ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/466 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021. december 17.)
a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok és jóváhagyott adatszolgáltatási mechanizmusok Európai Értékpapírpiaci Hatóság általi felügyeletének elvétől való eltérésre vonatkozó kritériumok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az adatkezelés, az adatminőség és a méretgazdaságosság megteremtése szükségességének határokon átnyúló dimenziójára tekintettel, valamint az esetleges eltérések által mind az adatminőségre, mind az adatszolgáltatók feladataira gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése érdekében az (EU) 2019/2175 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) az adatszolgáltatók uniós tevékenységei tekintetében engedélyezési és felügyeleti hatásköröket ruházott az Európai Értékpapírpiaci Hatóságra (a továbbiakban: ESMA). |
(2) |
Ugyanakkor a jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) és a jóváhagyott jelentési mechanizmusok (ARM-ek) az ESMA általi felügyelettől való eltérés hatálya alá tartoznak, és e felügyelet helyett a nemzeti felügyelet hatálya alatt maradnak, amennyiben tevékenységük a belső piac szempontjából korlátozott jelentőséggel bír. |
(3) |
Az APA vagy az ARM tevékenységeit először is úgy kell tekinteni, hogy az APA vagy az ARM székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban letelepedett ügyfelek relatív száma alapján a belső piac szempontjából korlátozott jelentőséggel bírnak. Amennyiben az APA-k vagy ARM-ek nagymértékben határokon átnyúló szolgáltatásokat kínálnak, az eltérés nem alkalmazandó. Másodszor, a belső piac szempontjából való jelentőségnek az egyes APA-k vagy ARM-ek által bejelentett vagy közzétett ügyleteknek az összes bejelentett vagy közzétett ügyleteken belüli részarányán kell alapulnia. Ha ez a részesedés meghalad egy minimális küszöbértéket, akkor a tevékenységek nem tekinthetők úgy, hogy a belső piac szempontjából korlátozott jelentőséggel bírnak. Az APA-ra vonatkozó számításnak a pénzügyi eszközök referenciaadatainak rendszeréhez és a pénzügyi eszközök átláthatósági rendszeréhez benyújtott, átláthatóságot szolgáló adatokon, az ARM-re vonatkozó számításnak pedig az illetékes hatóságoknak benyújtott ügyletjelentéseken kell alapulnia. |
(4) |
Amennyiben egy APA-t és egy ARM-et, illetve több APA-t vagy ARM-et egyetlen személy működtet, az ESMA általi felügyelettől való eltérés csak akkor lehetséges, ha valamennyi APA vagy ARM jogosult az eltérésre. |
(5) |
Az (EU) 2019/2175 rendelet 4. cikkében bevezetett, az adatszolgáltatókra vonatkozó új felügyeleti keretrendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében e rendeletnek haladéktalanul hatályba kell lépnie és alkalmazását sürgősen meg kell kezdeni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az APA-k és az ARM-ek értékelése
(1) A jóváhagyott közzétételi mechanizmusok (APA-k) és a jóváhagyott jelentési mechanizmusok (ARM-ek) a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségükre tekintettel valamely tagállam 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott illetékes hatóságának engedélyezési és felügyeleti hatáskörébe tartoznak, amennyiben az említett APA-k és ARM-ek tevékenységei átlagosan nem haladják meg az e rendelet 2. cikkében meghatározott küszöbértékek egyikét sem. Amennyiben ugyanazon személy egynél több APA-t vagy ARM-et működtet, az eltérés csak akkor alkalmazható, ha egyik APA vagy ARM tevékenysége sem lépi túl a 2. cikkben meghatározott küszöbértékeket.
(2) Az engedélyezés céljából a 2. cikkben meghatározott kritériumok értékelése a kérelmező által nyújtott jövőbeli tevékenységekkel kapcsolatos becsléseken alapul.
(3) Az (1) bekezdésben említett APA vagy ARM tevékenységeinek a belső piac szempontjából való jelentőségét az ESMA az engedélyezést követő első teljes naptári évet követő évtől kezdődően minden évben újraértékeli. A 2. cikkben foglalt kritériumok értékelésének az újraértékelést megelőző teljes naptári évre vonatkozó adatokon kell alapulnia.
(4) Abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett újraértékelés alapján két egymást követő évben már nem teljesülnek az eltérésre vagy az ESMA általi felügyelet alkalmazására vonatkozó küszöbértékek, az ESMA általi felügyelet alkalmazására vagy az attól való eltérésre való áttérés a következő év június 1-jén lép hatályba.
2. cikk
Az ESMA általi felügyelettől való eltérés megállapításának kritériumai
(1) Az APA vagy az ARM az ESMA általi felügyelettől való eltérés hatálya alá tartozik, amennyiben:
a) |
az APA vagy az ARM legfeljebb három különböző tagállamban nyújt szolgáltatásokat a 600/2014/EU rendelet 20. és 21. cikke szerinti kereskedés utáni közzétételi követelmények vagy az említett rendelet 26. cikke szerinti jelentési kötelezettség hatálya alá tartozó befektetési vállalkozások számára vagy nevében, miközben e befektetési vállalkozások legalább 50 %-át ugyanabban a tagállamban engedélyezték, mint az APA-t vagy az ARM-et; valamint |
b) |
az APA által a 600/2014/EU rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében a nyilvánosságra hozott ügyletek száma és azok volumene kevesebb, mint az említett rendelet 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban az összes APA által jelentett ügyletek vagy volumen 0,5 %-a, valamint az APA által az említett rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban a nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tekintetében az APA által jelentett ügyletek száma és volumene nem haladja meg az e rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban jelentett ügyletek teljes számának 0,5 %-át; valamint |
c) |
az ARM által a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének (1) és (7) bekezdésével összhangban jelentett ügyletek száma nem haladja meg az összes ARM által az említett rendelet 26. cikkének (1) és (7) bekezdésével összhangban jelentett ügyletek teljes számának 0,5 %-át. |
(2) Az APA-k és az ARM-ek kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kritériumok értékelését.
3. cikk
Átmeneti rendelkezés
Az 1. cikk alkalmazásában az ESMA elvégzi a 2. cikkben felsorolt eltérési kritériumok kezdeti értékelését. E kezdeti értékelésnek a 2021 első hat hónapjára vonatkozó adatokon kell alapulnia.
4. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 17-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 173., 2014.6.12., 84. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2175 rendelete (2019. december 18.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló 1094/2010/EU rendelet, az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról szóló 1095/2010/EU rendelet, a pénzügyi eszközök piacairól szóló 600/2014/EU rendelet, a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről szóló (EU) 2016/1011 rendelet, valamint a pénzátutalásokat kísérő adatokról szóló (EU) 2015/847 rendelet módosításáról (HL L 334., 2019.12.27., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.)
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/4 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/467 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. március 23.)
a mezőgazdasági ágazatok termelőinek nyújtott kivételes alkalmazkodási támogatásról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 228. cikkével,
tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 106. cikke (5) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az Ukrajna elleni, 2022. február 24-i orosz invázió hatással van az uniós mezőgazdasági termelőkre. |
(2) |
Az Ukrajna és az Európai Unió közötti kereskedelemben az elsődleges problémát a közlekedési lehetőségek rendelkezésre állása jelenti. Az orosz támadás elsőként az ukrán repülőtereket sújtotta, és az ukrán kikötőkben folytatott valamennyi kereskedelmi hajózási műveletet felfüggesztették. |
(3) |
A válság valószínűleg globális szintű, súlyos következményekkel fog járni a gabonaellátásra nézve, ami további áremelkedéshez vezet, és az uniós mezőgazdasági termelők jelenlegi helyzetét – melyet eleve a magas energia- és műtrágyaárak jellemzik – tovább súlyosbíthatja. |
(4) |
További aggályt jelent, hogy az uniós termékek logisztikai és pénzügyi okokból nem áramolhatnak a továbbiakban Ukrajnába, illetve potenciálisan Oroszországba és Belaruszba, ami az uniós belső piacon potenciális piaci egyensúlyhiányt eredményező kereskedelmi fennakadásokat okoz egyes ágazatokban. Ez főként a borok és szeszes italok, a feldolgozott élelmiszerek (beleértve a feldolgozott gyümölcsöket és zöldségeket), az anyatej-helyettesítő tápszerek és a hobbiállat-eledelek ágazatát érintené Oroszország tekintetében, a gyümölcs- és zöldségágazatot Belarusz tekintetében, és az állati eredetű termékek ágazatát Ukrajna tekintetében. |
(5) |
Következésképpen a jelentős költségnövekedések és a kereskedelmi fennakadások miatt fennáll a piaci zavarok akut veszélye, melynek kezeléséhez hatékony és eredményes fellépésekre van szükség. |
(6) |
Az 1308/2013/EU rendelet alapján az állami intervenció, a magántárolási támogatás vagy a piacról történő árukivonás formájában rendelkezésre álló piaci intervenciós intézkedések a termékeknek a forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonása révén hatékonyak lehetnek bizonyos mértékű piaci egyensúly helyreállításában, de nem olyan jellegűek, amelyek segíthetnek a költségnövekedés által előidézett piaci zavarok jelentette veszély ellensúlyozásában. Míg a piacnak fokozatosan alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, támogatásra van szükség az olyan ágazatokban működő termelők számára, ahol a termelési költségek fenntarthatatlan szintre emelkednek, és ahol a termékek nem találják meg a hagyományos felvevőpiacukat. |
(7) |
A piaci zavarok veszélyével szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében elengedhetetlen, hogy a szóban forgó piaci zavarok által érintett uniós mezőgazdasági ágazatokban működő termelők támogatásban részesüljenek. A tagállamoknak ki kell választaniuk egy vagy több érintett ágazatot vagy ezek egy részét azon termelők támogatása érdekében, akiket a piaci zavarok a leginkább sújtanak. |
(8) |
A fentiek fényében helyénvaló pénzügyi támogatást nyújtani a tagállamoknak, hogy a szükséges alkalmazkodás érdekében támogathassák az élelmezésbiztonságot előmozdító vagy a piaci egyensúlyhiányt kezelő tevékenységeket folytató termelőket. Az egyes tagállamok számára rendelkezésére álló összegeket a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III. mellékletében meghatározott nettó felső összeghatárok alapján, az adott tagállamnak az uniós mezőgazdasági ágazatban betöltött súlya figyelembevételével kell megállapítani. |
(9) |
A tagállamoknak olyan intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyek hozzájárulnak az élelmezésbiztonsághoz vagy kezelik a piaci egyensúlyhiányokat. A mezőgazdasági termelőknek jogosultaknak kell lenniük az ezen intézkedések keretében nyújtott támogatásra, ha legalább egy tevékenységet végeznek az említett célok elérése irányuló, következő tevékenységek közül: körforgásos gazdaság, tápanyag-gazdálkodás, az erőforrások hatékony felhasználása, valamint környezettudatos és éghajlatbarát termelési módszerek. |
(10) |
A tagállamoknak a támogatást a leghatékonyabb csatornákon keresztül kell elosztaniuk olyan objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján, amelyek figyelembe veszik a különböző ágazatokban jelentkező piaci zavarok mértékét, ugyanakkor biztosítják, hogy a támogatás végső kedvezményezettjei a mezőgazdasági termelők legyenek, és megakadályozzák a piac és a verseny torzulását. |
(11) |
Mivel a tagállamoknak biztosított összeg a mezőgazdasági ágazatok termelői tényleges kárának csak részleges kompenzációjához lenne elegendő, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy – ugyanazon objektív kritériumok alapján, megkülönböztetéstől mentes módon és elkerülve a verseny torzulását – további nemzeti támogatást nyújtsanak az említett termelőknek. Tekintettel a jelenlegi válság súlyosságára, ez a kiegészítő nemzeti támogatás kivételesen elérheti az e rendelet mellékletében meghatározott, vonatkozó összegek kétszeresét. |
(12) |
Annak érdekében, hogy a tagállamok a támogatást a piaci zavarok kezeléséhez szükséges rugalmassággal oszthassák ki, lehetővé kell tenni a számukra, hogy azt az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással halmozzák. |
(13) |
Az e rendeletben előírt támogatást az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mezőgazdasági piacokat támogató intézkedésként kell nyújtani, az említett rendelet 25. cikkében előírt, a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalékból történő forrásátcsoportosítást követően. |
(14) |
Mivel az uniós támogatás mértéke euróban kerül megállapításra, az egységes és egyidejű alkalmazás érdekében meg kell határozni az euroövezeten kívüli tagállamok számára az előirányzott támogatási összegek nemzeti valutára való átváltásának dátumát. Ezért az 1306/2013/EU rendelet 106. cikkével összhangban indokolt az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt meghatározni. Tekintettel az említett cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elvre és az (5) bekezdésének c) pontjában előírt feltételekre, célszerű, hogy az ügyleti tény e rendelet hatálybalépése legyen. |
(15) |
Költségvetési megfontolásokból az Unió az érintett tagállamok csak azon kiadásait fogja finanszírozni, amelyek az elszámolhatóságukra vonatkozóan meghatározott bizonyos határidőn belül merülnek fel. |
(16) |
Az átláthatóság és a rendelkezésükre álló összegek megfelelő nyomon követése érdekében a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a foganatosítandó konkrét intézkedésekről, az intézkedések meghatározásához alkalmazott objektív kritériumokról, a támogatás különböző ágazatok közötti elosztásának indoklásáról, az érintett piacokon a verseny torzulásának elkerülése érdekében hozott intézkedésekről, az intézkedések tervezett hatásáról, valamint a tervezett hatás elérésének ellenőrzésére szolgáló módszerekről. |
(17) |
Az alapanyagokhoz való hozzáférés terén tapasztalt nehézségek és a kereskedelmi szállítmányok hirtelen leállításából eredő logisztikai problémák azonnali piaci zavarokat jelentenek, ezért azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezeléséhez. |
(18) |
Annak érdekében, hogy a termelők mihamarabb megkaphassák a támogatást, a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni e rendelet késedelem nélküli végrehajtását. Ezért ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendeletet – azzal a feltétellel, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban sor kerül 350 000 000 EUR átcsoportosítására a tartalékból a szükséges intézkedést finanszírozó költségvetési sorokba – a Bizottság azon közleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától kell alkalmazni, amely megállapítja, hogy az átcsoportosítás megtörtént, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A tagállamok rendelkezésére kell bocsátani összesen 500 000 000 EUR összegű uniós támogatást annak érdekében, hogy kivételes alkalmazkodási támogatást nyújtsanak az 1308/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt ágazatok termelőinek az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
(2) A tagállamok a mellékletben meghatározott, rendelkezésükre bocsátott összegeket a megnövekedett termelési költségek vagy kereskedelmi korlátozások miatt piaci zavarok által érintett ágazatokra irányuló, a (3) bekezdésben említett intézkedésekre fordítják. Az intézkedéseket olyan objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell meghozni, amelyek figyelembe veszik a piaci zavarok mértékét a különböző ágazatokban, azzal a feltétellel, hogy az intézkedések révén biztosított kifizetések nem okozhatnak a versenytorzulást.
(3) A tagállamok által hozott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az élelmezésbiztonsághoz vagy a piaci egyensúlyhiányok kezeléséhez, és támogatniuk kell azokat a mezőgazdasági termelőket, akik e célok elérése érdekében legalább egyet folytatnak a következő tevékenységek közül:
a) |
a körforgásos gazdaság; |
b) |
tápanyag-gazdálkodás; |
c) |
az erőforrások hatékony felhasználása; |
d) |
környezettudatos és éghajlatbarát termelési módszerek. |
(4) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az uniós támogatásból finanszírozott kifizetések közvetlen kedvezményezettjei nem a mezőgazdasági termelők, az uniós támogatásból származó gazdasági előnyt teljes mértékben ők élvezzék.
(5) A tagállamoknak a (3) bekezdésben említett intézkedések keretében teljesített kifizetésekhez kapcsolódó kiadásai csak abban az esetben jogosultak uniós támogatásra, ha e kifizetésekre legkésőbb 2022. szeptember 30-ig sor kerül.
(6) Az euroövezeten kívüli tagállamok esetében az 1306/2013/EU rendelet 106. cikkében említett, az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény az e rendelet mellékletében meghatározott összegek tekintetében e rendelet hatálybalépésének időpontja.
(7) Az e rendelet szerinti intézkedések halmozhatók az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott más támogatással.
2. cikk
A tagállamok a mellékletben az adott tagállamra vonatkozóan meghatározott összeg 200 %-ának megfelelő összeghatárig – objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján – az 1. cikk értelmében hozott intézkedéseket kiegészítő nemzeti támogatást nyújthatnak, feltéve, hogy a kapcsolódó kifizetések nem eredményezik a verseny torzulását.
A tagállamok legkésőbb 2022. szeptember 30-ig kifizetik a további támogatásokat.
3. cikk
A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:
a) |
haladéktalanul, de legkésőbb 2022. június 30-ig:
|
b) |
legkésőbb 2023. május 15-ig az intézkedésenként kifizetett teljes összegek (adott esetben uniós támogatás és kiegészítő nemzeti támogatás szerinti bontásban), a kedvezményezettek száma és típusa, valamint az intézkedés eredményességének értékelése. |
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendeletet azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban sor kerül 350 000 000 EUR átcsoportosítására a tartalékból a rendkívüli intézkedést finanszírozó költségvetési sorba. Ezt a rendeletet a Bizottság azon közleményének az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától kell alkalmazni, amely megállapítja, hogy az átcsoportosítás megtörtént.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 549. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
MELLÉKLET
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a tagállamok számára rendelkezésére álló összegek
Tagállam |
EUR |
Belgium |
6 268 410 |
Bulgária |
10 611 143 |
Csehország |
11 249 937 |
Dánia |
10 389 359 |
Németország |
60 059 869 |
Észtország |
2 571 111 |
Írország |
15 754 693 |
Görögország |
26 298 105 |
Spanyolország |
64 490 253 |
Franciaország |
89 330 157 |
Horvátország |
5 354 710 |
Olaszország |
48 116 688 |
Ciprus |
632 153 |
Lettország |
4 235 161 |
Litvánia |
7 682 787 |
Luxemburg |
443 570 |
Magyarország |
16 939 316 |
Málta |
69 059 |
Hollandia |
8 097 139 |
Ausztria |
8 998 887 |
Lengyelország |
44 844 365 |
Portugália |
9 105 131 |
Románia |
25 490 649 |
Szlovénia |
1 746 390 |
Szlovákia |
5 239 169 |
Finnország |
6 872 674 |
Svédország |
9 109 115 |
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/9 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/468 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. március 23.)
a Kínai Népköztársaságból származó kalcium-szilícium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2021. február 18-án az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó kalcium-szilícium behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(2) |
A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2021. január 4-én az Euroalliages (a továbbiakban: a panaszos) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a kalcium-szilíciummal foglalkozó uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához. |
1.2. Ideiglenes intézkedések
(3) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban 2021. szeptember 17-én megküldte a feleknek a javasolt ideiglenes vámok összefoglalását, valamint a dömpingkülönbözetek és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez szükséges különbözetek kiszámításának részleteit. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy három munkanapon belül tegyenek észrevételeket a számítások pontosságával kapcsolatban. A számítások pontosságával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. |
(4) |
A Bizottság az (EU) 2021/1811 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó kalcium-szilícium behozatalára. |
1.3. Az eljárás további menete
(5) |
Az ideiglenes dömpingellenes vám kivetésének alapjául szolgáló lényeges tényekről és szempontokról szóló tájékoztatást (a továbbiakban: az ideiglenes tájékoztatás) követően a panaszos, a Kínai Népköztársaság kormánya (a továbbiakban: a kínai kormány), a Ningxia Ketong New Material Technology Co., Ltd. (a továbbiakban: Ketong), a Ningxia Shun Tai Smelting Co., Ltd. és egy vele kapcsolatban álló kereskedő, az Overseas Metallurgy Co., Ltd. (a továbbiakban együtt: Shun Tai), valamint a Shaanxi Shenghua Metallurgy-Chemical Co., Ltd. (a továbbiakban: Shenghua) együttműködő kínai exportáló gyártók, továbbá egy felhasználó (a bélelthuzal-gyártó Filo d.o.o.) írásbeli beadványt nyújtott be, amelyben ismertette az ideiglenes ténymegállapításokkal kapcsolatos álláspontját. |
(6) |
A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. A meghallgatások a Filo d.o.o. és az egyik együttműködő exportáló gyártó, a Ketong részvételével zajlottak. |
(7) |
A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott a végleges megállapítások kialakításához. A végleges ténymegállapítások megfogalmazásakor a Bizottság figyelembe vette az érdekelt felek észrevételeit, és azok alapján az indokolt esetekben módosította az ideiglenes ténymegállapításokat. |
(8) |
A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó kalcium-szilícium behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottság egyúttal meghatározott időszakot biztosított valamennyi félnek arra, hogy az érdekelt felek e végső tájékoztatása kapcsán ismertesse észrevételeit. |
(9) |
Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Meghallgatásra a Ketonggal került sor. |
1.4. A vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételek
(10) |
mivel az ideiglenes intézkedések bevezetését követő vizsgálat megindításával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
1.5. Mintavétel
(11) |
mivel az uniós gyártók, importőrök és kínai exportáló gyártók körében végzett mintavétellel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (15), (17) és (19) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
1.6. A vizsgálati időszak és a figyelembe vett időszak
(12) |
mivel a vizsgálati időszakkal és a figyelembe vett időszakkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
2. AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
(13) |
mivel a termékkörrel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (26)–(29) preambulumbekezdésében foglalt megállapításokat. |
3. DÖMPING
(14) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a panaszos, a kínai kormány és az együttműködő exportáló gyártók észrevételeket tettek a dömpingre vonatkozó ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. |
3.1. Rendes érték
3.1.1. Jelentős torzulások
(15) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a kínai kormány, valamint a Ketong és a Shenghua olyan észrevételeket nyújtott be, amelyekben többek között vitatták az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének jogszerűségét, valamint a Bizottság által ismertetett jelentős torzulások fennállását. Az észrevételekkel az alábbiakban részletesen foglalkozunk. |
(16) |
A kínai kormány először is azt állította a jelentéssel kapcsolatban, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a jelentést a Bizottság jóváhagyta vagy elfogadta, ezért kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a jelentés tükrözheti-e a Bizottság hivatalos álláspontját. A tényeket tekintve a jelentés a kínai kormány szerint félrevezető, elfogult és nincs köze a valósághoz. Ezen túlmenően aggályokat vet fel a legnagyobb kedvezményes elbánással kapcsolatban az, hogy a Bizottság mindössze néhány kiválasztott országról adott ki országjelentést. Továbbá a kínai kormány véleménye szerint a Bizottságnak nem szabadna a jelentésben foglalt bizonyítékokra támaszkodnia, tekintve, hogy az nem lenne összhangban a tisztességes és igazságos jogalkalmazás szellemiségével, mivel tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ügy már a tárgyalás előtt eldőlt. |
(17) |
Másodszor, a kínai kormány azzal érvelt, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti kiszámítása nem egyeztethető össze a WTO dömpingellenes megállapodásával (a továbbiakban: dömpingellenes WTO-megállapodás), különösen a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkével, amely kimerítően felsorolja azokat a helyzeteket, amelyekben a rendes érték számtanilag képzett, és a „jelentős torzulások” nincsenek felsorolva. Ezenkívül a megfelelő reprezentatív országból származó adatok használata a kínai kormány szerint összeegyeztethetetlen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény 6.1. cikkének b) bekezdésével és a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2.1.1. cikkével, amelyek előírják, hogy rendes érték kiszámításához a származási országbeli előállítási költséget kell használni. |
(18) |
Harmadszor, a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottságnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti vizsgálati módszerei nem egyeztethetők össze a WTO jogszabályaival, amennyiben a Bizottság a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2.1.1. cikkének megsértésével figyelmen kívül hagyta a kínai gyártó nyilvántartásait, anélkül, hogy megállapította volna, megfelelnek-e ezek a nyilvántartások a Kínában általánosan elfogadott számviteli alapelveknek. Ezzel összefüggésben a kínai kormány emlékeztetett arra, hogy a Fellebbezési Testület a DS473. sz. ügyben, a vizsgálóbizottság pedig a DS494. sz. ügyben megállapította, hogy amennyiben a vizsgált exportőr vagy gyártó által nyilvántartott adatok a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2.1.1. cikke szerint – az elfogadható határértékeken belül – pontosan és megbízhatóan megfelelnek az adott gyártónál vagy exportőrnél a szóban forgó termék kapcsán felmerülő tényleges költségeknek, akkor úgy tekinthetők, hogy „észszerűen tükrözik a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket”, a vizsgálatot végző hatóságnak pedig e nyilvántartást felhasználva kell megállapítania a vizsgált gyártók előállítási költségét. |
(19) |
Negyedszer, a kínai kormány előadta, hogy a Bizottságnak következetesen kell eljárnia, és teljeskörűen meg kell vizsgálnia, hogy a reprezentatív országban vannak-e úgynevezett piaci torzulások. A kínai kormány szerint a reprezentatív ország adatainak ilyen értékelés nélküli azonnali elfogadása „kettős mércét” jelent. A kínai kormány különösen a brazil villamosenergia-piacon alkalmazott árképzési mechanizmusra mutatott rá, amelyet korábban az együttműködő kínai exportáló gyártók is felvetettek a vizsgálat során. Ugyanez vonatkozik a kínai kormány meglátása szerint az uniós gazdasági ágazat árainak és költségeinek értékelésére is. A kínai kormány ezzel összefüggésben az EU-n belül széles körben gyakran előforduló helyzetekre hivatkozott, amelyek piaci torzulásokkal kapcsolatos aggályokat vethetnek fel. |
(20) |
A jelentés uniós jogszabályok szerinti helyzetére vonatkozó érvet illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja nem ír elő konkrét formátumot a jelentős torzulásokról szóló jelentések számára, valamint e rendelkezés a közzétételhez használandó csatornát sem határozza meg. A jelentés tényeken alapuló technikai dokumentum, amelyet a Bizottság kizárólag piacvédelmi vizsgálataival összefüggésben használ fel. A jelentés tehát megfelelően közzétehető volt bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában, mivel pusztán leíró jellegű, és nem fogalmaz meg politikai nézetet, preferenciát vagy ítéletet. Mindez nem érinti a jelentés tartalmát, nevezetesen az azzal kapcsolatos információforrásokat, hogy a kínai gazdaságban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából lényeges, jelentős torzulások állnak fenn. Ami a jelentés egyoldalú és félrevezető voltával kapcsolatos észrevételeket illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan elérhető, ennélfogva minden érdekelt félnek bőven lett volna elegendő ideje arra, hogy cáfolja, kiegészítse vagy észrevételezze a jelentést, illetve az azt megalapozó bizonyítékokat. A Bizottság ezzel kapcsolatban megjegyezte továbbá, hogy bár a jelentés hibáira pusztán általános és absztrakt módon mutatott rá, a kínai kormány érdemben soha nem cáfolta a jelentésben foglalt bizonyítékokat. |
(21) |
A kínai kormánynak a legnagyobb kedvezményes elbánás megsértésére vonatkozóan megfogalmazott állítására válaszul a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja értelmében ilyen országjelentést bármely ország esetében csak akkor kell készíteni, ha a Bizottság a körülmények alapján megalapozottan feltételezheti, hogy az adott országban vagy annak valamely ágazatában jelentős torzulások állhatnak fenn. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésében foglalt új rendelkezések 2017. decemberi hatálybalépésekor a Bizottságnak tudomása volt a Kínában meglévő jelentős torzulásokra utaló körülményekről. A Bizottság 2020 októberében az Oroszországban fennálló torzulásokról is közzétett jelentést (4), és adott esetben további jelentések készülhetnek. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához nem kötelező jelentést készíteni. A 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja leírja, hogy a Bizottság milyen feltételek mellett adhat ki országjelentéseket, és a 2. cikk (6a) bekezdésének d) pontja szerint a panaszosok nem kötelesek felhasználni a jelentést, valamint – a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint – az országjelentés megléte nem feltétele a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti vizsgálat megindításának. A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához elégséges, ha a panaszos a bármely országban fennálló jelentős torzulásokról elegendő, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelő bizonyítékot nyújt be. Tehát az országspecifikus jelentős torzulásokra vonatkozó szabályok valamennyi országra megkülönböztetés nélkül érvényesek, az országjelentés meglététől függetlenül. Ebből következik, hogy az országot érintő torzulásokra vonatkozó szabályok definíció szerint nem sértik a legnagyobb kedvezményes elbánást. |
(22) |
A kínai kormánynak azon második és harmadik érvével kapcsolatban, amelyek szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO jogszabályaival, különösen dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikkének rendelkezéseivel, valamint a DS473. és a DS494. sz. ügyben tett ténymegállapításokkal, a Bizottság megismételte az ideiglenes rendelet (72) és (73) preambulumbekezdésében kifejtett álláspontját, miszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése teljes mértékben összhangban van a WTO jogszabályai alapján fennálló uniós kötelezettségekkel. Továbbá, ami azt az állítást illeti, hogy a jelentős torzulásoknak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt fogalma nem szerepel azon helyzetek között, amikor a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. cikke alapján megengedett a rendes érték számítása, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a nemzeti jogszabályoknak nem kell pontosan ugyanazokat a kifejezéseket használnia, mint az érintett megállapodásoknak ahhoz, hogy megfeleljen ezeknek a megállapodásoknak, és úgy véli, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése teljes mértékben megfelel a dömpingellenes WTO-megállapodás vonatkozó szabályainak (és különösen a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. cikkében a rendes érték számítására vonatkozóan biztosított lehetőségeknek). Ezenkívül ami a DS494. sz. ügyet illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a vitarendezési testület még nem fogadta el. Mindazonáltal az említett vita ügyében a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a szóban forgó vita hatályán. |
(23) |
A negyedik érvvel kapcsolatban, miszerint a Bizottság győződjön meg arról, hogy a bizottsági eljárás során felhasznált harmadik országbeli adatokat nem befolyásolják piaci torzulások, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket kizárólag akkor képezi az exportáló országban alkalmazott belföldi áraktól és költségektől eltérő, általa kiválasztott adatok alapján, ha megállapítja, hogy ezek az adatok a lehető legmegfelelőbben tükrözik a torzulástól mentes árakat és költségeket. Ebben a folyamatban a Bizottság kizárólag torzulástól mentes adatokat használhat fel. E tekintetben a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a vizsgálat korai szakaszaiban tegyék meg észrevételeiket a rendes érték meghatározásához javasolt forrásokkal kapcsolatban. A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi ezeket az észrevételeket, amikor végső döntést hoz arról, hogy mely torzulástól mentes adatokat kell felhasználni a rendes érték kiszámításához. Ami a brazil villamosenergia-piac helyzetét illeti, ezzel a kérdéssel az ideiglenes rendelet (132), (133) és (152) preambulumbekezdése már részletesen foglalkozott, és azt az alábbi (45) preambulumbekezdés is tárgyalja. A kínai kormány azon kérését illetően, hogy a Bizottság értékelje az uniós belső piac esetleges torzulásait, a Bizottság számára nem volt világos, mi a jelentősége ennek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások fennállásának vizsgálata szempontjából. |
(24) |
Következésképpen a Bizottság elutasította a kínai kormány érveit. |
(25) |
A Ketong azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO-megállapodásokkal – köztük Kína WTO-csatlakozási jegyzőkönyvével és a dömpingellenes WTO-megállapodással –, valamint a Vitarendezési Testület ítéleteivel, különösen a DS473. sz. ügyben hozott ítélettel. A Ketong rámutatott arra, hogy az ideiglenes rendeletben a Bizottság nem fejtette ki részletesen, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése miért összeegyeztethető a WTO jogszabályaival, hanem csupán felettébb általános nyilatkozatokat tett a releváns WTO-jogalap meghatározása nélkül. Ezenkívül a Ketong a DS473. sz. ügyre hivatkozva azt állította, hogy a Bizottság a jelentős torzulások állítólagos fennállása alapján nem volt jogosult figyelmen kívül hagyni a költségeit, illetve árait, tekintettel arra, hogy az ilyen torzulások fennállása semmi esetre sem elegendő annak megállapításához, hogy a gyártó nyilvántartásai nem tükrözik megfelelően az érintett termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó nyersanyagköltségeket. |
(26) |
Ezenkívül a Ketong kifogásolta, hogy a Bizottság számos, Kínában meglévő, több területet érintő tényezőre hivatkozott a jelentős torzulások fennállásának bizonyításához. A Ketong különösen azzal érvelt, hogy a vállalat „2020 Autonóm Tartományi Vállalkozói Technológiai Központként” történt elismerése csupán a K+F tevékenységek iránti elkötelezettségének és az azokba eszközölt beruházásainak elismerése volt, és nem minősül a Ketong tevékenységeibe való állami beavatkozásnak. Hasonlóképpen, a Ketong azt állította, hogy magántulajdonban lévő vállalatként teljes mértékben a modern piacorientált vállalatirányítási szabályok vonatkoznak rá, és operatív tevékenységeiért – a kínai társasági jog értelmében – kizárólag a vállalat magánrészvényesei felé tartozik felelősséggel. A Ketong továbbá azt állította, hogy az állami beavatkozás fennállása sem jelentene a jelentős torzulásokat, és hogy a Bizottságot terheli a jogi kötelezettség, hogy megállapítsa az állítólagos állami beavatkozásnak az áraira és költségeire gyakorolt torzító hatását. |
(27) |
Ami az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-megállapodásokkal és a Vitarendezési Testület ítélkezési gyakorlatával való összeegyeztethetőségére vonatkozó érvet illeti, az ideiglenes rendelet (72) és (73) preambulumbekezdése mellett a Bizottság hivatkozik a fenti (22) preambulumbekezdésre is, amely ezzel az érvvel foglalkozik. |
(28) |
Ami a jelentős torzulásoknak a meglévő kormányzati beavatkozások ellenére fennálló állítólagos hiányát illeti, a Ketong érvei nem elfogadhatók. Először is, a Ketong nem szolgáltatott olyan információt, amely megkérdőjelezné a Bizottság arra vonatkozó észrevételeit (lásd az ideiglenes rendelet (57) és (58) preambulumbekezdését), miszerint a kalcium-szilíciumot ösztönzött, és ezért torzulásoknak kitett iparágnak tekinti. Ugyanez vonatkozik a vizsgált termék előállításához szükséges inputokkal kapcsolatos torzulásokra is (lásd különösen az ideiglenes rendelet (62) és (63) preambulumbekezdését). Másodszor, jóllehet a Ketong a „2020 Autonóm Tartományi Vállalkozói Technológiai Központ” címet pusztán a K+F tevékenységei elismerésének vélte, nem vitatta sem a kínai hatóságok által nyújtott pénzügyi támogatás, sem pedig az ideiglenes rendelet (57) és (58) preambulumbekezdésében említett, az ágazatnak nyújtott egyéb támogatási formák meglétét. Harmadszor, ami a Ketong azon állítását illeti, miszerint modern vállalatirányítással rendelkező, magántulajdonban lévő vállalat, a Bizottság az ideiglenes rendelet (40)–(63) preambulumbekezdésében ismertette a Kínában végrehajtott jelentős kormányzati beavatkozásokat, amelyek a piaci elveknek megfelelő, hatékony forráselosztás torzulását eredményezték. Ezek a torzulások a tulajdonosi szerkezettől vagy a vezetési struktúrától függetlenül érintik a kereskedelmi szereplőket. |
(29) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong először is azzal érvelt, hogy a Bizottság még mindig nem fejtette ki részletesebben, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-megállapodásokkal és a WTO DS473. sz. ügyben hozott határozatával való összeegyeztethetősége pontosan milyen jogalapon nyugszik, illetve nem támasztotta alá az összeegyeztethetőséggel kapcsolatos jogi érvelését. A Ketong szerint az, hogy a Bizottság pusztán megismételte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése teljes mértékben összhangban van az Uniónak a WTO-jogból fakadó kötelezettségeivel, nem szolgált további egyértelműsítéssel a kérdésben. Másodszor, a Ketong megismételte, hogy a WTO-megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikke, valamint a WTO Fellebbezési Testületének a DS473. sz. ügyben hozott határozata alapján a Bizottság nem volt jogosult arra, hogy a rendes érték kiszámítása során a jelentős torzulások állítólagos fennállása alapján harmadik országból származó adatokat használjon. Harmadszor, a Ketong azzal érvelt, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság jogi kötelezettsége, hogy minden egyes exportőr és gyártó esetében külön értékelje a jelentős torzulások fennállását, és egyedileg állapítsa meg az állítólagos állami beavatkozásnak a gyártó áraira és költségeire gyakorolt torzító hatását. A vállalat véleménye szerint nem a Ketongnak kell bizonyítékot szolgáltatnia arra vonatkozóan, hogy az országos torzulások nem alkalmazandók rá, és a Bizottság e tekintetben nem tett eleget azon jogi kötelezettségének, hogy megállapítsa az állítólagos állami beavatkozásnak az áraira és költségeire gyakorolt torzító hatását. |
(30) |
A fentiekkel a Bizottság nem értett egyet. Ami az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-joggal való összeegyeztethetősége részletesebb kifejtésére irányuló kérelmet illeti, a Bizottság egyértelműen kinyilvánította jogi álláspontját, nevezetesen azt, hogy a rendes érték számítása olyan helyzetben, amelyben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján megállapítást nyert, hogy jelentős torzulások állnak fenn, összhangban van a WTO-joggal, beleértve a WTO-megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikkének vonatkozó rendelkezéseit és a WTO vitarendezési jelentéseit, így különösen a DS473. sz. ügyben elfogadott jelentést. A Bizottság ezért megismételte az ideiglenes rendelet (72) és (73) preambulumbekezdésében kifejtett és a fenti (22) és (27) preambulumbekezdésben megismételt álláspontját. Továbbá a Ketongnak a harmadik országokra vonatkozó adatok felhasználására vonatkozó állításával is összefüggésben a Bizottság rámutatott, hogy a hasonló termék vagy inputjai piacán fennálló helyzet – mint amilyen Kínában is fennáll – olyan helyzetet jelenthet, amelyben a hasonló termék exportőr általi belföldi értékesítései nem teszik lehetővé a vizsgált termék exportőr általi értékesítésével való megfelelő összehasonlítást. Ez a helyzet áll fenn ebben az esetben, amikor a kínai piac jelentős torzulásai egyensúlyhiányt okozhatnak az exportpiaci helyzethez képest. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a korábbi beadványára való hivatkozáson kívül a Ketong nem hozott fel további érvet a harmadik országok adatainak felhasználására vonatkozóan. Ami a Ketongnak a Bizottságra háruló bizonyítási teherre vonatkozó érvét illeti, az állítás nem helytálló. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket minden egyes exportáló gyártóra nézve egy megfelelő reprezentatív ország torzulásoktól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti. Erre a megállapításra az ideiglenes rendelet (40)–(63) preambulumbekezdésében elvégzett értékelés alapján került sor, és azt a Bizottság egyedileg alkalmazta a Ketongra. A Bizottság továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja kizárólag akkor ad lehetőséget a belföldi költségek használatára, amennyiben egyértelműen megállapítható azok torzulástól mentes volta. A Ketong által előterjesztett érvek (lásd a (26) preambulumbekezdést) egyike sem bizonyította azonban, hogy ez a helyzet állna fenn. |
(31) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság elutasította a Ketong érveit. |
(32) |
A Shenghua korábbi észrevételeire hivatkozott, megismételve azt az álláspontját, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a dömpingellenes WTO-megállapodással, és arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-megállapodással való összeegyeztethetőségére vonatkozó bizottsági indokolás hiánya azt eredményezi, hogy az érdekelt felek előzetes tájékoztatása nem teljesíti azon jogi normát, mely szerint a Bizottságnak megfelelően indokolnia kell az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozó döntését. |
(33) |
Másodszor, a Shenghua rámutatott arra, hogy még ha a DS473. sz. ügyben hozott ítéletre tekintettel nem is tiltható meg a harmadik országból származó adatok felhasználása, a Bizottságnak egy reprezentatív harmadik ország költségadatait kell felhasználnia a kínai előállítási költség kiszámításához. A Shenghua előadta, hogy a Bizottság ezt elmulasztotta megtenni, és a vállalat ezzel kapcsolatban azt állította, hogy egy reprezentatív harmadik ország termelési tényezőin alapuló, számtanilag képzett rendes érték semmilyen módon nem tükrözheti az exportáló ország árait és költségeit, ami viszont az exportáló gyártó nyilvántartásaiban szereplő rendes értéktől jelentősen eltérő rendes értéket eredményez. |
(34) |
Harmadszor, a Shenghua azt állította, hogy az uniós jogszabály olyan fogalmat vezetett be, amely nem szerepel a dömpingellenes WTO-megállapodásban, mivel – jelentős torzulások fennállásának megállapítása esetén – a rendes érték számtani képzését írja elő, míg a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. cikke csak abban az esetben írja elő a rendes érték számtani képzését, ha a szokásos kereskedelmi forgalom keretében nem kerül sor értékesítésre. |
(35) |
A Shenghua továbbá azt állította, hogy a kínai kalcium-szilícium-ágazatban nem áll fenn jelentős torzulás, tekintettel arra, hogy: i. noha a Shenghua állami tulajdonban lévő vállalat, a kormány részesedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kormány beavatkozik a vállalat által a piacon tanúsított kereskedelmi magatartásba; ellenkezőleg, a termelési tényezők Shenghua általi beszerzése a beszállítókkal folytatott tárgyalásokon és szerződéseken alapultak, és Shenghua piacorientált, ii. a kalcium-szilícium piacán állítólagosan megvalósított kormányzati beavatkozásokat a jelentés alapján állapították meg, amely a Shenghua véleménye szerint nem objektív, elavult és körkörös okfejtést tartalmaz, mivel azt a Bizottság azért készítette, hogy a jelentős torzulásokra vonatkozó következtetés alapjául szolgáljon, iii. a Bizottság a jelen vizsgálat szempontjából nem releváns jogszabályokra – például a tulajdonjogra vagy a csődre vonatkozó jogszabályokra – vagy kötelező erővel nem rendelkező, puszta iránymutatásokra – például a tizenharmadik ötéves tervre – támaszkodott, és olyan tényezőkre hivatkozott, amelyeknek semmi közük a Shenghua vezetéséhez és működéséhez – például az, hogy a vezérigazgató egyidejűleg párttitkári tisztséget is betölt. |
(36) |
Az indokolás állítólagos hiányát és a megfelelő indokolást előíró jogi normát illetően úgy tűnik, hogy a Shaanxi Shenghua összekeveri az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének érdemi alkalmazásának indokolására vonatkozó kötelezettséget az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását alátámasztó WTO-jogalap magyarázatára vonatkozó állítólagos kötelezettséggel. A Bizottság az ideiglenes rendelet (40)–(63) preambulumbekezdésében részletesen kifejtette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának okait, teljes mértékben eleget téve a megfelelő indokolásra vonatkozó jogi kötelezettségének. |
(37) |
Ami a Shenghuának az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a dömpingellenes WTO-megállapodással és a Vitarendezési Testület megállapításaival való összeegyeztethetőségére vonatkozó érveit illeti, azok nagyrészt átfedésben vannak a kínai kormány és a Ketong által felvetett hasonló érvekkel, és a fenti (22) preambulumbekezdésben a Bizottság már foglalkozott velük. |
(38) |
A Shenghuának a jelentős torzulások állítólagos hiányára vonatkozó állítását illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy i. az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint az állami tulajdon fontos mutatója lehet a jelentős torzulások fennállásának; még a magántulajdonban lévő kalcium-szilícium-gyártók is az állami jelenlét, valamint a kalcium-szilícium-ágazat és a kapcsolódó ágazatok (például a nyersanyaggyártók) állami irányítása által uralt környezetben működnek; ii. a jelentés átfogó, objektív bizonyítékokon alapul, amint azt a fenti (20) preambulumbekezdés részletesen kifejti; iii. a tulajdonra és a csődre vonatkozó jogszabályok nem megfelelő működéséből eredő jelentős torzulások, a tervrendszer, beleértve annak kötelező jellegét is, valamint a vállalatokban való – nem utolsósorban a KKP-nek a gazdasági szereplők kereskedelmi magatartására gyakorolt egyre növekvő befolyása révén megvalósuló – állami jelenlét a Shenghua esetében is releváns, mivel ezek a jogszabályok és szabályok Kínában általánosan alkalmazandók, és valamennyi vállalatra, köztük Shenghuára is hatással vannak. A Shenghua nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot annak igazolására, hogy az országos szinten fennálló torzulások ne érintenék a vállalatot, és azt sem támasztotta alá, hogy a Bizottság azon érve, miszerint a vállalat vezérigazgatója egyidejűleg párttitkár, miért ne jelezné a KKP vállalatra gyakorolt befolyását. |
(39) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Shenghua vitatta az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazhatóságát, azt állítva, hogy a Bizottság csak átfogó kijelentést tett az alkalmazás indokolására, figyelmen kívül hagyva azt, hogy még ha az alaprendeletnek nem is kell pontosan ugyanazokat a kifejezéseket használnia, mint a vonatkozó WTO-megállapodásnak, az uniós belső jog nem lehet ellentétes a WTO-megállapodásokkal. E tekintetben a Shenghua úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem indokolta kellőképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását. Másodszor, a Shenghua azt állította, hogy az állami tulajdon nem okoz jelentős torzulásokat. Konkrétabban a Shenghua rámutatott arra, hogy működése piacorientált, döntései pedig a piaci keresletre reagálnak. A Bizottság továbbá nem tisztázta a tulajdonjogi és a csődjogi jogszabályok, valamint a jelentős torzulások közötti kapcsolatot, és nem fejtette ki, hogy az a tény, hogy a vezérigazgató tölti be a párttitkári tisztséget, miért okozna jelentős torzulásokat. A Shenghua utalt arra, hogy más országokban, többek között az EU-ban is vannak politikai pártok. A Shenghua továbbá emlékeztetett arra, hogy két részvényese van, amelyek közül csak az egyik van állami tulajdonban (a másik természetes személy), és hogy alapszabálya szerint az állami tulajdonú részvényes nem ellenőrizheti kizárólagosan a vállalat működését. Ezenkívül a Shenghua hivatkozott az állami tulajdonú vállalatokról szóló kínai törvény (5) 6. cikkére, amely szerint a közigazgatási feladatokat el kell különíteni az állami tulajdonú eszközök befektetésével kapcsolatos feladatoktól. A Shenghua véleménye szerint ezért a Shengua működése független a kormánytól, és az állami tulajdon nem vezet jelentős torzulásokhoz. |
(40) |
A Shenghuának az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO-joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó érve hasonló jellegű a Ketong állításához, és azt a (30) preambulumbekezdés tárgyalja. A Shenghuának az állami tulajdon, a tulajdon- és csődjog, illetve a jelentős torzulások közötti kapcsolatra vonatkozó érveit illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első és negyedik franciabekezdése szerint a jelentős torzulások fennállásának értékelése szempontjából releváns tényezők közé tartozik az állami tulajdon, ellenőrzés vagy szakpolitikai felügyelet alatt működő vállalkozások jelenléte a szóban forgó piacon, valamint a csődeljárási, társasági jogi vagy tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése. A Bizottság ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Shenghua ezen általános kérdés felvetésén kívül nem kérdőjelezte meg a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (43), (44) és (46) preambulumbekezdésében és a (38) preambulumbekezdésben foglalt részletes elemzését. A Shenghuának a vállalat kormánytól való függetlenségére vonatkozó érvei konkrétabbak, azonban nem változtatják meg a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (47) és (48) preambulumbekezdésében foglalt értékelését. Először is, míg a Shenghua más országokban működő politikai pártokra való hivatkozása ebben az összefüggésben mindenképpen irreleváns, a Bizottság megállapította, hogy a KKP egyre erősebb ellenőrzést gyakorol általában a vállalkozások (lásd az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdését), és különösen a kalcium-szilícium-ágazat felett (lásd az ideiglenes rendelet (47) és (48) preambulumbekezdését). Másodszor, ami azt illeti, hogy a Shenghua vezérigazgatója egyidejűleg a párttitkár is, a Bizottság megállapította, hogy a Shenghua nem vitatta a pártépítési tevékenységekre és a KKP vállalatban betöltött szerepére vonatkozó, az ideiglenes rendelet (48) preambulumbekezdésében szereplő bizottsági elemzést. Épp ellenkezőleg, a vállalat a honlapján nyíltan megerősítette, hogy „a kormány és a társadalom valamennyi ágazatának határozott támogatására” támaszkodik, és hangsúlyozta azon szándékát, hogy „tevékenységét a KKP 18. központi bizottsága hatodik plenáris ülésének és Hszi főtitkár fontos beszédeinek szellemében végezze” (6). A Bizottság ezzel összefüggésben emlékeztetett az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdésére és a KKP kínai gazdaságra gyakorolt befolyásának ezzel kapcsolatos értékelésére, különösen a jelentés 2. fejezetére. A Shenghua alapszabályára való hivatkozás ezért félrevezető. A kisebbségi részvényes, aki egyben a társaság ügyvezető igazgatója is, KKP-tagsága miatt kifejezetten köteles végrehajtani a párt elveit és politikáit (7). Következésképpen az alapszabály távolról sem bizonyítja a Shenghua államtól való függetlenségét, hanem éppenséggel igazolja az egyértelmű kapcsolatotot a párt/állam politikája és a vállalat üzleti magatartása között. Harmadszor, a kínai állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény Shenghua általi értelmezése nyilvánvalóan szelektív. Miközben a társaság az állam közigazgatási és részvényesi szerepének az állami tulajdonú vállalatokról szóló törvény 6. cikke szerinti formális szétválasztását hangsúlyozta, elmulasztott hivatkozni az említett törvény 1. cikkére. Az 1. cikk a törvény általános célját többek között az állami tulajdonú gazdasági ágazat nemzetgazdaságban betöltött vezető szerepének támogatásában és a szocialista piacgazdaság fejlődésének előmozdításában határozza meg. A Shenghua nem hivatkozott sem a 7. cikkre, amely felhatalmazza az államot, hogy ösztönözze az állami tőke nagyobb mértékű befektetését a nemzetgazdaság szempontjából fontos kulcsfontosságú iparágakba és területekbe, sem a 36. cikkre, amelynek értelmében az állami tulajdonú vállalatok beruházásainak meg kell felelniük a nemzeti iparpolitikának. |
(41) |
A fenti okok miatt a Bizottság a Shenghua érveit elutasította. |
(42) |
A panaszos által benyújtott észrevételek nagymértékben tükrözték a Bizottságnak a Shenghua érveire adott fenti válaszát. A panaszos különösen úgy vélte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése teljes mértékben összhangban van az Uniónak a WTO jogszabályai alapján fennálló kötelezettségével, és hogy a Shenghua valójában tökéletes példája a kínai kalcium-szilícium-ágazatban fennálló jelentős torzulásoknak, nem utolsósorban tekintettel a gazdaság állami tulajdonú részében a vállalati struktúrák feletti kormányzati ellenőrzésre, valamint a KKP által az egyes vállalatok ügyvezető testületei felett gyakorolt befolyásra. Emellett a jelentésre és a ferroszilíciumra vonatkozó közelmúltbeli vizsgálatra (8) hivatkozva a panaszos azt állította, hogy a kínai kalcium-szilícium-ágazatot jelentősen torzítja az állami beavatkozás. Ennek alapján a panaszos arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása a rendes érték kiszámításához teljes mértékben indokolt. |
3.1.2. Reprezentatív ország
(43) |
Az ideiglenes rendeletben a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban Brazíliát választotta reprezentatív országnak. A kiválasztás során alkalmazott módszertan részleteit a felek számára a nyilvános aktában 2021. május 7-én és 2021. június 14-én rendelkezésre bocsátott első és második feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés és második feljegyzés), valamint az ideiglenes rendelet (86)–(139) preambulumbekezdése tartalmazza. |
(44) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong és Shenghua megismételték az első és a második feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeikben előadott állításaikat, miszerint Brazília nem megfelelő reprezentatív ország. A Ketong megismételte, hogy jelentős torzulások állnak fenn a brazíliai villamosenergia-piacon, és fenntartotta, hogy ezért Brazília nem megfelelő reprezentatív ország, továbbá, hogy a következetesség érdekében a Bizottságnak ugyanazokat a kritériumokat kell alkalmaznia a reprezentatív országként használni kívánt országra, mint amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja felsorol, amelyeket annak értékelésekor alkalmazott, hogy a vizsgált ország piaca torzult-e. A kínai kormány is ezt állította. Végül pedig a Ketong azt állította, hogy Brazíliában nem állnak rendelkezésre érdemi nyilvános adatok a kvarcitra, egy jelentős inputanyagra vonatkozóan, és megismételte, hogy Oroszország megfelelőbb reprezentatív ország. |
(45) |
A Bizottság megjegyezte, hogy sem a Ketong, sem a kínai kormány nem nyújtott be az alátámasztó bizonyítékot, hogy a villamos energiára vonatkozóan a Bizottság által az ideiglenes rendelet (152) preambulumbekezdésében meghatározott módszertan szerint megállapított referenciaárat a brazil kormány beavatkozása torzította volna. A Bizottság e tekintetben az ideiglenes rendelet (133) preambulumbekezdésére is hivatkozik. Az EDP Brasil az egyik legnagyobb brazil villamosenergia-közműszolgáltató, amely magántulajdonban van. Villamos energiát állít elő, forgalmaz és értékesít különböző típusú fogyasztók számára, beleértve az ipari fogyasztókat is. Az ügyiratokban a Bizottság nem talált semmilyen arra utaló információt, hogy az EDP Brasil által felszámított és a honlapján közzétett villamosenergia-árak ténylegesen torzultak volna. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
(46) |
Tekintettel arra, hogy Brazíliában a kvarcitra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre érdemi nyilvános adatok, a Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong semmilyen más érvet nem hozott fel a már ismertetetteken kívül, amelyekkel a Bizottság az ideiglenes rendelet (94) és (129) preambulumbekezdésében foglalkozott. Ezért a Bizottság az állítást elutasította. |
(47) |
Ami azt az állítást illeti, hogy Oroszország megfelelőbb reprezentatív ország lenne, a Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong új érvek benyújtása nélkül megismételte az ideiglenes rendelet (114) preambulumbekezdésében kifejtett érveit. Az ideiglenes rendelet (90), (115) és (116) preambulumbekezdésében kifejtett okok miatt a Bizottság az állítást elutasította. |
(48) |
Az érdelelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong megismételte azt az állítását, hogy Brazília nem megfelelő reprezentatív ország, mivel állítása szerint nem állnak rendelkezésre torzulásoktól mentes és megbízható adatok a két legfontosabb inputra, a villamos energiára és a kvarcitra vonatkozóan. A Ketong azt állította, hogy a brazíliai villamosenergia-piac torzulásokat mutat, és a Bizottság figyelmen kívül hagyta ezt a tényt. Azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem tisztázta, hogy a kvarcitra vonatkozó nyilvánosan hozzáférhető érdemi adatok hiánya miért nem befolyásolta Brazília reprezentatív országként való kiválasztását. A Ketong megismételte, hogy Oroszország megfelelőbb reprezentatív ország, mint Brazília. |
(49) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong az ideiglenes tájékoztatáshoz fűzött észrevételeiben foglaltakhoz képest nem terjesztett elő olyan új érveket, amelyek módosították volna a (45), (46) és (47) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseket. Ezért a Bizottság elutasította a Ketong állítását. |
(50) |
A Shenghua megismételte azt az állítását, miszerint Brazília az ideiglenes rendelet (96) és (123) preambulumbekezdésében ismertetett okok miatt nem megfelelő reprezentatív ország, és helyette Kazahsztánt kell választani. Mivel a Shenghua nem nyújtott be olyan új érveket, amelyek megváltoztathatták volna a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (118) és (124) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit, a Bizottság az állítást elutasította. |
(51) |
mivel Brazília reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (139) preambulumbekezdésében foglalt következtetését. |
3.1.3. A termelési tényezők torzulatlan költségeinek megállapításához felhasznált források
(52) |
A Bizottság az ideiglenes rendelet (140)–(141) preambulumbekezdésében részletezte a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokat. Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Bizottsághoz egy exportáló gyártótól érkeztek észrevételek a rendes érték megállapításához használt különböző forrásokra vonatkozóan. |
3.1.3.1.
(53) |
A Ketong azt állította, hogy a kvarcit torzulástól mentes értéke, amelyet a Bizottság az uniós gazdasági ágazat által fizetett átlagos beszerzési ár alapján állapított meg, nem felel meg a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt jogi normáknak, és ellentmond a tényeknek. Először is a Ketong azzal érvelt, hogy a torzulástól mentes értéknek olyan reprezentatív harmadik országból kell származnia, amelynek gazdasági fejlettségi szintje hasonló Kínáéhoz. Másodszor, a Ketong rámutatott arra, hogy a referenciaár meghatározásához felhasznált forrásadatok az uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiból származnak, ezért nyilvánosan nem állnak rendelkezésre. Harmadszor, a Ketong a második feljegyzéshez fűzött észrevételeiben benyújtott információkra hivatkozott, amelyek azt mutatják, hogy a Bizottság által megállapított referenciaár eltért a kvarcitnak az egyik uniós gyártó ugyanazon anyagra vonatkozó árlistájában szereplő árától. |
(54) |
A Ketong első érvével a Bizottság nem értett egyet. A Ketong állításával ellentétben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem írja elő, hogy a torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek kizárólag olyan megfelelő reprezentatív országból származhatnak, amelynek gazdasági fejlettsége hasonló az exportáló országéhoz. Amennyiben helyénvalónak tartja, a Bizottság – a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának második franciabekezdése szerint – torzulásmentes nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket is alkalmazhat. Ez a rendelkezés nem tartalmaz a megfelelő nemzetközi árak, költségek vagy referenciaértékek megválasztására vonatkozó minősítő kifejezést. Nincs utalás arra sem, hogy e potenciális referenciaértékeknek olyan országból kell származniuk, amelynek fejlettségi szintje hasonló az exportáló országéhoz. A Bizottság tehát mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy megfelelő referenciaértéket válasszon azokban az esetekben, amikor a kiválasztott megfelelő reprezentatív országban nem lehetséges a behozatali érték használata. Tekintettel a kvarcitra vonatkozó releváns brazíliai adatok hiányára, valamint a kvarcitra vonatkozóan rendelkezésre álló egyéb megfelelő nemzetközi árak, költségek vagy referenciaértékek hiányára, a Bizottság ebben a vizsgálatban helyénvalónak ítélte, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának második franciabekezdésével összhangban megfelelő referenciaértékként a kvarcit uniós piacon érvényes árát használja. |
(55) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat kvarcitbeszerzési ára, amelyet a Bizottság referenciaárként használt, nem megfelelő referenciaérték, mivel jelentős torzulások hiányában nem tükrözte a Kínában fennálló feltételeket. A Ketong azt állította, hogy a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az általa felhasznált információk – beleértve a nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket is – tükrözzék az exportáló országban érvényesülő előállítási költséget, vagy ezeket az információkat jelentős torzulások hiányában legalább úgy kell kiigazítania, hogy megfeleljenek az exportáló ország piaci feltételeinek. A Ketong azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazat által a kvarcitért fizetett átlagos beszerzési ár megfelel a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának második franciabekezdésében említett „nemzetközi áraknak, költségeknek vagy referenciaértékeknek”. A Ketong azzal is érvelt, hogy az Unióban fizetett ár aligha képviselheti a nemzetközi árszintet, mivel számos más kvarcitot értékesítő ország van, amelyek adatait állítása szerint ugyancsak bele kellene foglalni a kvarcit torzulástól mentes és észszerű referenciaárának megállapítása érdekében felhasznált nemzetközi adatkészletbe, amely nem állhat kizárólag az uniós árból. |
(56) |
A fentiekkel a Bizottság nem értett egyet. Először is megjegyezte, hogy a Ketong az észrevételeiben nem adott meg olyan nemzetközi árat a kvarcitra vonatkozóan, amelyet a Bizottság az általa megállapított referenciaérték alternatívájaként használhatott volna. Másodszor, a Ketong nem terjesztett elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság által megállapított referenciaérték torzulást tartalmazott volna. Egyéb alternatívák hiányában a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kvarcit uniós piaci ára megfelelő torzulásmentes referenciaérték. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
(57) |
Ami a Ketong azon állítását illeti, amely szerint a Bizottság által a referenciaérték meghatározásához használt forrásadatok nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők, a Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvános aktában szerepeltek az uniós gyártók által benyújtott tényleges, összesített forrásadatok, amely információk felfedésére az uniós gyártók az alaprendelet 19. cikkének (5) bekezdése alapján külön engedélyt adtak. Ennek eredményeként az adatok könnyen hozzáférhetőnek tekinthetők. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a szóban forgó forrásadatokat a Bizottság ellenőrizte, és úgy találta, hogy azok tükrözik az érintett termék előállítására alkalmas kvarcit tényleges költségét, mivel egyaránt megbízhatóak és reprezentatívak. |
(58) |
Ami a Ketong harmadik érvét illeti, a Bizottság vizsgálata feltárta, hogy az érintett uniós gyártó honlapján szereplő kvarcitár olyan kiselejtezett kvarcitra (azaz kvarcithulladékra) vonatkozott, amely nem alkalmas kalcium-szilícium előállítására, és ezért ez az ár nem volt reprezentatív az érintett termék előállításához használt kvarcit költségére nézve. |
(59) |
A fenti okokból a Bizottság a Ketong érveit elutasította. |
3.1.3.2.
(60) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a Bizottságnak nem az EDP Brazil honlapján közzétett, állítólagosan szabályozott villamosenergia-árat kellett volna felhasználnia megfelelő forrásként a villamos energia torzulásmentes referenciaárának megállapításához, hanem a szabadpiaci árat, mivel ez az ár, amelyen a kalcium-szilícium-gyártók villamos energiát vásárolnának. |
(61) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong megismételte az ideiglenes rendelet (131) preambulumbekezdésében ismertetett érveit, amelyeket a Bizottság az ideiglenes rendelet (132) és (133) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseivel elutasított. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
(62) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong fenntartotta, hogy a villamos energia referenciaárának a brazíliai szabadpiaci árakon, nem pedig a szabályozott árakon kell alapulnia, és azzal érvelt, hogy állításait az ideiglenes rendelet (132) és (133) preambulumbekezdése nem kezeli kellőképpen. |
(63) |
A (45) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Ketong nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a villamos energia Bizottság által kiszámított referenciaárát a brazíliai kormány beavatkozása torzította volna. A Ketong azt sem fejtette ki, hogy az ideiglenes rendelet (132) és (133) preambulumbekezdésében a Bizottság hogyan kezelhette volna jobban az állításait. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
(64) |
A Shenghua azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (281) preambulumbekezdésében a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a villamos energia Kínában nem szenvedett torzulást, és ezért a villamos energia díját nem szabad felváltani a reprezentatív ország villamosenergia-díjával. |
(65) |
A Bizottság ezzel nem értett egyet. Az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság megállapította, hogy a kínai villamosenergia-árak nem piaci alapúak, és azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások is érintik. A Bizottságnak az ideiglenes rendelet (281) preambulumbekezdésében a villamos energiára vonatkozóan azt az ideiglenes következtetést vonta le, hogy a villamos energiát nem érintették az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett torzulások. A rendes érték kiszámítása és az alacsonyabb vám szabályának alkalmazásával kapcsolatos értékelés az alaprendelet különböző cikkein alapuló, eltérő elemzések voltak. Míg a 2. cikk (6) bekezdésének b) pontja alapján levont következtetések az exportáló ország helyzetén alapultak, és számos különböző tényezőt vettek figyelembe, a 7. cikk (2a) bekezdése szerinti vizsgálat korlátozottabb, és az alacsonyabb vám szabálya alkalmazhatóságának meghatározásával összefüggésben zajlik, valamint az e cikkben szereplő helyzetek zárt listájára hivatkozik. Az a tény, hogy Kínában a villamos energiát nem érintették az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett torzulások, nem jelenti azt, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésével összhangban megállapított jelentős kínai torzulások ne érintenék a szóban forgó inputot. Ezért a Bizottság elutasította a Shenghua állítását. |
3.1.4. Termelési tényezők és információforrások
(66) |
Az ideiglenes rendelet közzétételét követően a Bizottság megállapította, hogy a Brazíliába irányuló behozatalra vonatkozó GTA-adatok elérhetővé váltak CIF-szinten. Ezen új adatállomány felhasználásával és az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő megállapításához a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította: 1. táblázat A kalcium-szilícium termelési tényezői
|
3.1.4.1.
(67) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a Bizottság által a Brazíliára vonatkozó CIF-importárak megállapításához használt, az ideiglenes rendelet (144) preambulumbekezdésében meghatározott módszer torzító hatású volt. A Ketong azzal érvelt, hogy egyetlen együttható nem lehet reprezentatív a fuvarozási és biztosítási költségekre nézve, amelyek valószínűsíthetően a nyersanyagtípustól és a szállító országtól függően változtak, és azt állította, hogy a Bizottságnak minden egyes alapanyagra és szállító országra vonatkozóan külön együtthatót kellene megállapítania. |
(68) |
A (66) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a GTA-ban elérhetővé vált egy új adatállomány, amely Brazíliára vonatkozó, CIF-szintű behozatali adatokat tartalmazott. A Bizottság ezt az új adatállományt használta fel az 1. táblázatban említett nyersanyagok torzulástól mentes értékeinek megállapításához. A Ketong állítását ezért a Bizottság nem mérlegelte alaposabban. |
3.1.4.2.
(69) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a Bizottság által a villamos energia brazíliai referenciaértékének kiszámításához alkalmazott módszertan hibás volt. A Ketong megjegyezte, hogy a Bizottság az EDP Brasil honlapján elérhető, inflációval kiigazított, 2021. évi villamosenergia- és elosztási díjak egyszerű átlagát alkalmazta. A Ketong azzal érvelt, hogy a Bizottságnak a vizsgálati időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló villamosenergiadíj-adatokat kellene felhasználnia, nem pedig az inflációval korrigált 2021. évi adatokat. A Ketong rámutatott továbbá arra, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a csúcsidőben és a csúcsidőn kívül érvényes díjakat is, és számítását a nagy teljesítményű ipari fogyasztóknak, úgymint a kalcium-szilícium-gyártóknak felszámított árakra kellene korlátoznia. |
(70) |
A Bizottság megvizsgálta a Ketong állítását, és azt észszerűnek találta. A Bizottság elfogadta az állítást, és újraszámította a villamosenergia-díjra vonatkozó referenciaértéket az EDP Brasil honlapján (9) a vizsgálati időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló díjszabási adatok alapján, figyelembe véve a csúcsidőben és a csúcsidőn kívül érvényes különböző díjakat és a nagy teljesítményű ipari fogyasztóknak felszámított árakat. |
(71) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozóan a Bizottság által használtnál frissebb díjszabási adatok is elérhetők voltak az EDP Brasil honlapján, és hogy a Bizottságnak ezeket az adatokat is figyelembe kellett volna vennie a villamos energia referenciaárának kiszámításakor. |
(72) |
A Bizottság megjegyezte, hogy ez az érv megalapozatlan. A Ketong által említett díjszabási adatok nem voltak elérhetők sem az EDP Brasil honlapján, sem a vizsgálati időszakra vonatkozóan, így azok pontossága nem volt ellenőrizhető, és azok nem volt felhasználhatók e vizsgálatban. Ezért a Bizottság nem vizsgálta tovább az állítást. |
3.1.4.3.
(73) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (148) preambulumbekezdésében meghatározott, a szilikapor torzulástól mentes referenciaértékének megállapítására szolgáló bizottsági módszer hiányos volt, mivel mesterségesen összekapcsolta a melléktermék értékét az inputanyagok értékével, pedig ezek között nem állt fenn kapcsolat. A Ketong azt javasolta, hogy a torzulástól mentes referenciaérték kiszámításához a Bizottság a reprezentatív ország exportadatait használja fel, mivel – állítása szerint – ez volt a Bizottság bevett gyakorlata olyan esetekben, amikor a reprezentatív országban nem állnak rendelkezésre reprezentatív behozatali adatok. |
(74) |
A Bizottság megjegyezte, hogy ez a tétel az anyagköltségek elhanyagolható részét (kevesebb mint 0,1 %-át) teszi ki, így a szóban forgó kérdés nem befolyásolta az intézkedések szintjét. A kérdést ezért a Bizottság nem mérlegelte alaposabban. |
(75) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong megismételte, hogy a Bizottság által alkalmazott módszertan torzító hatású. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a Ketong nem terjesztett elő olyan új érveket, amelyek módosíthatnák a (74) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
3.1.4.4.
(76) |
A Ketong azt állította, hogy a Bizottságnak a fogyóeszközök és a gyártási általános költségek referenciaértékét a többi inputtól elkülönítve kellett volna meghatároznia, ahelyett, hogy extrapolálta volna azok értékét, a fogyóeszközök esetében a teljes nyersanyagköltség számított százalékos arányának, míg a gyártási általános költségek esetében pedig a kínai gyártóknál ténylegesen felmerült teljes közvetlen költség százalékos arányának használatával. Azt állította, hogy a Bizottságnak ehelyett a ténylegesen felmerült fogyóeszköz- és általános költségeit kellett volna alkalmaznia. A Ketong továbbá azzal érvelt, hogy állítása ugyanúgy vonatkozik a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségekre is, amelyek esetében a Bizottság a fuvarozási költséget a nyersanyagok tényleges költségének százalékában fejezte ki, majd ezt a százalékot alkalmazta ugyanezen nyersanyagok torzulástól mentes költségére a torzulástól mentes fuvarozási költség kiszámítása érdekében. A Ketong azzal érvelt, hogy mivel a Bizottság a nyersanyagköltséget a torzulástól mentes árak alkalmazásával újraszámította, ez azt jelenti, hogy a fuvarozási költséget is összekapcsolta a nyersanyagok értéknövekedésével, ami – állítása szerint – nem helytálló, mivel nem állt fenn ilyen kapcsolat. |
(77) |
A Bizottság megjegyezte, hogy bevett gyakorlata az, hogy nem számít ki a fogyóeszközökre vonatkozóan egyedi referenciaértéket, hanem azokat – az exportáló gyártók által jelentett költségadatok alapján – a teljes nyersanyagköltség százalékában fejezi ki, majd a megállapított torzulásoktól mentes árak alkalmazásakor ezt a százalékos arányt alkalmazza az újraszámított anyagköltségre. Mi több, a Bizottság megjegyezte, hogy a fenti 3.1.1. szakaszban jelentős torzulások kerültek megállapításra. Ilyen esetben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a belföldi költségek kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok torzulástól mentesek. A Ketong nem nyújtott be ilyen bizonyítékot a fogyóeszközök alá csoportosított termelési tényezőkkel kapcsolatban, és a Bizottság sem állapított meg ilyen bizonyítékot. Ezért a Bizottság nem tudta felhasználni a Ketong által jelentett adatokat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fogyóeszközök torzulástól mentes értékének kiszámítására alkalmazott módszertana megfelelő, nem utolsósorban azért, mert nem állt rendelkezésre jobb információ. A Ketong továbbá nem biztosított alternatívát a reprezentatív országba irányuló import GTA-ban szereplő értékeinek felhasználásával kiszámított referenciaértékre, sem pedig a fogyóeszközökre vonatkozó, torzulástól mentes alternatív referenciaértéket. Ezért a fogyóeszközökkel kapcsolatos állítást a Bizottság elutasította. |
(78) |
A Ketongnak az ideiglenes rendelet (154) preambulumbekezdésében ismertetett, a gyártási általános költségei torzulástól mentes értékének megállapítására szolgáló módszertanára vonatkozó állítását illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az általános költségekre vonatkozó adatok nem voltak külön feltüntetve és könnyen hozzáférhetők a reprezentatív országbeli gyártó pénzügyi kimutatásaiban. Ezenkívül a jelentős torzulások megállapítását követően az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint belföldi költségek csak abban az esetben használhatók fel, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy torzulástól mentesek. A Ketong nem nyújtott be ilyen bizonyítékot az általános költségekkel kapcsolatban, és a Bizottság sem állapított meg ilyen bizonyítékot. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az általános költségek torzulástól mentes értékének kiszámítására alkalmazott módszertana megfelelő, nem utolsósorban azért, mert nem állt rendelkezésre jobb információ. A Ketong nem javasolt alternatív torzulástól mentes referenciaértéket az általános költségek tekintetében. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
(79) |
Ami a Ketongnak az ideiglenes rendelet (150) preambulumbekezdésében ismertetett, a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült, torzulástól mentes fuvarozási költségek megállapítására szolgáló bizottsági módszertanra vonatkozó állítását illeti, a Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong nem tett javaslatot arra vonatkozóan, hogy a Bizottságnak hogyan kellene egyedileg kiszámítania az egyes nyersanyagok fuvarozási költségeit. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
(80) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong megismételte, hogy a Bizottság által a fogyóeszközökre, a gyártási általános költségekre és a fuvarozási költségekre vonatkozó referenciaértékek meghatározásához alkalmazott módszertan torzító hatású. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a Ketong nem terjesztett elő olyan új érveket, amelyek módosíthatnák a (77), (78) és (79) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseket. |
3.1.5. A rendes érték kiszámítása
(81) |
A rendes érték kiszámításának részleteit az ideiglenes rendelet (156)–(160) preambulumbekezdése tartalmazza. |
(82) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a rendes érték kiszámítása során a Bizottságnak nem kellett volna elutasítania a melléktermékekre vonatkozó bizonyos kiigazításokat azon az alapon, hogy azokat nem könyvelte le. A Ketong megjegyezte, hogy az alkalmazandó jogi norma nem írja elő, hogy valamennyi költségtételnek a könyvelésből kell származnia, különösen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazása esetén. Azt állította továbbá, hogy az előállítási költség rekonstruálása során az számított, hogy a költségtételek ténylegesen felmerültek, és tükröződtek a vállalat szokásos üzletmenetében. A Ketong végül azt állította, hogy a szóban forgó melléktermékekkel kapcsolatban felmerült többletköltségeket a kérdőívre adott válaszával együtt benyújtott költségtáblázatokban tüntette fel, és a Bizottságnak ezeket a költségeket ki kell vonnia a számtanilag képzett rendes értékből. |
(83) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong állításával ellentétben a Ketong nem tüntette fel a szóban forgó melléktermékek költségét a költségelszámolásában és a kérdőívre adott válaszában szereplő költségtáblázatokban. Költségtáblázataiban a Ketong feltüntette az általa kért melléktermékek értékesítési értékét, amelyet állítása szerint le kell vonni az anyagköltségekből, ugyanakkor ezt az eladási értéket nem szerepeltette a pénzügyi és költségelszámolásában. A vizsgálat ugyanis feltárta, hogy a vállalat nem jutott bevételhez e melléktermékek értékesítéséből, így azok továbbra is költségnek minősülnek. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
(84) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong megismételte azon állítását, amely szerint a melléktermékekre vonatkozó rendes érték kiigazításának a Bizottság általi elutasítása megalapozatlan volt. Először is a Ketong azzal érvelt, hogy a vállalat pénzügyi és költségelszámolásában való lekönyvelés nem előfeltétele a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti rendes érték képzésének. Másodszor, a Ketong azt állította, hogy a Bizottság nem vitatta azt a tényt, hogy ezeket a melléktermékeket a vállalat termelési folyamatából állították elő, és hogy értékesítési ügyleteikre a vállalat szokásos üzletmenete keretében került sor. A Ketong szerint az árbevétel pénzügyi elszámolásban való feltüntetésének a hiánya nem akadályozhatja meg, hogy a melléktermékeket figyelembe vegyék a költségek kiigazításakor. Harmadszor, a Ketong azt állította, hogy amennyiben a Bizottság elutasítja az értékesítésből származó árbevétel figyelembevételét az érintett termék rendes értékének a melléktermékekre vonatkozó költségek vonatkozásában történő kiigazításakor, akkor az ugyanazon melléktermékek begyűjtése során ténylegesen felmerült megfelelő költségeket e melléktermékek számviteli nyilvántartásokban szereplő költségeként kellene figyelembe venni, és ennek megfelelően törölni kellene a számtanilag képzett rendes értékből. |
(85) |
A fentiekkel a Bizottság nem értett egyet. A költségeknek és a bevételeknek a vállalat könyvelésében való szerepeltetése a létezésüket és számszerűsítésüket bizonyítja. A Ketong állításával ellentétben a távoli ellenőrzés során nem lehetett megállapítani, hogy a melléktermékek értékesítési ügyleteire a szokásos üzletmenet során került sor, mivel kereskedelmi dokumentáció nem állt rendelkezésre, és az ügyleteket nem számolták el. A melléktermékeknek a vállalat könyvelésében költségként történő könyvelése valójában azt a tényt tükrözi – amint az a (83) preambulumbekezdésben már említésre került –, hogy a Ketong nem szerzett bevételt e melléktermékek értékesítéséből. Ezért a Bizottság elutasította a Ketong állítását. |
(86) |
A Ketong továbbá azt állította, hogy a rendes érték kiszámításához alkalmazott haszonkulcs (18,96 %) túlzott volt, tekintettel a Bizottság saját ténymegállapítására, amely szerint – miután megállapított egy 9,7 % és 12,5 % közötti haszonkulcsot – a Bizottság „ebben a vizsgálatban ezt a haszonkulcsot tekintette az alapnyereségnek, amelyből rendes versenyfeltételek mellett fedezhető a teljes költség” (az ideiglenes rendelet (269) preambulumbekezdése). A Ketong azt is megjegyezte, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy e ténymegállapítás fényében a 18,96 %-os haszonkulcs miért minősül észszerű nyereségnek a rendes érték kiszámításához. A Ketong ezért azt állította, hogy az uniós gyártók esetében megállapított nyereségcél az az észszerű és torzulástól mentes nyereség, amely a rendes érték kiszámításához alkalmazandó. |
(87) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a nyereségcél és a reprezentatív ország nyeresége különböző fogalmakra és országokra vonatkozik. Nevezetesen a Ketong által hivatkozott nyereségcél az uniós gazdasági ágazat által az Unióban rendes versenyfeltételek mellett történő belföldi értékesítésen realizált nyereség, és azt a Bizottság a kárkülönbözet kiszámításához használja. A reprezentatív országban elért nyereséget a Bizottság akkor használja, amikor az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív országhoz viszonyítva kiszámítja a rendes értéket. Ennek a nyereségnek tükröznie kell egy, a vizsgált terméket vagy hasonló terméket gyártó vállalat által egy reprezentatív országban elért nyereséget, és nem hasonlítható össze az uniós gazdasági ágazat nyereségcéljával. |
(88) |
A Ketong azt is állította, hogy a Bizottságnak nem kellett volna figyelembe vennie a pénzügyi jövedelmet a nyereségszámítás során, mivel a Bizottság bevett gyakorlata szerint ezeket a bevételeket nem veszi figyelembe a nyereség vagy az SGA-költségek (értékesítési, általános és igazgatási költségek) kiszámításánál. A Ketong továbbá azt állította, hogy ha a Bizottság továbbra is figyelembe veszi a pénzügyi bevételt a nyereség meghatározásánál, akkor azzal a teljes SGA-költséget egyenlő mértékben ellentételeznie kell. |
(89) |
A Bizottság ezzel nem értett egyet. A brazil vállalat az SGA-költségeken kívüli pénzügyi kiadásokról számolt be. Ugyanakkor a pénzügyi kiadásokat a pénzügyi bevétellel ellentételezi, és a különbséget (nyereséget) hozzáadja a profithoz. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy ez a nyereség nem az érintett termékhez kapcsolódott, ezért indokolatlannak tűnik e nyereségnek a brazil vállalat jelentett profitjából való levonása. Mindenesetre ennek az állításnak a hatása irreleváns lenne a dömpingszámítás szempontjából, mivel a pénzügyi nyereség meglehetősen csekély volt, és a vámot végső soron a Bizottság a sokkal alacsonyabb kárkülönbözet szintjén állapította meg. Következésképpen a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
(90) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong továbbra sem értett egyet a Bizottság azon álláspontjával, hogy a pénzügyi nyereséget figyelembe kell venni a nyereség kiszámításánál. |
(91) |
A Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy bevett és következetes gyakorlata a vizsgált termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség és bevétel figyelembevétele. A Bizottság megjegyezte, hogy a Ketong csupán azt kérte a Bizottságtól, hogy hagyjon figyelmen kívül bizonyos pénzügyi nyereségelemeket, anélkül hogy magyarázatot, kiegészítő információkat vagy bizonyítékot szolgáltatott volna arra vonatkozóan, hogy ezek a nyereségek nem kapcsolódtak a vizsgált termékhez. A Ketong állítása ezért nem változtatta meg a (89) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseket. |
(92) |
A Ketong azt állította, hogy a Bizottság a reprezentatív országban felmerült SGA-költségeket részletes bontás nélkül állapította meg, ami megakadályozta azon közvetlen értékesítési költségek azonosítását, amelyek befolyásolhatják a rendes érték és az exportár azonos kereskedelmi szinten történő, tisztességes összehasonlítását. Azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak meg kell adnia az adatokat ilyen bontásban, valamint biztosítania kell, hogy az exportárakat a számtanilag képzett rendes értékkel azonos kereskedelmi szinten hasonlítsa össze. |
(93) |
A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. Megjegyezte, hogy nem támasztották alá azt az állítást, amely szerint a közvetlen értékesítési költségeket belevették volna a reprezentatív országbeli gyártó SGA-költségeibe. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy semmi nem utal arra, hogy a reprezentatív országbeli gyártó SGA-költségadatai olyan tételeket tartalmaztak volna, amelyeket a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében le kellene vonni. Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong nem szolgáltatott olyan, valamely brazil gyártóra vonatkozó, megfelelőbb SGA-költségadatokat, amelyek lehetővé tették volna a Bizottság számára, hogy számszerűsítse azon közvetlen értékesítési költségeket, amelyek állítólag szerepeltek az SGA-költségadatokban. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
(94) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a Bizottságnak még egyszer ki kell fejtenie, hogy a reprezentatív országbeli gyártó pénzügyi beszámolójában megadott SGA-költségek milyen alapon tették lehetővé a Bizottság számára a rendes érték gyártelepi szinten történő közvetlen képzését, valamint annak bizonyítását, hogy az értékesített áruk költségéhez hozzáadott SGA-költségek nem tartalmaztak olyan elemeket, amelyek miatt a rendes érték képzése a kereskedelem eltérő szintjén történt. A Ketong azzal érvelt, hogy a Bizottság kiigazítást hajtott végre a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, a csomagolási költségek, a hitelköltségek és a bankköltségek miatt annak érdekében, hogy exportárát gyártelepi szinten állapítsa meg, de nem szolgáltatott olyan információt, amely igazolta volna, hogy ezek a tételek nem szerepeltek a reprezentatív országbeli gyártó SGA-költségeiben. |
(95) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a reprezentatív országbeli gyártó által bejelentett SGA-adatok alapján a Ketong nem tudta bizonyítani, hogy a Bizottság nem végzett tisztességes összehasonlítást a számtanilag képzett rendes érték és az exportár között. A Bizottság megállapította, hogy a Ketong nem terjesztett elő olyan új információt, amely módosítaná a (93) preambulumbekezdésben foglalt következtetéseket. Ezért a Bizottság elutasította a Ketong állítását. |
(96) |
A fenti megfontolások sérelme nélkül a Bizottság arra is emlékeztet, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. A Ketong nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság által alkalmazott SGA-költségösszegek vagy nyereségösszegek észszerűtlenek lettek volna a rendes érték kiszámításához. |
3.2. Exportár
(97) |
A Bizottság az exportár kiszámításának részleteit az ideiglenes rendelet (161) és (162) preambulumbekezdésében határozta meg. Mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette ideiglenes következtetéseit. |
3.3. Összehasonlítás
(98) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy a Bizottság tévesen felfelé igazította ki a rendes értéket a közvetett adók szintje közötti különbségek miatt azáltal, hogy a héát hozzáadta a rendes értékhez, míg a vállalat exportára nem tartalmazott ilyen héát. |
(99) |
A vizsgálati időszak alatt Kína egyaránt 13 %-os héakulcsot alkalmazott az érintett termék belföldi és exportértékesítéseire, amint azt a szóban forgó állítás is megerősíti. Kína az érintett termék kivitelére kivetett héa visszatérítésének kizárására vonatkozó politikát is alkalmazott. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendes értéket és az exportárakat azonos adózási szinten hasonlítsa össze, a Bizottság a rendes értéket a megfizetett héa figyelembevételével, a kivitelre alkalmazandó héakulcs alkalmazásával határozta meg. |
(100) |
E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a rendes értéket a Törvényszék ítélkezési gyakorlatával (10) összhangban határozta meg. A Ketong állítását ezért a Bizottság elutasította. |
(101) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Ketong azt állította, hogy bejelentett nettó exportára nem tartalmazta a héát. A Ketong továbbá előadta, hogy a héát nem tartalmazó exportár és a héát tartalmazó rendes érték összehasonlítása elhibázott, és nem biztosítja a tisztességes összehasonlítást. A Ketong felkérte a Bizottságot, hogy javítsa ki ezt a hibát. |
(102) |
A Bizottság megállapította, hogy a Ketong a kérdőívre adott válaszában tévesen tüntette fel a nettó exportárát azáltal, hogy a héát levonta a bruttó kiviteli számlaértékből, miközben a kiviteli számlákon nem szerepelt ilyen levonás. Más szóval a Ketong által bejelentett és a Bizottság által ellenőrzött kiviteli számlák nem tüntettek fel bruttó és nettó exportértéket. A Bizottság ezt úgy korrigálta, hogy a Ketong által bejelentett nettó számlaértéket a számlákon feltüntetett, héát tartalmazó értékkel helyettesítette, így a rendes értéket és az exportárat az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontjában előírtaknak megfelelően azonos adózási szinten hasonlította össze. Ezeket a korrekciókat közölte a Ketonggal. |
(103) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben a Shun Tai vitatta exportárának a jutalékok miatti, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja szerinti kiigazításait. Azt állította, hogy a kiigazításnak a független kereskedő tényleges nyereségén vagy a belföldi piacon a kereskedőknek és a végfelhasználóknak felszámolt értékesítési árak különbségén kell alapulnia. |
(104) |
A Shun Tai állításával ellentétben az árai kiigazítására alkalmazott módszer összhangban van a Bizottság gyakorlatával és az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben említett két rendelettel. Ezenkívül a Bizottság a Shun Tai árainak kiigazítása során teljes mértékben figyelembe vette a Shun Tai értékesítési szervezetére vonatkozó specifikus ténymegállapításokat. Mivel a Shun Tai téves feltételezésekre alapozta állítását, azt el kellett utasítani. Mivel a Shun Tai kérte értékesítési csatornáinak bizalmas kezelését, a Bizottság kétoldalú információcsere keretében szolgáltatott további részleteket a vállalatnak az állítás Bizottság általi elemzésével kapcsolatban. |
(105) |
mivel az összehasonlítással kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (163) és (164) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
3.4. Dömpingkülönbözetek
(106) |
mivel a Bizottság az érdekelt felektől az ideiglenes és a végső tájékoztatást követően benyújtott észrevételek közül néhányat elfogadott, ennek megfelelően újraszámította a dömpingkülönbözeteket. Ezek a változások nem érintik a „minden más vállalatra” kiszámított dömpingkülönbözetet. Mivel nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendeletnek az együttműködés szintjére, valamint a „minden más vállalatra” alkalmazandó maradvány dömpingkülönbözet megállapításának módszerére vonatkozó (168) és (169) preambulumbekezdését. |
(107) |
A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:
|
(108) |
A Bizottság tájékoztatta az együttműködő exportáló gyártókat az érdekelt felektől az ideiglenes és végső tájékoztatásukat követően kapott észrevételek alapján elvégzett javításokat és kiigazításokat is magukban foglaló dömpingkülönbözetekről. |
4. KÁR
4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
(109) |
A panaszos és egy bélelthuzal-gyártó (Filo d.o.o.) észrevételeket tett az ideiglenes rendeletnek a Ferroglobe csoporton belüli szerkezetátalakítással és az uniós gazdasági ágazat termelésének folytatásával kapcsolatos (285) preambulumbekezdésével kapcsolatban. A bélelthuzal-gyártónak kétségei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy folyik-e uniós gyártás. |
(110) |
Mindkét panaszos folytatott a vizsgálati időszak alatt gyártást és értékesítést, amint azt az ideiglenes intézkedéseket bevezető rendelet is megerősíti. A vizsgálati időszak után mindkettő továbbra is működő vállalkozásként folytatta tevékenységét, amint azt az Euroalliages is megerősítette és dokumentálta. Az OFZ továbbra is az előző évekhez hasonló irányokat követve végzi a termelést és az értékesítést. A Ferropem folyamatban lévő szerkezetátalakítása, amely jelentős mértékben a kárt okozó dömping eredménye, nem befolyásolja annak „működő vállalkozás” jellegét. A vállalat ugyanis a vizsgálati időszak után is folytatta a gyártást és az értékesítést a szerkezetátalakítási folyamat 2021. március végi hivatalos elindításáig. Azóta is teljes mértékben üzemképes állapotban tartotta termelőeszközeit, és 2021. november 15-én úgy határozott, hogy fenntartja a kalcium-szilícium gyártását Franciaországban; azt egy másik franciaországi üzemébe, egy új kalcium-szilícium-gyártósorra helyezik át, amely 2022 szeptemberében kezdi meg működését jelentős termelési kapacitással. Ezt a döntést a francia kormány is támogatja. A Ferropem időközben Argentínából szerezte be kalcium-szilíciumot, hogy az átmeneti időszak alatt, amíg az új gyártósor teljesen működőképessé nem válik, továbbra is kiszolgálja ügyfeleit. Összefoglalva, mindkét vállalat továbbra is uniós gyártó. A dömpingellenes intézkedések ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy mindkét vállalat számára megteremtsék működésük folytatásának feltételeit, mivel korlátozzák a tisztességtelen kereskedelem által előidézett torzulásokat. |
(111) |
mivel az uniós gazdasági ágazatnak és az uniós termelésnek az ideiglenes intézkedések bevezetését követő meghatározásával kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (170)–(172) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.2. Az érintett uniós piac meghatározása
(112) |
mivel az érintett uniós piac meghatározásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (173)–(177) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.3. Uniós felhasználás
(113) |
mivel az uniós felhasználással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (178)–(180) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.4. A Kínából érkező behozatal
4.4.1. A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése
(114) |
mivel a Kínából érkező behozatal volumenével és piaci részesedésével kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (181)–(184) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.4.2. A Kínából érkező behozatal árai, áralákínálás
(115) |
Az ideiglenes rendelet (189) preambulumbekezdése kifejtette, hogy a megállapított alákínálás súlyozott átlaga 10,6 % volt. Az egyik exportőr, a Shun Tai azt állította, hogy a CIF paritáson számított exportárait felül kellene vizsgálni, mivel azokat a Bizottság nem megfelelően számította át EUR-ra. Ezt az állítást a Bizottság elfogadta, ami 10,5 %-os felülvizsgált alákínálási különbözetet eredményezett. |
(116) |
mivel ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (185)–(189) preambulumbekezdésében foglalt ténymegállapításait. |
4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.5.1. Általános megjegyzések
(117) |
mivel az általános megjegyzésekkel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (190) és (191) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.2. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás.
(118) |
mivel a termeléssel, a termelési kapacitással és a kapacitáskihasználással kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (192)–(201) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.3. Az értékesítés volumene és piaci részesedése
(119) |
mivel az értékesítési volumenével és piaci részesedésével észrevételek kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (202)–(204) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.4. Növekedés
(120) |
mivel a növekedéssel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (205) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.5. Foglalkoztatás és termelékenység
(121) |
mivel a foglalkoztatással és a termelékenységgel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (206)–(208) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.6. A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés
(122) |
mivel a dömpingkülönbözet nagyságával és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépüléssel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (209) és (210) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.7. Árak és az árakat befolyásoló tényezők
(123) |
mivel az árakkal és az árakat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (211)–(213) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.8. Munkaerőköltségek
(124) |
mivel a munkaerőköltségekkel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (214) és (215) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.9. Készletek
(125) |
mivel a készletekkel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (216)–(218) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.10. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség
(126) |
mivel a jövedelmezőséggel, a pénzforgalommal, a beruházásokkal, a beruházások megtérülésével és a tőkebevonási képességgel kapcsolatban nem érkeztek észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (219)–(224) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
4.5.11. A kárra vonatkozó következtetések
(127) |
mivel az e szakaszban foglalt következtetésekkel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (225)–(230) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
(128) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Shenghua megjegyezte, hogy nincs ok-okozati összefüggés az uniós gazdasági ágazatot ért kár és a Kínából érkező behozatal között. Azzal érveltek, hogy a Kínából érkező behozatal volumenének alakulása a vizsgálati időszakban nem felelt meg az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a behozatal jelentős növelésére vonatkozó követelménynek. |
(129) |
A Shenghua továbbá azzal érvelt, hogy bizonyos gazdasági mutatók (termelési volumen, termelékenység, munkaerőköltségek, jövedelmezőség, a beruházások megtérülése) 2019-től kezdődően főként romlottak, ugyanakkor a Kínából érkező behozatal volumene jelentősen csökkent, így a mutatók romlása nem függött össze a Kínából érkező behozatallal. |
(130) |
Ezeket az érveket a Bizottság elutasította. Az ideiglenes rendelet (232) preambulumbekezdésében foglaltak szerint a kínai piaci részesedés 2017 és a vizsgálati időszak között 57 %-kal nőtt az uniós gazdasági ágazat kárára, amelynek piaci részesedése 50 %-kal csökkent. Ily módon a dömpingelt behozatal az uniós fogyasztáshoz viszonyítva jelentősen nőtt. 2019 és 2020 között a kínai behozatal piaci részesedése 55 %-ról 61 %-ra emelkedett, a kínai importárak pedig 16 %-kal csökkentek, ami – a (235) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra. |
5.2. Az egyéb tényezők hatásai
(131) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Shenghua jelezte, hogy az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdése szerint meg kell vizsgálni a dömpingelt behozatalon kívüli ismert tényezőket, amelyek szintén kárt okoznak az uniós gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az egyéb tényezők által okozott kárt ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak. |
(132) |
Azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt számos egyéb tényező okozta, mint például az acélipar hanyatlása, a harmadik országokból érkező behozatal (a Brazíliából érkező behozatalnak és piaci részesedésének növekedése), valamint a Covid19-világjárvány 2020-ban. |
(133) |
Azon érvüket illetően, miszerint a Brazíliából érkező behozatal nagyobb valószínűséggel okozott kárt, mint a Kínából érkező behozatal, a panaszos azzal érvelt, hogy először is a Kínából érkező behozatal piaci részesedése jelentősen nőtt, másodszor, a kínai árak következetesen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, ami csökkenő irányú árnyomást váltott ki, továbbá a Brazíliából érkező behozatal volumene lényegesen alacsonyabb volt, mint a Kínából érkező behozatalé. |
(134) |
A Bizottság az ideiglenes rendelet 5. szakaszában a 3. cikk (7) bekezdésével összhangban elemezte az ok-okozati összefüggést. A Sheghua által a (132) preambulumbekezdésben említett tényezőket a Bizottság egyenként és együttesen is megvizsgálta. |
(135) |
Először is, ami azt az állításukat illeti, hogy a kárt az acél iránti keresletnek az ideiglenes rendelet (240) és (241) preambulumbekezdésében vázolt – és a csökkenő felhasználással párosuló – visszaesése okozta, Kína piaci részesedése 57 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat termelése, értékesítési volumene, piaci részesedése, jövedelmezősége, foglalkoztatása és beruházásainak megtérülése a felhasználás csökkenésénél nagyobb mértékben csökkent a 2017-től a vizsgálati időszakig tartó időszakban. Ennek oka, hogy a kínai behozatal alacsony árak mellett megvalósuló piaci térhódítása jelentős kárt okozott, amely megmutatkozik e kármutatókban. Ezért a felhasználás visszaesése nem szüntette meg a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. |
(136) |
Másodszor, amint azt az ideiglenes rendelet (252) és (254) preambulumbekezdése említi, a Brazíliából érkező behozatal volumene mindenkor legalább ötször alacsonyabb volt, mint a Kínából érkező behozatalé, ezért az nem volt elég jelentős ahhoz, hogy gyengítse a Kínából, alacsony áron érkező jelentős mennyiségű kalcium-szilícium és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár közötti ok-okozati összefüggést. |
(137) |
Harmadszor, ami azt az érvet illeti, hogy a Covid19-világjárvány okozta a kárt, amelyet a kínai kormány is felhozott, amint azt az ideiglenes rendelet (238)–(241) preambulumbekezdése is említi, a kárt okozó helyzet már 2019-re kialakult, amikor a kínai behozatal penetrációja miatt az uniós gazdasági ágazat termelése és értékesítése olyan szintre esett vissza, amely nem tette lehetővé, hogy fedezze emelkedő egységköltségeit. Továbbá, mivel a Covid19-világjárvány csak 2020-tól éreztette hatását, azt csak 2020 vonatkozásában kell súlyosbító tényezőnek tekinteni. Mindenesetre a kínai behozatal a kereslet csökkenése ellenére is növelte piaci részesedését, amint azt az ideiglenes rendelet (240) preambulumbekezdése kifejti. Ezért a Covid19-világjárvány nem gyengítette a Kínából érkező, alacsony árú behozatal és az okozott kár közötti ok-okozati összefüggést. |
(138) |
Sem a Shenghua, sem a kínai kormány nem nyújtott be olyan további bizonyítékot, amely más következtetést indokolna. |
(139) |
A kínai kormány az ideiglenes tájékoztatást követően azt is észrevételezte, hogy a Bizottság az uniós gazdasági ágazat készleteinek növekedésével és csökkent kapacitáskihasználásával kapcsolatos problémákat a Kínából származó kalcium-szilícium-termékeknek tulajdonította, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy maga az uniós gazdasági ágazat is gyorsan fokozta beruházásait és bővítette termelési kapacitását 2018–2019-ben, ami a készletek növekedését eredményezte. |
(140) |
Ez az érv nem fogadható el, mivel a megnövekedett készleteket nem az új termelési kapacitásba való beruházás okozta, hanem az, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes értékesíteni a 2018–2019-es időszakban előállított összes mennyiséget. Ebben az időszakban a termelési mennyiségek valójában csökkentek, de még így is magasabbak voltak, mint az értékesített mennyiség. A megnövekedett készleteket tehát a dömpingelt behozatal növekedése okozta. |
(141) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a Shenghua megismételte a (132) preambulumbekezdésben említett állítását, miszerint a Bizottság alábecsülte más tényezők, például az acélipari visszaesés és a Covid19 hatását. Azzal érvelt különösen, hogy a Ferroglobe (11) (a Ferropem anyavállalata) éves jelentése szerint az uniós gazdasági ágazat elismerte, hogy működése érzékeny az acéliparra, és arra támaszkodik, valamint hogy az acélipari visszaesés hátrányosan érinti (a jelentés szövegében: „érintheti”) üzleti tevékenységét és működését. A Shenghua azt is jelezte, hogy az Eurofer által 2021 márciusában tett észrevételek alátámasztották azt az álláspontját, hogy a kalcium-szilícium-ágazat gyengébb teljesítményének fő oka az acélgyártás visszaesése, nem pedig a kínai behozatal volt. Megjegyezte továbbá, hogy a Ferroglobe pénzügyi beszámolója megállapítja: „a Covid19 jelentős káros hatást gyakorolt üzleti és pénzügyi eredményünkre”. |
(142) |
Az e rendelet (135) és (137) preambulumbekezdésében kifejtett okok miatt a Bizottság az állítást elutasította. |
(143) |
A Shenghua továbbá megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítményét az energiaárak jelentős emelkedése is jelentősen rontotta. Először is, a Shenghua idézte a Fastmarkets MB (12) egy cikkét, amely szerint az OFZ az energiaárak közelmúltbeli, több mint hatszoros emelkedése miatt több mint felével csökkentette termelését. Másodszor a vállalat hivatkozott a Nasdaq által közzétett egyik cikkre, amely szerint „a Ferroglobe energiaigényes iparágban működik, így a jelenlegi energiaárazási környezet, különösen Spanyolországban, kedvezőtlen hatással van a vállalkozásra” (13). |
(144) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az OFZ említett termeléscsökkentése négy ferroötvözetes kemencének a vizsgálati időszakot követő időszakban történő lezárásával függött össze, és nem érintette a kalcium-szilícium-termelést, míg a Nasdaq cikke kifejezetten Spanyolországra vonatkozott, miközben a Ferropem Franciaországban gyárt kalcium-szilíciumot. |
(145) |
A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a benyújtott információk nem kapcsolódtak kifejezetten az érintett termék figyelembe vett időszak alatti behozatalához, és nem gyengítették a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggést. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
(146) |
mivel az ok-okozati összefüggéssel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (261)–(265) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK MÉRTÉKE
6.1. Kárkülönbözet
(147) |
Az ideiglenes rendelet (266) preambulumbekezdésében említettek szerint a panaszosok azt állították, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében vett nyersanyagpiaci torzulások állnak fenn. Az intézkedések megfelelő szintjére vonatkozó értékelés elvégzéséhez ezért a Bizottság először megállapította az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése értelmében – torzulások hiányában – az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét. Ezt követően a Bizottság megvizsgálta, hogy az együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözete magasabb lenne-e, mint az alulértékesítési különbözetük. |
(148) |
Annak meghatározása érdekében, hogy a (3) preambulumbekezdés szerinti előzetes tájékoztatási időszakban bekövetkezett-e a vizsgálat tárgyát képező behozatalok további jelentős növekedése és emiatt szükséges-e az e növekedés miatti további kár figyelembevétele a kárkülönbözetben, figyelemmel arra is, hogy az előzetes tájékoztatási időszakra nem rendelt el az érintett behozatalok vonatkozásában nyilvántartásbavételi kötelezettséget, a Bizottság az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban elemezte a behozatali volumenek alakulását. |
(149) |
A Surveillance adatbázis adatai szerint az előzetes tájékoztatási időszak négy hete alatt a Kínából származó behozatal volumene 36 %-kal volt alacsonyabb, mint a vizsgálati időszakban tapasztalt, négy hétre vetített átlagos behozatali volumenek. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az előzetes tájékoztatási időszakban nem következett be a vizsgálat tárgyát képező behozatalok jelentős növekedése. |
(150) |
Ezért a Bizottság e tekintetben nem igazította ki a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket. |
(151) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően a Ketong jelezte, hogy mivel az uniós gazdasági ágazat irányárával kapcsolatos valamennyi terméktípus szinten megadott részletes adatot a Bizottság bizalmas információként kezelt, megfosztották őket az érdemi tájékoztatástól, amely lehetővé tette volna számukra, hogy véleményt nyilvánítsanak a számítások pontosságáról. |
(152) |
A Bizottság megjegyzi, hogy a Ketongnak 2021. október 15-én átadott ideiglenes tájékoztatás 3. mellékletében (14) a Bizottság jelezte, hogy „[a]z információk (az uniós gazdasági ágazat egy vagy két gyártóhoz kapcsolódó árai) bizalmas jellege miatt a termékkód szerinti részletes alákínálás nem hozható nyilvánosságra”. A Bizottság megerősíti, hogy a terméktípusokra vonatkozó részletes információk titokban tartása az uniós gazdasági ágazat irányárára egyaránt vonatkozik. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította. |
(153) |
A Ningxia Shun Tai Smelting Co., Ltd. exportőr azt állította, hogy a Bizottság a kárkülönbözet kiszámításához helytelenül váltotta át EUR-ra az uniós határparitáson számított CIF-exportárait. A Bizottság elfogadta ezt az állítást, és e tekintetben újraszámította annak kárkülönbözetét. |
(154) |
A (115) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság felülvizsgálta a Shun Tai CIF paritáson számított exportárait. Ez a felülvizsgálat eredményeként a Shun Tai és „minden más vállalat” tekintetében megállapítást nyert egy felülvizsgált végleges kárkülönbözet. „Minden más vállalat” esetében a kár megszüntetéséhez szükséges mértéket a Bizottság ugyanúgy állapította meg, mint e vállalatok dömpingkülönbözetét. Ezért a kár megszüntetéséhez szükséges végső mérték az együttműködő exportáló gyártók és minden más vállalat esetében a következő:
|
6.1.1. Nyersanyagpiaci torzulások
(155) |
Az érdekelt felek ideiglenes tájékoztatását követően az Euroalliages azt állította, hogy a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia az ideiglenes rendelet (281) preambulumbekezdésében foglalt azon ideiglenes következtetését, amely szerint a villamos energia esetében nem áll fenn az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése szerinti torzulás. Az Euroalliages azzal érvelt, hogy az országjelentés 10. szakasza alátámasztotta, hogy a kínai energiaágazatban jelentős torzulások állnak fenn, és a kínai kormány ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt. Azzal érvelt továbbá, hogy a panaszban több olyan hivatkozás is szerepel, amelyek mindegyike a villamosenergia-árak torzulására utal. Az Euroalliages azt állította, hogy a Kínában nyújtott villamosenergia-támogatásokkal kapcsolatban talált bizonyítékok a Kínában alkalmazott kettős energiaárazási rendszerre vonatkozó, ugyan csak részleges dokumentációval együtt elegendő bizonyítéknak tekinthetők az alaprendelet 7. cikke (2a) bekezdésének alkalmazásához. |
(156) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában, valamint az országjelentés 10. szakaszában említett jelentős torzulások eltérnek az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében felsorolt konkrét intézkedésektől. Az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdése alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a kettős árazási rendszer vagy az alaprendelet 7. cikkének (2a) bekezdésében felsorolt bármely egyéb konkrét intézkedés torzítja-e a villamos energiát. Az ideiglenes rendelet (276)–(281) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint ebben a vizsgálatban nem áll rendelkezésre arra vonatkozó bizonyíték, hogy ilyen intézkedések léteznének, és a panaszban szereplő állítások nem nyertek megerősítést. A Bizottság az állítást elutasítja, és megerősíti az ideiglenes rendelet (281) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit. |
6.2. Az intézkedések mértékére vonatkozó következtetés
(157) |
A fenti értékelést követően a végleges dömpingellenes vámokat az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az alábbiak szerint indokolt megállapítani:
|
7. UNIÓS ÉRDEK
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
(158) |
A (110) preambulumbekezdésben ismertetett tényeket és következtetéseket szem előtt tartva a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (289) preambulumbekezdésében foglalt azon következtetését, miszerint az intézkedések bevezetése az uniós kalcium-szilícium-ágazat érdekét szolgálná. A dömpingellenes intézkedések ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy mindkét vállalat számára megteremtsék a feltételeket a működés folytatásához, mivel kezelik a tisztességtelen kereskedelem által előidézett torzulásokat. |
7.2. A független importőrök, a kereskedők és a felhasználók érdeke
(159) |
Egy, az Unióban működő bélelthuzal-gyártó (Filo d.o.o.) jelezte, hogy az ideiglenes intézkedések bevezetése óta ellátási problémák merültek fel, mivel az uniós gazdasági ágazat nem értékesített megfelelő mennyiséget a piacon, és a dömpingellenes intézkedések növelték a kínai árakat a piacon. A szóban forgó fél azt állította, hogy mivel az árak jelentősen emelkedtek az uniós piacon, az acélipar (a fő felhasználó ágazat) szereplői fontolóra vették a tiszta kalciumtermékekre – mint olcsóbb alternatívára – való áttérést, vagy már át is tértek arra. |
(160) |
Az Euroalliages szintén tett észrevételeket ezekkel a vizsgálati időszakot követő fejleményekkel kapcsolatban. Rámutattak, hogy az uniós gazdasági ágazat átmeneti termelési és értékesítési problémákkal szembesült. A Ferropem esetében ezek a problémák a Ferroglobe csoport szerkezetátalakításához és a termelésnek egy új, franciaországi telephelyre történő áthelyezéséhez kapcsolódtak, ami nagyrészt az ideiglenes rendelet által megerősített, kárt okozó dömpingtevékenységekből eredt. Ami az OFZ-t illeti, ezek a problémák a megnövekedett villamosenergia-árakhoz kapcsolódtak, amelyek átmenetileg megzavarták a szokásos termelésiprogram-tervezést. Az Euroalliages jelezte továbbá, hogy a tiszta kalcium ára túl magas ahhoz, hogy gazdaságilag életképes legyen a kalcium-szilícium azzal történő helyettesítése. Emellett a kalcium-szilícium egy bélelt huzalokkal foglalkozó, downstream felhasználójától származó bizalmas levelezést is benyújtottak. Ez a levelezés támogatását fejezte ki azon intézkedések kapcsán, amelyek célja a tisztességes verseny helyreállítása és a különböző – többek között az uniós gyártóktól származó – beszerzési források fenntartása az uniós piacon. |
(161) |
A Bizottság megjegyzi, hogy a Filo d.o.o. állításai megalapozatlanok, és semmi esetre sem bizonyítják, hogy strukturális változás történt volna a piaci feltételekben a vizsgálati időszakhoz képest. A dömpingellenes vámok kivetésekor valóban előfordulhatnak bizonyos piaci változások az ellátási lánc downstream szereplői esetében. Az intézkedések azonban nem okoznak zavart, hanem éppen hogy helyreállítják az egyenlő versenyfeltételeket, biztosítják a az uniós gazdasági ágazat tevékenységének folytatását, és garantálják a több forrásból származó ellátás stabilitását. Ezenkívül 2021 októberéig a kalcium-szilícium importárai még az intézkedések figyelembevételével sem mutatták a bélelthuzal-gyártó által jelzett, a tiszta kalciumra való átállás gazdaságilag életképessé tétele érdekében állítólag szükséges mértékű növekedést. |
(162) |
Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ellátásban a vizsgálati időszakot követően bekövetkezett fejlemények nem voltak strukturális jellegűen. Egyértelmű volt, hogy az intézkedések elengedhetetlenek a tisztességes verseny helyreállításához az uniós piacon. Bevezetésük lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy helyreállítsa a kárt okozó dömpinget megelőző piaci pozícióját. |
(163) |
A kínai kormány megjegyezte, hogy a Bizottság nem értékelte teljeskörűen az acéliparra gyakorolt hatást. Jelezték, hogy az acélra vonatkozóan hozott védintézkedések felülvizsgálata során a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós acélgyártóknak az acélra vonatkozóan hozott és az acéltermékek széles körére kiterjedő védintézkedések folyamatos védelmére van szükségük. Így az, hogy a Bizottság további vámot vet ki a fontos inputjaikra, nemcsak káros az acélipari vállalkozások fejlődése tekintetében, hanem ellentétes a Bizottság által az acélra vonatkozóan hozott védintézkedések felülvizsgálatában kifejtett érvelés logikájával is. A Bizottság az ideiglenes rendelet (302) preambulumbekezdésében foglalkozott az intézkedéseknek acéliparra gyakorolt hatásával, és egy felhasználótól kapott információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kalcium-szilícium nagyon csekély költséget jelent az acélipar számára. |
(164) |
A kínai kormány továbbá azzal érvelt, hogy az uniós piacon a verseny megfelelő szintjének fenntartása nemcsak több választási lehetőséget és jobb termékeket biztosít a downstream gazdasági ágazat és a fogyasztók számára, hanem segíti az uniós gazdasági ágazatot is versenyképességének növelésében. |
(165) |
A Shenghua a piaci versennyel kapcsolatban is tett észrevételt, azt állítva, hogy a kalcium-szilíciumnak csak két uniós gyártója, ugyanakkor több mint hatvan azzal foglalkozó importőr, kereskedő és felhasználó van. Úgy vélték, hogy az intézkedések bevezetése csökkenő versenyhez és magasabb árakhoz vezetne az uniós piacon a felhasználók, például az acélipar számára. |
(166) |
A (161) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban a Bizottság úgy véli, hogy az uniós piacon zajló versenynek minden fél számára tisztességesnek kell lennie. Ezért a tisztességes verseny helyreállítása érdekében fontos volt, hogy a Bizottság a Kínából származó kalcium-szilícium importáraira dömpingellenes vámot vessen ki. |
(167) |
A Shenghua emlékeztetett az Eurofer azon észrevételeire is, amelyek szerint az uniós gazdasági ágazat soha nem elégítette ki az uniós kereslet több mint 42 %-át. Azzal érveltek, hogy mivel a két uniós gyártó nem tudja kielégíteni az uniós keresletet, a Kínából induló ellátási lánc megszakítása hátrányosan érintené a felhasználókat. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a felhasználók harmadik országokból is beszerezhetnek, és az intézkedésnek nem célja, hogy megszakítsa a Kínából induló ellátási láncot. A cél annak biztosítása, hogy a Kínából érkező behozatal tisztességes áron lépjen be az uniós piacra. |
(168) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Shenghua megjegyezte, hogy a Bizottság indokolatlanul az uniós gazdasági ágazat érdekeire összpontosított, és nem fordított kellő figyelmet az uniós importőrök és felhasználók érdekeire. Megismételte különösen az Eurofer és a Német Acélszövetség panaszra vonatkozó észrevételeit, amelyek szerint a belföldi gazdasági ágazat soha nem biztosított a látható uniós felhasználás 42 %-ánál többet, és hogy a belföldi gazdasági ágazat nem tudja kielégíteni a kalcium-szilícium iránti keresletet. Hivatkozott a Filo d.o.o. 2021. szeptemberi és októberi észrevételeire is, amelyek szerint az uniós és a brazil gyártók nem kínálnak kalcium-szilíciumot az uniós piacon. |
(169) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Filo d.o.o. és a TDR Legure d.o.o. megismételték azt az észrevételüket, hogy az uniós gyártók átmenetileg képtelenek ellátni az uniós piacot. |
(170) |
Az Euroalliages azt válaszolta, hogy a panaszos uniós gyártók fenn kívánják tartani értékesítéseiket az uniós piacon, és bizonyítékkal szolgált a kalcium-szilícium uniós piacra történő szállítására vonatkozóan a közelmúltban tett ajánlatokról. |
(171) |
A (161) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések nem okoznak zavart, hanem éppen hogy helyreállítják az egyenlő versenyfeltételeket, biztosítják az uniós gazdasági ágazat tevékenységének folytatását, és garantálják a több forrásból (egyebek mellett Kínából) származó ellátás stabilitását. Az alaprendelet 21. cikke kimondja, hogy az uniós érdek vizsgálatának részeként „különös figyelemmel kell lenni a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásai megszüntetésének és a hatékony verseny visszaállításának szükségességére”. A Bizottság ezért ezeket az érveket elutasította. |
(172) |
Szintén az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Filo d.o.o. és a TDR Legure d.o.o. jelezte, hogy az intézkedések bevezetése esetén a legnagyobb probléma az lenne, hogy a kínai eredetű kalcium-szilíciumot egy másik harmadik országból (Ukrajna, India, Oroszország, Thaiföld, Törökország stb.) származóként importálnák az Unióba. A Bizottság megjegyezte, hogy ez spekuláció, és nem releváns az uniós érdek elemzése szempontjából. |
7.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
(173) |
mivel az uniós érdekkel kapcsolatban nem érkeztek további észrevételek, a Bizottság megerősítette az ideiglenes rendelet (303) preambulumbekezdésében foglalt következtetéseit, miszerint nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt ebben a vizsgálatban nem lenne indokolt végleges intézkedéseket bevezetni. |
8. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
8.1. Végleges intézkedések
(174) |
A dömpinggel, a dömpingből származó kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések mértékével és az uniós érdekkel kapcsolatban az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban levont következtetéseket figyelembe véve végleges dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy az érintett termék dömpingelt behozatala további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
(175) |
A (115) preambulumbekezdésben említettek szerint az egyik gyártó CIF paritáson számított exportárait a Bizottság a végleges szakaszban kismértékben módosította. Ennek az állításnak az elfogadása csekély hatással volt a kárkülönbözetre és „minden más vállalat” kárkülönbözetére is. |
(176) |
A fentiek alapján a végleges dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
(177) |
Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Így ezek az értékek a vizsgálat során az e vállalatokkal kapcsolatban feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek így kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Azok az érintett importált termékek, melyeket az e rendelet rendelkező részében külön nem említett egyéb vállalatok gyártanak, ideértve a külön említett vállalatokkal kapcsolatban álló egységeket is, nem részesülhetnek e vámok előnyeiből, ezekre a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámok vonatkoznak. |
(178) |
Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (15). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(179) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámtételek vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ha a behozatalt nem kíséri ilyen számla, a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vámot kell alkalmazni. |
(180) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen. |
(181) |
Amennyiben – különösen az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően – az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor a jogszabályi feltételek teljesülése esetén kijátszásellenes vizsgálat indítható, amely irányulhat többek között annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére. |
(182) |
A dömpingellenes vámok megfelelő végrehajtása érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba. |
8.2. Árra vonatkozó kötelezettségvállalási ajánlatok
(183) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az egyik exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel az alaprendelet 8. cikkével összhangban. Bár az érintett termék több típusát exportálta, egy átlagos minimális importárat javasolt. |
(184) |
A Bizottság az ajánlatot a vizsgált termék áringadozásával összefüggésben értékelte. Kiderült, hogy a figyelembe vett időszak utolsó két évében az uniós piacra több forrásból (Brazília, Thaiföld, Argentína és Kína) behozott kalcium-szilícium ára jelentősen ingadozott. Ilyen ingadozással szembesülve nem garantálható, hogy egy átlagos minimális importár elegendő lesz a dömping káros hatásainak az intézkedések időtartama alatt történő megszüntetéséhez. |
(185) |
Az érintett exportőr javasolta továbbá, hogy a javasolt minimális importárat a brazíliai villamosenergia-árak alapján indexálja. Ez a költségelem azonban nem elég nagy ahhoz, hogy az indexálás olyan árakat eredményezzen, amelyek megszüntetik a kárt. |
(186) |
Rendkívül fontos, hogy egyértelmű kapcsolat álljon fenn az érintett exportáló gyártó által az Unióba értékesített érintett termék árának változása és az inputanyag árának ingadozása között. Az ügy irataiban szereplő egyetlen bizonyíték sem utal ilyen kapcsolat fennállására, és az érintett exportőr nem bizonyította ilyen kapcsolat fennállását. Ez azt jelzi, hogy más tényezők is szerepet játszanak a megfigyelt áringadozásokban. |
(187) |
Ezenkívül a javasolt intézkedések a kárkülönbözeteken (nevezetesen az uniós gazdasági ágazat költségein) alapulnak, és a minimális importárnak a brazil villamosenergia-ár alakulása alapján történő indexálása nem tudja biztosítani, hogy egy ilyen minimális importár megszüntesse a kárt. Az uniós gazdasági ágazat költségeit és árait nem a figyelembe venni kívánt ország villamosenergia-árainak alakulása határozza meg. |
(188) |
Végül, még ha a villamos energia brazíliai árát megfelelőnek is tekintjük, a kérelmező által javasolt nyilvánosan hozzáférhető adatok nem frissülnek a szükséges gyakorisággal ahhoz, hogy megbízhatóan tükrözzék a villamosenergia-árak ingadozását. |
(189) |
Az előző pontok bármelyikének való meg nem felelés elegendő annak megállapításához, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalás nem megfelelő, és ezért nem fogadható el. |
(190) |
Ami a kötelezettségvállalás figyelemmel kísérését illeti, a vizsgálat kimutatta, hogy a kérelmező könyvelése nem felel meg a nemzetközileg elfogadott számviteli elveknek és különösen, hogy a vizsgálat során nem álltak készen rendelkezésre vezetői számlák vagy számítógépes ügyféllisták. A hivatalos beszámolók kapcsán más releváns kérdések is felmerültek. Ez megkérdőjelezi a kérelmező megbízhatóságát, és gyakorlati nehézségekre mutat rá egy esetleges kötelezettségvállalás megbízható figyelemmel kísérésével kapcsolatban. |
(191) |
A fenti tények és megfontolások alapján, valamint az alaprendelet 8. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlat nem megfelelő a dömping káros hatásainak megszüntetéséhez. Az alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján a Bizottság azt is megállapította, hogy a figyelemmel kísérés kivitelezhetetlen lenne. |
(192) |
A Bizottság ezért elutasította az ajánlatot. |
8.3. Az ideiglenes vám végleges beszedése
(193) |
Tekintettel a megállapított dömpingkülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vám formájában biztosított összegeket az e rendeletben megállapított mértékig véglegesen be kell szedni. |
9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(194) |
Figyelembe véve az (EU) 2018/1046 rendelet (16) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábbal egyenlő mértékű késedelmi kamat fizetendő. |
(195) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7202 99 80 és ex 2850 00 60 KN-kódok (TARIC-kódok: 7202998030 és 2850006091) alá tartozó kalcium-szilícium behozatalára.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:
Ország |
Vállalat |
Végleges dömpingellenes vám |
TARIC-kiegészítő kód |
Kína |
Ningxia Ketong New Material Technology Co. Ltd., Hongguozi ipari övezet, Huinong körzet, Shizuishan, Ningxia tartomány |
31,5 % |
C721 |
Kína |
Ningxia Shun Tai Smelting Co., Ltd., Zhongwei Ipari Park, Zhongwei, Ningxia tartomány |
42,7 % |
C722 |
Kína |
Shaanxi Shenghua Metallurgy-Chemical Co. Ltd., Yangxian Öko Ipari Park, Hanzhong, Shaanxi tartomány |
32,8 % |
C723 |
Kína |
Minden más vállalat |
50,7 % |
C999 |
(3) A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (érintett terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok, és megfelelnek a valóságnak”. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.
(4) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
Az (EU) 2021/1811 végrehajtási rendelettel ideiglenes dömpingellenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A dömpingellenes vámok végleges mértékén felül biztosított összegeket fel kell szabadítani.
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kalcium-szilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C 58., 2021.2.18., 60. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/1811 végrehajtási rendelete (2021. október 14.) a Kínai Népköztársaságból származó kalcium-szilícium behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 366., 2021.10.15., 17. o.).
(4) Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2020) 242 final, 2020.10.22., megtekinthető a következő internetcímen: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2020/october/tradoc_158997.pdf
(5) A Kínai Népköztársaságnak a vállalatok állami tulajdonú eszközeiről szóló, a Kínai Népköztársaság 11. Nemzeti Népi Kongresszusa Állandó Bizottságának 5. ülésén 2008. október 28-én elfogadott és ugyanazon a napon kihirdetett törvénye.
(6) Lásd a Shenghua honlapját a következő címen: http://sxshyh.cn/index/index/about (hozzáférés: 2022. január 11.).
(7) Lásd a KKP alapszabálya 3. cikkének (2) bekezdését a KKP-tagok feladatairól, a demokratikus centralizmus elvéről szóló 10. cikkel összefüggésben.
(8) HL L 208., 2020.7.1., 2. o.
(*1) A torzulástól mentes érték megállapítását az ideiglenes rendelet (145) preambulumbekezdése ismerteti.
(*2) A torzulástól mentes érték megállapítását az ideiglenes rendelet (146) preambulumbekezdése ismerteti.
(*3) A torzulástól mentes érték megállapítását az ideiglenes rendelet (148) preambulumbekezdése ismerteti.
(9) https://www.edp.com.br/distribuicao-sp/saiba-mais/informativos/tabela-de-fornecimento-de-media-e-alta-tensao
(10) Lásd a 2011. december 16-i ítéletet, Dashiqiao kontra Tanács, T-423/09, ECLI:EU:T:2011:764, 34–50. pont, valamint a 2021. május 19-i ítéletet, China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products és társai kontra Bizottság, T-254/18, ECLI:EU:T:2021:278, 586–610. pont.
(11) https://sec.report/document/0001558370-21-005436#gsm-20201231x20f.htm (legutóbbi hozzáférés: 2022. január 25.).
(12) https://www.metalbulletin.com/Article/4010921/Search-results/OFZ-Slovakia-cuts-ferro-alloy-output-due-to-surging-power-prices.html (legutóbbi hozzáférés: 2022. január 25.).
(13) https://www.nasdaq.com/articles/factbox-power-crunch-pressures-europes-silicon-and-ferro-alloy-producers-2021-10-07-0 (legutóbbi hozzáférés: 2022. január 25.).
(14) 3. melléklet: Az alákínálási és kárkülönbözet-számítások részletei és az alkalmazott módszertanra vonatkozó információk.
(15) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Wetstraat 170 Rue de la Loi, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/36 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/469 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. március 23.)
a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/72 végrehajtási rendelet helyesbítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 15. cikkére és 24. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2022/72 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) a Bizottság végleges kiegyenlítő vámokat vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára, továbbá módosította a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 végrehajtási rendeletet (3). |
(2) |
A végleges kiegyenlítő vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következőképpen lettek rögzítve:
|
(3) |
A fent említett kiegyenlítő vámtételek helyesek, és azokról a Bizottság a vizsgálat során tájékoztatta a feleket. Az (EU) 2022/72 rendelet (217) és (339) preambulumbekezdése azonban tipográfiai hibát tartalmaz az FTT csoportra vonatkozóan megállapított támogatási mértékekkel kapcsolatban, egyrészt a „vissza nem térítendő támogatások”, másrészt a „kedvezményes finanszírozás: hitelek” tekintetében. A helyes támogatási mérték 1,79 % helyett 1,88 % a vissza nem térítendő támogatások, illetve 0,9 % helyett 1,39 % a hitelek formájában juttatott kedvezményes finanszírozás esetében. |
(4) |
Ezen túlmenően az (EU) 2022/72 végrehajtási rendelet 2. cikkének 1. pontja tipográfiai hibát tartalmaz az (EU) 2021/2011 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti, „minden más vállalatra” vonatkozó TARIC-kiegészítő kód tekintetében, amelynek C699 helyett C999-nek kell lennie. |
(5) |
A Bizottság ezért úgy határozott, hogy helyesbíti az (EU) 2022/72 végrehajtási rendelet (217) és (339) preambulumbekezdését, valamint 2. cikkének 1. pontját, amely ennek megfelelően módosítja az (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelet 1. cikkének (2) bekezdését. Ennek a helyesbítésnek az (EU) 2022/72 végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjával, azaz 2022. január 20-ával kell megtörténnie. |
(6) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet (4) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2022/72 végrehajtási rendelet a következőképpen kerül helyesbítésre:
1. |
A (217) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(217) Az összes támogatás vonatkozásában a mintában szereplő exportáló gyártókra vonatkozóan a vizsgálati időszakra megállapított támogatási mértékek a következőképpen alakultak: Vissza nem térítendő támogatások
|
2. |
A (339) preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(339) A hitelek formájában juttatott kedvezményes finanszírozás esetében a mintában szereplő vállalatcsoportokra vonatkozóan a vizsgálati időszakra megállapított támogatási mértékek a következőképpen alakultak: Kedvezményes finanszírozás: hitelek
|
3. |
A 2. cikk 1. pontja helyébe a következő szöveg lép: „1. Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „1.»(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállított termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:
|
2. cikk
Ez a rendelet visszaható hatállyal, 2022. január 20-án lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 55. o.
(2) A Bizottság (EU) 2022/72 végrehajtási rendelete (2022. január 18.) a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámok kivetéséről, valamint a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 12., 2022.1.19., 34. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelete (2021. november 17.) a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 410., 2021.11.18., 51. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/39 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/470 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. március 23.)
a sertéshúsra vonatkozó magántárolási támogatás nyújtásáról és a támogatás összegének előzetes rögzítéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 18. cikke (2) bekezdésére, valamint 223. cikke (3) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló, 2013. december 16-i 1370/2013/EU tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjára,
mivel:
(1) |
A sertéshúságazat hónapok óta komoly nehézségekkel küzd. A Kínába irányuló kivitel nagy mértékű lassulása, az afrikai sertéspestis újabb tagállamokba való átterjedése és a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások folyamatos hatása nyomást gyakorol a vágósertések uniós piacára. |
(2) |
Az ukrajnai orosz invázió további piaci zavarokat okozott, és súlyosan érintette az uniós sertéshúskivitelt. Ennek eredményeként egyes sertéshústermékek exportkereslete komoly mértékben visszaesett. |
(3) |
A kereslet és a kínálat közötti jelenlegi egyensúlyhiány kezelése érdekében indokolt támogatást nyújtani a sertéshús magántárolására, és indokolt a támogatás összegét előre rögzíteni. |
(4) |
Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a sertéshús magántárolási támogatására az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) és az (EU) 2016/1240 bizottsági végrehajtási rendelet (4) alkalmazandó, amelyek megállapítják a magántárolási támogatás végrehajtására vonatkozó különös szabályokat. |
(5) |
Annak érdekében, hogy a rendszer gyorsan és rugalmasan működjön a gazdasági szereplők számára, előre meg kell határozni a támogatás összegét. Az 1370/2013/EU rendelet 4. cikkének megfelelően a támogatás összegét a tárolási költségek és más releváns piaci szempontok alapján kell rögzíteni. Helyénvaló rögzített támogatási mértéket megállapítani. |
(6) |
Annak érdekében, hogy a magántárolási támogatás eredményes legyen, és valódi hatást fejtsen ki a piacon, a támogatás csak a még be nem tárolt termékekre nyújtható. |
(7) |
Az intézkedés könnyebb végrehajtása érdekében a sertéshústermékeket a tárolási költségek nagyságrendje szerint osztályokba kell sorolni. |
(8) |
Az adminisztratív hatékonyság és az egyszerűsítés érdekében meg kell határozni a kérelmenkénti minimális termékmennyiséget. |
(9) |
Biztosítékot kell megállapítani annak érdekében, hogy a piaci szereplők teljesítsék szerződéses kötelezettségvállalásukat és az intézkedés elérje a kívánt piaci hatást. |
(10) |
Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a tagállamoknak hetente értesíteniük kell a Bizottságot az elfogadható kérelmekről. A támogatás céljára rendelkezésre álló összegek átláthatóságának, ellenőrizhetőségének és megfelelő kezelésének biztosítása érdekében azonban célszerű ennél gyakoribb értesítéseket előírni a program hatékony irányításához. Ezért ettől eltérő gyakoriságú értesítésekről kell rendelkezni. |
(11) |
Annak érdekében, hogy az intézkedés azonnali hatást gyakoroljon a piacra és hozzájáruljon az árak stabilizálásához, indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napját követő napon lépjen hatályba. |
(12) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet az 1308/2013/EU rendelet 17. cikke első bekezdésének h) pontjában említett sertéshúsra vonatkozó magántárolási támogatásról rendelkezik.
(2) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet alkalmazandó.
2. cikk
Támogatható termékek
(1) A támogatásra jogosult termékkategóriákat és a tárolási időszakokra vonatkozó támogatási összegeket a melléklet tartalmazza.
(2) Támogatás csak a friss vagy hűtött hús még be nem tárolt tételeire nyújtható.
3. cikk
A kérelmek benyújtása
(1) A mellékletben felsorolt támogatható termékkategóriák magántárolási támogatása iránti kérelmek e rendelet hatálybalépésének napjától nyújthatók be. A kérelmek benyújtásának határideje: 2022. április 29.
(2) A kérelmek 60, 90, 120 vagy 150 napos tárolási időtartamra vonatkozhatnak.
(3) Az egyes kérelmek csupán a mellékletben felsorolt termékkategóriák egyikére vonatkozóan, az adott kategórián belüli megfelelő KN-kód feltüntetésével nyújthatók be.
(4) A kérelmenkénti minimális mennyiség a kicsontozott termékek esetében 10 tonna, más termékek esetében 15 tonna.
4. cikk
Biztosíték
Az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének b) pontja szerint a magántárolási támogatás iránti kérelem benyújtásához előírt biztosíték összege az e rendelet mellékletében szereplő táblázat 3–6. oszlopában meghatározott támogatási összegek 20 %-ának felel meg.
5. cikk
A kérelmezett mennyiségekre vonatkozó értesítések gyakorisága
Az (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott gyakoriságtól eltérve a tagállamok az alábbiaknak megfelelően hetente kétszer értesítik a Bizottságot arról a termékmennyiségről, amelyre szerződéskötési kérelmet nyújtottak be:
a) |
minden hétfőn, brüsszeli idő szerint 12:00 óráig arról a termékmennyiségről, amelyre az előző héten csütörtökön vagy pénteken szerződéskötési kérelmet nyújtottak be; |
b) |
minden csütörtökön, brüsszeli idő szerint 12:00 óráig arról a termékmennyiségről, amelyre ugyanazon a héten hétfőn, kedden vagy szerdán szerződéskötési kérelmet nyújtottak be. |
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 347., 2013.12.20., 671. o.
(2) HL L 346., 2013.12.20., 12. o.
(3) A Bizottság (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 206., 2016.7.30., 15. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2016/1240 végrehajtási rendelete (2016. május 18.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 206., 2016.7.30., 71. o.).
MELLÉKLET
Termékkategória |
Támogatott termék |
A támogatás összege a tárolás időtartama szerint (EUR/tonna) |
|||
60 nap |
90 nap |
120 nap |
150 nap |
||
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
1. kategória ex 0203 11 10 |
Hasított félsertés, mellső lábak, farok, vesék, sovány dagadó és gerincoszlop nélkül (1) Legfeljebb 20 kg tömegű, egész levágott állatok |
270 |
286 |
301 |
317 |
2. kategória ex 0203 12 11 ex 0203 12 19 ex 0203 19 11 ex 0203 19 13 |
Sonka Lapocka Elülső részek Karaj, nyakhússal vagy anélkül, vagy nyakhús külön, karaj bélszínnel vagy anélkül (2) (3) |
326 |
341 |
357 |
372 |
3. kategória ex 0203 19 55 |
Comb, lapocka, elülső részek, karaj nyakkal, nyakhússal vagy azok nélkül, karaj bélszínnel vagy anélkül, kicsontozva (2) (3) |
377 |
392 |
407 |
423 |
4. kategória ex 0203 19 15 |
Oldalas és dagadó, egészben vagy a gerincoszlopra merőlegesen elvágva |
282 |
297 |
313 |
327 |
5. kategória ex 0203 19 55 |
Oldalas és dagadó, egészben vagy a gerincoszlopra merőlegesen elvágva, bőr és bordák nélkül |
348 |
361 |
375 |
389 |
6. kategória ex 0203 19 55 |
Középtest, bőrrel vagy szalonnával vagy azok nélkül, kicsontozva (4) |
279 |
293 |
306 |
320 |
7. kategória ex 0209 10 11 |
Bőr alatti sertészsiradék (fedőszalonna) bőrrel vagy a nélkül (5) |
157 |
168 |
180 |
190 |
(1) A támogatás a Wiltshire-oldalként előkészített, azaz fej, pofahús, toka, csülök, farok, szalonna, vese, szűzpecsenye, lapockacsont, szegycsont, gerincoszlop, medencecsont és rekeszizom nélküli hasított féltestekre is nyújtható.
(2) A karaj és nyakhús lehet bőrrel vagy anélkül, de a fedőszalonna vastagsága nem haladhatja meg a 25 mm-t.
(3) A szerződéses mennyiség az említett termékek bármilyen kombinációjára vonatkozhat.
(4) Ugyanúgy előkészítve, mint a 0210 19 20 KN-kód alá sorolt termékek esetében.
(5) Az a zsírszövet, amely a sertés bőre alatt halmozódik fel, és ahhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy az állat mely részéről származik; ha a bőrrel együtt van, a zsírszövet tömegének meg kell haladnia a bőr tömegét.
HATÁROZATOK
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/43 |
A TANÁCS (KKBP) 2022/471 HATÁROZATA
(2022. március 23.)
a halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló (KKBP) 2022/338 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 41. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A (KKBP) 2022/338 tanácsi határozat (1) által létrehozott 450 000 000 EUR-s pénzügyi referenciaösszeg célja az ukrán fegyveres erők támogatásának biztosítása. |
(2) |
Tekintettel az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra, a pénzügyi referenciaösszeget meg kell növelni további 450 000 000 EUR-val, a támogatási intézkedés időtartamát pedig 12 hónappal meg kell hosszabbítani. |
(3) |
A (KKBP) 2022/338 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2022/338 határozat a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A támogatási intézkedés időtartama az e határozat elfogadásától számított 36 hónap.” |
2. |
A 2. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A támogatási intézkedéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 900 000 000 EUR.” |
3. |
A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A támogatási intézkedésekért felelős ügyvezető a (KKBP) 2021/509 határozat 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban felhívás útján – 900 000 000 EUR erejéig – hozzájárulásokat kérhet e határozat elfogadását követően. Az ügyvezető által felhívás útján kért forrásokat csak kiadások kifizetésére lehet felhasználni a (KKBP) 2021/509 határozattal létrehozott bizottság által a támogatási intézkedésre vonatkozó 2022-es költségvetés-módosításban jóváhagyott korlátok között.” |
4. |
A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A támogatási intézkedés végrehajtásához kapcsolódó kiadások 2022. január 1-jétől a Tanács által meghatározandó időpontig számolhatók el. A pénzügyi referenciaösszeg legalább 50 %-ából a 2022. március 11-től felmerült kiadásokat kell fedezni.” |
5. |
Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk A tagállamok engedélyezik a katonai felszerelés és az azt kísérő személyzet területükön történő áthaladását, ideértve a légterüket is, a (KKBP) 2021/509 határozat 56. cikkének (3) bekezdésével összhangban.”. |
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüszelben, 2022. március 23-án.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) A Tanács (KKBP) 2022/338 határozata (2022. február 28.) halálos erő célba juttatására tervezett katonai felszereléseknek, valamint platformoknak az ukrán fegyveres erők számára való biztosítása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről (HL L 60., 2022.2.28., 1. o.).
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/45 |
A TANÁCS (KKBP) 2022/472 HATÁROZATA
(2022. március 23.)
az ukrán fegyveres erők támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló (KKBP) 2022/339 határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére és 41. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A (KKBP) 2022/339 tanácsi határozat (1) által létrehozott 50 000 000 EUR-s pénzügyi referenciaösszeg célja az ukrán fegyveres erők számára biztosítandó, nem halálos erő célba juttatására tervezett felszerelések és készletek – például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag – finanszírozásának biztosítása. |
(2) |
Tekintettel az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktusra, a pénzügyi referenciaösszeget meg kell növelni további 50 000 000 EUR-val, a támogatási intézkedés időtartamát pedig 12 hónappal meg kell hosszabbítani. |
(3) |
A (KKBP) 2022/339 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A (KKBP) 2022/339 határozat a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A támogatási intézkedés időtartama az e határozat elfogadásától számított 36 hónap.” |
2. |
A 2. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A támogatási intézkedéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg 100 000 000 EUR.” |
3. |
A 2. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A támogatási intézkedésekért felelős ügyvezető a (KKBP) 2021/509 határozat 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban felhívás útján – 100 000 000 EUR erejéig – hozzájárulásokat kérhet e határozat elfogadását követően. Az ügyvezető által a támogatási intézkedésekhez felhívás útján kért forrásokat csak kiadások kifizetésére lehet felhasználni a (KKBP) 2021/509 határozattal létrehozott bizottság által a támogatási intézkedésre vonatkozó 2022-es költségvetés-módosításban jóváhagyott korlátok között.” |
4. |
A 2. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(4) A támogatási intézkedés végrehajtásához kapcsolódó kiadások 2022. január 1-jétől a Tanács által meghatározandó időpontig számolhatók el. A pénzügyi referenciaösszeg legalább 50 %-ából a 2022. március 11-től felmerült kiadásokat kell fedezni.” |
5. |
Az 4. cikk (4) bekezdésének k) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. március 23-án.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) A Tanács (KKBP) 2022/339 határozata (2022. február 28.) az ukrán fegyveres erők támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről (HL L 61., 2022.2.28., 1. o.).
Helyesbítések
2022.3.24. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 96/47 |
Helyesbítés a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla közös mutatóinak és részletes elemeinek meghatározása révén történő kiegészítéséről szóló, 2021. szeptember 28-i (EU) 2021/2106 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 429., 2021. december 1. )
1. |
A mellékletben, a 90. oldalon, a 10. mutató („Oktatásban vagy képzésben részt vevők száma”) leírásában: |
a következő szövegrész:
„A mutatóban az eszköz intézkedéseiből származó támogatásban részesülő oktatási (ISCED 0–6, felnőttoktatás) és képzési (munkahelyen kívüli/belüli képzés, folyamatos szakmai továbbképzés stb.) tevékenységek résztvevőinek számát kell figyelembe venni, beleértve a digitális készségfejlesztő képzések résztvevőit is”
helyesen:
„A mutatóban az eszköz intézkedéseiből származó támogatásban részesülő oktatási (ISCED 0–8, felnőttoktatás) és képzési (munkahelyen kívüli/belüli képzés, folyamatos szakmai továbbképzés stb.) tevékenységek résztvevőinek számát kell figyelembe venni, beleértve a digitális készségfejlesztő képzések résztvevőit is”.
2. |
A mellékletben, a 91. oldalon, a 13. mutató („Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási létesítmények tantermi kapacitása”) leírásában: |
a következő szövegrész:
„Az új vagy korszerűsített koragyermekkori nevelési és gondozási és oktatási létesítmények (ISCED 0–6) tantermi kapacitása (a férőhelyek maximális száma) az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően.”
helyesen:
„Az új vagy korszerűsített koragyermekkori nevelési és gondozási és oktatási létesítmények (ISCED 0–8) tantermi kapacitása (a férőhelyek maximális száma) az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően.”
a következő szövegrész:
„Oktatási létesítmények”: iskolák (ISCED 1–3, ISCED 4) és felsőoktatási intézmények (ISCED 5–6).”
helyesen:
„Oktatási létesítmények”: iskolák (ISCED 1–3, ISCED 4) és felsőoktatási intézmények (ISCED 5–8).”