2022.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2292 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. szeptember 6.)

az (EU) 2017/625 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 126. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzésére vonatkozóan, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országokból vagy azok régióiból származó, emberi fogyasztásra szánt állat- és áruszállítmányok az Unióba történő beléptetéskor megfeleljenek az élelmiszer- és takarmánybiztonságra vonatkozó uniós jogszabályoknak.

(2)

Az (EU) 2017/625 rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendeletben az élelmiszer-termelő állatok és bizonyos áruk Unióba történő beléptetésére vonatkozóan megállapított feltételek kiegészítése céljából. E feltételek magukban foglalhatnak további követelményeket, nevezetesen azt a lehetőséget, hogy csak olyan harmadik országokból származó állatok és termékek legyenek beléptethetők, amelyek szerepelnek a Bizottság által e célból összeállított jegyzékekben. E további követelmények közé tartoznak az alábbiaknak való megfelelésre vonatkozó garanciák:

—	az emberi fogyasztásra szánt állatokban és termékekben található anyagok és maradékanyag-csoportok ellenőrzésére szolgáló intézkedések a 96/23/EK (2) és a 96/22/EK (3) tanácsi irányelvvel összhangban,

—	az élő állatokban és állati eredetű termékekben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban,

—	az élelmiszerekre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó általános elvek és követelmények, különösen uniós és nemzeti szinten, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban,

—	az élelmiszer-vállalkozókra vonatkozó általános élelmiszer-higiéniai szabályok a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban,

—	az állati eredetű élelmiszerek élelmiszer-vállalkozókra vonatkozó különleges higiéniai szabályai a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban,

—

az emberi fogyasztásra szánt egyes állatok és állati eredetű termékek előállításával kapcsolatban végzett hatósági ellenőrzésekre és az illetékes hatóságok által hozott intézkedésekre vonatkozó különös szabályok az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (8) és az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelettel (9) összhangban.

(3)	Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) ilyen kiegészítő követelményeket állapít meg, és 2019. december 14. óta alkalmazandó. Nem terjed ki a 96/23/EK irányelvben már megállapított követelményekre.

(4)

Jelenleg azokat a harmadik országokat, amelyekből az uniós közegészségügyi szabályok értelmében állatok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése engedélyezett, különböző követelmények alapján – többek között a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv megléte, amely garanciákat állapít meg bizonyos anyagok csoportjai és azok maradékanyagai és szennyező anyagai megfigyelésére vonatkozóan a 96/23/EK irányelv követelményeivel összhangban – összeállított jegyzékekbe veszik fel és tartják nyilván.

(5)	Az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 96/23/EK irányelvet, és az említett irányelv egyes rendelkezéseinek 2022. december 14-ig történő átmeneti alkalmazását írta elő.

(6)

A 96/23/EK irányelvben megállapított, az emberi fogyasztásra szánt állatokban és termékekben lévő anyagok és maradékanyag-csoportok megfigyelésére vonatkozó intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a kiegészítő követelmények bevezetését össze kell kapcsolni az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendeletben már megállapított kiegészítő követelményekkel.

(7)	Ezért helyénvaló egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározni az összes ilyen kiegészítő követelményt, ezáltal egyszerűsítve azok értelmezését és alkalmazását, valamint növelve az átláthatóságot a harmadik országok számára.

(8)

A 853/2004/EK rendelet követelményeket határoz meg az állati eredetű termékeket az Unióba beléptető élelmiszer-vállalkozók számára. Ennek megfelelően az e rendeletben a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan megállapított kiegészítő követelményeknek összhangban kell lenniük a 853/2004/EK rendeletben már meghatározott követelményekkel.

(9)

A szóban forgó áruk és állatok egyértelmű azonosítása érdekében az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények megállapításakor hivatkozni kell a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (11) meghatározott Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokra.

(10)

Egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányai esetében csak akkor engedélyezhető – kockázatelemzés alapján – az Unióba történő beléptetés, ha ezen állatok és termékek származási harmadik országai vagy régiói biztosítani tudják az ezen emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk biztonságosságára vonatkozó követelményeknek való megfelelést, és ha ezeket a harmadik országokat vagy azok régióit az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (2) bekezdésével összhangban felvették az (EU) 2021/405 bizottsági végrehajtási rendeletben (12) megállapított jegyzékekbe.

(11)

Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeken túlmenően egyes emberi fogyasztásra szánt állatokra és termékekre vonatkozóan egyedi követelményeket kell megállapítani annak biztosítására, hogy ezek a harmadik országok vagy azok régiói garanciát nyújtsanak az említett állatokon és árukon végzett élelmiszer-biztonsági hatósági ellenőrzések hatékonyságát illetően. Harmadik országok vagy azok régiói csak azt követően szerepelhetnek az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletben megállapított jegyzékekben, hogy bizonyítékokat és garanciákat nyújtottak arra vonatkozóan, hogy az onnan származó állatok és áruk megfelelnek a 999/2001/EK, az 178/2002/EK, a 852/2004/EK, a 853/2004/EK és az (EU) 2017/625 rendeletben, az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletben meghatározott uniós élelmiszer-biztonsági követelményeknek, vagy azokkal egyenértékűnek elismert követelményeknek.

(12)

Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdése értelmében a Bizottság a harmadik országoknak az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletben meghatározott jegyzékekbe való felvételéről szóló határozatot ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az említett harmadik országok megfelelő bizonyítékokat és garanciákat nyújtsanak a farmakológiai hatóanyagok élelmiszer-termelő állatokban történő használatára vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelésre, valamint arra vonatkozóan, hogy az Unióba beléptetni kívánt állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai megfelelnek a farmakológiai hatóanyagok maradékanyagaira, a növényvédő szerek maradékanyagaira és a szennyező anyagokra az uniós jogszabályokban megállapított határértékeknek. Ez biztosítja, hogy az élelmiszer-termelő állatok, az állati eredetű termékek és az összetett élelmiszer-készítmények ugyanolyan szintű egészségvédelmet biztosítsanak, mint amelyet az uniós jogszabályok az élelmiszerekre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan előírnak.

(13)

Az egészségvédelem azonos szintjének biztosítása érdekében az e rendeletben előírt bizonyos követelményeknek megfelelő, a farmakológiai hatóanyagokra, a növényvédő szerekre, illetve a szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv benyújtásával bizonyítékokat és garanciákat kell nyújtani. Az említett követelményeknek való folyamatos megfelelés biztosítása érdekében évente aktualizált ellenőrzési terveket kell benyújtani a Bizottságnak.

(14)

Harmadik országok akkor is felvehetők az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében meghatározott jegyzékbe, ha megfelelő bizonyítékokat és garanciákat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az élelmiszer-termelő állatok és az állati eredetű termékek – beleértve az Unióba beléptetett összetett élelmiszer-készítményekben felhasználtakat is – olyan tagállamból vagy olyan harmadik országból származnak, amely szerepel az említett élelmiszer-termelő állatok és állati eredetű termékek, köztük az összetett élelmiszer-készítményekben felhasználtak tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok egy jegyzékében. Ahhoz, hogy a jegyzékbe vétel jelentette előnyökkel élni lehessen, rendelkezésre kell bocsátani az érintett élelmiszer-termelő állatok és állati eredetű termékek nyomonkövethetőségének biztosítására, valamint az említett állatok és termékek származásának garantálására életbe léptetett eljárásokra vonatkozó információkat.

(15)

Az uniós jogszabályok szabályokat állapítanak meg a farmakológiai hatóanyagok felhasználására vonatkozóan, és határértékeket állapítanak meg az ilyen felhasználásból származó állati eredetű termékekben található maradékanyagaik tekintetében. Élelmiszer-termelő állatok és állati eredetű termékek, beleértve az összetett élelmiszer-készítményekben felhasználtakat is, csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek biztosítják, hogy a farmakológiai hatóanyagoknak és azok maradékainak az állati eredetű termékekben való felhasználására vonatkozó ellenőrzések legalább egyenértékűek legyenek az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (13) és az (EU) 2022/1646 bizottsági végrehajtási rendeletben (14) említett többéves nemzeti ellenőrzési tervekben foglalt uniós ellenőrzési tervekkel. Az említett anyagok és maradékanyagok hatósági ellenőrzésére az (EU) 2021/808 bizottsági végrehajtási rendeletben (15) megállapított szabályokat kell alkalmazni.

(16)

A 96/22/EK irányelv értelmében tilos a béta-agonisták és a hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok élelmiszer-termelő állatokban való felhasználása az Unióban. Hasonlóképpen, a 37/2010/EU bizottsági rendelet (16) mellékletének 2. táblázatában felsorolja azokat a farmakológiai hatóanyagokat, amelyek használata tilos az Unióban. Csak azok a harmadik országok léptethetnek be az Unióba ilyen állatokat és termékeket, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy az élelmiszer-termelő állatok és az állati eredetű termékek – beleértve az összetett élelmiszer-készítményekben felhasználtakat is – megfelelnek ezeknek a rendelkezéseknek vagy az azokkal egyenértékűnek elismert követelményeknek.

(17)

A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) a fogyasztók expozíciójának értékelése és az uniós jogszabályok alkalmazása céljából összehangolt uniós ellenőrzési programot hoz létre a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékére vonatkozóan. Ez az uniós ellenőrzési program szerves részét képezi a tagállamok által létrehozandó, a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó többéves nemzeti ellenőrzési programoknak. Élelmiszer-termelő állatok és állati eredetű termékek, beleértve az összetett élelmiszer-készítményekben felhasználtakat is, csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek biztosítják, hogy a növényvédőszer-maradékok ellenőrzése ugyanazon szigorú kritériumok szerint történik, mint amelyeket a tagállamok az (EU) 2021/1355 bizottsági végrehajtási rendeletben (18) meghatározott, a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó többéves nemzeti ellenőrzési programok keretében előírnak. Ezért biztosítani kell, hogy statisztikailag reprezentatív mintavétel útján bizonyítékot szolgáltassanak arra vonatkozóan, hogy az Unióba való beléptetésre szánt termékek megfelelnek a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó uniós jogszabályoknak.

(18)

Az (EU) 2022/931 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (19) és az (EU) 2022/932 bizottsági végrehajtási rendelet (20) rendelkezik az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokra vonatkozó kockázatalapú ellenőrzési tervek létrehozásáról és tartalmáról. Állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek biztosítják, hogy a szennyező anyagokat ellenőrzik annak bizonyítása érdekében, hogy az Unióba való beléptetésre szánt állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények megfelelnek a szennyező anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak.

(19)	A 2011/163/EU bizottsági határozat (21) a 96/23/EK irányelvvel összhangban megállapítja azon harmadik országok jegyzékét, amelyek számára engedélyezett egyes állatfajok vagy állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése.

(20)	A 96/23/EK irányelv hatályon kívül helyezését követően az (EU) 2022/2293 bizottsági végrehajtási rendelet (22) teljes egészében felváltotta a 2011/163/EU határozatot.

(21)

Egyes emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unió területére történő beléptetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szóban forgó árukat az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összhangban összeállított és naprakészen tartott jegyzékben szereplő létesítményekből adják fel, és ilyen létesítményekben nyerik ki vagy készítik el. Ezen túlmenően, az uniós élelmiszerhigiéniai szabályoknak vagy az azokkal legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a jegyzékek összeállításakor és naprakésszé tételekor a harmadik ország az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. és iv. alpontjában említetteken túl további garanciákat is nyújtson.

(22)

Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett létesítmények jegyzékeit az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára biztosítandó átláthatóság érdekében a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. Az átláthatóság fokozása érdekében a tagállamok csak akkor engedélyezhetik állat- és áruszállítmányok beléptetését, ha a vonatkozó uniós szabályok szerint az ilyen szállítmányokra előírt hatósági bizonyítványokat a harmadik ország illetékes hatóságai az említett jegyzékek közzétételét követően állították ki.

(23)

Az árutovábbításra szánt áruk tekintetében nem szükséges ilyen jegyzékbe vételi követelményeket megállapítani, mivel ezek az áruk élelmiszer-biztonsági szempontból alacsony kockázatot jelentenek, és nem kerülnek forgalomba az Unióban. Nem indokolt továbbá ilyen követelményeket megállapítani azon létesítmények esetében sem, amelyek csak elsődleges termelési tevékenységeket vagy szállítási műveleteket végeznek, amelyek szabályozott hőmérsékletű tárolási feltételeket nem igénylő állati eredetű termékek tárolását, vagy nagymértékben finomított állati eredetű termékek előállítását végzik a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XVI. szakaszában említettek szerint.

(24)

A 210/2013/EU bizottsági rendelet (23) előírása szerint a csírákat termelő létesítményeket az illetékes hatóság a 852/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban hagyja jóvá. Az uniós élelmiszer-higiéniai szabályoknak vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a csírák csak abban az esetben léptethetők be az Unióba, ha előállításuk olyan létesítményekben történt, amelyek szerepelnek az e rendelettel összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben.

(25)

Az uniós élelmiszer-higiéniai szabályoknak vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a friss húst, darált húst, előkészített húst, húskészítményeket, csontokról mechanikusan lefejtett húst és a zselatin és kollagén előállítására szánt nyersanyagokat gyártó létesítményekből származó termékek csak abban az esetben léptethetők be az Unióba, ha az említett létesítmények szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben. Ezenkívül az e termékek alapanyagául szolgáló nyersanyagoknak olyan létesítményekből (vágóhidak, vadfeldolgozó létesítmények, darabolóüzemek és halászati termékeket kezelő létesítmények) kell származniuk, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben.

(26)

A 853/2004/EK rendeletben és az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletben az élő kagylókra, tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri haslábúakra megállapított egyedi követelményeknek vagy ezekkel legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében ezen termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak olyan harmadik országokban vagy azok régióiban lévő termelési területekről engedélyezhető, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben. E jegyzékek közzétételének biztosítania kell az átláthatóságot az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára azon termelési területek tekintetében, amelyekből élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak hozhatók be az Unióba.

(27)

A vonatkozó uniós követelményeknek – különösen a 853/2004/EK rendeletben és az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletben a halászati termékekre megállapított egyedi követelményeknek, illetve ezekkel legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak – való megfelelés érdekében a halászati termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szállítmányokat olyan szárazföldi létesítményekből, harmadik ország lobogója alatt közlekedő hűtőhajókról, feldolgozó- vagy fagyasztóhajókról adják fel, és olyan szárazföldi létesítményekben, harmadik ország lobogója alatt közlekedő hűtőhajókon, feldolgozó- vagy fagyasztóhajókon nyerik ki vagy készítik el, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben. E jegyzékek közzétételének biztosítania kell az átláthatóságot az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára azon hajók tekintetben, amelyekről halászati termékek hozhatók be az Unióba.

(28)

Az összetett élelmiszer-készítményekhez kapcsolódó kockázat az összetevőik típusától és ezen összetevők tárolásának feltételeitől függ. Ezért követelményeket kell meghatározni az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányaira vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatot jelentő összetett élelmiszer-készítményeket olyan harmadik országokból léptessék be az Unióban, amelyekből az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet értelmében az Unióba történő beléptetés engedélyezett. Kockázatot jelentő összetett élelmiszer-készítménynek azok minősülnek, amelyek olyan állati eredetű feldolgozott termékeket tartalmaznak, amelyekre a 853/2004/EK rendelet III. melléklete különleges követelményeket ír elő, vagy amelyekre vonatkozóan maradékanyag-megfigyelési tervet kell készíteni.

(29)

A 178/2002/EK rendelet által létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben beérkezett értesítések száma miatt az emberi fogyasztásra forgalomba hozandó bizonyos állatok és áruk szállítmányai fokozott kockázatot jelentenek az uniós élelmiszer-biztonsági követelményeknek való meg nem felelés szempontjából. Az ilyen állatok és áruk szállítmányait ezért az Unióba történő beléptetést megelőzően minden egyes szállítmány esetében egyedileg kell bizonyítványozni. A bizonyítvány továbbá hozzájárulhat ahhoz, hogy emlékeztessék az élelmiszer-vállalkozókat és a harmadik országoknak vagy azok régióinak az illetékes hatóságait a releváns uniós követelményekre. Az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet (24) e célból állategészségügyi bizonyítványmintákat vagy hatósági bizonyítványmintákat határoz meg. Az olyan állatok és áruk szállítmányait, amelyeknek nem az Unió a végső rendeltetési helye, állategészségügyi bizonyítványoknak vagy állategészségügyi igazolással ellátott hatósági bizonyítványoknak kell kísérniük, ugyanakkor ezen állatok és áruk esetében nincs szükség közegészségügyi igazolásra, mivel azokat nem hozzák forgalomba az Unióban. Egyes, alacsony kockázatot jelentő összetett élelmiszer-készítmények esetében az árukat az Unióba beléptető élelmiszer-vállalkozó által kiadott magántanúsítványnak kell a bizonyítvány helyébe lépnie az arányos és kockázatalapú megközelítés biztosítása érdekében.

(30)

Az elhanyagolható kockázatot jelentő, szobahőmérsékleten tárolható összetett élelmiszer-készítményeket, például azokat, amelyekben a végtermékben található egyetlen állati termék élelmiszerjavító anyag, nevezetesen D3-vitamin, élelmiszeradalékanyag, élelmiszerenzim vagy élelmiszer-aroma, mentesíteni kell a határokon végzett ellenőrzések és a magántanúsítványra vonatkozó követelmények alól.

(31)	E rendelet rendelkezéseinek célja, hogy teljes mértékben felváltsák az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseit. Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(32)	Mivel a 96/23/EK irányelv I., II., III. és IV. melléklete 2022. december 14-én hatályát veszti, ezt a rendeletet 2022. december 15-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2017/625 rendeletet a harmadik országokból vagy azok régióiból származó élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályokban meghatározott alkalmazandó követelményeknek vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett követelmények az alábbiakra tejednek ki:

azon emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok és egyes áruk azonosítása, amelyekre az Unióba történő beléptetés tekintetében az alábbi követelmények vonatkoznak:

i.	az a követelmény, hogy az említett, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatoknak és egyes áruknak olyan harmadik országból vagy annak olyan régiójából kell származniuk, amelyet az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően jegyzékbe vettek;

ii.

az a követelmény, hogy ezeket az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatokat és egyes árukat olyan létesítményekből kell feladni és olyan létesítményekben kell kinyerni vagy elkészíteni, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkének (1) bekezdése szerinti alkalmazandó követelményeknek, vagy legalább ezekkel egyenértékűnek elismert követelmények szerint működnek, és szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontja ii. és iii. alpontjának megfelelően összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben;

iii.

az a követelmény, hogy az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok és egyes áruk minden szállítmányához hatósági bizonyítványt, illetve hatósági tanúsítványt vagy más olyan bizonyítékot – például magántanúsítványt kell mellékelni, amely igazolja, hogy a szállítmány megfelel az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályoknak;

b)	az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően jegyzékbe vett harmadik országból vagy annak valamely régiójából származó, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatok és egyes áruk Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények;

az arra vonatkozó a követelmények, hogy ezeket a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatokat és egyes árukat olyan létesítményekből kell feladni és olyan létesítményekben kell kinyerni vagy elkészíteni, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkének (1) bekezdése szerinti alkalmazandó követelményeknek, vagy legalább ezekkel egyenértékűnek elismert követelmények szerint működnek, és szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontja ii. és iii. alpontjának megfelelően összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben;

az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkével összhangban megállapított követelményeken túlmenő azon követelmények, amelyek a következő specifikus áruk forgalomba hozatal céljából az Unióba történő beléptetésére vonatkozóan kerülnek megállapításra:

i.	friss hús, darált hús, előkészített hús, húskészítmények, csontokról mechanikusan lefejtett hús és a zselatin és kollagén előállítására szánt nyersanyagok;

ii.	élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak;

iii.	halászati termékek;

iv.	összetett élelmiszer-készítmények;

e)	az Unióba történő beléptetésre szánt, emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-termelő állatokat és egyes árukat kísérő hatósági bizonyítványokra, hatósági tanúsítványokra és magántanúsítványokra vonatkozó további követelmények;

a farmakológiai hatóanyagok élelmiszer-termelő állatokban való felhasználására és ezen anyagok maradékaira, valamint az állati eredetű termékekben és az összetett élelmiszer-készítményekben előforduló szennyező anyagok és növényvédőszer-maradékok szintjére vonatkozó követelmények, amennyiben az említett élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények harmadik országokból lépnek be az Unióba és azokat az Unió piacán kívánják forgalomba hozni, és e követelmények szükségesek annak biztosításához, hogy az ilyen élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények az emberi egészségnek a vonatkozó uniós élelmiszer-biztonsági szabályok által biztosítottal egyenértékű szintű védelmét biztosítsák;

g)	az a követelmény, hogy élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek ellenőrzési terv benyújtásával igazolják és garantálják az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(3) E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)	nem emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk, ha azonban az állatok és áruk rendeltetését még nem határozták meg az Unióba történő beléptetéskor és nem zárható ki, hogy azokat emberi fogyasztásra szánják, ezt a rendeletet kell alkalmazni;

b)	azon emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk, amelyeket kizárólag átszállítanak az Unión keresztül, forgalomba hozatal nélkül;

c)	emberi fogyasztásra szánt, termékelemzéshez és minőségvizsgálathoz mintaként szolgáló áruk, forgalomba hozatal nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.	„Unióba beléptetett” vagy „Unióba történő beléptetés”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 40. pontjában meghatározott „Unióba beléptetett” vagy „Unióba történő beléptetés;

2.	„szállítmány”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 37. pontjában meghatározott szállítmány;

3.	„állatok”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott állatok;

4.	„áruk”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott áruk;

5.	„egyenértékű”: egyenértékű a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározottak szerint;

6.	„létesítmény”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott létesítmény;

7.	„hatósági bizonyítvány”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 27. pontjában meghatározott hatósági bizonyítvány;

8.	„hatósági tanúsítvány”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 28. pontjában meghatározott hatósági tanúsítvány;

9.	„magántanúsítvány”: az Unióba árukat beléptető élelmiszer-vállalkozó által aláírt tanúsítvány;

10.	„forgalomba hozatal”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott forgalomba hozatal;

11.	„friss hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hús;

12.	„darált hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.13. pontjában meghatározott darált hús;

13.	„előkészített hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.15. pontjában meghatározott előkészített hús;

14.	„húskészítmények”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott húskészítmények;

15.	„csontokról mechanikusan lefejtett hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.14. pontjában meghatározott, csontokról mechanikusan lefejtett hús;

16.	„zselatin”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.7. pontjában meghatározott zselatin;

17.	„kollagén”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.8. pontjában meghatározott kollagén;

18.	„nagymértékben finomított állati eredetű termékek”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XVI. szakaszának 1. pontjában említett nagymértékben finomított termékek;

19.	„kagylók”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;

20.	„halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott halászati termékek;

21.	„összetett élelmiszer-készítmény”: növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldolgozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszer;

22.	„farmakológiai hatóanyag”: az (EU) 2019/2090 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (25) 2. cikkének a) pontjában meghatározott gyógyszerhatóanyag;

23.	„szennyező anyag”: a 315/93/EGK tanácsi rendelet (26) 1. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott szennyező anyag;

24.	„növényvédőszer-maradékok”: a 396/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott növényvédőszer-maradékok;

25.	„állati eredetű termék”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 8.1. pontjában meghatározott, állati eredetű termék;

26.

„farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv”: az élelmiszer-termelő állatokban és az állati eredetű termékekben előforduló farmakológiai hatóanyagok használatára, farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeire, növényvédő szerek maradékanyag-határértékeire és szennyező anyagok határértékeire vonatkozó ellenőrzési terv, az összetett élelmiszer-készítményekben használtakat is ideértve;

27.

„rovarok”: olyan, emberi fogyasztásra szánt, rovarokból – beleértve a különböző életszakaszokban lévő rovarokat is – vagy azok részeiből álló, azokból elkülönített vagy azokból előállított élelmiszerek, amelyek adott esetben az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) szerint engedélyezettek és szerepelnek az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletben (28) megállapított jegyzékében (a továbbiakban: az új élelmiszerek uniós jegyzéke);

28.	„átszállítás”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 44. pontjában meghatározott átszállítás;

29.

„hüllőhús”: az Alligator mississippiensis, a Crocodylus johnstoni, a Crocodylus niloticus, a Crocodylus porosus, a Timon lepidus, a Python reticulatus, a Python molurus bivittatus vagy a Pelodiscus sinensis fajhoz tartozó, tenyésztett hüllőkből származó feldolgozatlan vagy feldolgozott ehető részek, amelyeket adott esetben az (EU) 2015/2283 rendelettel összhangban engedélyeztek, és amelyek szerepelnek az új élelmiszerek uniós jegyzékében;

30.	„csiga”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 6.2. pontjában meghatározott csiga, valamint más, a Helicidae, a Hygromiidae vagy a Sphincterochilidae családba tartozó, emberi fogyasztásra szánt csigafajok;

31.	„élelmiszer”: a 178/2002/EK rendelet 2. cikkében meghatározott élelmiszer;

32.	„takarmány”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 4. pontjában meghatározott takarmány;

33.	„audit”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 30. pontjában meghatározott audit;

34.	„illetékes hatóságok”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;

35.	„csírák”: a 208/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (29) 2. cikkének a) pontjában meghatározott csírák;

36.	„elsődleges termelés”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott elsődleges termelés;

37.	„vágóhíd”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.16. pontjában meghatározott vágóhíd;

38.	„vadfeldolgozó létesítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.18. pontjában meghatározott vadfeldolgozó létesítmény;

39.	„darabolóüzem”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.17. pontjában meghatározott darabolóüzem;

40.	„termelési terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontjában meghatározott termelési terület;

41.	„feldolgozóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott feldolgozóhajó;

42.	„fagyasztóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.3. pontjában meghatározott fagyasztóhajó;

43.	„hűtőhajó”: raklapon lévő vagy ömlesztett áruk ellenőrzött hőmérsékletű raktérben vagy kamrákban történő tárolására és szállítására felszerelt hajó;

44.	„tejtermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.2. pontjában meghatározott tejtermékek;

45.	„tojástermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.3. pontjában meghatározott tojástermékek;

46.	„élelmiszer-vállalkozó”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott élelmiszer-vállalkozó;

47.	„vállalkozó”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 29. pontjában meghatározott vállalkozó;

48.	„határállomás”: az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 38. pontjában meghatározott határállomás.

II. FEJEZET

AZ UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉS FELTÉTELEI A SZÁRMAZÁSI HARMADIK ORSZÁGOK VAGY AZOK RÉGIÓI TEKINTETÉBEN

3. cikk

Élelmiszer-termelő állatok és áruk, amelyeknek olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben

Az emberi fogyasztásra szánt következő élelmiszer-termelő állatok és áruk szállítmányai csak olyan harmadik országból vagy annak olyan régiójából léptethetők be az Unióba, amely szerepel a szóban forgó állatok és áruk tekintetében az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletben meghatározott jegyzékben:

a)	élő állatok, amelyekre vonatkozóan a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 1. fejezete Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokat (a továbbiakban: KN-kódok) határozott meg, amennyiben ezek az élő állatok élelmiszer-termelő állatok;

emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek – beleértve a hüllőhúst, valamint az egész elpusztult rovarokat, a rovarok részeit vagy a feldolgozott rovarokat – amelyekre vonatkozóan a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének második részében az alábbi kódok kerültek meghatározásra:

i.	KN-kódok a 2–5., 15., 16. vagy 29. áruosztályban; vagy

ii.	a Harmonizált Rendszer következő vámtarifaszámai (a továbbiakban: HR-vámtarifaszámok): 0901, 1702, 2105, 2106, 2301, 3001, 3002, 3302, 3501, 3502, 3503, 3504, 3507, 3913, 3926, 4101, 4102, 4103 vagy 9602;

c)	élő csigák, a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 0307 60 00 KN-kód alatt említett tengeri csigák kivételével;

d)	a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében szereplő, ex 1212 99 95 KN-kód alá tartozó virágporliszt.

4. cikk

Élelmiszer-termelő állatok és áruk harmadik országból vagy annak régiójából az Unióba történő beléptetésére vonatkozó kiegészítő követelmények

Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeken túlmenően a Bizottság csak abban az esetben határozhat a harmadik országoknak vagy azok régióinak az említett rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe történő felvételéről, ha az alábbi követelményeket a Bizottság az e rendelet 3. cikkében említett élelmiszer-termelő állatokra és árukra vonatkozó uniós követelményekkel legalább egyenértékűnek ismeri el:

a harmadik ország következőkre vonatkozó jogszabályai:

i.	az állati eredetű termékek előállítása;

ii.	az állatgyógyászati készítmények használata, beleértve az azok megtiltásával vagy engedélyezésével, forgalmazásával, forgalomba hozatalával, valamint azok beadásával és vizsgálatával kapcsolatos szabályokat;

iii.	a takarmányok elkészítése és használata, beleértve az adalékanyagok használatával és a gyógyszeres takarmányok elkészítésével és használatával kapcsolatos eljárásokat, valamint a takarmányok és végtermékek elkészítése során felhasznált nyersanyagok higiéniai minőségét;

b)	az Unióba szánt állati eredetű termékek esetében a termelésre, előállításra, kezelésre, tárolásra és feladásra ténylegesen alkalmazott higiéniai feltételek;

c)	a harmadik országból származó állati eredetű termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos bármilyen tapasztalat és az Unióba történő beléptetésre vonatkozó bármely hatósági ellenőrzés eredményei;

rendelkezésre állásuk esetén olyan auditok eredményei, amelyeket a Bizottság az adott harmadik országban olyan élelmiszer-termelő állatokkal és olyan árukkal kapcsolatban végzett, amelyekre vonatkozóan a harmadik ország az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (2) bekezdésének megfelelően már jegyzékbe van véve, különösen az auditált harmadik ország illetékes hatóságai által végzett értékelés eredményei, valamint azok az intézkedések, amelyeket az illetékes hatóságok a számukra a Bizottság által végzett ilyen auditokat követően tett ajánlások fényében hoztak;

e)	adott esetben a Bizottság által jóváhagyott, a zoonózisokkal szembeni védekezésre irányuló program megléte, végrehajtása és az arra vonatkozó tájékoztatás;

f)	a harmadik ország farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó követelményei, a 6. cikkel összhangban.

5. cikk

A 6–12. cikk hatálya alá tartozó állatok és termékek

(1) A 6–12. cikkben megállapított követelményeket a következő állatokra és termékekre kell alkalmazni:

a)	élő állatok, amelyekre a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében az I. áruosztály 1. árucsoportjában KN-kódok kerültek meghatározásra, amennyiben ezek az állatok élelmiszer-termelő állatok;

állati eredetű termékek, amelyekre a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 2–5., 15. és 16. árucsoportban KN-kódok kerültek meghatározásra, és amelyekre Harmonizált Rendszer szerinti vámtarifaalszámok (a továbbiakban: HR-vámtarifaalszámok) kerültek meghatározásra a 0901, 2105, 3501, 3502 és 3504 vámtarifaszám alatt;

c)	olyan összetett termékek, amelyekre a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a III. áruosztály 15. árucsoportjában és a IV. áruosztály 16–22. árucsoportjában KN-kódok kerültek meghatározásra.

(2) A 6–12. cikkben meghatározott követelmények nem alkalmazandók a következőkre:

—	a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezetének 1. pontjában említett zselatin és zselatin előállítására szánt nyersanyagok, és

—	az említett rendelet III. melléklete XV. szakasza I. fejezetének 1. pontjában említett kollagén és kollagén előállítására szánt nyersanyagok, és

—	nagymértékben finomított állati eredetű termékek, és

—	rovarok, béka, békacombok, csigák, hüllők és hüllőhús.

6. cikk

Az élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények Unióba történő beléptetésére vonatkozó kiegészítő követelmények a farmakológiai hatóanyagok és azok maradékanyagai, a szennyező anyagok és a növényvédőszer-maradékok tekintetében

(1) Az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított követelményeken túlmenően élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai csak olyan harmadik országból léptethetők be az Unióba, amely a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó olyan ellenőrzési tervvel rendelkezik, amely garanciákat határoz meg a következőknek való megfelelés tekintetében:

a)	a farmakológiai hatóanyagok használatára vonatkozó uniós követelmények, a farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékei, a növényvédő szerek maradékanyag-határértékei és a szennyező anyagok határértékei; valamint

b)	az e rendelet 9–12. cikkében meghatározott kiegészítő követelmények.

(2) Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeken túlmenően a Bizottság csak akkor határoz egy harmadik országnak az említett rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe való felvételéről, ha az adott harmadik ország az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (2) bekezdése alapján a harmadik országok jegyzékébe való felvétel iránti kérelemben bizonyítékokat és garanciákat nyújt az e cikk (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, az e rendelet I. mellékletének II. részében felsorolt információk benyújtásával együtt.

(3) Azt követően, hogy a Bizottság jóváhagyta egy harmadik országnak az engedélyezett harmadik országok jegyzékébe való felvételét, az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésével összhangban biztosítja, hogy a harmadik ország továbbra is megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelésre vonatkozó aktualizált bizonyítékokat és garanciákat, ideértve az I. melléklet II. részében meghatározott, a harmadik ország farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervét érintő kért információkat, amelyeket az adott harmadik országnak minden év március 31-ig be kell nyújtania.

7. cikk

Egy harmadik országnak a farmakológiai hatóanyagokra és azok maradékanyagaira, a szennyező anyagokra és a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelő harmadik országok jegyzékébe való felvétele

Az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított feltételeken túlmenően az élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai csak olyan harmadik országból léptethetők be az Unióba, amely megfelel a 6. cikk (1) bekezdésében előírt követelményeknek és szerepel az érintett élelmiszer-termelő állatok vagy állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országoknak az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében foglalt jegyzékében.

8. cikk

Eltérés az élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelményektől

(1) A 7. cikktől eltérve élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai beléphetnek az Unióba olyan harmadik országokból, amelyek nem rendelkeznek a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel, de biztosítják, hogy az élelmiszer-termelő állatok és az állati eredetű termékek – beleértve az összetett élelmiszer-készítményekben felhasználtakat is – az említett élelmiszer-termelő állatok vagy állati eredetű termékek tekintetében az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében szereplő jegyzékben szereplő tagállamból vagy harmadik országból származnak.

(2) Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeken túlmenően a Bizottság csak akkor határoz egy harmadik országnak az említett rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe való felvételéről, ha az adott harmadik ország illetékes hatósága bizonyítékokat és garanciákat nyújt a Bizottságnak az e cikk (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan. Az ilyen bizonyítékoknak és garanciáknak az adott harmadik országban az említett élelmiszer-termelő állatok és állati eredetű termékek nyomonkövethetőségének és származásának garantálása érdekében alkalmazott eljárásokra vonatkozó információkból kell állniuk.

(3) Amennyiben egy harmadik ország az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően szerepel az egyes élelmiszer-termelő állatok vagy állati eredetű termékek tekintetében engedélyezett harmadik országok jegyzékében, az adott harmadik országra vonatkozó bejegyzéshez a következő megjegyzést kell fűzni:

„Harmadik ország, amely kizárólag olyan meghatározott élelmiszer-termelő állatokat vagy állati eredetű termékeket – önmagukban vagy összetett élelmiszer-készítmények összetevőjeként – léptet be az Unióba, amelyek a) az ilyen élelmiszer-termelő állatok vagy állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett egyéb harmadik országokból, vagy b) tagállamokból származnak, az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikkével összhangban.”

Azon harmadik országok esetében, amelyek állategészségügyi követelmények miatt nem léptethetnek be meghatározott élelmiszer-termelő állatokat vagy állati eredetű termékeket önmagukban az Unióba, az adott harmadik országra vonatkozó bejegyzéshez a következő megjegyzést kell fűzni:

„Harmadik ország, amely kizárólag olyan állati eredetű feldolgozott termékeket tartalmazó összetett termékeket léptet be az Unióba, amelyek a) az ilyen állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett egyéb harmadik országokból, vagy b) tagállamokból származnak, az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikkével összhangban.”

(4) Az Unióba történő beléptetésre szánt burkolóanyagok előállításához a harmadik országok felhasználhatnak tagállamokból vagy olyan egyéb harmadik országokból vagy azok olyan régióiból származó állati eredetű nyersanyagokat, amelyek engedéllyel rendelkeznek a friss hús vagy bizonyos húskészítmények, valamint a kezelt gyomor, hólyag és belek Unióba történő beléptetésére, és amelyek szerepelnek az ilyen friss húsnak és húskészítményeknek az (EU) 2021/404 bizottsági végrehajtási rendeletben (30) vagy az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletben szereplő vonatkozó jegyzékeiben. Az Unióba burkolóanyagokat beléptető harmadik országokat fel kell sorolni az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében a burkolóanyagok tekintetében. Ezenkívül azokat a létesítményeket, amelyekből a burkolóanyagokat az Unióba be szándékozzák léptetni, e rendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint jegyzékbe kell venni.

(5) Azt követően, hogy a Bizottság jóváhagyta egy harmadik országnak az engedélyezett harmadik országok e cikkben említett jegyzékeibe való felvételét, az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (4) bekezdésével összhangban biztosítja, hogy a harmadik ország továbbra is megfeleljen az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

III. FEJEZET

AZ UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉS FELTÉTELEI A FARMAKOLÓGIAI HATÓANYAGOK ÉS AZOK MARADÉKANYAGAI, A SZENNYEZŐ ANYAGOK ÉS A NÖVÉNYVÉDŐSZER-MARADÉKOK FELHASZNÁLÁSA TEKINTETÉBEN

9. cikk

A farmakológiai hatóanyagoknak az élelmiszer-termelő állatokban, valamint ezen anyagok maradékanyagainak az állati eredetű termékekben és összetett élelmiszer-készítményekben való felhasználására vonatkozó követelmények

(1) Élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek garanciákat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében említett farmakológiai hatóanyagok felhasználására és ezen anyagok maradékanyagaira vonatkozó ellenőrzések legalább egyenértékűek az (EU) 2022/1646 végrehajtási rendelet 4. cikkében említett, a tagállamok többéves nemzeti ellenőrzési terveiben előírt ellenőrzésekkel.

(2) Amennyiben egy harmadik ország olyan farmakológiai hatóanyagok élelmiszer-termelő állatokban való felhasználását engedélyezi, amelyek ilyen állatok tekintetében nem engedélyezettek az Unióban, az élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak akkor léptethetők be az Unióba, ha az adott harmadik ország garanciákat nyújt arra vonatkozóan, hogy az említett anyagok maradékanyagai nem fordulnak elő ezekben az állatokban és termékekben. Az ilyen maradékanyagok jelen nem létének igazolására használt analitikai módszereknek meg kell felelniük az (EU) 2021/808 végrehajtási rendelet I. mellékletében meghatározott követelményeknek vagy azokkal egyenértékű követelményeknek.

10. cikk

Az egyes anyagok tilalmára vonatkozó követelmények

(1) Élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek garantálják a béta-agonisták, valamint bármely sztilbén, valamint tireosztatikus, ösztrogén, androgén és gesztagén hatású anyagok haszonállatokban való felhasználására vonatkozóan a 96/22/EK irányelvben megállapított tilalomnak, valamint a 37/2010/EU rendelet mellékletének 2. táblázatában felsorolt anyagok használatára vonatkozó tilalomnak való megfelelést.

(2) Olyan harmadik országokból származó élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények, amelyek engedélyezik az (1) bekezdésben említett anyagok élelmiszer-termelő állatokban való használatát, vagy nem rendelkeznek az ilyen anyagok használatára vonatkozó szabályokkal, csak akkor léptethetők be az Unióba, ha ezen harmadik országok garanciákat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy:

a)	elkülönített termelési rendszert hoztak létre annak biztosítására, hogy az Unióba történő beléptetésre szánt élelmiszer-termelő állatokat, állati eredetű termékeket és összetett élelmiszer-készítményeket ne kezeljék az (1) bekezdésben említett anyagokkal, és

b)	megfelelő állatazonosítási és nyomonkövethetőségi rendszert, valamint az (1) bekezdésben említett anyagok forgalmazásának ellenőrzésére és az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának nyilvántartására szolgáló rendszert hoztak létre.

11. cikk

Az állati eredetű termékekben és az összetett élelmiszer-készítményekben előforduló növényvédőszer-maradékokra vonatkozó követelmények

Állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek garantálják, hogy a növényvédőszer-maradékok reprezentatív ellenőrzésére sor kerül annak bizonyítására, hogy e termékek megfelelnek a 396/2005/EK rendeletben előírt szermaradék-határértékeknek. E garanciáknak az (EU) 2021/1355 végrehajtási rendeletben említett, a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó többéves nemzeti ellenőrzési programokban előírt garanciákkal legalább egyenértékűeknek kell lenniük.

12. cikk

Az állati eredetű termékekben és az összetett élelmiszer-készítményekben előforduló szennyező anyagokra vonatkozó követelmények

Állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények csak olyan harmadik országokból léptethetők be az Unióba, amelyek garanciát nyújtanak arra vonatkozóan, hogy e termékek megfelelnek a 315/93/EGK rendelet alapján megállapított szennyező anyag-határértékeknek. E garanciáknak az (EU) 2022/931 felhatalmazáson alapuló rendelettel és az (EU) 2022/932 végrehajtási rendelettel összhangban a növényvédőszer-maradékokra vonatkozóan létrehozott többéves nemzeti ellenőrzési tervekben előírtakkal legalább egyenértékűeknek kell lenniük.

IV. FEJEZET

AZ UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉS FELTÉTELEI A LÉTESÍTMÉNYEK VONATKOZÁSÁBAN

13. cikk

A létesítményekre vonatkozó követelmények

(1) A következő áruk szállítmányai csak abban az esetben léptethetők be az Unió területére, ha a szóban forgó szállítmányokat az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban összeállított és naprakészen tartott jegyzékekben szereplő létesítményekből adják fel, és ilyen létesítményekben nyerik ki vagy készítik el:

állati eredetű termékek, amelyekre vonatkozóan követelményeket állapítottak meg a 853/2004/EK rendelet III. mellékletében, és amelyek tekintetében a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének második részében az alábbi kódok kerültek meghatározásra:

i.	KN-kódok a 2–5., 15.vagy 16. áruosztályban; vagy

ii.	az 1702, 2105, 2106, 2301, 2932, 3001, 3002, 3501, 3502, 3503, 3504, 4101, 4102 vagy 4103 vámtarifaszámok alatti HR-vámtarifaalszámok;

b)	a következő HR-vámtarifaalszámok alá tartozó csírák: a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 0704 90, 0706 90, 0708 10, 0708 20, 0708 90 és 1214 90 KN-kód.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett létesítmények csak akkor vehetők fel az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerinti jegyzékekbe, ha az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. és iv. alpontjában meghatározott biztosítékokon kívül a harmadik ország – amelyikben a létesítmény található – garanciát nyújt az alábbiakra vonatkozóan is:

az említett létesítmények – úgymint az állati eredetű termékek előállítása során felhasznált, az (1) bekezdés a) pontjában említett állati eredetű nyersanyagokat kezelő valamennyi létesítmény is – megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (1) bekezdésében említett alkalmazandó követelményeknek, különösen a 853/2004/EK rendelet alkalmazandó követelményeinek, vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelmények alapján működnek;

az ilyen létesítmények adott esetben csak olyan állati eredetű nyersanyagokat kezelnek, amelyek az adott termékkategóriára vonatkozóan az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelettel és az (EU) 2022/1646 végrehajtási rendelettel összhangban jóváhagyott szermaradék-megfigyelési tervvel rendelkező harmadik országokból vagy tagállamokból származnak;

c)	tényleges hatáskörrel rendelkezik az állati eredetű termékek ilyen létesítményekből az Unióba irányuló kivitelének leállítására, amennyiben a létesítmények nem felelnek meg a vonatkozó uniós követelményeknek vagy nem azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelmények alapján működnek.

(3) A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsát minden olyan új és naprakésszé tett jegyzéket, amelyet a harmadik ország illetékes hatóságaitól kap az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának iii. alpontjával összhangban, és ezeket a jegyzékeket a honlapján közzéteszi.

(4) A tagállamok kizárólag akkor engedélyezik az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba történő beléptetését, ha azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyeknek az alkalmazandó uniós szabályok szerint a szállítmányokat kísérniük kell, a harmadik ország illetékes hatóságai azzal a nappal kezdődően adták ki, hogy a Bizottság közzétette a létesítmények (1) bekezdésben említett jegyzékeit.

14. cikk

Azok a létesítmények, amelyek nem tartoznak az 13. cikk (1) bekezdésében szereplő követelmények hatálya alá

A 13. cikk (1) bekezdésében megállapított követelmények nem vonatkoznak azokra a létesítményekre, amelyek kizárólag a következő tevékenységeket végzik:

a)	elsődleges termelés;

b)	szállítási tevékenységek;

c)	szabályozott hőmérsékletű tárolási feltételeket nem igénylő állati eredetű termékek tárolása;

d)	a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 2930, 2932, 3503, 3507 vagy 3913 HR-vámtarifaszám alatt említett, nagymértékben finomított állati eredetű termékek előállítása;

e)	a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 3913, 3926 vagy 9602 HR-vámtarifaszám alatt említett zselatinkapszulák előállítása.

V. FEJEZET

AZ EGYES EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁRUK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK

15. cikk

Friss hús, darált hús, előkészített hús, csontokról mechanikusan lefejtett hús és húskészítmények, valamint a zselatin és kollagén előállítására szánt nyersanyagok szállítmányaira vonatkozó követelmények

A következő állati eredetű termékek szállítmányai csak akkor léptethetők be az Unióba, ha azokat olyan vágóhidakon, vadfeldolgozó létesítményekben, darabolóüzemekben és halászati termékeket kezelő létesítményekben kinyert nyersanyagokból állították elő, amelyek szerepelnek a létesítményeknek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakészen tartott jegyzékében:

a)	friss hús;

b)	darált hús;

c)	előkészített hús;

d)	csontokról mechanikusan lefejtett hús és húskészítmények, az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (31) 45. cikkének 2. pontjában meghatározott állati belek kivételével;

e)	a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezete 4. pontjának a) alpontjában, illetve XV. szakasza I. fejezete 4. pontjának a) alpontjában említett, zselatin vagy kollagén előállítására szánt nyersanyagok.

16. cikk

Az élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak szállítmányaira vonatkozó követelmények

(1) Az e rendelet 14. cikkében foglaltak ellenére az olyan élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak szállítmányai, amelyekre KN-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 0307 vámtarifaszáma alatt, csak olyan harmadik országbeli termelési területekről hozhatók be az Unióba, amelyek szerepelnek a harmadik ország illetékes hatóságai által az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint összeállított és a Bizottság által közzétett jegyzékekben.

(2) A következő termékek beléptethetők az Unióba abban az esetben is, ha olyan területekről gyűjtötték be őket, amelyeket az előállítás helye szerinti harmadik országbeli illetékes hatóságok nem osztályoztak az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdése szerint:

pectinidae, kivéve, ha az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 57. cikke értelmében létrehozott nyomonkövetési programokból származó adatok lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára a halászati területek osztályozását a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza IX. fejezetének 2. pontjában meghatározottak szerint;

b)	a nem filtráló tengeri csigák és a nem filtráló tüskésbőrűek.

17. cikk

A termelési területek jegyzékbe vétele

(1) Mielőtt a rendelet 16. cikke (1) bekezdésében említett jegyzékeket a harmadik ország illetékes hatóságai elkészítik, különösen figyelembe kell venni azokat a garanciákat, amelyeket a harmadik ország illetékes hatóságai adhatnak a termelési területek osztályozásáról és ellenőrzéséről szóló (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 52. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelés tekintetében.

(2) A 16. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékek összeállítását megelőzően a Bizottság helyszíni ellenőrző látogatást tesz.

(3) A 16. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékek összeállítását követően, és amennyiben a harmadik ország illetékes hatóságai megfelelő biztosítékot nyújtanak a felelősségi körükbe tartozó termelési területek osztályozására és ellenőrzésére vonatkozóan, a bizottsági helyszíni ellenőrző látogatást nem kell elvégezni azelőtt, hogy egy új termelési területet felvesznek egy, az 13. cikkel összhangban létrehozott meglévő jegyzékbe.

18. cikk

A halászati termékekre vonatkozó különleges követelmények

Azon halászati termékek szállítmányai, amelyekre KN-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 0301, 0302, 0303, 0304, 0305, 0306, 0307, 0308, 0309, 1504, 1516, 1517, 1603, 1604, 1605 vagy 2106 vámtarifaszámai alatt, csak abban az esetben léptethetők be az Unióba forgalomba hozatal céljából, ha azokat előállításuk bármely szakaszában egy olyan szárazföldi létesítményben, feldolgozó- vagy fagyasztóhajón nyerték ki vagy készítették el, vagy olyan hűtőházban vagy hűtőhajón tárolták, amely szerepel egy, az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának megfelelően összeállított és naprakésszé tett és a Bizottság által közzétett jegyzékben.

19. cikk

A hajók jegyzékbe vételére vonatkozó különleges követelmények

(1) Egy hajót abban az esetben lehet felvenni az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett létesítmények jegyzékeibe, ha azon harmadik ország illetékes hatóságai, amelynek a lobogója alatt a hajó közlekedik, valamint egy másik olyan harmadik ország illetékes hatóságai, amelyre a hajó lobogója szerinti harmadik ország illetékes hatóságai átruházták az érintett hajó ellenőrzésének feladatát, közös közleményt nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben kijelentik, hogy a következő követelmények mindegyike teljesül:

a)	mindkét harmadik ország szerepel az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésével összhangban összeállított, az olyan harmadik országokat vagy azok olyan régióit tartalmazó jegyzékben, amelyekből engedélyezett a halászati termékeknek az Unió területére történő beléptetése;

b)	az érintett hajóról származó, az Unióban történő forgalomba hozatalra szánt valamennyi halászati terméket közvetlenül abban a harmadik országban rakodják ki, amelyre az a harmadik ország, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, az érintett hajó ellenőrzésének felelősségét átruházta;

c)	a felhatalmazott illetékes hatóságok átvizsgálták a hajót, és kijelentették, hogy az megfelel a vonatkozó uniós követelményeknek;

d)	a felhatalmazott illetékes hatóságok kijelentették, hogy rendszeresen átvizsgálják a hajót annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek.

(2) Egy hajót abban az esetben lehet felvenni az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett létesítmények jegyzékeibe az azon harmadik ország illetékes hatóságai, amelynek a lobogója alatt a hajó közlekedik, valamint azon tagállam illetékes hatóságai, amelyre a hajó lobogója szerinti harmadik ország illetékes hatóságai átruházták az érintett hajó ellenőrzésének felelősségét, közös közleménye alapján, amennyiben az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

a)	az érintett hajóról származó, az Unióban történő forgalomba hozatalra szánt valamennyi halászati terméket közvetlenül abban a tagállamban rakodják ki, amelyre az a harmadik ország, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, az érintett hajó ellenőrzésének felelősségét átruházta;

b)	a felhatalmazott illetékes hatóságok átvizsgálták a hajót, és kijelentették, hogy az megfelel a vonatkozó uniós követelményeknek;

c)	a felhatalmazott illetékes hatóságok kijelentették, hogy rendszeresen átvizsgálják a hajót annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek.

20. cikk

Az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányaira vonatkozó követelmények

(1) A 2658/87/EGK rendelet I. melléklete II. részének 1517, 1518, 1601 00, 1602, 1603 00, 1604, 1605, 1702, 1704, 1806, 1901, 1902, 1904, 1905, 2001, 2004, 2005, 2008, 2101, 2103, 2104, 2105 00, 2106, 2202 vagy 2208 vámtarifaszámai alatti KN-kódokkal jelölt összetett élelmiszer-készítmények csak abban az esetben léptethetők be az Unióba forgalomba hozatal céljából, ha az összetett élelmiszer-készítményekben lévő valamennyi állati eredetű feldolgozott terméket egy olyan harmadik országban vagy annak olyan régiójában található létesítményben állították elő, amely engedéllyel rendelkezik az említett állati eredetű feldolgozott termékek Unióba történő beléptetésére e rendelet 13. cikknek megfelelően, vagy pedig tagállamokban lévő létesítményekben állították elő.

(2) Mindaddig, amíg a Bizottság létre nem hozza az összetett élelmiszer-készítmények Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országoknak vagy azok régióinak az egyedi jegyzékét, a harmadik országokból vagy azok régióiból származó összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai a következő szabályoknak való megfelelés esetén léptethetők be az Unió területére:

az (1) bekezdésben említett olyan összetett élelmiszer-készítményeknek, amelyeket ellenőrzött hőmérsékleten kell szállítani vagy tárolni, olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyekből a 3. cikk értelmében engedélyezett az összetett élelmiszer-készítményekben található valamennyi állati eredetű feldolgozott termék Unióba történő beléptetése;

az (1) bekezdésben említett olyan, tetszőleges mennyiségű kolosztrumalapú terméket vagy húskészítményt tartalmazó összetett élelmiszer-készítményeknek, amelyeket nem kell ellenőrzött hőmérsékleten kell szállítani vagy tárolni, olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyekből a 3. cikk értelmében engedélyezett az összetett élelmiszer-készítményekben található kolosztrumalapú termékek vagy húskészítmények Unióba történő beléptetése;

az (1) bekezdésben említett olyan összetett élelmiszer-készítményeknek, amelyeket nem kell ellenőrzött hőmérsékleten szállítani vagy tárolni, és amelyek a kolosztrumalapú termékektől és a húskészítményektől eltérő olyan állati eredetű feldolgozott termékeket tartalmaznak, amelyekre vonatkozóan a 853/2004/EK rendelet III. melléklete követelményeket állapít meg, olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyekből az e rendelet 3. cikkének értelmében, az uniós állategészségügyi és népegészségügyi követelmények alapján engedélyezett a húskészítmények, a tejtermékek, a halászati termékek és a tojástermékek Unióba történő beléptetése, és amelyeket ezen állati eredetű termékek legalább egyike tekintetében jegyzékbe vettek.

(3) Az összetett élelmiszer-készítményeket az Unióba beléptető harmadik országokat vagy harmadik országbeli régiókat az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében jegyzékbe kell venni az e rendelet 6. cikke szerinti jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkezőként azon fajok vagy áruk tekintetében, amelyekből az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékek származnak, a kollagén, a zselatin és nagymértékben finomított állati eredetű termékek kivételével.

(4) A (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó azokra a szobahőmérsékleten tárolható összetett élelmiszer-készítményekre, amelyek kizárólag olyan állati eredetű feldolgozott termékeket vagy összetett élelmiszer-készítményeket tartalmaznak, amelyek az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32), az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (33)vagy az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (34)hatálya alá tartoznak, vagy amelyek kizárólag D3-vitamint tartalmaznak.

VI. FEJEZET

AZ UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉS FELTÉTELEI A BIZONYÍTVÁNYOZÁS ÉS TANÚSÍTÁS VONATKOZÁSÁBAN

21. cikk

Hatósági bizonyítványok

(1) A következő termékek minden egyes szállítmánya csak akkor léptethető be az Unióba, ha a szállítmányt hatósági bizonyítvány kíséri, kivéve azokat a szállítmányokat, amelyeknek nem az Unió a végső rendeltetési helye:

a)	élő állatok, amelyekre vonatkozóan a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében az I. áruosztály 1. árucsoportjában KN-kódok kerültek meghatározásra, amennyiben ezek az élő állatok élelmiszer-termelő állatok;

emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek, amelyekre vonatkozóan a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének második részében az alábbi kódok kerültek meghatározásra:

i.	KN-kódok a 2–5., 15., 16. vagy 29. áruosztályban; vagy

ii.	a 0901, 1702, 2105, 2106, 2301, 3001, 3002, 3501, 3502, 3503, 3504, 3507, 3913, 3926, 4101, 4102, 4103 vagy 9602 HR-vámtarifaszámok;

csírák és csírák előállítására szánt magvak, amelyekre a következő HR-vámtarifaalszámok hivatkoznak: a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének második részében szereplő 0704 90, 0706 90, 0708 10, 0708 20, 0708 90, 0712 34, 0712 35, 0712 50, 0712 60, 0713 10, 0713 33, 0712 34, 0713 39, 0713 40, 0713 90, 0910 99, 1201 10, 1201 90, 1207 50, 1207 99, 1209 10, 1209 21, 1209 91 vagy 1214 90 vámtarifaalszámok;

d)	a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének második részében az 1212 99 95 KN-kód alatt említett virágporliszt;

e)	élő csigák, a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 0307 60 00 KN-kód alatt említett tengeri csigák kivételével;

az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett összetett élelmiszer-készítmények, kivéve a zselatinon, kollagénen vagy nagymértékben finomított állati eredetű termékeken kívül semmilyen más kolosztrumalapú terméket vagy húskészítményt nem tartalmazó, szobahőmérsékleten tárolható összetett élelmiszer-készítményeket.

(2) Amennyiben a halászati termékek szállítmányait közvetlenül valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő hűtőhajóról, feldolgozó- vagy fagyasztóhajóról léptetik be az Unióba, az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet 14. cikkének (3) bekezdésében említett hatósági bizonyítványt a kapitány írhatja alá.

(3) Nincs szükség hatósági bizonyítványra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 3913, 3926 vagy 9602 HR-vámtarifaszáma alá tartozó zselatinkapszulák Unióba történő beléptetéséhez, amennyiben ezek a kapszulák nem kérődzők csontjából származnak.

(4) Az (1) bekezdésben említett hatósági bizonyítványok tanúsítják, hogy a termékek megfelelnek a következőknek:

a)	a 178/2002/EK, a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletben meghatározott követelmények, illetve e követelményekkel egyenértékűnek elismert rendelkezések;

b)	az Unióba történő beléptetésre vonatkozóan ebben a rendeletben meghatározott egyedi követelmények.

(5) Az (1) bekezdésben említett hatósági bizonyítványok tartalmazhatnak a közegészségügyi és állategészségügyi kérdésekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban előírt adatokat.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában említett, csírákra és csírák előállítására szánt magvakra vonatkozó hatósági bizonyítvány addig kíséri a szállítmányt, amíg az el nem éri a hatósági bizonyítványban feltüntetett rendeltetési helyét. A szállítmány felosztása esetén a szállítmány minden egyes részét kísérnie kell a hatósági bizonyítvány egy-egy másolatának.

(7) A feladás helye szerinti harmadik ország illetékes hatóságai igazolhatják a kizárólag közegészségügyi igazolást igénylő állati eredetű termékek szállítmányait vagy a más harmadik országból érkező csírákat tartalmazó szállítmányokat, amennyiben a feladás helye szerinti harmadik ország illetékes hatóságai biztosítani tudják, hogy a szállítmányok megfelelnek az Unióba történő beléptetés e rendeletben meghatározott követelményeinek.

22. cikk

Magántanúsítvány

(1) Az alábbiakban felsoroltakat az árukat az Unióba beléptető élelmiszer-vállalkozó által elkészített és aláírt magántanúsítvány kíséri, amely megerősíti, hogy a szállítmányok megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkének (2) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek:

az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai, amennyiben az összetett élelmiszer-készítmények nem tartalmaznak kolosztrumalapú termékeket vagy a zselatinon, kollagénen vagy a nagymértékben finomított állati eredetű termékeken kívül semmilyen más húskészítményt; és

b)	az e rendelet 20. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az (EU) 2017/625 rendelet 48. cikkének h) pontjával összhangban a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített összetett élelmiszer-készítmények esetében a magántanúsítványnak a forgalomba hozatal időpontjáig kísérnie kell az összetett élelmiszer-készítményeket.

(3) Az (1) bekezdésben említett magántanúsítvány biztosítja a szállítmányok nyomonkövethetőségét, és tartalmazza a következőket:

a)	az Unióba beléptetett áruk feladójának és címzettjének adatai;

b)	az összetett élelmiszer-készítményekben található növényi eredetű termékek és állati eredetű feldolgozott termékek jegyzéke az összetett élelmiszer-készítmények gyártásához való felhasználáskor mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben feltüntetve;

az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékeket előállító létesítmény(ek)re – a létesítmény 853/2004/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése alapján történő engedélyezés útján – megadott, az Unióba árukat beléptető élelmiszer-vállalkozó által feltüntetett engedélyezési szám.

(4) Az (1) bekezdésben említett magántanúsítvány tanúsítja, hogy:

az összetett élelmiszer-készítményeket előállító harmadik országot vagy annak régióját az állati eredetű termékek alábbi kategóriái közül legalább egy tekintetében jegyzékbe vették:

i.	húskészítmények;

ii.	tejtermékek vagy kolosztrumalapú termékek;

iii.	halászati termékek;

iv.	tojástermékek;

b)	az összetett élelmiszer-készítményeket előállító létesítmény megfelel a 852/2004/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű higiéniai szabványoknak;

c)	az összetett élelmiszer-készítményeket nem kell ellenőrzött hőmérsékleten tárolni vagy szállítani;

az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékek olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból származnak, amelyek engedéllyel rendelkeznek valamennyi állati eredetű feldolgozott terméknek az Unióba történő beléptetésére, vagy a termékek tagállamokból származnak, és jegyzékbe foglalt létesítményekből szerzik be őket;

az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékeket alávetették legalább az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelet 163. cikke (1) bekezdésében említett kezelések egyikének, rövid leírást adva az összetett élelmiszer-készítményeken alkalmazott valamennyi eljárásról és az alkalmazott hőmérsékletről.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Hivatkozások

A 96/23/EK irányelv 29. cikkére vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásokként kell értelmezni.

24. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett, felhatalmazáson alapuló rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

25. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2022. december 15-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).

(3) A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különös szabályokról (HL L 131., 2019.5.17., 1. o.)

(9) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 51. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 131., 2019.5.17., 18. o.).

(11) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2021/405 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 118. o.).

(13) A Bizottság (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. július 7.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állatgyógyászati készítményként vagy takarmány-adalékanyagként engedélyezett gyógyszerhatóanyagok, valamint a tiltott vagy nem engedélyezett gyógyszerhatóanyagok és azok maradékanyagai felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó különös követelményekkel való kiegészítéséről (HL L 248, 2022.9.26., 3. o.).

(14) A Bizottság (EU) 2022/1646 végrehajtási rendelete (2022. szeptember 23.) az állatgyógyászati készítményként vagy takarmány-adalékanyagként engedélyezett farmakológiai hatóanyagok, valamint a tiltott vagy nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok és azok maradékanyagai felhasználására irányuló hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekről, a többéves nemzeti ellenőrzési tervek konkrét tartalmáról és az elkészítésükre vonatkozó különös rendelkezésekről (HL L 248., 2022.9.26., 32. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2021/808 végrehajtási rendelete (2021. március 22.) az élelmiszer-termelő állatokon alkalmazott gyógyszerhatóanyagok maradékanyagaira vonatkozó analitikai módszerek elvégzéséről és az eredmények értelmezéséről, valamint az alkalmazandó mintavételi módszerekről és a 2002/657/EK és 98/179/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2021.5.21., 84. o.).

(16) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).

(18) A Bizottság (EU) 2021/1355 végrehajtási rendelete (2021. augusztus 12.) a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó, a tagállamok által létrehozandó többéves nemzeti ellenőrzési programokról (HL L 291., 2021.8.13., 120. o.).

(19) A Bizottság (EU) 2022/931 (2022. március 23.) felhatalmazáson alapuló rendelete az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagokkal kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó szabályok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 162., 2022.6.17., 7. o.).

(20) A Bizottság (EU) 2022/932 végrehajtási rendelete (2022. június 9.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok tekintetében végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekről, a többéves nemzeti ellenőrzési tervek további konkrét tartalmáról és az elkészítésükre vonatkozó további különös rendelkezésekről (HL L 162., 2022.6.17., 13. o.).

(21) A Bizottság 2011/163/EU határozata (2011. március 16.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).

(22) A Bizottság (EU) 2022/2293 végrehajtási rendelete (2022. november 18.) az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletnek a farmakológiai hatóanyagok használatára, a farmakológiai hatóanyagok és a növényvédő szerek maradékanyag-határértékeire és a szennyező anyagok határértékeire vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzéke tekintetében történő módosításáról (Lásd e Hivatalos Lap 31 oldalát).

(23) A Bizottság 210/2013/EU rendelete (2013. március 11.) a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről (HL L 68., 2013.3.12., 24. o.).

(24) A Bizottság (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos állat- és árukategóriákat tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, hatósági és állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállítására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 599/2004/EK rendelet, a 636/2014/EU és az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet, a 98/68/EK irányelv, továbbá a 2000/572/EK, a 2003/779/EK és a 2007/240/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 442., 2020.12.30., 1. o.).

(25) A Bizottság (EU) 2019/2090 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 19.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állatgyógyászati készítményekben vagy takarmány-adalékanyagként történő felhasználásra engedélyezett gyógyszerhatóanyagok, illetve a tiltott vagy nem engedélyezett gyógyszerhatóanyagok használatára vagy maradékanyagaira vonatkozó uniós szabályoknak való feltételezett vagy megállapított meg nem felelés esetei tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 317., 2019.12.9., 28. o.).

(26) A Tanács 315/93/EGK rendelete (1993. február 8.) az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.);

(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2015.12.11., 1. o.).

(28) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(29) A Bizottság 208/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a csírák és a csírák előállítására szánt magvak nyomonkövethetőségének követelményeiről (HL L 68., 2013.3.12., 16. o.).

(30) A Bizottság (EU) 2021/404 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok, területek vagy azok körzetei jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 1. o.).

(31) A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

I. MELLÉKLET

Ez a melléklet a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervvel, valamint a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési tervvel kapcsolatos azon információkat határozza meg, amelyeket a harmadik országoknak be kell nyújtaniuk a 7. cikkben említett jegyzékbe való felvételük és az abban való fenntartásuk céljából.

I. RÉSZ

A harmadik országok által az egyes élelmiszer-termelő állatok vagy állati eredetű termékek tekintetében a 7. cikkben említett jegyzékbe való felvételük iránti kérelemmel együtt benyújtandó, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervnek az e melléklet II. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia.

Miután egy harmadik ország felkerült az 1. pontban említett jegyzékbe, a jegyzékben maradás céljából évente aktualizált ellenőrzési tervet nyújt be a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozóan, amely tartalmazza a III. részben meghatározott információkat.

Az 1. és 2. pontban említett, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervet, illetve a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési tervet kiegészítő információk bármikor benyújthatók.

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv, valamint a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési terv benyújtásakor figyelembe kell venni a tiltott anyagokra, az állatgyógyászati készítmények maradékanyagaira, a növényvédő szerekre és a szennyező anyagokra vonatkozó, a Bizottság által nyilvánosságra hozott vonatkozó iránymutatásokat.

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervet elektronikus úton, a 4. pontban említett útmutató dokumentumokban leírt formátumban vagy más formátumban kell megküldeni a Bizottságnak, feltéve, hogy az adott esetben tartalmazza a II. és III. részben felsorolt összes információt.

II. RÉSZ

Harmadik országok farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terve – előírt információk

A. A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek – ideértve az összetett élelmiszer-készítmények összetevőjeként felhasználtakat is – kategóriáinak jegyzéke, beleértve az állatok fajaira és alfajaira vonatkozó részleteket is.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatok és állati eredetű termékek származására vonatkozó információk, különös tekintettel arra, hogy azokat a harmadik országban kizárólag az adott országból származó állatokból vagy állati eredetű termékekből állították-e elő, illetve hogy tartalmaznak-e olyan állatokat vagy állati eredetű termékeket, amelyek más harmadik országokból vagy tagállamokból származnak. Amennyiben az élelmiszer-termelő állatokat és állati eredetű termékeket nem a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervet benyújtó harmadik országban állítják elő, információt kell szolgáltatni az említett állatok és állati eredetű termékek származási országairól és rendeltetéséről, különösen annak magyarázatával, hogy az állati eredetű termékeket önmagukban vagy összetett élelmiszer-készítmények összetevőjeként kívánják-e beléptetni az Unióba.

(3)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó állatfajokkal és állati eredetű termékekkel kapcsolatos előző évi nemzeti termelési adatok.

(4)

Annak magyarázata, hogy az érintett állatok és állati eredetű termékek tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv a teljes nemzeti termelésre vagy a nemzeti termelés egy részére vonatkozik-e (például bizonyos gazdaságok/termelők Unióba való beléptetésre szánt termelésére és bizonyos létesítményben termelt, Unióba való beléptetésre szánt mennyiségre). Amennyiben a nemzeti termelésnek csak egy részére vonatkozik, meg kell adni annak az alkalmazott rendszernek a leírását, amely biztosítja, hogy csak a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó, elkülönített populációból származó állatok és állati eredetű termékek legyenek beléptethetők az Unióba.

B. A felelős illetékes hatóságok és azok jogi hatáskörei

(1)

Az illetékes hatóságok elérhetősége: a központi illetékes hatóság vagy hatóságok neve és címe, valamint a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervekre vonatkozó levelezésekért felelős kapcsolattartók elérhetősége (pl. e-mail-címek, telefonszámok).

(2)

Az illetékes hatóságok felépítésének leírása, beleértve adott esetben a különböző szervezeti szinteket (pl. központi, regionális, helyi), az érintett szervezeti egységeket és szervezeti ábrákat.

(3)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv végrehajtásában részt vevő illetékes hatóságok szerepének leírása, beleértve a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv elkészítésével, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv végrehajtásának koordinációjával és felügyeletével, a minták gyűjtésével, az eredmények összegyűjtésével és értékelésével, szükség esetén a meg nem felelés ismételt előfordulásának megállításához szükséges hatékony, arányos és visszatartó erejű korrekciós intézkedések alkalmazásával, valamint a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési terv Bizottsághoz történő benyújtásával kapcsolatos szempontokat.

(4)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv jogalapja, beleértve az azon konkrét rendelkezésekre való hivatkozásokat, amelyek feljogosítják az illetékes hatóságokat arra, hogy belépjenek az érintett telephelyekre, mintákat gyűjtsenek, nem megfelelő eredmények észlelése esetén nyomonkövetési vizsgálatokat végezzenek, és ilyen esetekben korrekciós intézkedéseket írjanak elő, például az állatok mozgatásának korlátozását, az állatok megsemmisítését vagy bírságok kiszabását.

C. Farmakológiai hatóanyagok

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv által teljesített követelmények, különös tekintettel arra, hogy ezek a követelmények megegyeznek-e az (EU) 2022/1646 végrehajtási 4. cikkében említett vagy azokkal egyenértékű követelményekkel. Ez utóbbi esetben további részleteket kell szolgáltatni arról, hogy ezek a követelményeknél hogyan veszik figyelembe az e melléklet II. részének C–K. pontjában felsorolt valamennyi pontot.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó anyagcsoportok jegyzéke minden egyes állatfajra és termékre vonatkozóan, az alábbiakban meghatározottak szerint:

a)	az (EU) 2022/1646 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében említett, A. csoportba tartozó anyagok esetében az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének A.1. pontja szerint;

az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében említett, B. csoportba tartozó anyagok esetében az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének B.1. pontja szerint. A B. csoportba tartozó anyagok esetében az ellenőrzési terv hatálya alá tartozó csoportok kiválasztása során figyelembe kell venni az ilyen anyagok engedélyezését és felhasználását, valamint az Unióba történő beléptetésre szánt állatokban és állati eredetű termékekben található maradékanyagok jelentette kockázatokat.

(3)

Az ellenőrzési terv hatálya alá tartozó anyagcsoportokon belül az egyes mátrixokban az egyes állatfajok és termékek tekintetében elemzendő anyagok és jelölő maradékanyagaik jegyzéke, beleértve az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott kockázati kritériumok alapján történő kiválasztásuk indokolását is.

(4)

A minták száma állatfajonként és termékenként az ellenőrzési terv hatálya alá tartozó minden egyes anyagcsoport esetében az (EU) 2022/1646 végrehajtási I. mellékletében meghatározott ellenőrzési gyakoriság alapján, vagy egyenértékű garanciák. Az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumok alapján mintavételre kerülő mintavételi pontok és állatok vagy állati eredetű termékek kiválasztására vonatkozó kritériumok leírása.

(5)

A mintavételi stratégia leírása, kifejtve, hogy az hogyan tesz eleget az (EU) 2022/1644 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletében foglalt rendelkezéseknek.

D. Növényvédő szerek

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervben vizsgált anyagok jegyzéke, valamint az anyagok vonatkozásában a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési program hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatokból és állati eredetű termékekből vett minták száma állat-/termékkategóriánként megadva az (EU) 2021/1355 végrehajtási rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó anyagok kiválasztásának indoklása, különös tekintettel arra, hogy a vizsgált anyagok köre reprezentatív-e a felhasznált növényvédő szerek tekintetében.

(3)

Az ellenőrzéseknek garanciákat kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy az Unióba való beléptetésre szánt állati eredetű élelmiszerek megfelelnek a 396/2005/EK rendeletben említett maradékanyag-határértékeknek. Ezeket a garanciákat a harmadik országban engedélyezett valamennyi növényvédő szer esetében biztosítani kell, különös tekintettel azokra a növényvédő szerekre, amelyek a harmadik országban engedélyezve vannak, az Unióban viszont nem.

(4)

A terv hatálya alá tartozó növényvédő szerek kiválasztásának indokolása, figyelembe véve az állati takarmányból és a környezetből eredő kockázatokat, valamint azokat a növényvédő szereket, amelyekre vonatkozóan az Unióban maradékanyag-határértékeket állapítottak meg, valamint a tervezett minták számának indokolása, az Unióba történő beléptetésre szánt állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozóan az uniós jogszabályokban meghatározott maradékanyag-határértékek bizonyos százalékos túllépésének megállapítása terén elért megbízhatósági szint alapján.

E. Szennyező anyagok

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervben vizsgált szennyező anyagok jegyzéke, valamint az anyagok vonatkozásában a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési program hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatokból és állati eredetű termékekből vett minták száma állat-/termékkategóriánként megadva az (EU) 2022/931 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2022/932 végrehajtási rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó szennyező anyagok kiválasztásának indokolása, figyelembe véve az állati takarmányból és a környezetből eredő kockázatokat, valamint azokat a szennyező anyagokat, amelyekre a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó állati eredetű termékekben maximális határértékeket határoztak meg az Unióban.

F. Analitikai módszerek és laboratóriumok

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervhez szükséges analízisek elvégzésében részt vevő hatósági laboratóriumok vagy szerződéses laboratóriumok, vagy mindkettő jegyzéke.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervhez analíziseket végző valamennyi hatósági laboratórium akkreditációs státusza, beleértve az akkreditáció hatályát is.

(3)

Minden egyes laboratóriumra vonatkozóan a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervben alkalmazott valamennyi módszer jegyzéke, feltüntetve, hogy azok a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó konkrét mátrixok akkreditációjának hatálya alá tartoznak-e vagy sem.

(4)

Minden egyes laboratóriumra vonatkozóan a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervben alkalmazott módszerek jegyzéke, feltüntetve, hogy azok validálva vannak-e vagy sem a vonatkozó uniós vagy azokkal egyenértékű szabályoknak megfelelően a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó mátrixok tekintetében, meghatározva a validáláshoz használt szabványt.

(5)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervben vizsgált minden egyes anyagra vonatkozóan az analitikai eredmények értelmezéséhez használt analitikai módszerek és szabályozási standardok jegyzéke, valamint az analitikai módszerek teljesítményére vonatkozó követelmények, beleértve az alábbiakra vonatkozó információkat:

a)	a vizsgált anyag és a jelölő maradékanyagok;

b)	a vizsgált mátrixok;

c)	az analitikai módszer azonosítása (pl. ELISA, LC-MS/MS, AAS);

d)	az analitikai módszer típusa (szűrés vagy megerősítés);

az alkalmazott szűrési és megerősítési módszerek, a kimutatási határok és meghatározási határok, illetve adott esetben az (EU) 2021/808 végrehajtási rendelet 2. cikke második bekezdésének 14. és 15. pontjában meghatározott megerősítési döntési határérték (CCα) és a szűrés kimutatási képessége (CCß);

f)	az a koncentráció, amely felett az eredmény a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv szempontjából nem megfelelőnek minősül. Az uniós jogszabályokban meghatározott határértékektől való eltéréseket különösen fel kell tüntetni.

G. Állatgyógyászati készítményekben vagy élelmiszer-termelő állatoknál takarmány-adalékanyagként engedélyezett farmakológiai hatóanyagok és az ilyen állatoknál történő felhasználásra vonatkozó tilalmak

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatfajok tekintetében az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát és felhasználásának feltételeit szabályozó nemzeti jogszabályok, beleértve a vonatkozó rendelkezésekre való hivatkozásokat.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatfajoknak szánt engedélyezett állatgyógyászati készítmények jegyzéke, minden egyes termék esetében feltüntetve a termék nevét, az abban található farmakológiai hatóanyago(ka)t és a célfajokat. A harmadik országban engedélyezett, de az Unióban ilyen felhasználásra nem engedélyezett anyagokat ki kell emelni a jegyzékben. A jegyzéknek tartalmaznia kell azokat a takarmány-adalékanyagokat, amelyek farmakológiai hatóanyagok, úgymint az antibiotikumokat, a kokcidiosztatikumokat és a hisztomonosztatikumokat.

(3)

Annak az alkalmazott rendszernek a leírása, amely biztosítja a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervek hatálya alá tartozó állatfajokban való felhasználásra a harmadik országban engedélyezett, az Unióban viszont ilyen felhasználásra nem engedélyezett minden anyag esetében, hogy az ilyen, Unióba történő beléptetésre szánt állatokban vagy állati eredetű termékekben nincsenek jelen mennyiségileg megbízhatóan meghatározható koncentrációban maradékanyagok. Bizonyítani kell, hogy ezeket az anyagokat az érintett állatok és állati eredetű termékek tekintetében létrehozott, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv keretében megfelelő mátrixokban vizsgálják.

(4)

Nyilatkozat arról, hogy a 37/2010/EU rendelet mellékletének 2. táblázatában szereplő anyagok bármelyike engedélyezett-e a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatfajokban való felhasználásra. Amennyiben az ilyen anyagok engedélyezettek, meg kell adni annak a rendszernek a leírását, amely biztosítja, hogy az ilyen anyagokkal kezelt állatok és az azokból származó termékek ne legyenek behozhatók az Unióba. Amennyiben az ilyen anyagok élelmiszer-termelő állatokban való felhasználása a harmadik országban tilos, hivatkozni kell a tilalom nemzeti jogalapjára.

(5)

Annak megerősítése, hogy a sztilbén anyagok (azaz sztilbének, sztilbénszármazékok, ezek sói és észterei) vagy tireosztatikus anyagok használata nem engedélyezett a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatfajoknál, függetlenül attól, hogy alkalmasak-e az Unióba való beléptetésre, valamint hivatkozás a tilalom nemzeti jogalapjára.

(6)

Nyilatkozat arról, hogy az ösztrogén, androgén vagy gesztagén hatású anyagok és a béta-agonisták növekedésserkentő célokra engedélyezettek-e a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó élelmiszer-termelő állatfajoknál. Amennyiben az ilyen anyagok engedélyezettek, annak a rendszernek a leírása, amely biztosítja, hogy az ilyen anyagokkal kezelt állatok és az azokból származó termékek ne legyenek behozhatók az Unióba. Amennyiben az ilyen anyagok nem engedélyezettek vagy kifejezetten tiltottak, hivatkozni kell a tilalom nemzeti jogalapjára.

H. A szarvasmarha-, kecske- és juhfélékre és az azokból származó állati eredetű termékekre, köztük a tejre vonatkozó egyedi információk

(1)

Nyilatkozat arról, hogy az 17-béta-ösztradiol és észterszerű származékai engedélyezettek-e állatgyógyászati készítményekben és alkalmazzák-e őket a szóban forgó fajoknál bármilyen célra, beleértve a tenyésztéstechnikai vagy terápiás kezeléseket is. Amennyiben az ilyen anyagok engedélyezettek, meg kell adni annak a rendszernek a leírását, amely biztosítja, hogy az ilyen anyagokkal kezelt állatok és az azokból származó termékek ne legyenek behozhatók az Unióba. Amennyiben az ilyen anyagok tiltottak, hivatkozni kell a tilalom nemzeti jogalapjára.

(2)

Azon szarvasmarha-, kecske- és juhféléknek és az ezekből származó állati eredetű termékeknek – beleértve a tejet is –, amelyek az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében említett, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzékében szereplő harmadik országból behozhatók az Unióba, az adott harmadik ország területéről vagy a tagállamokból kell származniuk, vagy a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet végrehajtó egyéb harmadik országokból.

I. A mézre vonatkozó egyedi információk

(1)

Amennyiben a háziméhek betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére antimikrobiális szereket engedélyeztek, annak a rendszernek a leírása, amely garantálja, hogy az Unióba való beléptetésre szánt mézben nincsenek jelen maradékanyagok mennyiségileg meghatározható koncentrációban.

(2)

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében említett, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédőszerekre és szennyező anyagokra vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzékében szereplő harmadik országból az Unióba történő beléptetésre szánt méznek az adott harmadik országból, a tagállamokból, vagy a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédőszerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet végrehajtó egyéb harmadik országokból kell származniuk.

J. Az akvakultúrára vonatkozó egyedi információk

(1)

Amennyiben az előállítás bármely szakaszában engedélyezettek a betegségek kezelésére és megelőzésére szolgáló színezékek, azoknak a felhasznált színezékeknek és halászati termékeknek (beleértve a rákféléket is) a leírása, amelyekre a kezelést engedélyezték, valamint annak a rendszernek a leírása, amely biztosítja, hogy az Unióba való beléptetésre szánt akvakultúra-termékekben nem fordulnak elő maradékanyagok mennyiségileg meghatározható koncentrációban.

(2)

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet -I. mellékletében említett, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédőszerekre és szennyező anyagokra vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzékében szereplő harmadik országból az Unióba történő beléptetésre szánt akvakultúra-termékeknek az adott harmadik országból, a tagállamokból, vagy a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédőszerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet végrehajtó egyéb harmadik országokból kell származniuk.

K. A lófélékre vonatkozó egyedi információk

(1)

Annak a rendszernek a leírása, amely biztosítja, hogy az Unióban élelmiszer-termelő állatokban való felhasználás tekintetében tiltott vagy nem engedélyezett anyagokkal kezelt lófélék és az ilyen állatokból származó, emberi fogyasztásra szánt termékek ne legyenek behozhatók az Unióba. Egy ilyen rendszer következő elemeit kell leírni:

a)	a lófélék azonosítása és nyomonkövethetősége;

b)	az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának nyilvántartása;

c)	feljegyzések a farmakológiai hatóanyagokkal végzett valamennyi kezelésről.

(2)

Amennyiben lóféléket az uniós szabályok értelmében nélkülözhetetlennek tekintett anyagokkal kezelnek, annak a rendszernek a leírása, amely biztosítja, hogy az ilyen állatokból származó élelmiszerek az utolsó kezeléstől számított hat hónap elteltéig ne legyenek behozhatók az Unióba.

(3)

Az Unióba való beléptetésre jogosult élelmiszer-termelő lóféléknek a lóféléket exportálni szándékozó harmadik ország területéről vagy a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet végrehajtó egyéb harmadik országokból kell származniuk.

L. A 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett harmadik országok által szolgáltatandó egyedi információk

(1)

A harmadik ország illetékes hatóságának nyilatkozata, amely megerősíti, hogy az Unióba való beléptetésre szánt állati eredetű termékek önmagukban vagy összetett élelmiszer-készítmények összetevőjeként kizárólag az említett élelmiszer-termelő állatok vagy állati eredetű termékek tekintetében a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzékében szereplő engedélyezett harmadik országokból származnak, és hogy az e célból alkalmazott eljárásaik elegendőek az említett állati eredetű termékek nyomonkövethetőségének és származásának biztosításához.

(2)

A harmadik ország illetékes hatósága által kiadott átfogó leírás a harmadik országban alkalmazott eljárásokról az 1. pontban említett nyilatkozat alátámasztására.

M. A burkolóanyagokra vonatkozó egyedi információk

Annak az alkalmazott rendszernek a leírása, amely biztosítja, hogy a burkolóanyagok kezelése során ne használjanak olyan antimikrobiális anyagokat, amelyek élelmiszer-termelő állatokban való felhasználása az Unióban a 37/2010/EU rendelet mellékletében foglalt 2. táblázat szerint tilos.

III. RÉSZ

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési terv – előírt információk

A. A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési tervben bevezetett változtatások

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv hatálya alá tartozó állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó aktualizált termelési adatok és a tervezett minták számára gyakorolt hatás.

(2)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terv előző éves benyújtása óta bekövetkezett és a II. rész A–M. pontjában korábban megadott információk módosulásával járó változtatások részletei.

(3)

Változtatások hiányában adott esetben nyilatkozni kell arról, hogy nem történt változás a II. rész A–M. pontjában.

B. A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó előző évi ellenőrzési terv végrehajtásának eredményei

(1)

A farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó előző évi ellenőrzési terv végrehajtásának eredményei és a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó aktualizált ellenőrzési terv.

(2)

A vizsgálandó minták vagy anyagok tervezett száma, valamint a ténylegesen vizsgált minták és/vagy anyagok száma közötti eltérések indoklása.

(3)

A farmakológiai hatóanyagokra vonatkozó uniós maradékanyag-határértékeknek, a növényvédő szerekre vonatkozó maximális maradékanyag-határértékeknek vagy a szennyező anyagokra vonatkozó maximális határértékeknek meg nem felelő eredmények részletei, beleértve minden egyes meg nem felelő eredmény esetében a mintavétel időpontját, az analitikai eredmények rendelkezésre állásának időpontját, az azonosított jelölő maradékanyagokat, a mért koncentrációkat, az alkalmazott analitikai módszereket és a résztvevő laboratóriumokat.

(4)

Az illetékes hatóságok által végzett nyomonkövetési vizsgálatok eredményének leírása minden olyan eredménynél, amely nem felel meg az előírásoknak, a meg nem felelés oka, valamint a meg nem felelés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

II. MELLÉKLET

A 24. cikk második bekezdésében említett megfelelési táblázat

Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet	Ez a rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk	13. cikk
6. cikk	14. cikk
7. cikk	15. cikk
8. cikk	16. cikk
9. cikk	17. cikk
10. cikk	18. cikk
11. cikk	19. cikk
12. cikk	20. cikk
13. cikk	21. cikk
14. cikk	22. cikk

2022.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/31

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2293 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. november 18.)

az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletnek a farmakológiai hatóanyagok használatára, a farmakológiai hatóanyagok és a növényvédő szerek maradékanyag-határértékeire és a szennyező anyagok határértékeire vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzéke tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 29. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére és 29. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (2) és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett azon hatósági ellenőrzésekre és más ellenőrzési tevékenységekre vonatkozóan, amelyek célja az uniós jogszabályoknak többek között az élelmiszer-biztonság területén a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás bármely szakaszában való megfelelés ellenőrzése. Mindenekelőtt előírja, hogy csak olyan harmadik országból vagy annak olyan régiójából származó bizonyos állatok és áruk szállítmányai léptethetők be az Unióba, amely szerepel a Bizottság e célra összeállított jegyzékében.

(2)

Az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) kiegészíti az (EU) 2017/625 rendeletet a harmadik országokból vagy azok régióiból származó élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételek tekintetében annak biztosítása céljából, hogy az említett állatok és áruk megfeleljenek az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott élelmiszer-biztonsági szabályokban előírt vonatkozó követelményeknek vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek. Konkrétabban, az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet azonosítja azon emberi fogyasztásra szánt állatokat és árukat, amelyekre alkalmazandó az a követelmény, hogy az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdése a) pontjában említett jegyzékben szereplő harmadik országból vagy annak ilyen régiójából kell érkezniük.

(3)

Az (EU) 2021/405 bizottsági végrehajtási rendelet (4) megállapítja azon harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékét, amelyekből az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban engedélyezett az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetése.

(4)	Az (EU) 2017/625 rendelet hatályon kívül helyezte a 96/23/EK irányelvet, de úgy rendelkezik, hogy 2022. december 14-ig az irányelv 29. cikkének (1) és (2) bekezdését továbbra is alkalmazni kell.

(5)

A 2011/163/EU bizottsági határozat (5) jegyzékbe foglalja azokat a harmadik országokat, amelyek tekintetében a 96/23/EK irányelv 29. cikkének az irányelv I. mellékletével összefüggésben értelmezett (1) bekezdése szerinti, a farmakológiai hatóanyagok használatára, a farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeire, a növényvédő szerek maradékanyag-határértékeire és a szennyező anyagok határértékeire vonatkozó ellenőrzési terveket hagytak jóvá.

(6)

Az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke úgy rendelkezik, hogy az (EU) 2017/625 rendeletben megállapított feltételeken túlmenően az élelmiszer-termelő állatok, állati eredetű termékek és összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai csak olyan harmadik országból léptethetők be az Unióba, amely szerepel az érintett élelmiszer-termelő állatok vagy emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok jegyzékében.

(7)

Az átláthatóság és a következetesség biztosítása érdekében, valamint hogy egyszerűsödjön az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetése, egyetlen végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni a harmadik országokra vonatkozó összes olyan jegyzéket, amely szükséges annak biztosításához, hogy az Unióba exportált áruk és állatok az Unióba történő beléptetésükkor megfeleljenek az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek. Ezért a 2011/163/EU határozatot hatályon kívül kell helyezni, és az említett határozat mellékletében szereplő jegyzéket be kell illeszteni az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletbe.

(8)	Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	mivel az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelet 2022. december 15-től alkalmazandó, ezt a rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk után a rendelet a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Az egyes élelmiszer-termelő állatokban és emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű termékekben előforduló farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzéke

(1) Az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*1) 6. cikkének (1) bekezdésében említett, a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó, az e rendelet -I. mellékletének táblázatában felsorolt harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók által a Bizottsághoz benyújtott ellenőrzési tervek az említett táblázatban „X” jelöléssel ellátott élelmiszer-termelő állatok és emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek tekintetében jóváhagyásra kerülnek.

(2) Azoknál a harmadik országoknál vagy harmadik országbeli régióknál, amelyek kérelmezték az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékbe való felvételüket, de nem nyújtottak be a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terveket, és amelyek az említett kérelem szerint az Unióba történő kivitelre szánt termékek előállításához kizárólag olyan nyersanyagokat kívánnak felhasználni, amelyek vagy tagállamokból, vagy az e cikk (1) bekezdésével összhangban az ilyen nyersanyagok Unióba történő behozatalára engedéllyel rendelkező egyéb harmadik országokból származnak, az e rendelet -I. mellékletének táblázatában „Δ” jelölés szerepel az érintett fajoknál vagy áruknál.

(3) Azoknál a harmadik országoknál vagy harmadik országbeli régióknál, amelyek kérelmezték az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékbe való felvételüket, de a szarvasmarhafélék, a juhfélék/kecskefélék, a sertésfélék, a lófélék, a nyulak vagy a baromfi tekintetében nem nyújtottak be farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési terveket, és amelyek az említett kérelem szerint olyan összetett élelmiszer-készítményeket kívánnak az Unióba exportálni, melyekhez – a farmakológiai hatóanyagokra, növényvédő szerekre és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzési tervet alkalmazó – harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származó, az említett fajokból előállított feldolgozott állati termékeket használnak, az e rendelet -I. mellékletének táblázatában „O” jelölés szerepel az érintett fajoknál vagy áruknál.

(4) Azoknál a harmadik országoknál vagy harmadik országbeli régióknál, amelyek kérelmezték az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékbe való felvételüket, és az e rendelet -I. mellékletében szereplő táblázatban az „akvakultúra”, a „tej” vagy a „tojás” kategóriáknál „X” jelöléssel vannak ellátva, továbbá az említett kérelem szerint összetett élelmiszer-készítményeket kívánnak előállítani, az e rendelet -I. mellékletében található táblázatban egy kiegészítő „O” jelzés szerepel az említett kategóriákhoz tartozó olyan többi terméknél, melyeknél nem szerepel „X” jelzés.

(5) Azoknál a harmadik országoknál vagy harmadik országbeli régióknál, amelyek kérelmezték az (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében említett jegyzékbe való felvételüket, és az e rendelet -I. mellékletében szereplő táblázatban „X” jelöléssel vannak ellátva a „szarvasmarhafélék”, „juhfélék/kecskefélék”, „sertésfélék”, „lófélék”, „baromfi”, „akvakultúra”, „tej”, „tojás”, „nyulak”, „vad” vagy „tenyésztett vad” kategóriáknál, és az e rendelet VIII. mellékletében felsorolt tagállamokból vagy harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származó kagylókból származó feldolgozott termékeket tartalmazó összetett élelmiszer-készítményeket állítanak elő, az e rendelet -I. mellékletében található táblázatban egy „P” jelölés is szerepel.

(*1) A Bizottság (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. szeptember 6.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L304.., 2022.11.24., 1. o.).”"

2.	A 3. cikkben az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében felsorolt” szöveg lép.

3.	A 6. cikk első bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében felsorolt” szöveg lép.

4.	A 7. cikk első bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében a tojás tekintetében felsorolt” szöveg lép.

5.	A 10. cikk második bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében felsorolt” szöveg lép.

6.	A 11. cikk első bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében a burkolóanyag tekintetében felsorolt” szöveg lép.

7.	A 15. cikk első bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében a tej tekintetében felsorolt” szöveg lép.

8.	A 16. cikk első bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és az e rendelet -I. mellékletében a tej tekintetében felsorolt” szöveg lép.

9.	A 21. cikk első bekezdésében az „és a 2011/163/EU határozatban a méz tekintetében felsorolt” szövegrész helyébe az „és a -I. mellékletében a méz tekintetében felsorolt” szöveg lép.

10.	A 25. cikk a) pontjában az „és adott esetben a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és adott esetben az e rendelet -I. mellékletében felsorolt” szöveg lép.

11.	A 25. cikk c) pontjában az „és adott esetben a 2011/163/EU határozatban felsorolt” szövegrész helyébe az „és adott esetben az e rendelet -I. mellékletében felsorolt” szöveg lép.

12.	Az e rendelet mellékletében szereplő szöveg -I. mellékletként kerül beillesztésre az I. melléklet előtt.

2. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2011/163/EU határozat hatályát veszti.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. december 15-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 125., 1996.5.23., 10. o.

(2) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(3) A Bizottság (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. szeptember 6.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(4) A Bizottság (EU) 2021/405 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 118. o.).

(5) A Bizottság 2011/163/EU határozata (2011. március 16.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).

MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A 2a. cikkben, a 3. cikkben, a 6. cikk első bekezdésében, a 7. cikk első bekezdésében, a 10. cikk második bekezdésében, a 11., 15., 16. és 21. cikkben, valamint a 25. cikk a) és c) pontjában említett, az egyes élelmiszer-termelő állatokra és emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekre vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke

Az ország ISO-kódja

Harmadik ország (1) vagy harmadik országbeli régió

Szarvasmarhafélék

Juhfélék/kecskefélék

Sertésfélék

Lófélék

Baromfi

Akvakultúra (17)

Tej

Tojás

Nyulak

Vad

Tenyésztett vad

Méz

Burkolóanyag

Andorra

Egyesült Arab Emírségek

X (2)

X (3)

Albánia

X (14)

Örményország

X (14)

Argentína

X (14)

Ausztrália

Bosznia-Hercegovina

X (14)

Banglades

Burkina Faso

Benin

Brunei

X (15)

Brazília

Botswana

Belarusz

X (8)

X (14)

Belize

X (15)

Kanada

Svájc (7)

X (14)

Chile

X (5)

X (14)

Kamerun

Kína

Kolumbia

Costa Rica

Kuba

X (15)

Dominikai Köztársaság

Ecuador

Egyiptom

Etiópia

Falkland-szigetek

X (5)

X (14)

Feröer szigetek

X (14)

Egyesült Királyság (6)

X (14)

Grúzia

Guernsey

Grönland

X (5)

Guatemala

X (15)

Hongkong

Honduras

Indonézia

Izrael (4)

X (14)

Man-sziget

X (14)

India

Irán

X (15)

X (16)

Jersey

Jamaica

Japán

X (14)

Kenya

X (14)

Dél-Korea

Libanon

Srí Lanka

Marokkó

X (14)

Moldova

X (14)

Montenegró

X (5)

X (14)

Madagaszkár

Észak-Macedónia

X (14)

Mianmar/Burma

Mongólia

Mauritius

X (14)

Mexikó

Malajzia

Mozambik

X (15)

Namíbia

X (5)

Új-Kaledónia

X (15)

Nigéria

X (15)

Nicaragua

X (15)

Új-Zéland

X (14)

Panama

Peru

Fülöp-szigetek

Pakisztán

Saint-Pierre és Miquelon

Pitcairn-szigetek

Paraguay

Szerbia

X (8)

X (14)

Oroszország

X (9)

Ruanda

Szaúd-Arábia

Szingapúr

X (10)

X (14)

X (10)

San Marino

Salvador

Szíria

Szváziföld

Togó

Thaiföld

Tunézia

X (14)

Törökország

X (14)

Tajvan

Tanzánia

X (15)

Ukrajna

X (14)

Uganda

Egyesült Államok

X (11)

Uruguay

X (14)

Üzbegisztán

Venezuela

X (15)

Vietnám

Wallis és Futuna

Koszovó (12)

Dél-Afrika

X (13)

Zambia

(1) Harmadik országok és területek jegyzéke (nem korlátozódik az Unió által elismert harmadik országokra).

(2) Kizárólag tevetej.

(3) Csak a Rász-el-Haima régió.

(4) Izrael Állam területe, kivéve az 1967. június 5. óta Izrael Állam igazgatása alatt álló területeket, nevezetesen a Golán-fennsíkot, a Gázai övezetet, Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordánia többi részét.

(5) Kizárólag juhfélék.

(6) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének az említett jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésével összhangban e melléklet alkalmazásában az Egyesült Királyságra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban Észak-Írországot.

(7) Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodással (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.) összhangban.

(8) Vágásra szánt élő lóféléknek az Unióba történő kivitele (kizárólag élelmiszer-termelő állatok).

(9) Kizárólag rénszarvasok.

(10) Kizárólag az Új-Zélandról származó, az Unióba szánt és Szingapúrban tárolással vagy anélkül kirakodott frisshússzállítmányok esetében, amelyeket a Szingapúron történő átszállítás során egy engedélyezett létesítményben rakodnak be újra.

(11) Kizárólag kecskefélék.

(12) Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(13) Kizárólag laposmellű futómadarak.

(14) Kizárólag uszonyos csontoshalak.

(15) Kizárólag rákfélék.

(16) Kizárólag halikra, haltej és kaviár.

(17) Az akvakultúra kiterjed az uszonyos csontoshalakra – beleértve az angolnát is –, valamint az uszonyos csontoshalakból származó termékekre (például halikra, haltej és kaviár) és a rákfélékre. Az élő, hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak tekintetében a VIII. mellékletben felsorolt harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók »M« jelöléssel szerepelnek ebben az oszlopban.”

2022.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/42

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2294 RENDELETE

(2022. november 23.)

az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egészségügyi létesítményekre, az egészségügyi ellátást biztosító emberi erőforrásokra és az egészségügyi ellátás igénybevételére vonatkozó statisztika tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére és II. mellékletének d) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1338/2008/EK rendelet meghatározza az egészségügyi ellátás azon területeit, amelyekre vonatkozóan adatokat és metaadatokat kell szolgáltatni az európai statisztikák előállításához. Végrehajtási intézkedésekkel kell meghatározni különösen az egészségügyi létesítményekre, az egészségügyi ellátást biztosító emberi erőforrásokra, az egészségügyi ellátás igénybevételére, az egyéni és kollektív szolgáltatásokra, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó referencia-időszakokra, időközökre és határidőkre vonatkozó adatokat és metaadatokat.

(2)

Az 1338/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság 2015-ben és 2018-ban kísérleti tanulmányokat kezdeményezett, amelyeket a tagállamok önként készítettek el. A Bizottság továbbá megvitatta a tagállamokkal a statisztikák felhasználóinak igényeit. E kísérleti tanulmányok és megbeszélések eredménye az volt, hogy az egész Unióra kiterjedő adatokra van szükség az egészségügyi információk tényalapjának megerősítéséhez, és ezáltal a közegészségügyi és szociálpolitikai döntések elősegítéséhez.

(3)

Az 1338/2008/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság költség-haszon elemzést végzett, figyelembe véve az egészségügyi létesítményekkel, az egészségügyi ellátást biztosító emberi erőforrásokkal és az egészségügyi ellátás igénybevételével kapcsolatos változók rendelkezésre állásának az adatgyűjtés költségeihez viszonyított előnyeit. Ebből az elemzésből következik, hogy ezeket a változókat az uniós szintű adatok összehasonlíthatóságának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében kell összegyűjteni.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkével létrehozott Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága véleményével (2),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az 1338/2008/EK rendelet II. melléklete d) pontjának első, második és harmadik franciabekezdésében említett egészségügyi létesítményekre, egészségügyi ellátást biztosító emberi erőforrásokra, az egészségügyi ellátás igénybevételére és az egyéni és kollektív szolgáltatásokra vonatkozó európai statisztikák kidolgozására és előállítására vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az I. mellékletben meghatározott fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

3. cikk

Kötelező adatok

A tagállamok továbbítják a Bizottságnak (Eurostat) a II. mellékletben meghatározott változók, jellemzők és bontások listájának adatait.

4. cikk

Metaadatok

A tagállamok a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a szükséges referencia-metaadatokat és minőségjelentéseket, különösen a következők tekintetében:

a)	az adatforrások és azok hatóköre;

b)	az alkalmazott összeállítási módszerek;

a nemzeti egészségügyi létesítményeknek, az egészségügyi ellátást biztosító emberi erőforrásoknak és az egészségügyi ellátás igénybevételének azon tagállamspecifikus jellemzőire vonatkozó információk, amelyek eltérnek az I. mellékletben szereplő fogalommeghatározásoktól és a II. mellékletben meghatározott változóktól;

d)	az I. és a II. mellékletben felsorolt statisztikai fogalmakat érintő esetleges változásokra vonatkozó információk.

5. cikk

Referencia-időszak

(1) A referencia-időszak a naptári év.

(2) Az első referenciaév 2021.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, egészségügyi foglalkoztatásra, a kórházi ellátásra és a sebészeti eljárásokra vonatkozó, a II. melléklet 1., 6. és 7. pontjában említett adatok tekintetében az első referenciaév 2023.

6. cikk

Adatok és metaadatok szolgáltatása a Bizottság (Eurostat) számára

(1) A tagállamok a 3., illetve a 4. cikkben említett adatokat és referencia-metaadatokat évente, a referenciaév végét követő 14 hónapon belül a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a referenciaév végét követő 20 hónapon belül rendelkezésre bocsátják a kórházi ellátásra és a sebészeti eljárásokra vonatkozó, a II. melléklet 6. és 7. pontjában említett adatokat és referencia-metaadatokat.

(3) Az adatokat és a referencia-metaadatokat az egyablakos adatbeviteli rendszeren keresztül kell a Bizottság (Eurostat) részére megküldeni, vagy elektronikus úton kell elérhetővé tenni, hogy a Bizottság (Eurostat) lekérhesse őket.

7. cikk

Adatforrások

(1) Az adatokat – a tagállam egészére kiterjedően – elsősorban a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkében említett közigazgatási nyilvántartásokból kell összeállítani.

(2) Amennyiben nem állnak rendelkezésre közigazgatási nyilvántartások, vagy azok minősége, illetve lefedettsége nem kielégítő, más források, módszerek vagy innovatív megközelítések használata is elfogadható, amennyiben azok lehetővé teszik összehasonlítható és az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő adatok előállítását.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 354., 2008.12.31., 70. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

I. MELLÉKLET

A 2. cikkben említett fogalommeghatározások

1.	Praktizáló orvosok: olyan orvosok, akik orvosi karokon vagy hasonló intézményekben orvosi diplomát szereztek, és működési engedéllyel rendelkeznek. A praktizáló orvosok egyéni betegeknek, családoknak és közösségeknek nyújtanak szolgáltatásokat. Ez azokra a gyakornokokra és rezidens orvosokra is vonatkozik, akik orvosi karokon vagy hasonló intézményekben orvosi diplomát szereztek, és akik más orvosok felügyelete mellett nyújtanak szolgáltatásokat.
2.	A praktizáló orvosok kategóriája: az orvosok elsődleges (fő) tevékenységi területe.
3.	Háziorvosok: olyan orvosok, akik egyének, családok és közösségek folyamatos és átfogó orvosi ellátásáért felelnek.
4.	Egyéb általános (nem szakorvos) orvosok: olyan orvosok, akik tevékenységüket nem korlátozzák bizonyos betegségkategóriákra vagy kezelési módszerekre. Nem valamely szakterületen dolgoznak.
5.	Gyermekorvosok: a gyermekek fejlődésével, gondozásával és betegségeivel foglalkozó orvosok.
6.	Szülészek: terhességgel és szüléssel kapcsolatos ellátásra szakosodott orvosok. Nőgyógyászok: a nőkre és lányokra jellemző testi funkciókra és betegségekre – különösen a reprodukciós rendszer kezelésére – szakosodott orvosok.
7.	Pszichiáterek: mentális betegségek megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére szakosodott orvosok.
8.	Nem-sebész szakorvosok csoportja: fizikai rendellenességek és betegségek diagnosztizálására és nem sebészeti kezelésére szakosodott orvosok.
9.	Sebész szakorvosok csoportja: olyan orvosok, akik a rendellenességek és betegségek kezelésére szolgáló sebészeti technikák alkalmazására szakosodtak.
10.	Máshová nem sorolható egyéb szakorvosok: az 5–9. fogalommeghatározás hatálya alá nem tartozó orvosok.
11.	További meghatározás körébe nem tartozó orvosok: olyan orvosok, akik nem sorolhatók be a többi kategóriába (a 3–10. fogalommeghatározásba).
12.	Gyakorló szülésznők: olyan személyek, akik elismert szülésznői képesítéssel és működési engedéllyel rendelkeznek, és közvetlenül a betegeknek nyújtanak szolgáltatásokat. A szülésznő diplomás szülésznő vagy szülészeti asszisztens lehet. A diplomás szülésznők a terhesség, a munkavégzés és a szülés során, valamint a szülés utáni időszakban nyújtanak gondozást és tanácsadást a nők számára. A diplomás szülésznők önállóan vagy orvosokkal, ápolókkal és más egészségügyi dolgozókkal együttműködve látják el a csecsemőket, valamint tanácsot és segítséget nyújtanak a szülőknek a csecsemőgondozással kapcsolatban. A szülészeti asszisztensek támogatják vagy segítik az orvosokat, illetve a diplomás szülésznőket a gyermekszülés során. A szülészeti asszisztensek szülés előtti és utáni ellátást nyújtanak, valamint segítik a szülőket a csecsemőgondozásban.
13.	Gyakorló ápolók: olyan személyek, akik elismert ápolói képesítéssel és működési engedéllyel rendelkeznek, és közvetlenül a betegeknek nyújtanak szolgáltatásokat. Az ápoló diplomás ápoló vagy ápolóasszisztens lehet. A diplomás ápolók a betegellátás tervezéséért és irányításáért felelnek, beleértve más egészségügyi dolgozók felügyeletét is, önállóan vagy orvosokkal és másokkal közösen dolgoznak a megelőző és gyógyító intézkedések gyakorlati alkalmazása során. Az ápolóasszisztensek általában orvosi, ápolói és egyéb egészségügyi szakemberek felügyelete alatt dolgoznak, és az említett szakemberek által kidolgozott egészségügyi, kezelési és beutalási tervek végrehajtását segítik.
14.	Praktizáló fogorvosok: olyan személyek, akik elismert fogorvosi képesítéssel és működési engedéllyel rendelkeznek, és a betegeknek nyújtanak szolgáltatásokat. A fogorvosok diagnosztizálják és kezelik a fogak, a fogíny és a kapcsolódó orális struktúrák betegségeit, sérüléseit és rendellenességeit. A kezelések széles skálájának – mint például a sebészet és más szakorvosi technikák – alkalmazásával regenerálják a normál szájfunkciót, valamint szájegészségügyi tanácsadást nyújtanak. Ez azokra a gyakornokokra és rezidens fogorvosokra is vonatkozik, akik orvosi és fogorvosi karokon vagy hasonló intézményekben fogorvosi oklevelet szereztek, és akik más fogorvosok felügyelete mellett nyújtanak szolgáltatásokat.
15.	Gyakorló gyógyszerészek: olyan személyek, akik elismert gyógyszerészi képesítéssel és működési engedéllyel rendelkeznek. A gyógyszerészek az orvos, fogorvos vagy más, engedéllyel rendelkező egészségügyi szakember által kiállított vény alapján állítják össze és adják ki a gyógyszereket. A gyógyszerészek gyógyszereket és terápiás készítményeket készítenek, adnak ki vagy értékesítenek betegeknek, és tanácsot adnak.
16.	Diplomás orvosok: olyan személyek, akik az adatszolgáltató országban orvostudományi karon vagy hasonló intézményben orvosi diplomát szereztek, vagyis befejezték az alapvető orvosi képzést.
17.	Diplomás fogorvosok: olyan személyek, akik az adatszolgáltató országban elismert fogorvosi képesítést szereztek.
18.	Diplomás gyógyszerészek: olyan személyek, akik az adatszolgáltató országban elismert gyógyszerészi képesítést szereztek.
19.	Diplomás szülésznők: olyan személyek, akik az adatszolgáltató országban elismert szülésznői képesítést szereztek.
20.	Diplomás ápolók: olyan személyek, akik az adatszolgáltató országban elismert ápolói képesítést szereztek.
21.	Kórházak: elsősorban egészségügyi, diagnosztikai és kezelési szolgáltatások nyújtásával foglalkozó, többek között fekvőbetegeknek orvosi, ápolási és egyéb egészségügyi szolgáltatásokat és a fekvőbetegek ellátásához szükséges speciális szálláshely-szolgáltatásokat nyújtó, valamint adott esetben egynapos ellátást, járóbeteg-ellátást és otthoni ápolást-gondozást is biztosító, engedélyezett létesítmények.
22.	Kórházi ágyak: rendszeresen karbantartott, személyzettel ellátott és a beutalt betegek ellátására azonnal rendelkezésre álló ágyak. Ebbe a fogalomba beleértendők mind a ténylegesen elfoglalt, mind az üresen álló ágyak. Nem tartoznak ide az ápolóasztalok és az egynapos kezelésre szolgáló ágyak (ambuláns kezelés és járóbeteg-ellátás), valamint az ideiglenes és átmeneti ágyak. A kórházi ágyak ellátási kategóriánként (23. és 24. fogalommeghatározás) és funkciónként (25–28. fogalommeghatározás) csoportosíthatók.
23.	Szomatikus ellátás: a testhez kapcsolódó – nem pszichiátriai – egészségügyi ellátás.
24.	Pszichiátriai ellátás: a szellemi funkciókra irányuló egészségügyi ellátás, pl. mentális és viselkedési rendellenességek kezelése.
25.	Gyógyító ellátás: azon egészségügyi ellátás, amelynek elsődleges célja valamely betegség vagy sérülés tüneteinek vagy súlyosságának enyhítése, illetve életveszélyes vagy a normál életvitelt fenyegető súlyosbodásának vagy kapcsolódó komplikációk kialakulásának megelőzése.
26.	Rehabilitációs ellátás: azon egészségügyi ellátás, amelynek célja a szervezet sérült funkcióinak és struktúráinak stabilizálása, javítása vagy helyreállítása, a test hiányzó vagy elvesztett funkcióinak vagy szerveinek kompenzálása, az aktív és együttműködő életmód elősegítése, valamint a károsodások, egészségügyi komplikációk és kockázatok megelőzése.
27.	Tartós ápolás-gondozás: egy sor olyan egészségügyi és személyi szolgáltatás, amelyek célja elsősorban a fájdalom és a szenvedés enyhítése, valamint a bizonyos fokig tartós ellátásra szoruló betegek egészségiállapot-romlásának csökkentése vagy megelőzése.
28.	Máshová nem sorolható szomatikus ellátásra szolgáló kórházi ágyak: olyan kórházi ágyak, amelyek nem minősülnek gyógyító, rehabilitációs vagy tartós ápolási-gondozási célúnak.
29.	Pszichiátriai ellátásra szolgáló kórházi ágyak: mentális egészségügyi problémákkal küzdő betegeket befogadó kórházi ágyak. Nem tartoznak ide a tartós szociális gondozásra szolgáló ágyak.
30.	Tartós ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézmények: elsősorban tartós bentlakásos ápolás-gondozás biztosításával foglalkozó, a gondozottak igényeinek megfelelően többek között ápolási, felügyeleti vagy egyéb típusú ellátást kombináló létesítmények, amelyek esetében az előállítási folyamat és az ellátás jelentős részét egészségügyi és szociális szolgáltatások keveréke teszi ki, és amelyekben az egészségügyi szolgáltatásokat nagyobbrészt ápolás-gondozás és személyi szolgáltatások formájában nyújtják.
31.	Tartós ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményekben található ágyak: tartós ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményekben található ágyak, amelyek a tartós ápolásra szoruló személyek rendelkezésére állnak.
32.	Mágneses rezonancia képalkotó (MRI) egységek: olyan képalkotó technikával rendelkező gépek, amelyeket arra terveztek, hogy a hidrogénatomok rezonanciahatását előidéző mágneses és elektromágneses mezők segítségével megjelenítsék a test belső struktúráját. Az ezen atomok által keltett elektromágneses sugárzást egy erre a célra szolgáló számítógép rögzíti és dolgozza fel a test szerkezetét bemutató képek előállítása céljából.
33.	Komputertomográfiás (CT) szkenner, más néven számítógépes axiális tomográfiai (CAT) szkenner: olyan röntgenkészülék, amely számítógép segítségével több röntgenképet kombinál, így keresztmetszeti nézeteket generál, és szükség esetén létrehozza a test belső szerveinek és struktúráinak háromdimenziós képét.
34.	Járóbeteg-ellátás: közvetlenül járóbetegek számára, fekvőbeteg-ellátást nem igénylő egészségügyi szolgáltatások biztosítása, beleértve a háziorvosi és szakorvosi rendelőkben, valamint az ambuláns beavatkozásokra szakosodott, illetve otthoni ápolást-gondozást biztosító létesítményekben nyújtott szolgáltatásokat is.
35.	Influenza elleni immunizáció: olyan vakcinázás, amely védelmet nyújt az influenzavírusok általi fertőzés ellen.
36.	Mellrákszűrési (mammográfiai) program: olyan szervezett szűrőprogram, amelynek célja kétoldalú mammográfia alkalmazásával az emlőrák korai felismerése.
37.	Méhnyakrákszűrési program: a méhnyakrák korai felismerésére szolgáló szervezett szűrőprogram.
38.	Fekvőbeteg: egészségügyi intézménybe felvett, ott éjszakai szállást, kezelést és/vagy ellátást igénybe vevő beteg. Fekvőbeteg-szakellátás: a fekvőbetegek ellátása.
39.	Járóbeteg: orvosi és kiegészítő szolgáltatást igénybe vevő, az egészségügyi intézménybe hivatalosan fel nem vett, ott éjszakai szállást nem igénylő beteg. Járóbeteg-szakellátás: a járóbetegek ellátása.
40.	Ambuláns beteg: olyan beteg, aki egészségügyi létesítményben előre tervezett egészségügyi és paramedicinális szolgáltatásokat vesz igénybe, az intézménybe diagnosztikai, kezelési vagy egyéb egészségügyi ellátási céllal felvették, majd ugyanazon a napon elbocsátották. Egynapos ellátás: az ambuláns betegek ellátása.
41.	Fekvőbeteg elbocsátása: a fekvőbeteg kórházból történő elbocsátása (hivatalos elengedése). Az egészséges újszülöttek nem tartoznak ebbe a kategóriába.
42.	Fekvőbeteg-ellátási napok: azok a napok, amelyeket a fekvőbeteg a kórházban tölt. Az egészséges újszülöttek nem tartoznak ebbe a kategóriába.
43.	Kórházi ambuláns beteg elbocsátása: ambuláns beteg elbocsátása. Olyan beteg elengedéséről van szó, akit tervezett orvosi és paramedicinális szolgáltatások igénybevétele céljából kórházba felvettek, és ugyanazon a napon elbocsátottak. Az egészséges újszülöttek nem tartoznak ebbe a kategóriába.
44.	Rezidens: egy adott földrajzi területen szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy, vagyis i. az a személy, aki a referencia-időpont előtt legalább 12 hónapig folyamatosan a szokásos tartózkodási helyén élt, vagy ii. az a személy, aki a referencia-időpontot megelőző tizenkét hónap során azzal a szándékkal érkezett a szokásos tartózkodási helyére, hogy legalább egy évig ott tartózkodjon. Ha az i. vagy ii. alpontban leírt körülmények nem állapíthatók meg, akkor a „szokásos tartózkodási hely” a jogszerű vagy bejegyzett lakóhely.
45.	Nem rezidens: olyan személy, aki nem rezidens az adatszolgáltató országban.
46.	Sebészeti eljárások: olyan orvosi beavatkozások, amelyek általában műtőben, eszközökkel végzett bemetszéssel, valamint altatással és/vagy légzés-rásegítéssel járnak együtt. A sebészeti eljárások fekvőbeteg-ellátásban, ambuláns kezelésben, vagy bizonyos esetekben járóbeteg-ellátásban végezhetők el.
47.	Szürkehályog-műtét: olyan sebészeti eljárás, amelynek során eltávolítják a szemlencsét, és a legtöbb esetben mesterséges lencsékkel helyettesítik.
48.	Mandulaműtét: a mandulák sebészeti eltávolítása.
49.	Transzluminális koszorúér-angioplasztika: olyan eljárás, amely blokkolt koszorúereket nyit meg a szívizomba irányuló véráramlás javítása érdekében.
50.	Koszorúér-bypass mátét (CABG): olyan sebészeti beavatkozás, amelynek során a beteg koszorúereiben található aterómás elzáródást betakarított vénás vagy artériás csatornákkal megkerülik.
51.	Kolecisztektómia: sebészeti eljárás az epehólyag eltávolítására.
52.	Lágyéksérv-műtét: a lágyéksérv sebészeti korrekciója. A lágyéksérv a has és a comb közötti lágyéki területen a hasfal szövetének nyílása, gyengesége vagy kidomborodása.
53.	Császármetszés: olyan sebészeti beavatkozás, amelynek célja, hogy a gyermekszülést a has és a méh bemetszése révén vezessék le.
54.	Csípőprotézis műtét: a csípőízület sérült részeinek eltávolítására és protézissel való helyettesítésére irányuló sebészeti eljárás.
55.	Teljes térdprotézis műtét: olyan sebészeti eljárás, amelynek során a beteg térdízületet protézisre cserélik.
56.	Emlőmirigy részleges kimetszése: az emlőszövet beteg részének sebészeti eltávolítása például szövetszaporulat/sérülés, ciszta, tumor, jóindulatú vagy rosszindulatú daganat miatt.
57.	Teljes masztektómia: a teljes emlő sebészeti eltávolítása.

II. MELLÉKLET

A 3. cikkben említett változók, valamint azok jellemzőinek és bontásának jegyzéke

Változók

Jellemzők és bontások

1.	Az egészségügyi foglalkoztatásra vonatkozó adatok

1.1.	A praktizáló orvosok száma életkor és nem szerint

Létszám a referencia-időszak végén. Életkor és nem szerinti bontás.

Életkor: 35 évesnél fiatalabb, 35–44 éves, 45–54 éves, 55–64 éves, 65–74 éves, 75 éves és idősebb.

1.2.	A praktizáló orvosok száma kategória szerint

Létszám a referencia-időszak végén. Kategóriák szerinti bontás.

Kategóriák: háziorvosok, egyéb általános (nem szakorvos) orvosok, gyermekorvosok, szülészek és nőgyógyászok, pszichiáterek, nem-sebész szakorvosok csoportja, sebész szakorvosok csoportja, máshová nem sorolható egyéb szakorvosok, további meghatározás körébe nem tartozó orvosok.

1.3.	Gyakorló szülésznők száma

Létszám a referencia-időszak végén. Összesen.

1.4.	Gyakorló ápolók száma

Létszám a referencia-időszak végén. Összesen.

1.5.	Praktizáló fogorvosok száma

Létszám a referencia-időszak végén. Összesen.

1.6.	Gyakorló gyógyszerészek száma

Létszám a referencia-időszak végén. Összesen.

2.	Az egészségügyi végzettségre vonatkozó adatok

2.1.	A diplomás orvosok száma

A referencia-időszakban összesen.

2.2.	A diplomás fogorvosok száma

A referencia-időszakban összesen.

2.3.	A diplomás gyógyszerészek száma

A referencia-időszakban összesen.

2.4.	A diplomás szülésznők száma

A referencia-időszakban összesen.

2.5.	A diplomás ápolók száma

A referencia-időszakban összesen.

3.	A kórházi ágyakra és a tartós ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményekben található ágyakra vonatkozó adatok

3.1.	A szomatikus ellátásra szolgáló kórházi ágyak száma

A referencia-időszak átlagában vagy a referencia-időszak végén összesen. Funkció szerinti bontás.

Funkciók: gyógyító ellátás, rehabilitációs ellátás, tartós ápolás-gondozás, máshová nem sorolható funkció.

3.2.	A pszichiátriai ellátásra szolgáló kórházi ágyak száma

A referencia-időszak átlagában vagy a referencia-időszak végén összesen.

3.3.	A tartós ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményekben található ágyak száma

A referencia-időszak átlagában vagy a referencia-időszak végén összesen.

4.	Az orvosi képalkotó eszközökre vonatkozó adatok

4.1.	MRI egységek száma

A referencia-időszak végén összesen.

4.2.	CT szkennerek száma

A referencia-időszak végén összesen.

5.	A járóbeteg-ellátásra vonatkozó adatok

5.1.	Az influenza ellen immunizált 65 éves és idősebb személyek aránya

A referencia-időszakban influenza elleni védőoltásban részesült 65 éves vagy idősebb személyek számának a 65 éves vagy idősebb népesség éves átlagos létszámához viszonyított aránya.

vagy

A július 1-jétől június 30-ig tartó – a referencia-időszakban véget ért – influenzaszezonban influenza elleni védőoltásban részesült 65 éves vagy idősebb személyek számának a 65 éves és idősebb népesség referencia-időszak eleji létszámához viszonyított aránya.

5.2.	Nemzeti emlőrákszűrési (mammográfiai) program keretében emlőrákszűrésen részt vett 50 és 69 év közötti nők aránya

Arány: A referencia-időszak vége előtti 24 hónapon belül (vagy az egyes országokban ajánlott specifikus szűrési gyakoriság szerint), nemzeti emlőrákszűrési (mammográfiai) program keretében emlőrákszűrésen részt vett 50–69 év közötti nők számának a szervezett szűrőprogramokban való részvételre jogosult 50–69 év közötti nők számához viszonyított aránya.

Ha egy ország nem rendelkezik ilyen programmal, akkor helyette nem tüntet fel más, megfelelő értéket.

5.3.	Nemzeti méhnyakrák-szűrési program keretében méhnyakrák-szűrésen részt vett 20 és 69 év közötti nők aránya

Arány: A referencia-időszak vége előtti 36 hónapon belül (vagy az egyes országokban ajánlott specifikus szűrési gyakoriság szerint), nemzeti méhnyakrák-szűrési program keretében méhnyakrák-szűrésen részt vett 20–69 év közötti nők számának a szervezett szűrőprogramokban való részvételre jogosult 20–69 év közötti nők számához viszonyított aránya.

Ha egy ország nem rendelkezik ilyen programmal, akkor helyette nem tüntet fel más, megfelelő értéket.

6.	A kórházi ellátásra vonatkozó adatok

6.1.	A kórházakból elbocsátott fekvőbetegek száma

A referencia-időszakban összesen. Diagnózis, nem, korosztály és földrajzi dimenzió szerinti bontás.

A mentális és viselkedési rendellenességek diagnózis szerinti bontása nem szükséges, azok csoportszinten is jelenthetők.

Korosztályok: 1 évesnél fiatalabb, 1–4 éves, 5–9 éves, 10–14 éves, 15–19 éves, 20–24 éves, 25–29 éves, 30–34 éves, 35–39 éves, 40–44 éves, 45–49 éves, 50–54 éves, 55–59 éves, 60–64 éves, 65–69 éves, 70–74 éves, 75–79 éves, 80–84 éves, 85–89 éves, 90–94 éves, 95 éves és idősebb

Földrajzi dimenzió: Az elbocsátott beteg lakóhelyének NUTS II régiója (nem rezidensek esetében: a lakóhely szerinti ország).

6.2.	A fekvőbeteg-ellátási napok száma

A referencia-időszakban összesen. Diagnózis, nem, korosztály és földrajzi dimenzió szerinti bontás.

A mentális és viselkedési rendellenességek diagnózis szerinti bontása nem szükséges, azok csoportszinten is jelenthetők.

Földrajzi dimenzió: Az elbocsátott beteg lakóhelyének NUTS II régiója (nem rezidensek esetében: a lakóhely szerinti ország).

6.3.	A kórházakból elbocsátott ambuláns betegek száma

A referencia-időszakban összesen. Diagnózis, nem, korosztály és földrajzi dimenzió szerinti bontás.

A mentális és viselkedési rendellenességek diagnózis szerinti bontása nem szükséges, azok csoportszinten is jelenthetők.

Földrajzi dimenzió: Az elbocsátott beteg lakóhelyének NUTS II régiója (nem rezidensek esetében: a lakóhely szerinti ország).

6.4.	A kórházakból elbocsátott, szomatikus gyógykezelésben részesült fekvőbetegek száma

A referencia-időszakban összesen.

6.5.	A fekvőbeteg-ellátási napok száma szomatikus gyógykezelésben részesült betegek esetében

A referencia-időszakban összesen.

7.	A sebészeti eljárásokra vonatkozó adatok

7.1.	Szürkehályog-műtét

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban, ambuláns kezelésben és járóbeteg-ellátásban elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.2.	Mandulaműtét

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban, ambuláns kezelésben és járóbeteg-ellátásban elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.3.	Transzluminális koszorúér-angioplasztika

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.4.	Koszorúér-bypass műtét (CABG)

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.5.	Kolecisztektómia

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.6.	Lágyéksérv-műtét

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.7.	Császármetszés

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.8.	Csípőprotézis műtét

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.9.	Teljes térdprotézis műtét

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.10.

Emlőmirigy részleges kimetszése

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

7.11.

Teljes masztektómia

A referencia-időszakban összesen. Fekvőbeteg-ellátásban és ambuláns kezelésben elvégzett eljárások szerinti bontás.

2022.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/53

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2295 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. november 23.)

a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 14-i 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 474/2006/EK bizottsági rendelet (2) létrehozta az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(2)

A 2111/2005/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően egyes tagállamok és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség) a lista frissítése szempontjából releváns információt közöltek a Bizottsággal. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek szintén szolgáltak releváns információkkal. A beérkező információk alapján a lista frissítésre szorul.

(3)

A Bizottság közvetlenül vagy a szabályozási felügyeletért felelős hatóságokon keresztül értesítette az összes érintett légi fuvarozót azon főbb tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján döntés születhet az Unión belüli működési tilalom rájuk való alkalmazásáról vagy a 474/2006/EK rendelet A. vagy B. mellékletében található listán szereplő légi fuvarozók esetében a működési tilalom feltételeinek módosításáról.

(4)

A Bizottság az érintett légi fuvarozóknak lehetőséget biztosított arra, hogy betekintsenek minden releváns dokumentumba, írásbeli észrevételeket nyújtsanak be, és szóbeli beszámolót tartsanak a Bizottságnak és a 2111/2005/EK rendelet 15. cikkével létrehozott bizottságnak (a továbbiakban: uniós Repülésbiztonsági Bizottság).

(5)

A Bizottság tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 2111/2005/EK rendelet és a 473/2006/EK bizottsági rendelet (3) keretében megkezdett, Kazahsztán, Nepál, Nigéria, Örményország és Pakisztán illetékes hatóságaival és légi fuvarozóival folyamatban lévő közös egyeztetésekről. A Bizottság emellett tájékoztatta az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot Argentína, Dél-Szudán, Egyenlítői-Guinea, Irak, Kongó (Brazzaville), Madagaszkár és Oroszország repülésbiztonsági helyzetéről.

(6)

Az Ügynökség tájékoztatta a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 452/2014/EU bizottsági rendelet (4) szerint kiadott, harmadik országbeli üzemeltető (a továbbiakban: TCO) vonatkozó engedélyek kezdeti értékelése és folyamatos nyomon követése céljából elvégzett műszaki értékelésekről.

(7)	Az Ügynökség a külföldi légi járművek biztonsági értékelésére szolgáló program (a továbbiakban: SAFA) keretében végzett, a 965/2012/EU bizottsági rendelet (5) szerinti földi ellenőrzések elemzésének eredményeiről is beszámolt a Bizottságnak és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságnak.

(8)

Az Ügynökség tájékoztatta továbbá a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a 474/2006/EK rendelet szerinti tilalom alá tartozó harmadik országokban végrehajtott technikai segítségnyújtási projektekről. Az Ügynökség tájékoztatást adott a harmadik országok polgári repülési hatóságai igazgatási és műszaki képességének javítását célzó és a hatályos nemzetközi polgári repülési biztonsági előírások be nem tartásának kiküszöbölésére irányuló további technikai segítségnyújtási és együttműködési tervekről, illetve az ilyen irányú kérelmekről. A tagállamok felkérést kaptak arra, hogy ezekre a kérelmekre a Bizottsággal és az Ügynökséggel egyeztetve kétoldalú kapcsolatfelvétel keretében reagáljanak. E tekintetben a Bizottság ismételten jelezte annak fontosságát, hogy a nemzetközi légiközlekedési közösség – elsősorban a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) „Segítségnyújtási partnerség a biztonságos légi közlekedés megvalósulásáért” elnevezésű eszközén keresztül – értesüljön az Unió és tagállamai által harmadik országoknak biztosított technikai segítségnyújtásról, amely a repülésbiztonság javítását szolgálja világszerte.

(9)	Az Eurocontrol tájékoztatta a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot a SAFA-ra és a TCO-kra vonatkozó riasztórendszerek státuszával kapcsolatos új fejleményekről és a tilalom alá eső légi fuvarozókra vonatkozó figyelmeztető jelzések legfrissebb statisztikáiról.

Uniós légi fuvarozók

(10)

Az uniós légi fuvarozók légi járművein végzett földi ellenőrzésekből és az Ügynökség szabványosítási vizsgálataiból származó adatok Ügynökség általi elemzése, valamint a nemzeti légi közlekedési hatóságok által végzett specifikus ellenőrzésekből és vizsgálatokból származó információk alapján a tagállamok és az Ügynökség – mint illetékes hatóságok – korrekciós és végrehajtási intézkedéseket hoztak, amelyekről tájékoztatták a Bizottságot és az uniós Repülésbiztonsági Bizottságot.

(11)

A tagállamok és az Ügynökség, illetékes hatóságokként eljárva megerősítették, hogy készen állnak a szükséges módon fellépni, amennyiben releváns biztonsági adatok arra utalnak, hogy az uniós légi fuvarozók esetében a vonatkozó biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn.

Örményország légi fuvarozói

(12)	2020 júniusában az (EU) 2020/736 bizottsági végrehajtási rendelet (6) felvette az Örményországban engedélyezett légi fuvarozókat a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe.

(13)

2022. szeptember 27. és 30. között a Bizottság és az Ügynökség látogatást tettek az Örményország Polgári Repülési Bizottságánál (a továbbiakban: CAC). Ennek alkalmával a Bizottság áttekintette a CAC által elért eredményeket azon feltárt biztonsági hiányosságok kezelése terén, amelyek az örményországi légi fuvarozókkal kapcsolatos fenti korlátozás bevezetését eredményezték. A látogatás során elvégzett felülvizsgálat részben az azonosított biztonsági aggályok kiváltó okainak kezelése érdekében már bevezetett, illetve tervezett intézkedésekre összpontosított, különös tekintettel a CAC azon képességére, hogy biztosítani tudja az Örményországban engedélyezett légi fuvarozók hatékony felügyeletét.

(14)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta a CAC által az állami biztonsági programmal, az eseményjelentési rendszerrel, a minőségbiztosítási rendszerrel, valamint a légijármű-üzemeltetők tanúsítási (a továbbiakban: AOC) folyamatával kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében eddig bevezetett intézkedéseket. A látogatás során nemcsak a CAC vonatkozó biztonsági előírásoknak és szabványoknak való megfelelési képességét vizsgálták, hanem azt is, hogy képes-e észlelni egy tanúsított légi fuvarozóval kapcsolatos bármely jelentős biztonsági kockázatot, és hatékony módon eljárni az ilyen kockázatok megfékezése érdekében.

(15)

A látogatás során megerősítést nyert, hogy a CAC korlátozott haladást ért el a 2020-as uniós helyszíni értékelő látogatás alkalmával azonosított biztonsági hiányosságok és észrevételek orvoslása terén. Bár kidolgozott és hatályba léptetett egy korrekciós intézkedési tervet, azt újra meg kell nyitni, felül kell vizsgálni, és további intézkedésekkel ki kell egészíteni ahhoz, hogy megfeleljen a célnak. Ez az Ügynökség által nyújtott technikai segítségnyújtási projekt egyik kulcstevékenysége lesz.

(16)

A CAC továbbá arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy engedélyt kapott az új Fly Arna (AM AOC 075) elnevezésű légi fuvarozó. Mivel a CAC nem bizonyította, hogy képes a vonatkozó biztonsági előírások végrehajtására és érvényesítésére, az üzembentartási engedélynek az említett új légi fuvarozó részére történő kiadása nem garantálja a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírások megfelelő betartását.

(17)

A látogatás emellett lehetőséget adott arra, hogy ismételten felhívják az örményországi illetékes hatóságok és kormányzati képviselők figyelmét arra, hogy a megfelelő és hatékony biztonsági felügyelet csak akkor garantálható, ha a CAC megfelelő erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkezik, különös tekintettel a megfelelő számú képzett személyzet, valamint a felső vezetés stabilitásának biztosítására.

(18)

A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját az örményországi légi fuvarozók vonatkozásában indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe fel kell venni a Fly Arna légi fuvarozót.

(19)	A földi ellenőrzéseknek az Örményországban engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

Kazahsztán légi fuvarozói

(20)

2016 decemberében az (EU) 2016/2214 bizottsági végrehajtási rendelet (7) törölte a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből a Kazahsztánban engedélyezett légi fuvarozókat az Air Astana kivételével, amelyet 2015-ben az (EU) 2015/2322 bizottsági végrehajtási rendelet (8) már törölt a 474/2006/EK rendelet B. mellékletéből.

(21)	2022. október 20-án technikai ülést tartottak a Bizottság, az Ügynökség, a tagállamok, valamint a Kazahsztáni Polgári Repülési Bizottság (a továbbiakban CAC KZ) és a Kazahsztáni Légügyi Hatóság (Aviation Administration of Kazakhstan Joint Stock Company, a továbbiakban: AAK) képviselői.

(22)

Az ülés során a CAC KZ és az AAK bemutatta a korrekciós intézkedési tervük végrehajtása és továbbfejlesztése tekintetében elért eredményeket, valamint bizonyítékokat szolgáltattak a Bizottságnak a 2021-es uniós helyszíni értékelő látogatás során felvetett számos észrevétel és ajánlás orvoslása és/vagy lezárása érdekében hozott intézkedésekről. Az ülés emellett lehetőséget adott a CAC KZ és az AAK számára, hogy beszámoljanak a kazahsztáni légi közlekedési jogszabályi kerettel kapcsolatos aktuális fejleményekről, különös tekintettel a kazahsztáni légi közlekedésre vonatkozó elsődleges jogszabályok módosításaira, amelyek várhatóan 2022 decemberében kerülnek elfogadásra. Az AAK beszámolt továbbá a légi közlekedésre vonatkozó másodlagos jogszabályok kidolgozására irányuló intézkedésekről, amelyek elfogadására csak az elsődleges jogszabályok elfogadását követően kerülhet sor.

(23)

Az ülést megelőzően benyújtott korrekciós intézkedési terv felülvizsgálata, valamint a szakmai egyeztetésen elhangzott megbeszélések és bizonyítékok alapján megállapítást nyert, hogy előrelépés történt a 2021-es uniós helyszíni értékelő látogatás során tett észrevételek és ajánlások nyomon követése terén. Valamennyi észrevétel és ajánlás nyomon követése folyamatban van, egyesek lezárásra is kerültek. További lépéseket kell azonban tenni annak érdekében, hogy a fennmaradó észrevételeket kielégítő módon lezárják, és megfelelő erőforrásokat kell mozgósítani a repülésbiztonsági felügyelet biztosításához. Az ülés során néhány, további figyelmet igénylő konkrét problémát is meghatároztak, beleértve a be nem jelentett vizsgálatok elvégzésére irányuló eljárás kidolgozását és végrehajtását, különösen a légi üzembentartási engedélyek (AOC) birtokosaira és a jóváhagyott karbantartó szervezetekre vonatkozóan, valamint a kijelölt vizsgáztatók felügyelete céljából egy képzett szakértő toborzását.

(24)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi állás szerint a kazahsztáni légi fuvarozók tekintetében nem indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(25)

A földi ellenőrzéseknek a Kazahsztánban engedélyezett valamennyi légi fuvarozó esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(26)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra világítanak rá, hogy a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedéseket hozhat.

Nepál légi fuvarozói

(27)	2013 decemberében az (EU) 1264/2013 bizottsági végrehajtási rendelet (9) felvette az Örményországban engedélyezett légi fuvarozókat a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe.

(28)

A folyamatos nyomonkövetési tevékenységek részeként a Bizottság 2022. szeptember 14-én találkozott a Nepáli Polgári Légi Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: CAAN) képviselőivel. E találkozó alkalmával a CAAN tájékoztatta a Bizottságot a nepáli repülésbiztonsági helyzettel kapcsolatban, különös tekintettel a CAAN szabályozási és szolgáltatói szerepkörének funkcionális szétválasztását illető felülvizsgált álláspontjára, ami a Nepállal folytatott konzultáció során a Bizottság, valamint az ICAO egyetemes biztonságfelügyeleti ellenőrzési programja (a továbbiakban: USOAP) által azonosított, régóta fennálló probléma.

(29)

A találkozó nyomán 2022. november 10-én a CAAN benyújtotta a Bizottságnak a CAAN új szabályzatának elfogadásával kapcsolatos információkat és igazoló dokumentumokat, amely szabályzat a CAAN szerint biztosítja a szabályozási és szolgáltatói szerepek funkcionális szétválasztását, mégpedig azáltal, hogy tiltja a CAAN szabályozási és szolgáltatói osztályai közötti személyzetátvételt. Az új szabályzat végrehajtása és a CAAN biztonsági felügyeletének a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásokkal való összehangolása terén elért előrehaladás lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy mérlegelje egy uniós helyszíni értékelő látogatás megszervezését Nepálba 2023-ban. Egy ilyen látogatás során gyűjtött bizonyítékok segítségével a Bizottság fel tudja mérni, hogy a Nepálban engedélyezett légi fuvarozókat indokolt-e eltávolítani a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből.

(30)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi állás szerint a nepáli légi fuvarozók tekintetében nem indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(31)	A földi ellenőrzéseknek a Nepálban engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

Nigéria légi fuvarozói

(32)	2017 májusában az (EU) 2017/830 bizottsági végrehajtási rendelet (10) felvette a Med-View Airline légi fuvarozót a 474/2006/EK rendelet A. mellékletébe.

(33)	A nigériai Polgári Repülési Hatóság (NCAA) 2022. május 25-én kelt levelében írásban megerősítette, hogy a Med-View Airline légi fuvarozó beszüntette tevékenységét.

(34)

2022. november 7-én a Bizottság – az Ügynökség részvételével – az NCAA kérésére találkozót szervezett az utóbbival, hogy tájékoztatást kapjon a Nigériában 2019 és 2022 között bekövetkezett, a repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatos főbb fejleményekről, különösen a 2019-ben a Bizottság által az NCAA-nak nyújtott, repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatos támogatás fényében.

(35)	Az ülés során az NCAA átfogóan ismertette a repülésbiztonsági felügyelet javítása érdekében hozott intézkedéseket, nevezetesen a légi közlekedésre vonatkozó elsődleges jogszabályok, a műszaki személyzet szakképesítése, valamint a felügyeletre vonatkozó kötelezettségek terén.

(36)

Különös figyelmet érdemelnek a nigériai polgári légiközlekedési törvény jogszabályi változásai, a regionális irodák átszervezése, az NCAA ISO 9001 tanúsítványának megszerzésére tett erőfeszítések, az NCAA folyamatainak digitalizálására és automatizálására irányuló tervek kidolgozása, a személyzet képzésének javítása, valamint az eseményjelentési rendszer létrehozása.

(37)

Az NCAA hangsúlyozta a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettségét, beleértve a repülésbiztonsági felügyelet fejlesztésére vonatkozó tevékenységét, valamint a Bizottság és az Ügynökség rendszeres tájékoztatását is. A Bizottság tudomásul vette ezt a kedvező fejleményt és hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az NCAA számára a repülésbiztonsági kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges minden támogatást és erőforrást.

(38)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján tehát a Bizottság úgy véli, hogy az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját indokolt módosítani, és a 474/2006/EK rendelet A. mellékletéből törölni kell a Med-View Airline légi fuvarozót.

(39)	A földi ellenőrzéseknek a Nigériában engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(40)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra világítanak rá, hogy a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedéseket hozhat.

Pakisztán légi fuvarozói

(41)	2007 márciusában a Pakistan International Airlines a 235/2007/EK bizottsági rendelettel (11) felvételre került a 474/2006/EK rendelet B. mellékletébe, majd 2007 novemberében az 1400/2007/EK bizottsági rendelet (12) eltávolította onnan.

(42)

2020. július 1-jén a Bizottság a 473/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján egyeztetéseket kezdett a Pakisztáni Polgári Légi Közlekedési Hatósággal (a továbbiakban: PCAA) a Pakistan International Airlines és Vision Air légitársaságok TCO-engedélyének felfüggesztésével kapcsolatban, valamint a pakisztáni közlekedési miniszternek a Pakisztánban csalárd módon szerzett pilótaengedélyekkel kapcsolatos nyilatkozata alapján.

(43)

Ezzel összefüggésben a Bizottság az Ügynökséggel és a tagállamokkal együttműködve 2020. július 9-én és szeptember 25-én, 2021. március 15–16-án, 2021. október 15-én, valamint 2022. március 16-án több technikai és tájékoztató ülést szervezett a PCAA-val. Ezek a megbeszélések a Bizottság és az Ügynökség szakértői által korábban azonosított repülésbiztonsági aggályok, valamint a 2021. november 29. és december 10. között lezajlott USOAP-látogatás során az ICAO által azonosított problémák kezelése érdekében a PCAA által tett erőfeszítésekre összpontosítottak.

(44)

2022. október 25-én a folyamatos nyomonkövetési tevékenységek részeként a Bizottság, az Ügynökség, a tagállamok és a PCAA képviselői technikai ülést tartottak. Az ülés során a PCAA tájékoztatta a résztvevőket a repülésbiztonsági felügyelettel kapcsolatban azonosított aggályok nyomán eddig végrehajtott, valamint tervezett fellépésekről és intézkedésekről.

(45)

Az ülés során bemutatott információk és adatok a PCAA elkötelezettségét és erőfeszítéseit mutatják a pakisztáni repülésbiztonsági helyzet megoldása iránt, nevezetesen a Polgári Légiközlekedési Hatóságról szóló módosított rendelet 2022 végére történő elfogadása, valamint a kapcsolódó, 2023 első negyedévében várható másodlagos jogszabályok révén. Összességében elmondható, hogy az ülés során bemutatott tervjavaslatok megfelelőnek tűnnek a vonatkozó repülésbiztonsági szabványoknak való megfeleléshez és azok hatékony alkalmazásához. Erről értékelést azonban csak a vonatkozó rendeletek elfogadása után lehet készíteni.

(46)

Ennek alapján a Bizottság, tudomásul véve az eddig megtett intézkedéseket, továbbra is nyomon követi Pakisztán repülésbiztonsági rendszerét annak megállapítása érdekében, hogy a 2111/2005/EK rendelet értelmében szükség van-e további intézkedésekre. Ezzel összefüggésben a Bizottság – az Ügynökséggel és a tagállamokkal közösen – 2023-ban uniós helyszíni értékelő látogatást kíván tenni Pakisztánban.

(47)	A 2111/2005/EK rendelet mellékletében meghatározott közös követelmények alapján a Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi állás szerint a Pakisztániban engedélyezett légi fuvarozók tekintetében nem indokolt módosítani az Unión belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listáját.

(48)	A földi ellenőrzéseknek a Pakisztánban engedélyezett légi fuvarozók esetében történő, a 965/2012/EU rendelet szerinti priorizálása révén a tagállamoknak továbbra is ellenőrizniük kell, hogy az említett légi fuvarozók ténylegesen megfelelnek-e a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak.

(49)	Amennyiben releváns biztonsági adatok arra világítanak rá, hogy a vonatkozó nemzetközi biztonsági előírásoknak való meg nem felelés miatt közvetlen biztonsági kockázat áll fenn, a Bizottság a 2111/2005/EK rendeletnek megfelelően további intézkedéseket hozhat.

(50)	A 474/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(51)

A 2111/2005/EK rendelet 5. és 6. cikke rögzíti, hogy a biztonságot érintő következmények miatt gyors döntéshozatalra van szükség, és adott esetben sürgősségi eljárás is igénybe vehető. Ezért az érzékeny információk és az utazóközönség védelme érdekében fontos, hogy az Unión belül működési tilalom vagy korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listájának módosítására vonatkozó bármely határozat kihirdetésére és hatálybalépésére közvetlenül az elfogadását követően sor kerüljön.

(52)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2111/2005/EK rendelet 15. cikkével létrehozott uniós Repülésbiztonsági Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 474/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	az A. melléklet helyébe e rendelet I. mellékletének szövege lép;

2.	a B. melléklet helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 23-án.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Adina VĂLEAN

a Bizottság tagja

(1) HL L 344., 2005.12.27., 15. o.

(2) A Bizottság 474/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listájának létrehozásáról (HL L 84., 2006.3.23., 14. o.).

(3) A Bizottság 473/2006/EK rendelete (2006. március 22.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozóknak a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetében említett közösségi listája végrehajtási szabályainak megállapításáról (HL L 84., 2006.3.23., 8. o.)

(4) A Bizottság 452/2014/EU rendelete (2014. április 29.) a harmadik országbeli üzemeltetők légiközlekedési tevékenységére vonatkozó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 133., 2014.5.6., 12. o.).

(5) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2020/736 végrehajtási rendelete (2020. június 2.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról (HL L 172., 2020.6.3., 7. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2016/2214 végrehajtási rendelete (2016. december 8.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról (HL L 334., 2016.12.9., 6. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2015/2322 végrehajtási rendelete (2015. december 10.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 328., 2015.12.12., 67. o.).

(9) A Bizottság 2013. december 3-i 1264/2013/EU végrehajtási rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 326., 2013.12.6., 7. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2017/830 végrehajtási rendelete (2017. május 15.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról (HL L 124., 2017.5.17., 3. o.).

(11) A Bizottság 235/2007/EK rendelete (2007. március 5.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 66., 2007.3.6., 3. o.).

(12) A Bizottság 1400/2007/EK rendelete (2007. november 28.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának létrehozásáról szóló 474/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 311., 2007.11.29., 12. o.).

I. MELLÉKLET

„A. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI TILALOM ALÁ TARTOZNAK AZ UNIÓBAN (A KIVÉTELEK FELTÜNTETÉSÉVEL) (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)	Az üzembentartási engedély (AOC) száma vagy a működési engedély száma	Hárombetűs ICAO-kód	Az üzemeltető illetősége szerinti állam
AVIOR AIRLINES	ROI-RNR-011	ROI	Venezuela
BLUE WING AIRLINES	SRBWA-01/2002	BWI	Suriname
IRAN ASEMAN AIRLINES	FS-102	IR-C	Irán
IRAQI AIRWAYS	001	IAW	Irak
AIR ZIMBABWE (PVT)	177/04	AZW	Zimbabwe
A szabályozási felügyeletért Afganisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Afganisztán
ARIANA AFGHAN AIRLINES	AOC 009	AFG	Afganisztán
KAM AIR	AOC 001	KMF	Afganisztán
A szabályozási felügyeletért Angolában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó – a TAAG Angola Airlines és a Heli Malongo kivételével –, beleértve a következőket:			Angola
AEROJET	AO-008/11-07/17 TEJ	TEJ	Angola
GUICANGO	AO-009/11-06/17 YYY	Nem ismert	Angola
AIR JET	AO-006/11-08/18 MBC	MBC	Angola
BESTFLYA AIRCRAFT MANAGEMENT	AO-015/15-06/17YYY	Nem ismert	Angola
HELIANG	AO 007/11-08/18 YYY	Nem ismert	Angola
SJL	AO-014/13-08/18YYY	Nem ismert	Angola
SONAIR	AO-002/11-08/17 SOR	SOR	Angola
A szabályozási felügyeletért Örményországban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Örményország
AIRCOMPANY ARMENIA	AM AOC 065	NGT	Örményország
ARMENIA AIRWAYS	AM AOC 063	AMW	Örményország
ARMENIAN HELICOPTERS	AM AOC 067	KAV	Örményország
FLY ARNA	AM AOC 075	ACY	Örményország
FLYONE ARMENIA	AM AOC 074	FIE	Örményország
NOVAIR	AM AOC 071	NAI	Örményország
SHIRAK AVIA	AM AOC 072	SHS	Örményország
SKYBALL	AM AOC 073	N/A	Örményország
A szabályozási felügyeletért Kongóban (Brazzaville) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kongó (Brazzaville)
CANADIAN AIRWAYS CONGO	CG-CTA 006	TWC	Kongó (Brazzaville)
EQUAFLIGHT SERVICES	CG-CTA 002	EKA	Kongó (Brazzaville)
EQUAJET	RAC06-007	EKJ	Kongó (Brazzaville)
TRANS AIR CONGO	CG-CTA 001	TSG	Kongó (Brazzaville)
SOCIETE NOUVELLE AIR CONGO	CG-CTA 004	Nem ismert	Kongó (Brazzaville)
A szabályozási felügyeletért a Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR FAST CONGO	AAC/DG/OPS-09/03	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
AIR KATANGA	AAC/DG/OPS-09/08	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
BUSY BEE CONGO	AAC/DG/OPS-09/04	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
COMPAGNIE AFRICAINE D’AVIATION (CAA)	AAC/DG/OPS-09/02	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
CONGO AIRWAYS	AAC/DG/OPS-09/01	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
KIN AVIA	AAC/DG/OPS-09/10	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
MALU AVIATION	AAC/DG/OPS-09/05	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SERVE AIR CARGO	AAC/DG/OPS-09/07	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
SWALA AVIATION	AAC/DG/OPS-09/06	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
MWANT JET	AAC/DG/OPS-09/09	Nem ismert	Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK)
A szabályozási felügyeletért Dzsibutiban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőt:			Dzsibuti
DAALLO AIRLINES	Nem ismert	DAO	Dzsibuti
A szabályozási felügyeletért Egyenlítői-Guineában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Egyenlítői-Guinea
CEIBA INTERCONTINENTAL	2011/0001/MTTCT/DGAC/SOPS	CEL	Egyenlítői-Guinea
CRONOS AIRLINES	2011/0004/MTTCT/DGAC/SOPS	Nem ismert	Egyenlítői-Guinea
A szabályozási felügyeletért Eritreában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Eritrea
ERITREAN AIRLINES	AOC No 004	ERT	Eritrea
NASAIR ERITREA	AOC No 005	NAS	Eritrea
A szabályozási felügyeletért Kirgizisztánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Kirgizisztán
AEROSTAN	08	BSC	Kirgizisztán
AIR COMPANY AIR KG	50	KGC	Kirgizisztán
AIR MANAS	17	MBB	Kirgizisztán
AVIA TRAFFIC COMPANY	23	AVJ	Kirgizisztán
FLYSKY AIRLINES	53	FSQ	Kirgizisztán
HELI SKY	47	HAC	Kirgizisztán
KAP.KG AIRCOMPANY	52	KGS	Kirgizisztán
SKY KG AIRLINES	41	KGK	Kirgizisztán
TEZ JET	46	TEZ	Kirgizisztán
VALOR AIR	07	VAC	Kirgizisztán
A szabályozási felügyeletért Libériában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó			Libéria
A szabályozási felügyeletért Líbiában felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Líbia
AFRIQIYAH AIRWAYS	007/01	AAW	Líbia
AIR LIBYA	004/01	TLR	Líbia
AL MAHA AVIATION	030/18	Nem ismert	Líbia
BERNIQ AIRWAYS	032/21	BNL	Líbia
BURAQ AIR	002/01	BRQ	Líbia
GLOBAL AIR TRANSPORT	008/05	GAK	Líbia
HALA AIRLINES	033/21	HTP	Líbia
LYBIAN AIRLINES	001/01	LAA	Líbia
LIBYAN WINGS AIRLINES	029/15	LWA	Líbia
PETRO AIR	025/08	PEO	Líbia
A szabályozási felügyeletért Nepálban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Nepál
AIR DYNASTY HELI. S.	035/2001	Nem ismert	Nepál
ALTITUDE AIR	085/2016	Nem ismert	Nepál
BUDDHA AIR	014/1996	BHA	Nepál
FISHTAIL AIR	017/2001	Nem ismert	Nepál
SUMMIT AIR	064/2010	Nem ismert	Nepál
HELI EVEREST	086/2016	Nem ismert	Nepál
HIMALAYA AIRLINES	084/2015	HIM	Nepál
KAILASH HELICOPTER SERVICES	087/2018	Nem ismert	Nepál
MAKALU AIR	057A/2009	Nem ismert	Nepál
MANANG AIR PVT	082/2014	Nem ismert	Nepál
MOUNTAIN HELICOPTERS	055/2009	Nem ismert	Nepál
PRABHU HELICOPTERS	081/2013	Nem ismert	Nepál
NEPAL AIRLINES CORPORATION	003/2000	RNA	Nepál
SAURYA AIRLINES	083/2014	Nem ismert	Nepál
SHREE AIRLINES	030/2002	SHA	Nepál
SIMRIK AIR	034/2000	Nem ismert	Nepál
SIMRIK AIRLINES	052/2009	RMK	Nepál
SITA AIR	033/2000	Nem ismert	Nepál
TARA AIR	053/2009	Nem ismert	Nepál
YETI AIRLINES	037/2004	NYT	Nepál
A szabályozási felügyeletért Oroszországban felelős hatóság által engedélyezett következő légi fuvarozók			Oroszország
AURORA AIRLINES	486	SHU	Oroszország
AVIACOMPANY „AVIASTAR-TU” CO. LTD	458	TUP	Oroszország
IZHAVIA	479	IZA	Oroszország
JOINT STOCK COMPANY „AIR COMPANY „YAKUTIA”	464	SYL	Oroszország
JOINT STOCK COMPANY „RUSJET”	498	RSJ	Oroszország
JOINT STOCK COMPANY „UVT AERO”	567	UVT	Oroszország
JOINT-STOCK COMPANY SIBERIA AIRLINES	31	SBI	Oroszország
JOINT-STOCK COMPANY SMARTAVIA AIRLINES	466	AUL	Oroszország
JOINT-STOCK COMPANY „IRAERO” AIRLINES	480	IAE	Oroszország
JOINT-STOCK COMPANY „URAL AIRLINES”	18	SVR	Oroszország
JOINT-STOCK COMPANY ALROSA AIR COMPANY	230	DRU	Oroszország
JOINT-STOCK COMPANY NORDSTAR AIRLINES	452	TYA	Oroszország
JS AVIATION COMPANY „RUSLINE”	225	RLU	Oroszország
JSC YAMAL AIRLINES	142	LLM	Oroszország
LLC „NORD WIND”	516	NWS	Oroszország
LLC „AIRCOMPANY IKAR”	36	KAR	Oroszország
LTD. I FLY	533	RSY	Oroszország
POBEDA AIRLINES LIMITED LIABILITY COMPANY	562	PBD	Oroszország
PUBLIC JOINT STOCK COMPANY „AEROFLOT – RUSSIAN AIRLINES”	1	AFL	Oroszország
ROSSIYA AIRLINES, JOINT-STOCK COMPANY	2	SDM	Oroszország
SKOL AIRLINE LLC	228	CDV	Oroszország
UTAIR AVIATION, JOINT-STOCK COMPANY	6	UTA	Oroszország
A szabályozási felügyeletért São Tomé és Príncipében felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			São Tomé és Príncipe
AFRICA'S CONNECTION	10/AOC/2008	ACH	São Tomé és Príncipe
STP AIRWAYS	03/AOC/2006	STP	São Tomé és Príncipe
A szabályozási felügyeletért Sierra Leonéban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó			Sierra Leone
A szabályozási felügyeletért Szudánban felelős hatóság által engedélyezett összes légi fuvarozó, beleértve a következőket:			Szudán
ALFA AIRLINES SD	54	AAJ	Szudán
BADR AIRLINES	35	BDR	Szudán
BLUE BIRD AVIATION	11	BLB	Szudán
ELDINDER AVIATION	8	DND	Szudán
GREEN FLAG AVIATION	17	GNF	Szudán
HELEJETIC AIR	57	HJT	Szudán
KATA AIR TRANSPORT	9	KTV	Szudán
KUSH AVIATION CO.	60	KUH	Szudán
NOVA AIRWAYS	46	NOV	Szudán
SUDAN AIRWAYS CO.	1	SUD	Szudán
SUN AIR	51	SNR	Szudán
TARCO AIR	56	TRQ	Szudán

”

(1) Az A. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem tartozó fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.

II. MELLÉKLET

„B. MELLÉKLET

AZON LÉGI FUVAROZÓK JEGYZÉKE, AMELYEK MŰKÖDÉSI KORLÁTOZÁS ALÁ TARTOZNAK AZ UNIÓBAN (1)

A légi fuvarozást végző jogi személynek az üzembentartási engedélyen feltüntetett neve (és kereskedelmi neve, ha a kettő eltér)	Az üzembentartási engedély (AOC) száma	Hárombetűs ICAO-kód	Az üzemben tartó illetősége szerinti állam	A korlátozás alá eső légi jármű típusa	A korlátozás alá eső légi jármű lajstromjele és – ha ismert – gyártási sorszáma	Lajstromozó állam
IRAN AIR	FS100	IRA	Irán	Valamennyi Fokker F100 és Boeing B747 típusú légi jármű	A Fokker F100 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint; a Boeing B747 flotta, az üzembentartási engedélyeken feltüntetettek szerint	Irán
AIR KORYO	GAC-AOC/KOR-01	KOR	Észak-Korea	A teljes flotta, kivéve: 2 TU- 204 típusú légi jármű.	A teljes flotta, kivéve: P-632, P-633.	Észak-Korea

(1) A B. mellékletben felsorolt légi fuvarozók számára engedélyezhető, hogy forgalmi jogokat gyakoroljanak abban az esetben, ha ezt működési tilalom alá nem tartozó fuvarozó légi járművének teljes bérlete (wet leasing) révén teszik, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó biztonsági előírások.”

2022.11.24.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/67

A TANÁCS (EU) 2022/2296 HATÁROZATA

(2022. november 21.)

a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 148. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére (3),

mivel:

(1)

A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében megállapított, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra, a kiegyensúlyozott növekedésre, a környezet minőségének magas fokú védelmére és javítására vonatkozó célkitűzések elérése érdekében összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatásra és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a jövőorientált és a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok előmozdítására vonatkozóan. A tagállamoknak közös érdekű ügyként kell tekinteniük a foglalkoztatás előmozdítására, és az ez irányú fellépésüket össze kell hangolniuk a Tanács keretében, figyelembe véve a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlataikat.

(2)

Az EUSZ 3. cikkében megállapítottak szerint az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelmét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében megállapítottak szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3)

Az EUMSZ-szel összhangban az Unió szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és hajt végre a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikákra vonatkozóan. Ezen eszközök részeként az e határozat mellékletében meghatározott, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások (a továbbiakban: az iránymutatások) az (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásban (4) meghatározott, a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokkal együtt képezik az integrált iránymutatásokat. Ezek iránymutatásul szolgálnak a tagállamok és az Unió szakpolitikáinak végrehajtásához, tükrözve a tagállamok közötti kölcsönös függőséget. Az ennek eredményeként létrejövő, összehangolt európai és nemzeti szakpolitikákból és reformokból álló csomagnak megfelelő, összességében fenntartható gazdaság-, foglalkoztatás- és szociálpolitikai keveréket kell képeznie, amelynek pozitív tovagyűrűző hatásokat kell gyakorolnia a munkaerőpiacokra és a társadalom egészére, és amelynek hatékonyan kell reagálnia a Covid19-világjárvány, az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és a növekvő megélhetési költségek hatásaira.

(4)

A gazdasági és társadalmi haladás fokozása, a zöld és digitális kettős átállás megkönnyítése, valamint az inkluzív, versenyképes és reziliens uniós munkaerőpiacok megvalósítása érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a minőségi oktatást, képzést, továbbképzést és átképzést, valamint az egész életen át tartó tanulást, a jövőorientált szakképzést és a jobb karrierlehetőségeket annak révén, hogy megerősítik az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti kapcsolatokat, valamint elismerik a nem formális és informális tanulás révén elsajátított készségeket, ismereteket és kompetenciákat.

(5)

Az iránymutatások összhangban állnak a Stabilitási és Növekedési Paktummal, a hatályos uniós jogszabályokkal és különböző uniós kezdeményezésekkel, beleértve a 2001/55/EK tanácsi irányelvet (5), a 2014. március 10-i tanácsi ajánlást (6), a 2016. február 15-i tanácsi ajánlást (7), a 2016. december 19-i tanácsi ajánlást (8), a 2018. március 15-i tanácsi ajánlást (9), a 2018. május 22-i tanácsi ajánlást (10), a 2019. május 22-i tanácsi ajánlást (11), a 2019. november 8-i tanácsi ajánlást (12), a 2020. október 30-i tanácsi ajánlást (13),a 2020. november 24-i tanácsi ajánlást (14), a 2021. november 29-i tanácsi ajánlást (15), és a 2022. június 16-i tanácsi ajánlásokat (16), az (EU) 2021/402 bizottsági ajánlást (17), az (EU) 2021/1004 tanácsi ajánlást (18), a 2021. február 26-i tanácsi állásfoglalást (19), az emberközpontú gazdaság kiépítéséről: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv című, 2021. december 9-i bizottsági közleményt, az (EU) 2021/2316 európai parlamenti és tanácsi határozatot (20), az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (21), valamint a nyilvános részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai és parlamenti irányelvet.

(6)

Az európai szemeszter a különböző eszközöket egy átfogó keretben ötvözi az Unió-szerte alkalmazott gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák integrált, többoldalú koordinációja és felügyelete céljából. A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás céljainak szem előtt tartásával az európai szemeszter integrálja a szociális jogok európai pillérének és nyomonkövetési eszközének, a szociális eredménytáblának az elveit, és biztosítja a szoros együttműködést a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és más érdekelt felekkel. A szemeszter támogatja a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Az Unió és a tagállamok gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikáinak kéz a kézben kell haladniuk Európa klímasemleges, környezeti szempontból fenntartható és digitális gazdaságra való méltányos átállásával, javítaniuk kell a versenyképességet, biztosítaniuk kell a megfelelő munkafeltételeket, ösztönözniük kell az innovációt, elő kell mozdítaniuk a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, valamint a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergenciát, továbbá kezelniük kell az egyenlőtlenségeket és a regionális különbségeket.

(7)

Az éghajlatváltozás és a környezettel kapcsolatos egyéb kihívások, az energiafüggetlenség gyorsabb megvalósításának az igénye, a társadalmi szempontból méltányos és igazságos zöld átmenet, Európa nyitott stratégiai autonómiája biztosítása, a globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az egyre terjedő távmunkavégzés, a platformalapú gazdaság és a demográfiai változások átalakítják Európa gazdaságát és társadalmait. Az Uniónak és tagállamainak együtt kell működniük e strukturális fejlemények hatékony és proaktív kezelése, valamint a meglévő rendszerek szükség szerinti kiigazítása érdekében, felismerve a tagállamok gazdaságainak, munkaerőpiacainak és kapcsolódó szakpolitikáinak szoros egymásrautaltságát. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten olyan összehangolt, ambiciózus és hatékony, egyben a szociális partnerek szerepét is elismerő szakpolitikai fellépésre van szükség, amely megfelel az EUMSZ-nek és a gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós rendelkezéseknek, és egyúttal figyelembe veszi a szociális jogok európai pillérét.E szakpolitikai fellépésnek magában kell foglalnia a fenntartható beruházások fellendítését és az újbóli elköteleződést az olyan, megfelelően ütemezett reformok iránt, amelyek javítják a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedést, a minőségi munkahelyek létrehozását, a termelékenységet, a megfelelő munkafeltételeket, a társadalmi és területi kohéziót, a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergenciát, a rezilienciát és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást, a meglévő uniós finanszírozási programok, különösen az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a kohéziós politikai alapok, beleértve az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszt és az (EU) 2021/1058 rendelettel (24) irányított Európai Regionális Fejlesztési Alapot, valamint az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (25) létrehozott Igazságos Átmenet Alap támogatásával. A szakpolitikai intézkedésnek ötvöznie kell a kínálati és keresleti oldali intézkedéseket, szem előtt tartva ugyanakkor azok gazdasági, környezeti, foglalkoztatási és társadalmi hatását.

(8)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kihirdette a szociális jogok európai pillérét (26). A pillér a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alapjaként húsz kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg, melyeket három kategóriába sorol: esélyegyenlőség és munkavállalási jog, tisztességes munkafeltételek, valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Ezen elvek és jogok stratégiai irányt szabnak az Uniónak, biztosítva, hogy a klímasemlegességre és a környezeti fenntarthatóságra való átállás, a digitális átállás és a demográfiai átalakulás társadalmi szempontból méltányos és igazságos legyen, és megőrizze a területi kohéziót. A szociális jogok európai pillére és az azt kísérő szociális eredménytábla referenciakeretként szolgál a tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének nyomon követéséhez, a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzéséhez, valamint a mai modern gazdaságban a „szociális” és a „piaci” szempontok összeegyeztetéséhez, többek között a szociális gazdaság előmozdítása révén. A Bizottság 2021. március 4-én cselekvési tervet terjesztett elő a szociális jogok európai pillérének végrehajtására vonatkozóan (a továbbiakban: a cselekvési terv), amely amellett, hogy 2030-ra ambiciózus, ugyanakkor reális kiemelt célokat és kiegészítő részcélokat tartalmaz a foglalkoztatás, a készségek és az oktatás területén, valamint a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatban, felülvizsgálja a szociális eredménytáblát.

(9)

2021. május 8-án a portói szociális csúcstalálkozón az állam-, illetve kormányfők elismerték, hogy a szociális jogok európai pillére a helyreállítás egyik alapvető tényezője, megjegyezve, hogy annak végrehajtása erősíteni fogja az Unió digitális, zöld és méltányos átállásra irányuló törekvéseit, valamint hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megteremtéséhez és a demográfiai kihívások kezeléséhez. Hangsúlyozták, hogy a szociális dimenzió, a szociális párbeszéd és a szociális partnerek aktív bevonása a magas versenyképességű szociális piacgazdaság központi eleme. Úgy találták, hogy a cselekvési terv hasznos iránymutatást nyújt a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a foglalkoztatás, a készségek, az egészségügy és a szociális védelem területén. Üdvözölték a foglalkoztatásra (a 20–64 év közötti lakosság legalább 78 %-a foglalkoztatottságának elérésére), a készségekre (évente az összes felnőtt legalább 60 %-ának képzésben való részvételére) és a szegénység csökkentésére (legalább 15 millió fővel, köztük ötmillió gyermek) vonatkozó, 2030-ra kitűzött új kiemelt uniós célokat, valamint a felülvizsgált szociális eredménytáblát, amelynek célja a szociális jogok európai pillérét alkotó elvek végrehajtása terén elért eredmények nyomon követése az európai szemeszter keretében a szakpolitikai koordinációs keret részeként. Ezen túlmenően, a portói szociális kötelezettségvállalás felszólította a tagállamokat, hogy határozzanak meg olyan ambiciózus nemzeti célokat, amelyek – kellően figyelembe véve az egyes országok kiindulási helyzetét – megfelelően hozzájárulnak a 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célok eléréséhez. A portói csúcstalálkozó alkalmával az uniós állam-, illetve kormányfők megjegyezték továbbá, hogy ahogy Európa fokozatosan talpra áll a Covid19-világjárványt követően, a munkahelyek védelme helyett a munkahelyteremtés és a munkahelyek minőségének javítása lesz az elsődleges feladat, és hangsúlyozták, hogy a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtása elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az inkluzív helyreállítás keretében mindenki számára több és jobb munkahely jöjjön létre.

Hangsúlyozták az egység és a szolidaritás melletti elkötelezettségüket, amely azt is jelenti, hogy mindenki számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, és senkit sem szabad hátrahagyni. Kijelentették, hogy az Európai Tanács 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjében foglaltaknak megfelelően eltökélt szándékuk, hogy a hatásköröket, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét megfelelően tiszteletben tartva folytassák a szociális jogok európai pillére uniós és nemzeti szinten történő végrehajtásának elmélyítését. Végezetül hangsúlyozták annak fontosságát, hogy – a legmagasabb szinten is – szorosan nyomon kell követni a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a 2030-ra kitűzött uniós kiemelt célok megvalósítása terén elért eredményeket.

(10)

Ukrajna orosz invázióját követően az Európai Tanács a 2022. február 24-i következtetéseiben elítélte Oroszország azon lépéseit, amelyek az európai és globális biztonság és stabilitás aláásására irányulnak, és szolidaritását fejezte ki az ukrán nép iránt, hangsúlyozva a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában foglalt elvek megsértését. A jelenlegi helyzetben a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek beáramlásának léptéke fényében szükség van a 2001/55/EK irányelv (27) aktiválásáról szóló, (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozatban biztosított átmeneti védelemre. Ez lehetővé teszi a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek számára, hogy Unió-szerte harmonizált jogokat élvezzenek, amelyek megfelelő szintű védelmet nyújtanak. Az európai munkaerőpiacokon való megjelenésükkel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, Ukrajnából érkező személyek hozzájárulhatnak az Unió gazdaságának megerősítéséhez, és egyúttal hazájukat és az otthon maradtakat is támogathatják. A megszerzett tapasztalatok és készségek hozzájárulhatnak majd Ukrajna jövőbeli újjáépítéséhez. A kísérő nélküli gyermekek és tizenévesek esetében az átmeneti védelem biztosítja a törvényes gyámsághoz való jogot, valamint a gyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést. A tagállamoknak be kell vonniuk a szociális partnereket azon szakpolitikai intézkedések kialakításába, végrehajtásába és értékelésébe, amelyek célja az Ukrajna elleni orosz agressziós háború nyomán kialakult, foglalkoztatással és készségekkel kapcsolatos kihívások kezelése, ideértve a képesítések elismerését is. A szociális partnerek kulcsszerepet játszanak a háború által a foglalkoztatás és a termelés fenntartására gyakorolt hatás enyhítésében.

(11)

A munkaerőpiaci reformoknak – beleértve a nemzeti bérmegállapítási mechanizmusokat is – tiszteletben kell tartaniuk a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos tagállami gyakorlatokat és a szociális partnerek autonómiáját, annak érdekében, hogy tisztes megélhetést és fenntartható növekedést, valamint a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megvalósulását lehetővé tevő méltányos béreket biztosítsanak. Meg kell teremteniük a szükséges mozgásteret a társadalmi-gazdasági tényezők átfogó figyelembevételére, így többek között arra, hogyan lehet javulást elérni az olyan területeken, mint a fenntarthatóság, a versenyképesség, az innováció, a minőségi munkahelyek teremtése, a munkafeltételek, a dolgozói szegénység, az oktatás, a képzés és a készségek, a népegészségügy és a társadalmi befogadás, valamint a reáljövedelmek. E tekintetben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós pénzeszközök támogatják a tagállamokat olyan reformok és beruházások végrehajtásában, amelyek összhangban vannak az uniós prioritásokkal, fenntarthatóbbá, reziliensebbé, valamint a zöld és digitális kettős átállásra felkészültebbé téve az európai gazdaságokat és társadalmakat a Covid19 világjárvány utáni időszakban. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború tovább súlyosbította a Covid19világjárvány nyomán már korábban is fennálló társadalmi-gazdasági kihívásokat. A tagállamoknak és az Uniónak továbbra is biztosítaniuk kell a társadalmi, foglalkoztatási és gazdasági hatások enyhítését, valamint azt, hogy az átállás társadalmi szempontból méltányos és igazságos legyen, figyelembe véve azt is, hogy a fokozott nyitott stratégiai autonómia és a felgyorsult zöld átállás hozzá fog járulni az energia és más stratégiai termékek és technológiák behozatalától – különösen az orosz importtól – való függőség enyhítéséhez.

Alapvető fontosságú a reziliencia megerősítése, valamint egy olyan befogadó és reziliens társadalom irányába történő elmozdulás, amelyben az emberek védelmet élveznek, és képesek a változást előre felmérni és kezelni, illetve amely lehetővé teszi a társadalomban és a gazdaságban való aktív részvételt. A 2021/402 bizottsági ajánlásban és a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlásban kiemelteknek megfelelően a munkaerőpiaci átmenet támogatása érdekében az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák koherens csomagjára van szükség, amely magában foglalja az ideiglenes munkaerő-felvételt és az átmenetet támogató ösztönzőket, a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és a jobb foglalkoztatási szolgáltatásokat. Elő kell mozdítani a tisztességes munkafeltételeket, így például a munkahelyi egészséget és biztonságot, valamint a munkavállalók fizikai és mentális egészségét.

(12)

A megkülönböztetés minden formája ellen fel kell lépni, biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget, és támogatni kell a fiatalok foglalkoztatását. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell biztosítani mindenki számára, továbbá csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget, különösen a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek és a romák esetében, mindenekelőtt a munkaerőpiacok és a megfelelő és inkluzív szociális védelmi rendszerek hatékony működésének biztosításával a 2019. november 8-i tanácsi ajánlásnak megfelelően, valamint az inkluzív és jövőorientált oktatást, illetve a képzést, az egész életen át tartó tanulást és a munkaerőpiaci részvételt gátló akadályok megszüntetésével, többek között – az európai gyermekgaranciával összhangban – a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba, valamint a digitális és a zöld készségekbe történő beruházások révén. A megfizethető tartós ápolási-gondozási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való időben történő és egyenlő hozzáférés, beleértve a betegségmegelőzést és az egészségfejlesztést is, különösen releváns a 2020-ban kitört Covid19-világjárvány fényében, csakúgy mint az elöregedő társadalmak kontextusában. Jobban ki kell aknázni azt a potenciált, amelyet a fogyatékossággal élő személyek a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulás tekintetében képviselnek. Ahogy a munkahelyeken az Unió egészében új gazdasági és üzleti modellek honosodnak meg, a munkaviszonyok is változóban vannak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új munkavégzési formák nyomán kialakuló munkaviszonyok fenntartsák és erősítsék az európai szociális modellt.

(13)

Az integrált iránymutatásoknak kell képezniük azon országspecifikus ajánlások alapját, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet. A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a REACT-EU forrásaikat, amelyeket az (EU) 2020/2221 európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) hozott létre. A rendelet 2023-ig megerősítette a 2014–2020-as kohéziós politikai forrásokat, valamint a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapot (FEAD). A jelenlegi ukrán válság miatt az (EU) 2020/2221 rendelet további fellépésekkel egészült ki: az (EU) 2022/562 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (29), valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) ismételt módosításával a REACT-EU forrásokból származó előfinanszírozás növelése és egy új egységköltség megállapítása tekintetében az Ukrajnát elhagyók és az Unióba belépők integrációjának felgyorsítása érdekében az (EU) 2022/613 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (31) foglaltak alapján.

Ezenfelül a 2021–2027-es programozási időszak vonatkozásában a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alap Pluszt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és az egyéb uniós alapokat, beleértve az Igazságos Átmenet Alapot és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (32) létrehozott InvestEU-t a minőségi foglalkoztatás és szociális beruházások ösztönzése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a megkülönböztetés kiküszöbölése és az akadálymentesség biztosítása érdekében, valamint a munkaerő tovább- és átképzési lehetőségeinek és a mindenki számára hozzáférhető egész életen át tartó tanulásnak és magas szintű oktatásnak és képzésnek az előmozdítása céljából, többek között a digitális jártasság és készségek területén, biztosítandó, hogy az emberek rendelkezzenek a digitális és zöld gazdaságban szükséges tudással és képesítéssel. A tagállamoknak emellett teljes mértékben ki kell használniuk az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló, az (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (33) létrehozott Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azon munkavállalók támogatása érdekében, akiket jelentősebb – például a Covid19-világjárvány – miatt bekövetkezett szerkezetátalakítások, globálisabb jellegű tendenciáknak betudható társadalmi-gazdasági átalakulások, vagy technológiai és környezeti változások miatt bocsátottak el. Bár az integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselői szoros bevonásával kell történnie.

(14)

A Foglalkoztatási Bizottságnak és a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak – a Szerződés szerinti megbízatásaikkal összhangban – nyomon kell követniük, hogy a vonatkozó szakpolitikákat a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások fényében miként hajtják végre. E bizottságoknak és a Tanács azon egyéb előkészítő szerveinek, amelyek részt vesznek a gazdaság- és szociálpolitikák koordinációjában, szorosan együtt kell működniük. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti szakpolitikai párbeszédet fenn kell tartani, különösen a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások tekintetében.

(15)	A szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács elfogadja a mellékletben meghatározottak szerinti, a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat (a továbbiakban: az iránymutatások). Az iránymutatások az integrált iránymutatások részét képezik.

2. cikk

A tagállamok figyelembe veszik az iránymutatásokat foglalkoztatáspolitikáikban és reformprogramjaikban, amelyekről az EUMSZ 148. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést tesznek.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

Z. NEKULA

(1) 2022. október 18-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2022. szeptember 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) 2022. október 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) A Tanács (EU) 2015/1184 ajánlása (2015. július 14.) a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 192., 2015.7.18., 27. o.).

(5) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről (HL L 212., 2001.8.7., 12. o.).

(6) A Tanács ajánlása (2014. március 10.) a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről (HL C 88., 2014.3.27., 1. o.).

(7) A Tanács ajánlása (2016. február 15.) a tartósan munkanélküli személyek munkaerő-piaci integrációjáról (HL C 67., 2016.2.20., 1. o.).

(8) A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (HL C 484., 2016.12.24., 1. o.).

(9) A Tanács ajánlása (2018. március 15.) a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (HL C 153., 2018.5.2., 1. o.).

(10) A Tanács ajánlása (2018. május 22.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (HL C 189., 2018.6.4., 1. o.).

(11) A Tanács ajánlása (2019. május 22.) a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről (HL C 189., 2019.6.5., 4. o.).

(12) A Tanács ajánlása (2019. november 8.) a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről (HL C 387., 2019.11.15., 1. o.).

(13) A Tanács ajánlása (2020. október 30.) az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájában és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról (HL C 372., 2020.11.4., 1. o.).

(14) A Tanács ajánlása (2020. november 24.) a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről (HL C 417., 2020.12.2., 1. o.).

(15) A Tanács ajánlása (2021. november 29.) a magas színvonalú és inkluzív alap- és középfokú oktatást előmozdító vegyes tanulási megközelítésekről (HL C 504., 2021.12.14., 21. o.).

(16) A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről (HL C 243., 2022.6.27., 10. o.). A Tanács ajánlása (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról (HL C 243., 2022.6.27., 26. o.). A Tanács ajánlása (2022. június 16.) a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról (HL C 243., 2022.6.27., 35. o.).

(17) A Bizottság (EU) 2021/402 ajánlása (2021. március 4.) a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról (EASE) (HL L 80., 2021.3.8., 1. o.).

(18) A Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról (HL L 223., 2021.6.22., 14. o.).

(19) A Tanács állásfoglalása az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021–2030) (HL C 66., 2021.2.26., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022) (HL L 462., 2021.12.28., 1. o.).

(21) (HL L 275., 2022.10.25).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).

(26) A szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (HL C 428., 2017.12.13., 10. o.).

(27) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2022. március 4.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről. (HL L 71., 2022.3.4., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2221 rendelete (2020. december 23.) az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) (HL L 437., 2020.12.28., 30. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/562 rendelete (2022. április 6.) az 1303/2013/EU és a 223/2014/EU rendeletnek az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés (CARE) tekintetében történő módosításáról. (HL L 109., 2022.4.8., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/613 rendelete (2022. április 12.) az 1303/2013/EU és a 223/2014/EU rendeletnek a REACT-EU forrásokból származó előfinanszírozás növelése és egy egységköltség megállapítása tekintetében történő módosításáról. (HL L 115., 2022.4.13., 38. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/691 rendelete (2021. április 28.) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 48. o.).

MELLÉKLET

5. iránymutatás: A munkaerő-kereslet fellendítése

Tekintettel a foglalkoztatásra vonatkozóan 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célra, a tagállamoknak aktívan elő kell mozdítaniuk a fenntartható szociális piacgazdaságot, valamint meg kell könnyíteniük és támogatniuk kell a minőségi munkahelyek megteremtésébe történő beruházásokat, kihasználva a digitális és zöld kettős átállásban rejlő potenciált is. Ennek érdekében csökkenteniük kell a munkaerőfelvétel terén a vállalkozások előtt álló akadályokat, ösztönözniük kell a felelős vállalkozói tevékenységet és a valódi önfoglalkoztatást, továbbá különösen támogatniuk kell a mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozását és növekedését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés révén. A tagállamoknak aktívan elő kell mozdítaniuk a szociális gazdaság fejlesztését és teljes potenciáljának kiaknázását, ösztönözniük kell a szociális innovációt és a szociális vállalkozásokat, valamint bátorítaniuk kell azokat az üzleti modelleket, amelyek különösen helyi szinten minőségi munkalehetőségeket és társadalmi előnyöket teremtenek, különösen a körforgásos gazdaságban és azokon a területeken, amelyeket ágazati szakosodásuk miatt a zöld gazdaságra való átállás leginkább érint.

A Covid19 világjárványt követően a jól megtervezett csökkentett munkaidős foglalkoztatási lehetőségek és hasonló intézkedések – adott esetben a foglalkoztatás megőrzése mellett – várhatóan megkönnyítik és támogatják a szerkezetátalakítási folyamatokat is, elősegítve a gazdaság korszerűsítését, többek között a kapcsolódó készségfejlesztés révén. Jól megtervezett munkaerő-felvételt és átmenetet támogató ösztönzőket, valamint továbbképzési és átképzési intézkedéseket kell mérlegelni a munkahelyteremtésnek és a munkahelyi átmeneteknek a munkával töltött életszakasz egésze alatti támogatása, továbbá a munkaerő- és szakemberhiány kezelése érdekében, többek között a digitális és zöld kettős átállás, a demográfiai átalakulás, valamint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború által kiváltott hatás figyelembevételével.

Az adóztatást a munkáról más, a foglalkoztatást és az inkluzív növekedést fokozottabban támogató, valamint az éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban álló adóbevételi forrásokra kell áthelyezni, figyelemmel az adórendszer újraelosztási hatására, illetve a nők munkaerőpiaci részvételére gyakorolt hatásaira, ugyanakkor megóvva a megfelelő szociális védelmi és növekedésserkentő kiadásokhoz szükséges bevételeket.

A tagállamoknak – beleértve azokat is, ahol létezik jogszabályban meghatározott minimálbér – a bérmegállapítás érdekében ösztönözniük kell a kollektív tárgyalásokat és biztosítaniuk kell a szociális partnerek hatékony, átlátható és kiszámítható módon történő bevonását, lehetővé téve a bérek megfelelő reagáló képességét a termelékenységi fejleményekre, és előmozdítva a tisztességes életszínvonalat lehetővé tévő méltányos béreket, különös figyelmet fordítva ugyanakkor az alsó és középső jövedelmű csoportokra a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megerősítése érdekében. A bérmegállapítási mechanizmusoknak figyelembe kell venniük a társadalmi-gazdasági körülményeket, ideértve a foglalkoztatás növekedésével és a versenyképességgel kapcsolatos, valamint a regionális és ágazati fejleményeket. A tagállamoknak és a szociális partnereknek – a nemzeti gyakorlatoknak és a szociális partnerek önrendelkezésének tiszteletben tartásával – biztosítaniuk kell, hogy minden munkavállalónak megfelelő bére legyen azáltal, hogy közvetve vagy közvetlenül részesül a kollektív szerződések vagy a jogszabályban meghatározott megfelelő minimálbérek kínálta előnyökben, figyelembe véve ezeknek a versenyre, a munkahelyteremtésre és a dolgozói szegénységre gyakorolt hatását.

6. iránymutatás: A munkaerő-kínálat növelése, valamint a munkavállalási lehetőségek, a készségek és a kompetenciák egész életen át történő folyamatos elsajátításának javítása

Tekintettel a készségekre vonatkozóan 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célra, a digitális és zöld kettős átállás, a demográfiai átalakulás és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kontextusában a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a fenntarthatóságot, a termelékenységet, a foglalkoztathatóságot és a humán tőkét, minden életszakaszban ösztönözve a készségek és kompetenciák elsajátítását, valamint megfelelve az aktuális és jövőbeli munkaerőpiaci szükségleteknek. A tagállamoknak továbbá korszerűsíteniük kell oktatási és képzési rendszereiket és beruházásokat kell eszközölniük ezekbe, hogy biztosítsák a magas szintű és inkluzív oktatást – beleértve a szakképzést és a képzést is –, valamint a digitális tanuláshoz és a nyelvtanuláshoz való hozzáférést (pl. többek között az ukrán menekültek esetében), illetve a vállalkozói készségek elsajátításának lehetőségét. A tagállamoknak – többek között a zöld és digitális kettős átállás előmozdítása érdekében – együtt kell működniük szociális partnerekkel, oktatási és képzési szolgáltatókkal, vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel az oktatási és képzési rendszerek strukturális gyengeségeinek kezelése, valamint azok színvonalának és munkaerőpiaci relevanciájának javítása céljából, továbbá kezelniük kell a strukturális munkaerőhiányt és meg kell előzniük az újonnan kialakuló szakemberhiányt, különösen a REPowerEU tervhez kapcsolódó olyan tevékenységek vonatkozásában, mint például a megújuló energiaforrások hasznosítása vagy az épületfelújítások.

Különös figyelmet kell fordítani a tanári szakma előtt álló kihívásokra, többek között a tanárok és oktatók digitális kompetenciáiba való beruházás révén. Az oktatási és képzési rendszereknek minden tanulót fel kell vértezniük kulcskompetenciákkal, többek között alapvető és digitális készségekkel, valamint transzverzális kompetenciákkal, hogy ezáltal le lehessen fektetni a minden életszakaszban szükséges alkalmazkodóképesség és reziliencia alapjait, közben pedig azt is biztosítva, hogy a tanárok felkészültek legyenek arra, hogy az említett kompetenciákat elő tudják mozdítani a tanulókban. A tagállamoknak támogatniuk kell a munkaképes korú felnőttek képzéshez való hozzáférését, és növelniük kell az egyének arra irányuló ösztönzőit és motivációját, hogy képzésben vegyenek részt, mégpedig többek között adott esetben egyéni képzési jogosultságok – például egyéni tanulási számlák – révén, és a szakmai pályamódosítások során biztosítva azok átvihetőségét, illetve a képzések minőségének megbízható értékelési rendszere révén. A tagállamoknak fel kell mérniük a mikrotanúsítványok használatának lehetőségeit az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság támogatása érdekében. E rendszereknek mindenkit képessé kell tenniük arra, hogy előre felmérhesse a munkaerőpiaci igényeket és jobban alkalmazkodhasson azokhoz, különösen folyamatos tovább- és átképzések, valamint integrált iránymutatás és tanácsadás nyújtása révén, a mindenki szempontjából méltányos és igazságos átállás támogatása érdekében, erősítve a társadalmi eredményeket, kezelve a munkaerőpiaci hiányokat és a strukturális munkaerőhiányt, javítva a gazdaság sokkhatásokkal szembeni általános rezilienciáját, és megkönnyítve az esetleges kiigazításokat.

A tagállamoknak az oktatási és képzési rendszereken belüli egyenlőtlenségek kezelése révén ösztönözniük kell az esélyegyenlőséget mindenki számára. Az európai gyermekgaranciával összhangban különösen biztosítani kell a gyermekek számára a megfizethető és színvonalas koragyermekkori neveléshez és gondozáshoz való hozzáférést. A tagállamoknak növelniük kell a képzettség általános szintjét, csökkenteniük kell a korai iskolaelhagyók számát, támogatniuk kell a hátrányos helyzetű csoportokból és távoli területekről származó gyermekek oktatásba való bejutását, növelniük kell a szakképzés vonzerejét és támogatniuk kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést és az ilyen tanulmányok sikeres befejezését, színvonalas gyakornoki programok és tanulószerződéses gyakorlati képzések révén meg kell könnyíteniük a fiatalok számára az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetet, valamint növelniük kell a felnőttek részvételét a folyamatos tanulásban, különösen a hátrányos hátterű és a legkevésbé képzett tanulók körében. Figyelembe véve a digitális, zöld és elöregedő társadalmak új követelményeit, a tagállamoknak meg kell erősíteniük a szakképzési rendszereikben a munkaalapú tanulást, többek között minőségi, hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzések révén, valamint növelniük kell a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzett személyek – különösen a nők – arányát mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. A tagállamoknak fokozniuk kell továbbá a felsőoktatás és adott esetben a kutatás munkaerőpiaci relevanciáját; javítaniuk kell a készségek nyomon követését és előrejelzését; láthatóbbá kell tenniük a készségeket és összehasonlíthatóbbá a képesítéseket, beleértve a más országokban szerzett képesítéseket is; valamint növelniük kell a formális oktatás és képzés keretein kívül megszerzett készségek és kompetenciák elismerésének és érvényesítésének lehetőségeit, többek között a menekültek és az átmeneti védelemben részesülő személyek esetében. Fejleszteniük és növelniük kell a rugalmas folyamatos szakképzések kínálatát és kihasználtságát. A tagállamoknak támogatniuk kell az alacsony képzettségű felnőtteket is hosszú távú foglalkoztathatóságuk fenntartásában vagy fejlesztésében azáltal, hogy a kompetenciafejlesztési pályákról szóló 2016. december 19-i tanácsi ajánlás végrehajtása révén javítják a színvonalas tanulási lehetőségekhez való hozzáférést és azok kihasználtságát, beleértve a készségek felmérését, a munkaerőpiaci lehetőségekhez igazodó oktatási és képzési kínálatot, valamint a megszerzett készségek érvényesítését és elismerését.

A tagállamoknak a munkanélküli és inaktív személyek számára hatékony, időszerű, összehangolt és személyre szabott segítséget kell nyújtaniuk, amely munkakeresési, képzési és átképzési támogatáson, valamint egyéb támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésen alapul, különös figyelmet fordítva a kiszolgáltatott csoportokra, valamint a zöld és digitális kettős átállás vagy a munkaerőpiaci sokkhatások által különösen érintett személyekre. A tartós és strukturális munkanélküliség jelentős csökkentése és megelőzése érdekében olyan átfogó stratégiákat kell követni minél hamarabb, de legkésőbb 18 munkanélküliként eltöltött hónap után, amelyek magukban foglalják a munkanélküli személyek mélyreható egyéni értékelését is. Továbbra is foglalkozni kell az ifjúsági munkanélküliséggel és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) kérdésével a korai iskolaelhagyás megelőzése és az iskolából a munkába való átmenet strukturális javítása révén, többek között a megerősített ifjúsági garancia teljeskörű végrehajtásával, ami a világjárvány utáni helyreállítás összefüggésében várhatóan támogatást nyújt a színvonalas ifjúsági foglalkoztatási lehetőségek terén. Emellett a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, különösen annak hangsúlyozása érdekében, hogy a zöld és digitális kettős átállás hogyan kínál egyrészt megújult perspektívát a jövőre nézve, másrészt lehetőségeket a világjárvány fiatalokra gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozására.

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy felszámolják a munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályokat és visszatartó tényezőket, és hogy ösztönzőket nyújtsanak a munkaerőpiacon való részvételhez, különösen az alacsony jövedelműek, a második keresők (gyakran nők) és a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek, többek között a migráns háttérrel rendelkezők és a marginalizált romák számára. Tekintettel az egyes foglalkozásokban és ágazatokban tapasztalható jelentős munkaerőhiányra, a tagállamoknak hozzá kell járulniuk a munkaerő-kínálat bővítéséhez, különösen a megfelelő bérek és a tisztességes munkafeltételek, valamint a hatékony aktív munkaerőpiaci politikák előmozdítása révén, tiszteletben tartva a szociális partnerek szerepét. A tagállamoknak ezenfelül támogatniuk kell a fogyatékossággal élő személyek számára kialakított munkakörnyezetet, többek között célzott pénzügyi támogatással és olyan szolgáltatásokkal, amelyek képessé teszik őket a munkaerőpiacon és a társadalomban való részvételre.

Foglalkozni kell a nemek közötti foglalkoztatási és bérkülönbségekkel, valamint a nemi sztereotípiákkal. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemek közötti egyenlőséget és a nők fokozott munkaerőpiaci részvételét, többek között egyenlő esélyek és szakmai előmenetel biztosításával, valamint a döntéshozatal minden szintjén a vezetői pozíciókhoz való hozzáférés útjában álló akadályok megszüntetésével, továbbá a munkában tapasztalható – elsősorban nőket érintő – erőszak és zaklatás problémájának megoldásával. Biztosítani kell az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért az egyenlő bért és a bértranszparenciát. Mind a nők, mind a férfiak számára elő kell mozdítani a munka, a család és a magánélet összeegyeztetését, különösen a megfizethető, színvonalas tartós ápolás-gondozáshoz és kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés révén. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szülők és más, gondozási kötelezettségekkel rendelkező személyek számára megfelelő családi szabadság és rugalmas munkafeltételek álljanak rendelkezésre a munka, a családi élet és a magánélet egyensúlyban tartása érdekében, és elő kell mozdítaniuk e jogosultságoknak a szülők közötti kiegyensúlyozott igénybevételét.

7. iránymutatás: A munkaerőpiacok működésének és a szociális párbeszéd hatékonyságának javítása

A dinamikus és termelékeny munkaerőből, valamint az új munkavégzési mintákból és üzleti modellekből fakadó előnyök kihasználása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel a méltányos, átlátható és kiszámítható munkafeltételek kapcsán, egyensúlyt teremtve a jogok és a kötelezettségek között. Csökkenteniük kell és meg kell akadályozniuk a munkaerőpiacokon belüli szegmentációt, küzdeniük kell a be nem jelentett munkavégzés és a színlelt önfoglalkoztatás ellen, és ösztönözniük kell a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formákra való átállást. A foglalkoztatásvédelmi szabályoknak, a munkajognak és az intézményeknek egyrészről biztosítaniuk kell mind a megfelelő környezetet a munkaerő-felvételhez, mind a megfelelő rugalmasságot a munkaadók számára ahhoz, hogy a gazdasági kontextusban bekövetkező változásokhoz gyorsan alkalmazkodhassanak, másrészről védeniük kell a munkavállalói jogokat, és biztosítaniuk kell a szociális védelmet, minden munkavállaló megfelelő szintű biztonságát, valamint az egészséges, biztonságos és jól kialakított munkakörnyezetet. A világjárvány utáni környezetben a rugalmas munkafeltételek – például a távmunka – alkalmazásának előmozdítása hozzájárulhat a magasabb foglalkoztatási szintekhez és a befogadóbb munkaerőpiacokhoz. Ugyanakkor fontos biztosítani a munkavállalók jogainak tiszteletben tartását a munkaidő, a munkafeltételek, a munkahelyi mentális egészség, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly tekintetében. Meg kell akadályozni a bizonytalan munkafeltételekhez vezető munkaviszonyokat, többek között a platform-munkavállalók esetében – különösen ha alacsonyan képzettek –, és ennek részeként küzdeni kell az atipikus szerződésekkel való visszaélés ellen. A méltánytalan elbocsátások esetében biztosítani kell a hatékony, pártatlan vitarendezéshez való hozzáférést, valamint a jogorvoslathoz való jogot, adott esetben a megfelelő kártérítést is beleértve.

A szakpolitikáknak törekedniük kell arra, hogy javítsák és támogassák a munkaerőpiaci részvételt, a kereslet és a kínálat összehangolását és a pályamódosításokat, többek között a hátrányos helyzetű régiókban is. A tagállamoknak hatékonyan mozgósítaniuk kell és fel kell készíteniük a munkaerőpiaci részvételre képes személyeket, különösen a kiszolgáltatott csoportokat, például az alacsonyan képzetteket, a fogyatékossággal élő személyeket, a migráns háttérrel rendelkezőket, köztük az átmeneti védelemben részesülő személyeket és a marginalizált romákat. A tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerőpiaci politikák alkalmazhatóságát és hatékonyságát azáltal, hogy növelik azok célirányosságát, ismertségét és hatókörét, és jobban összekapcsolják azokat a munkanélkülieknek az álláskeresés időszakában – jogaik és kötelezettségeik alapján – nyújtott szociális szolgáltatásokkal, képzésekkel és jövedelemtámogatással. A tagállamoknak fejleszteniük kell az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitását az álláskeresők támogatását célzó, időszerű és személyre szabott segítségnyújtás, az aktuális és jövőbeli munkaerőpiaci igényekre való reagálás és a digitalizáció révén is támogatott teljesítményalapú irányítás megvalósítása érdekében.

A tagállamoknak a munkanélküliek számára észszerű időtartamra szóló, megfelelő munkanélküli ellátást kell nyújtaniuk, az általuk befizetett hozzájárulásokkal és a nemzeti jogosultsági szabályokkal összhangban. A munkanélküli ellátás nem tarthatja vissza a foglalkoztatásba való gyors visszatérést és aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel kell együtt járnia.

A tanulói és dolgozói mobilitást megfelelően támogatni kell az érintettek készségfejlesztése és foglalkoztathatóságának javítása, valamint az európai munkaerőpiac teljes potenciáljának kiaknázása érdekében, méltányos feltételeket biztosítva ugyanakkor a határokon átnyúló tevékenységet folytató személyek számára, és fokozva a nemzeti közigazgatások közötti igazgatási együttműködést a mobil munkavállalók tekintetében, támaszkodva az Európai Munkaügyi Hatóság általi segítségnyújtásra. Ideiglenes határlezárások alkalmával támogatni kell a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozó, valamint a határt átlépő munkavállalók, az idénymunkások és a kiküldött munkavállalók mobilitását, figyelemmel a népegészségügyi megfontolásokra is.

A tagállamoknak arra is törekedniük kell, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek az új munkavégzési formák számára, kiaknázva munkahely-teremtési potenciáljukat, ugyanakkor biztosítva, hogy azok megfeleljenek a meglévő szociális jogoknak. A tagállamoknak ezért tanácsadást és iránymutatást kell nyújtaniuk az atipikus szerződésekkel és az új munkavégzési formákkal – például a digitális platformokon keresztül történő munkavégzéssel – összefüggésben alkalmazandó jogokról és kötelezettségekről. E tekintetben a szociális partnerek fontos szerepet játszhatnak, és a tagállamoknak támogatniuk kell őket az atipikus és platformalapú munkavégzésben részt vevő emberek megszólításában és képviseletében. A tagállamoknak emellett mérlegelniük kell a munkaszervezés új formáiból – például az algoritmusalapú irányításból, az adatfelügyeletből és a folyamatos vagy részleges távmunkából – eredő kihívásokkal kapcsolatos jogérvényesítés támogatásának biztosítását, például a munkaügyi felügyelőségek számára kialakított iránymutatások vagy célzott képzések révén.

A meglévő nemzeti gyakorlatokra építve, valamint a hatékonyabb szociális párbeszéd és a jobb társadalmi-gazdasági eredmények elérése érdekében – többek között válságok idején is, mint az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és az egyre magasabb megélhetési költségek által előidézett válság esetében– a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek időszerű és érdemi részvételét a foglalkoztatási, a szociális és adott esetben a gazdasági reformok és szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában, többek között a szociális partnerek kapacitásnövelésének támogatása révén. A tagállamoknak ösztönözniük kell a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat. A szociális partnereket – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk teljes tiszteletben tartása mellett – arra kell ösztönözni, hogy az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek.

Amennyiben releváns, a tagállamoknak a meglévő nemzeti gyakorlatokra építve figyelembe kell venniük az érintett civil társadalmi szervezetek foglalkoztatási és szociális kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatait is.

8. iránymutatás: A mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítása, a társadalmi befogadás ösztönzése és a szegénység elleni küzdelem

A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a mindenki előtt nyitott, befogadó munkaerőpiacokat, a megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemre és a mindenki – különösen a munkaerőpiacon alulreprezentált csoportok – számára biztosítandó esélyegyenlőség előmozdítására irányuló hatékony intézkedések bevezetésével, kellő figyelmet fordítva a regionális és területi dimenzióra is. Egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk a foglalkoztatás, a szociális védelem, az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozás, a tartós ápolás-gondozás, az oktatás, valamint az árukhoz és szolgáltatásokhoz – például a lakhatáshoz – való hozzáférés tekintetében, nemtől, faji vagy etnikai hovatartozástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól és szexuális irányultságtól függetlenül.

A tagállamoknak korszerűsíteniük kell szociális védelmi rendszereiket annak érdekében, hogy megfelelő, hatékony, eredményes és fenntartható szociális védelmet nyújtsanak mindenki számára, valamennyi életszakaszban, elősegítve a társadalmi befogadást és a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, ösztönözve a munkaerőpiaci részvételt, támogatva a szociális beruházást, fellépve a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen és kezelve az egyenlőtlenségeket, többek között adó- és ellátórendszereik kiigazítása révén, valamint értékelve a szakpolitikák elosztási hatását. Az univerzális megközelítések célirányos megközelítésekkel történő kiegészítése javítani fogja a szociális védelmi rendszerek hatékonyságát. A szociális védelmi rendszerek korszerűsítése során törekedni kell arra, hogy e rendszerek sokrétű kihívásokkal szembeni rezilienciája is javuljon. Különös figyelmet kell fordítani a zöld és digitális átállás, valamint az emelkedő energiaköltségek által érintett, legkiszolgáltatottabb helyzetű háztartásokra.

A tagállamoknak dolgozniuk kell az aktív befogadás három ágának fejlesztésén és integrálásán: e három ág a megfelelő jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerőpiacok és a minőségi támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés az egyéni szükségleteknek megfelelően. A szociális védelmi rendszereknek megfelelő minimumjövedelem-juttatást kell biztosítaniuk mindenki számára, akinek nincs elégséges forrása, valamint az aktív munkaerőpiaci és a társadalmi részvétel támogatásával és ösztönzésével elő kell mozdítaniuk a társadalmi befogadást, többek között a szociális szolgáltatások célzott nyújtása révén.

A megfizethető, hozzáférhető és minőségi szolgáltatások – így például a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az iskolán kívüli gondozás, az oktatás, a képzés, a lakhatás, az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás – rendelkezésre állása szükséges feltétele az esélyegyenlőség biztosításának. Tekintettel a szegénység elleni küzdelemre vonatkozóan 2030-ra kitűzött kiemelt uniós célra, különös figyelmet kell fordítani a szegénység – így a dolgozói szegénység – és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre. Különösen a gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztést kell átfogó és integrált intézkedésekkel kezelni, többek között az európai gyermekgarancia teljeskörű végrehajtása révén.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jó minőségű alapvető szolgáltatásokhoz mindenki hozzáférhessen, a gyermekeket is beleértve. A rászorulók és a kiszolgáltatott helyzetben levők esetében a tagállamoknak gondoskodniuk kell megfelelő szociális bérlakáshoz jutásról vagy lakhatási támogatásról. Biztosítaniuk kell a tiszta és méltányos energetikai átállást, és kezelniük kell az energiaszegénységet – ami a szegénységnek az energiaárak részben az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval összefüggésben bekövetkező emelkedésére visszavezethető, egyre jelentősebb formája –, adott esetben például célzott ideiglenes jövedelemtámogatási intézkedések, illetve a meglévő támogatási intézkedések kiigazítása révén. Inkluzív lakásfelújítási politikákat is végre kell hajtani. E szolgáltatások kapcsán a fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteit – beleértve az akadálymentességet – is figyelembe kell venni. A hajléktalansággal külön kell foglalkozni. A tagállamoknak a fenntarthatóság hosszú távú megőrzése mellett kell a megfelelő időben történő hozzáférést biztosítaniuk a megfizethető megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint a jó minőségű tartós ápolás-gondozáshoz.

A 2001/55/EK tanácsi irányelv (1) aktiválásával összhangban a tagállamoknak megfelelő szintű védelmet kell kínálniuk a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai személyeknek. A kísérő nélküli kiskorúak esetében a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a szükséges intézkedéseket. Az európai gyermekgaranciával összhangban biztosítani kell a gyermekek számára a gyermekkori neveléshez és gondozáshoz, valamint az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

A növekvő élettartam és a demográfiai átalakulás kontextusában a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nyugdíjrendszerek megfelelőségét és fenntarthatóságát a munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára, egyenlő esélyeket biztosítva a nőknek és a férfiaknak a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, többek között a megfelelő időskori jövedelmet biztosító kiegészítő rendszerek révén. A nyugdíjreformokat a nemek között a nyugdíjak terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló szakpolitikákkal és a munkával töltött életszakaszt meghosszabbító intézkedésekkel – így például a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével, elsősorban az idősek munkaerőpiaci részvétel – kell támogatni, és azokat a tevékeny időskorra vonatkozó stratégiák keretébe kell foglalni. A tagállamoknak konstruktív párbeszédet kell folytatniuk a szociális partnerekkel és más releváns érdekelt szereplőkkel, és lehetővé kell tenniük a reformok kellően fokozatos bevezetését.

(1) A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről. (HL L 212., 2001., 8.7., 12. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 304

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. november 24.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/2292 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. szeptember 6.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az élelmiszer-termelő állatok és egyes, emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2022/2293 végrehajtási rendelete (2022. november 18.) az (EU) 2021/405 végrehajtási rendeletnek a farmakológiai hatóanyagok használatára, a farmakológiai hatóanyagok és a növényvédő szerek maradékanyag-határértékeire és a szennyező anyagok határértékeire vonatkozó jóváhagyott ellenőrzési tervvel rendelkező harmadik országok jegyzéke tekintetében történő módosításáról ( 1 )	31
	*	A Bizottság (EU) 2022/2294 rendelete (2022. november 23.) az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egészségügyi létesítményekre, az egészségügyi ellátást biztosító emberi erőforrásokra és az egészségügyi ellátás igénybevételére vonatkozó statisztika tekintetében történő végrehajtásáról ( 1 )	42
	*	A Bizottság (EU) 2022/2295 végrehajtási rendelete (2022. november 23.) a 474/2006/EK rendeletnek az Unióban működési tilalom vagy működési korlátozás alá tartozó légi fuvarozók listája tekintetében történő módosításáról ( 1 )	53
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2022/2296 határozata (2022. november 21.) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról	67
	*	A Bizottság (EU) 2022/2297 végrehajtási határozata (2022. október 19.) a koncentrált napenergiával foglalkozó európai napenergia-kutatási infrastruktúra (EU-SOLARIS ERIC) létrehozásáról (az értesítés a C(2022) 7351. számú dokumentummal történt) ( 1 )	78
	*	A Bizottság (EU) 2022/2298 végrehajtási határozata (2022. november 23.) a propikonazol 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználására vonatkozó jóváhagyás érvényességi idejének az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő meghosszabbításáról ( 1 )	85

	Helyesbítések
*	Helyesbítés az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás által létrehozott, a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságban annak eljárási szabályzata elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról szóló, 2022. október 17-i (EU) 2022/1994 tanácsi határozathoz ( HL L 273., 2022.10.21. )	87
*	Helyesbítés a 283/2013/EU rendeletnek a hatóanyagokra vonatkozóan benyújtandó információk és a mikroorganizmusokra vonatkozó különös adatszolgáltatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. augusztus 31-i (EU) 2022/1439 bizottsági rendelethez ( HL L 227., 2022.9.1. )	94
*	Helyesbítés a 284/2013/EU rendeletnek a növényvédő szerekre vonatkozóan benyújtandó információk és a mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó különös adatszolgáltatási követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. augusztus 31-i (EU) 2022/1440 bizottsági rendelethez ( HL L 227., 2022.9.1. )	97
*	Helyesbítés az 546/2011/EU rendeletnek a mikroorganizmusokat tartalmazó növényvédő szerek értékelésének és engedélyezésének specifikus egységes alapelvei tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. augusztus 31-i (EU) 2022/1441 bizottsági rendelethez ( HL L 227., 2022.9.1. )	100
*	Helyesbítés a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az adatszolgáltatás standardjai, formátumai, gyakorisága és módszerei, valamint szabályai tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2022. június 10-i (EU) 2022/1860 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 262., 2022.10.7. )	102
*	Helyesbítés az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet I., II., IV. és V. mellékletének a korlátlan sorozatban gyártott járművekre, a kis sorozatban gyártott járművekre, a kis sorozatban gyártott teljesen automatizált járművekre és a különleges rendeltetésű járművekre vonatkozó műszaki követelmények, valamint a szoftverfrissítések tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 20-i (EU) 2022/2236 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 296., 2022.11.16. )	103
*	Helyesbítés a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kereskedési helyszínek által alkalmazandó pozíciókezelési kontrollmechanizmusok tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. március 24-i (EU) 2022/1299 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 197., 2022.7.26. )	104
*	Helyesbítés az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az 575/2013/EU rendelet 325bf. és 325bg. cikke szerinti utótesztelési és eredményvizsgálati követelmények technikai részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2022. június 14-i (EU) 2022/2059 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez ( HL L 276., 2022.10.26. )	105

„SAima	=	az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer szerint számított, piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítja ki a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelményt;
IMAima	=	az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint kiszámított, piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetével összhangban kiszámítja a szavatolótőke-követelményt.”

„SAima	=	az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszer szerint számított, piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítja ki a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményt;
IMAima	=	az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint kiszámított, piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetével összhangban kiszámítja a szavatolótőke-követelményt.”

IMAima	=	az e rendelet 10. cikkében meghatározott IMAima;
SAima	=	az e rendelet 10. cikkében meghatározott SAima;
Capital surcharge	=	az e rendelet 10. cikkével összhangban számított többlettőke-követelmény;
C U	=	az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1a. fejezetében meghatározottak szerint számított szavatolótőke-követelmény minden olyan kereskedési részleghez nem rendelt pozíció portfóliójára vonatkozóan, amelyre az intézmény az 575/2013/EU rendelet harmadik része IV. címének 1b. fejezetében meghatározott alternatív belső modellen alapuló módszer szerint számítja ki a piaci kockázatokra vonatkozó szavatolótőke-követelményt;”


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.