(1)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikke értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását, valamint nemzeti vagy regionális szinten minimumelőírásokat kell meghatározniuk a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára a szóban forgó rendelet III. mellékletében felsorolt minden egyes GAEC-előíráshoz, az említett előírások III. mellékletben megállapított fő célkitűzésével összhangban. A GAEC-előírások a 2023-as igénylési évtől alkalmazandók, kivéve a 2. GAEC-előírást, amelynek alkalmazása kellően indokolt esetben a 2024-es vagy a 2025-ös igénylési évre is halasztható.

(2)

„Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése” című közleményében (2) a Bizottság felvázolta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió milyen súlyos következményekkel jár a globális élelmezésbiztonságra nézve. Az orosz invázió a nyersanyagárak ugrásszerű növekedését vonta maga után, és globális szinten hatással van a mezőgazdasági termékek kínálatára és keresletére is. Ezen belül is a világ búzatermelését veszélyezteti egyrészt az Ukrajna és Oroszország búzapiaci részesedésének mértékéből eredő kínálati sokk, másrészt pedig a termelés kiindulópontját jelentő anyagok, különösen a földgáz, a nitrogénműtrágya és az oxigén költségeit érintő sokk. A globális élelmiszer-ellátási helyzet rendkívül bizonytalan, ami aggályokat vet fel a globális élelmezésbiztonsággal kapcsolatban. Annak érdekében, hogy az élelmiszer-ellátás fenntartása révén e helyzet kellő időben kezelhető legyen, fenn kell tartani az Unió mezőgazdasági élelmiszer-termelési potenciálját, ugyanakkor – a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biodiverzitási stratégiában meghatározott fenntartható élelmiszer-termelésre való átállás folytatása révén – biztosítani kell az élelmiszer-ellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságát.

(3)

Az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő, a 2023-as igénylési évtől alkalmazandó 7. GAEC-előírás (Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket), valamint a 8. GAEC-előírás első követelménye (Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya) egyaránt hatással van a szántóterületek termelési célú használatára. A 7. GAEC-előírás azáltal, hogy a talaj potenciáljának megőrzése és a talaj termőképességének a hosszú távú termelékenység biztosítása érdekében történő növelése érdekében minimumkövetelményeket határoz meg a különböző növények termesztésének időbeli és térbeli sokféleségére vonatkozóan, hatással lehet a mezőgazdasági termelők terményválasztására. Amiatt, hogy a 8. GAEC-előírás első követelménye előírja, hogy a szántóterületek egy minimális részén nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek kell lenniük annak érdekében, hogy javuljon a mezőgazdasági üzemekben az egészséges és termelékeny ökoszisztémákhoz szükséges biológiai sokféleség, a mezőgazdasági termelők a tájképi elemek jelenlétének biztosítása mellett a biológiai sokféleség érdekében egyes szántóterületeket parlagon is hagyhatnak.

(4)

Tekintettel arra, hogy kezelni kell az élelmiszerek globális rendelkezésre állásával és megfizethetőségével kapcsolatos élelmezésbiztonsági aggályokat, és fenn kell tartani az uniós élelmiszer-termelési potenciált, ugyanakkor elő kell segíteni az uniós zöld megállapodás – különösen „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia – céljainak elérését, helyénvaló kivételesen rugalmasságot biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket élelmiszer-termelésre használhassák, de oly módon, hogy eközben enyhítik e döntések környezetre és éghajlatváltozásra gyakorolt negatív hatásait. Ezért indokolt engedélyezni a tagállamok számára, hogy a 2023-as igénylési év tekintetében eltérjenek az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő, a KAP stratégiai tervben meghatározott 7. GAEC-előírásnak és a 8. GAEC-előírás első követelményének az alkalmazásától. Mivel az eltérés célja, hogy rövid távon hozzájáruljon az élelmezésbiztonsági problémák kezeléséhez, helyénvaló előírni, hogy azokat a szántóterületeket, amelyeket az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő, a tagállamok által a KAP stratégiai tervben meghatározott 8. GAEC-előírás első követelményétől való eltérés következtében nem fognak nem termelési célú területekként használni, ne lehessen kukorica és szójabab termesztésére használni, tekintettel arra, hogy ezeket a növényeket többnyire nem élelmiszer-termelésre szánják. Ezen túlmenően a 7. vagy 8. GAEC-előírástól való bármilyen eltérést igénybe vevő tagállamoknak általánosságban is elő kell mozdítaniuk a növények élelmiszer-termelésre való felhasználását, valamint a KAP stratégiai tervükben programozott olyan agrár-ökológiai programok és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi intézkedések alkalmazását, amelyek célja a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének javítása és a talajban rejlő potenciál megőrzése.

(5)

Tekintettel a fent említett 7. és 8. GAEC-előírás fontosságára az ágazat hosszú távú fenntarthatóságának részeként a talajpotenciál megőrzésére és a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének javítására, valamint az élelmiszer-termelési potenciál fenntartására irányuló célkitűzések szempontjából, az eltérésnek a 2023-as igénylési évre kell korlátozódnia, nem érintheti a 2023 utáni évekre vonatkozó szabályokat, és a globális élelmezésbiztonsági aggályok kezeléséhez feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ezért az (EU) 2021/2115 rendelet III. mellékletében szereplő 8. GAEC-előírás másik három követelménye – többek között a tájképi elemek megőrzésére vonatkozó követelmény – továbbra is alkalmazandó a 2023-as igénylési évre, mivel ez biztosítékot jelent a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének javítására irányuló előírás fő célkitűzésének teljesítése szempontjából.

(6)

A GAEC-előírásoknak a tagállamok által a KAP stratégiai tervekben meghatározott alkalmazásától való eltérés lehetősége nem érinti az (EU) 2021/2115 rendelet 109. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti azon kötelezettséget, hogy a KAP stratégiai tervekben ismertetni kell az említett rendelet III. mellékletében felsorolt minden egyes GAEC-előírás tekintetében az uniós előírás teljesítési módját és a kapcsolódó elemeket.

(7)

Mivel a GAEC-előírások az agrár-ökológiai programok és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások alapfeltételeinek részét képezik, helyénvaló szabályokat megállapítani az alapkövetelmények betartására vonatkozóan arra az esetre, ha egy tagállam alkalmazza a 7. GAEC-előírásnak vagy a 8. GAEC-előírás első követelményének az alkalmazásától való eltéréseket. A KAP stratégiai tervek stabilitásának biztosítása és a közös agrárpolitika (KAP) zöldítési struktúrájának 2023-tól kezdődően részét képező beavatkozások ambícióinak fenntartása érdekében az alapforgatókönyvnek az eltérés alkalmazásától függetlenül változatlannak kell maradnia. Különösen helyénvaló előírni, hogy a 7. GAEC-előírás alapkövetelményeit, illetve a 8. GAEC-előírás első követelményét továbbra is be kelljen tartani az olyan beavatkozások keretébe tartozó támogatások kézhezvétele érdekében, amelyek kötelezettségvállalásai tartalmazzák ezeket az alapkövetelményeket, vagy azokra épülnek.

(8)

Alapvető fontosságú az ezen eltérések által a globális élelmezésbiztonságra, valamint a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások nyomon követése, ezért a tagállamoknak értékelniük kell ezen eltérések végrehajtását, és azokról jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

(9)

Annak érdekében, hogy az e rendelet által engedélyezett eltérések a céljukra tekintettel hatékonyak legyenek, és tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők a 2023-as betakarításra vonatkozó vetési döntéseiket 2022 nyarától kezdve hozzák meg, az eltérések alkalmazására vonatkozó döntést gyorsan meg kell hozni. A tagállamoknak ezért az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül meg kell hozniuk döntésüket, és erről értesíteniük kell a Bizottságot az általa az (EU) 2017/1185 bizottsági végrehajtási rendelet (3) értelmében rendelkezésükre bocsátott információs technológián alapuló rendszeren keresztül. A határozatokat az első lehetséges alkalommal bele kell foglalni a KAP stratégiai tervekbe, vagy a KAP stratégiai tervnek az (EU) 2021/2115 rendelet 118. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban történő újbóli benyújtásakor, vagy a KAP stratégiai terv módosítására irányuló, az említett rendelet 119. cikke szerinti első kérelemben. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az időben történő végrehajtást, célszerű úgy rendelkezni, hogy a határozatok ne legyenek a Bizottság jóváhagyásához kötve.

(10)

Tekintettel arra, hogy a tagállamoknak határozataikat kellő időben, még a mezőgazdasági termelők vetéssel kapcsolatos döntéseinek véglegesítése előtt kell meghozniuk, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

A Tanács az (EU) 2019/2173 határozattal (2) Alex BRENNINKMEIJER-t kinevezte a Számvevőszék tagjává a 2020. január 1-jétől 2025. december 31-ig tartó időszakra.

(2)

2021. június 3-i levelében Alex BRENNINKMEIJER bejelentette lemondását a számvevőszéki tagságáról 2022. január 1-jei hatállyal. A Szerződés 286. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az utódja kinevezéséig hivatalban maradt.

(3)

Alex BRENNINKMEIJER 2022. április 14-én elhunyt.

(4)

Alex BRENNINKMEIJER hivatali idejének fennmaradó részére új tagot kell kinevezni a Számvevőszékbe.

(5)

A Holland Királyság azt javasolta, hogy Stephanus Abraham BLOK-ot nevezzék ki a Számvevőszék tagjává 2022. szeptember 1-jétől,

(1)

2021. december 10-én Franciaország az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke (4) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az 1302/2014/EU bizottsági rendelet (2) mellékletében meghatározott átjárhatósági műszaki előírásokban (a továbbiakban: LOC&PAS ÁME), az 1300/2014/EU bizottsági rendelet (3) mellékletében meghatározott ÁME-kben (a továbbiakban: PRM ÁME) és az 1304/2014/EU bizottsági rendelet (4) mellékletében meghatározott ÁME-kben (a továbbiakban: NOI ÁME) meghatározott egyes rendelkezések alkalmazásának mellőzésére egy, a francia vasúthálózaton való üzemelésre tervezett 19 vonatszerelvényt érintő korszerűsítési projekt tekintetében.

(2)

A kérelmet az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján nyújtották be, nevezetesen az érintett vonatszerelvények korszerűsítésének elvégzésekor a projekt gazdasági életképességének hiánya miatt.

(3)

A kérelem 19 olyan vonatszerelvény felújítására vonatkozik, amelyek mozdonyait és kocsijait 2006-ban gyártották. Az akkori piaci kereslet miatt az említett vonatszerelvények mozdonyait „Réseau 1N” típusú, összekapcsolt kocsikként üzemeltették és üzemeltetik a mai napig, a vonatszerelvények kocsijait pedig „Réseau” típusú, összekapcsolt mozdonyokként üzemeltették.

(4)

A szóban forgó szerelvények használatát jelenleg az élettartamuk felénél szükséges karbantartás miatt felfüggesztik. A tervek szerint a karbantartási beavatkozásra azért kerül sor, hogy a szerelvények biztonságos üzemeltetését további 16 évvel meghosszabbítsák. A karbantartási beavatkozás az eredeti mozdonyok és kocsik újbóli összekapcsolását irányozza elő. A korszerűsítés munkaszakaszára 2022 és 2025 között kerül sor, és az első vonatszerelvények 2022 februárjában kerültek a szerelőcsarnokokba. A cél a korszerűsítés által érintett 19 vonatszerelvény típusengedélyének 2023 decemberéig történő megszerzése. Ezt az egyes vonatszerelvények típusmegfelelőségére vonatkozó engedélyek követik.

(5)

Az átkonfigurálási eljárás engedélyezési stratégiája a korábban már engedélyezett TGV Duplex típus egy változatának „új” engedélyezésén alapul. Ilyen körülmények között csak a kocsik módosított részeit kell összhangba hozni az ÁME-kkel. A mozdonyokon nem változtatnak, azok a TGV Duplex típus új elemeinek tekintendők, engedélyezésük pedig „első” engedélyezésnek minősül, amely megköveteli a jelenlegi LOC &PAS, NOI és PRM ÁME-nek való teljes megfelelés igazolását.

(6)

A korszerűsítés és átkonfigurálás tárgyát képező 19 vonatszerelvény mozdonyai és kocsijai megfelelnek a gyártásuk idején alkalmazandó szabványoknak és ÁME-knek. A vonatkozó ÁME-ket 2006 óta továbbfejlesztették, és mára szigorúbb követelményeket tartalmaznak. Az alkalmazás mellőzését arra való tekintettel kérik, hogy amennyiben a jelenlegi ÁME-ket már meglévő vonatszerelvényekre alkalmazzák, azok jelentős további korszerűsítési és átkonfigurálási költségekkel, valamint a szerelvények üzembe helyezésének jelentős késedelmével járnának.

(7)

Ezenkívül az 1302/2014/EU rendelet melléklete 4.2.3.1., 4.2.8.2.6., 4.2.10.4.4., 4.2.3.3.2, 4.2.3.7. és 4.2.8.2.9. pontjának, az 1304/2014/EU rendelet melléklete 4.2.1., 4.2.2. és 4.2.3. pontjának, valamint az 1300/2014/EU rendelet melléklete 4.2.2.1. pontjának alkalmazása arra kötelezné a szállítót, hogy olyan jelentős fejlesztési tanulmányokat, erőforrás-elosztást és további anyagköltségeket vállaljon, amelyek megkérdőjeleznék a projekt gazdasági életképességét, tekintettel arra, hogy a projekt becsült egységköltsége több mint 60 %-kal növekedne.

(8)

A kiegészítő költségeket nem lehet felosztani a 19 vonatszerelvény között a korszerűsítési és átkonfigurálási projekt gazdasági relevanciájának és életképességének megkérdőjelezése nélkül.

(9)

A projekt keretében biztosított lesz a jelenlegi ÁME-k egyéb rendelkezéseinek való megfelelés, többek között a belső világításnak, a belső peronnak és utastereknek, az első ablakoknak, a lámpáknak és jelzőlámpáknak, a vészkapcsolóknak, a hangjelző eszközöknek, a belső jelzéseknek, a piktogramoknak és a tapintható információknak, valamint a kabinok hanggenerátorának az 1302/2014/EU rendelet melléklete 4.2.9.1.8., 4.2.9.2.1., 4.2.7.1.1–4.2.7.1.4., 4.2.7.2.1. és 4.2.2.7.2. pontjával, valamint az 1300/2014/EU rendelet melléklete 4.2.2.4. pontjával összhangban történő módosítása révén.

(10)

A projekt azt is biztosítani fogja, hogy a 19 vonatszerelvény teljes mértékben megfeleljen az (EU) 2016/919 bizottsági rendeletnek (5), beleértve a 3. ERTMS-alapkonfigurációra való korszerűsítést is.

(11)

Ha az alkalmazás mellőzése iránti kérelmet nem fogadják el, fennáll annak a veszélye, hogy a 19 vonatszerelvény jövőbeli használata tekintetében a szállítási kapacitás a vasúti utasok kárára sérül. A projekt körülbelül 3 éves késéssel valósulna meg. A projekt leállítása a vonatok forgalomból való kivonását eredményezné, ami 2023-ban, a vasúti ágazat Covid19 utáni helyreállítása közben negatív hatással lenne az üzemeltető kereskedelmi érdekeire. Az üzemeltető bevételkiesése a becslések szerint meghaladná a 100 millió EUR-t.

(12)

Az alkalmazás mellőzése iránti kérelemre vonatkozó információkat a francia képviselők megosztották az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság tagjaival a szóban forgó bizottság 93. ülésén.

(13)

A LOC & PAS, a PRM és a NOI ÁME egyes rendelkezései alkalmazása mellőzésének a biztonságra gyakorolt esetleges negatív hatását enyhíti az a tény, hogy a 19 átkonfigurált szerelvény bizonyítottan megfelel az eredeti, 2006-os engedélyezésük idején hatályos biztonsági követelményeknek, és azóta biztonságosan üzemelnek.

(14)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és 7. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítettnek kell tekinteni az érintett 19 vonatszerelvény mozdonyai és kocsijai tekintetében. Ezért a Franciaország által az 1302/2014/EU rendelet mellékletének 4.2.3.1., 4.2.8.2.6., 4.2.10.4.4., 4.2.3.3.2, 4.2.3.7. és 4.2.8.2.9. pontja, az 1304/2014/EU rendelet mellékletének 4.2.1., 4.2.2. és 4.2.3. pontja, valamint az 1300/2014/EU rendelet mellékletének 4.2.2.1. pontja alkalmazásának mellőzése iránt benyújtott kérelmet indokolt elfogadni, egyúttal pedig enyhíteni kell az említett pontok alkalmazása mellőzésének hatását az eredeti engedélyezés időpontjában hatályos rendelkezések mint alternatív rendelkezések alkalmazása révén.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság véleményével,

(1)

A magas patogenitású madárinfluenza a madarak fertőző vírusos betegsége, amely jelentősen csökkentheti a baromfitartás jövedelmezőségét, zavart okozva az Unión belüli kereskedelemben és a harmadik országokba irányuló kivitelben. A magas patogenitású madárinfluenza vírusai megfertőzhetik a vándormadarakat, amelyek azután őszi és tavaszi vándorlásuk során nagy távolságokat megtéve továbbterjesztik ezeket a vírusokat. A magas patogenitású madárinfluenza vírusainak vadon élő madarakban való előfordulása tehát folyamatosan magában hordozza azt a veszélyt, hogy a vírusok közvetlen vagy közvetett úton eljutnak a baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokba. A magas patogenitású madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed.

(2)

Az (EU) 2016/429 rendelet új jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez. A magas patogenitású madárinfluenza az említett rendelet szerinti jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá és az ott megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Emellett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletet a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok – köztük a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozó járványvédelmi intézkedések – tekintetében.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet keretében elfogadásra került az (EU) 2021/641 bizottsági végrehajtási határozat (3), amely a magas patogenitású madárinfluenza kitöréseivel kapcsolatos járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(4)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat úgy rendelkezik, hogy a magas patogenitású madárinfluenza megjelenését követően a tagállamok által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzeteknek legalább a szóban forgó végrehajtási határozat mellékletében védő-, felügyeleti és további, korlátozás alatt álló körzetekként felsorolt területeket magukban kell foglalniuk.

(5)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét a közelmúltban az (EU) 2022/1200 bizottsági végrehajtási határozat (4) módosította azt követően, hogy Belgiumban és Hollandiában a magas patogenitású madárinfluenza több előfordulását észlelték baromfiknál, illetve fogságban tartott madaraknál, amit az említett mellékletnek tükröznie kell.

(6)

Az (EU) 2022/1200 végrehajtási határozat elfogadása óta Németország arról értesítette a Bizottságot, hogy Schleswig-Holstein és Alsó-Szászország tartománya területén baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartó létesítményekben a magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelte.

(7)

Ezenkívül Lengyelország arról értesítette a Bizottságot, hogy Wielkopolskie vajdaság egy baromfit vagy más fogságban tartott madarakat tartó létesítményében a magas patogenitású madárinfluenza kitörését észlelte.

(8)

Továbbá a betegség egyik németországi kitörését a dán határ közvetlen közelében észlelték, ezért e két tagállam illetékes hatóságai megfelelő egyeztetést folytattak a szükséges felügyeleti körzetnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban történő létrehozása tekintetében, mivel a felügyeleti körzet átterjed Dánia területére is.

(9)

Dánia, Lengyelország és Németország illetékes hatóságai meghozták az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szükséges járványvédelmi intézkedéseket, beleértve az e kitörések körüli védő- és felügyeleti körzetek létrehozását.

(10)

A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve megvizsgálta a Dánia, Lengyelország és Németország által hozott járványvédelmi intézkedéseket, és meggyőződött arról, hogy az érintett tagállamok hatóságai által Dániában létrehozott felügyeleti körzet határa, valamint a Lengyelországban és Németországban létrehozott védő- és felügyeleti körzetek határai elegendő távolságra vannak azon létesítményektől, amelyekben megerősítették a magas patogenitású madárinfluenza kitörését.

(11)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében jelenleg nem szerepelnek Dánia tekintetében felügyeleti körzetként, Lengyelország tekintetében védő- és felügyeleti körzetként, sem pedig Németország tekintetében védőkörzetként felsorolt területek.

(12)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarásának megelőzése, valamint a harmadik országok által felállított indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében – az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban – a Lengyelország és Németország által létrehozott védő- és felügyeleti körzetek, valamint a Dánia által létrehozott felügyeleti körzet mielőbbi, a szóban forgó tagállamokkal együttműködésben való, uniós szinten történő meghatározására van szükség.

(13)

Ezért az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletébe fel kell venni Dánia tekintetében egy felügyeleti körzetet, Lengyelország tekintetében több védő- és felügyeleti körzetet, Németország tekintetében pedig egy védőkörzetet.

(14)

Továbbá az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletében módosítani kell a Németország tekintetében felügyeleti körzetként felsorolt területeket.

(15)

Ennek megfelelően az uniós szintű régiókba sorolás aktualizálásának érdekében az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat mellékletét indokolt úgy módosítani, hogy az figyelembe vegye a Lengyelország és Németország által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően kialakított védő- és felügyeleti körzeteket és a Dánia által az említett rendeletnek megfelelően kialakított felügyeleti körzetet, valamint az azokban alkalmazandó intézkedések időbeli hatályát.

(16)

Az (EU) 2021/641 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Tekintettel a magas patogenitású madárinfluenza terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/641 végrehajtási határozat e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

„–

a cellulóz- és papírgyártásra szolgáló létesítményeken belül a regeneráló kazánokban és a TRS-égetőkben történő égetés, mivel ez a cellulóz, a papír és a karton gyártására vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozik.”

„–

a cellulóz- és papírgyártásra szolgáló létesítményeken belül a regeneráló kazánokban és a TRS-égetőkben történő égetés, mivel ez a cellulóz, a papír és a karton gyártására vonatkozó BAT-következtetések hatálya alá tartozik,”.

„–

Illékony anyagok, hamu, Br, C, Cl, F, H, N, O, S”

„–

illékony anyagok, hamu, Br, C, Cl, F, H, N, O, S”.