ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
65. évfolyam |
|
|
Helyesbítések |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/312 RENDELETE
(2022. február 24.)
az (EU) 2020/1429 rendeletnek a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításával kapcsolatos ideiglenes intézkedések alkalmazására vonatkozó referencia-időszak időtartama tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
A Covid19-világjárvány a kereslet komoly csökkenése miatt a vasúti forgalom jelentős visszaeséséhez vezetett. Ez súlyos hatással van a vasúti társaságokra nézve. |
(2) |
A vasúti társaságok, melyeknek ezekre a körülményekre nincs befolyásuk, folyamatosan jelentős likviditási problémákkal, komoly veszteségekkel és bizonyos esetekben a fizetésképtelenség kockázatával szembesülnek. |
(3) |
A Covid19-világjárvány negatív gazdasági hatásainak ellensúlyozása és a vasúti társaságok támogatása érdekében az (EU) 2020/1429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) lehetővé tette, hogy a tagállamok engedélyezzék a pályahálózat-működtetők számára a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés díjainak csökkentését, elengedését vagy elhalasztását. Ezt a lehetőséget a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig tartó referencia-időszakra biztosították, amit az (EU) 2021/1061 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4)2021. december 31-ig meghosszabbított. |
(4) |
A Covid19-világjárvány elhúzódása, és a nagyon fertőző és kiszámíthatatlan variánsok – például a Covid19 omikron-variáns – megjelenése miatt új korlátozó intézkedések válhatnak szükségessé. |
(5) |
A Covid19-világjárvány továbbra is negatív hatást gyakorol a vasúti forgalomra, és lehetséges, hogy a vasúttársaságok továbbra is érintettek lesznek. Az ágazat sürgős szükségleteinek kielégítése érdekében az (EU) 2020/1429 rendelet által meghatározott referencia-időszakot 2022. június 30-ig ismét meg kell hosszabbítani. |
(6) |
A Covid19-világjárvány előre nem látható alakulása, az új variánsok hirtelen megjelenése és a vasúti ágazatra gyakorolt hatásuk értékelésének szükségessége gyors és rugalmas szabályozási válaszintézkedéseket tesz szükségessé. Annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetre adott válaszintézkedések ne legyenek hiányosak, lényeges annak biztosítása, hogy a szabályokat 2021. december 31. után is alkalmazzák. Tekintettel az (EU) 2020/1429 rendelet által előírt rendelkezések jellegére, a referencia-időszak meghosszabbításának visszamenőleges alkalmazása nem vezet az érintett személyek jogos elvárásainak megsértéséhez. |
(7) |
A Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell a Covid19-világjárvány vasúti ágazatra gyakorolt gazdasági hatását, és az Uniónak abban a helyzetben kell lennie, hogy indokolatlan késedelem nélkül meghosszabbíthassa az (EU) 2020/1429 rendeletben előírt intézkedések alkalmazási időszakát, amennyiben a kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak. |
(8) |
Az (EU) 2020/1429 rendeletben előírt szabályok érvényességének szükséges és indokolt esetben történő meghosszabbítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azon referencia-időszak meghosszabbítására vonatkozóan, amelynek során az (EU) 2020/1429 rendelet által előírt intézkedések alkalmazandók. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
(9) |
mivel e rendelet célját – nevezetesen a Covid19-járvány okozta sürgős helyzetre válaszul a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámítására vonatkozóan megállapított ideiglenes szabályok alkalmazásának meghosszabbítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(10) |
Az (EU) 2020/1429 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(11) |
Tekintettel a javasolt intézkedéseket indokoló Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre és különösen a szükséges intézkedések gyors elfogadása érdekében, hogy az ágazatra nehezedő súlyos és azonnali problémákat kezelni lehessen, helyénvalónak tűnik kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. |
(12) |
A folytonosság biztosítása és az e rendeletben előírt intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie, és visszamenőleges hatállyal, 2022. január 1-jétől kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2020/1429 rendelet módosításai
Az (EU) 2020/1429 rendelet a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép: „1. cikk Ez a rendelet a 2012/34/EU irányelv IV. fejezetében meghatározottak szerint ideiglenes szabályokat állapít meg a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámítására vonatkozóan. Ez a rendelet a vasúti infrastruktúrának a fent említett irányelv hatálya alá tartozó, belföldi és nemzetközi vasúti szolgáltatások céljára történő használatára alkalmazandó a 2020. március 1. és 2022. június 30. közötti időszakban (a továbbiakban: referencia-időszak).” |
2. |
Az 5. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben említett adatok alapján megállapítja, hogy a vasúti forgalom csökkenése az előző évek megfelelő időszakához képest továbbra is fennáll, és valószínűleg továbbra is fenn fog állni, továbbá a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos adatok alapján azt is megállapítja, hogy ez a helyzet a Covid19-világjárvány hatásának a következménye, a Bizottság a 6. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy megfelelően módosítsa az 1. cikkben meghatározott referencia-időszakot. AAz ilyen módosítás a referencia-időszakot legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatja meg, és a referencia-időszak nem hosszabbítható meg 2023. december 31-én túl.” |
3. |
A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2023. december 31-ig terjedő időszakra szól.” |
2. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 24-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
A. PANNIER-RUNACHER
(1) 2022. január 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) Az Európai Parlament 2022. február 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. február 24-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1429 rendelete (2020. október 7.) a Covid19-járványra tekintettel a fenntartható vasúti piacot célzó intézkedések megállapításáról (HL L 333., 2020.10.12., 1. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2021/1061 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 28.) a Covid19-járványra tekintettel a fenntartható vasúti piacot célzó intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2020/1429 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt referencia-időszak meghosszabbításáról (HL L 229., 2021.6.29., 1. o.).
HATÁROZATOK
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/4 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/313 HATÁROZATA
(2022. február 24.)
az Ukrajnának nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében (1),
mivel:
(1) |
Az Európai Unió (a továbbiakban: az Unió) és Ukrajna közötti kapcsolatok továbbra is fejlődnek az európai szomszédságpolitika (a továbbiakban: az ENP) és a keleti partnerség keretén belül. Az Unió és Ukrajna közötti, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás (2) (a továbbiakban: a társulási megállapodás) 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. |
(2) |
2014 tavaszán Ukrajna ambiciózus reformprogramot indított, amelynek célja gazdaságának stabilizálása és polgárai megélhetésének javítása. A napirenden lévő legfőbb prioritást a korrupció elleni küzdelem, valamint az alkotmányos, választási és igazságügyi reformok jelentik. Az említett reformok végrehajtását öt egymást követő makroszintű pénzügyi támogatási program támogatta, amelyek keretében Ukrajna összesen 5 milliárd EUR támogatást kapott hitelek formájában. A legutóbbi makroszintű pénzügyi támogatás –amelyet a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az (EU) 2020/701 európai parlamenti és tanácsi határozat (3) értelmében bocsátottak rendelkezésre – 1,2 milliárd EUR összegű hitelt biztosított Ukrajnának és 2021 szeptemberében zárult le. |
(3) |
Ukrajna gazdaságát a Covid19-világjárvány okozta 2020. évi recesszió, és az Oroszországgal közös határán kialakult, szűnni nem akaró biztonsági fenyegetések is érintették. A bizonytalanság folyamatos növekedése a közelmúltban bizalomvesztéshez vezetett, amely negatívan érinti a gazdasági kilátásokat, és 2022. január közepe óta a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférés elvesztését eredményezte. Az erősen romló finanszírozási feltételek hozzájárultak a jelentős és egyre növekvő fennmaradó külső finanszírozási hiányhoz, és súlyos terhet rónak a beruházásokra, ezáltal gyengítve Ukrajna jövőbeli gazdasági és politikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciáját. |
(4) |
Az ukrán kormány tanúbizonyságot tett amelletti szilárd elkötelezettségéről, hogy a mostani kritikus pillanatban további reformokat hajtson végre, rövid távon olyan kulcsfontosságú szakpolitikai területekre összpontosítva, mint a gazdasági reziliencia és stabilitás, a kormányzás és a jogállamiság, valamint az energiaügy. |
(5) |
Az említett reformok iránti elkötelezettség megújítása és az erős politikai szándék eredményeként az ukrán hatóságok 2021 nyara óta felgyorsították a reformok végrehajtását. Ez azt is lehetővé tette Ukrajna számára, hogy sikeresen befejezze a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás műveletét, mivel az Unióval kötött egyetértési megállapodásban foglalt valamennyi reformintézkedés megvalósult. |
(6) |
Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvánnyal összefüggő válság tekintetében nagyobb szakpolitikai rugalmasságot lehessen biztosítani, a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: az IMF) 2020 júniusában 5 milliárd USD-nek megfelelő összeghez való hozzáférést biztosító, 18 hónapos készenléti hitelmegállapodást hagyott jóvá Ukrajna javára. Az említett megállapodás négy prioritásra összpontosít: i. a válság gazdasági hatásának enyhítése, többek között a háztartások és a vállalkozások támogatása révén; ii. a központi bank folyamatos függetlenségének és rugalmas árfolyam biztosítása; iii. a pénzügyi stabilitás megőrzése a költségek bankszanálásokból történő megtérítésével; valamint iv. előrelépés a kulcsfontosságú kormányzási és korrupcióellenes intézkedések terén a közelmúltbeli eredmények fenntartása és elmélyítése érdekében. A végrehajtás változó sikere miatt az első programfelülvizsgálat – amely a program 2022. június végéig történő meghosszabbítását is jóváhagyta – nem zárult le 2021 novemberéig. Ezzel a jelenlegi IMF-program keretében eddig folyósított teljes összeg 2,8 milliárd USD-t tesz ki. 2022 második negyedévének végéig két további felülvizsgálat esedékes. |
(7) |
A magas költségvetés-finanszírozási kockázatokra való tekintettel, valamint a Covid19-világjárvánnyal összefüggő válságból való lassú kilábalás és az infláció gyors ütemű emelkedése közepette Ukrajna 2021. november 16-án új, legfeljebb 2,5 milliárd EUR összegű hosszú távú makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól. Ez a sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás különösen Ukrajna külső finanszírozási szükségleteinek – a pénzügyi piacokhoz való hozzáférés de facto elvesztéséből adódó – hirtelen és váratlan megugrására, valamint a mögöttes azonnali kihívásokra ad választ. |
(8) |
Mivel Ukrajna az ENP-hez tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő. |
(9) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségleteinek kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a kedvezményezett fizetésimérleg-helyzetének rövid időn belüli, és a gazdasági reziliencia középtávú javítására dolgoztak ki. |
(10) |
Tekintettel arra, hogy a piaci hozzáférés elvesztése és a tőkekiáramlás következtében Ukrajna – az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is – jelentős külső finanszírozási hiánnyal szembesül, az Ukrajnának mielőbb nyújtandó uniós sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő rövid távú válaszlépésnek tekintendő az országot övező jelentős kockázatokra. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás elősegítené Ukrajna gazdasági stabilizációját és az ország azonnali rezilienciájának megerősítését célozná, továbbá – amennyiben ez a jelenleg megvalósítható – megerősítené Ukrajna strukturálisreform-programját, kiegészítve az IMF pénzügyi megállapodása keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat. |
(11) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Ukrajna fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva Ukrajna gazdasági és társadalmi fejlődését. |
(12) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás várhatóan az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) keretében finanszírozott költségvetési támogatások folyósításával egyidejűleg fog megvalósulni. |
(13) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Ukrajna fennmaradó külső finanszírozási szükségleteinek számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank programjait és forrásait. A támogatás összegének meghatározásakor továbbá figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi, Ukrajna általi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét. |
(14) |
A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés és az egyéb vonatkozó uniós politikák különböző területein rögzített alapelvekkel és célkitűzésekkel, valamint meghozott intézkedésekkel. |
(15) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Ukrajnával kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét. |
(16) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közös értékekkel – többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával –, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és tisztességes kereskedelem elveivel összefüggésben Ukrajna által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez. |
(17) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás sajátos célkitűzése az államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés, a tisztességes munkahelyteremtés és az államháztartási konszolidáció előmozdítását célzó strukturális reformok elősegítése. A Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltétel teljesülését és az említett célkitűzések megvalósulását. |
(18) |
Az Uniónak az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekei hatékony védelme biztosításának céljából Ukrajnának megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Ezen túlmenően rendelkezni kell a Bizottság által végrehajtandó ellenőrzésekről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről és az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról. |
(19) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása nem érinti az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatásköreit. |
(20) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeinek összhangban kell állniuk a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal. |
(21) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket az említett támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat. |
(22) |
E határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni. |
(23) |
Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást egy egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: memorandum) meghatározandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg az ukrán hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett rendeletben meghatározottaktól eltérő minden esetben. Tekintettel a 90 millió EUR-nál nagyobb támogatás potenciálisan jelentős hatására, az említett összeghatár feletti műveletekre helyénvaló a 182/2011/EU rendelet szerinti vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve az Ukrajnának nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a memorandum elfogadására, valamint a támogatás bármely csökkentésére, felfüggesztésére és megszüntetésére. |
(24) |
Mivel e határozat célját, nevezetesen sürgősségi makroszintű pénzügyi támogatás nyújtását Ukrajnának különösen gazdasági rezilienciájának és a stabilitásának megerősítése céljából, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. |
(25) |
Tekintettel a Covid19-világjárvány és az azzal összefüggő gazdasági következmények okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnik kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól. |
(26) |
Az e határozatban megállapított intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Ukrajna gazdasági stabilizációjának és érdemi reformprogramjának támogatása céljából az Unió legfeljebb 1,2 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Ukrajnának. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes összege Ukrajnának történő hitelnyújtás formájában valósul meg. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátásának feltétele az adott évi uniós költségvetésnek az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyása. A támogatás hozzájárul Ukrajna IMF-programban azonosított fizetésimérleg-szükségleteinek fedezéséhez.
(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitel formájában felvegye a szükséges pénzeszközöket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől, és azokat továbbhitelezze Ukrajnának. A hitelek maximális átlagos futamideje 15 év.
(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság olyan módon irányítja, hogy az összeegyeztethető legyen az IMF és Ukrajna közötti megállapodásokkal és egyetértési megállapodásokkal, valamint az ENP keretében a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodásban a gazdasági reformok tekintetében meghatározott alapelvekkel és célkitűzésekkel.
A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.
(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett memorandum hatálybalépését követő első naptól számított 12 hónapig áll rendelkezésre.
(5) Abban az esetben, ha Ukrajna finanszírozási szükségletei az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében eljárva csökkenti a támogatás összegét vagy felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.
2. cikk
(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását.
(2) A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követi az (1) bekezdésben meghatározott előfeltétel teljesülését.
(3) E cikk (1) és (2) bekezdése a 2010/427/EU tanácsi határozattal (6) összhangban alkalmazandó.
3. cikk
(1) A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében megállapodik az ukrán hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről. Az említett gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeket a teljesítésükre vonatkozó időkeretet is tartalmazó memorandumban rögzíteni kell. A memorandumban foglalt gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell állniuk az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal, illetve egyetértési megállapodásokkal, köztük az Ukrajna által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.
(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen az ukrajnai államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem kialakítása, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén tett előrelépést is. Az említett célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket a Bizottság rendszeresen nyomon követi.
(3) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és Ukrajna között megkötendő hitelmegállapodásban kell meghatározni.
(4) A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében említett feltételek, ideértve azt is, hogy Ukrajna gazdaságpolitikája összhangban áll-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ezen ellenőrzés érdekében a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, valamint szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.
4. cikk
(1) A (3) bekezdésben említett feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást két egyenlő részletben, az egyes részleteket hitel formájában bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek folyósításának ütemezését a memorandumban meg kell határozni.
(2) A hitelek formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén az (EU) 2021/947 rendelettel összhangban tartalékot kell képezni.
(3) A Bizottság az alábbi feltételek teljesítésétől függően dönt a részletek rendelkezésre bocsátásáról:
a) |
a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott előfeltétel; |
b) |
a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret végrehajtása terén elért tartósan kielégítő eredmény; |
c) |
a memorandumban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése. |
A második részlet rendelkezésre bocsátására főszabály szerint legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés első albekezdésében említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy megszüntetés okairól.
(5) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az Ukrán Nemzeti Bank részére kell folyósítani. A memorandumban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási szükségletek megerősítését is – az uniós pénzeszközöket az ukrán pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is át lehet utalni.
5. cikk
(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket EUR-ban, egyazon értéknap alkalmazásával kell végrehajtani, és az Unió ezek során nem lehet érintett a futamidők átalakításában, és az Uniót nem lehet árfolyam- vagy kamatkockázatnak vagy más kereskedelmi kockázatnak kitenni.
(2) Ha a körülmények megengedik, és amennyiben Ukrajna kéri, a Bizottság megteheti a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a hitelfeltételek tartalmazzanak előtörlesztési rendelkezést, és hogy ehhez a hitelfelvételi műveletek feltételei közé felvett megfelelő rendelkezés kapcsolódjon.
(3) Amennyiben a körülmények lehetővé teszik a hitel kamatlábának csökkentését, és amennyiben Ukrajna kéri, a Bizottság dönthet úgy, hogy részben vagy egészben refinanszírozza eredeti hiteleit, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket. A refinanszírozási vagy átalakítási műveleteket az (1) és a (4) bekezdéssel összhangban kell végrehajtani, és azok nem eredményezhetik az érintett felvett hitelek futamidejének meghosszabbítását, illetve a refinanszírozás vagy az átalakítás napján fennálló tőketartozás összegének növekedését.
(4) Az e határozat szerinti hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Ukrajna viseli.
(5) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (2) és (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.
6. cikk
(1) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) összhangban kell végrehajtani.
(2) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást közvetlen irányítással kell végrehajtani.
(3) A 3. cikk (3) bekezdésében említett hitelmegállapodásnak tartalmaznia kell valamennyi következő rendelkezést:
a) |
annak biztosítása, hogy Ukrajna rendszeresen ellenőrizze az Unió általános költségvetéséből nyújtott finanszírozás megfelelő felhasználását, megtegye a megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok és a csalások megelőzése érdekében, és szükség esetén jogi lépéseket tegyen az e határozat alapján nyújtott, jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében; |
b) |
az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása, különösen az uniós makroszintű pénzügyi támogatást érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok megelőzését és az ellenük való küzdelmet célzó egyedi intézkedések előírása, összhangban a 2988/95/EK, Euratom (8) és a 2185/96/Euratom, EK (9) tanácsi rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), és az Európai Ügyészség tekintetében megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11); |
c) |
az Európai Csalás Elleni Hivatal kifejezett felhatalmazása vizsgálatok lefolytatására, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat, ezen belül a digitális kriminalisztikai műveleteket és a meghallgatásokat is; |
d) |
a Bizottság vagy képviselői kifejezett felhatalmazása ellenőrzések, ezen belül helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására; |
e) |
a Bizottság és a Számvevőszék kifejezett felhatalmazása arra, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama alatt és azt követően ellenőrzéseket – többek között dokumentum-ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket, például működési értékeléseket – hajtsanak végre; |
f) |
annak biztosítása, hogy amennyiben megállapítást nyer, hogy Ukrajna az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kezelésével kapcsolatban bármilyen csalást vagy korrupciót követett el, illetve más olyan jogellenes tevékenységet folytatott, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit, az Uniónak jogosult legyen a hitel lejárat előtti visszafizettetésére; |
g) |
annak biztosítása, hogy az e határozat szerinti hitelfelvételi és -nyújtási műveletekhez kapcsolódó, az Unió részéről felmerülő összes költséget Ukrajna viselje. |
(4) Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns ukrajnai pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.
7. cikk
(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
8. cikk
(1) A Bizottság minden év június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat előző évi végrehajtásáról, beleértve e végrehajtás értékelését is. Az említett jelentés:
a) |
megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépést; |
b) |
értékeli Ukrajna gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést; |
c) |
bemutatja a memorandumban meghatározott gazdaságpolitikai feltételek, Ukrajna aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint a Bizottságnak az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek rendelkezésre bocsátására vonatkozó határozatai közötti összefüggést. |
(2) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésre állási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatás eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy az milyen mértékben járult hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.
9. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 24-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
A. PANNIER-RUNACHER
(1) Az Európai Parlament 2022. február 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. február 21-i határozata.
(2) Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás (HL L 161., 2014.5.29., 3. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/701 határozata (2020. május 25.) a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a bővítési és a szomszédságpolitikai partnerek számára makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról (HL L 165., 2020.5.27., 31. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(6) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(8) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(9) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(11) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
II Nem jogalkotási aktusok
NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/12 |
A TANÁCS (EU) 2022/314 HATÁROZATA
(2022. február 15.)
az Európai Uniónak a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),
mivel:
(1) |
A Tanács 2018. június 22-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottsággal az Uniónak a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez (a továbbiakban: az egyezmény) való csatlakozása érdekében. |
(2) |
Az Unió hatáskörébe tartozik, hogy a közös halászati politika keretében intézkedéseket hozzon a tengerek biológiai erőforrásainak megőrzése céljából, továbbá hogy megállapodásokat kössön harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel. |
(3) |
A 98/392/EK tanácsi határozat (2) értelmében az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének, amely az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének valamennyi szerződő felétől megköveteli a tenger biológiai erőforrásainak védelme és kezelése terén történő együttműködést. |
(4) |
A 98/414/EK tanácsi határozat (3) értelmében az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak. |
(5) |
A 2021. február 23. és 25. között tartott hatodik éves ülésén az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottság felkérte az Uniót, hogy csatlakozzon az egyezményhez. |
(6) |
Az egyezményhez való csatlakozás várhatóan előmozdítja azt, hogy az Unió állományvédelmi szemlélete a világ összes óceánján egységesen érvényesüljön, valamint megerősíti az Unió által a halászati erőforrások hosszú távú védelme és fenntartható hasznosítása iránt világszerte tanúsított elkötelezettséget. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által 2016. november 10-én kibocsátott, „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleménnyel és a hozzá kapcsolódó 2017. április 3-i tanácsi következtetésekkel összhangban a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyságának támogatására és fokozására irányuló intézkedések előmozdítása, valamint – adott esetben – e szervezetek irányításának javítása az említett fórumok munkájában való európai uniós szerepvállalás központi elemét képezi. |
(7) |
Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal, és az 2021. augusztus 27-én hivatalos véleményt nyilvánított. (5) A tagállamok vagy a Bizottság által az egyezmény keretében feldolgozott személyes adatokat az (EU) 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet valamint az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni. |
(8) |
Az Uniónak ezért csatlakoznia kell az egyezményhez, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Uniónak a Csendes-óceán északi részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozását a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.
Az egyezmény szövegét csatolták e határozathoz.
2. cikk
A Tanács elnöke kijelöli az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) jogosult(ak) az egyezmény 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott a csatlakozási okiratot az Unió nevében történő letétbe helyezésére.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba (6).
Kelt Brüsszelben, 2022. február 15-én.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) 2022. február 15-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).
(3) A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(6) A Tanács Főtitkársága gondoskodik az Egyezménynek az Unió vonatkozásában történő hatálybalépése napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/14 |
Fordítás
EGYEZMÉNY A CSENDES-ÓCEÁN ÉSZAKI RÉSZÉN TALÁLHATÓ NYÍLT TENGERI HALÁSZATI ERŐFORRÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS KEZELÉSÉRŐL
A SZERZŐDŐ FELEK,
ELKÖTELEZVE MAGUKAT AMELLETT, hogy gondoskodnak a Csendes-óceán északi részén található halászati erőforrások hosszú távú védelméről és fenntartható hasznosításáról, és eközben az erőforrások előfordulási helye szerinti tengeri ökoszisztémák megóvásáról;
EMLÉKEZTETVE AZ AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETÉNEK 1982. december 10-iTengerjogi Egyezményéből, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-imegállapodásból, valamint a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-imegállapodásból következő vonatkozó nemzetközi jogi szabályokra, továbbá figyelemmel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) konferenciájának 28. ülésén, 1995. október 31-én elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexre és a FAO által 2008. augusztus 29-én elfogadott, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatásokra;
TUDOMÁSUL VÉVE az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 61/105 és 64/72 számú határozatában megfogalmazott azon felhívást, miszerint intézkedéseket kell hozni a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak és az azokban megtalálható fajoknak a pusztító hatású halászati módszerek jelentős káros hatásaival szembeni védelme érdekében, továbbá 60/31 számú határozatát, amelyben a Közgyűlés arra ösztönzi az államokat, hogy adott esetben ismerjék el, hogy az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-imegállapodásban foglalt általános elvek a különböző nyílt tengeri halállományokra is alkalmazandók;
FELISMERVE, hogy tudományos adatok gyűjtésére van szükség a térség ökológiájának és tengeri élővilága sokféleségének megismerése, valamint a halászat által a tengeri fajokra és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások felmérése érdekében;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy szükség van a tengeri környezetet érő káros hatások elkerülésére, a biológiai sokféleség megőrzésére, a tengeri ökoszisztémák integritásának fenntartására és a halászati műveletekből adódó hosszú távú vagy visszafordíthatatlan hatások kockázatának minimalizálására;
AGGODALMUKAT FEJEZVE KI a szabályozatlan fenékhalászat által a Csendes-óceán északi részének nyílt tengeri területein található tengeri fajokra és veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt esetleges káros hatásokkal kapcsolatban;
ELKÖTELEZVE TOVÁBBÁ a felelősségteljes halászati tevékenységek folytatása, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, továbbá az e halászat által a világ halászati erőforrásainak és az előfordulási helyük szerinti ökoszisztémáknak az állapotára gyakorolt káros hatás megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében folytatott hatékony együttműködés iránt;
MEGÁLLAPODTAK a következőkben:
1. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen egyezmény alkalmazásában:
a) |
„1982. évi egyezmény”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezménye; |
b) |
„1995. évi megállapodás”: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. december 4-imegállapodás; |
c) |
„fenékhalászat”: olyan halászati tevékenységek, amelyek esetében a halászeszköz a halászati műveletek során várhatóan érintkezésbe lép a tengerfenékkel; |
d) |
„konszenzus”: a határozathozatalkor emelt bármely hivatalos kifogás hiánya; |
e) |
„Szerződő Fél”: minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti ezt az egyezményt, és amelynek vonatkozásában az egyezmény hatályban van; |
f) |
„az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az a 4. cikk (1) bekezdése szerinti terület, amelyen az egyezményt alkalmazni kell; |
g) |
„nemzetközi FAO-iránymutatások”: a FAO által 2008. augusztus 29-én elfogadott, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi iránymutatások, valamint azok esetleges módosításai; |
h) |
„halászati erőforrások”: minden, az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhajók által kifogott hal, puhatestű, rákféle és egyéb tengeri faj, az alábbiak kivételével:
|
i) |
„halászati tevékenységek”:
|
j) |
„halászhajó”: bármely, halászati tevékenységre használt vagy halászati tevékenységre szánt hajó, beleértve a halfeldolgozó hajókat, a segédhajókat, a szállítóhajókat és bármely más, a halászati tevékenységekben közvetlenül részt vevő hajót; |
k) |
„jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat”: a FAO jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló 2001-es nemzetközi cselekvési tervének (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek, valamint a Bizottság döntése szerinti egyéb tevékenységek; |
l) |
„elővigyázatossági megközelítés”: az 1995. évi megállapodás 6. cikkében meghatározott, elővigyázatosság elvén alapuló megközelítés; |
m) |
„regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagjai átruházták az ezen egyezmény által érintett kérdések felett gyakorolt hatáskört, beleértve az e kérdések vonatkozásában a tagállamokra nézve kötelező erejű határozatok meghozatalának hatáskörét; valamint |
n) |
„átrakás”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó bármely halászati erőforrás vagy halászati erőforrásból előállított termék kirakodása egy halászhajóról egy másik halászhajóra, akár tengeren, akár kikötőben. |
2. cikk
Cél
Ezen egyezmény célja az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása, és egyúttal a Csendes-óceán északi részén található azon tengeri ökoszisztémák védelme, amelyekben ezek az erőforrások előfordulnak.
3. cikk
Általános elvek
Ezen egyezmény céljának elérése érdekében a Szerződő Felek esettől függően egyénileg vagy együttesen:
a) |
előmozdítják a halászati erőforrások optimális felhasználását, és biztosítják azok hosszú távú fenntarthatóságát; |
b) |
a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon alapuló intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőforrásokat olyan szinten tartsák, illetve olyan szintre állítsák vissza, hogy azok képesek legyenek biztosítani a maximális fenntartható hozamot, figyelemmel a halászati gyakorlatokra, az állományok egymástól való függésére, valamint bármilyen egyéb, általánosan ajánlott – akár szubregionális, akár regionális vagy globális szintű – nemzetközi minimumkövetelményekre; |
c) |
a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének és ökoszisztéma-alapú szemléletének, valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak, különösen az 1982. évi egyezményben, az 1995. évi megállapodásban és más vonatkozó nemzetközi okmányokban foglaltaknak megfelelő intézkedéseket fogadnak el és hajtanak végre; |
d) |
felmérik a halászati tevékenységek által a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokra gyakorolt hatásokat, és szükség esetén olyan állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogadnak el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy e fajok állományai a szaporodásukat súlyosan veszélyeztető populációméret feletti szinten legyenek tarthatók vagy e szintre legyenek helyreállíthatók; |
e) |
védik a tengeri környezet biológiai sokféleségét, többek között a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése révén, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi normákat, illetve iránymutatásokat, beleértve a nemzetközi FAO-iránymutatásokat; |
f) |
megelőzik vagy felszámolják a túlhalászást és a halászati kapacitás túllépését, továbbá gondoskodnak arról, hogy a halászati erőkifejtés, illetve a kitermelés mértéke a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatokon alapuljon, és ne lépje túl a halászati erőforrások fenntartható hasznosításával arányos szintet; |
g) |
biztosítják a halászati tevékenységekre – többek között az egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló összes célfajra és nem célfajra – vonatkozó teljes körű és pontos adatok időszerű, megfelelő módon történő gyűjtését és megosztását; |
h) |
biztosítják, hogy a halászati erőkifejtés bármilyen bővítését, új vagy felderítő halászat fejlesztését, illetve a meglévő halászati tevékenységekben használt halászeszközök megváltoztatását minden esetben az e halászati tevékenységek által a halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságára gyakorolt hatások értékelése, valamint annak meghatározása előzze meg, hogy e tevékenységek nem gyakorolnának-e jelentős káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, illetve biztosítják, hogy e tevékenységeket oly módon kezeljék, hogy megelőzzék ezeket a hatásokat, vagy ne engedélyezzék a tevékenységek folytatását; |
i) |
az 1995. évi megállapodás 7. cikkének megfelelően biztosítják, hogy a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló nyílt tengeri halállományok vonatkozásában létrehozott, valamint a nemzeti joghatóság alá tartozó területek vonatkozásában elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések összeegyeztethetők legyenek e halászati erőforrások teljes körű védelmének és kezelésének biztosítása érdekében; |
j) |
biztosítják az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelést, továbbá azt, hogy a jogsértések esetén alkalmazandó szankciók kellően szigorúak legyenek a megfelelés biztosítása, a további jogsértésektől való visszatartás, valamint annak érdekében, hogy megfosszák a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől; |
k) |
minimálisra csökkentik a halászhajókból származó szennyezést és hulladékot, a visszadobott halak mennyiségét, az elvesztett vagy elhagyott halászeszközök által ejtett fogást, továbbá a más fajokra és tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásokat olyan intézkedések révén, mint például – amennyire lehetséges – a szelektív, környezeti szempontból biztonságos és költséghatékony halászeszközök és halászati technikák kidolgozása és alkalmazása; valamint |
l) |
ezen egyezményt méltányosan, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon, a nemzetközi joggal összhangban alkalmazzák. |
4. cikk
Területi hatály
(1) Ezen egyezmény a Csendes-óceán északi része nyílt tengeri területeinek vizeire alkalmazandó, kivéve a Bering-tenger nyílt tengeri területeit, valamint azokat az egyéb nyílt tengeri területeket, amelyeket egyetlen állam kizárólagos gazdasági övezete vesz körült. Az alkalmazási területet délen az Amerikai Egyesült Államok Északi-Mariana-szigetek Társult Államot körülvevő felségvizeinek tenger felőli határától az északi szélesség 20°-nál kiinduló, kelet felé haladó, az alábbi koordinátákat összekötő folyamatos vonal határolja:
— |
é. sz. 20° 00’ 00”, k./ny. h. 180° 00’ 00”, |
— |
é. sz. 10° 00’ 00”, k./ny. h. 180° 00’ 00”, |
— |
é. sz. 10° 00’ 00”, ny. h. 140° 00’ 00”, |
— |
é. sz. 20° 00’ 00”, ny. h. 140° 00’ 00”, valamint |
— |
innen kelet felé a Mexikó halászati joghatósága alá tartozó vizek tenger felőli határáig. |
(2) Az egyezmény egyetlen rendelkezése sem, illetve az egyezmény értelmében végrehajtott intézkedések vagy tevékenységek egyike sem jelenti bármely Szerződő Félnek a vizek és övezetek jogállására és kiterjedésére vonatkozó igényének vagy álláspontjának bármely Szerződő Fél általi elismerését.
5. cikk
A Bizottság létrehozása
(1) Létrejön az Észak-csendes-óceáni Halászati Bizottság (a továbbiakban: Bizottság). A Bizottság ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően működik. Minden Szerződő Fél a Bizottság tagja.
(2) Az egyezményben említett, halászatot folytató jogalanyok a mellékletben foglaltaknak megfelelően részt vehetnek a Bizottság munkájában. A halászatot folytató jogalany Bizottság munkájában való részvétele nem minősül a nemzetközi jog – ideértve az 1982. évi egyezményt – elfogadott alkalmazásától való eltérésnek.
(3) A Bizottság legalább kétévente rendes ülést tart a Bizottság által meghatározott helyen és időpontban, valamint adott esetben további, az ezen egyezmény szerinti feladatai ellátásához szükséges üléseket tarthat.
(4) A Bizottság bármelyik tagja kérheti a Bizottság ülésének összehívását, amelyre a Bizottság tagjai többségének egyetértésével kerülhet sor. Az elnök időben összehívja az ülést az általa a Bizottság tagjaival egyeztetve meghatározott időpontra és helyszínre.
(5) A Bizottság a Szerződő Felek képviselői közül választ elnököt és alelnököt, akik nem képviselhetik ugyanazt a Szerződő Felet. Az elnököt és az alelnököt két évre választják meg, és újraválaszthatók, azonban legfeljebb négy egymást követő évig maradhatnak hivatalban ugyanabban a minőségükben. Az elnök és az alelnök az utódja megválasztásáig marad hivatalban.
(6) A Bizottság a költséghatékonyság elvét alkalmazza saját és kiegészítő testületei üléseinek gyakorisága, időtartama és napirendje tekintetében.
(7) A Bizottság nemzetközi jogi személyiséggel, és így jogképességgel is rendelkezik a feladatai ellátásához és célkitűzései eléréséhez szükséges mértékben. A Bizottságot és tisztviselőit a Szerződő Felek területén megillető kiváltságokat és mentességeket a Bizottság és a szóban forgó Szerződő Fél közötti megállapodás határozza meg.
(8) A Bizottság és kiegészítő testületeinek minden ülésén lehetőséget kell biztosítani akkreditált megfigyelők részvételére a Bizottság által elfogadott eljárási szabályzatnak megfelelően. A kapcsolódó dokumentumokat az említett eljárási szabályzatnak megfelelően hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
(9) A Bizottság létrehozhat egy ügyvezető titkárból, valamint a Bizottság által szükségesnek ítélt egyéb személyzetből álló állandó titkárságot, és/vagy szerződéses megállapodást köthet valamely meglévő szervezet titkárságával annak szolgáltatásai igénybevételére. Az ügyvezető titkárt a Szerződő Felek jóváhagyásával nevezik ki.
6. cikk
Kiegészítő testületek
(1) Létrejön a Tudományos Bizottság, valamint a Műszaki és Megfelelési Bizottság. A Bizottság időről időre konszenzusos alapon bármilyen egyéb, ezen egyezmény céljának elérését előmozdító kiegészítő testületet is létrehozhat.
(2) Az egyes kiegészítő testületeknek minden egyes ülésüket követően jelentést kell tenniük munkájukról a Bizottságnak, amely jelentésnek adott esetben a Bizottság részére megfogalmazott szakvéleményeket és ajánlásokat is magában kell foglalnia.
(3) A kiegészítő testületek munkacsoportokat hozhatnak létre, valamint a Bizottság által adott esetben biztosított iránymutatásoknak megfelelően külső tanácsadást is igénybe vehetnek.
(4) A kiegészítő testületek a Bizottságnak felelnek, és működésükre a Bizottság eljárási szabályzata vonatkozik, hacsak a Bizottság másként nem határoz.
7. cikk
A Bizottság feladatai
(1) A Bizottság a 3. cikkben megfogalmazott elveknek megfelelően és a rendelkezésre álló legjobb tudományos információk, valamint a Tudományos Bizottság szakvéleményei alapján:
a) |
állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, ideértve a Bizottság által e halászati erőforrások tekintetében meghatározott teljes kifogható mennyiséget, illetve megengedett legnagyobb halászati erőkifejtést; |
b) |
biztosítja, hogy a teljes kifogható mennyiség, illetve a megengedett legnagyobb halászati erőkifejtés megfeleljen a Tudományos Bizottság szakvéleményeinek és ajánlásainak; |
c) |
szükség szerint állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok vonatkozásában; |
d) |
az egyezmény céljának eléréséhez szükséges mértékben adott esetben állománygazdálkodási stratégiákat fogad el a halászati erőforrások, valamint a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok tekintetében; |
e) |
állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket fogad el az egyezmény hatálya alá tartozó területen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatás megelőzése érdekében, ideértve egyebek mellett a következőket:
|
f) |
meghatározza a jelenleg folytatott halászatban való részvétel jellegét és mértékét, többek között halászati lehetőségek kiosztása révén; |
g) |
konszenzussal meghatározza az új halászati tevékenységeknek az egyezmény hatálya alá tartozó területen történő létesítésére, valamint az e halászati tevékenységekben történő részvétel jellegére és mértékére vonatkozó feltételeket, többek között halászati lehetőségek kiosztása útján; valamint |
h) |
megállapodik olyan módszerekről, amelyekkel az ezen egyezmény hatálya alá tartozó halászati erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának szükségességével összhangban figyelembe vehetők az új Szerződő Felek halászati érdekei. |
(2) A Bizottság az ezen egyezményben foglalt rendelkezések, továbbá az ezen egyezmény szerint elfogadott intézkedések hatékony nyomon követésére, ellenőrzésére és felügyeletére, valamint az azoknak való megfelelés és azok érvényesítésének biztosítására irányuló intézkedéseket fogad el. A Bizottság e célból:
a) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó halászati erőforrások, illetve halászati erőforrásból előállított termékek átrakásának szabályozására és nyomon követésére irányuló eljárásokat alakít ki, ideértve a Bizottságnak az átrakások helyéről és mennyiségéről történő értesítését; |
b) |
a vonatkozó nemzetközi normák és iránymutatások figyelembevételével kidolgozza és végrehajtja az észak-csendes-óceáni halászati megfigyelőprogramot (a továbbiakban: megfigyelőprogram); |
c) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen üzemeltetett halászhajók fedélzetére való felszállásra és azok ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat alakít ki; |
d) |
hatékony nyomon követést, ellenőrzést és felügyeletet biztosító, megfelelő együttműködési mechanizmusokat hoz létre a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések érvényesítése érdekében, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására szolgáló mechanizmusokat; |
e) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytató hajók mozgásának és tevékenységének valós idejű műholdas helymeghatározó jeladók segítségével történő jelentésére vonatkozó szabványokat, előírásokat és eljárásokat dolgoz ki a Bizottság tagjai részére, továbbá ezen eljárásoknak megfelelően összehangolja a tagok műholdas hajómegfigyelési rendszerei által gyűjtött adatok időben történő terjesztését; |
f) |
olyan eljárásokat alakít ki, amelyek segítségével a Bizottság kellő időben értesítést kap az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokra halászó vagy ilyen tevékenységet tervező halászhajóknak az egyezmény hatálya alá tartozó területre történő belépéséről és az onnan való kilépéséről; |
g) |
adott esetben megkülönböztetésmentes, a nemzetközi joggal összhangban lévő piaci intézkedéseket dolgoz ki a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében; valamint |
h) |
az ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedéseknek való megfelelés felülvizsgálatára szolgáló eljárásokat alakít ki. |
(3) A Bizottság:
a) |
konszenzusos alapon elfogadja és/vagy szükség szerint módosítja a Bizottság üléseinek lefolytatására és feladatainak gyakorlására vonatkozó szabályokat, ideértve eljárási szabályzatát, pénzügyi szabályzatát és egyéb szabályzatait; |
b) |
elfogadja a Tudományos Bizottság, a Műszaki és Megfelelési Bizottság, valamint szükség szerint az egyéb kiegészítő testületek munkaterveit és feladatmeghatározását; |
c) |
a Tudományos Bizottság elé terjeszt bármely, a Bizottság által a halászati erőforrások, valamint a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok védelmével és kezelésével, továbbá a halászati tevékenységek által a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelésével és kezelésével kapcsolatban esetlegesen meghozandó döntések tudományos alapjára vonatkozó kérdést; |
d) |
meghatározza az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott bármilyen kísérleti, tudományos és felderítő jellegű halászati tevékenységre vonatkozó feltételeket, továbbá megállapítja a halászati erőforrásokkal, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákkal, valamint a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokkal kapcsolatos, együttműködésen alapuló tudományos kutatások tárgykörét; |
e) |
elfogadja és időről időre módosítja azon veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák indikátorfajainak jegyzékét, amelyek tekintetében tiltani kell a célzott halászatot; |
f) |
irányítja a Bizottság külkapcsolati tevékenységeit; valamint |
g) |
ellát bármely más feladatot és elvégez bármely más olyan tevékenységet, amely szükséges lehet ezen egyezmény céljának eléréséhez. |
8. cikk
Határozathozatal
(1) A Bizottság általános szabályként konszenzussal hozza meg határozatait.
(2) Azon eseteket kivéve, ahol ezen egyezmény konkrétan rendelkezik arról, hogy valamely határozat meghozatalára konszenzus útján kerül sor, ha az elnök úgy ítéli meg, hogy a konszenzus elérésére irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítettek:
a) |
a Bizottság eljárási kérdésekkel kapcsolatos határozatait a Bizottság jóváhagyó vagy elutasító szavazatot leadó tagjainak többségével hozzák meg; valamint |
b) |
az érdemi kérdésekkel kapcsolatos határozatokat a Bizottság jóváhagyó vagy elutasító szavazatot leadó tagjainak háromnegyedes többségével hozzák meg. |
(3) Ha felmerül az a probléma, hogy valamely kérdés érdemi-e vagy sem, az adott kérdést érdemi kérdésként kell kezelni.
(4) A Bizottság akkor határozatképes, ha a határozathozatal időpontjában a tagjainak legalább kétharmada jelen van.
9. cikk
A Bizottság határozatainak végrehajtása
(1) A Bizottság kötelező erejű határozatai a következőképpen lépnek hatályba:
a) |
a Bizottság elnöke a Bizottság határozatainak meghozatalát követően haladéktalanul írásban értesíti azokról a Bizottság összes tagját; |
b) |
a határozat az elnök által a Bizottság határozatának elfogadásáról a fenti a) pontnak megfelelően küldött értesítésben meghatározott továbbítási időponttól számított 90. (kilencvenedik) napon válik kötelező erejűvé a Bizottság összes tagjára nézve, hacsak a határozat másként nem rendelkezik; |
c) |
a Bizottság tagjai kizárólag azzal az indokkal emelhetnek kifogást a határozattal szemben, hogy az nincs összhangban az ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény vagy az 1995. évi megállapodás rendelkezéseivel, vagy hogy a határozat formailag vagy ténylegesen indokolatlan megkülönböztetést valósít meg a kifogást emelő taggal szemben; |
d) |
amennyiben a Bizottság valamely tagja kifogást emel, a határozat kötelező erőre emelkedésének a fenti b) pont szerinti időpontja előtt legalább két héttel írásban értesítenie kell erről a Bizottság elnökét; ez esetben a határozat – a kifogásban foglalt mértékig – nem lesz kötelező erejű az adott tagra nézve; a határozat ugyanakkor az összes többi tagra nézve továbbra is kötelező erővel fog bírni, hacsak a Bizottság másként nem határoz; |
e) |
amennyiben a Bizottság valamely tagja a fenti d) pont szerinti értesítést nyújt be, meg kell jelölnie, hogy a határozat az ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény vagy az 1995. évi megállapodás rendelkezéseibe ütközik-e, vagy formailag vagy ténylegesen indokolatlan megkülönböztetést valósít meg az adott taggal szemben, továbbá írásban indokolnia kell az álláspontját. Az adott tagnak ezenkívül olyan alternatív intézkedéseket kell elfogadnia és végrehajtania, amelyek hatásukat tekintve egyenértékűek az általa kifogásolt határozattal, és amelyek alkalmazásának kezdőnapja megegyezik a határozat alkalmazásának kezdőnapjával; |
f) |
az elnök haladéktalanul megküldi a Bizottság valamennyi tagjának a fenti d) és e) pontnak megfelelően beérkezett értesítések és indokolások részleteit; |
g) |
amennyiben a Bizottság bármelyik tagja a fenti d) és e) pontban meghatározott eljáráshoz folyamodik, bármely másik tag kérésére bizottsági ülést kell összehívni a kifogásolt határozat felülvizsgálata érdekében. A Bizottság saját költségén kettő vagy több olyan szakértőt hív meg az ülésre, akik nem a Bizottság tagjainak állampolgárai, és megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a halászatra vonatkozó nemzetközi jogi rendelkezések, valamint regionális halászati gazdálkodási szervezetek működése terén ahhoz, hogy szakvéleményt adhassanak a Bizottságnak a szóban forgó kérdésben. E szakértők kiválasztásának és tevékenységeik ellátásának meg kell felelnie a Bizottság által elfogadandó eljárásoknak; |
h) |
a Bizottság ülése során mérlegelni kell, hogy a Bizottság adott tagja által emelt kifogás megadott indokai megalapozottak-e, és hogy az elfogadott alternatív intézkedések hatásukat tekintve egyenértékűek-e a kifogásolt határozattal; |
i) |
ha a Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt határozat formailag vagy ténylegesen nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a Bizottság kifogást emelő tagjával szemben, és nincs ellentmondásban ezzel az egyezménnyel, az 1982. évi egyezménnyel vagy az 1995. évi megállapodással, de az alternatív intézkedéseknek a Bizottság kifogásolt határozatával egyenértékű a hatása, és azokat a Bizottságnak is ilyenként kell elfogadnia, a kifogásolt határozat helyett az alternatív intézkedések lesznek kötelező érvényűek a kifogást emelő tagra nézve; valamint |
j) |
ha a Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt határozat formailag vagy ténylegesen nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a kifogást emelő taggal szemben, és nincs ellentmondásban ezzel az egyezménnyel, az 1982. évi egyezménnyel vagy az 1995. évi megállapodással, az alternatív intézkedések hatása viszont nem egyenértékű a kifogásolt határozattal, a kifogást emelő tag:
|
(2) Minden, az (1) bekezdésben meghatározott kifogásolási jogot gyakorló bizottsági tag bármikor visszavonhatja a kifogásról szóló értesítését, és ekkor rá nézve is azonnal vagy az e cikk szerinti hatálybalépésének időpontjában kötelező erejűvé válik a határozat.
10. cikk
Tudományos Bizottság
(1) A Tudományos Bizottság tudományos szakvéleményeket ad és ajánlásokat tesz a Tudományos Bizottságra vonatkozó, a Bizottság első rendes ülésén elfogadott, adott esetben időről időre módosított feladatmeghatározásnak megfelelően.
(2) A Tudományos Bizottság legalább kétévente, a Bizottság rendes üléseit megelőzően ülésezik, hacsak a Bizottság másként nem határoz.
(3) A Tudományos Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentéseit konszenzussal fogadja el. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében megtett minden erőfeszítés sikertelennek bizonyul, a jelentésben fel kell tüntetni a többségi és a kisebbségi álláspontokat, valamint feltüntethetők a tagok képviselőinek a jelentés egészével vagy annak bármely részével kapcsolatos eltérő álláspontjai.
(4) A Tudományos Bizottság feladatai a következők:
a) |
kutatási terv ajánlása a Bizottság részére, amely kitér a tudományos szakértők, illetve adott esetben egyéb szervezetek vagy magánszemélyek által kezelendő konkrét problémákra és kérdéskörökre, továbbá az adatok iránti igények meghatározása és az ezen igények kielégítésére irányuló tevékenységek összehangolása; |
b) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások állapotára vonatkozó tudományos értékelések megtervezése, végrehajtása és felülvizsgálata, az ezen erőforrások védelméhez és kezeléséhez szükséges intézkedések meghatározása, valamint a Bizottság szakvéleményekkel és ajánlásokkal történő ellátása; |
c) |
releváns információk gyűjtése, elemzése és terjesztése; |
d) |
a halászati tevékenységek által a halászati erőforrásokra és a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokra gyakorolt hatások értékelése; |
e) |
a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azonosítására szolgáló folyamat kidolgozása, beleértve ennek releváns kritériumait, továbbá azon területeknek vagy jellemzőknek a rendelkezésre álló legjobb tudományos információk alapján történő azonosítása, ahol vagy amelyek esetében ezen ökoszisztémák ismerten vagy nagy valószínűséggel előfordulnak, valamint a fenékhalászati tevékenységek helyének e területek vagy jellemzők vonatkozásában történő meghatározása a bizalmas információk védelme szükségességének megfelelő figyelembevételével; |
f) |
a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azon további indikátorfajainak meghatározása, amelyek tekintetében tiltani kell a célzott halászatot, továbbá szakvélemények adása a Bizottság részére e fajokkal kapcsolatban; |
g) |
tudományos alapokon nyugvó szabványok és kritériumok kidolgozása annak megállapítása érdekében, hogy a fenékhalászati tevékenységek feltehetően gyakorolnak-e jelentős káros hatást az adott területen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vagy tengeri fajokra a nemzetközi normák, például a nemzetközi FAO-iránymutatások alapján, továbbá e hatások elkerülésére vonatkozó ajánlások kidolgozása; |
h) |
bármilyen értékelés, meghatározás és állománygazdálkodási intézkedés felülvizsgálata, továbbá az ezen egyezmény céljának eléréséhez szükséges ajánlások kidolgozása; |
i) |
a Bizottság által elfogadandó szabályok és szabványok kidolgozása az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokra, a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajokra, továbbá az e területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó adatok gyűjtése, ellenőrzése, jelentése, biztonsága, cseréje, hozzáférhetősége és terjesztése vonatkozásában; |
j) |
amennyire lehetséges, alternatív állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekre vonatkozó elemzés készítése a Bizottság számára, amely megbecsüli, hogy az egyes alternatív intézkedések milyen mértékben érnék el a Bizottság által elfogadott vagy mérlegelt állománygazdálkodási stratégiák célkitűzéseit; valamint |
k) |
egyéb szakvélemények megfogalmazása a Bizottságnak saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére. |
(5) A Tudományos Bizottság kölcsönös érdekű kérdésekben – a Bizottság által a fenti (4) bekezdés i. pontja, valamint a 21. cikk szerint elfogadott szabályokkal és szabványokkal összhangban – információkat cserélhet más vonatkozó tudományos szervezetekkel vagy megállapodásokkal.
(6) A Tudományos Bizottság működése nem járhat az egyezmény hatálya alá tartozó területtel foglalkozó egyéb tudományos szervezetek által vagy megállapodások keretében végzett tevékenységek megkettőzésével.
11. cikk
Műszaki és Megfelelési Bizottság
(1) A Műszaki és Megfelelési Bizottság feladatai a következők:
a) |
a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelés nyomon követése és felülvizsgálata, továbbá szükség szerint ajánlások megfogalmazása a Bizottság részére; valamint |
b) |
a Bizottság által elfogadott nyomonkövetési, ellenőrzési, valamint felügyeleti és végrehajtási célú együttműködési intézkedések végrehajtásának felülvizsgálata, és szükség szerint ajánlások megfogalmazása a Bizottság részére. |
(2) A Műszaki és Megfelelési Bizottság első ülésének időpontjáról a Bizottság dönt. Az első ülést követően a Műszaki és Megfelelési Bizottság legalább kétévente, valamint a Bizottság rendes üléseit megelőzően ülésezik, hacsak a Bizottság másként nem határoz.
(3) A Műszaki és Megfelelési Bizottságnak minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy jelentéseit konszenzussal fogadja el. Amennyiben a konszenzus elérése érdekében megtett minden erőfeszítés sikertelennek bizonyul, a jelentésben fel kell tüntetni a többségi és a kisebbségi álláspontokat, valamint feltüntethetők a tagok képviselőinek a jelentés egészével vagy annak bármely részével kapcsolatos eltérő álláspontjai.
(4) Feladatai ellátása során a Műszaki és Megfelelési Bizottság:
a) |
a Bizottság által az egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések, valamint adott esetben az e területtel határos vizek tekintetében elfogadott kiegészítő intézkedések Bizottság tagjai általi végrehajtásának módjával kapcsolatos információcserére szolgáló fórumot biztosít; |
b) |
érvényesítéssel – többek között érvényesítési erőfeszítésekkel, stratégiákkal és tervekkel – kapcsolatos információcserére szolgáló fórumot biztosít; |
c) |
fogadja a Bizottság egyes tagjaitól az adott tag által az ezen egyezmény rendelkezései, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedések megsértésének nyomon követése, kivizsgálása és szankcionálása érdekében tett intézkedésekről érkező jelentéseket; |
d) |
jelenti a Bizottságnak az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelés mértékére vonatkozó megállapításait, illetve következtetéseit; |
e) |
nyomon követéssel, ellenőrzéssel, felügyelettel és érvényesítéssel kapcsolatos ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére; |
f) |
kidolgozza az adatok és információk nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti célú felhasználására irányadó szabályokat és eljárásokat; valamint |
g) |
mérlegel és/vagy megvizsgál bármely egyéb, a Bizottság által elé terjesztett kérdést. |
(5) A Műszaki és Megfelelési Bizottság a Bizottság által időről időre elfogadott eljárásoknak és iránymutatásoknak megfelelően látja el feladatait.
12. cikk
Költségvetés
(1) A Bizottság valamennyi tagja fedezi a Bizottság és kiegészítő testületei ülésein való részvételéből származó költségeit.
(2) A Bizottság minden rendes ülésén konszenzussal elfogadja a következő két év mindegyikének éves költségvetését. Az ügyvezető titkár mindkét év költségvetési tervezetét a hozzájárulások jegyzékével együtt legkésőbb 60 (hatvan) nappal a Bizottság azon rendes ülése előtt megküldi a tagoknak, amelyen e költségvetéseket mérlegelik. Amennyiben a Bizottság nem képes konszenzust elérni bármelyik év éves költségvetésének elfogadására vonatkozóan, a Bizottság előző évi költségvetését kell átvinni az adott évre.
(3) A költségvetést a Bizottság által konszenzussal elfogadandó képlet szerint kell elosztani el a Bizottság tagjai között. A Bizottság azon tagjai, amelyek tagsága a pénzügyi év közben kezdődött, az év hátralévő részében a tagságuk kezdetének napjától számítva fennmaradó teljes hónapok számával arányos mértékben járulnak hozzá a költségvetéshez.
(4) Az ügyvezető titkár a Bizottság minden egyes tagját értesíti az általa befizetendő hozzájárulás összegéről. A hozzájárulásokat legkésőbb az említett értesítés időpontjától számított négy hónapon belül kell befizetni azon ország pénznemében, amelyben a Bizottság titkársága található. Amennyiben a Bizottság valamely tagja nem tudja időben teljesíteni a befizetést, ennek okáról magyarázatot kell adnia a Bizottságnak.
(5) Ha a Bizottság valamely tagja két teljes, egymást követő évben elmulasztotta a hozzájárulása befizetését, nem jogosult részt venni a Bizottság határozathozatalában, és nem emelhet kifogást a Bizottság határozatai ellen, amíg nem teljesíti a Bizottsággal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit.
(6) A Bizottság pénzügyeit a Bizottság által választott külső könyvvizsgálók évente ellenőrzik.
13. cikk
A lobogó szerinti államok kötelezettségei
(1) A Szerződő Felek mindegyike megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók:
a) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott tevékenységük során megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedéseknek, továbbá ne folytassanak olyan tevékenységeket, amelyek aláássák ezen intézkedések hatékonyságát; valamint |
b) |
ne folytassanak engedély nélküli halászati tevékenységet az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos, másik állam nemzeti joghatósága alá tartozó területeken. |
(2) Egyetlen Szerződő Fél sem engedélyezi a lobogója alatt közlekedő halászhajók halászati tevékenységekre való használatát az egyezmény hatálya alá tartozó területen, hacsak erre nem kap felhatalmazást az érintett Szerződő Fél megfelelő hatóságától vagy hatóságaitól. Az egyes Szerződő Felek kizárólag akkor engedélyezik a lobogójuk alatt közlekedő hajók halászati tevékenységekre való használatát az egyezmény hatálya alá tartozó területen, ha e hajók tekintetében eredményesen képesek teljesíteni az ezen egyezményből, az 1982. évi egyezményből és az 1995. évi megállapodásból fakadó kötelezettségeiket.
(3) Valamennyi Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók által végzett, az ezen egyezmény rendelkezéseivel, valamint az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedésekkel és a (2) bekezdés szerinti engedéllyel ellentétes halászati tevékenységek a jogrendszerében jogsértésnek minősüljenek.
(4) Mindegyik Szerződő Fél kötelezi a lobogója alatt közlekedő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységeket folytató halászhajókat, hogy:
a) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen való tartózkodásuk során valós idejű műholdas helymeghatározó jeladókat használjanak a 7. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerint kidolgozott eljárásoknak megfelelően; |
b) |
értesítsék a Bizottságot az egyezmény hatálya alá tartozó területre való belépésre, illetve onnan való kilépésre vonatkozó szándékukról a 7. cikk (2) bekezdésének f) pontja szerint kidolgozott eljárásoknak megfelelően; valamint |
c) |
a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti, átrakások szabályozására és nyomon követésére szolgáló eljárások Bizottság általi elfogadásáig értesítsék a Bizottságot az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatból származó halászati erőforrások, illetve halászati erőforrásból előállított termékek átrakásának helyéről. |
(5) A Szerződő Felek mindegyike megtiltja a lobogója alatt közlekedő hajóknak a következő rendekbe tartozó fajok célzott halászatát: Alcyonacea, Antipatharia, Gorgonacea és Scleractinia, valamint bármely egyéb, a Tudományos Bizottság által időről időre meghatározott és a Bizottság által ekként elfogadott, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát jelölő indikátorfaj.
(6) Mindegyik Szerződő Félnek megfigyelőket kell elhelyeznie a lobogója alatt közlekedő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen működtetett halászhajók fedélzetén a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint létrehozandó megfigyelőprogramnak megfelelően. A megfigyelőprogramnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen fenékhalászatot folytató halászhajók 100 (száz) százalékára ki kell terjednie. Az egyezmény hatálya alá tartozó területen egyéb típusú halászati tevékenységeket folytató halászhajókra a megfigyelésnek a Bizottság által meghatározott mértékben kell kiterjednie.
(7) A Szerződő Felek mindegyike biztosítja, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók elfogadják a megfelelően felhatalmazott ellenőrök fedélzetükre lépését a Bizottság által a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállás és azok ellenőrzése tekintetében elfogadott eljárásoknak megfelelően. A megfelelően felhatalmazott ellenőröknek be kell tartaniuk az említett eljárásokat.
(8) Az egyezmény eredményes végrehajtása érdekében a Szerződő Felek mindegyike:
a) |
nyilvántartást vezet a lobogója alatt közlekedő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységek folytatására használható halászhajókról a Bizottság által elfogadott tájékoztatási követelményeknek, szabályoknak, szabványoknak és eljárásoknak megfelelően; |
b) |
évente – a Bizottság által kidolgozandó eljárásoknak megfelelően – tájékoztatja a Bizottságot minden egyes, az e bekezdés értelmében vezetendő nyilvántartásba felvett halászhajó vonatkozásában a Bizottság által meghatározott információkról, továbbá haladéktalanul értesíti a Bizottságot ezen információk bármilyen módosításáról; valamint |
c) |
a 16. cikk szerinti kötelező éves jelentés részeként tájékoztatja a Bizottságot a nyilvántartásba felvett, az előző naptári évben halászati tevékenységeket folytató halászhajók nevéről. |
(9) A Szerződő Felek mindegyike haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a következőkről:
a) |
a nyilvántartásba felvett bárminemű információ; valamint |
b) |
a nyilvántartásból törölt bárminemű információ, feltüntetve, hogy a törlés az alábbiak közül mely okból történt:
|
(10) A Bizottság saját halászhajó-nyilvántartást vezet a (8) és a (9) bekezdés szerint szolgáltatott információk alapján. A Bizottság e nyilvántartást az elfogadott módon hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, az egyes Szerződő Felek nemzeti gyakorlatainak megfelelően figyelembe véve a személyes adatok titkossága megőrzésének szükségességét. A Bizottság ezenkívül kérésre bármely Szerződő Felet tájékoztatja a hajókra vonatkozóan a Bizottság nyilvántartásában szereplő, nyilvánosan egyébként nem hozzáférhető információkról.
(11) Amennyiben a Szerződő Felek bármelyike elmulasztja a 16. cikk (3) bekezdésében előírt adatok és információk bármely olyan év tekintetében történő benyújtását, amelyben a lobogója alatt közlekedő hajók halászatot folytattak az egyezmény hatálya alá tartozó területen, nem vehet részt a vonatkozó halászati tevékenységekben, amíg be nem nyújtotta ezeket az adatokat és információkat. A Bizottság által elfogadandó eljárási szabályzat további útmutatást nyújt e bekezdés végrehajtásával kapcsolatban.
14. cikk
A kikötő szerinti államok kötelezettségei
(1) A Szerződő Feleknek joguk és kötelességük olyan intézkedéseket hozni a nemzetközi joggal összhangban, amelyek javítják a szubregionális, regionális és globális állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.
(2) Valamennyi Szerződő Fél:
a) |
hatályba lépteti a kikötő szerinti állam azon intézkedéseit, amelyeket a Bizottság az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységeket folytató halászhajók tekintetében a kikötőibe való belépéssel és a kikötőinek használatával kapcsolatban fogadott el, beleértve többek között a halászati erőforrások kirakodására és átrakására, a halászhajók, a dokumentumok, a fedélzeten tartott fogás és halászeszközök ellenőrzésére, valamint a kikötői szolgáltatások igénybevételére vonatkozókat is; valamint |
b) |
gyakorlati szempontból észszerű mértékben, valamint saját nemzeti jogával és a nemzetközi joggal összhangban segítséget nyújt a lobogó szerinti államoknak abban az esetben, ha egy adott halászhajó önkéntesen egyik kikötőjében tartózkodik, és a hajó lobogója szerinti állam segítséget kér a Szerződő Féltől ezen egyezmény rendelkezései és a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tiszteletben tartásának biztosításához. |
(3) Amennyiben valamely Szerződő Fél úgy ítéli meg, hogy egy, a kikötőit használó halászhajó megsértette ezen egyezmény valamely rendelkezését vagy a Bizottság által elfogadott valamely állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedést, erről értesíti az érintett lobogó szerinti államot, a Bizottságot, az egyéb érintett államokat és a megfelelő nemzetközi szervezeteket. A Szerződő Fél az ügyhöz kapcsolódó teljes dokumentációt a lobogó szerinti állam és adott esetben a Bizottság rendelkezésére bocsátja, minden vizsgálati jelentést is beleértve.
(4) E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a Szerződő Feleket a területükön lévő kikötőik feletti szuverenitás nemzetközi joggal összhangban történő gyakorlásában, ideértve azon jogukat, hogy megtagadják a területükön található kikötőkbe történő befutást, valamint hogy a Bizottság által ezen egyezmény alapján elfogadottaknál szigorúbb kikötő szerinti állambeli intézkedéseket fogadjanak el.
15. cikk
A halászatot folytató jogalanyok kötelezettségei
A 13. cikk, valamint a 14. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó bármely, halászatot folytató jogalanyra, amely a mellékletnek megfelelően kifejezte szilárd elkötelezettségét.
16. cikk
Adatok gyűjtése, összeállítása és cseréje
(1) A Bizottság az 1995. évi megállapodás I. mellékletét, valamint a 10. és a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben figyelembe véve többek között a következőkre vonatkozó normákat, szabályokat és eljárásokat dolgoz ki:
a) |
valamennyi vonatkozó adatnak a Bizottság tagjai általi gyűjtése, ellenőrzése és a Bizottságnak kellő időben történő bejelentése; |
b) |
pontos és hiánytalan adatok Bizottság általi összeállítása és kezelése a hatékony állományfelmérés annak érdekében történő elősegítéséhez, hogy lehetővé váljon a legjobb tudományos szakvélemények kibocsátása; |
c) |
a Bizottság tagjai között, valamint más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel és megállapodásokkal, továbbá más vonatkozó szervezetekkel bonyolított adatcsere, beleértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajókra és adott esetben e hajók kedvezményezett tulajdonjogára vonatkozó adatokat is, annak érdekében, hogy a szóban forgó információkat adott esetben központosított terjesztési formátumban egységesítsék; |
d) |
a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és rendszerek közötti összehangolt dokumentáció- és adatmegosztás elősegítése, beleértve a hajólajstromra, valamint adott esetben piaci intézkedésekre vonatkozó adatok cseréjére szolgáló eljárásokat is; valamint |
e) |
a Bizottság tagjai adatgyűjtésre és -cserére vonatkozó követelményeknek való megfelelésének rendszeres ellenőrzése, és az ilyen ellenőrzések során feltárt megfelelésbeli hiányosságok kezelése. |
(2) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen tevékenykedő halászhajók számára, az ezen egyezmény értelmében kezelt halászati erőforrások helyzetére, a halászati erőforrások felmérésére, az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott kutatási programokra, valamint a regionális és globális szervezetekkel létesített együttműködési kezdeményezésekre vonatkozó adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.
(3) A Bizottság meghatározza az egyes tagok által benyújtandó éves jelentések alaki követelményeit. A Bizottság minden tagja késedelem nélkül benyújtja a Bizottsághoz az éves jelentését ezen alaki követelményeknek megfelelően. Az éves jelentésben ismertetni kell, hogy a Bizottság adott tagja milyen módon hajtotta végre a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket, valamint nyomonkövetési, ellenőrzési, felügyeleti és érvényesítési eljárásokat, ideértve a tag által a 17. cikk tekintetében tett intézkedések eredményét, valamint bármely egyéb, a Bizottság által meghatározott témakörökre vonatkozó információkat.
(4) A Bizottság az adatok – köztük a valós idejű műholdas helymeghatározó jeladók útján jelentett adatok – biztonságának, elérésének és terjesztésének biztosítására irányuló, adott esetben az adatok bizalmas jellegét megőrző és a Bizottság tagjainak nemzeti gyakorlatait figyelembe vevő szabályokat határoz meg.
17. cikk
Megfelelés és érvényesítés
(1) A Bizottság minden tagja érvényre juttatja ezen egyezmény rendelkezéseit és a Bizottság vonatkozó határozatait.
(2) A Bizottság minden egyes tagja – vagy saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság bármely más tagjának kérésére, és miután megkapta a vonatkozó információkat – teljes körű vizsgálatot folytat bármely olyan állítás vonatkozásában, amely szerint a lobogója alatt közlekedő halászhajók megsértették ezen egyezmény rendelkezéseit vagy bármely, a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedést.
(3) Amennyiben elegendő információ áll rendelkezésre ezen egyezmény rendelkezéseinek vagy az ezen egyezmény alapján elfogadott intézkedéseknek az adott tag lobogója alatt közlekedő halászhajó általi állítólagos megsértéséről:
a) |
a Bizottság adott tagját haladéktalanul értesíteni kell az állítólagos jogsértésről; valamint |
b) |
a Bizottság adott tagja megfelelő intézkedéseket tesz saját jogszabályai és szabályozásai alapján, többek között haladéktalanul megindítja a megfelelő eljárásokat, valamint adott esetben lefoglalja az érintett hajót. |
(4) Amennyiben a Bizottság tagjának jogszabályai alapján megállapítást nyer, hogy az adott tag lobogója alatt közlekedő valamely halászhajó érintett volt ezen egyezmény rendelkezéseinek vagy az ezen egyezmény alapján elfogadott bármely állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésnek a súlyos megsértésében, a Bizottság adott tagja a tevékenységei beszüntetésére, valamint adott esetben az egyezmény hatálya alá tartozó terület azonnali elhagyására utasítja az érintett halászhajót. A Bizottság adott tagja gondoskodik arról, hogy az érintett hajó ne folytasson az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokat érintő halászati tevékenységeket mindaddig, amíg eleget nem tett a tag által a jogsértés tekintetében kiszabott valamennyi fennmaradó szankciónak.
(5) E cikk alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az 1995. évi megállapodás 21. cikke (11) bekezdésének a)–h) pontjában meghatározott bármely jogsértés, valamint a Bizottság által ilyenként meghatározott egyéb jogsértések.
(6) Amennyiben a Bizottság az ezen egyezmény hatálybalépését követő 3 (három) éven belül nem jut megállapodásra az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállásra és azok ellenőrzésére vonatkozó eljárások tekintetében, az 1995. évi megállapodás 21. és 22. cikke úgy alkalmazandó, mintha ezen egyezmény részét képezné. Az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó halászhajók fedélzetére való felszállást és azok ellenőrzését, továbbá bármilyen ezt követően hozott jogérvényesítési intézkedést az említett cikkekben foglalt eljárásoknak, valamint a Bizottság által meghatározott további gyakorlati eljárásoknak megfelelően kell elvégezni.
(7) A lobogó szerinti állam által viselt felelősség elsőbbségének sérelme nélkül a Bizottság minden tagja a saját jogszabályaival összhangban:
a) |
a lehető legmesszebbmenőkig intézkedéseket hoz vagy együttműködik annak biztosítása érdekében, hogy állampolgárai, illetve az állampolgárai tulajdonában álló, általuk üzemeltetett vagy ellenőrzött halászhajók megfeleljenek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek; valamint |
b) |
vagy saját kezdeményezésére, vagy a Bizottság bármely más tagjának kérésére, és miután megkapta a vonatkozó információkat, haladéktalanul kivizsgálja ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek az állampolgárai, illetve az állampolgárai tulajdonában lévő, általuk üzemeltetett vagy ellenőrzött halászhajók általi bármilyen megsértését. |
(8) Az összes vizsgálatot és bírósági eljárást gyorsan kell lefolytatni. A Bizottság tagjainak vonatkozó jogszabályaiban és szabályozásaiban meghatározott szankcióknak kellően szigorúnak kell lenniük ahhoz, hogy eredményesen biztosítsák a megfelelést és a további jogsértésektől való visszatartást, valamint meg kell fosztaniuk a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből származó előnyöktől.
(9) A (2), (3), (4) vagy (7) bekezdésnek megfelelően lefolytatott bármilyen vizsgálat előrehaladásáról amint lehetséges, de legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül jelentést kell tenni a Bizottság kérelmet benyújtó tagjának és a Bizottságnak; a jelentésnek tartalmaznia kell az állítólagos jogsértés vonatkozásában tett vagy javasolt intézkedések részleteit. A vizsgálat befejezésekor annak eredményéről jelentést kell tenni a Bizottság kérelmet benyújtó tagjának és a Bizottságnak.
(10) E cikk rendelkezései nem érintik a következőket:
a) |
a Bizottság bármely tagjának a saját, halászattal kapcsolatos jogszabályai és szabályozásai szerinti jogai; valamint |
b) |
a Szerződő Felek bármelyikének bármilyen vonatkozó kétoldalú vagy többoldalú megállapodásban meghatározott, megfeleléssel és érvényesítéssel kapcsolatos, az ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezésekkel összefüggő jogai. |
18. cikk
Átláthatóság
A Bizottság előmozdítja a döntéshozatali folyamatai és egyéb tevékenységei átláthatóságát. Az ezen egyezmény végrehajtása szempontjából releváns kérdésekkel foglalkozó kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselőinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfigyelőként vagy a Bizottság tagjai által megfelelőnek ítélt és a Bizottság által elfogadandó eljárási szabályzatban rögzített egyéb módokon részt vegyenek a Bizottság és annak kiegészítő testületei ülésein. Az eljárások ebben a tekintetben nem lehetnek indokolatlanul korlátozóak. A kormányközi és nem kormányzati szervezetek a Bizottság által elfogadandó szabályok és eljárások szerint megfelelő időben hozzáférést kapnak a vonatkozó információkhoz. A Bizottság vagy kiegészítő testületei által meghatározott állományvédelmi, -gazdálkodási és egyéb intézkedéseket, illetve kérdéseket nyilvánosságra kell hozni, hacsak a Bizottság másként nem határoz.
19. cikk
Vitarendezés
Az 1995. évi megállapodás VIII. részében meghatározott vitarendezési rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a Szerződő Felek közötti bármilyen jogvitára, függetlenül attól, hogy azok részes felei-e az 1995. évi megállapodásnak.
20. cikk
Együttműködés a nem szerződő felekkel
(1) A Bizottság tagjai információcserét folytatnak az egyezmény hatálya alá tartozó területen tartózkodó, ezen egyezmény nem szerződő feleinek lobogója alatt közlekedő halászhajók tevékenységeiről.
(2) A Bizottság felhívja az egyezmény nem szerződő feleinek figyelmét az állampolgáraik, illetve a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók által folytatott minden olyan tevékenységre, amely a Bizottság meglátása szerint befolyásolja az egyezmény céljának elérését.
(3) A Bizottság felkéri a (2) bekezdésben meghatározott nem szerződő felet, hogy vagy Szerződő Féllé válva, vagy a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések alkalmazását vállalva folytasson teljes körű együttműködést a Bizottsággal. A Bizottság által elfogadott feltételek szerint az egyezmény ilyen módon együttműködő nem részes felei – egyebek mellett a vonatkozó halászati erőforrásokra vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések betartása iránti elkötelezettségükkel, az említett intézkedések betartásában tanúsított addigi magatartásukkal és a Bizottságnak esetlegesen befizetett pénzügyi hozzájárulással arányos mértékben – részesülhetnek a halászatban való részvétel előnyeiben.
(4) A Bizottság minden tagja ezen egyezménnyel, az 1982. évi egyezménnyel, az 1995. évi megállapodással és egyéb vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal összhangban intézkedéseket tesz az ezen egyezmény nem szerződő feleinek lobogója alatt közlekedő halászhajók olyan tevékenységeinek megakadályozása érdekében, amelyek aláássák a Bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések eredményességét.
(5) A Bizottság minden tagja a saját jogszabályaival összhangban megfelelő intézkedéseket hoz annak megelőzésére, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók az egyezmény rendelkezéseinek való megfelelés elkerülése céljából az egyezmény nem szerződő feleihez helyezzék át lajstromozásukat.
21. cikk
Együttműködés más szervezetekkel és megállapodásokkal
(1) A Bizottság kölcsönös érdekű kérdésekben megfelelően együttműködik a FAO-val, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyéb szakosított intézményeivel, valamint az érintett regionális szervezetekkel, illetve megállapodásokkal, különösen az egyezmény hatálya alá tartozó terület közelében található vagy azzal határos tengeri területeken folytatott halászatért felelős regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve megállapodásokkal.
(2) A Bizottság figyelembe veszi a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és megállapodások, valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területtel határos területek vagy az ezen egyezmény hatálya alá nem tartozó halászati erőforrások, a célfajokéval azonos ökoszisztémabeli, illetve a célfajok állományaitól függő vagy azokhoz kapcsolódó fajok tekintetében hatáskörrel rendelkező, továbbá az ezen egyezmény céljával összhangban lévő és annak elérését támogató célkitűzésekkel rendelkező egyéb kormányközi szervezetek által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket, illetve ajánlásokat.
(3) A Bizottság az együttműködést szolgáló munkakapcsolat kialakítására törekszik, és e célból megállapodásokat köthet azokkal a kormányközi szervezetekkel, amelyek hozzájárulhatnak munkájához és hatáskörrel rendelkeznek az élő erőforrások és azok ökoszisztémái hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosításában. Felkérheti e szervezeteket, hogy a saját, illetve bármely kiegészítő testületének üléseire megfigyelőket küldjenek. Ezenkívül adott esetben törekedhet az e szervezetek ülésein történő részvételre.
(4) A Bizottság igyekszik megfelelő intézkedéseket hozni a más regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve rendszerekkel folytatott egyeztetés, együttműködés és közös munka érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben meglévő intézmények révén érje el ezen egyezmény célját. E tekintetben a Bizottság az egyezmény hatálya alá tartozó területen e tevékenységeket folytató szervezetekkel és rendszerekkel a jogérvényesítési tevékenységek tekintetében történő együttműködés kialakítására törekszik.
22. cikk
Felülvizsgálat
(1) A Bizottság rendszeres felülvizsgálatokat szervez az általa elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések eredményessége, valamint az ezen egyezmény céljának megvalósítása során az említett intézkedéseknek való megfelelés tekintetében. E felülvizsgálatok kiterjedhetnek a magában az egyezményben foglalt rendelkezések hatékonyságának a vizsgálatára is.
(2) A Bizottság meghatározza e felülvizsgálatok irányadó feltételeit és módszertanát, amelynek során:
a) |
figyelembe veszi egyéb regionális halászati gazdálkodási szervezetek teljesítmény-felülvizsgálati gyakorlatát; |
b) |
megfelelően beépíti a kiegészítő testületektől származó információkat; valamint |
c) |
rendelkezik egy vagy több, elismert szakértelemmel rendelkező, a Bizottság tagjaitól független személy részvételéről. |
(3) A Bizottság figyelembe veszi az ilyen felülvizsgálat nyomán megfogalmazott ajánlásokat, és megfelelő intézkedéseket hoz, többek között megfelelően módosítja az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, valamint az ezek végrehajtására szolgáló mechanizmusokat. Az ilyen felülvizsgálatok nyomán az egyezmény rendelkezéseit illetően megfogalmazott esetleges módosítási javaslatokat a 29. cikknek megfelelően kell kezelni.
(4) Az ilyen felülvizsgálatok és a Bizottság által azokat követően végzett értékelések eredményeit azok Bizottsághoz történő benyújtását követően a lehető leghamarabb nyilvánosságra kell hozni.
23. cikk
Aláírás, megerősítés, elfogadás és jóváhagyás
(1) Ezt az egyezményt Szöulban 2012. április 1-jén minden olyan állam aláírhatja, amely részt vett a Csendes-óceán északi részének nyílt tengeri területein folytatott halászati gazdálkodással foglalkozó többoldalú tárgyalásokon, és az egyezmény 12 (tizenkét) hónapig áll nyitva aláírásra.
(2) Ezt az egyezményt az aláíróknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratot a Koreai Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni, amely ellátja a letéteményes feladatait. A letéteményes tájékoztatja az összes aláírót és az összes Szerződő Felet minden letétbe helyezett, megerősítésről, elfogadásról vagy jóváhagyásról szóló okiratról, továbbá ellátja a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény és a nemzetközi szokásjog szerinti egyéb feladatokat.
24. cikk
Csatlakozás
(1) Ehhez az egyezményhez a 23. cikk (1) bekezdésében említett államok csatlakozhatnak.
(2) Ezen egyezmény hatálybalépését követően a Szerződő Felek konszenzusos alapon felkérhetik az egyezményhez történő csatlakozásra a következőket:
a) |
más államok és regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek halászhajói az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrásokat érintő halászati tevékenységeket kívánnak folytatni; valamint |
b) |
az egyezmény hatálya alá tartozó területen található egyéb parti államok. |
(3) Amennyiben valamely Szerződő Fél nem csatlakozik a (2) bekezdéssel kapcsolatos konszenzushoz, írásban indokolnia kell ezt a Bizottság felé.
(4) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni. A letéteményes minden csatlakozásról tájékoztatja valamennyi aláírót és Szerződő Felet.
25. cikk
Hatálybalépés
(1) Ez az egyezmény a negyedik, megerősítésről, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirat letéteményeshez történő beérkezésének időpontjától számított 180. (száznyolcvanadik) napon lép hatályba.
(2) Azon Szerződő Felek esetében, amelyek az ezen egyezmény megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz történő csatlakozásról szóló okiratot a hatálybalépés feltételeinek teljesülése után, de a hatálybalépés időpontja előtt helyezték letétbe, a megerősítés, az elfogadás, a jóváhagyás vagy a csatlakozás ezen egyezmény hatálybalépésének időpontja és az okirat letétbe helyezésének időpontját követő 30. (harmincadik) nap közül a későbbi időpontban lép hatályba.
(3) Azon Szerződő Felek tekintetében, amelyek az ezen egyezmény megerősítéséről, elfogadásáról, jóváhagyásáról vagy az ahhoz történő csatlakozásról szóló okiratot az egyezmény hatálybalépésének időpontja után helyezték letétbe, az egyezmény az okirat letétbe helyezésének időpontját követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba.
26. cikk
Fenntartások és kivételek
Ezzel az egyezménnyel szemben fenntartások vagy kivételek nem tehetők.
27. cikk
Nyilatkozatok és állásfoglalások
A 26. cikk nem zárja ki, hogy egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet az egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz történő csatlakozásakor bármilyen megfogalmazásban vagy név alatt nyilatkozatot vagy állásfoglalást tegyen többek között azzal a céllal, hogy harmonizálja saját jogszabályait és szabályozásait ezen egyezmény rendelkezéseivel, feltéve, hogy az ilyen nyilatkozatok vagy állásfoglalások nem irányulnak arra, hogy kizárják vagy módosítsák ezen egyezmény rendelkezéseinek jogi hatályát az adott államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre való alkalmazásukban.
28. cikk
Más megállapodásokkal fennálló kapcsolat
(1) Ez az egyezmény nem módosítja a Szerződő Feleknek az ezen egyezménnyel összeegyeztethető olyan más megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, amelyek nem érintik más Szerződő Felek ezen egyezmény szerinti jogait, illetve kötelezettségeinek teljesítését.
(2) Ezen egyezmény rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás alapján fennálló jogait, joghatóságát és kötelezettségeit. Ez az egyezmény az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás összefüggésében és azokkal összhangban alkalmazandó.
29. cikk
Módosítások
(1) Az ezen egyezmény módosítására irányuló bármilyen javaslatot írásban kell elküldeni a Bizottság elnökének legalább 90 (kilencven) nappal azt az ülést megelőzően, amelyen a tervek szerint sor kerül az adott javaslat megtárgyalására, a Bizottság elnöke pedig haladéktalanul megküldi a javaslatot a Bizottság összes tagjának. Az ezen egyezmény módosítására tett javaslatokat a Bizottság rendes ülésén kell megtárgyalni, kivéve, ha a Bizottság tagjainak többsége rendkívüli ülést kér a javasolt módosítás megvitatására. A rendkívüli üléseket legalább 90 (kilencven) nappal korábbi értesítéssel lehet összehívni.
(2) Ezen egyezmény Bizottság általi módosításait a Szerződő Felek konszenzussal fogadják el. Az így elfogadott módosítás szövegét a letéteményes minden Szerződő Félnek megküldi.
(3) A módosítás valamennyi Szerződő Fél tekintetében 120 (százhúsz) nappal a Szerződő Felek mindegyikének jóváhagyásáról szóló írásbeli értesítések kézhezvételéről szóló, a letéteményes által tett értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követően lép hatályba.
(4) Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely a módosítás (2) bekezdéssel összhangban történő elfogadása után válik az egyezmény Szerződő Felévé, úgy tekintendő, mint amely elfogadta a szóban forgó módosítást.
30. cikk
Melléklet
A melléklet ezen egyezmény szerves részét képezi, és eltérő rendelkezés hiányában az egyezményre történő hivatkozás a mellékletre is vonatkozik.
31. cikk
Felmondás
(1) Bármely Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt bármely év december 31-ével, a június 30-i ülésen vagy azt megelőzően a letéteményesnek benyújtott értesítéssel; a letéteményes az ilyen értesítés másolatát továbbítja a többi Szerződő Félnek.
(2) Ezt követően bármely más Szerződő Fél felmondhatja az egyezményt ugyanazon december 31-ével, az (1) bekezdés szerinti felmondásról szóló értesítés másolatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül a letéteményesnek benyújtott értesítéssel.
FENTIEK HITELÉÜL a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt az Egyezményt.
KELT Tokióban, 2012 február havának huszonnegyedik napján angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
MELLÉKLET
HALÁSZATOT FOLYTATÓ JOGALANYOK
1.
Ezen egyezmény hatálybalépését követően bármely olyan, halászatot folytató jogalany, amelynek a hajói halászati erőforrásokat halásznak vagy szándékoznak halászni, a letéteményesnek kézbesített írásbeli nyilatkozatban határozottan kötelezettséget vállalhat arra, hogy betartja az ezen egyezményben foglalt feltételeket és eleget tesz az egyezmény értelmében elfogadott bármely állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésnek. Ez a kötelezettségvállalás a nyilatkozat kézhezvételétől számított 30. (harmincadik) napon lép érvénybe. A halászatot folytató jogalany bármelyik év december 31-ével visszavonhatja ezt a kötelezettségvállalást a letéteményesnek legkésőbb az ugyanazon évben június 30-ig benyújtott írásbeli értesítéssel.
2.
Az (1) bekezdésben említett bármely jogalany a letéteményesnek kézbesített írásbeli nyilatkozat útján határozottan kötelezettséget vállalhat arra, hogy betartja a 29. cikk (3) bekezdése alapján esetlegesen módosított ezen egyezményben foglalt feltételeket. Ez a kötelezettségvállalás a 29. cikk (3) bekezdésében említett dátumoktól kezdődően, vagy az e bekezdésben említett írásbeli közlemény kézhezvételének napján lép érvénybe (a későbbi időpont a mérvadó).
3.
Az a halászatot folytató jogalany, amely határozottan kötelezettséget vállalt arra, hogy – az (1) bekezdésnek megfelelően – betartja ezen egyezmény feltételeit és eleget tesz az egyezmény értelmében elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek, köteles megfelelni a Bizottság tagjaira vonatkozó kötelezettségeknek, és – ezen egyezmény rendelkezéseivel összhangban – részt vehet a Bizottság munkájában, beleértve a határozathozatalt is. Ezen egyezmény alkalmazásában a Bizottságra vagy a Bizottság tagjaira tett utalások az ilyen, halászatot folytató jogalanyra is vonatkoznak.
4.
Amennyiben a békés úton nem rendezhető vita egy olyan, halászatot folytató jogalanyt érint, amely határozottan kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyezményben foglalt feltételeket – ezzel a melléklettel összhangban – magára nézve kötelezőnek tekinti, a vitát bármely érintett fél kérésére és az Állandó Döntőbíróság vonatkozó szabályaival összhangban választottbíróság elé kell terjeszteni annak végleges és kötelező érvényű rendezése érdekében.
5.
E mellékletnek a halászatot folytató jogalanyok részvételére vonatkozó rendelkezései csak ezen egyezmény alkalmazásában érvényesek.
RENDELETEK
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/33 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/315 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2021. december 17.)
az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyságba exportált gyógyszerek egyedi azonosítójának nagykereskedők általi deaktiválására vonatkozó kötelezettségtől való eltérés tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 54a. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 22. cikkének a) pontja értelmében a nagykereskedőnek el kell végeznie az Unión kívüli forgalmazásra szánt gyógyszerek egyedi azonosítójának deaktiválását. |
(2) |
2020. február 1-jén az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) 126. és 127. cikke értelmében a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban (a továbbiakban: átmeneti időszak) az uniós jog alkalmazandó volt az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. |
(3) |
A kilépésről rendelkező megállapodás 185. cikkével és az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a gyógyszerekre vonatkozó uniós jogszabályok az átmeneti időszak végét követően is alkalmazandók voltak Észak-Írországban. |
(4) |
Az Egyesült Királyságnak az Unióból történő kilépése – az alkalmazandó szabályoktól való eltérés elfogadásának hiányában – azt eredményezte volna, hogy – Észak-Írország kivételével – az Egyesült Királyságban forgalmazni kívánt gyógyszerek egyedi azonosítóit deaktiválni kellett volna. |
(5) |
2021. január 13-án az (EU) 2021/457 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) módosította az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendeletet annak érdekében, hogy eltérést biztosítson az Egyesült Királyságba 2021. december 31-ig exportált termékek egyedi azonosítóinak deaktiválására vonatkozó követelménytől. Az eltérés célja az volt, hogy biztosítsa a gyógyszerellátást az Egyesült Királyságtól hagyományosan függő kis piacok, azaz Észak-Írország, Ciprus, Írország és Málta számára. Ezeken az Egyesült Királyságtól hagyományosan függő kis piacokon számos gyógyszert vásároltak és vásárolnak továbbra is az Egyesült Királyságból olyan nagykereskedők, akik nem rendelkeznek gyártási és behozatali engedélyekkel, így nem képesek megfelelni a 2001/83/EK irányelvben és az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott behozatali követelményeknek. |
(6) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a gyógyszereket Észak-Írországban, Cipruson, Írországban és Máltán továbbra is egyedi azonosítóval forgalmazzák, egy további időszakra meg kell hosszabbítani az Egyesült Királyságba exportált termékek egyedi azonosítóinak deaktiválására vonatkozó követelménytől való ideiglenes eltérést. Egy további hároméves időszakra van szükség ahhoz, hogy az iparnak elegendő idő álljon rendelkezésére az Észak-Írországba, Ciprusra, Írországba és Máltára szánt gyógyszerek ellátási láncainak átalakítására. Az eltérésnek azonban azokra a gyógyszerekre kell korlátozódnia, amelyeket kizárólag az Egyesült Királyság piacára vagy Ciprus, Írország vagy Málta összefüggésében az Egyesült Királyság piacára szánnak. A rendelet nem alkalmazandó az Egyesült Királyságon kívüli piacokra szánt, illetve az egész EU-ra kiterjedő vagy globális címkézéssel csomagolt gyógyszerekre. Ez az eltérés nem érinti az uniós jognak Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban – a kilépésről rendelkező megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének a szóban forgó jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett 5. cikke (4) bekezdésével összhangban – történő alkalmazását. |
(7) |
A nemzeti ellátási láncok sajátosságainak figyelembevétele érdekében az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy előírják a nagykereskedők számára, hogy az említett cikkben felsorolt személyek vagy intézmények nevében ellenőrizzék és deaktiválják az egyedi azonosítókat. Sok esetben ez azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság Észak-Írországon kívüli részeiben letelepedett nagykereskedőknek ellenőrizniük és deaktiválniuk kellene az észak-írországi személyeknek vagy intézményeknek szállított gyógyszerek egyedi azonosítóit. Mivel ezek a nagykereskedők nem kapcsolódnak az uniós adattároló rendszerhez, kivételes eltérést kell engedélyezni a gyógyszerek egyedi azonosítóinak deaktiválására vonatkozó követelmény alól annak érdekében, hogy e nagykereskedők időt kapjanak arra, hogy az ellenőrzési és deaktiválási műveleteket Észak-Írországba helyezzék át. |
(8) |
Az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelet célja az egyedi azonosító, a biztonsági elemek és az adattároló rendszer specifikációinak meghatározása a gyógyszerek Unión belüli megbízható hitelesítési rendszerének létrehozása céljából. Ezt a kölcsönös bizalmat aláássa, ha az Unión kívüli adattárak érzékeny tartalmakat tölthetnek fel a rendszerbe, és hozzáférhetnek azokhoz, különös tekintettel az ilyen adattárak felügyeletének korlátozott lehetőségeire. |
(9) |
Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióba újra behozott gyógyszereket Észak-Írországon, Cipruson, Írországon és Máltán kívül máshol ne lehessen forgalomba hozni, biztosítani kell, hogy az adattároló rendszer riasztást adjon, ha a gyógyszert az Unióban máshol ellenőrzik. Az észak-írországi, ciprusi, írországi és máltai nagykereskedőknek ellenőrizniük kell az Egyesült Királyság piacára szánt gyógyszereknek a gyártóktól, a forgalombahozatali engedélyek jogosultjaitól és a forgalombahozatali engedély jogosultja által megbízott nagykereskedőktől érkező szállítmányait is annak biztosítása érdekében, hogy az általuk kapott termékek megfeleljenek a biztonsági elemekre vonatkozó szabályoknak. |
(10) |
Az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(11) |
A jelenlegi eltérés közelgő lejártára tekintettel ennek a rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie. Mivel a jelenlegi eltérés 2021. december 31-én lejár, ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1. |
A 3. cikk (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 20. cikk helyébe a következő szöveg lép: „20. cikk Az egyedi azonosító eredetiségének nagykereskedők általi ellenőrzése A nagykereskedő az egyedi azonosító eredetiségét legalább a következő, birtokában levő gyógyszerek esetében ellenőrzi:
Az Észak-Írországban, Cipruson, Írországban és Máltán letelepedett nagykereskedő megfelelő ellenőrzéseket végez annak biztosítása érdekében, hogy az Egyesült Királyság piacára gyártott és címkézett gyógyszerek szállítása megfeleljen a 2001/83/EK irányelv 54a. cikkének (1) bekezdése szerinti azon követelménynek, hogy amennyiben a gyártótól, a forgalombahozatali engedély jogosultjától vagy a forgalombahozatali engedély jogosultja által írásbeli szerződés útján a forgalombahozatali engedély hatálya alá tartozó termékeknek a jogosult nevében történő tárolásával és forgalmazásával megbízott nagykereskedőtől érkezik, el legyenek rajta helyezve a biztonsági elemek.” |
3. |
A 22. cikk utolsó bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Az a) ponttól eltérve 2024. december 31-ig a nagykereskedő által az Unión kívül forgalmazni kívánt gyógyszerek egyedi azonosítójának deaktiválására vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik azokra a gyógyszerekre, amelyeket az Egyesült Királyság piacára vagy az Egyesült Királyság és Ciprus, Írország vagy Málta piacára gyártottak és címkéztek, és amelyeket a nagykereskedő az Egyesült Királyságban szándékozik forgalmazni. ” |
4. |
A 26. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) 2024. december 31-ig az Egyesült Királyság hatóságai Észak-Írország tekintetében eltekinthetnek attól a kötelezettségtől, hogy ellenőrizzék a 23. cikkben felsorolt személyeknek vagy intézményeknek szállított gyógyszer biztonsági elemeit és deaktiválják az egyedi azonosítót az Egyesült Királyság más részein található nagykereskedőktől szállított termékek tekintetében, amelyeket Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság piacára szántak.” |
5. |
A 32. cikk (1) bekezdésének b) pontja a következő utolsó mondattal egészül ki: „Az Unión kívüli területeket kiszolgáló adattárak nem kapcsolódhatnak a központi adatbázishoz.” |
6. |
A 36. cikk a következő p) ponttal egészül ki:
|
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. december 17-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 311., 2001.11.28., 67. o.
(2) A Bizottság (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 2.) a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 32., 2016.2.9., 1. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/457 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. január 13.) az (EU) 2016/161 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egyesült Királyságba exportált termékek egyedi azonosítójának nagykereskedők általi deaktiválására vonatkozó kötelezettségtől való eltérés tekintetében történő módosításáról (HL L 91., 2021.3.17., 1. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/37 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/316 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. február 21.)
egy oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez vagy földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyásáról („Tarragona” (OEM))
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
(1) |
A Bizottság megvizsgálta a „Tarragona” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Spanyolország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be. |
(2) |
A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
(4) |
Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni. |
(5) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Tarragona” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 21-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/38 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/317 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. február 21.)
a „Dehesa Peñalba” (OEM) elnevezés oltalmának az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikke alapján történő megadásáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 99. cikkére,
mivel:
(1) |
Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Spanyolország által a „Dehesa Peñalba” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmet, majd közzétette azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat. |
(3) |
A „Dehesa Peñalba” elnevezést az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Dehesa Peñalba” (OEM) elnevezés oltalomban részesül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 21-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/39 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/318 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. február 21.)
egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről („Nijolės Šakočienės šakotis” (OFJ))
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Litvánia kérelmét (2) a „Nijolės Šakočienės šakotis” elnevezés bejegyzésére. |
(2) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Nijolės Šakočienės šakotis” elnevezést be kell jegyezni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Nijolės Šakočienės šakotis” (OFJ) elnevezés bejegyzésre kerül.
Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 2.3. osztályba (kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru) tartozó terméket jelöl.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 21-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) HL C 446., 2021.11.3., 38. o.
(3) A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/40 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/319 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. február 21.)
az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról („Trote del Trentino” (OFJ))
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta Olaszország kérelmét, amely a 910/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján bejegyzett „Trote del Trentino” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul. |
(2) |
A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
(3) |
A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A „Trote del Trentino” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 21-én.
a Bizottság részéről,
az elnök nevében,
Janusz WOJCIECHOWSKI
a Bizottság tagja
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.
(2) A Bizottság 910/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 16.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Trote del Trentino [OFJ]) (HL L 252., 2013.9.24., 1. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/41 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/320 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2022. február 25.)
a sajtolt mandarin illóolaj baromfik, sertések, kérődzők, lovak, nyulak és lazacalakúak takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését. |
(2) |
A mandarin illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagként történő felhasználását a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően határozatlan időre engedélyezték. Az említett adalékanyagot ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába. |
(3) |
Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a sajtolt mandarin illóolaj valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelésére vonatkozóan. |
(4) |
A kérelmező a sajtolt mandarin illóolaj ivóvízben történő felhasználásának engedélyezését kért. Az 1831/2003/EK rendelet azonban nem engedélyezi az aromaanyagok ivóvízben való felhasználását. Ezért a sajtolt mandarin illóolaj ivóvízben történő felhasználása nem engedélyezhető. |
(5) |
A kérelmező az adalékanyagnak az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába, valamint az „aromaanyagok” funkcionális csoportba való besorolását kérte. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. |
(6) |
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2021. május 5-i véleményében (3) megállapította, hogy a sajtolt mandarin illóolaj a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok vagy a fogyasztók egészségére, sem pedig a környezetre. Nem lehetett azonban következtetéseket levonni azokra a kedvtelésből tartott állatokra és díszhalakra vonatkozóan, amelyek általában nincsenek kitéve a citrusfélék melléktermékeinek. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a sajtolt mandarin illóolaj bőrszenzibilizálónak, valamint bőr-, szem- és légútirritálónak tekintendő. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. |
(7) |
A Hatóság megállapította továbbá, hogy mivel a sajtolt mandarin illóolaj egy elfogadott élelmiszer-ízesítő, és alapvetően az élelmiszereknél betöltött funkciójával azonos szerepet töltene be takarmányokban felhasználva is, hatásosságának más módon történő bizonyítása nem szükséges. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerekről szóló jelentést. |
(8) |
A sajtolt mandarin illóolaj értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell. |
(9) |
Az a tény, hogy a sajtolt mandarin illóolaj aromaanyagként történő felhasználása ivóvízben nem engedélyezett, nem zárja ki a vízzel bejuttatott takarmánykeverékben való felhasználását. |
(10) |
mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja a szóban forgó anyag engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére. |
(11) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Engedélyezés
A mellékletben meghatározott, az „érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aromaanyagok” funkcionális csoportba tartozó anyag takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.
2. cikk
Átmeneti intézkedések
(1) A mellékletben meghatározott anyag és az azt tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2022. szeptember 20. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. március 20. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.
(2) A mellékletben meghatározott anyagot tartalmazó azon takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok, amelyeket 2023. március 20. előtt állítottak elő és címkéztek a 2022. március 20. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.
3. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 25-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 268., 2003.10.18., 29. o.
(2) A Tanács 70/524/EGK irányelve (1970. november 23.) a takarmány-adalékanyagokról
(HL L 270., 1970.12.14., 1. o.).
(3) EFSA Journal 2021;19(6):6625.
MELLÉKLET
Az adalékanyag azonosító száma |
Az engedély jogosultjának neve |
Adalékanyag |
Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer |
Állatfaj vagy -kategória |
Maximális életkor |
Legkisebb tartalom |
Legnagyobb tartalom |
Egyéb rendelkezések |
Az engedély lejárta |
||||||||||
mg hatóanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban |
|||||||||||||||||||
Kategória: érzékszervi tulajdonságokat javító adalékanyagok. Funkcionális csoport: aromaanyagok |
|||||||||||||||||||
2b142-eo |
- |
Sajtolt mandarin illóolaj |
Az adalékanyag összetétele A Citrus reticulata Blanco gyümölcshéjából nyert mandarin illóolaj. Folyékony formában A hatóanyag jellemzése A Citrus reticulata Blanco gyümölcshéjából hidegen sajtolt mandarin illóolaj, az Európa Tanács meghatározása szerint (1). d-Limonén: 65–80 % γ-Terpinén: 13–22 % α-Pinén (pin-2(3)-én): 1–3,5 % Mircén:1–2 % β-Pinén (pin-2(10)-én): 1–2 %. Metil-N-metil-antranilát: 0,15–0,7 % Perillaldehid: ≤ 0,063 % CAS-szám: 8008-31-9 FEMA-szám: 2657 CoE-szám: 142 Analitikai módszer (2) A takarmány-adalékanyagban vagy az aromaanyagok keverékében lévő d-limonén fitokémiai marker mennyiségi meghatározására:
|
Baromfi Nyulak Lazacalakúak |
- |
- |
15 |
|
2032. március 20. |
||||||||||
Sertések |
- |
- |
33 |
||||||||||||||||
Kérődzők |
- |
- |
30 |
||||||||||||||||
Lovak |
- |
- |
40 |
(1) Natural sources of flavourings (Az ízesítők természetes forrásai) – 2. sz. jelentés (2007).
(2) Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports
HATÁROZATOK
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/45 |
A TANÁCS (EU) 2022/321 HATÁROZATA
(2022. február 24.)
a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 240. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2020/430 tanácsi határozat (1) egy hónapos eltérést vezetett be a Tanács eljárási szabályzata (2) 12. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől a rendes írásbeli eljárás alkalmazásáról szóló döntések tekintetében, amennyiben az említett döntéseket a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (Coreper) hozza meg. Az említett eltérést 2020. április 23-ig tervezték fenntartani. |
(2) |
Az (EU) 2020/430 határozat úgy rendelkezik, hogy ha a kivételes körülmények továbbra is indokolják, a Tanács meghosszabbíthatja az említett határozat alkalmazását. A Tanács 2020. április 21-én az (EU) 2020/556 határozattal (3)2020. április 23-tól további egy hónapos időtartamra meghosszabbította az (EU) 2020/430 határozat 1. cikkében előírt eltérést. Az az említett meghosszabbított eltérést 2020. május 23-ig tervezték fenntartani. A Tanács 2020. május 20-án az (EU) 2020/702 határozattal (4)2020. július 10-ig meghosszabbította az (EU) 2020/430 határozat 1. cikkében előírt eltérést. A Tanács 2020. július 3-án az (EU) 2020/970 határozattal (5)2020. szeptember 10-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2020. szeptember 4-én az (EU) 2020/1253 határozattal (6)2020. november 10-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2020. november 6-án az (EU) 2020/1659 határozattal (7)2021. január 15-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2021. január 12-én az (EU) 2021/26 határozattal (8)2021. március 19-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2021. március 12-én az (EU) 2021/454 határozattal (9)2021. május 21-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2021. május 20-án az (EU) 2021/825 határozattal (10)2021. július 16-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2021. július 12-én az (EU) 2021/1142 határozattal (11)2021. szeptember 30-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2021. szeptember 24-én az (EU) 2021/1725 határozattal (12)2021. november 30-ig meghosszabbította az említett eltérést. A Tanács 2021. november 25-én az (EU) 2021/2098 határozattal (13)2022. február 28-ig meghosszabbította az említett eltérést. |
(3) |
mivel a Covid19-világjárvány által okozott kivételes körülmények továbbra is fennállnak, és a tagállamok által hozott, a járvány megelőzésére és megfékezésére irányuló számos rendkívüli intézkedés továbbra is alkalmazandó, szükséges az (EU) 2020/430 határozat 1. cikkében előírt, az (EU) 2020/556, az (EU) 2020/702, az (EU) 2020/970, az (EU) 2020/1253, az (EU) 2020/1659, az (EU) 2021/26, az (EU) 2021/454 az (EU) 2021/825, az (EU) 2021/1142, az (EU) 2021/1725 és az (EU) 2021/2098 határozattal meghosszabbított eltérést egy további korlátozott időtartamra, 2022. június 30-ig meghosszabbítani, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Tanács 2022. június 30-ig újra meghosszabbítja az (EU) 2020/430 határozat 1. cikkében előírt eltérést.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 24-én.
a Tanács részéről
az elnök
A. PANNIER-RUNACHER
(1) A Tanács (EU) 2020/430 határozata (2020. március 23.) a Tanács eljárási szabályzatától a COVID-19 világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel való ideiglenes eltérésről (HL L 88. I, 2020.3.24., 1. o.).
(2) A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).
(3) A Tanács (EU) 2020/556 határozata (2020. április 21.) a Tanács eljárási szabályzatától a COVID-19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel, az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés meghosszabbításáról (HL L 128. I, 2020.4.23., 1. o.).
(4) A Tanács (EU) 2020/702 határozata (2020. május 20.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett és az (EU) 2020/556 határozattal meghosszabbított, ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 165., 2020.5.27., 38. o.).
(5) A Tanács (EU) 2020/970 határozata (2020. július 3.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett, valamint az (EU) 2020/556 és (EU) 2020/702 határozattal meghosszabbított ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 216., 2020.7.7., 1. o.).
(6) A Tanács (EU) 2020/1253 határozata (2020. szeptember 4.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett, valamint az (EU) 2020/556, az (EU) 2020/702 és az (EU) 2020/970 határozattal meghosszabbított ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 294., 2020.9.8., 1. o.).
(7) A Tanács (EU) 2020/1659 határozata (2020. november 6.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett, valamint az (EU) 2020/556, az (EU) 2020/702, az (EU) 2020/970 és az (EU) 2020/1253 határozattal meghosszabbított ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 376., 2020.11.10., 3. o.).
(8) A Tanács (EU) 2021/26 határozata (2021. január 12.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett, valamint az (EU) 2020/556, az (EU) 2020/702, az (EU) 2020/970, az (EU) 2020/1253 és az (EU) 2020/1659 határozattal meghosszabbított ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 11., 2021.1.14., 19. o.).
(9) A Tanács (EU) 2021/454 határozata (2021. március 12.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 89., 2021.3.16., 15. o.).
(10) A Tanács (EU) 2021/825 határozata (2021. május 20.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 183., 2021.5.25., 40. o.).
(11) A Tanács (EU) 2021/1142 határozata (2021. július 12.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 247., 2021.7.13., 91. o.).
(12) A Tanács (EU) 2021/1725 határozata (2021. szeptember 24.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 344., 2021.9.29., 5. o.).
(13) A Tanács (EU) 2021/2098 határozata (2021. november 25.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról (HL L 427., 2021.11.30., 194. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/47 |
A TANÁCS (EU) 2022/322 HATÁROZATA
(2022. február 18.)
a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Tanácsában az Európai Unió nevében a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 1., 6.-10., 14. és 17. függeléke módosításainak elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény), amely a nemzetközi légi közlekedést szabályozza, 1947. április 4-én hatályba lépett. Az egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO). |
(2) |
Az Unió tagállamai a Chicagói Egyezmény szerződő államai és az ICAO tagjai, az Unió pedig megfigyelői státusszal rendelkezik bizonyos ICAO-szervekben. Az ICAO Tanácsban (a továbbiakban: az ICAO Tanács) jelenleg hét tagállam képviselteti magát. |
(3) |
Az ICAO Tanács a Chicagói Egyezmény 54. cikke értelmében nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat (SARP-okat) fogadhat el, és kijelölheti azokat a Chicagói Egyezmény függelékeiként. |
(4) |
225. ülésén az ICAO Tanács elfogadni készül a Chicagói Egyezmény 1. függeléke 178., 6. függeléke I. részének 47., 6. függeléke II. részének 40., 6. függeléke III. részének 24., 7. függeléke 7., 8. függeléke 109., 9. függeléke 29., 10. függeléke IV. kötetének 91., 14. függeléke I. kötetének 17. és 17. függeléke 18., az AN 12/1.1.25-20/112, AN 11/1.1.34-20/75, AN 3/45-20/85, az AN 3/1.2-20/76, AN 7/1.3.105-20/42, SP 55/4-20/94, AS 8/2.1-21/48 Confidential és az EC 6/3 – 21/67 jelzetű körlevelekben meghatározott módosítását. |
(5) |
A Chicagói Egyezmény 1. függeléke 178. módosításának fő célja, hogy a hatékonyság növelése érdekében lehetővé tegye egy elektronikus szakszolgálati engedélyezési rendszer megvalósítását. |
(6) |
A Chicagói Egyezmény 6. függeléke I., II. és III. részére vonatkozó 47., 40 és 24. módosítás fő célja fedélzeti adatrögzítők folyamatos üzemképességét biztosító jogi keretének megerősítése; a meghosszabbított kitérési időhöz (EDTO) és a csecsemők számára készült mentőmellényekhez kapcsolódó rendelkezések egyértelműbbé tétele; a földközelségjelző rendszerek (GPWS) alkalmazásának előírása bizonyos repülőgépeken; a repülőgépeknek bizonyos feltételek mellett futópálya-túlfutási figyelmeztető és riasztórendszerekkel (ROAAS) való felszerelésére vonatkozó új szabvány bevezetése; műveleti engedmények biztosítása a teljesítményalapú repülőtér-használati minimumokkal (PBAOM) összefüggésben; annak biztosítása, hogy a tervezett üzemeltetés helyéül szolgáló repülőtéren megfelelő mentési és tűzoltó (RFF) létesítmények, illetve szolgáltatások álljanak rendelkezésre; a nagy hatótávolságú helikopteres műveletek esetében használt tengeri kitérő repülőterek meghatározására vonatkozó rendelkezések naprakésszé tétele; valamint a veszélyes áruk helikopteren történő szállítására vonatkozó rendelkezések beillesztése, valamint a kapcsolódó képzési rendelkezések naprakésszé tétele. |
(7) |
A Chicagói Egyezmény 7. függeléke módosításának fő célja a légi járművek egyik állam lajstromából másik állam lajstromába történő átvezetésének megkönnyítése a lajstromozási bizonyítvány mintájának kiigazítása és a lajstromból való törlésről szóló bizonyítvány mintájának bevezetése révén. |
(8) |
A Chicagói Egyezmény 8. függeléke 109. módosításának fő célja az egyértelműség javítása és annak biztosítása, hogy az átalakításokat és javításokat jóváhagyó államok tisztában legyenek a folyamatos légialkalmasságra vonatkozó felelősségükkel, valamint a nagy méretű repülőgépek, a helikopterek és a kis méretű repülőgépek rakterében történő tűzoltással kapcsolatos tervezési lehetőségek pontosítása. |
(9) |
A Chicagói Egyezmény 9. függeléke 29. módosításának fő célja az államok jövőbeli világjárványokra való felkészültségének fokozása levonva a Covid19-világjárvány tanulságait és meghatározva a jövőbeli világjárványokra adandó első megfelelő egészségügyi választ. A 29. módosítás foglalkozik az emberkereskedelem elleni küzdelemmel annak révén, hogy lefekteti egy átfogó stratégia normáit. A módosítás ezenkívül kisebb, de hasznos módosításokat is tartalmaz a repatriáló járatok és a fogyatékossággal élő utasok légi közlekedése vonatkozásában, valamint egy módosítást az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adataira vonatkozó szakaszban található, a „push” kifejezés megjegyzésben. |
(10) |
A Chicagói Egyezmény 10. függelékének IV. kötetét érintő 91. módosítás fő célja az összeütközési veszélyt jelző fedélzeti rendszer (a továbbiakban: az ACAS) X bevezetése, valamint a téves ACAS-riasztások előfordulásának csökkentése. |
(11) |
A Chicagói Egyezmény 14. függeléke I. kötete 17. módosításának fő célja az általános célú légi közlekedés kivonása az RFF-re vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alól. |
(12) |
A Chicagói Egyezmény 17. függeléke 18. módosításának fő célja az új szabványok és ajánlott gyakorlatok beillesztése az ott szereplő, ilyen jellegű meglévő szabványok és ajánlott gyakorlatok módosítása a biztonsági kultúrával; a légijármű-üzembentartók biztonsági programjaival; a feladott poggyászban lévő robbanóanyagok felderítésére szolgáló módszerekkel; valamint a nemzeti polgári légiközlekedés-védelmi minőségbiztosítási programmal kapcsolatosan; |
(13) |
Helyénvaló meghatározni az ICAO Tanácsban az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a Chicagói Egyezmény 1. függelékének 178. módosítása, 6. függeléke I. részének 47. módosítása, 6. függeléke II. részének 40. módosítása, 6. függeléke III. részének 24. módosítása, 7. függelékének 7. módosítása, 8. függelékének 109. módosítása, 9. függelékének 29. módosítása, 10. függeléke IV. kötetének 91. módosítása, 14. függeléke I. kötetének 17. módosítása és 17. függelékének 18. módosítása meghatározó módon befolyásolhatja az uniós szabályozás tartalmát, nevezetesen az 1178/2011/EU (1), az (EU) 1332/2011 (2), a 965/2012/EU (3), az 139/2014/EU (4), a (EU) 2015/640 (5), az (EU) 2015/1998 bizottsági rendeletet (6), valamint az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7). |
(14) |
Az Unió álláspontja az ICAO Tanács 225. vagy azt követő bármely ülésén a Chicagói Egyezmény 1. függelékének 178., 6. függeléke I. részének 47., 6. függeléke II. részének 40., 6. függeléke III. részének 24., 7. függelékének 7., 8. függelékének 109., 9. függelékének 29., 10. függeléke IV. kötetének 91., 14. függeléke I. kötetének 17. és 17. függelékének 18. módosításának elfogadásával kapcsolatosan az, hogy az említett módosításokat teljes egészükben támogatni kell. Az említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik az Unió nevében együttesen eljárva, amelyek tagjai az ICAO Tanácsnak. |
(15) |
Az Unió álláspontja a Chicagói Egyezmény 1. függeléke 178. módosításának, 6. függeléke I. része 47. módosításának, 6. függeléke II. része 40. módosításának, 6. függeléke III. része 24. módosításának, 7. függeléke 7. módosításának, 8. függeléke 109. módosításának, 9. függeléke 29. módosításának, 10. függeléke IV. kötete 91. módosításának, 14. függeléke I. kötete 17. módosításának és 17. függeléke 18. módosításának az ICAO Tanács általi, az ICAO főtitkára által az ICAO eljárása szerinti körlevélben bejelentendő elfogadását követően az, hogy az Unió ne jelentsen be ellenvéleményt, és küldjön értesítést a megfelelésről, feltéve, hogy a módosítások lényegi változtatások kerülnek elfogadásra. Helyénvaló továbbá meghatározni, hogy milyen eljárás követendő az eltérések ICAO számára való bejelentése céljából, amennyiben az uniós jogszabályok a SARP-ok alkalmazásának kezdőnapját követően eltérnek ezen újonnan elfogadott SARP-októl. A Chicagói Egyezmény 1., 6., 8. és 14. függelékében foglalt szabványokhoz képest fennálló, kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó eltérések tekintetében az (EU) 2021/1092 tanácsi határozat (8) alkalmazandó. Ezt az álláspontot az Unió valamennyi tagállamának képviselnie kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
(1) Az Unió nevében képviselendő álláspont az Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet Tanácsának 225. vagy azt követő bármely ülésén az, hogy nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 1. függelékének 178. módosítását, 6. függeléke I. részének 47. módosítását, 6. függeléke II. részének 40. módosítását, 6. függeléke III. részének 24. módosítását, 7. függelékének 7. módosítását, 8. függelékének 109. módosítását, 9. függelékének 29. módosítását, 10. függeléke IV. kötetének 91. módosítását, 14. függeléke I. kötetének 17. módosítását és 17. függelékének 18. módosítását teljes egészében támogatni kell.
(2) Feltéve, hogy az ICAO Tanács lényegi változtatás nélkül elfogadja a Chicagói Egyezmény (1) bekezdésben említett, módosításokat az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy az Unió ne jelentsen be ellenvéleményt, és az ICAO vonatkozó körlevelére válaszul küldjön értesítést az elfogadott módosításnak való megfelelésről.
Abban az esetben, ha az uniós szabályozás eltér az első albekezdésben említett Chicagói Egyezmény mellékleteiben foglalt szabványoktól azok alkalmazásának kezdőnapját követően, szükségessé téve ezáltal az említett függelékektől való eltéréseknek a Chicagói Egyezmény 38. cikkével összhangban történő bejelentését, a Bizottság megfelelő időben, de legalább két hónappal az ICAO által az eltérésekről történő tájékoztatásra vonatkozóan előírt határidőt megelőzően továbbít a Tanácsnak – megvitatás és jóváhagyás céljából – egy előkészítő dokumentumot, amelyben részletesen ismerteti a tagállamok által az Unió nevében az ICAO-nak bejelentendő eltéréseket.
Az e bekezdés második albekezdése ellenére abban az esetben, ha az uniós jogszabályok eltérnek a Chicagói Egyezmény 1., 6., 8., illetve 14. függelékében foglalt, az ICAO által módosított szabványoktól azok alkalmazásának kezdőnapját követően – szükségessé téve ezáltal a Chicagói Egyezmény 38. cikkével összhangban az említett függelékektől való eltérések bejelentését –, akkor olyan mértékig, amennyiben e szabványok kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak, az Unió nevében az ICAO-ban ezen eltérések bejelentését illetően elfogadandó álláspontot az (EU) 2021/1092 tanácsi határozat alapján kell meghatározni.
2. cikk
Az 1. cikk (1) bekezdésében említett álláspontot azon uniós tagállamok képviselik közösen eljárva, amelyek tagjai az ICAO Tanácsnak.
Az 1. cikk (2) bekezdésében említett álláspontot az Unió valamennyi tagállama képviseli.
3. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 18-án.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1. o.).
(2) A Bizottság 1332/2011/EU rendelete (2011. december 16.) a levegőben történő ütközések elhárítását szolgáló közös légtérhasználati követelmények és üzemeltetési eljárások meghatározásáról (HL L 336., 2011.12.20., 20. o.).
(3) A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 296., 2012.10.25., 1. o.).
(4) A Bizottság 139/2014/EU rendelete (2014. február 12.) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 44., 2014.2.14., 1. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2015/640 rendelete (2015. április 23.) adott üzembentartási típusra vonatkozó kiegészítő légialkalmassági előírásokról és a 965/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 106., 2015.4.24., 18. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2015/1998 végrehajtási rendelete (2015. november 5.) a közös légiközlekedés-védelmi alapkövetelmények végrehajtásához szükséges részletes intézkedések meghatározásáról (HL L 299., 2015.11.14., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).
(8) A Tanács (EU) 2021/1092 határozata (2021. június 11.) a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a repülésbiztonság területén elfogadott nemzetközi szabványoktól való eltérések bejelentésére vonatkozó kritériumok és eljárás megállapításáról (HL L 236., 2021.7.5., 51. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/51 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/323 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. február 22.)
a Sojet biocid termék engedélyezésének feltételeivel kapcsolatos, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megoldatlan kifogásokról
(az értesítés a C(2022) 973. számú dokumentummal történt)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 36. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
(1) |
2020. április 8-án a Sharda Cropchem España S.L. vállalat (a továbbiakban: kérelmező) a Sojet biocid termékre (a továbbiakban: biocid termék) vonatkozó, Németországban már megadott nemzeti engedély egymást követő kölcsönös elismerése iránti kérelmet nyújtott be Franciaországhoz az 528/2012/EU rendelet 33. cikkének megfelelően. A biocid termék a 18. terméktípusba tartozó, legyek elleni rovarölő szer, szakemberek általi, ipari vagy kereskedelmi létesítményekben, háztartásokban vagy magánterületeken, közterületeken vagy állatok tartására szolgáló épületekben történő beltéri felhasználásra. A hatóanyagként imidaklopridot és cisz-Trikoz-9-ént tartalmazó biocid terméket vízben fel kell oldani, majd ecsettel kartonlapra felvinni. |
(2) |
2020. október 6-án Franciaország az 528/2012/EU rendelet 35. cikkének (2) bekezdése alapján kifogást emelt a koordinációs csoportnál, jelezve, hogy a Németország által meghatározott engedélyezési feltételek alapján nem biztosítható, hogy a biocid termék megfeleljen az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételeknek. Franciaország úgy véli, hogy a biocid termék biztonságos kezelésének biztosítása érdekében egyéni védőeszközöket kell viselni, úgymint vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyűt (a kesztyű anyagát az engedély jogosultja határozza meg a terméktájékoztatóban) és legalább EN 13034 szabvány szerinti, 6. típusú, egyszer használatos védőruházatot. Franciaország szerint a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (2) megfelelő műszaki és szervezési intézkedések alkalmazása – amelyet Németország az általa megadott engedélyben az egyéni védőeszközök viselése lehetséges helyettesítéseként meghatározott – nem biztosít megfelelő védelmet, amennyiben ezeket az intézkedéseket nem határozzák meg és nem értékelik a biocid termék értékelése során. |
(3) |
Németország úgy véli, hogy a 98/24/EK irányelv meghatározza a munkavállalók védelmét szolgáló különböző kockázatcsökkentő intézkedések előnyben részesítésének sorrendjét, és elsődlegesen a műszaki és szervezési intézkedések alkalmazását írja elő a biocid termék felhasználása során viselt egyéni védőeszközökkel szemben. Németország szerint az említett irányelv értelmében a munkáltató dönt arról, hogy mely műszaki és szervezési intézkedéseket kell alkalmazni, és mivel az ilyen intézkedéseknek széles köre létezik, azokat nem lehet a biocid termék engedélyében megnevezni és értékelni. |
(4) |
mivel a koordinációs csoportban nem sikerült megállapodásra jutni, Németország 2021. március 3-án az 528/2012/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság elé terjesztette a megoldatlan kifogást. Egyben részletes beszámolót küldött a Bizottságnak arról a kérdésről, amellyel kapcsolatban a tagállamok nem tudtak megállapodásra jutni, továbbá a véleménykülönbségük okairól. A szóban forgó beszámolót az érintett tagállamok és a kérelmező is megkapták. |
(5) |
Az 528/2012/EU rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja értelmében az említett rendelet nem érinti a 89/391/EGK tanácsi irányelvet (3) és a 98/24/EK irányelvet. |
(6) |
Az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontja az engedély megadásának egyik feltételéül szabja, hogy a biocid terméknek önmagában vagy szermaradékai révén ne legyen elfogadhatatlan hatása az emberek egészségére. |
(7) |
Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 9. pontja kimondja, hogy a biocid termékek dokumentációjának értékelése tekintetében az említett mellékletben előírt általános alapelvek alkalmazása révén – amelyre az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja utal –, amennyiben erre a rendelet 19. cikkében meghatározott egyéb feltételekkel együtt kerül sor, az illetékes hatóság vagy a Bizottság határozatot hoz arról, hogy egy adott biocid termék engedélyezhető-e vagy sem. Az engedély tartalmazhat a biocid termék felhasználására vonatkozó korlátozásokat vagy egyéb feltételeket. |
(8) |
Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 18.d) pontja kimondja, hogy a termékre vonatkozó kockázatértékelésnek meg kell határoznia azokat az intézkedéseket, amelyekre ahhoz van szükség, hogy a biocid terméknek mind a javasolt rendeltetésszerű felhasználása során, mind pedig a reálisan elképzelhető legkedvezőtlenebb viszonyok melletti felhasználása során biztosított legyen az emberek és állatok egészségének és a környezetnek a védelme. |
(9) |
Az 528/2012/EU rendelet VI. melléklete 56. 2. pontja szerint a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában szereplő kritériumoknak való megfelelés megállapításakor az értékelő szerv egyik következtetése az, hogy a biocid termék meghatározott feltételek/korlátozások mellett megfelelhet a kritériumoknak. |
(10) |
Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 62. pontja szerint az értékelő szervnek adott esetben azt a következtetést kell levonnia, hogy az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában szereplő kritériumnak csak abban az esetben lehet megfelelni, ha megelőző és védelmi intézkedéseket alkalmaznak, ideértve a munkafolyamat megtervezését, a műszaki ellenőrzéseket, megfelelő felszerelés és anyagok használatát, kollektív védelmi intézkedések alkalmazását, valamint amennyiben az expozíció nem előzhető meg más módon, egyéni védelmi intézkedések alkalmazását, vagyis a foglalkozásszerű felhasználók expozíciójának csökkentése érdekében személyi védőfelszerelés, így a légzésvédők, arcvédők, védőruhák, védőkesztyűk és védőszemüvegek használatát. |
(11) |
Az 528/2012/EU rendelet VI. mellékletének 62. pontja azonban nem írja elő, hogy az ahhoz a következtetéshez vezető értékelést, hogy az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglalt kritérium csak megelőző és védintézkedések alkalmazásával teljesíthető, a 98/24/EK irányelvnek megfelelően kell elvégezni. Nem rendelkezik kifejezetten arról sem, hogy az említett irányelv nem alkalmazandó. Ezért ezekből a rendelkezésekből nem vonható le az a következtetés, hogy a 98/24/EK irányelv nem alkalmazandó. Ezenkívül a 98/24/EK irányelv szerinti vonatkozó kötelezettségek nem a tagállami hatóságokat, hanem a munkáltatókat terhelik. |
(12) |
A 98/24/EK irányelv 4. cikke előírja, hogy a vegyi anyagok jelenlétéből eredő, a munkavállalók biztonságát és egészségét fenyegető kockázat értékeléséhez a munkáltatóknak be kell szerezniük a szállítótól vagy egyéb rendelkezésre álló forrásokból a szükséges kiegészítő információkat, és hogy adott esetben ezen információknak tartalmazniuk kell a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok alapján megállapított, felhasználókat érintő kockázat egyedi felmérését. |
(13) |
A 98/24/EK irányelv 6. cikke meghatározza azon intézkedések fontossági sorrendjét, amelyeket a munkáltatónak meg kell hoznia a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme érdekében. Elsőbbséget kell biztosítani a veszélyes anyag helyettesítésének, és amennyiben ez nem lehetséges, megelőző és védintézkedések alkalmazásával a lehető legkisebbre kell csökkenteni a veszélyes vegyi anyag által a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségére jelentett kockázatot. Ha a veszélyes anyagnak való kitettséget más eszközökkel nem lehet megelőzni, a munkavállalók védelmét egyéni védintézkedések, többek között egyéni védőeszközök alkalmazásával kell biztosítani. |
(14) |
Figyelembe véve a biocid termék alkalmazási módját és az értékelő szerv által rendelkezésre bocsátott információkat, sem a biocid termék engedélyezése iránti kérelemben, sem a kérelem értékelése során nem határoztak meg ilyen műszaki vagy szervezési intézkedéseket. |
(15) |
A Bizottság álláspontja szerint ezért a biocid termék megfelel az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételnek, amennyiben a biocid termék engedélyében és címkéjén szerepel a felhasználására vonatkozó következő feltétel: „A termék kezeléséhez vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyű (a kesztyű anyagát az engedély jogosultjának kell meghatároznia a termékadatok között) és legalább az EN 13034 szabvány szerinti, 6. típusú, vagy azzal azonos védelmet biztosító egyszer használatos védőruházat viselése szükséges. Ez nem érinti a 98/24/EK tanácsi irányelv és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok munkáltatók általi alkalmazását.” |
(16) |
Ha azonban az engedély kérelmezője vagy az engedélyező hatóság olyan hatékony műszaki vagy szervezési intézkedéseket határoz meg, amelyek a kitettség egyenértékű vagy nagyobb csökkenését eredményezik, az egyéni védőeszközök viselése helyett ezeket az intézkedéseket kell alkalmazni, és fel kell tüntetni az engedélyben és a biocid termék címkéjén. |
(17) |
A Bizottság 2021. november 23-án lehetőséget adott a kérelmezőnek, hogy az 528/2012/EU rendelet 36. cikke (2) bekezdésének megfelelően írásbeli észrevételeket tegyen. A kérelmező észrevételeket tett, amelyeket a Bizottság ezt követően figyelembe vett. |
(18) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A biocid termékek nyilvántartásában a BC-RW058475-96 számmal azonosított biocid termék megfelel az 528/2012/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában meghatározott feltételnek, amennyiben a biocid termék engedélyében és címkéjén szerepel a felhasználására vonatkozó következő feltétel: „A termék kezeléséhez vegyi anyagoknak ellenálló védőkesztyű (a kesztyű anyagát az engedély jogosultjának kell meghatároznia a termékadatok között) és legalább az EN 13034 szabvány szerinti, 6. típusú, vagy azzal azonos védelmet biztosító egyszer használatos védőruházat viselése szükséges. Ez nem érinti a 98/24/EK tanácsi irányelv és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó egyéb uniós jogszabályok munkáltatók általi alkalmazását.”
Amennyiben azonban az engedély kérelmezője vagy az engedélyező hatóság olyan műszaki vagy szervezési intézkedéseket határoz meg, amelyekkel az első bekezdésben említett védőeszköz használatával elért csökkenéssel egyenértékű vagy annál nagyobb expozíciócsökkenés érhető el, az egyéni védőeszközök helyett ezeket az intézkedéseket kell alkalmazni, és fel kell tüntetni az engedélyben és a biocid termékek címkéjén. Ebben az esetben nem alkalmazandó az első bekezdésben meghatározott feltétel feltüntetésére vonatkozó, a biocid termék felhasználásához kapcsolódó kötelezettség.
2. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 22-én.
a Bizottság részéről
Stella KYRIAKIDES
a Bizottság tagja
(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.
(2) A Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 131., 1998.5.5., 11. o.).
(3) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/54 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/324 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. február 24.)
az (EU) 2021/973 végrehajtási határozatnak a Daimler AG és a Daimler AG csoportosulás szén-dioxid-kibocsátásának kiszámítása céljából bizonyos ökoinnovációból származó szén-dioxid-csökkentések figyelembevétele tekintetében történő módosításáról
(az értesítés a C(2022) 690. számú dokumentummal történt)
(Csak az angol, cseh, észt, francia, holland, ír, magyar, német, olasz és svéd nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,
mivel:
(1) |
A Törvényszék a T-359/19. sz. ügyben hozott ítéletében (2) megsemmisítette az (EU) 2019/583 bizottsági végrehajtási határozatot (3) a Daimler AG gyártó és a Daimler AG csoportosulás esetében az átlagos fajlagos CO2-kibocsátásnak és az ökoinnovációból származó CO2-kibocsátás-csökkentésnek a 2017. naptári évre vonatkozó kiszámítása tekintetében. |
(2) |
mivel az (EU) 2021/973 bizottsági végrehajtási határozatban (4) az átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátást és az ökoinnovációból származó szén-dioxid-csökkentést ugyanúgy határozták meg, mint az (EU) 2019/583 végrehajtási határozatban, helyénvaló kiigazítani az előbb említett határozatban meghatározott értékeket. |
(3) |
Az (EU) 2015/158 bizottsági végrehajtási határozatnak (5) megfelelően tanúsított, a tagállamok által bejelentett, valamint a Daimler AG és a Daimler AG csoportosulás által ellenőrzött, ökoinnovációból származó szén-dioxid-csökkentéseket figyelembe kell venni az említett szervezetek 2019. naptári évi átlagos fajlagos kibocsátásának kiszámításakor. |
(4) |
Az (EU) 2021/973 végrehajtási határozatban rögzített, ökoinnovációból származó szén-dioxid-csökkentést ezért 0,102 g CO2/km-rel kell növelni a Daimler AG és 0,101 g CO2/km-rel a Daimler AG csoportosulás esetében. |
(5) |
Az (EU) 2021/973 végrehajtási határozatban a Daimler AG és a Daimler AG csoportosulás tekintetében meghatározott átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátást és célértéktől való távolságot az ökoinnovációs megtakarítások növekedésének figyelembevételével újraszámították. Ezért a vonatkozó bejegyzéseket ki kell igazítani. |
(6) |
Az (EU) 2021/973 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2021/973 végrehajtási határozat módosítása
Az (EU) 2021/973 végrehajtási határozat I. melléklete a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. táblázatban a Daimler AG-re vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
A 2. táblázatban a Daimler AG-re vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:
|
2. cikk
Címzettek
E határozat címzettjei a következő gyártók és az (EU) 2019/631 rendelet 6. cikkének megfelelően létrehozott következő csoportosulások:
1. |
|
2. |
|
3. |
|
4. |
|
5. |
|
6. |
|
7. |
|
8. |
|
9. |
|
10. |
|
11. |
|
12. |
|
13. |
|
14. |
|
15. |
|
16. |
|
17. |
|
18. |
|
19. |
|
20. |
|
21. |
|
22. |
|
23. |
|
24. |
|
25. |
|
26. |
|
27. |
|
28. |
|
29. |
|
30. |
|
31. |
|
32. |
|
33. |
|
34. |
|
35. |
|
36. |
|
37. |
|
38. |
|
39. |
|
40. |
|
41. |
|
42. |
|
43. |
|
44. |
|
45. |
|
46. |
|
47. |
|
48. |
|
49. |
|
50. |
|
51. |
|
52. |
|
53. |
|
54. |
|
55. |
|
56. |
|
57. |
|
58. |
|
59. |
|
60. |
|
61. |
|
62. |
|
63. |
|
64. |
|
65. |
|
66. |
|
67. |
|
68. |
|
69. |
|
70. |
|
71. |
|
72. |
|
73. |
|
74. |
|
75. |
|
76. |
|
77. |
|
78. |
|
79. |
|
80. |
|
81. |
|
82. |
|
83. |
|
84. |
|
85. |
|
86. |
|
87. |
|
88. |
|
89. |
|
90. |
|
91. |
|
92. |
|
93. |
|
94. |
|
95. |
|
96. |
|
97. |
|
98. |
|
99. |
|
100. |
|
101. |
|
102. |
|
103. |
|
104. |
|
105. |
|
106. |
|
107. |
|
108. |
|
109. |
|
110. |
|
111. |
|
112. |
|
113. |
|
114. |
|
115. |
|
116. |
|
117. |
|
118. |
|
119. |
|
120. |
|
121. |
|
122. |
|
123. |
|
124. |
|
125. |
|
126. |
|
Kelt Brüsszelben, 2022. február 24-én.
a Bizottság részéről
Frans TIMMERMANS
ügyvezető alelnök
(1) HL L 111., 2019.4.25., 13. o.
(2) HL C 452., 2021.11.8., 21. o.
(3) A Bizottság (EU) 2019/583 végrehajtási határozata (2019. április 3.) a személygépkocsi-gyártók számára a 2017. naptári évre, a Volkswagen-csoportosuláshoz tartozó egyes gyártók esetében pedig a 2014., 2015. és 2016. naptári évre vonatkozóan előzetesen kiszámított átlagos fajlagos CO2-kibocsátásoknak és fajlagos kibocsátási célértékeknek a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megerősítéséről, illetőleg módosításáról (HL L 100., 2019.4.11., 66. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2021/973 végrehajtási határozata (2021. június 1.) a személygépkocsi- és könnyűhaszongépjármű-gyártók számára a 2019. naptári évre vonatkozóan, a Dr. Ing. h.c. F. Porsche AG személygépkocsi-gyártó és a Volkswagen csoportosulás esetében pedig a 2014–2018. naptári évekre vonatkozóan előzetesen kiszámított átlagos fajlagos CO2-kibocsátásoknak és fajlagos kibocsátási célértékeknek az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megerősítéséről, illetőleg módosításáról (HL L 215., 2021.6.17., 1. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2015/158 végrehajtási határozata (2015. január 30.) a 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a Robert Bosch GmbH két nagy hatékonyságú, váltakozó áramú generátorának a személygépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére szolgáló innovatív technológiaként való jóváhagyásáról (HL L 26., 2015.1.31., 31. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/70 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/325 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. február 24.)
az (EU) 2015/698, az (EU) 2017/2448, az (EU) 2017/2452, az (EU) 2018/1109, az (EU) 2018/1110, az (EU) 2019/1304, az (EU) 2019/1306 és az (EU) 2021/1388 végrehajtási határozatnak a bizonyos géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja és uniós képviselője tekintetében történő módosításáról
(az értesítés a C(2022) 1049. számú dokumentummal történt)
(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére és 21. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
Az (EU) 2015/698 (2), az (EU) 2017/2448 (3), az (EU) 2017/2452 (4), az (EU) 2018/1109 (5), az (EU) 2018/1110 (6), az (EU) 2019/1304 (7), az (EU) 2019/1306 (8) és az (EU) 2021/1388 (9) bizottsági végrehajtási határozattal engedélyezett, bizonyos géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek tekintetében az egyesült államokbeli székhelyű Pioneer Hi-Bred International Inc. uniós képviselője a belgiumi székhelyű Pioneer Overseas Corporation. |
(2) |
Az (EU) 2017/2452, az (EU) 2018/1109 és az (EU) 2019/1306 végrehajtási határozattal engedélyezett, bizonyos géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek tekintetében az egyesült államokbeli székhelyű Dow AgroSciences LLC uniós képviselője a franciaországi székhelyű Dow AgroSciences Distribution S.A.S. |
(3) |
2021. március 22-i levelében a Corteva Agriscience LLC arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2021. január 1-jétől a Dow AgroSciences LLC Corteva Agriscience LLC-re változtatta a nevét. |
(4) |
2021. november 1-jei levelében a Pioneer Hi-Bred International, Inc. kérelmezte, hogy a Bizottság ruházza át a Corteva Agriscience LLC-re azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a Pioneer Hi-Bred International, Inc.-et illetik a géntechnológiával módosított termékekre vonatkozó valamennyi engedély és függőben lévő kérelem kapcsán. |
(5) |
2021. november 1-jei levelében a Corteva Agriscience LLC arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2021. november 1-jétől uniós képviselője a belgiumi székhelyű Corteva Agriscience Belgium BV. |
(6) |
A kívánt változtatások pusztán adminisztratív jellegűek, ezért nem vonják maguk után az érintett termékek újbóli értékelését. |
(7) |
Az (EU) 2015/698, az (EU) 2017/2448, az (EU) 2017/2452, az (EU) 2018/1109, az (EU) 2018/1110, az (EU) 2019/1304, az (EU) 2019/1306 és az (EU) 2021/1388 végrehajtási határozatokat ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(8) |
Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2015/698 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2015/698 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
2. cikk
Az (EU) 2017/2448 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2017/2448 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
3. cikk
Az (EU) 2017/2452 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2017/2452 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
4. cikk
Az (EU) 2018/1109 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2018/1109 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
5. cikk
Az (EU) 2018/1110 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2018/1110 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
6. cikk
Az (EU) 2019/1304 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2019/1304 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
7. cikk
Az (EU) 2019/1306 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2019/1306 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
8. cikk
Az (EU) 2021/1388 végrehajtási határozat módosításai
Az (EU) 2021/1388 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „7. cikk Az engedély jogosultja Az engedély jogosultja a Corteva Agriscience LLC (Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV képvisel.” |
2. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Címzett E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.” |
3. |
A mellékletben az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
uniós képviselője: Corteva Agriscience Belgium BV, Bedrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium.” |
9. cikk
Címzett
E határozat címzettje a Corteva Agriscience LLC (9330 Zionsville Road Indianapolis, Indiana 46268-1054, Egyesült Államok), amelyet az Unióban a Corteva Agriscience Belgium BV (Bdrijvenlaan 9, 2800 Mechelen, Belgium) képvisel.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 24-én.
a Bizottság részéről
Stella KYRIAKIDES
a Bizottság tagja
(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2015/698 végrehajtási határozata (2015. április 24.) a géntechnológiával módosított 305423 (DP-3Ø5423-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 112., 2015.4.30., 71. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2017/2448 végrehajtási határozata (2017. december 21.) a géntechnológiával módosított 305423 × 40-3-2 (DP-3Ø5423-1 × MON-Ø4Ø32-6) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 346., 2017.12.28., 6. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2017/2452 végrehajtási határozata (2017. december 21.) a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújításáról (HL L 346., 2017.12.28., 25. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2018/1109 végrehajtási határozata (2018. augusztus 1.) a géntechnológiával módosított 59122 (DAS-59122-7) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújításáról (HL L 203., 2018.8.10., 7. o.).
(6) A Bizottság (EU) 2018/1110 végrehajtási határozata (2018. augusztus 3.) a géntechnológiával módosított 1507 × 59122 × MON 810 × NK603 kukoricát és a géntechnológiával módosított, az 1507, 59122, MON 810 és NK603 egyszeres genetikai események közül kettőt vagy hármat ötvöző kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának engedélyezéséről, valamint a 2009/815/EK, a 2010/428/EU és a 2010/432/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 203., 2018.8.10., 13. o.).
(7) A Bizottság (EU) 2019/1304 végrehajtási határozata (2019. július 26.) a géntechnológiával módosított 4114-es kukoricát (DP-ØØ4114-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 204., 2019.8.2., 65. o.).
(8) A Bizottság (EU) 2019/1306 végrehajtási határozata (2019. július 26.) a géntechnológiával módosított 1507 × NK603 (DAS-Ø15Ø7-1 × MON-ØØ6Ø3-6) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó engedély 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújításáról (HL L 204., 2019.8.2., 75. o.).
(9) A Bizottság (EU) 2021/1388 végrehajtási határozata (2021. augusztus 17.) a géntechnológiával módosított 1507 × MIR162 × MON810 × NK603 kukoricát és a géntechnológiával módosított, az 1507, a MIR162, a MON810 és az NK603 génmódosítási események közül kettőt vagy hármat ötvöző kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 300., 2021.8.24., 22. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/76 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/326 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2022. február 24.)
a Francia Köztársaság által a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkével összhangban hozott bizonyos, kreozottal vagy egyéb kreozotjellegű anyaggal kezelt faanyagok használatának és forgalomba hozatalának korlátozására irányuló átmeneti intézkedés engedélyezéséről szóló (EU) 2019/961 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról
(az értesítés a C(2022) 1074. számú dokumentummal történt)
(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 129. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A Bizottság 2019. június 7-én elfogadta az (EU) 2019/961 végrehajtási határozatot (2) (a továbbiakban: határozat), amelyben engedélyezte a Franciaország által az 1907/2006/EK rendelet 129. cikkével összhangban hozott, bizonyos, kreozottal vagy egyéb kreozotjellegű anyaggal kezelt faanyagok használatának és forgalomba hozatalának korlátozására irányuló átmeneti intézkedést. |
(2) |
A határozat 1. cikkének (1) bekezdése értelmében az átmeneti intézkedést a határozat hatálybalépésétől számított 27 hónapig engedélyezték, amely így 2021. szeptember 7-ig tartott. |
(3) |
A 27 hónapos időtartam bevezetésének célja az volt, hogy Franciaországnak elegendő idő álljon rendelkezésre a korlátozási eljárás lefolytatására, amelynek kezdeményezésére az 1907/2006/EK rendelet 129. cikkének (3) bekezdése kötelezi, és amelynek módja az, hogy a határozat időpontjától számított 3 hónapon belül a XV. melléklettel összhangban dokumentációt (a továbbiakban: XV. melléklet szerinti dokumentáció) nyújt be az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (a továbbiakban: ügynökség). |
(4) |
Az (EU) 2021/1839 bizottsági végrehajtási határozat (3)2022. október 31-ig meghosszabbította a kreozotnak a 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználására vonatkozó jóváhagyás érvényességi idejét. Erre az ügynökség véleményének előkészítéséhez és benyújtásához szükséges idő, valamint az annak eldöntéséhez szükséges idő figyelembevétele érdekében került sor, hogy az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt feltételek közül legalább egy teljesül-e, és ezért a kreozot jóváhagyása meghosszabbítható-e. |
(5) |
Franciaország nem kezdeményezte a korlátozási eljárást a határozatot követő három hónapon belül. Franciaország azzal érvel, hogy a benyújtandó XV. melléklet szerinti dokumentáció terjedelme és tartalma szorosan kapcsolódik a kreozot 528/2012/EU rendelet szerinti jóváhagyásának meghosszabbításáról vagy meghosszabbításának megtagadásáról folytatott megbeszélések következtetéseihez, így biztosítva az 1907/2006/EK rendelet szerinti esetleges korlátozás és az említett megbeszélések következtetései közötti jogi összhangot. Franciaország vállalta, hogy 2022. február 1-jéig benyújtja a XV. melléklet szerinti dokumentációt annak érdekében, hogy figyelembe tudja venni az említett megbeszélésekből levont következtetéseket. |
(6) |
Az átmeneti intézkedés engedélyezésének időtartama lehetővé teszi a korlátozási eljárás lefolytatását. Tekintettel a korlátozási eljárás ütemtervére, az átmeneti intézkedés engedélyezésének időtartamát ezért a határozatban kiszámított időtartammal, azaz a XV. melléklet szerinti dokumentáció benyújtásának időpontjától számított 27 hónappal meg kell hosszabbítani. |
(7) |
Az átmeneti intézkedés engedélyezésének az (EU) 2019/961 végrehajtási határozatban ismertetett indokai változatlanok maradnak. Következésképpen az átmeneti intézkedést továbbra is engedélyezni kell. |
(8) |
A jogbizonytalanságot, és ennek eredményeképp a Franciaország által hozott átmeneti intézkedés engedélyének a korlátozási eljárás lezárulta miatti esetleges lejártát elkerülendő, visszamenőleges hatállyal meg kell hosszabbítani az átmeneti intézkedés engedélyezett végrehajtásának időtartamát. Az időtartamot ezért 2021. szeptember 8-tól, nem pedig a XV. melléklet szerinti dokumentáció benyújtásának várható időpontjától kell számítani, és ennek megfelelően további öt hónapot kell hozzáadni, 32 hónapra emelve az időtartam teljes meghosszabbítását. |
(9) |
Az (EU) 2019/961 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
(10) |
E határozat összhangban áll az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke értelmében létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2019/961 végrehajtási határozat 1. cikkének (1) bekezdésében a „27 hónapig” szöveg helyébe az „59 hónapig” szöveg lép.
2. cikk
Ezt a határozatot 2021. szeptember 8-tól kell alkalmazni.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Francia Köztársaság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 24-én.
a Bizottság részéről
Thierry BRETON
a Bizottság tagja
(1) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/961 végrehajtási határozata (2019. június 7.) a Francia Köztársaság által a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikkével összhangban hozott bizonyos, kreozottal vagy egyéb kreozotjellegű anyaggal kezelt faanyagok használatának és forgalomba hozatalának korlátozására irányuló átmeneti intézkedés engedélyezéséről (HL L 154., 2019.6.12., 44. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2021/1839 végrehajtási határozata (2021. október 15.) a kreozot 8. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználására vonatkozó jóváhagyás érvényességi idejének meghosszabbításáról (HL L 372., 2021.10.20., 27. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).
Helyesbítések
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/78 |
Helyesbítés az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. február 23-i (EU) 2022/262 tanácsi rendelethez
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 42. I, 2022. február 23. )
A 74.
oldalon az (EU) 2022/262 rendelet helyesen:
A TANÁCS (EU) 2022/262 RENDELETE
(2022. február 23.)
az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,
tekintettel az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 23-i (KKBP) 2022/264 tanácsi határozatra (1),
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2014. július 31-én elfogadta a 833/2014/EU rendeletet (2). |
(2) |
A 833/2014/EU rendelet hatályba léptet a 2014/512/KKBP tanácsi határozatban (3) előírt egyes intézkedéseket, valamint megtiltja bizonyos kettős felhasználású termékek és technológiák értékesítését, szállítását, átruházását vagy kivitelét bármely oroszországi személy, szervezet vagy szerv számára, vagy oroszországi felhasználásra, amennyiben az említett termékeket katonai célra vagy katonai végfelhasználóknak szánták. Megtiltja továbbá az ilyen termékek és technológiák meghatározott oroszországi jogi személyek számára történő értékesítését, valamint megtiltja az ilyen árukhoz és technológiákhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás és egyéb kapcsolódó szolgáltatások, valamint finanszírozás és pénzügyi segítségnyújtás biztosítását. Emellett a piaci szereplők számára előzetes engedélyhez köti bizonyos oroszországi olajipari technológiák értékesítését, szállítását, átruházását vagy kivitelét, és megtiltja a mélytengeri olajfeltáráshoz és -kitermeléshez, a sarkvidéki olajfeltáráshoz és -kitermeléshez vagy a palaolaj-projektekhez szükséges kapcsolódó szolgáltatások nyújtását Oroszországban, beleértve annak kizárólagos gazdasági övezetét és kontinentális talapzatát is. Megtiltja továbbá az Európai Unió közös katonai listáján felsorolt árukkal és technológiákkal, az ilyen áruk rendelkezésre bocsátásával, gyártásával, karbantartásával és használatával kapcsolatos közvetlen vagy közvetett technikai segítségnyújtást. Emellett korlátozza egyes orosz pénzügyi intézmények tőkepiachoz való hozzáférését. |
(3) |
2022. február 21-én az Oroszországi Föderáció elnöke rendeletet adott ki, amely elismeri Ukrajna donyecki és luhanszki régiói nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeinek „függetlenségét és szuverenitását”, és az orosz fegyveres erőket az említett térségekbe vezényli. |
(4) |
Tekintettel a helyzet súlyosságára, a Tanács 2022. február 23-án elfogadta a (KKBP) 2022/264 határozatot, amely módosítja a 2014/512/KKBP határozatot, valamint további korlátozó intézkedéseket vezet be, amelyek megtiltják Oroszország, annak kormánya és központi bankja finanszírozását. |
(5) |
A 833/2014/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 833/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:
1. |
az 1. cikk f) pontjának iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
|
2. |
a rendelet a következő cikkel egészül ki: „5a. cikk (1) Tilos az alábbiak által 2022. március 9. után kibocsátott átruházható értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket közvetlenül vagy közvetve vásárolni, értékesíteni, kibocsátásukhoz befektetési szolgáltatást vagy egyéb segítséget nyújtani, illetve ezekkel kapcsolatos bármely egyéb tranzakciót végrehajtani:
(2) Tilos közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett bármely jogi személy, szervezet vagy szerv számára 2022. február 23. után új kölcsönt vagy hitelt nyújtani, illetve kölcsön- vagy hitelnyújtás céljából létrejött megállapodásban részt venni. A tilalom nem alkalmazandó olyan kölcsönökre vagy hitelekre, amelyek konkrét és dokumentált célja az Unió és bármely harmadik állam közötti olyan árubehozatalnak, illetve -kivitelnek, valamint az Unió és bármely harmadik állam közötti olyan nem pénzügyi szolgáltatásnyújtásnak a finanszírozása, amely nem esik korlátozó intézkedések hatálya alá, ideértve egy másik harmadik országból származó árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos, az export- vagy importszerződés teljesítéséhez szükséges kiadást. (3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom nem alkalmazandó a 2022. február 23. előtt kötött szerződések alapján történő lehívásokra vagy folyósításokra, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:
A lehívások és folyósítások a) pontban említett szerződéses feltételei magukban foglalják az egyes lehívásokra vagy folyósításokra vonatkozó visszafizetési határidő hosszát, az alkalmazott kamatlábra vagy a kamatláb-számítási módszerre, valamint a maximális összegre vonatkozó rendelkezéseket.” |
3. |
a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
|
4. |
A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: „12. cikk Tilos az olyan tevékenységekben való tudatos és szándékos részvétel, amelyek célja vagy hatása az e rendeletben foglalt tilalmak megkerülése, ideértve az 5. vagy 5a. cikkben említett jogi személyek, szervezetek vagy szervek helyettesítőjeként történő fellépést, illetve az 5. cikk (3) bekezdésében vagy az 5a. cikk (2) bekezdésében említett kivételek alkalmazásával a javukra történő fellépést.” |
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 23-án.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
(1) HL L 42 I, 2022.2.23., 95. o.
(2) A Tanács 833/2014/EU rendelete (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o.).
(3) A Tanács 2014/512/KKBP határozata (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 13. o.).
2022.2.28. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/81 |
Helyesbítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. február 23-i (KKBP) 2022/265 tanácsi határozathoz
( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 42. I, 2022. február 23. )
A 98. oldalon a (KKBP) 2022/265 határozat helyébe a következő szöveg lép:
A TANÁCS (KKBP) 2022/265 HATÁROZATA
(2022. február 23.)
az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,
tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,
mivel:
(1) |
A Tanács 2014. március 17-én elfogadta a 2014/145/KKBP határozatot (1). |
(2) |
Az Unió továbbra is töretlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. |
(3) |
2021. június 24-i és 25-i következtetéseiben az Európai Tanács felszólította Oroszországot, hogy teljes mértékben vállalja felelősségét a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásának biztosításáért az uniós álláspont érdemi megváltoztatásának kulcsfontosságú feltételeként. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Európai Unió és tagállamai határozott és koordinált választ adjanak Oroszország bármely további rosszindulatú, jogellenes és bomlasztó tevékenységére, teljes mértékben felhasználva az Unió rendelkezésére álló valamennyi eszközt, és biztosítva a partnerekkel való koordinációt. Ennek érdekében az Európai Tanács felkérte a Bizottságot és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét is, hogy terjesszenek elő további korlátozó intézkedésekre vonatkozó opciókat, ideértve a gazdasági szankciókat is. |
(4) |
2021. december 16-i következtetéseiben az Európai Tanács hangsúlyozta annak sürgős szükségességét, hogy Oroszország enyhítse az Ukrajnával közös határa mentén megnövelt katonai jelenlét és az agresszív retorika által okozott feszültségeket. Az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Miközben ösztönzi a diplomáciai erőfeszítéseket, és támogatja a normandiai formátumot a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásának elérése terén, az Európai Tanács kijelentette, hogy az Ukrajnával szembeni minden további katonai agressziónak válaszul komoly következményei és súlyos ára lesz, ideértve a partnerekkel koordinált korlátozó intézkedéseket is. |
(5) |
A Tanács 2022. január 24-én következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben elítélte Oroszország Ukrajnával szembeni folytatódó agresszív cselekményeit és fenyegetéseit, továbbá felszólította Oroszországot a dezeszkalálásra, a nemzetközi jog tiszteletben tartására, és arra, hogy a kialakított nemzetközi mechanizmusokon keresztül konstruktívan vegyen részt a párbeszédben. A Tanács újólag megerősítette az Unió maradéktalan elkötelezettségét azon alapelvek iránt, amelyekre az európai biztonság épül, és amelyek szerepelnek az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet alapító okirataiban, ideértve a Helsinki Záróokmányt és a Párizsi Chartát. Ezen alapelvek közé tartozik különösen az államok szuverén egyenlősége és területi integritása, a határok sérthetetlensége, az erőszakkal való fenyegetéstől, illetve az erőszak alkalmazásától való tartózkodás, és az államok szabadsága, hogy megválaszthassák vagy megváltoztathassák saját biztonsági megoldásaikat. A Tanács kijelentette, hogy az említett elvek nem képezhetik sem alku, sem pedig felülvizsgálat vagy újraértelmezés tárgyát, és hogy ezen elvek Oroszország általi megsértése akadályát képezi egy közös és oszthatatlan biztonsági térség létrehozásának Európában, valamint fenyegeti a békét és a stabilitást az európai kontinensen. Emlékeztetve az Európai Tanács 2021. decemberi következtetéseire, a Tanács újólag megerősítette, hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben elkövetett minden további katonai agressziónak komoly következményei és súlyos ára lesz, ideértve az ágazati és egyedi korlátozó intézkedések széles körét, amelyek elfogadására a partnerekkel koordinálva fog sor kerülni. |
(6) |
A főképviselő 2022. február 19-én nyilatkozatot adott ki az Unió nevében, kifejezve aggodalmát az orosz katonai erők masszív jelenléte miatt Ukrajnában és Ukrajna körül, és sürgette Oroszországot, hogy vegyen részt érdemi párbeszédben és diplomáciai tevékenységben, tanúsítson önmérsékletet, és dezeszkaláljon a katonai erők Ukrajna határainak közeléből való jelentős kivonása útján. Az Unió kijelentette, hogy az Oroszország által Ukrajnával szemben elkövetett minden további katonai agressziónak válaszul komoly következményei és súlyos ára lesz, ideértve a partnerekkel koordinált korlátozó intézkedéseket is. |
(7) |
Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 21-én rendeletet írt alá, amelyben elismerte az önjelölt „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” függetlenségét és szuverenitását, és elrendelte orosz fegyveres erők kelet-ukrajnai bevetését. |
(8) |
A főképviselő 2022. február 22-én az Unió nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte az Oroszországi Föderáció elnökének azon döntését, hogy független entitásokként ismeri el Ukrajna Donyeck és Luhanszk régiójának (oblaszty) nem-kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, valamint az ezt követő döntést orosz csapatoknak az említett területekre küldéséről. Az említett jogellenes cselekmény még inkább aláássa Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodásokat, ideértve az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, a Párizsi Chartát és a budapesti megállapodást, valamint a minszki megállapodásokat és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2202 (2015) sz. határozatát. A főképviselő sürgette Oroszországot mint a konfliktusban részt vevő felet, hogy vonja vissza az említett elismerést, tartsa be kötelezettségvállalásait, tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot, és térjen vissza a normandiai formátumban és a háromoldalú összekötő csoportban folytatott megbeszélésekhez. A főképviselő bejelentette, hogy az Unió további korlátozó intézkedések sürgős elfogadásával fog reagálni az Oroszország által elkövetett ezen legutóbbi jogsértésekre. |
(9) |
Tekintve a helyzet súlyosságát, a Tanács úgy véli, hogy 22 személyt és négy szervezetet fel kell venni a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékébe. |
(10) |
A Tanács úgy véli, hogy a szöveget ki kell egészíteni a 2014/145/KKBP határozat mellékletében felsorolt egyes szervezetekre alkalmazandó, bizonyos műveletekre vonatkozó eltérési mechanizmussal. |
(11) |
A 2014/145/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A 2014/145/KKBP határozat a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(8) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezhetik a mellékletben az 53., 54. és 55. bejegyzési szám alatt felsorolt szervezetekhez tartozó, bizonyos befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadítását, vagy bizonyos pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak az említett szervezetek rendelkezésére bocsátását, az illetékes hatóságok által megfelelőnek ítélt feltételek mellett, és annak megállapítását követően, hogy az ilyen pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások szükségesek az említett szervezetekkel 2022. augusztus 24. előtt kötött műveleteknek, szerződéseknek vagy egyéb megállapodásoknak – többek között a levelezőbanki kapcsolatoknak 2022. február 23-ig történő megszüntetéséhez.” |
2. |
Az e határozat mellékletében felsorolt személyeket és szervezeteket fel kell venni a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékbe. |
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2022. február 23-án.
a Tanács részéről
az elnök
J.-Y. LE DRIAN
MELLÉKLET
Fel kell venni a személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékébe a következő személyeket és szervezeteket:
1. |
Személyek
|
2. |
Szervezetek
|
(1) A Tanács 2014/145/KKBP határozata (2014. március 17.) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről (HL L 78., 2014.3.17., 16. o.).