2022.1.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 16/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/93 RENDELETE

(2022. január 20.)

a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének az akrinatrin, a fluvalinát, a folpet, a foszetil, az izofetamid, a pepinó mozaikvírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátum, a pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátum, a spinetoram és a spirotetramat megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

Az akrinatrin, a fluvalinát, a folpet, az izofetamid, a spinetoram és a spirotetramat tekintetében alkalmazandó megengedett szermaradék-határértékeket (a továbbiakban: MRL-ek) a 396/2005/EK rendelet II. melléklete állapította meg. A foszetil tekintetében alkalmazandó MRL-eket az említett rendelet III. mellékletének A. része határozta meg. A pepinó mozaik vírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátum és a pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátum tekintetében a 396/2005/EK rendelet nem határozott meg MRL-eket, és ezek nem szerepelnek annak IV. mellékletében sem, ezért esetükben a rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt 0,01 mg/kg alapértelmezett érték alkalmazandó.

(2)

Egy akrinatrin hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer őszibarack és étkezési paprika esetében történő alkalmazásának engedélyezésére irányuló eljárás keretében – a 396/2005/EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megfelelően – kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az érvényben lévő MRL-ek módosítása céljából.

(3)

A fluvalinát esetében a paradicsomra és a görögdinnyére vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. A folpet esetében az árpára, a zabra és a rozsra vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. A foszetil esetében a kálium-foszfonátokkal kezelt citromra, zöldcitromra/lime-ra, mandarinra, valamint levelekből és fűszernövényekből származó gyógynövényteára vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. Az izofetamid esetében a vesszőn termő bogyósgyümölcsűekre vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. A spinetoram esetében a kövér porcsinra vonatkozóan nyújtottak be ilyen kérelmet. A spirotetramat tekintetében a póréhagyma, az újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma, valamint a méz és egyéb méhészeti termékek vonatkozásában nyújtottak be ilyen kérelmet.

(4)	A 396/2005/EK rendelet 8. cikkének megfelelően az érintett tagállamok értékelték a fent említett kérelmeket, és az értékelő jelentéseket továbbították a Bizottság részére.

(5)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) megvizsgálta a kérelmeket és az értékelő jelentéseket, különös tekintettel a fogyasztókat és adott esetben az állatokat érintő kockázatokra, és a javasolt MRL-ekről indokolással ellátott véleményeket adott ki (2). Ezeket a véleményeket továbbította a kérelmezők, a Bizottság és a tagállamok felé, és hozzáférhetővé tette őket a nyilvánosság számára.

(6)

A kövér porcsinban előforduló spinetoramot illetően a Hatóság megvizsgált egy, a salátákra alkalmazandó MRL megállapítására irányuló kérelmet, és indokolással ellátott véleményt adott ki a javasolt MRL-ről. (3) Az említett kérelem esetében a Hatóság a szermaradék-vizsgálatokat a salátákon alkalmazott helyes mezőgazdasági gyakorlat (GAP) figyelembevételével értékelte, és ennek megfelelően az MRL javasolt szintjét 4 mg/kg-ban állapította meg. Az MRL-ek extrapolációjára vonatkozó jelenlegi uniós iránymutatásokkal (4) összhangban a salátán végzett szermaradék-vizsgálatok alapján a kövér porcsinra vonatkozó MRL-t szintúgy 4 mg/kg-ban helyénvaló meghatározni.

(7)

A többi kérelmet illetően a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adatokra vonatkozó valamennyi követelmény teljesült, és a kérelmezők által kért MRL-módosítások – 27 specifikus európai fogyasztói csoport fogyasztói expozíciójának vizsgálata alapján – a fogyasztók biztonsága szempontjából elfogadhatók. A Hatóság figyelembe vette az anyagok toxikológiai tulajdonságaira vonatkozó legfrissebb információkat. Sem az említett hatóanyagokat esetlegesen tartalmazó összes élelmiszer fogyasztásából következő, egész életen át tartó expozíció, sem az adott termékek fokozott fogyasztásából következő, rövid távú expozíció esetében nem merült fel a megengedhető napi bevitel vagy az akut referenciadózis túllépésének kockázata.

(8)

A pepinó mozaikvírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátum és a pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátum kis kockázatú hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó kérelem összefoglaló dokumentációja a paradicsomon alkalmazott helyes mezőgazdasági gyakorlatok (GAP-ok) figyelembevételével megállapított reprezentatív felhasználásokat alátámasztó MRL-felvételi kérelmeket is tartalmazott, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 8. cikke (1) bekezdése g) pontjának megfelelően. Ezeket a kérelmeket az érintett tagállam az említett rendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően értékelte. A Hatóság is értékelte a kérelmeket, és a szóban forgó hatóanyagok esetében felmerülő kockázatok értékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetést (6) adott ki. Ebben úgy ítélte meg, hogy nem szükséges referenciaértékeket megállapítani az említett anyagokra, és a pepinó mozaikvírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátumnak és a pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátumnak a 396/2005/EK rendelet IV. mellékletébe történő felvételét javasolta.

(9)	A Hatóság indokolással ellátott véleményei és következtetései alapján, valamint a tárgy szempontjából lényeges tényezőket figyelembe véve az adott MRL-ek vonatkozó módosításai megfelelnek a 396/2005/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében szereplő követelményeknek.

(10)	A 396/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 396/2005/EK rendelet II., III. és IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(2) Az EFSA tudományos jelentéseinek internetes elérhetősége: http://www.efsa.europa.eu:

Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue level for acrinathrin in peaches and sweet peppers. (Indokolással ellátott vélemény az őszibarackban és az étkezési paprikában előforduló akrinatrinra vonatkozó jelenlegi szermaradék-határértékek módosításáról). EFSA Journal 2021;19(7):6681.

Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for tau-fluvalinate in tomatoes and watermelons (Indokolással ellátott vélemény a paradicsomban és a görögdinnyében előforduló tau-fluvalinátra vonatkozó jelenlegi szermaradék-határértékek módosításáról). EFSA Journal 2021;19(6):6646.

Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for folpet in barley, oat, rye and wheat (Indokolással ellátott vélemény az árpában, a zabban, a rozsban és a búzában előforduló folpetre vonatkozó jelenlegi szermaradék-határértékek módosításáról). EFSA Journal 2021;19(5):6578.

Reasoned opinion on the modification of the existing MRLs for potassium phosphonates in lemons, limes and mandarins and in herbal infusions from leaves and herbs (Indokolással ellátott vélemény a citromban, a zöldcitromban/lime-ban, a mandarinban, valamint a levelekből és fűszernövényekből származó gyógynövényteában előforduló kálium-foszfonátokra vonatkozó jelenlegi MRL-ek módosításáról). EFSA Journal 2021;19(6):6673.

Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for isofetamid in raspberries, blackberries and dewberries (Indokolással ellátott vélemény a málnában, a feketeszederben és a hamvas szederben előforduló izofetamidra vonatkozó jelenlegi szermaradék-határérték módosításáról). EFSA Journal 2021;19(6):6677.

Reasoned opinion on the modification of the existing maximum residue levels for spirotetramat in leeks, spring onions and honey (Indokolással ellátott vélemény a póréhagymában, az újhagymában/zöldhagymában és a mézben előforduló spirotetramatra vonatkozó jelenlegi szermaradék-határértékek módosításáról). EFSA Journal 2021;19(3):6517.

(3) Reasoned opinion on the review of the existing maximum residue levels for spinetoram according to Article 12 of Regulation (EC) No 396/2005 (Indokolással ellátott vélemény a spinetoram tekintetében érvényben lévő szermaradék-határértékeknek a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti felülvizsgálatáról). EFSA Journal 2020;18(1):5997.

(4) Technikai iránymutatás a maradékanyag-határértékek meghatározásához, a szermaradék-vizsgálatok összehasonlíthatóságához, valamint a növényi és állati eredetű termékekre vonatkozó szermaradék-adatok extrapolációjához szükséges adatszolgáltatási követelményekről (SANTE/2019/12752).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(6) Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substances Pepino Mosaic Virus, EU strain, mild isolate Abp1 and Pepino Mosaic Virus, CH2 strain, mild isolate Abp2 (A pepinó mozaikvírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátum és a pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátum hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek kockázatértékelésének szakmai vizsgálatából levont következtetés). EFSA Journal 2021;19(1):6388.

MELLÉKLET

A 396/2005/EK rendelet II., III. és IV. melléklete a következőképpen módosul:

A II. mellékletben az akrinatrinra, a fluvalinátra, a folpetre, az izofetamidra, a spinetoramra és a spirotetramatra vonatkozó oszlopok helyébe a következő szöveg lép:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (1)

Akrinatrin (F)

Fluvalinát (izomerek összesen) tau-fluvalinát használatának eredményeként (F)

Folpet (a folpet és a ftalimid összesen, folpetben kifejezve) (R)

Izofetamid

Spinetoram (a spinetoram-J és a spinetoram-L összesen) (F) (A)

Spirotetramat és spirotetramat-enol (összesen), spirotetramatban kifejezve (R)

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

0100000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0110000

Citrusfélék

0,02 (*1)

0,4

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,5

0110010

Grapefruitfélék

0,02 (*1)

0110020

Narancs

0,07

0110030

Citrom

0,02 (*1)

0110040

Zöld citrom/lime

0,02 (*1)

0110050

Mandarin

0,15

0110990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,07 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0,5

0120010

Mandula

(+)

0120020

Paradió/brazil dió

(+)

0120030

Kesu/kesudió

(+)

0120040

Gesztenye

(+)

0120050

Kókuszdió

(+)

0120060

Mogyoró

(+)

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

(+)

0120080

Pekándió

(+)

0120090

Fenyőmag

(+)

0120100

Pisztácia

(+)

0120110

Dió

(+)

0120990

Egyéb (2)

0130000

Almatermésűek

0,02 (*1)

0,3

0,6

0,15

0,7

0130010

Alma

0,3

(+)

0130020

Körte

0,3

(+)

0130030

Birsalma

0,03 (*1)

(+)

0130040

Naspolya

0,03 (*1)

(+)

0130050

Japán naspolya

0,03 (*1)

(+)

0130990

Egyéb (2)

0,03 (*1)

0140000

Csonthéjasok

0,03 (*1)

0140010

Sárgabarack/kajszi

0,02 (*1)

0,3

0,2 (+)

0140020

Cseresznye

0,02 (*1)

0,4

0140030

Őszibarack

0,08

0,3

0140040

Szilva

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,8

0,02 (*1)

0140990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0150000

Bogyósgyümölcsűek

0151000

Szőlő

0,4

0151010

Csemegeszőlő

0,05 (*1)

(+)

0151020

Borszőlő

0,1

(+)

0152000

Szamóca

0,02 (*1)

0,3

5 (+)

0,2

0,3

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,02 (*1)

0153010

Feketeszeder

(+)

0153020

Hamvas szeder

(+)

0153030

Málna (piros és sárga)

0153990

Egyéb (2)

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

1,5

0154010

Fürtös áfonya

0,01 (*1)

0,4

0154020

Tőzegáfonya

0,4 (+)

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

0,01 (*1)

0,5

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0,01 (*1)

0,4 (+)

0154050

Csipkebogyó

0,01 (*1)

0,4 (+)

0154060

Faeper (fekete és fehér)

0,01 (*1)

0,4 (+)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0,6

0,4 (+)

0154080

Fekete bodza

0,01 (*1)

0,4 (+)

0154990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,4

0160000

Egyéb gyümölcsök

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0161000

a)	ehető héjúak

0161010

Datolya

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0161020

Füge

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0161030

Étkezési olajbogyó

0,15 (*1)(+)

0,01 (*1)

0,07 (+)

1,5

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0161050

Karambola/uborkafa

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0,03 (*1)

0,6

0,02 (*1)

0,4

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0161990

Egyéb (2)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0162000

b)	kisebbek, nem ehető héjúak

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

0,02 (*1)

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

0,015

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

0,4

0,02 (*1)

0162040

Töviskörte/fügekaktusz

0,02 (*1)

0162050

Csillagalma

0,02 (*1)

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

0,02 (*1)

0162990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0163000

c)	nagyobbak, nem ehető héjúak

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0163010

Avokádó

0,4

0163020

Banán

0,4

0163030

Mangó

0,3

0163040

Papája

0,4

0163050

Gránátalma

0,4

0163060

Csirimojó/krémalma

0,02 (*1)

0163070

Guáva/guajava

0163080

Ananász

0,15

0163090

Kenyérgyümölcs

0,02 (*1)

0163100

Durián

0,02 (*1)

0163110

Tüskés annóna

0,02 (*1)

0163990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0211000

burgonya

0,06 (*1)(+)

0,8

0212000

b)	trópusi gyökér- és gumós zöldségek

0,03 (*1)

0,02 (*1)

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb (2)

0213000

c)	egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0,07

0213010

Cékla

0,03 (*1)

0213020

Sárgarépa

0,03 (*1)

0213030

Gumós zeller

0,03 (*1)

0213040

Torma

0,03 (*1)

0213050

Csicsóka

0,03 (*1)

0213060

Pasztinák/paszternák

0,03 (*1)

0213070

Petrezselyemgyökér

0,03 (*1)

0213080

Retek

0,04 (*1)(+)

0213090

Bakszakáll

0,04 (*1)(+)

0213100

Karórépa

0,03 (*1)

0213110

Tarlórépa

0,03 (*1)

0213990

Egyéb (2)

0,03 (*1)

0220000

Hagymafélék

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0220010

Fokhagyma

0,02 (*1)

0,3

0220020

Vöröshagyma

0,02 (*1)

0,4

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0,02 (*1)

0,3

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0,8

0,9

0220990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0230000

Termésükért termesztett zöldségek

0231000

a)	burgonyafélék és mályvafélék

0231010

Paradicsom

0,02 (*1)

0,15

5 (+)

1,5

0,06

0231020

Étkezési paprika

0,08

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,4

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

0,02 (*1)

0,15

0,03 (*1)

1,5

0,05

0231040

Okra/bámia

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,02 (*1)

0231990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,02 (*1)

0232000

b)	kabakosok – ehető héjúak

0,02 (*1)

0,02

0,03 (*1)

0,06

0,2

0232010

Uborka

(+)

0232020

Apró uborka

0232030

Cukkini

0232990

Egyéb (2)

0233000

c)	kabakosok – nem ehető héjúak

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03

0,2

0233010

Dinnye

0,09

0,4 (+)

0233020

Sütőtök

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0233030

Görögdinnye

0,09

0,03 (*1)

0233990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0234000

d)	csemegekukorica

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1,5

0239000

e)	egyéb termésükért termesztett zöldségek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0240000

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

0,02 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0241000

a)	virágukért termesztett káposztafélék

0,3

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb (2)

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0242010

Kelbimbó

0,15

0,3 (+)

0242020

Fejeskáposzta

0,3

0242990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0243000

c)	leveles káposzta

0,01 (*1)

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0243990

Egyéb (2)

0244000

karalábé

0,08

1,5 (+)

0250000

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető virágok

0251000

a)	saláta és egyéb salátafélék

0,7

0,03 (*1)

0251010

Galambbegysaláta

0,06 (+)

0,01 (*1)

0251020

Fejessaláta-félék

0,1

1,5

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0,06 (+)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0,06 (+)

0,01 (*1)

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0251060

Borsmustár/rukkola

0,06 (+)

0,01 (*1)

0251070

Vörös mustár

0,06 (+)

0,01 (*1)

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0251990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0252000

b)	spenót és hasonló levelek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0252010

Spenótfélék

0,9

0252020

Kövér porcsin

0252030

Mangold

1,5

0252990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

0253000

c)	szőlőlevél és hasonló fajták

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0254000

vízitorma

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0255000

e)	cikóriasaláta

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0,03

0256000

f)	fűszernövények és ehető virágok

0,02 (*1)

0,06 (*1)

0256010

Turbolya

0256020

Metélőhagyma

0256030

Zellerlevél

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050

Zsálya

0256060

Rozmaring

0256070

Kakukkfű

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090

Babérlevél

0256100

Tárkony

0256990

Egyéb (2)

0260000

Hüvelyes zöldségek

0,02 (*1)

0,03 (*1)

0260010

Bab (hüvelyben)

0,6

0,05

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0,05

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1,5

0260030

Borsó (hüvelyben)

0,6

0,02 (*1)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0,05

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1,5

0260050

Lencse

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1,5

0260990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270000

Szárukért termesztett zöldségek

0,02 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0270010

Spárga

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270030

Szárzeller

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270040

Olasz édeskömény

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270050

Articsóka

0,8

0,02 (*1)

0270060

Póréhagyma

0,01 (*1)

0,05

0,9

0270070

Rebarbara

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270080

Bambuszrügy

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270090

Pálmafa csúcsrügy

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0270990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000

Algák és prokarióta szervezetek

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0300000

HÜVELYESEK

0,01 (*1)

0,07 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0300010

Bab

0300020

Lencse

0300030

Borsó

0300040

Csillagfürt/farkasbab

0300990

Egyéb (2)

0400000

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0,02 (*1)

0401000

Olajos magvak

0,07 (*1)

0,02 (*1)

0401010

Lenmag

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401030

Mák

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401040

Szezámmag

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401050

Napraforgómag

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401060

Repcemag

0,02

0,015

0,02 (*1)

0401070

Szójabab

0,01 (*1)

(+)

0401080

Mustármag

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401090

Gyapotmag

0,09

0,01 (*1)

(+)

0,4

0401100

Tökmag

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401110

Pórsáfránymag

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401120

Borágó magja

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401130

Gomborkamag

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401140

Kendermag

0,02

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401150

Ricinusbab

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0401990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0,01 (*1)

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

0,15 (*1)(+)

0,06 (+)

1,5

0402020

Olajpálma magja

0,07 (*1)

0,02 (*1)

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

0,07 (*1)

0,02 (*1)

0402040

Kapok

0,07 (*1)

0,02 (*1)

0402990

Egyéb (2)

0,07 (*1)

0,02 (*1)

0500000

GABONAFÉLÉK

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0500010

Árpa

0,4

0500020

Hajdina és egyéb álgabonafélék

0,01 (*1)

0,07 (*1)

0500030

Kukorica

0,01 (*1)

0,07 (*1)

(+)

0500040

Köles

0,01 (*1)

0,07 (*1)

0500050

Zab

0,4

0500060

Rizs

0,01 (*1)

0,07 (*1)

(+)

0500070

Rozs

0,05

0,3

0500080

Cirok

0,01 (*1)

0,07 (*1)

0500090

Búza

0,05

0,4 (+)

0500990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,07 (*1)

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, KAKAÓ ÉS SZENTJÁNOSKENYÉR

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0610000

Tea

0,1 (*1)

0620000

Kávébab

0,1 (*1)

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

0631000

virág

0,1 (*1)

0631010

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb (2)

0632000

b)	levelek és fűszernövények

0632010

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb (2)

0633000

gyökér

0,1 (*1)

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb (2)

0639000

d)	a növény bármely más részei

0,1 (*1)

0640000

Kakaóbab

0,1 (*1)

0650000

Szentjánoskenyér

0,1 (*1)

0700000

KOMLÓ

0,05 (*1)

400 (+)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0800000

FŰSZEREK

0810000

Mag

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb (2)

0820000

Termés

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Borsfélék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarinduszgyümölcs

0820990

Egyéb (2)

0830000

Kéreg

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb (2)

0840000

Gyökér és rizóma

0840010

Édesgyökér

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0840020

Gyömbér (10)

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0840040

Torma (11)

0840990

Egyéb (2)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0850000

Bimbó

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb (2)

0860000

Virágbibe

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb (2)

0870000

Magköpeny

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0,05 (*1)

0,1 (*1)

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb (2)

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0,02 (*1)

0,01 (*1)

0,03 (*1)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0900010

Cukorrépagyökér

0,02 (*1)

0900020

Cukornád

0,02 (*1)

0900030

Cikóriagyökér

0,07

0900990

Egyéb (2)

0,02 (*1)

1000000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

0,05 (*1)

1010000

Áruk a következő állatokból

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1011000

sertés

1011010

Izom

0,015

0,05

1011020

Zsír

0,05

0,02 (*1)

1011030

Máj

0,01 (*1)

0,7

1011040

Vese

0,01 (*1)

0,7

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,05

0,7

1011990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1012000

b)	szarvasmarha

1012010

Izom

0,05

1012020

Zsír

0,3

(+)

0,02 (*1)

1012030

Máj

0,01 (*1)

(+)

0,7

1012040

Vese

0,015

(+)

0,7

1012050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,3

0,7

1012990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1013000

juh

1013010

Izom

0,05

1013020

Zsír

0,3

0,02 (*1)

1013030

Máj

0,01 (*1)

0,7

1013040

Vese

0,015

0,7

1013050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,3

0,7

1013990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1014000

kecske

1014010

Izom

0,05

1014020

Zsír

0,3

0,02 (*1)

1014030

Máj

0,01 (*1)

0,7

1014040

Vese

0,015

0,7

1014050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,3

0,7

1014990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1015000

lófélék

1015010

Izom

0,05

1015020

Zsír

0,3

(+)

0,02 (*1)

1015030

Máj

0,01 (*1)

(+)

0,7

1015040

Vese

0,015

(+)

0,7

1015050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,3

0,7

1015990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1016000

baromfi

0,02 (*1)

1016010

Izom

0,01 (*1)

(+)

1016020

Zsír

0,03 (+)

(+)

1016030

Máj

0,01 (*1)

(+)

1016040

Vese

0,01 (*1)

1016050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,03 (+)

1016990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

1017000

g)	egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010

Izom

0,05

1017020

Zsír

0,3

0,02 (*1)

1017030

Máj

0,01 (*1)

0,7

1017040

Vese

0,015

0,7

1017050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,3

0,7

1017990

Egyéb (2)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1020000

Tej

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0,01 (*1)

1020010

Szarvasmarha

0,03

1020020

Juh

0,02

1020030

Kecske

0,02

1020040

Ló

0,03

1020990

Egyéb (2)

0,02

1030000

Madártojás

0,01 (*1)

(+)

0,01 (*1)

0,02 (*1)

0,01 (*1)

1030010

Csirke

(+)

1030020

Kacsa

(+)

1030030

Liba

(+)

1030040

Fürj

(+)

1030990

Egyéb (2)

(+)

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek (7)

0,05 (*1)

0,5

1050000

Kétéltűek és hüllők

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

0,01 (*1)

0,02 (*1)

1100000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – HALAK, HALTERMÉKEK ÉS EGYÉB TENGERI ÉS ÉDESVÍZI ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK (8)

1200000

KIZÁRÓLAG ÁLLATI TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÁSBAN HASZNÁLT NÖVÉNYI TERMÉKEK VAGY EZEK RÉSZEI (8)

1300000

FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK (9)

Akrinatrin (F)

(F) = zsírban oldódó

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal és az anyagcserével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2019. július 1-jéig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0251010 Galambbegysaláta

0251030 Endívia/széles levelű batáviai endívia

0251040 Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0251060 Borsmustár/rukkola

0251070 Vörös mustár

Fluvalinát (izomerek összesen) tau-fluvalinát használatának eredményeként (F)

(F) = zsírban oldódó

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az állatok anyagcseréjével és a takarmányozási vizsgálatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 16-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

1016020 Zsír

1016050 Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2022. június 16-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0232010 Uborka

Folpet (a folpet és a ftalimid összesen, folpetben kifejezve) (R)

(R) = a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző: kód: 1000000 , kivéve: 1040000 : Ftalimid, folpetben kifejezve

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel és a tárolási stabilitással kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2018. február 6-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0161030 Étkezési olajbogyó

0402010 Olajbogyó olajkinyerésre

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2018. február 6-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0213080 Retek

0213090 Bakszakáll

0700000 KOMLÓ

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal és az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2018. február 6-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0211000 a) burgonya

0231010 Paradicsom

0233010 Dinnye

0500090 Búza

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2018. február 6-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0152000 b) Szamóca

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradékok jellegével és nagyságrendjével kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2018. február 6-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

1016010 Izom

1016020 Zsír

1016030 Máj

1030000 Madártojás

1030010 Csirke

1030020 Kacsa

1030030 Liba

1030040 Fürj

1030990 Egyéb (2)

Spinetoram (a spinetoram-J és a spinetoram-L összesen) (F) (A)

(F) = zsírban oldódó

(A) Az uniós referencialaboratóriumok megállapították, hogy a spinetoram-J és a spinetoram-L referenciaszabványa nem áll rendelkezésre kereskedelmi forgalomban. Az MRL-ek felülvizsgálatakor a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy az első mondatban említett referenciaszabvány 2022. július 7-ig kereskedelmi forgalomban rendelkezésre áll-e, vagy ha az említett időpontig nem elérhető kereskedelmi forgalomban, akkor ennek a tényét.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy az analitikai módszerekkel kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2023. július 7-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0120010 Mandula

0120020 Paradió/brazil dió

0120030 Kesu/kesudió

0120040 Gesztenye

0120050 Kókuszdió

0120060 Mogyoró

0120070 Ausztráliai mogyoró/makadámdió

0120080 Pekándió

0120090 Fenyőmag

0120100 Pisztácia

0120110 Dió

0161030 Étkezési olajbogyó

0401070 Szójabab

0401090 Gyapotmag

0402010 Olajbogyó olajkinyerésre

0500030 Kukorica

0500060 Rizs

1012020 Zsír

1012030 Máj

1012040 Vese

1015020 Zsír

1015030 Máj

1015040 Vese

1016020 Zsír

1016030 Máj

1030010 Csirke

1030020 Kacsa

1030030 Liba

1030040 Fürj

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2023. július 7-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0130010 Alma

0130020 Körte

0130030 Birsalma

0130040 Naspolya

0130050 Japán naspolya

0140010 Sárgabarack/kajszi

0151010 Csemegeszőlő

0151020 Borszőlő

0153010 Feketeszeder

0153020 Hamvas szeder

0154020 Tőzegáfonya

0154040 Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

0154050 Csipkebogyó

0154060 Faeper (fekete és fehér)

0154070 Azarólgalagonya/franciagalagonya

0154080 Fekete bodza

Spirotetramat és spirotetramat-enol (összesen), spirotetramatban kifejezve (R)

(R) = a szermaradék meghatározása a következő növényvédőszer-kódszám kombinációk esetében különböző: Spirotetramat - Kódszám: 1000000 kivéve 1040000 : spirotetramat-enol, spirotetramatban kifejezve

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megállapította, hogy a szermaradék-vizsgálatokkal kapcsolatban egyes információk nem állnak rendelkezésre. Az MRL felülvizsgálata során a Bizottság figyelembe fogja venni az első mondatban szereplő információkat, amennyiben azokat 2023. április 20-ig benyújtják, vagy az információk benyújtásának elmaradása esetén azok hiányát.

0242010 Kelbimbó

0244000 d) karalábé”

A III. melléklet A. részében a foszetilre vonatkozó oszlop helyébe a következő szöveg lép:

„Növényvédőszer-maradékok és megengedett szermaradék-határértékek (mg/kg)

Kódszám

Olyan csoportok és egyedi termékek, amelyekre MRL-ek alkalmazandók (2)

Foszetil-Al (foszetil, foszforsav és ezek sói összesen, foszetilben kifejezve)

(1)

(2)

(3)

0100000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT GYÜMÖLCS; FÁN TERMŐ HÉJAS GYÜMÖLCSŰEK

0110000

Citrusfélék

0110010

Grapefruitfélék

0110020

Narancs

0110030

Citrom

150

0110040

Zöld citrom/lime

150

0110050

Mandarin

150

0110990

Egyéb (2)

0120000

Fán termő héjas gyümölcsűek

0120010

Mandula

1 500

0120020

Paradió/brazil dió

500

0120030

Kesu/kesudió

500

0120040

Gesztenye

1 500

0120050

Kókuszdió

500

0120060

Mogyoró

1 500

0120070

Ausztráliai mogyoró/makadámdió

500

0120080

Pekándió

500

0120090

Fenyőmag

500

0120100

Pisztácia

1 500

0120110

Dió

1 500

0120990

Egyéb (2)

500

0130000

Almatermésűek

150

0130010

Alma

0130020

Körte

0130030

Birsalma

0130040

Naspolya

0130050

Japán naspolya

0130990

Egyéb (2)

0140000

Csonthéjasok

0140010

Sárgabarack/kajszi

2 (*2)

0140020

Cseresznye

2 (*2)

0140030

Őszibarack

0140040

Szilva

2 (*2)

0140990

Egyéb (2)

2 (*2)

0150000

Bogyósgyümölcsűek

0151000

Szőlő

0151010

Csemegeszőlő

100

0151020

Borszőlő

200

0152000

Szamóca

100

0153000

c)	Vesszőn termő bogyósgyümölcsűek

0153010

Feketeszeder

300

0153020

Hamvas szeder

2 (*2)

0153030

Málna (piros és sárga)

300

0153990

Egyéb (2)

2 (*2)

0154000

d)	Egyéb bogyósgyümölcsűek

0154010

Fürtös áfonya

200

0154020

Tőzegáfonya

2 (*2)

0154030

Ribiszke (fekete, piros és fehér)

200

0154040

Köszméte/egres (zöld, piros és sárga)

200

0154050

Csipkebogyó

2 (*2)

0154060

Faeper (fekete és fehér)

2 (*2)

0154070

Azarólgalagonya/franciagalagonya

0154080

Fekete bodza

0154990

Egyéb (2)

2 (*2)

0160000

Egyéb gyümölcsök

0161000

a)	ehető héjúak

0161010

Datolya

2 (*2)

0161020

Füge

2 (*2)

0161030

Étkezési olajbogyó

100

0161040

Kumkvat/japán törpemandarin

2 (*2)

0161050

Karambola/uborkafa

2 (*2)

0161060

Kakiszilva/datolyaszilva

0161070

Jávai szilva/dzsambolán

2 (*2)

0161990

Egyéb (2)

2 (*2)

0162000

b)	kisebbek, nem ehető héjúak

0162010

Kivi (zöld, piros, sárga)

150

0162020

Licsiszilva/kínai ikerszilva

2 (*2)

0162030

Passiógyümölcs/marakuja

2 (*2)

0162040

Töviskörte/fügekaktusz

2 (*2)

0162050

Csillagalma

2 (*2)

0162060

Amerikai datolyaszilva/virginiai szilva

2 (*2)

0162990

Egyéb (2)

2 (*2)

0163000

c)	nagyobbak, nem ehető héjúak

0163010

Avokádó

0163020

Banán

2 (*2)

0163030

Mangó

2 (*2)

0163040

Papája

2 (*2)

0163050

Gránátalma

0163060

Csirimojó/krémalma

2 (*2)

0163070

Guáva/guajava

2 (*2)

0163080

Ananász

0163090

Kenyérgyümölcs

2 (*2)

0163100

Durián

2 (*2)

0163110

Tüskés annóna

2 (*2)

0163990

Egyéb (2)

2 (*2)

0200000

FRISS ÉS FAGYASZTOTT ZÖLDSÉGEK

0210000

Gyökér- és gyökgumós zöldségek

0211000

burgonya

200

0212000

b)	trópusi gyökér- és gumós zöldségek

2 (*2)

0212010

Kasszava gyökér/manióka

0212020

Édesburgonya/batáta

0212030

Jamszgyökér

0212040

Nyílgyökér

0212990

Egyéb (2)

0213000

c)	egyéb gyökér- és gyökgumós zöldségek, a cukorrépa kivételével

0213010

Cékla

2 (*2)

0213020

Sárgarépa

2 (*2)

0213030

Gumós zeller

0213040

Torma

200

0213050

Csicsóka

2 (*2)

0213060

Pasztinák/paszternák

2 (*2)

0213070

Petrezselyemgyökér

2 (*2)

0213080

Retek

0213090

Bakszakáll

2 (*2)

0213100

Karórépa

2 (*2)

0213110

Tarlórépa

2 (*2)

0213990

Egyéb (2)

2 (*2)

0220000

Hagymafélék

0220010

Fokhagyma

0220020

Vöröshagyma

0220030

Salotta/mogyoróhagyma

0220040

Újhagyma/zöldhagyma és téli sarjadékhagyma

0220990

Egyéb (2)

2 (*2)

0230000

Termésükért termesztett zöldségek

0231000

a)	burgonyafélék és mályvafélék

0231010

Paradicsom

100

0231020

Étkezési paprika

130

0231030

Padlizsán/tojásgyümölcs

100

0231040

Okra/bámia

2 (*2)

0231990

Egyéb (2)

2 (*2)

0232000

b)	kabakosok – ehető héjúak

0232010

Uborka

0232020

Apró uborka

0232030

Cukkini

100

0232990

Egyéb (2)

0233000

c)	kabakosok – nem ehető héjúak

0233010

Dinnye

0233020

Sütőtök

0233030

Görögdinnye

0233990

Egyéb (2)

0234000

d)	csemegekukorica

0239000

e)	egyéb termésükért termesztett zöldségek

0240000

Káposztafélék (nem tartalmazza a káposztafélék gyökereit és kis levelű terményeit)

0241000

a)	virágukért termesztett káposztafélék

0241010

Brokkoli

0241020

Karfiol

0241990

Egyéb (2)

0242000

b)	fejképző káposztafélék

0242010

Kelbimbó

0242020

Fejeskáposzta

0242990

Egyéb (2)

0243000

c)	leveles káposzta

0243010

Kínai kel/pekingi káposzta/pe-tsai

0243020

Kel

0243990

Egyéb (2)

0244000

karalábé

0250000

Levélzöldségek, fűszernövények és ehető virágok

0251000

a)	saláta és egyéb salátafélék

0251010

Galambbegysaláta

0251020

Fejessaláta-félék

300

0251030

Endívia/széles levelű batáviai endívia

0251040

Kerti zsázsa/közönséges borbálafű, valamint egyéb csírák és hajtások

0251050

Közönséges borbálafű/szárazföldi zsázsa

0251060

Borsmustár/rukkola

0251070

Vörös mustár

0251080

Kis levelű termények (a Brassica fajok is)

0251990

Egyéb (2)

0252000

b)	spenót és hasonló levelek

0252010

Spenótfélék

300

0252020

Kövér porcsin

2 (*2)

0252030

Mangold

0252990

Egyéb (2)

2 (*2)

0253000

c)	szőlőlevél és hasonló fajták

2 (*2)

0254000

vízitorma

2 (*2)

0255000

e)	cikóriasaláta

0256000

f)	fűszernövények és ehető virágok

400

0256010

Turbolya

0256020

Metélőhagyma

0256030

Zellerlevél

0256040

Petrezselyemlevél/metélőpetrezselyem

0256050

Zsálya

0256060

Rozmaring

0256070

Kakukkfű

0256080

Bazsalikom, valamint ehető virágok

0256090

Babérlevél

0256100

Tárkony

0256990

Egyéb (2)

0260000

Hüvelyes zöldségek

2 (*2)

0260010

Bab (hüvelyben)

0260020

Bab (hüvely nélkül)

0260030

Borsó (hüvelyben)

0260040

Borsó (hüvely nélkül)

0260050

Lencse

0260990

Egyéb (2)

0270000

Szárukért termesztett zöldségek

0270010

Spárga

2 (*2)

0270020

Kardonna/szúrós articsóka

2 (*2)

0270030

Szárzeller

2 (*2)

0270040

Olasz édeskömény

2 (*2)

0270050

Articsóka

0270060

Póréhagyma

0270070

Rebarbara

2 (*2)

0270080

Bambuszrügy

2 (*2)

0270090

Pálmafa csúcsrügy

2 (*2)

0270990

Egyéb (2)

2 (*2)

0280000

Gombák, mohák és zuzmók

2 (*2)

0280010

Termesztett gomba

0280020

Vadgomba

0280990

Moha és zuzmó

0290000

Algák és prokarióta szervezetek

2 (*2)

0300000

HÜVELYESEK

2 (*2)

0300010

Bab

0300020

Lencse

0300030

Borsó

0300040

Csillagfürt/farkasbab

0300990

Egyéb (2)

0400000

OLAJOS MAGVAK ÉS OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK

0401000

Olajos magvak

2 (*2)

0401010

Lenmag

0401020

Földimogyoró/amerikai mogyoró

0401030

Mák

0401040

Szezámmag

0401050

Napraforgómag

0401060

Repcemag

0401070

Szójabab

0401080

Mustármag

0401090

Gyapotmag

0401100

Tökmag

0401110

Pórsáfránymag

0401120

Borágó magja

0401130

Gomborkamag

0401140

Kendermag

0401150

Ricinusbab

0401990

Egyéb (2)

0402000

Olajtartalmú gyümölcsök

0402010

Olajbogyó olajkinyerésre

100

0402020

Olajpálma magja

2 (*2)

0402030

Afrikai olajpálma gyümölcs

2 (*2)

0402040

Kapok

2 (*2)

0402990

Egyéb (2)

2 (*2)

0500000

GABONAFÉLÉK

0500010

Árpa

2 (*2)

0500020

Hajdina és egyéb álgabonafélék

2 (*2)

0500030

Kukorica

2 (*2)

0500040

Köles

2 (*2)

0500050

Zab

2 (*2)

0500060

Rizs

2 (*2)

0500070

Rozs

2 (*2)

0500080

Cirok

2 (*2)

0500090

Búza

150

0500990

Egyéb (2)

2 (*2)

0600000

KÁVÉ, TEA, GYÓGYNÖVÉNYTEA, KAKAÓ ÉS SZENTJÁNOSKENYÉR

0610000

Tea

5 (*2)

0620000

Kávébab

5 (*2)

0630000

Gyógyteafőzet a következőből:

0631000

virág

500

0631010

Kamilla

0631020

Rozella/szudáni hibiszkusz

0631030

Rózsa

0631040

Jázminvirág/fehér jázmin

0631050

Kislevelű hárs

0631990

Egyéb (2)

0632000

b)	levelek és fűszernövények

2 000

0632010

Kerti szamóca

0632020

Vörös fokföldirekettye/rooibos

0632030

Maté

0632990

Egyéb (2)

0633000

gyökér

500

0633010

Macskagyökér

0633020

Ginszeng

0633990

Egyéb (2)

0639000

d)	a növény bármely más részei

500

0640000

Kakaóbab

2 (*2)

0650000

Szentjánoskenyér

2 (*2)

0700000

KOMLÓ

2 000

0800000

FŰSZEREK

0810000

Mag

400

0810010

Ánizsmag

0810020

Fekete kömény

0810030

Zeller

0810040

Koriander/kerti koriander

0810050

Kömény

0810060

Kapor

0810070

Édeskömény

0810080

Görögszéna/lepkeszeg

0810090

Szerecsendió

0810990

Egyéb (2)

0820000

Termés

400

0820010

Szegfűbors

0820020

Szecsuáni bors

0820030

Kömény

0820040

Kardamom

0820050

Borókabogyó

0820060

Borsfélék (fekete, zöld és fehér)

0820070

Vanília

0820080

Tamarinduszgyümölcs

0820990

Egyéb (2)

0830000

Kéreg

400

0830010

Fahéj

0830990

Egyéb (2)

0840000

Gyökér és rizóma

0840010

Édesgyökér

400

0840020

Gyömbér (10)

0840030

Kurkuma/indiai sáfrány

400

0840040

Torma (11)

0840990

Egyéb (2)

400

0850000

Bimbó

400

0850010

Szegfűszeg

0850020

Kapribogyó

0850990

Egyéb (2)

0860000

Virágbibe

400

0860010

Sáfrány

0860990

Egyéb (2)

0870000

Magköpeny

400

0870010

Szerecsendió-virág/mácisz

0870990

Egyéb (2)

0900000

CUKORTERMŐ NÖVÉNYEK

0900010

Cukorrépagyökér

2 (*2)

0900020

Cukornád

2 (*2)

0900030

Cikóriagyökér

0900990

Egyéb (2)

2 (*2)

1000000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK

1010000

Áruk a következő állatokból

1011000

sertés

1011010

Izom

0,7

1011020

Zsír

1,5

1011030

Máj

0,8

1011040

Vese

1011050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1011990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1012000

b)	szarvasmarha

1012010

Izom

0,7

1012020

Zsír

1,5

1012030

Máj

1,5

1012040

Vese

1012050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1012990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1013000

juh

1013010

Izom

0,7

1013020

Zsír

1,5

1013030

Máj

1,5

1013040

Vese

1013050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1013990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1014000

kecske

1014010

Izom

0,7

1014020

Zsír

1,5

1014030

Máj

1,5

1014040

Vese

1014050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

1014990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1015000

lófélék

1015010

Izom

0,5 (*2)

1015020

Zsír

0,5 (*2)

1015030

Máj

0,5

1015040

Vese

0,5

1015050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,5

1015990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1016000

baromfi

1016010

Izom

0,7

1016020

Zsír

0,7

1016030

Máj

0,7

1016040

Vese

0,5 (*2)

1016050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,7

1016990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1017000

g)	egyéb szárazföldi haszonállatok

1017010

Izom

0,5 (*2)

1017020

Zsír

0,5 (*2)

1017030

Máj

0,5

1017040

Vese

0,5

1017050

Ehető belsőség (a máj és a vese kivételével)

0,5

1017990

Egyéb (2)

0,5 (*2)

1020000

Tej

0,5

1020010

Szarvasmarha

1020020

Juh

1020030

Kecske

1020040

Ló

1020990

Egyéb (2)

1030000

Madártojás

0,7

1030010

Csirke

1030020

Kacsa

1030030

Liba

1030040

Fürj

1030990

Egyéb (2)

1040000

Méz és egyéb méhészeti termékek (7)

0,5 (*2)

1050000

Kétéltűek és hüllők

0,5 (*2)

1060000

Szárazföldi gerinctelen állatok

0,5 (*2)

1070000

Vadon élő szárazföldi gerincesek

0,5 (*2)

1100000

ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK – HALAK, HALTERMÉKEK ÉS EGYÉB TENGERI ÉS ÉDESVÍZI ÉLELMISZERIPARI TERMÉKEK (8)

1200000

KIZÁRÓLAG ÁLLATI TAKARMÁNY-ELŐÁLLÍTÁSBAN HASZNÁLT NÖVÉNYI TERMÉKEK VAGY EZEK RÉSZEI (8)

1300000

FELDOLGOZOTT ÉLELMISZEREK (9)

3.	A IV. melléklet a következő bejegyzésekkel egészül ki betűrend szerinti sorrendben: „Pepinó mozaikvírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátum” és „Pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátum”.

(*1) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.

(1) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.

(*2) Az analitikai kimutathatóság alsó határát mutatja.

(2) Azon növényi és állati eredetű termékek teljes listája, amelyekre MRL-ek vonatkoznak, az I. mellékletben található.”

2022.1.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 16/36

A BIZOTTSÁG (EU) 2022/95 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2022. január 24.)

a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1. ELJÁRÁS

1.1. Hatályban lévő intézkedések

(1)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: az érintett ország vagy Kína) és Thaiföldről származó egyes csőszerelvények (a továbbiakban: csőszerelvények vagy az érintett termék) behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket eredetileg az 584/96/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) vezette be.

(2)

Az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az eredeti intézkedéseket a 964/2003/EK (3), a 2052/2004/EK (4), a 2053/2004/EK (5) és a 655/2006/EK (6) tanácsi rendelet kiterjesztette a Tajvanon, Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott behozatalra, függetlenül attól, hogy a terméket Tajvanból, Indonéziából, Srí Lankáról vagy a Fülöp-szigetekről származóként jelentették-e be.

(3)

A jelenleg hatályban lévő intézkedéseket a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről szóló (EU) 2015/1934 bizottsági végrehajtási rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vám alkotja (7).

1.2. Más harmadik országok vonatkozásában hatályban lévő intézkedések

(4)	Jelenleg dömpingellenes intézkedések vannak hatályban az Orosz Föderációból, a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó egyes csőszerelvények behozatalára (8).

1.3. Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem és az eljárás megindítása

(5)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények (a továbbiakban: csőszerelvények) behozatala tekintetében hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti (a továbbiakban: kérelem) felülvizsgálatára.

(6)	A kérelmet 2020. június 25-én a tompavarratos acélszerelvények európai uniós iparágának érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az uniós csőszerelvénygyártás több mint 60 %-át képviselő gyártók nevében.

(7)	A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(8)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2020. október 27-én a Bizottság a Kínából származó csőszerelvények behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10).

1.4. Érdekelt felek

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a Kínában működő gyártókat, az ismert és érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(10)	Valamennyi érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen a hatályvesztési felülvizsgálata megindításával kapcsolatban, és kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

1.5. Mintavétel

(11)	A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.5.1. Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát az uniós termelés és értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni, egyúttal biztosítva a földrajzi reprezentativitást. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a felülvizsgálati időszakban a becsült teljes uniós termelés 56 %-át és a független vevők részére történő értékesítések becsült összmennyiségének 49 %-át tették ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett. Az ideiglenes minta ezért megerősítésre került és az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekinthető.

1.5.2. Mintavétel a kínai gyártók körében

(13)

Annak eldöntése érdekében, hogy az érintett országban működő gyártók tekintetében szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a feleket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. Mivel azonban kezdetben csak egy exportáló gyártó jelentkezett, nem volt szükség mintavételre. Továbbá, mivel ez az exportáló gyártó úgy döntött, hogy mégsem működik együtt, a Kínából érkező behozatalra vonatkozó ténymegállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek.

1.6. Mintavétel a független importőrök körében

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy jelentkezzenek, és egyúttal bocsássák a Bizottság rendelkezésére vállalataikról az eljárás megindításáról szóló értesítés mellékletében kért információkat. Csupán két importőr jelentkezett. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

1.7. Kérdőívek és ellenőrző látogatások

(15)	A Bizottság kérdőívet küldött a Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(16)	A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók, továbbá az importőrök, a felhasználók és az exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (11).

(17)	A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártótól, a kérelmezőtől és két importőrtől kapott kitöltött kérdőívet.

(18)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 16. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte a megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (12). A Bizottság távoli ellenőrzéseket végzett a mintában szereplő valamennyi uniós gyártónál, azaz:

—	ERNE Fittings GmbH, Ausztria,

—	INTERFIT SA, Franciaország,

—	Virgilio CENA & Figli SpA, Olaszország

1.8. Az eljárás további menete

(19)	A Bizottság 2021. november 9-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(20)	A Bizottsághoz egyetlen érdekelt féltől sem érkezett észrevétel.

1.9. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(21)

A dömping folytatódására, illetve megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakot (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) ölelte fel. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.10. Az Egyesült Királyság kilépése az Unióból

(22)

A jelen vizsgálat 2020. október 27-én, azaz az Egyesült Királyság és az EU közötti megállapodásban meghatározott átmeneti időszak alatt kezdődött, amelyben az uniós jog továbbra is alkalmazandó volt az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én ért véget. Következésképpen 2021. január 1-jétől az egyesült királyságbeli vállalatok és szervezetek már nem minősülnek érdekelt feleknek ebben az eljárásban.

(23)	Az ügy irataihoz 2021. január 18-án fűzött feljegyzésével a Bizottság felkérte azokat az egyesült királyságbeli gazdasági szereplőket, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is érdekelt félnek minősülnek, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. Egyetlen vállalat sem jelentkezett.

2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(24)

A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, azaz a jelenleg az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19 és ex 7307 99 80 (TARIC-kódok: 7307931191, 7307931193, 7307931194, 7307931195, 7307931199, 7307931991, 7307931993, 7307931994, 7307931995, 7307931999, 7307998092, 7307998093, 7307998094, 7307998095 és 7307998098) KN-kódok alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült egyes csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket), amelyek legnagyobb külső átmérője legfeljebb 609,6 mm, és amelyeket tompahegesztésre vagy egyéb célokra használnak fel (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

2.2. Hasonló termék

(25)

Amint arra a jelenleg hatályos intézkedéseket bevezető vizsgálat (13) rámutatott, a következő termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei azonosak:

—	a felülvizsgálat tárgyát képező termék,

—	a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termék,

—	az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(26)	A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

3.1. Előzetes megjegyzések

(27)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából történő behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott (5 192 tonna), noha csekélyebb mértékben, mint az előző vizsgálati időszak alatt (2013. július és 2014. június között 8 058 tonna). A Comext-statisztika (Eurostat) (14) szerint a Kínából származó csőszerelvények behozatala az uniós piac mintegy 10 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az előző vizsgálati időszak alatt 16 % volt a piaci részesedése.

(28)	A (13) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során.

(29)	Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(30)

Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben Kínára vonatkozóan tett ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt információk, valamint más információforrások, például a behozatalra és kivitelre vonatkozó kereskedelmi statisztikák (Comext [Eurostat], Dun & Bradstreet D&B (15), Global Trade Alert – GTA (16) és OECD (17)) szolgáltak.

3.2. A dömpingelt behozatal folytatódása a felülvizsgálati időszakban

3.2.1. Rendes érték

3.2.1.1. Bevezetés

(31)	Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(32)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(33)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.1.2. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(34)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg. A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(35)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé.

(36)

2021. március 30-án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasználható termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országokat (Oroszországi Föderáció, Thaiföld és Törökország).

(37)

A kérelmező azzal érvelt, hogy az Oroszországi Föderáció nem megfelelő reprezentatív ország, nevezetesen a csőelőgyártmányokra (HR-kód: 730419) vonatkozó, 2015. május 1-je óta érvényben lévő kiviteli tilalom miatt, ami jelentős torzulások forrását jelenti a csőszerelvények fő nyersanyagának oroszországi piacán. A Bizottság tudomásul vette az észrevételeket, és egyetértett azzal, hogy Oroszország az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem minősül megfelelő reprezentatív országnak.

(38)

A kérelmező továbbá azzal érvelt, hogy a Kínából Törökországba jelentős mennyiségben importálnak csőelőgyártmányokat. A kérelmező továbbá azzal előadta, hogy a Bizottság által az első feljegyzésben azonosított három vállalat egyike sem foglalkozott ténylegesen csőszerelvények előállításával. További vizsgálatot követően a Bizottság egyetértett abban, hogy a három törökországi gyártó egyike sem foglalkozik ténylegesen csőszerelvények előállításával. A Bizottság ezért ebben a szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy Törökország az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(39)

A kérelmező továbbá előadta, hogy a Bizottság által Thaiföldön azonosított vállalat valójában nem foglalkozik csőszerelvények előállításával. A kérelmező három másik vállalatot javasolt. A Bizottság egyetértett azzal, hogy az eredetileg azonosított vállalat gyárt csőszerelvényeket, és megerősítette, hogy a kérelmező által javasolt három vállalat (a Thai Benkan Co., Ltd., az Awaji Material Thailand Co., Ltd. és a TTU Industrial Corp. Ltd.) foglalkozik csőszerelvények gyártásával, és hogy az ezekre a vállalatokra vonatkozó friss pénzügyi adatok könnyen hozzáférhetők.

(40)

2021. június 28-án a Bizottság második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Thaiföldet tekinti reprezentatív országnak. Emellett a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereség megállapításához a reprezentatív országban működő három gyártóra (Thai Benkan, Awaji Material Thailand és TTU Industrial Corporation) vonatkozóan rendelkezésre álló információkat kívánja felhasználni. Nem érkeztek észrevételek a második feljegyzéssel kapcsolatban.

3.2.2. A jelentős torzulások fennállása

(41)	A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (18) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(42)

A fent említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (19). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (20), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (21). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikai szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (22). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (23). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése (24) értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek, valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (25).

(43)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (26) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(44)

A kérelem – amellett, hogy hivatkozott a jelentésre – olyan jelenségekre mutatott rá, amelyek az acélágazatban befolyásolják a költségeket és az árakat (mivel a csőelőgyártmányok a csőszerelvények előállításának fő inputjai):

—	az acéltermelést az állami tulajdonban lévő vállalatok uralják, amelyek tevékenységét az állam és a KKP határozza meg az ötéves tervekben meghatározott általános célkitűzések elérése érdekében,

—

pártbizottságot kell létrehozni minden olyan állami vagy magánszervezetben, ahol a Kínai Kommunista Pártnak (a továbbiakban: KKP) háromnál több tagja van. Acélipari vállalkozások esetében a bizottságok jelentős szerepet játszanak a vállalkozás tevékenységeinek irányításában. Az acélágazatban működő vállalkozások többsége jelenleg módosítja alapszabályát annak érdekében, hogy a KKP irányítási és irányítási befolyását kiterjessze,

—	jelentős torzulások állnak fenn az acélágazatban a tizenharmadik ötéves terv, „Az acélipar 2016 és 2020 közötti időszakra szóló kiigazítási és korszerűsítési terve” (27) kapcsán, amely a csökkenő belső kereslet mellett a kapacitásfelesleg korábbi észszerűtlen felhalmozódásáról is tanúskodik,

—

a Kínai Vas- és Acélipari Gyártók Szövetsége segítséget nyújt a vállalkozásoknak az árképzésben és a termelés összehangolásában. Az állami tulajdonban lévő vállalatok mentesülnek a versenyjog alkalmazása alól, és „Az acélipar 2016 és 2020 közötti időszakra szóló kiigazítási és korszerűsítési tervével” összhangban „ el kell kerülni a vérre menő versenyt ” (28) és „ meg kell akadályozni azt, hogy sok vállalat meggondolatlan lépéseket tegyen és rendezetlen versenybe kezdjen ” (29),

—	a nyersanyag- és az energiaárak Kínában jelentős kormányzati beavatkozások hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(45)

A (29) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a jelen ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(46)

A csőszerelvények gyártásához szükséges legfontosabb nyersanyagot előállító acélágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormány tulajdonosi szerepe. A legnagyobb gyártók közül számos állami tulajdonban van. Többet közülük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” című dokumentum külön is megemlít. Például a kínai állam tulajdonában lévő Shanxi Taiyuan Iron & Steel Co. Ltd. az internetes honlapján található bemutatkozása szerint olyan „vas- és acélipari óriásvállalat”, amely „rendkívül nagy méretű, integrált vasércbányászati, vas- és acélgyártási, feldolgozási, szállítási és kereskedelmi üzletággal rendelkező vas- és acélipari komplexummá fejlődött” (30). Egy másik nagyvállalat a kínai állam tulajdonában lévő China Baowu Steel Group Co. Ltd (előzőleg Baosteel csoport és Wuhan Iron & Steel) részeként acélgyártással foglalkozó Baosteel (31). Miközben az acélágazatban az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között található öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban (32). Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak megközelítőleg 36 %-át tette ki, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa az acéltermelés 60–70 %-át (33). Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította (34). A konszolidáció keretében kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között (35). Mivel a kínai csőszerelvénygyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú csőszerelvénygyártók pontos aránya nem állapítható meg.

(47)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, a Bizottság – tekintettel arra, hogy csőszerelvénygyártók nem működtek együtt – emlékeztet arra, hogy az acélágazatban működő állami és magántulajdonú vállalatok szakpolitikai felügyelet és iránymutatás hatálya alá tartoznak. A megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (36), és emellett a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (37)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (38). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (39). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a csőszerelvények gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(48)	A csőszerelvények gyártásával foglalkozó ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák.

(49)	A csőszerelvény-ágazat specializált ágazat, azonban a gyártásának legfontosabb nyersanyagával, az acéllal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás előnyös a számára.

(50)

A kínai kormány az acélipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (40). Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük a vizsgálati időszakra vonatkozó „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” is. Ez a terv kijelentette, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (41). A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek (42). A felülvizsgálati időszakban is alkalmazandó tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (43) célul tűzte ki a felső kategóriás acélterméktípusokat gyártó vállalatok támogatását (44). Emellett a termékek megfelelő minőségével, tartósságával és megbízhatóságával is foglalkozik, és ennek érdekében előirányozza olyan vállalatok támogatását, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez és a minőségjavításhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat alkalmaznak (45). Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (46) az acélipart az ösztönzött ágazatok közé sorolja.

(51)

Ahogyan az a csőszerelvény-gyártás nyersanyagának számító acéllal kapcsolatos fenti példákból is látható, a kínai kormány a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházát vonultatja fel a csőszerelvények gyártásával foglalkozó ágazat fejlődésének további szabályozására, és az ágazat fejlesztésének és működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol.

(52)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – köztük a csőszerelvények gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az acél gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(53)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a csőszerelvény-ágazatban való, a (42) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(54)

A csőszerelvények gyártásával foglalkozó ágazatra a (42) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (47).

(55)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (42) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a csőszerelvények gyártásával foglalkozó ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(56)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a csőszerelvények gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a csőszerelvények gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(57)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a csőszerelvények belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(58)	Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(59)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

3.2.3. Reprezentatív ország

3.2.3.1. Általános megjegyzések

(60)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—	a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (48),

—	a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (49),

—	a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—	több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(61)	Amint azt a (40) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról a következtetéséről, hogy Thaiföldet megfelelő reprezentatív országnak tekinti.

3.2.3.2. A Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség

(62)

Az első feljegyzésben a Bizottság a Thaiföldet, Törökországot és az Oroszországi Föderációt azonosította olyan országként, amely láthatólag gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(63)	A feljegyzést követően nem érkezett a gazdasági fejlettségi szintre vonatkozó észrevétel.

3.2.3.3. A felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása a reprezentatív országban

(64)

Az első feljegyzésben a Bizottság rámutatott, hogy az Oroszországi Föderációban, Thaiföldön és Törökországban köztudottan gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Az Oroszországi Föderációt azonban a Bizottság kizárta a kiviteli tilalom miatt, amely a csőelőgyártmányok – a csőszerelvények gyártása és általában az acélgyártás során használt egyik fontos nyersanyagra – vonatkozik (lásd a fenti (37) preambulumbekezdést). Törökországot a Bizottság azért zárta ki, mert az első feljegyzésben azonosított, könnyen hozzáférhető közelmúltbeli pénzügyi adatokkal rendelkező három vállalat egyike sem gyártott csőszerelvényeket.

3.2.3.4. A vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban

(65)	A Bizottság továbbá az előzőekben említett országok mindegyike esetében ellenőrizte a nyilvános adatok (és különösen a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira vonatkozó nyilvános pénzügyi adatok) rendelkezésre állását.

(66)

A Bizottság olyan nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatokkal rendelkező, csőszerelvényeket előállító gyártókat keresett, amelyek felhasználhatók az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához. A Bizottság különösen azokra a nyereséges vállalatokra összpontosította a kutatást, amelyek a felülvizsgálati időszak tekintetében nyilvánosan hozzáférhető eredménykimutatásokkal rendelkeznek. A második feljegyzés tehát három thaiföldi vállalatot sorolt fel.

(67)

A Thaiföld termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

—	a csőelőgyártmányokra vonatkozó behozatali statisztikák elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához elegendő mennyiségű csőelőgyártmány behozatalára került sor,

—	a felülvizsgálati időszakra vonatkozó energia- és vízstatisztikák könnyen beszerezhetők voltak a helyi statisztikai vagy szolgáltató hatóságoktól (50),

—	a felülvizsgálati időszakra vonatkozó munkaerőköltség-statisztikák elérhetők voltak a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivatal (51) és a KPMG (52) honlapján.

(68)	A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Thaiföld megfelelő reprezentatív ország.

3.2.3.5. A szociális védelem és a környezetvédelem szintje

(69)	Annak megállapítása után, hogy Thaiföld az egyetlen reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.2.3.6. A reprezentatív országra vonatkozó következtetés

(70)

A fenti elemzés alapján Thaiföld maradéktalanul teljesítette azokat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt feltételeket, amelyekre tekintettel figyelembe vehető megfelelő reprezentatív országként. Ezen belül Thaiföld megfelelő mennyiségben gyártotta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és esetében releváns adatok állnak rendelkezésre minden termelési tényezőről, az SGA-költségekről, valamint a nyereségről.

3.2.4. A torzulástól mentes költségek megállapításához felhasznált források

(71)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető információkra nézve.

(72)	A második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a csőelőgyártmányok torzulástól mentes költségét a reprezentatív országban.

(73)	A Bizottság továbbá jelezte, hogy a reprezentatív ország torzulástól mentes munkaerőköltségeit a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivatal és a KPMG statisztikái, a torzulástól mentes energiaköltségeket pedig a (67) preambulumbekezdésben említett nemzeti statisztikák alapján állapítja meg.

3.2.5. Torzulásmentes költségek és referenciaértékek

(74)	mivel a kínai gyártók nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottságnak az uniós gazdasági ágazat tájékoztatása alapján kellett meghatároznia a csőszerelvények gyártásához felhasznált termelési tényezőket.

(75)

Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott információkat, valamint azt, hogy a rendes érték meghatározásához a termelési tényezők tekintetében figyelembe vett forrásokkal kapcsolatos két feljegyzésre az exportáló gyártóktól nem érkezett észrevétel, a Bizottság a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontja szerinti meghatározásához a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította:

1. táblázat

A csőszerelvények termelési tényezői

Termelési tényező	Árukód	Az adatok forrása	Torzulástól mentes, egy egységre jutó érték
Nyersanyag
Csőelőgyártmány	7304 19	GTA	1,843 EUR/kg
Energia/víz
Villamos energia	[n.a.]	Fővárosi Villamosenergia-hatóság (53)	0,09945 EUR/KWh
Földgáz	[n.a.]	Thaiföldi Energiaügyi Minisztérium (54)	0,035 EUR/KWh
Fűtőolaj	[n.a.]	Thaiföldi Energiaügyi Minisztérium (55)	0,37 EUR/liter
Víz	[n.a.]	Thaiföldi Tartományi Vízügyi Hatóság (56)	0,026 EUR/m3
Munkaerő
	[n.a.]	KPMG (57) a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékok tekintetében A thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivatal a tényleges munkaerőköltség tekintetében (58)	3,04 EUR/óra
Melléktermék/hulladék
Acélhulladék	7204 49	GTA	0,237940 EUR/kg

(76)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt. Mivel a thaiföldi vállalatok nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatai nem tartalmaznak releváns adatokat, amelyek alapján megállapítható lenne ez az összeg, a Bizottság a fenti (18) preambulumbekezdésben említett együttműködő uniós gyártók által szolgáltatott pénzügyi adatokat használta fel. A módszertan részletes ismertetése a 3.2.2. szakasz d) pontjában található.

3.2.5.1. Nyersanyagok

(77)	A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árainak megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal.

(78)

A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (59) 1. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (59) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Bizottság megállapította, hogy az egyéb harmadik országokból Thaiföldre irányuló behozatal a teljes behozatali volumen 14,01 %-ától az acélhulladék 99,9 %-áig terjedt.

3.2.5.2. Munkaerő

(79)	A Bizottság a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivataltól (60) kapott nyilvánosan hozzáférhető statisztikákat használta fel az óránkénti munkaerőköltség kiszámításához, a KPMG-től kapott adatokat (61) pedig a munkáltató által fizetett kiegészítő társadalombiztosítási díjak kiszámításához.

3.2.5.3. Villamos energia

(80)	A Bizottság a thaiföldi hatóság „Fővárosi villamosenergia-adatok” (62) című kiadványában közzétett villamosenergia-árstatisztikákat használta fel, amelyek Thaiföld egész területére vonatkoznak.

3.2.5.4. Földgáz

(81)	A Bizottság a thaiföldi ipari felhasználók esetében érvényesített, nyilvánosan elérhető földgázárat vette figyelembe, amelyet a thaiföldi Energiapolitikai és Tervhivatal (Energiaügyi Minisztérium) tett közzé (63).

3.2.5.5. Fűtőolaj

(82)	A Bizottság a thaiföldi Energiaügyi Minisztérium által közzétett, nyilvánosan hozzáférhető fűtőolajárat vette figyelembe (64).

3.2.5.6. Víz

(83)	A Bizottság a Tartományi Vízügyi Hatóság vízdíját vette figyelembe (65).

3.2.6. Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség

(84)

A Bizottság a (75) preambulumbekezdésben összefoglalt termelési tényezőkön kívül kiszámította a gyártási általános költségeket, vagyis az egyéb közvetlen termelési költségeket, a közműdíjakat és az értékcsökkenést. Tekintettel a kínai gyártók együttműködésének hiányára, a gyártási általános költségek az uniós gazdasági ágazat által bejelentett gyártási általános költségeken alapultak, amelyek az előállítási költségek 15,7 %-át tették ki. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékos értéket alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(85)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. A (40) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három olyan thaiföldi vállalatot (TTU Industrial Corporation, Thai Benkan és Awaji Material Thailand) azonosított, amelyek nyilvánosan hozzáférhető (a Dun & Bradstreet által kiadott Global Financials kiadványban (66) közzétett) pénzügyi adatokkal rendelkeznek, és figyelembe vehetők az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének meghatározásához. A Bizottság a vállalatok nyilvánosan hozzáférhető, auditált pénzügyi információit a második feljegyzés mellékleteként bocsátotta az érdekelt felek rendelkezésére.

3.2.7. Számítás

(86)	A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(87)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket az uniós gazdasági ágazat közölt a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges egyes termelési tényezők (nyersanyagok, munkaerő és energia) felhasználására vonatkozóan. Ezeket a felhasználási volumeneket megszorozta a fenti (76)–(85) preambulumbekezdésben leírtak szerint Thaiföldön megállapított, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(88)	Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségekhez hozzáadta a (84) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott gyártási általános költségeket.

(89)

Végül a Bizottság a reprezentatív országra nézve a (85) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint megállapított SGA-költségeket és nyereséget alkalmazta a (88) preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított előállítási költségre. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség és nyereség 14,1 %, illetve 1,7 % volt. Ez a nyereség alacsony szintje miatt észszerűtlennek tekinthető, de – tekintettel arra, hogy a dömping már az észszerű nyereségszint hozzáadása előtt megállapítható volt –, a Bizottság úgy döntött, hogy ezzel az alacsony szinttel számol, mivel ez az érték a jelen felülvizsgálat megállapításainak szempontjából gyakorlatilag nincs hatással a dömping kiszámítására.

(90)	Együttműködő exportáló gyártó hiányában a Bizottság az ország egészére vonatkozóan állapította meg a rendes értéket.

3.2.8. Exportár

(91)

mivel a kínai exportáló gyártók nem mutattak készséget az együttműködésre, és emiatt hiányoztak a kínai árakra vonatkozó konkrét információk, a Bizottság az exportár meghatározásához az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló információkat, vagyis az Eurostat (Comext) importstatisztikai adatait használta fel. Mivel ezeket az árakat a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak (a továbbiakban: CIF) megfizetésének feltételezésével jelentik, a Bizottság az OECD adatai (67) és a Világbanknak a szárazföldi szállításra vonatkozó adatai (68) alapján a tengeri fuvarozás és a biztosítás díjainak levonásával gyártelepi szintre igazította azokat.

3.2.9. Összehasonlítás és dömpingkülönbözet

(92)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és a gyártelepi paritáson számított exportárat. Mindezek alapján a dömpingkülönbözet a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve 100,3 %-ra adódott. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

3.3. A dömping folytatódásának valószínűsége

(93)	A Bizottság az alábbi elemek vizsgálatával vizsgálta meg a dömping folytatódásának valószínűségét: a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

3.3.1. Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(94)	A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, különösen pedig az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelmező által benyújtott adatok alapján történt.

(95)

A kérelemben szolgáltatott adatok szerint a csőszerelvények gyártására 890 000 tonna kapacitás állt rendelkezésre 2019-ben. A kérelmező azt is kiszámította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártására 2019-ben Kínában megközelítőleg 197 000 tonna szabad kapacitás állt rendelkezésre. Ez az uniós gyártók értékesítési volumenének hatszorosa és az uniós felhasználás volumenének négyszerese.

(96)	A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csőszerelvénygyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy csőszerelvényeket gyártsanak az Unióba történő exportra.

3.3.2. Az uniós piac vonzereje

(97)

Az uniós piac mindig is vonzó volt a csőszerelvények kínai exportáló gyártói számára. Ezt bizonyítja az eredeti vizsgálati időszak óta az uniós piacon való folyamatos jelenlétük, valamint – amint azt a (2) preambulumbekezdés említi – korábbi kísérleteik arra, hogy a hatályban lévő intézkedéseket Tajvan, Indonézia, Srí Lanka és a Fülöp-szigetek közbeiktatásával kijátsszák.

(98)

Végezetül: tekintettel arra, hogy az EU mellett Argentínában (69), Japánban (70), Mexikóban (71), Törökországban (72) és az Egyesült Államokban (73) is erőteljes dömpingellenes intézkedések vannak érvényben a Kínából származó csőszerelvények behozatalára vonatkozóan, valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén e szabad kapacitás nagy része az uniós piacra irányul majd.

3.3.3. Következtetés a dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatban

(99)

A vizsgálat azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó behozatal továbbra is dömpingáron érkezett az uniós piacra. Figyelembe véve a csőszerelvények Unióba irányuló importjának a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt dömpingelt árszintjét, a Kínán belüli jelentős szabad kapacitást és az uniós piac vonzerejét, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó jelentős csőszerelvény-mennyiség valószínűleg dömpingelt árszinten érkezne az uniós piacra.

(100)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna.

4. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(101)

A felülvizsgálati időszak alatt tizennyolc gyártó foglalkozott az Unióban a hasonló termék előállításával. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

4.2. Az uniós felhasználás

(102)

A Bizottság az uniós felhasználást úgy határozta meg, hogy összeadta az uniós gazdasági ágazat uniós piacon való értékesítési volumenét a Kínából és más harmadik országokból származó behozatallal, az Eurostat adatbázisából származó, TARIC-kód (az Európai Unió integrált vámtarifája) szerinti lebontásban nyilvántartott adatok alapján.

(103)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Uniós felhasználás (tonna)

46 277

52 737

49 237

49 684

Index (2017 = 100 %)

100

114

106

107

Forrás:

a mintában szereplő uniós gyártók ellenőrzött adatai, a kérelmező adatai és az Eurostat adatai

(104)

mivel a csőszerelvényeket elsősorban a petrolkémiai ágazatban, az építőiparban, az energiatermelésben és a hajógyártásban használják, továbbá ipari létesítményekben alkalmazzák csövek és csővezetékek összekapcsolására, a csőszerelvények iránti kereslet különösen az energiainfrastruktúra-ágazat tevékenységével áll kapcsolatban, amelyet viszont az energiaárak alakulása vezérel.

(105)

Emiatt az olaj- és földgázárak 2018-as fellendülését követően (74) az uniós felhasználás 2017 és 2018 között mintegy 14 %-kal nőtt 2017-hez képest. A felhasználásnak ezt a bővülését 2019-ben az olaj- és földgázárak csökkenése miatt 8 %-os visszaesés, majd a felülvizsgálati időszakban enyhe növekedés követte. Az uniós felhasználás így a figyelembe vett időszakban 7 %-kal nőtt.

4.3. A Kínából érkező behozatal

4.3.1. A Kínából érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(106)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg.

3. táblázat

A Kínából érkező behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Kínából származó csőszerelvények

5 864

4 925

5 047

5 192

Index (2017 = 100 %)

100

Piaci részesedés (%)

Forrás:

Eurostat

(107)

A figyelembe vett időszak során a Kínából származó behozatal teljes volumene a 2017. évi 5 864 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 5 192 tonnára csökkent. A kínai piaci részesedés is hasonlóképpen alakult: a figyelembe vett időszak során a 2017-es 13 %-ról a felülvizsgálati időszakban mért 10 %-ra esett vissza.

4.3.2. A Kínából érkező behozatal árai, áralákínálás

(108)

A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján határozta meg. Ez alapján az érintett országból származó behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

A kínai importárak (EUR/tonna)

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Kínából származó csőszerelvények

1 265,05

1 696,70

1 870,44

1 852,77

Index (2017 = 100 %)

100

134

148

146

Forrás:

Eurostat

(109)

A figyelembe vett időszak alatt az átlagos importár 46 %-kal nőtt, a 2017. évi 1 265 EUR/tonnáról a felülvizsgálati időszakban 1 852 EUR/tonnára.

(110)

A (13) preambulumbekezdésben jelzett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem tanúsított együttműködést a vizsgálat során. Ezért a vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlította az érintett országból származó behozatal átlagárával, amelyet az Eurostat adatai alapján biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás alapján) állapítottak meg, és a vámok és a behozatal utáni költségek tekintetében megfelelően kiigazítottak. A kínai importárak – a dömpingellenes vámok figyelembevétele nélkül – 16,4 %-kal kínáltak alá az uniós értékesítési áraknak. A dömpingellenes vámokat figyelembe véve a kínai behozatal 28 %-kal haladta meg az uniós értékesítési ár szintjét.

4.4. Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(111)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

5. táblázat

A más harmadik országokból (kivéve Kínát) érkező behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

Ország

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Harmadik országok összesen (Kína kivételével)

Behozatal

10 506

13 632

12 883

13 563

Mutató

100

130

123

129

Piaci részesedés (%)

Ár (EUR/tonna)

2 083

2 209

2 396

2 478

Index (2016 = 100)

100

106

115

119

Törökország

Behozatal

1 498

1 907

2 800

2 860

Piaci részesedés (%)

Ár (EUR/tonna)

1 825

1 978

2 032

2 090

Vietnám

Behozatal

2 527

2 958

1 976

2 240

Piaci részesedés (%)

6 %

4 %

5 %

Ár (EUR/tonna)

1 504

1 554

1 794

1 850

Kambodzsa

Behozatal

1 905

2 471

2 076

2 172

Piaci részesedés (%)

Ár (EUR/tonna)

1 328

1 541

1 663

1 597

Egyéb harmadik országok (Kína, Törökország, Vietnam és Kambodzsa kivételével)

Behozatal

4 576

6 296

6 031

6 291

Piaci részesedés (%)

Ár (EUR/tonna)

2 801

2 849

3 015

3 182

Forrás:

Eurostat

(112)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal a felülvizsgálati időszakban összesen 13 563 tonnát tett ki, és 2017-hez képest 29 %-kal nőtt. Ez a növekedés főleg 2017 és 2018 között ment végbe, majd az importvolumen ezt követően viszonylag stabil maradt a felülvizsgálati időszak végéig. A behozatal növekedése tükröződik e behozatal piaci részesedésében, amely a 2017. évi 23 %-ról a felülvizsgálati időszakban 27 %-ra bővült. A figyelembe vett időszakban az átlagos importár folyamatosan emelkedett, és a 2017. évi értékhez képest a felülvizsgálati időszakban 19 %-kal nőtt. Az árak az átlagot tekintve az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabb szinten maradtak.

4.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1. Általános megjegyzések

(113)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(114)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján és a mintába felvett uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben feltüntetett adatok alapján értékelte. Az adatok valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintába felvett uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(115)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(116)

A mikrogazdasági mutatók a következők: értékesítési egységárak, egységköltség, bérköltségek, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2. Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1. Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(117)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

38 617

50 562

46 812

41 162

Index (2017 = 100)

100

131

121

107

Termelési kapacitás (tonna)

144 702

158 271

150 526

Index (2017 = 100)

100

109

104

Kapacitáskihasználás (%)

Forrás:

a kérelmező által szolgáltatott adatok, valamint a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben feltüntetett adatok

(118)

A figyelembe vett időszakban az uniós termelés 7 %-kal bővült, és nagyrészt az energiaárak alakulását követte. Konkrétabban: a 2018. évi viszonylag meredek, 31 %-os növekedést 2019-ben és a felülvizsgálati időszakban egyaránt visszaesés követte.

(119)

A termelési kapacitás a termeléshez hasonlóan alakult: a 2018. évi nagyobb növekedést 2019-ben, majd a felülvizsgálati időszakban csökkenés követte. A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás összességében 4 %-kal nőtt.

(120)

A kapacitáskihasználásra hasonló tendenciák voltak jellemzőek, és a figyelembe vett időszakban igen alacsony maradt (27–32 %). Az előző hatályvesztési felülvizsgálathoz (75) hasonlóan a kapacitáskihasználás alacsony szintje részben a teljes kapacitás kiszámítására szolgáló módszernek tudható be, ahol a bejelentett kapacitás az elméleti maximális kapacitás (3 műszak/nap), amely nem feltétlenül tükrözi pontosan a tényleges kapacitást.

4.5.2.2. Értékesítési volumen és piaci részesedés

(121)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen az Unióban (tonna)

29 907

34 180

31 306

30 929

Index (2017 = 100)

100

114

105

103

Piaci részesedés (%)

Forrás:

az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok, valamint a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben feltüntetett adatok

(122)

A hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének volumene a figyelembe vett időszakban lényegében a piaci tendenciákat és az uniós felhasználás alakulását követte: 2018-ban főként bővült, majd a felülvizsgálati időszakban csaknem a 2017. évi szintre esett vissza (+ 3 %-os növekedés).

(123)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2017 és 2018 közötti időszakban stabilan 65 %-on maradt, majd a figyelembe vett időszakban 62 %-ra csökkent. Ezzel szemben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése az előző hatályvesztési felülvizsgálati időszakban 64 % volt (76).

4.5.2.3. Növekedés

(124)

Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban 3 %-kal nőtt az értékesítési volumen, az uniós gazdasági ágazat értékesítései nem ugyanolyan ütemben növekedtek, mint a kereslet (amely 7 %-kal bővült). Ezért az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2017. évi 65 %-ról a felülvizsgálati időszakban 62 %-ra esett vissza.

4.5.2.4. Foglalkoztatás és termelékenység

(125)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység az uniós gyártóknál

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak létszáma

953

1 035

996

958

Index (2017 = 100)

100

109

105

101

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

Index (2017 = 100)

100

121

116

106

Forrás:

a kérelmező által szolgáltatott adatok, valamint a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben feltüntetett adatok

(126)

A 2017. évi értékhez képest 2018-ban a foglalkoztatás és a termelékenység egyaránt nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban kis mértékben, a 2017. évi szinteknél kissé magasabb értékekre esett vissza (1 % a foglalkoztatás, 6 % a termelékenység esetében).

4.5.3. A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(127)

A jelen ügyben a vizsgálat által megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladja a de minimis szintet. A tényleges dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ezért jelentős, nemcsak az érintett országból származó behozatal árainak fényében, hanem e behozatal volumenét figyelembe véve is.

(128)

Továbbá az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljesen a csőszerelvények korábbi, az Oroszországi Föderációból, a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó behozatal kárt okozó korábbi dömpingjének hatásait.

4.5.4. Mikrogazdasági mutatók

4.5.4.1. Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(129)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagárai és az egységnyi költség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban, egységköltség

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Átlagos eladási egységár az Unióban (EUR/tonna)

2 479

2 547

2 709

2 583

Index (2017 = 100)

100

103

109

104

Termelési egységköltség

(EUR/tonna)

3 096

2 878

3 007

3 079

Index (2017 = 100)

100

Forrás:

a mintába felvett uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei

(130)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők felé, Unión belül felszámított átlagos értékesítési egységára a figyelembe vett időszakban 4 %-kal nőtt, és 2019-ben érte el a legmagasabb szintet (amely a 2017. évi értékhez képest 9 %-kal volt magasabb). A termelési egységköltség a 2017 és 2018 közötti időszakban 7 %-kal csökkent. Ezután növekedésnek indult, és a felülvizsgálati időszakban a 2017. évivel megegyező szintet ért el.

4.5.4.2. Munkaerőköltségek

(131)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/alkalmazott)

55 627

63 259

62 588

60 718

Index (2017 = 100)

100

114

113

109

Forrás:

a mintába felvett uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei

(132)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

4.5.4.3. Készletek

(133)

A készletszintek a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

Készletek

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

7 416

7 716

8 830

6 938

Index (2017 = 100)

100

104

119

Forrás:

a mintába felvett uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei

(134)

A mintában szereplő uniós gyártók zárókészleteinek szintje a 2018 és 2019 közötti időszakban fokozatosan nőtt, míg a felülvizsgálati időszakban a 2017. évi szintek alá csökkent, ami 3 %-os visszaesést jelent.

4.5.4.4. Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(135)

A jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

2017

2018

2019

Felülvizsgálati időszak

Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százalékában)

–22

–4

–6

–12

Index (2017 = 100)

– 100

–20

–27

–53

Pénzforgalom (EUR)

– 712 306

3 885 489

–2 909 316

–3 154 172

Index (2017 = 100)

– 100

545

– 408

– 443

Beruházások (EUR)

5 206 064

4 312 069

4 030 480

3 429 405

Index (2017 = 100)

100

A beruházások megtérülése (%)

–12

–7

–14

Index (2017 = 100)

– 100

–61

– 116

Forrás:

a mintába felvett uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőívei

(136)

A vizsgálat az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevők részére megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A mintába felvett gyártók jövedelmezősége negatív volt a figyelembe vett időszakban; a felülvizsgálati időszakban a 2017. évi –22 %-os szintről –12 %-ra módosult. 2018-ban –4 %, 2019-ben pedig –6 % volt, ami összhangban áll a kereslet növekedésével és az előállítási költségek csökkenésével.

(137)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszak egészében negatív maradt, kivéve a 2018. évet, amelyre kedvező piaci feltételek voltak jellemzők.

(138)

A beruházások (amelyek főként a gyártóberendezések korszerűsítésére, valamint a minőség, a termelékenység és a termelési folyamat rugalmasságának javítására összpontosítottak) a figyelembe vett időszakban fokozatosan visszaestek, és a felülvizsgálati időszakban a 2017. évi értékhez képest 34 %-kal alacsonyabbak voltak. Ez a tendencia a Covid19-világjárványból eredő piaci bizonytalanságra, valamint a 2019. év és a felülvizsgálati időszak alacsonyabb energiaárai által kiváltott keresletcsökkenésre utal.

(139)

A beruházásoknak a hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származó megtérülése a nyereségességéhez hasonló tendenciát mutatott: 2018-ban meredeken nőtt, majd 2019-ben és a felülvizsgálati időszakban visszaesett.

4.5.5. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

(140)

Annak ellenére, hogy pozitív változások is történtek (különösen a kedvező piaci légkörrel jellemezhető években, például 2018-ban, vagyis a Covid19-járvány kitörése előtt és az energetikai infrastruktúrába történő beruházások növekedése nyomán, amelyre az olaj- és földgázárak helyreállásnak köszönhetően került sor) az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is bizonytalan. Az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben kihasználni a kereslet figyelembe vett időszakban történő növekedését, aminek következtében piaci részesedése 65 %-ról 62 %-ra szűkült. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egészében súlyosan veszteséges volt. Vesztesége a felülvizsgálati időszakban –12 %-ot tett ki. A pénzforgalom és a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban nagyrészt negatív volt.

(141)

Ugyanakkor azonban a termelékenységnek a figyelembe vett időszakban tapasztalható kismértékű növekedése és az uniós gazdasági ágazat tartósan erős exportteljesítménye (az uniós gyártók exportja teljes értékesítésük mintegy 20 %-át tette ki) hozzájárult az uniós gazdasági ágazat életképességének fennmaradásához, és mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat folyamatos erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy új piacokra lépjen be és megőrizze versenyképességét a globális színtéren.

(142)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte.

(143)

A Bizottság megvizsgálta, hogy van-e ok-okozati összefüggés az érintett országból érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. A Kínából származó behozatal mennyisége a figyelembe vett időszak során mindvégig jelentős maradt, azonban 11 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszakban a kínai importárak 46 %-kal emelkedtek. A hatályos intézkedések eredményeként ez a behozatal az uniós gazdasági ágazat árainál 28 %-kal magasabb árakon – tehát kárt nem okozó szinten – érkezett az uniós piacra.

(144)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt nem okozhatta az érintett országból érkező behozatal.

(145)

Mindennek fényében a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése.

5. AZ ÉRINTETT ORSZÁGOKBÓL ÉRKEZŐ DÖMPINGELT BEHOZATAL ÁLTAL OKOZOTT KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE AZ INTÉZKEDÉSEK HATÁLYVESZTÉSE ESETÉN

(146)

Annak megállapításához, hogy valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése, a Bizottság a következő tényezőket vette figyelembe: 1) szabad kapacitás az érintett országban és az uniós piac vonzereje; és 2) a Kínából érkező esetleges behozatalnak és e behozatal árszintjének az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatása az intézkedések hatályvesztése esetén.

(147)

Ahogy a (95) preambulumbekezdésben is szerepel, a Kínában rendelkezésre álló szabad gyártási kapacitás a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás négyszeresét tette ki. A jelenleg érvényes dömpingellenes vámok hiányában a kínai behozatal az uniós gyártók árainak 16,4 %-kal alákínálna. Tekintettel arra, hogy az alákínálásra vonatkozó számítások az uniós gazdasági ágazat olyan árain alapulnak, amelyek mellett az ágazat veszteséges, a kárkülönbözetek jóval magasabbak lennének. Ezért valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy mennyiségű, kárt okozó árú dömpingelt behozatal jutna be az uniós piacra.

(148)

A kínai exportáló gyártók által az uniós piac iránt tanúsított folyamatos érdeklődést mutatja, hogy a figyelembe vett időszakban a hatályban lévő intézkedések ellenére viszonylag stabil maradt az importvolumen. Emellett megállapítást nyert, hogy a kínai exportőrök négy különböző harmadik ország – Tajvan, Srí Lanka, Indonézia és a Fülöp-szigetek – közbeiktatásával kijátsszák a hatályos dömpingellenes intézkedést. Az intézkedések kijátszásának ismételten alkalmazott gyakorlatai egyértelműen azt mutatják, hogy a kínai exportáló gyártók érdekeltek abban, hogy korlátozások nélkül hozzáférjenek az uniós piachoz, ami arra enged következtetni, hogy uniós piac vonzó a kínai export számára. Végezetül: amint azt a (104) preambulumbekezdés kifejti, számos más harmadik ország is bevezetett dömpingellenes intézkedéseket a csőszerelvények Kínából történő behozatalára vonatkozóan, ezért valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó csőszerelvények nagy mennyisége irányulna az uniós piacra.

(149)

A kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal valószínűsíthető növekedése az uniós gazdasági ágazat helyzetének további romlásához vezetne. Az árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazatnak nem állna módjában, hogy nyereséges szintre emelje árait. Az árnyomás valószínűleg további pénzügyi veszteségekhez és a termelés visszaeséséhez, vagy akár az uniós gyártók üzemeinek bezárásához is vezetne. Továbbá ez a behozatal a továbbiakban is piaci részesedést szerezne az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat kárára, ami tovább csökkentené az uniós gazdasági ágazat már egyébként is alacsony kapacitáskihasználását.

(150)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a Kínából érkező behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak eredetileg okozott, az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében vett kár megismétlődését eredményezné.

6. AZ UNIÓS ÉRDEK

(151)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(152)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(153)

Ez alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

6.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(154)

A (140) és (142) preambulumbekezdésben foglalt következtetésnek megfelelően, és amint azt a számos kármutató negatív tendenciája is megerősíti, az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is igen instabil volt a felülvizsgálati időszak alatt. A Bizottság továbbá az (148) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne a kár.

(155)

Összességében annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat kárt szenvedett az uniós piacon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az ágazat továbbra is életképes. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye következetesen erős – mivel az exportértékesítések az értékesítési volumen jelentős részét teszik ki –, és emellett a termelékenység szintje is nőtt a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat azonban még mindig nagyon alacsony szintű kapacitáskihasználást mutat, és nyereségessége továbbra is negatív.

(156)

Minden további kedvezőtlen fejlemény hatással lenne általános helyzetére, ami azzal a kockázattal járna, hogy az Unióban visszaeshet a termelés, vagy akár gyártóüzemek végleges bezárására is sor kerülhet. Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Kínával szembeni intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

6.2. Az importőrök/kereskedők és a felhasználók érdeke

(157)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően két független importőr jelentkezett, amelyek a csőszerelvények felülvizsgálati időszak alatti teljes behozatalának körülbelül 6 %-át fedték le. Mindkét importőr támogatta az intézkedések fenntartását. Az érintett termékkel kapcsolatos üzleti tevékenységük nyereséges volt a felülvizsgálati időszakban. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az importőrök részéről nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a meglévő intézkedéseket nem lenne szabad meghosszabbítani.

(158)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően és a vizsgálat során egyetlen felhasználó sem jelentkezett. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a csőszerelvények csupán a csövek és csővezetékek összekapcsolására használt tartozékok, ezért költségeik általában csak kis részét teszik ki a teljes projektköltségnek.

(159)

Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna a felhasználókra, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

6.3. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(160)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

7. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(161)

A fenti megfontolásokból az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó egyes csőszerelvények behozatalára az (EU) 2015/1934 végrehajtási rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(162)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(163)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (77) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(164)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7307 93 11, ex 7307 93 19 és ex 7307 99 80 KN-kód (7307931191, 7307931193, 7307931194, 7307931195, 7307931199, 7307931991, 7307931993, 7307931994, 7307931995, 7307931999, 7307998092, 7307998093, 7307998094, 7307998095 és 7307998098 TARIC-kód) alá tartozó, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra felhasznált csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket) behozatalára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállított termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám vámtétele a következő:

Ország	Vállalat	Vámtétel (%)	TARIC-kiegészítő kód
Kína	Minden vállalat	58,6	–

2. cikk

(1) A Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó behozatalokra az 1. cikk alapján kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti ugyanezen (jelenleg a 7307931191; 7307931991; 7307998092 TARIC-kódok alá tartozó) szerelvényeknek a Tajvanon feladott (TARIC-kiegészítő kód: A 999) behozatalára, kivéve a Chup Hsin Enterprise Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) (TARIC-kiegészítő kód: A 098), a Rigid Industries Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) (TARIC-kiegészítő kód: A 099) és a Niang Hong Pipe Fittings Co. Ltd, Kaohsiung (Tajvan) (TARIC-kiegészítő kód: A 100) vállalatok által gyártott szerelvények behozatalát, függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e.

(2) A Bizottság az 1. cikk által a Kínai Népköztársaságból származó behozatalokra kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a jelenleg az ex 7307 93 11 (TARIC-kód: 7307931193), ex 7307 93 19 (TARIC-kód: 7307931993) és ex 7307 99 80 (TARIC-kód: 7307998093) KN-kódok alá tartozó, Indonéziában feladott, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra felhasznált csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket) behozatalára, függetlenül attól, hogy indonéziai származásúnak nyilvánították-e.

(3) A Bizottság az 1. cikk által a Kínai Népköztársaságból származó behozatalokra kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a jelenleg az ex 7307 93 11 (TARIC-kód: 7307931194), ex 7307 93 19 (TARIC-kód: 7307931994) és ex 7307 99 80 (TARIC-kód: 7307998094) KN-kódok alá tartozó, Srí Lankán feladott, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra felhasznált csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket) behozatalára, függetlenül attól, hogy Srí Lanka-i származásúnak nyilvánították-e.

(4) A Bizottság az 1. cikk által a Kínai Népköztársaságból származó behozatalokra kivetett végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti a jelenleg az ex 7307 93 11 (TARIC-kód: 7307931195), ex 7307 93 19 (TARIC-kód: 7307931995) és ex 7307 99 80 (TARIC-kód: 7307998095) KN-kódok alá tartozó, a Fülöp-szigeteken feladott, vasból vagy acélból (kivéve a rozsdamentes acélt) készült, legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérőjű, tompahegesztésre vagy egyéb célokra felhasznált csőszerelvények (kivéve az öntött szerelvényeket, a karimákat és a menetes szerelvényeket) behozatalára, függetlenül attól, hogy Fülöp-szigeteki származásúnak nyilvánították-e.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2) A Tanács 584/96/EK rendelete (1996. március 11.) a Kínai Népköztársaságból, Horvátországból és Thaiföldről származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 84., 1996.4.3., 1. o.).

(3) A Tanács 964/2003/EK rendelete (2003. június 2.) a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldről származó, valamint a Tajvanon feladott (függetlenül attól, hogy tajvani származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 139., 2003.6.6., 1. o.).

(4) A Tanács 2052/2004/EK rendelete (2004. november 22.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára a 964/2003/EK rendeletben kivetett végleges dömpingellenes vámoknak az Indonéziából származó vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények vagy -illesztések (függetlenül attól, hogy Indonéziából származóként jelölték-e meg) behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 355., 2004.12.1., 4. o.).

(5) A Tanács 2053/2004/EK rendelete (2004. november 22.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések behozataláról szóló 964/2003/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámoknak a Srí Lankán feladott (függetlenül attól, hogy Srí Lanka-i származásúnak nyilvánították-e), vasból vagy acélból készült csőszerelvények vagy -illesztések behozatalára történő kiterjesztéséről (HL L 355., 2004.12.1., 9. o.).

(6) A Tanács 655/2006/EK rendelete (2006. április 27.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült csőszerelvények behozatalára a 964/2003/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámnak a Fülöp-szigeteken feladott, vasból vagy acélból készült csőszerelvények behozatalára (függetlenül attól, hogy Fülöp-szigeteki származásúnak jelentették-e be) történő kiterjesztéséről (HL L 116., 2006.4.29., 1. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2015/1934 végrehajtási rendelete (2015. október 27.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az 1225/2009/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 282., 2015.10.28., 14. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2019/566 végrehajtási rendelete (2019. április 9.) az Orosz Föderációból, a Koreai Köztársaságból és Malajziából származó egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről, valamint a Török Köztársaságból származó ugyanezen termék behozatalára vonatkozó vizsgálat megszüntetéséről (HL L 99., 2019.4.10., 9. o.).

(9) HL C 38., 2020.2.5., 2. o.

(10) HL C 361., 2020.10.27., 6. o.

(11) https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2490

(12) Közlemény a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról (HL C 86., 2020.3.16., 6. o.).

(13) Lásd a 7. lábjegyzetet.

(14) http://comext.eurostat.ec.europa.eu/ANALYTICAL_S10_V17_ECAS/Analytical.html

(15) Dun & Bradstreet (D&B): https://sso.dnb.com/

(16) Global Trade Alert – GTA: https://www.globaltradealert.org/data_extraction

(17) Az OECD adatbázisa: http://qdd.oecd.org/subject.aspx?Subject=ExportRestrictions_IndustrialRawMaterials

(18) A Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete (2021. április 16.) a Fehéroroszországból, a Kínai Népköztársaságból és Oroszországból származó egyes hegesztett vas- vagy ötvözetlenacél csövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 132., 2021.4.19., 145. o.); a Bizottság (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete (2020. április 7.) az Indonéziából, a Kínai Népköztársaságból és a Tajvanról származó egyes melegen hengerelt rozsdamentesacél lemezek és tekercsek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 110., 2020.4.8., 3. o.).

(19) Lásd az (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (149)–(150) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (158)–(159) preambulumbekezdés.

(20) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (115)–(118) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (122)–(127) preambulumbekezdés.

(21) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (119)–(122) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (128)–(132) preambulumbekezdés. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a rozsdamentes acélból készült, hidegen síkhengerelt termékek gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(22) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (123)–(129) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (133)–(138) preambulumbekezdés.

(23) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (130)–(133) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (139)–(142) preambulumbekezdés.

(24) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (134)–(135) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (143)–(144) preambulumbekezdés.

(25) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (136)–(145) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (145)–(154) preambulumbekezdés.

(26) Elérhető a következő linken: https://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2017/december/tradoc_156474.pdf.

(27) A terv teljes szövege megtekinthető a kínai ipari és informatikai minisztérium honlapján: http://www.miit.gov.cn/n1146295/n1652858/n1652930/n3757016/c5353943/content.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. március 2.).

(28) Az acélipar 2016 és 2020 közötti időszakra szóló kiigazítási és korszerűsítési terve, 24. oldal.

(29) Az acélipar 2016 és 2020 közötti időszakra szóló kiigazítási és korszerűsítési terve, 25. oldal.

(30) Tisco, „Vállalati profil”, http://en.tisco.com.cn/CompanyProfile/20151027095855836705.html (legutóbbi hozzáférés: 2020. március 2.).

(31) Baowu, „Vállalat profil”, http://www.baowugroup.com/en/contents/5273/102759.html (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.).

(32) Jelentés: 14. fejezet, 358. o.: a magán- és az állami tulajdonú vállalatok a termelést tekintve 51 %-ot, illetve 49 %-ot, a kapacitásokat tekintve 56 %-ot, illetve 44 %-ot képviselnek.

(33) Megtekinthető a következő internetcímeken:

www.gov.cn/zhengce/content/2016-02/04/content_5039353.htm (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.); https://policycn.com/policy_ticker/higher-expectations-for-large-scale-steel-enterprise/?iframe=1&secret=c8uthafuthefra4e (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.) éswww.xinhuanet.com/english/2019-04/23/c_138001574.htm (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.).

(34) Megtekinthető a következő internetcímeken: http://www.xinhuanet.com/english/2019-04/23/c_138001574.htm (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.) és http://www.jjckb.cn/2019-04/23/c_137999653.htm (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.).

(35) Példa volt erre 2009-ben a magántulajdonú Rizhao és az állami tulajdonú Shandong Iron and Steel fúziója. (lásd a pekingi acélipari jelentés 58. oldalát), valamint a China Baowu Steel Group által a Magang Steel vállalatban 2019 júniusában szerzett többségi részesedés (lásd: https://www.ft.com/content/a7c93fae-85bc-11e9-a028-86cea8523dc2, legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.).

(36) Jelentés: I. rész, 5. fejezet, 100–101. o.

(37) Jelentés: I. rész, 2. fejezet, 26. o.

(38) Jelentés: I. rész, 2. fejezet, 31–32. o.

(39) Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (legutóbbi hozzáférés: 2021. október 22.).

(40) Jelentés: III. rész, 14. fejezet, 346. és köv. o.

(41) Az acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv bevezetése.

(42) Jelentés: 14. fejezet, 347. o.

(43) A Kínai Népköztársaság nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizenharmadik ötéves terve (2016–2020), megtekinthető a következő internetcímen:

https://en.ndrc.gov.cn/newsrelease_8232/201612/P020191101481868235378.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2021. május 6.).

(44) Jelentés: 14. fejezet, 349. o.

(45) Jelentés: 14. fejezet, 352. o.

(46) Útmutató katalógus az ipar szerkezetátalakításához (2011. évi kiadás, 2013. évi módosítás), kiadta 9. sz. rendeletével a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2011. március 27-én, módosította az ipar szerkezetátalakításához összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadása egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2013. február 16-i 21. sz. rendeletével kiadott nemzeti fejlesztési és reformbizottsági határozat.

(47) Lásd az Bizottság (EU) 2021/635 végrehajtási rendelete, (134)–(135) preambulumbekezdés; az (EU) 2020/508 végrehajtási rendelete, (143)–(144) preambulumbekezdés.

(48) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(49) Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(50) Villamos energia (http://www.mea.or.th/en/profile/109/114), földgáz (http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/energy-economy-static), fűtőolaj (http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/petroleumprice-statistic) és víz (https://en.pwa.co.th/contents/service/table-price).

(51) http://www.nso.go.th/sites/2014en/Pages/Statistical%20Themes/Population-Society/Labour/Labour-Force.aspx

(52) https://home.kpmg/xx/en/home/insights/2011/12/thailand-other-taxes-levies.html

(53) Lásd: http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/energy-economy-static, különösen: 7.2.4. táblázat: Az egy főre eső végsőenergia-fogyasztás.

(54) http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/energy-economy-static

(55) http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/petroleumprice-statistic

(56) https://en.pwa.co.th/contents/service/table-price

(57) A Thaiföldön „a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékokra” vonatkozó adatok forrása a KPMG Thailand statisztikája:https://home.kpmg/xx/en/home/insights/2011/12/thailand-other-taxes-levies.html

(58) A konkrét vizsgálati időszakra vonatkozó munkaügyi költségek referenciaértékei és a megfelelő átváltási árfolyamokra vonatkozó adatok forrása a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivatal: http://www.nso.go.th/sites/2014en/Pages/Statistical%20Themes/Population-Society/Labour/Labour-Force.aspx

(59) Az Európai Parlament és a Tanács az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/755 rendelete (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.) 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához, és az importadatok egyébként is elhanyagolhatók voltak.

(60) A konkrét vizsgálati időszakra vonatkozó munkaügyi referenciaértékek és a megfelelő átváltási árfolyamokra vonatkozó adatok forrása a thaiföldi Nemzeti Statisztikai Hivatal: http://www.nso.go.th/sites/2014en/Pages/Statistical%20Themes/Population-Society/Labour/Labour-Force.aspx

(61) A Thaiföldön „a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulékokra” vonatkozó adatok forrása a KPMG Thailand statisztikája: https://home.kpmg/xx/en/home/insights/2011/12/thailand-other-taxes-levies.html

(62) http://www.mea.or.th/en/profile/109/114 3,85 Baht/KWH, 0,10 Euro/KWH 0,77 CNY/KWH európai szabványok alapján kiszámított átlaggal (tekintettel az együttműködés hiányára).

(63) Lásd: http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/energy-economy-static, különösen: 7.2.4. táblázat: Az egy főre eső végsőenergia-fogyasztás.

(64) Thaiföldi Energiaügyi Minisztérium, Energiapolitikai és Tervhivatal, Energiastatisztika, 8.1. A kőolajárakra vonatkozó statisztikák, 8. táblázat, A kőolajtermékek kiskereskedelmi ára; megtekinthető a következő internetcímen: http://www.eppo.go.th/index.php/en/en-energystatistics/petroleumprice-statistic

(65) Thaiföldi Tartományi Vízügyi Hatóság: https://en.pwa.co.th/contents/service/table-price

(66) https://globalfinancials.com/index-admin.html

(67) Forrás: OECD: https://stats.oecd.org/Index.aspx?DataSetCode=CIF_FOB_ITIC

(68) A Világbank 2020. évi „Doing Business” jelentése: https://www.doingbusiness.org/en/reports/global-reports/doing-business-2020 és https://www.doingbusiness.org/en/methodology/trading-across-borders

(69) Kereskedelmi Világszervezet, a megállapodás 16. cikkének (4) bekezdése alapján összeállított féléves jelentés: Argentína, G/AD P/N/195/ARG, 2010. február 22.

(70) https://www.globaltradealert.org/intervention/56880/anti-dumping/japan-definitive-antidumping-duty-on-imports-of-carbon-steel-butt-welding-fittings-from-china-and-the-republic-of-korea3

(71) https://books.google.pt/books?id=7rKr0uKDNMMC&pg=SL9-PA26&lpg=SL9-PA26&dq=Mexico+China+dumping+fittings&source=bl&ots=kp3iTJjBlU&sig=ACfU3U1RlWaGPCCQZZ#v=onepage&q=Mexico%20China%20dumping%20fittings&f=false

(72) https://www.globaltradealert.org/intervention/16725/anti-dumping/turkey-extension-of-antidumping-duties-on-imports-of-tube-or-pipe-fittings-from-brazil-bulgaria-china-india-indonesia-and-thailand-as-well-as-on-imports-from-chinese-taipei-following-an-anti-circumvention-investigation5

(73) https://www.usitc.gov/publications/701_731/pub4628.pdf

(74) Az olaj- és földgázáraknak a figyelembe vett időszakban megfigyelhető alakulásával kapcsolatos adatokat lásd: https://www.statista.com/statistics/262858/change-in-opec-crude-oil-prices-since-1960/ és https://www.statista.com/statistics/252791/natural-gas-prices/

(75) A Bizottság (EU) 2015/1934 végrehajtási rendelet (81)–(82) preambulumbekezdés.

(76) 2013. július 1. – 2014. június 30. (csőszerelvények, Kína).

(77) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 16

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	65. évfolyam 2022. január 25.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2022/93 rendelete (2022. január 20.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és IV. mellékletének az akrinatrin, a fluvalinát, a folpet, a foszetil, az izofetamid, a pepinó mozaikvírus EU törzs, enyhe Abp1 izolátum, a pepinó mozaikvírus CH2 törzs, enyhe Abp2 izolátum, a spinetoram és a spirotetramat megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2022/94 végrehajtási rendelete (2022. január 24.) a foszmet hatóanyag jóváhagyásának a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meg nem hosszabbításáról, valamint az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	33
	*	A Bizottság (EU) 2022/95 végrehajtási rendelete (2022. január 24.) a Kínai Népköztársaságból származó, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára vonatkozó, a Tajvanon, az Indonéziában, a Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken feladott, akár ezekből az országokból származóként, akár nem ilyenként bejelentett, vasból vagy acélból készült egyes csőszerelvények behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről	36


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.