2022.7.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1214 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. március 9.)

az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 10. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott technikai vizsgálati kritériumok több olyan gazdasági ágazatra és tevékenységre kiterjednek, amelyek elősegíthetik az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós célok elérését. E gazdasági ágazatok és tevékenységek kiválasztása annak alapján történt, hogy mekkora részarányt képviselnek a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáson belül, illetve hogy milyen mértékben képesek bizonyítottan az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülésére, csökkentésére vagy elnyelésére. Emellett a kiválasztott gazdasági ágazatok és tevékenységek bizonyítottan képesek arra, hogy a kibocsátások elkerülését, csökkentését vagy elnyelését más gazdasági ágazatok és tevékenységek számára lehetővé tegyék, vagy pedig arra, hogy biztosítsák a kibocsátások hosszú távú tárolását más ágazatok és tevékenységek számára.

(2)

A teljes energiafelhasználásnak az Unión belüli közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 75 %-a tudható be. Emiatt az energiaágazat alapvető szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésében. Ennek megfelelően az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok az energiaellátási lánchoz kapcsolódó gazdasági ágazatok és tevékenységek széles körére kiterjednek, a különböző forrásokból folytatott villamosenergia- vagy hőtermeléstől az átviteli és az elosztóhálózatokon át a tárolásig, valamint a hőszivattyúkig és a biogáz- és a bioüzemanyag-előállításig. Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet ugyanakkor nem állapít meg technikai vizsgálati kritériumokat a fosszilis gázokon és az atomenergián alapuló ágazatok számára, annak ellenére, hogy ezek az ágazatok elősegíthetik az Unió gazdaságának dekarbonizációját.

(3)

A Bizottság 2021. április 21-i„Uniós taxonómia, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás, a fenntarthatósági preferenciák és a vagyonkezelői kötelezettségek: a finanszírozási forrásoknak az európai zöld megállapodás felé történő irányítása” című és 2021. július 6-i„A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” című közleményében foglaltak szerint a Bizottság a fosszilis gázokból folytatott energiatermelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását azért halasztotta későbbre, hogy elvégezhesse a szükséges további technikai értékeléseket, különös tekintettel a fosszilis gázoknak a gazdaság dekarbonizációjában betöltött, az átállást elősegítő szerepére. (3) A Bizottság emellett az atomenergia-termelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását szintén későbbre halasztotta annak érdekében, hogy megvárja a 2020-ban annak meghatározása érdekében indított mélyreható szakértői értékelés eredményeit, hogy a nukleáris életciklus, konkrétabban pedig a nukleáris hulladék összeegyeztethetőnek tekinthető-e az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében foglalt azon követelménnyel, hogy a tevékenység nem sérthet jelentősen más környezeti célkitűzéseket. Ezen értékelések tükrében fel kell ismerni, hogy a fosszilis gázokból és az atomenergia segítségével folytatott energiatermelés elősegítheti az Unió gazdaságának dekarbonizációját.

(4)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének az átállást elősegítő gazdasági tevékenységekre vonatkozó (2) bekezdésével összhangban meg kell állapítani a fosszilis gázok hasznosításával folytatott villamosenergia-termelésre, nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelésre, valamint hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat azon esetek tekintetében, amikor a fosszilis gázokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás egy megfelelően megválasztott küszöbérték alatt van. Emellett azon esetek tekintetében is meg kell állapítani technikai vizsgálati kritériumokat a fosszilis gázoknak a villamosenergia-termelésben, a nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelésben, valamint a hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelésben történő felhasználására vonatkozóan, amelyekben a villamosenergia-termelés, a nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelés, illetőleg a hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelés azért nem teljesíti még a megfelelő küszöbértéket, mert – a klímasemleges energia alkalmazása és a már jelenleg is kis szén-dioxid-kibocsátású gazdasági tevékenységekre és ágazatokra irányuló további beruházások mellett – az átálláshoz olyan gazdasági tevékenységekben és ágazatokban is szükség van az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentésére, amelyekben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívák. Mindezeket a gazdasági tevékenységeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az átállást elősegítő tevékenységnek kell minősíteni, tekintettel arra, hogy nem minden esetben állnak kereskedelmileg rendelkezésre az energiaigény folyamatos és megbízható kielégítéséhez szükséges léptékben műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívák. A villamosenergia-termelés esetében különösen meg kell határozni egy, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás közvetlen korlátozásával szemben alkalmazható alternatívát. Ennek keretében azt kell megkövetelni, hogy a létesítmények hasonló eredményeket érjenek el egy húszéves időtartamon belül, például azáltal, hogy korlátozzák az üzemórák számát, vagy korábbra hozzák a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázokra való áttérés időpontját. A technikai vizsgálati kritériumoknak elő kell segíteniük a kibocsátásintenzív energiaforrások, köztük a szilárd fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának csökkentését. Emellett az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelmények teljesítése érdekében a fosszilis gázokkal kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell annak kellő igazolását, hogy ugyanaz az energiatermelő kapacitás nem hozható létre megújuló energiaforrásokra alapozva, továbbá garantálniuk kell, hogy minden létesítmény esetében hatékony, az adott ágazat legjobb teljesítménymutatóival összhangban lévő tervek készüljenek a megújuló energiaforrásokra vagy a kis szén-dioxid-kibocsátású gázokra való, meghatározott időpontig teljesítendő átállásra. Végezetül a technikai vizsgálati kritériumoknak időben lehatárolt módon kell elismerniük ezeknek a tevékenységeknek a dekarbonizációban betöltött szerepét.

(5)

A megújuló energiaforrásokra alapvető szerep hárul az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljainak elérésében. Ennek megfelelően az uniós energiapiacon a megújuló energiaforrások és a tiszta energia iránt jelentkező kereslet kielégítése érdekében fokozódniuk kell a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházásoknak.

(6)

A nukleáris energiával összefüggő tevékenységek kis szén-dioxid-kibocsátással járnak, nem minősülnek az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikke második bekezdésének 1. pontja értelmében megújuló energiaforrásokból előállított energiának, és nem tartoznak az (EU) 2020/852 rendelet említett rendelkezésének b)–i) pontjában felsorolt gazdasági tevékenységtípusok közé. Ezeket a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján kell minősíteni, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre az energiaigény folyamatos és megbízható kielégítéséhez szükséges léptékben műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatíva. Emellett a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport 2020. márciusi zárójelentése (5) szerint „a nukleáris energiatermelés közel zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár az energiatermelési fázisban”, és „a nukleáris energiának az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzések teljesítéséhez való jelentős hozzájárulására vonatkozó adatok széles körűek és egyértelműek voltak”. Ezen túlmenően több tagállam az éghajlat-politikai céljainak – köztük az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és rendelet (6) szerint 2050-ig elérendő dekarbonizációs céljának – teljesítése érdekében a megújuló energiaforrások mellett a nukleáris energiával is számol. Végezetül a stabil alapterhelés kielégítésével az atomenergia elősegíti a szakaszosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosítását, és – az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt követelménnyel összhangban – nem akadályozza azok fejlődését. Ezért a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeket úgy kell tekinteni, hogy teljesítik az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket.

(7)

A szakértők által elvégzett tudományos felülvizsgálat (7) megállapításai szerint a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a nukleáris hulladék hosszú távú ideiglenes tárolásához és végleges elhelyezéséhez társuló potenciális kockázatok miatt ne sérüljenek jelentős mértékben az egyéb környezeti célkitűzések. A szóban forgó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a radioaktív hulladék kezelése területén az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és az annak alapján elfogadott jogi aktusok, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelv (8) követelményein alapuló legmagasabb szintű standardokat kell tükrözniük. Az említett irányelv magas szintű nukleáris biztonsági célkitűzéseket határoz meg minden nukleáris létesítményre vonatkozóan, azok teljes életciklusára kiterjedően, egyaránt ideértve a hely megválasztását, a tervezést, az építést, az üzembe helyezést, az üzemeltetést és a leszerelést. Az irányelv jelentős előrelépést irányoz elő különösen az új reaktorok biztonsági szempontú tervezését illetően, ideértve az úgynevezett továbbfejlesztett harmadik generációs reaktorokat is, amelyek esetében – a legújabb nemzetközi biztonsági követelmények figyelembevétele mellett – a mindenkor legkorszerűbbnek számító ismereteket és műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Az irányelvben foglalt követelmények lehetővé teszik a nukleáris biztonságra vonatkozó célkitűzések eredményes gyakorlati megvalósítását, ennek keretében pedig a mélységben tagolt védelem elvének alkalmazását és a hatékony biztonsági kultúra érvényesülését. A szóban forgó követelmények biztosítják a szélsőséges emberi eredetű és természeti veszélyek – például földrengések és árvizek – hatásainak minimalizálását, valamint a normálistól eltérő üzemállapotok, a meghibásodások és az ellenőrző rendszerek üzemkiesésének megelőzését, és ennek érdekében egyebek mellett védőszerkezetek, valamint tartalék hűtő- és áramellátó rendszerek alkalmazását írják elő.

(8)

A piacon beszerezhetővé váltak olyan balesetálló nukleáris fűtőelemek, amelyek kiegészítő védelmet nyújtanak a nukleáris üzemanyag vagy a reaktor alkotóelemeinek szerkezeti károsodását okozó balesetekkel szemben. E közelmúltbeli műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a technikai vizsgálati kritériumoknak – az Unión belüli engedélyezés figyelembevétele mellett – követelményként kell tartalmazniuk ezen üzemanyagtípus alkalmazását.

(9)

Folyamatban vannak világszinten olyan kutatási-fejlesztési tevékenységek, amelyek célja egyebek mellett a zárt üzemanyagcikluson vagy az önszaporító üzemanyagon alapuló, a nagy aktivitású radioaktív hulladék képződését minimalizáló új reaktortechnológiák kifejlesztése (a továbbiakban: negyedik generációs reaktorok). Bár ezek a negyedik generációs reaktorok kereskedelmileg még nem életképesek, a dekarbonizációra és a radioaktív hulladék minimalizálására vonatkozó célkitűzések elérésének elősegítésében játszott potenciális szerepük miatt helyénvaló rájuk vonatkozóan is technikai vizsgálati kritériumokat megállapítani.

(10)

Dekarbonizációs céljainak elérése érdekében több tagállam is tervezi a nukleáris energia hasznosítását. A Bizottság által értékelt forgatókönyvek a dekarbonizált energiarendszert jelentős részben a megújuló energiaforrások segítségével érik el, de az energiaforrások között emellett – a jelenlegi szintekhez mérten stabil telepített kapacitással – a nukleáris energia is jelen van. Mivel a jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények öregednek, üzemidejüket biztonsági továbbfejlesztésekkel ki kell terjeszteni, illetőleg az elavult létesítményeket újonnan épített nukleáris létesítményekkel ki kell váltani. Ennek a folyamatos tevékenységnek biztosítania kell, hogy az energiarendszer 2050-re és azon túlra tervezett dekarbonizációjához szükség szerint rendelkezésre álljon a megfelelő termelőkapacitás. Ennek megfelelően mind 2050-ig, mind azt követően jelentős beruházásoknak kell irányulniuk a nukleáris energia területére. Biztosítani kell, hogy az új atomerőművek a műszaki fejlődésnek köszönhetően rendelkezésre álló mindenkori legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazzák. Az új atomerőművekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ennek megfelelően meg kell követelniük minden egyes beruházási projekt rendszeres felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a figyelembe vett műszaki paraméterek a folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenység és technológiai korszerűsítés nyomán rendelkezésre álló legjobb elérhető műszaki megoldásokat tükrözzék. Konkrét határidőket kell kitűzni annak biztosítására, hogy a fenntartható dekarbonizációval összeegyeztethető új műszaki megoldások a hozzáférhetővé válásuk után ténylegesen is bevezetésre kerüljenek.

(11)

Az Euratom-Szerződés II. melléklete és a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet (9) megállapítja, hogy az atomenergia területén a beruházásokat mely küszöbértékek és egyéb követelmények teljesülése esetén kell bejelenteni a Bizottságnak. Annak érdekében, hogy a taxonómia céljainak teljesülése mellett az Euratom-jog elvei és követelményei – egyebek mellett a nukleáris biztonságra vonatkozó célkitűzések tekintetében is – a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek, meg kell követelni, hogy ezeket a beruházásokat a Bizottság attól függetlenül véleményezze, hogy az adott beruházás az Euratom-Szerződés II. melléklete és a 2587/1999/Euratom rendelet szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik-e, vagy sem. Ugyanebből az okból elő kell írni továbbá az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében és 17. cikkében foglalt rendelkezések és a Bizottság véleményében azonosított technikai vizsgálati kritérium alkalmazásával összefüggésben felmerülő kérdések kielégítő tisztázását.

(12)

Az új nukleáris termelőkapacitásokra irányuló beruházások hosszú átfutási idejét figyelembe véve egyes kiválasztott meglévő nukleáris létesítmények üzemidejének kiterjesztése támogathatja közép- és hosszú távon az energiarendszer dekarbonizációját. A kiterjesztésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak azonban meg kell követelniük azokat a módosításokat és biztonsági továbbfejlesztéseket, amelyek biztosítják, hogy az érintett nukleáris létesítmények megfeleljenek az elérhető legmagasabb szintű biztonsági normáknak, és maradéktalanul teljesítsék az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusokban a biztonsági célkitűzésekkel összefüggésben meghatározott követelményeket.

(13)

Tekintettel a várható tudományos és technológiai fejlődésre, a tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban egy meghatározott időpontig jóváhagyott, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó új nukleáris létesítmények építésére és biztonságos üzemeltetésére irányuló beruházásokra olyan technikai vizsgálati kritériumoknak és határidőknek kell vonatkozniuk, amelyek ösztönzik a zárt üzemanyagcikluson vagy az önszaporító üzemanyagon alapuló negyedik generációs reaktorok fejlesztését és – amint kereskedelmi szempontból lehetségessé válik – jövőbeli használatát. Ezeket a határidőket a szóban forgó technológiák fejlesztésének eredményei tükrében megfelelő módon felül kell vizsgálni.

(14)

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenységek ne sértsenek jelentősen egyetlen más környezeti célkitűzést sem. Konkrétan a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységek esetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdése d) pontjának iii. albekezdésével összhangban biztosítani kell, hogy a hulladék végleges elhelyezése ne okozzon jelentős hosszú távú környezetkárosodást. Ezért helyénvaló a technikai vizsgálati kritériumok között konkrét követelményeket meghatározni egy-egy – különálló vagy egymással kombinált – radioaktívulladék-kezelési és nukleáris leszerelési alapra vonatkozóan, összhangban azzal az elvvel, hogy a hulladéktermelőnek felelősséget kell viselnie a hulladékkezelés költségéért, továbbá a radioaktív hulladék minden típusa esetében megkövetelni a végleges elhelyezésre szolgáló működő létesítmények meglétét, és ezáltal megelőzni, hogy a radioaktív hulladékot a végleges elhelyezés céljából harmadik országokba exportálják. Több tagállamban a kis és a közepes aktivitású radioaktív hulladékot már jelenleg is földfelszínközeli létesítményekben helyezik el véglegesen, és e földfelszínközeli létesítmények évtizedeken át tartó üzemeltetése során jelentős tapasztalat és know-how gyűlt össze a hulladékkezelés terén. A nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek esetében a szakértők napjainkban világszerte széles körben egyetértenek abban, hogy a hulladéknak tekintett nagy aktivitású radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldást a mélységi geológiai elhelyezés adja. A tagállamoknak – miközben továbbra is felelősséget viselnek a területükön képződő kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó politikájukkal kapcsolatban – a nemzeti szakpolitikáikban és különösen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok valamennyi típusára és azoknak a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes élettartamára kiterjedő nemzeti programjukban foglalkozniuk kell a végleges elhelyezés különböző lehetőségeinek tervezésével és megvalósításával. A nemzeti programok tartalmát a 2011/70/Euratom irányelv (10) határozza meg, és ez az irányelv rendelkezik azokról a fő teljesítménymutatókról is, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás átlátható nyomon követését. A tagállamoknak rendszeresen jelenést kell tenniük a Bizottság számára a nemzeti programjuk végrehajtásában elért előrehaladásról. A tagállamok 2021. évi jelentései arról tanúskodnak, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni az Unió területén megvalósuló első mélységi geológiai tárolók létrehozásában. Egyre inkább rendelkezésre állnak olyan reális megoldások, amelyek segítségével a tagállamok 2050-ig létrehozhatnak és üzemeltethetnek ilyen létesítményeket. Ezért egy erre vonatkozó követelménynek a technikai vizsgálati kritériumok közötti meghatározása biztosítja a környezetnek okozott jelentős kár elkerülését.

(15)

Szükséges, hogy a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozások nagyfokú átláthatóságot biztosítsanak a befektetők számára a technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó, a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységekre irányuló befektetéseikkel kapcsolatban. Ezen átláthatóság biztosításához a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára különös közzétételi követelményeket kell meghatározni. A befektetők felé közzétett információk összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a kérdéses információkat egy olyan tábla segítségével kell bemutatni, amely egyértelműen jelzi, hogy a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek az érintett vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak nevezőjében – és, ha releváns, számlálójában – milyen arányban vannak jelen. Annak érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 5. és 6. cikkében említett pénzügyi termékekbe befektetők számára a technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó, a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeknek való kitettségek jót áttekinthetők legyenek, a Bizottság a szóban forgó pénzügyi termékek teljes élettartama során biztosítandó nagyfokú átláthatóság érdekében módosítani fogja az érintett pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi követelményeket, illetőleg javaslatot terjeszt elő e követelmények módosítására. Annak érdekében, hogy a végső befektetők ezeket az információkat jól azonosítani tudják, a Bizottság megfontolja a forgalmazók által nyújtott pénzügyi és biztosítási tanácsadással kapcsolatos követelmények módosítását is.

(16)

A befektetők bizalmának növelése érdekében a fosszilis gázokkal összefüggő tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelést ellenőriznie kell egy független harmadik személynek. Ahhoz, hogy részrehajlástól mentesen és kellő alapossággal végezhesse az ellenőrzést, a független harmadik személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és ismeretekkel, a tulajdonossal vagy a finanszírozóval való összeférhetetlenség elkerülése érdekében függetlennek kell lennie, továbbá nem vehet részt a fosszilis gázokkal összefüggő kérdéses tevékenység előkészítésében és végrehajtásában. Az ellenőrzési mechanizmus mellett a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások a fenntartható finanszírozás területét szabályozó más uniós jogi aktusokban előírt, a technikai vizsgálati kritériumokra is kiterjedő különös ellenőrzési követelmények hatálya alá is tartozhatnak. Az (EU) 2020/852 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzési mechanizmusainak létrehozásához szükséges rendelkezéseket.

(17)

A fosszilis gázok ágazatát és az atomenergia-ágazatot gyors műszaki fejlődés jellemzi. Ezért az ezekben az ágazatokban folytatott energiatermelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni. Emellett az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően a felülvizsgálatnak a technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott határidők megfelelőségének vizsgálatára is ki kell terjednie.

(18)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletet és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (11) ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell. Az (EU) 2021/2139 és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai nem beruházásokat tesznek kötelezővé, hanem arra irányulnak, hogy segítsék a pénzügyi piacokat és a befektetőket azon, a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek szigorú feltételek alapján történő azonosításában, amelyek az Unió éghajlat-politikai céljaival és kötelezettségvállalásaival összhangban szükségesek ahhoz, hogy a tagállami energiarendszerekben végbemenjen a klímasemlegesség felé való elmozdulást biztosító átállás.

(19)

Az (EU) 2021/2139 és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet e felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt módosításai szorosan kötődnek egymáshoz. Figyelemmel arra is, hogy az érintett rendelkezéseknek egyidejűleg kell hatályba lépniük ahhoz, hogy átfogó képet adjanak az érdekeltek számára az alkalmazandó jogi keretről és megkönnyítsék az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazását, az érintett rendelkezések közötti koherencia biztosítása érdekében az érintett rendelkezéseket egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(20)

A pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára kellő időt kell hagyni annak felmérésére, hogy a fosszilis gázokkal és az atomenergiával összefüggő gazdasági tevékenységük megfelel-e az e rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint arra, hogy e felmérés alapján közzétegyék az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt információkat. Ezért e rendelet alkalmazásának kezdőnapját 2023. január 1-jében kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A rendelet a következő 2a. cikkel egészül ki:

„2a. cikk

Felülvizsgálat

Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésében előírt felülvizsgálat lefolytatásakor a Bizottság felülvizsgálja az I. melléklet 4.27. szakaszában, 4.28. szakaszában, 4.29. szakaszának 1. b) pontjában, 4.30. szakaszának 1. b) pontjában és 4.31. szakaszának 1. b) pontjában meghatározott időpontokat, és értékeli azok módosításának szükségességét.

Az I. melléklet 4.27. és 4.28. szakaszának 2. pontjában meghatározott időpont felülvizsgálatakor figyelembe kell venni a balesetálló üzemanyagok kereskedelmi hasznosítását illetően az Unióban és világszerte tapasztalt műszaki fejlődést.”

2.	Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

3.	A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A 8. cikk a következő (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A nem pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi vállalkozások közzéteszik:

a)	azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében és számlálójában mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26., 4.27. és 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;

b)	azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26., 4.27. és 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;

c)	azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek a nukleáris energiával összefüggő, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek.

(7) A nem pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi vállalkozások közzéteszik:

a)	azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében és számlálójában mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29., 4.30. és 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;

b)	azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29., 4.30. és 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek;

c)	azt, hogy a kulcsfontosságú teljesítménymutatóik nevezőjében mekkora összeget és részarányt képviselnek a fosszilis gázokkal összefüggő, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek.

(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott információkat táblázatos formában, az e rendelet XII. mellékletében meghatározott táblák használatával kell megjeleníteni.”

2.	A rendelet XII. mellékletként az e rendelet III. mellékletében meghatározott szöveggel egészül ki.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. március 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 198., 2020.6.22., 13. o.

(2) A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről (HL L 442., 2021.12.9., 1. o.).

(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Uniós taxonómia, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás, a fenntarthatósági preferenciák és a vagyonkezelői kötelezettségek: a finanszírozási forrásoknak az európai zöld megállapodás felé történő irányítása, 2021. április 21. (COM(2021) 188 final); a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája, 2021. július 6. (COM(2021) 390 final.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(5) A technikai szakértői csoport jelentése a következő internetcímen tekinthető meg: https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/business_economy_euro/banking_and_finance/documents/200309-sustainable-finance-teg-final-report-taxonomy_en.pdf

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet – HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(7) Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése: Technical assessment of nuclear energy with respect to the ‘do no significant harm’ criteria of Regulation (EU) 2020/852 (‘Taxonomy Regulation’) (A nukleáris energia technikai értékelése az (EU) 2020/852 rendelet [taxonómiai rendelet] szerinti „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok tükrében), megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/info/file/210329-jrc-report-nuclear-energy-assessment_en

(8) A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(9) A Tanács 2587/1999/Euratom rendelete (1999. december 2.) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 41. cikkének megfelelően a Bizottsággal közlendő beruházási projektek meghatározásáról (HL L 315., 1999.12.9., 1. o.).

(10) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. július 6.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások által a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozóan közzéteendő információk tartalmának és megjelenítésének meghatározása, valamint az e közzétételi kötelezettségnek való megfelelés módszertanának meghatározása révén történő kiegészítéséről (HL L 443., 2021.12.10., 9. o.).

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete a következő 4.26., 4.27., 4.28., 4.29., 4.30. és 4.31. szakasszal egészül ki:

„4.26. Olyan, nukleáris folyamatok által történő energiatermelésre szolgáló fejlett technológiák kereskedelmi hasznosítást megelőző fejlesztési szakaszai, amelyek esetében a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik

A tevékenység leírása

A tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban engedélyezett olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási, fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenység, amelynek során nukleáris folyamatok által állítják elő az energiát, és a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik.

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az M72. és az M72.1. kód alá tartozik.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben

A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:

a)	maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet (1) és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet; (2)

megfelel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom tanácsi irányelvben, (*3) valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*4) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*5) foglaltaknak;

c)	a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;

d)	igazolta, hogy a 2006/851/Euratom bizottsági ajánlással (*6) összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;

rendelkezik működő létesítményekkel minden nagyon kis, kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére, és ezeket a létesítményeket az Euratom-Szerződés 41. cikke vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, továbbá belefoglalta a 2011/70/Euratom irányelv szerinti aktualizált nemzeti programba;

rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:

i.	koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;

ii.

koncepciók vagy tervek a végleges elhelyezésre szolgáló létesítménynek a lezárást követő teljes élettartamára vonatkozóan, ideértve azt az időszakot, amelynek során fenntartják az ellenőrzéseket, valamint a létesítményre vonatkozó ismeretek hosszabb távú megőrzése érdekében alkalmazott eszközöket is;

iii.	a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;

iv.	költségértékelések és pénzügyi tervek.

Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.

A projekt vagy uniós finanszírozású kutatási program része, vagy pedig azt az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.

Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:

a)	az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;

b)	az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.

E jelentések alapján a Bizottság értékeli az 1. c) pontban említett radioaktívhulladék-kezelési alapban és nukleáris leszerelési alapban összegyűjtött források megfelelőségét és az 1. f) pont szerinti dokumentált terv végrehajtásának helyzetét, és véleményt bocsáthat ki az érintett tagállam számára.

A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén lévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – különösen stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:

a)	benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);

b)	olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

c)	az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).

A tevékenység – a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (a továbbiakban: WENRA) által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

Az 1. e) és az 1. f) pontban említett radioaktív hulladék végleges elhelyezése a hulladék képződésének helye szerinti tagállamban történik, kivéve abban az esetben, ha az érintett tagállam és a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban megállapodást kötött egymással. Ez utóbbi esetben a céltagállam a 2011/70/Euratom irányelv követelményeivel összhangban rendelkezik a radioaktív hulladék kezelésére és végleges elhelyezésére vonatkozó programokkal, továbbá üzemeltet megfelelő, a végleges elhelyezésre szolgáló létesítményt.

További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben

A tevékenység tárgya vagy célja az atomenergia segítségével történő villamosenergia-előállítás. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.

További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben

(2)	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket.

A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott, a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel kapcsolatos nemzetközi iránymutatásokkal összhangban – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A vízminőség megőrzésével és a vízhiány elkerülésével kapcsolatos környezetkárosodási kockázatokat az érintett érdekelt felekkel konzultálva kidolgozott vízhasználati és -védelmi gazdálkodási tervvel összhangban azonosítják és kezelik.

A hulladékhő-kibocsátás miatti hőmérsékleti anomáliák korlátozása érdekében a szárazföld belsejében lévő, folyóból vagy tóból vett vízzel egyszeri vizes hűtést alkalmazó atomerőművek üzemeltetői ellenőrzés alatt tartják:

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós joggal összhangban lévő küszöbértékek szerint valósul meg.

A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.

A nukleáris tevékenységet a 2000/60/Euratom irányelvben és a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló 2013/51/Euratom irányelvben foglalt, az emberi fogyasztásra szánt vízre vonatkozó követelmények teljesítésével végzik.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Mind a nem radioaktív, mind a radioaktív hulladék tekintetében hulladékgazdálkodási, illetve -kezelési terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja ezeknek a hulladékoknak az életciklus végén történő maximális újrafelhasználását vagy újrafeldolgozását, többek között a hulladékgazdálkodási, illetve hulladékkezelési partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy a hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.

Az üzemeltetés és a leszerelés során a 2011/70/Euratom irányelvvel összhangban és a 2013/59/Euratom irányelvben foglalt sugárvédelmi követelmények teljesítése mellett a lehető legkisebb szinten tartják a radioaktív hulladék, és a lehető legnagyobb szinten a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyagok mennyiségét.

Olyan finanszírozási terv van érvényben, amely a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban elegendő forrást biztosít minden leszerelési tevékenység, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelése számára.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű atomerőművek esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.

A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel (*7) és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.

A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.

A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelv azon rendelkezésével, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeken vagy azok közelében található, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területekre (beleértve a védett területek Natura 2000 hálózatát, az UNESCO világörökségi helyszínek hálózatát és a kiemelt biodiverzitású területeket, valamint az egyéb védett területeket is) valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló helyszínek/műveletek kapcsán adott esetben megfelelő értékelésre került sor, és annak következtetései alapján elvégezték a szükséges mérséklő intézkedéseket.

A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.

4.27. Az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó, új atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is

E szakasz alkalmazásában elérhető legjobb technológiák alatt azok a műszaki megoldások értendők, amelyek maradéktalanul teljesítik a 2009/71/Euratom irányelv követelményeit, továbbá maradéktalanul megfelelnek a NAÜ előírásaiban foglalt legújabb műszaki paramétereknek és a WENRA által meghatározott biztonsági célkitűzéseknek és referenciaszinteknek.

A tevékenység leírása

Olyan új nukleáris létesítmények építése és biztonságos üzemeltetése, amelyekre vonatkozóan a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2045-ig adtak ki építési engedélyt, és amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is (új nukleáris létesítmények), valamint e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítése.

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben

A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:

a)	maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;

megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelvben, a 2011/70/Euratom irányelvben és a 2013/59/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglaltaknak;

c)	a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;

d)	igazolta, hogy a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;

i.	koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;

ii.

iii.	a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;

iv.	költségértékelések és pénzügyi tervek.

Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.

A projekt maradéktalanul alkalmazza az elérhető legjobb technológiát, és 2025-től balesetálló üzemanyagot használ. A technológiát a nemzeti biztonsági szabályozó hatóság tanúsította és jóváhagyta.

A projektet az Euratom-Szerződés 41. cikkével vagy a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével összhangban bejelentették a Bizottságnak, továbbá amennyiben alkalmazandó az említett rendelkezések valamelyike, a Bizottság az Euratom-Szerződés 43. cikkével összhangban véleményt nyilvánított, és a véleményben felvetett valamennyi, az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése és 17. cikke, valamint az e szakaszban megállapított technikai vizsgálati kritériumok alkalmazása szempontjából releváns kérdés kielégítően tisztázódott.

Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:

a)	az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;

b)	az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.

A Bizottság az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportja (a továbbiakban: ENSREG) értékelése alapján 2025-től legalább tízévente felülvizsgálja az elérhető legjobb technológia műszaki paramétereit.

a)	benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);

b)	olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

c)	az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).

A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját és ellenálló képességét növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben

A tevékenység atomenergia segítségével állít elő villamos energiát. A villamos energia atomenergia segítségével történő előállításából származó életciklus-alapú üvegházhatásúgáz-kibocsátás (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) kisebb a 100 g CO2e/kWh küszöbértéknél.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.

További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben

(2)	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.

A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.

A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelvvel, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.

4.28. Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben

A tevékenység leírása

Atomenergia segítségével villamos energiát vagy hőt előállító meglévő nukleáris létesítménynek (a továbbiakban: atomerőmű) a biztonságos üzemidő meghosszabbítására irányuló olyan módosítása, amelyet a tagállami illetékes hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2040-ig engedélyeztek.

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Általános kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással és a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben

A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó projektet (a továbbiakban: projekt) olyan tagállamban valósítják meg, amely a következő követelmények mindegyikét teljesíti:

a)	maradéktalanul átültette nemzeti jogába a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvet és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvet;

c)	a projekt engedélyezésének időpontjától fogva rendelkezik vagy egymástól független, vagy egymással kombinált radioaktívhulladék-kezelési alappal és nukleáris leszerelési alappal;

d)	igazolta, hogy a 2006/851/Euratom ajánlással összhangban az atomerőmű becsült hasznos élettartamának lejártakor rendelkezni fog a radioaktívhulladék-kezelés és a leszerelés becsült költségének megfelelő forrásokkal;

a 2025 után engedélyezett projektek esetében rendelkezik részletes lépéseket tartalmazó, a következő tartalmi elemek mindegyikére kiterjedő dokumentált tervvel arról, hogy 2050-re rendelkezni fog egy, a nagy aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló, üzemelő létesítménnyel:

i.	koncepciók vagy tervek és műszaki megoldások a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére a képződéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes időtartam vonatkozásában;

ii.

iii.	a terv végrehajtásával kapcsolatos felelősségi körök és a végrehajtás nyomon követésének fő teljesítménymutatói;

iv.	költségértékelések és pénzügyi tervek.

Az f) pont alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2011/70/Euratom irányelv 11. és 12. cikkében előírt nemzeti program részeként összeállított terveket.

A korszerűsített létesítmény alkalmazza a gyakorlati szempontból észszerűen kivitelezhető biztonsági továbbfejlesztéseket, és 2025-től balesetálló üzemanyagot használ. A technológiát a nemzeti biztonsági szabályozó hatóság tanúsította és jóváhagyta.

Az érintett tagállam kötelezettséget vállalt arra, hogy ötévente beszámol a Bizottságnak minden projekt tekintetében:

a)	az 1. c) ponttal összhangban összegyűjtött források megfelelőségéről;

b)	az 1. f) pont szerinti terv végrehajtásának tényleges helyzetéről.

A tevékenység megfelel az 1. a) és az 1. b) pontban említett jogi aktusokat átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – különösen stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:

a)	benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);

b)	olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

c)	az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).

A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

További kritériumok az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulással összefüggésben

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.

További kritériumok a jelentős károkozás elkerülésével (Do no significant harm, DNSH) összefüggésben

(2)	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A tevékenység teljesíti a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontjában, 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és 8c. cikkének a) pontjában foglalt követelményeket.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel – ha alkalmazandó – vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.

A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.

A projekt céljára megfelelő befogadóképességű átmeneti tároló áll rendelkezésre, továbbá olyan, a végleges elhelyezésre vonatkozó nemzeti tervek vannak érvényben, amelyek a lehető legkisebb szinten tartják az átmeneti tárolás időtartamát, összhangban a 2011/70/Euratom irányelvvel, amely a radioaktív hulladék átmeneti tárolását – ideértve a hosszú távú tárolást is – átmeneti megoldásnak, nem pedig a végleges elhelyezés alternatívájának tekinti.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.

4.29. Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.7. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.8. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott villamosenergia-előállítást.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban több NACE-kód, köztük különösen a D35.11. és az F42.22. kód lehet hozzárendelhető.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

A villamos energia fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint 100 g CO2e/kWh.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.

Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:

i.	a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh, vagy a tevékenységből származó éves közvetlen ÜHG-kibocsátás a létesítmény teljesítményének egységére vetítve 20 éven át átlagosan kisebb, mint 550 kg CO2e/kW;

ii.

az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő villamosenergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel;

iii.	a tevékenység meglévő, fosszilis szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokon alapuló, nagy kibocsátású villamosenergia-termelő tevékenységet helyettesít;

iv.	az újonnan üzembe állított termelőkapacitás legfeljebb 15 %-kal nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál;

tervezésénél és építésénél fogva a létesítmény megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagok hasznosítására szolgál, a megújuló és/vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gáznemű tüzelőanyagokra való áttérés 2035. december 31-ig megtörténik, és erre vonatkozóan a vállalkozás vezető testülete kötelezettséget vállal és ellenőrizhető tervet hagy jóvá;

vi.	a helyettesítés az újonnan üzembe állított termelőkapacitás teljes élettartama folyamán legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez;

vii.

ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt.

Az 1. b) pontban foglalt kritériumok teljesülését független harmadik személy ellenőrzi. A független harmadik személy rendelkezik az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és szakértelemmel. A független harmadik személy nincs összeférhetetlenségi helyzetben a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vesz részt a tevékenység előkészítésében vagy végrehajtásában. A független harmadik személy a technikai vizsgálati kritériumok teljesülését kellő alapossággal ellenőrzi. Ennek érdekében a független harmadik személy minden évben közzétesz és megküld a Bizottságnak egy jelentést, amely:

a)	tanúsítja az 1. b) pont i. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát;

b)	ha alkalmazandó, értékeli, hogy a tevékenységből származó éves közvetlen ÜHG-kibocsátás pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont i. alpontjában foglalt 20 éves átlagos küszöbérték teljesülését;

c)	értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont v. alpontjában foglalt követelmény teljesülését.

Az 1. b) pontban foglalt követelmények értékelésekor a független harmadik személy figyelembe veszi különösen a pálya minden egyes évére tervezett éves közvetlen ÜHG-kibocsátást, a tényleges éves közvetlen ÜHG-kibocsátásokat, a tervezett és a tényleges üzemórák számát, valamint a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok tervezett és tényleges hasznosítását.

A Bizottság a hozzá beérkező jelentések alapján véleményt bocsáthat ki az érintett üzemeltetőknek. A Bizottság a szóban forgó jelentéseket figyelembe veszi az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatban.

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

a)	építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni;

b)	üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást.

Ha a tevékenység keretében a fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, az erdei biomassza pedig megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is.

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.30. Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.19. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.20. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott nagy hatásfokú kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelést.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és a D35.30. NACE-kód lehet hozzárendelhető.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

A hő- vagy hűtési energia és a villamos energia gáznemű tüzelőanyagokból folytatott kapcsolt előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.

Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást és a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszaiban meghatározott kritériumoknak. Amennyiben a villamos energia előállítása során kibocsátott CO2-t leválasztják, a CO2 teljesíti az e szakasz 1. pontjában meghatározott kibocsátási határértéket, és azt az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában a CO2 szállítása, illetve tárolása tekintetében meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:

i.	a tevékenység a hőenergia és a villamos energia egymástól független előállításához képest legalább 10 % primerenergia-megtakarítást tesz lehetővé; a primerenergia-megtakarítás számítása a 2012/27/EU irányelvben található összefüggés segítségével történik;

ii.	a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh;

iii.

az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő villamosenergia- és/vagy hő- vagy hűtésienergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel;

iv.	a tevékenység meglévő, fosszilis szilárd vagy folyékony tüzelőanyagokon alapuló, nagy kibocsátású kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő tevékenységet, független hő- vagy hűtésienergia-termelő tevékenységet vagy független villamosenergia-termelő tevékenységet helyettesít;

v.	az újonnan üzembe állított termelőkapacitás nem nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál;

vi.

vii.	a helyettesítés a leadott energia egységére vetítve legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez;

viii.

a létesítmény átalakítása nem eredményezi a létesítmény termelőkapacitásának növekedését;

ix.

ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt.

a)	tanúsítja az 1. b) pont ii. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát;

b)	értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont vi. alpontjában foglalt követelmény teljesülését.

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

a)	építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni;

b)	üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik az esetleges szivárgásokat.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.31. Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben

A tevékenység leírása

A 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében hatékony távfűtéshez/távhűtéshez kapcsolt, a hő-, illetve hűtési energiát fosszilis gáznemű tüzelőanyagokból előállító hőtermelő létesítmények építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az e melléklet 4.23. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az e melléklet 4.24. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával hatékony távfűtésben folytatott hő- vagy hűtésienergia-termelést.

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.30. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

A hő- vagy hűtési energia gáznemű tüzelőanyagokból történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb, mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szerint történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik személy ellenőrzi.

Azok a létesítmények, amelyek esetében az építési engedélyt 2030. december 31-ig adták ki, megfelelnek a következő kritériumok mindegyikének:

i.	a tevékenység keretében előállított termikus energiát a 2012/27/EU irányelv értelmében hatékony távfűtő/távhűtő rendszerben használják fel;

ii.	a tevékenységből származó közvetlen ÜHG-kibocsátás a leadott energia egységére vetítve kisebb, mint 270 g CO2e/kWh;

iii.

az azonos energiatermelő kapacitás leginkább költséghatékony műszakilag megvalósítható alternatívája figyelembevételével végzett összehasonlító értékelés tanúsága szerint a helyettesítendő hő- vagy hűtésienergia-termelés nem folytatható megújuló energiaforrásokból; az összehasonlító értékelés eredményeit közzéteszik, és arról konzultálnak az érdekelt felekkel;

iv.	a tevékenység meglévő, fosszilis szilárd vagy folyékony tüzelőanyagon alapuló, nagy kibocsátású hő- vagy hűtésienergia-termelő tevékenységet helyettesít;

v.	az újonnan üzembe állított termelőkapacitás nem nagyobb a helyettesített termelőkapacitásnál;

vi.

vii.	a helyettesítés a leadott energia egységére vetítve legalább 55 % ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez;

viii.

a létesítmény átalakítása nem eredményezi a létesítmény termelőkapacitásának növekedését;

ix.

ha a tevékenységet szénalapú energiatermelést folytató tagállam területén végzik, a kérdéses tagállam kötelezettséget vállalt a szénalapú energiatermelés megszüntetésére, és erről az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és klímatervében vagy más dokumentumban beszámolt.

a)	tanúsítja az 1. b) pont ii. alpontjában említett közvetlen ÜHG-kibocsátás nagyságát;

b)	értékeli, hogy a tevékenység pályája hitelesen biztosítja-e az 1. b) pont vi. alpontjában foglalt követelmény teljesülését.

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

a)	építéskor a fizikai kibocsátások, például a metánszivárgásból származó kibocsátások nyomon követése érdekében mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásészlelő és -javító programot kell bevezetni;

b)	üzemeltetéskor a kibocsátások fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik az esetleges szivárgásokat.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)	Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(*1) A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(*2) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(*3) A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(*6) A Bizottság 2006/851/Euratom ajánlása (2006. október 24.) a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezeléséről (HL L 330., 2006.11.28., 31. o.).

(*7) A Tanács 2013/51/Euratom irányelve (2013. október 22.) a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni védelmére vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 296., 2013.11.7., 12. o.).

(*8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).”

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete a következő 4.26., 4.27., 4.28., 4.29., 4.30. és 4.31. szakasszal egészül ki:

A tevékenység leírása

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban az M72. és az M72.1. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

A tevékenység szempontjából lényeges fizikai éghajlati kockázatokat az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül, megbízható éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés elvégzésével azonosították az alábbi lépésekben:

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

amennyiben megállapítást nyer, hogy a tevékenység az e melléklet A. függelékében felsorolt egy vagy több fizikai éghajlati kockázat miatt veszélynek van kitéve, a gazdasági tevékenységet érintő fizikai éghajlati kockázatok jelentőségének értékelése éghajlati sérülékenységi és kockázatértékelés segítségével;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (1) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (2) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (3) vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (4) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (5) támaszkodnak;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

A tevékenység megfelel az Euratom-Szerződésben és az annak alapján elfogadott jogi aktusokban, köztük különösen a 2013/59/Euratom irányelvben, a 2009/71/Euratom irányelvben és a 2011/70/Euratom irányelvben, valamint az EUMSZ 192. cikke alapján a környezetvédelem területén elfogadott alkalmazandó uniós jogi aktusokban, köztük különösen a 2011/92/EU irányelvben és a 2000/60/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:

a)	benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);

b)	olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

c)	az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).

A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(1)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – vagy az uniós szabályozási keretrendszernek megfelelő küszöbértékek szerint valósul meg.

A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak. A nem radioaktív kibocsátások a nagy tüzelőberendezések elérhető legjobb technikáival (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak. A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

A levegőbe, a víztestekbe és a talajba való radioaktív kibocsátások összhangban vannak az engedélyben a konkrét műveletek tekintetében meghatározott egyedi feltételekkel, ha alkalmazandó, és/vagy a 2013/51/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban lévő nemzeti küszöbértékekkel.

A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.

4.27. Az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó, új atomerőművek építése és biztonságos üzemeltetése villamos energia és/vagy hő előállítása céljából, ideértve a hidrogénfejlesztést is

A tevékenység leírása

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.22. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (6) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (7) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (8) vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (9) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (10) támaszkodnak;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

A tevékenység megfelel a 2009/71/Euratom irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak, különös tekintettel az Unió területén üzemelő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük a földrengésekkel szembeni ellenálló képessége tekintetében – stressztesztek segítségével – végrehajtott értékelésekre vonatkozó szabályokra. Ennek megfelelően a tevékenységre olyan tagállam területén kerül sor, amelyben az atomerőmű üzemeltetője:

a)	benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);

b)	olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

c)	az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).

A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(1)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A hőmérsékletek ellenőrzés alatt tartása az adott műveletekre vonatkozó egyedi engedélyezési feltételeknek megfelelően – ha alkalmazandó – és/vagy az uniós szabályozási keretrendszernek megfelelő küszöbértékek szerint valósul meg.

A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.

4.28. Villamos energia előállítása atomenergia segítségével meglévő létesítményekben

A tevékenység leírása

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.11. és az F42.2. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (11) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (12) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (13) vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (14) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (15) támaszkodnak;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

a)	benyújtotta a nukleáris biztonság igazolását, amelynek terjedelme és részletessége arányban áll a nukleáris létesítmény és telephelye szempontjából releváns veszély lehetséges mértékével és jellegével (a 2009/71/Euratom irányelv 6. cikkének b) pontja);

b)	olyan, mélységben tagolt védelmi intézkedéseket hozott, amelyek biztosítják egyebek mellett a szélsőséges külső természeti veszélyek és az ember okozta nem szándékolt veszélyek hatásainak minimalizálását (a 2009/71/Euratom irányelv 8b. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

c)	az atomerőmű építésének és üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtása előtt elvégezte a helyszín és a létesítmény megfelelő értékelését (a 2009/71/Euratom irányelv 8c. cikkének a) pontja).

A tevékenység – a NAÜ és a WENRA által kiadott legfrissebb, az új és a meglévő atomerőműveknek a szélsőséges természeti veszélyekkel, köztük az árvizekkel és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni rezilienciáját növelni hivatott nemzetközi iránymutatásokkal alátámasztott módon – teljesíti a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt követelményeket.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(1)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

a)	a fogadó édesvíztest keveredés utáni legnagyobb hőmérsékletét; valamint

b)	a kibocsátott hűtővíz és a fogadó édesvíztest közötti legnagyobb hőmérséklet-különbséget.

A tevékenység megfelel az ipari alaposztályokra (IFC) vonatkozó szabványelőírásoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A tagállamok által a 2011/70/Euratom irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott jelentések tárgyalják az e szakaszban foglalt releváns követelményeket.

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A kiégett fűtőelemeket és a radioaktív hulladékot a 2011/70/Euratom irányelvvel és a 2013/59/Euratom irányelvvel összhangban biztonságosan és felelős módon kezelik.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az atomerőmű építése előtt a 2011/92/EU irányelvvel összhangban környezeti hatásvizsgálatot (KHV) végeztek. A szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket végrehajtották.

A helyszínek/műveletek egyetlen, a védett területeken lévő élőhely vagy ott előforduló faj védettségi helyzetét sem rontják.

4.29. Villamos energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Olyan villamosenergia-termelő létesítményeknek az I. melléklet 4.29. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.7. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.8. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott villamosenergia-előállítást.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (16) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (17) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (18) vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (19) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (20) támaszkodnak;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(1)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.30. Hő- vagy hűtési energia és villamos energia nagy hatásfokú kapcsolt termelése fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Olyan kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítményeknek az I. melléklet 4.30. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése, átalakítása vagy üzemeltetése, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosítanak. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.19. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis eredetű megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.20. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával folytatott nagy hatásfokú kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelést.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (21) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (22) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (23) vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (24) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (25) támaszkodnak;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(1)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.31. Hő- vagy hűtési energia előállítása fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból hatékony távfűtő és távhűtő rendszerben

A tevékenység leírása

A 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében hatékony távfűtéshez/távhűtéshez kapcsolt, a hő-, illetve hűtési energiát fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokból előállító hőtermelő létesítményeknek az I. melléklet 4.31. szakaszának 1. a) pontjában foglalt követelményeket teljesítő építése, átalakítása és üzemeltetése. A tevékenység nem foglalja magában az I. melléklet 4.23. szakasza szerinti, kizárólag nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagok, sem pedig az I. melléklet 4.24. szakasza szerinti, kizárólag biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók hasznosításával hatékony távfűtésben folytatott hő- vagy hűtésienergia-termelést.

A tevékenység a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban a D35.30. kód alá tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz

1.	A gazdasági tevékenység keretében olyan fizikai és nem fizikai megoldásokat (a továbbiakban: alkalmazkodási megoldások) vezettek be, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat.

a)	a tevékenység vizsgálata annak megállapítása érdekében, hogy az e melléklet A. függelékében felsoroltak közül mely fizikai éghajlati kockázatok befolyásolhatják a gazdasági tevékenység hatékonyságát annak várható élettartama alatt;

c)	az azonosított fizikai éghajlati kockázat csökkentésére képes alkalmazkodási megoldások felmérése.

Az éghajlati szempontú sérülékenységi és kockázatértékelés arányos a tevékenység léptékével és várható élettartamával, oly módon, hogy:

a)	a 10 évnél rövidebb várható élettartamú tevékenységek esetében az értékelést legalább a lehető legkisebb megfelelő léptékű éghajlati előrejelzések felhasználásával végzik el;

minden egyéb tevékenység esetében az értékelést olyan, a lehető legnagyobb felbontású és korszerű éghajlati előrejelzések alkalmazásával végzik el, amelyek felölelik a tevékenység várható élettartamával összhangban lévő összes jövőbeli forgatókönyvet, (26) és a jelentős beruházások esetében legalább 10–30 évre szolgáltatnak éghajlati előrejelzéseket.

Az éghajlati előrejelzések és a hatásértékelések a bevált gyakorlaton és a rendelkezésre álló iránymutatásokon alapulnak, és figyelembe veszik a sérülékenységi és kockázatelemzés tekintetében rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket, valamint a kapcsolódó módszertanokat, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legfrissebb jelentéseivel, (27) a lektorált tudományos publikációkkal és a nyílt forráskódú (28) vagy fizetős modellekkel.

A megvalósított alkalmazkodási megoldások:

a)	nem befolyásolják hátrányosan más emberek, a természet, a kulturális örökség, az eszközök és más gazdasági tevékenységek alkalmazkodási törekvéseit vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni ellenálló képességét;

b)	a lehetséges mértékben előnyben részesítik a természetalapú megoldásokat, (29) vagy a kék vagy zöld infrastruktúrára (30) támaszkodnak;

c)	összhangban állnak a helyi, ágazati, regionális vagy nemzeti alkalmazkodási tervekkel és stratégiákkal;

d)	nyomon követése és mérése előre meghatározott mutatók alapján történik, és amennyiben ezek a mutatók nem megfelelést jeleznek, korrekciós intézkedésekre is sor kerülhet;

e)	amennyiben a megvalósított megoldás fizikai jellegű, és olyan tevékenységből áll, amelyre e melléklet technikai vizsgálati kritériumokat határoz meg, a megoldás megfelel az adott tevékenységre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(1)	Az éghajlatváltozás mérséklése

A tevékenység közvetlen ÜHG-kibocsátása kisebb, mint 270 g CO2e/kWh.

(3)	A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)	A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)	A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)	A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.”

(1) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(2) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/

(3) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(4) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(5) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(6) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(7) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/

(8) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(9) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(10) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(11) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(12) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/

(13) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(14) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(15) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(16) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(17) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/

(18) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(19) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(20) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(21) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(22) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/

(23) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(24) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(25) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

(26) A jövőbeli forgatókönyvek tartalmazzák az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület RCP2.6., RCP4.5., RCP6.0. és RCP8.5. számú reprezentatív koncentrációs pályáit.

(27) Értékelő jelentések az éghajlatváltozásról: „Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység”, az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények értékelésével foglalkozó szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által rendszeresen közzétett jelentés: https://www.ipcc.ch/reports/

(28) Például az Európai Bizottság által kezelt Kopernikusz-szolgáltatások.

(29) A természetalapú megoldások »olyan, a természet által inspirált és támogatott megoldások, amelyek költséghatékonyak, egyszerre járnak környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel, és hozzájárulnak a reziliencia kialakításához. Ezek a megoldások a helyi igényekhez igazított, erőforrás-hatékony és rendszerszintű beavatkozások révén több és változatosabb természetet és természeti jellemzőt és folyamatot hoznak a városokba és a szárazföldi és tengeri tájakba«. A természetalapú megoldások tehát előnyösek a biológiai sokféleség szempontjából, és különböző ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtását támogatják ([elfogadás dátuma]-i változat: https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation/research-area/environment/nature-based-solutions_en/).

(30) Lásd: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése (COM(2013) 249 final).

III. MELLÉKLET

„XII. MELLÉKLET

Standard táblák a 8. cikk (6) és (7) bekezdése szerinti közzétételhez

A 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott információkat minden alkalmazandó kulcsfontosságú teljesítménymutató (KPI) tekintetében az alábbiak szerint kell bemutatni.

1. tábla: A nukleáris energiával és a fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek

Sor	A nukleáris energiával összefüggő tevékenységek
1.	A vállalkozás olyan innovatív villamosenergia-termelő létesítményekre irányuló kutatási, fejlesztési, demonstrációs és gyakorlati megvalósítási tevékenységet végez, finanszíroz vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek nukleáris folyamatokból állítják elő az energiát, és amelyekben a nukleáris üzemanyagciklusban minimális mennyiségű hulladék képződik.	IGEN/NEM
2.	A vállalkozás olyan, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó új nukleáris létesítmények építését és biztonságos üzemeltetését vagy e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is.	IGEN/NEM
3.	A vállalkozás olyan meglévő nukleáris létesítmények építését és biztonságos üzemeltetését vagy e létesítmények biztonsági szempontú korszerűsítését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek célja villamos energia vagy folyamathő előállítása az atomenergia segítségével, ideértve a távfűtés és az ipari folyamatok, például a hidrogénfejlesztés céljára folytatott energiatermelést is.	IGEN/NEM
	A fosszilis eredetű gázokkal összefüggő tevékenységek
4.	A vállalkozás olyan villamosenergia-termelő létesítmények építését vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő villamos energiát.	IGEN/NEM
5.	A vállalkozás fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagokat hasznosító kapcsolt hő- vagy hűtésienergia- és villamosenergia-termelő létesítmények építését, átalakítását és üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik.	IGEN/NEM
6.	A vállalkozás olyan hőtermelő létesítmények építését, átalakítását vagy üzemeltetését végzi, finanszírozza vagy ilyen tevékenységekkel szembeni kitettségekkel rendelkezik, amelyek fosszilis eredetű gáznemű tüzelőanyagok hasznosításával állítanak elő hő- vagy hűtési energiát.	IGEN/NEM

2. tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (nevező)

Sor	Gazdasági tevékenység	Összeg és részarány (az információkat pénzösszegben és százalékban kell megadni)
		CCM + CCA		Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM)		Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (CCA)
		Összeg	%	Összeg	%	Összeg	%
1.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
2.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.27. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
3.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
4.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
5.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
6.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
7.	Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
8.	A teljes alkalmazandó KPI

3. tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek (számláló)

Sor	Gazdasági tevékenység	Összeg és részarány (az információkat pénzösszegben és százalékban kell megadni)
		CCM + CCA		Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM)		Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (CCA)
		Összeg	%	Összeg	%	Összeg	%
1.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
2.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.27. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
3.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
4.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
5.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
6.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
7.	Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában
8.	A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó KPI számlálójában		100 %

4. tábla: A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek

Sor	Gazdasági tevékenység	Részarány (az információkat pénzösszegben és százalékban kell megadni)
		CCM + CCA		Az éghajlatváltozás mérséklése (CCM)		Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (CCA)
		Összeg	%	Összeg	%	Összeg	%
1.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
2.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.27. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
3.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.28. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
4.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
5.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
6.	Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakaszában foglalt, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
7.	Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
8.	A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében

5. tábla: A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek

Sor	Gazdasági tevékenység	Összeg	Százalék
1.	Az 1. tábla 1. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.26. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
2.	Az 1. tábla 2. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.27. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
3.	Az 1. tábla 3. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.28. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
4.	Az 1. tábla 4. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.29. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
5.	Az 1. tábla 5. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.30. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
6.	Az 1. tábla 6. sorában meghatározott, de az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. és II. mellékletének 4.31. szakasza szerint nem taxonómiához igazítható gazdasági tevékenység összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
7.	Az 1–6. sorban nem említett egyéb, taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében
8.	A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységek teljes összege és részaránya az alkalmazandó KPI nevezőjében

”

2022.7.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/49

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1216 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 8.)

a közös agrárpolitika keretében alkalmazandó bizonyos adminisztratív és helyszíni ellenőrzések kapcsán a 2022-es év tekintetében a 809/2014/EU, a 180/2014/EU, a 181/2014/EU, az (EU) 2017/892, az (EU) 2016/1150, az (EU) 2018/274, a 615/2014/EU és az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelettől való eltérésről, valamint az (EU) 2021/725 végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikkére, valamint 18. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

tekintettel az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 7. cikkére, 11. cikke (3) bekezdésére és 14. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A Covid19-világjárvány és a tagállamok által annak kezelése érdekében bevezetett intézkedések következtében valamennyi tagállamban adminisztratív nehézségekbe ütközött a helyszíni ellenőrzések tervezése és kellő számban, illetve időben történő elvégzése. Ezek a nehézségek azzal a kockázattal járnak, hogy késleltetik az ellenőrzések elvégzését és azt követően a támogatás kifizetését. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelőkre érzékenyen hatnak a világjárvány által kiváltott gazdasági zavarok, és emiatt anyagi gondokkal, illetve likviditási problémákkal küzdenek.

(2)

A körülmények példátlan voltára tekintettel a Bizottság elfogadta az (EU) 2020/532 (4) és az (EU) 2021/725 (5) bizottsági végrehajtási rendeletet azzal a céllal, hogy a közös agrárpolitika keretében elvégzendő egyes adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre alkalmazandó különböző végrehajtási rendeletektől való, az ellenőrzések időzítését és számát érintő eltérések révén enyhítsen ezeken a nehézségeken. Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány elhúzódása miatt ezek a nehézségek 2022-ben is fennmaradtak, helyénvaló hasonló intézkedéseket előírni a 2022-es évre is.

(3)

A 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) rendelkezik többek között a helyszíni ellenőrzések időzítéséről és az integrált rendszer keretébe tartozó egyes helyszíni ellenőrzések arányáról, egyebek mellett az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek esetében. Ezenfelül az említett rendelet szabályokat ír elő a támogathatósági feltételek, az állattartáshoz kapcsolódó támogatási intézkedések keretében benyújtott állatállomány-alapú támogatási kérelmekkel vagy kifizetési kérelmekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások és más kötelezettségek helyszíni ellenőrzésére, a nem területalapú és az állattartáshoz nem kapcsolódó vidékfejlesztési intézkedések ellenőrzéséi arányára és a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések minimális arányára vonatkozóan.

(4)

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (4) bekezdése, 48. cikkének (5) bekezdése, 49. cikkének (1) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése, 60. cikkének (2) bekezdése és 71. cikkének (3) bekezdése meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket az illetékes hatóságnak az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzések elvégzése során be kell tartania. A Covid19-világjárvány nyomán kialakult körülményekre tekintettel helyénvaló ösztönözni a távérzékelés, valamint bizonyos új technológiák (pilóta nélküli légijármű-rendszerek, földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek, az EGNOS és Galileo rendszerekhez kapcsolt GNSS-vevők, Kopernikusz Sentinel műholdak általi adatgyűjtés) és más releváns igazoló dokumentumok használatát az érintett támogatási rendszerekhez vagy támogatási intézkedésekhez kapcsolódó támogathatósági feltételeknek, kötelezettségvállalásoknak vagy kötelezettségeknek való megfelelés, illetve a kölcsönös megfeleltetési követelmények és előírások betartásának ellenőrzése érdekében.

(5)

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 26. cikkének (4) bekezdése és 42. cikkének (1) bekezdése meghatározza a valamennyi támogathatósági kritérium, kötelezettségvállalás és más kötelezettség betartásának helyszíni ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amelyek értelmében az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük minden olyan állatra, amelyre vonatkozóan az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések keretében támogatási kérelmet vagy kifizetési kérelmet nyújtottak be. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve indokolt úgy rendelkezni, hogy amennyiben a tagállamoknak nem áll módjukban az említett rendelkezésnek megfelelően elvégezni a helyszíni ellenőrzéseket, és alternatív bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, dönthetnek úgy, hogy a 2022-es igénylési évre vagy a 2022-es naptári évre vonatkozó ilyen ellenőrzéseket az év bármely más szakaszában végzik el, feltéve, hogy azok így is lehetővé teszik a támogathatósági feltételek ellenőrzését.

(6)

Az 1306/2013/EU rendelet szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek, valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti, az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszereket vagy támogatási intézkedéseket érintő kötelezettségek némelyikének teljesítése meghatározott, külön időzítést tesz szükségessé, és következésképpen helyszíni ellenőrzésüket is csak bizonyos időpontokban lehet elvégezni. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett tagállami intézkedések befolyásolják a megkövetelt helyszíni ellenőrzések pontos és a kötelezettségvállalásoknak megfelelő időkereteken belüli elvégzésének lehetőségét. Egyes típusú ellenőrzések esetében előfordulhat, hogy a gazdaságban tett látogatásokat nem lehet az új technológiákkal végzett ellenőrzésekkel kiváltani. Ezért egyes, 2022-ben esedékes ellenőrzések kapcsán el kell térni a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 30–33., 40a., 50. és 52. cikkétől, valamint 68. cikkének (1) bekezdésétől, és csökkenteni kell a helyszíni ellenőrzések minimális arányát a területalapú és az állattartáshoz kapcsolódó támogatási rendszerek vagy támogatási intézkedések, az integrált igazgatási és kontrollrendszeren kívüli vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek szokásos ellenőrzési arányához képest.

(7)

Az előző évben elvégzett ellenőrzések során feltárt jelentős meg nem felelések miatt, valamint az ellenőrzések megelőzőhatékonyságának fenntartása érdekében a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 35. cikkében, 50. cikkének (5) bekezdésében és 68. cikkének (4) bekezdésében előírt ellenőrzési arányok növelésének kötelezettségét fenn kell tartani a 2022-es igénylési évre vonatkozóan. A 2021-es helyszíni ellenőrzések során feltárt jelentős meg nem felelések miatt a 2022-es évre vonatkozóan növelni kell a helyszíni ellenőrzések szintjét. Ezért azon tagállamoknak, amelyek e rendelet 35. cikkének, 50. cikke (5) bekezdésének vagy 68. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában kötelesek növelni az ellenőrzési arányt a 2022-es igénylési évben, és úgy határoznak, hogy az e rendeletben előírt csökkentett ellenőrzési arányokat alkalmazzák, ezeket a megnövelt arányokat az e rendeletben előírt csökkentett ellenőrzési arányokon felül alkalmazniuk kell.

(8)

A 180/2014/EU (8) és a 181/2014/EU (9) bizottsági végrehajtási rendelet meghatározza az Unió legkülső régióiban és a kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott egyedi mezőgazdasági intézkedések ellenőrzései tekintetében alkalmazandó ellenőrzési arányokat. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében, amelyek az Unió legkülső régióit és a kisebb égei-tengeri szigeteket is érintik, helyénvaló eltérni az említett rendeletektől, és a 2022-es év tekintetében kiterjeszteni az új technológiák alternatív bizonyítékforrásként való használatának lehetőségét, illetve kiigazítani a helyszíni ellenőrzések ellenőrzési arányait. Mindazonáltal a 180/2014/EU és a 181/2014/EU végrehajtási rendelet szerinti ellenőrzések megelőző hatásának megőrzése érdekében fenn kell tartani az ellenőrzési arány növelésére vonatkozó, az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdése szerinti kötelezettséget. Ezért azon tagállamoknak, amelyek az 1306/2013/EU rendelet 59. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában kötelesek növelni az ellenőrzési arányt a 2022-es igénylési évben, és úgy kell határozniuk, hogy az e rendeletben előírt csökkentett ellenőrzési arányok alkalmazása mellett döntenek, ezeket a megnövelt arányokat a csökkentett ellenőrzési arányokon felül kell alkalmazniuk.

(9)

Az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet (10) 24. cikke értelmében a tagállamoknak az elismerési követelmények betartásának vizsgálata céljából – többek között helyszíni – ellenőrzéseket kell végezniük a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknél vagy azok társulásainál. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében indokolt úgy rendelkezni, hogy az elismerési kritériumokra vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket a 2022-es évben nem kell alkalmazni.

(10)

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 27. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyszíni ellenőrzések minden évben az igényelt támogatások teljes összegének legalább 30 %-át képviselő mintát érintenek. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében előfordulhat, hogy a tagállamok nem tudnak eleget tenni e követelményeknek, ezért a 2022-es év tekintetében indokolt lehetővé tenni alacsonyabb ellenőrzési arány alkalmazását.

(11)

Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 27. cikkének (7) bekezdése értelmében a rendelet 27. cikke (2) bekezdésében említett mintába tartozó termelői szervezetek tagjainak önálló gazdaságaiban végrehajtott tevékenységek vizsgálata érdekében legalább egyszer szemlét kell tartani. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében előfordulhat, hogy a tagállamok nem tudnak eleget tenni e követelményeknek, ezért a 2022-es év tekintetében rájuk nem alkalmazandók a termelői szervezetek egyéni gazdaságaiban tett látogatások gyakoriságára vonatkozó követelmények.

(12)

Az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikkének (2) bekezdése a kivonási műveletek elsőfokú ellenőrzése kapcsán úgy rendelkezik, hogy a forgalomból kivont termékek mennyiségének 100 %-át ellenőrizni kell, eltekintve az ingyenes szétosztásra szánt termékek esetétől, melynek kapcsán a rendelet 29. cikkének (3) bekezdése alapján kisebb arányú ellenőrzés is végezhető, de az egyes termelői szervezetek vonatkozásában ellenőrizni kell legalább az adott gazdasági évben ingyenesen szétosztott mennyiségek 10 %-át. A COVID-19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében elképzelhető, hogy a tagállamok nem tudnak eleget tenni e követelménynek, ezért a 2022-as év tekintetében indokolt lehetővé tenni alacsonyabb ellenőrzési arány alkalmazását, de az egyes termelői szervezetek vonatkozásában minden forgalomból kivont termék esetében, annak rendeltetésétől függetlenül ellenőrizni kell az adott gazdasági évben érintett mennyiségek legalább 10 %-át.

(13)

Az (EU) 2017/892 bizottsági végrehajtási rendelet 30. cikkének (3) bekezdése értelmében minden ellenőrzés a termelői szervezet által a gazdasági évben kivont mennyiségek legalább 5 %-át kitevő mintára terjed ki. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében elképzelhető, hogy a tagállamok nem tudnak eleget tenni e követelménynek, ezért a 2022-es év tekintetében indokolt lehetővé tenni, hogy a termelői szervezet által a 2020-as gazdasági évben a forgalomból kivont termék mennyiségének legalább 3 %-át kitevő mintát alkalmazzanak az ellenőrzésekhez.

(14)

A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében a tagállamok számára 2022-ben is gyakorlatban nehéz lesz az éves támogatási kérelmek, a kivonási műveletek (első- és másodfokú ellenőrzés), a zöldszüret és a be nem takarítás ellenőrzése céljából elvégezni az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 27. cikkének (2) és (7) bekezdésében, 29. cikkének (2) bekezdésében, 30. cikkének (3) bekezdésében, valamint 31. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt ellenőrzéseket. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzanak a helyszíni ellenőrzésekkel egyenértékű ellenőrzési módszereket, például földrajzi koordinátákkal ellátott fényképek, dátummal ellátott fényképek vagy drónfelvételek, adminisztratív ellenőrzések, vagy a kedvezményezettekkel folytatott videókonferenciák alkalmazásával.

(15)

A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében a tagállamok számára 2022-ben is gyakorlatban nehéz lesz az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 45–52. cikke alapján támogatott műveletek szisztematikus és mintaalapú helyszíni ellenőrzése. Ezért lehetővé kellett tenni az (EU) 2016/1150 bizottsági végrehajtási rendelet (12) 32. cikkének (1) és 42. cikkének (3) bekezdésétől való eltérést – ahogy azt 2020-as és 2021-es pénzügyi év tekintetében már bevezették – és ezt az eltérést kifejezetten a 2022-es év tekintetében is fenn kell tartani, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy meghatározzanak a szisztematikus helyszíni ellenőrzésekkel egyenértékű ellenőrzési módszereket, úgymint dátummal ellátott fényképek vagy drónfelvételek, adminisztratív ellenőrzések, a kedvezményezettekkel folytatott videókonferenciák, amelyek révén a kifizetések folyósítása előtt garantálható a borágazati támogatási programokra vonatkozó jogszabályok betartása.

(16)

Emellett a tagállamok számára a 2022-es pénzügyi év tekintetében gyakorlatban nehéz lesz az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet 43. cikkének (3) bekezdésében előírt határidőn belül elvégezni az 1308/2013/EU rendelet 47. cikke alapján támogatható zöldszüreti műveletek szisztematikus helyszíni ellenőrzését. Ezért eltérést kell biztosítani az ellenőrzések elvégzésének 2022. szeptember 15-ig való elhalasztása érdekében.

(17)

Az (EU) 2018/274 bizottsági végrehajtási rendelet (13) 27. cikkének (3) bekezdése meghatározza az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (14) 39. cikkében említett izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása céljából a szőlőültetvényekről szüret idején a friss szőlőből veendő minták számát. Amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések továbbra is akadályozzák a tagállamokat ezen ellenőrzések elvégzésében, lehetővé kell tenni a minták minimális számától való eltérést.

(18)

Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 31. cikke (2) bekezdésének b) pontja arra kötelezi a tagállamokat, hogy minden évben helyszíni ellenőrzéseket végezzenek a szőlőkataszterben azonosított szőlőtermelők legalább 5 %-ánál. Mivel a Covid19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett intézkedések több bortermelő tagállamban továbbra is jelentősen megnehezítik az ilyen ellenőrzések elvégzését, a százalékos arányt a 2022-es év tekintetében indokolt csökkenteni. Ugyanezen okból a tagállamok számára lehetővé kell tenni az említett rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt szisztematikus helyszíni ellenőrzések ideiglenes felfüggesztését a 2022-es évben azokon a szőlővel betelepített területeken, amelyek egyetlen szőlőtermelőre vonatkozó aktában sem szerepelnek.

(19)

A 615/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (15) szabályokat állapít meg az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazat támogatásához kapcsolódó munkaprogramok tekintetében az uniós támogatási feltételek betartására irányuló helyszíni ellenőrzésekre vonatkozóan. A Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések megnehezíthetik a rendelet 6. cikkében előírt helyszíni ellenőrzések elvégzését. Ezért helyénvaló rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára, lehetővé téve, hogy a 2022-es naptári évben a helyszíni ellenőrzések helyett alternatív ellenőrzési módokat alkalmazhassanak.

(20)

Az (EU) 2015/1368 bizottsági végrehajtási rendelet (16) a méhészeti ágazatban nyújtott támogatások tekintetében meghatározza a nemzeti méhészeti programok megfelelő végrehajtásának, a ténylegesen felmerült kiadásoknak és a méhészek által bejelentett méhkaptárak számának nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Az említett rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy sor kerüljön a méhészeti programjaik keretében támogatást kérelmezők legalább 5 %-ának helyszíni ellenőrzésére. Azonban a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések megnehezíthetik az előírt arány eléréséhez szükséges számú helyszíni ellenőrzés elvégzését. Ezért helyénvaló rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára és eltérést engedélyezni e követelménytől. Ez az eltérés mindazonáltal nem eredményezheti a jogosulatlan kifizetések kockázatának növekedését. Ezért a helyszíni ellenőrzések helyett lehetőség szerint adminisztratív ellenőrzéseket kell végezni.

(21)

Az ellenőrzési arányok növelésére vonatkozóan az elmúlt két évben a tagállamoknak felkínált korábbi rugalmassági lehetőségek miatt fontos az eredeti szabály visszaállítása – amely jelentős elrettentő hatást kelt –, valamint annak az évnek a tisztázása, amelyet az ellenőrzési arány növelésének meghatározásakor a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 35. cikkével, 50. cikkének (5) bekezdésével és 68. cikkének (4) bekezdésével, valamint az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni. Tekintettel a meg nem felelések feltárását követően a tagállamok ellenőrzési eljárásaiban végrehajtott lehetséges változtatásokra, a 2019-es igénylési évre vonatkozó ellenőrzések során feltárt meg nem felelésekre vonatkozó korrekciós mechanizmusok alkalmazása nem tekinthető megfelelőnek, és a legutóbbi évet kell figyelembe venni. Ezért az (EU) 2021/725 végrehajtási rendelet 3., 5. és 6. cikkét módosítani kell.

(22)

Az e rendelet értelmében a 809/2014/EU, a 180/2014/EU, a 181/2014/EU, az (EU) 2017/892, az (EU) 2016/1150, az (EU) 2018/274, a 615/2014/EU és az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelettől biztosított eltérések várhatóan elkerülhetővé teszik a tagállamok számára az ellenőrzési intézkedések végrehajtásának és a támogatás iránti kérelmek feldolgozásának, és ezáltal a mezőgazdasági termelők részére a 2022-es év tekintetében nyújtandó kifizetések teljesítésének késedelmét. Fontos biztosítani, hogy az eltérések ne veszélyeztessék a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy a megbízhatóság megfelelő szintjére vonatkozó követelményt. Ennek megfelelően az eltérésekkel élő tagállamok felelőssége meghozni minden olyan intézkedést, amely a túlfizetések elkerüléséhez, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaköveteléséhez szükséges. Ezenfelül a 2022-es és a 2023-es pénzügyi év tekintetében az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti vezetői nyilatkozat hatályát ki kell terjeszteni az említett eltérések alkalmazására.

(23)

Az e rendeletben előírt azon intézkedések zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tagállamok – a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések betartása mellett – megszervezzék ellenőrző tevékenységeiket, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján hatályba kell lépnie, valamint visszamenőleges hatállyal kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tagállamok a tervezett módosításokat már a vonatkozó ellenőrzési kampányok kezdetétől végrehajthassák: az I. és II. fejezetben, valamint a III. fejezet 3. és 4. szakaszában foglalt intézkedéseket 2022. január 1-jétől kell alkalmazni, ami az integrált igazgatási és kontrollrendszerben az igénylési évnek, illetve a nem területalapú és nem állattartáshoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatási intézkedések és a borágazati intézkedések esetében a naptári évnek felel meg; a III. fejezet 1. és 2. szakaszában foglalt intézkedéseket 2021. október 16-tól kell alkalmazni, ami a pénzügyi évnek felel meg, a III. fejezet 5. szakaszában foglalt intézkedéseket pedig 2021. augusztus 1-jétől kell alkalmazni, ami a méhészeti évnek felel meg.

(24)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága, a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság, a Vidékfejlesztési Bizottság és a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Eltérések a 809/2014/EU rendelettől

1. cikk

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (4) bekezdésétől, 48. cikkének (5) bekezdésétől, 49. cikkének (1) bekezdésétől, 52. cikkének (1) bekezdésétől, 60. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől és 71. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedésekre tekintettel a 2022-es igénylési évre vagy a 2022-es naptári évre vonatkozó ellenőrzések tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az említett rendelet szerinti fizikai ellenőrzések, nevezetesen a helyszíni szemlék és egyéb helyszíni ellenőrzések helyett kizárólag az ortofotók (műholdas képek vagy légi felvételek) elemzésére, az új technológiákra, például a földrajzi koordinátákkal ellátott fényképekre vagy pedig egyéb releváns bizonyítékokra, köztük az illetékes hatóság kérésére a kedvezményezett által bemutatott igazoló dokumentumokra támaszkodnak, amelyek alapján az illetékes hatóság kielégítő módon le tudja vonni végleges következtetéseit.

Amennyiben a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 48. cikkének (5) bekezdése szerinti, a támogatott tevékenység vagy a beruházás helyszínén elvégzendő helyszíni szemlék nem helyettesíthetők megfelelő igazoló dokumentumokkal, a tagállamok a végső kifizetés után végzik el e szemléket.

2. cikk

A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 26. cikkének (4) bekezdésétől és 42. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében a tagállamok nem tudnak az említett rendelkezésben előírt időkeretben helyszíni ellenőrzéseket végezni, és az alternatív módszerek, köztük az új technológiák alkalmazása nem alkalmas a szükséges bizonyítékok beszerzésére, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2022-es igénylési évre vagy a 2022-es naptári évre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket az év bármely más szakaszában végzik el, feltéve, hogy azok még lehetővé teszik a támogathatósági feltételek ellenőrzését.

3. cikk

(1) Amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések következtében a tagállamoknak nem tudnak a 2022-es igénylési évben, illetve a 2022-es naptári évben helyszíni ellenőrzéseket végezni a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 30–33. cikkében, 40a. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában, 40a. cikke (2) bekezdésének b) pontjában, 50. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében, 52. cikkének (2) bekezdésében, 60. cikkének (2) bekezdésének harmadik albekezdésében, valamint 68. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (2)–(10) bekezdésében foglalt szabályokat alkalmazzák.

(2) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 30. cikkétől eltérve a 2022-es igénylési évben az előírt minimális ellenőrzési arányok a következők:

a)	az alaptámogatási rendszer vagy egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

b)	az átcsoportosítással nyújtható támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

c)	a hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

d)	a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

e)	a termeléstől függő önkéntes támogatás hatálya alá tartozó területalapú támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

f)	a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

g)	a kendertermelésre bejelentett területek 10 %-a;

h)	a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a.

Azok a tagállamok, amelyek a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 36. cikke alapján korábban már úgy döntöttek, hogy egyes programok esetében az ellenőrzési arányt 3 %-ra csökkentik, az érintett programok tekintetében az e bekezdésben meghatározott százalékos arányokat tovább csökkenthetik 1 %-ra. Azok a tagállamok, amelyek az említett rendelet 36. cikkének (6) bekezdésével összhangban előzetes jóváhagyási rendszert vezettek be a kendertermesztés tekintetében, nem csökkenthetik tovább az ellenőrzési arányt 10 % alá.

(3) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 31. cikkétől eltérve a 2022-es igénylési évben az előírt minimális ellenőrzési arányok a következők:

a)	az összes olyan kedvezményezett 3 %-a, aki köteles alkalmazni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat;

az alábbiak 1 %-a:

vagy a környezetbarátabbá tételt előmozdító kifizetésre jogosult összes olyan kedvezményezett, aki mentesül mind a növénytermesztés diverzifikálására, mind az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettségek alól azáltal, hogy nem éri el az 1307/2013/EU rendelet 44. és 46. cikke szerinti felső határokat, és akire nem vonatkoznak az említett rendelet 45. cikkében előírt kötelezettségek;

ii.

vagy – azon évek vonatkozásában, amelyekben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (17) 44. cikke nem alkalmazandó valamely tagállamban – a környezetbarátabbá válást előmozdító kifizetésre jogosult összes olyan kedvezményezett, aki mentesül mind a növénytermesztés diverzifikálására, mind az ökológiai jelentőségű területre vonatkozó kötelezettségek alól azáltal, hogy nem éri el az 1307/2013/EU rendelet 44. és 46. cikke szerinti felső határokat, és akire nem vonatkozik az említett rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettség;

c)	a környezetbarátabbá válást ösztönző gyakorlatok alkalmazására kötelezett összes olyan kedvezményezett 3 %-a, aki részt vesz az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerekben.

Az a) pont első albekezdésében említett ellenőrzési aránynak ugyanakkor le kell fednie az összes olyan kedvezményezett legalább 3 %-át, aki a 92/43/EGK tanácsi irányelv (18) vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) hatálya alá tartozó területeken környezeti szempontból érzékeny, állandó gyepterületekkel, valamint az 1307/2013/EU rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében említett további érzékeny területekkel rendelkezik.

(4) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 32. cikkétől eltérve a 2022-es igénylési évben az előírt minimális ellenőrzési arányok a következők:

a)	a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatást igénylő összes kedvezményezett 3 %-a;

b)	a kollektív kérelmet benyújtó gazdálkodóközösségek 3 %-a.

Az első albekezdés a) pontjában említett ellenőrzési arányok tekintetében az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 28. és 29. cikkében előírt intézkedésekkel kapcsolatban az ellenőrzési aránynak egy-egy intézkedés szintjén el kell érnie legalább a 3 %-ot.

(5) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 33. cikkétől eltérve a 2022-es igénylési évben az előírt minimális ellenőrzési arányoknak el kell érniük az állattartáshoz kapcsolódó támogatást igénylő összes kedvezményezett legalább 3 %-át, az állatállomány legalább 3 %-ára kiterjedően.

(6) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 40a. cikke (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának első mondatától eltérve a támogathatósági kritériumokkal, kötelezettségvállalásokkal és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos ellenőrzéseket az érintett kedvezményezettek legalább 3 %-ánál kell elvégezni.

(7) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 40a. cikke (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a terület legalább 10 %-án ellenőrizni kell a kenderállomány tetrahidrokannabinol-tartalmát.

(8) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 50. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől, valamint 60. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve a 2022-es naptári évben az előírt minimális ellenőrzési arány 3 %.

(9) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 52. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a 2022-es naptári évben az utólagos ellenőrzések előírt minimális ellenőrzési aránya 0,6 %.

(10) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 68. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a 2022-es igénylési évben a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó minimális ellenőrzési arány 0,5 %.

II. FEJEZET

Eltérések az Unió legkülső régióira és a kisebb égei-tengeri szigetekre vonatkozó egyedi intézkedésektől

1. SZAKASZ

Eltérések a 180/2014/EU végrehajtási rendelettől

4. cikk

(1) A 180/2014/EU végrehajtási rendelet 16. cikkének (2) bekezdésétől eltérve amennyiben a COVID-19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett intézkedések következtében a tagállamok a legkülső régiókban nem tudnak az említett rendelkezésben meghatározott szabályokkal összhangban fizikai ellenőrzéseket végezni, a 2022-as évben dönthetnek úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerinti fizikai ellenőrzéseket szerveznek.

(2) Az érintett legkülső régiókban a mezőgazdasági termékek behozatala, beléptetése, kivitele és szállítása tekintetében végrehajtott fizikai ellenőrzéseknek a 180/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikkével összhangban bemutatott engedélyek és bizonyítványok legalább 3 %-ára kiterjedő reprezentatív mintát le kell fedniük.

(3) A 180/2014/EU végrehajtási rendelet 22. cikkétől eltérve amennyiben a COVID-19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett intézkedések következtében a tagállamok a legkülső régiókban nem tudnak az említett cikkben meghatározott szabályokkal összhangban helyszíni ellenőrzéseket végezni, a 2022-as év tekintetében dönthetnek úgy, hogy az e cikk (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerinti helyszíni ellenőrzéseket szerveznek.

(4) A 180/2014/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett kockázatelemzés alapján az illetékes hatóságoknak a támogatási kérelmek legalább 3 %-a esetében szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéseket kell végezniük. A mintának egyúttal az egyes fellépésekre nyújtott támogatás által érintett összegek legalább 3 %-át is le kell fednie.

(5) A 180/2014/EU végrehajtási rendelet 16. cikkének (2) bekezdésétől és 22. cikkétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések miatt a tagállamoknak nem áll módjukban a 2022-es évre az említett rendelkezésekben meghatározott szabályoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket végezni a legkülső régiók javára megállapított egyedi intézkedések tekintetében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy:

a helyszíni ellenőrzések helyett új technológiákat – például földrajzi koordinátákkal ellátott fényképeket, dátummal ellátott fényképeket vagy drónfelvételeket, a kedvezményezettekkel folytatott videokonferenciákat – alkalmaznak, vagy bármely olyan releváns igazoló dokumentumot felhasználnak, amely segítheti az intézkedések helyes végrehajtásának ellenőrzését;

b)	az ellenőrzéseket az év bármely szakaszában, akár a végső kifizetés teljesítését követően végzik el, amennyiben azok még lehetővé teszik a támogathatósági feltételek ellenőrzését.

2. SZAKASZ

Eltérések a 181/2014/EU végrehajtási rendelettől

5. cikk

(1) A 181/2014/EU végrehajtási rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől eltérve amennyiben a COVID-19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett intézkedések következtében Görögország nem tud az említett rendelkezésben meghatározott szabályokkal összhangban fizikai ellenőrzéseket végezni, a 2022-as évben dönthet úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerinti fizikai ellenőrzéseket szervez.

(2) A kisebb égei-tengeri szigeteken a mezőgazdasági termékek beléptetése tekintetében végrehajtott fizikai ellenőrzéseknek a 181/2014/EU végrehajtási rendelet 7. cikkével összhangban bemutatott bizonyítványok legalább 3 %-ára kiterjedő reprezentatív mintát le kell fedniük. A kisebb égei-tengeri szigeteken az említett rendelet 3. szakaszában előírtaknak megfelelően az export és a szállítás tekintetében végrehajtott fizikai ellenőrzések a tevékenységek legalább 3 %-ának megfelelő mintára terjednek ki, a Görögország által meghatározott kockázati profil alapján.

(3) A 181/2014/EU végrehajtási rendelet 20. cikkétől eltérve amennyiben a COVID-19-világjárvány kezelése érdekében bevezetett intézkedések következtében Görögország nem tud az említett rendelkezésben meghatározott szabályokkal összhangban helyszíni ellenőrzéseket végezni, a 2022-as évben dönthet úgy, hogy az e cikk (4) bekezdésében meghatározott szabályok szerinti helyszíni ellenőrzéseket szervez.

(4) A 181/2014/EU végrehajtási rendelet 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban elvégzett kockázatelemzés alapján az illetékes hatóságok az egyes fellépések vonatkozásában a támogatási kérelmek legalább 3 %-ára kiterjedő mintán helyszíni ellenőrzéseket végeznek. A mintának egyúttal az egyes fellépésekre nyújtott támogatás által érintett összegek legalább 3 %-át is le kell fednie.

(5) A 181/2014/EU végrehajtási rendelet 13. cikkének (2) bekezdésétől és 20. cikkétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések miatt Görögországnak nem áll módjában a 2022-es évben az említett rendelkezésekben meghatározott szabályoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket végezni a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések tekintetében, Görögország határozhat úgy, hogy az ellenőrzésért felelős hatóságok:

b)	az ellenőrzéseket az év bármely szakaszában, akár a végső kifizetés teljesítését követően végzik el, amennyiben azok még lehetővé teszik a támogathatósági feltételek ellenőrzését.

III. FEJEZET

Eltérések a közös piacszervezést végrehajtó szabályoktól

1. SZAKASZ

Eltérések az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelettől

6. cikk

(1) Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 24. cikkétől eltérve az elismerési követelményekre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket a 2022-es évben nem kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 27. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a 2022-es évben az említett rendelet 27. cikkében előírt helyszíni ellenőrzéseknek a 2021-as évre igényelt összes támogatás legalább 10 %-ára kiterjedő mintát kell lefedniük.

(3) Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 27. cikkének (7) bekezdésétől eltérve azon szabály, amely szerint az említett rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerinti mintába tartozó termelői szervezet tagjainak önálló gazdaságaiban a végzett egyes tevékenységek végrehajtásának vizsgálata érdekében legalább egyszer szemlét kell tartani, nem alkalmazandó a 2022-es évben elvégzendő helyszíni ellenőrzésekre.

(4) Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 29. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a 2022-es évben a tagállamok a forgalomból kivont termékek esetében, azok rendeltetésétől függetlenül az említett rendelkezésben előírtnál kisebb arányú ellenőrzést is végezhetnek, feltéve, hogy az egyes termelői szervezetek vonatkozásában ez nem kisebb, mint az adott gazdasági évben érintett mennyiségek 10 %-a.

(5) Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 30. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a 2022-es évben minden ellenőrzésnek a termelői szervezet által a 2021-as gazdasági évben kivont mennyiségek legalább 3 %-ára kiterjedő mintát le kell fednie.

(6) Az (EU) 2017/892 végrehajtási rendelet 27. cikkének (2) és (7), 29. cikkének (2), 30. cikkének (3), valamint 31. cikkének (1) és (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések a 2022-es évben akadályozzák a tagállamokat az említett rendelkezéseknek megfelelő helyszíni ellenőrzések elvégzésében, a helyszíni ellenőrzések a tagállamok által meghatározandó egyéb ellenőrzésekkel – például dátummal ellátott fényképekkel vagy drónfelvételekkel, adminisztratív ellenőrzésekkel vagy a kedvezményezettekkel folytatott videókonferenciákkal – helyettesíthetők.

2. SZAKASZ

Eltérések az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelettől

7. cikk

(1) Az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet 32. cikkének (1) és 42. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések a 2022-es pénzügyi évben akadályozzák a tagállamokat az említett rendelkezéseknek megfelelő helyszíni ellenőrzések elvégzésében, ezen ellenőrzések a tagállamok által meghatározandó egyéb olyan típusú ellenőrzésekkel – például dátummal ellátott fényképekkel vagy drónfelvételekkel, adminisztratív ellenőrzésekkel vagy a kedvezményezettekkel folytatott videókonferenciákkal – helyettesíthetők, amelyek garantálják a borágazati támogatási programokra vonatkozó jogszabályok betartását.

(2) Az (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelet 43. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések a 2022-es pénzügyi évben akadályozzák a tagállamokat az említett rendelkezésnek megfelelő helyszíni ellenőrzések elvégzésében, a zöldszüreti műveletekre vonatkozó érintett ellenőrzéseket 2022. szeptember 15-ig kell elvégezni.

3. SZAKASZ

Eltérések az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelettől

8. cikk

(1) Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 27. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések a 2022-es év szőlőszüreti időszakában megakadályozzák a tagállamokat az említett rendelet III. mellékletének II. részében meghatározott nagyságú mintának megfelelő mennyiségű friss szőlő begyűjtésében és feldolgozásában, a tagállamok eltérhetnek ettől a mintanagyságtól.

(2) Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 31. cikke (2) bekezdésének b) pontjától eltérve, amennyiben a 2022-es évben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések akadályozzák a tagállamokat az említett rendelkezésben előírt helyszíni ellenőrzések elvégzésében, a tagállamok a szőlőkataszterben azonosított valamennyi szőlőtermelő legalább 3 %-ára kiterjedő helyszíni ellenőrzéseket végeznek.

(3) Az (EU) 2018/274 végrehajtási rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérve a tagállamok a 2022-es évben ideiglenesen felfüggeszthetik az olyan szőlővel betelepített területeken végzett szisztematikus helyszíni ellenőrzéseket, amelyek egyetlen szőlőtermelőre vonatkozó aktában sem szerepelnek, amennyiben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések akadályozzák őket ezen ellenőrzések elvégzésében.

4. SZAKASZ

Eltérések a 615/2014/EU végrehajtási rendelettől

9. cikk

A 615/2014/EU végrehajtási rendelet 6. cikkétől eltérve, amennyiben a 2022-es naptári évben a Covid19-világjárvány megfékezése érdekében bevezetett intézkedések akadályozzák a tagállamokat a helyszíni ellenőrzések kellő időben történő elvégzésében, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a helyszíni ellenőrzéseket részben vagy egészben adminisztratív ellenőrzésekkel vagy releváns bizonyítékokkal – köztük földrajzi koordinátákkal ellátott fényképekkel, videkonferencia-hívásokkal vagy egyéb elektronikus formátumú bizonyítékokkal – helyettesítik.

5. SZAKASZ

Eltérések az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelettől

10. cikk

Az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelet 8. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a 2022-es méhészeti évben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a méhészeti programjaik keretében támogatást kérelmezők esetében eltérnek a legalább 5 %-os helyszíni ellenőrzési küszöbértéktől, feltéve, hogy a tervezett helyszíni ellenőrzések helyett alternatív ellenőrzéseket végeznek fényképek bekérése, videokonferencia-hívások kezdeményezése vagy bármely más olyan ellenőrzési eszköz révén, amely a méhészeti programban foglalt intézkedések megfelelő végrehajtásának ellenőrzéséhez felhasználható.

IV. FEJEZET

Az (EU) 2021/725 végrehajtási rendelet módosításai

11. cikk

Az (EU) 2021/725 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 35. cikkétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (2)–(5) bekezdésében említett támogatási rendszerek és támogatási intézkedések esetében nem alkalmazzák az ellenőrzési arányok 2021-es igénylési évben alkalmazandó megnövelését.”;

a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 50. cikke (5) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (2)–(5) bekezdésében említett támogatási rendszerek és támogatási intézkedések tekintetében nem alkalmazzák az ellenőrzési arányok azon növelését, amelyet a 2021-es naptári évben kellett volna alkalmazni.”;

c)	a (13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(13) A 809/2014/EU végrehajtási rendelet 68. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az ellenőrzési arányok 2021-es igénylési évben alkalmazandó megnövelését.”

Az 5. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (1)–(5) bekezdésében említett támogatási rendszerek és támogatási intézkedések tekintetében nem alkalmazzák az ellenőrzési arányok azon növelését, amelyet a 2021-es igénylési évben kellett volna alkalmazni.”

A 6. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az 1306/2013/EU rendelet 59. cikkének (5) bekezdésétől eltérve Görögország dönthet úgy, hogy az e cikk (1)–(5) bekezdésében említett támogatási rendszerek és támogatási intézkedések tekintetében nem alkalmazza az ellenőrzési arányok azon növelését, amelyet a 2021-es igénylési évben kellett volna alkalmazni.”

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

12. cikk

Az I., a II. és a III. fejezet szerinti rendelkezéseket alkalmazó tagállamok az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerint készítendő vezetői nyilatkozatba belefoglalják, hogy a 2022-es és a 2023-as pénzügyi év tekintetében a szükséges információk ellenőrzése alapján kizárták a kedvezményezettek részére történő túlfizetéseket, illetve kezdeményezték a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetését.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Az I. és a II. fejezetet, valamint a III. fejezet 3. és 4. szakaszát, valamint a IV fejezetet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

A III. fejezet 1. és 2. szakaszát 2021. október 16-tól kell alkalmazni.

A III. fejezet 5. szakaszát 2021. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 8-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2) HL L 78., 2013.3.20., 23. o.

(3) HL L 78., 2013.3.20., 41. o.

(4) A Bizottság (EU) 2020/532 végrehajtási rendelete (2020. április 16.) a közös agrárpolitika keretében alkalmazandó bizonyos adminisztratív és helyszíni ellenőrzések kapcsán a 2020-as év tekintetében a 809/2014/EU, a 180/2014/EU, a 181/2014/EU, az (EU) 2017/892, az (EU) 2016/1150, az (EU) 2018/274, az (EU) 2017/39, az (EU) 2015/1368 és az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelettől való eltérésről (HL L 119., 2020.4.17., 3. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2021/725 végrehajtási rendelete (2021. május 4.) a közös agrárpolitika keretében alkalmazandó bizonyos adminisztratív és helyszíni ellenőrzések kapcsán a 2021-es év tekintetében a 809/2014/EU, a 180/2014/EU, a 181/2014/EU, az (EU) 2017/892, az (EU) 2016/1150, az (EU) 2018/274, a 615/2014/EU és az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelettől való eltérésről (HL L 155., 2021.5.5., 8. o.)

(6) A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(8) A Bizottság 180/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 20.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 63., 2014.3.4., 13. o.).

(9) A Bizottság 181/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 20.) az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 63., 2014.3.4., 53. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2017/892 végrehajtási rendelete (2017. március 13.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 138., 2017.5.25., 57. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2016/1150 végrehajtási rendelete (2016. április 15.) a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok tekintetében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása szabályainak megállapításáról (HL L 190., 2016.7.15., 23. o.).

(13) A Bizottság (EU) 2018/274 végrehajtási rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések és értesítések tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, továbbá az (EU) 2015/561 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 60. o.).

(14) A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.).

(15) A Bizottság 615/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az olívaolaj- és az étkezésiolajbogyó-ágazat támogatásához kapcsolódó munkaprogramok tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 168., 2014.6.7., 95. o.).

(16) A Bizottság (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 6.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban nyújtott támogatások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 211., 2015.8.8., 9. o.).

(17) A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.).

(18) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

2022.7.15.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 188/98

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1220 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. július 14.)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei és az illetékes hatóságok által az említett irányelv 41. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett adatok szolgáltatásának formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 41. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Biztosítani kell, hogy az Európai Értékpapírpiaci Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: ESMA) és az érintett illetékes hatóságok megkapjanak minden olyan adatot, amely a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepeinek felügyeletéhez szükséges, valamint biztosítani kell az ilyen adatok hatékony és gyors feldolgozását. A 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett adatokat ezért a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell benyújtani.

(2)

A 2014/65/EU irányelv 39. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a harmadik országbeli vállalkozások azon fióktelepei, amelyek befektetési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani vagy befektetési tevékenységeket kívánnak végezni egy tagállam területén, előzetes engedélyt szerezzenek az adott tagállam illetékes hatóságától. Az ilyen fióktelepek nem nyújthatnak befektetési szolgáltatásokat és nem végezhetnek befektetési tevékenységeket más tagállamokban, mint ahol a fióktelepek engedélyt kaptak. Az Európai Bizottság azonban a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 47. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyenértékűségi határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az adott harmadik országnak a befektetési vállalkozásokra vonatkozó jogi és felügyeleti keretrendszere egyenértékű az Unióban alkalmazandó keretrendszerrel. Ilyen esetben a befektetési vállalkozásoknak az ilyen egyenértékűségi határozat hatálya alá tartozó engedélyezett fióktelepeit továbbra is azon tagállam illetékes hatósága felügyeli, amelyben a fióktelepek letelepedettek, függetlenül attól, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtanak vagy határokon átnyúló tevékenységeket végeznek. Ezért biztosítani kell, hogy a 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (3) bekezdésében említett adatok szolgáltatásának formátuma alkalmas legyen az említett fióktelepek ilyen határokon átnyúló szolgáltatásaira és tevékenységeire vonatkozó adatszolgáltatásra is.

(3)

A 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (3) bekezdése szerint a harmadik országbeli vállalkozásoknak az említett irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett fióktelepei évente szolgáltatják a 41. cikk (3) bekezdésében meghatározott adatokat azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben az engedélyt megadták. Annak érdekében, hogy ne csak az adatszolgáltatás formátumát, hanem időzítését is harmonizálni lehessen, meg kell határozni azt az időkeretet, amelyen belül ezeket az adatokat az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

(4)	Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(5)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezetekről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport tanácsát (3).

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei által az illetékes hatóságoknak évente szolgáltatandó adatok formátuma

(1) A harmadik országbeli vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett fióktelepe az említett irányelv 41. cikkének (3) bekezdésében említett adatok szolgáltatására az I. mellékletben meghatározott formátumot használja. Amennyiben azonban a harmadik országbeli vállalkozás a 600/2014/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében említett egyenértékűségi határozat hatálya alá tartozik, az ilyen harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe a II. mellékletben meghatározott formátumot használja az ilyen egyenértékűségi határozat hatálya alá tartozó szolgáltatások és tevékenységek tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben említett adatokat a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben említett adatokat minden év április 30-ig kell benyújtani, és azok az előző naptári év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkoznak. A közölt adatok az előző év december 31-én helyes adatok.

2. cikk

Az illetékes hatóságok által az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) részére szolgáltatandó adatok formátuma

A 2014/65/EU irányelv 41. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az illetékes hatóságok a következő mezők adatait szolgáltatják az ESMA-nak az I. és II. mellékletből:

1.	Adatszolgáltatási időszak: 1a. és 1b., és adott esetben 19a. és 19b.;

2.	A harmadik országbeli vállalkozás és a fióktelep neve: 2a. és 2d., és adott esetben 20a. és 20d.;

3.	A fióktelep által nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások: 3a., 3b., 3c., 3d., 3e., 3f., 3 g. és 3h. és adott esetben 21a., 21b., 21c., 21d., 21e., 21f., 21 g. és 21h.;

4.	Ügyfelek és partnerek száma, valamint a fióktelep személyzetének létszáma: 4a., 4b., 4c., 4d. és adott esetben 22a., 22b. és 22c.;

5.	A fióktelep árbevétele és eszközeinek összesített értéke: 5a., 5b., 5c. és adott esetben 23a., 23b. és 23c.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. július 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 173., 2014.6.12., 349. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

I. MELLÉKLET

A 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett adatok benyújtásának formátuma (1)

Mező

Almezők

1a.

Adatszolgáltatási időszak

A naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás kezdőnapja

(ÉÉÉÉ-HH-NN)

1b.

A naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás zárónapja

(ÉÉÉÉ-HH-NN)

2a.

A harmadik országbeli vállalkozás neve és elérhetősége, beleértve a fióktelep adatait, az információk benyújtásáért felelős személy neve és elérhetősége, valamint a harmadik országbeli vállalkozás felügyeletéért felelős harmadik országbeli hatóság neve és elérhetősége

A fióktelep teljes cégneve és jogalany-azonosító kódja (LEI)

2b.

A fióktelep címe

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

2c.

A fióktelep elérhetőségei, beleértve az e-mail-címet, a telefonszámot és a weboldal adatait

2d.

A harmadik országbeli vállalkozás teljes hivatalos neve és adott esetben a jogalany-azonosítója (LEI)

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

2e.

A harmadik országbeli vállalkozás központi ügyvezetésének bejegyzett címe

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

2f.

A harmadik országbeli vállalkozás elérhetőségei, beleértve az e-mail-címet, a telefonszámot és a weboldal adatait

2 g.

A harmadik országbeli vállalkozás központi ügyvezetése szerinti ország

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

2h.

A harmadik országbeli vállalkozás harmadik országbeli felügyeletéért felelős hatóság neve, címe és országa Amennyiben egynél több hatóság felelős a harmadik országbeli vállalkozás felügyeletéért, meg kell adni a részleteket és az egyes hatóságok hatásköreit.

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

2i.

Kapcsolattartó személy teljes neve

2j.

A kapcsolattartó személy címe

2k.

A kapcsolattartó személy telefonszáma

2l.

A kapcsolattartó személy e-mail-címe

2m.

Kapcsolattartó személy beosztása/titulusa

3a.

A fióktelep által a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások az adatszolgáltatási időszakban

A fióktelep által a letelepedése szerinti tagállamban nyújtott (a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott) befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások felsorolása

3b.

A pénzügyi eszközök azon kategóriáinak felsorolása (a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének C. szakaszában meghatározottak szerint), amelyekkel kapcsolatban ilyen szolgáltatásokat és tevékenységeket végeztek

3c.

Amennyiben a fióktelep portfóliókezelést végez, a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban az ügyfelek számára kezelt eszközök összértéke az adatszolgáltatási időszak végén

3d.

Amennyiben a fióktelep portfóliókezelést végez, a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban az ügyfelek számára kezelt eszközök átlagértéke az adatszolgáltatási időszak alatt

3e.

Amennyiben a fióktelep befektetési tanácsadást végez, azon eszközöknek az adatszolgáltatási időszak végi összértéke, amelyekkel kapcsolatban a fióktelep a letelepedése szerinti tagállamban az ügyfelek számára befektetési tanácsadást nyújtott

3f.

Amennyiben a fióktelep befektetési tanácsadást végez, azon eszközöknek az adatszolgáltatási időszak alatti átlagértéke, amelyekkel kapcsolatban a fióktelep a letelepedése szerinti tagállamban az ügyfelek számára befektetési tanácsadást nyújtott

3 g.

Amennyiben a fióktelep az ügyfelek számára pénzügyi eszközök letéti őrzésével és kezelésével kapcsolatos kiegészítő szolgáltatást nyújt, vagy az ügyfelek pénzeszközeit tartja, a fióktelep által a letelepedése szerinti tagállamban az ügyfelek számára tartott eszközök (beleértve a készpénzt is) adatszolgáltatási időszak végi összértéke

3h.

4a.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő ügyfeleinek és partnereinek, valamint személyzetének létszáma az adatszolgáltatási időszakban

A fióktelep ügyfeleinek és partnereinek teljes száma a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban

4b.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban a fióktelep ügyfeleinek és partnereinek teljes száma az adott tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatás, befektetési tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás szerinti bontásban

4c.

Azon lakossági ügyfelek, szakmai ügyfelek és elfogadható partnerek száma (a 2014/65/EU irányelvben meghatározottak szerint), amelyek számára a fióktelep a letelepedése szerinti tagállamban befektetési szolgáltatásokat, befektetési tevékenységeket vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújt

4d.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban a fióktelep személyzetének létszáma az adott tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatás, befektetési tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás szerinti bontásban

5a.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban a fióktelep árbevétele és eszközeinek összesített értéke az adatszolgáltatási időszakban

A fióktelep által generált árbevétel és a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz, befektetési tevékenységekhez és kiegészítő szolgáltatásokhoz tartozó eszközök összesített értéke

5b.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban a fióktelep árbevétele az adott tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatás, befektetési tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás szerinti bontásban

5c.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban a fióktelep árbevétele a 2014/65/EU irányelvben meghatározott ügyfél-kategória szerinti bontásban

Amennyiben a fióktelep saját számlára kereskedik, információ a harmadik országbeli vállalkozásnak az adatszolgáltatási időszakban a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni kitettségéről

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő partnerekkel szembeni havi minimális, átlagos és maximális kitettség

Amennyiben a fióktelep végez pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési garanciavállalást és/vagy pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezést, a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő partnerektől származó, a jegyzési garanciavállalás és a pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezés keretében az adatszolgáltatási időszakban kezelt pénzügyi eszközök értéke

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő partnerektől származó és a fióktelep általi jegyzési garanciavállalás vagy pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezés keretében kezelt pénzügyi eszközök összértéke és száma

8a.

A harmadik országbeli vállalkozás vezető testületének összetétele

A harmadik országbeli vállalkozás vezető testülete tagjainak névsora

8b.

A vezető testület minden tagja esetében a tag teljes neve, a lakóhelye szerinti ország és elérhetőségei

8c.

Az a pozíció, amelyre a vezető testület egyes tagjait kinevezik

9a.

A fióktelep által folytatott tevékenységek tekintetében kiemelt feladatkört betöltő személyek

A fióktelep által folytatott tevékenységek tekintetében kiemelt feladatkört betöltő személyek felsorolása

9b.

A kiemelt feladatkört betöltő minden személy esetében a személy teljes neve, a lakóhelye szerinti ország és elérhetőségei

9c.

A kiemelt feladatkört betöltő minden személy esetében az általa betöltött pozíció

9d.

A kiemelt feladatkört betöltő személyek és a harmadik országbeli vállalkozás vezető testülete közötti jelentési útvonalak

10.

A fióktelephez vagy a harmadik országbeli vállalkozáshoz a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamban az adatszolgáltatási időszakban a fióktelep által folytatott tevékenységekkel kapcsolatban beérkezett panaszokra vonatkozó információk

A fióktelephez vagy a harmadik országbeli vállalkozáshoz a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamban a fióktelep által folytatott tevékenységekkel kapcsolatban beérkezett panaszok száma, a következőkkel együtt:

—	a legtöbb panaszt eredményező öt pénzügyi eszköz szerinti bontás;

—	a panaszok öt leggyakoribb témája szerinti bontás;

—	az adatszolgáltatási időszakban kezelt panaszok száma;

—	a panaszok gondos kezelése érdekében hozott intézkedések

11a.

a fióktelep vagy a harmadik országbeli vállalkozás által a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamban az adatszolgáltatási időszakban a fióktelep által folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett marketingtevékenységek ismertetése

A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe vagy a harmadik országbeli vállalkozás által a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamban alkalmazott, a fióktelep tevékenységeivel kapcsolatos marketingstratégia ismertetése, beleértve a stratégia földrajzi hatályára és a harmadik országbeli vállalkozás által igénybe vett marketingeszközökre (például ügynökök, roadshow-k, telefonhívások, weboldalak) vonatkozó adatokat

11b.

A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe által a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban használt kereskedelmi nevek felsorolása, valamint minden kereskedelmi név esetében:

—	a pénzügyi eszközök azon kategóriái, amelyekkel kapcsolatban használják; és

—	az ügyfelek azon kategóriái, amelyekkel kapcsolatban használják

11c.

A harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe által az adott tagállamban igénybe vett ügynökök vagy hasonló szervezetek esetében a személy vagy szervezet neve, valamint címe és elérhetőségei

11d.

A fióktelep által a letelepedése szerinti tagállamban használt weboldalak felsorolása, valamint minden weboldal esetében a webcím

12a.

A harmadik országbeli vállalkozás azon befektetővédelmi intézkedéseinek ismertetése, amelyek a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban a fióktelep ügyfelei számára rendelkezésre állnak, beleértve ezen ügyfeleknek a 2014/65/EU irányelv 39. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett befektetőkártalanítási rendszerből eredő jogait is

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

Az ügyfelek részére nyújtott tájékoztatás és jelentések

A harmadik országbeli vállalkozás által az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségeire, valamint a fióktelepnek a letelepedése szerinti tagállamban folytatott műveleteire vonatkozó végrehajtási intézkedések tekintetében kialakított szabályok ismertetése

12b.

A fióktelep által a letelepedése szerinti tagállamban az ügyfeleivel való kommunikációra használt nyelv(ek)

12c.

Alkalmasság és megfelelőség

A harmadik országbeli vállalkozás alkalmasságának vagy megfelelősségének értékelésére vonatkozó intézkedések ismertetése, amennyiben a fióktelep a letelepedése szerinti tagállamban nyújt szolgáltatásokat ügyfeleknek

12d.

Legjobb végrehajtás

Amennyiben a fióktelep ügyfelei számára megbízásokat hajt végre a letelepedése szerinti tagállamban, az ügyfélmegbízásoknak az ügyfelek számára legkedvezőbb feltételek mellett történő végrehajtását biztosító intézkedések ismertetése

12e.

Ügyfelek megbízásainak kezelésére vonatkozó szabályok

Amennyiben a fióktelep ügyfélmegbízásokat kezel, a fióktelep által az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors végrehajtása érdekében létrehozott intézkedések ismertetése, különös tekintettel a fióktelepnek a letelepedése szerinti tagállamban folytatott műveleteire

12f.

Termékirányítási szabályok

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozás a fióktelepén keresztül pénzügyi eszközöket állít elő és/vagy forgalmaz, a harmadik országbeli vállalkozás által a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamban a fióktelep műveleteire vonatkozóan megállapított termékirányítási szabályok ismertetése

12g.

A harmadik országbeli vállalkozásnak az összeférhetetlenségek azonosítására, megelőzésére és kezelésére vonatkozó intézkedései

A fióktelepén keresztül tevékenykedő harmadik országbeli vállalkozás által a befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtása során felmerülő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése vagy kezelése érdekében hozott intézkedések ismertetése, beleértve azokat is, amelyek a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyekre vonatkozó javadalmazási politikából erednek

12h.

A harmadik országbeli vállalkozás panaszkezelésre vonatkozó szabályai

A fióktelepén keresztül tevékenykedő harmadik országbeli vállalkozás által kialakított és a fióktelep ügyfelei által panasztétel esetén követendő eljárás ismertetése

12i.

A fióktelep ügyfelei által benyújtott panaszok kezeléséért felelős szervezeti egység

12j.

Panasz benyújtása esetén az ügyfelek által alkalmazandó nyelv(ek)

12k.

A fióktelepén keresztül tevékenykedő harmadik országbeli vállalkozás és a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő ügyfelei közötti szerződéses megállapodásokban említett (jogvita esetén) illetékes bíróságok

12l.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő ügyfeleket és a harmadik országbeli vállalkozást érintő jogviták kezelésében illetékes alternatív vitarendezési testület(ek)

12m.

A harmadik országbeli vállalkozás befektetőkártalanítási rendszerben való tagsága

A harmadik országbeli vállalkozás befektetőkártalanítási rendszerben való tagságának ismertetése, beleértve azt, hogy a fióktelep ügyfelei és partnerei jogosultak lesznek-e az ilyen rendszerben való részvételre, a rendszer alkalmazási köre, a jogosultsági feltételek, valamint a rendszer hatálya alá tartozó összegek és pénzügyi eszközök ismertetése

12n.

A harmadik országbeli vállalkozás által az ügyfelek pénzeszközeinek és eszközeinek védelme és kezelése érdekében hozott intézkedések

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamban az ügyfelek pénzeszközeinek vagy eszközeinek biztosítására bevezetett intézkedések ismertetése (különösen, ha a pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket letétkezelőnél tartják, a letétkezelő neve és a kapcsolódó szerződések ismertetése)

12o.

Egyéb intézkedések

A harmadik országbeli vállalkozás által a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamban nyújtott szolgáltatások és a fióktelep tevékenységeinek becsületes, tisztességes, professzionális és az ügyfelek érdekeit előmozdító módon történő végzése szempontjából relevánsnak ítélt egyéb intézkedések ismertetése

13a.

A harmadik országbeli vállalkozásnak a fióktelep műveleteire alkalmazandó kiszervezési megállapodásaira vonatkozó információk

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

A kiszervezett (vagy kiszervezendő) funkciók felsorolása és ismertetése

13b.

A kiszervezett funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek ellenőrzésére elkülönített erőforrások (különösen az emberi és technikai erőforrások, valamint a belső kontrollrendszer) ismertetése, amennyiben azok a fióktelepnek a letelepedése szerinti tagállamban végzett műveleteihez kapcsolódnak

14.

Információk a harmadik országbeli vállalkozás által létrehozott, algoritmikus kereskedésre, nagy sebességű kereskedésre és közvetlen elektronikus hozzáférésre vonatkozó, a fióktelep tevékenységeire alkalmazandó intézkedésekről (beleértve az informatikai megállapodásokat is)

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

Azon intézkedések és erőforrások (különösen az emberi és informatikai erőforrások) ismertetése, amelyeket a harmadik országbeli vállalkozás az algoritmikus kereskedés, a nagy sebességű kereskedés és a közvetlen elektronikus hozzáférés, valamint az ilyen tevékenységek ellenőrzése céljából a fióktelepének a letelepedése szerinti tagállamban folytatott tevékenységeihez esetlegesen létrehozott és/vagy elkülönített

15a.

A megfelelési (compliance) funkció (vagy azzal egyenértékű) tevékenységeire vonatkozó információk

Szabályozási változások

Az adatszolgáltatási időszakban a harmadik országbeli vállalkozás fióktelepének tevékenységeire vonatkozó befektetővédelmi intézkedéseket befolyásoló lényeges változások és a szabályozási követelményekben bekövetkezett változások kezelésének és végrehajtásának ismertetése

15b.

Megállapítások

Az elvégzett helyszíni és kiszervezett ellenőrzések száma, valamint megfelelési (compliance) funkciónak a harmadik országbeli vállalkozás műveleteire vonatkozó főbb megállapításainak összefoglalása, amennyiben azok a fióktelep műveletei szempontjából relevánsak

15c.

A harmadik országbeli vállalkozás által azonosított hiányosságok vagy hiányosságok kockázatának kezelése érdekében tett vagy meghozandó intézkedések (beleértve a panaszokat vagy a megfelelési funkció felső vezetésnek címzett ajánlásaitól való eltérést), amennyiben azok a fióktelep műveleteivel kapcsolatosak

15d.

Egyéb

Minden egyéb olyan információ, amelynek feltüntetését a fióktelep relevánsnak ítél

16a.

A belső ellenőrzési funkció (vagy azzal egyenértékű) tevékenységeire vonatkozó információk

Megállapítások

A belső ellenőrzési funkciónak a harmadik országbeli vállalkozás műveleteire vonatkozó főbb megállapításainak összefoglalása, amennyiben azok a fióktelep műveletei szempontjából relevánsak

16b.

A harmadik országbeli vállalkozás által azonosított hiányosságok vagy hiányosságok kockázatának kezelése érdekében tett vagy meghozandó összes intézkedés (beleértve az ütemtervet és a harmadik országbeli vállalkozás érintett szervezeti egységeit) amennyiben azok a fióktelep műveleteivel kapcsolatosak

17a.

A harmadik országbeli vállalkozás kockázatkezelési (vagy azzal egyenértékű) funkciójának tevékenységeire és kockázatkezelési politikájára vonatkozó információk

Kockázatkezelési politika

A harmadik országbeli vállalkozás kockázatkezelési politikájának a fióktelep műveleteire vonatkozó részének összefoglalása, valamint a fióktelepnek az általa végzett szolgáltatásokra és tevékenységekre alkalmazott intézkedései

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

17b.

Megállapítások

A kockázatkezelési funkciónak a harmadik országbeli vállalkozás műveleteire összességében vonatkozó főbb megállapításainak összefoglalása, valamint az ezen megállapítások kezelése érdekében tett vagy meghozandó intézkedések

18.

Bármely egyéb információ, amelyet a harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe relevánsnak talál ahhoz, hogy közölje a letelepedése szerinti tagállam illetékes hatóságával

(1) A harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei által nyújtott, határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó adatok a II. mellékletben szerepelnek.

II. MELLÉKLET

A 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett adatok benyújtásának formátuma abban az esetben, ha a Bizottság a 600/2014/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot hozott

Az e végrehajtási rendelet I. mellékletében előírt információkon kívül azok a harmadik országbeli vállalkozások, amelyek a 600/2014/EU rendelet 47. cikkének (3) bekezdésével összhangban befektetési szolgáltatásokat és tevékenységeket is nyújtanak az Európai Unióban a harmadik országok egyenértékűségi rendszerén keresztül (amennyiben a 600/2014/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdése alapján ténylegesen egyenértékűként ismerik el ezeket), a 2014/65/EU irányelv 41. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint az illetékes hatóságnak benyújtandó jelentésükben a következő mezőket is szerepeltetik:

Mező

Almezők

19a.

Adatszolgáltatási időszak

A naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás kezdőnapja

(ÉÉÉÉ-HH-NN)

19b.

A naptári évre vonatkozó adatszolgáltatás zárónapja

(ÉÉÉÉ-HH-NN)

20a.

A fióktelep teljes cégneve és jogalany-azonosító kódja (LEI), ha rendelkezésre áll

20b.

A fióktelep címe

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

20c.

A fióktelep elérhetőségei, beleértve az e-mail-címet, a telefonszámot és a weboldal adatait

20d.

A harmadik országbeli vállalkozás teljes hivatalos neve és adott esetben a jogalany-azonosítója (LEI)

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

20e.

A harmadik országbeli vállalkozás központi ügyvezetésének bejegyzett címe

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

20f.

A harmadik országbeli vállalkozás elérhetőségei, beleértve az e-mail-címet, a telefonszámot és a weboldal adatait

20g.

A harmadik országbeli vállalkozás központi ügyvezetése szerinti ország

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

20h.

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

20i.

Kapcsolattartó személy teljes neve

20j.

A kapcsolattartó személy címe

20k.

A kapcsolattartó személy telefonszáma

20l.

A kapcsolattartó személy e-mail-címe

20 m.

Kapcsolattartó személy beosztása/titulusa

21a.

A fióktelep által a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások az adatszolgáltatási időszakban

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban az elfogadható partnereknek és 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek nyújtott (a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott) befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások felsorolása

21b.

21c.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep portfóliókezelést végez, az adott tagállamban az ügyfelek számára kezelt eszközök összértéke az adatszolgáltatási időszak végén

21d.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep portfóliókezelést végez, az adott tagállamban az ügyfelek számára kezelt eszközök az adatszolgáltatási időszak alatti átlagértéke

21e.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep befektetési tanácsadást végez, azon eszközöknek az adatszolgáltatási időszak végi összértéke, amelyekkel kapcsolatban az ügyfeleknek ilyen szolgáltatást nyújtott az adott tagállamban

21f.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep befektetési tanácsadást végez, azon eszközöknek az adatszolgáltatási időszak alatti átlagértéke, amelyekkel kapcsolatban az ügyfeleknek ilyen szolgáltatást nyújtott az adott tagállamban

21g.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep az ügyfelek számára pénzügyi eszközök letéti őrzésével és kezelésével kapcsolatos kiegészítő szolgáltatást nyújt, vagy az ügyfelek pénzeszközeit tartja, a fióktelep által az adott tagállamban az ügyfelek számára tartott eszközök (beleértve a készpénzt is) adatszolgáltatási időszak végi összértéke.

21h.

22a.

A fióktelep ügyfeleinek és partnereinek száma az adatszolgáltatási időszakban a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban és összességében

A fióktelep ügyfeleinek és partnereinek teljes száma az Európai Unióban (a letelepedés helye szerinti tagállam kivételével).

22b.

A harmadik országbeli vállalkozás ügyfeleinek és partnereinek teljes száma összesen

22c.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep befektetési szolgáltatásokat, befektetési tevékenységeket vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtott, a fióktelep ügyfeleinek és partnereinek teljes száma az adott másik tagállamban, a következőkkel együtt:

—	a fenti számnak az egyes tagállamokban nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások szerinti bontása; és

—	a 2014/65/EU irányelvben meghatározott ügyfélkategóriák szerinti bontás

23a.

A fióktelep által a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban és a harmadik országbeli vállalkozás által realizált árbevétel és eszközeik összesített értéke az adatszolgáltatási időszakban

A fióktelep árbevétele az Unióban (a letelepedés helye szerinti tagállam kivételével) és a harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a letelepedés helye szerinti tagállam kivételével) nyújtott szolgáltatásokhoz és végzett tevékenységekhez tartozó eszközök összesített értéke

23b.

A harmadik országbeli vállalkozás összes árbevétele

23c.

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep befektetési szolgáltatásokat, befektetési tevékenységeket vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtott, az ilyen befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások árbevétele és a hozzájuk tartozó eszközök összesített értéke, a következőkkel együtt:

—	az adott tagállamban nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek vagy kiegészítő szolgáltatások szerinti bontás; és

—	a 2014/65/EU irányelvben meghatározott ügyfélkategóriák szerinti bontás

24a.

Amennyiben a fióktelep saját számlára kereskedik, információ a harmadik országbeli vállalkozás Unió-beli partnerekkel szembeni kitettségéről (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamban lévő partnerek kivételével) az adatszolgáltatási időszakban

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep saját számlára kereskedik, az adott tagállamban lévő partnerekkel szembeni havi minimális, átlagos és maximális kitettség

24b.

Az Unió-beli partnerekkel szembeni havi minimális, átlagos és maximális kitettség (a fióktelep letelepedése szerinti tagállam kivételével)

25a.

Amennyiben a fióktelep végez pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési garanciavállalást és/vagy pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezést, az Unió-beli partnerektől (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő partnerek kivételével) származó, a jegyzési garanciavállalás és a pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezés keretében az adatszolgáltatási időszakban kezelt pénzügyi eszközök értéke

A fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő azon tagállamok esetében, amelyekben a fióktelep pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési garanciavállalást és/vagy pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezést biztosít, az adott tagállamban lévő partnerektől származó és a fióktelep általi jegyzési garanciavállalás vagy kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezés keretében kezelt pénzügyi eszközök összértéke

25b.

Az Unió-beli (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő) partnerektől származó és a fióktelep általi jegyzési garanciavállalás vagy pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás alapján történő elhelyezés keretében kezelt pénzügyi eszközök összértéke

26.

A fióktelephez és/vagy a harmadik országbeli vállalkozáshoz az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) az adatszolgáltatási időszakban a fióktelep által folytatott tevékenységekkel kapcsolatban beérkezett panaszokra vonatkozó információk

A fióktelephez és/vagy a harmadik országbeli vállalkozáshoz a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban a fióktelep által folytatott tevékenységekkel kapcsolatban beérkezett panaszok száma, a következőkkel együtt:

—	tagállamonkénti bontás;

—	a legtöbb panaszt eredményező öt pénzügyi eszköz szerinti bontás;

—	a panaszok öt leggyakoribb témája szerinti bontás;

—	az adatszolgáltatási időszakban kezelt panaszok száma;

—	a panaszok gondos kezelése érdekében hozott intézkedések

27a.

A fióktelep vagy a harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) az adatszolgáltatási időszakban a fióktelep által folytatott tevékenységekkel összefüggésben végzett marketingtevékenységek ismertetése

A harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) alkalmazott, a fióktelep tevékenységeivel kapcsolatos marketingstratégia ismertetése, beleértve a stratégia földrajzi hatályára és a harmadik országbeli vállalkozás által igénybe vett marketingeszközökre (például ügynökök, roadshow-k, telefonhívások, weboldalak) vonatkozó adatokat

27b.

A harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) használt kereskedelmi nevek felsorolása, valamint minden egyes kereskedelmi név esetében:

—	azon tagállamok felsorolása, amelyekben használják;

—	a pénzügyi eszközök azon kategóriái, amelyekkel kapcsolatban használják; és

—	az ügyfelek azon kategóriái, amelyekkel kapcsolatban használják

27c.

A harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) igénybe vett ügynökök vagy hasonló szervezetek esetében a személy vagy szervezet neve, valamint címe és elérhetőségei

27d.

A harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) használt weboldalak felsorolása, valamint minden weboldal esetében a webcím

28a.

A harmadik országbeli vállalkozás azon befektetővédelmi intézkedéseinek ismertetése, amelyek az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) a fióktelep ügyfelei számára rendelkezésre állnak, beleértve ezen ügyfeleknek a 2014/65/EU irányelv 39. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett befektetőkártalanítási rendszerből eredő jogait is

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

Az ügyfelek részére nyújtott tájékoztatás és jelentések

A harmadik országbeli vállalkozás azon intézkedéseinek ismertetése, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás teljesítse a 2014/65/EU irányelv 24. és 25. cikke szerinti, az ügyfelekkel szembeni tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségeit, valamint a fióktelep Unión belüli (a fióktelep letelepedésének helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytatott) műveleteire vonatkozó végrehajtási intézkedéseket

28b.

A fióktelep által az Unióban (a letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) az ügyfeleivel való kommunikációra használt nyelv(ek)

28c.

Alkalmasság és megfelelőség

A harmadik országbeli vállalkozás azon intézkedéseinek ismertetése, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás teljesítse az alkalmasság vagy a megfelelőség értékelésére vonatkozó kötelezettségeit, amennyiben a fióktelep az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) nyújt szolgáltatásokat ügyfeleknek

28d.

Legjobb végrehajtás

Amennyiben a fióktelep ügyfelei számára megbízásokat hajt végre az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban), azon intézkedések ismertetése, amelyek biztosítják, hogy az ügyfélmegbízásokat az ügyfelek számára legkedvezőbb feltételek mellett hajtsa végre

28e.

Ügyfelek megbízásainak kezelésére vonatkozó szabályok

A harmadik országbeli vállalkozás azon intézkedéseinek ismertetése, amelyek biztosítják az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors végrehajtását, különös tekintettel a fióktelepnek az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytatott) folytatott műveleteire

28f.

Termékirányítási szabályok

Amennyiben a harmadik országbeli vállalkozás pénzügyi eszközöket állít elő és/vagy forgalmaz az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban), a harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban folytatott műveleteire vonatkozóan megállapított termékirányítási szabályok ismertetése

28g.

A harmadik országbeli vállalkozásnak az összeférhetetlenségek azonosítására, megelőzésére és kezelésére vonatkozó intézkedései

A harmadik országbeli vállalkozás által a befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtása során felmerülő összeférhetetlenségek azonosítása, megelőzése vagy kezelése érdekében hozott intézkedések ismertetése, beleértve azokat is, amelyek a fióktelepnek az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) nyújtott befektetési szolgáltatások, befektetési tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások nyújtásában részt vevő személyekre vonatkozó javadalmazási politikából erednek

28h.

A harmadik országbeli vállalkozás panaszkezelésre vonatkozó szabályai

A harmadik országbeli vállalkozás Unió-beli (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállami) ügyfelei által panaszbenyújtás során követendő eljárás ismertetése

28j.

A fióktelep ügyfelei által benyújtott panaszok kezeléséért felelős szervezeti egység

28k.

Panasz benyújtása esetén az ügyfelek által alkalmazandó nyelv(ek)

28l.

A harmadik országbeli vállalkozás és az Unió-beli (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő) ügyfelei közötti szerződéses megállapodásokban említett (jogvita esetén) illetékes bíróságok

28m.

Az Unió-beli (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő) ügyfeleket érintő, határokon átnyúló jogviták kezelésében illetékes alternatív vitarendezési testület(ek)

28n.

A harmadik országbeli vállalkozás befektetőkártalanítási rendszerben való tagsága

A harmadik országbeli vállalkozás befektetőkártalanítási rendszerben való tagságának ismertetése, beleértve azt, hogy a fióktelep Unió-beli (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lévő) ügyfelei és partnerei jogosultak lesznek-e az ilyen rendszerben való részvételre, a rendszer alkalmazási köre, a jogosultsági feltételek, valamint a rendszer hatálya alá tartozó összegek és pénzügyi eszközök ismertetése

28o.

A harmadik országbeli vállalkozás által az ügyfelek pénzeszközeinek és eszközeinek védelme és kezelése érdekében hozott intézkedések

Az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) az ügyfelek pénzeszközeinek vagy eszközeinek biztosítására bevezetett intézkedések ismertetése (különösen, ha a pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket letétkezelőnél tartják, a letétkezelő neve és a kapcsolódó szerződések ismertetése)

28p.

Egyéb intézkedések

A harmadik országbeli vállalkozás által az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) nyújtott szolgáltatások és a fióktelep tevékenységeinek becsületes, tisztességes, professzionális és az ügyfelek érdekeit előmozdító módon történő végzése szempontjából relevánsnak ítélt egyéb intézkedések ismertetése

29a.

A harmadik országbeli vállalkozásnak a fióktelep műveleteire alkalmazandó kiszervezési megállapodásaira vonatkozó információk

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

A fióktelep befektetési szolgáltatásainak az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) nyújtása és tevékenységeinek végzése céljával kiszervezett (vagy kiszervezendő) funkciók felsorolása és ismertetése

29b.

A kiszervezett funkciók, szolgáltatások vagy tevékenységek ellenőrzésére elkülönített erőforrások (különösen az emberi és technikai erőforrások, valamint a belső kontrollrendszer) ismertetése, amennyiben azok a fióktelepnek az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) végzett műveleteihez kapcsolódnak

30.

(az illetékes hatóságnak korábban bejelentett adatok bármilyen változása esetén kell megadni)

Azon intézkedések és erőforrások (különösen az emberi és informatikai erőforrások) ismertetése, amelyeket a harmadik országbeli vállalkozás az algoritmikus kereskedés, a nagy sebességű kereskedés és a közvetlen elektronikus hozzáférés, valamint az ilyen tevékenységek ellenőrzése céljából a fióktelepének az Unióban (a fióktelep letelepedése szerinti tagállamtól eltérő tagállamban) folytatott tevékenységeihez esetlegesen létrehozott és/vagy elkülönített

31.

Bármely olyan egyéb információ, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek ítél ahhoz, hogy megvalósulhasson a fióktelep Unió-beli tevékenységeinek átfogó nyomon követése.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 188

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. július 15.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. március 9.) az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletnek egyes energiaágazatbeli gazdasági tevékenységek tekintetében, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ezekre a gazdasági tevékenységekre vonatkozó különös közzétételek tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2022/1215 rendelete (2022. július 7.) az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő hajók által az 1 és 2 övezet norvég vizein folytatott, grönlandi laposhalra irányuló halászat tilalmáról	46
	*	A Bizottság (EU) 2022/1216 végrehajtási rendelete (2022. július 8.) a közös agrárpolitika keretében alkalmazandó bizonyos adminisztratív és helyszíni ellenőrzések kapcsán a 2022-es év tekintetében a 809/2014/EU, a 180/2014/EU, a 181/2014/EU, az (EU) 2017/892, az (EU) 2016/1150, az (EU) 2018/274, a 615/2014/EU és az (EU) 2015/1368 végrehajtási rendelettől való eltérésről, valamint az (EU) 2021/725 végrehajtási rendelet módosításáról	49
	*	A Bizottság (EU) 2022/1217 végrehajtási rendelete (2022. július 14.) a 185/2013/EU végrehajtási rendeletnek a Spanyolország részére 2021-re, 2022-re és 2023-ra odaítélt halászati kvóták csökkentése tekintetében történő módosításáról	62
	*	A Bizottság (EU) 2022/1218 végrehajtási rendelete (2022. július 14.) az (EU) 2021/620 végrehajtási rendelet egyes mellékleteinek egyes tagállamok vagy azok körzetei betegségtől mentes státuszának bizonyos, jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében történő jóváhagyása, valamint bizonyos jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó mentesítési programok jóváhagyása tekintetében történő módosításáról ( 1 )	65
	*	A Bizottság (EU) 2022/1219 végrehajtási rendelete (2022. július 14.) az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet III. mellékletének az egyes összetett élelmiszer-készítmények szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére és az Unión keresztül történő átszállítására vonatkozó bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról ( 1 )	75
	*	A Bizottság (EU) 2022/1220 végrehajtási rendelete (2022. július 14.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei és az illetékes hatóságok által az említett irányelv 41. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett adatok szolgáltatásának formátuma tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standardok megállapításáról ( 1 )	98
	*	A Bizottság (EU) 2022/1221 végrehajtási rendelete (2022. július 14.) a Marokkóból származó egyes alumíniumkerekek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről	114
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2022/1222 határozata (2022. július 12.) a Lisszaboni Külön Unió Közgyűlésén az Európai Unió által képviselendő álláspontról	142
	*	A Tanács (EU) 2022/1223 határozata (2022. július 12.) a 10. és 11. Európai Fejlesztési Alap keretén belüli projektekből visszavont pénzeszközöknek az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokban (AKCS-államokban) Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának következtében kialakult élelmezésbiztonsági válság és gazdasági sokk kezelésére irányuló intézkedések finanszírozásának céljára történő kiosztásáról	147
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2022/1224 határozata (2022. július 13.) a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2022/1179 határozat hatályon kívül helyezéséről (ATALANTA/5/2022)	150

Szám	03/TQ109
Tagállam	Európai Unió (minden tagállam)
Állomány	GHL/1N2AB.
Faj	Grönlandi laposhal (Reinhardtius hippoglossoides)
Övezet	Az 1 és 2 övezet norvég vizei
A tilalom bevezetésének napja	2022. június 20.

Állomány	2009. évi kiinduló kvóta	2009. évi kiigazított kvóta	A 2009 tekintetében megállapított fogások	A kvóta és a fogások különbözete (túlhalászás)	2013. évi csökkentés	2014. évi csökkentés	2015. évi csökkentés	2016. évi csökkentés	2017. évi csökkentés	2018. évi csökkentés	2019. évi csökkentés	2020. évi csökkentés	2021. évi csökkentés	2022. évi csökkentés	2023. évi csökkentés
MAC8C3411	29 529	25 525	90 954	–65 429	100	100	100	5 544	6 283	4 805	7 762	3 328	8 944	2 411	0
ANE08 (1)								3 696	4 539	2 853	3 696	3 696	3 696	3 696	180

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról szóló (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2022. május 30-i (EU) 2022/913 bizottsági végrehajtási rendelethez ( HL L 158., 2022.6.13. )	152


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.