges kapacitást. A Bizottság mindenekelőtt figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a támogatható termelési volument nemcsak a 350 000 kilogrammos WFE-plafon korlátozza, hanem az egyes termelők vonatkozó tenyésztési engedélyében feltüntetett névleges kapacitás is.

(167)

A Bizottság az országos szinten bejelentett 244 000 tonna névleges kapacitás és a 144 000 tonna tényleges termelés közötti eltérés miatt alkalmazta a támogatott termelést alapul vevő módszertant. A Bizottság tehát úgy ítélte meg, hogy a támogatott termelés alapul vétele észszerűbb módszert biztosít az exportáló termelőkhöz rendelendő közvetett támogatási mértékek kiszámításához. A Bizottság a részletes megállapításokat – így a vállalatok besorolását is – eljuttatta a török kormányhoz, amely a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben nem tett megjegyzéseket sem azok pontosságára, sem pedig az alternatív módszerekre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az exportáló termelők által javasolt alternatív módszereket.

(168)

A fentiek alapján a számítások a következők voltak:

3. táblázat

A 2020-ban felvásárolt pisztrángra nyújtott vállalatonkénti gazdasági előny

Vállalatcsoport	Átlagos kilogrammonkénti támogatási mérték (TRY-ban)
Fishark	0,614
Gumusdoga	0,791
Ozpekler	0,728
Selina Balik	0,899

4. táblázat

A pisztrángtermelés támogatása

Vállalatcsoport	A támogatás összege
Fishark	3,47 %
Gumusdoga	2,10 %
Ozpekler	2,75 %
Selina Balik	2,54 %

4.4. Bevételekről való lemondás – az akvakultúra-ágazatban megvalósított beruházások állami támogatása

4.4.1. Leírás és jogalap

(169)

A 2012/3305. sz. rendelet (18) és a 2012/1. sz. végrehajtási közlemény (19) képezi az akvakultúra-ágazati beruházások állami támogatásának (20) alapját, valamint ezekre épül a törökországi beruházásösztönzési program is. Ez utóbbi két ösztönzőrendszert foglal magában:

—

regionális beruházási ösztönzőket, többek között héamentesség, vámmentesség, adókedvezmények, társadalombiztosítási kiegészítő támogatás (munkáltatói járulékok), földterület-juttatás, kamattámogatás, nyereségadó-levonás és társadalombiztosítási kiegészítő támogatás (munkavállalói járulékok) formájában nyújtott támogatással, valamint

—	általános beruházási ösztönzőket, többek között héamentesség, vámmentesség és nyereségadó-levonás formájában nyújtott támogatással.

(170)

Azok a vállalatok, amelyek a regionális beruházásösztönzési rendszer keretében nem tudnak megfelelni a minimális beruházási összegre vonatkozó kritériumoknak, az általános beruházásösztönzési rendszert vehetik igénybe, amely a 2012/3305. sz. rendeletben meghatározott mind a hat régió számára elérhető. A hat régió gazdasági fejlettségi szintje alapján a támogatási intenzitás változhat.

(171)

Mind a rendelet, mind a közlemény jelenleg is érvényes, és a hat régió sem változott az eredeti vizsgálat óta.

4.4.2. Következtetés

(172)

A felülvizsgálati időszak alatt a Gumusdoga jövedelemadó-csökkentésben részesült.

(173)

A mintában szereplő mindhárom vállalat héa- és vámmentességben részesült a regionális beruházási ösztönzők keretében.

(174)

Amint azt az eredeti vizsgálat (21) és a hatályvesztési felülvizsgálat (22) megerősítette, a beruházások állami támogatása az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett támogatásnak minősül, ahol a támogatás adókedvezmény formáját ölti, azaz egyébként megfizetendő kormányzati bevételt elengednek vagy nem szednek be.

(175)

A támogatás egyedi és kiegyenlíthető, mivel a támogatás által nyújtott előny a tételesen felsorolt régiók egyikében működő vállalatokra korlátozódik. A támogatáshoz való hozzáférés emellett meghatározott ágazatokban működő egyes vállalkozások körére korlátozódik. Ezenfelül a bizonyos ágazatokra alkalmazandó korlátozások száma és jellege miatt, és mindenekelőtt a támogatáshoz való hozzáférést bizonyos vállalkozástípusokra szűkítő, vagy a bizonyos ágazatokat teljesen kizáró korlátozások miatt a támogatás nem felel meg az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában az egyediség kizárására vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(176)

A 2012/3305. sz. rendelet 2/A. mellékletében az akvakultúra-ágazat nevesítve szerepel azon tevékenységek között, amelyek jogosultak az ilyen típusú adómentességekre. A rendelet 4. melléklete tételesen felsorolja azokat az ágazatokat, amelyek nem jogosultak semmilyen ösztönzési támogatásra e program keretében.

4.4.3. A támogatás összegének kiszámítása

(177)

Az adómentességre nyújtott kiegyenlíthető támogatás összegének megállapításához a Bizottság kiszámította a felülvizsgálati időszak alatt a kedvezményezetteknek juttatott gazdasági előnyt a rendes adókulcs szerint fizetendő teljes adó és a csökkentett adókulcs alapján fizetendő adó teljes összegének különbségeként.

(178)

A héa- és vámmentességeket illetően, a Bizottság azonosította a felülvizsgálati időszak alatt megvásárolt eszközöket, valamint a héa- vagy vámmentesség összegét. A felülvizsgálati időszakban érvényes rövid távú kamatláb felhasználásával kiszámította a kéthónapos cashflow-juttatást.

(179)

A tájékoztatást követően Gumusdoga és a török kormány egyaránt kérte, hogy a Bizottság ne egyenlítse ki a héamentességeket.

(180)

A török kormány azt állította, hogy az amerikai vizsgálati hatóságok nem találták kiegyenlíthetőnek a törökországi beruházásösztönző tanúsítvány rendszerének héamentességét, és hivatkozott az Egyesült Államok „A Török Köztársaságól származó közönséges ötvözött alumíniumlemezekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálat” című határozatára (23).

(181)

A Bizottság megjegyzi, hogy e dokumentum 17. oldalán az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma megjegyzi, hogy bár megállapítása szerint ez a rendszer nem nyújt gazdasági előnyt, de folyamatban van a török kormány héarendszerének működésével kapcsolatos további tények összegyűjtése.

(182)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma egyetért a Bizottsággal abban, hogy a vámfizetés alóli mentesítések e rendszer keretében nyújtott gazdasági előnynek minősülnek.

(183)

A török kormány azzal érvelt, hogy bár a gyártók a beszállítóktól történő felvásárlásaik után megfizetik az előzetesen felszámított héát, a vevőiknek történő értékesítések után áthárított héát szednek be; ezért a végső adóteher a vevőket terheli, így a héamentességek nem kiegyenlíthetők.

(184)

Hasonlóképpen, a Gumusdoga vállalat azt állította, hogy a fizetendő héát beszámíthatja az általa visszaigényelhető héa összegébe, és ezért a rendszerben való részvétel egyetlen előnye az, hogy elkerüli az előzetes héafizetéseket, és így a héatartozásoknak a visszaigényelhető héába való beszámításával járó adminisztratív terhet. Ezért azt kérte, hogy a Bizottság az előző vizsgálatokhoz hasonlóan ne számítson ki gazdasági előnyt.

(185)

A Gumusdoga észrevételeivel ellentétben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezeket a héa- és vámmentességeket ki kell egyenlíteni.

(186)

A (148)–(150) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság a korábbi vizsgálatokkal összhangban megállapította, hogy a törökországi héamentességi rendszer az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében kiegyenlíthető támogatásnak minősül. Az a tény, hogy számviteli szempontból a fizetendő héát beszámítják a visszaigényelhető összegbe, nem szünteti meg a pénzforgalomból származó előnyt, amely abból ered, hogy az exportáló termelőknek nem kell előre kifizetniük a készpénzt, majd megvárniuk, hogy havi héabevallásaik feldolgozása alapján visszatérítést kapjanak az adóhatóságoktól, amint az a rendszerből nem részesülő vállalatok esetében történik.

(187)

Az újabb végső tájékoztatást követően a török kormány megismételte, hogy a törökországi héamentességi rendszer nem minősül kiegyenlíthető támogatásnak. A fenti preambulumbekezdésekben kifejtett okok miatt ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(188)

A Gumusdoga vállalatnak nyújtott héamentességek tekintetében a Bizottság két hónapnyi időkedvezményt számított ki. A végső tájékoztatást követően a vállalat felvilágosítást kért arról, hogy a Bizottság hogyan határozta meg a két hónapos időszakot, azt állítva, hogy csak egy hónapos időszak állt rendelkezésre a héafizetés beszámítására. Amint azt az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdése leszögezte, „a vizsgálati időszakban szerzett előnyök arra a két hónapnyi időkedvezményre korlátozódtak, amíg az adóhatóságok visszatérítették a héá-t a vállalatok részére”. Az eredeti vizsgálat során nem tettek észrevételt ezzel a megállapítással kapcsolatban, és a Bizottság aktájában nem szerepel olyan bizonyíték, hogy a törökországi héarendszer azóta megváltozott volna.

(189)

A végső tájékoztatást követően a Gumusdoga azt állította, hogy a Bizottságnak az adókedvezményt az annak alapjául szolgáló beruházástámogatási tanúsítványokban említett különböző termékekhez kellene hozzárendelnie.

(190)

A Bizottság elutasított ezt az érvet, mivel a jövedelemadó-csökkentések a vállalat jövedelmének minősülnek, és ezért a csoport teljes forgalmához rendeli hozzá azokat.

(191)

A héa- és vámmentségre nyújtott kiegyenlíthető támogatás tekintetében a gazdasági előny a felülvizsgálati időszak során történő vásárlásokhoz biztosított cashflow-juttatásként került kiszámításra.

5. táblázat

Elmaradt költségvetési bevételek

Vállalat	A támogatás összege
Fishark	0,00 %
Gumusdoga	1,77 %
Ozpekler	0,00 %
Selina Balik	0,00 %

4.5. Közvetlen pénzátutalások – az akvakultúra-ágazat támogatott biztosítása

4.5.1. Leírás és jogalap

(192)

A mezőgazdasági biztosításról szóló 5363. sz. törvény (24), valamint a Mezőgazdasági Biztosítási Alap fedezeti körébe tartozó kockázatokról, terményekről és régiókról, és a felülvizsgálati időszakra vonatkozó biztosításidíj-támogatás mértékéről szóló 2018/380. sz. rendelet (25) szerint az akvakultúra-termékek termelői csökkentett biztosítási díj fizetésére jogosultak, amely fedezi a halállományokban és a lehalászott pisztrángmennyiségben számos lehetséges betegség, természeti katasztrófa, baleset stb. miatt keletkezett veszteségeket. A török kormány a biztosítási díj 50 %-ának megfelelő támogatást nyújt.

4.5.2. Következtetés

(193)

Amint azt az eredeti vizsgálat (26) és a hatályvesztési felülvizsgálat (27) megerősítette, a támogatási program által biztosított gazdasági előny az akvakultúra-állomány életbiztosítási fedezete kapcsán felmerülő pénzügyi költségek csökkenésében nyilvánul meg.

(194)

Ez a támogatási program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásnak minősül, amely a pisztrángtermelőknek a török kormány által nyújtott közvetlen támogatás és „pénzügyi hozzájárulás” formáját ölti, mivel a támogatás kedvezményezettjei olyan kedvező biztosítási díjban részesülnek, amely lényegesen alacsonyabb a hasonló kockázatokra vonatkozóan piaci feltételek szerint kínált biztosítási díjaknál.

(195)

A támogatási program az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében gazdasági előnyt biztosít. Az előny mértéke a rendes üzleti feltételek szerint kínált biztosítási díjak és a támogatott biztosítási díj közötti különbséggel egyenlő.

(196)

A szóban forgó támogatás egyedi, mivel a támogatást nyújtó hatóság, és a támogatást nyújtó hatóság működését meghatározó szabályozás egyértelműen a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő vállalkozások körére korlátozza az alacsonyabb biztosítási díjakhoz hoz való hozzáférést, sőt kifejezetten az akvakultúra-ágazatban tevékenykedő termelők által viselt kockázatokra irányul.

4.6. Közvetlen pénzátutalások – egyéb programok

4.6.1. Leírás és jogalap

(197)

A felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő Gumusdoga exportáló termelő közvetlen pénzátutalásokban részesült a török kormánytól, amelyeket bevételként könyvelt el a számláin.

(198)

A Bizottság tájékoztatást kért a 2020-ban e bevételi számlára érkező valamennyi tételről, és a vállalat megadta az egyes tételekre vonatkozó adatokat. A Bizottság a következő három tétel esetében állapította meg, hogy az exportőrökre korlátozódó közvetlen pénzátutalásról van szó:

(199)

Először is pénzátutalások érkeztek a vállalat „Aegean Exporters’ Association Support” elnevezésű számlára, ami a vállalat állítása szerint a légi szállítás tekintetében nyújtott támogatással függ össze. Ezt a 2020. május–július közötti időszak vonatkozásában „a légi fuvarozási költségek támogatásáról szóló, 2020. május 16-i 2552. sz. elnöki rendelet” (28) szabályozza.

(200)

Másodszor pénzátutalások érkeztek a vállalat „Ministry of Economy Export Incentives” („exportösztönző támogatás”) elnevezésű számlájára. A vállalat kijelentette, hogy „a 2014/8. sz. rendelet (29) célja, hogy támogassa a Törökországban ipari és/vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatokat a piacra jutási tanúsítványok megszerzésében és abban, hogy biztosítsák a globális ellátási láncban való részvételüket”.

(201)

Harmadszor pénzátutalások érkeztek a vállalat „Exhibition Support Income” elnevezésű számlájára. A vállalat kijelentette, hogy ezt a támogatást a Hivatalos Közlönyben 2017. április 7-én 30031. számon közzétett, „a külföldi vásárokon való részvétel támogatásáról szóló 2017/4. számú rendelet” szabályozza. E rendelet értelmében a külföldi kereskedelmi vásárokon történő, a Kereskedelmi Minisztérium által támogatásra jogosultnak minősített részvétel esetében az exportőrök visszatérítést igényelhetnek a Kereskedelmi Minisztérium Exportügyi Főigazgatóságától.

4.7. Következtetés

(202)

Az első vissza nem térítendő támogatást a Bizottság exportfüggőnek tekinti, mivel az az exporthoz kapcsolódó szállítási költségeket téríti vissza. Ezenkívül az exportőrnek exportkötelezettség-vállalást kell aláírnia, és vissza kell fizetnie a támogatást, ha az exportált árukat visszaküldik Törökországba. Emellett a támogatási program kifejezetten bizonyos ágazatokban, így az akvakultúra-ágazatban működő exportőrökre vonatkozik.

(203)

A második vissza nem térítendő támogatást a Bizottság ugyancsak exportfüggőnek tekinti, mivel az a külföldi piacokra való belépés érdekében az exportügyletekkel kapcsolatban felmerült költségeket, például a tanúsítási és minőség-ellenőrzési költségeket téríti meg.

(204)

A harmadik vissza nem térítendő támogatást a Bizottság szintén exportfüggőnek tekinti, mivel annak az a célja, hogy a külföldi kereskedelmi vásárokon való részvétel elősegítésével ösztönözze az exportforgalmat.

(205)

Ez a támogatási program az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásnak minősül, amely a török kormány által a török exportőröknek nyújtott közvetlen támogatás formáját ölti. A támogatási program az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében gazdasági előnyt biztosít.

(206)

Ezek a vissza nem térítendő támogatások az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében az exportteljesítménytől függenek. Egy részük az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (3) bekezdése értelmében egyedi is, mivel az együttműködő exportáló termelő által benyújtott dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy bizonyos iparágakra, például az akvakultúra-ágazatra korlátozódnak. A Bizottság szerint ezért a szóban forgó vissza nem térítendő támogatások kiegyenlíthetők és egyediek.

(207)

A gazdasági előny a felülvizsgálati időszakban befolyt és könyvelt bevétel összege.

(208)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga vitatta a Bizottság e három vissza nem térítendő támogatás kiegyenlíthetőségével kapcsolatos döntését.

(209)

Az „Aegean Exporters’ Association Support” elnevezésű számla (az első vissza nem térítendő támogatás) tekintetében a Gumusdoga azt állította, hogy a program nem kapcsolódik a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez, mivel a 0302, 0303 és 0304 HR-kód alá tartozó termékeknek az Európai Unióba irányuló exportja nem tartozik a támogatás hatálya alá.

(210)

A Bizottság elutasította ezt az állítást, mivel a támogatás kiterjedhet a jelenlegi vizsgálat termékkörébe tartozó egyéb HR-kódok, nevezetesen a 0301 és 0305 HR-kódok alá tartozó termékekre is. A vállalat továbbá nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa, mely termékcsoportokra terjedt ki a felülvizsgálati időszak alatt kapott támogatás.

(211)

A Gumusdoga azt is állította, hogy ez az első vissza nem térítendő támogatás nem kapcsolódik az uniós piacra irányuló exportértékesítésekhez.

(212)

A Bizottság nem vitatja, hogy ez a program nem kizárólag a felülvizsgálat tárgyát képező termékre terjed ki, ezért a vállalat által kapott gazdasági előnyt átvitték a csoport teljes exportforgalmába, majd részben hozzárendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

(213)

Az exportösztönző támogatás (a második vissza nem térítendő támogatás) tekintetében Gumusdoga azt állította, hogy a gazdasági előny kiszámításánál figyelembe vett nyolc kérelem közül csak egy vonatkozik a felülvizsgálat tárgyát képező termékre és a felülvizsgálati időszakra. Következésképpen arra kérte a Bizottságot, hogy ennek megfelelően vizsgálja felül a gazdasági előny kiszámítását, és hagyja figyelmen kívül azt a hét kérelmet, amelyek nem a felülvizsgálat tárgyát képező termékre és a felülvizsgálati időszakra vonatkoznak.

(214)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a gazdasági előnyt a felülvizsgálati időszakban könyvelt bevételként vették figyelembe, és átvitték a csoport teljes exportforgalmába, majd részben hozzárendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

(215)

A Gumusdoga arra is kérte a Bizottságot, hogy hagyja figyelmen kívül az „Exhibition Support Income” elnevezésű számláról eredő származó gazdasági előnyt (harmadik vissza nem térítendő támogatás), mivel ez a program nem ágazat- vagy vállalatspecifikus, és nem kapcsolódik a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez vagy a felülvizsgálati időszakhoz.

(216)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést, mivel a támogatás exportfüggő és a felülvizsgálati időszakban kapott gazdasági előnyt átvitték a csoport teljes exportforgalmába, majd részben hozzárendelték a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

6. táblázat

Közvetlen pénzátutalás

Vállalat	A támogatás összege
Fishark	0,00 %
Gumusdoga	0,21 %
Ozpekler	0,09 %
Selina Balik	0,08 %

4.8. Kedvezményes hitelek

(217)

Az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a pisztrángtermelők kedvezményes hitelt kaptak, többek között:

—	alacsony kamatú vagy kamatmentes mezőgazdasági hiteleket,

—	az Eximbank által közvetlenül vagy más bankokon keresztül nyújtott alacsony kamatú exporthiteleket.

(218)

A Bizottság megvizsgálta a mintában szereplő exportáló termelőknek 2020 folyamán nyújtott kedvezményes hiteleket, többek között a mezőgazdasági hiteleket, az exporthiteleket és más hitelprogramokat, köztük a török kormány által a Covid19-világjárványra válaszul 2020-ban kialakított hitelprogramokat.

4.9. Mezőgazdasági hitelek

4.9.1. Leírás és jogalap

(219)

Egyrészt a 2020/2015. sz. rendelet arról rendelkezik, hogy a mezőgazdasági hitelszövetkezetek és a Ziraat Bankası A.Ș. (a továbbiakban: Ziraat Bankasi) alacsony kamatú kölcsönöket és üzleti hiteleket nyújthatnak az akvakultúra-ágazat termelőinek. A pisztrángtermelők 10 % és 80 % közötti kedvezményben részesülhetnek az alkalmazandó kamatlábakból. A maximális hitelösszeg 10 000 000 TRY. A rendelet a 2020. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakot fedi le.

(220)

A mezőgazdasági hitelszövetkezetek olyan törökországi magánjogi szervezetek, amelyeket mezőgazdasági termelők (magánszemélyek vagy mezőgazdasági termeléssel foglalkozó jogi személyek) hoztak létre pénzügyi, üzleti igényeik támogatása céljából.

(221)

A Ziraat Bankası kizárólagos állami tulajdonban lévő bank, a Török Köztársaság mezőgazdasági bankja. Az eredeti vizsgálat időpontjában a Pénzügyminisztérium helyettes titkársága volt a tulajdonosa. 2018-tól azonban tőkéje átkerült a Török Vagyonalaphoz, és amint azt a hatályvesztési felülvizsgálat megállapította, továbbra is teljes mértékben a Török Vagyonalap tulajdonában áll (30).

(222)

A török vagyonalap-kezelő társaság alapításáról és egyes törvények módosításairól szóló 6741. sz. törvény 2. cikkével összhangban a Török Vagyonalap az elnökséghez tartozó intézmény (31).

(223)

A 2016/9429. sz. minisztertanácsi rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a Vagyonalap igazgatótanácsának elnöke a köztársasági elnök. Az Igazgatótanács egyik tagját a köztársasági elnök nevezheti ki elnökhelyettesnek (32).

(224)

Amint azt az eredeti vizsgálat megállapította (33), a Ziraat Bankasi kedvezményes hiteleket nyújt az akvakultúra-ágazat számára a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági vállalkozások támogatása céljából. Ezzel összefüggésben a Minisztertanács évente meghatározza a program időtartamát, eljárási szabályait és elveit, a Kincstár pedig átutalja a kamat fennmaradó, a diszkontált kamatrátának megfelelő összegét a Ziraat Bankasi számára.

(225)

Az eredeti vizsgálat ezért megállapította, hogy a 2013/4271. sz. rendelet és az azt felváltó 2020/2015. sz. rendelet alapján a Ziraat Bankasi kormányzati hatáskört gyakorol.

(226)

Következésképpen a Ziraat Bankası A.Ș. továbbra is kormányzati hatáskörrel rendelkezik, és ezért Bizottság a korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan továbbra is közjogi szervnek tekinti.

4.9.2. Megállapítások

(227)

A felülvizsgálati időszakban a mintában szereplő, együttműködő exportáló termelőknek alacsony kamatú hiteltartozásuk állt fenn a Ziraat Bankasi felé.

(228)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga megjegyezte, hogy a Bizottságnak nem kellene a Ziraat Bankasi által nyújtott mezőgazdasági hiteleket kiegyenlíthetőnek tekintenie, mivel azok a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termékek előállításával összefüggő biztosítási kötvény megvásárlásához kapcsolódtak.

(229)

A Bizottság elutasította ezt az érvet, mivel a hitelt a vállalatnak nyújtották, és nincs bizonyíték arra, hogy a törökországi vállalatok általában hasonló hitelekhez juthattak volna. Ezenkívül a hitel nem függött más termékek előállításától, csak egy adott mezőgazdasági üzem biztosítási kötvényének megvásárlásától.

4.10. Exporthitelek

4.10.1. Leírás és jogalap

(230)

Amint azt az eredeti vizsgálat (34) és a hatályvesztési felülvizsgálat (35) megállapította, a Türkiye İhracat Kredi Bankası A.Ș. (a továbbiakban: Eximbank) 1987. augusztus 21-én az exporthitelekről szóló 3332. sz. törvény (36) alapján hozott 87/11914. sz. rendelettel jött létre. A kizárólagos állami tulajdonban lévő bank a török kormány exportösztönző eszköze Törökország exportstratégiája keretében.

(231)

A török kormány azzal bízta meg az Eximbankot, hogy támogassa a külkereskedelmet és a külkereskedelmi tevékenységet folytató török szállítókat/befektetőket a török vállalkozások exportjának növelése és a nemzetközi versenyképességük erősítése érdekében.

(232)

A Bizottság továbbra is úgy tekinti, hogy az Eximbank kormányzati hatáskört gyakorol, következésképpen közjogi szervezet.

(233)

Az Eximbankon keresztül nyújtott exporthitelek jogalapját a 3332. sz. törvény (37) és az Eximbank létrehozásáról szóló 2013/4286. sz. határozat képezi.

(234)

Az Eximbank (közvetlenül vagy jutalékrendszerben közreműködő levelező bankokon keresztül) pénzügyi támogatást, például exportfüggő, szállítás előtti vagy utáni exporthiteleket és exportorientált beruházási hiteleket nyújt az exportőröknek azzal a céllal, hogy növelje a török exportőrök versenyképességét a külföldi piacokon.

(235)

Ezenkívül ún. „visszleszámítolt hitelek” formájában készpénzelőleget nyújt az exportőröknek az exportértékesítéshez kapcsolódó váltók és okmányok leszámítolása alapján (38). E hitelek jogalapja „az áru- és szolgáltatásexportot támogató visszleszámítolt hitelekre (visszleszámítolt hitelprogram) vonatkozó végrehajtási elvek és körlevél” (39) és a központi bankról szóló törvény 45. cikke.

(236)

Türkiye Központi Bankjának (a továbbiakban: TCMB) 2020. évi éves jelentése megállapította, hogy a hitelek visszleszámítolásának az volt a célja, „hogy az exportvállalatok kedvező költségek mellett férjenek hozzá a hitelekhez, és hogy megerősítsék a Török Köztársaság Központi Bankjának tartalékait” (40).

(237)

A visszleszámítolt hiteleket a Török Központi Bank finanszírozza, de azokat a TCMB levelező bankjaként eljáró török pénzügyi intézményeken (állami és magánbankokon) keresztül folyósítják. A kamatlábakat a TCMB határozza meg, a levelező bankok díjazása a pedig kedvezményezetteknek felszámított jutalékon keresztül történik.

4.10.2. Megállapítások

(238)

A felülvizsgálati időszak alatt a mintában szereplő együttműködő exportáló termelőknek alacsony kamatú exporthitel-tartozása állt fenn közvetlenül az Eximbankkal, vagy az annak levelező bankjaként eljáró más állami vagy magánbankokkal szemben. A vállalatok az Eximbank által, illetve más állami vagy magánbankokon keresztül a részükre nyújtott, visszleszámítolt hitelek révén is gazdasági előnyhöz jutottak.

4.11. Más hitelprogramok

4.11.1. Leírás és jogalap

(239)

A mintában szereplő egyes exportáló termelők 2020-ban felvett egyéb hitelekről számoltak be. A Bizottság három olyan programot azonosított, amelyeket a mintába felvett exportáló termelők igénybe vettek, és tájékoztatást kért a török kormánytól a következőkről:

—	Can Suyu (Élet Víz)

—	Ise Devam (Üzletmenet-folyamatosság)

—	IVME Credit (Mozgás Hitel)

(240)

A Can Suyu (Élet Víz) program általános hitelprogram, amely minden olyan vállalkozás előtt nyitva áll, amely kötelezettséget vállal arra, hogy 2020. február végéig folytatja működését és fenntartja (és nem csökkenti) a társadalombiztosítási intézménynél regisztrált munkavállalói számát. A program a török kormány által a Kredi Garanti Fonu és az abban részesedéssel rendelkező öt állami bank számára nyújtott üzletmenet-folytonossági hitel.

(241)

Az Isse Devam (Üzletmenet-folyamatosság) program egy másik általános hitelprogram, amely a Can Suyu (Élet Víz) programhoz hasonlóan a folyamatos üzleti tevékenységhez kapcsolódik. A program a török kormány által a Kredi Garanti Fonu és az abban részesedéssel rendelkező öt állami bank számára nyújtott üzletmenet-folytonossági hitel.

(242)

Az IVME Credit (Mozgás Hitel) program bizonyos gazdasági ágazatokra irányuló, speciálisabb program. A programot a Pénzügyminisztérium három állami bankkal, a Ziraat Bankasi, a Halkbank és a Vakifbank pénzintézettel együtt 2019. május 23-án jelentette be az IVME (Gyorsítás) finanszírozási csomag részeként (41). A Gyorsítás elnevezésű finanszírozási csomag pedig a török kormány hosszú távú gazdaságpolitikájának részét képezi, amelyet az új gazdasági programban („Yeni Ekonomi Programi”) fejtett ki.

(243)

A hivatalos bejelentés szerint a program célja „a nagymértékben importfüggő ágazatok, a külkereskedelmi hiány elleni küzdelem, a foglalkoztatáshoz való magas hozzáárulási arány és a magas export- vagy devizajövedelmek elősegítése”. A pénzügyminiszter a programot bejelentő beszédében a következőképpen fogalmazott: „a pénzügyi csomag termékorientált finanszírozási megközelítést alkalmaz. Nem csupán az ágazatonkénti értékelés révén, hanem olyan finanszírozási termékek által is, amelyek hozzájárulhatnak a külkereskedelmi hiány csökkentéséhez. Ily módon a cél az érintett termékek versenyképességének növelése a nemzetközi piacokon, és így a stratégiai termékekben rejlő exportpotenciál feltárása (42).”

(244)

A fő támogatandó tevékenységek a következők: „nyersanyagok és közbenső termékek előállítása, gépgyártás és mezőgazdaság”. A nyersanyagok és az importált áruk területén az alábbi 4 fő ágazat került meghatározásra: vegyi/egészségügyi (gyógyszerészeti) termékek, műanyag- és gumitermékek; mesterséges és szintetikus fonalak; valamint a papír- és kartonpapír ágazat (43).

(245)

A gépgyártás területén létrehozták az egyes NACE-kódok alá tartozó gépgyártók jegyzékét. A pénzügyi csomag magában foglalja a NACE-kódlistán szereplő olyan belföldi gépgyártóknak nyújtott hiteleket, amelyek új gyártási kapacitás kialakításába vagy kapacitásnövelésbe fektetnek be, valamint az ugyanazon gyártók által előállított új gépekbe befektető belföldi vevőknek nyújtott hiteleket. A csomag a következő ágazatokra irányul:

—	elektromos gépek és alkatrészek, számítógépek, elektronika, optikai berendezések

—	gépjárművek részei és alkatrészei

—	gépek és alkatrészek

—	általános ipari gépek és alkatrészek

—	elektromos berendezések (44)

(246)

A mezőgazdaság magában foglalja az „állattenyésztést és takarmánynövény-termelést”, és a felülvizsgálati időszak során a mintában szereplő egyetlen exportáló termelőnek nyújtottak ilyen hiteleket az akvakultúra-ágazat tekintetében. A hitelfeltételek a kínált kamatláb tekintetében egyértelműen kedvezményesek.

4.11.2. Megállapítások

(247)

A vállalatok 2020. februári foglalkoztatási szintje alapján biztosított két általános hitelprogram – a Can Suyu (Élet Víz) és az Ise Devam (Üzletmenet-folyamatosság) – esetében a Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek a hitelprogramok egyediek vagy kiegyenlíthetők lennének.

(248)

Az IVME hitelprogram esetében azonban a Bizottság arra utaló jeleket talált, hogy az meghatározott ágazatokra és tevékenységekre korlátozódik (lásd fent), és hogy a hitelcsomag a Ziraat Bank, a Halkbank és a Vakifbank pénzintézetekhez kötődik.

(249)

A Bizottság megállapította, hogy a mintában szereplő vállalatok csak a Ziraat Bank és a Halkbank által nyújtott IVME hiteleket vették igénybe. A Bizottság ezért ebben a vizsgálatban nem vizsgálta a Vakifbank helyzetét.

(250)

A Bizottság a fenti 4.5.1. szakaszban megerősítette, hogy a Ziraat Bank közjogi szerv és kormányzati hatáskörrel rendelkezik.

(251)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Türkiye Halk Bankası A.Ş (a továbbiakban: Halkbank) kormányzati hatáskörrel rendelkező közjogi szerv. Ez az értékelés nyilvános információkra épül, valamint azokon információkon alapul, amelyeket maga a bank szolgáltatott a 2019. és 2020. évi éves jelentések másolatait tartalmazó kormányzati kérdőívre adott válasza keretében.

(252)

A Halkbankot a török kormány hozta létre 1933-ban. Mustafa Kemal Atatürk alábbi kijelentése nyitotta meg az utat a Halkbank létrehozása előtt: „rendkívül fontos egy olyan szervezet létrehozása, amely biztosítja a kisvállalkozók és a nagy iparvállalatok számára égetően szükséges, könnyen hozzáférhető és megfizethető árú hiteleket, és rendes körülmények között csökkenti a hitelköltségeket”.

(253)

A Halkbank a Török Vagyonalapon keresztül 77,9 %-ban a kormány tulajdonában áll (45). A Bizottság megállapította, hogy a Bank irányító testületének valamennyi tagja kormánytisztviselő, vagy más állami szerv tisztviselője (46).

(254)

A Bizottság például megállapította, hogy az igazgatótanács tagja Maksut Serim, aki 2020-ban a Török Köztársaság elnökének vezető tanácsadója, 2003 és 2016 között pedig a Török Köztársaság miniszterelnökének főtanácsadója volt.

(255)

A Bizottság azt is megállapította, hogy az igazgatótanács tagja Sezai Uçarmak, aki 2020-ban a Kereskedelmi Minisztérium miniszterhelyettesi tisztségét töltötte be.

(256)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Halkbank alapszabálya egyértelműen a Bank konkrét célkitűzéseként említi, hogy a Török Köztársaság Minisztertanácsának bevonásával olcsó finanszírozást biztosítson a kkv-k, a kereskedők és a kisüzemek számára (4. cikk (4) bekezdés).

(257)

A 4. cikk (5) bekezdése foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a Bankon belül az állami részesedés 50 % alá csökken: „Amennyiben a Bank állami tulajdonban lévő részvényeinek százalékos aránya 50 % alá csökken, a Minisztertanács által meghatározott módszerekkel és elvekkel összhangban folytatni kell a Bank kereskedőknek, valamint kis- és közepes iparvállalatoknak biztosított hitelkeretek nyújtásával kapcsolatos tevékenységét.” (47).

(258)

A török kormány által létrehozott Bank prioritásként kezeli a kis- és középvállalkozások (kkv-k), a kereskedők és a kisüzemek szükségleteit.

(259)

Amint maga a Halkbank állítja: „mivel a Halkbank számára mindig kiemelt fontosságú volt, hogy a legkedvezőbb feltételek mellett kínáljon hiteleket a célközönségének, a Bank méltán tett szert különös megbecsültségre a kereskedők, a kisüzemek és a kkv-k körében.” (48) A Halbank 2020. és 2021. évi éves jelentéseiben többször is utal arra, hogy a közpolitikát szolgáló bankként szerepet játszik a kormányzati prioritások megvalósításában.

(260)

A Halkbank éves jelentéseiben szereplő hivatalos küldetésnyilatkozat szerint a Bank szerepe az, hogy „a társadalmi felelősségvállalás tudatában támogassa Törökország fejlődését és gazdasági növekedését; és a nép bankjává váljon, amely jelentős hozzáadott értéket teremt valamennyi érdekelt fél számára.”

(261)

Ezt a küldetést a gyakorlatban az alábbiak szerint hajtják végre: „Erőforrásainkat a török gazdaság prioritásaira fordítottuk azon küldetésünk szerint, hogy »Elsődlegesen a népet szolgáljuk, és csak másodlagosan működünk bankként«, emellett arra törekedtünk, hogy az embereket, a társadalmat és a környezetet tiszteletben tartó szemléletmód jegyében végezzük üzleti tevékenységünket”.

(262)

Például a 2021. évi jelentés 52. oldalán az olvasható, hogy „a Bank 500 ezer kereskedő és kisüzem számára tette elérhetővé a Pénzügyminisztérium 12,1 milliárd TRY-s támogatott kamatozású hitelkeretét. Ezenfelül a Halbank egy elnöki rendeletnek megfelelően továbbra is hiteltörlesztési moratóriumot biztosított azoknak a kereskedőknek és kisüzemeknek, amelyek vállalkozásai veszteségeket szenvedtek el a világjárvány következtében.” (49).

(263)

Konkrétabban az IVME-hitelekkel kapcsolatban Osman Arslan vezérigazgató méltatta „a gazdaságirányítással kapcsolatos intézmények között a sikeres eredmények elérése érdekében létrejött harmóniát és szoros koordinációt”, hozzáfűzve, hogy „az Új Gazdasági Program céljainak elérése iránti eltökéltségünk jegyében az idei évben intenzíven növelni fogjuk ráfordításainkat, és nagy erőfeszítéseket teszünk majd annak érdekében, hogy az ügyfeleink igényeinek leginkább megfelelő megoldásokat kínáljuk. Az innovatív termékeink – például a Gyorsítás pénzügyi csomag, a foglalkoztatásorientált üzleti hitel, a gazdaság értékéhez kapcsolódó hitel, a lakáscélúhitel-kampány, a fogyasztásihitel-kampány, a TLREF-hez indexált hitel és a hazai gyártású gépjárművek vásárlásához nyújtott hitel – keretében történő hitelkihelyezéseink 2019-ben elérték a 30 milliárd TRY-t (50)”.

(264)

Az IVME-hitel feltételei tőketörlesztési moratóriumot, valamint az alacsony kockázatú belföldi állampapírokra (DIBS) vonatkozó, százalékban (1–3 %, a hitel futamideje alapján) meghatározott kedvezményes kamatlábat foglalnak magukban.

(265)

Az IVME-hitelek kamatlábát a kormány bankoknak szóló utasításai határozzák meg, és azt a bank tőkeköltség-szerkezetétől, a hitelfelvevő körülményeitől vagy hitelképességétől függetlenül határozzák meg. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a bankok a kormány utasításait hajtják végre, és a kormány nevében járnak el.

(266)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy az IVME hitelprogram kiegyenlíthető.

4.12. Hitelek – Következtetés

(267)

Amint azt az eredeti vizsgálat (51) és a hatályvesztési felülvizsgálat (52) megerősítette, a kedvezményes finanszírozás az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja és 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatásnak minősül.

(268)

A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményes finanszírozási programok előnyöket biztosítanak a kedvezményezetteknek, mivel az ilyen finanszírozást a piacinál alacsonyabb kamatlábakkal nyújtják, vagyis olyan feltételek mellett, amelyek a hasonló futamidejű finanszírozás tekintetében nem tükrözik a piaci viszonyokat.

(269)

Ezek a kedvezményes finanszírozási programok az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében a mezőgazdasági hitelek tekintetében egyediek, mivel a támogatást nyújtó hatóságok vagy a támogatást nyújtó hatóságok működésének alapjául szolgáló jogszabályok kifejezetten bizonyos vállalkozásokra korlátozzák a hozzáférést.

(270)

Az exporthitelek az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében egyediek, mivel exportteljesítménytől függenek.

(271)

A tájékoztatást követően a török kormány és a Gumusdoga vitatta az exporthitelek esetében kiszámított, az exportteljesítménytől függő gazdasági előny kiegyenlítését, amennyiben a hitelt magánbank nyújtotta.

(272)

Ezt az érvet az előző hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben a (87) preambulumbekezdésben is megfogalmazták, és a Bizottság a (88) és (89) preambulumbekezdésben elutasította az említett felevetést (53).

(273)

A Bizottság gondosan elemezte a vállalat által benyújtott dokumentációt arra utaló bizonyítékot keresve, hogy ezeket a hiteleket magánbank nyújtotta az Eximbank vagy más állami szervek beavatkozása nélkül, mivel a vállalat ezeket a forrásokat a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportja céljából a TCMB által euróban nyújtott hitelek esetében közzétett kamatlábaknál jóval alacsonyabb kamatlábakon vette fel.

(274)

A vállalat által benyújtott dokumentáció nem tartalmazott az érintett banktól származó hitelmegállapodást, sem arra utaló bizonyítékot, hogy az érintett bank egy adott okból konkrét kamatlábat ajánlott volna fel a vállalatnak.

(275)

Tehát a Bizottság nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezeket a hiteleket piaci alapon nyújtották volna, és az érvet elutasította.

(276)

Ezenkívül a Gumusdoga vállalat azzal érvelt, hogy a Bizottság nem volt következetes az exporthitelekből származó gazdasági előny kiszámításához használt módszertanban, mivel néhány hitelt nem vett figyelembe a teljes gazdasági előny kiszámításakor.

(277)

A Bizottság elutasította ezt a felvetést. A Bizottság kizárólag amiatt nem vette figyelembe a magánbankok által kibocsátott egyes exportfüggő hiteleket a teljes gazdasági előny kiszámításakor, mivel ezeket a hiteleket török lírában bocsátották ki.

(278)

A Gumusdoga azt állította, hogy kiváló hitelképessége miatt képes kedvező, alacsony kamatlábakon felvenni a magánbankok által kibocsátott exportfüggő hiteleit, ezért a Bizottságnak a számításaiban nem kellene figyelembe vennie az ilyen hitelekből származó gazdasági előnyt.

(279)

A Bizottság elutasította ezt az érvet, mivel a gazdasági előny kiszámításához használt referencia-kamatlábak megfelelnek az adott időszakban és egy adott pénznemben nyújtott valamennyi török hitel átlagos kamatlábának. Ez az átlag valamennyi típusú hitelképességet felölelte.

(280)

A Gumusdoga a hatályvesztési felülvizsgálat során is megfogalmazta azt az állítást, hogy egyes exportfüggő hitelek a vállalat saját specifikus helyzete miatt alacsony kamatozásúak, és a Bizottság a fentiekkel azonos okokból elutasította a felvetést. A Gumusdoga nem tudta bizonyítani, hogy hitelminősítése vagy egy bankkal folytatott tárgyalások alapján jutott volna alacsony kamatozású exportfüggő hitelhez.

(281)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs kapcsolat a hitel kiegyenlíthetősége és a vállalat hitelképességének szintje között. A Bizottság a referencia-kamatlábakat csak a hitelekből származó gazdasági előny összegének meghatározására használta, nem pedig annak eldöntésére, hogy a hitel kiegyenlíthetőnek tekinthető-e vagy sem.

(282)

Ezért valamennyi kedvezményes finanszírozási program kiegyenlíthető támogatásnak minősül.

4.12.1. A támogatás összegének kiszámítása

(283)

Az alaprendelet 6. cikkének b) pontjával összhangban a Bizottság a kedvezményes finanszírozásból származó előnyt a fizetett kamat és az összehasonlítható kereskedelmi hitelért fizetendő összeg különbségeként számította ki. Viszonyítási alapként a Bizottság ismét a török belföldi piacon nyújtott kereskedelmi hitelek kamatlábának súlyozott átlagát alkalmazta, amelyet a TCMB-től származó adatok alapján számított ki (54). Ez ugyanaz a referenciaérték, amelyet az eredeti vizsgálat és valamennyi korábbi felülvizsgálat során használt A Bizottság az exporthitelekkel kapcsolatos előnyt az exportértékesítésekhez, míg a mezőgazdasági hiteleket a teljes értékesítéshez rendelte.

(284)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga megkérdőjelezte az exportfüggő hitelekhez kapcsolódó gazdasági előny hozzárendelésére használt módszertant. A tájékoztatásban a Bizottság a következőképpen végezte el a gazdasági előny hozzárendelését:

a)	A felülvizsgálat tárgyát képező termékhez „nem kapcsolódó” exportfüggő hitelek esetében nem rendelt hozzá gazdasági előnyt a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez.

b)	Azon exportfüggő hitelek esetében, amelyekről nem készült ilyen jelentés, a teljes gazdasági előnyt a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportforgalmához rendelte hozzá.

(285)

A tájékoztatást követően a Gumusdoga azt állította, hogy valójában a b) pont alá tartozó valamennyi hitelt a teljes exportforgalomhoz kellene hozzárendelni, mivel e hitelek mindegyike függött más termékek exportjától is. Ez a felvetés a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet (55) (92) preambulumbekezdésében szereplő, ugyanezen gyártó által megfogalmazott hasonló állításhoz kapcsolódik.

(286)

A hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság akkor tudta az egyes exportfüggő hitelekből származó gazdasági előnyt a teljes exportforgalomhoz hozzárendelni, ha ennek alátámasztására szolgáló bizonyíték állt rendelkezésre (56). Mivel e hitelek némelyikének futamideje a jelenlegi felülvizsgálat idején még nem járt le, a Bizottság hasonló következtetésre jutott.

(287)

A hatályvesztési felülvizsgálat során nem vizsgált hitelek esetében a Bizottság elemezte a Gumusdoga által a kitöltött kérdőívhez és az azt követő beadványokhoz csatoltan benyújtott dokumentumokat.

(288)

Amennyiben ez a dokumentáció azt igazolta, hogy a hitelt az összes termék exportjától függött, a gazdasági előnyt a csoport teljes exportforgalmához rendelte hozzá. Ellenkező esetben a gazdasági előnyt továbbra is a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportforgalmához rendelte. A Gumusdoga által a tájékoztatást követően benyújtott, nem ellenőrizhető dokumentumokat a Bizottság nem tudta figyelembe venni.

(289)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mintában szereplő két exportáló termelő elírásokat talált a gazdasági előnyre vonatkozó számításban, és a Bizottság ezeket kijavította. A Bizottság biztosította továbbá, hogy a péntekenként közzétételre kerülő referencia-kamatláb a tárgyhetet követő héten kezdődő futamidejű hitelekre is alkalmazandó legyen, amint azt a hatályvesztési felülvizsgálatról szóló rendelet (93) preambulumbekezdése is alkalmazta.

(290)

A mintában szereplő exportáló termelőkre vonatkozó, a kedvezményes hitelnyújtás tekintetében kiszámított támogatási mértékek az alábbiak:

7. táblázat

Finanszírozás

Vállalat	A támogatás összege
Fishark	0,00 %
Gumusdoga	0,49 %
Ozpekler	0,36 %
Selina Balik	0,19 %

4.13. A kiegyenlíthető támogatások végleges mértéke

(291)

A Bizottság megállapította, hogy az alaprendelet rendelkezései értelmében a kiegyenlíthető támogatások teljes összege a következő volt:

8. táblázat

A megállapított teljes támogatás

Vállalat	A támogatás összege
Fishark	3,47 %
Gumusdoga	4,46 %
Ozpekler	3,19 %
Selina Balik	2,81 %

5. A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

(292)

A vizsgálat megállapította, hogy az eredeti vizsgálathoz képest jelentős változások történtek a török kormány által a pisztrángtermelőknek nyújtott közvetlen támogatások szerkezetében és végrehajtási feltételeiben. Amint azt a (2) és a (3) preambulumbekezdésben említett korábbi felülvizsgálatok is megállapították, a török kormány a 2016/8791. sz. rendelettel (57) jogszabályi módosítást vezetett be a 2016-ban nyújtandó mezőgazdasági támogatások tekintetében. A támogatásnyújtás feltételeit az akvakultúra támogatásáról szóló 2016/33. sz. közlemény (58) határozta meg részletesen.

(293)

Lényegében véve és az eredeti vizsgálattal szemben, ha egy pisztrángtermelő, azaz egyetlen személy vagy vállalkozás/vállalat több termelési engedéllyel („haltenyésztési egységgel”) rendelkezett egy adott, a minisztérium által kijelölt potenciális tengerterületre, egy adott víztározóra vagy egy adott régió víztározóira vonatkozóan, akkor ezek az engedélyek vagy haltenyésztési egységek a szóban forgó vállalat esetében egyetlen engedélynek, illetve egységnek minősültek, és a közvetlen támogatást ennek megfelelően kellett kifizetni.

(294)

Ezt a jogszabályi módosítást fenntartották a következő évek rendeleteiben, valamint az (57) preambulumbekezdésben említettek szerint a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a 3190. sz. rendeletben is. Ez arra enged következtetni, hogy a török kormány által nyújtott közvetlen támogatások szerkezetében és végrehajtásában bekövetkezett változás évek óta érvényben maradt, és semmi sem utal arra, hogy a török kormány további változtatásokat kíván végrehajtani.

(295)

Emellett a közvetlen támogatási rendszer 2019. évi módosítása (59) 350 ezer tonnára korlátozta a közvetlen támogatásokkal támogatható mennyiséget, azaz csökkentette a felső határt az eredeti vizsgálati időszakhoz képest. A 3190. sz. rendelet 2020-ban megtartotta ugyanezt a felső határt. Amint a fentiekben említettük, a vizsgálat nem találta jelét annak, hogy ez a gyakorlat ne folytatódna.

(296)

A vizsgálat az (57)–(72) preambulumbekezdésben foglaltak szerint azt is feltárta, hogy a török kormány a támogatási mértékeket kettéosztva egyre nagyobb mértékben támogatta a pisztrángtermelőket. A mindegyik méretű pisztrángot termelő vállalatok ugyanazon tenyésztési engedély alapján, mind a „pisztrángra”, mind a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó támogatási mérték szerint gazdasági előnyben részesültek.

(297)

Tartós jellegűnek tekinthető, hogy a török kormány a valamennyi pisztráng egyetlen támogatási mérték szerinti támogatása felől elmozdult a minden pisztrángra, illetve a „kilogrammon felüli pisztrángra” vonatkozó kettős támogatási mérték alkalmazása felé. Az elmúlt években gyorsan erősödött ez a tendencia, és a török kormány nem jelezte, hogy ez nem folytatódna a jövőben. A „kilogrammon felüli pisztrángra” nyújtott támogatási mértékek alapján eszközölt kifizetések révén növekvő gazdasági előny részben ellensúlyozta a „pisztráng” után kapott gazdasági előny csökkenését. A pisztrángtermelők összességében véve továbbra is közvetlen támogatásban részesülnek a török kormánytól.

(298)

A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék EU-ba irányuló exportjának kilogrammjára vetített, török lírában számított teljes támogatási szintje nem csökkent ugyanolyan mértékben, mint a felülvizsgálati időszak alatt kiszámított kiegyenlítő vámok. Ez annak tudható be, hogy az eredeti vizsgálat óta a török líra gyengült az euróval szemben, továbbá hogy a vámot a török lírában kifejezett kilogrammonkénti támogatás és a török lírában kifejezett CIF-érték hányadosaként számítják ki.

(299)

A Bizottság azonban azt is megállapította, hogy a török líra euróval szembeni gyengülésével egyidejűleg Törökországban is magas volt az infláció. Tehát a török líra értéke az országon belül is csökkent, és a török lírában kifizetett, változatlan támogatási összegek reálértéke csökkent. A Bizottság ezért a körülmények tartós megváltozásának tekintette az eredeti vizsgálatban szereplő kiegyenlítő vám csökkentését.

(300)

2021. november 11-i beadványában a DAO megjegyezte, hogy a törökországi támogatási programok folyamatosan és rendszeresen változnak, ezért a támogatási összegek semmilyen változása sem tekinthető tartósnak. A Törökországból származó pisztrángexport továbbra is alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak, és még mindig jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. Ezért a jelenlegi felülvizsgálatot meg kell szüntetni, és a hatályban lévő intézkedések szintjét változatlanul kell hagyni.

(301)

A DAO érvei nem vették figyelembe a közvetlen támogatási programok szerkezetében és végrehajtásában bekövetkezett, e vizsgálat során megállapított jelentős változásokat. A támogatási mértékek esetleges éves változásai nem befolyásolták azt a következtetést, hogy az eredeti vizsgálat körülményei lényegesen eltérőek voltak, és hogy a bekövetkezett változások tartósak. A Bizottság ezért ebben a tekintetben elutasította a DAO érveit.

(302)

A Bizottság tehát úgy ítélte meg, hogy a körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósak. A Bizottsághoz nem érkeztek erre vonatkozó észrevételek a tájékoztatást követően.

6. KIEGYENLÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

(303)

A Bizottság által levont következtetések alapján a Török Köztársaságból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó szubvencióellenes intézkedéseket a megváltozott körülmények figyelembevétele érdekében módosítani kell.

(304)

A szubvencióellenes intézkedéseket a felülvizsgálat tárgyát képező termék felülvizsgálati időszak alatti, az Európai Unióba irányuló exportja CIF-értékének százalékában számították ki.

(305)

Az újabb tájékoztatást követően a Gumusdoga arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vizsgált vállalatcsoport teljes forgalmára vonatkozó számítást annak érdekében, hogy abba belefoglalja azon kapcsolt vállalatok forgalmát is, amelyek nem tartoznak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatos tevékenységekkel közvetlen kapcsolatban álló öt vállalkozás közé, de a Gumusdoga csoport részét képezik.

(306)

A Bizottság elfogadta ezt a kérelmet, és kiegészítette a csoport teljes forgalmát az érintett vállalatok forgalmával.

(307)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mintában szereplő három exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság helytelenül számította ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba irányuló exportértékesítésének CIF-értékét. Előadták, hogy a Bizottságnak a DAP-számlák értékét kellene ezen értékesítések CIF-értékének tekintenie, és azt állították, hogy a Bizottság a korábbi vizsgálatok során így járt el.

(308)

A Bizottság elutasította ezeket a kérelmeket. A Bizottság az Unióba irányuló értékesítések CIF-értékét használta (a fenti (297) preambulumbekezdésben foglaltak szerint) annak a százalékos aránynak a meghatározásához, amellyel a támogatás hatásának kiküszöbölése érdekében növelni kellene az importárat. Ehhez CIF-értékre van szükség, mivel az EU-ba történő behozatalkor ezt az értéket jelentik be a vámhatóságnak.

(309)

A Bizottság bevett gyakorlata szerint abban az esetben, ha ezt a CIF-értéket nem jelentették be, vagy ha a szállítás uniós határparitáson számított CIF-áron történik, a CIF-érték meghatározásának alapja a számlaérték. Ha a számla értéke tartalmazza a behozatal utáni költségeket (például a DAP- és DDP-alapon történő értékesítések esetében), a Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékok felhasználásával megbecsüli ezen ügyletek CIF-értékét. A DDP-értékesítések és DAP-értékesítések egy része esetében a CIF-érték ismert volt, és külön szerepelt a kérdőívre adott válaszokban, ezért a Bizottság azt használta. Az összes felhasznált CIF-érték szerepelt a felek által benyújtott információkban, és a Bizottság a távoli egyeztetések során ellenőrizte azokat.

(310)

Tekintettel a vizsgálat során kialakított magas szintű együttműködésre, a Bizottság helyénvalónak találta, hogy az országos vámot a mintában szereplő exportáló termelőkre vonatkozó legmagasabb egyéni vámtétel szintjén állapítsa meg.

(311)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek kizárólag a Törökországból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak.

(312)

Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi kiegyenlítő vámtételek nem alkalmazhatók.

(313)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi kiegyenlítő vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a Bizottság közzéteszi a névváltoztatást az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(314)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60)109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(315)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1037 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

1. Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében a „jelenleg az […] KN-kód alá besorolt” szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

Törökországból származó, ex 0301 91 90, ex 0302 11 80, ex 0303 14 90, ex 0304 42 90, ex 0304 82 90, ex 0305 43 00 és ex 1604 19 10 (TARIC-kódok: 0301919011, 0302118011, 0303149011, 0304429010, 0304829010, 0305430011 és 1604191011) KN-kód alá besorolt termék.

2. Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet 1. cikke (2) bekezdésében szereplő táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

Vállalat	Kiegyenlítő vám (%)	TARIC-kiegészítő kód
Fishark Su Ürünleri Üretim ve Sanayi Ticaret A.Ş.	3,4	B985
Gümüşdoga Su Ürünleri Üretim Ihracat Ithalat AŞ	4,4	B964
Özpekler İnşaat Taahhüd Dayanıklı Tüketim Malları Su Ürünleri Sanayi ve Ticaret Limited Şirketi	3,1	B966
A mellékletben felsorolt vállalatok	4,0
Selina Balık İşleme Tesisi İthalat İhracat Ticaret Anonim Şirketi	2,8	C889
Minden más vállalat	4,4	B999

3. Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet mellékletének helyébe e rendelet melléklete lép.

4. A korábban a Lezita Balik A.S.-hez rendelt B968 TARIC-kiegészítő kód 2020. július 7-től (a vállalat névváltoztatásának napja) az Abalıoglu Balik ve Gıda Ürünleri Anonim Şirketi-re alkalmazandó. Az Abalıoglu Balik ve Gıda Ürünleri Anonim Şirketi által gyártott termékek behozatala után az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében a Lezita Balik A.S. tekintetében megállapított kiegyenlítő vámot meghaladóan fizetett végleges vámokat az alkalmazandó vámjogszabályoknak megfelelően vissza kell fizetni vagy el kell engedni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. december 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/309 végrehajtási rendelete (2015. február 26.) a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 56., 2015.2.27., 12. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2018/823 végrehajtási rendelete (2018. június 4.) a Török Köztársaságból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről (HL L 139., 2018.6.5., 14. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2020/658 végrehajtási rendelete (2020. május 15.) a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló (EU) 2015/309 végrehajtási rendeletnek az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (4) bekezdése szerinti időközi felülvizsgálatot követő módosításáról (HL L 155., 2020.5.18., 3. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/823 végrehajtási rendelete (2021. május 20.) az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően egyes Törökországból származó szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 183., 2021.5.25., 5. o.)

(6) HL C 380., 2021.9.20., 15. o.

(7) HL C 40., 2021.2.5., 12. o.

(8) HL L 83., 2022.3.10., 60. o.

(9) HL C 176., 2019.5.22., 24. o.

(10) HL C 86., 2020.3.16., 6. o.

(11) A névváltoztatást a Cégközlöny 2020. július 7-i 10113. számában tették közzé.

(12) 3190. sz. elnöki rendelet, „A 2020-ban nyújtandó mezőgazdasági támogatásokról szóló rendelet”, megjelent a Hivatalos Közlöny 31295. számában (2020.11.5.).

(13) 2020/39. sz. közlemény, megjelent a Hivatalos Közlöny 31321. számában (2020.12.1.).

(14) A 2020/39. sz. közlemény 4. cikkének f) pontja: Kilogrammon felüli pisztráng: a lehalászáskor darabonként legalább 1,25 kilogramm (egy kilogramm kétszázötven gramm) tömegű pisztráng

(15) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (41) preambulumbekezdése.

(16) A Bizottság 1195/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. október 29.) a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára vonatkozó ideiglenes kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 319., 2014.11.6., 1. o.), (61)–(63) preambulumbekezdés.

(17) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (39) preambulumbekezdése.

(18) Megjelent a Hivatalos Közlöny 28328. számában (2012.6.19.).

(19) Megjelent a Hivatalos Közlöny 28329. számában (2012.6.20.).

(20) Az akvakultúra-ágazatban végzett termelési tevékenység konkrétan nevesítve szerepel a 2012/3305. sz. rendelet 2/A. mellékletében azon ágazatok között, amelyek jogosultak az olyan ösztönzési támogatásokra, mint a hozzáadottértékadó-mentesség (a továbbiakban: héamentesség), vámmentesség, adókedvezmények, beruházási hozzájárulások, társadalombiztosítási kiegészítő támogatás (munkáltatói járulékok), földterület-juttatás, kamattámogatás, nyereségadó-támogatás és társadalombiztosítási kiegészítő támogatás (munkavállalói járulékok).

(21) Az 1195/2014/EU végrehajtási rendelet (45)–(48) preambulumbekezdése.

(22) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (63)–(65) preambulumbekezdése.

(23) Ideiglenes megállapításra vonatkozó határozati feljegyzés a Török Köztársaságól származó közönséges ötvözött alumíniumlemezekre vonatkozó szubvencióellenes vizsgálatban, ügyszám: C-489-840, közzétéve: 2020. augusztus 7-én.

(24) 12. és 13. cikke Hivatalos Közlöny 25852. szám (2005.6.21.).

(25) Hivatalos Közlöny 30608. szám (2018.11.27.).

(26) Az 1195/2014/EU végrehajtási rendelet, (88)–(89) preambulumbekezdése, amit az (EU) 2015/309 végrehajtási rendelet (42) preambulumbekezdése is megerősített.

(27) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (70) preambulumbekezdése.

(28) http://yuksekgerilim.com.tr/tr/ihracat-yuklemelerinde-devlet-navlun-destegi-hk/ (hozzáférés: 2022. augusztus 22.)

(29) Megjelent a Hivatalos Közlöny 29109. számában (2014.9.4.).

(30) https://www.ziraatbank.me/en/ziraat-bank-turkey-today (hozzáférés: 2022. június 24.)

(31) https://www.tvf.com.tr/uploads/file/law-no-6741.pdf (hozzáférés: 2022. június 24.)

(32) https://www.tvf.com.tr/uploads/file/decree.pdf (hozzáférés: 2022. június 24.)

(33) Az 1195/2014/EU végrehajtási rendelet (67) preambulumbekezdése.

(34) Az 1195/2014/EU végrehajtási rendelet (69) preambulumbekezdése.

(35) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (79) preambulumbekezdése.

(36) Megjelent a Hivatalos Közlöny 19417a. számában (1987.3.31.).

(37) Megjelent a Hivatalos Közlöny 28568. számában (2013.2.23.).

(38) https://www.eximbank.gov.tr/en/product-and-services/credits/short-term-export-credits/rediscount-credit-program (hozzáférés: 2022. június 24.)

(39) Kiadta 2016. október 4-én a CBRT Bankügyek és Pénzügyi Intézmények Főigazgatósága, valamint Devizajogszabály Igazgatósága.

(40) https://www3.tcmb.gov.tr/yillikrapor/2020/en/m-2-2.html (hozzáférés: 2022. július 1.)

(41) https://ms.hmb.gov.tr/uploads/2019/05/ivme-sunum.pdf (hozzáférés: 2022. július 11.)

(42) https://www.sondakika.com/ekonomi/haber-ivme-finansman-paketi-12078612/

(43) https://www.sondakika.com/ekonomi/haber-ivme-finansman-paketi-12078612/

(44) http://www.satso.org.tr/duyuru/5605/ivme-finansman-paketi.aspx

(45) https://www.halkbank.com.tr/en/investor-relations/corporate-information/ownership-structure.html (hozzáférés: 2022. augusztus 8.)

(46) https://www.halkbank.com.tr/en/investor-relations/financial-information/annual-reports.html (hozzáférés: 2022. augusztus 8.)

(47) https://www.halkbank.com.tr/en/investor-relations/corporate-governance/articles-of-association.html (hozzáférés: 2022. augusztus 17.)

(48) https://www.halkbank.com.tr/en/about-halkbank/discover/we-are-turkiyes-sme-and-tradesman-bank.html (hozzáférés: 2022. augusztus 16.)

(49) https://www.halkbank.com.tr/en/investor-relations/financial-information/annual-reports.html (hozzáférés: 2022. augusztus 8.)

(50) https://www.hurriyet.com.tr/ekonomi/halkbanktan-1-7-milyar-lira-kar-41447902

(51) Az 1195/2014/EU végrehajtási rendelet (75)–(78) preambulumbekezdése.

(52) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (83) preambulumbekezdése.

(53) (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet.

(54) https://evds2.tcmb.gov.tr/index.php?/evds/portlet/K24NEG9DQ1s%3D/en (hozzáférés: 2022. július 1.) A TRY-ban denominált kereskedelmi hitelek kamatlába (a vállalati folyószámlahitelek és a vállalati hitelkártyák kivételével) a TRY-ban felvett hitelek esetében, a kereskedelmi hitelek kamatlába EUR-ban az EUR-ban kapott hitelek esetében.

(55) (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet.

(56) Az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelet (91) és (92) preambulumbekezdése.

(57) A 2016. évi mezőgazdasági támogatásokról szóló, 2016. április 25-i, 2016. január 1-jétől visszaható hatállyal alkalmazott 2016/8791. sz. török kormányrendelet.

(58) A 2016/8791. sz. kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó 2016/33. sz., „Közlemény az akvakultúra támogatásáról” című közlemény 2016. augusztus 3-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

(59) 2019/1691. sz. elnöki rendelet (2019. október 23., végrehajtása visszamenőleges hatállyal 2019. január 1-jétől) a 2019. évi mezőgazdasági támogatásokról, megjelent a Hivatalos Közlöny 30928. számában (2019.10.24.).

(60) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

Melléklet

A mintában nem szereplő együttműködő török exportáló termelők:

Elnevezés	TARIC-kiegészítő kód
Abalıoğlu Balık ve Gıda Ürünleri A.Ş.	B968
Alima Su Ürünleri ve Gıda Sanayi Ticaret A.Ş.	B974
Bağcı Balık Gıda ve Enerji Üretimi San ve Tic. A.Ş.	B977
Baypa Bayhan Su Urunleri San. Ve Tic. A.S.	C890
Ertug Balik Uretim Tesisi A.S. and More Su Urunleri A.S.	C891
Kemal Balıkçılık Ihracat Ltd. Şti.	B981
Kılıç Deniz Ürünleri Üretimi İhracat İthalat ve Ticaret A.Ş.	B965
Lazsom Su Urunleri Gida Uretim Pazarlama Sanayi Ve Ticaret Limited Sirketi	C892
Liman Entegre Balıkçılık San ve Tic. Ltd. Şti.	B982
Ömer Yavuz Balikcilik Su Ürünleri San. Tic. Ltd. Sti.	B984
Premier Kultur Balikciligi Yatirim Ve Pazarlama A.S	C893
Uluturhan Balikçilik Turizm Ticaret Limited Şirketi	C894
Yavuzlar Otomotiv Balikcilik San.Tic.Ltd.Sti.	C895

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 316

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. december 8.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/2387 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. augusztus 30.) az (EU) 2017/655 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a nem közúti mozgó gépekbe beépített belső égésű motorok használat közbeni gáz-halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátásának nyomon követésére vonatkozó rendelkezéseknek az 56 kW-nál kisebb és az 560 kW-nál nagyobb teljesítményű motorok vonatkozásában történő kiigazítása tekintetében történő módosításáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2022/2388 rendelete (2022. december 7.) az 1881/2006/EK rendeletnek az egyes élelmiszerekben előforduló perfluoralkil anyagok felső határértékei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	38
	*	A Bizottság (EU) 2022/2389 végrehajtási rendelete (2022. december 7.) az Unióba beléptetett növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállítmányain elvégzendő azonossági ellenőrzések és fizikai ellenőrzések tekintetében alkalmazandó gyakorisági arányok egységes alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )	42
	*	A Bizottság (EU) 2022/2390 végrehajtási rendelete (2022. december 7.) az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szerinti részleges időközi felülvizsgálatot követően az (EU) 2021/823 végrehajtási rendelettel a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vám módosításáról	52
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2022/2391 határozata (2022. november 25.) a Nemzetközi Olívatanács tagjainak tanácsában az olívaolajokra és az olívapogácsa-olajokra alkalmazandó kereskedelmi szabvánnyal kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	86
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	A Kereskedelmi Bizottság 1/2022. sz. határozata (2022. november 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia, Ecuador és Peru közötti kereskedelmi megállapodás XIII. mellékletéhez csatolt 1. függelék módosításáról [2022/2392]	88
	*	A Kereskedelmi Bizottság 2/2022. sz. határozata (2022. november 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia, Ecuador és Peru közötti kereskedelmi megállapodás XIII. mellékletéhez csatolt 1. függelék módosításáról [2022/2393]	91
	*	A Kereskedelmi Bizottság 3/2022. sz. határozata (2022. november 16.) az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia, Ecuador és Peru közötti kereskedelmi megállapodás XIII. mellékletéhez csatolt 1. függelék módosításáról [2022/2394]	93

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 196/22/COL felhatalmazáson alapuló határozata (2022. október 26.) a magas patogenitású madárinfluenza kitörésével kapcsolatban Norvégiában az (EU) 2016/429 rendelet 259. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21., 39. és 55. cikke alapján hozott sürgősségi intézkedésekről [2022/2395] Helyesbítve 2022. november 7-én a 201/22/COL felhatalmazáson alapuló határozattal	95

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az (EU) 2017/625 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. szeptember 6-i (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 304., 2022.11.24. )	100
*	Helyesbítés az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelethez ( HL L 150., 2019.6.7. )	101

Élelmiszerek (1)		Felső határértékek (μg/kg nedves tömeg)
Élelmiszerek (1)		PFOS (*)	PFOA (*)	PFNA (*)	PFHxS (*)	PFOS, PFOA, PFNA és PFHxS összesen () , (*)
10.1.	Tojás	1,0	0,30	0,70	0,30	1,7
10.2.	Halászati termékek(26) és kéthéjú kagylók(26)
10.2.1.	Halhús(24) (25)
10.2.1.1.	Halak színhúsa, a 10.2.1.2 és a 10.2.1.3. pontban felsorolt fajok kivételével. A 10.2.1.2 és a 10.2.1.3. pontban felsorolt halak színhúsa, amennyiben csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek előállítására szánják őket.	2,0	0,20	0,50	0,20	2,0
10.2.1.2.	A következő halak színhúsa, amennyiben nem csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek előállítására szánják őket: Balti-tengeri hering (Clupea harengus membras) Bonitó (Sarda és Orcynopsis fajok) Menyhal (Lota lota) Spratt (Sprattus sprattus) Érdes és vörös lepényhal (Platichthys flesus és Glyptocephalus cynoglossus) Nagyfejű tengeri pérhal (Mugil cephalus) Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) Csuka (Esox fajok) Lepényhal (Pleuronectes és Lepidopsetta fajok) Szardínia (Sardina fajok) Farkassügér (Dicentrarchus fajok) Harcsafélék (Silurus és Pangasius fajok) Tengeri ingola (Petromyzon marinus) Compó (Tinca tinca) Maréna (Coregonus albula és Coregonus vandesius) Ezüstlazac (Phosichthys argenteus) Vadon élő lazac és vadon élő pisztráng (vadon élő Salmo és Oncorhynchus fajok) Farkashal (Anarhichas fajok)	7,0	1,0	2,5	0,20	8,0
10.2.1.3.	A következő halak színhúsa, amennyiben nem csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek előállítására szánják őket: Szardella (Engraulis species) Márna (Barbus barbus) Keszeg (Abramis fajok) Szajbling (Salvelinus fajok) Angolna (Anguilla fajok) Süllő (Sander fajok) Sügér (Perca fluviatilis) Bodorka (Rutilus rutilus) Szaga (Osmerus fajok) Maréna (Coregonus fajok)	35	8,0	8,0	1,5	45
10.2.2.	Rákfélék(26) (47) és kéthéjú kagylók. (26) Rákfélék esetében a felső határérték a végtagok és a has színhúsára vonatkozik(44). A tarisznyarákok és tarisznyarákszerű rákfélék (Brachyura és Anomura) esetében a végtagok színhúsa.	3,0	0,70	1,0	1,5	5,0
10.3.	Hús és ehető belsőség(6)
10.3.1.	Szarvasmarhafélék, sertés és baromfi húsa	0,30	0,80	0,20	0,20	1,3
10.3.2.	Juhhús	1,0	0,20	0,20	0,20	1,6
10.3.3.	Szarvasmarhafélék, juh, sertés és baromfi belsősége	6,0	0,70	0,40	0,50	8,0
10.3.4.	Vadhús, a medvehús kivételével	5,0	3,5	1,5	0,60	9,0
10.3.5.	Vadakból származó belsőség, a medvéből származó belsőség kivételével	50	25	45	3,0	50

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 39. cikkének megfelelően
Rogaland megyében Klepp, Sandnes és Sola településeknek az N GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belüli részei: 58.80459 E: 5.61203	2022.11.12.

A következőket magában foglaló terület:	Az alkalmazási időszak vége az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 55. cikkének megfelelően
Rogaland megyében Klepp, Sandnes, Sola és Time településeknek a védőkörzetben meghatározott területen túli és az N GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 10 km sugarú körön belüli részei: 58.80459 E: 5.61203	2022.11.22.
Rogaland megyében Klepp, Sandnes és Sola településeknek az N GPS-koordináták által meghatározott pont körüli 3 km sugarú körön belüli részei: 58.80459 E: 5.61203	2022.11.12.-től 2022.11.22.-ig


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.