ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 442

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. december 9.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. június 4.) az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről  ( 1 )

1

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.12.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 442/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/2139 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. június 4.)

az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/852 rendelet meghatározza az általános keretet annak eldöntéséhez, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható. Az említett rendelet az Unió vagy a tagállamok által elfogadott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében a pénzügyi piaci szereplőkre vagy kibocsátókra, a pénzügyi termékeket rendelkezésre bocsátó pénzügyi piaci szereplőkre, valamint azokra a vállalkozásokra vonatkozó követelményeket határoznak meg, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 19a. cikke értelmében kötelesek nem pénzügyi kimutatást vagy az említett irányelv 29a. cikke szerinti konszolidált nem pénzügyi kimutatást közzétenni. Az (EU) 2020/852 rendelet hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők vagy hatóságok önkéntes alapon szintén alkalmazhatják az említett rendeletet.

(2)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (3) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy konkrét gazdasági tevékenység úgy minősül, mint amely lényegesen hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, továbbá hogy az említett rendelet 9. cikkében meghatározott minden egyes releváns környezeti célkitűzés tekintetében megállapítsa azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sért-e jelentősen egy vagy több környezeti célkitűzést.

(3)

Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint a technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük a szóban forgó gazdasági tevékenység és ágazat jellegét és nagyságrendjét, valamint azt, hogy a gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése szerinti átállási gazdasági tevékenységnek vagy az említett rendelet 16. cikke szerinti támogató tevékenységnek minősül-e. Ahhoz, hogy a technikai vizsgálati kritériumok hatékonyan és kiegyensúlyozottan teljesítsék az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkében foglalt követelményeket, azokat mennyiségi küszöbértékként vagy minimumkövetelményként, relatív javulásként, a minőségi teljesítményre vonatkozó követelményként, folyamat- vagy gyakorlatalapú követelményként vagy a gazdasági tevékenység jellegének pontos leírásaként kell meghatározni, amennyiben az adott tevékenység jellegénél fogva lényegesen hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez.

(4)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység pozitív hatást gyakoroljon az éghajlat-politikai célkitűzésre, vagy csökkentse az éghajlat-politikai célkitűzésre gyakorolt negatív hatást. E technikai vizsgálati kritériumoknak ezért azokra a küszöbértékekre vagy teljesítményszintekre kell vonatkozniuk, amelyeket a gazdasági tevékenységnek el kell érnie ahhoz, hogy az említett éghajlat-politikai célkitűzések valamelyikéhez lényeges mértékben hozzájárulónak minősüljön. A „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne gyakoroljon jelentős negatív hatást a környezetre. Következésképpen e technikai vizsgálati kritériumoknak meg kell határozniuk azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a gazdasági tevékenységnek teljesítenie kell ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön.

(5)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és nem sérti-e jelentősen egyik környezeti célkitűzést sem, adott esetben a meglévő uniós jogra, a bevált gyakorlatokra, szabványokra és módszertanokra, valamint a nemzetközileg elismert közjogi szervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra, gyakorlatokra és módszertanokra kell épülniük. Amennyiben egy adott szakpolitikai területnek objektíve nincs életképes alternatívája, a technikai vizsgálati kritériumok nemzetközileg elismert magánszervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra is épülhetnek.

(6)

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a gazdasági tevékenységek azonos kategóriáit minden egyes éghajlat-politikai célkitűzés tekintetében azonos technikai vizsgálati kritériumoknak kell alávetni. Ezért a technikai vizsgálati kritériumoknak lehetőség szerint követniük kell a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott, a gazdasági tevékenységek NACE Rev. 2. osztályozási rendszerében megállapított osztályozását. Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a pénzügyi piaci szereplők könnyebben azonosíthassák azokat a releváns gazdasági tevékenységeket, amelyekre technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani, a gazdasági tevékenység egyedi leírásának tartalmaznia kell az adott tevékenységhez társítható NACE-kódokra való hivatkozásokat is. E hivatkozásokat indikatívnak kell tekinteni, és nem szabad elsőbbséget élvezniük a tevékenység leírásában szereplő egyedi meghatározással szemben.

(7)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett tekinthető úgy, hogy lényeges mértékben hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, tükrözniük kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülésének, az ilyen kibocsátások csökkentésének vagy az üvegházhatást okozó gázok elnyelése növelésének és a szén-dioxid hosszú távú tárolásának szükségességét. Ezért helyénvaló először azokra a gazdasági tevékenységekre és ágazatokra összpontosítani, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek e célok eléréséhez. E gazdasági tevékenységeket és ágazatokat a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásból való részesedésük, valamint az arra vonatkozó bizonyítékok alapján kell kiválasztani, hogy potenciálisan hozzájárulhatnak-e az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerüléséhez, az ilyen kibocsátások csökkentéséhez vagy az elnyeléshez, vagy más tevékenységeknél lehetővé tehetik-e az ilyen elkerülést, csökkentést vagy elnyelést.

(8)

A teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátások számítási módszertanának megbízhatónak és széles körben alkalmazhatónak kell lennie, és ezáltal elő kell segítenie az ÜHG-kibocsátás számítások ágazatokon belüli és ágazatok közötti összehasonlíthatóságát. Ezért helyénvaló ugyanazt a számítási módszert előírni a tevékenységek között, amennyiben ilyen számításra van szükség, ugyanakkor megfelelő rugalmasságot kell biztosítani az (EU) 2020/852 rendeletet alkalmazó szervezetek számára. Ennek megfelelően a 2013/179/EU bizottsági ajánlás hasznos a teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátás kiszámításához, alternatívaként az ISO 14067 vagy az ISO 14064-1 szabvány alkalmazásának lehetőségével. Amennyiben az alternatív, jól bevált eszközök vagy szabványok különösen alkalmasak arra, hogy pontos és összehasonlítható információval szolgáljanak egy adott ágazat teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátásának kiszámításáról, mint például a vízenergia-ágazatra vonatkozó G-res eszköz és az információs és kommunikációs ágazatra vonatkozó ES 203 199 ETSI szabvány, helyénvaló az ilyen eszközt vagy szabványokat az adott ágazat további alternatíváiként szerepeltetni.

(9)

A vízenergia-ágazatban végzett tevékenységek teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátásának kiszámítására szolgáló módszertannak tükröznie kell az ágazat sajátosságait, beleértve az új modellezési módszereket, a tudományos ismereteket és a tározók világszerte végzett empirikus méréseit. A vízenergia-ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátására gyakorolt nettó hatással kapcsolatos pontos jelentéstétel biztosítása érdekében ezért helyénvaló lehetővé tenni a nyilvánosan elérhető és a Nemzetközi Vízenergia Szövetség által az UNESCO globális környezeti változás tanszékkel együttműködésben kifejlesztett ingyenes G-res eszköz használatát.

(10)

Az információs és kommunikációs ágazatban végzett tevékenységek teljes életciklusra vonatkozó ÜHG-kibocsátásának kiszámítására szolgáló módszertannak tükröznie kell az adott ágazat sajátosságait, különösen az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által az információs és kommunikációs ágazat életciklus-értékeléseihez nyújtott specifikus munkát és iránymutatást. Helyénvaló tehát lehetővé tenni az ES 203 199 ETSI szabvány alkalmazását az adott ágazat ÜHG-kibocsátásának pontos kiszámítására szolgáló módszerként.

(11)

Bizonyos tevékenységek technikai vizsgálati kritériumai komoly technikai összetettségű elemeken alapulnak, és előfordulhat, hogy az e kritériumoknak való megfelelés értékelése szakértői ismereteket igényel és a befektetők által nem megvalósítható. Az értékelés elősegítéséhez az ilyen tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelést független harmadik félnek kell ellenőriznie.

(12)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett támogató gazdasági tevékenységek saját teljesítményük révén nem járulnak hozzá lényegesen az éghajlatváltozás mérsékléséhez. E tevékenységek döntő szerepet játszanak a gazdaság dekarbonizációjában azáltal, hogy közvetlenül lehetővé teszik más tevékenységek karbonszegény módon történő végrehajtását. Technikai vizsgálati kritériumokat kell tehát megállapítani azon gazdasági tevékenységekhez, amelyek alapvető szerepet játszanak abban, hogy a céltevékenységek karbonszegénnyé váljanak vagy az üvegházhatású gázok csökkentéséhez vezessenek. E technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az azoknak megfelelő tevékenység tiszteletben tartsa az (EU) 2020/852 rendelet 16. cikkében foglalt biztosítékokat, különösen azt, hogy a tevékenység ne vezessen az eszközökbe való bezáródáshoz és lényeges pozitív környezeti hatást fejtsen ki.

(13)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási gazdasági tevékenységek még nem helyettesíthetők technológiailag és gazdaságilag megvalósítható karbonszegény alternatívákkal, de támogatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. E tevékenységek döntő szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás mérséklésében azáltal, hogy lényegesen csökkentik a jelenleg magas szénlábnyomukat, többek között azzal, hogy segítik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetését. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani azon gazdasági tevékenységekhez, ahol a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású megoldások még nem életképesek, vagy ahol a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású, de komoly nagyságrendben még nem kivitelezhető tevékenységek léteznek, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek az ÜHG jelentős csökkentésére. E technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az azoknak megfelelő tevékenység tiszteletben tartsa az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt biztosítékokat, különösen azt, hogy a tevékenység az ágazat vagy az ipar legjobb teljesítményének megfelelő ÜHG-kibocsátással rendelkezzen, ne akadályozza a karbonszegény alternatívák fejlesztését és alkalmazását, és ne vezessen a karbonintenzív technológiákhoz kapcsolódó eszközökbe való bezáródáshoz.

(14)

Tekintettel a közös agrárpolitikáról (KAP) jelenleg folyó tárgyalásokra, továbbá annak érdekében, hogy a különböző eszközök közötti nagyobb koherenciával sikerüljön elérni a zöld megállapodás környezet- és éghajlatvédelmi törekvéseit, el kell halasztani a mezőgazdaságra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását.

(15)

Az éghajlatváltozás következtében egyre nagyobb nyomás nehezedik az erdőkre, ami tovább súlyosbítja e nyomás egyéb fő kiváltó okait, például a kártevőket, a betegségeket, a szélsőséges időjárási eseményeket és az erdőtüzeket. További nyomások a vidéki területek elhagyása, a gazdálkodás hiánya és a földhasználat megváltozása miatti széttagoltság, a gazdálkodás intenzitásának növekedése a fa, az erdészeti termékek és az energia iránti növekvő kereslet, az infrastruktúrafejlesztés, az urbanizáció és a földhasználat miatt. Az erdők ugyanakkor kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítására, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos törekvések fokozására, a különösen árvizek, aszályok vagy erdőtüzek okozta katasztrófakockázatok csökkentésére és ellenőrzésére, valamint a körforgásos biogazdaság előmozdítására irányuló uniós célkitűzések elérésében. A klímasemlegesség és az egészséges környezet elérése érdekében javítani kell a földhasználati ágazatban (LULUCF) a legnagyobb szénelnyelőnek számító erdőterületek minőségét és mennyiségét. Az erdőkkel kapcsolatos tevékenységek oly módon járulhatnak hozzá az éghajlatváltozás mérsékléséhez, hogy növelik a szén-dioxid nettó elnyelését, megőrzik a szénkészleteket, valamint anyagokat és megújuló energiát biztosítanak, járulékos előnyöket teremtve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a biológiai sokféleség, a körforgásos gazdaság, a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme, valamint a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése terén. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az erdőtelepítéshez, újraerdősítéshez, erdő-helyreállításhoz, erdőgazdálkodáshoz és erdővédelmi tevékenységekhez. E technikai vizsgálati kritériumoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a biológiai sokféleségre és a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós célkitűzésekkel.

(16)

Az erdei ökoszisztémákban az üvegházhatású gázok kibocsátása terén elért megtakarítások és a szénkészlet alakulásának mérése érdekében helyénvaló, hogy az erdőtulajdonosok elemezzék az éghajlati előnyöket. Az arányosság tükrözése és különösen a kisüzemi erdőtulajdonosok adminisztratív terheinek minimalizálása érdekében a 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságok számára nem írható elő az éghajlati előnyök elemzése. Az adminisztratív költségek további csökkentése érdekében a kisebb erdőtulajdonosok számára lehetővé kell tenni, hogy más gazdaságokkal együtt 10 évenként csoportértékelést végezzenek számításaik igazolásához. Megfelelő ingyenes eszközök, például az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által biztosított, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) adatain alapuló eszközök (4) állnak rendelkezésre a költségek nagyságrendjének becslésére, valamint a kisüzemi erdészek költségeinek és terheinek minimalizálására. Az eszköz különböző elemzési szintekhez igazítható, például nagyüzemeknél egyedi értékekhez és részletes számításokhoz, kisebb tulajdonosoknál pedig alapértelmezett értékekhez és egyszerűsített számításhoz.

(17)

A 2019. december 11-én„Az európai zöld megállapodás” (5) címmel, 2020. május 20-án„A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia” (6) címmel és 2020. szeptember 17-én„Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében” (7) címmel megjelent bizottsági közlemények nyomán – a biológiai sokféleséggel és a klímasemlegességgel kapcsolatos szélesebb körű uniós célokkal, „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című 2021. február 24-i bizottsági közleménnyel (8), valamint a 2021-re tervezett erdészeti stratégiával összhangban – az erdészeti tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor ki kell egészíteni, felül kell vizsgálni és szükség szerint át kell dolgozni. Ezeket a technikai vizsgálati kritériumokat felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy jobban figyelembe vegyék a kialakítás alatt álló biodiverzitás-barát gyakorlati megoldásokat, például a természetközeli erdőgazdálkodást.

(18)

Tekintettel arra, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása fontos szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésében és a földterületek szénelnyelőinek megerősítésében, az éghajlatváltozás mérsékléséhez is lényeges mértékben járul hozzá. A vizes élőhelyek helyreállítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is előnyökkel járhat, többek között az éghajlatváltozás hatásainak kiegyenlítése révén, és segítheti a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítását, valamint a vízmennyiség és -minőség megőrzését. Az „európai zöld megállapodással”, „Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása” című közleménnyel és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2030-ig szóló stratégiájával való összhang biztosítása érdekében a technikai vizsgálati kritériumoknak a vizes élőhelyek helyreállítására is ki kell terjedniük.

(19)

A feldolgozóipar a közvetlen ÜHG-kibocsátás mintegy körülbelül 21 %-át adja az Unióban (9). Ez az ilyen kibocsátások harmadik legnagyobb forrása az Unióban, és így az éghajlatváltozás mérséklésében is kulcsszerepet játszhat. Ugyanakkor a feldolgozóipar kulcsfontosságú ágazat lehet abban, hogy a gazdaság más ágazataiban lehetővé tegye az ÜHG-kibocsátás elkerülését és csökkentését olyan termékek és technológiák gyártásával, amelyeket e más ágazatok igényelnek ahhoz, hogy karbonszegénnyé váljanak vagy azok maradjanak. A feldolgozóiparra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat ezért mind a legmagasabb üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó gyártási tevékenységek, mind az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek és technológiák gyártása tekintetében meg kell határozni.

(20)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási gazdasági tevékenységnek kell tekinteni azon gyártási tevékenységeket, amelyekhez nem állnak rendelkezésre technológiailag és gazdaságilag kivitelezhető karbonszegény alternatívák, de amelyek támogatják a klímasemleges gazdaságra való átállást. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének ösztönzése érdekében az e tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok küszöbértékeit olyan szinten kell megállapítani, amely csak az egyes ágazatok legjobban teljesítő szereplői számára teljesíthetők, az esetek többségében az előállított egységnyi termelésre vetített üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapján.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási gyártási tevékenységek a dekarbonizációhoz vezető hiteles úton maradjanak, és az említett rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban, az e gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat legalább háromévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnak tartalmaznia kell annak elemzését, hogy a technikai vizsgálati kritériumokat a leginkább releváns szabványok támasztják-e alá, és hogy az e tevékenységekből származó, teljes életciklus alatti kibocsátásokat kellőképpen figyelembe veszik-e. A felülvizsgálat során a technológiai fejlődés fényében értékelni kell a leválasztott szén-dioxid lehetséges felhasználását is. A vas- és acélgyártás esetében tovább kell vizsgálni az acél hidrogénnel történő kísérleti karbonszegény gyártási folyamatainak új adatait és bizonyítékait, és tovább kell értékelni az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a technikai vizsgálati kritériumokban szereplő más lehetséges referenciaértékek alkalmazását.

(22)

Azon gyártási tevékenységek esetében, amelyeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett támogató tevékenységeknek kell tekinteni, a technikai vizsgálati kritériumoknak elsősorban az előállított termékek jellegén kell alapulniuk, adott esetben további mennyiségi küszöbértékekkel kombinálva annak biztosítása érdekében, hogy e termékek lényegesen járulhassanak hozzá az üvegházhatást okozó gázok más ágazatokban történő kibocsátásának elkerüléséhez vagy csökkentéséhez. Annak tükrözése érdekében, hogy elsőbbséget élveznek azok a tevékenységek, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának elkerülése, az ilyen kibocsátások csökkentése vagy az üvegházhatást okozó gázok elnyelésének növelése és a hosszú távú szén-dioxid-tárolás terén, a támogató gyártási tevékenységeknek az említett gazdasági tevékenységekhez szükséges termékek gyártására kell összpontosítaniuk.

(23)

A villamos energetikai célú elektromos berendezések gyártása fontos szerepet játszik a megújuló energiaforrások által az uniós villamosenergia-hálózatokban biztosított villamos energia mennyiségének növelésében, felhasználásának elterjedésében és ingadozásainak kiegyenlítésében, a kibocsátásmentes járművek feltöltésében, valamint az intelligens és zöld otthoni alkalmazások telepítésében. Emellett a villamos energetikai célú elektromos berendezések gyártása lehetővé teheti az intelligens házak fejlődését, és ezáltal még inkább előmozdíthatja a megújuló energiaforrások használatát és az otthoni berendezések megfelelő üzemeltetését. Ezért szükség lehet a feldolgozóiparra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok kiegészítésére, valamint annak értékelésére, hogy az elektromos berendezések gyártása mennyire képes lényeges mértékben hozzájárulni az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(24)

Az energiahatékonysági intézkedések és az éghajlatváltozás mérséklését célzó egyéb intézkedések, például a helyi megújulóenergia-technológiák telepítése, valamint a meglévő legkorszerűbb technológiák az ÜHG-kibocsátás jelentős csökkenéséhez vezethetnek a feldolgozóiparban. Ezek az intézkedések tehát fontos szerepet játszhatnak a feldolgozóiparban folytatott gazdasági tevékenységek támogatásában, amelyekre vonatkozóan technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani, hogy elérjék a vonatkozó teljesítményszabványokat és az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó küszöbértékeket.

(25)

Az energiaágazat az Unió közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 22 %-áért, más ágazatok energiafelhasználását is figyelembe véve pedig mintegy 75 %-áért felelős. Ily módon kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozás mérséklésében. Az energiaágazatban komoly lehetőségek rejlenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére, és ebben az ágazatban számos tevékenység segíti elő az energiaágazat megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiára vagy hőenergiára való átállását. Ezért helyénvaló technikai vizsgálati kritériumokat megállapítani az energiaellátási lánchoz kapcsolódó tevékenységek széles körére vonatkozóan, a különböző forrásokból történő villamosenergia- vagy hőtermeléstől kezdve az átviteli és elosztási hálózatokon át a tárolásig, valamint a hőszivattyúkig és a biogáz- és bioüzemanyag-előállításig.

(26)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy a villamosenergia- vagy hőtermelési tevékenységek – beleértve a kapcsolt energiatermelési tevékenységeket is – jelentős mértékben hozzájárulnak-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez, biztosítaniuk kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentését vagy elkerülését. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátáson alapuló technikai vizsgálati kritériumoknak jelezniük kell az említett tevékenységek szén-dioxid-mentesítési pályáját. A hosszú távú dekarbonizációt elősegítő tevékenységek lehetővé tételére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak elsősorban a tevékenység jellegén vagy az elérhető legjobb technológiákon kell alapulniuk.

(27)

Az (EU) 2020/852 rendelet elismeri a „klímasemleges energia” fontosságát, és felkéri a Bizottságot valamennyi szóba jövő létező technológia potenciális hozzájárulásának és alkalmazhatóságának értékelésére. Az atomenergia tekintetében ez az értékelés még folyamatban van, és a folyamat végén, annak eredményei alapján a Bizottság meg fogja tenni a szükséges lépéseket e rendelet összefüggésében.

(28)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében az átállást támogató tevékenységek kapcsán meghatározott jogi keretek beszűkítik a nagy kibocsátáscsökkentési potenciált magukban hordozó kibocsátásintenzív tevékenységekkel kapcsolatos lehetőségeket. Az átállást támogató intézkedéseknek jelentősen hozzá kell járulniuk az éghajlatváltozás mérsékléséhez azokban az esetekben, amikor nem áll rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag megvalósítható kis karbonintenzitású alternatíva, olyan pályát kell követniük, amely biztosítja az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozását, a maguk nemében a lehető legkedvezőbb tulajdonságokkal kell rendelkezniük, nem akadályozhatják a kis karbonintenzitású alternatívák létrehozását és bevezetését, és nem vezethetnek a karbonintenzív technológiákhoz kapcsolódó eszközökbe való bezáródáshoz. Emellett a rendelet 19. cikke megköveteli egyebek mellett, hogy a technikai vizsgálati kritériumok meggyőző tudományos eredményeken alapuljanak. A földgázzal kapcsolatos tevékenységeket – annyiban, amennyiben teljesítik ezeket a követelményeket – egy későbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja szabályozni. Ez a későbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus e tevékenységek vonatkozásában meg fogja határozni az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás meglétének és a más környezeti célkitűzéseknek okozott jelentős kár elkerülésének értékelése során figyelembe veendő technikai vizsgálati kritériumokat. Az ezeket a kritériumokat nem teljesítő tevékenységek az (EU) 2020/852 rendelet összefüggésében nem ismerhetők el. Elismerve mindazonáltal a földgáz szerepét az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében, a Bizottság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy különös jogi aktus útján gondoskodjon arról, hogy a kibocsátáscsökkentéshez hozzájáruló tevékenységek ne maradjanak megfelelő finanszírozás nélkül.

(29)

A villamosenergia- vagy hőtermelési tevékenységekre, valamint az átviteli és elosztó hálózatokra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról szóló, 2020. október 14-i bizottsági közleménnyel (10) fennálló koherenciát. Ezért szükségessé válhat e technikai vizsgálati kritériumok felülvizsgálata, kiegészítése és – szükség esetén – módosítása annak érdekében, hogy azok tükrözzék az adott stratégia nyomon követéseként meghatározott jövőbeli mérőszámokat és követelményeket.

(30)

A bioenergiából történő fűtési, hűtési és villamosenergia-termelésre, valamint a közlekedési célú bioüzemanyagok és biogázok előállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak összhangban kell lenniük az ezen ágazatokra vonatkozóan az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) meghatározott átfogó fenntarthatósági kerettel, amely követelményeket határoz meg a fenntartható kitermelésre, szén-dioxid-elszámolásra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére vonatkozóan.

(31)

Az európai zöld megállapodás, az európai klímarendeletre (12) irányuló javaslat és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós biodiverzitási stratégia nyomon követése során, valamint az Unió biológiai sokféleséggel és klímasemlegességgel kapcsolatos törekvéseivel összhangban el kell végezni a bioenergiával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok kiegészítését, felülvizsgálatát és szükség szerinti átdolgozását annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az (EU) 2020/852 rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló legfrissebb tényalapot és szakpolitikai fejleményeket, figyelembe véve a vonatkozó uniós jogszabályokat, beleértve az (EU) 2018/2001 irányelvet és annak majdani felülvizsgálatait.

(32)

A víz-, a szennyvíz-, a hulladék- és a kármentesítési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás az Unióban viszonylag alacsony. Ez az ágazat mindazonáltal jelentős mértékben hozzájárulhat más ágazatok üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéséhez, különösen a primer nyersanyagokat helyettesítő másodlagos nyersanyagok biztosítása, a fosszilis alapú termékek, a műtrágya és az energia helyettesítése, valamint a leválasztott szén-dioxid szállítása és tartós tárolása révén. A metánkibocsátás csökkentéséhez különösen fontosak továbbá a szelektíven gyűjtött biohulladék anaerob lebontását és komposztálását magában foglaló tevékenységek, amelyek révén elkerülhető a biohulladék lerakóban történő elhelyezése. A hulladékkal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért el kell ismerniük, hogy e tevékenységek lényeges mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, feltéve, hogy e tevékenységek bizonyos, az adott ágazatra vonatkozó bevált gyakorlatokat alkalmaznak. Ezeknek a technikai vizsgálati kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a hulladékkezelési lehetőségek összhangban legyenek a hulladékhierarchia magasabb szintjeivel. A technikai vizsgálati kritériumoknak az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásként kell elismerniük azon tevékenységeket, amelyek a szétválogatott, szelektíven gyűjtött, nem veszélyes hulladékok egységesen rögzített minimális arányát másodlagos nyersanyagokká dolgozzák fel. A jelen szakaszban azonban a hulladék újrafeldolgozásának egységesen rögzített célján alapuló technikai vizsgálati kritériumok nem tudják teljeskörűen kezelni az egyes anyagáramok éghajlatváltozás-mérséklési potenciálját. Ezért szükségessé válhat az említett technikai vizsgálati kritériumok további értékelése és felülvizsgálata. Az egységesen rögzített cél nem sértheti a hulladékról szóló uniós jogszabályokban a tagállamokhoz címzett hulladékgazdálkodási célokat. A vízgyűjtéssel, -kezeléssel és -ellátással, valamint a központosított szennyvízkezelő rendszerekkel kapcsolatos tevékenységek esetében e technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük az abszolút és a relatív teljesítmény javítására irányuló célokat az energiafogyasztás terén, valamint adott esetben az olyan alternatív mérőszámokat, mint a vízellátó rendszerek szivárgási szintjei.

(33)

A szállítási műveletek az Unió teljes energiájának egyharmadát fogyasztják, és az Unió teljes közvetlen ÜHG-kibocsátásának mintegy 23 %-át teszik ki. A közlekedési flotta és infrastruktúra dekarbonizációja ezért központi szerepet játszhat az éghajlatváltozás mérséklésében. A közlekedési ágazatra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak az ágazat fő kibocsátási forrásainak csökkentésére kell összpontosítaniuk, ugyanakkor figyelembe kell venniük, hogy a személy- és áruszállítást át kell terelni az alacsonyabb kibocsátású közlekedési módokra, és létre kell hozni egy olyan infrastruktúrát, amely támogatja a tiszta mobilitást. A közlekedési ágazatra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért az egy adott közlekedési módon belüli teljesítményre kell összpontosítaniuk, ugyanakkor figyelembe kell venniük az adott közlekedési mód más közlekedési módokhoz viszonyított teljesítményét is.

(34)

Tekintettel arra, hogy a tengeri hajózás és a légi közlekedés képesek csökkenteni üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, és ezáltal hozzájárulhatnak a közlekedési ágazat környezetbarátabbá tételéhez, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz fontos közlekedési módoknak minősülnek. A Bizottság 2020. december 9-i„Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című közleménye (13) szerint a kibocsátásmentes hajók várhatóan 2030-ig válnak alkalmassá a piaci bevezetésre. A stratégia szerint a nagy légi járművek várhatóan 2035-ig válnak alkalmassá a piaci bevezetésre rövid távolságon, a hosszabb távolságokon pedig megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagokra alapozott dekarbonizáció várható. Az említett ágazatok fenntartható finanszírozási kritériumairól külön tanulmányok is készültek. Ezért a tengeri szállítás az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az átállást támogató gazdasági tevékenységnek tekintendő. A hajózás az áruszállítás egyik legkevésbé karbonintenzív módja. Annak biztosítása érdekében, hogy a hajózás a többi szállítási móddal azonos elbánásban részesüljön, a tengeri szállításra vonatkozóan 2025 végéig alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani. Szükség lesz azonban a tengeri hajózás további értékelésére és adott esetben a tengeri hajózásra vonatkozó, 2026-tól alkalmazandó technikai vizsgálati kritériumok megállapítására. Szükség lesz továbbá a légi közlekedés további értékelésére és adott esetben a releváns technikai vizsgálati kritériumok megállapítására. Ezenkívül bizonyos közlekedési módok esetében meg kell állapítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési infrastruktúrára vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat. Tekintettel azonban arra, hogy a közlekedési infrastruktúra hozzájárulhat a modális váltáshoz, szükség lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok, különösen a belvízi utak szempontjából alapvetően fontos teljes infrastruktúra értékelésére és adott esetben a releváns technikai vizsgálati kritériumok megállapítására. A technikai értékelés eredményétől függően az (EU) 2020/852 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor az e preambulumbekezdésben említett gazdasági tevékenységekre vonatkozó releváns technikai vizsgálati kritériumokat is meg kell állapítani.

(35)

Annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatónak tekintett közlekedési tevékenységek ne segítsék elő a fosszilis tüzelőanyagok használatát, a szóban forgó tevékenységek technikai vizsgálati kritériumainak ki kell zárniuk a fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgáló eszközöket, műveleteket és infrastruktúrát. E kritérium alkalmazása során – a releváns meglévő piaci gyakorlattal összhangban – figyelembe kell venni a többcélú felhasználást, a különböző tulajdonviszonyokat, a felhasználói megállapodásokat és az üzemanyag-keverési arányokat. Megbízatása keretében a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformnak értékelnie kell e kritérium használhatóságát.

(36)

Az Unió valamennyi ágazatában az épületek felelősek az energiafogyasztás 40 %-áért és a szén-dioxid-kibocsátás 36 %-áért. Az épületek ezért fontos szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás mérséklésében. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell meghatározni az új épületek építésére, az épületek korszerűsítésére, a különböző energiahatékonysági berendezések üzembe helyezésére, a helyszíni megújuló energiaforrásokra, az energetikai szolgáltatások nyújtására, valamint az épületek vásárlására és tulajdonjogára vonatkozóan. E technikai vizsgálati kritériumoknak az említett tevékenységeknek az épületek energiahatékonyságára, valamint a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és a beágyazott szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt lehetséges hatásán kell alapulniuk. Az új épületek esetében szükség lehet a technikai vizsgálati kritériumok felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a kritériumok továbbra is összhangban legyenek az uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal.

(37)

A valamely tevékenység szerves részét képező eszköz vagy létesítmény építése – amelyhez meg kell állapítani a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyekkel meghatározható, hogy a tevékenység milyen feltételek mellett minősül az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényeges mértékben hozzájárulónak – az adott gazdasági tevékenység végzésének fontos feltétele lehet. Ezért helyénvaló az ilyen eszközök vagy létesítmények építését azon tevékenység részének tekinteni, amelyre az építés vonatkozik, különösen az energiaágazatban, a víz-, csatorna-, hulladék- és szennyeződésmentesítési ágazatban, valamint a közlekedési ágazatban folytatott tevékenységek tekintetében.

(38)

Az információs és kommunikációs ágazat folyamatosan növekvő ágazat, amely egyre nagyobb részt képvisel az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokban. Ugyanakkor az információs és kommunikációs technológiák hozzájárulhatnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és más ágazatokban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez, például olyan megoldások biztosításával, amelyek segíthetik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését lehetővé tevő döntések meghozatalát. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell meghatározni az olyan adatfeldolgozási tevékenységekre, amelyek nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki, valamint az olyan adatközpontú megoldásokra, amelyek más ágazatokban lehetővé teszik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az e tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak az adott ágazat bevált gyakorlatain és szabványain kell alapulniuk. A jövőben szükség lehet ezek felülvizsgálatára és aktualizálására annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az információs és kommunikációs technológiák hardvermegoldásainak fokozott tartósságából eredő üvegházhatásúgáz-csökkentési potenciált, valamint azt a lehetőséget, hogy a digitális technológiákat közvetlenül az egyes ágazatokban telepítsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének lehetővé tétele érdekében. Ezenkívül az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése és üzemeltetése jelentős mennyiségű energiát használ fel, és jelentős mértékben csökkentheti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Ezért szükség lehet e tevékenységek értékelésére és adott esetben a releváns technikai vizsgálati kritériumok megállapítására.

(39)

Továbbá az olyan információs és kommunikációs technológiai megoldások, amelyek szerves részét képezik azoknak a gazdasági tevékenységeknek, amelyekre vonatkozóan az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani saját teljesítményük tekintetében, szintén különös jelentőséggel bírhatnak e különböző tevékenységeknek az említett kritériumok alapján megállapított normák és küszöbértékek elérésében való támogatásában.

(40)

A kutatás-fejlesztés és az innováció lehetővé teheti más ágazatok számára, hogy teljesítsék az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzéseiket. A kutatási-fejlesztési és az innovációs tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló megoldásokban, folyamatokban, technológiákban és egyéb termékekben rejlő lehetőségekre kell összpontosítaniuk. Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett támogató tevékenységekre irányuló kutatás szintén fontos szerepet játszhat abban, hogy e gazdasági tevékenységek és azok célzott tevékenységei lényegesen csökkentsék üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, vagy javítsák technológiai és gazdasági megvalósíthatóságukat, és így bővülésüket elősegítsék. A kutatás fontos szerepet játszhat az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységek további dekarbonizációjában is, mivel lehetővé teszi, hogy e tevékenységeket az esetükben az éghajlatváltozás mérsékléséhez való jelentős hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott küszöbértékekhez képest lényegesen alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátási szint mellett végezzék.

(41)

Továbbá az olyan gazdasági tevékenységek szerves részét képező kutatás, fejlesztés és innováció, amelyekre vonatkozóan az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani saját teljesítményük tekintetében, szintén különös jelentőséggel bírhat e különböző tevékenységeknek az említett kritériumok alapján megállapított normák és küszöbértékek elérésében való támogatásában.

(42)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett tekinthető úgy, hogy lényeges mértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, tükrözniük kell azt a tényt, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg a gazdaság valamennyi ágazatát érinti. Ennek következtében minden ágazatot hozzá kell igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz. Biztosítani kell azonban, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések egyikét sem sérti jelentősen. Ezért helyénvaló az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat először azon ágazatokhoz és gazdasági tevékenységekhez megállapítani, amelyeket lefednek az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumok, beleértve a környezeti célkitűzésekkel összefüggő „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat is. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak tekintett gazdasági tevékenységek leírásának meg kell felelnie annak a körnek, amelyre vonatkozóan meghatározhatók megfelelő „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok. Tekintettel arra, hogy általánosan növelni kell a gazdaság éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciáját, a jövőben további gazdasági tevékenységekhez kell kidolgozni technikai vizsgálati kritériumokat, köztük a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat.

(43)

A technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kritikus infrastruktúrák – különösen az energiaátviteli vagy -tárolási infrastruktúra – vagy a közlekedési infrastruktúra lehető legszélesebb köre igazodjon a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz, ezáltal megelőzve a polgárok egészségére, biztonságára, védelmére vagy gazdasági jólétére, illetve a tagállamok kormányainak hatékony működésére gyakorolt súlyos negatív hatásokat. Szükséges lehet azonban e technikai vizsgálati kritériumok felülvizsgálata annak érdekében, hogy jobban figyelembe lehessen venni az árvízvédelmi infrastruktúra sajátosságait.

(44)

Ezenkívül meg kell állapítani az oktatási, egészségügyi, szociális, művészeti, szórakoztatási és szabadidős tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat is. E tevékenységek alapvető szolgáltatások és megoldások útján növelhetik az egész társadalom kollektív rezilienciáját, és javíthatják az éghajlattal kapcsolatos ismereteket és tudatosságot.

(45)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, alkalmazkodást célzó megoldások beépítésével lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, arra kell irányulniuk, hogy növeljék a gazdasági tevékenységek rezilienciáját az e tevékenységre nézve lényeges azonosított éghajlati kockázatokkal szemben. A technikai vizsgálati kritériumoknak elő kell írniuk, hogy az érintett gazdasági szereplőknek éghajlatváltozási kockázatértékelést kell végezniük, és olyan alkalmazkodási megoldásokat kell alkalmazniuk, amelyek csökkentik az említett értékelés során azonosított legfontosabb kockázatokat. A technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük az alkalmazkodási igények és megoldások kontextus- és helyszínspecifikus jellegét is. A technikai vizsgálati kritériumoknak továbbá maradéktalan tiszteletben kell tartaniuk a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzéseket, és nem lehetnek aránytalanul előíró jellegűek a végrehajtott megoldások tekintetében. E technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük az éghajlathoz és időjáráshoz kapcsolódó katasztrófák megelőzésének és kockázatuk kezelésének, valamint a kritikus infrastruktúra rezilienciája biztosításának szükségességét, az ilyen katasztrófák kockázatának értékelésére és hatásainak mérséklésére vonatkozó uniós joggal összhangban.

(46)

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő mérnöki tevékenység és a kapcsolódó műszaki tanácsadás, a kutatás, fejlesztés és innováció, az éghajlattal kapcsolatos veszélyek ellen nyújtott nem-életbiztosítás, valamint a viszontbiztosítás terén meg kell állapítani az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumokat, hogy egy gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldások biztosításával lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezek a tevékenységek olyan alkalmazkodási megoldásokat tudnak nyújtani, amelyek a káros hatás kockázatának növelése nélkül lényegesen hozzájárulnak a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat emberekre, természetre vagy eszközökre gyakorolt kedvezőtlen hatásai kockázatának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez.

(47)

A technikai vizsgálati kritériumoknak el kell ismerniük, hogy bizonyos tevékenységek azáltal járulhatnak lényegesen hozzá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldásokat biztosítanak vagy a rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében alkalmazkodást célzó megoldásokat foglalnak magukban. Az erdészeti tevékenységekre, a vizes élőhelyek helyreállítására, a műsor-összeállításra és a műsorszolgáltatásra, az oktatásra, valamint az alkotó-, művészeti és szórakoztató tevékenységre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak el kell ismerniük ezt a lehetőséget. Bár hozzá kell őket igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz, ezek a tevékenységek olyan alkalmazkodási megoldásokat is kínálhatnak, amelyek lényegesen hozzájárulnak az emberekre, a természetre vagy az eszközökre gyakorolt kedvezőtlen hatások kockázatának megelőzéséhez vagy csökkentéséhez.

(48)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, biztosítaniuk kell, hogy az adott gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé váljon, vagy hogy más tevékenységeknek biztosítson megoldásokat ahhoz, hogy azok az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé váljanak. Amennyiben egy gazdasági tevékenységet az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé tesznek, az olyan fizikai és nem fizikai megoldások megvalósítása, amelyek lényegesen csökkentik az adott tevékenység szempontjából lényeges legfontosabb fizikai éghajlati kockázatokat, az adott tevékenység lényeges hozzájárulását jelenti az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. Ezért helyénvaló, hogy a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó eszközökhöz vagy folyamatokhoz kapcsolódó tőkekiadások és működési költségek részaránya csak a tevékenységnek az éghajlatváltozás hatásaival szemben rezilienssé tételéhez szükséges összes lépés tekintetében felmerült tőkekiadásokat és működési költségeket foglalja magában, és a rezilienssé tett gazdasági tevékenységből származó árbevétel ne szerepeljen a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevételben. Ha azonban az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében az alkalmazkodást támogató gazdasági tevékenység fő eleme olyan technológia, termékek, szolgáltatások, információk vagy gyakorlat biztosítása, amelyek célja más személyeknek, a természetnek, a kulturális örökségnek, az eszközöknek vagy más gazdasági tevékenységeknek az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokkal szembeni rezilienciája növelése, a tőkekiadások mellett az e gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevételt is a környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel részeként indokolt tekinteni.

(49)

Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényeges mértékben hozzájáruló gazdasági tevékenységek nem okoznak-e jelentős kárt az egyéb környezeti célkitűzések egyikében sem, annak biztosítására kell irányulniuk, hogy az egyik környezeti célkitűzéshez való hozzájárulás ne más környezeti célkitűzések kárára történjen. A „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok ezért alapvető szerepet játszanak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek osztályozása környezeti integritásának biztosításában. Egy adott környezeti célkitűzés tekintetében azon tevékenységekre vonatkozóan kell meghatározni a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat, amelyek esetében fennáll annak a veszélye, hogy a célkitűzésben jelentős kárt okoznak. A „jelentős károkozás elkerülése” kritériumoknak figyelembe kell venniük a hatályos uniós jog vonatkozó követelményeit, és azokra kell épülniük.

(50)

Technikai vizsgálati kritériumokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényeges mértékben hozzájáruló tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozás mérséklésében, azon tevékenységek esetében, amelyeknél fennáll a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátás keletkezésének kockázata, miközben lényeges mértékben járulhatnak hozzá az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

(51)

Az éghajlatváltozás valószínűleg minden gazdasági ágazatot érint. Ezért valamennyi gazdasági tevékenységre alkalmazni kell azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a tevékenységre nézve lényeges meglévő és jövőbeli kockázatok azonosítását, illetve alkalmazkodási megoldások megvalósítását az esetleges veszteségek vagy az üzletmenet folytonosságára gyakorolt hatások minimalizálása vagy elkerülése érdekében.

(52)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumokat minden olyan tevékenység tekintetében meg kell határozni, amely kockázatot jelenthet e fenntartható használatra és védelemre nézve. Ezeknek a kritériumoknak annak elkerülését kell biztosítaniuk, hogy a tevékenység káros legyen a víztestek – a felszíni és a felszín alatti vizeket egyaránt ideértve – jó állapotára vagy jó ökológiai potenciáljára, illetve a tengervizek jó környezeti állapotára, és ennek érdekében meg kell követelniük a környezetkárosodás kockázatainak egy vízhasználati és -védelmi intézkedési tervvel összhangban történő azonosítását és kezelését.

(53)

A körforgásos gazdaságra való áttérésre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumokat az egyes ágazatokhoz kell igazítani annak érdekében, hogy a gazdasági tevékenységek ne okozzák az erőforrások nem hatékony felhasználását vagy a lineáris termelési modellekbe való bezáródást, a hulladék elkerülhető vagy csökkenthető legyen, és ha nem elkerülhető, kezelése a hulladékhierarchia szerint történjen. Ezeknek a kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne ássa alá a körforgásos gazdaságra való áttérés célkitűzését.

(54)

A környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak a levegőbe, vízbe vagy talajba jutó szennyezés releváns forrásainak és típusainak kezelése érdekében tükrözniük kell az ágazati sajátosságokat, és adott esetben hivatkozniuk kell a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) alapján megállapított, az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetésekre.

(55)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat minden olyan tevékenység esetében meg kell határozni, amely kockázatot jelenthet az élőhelyek, a fajok vagy az ökoszisztémák státuszára vagy állapotára nézve, és ezeknek a kritériumnak elő kell írniuk, hogy adott esetben környezeti hatásvizsgálatot vagy megfelelő vizsgálatokat kell végezni, és az ilyen vizsgálatokból levont következtetéseket érvényesíteni kell a gyakorlatban. Ezeknek a kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a tevékenységek még környezeti hatásvizsgálat vagy más megfelelő értékelés elvégzésére vonatkozó követelmény hiányában se vezessenek jogszabályban védett fajok megzavarásához, befogásához vagy leöléséhez vagy jogszabályban védett élőhelyek károsodásához.

(56)

A technikai vizsgálati kritériumok nem sérthetik a környezettel, egészséggel, biztonsággal és társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatban az uniós és nemzeti jogban meghatározott rendelkezések betartásának követelményét, valamint adott esetben a megfelelő enyhítő intézkedések elfogadását.

(57)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel olyan kritériumokkal foglalkoznak, amelyek alapján megállapítható, hogy egy gazdasági tevékenység lényeges mértékben hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, és hogy az ilyen gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több egyéb környezeti célkitűzés tekintetében nem okoz-e jelentős kárt. Az egyidejűleg hatályba lépő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, az érdekelt felek számára a jogi keret átfogó áttekintésének elősegítése, valamint az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében e rendelkezéseket egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(58)

Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazása a technológiai, piaci és szakpolitikai fejleményekhez igazodjon, ezt a rendeletet rendszeresen felül kell vizsgálni és adott esetben módosítani kell az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájáruló tevékenységek, valamint a vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok tekintetében.

(59)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (6) bekezdésének és 11. cikke (6) bekezdésének való megfelelés érdekében ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet I. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.

2. cikk

E rendelet II. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. június 4-én.

a Bizottság részéről

az elnök nevében

Mairead McGUINNESS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 198., 2020.6.22., 13. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(4)  Az EX-Ante Carbon-balance Tool (EX-ACT) (4.6.2021-i változat: http://www.fao.org/in-action/epic/ex-act-tool/suite-of-tools/ex-act/en/).

(5)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final).

(6)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final).

(7)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlatvédelmi törekvésének fokozása – Beruházás a klímasemleges jövőbe az európai polgárok érdekében (COM(2020) 562 final).

(8)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021) 82 final).

(9)  A közvetlen kibocsátást képviselő és az Eurostat 2018. és 2019. évi adatain alapuló (NACE 2. szint) kibocsátások ágazatonkénti részaránya, kivéve az építőipart, amelynek nincs NACE-kódja, és ezért kibocsátásait különböző ágazatok között kell figyelembe venni (4.6.2021-i változat: https://ec.europa.eu/info/news/new-rules-greener-and-smarter-buildings-will-increase-quality-life-all-europeans-2019-apr-15_en)

(10)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia (COM(2020) 663 final).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

(12)  Módosított javaslat a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1999 rendelet (európai klímarendelet) módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelethez, COM/2020/563 final.

(13)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása (COM(2020) 789 final).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).


I. MELLÉKLET

Technikai vizsgálati kritériumok azon feltételek meghatározásához, amelyek mellett egy konkrét gazdasági tevékenység az éghajlatváltozás mérsékléséhez lényegesen hozzájárulónak minősül, valamint annak meghatározásához, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sérti-e jelentősen az egyéb környezeti célkitűzéseket

TARTALOMJEGYZÉK

1.

Erdészet 16

1.1.

Erdőtelepítés 16

1.2.

Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is 21

1.3.

Erdőgazdálkodás 27

1.4.

Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás 32

2.

Környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek 37

2.1.

Vizes élőhelyek helyreállítása 37

3.

Feldolgozóipar 40

3.1.

Megújulóenergia-technológiák előállítása 40

3.2.

Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása 41

3.3.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára 42

3.4.

Akkumulátorok gyártása 45

3.5.

Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása 46

3.6.

Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása 48

3.7.

Cementgyártás 49

3.8.

Alumíniumgyártás 50

3.9.

Vas- és acélgyártás 51

3.10.

Hidrogén előállítása 53

3.11.

Szénpigment gyártása 54

3.12.

Szóda előállítása 55

3.13.

Klórgyártás 56

3.14.

Szerves vegyi alapanyag gyártása 57

3.15.

Ammónia gyártása 59

3.16.

Salétromsav gyártása 60

3.17.

Műanyag-alapanyag gyártása 61

4.

Energia 62

4.1.

Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával 62

4.2.

Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával 63

4.3.

Villamos energia előállítása szélenergiából 63

4.4.

Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal 64

4.5.

Villamos energia előállítása vízenergiából 65

4.6.

Villamos energia előállítása geotermikus energiából 68

4.7.

Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból 69

4.8.

Villamos energia előállítása bioenergiából 70

4.9.

Villamosenergia-átvitel és -elosztás 72

4.10.

A villamos energia tárolása 75

4.11.

Hőenergia tárolása 76

4.12.

Hidrogén tárolása 77

4.13.

Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása 77

4.14.

Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai 79

4.15.

Távfűtés/távhűtés elosztása 79

4.16.

Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése 80

4.17.

Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése 81

4.18.

Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából 82

4.19.

Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból 83

4.20.

Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése bioenergiából 84

4.21.

Hőenergia/hűtési energia előállítása naphőenergia-fűtésből 85

4.22.

Hőenergia/hűtési energia előállítása geotermikus energiából 86

4.23.

Hőenergia/hűtési energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból 87

4.24.

Hőenergia/hűtési energia előállítása bioenergiából 88

4.25.

Hőenergia/hűtési energia előállítása hulladékhő felhasználásával 89

5.

Vízellátás szennyvíz gyűjtése, tisztítása, hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés 90

5.1.

Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek építése, bővítése és üzemeltetése 90

5.2.

Vízgyűjtő, -tisztító és -ellátó rendszerek felújítása 91

5.3.

Szennyvízgyűjtő és -tisztító építése, bővítése és üzemeltetése 92

5.4.

Szennyvízgyűjtő és -tisztító rendszer felújítása 93

5.5.

Nem veszélyes hulladék forrásnál elkülönített frakciókban történő gyűjtése és szállítása 95

5.6.

A szennyvíziszap anaerob lebontása 95

5.7.

A biohulladék anaerob lebontása 96

5.8.

Biohulladék komposztálása 97

5.9.

Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása 98

5.10.

A hulladéklerakó-gáz leválasztása és felhasználása 99

5.11.

CO2 szállítása 100

5.12.

A CO2 földfelszín alatti állandó geológiai tárolása 100

6.

Szállítás 101

6.1.

Helyközi vasúti személyszállítás 101

6.2.

Vasúti áruszállítás 102

6.3.

Városi és elővárosi közlekedés, közúti személyszállítás 103

6.4.

Személyi mobilitási eszközök üzemeltetése, kerékpár logisztika 104

6.5.

Motorkerékpárok, személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek által végzett szállítás 105

6.6.

Közúti áruszállítás 107

6.7.

Belvízi személyszállítás 108

6.8.

Belvízi áruszállítás 109

6.9.

A belvízi személyszállítás és árufuvarozás utólagos átalakítása 110

6.10.

Tengeri és áruszállítás, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók 111

6.11.

Tengeri és személyszállítás 114

6.12.

Tengeri és áruszállítás, valamint vízi személyszállítás utólagos átalakítása 116

6.13.

Személyi mobilitást szolgáló infrastruktúra, kerékpár logisztika 117

6.14.

Vasúti közlekedési infrastruktúra 119

6.15.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású közúti közlekedést és kollektív közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra 120

6.16.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású vízi szállítást lehetővé tevő infrastruktúra 121

6.17.

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású repülőtéri infrastruktúra 123

7.

Építési tevékenységek és ingatlanügyletek 124

7.1.

Új épületek építése 124

7.2.

Meglévő épületek korszerűsítése 126

7.3.

Energiahatékonysági berendezések üzembe helyezése, karbantartása és javítása 128

7.4.

Elektromos járművek töltőállomásainak üzembe helyezése, karbantartása és javítása épületeken belül (és az épületekhez tartozó parkolóhelyeken) 129

7.5.

Épületek energiahatékonyságának mérésére, szabályozására és ellenőrzésére szolgáló műszerek és eszközök üzembe helyezése, karbantartása és javítása 130

7.6.

Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása 131

7.7.

Épületek vásárlása és tulajdonjoga 132

8.

Információ és kommunikáció 132

8.1.

Adatfeldolgozási szolgáltatás 132

8.2.

Adatközpontú megoldások az ÜHG-kibocsátás csökkentésére 134

9.

Szakmai, tudományos és műszaki tevékenység 135

9.1.

Piacközeli kutatás, fejlesztés és innováció 135

9.2.

A CO2 levegőből való közvetlen leválasztására irányuló kutatás, fejlesztés és innováció 137

9.3.

Épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakmai szolgáltatások 138

A. függelék:

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő általános DNHS-kritérium 140

B. függelék:

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó általános DNSH-kritériumok 142

C. függelék:

A vegyi anyagok használatát és jelenlétét illetően a környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó általános DNSH-kritériumok 143

D. függelék:

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó általános DNSH-kritériumok 144

E. függelék:

A vízellátó berendezésekre vonatkozó műszaki előírások 145

1.   ERDÉSZET

1.1.   Erdőtelepítés

A tevékenység leírása

Erdő telepítése ültetés, szándékos bevetés vagy természetes regeneráció útján addig eltérő földhasználatú vagy használaton kívüli földterületen. Az erdőtelepítés során egy nem erdészeti hasznosítású terület erdészeti hasznosítású területté alakul át, az erdőtelepítésnek az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete („FAO”) által megadott fogalommeghatározása szerint (1), ahol az erdő olyan földterület, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának (2). Az erdőtelepítés kiterjedhet a korábbi erdőtelepítésekre is, amennyiben az a fák telepítése és a földhasználat erdőként való elismerése közötti időszakban történik.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.   Erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum

1.1.

A tevékenység végzésének helyszínéül szolgáló terület legalább öt évre vagy a nemzeti jogban előírt legrövidebb időtartamra szóló, a tevékenység megkezdése előtt kidolgozott és folyamatosan frissített erdőtelepítési terv hatálya alá tartozik mindaddig, amíg e terület nem felel meg az erdő nemzeti jog szerinti fogalommeghatározásának, vagy annak hiányában az erdő FAO általi fogalommeghatározásának.

Az erdőtelepítési terv tartalmazza az erdőtelepítés környezeti hatásvizsgálatára vonatkozóan a nemzeti jogban előírt valamennyi tartalmi elemet.

1.2.

Az alábbi pontokról lehetőség szerint az erdőtelepítési terv, vagy információ hiányában bármely más dokumentum útján történik részletes információk biztosítása:

(a)

a területnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett leírása;

(b)

a terület előkészítése és annak a korábban létezett szénkészletekre gyakorolt hatásai, beleértve a talajokat és a felszín feletti biomasszát is, a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek védelme céljából (3);

(c)

gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve;

(d)

a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is;

(e)

az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is;

(f)

területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is;

(g)

az erdei ökoszisztémák jó állapotának kialakítása és fenntartása érdekében bevezetett intézkedések;

(h)

társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban);

(i)

az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések;

(j)

az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatás értékelése;

(k)

az erdőtelepítés szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium.

1.3.

Amikor a terület erdővé válik, az erdőtelepítési tervet egy későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum követi, a nemzeti jogban meghatározottak szerint, vagy – amennyiben a nemzeti jog nem határoz meg erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot – a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” fogalommeghatározásának (4) megfelelően. Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik.

1.4.

Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása:

(a)

gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (5);

(b)

a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is;

(c)

az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is;

(d)

a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása;

(e)

területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is;

(f)

az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések;

(g)

társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban);

(h)

az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések;

(i)

az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium.

1.5.

A tevékenység a nemzeti jogban meghatározott helyes erdőtelepítési gyakorlatot követi, vagy ha a nemzeti jogban nem határoztak meg helyes erdőtelepítési gyakorlatot, akkor a tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

(a)

a tevékenység megfelel a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (6);

(b)

a tevékenység megfelel a „Páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatások, különös tekintettel az UNFCCC rendelkezéseire” (7) című dokumentumnak.

1.6.

A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (8).

1.7.

A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek.

1.8.

Az erdőtelepítési terv és a későbbi erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum olyan nyomon követést ír elő, amely biztosítja a tervben szereplő információk helyességét, különösen az érintett területre vonatkozó adatok tekintetében.

2.   Éghajlati szempontú haszonelemzés

2.1.

Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők.

2.2.

Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő.

2.3.

Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel:

(a)

az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (10). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

(b)

a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:

i.

a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen;

ii.

a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat;

iii.

olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését.

(c)

az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra;

(d)

nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával.

2.4.

A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük.

3.   A tartósság garanciája

3.1.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja:

(a)

a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (11);

(b)

a terület védett területként van besorolva;

(c)

a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon.

3.2.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőtelepítési terv és az azt követő erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései a finanszírozott tevékenységen túl is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi.

4.   Audit

A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak:

(a)

az érintett illetékes nemzeti hatóságok;

(b)

egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére.

A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők.

A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében.

5.   Csoportértékelés

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető:

(a)

az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (12) szintjén;

(b)

olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az 1.2. pont k) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (13) összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség.

A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak.

Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) I. mellékletének A. részében (16), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben (17),a higanyról szóló Minamata egyezményben (18), az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben (19), továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása (20) alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak.

A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal.

A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad.

Az 1.2. pont k) alpontjában (Erdőtelepítési terv) és az 1.4. pont i) alpontjában (Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű rendszer) említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket:

(a)

az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása;

(b)

az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása;

(c)

a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy:

i.

az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség);

ii.

a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz.

(d)

a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása;

(e)

a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait;

(f)

a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása;

(g)

az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása;

(h)

az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.2.   Erdők rehabilitációja és helyreállítása, beleértve a szélsőséges esemény utáni újraerdősítést és természetes erdőregenerációt is

A tevékenység leírása

Az erdők nemzeti jogban meghatározott rehabilitációja és helyreállítása. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen meghatározást, a „rehabilitáció” és a „helyreállítás” kifejezés az egyes országokra vonatkozó, a lektorált szakirodalomban széles körű egyetértéssel meghatározott fogalommeghatározás, egy, az erdő-helyreállításnak a FAO szerinti fogalommeghatározásával (21) összhangban lévő fogalommeghatározás, az ökológiai helyreállításnak (22) az erdőre alkalmazott valamelyik fogalommeghatározása vagy az erdőrehabilitációnak (23) a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti fogalommeghatározása (24) szerint értendő. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a FAO szélsőséges esemény utáni „újraerdősítés” (25) és „természetesen regeneráló erdő” (26) fogalommeghatározása szerinti erdészeti tevékenységeket is magukban foglalják, ahol a szélsőséges eseményt a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, összhangban van az IPCC „szélsőséges időjárási esemény” fogalommeghatározásával (27); továbbá magukban foglalják az erdőtüzek után végzett hasonló tevékenységeket, ahol az „erdőtűz” fogalmát a nemzeti jog határozza meg, illetve amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, a vegetáció- és az erdőtüzekre vonatkozó európai glosszáriumban meghatározottak szerint (28).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem járnak a földhasználat megváltoztatásával és olyan leromlott földterületen zajlanak, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO fogalommeghatározása szerinti erdőnek (29).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.   Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum

1.1.

A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (30) fogalommeghatározása vonatkozik.

Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik.

1.2.

Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása:

(a)

gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (31);

(b)

a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is;

(c)

az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is;

(d)

a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása;

(e)

területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is;

(f)

az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések;

(g)

társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban);

(h)

az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések;

(i)

az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium.

1.3.

Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható:

(a)

az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak;

(b)

az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (32), és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (33);

(c)

a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak.

1.4.

A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (34).

1.5.

A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek.

1.6.

Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra.

2.   Éghajlati szempontú haszonelemzés

2.1.

Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők.

2.2.

Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő.

2.3.

Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel:

(a)

az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (35). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

(b)

a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet::

i.

a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen;

ii.

a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat;

iii.

olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését.

(c)

az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra.

(d)

nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával.

2.4.

A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük.

3.   A tartósság garanciája

3.1.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja:

(a)

a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (36);

(b)

a terület védett területként van besorolva;

(c)

a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon.

3.2.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi.

4.   Audit

A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak:

(a)

az érintett illetékes nemzeti hatóságok;

(b)

egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére.

A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők.

A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében.

5.   Csoportértékelés

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető:

(a)

az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (37) szintjén;

(b)

olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség.

A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak.

Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (38), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak. A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak.

A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal.

A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad.

Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket:

(a)

az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása;

(b)

az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása;

(c)

a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy:

i.

az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség);

ii.

a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz.

(d)

a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása;

(e)

a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait;

(f)

a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása;

(g)

az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása;

(h)

az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.3.   Erdőgazdálkodás

A tevékenység leírása

A nemzeti jogban meghatározott erdőgazdálkodás. Amennyiben a nemzeti jog nem tartalmaz ilyen fogalommeghatározást, az erdőgazdálkodás az erdő ökológiai, gazdasági vagy társadalmi funkcióit befolyásoló erdőre alkalmazandó rendszerből eredő gazdasági tevékenységnek felel meg. Az erdőgazdálkodás a földhasználat változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának (39).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.   Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum

1.1.

A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jog nem határozza meg az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (40) fogalommeghatározása vonatkozik.

Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik.

1.2.

Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása:

(a)

gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve (41);

(b)

a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is;

(c)

az erdei élőhely kontextuális meghatározása, beleértve a legfontosabb létező és tervezett erdei fafajokat, valamint azok kiterjedését és eloszlását is;

(d)

a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása;

(e)

területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is;

(f)

az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések;

(g)

társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban);

(h)

az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések;

(i)

az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH-kritérium.

1.3.

Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható:

(a)

az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak;

(b)

az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (42), és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (43);

(c)

a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében meghatározott kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak.

1.4.

A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (44).

1.5.

A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek.

1.6.

Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra.

2.   Éghajlati szempontú haszonelemzés

2.1.

Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők.

2.2.

Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő.

2.3.

Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel:

(a)

az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (45). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

(b)

a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet::

i.

a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen;

ii.

a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat;

iii.

olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését.

(c)

az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra;

(d)

nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával.

2.4.

A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük.

3.   A tartósság garanciája

3.1.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja:

(a)

a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (46);

(b)

a terület védett területként van besorolva;

(c)

a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon.

3.2.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi.

4.   Audit

A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak:

(a)

az érintett illetékes nemzeti hatóságok;

(b)

egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére.

A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők.

A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében.

5.   Csoportértékelés

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető:

(a)

az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (47) szintjén;

(b)

olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A peszticidhasználatot csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség.

A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak.

Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (48), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (49). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak.

A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal.

A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad.

Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket:

(a)

az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása;

(b)

az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása;

(c)

a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy:

i.

az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség);

ii.

a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz;

(d)

a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása;

(e)

a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait;

(f)

a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása;

(g)

az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása;

(h)

az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

1.4.   Természetvédelmi célú erdőgazdálkodás

A tevékenység leírása

Egy vagy több élőhely vagy faj megőrzését célzó erdőgazdálkodási tevékenységek. A természetvédelmi célú erdőgazdálkodás a földhasználati kategória változatlanságát feltételezi és olyan földterületen zajlik, amely megfelel az erdő nemzeti jogban foglalt fogalommeghatározásának, vagy ha nincs ilyen, akkor a FAO erdőre vonatkozó fogalommeghatározásának (50).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez az A2 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban. Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek a NACE II 02.10-re, azaz az erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységre, 02.20-ra, azaz a fakitermelésre, 02.30-ra, azaz a vadon termő egyéb erdei termék gyűjtésére és 02.40-re, azaz az erdészeti szolgáltatásra korlátozódnak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.   Erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum

1.1.

A tevékenység olyan területen zajlik, amelyre erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű, a nemzeti jogban meghatározott eszköz vonatkozik, vagy ha a nemzeti jogszabályok nem határozzák meg az erdőgazdálkodási terv fogalmát, akkor amelyre a FAO „hosszú távú erdőgazdálkodási tervvel rendelkező erdőterület” (51) fogalommeghatározása vonatkozik.

Az erdőgazdálkodási tervet vagy azzal egyenértékű dokumentumot legalább 10 éves időszakra készítik és folyamatosan frissítik.

1.2.

Az alábbi, az erdőgazdálkodási tervben vagy azzal egyenértékű rendszerben még nem dokumentált pontokra vonatkozó információk biztosítása:

(a)

gazdálkodási célok, a jelentős korlátokat is beleértve;

(b)

a gazdálkodási célok elérését szolgáló általános stratégiák és tervezett tevékenységek, beleértve a teljes erdőciklus során várható műveleteket is;

(c)

az erdei élőhely kontextusának, a főbb erdei és tervezett erdei fafajok, valamint azok kiterjedésének és eloszlásának fogalommeghatározása a helyi erdei ökoszisztéma kontextusával összhangban;

(d)

a területnek az ingatlannyilvántartásban szereplő bejegyzése szerinti meghatározása;

(e)

területi egységek, utak, szolgalmi jogok és a hozzáférés egyéb módjai, fizikai jellemzők, beleértve a vízi utakat, jogi és egyéb korlátozások alá eső területeket is;

(f)

az erdei ökoszisztémák jó állapotának fenntartása érdekében bevezetett intézkedések;

(g)

társadalmi kérdések mérlegelése (beleértve a tájkép megőrzését, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban);

(h)

az erdőkkel összefüggő kockázatok, köztük az erdőtüzek, valamint a kártevők és betegségek kitörésének értékelése a kockázatok megelőzése, csökkentése és korlátozása céljából; a fennmaradó kockázatokkal szembeni védelem és alkalmazkodás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedések;

(i)

az erdőgazdálkodás szempontjából releváns valamennyi DNSH.

1.3.

Az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum:

(a)

olyan elsődleges kijelölt gazdálkodási célt (52) mutat, amely a talaj és víz védelméből (53), a biológiai sokféleség megőrzéséből (54) vagy a társadalomnak nyújtott szolgáltatásokból (55) áll a FAO fogalommeghatározásai alapján;

(b)

előmozdítja a biológiai sokféleségnek kedvező gyakorlatokat, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait;

(c)

tartalmazza a következők elemzését:

i.

az élőhelymegőrzésre gyakorolt hatások és nehézségek, valamint a kapcsolódó élőhelyek sokfélesége;

ii.

a talajra gyakorolt hatást minimálisra csökkentő fakitermelés feltétele;

iii.

egyéb tevékenységek, amelyek hatással vannak a természetvédelmi célokra, mint például a vadászat és a halászat, mezőgazdasági, pásztori és erdészeti tevékenységek, ipari, bányászati és kereskedelmi tevékenységek.

1.4.

Az 1.1. pontban említett tervben dokumentált erdőgazdálkodási rendszerek fenntarthatósága az alábbiak közül a legambiciózusabb megközelítés kiválasztásával biztosítható:

(a)

az erdőgazdálkodás megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó nemzeti fogalommeghatározásnak (ha van ilyen);

(b)

az erdőgazdálkodás megfelel a Forest Europe fenntartható erdőgazdálkodás fogalommeghatározásának (56) és megfelel a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó páneurópai operatív iránymutatásoknak (57);

(c)

a bevezetett gazdálkodási rendszer megfelelést mutat az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében előírt kritériumoknak, és az alkalmazásának napjától kezdődően az említett irányelv 29. cikkének (8) bekezdése értelmében elfogadott, az erdei biomasszából előállított energiára vonatkozó gyakorlati iránymutatást meghatározó végrehajtási jogi aktusnak.

1.5.

A tevékenység nem jár a jelentős szénkészlettel rendelkező földterületek talajromlásával (58).

1.6.

A tevékenységgel összefüggésben bevezetett gazdálkodási rendszer megfelel a 995/2010/EU rendeletben megállapított kellő gondossági és jogszerűségi követelményeknek.

1.7.

Az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra.

2.   Éghajlati szempontú haszonelemzés

2.1.

Azokon a területeken, amelyek teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a hosszú távú éghajlati előnyök az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontjával való összhang bizonyításával igazoltnak tekinthetők.

2.2.

Azokon a területeken, amelyek nem teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdése b) pontjának azon követelményét, hogy az erdei biomassza-kinyerési terület szintjén hosszú távon biztosítani kell az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év, de legalább egy teljes erdőciklus időtartama értendő.

2.3.

Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel:

(a)

az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (59). Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

(b)

a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet:

i.

a tevékenység megkezdése előtt az erdőgazdálkodási terv vagy az azzal egyenértékű dokumentum legutóbbi változatában dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen;

ii.

a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat;

iii.

olyan gazdálkodási rendszernek megfelelő gyakorlat, amely az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében hosszú távon biztosítja az erdő szénkészletének és szénelnyelő képességének megőrzését vagy megerősödését.

(c)

az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra.

(d)

nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, erdőtüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával.

2.4.

A 13 hektárnál kisebb erdőgazdaságoknak nem kell éghajlati szempontú haszonelemzést végezniük.

3.   A tartósság garanciája

3.1.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület erdő státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja:

(a)

a terület a FAO által meghatározott állandó erdőbirtokként van besorolva (60);

(b)

a terület védett területként van besorolva;

(c)

a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy erdő maradjon.

3.2.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy az erdőgazdálkodási terv vagy azzal egyenértékű dokumentum jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott erdőgazdálkodási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi.

4.   Audit

A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak:

(a)

az érintett illetékes nemzeti hatóságok;

(b)

egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére.

A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők.

A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében.

5.   Csoportértékelés

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető:

(a)

az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 30. pontjában meghatározott erdei biomassza-kinyerési terület (61) szintjén;

(b)

olyan erdőgazdaság-csoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az 1.2. pont i) alpontjában említett részletes információk az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység által érintett területen végzett tevékenységgel kiváltott erdészeti változás valószínűleg nem eredményezi a hosszú távú körforgásos potenciállal rendelkező faalapú termékek előállítására alkalmas elsődleges erdei biomassza fenntartható kínálatának jelentős csökkenését. E kritérium a (2) pontban említett éghajlati szempontú haszonelemzés útján igazolható.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység nem használ peszticideket vagy műtrágyát.

Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (62), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (63). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó releváns nemzeti jognak.

A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal.

A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad.

Az 1.2. pont i) pontjában említett részletes információk a biológiai sokféleség nemzeti és helyi rendelkezésekkel összhangban történő fenntartására és esetleges fokozására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, többek között a következőket:

(a)

az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása;

(b)

az idegenhonos inváziós fajok használatának és természetbe jutásának kizárása;

(c)

a nem őshonos fajok használatának kizárása, kivéve, ha igazolható, hogy:

i.

az erdészeti szaporítóanyag használata kedvező és megfelelő ökoszisztéma-állapothoz vezet (mint például éghajlati, talajviszonyok és vegetációs övezet, erdőtűzzel szembeni ellenálló képesség);

ii.

a területen jelenleg is fellelhető őshonos fajok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz;

(d)

a fizikai, kémiai és biológiai talajminőség fenntartásának és javításának biztosítása;

(e)

a biológiai sokféleségnek kedvező olyan gyakorlatok előmozdítása, amelyek javítják az erdők természetes folyamatait;

(f)

a jelentős biodiverzitású ökoszisztémák csökkent biodiverzitású ökoszisztémákká történő átalakításának kizárása;

(g)

az erdőhöz kapcsolódó élőhelyek és fajok sokféleségének biztosítása;

(h)

az állománystruktúrák sokféleségének biztosítása, valamint az érett szakaszban lévő állomány és a száradék fenntartása vagy fokozása.

2.   KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HELYREÁLLÍTÁSI TEVÉKENYSÉGEK

2.1.   Vizes élőhelyek helyreállítása

A tevékenység leírása

A vizes élőhelyek helyreállítása a vizes élőhelyek eredeti állapotához való visszatérést elősegítő és olyan gazdasági tevékenységeket jelent, amelyek anélkül javítják a vizes élőhelyek funkcióit, hogy szükségszerűen előmozdítanák a zavar előtti állapothoz való visszatérést, ahol a vizes élőhely a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló egyezmény (Ramsari Egyezmény) (64) szerinti vizes élőhely (65) vagy tőzegláp (66) fogalommeghatározásának felel meg. Az érintett terület megfelel a vizes élőhelyeknek a vizes élőhelyek észszerű használatáról és megőrzéséről szóló bizottsági közleményben (67) megadott uniós fogalommeghatározásának.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységnek nincs a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kódja, de a környezetvédelmi tevékenységeknek a 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (68) létrehozott osztályozási rendszerében (CEPA) a 6. osztályba tartozik.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.   Helyreállítási terv

1.1.

A terület mindaddig helyreállítási terv hatálya alá tartozik, amely összhangban áll a Ramsari Egyezmény vizes élőhelyek helyreállítására vonatkozó alapelveivel és iránymutatásaival (69), amíg a területet nem kap vizes élőhely besorolást és nem kerül vizes élőhely gazdálkodási terv hatálya alá, amely megfelel a Ramsari Egyezmény ramsari területekkel és egyéb vizes élőhelyekkel kapcsolatos gazdálkodástervezési iránymutatásainak (70). A tőzeglápok esetében a helyreállítási terv követi a Ramsari Egyezmény vonatkozó állásfoglalásaiban foglalt ajánlásokat, beleértve a XIII/13. sz. állásfoglalást.

1.2.

A helyreállítási tervben gondosan figyelembe kell venni a helyi hidrológiai és talajtani feltételeket, beleértve a talajtelítettség dinamikáját, valamint az aerob és anaerob körülmények változását.

1.3.

A helyreállítási terv kitér a vizes élőhelyek kezelése szempontjából releváns összes DNSH-kritériumra.

1.4.

A helyreállítási terv rendelkezik a nyomon követésről, amely biztosítja a tervben foglalt információk helyességét, különös tekintettel az érintett területre vonatkozó adatokra.

2.   Éghajlati szempontú haszonelemzés

2.1.

A tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

(a)

az éghajlati szempontú haszonelemzés azt mutatja, hogy a tevékenység megkezdése utáni 30 éves időszakban a tevékenység által generált ÜHG-kibocsátás és -elnyelés nettó egyenlege alacsonyabb, mint a tevékenység megkezdésekor kezdődő 30 éves időszakra vonatkozó ÜHG-kibocsátás és -elnyelés egyenlegének megfelelő, ahhoz a szokásos gyakorlathoz tartozó alapérték, amelyre az érintett területen a tevékenység hiányában sor került volna;

(b)

a tevékenység előre jelzett hosszú távú átlagos nettó ÜHG-egyenlege kisebb, mint a 2.2. pont szerinti alapérték alapján előre jelzett hosszú távú átlagos ÜHG-egyenleg, ahol „hosszú táv” alatt 100 év értendő.

2.2.

Az éghajlati előnyök kiszámítása a következő kritériumok mindegyikének megfelel:

(a)

az elemzés összhangban van az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával (71). Különösen ha a vizes élőhelynek az elemzésben használt fogalommeghatározása eltér a nemzeti ÜHG-jegyzékben használt fogalommeghatározástól, az elemzés az érintett területen található különböző földterület-kategóriák azonosítását is tartalmazza. Az éghajlati szempontú haszonelemzés átlátható, pontos, következetes, teljes és összehasonlítható információkon alapul, kiterjed a tevékenységgel érintett összes széntárolóra, egyaránt beleértve a felszín feletti biomasszát, a felszín alatti biomasszát, a száradékot, az avarréteget és a talajt, a számításokhoz a legóvatosabb feltételezéseket veszi alapul, és megfelelően figyelembe veszi a szénmegkötés ideiglenes jellegével és visszafordulásával összefüggő kockázatokat, a telítettség kockázatát és a kibocsátásáthelyezés kockázatát; A part menti vizes élőhelyek esetében az éghajlati szempontú haszonelemzés a várható relatív tengerszint-emelkedéssel kapcsolatos előrejelzéseket és a vizes élőhelyek majdani vándorlási lehetőségét is figyelembe veszi;

(b)

a szokásos gyakorlat, ezen belül a fakitermelési gyakorlat a következők valamelyike lehet::

i.

a tevékenység megkezdése előtt dokumentált gazdálkodási gyakorlat, ha van ilyen;

ii.

a tevékenység megkezdése előtti legutóbbi szokásos gyakorlat.

(c)

az elemzés felbontása arányos az érintett terület méretével, és az érintett területre jellemző értékek kerülnek alkalmazásra;

(d)

nem eredményezi az (EU) 2020/852 rendelet kritériumainak való meg nem felelést a természetes bolygatás – például betegségek és kártevőfertőzések, tüzek, szél- és viharkárok – miatt bekövetkező, a területre kiható és alulteljesítést okozó kibocsátás és eltávolítás, amennyiben az éghajlati szempontú haszonelemzés a természetes bolygatás miatti kibocsátások és eltávolítások tekintetében összhangban áll az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás 2019. évi pontosításával.

4.   A tartósság garanciája

4.1.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenység helyszínéül szolgáló terület vizes élőhely státuszát a következő intézkedések valamelyike garantálja:

(a)

a terület vizes élőhelyként megőrzendő és más földhasználatra nem átalakítható;

(b)

a terület védett területként van besorolva;

(c)

a terület olyan jogi vagy szerződéses garancia tárgyát képezi, amely biztosítja, hogy vizes élőhely maradjon.

4.2.

A nemzeti joggal összhangban a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a helyreállítási terv jövőbeli frissítései – a finanszírozott tevékenységen túl – továbbra is a 2. pontban meghatározott éghajlati előnyökre fognak törekedni. Emellett a tevékenységet végző fél kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban meghatározott éghajlati előny bármely csökkenését az e rendeletben meghatározott környezetvédelmi és helyreállítási tevékenységek valamelyikének megfelelő tevékenység végzéséből eredő egyenértékű éghajlati előnnyel ellentételezi.

5.   Audit

A tevékenység megkezdését követő két éven belül és azt követően 10 évenként az alábbiak egyike igazolja, hogy a tevékenység megfelel-e az éghajlatváltozás mérséklési kritériumaihoz és a DNSH-kritériumokhoz való lényeges hozzájárulásnak:

(a)

az érintett illetékes nemzeti hatóságok;

(b)

egy független külső tanúsító szerv, a nemzeti hatóságok vagy a tevékenységet végző fél kérésére.

A költségek csökkentése érdekében az auditok bármely erdőtanúsítással, klímatanúsítással vagy más audittal együtt is elvégezhetők.

A független külső tanúsítónak nem lehet összeférhetetlensége a tulajdonossal vagy a finanszírozóval, és nem vehet részt a tevékenység fejlesztésében vagy működtetésében.

6.   Csoportértékelés

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez való lényeges hozzájárulás kritériumainak és a DNSH-kritériumoknak való megfelelés ellenőrizhető olyan gazdaságcsoport szintjén, amely elegendően homogén ahhoz, hogy értékelni lehessen az erdészeti tevékenység fenntarthatósági kockázatát, amennyiben az összes ilyen gazdaság tartós kapcsolatban áll egymással és részt vesz a tevékenységben, és e gazdaságok csoportja minden későbbi audit során azonos marad.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tőzegkitermelés minimális.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A peszticidhasználatot a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell, és alternatív megközelítéseket vagy technikákat, például a peszticidek nem vegyi alternatíváit kell előnyben részesíteni a 2009/128/EK irányelvvel összhangban, azon esetek kivételével, amikor a peszticidhasználatra a károsítók vagy betegségek túlzott elterjedésével szembeni védekezés miatt van szükség.

A tevékenység minimálisra csökkenti a műtrágyák használatát, és nem alkalmaz trágyát. A tevékenység megfelel az (EU) 2019/1009 rendeletnek vagy a mezőgazdasági felhasználásra szánt műtrágyákra vagy talajjavító szerekre vonatkozó nemzeti szabályoknak.

Jól dokumentált és ellenőrizhető intézkedésekre kerül sor, amelyek révén elkerülhető azon hatóanyagok használata, amelyek szerepelnek az (EU) 2019/1021 rendelet I. mellékletének A. részében (72), a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló Rotterdami Egyezményben, a higanyról szóló Minamata egyezményben, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvben, továbbá azon hatóanyagok használata, amelyek a növényvédő szerek WHO által ajánlott veszélyesség szerinti osztályozása alapján az Ia. („rendkívül veszélyes”) vagy az Ib. („fokozottan veszélyes”) kategóriába tartoznak (73). A tevékenység megfelel a hatóanyagokra vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályoknak.

A víz és a talaj szennyezését meg kell előzni, a szennyezés bekövetkezése esetén pedig szennyezésmentesítő intézkedéseket kell végrehajtani.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt természetvédelmi célú területeken és a védett élőhelyeken a tevékenység összhangban áll az adott területre vonatkozó természetvédelmi célokkal.

A biológiai sokféleség csökkenésére különösen érzékeny és a jelentős természetvédelmi értéket képviselő élőhelyek, valamint a nemzeti jog alapján ilyen élőhelyek helyreállítására szánt területek földhasználati módja változatlan marad.

Az e szakasz 1. pontjában („Helyreállítási terv”) említett terv a nemzeti és a helyi rendelkezésekkel összhangban olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a biológiai sokféleség fenntartását és esetleg fokozását, a következőket is beleértve:

(a)

az élőhelyek és a fajok jó védettségi helyzetének biztosítása, az élőhelyre jellemző fajok megtartása;

(b)

az idegenhonos inváziós fajok használatának vagy kiengedésének kizárása.

3.   FELDOLGOZÓIPAR

3.1.   Megújulóenergia-technológiák előállítása

A tevékenység leírása

Megújulóenergia-technológiák előállítása, ahol a megújuló energiát az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése határozza meg.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység megújulóenergia-technológiákat állít elő.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

(a)

másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

(b)

az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

(c)

hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

(d)

az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.2.   Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása

A tevékenység leírása

Hidrogén előállítására és felhasználására szolgáló berendezések gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C25, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység során az e melléklet 3.10. pontjában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő, hidrogén előállítására szolgáló berendezések, valamint hidrogén felhasználására szolgáló berendezések gyártására kerül sor.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

(a)

másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

(b)

az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

(c)

hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

(d)

az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.3.   Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák előállítása a közlekedési ágazat számára

A tevékenység leírása

Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek és hajók gyártása, javítása, karbantartása, utólagos átalakítása, átállítása és korszerűsítése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C29.1, C30.1, C30.2, C30.9, C33.15 és C33.17 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység során a következők gyártására, javítására, karbantartására, utólagos átalakítására (74), átállítására vagy korszerűsítésére kerül sor:

(a)

zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik;

(b)

zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású vonatok, személyszállító kocsik és vasúti teherkocsik, ha a szükséges infrastruktúrával felszerelt vágányon üzemeltetik őket, és hagyományos motort használnak, amennyiben nem áll rendelkezésre ilyen infrastruktúra (kétüzemű);

(c)

városi, elővárosi és közúti személyszállító eszközök, amennyiben a járművek közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

(d)

2025. december 31-ig az M2 és M3 kategóriába (75) sorolt olyan járművek használatával, amelyek felépítménytípusa „CA” (egyszintes jármű), „CB” (kétszintes jármű), „CC” (egyszintes csuklós jármű) vagy „CD” (kétszintes csuklós jármű), (76) és megfelelnek a legutóbbi EURO VI szabványnak, azaz mind az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (77) követelményeinek, mind pedig az említett rendelet hatálybalépését követően az említett módosító jogi aktusok követelményeinek, még azok alkalmazandóvá válása előtt, valamint az 582/2011/EU bizottsági rendelet (78) I. melléklete 9. függelékének 1. táblázatában foglalt Euro VI szabvány utolsó lépésének, amennyiben az e lépést szabályozó rendelkezések hatályba léptek, de erre a járműtípusra még nem alkalmazandók. (79) Amennyiben ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a járművek közvetlen CO2-kibocsátása zéró;

(e)

személyi mobilitási eszközök, amelyek meghajtása a felhasználó fizikai erőkifejtéséből, kibocsátásmentes motorból vagy a kibocsátásmentes motor és a fizikai erőkifejtés együtteséből származik;

(f)

M1 és N1 kategóriába tartozó könnyűgépjárművek (80) a következők mellett:

i.

2025. december 31-ig: az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet (81) 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 50 g CO2/km-nél kisebb (alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes könnyűgépjárművek);

ii.

2026. január 1-jétől: az (EU) 2019/631 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fajlagos szén-dioxid-kibocsátás zéró;

(g)

L kategóriába (82) tartozó járművek, amelyeknek a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (83) meghatározott kibocsátásvizsgálattal összhangban számított kipufogógáz-CO2-kibocsátása 0 g CO2e/km;

(h)

N2 és N3, valamint N1 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet (84) 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege nem haladja meg a 7,5 tonnát;

(i)

N2 és N3 kategóriába tartozó, nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, az (EU) 2019/1242 rendelet 3. cikkének 11. pontja értelmében „kibocsátásmentes nehézgépjárműnek” vagy 12. pontja értelmében „alacsony kibocsátású nehézgépjárműnek” minősülő járművek, amelyek műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege meghaladja a 7,5 tonnát;

(j)

belvízi személyszállító hajók, amelyek:

i.

közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.

2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 50 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik;

(k)

nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt belvízi áruszállító hajók, amelyek:

i.

közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.

2025. december 31-ig az energiahatékonysági működési mutató (85) segítségével számított (vagy új hajó esetében becsült) tonnakilométerenkénti közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása (g CO2/tkm) 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás;

(l)

tengeri és áruszállító hajók, kikötői műveletekhez és kiegészítő tevékenységekhez használt hajók, amelyek nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szolgálnak, és amelyek:

i.

közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.

2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik;

iii.

2025. december 31-ig – és csak amennyiben bizonyítható, hogy a hajókat kizárólag olyan part menti és rövid távú tengeri szolgáltatások nyújtására használják, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a jelenleg szárazföldön zajló áruszállításról a tengeri szállításra történő modális váltást – azok a hajók, amelyeknek a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) energiahatékonysági tervezési mutatója (EEDI) (86) segítségével számított közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása 50 %-kal kisebb, mint a nehézgépjárművekre (5-LH alcsoport) az (EU) 2019/1242 rendelet 11. cikkével összhangban meghatározott átlagos szén-dioxid-referenciakibocsátás;

iv.

2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél (87), ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (88) közlekedni;

(m)

nem fosszilis tüzelőanyagok szállítására szánt, tengeri közlekedésre szolgáló személyszállító hajók, amelyek:

i.

közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátása zéró;

ii.

2025. december 31-ig olyan hibrid és vegyes üzemű hajók, amelyek a tengeren és a kikötőkben való normál működésükhöz felhasznált energiát legalább 25 %-ban zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyagból vagy hálózati áramból nyerik;

iii.

2025. december 31-ig a hajók elért energiahatékonysági tervezési mutatójának (EEDI) értéke 10 %-kal alacsonyabb a 2022. április 1-jén alkalmazandó EEDI-követelményeknél, ha a hajók képesek zéró közvetlen (kipufogógáz-) CO2-kibocsátású tüzelőanyaggal vagy megújuló energiaforrásokból előállított tüzelőanyaggal (89) közlekedni.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

(a)

másodlagos nyersanyagok, valamint az előállított termékek újrahasznosított összetevőinek újrahasznosítása és használata;

(b)

az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

(c)

hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

(d)

az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Adott esetben a járművek nem tartalmaznak ólmot, higanyt, hat vegyértékű krómot és kadmiumot, a 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (90) összhangban.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.4.   Akkumulátorok gyártása

A tevékenység leírása

Újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok gyártása közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokhoz. Megfelelő alkotóelemek (akkumulátor aktív anyagok, akkumulátorcellák, burkolatok és elektronikus alkatrészek) gyártása.

Hulladékakkumulátorok újrafeldolgozása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C27.2 és az E38.32 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység során újratölthető elemek, akkumulátorcsomagok és akkumulátorok (és azok alkotóelemei) gyártására kerül sor, amelyek jelentős ÜHG-kibocsátáscsökkenést eredményeznek a közlekedési, helyhez kötött és hálózaton kívüli energiatárolási és más ipari alkalmazásokban.

A gazdasági tevékenység során hulladékakkumulátorok újrafeldolgozására kerül sor.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Az új akkumulátorok, alkotóelemek és anyagok gyártásához a tevékenység felméri a rendelkezésre álló technikákat, és ahol lehetséges, a következőket támogató technikákat vezet be:

(a)

a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata;

(b)

az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

(c)

az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

Az újrafeldolgozási folyamatok megfelelnek a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (91) 12. cikkében és III. mellékletének B. részében foglalt feltételeknek, beleértve a releváns legújabb elérhető legjobb technikák alkalmazását és az ólomsavas akkumulátorokra, nikkel-kadmium elemekre és más vegyi anyagokra meghatározott hatékonysági értékek elérését. E folyamatok a műszakilag megvalósítható legnagyobb mértékben biztosítják a fémtartalom újrafeldolgozását, elkerülve ugyanakkor a túlzott költségeket.

Adott esetben az újrafeldolgozási folyamatokat végző létesítmények megfelelnek a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (92) foglalt követelményeknek.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

Az akkumulátorok megfelelnek az elemek Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó fenntarthatósági szabályoknak, beleértve a veszélyes anyagok elemekben való használatára vonatkozó korlátozásokat, köztük az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (93) és a 2006/66/EK irányelvet.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.5.   Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása

A tevékenység leírása

Épületek energiahatékonysági berendezéseinek gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C16.23, C23.11, C23.20, C23.31, C23.32, C23.43, C.23.61, C25.11, C25.12, C25.21, C25.29, C25.93, C27.31, C27.32, C27.33, C27.40, C27.51, C28.11, C28.12, C28.13 és C28.14 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység során a következő termékek és azok főalkatrészei közül egy vagy több gyártására kerül sor (94):

(a)

ablakok, amelyek U-értéke 1,0 W/m2K vagy annál kevesebb;

(b)

ajtók, amelyek U-értéke 1,2 W/m2K vagy annál kevesebb;

(c)

külső falrendszerek, amelyek U-értéke 0,5 W/m2K vagy annál kevesebb;

(d)

tetőrendszerek, amelyek U-értéke 0,3 W/m2K vagy annál kevesebb;

(e)

szigetelő termékek, amelyek lambda-értéke 0,06 W/mK vagy annál kevesebb;

(f)

az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet (95) és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó háztartási készülékek;

(g)

az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó fényforrások;

(h)

az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó helyiségfűtés és használati melegvíz rendszerek;

(i)

az (EU) 2017/1369 rendelet és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szerint a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó hűtő- és szellőztetőrendszerek;

(j)

világítási rendszerek esetében a jelenlét és a nappali fény érzékelése;

(k)

az e melléklet 4.16. szakaszában megnevezett technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő hőszivattyúk;

(l)

homlokzati és tetőelemek árnyékoló vagy benapozáscsökkentő funkcióval, a növényzet növekedését támogató rendszereket is beleértve;

(m)

energiahatékony épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek nem lakáscélú épületek számára;

(n)

zónás termosztátok és az épületek fő villamosenergia-terhelésének vagy hőterhelésének intelligens nyomon követésére szolgáló eszközök, valamint érzékelő berendezések;

(o)

a távfűtő rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, az egész épületet kiszolgáló központi fűtési rendszerekhez csatlakozó egyedi lakások, valamint a központi fűtési rendszerek hőfogyasztás-mérésére és termosztátos vezérlésére szolgáló termékek;

(p)

az e melléklet 4.15. szakaszában meghatározott távfűtési/távhűtési tevékenységnek megfelelő távfűtési hőcserélők és alállomások;

(q)

a fűtési rendszer intelligens nyomon követésére és szabályozására szolgáló termékek, valamint érzékelő berendezések.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

(a)

a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata;

(b)

az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

(c)

hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

(d)

az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.6.   Egyéb alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák gyártása

A tevékenység leírása

Olyan technológiák előállítása, amelyek célja az ÜHG-kibocsátások jelentős csökkentése a gazdaság más ágazataiban, amennyiben e melléklet 3.1. és 3.5. szakasza nem terjed ki e technológiákra.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C22, C25, C26, C27 és C28 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A gazdasági tevékenység olyan technológiákat gyárt, amelyek a piacon elérhető legjobb teljesítményű alternatív technológiához/termékhez/megoldáshoz képest az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás lényeges csökkentését célozzák és mutatják.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás (96) vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (97) vagy ISO 14064-1:2018 (98) útján történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokat független harmadik fél ellenőrzi.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a következő elemek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, az ezeket támogató technikákat alkalmaz:

(a)

a másodlagos nyersanyagok és az előállított termékek újrafelhasznált alkotóelemeinek újrahasznosítása és használata;

(b)

az előállított termékek fokozott tartósságára, újrafeldolgozhatóságára, könnyű szétszerelésére és adaptálhatóságára irányuló tervezés;

(c)

hulladékgazdálkodás, amely a gyártási folyamat során az ártalmatlanítással szemben előnyben részesíti az újrafeldolgozást;

(d)

az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó információk és azok nyomon követhetősége a gyártott termékek teljes életciklusa során.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.7.   Cementgyártás

A tevékenység leírása

Cementklinker, cement vagy alternatív kötőanyag gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C23.51 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul:

(a)

szürke cementklinker, ahol az egy tonna szürke cementklinkerre eső fajlagos ÜHG-kibocsátás (99) kisebb mint 0,722 (100) t CO2e;

(b)

szürke klinkerből vagy alternatív hidraulikus kötőanyagból származó cement, ahol a klinker és cement vagy az alternatív kötőanyag gyártásának fajlagos ÜHG-kibocsátása (101) kisebb mint a gyártott cement vagy alternatív kötőanyag tonnájára eső 0,469 (102) t CO2e.

Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a cement, a mész és a magnézium-oxid gyártására vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (103).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás (104).

Az alternatív üzemanyagként veszélyes hulladékot alkalmazó cementgyártás esetében a hulladék biztonságos kezelését biztosító intézkedéseket kell bevezetni.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.8.   Alumíniumgyártás

A tevékenység leírása

Alumíniumgyártás elsődleges aluminát (bauxit) feldolgozása vagy másodlagos alumínium újrafeldolgozása révén.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C24.42 és C24.53 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul:

(a)

elsődleges alumínium, amennyiben a gazdasági tevékenység 2025-ig az alábbi kritériumok közül kettőnek és 2025 után az alábbi kritériumok közül mindnek (105) megfelel:

i.

az ÜHG-kibocsátás (106) a gyártott alumínium (107) tonnájára vetítve nem nagyobb 1,484 (108) t CO2e-nél:

ii.

a közvetett ÜHG-kibocsátás átlagos szén-dioxid-intenzitása (109) nem haladja meg a 100 g CO2e/kWh értéket;

iii.

a gyártási folyamat villamosenergia-fogyasztása nem haladja meg a 15,5 MWh/t Al értéket.

(b)

másodlagos alumínium.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nemvasfémiparra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (110). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.9.   Vas- és acélgyártás

A tevékenység leírása

Vas- és acélgyártás.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a C24.10, C24.20, C24.31, C24.32, C24.33, C24.34, C24.51 és C24.52 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység a következők valamelyikének gyártására irányul:

(a)

vas és acél, ahol az ÜHG-kibocsátás (111) – az (EU) 2019/331 rendelet VII. melléklete 10.1.5. szakaszának a) pontja szerint a hulladékgáz előállításához rendelt kibocsátás mennyiségével csökkentve – nem haladja meg a gyártási folyamat különböző lépéseire alkalmazott alábbi értékeket:

i.

forró fém = 1,331 (112) t CO2e/t termék;

ii.

szinterezett érc = 0,163 (113) t CO2e/t termék;

iii.

koksz (a lignitkoksz kivételével) = 0,144 (114) t CO2e/t termék;

iv.

vasöntés = 0,299 (115) t CO2e/t termék;

v.

elektromos ívkemencében (EAF) előállított erősen ötvözött acél = 0,266 (116) t CO2e/t termék;

vi.

elektromos ívkemencében (EAF) előállított szénacél = 0,209 (117) t CO2e/t termék.

(b)

az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott EAF szénacélt vagy EAF erősen ötvözött acélt előállító elektromos ívkemencékben lévő acél, ahol az acélhulladék bemeneti mennyisége a termék kimeneti mennyiségéhez viszonyítva nem kisebb, mint:

i.

70 % erősen ötvözött acél gyártásakor;

ii.

90 % szénacél gyártásakor.

Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a vas- és acélgyártásra vonatkozó elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is. (118)

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.10.   Hidrogén előállítása

A tevékenység leírása

Hidrogén és hidrogénalapú szintetikus üzemanyagok gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység hidrogén esetében megfelel az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarításokra vonatkozó, a 94 g CO2e/MJ fosszilisüzemanyag-komparátorhoz viszonyított 73,4 %-os (ennek alapján 3 t CO2e/t H2-nél kisebb életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás adódik), illetve hidrogénalapú szintetikus üzemanyag esetében 70 %-os követelménynek, az (EU) 2018/2001 irányelv 25. cikkének (2) bekezdésében és V. mellékletében foglalt megközelítés analógiájára.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítások számítása az (EU) 2018/2001 irányelv 28. cikkének (5) bekezdésében említett módszertan vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (119) vagy az ISO 14064-1:2018 (120) segítségével történik.

A számszerűsített életciklus-alapú kibocsátásmegtakarításokat az (EU) 2018/2001 irányelv 30. cikkével összhangban vagy adott esetben független harmadik fél által kell ellenőrizni.

Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (121) és a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (122);

(b)

az ásványolaj- és a földgázfinomítás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (123).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.11.   Szénpigment gyártása

A tevékenység leírása

Szénpigment gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A szénpigment-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (124) egy tonna termékre vetítve kisebb 1,141 (125) t CO2e-nél.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (126);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (127).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.12.   Szóda előállítása

A tevékenység leírása

Nátrium-karbonát (szóda, nyersszóda, szénsav nátriumsója) előállítása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A szódagyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (128) egy tonna termékre vetítve kisebb 0,789 (129) t CO2e-nél.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – szilárd és egyéb anyagok gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (130);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (131).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.13.   Klórgyártás

A tevékenység leírása

Klórgyártás.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.13 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

Az elektrolízishez és a klór kezeléséhez használt villamosenergia-fogyasztás legfeljebb 2,45 MWh / egy tonna klór.

A klórgyártáshoz használt villamos energia átlagos, életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása legfeljebb 100 g CO2e/kWh.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (132) vagy az ISO 14064-1:2018 (133) szabvány segítségével történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a klóralkáligyártás tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (134);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (135).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.14.   Szerves vegyi alapanyag gyártása

A tevékenység leírása

A következők gyártása:

a)

nagy értékű vegyi anyagok (HVC):

i.

acetilén;

ii.

etilén;

iii.

propilén;

iv.

butadién.

b)

aromás vegyületek:

i.

alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 2707 vagy a 2902 HR-kód alá tartozó termékek kivételével;

ii.

ciklohexán;

iii.

benzol;

iv.

toluol;

v.

orto-xilol;

vi.

para-xilol;

vii.

meta-xilol és xilolizomerek keveréke;

viii.

etil-benzol;

ix.

kumol;

x.

bifenil, terfenilek, viniltoluolok, más ciklikus szénhidrogének a ciklánok, ciklének, cikloterpének, benzol, toluol, xilolok, sztirol, etilbenzol, kumol, naftalin és antracén kivételével;

xi.

benzol, toluol és xilol;

xii.

naftalin és más aromás szénhidrogén-keverékek (a benzol, toluol és xilol kivételével).

c)

vinil-klorid;

d)

sztirol;

e)

etilén-oxid;

f)

monoetilén-glikol;

g)

adipinsav.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.14 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

a szerves vegyi alapanyagok gyártási folyamataiból származó ÜHG-kibocsátás (136) kevesebb, mint:

(a)

a HVC esetében: 0,693 (137) t CO2e/egy tonna HVC;

(b)

az aromás vegyületek esetében: 0,0072 (138) t CO2e/egy tonna komplex súlyozott termelési volumen;

(c)

a vinil-klorid esetében: 0,171 (139) t CO2e/egy tonna vinil-klorid;

(d)

a sztirol esetében: 0,419 (140) t CO2e/egy tonna sztirol;

(e)

az etilénoxid/etilénglikolok esetében: 0,314 (141) t CO2e/egy tonna etilénoxid/etilénglikol;

(f)

az adipinsav esetében: 0,32 (142) t CO2e/egy tonna adipinsav.

Amennyiben az érintett szerves vegyi anyagokat egészben vagy részben megújuló nyersanyagból állítják elő, az egészben vagy részben megújuló nyersanyagból gyártott vegyi anyag gyártásából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott egyenértékű vegyi anyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (143) vagy az ISO 14064-1:2018 (144) szabvány segítségével történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A szerves vegyi alapanyagok gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (145);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (146).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.15.   Ammónia gyártása

A tevékenység leírása

Ammónia gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének:

(a)

az ammóniát olyan hidrogénből állítják elő, amely megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában (Hidrogén előállítása) meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak;

(b)

az ammóniát szennyvízből nyerik vissza.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (147);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (148).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.16.   Salétromsav gyártása

A tevékenység leírása

Salétromsav gyártása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.15 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A salétromsav-gyártási folyamatokból származó ÜHG-kibocsátás (149) egy tonna salétromsavra vetítve kisebb 0,038 (150) t CO2e-nél.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a nagy mennyiségű szervetlen vegyi anyagok – ammónia, savak és műtrágyák gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (151);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (152).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

3.17.   Műanyag-alapanyag gyártása

A tevékenység leírása

Gyanták, műanyag alapanyagok, nem vulkanizálható, hőre lágyuló elasztomerek gyártása, és a gyanták keverése egyedi igények szerint, valamint a szintetikus gyanták gyártása, nem egyedi igényre.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a C20.16 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenység az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett átállási tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének:

(a)

a műanyag-alapanyag teljes egészében műanyaghulladék mechanikus újrafeldolgozásával készült;

(b)

amennyiben műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható a mechanikus újrafeldolgozás, a műanyag-alapanyag teljes egészében műanyaghulladék vegyi újrafeldolgozásával készült, és a gyártott műanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása – az üzemanyagok előállítása miatti esetleges számított jóváírások nélkül – kisebb, mint az azzal egyenértékű, fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (153) vagy az ISO 14064-1:2018 (154) szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

(c)

egészben vagy részben megújuló alapanyagból (155) származik, és az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyag-alapanyagból gyártott műanyag-alapanyag életciklus-alapú ÜHG-kibocsátása. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 szabvány segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A műanyag-alapanyag gyártásához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A tevékenység megfelel az e melléklet C. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, beleértve a következőket:

(a)

a polimerek gyártása tekintetében elérhető legjobb technikákról szóló referenciadokumentum (BREF) (156);

(b)

a vegyipari ágazatban használt általános szennyvíz- és hulladékgáz-tisztítási/-kezelési rendszerek tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések (157).

A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.   ENERGIA

4.1.   Villamos energia előállítása fotovoltaikus napenergia-technológiával

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek fotovoltaikus napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.

Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett „Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység fotovoltaikus napenergia-technológiával állít elő villamos energiát.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.2.   Villamos energia előállítása koncentrált napenergia-technológiával

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek koncentrált napenergia-technológiával állítanak elő villamos energiát.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység koncentrált napenergia-technológiával állít elő villamos energiát.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.3.   Villamos energia előállítása szélenergiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek szélenergiából állítanak elő villamos energiát.

Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett „Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység szélenergiából állít elő villamos energiát.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tengeri szélerőmű építése esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (158) meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 bizottsági határozatban (159) meghatározottak szerint.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (160).

Tengeri szélerőmű esetén a tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) és 6. mutatóhoz (tengerfenék) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, az e mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében pedig az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

4.4.   Villamos energia előállítása óceánenergia-technológiákkal

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek óceánenergiából állítanak elő villamos energiát.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység óceánenergiából állít elő villamos energiát.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 11. mutatóhoz (zaj/energia) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Olyan intézkedések vannak érvényben, amelyek célja az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (161) szerint az algásodásgátló festékek és biocid termékek toxicitásának csökkentése, amely rendelet a hajókon alkalmazott ártalmas antivegetatív bevonatrendszerek ellenőrzéséről szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezményt hajtja végre az uniós jogban.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

A tevékenység nem akadályozza a 2008/56/EK irányelvben meghatározott jó környezeti állapot elérését, amely előírja, hogy megfelelő intézkedéseket kell végezni az irányelv I. mellékletében foglalt 1. mutatóhoz (biológiai sokféleség) kapcsolódó hatások megelőzése vagy enyhítése érdekében, a mutatóra vonatkozó kritériumok és módszertani előírások tekintetében az (EU) 2017/848 határozatban meghatározottak szerint.

4.5.   Villamos energia előállítása vízenergiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek vízenergiából állítanak elő villamos energiát.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

(a)

a villamosenergia-termelő létesítmény folyóvízi erőmű, és nem rendelkezik mesterséges tározóval;

(b)

a villamosenergia-termelő létesítmény teljesítménysűrűsége nagyobb mint 5 W/m2;

(c)

a villamos energia vízenergiából történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb mint 100 g CO2e/kWh. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (162), ISO 14064-1:2018 (163) szabvány vagy G-res eszköz (164) segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

1.

A tevékenység megfelel a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseinek, különösen az irányelv 4. cikkében meghatározott valamennyi követelménynek.

2.

Meglévő vízerőművek üzemeltetése esetén, beleértve a megújuló energiaforrások hasznosításának javítására vagy az energiatároló képesség növelésére irányuló átalakítási tevékenységeket is, a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

2.1.

A 2000/60/EK irányelvvel és különösen annak 4. és 11. cikkével összhangban minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében.

2.2.

Az intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban:

(a)

a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések);

(b)

a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is);

(c)

az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések.

2.3.

Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik.

3.

Új vízerőművek építése esetén a tevékenység megfelel a következő kritériumoknak:

3.1.

A 2000/60/EK irányelv 4. cikkével és különösen annak (7) bekezdésével összhangban az építést megelőzően hatásvizsgálatot végeznek a projektről annak érdekében, hogy felmérjék az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, különös tekintettel a vonulási útvonalakra, a szabad folyású folyókra és a háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákra.

A vizsgálat friss, átfogó és pontos adatokon alapul, beleértve a hidromorfológiai változásokra különösen érzékeny biológiai minőségi elemekre, valamint a víztestnek az új tevékenység eredményeként a jelenlegi állapottal szemben várhatóan kialakuló állapotára vonatkozó adatok nyomon követését is.

A vizsgálat kiterjed különösen az új projektnek a vízgyűjtő területen már meglévő vagy tervezett infrastruktúrával együtt kifejtett halmozott hatásai értékelésére.

3.2.

E hatásvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy az erőmű tervezési és helyválasztási szempontból, valamint a bevezetett mérséklő intézkedéseknek köszönhetően megfelel az alábbi követelmények egyikének:

(a)

nem rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését;

(b)

amennyiben fennáll annak a kockázata, hogy rontja az érintett víztest jó állapotát vagy potenciálját vagy veszélyezteti annak elérését, ez a romlás nem jelentős, és annak indokoltságát olyan részletes költség-haszon elemzés támasztja alá, amely igazolja az alábbiakat:

i.

kiemelkedően fontos közérdek megléte vagy hogy a tervezett vízerőműtől várt előnyök ellensúlyozzák a víz állapotának romlásával járó, a környezetet és a társadalmat terhelő költségeket;

ii.

hogy a kiemelkedően fontos közérdek kielégítése vagy a tervezett vízerőműtől várt előnyök a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más olyan módon, amely jobb környezeti eredményhez vezet (például meglévő vízerőművek átalakításával vagy a folyók folytonosságát nem zavaró technológia alkalmazásával).

3.3.

Minden műszakilag megvalósítható és ökológiai szempontból releváns mérséklő intézkedést végrehajtottak a vízre, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt káros hatások csökkentése érdekében.

A mérséklő intézkedések adott esetben az érintett víztestekben természetesen jelen lévő ökoszisztémáktól függően a következőket foglalják magukban:

(a)

a halak folyásiránnyal megegyező és szembeni vándorlását biztosító intézkedések (például halbarát turbinák, halterelők, korszerű, teljesen működőképes hallépcsők, vándorlás vagy ívás idején az üzemeltetés és a vízleeresztés leállítását vagy minimalizálását célzó intézkedések);

(b)

a minimális ökológiai vízáramlás és az üledékáramlás biztosítására irányuló intézkedések (beleértve a vízáramlás többszöri gyors változását okozó műveletek és a csúcsrajáratás hatásainak enyhítését is);

(c)

az élőhelyek védelmére vagy állapotuk javítására irányuló intézkedések.

Ezen intézkedések eredményességét az érintett víztest jó állapotának vagy potenciáljának elérésére vonatkozó feltételeket meghatározó engedély összefüggésében nyomon követik.

3.4.

Az erőmű tartósan nem veszélyezteti az ugyanabban a vízgyűjtő kerületben található víztestek jó állapotának/potenciáljának elérését.

3.5.

A fenti mérséklő intézkedések mellett adott esetben kompenzációs intézkedéseket is végrehajtanak annak biztosítása érdekében, hogy a projekt ne növelje az ugyanazon vízgyűjtő kerületben található víztestek széttagoltságát. Ennek eléréséhez ugyanabban a vízgyűjtő kerületben olyan mértékűre kell visszaállítani a folytonosságot, amely a folytonosságnak a tervezett vízerőmű általi megzavarását kompenzálja. A kompenzálás már a projekt kivitelezése előtt megkezdődik.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (165).

4.6.   Villamos energia előállítása geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek geotermikus energiából állítanak elő villamos energiát.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A villamos energia geotermikus energiából folytatott előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb 100 g CO2e/kWh-nál. Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátásmegtakarítás számítása a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy ISO 14064-1:2018 segítségével történik. A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A nagy entalpiájú geotermikus energiarendszerek üzemeltetéséhez a kibocsátási szintek csökkentésére megfelelő kibocsátáscsökkentő rendszereket vezettek be, hogy ne legyen akadályozott a 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (166) és a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (167) meghatározott levegőminőségi határértékek elérése.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.7.   Villamos energia előállítása nem fosszilis megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokból

A tevékenység leírása

Villamosenergia-termelő létesítmények építése vagy üzemeltetése, amelyek megújuló energiaforrásból származó gáznemű és folyékony tüzelőanyagok használatával állítanak elő villamos energiát. Ez a tevékenység nem foglalja magában a biogáz és a folyékony bio-tüzelőanyagok kizárólagos felhasználásával folytatott villamosenergia-termelést (lásd e melléklet 4.8. szakaszát).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és F42.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.

A villamos energia megújuló gáznemű és folyékony tüzelőanyagokkal történő előállításából származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás kisebb mint 100 g CO2e/kWh.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása projektspecifikus adatok alapján történik, ha vannak ilyenek, a 2013/179/EU ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 (168) vagy az ISO 14064-1:2018 (169) szabvány segítségével.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

2.

Amennyiben a létesítményekhez bármilyen jellegű kibocsátáscsökkentés (beleértve a szén-dioxid-leválasztást vagy a dekarbonizált tüzelőanyagok használatát is) társul, az megfelel az e melléklet vonatkozó szakaszában meghatározott kritériumoknak.

Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

3.

A tevékenység megfelel a következő kritériumok valamelyikének:

(a)

építéskor a fizikai kibocsátások, például metánszivárgás monitorozására szolgáló mérőberendezéseket kell beépíteni, vagy szivárgásriasztó és -javító programot bevezetni;

(b)

üzemeltetéskor a metánkibocsátás fizikai mérését jelentik, és kiküszöbölik a szivárgást.

4.

Amennyiben a tevékenység keretében a megújuló gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokat biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal keverik, a biogáz vagy folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, míg az erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (170). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 európai parlamenti és tanácsi irányelv (171) II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.8.   Villamos energia előállítása bioenergiából

A tevékenység leírása

Olyan villamosenergia-termelő létesítmények építése és üzemeltetése, amelyek kizárólag biomasszából, biogázból vagy folyékony bio-energiahordozókból állítanak elő villamos energiát, kivéve a megújuló tüzelőanyagok biogázzal vagy folyékony bio-energiahordozókkal való keverésével előállított villamos energiát (lásd e melléklet 4.7. szakaszát).

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.11 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.

A tevékenység során felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A tevékenység során felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

2.

A biomassza használatából eredő, az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 80 %-os.

3.

Amennyiben a létesítmények szerves anyagok anaerob lebontásán alapulnak, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak.

4.

A 1. és 2. pont nem alkalmazandó a 2 MW alatti teljes névleges bemenő hőteljesítményű, gáznemű biomassza-tüzelőanyagot használó villamosenergia-termelő létesítményekre.

5.

Az 50 és 100 MW közötti teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési technológiát alkalmaz, vagy a kizárólag villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység megfelel a releváns legújabb elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó energiahatékonysági szintnek, beleértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében az elérhető legjobb technikákra (BAT) vonatkozó következtetéseket (172).

6.

A 100 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű villamosenergia-termelő létesítmények esetében a tevékenység az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel:

(a)

legalább 36 %-os elektromos hatásfokot ér el;

(b)

a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (173) említett nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést alkalmaz;

(c)

szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiát alkalmaz. Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a villamos energia előállítása során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (174) hatálya alá tartozó létesítmények esetében a kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a nagy tüzelőberendezések tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (175). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

Az 1 MW-nál nagyobb, de a nagy tüzelőberendezésekre alkalmazandó BAT-következtetések küszöbértékei alatti bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések esetében a kibocsátások az (EU) 2015/2193 irányelv II. mellékletének 2. részében meghatározott kibocsátási határértékek alatt vannak.

A 2008/50/EK irányelvben meghatározott levegőminőségi határértékeknek meg nem felelő övezetekben vagy övezetrészekben található erőművek esetében intézkedéseket hajtanak végre a kibocsátási szintek csökkentésére, figyelembe véve a Bizottság által az (EU) 2015/2193 irányelv 6. cikkének (9) és (10) bekezdésével összhangban közzétett információcsere eredményeit (176).

Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel az (EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.

A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (177). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.9.   Villamosenergia-átvitel és -elosztás

A tevékenység leírása

A villamos energiát igen nagy feszültségű és nagyfeszültségű, összekapcsolt rendszereken szállító átviteli rendszerek építése és üzemeltetése.

Olyan elosztórendszerek építése és üzemeltetése, amelyek nagyfeszültségű, közepes feszültségű és kisfeszültségű elosztórendszereken szállítanak villamos energiát.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.12 és D35.13 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének:

1.

Az átviteli és elosztási infrastruktúra vagy berendezések olyan villamosenergia-rendszerhez tartoznak, amely az alábbi kritériumok legalább egyikének megfelel:

(a)

a rendszer az összekapcsolt európai rendszert, azaz a tagállamok, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyság összekapcsolt irányítói területeire kiterjedő összekapcsolt villamosenergia-rendszert és annak alárendelt rendszereit jelenti;

(b)

a rendszerben az újonnan engedélyezett termelési kapacitás több mint 67 %-a a 100 g CO2e/kWh termelési küszöbérték alatt van, a villamosenergia-termelési kritériumokkal összhangban életciklus alapján mérve, ötéves gördülő átlagot tekintve;

(c)

a rendszerhálózat átlagos kibocsátási tényezője – amelyet úgy számítanak ki, hogy a rendszerhez csatlakoztatott villamosenergia-termelésből származó teljes éves kibocsátást elosztják az adott rendszer teljes éves nettó villamosenergia-termelésével – a 100 g CO2e/kWh küszöbérték alatt van, a villamosenergia-termelési kritériumokkal összhangban életciklus alapján mérve, ötéves gördülő átlagot tekintve.

Nem felel meg a követelményeknek a valamely alállomás vagy hálózat és az életciklus alapján mérve 100 g CO2e/kWh-nál nagyobb kibocsátásintenzitású erőmű közötti közvetlen kapcsolat létrehozására vagy meglévő közvetlen kapcsolat bővítésére szolgáló infrastruktúra.

Nem felel meg a követelményeknek az olyan mérési infrastruktúra telepítése, amely nem teljesíti az intelligens fogyasztásmérési rendszerekre vonatkozóan az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeket.

2.

A tevékenység a következők egyike:

(a)

életciklus-alapon mért 100 g CO2e/kWh küszöbérték alatti alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelésnek valamely alállomáshoz vagy hálózathoz történő közvetlen csatlakozásának kiépítése és üzemeltetése vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítése;

(b)

az elektromos járművek (EV) számára létrehozott töltőállomások, valamint a közlekedés villamosítását szolgáló támogató elektromos infrastruktúra építése és üzemeltetése, az e melléklet közlekedésre vonatkozó szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelés függvényében;

(c)

olyan átviteli és elosztótranszformátorok telepítése, amelyek megfelelnek az 548/2014/EU bizottsági rendelet (178) I. mellékletében meghatározott 2. szint (2021. július 1.) követelményeinek, és a legfeljebb 36 kV legnagyobb szerkezeti feszültségű, közepes teljesítményű transzformátorok esetében az EN 50588-1 szabványban (179) meghatározott, terhelés nélküli veszteségre vonatkozó AAA0 szintű követelményeknek.

(d)

olyan berendezések és infrastruktúra építése/telepítése és üzemeltetése, amelyeknél a fő célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésének vagy felhasználásának növelése;

(e)

berendezések telepítése a villamosenergia-rendszer irányíthatóságának és megfigyelhetőségének fokozása, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésének és integrálásának lehetővé tétele érdekében, beleértve a következőket:

(i)

érzékelők és mérőeszközök (beleértve a megújulóenergia-termelés előrejelzésére szolgáló meteorológiai érzékelőket);

(ii)

kommunikáció és vezérlés (beleértve a fejlett szoftvereket és vezérlőtermeket, az alállomások vagy tápok automatizálását, valamint a decentralizáltabb megújulóenergia-betápláláshoz való alkalmazkodást lehetővé tevő feszültségszabályozási képességeket).

(f)

olyan berendezések telepítése, mint például – de nem kizárólag – a jövőbeli intelligens fogyasztásmérő rendszerek vagy az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (180) 19. cikke (6) bekezdésének megfelelően az intelligens fogyasztásmérő rendszereket felváltó olyan rendszerek, amelyek megfelelnek az (EU) 2019/944 irányelv 20. cikkében foglalt követelményeknek, és amelyek képesek a fogyasztóknak a fogyasztás távoli befolyásolásához információkat továbbítani, ideértve a fogyasztói adatközpontokat is;

(g)

olyan berendezések építése/telepítése, amelyek lehetővé teszik a kifejezetten megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia felhasználók közötti cseréjét;

(h)

az átviteli rendszerek közötti rendszerösszekötők építése és üzemeltetése, amennyiben a rendszerek valamelyike megfelel a követelményeknek.

E szakasz alkalmazása céljából a következő előírásokat kell alkalmazni:

(a)

a küszöbértékeknek való megfelelés megállapításához használt gördülő ötéves időszak öt egymást követő korábbi éven alapul, beleértve azt az évet is, amelyre vonatkozóan a legfrissebb adatok rendelkezésre állnak;

(b)

a „rendszer” az átviteli vagy elosztóhálózat azon irányítói területe, ahol az infrastruktúrát vagy berendezést telepítették;

(c)

az átviteli rendszerek magukban foglalhatják az alárendelt elosztórendszerekhez csatlakoztatott termelőkapacitást;

(d)

a teljes dekarbonizáció felé vezető pályán lévőnek tekintett átviteli rendszernek alárendelt elosztórendszerek szintén a teljes dekarbonizáció felé vezető pályán lévőnek tekinthetők;

(e)

a követelményeknek való megfelelés meghatározásához több, egymással összekapcsolt és egymás között jelentős energiacserét folytató irányítói területet magában foglaló rendszert is figyelembe lehet venni, amely esetben az összes érintett irányítói területre vonatkozó kibocsátási tényező súlyozott átlagát használják, és az ugyanazon rendszeren belüli egyes alárendelt átviteli vagy elosztórendszereknél nem kell külön-külön igazolni a megfelelést;

(f)

előfordulhat, hogy egy rendszer azt követően válik a követelményeknek nem megfelelő, hogy előzőleg a követelményeknek megfelelő volt. A követelményeknek nem megfelelővé vált rendszerekben ettől az időponttól kezdve semmilyen új átviteli és elosztási tevékenység nem felel meg a követelményeknek mindaddig, amíg a rendszer újra meg nem felel a küszöbértéknek (a követelményeknek mindig megfelelő tevékenységek kivételével, lásd a fentiekben). Az alárendelt rendszerekben folytatott tevékenységek továbbra is megfelelnek a követelményeknek, ha az alárendelt rendszerek teljesítik e szakasz kritériumait;

(g)

az erőművekhez történő közvetlen csatlakozás vagy meglévő közvetlen csatlakozás bővítése olyan infrastruktúrát foglal magában, amely nélkülözhetetlen a kapcsolódó villamos energiának a villamosenergia-termelő létesítményből valamely alállomásra vagy hálózatra történő átviteléhez.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Nagyfeszültségű föld feletti vezetékek:

(a)

építési területen végzett tevékenységek esetében a tevékenységek az IFC általános környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági iránymutatásainak (181) alapelveit követik.

(b)

a tevékenységek megfelelnek az elektromágneses sugárzás emberi egészségre gyakorolt hatásának korlátozására vonatkozó normáknak és előírásoknak, beleértve az Unióban végzett tevékenységek esetében a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés (0 Hz–300 GHz) korlátozásáról szóló tanácsi ajánlást (182), valamint a harmadik országokban végzett tevékenységek esetében a nem ionizáló sugárzás elleni védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság (ICNIRP) (183) 1998. évi iránymutatásait.

A tevékenységek nem használnak poliklórozott bifenileket.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak (184).

4.10.   A villamos energia tárolása

A tevékenység leírása

Villamos energiát tároló és azt később villamos energia formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése. A tevékenység szivattyús vízenergia-tárolást is magában foglal.

Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett „Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység villamosenergia-tároló, például szivattyús vízenergia-tároló építése és üzemeltetése.

Amennyiben a tevékenység kémiai energiatárolást is magában foglal, a tároló közeg (például hidrogén vagy ammónia) megfelel az e melléklet 3.7–3.17. szakaszában az adott termék gyártására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak. A hidrogén villamosenergia-tárolóként történő használata esetén, amennyiben a hidrogén megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, a hidrogén újbóli energetizálása is a tevékenység részének minősül.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Folyótesthez nem kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében meghatározott kritériumoknak.

Folyótesthez kapcsolódó szivattyús vízenergia-tároló esetében a tevékenység megfelel a 4.5. szakaszban (Villamosenergia-termelés vízenergiából) a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozóan meghatározott DNSH-kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely a hulladékhierarchiával összhangban biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.11.   Hőenergia tárolása

A tevékenység leírása

Hőenergiát tároló és azt később hőenergia vagy más energiahordozó formájában visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.

Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett „Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység hőenergiát tárol, beleértve a föld alatti hőenergia-tárolást (UTES) vagy a víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolást (ATES).

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Víztartó rétegben kialakított hőenergia-tárolás esetén a tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében foglalt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.12.   Hidrogén tárolása

A tevékenység leírása

Hidrogént tároló és azt később visszaszolgáltató létesítmények építése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységek nem rendelkeznek a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozása szerinti külön NACE-kóddal.

E kategória gazdasági tevékenysége az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének i) pontjával összhangban támogató tevékenységnek minősül, amennyiben megfelel az e szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység a következők egyike:

(a)

hidrogéntároló létesítmények építése;

(b)

a meglévő föld alatti földgáztárolók hidrogéntárolásra szolgáló tároló létesítményekké alakítása;

(c)

olyan hidrogéntároló létesítmények üzemeltetése, ahol a létesítményben tárolt hidrogén megfelel az e melléklet 3.10. szakaszában a hidrogén előállítására vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Az öt tonnát meghaladó tárolás esetében a tevékenység megfelel a 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (185).

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.13.   Közlekedési célú biogáz és bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása

A tevékenység leírása

Közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok, valamint folyékony bio-energiahordozók előállítása.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.21 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.

A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításához és a folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált mezőgazdasági biomassza megfelel az (EU) 2018/2001 irányelv 29. cikkének (2)–(5) bekezdésében meghatározott kritériumoknak. A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításához és a folyékony bio-energiahordozók előállításához felhasznált erdei biomassza megfelel az említett irányelv 29. cikkének (6) és (7) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

Élelmiszer- és takarmánynövényeket nem használnak közlekedési célú bioüzemanyagok előállításához és folyékony bio-energiahordozók előállításához.

2.

A közlekedési célú biogáz vagy bioüzemanyagok előállításából és a folyékony bio-energiahordozók előállításából származó ÜHG-kibocsátásmegtakarítás az (EU) 2018/2001 irányelv V. mellékletében meghatározott ÜHG-kibocsátásmegtakarítási módszertanhoz és fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest legalább 65 %-os.

3.

Amennyiben a biogáz előállítása szerves anyagok anaerob lebontásán alapul, a fermentációs maradék előállítása megfelel az e melléklet 5.6. szakaszában, illetve az e melléklet 5.7. szakaszának 1. és 2. pontjában foglalt kritériumoknak.

4.

Amennyiben azt a CO2-t, amelyet a gyártás során egyébként kibocsátanának, föld alatti tárolás céljából leválasztják, a CO2-t az e melléklet 5.11. és 5.12. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelően szállítják és tárolják a föld alatt.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Biogáztermelés esetén a fermentációs maradék tárolójára gáztömör fedőréteget kell helyezni.

A napi 100 tonnát meghaladó mennyiségű anaerob lebontást kezelő üzemek esetében a levegőbe és a vízbe jutó kibocsátások az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos legújabb vonatkozó következtetésekben a hulladék anaerob kezelése tekintetében meghatározott elérhető legjobb technikákhoz (BAT-AEL) kapcsolódó kibocsátási szintek tartományán belül vagy az alatt vannak, ideértve a hulladékkezelés tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseket is (186). A környezeti elemek között nincs jelentős kölcsönhatás.

Szerves anyag anaerob lebontása esetén, amennyiben az előállított fermentációs maradékot műtrágyaként vagy talajjavító anyagként használják, akár közvetlenül, akár komposztálás vagy bármely más kezelés után, az megfelel EU) 2019/1009 rendelet II. mellékletének 4. és 5. (fermentációs maradék), illetve 3. (komposzt) összetevő-kategóriájában a termésnövelő anyagokra vonatkozóan meghatározott követelményeknek, vagy a műtrágyákra vagy talajjavító anyagokra vonatkozó nemzeti szabályoknak.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.14.   Megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállító- és elosztóhálózatai

A tevékenység leírása

Gázhálózatok átalakítása, átállítása vagy utólagos átalakítása megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállításához.

Hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó csővezetékek építése vagy üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.22, F42.21 és H49.50 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

1.

A tevékenység a következők egyike:

(a)

hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok szállítására szolgáló szállító és elosztó hálózatok építése vagy üzemeltetése;

(b)

meglévő földgázhálózatok átalakítása/átállítása 100 %-ban hidrogénre;

(c)

a gázszállító és -elosztó hálózatok utólagos átalakítása, ami lehetővé teszi a hidrogén és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok integrálását, beleértve a gázszállító vagy -elosztó hálózati tevékenységeket is, ami lehetővé teszi a hálózat számára, hogy növelje a hidrogén vagy más alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok keverékét a gázrendszerben;

2.

A tevékenység magában foglalja a meglévő gázvezetékek és egyéb hálózati elemek szivárgásának észlelését és javítását a metánszivárgás csökkentése érdekében.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (187) hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek és az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.15.   Távfűtés/távhűtés elosztása

A tevékenység leírása

Az alállomásnál vagy hőcserélőnél végződő, hőenergia és hűtési energia elosztására szolgáló csővezetékek és kapcsolódó infrastruktúra építése, felújítása és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez a D35.30 NACE-kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység megfelel a következő kritériumok egyikének:

(a)

a csővezetékek és a hőenergia/hűtési energia elosztását szolgáló kapcsolódó infrastruktúra építése és üzemeltetése esetében a rendszer megfelel a hatékony távfűtési/távhűtési rendszereknek a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában foglalt meghatározásának;

(b)

a csővezetékek és a hőenergia/hűtési energia elosztását szolgáló kapcsolódó infrastruktúra felújítása esetében az a beruházás, amely révén a rendszer a hatékony távfűtésnek vagy távhűtésnek a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában foglalt meghatározásának megfelel, egy olyan hároméves időszakon belül kezdődik, amelyet szerződéses kötelezettség vagy ezzel egyenértékű kötelezettség támaszt alá mind a termelésért, mind a hálózatért felelős üzemeltetők esetében;

(c)

a tevékenység a következő:

i.

alacsonyabb hőmérsékletű rendszerekre történő módosítás;

ii.

fejlett szabályozórendszerek (irányító és energiagazdálkodási rendszerek, a dolgok internete).

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A 2009/125/EK irányelv hatálya alá tartozó ventilátorok, kompresszorok, szivattyúk és egyéb felhasznált berendezések adott esetben megfelelnek az energiacímke legfelső osztályára vonatkozó követelményeknek, és egyébként az említett irányelv végrehajtási rendeleteinek is megfelelnek, továbbá az elérhető legjobb technológiát képviselik.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.16.   Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése

A tevékenység leírása

Elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése.

Amennyiben a gazdasági tevékenység az e melléklet 7.6. szakaszában említett „Megújulóenergia-technológiák üzembe helyezése, karbantartása és javítása” szerves része, a 7.6. szakaszban meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat kell alkalmazni.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.30 és az F43.22 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

Az elektromos hőszivattyúk telepítése és üzemeltetése teljesíti mindkét következő követelményt:

(a)

hűtőközeg-küszöbérték: a globális felmelegedési potenciál nem haladja meg a 675-öt;

(b)

teljesülnek a 2009/125/EK irányelv végrehajtási rendeleteiben (188) meghatározott energiahatékonysági követelmények.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.

Hulladékgazdálkodási terv van érvényben, amely biztosítja az életciklus végén történő maximális újrafelhasználást, újragyártást vagy újrafeldolgozást, többek között a hulladékgazdálkodási partnerekkel kötött szerződéses megállapodásokban, a pénzügyi előrejelzésekben vagy hivatalos projektdokumentációban történő megjelenítés révén.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

A legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű levegő-levegő típusú hőszivattyúk esetében a beltéri és kültéri hangteljesítményszintek nem érik el a 206/2012/EU bizottsági rendeletben (189) meghatározott küszöbértéket.

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

Tárgytalan

4.17.   Napenergiából származó hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése

A tevékenység leírása

Napenergiából villamos energiát és hőenergiát/hűtési energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A tevékenység villamos energia és hőenergia/hűtési energia napenergiából történő kapcsolt termeléséből (190) áll.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

Tárgytalan

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

A tevékenység felméri a fokozottan tartós és újrafeldolgozható, könnyen szétszerelhető és javítható berendezések és alkatrészek rendelkezésre állását és ha kivitelezhető, használja is azokat.

(5)

A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

Tárgytalan

(6)

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A tevékenység megfelel az e melléklet D. függelékében felsorolt kritériumoknak.

4.18.   Hőenergia/hűtési energia és villamos energia kapcsolt termelése geotermikus energiából

A tevékenység leírása

Geotermikus energiából hőenergiát/hűtési energiát és villamos energiát kapcsolt formában termelő létesítmények építése és üzemeltetése.

Az e kategóriába tartozó gazdasági tevékenységekhez több NACE-kód, különösen a D35.11 és D35.30 kód lehet hozzárendelhető, a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK rendelettel létrehozott statisztikai osztályozásával összhangban.

Technikai vizsgálati kritériumok

Lényeges hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez

A hőenergia/hűtési energia és a villamos energia geotermikus energiából folytatott kapcsolt termeléséből (191) származó életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás a kapcsolt energiatermelésből kivett 1 kWh teljesítményre vetítve kisebb 100 g CO2e-nél.

Az életciklus-alapú ÜHG-kibocsátás számítása adott esetben projektspecifikus adatok alapján, a 2013/179/EU bizottsági ajánlás vagy alternatívaként az ISO 14067:2018 vagy az ISO 14064-1:2018 segítségével történik.

A számszerűsített életciklus-alapú ÜHG-kibocsátást független harmadik fél ellenőrzi.

Jelentős károkozás elkerülése (Do no significant harm, DNSH)

(2)

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

A tevékenység megfelel az e melléklet A. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(3)

A víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

A tevékenység megfelel az e melléklet B. függelékében felsorolt kritériumoknak.

(4)

A körforgásos gazdaságra való átállás

Tárgytalan