(1)

A hozzáadottérték-adó (héa) mértékére vonatkozóan a 2006/112/EK tanácsi irányelvben (3) meghatározott szabályok célja a belső piac működésének fenntartása és a verseny torzulásának elkerülése. Az említett szabályokat több mint két évtizeddel ezelőtt dolgozták ki a származási ország elve alapján. A Bizottság az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési tervről szóló 2016. április 7-i közleményében, valamint az „Úton egy egységes uniós héaövezet felé – új döntések szükségeltetnek” című, a héára vonatkozó cselekvési terv nyomon követéséről szóló 2017. október 4-i közleményében bejelentette, hogy módosítani kívánja az említett szabályokat annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek egy olyan, a határokon átnyúló, vállalkozások közötti termékkereskedelem tagállamok közötti bonyolítására alkalmazandó, végleges héarendszerrel, amely a rendeltetési hely szerinti tagállamban történő adóztatáson alapulna.

(2)

Egy olyan rendszerben, amelyben a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás a rendeltetési hely szerinti tagállamban lenne adóztatandó, a terméket értékesítőknek és a szolgáltatás nyújtóknak nem fűződne jelentős érdekük ahhoz, hogy alacsonyabb héamértéket alkalmazó tagállamokban legyenek letelepedve. Ha egy ilyen rendszer keretében többféle héamérték létezne, az nem okozna zavart a belső piac működésében, és nem vezetne a verseny torzulásához. E körülmények között helyénvaló lenne több rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára a héamértékek meghatározására.

(3)

A kedvezményes héamértékkel adóztatható termékeknek és szolgáltatásoknak a végső felhasználó javát kell szolgálniuk és a közérdeket kell célozniuk. A szabályok túlzott bonyolultságának és az üzleti költségek ebből származó növekedésének elkerülése érdekében – különösen a Közösségen belüli kereskedelem esetében – a tagállamok által ennek megfelelően kiválasztott termékek és szolgáltatások tekintetében a kedvezményes héamértékeknek normál esetben az értékesítési láncban mindvégig alkalmazandónak kell lenniük.

(4)

A kedvezményes héamértékek alkalmazását lehetővé tevő jogi keretnek általánosságban összhangban kell lennie az egyéb uniós szakpolitikákkal, így az (EU) 2021/522 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4), valamint az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i bizottsági közleménnyel. Annak érdekében, hogy a tagállamok az egészségügyi rendszereik teherbíró-képességének megerősítése céljából kedvezményes héamértékeket alkalmazhassanak, célszerű kibővíteni azon termékek és szolgáltatások körét, amelyek alapvető fontosságúnak tekintendők az egészségügyi ellátás biztosításának támogatása, valamint a fogyatékosságok kompenzálása és leküzdése szempontjából. Emellett lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy a kedvezményes héamértékek környezetbarát termékekre és szolgáltatásokra való alkalmazásával is hozzájáruljanak a klímasemleges és zöld gazdasághoz, és ezzel egyidejűleg felkészüljenek a környezetkárosító termékekre és szolgáltatásokra jelenleg vonatkozó kedvezményes héamértékek fokozatos kivezetésére.

(5)

Valamennyi tagállammal szemben egyenlő bánásmódot kell alkalmazni, ezért a kedvezményes héamértékek alkalmazása tekintetében – amely mértékeknek továbbra is kivételt kell képezniük az általános héamértékhez képest – a tagállamoknak ugyanazokkal a lehetőségekkel kell rendelkezniük. Az említett egyenlő bánásmód úgy valósítható meg, ha a jogosult termékekre és szolgáltatásokra – meghatározott korlátok között – valamennyi tagállamnak lehetősége van alkalmazni legfeljebb két, legalább 5 %-os kedvezményes héamértéket, egy, az 5 %-os minimális mértéknél alacsonyabb kedvezményes héamértéket, valamint egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet.

(6)

Tekintettel arra, hogy költségvetési okokból el kell kerülni a kedvezményes héamértékek túlzottan széleskörű alkalmazását, valamint figyelembe véve az egyenlő bánásmód elvét, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a 2006/112/EK irányelv III. mellékletének legfeljebb 24 pontja alá tartozó termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra alkalmazzanak a minimális 5 %-os mértéknél nem alacsonyabb kedvezményes héamértéket. Ugyanezen okokból a tagállamoknak lehetőséget kell adni az alkalmazandó határidők tiszteletben tartása mellett arra, hogy egy, az 5 %-os minimális mértéknél alacsonyabb kedvezményes héamértéket, valamint egy, az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet alkalmazzanak, ám a 2006/112/EK irányelv III. mellékletének csupán legfeljebb hét pontja alá tartozó termékértékesítésekre vagy szolgáltatásnyújtásokra, amelyeket vagy az alapvető szükségleteket kielégítőnek tekintendő termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások közül választottak ki – ezek nevezetesen a következőkhöz kapcsolódhatnak: élelmiszer, víz, gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek, valamint egészségügyi és higiéniai termékek értékesítése, személyszállítás, továbbá egyes kulturális termékek (könyvek, újságok és folyóiratok) –, vagy pedig a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében felsorolt olyan egyéb termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások közül választottak ki, amelyekre más tagállamok az 5 %-os minimális mértéknél alacsonyabb kedvezményes héamértéket, illetve az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet alkalmaznak. Azon tagállamok számára, amelyek már jelenleg is ilyen kedvezményes héamértékeket vagy mentességeket alkalmaznak, helyénvaló biztosítani a szükséges időt az említett korlátozásokhoz történő alkalmazkodásra.

(7)

Indokolt, hogy a szolárpanelek bekerüljenek az említett hét pont közé, egyrészt az Unió karbonmentesítésre vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival és az európai zöld megállapodással összhangban, másrészt pedig azért, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen a megújuló energiaforrások felhasználásának kedvezményes héamértékek révén történő előmozdítására is. A megújuló energiaforrások használatára történő átállás támogatása, valamint az Unió energiafüggetlenségének előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy javítsák a végső felhasználók zöld energiaforrásokhoz való hozzáférését.

(8)

Az említett választási lehetőségek valamelyikének a tagállamok általi igénybevételét úgy kell tekinteni, mint a héamértékek rendszerének logikájába illeszkedő intézkedést, amelyet az adott tagállam egyértelműen meghatározott, a végső felhasználók javát, illetve közérdekű célt szolgáló szociális okok alapján fogad el.

(9)

A héamértékekre vonatkozó általános szabályok mellett jelenleg hatályban van több olyan eltérés, amelyek alapján egyes tagállamok alacsonyabb héamértékeket alkalmazhatnak. Ezeket az alacsonyabb héamértékeket sajátos földrajzi jellemzők, illetve a végső felhasználók javát vagy közérdekű célt szolgáló szociális okok indokolják. Az említett alacsonyabb héamértékek más tagállamok számára is relevánsak lehetnek. Ezért – az egyenlő bánásmód elvével összhangban – helyénvaló biztosítani egy olyan, valamennyi tagállam számára rendelkezésre álló választási lehetőséget, amelynek értelmében alacsonyabb héamértékeket alkalmazhatnak ugyanazokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyekre más tagállamokban alacsonyabb héamérték alkalmazandó, mégpedig azonos feltételek mellett. A hét pontig terjedő felső határ tiszteletben tartása érdekében azoknak a tagállamoknak, amelyek 2021. január 1-jén a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében hétnél több pont alá tartozó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra alkalmaztak az említettek szerinti alacsonyabb héamértéket, 2032. január 1-jéig vagy a végleges szabályozás elfogadásának időpontjáig – a kettő közül a korábbi időpontot figyelembe véve – a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében hét pont alá tartozó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra kell korlátozniuk a minimális 5 %-osnál alacsonyabb héamértékek, illetve az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességek alkalmazását. Az említett módosítások nem érintik az olyan mentességek alkalmazására vonatkozó eltérésekkel kapcsolatos, a 2006/112/EK irányelv X. mellékletében meghatározott szabályokat, amelyek nem jogosítanak fel az előzetesen felszámított héa levonására.

(10)

Emellett jelenleg több másik eltérés lehetővé teszi egyes tagállamok számára, hogy 12 %-osnál nem alacsonyabb kedvezményes héamértékeket alkalmazzanak a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében fel nem sorolt termékekre és szolgáltatásokra. Tekintettel arra, hogy ezen kedvezményes héamértékek szintje közel áll az általános héamértékhez, valamint az egyenlő bánásmód elvével összhangban, helyénvaló biztosítani egy olyan, valamennyi tagállam számára rendelkezésre álló választási lehetőséget, amelynek értelmében 12 %-osnál nem alacsonyabb kedvezményes héamértékeket alkalmazhatnak azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyekre más tagállamokban is ilyen, azaz 12 %-osnál nem alacsonyabb kedvezményes héamértéket alkalmaznak, mégpedig azonos feltételek mellett.

(11)

Más tagállamok is alkalmazhatnak legalább 12 %-os kedvezményes héamértékeket a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében fel nem sorolt termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, valamint 5 %-osnál alacsonyabb héamértékeket és az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket a 2006/112/EK irányelv III. mellékletének az 1–6. és a 10c. ponttól eltérő bármely más pontja alá tartozó termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, feltéve, hogy tiszteletben tartják a héamértékek ezen irányelvben meghatározott struktúráját, valamint a 2021. január 1-jén kedvezményes héamértékeket vagy az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket alkalmazó tagállamok által alkalmazott megfelelő feltételeket. Az említett más tagállamok közé tartoznak azok a tagállamok, amelyek jelenleg kedvezményes héamértékeket és az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket alkalmaznak, és 12 %-osnál nem alacsonyabb kedvezményes héamértékeket szeretnének alkalmazni a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében fel nem sorolt termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, illetve más termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra a jelenleg általuk alkalmazottaktól eltérő, 5 %-osnál alacsonyabb héamértékeket és az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket szeretnének alkalmazni.

(12)

Azoknak a tagállamoknak, amelyek 2021. január 1-jén eltérések alapján kedvezményes héamértékeket vagy az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket alkalmaztak, tájékoztatniuk kell a héabizottságot nemzeti joguknak az – a többi tagállam számára is alkalmazhatóvá váló – eltérésekkel kapcsolatos, 2021. január 1-jén alkalmazott főbb rendelkezéseiről és feltételeiről. A jogbiztonság garantálása és az említett eltérésekhez való, minden tagállam általi egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében, az érintett tagállamok által a rögzített határidőig benyújtott információk alapján, a Bizottságnak az említett információk kézhezvételét követően haladéktalanul el kell készítenie azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak a teljes felsorolását, amelyekre az említett kedvezményeket vagy mentességeket alkalmazzák, és azt meg kell küldenie minden tagállamnak. Az ilyen információk tagállamok általi megadására vonatkozó határidő tiszteletben tartása alapvető fontosságú annak biztosításához, hogy az eltérésekhez minden tagállam egyenlően hozzáférhessen.

(13)

A Bizottság által továbbított információk alapján a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kedvezményes héamértékeket és az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket alkalmazzanak azokra a termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra, amelyekre más tagállamok az említett héamértékeket és mentességeket alkalmazzák, feltéve, hogy az említett kedvezményes héamértékeket és mentességeket ugyanazokkal a feltételekkel alkalmazzák, mint a szóban forgó héamértékeket és mentességeket már alkalmazó tagállamok. A tagállamoknak részletes szabályokat kell elfogadniuk e választási lehetőségek igénybevételére vonatkozóan, és az elfogadott rendelkezéseik szövegét továbbítaniuk kell a héabizottságnak. A Bizottságnak a továbbított információk alapján jelentést kell készítenie a Tanács részére, és abban meg kell adnia azon termékek és szolgáltatások átfogó listáját, amelyekre a tagállamok kedvezményes héamértékeket és az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességeket alkalmaznak.

(14)

Tekintettel arra, hogy a kedvezményes héamértékekre jogosult termékek és szolgáltatások listáját korszerűsíteni és frissíteni kell, a 2006/112/EK irányelvet módosítani kell annak érdekében, hogy konkrét szociálpolitikai célokkal összefüggésben lehetővé váljon a kedvezményes héamértékek alkalmazása, továbbá az egyértelműség biztosítása és a versenysemlegesség elvének figyelembevétele érdekében, ami azt jelenti, hogy a héamértékek tekintetében ugyanolyan elbánást kell biztosítani meghatározott termékek bérlése vagy lízingelése, illetve értékesítése esetében.

(15)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak lehetőségük legyen támogatni a környezetbarát fűtési rendszerek használatára való átállást, valamint az Unió karbonmentesítésre vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival összhangban, a 2006/112/EK irányelv III. mellékletébe bele kell foglalni a tagállamok azon lehetőségét, hogy kedvezményes héamértéket alkalmazzanak a nagy hatékonyságú, alacsony kibocsátással járó, a környezetvédelmi jogszabályok kritériumainak megfelelő fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.

(16)

A digitalizáció kulcsszerepet játszik az értékteremtésben és a versenyképesség fokozásában. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató – amely előzetesen meghatározott mutatók alapján méri és rangsorolja a tagállamok digitális teljesítményét – jelentős eltéréseket mutat a digitális fejlettség tekintetében. Az internet-hozzáférési szolgáltatások korlátozott elérhetőségének orvoslása és e szolgáltatások fejlesztésének előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok kedvezményes héamértéket alkalmazzanak ezen szolgáltatásokra. A kedvezményes héamérték internet-hozzáférési szolgáltatásokra történő alkalmazását a nemzeti digitalizációs politikákban meghatározott célkitűzésekhez kell igazítani, és a hatályát ennek megfelelően korlátozni kell. Az (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban az internet-hozzáférés konnektivitást biztosít, de nem terjed ki az interneten keresztül biztosított tartalmakra.

(17)

Továbbá, tekintettel a gazdaság digitális transzformációjára, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ugyanolyan elbánást alkalmazzanak az online élőben közvetített tevékenységekre, többek között eseményekre, mint azokra, amelyek személyes jelenléttel való megrendezés esetén kedvezményes héamértékre jogosultak.

(18)

A fogyasztás helye szerinti tagállamban történő adóztatás biztosítása érdekében szükséges, hogy minden olyan szolgáltatás, amely elektronikus eszközökön keresztül nyújtható az igénybevevő részére, ott legyen adóztatandó, ahol az igénybevevő letelepedett, állandó lakcímmel rendelkezik vagy a szokásos tartózkodási helye van. Ezért módosítani kell az említett tevékenységek vonatkozásában a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére irányadó szabályokat.

(19)

A jogbiztonság garantálása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a társadalmi jóllétet szolgáló szervezetek esetében a szervezet egészének általános tevékenységét és céljait kell figyelembe venni – a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások végső kedvezményezettjétől függetlenül – a kedvezményes héamértékre való jogosultság mérlegelésekor.

(20)

Továbbá, a 2006/112/EK irányelvet módosítani kell annak érdekében, hogy a végső felhasználók javát, illetve közérdekű célt szolgáló szociális okokkal összefüggő, korlátozott számú konkrét helyzetben lehetőség legyen kedvezményes héamértékek alkalmazására. Ezért a 2006/112/EK irányelv III. mellékletében található kedvezményes héamértékre jogosult termékek és szolgáltatások felsorolását ki kell bővíteni úgy, hogy az tartalmazzon korlátozott számú, már létező ilyen eltérést.

(21)

A Covid19-világjárvány nyilvánvalóvá tette, hogy a 2006/112/EK irányelvet ki kell igazítani annak érdekében, hogy a jogi keret készen álljon a jövőbeli válságok kezelésére, és így lehetővé tegye, hogy a tagállamok gyorsan tudjanak reagálni az olyan kivételes körülményekre, mint a világjárványok, humanitárius válságok és természeti katasztrófák. E célból azon tagállamok számára, amelyeket a Bizottság felhatalmazott arra, hogy héamentességet alkalmazzanak a katasztrófák áldozatainak javát szolgáló termékek importálására, azonos feltételek mellett biztosítani kell a lehetőséget, hogy az említett termékeknek és az ilyen termékekhez kapcsolódó szolgáltatásoknak a jogosult szervezetek részére történő – az említett katasztrófák áldozatai támogatásának célját szolgáló – Közösségen belüli beszerzésére és belföldi értékesítésére az előzetesen felszámított héa levonásának jogával járó mentességet alkalmazzanak. Amennyiben a mentességek feltételei már nem állnak fenn, az említett termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat héakötelessé kell tenni.

(22)

mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a kedvezményes héamértékre jogosult termékek és szolgáltatások felsorolásának naprakésszé tételét, valamint az ahhoz szükséges feltételek biztosítását, hogy a tagállamok egyenlő lehetőségekkel rendelkezzenek a kedvezményes héamértékek alkalmazására – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a meglévő korlátozások miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(23)

Az (EU) 2020/285 tanácsi irányelv (6) módosította a 2006/112/EK irányelvet. A héamértékek ezen irányelvben meghatározott eltérő struktúrája miatt módosítani kell az (EU) 2020/285 irányelvben szereplő hivatkozásokat.

(24)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (7) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(25)

A 2006/112/EK és az (EU) 2020/285 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A 2008/118/EK tanácsi irányelv (3) 14. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentességet adjanak uniós repülőterek és kikötők területén található vámmentes üzletekben harmadik területre tartó utasok számára értékesített termékekre.

(2)

A Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés a La Manche csatorna alatt, a Coquelles (Pas-de-Calais, Franciaország) és Folkestone (Kent, Egyesült Királyság) közötti kettős alagútban található vasúti összeköttetés. Egy kapcsolódó kiszolgáló alagúttal és mindkét végén terminálterülettel rendelkezik, amely az alagutakba való bejutás és az onnan történő kijutás ellenőrzésére szolgál. Az említett infrastruktúrák miatt a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés a Franciaország és az Egyesült Királyság közötti tengeri összeköttetés jellemzőivel rendelkezik; a két terminálján határellenőrzést végeznek. A tengeri összeköttetés és a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés azonos feltételek mellett teszi lehetővé a La Manche csatornán vakó átkelést.

(3)

A Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés coquelles-i francia terminálját ezért a 2008/118/EK irányelv 14. cikkének alkalmazásában egy kikötővel egyenértékűnek kell tekinteni.

(4)

mivel az Egyesült Királyság kilépett az Unióból, ami vámmentes üzletek megnyitásához vezetett Calais és Dunkirk kikötőiben, valamint a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés egyesült királyságbeli termináljában Folkestone-ban, helyénvaló engedélyezni vámmentes üzletek megnyitását a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés coquelles-i francia termináljában.

(5)

Tekintettel arra, hogy a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetést igénybe vevő utasok nem tudják elhagyni a csatornát a célállomás eléréséig, korlátozott lesz a jövedéki adóra és a vámmentes behozatali kedvezményekre vonatkozó szabályok be nem tartásának kockázata, és ebből következően a vámhatóságokra is korlátozott ellenőrzési teher fog hárulni. Az adókijátszás, az adókikerülés, illetve a visszaélések megelőzése érdekében azonban Franciaországnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a vámmentesség megfelelő alkalmazását a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetés coquelles-i francia termináljának vámmentes üzleteiben.

(6)

mivel az (EU) 2020/262 tanácsi irányelv (4)2023. február 13-i hatállyal hatályon kívül helyezi és felváltja a 2008/118/EK irányelvet, az (EU) 2020/262 irányelv megfelelő rendelkezését is módosítani kell.

(7)

A 2008/118/EK és az (EU) 2020/262 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Tanács (EU) 2022/… határozatával (2) összhangban 2022. március 17-én aláírták az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által a Moldovai Köztársaságban végzett műveleti tevékenységekről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), figyelemmel annak egy későbbi időpontban történő megkötésére.

(2)

Amennyiben szükség van a készenléti alakulat keretébe tartozó határigazgatási csapatok bevetésére egy harmadik országban, ahol a csapatok tagjai végrehajtási hatásköröket fognak gyakorolni, az (EU) 2019/1896 rendelet (3) 73. cikkének (3) bekezdése felhív arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke alapján az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie az érintett harmadik országgal.

(3)

Ez a határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (4) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(4)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e határozat a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e határozatról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(5)

A megállapodást jóvá kell hagyni,

(1)

Az (EU) 2019/2144 rendelet általános kötelezettséget állapít meg arra vonatkozóan, hogy a gépjárműveket fel kell szerelni bizonyos fejlett járműrendszerekkel. Az említett rendelet II. mellékletében fel kell sorolni a gépjárművek eseményadat-rögzítőik tekintetében történő típusjóváhagyására és e rendszerek önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket. Ezeket a követelményeket részletes harmonizált szabályokkal kell kiegészíteni a szóban forgó típusjóváhagyások vizsgálati eljárásaira és műszaki követelményeire vonatkozóan.

(2)

Az e rendeletben megállapított műszaki követelmények és vizsgálati eljárások az M1 és N1 kategóriájú gépjárművekre vonatkoznak, az (EU) 2019/2144 rendeletben az említett gépjármű-kategóriákra vonatkozó EU-típusjóváhagyás megadásának megtagadása tekintetében meghatározott időpontoknak megfelelően.

(3)

Az (EU) 2019/2144 rendelet 3. cikke 13. pontjának megfelelően az eseményadat-rögzítő olyan rendszer, amelynek célja kizárólag az, hogy röviddel ütközés előtt, ütközéskor és közvetlenül az ütközést követően az ütközés szempontjából kritikus adatokat és információkat rögzítse és tárolja annak érdekében, hogy a balesetekkel kapcsolatban pontosabb, részletesebb adatok álljanak rendelkezésre, amelyek felhasználásával a tagállamok elemezni tudják a közúti közlekedésbiztonságot és értékelhetik az egyes intézkedések hatékonyságát.

(4)

A járműtípusok eseményadat-rögzítőik tekintetében történő típusjóváhagyásával kapcsolatos vizsgálati eljárásokra és részletes műszaki követelményekre a 160. sz. ENSZ-előírás (2) rendelkezései vonatkoznak. Az említett ENSZ-előírást ezért fel kell venni azon alkalmazandó követelmények közé, amelyeket az (EU) 2019/2144 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (3) bekezdése említ.

(5)

A 160. sz. ENSZ-előírás az eseményadat-rögzítő által rögzítendő adatelemekre, az adatok formátumára, az adatok digitalizálására, rögzítésére és tárolására, valamint az ütközési vizsgálatok során nyújtott teljesítményre és az adatok baleset utáni leolvashatóságára vonatkozó követelményeket tartalmazza.

(6)

A 160. sz. ENSZ-előírás 01. módosítássorozatában (3) meghatározott valamennyi műszaki követelményt az (EU) 2019/2144 rendelet II. mellékletében megállapított időpontoktól kell alkalmazni, az Unió nemzetközi kötelezettségeinek sérelme nélkül.

(7)

Ezeket a követelményeket az adatlehívásra, a magánélet védelmére és az adatbiztonságra vonatkozó további követelményekkel kell kiegészíteni annak érdekében, hogy a járműgyártók megfelelő intézkedéseket hozzanak az eseményadat-rögzítő adatainak manipulálással szembeni védelmére, szabványosított interfészen keresztüli elérhetőségére és anonimizálásuk lehetővé tételére.

(8)

Annak érdekében, hogy az eseményadat-rögzítők által rögzített adatok anonimizáltak maradjanak, a gyártókat kötelezni kell arra, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az adatok bármely természetes személyre vonatkozó információkkal együtt történő bejelentésének vagy lehívásának megakadályozására.

(9)

Mindaddig, amíg az eseményadatokhoz való hozzáférésre és azok lehívására nem állnak rendelkezésre szabványosított kommunikációs protokollok egy felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus révén, a járműgyártóknak kell az érintett feleket tájékoztatni arról, hogy miként férhetnek hozzá az eseményadat-rögzítőben tárolt adatokhoz, valamint hogyan hívják le és értelmezzék azokat.

(10)

Az eseményadat-rögzítő helyes működési állapotát, megfelelő funkcionalitását és szoftverintegritását a járművek időszakos műszaki vizsgálata során ellenőrizni kell.

(11)

Az (EU) 2019/2144 rendelet II. mellékletében foglalt követelményeket felsoroló táblázat nem tartalmaz hivatkozást az eseményadat-rögzítőkre vonatkozó jogszabályokra. Ezért az említett mellékletbe be kell illeszteni egy-egy, erre az előírásra, illetve a 160. sz. ENSZ-előírásra utaló hivatkozást.

(12)

Az (EU) 2019/2144 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett, a rendelet I. mellékletében felsorolt ENSZ-előírások listáját módosítani kell, hogy az tartalmazza a 160. sz. ENSZ-előírás 01. módosítássorozatára való hivatkozást.

(13)

Az (EU) 2019/2144 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel azok egyrészt a gépjárművek eseményadat-rögzítőik tekintetében történő típusjóváhagyására, másrészt az eseményadat-rögzítők önálló műszaki egységként történő típusjóváhagyására vonatkozó szabályokat állapítanak meg. Az ebben a rendeletben megállapított szabályok eredményeként az (EU) 2019/2144 rendelet II. mellékletét ki kell egészíteni az erre a rendeletre, a 160. sz. ENSZ-előírásra és a 160. sz. ENSZ-előírás 01. módosítássorozatára való hivatkozással. Célszerű ezeket a rendelkezéseket egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapítani.

(15)

Mivel az (EU) 2019/2144 rendeletben meghatározott, az M1 és N1 kategóriájú járművek eseményadat-rögzítőire vonatkozó követelmények alkalmazási időpontja 2022. július 6., ezt a rendeletet is ugyanettől az időponttól kell alkalmazni,

(1)

Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2022. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információk szerint a NAFO 3M területen az Európai Unió lobogója alatt közlekedő, illetve az Európai Unióban lajstromozott hajók vörösálsügér-fogásai kimerítették a 2022. július 1-je előtti időszakra megállapított félidős kvótát.

(3)

Ezért rendelkezni kell arról, hogy 2022. június 30-ig tilos a szóban forgó állomány célzott halászata,

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2021. február 18-án az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó szuperabszorbens polimerek (a továbbiakban: SAP vagy vizsgált termék) behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(2)

A Bizottság a vizsgálatot a szuperabszorbens polimerekkel foglalkozó európai ágazati szövetség (European Superabsorbent Polymer Coalition, ESPC; a továbbiakban: panaszos) által benyújtott panaszt követően indította el. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében, a szuperabszorbens polimer teljes uniós gyártásának 65 %-át képviselő két uniós gyártó nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az eljárás megindítását követően a felhasználók koalíciója (3) előadta, hogy a panasz figyelmen kívül hagyta az importőrök és felhasználók érdekeit, amikor megállapította, hogy az Uniónak érdekében áll dömpingellenes vizsgálatot indítani a Koreai Köztársaságból származó SAP behozatalára vonatkozóan, és ezzel megsértette az alaprendelet 21. cikkét.

(4)

Hasonló állításokat fogalmazott meg az együttműködő exportáló gyártó, az LG Chem Ltd (a továbbiakban: LG Chem).

(5)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 5. cikkének (2) és (9) bekezdésével összhangban az eljárás megindítása akkor indokolt, ha a panasz elegendő bizonyítékot szolgáltat a dömpingre, a kárra, valamint az állítólagos dömpingelt behozatal és az állítólagos kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozóan. Az említett rendelkezések értelmében a panaszos nem köteles a panaszban uniós érdekre vonatkozó elemzést végezni. Ezért a panasz e tekintetben nem volt hiányos.

(6)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta a benyújtott bizonyítékok pontosságát és megfelelőségét, és az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a jelenlegi vizsgálat megindításához.

(7)

Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(8)

Az LG Chem előadta, hogy a panaszos – azáltal, hogy a SAP-ot homogén terméknek tekintette – mesterségesen megnövelte a panaszban ismertetett dömping- és alákínálási különbözetet. E tekintetben az LG Chem többnyire azokat a termékkörrel kapcsolatos észrevételeit ismételte meg, amelyeket a 2.3. szakasz már tárgyalt.

(9)

Az LG Chem előadta továbbá, hogy a panaszban megadott exportárat helytelenül számították ki. A panasz összeállítása során az exportár kiszámításához felhasznált forrás – vagyis a koreai kereskedelmi statisztikai szolgálat – szerint az exportárnak 13–18 %-kal magasabbnak kellett volna lennie a panaszos által benyújtott árnál. Következésképpen a Bizottság tévedett, amikor elfogadta a panaszban az exportárra vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat.

(10)

A panasz szakaszában elegendő a dömping- és alákínálási különbözetet észszerű módon rendelkezésre álló információk alapján bemutatni a panaszos és a termék egésze számára. Az, hogy az LG Chem meglátása szerint a vizsgált termék nem homogén, nem jelenti azt, hogy a panaszosok által az eljárás megindítása céljából végzett összehasonlítás hibás lenne. Ez a meglátás inkább a Bizottság által végzett azon vizsgálat részét képezi, melynek során a Bizottság azt elemzi, hogy indokolt-e a részletesebb elemzés iránti kérelem.

(11)

A panaszban alkalmazott exportárat illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az LG Chem által a panasz 8. dokumentumában szereplő magasabb árak valójában a 3906 90 90 vámtarifaszám alá tartozó összes exportot magukban foglalják, többek között olyan termékeket is, amelyek nem minősülnek érintett terméknek, míg a panasz 46. pontjában a dömping becsléséhez használt exportárak kizárólag az érintett termékre vonatkoztak, amelyet a TRASS-rendszerben (4) végzett további lekérdezés alapján szűrtek.

(12)

A Bizottság ezért az LG Chem állításait elutasította.

(13)

Az LG Chem előadta továbbá, hogy a panaszos nem igazította ki az exportárat a kereskedelmi szintek különbségei alapján, mivel az uniós piacra irányuló exportértékesítései általában egy vele kapcsolatban álló vállalaton keresztül történnek. Ezért a panaszban ismertetett dömping- és alákínálási különbözetek mesterségesen megnöveltek voltak.

(14)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az exportárakat érintő levonások esetében a panaszos csak a fuvarozási költségeket igazította ki. Ez kétségtelenül konzervatív megközelítés, mivel az exportáraknak a 2. cikk (9) bekezdése szerinti kiigazítása vagy az értékesítési jutalékoknak az áruk behozatalában részt vevő, kapcsolatban álló kereskedők általi további levonása csak csökkentené az exportárat és növelné a dömpingkülönbözetet. Továbbá még ha a fuvarozás kapcsán nem is történne levonás, a dömping akkor is jelentős lenne, amint az a panasz betekinthető változatából is kitűnik. Ami az állítólagos megnövelt alákínálási különbözetet illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az exportár importstatisztikák alapján történő alkalmazása olyan bizonyítéknak minősül, amely az eljárás megindításakor észszerűen rendelkezésre áll a panaszosok számára az áralákínálás bizonyításához. Emellett két másik exportáló gyártó van a Koreai Köztársaságban, amelyek közvetlenül az uniós piacon értékesítenek, és maga az LG Chem is közvetlenül értékesíti exportértékesítéseinek egy részét. Mindenesetre az LG Chem nem tudta bizonyítani, hogy az eltérő exportár alkalmazása hogyan eredményezné a panaszban említett áralákínálás jelentős csökkenését [10–30 %].

(15)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(16)

Az LG Chem azzal érvelt, hogy a panasz nyilvános változatában a dél-koreai behozatal árleszorító hatására vonatkozóan benyújtott bizonyítékok (a „piaci információkról szóló jelentések” elnevezésű dokumentumok) nem teszik lehetővé az áralákínálással kapcsolatos információk megfelelő megértését.

(17)

Először is a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a panasz betekinthető változatának célja a bizalmas változatban szereplő információk érdemi összefoglalása. Annak vizsgálatakor, hogy az összefoglaló értelmezhető-e vagy sem, figyelembe kell venni az adott témában a betekinthető változatban szereplő információk összességét. A koreai exportőrök által alkalmazott áralákínálásra és áron aluli értékesítésre vonatkozó állításokkal kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy a panasz betekinthető változatának 5.3. szakasza átfogó összefoglalót tartalmaz az ár-összehasonlításokról, amelyek az áralákínálásra és áron aluli értékesítésre vonatkozó állítások alapjául szolgálnak, és amelyet a panasz 5–1., 5–3–3. dokumentumában szereplő főbb információk érdemi összefoglalása támaszt alá. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz szövegében szereplő narratíva és az említett mellékletekben összefoglalt adatok megfelelő értelmezést adnak az árnyomással kapcsolatos állításoknak. A piaci jelentéseket a panaszban az állítások megalapozottságának megerősítéseként mutatják be. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy az Európába importált SAP-ra vonatkozó piackutatási jelentések részletes elemzést tartalmaznak a piaci szereplők lehetséges stratégiáiról. Még a tartalom összefoglalójának megosztása is kedvezőtlen hatást gyakorolna a bizalmas információt gyűjtő szolgáltatóra.

(18)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 19. cikke, valamint a WTO dömpingellenes megállapodása (5) 6. cikke (5) bekezdése előírja a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok nyilvánosságra hozatala jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy helyzetét, illetve bármely olyan személy helyzetét, akitől az adott személy beszerezte az információkat.

(19)

A panasz bizalmas változatában szereplő információk ezekbe a kategóriákba tartoznak. Ezen túlmenően a panaszos mindenesetre elegendő összefoglalókat nyújtott be a panasz bizalmas szakaszainak tartalmáról.

(20)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(21)

A 2019. évi értékcsökkenés hatásait illetően az LG Chem észrevételezte a panasz 5-3-1-C. dokumentumát, amely homályosan utalt „a távol-keleti behozatalból eredő agresszív árra”. Az LG Chem azzal érvelt, hogy a megfogalmazás ugyanúgy vonatkozhat a Japánból vagy Kínából származó behozatalra is.

(22)

A Bizottság egyetért azzal, hogy a „távol-keleti behozatal” kifejezés nem kizárólag a Koreai Köztársaságból származó behozatalra vonatkozik, azonban egyértelműen magában foglalja a dél-koreai behozatalt is. Bár ez a dokumentum önmagában nem kifejezetten a Koreai Köztársaság által gyakorolt árnyomáshoz kapcsolódik, alátámasztja a többi, a koreai behozatalra vonatkozóan benyújtott bizonyítékot.

(23)

Ezért a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy ez a bizonyíték nem támasztotta alá a panaszt.

(24)

Az áron aluli értékesítés kapcsán az LG Chem előadta, hogy a panasz nem tartalmazza a 10 %-os nyereségcél indokolását.

(25)

A küszöbérték kapcsán a Bizottság emlékeztet arra, hogy a panasz elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a Koreai Köztársaságból származó behozatal jelentős, 10–30 %-os különbözettel kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Ez már önmagában is elegendő bizonyíték a dömpingelt behozatal által az uniós árakra gyakorolt hatásra. Ez egyértelműen kitűnik az alaprendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfogalmazásából, amely az áralákínálást és az áreróziót jelöli meg a dömpingelt behozatal által az uniós árakra gyakorolt lehetséges alternatív hatásként. A panaszban szereplő állítás, miszerint az árak [30–60 %-kal] csökkentek, nem volt szükséges ahhoz, hogy elegendő bizonyíték álljon rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Koreai Köztársaságból származó SAP-ot káros árakon importálják. A panaszos által választott nyereségcél mindenesetre nem kötelező a Bizottságnak az áralákínálás elemzésével kapcsolatos elemzése szempontjából. Az alaprendelet 7. cikke (2c) bekezdése kimondja, hogy a nyereségcél nem lehet kevesebb, mint 6 %. A panaszos számításai a 6 %-os nyereségcéllal számoló kiigazítások után is magas alulértékesítési különbözetet mutattak. Ezért nem releváns, hogy a panaszos nem támasztotta alá a 10 %-os kiválasztott nyereségcélt.

(26)

A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy a kiválasztott nyereségcél indokolásának hiánya a panasz hibájának minősül.

(27)

A panaszban bejelentett beruházásokat illetően az LG Chem előadta, hogy semmi nem indokolja ezen adatoknak a panaszosok általi bizalmas kezelését.

(28)

Amint arra a (18) preambulumbekezdésben már emlékeztettünk, az alaprendelet 19. cikke és a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.5. cikke lehetővé teszi a bizalmas információk védelmét olyan körülmények között, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt jelentene valamely versenytárs számára.

(29)

A panasz bizalmas változatában megadott információk ebbe a kategóriába tartoznak. Ezen túlmenően a panaszos a nyilvános változatban megadta a beruházások indexének a vizsgálati időszakban 2017-hez képest való alakulására vonatkozó tartományt. Ez azt mutatja, hogy a beruházások jelentősen csökkentek a figyelembe vett időszakban, ami elegendő e kármutató megértéséhez. A vonatkozó tendenciákat mindenesetre az alábbi 10. táblázat tartalmazza.

(30)

A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy a részletes beruházási adatokat szükséges feltüntetni a panasz nyilvános változatában.

(31)

Az LG Chem előadta, hogy a panasz – az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdését megsértve – nem szolgált bizonyítékkal arra nézve, hogy a Koreai Köztársaságból származó állítólagos dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár között ok-okozati összefüggés van. Az LG Chem szerint az uniós gazdasági ágazat kizárólag azt állította, hogy „a Koreából származó dömpingelt behozatal árleszorító hatást gyakorolt az uniós értékesítési árakra […], arra kényszerítve az uniós SAP-ágazatot, hogy csökkentse árait, ami drámai veszteséget okozott”.

(32)

Az LG Chem állításával ellentétben a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott az érintett országból származó behozatal és a kár közötti okozati összefüggésre vonatkozóan. A panaszos kármutatókra vonatkozó elemzése időbeli egybeesést mutatott az alacsony árú dél-koreai behozatal megnövekedett mennyisége és az uniós gazdasági ágazat teljesítményének romlása között, és így arra is fény derült, hogy az uniós piacra irányuló dél-koreai behozatal miként gyakorolt lefelé irányuló árnyomást az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira.

(33)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(34)

2021. szeptember 17-én a Bizottság az alaprendelet 19a. cikke (2) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a tagállamokat és az összes érdekelt felet arról a szándékáról, hogy nem vet ki ideiglenes dömpingellenes vámot a Koreai Köztársaságból származó szuperabszorbens polimerek behozatalára, és folytatja a vizsgálatot.

(35)

Ideiglenes dömpingellenes intézkedés hiányában a Bizottság nem vette nyilvántartásba a behozatalt az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint. A Bizottság folytatta az összes olyan információ összegyűjtését és ellenőrzését, amelyet szükségesnek tartott végleges ténymegállapításainak kialakításához.

(36)

A Bizottság azon szándékának közlését követően, hogy nem vezet be ideiglenes intézkedéseket, meghallgatásra került sor a mintában szereplő két uniós gyártóval (BASF Antwerpen NV, a továbbiakban: BASF és Nippon Shokubai Europe NV-vel (BE), továbbiakban: Nippon Shokubai Europe vagy NSE), egy ismert uniós gyártóval (Evonik Operations GmbH, a továbbiakban: Evonik), valamint az LG Chem exportáló gyártóval, ahol az említett felek észrevételeket tettek az ideiglenes intézkedések bevezetésének mellőzésével kapcsolatban. A felek benyújtották előadásaikat és a meghallgatás után tett további észrevételeket, amelyek bekerültek az aktába.

(37)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2017. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(38)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, a többi ismert uniós gyártót, az ismert exportáló gyártókat, a Koreai Köztársaság hatóságait, az ismert importőröket, az ismert kereskedőket és felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(39)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Meghallgatásra került sor a mintában szereplő egyik uniós gyártóval (BASF), egy ismert uniós gyártóval (Evonik), az együttműködő exportáló gyártóval (LG Chem), valamint két ismert uniós felhasználóval (Procter & Gamble International Operations SA, a továbbiakban: P&G és Fater SpA, a továbbiakban: Fater).

(40)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(41)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek termelési és értékesítési volumene, valamint a földrajzi hely alapján vette a mintát. A minta két uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a vizsgálati időszakban a becsült uniós termelés és értékesítés több mint 50 %-át képviselték, továbbá megfelelő földrajzi eloszlásban helyezkedtek el, és az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak minősültek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, ezért a Bizottság megerősítette a mintát.

(42)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(43)

A kért információkat egy független importőr adta meg. A válaszok alacsony számára tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és felkérte az együttműködő importőrt, hogy nyújtsa be a kérdőívekre adott válaszait.

(44)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Koreai Köztársaságban működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Koreai Köztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(45)

Az érintett országban működő egy exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe, ezért a Bizottság a mintavételt nem ítélte szükségesnek.

(46)

A Bizottság kérdőíveket küldött az együttműködő exportáló gyártónak, az együttműködő független importőrnek és a mintába felvett két uniós gyártónak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (6).

(47)

A Bizottságnak a mintában szereplő két uniós gyártó, a mintában nem szereplő egy uniós gyártó (makrokérdőív), két felhasználó, valamint egy együttműködő exportáló gyártó nyújtott be kitöltött kérdőívet. Az egyetlen független importőr, amely részt vett a mintavételben, nem válaszolt a kérdőívre.

(48)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek megállapításához. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (a továbbiakban: a Covid19-világjárványról szóló közlemény) (7) miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 16. cikkének megfelelően ellenőrző látogatásokat lefolytatni az együttműködő és mintában szereplő vállalatok telephelyein. Ehelyett a Bizottság videokonferencia útján távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

—

BASF Antwerpen N.V. (BE)

—

Nippon Shokubai Europe NV (BE)

—

„B” vállalat, amelynek kiléte a vizsgálat céljából bizalmasan kezelendő (8).

—

LG Chem Europe GmbH (a továbbiakban: LG Chem Europe)

—

LG Chem, Ltd.

(49)

2022. január 24-én a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Koreai Köztársaságból származó szuperabszorbens polimerek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). Emellett a Bizottság két további végső tájékoztatást küldött 2022. február 4-én és 2022. február 21-én. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított az érdekelt felek végső tájékoztatásával és további végső tájékoztatásokkal kapcsolatos észrevételeik benyújtásához. A Bizottsághoz észrevételek érkeztek az LG Chem exportáló gyártótól, az uniós gazdasági ágazattól és több felhasználótól.

(50)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.7. pontjának rendelkezései értelmében érdekelt felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra került sor az LG Chem, a nyílt és versenyképes uniós SAP-piacért felelős koalíció és az Evonik részvételével.

(51)

A második kiegészítő tájékoztatót követően az LG Chem azzal érvelt, hogy az LG Chem védelemhez való jogának megsértését jelenti az, hogy csak egy napot biztosítanak a Bizottság megállapításainak lényeges módosításaival kapcsolatos észrevételek megtételére, különösen mivel a hiba forrását nem fedték fel.

(52)

A Bizottság megjegyezte, hogy az LG Chem nem kérte a 2. kiegészítő tájékoztatóval kapcsolatos észrevételek benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítását. Ezenkívül a Bizottság az LG Chem számára két meghallgatást biztosított az észrevételek megtételére vonatkozó eredeti határidő lejárta után, amelyeken lehetősége volt észrevételeket tenni a 2. kiegészítő tájékoztatóval kapcsolatban. A 2. kiegészítő tájékoztatót követő, a meghallgató tisztviselővel folytatott meghallgatás során a Bizottság rámutatott, hogy az LG Chem az érdekelt felek tájékoztatására adott válaszában észrevételezte a panaszban és a felek végső tájékoztatásában szereplő adatok, valamint saját piaci információi közötti eltéréseket. A Bizottság gondosan elemezte az LG Chem észrevételeit, és kijavította, hogy egy vállalat adatait elírás miatt nem vették fel a makroadatokba, majd folytatta a 2. kiegészítő tájékoztatót.

(53)

Az LG Chem azt is állította, hogy a kiegészítő adatok nyilvánosságra hozatala jelentős változást eredményezett a korábban nyilvánosságra hozott makroadatokhoz képest, mivel nemcsak a dimenziók változtak jelentős mértékben, hanem a tendenciák is valamennyi mutató tekintetében javulást mutattak. Az LG Chem továbbá azzal érvelt, hogy a tartományok használata, amelyet az egyetlen vállalatra vonatkozó adatoknak a 2. kiegészítő tájékoztatóba való felvétele váltott ki, megakadályozta az LG Chemet abban, hogy észszerű képet kapjon a felülvizsgált makrogazdasági mutatókról.

(54)

A 2. kiegészítő tájékoztató módosította a nyilvánosságra hozott makrogazdasági adatokat, és ennek következtében az uniós gazdasági ágazat és az importáló országok piaci részesedését is. Ezt a módosítást maga az LG Chem kérte az érdekelt feleknek a 2. kiegészítő tájékoztatót megelőző végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben. A panaszból származó adatok méreteinek kiemelése mellett az LG Chem még piaci információkból származó adatokat is szolgáltatott, amelyek a 2. kiegészítő tájékoztatóban megadott tartományokhoz hasonló értékeket mutatnak. Ezért nem tekinthető úgy, hogy a módosított adatok az LG Chem védelemre vonatkozó kérelmében nem voltak előre láthatók.

(55)

Egy korlátozott számú gyártóval rendelkező piacon az egyik gyártó kiegészítő adatai természetesen jelentősen növelik az abszolút mennyiségeket, amit az LG Chem az eredeti észrevételeiben előre jelzett. Félrevezető azonban az az állítás, hogy ez valamennyi mutató esetében jobb tendenciákat eredményezett. Az összes mutató által jelzett tendenciák ugyanabba az irányt vették, mint az eredetileg közzétett mutatók. A teljes termelési mutató változatlan maradt, 2018-ban csak minimális növekedést mutatott. A kapacitáskihasználási, a teljes értékesítési, a teljes foglalkoztatottsági, a termelékenységi index és az exportindex tendenciái ugyanabba az irányba mutattak, még ha nem is ugyanolyan nagyságrendben. Ellentétben azzal, amit az LG Chem állít, a tendenciák nem javultak, továbbra is ugyanazt a kárt mutatták, még akkor is, ha a változás mértéke eltérő volt.

(56)

Ezenkívül az LG Chem a 2. kiegészítő tájékoztatóval kapcsolatos észrevételeiben azt állította, hogy a piaci részesedésre vonatkozó felülvizsgált számadatok valójában megerősítették az LG Chem korábbi állítását, amely szerint a Koreából származó behozatal soha nem foglalta el az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését. Ez az állítás azt mutatja, hogy a 2. kiegészítő tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tendenciák általában nem vezettek az LG Chem értékelésének megváltozásához sem. Mivel a Bizottság elemzése és következtetései nem változtak, a felek által az általános útmutatóra válaszul felhozott valamennyi érv is érvényes maradt.

(57)

Végezetül a makroadatok tartományainak használata nem akadályozta meg az LG Chemet abban, hogy megértse a felülvizsgált makromutatókat. Ezekre azért volt szükség, hogy megőrizzék azon uniós gyártó pontos értékesítési és egyéb statisztikáinak titkosságát, amelynek statisztikáit véletlenül nem vették figyelembe az eredeti nyilvánosságra hozatal során. A benyújtott indexek nem csupán világos képet adtak a mutatók alakulásáról, hanem a tartományokat is elég szűken határozták meg ahhoz, hogy megérthessék az egyes mutatók dimenzióit. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, amely szerint a rövid határidő sérti az LG Chem védelemhez való jogát.

(58)

Az érintett termék: a Koreai Köztársaságból származó „szuperabszorbens polimerek”, amelyek jelenleg az ex 3906 90 90 KN-kód (TARIC-kód: 3906909017) alá tartoznak, szabálytalan formájú, kerek vagy agglomerált szemcsékből állnak, por formájúak, fehér színűek, vízben oldhatatlanok, monomer molekuláknak keresztkötőkkel történő, térhálós polimer létrehozását célzó polimerizációjából származnak, és nagy kapacitással rendelkeznek a víz és a vizes folyadékok felszívására és megtartására (a továbbiakban: érintett termék). A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(59)

Kivételes abszorpciós képessége miatt a szuperabszorbens polimereket elsősorban eldobható higiéniai termékekben (például pelenkákban és felnőtt inkontinenciabetétekben) és egyéb higiéniai termékekben, például női higiéniai termékekben és szoptató anyák számára készített melltartóbetétekben alkalmazzák. A szuperabszorbens polimerek élelmiszerekkel kapcsolatos ágazatokban is felhasználhatók, például hűtőközegekben vagy a frissesség fenntartását szolgáló anyagokban, valamint háztartási termékekben, például egyszer használatos melegítő tasakokban vagy illatosítókban. A szuperabszorbens polimerek továbbá a mezőgazdaságban vízmegtartásra is felhasználhatók. Azonban a szuperabszorbens polimereket elsősorban eldobható egészségügyi termékekben használják; ez az alkalmazása jóval gyakoribb a többi alkalmazáshoz képest.

(60)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(61)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezért az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(62)

A panaszban benyújtott bizonyítékok alapján a Bizottság eredetileg az uniós gazdasági ágazat által benyújtott leírásnak megfelelően határozta meg a vizsgált terméket, és a kérdőívmintákban egyetlen termékkódot adott meg.

(63)

2021. március 8-án az együttműködő exportáló gyártó, az LG Chem észrevételeket nyújtott be, amelyekben előadta, hogy a SAP nem tekinthető homogén terméknek, mivel a fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkben mutatkozó különbségek befolyásolják a vizsgált termék végfelhasználását és felcserélhetőségét, valamint gyártási folyamatait és a kapcsolódó előállítási költségeket és eladási árakat. Ugyanezeket az észrevételeket a felhasználók koalíciója is benyújtotta a termék végfelhasználására, felcserélhetőségére, gyártási folyamatára és értékesítési csatornáira vonatkozóan. Ezen állítások elemzése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy részletesebb termékkód alapján kér aktualizált információkat az exportáló gyártótól és az uniós gyártóktól, amint azt a 2.3.5. szakasz ismerteti.

(64)

Először, az LG Chem kérte, hogy a Bizottság a vizsgálatból zárja ki az úgynevezett „speciális termékeket”, vagyis azokat a termékeket, amelyeket kifejezetten az ügyfelek szükségleteinek és igényeinek megfelelően alakítottak ki. Kifejtette, hogy e terméktípusok fizikai, műszaki és kémiai jellemzőik miatt más SAP-termékekkel nem cserélhetők fel.

(65)

Hasonló állításokat fogalmazott meg az úgynevezett „közös fejlesztésű” szuperabszorbens polimer termékekre vonatkozóan is, vagyis azokra a termékekre nézve, amelyeket az LG Chem és egy adott vevő közösen fejlesztett ki annak érdekében, hogy azok megfeleljenek olyan követelményeknek, amelyek kizárólag az adott vevőre vonatkoznak. A „speciális” termékek esetében már leírt jellemzőkön kívül a „közös fejlesztésű” termékekre a forgalmazási csatornákban, a gyártási folyamatban és az előállítási költségekben megmutatkozó különbségek is jellemzők. Ezért az LG Chem kérte, hogy a „közös fejlesztésű” SAP-termékeket zárják ki a vizsgálat hatálya alól.

(66)

Az LG Chem továbbá azt is kérte, hogy az érintett termék köréből zárják ki a hosszú távú beszerzések és a globális allokációs szerződések konkrét értékesítési csatornáit, mivel azok nem versenyeznek az uniós piacon.

(67)

Az LG Chem azonban nem állította, hogy a speciális vagy közös fejlesztésű termékeket csak egyetlen szereplő állíthatná elő, vagy hogy a különböző szállítók ne versenyeznének egymással. A „speciális” és „közös fejlesztésű” termékeket speciális felhasználói kérésre uniós gyártók állítják elő a (64) és (65) preambulumbekezdésben leírtak szerint. Ezen túlmenően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy speciális SAP és a közös fejlesztésű SAP felhasználói is több forrásra támaszkodó – vagyis különböző szállítókat és különböző gyártási helyszíneket, ideértve az uniós beszállítókat is, bevonó – stratégiával dolgoznak az ellátás stabilitásának biztosítása érdekében. Ezenkívül az LG Chem nem kérte, hogy a termékkód szintjén a jellemzők egyikeként a speciális vagy a közös fejlesztésű termékek is szerepeljenek az előállítási költségek vagy az árak közötti állítólagos különbségek figyelembevétele érdekében. Ezenkívül a Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy ilyen különbségek léteznének.

(68)

A Bizottság ezért elutasította a speciális termékek és a közös fejlesztésű termékek kizárására irányuló kérelmet.

(69)

Másodszor, az LG Chem kérte, hogy a szagtalanító SAP-termékeket zárják ki a vizsgálat hatálya alól, mivel azok a műszaki és kémiai jellemzőik, a gyártási eljárás, a kapcsolódó költségek és a végfelhasználás tekintetében különböznek a többi SAP-terméktől. Az LG Chem kifejtette, hogy a szagtalanítási funkció eléréséhez egy bizonyos kémiai összetételű anyag felhasználásával további nyersanyagokat adnak a SAP-hoz, aminek következtében végső fogyasztók számára drágább lesz a termék. Az LG Chem ennek alapján állította, hogy a szagtalanító termékek nem cserélhetők fel más SAP-termékekkel. Az LG Chem azt is megjegyezte, hogy nagyon korlátozott volt a szagtalanító termékek behozatala, és ezért a szagtalanító termékek dél-koreai behozatala nem okozhatott kárt a szagtalanító SAP-ot előállító uniós gyártóknak.

(70)

A Bizottság több, a SAP beszerzésére irányuló szerződést is ellenőrzött, amelyek árkülönbség nélkül tették lehetővé a vevő számára, hogy válasszon a szagtalanító SAP és a nem szagtalanító SAP között. Ez azt mutatja, hogy a SAP két kategóriája – műszaki és kémiai különbségei ellenére – közvetlen versenyben áll egymással.

(71)

A Bizottság ezért elutasította a kizárás iránti kérelmet. Azonban – amint az a 2.3.5. szakasz ismerteti – a Bizottság a szagtalanító funkciót a termékkód szintjén az egyik jellemzőként szerepeltette annak érdekében, hogy figyelembe vehesse a szagtalanító anyagok hozzáadása miatt az árakban mutatkozó esetleges különbségeket.

(72)

Harmadszor, az LG Chem kérte, hogy a vizsgálat hatálya alól zárják ki az ökológiai SAP (az úgynevezett „bio-SAP”) termékeket, amelyek kémiailag különböznek a nem bio SAP-termékektől, mivel előállításuk során nyersolaj helyett biodízelt használnak nyersanyagként. Az LG Chem kifejtette továbbá, hogy a bio-SAP gyártási eljárása és járulékos költségei eltérnek a nem bio SAP-termékekéitől, ami oda vezet, hogy a végső fogyasztók magasabb árat kénytelenek fizetni. Az LG Chem ennek alapján állította, hogy a bio-SAP nem cserélhető fel más SAP-termékekkel. Az LG Chem azt is megjegyezte, hogy a dél-koreai gyártók nem szállítanak bio-SAP-termékeket az uniós piacra, tehát a dél-koreai bio-SAP behozatala nem okozhatott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Az LG Chem a felek végső tájékoztatását követően megismételte ezeket az észrevételeket.

(73)

A panasz a nem bio és a bio-SAP-ra egyaránt kiterjedt, tekintve, hogy az uniós gazdasági ágazat mindkettőt előállítja. Hozzá kell tenni, hogy a SAP-ot számos változatban állítják elő, amelyek alakjukat és jellemzőiket tekintve különbözők. Az LG Chem nem támasztotta alá kellőképpen, hogy a bio-SAP-nak külön piaca lenne, és ne állna versenyben a nyersolajból előállított SAP-pal. A Bizottság ezért elutasította a kizárás iránti kérelmet.

(74)

Negyedszer, az LG Chem kérte, hogy az ipari SAP-termékeket zárják ki a vizsgálat hatálya alól, és előadta, hogy a nem higiéniai felhasználásra szánt SAP nem tekinthető higiéniai felhasználásra szánt SAP-pal egyenértékűnek. Kifejtette, hogy a két kategória fizikai, kémiai és műszaki jellemzőit tekintve különbözik, mivel az ipari felhasználásra szánt SAP-termékek részecskemérete jellemzően kisebb. Az LG Chem ennek alapján állította, hogy a higiéniai felhasználásra szánt SAP nem cserélhető fel az ipari felhasználásra szánt SAP-pal. Az LG Chem azt is megjegyezte, hogy az ipari SAP-termékek dél-koreai behozatala réspiacnak tekintendő, amely a SAP teljes uniós piacának körülbelül 1–3 %-át teszi ki, tehát nem okozhatott kárt az uniós gazdasági ágazatnak.

(75)

A panasz mind a higiéniai, mind az ipari felhasználásra szánt SAP-ra vonatkozik, tekintve, hogy az uniós gazdasági ágazat mindkettőt gyártja. Bár a végfelhasználás eltérő, a gyártási folyamat, valamint az általános kémiai és műszaki jellemzők között nagy átfedések vannak. Az sem szükséges, hogy a vizsgálat tárgyát képező valamennyi terméktípus közvetlenül versenyben álljon egymással. Amint azt a 2.3.5. szakasz ismerteti, a Bizottság eleget tett annak a kérésnek, hogy különböztesse meg a higiéniai felhasználást az ipari felhasználástól úgy, hogy ezeket a kategóriákat megjeleníti a termékkódban.

(76)

2021. március 12-én az LG Chem észrevételeket nyújtott be, és megismételte az érintett termék nem homogén jellegére vonatkozó állításait, valamint kifogásolta a panaszos azon állítását, miszerint a SAP-ot inkább funkciói jellemzik, semmint kémiai szerkezete. Ezzel kapcsolatban az LG Chem hangsúlyozta, hogy egyetlen termékkód használata nem teszi lehetővé a különböző típusú SAP-termékeknek az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban álló méltányos összehasonlítását, és a termékkód bontását javasolta. A SAP-termékeket a gyártási folyamat során felhasznált nyersanyagok, az alak, az átlagos centrifugális retenciós kapacitás (a továbbiakban: CRC), az adalékanyagok és a további funkciók – ideértve a habosított termékeket, a csomósodásgátlást, az elszíneződésgátlást és a szagtalanítást – és a felhasználás alapján különböztette meg.

(77)

2021. március 19-én a mintában szereplő uniós gyártók, a BASF és a Nippon Shokubai Europe az LG Chem beadványára válaszul észrevételeket nyújtottak be. Előzetes észrevételként előadták, hogy az LG Chem termékkörrel kapcsolatos észrevételeinek benyújtására az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn túl került sor, ezért ezeket az észrevételeket figyelmen kívül kell hagyni és el kell utasítani.

(78)

Az LG Chemnek a termékkód bontására vonatkozó, a (76) preambulumbekezdésben említett beadványával kapcsolatban az uniós gyártók előadták, hogy bár megállja a helyét az az állítás, hogy a SAP-ot számos különböző paraméter jellemzi, amelyek a vevők igényeitől és preferenciáitól függően változhatnak, a SAP-termékek megkülönböztetése során egyik paramétert sem tekintették relevánsabbnak a többinél. Az uniós gyártók különösen azt állították – és ezt bizonyítékokkal is alátámasztották –, hogy az alak, a CRC, az adalékanyagok és további funkciók tekintetében fennálló különbségek nem akadályozzák a termékek összehasonlíthatóságát, és nem vezetnek jelentős árkülönbségekhez.

(79)

A SAP-termékek felhasználáson alapuló megkülönböztetését illetően az uniós gyártók egyetértettek abban, hogy a higiéniai felhasználásra szánt SAP-ot meg kell különböztetni a nem higiéniai felhasználásra szánt SAP-tól, mivel a végfelhasználásban megmutatkozó különbség árkülönbségekhez vezethet. Az uniós gazdasági ágazat azonban ellenezte az LG Chem által javasolt higiéniai piaci szegmensen belüli különbségtételt (csecsemőgondozási termékek, felnőttgondozási termékek és női higiéniai termékek), és azt állította, hogy a higiéniai felhasználásra szánt SAP-termékek összehasonlíthatók egymással. Ezen indokok alapján a BASF és a Nippon Shokubai Europe kifogásolta a termékkódnak az LG Chem által javasolt bontását, és előadta, hogy ha egyetlen termékkódot alkalmaznak, az nem akadályozza meg az LG Chemet abban, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján kiigazítást kérjen.

(80)

Összefoglalásként elmondható, hogy az uniós gyártók ellenezték az LG Chem által benyújtott, a 2.3.1. szakaszban ismertetett termékkizárás iránti kérelmet, és előadták, hogy az LG Chem nem bizonyította azt, hogy jelentős különbségek lennének az egyéb SAP-termékek és azon SAP-termékek között, amelyek esetében a műszaki és fizikai jellemzőkre, a felhasználásra, a fogyasztói felfogásra vagy felcserélhetőségre hivatkozva a kizárást kérte.

(81)

A differenciált termékkód iránti kérelem nyomán a Bizottság úgy határozott, hogy további adatokat gyűjt a kérelem elemzéséhez.

(82)

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság 2021. április 9-én feljegyzést fűzött az aktához, amelyben felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsanak be adatokat és észrevételeket egy olyan új termékkód-bontással kapcsolatban, amely figyelembe veszi a SAP-termékek között a gyártási folyamat során felhasznált nyersanyagok, a forma, a centrifugális retenciós kapacitás, a habosított és nem habosított termékek, a csomósodásgátlás, az elszíneződésgátlás, a szagtalanítás és a felhasználás terén megmutatkozó különbségeket.

(83)

A mintában szereplő uniós gyártók, a BASF és a Nippon Shokubai Europe, valamint az Evonik uniós gyártó megismételték a termékkód bontását kifogásoló állításaikat, előadva, e bontás önkényes és szelektív lenne, és kizárólag az LG Chem vizsgálathoz fűződő egyéni érdekét szolgálná.

(84)

Ugyanakkor két felhasználó – a FATER és a P&G – üdvözölte a termékkód új bontásának bevezetésére vonatkozó döntést. Mindkét felhasználó kérte egy további megkülönböztető kritérium bevezetését: ez a kritérium a „T20 – Dinamikus abszorpciós sebesség” (másodpercben), vagyis az a sebesség, amellyel a SAP nyomás alatt felszívja a folyadékokat. Beadványaikban a két felhasználó kifejtette, hogy a T20 módszert az elmúlt évtizedben a P&G fejlesztette ki, majd jelentős mértékben javította, és jelenleg mind a P&G, mind a FATER alkalmazza a 8. generációs SAP-termékekben, amelyek 2022-ben valószínűsíthetően 9. generációs SAP-termékekké alakulnak. Ezért e kritérium bevezetését a két felhasználó alapvető fontosságúnak tartotta annak érdekében, hogy a termékeknek és az áraknak az egyéb SAP-termékekkel való összehasonlíthatósága a lehető legnagyobb mértékű legyen.

(85)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az abszorpciós sebesség általános jellemző, amely minden SAP esetében különbözik. Azonban a SAP minden fajtájának megkülönböztetése megakadályozná az árak összehasonlítását. A Bizottság ezért elutasította az e kritériumnak az elemzésbe való felvételére irányuló kérelmet.

(86)

A Bizottság 2021. április 22-én az érdekelt felekhez beérkezett valamennyi észrevétel figyelembevételével és a hozzáférhető bizonyítékok alapján úgy határozott, hogy módosítja a 2021. április 9-i feljegyzésben javasolt termékkódbontást. A végleges termékkódbontás a SAP-termékek között a gyártási folyamat során felhasznált nyersanyagok, a forma, a centrifugális retenciós kapacitás, a szagtalanítás és a felhasználás tekintetében fennálló különbségeket vette figyelembe, azaz figyelmen kívül hagyta a habosított és nem habosított termékekhez, a csomósodásgátláshoz és az elszíneződésgátláshoz kapcsolódó különbségeket. A Bizottság felkérte a mintába felvett uniós gyártókat és az exportáló gyártót, hogy a végleges termékkódbontás alkalmazásával nyújtsák be újra a kérdőívre adott válaszok termékkód-alapú részeit.

(87)

A végleges termékkódbontásról szóló határozatot követően az LG Chem 2021. május 27-én előadta, hogy az érdekelt feleknek a végleges termékkódbontás módosítását indokoló észrevételeit nem adták hozzá megfelelő időben a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájához, megsértve ezzel az alaprendelet 6. cikkének (7) bekezdését.

(88)

A Bizottság az LG Chem számára meghosszabbította az ezen észrevételekkel kapcsolatos észrevételek benyújtására vonatkozó határidőt.

(89)

Az LG Chem továbbá azzal érvelt, hogy a részletes termékkódra válaszul más felektől kapott adatok nem teszik lehetővé a bizalmasan benyújtott információk észszerű megértését.

(90)

Az LG Chem által említett adatokat a Bizottság rendkívül bizalmasnak tekintette, mivel a versenytársak azon adatok felhasználása révén megismerhették volna az uniós gazdasági ágazat üzleti stratégiáit. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nyilvánosságra hozható összefoglalók reprezentatívak a bizalmasan szolgáltatott adatokra nézve, és lehetővé tette más érdekelt felek számára, hogy megfelelően gyakorolják védelemhez való jogukat. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(91)

A végleges termékkódbontás nyilvánosságra hozatalát követően két felhasználó – a FATER és a P&G – kérte az úgynevezett „8. és 9. generációs SAP” terméktípusok kizárását, mivel olyan konkrét fizikai, műszaki és kémiai jellemzőik vannak, amelyek nem teszik lehetővé a más SAP-terméktípusokkal való helyettesíthetőséget. A fenti (84) preambulumbekezdésben leírtak szerint e felhasználók ezen belül azt állították, hogy a T20 módszerrel megkülönböztethetők a „8. és 9. generációs SAP” terméktípusok az uniós piacon forgalmazott összes többi SAP-terméktől.

(92)

A Bizottság megvizsgálta az állításokat, és arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi SAP-termékre bizonyos mértékig eltérő műszaki vagy kémiai leírások érvényesek. Végső soron azonban végfelhasználásuk azonos, valamint felcserélhetők, és továbbra is az érintett termék az (58) preambulumbekezdésben említett meghatározása alá tartoznak. A leírások esetleges kisebb eltéréseit a termékkód szintjén megadott kiegészítő információk veszik figyelembe. Tehát a „8. és 9. generációs SAP” esetében alkalmazott T20 módszer nem indokolta azt, hogy e termékeket zárják ki a vizsgálat termékköréből. Ezért ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(93)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a P&G és a Fater azt állította, hogy a Bizottság pontatlanul „általános jellemzőként” tüntette fel a abszorpciós sebességet, amely minden SAP-termékben különbözik. Észrevételezték, hogy ennek következtében a végleges termékkód szerinti bontásban használt öt mutató ugyanúgy „általános jellemzőknek” tekinthető, amelyek valamennyi SAP-termékben különböznek. A P&G és a Fater ezért azt állította, hogy a T20 szintnek a termékkód szerinti bontásban küszöbértékként való alkalmazása lehetővé tette volna a Bizottság számára, hogy pontosabb termékkód-elemzést végezzen.

(94)

Azt állították továbbá, hogy a Bizottság nem támasztotta alá azokat az okokat, amelyek miatt „a »SAP Generation 8 & 9« során alkalmazott T20 módszer nem indokolja a termékkörből való kizárásukat”. Azzal is érveltek, hogy a Bizottság nem foglalkozott a T20 módszert jellemző további tényezőkkel, például a gyártási folyamattal és a fogyasztói megítéléssel, valamint a fizikai, műszaki és kémiai jellemzők tekintetében fennálló különbségeivel, amikor arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi SAP-termék „azonos végfelhasználású és felcserélhető”, és hogy „a termékkód szintjén rendelkezésre álló kiegészítő információk figyelembe veszik a specifikációk bármely kisebb eltérését”.

(95)

A P&G és a Fater azt is állította, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta az annak alátámasztására benyújtott bizonyítékokat, hogy a SAP Generation 8&9 gyártási folyamata alapvetően eltér a SAP más típusainak gyártási eljárásától.

(96)

Végezetül a P&G és a Fater azt állította, hogy a SAP Generation 8&9 termékeknek a vizsgálat hatálya alól való kizárása az Unió érdekét szolgálná, mivel elkerülhető lenne a P&G és a Fater pelenkák kiskereskedelmi árára gyakorolt káros hatás, miközben lehetővé tenné a más SAP-termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések fenntartását.

(97)

Amint azt az érdekelt felek tudomására hozták, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a technikai különbségek önmagukban nem indokolják a kizárást (lásd a (92) preambulumbekezdést). A P&G és a Fater nem vitatta, hogy az ilyen típusú SAP előállítása ugyanazokon a nyersanyagokon alapul, mint a többi SAP, és hogy a csecsemő- és felnőtthigiéniai termékekben való felhasználás versenyez az azonos típusú termékekben használt más SAP-okkal. Ezenkívül önmagában az a tény, hogy egyes felhasználók termelésüket egy sajátos jellemzőkkel rendelkező SAP-hoz igazították, nem indokolja a kizárást. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy értékelésében nem foglalkozott semmilyen tényezővel. Az uniós érdekkel részletesebben a 6. szakasz foglalkozik.

(98)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő beadványában a Kimberly-Clark arra kérte a Bizottságot, hogy a gyártási folyamatában használt SAP-típust zárja ki a termékkörből.

(99)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Kimberly-Clark nem terjesztett elő bizonyítékot a különböző műszaki jellemzőkre vonatkozó állításának alátámasztására. Azt sem vitatta, hogy sajátos típusú SAP-ja ugyanazokon a nyersanyagokon alapul, mint a többi SAP és hogy versenyben áll az azonos típusú termékekben használt más SAP-okkal. Ezenkívül, mivel a kizárás iránti kérelmet az eljárás nagyon késői szakaszában nyújtották be, a Bizottságnak nem állt módjában ellenőrizni azokat az állításokat, amelyek szerint egyes gyártók nem tudnának ilyen típusú SAP-ot előállítani. A Bizottság ezért elutasította a kizárás iránti kérelmet.

(100)

A Bizottság a Koreai Köztársaságban működő exportáló gyártók esetében nem alkalmazott mintavételt. Az LG Chem volt az érintett termék egyetlen olyan együttműködő exportáló gyártója, amely a Koreai Köztársaságban működik.

(101)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az LG Chem esetében a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék belföldi piaci független vevők részére végzett belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése az LG Chem esetében reprezentatív volt.

(102)

A Bizottság ezt követően azonosította az LG Chem által belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítések esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(103)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok mindegyike tekintetében megvizsgálta, hogy az LG Chem hazai piacon bonyolított belföldi értékesítése reprezentatív-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át.

(104)

A Bizottság megállapította, hogy négy terméktípust az LG Chem nem értékesített belföldi piacán. E terméktípusok esetében a rendes értéket a (111) és (112) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint számította ki.

(105)

Egy terméktípust az LG Chem Unióba irányuló teljes exportértékesítése volumenének 4,3 %-át kitevő mennyiségben értékesítettek, ami csak kissé marad el az 5 %-os küszöbértéktől. Mivel eladási ára összhangban volt a belföldi piacon értékesített összehasonlítható modellek áraival, a Bizottság azt az érintett piacra nézve reprezentatívnak tekintette.

(106)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a belföldi piacon, független vevők részére végrehajtott nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(107)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(108)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt megvalósított összes belföldi értékesítése során alkalmazott árak súlyozott átlaga.

(109)

A rendes érték a terméktípusnak a vizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítéseihez tartozó tényleges belföldi árral egyezik meg, amennyiben:

(110)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípusokhoz hasonló vagy azzal összehasonlítható terméktípusok teljes belföldi értékesítésének 80 %-a (9) nyereséges volt, és a súlyozott átlagos eladási ár magasabb volt, mint az előállítási költség. Ennek megfelelően e terméktípusok esetében a rendes érték számítása a vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítés során alkalmazott árak súlyozott átlagaként történt.

(111)

A hasonló termék azon terméktípusai esetében, amelyek értékesítésére nem került sor reprezentatív mennyiségben a belföldi piacon, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján állapította meg a rendes értéket.

(112)

A belföldi piacon egyáltalán nem értékesített négy terméktípus mindegyike esetében az SGA-költségek súlyozott átlaga és a nyereség hozzáadása a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a belföldi piacon bonyolított összes ügylet alapján történt.

(113)

Az LG Chem közvetlenül független vevőknek, vagy közvetve az LG Chem Europe-on, vagyis a vele kapcsolt viszonyban álló uniós importőrön keresztül exportált az Unióba.

(114)

Az érintett termék közvetlenül független uniós vevőknek történő értékesítése esetén az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(115)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az LG Chem vitatta a Bizottság által az Unióba irányuló közvetlen értékesítései hitelköltségének figyelembevételével a 3 hónapos koreai kamatláb alkalmazásával és a vállalat számláinak pénzneme (KRW) alapján végzett kiigazítást. Véleménye szerint a Bizottságnak az LG Chem által a kérdőívre adott válaszában alkalmazott és a számla pénznemén (EUR) alapuló LIBOR rátát kellett volna használnia.

(116)

Az LG Chem azzal érvelt, hogy a juttatásnak az értékesítés időpontjában megállapított fizetési feltételeken alapuló költséget kell tükröznie. Véleménye szerint a megállapodás szerinti fizetési feltételek azok a pénznemek, amelyekben a számlákat denominálták, ezért a Bizottságnak a LIBOR rövid lejáratú EUR-kamatlábait kellett volna alkalmaznia.

(117)

A Bizottság nem értett egyet ezzel a véleménnyel. Amint azt a kérdőívben is kifejtettük, „a jóváírás annak az időnek a költségére vonatkozik, amikor a vevőnek meg kell fizetnie az árut, azaz a fizetési feltételekben állapodott meg”. Ezért a megállapodás feltételei azok a napok, amikor a vevő megkapja a számla kifizetését. Ami a kamatlábat illeti, annak tükröznie kell azt a költséget, amelyet a vállalat a számlával megegyező összegű, saját rövid távú hitelfelvételért fizetett volna. Ezért a kamatlábnak a KRW-n kell alapulnia, amely a vállalat funkcionális pénzneme.

(118)

Az LG Chem Europe-on keresztül történő értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően az importált termék független uniós vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján határozták meg. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség – ezen belül az SGA-költségek – valamint a felhalmozódó nyereség alapján kiigazította.

(119)

Az alkalmazott haszonkulcsot illetően az LG Chem Europe előadta, hogy saját haszonkulcsát kellene alkalmazni, mivel véleménye szerint az pontos és észszerű.

(120)

Megállapítást nyert azonban, hogy a felosztási módszert teljes mértékben befolyásolta a két vállalat közötti társulás, mivel azt közvetlenül az LG Chem osztotta ki. A transzferár tehát nem volt olyan ár, amelyet egy független importőrrel folytatott tárgyalás során állapítottak volna meg. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az LG Chem Europe haszonkulcsa nem volt észszerű. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésével összhangban úgy ítélte meg, hogy megfelelő lépés a transzferárból származó tényleges nyereségtől független észszerű haszonkulcsot alkalmazni annak érdekében, hogy a transzferár esetleges torzító hatásait ki lehessen küszöbölni, összhangban az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlatával. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(121)

Együttműködő független importőr hiányában a Bizottság úgy döntött, hogy egy hasonló ágazat által gyártott és hasonló körülmények között importált másik vegyipari terméket érintő korábbi eljárásban alkalmazott haszonkulcsot alkalmaz, nevezetesen a polivinil-alkoholokra (PVA) vonatkozó vizsgálatban megállapított 6,89 %-os haszonkulcsot (10). A Bizottság álláspontja szerint a haszonkulcs a legobjektívebb rendelkezésre álló alap arra a célra, hogy megfelelő becslést lehessen végezni a szokásos piaci feltételek szerint kialakított exportár tekintetében.

(122)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a vállalat megismételte állítását és számítást nyújtott be annak bizonyítására, hogy az LG Chem Europe LG Chemtől történő beszerzéseinek költsége magasabb volt, mint az LG Chem által közvetlenül az Unióban független vevőknek értékesített azonos termékkódok értékesítési ára. Ezért véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy az LG Chem Europe haszonkulcsa a vásárlások szokásos piaci ár elvének megfelelő költségén alapult, és ezért azt a 2. cikk (9) bekezdése szerinti kiigazításhoz kell felhasználni.

(123)

Számításában az LG Chem összehasonlította az LG Chem Europe árát (a juttatások, az SGA-költségek és a PVA-vizsgálatban megállapított nyereség levonása után) az LG Chem EU-n belüli közvetlen értékesítéseivel (a juttatások levonása után), ezért nem szolgáltatott olyan bizonyítékot, amely ellentmondana annak az érvnek, hogy a nyereségfelosztást teljes mértékben befolyásolta a két vállalat közötti, a vizsgálat során megállapított társulás. Ezenkívül az LG Chem Europe gyártelepi árai és az SGA-költségek, valamint a PVA-vizsgálat során megállapított nyereség átlagosan [5–8%]-kal magasabb volt, mint az LG Chem közvetlen értékesítéseinek gyártelepi árai. A Bizottság véleménye szerint ez a tartomány tökéletesen összhangban áll a független importőr által felszámított árréssel. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(124)

Az LG Chem vitatta a PVA-vizsgálat során megállapított haszonkulcs alkalmazását is. A vállalat azzal érvelt, hogy azt a jelenlegi vizsgálattól eltérő időszakban került megállapításra, és jelentős különbségek vannak a SAP eloszlásában a PVA-hoz képest. Véleménye szerint egyrészt a PVA piaci feltételei jelentősen csökkentették a vegyipari ágazatban működő importőrök haszonkulcsát a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakához képest, másrészt a SAP a gyártó és az ügyfél által közösen kifejlesztett termék, amelyet általában hosszú távú szerződések útján értékesítenek, míg a polivinil-alkohol azonnali értékesítés útján értékesített áru.

(125)

A Bizottság nem tartja helytelennek a PVA-vizsgálatban megállapított haszonkulcsot. Először is, az érdekelt felek által összegyűjtött információk azt mutatták, hogy a különleges vegyi anyagok ágazatában működő importőrök átlagos haszonkulcsa 2020-ban 10 % és 15% között mozgott. Másodszor, az LG Chem érvelésével ellentétben a PVA gyakran az ügyfelek specifikációinak megfelelően kifejlesztett termék is, amelyet gyakran hosszú távú szerződések útján értékesítenek, amint azt a PVA-vizsgálat is megerősítette. Harmadszor, az összegyűjtött adatok azt mutatták, hogy a PVA-vizsgálatban részt vevő együttműködő független importőrök nyeresége a PVA-vizsgálat vizsgálati időszaka előtt is ugyanabban a tartományban maradt. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(126)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az alaprendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül az LG Chem, az LG Chem Europe-pal együtt ajánlott fel az árra vonatkozó kötelezettségvállalást: A vállalat két átlagos minimális importárat ajánlott fel indexálással.

(127)

A Bizottsághoz benyújtott észrevételekben a panaszosok és az Evonik több okból is ellenezte az LG Chem ajánlatát, például az árak keresztkompenzációjának kockázata és annak kockázata miatt, hogy a minimális importár referenciaárrá válhat az uniós piacon, és ezáltal csökkentheti a versenyt. Az LG Chem ajánlatának elutasítását kérték.

(128)

A panaszosok és az Evonik továbbá azzal érveltek, hogy az, hogy a Koreai Köztársaság nem tartja be az ILO-egyezmények bizonyos rendelkezéseit, torzíthatja a koreai SAP előállítási költségeit, és végső soron befolyásolhatja az uniós gazdasági ágazat árai és a koreai importárak közötti ár-összehasonlítást. Felkérték a Bizottságot, hogy a jelenlegi vizsgálat során vegye figyelembe ezt a torzulást, legalábbis az exportáló gyártó által benyújtott, árra vonatkozó kötelezettségvállalási ajánlat vizsgálata során.

(129)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal az ILO-egyezmények bizonyos rendelkezéseinek be nem tartására vonatkozóan ahhoz, hogy következtetéseket vonhasson le a munkaerőköltségek torzulásával kapcsolatban. Mindenesetre az LG Chem által benyújtott kötelezettségvállalási ajánlatot más indokok alapján el kellett utasítani, így e tekintetben nem volt szükség értékelésre.

(130)

Az alaprendelet 8. cikke szerint az árra vonatkozó kötelezettségvállalásoknak alkalmasnak kell lenniük a dömping káros hatásának megszüntetésére, és elfogadásuknak gyakorlati haszonnal kell járnia. A Bizottság e kritériumok alapján értékelte az ajánlatot, és arra a következtetésre jutott, hogy elfogadása a következő átfogó okok miatt nem járna gyakorlati haszonnal és nem szüntetné meg a dömping káros hatásait.

(131)

Először is az érintett termék és a javasolt indexálás alapjául szolgáló nyersanyagok ára ingadozó. Ilyen ingadozással szembesülve nem garantálható, hogy egy minimális importár elegendő lesz a dömping káros hatásainak az intézkedések időtartama alatt történő megszüntetéséhez.

(132)

Másodszor, az LG Chem a vizsgálati időszak alatt több különböző terméktípust exportált, [30–40%]-os áringadozással. Az érintett termék kategóriái szerinti minimális importár súlyozott átlaga olyan minimális importárat eredményezne, amely egyes SAP terméktípusok esetében a nem dömpingelt ár alatt lenne, figyelembe véve a fentiekben ismertetett áringadozást is.

(133)

Harmadszor, a javasolt minimális importárakat a két fő nyersanyag alapján indexálják a SAP, a propilén és a marónátron árképletéhez. Az indexálás során azonban nem vesznek figyelembe más fontos tényezőket, például az energiaköltségeket.

(134)

Negyedszer, a SAP terméktípusokat és termékkódokat fizikai vizsgálattal nem lehet könnyen megkülönböztetni egymástól. Ez azzal a magas kockázattal jár, hogy a drágább terméktípusokat esetleg tévesen olcsóbb terméktípusként tüntetik fel. Ez megnehezíti a kötelezettségvállalás nyomon követését, és így az alaprendelet 8. cikke értelmében nem jár gyakorlati haszonnal.

(135)

Ötödször, az LG Chem több, az Unión belüli és kívüli, kapcsolatban álló vállalatból álló globális struktúrával rendelkezik, és számos egyéb vegyi terméket értékesít az Unión belüli és kívüli globális vevőknek. A SAP-ot gyakran globális kiosztási szerződéseken keresztül értékesítik, amelyekben egy világszerte több helyszínen jelen lévő vevő tárgyalásokat folytat az LG Chemmel az összes kapcsolt jogalanyának mennyiségéről és árairól. Ilyen körülmények között a Bizottság nem tudná hatékonyan nyomon követni ezeket az ügyleteket, mivel azokra az Unión kívül kerülne sor, és ez lehetővé tenné az LG Chem számára, hogy az Unión belüli árakat könnyen ellentételezze az Unión kívüli, a globális vevők számára meghatározott árakkal. Az ajánlat már csak emiatt sem célravezető a gyakorlati megvalósíthatóság szempontjából.

(136)

A Bizottság levelet küldött a kérelmezőnek, amelyben ismertette a felajánlott kötelezettségvállalások elutasításának fenti indokait. A tájékoztatással kapcsolatban a kérelmező észrevételeket nyújtott be. Ezen észrevételeket a Bizottság az ügyben érdekelt felek rendelkezésére bocsátotta.

(137)

Észrevételeiben az LG Chem vitatta a Bizottság kötelezettségvállalási ajánlatának elutasítására felhozott indokokat. Az LG Chem véleménye szerint a javasolt indexálási mechanizmus képes volt megragadni az áringadozást, és biztosítani, hogy a minimális importár az intézkedések teljes időtartama alatt kiküszöbölje a dömpingkülönbözetet. Ami a különböző terméktípusokat illeti, az LG Chem azt állította, hogy a különböző terméktípusok jelentős áringadozását egyetlen, korlátozott mennyiségben exportált termékkód okozta, és felajánlotta, hogy ajánlatát az áralákínálás céljára használt három egyszerűsített termékkód alapján felülvizsgálja. Azzal érvelt továbbá, hogy nem áll fenn a különböző terméktípusok közötti keresztkompenzáció kockázata, mivel a különböző jellemzőket a vámhatóságok könnyen ellenőrizhetik az értékesítési dokumentumokkal és a műszaki adatlapokkal, amelyeket az LG Chemnek minden egyes szállítmányra vonatkozóan el kell készítenie. Végül az LG Chem azzal érvelt, hogy nem áll fenn a hosszú távú és globális kiosztási szerződéseken keresztüli keresztkompenzáció kockázata, és a kockázat csökkentése érdekében tájékoztatást nyújtott a globális vevők részére az EU-n belül és kívül megvalósult értékesítésekről.

(138)

A Bizottság elismerte, hogy a javasolt indexálás a megfigyelt áringadozás legalább egy részét lefedheti. A javasolt minimális importárak azonban csak részben alapultak a nyersanyagok árképletén, míg a rögzített részt, amely a SAP árának körülbelül 50 %-át teszi ki, rögzítették. Továbbá a különböző terméktípusok tekintetében, még ha nem is vennék figyelembe a korlátozott mennyiségben exportált egyetlen termékkódot, a fennmaradó kilenc termékkód áringadozása még mindig [15– 30%] körül alakulna. Ami a keresztkompenzáció kockázatát illeti, a Bizottság álláspontja szerint az értékesítési dokumentumok önmagukban nem zárnák ki a téves bejelentés kockázatát, mivel a vámhatóságok csak e nyilatkozatokra támaszkodhatnának. Végezetül a Bizottság elismeri az LG Chem azon ajánlatát, hogy tájékoztatást nyújtson a globális vevőknek történő értékesítésekről. A Bizottság véleménye szerint azonban ez nem csökkentené a keresztkompenzáció kockázatát, mivel a Bizottságnak nem áll módjában ellenőrizni, hogy az összes releváns információt rendelkezésre bocsátották-e, és rendkívül nehéz lenne végrehajtani az LG Chem kötelezettségvállalását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(139)

Ezenkívül az LG Chem azt állította, hogy a Bizottság által az árra vonatkozó kötelezettségvállalási ajánlatának elutasítására felhozott indokok nem felelnek meg az általános tájékoztató megállapításainak. A vállalat azzal érvelt, hogy: i. a Bizottság elismerte, hogy az érintett termék ára ingadozó volt, de véleménye szerint ez nem áll összhangban azzal az állítással, hogy a koreai behozatal leszorította az uniós gazdasági ágazat árait; ii. a Bizottság azzal érvelt, hogy az LG Chem 10 különböző terméktípust exportált, amelyeket olyan tényezők alapján lehetett azonosítani, mint a termékszemcsék formája, a porozitás foka, a térfogat sűrűsége és a részecskeméret-eloszlás, ellentétben az általános tájékoztató dokumentummal, amely szerint a Bizottság az alákínálási és kárkülönbözet-számítást egyszerűsített termékkódra alapozta, amely csak a szagszabályozás bevonását és a termék felhasználását veszi figyelembe (higiéniai vs. ipari felhasználás); iii. az általános tájékoztatóban a Bizottság nem tekintette a SAP-árképletet és az uniós gyártók költségeit az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó releváns tényezőknek, míg úgy ítélte meg, hogy elutasítja a kötelezettségvállalási ajánlatot, iv. a Bizottság figyelembe vette a hosszú távú és globális kiosztási szerződések relevanciáját az LG Chem kötelezettségvállalási ajánlatának elutasítása szempontjából, de nem vette figyelembe azt az általános tájékoztatóban, különösen az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye és a Japánból származó behozatal hatásai tekintetében.

(140)

Ezeket az érveket el kellett utasítani. Először is a Bizottság már elemezte azt a tényt, hogy az árakat volatilisnek tekintették, azaz az árak a nyersanyagáraknak megfelelően ingadoznak. A (283)–(288) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat elhanyagolható hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére és áraira, mivel a Koreából származó dömpingelt behozatal miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta ugyanolyan mértékben emelni az árakat, mint az előállítási költségeit (lásd még a (249) preambulumbekezdést). Másodszor, a Bizottság megvizsgálta a SAP eltérő jellemzőit a vámtisztviselőknek a különböző terméktípusok megkülönböztetésére való képességével és a javasolt kötelezettségvállalás végrehajthatóságával kapcsolatban. A (182) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint azonban a Bizottság véleménye szerint az áralákínálás kiszámításához használt egyszerűsített termékkód kellően részletes volt ahhoz, hogy figyelembe vegye a SAP fő jellemzőinek költség- és árhatását. Harmadszor, az előző ponthoz hasonlóan a globális kiosztási szerződéseket relevánsnak tekintették, mivel a keresztkompenzáció kockázata miatt veszélyt jelentenek a kötelezettségvállalás nyomon követésére és végrehajthatóságára. Ezenkívül a Bizottság az 5.2.3., az 5.2.4. és az 5.2.8. szakaszban elemezte az LG Chem észrevételeit a globális kiosztási szerződéseknek a Japánból származó behozatal hatásaira, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményére és a globális ártárgyalásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban.

(141)

Ezért a Bizottság a kötelezettségvállalási ajánlatot érvényesíthetetlennek, és így az alaprendelet 8. cikke értelmében kivitelezhetetlennek tekintette, következésképpen elutasította.

(142)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze.

(143)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. A rendes értéket a fuvarozási és csomagolási költségek, a hitelköltségek és a technikai segítségnyújtás költségei tekintetében igazította ki. Az exportárat a kezelési, rakodási és járulékos költségek, a fuvarozás, a biztosítás, a csomagolási költségek, az importterhek és a vámvisszatérítés, a hitelköltségek, a banki költségek, a technikai segítségnyújtás költségei tekintetében igazította ki, amennyiben azok észszerűnek, pontosnak és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak bizonyultak.

(144)

Az LG Chem a belföldi értékesítések kereskedelmi szintjének kiigazítását kérte. Azzal érvelt, hogy az Unióba irányuló exportértékesítés értékesítési funkcióit nemcsak a vele kapcsolatban álló importőr, az LG Chem Europe, hanem az LG Chem koreai köztársaságbeli székhelyén működő értékesítési csoport is átvitte. Az LG Chem véleménye szerint a Bizottságnak – mivel az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiigazította az exportárat az LG Chemmel kapcsolatban álló importőr SGA-költségei alapján – analógia útján le kell vonnia a belföldi árból az Unióba irányuló exportértékesítéssel kapcsolatban a Koreai Köztársaságban működő értékesítési csoport által viselt értékesítési költségeket is.

(145)

Ezt az állítást el kellett utasítani. Először: az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítás célja olyan megbízható exportár képzése, amelyet az exportáló országbeli exportőr és a vele kapcsolatban álló uniós importőr közötti kapcsolat nem befolyásol. A kiigazításoknak ki kell terjedniük a behozatal és a viszonteladás között felmerülő valamennyi költségre (és felhalmozódó nyereségre), amennyiben ezek a tételek általában az importőrnél jelentkeznek. Az LG Chem nem nyújtott be bizonyítékot, amely alátámasztotta volna, hogy az exportár 2. cikk (9) bekezdése szerinti képzése meghaladta volna az említett rendelkezésben előírt mértéket. Az, hogy a rendes érték és az exportár meghatározását különböző területek irányítják, önmagában nem olyan tényező, amely befolyásolná az ár-összehasonlíthatóságot, és amellyel az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti kiigazítás keretében foglalkozni kellene. Az LG Chem nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a 2. cikk (10) bekezdése alapján elvégzett, a (143) preambulumbekezdésben említett kiigazítások nem lennének alkalmasak az exportár és a rendes érték tisztességes összehasonlítására, vagy hogy a belföldi piacon az uniós piachoz képest különböző típusú vevőknek értékesítettek volna.

(146)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(147)

Ennek alapján az egyetlen együttműködő exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözetek végleges súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve: 13,4 %.

(148)

A Koreai Köztársaságban működő összes többi exportáló gyártó esetében a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét.

(149)

Mivel a Koreai Köztársaságban két másik gyártó nem működött együtt a vizsgálatban, a Bizottság alacsonynak ítélte az együttműködést. A Bizottság ezért helyénvalónak tartotta, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet egy reprezentatív terméktípus legmagasabb dömpingkülönbözetének szintjén állapítsa meg.

(150)

A végleges dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

(151)

A vizsgálati időszak alatt öt uniós gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(152)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés mintegy 346 590 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, például a mintában szereplő uniós gyártók által a dömpingellenes kérdőívekre adott válaszok, valamint a mintában nem szereplő uniós gyártó makrokérdőívre adott válaszai alapján határozta meg. Az adatok megbízhatóságát és teljességét a Bizottság a panaszban szereplő számadatokkal való egybevetéssel ellenőrizte. A (41) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintában szereplő két uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 50 %-át adta.

(153)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártók teljes termelését a szabadpiacra szánták, és így az közvetlen versenyben állt az érintett országból érkező behozatallal. Mindezek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó összes gazdasági mutatót megvizsgálta.

(154)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók dömpingellenes kérdőívre és makrokérdőívre adott válaszai, valamint az Eurostat adatain alapuló behozatal alapján állapította meg az uniós felhasználást.

(155)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(156)

A figyelembe vett időszakban a teljes szabadpiaci felhasználás stabil maradt, minimális ingadozások mellett egyértelműen 1 % alatt maradt.

(157)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatbázisából kinyert KN-kód (11) alapján állapította meg, amelyet az érintett termék behozatalának elkülönítése érdekében kiigazított a panaszban megadott, a TRASS-ból származó információkkal. Erre a kiigazításra azért volt szükség, mert az Eurostat KN-kódra vonatkozó adatai más termékek egy-egy részét is magukban foglalták, ami mind a mennyiségeket, mind az árakat torzította volna. A kiigazítást egyetlen érdekelt fél sem vitatta. A behozatal piaci részesedése az érintett országból érkező behozatal volumenének és a teljes uniós felhasználás volumenének összehasonlítása alapján került meghatározásra a 2. táblázatban foglaltak szerint.

(158)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem további tájékoztatást kért az importvolumenek és -értékek meghatározásához használt módszertanról, valamint a TRASS-ból történő részletes adatkinyerésről. A Bizottság a következő kiegészítő információkkal szolgált:

(159)

Amint azt a panasz 18. pontja kifejti, a 3906 90 90 KN-kód nem kizárólag a SAP-ra vonatkozik. A panaszos – a TRASS-adatok alapján – becslést nyújtott be a 3906 90 90 KN-kód alatt elszámolt összes volumenben található SAP arányáról. Amint az a panasz 5–1. mellékletének (Az EU-ba irányuló SAP-behozatal) nyílt változatából látható, a figyelembe vett időszak alatt az EU-ba irányuló SAP-export volumene a 3906 90 90 KN-kód alatt vámkezelt teljes behozatal 84 %-ának felelt meg. A melléklet azt is jelzi, hogy a panaszos ezeket az információkat használta fel az Eurostat adatainak kiigazításához.

(160)

A Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a panaszos, amelyet megfelelőnek és nem vitatottnak talált, amint azt az érdekelt felek végső tájékoztatása általános tájékoztatójának (119) preambulumbekezdése is említi.

(161)

A Bizottság pontosította továbbá, hogy a TRASS-adatbázis lehetővé teszi a kiválasztandó termékek megnevezését. Így a Koreából az EU-ba irányuló, 3906 90 90 HR-kód alá tartozó TRASS exportvolumenét és értékét úgy szűrték, hogy csak a SAP-nak megfelelő termékmegnevezéseket tartalmazza. 15 termék került kiválasztásra.

(162)

A TRASS azonban csak akkor teszi lehetővé az adatok kinyerését, ha legalább három vállalat adatai rendelkezésre állnak. 2018-at illetően nem ez volt a helyzet. Mivel a SAP-exportnak a 3906 90 90 KN-kód alá tartozó Eurostat-adatokhoz viszonyított aránya a többi évben stabil volt, a Bizottság a 2018-ra vonatkozó értéket a többi év átlagos aránya alapján számította ki.

(163)

Az alapul szolgáló TRASS-adatok szerzői jogi védelem alatt állnak, és azokat a Bizottság nem hozhatja nyilvánosságra, hanem megvásárolhatóak.

(164)

Az érintett országból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(165)

A Koreai Köztársaságból származó behozatal a figyelembe vett időszakban körülbelül 83 500 tonnáról mintegy 110 900 tonnára nőtt, ami 2017 és a vizsgálati időszak között összességében 33 %-os bővülést jelent. Ez a növekedés jelentősen meghaladta a fogyasztás növekedését.

(166)

A Koreai Köztársaságból érkező behozatal volumenében 2018 és 2019 között következett be a legjelentősebb növekedés (melynek éves mértéke 22 % volt), amelyet 2019 és a vizsgálati időszak között 3,5 %-os visszaesés követett.

(167)

Ennek eredményeként a dél-koreai termékek behozatalának piaci részesedése a figyelembe vett időszakban [12–14 %-ról] [16–18 %-ra] nőtt, ami 2017 és a vizsgálati időszak között 33 %-os növekedést jelent. Meg kell jegyezni, hogy a figyelembe vett időszakban mind a behozatal volumene, mind a Koreai Köztársaság piaci részesedése összességében gyors növekedést mutatott.

(168)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján, a (157) preambulumbekezdésben szereplő TARIC-kódnak a (157)–(162) preambulumbekezdésben említett módon, a TRASS adataival kiigazított változatát felhasználva határozta meg.

(169)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem rámutatott, hogy az Eurostat adatai CIF-alapú árakat tartalmaznak. A Bizottság ezt figyelembe vette, és így a TRASS-adatbázisból származó FOB-importárakat az LG Chem ellenőrzött adataiból származó FOB-paritáson számított érték és CIF-arány felhasználásával átváltotta CIF-árra. A kiigazított számadatokat az alábbi 3. táblázat tartalmazza.

(170)

Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importár (EUR/tonna)

(171)

A figyelembe vett időszakban az átlagos dél-koreai importárak 10 %-kal, tonnánként 1 191 EUR-ról tonnánként 1 074 EUR-ra csökkentek. Ezek az árak a figyelembe vett időszak alatt – a 7. táblázatban is látható módon – jelentősen alacsonyabbak voltak, mint a mintában szereplő uniós gyártók értékesítési árai és termelési költségei.

(172)

A behozatalt érintő alákínálást az érintett ország együttműködő exportáló gyártójának adatai, valamint az uniós gazdasági ágazat által a vizsgálati időszakra megadott belföldi értékesítési adatok alapján állapították meg. A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(173)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszak alatti elméleti forgalmának százalékában fejezte ki. A megállapított alákínálás súlyozott átlaga 14,7 %.

(174)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a végleges tájékoztatás 3b. mellékletében nem bocsátották rendelkezésére a saját részletes adatait, és hogy a bizalmas adatokra vonatkozó tartományok nagysága nem volt megfelelő. A Bizottság tudomásul vette az LG Chem észrevételeit. Ezért az LG Chem rendelkezésére bocsátotta saját bizalmas adatait, és a tartományokat leszűkítette. Ezeket a változásokat a Bizottság belefoglalta az LG Chem és az uniós gazdasági ágazat számára 2022. február 8-án közölt további, érzékeny adatokat tartalmazó tájékoztatásba.

(175)

Az LG Chem azt is állította, hogy a termékkód-specifikus szintű információkat nyilvánosságra kell hozni. Az alaprendelet 19. cikkének megfelelően azonban a Bizottságnak nem állt módjában terméktípusonkénti bontásban átadni a kért adatokat. A szóban forgó ügyben valójában csak két uniós gyártó és három termékkód volt. Ezért az ilyen részletességi szint nyilvánosságra hozatala – akár közvetlenül, akár piaci információk hozzáadásával – lehetővé tenné az egyes uniós gyártók bizalmas értékesítési vagy termelési adatainak rekonstruálását. Az LG Chem megismételte érvelését az érdekelt felek újabb végső tájékoztatását követően.

(176)

A Bizottság nem hozhat nyilvánosságra csak két vállalattól gyűjtött részletes adatokat, mivel ez azzal a kockázattal jár, hogy más érdekelt felek piaci információk segítségével rekonstruálhatják az egyes gyártók bizalmas adatait. Ez objektív kockázat minden olyan piacon, ahol csak néhány ismert gyártó tevékenykedik a piacon vagy részt vesz a Bizottság vizsgálatában. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(177)

Az LG Chem továbbá azzal érvelt, hogy az áralákínáláshoz és az áron aluli értékesítéshez használt számadatoknak nincs alapja a vizsgálat nyilvántartásában, és ezeket az eltéréseket meg kell magyarázni. Az LG Chem részletesen megállapította, hogy nem tudta pontosan összeegyeztetni a 3b. mellékletben közzétett, az uniós határparitáson számított CIF-exportértéket, valamint az LG Chem rendelkezésére bocsátott részletes áralákínálási és kárszámításokat az LGC EUSALUR és RLSALUR táblázatokban szereplő értékesítési listáiban szereplő számadatokkal. Az LG Chem azzal is érvelt, hogy az érdekelt felek végső tájékoztatása 2.1. mellékletében a koreai wonban feltüntetett, uniós határparitáson számított CIF-exportérték az EUR-ban megadott értéktől eltérő értéket eredményezne, mint a 3b. mellékletben.

(178)

A Bizottság tisztázta, hogy a koreai won euróra történő átváltásához az egyes tranzakciók CIF-értékeit az EKB vonatkozó havi átváltási árfolyamával átváltotta, míg az LG Chem észrevételeiben jelezte, hogy az EKB éves átváltási árfolyamát alkalmazta. A mennyiségek havi ingadozása miatt az LG Chem éves árfolyamon alapuló átváltása szükségszerűen eltérő értékeket mutatott. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy az áralákínálás és az áron aluli értékesítés céljára használt számadatok eltéréseket mutatnak az aktában szereplő adatokhoz képest.

(179)

Az LG Chem azt is állította, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogyan határozta meg az alákínálás céljára használt számtanilag képzett CIF-értéket.

(180)

A Bizottság tisztázta, hogy az LG Chem Europe-on keresztül történő értékesítésekre képzett CIF-értéket úgy számították ki, hogy a nettó számlaértékből levonták az SGA-költségeket és a fenti (118)–(125) preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított nyereséget, valamint a behozatalt követően felmerült összes költségre vonatkozó engedményeket. Továbbá, ellentétben azzal, amit az LG Chem állít, az érdekelt felek végső tájékoztatása 3a. melléklete kifejti, hogyan határozták meg a CIF-árat a behozatal utáni költségek kiigazítása tekintetében. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(181)

Az LG Chem azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság egy termékkódot használt az LG Chem behozatali árainak a mintába felvett uniós gyártók áraival való összehasonlítására, amely túl egyszerű volt, és nem vette figyelembe az LG Chem 2021. április 28-i beadványában említett valamennyi jellemzőt, azaz a nyersanyagot, a formát, a CRC-t, a szagszabályozást, a habosított termékeket, a csomósodásgátlást, az elszíneződésgátlást és a felhasználást. Különösen a CRC eltérései magyarázhatják önmagukban a 14,7 %-os alákínálási különbözetet.

(182)

A Bizottság hivatkozik a 2.3.5. szakaszra, amely bizonyítja, hogy a Bizottság az adatokat részletes formában gyűjtötte, hogy elemezni tudja az LG Chem által javasolt különböző jellemzők, köztük a CRC költség- és árhatását. Ezek az adatok azonban a felhasználóktól gyűjtött és ellenőrzött információkkal együtt nem erősítették meg a Bizottság által alkalmazott jellemzőktől eltérő jellemzők állítólagos költség- és árhatását. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy részletesebb termékkódot kellett volna használni.

(183)

Az LG Chem végül azzal érvelt, hogy az LG Chem Europe által felszámított tényleges árnak az SGA-költségek és a nyereség elméleti összegével történő, alákínálás céljából történő kiigazítása nyilvánvaló értékelési hibának minősül, és összeegyeztethetetlen az alaprendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésével, mivel az áralákínálás összehasonlításához az árakat a Jindal-ügyben hozott ítéletet (12) követően ugyanazon a kereskedelmi szinten kell összehasonlítani. A Hansol-ügyben (13) a Törvényszék megerősítette, hogy az áralákínálás céljából a vállalkozás és az ügyfelek között kialkudott árak, nem pedig a közbenső szakaszban érvényes árak alapján lehet meghatározni az ügyfél felvásárlási döntését.

(184)

A Bizottság kénytelen volt elutasítani az állítást. Egyrészt az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése a dömpingelt behozatal olyan hatásaira vonatkozik, amelyek kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, nem pedig a vállalatok (kapcsolatban álló importőrök) azon viszonteladói árára, amelyet az Unióban egyéb ügyfelekkel szemben alkalmaznak.

(185)

Másrészt az aláajánlási különbözet tekintetében az alaprendelet nem ír elő semmilyen konkrét módszertant. A Bizottság ezért a szóban forgó kártényező értékelése során mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ezt a mérlegelési mozgásteret korlátozza annak szükségessége, hogy az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján a következtetéseket egyértelmű bizonyítékokra kell alapozni, valamint objektív vizsgálatot kell végezni.

(186)

Az alákínálási különbözet (különösen az exportár) kiszámításánál figyelembe vett elemek tekintetében a Bizottságnak azonosítania kell az első olyan pontot, ahol az Unió piacán az uniós gazdasági ágazattal folytatott versenyre kerül (vagy kerülhet) sor. Ez a pont az első független importőr beszerzési ára, mert ez a vállalat elvben választhat, hogy az uniós gazdasági ágazattól vagy külföldi beszállítóktól vásárol-e. Ezzel szemben a kapcsolatban álló importőrök viszonteladói árai nem tükrözik azt a pontot, ahol a valódi versenyre sor kerül. Ez csak az a pont, ahol az exportőr kialakított értékesítési struktúrája megpróbál vevőket találni, de már azt a pontot követően, ahol az importtal kapcsolatos döntés megszületett. Akkor, amikor az exportáló gyártó az Unióban kialakítja a vele kapcsolatban álló vállalatok hálózatát, egyben eldönti, hogy az áruk beszerzése külföldről fog történni. Ennek megfelelően az összehasonlítási pontnak rögtön azután kell lennie, hogy az áru átlépi az Unió határát, nem pedig az értékesítési lánc egy későbbi szakaszában, például amikor azt a végső felhasználónak értékesítik.

(187)

Ez az eljárás olyan esetekben is biztosítja a következetességet, amikor az exportáló gyártó közvetlenül értékesíti az árut a független vevőnek (importőrnek vagy végfelhasználónak), tekintettel arra, hogy ilyenkor természetszerűleg nem alkalmaznak viszonteladói árakat. Egy ettől eltérő megközelítés az exportáló gyártók közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezetne, csupán az általuk igénybe vett értékesítési csatorna alapján.

(188)

Ebben az esetben az importár annak névértékén nem vehető figyelembe, mivel az exportáló gyártó és az importőr kapcsolatban állnak egymással. Következésképpen egy megbízható importár szokásos piaci feltételek melletti megállapításához ezt az árat úgy kell képezni, hogy kiindulási pontnak a kapcsolatban álló importőr viszonteladói árát használják fel. Ennek az árképzésnek az elvégzésekor az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésében szereplő exportár-képzési szabályokat kell alkalmazni csakúgy, mint az exportár dömpinghez kapcsolódó meghatározásakor. Az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének alkalmazása lehetővé teszi egy olyan ár meghatározását, amely teljes mértékben összehasonlítható a független vevők részére történő értékesítések vizsgálatakor felhasznált (uniós határparitáson számított) CIF-árral.

(189)

A Bizottság azt is megjegyezte, hogy ezt a megközelítést a Törvényszék a Severstal-ügyben jóváhagyta (14).

(190)

Végül az LG Chem nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a forgalmazóknak történő értékesítés és a felhasználóknak történő közvetlen értékesítés között szisztematikus árkülönbség lenne a hasonló terméktípusok esetében. A Bizottság nem talált arra utaló bizonyítékot sem, hogy az uniós gazdasági ágazat oldalán a forgalmazóknak és a felhasználóknak történő értékesítések eltérőek lennének az árképzésben.

(191)

Az értékcsökkenés 2018. évi hatásait illetően az LG Chem előadta, hogy a dél-koreai behozatal és az uniós gazdasági ágazat árai egyaránt emelkedtek a 2017. évi szinthez képest, ezért nem is kerülhetett sor áralákínálásra.

(192)

Az uniós gazdasági ágazat importárainak alakulását vizsgáló elemzés azonban az érintett időszak egészére, azaz 2017 és a vizsgálati időszak közötti időszakra vonatkozik. Míg az ártendenciák értékelése a teljes figyelembe vett időszakra kiterjed, az áralákínálást érintő számítások csak a vizsgálati időszakra (2020) vonatkoznak. Ezért a dél-koreai árak és az uniós gazdasági ágazat árainak a 2017 és 2018 közötti emelkedése ebben az esetben nem releváns a vizsgálati időszak alatti áralákínálás kiszámítása szempontjából. Továbbá ez a tény önmagában még nem utal arra, hogy az érintett időszakban a dél-koreai behozatal ne kínált volna alá az uniós gazdasági ágazat árainak, mivel ezt a következtetést csak a tényleges exportár és az uniós árak részletes összehasonlítása alapján lehetne levonni.

(193)

Az alákínálási különbözet definíció szerint az az összeg, amellyel az érintett országból származó behozatal tényleges ára alatt marad az uniós gazdasági ágazat tényleges árának. A két ár közötti különbséget – a szükséges kiigazítások elvégzését követően – az uniós gazdasági ágazat árának százalékában fejezik ki.

(194)

A dél-koreai behozatal átlagárát 2018-ban is az uniós gazdasági ágazat átlagárainál alacsonyabb szinten határozták meg. Következésképpen – jóllehet ebben az időszakban mind a dél-koreai, mind az uniós gazdasági ágazat árai emelkedtek – a statisztikák arra utalnak, hogy 2018-ban is sor kerülhetett alákínálásra.

(195)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(196)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azt állította, hogy soha nem érvelt azzal, hogy 2018-ban nem kerülhetett volna sor alákínálásra. Az LG Chem ezen értelmezése állítólag megsértette az LG Chem megfelelő ügyintézéshez való jogát.

(197)

A Bizottság tudomásul vette az LG Chem arra vonatkozó magyarázatát, hogy nem kívánta a fenti állítást előterjeszteni. Mivel az LG Chem nem hivatkozott egyetlen olyan érvre sem, amelyre a Bizottság nem válaszolt, a Bizottság nem tekintette úgy, hogy megsértette volna a megfelelő ügyintézéshez való jogot.

(198)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(199)

A Bizottság a (41) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazatot ért esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(200)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a mintában szereplő, illetve nem szereplő gyártók által szolgáltatott adatok alapján értékelte a makrogazdasági mutatókat, összevetve azokat a panaszban szereplő adatokkal. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívben közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(201)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az érdekelt felek rámutattak arra, hogy a panasz és a nyilvánosságra hozatal között eltérések vannak a termelésre és értékesítésre vonatkozó makrogazdasági mutatók között. Az elemzést követően a Bizottság elfogadta ezeket az állításokat, és kiigazította a számadatokat. A Bizottság ezért frissítette a makrogazdasági adatokat egy vállalat adataival. Ezért az abszolút értékeket a bizalmas jelleg biztosítása érdekében tartományként tüntették fel.

(202)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(203)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(204)

Az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2017 és 2019 között 5 százalékponttal növekedett, ezt követően 2019 és a vizsgálati időszak között 7 százalékponttal visszaesett. A teljes termelési volumen a figyelembe vett időszakban 2 %-kal csökkent.

(205)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban folyamatosan nőtt: a 2017. évi [540 000–580 000] tonnáról 2019-ben [650 000–690 000] tonnára emelkedett, majd a vizsgálati időszakban ezen a szinten maradt, ami összességében 17 %-os növekedést jelent. Az uniós SAP-ágazat kapacitásnövekedése annak eredménye, hogy az egyik uniós gyártó a figyelembe vett időszakban jelentős beruházást hajtott végre.

(206)

Amint a fenti 4. táblázatból kitűnik, jóllehet az uniós termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, az uniós kapacitáskihasználás jelentősen romlott: a 2017. évi [93–95 %-ról] a vizsgálati időszakban [78–80 %-ra] esett vissza. Ez a tendencia a figyelembe vett időszakban az uniós kapacitáskihasználás 17 %-os csökkenését eredményezte.

(207)

Az LG Chem észrevételt tett az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználásának a figyelembe vett időszakban történő visszaeséséről, kifejezett hivatkozva az egyik uniós gyártó beruházási projektjére, amely 2018-ban növelte termelési kapacitást. Az LG Chem szerint e többletkapacitással eredetileg sem az uniós piac ellátása volt a cél, mivel a 2017-ben meglévő kapacitások már meghaladták az uniós piacon jelentkező keresletet. Tehát az uniós gyártók kapacitásfeleslegét nem okozhatta a dél-koreai behozatal.

(208)

A Bizottság egyetértett azzal, hogy a kapacitáskihasználásnak a figyelembe vett időszakban bekövetkezett visszaesése – amely a teljes előállított volumen viszonylagos stabilitásával párosult – összefüggött az uniós gyártók kapacitásnövekedésével. Azonban az LG Chem állításával ellentétben e többletkapacitások nem haladták meg az uniós piacon jelentkező keresletet. 2017-ben az uniós gazdasági ágazat teljes termelési kapacitása az uniós felhasználásnak csupán [86–88 %-át] tette ki, A termelési kapacitás növekedése után továbbra is összhangban maradt az uniós felhasználással, mindössze [1–2%-os] többletkapacitással. Nincs tehát bizonyíték arra, hogy a többletkapacitásokat ne az uniós piacra szánták volna.

(209)

A második kiegészítő végső tájékoztatást követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a számadatok nem támasztják alá azt a következtetést, hogy az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak alatt kiépített további kapacitásait az uniós piac kiszolgálására tervezték.

(210)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kapacitásbővítés csak minimális többletkapacitáshoz vezet. Mivel az LG Chem az uniós érdekkel kapcsolatos érvelésében is rámutatott arra, hogy nem minden kapacitást terveznek automatikusan az egyes SAP-típusok gyártására, az [1–2 %]-os minimális többletkapacitás nem arra utal, hogy azt nem az uniós piacra szánják, hanem arra, hogy elegendő kapacitást teremtsen a különböző SAP-típusok rugalmas termeléséhez, hogy lépést tartson a különböző SAP-típusok iránti kereslettel. Emellett a tényleges termelés még a kapacitásnövekedést követően is jóval az uniós felhasználás alatt maradt. A Bizottság így ezt az érvet elutasította.

(211)

Az LG Chem továbbá előadta, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a panaszban bejelentett kapacitásfeleslegét alábecsülték, mivel nem vették figyelembe a Sumitomo Seika uniós gyártó termelési kapacitását. Az LG Chem annak tisztázására kérte a Bizottságot, hogy miért hagyták figyelmen kívül a Sumitomo Seika uniós gyártó kapacitásait és kármutatóit, holott azok befolyásolhatták és torzíthatták volna a panaszban ismertetett kárhelyzetet.

(212)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó vállalat nem működött együtt a vizsgálatban. Az LG Chem állításaival ellentétben azonban ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta volna a vállalat kapacitásait és kármutatóit. Az LG Chem által benyújtott számadatot (47 000 tonna) a Bizottság a termelési kapacitásra vonatkozó makroadatokban is felhasználta, és becsléseket végzett e vállalat további kármutatóira vonatkozóan.

(213)

Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(214)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(215)

Az uniós piacon zajló összes értékesítés összességében csökkent a figyelembe vett időszakban: 2017 és a vizsgálati időszak között 11 %-os visszaesést mutatott. 2017 és 2018 között az Unióba irányuló teljes értékesítési volumen 4 %-kal nőtt, majd a vizsgálati időszakig folyamatosan csökkent. A legjelentősebb visszaesés 2019 és a vizsgálati időszak között következett be, amikor az uniós piacon elért teljes értékesítési volumen 14 %-kal csökkent.

(216)

Az 1. táblázatban bemutatott stabil uniós felhasználás ellenére az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a figyelembe vett időszakban folyamatosan csökkent, emiatt a piaci részesedés 2017 és a vizsgálati időszak között 12 %-kal csökkent. Hasonlóképpen az uniós értékesítési volumen tendenciái tekintetében a piaci részesedés legjelentősebb visszaesése 2019 és a vizsgálati időszak között volt megfigyelhető, amikor az évről évre történő csökkenés mértéke 15 %-os volt.

(217)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a Bizottság nem tudja az értékesítési volumen uniós piacon tapasztalt alakulását az exportpiacokon történő értékesítéstől elkülönítve elemezni. Az értékesítéseket az uniós piacról átirányították az exportpiacokra, nem pedig „elvesztek”.

(218)

A Bizottságnak szükségszerűen elemeznie kell az uniós piac alakulását annak érdekében, hogy megállapítsa az uniós piacot ért kárt. Az exportnövekedést az 5.2.4. szakaszban elemezték annak megállapítása céljából, hogy ez volt-e az okozott kár oka. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, hogy az uniós gazdasági ágazat exportját figyelmen kívül hagyva, elszigetelten elemezte a fejleményeket.

(219)

Az uniós felhasználás a figyelembe vett időszakban stabil maradt, míg az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon elért értékesítési volumene 12 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése tehát csökkent, szemben az érintett országból származó behozatal piaci részesedésével, amely jelentősen növekedett ugyanezen időszak alatt.

(220)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(221)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás visszaesett. Ennek következtében a munkaerő – a közvetett foglalkoztatást nem számítva – 9 %-kal csökkent.

(222)

A termelékenységi tendencia követte az uniós termelési volumen alakulását, amely 2019-ig nőtt, majd 2019 és a vizsgálati időszak között csökkent. A termelékenység 2017 és 2019 között 15 %-kal nőtt, majd a termelési volumen csökkenése nyomán visszaesett. A termelékenység így összességében 8 %-kal nőtt. Ennek az az oka, hogy míg a termelési volumen 2019-ig nőtt, majd a vizsgálati időszakban csökkent, az alkalmazottak száma a figyelembe vett időszakban folyamatosan és jelentős mértékben csökkent. 2019-től a vizsgálati időszak végéig azonban a termelés az alacsonyabb értékesítések miatt a foglalkoztatásnál gyorsabb ütemben esett vissza, ami a termelékenység ennek megfelelő csökkenését eredményezte (–6 % 2019-től a vizsgálati időszakig).

(223)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a foglalkoztatás a korszerűsítés miatt csökkent, és ez nem bizonyítja a kárt. Annak ellenére, hogy az NSE beruházása várhatóan 70 további munkahelyet biztosít, ezeket a többletmunkahelyeket valószínűleg ellensúlyozta a BASF és antwerpeni telephelye által 2017-ben elvégzett utólagos műszaki átalakítás, valamint azon szándéka, hogy a SAP-üzletág digitalizálására irányuló stratégiát kövessen.

(224)

Bár nem zárható ki, hogy a korszerűsítés hozzájárulhatott a foglalkoztatás csökkenéséhez, még a foglalkoztatás visszaesése nélkül is, más mutatók még mindig a kár egyértelmű jeleit mutatták. Továbbá kár hiányában a korszerűsítés a termelékenység növekedését eredményezte volna. Nem ez történt. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(225)

Az LG Chem dömpingkülönbözete jelentős mértékben meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(226)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat, ezért az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(227)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(228)

A szabadpiaci értékesítési árak 2018-ban először 4 %-kal emelkedtek, ezt követően 1 %-kal visszaestek, majd a vizsgálati időszakban további 17 %-kal csökkentek. Ez azt jelenti, hogy az Unióban az átlagos értékesítési egységár összességében 15 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban.

(229)

A mintában szereplő gyártók termelési egységköltsége 5 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszak során. 2017 és 2018 között 21 %-kal nőtt, ezt követően 2019-ben 3 %-kal, a vizsgálati időszakban pedig további 11 %-kal csökkent. Ez a tendencia a nyersanyagárak 2018-ban tapasztalható hirtelen emelkedésével magyarázható, mely árak később a vizsgálati időszakig bezárólag csökkentek.

(230)

Amint azt a 7. táblázat mutatja, a mintában szereplő uniós gyártók átlagos értékesítési egységárai részben igazodtak a termelési költségek ingadozásához, de sokkal lassabb ütemben követték azokat. Emiatt az értékesítési árak 2018-tól kezdve a vizsgálati időszak végéig jóval a termelési egységköltség szintje alatt maradtak.

(231)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a Koreából származó behozatal elemzése megsértette az LG Chem védelemhez való jogát, mivel a 7. táblázatban megadott, a vizsgálati időszak (a továbbiakban: vizsgálati időszak, azaz 2020) alatt 1 000 és 1 300 EUR/tonna közötti árakat mutató tartományok túlzóak voltak, és a Koreából származó behozatal árai is meghaladhatják, összehasonlítható szintűek vagy alacsonyabbak lehetnek a mintában szereplő uniós gyártók árainál.

(232)

A 7. táblázatban szereplő tartományok nem sértik az LG Chem védelemhez való jogát. Mivel a Bizottság a (171) preambulumbekezdésben nyilvánosságra hozta, hogy a koreai árak jelentősen az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak, az LG Chem számára egyértelmű volt, hogy a 2020. évi koreai árak nem haladták meg az uniós gazdasági ágazat árait, azokkal nem voltak egyenlőek, illetőleg azokhoz nagyon közeliek. Az uniós gyártó tényleges ára érzékeny üzleti információ, amelyet védeni kell. Azonban még egy szűkebb ártartomány sem feltétlenül tenné lehetővé az LG Chem számára, hogy láthassa a tényleges árkülönbséget, és érvelhessen annak mértékéről. Egy másik tartomány tehát nem javította volna az LG Chem észrevételezési képességét. Ezenkívül a 7. táblázatban az előállítási költségekre vonatkozóan megadott tartományok lehetővé tették az LG Chem számára annak megállapítását, hogy a koreai ár egyértelműen az uniós gazdasági ágazat termelési költségei alatt volt. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(233)

Az LG Chem azzal érvelt továbbá, hogy a 7. táblázat tartalmazza a mintában szereplő uniós gyártók összes termékét, beleértve a Bio SAP és a SAVIVA termékeket is, amelyek nem versenyeznek a koreai behozatallal.

(234)

A 7. táblázatnak tartalmaznia kell az érintett termék valamennyi behozatalát. Mivel a Bizottság elutasította az LG Chem arra irányuló kérelmét, hogy a BIO SAP-ot és a SAVIVA-t zárják ki a termékkörből (lásd a (73) preambulumbekezdést), ezek a termékek helyesen szerepelnek a számadatokban. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(235)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(236)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2018-ban 7 %-kal nőtt, majd 2019-ben 3,5 %-kal csökkent, ezt követően a vizsgálati időszakban további 1 %-kal esett vissza, ami azt jelenti, hogy a figyelembe vett időszak alatt összességében 2 %-kal nőtt.

(237)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(238)

A zárókészlet szintje 2018-ban 8 %-kal esett vissza, majd 2018 és a vizsgálati időszak vége között folyamatosan, jelentős mértékben nőtt. A zárókészlet szintje a figyelembe vett időszakban 42 %-kal nőtt.

(239)

Az uniós felhasználás egészét a szabadpiaci felhasználás teszi ki, tehát az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítései közvetlen versenyben álltak a Koreai Köztársaságból származó behozatallal. A dél-koreai behozatal által az uniós piacra gyakorolt állandó nyomás, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek és piaci részesedésének visszaesése részben magyarázhatja a zárókészletek esetében tapasztalható növekvő tendenciát, amelyet a 9. táblázat ismertet.

(240)

A mintában szereplő uniós gyártók esetében a zárókészletnek a termelés százalékában kifejezett szintje 2018-ban 13 %-kal csökkent, majd 2019-ben és a vizsgálati időszakban egyaránt a 2017. évi szint fölé emelkedett (2017-hez képest 5 %-os, illetve 21 %-os növekedési rátával).

(241)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(242)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(243)

Az uniós gazdasági ágazat által független vevők részére végzett értékesítés 2017-ben veszteséges volt, majd 2018-ban és 2019-ben további jelentős veszteséggel kellett számolni, amely veszteség a vizsgálati időszakban tovább nőtt. Annak ellenére, hogy 2018 és 2019 között kismértékben javult a jövedelmezőség, a mintába felvett uniós gyártók jövedelmezősége jelentősen romlott a figyelembe vett időszakban, és több mint hétszerese volt a 2017-es szintnek.

(244)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Alakulása a figyelembe vett időszakban jelentős eltéréseket mutatott, aminek fő okai a megnövekedett termelési költségek és a negatív jövedelmezőség voltak.

(245)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Ez az érték a figyelembe vett időszakban negatívan alakult, és a jövedelmezőségéhez hasonló csökkenő tendenciát mutatott. Ugyanebben az időszakban az uniós gazdasági ágazat összességében 81 %-kal csökkentette beruházásainak szintjét. 2018-ban pedig – amint azt a (205) preambulumbekezdés ismerteti – az egyik uniós gyártó által végrehajtott jelentős beruházás miatt a beruházási szint megnőtt. Miként az a beruházások csökkenéséből is látható, a figyelembe vett időszak alatt elszenvedett veszteségek befolyásolták az uniós ágazat tőkebevonási képességét is.

(246)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a mintában szereplő két gyártó eltérő tendenciákat mutatott a jövedelmezőség tekintetében. Az LG Chem megjegyezte, hogy 2017-ben csak az NSE volt veszteséges, míg a BASF még nyereséges volt, és az NSE jövedelmezősége javult a 2018-tól a vizsgálati időszakig tartó időszakban.

(247)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat egészének kárhelyzetét elemezte, nem pedig az egyes gyártók szintjét. A kiegyensúlyozott kép kialakításához a Bizottság az uniós gazdasági ágazat reprezentatív mintáját használta fel. A Bizottság ugyanakkor azt is elemezte, hogy az olyan egyedi tények, mint a beruházások, torzították-e a kárról alkotott képet. A kárelemzésből olyan mértékben vették ki ezeket a tényezőket, hogy azok nem képezték a rendes üzletmenet részét. Végül a mintában szereplő vállalatok közül nem mindegyiknek kell azonos tendenciát mutatnia minden mutató esetében. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(248)

A figyelembe vett időszak alatt valamennyi fő kármutató kedvezőtlen tendenciát mutatott. Az uniós ágazat termelési volumene körülbelül 2 %-kal, uniós piaci értékesítési volumene pedig 11 %-kal csökkent. Az uniós piacon tapasztalható stabil felhasználás mellett ez azt eredményezte, hogy az uniós piaci részesedés a 2017. évi [56–58 %-ról] [49–51 %-ra] esett vissza a vizsgálati időszakban, ami a figyelembe vett időszakban 7 %-os csökkenést jelent.

(249)

A Koreai Köztársaságból származó behozatal 2017 és a vizsgálati időszak között 33 %-kal nőtt. Piaci részesedése jelentősen bővült, míg az uniós piaci felhasználás stabil maradt. Az érintett országból származó behozatal piaci részesedése jelentősen megnőtt [12–14 %-ról 16–18 %-ra]. Emellett a dél-koreai importárak a figyelembe vett időszakban 10 %-kal csökkentek, és következetesen az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak. A vizsgálati időszak alatt az együttműködő exportáló gyártók importárai átlagosan 14,7 %-kal kínáltak az uniós árak alá. Ezenkívül az alákínálástól függetlenül a Bizottság a 2., 3., 5. és 7. táblázatban szereplő tendenciák alapján megállapította továbbá, hogy a dömpingelt behozatal leszorította az uniós gazdasági ágazat árait. Az uniós gazdasági ágazat valójában nem tudta ugyanolyan mértékben emelni az árakat, mint az előállítási költségeit.

(250)

Az uniós gazdasági ágazat átlagárai 15 %-kal estek vissza a figyelembe vett időszakban, és 2018 óta az uniós piacon az átlagos értékesítési árakat jóval a releváns termelési egységköltség alatt határozták meg. Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a 2017. évi [–2– –7 %] értékről a vizsgálati időszakban [–15– –20 %]-ra csökkent. Emellett az uniós gazdasági ágazat zárókészletei a figyelembe vett időszakban összességében 42 %-kal nőttek, és a vizsgálati időszakban a termelés 25 %-ának feleltek meg.

(251)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitásában pozitív trend mutatkozott meg. Amint azt a 4. táblázat mutatja, a termelési kapacitás a vizsgálati időszakban a 2017. évi [540 000–580 000] tonnáról [650 000–690 000] tonnára emelkedett, ami összességében 17 %-os növekedést jelent. A 2017. évi igen magas kapacitáskihasználási arány ([93–95 %]) mellett a kapacitásnövekedés annak eredménye, hogy egy uniós gyártó 2018-ban jelentős beruházást hajtott végre. A kapacitáskihasználás azonban 17 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban: a 2017. évi [93–95%-ról] a vizsgálati időszakban megfigyelt [78–80 %-ra] esett vissza.

(252)

Összefoglalva: jóllehet az uniós piacon a felhasználás viszonylag stabil maradt, az uniós gazdasági ágazat nem tudta fenntartani piaci részesedését. A Dél-Koreából származó behozatal a figyelembe vett időszak teljes egészében jelentős volt, és az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb árakon zajlott. 2018 óta az uniós gazdasági ágazat olyan árakon értékesített, amelyek már nem fedezték a költségeit, ezért az ágazat csökkentette értékesítési szintjét és árait.

(253)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(254)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy az a következtetés, hogy a figyelembe vett időszakban valamennyi kármutató negatív tendenciát mutatott, részleges, mivel stabil volt a termelés, nőtt a kapacitás, az értékesítések egy részét az exportpiacokra irányították, a jelentős beruházásokat, a foglalkoztatást pedig a modernizáció és a jövedelmezőség csak a 2017–2018-as időszakban végrehajtott jelentős beruházásokat tükrözi. Az LG Chem állításával ellentétben a Bizottság minden egyes tényezőt megvizsgált, és válaszolt az LG Chem érveire. Az a tény, hogy a Bizottság nem értett egyet az LG Chem érveivel, nem tette részlegessé az elemzést. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(255)

A 2. kiegészítő tájékoztatást követően az LG Chem azzal érvelt, hogy az eredetileg közzétett mutatókhoz képest valamennyi felülvizsgált mutató javuló tendenciát mutatott. Az értékesítési és foglalkoztatási adatok sokkal korlátozottabb csökkenést mutattak a figyelembe vett időszak során, és már nem támasztják alá a kár megállapítását.

(256)

A Bizottság fent bizonyította, hogy a 2. kiegészítő tájékoztatásban közzétett minden egyes mutató esetében a számadatok alátámasztják, vagy legalábbis nem mondanak ellent a kár fennállására vonatkozó eredeti bizottsági értékelésnek. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy ezek a számadatok nem támasztják alá a kár megállapítását.

(257)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a nyílt és versenyképes SAP-piacért létrehozott koalíció (15) (a továbbiakban: H koalíció) azzal érvelt, hogy a vizsgálati időszak vége óta a SAP árai emelkedtek. A H koalíció azt állította és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy jelenleg a SAP-árak a magasabb szállítási költségek miatt lényegesen magasabbak a vizsgálati időszakban regisztrált áraknál, és hogy a koreai árak meghaladták az uniós gyártók árait.

(258)

A Bizottság megjegyezte, hogy a H koalíció nem vitatta a Bizottságnak a figyelembe vett időszak alatti SAP-árakra vonatkozó elemzését. Ezek az állítások a figyelembe vett időszakot követő időszakra vonatkoznak, ezért nem járulnak hozzá ezen időszak elemzéséhez. Továbbá, amint azt a H koalíció maga állította, a vizsgálati időszakot követő áremelkedést a magasabb szállítási árak okozzák. Ezek a szállítási árak a Covid19-világjárvány jelenlegi helyzetéhez kapcsolódnak. Nem lehet megerősíteni, hogy az árak hosszú távú változásáról van szó, és így a jövőben kizárható egy további kár. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ez nem változtathatja meg a vizsgálati időszak során megállapított kárra vonatkozó megállapításait, és elutasította az állítást.

(259)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: harmadik országokból származó behozatal, speciális termékekre vonatkozó szerződések, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a Covid19-világjárvány, a nyersanyagbeszerzési szerződések árképlete, a SAP beszerzésére irányuló szerződések árképlete, a kapacitásnövekedés költségei és a K+F-költségek.

(260)

A Koreai Köztársaságból érkező behozatal volumene (amint azt a 2. táblázat mutatja) 2017 és a vizsgálati időszak között 33 %-kal nőtt, következésképpen piaci részesedése 33 %-kal [12–14 %-ról] [16–18 %-ra] bővült. Ez hátrányosan érintette az uniós gazdasági ágazatot. Ugyanebben az időszakban (amint az az 5. táblázatban látható) az uniós gazdasági ágazat értékesítése 11 %-kal esett vissza, az uniós piacon elért részesedése pedig 12 %-kal csökkent. Ezen belül az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2017. évi [56–58 %-ról] a vizsgálati időszakban megfigyelt [49–51 %-ra] csökkent.

(261)

A dömpingelt behozatal ára a figyelembe vett időszakban 10 %-kal, csökkent (amint az a 3. táblázatban látható). Ezzel párhuzamosan az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat árai ugyanebben az időszakban 15 %-kal csökkentek. A figyelembe vett időszak egészében az uniós piacon egyre nagyobb mértékben jelen lévő dél-koreai behozatal árai folyamatosan az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak.

(262)

A dömpingelt behozatal által gyakorolt nyomás szintén jelentős árlenyomást okozott, amit az is bizonyít, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta a költségek növekedésével azonos mértékben emelni az árakat. Amint azt a 7. táblázat mutatja, a figyelembe vett időszakban az előállítási költségek 5 %-kal nőttek, miközben az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai 15 %-kal estek vissza. A figyelembe vett időszakban – mivel áremelés végrehajtására nem volt lehetőség – az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége jelentős mértékben, [–2– –7 %]-ról [–15– –20 %]-ra esett vissza, ami egyértelműen fenntarthatatlan szint.

(263)

Ezzel párhuzamosan a Koreai Köztársaságból származó behozatal volumene jelentősen, 33 %-kal és piaci részesedése is 33 %-kal nőtt, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 12 %-kal csökkent. Bár 2017 és a vizsgálati időszak között az uniós piaci felhasználás stabil volt, a dél-koreai behozatal piaci részesedése továbbra is bővült az uniós gazdasági ágazat kárára. Ugyanebben az időszakban a dél-koreai importárak 10 %-kal csökkentek (3. táblázat), míg az uniós gazdasági ágazat árai ennél nagyobb mértékben, 15 %-kal estek vissza, szemben az előállítási költségek 5 %-os növekedésével. Az uniós gazdasági ágazatot tehát már 2018-ra jelentős kár érte a dömpingelt behozatal miatt.

(264)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Koreai Köztársaságból érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Az említett kár mind a volumenekre, mind pedig az árakra hatással volt.

(265)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy az árnyomásra vonatkozó állításokat nem támasztják alá tények, mivel a legújabb szaksajtójelentések szerint legalább két uniós gyártó meredek áremeléseket hajtott végre a SAP tekintetében.

(266)

Ezek a jelentések a figyelembe vett időszakot követő időszakra vonatkoznak, ezért nem járultak hozzá ezen időszak elemzéséhez. Emellett az ilyen áremelkedések számos rövid távú tényezővel is összefügghetnek, ideértve a nemzetközi konténerhiány okozta ellátási hiányt is, amint azt a H koalíció is kiemelte. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ez nem változtathatja meg a vizsgálati időszak során feltárt kárral kapcsolatos megállapításait, és elutasította ezt az állítást.

(267)

Az LG Chem azt állította továbbá, hogy a legtöbb kármutató 2019 és a vizsgálati időszak között kezdett csökkenni, míg a koreai behozatal csak 2017 és 2019 között nőtt, amely időszakban az uniós gazdasági ágazatban a volument illetően nem érte kár. A vizsgálati időszakban az értékesítés és a piaci részesedés leértékelődött, amikor az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy egyre inkább az exportpiacokra összpontosít, és amikor a japán behozatal nőtt.

(268)

Ebben az állításban az LG Chem két külön állítást kever össze. A Bizottság azzal az állítással foglalkozik, hogy az uniós gazdasági ágazat úgy döntött, hogy az 5.2.4. szakaszban az exportpiacokra összpontosít, valamint azzal az állítással, hogy a japán behozatal vizsgálati időszak alatti növekedése hozzájárulhatott a kárhoz az 5.2.3. szakaszban. Az LG Chem továbbá azt állította, hogy nincs kapcsolat a koreai export piaci részesedésének alakulása és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének alakulása között, mivel az uniós gazdasági ágazat a legtöbb piaci részesedést elveszítette 2020-ban, amikor a Koreából származó behozatal is veszített piaci részesedéséből.

(269)

Ez az érv szorosan kapcsolódik az LG Chem azon érvéhez, amely szerint 2020-ban a japán behozatal, nem pedig a koreai behozatal volt felelős a piaci részesedés elvesztéséért, és azt a Bizottság a (299)–(306) preambulumbekezdésben megvitatta és elutasította.

(270)

Az LG Chem azt állította továbbá, hogy a Koreából származó behozatal soha nem volt hatással a beruházásokra, amint azt az új termékek uniós gyártók általi folyamatos fejlesztése is mutatja.

(271)

Míg az uniós gyártók beruházásai 2017 és 2019 között valóban növekedtek, a vizsgálati időszakban a koreai behozatal által okozott árnyomás miatt meredeken csökkentek. Az LG Chem nem vette figyelembe a vizsgálati időszakot az új termékek folyamatos változására vonatkozó elemzésében. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(272)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben az LG Chem felkérte a Bizottságot annak elemzésére, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítésében és piaci részesedésében jelentkező csökkenést a Japánból származó behozatal, a speciális termékekre vonatkozó szerződések világszintű allokációja és a kapacitásbővítő beruházások okozták-e. Az LG Chem a panaszra hivatkozott, amelyben a panaszosok kijelentették, hogy az uniós gyártók értékesítései 2019-ig a felhasználásban tapasztalható tendenciához hasonló ingadozást mutattak, és hogy az uniós gazdasági ágazatok piaci részesedése csak a vizsgálati időszak alatt csökkent az uniós felhasználás tendenciájához képest. Az LG Chem azzal érvelt, hogy a Japánból származó behozatal jelentős növekedése az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenését okozta, míg a Koreai Köztársaságból származó behozatal kis mértékű növekedését a speciális termékekre vonatkozó szerződések váltották ki.

(273)

A Bizottság elemezte, hogy ezek a tényezők hozzájárultak-e a kárhoz, és ha igen, milyen mértékben.

(274)

LG Chem azzal érvelt, hogy a Koreából származó speciális termékek iránti megnövekedett kereslet okozta a Koreából származó export növekedését.

(275)

Ilyen termékeket uniós és dél-koreai gyártók egyaránt gyártanak és értékesítenek az Unióban. A Bizottság nem találta úgy, hogy megnövekedett volna a kereslet a termékspecifikus termékek iránt. Megállapította azonban, hogy globális szinten váltás következett be a beszállítók között, és idővel több megrendelést ítéltek oda a koreai gyártónak a speciális termékekre vonatkozóan.

(276)

A Bizottság elemezte továbbá az uniós gyártók által a figyelembe vett időszakban szállított szerződéses mennyiségek alakulását, és megállapította, hogy bár az uniós beszállítók között a volument illetően változások történtek, a figyelembe vett időszakban a mennyiségbeli általános változások nem befolyásolták a kármutatók tendenciáját, és különösen az uniós gazdasági ágazat egészének jövedelmezőségét a figyelembe vett időszakban.

(277)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a tényező nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(278)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy mivel a SAP nem alaptermék, a tárgyalások nem az árakon, hanem a minőségen alapulnak. A felhasználók egyedi SAP osztályokat igényelnek az egyes alkalmazásokhoz. A szerződéseket tehát egyszerűen azokkal a gyártókkal kötik meg, akik a legjobban tudják kielégíteni a fogyasztók igényeit.

(279)

A Bizottság megjegyezte, hogy a SAP-gyártók általában képesek meghatározott alkalmazásokra a minőségek széles skáláját előállítani, és hogy mind az uniós, mind a koreai gyártók gyártanak ilyen speciális termékeket. Ezt tükrözi az a tény is, hogy sok felhasználó, különösen a nagy felhasználók, több forrásra épülő stratégiát alkalmaznak. Ez azt mutatja, hogy rendszerint nem csak egy olyan SAP-gyártóval vannak kapcsolatban, amely a legjobban megfelel a vevők igényeinek, hanem többel. Logikus tehát, hogy a felhasználók mint nyereségorientált vállalatok ilyen esetekben egyensúlyt kívánnak teremteni a több beszállító által kínált egyes SAP jellegzetes előnyei és a leginkább költséghatékony beszerzés között. Ez eltér attól a helyzettől, amikor a felhasználók minőségi vagy műszaki problémák miatt a legolcsóbb szolgáltatót választanák. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, hogy a tárgyalások nem az árakon, hanem kizárólag a minőségen alapulnának.

(280)

A felhasználók koalíciója azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazatot az árubeszerzésre irányuló szerződésekben alkalmazott árképlet miatt érte kár, így a dömpingellenes intézkedések bevezetésével nem lenne elkerülhető az uniós gyártóknál jelentkező árcsökkenés. Azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat SAP-árai a nyersanyagárakat alapul vevő indexálási mechanizmust követnek, és emiatt a nyersanyagárak ingadozásával összhangban fluktuálnak, függetlenül az érintett országból érkező behozatal volumenétől.

(281)

Ezenkívül mind a felhasználók koalíciója, mind az LG Chem előadta, hogy az árubeszerzésre irányuló szerződésekben alkalmazott árképlet-mechanizmus lehetővé teszi a SAP beszállítói számára a megfelelő jövedelmezőségi szint elérését, mivel a nyersanyagköltségek felfelé és lefelé történő változása automatikusan tükröződik a SAP-termékek végső árában.

(282)

Ezért a jövedelmezőségnek a panaszban ismertetett állítólagos visszaesését nem okozhatta az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak a dél-koreai behozatal árcsökkentése nyomán bekövetkező csökkenése, hanem az uniós gyártók termelési struktúráihoz kapcsolódó költségek növekedése válthatta ki.

(283)

A Bizottság elemezte az árképletnek a jövedelmezőségre gyakorolt hatását. Globális szabvány, hogy a SAP-értékesítési szerződéseket egy évre vagy több évre kötik. Ezekben a szerződésekben a SAP egy adott hónapra vonatkozó árát rendszeresen a fő nyersanyagok előző negyedévi árához kötik. A nyersanyagárak e késleltetett hatása alacsonyabb vagy magasabb haszonkulcsot eredményez a kérdéses hónapban. Amikor a nyersanyagár az előző negyedévben alacsonyabb volt, mint a folyó hónapban, az negatív hatással volt a haszonkulcsra. Jóllehet a pozitív hatások idővel általában ellensúlyozhatják a negatív hatásokat, a Bizottság a vizsgálati időszakra nézve összességében negatív hatást állapított meg. Ez a hatás azonban olyan kismértékű volt, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett veszteségnek csak igen kis részét magyarázza. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a tényező nem járulhatott hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(284)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy nem volt árerózió vagy árlenyomás. Az LG Chem azt állította, hogy a SAP árképletei, amelyek inkább a nyersanyagárak alakulását, nem pedig a koreai behozatalt tükrözik, magyarázattal szolgálnak az árak csökkenő tendenciájára, és ezért lenyomó vagy elnyomó hatást gyakoroltak a belföldi árakra. A Bizottság ezért a behozatalon kívül más olyan tényezőkkel is szembesült, amelyek magyarázhatják a belföldi árak jelentős visszaesését vagy lenyomását. Ezenkívül a koreai behozatal árai és az uniós gazdasági ágazat árai ugyanezeket a tendenciákat követték.

(285)

A Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a SAP árképletei a nyersanyagárak alakulását tükrözik. Ezek a képletek biztosítják, hogy a SAP-gyártók nyereségét a meglévő, egy bizonyos időszakra kötött adásvételi szerződésekben ne befolyásolja a nyersanyagárak emelkedése. Ha kizárólag az árképletek szolgálnának az árak csökkenő tendenciájának magyarázatával, akkor stabilabb haszonkulcsot kellett volna eredményezniük az európai gyártók számára, és – a (283) preambulumbekezdésben leírtak szerint – csak csekély árhatást kellett volna okozniuk, mivel az árak az előző negyedév nyersanyagáraihoz kapcsolódnak. Ezek az árképletek azonban önmagukban nem tehetők felelőssé az újratárgyalások vagy az újonnan megtárgyalt szerződések ártendenciáiért a meglévő régebbi szerződésekhez képest.

(286)

A Bizottság ezért a nyersanyagárakhoz kapcsolódó ártendenciák mellett elemezte a figyelembe vett időszakban bekövetkezett árváltozásokat. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat árai nagyobb mértékben csökkentek, mint a nyersanyagárak. A kárt az értékesítési árak e további csökkenése okozta, mivel ez a további csökkenés nem volt nyereségsemleges. Az a tény, hogy a koreai behozatal árai és az uniós gazdasági ágazat árai – eltérő ráták mellett – ugyanabba az irányba mutattak, nem mondanak ellent annak a ténynek, hogy a nyersanyagárak által kiváltott nyereségsemleges tendencia mellett átfedés van. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, amely szerint figyelmen kívül hagyott egy magyarázó erejű tényezőt az árerózió tekintetében.

(287)

Az LG Chem továbbá azzal érvelt, hogy a belföldi árak csökkenése nem a SAP-ra vonatkozó értékesítési szerződések rögzített elemének csökkenéséből ered, hanem a C3 és NaOH nyersanyagok árváltozásait tükröző változó elemből. Az LG Chem azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat árai 2017 és 2020 közötti árcsökkenésének legnagyobb részét a C3 és a NaOH árai okozták, amelyek ugyanebben az időszakban 18 %-kal csökkentek, míg az LG Chem számításai szerint a rögzített árelem csak 12 %-kal csökkent ugyanebben az időszakban. Az LG Chem azzal is érvelt, hogy az uniós gyártók uniós piaci nyereségessége összefügg az uniós gyártók exportpiacainak jövedelmezőségével, ami további jele annak, hogy a globális SAP-piacokat befolyásoló külső tényezők, nevezetesen a SAP árképlete és a költségkorlátok felelősek.

(288)

A fent említettek szerint a Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a nyersanyagok változása befolyásolja az értékesítési árat. Az árképletek azonban pontosan azzal a céllal kapcsolják össze az értékesítési árat, hogy a nyereségszint stabil maradjon, és a nyersanyag változásai a haszonkulcs tekintetében semlegesek maradjanak. Ezért az árképlet rögzített összegének az új szerződések vagy újratárgyalások miatt bekövetkezett változásai azok az elemek, amelyek befolyásolják az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét. Ha csak a nyersanyagárak által okozott változások következtek volna be, akkor a figyelembe vett időszak jövedelmezőségi szintje stabilabb lett volna. Ez azt mutatja, hogy a koreai behozatal által a szerződés áreleméről folytatott tárgyalásokra gyakorolt árképzési nyomás a jövedelmezőség visszaesésének oka, nem pedig a változó nyersanyagárak. Az a tény, hogy az árakra gyakorolt nyomás párhuzamosan az exportpiacokon is jelentkezik, nem mond ellent az uniós piac tekintetében végzett elemzésnek. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(289)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(290)

Míg a Japánból származó behozatal 2017 és 2018 között 28 %-kal, majd 2018 és 2019 között pedig 25 %-kal csökkent, a vizsgálati időszakban jelentős mértékben, 75 %-kal nőtt. A Japánból származó behozatalt a mintában szereplő egyik uniós gyártó, a Nippon Shokubai Europe végezte, amely saját termelése mellett anyavállalata, a Nippon Shokubai Japan (a továbbiakban: Nippon Shokubai) által gyártott SAP viszonteladásával is foglalkozik. 2019-ig a Nippon Shokubai stratégiája az volt, hogy a japán behozatalt európai termelése javára csökkenti. Ez a termelési volumen és a beruházások növekedésében mutatkozik meg, ami 2018-ban jelentős európai kapacitásnövekedést eredményezett. Idővel azonban a Nippon Shokubai Europe egyre inkább azzal szembesült, hogy az alacsony árú dél-koreai behozatal általi nyomás hatására miatt az ügyfelek alacsonyabb árakat követelnek meg. Ezért a vizsgálati időszaktól kezdve a Nippon Shokubai módosította stratégiáját.

(291)

Annak érdekében, hogy versenyképes maradjon a dél-koreai behozatallal szemben és ne csökkenjen európai értékesítési volumene, megnövelte a Japánban gyártott SAP viszonteladását.

(292)

Míg a japán és a dél-koreai behozatal árai összességében nagyjából hasonló tendenciát követtek (amely hasonlított az uniós gazdasági ágazat áraiban megmutatkozó tendenciákhoz), azonban van egy figyelemre méltó kivétel: a dél-koreai importárak 2019-ben jelentősen visszaestek, míg a japán árak továbbra is emelkedtek, az uniós gazdasági ágazat árai pedig csaknem változatlanok maradtak. Ez nem volt fenntartható, és oda vezetett, hogy mind a japán, mind az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt követni a példát és jelentősen csökkenteni árait a vizsgálati időszakban.

(293)

A piaci részesedések alakulása szintén nagy jelentőségű. A Koreai Köztársaság a teljes figyelembe vett időszakban 4 százalékponttal növelte piaci részesedését. Ezzel szemben a japán behozatal 2018-ban és 2019-ben jelentősen visszaesett, és csak a vizsgálati időszakban nőtt (a dél-koreai behozatal által gyakorolt árnyomás következtében), ami az európai termelést veszteségessé tette. Ennek eredményeként a vizsgálati időszakban Japánból behozott mennyiségek nagyobbak voltak, mint a kárvizsgálati időszak kezdetén behozott mennyiségek, és Japán piaci részesedése 20 %-kal nőtt a teljes káridőszakban.

(294)

A rendelkezésre álló bizonyítékok nem utalnak arra, hogy a japán behozatal dömpingelt lett volna. Következésképpen – függetlenül attól, hogy a Japánból származó behozatal hozzájárult-e más uniós gyártók kárához – a dél-koreai kivitel hatása a figyelembe vett időszakban az erre az időszakra jellemző alacsonyabb ár és a nagyobb volumennövekedés miatt lényegesen erősebb volt.

(295)

Ezenkívül a Nippon Shokubai Europe továbbra is veszteségeket szenvedett az Európában gyártott SAP értékesítése miatt.

(296)

A Törökországból érkező behozatal 25 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Piaci részesedése ugyanebben az időszakban [6–8 %-ról] [7–9 %-ra] nőtt. Az említett behozatalok átlagárában ugyanaz a tendencia volt megfigyelhető, mint a Koreai Köztársaságból érkező behozatal esetében, annak ellenére, hogy 2018-tól a vizsgálati időszakig alacsonyabb szinten határozták meg. A vizsgálati időszakban e behozatal 3 %-kal kínált alá a dél-koreai ágazat árainak, és 14 %-kal az uniós gazdasági ágazat árainak. Ezért megállapítható, hogy a török behozatal hozzájárult az uniós gazdaságot érő kárhoz.

(297)

Mivel azonban e behozatal volumene mindig a Koreai Köztársaságból származó behozatal felénél alacsonyabb szinten maradt, egyértelmű, hogy a Koreai Köztársaságból származó behozatallal jelentősebb ok-okozati összefüggés áll fenn.

(298)

Az Egyesült Államok importvolumene és piaci részesedése egyaránt 24 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ezzel párhuzamosan az átlagár 22 %-kal nőtt. Az amerikai behozatal tehát nem járulhatott hozzá ahhoz a kárhoz, amely az uniós gazdasági ágazatot ebben az időszakban érte.

(299)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem további tájékoztatást kért a Koreából és Japánból származó behozatal volumenének és értékének meghatározásához használt módszertanra vonatkozóan. A Bizottság a 2022. február 8-i kiegészítő tájékoztatásban tisztázta, hogy a harmadik országokból származó behozatal tekintetében az Eurostat KN-kódokon alapuló behozatali adatait vették alapul. Japán esetében a 3906 90 90 KN-kódra vonatkozó, Japánra vonatkozó Eurostat-információkat az ügy irataiban szereplő bizalmas információkkal ellenőrizték. Az általános tájékoztató (195) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Japánból származó behozatalt a mintában szereplő uniós gyártók egyike hajtotta végre. Mivel a számadatok egyetlen gyártótól származnak, bizalmasak. Korea esetében a Bizottság kiigazított számadatokat nyújtott be a (159)–(163) preambulumbekezdésben foglaltak szerint.

(300)

Az LG Chem azon észrevételével kapcsolatban, hogy a japán behozatal számára biztosított tartományok nem teszik lehetővé sem a koreai behozatallal, sem az uniós gazdasági ágazat áraival való megfelelő összehasonlítást, a Bizottság arra a tényre hivatkozott, hogy az adatok bizalmasak, és a szűkebb tartományok nem biztosítanák az adatok bizalmas jellegét.

(301)

Az LG Chem azt is állította, hogy a kárt főként a japán behozatal okozta. Állításának alátámasztására az LG Chem azt állította, hogy 2019-es csúcsán a koreai behozatal nem akadályozta meg az uniós gazdasági ágazatot abban, hogy növelje árai rögzített elemét. A rögzített elem csak 2020-ban csökkent, amikor a koreai behozatal csökkent, de az uniós gazdasági ágazat árai nagyobb mértékben csökkentek, hogy kövessék a Japánból származó behozatal árainak csökkenését.

(302)

Az LG Chem érvelése csak a 2019-es és 2020-as évek elszigetelt összehasonlítására utal. Ez azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a SAP-szerződéseket rendszeresen legalább egy évig tárgyalják, de azért is, mert a többéves szerződések és az ártárgyalások a szerződés kezdetét megelőző évben rendszeresen zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a 2020-ban kezdődő szerződések árairól 2019-ben, a 2019-ben kezdődő többéves szerződésekről pedig már 2018-ban tárgyaltak.

(303)

A Japánból származó behozatal azonban 2018-ban 28 %-kal, 2019-ben pedig 57 %-kal csökkent 2017-hez képest. Emellett 2019-ben a Japánból importált mennyiség még a 11. táblázatban szereplő tartomány felső határán sem tette ki az ugyanebben az időszakban Koreából származó behozatal felét. A panasz (113) preambulumbekezdésében szereplő, a Japánból érkező behozatalnak a 2019 júliusa és 2020 júniusa közötti időszakra vonatkozó [63 000–67 000 tonna] és a 11. táblázatban szereplő, a 2020. év egészére vonatkozó behozatal [105 000–115 000 tonna] összehasonlításából az is látható, hogy a japán behozatal növekedése többnyire csak 2020 második felétől következett be.

(304)

Ezért nagyon valószínűtlen, hogy a japán behozatal 2020. évi növekedése hatást gyakorolt volna a 2020. évi értékesítésekre vonatkozó ártárgyalásokra, de inkább logikus, hogy a 2020. évi japán behozatal esetleges további hatása csak 2021-től lesz érezhető. Ezzel ellentétben, amint azt az LG Chem elismeri, a koreai behozatal 2018-ban jelentősen nőtt, és a 38 %-os növekedéssel 2019-ben érte el csúcspontját, amely két évben a 2020-ra vonatkozó ártárgyalások többsége zajlott. Az a tény, hogy a japán behozatal csak 2020 második felében nőtt jelentősen, azt mutatja, hogy ez a behozatal a koreai behozatal által gyakorolt árnyomásra adott válasz, amint azt a fenti (291) preambulumbekezdés is kiemeli. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, amely szerint a Japánból érkező behozatal 2020-ban bekövetkezett növekedése az uniós piacon a 2020. évi árerózió ok-okozati tényezője.

(305)

Az LG Chem továbbá azzal érvelt, hogy a mintába felvett uniós gyártók árai a Japánból, nem pedig Koreából származó behozatal árait követték.

(306)

Az LG Chem nem bizonyította az uniós gyártók árai és a japán importárak közötti korrelációt. 2017 és 2018 között az uniós termelői árak és a Koreából származó behozatal árai hasonló százalékkal emelkedtek, míg a japán importárak csak kis mértékben emelkedtek. 2018 és 2019 között a Japánból származó behozatal árai egyértelműen 4 százalékponttal emelkedtek, míg az uniós gyártók árai csökkentek, csakúgy, mint a koreai importárak. Csak 2019-től a vizsgálati időszakig áll fenn egyértelmű korreláció, ami azt jelzi, hogy mind az uniós gyártók, mind a japán behozatal 2019-ben a rekord koreai behozatal árára nehezedő nyomás alatt állt.

(307)

Az LG Chem azzal is érvelt, hogy az NSE nem igazította ki stratégiáját, mivel a Japánból származó jelentős behozatalon felül stabil uniós értékesítést tartott fenn a vizsgálati időszakban. Továbbá az LG Chem szerint a szolgáltatókat nem lehet egyik napról a másikra váltani a felhasználók hosszadalmas belépési folyamata miatt. Az NSE hosszú távú felfaló stratégiát hajtott végre az uniós piac japán és uniós gyárakból történő ellátására azáltal, hogy más uniós gyártók kárára növelte az uniós kapacitást és az értékesítést.

(308)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Japánból származó behozatal, beleértve az NSE behozatalát is, jelentősen csökkent 2017 és 2019 között, és csak a vizsgálati időszakban nőtt. Ez azt mutatja, hogy sor került a stratégia kiigazítására, amelynek célja, hogy a japán behozatal viszonteladását helyi termeléssel helyettesítse az EU-ban. A japán behozatal csak az alacsony árú koreai behozatal által támasztott versenyre reagálva nőtt 2020 végén. Az ilyen kiigazítások gyorsabban megtörténhetnek egy multinacionális csoport leányvállalatai között, és a felhasználó részéről rövidebb alkalmazkodási időre van szükség. Ez összhangban van azzal a ténnyel is, hogy a Japánból származó behozatal csökkent, miközben az uniós termelési kapacitás nőtt. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(309)

Az LG Chem továbbá azt állította, hogy a Bizottság valószínűleg alábecsülte Japán piaci részesedését azáltal, hogy nem vett figyelembe más japán beszállítókat, például a Sumitomo Seikát.

(310)

A Bizottság összevetette az Eurostat adatait az aktában rendelkezésre álló adatokkal, beleértve a felhasználóktól származó információkat is. Az iratokból nem derült ki, hogy a más japán beszállítóktól származó behozatalt alábecsülték volna A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(311)

Végül az LG Chem azt állította, hogy amennyiben a török behozatal kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, a Bizottságnak biztosítania kellett volna, hogy a török behozatal káros hatásai elkülönüljenek, és ne a koreai behozatalnak legyenek tulajdoníthatók.

(312)

A Bizottság a (296) és (297) preambulumbekezdésben megjegyezte, hogy a török behozatal nem növekedett jelentősen a figyelembe vett időszakban, és abszolút számokban sem hasonlíthatók össze a koreai behozatallal. A Bizottság ezért elutasította azokat az érveket, amelyek szerint a török behozatal hatásait a koreai behozatalnak tulajdonította.

(313)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben az LG Chem annak elemzésére kérte a Bizottságot, hogy hozzájárult-e a kárhoz az uniós gazdasági ágazat szándékos exportorientáltsága.

(314)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(315)

Az export átlagára 2018-ban először 23 %-kal nőtt. Ezt követően 2019-ben csökkent (a 2017. évi szintnél 18 %-kal így is magasabb volt), majd a vizsgálati időszakban a 2017. évi szintnél 2 %-kal alacsonyabb szintre esett vissza. Az export átlagára a figyelembe vett időszakban alacsonyabb volt, mint az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon alkalmazott ár, és stabil maradt. Az exportvolumen következetesen alatta maradt az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon elért volumenszinteknek, annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban összességében 45 %-kal nőtt.

(316)

Az exportértékesítési árak a figyelembe vett időszakban még inkább a nyersanyagárak alakulásával összhangban változtak, így a figyelembe vett időszakban nem mutattak ugyanolyan mértékű árleszorító hatást, mint az uniós piacon történő értékesítés (lásd az 5. táblázatot). Ezen túlmenően mivel az exportértékesítés növekedett, nem gyakoroltak további negatív hatást az előállított egységenkénti állandó költségekre. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az exportteljesítmény nem járult hozzá számottevő mértékben az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárhoz.

(317)

Tekintettel az uniós gyártók 2018. évi szabad termelési kapacitására, arra sem utalt semmi, hogy az uniós gyártó szándékos stratégiát követett volna azzal a céllal, hogy az EU-n kívüli értékesítések javára feladja az Unión belüli piaci részesedését. A szabad kapacitás lehetővé tette volna az uniós gyártók számára, hogy az uniós piaci részesedésük csökkenése nélkül növelje az Unión kívüli értékesítéseit.

(318)

A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, miszerint az uniós gazdasági ágazat szándékos exportorientáltsága hozzájárult volna a kárhoz.

(319)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy az uniós piacon az értékesítés nem veszett el az uniós gazdasági ágazat számára, hanem inkább az uniós piacról az exportpiacokra irányult. Ezenkívül az LG Chem azzal érvelt, hogy a pentaeritritre vonatkozó 2007-es vizsgálatban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós piacon az átlagos értékesítési áraknál alacsonyabb értékesítési árakon számított exportvolumen enyhe növekedése negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére.

(320)

A Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása a vizsgálati időszakban csak [78–80%] volt. Ez megerősíti, hogy az uniós gazdasági ágazat az uniós piacon történő értékesítés csökkentése nélkül is növelhette volna az exportértékesítéseket. A pentaeritritre vonatkozó, a (316) preambulumbekezdésben ismertetett vizsgálattal ellentétben a megnövekedett exportértékesítés tehát nem járult hozzá jelentős mértékben a jelentős kárhoz.

(321)

A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(322)

Az LG Chem előadta továbbá, hogy a Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesést figyelembe kell venni mint olyan tényezőt, amely a 2019 közepe és 2020 közötti időszakban potenciálisan okozhatott kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Az LG Chem felkérte a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy ez a tényező milyen mértékben járult hozzá az uniós gazdasági ágazat kárhelyzetéhez.

(323)

A SAP-ot főként alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére használják, tehát nem érintette kedvezőtlenül a Covid19-világjárvány. Míg 2020 elején a piacon tapasztalható félelem a higiéniai termékek (és ezáltal a SAP) iránti kereslet növekedéséhez vezetett, egy év alatt ez kiegyenlítődött. A világjárvány nem okozott jelentős termelésleállást sem. Nem volt megfigyelhető a Covid19-világjárvány más negatív hatása, amely a SAP-gyártókat érintette volna. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, miszerint a Covid19-világjárvány hozzájárult a kárhoz.

(324)

A felhasználók koalíciója és az LG Chem azzal érvelt továbbá, hogy jövedelmezőség visszaesése, amelyről az uniós gazdasági ágazat a panaszban tesz állításokat, inkább rendkívüli kiadások, mintsem rendes kereskedelmi megfontolások következménye lehet. Felvetették, hogy az uniós gazdasági ágazat által az új kapacitásokba történő – a (205) preambulumbekezdésben már ismertetett – beruházások szerepet játszhattak ebben a tekintetben, mégpedig azáltal, hogy megnövelték a termelési költségeket.

(325)

Az LG Chem hozzátette, hogy az ilyen rendkívüli kiadások összefüggésben állhatnak azokkal a beruházásokkal is, amelyeket az uniós gazdasági ágazat az új technológiák fejlesztése terén hajt végre és amelyek – a termelési kapacitásba történő beruházásokhoz hasonlóan – hozzájárultak a termelési költségek növekedéséhez.

(326)

A Bizottság megjegyezte, hogy a SAP-gyártók szokásos üzletmenetének része, hogy új gyártóüzemekbe fektetnek be, különösen egy olyan helyzetben, amelyre közel teljes kapacitáskihasználás jellemző (amely a figyelembe vett időszak elején megfigyelhető volt). A kapacitásbővítések nem voltak észszerűtlen léptékűek, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük a nagyobb kapacitással járó termelési hatékonyságot. Emellett a Bizottság felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy a kármutatókból zárják ki az értékvesztésből vagy a rendkívüli leírásból eredő rendkívüli hatásokat.

(327)

A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, miszerint a kapacitásbővítés költségei hozzájárultak a kárhoz.

(328)

Az LG Chem előadta, hogy az uniós gyártók új anyagok kifejlesztésére összpontosítottak, ami jelentős K+F-költségeket vont maga után, amelyek aztán szükségszerűen jelentős költségnövekedést eredményeztek.

(329)

A rendes üzletvitel része, hogy a SAP-gyártók új SAP-típusok fejlesztésébe fektetnek be. Az LG Chem maga is rendszeresen hajt végre beruházásokat az új SAP-típusok fejlesztése terén, és kifejezetten hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű beruházások fontosak a speciális SAP-termékek esetében. Tehát az, hogy a K+F-költségekkel jár, az üzleti tevékenység szokásos része. A mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzése során a Bizottság nem talált indokolatlanul magas K+F-költségeket.

(330)

A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, miszerint a K+F-költségek hozzájárultak az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(331)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy kevés globális vevővel az árakat világszinten határozzák meg, nem pedig az uniós piac egyedi tendenciái alapján.

(332)

Először is, a SAP nem minden felhasználója működik világszerte, amint azt a különböző felhasználók is bizonyítják, akik jelentkeztek az eljárás során, és teljes termelésük az Unióban van. Az LG Chem érvelésében nem fejtette ki és nem támasztotta alá, hogy az Unión belüli értékesítések mely hányadára vonatkozik a globális ártárgyalások elve. Másodszor, még azokban az esetekben is, amikor az árakat globális szinten tárgyalják meg, ezek az ártárgyalások szükségszerűen figyelembe veszik az uniós piac árszintjét. Egyetlen globális szereplő sem fizetne magasabb globális árat, ha az uniós piacon olcsóbb lenne a kínálat. Ugyanakkor, ha egy globális szerződés keretében egy beszállító beleegyezik abba, hogy dömpingelt és kárt okozó árakon lássa el az Uniót, a globális szerződés nem indokolja az ilyen dömpinget. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(333)

A behozatalnak és az uniós gazdasági ágazatnak a figyelembe vett időszak elején és végén fennálló helyzetét vizsgáló összehasonlítás egyértelműen azt mutatja, hogy az érintett országból érkező behozatal jelentősen nőtt, az uniós gazdasági ágazat helyzete pedig romlott. Konkrétabban, a helyzet 2019-ben és 2020-ban romlott jelentősen. A dél-koreai árak 2019-ben jelentősen csökkentek, miközben az uniós gazdasági ágazat (és Japán) fenntartotta árszintjét. Ez azonban értékesítési volumenük kárára történt, mivel a Koreai Köztársaság jelentősen növelte értékesítéseit. Erre reagálva az uniós gazdasági ágazat követte a Koreai Köztársaságnál tapasztalható ártendenciát, és 2020-ban csökkentette értékesítési árait, ám továbbra is jelentős értékesítési mennyiséget veszített a piacon. A Koreai Köztársaságból érkező dömpingelt behozatal 2017 óta jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, mivel annak kárára nyert jelentős teret a piacon. A behozatal növekvő piaci részesedése miatt az importárak folyamatosan alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, ami jelentős árnyomást eredményezett, és megakadályozta a piaci árak olyan emelését, amely az uniós gazdasági ágazat számára az észszerű nyereségszint eléréséhez lett volna szükséges.

(334)

Más tényezők, például az értékesítési volumen csökkenése és a speciális SAP-termékekre való váltás, illetőleg a nyersanyagárak ingadozása nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(335)

A Japánból és Törökországból származó behozatal pedig korlátozott hatást gyakorolt az ágazatra. A Törökországból származó behozatal során a dél-koreai behozatal áraihoz hasonló árakat alkalmaztak, de sokkal kisebb mennyiségben, így e behozatalok nem gyengítették a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést. Hasonlóképpen a japán behozatal sem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést. E behozatalok visszaesést mutattak a figyelembe vett időszakban, és csak a vizsgálati időszakban nőttek jelentős mértékben. A Japánból származó behozatal azonban a dél-koreai behozatalhoz képest magasabb árszinten maradt. Az uniós gazdasági ágazat árainál jóval alacsonyabb árakon történő dél-koreai behozatal a fő oka annak, hogy az uniós gazdasági ágazat elvesztette értékesítéseit, és nem tudta előállítási költségeivel összhangban emelni árait, ami miatt súlyosan csökkent a jövedelmezősége.

(336)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a dömpingelt behozatal és a jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést.

(337)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. Figyelembe véve a dél-koreai behozatal volumenének és árainak alakulását (mind abszolút értékben, mind pedig más piaci szereplőkkel összehasonlítva), a kár egyértelműen kimutatható a termelés, a kapacitáskihasználás, az uniós piacon belüli értékesítési volumen, a piaci részesedés, a foglalkoztatás, az uniós piaci átlagos értékesítési egységár, a termelési költség, a zárókészletek, a jövedelmezőség és a beruházások megtérülése tekintetében.

(338)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat és a felhasználók érdekeit is. Mivel a terméket többnyire közvetlenül a vevők felé értékesítik, az eljárásban egyetlen független importőr sem vett részt.

(339)

Az intézkedések bevezetése javítani fogja a piaci feltételeket az uniós gyártók számára, amelyek így javítani tudják majd versenyhelyzetüket a piacon, és visszanyerhetik elvesztett értékesítési volumenüket és piaci részesedésüket. A tisztességtelen behozatal által kiváltott árnyomás megszűnik, így az uniós gazdasági ágazat növelni tudja majd értékesítési árait, és fenntartható jövedelmezőséget érhet el.

(340)

Az intézkedések elmaradása jelentős negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, mivel a behozatal tovább növekedne, és további árerózióhoz vezetne az Unióban. Mindez kedvezőtlenül befolyásolná az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumenét, valamint piaci részesedését. Mindez kedvezőtlenül érintené az uniós gazdasági ágazat pénzügyi mutatóit, ezen belül tovább súlyosbítaná a már eleve veszteséges helyzetet, ami pedig negatív következményekkel járna az uniós beruházásokra és foglalkoztatásra nézve.

(341)

Ezért az intézkedések bevezetése egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekében állna.

(342)

A vizsgálat során több felhasználó jelentkezett, de közülük csak kettő válaszolt a kérdőívre. Mindkét felhasználó túlnyomórészt felnőtt egészségügyi termékeket állít elő. Válaszaik igen hiányosak voltak, és csak egyikük reagált a Bizottság azon kérésére, hogy a megadott határidőn belül nyújtson be kiegészítő információkat, ám válasza továbbra is hiányos volt. Emiatt az egyik felhasználó esetében a Bizottság egyáltalán nem tudta értékelni a dömpingellenes vámok hatását. A másik felhasználó esetében a Bizottság a kérdőívre adott hiányos válaszok ellenére is meg tudta becsülni az intézkedések hatását. E vállalat esetében a SAP a termelési költség [5–15 %]-át tette ki, de ennek csupán körülbelül egyharmada származott dél-koreai szállításokból. E vállalat azt is bizonyította, hogy a kulcsfontosságú piacok esetében a közegészségügyi ágazattal és a biztosítótársaságokkal kötött többéves szerződések nem teszik lehetővé a termelési többletköltségek áthárítását. A vállalat bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan is, hogy több ország csökkentette az egészségügyi kiadásait, amivel nyomást gyakorolt a vállalatra, hogy csökkentse értékesítési árait. E kihívások és különösen a közegészségügyi ágazatban a felhasználók értékesítését befolyásoló költségcsökkentések ellenére a vállalat [10–20 %]-os egészséges nyereséget ért el. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat termelési költségeinek [5–15 %-át] érintő 14,7 %-os intézkedések legalább a magánfogyasztókra átháríthatók.

(343)

Négy további felhasználó, köztük a Procter&Gamble, a FATER és az Essity, valamint egy négy felhasználóból áll koalíció a meghallgatások során és beadványaiban előterjesztette érveit. Valamennyi felhasználó határozottan ellenezte az intézkedéseket.

(344)

A Procter & Gamble azzal érvelt, hogy az összes SAP-beszállítóhoz – köztük a dél-koreai beszállítókhoz – való hozzáférés elengedhetetlen a több beszállítóra támaszkodó ellátási stratégia fenntartásához, valamint az ellátási stabilitás biztosításához (különösen a speciális SAP-ok esetben, amelyek előállítására nem mindegyik SAP-gyártó képes). Az uniós gyártóknak az adott 8. generációs SAP előállítására való kapacitása nem teszi lehetővé a Procter & Gamble számára szükséges mennyiség előállítását. Ha a Procter & Gamble arra kényszerülne, hogy más, a 8. generációs előírásoknak nem megfelelő SAP-ot használjon, akkor jelentős költségek jelentkeznének nála a csomagolás és a fuvarozás átalakítása kapcsán, és a hulladék mennyiségének ebből eredő megnövekedése negatív hatást gyakorolna a környezetre. Ezenkívül a SAP megváltoztatása olyan átállási folyamatot tenne szükségessé, amelynek időtartama legalább hat hónap lenne.

(345)

A FATER hasonló érveket terjesztett elő az ellátás stabilitásával, a 8. és 9. generációs SAP előállítását érintő elégtelen termelési kapacitással, valamint a 6–9 hónapos szükséges átállási időszakkal kapcsolatban. A FATER becslése szerint ha más SAP-típusok alkalmazására kényszerülne, annak az lenne a negatív következménye a vállalatra nézve, hogy elmaradna a szabványokra vonatkozó előírások betartása és euróban számolva hét számjegyű többletköltségek merülnének fel.

(346)

Egy harmadik felhasználó hasonló érveket terjesztett elő az ellátás stabilitásával, a SAP cseréjéhez kapcsolódó átállási költségekkel és a környezeti hatással kapcsolatban.

(347)

A felhasználók koalíciója és egy másik felhasználó felvetette, hogy – tekintettel annak kockázatára, hogy az egyik uniós gyártó SAP-üzletágának értékesítését tervezi – a dömpingellenes intézkedések bevezetése megerősítené a duopóliumot és veszélyeztetné az uniós piacon zajló versenyt.

(348)

Az együttműködő exportáló gyártó észrevételeket tett azzal a kockázattal kapcsolatban is, hogy a dömpingellenes intézkedések alááshatják a tisztességes versenyt az uniós piacon.

(349)

Hasonló állításokat terjesztett elő az Essity, egy másik SAP-felhasználó. Az Essity előadta, hogy a verseny hiányában az uniós gazdasági ágazat nemigen lenne ösztönözve arra, hogy diverzifikálja termelését és új megoldásokat dolgozzon ki a változó fogyasztói igények kielégítése érdekében. Ez pedig akadályozná az Essity diverzifikációra való törekvését, és olyan helyzetet eredményezne, ahol az Essity kis számú uniós gyártótól függ.

(350)

A Bizottság úgy véli, hogy a felhasználók koalíciója nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot azon állításainak alátámasztására, miszerint a dömpingellenes vámok kivetése esetén az uniós piac duopóliummá válna. A koalíció mindenesetre nem vélte úgy, hogy a dömpingelt behozatal és az uniós ipar jövedelmezőségében okozott csökkenés nem növelheti annak kockázatát, hogy az egyik uniós gyártó kilép a piacról.

(351)

Emellett a vizsgálat során gyűjtött információk nem támasztották alá az uniós gazdasági ágazat által folytatott versenyellenes gyakorlatot. Éppen ellenkezőleg, konkrét bizonyítékok lettek elérhetők arra vonatkozóan, hogy az ágazat képes és hajlandó az érintett termék bármely felhasználójának ellátására.

(352)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések növelni fogják a felhasználók termelési költségeit, és nem szolgálják a felhasználók érdekeit. Figyelembe véve, hogy a tervezett vámösszegnek nem lesz korlátozó hatása, mivel a SAP a felnőttek vagy csecsemők részére gyártott pelenkák előállítási költségének csupán [5–15 %]-át teszi ki, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználóknak az az érdeke, hogy vámok nélkül globális szinten hozzáférjenek az összes SAP-szállítóhoz, nem élvez elsőbbséget az uniós gazdasági ágazat azon érdekével szemben, hogy védelmet élvezzen a dömpingelt behozatallal szemben.

(353)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a P&G és a Fater nem értett egyet a (351) preambulumbekezdésben foglalt azon állítással, amely szerint az uniós gazdasági ágazat képes lesz az érintett termék bármely felhasználójának ellátására. Azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudja biztosítani a 8. és 9. SAP-generáció kért mennyiségét, mivel nem rendelkezik termelési kapacitással e konkrét SAP-termékhez.

(354)

A H koalíció az érdekelt felek tájékoztatását követően benyújtott beadványában hasonló állításokat terjesztett elő. A Bizottság azon következtetésével sem értett egyet, hogy az uniós gazdasági ágazat képes-e az érintett termék bármely felhasználójának ellátására. Azzal érvelt és bizonyítékokkal is szolgált, hogy a SAP-felhasználók rendszeresen tapasztaltak zavarokat az ellátási láncban az uniós piacon, és nem tudták biztosítani a gyártásukhoz szükséges SAP minőségét és mennyiségét. A koalíció arra a következtetésre jutott, hogy az ellátási lánc jelenlegi zavarai miatt az uniós gazdasági ágazat nem lenne képes kompenzálni az EU-n kívülről származó versenyképes SAP-behozatal elvesztését.

(355)

A P&G, a Fater és a H koalíció által az ellátási hiány alátámasztására előterjesztett bizonyítékok főként a vizsgálati időszakot követő időszakra, de a vizsgálati időszak második és harmadik negyedévére is vonatkoznak. A vizsgálati időszakban benyújtott bizonyítékok azt mutatják, hogy a Covid19-járvány miatti korlátozó intézkedések átmeneti hatást gyakoroltak az egyik európai beszállítóra a 2020 márciusa és júniusa közötti időszakban. Az adatokból azonban az is kiderült, hogy ez átmeneti és kivételes helyzet volt, mivel a kijárási korlátozások után gyorsan újraindult az ellátás. Ezenkívül az adatok nem mutatták ugyanazokat a nehézségeket az uniós gazdasági ágazat egésze számára. Épp ellenkezőleg, úgy tűnik, az adatok azt jelzik, hogy az egyik uniós gyártó ellátási hiányát részben enyhítette a más uniós gyártóktól érkező kínálat növekedése (az Unión kívülről érkező behozatallal együtt). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálati időszak alatt nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték annak megállapításához, hogy az uniós gazdasági ágazat rendes üzleti körülmények között nem lenne képes ellátni az érintett felhasználókat.

(356)

A fennmaradó bizonyítékok a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkoztak, amelyet a tengerentúli országok ellátási zavarai és a Covid19-világjárvány okozta globális szállítási hiány érintett, ami az európai SAP iránti kereslet növekedéséhez vezetett. Ezek azonban ideiglenes és nem strukturális jelenségek voltak, amelyek a várakozások szerint eltűnnek, mivel az ellátási láncok alkalmazkodnak a Covid19-világjárvány hatásaihoz. Valójában, amint azt különböző felhasználók állítják, az új szállítóhoz való alkalmazkodásra gyakran nem kerülhet sor azonnal, és az árubeszerzésre irányuló szerződéseket rendszeresen legalább egy évre kötik. A hosszú távú szerződések e szerkezete időt biztosít az uniós gazdasági ágazat számára az alkalmazkodásra, különös tekintettel arra, hogy bizonyítottan képesek jelentős beruházásokat eszközölni. Ezenkívül a H koalíció által szolgáltatott alátámasztó bizonyítékok nem mutattak ki olyan jelentős strukturális problémákat, amelyek hatással lennének az európai termelők azon képességére vagy hajlandóságára, hogy rendes piaci körülmények között szállítsanak. Például a Nippon Shokubai vállalattal kapcsolatos e-mailek csak a japán üzeméből, nem pedig az európai üzeméből történő szállítással kapcsolatos problémákat emeltek ki. A BASF-re vonatkozóan benyújtott valamennyi bizonyíték csak egy váratlan és átmeneti kérdésre vonatkozott, amely egyetlen SAP-besorolást érintett. Hasonlóképpen, a másik két európai gyártóra vonatkozó bizonyítékok sem tártak fel strukturális ellátási problémákat.

(357)

Ami a P&G-t illeti, nem azzal érvelt, hogy az uniós gyártók nem állíthatják elő a 8. és 9. generációs SAP-ot, hanem csak azt állította, hogy a jelenleg erre a SAP-ra adaptált és erre a célra szánt termelési kapacitások nem elegendőek a P&G keresletének kielégítésére. Az uniós gazdasági ágazat azonban bizonyította beruházási hajlandóságát a vizsgálati időszak alatt, ami azt jelzi, hogy a meglévő szabad kapacitás szükség esetén kiigazítható vagy bővíthető. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, hogy nem vette figyelembe a P&G, a Fater és a H koalíció által benyújtott bizonyítékokat.

(358)

A P&G és a Fater azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem támasztotta alá, hogy mely „egyedi bizonyítékot” gyűjtöttek annak megállapításához, hogy az uniós gazdasági ágazat képes és hajlandó volt az érintett termék bármely felhasználóját ellátni, amint az a (351) preambulumbekezdésben szerepel. A H koalíció a tájékoztatást követően benyújtott beadványában hasonló állításokat terjesztett elő.

(359)

A Bizottság egyértelművé teszi, hogy az összegyűjtött konkrét bizonyítékok a szabad kapacitásokra, az új ügyfelek igényeihez való alkalmazkodást célzó beruházásokra és az új ügyfelek elfogadására vonatkoznak.

(360)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy az ellátási helyzet 2020 óta megváltozott, beleértve a SAP-szállítások árait és rendelkezésre állását az Unióban, ami alátámasztja a P&G és más felhasználók érveit. Az LG Chem azzal is érvel, hogy a SAP ára emelkedik, mivel a propilén és a nátrium-hidroxid (marónátron) ára emelkedik. A Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a felhasználók bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány és az abból eredő külföldi szállítási hiány átmeneti hiányt okozott a SAP-ellátásban, és az árak emelkedéséhez vezetett. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ez csak átmeneti változás (lásd a következő (355) preambulumbekezdést). Ezenkívül a SAP-árak nyersanyag-növekedés miatti emelkedése sem valószínű, hogy hosszú távon javítja az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a megállapított kárt okozó dömping ellensúlyozására irányuló intézkedések bevezetéséhez fűződő uniós érdeket nem érintette az ideiglenes ellátási hiány.

(361)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a H koalíció nem értett egyet a Bizottság módszertanával. Mindenekelőtt megjegyezte, hogy az uniós érdekre vonatkozó következtetések korlátozott és pontatlan információkon alapulnak, amelyeket a Bizottság a (342) preambulumbekezdésben hiányosnak minősített.

(362)

A H koalíció továbbá nem értett egyet a Bizottságnak a (352) preambulumbekezdésben foglalt következtetésével, amely szerint a SAP a felnőtt vagy csecsemő pelenkák előállítási költségének [5–15 %-át] teszi ki. Azt állította és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a SAP költsége a teljes termelési költség legfeljebb [20–30 %-át] tette ki.

(363)

Azt is állította, hogy a Bizottság következtetését csak egy felhasználó által szolgáltatott adatokra alapozta, és ezért nem vette figyelembe a benyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy nehézségekbe ütközik a vámokból eredő többletteher vevőire való áthárítása. Különösen azt magyarázták, hogy a SAP-felhasználók jellemzően nem tudják áthárítani az áremeléseket saját ügyfeleikre különböző okokból, például hosszú távú szerződések, a nem uniós versenytársak által támasztott kiélezett verseny és az ügyfelek árérzékenysége miatt.

(364)

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi dokumentum értékelése során a Bizottság értékelését nem korlátozott és pontatlan információkra alapozta. Amennyiben az érdekelt felek együttműködtek, a Bizottság ellenőrizte a benyújtott információkat. Ez magában foglalta a SAP százalékos arányát a csecsemő- és felnőtthigiéniai termékek előállítási költségén belül. A Bizottság ezért elutasította a H koalíció ezen állításait.

(365)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a Kimberly-Clark azzal érvelt, hogy a SAP uniós piaci árait nagyrészt a gyártási költségek inflációja, nem pedig a Koreából származó behozatal határozza meg. Azt állította, hogy a SAP-árak 2021 folyamán elnyelték az inflációnak a nyersanyag-, elosztási, munkaerő- és energiaköltségekre gyakorolt hatását, és ennek következtében növekedtek a SAP-árak. Végezetül a Kimberly-Clark azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések tovább súlyosbítanák az árak emelkedésének tendenciáját mind a továbbfelhasználók, mind a termékek végső fogyasztói számára, beleértve a SAP-ot is.

(366)

Válaszában a Bizottság megjegyezte, hogy a Kimberly-Clark helyesen mutatott rá arra, hogy az uniós SAP-gyártók elnyelték a gyártási költségek növekedését, mivel nem tudták megfelelően növelni értékesítési áraikat. Ez azonban csak a piacra nehezedő árnyomást és azt mutatta, hogy a gyártók nem tudták áthárítani ügyfeleikre a megnövekedett gyártási költségeket. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(367)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a Kimberly-Clark szintén nem értett egyet a Bizottság azon következtetésével, hogy a vámoknak nem lesz korlátozó hatása, mivel a SAP a felnőtt- vagy bébipelenka előállítási költségének csak [5–15%-át] teszi ki, amint az a (352) preambulumbekezdésben szerepel. Azt állította, hogy ez a számítási módszer nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a SAP nem felcserélhető termék.

(368)

Értékelésében a Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy a SAP-ot különböző tulajdonságokkal állítják elő, és hogy a felhasználók a terméküknek leginkább megfelelő, meghatározott típusú SAP-ot választanak. A technikai különbségek azonban önmagukban nem indokolták további termékkód-kategóriák hozzáadását. A Bizottság kezdetben részletesebb adatokat gyűjtött, és arra a következtetésre jutott, hogy csak a felhasználás és a szagszabályozó adalékanyagok szerinti különbségtétel indokolt. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(369)

A H koalíció továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a több SAP-felhasználó által a vámok kivetésével kapcsolatban megfogalmazott aggályokat, ami az uniós érdekre vonatkozó téves következtetésekhez vezetett. Azt állította, hogy a Bizottság elmulasztotta annak lehetőségét, hogy iránymutatást nyújtson a felhasználóknak beadványaik teljesebb és hasznosabb módon történő benyújtásáról, és nem tett elegendő erőfeszítést az említett felhasználókkal való együttműködésre annak érdekében, hogy a végső soron összegyűjtött információk lehetővé tegyék az uniós érdek megfelelő értékelését. Azt állította továbbá, hogy a H koalíció tagjai közül úgy tűnik, hogy csak három SAP-felhasználó kapott kérdőívet a Bizottságtól, és hogy a Bizottság csak a kérdőívre adott két válasz egyikében szolgáltatott információkat használta fel, figyelmen kívül hagyva legalább nyolc másik SAP-felhasználó meghallgatásán és beadványaiban előadott érveket.

(370)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítést és a vonatkozó felhasználói kérdőívre mutató linket megküldte valamennyi ismert felhasználónak, és az összes jelentkező felhasználót tájékoztatta az eljárásról. A Bizottság a felhasználók által szolgáltatott valamennyi információt figyelembe vette az értékelés során. A Bizottság továbbá minden olyan felhasználóval kapcsolatba lépett, akik válaszoltak a felhasználói kérdőívre, hogy ellenőrizzék adataikat. Hiánypótlásra felszólító levelek útján iránymutatást adtak a szükséges adatokról. A Bizottság ezért elutasította azt az érvet, hogy ebben az eljárásban nem vette kellőképpen figyelembe a felhasználókat, illetve nem nyújtott számukra segítséget.

(371)

Több felhasználó jelezte, hogy az egészségügyi termékek előállítási költségeinek növekedésének hatására az egészségügyi termékek fogyasztóinak költségei is nőni fognak. Emellett a 8. generációs és 9. generációs SAP-hoz való hozzáférés korlátozása oda vezethet, hogy a fogyasztók számára kevesebb jó minőségű termék lesz elérhető.

(372)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedésekből eredő termelési többletköltségek növelni fogják az egészségügyi termékek fogyasztói árát. A Bizottság azonban úgy véli, hogy e növekedés szintje nem lesz olyan magas, hogy az észszerű árú egészségügyi termékekhez való hozzáférés iránti fogyasztói érdek elsőbbséget élvezzen az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatallal szembeni védelméhez fűződő érdekével szemben. Továbbá az intézkedések nem akadályoznák a felhasználókat abban, hogy továbbra is gyártsanak egészségügyi termékeket, többek között 8. generációs és 9. generációs SAP-ot.

(373)

Az érdekelt felek tájékoztatását követő észrevételeiben a Fater azt állította, hogy a Bizottság nem válaszolt az azzal kapcsolatos aggályaira, hogy a dömpingellenes intézkedések hatással lehetnek a vevők azon képességére, hogy észszerű áron hozzáférjenek az egészségügyi termékekhez. Megismételte, hogy az orvostechnikai eszközök gyártása a koreai exportőrökkel való együttműködésen alapul, és hogy az intézkedések további műszaki munkát és termékeinek átalakítását vonnák maguk után, ami a végső fogyasztók számára magasabb árakat eredményezne.

(374)

A Bizottság a (372) preambulumbekezdésben foglalkozott az egészségügyi termékek fogyasztóinak lehetséges költségnövekedésével, és azt egyensúlyba hozta az uniós gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatallal szembeni védelemhez fűződő érdekével. A Bizottság ezért elutasította a Fater állítását.

(375)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a SAP Koreai Köztársaságból származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése ellentétes lenne az uniós érdekkel.

(376)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló végleges intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(377)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez.

(378)

A Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg. A jelen ügyben a kár akkor szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná előállítási költségeit, beleértve azokat a költségeket is, amelyek az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezmények jegyzőkönyveiből, valamint olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele, továbbá észszerű nyereségre (a továbbiakban: nyereségcél) is szert tudna tenni az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében vett céláron történő értékesítés révén.

(379)

Az alaprendelet 7. cikke (2c) bekezdésének megfelelően a nyereségcél megállapításához a Bizottság figyelembe vette az érintett országból származó behozatal növekedését megelőző jövedelmezőségi szintet, valamint a rendes versenyfeltételek mellett várható jövedelmezőségi szintet. E haszonkulcs nem lehet alacsonyabb, mint 6 %.

(380)

A Bizottság alapnyereséget állapított meg, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. A figyelembe vett teljes időszak alatt az uniós gazdasági ágazat veszteséges volt. Mivel ez a haszonkulcs alacsonyabb volt az alaprendelet 7. cikke (2c) bekezdésében előírt minimum 6 %-nál, azt 6 %-kal helyettesítették.

(381)

Senki nem fogalmazott meg olyan állítást, miszerint a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna.

(382)

Nem fogalmaztak meg olyan állítást sem, amely azon jövőbeni költségekre vonatkozott volna, amelyek olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből származnak, amelyeknek az Unió részes fele, vagy azon jövőbeni költségeket érintette volna, amelyek az uniós gazdasági ágazatnál fognak jelentkezni az intézkedésnek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában, az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban.

(383)

Mindezek alapján a Bizottság a 6 %-os haszonkulcsot a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatti gyártási költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát, amelyet típusonként kiigazított az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdése szerint.

(384)

A Bizottság ezt követően a mintában szereplő érintett országbeli exportáló gyártók – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importára, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós szabadpiacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján típusonként meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként.

(385)

A kár megszüntetéséhez szükséges mérték „minden más vállalat” esetében ugyanúgy kerül meghatározásra, mint az együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingkülönbözet.

(386)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az LG Chem azzal érvelt, hogy a kárkülönbözet meghatározását ugyanaz a hiba befolyásolja, mint az alákínálásra vonatkozó számításokat, és az alákínálásra vonatkozó megfontolásaik értelemszerűen alkalmazandók. A kárkülönbözetet az LG Chem által előterjesztett egyéb tényezők hatásával is ki kell igazítani.

(387)

A Bizottság hivatkozott a (184)–(188) preambulumbekezdésben szereplő érveire, valamint az LG Chemnek a más országokból érkező behozatal hatására, a SAP árképletére és az uniós gazdasági ágazat beruházásaira vonatkozó érveinek cáfolatára, amelyeket az ok-okozati összefüggés elemzésének megfelelő szakaszai ismertetnek. Ezeket az állításokat ezért a Bizottság a kárkülönbözet meghatározása tekintetében is elutasította.