1.

a 3. cikk (5) bekezdése b) pontjának ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

az I. melléklet II. fejezete a következőképpen módosul:

1.

2.

A.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

B.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

—

A társulási menetrend keretében hozott intézkedéseket a társulási megállapodásnak/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak – így annak preambulumának is – maradéktalanul megfelelve kell végrehajtani.

—

A társulási menetrendet az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az inkluzivitás elveinek maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végrehajtani.

—

A társulási menetrend mindkét Fél szerepvállalását igényli és a társulással kapcsolatos reformokról folytatott párbeszédet követel.

—

A társulási menetrend kézzelfogható és meghatározott eredmények elérését célozza gyakorlati intézkedések fokozatos végrehajtása révén.

—

A Felek elismerik annak fontosságát, hogy megfelelő és elegendő politikai, technikai és pénzügyi eszközzel támogassák az egyeztetett prioritásokat.

—

A társulási menetrend végrehajtása nyomon követés, az általános előrehaladásra is vonatkozó éves jelentéstétel és értékelés tárgyát fogja képezni. Az elért eredményeket felülvizsgálják, többek között a társulási megállapodásban meghatározott intézményi struktúrák keretében. A civil társadalmat is arra ösztönzik, hogy nyomonkövetési tevékenységeit a társulási menetrendre összpontosítsa.

—

Az Európai Unió támogatja Grúziát a társulási menetrendben meghatározott célkitűzések és prioritások végrehajtásában. Ehhez igénybe veszi az összes rendelkezésre álló uniós támogatást, szakértelmet és tanácsot, a bevált gyakorlatokat és know-how-t, információkat oszt meg, támogatást nyújt a kapacitásépítéshez és az intézményfejlesztéshez, továbbá új támogatási eszközöket alakít ki. Az EU hangsúlyozza, hogy az uniós támogatás biztosítása a reformok tekintetében elért eredményekhez kapcsolódó, együttesen elfogadott szigorú feltételekhez kötött. Az EU másokkal is együtt fog működni annak érdekében, hogy a Grúzia más partnereitől származó támogatásokat összehangolják, valamint megerősíti az „Európa együtt” elnevezésű támogatás összehangolt megközelítését, amely ötvözi az EU-tól, annak tagállamaitól és a pénzügyi intézményektől származó forrásokat. A megfelelő uniós pénzügyi eszközök szintén rendelkezésre fognak állni a társulási menetrend végrehajtásának elősegítésére. Mindazonáltal a társulási menetrend önmagában véve nem egy pénzügyi programozási dokumentum, és nem helyettesíti a Felek általi pénzügyi programozást, illetve megoldásokat.

—

Az átlátható, inkluzív és hiteles választások lebonyolításának további biztosítása, többek között az EBESZ/ODIHR által azonosított valamennyi hiányosság kezelése révén.

—

Annak biztosítása, hogy a jogállamiság kulcsfontosságú elemeit – például az igazságszolgáltatás függetlenségét – érintő jogszabály-módosítások átfogó és inkluzív konzultációk tárgyát képezzék, és összhangba kerüljenek az európai normákkal, valamint a nemzetközi szervek, például a Velencei Bizottság, a GRECO és az EBESZ/ODIHR ajánlásaival.

—

A közigazgatási és a nyílt kormányzásra vonatkozó reformok folytonosságának és hatékony végrehajtásának biztosítása, összhangban az európai közigazgatási elvekkel és bevált gyakorlatokkal; a részvétel és a civil társadalom és a kormány közötti nyílt párbeszéd előmozdítása, a szakpolitikai döntéshozatal, nyomon követés és értékelés keretében a közös alkotási folyamat és a több érdekelt fél bevonásának erősítése; az innovatív megközelítések ösztönzése az ismeretek és tapasztalatok cseréje, a társaktól való tanulás fokozása, valamint folyamatos együttműködés révén politikai és szakértői szinten egyaránt.

—

A párbeszéd és az együttműködés kiterjed az igazságügyi ágazat megerősítésére is az igazságügyi ágazat folyamatos reformja révén, különösen a bírák teljes külső és belső függetlenségének, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása révén, többek között átfogó együttműködés révén.

—

Az emberi jogi keretrendszer folyamatos megerősítésének biztosítása a nemzetközi és európai emberi jogi jogszabályok és gyakorlatok harmonizációja és gyakorlati végrehajtása révén.

—

Az igazságügyi reformok harmadik és negyedik hullámának hatékony végrehajtása minden tekintetben.

—

A 2017–2021-es időszakra vonatkozó igazságügyi stratégia és cselekvési terveinek hatékony végrehajtása minden tekintetben, valamint ambiciózus igazságügyi reformstratégia elfogadása a 2021 utáni időszakra széles körű, inkluzív és pártokon átívelő reformfolyamat, valamint az igazságügyi reformok harmadik és negyedik hulláma eredményességének értékelése alapján.

—

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és más kulcsfontosságú igazságszolgáltatási intézmények intézményi felépítésének és gyakorlatainak megerősítése és érdemi reformja annak érdekében, hogy az általuk elfogadott normák és határozatok – beleértve a kinevezéssel, értékeléssel, előléptetéssel, áthelyezéssel és fegyelmi intézkedésekkel kapcsolatos döntések – átláthatósága, integritása és elszámoltathatósága ténylegesen fokozódjon. A reformjavaslatok benyújtása véleményezés céljából a Velencei Bizottságnak és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának, és ezek ajánlásainak végrehajtása.

—

Különösen a bírák kinevezésére és előléptetésére – beleértve a Legfelsőbb Bíróságba történő kinevezéseket – vonatkozóan átlátható és érdemeken alapuló jogi keret és gyakorlat biztosítása azáltal, hogy ezeket az európai normákkal és a Velencei Bizottság ajánlásaival teljes mértékben összhangba hozzák.

—

A bírák kinevezésére vonatkozó írásbeli indokolás közzététele a feddhetetlenségre és a szakértelemre vonatkozó kritériumok kapcsán.

—

Az igazságügyi jelöltek, a bírák és a bírósági alkalmazottak képzésének fejlesztése az EU és az Európa Tanács által előterjesztett ajánlások végrehajtása révén.

—

Az igazságszolgáltatás modernizálása az elektronikus beadványok és a bíróságokkal folytatott kommunikáció, valamint az elektronikus ügykezelés további lehetővé tétele révén; az ügyek véletlenszerű elektronikus elosztásának tágabb körben való alkalmazása.

—

Az ügyészség és a belügyminisztérium és más ügynökségek bűnügyi nyomozó szolgálatai reformjának folytatása annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen az ügyészi és bűnügyi nyomozati munka függetlensége és szakszerűsége, indokolatlan befolyástól mentessége, valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság.

—

Az ügyészség és az ügyészi tisztség függetlenségének megerősítése érdekében Grúzia felülvizsgálja a legfőbb ügyész kinevezési eljárását. E célból a Parlamentben minősített többségi szavazást vezetnek be, amely a Velencei Bizottság fő ajánlása a témában. A szavazás magában foglal egy hatékony, a patthelyzetek kialakulását megelőző mechanizmust is, amely pártoktól függetlenül széles körű támogatást élvez, és összhangban áll a Velencei Bizottság ajánlásával. További biztosítékok bevezetésére kerül sor annak érdekében, hogy a kiválasztási és kinevezési folyamat átlátható legyen, és a feddhetetlenség, a függetlenség, a pártatlanság és a szakértelem kritériumain alapuljon.

—

A büntető törvénykönyv reformjának elfogadása a jogszabályok korszerűsítése, valamint a releváns uniós és nemzetközi kötelezettségekkel és normákkal való összhangjának biztosítása érdekében; a büntetőeljárások közelítése az uniós tagállamokban alkalmazott eljárásokhoz:

—

A magas színvonalú ingyenes jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés bővítése.

—

A közvetítés igénybevételének és színvonalának javítása; a fogyasztói választottbíráskodás hiányosságainak orvoslása és a vállalkozások közötti választottbírósági eljárás gyakoribb alkalmazását lehetővé tevő feltételek megteremtése.

—

A bűnmegelőzési és büntetés-végrehajtási stratégia végrehajtásának fokozása, különösen a büntetés-végrehajtási, bűnmegelőzési és pártfogó felügyeleti rendszerekben és a szabadlábra helyezést követően alkalmazott rehabilitációs és a társadalomba való visszailleszkedési megközelítések alkalmazásával.

—

Az idegenrendészeti őrizet kizárólag kellően indokolt esetekben történő alkalmazása. Az idegenrendészeti őrizetben lévők eljárási jogainak biztosítása az emberi jogi alapelvekkel – többek között a tisztességes eljáráshoz való joggal – összhangban. A szabálysértésekről szóló törvény módosítása e tekintetben.

—

Jogszabályok modernizálása a kereskedelmi, a polgári és a közigazgatási jog területén a nemzeti stratégiáknak megfelelően és az uniós vívmányokhoz való közelítéssel.

—

Az igazságszolgáltatáshoz való inkluzív hozzáférés biztosítása megfelelően finanszírozott és megfelelő személyzettel rendelkező jogsegélyszolgálat révén.

—

Az ügyészek és a bűnügyi nyomozók funkcióinak kellő elkülönítése, valamint kiegyensúlyozott együttműködési mechanizmusok jogszabályi és gyakorlati létrehozása.

—

A közrend és a közbiztonság biztosítása az emberi jogok védelmének garantálása mellett.

—

Új nemzeti korrupcióellenes stratégia és cselekvési terv kidolgozása és hatékony végrehajtásának biztosítása 2020 után a korrupció minden fajtájának megelőzése, feltárása és kezelése érdekében.

—

A feddhetetlenséggel kapcsolatos intézmények felügyeleti funkcióinak megerősítése: a vagyonnyilatkozatokért felelős közszolgálati hivatal; az Állami Számvevőszék a nemzeti és szubnacionális kiadások és bevételek ellenőrzése tekintetében; a Versenyhivatal; a parlament által végzett felügyelet és nyomon követés az ágazati bizottságok kapacitásának javítása révén; a grúz kormány irányítása alá tartozó korrupcióellenes titkárság; helyi szintű civil tanácsadó testületek.

—

A korrupció további kezelése megtorló és megelőző eszközökkel, például a korrupciós ügyek kivizsgálása hatékonyságának fokozásával és az e célra rendelkezésre álló kapacitás további erősítésével; valamennyi érintett tisztviselő vagyon- és jövedelembevallásainak fokozott ellenőrzése, az esetleges összeférhetetlenségek kezelése, valamint az intézkedések hatékonyságának nyomon követése és értékelése.

—

Annak biztosítása, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre a korrupció elleni küzdelemben a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó kockázatok és sebezhetőségek megelőzésére és felderítésére a magas kockázatú területeken, például a közbeszerzésben és az egészségügyben.

—

A korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló mechanizmusok további megerősítése a kulcsfontosságú kockázati területeken, mint például:

—

Grúzia jogszabályainak az uniós vívmányokhoz való közelítésének további biztosítása a csalás elleni küzdelem területén, valamint az uniós jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása a társulási megállapodás vonatkozó mellékleteiben foglaltak szerint.

—

A polgárok jogainak és lehetőségeinek előmozdítása az információkhoz való hozzáférés és a nemzeti és szubnacionális szintű kormányzásban való részvétel tekintetében, többek között a civil társadalom és a szabad és biztonságos médiafigyelés révén.

—

Az új közigazgatási reformstratégia és a 2020 utáni időszakra vonatkozó cselekvési terv kidolgozása és hatékony végrehajtásának biztosítása.

—

A közigazgatási reform végrehajtásának előmozdítása mind politikai, mind közigazgatási szinten, többek között a megfelelő cselekvési tervek koordinációjának, nyomon követésének és az azokkal kapcsolatos jelentéstételnek a megerősítése révén.

—

A közigazgatás nyitottságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása a nyílt kormányzást előmozdító reformok végrehajtása révén.

—

Egységes szakpolitika kidolgozása a közszolgáltatások fejlesztésére, nyújtására és minőségbiztosítására vonatkozóan azzal a céllal, hogy javítsa a polgárok kormányzásba vetett elégedettségét és bizalmát.

—

Erőteljes kommunikáció kialakítása a közigazgatási reform pozitív hatásaival kapcsolatos figyelemfelhívás érdekében.

—

A közszolgálati jogi keret végrehajtása professzionálisabb és érdemeken alapuló közszolgálat biztosítása érdekében.

—

A vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus részeként a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kritériumok további végrehajtása és az azokkal kapcsolatos előrehaladás.

—

A korrupció elleni küzdelem folytatása, továbbá az olyan releváns nemzetközi jogi eszközök hatékony végrehajtásának biztosítása, mint például az ENSZ Korrupció elleni egyezménye, a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezmény és annak kiegészítő jegyzőkönyve, valamint az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által kiadott ajánlások, illetve az OECD korrupcióellenes hálózata által Kelet-Európa és Közép-Ázsia számára megfogalmazott ajánlások.

—

A korrupció állítólagos esetei hatékony kivizsgálásának folytatódó biztosítása, továbbá az összeférhetetlenségek megelőzését szolgáló hatékony rendszer létrehozása.

—

Az elszámoltatható, hatékony, eredményes és átlátható közigazgatás előmozdítása, valamint érdemeken alapuló és professzionális közszolgálat kiépítése, többek között a kiválasztási, előléptetési és elbocsátási rendszer, valamint az igényeken alapuló szakképzés tekintetében.

—

A közszolgáltatások minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása Grúzia régióiban.

—

Az államháztartás irányításának és elszámoltathatóságának javítása, figyelembe véve a nemek kérdésének szempontjait a programalapú költségvetés-tervezésben, valamint a középtávú stratégiai tervezés és végrehajtás megerősítésével.

—

Az érdekelt felek – többek között a nem kormányzati szervezetek, a helyi önkormányzatok, az ifjúság és a tudományos élet – bevonásának és kapacitásainak erősítése; hatékony eszköz biztosítása a nyilvánosság szélesebb körű bevonása érdekében a közigazgatási reformokkal kapcsolatos döntéshozatalba és teljesítményellenőrzésbe.

—

Megbízható, elszámoltatható, átlátható és eredményorientált helyi önkormányzás biztosítása, amely az európai normákkal összhangban új funkciókkal, felelősségi körökkel és erőforrásokkal rendelkezik.

—

A 2021–2030-as időszakra szóló új nemzeti emberi jogi stratégia és a 2020 utáni időszakra szóló cselekvési tervek kidolgozása, amelyek magukban foglalják az ENSZ-szervek, az EBESZ/ODIHR, az Európa Tanács, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) és a nemzetközi emberi jogi szervezetek konkrét ajánlásait, különösen a hátrányos megkülönböztetés elleni politikák végrehajtása, a kisebbségekhez tartozó személyek és a magánélet védelme, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának biztosítása tekintetében; a stratégia és a cselekvési tervek végrehajtása a nemzeti és nemzetközi szereplőkkel való szoros együttműködés révén.

—

A hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvény további végrehajtása a megkülönböztetés elleni hatékony védelem biztosítása érdekében, a „senkit nem hagyunk hátra” elv szellemében; hozzájárulás a tolerancia szintjének növeléséhez és az erőszak mértékének csökkentéséhez.

—

A tömegtájékoztatás sokszínűségének, átláthatóságának és függetlenségének további erősítése az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően.

—

A médiaszakemberek védelmére irányuló intézkedések végrehajtásának megerősítése, a médiaszakemberek elleni erőszak minden esetben hatékony és eredményes kivizsgálása és a felelősök bíróság elé állítása.

—

Új polgári egyenlőségi és integrációs állami stratégia, valamint a 2020 utáni időszakra szóló cselekvési terv kidolgozása, amelynek célja az etnikai kisebbségek képviselőinek egyenlő és teljes körű részvételének biztosítása a közélet minden területén, valamint a kulturális sokszínűség további támogatása.

—

Előrelépés az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezménye (az úgynevezett isztambuli egyezmény) végrehajtása terén a nemek közötti egyenlőséggel és a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos kérdések támogatására szolgáló nemzeti intézményi kapacitások megerősítése révén. A nők és lányok elleni erőszak – többek között a szexuális erőszak – megelőzésére és kivizsgálására, az áldozatok védelmére és az elkövetők rehabilitációjának támogatására irányuló intézkedések további megerősítése. Törekvés a társadalmi átalakulásra, valamint a nők elleni erőszakkal és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos, létező diszkriminatív attitűdök és gyakorlatok megváltoztatására.

—

Az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló intézkedések fokozása, és annak biztosítása, hogy e személyek teljes mértékben élvezhessenek minden emberi jogot – polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat –, ideértve a szabad gyülekezéshez való jogot is.

—

A reproduktív és szexuális egészséghez, a tájékoztatáshoz és a megelőzéshez való hozzáférés megerősítése minden életkorban, továbbá a nőkkel és lányokkal szembeni káros gyakorlatok, többek között a nemi szervek megcsonkítása, a gyermek-, korai és kényszerházasság, valamint az emberi jogok megsértése és a megalázó bánásmód egyéb formái elleni küzdelem folytatása, különös figyelmet fordítva a vidéki területekre. Az anyák egészségügyi ellátásának növelése.

—

A kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozó különleges intézkedések meghozatala az egyenlőség javítása érdekében a politikai, gazdasági és társadalmi élet területein.

—

A jogszabályok összehangolása a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel és annak fakultatív jegyzőkönyvével, valamint koordináló szerv létrehozása a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos kérdésekben.

—

A fogyatékossággal élő személyek befogadását elősegítő intézkedések a közéletben és gazdasági életben, továbbá a nyilvános terekhez való jobb hozzáférésük biztosítása. A mentális egészségügyi problémákkal küzdő személyek körülményeinek javítása.

—

A gyermekekkel szembeni erőszak elleni fellépés erősítése a gyermeknevelés bevált gyakorlatainak előmozdítása, az oktatási rendszerben nyújtott nagyobb támogatás és az áldozatkezelési mechanizmus javítása révén.

—

Az idősek elleni erőszak azonosítására és leküzdésére irányuló erőfeszítések fokozása, az időseknek nyújtott gazdasági és egészségügyi támogatás folytatása, hozzájárulás az idősek nagyobb mértékű társadalmi befogadásához.

—

Kapacitásbővítés és tudásépítés a köztisztviselők körében emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban.

—

Hatékony mechanizmusok fenntartása mind a vitarendezés, mind az emberi jogok védelme érdekében, az igazságszolgáltatási mechanizmusokat megelőzően vagy azok alternatívájaként.

—

Az emberi jogok védelmének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának további előmozdítása, erre vonatkozó képzések szervezése és tudatosság növelése az igazságszolgáltatásban, a bűnüldözésben, valamint a közigazgatás teljes egészében, beleértve a régiókat is.

—

Az ombudsmani hivatal ajánlásainak további végrehajtása többek között a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos esetekre vonatkozóan, és a hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló törvényben előírt intézményi mechanizmus hatékony működésének további biztosítása.

—

Az emberi jogokkal és társadalmi integrációval foglalkozó parlamenti bizottság monitoringkapacitásának további kiépítése, az emberi jogi stratégia és cselekvési terv végrehajtásához kapcsolódó jogi kérdésekre kiterjedően is.

—

Együttműködés folytatása a társadalmi szervezetekkel és a reprezentatív szociális partnerekkel (szakszervezetek és munkáltatói szervezetek) mint érdekeltekkel és megfigyelést végzőkkel, az EU–Grúzia társulási megállapodás kiemelt területein, beleértve a munkajogot, a magánélethez való jogot, a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és egyéb kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek jogait, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát.

—

Intézkedések az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményében – többek között a kisebbségi nyelvekre vonatkozóan – meghatározott releváns rendelkezésekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés céljából, valamint a rendelkezések további teljesítése érdekében.

—

A nemi alapú erőszak elleni küzdelem folytatása és törekvés a megelőzésre, továbbá a nemi alapú sztereotípiák megváltoztatására, a férfiak és fiúk nagyobb mértékű bevonására, a nők politikai részvételének, gazdasági és pénzügyi függetlenségének a vállalkozói léten, valamint a munkaerőpiachoz való jobb hozzáférésen keresztül történő támogatására összpontosítva.

—

A kínzás elleni cselekvési tervek végrehajtásának biztosítása és a rossz bánásmód és kínzás elleni küzdelmet szolgáló további intézkedések meghozatala, valamint az erőfeszítések fokozása a büntetlenség megszüntetése érdekében.

—

A bűnüldöző szervek tagjai elleni panaszok kivizsgálásáért felelős felügyeleti hatóság függetlenségének mind jogalkotási, mind gyakorlati szinten történő további támogatása és megerősítése annak érdekében, hogy a nemzetközi normákkal összhangban a rossz bánásmód és a kínzás eseteit hatékonyan kivizsgálják.

—

Alapos, átlátható és független vizsgálat biztosítása a büntetés-végrehajtási rendszerben, a rendőrségen, a katonai és egyéb fogvatartási létesítményekben alkalmazott kínzásra és bántalmazásra vonatkozó állításokról a fent említett felügyeleti hatóságon keresztül.

—

Az ombudsmani hivatal hatáskörébe tartozó nemzeti megelőző mechanizmus további támogatása és részvétel a visszaélések megelőzése céljából, a mechanizmus hatékony működésének biztosítása, többek között megfelelő finanszírozás biztosítása és az eljárás titkosságának védelme révén.

—

A fogva tartási körülmények és a mentális egészségügyi létesítmények körülményeinek további javítása.

—

További erőfeszítések a büntetés-végrehajtási intézetekben nyújtandó egészségügyi ellátás rendszerének és a fogvatartottak egészségügyi ellátáshoz, többek között a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének további javítása érdekében, hogy az egyenértékű legyen a lakosság ellátásával. További kapacitásfejlesztés és a zárt intézményekben – vagy azok számára – dolgozó egészségügyi alkalmazottak számára annak lehetővé tétele, hogy feljelentést tehessenek rossz bánásmódra utaló esetekről.

—

A büntetés-végrehajtási rendszeren belüli rehabilitációs, ártalomcsökkentési és egészségügyi programok megerősítésének folytatása.

A büntetés-végrehajtási rendszer, a rendőrség, a hadsereg és egyéb zárt létesítmények belső és külső ellenőrzése hatékonyságának további erősítése a bántalmazás és rossz bánásmód korai felismerése és megelőzése érdekében.

—

A nemek közötti egyenlőség, továbbá a nők és a férfiak, valamint a kisebbségekhez tartozó személyek közötti egyenlő bánásmód erősítése a társadalmi, a politikai és a gazdasági életben, függetlenül az érintett személyek vallásától vagy meggyőződésétől, etnikai vagy nemzeti hovatartozásától, származásától, nyelvétől, nemétől, szexuális irányultságától, nemi identitásától, fogyatékosságától vagy más jellemzőitől.

—

További intézkedések a nemi alapú erőszak elleni jogszabályok végrehajtásának megerősítésére, beleértve a figyelemfelkeltést mind a lakosság, mind egyes szakmai csoportok – például a rendőrség – körében, különösen a vidéki területeken. A jogsértések áldozatai számára a tanácsadói szolgáltatásokhoz, lakhatáshoz és menedékhez való hozzáférés javítása.

—

Az áldozatok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek – tanácsadási szolgáltatásokhoz és menedékhez, valamint a menedékhelyi elhelyezést követően a gazdasági szerepvállalást elősegítő programokhoz való hozzáférésének javítása.

—

A nemi alapú erőszakkal kapcsolatos adatgyűjtés, elemzés és jelentéstétel javítása. A nemi alapú erőszak elleni küzdelem támogatása helyi szinten a helyi szereplők, például az önkormányzatok, a szociális munkások és a civil társadalmi szervezetek nagyobb mértékű bevonása révén.

—

Az emberi jogi stratégia és cselekvési terv részeként átfogó egyenlőségi politika kidolgozása és végrehajtása, amely biztosítja, hogy minden személy, így a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek is maradéktalanul élvezzék az emberi jogokat.

—

Az uniós álláspont – többek között az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési terv fényében – arra irányul majd, hogy megerősítse a nemzetközi jogi és szakpolitikai keretet és annak végrehajtását, törekedve a nők és a fiatalok egyenlő, teljes körű, hatékony és érdemi, a sokféleségüket kiaknázó, a közélet és a politikai élet minden területén és szintjén való részvételének biztosítására, többek között azáltal, hogy előmozdítja a politikai pártok elnyerhető képviselői helyeket tartalmazó listáira való felvételüket, valamint a jelöltek kapacitásépítését.

—

Az európai normákhoz való közelítés az egészségügyi és biztonsági szabályok, az anyaság védelmére vonatkozó szabályok, valamint a szülői és munkavállalói kötelezettségek összehangolására vonatkozó szabályok tekintetében a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően.

—

Aktív lépések a nők és a kisebbségekhez tartozó személyek fokozottabb érdemi részvételének és képviseletének előmozdítása érdekében a politikai döntéshozatali fórumokon, valamint a munkaerőpiacon és a gazdasági tevékenységekben, többek között a helyi képviselet (vagyis az önkormányzatok) szintjén.

—

A munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve végrehajtásának támogatása.

—

Hozzájárulás az etnikai kisebbségekhez tartozó személyek fokozottabb társadalmi és gazdasági befogadásához és részvételéhez, többek között az információhoz és az oktatáshoz, valamint a grúz nyelv tanításához való hozzáférés révén.

—

Az elfogadás és a tolerancia fokozása a szélesebb népesség körében tudásépítés és tudatosságnövelő tevékenységek révén.

—

A gyermekjogi kódex végrehajtása minden szükséges jogszabály összehangolásával és a nemzeti mechanizmusok megerősítésével a gyermekek védelme érdekében az erőszak minden formájával szemben, beleértve a gyermek-, a korai és a kényszerházasságot is.

—

Valamennyi gyermek – ideértve a leginkább marginalizált és legkiszolgáltatottabb helyzetű gyermekeket, a fogyatékossággal élő gyermekeket és az utcára került gyermekeket – szükségleteinek kielégítése, többek között a szociális védelmi mechanizmusok javítása és kiterjesztése révén, továbbá a fogyatékossággal élő gyermekek habilitációját/rehabilitációját szolgáló programokhoz való területi hozzáférés támogatása, valamint lépések megtétele a gyermekmunka megszüntetése felé.

—

A szociális munkáról szóló törvény végrehajtása, valamint források biztosítása a kiszolgáltatott gyermekekkel – köztük a fogyatékossággal élő gyermekekkel – foglalkozó szakértői csoportok toborzásához és kapacitásépítéséhez.

—

A gyermekekkel és a szélesebb nyilvánossággal foglalkozó szakemberek tudatosságának növelése és ismereteinek bővítése a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatban.

—

A gyermekek intézményi elhelyezésének további visszaszorítása, kapuőri mechanizmus alkalmazása és az alternatív gondozás fejlesztésének folytatása.

—

A fiatalkorúakkal foglalkozó igazságügyi rendszer reformjának folytatása.

—

A gyermekek elleni erőszak felszámolásával összefüggésben lépések a társadalmi és viselkedésbeli átalakulás felé.

—

A gyermekgondozás intézményi kitagolásának befejezése.

—

A munkaügyi felügyeleti rendszer minden munkajogi és munkavégzésre vonatkozó jogszabály tekintetében betöltendő felügyeleti funkcióit létrehozó jogi keret elfogadása és végrehajtása, a felügyelők hatáskörei meglévő jogszabályokban foglalt minden korlátozásának felszámolása a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normáinak megfelelően.

—

A Munka Törvénykönyve és más vonatkozó jogszabályok módosításának folytatása, és ezek fokozottabb összehangolása az ILO normáival.

—

- Annak további biztosítása, hogy eredményes munkaügyi felügyeleti rendszer jöjjön létre, amely megfelelő hatáskörrel, kapacitásokkal és (pénzügyi, emberi és adminisztratív) erőforrásokkal rendelkezik a munkakörülmények és a munkaügyi kapcsolatok vizsgálatához az ILO normáinak megfelelően.

—

A munkaügyi jogszabályok alátámasztása a munkaügyi viták rendezésére szolgáló eljárásokkal, többek között a munkaügyi közvetítési rendszer révén.

—

Módszertan kidolgozása az egyenlő munka és javadalmazás értékelése/mérése céljából.

—

A Szociális Partnerségi Hármas Bizottság és regionális részlege hatékony működésének biztosítása, valamint a szociális párbeszéd további javítása az ILO-val és a szociális partnerek európai szervezeteivel való együttműködés révén.

—

Az erőfeszítések fokozása annak érdekében, hogy Grúzia nagyobb mértékben csatlakozzon az EU-nak a KKBP területére vonatkozó nyilatkozataihoz és határozataihoz – többek között a szuverenitásnak és a területi integritásnak az EU–Grúzia társulási megállapodásban foglalt elvével összhangban –, valamint a multilaterális fórumokon való fellépéseihez.

—

Az együttműködés fokozása a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés és a kiberbiztonság megerősítése terén, többek között a hibrid fenyegetésekkel kapcsolatos felmérésen alapuló ajánlások végrehajtásával.

—

A stratégiai kommunikáció terén folytatott együttműködés megerősítése az állam és a társadalom dezinformációval szembeni rezilienciájának megszilárdítása érdekében; a gyakorlati együttműködési keret kiterjesztése és diverzifikálása a civil társadalmi szereplők, valamint más hasonlóan gondolkodó állami szereplők és intézmények bevonása érdekében.

—

A grúziai biztonsági ágazat hatékony reformjának végrehajtására irányuló erőfeszítések folytatása.

—

A konfliktusmegelőzésre és a válságkezelésre vonatkozó gyakorlati együttműködés megerősítése Grúzia Unió által irányított civil és katonai válságkezelési műveletekben való részvételének elősegítésével, konzultációk és képzés biztosításával a KBVP területén (a 2013 novemberében aláírt, a részvétel kereteinek meghatározásáról szóló megállapodás, valamint a biztonsághoz, a KBVP-hez és a polgári védelemhez kapcsolódó keleti partnerségi panel multilaterális kerete alapján, a KBVP terén az uniós ügynökségekkel folytatott együttműködésben).

A regionális együttműködés előmozdítása olyan biztonsági kérdésekben, mint a migráció, a jobb határigazgatás, a kritikus infrastruktúra védelme, exportellenőrzés, katasztrófakockázat-csökkentés és -kezelés, többek között szükséghelyzeti reagálás, polgári védelem, a csempészet és az illegális kereskedelem elleni fellépés (például biológiai és nukleáris anyagok), továbbá megfelelő személyzet képzése, elsősorban az EU grúziai vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) anyagokkal foglalkozó kiválósági központ kezdeményezésén és annak délkelet- és kelet-európai regionális titkárságán keresztül.

—

A békés konfliktusrendezés, valamint a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a szabályokon és hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend fenntartása érdekében.

—

A függetlenségnek, a szuverenitásnak, a területi integritásnak és a határok sérthetetlenségének az ENSZ Alapokmányában és az EBESZ Helsinki Záróokmányában rögzített elvei közös tiszteletben tartásának előmozdítása, többek között a KKBP területére vonatkozó uniós nyilatkozatokhoz és határozatokhoz való csatlakozás révén.

—

Együttműködés a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben, a leszerelési és nonproliferációs nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén.

—

A Grúzia és az EUROPOL közötti operatív megállapodás kínálta lehetőségek teljes körű igénybevétele a terrorista szervezetekre, csoportokra, azok tevékenységére és támogató hálózataira vonatkozó információk cseréjének megkönnyítése céljából.

—

A terrorizmus elleni, emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló küzdelemre – így a terrorista cselekmények jogi meghatározására – vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyítésére irányuló együttműködés, többek között a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményre vonatkozó megállapodás előmozdítása révén.

—

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2396. sz. határozatának további végrehajtása, és különösen a terrorizmussal gyanúsított személyekre vonatkozó információk megosztása a külföldi terrorista harcosok azonosítása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása érdekében.

—

Együttműködés az importált, exportált vagy tranzitban lévő áruk biztonságát és védelmét biztosító kockázatalapú vámellenőrzések terén.

—

A kézi- és könnyűfegyverek, és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelem a jelenleg hatályos nemzetközi megállapodások, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi okmányok szerinti kötelezettségvállalások alapján.

—

Folyamatos együttműködés a hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése terén, a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzéséről szóló uniós közös álláspont alapján. Az együttműködés folytatása a fegyverkereskedelem elleni küzdelem és a fegyverkészletek megsemmisítése területén.

—

További hozzájárulás a fegyverzet-ellenőrzési és a vonatkozó bizalomépítő rendszerek végrehajtásához; az atomsorompó-szerződés mindhárom pillére, valamint a vegyifegyver-tilalmi egyezmény, a biológiai fegyverekről szóló egyezmény, továbbá a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján fennálló és egyéb nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához.

—

Az EU és Grúzia közötti hatékony együttműködés fenntartása a konfliktus rendezése céljából, az elfogadott formátumok keretében, ideértve az EU közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás teljes körű végrehajtásának, valamint a belső menekültek és a menekültek biztonságos, önkéntes és méltóságteljes hazatérésének biztosítása céljából, valamint annak meghatározása érdekében, hogy milyen módon vonható be Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz régió a mélyülő EU–Grúzia kapcsolatokba.

—

A konfliktusrendezésre irányuló hatékony együttműködés és koordináció fenntartása az EU és Grúzia között, többek között rendszeres politikai párbeszéd révén, valamint a béketeremtés és a biztonság kérdésének kiemelt helyen tartása az EU napirendjén.

—

Az EU közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás végrehajtásának előmozdítására irányuló erőfeszítések koordinálása, többek között az eredeti megállapodást követő végrehajtási intézkedések kidolgozása és előmozdítása révén.

—

Fokozott erőfeszítések annak biztosítása érdekében, hogy az EU, az ENSZ és az EBESZ társelnökletével zajló genfi nemzetközi tárgyalások keretében az EU közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás alapján érdemi tárgyalások és kézzelfogható eredmények szülessenek a megoldatlan konfliktusból eredő biztonsági és humanitárius kihívások tartós megoldásainak elérésére.

—

Az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója jószolgálatának teljes mértékű és hatékony igénybevétele a stabilitáshoz, a normalizáláshoz – ezen belül az adminisztratív határvonal mindkét oldalán élő helyi közösségek biztonságos és rendezett életének elősegítéséhez – és a bizalomépítéshez való hozzájárulás céljából.

—

Az incidensek megelőzésére és elhárítására szolgáló mechanizmusok újraindítására és hatékony működésére irányuló törekvések folytatása Galiban és Ergnetiben, és a konfliktus által sújtott emberek biztonsági és humanitárius szükségleteinek kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása.

—

Az Abházia és Csinvali régió/Dél-Oszétia grúz régiókban elkövetett emberi jogi visszaélések kezelésére irányuló erőfeszítések folytatása.

—

A békés konfliktusrendezésre irányuló erőfeszítések támogatása, többek között az Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia grúz régió lakosságával folytatott kapcsolattartáson keresztül, figyelembe véve Grúzia megbékélési és közeledési politikáját (ideértve a békekezdeményezést is), valamint az EU el nem ismerési és közeledési politikáját, amelynek végrehajtásában az EU és Grúzia együttműködik.

—

Együttműködés az EU és Grúzia közötti politikai társulási és gazdasági integrációs folyamatból, többek között a schengeni térségben való rövid távú vízummentes tartózkodást lehetővé tevő rendszerből származó előnyöknek és lehetőségeknek a vitatott területeken élő lakossággal való megosztása terén.

—

A szabad mozgás, a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok és az oktatási lehetőségek további előmozdítása a közigazgatási határvonalak mentén, többek között az „Egy lépés a jobb jövő irányába” elnevezésű békekezdeményezés és szükség esetén a jogszabályok felülvizsgálata révén.

Együttműködés a konfliktus által megosztott közösségek között az emberek közötti kapcsolattartás, a bizalomépítés és a megbékélésre irányuló erőfeszítések ösztönzése érdekében meghozandó intézkedésekkel kapcsolatban.

—

További intézkedések a belső menekültek fenntartható integrációjának előmozdítása érdekében (tulajdonjogok, munkavállalás és célzott támogatások).

—

A nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatok (az 1325. sz. ENSZ BT-határozat és a kapcsolódó további határozatok) végrehajtásáról szóló, 2022–2024-es időszakra szóló nemzeti cselekvési terv eredményes végrehajtásának biztosítása.

—

A nők békés konfliktusrendezésben és békeépítésben való érdemi részvételének megerősítése, valamint minden konfliktusrendezési törekvés részeként aktív konzultációk biztosítása a konfliktus sújtotta nőkkel és a civil társadalommal.

—

A közös erőfeszítések folytatása és hatékony megelőző intézkedések meghozatala az el nem ismerés politikájának további megszilárdítása érdekében a nemzetközi színtéren.

—

Lépések megtétele a konfliktus tartós rendezése és – a konfliktussal kapcsolatos kérdések kezelésére vonatkozó meglévő formátumok sérelme nélkül – a békés konfliktusrendezés érdekében, amely a Felek közötti politikai párbeszéd, valamint az egyéb érintett nemzetközi szereplőkkel folytatott párbeszéd egyik központi témája lesz.

—

A közös erőfeszítések folytatása Abházia és Csinvali régió/Dél-Oszétia grúz régiókban nemzetközi biztonsági mechanizmusok létrehozásának, a nemzetközi emberi jogi szervezetek e területekre való bejutásának, valamint az Európai Unió grúziai megfigyelő missziója mandátumának Grúzia egész területén történő teljes körű végrehajtásának előmozdítására.

—

További erőfeszítések a belső menekültek és a menekültek származási helyére történő biztonságos, méltóságteljes és önkéntes visszatérésének lehetővé tétele érdekében a nemzetközi jog elveinek megfelelően.

—

A Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) való együttműködés folytatása a Római Statútumnak és kapcsolódó jogi eszközeinek a végrehajtása révén, megfelelő figyelmet fordítva a bíróság integritásának megőrzésére. A Nemzetközi Büntetőbírósággal való együttműködés folytatása, tekintettel a 2008. augusztusi háborúval kapcsolatos vizsgálatokra.

—

A személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása és az európai normáknak megfelelő jogszabályok elfogadása, továbbá gyakorlati lépések megtétele a személyes adatok védelméhez való jog tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a magán- és a közszférában, többek között a büntető igazságszolgáltatás terén.

—

Az adatvédelmi felügyeleti hatóság kapacitásainak megerősítése annak érdekében, hogy szembe tudjon nézni az adatvédelem területén jelentkező modern technológiai kihívásokkal és képes legyen sikeresen végrehajtani az európai szabványokat Grúziában.

—

Az adatvédelmi felügyeleti hatóság kapacitásainak további megerősítése és az adatvédelmi előírások alkalmazásának nyomon követése.

—

Valamennyi vízumliberalizációs referenciamutató, valamint a Bizottság által a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében készített jelentésekben megfogalmazott ajánlások folyamatos teljesítésének biztosítása.

—

A visszafogadási megállapodások, többek között az EU és Grúzia közötti visszafogadási megállapodás hatékony végrehajtásának folytatása.

—

Az operatív együttműködés fokozása a grúziai állampolgárok által a tág schengeni térségben benyújtott, megalapozatlan menedékjog iránti kérelmek számának gyors csökkentése érdekében.

—

A Grúziából kiutazó és a Grúziába belépő grúziai állampolgárokra vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló grúz törvény módosításainak hatékony végrehajtása, az emberi jogok és az adatvédelmi követelmények maradéktalan tiszteletben tartásával.

—

További tájékoztató kampányok szervezése a vízummentes utazással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről.

—

A határigazgatás további erősítése, valamint a határforgalom-ellenőrzés és a határőrizet magas színvonalának fenntartása.

—

Beszámoló a migrációs adatok elemzése és a kockázatértékelés terén elért javulásról.

—

Grúzia migrációs profiljának rendszeres frissítése (legalább kétévente).

—

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) fennálló operatív együttműködés további erősítése, beleértve az integrált határigazgatással kapcsolatos együttműködést, a munkatársak csereprogramjait, a képzést, a régióból érkező megfigyelőket a közös műveletekben, valamint a keleti partnerség kockázatelemzési hálózatán (EaP-RAN) keresztül történő információcserét.

—

Grúzia integrált állami határigazgatási stratégiájának (2021–2025) és az azt kísérő cselekvési tervnek a véglegesítése és eredményes végrehajtása.

—

Grúzia migrációs stratégiájának (2021–2030) és az azt kísérő cselekvési tervnek az eredményes végrehajtása.

—

Hatékonyabb módszerek kidolgozása a legális és körkörös migráció lehetővé tételére, beleértve a munkaerő-migrációs rendszereket is, a meglévő nemzeti jogszabályok és hatáskörök, valamint valamennyi migráns munkavállaló emberi jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett.

—

Grúzia integrált állami határigazgatási stratégiájának (2021–2025) és az azt kísérő cselekvési terveknek az eredményes kidolgozása és végrehajtása.

—

A határforgalom-ellenőrzés és a határőrizet magas színvonalának fenntartása.

—

Előrelépés az államhatárok kijelölése kérdésében a szomszédos országokkal.

—

Az állami reintegrációs program és tevékenységek hatékony végrehajtásának folytatása.

—

A bűnüldöző szervek tagjai elleni panaszok független kivizsgálásáért felelős felügyeleti hatóság teljes működési kapacitásának biztosítása. A rendőrséggel szemben benyújtott panaszok esetén a hiteles reagáláshoz professzionális és hatékony mechanizmusra van szükség, többek között a belső felügyeleti szerveken keresztül.

—

A Belügyminisztérium emberi jogok védelmével és a nyomozások minőség-ellenőrzésével foglalkozó főosztályának további hatékony működése, többek között az emberi jogok európai egyezményében garantált emberi jogokkal kapcsolatosan a bűnüldöző szervek tagjai számára nyújtott szakmai képzések támogatása révén.

—

A börtönbüntetés alternatívái alkalmazásának további kiterjesztése a meglévők fejlesztésével és új, szabadságelvonással nem járó büntetések bevezetésével és a pártfogó felügyelet kapacitásainak növelésével.

—

A szervezett, súlyos és egyéb bűncselekmények elleni küzdelem nyomozási folyamatainak és technikáinak korszerűsítése.

—

Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló cselekvési tervek további végrehajtásának biztosítása, valamint az állami hatóságokat érintő kapacitásfejlesztési tevékenységek folytatása az emberkereskedelem eseteinek proaktív azonosítása és hatékony kivizsgálása érdekében.

—

Az emberkereskedelem eseteinek proaktív azonosítása és kivizsgálása hatékonyságának nyomon követése és az arról való jelentéstétel.

—

A szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó új nemzeti stratégia és azt kísérő cselekvési terv kidolgozása, valamint a hatékony végrehajtás biztosítása.

—

Az Europollal az operatív és stratégiai együttműködésről kötött megállapodás teljes mértékű kihasználása, többek között operatív és stratégiai információk biztosításával, valamint a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus/Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) keretében való erőteljesebb részvétel révén;

—

További együttműködés a CEPOL-lal bűnüldözési képzési célokból.

—

A hírszerzésen alapuló rendfenntartás és az egységes bűnügyi elemzési rendszer továbbfejlesztése, többek között a hírszerzésen alapuló rendfenntartási stratégia elfogadása és végrehajtása révén.

—

További erőfeszítések a szervezett bűnözés megelőzése és az ellene való küzdelem területén, különösen a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklus/Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (EMPACT) keretében.

—

A kiberbűnözés elleni küzdelemre irányuló együttműködés erősítése, továbbá ezzel kapcsolatos bűnüldözési képzés nyújtása a grúz hatóságoknak.

—

A kiberbűnözés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása a Budapesti Egyezménnyel összhangban álló jogi és intézményi keret kialakítása érdekében.

—

A határon átnyúló bűnüldözési együttműködés további megerősítése a grúziai bűnszervezetek elleni küzdelem érdekében.

—

Az együttműködés folytatása a drogprevenció terén és a kábítószer-ellenes politikáknak az uniós álláspontokkal való teljes körű összehangolása révén, valamint a megelőzési mechanizmusok további előmozdítása a kábítószerrel való visszaélés megelőzésére irányuló nemzeti stratégia (2021–2026) és a vonatkozó cselekvési tervek végrehajtásával.

—

Szoros együttműködés fenntartása A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával (EMCDDA) a Grúziai Nemzeti Kábítószer-megfigyelő Központ kapacitásainak növelése, valamint a releváns és hiteles információk cseréje érdekében.

—

A nemzeti kábítószer-ellenes stratégiák és az azokhoz kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásának biztosítása.

—

A kábítószer-kérdésre irányuló kiegyensúlyozott és integrált megközelítés fenntartása a rendszerek megerősítése céljából a kábítószer-használat egészségügyi és társadalmi következményeinek kezelése érdekében, valamint hatékonyabb megelőzés biztosítása, továbbá a tiltott kábítószerek kínálatának és keresletének csökkentése és az azokkal való kereskedelem visszaszorítása.

—

Rendszeres párbeszéd folytatása a keleti partnerség kábítószerügyi párbeszéde keretében.

—

A grúziai jogszabályok összehangolása az EU negyedik és ötödik pénzmosási irányelvével.

—

A befagyasztást és a vagyonelkobzást elrendelő határozatok számának, valamint a befagyasztott és elkobzott vagyon becsült értékének nyomon követése és jelentése annak érdekében, hogy biztosítható legyen a bűncselekményből származó vagyon elkobzására vonatkozó grúziai jogszabályok hatékony végrehajtása.

—

További erőfeszítések a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzését és az azok elleni küzdelmet szolgáló jogi és intézményi keret továbbfejlesztésére, többek között az említett területeket szabályozó uniós jogszabályokhoz való közelítés révén.

—

A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) terrorizmus finanszírozásáról szóló ajánlásaiban szereplő standardok végrehajtásának folytatása.

—

Az együttműködés folytatása a Pénzügyi Akció Munkacsoporttal, az Európa Tanáccsal, a pénzmosás elleni intézkedések értékelését vizsgáló szakértői bizottsággal (MONEYVAL), valamint az uniós tagállamok érintett hatóságaival a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekben.

—

Az operatív együttműködés további megerősítése a vagyonelkobzás, a vagyonvisszaszerzés és a vagyonkezelés terén a grúziai hatóságok és az EU vagyon-visszaszerzési hivatalai közötti hatékony kommunikáció és a bevált gyakorlatok cseréje révén.

—

Az Eurojusttal kötött operatív együttműködési megállapodás további végrehajtása.

—

A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés fokozása a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló 1965. évi egyezmény és a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló 1970. évi egyezmény végrehajtása révén.

—

Csatlakozás a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciának az igazságügyi együttműködéssel és a gyermekek védelmével kapcsolatos főbb egyezményeihez – mint például a joghatósági megállapodásokról szóló 2005. évi egyezmény, a gyermektartásról és a családi tartások egyéb formáiról szóló 2007. évi hágai egyezmény, valamint annak a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló jegyzőkönyve –, és azok végrehajtása.

—

A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés javítása a megfelelő egyezményekhez – különösen az Európa Tanács egyezményeihez – történő csatlakozás és azok végrehajtása révén.

—

További előrelépés a kereskedelmi statisztika területén.

—

Együttműködés Grúzia exportstruktúrájának diverzifikáltabbá tételében, ideértve új termékek exportját az EU piacára.

—

Szoros együttműködés a kijátszásellenes mechanizmus hatékony alkalmazása érdekében.

—

Grúzia segítése az olyan jogszabályok megszövegezésében és végrehajtásában, amelyeket a piacra jutással vagy azzal kapcsolatos más kérdéseket illetően szándékozik kidolgozni (például piacvédelmi eszközök).

—

Információcsere biztosítása a piacra jutással kapcsolatos fejleményekről és a piacra jutással kapcsolatos politikáról.

—

Azon jogszabályok kidolgozása, amelyeknek a társulási megállapodás alapján történő végrehajtására Grúzia kötelezettséget vállalt a kereskedelem technikai akadályainak felszámolásáról szóló stratégiával összhangban.

—

A szabványok, a technikai szabályozás, a metrológia, a piacfelügyelet, a hitelesítés és a megfelelőség-értékelési eljárások kezelésével kapcsolatos infrastruktúra további kiépítése, többek között uniós támogatással.

—

Az érdekelteknek, többek között a gazdasági szereplőknek a harmonizált jogszabályok végrehajtására való felkészítése és az új jogszabályokhoz való alkalmazkodásuk elősegítése.

—

A piacfelügyeleti stratégia végrehajtásának folytatása az ipari termékek területén.

—

A piacfelügyelet területén az érintett grúziai állami intézmények és piacfelügyeleti szervek közigazgatási kapacitásainak erősítése.

—

További képzések biztosítása a műszaki előírásokkal, metrológiával és szabványosítással, valamint akkreditációval foglalkozó kormányzati szervek és hivatalok személyzete számára.

—

Információcsere a kereskedelem technikai akadályainak felszámolásáról szóló stratégia és a piacfelügyeleti stratégia valamennyi releváns szempontjáról, adott esetben az időtartamot is beleértve.

—

Az élelmiszerekre és takarmányokra, állat- és növényegészségügyre és -biztonságra vonatkozó korai figyelmeztető rendszer támogatása.

—

Tájékoztató kampányok szervezése az érintett hivatalokkal, vállalkozásokkal és nem kormányzati szervezetekkel az uniós piacra jutási követelményekről, valamint a civil társadalommal az élelmiszerek és az élelmiszer-biztonság fogyasztóvédelmi vonatkozásairól.

—

További uniós műszaki tanácsadás és támogatás Grúziának az állat- és növényegészségügyi jogszabályok kidolgozásához és végrehajtásához, beleértve az érintett személyzet képzését, továbbá kapacitásépítés biztosítása az illetékes hatóságok számára és a laboratóriumi kapacitások javításának támogatása, az uniós követelményekkel összhangban.

—

Grúzia támogatása a harmonizált jogszabályok sikeres végrehajtásában az állat- és növényegészségügyi intézkedések területén.

—

A grúziai vállalkozások alkalmazkodási kapacitásainak javítása a harmonizált jogszabályok végrehajtásához. Az alkalmazkodási kapacitások támogatása, különösen a mikro-, kis- és közepes méretű élelmiszer-vállalkozókra összpontosítva.

—

Grúzia támogatása az állat- és növényegészségügyi területen folytatott kockázatelemzés javításában; az állat- és növényegészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági ellenőrzések elvégzésének biztosítása a határállomásokon; a grúziai vállalkozások alkalmazkodásának elősegítése a harmonizált jogszabályok végrehajtásához; további előrelépés az élelmiszeripari termékek uniós piacra jutásának engedélyezése terén.

—

Együttműködés az állatjólét területén, valamint az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelem érdekében az antibiotikumoknak az állattenyésztésben való csökkentett használata tekintetében.

—

További együttműködés annak érdekében, hogy Grúzia közelítse jogszabályait az uniós vívmányokhoz és a társulási megállapodás vonatkozó mellékletében említett nemzetközi standardokhoz, például az új Vámkódexhez.

—

A vámügyi együttműködés stratégiai keretrendszere végrehajtásának biztosítása, nyomonkövetési felülvizsgálattal és szükség esetén a keretrendszer aktualizálásával.

—

A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló grúz jogszabályoknak az uniós vívmányok szerinti végrehajtásához nyújtott további támogatás, a társulási megállapodásban előirányzottak szerint.

—

Rendszeres tájékoztatás a Vámkódex végrehajtásáról.

—

Segítségnyújtás Grúziának az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez való csatlakozásához.

—

Együttműködés a Grúzia számára nyitott vámügyi digitalizációs kezdeményezésekkel és platformokkal kapcsolatos intézkedések terén.

—

A grúz vámhatóságok modernizálásának folytatása.

—

A vámeljárások további egyszerűsítése és korszerűsítése.

—

Együttműködés a kockázatalapú vámellenőrzés területén és azoknak a releváns információknak a megosztása, amelyek hozzájárulnak a kockázatkezelés és az ellátási láncok biztonságának javításához, a jogszerű kereskedelem megkönnyítéséhez, valamint az importált, exportált és tranzitban lévő áruk biztonságához és védelméhez.

—

A csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos párbeszéd megerősítése a jogellenes kereskedelem megelőzése érdekében, többek között a jövedéki termékek esetében, különösen a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv keretében zajló megerősített együttműködés révén.

—

Kapacitásépítés a digitális vámkörnyezet megvalósításának javítása érdekében.

—

Az engedélyezett gazdálkodói rendszer kölcsönös elismerésére törekvés a társulási megállapodásban előirányzottak szerint.

—

A pán-euromediterrán egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, különösen a származási igazolások (kiállítás és ellenőrzés, a származási szabályok betartása) és a vámügyi együttműködés területén.

—

Képzés és megfelelő közigazgatási kapacitások kiépítése a tervezett jogszabály-közelítés végrehajtása érdekében.

—

Információk és tapasztalatok cseréje az interoperábilis e-kereskedelmi platformok fejlesztésével kapcsolatban.

—

Információk és tapasztalatok cseréje a postai szolgáltatásokról szóló uniós irányelv kulcsfontosságú rendelkezéseinek végrehajtásában és érvényesítésében érintettek tudatosságának növelése kapcsán, különös tekintettel az általános kézbesítési kötelezettségre, valamint más vonatkozó postai politikákra.

—

A közvetlen (nyílt ajánlati felhívás nélküli) beszerzések arányának csökkentése szigorúbb másodlagos jogszabályok és az előírások szigorúbb alkalmazása révén, különösen a sürgős szükségszerűség és a korlátozott időkeretű események miatti közvetlen közbeszerzés tekintetében.

—

Független és pártatlan közbeszerzési felülvizsgálati szerv létrehozása a felülvizsgált jogi kerettel összhangban.

—

Pontos és aktuális információk szolgáltatása a közbeszerzési politikát és annak végrehajtását érintő, tervezett jogalkotási munkáról, mind a jogszabályok közelítésére, mind a közbeszerzési intézmények létrehozására vonatkozóan.

—

A Társulási Tanács a közbeszerzési fejezetre vonatkozó ütemterv I. szakaszának befejezésével összhangban elfogadja a piacra jutás megadásáról szóló, kapcsolódó együttes határozatot.

—

A Felek további megbeszéléseket folytatnak a társulási megállapodásból eredő kötelezettségek végrehajtásáról.

—

Grúziának az EU támogatásával folytatnia kell az új közbeszerzési jogszabályok kidolgozását és elfogadását, összhangban a társulási megállapodásban előirányzott jogközelítési folyamattal és ütemtervvel.

—

Grúzia Nemzeti Szellemi Tulajdonjog Központja (Sakpatenti) működésének támogatása az iparjogvédelmi jogok és a szerzői jogok védelmének biztosítása érdekében; a harmadik országok hatóságaival és iparszövetségeivel folytatott együttműködés kibővítése.

—

A felelős kormányzati szervek és végrehajtó hivatalok jogérvényesítési kapacitásának erősítése, valamint az igazságügyi rendszer megfelelő működésének biztosítása a jogosultak igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének garantálása és a szankciók végrehajtása érdekében.

—

A hamisítás és a kalózkodás elleni hatékony intézkedések, ideértve a Felek között az e tevékenységekkel kapcsolatban megosztandó statisztikai információk előállítását.

—

Együttműködés a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogkimerülési rendszer alkalmazása terén.

—

Mindkét Fél jogosultjai számára szellemi tulajdonjogaik magas szintű védelmének, valamint e jogok érvényesítésének biztosítása.

A szellemi és az ipari tulajdon oltalmával és felhasználásával kapcsolatos figyelemfelhívás fokozására irányuló intézkedések meghozatala, valamint a jogosultakkal való hatékony párbeszéd biztosítása.

—

Együttműködés a társulási megállapodás versennyel kapcsolatos fejezete és a kapcsolódó reformok végrehajtása tekintetében. Az együttműködés a vonatkozó versenyjogi jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében foglalkozni fog a grúziai versenyhatóság intézményi kereteivel és vonatkozó közigazgatási kapacitásaival.

—

Az együttműködés kiterjed a verseny és a támogatások területén végzett jogérvényesítési tevékenységekről folytatott fokozott párbeszédre is.

—

A kereskedelemmel kapcsolatos szakpolitikai döntéshozatal átláthatóságára vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtásának további erősítése.

—

Az átlátható politikai döntéshozatalra vonatkozó bevált gyakorlatok és tapasztalatok megvitatása, információcsere és megfelelő képzés biztosítása többek között a kommunikációs mechanizmusokkal és az érdekeltekkel folytatott konzultációkkal kapcsolatban, továbbá szemináriumok és a nagyközönségnek szóló egyéb események megrendezése azzal a céllal, hogy ismertessék a társulási megállapodás és a jogközelítési folyamat végrehajtását.

—

Megfelelő végrehajtási és felügyeleti rendszer létrehozása valamennyi munkaügyi norma és jog tekintetében, különös tekintettel a gyermekmunka felszámolására, a nemzetközi és uniós elvekkel és gyakorlatokkal összhangban.

—

Együttműködés az aktualizált nemzetileg meghatározott hozzájárulás végrehajtása és a hosszú távú alacsony kibocsátású fejlesztési stratégia Párizsi Megállapodással összhangban való kidolgozása terén.

—

A CITES-rendszer végrehajtási hatékonyságának további erősítése, különösen az EU viszonylatában nagy számban értékesített fajok, például a Galanthus spp. esetében.

—

A bevált gyakorlatok további fejlesztése és megosztása az érdekelt felek bevonásáról és a civil társadalmi párbeszédről szóló fejezet keretében.

—

A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kötelezettségvállalások végrehajtásáról szóló párbeszéd folytatása.

—

Az információcsere folytatása a munkaügyi normák hatékony végrehajtásáról és a munkavállalói jogok védelmének fenntartásáról, beleértve a hatékony felügyeletet és végrehajtást is.

—

Azon többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtásának megvitatása, amelyeknek mindkét Fél részese;

—

Együttműködés annak érdekében, hogy a biológiai sokféleségről szóló egyezmény keretében ambiciózus globális biodiverzitási keret jöjjön létre.

—

Együttműködés Grúzia támogatása érdekében a teljes mértékben működőképes piacgazdaság kiépítéséhez, a fenntartható, zöld és inkluzív gazdasági növekedés előtérbe állításához, és ahhoz, hogy Grúzia fokozatosan közelítse szakpolitikáit az uniós szakpolitikákhoz, a makrogazdasági stabilitás, a rendezett államháztartás, a stabil pénzügyi rendszer és a fenntartható fizetési mérleg irányadó elveinek megfelelően.

—

A makrogazdasági fejlemények nyomon követése, a szakpolitikai kihívások megvitatása és a rendszeres makrogazdasági párbeszédet erősítő bevált módszerekkel kapcsolatos információk cseréje a gazdaságpolitikai döntéshozatal javítása érdekében.

—

A Grúz Nemzeti Bank függetlenségének és szabályozási kapacitásának erősítése, továbbá az Unió tapasztalatainak megosztása a monetáris és árfolyam-politikával, ideértve az euró nemzetközi szerepével kapcsolatban, Grúzia e területekre vonatkozó képességeinek további fejlesztése érdekében.

—

Az államháztartás fenntarthatóságának és irányításának további javítása a költségvetési reformok további erősítése révén.

—

Az állami tulajdonú vállalatok hatékonyságának javítása, és a kapcsolódó költségvetési kockázatok további csökkentése vállalatirányítási standardok elfogadása révén.

—

Fenntartható, átfogó és célirányos szociális védőháló kialakítása.

A nők nagyobb mértékű munkaerőpiaci és üzleti integrációjának előmozdítása a gazdasági növekedés elősegítése érdekében.

—

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia és a vonatkozó cselekvési tervek végrehajtásának biztosítása.

—

A 2021–2027-es mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia élelmiszer-biztonsági komponensére vonatkozó stratégiai dokumentum elfogadása 2021-ig, valamint annak végrehajtása.

—

A vidékfejlesztés intézményi reformjának végrehajtása.

—

Hatékony értékláncok fejlesztésének támogatása, a kkv-k versenyképessége fokozásának támogatása magas exportértékkel rendelkező, kiválasztott ágazatokban; a kiemelt értékláncok kiválasztása és a kereskedelmi prioritások közötti koherencia megerősítése.

—

Lehetőségek biztosítása a nők számára diverzifikált vidéki gazdaságokban.

—

Valamennyi közszolgáltatás biztosítása a vidéki területeken, különös tekintettel a legtávolabbi vidéki helyekre, hogy senki ne maradjon hátra.

—

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős intézmények modernizálása és hatékonyságuk növelése, többek között az ebben a folyamatban érintett összes ágazatbeli érdekelt részvétele révén. A kormány és a civil társadalmi szervezetek közötti koordinációs mechanizmus további erősítése.

—

Az éghajlattudatos mezőgazdaság, az energiahatékony technológiák és más helyes mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása és megkönnyítése; a mezőgazdasági termékek termelésének, feldolgozásának és tárolásának korszerűsítése és fejlesztése a grúz mezőgazdaság termelékenységének, hozzáadott értékének és versenyképességének növelése érdekében.

—

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó forgalmazási előírások fokozatos elfogadásának elősegítése a jobb élelmiszer-biztonság támogatása érdekében, valamint a minőségrendszerek alkalmazásának folytatása, beleértve a biogazdálkodást és a földrajzi jelzéssel ellátott termékeket.

—

A mezőgazdasági termelés versenyképességének és fenntarthatóságának javítása többek között a méretgazdaságosság piacorientált mezőgazdasági szövetkezetek és termelői szervezetek útján történő ösztönzésével, a termelés és az export növelése érdekében tanácsadói rendszerek kiépítésével; az ökológiai termelés előmozdítása, valamint a mezőgazdasági üzemek életképes hitelekhez és pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése.

—

Előrelépés a hatékony mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák fokozatos konvergenciája és végrehajtása területén, a bevált uniós modellek alapján.

—

A foglalkoztatás és az életkörülmények javítása a vidéki területeken a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás, a szolgáltatások és az infrastruktúra javítása, valamint a vidéki gazdaság diverzifikációja révén.

—

A decentralizált vezetői felelősségen alapuló belső kontrollrendszerek továbbfejlesztése – ideértve az állami hatóságok szervezetileg független belső kontrollrendszerét is – az általánosan elfogadott nemzetközi szabványokkal és keretekkel, valamint az EU bevált gyakorlataival való összhang biztosítása révén.

—

A belső kontroll- és belső ellenőrzési rendszer további javítása a közszektorban, a jelenlegi gyakorlatok és az általánosan elfogadott nemzetközi standardok, keretek és az EU bevált gyakorlatai közötti rés értékelése révén.

—

A Számvevőszék (Grúzia Állami Számvevőszéke) külső ellenőrzési funkciója továbbfejlesztésének biztosítása az általánosan elfogadott nemzetközi standardoknak (INTOSAI) megfelelően.

—

A társulási megállapodás vonatkozó mellékleteiben említett uniós egészségügyi vívmányok további végrehajtása, különös tekintettel a vérellátás biztonságára, a dohányzás visszaszorítására, az emberi eredetű anyagok (vér, szövetek, szervek, sejtek) minőségére és biztonságára, a fertőző betegségekre és a világjárványokra való felkészültségre, Grúziának a dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezmény és a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok szerinti nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően is.

—

Az általános egészségügyi ellátási program hatókörének bővítése és a betegek által fizetendő saját hozzájárulások csökkentése. A digitalizáció fokozása (e-egészségügy).

—

Az alapellátás minőségének és elérhetőségének javítása a betegségek megelőzése és az életminőség javítása céljával.

—

A nemzeti egészségügyi stratégia és a kapcsolódó cselekvési tervek véglegesítése, elfogadása és végrehajtásának megkezdése.

—

A több ágazatot átfogó nemzeti fellépés erősítése az antimikrobiális rezisztencia ellen, többek között a felügyelet erősítése, az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazása és az egészségügyi ellátást biztosító létesítményekben folytatott infekciókontroll révén.

—

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekre vonatkozó technikai követelmények harmonizációjával foglalkozó nemzetközi tanács (ICH) iránymutatásai végrehajtásának előkészítése az uniós gyógyszerészeti vívmányokhoz való közelítés keretében. Ez jó alapot biztosítana Grúzia számára a gyógyszerek minőségének, biztonságosságának és hatásosságának biztosításához (főként a behozatal, illetve a helyi gyártás/fogyasztás tekintetében).

—

Az egészségügyi és megelőző szolgáltatások inkluzivitásának javítása, például az egészséges életmód ösztönzése civil társadalmi szervezetek és helyi hatóságok bevonásával.

—

A szakpolitikai döntéshozatal és az egészségügyi intézmények, valamint a betegek jogainak és érvényesíthetőségének megerősítése.

A – túlnyomórészt magánkézben lévő – egészségügyi intézmények és elszámoltathatóságuk megerősítése a következők révén: minőségi mutatók kidolgozása, értékalapú beszerzés és más minőségbiztosítási eljárások, ideértve az egészségügyi intézmények akkreditációjának nemzetközi akkreditáló szervezetek általi elismerését.

—

Az adójogszabályok javítása és egyszerűsítése.

—

A jó adóügyi kormányzás előmozdítása, a nemzetközi együttműködés javítása, és a jó adóügyi kormányzás alapelveinek, többek között az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos globális előírások, a méltányos adóztatás elve, valamint az adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás (BEPS) elleni küzdelemre irányuló minimális előírások végrehajtása.

—

Az adóigazgatás kapacitásának javítása, különösen az adóellenőrzés és héa-visszatérítés jobban összpontosított, kockázatalapú rendszere irányába történő előrehaladás révén.

—

Az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) folytatott együttműködés megerősítése a jövedéki termékekkel kapcsolatos csalás és csempészet elleni fellépés és küzdelem terén.