2021.12.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 435/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2115 RENDELETE

(2021. december 2.)

a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, valamint 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az 1979. évi csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel a KAP eredmény- és piacorientáltabbá tétele, a korszerűsítés és a fenntarthatóság – ezen belül a mezőgazdasági területek, az erdészeti területek és a vidéki térségek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságának – fellendítése, valamint az uniós jogszabályokból fakadóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésének elősegítése.

(2)

A KAP globális dimenziójának és hatásainak kezelése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az Unió külső politikáival és eszközeivel való koherenciát, különösen a fejlesztési együttműködés és a kereskedelem területén. A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia melletti uniós elkötelezettség megköveteli a fejlesztési céloknak és elveknek a szakpolitikák kidolgozásakor történő figyelembevételét.

(3)

Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az nemzetközi, uniós, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint a gazdaságok szintjén felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, észszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A KAP-nak a megvalósított teljesítményen (a továbbiakban: teljesítési modell) kell alapulnia. Az Uniónak ezért meg kell határoznia az olyan alapvető szakpolitikai paramétereket, mint például a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg a célkitűzéseket és célokat. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén jobban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, valamint a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből fakadó sajátos természete, úgy alakítva a támogatásokat, hogy azok maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzések megvalósításához.

(4)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(5)

Az uniós alapok eredményességét a gondos gazdasági irányításhoz kapcsoló intézkedésekre, a területfejlesztésre, valamint az uniós alapokból származó támogatás láthatóságára vonatkozó, az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) megállapított szabályokat az e rendelet szerinti vidékfejlesztési támogatásra is alkalmazni kell annak érdekében, hogy biztosított legyen a koherencia az érintett uniós alapokkal e szempontokat illetően.

(6)

Az EMVA és az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont Európa közötti szinergiáknak elő kell segíteniük, hogy az EMVA a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza a kutatási és az innovációs eredményeket – és ezeken belül különösen a Horizont Európa által finanszírozott projektekből származó, valamint a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) révén elért eredményeket –, és ezáltal előmozdítsa innovációk megvalósítását a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben.

(7)

A biológiai sokféleség drámai csökkenése ellen folytatott küzdelem fontosságára tekintettel az e rendelet szerinti támogatásnak hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó ambíciónak a megvalósításához, hogy 2024-ben a többéves pénzügyi keret éves kiadásainak 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák.

(8)

A tagállamok részére rugalmasságot kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy bizonyos fogalmakat és feltételeket maguk határozzanak meg a KAP stratégiai tervükben. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, az említett fogalommeghatározásokba és feltételekbe belefoglalandó, szükséges közös elemekből álló keretet (a továbbiakban: keretmeghatározások).

(9)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdaság nagyobb szerepet töltsön be a közjavak biztosításában, meg kell határozni a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának megfelelő keretmeghatározását. Továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai, vagy az ilyen hatásai csak minimálisak –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalma keretmeghatározásának egyaránt magában kell foglalnia a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását, biztosítva a mezőgazdasági termelők számára azt, hogy választhassanak a szóban forgó két tevékenységtípus között. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva rögzíteniük kell a „mezőgazdasági tevékenység” és a vonatkozó feltételek tényleges meghatározását a KAP stratégiai tervükben.

(10)

A tagállami döntések összehasonlíthatóságát biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor nem korlátozva a tagállamokat az uniós célkitűzések teljesítésében, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalma kapcsolódó keretmeghatározásának tágnak kell lennie annak érdekében, hogy a tagállamok a helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat.

(11)

A „szántóterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell kialakítani, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás kötelezően az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege.

(12)	Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia.

(13)

Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell kialakítani, hogy azokban az esetekben, amikor a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak, a keretmeghatározás ne zárja ki az egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajokat. Lehetővé kell tennie továbbá, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és a keretmeghatározás hatálya alá vonhassanak a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, takarmány előállítására használható növényfajokat is, függetlenül attól, hogy azokat ténylegesen felhasználják-e takarmányelőállítás céljára vagy sem. Ez olyan fajokat is magában foglalhat, amelyek esetében a növény részei, például a levelek, virágok, szárak vagy gyümölcsök közvetlenül vagy azt követően alkalmasak legeltetés céljára, hogy a földre hulltak. A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy dönthessenek úgy, hogy – többek között a kialakult helyi gyakorlatok részét képező földterületekre – korlátozzák azokat a földterületeket, ahol a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.

(14)

A „mezőgazdasági terület” keretmeghatározásainak biztosítaniuk kell, hogy a tagállamok az olyan agrárerdészeti rendszereket is lefedjék, ahol olyan mezőgazdasági parcellákon nevelnek fákat, amelyeken a földterület fenntartható használatának javítása érdekében folytatnak mezőgazdasági tevékenységeket.

(15)

Annak érdekében, hogy érvényesüljön a jogbiztonság a tekintetben, hogy a támogatást olyan mezőgazdasági terület után folyósítják, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll és amelyen mezőgazdasági tevékenység folyik, meg kell adni a „támogatható hektár” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. A tagállamoknak különösen meg kell határozniuk az annak megállapítására vonatkozó feltételeket, hogy a földterület a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll-e. Tekintettel arra, hogy előfordulhat, hogy a mezőgazdasági földterületeken – időnként és átmenetileg – olyan tevékenységet folytatnak, amely szigorúan véve nem tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, továbbá arra, hogy bizonyos nem mezőgazdasági tevékenységek is hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek jövedelmének diverzifikálásához, a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nem mezőgazdasági tevékenységek folytatására is használt területek támogatható hektárnak minősülnek.

(16)

A KAP magas szintű környezetvédelmi ambíciójára tekintettel a támogatható terület nem csökkenthető a feltételességre vonatkozó bizonyos szabályoknak, valamint az éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos, a közvetlen kifizetések keretébe tartozó rendszereknek (a továbbiakban: agrár-ökológiai programok) a végrehajtása következtében. A mezőgazdasági területek nem válhatnak jogosulatlanná a közvetlen kifizetésekre, amikor a vizenyős területek művelése keretében nem mezőgazdasági termékeket termesztenek rajtuk olyan uniós vagy nemzeti rendszerek keretében, amelyek hozzájárulnak egy vagy több környezetvédelmi, vagy az éghajlattal kapcsolatos uniós célkitűzés megvalósításához. Emellett a mezőgazdasági területeknek továbbra is jogosultnak kell maradniuk a közvetlen kifizetésekre, amennyiben a környezetvédelem területéhez kapcsolódó bizonyos uniós követelmények hatálya alá tartoznak, vagy ha e területeket vidékfejlesztési intézkedések keretében erdősítették – a megfelelő nemzeti rendszerek keretében erdősített mezőgazdasági területeket is beleértve –, illetve amikor bizonyos területpihentetési kötelezettségvállalások vonatkoznak rájuk.

(17)

Az egyszerűsítés szükségességét figyelembe véve, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy dönthessenek úgy, hogy az olyan tájképi elemek, amelyek nem akadályozzák jelentős mértékben a mezőgazdasági tevékenység végzését egy adott parcellán, továbbra is a támogatható terület részét képezzék. Az állandó gyepterület támogatható területének a nem támogatható tájképi elemeket tartalmazó területek levonásával történő kiszámításakor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy egyszerűsített módszertant alkalmazzanak.

(18)	A kendertermesztésre használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, a „támogatható hektár” meghatározásába bele kell foglalni azon kendermagfajták használatát, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,3 %-ot.

(19)

A KAP teljesítményének további javítása érdekében a jövedelemtámogatásnak aktív mezőgazdasági termelőket kell megcéloznia. Az uniós szintű közös megközelítés biztosítása érdekében meg kell adni az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve benne az alapvető elemeket. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben objektív feltételek alapján meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik aktív mezőgazdasági termelőknek tekinthetők. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni egyrészt azt, hogy közvetlen kifizetéseket nyújtsanak olyan kisebb mezőgazdasági termelők részére, akik a vidéki térségek életképességéhez is hozzájárulnak, másrészt pedig, hogy negatív jegyzéket állítsanak össze azokról a nem mezőgazdasági tevékenységekről, amelyekhez képest a mezőgazdasági tevékenységek jellemzően csak marginálisak. Helyénvaló, hogy ne csak a negatív jegyzék képezze a fogalommeghatározás alapját, hanem azt csak kiegészítő eszközként használják az ilyen nem mezőgazdasági tevékenységek meghatározásához, annak sérelme nélkül, hogy az érintett személyek bizonyíthassák, hogy teljesítik az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalommeghatározásának kritériumait. A jobb jövedelmek biztosítása, a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése, illetve a kapcsolódó célkitűzések teljesítése érdekében az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalommeghatározása nem zárhatja ki a támogatás nyújtásából az olyan, pluriaktív vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelőket, akik a gazdálkodás mellett nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak.

(20)

Annak érdekében, hogy a generációs megújulás célkitűzését szolgálva biztosítani lehessen a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangot, uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának alapvető elemeket tartalmazó keretmeghatározását.

(21)

Annak érdekében, hogy a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő elősegítésének célkitűzését szolgálva biztosítani lehessen a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangot, uniós szinten meg kell adni az „új mezőgazdasági termelő” fogalmának közös elemeket tartalmazó keretmeghatározását.

(22)

Annak érdekében, hogy konkrét tartalmat lehessen adni az EUMSZ 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor egyedi célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig be kell építeniük ezeket a KAP stratégiai tervükbe, figyelembe véve, hogy a mezőgazdaság a tagállamokban a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazatot jelent. Ezen egyedi célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.

(23)

Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe és a digitalizációba, valamint javítania kell a technológiák és azon belül is különösen a digitális technológiák elterjedését és hatékony alkalmazását, továbbá a pártatlan, megbízható, releváns és új ismeretekhez való hozzáférést és azok fokozott mértékű megosztását.

(24)

Az Uniónak egy olyan modern, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazatot kell előmozdítania, amely kiaknázza a magas színvonalú termelés és az erőforrás-hatékonyság előnyeit, és amely egy versenyképes és produktív agrár-élelmiszeripari ágazat részeként hosszú távú élelmezésbiztonságot biztosít, miközben megőrzi a családi gazdaságokon alapuló modellt.

(25)

Annak érdekében, hogy a hosszú távú élelmezésbiztonság fokozása céljából Unió-szerte támogatni lehessen a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelmet és a mezőgazdasági ágazat rezilienciáját, javítani kell a mezőgazdasági termelők helyzetét az értékláncon belül, különösen a mezőgazdasági termelőket bevonó és részükre előnyös együttműködési formák ösztönzése révén, valamint a rövid ellátási láncok előmozdítása és a piaci átláthatóság javítása által.

(26)

Az Uniónak javítania kell az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a fenntartható módon előállított, jó minőségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi elvárásokra adott választ. Az ebben az irányban történő előrelépés érdekében elő kell majd mozdítani az olyan konkrét fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat, mint az ökológiai gazdálkodás, az integrált növényvédelem, az agroökológia, az agrárerdészet vagy a precíziós gazdálkodás. Ehhez hasonlóan a magasabb szintű állatjólét előmozdítására irányuló intézkedéseket és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló kezdeményezéseket is ösztönözni kell.

(27)

A teljesítési modell nem vezethet olyan helyzethez, hogy 27 különböző nemzeti mezőgazdasági politika jöjjön létre, ami veszélyeztetné a KAP közös jellegét és a belső piacot. Mindazonáltal bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok számára egy erőteljes közös szabályozási kereten belül. E rendeletnek ezért meg kell határoznia az uniós célkitűzéseket és meg kell állapítania a beavatkozástípusokat és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelményeket, így biztosítva a KAP közös jellegét. Az említett uniós szabályozási keretet a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó támogatási intézkedések formájában, nagyobb fokú rugalmasság alkalmazása mellett. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő nyújtására alkalmazandó jogi keret a KAP stratégiai tervükön alapuljon és megfeleljen az e rendelet és az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján meghatározott elveknek és követelményeknek. Ezenfelül a KAP stratégiai tervüket is végre kell hajtaniuk a Bizottság által jóváhagyott formában.

(28)

Az intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok átalakításába, korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új gyakorlatok és technológiák elterjesztésébe irányuló beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági termelők nagyobb piaci sikereihez.

(29)

A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre – különösen az elsődleges termelők jövedelmeire – nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért – bár a gazdasága stratégiájának megtervezése és a gazdasága rezilienciájának javítása végső soron a mezőgazdasági termelő feladata – szilárd keretet kell kialakítani a megfelelő kockázatkezelés biztosítása céljából.

(30)

A környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépés támogatása és javítása, valamint az Unió környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás igen magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság és erdészet jövőjében. A KAP-nak egyaránt szerepet kell játszania a környezetre és az éghajlatra – többek között a biológiai sokféleségre – gyakorolt negatív hatások csökkentésében, és a környezeti közjavak fokozott mértékű biztosításában is, minden típusú mezőgazdasági területen és erdőterületen (a jelentős természeti értéket képviselő területeket is beleértve), valamint a vidéki térségek egészében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie az említett célkitűzésekkel kapcsolatban. Olyan elemeket is tartalmaznia kell, amelyek támogatják vagy más módon ösztönzik a célkitűzések elérésére irányuló intézkedések széles körét a mezőgazdaságon, az élelmiszer-termelésen, az erdészeten és a vidéki térségek egészén belül.

(31)

Az említett célkitűzéseket szolgáló intézkedéstípusok legjobbkombinációja tagállamonként eltérő lesz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítések mellett az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés növelése egyaránt fontos szerepet töltenek be az éghajlatváltozás mérséklésében. A KAP-on keresztül támogatott energiatermelésnek és -felhasználásnak olyan energiára kell vonatkoznia, amely egyértelműen magán hordozza a fenntarthatóság jellemzőit, az üvegházhatású gázokat illetően is. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodást illetően a vegyi anyagoktól – mint például a műtrágyáktól és a növényvédő szerektől – való függés csökkentése különösen hasznosnak bizonyulhat, többek között a biológiai sokféleség védelme szempontjából is, ugyanis az Unió számos részén a növényvédő szerektől való függés időben való csökkentésére, valamint a beporzópopulációk csökkenésének megállítására és visszafordítására irányuló, időben meghozott intézkedésekre van szükség.

(32)

Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a széles sávú kapcsolatokba és hálózatokba, a digitális és egyéb infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba irányuló beruházások elégtelensége, valamint a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a „Jobb élet a vidéki térségekben” című Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen a munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság foglalkoztatási és növekedési menetrendjének a vidéki térségekben való megvalósítása, valamint a társadalmi befogadásnak, a fiatalok támogatásának, a generációs megújulásnak és az európai vidéki térségeken belüli „okos falvak” fejlesztésének az előmozdítása, továbbá az elnéptelenedés csökkentéséhez való hozzájárulás révén.

(33)

A nők és férfiak közötti egyenlőség az Unió egyik alapelvét jelenti, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése pedig fontos eszköz ennek az elvnek a KAP-ba történő beépítéséhez. Ezért különös hangsúlyt kell fektetni a nőknek a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődésében való részvételének előmozdítására, kiemelt figyelmet fordítva a gazdálkodás területére, valamint támogatva a nők által betöltött alapvető szerepet. A tagállamok számára elő kell írni, hogy mérjék fel a nők mezőgazdaságon belüli helyzetét, valamint hogy a KAP stratégiai tervükben kezeljék a vonatkozó kihívásokat. A nemek közötti egyenlőségnek szerves részét kell képeznie a KAP-beavatkozások előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének. A tagállamoknak a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és a nemek szerint bontott adatok gyűjtése terén is meg kell erősíteniük kapacitásaikat.

(34)

A vidéki gazdaság stabilizálása és diverzifikálása érdekében támogatni kell a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztését, alapítását és fennmaradását. Amint az „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben is szerepel, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő bioökonómia (bio-economy), a körkörös gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálhatnak a vidéki térségek számára, miközben megvédik a természeti erőforrásokat. Ebben az összefüggésben a pénzügyi eszközök és az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) létrehozott InvestEU szerinti uniós garancia felhasználása kiemelt szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz jutás biztosításában, valamint a gazdaságok és a vállalkozások növekedési kapacitásának az erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak a tagállamokban jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal – különösen a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében – előmozdíthatják társadalmi és gazdasági integrációjukat.

(35)

A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, amely alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az állatjóléttel és az élelmiszer-pazarlás mérséklésével összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

(36)

Az elérendő célkitűzések megvalósításához és a felmerült aggályok eloszlatásához szükséges reform hatályára tekintettel helyénvaló megalkotni egy új, egyetlen rendeletben meghatározott jogi keretet, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott uniós támogatásokra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatásokra egyaránt kiterjed, és amely a jelenleg az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10), valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) megállapított rendelkezések helyébe lép.

(37)	E rendeletben meg kell állapítani a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervekben meghatározott beavatkozástípusok formájában nyújtott és az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott uniós támogatásokra alkalmazandó szabályokat.

(38)

Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, egyes, e rendeletben előirányozott beavatkozástípusoknak továbbra is „zöld dobozos” – azaz a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatással nem vagy csak minimális mértékben rendelkező – támogatásként, vagy termeléskorlátozó programok keretében nyújtott és ennélfogva a csökkentési kötelezettségek alól mentesített „kék dobozos” támogatásként kell bejelentésre kerülniük. Bár e rendelet ilyen beavatkozástípusokra vonatkozó rendelkezései már jelenleg is megfelelnek a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásának 2. mellékletében a „zöld dobozos” támogatások, 6. cikkének (5) bekezdésében pedig a „kék dobozos” támogatások tekintetében megállapított követelményeknek, biztosítani kell, hogy a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben e beavatkozástípusok keretében tervezett beavatkozások továbbra is megfeleljenek az említett követelményeknek. Ezen belül is, a gyapotra vonatkozó, e rendelet szerinti terményspecifikus támogatást a továbbiakban is úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a „kék doboz” rendelkezéseinek.

(39)

Biztosítani kell, hogy a beavatkozások – a termeléstől függő jövedelemtámogatást is beleértve – megfeleljenek az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Ezek közé tartoznak az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás (12) követelményei az olajos magvakra vonatkozó külön uniós bázisterületnek az Unió összetételének megváltozása miatti módosításai nyomán alkalmazandó változatukban.

(40)

A Bizottság a fenntartható fejlődést szolgáló szakpolitikai koherencia tekintetében a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend alapján végzett rendszeres értékelései keretében figyelembe fogja venni a KAP teljesítményére vonatkozó információkat és a KAP teljesítményének a KAP stratégiai tervek végrehajtásán alapuló értékelését.

(41)

A kölcsönös megfeleltetés 2022-ig végrehajtott korábbi rendszerére építve az új feltételrendszer a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását ahhoz köti, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek megfelelnek-e környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészségüggyel, a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírásoknak. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások (standards of good agricultural and environmental conditions; a továbbiakban: GAEC-előírások) jegyzékét. Az említett alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelettel (13) létrehozott, 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló közleményében meghatározott ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések.

(42)

A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásoknak meg kell felelni. Emellett további célja, hogy a környezetre, a közegészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek – mint az ambiciózusabb környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának – szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi struktúrájának, és azt az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket és egyéb kedvezményezetteket, akik nem felelnek meg az említett követelményeknek, arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók sújtsák az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően.

(43)

A GAEC-előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, valamint a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell bővíteni annak érdekében, hogy az figyelembe vegye különösen a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele keretében a 2022-es évig meghatározott gyakorlatokat, az éghajlatváltozás mérséklését, valamint a gazdaságok fenntarthatósága és a biológiai sokféleséghez való hozzájárulásuk javításának szükségességét. Elfogadott tény, hogy minden GAEC-előírás több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a gazdálkodási gyakorlatokat, a gazdaságok méretét és a gazdaságok szerkezetét, a földhasználatot és a legkülső régiók sajátosságait. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a GAEC-előírások fő célkitűzéseivel kapcsolatban egyéb nemzeti előírásokat határozzanak meg a GAEC-előírások kerete környezetvédelmi és éghajlatpolitikai teljesítményének javítása érdekében. Az ökológiai gazdálkodási rendszer jelenlegi gyakorlataira tekintettel a vetésforgó tekintetében nem lehet további követelményeket támasztani az ökológiai termelőkkel szemben. Ezenkívül a vetésforgóra és a szántóterületek minimálisan előírt, biodiverzitási célú arányára vonatkozó előírások tekintetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos kivételeket mérlegeljenek annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a kisebb gazdaságokra nehezedő túlzott terheket, vagy hogy a követelmények ne vonatkozzanak egyes olyan gazdaságokra, amelyek annál fogva, hogy területük jelentős részét gyep, parlagon hagyott földterület vagy hüvelyesek borítják, már teljesítik a GAEC-előírások célkitűzését. Kivételt kell biztosítani a szántóterületek minimálisan előírt, biodiverzitási célú arányára vonatkozó követelményt illetően is a kiterjedt erdős területtel rendelkező tagállamok esetében.

(44)

A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós szabályozásra – ahogyan azt nemzeti szinten végrehajtják –, amely pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyes mezőgazdasági termelőkre és egyéb kedvezményezettekre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv (14) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15), illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv (16) alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez (17) mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak utánkövetése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) vonatkozó rendelkezéseit – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – bele kell foglalni a feltételesség körébe, és a GAEC-előírások jegyzékét ennek megfelelően kell kiigazítani.

(45)

Annak érdekében, hogy a KAP-támogatások kedvezményezettjeinek a foglalkoztatási és a szociális normákkal kapcsolatos megfelelőbb tájékoztatása révén segíteni lehessen a társadalmi szempontból fenntartható mezőgazdaság kialakítását, egy a társadalmi szempontokat figyelembe vevő új mechanizmust kell bevezetni.

(46)

E mechanizmusnak a KAP szerinti közvetlen kifizetések, valamint a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetések, a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések és a bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések teljes összegének a folyósítását ahhoz kell kötnie, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek megfelelnek-e a mezőgazdasági munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeire, valamint a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területére vonatkozó alapvető előírásoknak, és különösen egyes, a 89/391/EGK (20) tanácsi irányelv, továbbá a 2009/104/EK (21) és az (EU) 2019/1152 (22) európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előírásoknak. A Bizottságnak 2025-ig értékelnie kell, hogy megvalósítható-e a 492/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (23) 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezés beépítése, és adott esetben jogszabályt kell javasolnia e célból.

(47)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket és egyéb kedvezményezetteket, akik nem felelnek meg az említett alapvető előírásoknak, arányos, hatékony és visszatartó erejű szankciók sújtsák az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően. Az igazságszolgáltatás függetlenségének elve miatt az igazságszolgáltatási rendszerek számára nem lehet a határozatok és ítéletek meghozatalának módjára vonatkozó konkrét követelményeket előírni, kivéve az azon jogszabályok által előírt követelményeket, amelyeken az említett határozatok és ítéletek alapulnak.

(48)

A szociális feltételességi mechanizmus kialakításakor megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti keretek különbözőségét, hogy ily módon tiszteletben lehessen tartani a tagállamoknak a szociális és munkaügyi rendszereik alapelveinek meghatározásához fűződő jogát. Ezért figyelembe kell venni a tagállamoknak az érvényesítési módszerekkel, a kollektív tárgyalásokkal és a szociális partnerek szerepével – adott esetben a szociális és a foglalkoztatási területen elfogadott irányelvek végrehajtásában betöltött szerepüket is beleértve – kapcsolatos döntéseit. Tiszteletben kell tartani a nemzeti munkaerőpiaci modelleket és a szociális partnerek autonómiáját. Ez a rendelet nem róhat semmilyen kötelezettséget a szociális partnerekre vagy a tagállamokra az érvényesítés vagy az ellenőrzések tekintetében az olyan területeken, amelyek a nemzeti munkaerőpiaci modellek értelmében a szociális partnerek felelősségi körébe tartoznak.

(49)	A nemzeti rendszerek autonómiáját és sajátosságait tiszteletben tartó rendszerek nemzeti szinten történő létrehozásának összetettsége miatt a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szociális feltételességet egy későbbi időpontban, de legkésőbb 2025. január 1-jétől hajtsák végre.

(50)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező, a különböző termelési típusokhoz igazított mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások álljanak rendelkezésre a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, valamint a KAP stratégiai tervekben előírt, a gazdaságok szintjén megvalósítandó intézkedések tekintetében szükséges kiigazítások megállapítása érdekében, ideértve a digitalizáció területét is. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a gazdaság irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjeire – többek között a szövetkezetekre – vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP stratégiai tervben rögzített előírások, valamint a vízre, a növényvédő szerek fenntartható használatára és a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokból fakadó előírások, továbbá az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó kezdeményezésekre. Elérhetővé kell tenni a kockázatkezelésre és az innovációs támogatásra vonatkozó tanácsadást is az új EIP csoportok projektjeinek előkészítéséhez és végrehajtásához, egyúttal összegyűjtve és felhasználva az alulról érkező innovatív ötleteket is. A szaktanácsok minőségének és hatékonyságának javítása céljából a tagállamoknak a köz- és a magánszférából érkező összes tanácsadót és tanácsadó hálózatot integrálniuk kell az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerbe (ATIR) annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat lehessen biztosítani.

(51)

A gazdaságok mind agronómiai, mind környezeti teljesítményének támogatása érdekében – egy erre a célra kidolgozott és a tagállamok által az egyes mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott elektronikus eszköz, a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköz segítségével – tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos tájékoztatást kell nyújtani, középpontba helyezve a nitrogént és a foszfátot, amelyek olyan tápanyagok, amelyek környezetvédelmi szempontból különös kihívást jelenthetnek, és ezért kiemelt figyelmet érdemelnek. A gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköznek segítenie kell a gazdaságokon belüli döntéshozatalt. Annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők számára az Unió egész területén, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy segítséget nyújtson a tagállamok részére a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő eszköz megtervezéséhez.

(52)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megfelelőbb tájékoztatásban és tanácsadásban részesüljenek a KAP szociális dimenzióját illetően a munkavállalóikkal szemben fennálló kötelezettségeikről, a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások keretében tájékoztatást kell biztosítani az (EU) 2019/1152 irányelv 4. cikkében említett információk írásban történő biztosítására vonatkozó követelményekről, valamint a gazdaságokban alkalmazandó egészségvédelmi és biztonsági előírásokról.

(53)

A jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy meghatározzák a közvetlen kifizetések összegének felső határértékét vagy egy bizonyos felső határon felül csökkentsék a közvetlen kifizetések összegét, az így fennmaradó összeget pedig vagy a termeléstől független közvetlen kifizetések és elsősorban a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás folyósítására kell felhasználni, vagy át kell csoportosítani az EMVA keretébe. A foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a mechanizmus alkalmazásakor figyelembe vegyék a munkaerőfaktort.

(54)

A nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher elkerülése, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a támogatások hatékonyan járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések megvalósításához, amelyekhez a közvetlen kifizetések hozzájárulnak, a tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben követelményeket kell megállapítaniuk a közvetlen kifizetésekben való részesüléshez szükséges, minimálisan előírt területnagyságra vagy a támogatáshoz kapcsolódó minimumösszegre vonatkozóan. Amikor a tagállamok úgy döntenek, hogy állatokra vonatkozó, állatonként fizetendő jövedelemtámogatást nyújtanak, minden esetben minimumösszeg formáját öltő küszöbértéket kell meghatározniuk, hogy ezáltal elkerülhető legyen az e támogatásra jogosult, de a küszöbérték alatti méretű területtel rendelkező mezőgazdasági termelők hátrányba kerülése. A kisebb égei-tengeri szigetek igen sajátos gazdálkodási szerkezete miatt Görögország számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy ezen a területen kell-e alsó küszöbértéket alkalmazni.

(55)	A mezőgazdasági termelők kockázatkezelési eszközökben való részvételének fontosságára tekintettel a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a közvetlen kifizetések bizonyos százalékát a mezőgazdasági termelők ilyen eszközökhöz való hozzájárulásának támogatására fordítsák.

(56)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimumszintje valamennyi aktív mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön az EUMSZ 39. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított azon célkitűzés, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. Az említett támogatás még célirányosabbá tétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a kifizetés összegeit területcsoportonként, társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételek alapján differenciálják, vagy egyéb beavatkozásokra figyelemmel csökkentsék. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik további közelítésére abból a célból, hogy folytatódjon a múltbeli értékektől való fokozatos eltávolodás.

(57)

Amennyiben a tagállamok a támogatási jogosultságok rendszere alapján nyújtanak termeléstől független közvetlen támogatást, továbbra is gondoskodniuk kell nemzeti tartalék vagy területcsoportonkénti tartalékok fenntartásáról. Ezeket a tartalékokat elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők támogatására kell felhasználni. A rendszer zökkenőmentes működésének szavatolása érdekében szükség van továbbá a támogatási jogosultságok felhasználására és átruházására vonatkozó szabályokra is.

(58)

A kisgazdaságok az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel alapvető szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló egyéb beavatkozások helyébe lépő egyedi beavatkozást alakítsanak ki a mezőgazdasági kistermelők részére. E támogatás célirányosabbá tételének biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a kifizetések differenciálását. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági kistermelők a szükségleteiknek leginkább megfelelő rendszert választhassák, a mezőgazdasági termelők beavatkozásban való részvételének opcionálisnak kell lennie.

(59)

Tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan szükséges látható és mérhető módon elősegíteni a támogatásoknak a kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé történő kiegyensúlyozottabb elosztását, a tagállamoknak be kell vezetniük a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatást, és a közvetlen kifizetési keret legalább 10 %-át ilyen támogatásra kell fordítaniuk. E kiegészítő támogatás célirányosabbá tétele érdekében és a gazdaságok szerkezetében Unió-szerte tapasztalható különbségeket figyelembe véve a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy különböző hektártartományonként különböző kiegészítő támogatási összegeket határozzanak meg, továbbá hogy regionális szint vagy a KAP stratégiai tervükben a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás céljára meghatározott területcsoportok szerint differenciálják a támogatást.

(60)

A tagállamok felelőssége, hogy gondoskodjanak a közvetlen kifizetések célzott elosztásáról, valamint hogy megerősítsék a jövedelemtámogatást azok esetében, akik arra a leginkább rászorulnak. A tagállamok számára több különböző olyan eszköz is rendelkezésre áll, amelyek hatékonyan hozzájárulhatnak ezen célkitűzés megvalósításához, így például a kifizetések összege felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése, valamint az olyan beavatkozások, mint a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás és a mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatás. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben áttekintést kell adniuk az e téren tett erőfeszítéseikről. A közvetlen kifizetések méltányosabb elosztásával kapcsolatos igények alapján – az adott gazdaság sajátos szerkezetén alapuló szükségleteket is beleértve – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy választhassanak aközött, hogy az átcsoportosítással nyújtható kötelező támogatást és az ahhoz tartozó minimálisan előírt százalékos arányt alkalmazzák, vagy pedig más megfelelő intézkedéseket, köztük az átcsoportosítással nyújtható támogatást alacsonyabb százalékkal.

(61)

A fiatal mezőgazdasági termelők számára a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó új gazdasági tevékenységek beindítása és felfejlesztése pénzügyi kihívást jelent, amelyet a beavatkozási stratégia megtervezésekor a közvetlen kifizetések elosztása és célirányosabbá tétele vonatkozásában figyelembe kell venni. Az említett fejlesztési tevékenység alapvetően fontos az uniós mezőgazdaság versenyképességéhez, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő jövedelemtámogatást határozzanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők részére. E beavatkozástípusnak kiegészítő jövedelemtámogatást kell biztosítania a fiatal mezőgazdasági termelőknek a tevékenységük megkezdését követően. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az igényfelmérésük alapján maguk döntsenek a kifizetések – hektár alapon, vagy átalányösszeg formájában, lehetőség szerint a maximális hektárszámra vonatkozó korlátozás mellett történő – kiszámítási módszeréről. Mivel ez a támogatás csak a vállalkozás élettartamának kezdeti időszakára terjedhet ki, a kifizetésre csak a támogatási kérelem benyújtását követő adott maximális időtartam alatt és röviddel a tevékenység megkezdését követően kerülhet sor. Amennyiben a kifizetések időtartama a 2027-es évnél tovább tart, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek számára ne hozzanak létre jogi elvárásokat az említett év utáni időszakra vonatkozóan.

(62)

A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében agrár-ökológiai programokat kell létrehozniuk, amelyek önkéntesek a mezőgazdasági termelők számára, és amelyeket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az agrár-ökológiai programokat olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő előállítására való ösztönzés és az ilyen javak előállításának ellentételezése céljából, illetve az említett gyakorlatok alkalmazásának ellentételezése céljából ítélhetők oda. Mindkét esetben a KAP környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos teljesítményének javítására kell irányulniuk, következésképpen túl kell menniük a feltételrendszerben már előírt kötelező követelményeken.

(63)

A hatékonyság biztosítása érdekében az agrár-ökológiai programoknak főszabályként legalább két cselekvési területet kell lefedniük az éghajlat, a környezet, az állatjólét és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem területe közül. Ugyanebből a célból, jóllehet a kompenzációnak a felmerült költségeken, a jövedelemkiesésen és a vállalt mezőgazdasági gyakorlatokból fakadó ügyleti költségeken kell alapulnia, az agrár-ökológiai programok keretében meghatározott célokat is figyelembe véve, az alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetéseknek tükrözniük kell az alkalmazott gyakorlatok ambíciószintjét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy agrár-ökológiai programokat hozzanak létre a mezőgazdasági termelők által mezőgazdasági területeken végzett mezőgazdasági gyakorlatok, különösen a mezőgazdasági tevékenységek tekintetében, azonban bizonyos, a mezőgazdasági tevékenységeken túlmenő gyakorlatok tekintetében is. Az ilyen gyakorlatok magukban foglalhatják az állandó legelőkkel és a tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodást, a tőzegláp elárasztással való helyreállítását, a vizenyős területek művelését, valamint az ökológiai gazdálkodást.

(64)

Az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (24) szabályozott ökológiai gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszert jelent, amely potenciálisan képes arra, hogy érdemben hozzájáruljon a KAP több egyedi célkitűzésének, különösen a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzéseinek megvalósításához. Az ökológiai gazdálkodás által a környezetre és az éghajlatra gyakorolt kedvező hatásokra tekintettel a tagállamok számára lehetővé kell tenni különösen azt, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó agrár-ökológiai programok kialakításakor figyelembe vegyék az ökológiai gazdálkodást, és ezzel összefüggésben felmérjék az ökológiai gazdálkodási rendszer keretében művelt mezőgazdasági földterületekhez szükséges támogatás szintjét.

(65)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt, hogy az agrár-ökológiai programokat „kezdő szintű programokként” hozzák létre, amelyek a mezőgazdasági termelők számára annak előfeltételét képezik, hogy a vidékfejlesztés terén ambiciózusabb környezetvédelmi, éghajlattal és állatjóléttel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tegyenek. Az egyszerűsítés biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy továbbfejlesztett agrár-ökológiai programokat hozzanak létre. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos gyakorlatok támogatására irányuló agrár-ökológiai programokat hozzanak létre.

(66)

A mezőgazdasági termelők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében maximális allokációt kell meghatározni azon termeléstől függő jövedelemtámogatásra vonatkozóan, amelyet a tagállamok a közvetlen kifizetések keretében annak érdekében nyújthatnak, hogy javítsák a versenyképességet, a fenntarthatóságot vagy a minőséget egyes olyan ágazatokban és termelési ágakban, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból különösen fontosak, és nehézségekkel küzdenek. E beavatkozások megtervezésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük e beavatkozásoknak a belső piacra gyakorolt lehetséges hatását.

(67)

Mivel széles körben elismert tény, hogy a fehérjenövények termesztését az Unióban komoly nehézségek sújtják, az említett növényeket célzó, termeléstől függő jövedelemtámogatás formájában megvalósuló beavatkozások esetében nincs szükség ezeknek a nehézségeknek a bemutatására. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a közvetlen kifizetésekhez rendelkezésre álló pénzügyi keretük egy részét olyan, termeléstől függő jövedelemtámogatás nyújtására fordítsák, amely kifejezetten a fehérjenövény-termesztés támogatására irányul annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az e tekintetben mutatkozó uniós lemaradást. Továbbá lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy termeléstől függő jövedelemtámogatás keretében támogassák a hüvelyesek és fűfélék vegyesen történő termesztését, feltéve hogy e vegyes termesztés keretében a hüvelyesek maradnak túlsúlyban.

(68)

Az 1979. évi csatlakozási okmányhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyvben rögzített célkitűzésekkel összhangban a támogatható hektáronkénti „terményspecifikus támogatást” a továbbiakban is szükséges biztosítani a gyapottermesztéssel összefüggésben, továbbá folytatni kell a szakmaközi szervezetek támogatását is a gyapottermesztő területeken. Mivel azonban a gyapottermesztéshez rendelt költségvetési allokációk rögzítettek és nem használhatók más célra, továbbá mivel a terményspecifikus támogatás végrehajtásának jogalapját a Szerződések tartalmazzák, a gyapottermesztés támogatása nem képezheti a KAP stratégiai tervben jóváhagyott beavatkozások részét, valamint az nem képezheti teljesítményalapú záróelszámolás és teljesítmény-felülvizsgálat tárgyát. Ennek megfelelően különös szabályokat, valamint az e rendelettől és az (EU) 2021/2116 rendelettől való eltéréseket kell meghatározni. A következetesség érdekében mindezt e rendeletben helyénvaló megvalósítani.

(69)

Bizonyos ágazatokban szükség van olyan beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban a bizonyos ágazatokra vonatkozó ilyen beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimumkövetelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk a szóban forgó beavatkozástípusoknak a KAP stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusokat a gyümölcs- és zöldségágazatra, a borágazatra, a méhészeti termékek ágazatára, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra és a komlóágazatra vonatkozóan kell meghatározni, valamint egyéb, az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok közé tartozó olyan ágazatokra, továbbá az e rendelet mellékletében felsorolandó termékeket előállító olyan ágazatokra vonatkozóan, amelyek esetében az egyedi beavatkozások létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és egyedi célkitűzéseinek vagy azok egy részének megvalósítására. Ezen belül is, a növényi fehérjék Unión belüli hiányára és a termelésük által eredményezett környezeti előnyökre tekintettel, a hüvelyeseket fel kell venni az említett mellékletben felsorolt termékek közé, tiszteletben tartva az Uniónak az olajos magvakra vonatkozó WTO engedményes listáját, és ezeket az előnyöket – többek között a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokon keresztül – népszerűsíteni kell a mezőgazdasági termelők körében.

(70)

Nemzeti pénzügyi keretösszegekre és egyéb, felső értékhatárok formájában előírt korlátozásokra van szükség a beavatkozás egyediségének megőrzése, valamint a méhészeti termékekre, a borra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a komlóra és az e rendeletben meghatározandó egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozások programozásának megkönnyítése érdekében. Annak érdekében ugyanakkor, hogy ne kerüljön veszélybe a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz kapcsolódó célkitűzések megvalósítása, a jelenlegi megközelítéssel összhangban nem alkalmazhatók pénzügyi korlátozások. Ha a tagállamok a KAP stratégiai tervükben támogatást kívánnak előirányozni egyéb ágazatokon belüli beavatkozástípusok céljára, akkor a vonatkozó pénzügyi allokációt a pénzügyi semlegesség megőrzése érdekében le kell vonni az érintett tagállam közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusához rendelt allokációból. Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy nem hajtja végre az egyedi beavatkozásokat a komlóágazatban vagy az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, a szóban forgó tagállam kapcsolódó allokációját további allokációként a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok céljára kell rendelkezésre bocsátani.

(71)

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különösen a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre tekintettel. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkörrel kell rendelkezniük a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok magukban foglalják a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. A tagállamoknak támogatást kell nyújtaniuk az olyan mezőgazdasági termelőknek és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás enyhítéséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.

(72)

A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások különösen az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatásokat foglalhatnak magukban. A tagállamoknak – az ökológiai ágazat általuk elvégzett mélyreható elemzése alapján és figyelembe véve az ökológiai termeléssel kapcsolatban általuk megvalósítani kívánt célkitűzéseket – az ökológiai gazdálkodást is mérlegelniük kell a gazdálkodási kötelezettségvállalások céljára a konkrét területi szükségleteikkel összhangban, támogatást kell biztosítaniuk az ökológiai gazdálkodási rendszer keretében művelt mezőgazdasági földterületek arányának növelése céljából, valamint biztosítaniuk kell, hogy az allokált költségvetés összhangban álljon az ökológiai termelés várható növekedésével. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket is magukban foglalhatják: egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése, különösen hagyományos nemesítési módszerek révén. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgozzanak e beavatkozástípus keretében. Az említett kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmenő kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. Lehetővé kell tenni, hogy az említett beavatkozástípushoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra tegyék, és hogy időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladja a hét évet.

(73)

Az erdészet területére vonatkozó beavatkozásoknak hozzá kell járulniuk a 2021. július 16-i, „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó új uniós erdőstratégia” című bizottsági közlemény végrehajtásához, valamint adott esetben az agrárerdészeti rendszerek használatának bővítéséhez. E beavatkozásoknak a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközein kell alapulniuk, amelyek alapját az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletből (26) fakadó, valamint az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferenciákon tett kötelezettségvállalásoknak kell képezniük. A beavatkozásoknak fenntartható erdőgazdálkodási terveken vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyek megfelelő figyelmet fordítanak a hatékony szén-dioxid-tárolásra és a légköri szén-dioxid hatékony megkötésére, egyúttal pedig fokozzák a biológiai sokféleség védelmét, és amelyek a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését, a tüzek megelőzését, valamint az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiának és a bioökonómiának a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.

(74)

Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy támogatást nyújtsanak a hátrányos természeti adottságú és az egyéb területspecifikus hátrányokkal küzdő területeken – köztük a hegyvidéki és a szigeti területeken – tevékenységet végző mezőgazdasági termelők részére. A hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerinti kijelölést kell alkalmazni.

(75)

Ahhoz, hogy a KAP nagyobb uniós hozzáadott értéket biztosíthasson a környezet területét illetően, valamint megerősíthesse a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozásával való szinergiáit, szükség van egy olyan különálló intézkedés fenntartására, amelynek célja, hogy kompenzációt biztosítson a kedvezményezettek számára a 92/43/EGK irányelv által létrehozott Natura 2000 hálózat megvalósításából és a 2000/60/EK irányelv végrehajtásából fakadó hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőtulajdonosok részére ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelők részére a 2000/60/EK irányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmennek a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az agrár-ökológiai programok keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt, ugyanakkor elegendő rugalmasságot kell lehetővé tenniük a KAP stratégiai tervekben a különböző beavatkozások közötti, egymást kiegészítő jelleg hatékonyabb megteremtése érdekében. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

(76)

A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, gazdaságokon belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez és az erdőterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra irányulhatnak. A támogatás továbbá olyan beruházásokra is kiterjedhet, amelyek a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál helyreállítására irányulnak természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően, a tüzeket, viharokat, árvizeket, kártevőket és betegségeket is ideértve. A KAP stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében e rendeletnek tartalmaznia kell a támogatásra nem jogosult beruházási típusok jegyzékét. A tagállamoknak a lehető legjobban ki kell aknázniuk a beruházások céljára rendelkezésre álló forrásokat azáltal, hogy a beruházásokhoz nyújtott támogatást a környezetvédelem és az állatjólét területére vonatkozó releváns uniós szabályokhoz igazítják.

(77)

Különösen a fiatal mezőgazdasági termelőknek van szükségük arra, hogy korszerűsítsék gazdaságaikat, hogy azok ezáltal hosszú távon életképessé váljanak. Mindazonáltal a fiatal mezőgazdasági termelők a vállalkozásuk első éveiben gyakran csak alacsony árbevételre tesznek szert. Ezért fontos, hogy a tagállamok segítsék és prioritásként kezeljék a fiatal mezőgazdasági termelők által végrehajtott beruházási beavatkozásokat. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP stratégiai tervükben magasabb támogatási mértékeket és egyéb preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemeiben végrehajtott beruházások tekintetében. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a kisgazdaságok részére nagyobb beruházástámogatást biztosítsanak.

(78)

A beruházások céljára nyújtott támogatás biztosításakor a tagállamoknak különösen a mezőgazdaságnak és a vidéki térségeknek – az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben történő előmozdításán, valamint az elterjedésük ösztönzésén keresztül történő – korszerűsítésére irányuló, horizontális célkitűzést kell figyelembe venniük. A mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben alkalmazott digitális technológiák telepítésére irányuló beruházásokhoz – így például a precíziós gazdálkodásba, az okos falvakba, a vidéki vállalkozásokba és az információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrákba irányuló beruházásokhoz – nyújtott támogatást fel kell venni a KAP stratégiai tervekben szereplő azon leírásba, hogy az említett tervek miként járulnak hozzá a horizontális célkitűzés megvalósításához.

(79)

Figyelembe véve a víztestek jó állapotára vonatkozó uniós célkitűzést, valamint azt, hogy a beruházásoknak összhangban kell állniuk ezzel a célkitűzéssel, szabályokat kell meghatározni az öntözési infrastruktúrák korszerűsítésének és fejlesztésének támogatására vonatkozóan annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználás ne veszélyeztesse ennek a célkitűzésnek az elérését.

(80)

Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni a beruházási hiányt az uniós mezőgazdaságban, és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, különösen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők forráshoz jutását, elő kell mozdítani az InvestEU szerinti uniós garanciának, valamint a támogatások és a pénzügyi eszközök kombinációjának az igénybevételét. Mivel a pénzügyi eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamok között a forráshoz jutás, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak a KAP stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.

(81)

A fiatal mezőgazdasági termelők, az új mezőgazdasági termelők és az egyéb új belépők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak vagy a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása az inputok és a termények esetében is, és nagy szükségük van a vállalkozói, valamint a kockázatmegelőzési és kockázatkezelési készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és gazdaságok létesítésének támogatása. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy KAP stratégiai tervükben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők, az új mezőgazdasági termelők és az egyéb új belépők által igénybe vehető pénzügyi eszközök tekintetében. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez biztosított és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely pénzügyi eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, fel kell emelni 100 000 EUR-ra.

(82)

A megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosításának szükségességére tekintettel fenn kell tartani azt a támogatást, amelynek célja, hogy segítse a mezőgazdasági termelőket a termelési és jövedelemkockázataik kezelésében, és ezt a támogatást ki kell bővíteni az EMVA keretében. Ezen belül, továbbra is lehetségesnek kell maradniuk a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatásnak és a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak – a jövedelemstabilizáló eszközt is beleértve –, de emellett egyéb kockázatkezelési eszközök vonatkozásában is elérhetővé kell tenni a támogatást. Továbbá a kockázatkezelési eszközök minden típusának ki kell terjednie a termelési és a jövedelemkockázatokra, és fontos, hogy azokkal szükség esetén mezőgazdasági ágazatokat vagy területi egységeket is meg lehessen célozni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy eljárási egyszerűsítéseket alkalmazzanak, például azt, hogy mutatókat használjanak a mezőgazdasági termelő termelésének és jövedelmének kiszámításához, biztosítva mindeközben azt, hogy az eszközök megfelelően tudjanak reagálni a mezőgazdasági termelők egyéni teljesítményére, valamint elkerülve a veszteségek túlkompenzálását.

(83)

A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek megvalósítása céljából. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen támogatás az ilyen együttműködés valamennyi vonatkozására kiterjedjen, például a következőkre: minőségrendszerek létrehozása, valamint a minőségrendszerekhez kapcsolódó tájékoztatási és promóciós tevékenységek; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok előmozdítása; kísérleti projektek; az operatív csoportok projektjei az EIP helyi fejlesztési projekteken belül, okos falvak, vásárlói klubok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek; hálózatok és klaszterek; terápiás célú gazdálkodás; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása, valamint az együttműködés egyéb, a KAP egyedi célkitűzéseinek megvalósításához szükségesnek tekintett formáinak kialakítása.

(84)	Fontos támogatni bizonyos fajta együttműködés előkészítését, különösen az EIP operatív csoportok, a LEADER-csoportok és az „okos falvak” stratégiák esetében.

(85)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény az ismeretek cseréjére és az innováció középpontba helyezésére hivatkozik az új KAP átfogó célkitűzéseként. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az interaktív innovációs modellt, amely erősíti a szereplők közötti együttműködést annak érdekében, hogy a gyakorlatba azonnal átültethető megoldások elterjesztése céljából a lehető legjobban ki lehessen aknázni a kiegészítő ismereteket. Az ATIR keretei között meg kell erősíteni a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat. A KAP stratégiai tervben tájékoztatást kell nyújtani a tanácsadók, a kutatók és a nemzeti KAP-hálózat közötti együttműködésről. Az ATIR-jának megerősítése érdekében és az ATIR-jára vonatkozó stratégiai megközelítésével összhangban minden tagállam vagy adott esetben régió számára lehetővé kell tenni, hogy az ebben a rendeletben kidolgozott beavatkozástípusok igénybevételével több olyan intézkedést finanszírozzon, amelyek célja az ismeretcsere és az innováció, valamint elősegítse a mezőgazdasági üzemeik rezilienciájának növelésére irányuló, a gazdaságok szintjére vonatkozó stratégiák mezőgazdasági termelők általi kidolgozását. Ezen túlmenően minden tagállamnak stratégiát kell kidolgoznia a digitális technológiák fejlesztésére, valamint e technológiák alkalmazására vonatkozóan annak bemutatása érdekében, hogy a digitalizáció miként lendül fel a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben.

(86)

Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokat és a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendelet szerinti beavatkozástípusokat a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

(87)

A közvetlen kifizetésekhez a KAP stratégiai tervek alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti allokációkon belül ítélhetők oda. E nemzeti allokációknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az allokációkat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmusnak és az annak eredményeként elérhetővé váló összeg tagállamon belüli felhasználásának a figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok KAP stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi allokációk teljes éves összege meghaladja a nemzeti allokációt.

(88)

Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított hozzájárulási mértéket kell megállapítani az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási mértékeket kell megállapítani. A fejlettségi szintjükből, a távoli fekvésükből vagy a szigetjellegükből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében az EMVA-ból biztosított hozzájárulás mértékét megfelelő szinten kell megállapítani a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek, valamint az átmeneti régiók esetében.

(89)

Az EMVA-ból nyújtott támogatások tekintetében objektív kritériumokat kell meghatározni a régiók és a térségek uniós szintű kategorizálásához. E célból a régiók és a térségek uniós szinten történő meghatározásánál a régióknak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) létrehozott közös osztályozási rendszerét kell alapul venni. A megfelelő – különösen a lemaradó régiók felzárkóztatására és a valamely tagállamon belüli régióközi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló – támogatás biztosítása érdekében a legfrissebb osztályozásokat és adatokat kell felhasználni.

(90)

Elő kell írni, hogy az EMVA-ból ne lehessen támogatást nyújtani olyan beruházásokhoz, amelyek károsak lennének a környezetre nézve. Ezért ebben a rendeletben több kizárási szabályról is rendelkezni kell. Különösképpen, az EMVA-ból nem lehet olyan öntözési beruházásokat finanszírozni, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez, sem pedig olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekkel.

(91)

Annak érdekében, hogy bizonyos prioritások tekintetében megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani, szabályokat kell megállapítani a szóban forgó prioritásokhoz rendelt, minimális és maximális pénzügyi allokációk vonatkozásában. Ennek értelmében a tagállamoknak – bármely átcsoportosítást megelőzően – legalább a közvetlen kifizetések éves keretösszege 3 %-ának megfelelő összeget el kell különíteniük a generációs megújulásra irányuló beavatkozások céljára. Az ilyen beavatkozások magasabb jövedelemtámogatást és tevékenységkezdési támogatást is magukban foglalhatnak. Tekintettel arra, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők részére biztosított beruházástámogatás fontos szerepet tölt be a gazdaságaik hosszú távon történő életképessé tételében és az ágazat vonzerejének növelésében, a fiatal mezőgazdasági termelők esetében magasabb támogatási mértékkel bíró beruházási beavatkozásokra fordított kiadások egy részét a mezőgazdasági pálya fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők számára való vonzóvá tételére és e termelők ágazatban tartására, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben való előmozdítására irányuló egyedi célkitűzéshez való hozzájárulás céljára elkülönítendő minimumösszegbe is be kell számítani.

(92)

Annak biztosítása érdekében, hogy a KAP keretében elegendő finanszírozás álljon rendelkezésre a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és állatjóléti célkitűzéseknek az Unió prioritásaival összhangban történő megvalósításához, mind az EMVA-támogatások – a beruházásokat is beleértve –, mind a közvetlen kifizetések bizonyos hányadát e célokra kell elkülöníteni. Tekintettel arra, hogy az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek első alkalommal kerülnek bevezetésre a közvetlen kifizetések keretében, bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítani a tervezés és a végrehajtás tekintetében, különösen az első két évben, hogy ezáltal a tagállamok és a mezőgazdasági termelők tapasztalatokat szerezhessenek, és hogy biztosított legyen a zökkenőmentes és eredményes végrehajtás, az EMVA szerinti környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos törekvések szintjét is figyelembe véve. Az átfogó környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos törekvések tiszteletben tartása céljából ezt a rugalmasságot keretbe kell foglalni és bizonyos korlátok között kompenzációhoz kell kötni.

(93)

A helyi fejlesztés tekintetében alkalmazott LEADER-megközelítés eredményesnek bizonyult a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén azáltal, hogy alulról felfelé építkező megközelítést alkalmazva teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényeket. A LEADER-t ezért a jövőben is fenn kell tartani és annak alkalmazását továbbra is kötelezővé kell tenni egy, az EMVA keretében biztosított minimumallokációval.

(94)

Tekintettel az éghajlatváltozással szembeni fellépés fontosságára, összhangban az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaival, a KAP-nak hozzá kell járulnia az éghajlati szempontoknak az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30 %-a fordítódjon éghajlattal kapcsolatos célkitűzések támogatására. A KAP keretében végrehajtott intézkedések révén a KAP teljes pénzügyi keretösszegének 40 %-a várhatóan éghajlattal kapcsolatos célkitűzések megvalósításához fog hozzájárulni. Meg kell határozni a releváns intézkedéseket a KAP stratégiai tervek előkészítése és végrehajtása során, és azokat újra kell értékelni a vonatkozó értékelések és felülvizsgálatok keretében.

(95)

Amennyiben az egységösszegek nem a tényleges költségeken vagy az elmaradt jövedelmen alapulnak, a tagállamoknak az igényfelmérésük alapján kell meghatározniuk a támogatás megfelelő szintjét. A megfelelő egységösszeg az egyetlen egységes egységösszeg vagy az átlagos egységösszeg helyett a megfelelő egységösszegek egy bizonyos tartományának formáját is öltheti. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a KAP stratégiai tervükben – bizonyos beavatkozások tekintetében – indokolással alátámasztott maximális vagy minimális egységösszeget határozzanak meg, az érintett beavatkozásokhoz kapcsolódó kifizetések szintjére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül.

(96)

A szükségletek felmérésével és a célok elérésével kapcsolatos felelősségnek a tagállamokra való átruházásával egyidejűleg a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnak a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusoknak, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusoknak és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusoknak az ötvözésében. Ezt alá kell támasztani a forrásokra vonatkozó megfelelő nemzeti allokációk kiigazítása tekintetében biztosított bizonyos mértékű rugalmassággal. Ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az előzetesen allokált keretösszeg túl alacsony valamennyi tervezett intézkedés végrehajtásához, indokolt bizonyos fokú rugalmasságot alkalmazni, ugyanakkor el kell kerülni, hogy jelentős ingadozások következzenek be a közvetlen jövedelemtámogatás éves szintje és az EMVA keretében a többéves beavatkozások céljára rendelkezésre bocsátott összegek viszonylatában.

(97)

Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a KAP általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.

(98)

A KAP stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen KAP stratégiai terv kerüljön kidolgozásra, figyelembe véve az adott tagállam alkotmányos és intézményi rendelkezéseit. A KAP stratégiai terv adott esetben regionalizált beavatkozásokat is tartalmazhat.

(99)

KAP stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és az egyedi regionális kontextushoz is, beleértve a legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak elő kell mozdítania a nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

(100)

Annak biztosítása érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulást, a KAP stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni. Emellett annak biztosítása is fontos, hogy a KAP stratégiai tervek megfelelően tudják tükrözni a tagállamok körülményeiben, (mind belső, mind külső) struktúráiban és piaci helyzetében bekövetkező változásokat, és hogy ezért idővel ki lehessen igazítani ezeket a terveket az említett változások figyelembevétele céljából.

(101)

A KAP stratégiai terveknek – mivel a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokat, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokat és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokat egyaránt magukban kell foglalniuk – arra kell irányulniuk, hogy fokozzák a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által hozott döntések összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezzel összefüggésben a KAP stratégiai terveknek áttekintést és magyarázatot kell magukban foglalniuk azon eszközökről, amelyek a jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának, valamint hatékonyabb és eredményesebb célirányossá tételének a biztosítására irányulnak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP egyedi célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. Az éves alapon történő monitoring lehetővé tétele érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy e célok eredménymutatókon alapuljanak.

(102)

A beavatkozási stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat kiegészítő jellegét. Minden KAP stratégiai tervnek figyelembe kell vennie különösen a vonatkozó környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (a továbbiakban: GYELV-elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási aktusokat, amelyekre a KAP stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.

(103)

Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP stratégiai terv kialakításának és végrehajtásának egy részét nemzeti keretszabályozás alapján regionális szintre delegálják-e a nemzeti szintű kihívások kezelése céljából a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a KAP stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.

(104)

Tekintve, hogy a KAP stratégiai terveknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy eleget tegyen az uniós költségvetés kezelésével kapcsolatos feladatának és jogbiztonságot nyújtson a tagállamoknak a KAP stratégiai terv bizonyos elemeivel összefüggésben, célszerű úgy rendelkezni, hogy a KAP stratégiai tervek tartalmazzák az egyedi beruházások konkrét leírását, beleértve a támogathatósági feltételeket, a költségvetési allokációkat, a tervezett kimeneteket és az egységköltségeket is. Pénzügyi tervet kell összeállítani, amely áttekintést ad valamennyi költségvetési szempontról, minden egyes beavatkozás vonatkozásában, emellett pedig szükség van egy céltervre is.

(105)

A KAP stratégiai tervek haladéktalan megkezdésének és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatást szilárd adminisztratív keretfeltételek meglétéhez kell kötni. Ezért minden egyes KAP stratégiai tervnek azonosítania kell a terv valamennyi irányítási és koordinációs struktúráját, beleértve a kontrollrendszereket és a szankciókat, valamint a monitoring- és a jelentéstételi struktúrát is.

(106)

Figyelembe véve a mezőgazdaság és a vidéki térségek korszerűsítésére irányuló egyedi célkitűzés jelentőségét, és tekintettel annak átfogó jellegére, helyénvaló, hogy a tagállamok a KAP stratégiai tervükbe belefoglaljanak egy, kifejezetten az említett KAP stratégiai terveknek az említett célkitűzés megvalósításához való hozzájárulását ismertető leírást, a digitális átálláshoz való hozzájárulásukat is beleértve.

(107)

Tekintettel a megosztott irányítással összefüggő adminisztratív terhekkel kapcsolatos aggályokra, a KAP stratégiai tervben kiemelt figyelmet kell fordítani az egyszerűsítés kérdésére is.

(108)

Tekintettel arra, hogy nem helyénvaló, hogy a Bizottság olyan információkat hagyjon jóvá, amelyek háttér- vagy historikus információnak tekinthetők, illetve tagállami hatáskörbe tartoznak, egyes információkat a KAP stratégiai tervhez csatolt mellékletekben kell megadni.

(109)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (28) (22) és (23) pontja értelmében az uniós alapokat a nyomon követésre vonatkozó konkrét követelmények szerint gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamokra nehezedőket. Adott esetben ezek a követelmények mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapján értékelhetők az alapok célterületen kifejtett hatásai.

(110)

A KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyása rendkívül fontos lépés annak biztosításához, hogy a szakpolitika a közös célkitűzésekkel összhangban kerüljön végrehajtásra. A szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottságnak megfelelő iránymutatást kell biztosítania a tagállamok számára a koherens és ambiciózus beavatkozási logikát illetően.

(111)

Lehetővé kell tenni a KAP stratégiai tervnek az e rendeletben megállapított feltételek szerinti programozását és felülvizsgálatát.

(112)

Minden egyes KAP stratégiai terv esetében nemzeti irányító hatóságnak kell felelnie a terv irányításáért és végrehajtásáért, és e hatóságnak elsődleges kapcsolattartó pontként kell szolgálnia a Bizottság felé. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális irányító hatóságokat hozzanak létre azokban az esetekben, amikor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemekkel regionális szinten foglalkoznak. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok feladataik egy részét átruházzák, megtartva ugyanakkor az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősséget, továbbá biztosítva a KAP stratégiai terv koherenciáját és következetességét, valamint a nemzeti irányító hatóság és a regionális irányító hatóságok közötti koordinációt. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP stratégiai tervük irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei a költségvetési rendeletnek és az (EU) 2021/2116 rendeletnek megfelelően védelemben részesüljenek.

(113)

A KAP stratégiai tervek monitoringjáért a nemzeti irányító hatóságnak és az e célra létrehozott nemzeti monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. A nemzeti monitoringbizottságnak a KAP stratégiai terv végrehajtása hatékonyságának monitoringjáért kell felelnie. E célból meg kell határozni a monitoringbizottság feladatait. Amennyiben a KAP stratégiai terv régiók által meghatározott elemeket is tartalmaz, a tagállamok és az érintett régiók számára lehetővé kell tenni, hogy regionális monitoringbizottságokat hozzanak létre és állítsanak össze. Ebben az esetben tisztázni kell a nemzeti monitoringbizottsággal való koordinációra vonatkozó szabályokat.

(114)

Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell az (EU) 2021/2116 rendelet 7. cikkében említett feladatok ellátásával kapcsolatos intézkedéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes adminisztrációjához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához is. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak azon tagállamok esetében van lehetőség, amelyek EMVA-allokációja nem haladja meg az 1,1 milliárd EUR összeget. A technikai segítségnyújtás céljára biztosított EMVA-támogatás keretében figyelembe kell venni azt, ha a tagállamok fokozzák az új irányítási és kontrollrendszerekkel kapcsolatos közigazgatási kapacitások építését.

(115)

Azzal összefüggésben, hogy a tagállamok a közös célkitűzések elérése érdekében nagyobb mértékű rugalmasság és szubszidiaritás alkalmazásával tervezhetik majd meg a beavatkozásaikat, a hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a szakpolitika stimulálásában és irányításában, valamint az érdekelt felek bevonásának, az ismeretek megosztásának, továbbá a tagállamok és más szereplők kapacitásépítésnek az előmozdításában. A hálózatépítési tevékenységek köre bővülni fog, hogy az ne csak a vidékfejlesztést foglalja magában, hanem a KAP mindkét pillérére kiterjedjen. A hálózatépítési tevékenységek uniós, nemzeti és regionális szintű koordinációjának javítását egy uniós szintű egységes KAP-hálózat létrehozásával kell biztosítani. Az európai és a nemzeti KAP-hálózatoknak a jelenlegi Európai Vidékfejlesztési Hálózat és az uniós szintű EIP-AGRI hálózat, illetve a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok helyébe kell lépniük. Az európai KAP-hálózatnak – amennyire lehetséges – hozzá kell járulnia a nemzeti KAP-hálózatok tevékenységeihez. A hálózatoknak platformként kell szolgálniuk a fokozott tudáscsere annak érdekében történő előmozdításához, hogy javítani lehessen a KAP stratégiai tervek végrehajtását, valamint hogy ki lehessen aknázni a szakpolitika uniós szintű eredményeit és hozzáadott értékét, a Horizont Európát és annak többszereplős projektjeit is beleértve. A tudás- és innovációcsere javításának ugyanezen összefüggésében az EIP-nek – az európai és nemzeti KAP-hálózatok segítségével – támogatnia kell az interaktív innovációs modellnek az e rendeletben körvonalazott módszertannal összhangban történő végrehajtását.

(116)

A KAP stratégiai terv végrehajtását és a meghatározott célok megvalósítása terén elért előrehaladást rendszeresen nyomon kell követni. A KAP e teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretét azzal a céllal kell létrehozni, hogy be lehessen mutatni a szakpolitika végrehajtásában elért előrehaladást, és értékelni lehessen a végrehajtás hatását és hatékonyságát.

(117)

A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP stratégiai terveknek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseinek megvalósításához is hozzá kell járulniuk. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként éves és többéves értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Lehetővé kell tenni, hogy a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzésekre vonatkozó mutatók olyan beavatkozásokra is kiterjedjenek, amelyek hozzájárulnak a vonatkozó uniós jogalkotási aktusokból fakadó kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(118)

A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie az egyedi célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról a KAP stratégiai terv teljes időszakára vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.

(119)

Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Ezért lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén felkérje a tagállamokat cselekvési tervek benyújtására. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végső soron pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – a csökkentéséhez vezethet.

(120)

A megosztott irányítás elvével összhangban indokolt, hogy a tagállamok feladata legyen az, hogy – adott esetben gondoskodva a régiók bevonásáról az értékelési terv kialakításába és a KAP stratégiai tervben szereplő regionális beavatkozások nyomon követésébe és értékelésébe – elvégezzék a KAP stratégiai tervük értékelését, a Bizottságé pedig az, hogy elkészítse az előzetes tagállami értékelések uniós szintű szintéziseit és elvégezze az uniós szintű időközi és utólagos értékeléseket.

(121)

A KAP uniós szintű értékelése átfogó és érdemi jellegének biztosítása érdekében a Bizottságnak kontextus- és hatásmutatókat kell alkalmaznia az értékeléshez. Ezeknek a mutatóknak elsősorban hivatalos adatforrásokon kell alapulniuk. A Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük egymással a kontextus- és hatásmutatókhoz szükséges adatok megbízhatóságának biztosítása és további javítása érdekében.

(122)

A javasolt KAP stratégiai tervek értékelésekor a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a javasolt KAP stratégiai tervek összhangban állnak-e az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai jogszabályaival és kötelezettségvállalásaival, és ezen belül is különösen „»A termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményben (a továbbiakban: „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia), valamint „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i bizottsági közleményben (a továbbiakban: az uniós biodiverzitási stratégia) foglalt, 2030-ra megvalósítandó uniós célokkal, továbbá hogy hozzájárulnak-e azokhoz.

(123)

A tagállamok számára elő kell írni, hogy a KAP stratégiai tervükben a korábbi időszakokhoz képest nagyobb általános ambíciószintet tanúsítsanak a KAP környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzéseit illetően. Ezt az ambíciószintet úgy kell tekinteni, hogy az több különböző elemből tevődik össze, például a következőkhöz kapcsolódó elemekből: hatásmutatók, eredménymutatók alapján meghatározott célok, a beavatkozások kialakítása, a feltételrendszer tervezett megvalósítása, valamint a pénzügyi tervezés. A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a KAP stratégiai tervükben ismertessék, hogy a különböző releváns elemeket illetően miként valósítják meg a megkövetelt nagyobb általános ambíciószintet. Ennek az ismertetésnek „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és az uniós biodiverzitási stratégiában meghatározott, 2030-ra megvalósítandó uniós célok teljesítéséhez való nemzeti hozzájárulásokra is ki kell terjednie.

(124)

A Bizottságnak a végrehajtási időszak elején összefoglaló jelentést kell készítenie a tagállamok KAP stratégiai terveiről a KAP egyedi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett kollektív tagállami erőfeszítések és tanúsított kollektív ambíciószint értékelése céljából, figyelembe véve „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és az uniós biodiverzitási stratégiában meghatározott, 2030-ra megvalósítandó uniós célokat.

(125)

A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy értékelni lehessen az új teljesítési modell tagállamok általi alkalmazását, valamint azt, hogy a tagállamok KAP stratégiai terveiben meghatározott beavatkozások együttesen hogyan járulnak hozzá az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak, különösen az európai zöld megállapodásból fakadó kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez.

(126)

Az e rendelet szerinti beavatkozástípusok támogatására az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni. Mindazonáltal a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira tekintettel indokolt, hogy az EUMSZ említett rendelkezései ne legyenek alkalmazandók azokra a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra és azokra a vidékfejlesztési beavatkozástípusokra, amelyek az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódnak és amelyek végrehajtására e rendelet alapján és annak megfelelően kerül sor, valamint azokra a tagállamok által teljesített kifizetésekre, amelyek célja, hogy kiegészítő nemzeti finanszírozást biztosítsanak uniós támogatásban részesített és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési beavatkozástípusokhoz.

(127)

Annak érdekében, hogy a 2015–2022-es időszakban átmeneti nemzeti támogatást nyújtó tagállamok bizonyos ágazataiban ne csökkenjen hirtelen és jelentős mértékben a támogatás szintje, az említett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek és korlátozások mellett folytassák ennek a támogatásnak a nyújtását az említett ágazatok részére. Figyelembe véve e támogatás átmeneti jellegét, helyénvaló folytatni annak fokozatos megszüntetését, évente fokozatosan csökkentve az e támogatásra vonatkozó ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegeket.

(128)

Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat az említett célnak megfelelően kell kezelni. Ezenkívül a monitoring vagy értékelés céljából történő kezelés esetén anonimizálni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (30) megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről és az adatvédelmi jogaikról.

(129)

E rendelet alkalmazása, valamint a pénzügyi jogosultságok nyomon követése, vizsgálata és kezelése céljából szükség van arra, hogy a tagállamok ezekről értesítéseket küldjenek.

(130)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása vagy kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(131)

A jogbiztonság biztosítása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közös követelmények és mutatók tekintetében a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározott jogi aktusokat fogadjon el a közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók kiigazítása céljából az alkalmazásukat illető technikai problémák kezelése céljából, valamint hogy szabályokat fogadjon el az 1. sz. GAEC-előírás szerinti arányra vonatkozóan.

(132)

A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a kifizetések felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése keretében történő kifizetéscsökkentésre vonatkozó számítás harmonizált alapját létrehozó szabályok; intézkedések annak megelőzésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek; valamint az említett támogatás nyújtására vonatkozó feltételekre, továbbá a támogathatósági követelményekre és az ezekkel kapcsolatos mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabályok; a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumokat megállapító szabályok, valamint az azokra a következményekre alkalmazandó szabályok, amikor az elismert szakmaközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek.

(133)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és erősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok megfelelő működésére vonatkozó szabályok, a fedezendő kiadások típusa, és ezen belül is különösen az igazgatási és személyzeti költségek, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja – a referencia-időszakokat és a forgalmazott termékek értékének kiszámítását is beleértve –, valamint bizonyos régiókban a termelők szervezettségi foka kiszámításának alapja, továbbá az uniós pénzügyi támogatás maximális szintje bizonyos olyan beavatkozások vonatkozásában, amelyek célja a piaci válság megelőzése és a kockázatok kezelése bizonyos ágazatokban; a gyümölcsösök, olajfaültetvények vagy szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok és az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a további adminisztratív terhek, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok, továbbá azok a szabályok, amelyek a különböző támogatási formákra és a bizonyos ágazatokon belüli támogatott beruházások minimálisan megkövetelt tartósságára, valamint a borágazaton belüli bizonyos beavatkozásokhoz biztosított támogatás kombinálására vonatkoznak. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimálisan előírt uniós hozzájárulás tekintetében.

(134)

Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a genetikai erőforrásokra és az állatjólétre vonatkozó gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz és a minőségrendszerekhez kapcsolódó támogatások tekintetében.

(135)

A tagállamok pénzügyi allokációi jövőbeli változásainak figyelembevétele és a tagállamok által a KAP stratégiai tervük végrehajtása tekintetében tapasztalt problémák kezelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami allokációk, a támogatásra az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések megvalósításához való hozzájárulása alapján alkalmazott korrekciós együtthatók módosítása, valamint a KAP stratégiai terv tartalmára vonatkozó szabályok tekintetében.

(136)

Az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendeletben meghatározott rendelkezésekre való áttérés megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelmére irányuló intézkedésekre vonatkozóan.

(137)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a KAP stratégiai tervbe belefoglalandó elemek bemutatására vonatkozó szabályok, a KAP stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó információs és tájékoztatási követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, az európai KAP-hálózat szervezeti struktúrájának és működésének meghatározása, a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretre vonatkozó szabályok, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok, a Bizottság által elvégzendő teljesítményértékeléshez benyújtandó tagállami információkra vonatkozó szabályok, valamint az adatigényekre és a potenciális adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok, valamint a közös érdekű adatoknak a Bizottság és az egyes tagállamok közötti biztonságos cseréjét lehetővé tévő rendszer működésére vonatkozó szabályok. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (31) megfelelően kell gyakorolni.

(138)

Tekintettel arra, hogy az I. mellékletben már meghatározásra kerültek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés céljára szolgáló mutatók, a KAP monitoringjára és értékelésére vonatkozó egyéb mutatók elfogadását a tagállamok által elvégzendő további vizsgálathoz kell kötni. Hasonlóképpen, azokról a kiegészítő információkról, amelyeket a tagállamoknak a KAP monitoringja és értékelése céljából a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak előbb kedvező véleményt kell nyilvánítania. Ezért abban az esetben, ha a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság nem tud minősített többségre jutni a bizottsági javaslat mellett vagy ellen, és ezért nem tud véleményt nyilvánítani, a Bizottság nem kötelezheti a tagállamokat arra, hogy a KAP monitoringja és értékelése céljából további mutatókat és információkat bocsássanak rendelkezésre a KAP végrehajtására vonatkozóan.

(139)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a Bizottság – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a KAP stratégiai tervek és módosításaik jóváhagyásáról.

(140)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha konkrét problémák megoldásához és ezzel egyidejűleg a közvetlen kifizetési rendszer folyamatos működésének rendkívüli körülmények felmerülése esetén történő biztosításához kapcsolódó, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges. Ezenkívül az egy vagy több tagállamban felmerülő sürgős problémáknak a közvetlen kifizetési rendszer folyamatos működésének biztosítása mellett történő megoldása érdekében a Bizottságnak – kellően indokolt esetekben – azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan rendkívüli körülmények felmerülése esetén, amelyek befolyásolják a támogatás nyújtását és veszélyeztetik az e rendeletben felsorolt támogatási rendszerek szerinti kifizetések tényleges teljesítését.

(141)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet hatálya továbbra se terjedjen ki a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (32) és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (33), kivéve, ha e rendelet kifejezetten hivatkozik azok egyes rendelkezéseire.

(142)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a különböző vidéki térségek közötti egyenlőtlenségek és a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források behatároltsága miatt az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá az egyértelműen meghatározott prioritásokra való összpontosítás révén e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(143)

Ezért az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(144)

A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY ÉS HATÁLY, ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatással a közös agrárpolitika (KAP) keretében megvalósítandó általános és egyedi célkitűzések, továbbá a kapcsolódó mutatók;

b)	azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon közös követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;

c)	a KAP stratégiai tervek, amelyeket a tagállamoknak kell elkészíteniük és amelyek az egyedi célkitűzések és az azonosított szükségletek szerint célokat jelölnek ki, meghatározzák a beavatkozásokra vonatkozó feltételeket, valamint allokálják a pénzügyi forrásokat;

d)	koordináció és irányítás, valamint monitoring, jelentéstétel és értékelés.

(2) Ez a rendelet a valamely tagállam által elkészített és a Bizottság által jóváhagyott, a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a KAP stratégiai terv időszaka) vonatkozó KAP stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.

2. cikk

Alkalmazandó rendelkezések

(1) Az e rendelet alapján nyújtott támogatásokra az (EU) 2021/2116 rendeletet és az annak alapján elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) 2021/1060 rendelet 19. cikkét, III. címének II. fejezetét – a 28. cikk első albekezdésének c) pontja kivételével –, valamint 46. és 48. cikkét kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a tagállamok által az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározottak szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat;

2.	„mezőgazdasági üzem”: egy adott mezőgazdasági termelő által kezelt és egyazon tagállam területén található, mezőgazdasági tevékenységekre használt egységek összessége;

3.	„beavatkozás”: az e rendelet szerinti beavatkozástípusok valamelyikén alapuló, valamely tagállam által a KAP stratégiai tervében meghatározott támogathatósági feltételekhez kötött támogatási eszköz;

„művelet”:

a)	az érintett KAP stratégiai terv keretében kiválasztott projekt, szerződés, intézkedés vagy projektek vagy intézkedések csoportja,

b)	a pénzügyi eszközök összefüggésében a valamely pénzügyi eszközre fordított teljes elszámolható közkiadás és az e pénzügyi eszköz által később a végső címzettek részére nyújtott pénzügyi támogatás;

„közkiadás”: műveletek finanszírozásához nyújtott bármilyen olyan hozzájárulás, amely nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok költségvetéséből, az Uniónak az EMGA és az EMVA részére rendelkezésre bocsátott költségvetéséből, közjogi szervek költségvetéséből vagy hatóságok, illetve közjogi szervek társulásainak a költségvetéséből származik;

„mérföldkő”: a tagállamok által a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiáik keretében egy adott pénzügyi évre vonatkozóan előzetesen megállapított köztes érték, amelyet a KAP stratégiai terv időszaka alatt egy adott időpontban el kell érni az eredménymutatókra vonatkozó, kellő időben történő előrehaladás biztosítása érdekében;

7.	„célok”: tagállamok által a 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiáik keretében az eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen megállapított, a KAP stratégiai terv időszakának végére elérendő értékek;

8.	„legkülső régiók”: az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók;

„ATIR”: a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények szervezetének és a közöttük megvalósuló ismeretáramlás rendszerének együttese (Agricultural Knowledge and Innovation System – agrár-tudásátadási és - innovációs rendszer);

10.	„kisebb égei-tengeri szigetek”: a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott égei-tengeri szigetek;

11.

„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából valamely tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező, gazdasági veszteségeket elszenvedő mezőgazdasági termelők kompenzációs kifizetésben részesülnek;

12.	„kevésbé fejlett régiók”: az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikke (2) bekezdése első albekezdése a) pontjának értelmében vett kevésbé fejlett régiók;

13.

„kedvezményezett” a 69. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok tekintetében:

a)	olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet, természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős,

b)	az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a vállalkozás, amelyik a támogatást kapja,

c)	a pénzügyi eszközök összefüggésében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy – holdingalap-struktúra hiányában – az egyedi alapot végrehajtó szervezet, vagy ha a 123. cikkben említett irányító hatóság (a továbbiakban: az irányító hatóság) kezeli a pénzügyi eszközt, az irányító hatóság,

14.	„támogatási mérték”: egy műveletre fordított közkiadások mértéke; a pénzügyi eszközök összefüggésében a 702/2014/EU bizottsági rendelet (34) 2. cikkének (20) pontjában meghatározott bruttó támogatási egyenértékre utal;

15.	„LEADER”: az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében említett közösségvezérelt helyi fejlesztés;

16.

„közreműködő szervezet”: bármely olyan köz- vagy magánjogi szervezet – a regionális vagy helyi szervezeteket, regionális fejlesztési szervezeteket, illetve nem kormányzati szervezeteket is beleértve –, amely valamely nemzeti vagy regionális irányító hatóság felelőssége mellett működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat;

17.	„pénzügyi év”: az (EU) 2021/2116 rendelet 35. cikke szerinti mezőgazdasági pénzügyi év.

4. cikk

A KAP stratégiai tervekben feltüntetendő fogalmak és feltételek

(1) A tagállamok e cikkel összhangban feltüntetik KAP stratégiai tervükben a „mezőgazdasági tevékenység”, a „mezőgazdasági terület”, a „támogatható hektár”, az „aktív mezőgazdasági termelő”, a „fiatal mezőgazdasági termelő” és az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát, valamint a vonatkozó feltételeket.

(2) A „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a magán- és közjavak biztosításához a következők közül egy vagy mindkét tevékenységen keresztül történő hozzájárulást:

mezőgazdasági termékek előállítása, amibe beletartoznak az olyan tevékenységek, mint az állattartás vagy a talajművelés többek között a vizenyős területek művelésével, amely esetben a mezőgazdasági termékek fogalma alatt az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek kivételével –, továbbá a gyapot és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvények értendők;

b)	a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartása, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy talajművelésre;

(3) A „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket, beleértve azt az esetet is, ha ezek agrárerdészeti rendszereket alkotnak az adott területen. A tagállamok a „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát tovább pontosítják a következő keretek között:

„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület; emellett a kötelezettségvállalás ideje alatt növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott olyan földterület, amely az e rendelet 31. vagy 70. cikkének, vagy az e rendelet III. mellékletében szereplő 8. sz. GAEC-előírásnak, vagy az 1257/1999/EK tanácsi rendelet (35) 22., 23. vagy 24. cikkének, vagy az 1698/2005/EK tanácsi rendelet (36) 39. cikkének, vagy az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) 28. cikkének megfelelően pihentetés alatt áll;

b)	„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és az állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvényt is;

„állandó gyepterület és állandó legelő” (a továbbiakban együttesen: állandó gyepterület): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt éve nem szereplő földterület, valamint, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel, nem műveltek meg, vagy nem vetettek be újra különböző típusú gyeppel vagy egyéb egynyári takarmánynövénnyel. E földterület otthont adhat egyéb, legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek vagy fáknak, feltéve, hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a következő földterület-típusokat állandó gyepterületnek tekintik:

i.	földterület, amely az e pontban említett fajták valamelyikével borított és amely a kialakult helyi gyakorlatok részét képezi, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő,

ii.	az e pontban említett fajták valamelyikével borított földterületet, és amelyen a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő.

(4) A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az olyan területekre vonatkozzon, amelyek a mezőgazdasági termelő rendelkezésére állnak, és amelyek a következőkből állnak:

a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területe, amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak; ha az környezetvédelmi, a biodiverzitással vagy az éghajlattal kapcsolatos okokból kellően indokolt, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatható hektárok bizonyos olyan területeket is magukban foglaljanak, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására;

a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amelyet:

i.	a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti megőrzési kötelezettség hatálya alá tartozó tájképi elemek borítanak;

ii.	a nem termelési célú területek és tájképi elemek célját szolgáló szántóterületeknek – beleértve a parlagon hagyott területeket is – a III. mellékletben szereplő 8. sz. GAEC-előírás szerinti minimálisan előírt aránya elérésére használnak; vagy

iii.	a mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartamára a 31. cikkben említett agrár-ökológiai program eredményeként hoztak létre vagy tartanak fenn.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, a „támogatható hektár” egyéb tájképi elemeket is magában foglalhat, feltéve hogy azok nincsenek túlsúlyban, és nem akadályozzák jelentősen a mezőgazdasági tevékenység teljesítményét az általuk a mezőgazdasági parcellán elfoglalt terület következtében. Ezen elv végrehajtása során a tagállamok meghatározhatják, hogy az ilyen egyéb tájképi elemek a mezőgazdasági parcella legfeljebb mekkora hányadát boríthatják.

A szórványosan elhelyezkedő, nem támogatható tájképi elemeket is tartalmazó állandó gyepterületek tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy rögzített csökkentési együtthatókat alkalmaznak a támogathatónak minősülő terület meghatározására;

a mezőgazdasági üzem bármely olyan területe, amely e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, vagy az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatásra jogosított, és amely nem minősül a tagállamok által az e bekezdés a) és b) pontja alapján meghatározottak szerinti „támogatható hektárnak”:

i.	a 92/43/EGK, a 2009/147/EK vagy a 2000/60/EK irányelv e területre történő alkalmazásának eredményeképpen;

ii.

az e rendelet szerinti, az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (1) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó olyan területalapú beavatkozások eredményeképpen, amelyek lehetővé teszik az EUMSZ I. mellékletében nem szereplő termékek vizenyős területek művelése révén történő előállítását, vagy olyan nemzeti biodiverzitási vagy üvegházhatásúgáz-csökkentési rendszerek keretében, amelyek feltételei megfelelnek e területalapú beavatkozásoknak, feltéve hogy ezek a beavatkozások és nemzeti rendszerek hozzájárulnak az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához;

iii.

a mezőgazdasági termelő erdőtelepítési kötelezettségvállalásának időtartama alatt, amely kötelezettségvállalásra az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke vagy e rendelet 70. vagy 73. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján kerül sor, amelynek feltételei megfelelnek az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkének vagy e rendelet 70. vagy 73. cikkének;

iv.

a mezőgazdasági termelő olyan kötelezettségvállalásának időtartama alatt, amely a terület pihentetését eredményezi, és amely kötelezettségvállalásra az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 70. cikke szerint kerül sor.

A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben minősülnek támogatható hektárnak, ha a termesztett fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3 %-ot.

(5) Az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy azzal biztosítani lehessen, hogy csak olyan természetes vagy jogi személyek, vagy természetes és jogi személyek olyan csoportjai kaphassanak támogatást, akik, illetve amelyek legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet végeznek, nem feltétlenül zárva ki a támogatás nyújtásából a pluriaktív vagy részmunkaidős mezőgazdasági termelőket.

Annak meghatározásakor, hogy ki „aktív mezőgazdasági termelő”, a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak, például a következőket: a jövedelem vizsgálata, a gazdaság munkaerő-ráfordításai, a vállalkozás céljai, valamint a vállalkozás mezőgazdasági tevékenységeinek szerepeltetése nemzeti vagy regionális nyilvántartásokban. E kritériumokat a tagállamok által választott egy vagy több formában lehet bevezetni, többek között olyan negatív jegyzékek formájában, amelyek alapján egy mezőgazdasági termelőt ki lehet zárni annak lehetőségéből, hogy aktív mezőgazdasági termelőnek tekintsék. Amennyiben a tagállamok „aktív mezőgazdasági termelőnek” tekintik azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az előző évben nem részesültek egy bizonyos összeget meghaladó közvetlen kifizetésben, ez az összeg nem lehet magasabb, mint 5 000 EUR.

(6) A „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:

a)	35 és 40 éves kor között meghatározott felső korhatár;

b)	azon feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a termelő a „mezőgazdasági üzem vezetőjének” minősüljön;

c)	a tagállamok által meghatározott megfelelő képzés vagy szükséges készségek.

(7) Az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az a fiatal mezőgazdasági termelőtől eltérő olyan mezőgazdasági termelőre vonatkozzon, aki első alkalommal lett egy „mezőgazdasági üzem vezetője”. A tagállamok a megfelelő képzésre és készségekre vonatkozó további objektív és megkülönböztetésmentes követelményeket határoznak meg.

(8) A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták tanúsított vetőmagjainak használatához kötő szabályokkal, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az e cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárással egészítik ki e rendeletet.

II. CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS MUTATÓK

5. cikk

Általános célkitűzések

A KAP-nak az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célkitűzéseivel, a belső piac működésének és az uniós mezőgazdasági termelőkre vonatkozó egyenlő versenyfeltételeknek a fenntartására irányuló célkitűzéssel, valamint a szubszidiaritás elvével összhangban az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további javítására kell irányulniuk, és hozzá kell járulniuk a következő, gazdasági, környezetvédelmi és szociális vonatkozású általános célkitűzések megvalósításához, amelyek hozzá fognak járulni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásához:

a)	a hosszú távú élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

a környezetvédelem – többek között a biodiverzitás – és az éghajlattal kapcsolatos intézkedések támogatása és megerősítése, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos, a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait is magukban foglaló célkitűzéseinek a megvalósításához;

c)	a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.

6. cikk

Egyedi célkitűzések

(1) Az általános célkitűzéseket a következő egyedi célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:

a)	a gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából;

b)	a piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)	a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)	többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdítása;

e)	a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével;

f)	hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

g)	a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

a foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos bioökonómiát és a fenntartható erdészetet is beleértve;

az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzéseket ki kell egészíteni és össze kell kapcsolni a mezőgazdaságnak és a vidéki térségeknek – a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben az ismeretek gyarapítása és megosztása, az innováció és a digitalizáció, valamint ezek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának a kutatáshoz, az innovációhoz, az ismeretek megosztásához és a képzésekhez való jobb hozzáférés útján történő ösztönzése révén történő – korszerűsítésére irányuló horizontális célkitűzéssel.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása során a tagállamok a Bizottság támogatásával meghozzák a megfelelő intézkedéseket az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, és biztosítják a KAP végrehajtásának egyszerűbbé tételét.

7. cikk

Mutatók

(1) Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett célkitűzések megvalósítását a kimenethez, az eredményhez, a hatáshoz és a kontextushoz kapcsolódó, az I. mellékletben foglalt közös mutatók alapján kell értékelni. E közös mutatók magukban foglalják:

a)	a támogatott beavatkozások megvalósított kimenetéhez kapcsolódó kimeneti mutatókat;

a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, érintett egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó eredménymutatókat, amelyeket az említett, a KAP stratégiai tervekben szereplő egyedi célkitűzések tekintetében a számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához, valamint az e célok megvalósítása terén elért haladás értékeléséhez használnak; a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredménymutatók olyan beavatkozásokra alkalmazhatók, amelyek hozzájárulnak a XIII. mellékletben felsorolt uniós jogalkotási aktusokból eredő kötelezettségvállalások teljesítéséhez;

c)	az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP stratégiai tervek és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatókat;

d)	a 115. cikk (2) bekezdésében említett és az I. mellékletben felsorolt kontextusmutatókat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet a közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók kiigazítása céljából módosítják. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan az említett mutatók alkalmazását illetően a tagállamok által tapasztalt technikai problémák kezelésére korlátozódnak.

III. CÍM

ÖZÖS KÖVETELMÉNYEK ÉS BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

I. FEJEZET

KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK

1. szakasz

Általános elvek

8. cikk

Stratégiai megközelítés

A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket úgy valósítják meg, hogy az igényfelmérésükkel összhangban és az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusok alapján azonosítják a beavatkozásokat.

9. cikk

Általános elvek

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat és a 13. cikkben említett GAEC-előírásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban alakítják ki.

A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások és a 13. cikkben említett GAEC-előírások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piac megfelelő működésével, és ne torzítsák a versenyt.

A tagállamok a Bizottság által e rendelet 118. és 119. cikkével összhangban jóváhagyott KAP stratégiai terveknek és az e rendeletben, valamint az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet. A tagállamok végrehajtják az említett, a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai terveket.

10. cikk

A WTO belső támogatásra vonatkozó szabályai

A tagállamok az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok alapján oly módon alakítják ki a beavatkozásokat – a 4. cikkben foglalt fogalommeghatározásokat és feltételeket is beleértve –, hogy azok teljesítsék a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. melléklete szerinti kritériumokat.

Ezen belül is, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásnak, a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásnak, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásnak, továbbá az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszereknek teljesíteniük kell azokat a kritériumokat, amelyeket e beavatkozások vonatkozásában a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletének az e rendelet II. mellékletében feltüntetett bekezdései tartalmaznak. Egyéb beavatkozások esetében a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletének az e rendelet II. mellékletében feltüntetett adott bekezdései csak indikatív jellegűek, és az említett beavatkozások a szóban forgó bekezdések helyett a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletében foglalt egyéb bekezdésnek is megfelelhetnek, amennyiben mindezt a KAP stratégiai terv feltünteti és kifejti.

11. cikk

Az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás végrehajtása

(1) Amennyiben a tagállamok a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 2. mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelőktől eltérő területalapú beavatkozásokról rendelkeznek, beleértve az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakasza szerinti termeléstől függő jövedelemtámogatást is, és ezek a beavatkozások az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás mellékletében említett olajos magvak mindegyikéhez vagy némelyikéhez kapcsolódnak, az érintett tagállamok KAP stratégiai tervében szereplő tervezett kimenetek alapján megállapított támogatott területek összessége nem haladhatja meg az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése céljából az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet.

(2) A Bizottság 2022. június 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az egyes tagállamokra vonatkozó indikatív támogatási referenciaterületet, amelyet az egyes tagállamoknak az Unió átlagos művelési területéből a 2016-2020. évben való részesedése alapján kell kiszámítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Minden tagállam, amely az e cikk (1) bekezdésében említett támogatást tervezi nyújtani, feltünteti a hektárszámban kifejezett megfelelő tervezett kimeneteket a 118. cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai tervre vonatkozó javaslatában.

Ha a tagállamok által bejelentett tervezett kimenetek összege túllépi az e cikk (1) bekezdésében említett, az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet, a Bizottság minden egyes olyan tagállam tekintetében, amely a referenciaterületénél nagyobb területet jelentett be, az adott tagállam tervezett kimenetein felüli többlettel arányos csökkentési együtthatót számol ki, hogy ily módon fenntartsa az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet. A Bizottságnak erről a csökkentési együtthatóról a KAP stratégiai tervre vonatkozó, a 118. cikk (3) bekezdésében említett észrevételeiben tájékoztatnia kell minden egyes érintett tagállamot. Az egyes tagállamok csökkentési együtthatóját abban a 118. cikk (6) bekezdésében említett végrehajtási határozatban kell megállapítani, amely útján a Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai tervet.

A tagállamok a 118. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követően saját kezdeményezésükre nem módosíthatják a támogatott területüket.

(4) Ha valamelyik tagállam növelni szándékozik az e cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervében meghatározott tervezett kimeneteit, a felülvizsgált tervezett kimeneteket a KAP stratégiai tervének a 119. cikkel összhangban történő módosítására irányuló kérelem útján, az érintett igénylési évet megelőző év január 1-je előtt bejelenti a Bizottságnak.

(5) Az (1) bekezdésben említett, az Unió egészére vonatkozóan megállapított maximális támogatott terület túllépésének elkerülése érdekében a Bizottság adott esetben csökkentési együtthatókat állapít meg, vagy – amennyiben a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban sor került csökkentési együtthatók megállapítására – felülvizsgálja a meglévő együtthatókat minden olyan tagállamra vonatkozóan, amely túllépte a KAP stratégiai tervében szereplő támogatási referenciaterületet.

A Bizottság az érintett igénylési évet megelőző év január 31-ig tájékoztatja az érintett tagállamokat a csökkentési együtthatókról.

Minden érintett tagállam az érintett igénylési évet megelőző év március 31-ig benyújtja a KAP stratégiai tervének a második albekezdésben említett csökkentési együtthatóval történő módosítására irányuló kérelmet. Az említett tagállamra vonatkozó csökkentési együtthatót abban a 119. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási határozatban kell meghatározni, amely útján a Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai terv módosítását.

(6) Az e cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás által érintett olajos magvakat illetően a tagállamok a 134. cikkben említett éves teljesítményjelentésekben tájékoztatják a Bizottságot azon hektárok teljes számáról, amelyre ténylegesen támogatást nyújtottak.

(7) A tagállamok az (1) bekezdésben említett területalapú beavatkozások köréből kizárják az étkezési napraforgómag termesztését.

2. szakasz

Feltételesség

12. cikk

Alapelv és hatály

(1) A tagállamok egy olyan feltételrendszert építenek be a KAP stratégiai tervükbe, amely alapján a II. fejezet szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 70., 71. és 72. cikk szerinti éves kifizetésekben részesülő mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek közigazgatási szankciókkal sújtandók, amennyiben nem teljesítik az uniós jog szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, valamint a KAP stratégiai tervekben megállapított, a III. mellékletben felsorolt GAEC-előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:

a)	az éghajlat és a környezet, beleértve a vizet, a talajt és az ökoszisztémák biológiai sokféleségét;

b)	közegészségügy és növényegészségügy;

c)	állatjólét.

(2) A KAP stratégiai tervek szabályokat tartalmaznak a hatékony és arányos közigazgatásiszankció-rendszerre vonatkozóan. Az említett szabályoknak különösen az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

(3) A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekkel kapcsolatos, a III. mellékletben említett jogi aktusokat a hatályos változatnak, irányelvek esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

(4) E szakasz alkalmazásában „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény” alatt azok a III. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokban előírt, egy adott jogi aktuson belüli különböző, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények értendők, amelyek lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől.

13. cikk

A jó mezőgazdasági és környezeti állapothoz kapcsolódó tagállami kötelezettségek

(1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten minimumelőírásokat határoznak meg a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára a III. mellékletben felsorolt minden egyes GAEC-előíráshoz, az említett előírások III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban. Előírásaik meghatározása során a tagállamok adott esetben figyelembe veszik az érintett területek sajátos jellemzőit, köztük a talaj- és az éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a gazdálkodási gyakorlatokat, a gazdaságok méretét, a gazdaságok szerkezetét, a földhasználatot és a legkülső régiók sajátosságait.

(2) A III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok az e fő célkitűzéseket illetően az említett mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat állapíthatnak meg. E további előírásoknak megkülönböztetésmenteseknek és arányosaknak kell lenniük, és meg kell felelniük az azonosított igényeknek.

A tagállamok kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimumelőírásokat.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet arra irányuló szabályokkal egészítik ki, hogy az 1. sz. GAEC-előírás szerinti arány tekintetében biztosítva legyenek az egyenlő versenyfeltételek.

3. szakasz

Szociális feltételesség

14. cikk

Alapelv és hatály

(1) A tagállamok feltüntetik KAP stratégiai tervükben, hogy legkésőbb 2025. január 1-jétől az e rendelet II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 70., 71. és 72. cikk szerinti éves kifizetésekben részesülő mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek közigazgatási szankciókkal sújtandók, amennyiben nem teljesítik a munka- és foglalkozási feltételekre vonatkozó alkalmazandó követelményeket, vagy a IV. mellékletben említett jogi aktusokból eredő munkáltatói kötelezettségeket.

(2) Amikor a tagállamok az (1) bekezdésben említettek szerint közigazgatásiszankció- rendszert építenek be KAP stratégiai tervükbe, intézményi rendelkezéseikkel összhangban konzultálnak a mezőgazdasági ágazat munkáltatói és a munkavállalói oldalát képviselő releváns nemzeti szociális partnerekkel, és maradéktalanul tiszteletben tartják e partnerek autonómiáját, valamint a kollektív szerződések megtárgyalásához és megkötéséhez való jogukat. Az említett közigazgatásiszankció-rendszer nem érintheti a szociális partnerek jogait és kötelezettségeit, amennyiben a nemzeti jogi és kollektív tárgyalási keretekkel összhangban a IV. mellékletben említett jogi aktusok végrehajtásáért vagy betartatásért felelősek.

(3) A KAP stratégiai terv szabályokat tartalmaz a hatékony és arányos közigazgatásiszankció-rendszerre vonatkozóan. Az említett szabályoknak meg kell felelniük az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címének V. fejezetében meghatározott, vonatkozó követelményeknek.

(4) A IV. mellékletben említett, az (1) bekezdésben említett közigazgatásiszankció-rendszer hatálya alá vonandó rendelkezéseket tartalmazó jogi aktusoknak az alkalmazandó és a tagállamok által végrehajtott változatát kell alkalmazni.

4. szakasz

Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

15. cikk

Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

(1) A tagállamok beépítenek egy olyan rendszert a KAP stratégiai tervükbe, amely a földgazdálkodással és a gazdaságok irányításával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosít a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére. A tagállamok meglévő rendszerekre is építhetnek.

(2) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, figyelembe veszik a meglévő gazdálkodási gyakorlatokat, és a kutatási és innovációs projektek útján kidolgozott naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre, többek között a közjavak biztosítása tekintetében is.

A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások révén megfelelő segítséget kell nyújtani a gazdaságok fejlesztésének teljes ciklusában, beleértve a következőket: a gazdaság első alkalommal történő létrehozása, a termelési szerkezet átalakítása a fogyasztói keresletnek való jobb megfelelés érdekében, innovatív gyakorlatok, az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezisztenciát célzó mezőgazdasági technikák, többek között az agrárerdészeti rendszerek és az agroökológia, az állatjólét javítása, valamint szükség esetén biztonsági előírások és szociális támogatás.

A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei és az ATIR-t alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tanácsadás pártatlan legyen, és hogy a tanácsadók megfelelő képesítéssel és képzéssel rendelkezzenek, továbbá ne álljon fenn esetükben összeférhetetlenség.

(4) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat a különböző termelés- és gazdaságtípusokhoz kell igazítani, és azoknak legalább a következőkre kell kiterjedniük:

a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, valamint a beavatkozásokra vonatkozó feltételeket, továbbá a KAP stratégiai terv alapján létrehozott pénzügyi eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat;

a tagállamok által a 92/43/EGK irányelvnek, a 2000/60/EK irányelvnek, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (38) 55. cikkének, a 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (39), a 2009/128/EK irányelvnek, a 2009/147/EK irányelvnek, az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (40), az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (41) és az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (42) a végrehajtására vonatkozóan megállapított követelmények;

c)	„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című, 2017. június 29-i bizottsági közleményben meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

d)	kockázatmegelőzés és -kezelés;

e)	innovációs támogatás, különösen a 127. cikk (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;

f)	a 114. cikk b) pontjában említett, a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben alkalmazott digitális technológiák;

fenntartható tápanyag-gazdálkodás, beleértve a gazdaságok fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz legkésőbb 2024-től történő használatát, amely eszköz egy olyan digitális alkalmazás, amely legalább a következő információkat biztosítja:

i.	a főbb tápanyagok egyensúlya a mezőgazdasági terület szintjén;

ii.	a tápanyagokra vonatkozó jogi követelmények;

iii.	talajadatok a rendelkezésre álló információk és elemzések alapján;

iv.	a tápanyag-gazdálkodás szempontjából releváns, az integrált igazgatási és kontrollrendszerekre vonatkozó adatok;

h)	foglalkoztatási feltételek, munkáltatói kötelezettségek, munkahelyi egészségvédelem és biztonság, szociális támogatás a mezőgazdasági közösségekben.

II. FEJEZET

KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz

Beavatkozástípusok, a kifizetések csökkentése és minimumkövetelmények

16. cikk

Közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok

(1) Az e fejezet szerinti beavatkozástípusok termeléstől független és termeléstől függő közvetlen kifizetések formájában egyaránt megvalósulhatnak.

(2) A termeléstől független közvetlen kifizetések a következők:

a)	a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás;

b)	a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás;

c)	a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;

d)	az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek.

(3) A termeléstől függő közvetlen kifizetések a következők:

a)	a termeléstől függő jövedelemtámogatás;

b)	a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás.

17. cikk

A kifizetések összege felső határértékének meghatározása és a kifizetések fokozatos csökkentése

(1) A tagállamok meghatározhatják az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegének felső határértékét. Azok a tagállamok, amelyek a felső határérték bevezetése mellett döntenek, a 100 000 EUR-t meghaladó összeget 100 %-kal csökkentik.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegének 60 000 EUR-t meghaladó részét legfeljebb 85 %-kal csökkentik.

A tagállamok 60 000 EUR-n felül további sávokat is meghatározhatnak, és e további sávok tekintetében megállapíthatják a csökkentés százalékos mértékét. A tagállamok biztosítják, hogy az egy adott sávra vonatkozó csökkentés megegyezik az azt megelőző sávra vonatkozó csökkentéssel, vagy meghaladja azt.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok levonhatják az adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás összegéből a következőket:

a)	a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett összes munkabér, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is;

az érintett gazdaságban dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költsége, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a gazdaság gazdasági eredményéből;

c)	a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett szerződéses költségek munkaerőköltség-eleme.

Az első albekezdés a) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok a mezőgazdasági termelőnél ténylegesen felmerült munkabérköltségeket használják fel. Kellően indokolt esetben a mezőgazdasági termelők kérhetik olyan standard költségek használatát, amelyeket az érintett tagállam a KAP stratégiai tervében tovább részletezendő módszer szerint határoz meg, mégpedig az egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szintű átlagos standard munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegység szorzata alapján.

Az első albekezdés b) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok olyan standard költségeket használnak, amelyeket az érintett tagállam a KAP stratégiai tervében tovább részletezendő módszer szerint határoz meg, mégpedig az egy mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szintű átlagos standard munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegység szorzata alapján.

(4) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják az (1) és (2) bekezdésben említett csökkentést e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen a gazdasági, társadalmi és adózási jogállásukat illetően – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.

(5) A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban – amennyiben azt a vonatkozó KAP stratégiai terv megállapítja – a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozásához való hozzájárulás céljára kell felhasználni.

A tagállamok a szóban forgó összeget vagy annak egy részét az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozások finanszírozására is felhasználhatják átcsoportosítás útján. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2025-ben felülvizsgálhatók a 103. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az EMGA-ból az EMVA-ba átcsoportosítható forrásokra vonatkozó, az említett cikkben megállapított maximális értékek ezen átcsoportosításokra nem alkalmazandók.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikkel összhangban olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó, és ezáltal a források mezőgazdasági termelők közötti elosztására vonatkozó részletes szabályokkal egészítik ki e rendeletet.

18. cikk

Minimumkövetelmények

(1) A tagállamok minimális területnagyságot határoznak meg, és nem ítélhetnek oda közvetlen kifizetéseket olyan aktív mezőgazdasági termelők részére, akik esetében a mezőgazdasági üzemnek a közvetlen kifizetések iránti kérelem által érintett támogatható területe kisebb ezen minimális területnagyságnál.

Alternatív megoldásként a tagállamok a mezőgazdasági termelők számára kifizethető közvetlen kifizetések minimumösszegét is meghatározhatják.

(2) Az a tagállam, amelyik úgy döntött, hogy az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően minimális területnagyságot határoz meg, ettől függetlenül az (1) bekezdés második albekezdése szerinti minimumösszeget is megállapítja azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akik állatokra vonatkozó, állatonként, közvetlen kifizetések formájában fizetendő támogatásban részesülnek, és a minimális területnagyságnál kevesebb hektárral rendelkeznek.

A minimális területnagyság vagy a minimumösszeg megállapításakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy közvetlen kifizetéseket csak akkor ítéljenek oda aktív mezőgazdasági termelők részére, ha:

a)	a kapcsolódó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet; és

b)	a kapcsolódó összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a közvetlen kifizetések hozzájárulnak.

(3) Görögország dönthet úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazza a kisebb égei-tengeri szigetekre.

19. cikk

Hozzájárulás a kockázatkezelési eszközökhöz

Az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a mezőgazdasági termelő részére folyósítandó közvetlen kifizetések legfeljebb 3 %-át a mezőgazdasági termelő valamely kockázatkezelési eszközhöz való hozzájárulására fordítják.

Azon tagállamok, amelyek az e rendelkezés által nyújtott lehetőséggel élnek, azt minden olyan mezőgazdasági termelőre alkalmazzák, aki egy adott évben közvetlen kifizetésben részesül.

2. szakasz

Termeléstől független közvetlen kifizetések

1. alszakasz

Általános rendelkezések

20. cikk

A termeléstől független közvetlen kifizetésekben való részesülésre vonatkozó általános követelmények

A tagállamok a termeléstől független közvetlen kifizetéseket aktív mezőgazdasági termelőknek ítélik oda az e szakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett.

2. alszakasz

A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás

21. cikk

Általános szabályok

(1) A tagállamok – az ebben az alszakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett – a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást (a továbbiakban: alapszintű jövedelemtámogatás) nyújtanak.

(2) A tagállamok az alapszintű jövedelemtámogatást éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetések formájában nyújtják.

(3) A 23–27. cikk sérelme nélkül, az alapszintű jövedelemtámogatást az aktív mezőgazdasági termelők által bejelentett minden támogatható hektár után kell nyújtani.

22. cikk

A hektáronkénti támogatás összege

(1) Amennyiben a tagállamok nem döntenek úgy, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a 23. cikkben említett támogatási jogosultságok alapján nyújtják, a támogatást hektáronkénti egységes összegként kell kifizetni.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét differenciálják a hasonló társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételekkel – többek között a tagállamok által meghatározott hagyományos mezőgazdasági formákkal, például a hagyományos külterjes alpesi legeltetéssel – rendelkező területek különböző csoportjai között. A 109. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronkénti összege csökkenthető, figyelembe véve az érintett KAP stratégiai tervben szereplő egyéb beavatkozások keretében nyújtott támogatást.

23. cikk

Támogatási jogosultságok

(1) Azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, dönthetnek úgy, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást e rendelet 24–27. cikkével összhangban támogatási jogosultságok alapján nyújtják.

(2) Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy döntenek, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a továbbiakban már nem támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az említett rendelet értelmében allokált támogatási jogosultságok érvényessége az e döntés alkalmazásának kezdetét megelőző év december 31-én lejár.

24. cikk

A támogatási jogosultságok értéke és ezen értékek közelítése

(1) A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, mégpedig oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2022-es igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2022-es igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.

(3) Minden tagállam legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározza az egyéni támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett minden egyes területcsoportra vonatkozóan.

(4) Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy adott tagállamon vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoporton belül, az érintett tagállam gondoskodik róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – megközelítsen egy egységes egységértéket.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában minden tagállam biztosítja, hogy – legkésőbb a 2026-os igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 102. cikk (1) bekezdésében említett, a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervében a tagállam vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában megállapított alapszintű jövedelemtámogatás tervezett átlagos egységösszegének legalább 85 %-át.

(6) A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének az e cikk (4) és (5) bekezdésének való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, az e cikk (3) bekezdésének alkalmazása révén elérhetővé váló lehetséges összeget, továbbá szükség esetén csökkentik a különbséget a támogatási jogosultságok e cikk (1) bekezdése szerint meghatározott egységértéke, valamint a tagállam vonatkozásában vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervben megállapított alapszintű jövedelemtámogatásnak a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett egységösszege között.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az olyan támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazzák, amelyeknek az e cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott értéke meghaladja a 2026-os igénylési évre a KAP stratégiai tervben a tagállam vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok vonatkozásában megállapított alapszintű jövedelemtámogatásnak a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett egységösszegét.

(7) A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül, e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, mely mérték nem lehet alacsonyabb 30 %-nál.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a 2023. évtől megkezdődjön a támogatási jogosultságok értékének a (3)–(7) bekezdés szerinti kiigazítása.

25. cikk

A támogatási jogosultságok aktiválása

(1) Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a támogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják, a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező aktív mezőgazdasági termelők részére e támogatási jogosultságok aktiválásakor alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához az aktív mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási jogosultságokat – beleértve a tényleges vagy várható öröklés címén átszálló jogosultságokat is – kizárólag abban a tagállamban vagy azon a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoporton belül aktiválják, ahol azokat allokálták.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az aktivált támogatási jogosultságok az azokban meghatározott összegű támogatásra jogosítsanak fel.

26. cikk

A támogatási jogosultságok céljára képzett tartalékok

(1) Minden olyan tagállam, amelyik úgy dönt, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtja, nemzeti tartalékot képez.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a 22. cikk (2) bekezdésével összhangban differenciálja az alapszintű jövedelemtámogatást, dönthet úgy, hogy a szóban forgó cikkben említett minden egyes területcsoportra külön képez tartalékot.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag az aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.

(4) A tagállamok a tartalékból elsősorban a következő mezőgazdasági termelők részére allokálnak támogatási jogosultságokat:

a)	fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet;

b)	új mezőgazdasági termelők.

(5) Valamely tagállam támogatási jogosultságot allokál azon aktív mezőgazdasági termelők részére, illetve növeli azon aktív mezőgazdasági termelők meglévő támogatási jogosultságainak az értékét, akik erre jogerős bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának jogerős közigazgatási aktusa értelmében jogosultak. Az adott tagállam biztosítja, hogy az említett aktív mezőgazdasági termelők az adott tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy aktusban meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a tartalék nem elégséges a támogatási jogosultságok (4) és (5) bekezdés szerinti allokálásának a fedezésére, a tartalék az összes támogatási jogosultság értékének lineáris csökkentése útján feltöltésre kerüljön.

(7) A tagállamok további szabályokat – többek között azon mezőgazdasági termelők további kategóriáit, akik a tartalékból részesülhetnek, feltéve, hogy a (4) és (5) bekezdésben említett, prioritást élvező csoportok már részesültek támogatásban a tartalékból –állapíthatnak meg a tartalék felhasználására, valamint azokra az esetekre vonatkozóan, amelyek szükségessé teszik a tartalék feltöltését. Amennyiben a tartalék feltöltésére a támogatási jogosultságok értékének lineáris csökkentése útján kerül sor, az ilyen lineáris csökkentést az összes támogatási jogosultságra alkalmazni kell nemzeti szinten, vagy – ha a tagállamok a (2) bekezdés szerinti eltérést alkalmazzák – a 22. cikk (2) bekezdésében említett releváns területcsoport szintjén.

(8) A tagállamok a tartalékból allokált új támogatási jogosultságok értékét a támogatási jogosultságoknak az allokáció évében érvényes nemzeti átlagértékén vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett egyes területcsoportokra az allokáció évében alkalmazandó átlagértékén állapítják meg.

(9) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a meglévő támogatási jogosultságok értékét az allokáció évében érvényes nemzeti átlagértékre vagy a 22. cikk (2) bekezdésében említett egyes területcsoportokra alkalmazandó átlagértékre emelik.

27. cikk

A támogatási jogosultságok átruházása

(1) Támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag az ugyanazon tagállamban letelepedett aktív mezőgazdasági termelők javára ruházható át.

(2) Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják az alapszintű jövedelemtámogatást, a támogatási jogosultságok kizárólag azon területcsoporton belül ruházhatók át, ahol allokálták őket.

28. cikk

Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások

A tagállamok az e szakasz és e fejezet 3. szakasza szerinti közvetlen kifizetések helyett átalányösszegek vagy hektáronkénti összegek formájában is nyújthatnak támogatást az általuk meghatározott mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP stratégiai tervükben.

Az egyes mezőgazdasági termelők számára kifizetett éves támogatás összege nem haladhatja meg az 1 250 EUR-t.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy különböző területi küszöbértékekhez kapcsolódóan különböző átalányösszegeket vagy hektáronkénti összegeket állapítanak meg.

3. alszakasz

Kiegészítő jövedelemtámogatás

29. cikk

A fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás

(1) A tagállamok – az ebben a cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett – a fenntarthatóságot elősegítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást (a továbbiakban: átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás) biztosítanak.

E bekezdés első albekezdésétől vagy a 98. cikktől eltérve a tagállamok az EMGA által finanszírozott egyéb olyan eszközök és beavatkozások révén is kezelhetik a jövedelemtámogatások átcsoportosításának igényét, amelyek célja a jövedelemtámogatások méltányosabb elosztása, valamint azok kedvezményezettjeinek hatékonyabb és eredményesebb megválasztása, feltéve, ha KAP stratégiai tervükben bizonyítani tudják, hogy megfelelően kezelik az említett igényt.

(2) A tagállamok oly módon biztosítják a közvetlen kifizetések átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást biztosítanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azon mezőgazdasági termelők részére, akik a 21. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.

(3) A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten – amely a 22. cikk (2) bekezdésében említett területcsoportok szintjét is jelentheti – megállapítják a hektáronkénti összeget vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeket, továbbá a hektárok azon, mezőgazdasági termelőnkénti maximális számát, amelyre az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás folyósítandó.

(4) Az adott igénylési évre tervezett hektáronkénti összeg nem haladhatja meg a közvetlen kifizetések ugyanazon igénylési évre meghatározott hektáronkénti nemzeti átlagösszegét.

(5) A közvetlen kifizetések hektáronkénti nemzeti átlagösszegét a következők arányaként kell meghatározni: a közvetlen kifizetéseknek az adott igénylési évre vonatkozóan az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően megállapított nemzeti felső összeghatára és az ugyanazon igénylési évre vonatkozó alapszintű jövedelemtámogatás hektárszámban kifejezett összes tervezett kimenete.

(6) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják a hektárok e cikk (3) bekezdésében említett maximális számát e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.

A tagállamok által meghatározott kapcsolt jogalanyok csoportjába tartozó mezőgazdasági termelők esetében a tagállamok – az általuk meghatározandó feltételek mellett – alkalmazhatják a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot e csoport tekintetében.

30. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a 4. cikk (6) bekezdésében megállapított kritériumokkal összhangban meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők számára.

(2) Azon kötelezettségük részeként, miszerint egyrészt a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzéssel összhangban vonzóvá kell tenniük a mezőgazdasági pályát a fiatal mezőgazdasági termelők számára, másrészt a 95. cikknek megfelelően legalább a XII. mellékletben meghatározott összeget e célkitűzés megvalósítására kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak azon fiatal mezőgazdasági termelők részére, akik először hoztak létre új mezőgazdasági üzemet, és a 21. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében kifizetésre jogosultak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők részére a szóban forgó cikk (5) bekezdésében említett időszak fennmaradó részére az említett cikk szerinti támogatást nyújtják.

(3) A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás a fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló kifizetés iránti kérelem benyújtásának első évétől kezdve legfeljebb öt évig nyújtható, és – amennyiben az ötéves időtartam 2027-nél tovább tart – e jövedelemtámogatásra a KAP 2027-et követő időszakban alkalmazandó jogi keretében meghatározandó feltételek vonatkoznak. A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezettek számára nem hoznak létre jogi elvárásokat a 2027 utáni időszakra vonatkozóan.

E támogatás vagy éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés vagy pedig fiatal mezőgazdasági termelőnkénti átalányösszeg formájában nyújtható.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk szerinti támogatást minden egyes fiatal mezőgazdasági termelő tekintetében csak meghatározott maximális számú hektárra nyújtják.

(4) Jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja, például mezőgazdasági termelők csoportja, termelői szervezetek vagy szövetkezetek esetében a tagállamok a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot ezen jogi személyek vagy csoportok azon tagjai szintjén alkalmazzák:

a)	akik megfelelnek a „fiatal mezőgazdasági termelő” 4. cikk (6) bekezdésével összhangban meghatározott fogalmának és feltételeinek; valamint

ha a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – különösen gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdasági üzem vezetőjének jogállásával rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok agrárstruktúráinak megerősítéséhez.

4. alszakasz

Az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek

31. cikk

Az éghajlattal, a környezetvédelemmel és az állatjóléttel kapcsolatos rendszerek

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást hoznak létre és biztosítanak éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos önkéntes rendszerek (a továbbiakban: agrár-ökológiai programok) működtetéséhez.

(2) A tagállamok e cikk alapján olyan aktív mezőgazdasági termelők vagy aktív mezőgazdasági termelők olyan csoportjai részére nyújtanak támogatást, akik, illetve amelyek kötelezettségeket vállalnak arra, hogy az éghajlat- és környezetvédelem, valamint az állatjólét szempontjából előnyös, továbbá az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak.

(3) A tagállamok összeállítják a (2) bekezdésben említett, az éghajlat- és környezetvédelem, valamint az állatjólét szempontjából előnyös, továbbá az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó mezőgazdasági gyakorlatok jegyzékét. E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések, valamint az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egynek vagy többnek.

(4) Minden egyes agrár-ökológiai programnak elvben legalább kettőt le kell lefedniük az éghajlat- és környezetvédelemmel, az állatjóléttel és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel kapcsolatos következő cselekvési területek közül:

a)	az éghajlatváltozás mérséklése, többek között a mezőgazdasági gyakorlatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése, valamint a meglévő széntárolók megőrzése és a szénmegkötés fokozása;

b)	az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, többek között az élelmiszer-termelési rendszerek rezilienciájának, valamint az állatok és a növények diverzitásának fokozását célzó intézkedések a betegségekkel és az éghajlatváltozással szembeni erősebb ellenálló képesség érdekében;

c)	a vízminőség védelme vagy javítása, valamint a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése;

d)	a talajdegradáció megelőzése, a talaj helyreállítása, a talaj termőképességének és a táganyag-gazdálkodásnak és a talajbiótának a javítása;

e)	a biológiai sokféleség védelme, az élőhelyek vagy a fajok megőrzése vagy helyreállítása, beleértve a tájképi elemek vagy nem termelési célú területek fenntartását vagy létrehozását;

f)	a növényvédő szerek, különösen az emberi egészség vagy a környezet számára kockázatot jelentő növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használatát célzó intézkedések;

g)	az állatjólét javítását vagy az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó intézkedések.

(5) E cikk alapján a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:

a)	túlmennek az I. fejezet 2. szakasza szerinti vonatkozó, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

b)	túlmennek a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken;

c)	túlmennek a mezőgazdasági terület 4. cikk (2) bekezdése szerinti állapotban tartására vonatkozóan meghatározott feltételeken;

d)	eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 70. cikk alapján kifizetések odaítélésére kerül sor.

Az első albekezdés b) pontjában említett kötelezettségvállalások esetében, amennyiben a nemzeti jog olyan új követelményeket ír elő, amelyek túlmennek az uniós jogban megállapított megfelelő minimumkövetelményeken, az említett követelményeknek való megfeleléshez hozzájáruló kötelezettségvállalások tekintetében legfeljebb 24 hónapig támogatás nyújtható attól a naptól számítva, amelyen azok a mezőgazdasági üzem számára kötelezővé válnak.

(6) Az (5) bekezdés értelmében a tagállamok az agrár-ökológiai programok kedvezményezettje által teljesítendő, e cikkben említett kötelezettségvállalások leírásakor építhetnek az I. fejezet 2. szakasza alapján megállapított egy vagy több követelményre és előírásra, feltéve, hogy az agrár-ökológiai programokra vonatkozó kötelezettségek túlmennek a jogszabályban foglalt releváns gazdálkodási követelményeken és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a tagállamok által az I. fejezet 2. szakasza alapján megállapított minimumelőírásokon.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 87. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül, az első albekezdéssel összhangban létrehozott agrár-ökológiai programokban részt vevő aktív mezőgazdasági termelőket vagy ezek csoportjait úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a III. mellékletben említett releváns követelményeknek és előírásoknak, feltéve, hogy teljesítik az érintett agrár-ökológiai program szerinti kötelezettségvállalásokat.

Azon tagállamok, amelyek e bekezdés első albekezdésével összhangban agrár-ökológiai programokat hoznak létre, biztosíthatják, hogy irányítási és kontrollrendszereik következtében ne kerüljön sor az ellenőrzések megkettőzésére olyan esetekben, amennyiben ezen agrár-ökológiai programok és a III. mellékletben meghatározott kötelezettségek alapján ugyanazok a követelmények és előírások alkalmazandók.

(7) Egy adott agrár-ökológiai programra vonatkozó támogatás a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó valamennyi támogatható hektárra vonatkozó éves kifizetés formájában nyújtható. A kifizetések az alábbi formák valamelyikében nyújthatók:

a)	a 2. alszakasz szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

az aktív mezőgazdasági termelők vagy azok csoportjai részére a kötelezettségvállalások teljesítése nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevételek egy részének vagy egészének kompenzálására teljesített kifizetések, amelyeket a 82. cikknek megfelelően kell kiszámítani, figyelembe véve az agrár-ökológiai programokra vonatkozó célokat; e kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik.

Az első albekezdéstől eltérve, az annak b) pontjával összhangban az állatjóléttel összefüggő kötelezettségvállalások, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó kötelezettségvállalások, valamint kellően indokolt esetben az éghajlatvédelem szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra irányuló kötelezettségvállalások tekintetében odaítélt támogatásokat is lehet számosállat-egységenkénti éves kifizetés formájában nyújtani.

(8) A tagállamok ismertetik, hogy az agrár-ökológiai programok keretében vállalt mezőgazdasági gyakorlatok miként szolgálják a 108. cikkben említett igények teljesülését, és miként járulnak hozzá a 109. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett környezet- és éghajlatvédelmi struktúrához, az állatjóléthez és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemhez. A tagállamok értékelési vagy pontozási rendszert vagy bármely más olyan megfelelő módszert használnak, amellyel biztosítani lehet, hogy az agrár-ökológiai programok hatékonyan és eredményesen teljesítsék a kitűzött célokat. Az agrár-ökológiai programok keretében vállalt különböző kötelezettségek tekintetében az e cikk (7) bekezdése első albekezdésének a) pontja szerint nyújtandó támogatások szintjének meghatározásakor a tagállamok objektív és átlátható kritériumok alapján figyelembe veszik az egyes agrár-ökológiai programok fenntarthatóságának és célkitűzéseinek szintjét.

(9) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban álljanak a 70. cikken alapuló beavatkozásokkal.

3. szakasz

Termeléstől függő közvetlen kifizetések

1. alszakasz

Termeléstől függő jövedelemtámogatás

32. cikk

Általános szabályok

(1) A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak az aktív mezőgazdasági termelők számára.

(2) A tagállamok beavatkozásainak segíteniük kell a 33. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdaságtípusokat abban, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket ért nehézségeket. A tagállamoktól nem lehet megkövetelni a fehérjenövényekkel kapcsolatban felmerült nehézségek ismertetését.

(3) A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.

33. cikk

Hatály

Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, amennyiben ezek társadalmi-gazdasági vagy környezetvédelmi okokból fontosak:

a)	gabonafélék;

b)	olajos magvak a 11. cikk (7) bekezdésében meghatározott étkezési napraforgómag kivételével;

c)	fehérjenövények, beleértve a hüvelyeseket, valamint a hüvelyesek és fűfélék keverékét, feltéve, hogy e keverékben a hüvelyesek maradnak túlsúlyban;

len;

kender;

rizs;

diófélék;

h)	keményítőburgonyák;

i)	tej és tejtermékek;

magvak;

k)	juh- és kecskehús;

l)	marha- és borjúhús;

m)	olívaolaj és étkezési olajbogyó;

n)	selyemhernyó;

o)	szárított takarmány;

komló;

q)	cukorrépa, cukornád és cikóriagyökér;

r)	gyümölcs- és zöldségfélék;

s)	rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvény.

34. cikk

Támogathatóság

(1) A tagállamok kizárólag az általuk támogatható hektárként meghatározott területekre vonatkozóan, hektáronkénti kifizetés formájában nyújthatnak termeléstől függő jövedelemtámogatást.

(2) Ha a termeléstől függő jövedelemtámogatás szarvasmarhafélékre vagy juhokra és kecskékre vonatkozik, a tagállamok a támogatásra való jogosultság feltételeként határozzák meg az állatoknak az (EU) 2016/429 rendelet IV. része, I. címe, 2. fejezetének 1. szakaszával összhangban történő azonosítására és nyilvántartására vonatkozó követelményeket. Mindazonáltal – az egyéb alkalmazandó jogosultsági feltételek sérelme nélkül – a szarvasmarhafélék vagy a juhok és a kecskék támogathatóknak tekintendők, amennyiben az azonosítási és nyilvántartási követelmények az érintett igénylési évben, a tagállamok által megállapítandó időpontra teljesülnek.

35. cikk

Felhatalmazás a valamely ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok esetében

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan intézkedésekkel való kiegészítése céljából, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit ne érintsék hátrányosan a valamely ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok lehetőséget biztosíthatnak a tagállamoknak arra, hogy úgy döntsenek, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás 2027-ig továbbra is kifizethető azon termelési egységek alapján, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották.

2. alszakasz

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

36. cikk

Hatály

Bulgária, Görögország, Spanyolország és Portugália az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő aktív mezőgazdasági termelőknek.

37. cikk

Általános szabályok

(1) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtandó. Egy terület csak akkor támogatható, ha a tagállam által gyapottermelés céljára engedélyezett mezőgazdasági földterületen helyezkedik el, és a tagállam által engedélyezett olyan fajtákkal van bevetve, amelyeket rendes termesztési feltételek között ténylegesen betakarítanak.

(2) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás csak egészséges, ép és piacképes minőségű termékek esetében fizethető ki.

(3) Bulgária, Görögország, Spanyolország és Portugália az (1) bekezdésben említett földterületek és fajták engedélyezését az (5) bekezdés alapján elfogadott bármely szabállyal és feltétellel összhangban végzi.

(4) Az ezen alszakasz hatálya alá tartozó beavatkozások esetében:

a)	a felmerült kiadások elszámolhatóságát az (EU) 2021/2116 rendelet 37. cikkének a) pontja alapján kell meghatározni;

b)	az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a tanúsító szervek által adandó véleménynek ki kell terjednie az említett bekezdés a), b) és d) pontjára, valamint a vezetői nyilatkozatra.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás céljából történő engedélyezésére vonatkozó szabályokkal és feltételekkel egészítik ki.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás céljára történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásra és a termelőknek az engedélyezésről történő értesítésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

38. cikk

Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1) A következő nemzeti bázisterületek kerülnek meghatározásra:

—	Bulgária: 3 342 ha,

—	Görögország: 250 000 ha,

—	Spanyolország: 48 000 ha,

—	Portugália: 360 ha.

(2) A következő rögzített terméshozamok kerülnek megállapításra a referencia-időszakban:

—	Bulgária: 1,2 tonna/ha,

—	Görögország: 3,2 tonna/ha,

—	Spanyolország: 3,5 tonna/ha,

—	Portugália: 2,2 tonna/ha.

(3) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás esetében a támogatható területre nyújtott támogatás hektáronkénti összegét a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzataként kell kiszámítani:

—	Bulgária: 636,13 EUR,

—	Görögország: 229,37 EUR,

—	Spanyolország: 354,73 EUR,

—	Portugália: 223,32 EUR.

(4) Amennyiben egy adott tagállamban egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra vonatkozóan meghatározott összeget a bázisterület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás odaítélésének feltételeire, a támogathatósági követelményekre és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabályokkal egészítik ki.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a (4) bekezdésben előírt csökkentés kiszámítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

39. cikk

Elismert szakmaközi szervezetek

(1) Ezen alszakasz alkalmazásában „elismert szakmaközi szervezet”: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogalany, amely többek között a következő tevékenységeket folytatja:

a)	a gyapot forgalomba hozatalának módjára irányuló koordináció javítása, különösen kutatási tanulmányok és piackutatás által;

b)	az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

c)	a termelés olyan termékek irányába való orientálása, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében;

d)	a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében;

e)	a gyapot minőségtanúsítási rendszerek révén történő promócióját szolgáló marketingstratégiák kidolgozása.

(2) A gyapottisztító letelepedési helye szerinti tagállam elismeri azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek megfelelnek a (3) bekezdés alapján meghatározott bármely kritériumnak.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)	a szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok;

b)	a termelőkre vonatkozó kötelezettségek;

c)	az azon esetre vonatkozó következmények, ha az elismert szakmaközi szervezet nem felel meg az a) pontban említett kritériumoknak.

40. cikk

A támogatás nyújtása

(1) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a 38. cikkben megállapítottak szerint támogatható hektáronként kell nyújtani a mezőgazdasági termelőknek.

(2) Az elismert szakmaközi szervezetekben tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelők esetében a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás összegét a 38. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektárok tekintetében hektáronként 2 EUR-val meg kell emelni.

41. cikk

Eltérések

(1) A 101. és a 102. cikk, valamint a VII. cím – annak III. fejezete kivételével – nem alkalmazandó az ezen alszakaszban meghatározott, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásra.

(2) A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás nem szerepelhet a KAP stratégiai terv 108–114. cikkben említett egyik szakaszában sem, kivéve a 112. cikk (2) bekezdésének a pénzügyi tervre vonatkozó a) pontjára vonatkozóan.

(3) Az (EU) 2021/2116 rendelet 55. cikke (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése nem alkalmazandó az ezen alszakaszban említett beavatkozásokra.

III. FEJEZET

BIZONYOS ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz

Általános rendelkezések

42. cikk

Hatály

E fejezet a következő ágazatokban alkalmazott beavatkozástípusokra vonatkozó szabályokat határozza meg:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazat;

b)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének v) pontjában említett méhészeti termékek ágazata (a továbbiakban: a méhészeti ágazat);

c)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének l) pontjában említett borágazat;

d)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett komlóágazat;

e)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat;

f)	az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában meghatározott egyéb ágazatok, valamint az e rendelet VI. mellékletében felsorolt termékeket előállító ágazatok.

43. cikk

Kötelező és választható beavatkozástípusok

(1) A 42. cikk a) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípusok kötelezők az ezen ágazatban az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetekkel rendelkező tagállamok számára.

Amennyiben a KAP stratégiai tervének benyújtása időpontjában gyümölcs- és zöldségágazatban elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállam a KAP stratégiai terv időszaka alatt az 1308/2013/EU rendelet alapján elismer egy termelői szervezetet ezen ágazatban, az említett tagállamnak a KAP stratégiai tervének módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania a 119. cikkel összhangban a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó beavatkozásoknak a KAP stratégiai tervbe való felvétele céljából.

(2) A 42. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípusok minden tagállam számára kötelezők.

(3) A 42. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípusok a VII. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelezők.

(4) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 42. cikk d), e) és f) pontjában említett beavatkozástípusokat.

(5) Németország kizárólag akkor hajthatja végre a 42. cikk f) pontjában említett beavatkozástípusokat a komlóágazatban, ha a KAP stratégiai tervében úgy dönt, hogy nem hajtja végre a 42. cikk d) pontjában említett beavatkozástípusokat.

(6) Görögország, Franciaország és Olaszország kizárólag akkor hajthatja végre a 42. cikk f) pontjában említett beavatkozástípusokat az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP stratégiai tervükben úgy döntenek, hogy nem hajtják végre a 42. cikk e) pontjában említett beavatkozástípusokat.

44. cikk

Támogatási formák

(1) A 42. cikkben említett ágazatokban a támogatás a következő formák bármelyikében megvalósulhat:

a)	a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b)	egységköltségek;

c)	átalányösszegek;

d)	százalékos átalányfinanszírozás.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket a következő módszerek valamelyikével kell megállapítani:

olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:

i.	statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény;

ii.	a kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; vagy

iii.	a kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;

eseti alapon kidolgozott és – a bor- és a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások esetében a műveletet kiválasztó szerv, a többi támogatható ágazatban végrehajtott beavatkozások esetében pedig az 50. cikkben említett operatív programokat jóváhagyó szerv által – előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;

c)	az uniós szakpolitikákban a hasonló típusú beavatkozásokra alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban;

d)	a hasonló típusú beavatkozásokra a teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási rendszerekben alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban.

45. cikk

A beavatkozástípusokra vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:

a)	az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása, különösen a belső piacon zajló verseny torzulásának elkerülése révén;

az e fejezetben szereplő beavatkozástípusok hatálya alá tartozó kiadástípusok, többek között – az (EU) 2021/2116 rendelet 22. cikkétől eltérve – a termelői szervezeteknél vagy egyéb kedvezményezetteknél az e beavatkozások végrehajtása során felmerülő adminisztratív és személyzeti költségek elszámolhatósága;

c)	az e fejezetben említett uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja – ideértve a referencia-időszakokat és a forgalmazott termékek értékének kiszámítását is –, továbbá az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatás céljából a termelők szervezettségi foka kiszámításának alapja;

a 47. cikk (2) bekezdésének a), c), f), g), h) és i) pontjában említett beavatkozástípusokhoz, valamint az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és l) pontjában említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje, beleértve az ingyenes szétosztás céljából a piacról kivont termékek csomagolási és szállítási költségeit, valamint az ilyen célú szállításokat megelőző feldolgozás költségeit;

e)	a kiadások felső határának megállapítására, valamint a 47. cikk (2) bekezdésének d) pontjában és az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett beavatkozástípusok céljára a támogatható terület kimérésére vonatkozó szabályok;

f)	a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alóli mentességre vonatkozó, a további adminisztratív terhek elkerülését célzó szabályok és a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

g)	a 44. cikk (1) bekezdésében felsorolt támogatási formák alkalmazására vonatkozó feltételek.

h)	az e fejezetben szereplő beavatkozások által támogatott termelő és nem termelő beruházásokra vonatkozó minimális tartóssági követelményekre vonatkozó szabályok;

i)	az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja szerinti beruházások támogatásának, valamint az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének k) pontja szerinti promóció támogatásának kombinációjára vonatkozó szabályok.

46. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatra, a komlóágazatra, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatokra vonatkozó célkitűzések

A 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó célkitűzések a következők:

a termelés tervezése és szervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

b)	a kínálati oldal koncentrációja és a termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)	a közép- és hosszú távú versenyképesség javítása, különösen korszerűsítés révén; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képességet, az állatbetegségekkel szembeni rezisztenciát, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló módszereket, továbbá a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

a következők előmozdítása, kifejlesztése és megvalósítása:

i.	a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek és technikák;

ii.	a károsítókkal és a betegségekkel szembeni ellenállást segítő termelési gyakorlatok;

iii.	az uniós és a tagállami jog szerint meghatározott minimumkövetelményeket meghaladó állategészségügyi és állatjóléti előírások;

iv.	hulladékcsökkentés, valamint a melléktermékek környezetkímélő felhasználása és kezelése, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve;

v.	a biológiai sokféleség védelme és fokozása, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és a levegő védelme.

E célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e), f) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

f)	hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;

a termékek kereskedelmi értékének és színvonalának növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely uniós minőségrendszer vagy a tagállamok által elismert nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódnak;

h)	a termékek promóciója és marketingje; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b), c) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

i)	a friss vagy feldolgozott gyümölcs- és zöldségágazati termékek fogyasztásának növelése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

j)	az érintett ágazat piacain bekövetkező zavarok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

k)	a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartatása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;

47. cikk

Beavatkozástípusok a gyümölcs- és zöldségágazatban, a komlóágazatban, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatokban

(1) A 46. cikk a)–i) és k) pontjában említettek közül kiválasztott célkitűzések mindegyike tekintetében a tagállamok a KAP stratégiai tervükben egyet vagy többet kiválasztanak a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, kutatás, valamint kísérleti és innovatív termelési módszerek és egyéb tevékenységek, például az alábbi területeken:

i.	talajvédelem, beleértve a talaj széntartalmának növelését és a talaj szerkezetének javítását, valamint a szennyező anyagok csökkentését;

ii.	a vízhasználat és a megbízható vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást, a vízvédelmet és a vízelvezetést is;

iii.	a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása;

iv.	az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-használat növelése;

v.	a környezetkímélő csomagolás, a kutatás és a kísérleti termelés területén;

vi.	biológiai biztonság, az állatok egészsége és jóléte;

vii.	kibocsátás- és hulladékcsökkentés, a melléktermék-felhasználás javítása, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve, továbbá a hulladékgazdálkodás javítása;

viii.

a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása és a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok és hatások csökkentése, beleértve az integrált növényvédelmi technikák alkalmazását is;

ix.	az állatbetegségekkel szembeni ellenállóképesség javítása, valamint az állatgyógyászati készítmények, többek között az antibiotikumok használatának csökkentése;

x.	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása;

xi.	a termékminőség javítása;

xii.	a genetikai erőforrások javítása;

xiii.

a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartatása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;

tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a következők tekintetében: a károsítók és betegségek elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek és az állategészségügyi készítmények fenntartható használata, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, a foglalkoztatási feltételek, a munkáltatói kötelezettségek, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság;

képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a legjobb gyakorlatok cseréjét is, mindenekelőtt a következők tekintetében: a károsítók és betegségek elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek és az állategészségügyi készítmények fenntartható használata, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, továbbá a szervezett kereskedelmi platformok és árutőzsdék használata az azonnali és határidős piacokon;

d)	ökológiai vagy integrált termelés;

e)	a termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő intézkedések;

f)	promóció, kommunikáció és marketing, ideértve különösen az uniós minőségrendszerekkel és az egészséges táplálkozás fontosságával kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapítására, valamint a piacok diverzifikációjára és konszolidációjára irányuló intézkedéseket és tevékenységeket;

g)	uniós és nemzeti minőségrendszerek alkalmazása;

h)	nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek alkalmazása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének monitoringja;

i)	az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések.

(2) A 46. cikk j) pontjában említett célkitűzés tekintetében a tagállamok a KAP stratégiai tervükben egyet vagy többet kiválasztanak a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:

a)	a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak az 1308/2013/EU rendelet, vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek és termelőiszervezet-társulások általi létrehozása, feltöltése és újrafeltöltése;

b)	tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, beleértve a közös tárolást is;

c)	termelői szervezetek vagy azok tagjai által előállított termékek közös tárolása, ezen belül szükség esetén a termékek kollektív feldolgozása a közös tárolás megkönnyítése érdekében;

d)	gyümölcsösök vagy olajfaültetvények újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;

e)	az állatállomány pótlása az egészségügyi okokból történő kényszervágásokat vagy a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően;

f)	forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára vagy más rendeltetésre, beleértve adott esetben a forgalomból történő ilyen kivonás megkönnyítése céljából történő feldolgozást is;

g)	zöldszüret, azaz az olyan, nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból nem károsodtak a zöldszüret előtt;

h)	be nem takarítás, azaz a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen, úgy, hogy a termék egészséges, ép és piacképes minőségű; nem értendő ide termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisítése;

betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;

j)	személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet, vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert más termelői szervezeteknek és termelői szervezet-társulásoknak vagy egyéni termelőknek;

k)	harmadik országok egészségügyi és növényegészségügyi előírásainak végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaira való bejutás megkönnyítése érdekében;

l)	a figyelemfelhívást és a fogyasztók tájékoztatását célzó kommunikációs tevékenységek.

48. cikk

Tervezés, jelentéstétel és teljesítményalapú záróelszámolás az operatív programok szintjén

A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja, a 102. cikk, a 111. cikk g) és h) pontja, a 112. cikk (3) bekezdésének b) pontja és a 134. cikk a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokban végrehajtott beavatkozástípusok esetében nem a beavatkozás szintjén, hanem az operatív programok szintjén alkalmazandó. Ezen beavatkozástípusok esetében a tervezést, a jelentéstételt és teljesítményalapú záróelszámolást is az operatív programok szintjén kell végrehajtani.

2. szakasz

A gyümölcs- és zöldségágazat

49. cikk

Célkitűzések a gyümölcs- és zöldségágazatban

A tagállamok a 42. cikk a) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazatban egy vagy több, a 46. cikkben meghatározott célkitűzés megvalósítására törekednek. A 46. cikk g), h), i) és k) pontjában meghatározott célkitűzéseket a friss és a feldolgozott termékekre egyaránt alkalmazni kell, míg az említett cikk többi pontjában meghatározott célkitűzéseket csak a friss termékekre kell alkalmazni.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a beavatkozások megfeleljenek a 47. cikkel összhangban kiválasztott beavatkozástípusoknak.

50. cikk

Operatív programok

(1) A 46. cikkben említett célkitűzéseket és a gyümölcs- és zöldségágazatban megvalósítandó, a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelői szervezet-társulások, vagy mindezek jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2) Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év.

(3) Az operatív programok céljául legalább a 46. cikk b), e) és f) pontjában említett célkitűzések megvalósítását kell kitűzni.

(4) Az operatív programoknak minden egyes kiválasztott célkitűzés tekintetében ismertetniük kell a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározott beavatkozások közül kiválasztott beavatkozásokat.

(5) Az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak operatív programokat kell benyújtaniuk a tagállamoknak jóváhagyásra, és jóváhagyásuk esetén végre kell azokat hajtaniuk.

(6) A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon beavatkozásokból, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe.

E célból a tagállamok biztosítják a következőket:

a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti intézkedések finanszírozása – nem érintve az 51. cikk (1) bekezdésének b) pontját – teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)	minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen a beavatkozások és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése.

c)	ne fordulhasson elő kettős támogatás.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy minden operatív program tekintetében:

a)	a kiadások legalább 15 %-a a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon;

b)	az operatív program három vagy több, a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó tevékenységet foglaljon magában;

c)	a kiadások legalább 2 %-a a 46. cikk d) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon; és

d)	a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokhoz tartozó beavatkozásokra fordított kiadások ne haladják meg az összes kiadás egyharmadát.

Amennyiben valamely termelői szervezet tagjainak legalább 80 %-a alanya egy vagy több azonos, az e cím IV. fejezete szerinti agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásnak vagy ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalással, akkor e kötelezettségvállalások mindegyikét tevékenységként kell figyelembe venni az első albekezdés b) pontjában említett minimum három tevékenységre vonatkozó követelmény teljesülése céljából.

(8) Az operatív programokban az annak biztosítására javasolt tevékenységeket lehet meghatározni, hogy az ágazatbeli munkavállalókra méltányos és biztonságos munkafeltételek vonatkozzanak.

51. cikk

Működési alapok

(1) A gyümölcs- és zöldségágazat bármely termelői szervezete vagy ilyen termelői szervezetek társulása működési alapot hozhat létre. Az alapot a következő forrásokból kell finanszírozni:

a következők által biztosított pénzügyi hozzájárulások:

i.	a termelői szervezet tagjai vagy maga a termelői szervezet vagy ezek mindegyike; vagy

ii.	a termelői szervezetek társulása e társulás tagjai révén;

b)	uniós pénzügyi támogatás, amely termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak nyújtható, amennyiben az említett szervezetek vagy társulások operatív programot nyújtanak be.

(2) A működési alapok kizárólag a tagállamok által jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

52. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás

(1) Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik az 51. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2) Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke:

a)	az adott termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a;

b)	a termelői szervezetek adott társulása által forgalmazott termékek értékének 4,5 %-a;

c)	az adott transznacionális termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás által forgalmazott termékek értékének 5 %-a.

E határértékek 0,5 százalékponttal növelhetők, amennyiben az első albekezdésben meghatározott releváns százalékértéket meghaladó összeget kizárólag a 46. cikk d), e), f), h) i) és j) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó egy vagy több beavatkozásra használják. Ezeket a beavatkozásokat a termelői szervezetek társulásai – köztük a termelői szervezetek transznacionális társulásai – esetében a tagok nevében a társulás hajthatja végre.

(3) Valamely termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás kérésére az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni egy adott operatív program vagy annak egy része tekintetében, amennyiben a következők közül legalább egy fennáll:

a)	transznacionális termelői szervezetek a 46. cikk b), e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg két vagy több tagállamban;

b)	egy vagy több termelői szervezet vagy egy vagy több termelőiszervezet-társulás szakmaközi alapon megvalósított beavatkozásokban vesz részt;

c)	az operatív program kizárólag az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá tartozó ökológiai termékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)	valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás először hajt végre egy operatív programot;

e)	az adott tagállamban a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

f)	a termelői szervezet a legkülső régiók valamelyikében működik;

g)	az operatív program a 46. cikk d), e), f), i) és j) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozástípusokat tartalmazza;

h)	az operatív programot először hajtja végre valamely két vagy több elismert termelői szervezet összeolvadásának eredményeként létrejött elismert termelői szervezet.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott 50 %-os felső határt 80 %-ra kell emelni a 46. cikk d) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó kiadások tekintetében, amennyiben e kiadások az operatív program kiadásainak legalább 5 %-át fedezik.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott 50 %-os felső határt 80 %-ra kell emelni a 46. cikk e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások tekintetében, amennyiben e kiadások az operatív program kiadásainak legalább 20 %-át fedezik.

(6) Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

gyümölcsök és zöldségek piacról történő kivonása, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

ingyenes szétosztás a tagállamok által e célból jóváhagyott jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek,

ii.

ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézetek, iskolák, közoktatási intézmények, az 1308/2013/EU rendelet 22. cikkében említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében; a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;

az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert más termelői szervezetek számára nyújtott személyre szabott tanácsadáshoz kapcsolódó fellépések – feltéve, hogy az érintett termelői szervezetek az e rendelet 53. cikkének (2) bekezdésében említett régiókban működnek –, vagy egyéni termelőknek biztosított, személyre szabott szaktanácsadáshoz kapcsolódó fellépések.

53. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára az e rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot egészíti ki.

(2) Akkor tekinthető úgy, hogy valamely tagállami régióban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ha a szervezettség átlagos foka az operatív program végrehajtását megelőző három egymást követő évben nem érte el a 20 %-ot. A szervezettség fokát úgy kell kiszámítani, hogy az érintett régióban megtermelt és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek, illetve termelőiszervezet-társulások által forgalmazott gyümölcsök és zöldségek értékét el kell osztani a szóban forgó régióban megtermelt összes gyümölcs és zöldség értékével.

(3) Az (1) bekezdés szerint nemzeti pénzügyi támogatást nyújtó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókról, valamint a szóban forgó régiókban működő termelői szervezetek számára nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásról.

3. szakasz

Méhészeti ágazat

54. cikk

Célkitűzések a méhészeti ágazatban

A tagállamok törekednek arra, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott vonatkozó egyedi célkitűzések közül legalább egyet megvalósítsanak a méhészeti ágazatban.

55. cikk

Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás

(1) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes kiválasztott egyedi célkitűzés vonatkozásában kiválasztanak egyet vagy többet a méhészeti ágazatra vonatkozó következő beavatkozástípusok közül:

a)	tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás, képzés, tájékoztatás és a legjobb gyakorlatok cseréje a méhészek és a méhészek szervezetei részére, többek között hálózatok kiépítése révén;

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.	a méhállományt megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroózis – elleni védekezés,

ii.	a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása,

iii.	a méhállomány pótlása az Unióban, a méhtenyésztést is beleértve,

iv.	a vándorméhészkedés racionalizálása;

c)	a méhészeti termékek, a méhpusztulás, a méhek csökkenő termelékenysége, valamint a méhekre potenciálisan mérgező anyagok elemzését végző laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;

d)	az Unióban meglévő kaptárok számának megőrzését vagy növelését célzó fellépések, a méhtenyésztést is beleértve;

e)	együttműködés a szakosodott szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatási programok végrehajtása terén;

f)	promóció, kommunikáció és marketing, ideértve a piacmonitoringhoz kötődő fellépéseket és a különösen a méhészeti termékek minőségével kapcsolatos fogyasztói tudatosság növelésére irányuló tevékenységeket;

g)	a termékminőség javítására irányuló fellépések.

(2) A tagállamok KAP stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott egyedi célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül a tagállamok megjelölik a beavatkozásokat.

(3) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben meghatározzák az általuk a KAP stratégiai tervben kiválasztott beavatkozástípusokhoz biztosított finanszírozást.

(4) A tagállamok legalább azzal a támogatási összeggel megegyező összeget nyújtják, amelyet az e cikk (2) bekezdésében említett beavatkozástípusok támogatására a 88. cikk (2) bekezdése alapján általuk igénybe vett uniós pénzügyi támogatás kitesz.

(5) Az Unió és a tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatás teljes összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél felmerült kiadásokat.

(6) KAP stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok együttműködnek a méhészet területén működő szervezetek képviselőivel.

(7) A tagállamok évente értesítik a Bizottságot a területükön található kaptárok számáról.

56. cikk

A méhészeti ágazat beavatkozástípusaira vonatkozó további felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:

a)	a tagállamoknak az 55. cikk (7) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található kaptárok számáról;

b)	a „kaptár” fogalmának meghatározása és a kaptárok számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;

c)	az 55. cikkben említett beavatkozástípusok és beavatkozások végrehajtásával összefüggő kiadásokhoz biztosított uniós hozzájárulás minimális mértéke.

4. szakasz

Borágazat

57. cikk

Célkitűzések a borágazatban

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok törekednek arra, hogy a következő célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítsanak a borágazatban:

a)	az uniós bortermelők gazdasági fenntarthatóságának és versenyképességének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a termelési rendszerek fenntarthatóságának javításához való hozzájárulás, továbbá az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentése, többek között a szőlőtermesztők támogatásával az inputfelhasználás csökkentése és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módszerek és művelési gyakorlatok alkalmazása terén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d)–f) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)	a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartásának biztosítása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban;

az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és a piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások hosszú távú versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódnak;

e)	hozzájárulás a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához az uniós borpiacon a piaci válságok megelőzése érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

hozzájárulás az uniós termelők jövedelmének biztosításához azokban az esetekben, amikor azok természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik;

a szőlőből készült uniós termékek piac- és versenyképességének fokozása, különösen innovatív termékek, folyamatok és technológiák kifejlesztése, továbbá az ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése által; e célkitűzés magában foglalhatja a tudástranszfert is és a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

h)	a borkészítés melléktermékei ipari és energetikai célokra történő felhasználásának fenntartása az uniós borok minőségének és ezzel egyidejűleg a környezet védelmének biztosítása érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

i)	hozzájárulás a felelősségteljes borfogyasztással és a borra vonatkozó uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapításához; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

j)	a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban, beleértve a borpiacok megnyitását és diverzifikálását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódik;

k)	hozzájárulás a termelők piaci ingadozásokkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéshez kapcsolódik.

58. cikk

Beavatkozástípusok a borágazatban

(1) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok az 57. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés tekintetében a KAP stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a következő beavatkozástípusok közül:

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, amely a következő intézkedések közül egyet vagy többet magában foglaló folyamat:

i.	fajtaváltás, átoltás révén is, többek között a minőség vagy a környezeti fenntarthatóság javítása céljából, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy a genetikai sokféleség növelése érdekében;

ii.	szőlőültetvények áttelepítése;

iii.	szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a tagállam illetékes hatósága által elrendelt kötelező kivágást követően szükséges;

iv.

a szőlőültetvények termesztéstechnológiai módszereinek javítása, különösen a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése, a növényvédő szerek használatának csökkentését is beleértve, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcellának ugyanazon szőlőfajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások a szőlőtermesztési- és borkészítési rendszerekben, kizárva az a) pontban meghatározott beavatkozástípushoz kapcsolódó műveleteket, valamint a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára, továbbá marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló beruházásokat;

zöldszüret, azaz a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése; nem értendő ide a be nem takarítás, ami azt jelenti, hogy a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják;

d)	a természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, a kedvezőtlen éghajlati jelenségekből, az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott károkból eredő jövedelemkiesés;

tárgyi és immateriális innovációs beruházások, amelyek közé tartoznak a – többek között a borkészítés termékeiből és melléktermékeiből előállított – innovatív termékek, a borászati termékek előállítására irányuló innovatív folyamatok és technológiák kifejlesztését, valamint e folyamatok és technológiák digitalizálását célzó, továbbá olyan egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő beruházások, amelyek az ismeretek cseréjét, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz történő hozzájárulást célozzák;

f)	tanácsadási szolgáltatások, különösen a foglalkoztatási feltételekre, a munkáltatói kötelezettségekre, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozóan;

g)	a borkészítés melléktermékeinek az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszában megszabott korlátozásoknak megfelelően elvégzett lepárlása;

h)	az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztatási tevékenységek, amelyek célja a felelősségteljes borfogyasztás ösztönzése, illetve az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerek előmozdítása;

i)	a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja az uniós szőlőültetvények hírnevének növelése a bortermelő régiókban a borturizmus előmozdítása révén;

j)	a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek által végrehajtott fellépések, amelyek célja a piacismeret javítása;

harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció, amely a következő, a borágazat versenyképességének javítását, valamint a piacok megnyitását, diverzifikálását vagy megszilárdítását célzó intézkedések és tevékenységek közül egyet vagy többet foglal magában:

i.	olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

ii.	nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

iii.	tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és az ökológiai termelésre vonatkozó uniós minőségrendszerek kapcsán;

iv.	új vagy meglévő piacok olyan felmérése, amely a piacok bővítése és megszilárdítása érdekében szükséges;

v.	a tájékoztató és promóciós műveletek eredményeit felmérő tanulmányok;

vi.

a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazat termékeinek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés korlátozásának megelőzése vagy a hozzáférés lehetővé tétele érdekében;

l)	átmeneti és fokozatosan csökkenő támogatás a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos igazgatási kiadások fedezéséhez;

tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek célja a bortermelés fenntarthatóságának fokozása a következők révén:

i.	a vízhasználat és a vízgazdálkodás javítása;

ii.	ökológiai termelésre való áttérés;

iii.	integrált termelési technikák bevezetése;

iv.	precíziós vagy digitalizált termelési módszerekhez szükséges berendezések beszerzése;

v.	hozzájárulás a talajvédelemhez és a talaj szénmegkötésének növeléséhez;

vi.	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása vagy a tájkép megóvása, többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzése; vagy

vii.	a hulladékképződés csökkentése és a hulladékgazdálkodás javítása.

Az első albekezdés k) pontja csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandó. A felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós és kommunikációs műveletek és tevékenységek időtartama legfeljebb három év lehet, amely nem hosszabbítható meg, és azok kizárólag az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerekre terjedhetnek ki.

(2) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok KAP stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a borágazati célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül megjelölik a beavatkozásokat.

Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének k) pontjában említett beavatkozástípusokat választó tagállamok különös rendelkezéseket állapítanak meg a tájékoztatási és promóciós intézkedésekre és tevékenységekre vonatkozóan, különös tekintettel azok maximális időtartamára.

(3) Az V. címben megállapított követelményeken túlmenően a 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok KAP stratégiai tervükben végrehajtási ütemtervet határoznak meg a választott beavatkozástípusok és beavatkozások tekintetében, továbbá összeállítanak egy általános pénzügyi táblázatot, amely – a VII. mellékletben meghatározott pénzügyi allokációknak megfelelően – bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak a választott beavatkozástípusok és beavatkozások közötti tervezett felosztását.

59. cikk

A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás

(1) A szőlőültetvényeknek az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50 %-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75 %-át.

Az uniós pénzügyi támogatás mértéke meredek lejtők és 40 %-ot meghaladó szintkülönbséggel bíró övezetekben lévő teraszok esetében meghaladhatja a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 60 %-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 80 %-át.

A támogatás kizárólag a termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció, illetve a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez biztosított hozzájárulás formájában nyújtható. A termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott kompenzáció mértéke a szóban forgó veszteség 100 %-áig terjedhet, és a következő formák egyikében valósulhat meg:

a)	a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése legfeljebb hároméves időtartamra;

b)	pénzügyi kompenzáció legfeljebb hároméves időtartamra.

(2) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b)	a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)	a támogatható beruházási költségek 75 %-át a legkülső régiókban;

d)	a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (43) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható. A legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.

A 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az uniós pénzügyi támogatás e bekezdés első albekezdésében említett maximális szintjei megfeleződnek.

Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás az „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról” című bizottsági közlemény (44) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

(3) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett zöldszürethez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőfürtök megsemmisítéséhez vagy eltávolításához kapcsolódó közvetlen költségek és az ilyen megsemmisítésből vagy eltávolításból adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének i), j) és m) pontjában említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a közvetlen vagy elszámolható költségek 50 %-át.

(5) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a termelők által természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta veszteség elleni biztosításra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;

a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:

i.	az a) pontban említett veszteségek és az egyéb kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott veszteségek;

ii.	az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott veszteségek.

A betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás akkor ítélhető oda, ha az érintett biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után a 100 %-ot meghaladó mértékű kompenzációt, figyelembe véve minden olyan kompenzációt, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott. A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

(6) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett innovációkhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b)	a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)	a támogatható beruházási költségek 80 %-át a legkülső régiókban;

d)	a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak ítélhető oda; a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a maximális mértékű támogatás.

(7) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének h) és k) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható kiadások 50 %-át.

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok továbbá legfeljebb az elszámolható kiadások 30 %-ának erejéig nemzeti kifizetést nyújthatnak, az uniós pénzügyi támogatás és a tagállami kifizetések együttesen azonban nem haladhatják meg az elszámolható kiadások 80 %-át.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben a 60. cikk (3) bekezdésében foglalt különös szabályoknak megfelelően megállapítja a borkészítés melléktermékeinek az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének g) pontja szerinti lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás összegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

60. cikk

A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokra vonatkozó különös szabályok

(1) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás ne torzítsa a versenyt a biztosítási piacon.

(2) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszürettel összefüggésben ne fordulhasson elő, hogy az egyes bortermelők az 59. cikk (3) bekezdésében megállapított értékhatárt meghaladó kompenzációban részesüljenek.

(3) A borkészítés melléktermékeinek az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének g) pontjában említett lepárlásához nyújtott uniós támogatás összegét az előállított alkohol térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma szerint és hektoliterenként kell megállapítani. Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalma tekintetében, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan lepárlók kapják, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékeket legalább 92 térfogat-százalékos alkoholtartalmú nyersalkohollá dolgozzák fel.

Az uniós pénzügyi támogatásnak magában kell foglalnia egy átalányösszeget, amely a borkészítés melléktermékeinek begyűjtéséhez kapcsolódó költségek ellentételezésére szolgál. Ezt az összeget a lepárlótól a termelőre kell átruházni azon esetekben, amikor a szóban forgó költségeket az utóbbi viseli.

A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek uniós pénzügyi támogatással elvégzett lepárlása eredményeként keletkező alkoholt kizárólag olyan, ipari vagy energetikai célokra használják fel, amelyek nem járnak a verseny torzulásával.

(4) A 88. cikk (1) bekezdésében említett tagállamok a KAP stratégiai tervükben biztosítják, hogy a kiadások legalább 5 %-a el legyen különítve és legalább egy fellépést fogadjanak el azon célkitűzések teljesítése érdekében, amelyek a környezetvédelmet, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítását, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentését, az energiamegtakarítást és a borágazat globális energiahatékonyságának javítását szolgálják, az 57. cikk b), d) és h) pontjában megállapított célkitűzésekkel összhangban.

5. szakasz

A komlóágazat

61. cikk

Célkitűzések és beavatkozástípusok a komlóágazatban

(1) Németország törekszik arra, hogy a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítson a komlóágazatban.

(2) Németország a KAP stratégiai tervében kiválaszt egyet vagy többet a 47. cikkben említett beavatkozástípusok közül az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. Az említett beavatkozástípusokon belül Németország megjelöli a beavatkozásokat. Németország a KAP stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett.

(3) A Németország által megjelölt beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások jóváhagyott operatív programjai útján kell megvalósítani.

(4) A (3) bekezdésben említett operatív programoknak meg kell felelniük az 50. cikk (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(5) Németország biztosítja, hogy az e cikk alapján az egyes termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás három egymást követő év átlagában ne haladja meg az ugyanezen időszak alatt az adott termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás operatív programjára kapott teljes uniós pénzügyi támogatás egyharmadát.

62. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1) A 88. cikk (3) bekezdésében meghatározott pénzügyi allokáción belül Németország a 61. cikk (3) bekezdésében említett operatív programokat végrehajtó termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak az egyes termelői szervezetek által képviselt, komlóval megművelt hektárok számával arányosan allokálja a maximális uniós pénzügyi támogatást.

(2) Az egyes termelői szervezeteknek vagy termelőiszervezet-társulásoknak az (1) bekezdés értelmében juttatott maximális összegeken belül a 61. cikkben említett operatív programokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a szóban forgó cikkben említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át. A kiadások fennmaradó részét az uniós pénzügyi támogatásban részesülő termelői szervezetnek vagy termelőiszervezet-társulásnak kell viselnie.

Az uniós pénzügyi támogatást az operatív programokat végrehajtó, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által létrehozott működési alapokba kell befizetni. E célból e rendelet 51. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

a)	a 46. cikk d), e), f) és h) pontjában említett célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó beavatkozástípusok esetében;

b)	a 46. cikk a) és j) pontjában említett célkitűzések közül az egyikhez vagy mindkettőhöz kapcsolódó, a közös tárolással, a tanácsadási szolgáltatásokkal, a technikai segítségnyújtással, a képzéssel és a legjobb gyakorlatok cseréjével kapcsolatos beavatkozások esetében.

6. szakasz

Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat

63. cikk

Célkitűzések az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban

Görögország, Franciaország és Olaszország törekedik arra, hogy a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzések közül egyet vagy többet megvalósítson az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban.

64. cikk

Beavatkozástípusok az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban

(1) A 63. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében Görögország, Franciaország és Olaszország a KAP stratégiai tervében kiválaszt egyet vagy többet a 47. cikkben említett beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül az említett tagállamok megjelölik a beavatkozásokat.

(2) A Görögország, Franciaország és Olaszország által megjelölt beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 50. cikkének (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdését és 51. cikkét kell értelemszerűen alkalmazni, a 65. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül.

65. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1) Az elszámolható költségekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)	a 46. cikk a)–f), h) és k) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át;

b)	az állóeszköz-beruházások tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át és a 46. cikk g) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó egyéb beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át;

c)	a 46. cikk j) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-át;

a 47. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 75 %-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások hajtják végre, és az 50 %-át, ha ez a feltétel nem teljesül.

(2) Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások által forgalmazott termékek értékének 30 %-át 2023-ban és 2024-ben, 15 %-át 2025-ben és 2026-ban, valamint 10 %-át 2027-től kezdődően.

(3) Görögország, Franciaország és Olaszország az uniós pénzügyi támogatással nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-ának erejéig kiegészítő finanszírozást biztosíthat az 51. cikkben említett működési alapokhoz.

(4) Görögország, Franciaország és Olaszország biztosítja, hogy a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokra fordított kiadások nem haladják meg az egyes operatív programok számára a KAP stratégiai tervében meghatározott összes kiadás egyharmadát.

7. szakasz

Egyéb ágazatok

66. cikk

Célkitűzések az egyéb ágazatokban

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben kiválaszthatják a 42. cikk f) pontjában említett olyan ágazatokat, amelyekben a 47. cikkben meghatározott beavatkozástípusokat végrehajtják. A tagállamok az általuk kiválasztott minden ágazat esetében törekednek egy vagy több, a 46. cikk a)–h), j) és k) pontjában meghatározott célkitűzés megvalósítására. A tagállamok megindokolják, miért döntöttek a kiválasztott ágazatok és célkitűzések mellett.

67. cikk

Beavatkozástípusok az egyéb ágazatokban

(1) A tagállamok a 66. cikkel összhangban kiválasztott minden egyes ágazat esetében választanak egy vagy több, a 47. cikkben említett beavatkozástípust, amelyet a következők által kidolgozott, jóváhagyott operatív programokon keresztül kell végrehajtani:

a)	az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások, illetve az e cikk (7) bekezdése szerint elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások; vagy

szövetkezetek, valamint a termelők közötti együttműködésnek a termelők kezdeményezésére létrehozott és általuk ellenőrzött egyéb olyan formái, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága termelői csoportnak nyilvánított, a jóváhagyott operatív program indulásától számított átmeneti, legfeljebb négyéves időszakra, amely legkésőbb 2027. december 31-én lezárul.

(2) A tagállamok meghatározzák a termelői csoporttá nyilvánításhoz szükséges kritériumokat, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett termelői csoportok arra irányuló tevékenységeit és célkitűzéseit, hogy képesek legyenek eleget tenni azon követelményeknek, amelyek alapján az 1308/2013/EU rendelet 152–154. vagy 161. cikke szerint, vagy az e cikk (7) bekezdése szerint termelői szervezeteknek ismerhetők el.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett termelői csoportoknak az operatív programon kívül ki kell dolgozniuk és be kell nyújtaniuk egy azt célzó elismerési tervet is, hogy az említett pontban szereplő átmeneti időszakon belül teljesíteni tudják az 1308/2013/EU rendelet 152–154. vagy 161. cikkében vagy e cikk (7) bekezdése értelmében a termelői szervezetek elismerésére vonatkozóan meghatározott követelményeket.

Az elismerési tervben tevékenységeket és célokat kell meghatározni, amelyek biztosítják, hogy előrelépés történjen az elismerés megszerzése felé.

Az azon termelői csoportoknak nyújtott támogatást, amelyeket az átmeneti időszak végéig nem ismernek el termelői szervezetként, vissza kell téríttetni.

(4) A tagállamok megindokolják, hogy miért döntöttek az adott, az (1) bekezdésben említett beavatkozástípusok mellett.

Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy az e szakaszban meghatározott beavatkozástípusokat hajtanak végre a VI. mellékletben felsorolt termékek esetében, minden általuk kiválasztott ágazatra vonatkozóan összeállítják az adott ágazatba tartozó termékek jegyzékét.

(5) A 47. cikk (2) bekezdésének c) és f)–i) pontjában említett beavatkozástípusok nem alkalmazandók a VI. mellékletben foglalt gyapot-, olajrepce- vagy repcemagra, napraforgómagra és szójababra.

(6) Az (1) bekezdésben említett operatív programoknak meg kell felelniük az 50. cikk (2), (4), (5), (6) és (8) bekezdésében megállapított feltételeknek.

(7) Azon tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a gyapotágazatban a 42. cikk f) pontjában említett beavatkozástípusokat hajtanak végre, a gyapotágazatban működő termelői szervezeteket és az ilyen termelői szervezetek társulásait az 1308/2013/EU rendelet 152. cikkének (1) bekezdésében és 153–156. cikkében foglalt követelményekkel összhangban és az ugyanott megállapított eljárásokat alkalmazva ismerik el. A tagállamok által a Görög Köztársaság 1979. évi csatlakozási okmányának 4. jegyzőkönyvével összhangban e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően elismert termelői csoportokat és az ilyen termelői csoportok szövetségeit e szakasz alkalmazásában termelői szervezeteknek, illetve termelőiszervezet-társulásoknak kell tekinteni.

(8) A tagállamok biztosítják, hogy a 47. cikk (2) bekezdésének f), g) és h) pontjában említett beavatkozástípusokra fordított kiadások nem haladják meg az egyes operatív programok számára a KAP stratégiai tervükben meghatározott összes kiadás egyharmadát.

68. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1) Az uniós pénzügyi támogatás a 67. cikkben említett beavatkozástípusok tekintetében felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet. A kiadások fennmaradó részét a kedvezményezetteknek kell viselniük.

Az uniós pénzügyi támogatást az 1308/2013/EU rendelet vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások, továbbá az e rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett termelői csoportok által létrehozott működési alapokba kell befizetni. E célból e rendelet 51. cikkét és 52. cikkének (1) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt az 1308/2013/EU rendelet vagy az e rendelet 67. cikkének (7) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások esetén az elismerésük éve utáni első öt évben 60 %-ra kell emelni.

(3) Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a forgalmazott termékek értékének 6 %-át az alábbiak esetében:

a)	a 67. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minden egyes termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás; vagy

b)	a 67. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett minden egyes termelői csoport.

IV. FEJEZET

A VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz

Beavatkozástípusok

69. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok

Az e fejezet szerinti beavatkozástípusok a következőkre vonatkozó kifizetéseket vagy támogatást foglalnak magukban:

a)	a környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

b)	hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok;

c)	bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok;

d)	beruházások, az öntözésre irányuló beruházásokat is beleértve;

e)	fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdését is beleértve;

f)	kockázatkezelési eszközök;

g)	együttműködés;

h)	az ismeretek cseréje és az információk terjesztése.

70. cikk

Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervükben a beavatkozások körébe belefoglalnak agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat, és belefoglalhatnak egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat is. A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervekben részletesebben meghatározott feltételek mellett nyújtják az ezen kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket.

(2) A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek vagy egyéb kedvezményezetteknek nyújthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósítását elősegítő gazdálkodási kötelezettségvállalásokat tesznek.

(3) E cikk alapján a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetéseket nyújthatnak, amelyek:

a)	túlmennek az I. fejezet 2. szakaszában meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és GAEC-előírásokon;

túlmennek a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken; ez a követelmény nem vonatkozik az agrárerdészeti rendszerekkel és az erdősített területek fenntartásával kapcsolatos kötelezettségvállalásokra;

c)	túlmennek a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott feltételeken;

d)	eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 31. cikk alapján kifizetések nyújtására kerül sor.

(4) A tagállamok a kitűzött célok figyelembevétele mellett a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelem alapján határozzák meg a folyósítandó kifizetéseket. Ezen kifizetések nyújtására évente kerül sor és ügyleti költségeket is fedezhetnek. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják.

(5) A tagállamok előmozdíthatják és támogathatják olyan kollektív rendszerek és eredményalapú támogatási rendszerek megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket vagy egyéb kedvezményezetteket, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű vagy mérhető javulását érjék el.

(6) A kötelezettségvállalásokat öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell tenni.

Ugyanakkor a tagállamok meghatározhatnak KAP stratégiai tervükben:

a kötelezettségvállalások bizonyos típusaira vonatkozóan hosszabb időszakot, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően, amennyiben az ilyen hosszabb időszak bizonyos környezeti vagy állatjóléti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében szükséges;

rövidebb, legalább egyéves időszakot az állatjólétre, a genetikai erőforrások megőrzésére, fenntartható használatára és fejlesztésére, valamint az ökológiai gazdálkodásra való áttérésre irányuló kötelezettségvállalások esetében, a kezdeti időszakban teljesített kötelezettségvállalást közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében vagy más megfelelően indokolt esetekben.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy felülvizsgálati záradék vonatkozzon az e cikkben említett beavatkozástípus keretében végrehajtott műveletekre a (3) bekezdésben említett, olyan releváns kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek módosításából eredő kiigazításuk biztosítása érdekében, amelyeken a kötelezettségvállalásoknak túl kell menniük, vagy az ugyanazon bekezdés első albekezdése d) pontjának való megfelelés biztosítása céljából. Ha a kedvezményezett nem fogadja el a kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti, és a kötelezettségvállalás érvényességének időtartama tekintetében nem követelhető az e cikk szerinti kifizetések visszatérítése.

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy felülvizsgálati záradék vonatkozzon az e cikkben említett beavatkozástípus keretében végrehajtott azon műveletekre, amelyek túlmennek a KAP stratégiai terv időszakán, annak érdekében, hogy az említett műveleteket a következő időszakban hatályos jogi kerethez lehessen igazítani.

(8) Ha az e cikk szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, vagy az (EU) 2018/848 rendeletben megállapítottak szerinti ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok hektáronkénti kifizetést állapítanak meg. Egyéb kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok a hektártól eltérő egységet is alkalmazhatnak. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok az e cikk szerinti támogatást átalányösszeg formájában is nyújthatják.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozástípus keretében hajtanak végre műveleteket, hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges releváns ismeretekhez és információkhoz, és hogy – azon mezőgazdasági termelők segítése érdekében, akik termelői rendszerük megváltoztatására vállalnak kötelezettséget - megfelelő képzés álljon rendelkezésre azok számára, akiknek erre szükségük van, valamint hozzáférhető legyen a szaktudás is.

(10) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban álljanak a 31. cikken alapuló beavatkozásokkal.

71. cikk

Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából kifizetést nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében.

(2) Az e cikk szerinti kifizetések aktív mezőgazdasági termelők számára nyújthatók az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerint kijelölt területek tekintetében.

(3) A tagállamok finomhangolást végezhetnek az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt feltételeknek megfelelően.

(4) A tagállamok e cikk alapján kizárólag abból a célból nyújthatnak kifizetést, hogy kompenzációt biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt jövedelem egésze vagy egy része tekintetében.

(5) A (4) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani.

(6) Az e cikk szerinti kifizetést évente és mezőgazdasági terület után hektáronként kell nyújtani.

72. cikk

Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából kifizetést nyújthatnak a 92/43/EGK, a 2009/147/EK vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával járó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok tekintetében.

(2) Az e cikk szerinti kifizetések mezőgazdasági termelőknek, erdőtulajdonosoknak és társulásaiknak, valamint egyéb gazdálkodóknak nyútjhatók.

(3) A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területek közül említhetnek egyet vagy többet:

a)	a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;

egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdészetre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;

c)	a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

(4) A tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak kifizetést e cikk alapján, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek – így többek között a felmerülő ügyleti költségek – és jövedelemkiesés egészéért vagy egy részéért.

(5) A (4) bekezdésben említett további költségeket és jövedelemkiesést a következőképpen kell kiszámítani:

a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott GAEC-előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmenő követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;

a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében megállapított releváns, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (az e rendelet III. mellékletében felsorolt, 1. számú, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében megállapított GAEC-előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan megállapított feltételeken túlmenő követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.

(6) Az e cikk szerinti kifizetést évente és hektáronként kell nyújtani.

73. cikk

Beruházások

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.

(2) A tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházásokra nyújthatnak támogatást e cikk alapján, amelyek hozzájárulnak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

Azon mezőgazdasági üzemek esetében, amelyek mérete meghalad egy bizonyos, a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározandó értéket, az erdészeti ágazatnak nyújtott támogatás feltétele az európai erdők védelméről 1993. június 16-17-én, Helsinkiben tartott második miniszteri konferencia által elfogadott, az európai erdőkkel folytatott fenntartható gazdálkodásra vonatkozó általános iránymutatásokban meghatározottak szerinti fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(3) A tagállamok összeállítják a nem támogatható beruházások és nem elszámolható kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

b)	támogatási jogosultságok megvásárlása;

az érintett művelet teljes elszámolható kiadásának 10 %-át meghaladó összegű földvásárlás, kivéve a környezetvédelmi célú földvásárlást, a magas kötöttszén-tartalmú talaj megóvását célzó földvásárlást, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők által pénzügyi eszközök igénybevételével történő földvásárlást; pénzügyi eszközök esetén ez a felső határ a végső címzettnek kifizetett elszámolható közkiadásokra, garancia esetén pedig a fedezetül szolgáló hitelek összegére alkalmazandó;

állatok vásárlása, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése a következőktől eltérő célra:

i.	mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati eseményeket vagy katasztrófaeseményeket követően;

ii.	az állatállomány védelme nagyragadozókkal szemben, illetve állatok igénybevétele az erdészetben gépek helyett;

iii.	az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (45) 2. cikkének 24. pontjában meghatározott veszélyeztetett fajták tenyésztése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások alapján; vagy

iv.	génerózióval fenyegetett növényfajták megőrzése a 70. cikkben említett kötelezettségvállalások keretében;

e)	hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

beruházás olyan nagy méretű infrastruktúrákba a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben meghatározottak alapján, amelyek nem képezik részét az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak, kivéve a széles sávú rendszereket, valamint az árvíz- és partvédelmet érintő, megelőző intézkedéseket, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események vagy katasztrófaesemények következményeinek a mérséklése;

g)	erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodás tekintetében megfogalmazott elvekkel összhangban álló környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseknek.

Az első albekezdés a), b), d) és f) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a támogatást pénzügyi eszközök útján nyújtják.

(4) A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 65 %-át.

A maximális támogatási mértékek az alábbi mértékekre növelhetők:

legfeljebb 80 % a következő beruházások esetében:

i.	a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, és az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó beruházások,

ii.	azon fiatal mezőgazdasági termelők beruházásai, akik teljesítik a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt feltételeket,

iii.	a legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott beruházások;

b)	kisgazdaságok beruházásainak legfeljebb 85 %-a, a tagállamok által meghatározottak szerint;

legfeljebb 100 % a következő beruházások esetében:

a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek létrehozása és megújítása, erdészeti birtokrendezés és nem termelő beruházás, beleértve azon nem termelő beruházásokat, amelyek célja az állatállomány és a növények védelme a vadon élő állatok által okozott kárral szemben;

ii.	alapszolgáltatásokba irányuló beruházások a vidéki térségekben, valamint az infrastruktúrába irányuló beruházások a mezőgazdaságban és az erdészetben, a tagállamok által meghatározottak szerint;

iii.	beruházás a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál helyreállításába természeti katasztrófákat, kedvezőtlen éghajlati jelenségeket vagy katasztrófaeseményeket követően, beruházás megfelelő megelőző intézkedésekbe, valamint beruházás az erdők egészségének fenntartásába;

iv.	az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákon keresztül támogatott nem termelő beruházások, valamint az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjei.

(5) Amennyiben az uniós jogból eredően új követelmények meghatározására kerül sor a mezőgazdasági termelőkkel szemben, akkor támogathatók azon beruházások, amelyek célja az ezen követelményeknek való megfelelés, mégpedig legfeljebb 24 hónapig attól a naptól számítva, amelyen a követelmények kötelezővé váltak a mezőgazdasági üzemre nézve.

74. cikk

Öntözéssel kapcsolatos beruházások

(1) A tagállamok támogatást nyújthatnak az új és meglévő öntözött területek öntözésére irányuló beruházásokhoz, feltéve hogy teljesülnek a 73. cikkben és az e cikkben megállapított feltételek.

(2) Öntözéssel kapcsolatos beruházások csak akkor támogathatók, ha az érintett tagállam megküldte a Bizottság részére a 2000/60/EK irányelvben előírtak szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervet azon terület egésze vonatkozásában, ahol a beruházásra sor kerül majd, és bármely egyéb olyan terület vonatkozásában is, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján az említett irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, valamint a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meg kell határozni a vonatkozó intézkedési programban.

(3) Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztás-mérő rendszernek, vagy a beruházás részeként ki kell azt építeni, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését.

(4) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást egy meglévő öntözőberendezés vagy öntözőinfrastruktúra-elem fejlesztésére irányuló beruházáshoz, ha:

a)	az előzetes értékelés alapján potenciális vízmegtakarítást eredményez, tükrözve a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit;

– amennyiben a beruházás olyan felszín alatti vagy felszíni víztesteket érint, amelyek állapota a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a vízmennyiséghez kapcsolódó okok miatt jónál rosszabb – hatékonyan csökkenti a vízhasználatot, hozzájárulva e víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelelően.

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 111. cikk d) pontjával összhangban támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoznak meg a potenciális vízmegtakarításra és a vízhasználat tényleges csökkentésére vonatkozóan. Az ilyen vízmegtakarításoknak tükrözniük kell az e rendelet XIII. mellékletében felsorolt 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket.

Az e bekezdésben meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig a visszanyert víz felhasználására irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.

(5) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást a visszanyert víz alternatív vízellátásként való felhasználására irányuló beruházásokhoz, ha az ilyen víz szolgáltatása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (46).

(6) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást az öntözött területek nettó növekedését eredményező és adott felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintő beruházásokhoz, ha:

a)	az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; valamint

b)	környezeti hatáselemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentős kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; az említett környezeti hatáselemzést az illetékes hatóságnak kell elvégeznie vagy jóváhagynia, és az mezőgazdasági üzemek csoportjaira is vonatkozhat.

(7) A tagállamok csak akkor nyújthatnak támogatást víztározó öntözési célú létesítésére vagy bővítésére irányuló beruházáshoz, ha az nem jár jelentős negatív környezeti hatással.

(8) A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg a következőket:

a)	a (4) bekezdés szerint végrehajtott, gazdaságon belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80 %-a;

b)	a gazdaságon kívüli, öntözésre szolgáló infrastruktúrába történő mezőgazdasági beruházások esetében az elszámolható költségek 100 %-a;

c)	a gazdaságon belüli egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65 %-a.

75. cikk

Fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek és vidéki induló vállalkozásoknak – ideértve az új mezőgazdasági termelőket is – tevékenységük megkezdéséhez.

(2) A tagállamok e cikk alapján csak a következők elősegítése céljából nyújthatnak támogatást:

a)	azon fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, akik teljesítik a tagállamok által a KAP stratégiai tervükben a 4. cikk (6) bekezdésével összhangban előírt feltételeket;

b)	a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz vagy erdészethez kapcsolódó tevékenységének megkezdése, új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdését is beleértve, vagy a gazdaságok háztartási jövedelmének nem mezőgazdasági tevékenységekkel történő diverzifikációja;

c)	nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozások beindítása a vidéki térségekben, az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákhoz kapcsolódóan.

(3) A tagállamok meghatározzák a kedvezményezettek által az e cikk szerinti támogatásban való részesüléshez rendelkezésre bocsátandó üzleti terv benyújtására és tartalmára vonatkozó feltételeket.

(4) A tagállamok a támogatást átalányösszeg, pénzügyi eszközök, vagy ezek kombinációja formájában nyújtják. A támogatás maximális összege 100 000 EUR, amelyet a tagállamok objektív kritériumok alapján differenciálhatnak.

76. cikk

Kockázatkezelési eszközök

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújthatnak.

(2) Az e cikk szerint támogatás olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtható, amelyek segítenek az aktív mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

(3) A tagállamok az általuk végzett igényfelmérés alapján különböző típusú kockázatkezelési eszközökhöz – többek között jövedelemstabilizáló eszközökhöz – nyújthatnak támogatást, és különösen a következőket:

a)	pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz;

b)	pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának igazgatási kiadásait is.

(4) A (3) bekezdésben említett támogatás nyújtásakor a tagállamok megállapítják a következő támogathatósági feltételeket:

a)	a támogatható kockázatkezelési eszközök típusai és alkalmazási köre;

b)	a veszteségek számításának módszertana és a kompenzáció szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők;

c)	a kölcsönös kockázatkezelési alapok, illetve adott esetben az egyéb támogatható kockázatkezelési eszközök létrehozásának és kezelésének szabályai.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás nyújtására csak akkor kerülhessen sor, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző hároméves időszak, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves termelés vagy jövedelem legalább 20 %-át kitevő küszöböt. Az ágazati termelési kockázatkezelési eszközöknek ki kell számítaniuk a veszteségeket a mezőgazdasági üzem szintjén vagy a mezőgazdasági üzem érintett ágazatban folytatott tevékenységének szintjén.

A tagállamok a 80. cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi eszközök keretében önálló működőtőke-finanszírozás formájában támogatást nyújthatnak az e bekezdés első albekezdésében említett veszteségek kompenzálására azon mezőgazdasági termelők számára, akik nem vesznek részt kockázatkezelési eszközben.

(6) A tagállamok a támogatás mértékét egy vagy több olyan támogatási mértékre korlátozzák, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 70 %-át.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 19. cikkben említett hozzájárulásokra.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció az e cikk szerinti beavatkozásoknak más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.

77. cikk

Együttműködés

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett együttműködési támogatást nyújthatnak:

a)	a 127. cikk (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok projektjeinek előkészítéséhez és végrehajtásához;

b)	a LEADER előkészítéséhez és végrehajtásához;

c)	az Unió vagy a tagállamok által elismert minőségrendszereknek és e rendszerek mezőgazdasági termelők általi használatának népszerűsítéséhez és támogatásához;

d)	termelői csoportok, termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek támogatásához;

e)	a tagállamok által meghatározottak szerinti, „okos falvak” stratégiák kidolgozásához és végrehajtásához;

f)	az együttműködés egyéb formáinak támogatásához.

(2) A tagállamok e cikk alapján csak az együttműködés új formáinak előmozdítására nyújthatnak támogatást, ideértve a már meglévőket is valamely új tevékenység megkezdése esetén. Ezen együttműködésnek legalább két szereplő részvételével kell megvalósulnia, és hozzá kell járulnia a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

(3) A tagállamok e cikk alapján az együttműködés valamennyi aspektusához kapcsolódó költségeket fedezhetnek.

(4) A tagállamok az e cikk szerinti támogatást nyújthatják egy teljes összegben, amely fedezi az együttműködés és a végrehajtott műveletek költségeit, vagy fedezhetik kizárólag az együttműködés költségeit, amely esetben a végrehajtott műveletek költségeinek fedezéséhez szükséges finanszírozást más vidékfejlesztési beavatkozástípusok vagy más nemzeti vagy uniós támogatási eszközök bevonásával biztosítják.

Amennyiben a támogatást egy teljes összegként fizetik ki, a tagállamok biztosítják, hogy a végrehajtott művelet megfeleljen a 70-76. és 78. cikkben megállapított releváns szabályoknak és követelményeknek.

A LEADER esetében, e bekezdés első albekezdésétől eltérve:

a)	az (EU) 2021/1060 rendelet 34. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében előkészítő támogatásként elszámolható minden költségre és az említett bekezdés b) és c) pontja alapján kiválasztott stratégiák végrehajtására nyújtott támogatás kizárólag az e cikk szerinti teljes összegben nyújtható; és

b)	a tagállamok biztosítják, hogy a beruházásokból álló, végrehajtott műveletek megfeleljenek az e rendelet 73. cikkében foglalt, beruházásokra irányuló beavatkozástípus szerinti releváns uniós szabályoknak és előírásoknak.

(5) A tagállamok nem nyújthatnak e cikk alapján támogatást a kizárólag kutatóintézetek részvételével létrejött együttműködéshez.

(6) A mezőgazdasági üzemek utódlásának összefüggésében – különösen a mezőgazdasági üzem szintjén a nemzedékek közötti megújulás céljából – folytatott együttműködés esetében a tagállamok kizárólag azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik elérték, vagy a művelet befejezésének idejére elérik az érintett tagállam által a nemzeti jogszabályainak megfelelően meghatározott nyugdíjkorhatárt.

(7) A tagállamok a támogatás maximális időtartamát hét évre korlátozzák. E feltétel nem alkalmazandó a LEADER-re és kellően indokolt esetekben a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához szükséges kollektív környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos fellépésekre.

(8) A tagállamok a támogatás mértékét a következők szerint korlátozzák:

a)	minőségrendszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységek esetében egy vagy több olyan támogatási mértékre, amelyek nem haladják meg az elszámolható költségek 70 %-át;

b)	termelői csoportok, termelői szervezetek vagy szakmaközi szervezetek létrehozása esetében a csoport vagy szervezet éves forgalmazott termelésének 10 %-ára, de legfeljebb évente 100 000 EUR összegre; e támogatásnak fokozatosan csökkennie kell, és az elismerést követő első öt évre kell korlátozódnia.

78. cikk

Ismeretek cseréje és információk terjesztése

(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást nyújthatnak az ismeretek cseréjéhez és az információk terjesztéséhez azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához, egyúttal kifejezetten megcélozva a természet, a környezet és az éghajlat védelmét, beleértve a környezeti nevelési és tudatosságnövelő intézkedéseket, valamint a vidéki vállalkozások és közösségek fejlesztését.

(2) Az e cikk alapján nyújtott támogatás fedezheti bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzés és a tanácsadás előmozdítása, valamint az ismeretek cseréjének és az információk terjesztésének egyéb formáit is, többek között tervek és tanulmányok készítése és naprakésszé tétele révén az ismeretek cseréje és az információk terjesztése céljából. Ezeknek az intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

(3) Tanácsadási szolgáltatások céljára csak akkor nyújtható támogatás, ha e szolgáltatások megfelelnek a 15. cikk (3) bekezdésének.

(4) Tanácsadási szolgáltatások létrehozása céljából a tagállamok legfeljebb 200 000 EUR rögzített összegű támogatást nyújthatnak. A tagállamok biztosítják, hogy e támogatás időben korlátozott legyen.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy az e beavatkozástípus keretében támogatott fellépések az ATIR-ra vonatkozóan a 114. cikk a) pontjának i. alpontja szerint a KAP stratégiai tervükben megadott leíráson alapuljanak és azzal összhangban álljanak.

2. szakasz

Több beavatkozástípusra is vonatkozó elemek

79. cikk

A műveletek kiválasztása

(1) A 124. cikkben említett monitoringbizottsággal (a továbbiakban: a monitoringbizottság) folytatott konzultációt követően a nemzeti irányító hatóság, a regionális irányító hatóságok – adott esetben – vagy a kijelölt közreműködő szervezetek meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint vidéki induló vállalkozások tevékenységének megkezdése, együttműködés, ismeretek cseréje és információk terjesztése. Törekedni kell arra, hogy e kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a pénzügyi források megfelelőbb felhasználását és a támogatásnak a beavatkozások céljával összhangban álló célzottságát.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat az egyértelműen környezeti célok megvalósítására irányuló vagy a helyreállítási tevékenységekkel kapcsolatban végrehajtott beruházási beavatkozásokra.

Az első albekezdéstől eltérve, kellően indokolt esetben a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően más kiválasztási módszert is meg lehet határozni.

(2) Az irányító hatóságok, vagy a kijelölt közreműködő szervezetek (1) bekezdésben ismertetett felelősségi köre nem sértheti az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok feladatait.

(3) A pénzügyi eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(4) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett kiválasztási kritériumokat az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (47) létrehozott Horizont 2020, a Horizont Európa, vagy az (EU) 2021/783 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (48) létrehozott LIFE program szerinti kiválósági pecséttel tanúsított műveletekre, feltéve hogy e műveletek összhangban állnak a KAP stratégiai tervvel.

(5) Valamely művelet egésze vagy egy része végrehajtható az érintett tagállamon – akár az Unión – kívül is, amennyiben a művelet hozzájárul a KAP stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósításához.

80. cikk

A pénzügyi eszközökre vonatkozó egyedi szabályok

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközök formájában az e rendelet 73-78. cikkében említett beavatkozástípusok útján nyújtható támogatás.

(2) Ha a támogatást pénzügyi eszközök formájában nyújtják, a „pénzügyi eszköz”, a „pénzügyi termék”, a „végső címzett”, a „holdingalap”, az „egyedi alap”, a „támogatási multiplikátorhatás”, a „multiplikátorarány”, az „irányítási költségek” és az „irányítási díjak” fogalmának az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikke szerinti meghatározását és az említett rendelet V. címe II. fejezete II. szakaszának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ezenkívül e cikk (3), (4) és (5) bekezdése is alkalmazandó.

(3) Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikke (2) bekezdésének megfelelően a működőtőke – az önálló működőtőkét is beleértve – e rendelet 73., 74., 76., 77. és 78. cikke értelmében elszámolható kiadás lehet, amennyiben hozzájárul legalább egy, az érintett beavatkozás tekintetében releváns egyedi célkitűzés megvalósításához. Az említett cikkek bármelyike szerinti, önálló működőtőke-finanszírozásra vonatkozó támogatás anélkül nyújtható, hogy arra vonatkozna azon követelmény, miszerint a végső címzettnek ugyanazon cikk alapján egyéb kiadásokhoz támogatást kell kapnia.

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában a működőtőkéhez valamely végső címzett számára nyújtott támogatás teljes összegének bruttó támogatási egyenértéke legfeljebb 200 000 EUR lehet bármely, három pénzügyi évből álló időszak során.

(4) A 73., 74., 76., 77. és 78. cikktől eltérve az említett cikkekben megállapított támogatási mértékek nem alkalmazandók az önálló működőtőke-finanszírozásra.

(5) A pénzügyi eszköz elszámolható kiadása megegyezik a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást nem tartalmazó folyósított vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésekre elkülönített elszámolható közkiadások pénzügyi eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban. Ezen összeg a következőknek felel meg:

a)	a végső címzettek számára teljesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések esetében;

akár még fennálló, akár már lejárt garanciaszerződésekre a veszteségek miatti esetleges garancialehívások teljesítése céljából elkülönített források, amelyek kiszámítása az alapul szolgáló folyósított új hitelekre vagy a végső címzetteknél végrehajtott sajáttőke-befektetésekre vonatkozóan meghatározott multiplikátorarány alapján történik;

c)	a végső címzettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a pénzügyi eszközt egyetlen pénzügyieszköz-műveletbe vonják össze egyéb uniós hozzájárulásokkal az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

d)	a pénzügyi eszközt végrehajtó szerveknél felmerült irányítási költségek visszatérítéséhez és irányítási díjához nyújtott támogatás.

Amennyiben a pénzügyi eszközt egymást követő programozási időszakokban hajtják végre, a támogatás – ideértve az irányítási költségeket és díjakat is – az előző programozási időszak keretében létrejött megállapodások alapján is nyújtható a végső címzettek számára vagy javára, feltéve hogy ez a támogatás megfelel a következő programozási időszak elszámolhatósági szabályainak. Ilyen esetben a kiadásigazoló nyilatkozatokban benyújtott kiadások elszámolhatóságát az érintett programozási időszak szabályaival összhangban kell meghatározni.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazása céljából, amennyiben a garanciákban részesülő szervezet nem a multiplikátoraránnyal összhangban folyósította az új hitelek, a sajáttőke-, illetve a kvázisajáttőke-befektetések tervezett összegét a végső címzetteknek, az elszámolható kiadás összegét arányosan csökkenteni kell. A multiplikátorarány felülvizsgálható, ha a piaci feltételekben bekövetkező későbbi változások ezt indokolják. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

E bekezdés első albekezdése d) pontjának alkalmazása céljából az irányítási díjak teljesítményalapúak. Amennyiben a valamely holdingalapot végrehajtó szerveket az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső címzetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített elszámolható közkiadások teljes összegének 5 %-át, valamint a végső címzetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegének 7 %-át.

Amennyiben a valamely egyedi alapot végrehajtó szerveket az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (3) bekezdésével összhangban szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szerveknek kifizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető irányítási költségek és díjak összege nem haladhatja meg a végső címzetteknek hitelek formájában folyósított vagy garanciaszerződések céljára elkülönített elszámolható közkiadások teljes összegének 7 %-át, valamint a végső címzetteknek sajáttőke- és kvázisajáttőke-befektetések keretében kifizetett elszámolható közkiadások teljes összegének 15 %-át.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazása céljából, ha a holdingalapokat vagy egyedi alapokat végrehajtó szerveket versenypályázat útján, az alkalmazandó jogszabályok szerint választják ki, az irányítási költségek és díjak összegét a finanszírozási megállapodásban kell megállapítani és annak a versenypályázat eredményét kell tükröznie.

Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső címzettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

81. cikk

Az InvestEU bevonásával nyújtott EMVA-támogatások

(1) A tagállamok a 118. cikkben említett, KAP stratégiai tervre irányuló javaslatban vagy a 119. cikkben említett, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelemben allokálhatják a KAP stratégiai tervre vonatkozó teljes eredeti EMVA-allokáció legfeljebb 3 %-át kitevő összeget az InvestEU-hoz való, az uniós garancián és az InvestEU tanácsadó központon keresztül folyósítandó hozzájárulás céljára. A KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell az InvestEU igénybevételének indokolását, valamint annak indokolását, hogy az igénybevétel miként járul hozzá a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott és a KAP stratégiai terv keretében kiválasztott egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósításához.

Az InvestEU-hoz való hozzájárulás összegét az (EU) 2021/523 rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell folyósítani.

(2) A tagállamok határozzák meg az egyes évekre vonatkozó hozzájárulás teljes összegét. A valamely KAP stratégiai terv módosítására vonatkozó kérelem esetében az említett összegek csak az elkövetkező évekre vonatkozhatnak.

(3) Az (1) bekezdésben említett összeget az uniós garancia tagállami komponens alá tartozó részének feltöltésére és az InvestEU tanácsadó központ céljára kell felhasználni az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (3) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás megkötését követően. Az Uniónak az egyes hozzájárulási megállapodások tekintetében fennálló költségvetési kötelezettségvállalásait a Bizottság a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban éves részletekben teljesítheti.

(4) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai tervben allokált összegre vonatkozóan nem került megkötésre egy, az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében említett hozzájárulási megállapodás a KAP stratégiai tervet e rendelet 118. cikkével összhangban jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadását követő négy hónapon belül, a megfelelő összeget át kell csoportosítani a KAP stratégiai tervben a tagállam által e rendelet 119. cikkével összhangban benyújtott, módosításra irányuló kérelem jóvahagyását követően.

Az e cikk (1) bekezdésében említett, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló, e rendelet 119. cikkével összhangban benyújtott kérelemben allokált összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást a KAP stratégiai terv említett módosítását jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadásával egyidejűleg kell megkötni.

(5) Amennyiben a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számítottkilenc hónapon belül nem kötötték meg az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett garanciamegállapodást, a hozzájárulási megállapodást meg kell szüntetni vagy közös megegyezéssel meg kell hosszabbítani.

Amennyiben megszűnik valamely tagállamnak az InvestEU programban való részvétele, a közös tartalékalapba tartalékként befizetett érintett összegeket a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alapján belső címzett bevételként vissza kell fizetni, és a tagállamnak a KAP stratégiai tervének módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania a visszafizetett összegek és az e cikk (2) bekezdése értelmében a jövőbeli naptári évekre allokált összegek felhasználása érdekében.

A hozzájárulási megállapodást a KAP stratégiai terv vonatkozó módosítását jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozat elfogadásával egyidejűleg – de legkésőbb 2026. december 31-én – kell megszüntetni vagy módosítani.

(6) Amennyiben nem került sor az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett garanciamegállapodás megfelelő végrehajtására a hozzájárulási megállapodásban meghatározott időszakon, de legfeljebb a garanciamegállapodás aláírásától számított négy éven belül, a hozzájárulási megállapodást módosítani kell. A tagállam kérheti, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően az uniós garancia céljára befizetett és a garanciamegállapodásban lekötött, de alapul szolgáló hiteleket, sajáttőke-befektetéseket vagy más kockázati eszközöket nem fedező összegeket e cikk (5) bekezdésének megfelelően kezeljék.

(7) Az uniós garanciához való hozzájárulást szolgáló összegek által generált vagy az azokból eredeztethető forrásokat a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban és ugyanazon, az e cikk (1) bekezdésében említett célkitűzés vagy célkitűzések megvalósítására irányuló támogatás nyújtására kell felhasználni őket pénzügyi eszközök vagy költségvetési garanciák formájában.

(8) A KAP stratégiai tervben az e cikk (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban újból felhasználható összegekre vonatkozóan az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkében meghatározott automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás határideje abban az évben kezdődik, amelyben a vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat előirányozzák.

82. cikk

A kifizetések megfelelő és pontos kiszámítása

Amennyiben a kifizetések nyújtására a 70., a 71. és a 72. cikknek megfelelően a többletköltségek és az elmaradt jövedelem alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer alapján történjék. E célból a KAP-stratégiai terv végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezeteknek kell végezniük a számításokat vagy megerősíteniük a számítások helytállóságát és pontosságát.

83. cikk

A vissza nem térítendő támogatások formái

(1) A 70., a 71., a 72. és a 75. cikk sérelme nélkül, az e fejezet alapján nyújtott vissza nem térítendő támogatások a következő formák bármelyikében megvalósulhatnak:

a)	a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b)	egységköltségek;

c)	átalányösszegek;

d)	százalékos átalányfinanszírozás.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett vissza nem térítendő támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket a következő módszerek valamelyikévelkell megállapítani:

olyan tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszer, amely a következőkön alapul:

i.	statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény;

ii.	az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adatai; vagy

iii.	az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;

b)	eseti alapon kidolgozott és a műveletet kiválasztó szerv által előzetesen jóváhagyott költségvetési tervezetek;

c)	a megfelelő, az uniós politikákban hasonló típusú műveletre alkalmazandó egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban;

d)	hasonló típusú műveletre, teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási programokban alkalmazandó, megfelelő egységköltségek, átalányösszegek és százalékos átalányok alkalmazási szabályaival összhangban.

(3) A tagállamok feltételesen vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak a kedvezményezetteknek, amelyeket a támogatás feltételeit meghatározó dokumentumban foglaltak szerint és a következő feltételeknek megfelelően teljesen vagy részben vissza kell fizetni:

a)	a kedvezményezett általi visszafizetéseknek az irányító hatóság és a kedvezményezett által elfogadott feltételek mellett kell történnie;

a tagállamok a kedvezményezett által visszafizetett forrásokat 2029. december 31. előtt újra felhasználják a KAP stratégiai terv ugyanazon egyedi célkitűzésére feltételekhez kötött támogatások formájában, pénzügyi eszköz formájában vagy más támogatási formában; a visszafizetett összegeket és az újrafelhasználásukra vonatkozó információkat bele kell foglalni a legutóbbi éves teljesítményjelentésbe;

c)	a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak garantálása céljából, hogy a forrásokat külön számlákon vagy megfelelő számviteli kódok alatt tartsák nyilván;

d)	a kedvezményezettek által bármely időpontban visszafizetett, de 2029. december 31-ig újra fel nem használt uniós forrásokat az (EU) 2021/2116 rendelet 34. cikkével összhangban vissza kell fizetni az Unió költségvetésébe.

84. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokra alkalmazandó további követelmények megállapítására vonatkozó felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további, a következőkhöz nyújtott támogatások feltételeire vonatkozó követelményekkel egészítik ki:

a)	a 70. cikkben említett, genetikai erőforrásokra és az állatjólétre vonatkozó gazdálkodási kötelezettségvállalások;

b)	a 77. cikkben említett minőségrendszerek, a végtermék sajátosságai, a rendszerhez való hozzáférés, a kötelező érvényű termékleírások ellenőrzése, a rendszer átláthatósága és a termékek nyomon követhetősége, valamint az önkéntes tanúsítási rendszerek tagállamok általi elismerése tekintetében.

IV. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

85. cikk

EMGA- és EMVA-kiadások

(1) Az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:

a)	a 16. cikkben megállapított közvetlen kifizetések;

b)	a III. cím III. fejezetében megállapított, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások.

(2) Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat, valamint a 94. cikkben említett, a tagállamok kezdeményezésére történő technikai segítségnyújtást finanszírozza.

86. cikk

A kiadások elszámolhatósága

(1) A kiadások elszámolhatók:

a)	az EMGA-ból származó hozzájárulások tekintetében a KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásának évét követő év január 1-jétől;

b)	az EMVA-ból származó hozzájárulások tekintetében a KAP stratégiai terv benyújtásának napjától, de legkorábban 2023. január 1-jétől.

(2) A valamely KAP stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások az EMGA-ból származó hozzájárulások tekintetében az említett módosítás Bizottság általi jóváhagyását követően és az említett módosítás hatálybalépésének az érintett tagállam által a 119. cikk (8) bekezdésével összhangban meghatározott napjától elszámolhatók.

(3) A valamely KAP stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások az EMVA-alapból származó hozzájárulások tekintetében a módosítás iránti kérelem Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától vagy a módosítás 119. cikk (9) bekezdésében említett bejelentésének időpontjától elszámolhatók.

E bekezdés első albekezdésétől és a (4) bekezdés második albekezdésétől eltérve, a KAP stratégiai terv előírhatja, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a KAP stratégiai terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától elszámolhatók.

(4) A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél 2029. december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség 2029. december 31-ig ténylegesen kifizette.

A tagállamok meghatározzák a kedvezményezettnél felmerült költségek elszámolhatóságának kezdő időpontját. A kezdő időpont legkorábban 2023. január 1. lehet.

Nem támogathatók azon műveletek, amelyeket már fizikailag befejeztek vagy maradéktalanul végrehajtottak a támogatási kérelem irányító hatóságnak való benyújtását megelőzően, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítették-e.

Ugyanakkor a magoncállomány korai gondozásával és a fiatal állomány gondozásával kapcsolatos, a fenntartható erdőgazdálkodási elveknek megfelelő és a tagállam által meghatározott, a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott, egy vagy több egyedi célkitűzés megvalósítására irányuló műveletek akkor is támogathatók, ha azokat fizikailag befejezték a támogatási kérelem irányító hatóságnak való benyújtását megelőzően.

(5) A természetbeni hozzájárulások és az értékcsökkentési költségek a tagállamok által meghatározandó feltételek mellett támogathatók az EMVA-ból.

87. cikk

Pénzügyi allokációk a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címének II. fejezete értelmében valamely tagállamban nyújtható, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra szánt teljes összeg az egyes naptári években nem haladhatja meg az adott tagállamhoz rendelt, az V. mellékletben meghatározott pénzügyi allokációt.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakasza értelmében és az e rendelet 17. cikkének alkalmazása előtt az adott tagállamban, egy naptári évben nyújtható legnagyobb összeg nem haladhatja meg a VIII. mellékletben az adott tagállamhoz rendelt pénzügyi allokációt.

A 96., 97. és 98. cikk alkalmazása céljából a tagállamoknak az V. mellékletben meghatározott, a VIII. mellékletben meghatározott összegek levonása után és a 17. cikk alapján történő átcsoportosításokat megelőzően rendelkezésre álló pénzügyi allokációját a IX. melléklet tartalmazza.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják a tagállamokhoz rendelt, az V. és a IX. mellékletben meghatározott allokációkat az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegét érintő fejlemények figyelembevétele érdekében, ideértve a 17. és a 103. cikkben említett átcsoportosításokat, a pénzügyi allokációknak a 88. cikk (5) bekezdésében említett átcsoportosításait és a 88. cikk (6) bekezdésében említett, egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok finanszírozásához szükséges minden levonást.

A IX. melléklet kiigazításakor a 17. cikk szerinti átcsoportosítások azonban nem vehetők figyelembe.

(3) Azoknak a 101. cikkben említett, beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi allokációknak az összege, amelyek a 16. cikk szerinti, a valamely tagállamban egy naptári év tekintetében nyújtandó közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok céljaihoz rendelhetők, a 112. cikk (3) bekezdése a) pontjának második albekezdésével összhangban a KAP stratégiai tervben feltüntetett kifizetéscsökkenés becsült összegével meghaladhatja az említett tagállam V. mellékletben meghatározott allokációját.

88. cikk

Bizonyos ágazatokra vonatkozóbeavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi allokációk

(1) A borágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásban a tagállamok a VII. mellékletben meghatározottak szerint részesülnek.

(2) A méhészeti ágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásban a tagállamok a X. mellékletben meghatározottak szerint részesülnek.

(3) A komlóágazatra vonatkozó beavatkozástípusok céljára Németország részére allokált uniós pénzügyi támogatás pénzügyi évenként 2 188 000 EUR.

(4) Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó beavatkozástípusokhoz pénzügyi évenként nyújtott uniós pénzügyi támogatás felosztása a következő:

a)	Görögország esetében 10 666 000 EUR;

b)	Franciaország esetében 554 000 EUR; valamint

c)	Olaszország esetében 34 590 000 EUR.

(5) Az érintett tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említett teljes pénzügyi allokációt átcsoportosítják a közvetlen kifizetésekre elkülönített összegeikhez. E döntés nem vizsgálható felül.

A közvetlen kifizetésekre elkülönített összegekhez átcsoportosított tagállami pénzügyi allokációk a továbbiakban nem állnak rendelkezésre a (3) és a (4) bekezdésben említett beavatkozástípusokhoz.

(6) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy – adott esetben a VIII. mellékletben meghatározott, a gyapotágazat támogatására elkülönített allokációik levonása után – felhasználják az V. mellékletben meghatározott, közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációik legfeljebb 3 %-át a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett százalékos arányt legfeljebb 5 %-ra növelik. Ebben az esetben e növelés összegét le kell vonni a 96. cikk (1), (2) vagy (5) bekezdésében meghatározott legnagyobb összegből és az a továbbiakban nem allokálható a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedeltámogatás típusú beavatkozások céljára.

A tagállamoknak az e bekezdés első és második albekezdésében említett, közvetlen kifizetésekre elkülönített és adott pénzügyi év tekintetében a más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok céljára felhasznált allokációi százalékos arányának megfelelő összeget pénzügyi évenkénti, más ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására szolgáló tagállami allokációknak kell tekinteni.

(7) A tagállamok 2025-ben felülvizsgálhatják a (6) bekezdésben említett döntésüket a KAP stratégiai tervük módosítása iránti, a 119. cikkel összhangban benyújtott kérelmük részeként.

(8) A (6) és a (7) bekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP stratégiai tervben rögzített összegek kötelezőek az érintett tagállamok számára.

89. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi allokációk

(1) Az e rendelet szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2023. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben meghatározott többéves pénzügyi keretnek megfelelően folyó árakon 60 544 439 600 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át az (EU) 2021/2116 rendelet 7. cikke szerinti bizottsági kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására kell fordítani, ideértve az e rendelet 126. cikkének (2) bekezdésében említett európai KAP-hálózat és az e rendelet 127. cikkében említett EIP keretében folytatott tevékenységeket is. Ezek a tevékenységek érinthetik a korábbi programozási időszakokat és a KAP stratégiai tervek jövőbeli időszakait is.

(3) Az (1) bekezdésben említett összegeknek a (2) bekezdésben említett összeg levonása utáni, tagállamonkénti éves bontása a XI. mellékletben található.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a XI. mellékletet módosítják a tagállamonkénti éves bontásnak a releváns fejlemények – köztük a 17. és a 103. cikkben említett átcsoportosítások – figyelembevétele, az átfogó allokációkat nem módosító technikai kiigazítások végrehajtása, illetve bármely más, jogszabályban előírt, e rendelet elfogadása után bekövetkezett változás figyelembevétele érdekében történő felülvizsgálata céljából.

90. cikk

Az EMVA-ból származó hozzájárulás

A KAP stratégiai tervet a 118. cikk (6) bekezdésének megfelelően jóváhagyó bizottsági végrehajtási határozatban meg kell határozni az EMVA-ból a terv végrehajtásához biztosítandó maximális hozzájárulást. Az EMVA hozzájárulását az elszámolható közkiadások összege alapján kell kiszámítani, ide nem értve a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást.

91. cikk

Az EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke

(1) A KAP stratégiai tervekben regionális vagy nemzeti szinten meg kell határozni az EMVA-ból származó hozzájárulás egységes, valamennyi beavatkozásra alkalmazandó mértékét.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az EMVA-ból származó hozzájárulás maximális mértéke:

a)	az elszámolható közkiadások 85 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

b)	az elszámolható közkiadások 80 %-a a kisebb égei-tengeri szigeteken;

c)	az elszámolható közkiadások 60 %-a az (EU) 2021/1060 rendelet 108. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjának értelmében vett átmeneti régiókban;

d)	az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.

(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve, az EMVA-ból származó hozzájárulás maximális mértéke, ha a KAP stratégiai tervben a (2) bekezdésnek megfelelően meghatározott mérték alacsonyabb:

a)	a támogatható közkiadások 65 %-a a 71. cikk szerinti hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal kapcsolatos kifizetésekre;

a támogatható közkiadások 80 %-a a 70. cikkben említett kifizetésekre, a 72. cikk szerinti kifizetésekre, a 73. cikkben említett nem termelő beruházások támogatására, a 77. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett EIP operatív csoportok projektjeinek támogatására és a 77. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti LEADER támogatására;

c)	a támogatható közkiadások 100 % az EMVA-ba a 17. és 103. cikkel összhangban átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében.

(4) Az EMVA-ból származó hozzájárulás minimális mértéke a támogatható közkiadások 20 %-a.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdésben említett támogatható közkiadások nem foglalhatják magukba a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozást.

92. cikk

A LEADER-re vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át a LEADER számára kell elkülöníteni.

(2) A KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a pénzügyi tervben meghatározott, a LEADER számára elkülönítettől eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott teljes hozzájárulás 95 %-át. E pénzügyi felső határ a Bizottság által a 118. vagy a 119. cikkel összhangban való jóváhagyását követően az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

93. cikk

A környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos egyedi célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozásokra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 35 %-át a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt százalékos arányhoz való hozzájárulás meghatározása céljából a tagállamok a pénzügyi terveikben a következő beavatkozások tekintetében számolhatnak el kiadásokat:

a)	100 % a 70. cikkben említett gazdálkodási kötelezettségvállalások esetében;

b)	50 % a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok esetében;

c)	100 % a 72. cikkben említett, bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok esetében;

d)	100 % a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések közül egyhez vagy többhöz kapcsolódó, 73. és 74. cikk szerinti beruházások esetében.

(3) A pénzügyi tervben a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott, az e cikk (2) bekezdésében említett beavatkozásokhoz kapcsolódó kiadásoktól eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege a KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott teljes hozzájárulás 65 %-át. E pénzügyi felső határ a Bizottság által a 118. vagy a 119. cikkel összhangban való jóváhagyását követően az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(4) E cikk nem alkalmazandó a legkülső régiókhoz kapcsolódó kiadásokra.

94. cikk

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó maximális pénzügyi támogatás

(1) Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott teljes hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 125. cikk szerinti, tagállami kezdeményezésre végrehajtott technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.

Az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósítására nyújtott hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 1,1 milliárd EUR.

(2) A technikai segítségnyújtást százalékos átalányfinanszírozásként kell megtéríteni a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban, az (EU) 2021/2116 rendelet 32. cikke szerinti időközi kifizetések keretében. E százalékos átalány a bejelentett összes kiadásból a KAP stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.

95. cikk

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott minimális pénzügyi támogatás

(1) A XII. mellékletben meghatározott minimumösszeget minden tagállam esetében a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához való hozzájárulásra kell elkülöníteni. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (a továbbiakban: GYELV-elemzés), valamint a kielégítendő igények azonosítása alapján az összeget a következő beavatkozástípusok közül az egyiknek vagy mindkettőnek a támogatására kell felhasználni:

a)	a 30. cikkben meghatározott, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;

b)	a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése a 75. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett beavatkozástípusok mellett a tagállamok az említett bekezdésben foglalt minimumösszeget a 73. cikkben említett, fiatal mezőgazdasági termelőknek szóló beruházási beavatkozások céljára is felhasználhatják, feltéve hogy a 73. cikk (4) bekezdése második albekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban magasabb támogatási arányt alkalmaznak. E lehetőség igénybevétele esetén az első mondatban említett beruházásokra fordított kiadások legfeljebb 50 %-át kell beszámítani az elkülönítendő minimumösszegbe.

(3) A fiatal mezőgazdasági termelők részére a 30. cikk szerint nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatástól eltérő közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokkal kapcsolatos összes kiadás az egyes naptári években nem haladhatja meg az V. mellékletben rögzített, az adott naptári évre a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás keretében az adott naptári évre a XII. melléklet szerint elkülönített résszel csökkentett – pénzügyi támogatást, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(4) A KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez a 75. cikk (2) bekezdése a) pontja szerint nyújtott támogatástól eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a XI. mellékletben meghatározott – a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének a 75. cikk (2) bekezdése a) pontjában említett megkezdésére a KAP stratégiai terv teljes időszakára a XII. melléklet szerint elkülönített résszel csökkentett – teljes hozzájárulást, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben rögzítették, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(5) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az e cikk (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a 73. cikk (4) bekezdése második albekezdése a) pontjának ii. alpontja szerinti, a fiatal mezőgazdasági termelők esetében 50 %-ot meg nem haladó magasabb támogatási aránnyal bíró beruházási beavatkozásokra fordított kiadások részarányát –ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a pénzügyi terveikben rögzítették, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikknek megfelelően jóváhagyta – bele kell számítani az e cikk (4) bekezdésében említett pénzügyi felső határ meghatározásába.

96. cikk

A termeléstől függő jövedelemtámogatásra vonatkozó maximális pénzügyi támogatás

(1) A III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi támogatás összege a IX. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 13 %-a lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy az e rendelet IX. mellékletében meghatározott összeg 13 %-ánál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.

(3) Az (1) bekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 százalékponttal emelhető, feltéve hogy a 13 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra különítik el.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP stratégiai tervben szereplő összeg nem léphető túl.

(5) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás finanszírozására évenként legfeljebb 3 millió EUR-t használnak fel.

(6) Az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete 3. szakasza 1. alszakaszának értelmében e rendelet 17. cikkének alkalmazását megelőzően egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető maximális összeg nem haladhatja meg a KAP stratégiai tervben e cikkel összhangban meghatározott összegeket.

97. cikk

Az agrár-ökológiai programokra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) 2023-tól 2027-ig a IX. mellékletben meghatározott allokációk legalább 25 %-át minden naptári évben a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programok számára kell elkülöníteni.

(2) Amennyiben egy tagállam által a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített teljes EMVA-hozzájárulás összege – amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják – meghaladja a XI. mellékletben a KAP stratégiai terv időszakára meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás 30 %-át, a tagállam csökkentheti az e cikk (1) bekezdése értelmében elkülönítendő összeget. A teljes csökkentés nem haladhatja meg azt az összeget, amellyel az első mondatban említett százalékot túllépték.

(3) A (2) bekezdésben említett csökkentés nem eredményezheti a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programok számára a KAP stratégiai terv időszakára az (1) bekezdés alapján elkülönítendő éves összeg 50 %-nál nagyobb mértékű csökkentését.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve a tagállamok legfeljebb 75 %-kal csökkenthetik az (1) bekezdés értelmében elkülönítendő éves összeget, amennyiben a 70. cikk szerinti beavatkozásokra a KAP stratégiai terv időszakára tervezett teljes összeg meghaladja az e cikk (1) bekezdése alapján a (2) bekezdés alkalmazását megelőzően elkülönítendő összegek 150 %-át.

(5) A tagállamok a 2023-as és a 2024-es naptári évben a 101. cikk (3) bekezdésével összhangban felhasználhatják a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket azzal a céllal, hogy abban az adott évben a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzanak, feltéve, hogy már minden lehetőséget kimerítettek az agrár-ökológiai programokhoz nyújtott források felhasználására,

a)	a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 5 %-ának megfelelő küszöbértékig;

b)	a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 5 %-ának megfelelő küszöbértéken felül, feltéve hogy a (6) bekezdésben említett feltételek teljesülnek.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a tagállamok a 119. cikkel összhangban módosítják a KAP stratégiai tervüket annak érdekében, hogy:

a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben növeljék a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegnek megfelelő összeggel, e cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban, vagy

növeljék a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására használt összegnek megfelelő összeggel, e cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.

(7) Amennyiben egy tagállam az (5) bekezdés a) pontjának alkalmazása során a IX. mellékletben a 2023. és 2024. évre vonatkozóan meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeget használ fel a 2023-tól 2024-ig tartó teljes időszakra annak érdekében, hogy a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzon, a tagállam a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó és az említett években a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására felhasznált összegeket kompenzálja, mégpedig annak révén, hogy a 119. cikkel összhangban módosítja a KAP stratégiai tervét annak érdekében, hogy:

a KAP stratégiai terv időszakának hátralévő éveiben a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeggel legalább megegyező összeggel növelje a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összegeket; vagy

a 2023. és 2024. évre vonatkozóan a IX. mellékletben meghatározott allokációk összegének 2,5 %-át meghaladó összeggel legalább megegyező összeggel növelje a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.

(8) A tagállamok a 2025-ös és a 2026-os naptári évben a 101. cikk (3) bekezdésével összhangban felhasználhatnak egy, legfeljebb a IX. mellékletben az érintett naptári évre meghatározott összegek 2 %-ában megállapított küszöbértéknek megfelelő, és a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra e cikkel összhangban elkülönített összeget azzal céllal, hogy ugyanabban az évben a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozásokat finanszírozzanak, feltéve, hogy már minden lehetőséget kimerítettek az agrár-ökológiai programokhoz nyújtott források felhasználására, és teljesülnek a (9) bekezdésben foglalt feltételek.

(9) A (8) bekezdés alkalmazása során a tagállamok a 119. cikkel összhangban módosítják a KAP stratégiai tervüket annak érdekében, hogy:

növeljék a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegeket, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, mégpedig legalább a III. cím II. fejezetének 2. szakaszában említett egyéb beavatkozások finanszírozására használt összegnek megfelelő összeggel, e cikk (8) bekezdésével összhangban. A 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozások számára e bekezdéssel összhangban elkülönített kiegészítő összegek nem vehetők figyelembe abban az esetben, ha a tagállamok élnek az e cikk (2) bekezdésében említett lehetőséggel.

(10) A 2025-ös naptári évtől kezdődően a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz kapcsolódó, a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra fordított kiadásoktól eltérő kiadások teljes összege az egyes naptári években nem haladhatja meg az V. mellékletben rögzített, az adott naptári évre a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – a IX. mellékletben az agrár-ökológiai programokra e bekezdéssel összhangban a 2025-ös és 2026-os naptári évre elkülönített összeg 23 %-ának megfelelő, illetve a IX. mellékletben az agrár-ökológiai programokra e bekezdéssel összhangban a 2027-es naptári évre elkülönített összeg 25 %-ának megfelelő összeggel csökkentett és adott esetben az e cikk (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének alkalmazásából eredő összeggel kiigazított – pénzügyi allokációt, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

(11) Amennyiben a tagállamok a KAP stratégiai terv teljes időszaka alatt e cikk (2), (3), (4), 6, (7) és (9) bekezdését alkalmazzák, a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegektől eltérő vidékfejlesztési EMVA-kiadások teljes összege – amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják – e cikk (2), (6), (7) és (9) bekezdésének alkalmazását követően nem haladhatja meg az EMVA-ból a KAP stratégiai terv teljes időszakára a vidékfejlesztésre nyújtott, a XI. mellékletben foglalt hozzájárulásoknak a 70., 72., 73. és 74. cikk szerinti beavatkozásokra elkülönített összegekkel csökkentett teljes összegét, amennyiben ezek a beavatkozások a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában, valamint az állatjólét tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgálják, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

98. cikk

Az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásra vonatkozó minimális pénzügyi támogatás

(1) A IX. mellékletben meghatározott allokációk legalább 10 %-át évente a 29. cikkben említett, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásra kell elkülöníteni.

(2) Az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatástól eltérő közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok összes kiadása az egyes naptári években nem haladhatja meg a VI. mellékletben rögzített, az adott naptári évre a közvetlen kifizetésekre vonatkozó – az adott naptári évre a IX. melléklet szerinti, közvetlen kifizetésekre vonatkozó pénzügyi allokáció 10 %-ának megfelelő összeggel csökkentett és a 29. cikk (1) bekezdése második albekezdésének alkalmazását követően adott esetben kiigazított – pénzügyi allokációt, ahogyan azt a tagállamok a 112. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összhangban pénzügyi terveikben meghatározták, és ahogyan azt a Bizottság a 118. vagy a 119. cikkel összhangban jóváhagyta. Ez a pénzügyi felső határ az uniós jog által meghatározott pénzügyi felső határt jelenti.

99. cikk

Önkéntes hozzájárulás az EMVA-allokációból a LIFE és az Erasmus+ szerinti intézkedésekhez

A tagállamok a KAP stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-allokáció bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása, az (EU) 2021/783 rendelet értelmében a mezőgazdasági termelők közösségeinek javát szolgáló integrált stratégiai természetvédelmi projektek körének bővítése, valamint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén aktív személyek transznacionális tanulási célú mobilitásához kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre és a vidéki térségekben élő nőkre összpontosító, az (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (49) összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.

100. cikk

Az éghajlatpolitikai kiadások nyomon követése

(1) A tagállamok információi alapján a Bizottság egyszerű és közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy a szakpolitika mennyiben járult hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések megvalósításához.

(2) A kiadásokra vonatkozó célérték megvalósításához való hozzájárulást egyedi korrekciós együtthatók alkalmazásával kell megbecsülni, amelyeket annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul-e hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések megvalósításához. Ezek a korrekciós együtthatók a következők:

a)	40 % a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 2. és 3. alszakaszában említett, alapszintű jövedelemtámogatásra és kiegészítő jövedelemtámogatásra fordított kiadások esetében;

b)	100 % a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 4. alszakaszában említett agrár-ökológiai programokra fordított kiadások esetében;

c)	100 % a 93. cikk (1) bekezdésében említett beavatkozásokra fordított, az e bekezdés d) pontjában említettektől eltérő kiadások esetében;

d)	40 % a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságokhoz és egyéb területspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó kiadások esetében.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően 2025. december 31. után felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa e cikk (2) bekezdését az abban említett korrekciós együtthatók módosítása céljából, amennyiben a módosítás a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások pontosabb nyomon követése érdekében indokolt.

101. cikk

Indikatív pénzügyi allokációk

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervükben indikatív pénzügyi allokációt állapítanak meg az egyes beavatkozásokra és az egyes évekre vonatkozóan. Ezen indikatív pénzügyi allokáció jelenti a KAP stratégiai terv szerinti kifizetések várható szintjét az adott pénzügyi évben végrehajtott beavatkozás tekintetében, ide nem értve a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozáson alapuló várható kifizetéseket.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok esetében a tagállamok KAP stratégiai tervükben indikatív pénzügyi allokációt állapítanak meg minden ágazat és minden év tekintetében, amely az adott ágazatban a beavatkozásokhoz pénzügyi évenként kapcsolódó kifizetések várható szintjét jelenti, ide nem értve az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatáson alapuló várható kifizetéseket.

(3) A tagállamok által az (1) és (2) bekezdéssel összhangban meghatározott indikatív pénzügyi allokációk nem akadályozhatják az említett tagállamokat abban, hogy az ezen indikatív pénzügyi allokációkból származó forrásokat – a KAP stratégiai tervük 119. cikkel összhangban történő módosítása nélkül – egyéb beavatkozásokra szolgáló forrásokként használják fel, amennyiben megfelelnek e rendeletnek, és különösen a 87., 88., 89., 90., 92-98. és 102. cikkének, valamint az (EU) 2021/2116 rendeletnek és különösen a 32. cikke (6) bekezdésének b) pontjának, továbbá a következő feltételeknek:

a)	a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat egyéb beavatkozásokra használják fel közvetlen kifizetés formájában;

b)	a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat vidékfejlesztésre irányuló egyéb beavatkozásokra használják fel;

c)	a méhészeti ágazatban és a borágazatban végrehajtott beavatkozásokra vonatkozó pénzügyi allokációkat csak az ugyanabban az ágazatban végrehajtott egyéb beavatkozásokra használják fel;

a 42. cikk f) pontjában említett, egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozásokra elkülönített pénzügyi allokációkat a KAP stratégiai tervben meghatározott, az említett pontban megállapított egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozásokra használják fel, és e felhasználás nem érinti a jóváhagyott operatív programokat.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazása céljából azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a 23. cikkel összhangban támogatási jogosultságok alapján nyújtják, lineárisan növelhetik vagy csökkenthetik a kifizetendő összegeket a naptári évben aktivált jogosultságok értéke alapján, a 102. cikk (2) bekezdésével összhangban az alapszintű jövedelemtámogatás keretében történő beavatkozásokra meghatározott minimális és maximális tervezett egységösszegek határain belül.

102. cikk

Tervezett egységösszegek és tervezett kimenetek

(1) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben szereplő minden egyes beavatkozásra vonatkozóan megállapítanak egy vagy több tervezett egységösszeget. A tervezett egységösszegek lehetnek egységes vagy átlagos egységösszegek, a tagállamok által meghatározottaknak megfelelően. A „tervezett egységes egységösszeg” az egyes kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő összeg. A „tervezett átlagos egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő különböző egységösszegek átlagértéke.

Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozások esetében egységes egységösszegeket kell megállapítani, kivéve, ha egységes egységösszeg megállapítása a beavatkozás kialakítása vagy hatálya miatt nem lehetséges vagy nem megfelelő. Ilyen esetekben átlagos egységösszegeket kell megállapítani.

(2) A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok esetében a tagállamok az egyes beavatkozásokhoz tervezett minden egyes egységösszeg tekintetében megállapíthatnak maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket, illetve mindkettőt is.

A „maximális tervezett egységösszeg” és a „minimális tervezett egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekért várhatóan fizetendő maximális vagy minimális egységösszeg.

A maximális vagy minimális tervezett egységösszeg vagy mindkettő megállapításakor a tagállamok ezeket az értékeket a források fel nem használásának elkerülése érdekében az átcsoportosítással kapcsolatos szükséges rugalmassággal indokolhatják.

A 134. cikk (5) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett tényleges egységösszeg csak akkor lehet alacsonyabb a tervezett egységösszegnél vagy – amennyiben ilyen összeg meghatározásra került – a minimális tervezett egységösszegnél, ha ezzel az a cél, hogy el lehessen kerülni a 87. cikk (1) bekezdésében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra elkülönített pénzügyi allokációk túllépését.

(3) A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok esetében a tagállamok a tervezett átlagos egységösszeg alkalmazásakor maximális tervezett átlagos egységösszeget határozhatnak meg.

A „maximális tervezett átlagos egységösszeg” a kapcsolódó kimenetekre várhatóan átlagban kifizetendő maximális összeg.

(4) Amennyiben egy beavatkozás esetében különböző egységösszegeket állapítanak meg, a (2) és a (3) bekezdést az adott beavatkozás minden egyes vonatkozó egységösszegére alkalmazni kell.

(5) A tagállamok minden egyes tervezett egységes vagy átlagos egységösszegre vonatkozóan számszerűsítve meghatározzák az egyes beavatkozások éves tervezett kimeneteit. Egy adott beavatkozáson belül az éves tervezett kimenetek az összes egységösszegre vagy az egységösszegek csoportjára vonatkozóan összevontan is megadhatók.

103. cikk

A közvetlen kifizetésekre vonatkozó allokációk és az EMVA-allokációk közötti rugalmasság

(1) Valamely tagállam a KAP stratégiai tervére vonatkozó, a 118. cikk (1) bekezdésében említett javaslata részeként dönthet úgy, hogy átcsoportosítja:

a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az V. mellékletben meghatározott allokációja – adott esetben a 2023–tól 2026-ig tartó naptári évekre vonatkozóan a gyapotágazat támogatására elkülönített, a VIII. mellékletben megállapított allokációkkal csökkentett – összegének legfeljebb 25 %-át a 2024-től 2027-ig tartó pénzügyi évekre megállapított EMVA-allokációjához; vagy

b)	a 2024–től 2027-ig tartó pénzügyi évekre vonatkozó EMVA-allokációjának legfeljebb 25 %-át az V. mellékletben meghatározott, a 2023–tól 2026-ig tartó naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjához.

(2) A valamely tagállam közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjának az (1) bekezdés a) pontjában említett EMVA-allokációjához történő átcsoportosítására vonatkozó százalékos arány növelhető a következők szerint:

a)	legfeljebb 15 százalékpontig, ha az említett tagállam ugyanilyen mértékű emelést alkalmaz a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgáló, EMVA-finanszírozású beavatkozások esetében;

b)	legfeljebb 2 százalékpontig, ha az említett tagállam ugyanilyen mértékű emelést alkalmaz a 95. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

(3) A valamely tagállam EMVA-allokációjából az (1) bekezdés b) pontjában említett közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációjához átcsoportosított összegek százalékos aránya 30 %-ra növelhető azon tagállamok esetében, amelyekben a hektáronkénti közvetlen kifizetések nem érik el az uniós átlag 90 %-át. Ez a feltétel Bulgária, Észtország, Spanyolország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Finnország és Svédország esetében teljesül.

(4) Az (1) bekezdésben említett döntéseknek ki kell terjedniük az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.

(5) A tagállamok 2025-ben felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket a KAP stratégiai tervük módosítása iránti, a 119. cikkben említett kérelmük részeként.

V. CÍM

KAP STRATÉGIAI TERV

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

104. cikk

KAP stratégiai tervek

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében az EMGA és az EMVA által finanszírozott uniós támogatást.

(2) Minden tagállam egyetlen, a teljes területére vonatkozó KAP stratégiai tervet dolgoz ki, figyelembe véve alkotmányos és intézményi rendelkezéseit.

Ha a KAP stratégiai terv egyes elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamok biztosítják a nemzeti szinten elkészített KAP stratégiai terv elemeivel való koherenciát és következetességet. A regionális szinten meghatározott elemeknek megfelelően tükröződniük kell a KAP stratégiai terv vonatkozó szakaszaiban, a 107. cikkben foglaltak szerint.

(3) A 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 108. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP stratégiai tervükben a 109. cikkben említettek szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben megjelölik a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósítását szolgáló számszerűsített célokat és mérföldköveket. A célokat az I. mellékletben foglalt közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.

E célok elérése érdekében a tagállamok a III. címben meghatározott beavatkozástípusok alapján beavatkozásokat határoznak meg.

(4) Minden KAP stratégiai tervnek a 2023. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.

105. cikk

Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések tekintetében

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 109. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EU rendelet 110. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított célkitűzés megvalósításához a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében biztosított teljes hozzájárulással összehasonlítva – összességében nagyobb hozzájárulást biztosítsanak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához.

(2) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk alapján ismertetik, hogy miként kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését. Az ismertetésnek releváns információkon, például a 107. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 107. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elemeken, valamint az I. mellékletben meghatározott releváns hatásmutatókhoz képest várható javuláson kell alapulnia.

106. cikk

Eljárásrendi követelmények

(1) A tagállamok átlátható eljárások alapján dolgozzák ki KAP stratégiai tervüket, intézményi és jogszabályi keretüknek megfelelően, adott esetben régióikkal együttműködésben.

(2) A KAP stratégiai terv kidolgozásáért felelős tagállami szerv gondoskodik arról, hogy:

a)	adott esetben a regionális szintű érintett hatóságokat ténylegesen bevonják a KAP stratégiai terv elkészítésébe; valamint

b)	a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságokat ténylegesen bevonják a KAP stratégiai terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásába.

(3) Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:

a)	regionális és helyi szintű érintett hatóságok, valamint más hatóságok, ideértve a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kérdésekben illetékes hatóságokat is;

b)	gazdasági és szociális partnerek, beleértve a mezőgazdasági ágazat képviselőit;

c)	a civil társadalmat képviselő érintett szervezetek és – adott esetben – olyan szervek, amelyek feladata, hogy előmozdítsák a társadalmi befogadást, az alapvető jogok érvényesítését, a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

A tagállamoknak ténylegesen be kell vonniuk ezeket a partnereket a KAP stratégiai tervek elkészítésébe, és adott esetben – többek között a 13. cikkben említett minimumelőírások tekintetében – konzultálniuk kell az érdekelt felekkel.

(4) A tagállamok, ideértve adott esetben régióikat is, és a Bizottság együttműködnek annak érdekében, hogy az arányosság és a közös irányítás elvére figyelemmel biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégiai terv végrehajtása során.

(5) A partnerséget az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően kell megszervezni és végrehajtani.

II. FEJEZET

A KAP STRATÉGIAI TERV TARTALMA

107. cikk

A KAP stratégiai terv tartalma

(1) Minden KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következőkre vonatkozó szakaszokat:

a)	az igényfelmérés;

b)	a beavatkozási stratégia;

c)	azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében;

d)	a közvetlen kifizetések, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozások és a stratégiában megjelölt, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások;

e)	cél- és pénzügyi tervek;

f)	az irányítási és koordinációs rendszer;

g)	a KAP korszerűsítését biztosító elemek;

h)	ha a KAP stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, rövid leírás a tagállamok nemzeti és regionális felépítéséről, és különösen arról, hogy mely elemeket határozzák meg nemzeti szinten, és melyeket regionális szinten.

(2) Minden KAP stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következő mellékleteket:

a)	az előzetes értékelésről és a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (50) említett stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) szóló I. melléklet;

b)	a GYELV-elemzést tartalmazó II. melléklet;

c)	a partnerekkel folytatott konzultációról szóló III. melléklet;

d)	adott esetben a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;

e)	a KAP stratégiai terv hatálya alatt nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásról szóló V. melléklet;

f)	adott esetben az átmeneti nemzeti támogatásról szóló VI. melléklet.

(3) A KAP stratégiai terv (1) és (2) bekezdésben említett szakaszainak és mellékleteinek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a 108–115. cikk rögzíti.

108. cikk

Igényfelmérés

A 107. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett igényfelmérésnek a következőket kell magában foglalnia:

a)	a 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés összefoglalása;

b)	a 6. cikk (1)és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján; a GYELV-elemzés során felmerülő valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy azokkal a KAP stratégiai terv foglalkozik-e;

a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett, a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatásával kapcsolatos célkitűzés vonatkozásában az igények felmérése egyrészről a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztása, valamint azok kedvezményezettjeinek – adott esetben a mezőgazdasági üzemük szerkezetének figyelembevételével történő – hatékonyabb és eredményesebb megválasztása, másrészről a kockázatkezelés tekintetében;

d)	adott esetben egyes földrajzi területek, például a legkülső régiók, valamint a hegyvidéki és szigeti területek igényeinek elemzése;

e)	az igények rangsorolása, ideértve a választások megfelelő indokolását, amely adott esetben annak okaira is kiterjed, hogy a KAP stratégiai terv miért nem vagy miért csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel.

A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések esetében az igényfelmérésben figyelembe kell venni a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokból eredő nemzeti környezetvédelmi és klímaterveket.

A tagállamok az igényfelmérésükhöz aktuális és megbízható – és amennyiben rendelkezésre áll, nemek szerinti bontásban szereplő – adatokat használnak.

109. cikk

Beavatkozási stratégia

(1) A 107. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégiában minden egyes, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott és a KAP stratégiai tervben szereplő egyedi célkitűzésre vonatkozóan meg kell határozni:

a tagállam által a 108. cikkben említett igényfelmérés alapján használt releváns eredménymutatókra vonatkozó célokat és kapcsolódó mérföldköveket. E célok értékét indokolni kell az említett igényfelmérés alapján. A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket illetően a célokat az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában ismertetett elemek alapján kell meghatározni;

a III. címben meghatározott beavatkozástípusokon alapuló beavatkozásokat, amelyeket úgy kell megtervezni, hogy a 139. cikkben említett előzetes értékelésre, a 115. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzésre és a 108. cikkben említett igényfelmérésre támaszkodó szilárd beavatkozási logika alapján kezelni tudják az adott helyzetet az érintett területen;

c)	azokat az elemeket, amelyek bemutatják, hogyan teszik lehetővé a beavatkozások a célok elérését és hogyan biztosított a beavatkozások koherenciája és összeegyeztethetősége;

d)	azokat az elemeket, amelyek igazolják, hogy a finanszírozási forrásoknak a KAP stratégiai terv beavatkozásaihoz rendelt elosztása indokolt, és megfelelő a kitűzött célok eléréséhez, továbbá összhangban áll a 112. cikkben említett pénzügyi tervvel.

(2) A beavatkozási stratégiának be kell mutatnia a stratégia következetességét és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekhez kapcsolódva megvalósított beavatkozások egymást kiegészítő jellegét, mégpedig a következők révén:

a KAP stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrájának áttekintése, amely ismerteti a következőket:

a III. mellékletben felsorolt minden egyes GAEC-előírás tekintetében az uniós előírás teljesítési módja, ideértve a következő elemeket: a gazdálkodási gyakorlatoknak, a területi hatálynak, az előírás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők típusainak az összefoglalása, valamint szükség esetén annak ismertetése, hogy a gyakorlat hogyan járul hozzá az említett GAEC-előírás fő céljának teljesítéséhez;

ii.	a feltételesség általános hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához;

iii.

a 31. cikk (5) bekezdésében és a 70. cikk (3) bekezdésében említett vonatkozó alapfeltételek közötti kiegészítő jelleg, a feltételesség és a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéseket szolgáló különböző beavatkozások, ideértve az ökológiai gazdálkodás támogatását is;

iv.	a teljes hozzájárulás 105. cikk szerinti növelésének módja;

v.	az, hogy a KAP stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrája várhatóan hogyan járul hozzá a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokban foglalt vagy azokból eredő hosszú távú nemzeti célok megvalósításához, illetve hogyan egyeztethető össze e célokkal;

a 6. cikk (1 bekezdésének) g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés vonatkozásában a KAP stratégiai tervben a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan meghatározott releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 26. cikk (4) bekezdésének a) pontjában, a 30. cikkben, a 73. cikkben, a 75. cikkben és a 77. cikk (6) bekezdésében meghatározottak – áttekintése. A tagállamok különösen a 95. cikkre hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 30., a 73. és a 75. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek általánosságban a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa az e területen végrehajtott uniós és nemzeti intézkedések közötti összhangot;

c)	annak ismertetése, hogy a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatás keretébe tartozó beavatkozások hogyan egyeztethetők össze a 2000/60/EK irányelvvel;

a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott egyedi célkitűzéssel kapcsolatban annak áttekintése, hogy miként valósul meg a KAP stratégiai terv keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának, valamint kedvezményezettjei hatékonyabb és eredményesebb megválasztásának célja, beleértve adott esetben a 29. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott eltérés alkalmazását indokoló információkat is. Az említett áttekintésben adott esetben foglalkozni kell a 22. cikk (2) bekezdésében említett alapszintű jövedelemtámogatás és az egyéb beavatkozások – különösen a 71. cikkben említett hátrányos természeti adottságok vagy egyéb területspecifikus hátrányok tekintetében nyújtott kifizetések – területi jellegének következetességével és kiegészítő jellegével is;

az ágazatokhoz kapcsolódó beavatkozások áttekintése, ideértve a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatást és a III. cím III. fejezetében említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokat, az arra vonatkozó indokolással, hogy miért célozzák meg az érintett ágazatokat, az ágazatonkénti beavatkozások jegyzékével és kiegészítő jellegük bemutatásával együtt;

f)	adott esetben magyarázat arra vonatkozóan, hogy melyik beavatkozás az egységes és integrált kockázatkezelési megközelítés biztosításához;

g)	adott esetben a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi allokáció beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását;

annak áttekintése, hogy a KAP stratégiai terv hogyan járul hozzá az állatjólét javítására és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósításához, beleértve az alapfeltételeket, valamint a feltételesség és a különböző beavatkozások közötti kiegészítő jelleget;

i)	magyarázat arra vonatkozóan, hogy a beavatkozások és azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében, hogyan járulnak hozzá az egyszerűsítéshez és az adminisztratív terhek csökkentéséhez a végső kedvezményezettek javára.

(3) Ha a KAP stratégiai terv egyes elemeit regionális szinten határozzák meg, a beavatkozási stratégiában biztosítani kell a nemzeti szinten elkészített KAP stratégiai terv elemeivel való koherenciájukat és összeegyeztethetőségüket.

110. cikk

Azok az elemek, amelyek azonosak több beavatkozás tekintetében

A 107. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a több beavatkozás tekintetében azonos elemekről szóló szakasznak magában kell foglalnia:

a)	a tagállamok által a 4. cikkel összhangban feltüntetett fogalmakat és feltételeket, valamint a közvetlen kifizetésekformájában történő beavatkozásokra vonatkozó, a 18. cikk szerinti minimumkövetelményeket;

b)	a 94. és a 125. cikkben említett „technikai segítségnyújtás” igénybevételének, valamint a 126. cikkben említett nemzeti KAP-hálózatnak az ismertetését;

c)	a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel kapcsolatban a vidéki térségeknek a KAP stratégiai tervben használt, a tagállamok által meghatározott fogalmát;

a végrehajtáshoz kapcsolódó egyéb információkat, különösen:

i.	a támogatási jogosultságok értékének megállapítására és – adott esetben – a tartalékok működésére vonatkozó rövid ismertetést;

ii.	adott esetben a közvetlen kifizetések 17. cikkben említett csökkentésének eredményeként fennmaradó források becsült összegének felhasználását;

iii.	a határozatot és annak indokolását e rendelet 17. cikke (4) bekezdésének, 29. cikke (6) bekezdésének és 30. cikke (4) bekezdésének, valamint az (EU) 2021/2116 rendelet 17. cikke (1) bekezdése második albekezdésének végrehajtása tekintetében;

iv.	adott esetben a határozatot és azon fő elemeinek ismertetését, amelyek a 19. cikk végrehajtásához kapcsolódnak;

v.	egy áttekintést az EMVA és a vidéki térségekre vonatkozó egyéb uniós alapok közötti koordinációról, valamint az említett alapok elhatárolásáról és egymást kiegészítő jellegéről.

111. cikk

Beavatkozások

A 107. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett stratégiában meghatározott egyes beavatkozásokra – többek között a regionális szinten meghatározott beavatkozásokra – vonatkozó szakasznak tartalmaznia kell:

a)	azt a beavatkozástípust, amelyen alapul;

b)	a területi hatályt;

az adott beavatkozás konkrét kialakítását vagy követelményeit, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzés vagy célkitűzések megvalósításához való eredményes hozzájárulást; környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos beavatkozások esetében a feltételességre vonatkozó követelményekkel való összekapcsolásnak kell demonstrálnia, hogy a gyakorlatok kiegészítik egymást és nincs közöttük átfedés;

d)	a támogathatósági feltételeket;

e)	az I. mellékletben meghatározott eredménymutatókat, amelyekhez a beavatkozásnak közvetlenül és jelentős mértékben hozzá kell járulnia;

valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyek az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapulnak, annak ismertetését, hogy hogyan felel meg a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 2. mellékletében előírt, e rendelet 10. cikkében és II. mellékletében ismertetett vonatkozó rendelkezéseknek, továbbá valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyeknek nem az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok képezik az alapját, annak bemutatását, hogy megfelelnek-e – és ha igen, hogyan – a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 6.5. cikke vagy 2. melléklete rendelkezéseinek;

g)	egy kimeneti mutatót és a beavatkozás 102. cikk (5) bekezdésében említett tervezett éves kimeneteit;

h)	a 102. cikk (1) bekezdésében említett éves tervezett egységes vagy átlagos egységösszeget és adott esetben a 102. cikk (2) és (3) bekezdésében említett maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket;

i)	annak ismertetését, hogy miként határozták meg az e bekezdés h) pontjában említett összegeket;

értelemszerűen:

i.	a támogatás formáját és mértékét;

ii.	a támogatás tervezett egységösszegének kiszámítására vonatkozó módszert és annak a 82. cikk szerinti tanúsítását;

a beavatkozásra elkülönített, a 101. cikk (1) bekezdésében említett éves pénzügyi allokációt, vagy a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében a 101. cikk (2) bekezdésében említett, az érintett ágazat számára elkülönített éves pénzügyi allokációt, ideértve adott esetben az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök szerinti tervezett bontását;

l)	azt, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés.

Az első albekezdés e) pontja nem alkalmazandó a méhészeti ágazatra vonatkozó, az 55. cikk (1) bekezdésének a) és c)–g) pontjában említett beavatkozástípusok szerinti beavatkozásokra, a borágazatra vonatkozó, az 58. cikk (1) bekezdésének h)-k) pontjában említett beavatkozástípusok szerinti beavatkozásokra, valamint a 77. cikkben említett együttműködési beavatkozástípus szerinti, minőségrendszerekkel kapcsolatos tájékoztatási és promóciós tevékenységekre.

112. cikk

Cél- és pénzügyi tervek

(1) A 107. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett céltervnek összefoglaló táblázatot kell tartalmaznia, amelyben ismertetni kell a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célokat és mérföldköveket.

(2) A 107. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pénzügyi tervnek áttekintő táblázatot kell tartalmaznia, amelyben az alábbiak szerepelnek:

a tagállami allokációk a 87. cikk (1) bekezdésében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, a 88. cikk (1) bekezdésében említett, borágazatra vonatkozó beavatkozástípusok, a 88. cikk (2) bekezdésében említett, méhészeti ágazatra vonatkozó beavatkozástípusok és a 89. cikk (3) bekezdésében említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok tekintetében, a 92-98. cikkben meghatározott minimális pénzügyi allokációkra vonatkozó követelményeknek való megfelelés céljából a tagállamok által elkülönített éves és teljes összegek pontos megjelölésével;

az a) pontban említett átcsoportosítások a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok között a 103. cikknek megfelelően, valamint a tagállamok allokációiból a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok esetében annak érdekében levont összegek, hogy rendelkezésre álljon forrás a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusokhoz, a 88. cikk (6) bekezdésével összhangban;

a tagállami allokációk a 88. cikk (3) bekezdésében említett, komlóágazatra vonatkozó beavatkozástípusok és a 88. cikk (4) bekezdésében említett, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra vonatkozó beavatkozástípusok tekintetében, valamint, ha ezeket a beavatkozástípusokat nem hajtják végre, az arról szóló határozat, hogy a megfelelő allokációkat a közvetlen kifizetésekhez rendelt tagállami allokációkhoz csoportosítják át a 88. cikk (5) bekezdésével összhangban;

d)	adott esetben az EMVA-ból származó, e rendelet 81. cikkének megfelelően az InvestEU szerinti támogatás céljára, valamint e rendelet 9. cikke (9) bekezdésének megfelelően az (EU) 2021/783 rendelet vagy az (EU)2021/817 rendelet szerinti támogatás céljára átcsoportosított tagállami allokációk;

e)	adott esetben a legkülső régiók tekintetében tervezett összegek.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett, minden pénzügyi évre vonatkozóan és a tagállamok kifizetés-végrehajtásainak előrejelzéseként részletes pénzügyi tervben kell megadni a 111. cikk g) és k) pontjának megfelelő következő táblázatokat:

a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami allokációk bontása, a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átcsoportosításokat követően, beavatkozástípusonkénti és beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi allokációk alapján, minden egyes beavatkozásra vonatkozóan megjelölve a tervezett kimeneteket, a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett átlagos vagy egységes egységösszeget, valamint adott esetben a 102. cikk (2) bekezdésében említett maximális vagy minimális tervezett egységösszegeket, illetve mindkettőt. Adott esetben a bontásnak a támogatási jogosultságok tartalékösszegét is tartalmaznia kell.

A 17. cikkben említett kifizetéscsökkentés teljes becsült eredményét jelezni kell.

Figyelembe véve a 17. cikkben és a 87. cikk (3) bekezdésében említett kifizetéscsökkentés becsült eredményének felhasználását, ezeket az indikatív pénzügyi allokációkat, a kapcsolódó tervezett kimeneteket és a vonatkozó tervezett átlagos vagy egységes egységösszegeket a kifizetések csökkentése előtt kell megállapítani;

a III. cím III. fejezetében említett beavatkozástípusokra vonatkozó allokációk bontása beavatkozásonként, a tervezett kimenetek megjelölésével, vagy a 42. cikk a), d), e) és f) pontjában említett ágazatok esetében az ágazatonkénti indikatív pénzügyi allokációk, a tervezett kimenetek megjelölésével, az ágazatonkénti operatív programok számában kifejezve;

a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami allokációk bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, a KAP stratégiai terv időszakára vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási mértéket, adott esetben a beavatkozás- és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ennek a táblázatnak tartalmaznia kell továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, a 102. cikk (1) bekezdésében említett tervezett átlagos vagy egységes egységösszegeket, valamint adott esetben a 102. cikk (3) bekezdésében említett maximális tervezett átlagos egységösszegeket. Adott esetben a táblázatnak tartalmaznia kell továbbá a támogatásoknak és a pénzügyi eszközök tervezett összegének a bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell.

113. cikk

Irányítási és koordinációs rendszerek

A 107. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett irányítási és koordinációs rendszerekről szóló szakasznak magában kell foglalnia:

a)	az (EU) 2021/2116 rendelet II. címe II. fejezetében említett valamennyi irányító szervnek, valamint a nemzeti irányító hatóságnak és adott esetben a regionális irányító hatóságoknak az azonosítását;

b)	az e rendelet 123. cikkének (4) bekezdésében említett közreműködő szervezetek azonosítását és szerepét;

az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címében említett kontrollrendszerekre és szankciókra vonatkozó információkat, ideértve a következőket:

i.	az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe II. fejezetében említett integrált igazgatási és kontrollrendszer;

ii.	az (EU) 2021/2116 rendelet IV. címe IV. és V. fejezetében említett, a feltételességhez kapcsolódó ellenőrzési és szankcionálási rendszer;

iii.	az ellenőrzésekért felelős illetékes ellenőrző szervezetek;

d)	a monitoring- és jelentéstételi struktúra áttekintése.

114. cikk

Korszerűsítés

A KAP-nak a 107. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését biztosító elemekről szóló szakaszban ki kell emelni a KAP stratégiai terv azon elemeit, amelyek támogatják a mezőgazdaság és vidéki térségek és a KAP korszerűsítését, és a szakasznak magában kell foglalnia különösen:

egy, különösen a következők révén történő áttekintést arról, hogy miként járul hozzá a KAP stratégiai terv a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott horizontális célkitűzés megvalósításához:

i.	az ATIR szervezeti felépítésének ismertetése

ii.

annak ismertetése, hogy a 15. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a 126. cikkben említett nemzeti KAP-hálózat hogyan működnek majd együtt a tanácsadás, az ismeretáramlás és az innovációs szolgáltatások biztosítása céljából, és hogy a 78. cikk szerinti beavatkozások vagy más releváns beavatkozások keretében támogatott intézkedéseket miként integrálják az ATIR-ba;

b)	azon stratégia ismertetését, amely a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányul.

115. cikk

Mellékletek

(1) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett I. mellékletének tartalmaznia kell a 139. cikkben említett előzetes értékelés, valamint a 2001/42/EK irányelvben említett SKV főbb eredményeinek összefoglalását, továbbá azt, hogy azokat miként kezelték, vagy milyen okokból kifolyólag nem vették őket figyelembe, illetve egy linket is a teljes előzetes értékeléshez és az SKV-jelentéshez.

(2) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett II. mellékletének tartalmaznia kell a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetének GYELV-elemzését.

A GYELV-elemzésben a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetét kell alapul venni, és az elemzésnek tartalmaznia kell – a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott minden egyes egyedi célkitűzésre vonatkozóan – a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület jelenlegi helyzetének közös háttérmutatókon és egyéb aktuális mennyiségi és minőségi információkon, például tanulmányokon, korábbi értékelési jelentéseken, ágazati elemzéseken és a korábbi tapasztalatok tanulságain alapuló átfogó leírását.

A GYELV-elemzésnek adott esetben tartalmaznia kell a területi szempontok elemzését, ideértve a regionális sajátosságokat is, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket, valamint az ágazati szempontok elemzését, különösen azoknak az ágazatoknak a vonatkozásában, amelyekre egyedi beavatkozások vagy programok vonatkoznak.

Ezenkívül ezen ismertetésben különösen ki kell emelni az 5. cikkben és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott összes általános és egyedi célkitűzés vonatkozásában:

a)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület azonosított erősségeit;

b)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó terület azonosított gyengeségeit;

c)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó területen azonosított lehetőségeket;

d)	a KAP stratégiai terv hatálya alá tartozó területen azonosított fenyegetéseket.

A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott egyedi célkitűzések tekintetében a GYELV-elemzésben figyelembe kell venni a XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusokból eredő nemzeti terveket.

A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés tekintetében a GYELV-elemzésnek rövid elemzést kell tartalmaznia a földhöz jutásról, a földhasználati mobilitásról és a földterület-átalakításról, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférésről, továbbá az ismeretekhez való hozzáférésről és a tanácsadási szolgáltatások elérhetőségéről.

A 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott horizontális célkitűzés tekintetében a GYELV-elemzésnek az ATIR és a kapcsolódó struktúrák működéséről is lényeges információkkal kell szolgálnia.

(3) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett III. mellékletének tartalmaznia kell a partnerekkel, és különösen a releváns regionális és helyi hatóságokkal folytatott konzultációk eredményeit, valamint a konzultációk lefolytatásának rövid leírását.

(4) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett IV. mellékletének rövid ismertetést kell tartalmaznia a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról, továbbá annak a KAP stratégiai terv egyéb beavatkozásaival való kiegészítő jellegéről.

(5) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett V. mellékletének tartalmaznia kell:

a KAP stratégiai terv hatályán belül a III. cím IV. fejezetében meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírását, ideértve a beavatkozásonkénti összegeket és azt, hogy biztosított az e rendelet szerinti követelményeknek való megfelelés;

b)	a KAP stratégiai terv beavatkozásaival való kiegészítő jelleg ismertetését;

c)	azt, hogy a kiegészítő nemzeti finanszírozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés; és

d)	a gyümölcs- és zöldségágazatban nyújtott, az 53. cikkben említett nemzeti pénzügyi támogatást.

(6) A KAP stratégiai terv 107. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett VI. mellékletének az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az éves ágazatspecifikus pénzügyi keretösszeg minden egyes, átmeneti nemzeti támogatásban részesülő ágazat tekintetében;

b)	adott esetben a támogatás maximális egységösszege az időszak minden egyes évére vonatkozóan;

c)	adott esetben a 147. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban módosított referencia-időszakra vonatkozó információk;

d)	az átmeneti nemzeti támogatás és a KAP stratégiai terv beavatkozásai közötti kiegészítő jelleg rövid ismertetése.

116. cikk

A KAP stratégiai terv tartalmával kapcsolatos felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően 2023. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e fejezetnek a KAP stratégiai terv és mellékletei tartalma tekintetében történő módosítása céljából. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kizárólag a tagállamok által tapasztalt problémák orvoslására korlátozódhatnak.

117. cikk

A KAP stratégiai terv tartalmához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a KAP stratégiai tervek 108–115. cikk szerinti elemeinek ismertetésére vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

A KAP STRATÉGIAI TERV JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

118. cikk

A KAP stratégiai terv jóváhagyása

(1) Minden tagállam legkésőbb 2022. január 1-jéig benyújtja a Bizottságnak a KAP stratégiai tervre vonatkozó javaslatát a 107. cikkben említett tartalommal.

(2) A Bizottság értékeli a javasolt KAP stratégiai tervet a következők tekintetében: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal, valamint az (EU) 2021/2116 rendelettel való összhangja és koherenciája, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához való tényleges hozzájárulása, továbbá a belső piac megfelelő működésére és a versenytorzulásra, valamint a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre háruló adminisztratív terhek mértékére gyakorolt hatása. Az értékelésnek különösen a következőkre kell kitérnie: a KAP stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a vonatkozó egyedi célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP stratégiai terv egyedi célkitűzéseinek a – GYELV-elemzés és az előzetes értékelés alapján – javasolt beavatkozások révén történő megvalósításához.

(3) A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak a KAP stratégiai terv benyújtásának dátumát követő három hónapon belül.

A tagállam megadja a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálja a javasolt tervet.

(4) A Bizottság jóváhagyja a javasolt KAP stratégiai tervet, amennyiben a szükséges információkat benyújtották, és a terv összhangban áll a 9. cikkel, valamint az e rendeletben és az (EU) 2021/2116 rendeletben foglalt többi követelménnyel, továbbá az említett rendeletek értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal. A jóváhagyás kizárólag olyan jogi aktusokon alapulhat, amelyek a tagállamokra nézve kötelező erejűek.

(5) A KAP stratégiai tervet legkésőbb hat hónappal az érintett tagállam általi benyújtását követően kell jóváhagyni.

A jóváhagyás nem terjed ki a 113. cikk c) pontjában, valamint a KAP stratégiai tervnek a 107. cikk (2) bekezdése a)–d) pontjában említett I–IV. mellékletében említett információkra.

Kellően indokolt esetekben a tagállamok kérhetik a Bizottságtól olyan KAP stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam feltünteti a KAP stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP stratégiai terv egészére a 112. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket, hogy bemutassa a terv általános egységességét és koherenciáját. A KAP stratégiai terv hiányzó részeit – a KAP stratégiai terv jóváhagyásának időpontját követően legfeljebb három hónapon belül – a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 119. cikkel összhangban.

(6) Minden KAP stratégiai tervet a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozat útján, a 153. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

(7) A KAP stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően bír joghatással.

119. cikk

A KAP stratégiai terv módosítása

(1) A tagállamok KAP stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2) A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és abban ismertetni kell különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekre várhatóan gyakorolt hatását. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet, adott esetben az aktualizált mellékletekkel együtt.

(3) A Bizottság értékeli a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal és az (EU) 2021/2116 rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását az egyedi célkitűzések megvalósításához.

(4) A Bizottság jóváhagyja a KAP stratégiai terv kért módosítását, amennyiben a szükséges információkat benyújtották és a módosított terv összhangban áll a 9. cikkel, valamint az e rendeletben és az (EU) 2021/2116 rendeletben foglalt többi követelménnyel, továbbá az említett rendeletek értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokkal.

(5) A Bizottság a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet. A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges további információt.

(6) A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet legkésőbb három hónappal a tagállam általi benyújtását követően kell jóváhagyni.

(7) A KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet naptári évenként egyszer lehet benyújtani, az e rendeletben előírt vagy a 122. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó lehetséges kivételek mellett. Ezenkívül a KAP stratégiai terv időszaka alatt további három, a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelem nyújtható be. Ez a bekezdés nem alkalmazandó a hiányzó elemek benyújtása céljából történő módosításra irányuló, a 118. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmekre.

A KAP stratégiai tervnek a 17. cikk (5) bekezdéséhez, a 88. cikk (7) bekezdéséhez, a 103. cikk (5) bekezdéséhez vagy a 120. cikkhez kapcsolódó módosítására irányuló kérelem nem tartozik az e bekezdés első albekezdésében meghatározott korlátozás alá.

(8) A KAP stratégiai tervnek az EMGA tekintetében a 17. cikk (5) bekezdéséhez, a 88. cikk (7) bekezdéséhez vagy a 103. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó módosítására irányuló kérelem a Bizottság általi jóváhagyásának évét követő naptári év január 1-jétől lép hatályba, az allokációknak a 87. cikk (2) bekezdésével összhangban történő megfelelő módosítását követően.

A KAP stratégiai tervnek az EMVA tekintetében a 103. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjához kapcsolódó módosítására irányuló kérelem a Bizottság jóváhagyását és az allokációknak a 89. cikk (4) bekezdésével összhangban történő megfelelő módosítását követően lép hatályba.

A KAP stratégiai tervnek az EMVA-hoz kapcsolódó, az e bekezdés első albekezdésében említett módosításoktól eltérő módosítása a tagállam által meghatározandó, a módosításra irányuló kérelem Bizottság általi jóváhagyásának időpontjánál későbbi időpontban lép hatályba. A tagállamok különböző hatálybalépési időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak a módosítás különböző elemei tekintetében. Ezen időpont meghatározásakor a tagállamok figyelembe veszik az e cikkben a jóváhagyási eljárásra megállapított határidőket, valamint azt, hogy a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek számára elegendő idő álljon rendelkezésre a módosítás figyelembevételéhez. A tagállam a tervezett időpontot a KAP stratégiai terv módosítására irányuló kérelemmel együtt jelzi, és az a Bizottság általi jóváhagyás tárgyát képezi e cikk (10) bekezdésével összhangban.

(9) E cikk (2)–(8), (10) és (11) bekezdésétől eltérve a tagállamok bármikor módosíthatják a KAP stratégiai tervüknek a III. cím IV. fejezete szerinti beavatkozásokra vonatkozó elemeit – az ilyen beavatkozások támogathatósági feltételeit is beleértve –, és alkalmazhatják ezeket a módosításokat, feltéve hogy azok nem vezetnek a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célok megváltozásához. E módosításokról az alkalmazásuk kezdetét megelőzően értesítik a Bizottságot, és belefoglalják azokat a KAP stratégiai tervük módosítására irányuló, az e cikk (1) bekezdése szerinti következő kérelembe.

(10) A KAP stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozat útján, a 153. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

(11) A 86. cikk sérelme nélkül, a KAP stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság azokat jóváhagyta.

(12) Az elírások vagy a nyilvánvaló hibák javításai, valamint a pusztán szerkesztési jellegű javítások, amelyek nem befolyásolják a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását, nem tekintendők az e cikk szerinti módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.

120. cikk

A KAP stratégiai tervek felülvizsgálata

A XIII. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusok bármelyikének módosítása esetén az egyes tagállamok értékelik, hogy szükség van-e a KAP stratégiai tervük megfelelő módosítására, különös tekintettel a 109. cikk (2) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett magyarázatra, valamint a KAP stratégiai terv további, a szóban forgó magyarázatban említett elemeire. A XIII. mellékletben felsorolt valamely irányelv esetében a módosítás átültetési határidejétől számított hat hónapon belül, a XIII. mellékletben felsorolt valamely rendelet esetében pedig a módosítás alkalmazásának kezdőnapjától számított hat hónapon belül minden tagállam értesíti a Bizottságot az értékelésének eredményéről, ahhoz egy kísérő magyarázatot csatol, és szükség esetén a 119. cikk (2) bekezdésével összhangban kérelmet nyújt be KAP stratégiai tervének módosítására.

121. cikk

A Bizottság intézkedéseire vonatkozó határidők megállapítása

E fejezet alkalmazása céljából, ha a Bizottság valamely intézkedéséhez határidőt szabnak meg, ez a határidő akkor kezdődik, amikor az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben rögzített előírásoknak megfelelő valamennyi információt rendelkezésre bocsátották.

Ez a határidő nem foglalja magában:

a)	azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak az észrevételeit vagy a dokumentumok felülvizsgálatára vonatkozó kérését, és addig a napig tart, amelyen a tagállam válaszol a Bizottságnak;

b)	a 17. cikk (5) bekezdésében, a 88. cikk (7) bekezdésében és a 103. cikk (5) bekezdésében említett módosítások esetében az allokációknak a 87. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására rendelkezésre álló időszakot.

122. cikk

A KAP stratégiai tervek módosításaira vonatkozó felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik ezt a fejezetet az alábbiak vonatkozásában:

a)	a KAP stratégiai tervek módosítására irányuló kérelmek benyújtására vonatkozó eljárások és határidők;

b)	azon további esetek meghatározása, amelyek nem tartoznak bele a módosításoknak a 119. cikk (7) bekezdésében említett maximális számába.

VI. CÍM

KOORDINÁCIÓ ÉS IRÁNYÍTÁS

123. cikk

Irányító hatóság

(1) Minden tagállam kijelöl egy nemzeti irányító hatóságot a KAP stratégiai terve tekintetében.

Saját alkotmányos és intézményes rendelkezéseikre figyelemmel a tagállamok a (2) bekezdésben említett feladatok egy részének vagy egészének ellátásáért felelős, regionális szintű irányító hatóságokat jelölhetnek ki.

A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen a funkciók egyértelmű megosztása és elkülönítése a nemzeti irányító hatóság, valamint adott esetben a regionális irányító hatóságok és más szervek között. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.

(2) Az irányító hatóság feladata a KAP stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Gondoskodik különösen arról, hogy:

a)	működjön egy a 130. cikkben említett elektronikus információs rendszer;

a mezőgazdasági termelők, egyéb kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

i.	tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és adott esetben vagy egy külön elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.	ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton –a gazdaságok szintjén alkalmazandó, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza szerint megállapított, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre és a GAEC minimumelőírásokra, valamint a III. cím I. fejezetének 3. szakasza szerint megállapított, a szociális feltételességgel kapcsolatos követelményekre vonatkozó egyértelmű és pontos információkat;

d)	a 139. cikkben említett előzetes értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, és azt benyújtsák a Bizottságnak;

a 140. cikk (4) bekezdésében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, és hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására sor kerüljön az e rendeletben megadott határidőkön belül, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;

f)	a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP stratégiai terv végrehajtásának – a program egyedi célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

elkészüljön az összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés, és a jelentésnek a monitoringbizottsághoz véleményezés céljából való benyújtását követően azt az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikke (3) bekezdése első albekezdése b) pontjának megfelelően benyújtsák a Bizottsághoz;

h)	a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges követő intézkedéseket;

i)	a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

j)	az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozások kedvezményezettjei feltüntessék a kapott pénzügyi támogatást, az Unió jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

a KAP stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy:

a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól; valamint

ii.	a mezőgazdasági termelők, egyéb kedvezményezettek és a közvélemény tájékoztatást kapnak a mezőgazdaság és vidékfejlesztés céljára a KAP stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.

Az EMGA-ból nyújtott támogatások vonatkozásában a tagállamok adott esetben előírják, hogy az irányító hatóság vegye igénybe az EMVA keretében használt láthatósági és kommunikációs eszközöket, valamint struktúrákat.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett feladatok ellátásáért az (1) bekezdés második albekezdésében említett regionális szintű hatóságok felelnek, a nemzeti irányító hatóságnak gondoskodnia kell az e hatóságok közötti megfelelő koordinációról azért, hogy biztosítani lehessen a KAP stratégiai terv koherens és következetes kialakítását és végrehajtását.

(4) A nemzeti irányító hatóság vagy adott esetben a regionális irányító hatóságok feladatokat ruházhat(nak) át közreműködő szervezetekre. Ebben az esetben az említett feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag a feladatot átruházó irányító hatóság felel, és megfelelő rendelkezésekről gondoskodik annak lehetővé tétele érdekében, hogy a közreműködő szervezet megkapja az említett feladatok ellátásához szükséges valamennyi adatot és információt.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági előírások alkalmazásának egységes feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

124. cikk

Monitoringbizottság

(1) Minden tagállam nemzeti bizottságot hoz létre a KAP stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára az azon időpontot követő három hónapon belül, hogy a tagállam értesítést kapott a Bizottság KAP stratégiai tervet jóváhagyó végrehajtási határozatáról.

Minden monitoringbizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely az (5) bekezdéssel összhangban létrehozott regionális monitoringbizottságokkal való koordinációra, az összeférhetetlenség megelőzésére és az átláthatóság elvének alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket foglal magában.

A monitoringbizottság legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti az összes problémát, amely a KAP stratégiai terv céljainak megvalósítását illetően hatással van a terv előrehaladására.

Minden tagállam közzéteszi a monitoringbizottság eljárási szabályzatát és véleményeit.

(2) Minden tagállam maga dönt a monitoringbizottság összetételéről, valamint biztosítja az érintett állami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 106. cikk (3) bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

A tagállam a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét online közzéteszi.

A Bizottság képviselői tanácsadói minőségükben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.

(3) A monitoringbizottság különösen a következőket vizsgálja:

a)	a KAP stratégiai terv végrehajtása és a mérföldkövek és célok megvalósítása kapcsán elért eredmények;

b)	a KAP stratégiai terv teljesítményét befolyásoló problémák és az e problémák kezelésére tett lépések, ideértve az egyszerűsítés és a végső kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése terén tett előrehaladást is;

c)	az előzetes értékelésnek az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elemei és az említett rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett stratégiai dokumentum;

d)	az értékelések végrehajtása terén elért előrehaladás, az értékelések összegzése és a megállapításokkal összefüggésben végzett nyomon követés;

e)	a KAP stratégiai terv teljesítményére vonatkozóan a nemzeti KAP-hálózat által szolgáltatott releváns információk;

f)	kommunikációs és láthatósági fellépések végrehajtása;

g)	adott esetben az adminisztratív kapacitásépítés a hatóságok és a mezőgazdasági termelők és egyéb kedvezményezettek tekintetében.

(4) A monitoringbizottság véleményezi:

a)	a műveletek kiválasztásához használt módszertant és kritériumokat;

b)	az éves teljesítményjelentéseket;

c)	az értékelési tervet és annak módosításait;

d)	az irányító hatóságnak a KAP stratégiai terv módosítására irányuló javaslatait.

(5) Amennyiben az elemeket regionális szinten határozzák meg, az érintett tagállam regionális monitoringbizottságokat hozhat létre a regionális elemek végrehajtásának monitoringjára, és erről tájékoztatja a nemzeti monitoringbizottságot. E cikk értelemszerűen alkalmazandó az említett regionális monitoringbizottságokra a regionális szinten meghatározott elemek tekintetében.

125. cikk

Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

(1) Adott tagállam kezdeményezésére az EMVA támogatást nyújthat a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó támogatás eredményes nyújtásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekhez, ideértve a 126. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti KAP-hálózatok létrehozását és működtetését. Az ebben a bekezdésben említett intézkedések érinthetik a korábbi programozási időszakokat és a KAP stratégiai terv jövőbeli időszakait is.

(2) A vezető alap felelős hatóságának az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelő intézkedései ugyancsak támogathatók, feltéve hogy a LEADER az EMVA keretében nyújtott támogatásban is részesül.

(3) A tagállami kezdeményezésű technikai segítségnyújtás nem finanszírozhat az (EU) 2021/2116 rendelet 12. cikkében említett tanúsító szerveket.

126. cikk

Nemzeti és európai KAP-hálózatok

(1) Minden tagállam a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő szervezetek és közigazgatási szervek, tanácsadók, kutatók és az innováció egyéb szereplői, valamint más szereplők hálózatépítését szolgáló, közös agrárpolitikával foglalkozó nemzeti hálózatot (a továbbiakban: nemzeti KAP-hálózat) hoz létre nemzeti szinten, legkésőbb 12 hónappal a KAP stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyását követően. A nemzeti KAP-hálózatok a tagállamokban már meglévő hálózati tapasztalatokra és gyakorlatokra építenek.

(2) A Bizottság a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő nemzeti hálózatok, szervezetek, valamint közigazgatási szervek uniós szintű hálózatépítését szolgáló, közös agrárpolitikával foglalkozó európai hálózatot (a továbbiakban: európai KAP-hálózat) hoz létre.

(3) A nemzeti és európai KAP-hálózatokon keresztül megvalósuló hálózatépítés céljai a következők:

a)	nagyobb mértékben bevonni az összes érintett érdekelt felet a KAP stratégiai tervek végrehajtásába, és adott esetben azok kialakításába;

b)	segíteni a tagállamok közigazgatási szerveit a KAP stratégiai tervek végrehajtásában és a teljesítményalapú teljesítési modellre való átállásban;

c)	hozzájárulni a KAP stratégiai tervek végrehajtása minőségének javításához;

d)	hozzájárulni a nyilvánosságnak és a lehetséges kedvezményezetteknek a KAP-ról és a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatásához;

e)	előmozdítani az innovációt a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén, támogatni a társaktól való (peer-to-peer) tanulást és az összes érdekeltnek az ismeretek átadásába és a tudásépítés folyamatába való bevonását, és elősegíteni köztük az interakciót;

f)	hozzájárulni a monitoring- és értékelési kapacitásokhoz és tevékenységekhez;

g)	hozzájárulni a KAP stratégiai tervek eredményeinek terjesztéséhez.

Az első albekezdés d) pontjában foglalt célkitűzéssel különösen a nemzeti KAP-hálózatok keretében kell foglalkozni.

(4) A nemzeti és európai KAP-hálózatok feladatai a (3) bekezdésben megállapított célkitűzések elérésében a következők:

a KAP stratégiai tervek keretében végrehajtott vagy támogatott intézkedésekre és bevált gyakorlatokra vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése, valamint a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében szereplő egyedi célkitűzések szempontjából releváns, a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben bekövetkező fejlemények elemzése;

b)	hozzájárulás a KAP stratégiai tervek végrehajtásában részt vevő tagállami közigazgatási szervek és más szereplők kapacitásépítéséhez, egyebek mellett a monitoring- és az értékelési folyamatok tekintetében is;

c)	platformok, fórumok és események megszervezése az érdekeltek közötti tapasztalatcsere és a társaktól való tanulás előmozdítása érdekében, adott esetben a harmadik országokban működő hálózatokkal folytatott tapasztalatcserét is ideértve;

információgyűjtés és az információk terjesztésének előmozdítása, valamint a finanszírozott struktúrák és projektek – például az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok, az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok, valamint az ezeknek megfelelő struktúrák és projektek – hálózatépítésének támogatása;

e)	támogatás az e rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett EIP operatív csoportok, az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok vagy hasonló helyi fejlesztési struktúrák közötti együttműködési projektekhez, a transznacionális együttműködést is beleértve;

f)	kapcsolatépítés más uniós finanszírozású stratégiákkal és hálózatokkal;

g)	hozzájárulás a KAP továbbfejlesztéséhez és a KAP stratégiai terv későbbi időszakainak előkészítése;

h)	nemzeti KAP-hálózatok esetében az európai KAP-hálózat tevékenységeiben való részvétel, valamint az azokhoz való hozzájárulás;

i)	az európai KAP-hálózat esetében a nemzeti KAP-hálózatokkal való együttműködés, valamint az azok tevékenységeihez való hozzájárulás.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az európai KAP-hálózat szervezeti felépítésének és működési szabályainak meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

127. cikk

A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség

(1) A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség (EIP) célja az innováció ösztönzése és az ismeretátadás javítása.

Az EIP-nek az innováció felgyorsítása érdekében a szakpolitikák és az eszközök összekapcsolásával támogatnia kell az ATIR-t.

(2) Az EIP hozzájárul a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához.

Az EIP különösen:

a)	hozzáadott értéket hoz létre a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;

b)	összekapcsolja az innovációban részt vevő szereplőket és a projekteket;

c)	ösztönzi az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítását, beleértve a mezőgazdasági termelők közötti információcserét; valamint

d)	tájékoztatja a tudományos közösséget a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.

(3) A 77. cikkben említett együttműködési beavatkozástípus keretében támogatott EIP operatív csoportok az EIP részét képezik. Minden EIP operatív csoportnak ki kell dolgoznia egy innovatív projekt kialakítására, illetve végrehajtására vonatkozó tervet. Az innovatív projektnek olyan innovációs modellen kell alapulnia, amelynek főbb alapelvei a következők:

a)	a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényeire összpontosító innovatív megoldások kidolgozása, ezzel egyidejűleg a kölcsönhatások kezelése az ellátási lánc egészében, amikor ez hasznosnak bizonyul;

b)	az egymást kiegészítő ismeretekkel rendelkező partnerek, például mezőgazdasági termelők, tanácsadók, kutatók, vállalkozások vagy nem kormányzati szervek összekapcsolása, célzott összetételben, a projekt céljaihoz igazítva, valamint

c)	közös döntéshozatal és közös alkotás a projekt teljes tartama alatt.

Az EIP operatív csoportok transznacionális, ezen belül határokon átnyúló szinten is tevékenykedhetnek. A tervezett innováció alapulhat új gyakorlatokon, de hagyományos gyakorlatokon is új földrajzi vagy természeti környezetben.

Az EIP operatív csoportoknak – különösen a nemzeti és európai KAP-hálózatokon keresztül – terjeszteniük kell a terveikről és a projektjeik eredményeiről készült összefoglalót.

VII. CÍM

MONITORING, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET

TELJESÍTMÉNYKERET

128. cikk

A teljesítménykeret létrehozása

(1) A tagállamok és a Bizottság megosztott felelőssége mellett teljesítménykeretet kell létrehozni. A teljesítménykeret lehetővé teszi a KAP stratégiai terv teljesítményére vonatkozó jelentéstételt, monitoringot és értékelést a terv végrehajtása során.

(2) A teljesítménykeretnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	a 7. cikkben említett közös kimeneti, eredmény-, hatás- és kontextusmutatók, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;

b)	a vonatkozó egyedi célkitűzéshez kapcsolódó, releváns eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;

c)	adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;

d)	rendszeres jelentéstétel a teljesítményről, a monitoring- és értékelési tevékenységekről;

e)	a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó előzetes, időközi és utólagos értékelések, valamint minden egyéb értékelési tevékenység.

129. cikk

A teljesítménykeret célkitűzései

A teljesítménykeret célkitűzései a következők:

a)	a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének az értékelése;

b)	a KAP stratégiai tervek céljainak megvalósítása terén elért haladás monitoringja;

c)	a KAP stratégiai tervek beavatkozásai hatásának, eredményességének, hatékonyságának, relevanciájának és koherenciájának az értékelése;

d)	a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.

130. cikk

Elektronikus információs rendszer

A tagállamok biztonságos elektronikus információs rendszert hoznak létre, vagy használnak egy már meglévő ilyen rendszert, amelyben nyilvántartják és megőrzik a KAP stratégiai terv végrehajtására vonatkozó azon főbb információkat, amelyek a monitoringhoz és értékeléshez, különösen a célkitűzések és célok teljesítése terén tett előrehaladás monitoringjához szükségesek, az egyes kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó információkat is ideértve.

131. cikk

Tájékoztatás nyújtása

A tagállamok biztosítják, hogy a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások támogatásainak kedvezményezettjei és az (EU) 2021/1060 rendelet 33. cikkében említett helyi akciócsoportok az irányító hatóság vagy más, az irányító hatóság megbízásából és nevében feladatokat ellátó szervek rendelkezésére bocsássák a KAP stratégiai terv monitoringjához és értékeléséhez szükséges valamennyi információt.

A tagállamok gondoskodnak átfogó, megfelelő időben rendelkezésre álló és megbízható adatforrások létrehozásáról, amelyek segítségével ténylegesen, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók használatával figyelemmel kísérhető a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladás.

132. cikk

Monitoringeljárások

Az irányító hatóság és a monitoringbizottság a kimeneti és eredménymutatók alapján köteles monitorozni a KAP stratégiai terv végrehajtását és a KAP stratégiai terv céljainak megvalósítása terén elért előrehaladást.

133. cikk

A teljesítménykerethez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a teljesítménykeret tartalmára vonatkozóan. E jogi aktusok tartalmazzák az I. mellékletben foglalt mutatóktól eltérő, a szakpolitika megfelelő monitoringjához és értékeléséhez szükséges egyéb mutatókat, az I. mellékletben foglalt és az azon kívüli mutatók kiszámításának módszereit, valamint a tagállamok által gyűjtött adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

ÉVES TELJESÍTMÉNYJELENTÉSEK

134. cikk

Éves teljesítményjelentések

(1) A tagállamok az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével és 10. cikkével összhangban éves teljesítményjelentést nyújtanak be a KAP stratégiai terv előző pénzügyi év alatti végrehajtásáról.

(2) Az (EU) 2021/2116 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével és 10. cikkével összhangban benyújtandó utolsó éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a végrehajtási időszak során elvégzett értékelések összefoglalását.

(3) Elfogadhatósága érdekében az éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a (4), az (5), a (7), (8), (9) és (10), valamint adott esetben a (6) bekezdésben előírt összes információt. Az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott éves záróelszámolási eljárások sérelme nélkül a Bizottság az éves teljesítményjelentés benyújtásától számított 15 munkanapon belül tájékoztatja az érintett tagállamot, amennyiben a jelentés nem elfogadható; ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.

(4) Az éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a KAP stratégiai terv végrehajtásával kapcsolatos alapvető minőségi és mennyiségi információkat, hivatkozással a pénzügyi adatokra, valamint a kimeneti és eredménymutatókra, ideértve adott esetben a regionális szintű adatokat és mutatókat is.

(5) A (4) bekezdésben említett mennyiségi információk a következőket foglalják magukban:

a)	a megvalósított kimenetek;

az éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett és az a) pontban említett kimenetek szempontjából releváns kiadások a szankciók vagy egyéb csökkentések alkalmazása előtt, az EMVA esetében pedig figyelembe véve a törölt vagy visszafizettetett pénzösszegeknek az EU 2021/2116 rendelet 57. cikke szerinti átcsoportosítását;

c)	a b) pontban említett kiadások és az a) pontban említett releváns kimenetek aránya (a továbbiakban: tényleges egységösszeg);

d)	eredmények, valamint a 109. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott vonatkozó mérföldkövek elérésétől való távolság.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett információkat a teljesítményalapú záróelszámolás céljából – a KAP stratégiai tervben a 111. cikk h) pontjával összhangban feltüntetett – egységösszeg szerinti bontásban kell megadni. Az I. mellékletben kizárólag monitoringra való használatra megjelölt kimeneti mutatók esetében csak az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett információkat kell feltüntetni.

(6) Az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer hatálya alá nem tartozó beavatkozások esetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy – az e cikk (5) bekezdése szerint megadott információk mellett – minden éves teljesítményjelentésben feltüntetik a következőket:

a)	vagy az előző pénzügyi évben kiválasztott műveletekre vonatkozó átlagos egységösszegek, valamint a kapcsolódó outputok és kiadások száma; vagy

b)	a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélkül az előző pénzügyi évben teljesített műveletekre lekötött összes közkiadás és a megvalósult kimenetek, valamint a kapcsolódó kimenetek és kiadások aránya, továbbá a kapcsolódó outputok és kiadások száma.

Ezeket az információkat a Bizottság az (EU) 2021/2116 rendelet 40. és 54. cikkének alkalmazása céljából minden olyan évre vonatkozóan felhasználja, amikor a kapcsolódó műveletek tekintetében kifizetésre kerül sor.

(7) A (4) bekezdésben említett minőségi információk a következőket foglalják magukban:

a)	a KAP stratégiai terv végrehajtásának állapotáról készült összefoglaló az előző pénzügyi évre vonatkozóan;

b)	minden olyan probléma, amely befolyásolja a KAP stratégiai terv teljesítményét, különös tekintettel a mérföldkövektől való eltérésekre, ha vannak ilyenek, magyarázatot adva és – adott esetben – ismertetve a megtett intézkedéseket.

(8) Az (EU) 2021/2116 rendelet 54. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (4) bekezdésében említett minőségi információkba a következőket is belefoglalják:

a)	azon esetek indokolása, amelyekben a tényleges egységösszeg túllépi a vonatkozó tervezett egységösszeget vagy – adott esetben – az e rendelet 102. cikkében említett maximális tervezett egységösszeget; vagy

amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy él az e cikk (6) bekezdésében biztosított lehetőségek valamelyikével, azon esetek indokolása a tagállam választásától függően, amelyekben a tényleges egységösszeg túllépi vagy a kiválasztott műveletek megfelelő átlagos egységösszegét vagy a 115. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélküli, az előző pénzügyi évben kifizetésre került műveletekre lekötött összes közkiadásnak és a kapcsolódó realizált kimeneteknek az arányát.

(9) Az (EU) 2021/2116 rendelet 40. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából meg kell indokolni, ha az e cikk (8) bekezdésének a) pontjában említett túllépés mértéke meghaladja az 50 %-ot.

Amennyiben azonban egy tagállam úgy dönt, hogy él a (6) bekezdésben biztosított lehetőséggel, az indokolás csak akkor szükséges, ha a (8) bekezdés b) pontjában említett túllépés mértéke meghaladja az 50 %-ot.

(10) A pénzügyi eszközök esetében a (4) bekezdés alapján szolgáltatandó adatokon kívül a következő információkat is rendelkezésre kell bocsátani:

a)	elszámolható kiadás pénzügyitermék-típusonként;

b)	elszámolható kiadásként bejelentett irányítási költségek és díjak összege;

c)	az EMVA-finanszírozáson kívül mobilizált magán- és közfinanszírozás összege pénzügyitermék-típusonként;

d)	az (EU) 2021/1060 rendelet 60. cikke szerinti, a pénzügyi eszközökhöz nyújtott EMVA-hozzájárulás segítségével realizált kamat és egyéb nyereség, továbbá az említett rendelet 62. cikke szerinti, az EMVA-hozzájárulásnak tulajdonítható visszatérített források;

e)	a végső címzetteknek nyújtott olyan hitelek, sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-befektetések összértéke, amelyeket az e rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozás nélküli, támogatható közkiadással garantáltak és ténylegesen kifizettek a végső címzetteknek.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy e cikk (6) bekezdését alkalmazzák a pénzügyi eszközökre, az említett bekezdésben említett információkat a végső címzettek szintjén kell megadni.

(11) A 135. cikkben említett kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat céljából az éves teljesítményjelentésben meg kell adni a 115. cikk (5) bekezdésének a) és d) pontjában említett kiegészítő nemzeti finanszírozásra vonatkozó információkat. Az említett finanszírozást figyelembe kell venni a kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat céljából.

(12) Az éves teljesítményjelentéseket, valamint a tartalmuk polgároknak szánt összefoglalóját a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(13) Az (EU) 2021/2116 rendeletben meghatározott éves záróelszámolási eljárások sérelme nélkül a Bizottság a benyújtásuktól számított egy hónapon belül észrevételeket tehet az elfogadható éves teljesítményjelentésekkel kapcsolatban. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni. E rendeletnek a Bizottság fellépéseire vonatkozó határidők megállapításáról szóló 121. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

(14) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

135. cikk

Kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálat

(1) A Bizottság az éves teljesítményjelentésekben szereplő információk alapján kétévenkénti teljesítmény-felülvizsgálatot végez.

(2) Amennyiben a 134. cikkel összhangban jelentett, az érintett tagállam által a KAP stratégiai terv szerinti teljesítmény-felülvizsgálatra az I. melléklettel összhangban használt egy vagy több eredménymutató értéke a 2024-es pénzügyi év tekintetében több mint 35 %-kal, a 2026-os pénzügyi év tekintetében pedig több mint 25 %-kal elmarad az adott évre vonatkozóan megállapított mérföldkőtől, az érintett tagállamnak indokolást kell benyújtania az eltérésre vonatkozóan. Ezen indokolás értékelését követően a Bizottság adott esetben felkérheti az érintett tagállamot, hogy nyújtson be cselekvési tervet az (EU) 2021/2116 rendelet 41. cikke (1) bekezdésével összhangban, és abban ismertesse a tervezett korrekciós intézkedéseket és a várható időkeretet.

(3) A Bizottság 2026-ban felülvizsgálja a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó teljesítményjelentésekben szereplő információkat. Amennyiben a 134. cikkel összhangban jelentett, az érintett tagállam által a KAP stratégiai terv szerinti teljesítmény-felülvizsgálatra az I. melléklettel összhangban használt egy vagy több eredménymutató értéke több mint 35 %-kal elmarad a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó érintett mérföldkőtől, a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy hozzon korrekciós intézkedéseket.

136. cikk

Éves felülvizsgálati ülések

(1) A tagállamok minden évben felülvizsgálati ülést szerveznek a Bizottsággal. A felülvizsgálati ülés elnöki feladatait vagy közösen látják el, vagy a Bizottság látja el, és az ülésekre legkorábban az éves teljesítményjelentés benyújtását követően két hónappal kerül sor.

(2) A felülvizsgálati ülés célja, hogy megvizsgálja minden egyes terv teljesítményét, ideértve a meghatározott célok megvalósítása terén elért haladást, a vonatkozó hatásokról rendelkezésre álló információkat, és a teljesítményt befolyásoló problémákat, továbbá a megoldásuk érdekében a múltban megtett vagy a jövőben megteendő fellépéseket.

III. FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL A GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁSRÓL ÉS AZ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁSRÓL

137. cikk

Éves jelentés

2025. február 15-ig, majd minden azt követő év február 15-ig 2030-cal bezárólag, a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában megállapított, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtó tagállamoknak a következő információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az említett támogatásnak az előző pénzügyi évben való végrehajtásáról:

a)	a kedvezményezettek száma;

b)	a hektáronkénti támogatás összege; és

c)	a kifizetett hektárok száma, amelyre a kifizetést nyújtották.

138. cikk

Éves jelentés az átmeneti nemzeti támogatásról

2025. február 15-ig, majd minden azt követő év február 15-ig 2030-cal bezárólag, a 147. cikkben megállapított átmeneti nemzeti támogatást nyújtó tagállamoknak a következő információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk az említett támogatásnak az előző pénzügyi évben az egyes érintett ágazatok tekintetében való végrehajtásáról:

a)	a kedvezményezettek száma;

b)	a nyújtott átmeneti nemzeti támogatás teljes összege; és

c)	a hektárok, az állatok vagy egyéb egységek száma, amelyre a támogatást nyújtották.

IV. FEJEZET

A KAP STRATÉGIAI TERV ÉRTÉKELÉSE

139. cikk

Előzetes értékelések

(1) A tagállamok előzetes értékeléseket végeznek annak érdekében, hogy javítsák KAP stratégiai terveik kialakításának minőségét.

(2) Az előzetes értékelést a KAP stratégiai terv elkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni.

(3) Az előzetes értékelésben a következőket kell vizsgálni:

a)	a KAP stratégiai terv hozzájárulása a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések megvalósításához, figyelembe véve a nemzeti és regionális igényeket, a fejlődési potenciált és a korábbi programozási időszakokban végrehajtott KAP tapasztalataiból levont tanulságokat;

b)	a javasolt KAP stratégiai terv belső koherenciája és kapcsolata más releváns eszközökkel;

c)	a költségvetési források elosztásának összhangja a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzésekkel, amelyekre a KAP stratégiai terv kiterjed;

d)	hogyan járulnak hozzá a várt kimenetek az eredményekhez;

e)	a várt EMGA- és EMVA-támogatások alapján megfelelőek és reálisak-e az eredmények és a mérföldkövek számszerűsített célértékei;

f)	a mezőgazdasági termelőkre és egyéb kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentése érdekében tervezett intézkedések;

g)	adott esetben az EMVA-ból finanszírozott pénzügyi eszközök igénybevételének indokoltsága.

(4) Tekintettel az éghajlatváltozás mérsékléséhez kapcsolódó szükségletekre, a 2001/42/EK irányelvben meghatározott SKV követelményei részét képezhetik az előzetes értékelésnek.

140. cikk

A KAP stratégiai tervek végrehajtási időszakbeli és utólagos értékelése

(1) A tagállamok a tervek kialakítása és végrehajtása minőségének javítása érdekében a végrehajtás során és utólagosan értékelik a KAP stratégiai terveket. A tagállamok felmérik KAP stratégiai tervük eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját, hatását és uniós hozzáadott értékét a KAP 5. cikkben meghatározott általános célkitűzései és a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott azon egyedi célkitűzései megvalósításához való hozzájárulásuk tekintetében, amelyekre az érintett KAP stratégiai terv kiterjed. A KAP stratégiai terv általános hatását csak az utólagos értékelés vizsgálja.

(2) A tagállamok független szakértőket bíznak meg az értékelés elvégzésével.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez.

(4) A tagállamok értékelési tervet készítenek, amelyben jelzik a végrehajtási időszakra tervezett értékelési tevékenységeket.

(5) A tagállamok a KAP stratégiai terv elfogadásától számított egy éven belül benyújtják a monitoringbizottságnak az értékelési tervet.

(6) Az irányító hatóság felelős azért, hogy 2031. december 31-ig elkészüljön a KAP stratégiai terv átfogó utólagos értékelése.

(7) A tagállamok valamennyi értékelésüket nyilvánosságra hozzák.

V. FEJEZET

A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

141. cikk

Teljesítményértékelés

(1) A Bizottság létrehozza a KAP többéves értékelési tervét, amelyet a Bizottság felelőssége mellett kell végrehajtani. Ezen értékelési terv kiterjed az 1308/2013/EU rendelet szerinti intézkedésekre is.

(2) A Bizottság 2023. december 31-ig összefoglaló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok KAP stratégiai terveiről. A jelentés tartalmazza a tagállamoknak a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott – és különösen a 6. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában említett – egyedi célkitűzések megvalósításával kapcsolatos együttes erőfeszítéseinek és kollektív ambíciószintjének az elemzését.

(3) A Bizottság 2025. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak céljából, hogy értékelje az új teljesítési modell tagállamok általi alkalmazását, a tagállamok KAP stratégiai terveiben foglalt beavatkozások közötti összhangot és azt, hogy e beavatkozások együttesen hogyan járulnak hozzá az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásainak a teljesítéséhez. Szükség esetén a Bizottság ajánlásokat ad ki a tagállamoknak, hogy elősegítse e kötelezettségvállalások teljesítését.

(4) A Bizottság időközi értékelést végez annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott mutatók figyelembevételével 2026. december 31-ig felmérje az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét. A Bizottság a költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően felhasználhatja a már rendelkezésére álló összes releváns információt.

(5) A Bizottság utólagos értékelés keretében megvizsgálja az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, relevanciáját, koherenciáját és uniós hozzáadott értékét.

(6) A KAP értékeléseinek – többek között a KAP stratégiai tervek értékeléseinek – keretében benyújtott adatok, illetve az egyéb releváns információforrások alapján a Bizottság 2027. december 31-ig benyújtja az időközi értékelésről szóló jelentését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely a KAP teljesítményének első eredményeit is tartalmazza. A KAP teljesítményének értékelését magában foglaló második jelentést 2031. december 31-ig kell benyújtani.

142. cikk

Jelentéstétel bázismutatók alapján

A Bizottság a költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi kötelezettséggel összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szóban forgó cikkben említett és az e rendelet XIV. mellékletében meghatározott bázismutatókkal mért, teljesítményre vonatkozó információkat.

143. cikk

Általános rendelkezések

(1) A tagállamok megadják a Bizottságnak azokat a rendelkezésre álló információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Bizottság el tudja végezni a KAP 141. cikkben említett monitoringját és értékelését.

(2) A kontextus- és hatásmutatókhoz szükséges adatoknak elsősorban hivatalos adatforrásokból, például a mezőgazdasági számviteli információs hálózattól és az Eurostattól kell származniuk. Ha nem elérhetők vagy nem teljes körűek az adatok ezekre a mutatókra vonatkozóan, a hiánypótlás érdekében a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (51) létrehozott európai statisztikai programra, az 1217/2009/EK tanácsi rendelettel (52) létrehozott mezőgazdasági számviteli információs hálózatra vagy más adatszolgáltatókkal, például a Közös Kutatóközponttal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel kötött hivatalos megállapodásokra kell támaszkodni.

(3) Statisztikai célokra is az adminisztratív nyilvántartások – például az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer, az ugyanazon rendelet 68. cikkében említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, valamint az állatnyilvántartások és a szőlőkataszterek – adatait kell felhasználni, a tagállamok statisztikai hivatalaival és az Eurostattal együttműködve.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el – figyelembe véve, hogy el kell kerülni az indokolatlan adminisztratív terheket – a tagállamok által megküldendő információkra vonatkozó szabályok, valamint az adatigények és a lehetséges adatforrások közötti szinergiák megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. CÍM

VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK

144. cikk

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

Abban az esetben, amikor e rendelet III. címe alapján a vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében nyújtható, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 206–210. cikke alapján alkalmazott versenyszabályoknak.

145. cikk

Állami támogatás

(1) Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, az e rendelet alapján nyújtott támogatásra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

(2) Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke nem vonatkozik a tagállamok által e rendelettel összhangban és annak megfelelően nyújtott támogatásokra, illetve az e rendelet 146. cikkében említett és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó kiegészítő nemzeti finanszírozásra.

146. cikk

Kiegészítő nemzeti finanszírozás

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódó, a tagállamok által nyújtott azon támogatást, amelynek célja az, hogy kiegészítő finanszírozást biztosítson azokhoz az e rendelet III. címének IV. fejezetében meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz, amelyekre a KAP stratégiai terv időszakában bármikor adható uniós támogatás, kizárólag akkor lehet végrehajtani, ha e tagállami támogatás megfelel e rendeletnek, és szerepel a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai tervek V. mellékletében.

A tagállamok nem nyújthatnak támogatást az e rendelet III. címének III. fejezetében említett ágazatokra vonatkozó beavatkozásokhoz, kivéve, ha az említett fejezet erről kifejezetten rendelkezik.

147. cikk

Átmeneti nemzeti támogatás

(1) Azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 37. cikkének megfelelően átmeneti nemzeti támogatást nyújtottak a 2015–2022-es időszakban, továbbra is nyújthatnak átmeneti nemzeti támogatást a mezőgazdasági termelőknek.

(2) Az átmeneti nemzeti támogatás nyújtására vonatkozó feltételeknek meg kell egyezniük az 1307/2013/EU rendelet 37. cikkének (3) bekezdésében említett feltételekkel.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben az átmeneti nemzeti támogatás nyújtásának az első albekezdésben említett feltételei valamely referenciaidőszakra vonatkoztak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a referenciaidőszakot legkésőbb a 2018. évre módosítják.

(3) Az ágazatonként nyújtható átmeneti nemzeti támogatás teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság által 2013-ban a 73/2009/EK rendelet (53) 132. cikke (7) bekezdésének vagy 133a. cikke (5) bekezdésének megfelelően engedélyezett ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegekből származó kifizetések szintjének a következőkben foglalt százalékos arányát:

—	2023-ban 50 %,

—	2024-ben 45 %,

—	2025-ben 40 %,

—	2026-ban 35 %,

—	2027-ben 30 %.

Ciprus esetében ezt a százalékos arányt a 73/2009/EK rendelet XVIIa. mellékletében meghatározott ágazatspecifikus pénzügyi keretösszegek alapján kell kiszámítani.

IX. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

148. cikk

Konkrét problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1) A Bizottság – szükséghelyzet esetén, konkrét problémák megoldása érdekében – szükséges és indokolható végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezek a végrehajtási jogi aktusok – a szigorúan szükséges mértékben és ideig – eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, valamint az (1) bekezdésben említett konkrét problémáknak a KAP stratégiai terv folyamatos működésének rendkívüli körülmények esetén való biztosítása mellett történő megoldása érdekében a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 153. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedések legfeljebb tizenkét hónapig maradhatnak hatályban. Amennyiben ezen időszak lejártát követően a szóban forgó bekezdésekben említett konkrét problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a tartós megoldás kialakítása érdekében megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújthat be.

(4) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1), illetve a (2) bekezdés értelmében elfogadott intézkedésekről, az elfogadásukat követő két munkanapon belül.

149. cikk

Alkalmazás a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében

(1) A III. cím II. fejezete a legkülső régiókra nem alkalmazandó.

(2) Az Unió legkülső régiói esetében a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetének, a kisebb égei-tengeri szigetek esetében pedig a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően e rendelet 3. cikkének 1. és 2. pontját, 4. cikkének (2), (3) és (5) bekezdését, 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdését, III. címe I. fejezetének 2. és 3. szakaszát és IX. címét kell alkalmazni. A 4. cikk (2), (3) és (5) bekezdését, valamint a III. cím I. fejezetének 2. szakaszát a KAP stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül kell alkalmazni.

II. FEJEZET

INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

150. cikk

Információk és dokumentumok cseréje

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben információs rendszert hoz létre, hogy lehetővé tegye a közös érdekű adatoknak a Bizottság és az egyes tagállamok közötti biztonságos cseréjét.

(2) A Bizottság gondoskodik az alapvető információk, valamint a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos jelentések rögzítésére, tárolására és kezelésére alkalmas, megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozásáról.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett rendszer működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 153. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

151. cikk

A személyes adatok kezelése és védelme

(1) Az (EU) 2021/2116 rendelet 98., 99. és 100. cikkének sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság az e rendelet szerinti – és különösen a VI. és VII. címben megállapított – irányítási, kontroll-, monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítéséhez személyes adatokat gyűjtenek, amelyeket csak az e céllal összeegyeztethető módon kezelhetnek.

(2) Amennyiben a személyes adatok kezelésére a 150. cikkben említett biztonságos elektronikus rendszer felhasználásával a VII. cím szerinti monitoring és értékelés céljából kerül sor, ezeket az adatokat anonimizálni kell.

(3) A személyes adatokat – ideértve azt az esetet is, amikor ezeket az adatokat az 15. cikkben említett mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások nyújtói kezelik – az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni. Ezen belül ezen adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további kezelésének indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4) A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy személyes adataikat az (1) bekezdéssel összefüggésben nemzeti és uniós szervek kezelhetik, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben rögzített adatvédelmi jogok.

III. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

152. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 4. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 35. cikkben, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 38. cikk (5) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 45., az 56. és a 84. cikkben, a 87. cikk (2) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében, a 100. cikk (3) bekezdésében, valamint a 116., a 122. és a 158. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (8) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (3) bekezdésében, a 17. cikk (6) bekezdésében, a 35. cikkben, a 37. cikk (5) bekezdésében, a 38. cikk (5) bekezdésében, a 39. cikk (3) bekezdésében, a 45., az 56. és a 84. cikkben, a 87. cikk (2) bekezdésében, a 89. cikk (4) bekezdésében, a 100. cikk (3) bekezdésében, valamint a 116., a 122. és a 158. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4. cikk (8) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 13. cikk (3) bekezdése, a 17. cikk (6) bekezdése, a 35. cikk, a 37. cikk (5) bekezdése, a 38. cikk (5) bekezdése, a 39. cikk (3) bekezdése, a 45., az 56. és a 84. cikk, a 87. cikk (2) bekezdése, a 89. cikk (4) bekezdése, a 100. cikk (3) bekezdése, valamint a 116., a 122. és a 158. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

153. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a „közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság” elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt az e rendelet 133. cikkében és 143. cikke (4) bekezdésében említett jogi aktusok esetében, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

154. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1305/2013/EU rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

Az 1305/2013/EU rendelet az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (54) alapján azonban 2025. december 31-ig továbbra is alkalmazandó az 1305/2013/EU rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtására. Ugyanezen feltételek mellett alkalmazandó a kedvezményezetteknél felmerült és a kifizető ügynökség által e vidékfejlesztési programok keretében 2025. december 31-ig kifizetett kiadásokra.

Az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkét és III. mellékletét továbbra is alkalmazni kell a hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területek kijelölésére. A vidékfejlesztési programokra való hivatkozásokat a KAP stratégiai tervekre való hivatkozásként kell értelmezni.

Az e rendelet 126. cikkében említett nemzeti és európai KAP-hálózatok létrehozásáig az Európai Vidékfejlesztési Hálózat, az Európai Innovációs Partnerségi Hálózat, valamint az 1305/2013/EU rendelet 52., 53. és 54. cikkében említett nemzeti vidékfejlesztési hálózatok a szóban forgó cikkekben említett tevékenységek mellett az e rendelet 126. és 127. cikkében említett tevékenységeket is végezhetik.

Amikor az e rendelet 126. cikkében említett nemzeti és európai KAP-hálózatok létrejöttek, ezek a hálózatok az e rendelet 126. és 127. cikkében említett tevékenységek mellett 2025. december 31-ig végezhetik az 1305/2013/EU rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében, 53. cikkének (3) bekezdésében és 54. cikkének (3) bekezdésében említett, az említett rendelet szerinti vidékfejlesztési programok végrehajtásához kapcsolódó feladatokat.

(2) Az 1307/2013/EU rendelet 2023. január 1-jével hatályát veszti.

Az 1307/2013/EU rendelet továbbra is alkalmazandó azonban a 2023. január 1. előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan.

(3) Az e rendeletben a 73/2009/EK rendeletre és az 1307/2013/EU rendeletre tett hivatkozásokat az említett rendeletek hatályvesztés előtti hatályos változatára való hivatkozásnak kell tekinteni.

155. cikk

A KAP stratégiai terv időszakához kapcsolódó egyes kiadástípusok támogathatósága

(1) Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikkében, illetve az 1698/2005/EK rendelet 39., illetve 43. cikkében említett intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, az 1305/2013/EU rendelet értelmében támogatásban részesülő kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt továbbra is támogathatók EMVA-hozzájárulásból, a következő feltételek mellett:

a)	az ilyen kiadásokról e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó;

az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt területalapú és állatállomány-alapú beavatkozástípusoknak megfelelő intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák; valamint

d)	a c) pontban említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.

(2) Az 1698/2005/EK rendelet 23. cikkében említett intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt továbbra is támogathatók EMVA-hozzájárulásból, a következő feltételek mellett:

a)	az ilyen kiadásokról a KAP stratégiai tervnek a 109. cikkben említett beavatkozási stratégiával foglalkozó részében szereplő kiegészítő információként értesítik a Bizottságot, feltüntetve a kiadásokat a KAP stratégiai terv 112. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi tervében;

b)	az ilyen kiadások megfelelnek az ilyen kiadások tekintetében az (EU) 2021/2116 rendelet 104. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontjával összhangban továbbra is alkalmazandó 1306/2013/EU rendeletnek, valamint

c)	az EMVA-hozzájárulásnak a KAP stratégiai tervben e rendelet 91. cikke (2) bekezdése első albekezdésének d) pontja alapján meghatározott mértéke alkalmazandó.

(3) Az 1305/2013/EU rendelet 22., 28., 29., 33. és 34. cikkében említett többéves intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók EMVA-hozzájárulásból:

a)	az ilyen kiadásokról e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó;

d)	az e bekezdés c) pontjában említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.

(4) Az 1305/2013/EU rendelet 14–18. cikkében, 19. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, 20. cikkében, 23–27. cikkében, 35., 38., 39. és 39a. cikkében, az 1303/2013/EU rendelet 35. cikkében és az (EU) 2020/2220 rendelet 4. cikkében említett intézkedések alapján a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos, 2025. december 31. után keletkező kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók EMVA-hozzájárulásból:

a)	az ilyen kiadásokról – a 73. cikk (3) bekezdése első albekezdésének f) pontja kivételével – e rendelettel összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az EMVA-hozzájárulásnak az említett intézkedésekre kiterjedő beavatkozásra vonatkozó, a KAP stratégiai tervben e rendelettel összhangban meghatározott mértéke alkalmazandó.

(5) Az 1305/2013/EU rendelet 28. és 29. cikkében említett többéves intézkedések szerint a kedvezményezettek javára tett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások a KAP stratégiai terv időszaka alatt a következő feltételek mellett támogathatók az EMGA-ból:

a)	az ilyen kiadásokról e rendelet 31. cikke (7) bekezdése első albekezdésének b) pontjával összhangban a vonatkozó KAP stratégiai terv rendelkezik, és a kiadások megfelelnek az (EU) 2021/2116 rendeletnek;

b)	az (EU) 2021/2116 rendelet 65. cikkének (2) bekezdésében említett integrált rendszer alkalmazandó az e rendelet 31. cikkében említett agrár-ökológiai programokra vonatkozó intézkedések alapján tett jogi kötelezettségvállalásokra, továbbá a vonatkozó műveleteket egyértelműen meghatározzák;

c)	az e bekezdés b) pontjában említett jogi kötelezettségvállalásokra vonatkozó kifizetésekre az (EU) 2021/2116 rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében meghatározott időszakon belül sor kerül.

156. cikk

Átmenet a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusokra nyújtott pénzügyi allokációkat illetően

A KAP stratégiai terv e rendelet 118. cikkének (7) bekezdése szerinti joghatásainak időpontjától kezdődően az 1308/2013/EU rendelet 29–31. és 39–60. cikkében említett egyes támogatási programok alapján, valamint az e rendelet 42. cikkének b)–e) pontjában említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó egyes beavatkozástípusok keretében egy adott pénzügyi évben teljesített kifizetések összege nem haladhatja meg az említett beavatkozástípusok egyike tekintetében sem az az adott pénzügyi évre e rendelet 88. cikkében megállapított pénzügyi allokációkat.

157. cikk

A több forrásból finanszírozott közösségvezérelt helyi fejlesztésekre fordított kiadások támogathatósága

E rendelet 86. cikkének (1) bekezdésétől és 118. cikkének (7) bekezdésétől eltérve az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 31. cikkének (3) bekezdése alapján – e rendelet 77. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és 2. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben – felmerült kiadásoknak a KAP stratégiai terv benyújtásának időpontjától kezdve támogathatóknak kell lenniük az EMVA-hozzájárulásból, feltéve, hogy a támogatást a kifizető ügynökség 2023. január 1-jétől fizeti ki. Az ilyen kiadások tekintetében az 1306/2013/EU rendelet a KAP stratégiai terv benyújtásának időpontjától kezdve 2022. december 31-ig alkalmazandó.

158. cikk

Átmeneti intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 152. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében az 1305/2013/EU, az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedésekről az e rendeletben foglaltakra való áttéréshez szükséges mértékben intézkedésekkel egészítik ki ezt a rendeletet. Ezek az átmeneti szabályok megállapítják különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az 1305/2013/EU és az 1308/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott támogatást integrálni lehet az e rendelet értelmében biztosított támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.

159. cikk

A XIII. melléklet felülvizsgálata

A Bizottság 2025. december 31-ig a környezet és az éghajlat területére az említett időpontban vonatkozó uniós vívmányok alapján felülvizsgálja a XIII. mellékletben szereplő jegyzéket, és adott esetben jogalkotási javaslatokat tesz e jegyzék további jogalkotási aktusokkal történő kiegészítésére.

160. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 2-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

J. VRTOVEC

(1) HL C 41., 2019.2.1., 1. o.

(2) HL C 62., 2019.2.15., 214. o.

(3) HL C 86., 2019.3.7., 173. o.

(4) Az Európai Parlament 2021. november 23-i álláspontja a (Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. december 2-i határozata.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 187. oldalát).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).

(12) HL L 147., 1993.6.18., 26. o.

(13) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(14) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(16) A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

(20) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/104/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről (második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (HL L 260., 2009.10.3., 5. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete (2011. április 5.) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról (HL L 141., 2011.5.27., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(28) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről | (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(34) A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(35) A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).

(36) A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(38) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról (HL L 152., 2008.6.11., 1. o.).

(40) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(41) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o.).

(42) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(43) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(44) HL C 249., 2014.7.31., 1. o.

(45) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állattenyésztési rendelet”) (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

(46) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/741 rendelete (2020. május 25.) a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről (HL L 177., 2020.6.5., 32. o.).

(47) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347, 2013.12.20., 104. o).

(48) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/783 rendelete (2021. április 29.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 172., 2021.5.17., 53. o.).

(49) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/817 rendelete (2021. május 20.) az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási és képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2021.5.28., 1. o.).

(50) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).

(51) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(52) A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o.).

(53) A Tanács 73/2009/EK rendelete ( 2009. január 19. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 30., 2009.1.31., 16. o.).

(54) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A 7. CIKK SZERINTI HATÁS-, EREDMÉNY-, KIMENETI ÉS KONTEXTUSMUTATÓK

A szakpolitikai teljesítmény értékelése (többéves) – HATÁS

Célkitűzések és megfelelő hatásmutatóik (1)

Teljesítmény-felülvizsgálat – EREDMÉNY (2)

Kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján

Uniós horizontális célkitűzés

Hatásmutatók

Eredménymutatók

A mezőgazdaság és a vidéki térségek korszerűsítése a következők révén: a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben az ismeretek gyarapítása és megosztása, az innováció és a digitalizáció előmozdítása, valamint ezek mezőgazdasági termelők általi alkalmazásának ösztönzése a kutatáshoz, az innovációhoz, az ismeretek megosztásához és a képzésekhez való jobb hozzáférés révén

I.1.	Tudáscsere és innováció: A KAP költségvetésének az ismeretek megosztására és innovációra jutó hányada

R.1.PR

A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén: A fenntartható gazdasági, társadalmi, környezeti, éghajlattal és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében tanácsadásban részesülő, illetve képzésben, ismeretcserében vagy az európai innovációs partnerség KAP által támogatott operatív csoportjaiban részt vevő személyek száma.

R.2.	Tanácsadási és tudásrendszerek összekapcsolása: Az agrár-tudásátadási és -innovációs rendszerbe (ATIR) való integrálás céljából támogatásban részesülő tanácsadók száma

R.3.	A mezőgazdaság digitalizálása: A KAP keretében a digitális gazdálkodási technológiához nyújtott támogatásban részesülő gazdaságok aránya

Uniós egyedi célkitűzések

Hatásmutatók

Eredménymutatók

A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának a támogatása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági diverzitás fokozása, valamint az uniós mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása céljából

I.2.	A jövedelemkülönbségek csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása az általános gazdasággal összehasonlítva

I.3.	A gazdaságok jövedelemingadozásának csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása

I.4.	A gazdaságok fennmaradását biztosító jövedelem támogatása: A mezőgazdasági jövedelem szintjének alakulása gazdaságtípusonként (a mezőgazdasági átlaghoz viszonyítva)

I.5.	Hozzájárulás a területi egyensúlyhoz: A mezőgazdasági jövedelem alakulása hátrányos természeti adottságú területeken (az átlaghoz viszonyítva)

R.4.	A jövedelemtámogatásnak az előírások betartásától és a bevált gyakorlatok alkalmazásától való függővé tétele: Jövedelemtámogatás alá eső és feltételességhez kötött mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.5.	Kockázatkezelés: Támogatott KAP kockázatkezelési eszközökkel rendelkező gazdaságok aránya

R.6.PR

Újraelosztás kisebb gazdaságok részére: Az átlagos gazdaságméret alatti támogatható gazdaságok részére nyújtott további közvetlen kifizetések százaléka hektáronként (az átlaghoz viszonyítva)

R.7.PR

Sajátos igényű területeken működő gazdaságoknak nyújtott támogatás növelése: További támogatás százaléka hektáronként magasabb igényű területeken (az átlaghoz viszonyítva)

A piacorientáltság fokozása és a gazdaságok versenyképességének növelése rövid és hosszú távon egyaránt, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció

I.6.	A gazdaságok termelékenységének fokozása: Teljes mezőgazdasági tényezőtermelékenység

I.7.	Az agrár-élelmiszeripari kereskedelem kiaknázása: Agrár-élelmiszeripari termékek importja és exportja

R.8.

Adott ágazatokban működő gazdaságok megcélzása:

A versenyképesség, a fenntarthatóság és a minőség javítását célzó, termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő gazdaságok aránya

R.9.PR

Gazdaságok korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya

A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban

I.8.	A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszerláncban: Az élelmiszerláncban az elsődleges termelők vonatkozásában jelentkező hozzáadott érték

R.10.PR

Az ellátási lánc szervezettségének javítása: A KAP keretében támogatott termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő gazdaságok aránya

R.11.

A kínálati oldal koncentrációja: Bizonyos ágazatokban operatív programokkal rendelkező termelői szervezetek vagy termelői csoportok által forgalmazott termékek értékének aránya

Többek között az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia előmozdítása

I.9.	A mezőgazdaság éghajlatváltozással szembeni rezilienciájának javítása: A mezőgazdasági ágazat rezilienciájának javulását mérő mutató

I.10.

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez: A mezőgazdaság üvegházhatásúgáz kibocsátása

I.11.

A szénmegkötés fokozása: A talaj szervesszén-tartalma mezőgazdasági földterületeken

I.12.

A fenntartható energia növelése a mezőgazdaságban: A mezőgazdaságból és erdészetből származó megújuló energia fenntartható termelése

R.12.

Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya

R.13.PR

Az állattenyésztési ágazat kibocsátásainak csökkentése: Az üvegházhatásúgáz- és/vagy ammóniakibocsátás csökkentésére tett, támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett számosállategységek (száe) aránya, ideértve a trágyagazdálkodást

R.14.PR

Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában: A kibocsátás csökkentésére, vagy a szén-dioxid-tárolás fenntartására vagy növelésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya (beleértve a következőket: állandó gyepterület, állandó kultúrák állandó növénytakaróval, vizes élőhelyeken és tőzeglápokon található mezőgazdasági földterület)

R.15.

A mezőgazdaságból, erdészetből, valamint egyéb megújuló forrásokból származó megújuló energia: Támogatott beruházások a megújulóenergia-termelés kapacitásbővítésébe, a biomassza-alapú energiák termelését is beleértve (MW)

R.16.

Az éghajlattal kapcsolatos beruházások: A KAP keretében az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint megújuló energia vagy biológiai anyagok előállításához hozzájáruló beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya

R.17.PR

Erdősített terület: Erdőtelepítés, agrárerdészet és erdő-helyreállítás céljából támogatott terület, továbbá ezek bontása

R.18.

Az erdészeti ágazatnak nyújtott beruházástámogatás: Az erdészeti ágazat teljesítményének javítását célzó összberuházás

A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása többek között a vegyi anyagoktól való függés csökkentésével

I.13.

A talajerózió csökkentése: Közepes és súlyos talajerózióval érintett mezőgazdasági földterület százalékos aránya

I.14.

A levegőminőség javítása: A mezőgazdaság ammóniakibocsátása

I.15.

A levegőminőség javítása: A mezőgazdasági földterület bruttó tápanyagmérlege

I.16.

A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma – Az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a 91/676/EGK irányelv szerint

I.17.

A vízforrások terhelésének csökkentése: Vízkitermelési index plusz (WEI+)

I.18.

A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai

R.19.PR

Talajjavítás és -védelem: A talajgazdálkodás számára előnyös, a talajminőség és a talajbióta javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal (mint például a talajművelés csökkentése, a talaj növényi kultúrákkal történő borítása, továbbá a vetésforgó, többek között hüvelyes növényekkel) érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.20.PR

A levegőminőség javítása: Az ammóniakibocsátás csökkentésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.21.PR

A vízminőség védelme: A víztestek minőségére vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.22.PR

Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A tápanyag-gazdálkodás javítására vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya

R.23.PR

Fenntartható vízhasználat: A vízegyensúly javítására tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya

R.24.PR

A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: Azon támogatott egyedi kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya, amelyek célja a növényvédő szerek fenntartható használata a növényvédő szerek jelentette kockázatoknak és a növényvédő szerek káros hatásainak – például a növényvédő szerek szivárgásának – a csökkentése érdekében

R.25.

Az állattenyésztési ágazat környezeti teljesítménye: A környezeti fenntarthatóság javítására tett, támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett számosállategységek aránya

R.26.

Természeti erőforrásokhoz kapcsolódó beruházások: A KAP keretében a természeti erőforrások védelméhez kapcsolódó, termelő- és nem termelőberuházásokra vonatkozó támogatásban részesülő gazdaságok aránya

R.27.

Környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos teljesítmény a vidéki térségekbe irányuló beruházások révén: A környezeti fenntarthatósághoz hozzájáruló műveletek száma, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó célok megvalósítása a vidéki térségekben

R.28.

Környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos teljesítmény ismeretek és innováció révén: A környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos teljesítmény tekintetében tanácsadásban részesülő, illetve képzésben, ismeretcserében vagy az európai innovációs partnerség KAP által támogatott operatív csoportjaiban részt vevő személyek száma

Hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése

I.19.

A mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció növelése: A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató

I.20.

A biológiai sokféleség védelmének fokozása: A mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű olyan fajok és élőhelyek százalékos aránya, amelyek stabil vagy növekvő tendenciákat mutatnak, a vadon élő beporzó fajok százalékos arányának lebontásával (3)

I.21.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásának kiterjesztése: Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek aránya

I.22.

A mezőgazdasági biodiverzitás növelése a gazdálkodási rendszerben: A növényi kultúrák sokfélesége

R.29.PR

Az ökológiai gazdálkodás fejlesztése: A KAP által az ökológiai gazdálkodás céljából támogatott, mezőgazdasági hasznosítású területek aránya, az ilyen gazdálkodás fenntartása és az arra való áttérés között megosztva

R.30.PR

A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Az erdővédelemnek és az ökoszisztéma-szolgáltatások irányításának támogatására tett kötelezettségvállalásokkal érintett erdőterületek aránya

R.31.PR

Élőhelyek és fajok védelme: A biológiai sokféleség megőrzésének vagy helyreállításának támogatására irányuló támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya, a magas természeti értékű gazdálkodási gyakorlatokat is beleértve

R.32.

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos beruházások: A KAP keretében a biológiai sokféleséghez hozzájáruló beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya

R.33.

A Natura 2000 kezelésének javítása: A támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett összes Natura 2000 terület aránya

R.34.PR

A tájképi elemek megőrzése: A tájképi elemek – a sövényeket és fákat is beleértve – kezelésére tett támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.35.

A kaptárok megőrzése: A KAP keretében támogatott kaptárok aránya

A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára és e termelők ágazatban tartása, valamint a fenntartható vállalkozásfejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben

I.23.

A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára: Az új gazdaságvezetők és az új fiatal gazdaságvezetők számának alakulása, nemek szerinti bontással együtt

R.36.PR

Generációs megújulás: KAP-támogatás segítségével vállalkozást indító fiatal mezőgazdasági termelők száma, nemek szerinti bontással együtt

A foglalkoztatásnak, a növekedésnek, a nemek közötti egyenlőségnek – és többek között a nők mezőgazdasági tevékenységekben való részvételének –, a társadalmi befogadásnak és a helyi fejlesztésnek az előmozdítása a vidéki térségekben, a körforgásos bioökonómiát és a fenntartható erdészetet is beleértve

I.24.

Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez a vidéki térségekben: A foglalkoztatási ráta alakulása a vidéki térségekben, nemek szerinti bontással együtt

I.25.

Hozzájárulás a növekedéshez a vidéki térségekben: Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulása a vidéki térségekben

I.26.

Igazságosabb közös agrárpolitika: A KAP-támogatások elosztása

I.27.

A befogadás előmozdítása vidéki térségekben: A szegénységi index alakulása a vidéki térségekben

R.37.

Növekedés és munkahelyteremtés a vidéki térségekben: KAP-projektek keretében támogatott új munkahelyek

R.38.

LEADER-lefedettség: A helyi fejlesztési stratégiák által érintett vidéki népesség aránya

R.39.

A vidéki gazdaság fejlesztése: A KAP keretében nyújtott támogatással fejlesztett vidéki gazdaságok, köztük a bioökonómián alapuló gazdaságok száma

R.40.

A vidéki gazdaság okos átmenete: A támogatott „okos falvak” stratégiák száma

R.41.PR

Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya

R.42.

A társadalmi befogadás előmozdítása: A társadalmi befogadást célzó, támogatásban részesülő projektekkel érintett személyek száma

Az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – többek között a magas minőségű, biztonságos és tápláló, fenntartható módon termelt élelmiszerekkel – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, az élelmiszer-pazarlás mérséklése, továbbá az állatjólét fokozása és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem

I.28.

Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása haszonállatok esetében: antimikrobiális szerek értékesítése / használata élelmiszer-termelő állatok esetében

I.29.

A minőségi élelmiszerek iránti fogyasztói kereslet kielégítése: Az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó termelés és az ökológiai termelés értéke

R.43PR

Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása: Az antimikrobiális szerek használatának korlátozására irányuló, támogatott intézkedésekkel (megelőzés/csökkentés) érintett számosállategységek (száe) aránya

R.44PR

Az állatjólét javítása: Az állatjólét javítását célzó, támogatott intézkedésekkel érintett számosállategységek (száe) aránya

Éves teljesítményalapú záróelszámolás – KIMENET

Beavatkozástípusok és kimeneti mutatóik (4)

Beavatkozástípusok

Kimeneti mutatók (5)

Együttműködés (77. cikk)

O.1.	Az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjai projektjeinek száma

Ismeretek cseréje és információk terjesztése (78. cikk)

O.2.	Azon tanácsadási tevékenységek vagy egységek száma, amelyek arra irányulnak, hogy innovációs támogatást biztosítsanak az európai innovációs partnerség (EIP) operatív csoportjai projektjeinek az előkészítéséhez vagy végrehajtásához

Horizontális mutató

O.3.MO

KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma

Alapszintű jövedelemtámogatás (21. cikk)

O.4.	Az alapszintű jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma

Mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatások (28. cikk)

O.5.	A mezőgazdasági kistermelők részére nyújtott támogatásokban részesülő kedvezményezettek vagy hektárok száma

Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás (30. cikk)

O.6.	A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma

Átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás (29. cikk)

O.7.	Az átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma

Agrár-ökológiai programok (31. cikk)

O.8.	Az agrár-ökológiai programokban részesülő hektárok vagy számosállategységek száma

Kockázatkezelési eszközök (76. cikk)

O.9.	Támogatott KAP kockázatkezelési eszközökkel rendelkező egységek száma

Termeléstől függő jövedelemtámogatás (32. cikk)

O.10.

A termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő hektárok száma

O.11.

A termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő jószágok száma

Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok (71. cikk)

O.12.

A hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal rendelkező területeknek nyújtott támogatásban részesülő hektárok száma, területtípusonkénti bontással együtt

Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok (72. cikk)

O.13.

A Natura 2000 keretében vagy a 2000/60/EK irányelv alapján támogatásban részesülő hektárok száma

Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások (70. cikk)

O.14.

A környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos, a kötelező előírásokon túli kötelezettségvállalásokkal érintett hektárok (kivéve erdészet) vagy egyéb egységek száma

O.15.

A környezetvédelmi vagy éghajlattal kapcsolatos, a kötelező előírásokon túli kötelezettségvállalásokkal érintett hektárok (erdészet) vagy egyéb egységek száma

O.16.

Az erdőtelepítésre és agrárerdészetre vonatkozó fenntartási kötelezettségvállalásokkal érintett hektárok vagy egyéb egységek száma

O.17.

Az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásban részesülő hektárok vagy egyéb egységek száma

O.18.

Az állatjóléthez, az állatok egészségéhez, valamint a biológiai védelmi intézkedések megerősítéséhez nyújtott támogatásban részesülő számosállategységek (száe) száma

O.19.

A genetikai erőforrásokat támogató műveletek vagy egységek száma

Beruházások (73. és 74. cikk)

O.20.

A támogatásban részesülő, a gazdaságon belüli termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma

O.21.

A támogatásban részesülő, a gazdaságon belüli nem termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma

O.22.

A támogatásban részesülő, infrastrukturális beruházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma

O.23.

A támogatásban részesülő, a gazdaságon kívüli nem termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma

O.24.

A támogatásban részesülő, a gazdaságon kívüli termelőberuházásokra irányuló műveletek vagy egységek száma

A fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki induló innovatív vállalkozások tevékenységének megkezdése (75. cikk)

O.25.

Tevékenységkezdési támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők száma

O.26.

Tevékenységkezdési támogatásban részesülő új mezőgazdasági termelők száma (az O.25. pontban feltüntetett fiatal mezőgazdasági termelőkön kívül)

O.27.

Vállalkozásindításhoz nyújtott támogatásban részesülő vidéki vállalkozások száma

Együttműködés (77. cikk)

O.28.

Támogatott termelői csoportok és termelői szervezetek száma

O.29.

A hivatalos minőségrendszerekben való részvételhez nyújtott támogatásban részesülő kedvezményezettek száma

O.30.

A generációs megújulásra irányuló támogatott műveletek és egységek száma (kivéve a tevékenységkezdési támogatást)

O.31.

A támogatott helyi fejlesztési stratégiák (LEADER) vagy előkészítő intézkedések száma

O.32.

A támogatott egyéb együttműködési műveletek vagy egységek száma (az O.1. pontban említett EIP kivételével)

Ismeretek cseréje és információk terjesztése (78. cikk)

O.33.

A támogatott képzési, tanácsadási és tudatosságnövelő intézkedések vagy egységek száma

Horizontális mutató

O.34.MO

Környezeti gyakorlatokkal érintett hektárok száma (feltételességgel érintett fizikai területre vonatkozó összegző mutató, agrár-ökológiai programok, mezőgazdasági és erdészeti környezet- és éghajlatvédelmi kötelezettségvállalások)

Bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok (47. cikk)

O.35.

A támogatott operatív programok száma

Beavatkozástípusok a borágazatban (58. cikk)

O.36.

A támogatott intézkedések vagy egységek száma a borágazatban

Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban (55. cikk)

O.37.

A méhészeti ágazat védelmére vagy javítására irányuló intézkedések vagy azzal foglalkozó egységek száma

KONTEXTUSMUTATÓK

	Mutató száma	Kontextusmutató
Népesség	C.01.	Teljes népesség
	C.02.	Népsűrűség
	C.03.	Népesség korösszetétele
Összterület	C.04.	Összterület
Összterület	C.05.	Felszínborítás
Munkaerőpiac	C.06.	Foglalkoztatási ráta a vidéki térségekben
	C.07.	Munkanélküliségi ráta a vidéki térségekben
	C.08.	Foglalkoztatás (ágazat, régiótípus, gazdasági tevékenység szerint)
Gazdaság	C.09.	Egy főre jutó GDP
	C.10.	Szegénységi ráta
	C.11.	Bruttó hozzáadott érték ágazatonként, régiótípusonként, a mezőgazdaságban és az elsődleges termelők számára
Gazdaságok és mezőgazdasági termelők	C.12.	Mezőgazdasági üzemek (gazdaságok)
	C.13.	Mezőgazdasági munkaerő
	C.14.	Gazdaságvezetők korösszetétele
	C.15.	Gazdaságvezetők mezőgazdasági képzettsége
	C.16.	Új gazdaságvezetők és új fiatal gazdaságvezetők
Mezőgazdasági földterület	C.17.	Mezőgazdasági hasznosítású terület
	C.18.	Öntözhető földterület
	C.19.	Gazdálkodás Natura 2000 területeken
	C.20.	Hátrányos természeti adottságú vagy egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területek
	C.21.	Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterület
	C.22.	A növényi kultúrák sokfélesége
Állatállomány	C.23.	Számosállategységek
Állatállomány	C.24.	Állatállomány-sűrűség
Mezőgazdasági jövedelem és a gazdaságok jövedelme	C.25.	Mezőgazdasági tényezőjövedelem
	C.26.	A mezőgazdasági jövedelem és a nem mezőgazdasági munkaerőköltség összehasonlítása
	C.27.	A gazdaságok jövedelme hátrányos természeti adottságú és egyéb specifikus hátrányokkal küzdő területeken, gazdaságtípus, régió és a gazdaság mérete szerinti bontásban
	C.28.	Bruttó állóeszköz-felhalmozás a mezőgazdaságban
Mezőgazdasági termelékenység	C.29.	Teljes mezőgazdasági tényezőtermelékenység
Mezőgazdasági termelékenység	C.30.	Munkatermelékenység a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és az élelmiszeriparban
Mezőgazdasági kereskedelem	C.31.	Mezőgazdasági behozatal és kivitel
Egyéb keresőtevékenységek	C.32.	Turisztikai infrastruktúra
Gazdálkodási gyakorlatok	C.33.	Ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági terület
	C.34.	A gazdálkodás intenzitása
	C.35.	Az uniós minőségrendszerek hatálya alá tartozó termelés és az ökológiai termelés értéke
Biológiai sokféleség	C.36.	A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató
Biológiai sokféleség	C.37.	A mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű olyan fajok és élőhelyek százalékos aránya, amelyek stabil vagy növekvő tendenciákat mutatnak
Víz	C.38.	Mezőgazdasági vízfelhasználás
	C.39.	Vízminőség
		Bruttó tápanyagmérleg – nitrogén
		Bruttó tápanyagmérleg – foszfor
		Talajvíz nitráttartalma
Talaj	C.40.	A talaj szervesszén-tartalma mezőgazdasági földterületeken
Talaj	C.41.	Víz okozta talajerózió
Energia	C.42.	A mezőgazdaságból és erdészetből származó megújuló energia fenntartható termelése
Energia	C.43.	Energiafelhasználás a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és az élelmiszeriparban
Éghajlat	C.44.	A mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás
	C.45.	A mezőgazdasági ágazat rezilienciájának javulását mérő mutató
	C.46.	Katasztrófáknak tulajdonítható közvetlen mezőgazdasági veszteség
Levegő	C.47.	A mezőgazdaság ammóniakibocsátása
Egészségügy	C.48.	Antimikrobiális szerek értékesítése/használata élelmiszer-termelő állatok esetében
Egészségügy	C.49.	A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai

(1) A hatásmutatók többségét már más csatornákon (európai statisztikák, Közös Kutatóközpont, Európai Környezetvédelmi Ügynökség stb.) keresztül is gyűjtik, és azokat egyéb uniós jogszabályok keretében, vagy a fenntartható fejlődési célok összefüggésében is alkalmazzák. Az adatgyűjtésre nem mindig éves gyakorisággal kerül sor, két vagy három éves késés is előfordulhat.

(2) Eredményekre vonatkozó közelítő (proxy) mutatók. A tagállamok által évente jelentett adatok, amelyek révén nyomon követhető a KAP stratégiai tervekben kitűzött célok megvalósításában elért haladás. A teljesítmény-felülvizsgálathoz kötelezően alkalmazandó eredménymutatókat – amennyiben a tagállamok azokat a 109. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően alkalmazzák – PR jelöli. A teljesítmény-felülvizsgálathoz a tagállamok a PR jelöléssel ellátottakon kívül bármely más, e mellékletben meghatározott releváns eredménymutatót is alkalmazhatnak.

(3) A beporzókkal kapcsolatos tendenciák értékelését a beporzó-mutatókra vonatkozó megfelelő uniós intézkedések – különösen egy beporzó-mutató és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia (a 2020. május 20-i bizottsági közlemény) irányítási keretrendszerén keresztül, a beporzókról szóló uniós kezdeményezés (a 2018. június 1-jei bizottsági közlemény) alapján elfogadott egyéb intézkedések – alkalmazásával kell elvégezni.

(4) Évente jelentett adatok a bejelentett kiadásaikról.

(5) A kizárólag monitoring céljára használt kimeneti mutatókat MO jelöli.

II. MELLÉKLET

A WTO BELSŐ TÁMOGATÁSA A 10. CIKK ÉRTELMÉBEN

Beavatkozástípus

Hivatkozás e rendeletben

A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének („zöld doboz”) vonatkozó bekezdése

Alapszintű jövedelemtámogatás

III. cím, II. fejezet, 2. szakasz, 2. alszakasz

5.	(ha a végrehajtás nem támogatási jogosultságon alapul)

6.	(ha a végrehajtás támogatási jogosultságon alapul)

Átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás

29. cikk

5.	(ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja nem támogatási jogosultság)

6.	(ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja támogatási jogosultság)

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás

30. cikk

5.	(ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja nem támogatási jogosultság)

6.	(ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja támogatási jogosultság)

Éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos rendszerek (agrár-ökológiai programok)

31. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, a) pont

5.	(ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja nem támogatási jogosultság)

6.	(ha a kapcsolódó alapszintű jövedelemtámogatás alapja támogatási jogosultság)

Éghajlattal, környezetvédelemmel és állatjóléttel kapcsolatos rendszerek (agrár-ökológiai programok)

31. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés, b) pont

12.

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, kutatás, valamint kísérleti és innovatív termelési módszerek és egyéb tevékenységek például az alábbi területeken:

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont

2., 11. vagy 12.

—	talajvédelem, beleértve a talaj széntartalmának növelését és a talaj szerkezetének javítását, valamint a szennyező anyagok csökkentését

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. alpont

12.

—	a vízhasználat és a megbízható vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást, a vízvédelmet és a vízelvezetést is

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. alpont

12.

—	a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlat kifejlesztésének és alkalmazásának előmozdítása

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont

12.

—	az energiamegtakarítás, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-használat növelése

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iv. alpont

11. vagy 12.

—	a környezetkímélő csomagolás kizárólagossá tétele a kutatás és a kísérleti termelés területén

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, v. alpont

—	biológiai védelem, az állatok egészsége és jóléte

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, vi. alpont

12.

—	kibocsátás- és hulladékcsökkentés, a melléktermék-felhasználás javítása, az újrafelhasználásukat és hasznosításukat is beleértve, továbbá a hulladékgazdálkodás javítása

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, vii. alpont

11. vagy 12.

—	a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása és a növényvédő szerek használatából eredő kockázatok és hatások csökkentése, beleértve az integrált növényvédelmi technikák alkalmazását is

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, viii. alpont

2., 11. vagy 12.

—	az állatbetegségekkel szembeni reziliencia javítása, valamint az állatgyógyászati készítmények, többek között az antibiotikumok használatának csökkentése

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ix. alpont

—	a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, x. alpont

12.

—	a termékminőség javítása

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xi. alpont

—	a genetikai erőforrások javítása

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xii. alpont

—	a foglalkoztatási feltételek javítása, valamint a munkáltatói kötelezettségek és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelmények betartásának biztosítása a 89/391/EGK, a 2009/104/EK és az (EU) 2019/1152 irányelvvel összhangban

47. cikk, (1) bekezdés, a) pont, xiii. alpont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás

47. cikk, (1) bekezdés, b) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – képzés és a legjobb gyakorlatok cseréje

47. cikk, (1) bekezdés, c) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – ökológiai vagy integrált termelés

47. cikk, (1) bekezdés, d) pont

12.

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – a szállítás és a tárolás fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő intézkedések

47. cikk, (1) bekezdés, e) pont

11., 12. vagy 2.

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – promóció, kommunikáció és marketing

47. cikk, (1) bekezdés, f) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – minőségrendszerek

47. cikk, (1) bekezdés, g) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek

47. cikk, (1) bekezdés, h) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése

47. cikk, (1) bekezdés, i) pont

11., 2. vagy 12.

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – kölcsönös kockázatkezelési alapok

47. cikk, (2) bekezdés, a) pont

7. vagy 2.

47. cikk, (2) bekezdés, b) pont

11. vagy 2.

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – gyümölcsösök vagy olajfaültetvények újratelepítése

47. cikk, (2) bekezdés, d) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – az állatállomány egészségügyi okokból, illetve a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően történő pótlása

47. cikk, (2) bekezdés, e) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – személyre szabott tanácsadás

47. cikk, (2) bekezdés, j) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – harmadik országok növényegészségügyi követelményeinek végrehajtása és kezelése

47. cikk, (2) bekezdés, k) pont

Gyümölcs- és zöldségágazat, komlóágazat, olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat, valamint a 42. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok – kommunikációs intézkedések

47. cikk, (2) bekezdés, l) pont

Méhészeti ágazat – tanácsadási szolgáltatások, technikai segítségnyújtás, képzés, tájékoztatás és a legjobb gyakorlatok cseréje

55. cikk, (1) bekezdés, a) pont

Méhészeti ágazat – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak: a méhállományt megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés

55. cikk, (1) bekezdés, b) pont, i. alpont

11. vagy 12. vagy 2.

Méhészeti ágazat – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak: a kedvezőtlen időjárási viszonyok által okozott károk megelőzése, valamint gazdálkodási gyakorlatok kifejlesztése és alkalmazása

55. cikk, (1) bekezdés, b) pont, ii. alpont

11. vagy 12. vagy 2.

Méhészeti ágazat – laboratóriumok támogatása

55. cikk, (1) bekezdés, c) pont

Méhészeti ágazat – kutatási programok

55. cikk, (1) bekezdés, e) pont

Méhészeti ágazat – promóció, kommunikáció és marketing

55. cikk, (1) bekezdés, f) pont

Méhészeti ágazat – a termékminőség javítása

55. cikk, (1) bekezdés, g) pont

Borágazat – szerkezetátalakítás és átállás

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont

8., 11. vagy 12.

Borágazat – tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont

11.

Borágazat – tárgyi és immateriális innovációs beruházások

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, e) pont

11.

Borágazat – tanácsadási szolgáltatások

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, f) pont

Borágazat – tájékoztatási tevékenységek

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, h) pont

Borágazat – a borturizmus előmozdítása

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, i) pont

Borágazat – a piacismeret javítása

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, j) pont

Borágazat – promóció és kommunikáció

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, k) pont

Borágazat – a kölcsönös kockázatkezelési alapok igazgatási kiadásai

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, l) pont

Borágazat – a fenntarthatóság fokozására irányuló beruházások

58. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, m) pont

11. vagy 12. vagy 2.

Környezetvédelmi, éghajlattal kapcsolatos és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások

70. cikk

12.

Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok

71. cikk

Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok

72. cikk

Beruházások

73. cikk

11. vagy 8.

Öntözéssel kapcsolatos beruházások

74. cikk

11.

Együttműködés

77. cikk

Ismeretek cseréje és információk terjesztése

78. cikk

III. MELLÉKLET

A FELTÉTELESSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A 12. CIKK ALAPJÁN

JFGK: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény

GAEC-előírás: a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírás

Területek

Fő téma

Követelmények és előírások

Az előírás fő célja

Éghajlat és környezet

Éghajlatváltozás

(mérséklés és alkalmazkodás)

1. sz. GAEC-előírás

Az állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján nemzeti, regionális, szubregionális, mezőgazdaságiüzem-csoporti vagy mezőgazdasági üzemi szinten, a 2018-as referenciaévhez képest.

A referenciaévhez képest legfeljebb 5 %-os csökkenés.

Általános garancia más mezőgazdasági felhasználásra való átállás ellen a szénkészletek megóvása érdekében

2. sz. GAEC-előírás

A vizes élőhelyek és a tőzegláp védelme (1)

Magas kötöttszén-tartalmú talajok védelme

3. sz. GAEC-előírás

A tarlóégetés tilalma, kivéve növényegészségügyi okokból

A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása

Víz

1. sz. JFGK

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.):

a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja és – a foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzésére vonatkozó kötelező követelmények tekintetében – h) pontja

2. sz. JFGK

A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.):

4. és 5. cikk

4. sz. GAEC-előírás

A vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása (2)

A vízszennyezés elleni védelem, a vízkészletek kimerülésének megelőzése

Talaj

(védelem és minőség)

5. sz. GAEC-előírás

A talajromlás és a talajerózió kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtők dőlésszögének figyelembevételét is.

Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására

6. sz. GAEC-előírás

Minimálisan megkövetelt talajborítás a fedetlen talaj elkerülésére a legérzékenyebb időszakokban (3)

Talajvédelem a legérzékenyebb időszakokban

7. sz. GAEC-előírás

Vetésforgó a szántóterületeken, kivéve a víz alatt fekvő növényeket (4)

A talajpotenciál megőrzése

Biológiai sokféleség és táj

(védelem és minőség)

3. sz. JFGK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.):

3. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (2) bekezdés b) pont, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdés

4. sz. JFGK

A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.):

a 6. cikk (1) és (2) bekezdése

8. sz. GAEC-előírás

—	Nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális aránya (5)

—	A gazdaságok szintjén a szántóterület legalább 4 %-a nem termelési célú terület vagy tájképi elem, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is.

—

Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő vállalja, hogy a 31. cikk (6) bekezdése szerinti továbbfejlesztett agrár-ökológiai programoknak megfelelően a szántóterületének legalább 7 %-át nem termelési célú területeknek vagy tájképi elemeknek szenteli, beleértve a parlagon hagyott földterületeket is, az e GAEC-előírásnak való megfeleléshez szükséges arány nem haladhatja meg a 3 %-ot.

—

A gazdaságok szintjén legalább 7 % a növényvédő szerek használata nélkül termesztett köztes kultúrákat vagy nitrogénmegkötő növényeket is tartalmazó szántóterületek minimális aránya, amelynek 3 %-a parlagon hagyott földterület vagy nem termelési célú tájképi elem. A tagállamoknak a köztes kultúrák esetében 0,3-as korrekciós együtthatót kell alkalmazniuk.

—	A tájképi elemek megőrzése

—	A sövények és a fák kivágásának tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában

—	Esetleg az inváziós növényfajok megjelenésének megakadályozását szolgáló intézkedések

Nem termelési célú tájképi elemek vagy mezőgazdasági területek fenntartása a gazdaságon belüli biológiai sokféleség javítása érdekében

9. sz. GAEC-előírás

Környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületként megjelölt gyepterületek átállításának vagy felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken

Élőhelyek és fajok védelme

Közegészségügy és növényegészségügy

Élelmiszer-biztonság

5. sz. JFGK

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.):

14. és 15. cikk, 17. cikk (1) bekezdés (6), 18., 19. és 20. cikk

6. sz. JFGK

A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.):

3. cikk a), b), d) és e) pont, 4., 5. és 7. cikk

Növényvédő szerek

7. sz. JFGK

Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.):

55. cikk, első és második mondat

8. sz. JFGK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.):

5. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk, (1)–(5) bekezdés 12. cikk a peszticideknek a 2000/60/EK irányelv és a Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott védett területeken való felhasználására vonatkozó korlátozások tekintetében.

a 13. cikk (1) és (3) bekezdése a peszticidek kezeléséről és tárolásáról, valamint csomagolásuk és maradékaik kezeléséről.

Állatjólét

9. sz. JFGK

A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.):

3. és 4. cikk

10. sz. JFGK

A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.):

3. és 4. cikk

11. sz. JFGK

A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.):

4. cikk

(1) A tagállamok a KAP stratégiai tervükben előírhatják, hogy ez a GAEC-előírás csak a 2024-es vagy 2025-ös igénylési évtől legyen alkalmazandó. Ebben az esetben a tagállamok igazolják, hogy erre a késedelemre az irányítási rendszer – részletes tervezés alapján történő – létrehozása miatt van szükség.

A tagállamok a 2. sz. GAEC-előírás kidolgozásakor biztosítják, hogy az érintett földterületen fenn lehessen tartani olyan mezőgazdasági tevékenységet, amely alapján az adott földterületet mezőgazdasági területnek lehet minősíteni.

(2) Az e GAEC-előírás szerinti, a vízfolyások mentén kialakított, a jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásához szükséges védelmi sávoknak főszabályként és az uniós joggal összhangban legalább 3 méter széleseknek kell lenniük, és azokban nem használhatók növényvédő szerek és műtrágyák.

Azok a tagállamok, amelyek jelentős belvízelvezetést végeznek és sok öntözőcsatornával rendelkeznek, a tagállamra jellemző helyi körülményekkel összhangban kiigazíthatják a legkisebb szélesség értékét, amennyiben ez kellően indokolt az adott terület esetében.

(3) A tagállamok kellően indokolt esetben a minimumelőírásokat az érintett régiók tekintetében kiigazíthatják annak figyelembevétele céljából, hogy a hosszú és zord téli időszak miatt rövid a vegetációs időszak.

(4) A vetésforgó a termesztett növények évente legalább egyszer parcellaszinten történő megváltoztatását jelenti (az évelő növények, gyepek és egyéb egynyári takarmánynövények, valamint parlagon hagyott földterületek kivételével), beleértve a megfelelően kezelt másodlagos növényeket is.

A gazdálkodási módszerek és a mezőgazdasági-éghajlati feltételek sokfélesége miatt a tagállamok az érintett régiókban a hüvelyes növényekkel kiegészített vetésforgónak vagy a növénytermesztés diverzifikálásának egyéb olyan gyakorlatait is engedélyezhetik, amelyek célja a talajban rejlő potenciál javítása és megőrzése, összhangban e GAEC-előírás célkitűzéseivel.

A tagállamok mentesíthetik az ezen előírásban szereplő kötelezettség alól a következő mezőgazdasági üzemeket:

(a)	amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;

(b)	amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy

(c)

amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek.

A nagy monokultúrák kialakulásának megelőzése érdekében a tagállamok meghatározhatják az egyetlen növénykultúrával borított terület felső határát.

Úgy kell tekinteni, hogy az (EU) 2018/848 rendelet szerinti tanúsítással rendelkező mezőgazdasági termelők megfelelnek ennek a GAEC-előírásnak.

(5) A tagállamok mentesíthetik az e franciabekezdésben szereplő kötelezettség alól a következő mezőgazdasági üzemeket:

(a)	amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;

(b)	amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy

(c)

amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek.

Azok a tagállamok, amelyek esetében a teljes földterület több, mint 50 %-át erdő borítja, mentesíthetik az e franciabekezdésben szereplő kötelezettség alól az általuk az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontjával összhangban hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területként meghatározott területeken elhelyezkedő mezőgazdasági üzemeket, feltéve, hogy az e bekezdés második mondatában említett egység földterületének több, mint 50 %-át erdő borítja, és az erdőterület mezőgazdasági földterülethez viszonyított aránya 3:1-nél magasabb. Az erdővel borított területet és az erdőterület mezőgazdasági földterülethez viszonyított arányát az LAU2 szinttel egyenértékű terület szintjén, vagy egy hasonló mezőgazdasági tulajdonságokkal rendelkező egyetlen, egyértelműen egybefüggő földrajzi területet lefedő, pontosan körülhatárolt egység szintjén kell értékelni.

(6) Különösen az alábbiak által végrehajtva:

—	a 470/2009/EK rendelet 14. cikke és a 37/2010/EU rendelet melléklete;

—	852/2004/EK rendelet: 4. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet A. rész [II. (4) (g), h), j)), (5) (f), h)), (6); III. (8) (a), b), d), e)), (9) (a), c))];

—	853/2004/EK rendelet: 3. cikk (1) bekezdés, III. melléklet IX. szakasz 1. fejezet [I. 1. b), c), d), e); I. 2. a) (i., ii., iii.), b) (i., ii.), c); I. 3.; I. 4.; I. 5.; II. A. 1., 2., 3., 4.; II. B. 1. (a), d)), 2., 4. (a), b))], III. melléklet X. szakasz 1. fejezet 1.;

—	183/2005/EK rendelet: 5. cikk (1), (5) és (6) bekezdés és I. melléklet A. rész (I. 4. e), g); II. 2. a), b), e)), 5. cikk (5) bekezdés és III. melléklet (az „ETETÉS” fejezet „Tárolás” című 1. pontjának első és utolsó mondata és az „Elosztás” című 2. pontjának harmadik mondata); és

—	396/2005/EK rendelet: 18. cikk

IV. MELLÉKLET

A SZOCIÁLIS FELTÉTELESSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A 14. CIKK ALAPJÁN

Területek	Alkalmazandó jogszabályok	Vonatkozó rendelkezések	Követelmények
Foglalkoztatás	Átlátható és kiszámítható munkafeltételek (EU) 2019/1152 irányelv	3. cikk	A foglalkoztatási feltételekről írásban tájékoztatást kell nyújtani („munkaszerződés”)
		4. cikk	Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatásra munkaszerződés alapján kerüljön sor
		5. cikk	A munkaszerződést át kell adni a munkavállalás első hét napja során
		6. cikk	A munkaviszony módosításáról dokumentum formájában tájékoztatást kell nyújtani
		8. cikk	Próbaidő
		10. cikk	A munka minimális kiszámíthatóságával kapcsolatos feltételek
		13. cikk	Kötelező képzés
Egészség és biztonság	A munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések 89/391/EGK irányelv	5. cikk	A munkáltató azon kötelezettségét megállapító általános rendelkezés, hogy biztosítania kell a munkavállalók biztonságát és egészségük védelmét
		6. cikk	A munkáltatók arra vonatkozó általános kötelezettsége, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a biztonság és az egészség védelmében, beleértve a kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és az oktatást.
		7. cikk	Védő és megelőző szolgáltatások: munkavállaló(ka)t kell kijelölni az egészségvédelmi és biztonsági tevékenységek elvégzésére vagy kompetens külső szolgáltatókat kell igénybe venni.
		8. cikk	A munkáltatóknak intézkedéseket kell hozniuk az elsősegély, a tűzoltás és a munkavállalók evakuálása tekintetében.
		9. cikk	A munkáltatókra vonatkozó kötelezettségek a kockázatok értékelése, a védintézkedések és a védőeszközök, a foglalkozási balesetek nyilvántartása és azok bejelentése terén.
		10. cikk	A munkavállalók tájékoztatása a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokról, valamint a véd- és megelőző intézkedésekről.
		11. cikk	Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele minden, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kérdéssel kapcsolatos vitában.
		12. cikk	A munkáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók megfelelő biztonsági és egészségvédelmi képzésben részesüljenek.
	A munkavállalók által használt munkaeszközökre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelmények 2009/104/EK irányelv	3. cikk	Általános kötelezettségek annak szavatolására, hogy a munkaeszközök megfelelőek legyenek a munkavállalók által elvégzendő munkához, lehetővé téve ezáltal a munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítását.
		4. cikk	A munkaeszközökre vonatkozó szabályok: a munkaeszközöknek meg kell felelniük az irányelvnek és az előírt minimumkövetelményeknek, és azokat megfelelően karban kell tartani.
		5. cikk	A munkaeszközök vizsgálata – a munkaeszközöket a beszerelésüket követően ellenőrizni kell, valamint képesített személyeknek időszakos ellenőrzéseket kell végrehajtaniuk.
		6. cikk	Különös veszélyt jelentő munkaeszközök használatát az erre kijelölt személyekre kell korlátozni, és valamennyi javítást, átalakítást, karbantartást a kijelölt munkavállalóknak kell végezniük.
		7. cikk	Ergonómia és foglalkozás-egészségügy
		8. cikk	A munkavállalóknak megfelelő tájékoztatást és adott esetben írásbeli tájékoztató útmutatásokat kell kapniuk a munkaeszközök használatáról.
		9. cikk	A munkavállalóknak megfelelő képzésben kell részesülniük.

V. MELLÉKLET

A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK

(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év	2023	2024	2025	2026	2027 és az azt követő évek
Belgium	494 925 924	494 925 924	494 925 924	494 925 924	494 925 924
Bulgária	808 442 754	817 072 343	825 701 932	834 331 520	834 331 520
Csehország	854 947 297	854 947 297	854 947 297	854 947 297	854 947 297
Dánia	862 367 277	862 367 277	862 367 277	862 367 277	862 367 277
Németország	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459
Észtország	196 436 567	199 297 294	202 158 021	205 018 748	205 018 748
Írország	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996
Görögország	2 075 656 043	2 075 656 043	2 075 656 043	2 075 656 043	2 075 656 043
Spanyolország	4 874 879 750	4 882 179 366	4 889 478 982	4 896 778 599	4 896 778 599
Franciaország	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537
Horvátország	374 770 237	374 770 237	374 770 237	374 770 237	374 770 237
Olaszország	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155
Ciprus	47 647 540	47 647 540	47 647 540	47 647 540	47 647 540
Lettország	349 226 285	354 312 105	359 397 925	364 483 744	364 483 744
Litvánia	587 064 372	595 613 853	604 163 335	612 712 816	612 712 816
Luxemburg	32 747 827	32 747 827	32 747 827	32 747 827	32 747 827
Magyarország	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165
Málta	4 594 021	4 594 021	4 594 021	4 594 021	4 594 021
Hollandia	717 382 327	717 382 327	717 382 327	717 382 327	717 382 327
Ausztria	677 581 846	677 581 846	677 581 846	677 581 846	677 581 846
Lengyelország	3 092 416 671	3 123 600 494	3 154 784 317	3 185 968 140	3 185 968 140
Portugália	613 619 128	622 403 166	631 187 204	639 971 242	639 971 242
Románia	1 946 921 018	1 974 479 078	2 002 037 137	2 029 595 196	2 029 595 196
Szlovénia	131 530 052	131 530 052	131 530 052	131 530 052	131 530 052
Szlovákia	400 894 402	405 754 516	410 614 629	415 474 743	415 474 743
Finnország	519 350 246	521 168 786	522 987 325	524 805 865	524 805 865
Svédország	686 131 966	686 360 116	686 588 267	686 816 417	686 816 417

VI. MELLÉKLET

A 42. CIKK F) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA

KN-kód	Leírás
ex 0101	Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:
	– Ló
0101 21 00	– – Fajtatiszta tenyészállat (1)
0101 29	– – Más:
0101 29 10	– – – Vágásra
0101 29 90	– – – Más
0101 30 00	– Szamár
0101 90 00	– Más
ex 0103	Élő sertés:
0103 10 00	– Fajtatiszta tenyészállat (2)
ex 0106	Más élő állat:
0106 14 10	– Házi nyúl
ex 0106 19 00	– – Más: rénszarvas és szarvas
0106 33 00	– – Strucc, emu (Dromaius novaehollandiae)
0106 39 10	– – – Galamb
0106 39 80	– – – Más madarak
ex 0205 00	Ló húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva
ex 0208	Más hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva:
ex 0208 10 10	– – Házi nyúl húsa
ex 0208 90 10	– – Házi galamb húsa
ex 0208 90 30	– – Vadhús, kivéve az üregi vagy mezei nyulat
ex 0208 90 60	– – Rénszarvashús
ex 0407	Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve:
0407 19 90	– Megtermékenyített tojás, a baromfitojás kivételével
0407 29 90	– Más friss tojás, a baromfitojás kivételével
0407 90 90	– Más tojás, a baromfitojás kivételével
0701	Burgonya frissen vagy hűtve
ex 0713	Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is:
ex 0713 10	– Borsó (Pisum sativum):
0713 10 90	– – Nem vetésre
ex 0713 20 00	– Csicseriborsó:
	– – Nem vetésre
	– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.):
ex 0713 31 00	– – A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:
	– – – Nem vetésre
ex 0713 32 00	– – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):
	– – – Nem vetésre
ex 0713 33	– – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):
0713 33 90	– – – Nem vetésre
ex 0713 34 00	– – Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea):
	– – – Nem vetésre
ex 0713 35 00	– – Tehénborsó (Vigna unguiculata):
	– – – Nem vetésre
ex 0713 39 00	– – Más:
	– – – Nem vetésre
ex 0713 40 00	– Lencse:
	– – Nem vetésre
ex 0713 50 00	– Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina és Vicia faba var. minor):
	– – Nem vetésre
ex 0713 60 00	– Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan):
	– – Nem vetésre
ex 0713 90 00	– Más:
	– – Nem vetésre
1201 90 00	Szójabab, törve is, a vetőmag kivételével
1202 41 00	Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, a vetőmag kivételével
1202 42 00	Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is, a vetőmag kivételével
1203 00 00	Kopra
1204 00 90	Lenmag, törve is, nem vetésre
1205 10 90	Alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre
1205 90 00	Más olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre
1206 00 91	Napraforgómag, héj nélkül; szürke és fehér csíkos héjú, törve is, nem vetésre
1206 00 99	Más napraforgómag, törve is, nem vetésre
1207 29 00	Gyapotmag, törve is, nem vetésre
1207 40 90	Szezámmag, törve is, nem vetésre
1207 50 90	Mustármag, törve is, nem vetésre
1207 60 00	– Pórsáfrány (Carthamus tinctorius) mag
1207 91 90	Mákszem, törve is, nem vetésre
1207 99 91	Kendermag, törve is, nem vetésre
ex 1207 99 96	Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre
ex 1209 29 50	– – – Csillagfürtmag, nem vetésre
ex 1211	Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve a IX. részben az ex 1211 90 86 KN-kód alatt felsorolt termékeket;
1212 94 00	Cikóriagyökér
ex 1214	Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:
ex 1214 10 00	– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet):
	– – – kivéve a forró levegővel mesterségesen szárított lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) vagy a más módon szárított, őrölt lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet)
ex 1214 90	– Más:
1214 90 10	– – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér
ex 1214 90 90	– – Más, kivéve:
	– – – Baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, a takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével
	– – – Baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve
ex 2206	Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok máshol nem említett keverékei:
ex 2206 00 31 – ex 2206 00 89	– Erjesztett italok, a pikett kivételével
5201	Pamut, nem kártolt, nem fésült

(1) Az ezen alszám alatti bejegyzés beillesztése a vonatkozó uniós rendelkezésekben [(lásd az (EU) 2016/1012 rendeletet és a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 2015. február 17-i (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendeletet (lóútlevélről szóló rendelet) (HL L 59., 2015.3.3., 1. o.)] megállapított feltételek szerint történik.

(2) (EU) 2016/1012 rendelet.

VII. MELLÉKLET

A 88. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A BORÁGAZATBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ (PÉNZÜGYI ÉVENKÉNTI) TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK

	EUR (folyó árakon)
Bulgária	25 721 000
Csehország	4 954 000
Németország	37 381 000
Görögország	23 030 000
Spanyolország	202 147 000
Franciaország	269 628 000
Horvátország	10 410 000
Olaszország	323 883 000
Ciprus	4 465 000
Litvánia	43 000
Magyarország	27 970 000
Ausztria	13 155 000
Portugália	62 670 000
Románia	45 844 000
Szlovénia	4 849 000
Szlovákia	4 887 000

VIII. MELLÉKLET

A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, GYAPOTRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK

(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év	2023	2024	2025	2026	2027 és az azt követő évek
Bulgária	2 557 820	2 557 820	2 557 820	2 557 820	2 557 820
Görögország	183 996 000	183 996 000	183 996 000	183 996 000	183 996 000
Spanyolország	59 690 640	59 690 640	59 690 640	59 690 640	59 690 640
Portugália	177 589	177 589	177 589	177 589	177 589

IX. MELLÉKLET

A 87. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HARMADIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK A GYAPOTÁGAZATI ÖSSZEGEK NÉLKÜL ÉS AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁSOK ELŐTT

(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év	2023	2024	2025	2026	2027 és az azt követő évek
Belgium	494 925 924	494 925 924	494 925 924	494 925 924	494 925 924
Bulgária	805 884 934	814 514 523	823 144 112	831 773 700	831 773 700
Csehország	854 947 297	854 947 297	854 947 297	854 947 297	854 947 297
Dánia	862 367 277	862 367 277	862 367 277	862 367 277	862 367 277
Németország	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459	4 915 695 459
Észtország	196 436 567	199 297 294	202 158 021	205 018 748	205 018 748
Írország	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996	1 186 281 996
Görögország	1 891 660 043	1 891 660 043	1 891 660 043	1 891 660 043	1 891 660 043
Spanyolország	4 815 189 110	4 822 488 726	4 829 788 342	4 837 087 959	4 837 087 959
Franciaország	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537	7 285 000 537
Horvátország	374 770 237	374 770 237	374 770 237	374 770 237	374 770 237
Olaszország	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155	3 628 529 155
Ciprus	47 647 540	47 647 540	47 647 540	47 647 540	47 647 540
Lettország	349 226 285	354 312 105	359 397 925	364 483 744	364 483 744
Litvánia	587 064 372	595 613 853	604 163 335	612 712 816	612 712 816
Luxemburg	32 747 827	32 747 827	32 747 827	32 747 827	32 747 827
Magyarország	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165	1 243 185 165
Málta	4 594 021	4 594 021	4 594 021	4 594 021	4 594 021
Hollandia	717 382 327	717 382 327	717 382 327	717 382 327	717 382 327
Ausztria	677 581 846	677 581 846	677 581 846	677 581 846	677 581 846
Lengyelország	3 092 416 671	3 123 600 494	3 154 784 317	3 185 968 140	3 185 968 140
Portugália	613 441 539	622 225 577	631 009 615	639 793 653	639 793 653
Románia	1 946 921 018	1 974 479 078	2 002 037 137	2 029 595 196	2 029 595 196
Szlovénia	131 530 052	131 530 052	131 530 052	131 530 052	131 530 052
Szlovákia	400 894 402	405 754 516	410 614 629	415 474 743	415 474 743
Finnország	519 350 246	521 168 786	522 987 325	524 805 865	524 805 865
Svédország	686 131 966	686 360 116	686 588 267	686 816 417	686 816 417

X. MELLÉKLET

A 88. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A MÉHÉSZETI ÁGAZATBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ (PÉNZÜGYI ÉVENKÉNTI) TAGÁLLAMI ALLOKÁCIÓK

	EUR (folyó árakon)
Belgium	422 967
Bulgária	2 063 885
Csehország	2 121 528
Dánia	295 539
Németország	2 790 875
Észtország	140 473
Írország	61 640
Görögország	6 162 645
Spanyolország	9 559 944
Franciaország	6 419 062
Horvátország	1 913 290
Olaszország	5 166 537
Ciprus	169 653
Lettország	328 804
Litvánia	549 828
Luxemburg	30 621
Magyarország	4 271 227
Málta	14 137
Hollandia	295 172
Ausztria	1 477 188
Lengyelország	5 024 968
Portugália	2 204 232
Románia	6 081 630
Szlovénia	649 455
Szlovákia	999 973
Finnország	196 182
Svédország	588 545

XI. MELLÉKLET

A 89. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOKHOZ NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS (2023–2027) BONTÁSA

(folyó árakon, EUR-ban)
Tárgyév	2023	2024	2025	2026	2027	Összesen 2023–2027
Belgium	82 800 894	82 800 894	82 800 894	82 800 894	82 800 894	414 004 470
Bulgária	282 162 644	282 162 644	282 162 644	282 162 644	282 162 644	1 410 813 220
Csehország	259 187 708	259 187 708	259 187 708	259 187 708	259 187 708	1 295 938 540
Dánia	75 934 060	75 934 060	75 934 060	75 934 060	75 934 060	379 670 300
Németország	1 092 359 738	1 092 359 738	1 092 359 738	1 092 359 738	1 092 359 738	5 461 798 690
Észtország	88 016 648	88 016 648	88 016 648	88 016 648	88 016 648	440 083 240
Írország	311 640 628	311 640 628	311 640 628	311 640 628	311 640 628	1 558 203 140
Görögország	556 953 600	556 953 600	556 953 600	556 953 600	556 953 600	2 784 768 000
Spanyolország	1 080 382 825	1 080 382 825	1 080 382 825	1 080 382 825	1 080 382 825	5 401 914 125
Franciaország	1 459 440 070	1 459 440 070	1 459 440 070	1 459 440 070	1 459 440 070	7 297 200 350
Horvátország	297 307 401	297 307 401	297 307 401	297 307 401	297 307 401	1 486 537 005
Olaszország	1 349 921 375	1 349 921 375	1 349 921 375	1 349 921 375	1 349 921 375	6 749 606 875
Ciprus	23 770 514	23 770 514	23 770 514	23 770 514	23 770 514	118 852 570
Lettország	117 495 173	117 495 173	117 495 173	117 495 173	117 495 173	587 475 865
Litvánia	195 495 162	195 495 162	195 495 162	195 495 162	195 495 162	977 475 810
Luxemburg	12 310 644	12 310 644	12 310 644	12 310 644	12 310 644	61 553 220
Magyarország	416 869 149	416 869 149	416 869 149	416 869 149	416 869 149	2 084 345 745
Málta	19 984 497	19 984 497	19 984 497	19 984 497	19 984 497	99 922 485
Hollandia	73 268 369	73 268 369	73 268 369	73 268 369	73 268 369	366 341 845
Ausztria	520 024 752	520 024 752	520 024 752	520 024 752	520 024 752	2 600 123 760
Lengyelország	1 320 001 539	1 320 001 539	1 320 001 539	1 320 001 539	1 320 001 539	6 600 007 695
Portugália	540 550 620	540 550 620	540 550 620	540 550 620	540 550 620	2 702 753 100
Románia	967 049 892	967 049 892	967 049 892	967 049 892	967 049 892	4 835 249 460
Szlovénia	110 170 192	110 170 192	110 170 192	110 170 192	110 170 192	550 850 960
Szlovákia	259 077 909	259 077 909	259 077 909	259 077 909	259 077 909	1 295 389 545
Finnország	354 549 956	354 549 956	354 549 956	354 549 956	354 549 956	1 772 749 780
Svédország	211 889 741	211 889 741	211 889 741	211 889 741	211 889 741	1 059 448 705
EU-27 összesen	12 078 615 700	12 078 615 700	12 078 615 700	12 078 615 700	12 078 615 700	60 393 078 500
Technikai segítségnyújtás (0,25 %)	30 272 220	30 272 220	30 272 220	30 272 220	30 272 220	151 361 100
Összesen	12 108 887 920	12 108 887 920	12 108 887 920	12 108 887 920	12 108 887 920	60 544 439 600

XII. MELLÉKLET

A 6. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK g) PONTJÁBAN EMLÍTETT EGYEDI CÉLKITŰZÉSRE ELKÜLÖNÍTETT MINIMUMÖSSZEGEK

(folyó árakon, EUR)
Naptári év	2023	2024	2025	2026	2027 és az azt követő évek
Belgium	14 847 778	14 847 778	14 847 778	14 847 778	14 847 778
Bulgária	24 176 548	24 435 436	24 694 323	24 953 211	24 953 211
Csehország	25 648 419	25 648 419	25 648 419	25 648 419	25 648 419
Dánia	25 871 018	25 871 018	25 871 018	25 871 018	25 871 018
Németország	147 470 864	147 470 864	147 470 864	147 470 864	147 470 864
Észtország	5 893 097	5 978 919	6 064 741	6 150 562	6 150 562
Írország	35 588 460	35 588 460	35 588 460	35 588 460	35 588 460
Görögország	56 749 801	56 749 801	56 749 801	56 749 801	56 749 801
Spanyolország	144 455 673	144 674 662	144 893 650	145 112 639	145 112 639
Franciaország	218 550 016	218 550 016	218 550 016	218 550 016	218 550 016
Horvátország	11 243 107	11 243 107	11 243 107	11 243 107	11 243 107
Olaszország	108 855 875	108 855 875	108 855 875	108 855 875	108 855 875
Ciprus	1 429 426	1 429 426	1 429 426	1 429 426	1 429 426
Lettország	10 476 789	10 629 363	10 781 938	10 934 512	10 934 512
Litvánia	17 611 931	17 868 416	18 124 900	18 381 384	18 381 384
Luxemburg	982 435	982 435	982 435	982 435	982 435
Magyarország	37 295 555	37 295 555	37 295 555	37 295 555	37 295 555
Málta	137 821	137 821	137 821	137 821	137 821
Hollandia	21 521 470	21 521 470	21 521 470	21 521 470	21 521 470
Ausztria	20 327 455	20 327 455	20 327 455	20 327 455	20 327 455
Lengyelország	92 772 500	93 708 015	94 643 530	95 579 044	95 579 044
Portugália	18 403 246	18 666 767	18 930 288	19 193 810	19 193 810
Románia	58 407 631	59 234 372	60 061 114	60 887 856	60 887 856
Szlovénia	3 945 902	3 945 902	3 945 902	3 945 902	3 945 902
Szlovákia	12 026 832	12 172 635	12 318 439	12 464 242	12 464 242
Finnország	15 580 507	15 635 064	15 689 620	15 744 176	15 744 176
Svédország	20 583 959	20 590 803	20 597 648	20 604 493	20 604 493

XIII. MELLÉKLET

AZOK A KÖRNYEZETET ÉS AZ ÉGHAJLATOT ÉRINTŐ UNIÓS JOGALKOTÁSI AKTUSOK, AMELYEK CÉLKITŰZÉSEIHEZ A 108., 109. ÉS 115. CIKK ÉRTELMÉBEN A TAGÁLLAMOK KAP STRATÉGIAI TERVEINEK HOZZÁ KELL JÁRULNIUK ÉS AMELYEKKEL AZOKNAK ÖSSZHANGBAN KELL LENNIÜK:

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről;

—	A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről;

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;

—	A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről;

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról;

—	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról;

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról;

—	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról;

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;

—

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;

—	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról.

XIV. MELLÉKLET

BÁZISMUTATÓKON ALAPULÓ JELENTÉSTÉTEL A 142. CIKK ÉRTELMÉBEN

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalaphoz (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz (EMVA) kapcsolódó mutatók

Célkitűzés

Bázismutatók

O.3.	KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma

C.25.

Mezőgazdasági tényezőjövedelem

R.6.	Újraelosztás kisebb gazdaságok részére: Az átlagos gazdaságméret alatti támogatható gazdaságok részére nyújtott további közvetlen kifizetések százaléka hektáronként (az átlaghoz viszonyítva)

R.9.	Gazdaságok korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő gazdaságok aránya

A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban

R.10.

I.10.

Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez: A mezőgazdaság üvegházhatásúgáz-kibocsátása

R.14.

R.17.

Erdősített terület: Erdőtelepítés, agrárerdészet és erdő-helyreállítás céljából támogatott terület, továbbá ezek bontása

O.34.

Környezeti gyakorlatokkal érintett hektárok száma (feltételességgel érintett fizikai területre vonatkozó összegző mutató, agrár-ökológiai programok, mezőgazdasági és erdészeti környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások)

I.15.

A vízminőség javítása: A mezőgazdasági földterület bruttó tápanyagmérlege

I.16.

I.18.

A növényvédő szerek fenntartható és csökkentett mértékű használata: A növényvédő szerek jelentette kockázat, valamint a növényvédő szerek használata és hatásai

R.19.

R.20.

A levegőminőség javítása: Az ammóniakibocsátás csökkentésére tett támogatott kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.21.

A vízminőség védelme: A víztestek minőségére vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású területek (UAA) aránya

R.22.

Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A tápanyag-gazdálkodás javítására vonatkozó támogatott kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági hasznosítású terület (UAA) aránya

R.24.

C.33.

Ökológiai gazdálkodás alá vont mezőgazdasági terület

I.21.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtásának kiterjesztése: Tájképi elemekkel rendelkező mezőgazdasági földterületek aránya

R.29.

R.34.

R.36.

Generációs megújulás: KAP-támogatás segítségével vállalkozást indító fiatal mezőgazdasági termelők száma, nemek szerinti bontással együtt

R.37.

Növekedés és foglalkoztatás a vidéki térségekben: KAP-projektek keretében támogatott új munkahelyek

R.38.

LEADER-lefedettség: A helyi fejlesztési stratégiák által érintett vidéki népesség aránya

R.41.

I.28.

Az antimikrobiális szerek használatának korlátozása haszonállatok esetében: antimikrobiális szerek értékesítése / használata élelmiszer-termelő állatok esetében

R.43.

R.44.

Az állatjólét javítása: Az állatjólét javítását célzó, támogatott intézkedésekkel érintett számosállategységek (száe) aránya

R.1.

A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén: A fenntartható gazdasági, társadalmi, környezeti, éghajlati és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében tanácsadásban részesülő, illetve képzésben, ismeretcserében vagy az európai innovációs partnerség KAP által támogatott operatív csoportjaiban részt vevő személyek száma

2021.12.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 435/187

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2116 RENDELETE

(2021. december 2.)

a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

A Bizottság „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i közleményében megállapítja, hogy a közös agrárpolitikának (a továbbiakban: a KAP) továbbra is fokozottan törekednie kell arra, hogy a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kutatásoknak és az innovációnak a laboratóriumokból a mezőgazdasági gyakorlatokba és a piacokra történő átültetése révén reagálni tudjon a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre. A KAP-nak foglalkoznia kell továbbá a polgároknak a fenntartható mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban megfogalmazott aggályaival.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével összhangban a KAP végrehajtása során figyelembe kell venni az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend célkitűzéseit, az éghajlatváltozás mérséklésére és a fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós kötelezettségeket is beleértve.

(3)

A jelenlegi KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető szakpolitikai célkitűzéseket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük a célkitűzések teljesítéséért, és elszámoltathatónak kell lenniük e tekintetben. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek megfelelőbb figyelembevétele érdekében nagyobb mértékű szubszidiaritást és rugalmasságot kell biztosítani. A KAP új teljesítési modellje értelmében ezért sajátos igényeiknek és az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguknak a tagállamoknak kell személyre szabniuk a KAP-beavatkozásaikat, hogy azok maximális mértékben hozzájáruljanak az uniós KAP-célkitűzések megvalósításához. Annak érdekében, hogy továbbra is biztosítani lehessen a közös megközelítést és az egyenlő versenyfeltételeket, a tagállamoknak emellett meg kell határozniuk és ki kell alakítaniuk a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és ellenőrzési keretrendszert, ideértve a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásoknak és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek való megfelelést.

(4)

A KAP különböző beavatkozásokat és intézkedéseket foglal magában, amelyek közül számos az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. címében említett KAP stratégiai tervek hatálya alá tartozik. Más beavatkozások és intézkedések azonban még a hagyományos megfelelési logikát követik. A KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében fontos biztosítani valamennyi beavatkozás és intézkedés finanszírozását. Az említett beavatkozásoknak és intézkedéseknek bizonyos elemei közösek, a finanszírozásukkal ezért ugyanazon rendelkezések keretében kell foglalkozni. Mindazonáltal amennyiben szükséges, e rendelkezéseknek az eltérő bánásmódot is lehetővé kell tenniük. Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) két európai mezőgazdasági alapot szabályoz: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA). Ezen két alapot fenn kell tartani ebben a rendeletben. A jelenlegi KAP reformjának hatályára tekintettel az 1306/2013/EU rendeletet helyénvaló hatályon kívül helyezni.

(5)

Az e rendeletben meghatározott beavatkozásokra és intézkedésekre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és különösen annak a tagállamokkal megosztott irányításra, az akkreditált szervek működésére, valamint a költségvetési elvekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)

A vis maiorra vonatkozó rendelkezés alkalmazását érintő tagállami gyakorlatok összehangolása érdekében e rendeletben rendelkezni kell az adott esetben a KAP-szabályok alkalmazása alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállásának esetén adható mentességekről, valamint a vis maior és a rendkívüli körülmények azon lehetséges eseteinek nem kimerítő jegyzékéről, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak el kell ismerniük. Az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon, megfelelő bizonyítékok alapján kell meghozniuk a vis maiorra vagy a rendkívüli körülményekre vonatkozó döntéseket.

(7)

E rendeletben továbbá rendelkezni kell a KAP-szabályok alkalmazása alól vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén adható mentességekről, például egy olyan súlyos meteorológiai esemény esetén, amely egy súlyos természeti katasztrófához hasonlítható jelentős mértékben sújtja a kedvezményezett mezőgazdasági üzemét.

(8)

Helyénvaló, hogy a KAP kiadásainak, többek között az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe szerinti, a KAP stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozásokkal kapcsolatos kiadásoknak a finanszírozása – vagy közvetlenül az EMGA és az EMVA igénybevételével vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – az Unió általános költségvetéséből (a továbbiakban: az uniós költségvetés) történjen. Meg kell határozni az említett két alap felhasználásával finanszírozható kiadástípusokat.

(9)

Az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósítása, valamint a költségvetési rendelet 63. cikkében meghatározott megosztott irányítás elvének való megfelelés érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a szükséges irányítási rendszerek meglétéről. Ezért e rendeletben rendelkezni kell az irányítási szervek, azaz az illetékes hatóság, a kifizető ügynökség, a koordináló szerv és a tanúsító szerv kijelöléséről.

(10)

Rendelkezni kell a kifizető ügynökségek tagállamok általi akkreditációjáról és a koordináló szervek tagállamok általi kijelöléséről és akkreditációjáról, valamint a vezetői nyilatkozatoknak, az éves záróelszámolási dokumentumoknak, a végső ellenőrzési jelentések éves összefoglalójának és a teljesítményjelentéseknek a megszerzésére szolgáló eljárások megállapításáról, az irányítási és kontrollrendszerek és a jelentéstételi rendszerek tanúsításáról, továbbá az éves pénzügyi kimutatások független szervek általi tanúsításáról. Ezenkívül annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a nemzeti szinten elvégzendő ellenőrzések rendszerének átláthatóságát – különös tekintettel az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárásokra –, valamint csökkenteni lehessen a Bizottságra és az egyes kifizető ügynökségeket akkreditálni köteles tagállamokra háruló adminisztratív és ellenőrzési terheket, az egyes tagállamok alkotmányos előírásait betartva korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát. Amennyiben egy tagállam alkotmányos kerete régiókról is rendelkezik, az említett tagállam számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bizonyos feltételek mellett regionális kifizető ügynökségeket akkreditáljon.

(11)

Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, ki kell jelölnie egyetlen koordináló közjogi szervet, amely biztosítja az EMGA és az EMVA következetes irányítását, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint gondoskodik arról, hogy a Bizottság gyorsan megkapja a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat. Az említett koordináló szervnek emellett intézkedéseket kell hoznia és azokat koordinálnia kell a nemzeti szinten észlelt általános jellegű hiányosságok megszüntetése céljából, a Bizottságot pedig folyamatosan tájékoztatnia kell az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről, továbbá biztosítania kell az uniós szabályok összehangolt alkalmazását, figyelembe véve a hatályban lévő alkotmányos rendelkezésekből fakadó megkötéseket vagy korlátozásokat.

(12)

A KAP új teljesítési modelljének keretében fontos előfeltétel a tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek bevonása, ami kellő biztosítékot kínál arra, hogy az uniós költségvetésből finanszírozott beavatkozások révén meg fognak valósulni a vonatkozó KAP stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések és célok. Ezért e rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások téríthetők vissza az uniós költségvetésből. Ezenkívül az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az Unió által finanszírozott kiadásokkal szemben megfelelő eredményeknek kell állniuk, és a kiadásoknak összhangban kell állniuk az alapvető uniós követelményekkel és az irányítási rendszerekkel.

(13)

Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon a köz-, illetve a magánjogi tanúsító szervekről, és naprakész információkkal rendelkezzen az aktív tanúsító szerveket illetően, a Bizottságnak tájékoztatást kell kapnia a tagállamoktól, valamint naprakész nyilvántartást kell vezetnie ezekről a szervekről. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament is pontos és naprakész információkkal rendelkezzen, a Bizottságnak évente el kell juttatnia számára a kijelölt tanúsító szervek jegyzékét.

(14)	A költségvetési fegyelem betartásának összefüggésében meg kell határozni az EMGA-ból finanszírozott kiadások éves felső határát, figyelembe véve az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (8) megállapított többéves pénzügyi keretben az EMGA tekintetében meghatározott maximális összegeket.

(15)

A költségvetési fegyelem értelmében az EMGA által finanszírozott kiadások éves felső határát minden körülmények között, és a költségvetési eljárásnak, valamint a költségvetés végrehajtásának valamennyi szakaszában tiszteletben kell tartani. Következésképpen a közvetlen kifizetéseknek az (EU) 2021/2115 rendeletben tagállamonként meghatározott nemzeti felső határát az érintett tagállam számára nyújtott e közvetlen kifizetések pénzügyi felső határának kell tekinteni, és e kifizetések visszatérítései nem léphetik túl az említett pénzügyi felső határt.

(16)

Annak biztosítása érdekében, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek az éves felső határokkal, fenn kell tartani a közvetlen támogatás szintjének kiigazítására szolgáló pénzügyi fegyelmi mechanizmust. Fenn kell tartani egy mezőgazdasági tartalékot, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci fejlemények vagy válságok esetén támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára. A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a le nem kötött előirányzatok csak a következő – a költségvetési rendelet 9. cikke értelmében vett – pénzügyi évre (a továbbiakban: a költségvetési év) vihetők át. Annak érdekében, hogy a végrehajtás jelentősen könnyebbé váljon a kedvezményezettek és a nemzeti közigazgatási szervek számára, átviteli mechanizmust kell alkalmazni, amelynek keretében felhasználható a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett, a 2022-es évben létrehozandó tartalék fel nem használt összege. E célból el kell térni a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától, és lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai a 2027-es évig átvihetők legyenek a következő költségvetési évek mezőgazdasági tartalékának finanszírozására. Ezenkívül a 2022-es költségvetési év tekintetében eltérésre van szükség, mivel a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartaléknak a 2022-es költségvetési év végéig fel nem használt teljes összegét át kell vinni a 2023-as költségvetési évre az e rendelettel létrehozott új mezőgazdasági tartalék megfelelő sorába, anélkül, hogy az teljes mértékben visszakerülne a KAP stratégiai terv szerinti, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokat fedező költségvetési sorokba. Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők részére 2023-as költségvetési évben visszatérítendő összegek maximalizálása érdekében az EMGA-ra vonatkozó, 2023-as költségvetési évre szóló, az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben foglalt részleges felső határon belül rendelkezésre álló minden egyéb eszközt először az új mezőgazdasági tartalék 2023-as költségvetési évben történő létrehozására kell felhasználni.

(17)

A nemzeti közigazgatási szervek és a mezőgazdasági termelők túlzott adminisztratív terheinek elkerülése, az eljárások lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítése és a támogatási kérelmekhez kapcsolódó formanyomtatványok egyszerűbbé tétele céljából a pénzügyi fegyelem alkalmazása nyomán az előző mezőgazdasági pénzügyi évről (a továbbiakban: a pénzügyi év) áthozott összegek nem téríthetők vissza abban az esetben, ha a pénzügyi fegyelem alkalmazására két egymást követő év során már másodszor kerül sor (N+1 év), vagy ha a le nem kötött előirányzatok teljes összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső határának 0,2 %-át.

(18)

Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározása céljából hozott, a pénzügyi felső határok kiszámítására vonatkozó intézkedések nem érintik az EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatóság hatáskörét. Ezeknek az intézkedéseknek ezért a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, 2020. december 16-i intézményközi megállapodással (9) összhangban meghatározott pénzügyi keretösszegeken kell alapulniuk.

(19)

A költségvetési fegyelem a középtávú költségvetési helyzet folyamatos vizsgálatát is megköveteli. A Bizottságnak – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlament és a Tanács számára annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok betartsák az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben meghatározott felső határokat. Ezenfelül a Bizottságnak mindenkor teljes mértékben élnie kell irányítási hatáskörével annak érdekében, hogy biztosított legyen az éves felső határ betartása, és – szükség esetén – megfelelő intézkedéseket kell javasolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, vagy adott esetben csak a Tanácsnak a költségvetési helyzet orvoslására vonatkozóan. Amennyiben egy költségvetési év végén a tagállamok által igényelt visszatérítések az éves felső határ túllépését eredményezik, a Bizottság olyan intézkedéseket hozhat, amelyek egyrészt lehetővé teszik a rendelkezésre álló összegek ideiglenes elosztását a tagállamok között a még ki nem fizetett visszatérítési kérelmeik arányában, másrészt pedig biztosítják az érintett évre megállapított felső határ betartását. Az említett évre vonatkozó kifizetéseket a soron következő költségvetési évre kell terhelni, és véglegesen meg kell határozni az uniós finanszírozás tagállamonkénti teljes összegét, valamint a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációt, hogy biztosítani lehessen a meghatározott összeg betartását.

(20)

A költségvetés végrehajtásakor a Bizottságnak a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozóan havi korai előrejelző és monitoringrendszert kell működtetnie azért, hogy ha felmerül az éves felső határ túllépésének kockázata, akkor irányítási hatáskörén belül a lehető leghamarabb megfelelő intézkedéseket tudjon hozni, valamint egyéb intézkedéseket tudjon javasolni, amennyiben a korábbi intézkedések elégtelennek bizonyulnak. A Bizottságnak időszakos jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben össze kell hasonlítania a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és fel kell becsülnie a költségvetési év hátralévő részében várható végrehajtást.

(21)

Az EMGA tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások fedezéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a Bizottságnak visszatérítés formájában kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania az ezen ügynökségeknél felmerült kiadások könyvelése alapján. Az ilyen visszatérítés – havi kifizetések formájában történő – teljesítéséig a pénzügyi forrásokat a tagállamoknak kell mozgósítaniuk az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően. E rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy a tagállamok és a KAP végrehajtásában érintett kedvezményezettek adminisztratív és személyzeti költségeit ezen tagállamoknak és kedvezményezetteknek kell viselniük.

(22)

Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen különösen a mezőgazdasági piacok irányításához, a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez, valamint a mezőgazdasági erőforrások közép- és hosszú távon történő nyomon követéséhez szükséges eszközökkel – ideértve a környezeti és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia nyomon követéséhez, továbbá a releváns uniós célok teljesítése terén elért eredmények nyomon követéséhez kapcsolódókat is –, rendelkezni kell az agrometeorológiai rendszer használatáról, valamint a műholdas adatok beszerzéséről és fejlesztéséről.

(23)	Az uniós célkitűzéseket és kötelezettségvállalásokat – köztük a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát – figyelembe véve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a piacok monitorozásához szükséges eszközöket, hozzájárulva ezzel a piacok átláthatóságához.

(24)

Az EMVA pénzügyi irányítását illetően rendelkezni kell a költségvetési kötelezettségvállalásról, a kifizetési határidőkről, valamint a kötelezettségvállalás visszavonásáról és megszakításáról. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások finanszírozásának az uniós költségvetésből éves részletekben fizetett kötelezettségvállalások alapján kell történnie. A tagállamoknak a KAP stratégiai tervek jóváhagyását követően igénybe kell tudniuk venni az előirányzott uniós pénzeszközöket. Következésképpen megfelelő módon korlátozott előfinanszírozási rendszerre van szükség, amely biztosítja a pénzeszközök egyenletes folyósítását azért, hogy a beavatkozások kedvezményezettjei kellő időben megkapják a kifizetéseket.

(25)

Az előfinanszírozáson túl különbséget kell tenni az időközi kifizetések és a Bizottság által az akkreditált kifizető ügynökségek részére teljesített egyenlegkifizetés között. Meg kell határozni az említett kifizetésekre vonatkozó részletes szabályokat is. A kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó szabálynak segítenie kell a beavatkozások megvalósításának felgyorsítását, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást. A regionális beavatkozásokat alkalmazó tagállamok nemzeti keretrendszereire vonatkozó, az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott szabályok is eszközt nyújtanak a tagállamok számára ahhoz, hogy biztosítani tudják a végrehajtást, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.

(26)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós támogatás kellő időben kifizetésre kerüljön a kedvezményezetteknek, és így azt hatékonyan fel tudják használni. Amennyiben a tagállamok nem tartják be az uniós jogban meghatározott kifizetési határidőket, úgy azzal komoly nehézségeket okozhatnak a kedvezményezetteknek, és veszélyeztethetik az Unió éves költségvetés-tervezését. Ezért az uniós finanszírozásból ki kell zárni azokat a kiadásokat, amelyek esetében nem tartják be a kifizetési határidőket. Ugyanakkor az arányosság elvének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az EMGA-ra és az EMVA-ra vonatkozóan mentességekről rendelkezzen e főszabály alkalmazása alól.

(27)

Az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatainak ellátása során a Bizottságnak tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt arányosság elvét. Ezenkívül az EMGA és az EMVA végrehajtására és felhasználására vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelniük az arányosság említett elvének, valamint figyelembe kell venniük a programok irányításában és ellenőrzésében részt vevő szervek adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló általános célt.

(28)

A KAP új teljesítési modelljének struktúrájával és fő jellemzőivel összhangban helyénvaló, hogy a tagállamok által teljesített kifizetések uniós finanszírozásra való jogosultsága ezentúl ne az egyes kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések jogszerűségétől és szabályszerűségétől függjön. Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében – és a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást illetően az említett rendeletben meghatározott egyedi támogathatósági szabályok sérelme nélkül – a tagállami kifizetések jogosultságát ehelyett attól kell függővé tenni, hogy megfelelő eredmények kapcsolódnak-e hozzájuk, és összhangban állnak-e az alkalmazandó alapvető uniós követelményekkel.

(29)

Az 1306/2013/EU rendelet a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzésének elősegítése céljából rendelkezik a havi és az időközi kifizetések csökkentéséről és felfüggesztéséről. A KAP új teljesítési modelljében ezeket az eszközöket a teljesítményalapú teljesítés támogatására kell használni. Egyértelművé kell továbbá tenni a csökkentések és a felfüggesztések közötti különbséget.

(30)	Az uniós jogban meghatározott, az EMGA-kifizetéseknek a pénzügyi felső határok be nem tartása miatti csökkentésére vonatkozó eljárást észszerűsíteni kell és azt össze kell hangolni az ebben az összefüggésben az EMVA-kifizetésekre alkalmazott eljárással.

(31)

A tagállamoknak az éves pénzügyi kimutatásokat, a KAP stratégiai terv végrehajtásáról készített éves teljesítményjelentést, a végső ellenőrzési jelentések éves összefoglalóját és a vezetői nyilatkozatot minden év február 15-ig meg kell küldeniük a Bizottságnak. Amennyiben a tagállamok elmulasztják megküldeni e dokumentumokat, és emiatt a Bizottság az érintett kifizető ügynökség esetében nem tudja elvégezni a számlák elszámolását, illetve nem tudja ellenőrizni a kiadások támogathatóságát a bejelentett eredmények függvényében, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a havi kifizetéseket és megszakítsa a negyedéves visszatérítéseket mindaddig, amíg nem kapja meg a hiányzó dokumentumokat.

(32)

Be kell vezetni a kifizetések felfüggesztésének új formáját arra az esetre, amikor kirívóan alacsony az eredmények szintje. Abban az esetben, amikor a bejelentett eredmények szintje a bejelentett kiadásokhoz képest kirívóan alacsony, és a tagállamok nem tudják ezt a helyzetet kellően megindokolni, lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az N–1. pénzügyi évre vonatkozó kiadások csökkentésén túl jövőbeli kiadások visszatérítését is felfüggessze azokkal a beavatkozásokkal összefüggésben, amelyek esetében kirívóan alacsony volt az eredmények szintje. Az ilyen felfüggesztéseket meg kell erősíteni az éves teljesítményalapú záróelszámolási határozatban.

(33)

A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság a tagállami KAP stratégiai tervben meghatározott célok megvalósítása terén elért késedelmes vagy nem elégséges előrehaladás esetén – amennyiben a tagállam azt nem tudja kellően megindokolni – felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára egy, a Bizottsággal folytatott konzultáció keretében kidolgozott olyan cselekvési tervvel összhangban, amely egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmaz, és meghatározza azt az időkeretet, amely alatt az előrehaladást meg kell valósítani. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket, ha a tagállam nem nyújt be cselekvési tervet vagy nem hajtja végre azt, ha a cselekvési terv nyilvánvalóan nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy ha azt nem módosították a Bizottság írásbeli kérésének megfelelően. Amennyiben a Bizottság a teljesítmény-felülvizsgálat alapján vagy a tagállam által a költségvetési év során a cselekvési terv előrehaladásáról és a hiányosságok orvoslása érdekében hozott korrekciós intézkedésekről tett önkéntes értesítés alapján azt állapítja meg, hogy a célok teljesítése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, vissza kell térítenie a felfüggesztett összegeket.

(34)	Az eredményorientált teljesítménymodellre való szükséges áttérésre tekintettel a Bizottságnak a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó cselekvési tervre irányuló kérése nem eredményezheti a kifizetések felfüggesztését a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó teljesítmény-felülvizsgálat előtt.

(35)

Az 1306/2013/EU rendeletben foglaltakhoz hasonlóan lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság az irányítási rendszerek megfelelő működésének súlyos hiányosságai – többek között az alapvető uniós követelményeknek való megfelelés hiánya és a jelentéstétel megbízhatatlansága – esetén felfüggessze a kifizetéseket. Mindazonáltal a mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében felül kell vizsgálni a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó feltételeket. Az ilyen felfüggesztések pénzügyi következményeiről ad hoc szabályszerűségi záróelszámolási eljárás keretében kell határozni.

(36)	Az illetékes nemzeti hatóságoknak teljes egészében teljesíteniük kell a kedvezményezettek felé az uniós jogban meghatározott KAP-kifizetéseket.

(37)

A KAP-hoz kapcsolódó bevétel egyes típusainak a KAP céljaira történő újrafelhasználásuk lehetővé tétele érdekében címzett bevételnek kell minősülniük. Az 1306/2013/EU rendelet 43. cikkében felsorolt összegeket módosítani kell, és a vonatkozó rendelkezéseket összhangba kell hozni és össze kell vonni a címzett bevételre vonatkozó hatályos rendelkezésekkel.

(38)

Az 1306/2013/EU rendelet felsorolja a KAP-hoz, valamint annak célkitűzéseihez kapcsolódó tájékoztatási intézkedéseket, továbbá meghatározza az azok finanszírozására és a kapcsolódó projektek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A finanszírozandó tájékoztatási intézkedések célkitűzéseire és típusaira vonatkozó különös rendelkezéseket át kell emelni ebbe a rendeletbe.

(39)

A KAP keretében az intézkedések és beavatkozások finanszírozása túlnyomórészt a megosztott irányítás elve szerint történik. Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottságnak ellenőrzéseket kell végeznie arra vonatkozóan, hogy a kifizetésért felelős tagállami hatóságok hogyan kezelik az alapokat. Helyénvaló meghatározni a Bizottság által elvégzendő ellenőrzések jellegét és a Bizottság uniós költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatait, továbbá tisztázni a tagállamok együttműködési kötelezettségeit.

(40)

Azért, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni az uniós kiadások tagállami irányítási és ellenőrzési rendszereinek meglétére és megfelelő működésére vonatkozó ellenőrzési kötelezettségének, rendelkezni kell a Bizottság részéről a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek által – a tagállamok által végrehajtott ellenőrzésektől függetlenül – végzett ellenőrzésekről, továbbá annak lehetőségéről, hogy e személyek a tagállamok segítségét kérhessék munkájuk elvégzéséhez.

(41)

A Bizottság számára megküldendő információk összeállításához a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell az információtechnológiát. Az ellenőrzéskor fontos, hogy a Bizottság teljes mértékben és késedelem nélkül – nyomtatott és elektronikus formában egyaránt – hozzáférhessen a kiadásokra vonatkozó adatokhoz.

(42)

A költségvetési rendeletben szereplő, az ellenőrzések eredményeinek átvételével kapcsolatos követelmények alkalmazása, valamint a különböző intézmények által végzett ellenőrzések közötti átfedés kockázatának csökkentése érdekében, továbbá hogy minimalizálni lehessen az ellenőrzések költségét és a kedvezményezettekre és a tagállamokra nehezedő adminisztratív terheket, szabályokat kell meghatározni az egységes ellenőrzési megközelítésre vonatkozóan, valamint biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a Bizottság megbízható tanúsító szervek munkájából bizonyosságot szerezhessen, kellően figyelembe véve az egységes ellenőrzés elvét, valamint az uniós költségvetésre jelentett kockázattal való arányosság elvét.

(43)

Az egységes ellenőrzési megközelítés végrehajtása tekintetében, amelynek során a Bizottságnak általában a tanúsító szervek munkájából kell bizonyosságot szereznie, figyelembe véve saját kockázatértékelését arról, hogy az érintett tagállamban szükség van-e bizottsági ellenőrzésekre, a Bizottság ellenőrzéseket végezhet, amennyiben tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni. Emellett a Bizottság az EUMSZ 317. cikke szerinti feladatainak ellátása érdekében ellenőrzéseket hajthat végre, amennyiben az irányítási rendszerek megfelelő működésében olyan súlyos hiányosságok állhatnak fenn, amelyek kiküszöbölésére az adott tagállam nem hoz intézkedéseket.

(44)

Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat kialakítása érdekében a Bizottságnak az éves pénzügyi záróelszámolás keretében minden évben el kell számolnia a kifizető ügynökségek számláit. A záróelszámolási határozatnak az elszámolás teljességére, pontosságára és valódiságára kell korlátozódnia és nem terjedhet ki a kiadások uniós jognak való megfelelőségére.

(45)

A KAP új teljesítési modelljével összhangban éves teljesítményalapú záróelszámolást kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy a kiadások a bejelentett eredmények függvényében támogathatók-e. Az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor a bejelentett kiadásokhoz nem társulnak kapcsolódó bejelentett eredmények és a tagállam nem tudja megindokolni az említett eltérést, kifizetéscsökkentési mechanizmust kell bevezetni.

(46)

Az EUMSZ 317. cikkének megfelelően a Bizottság felel az uniós költségvetésnek a tagállamokkal együttműködésben történő végrehajtásáért. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság határozzon arról, hogy a tagállamoknál felmerült kiadások megfelelnek-e az uniós jognak. A tagállamok részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megindokolják a kifizetésekkel kapcsolatos döntéseiket, valamint arra, hogy a közöttük és a Bizottság között fennálló véleménykülönbség esetén egyeztetéshez folyamodjanak. Annak érdekében, hogy a tagállamok a múltban felmerült kiadások tekintetében jogi és pénzügyi biztosítékokat kapjanak, meg kell határozni azt az elévülési időt, amelyen belül a Bizottságnak el kell döntenie, hogy a megfelelés hiánya milyen pénzügyi következményekkel jár.

(47)

Az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének értelmében a tagállamok kötelesek végrehajtani a Bizottság által az említett rendelet 118. és 119. cikkével összhangban jóváhagyott KAP stratégiai terveket. Mivel ez a kötelezettség alapvető uniós követelménynek minősül, a Bizottság – a KAP stratégiai terv adott tagállam általi végrehajtásában feltárt súlyos hiányosságok esetén – dönthet úgy, hogy az ilyen hiányosságok által érintett, kockázatnak kitett kiadásokat kizárja az uniós finanszírozásból.

(48)

Az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme céljából a tagállamoknak rendszereket kell bevezetniük annak biztosítása érdekében, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások ténylegesen megvalósulnak, és végrehajtásuk megfelelő módon történik, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás jelenlegi stabil keretének fenntartása mellett. Ezeknek a rendszereknek magukban kell foglalniuk a kedvezményezettek ellenőrzését, felmérve azt, hogy eleget tesznek-e a támogathatósági kritériumoknak és más feltételeknek, valamint a KAP-stratégiai tervekben és az alkalmazandó uniós szabályokban foglalt kötelezettségeknek.

(49)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), valamint a 2988/95/EK, Euratom (11), a 2185/96/Euratom, EK (12) és az (EU) 2017/1939 (13) tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására irányuló intézkedéseket.

Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(50)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell azon rendszerek meglétéről, amelyek révén a feltárt szabálytalanságokról és a KAP stratégiai tervekben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásának egyéb eseteiről, ezen belül a csalásokról, valamint azok utókövetéséről és az OLAF vizsgálatainak nyomán hozott intézkedésekről jelentést tudnak tenni a Bizottságnak abból a célból, hogy az OLAF gyakorolhassa hatáskörét és hatékonyan tudja elemezni a szabálytalanságokat. A tagállamoknak rendelkezniük kell azokról a szabályokról, amelyek szükségesek az EMGA és az EMVA kapcsán tett panaszok hatékony kivizsgálásához.

(51)

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamoknak a Bizottság kérésére meg kell vizsgálniuk a Bizottsághoz benyújtott azon panaszokat, amelyek a KAP stratégiai tervük hatálya alá tartoznak, és kérésre tájékoztatniuk kell a Bizottságot ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről. A Bizottságnak gondoskodnia kell a közvetlenül hozzá benyújtott panaszok megfelelő utókövetéséről, összhangban azzal a mérlegelési jogkörével, hogy maga dönt arról, hogy mely ügyekben jár el (15).

(52)

A Bizottságnak a kockázatok értékelésére szolgáló adatbányászati eszközt kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania annak érdekében, hogy segítse őket az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének a biztosításában. A Bizottságnak a 2025-ös évig – szükség esetén megfelelő javaslatok kíséretében – jelentést kell benyújtania, amelyben a tagállamok általi általános használatára tekintettel értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását.

(53)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés abban az esetben történő védelmére is vonatkoznak, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.

(54)

Helyénvaló biztosítani, hogy a kifizetéseknek a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés miatti megtagadása vagy visszafizettetése tükrözze az ilyen meg nem felelés súlyosságát és feleljen meg az arányosság elvének, amint az többek között az Unió által a megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra az ilyen szabályoknak való meg nem felelés miatt alkalmazandó pénzügyi korrekciókról szóló releváns bizottsági iránymutatásokban is szerepel. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az ilyen meg nem felelés csak a támogatás nem kifizetendő részének vagy visszavonandó részének szintjéig érinti az ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

(55)

A mezőgazdasági jogszabályok számos rendelkezése előírja egy meghatározott összegre szóló biztosíték nyújtását, mely összeg kifizetése egy adott kötelezettség nem teljesítése esetén válik esedékessé. A biztosítékok keretrendszerének megerősítése érdekében az összes ilyen rendelkezésre egyetlen horizontális szabálynak kell vonatkoznia.

(56)

A tagállamoknak integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: az integrált rendszer) kell létrehozniuk és működtetniük az (EU) 2021/2115 rendeletben meghatározott egyes beavatkozások, valamint a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) IV. fejezetében és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) IV. fejezetében említett intézkedések tekintetében. Az uniós támogatás eredményességének és nyomon követésének javítása céljából a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az integrált rendszert más uniós beavatkozásokhoz kapcsolódóan is alkalmazhassák.

(57)	Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat az ellenőrzések és a szankciók vonatkozásában.

(58)

Az integrált rendszer meglévő főbb elemeit, különösen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai és az állatállomány-alapú kérelmezési rendszerre, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre, a kedvezményezettek személyazonosságának nyilvántartására szolgáló rendszerre, valamint az ellenőrzési és szankciórendszerre vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartani. A tagállamoknak az információtechnológiákon, így például a Galileo rendszeren és az EGNOS szolgáltatáson túlmenően továbbra is használniuk kell a Kopernikusz program által biztosított adatokat vagy információkat annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi politikák nyomon követéséhez – ideértve a KAP hatását, környezeti teljesítményét és az uniós célok megvalósítása terén elért előrehaladást –, valamint a Kopernikusz Sentinel műholdak és szolgáltatások által szerzett teljes körű, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok és információk alkalmazásának ösztönzéséhez. Ebből a célból az integrált rendszernek magában kell foglalnia egy területi monitoring rendszert is.

(59)

A KAP végrehajtása céljából bevezetendő irányítási rendszerek részét képező integrált rendszernek biztosítania kell, hogy az éves teljesítményjelentésekben szolgáltatott összesített adatok megbízhatók és ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel a megfelelően működő integrált rendszer fontosságára, minőségi követelményeket kell meghatározni. A tagállamoknak évente minőségértékelésnek kell alávetniük a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszert, valamint a területi monitoring rendszert. A tagállamoknak orvosolniuk kell a hiányosságokat és a Bizottság kérésére cselekvési tervet kell kidolgozniuk.

(60)

A Bizottság „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője”, „Az európai zöld megállapodás”, „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” és „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című közleményei a környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések ösztönzését, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek és célértékeinek eléréséhez való hozzájárulást jelölik meg a jövőbeli KAP stratégiai céljaiként. Ennek megfelelően környezetvédelmi és éghajlat-politikai célból nemzeti és uniós szinten egyaránt szükséges megosztani a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatait és az integrált irányítási és kontrollrendszer egyéb adatait. Ezért rendelkezni kell az integrált rendszeren keresztül összegyűjtött, környezetvédelmi és éghajlat-politikai célból releváns adatoknak a tagállami közigazgatási szervek közötti, valamint az uniós intézményekkel és szervekkel történő megosztásáról. Ahhoz, hogy a különböző közigazgatási szervek rendelkezésére álló adatokat hatékonyabban fel lehessen használni európai statisztikák készítéséhez, rendelkezni kell arról is, hogy az integrált rendszerből származó adatokat statisztikai célból az európai statisztikai rendszer részét képező szervek rendelkezésére kell bocsátani.

(61)

A kifizetésben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálata az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet. Ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként elvégzett egyéb ellenőrzéseket. Emellett a vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezések esetében meg kell engedni, hogy azok túlmutassanak az uniós jogban előírtakon.

(62)

Az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumokat úgy kell kiválasztani, hogy teljes körű vizsgálatot lehessen végrehajtani. A vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségi körükben végrehajtott ügyletek jellege alapján kell kiválasztani, és a kifizetésekben részesülő, illetve kifizetéseket teljesítő vállalkozásokat ágazatonként kell kiválasztani az EMGA finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentőségük alapján.

(63)

Meg kell határozni a vizsgálat lefolytatásáért felelős tisztviselők hatáskörét, a vállalkozások számára pedig elő kell írni, hogy kereskedelmi dokumentumaikat bocsássák meghatározott időre az említett tisztviselők rendelkezésére, valamint adják meg a tisztviselők által kért valamennyi információt. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a kereskedelmi dokumentumok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek.

(64)

A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac megfelelő működése érdekében szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett létre kell hozni a harmadik országban letelepedett, kifizetésekben részesülő vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások uniós szintű központosított dokumentációs rendszerét.

(65)

Jóllehet a vizsgálati programok elfogadása a tagállamok felelőssége, szükség van arra, hogy e programokról a Bizottság is értesüljön annak érdekében, hogy elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és biztosítsa a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadását, valamint azt, hogy a vizsgálatok olyan ágazatokra és vállalkozásokra összpontosítsanak, amelyek esetében magas a csalás veszélye. Alapvető fontosságú, hogy minden tagállam kijelöljön a kereskedelmi dokumentumok e rendeletben előírt vizsgálatainak monitoringjáért és koordinálásáért felelős egy szervet vagy szerveket. E kijelölt szerveknek szervezetileg függetlennek kell lenniük a kifizetés előtti vizsgálatot végző szervezeti egységektől. Az e vizsgálatok során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük.

(66)

A feltételesség a KAP fontos eleme, amely szavatolja, hogy a kifizetések nagymértékű fenntarthatóságot ösztönözzenek és egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a mezőgazdasági termelők számára a tagállamokban és az Unión belül, különös tekintettel a KAP szociális, környezeti és éghajlat-politikai elemeire, valamint a közegészségügyre és az állatjólétre is. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és szükség esetén szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára biztosítani lehessen az ilyen egyenlő versenyfeltételeket, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség és a kontrollok, továbbá a meg nem feleléssel összefüggő szankciók vonatkozásában.

(67)	A feltételesség tagállamok általi harmonizált érvényesítése érdekében meg kell állapítani egy uniós szintű minimális ellenőrzési arányt, az illetékes ellenőrző szervek és a kontrollok megszervezésének ugyanakkor a tagállamok mérlegelési jogkörébe kell tartoznia.

(68)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részletesen meghatározzák a szankciókat, ugyanakkor ezeknek a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, valamint nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jogban megállapított más szankciókat. A szankciók arányosságának, hatékonyságának és visszatartó erejének biztosítása érdekében helyénvaló megállapítani az ilyen szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó szabályokat. Figyelemmel az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) a C-361/19. sz. ügyben hozott ítéletére (18), a mezőgazdasági termelő magatartása és a szankció közötti megfeleltetés érdekében elő kell írni, hogy a szankciót főszabályként az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Ha azonban a ténymegállapítás jellege miatt nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelés melyik évben fordult elő, a szankciórendszer hatékonyságának biztosítása érdekében elő kell írni, hogy ezekben az esetekben a szankciót az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelést feltárták. Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékony és koherens megközelítést alkalmazzanak, rendelkezni kell egy, meg nem felelés esetén alkalmazandó uniós szintű minimális szankciómértékről. Az ilyen minimális mértékeket a tagállamoknak a megállapított meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, tartós vagy ismétlődő jellegétől és szándékosságától függően kell alkalmazniuk. A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamoknak úgy kell rendelkezniük, hogy nem kell szankciót alkalmazni, amennyiben a meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, továbbá a tagállamoknak tájékoztatási mechanizmust kell létrehozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a feltárt meg nem felelésekről és a lehetséges meghozandó korrekciós intézkedésekről.

(69)

A szociális feltételességi mechanizmust a munka- és foglalkoztatási feltételek és az alkalmazandó munkaügyi normák ellenőrzéséért felelős illetékes végrehajtó hatóságok vagy szervek általi végrehajtási eljárásokra kell alapozni. Az ilyen végrehajtási eljárások a nemzeti rendszertől függően különböző formákat ölthetnek. A kifizető ügynökségeket tájékoztatni kell az ellenőrzések és a végrehajtási eljárás eredményéről, és ezekben a tájékoztatókban súlyosságuk szerint rangsorolva értékelni kell a vonatkozó jogszabályok megsértéseit.

(70)

A szociális feltételességi mechanizmusnak a KAP stratégiai tervekben, valamint a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős hatóságok vagy szervek és a kifizető ügynökségek közötti megállapodásokban való alkalmazásakor nagy figyelmet kell fordítani az említett végrehajtó hatóságok vagy szervek autonómiájának tiszteletben tartására, valamint arra, hogy az egyes tagállamokban milyen módon hajtják végre és érvényesítik a szociális és foglalkoztatási jogszabályokat és az alkalmazandó munkaügyi normákat. Az említett mechanizmusnak függetlennek kell maradnia az egyes tagállamok sajátos szociális modelljétől, és nem befolyásolhatja annak működését, továbbá semmilyen módon nem befolyásolhatja az igazságszolgáltatás függetlenségét. E célból gondoskodni kell egyrészről a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős végrehajtó hatóságok vagy szervek, másrészről pedig a mezőgazdasági kifizető ügynökségek felelősségi körének egyértelmű szétválasztásáról, tekintve, hogy ez utóbbiak szerepe a kifizetések végrehajtása és a szankciók alkalmazása. Maradéktalanul tiszteletben kell tartani a szociális partnerek autonómiáját, valamint a kollektív szerződések megtárgyalásához és megkötéséhez való jogukat. A szociális partnerek autonómiáját akkor is tiszteletben kell tartani, amikor ők felelnek a munkafeltételek ellenőrzéséért.

(71)

Annak érdekében, hogy a KAP-kiadások finanszírozása terén a Bizottság és a tagállamok között biztosított legyen a harmonikus együttműködés, és különösen azért, hogy a Bizottság monitorozni tudja a tagállamok pénzgazdálkodását és elszámolhassa az akkreditált kifizető ügynökségek számláit, a tagállamoknak bizonyos információkat szükséges megőrizniük és azokat továbbítaniuk kell a Bizottság számára.

(72)

A Bizottság részére megküldendő adatok összeállítása céljából, valamint azért, hogy a Bizottság a kiadásokkal összefüggő számadatokhoz hiánytalanul és közvetlenül, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt hozzáférjen, megfelelő szabályokat kell meghatározni az adatok bemutatására és továbbítására, így többek között a határidőkre vonatkozóan.

(73)	Mivel a nemzeti kontrollrendszerek és a megfelelőségi vizsgálat alkalmazása személyes adatokat és bizalmas üzleti információkat érinthet, a tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell az azok keretében megszerzett információk bizalmas kezelését.

(74)	Az uniós költségvetéssel összefüggő hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az úgy a tagállamok, mind a kedvezményezettek szintjén való pártatlan bánásmód érdekében szabályokat kell megállapítani az euro használatával kapcsolatban.

(75)

Az euro és a nemzeti pénznem közötti átváltási árfolyam változhat egy adott művelet végrehajtásának ideje alatt. Ezért az érintett összegekre alkalmazandó árfolyamot azon tény figyelembevételével kell meghatározni, amely által a művelet gazdasági célkitűzése megvalósul. Az alkalmazott átváltási árfolyamnak az említett tény bekövetkeztének napján érvényes árfolyamnak kell lennie. Ezt az ügyleti tényt vagy alkalmazásának mellőzését – megfelelve bizonyos kritériumoknak, és különösen az árfolyamváltozások gyorsaságára vonatkozóknak – pontosan meg kell határozni. Egyedi szabályokat kell megállapítani az Unióban vagy a világpiacon kialakuló olyan rendkívüli pénzügyi helyzetek kezelésére, amelyek a KAP keretében kialakított intézkedések hatékony működésének biztosítása érdekében azonnali fellépést igényelnek.

(76)

Az euroövezeten kívüli tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a KAP-pal összefüggő jogszabályokból eredő kiadásokhoz kapcsolódó kifizetéseket ne nemzeti pénznemben, hanem inkább euróban teljesítsék. Konkrét szabályokra van szükség annak biztosításához, hogy ez a lehetőség ne járjon indokolatlan előnnyel sem a kifizetést teljesítő, sem a kifizetésben részesülő fél számára.

(77)

A tagállamok és a Bizottság által az e rendelet szerinti irányítási, kontroll-, ellenőrzési, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából végzett személyesadat-gyűjtésre a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jog, különösen az (EU) 2016/679 (19) és az (EU) 2018/1725 (20) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandók.

(78)

Az EMGA és az EMVA kedvezményezettjei nevének nyilvánosságra hozatala segít megerősíteni ezen alapok felhasználásának nyilvános ellenőrzését, és szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen az Unió pénzügyi érdekeinek megfelelő szintű védelmét. Ez részben azáltal valósulhat meg, hogy az ilyen nyilvánosságra hozatal visszatartja az egyéni kedvezményezetteket a szabályok megszegésétől, és ily módon megelőző hatást és visszatartó erőt fejt ki, részben pedig a kapott közpénzek felhasználása tekintetében erősíti a mezőgazdasági termelők személyes elszámoltathatóságát. Az érintett információk nyilvánosságra hozatala összhangban van a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatával, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott megközelítéssel is.

(79)	Ezzel összefüggésben megfelelően el kell ismerni a civil társadalom, így többek között a média és a nem kormányzati szervezetek által betöltött szerepet, valamint hozzájárulásukat a közigazgatási szervek csalás és közpénzekkel való visszaélés elleni ellenőrzési keretének megerősítéséhez.

(80)

Az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy miként kell biztosítani az átláthatóságot az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtása, valamint az ezen alapokból finanszírozott programokkal kapcsolatos kommunikáció során. A koherencia biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az említett szabályok adott esetben az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott beavatkozások kedvezményezettjeire is alkalmazandók.

(81)

Az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános ellenőrzésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében a kedvezményezetteket érintő információk bizonyos körét a nyilvánosság tudomására kell hozni. Az említett információk között kell szerepelniük a kedvezményezett azonosító adatainak, az odaítélt összegnek és annak, hogy az összeg melyik alapból származik, valamint az érintett művelet céljának és egyedi célkitűzésének. Az említett információkat úgy kell közzétenni, hogy az a lehető legkisebb mértékben ütközzön a kedvezményezetteknek a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adataik védelméhez fűződő jogával. Mindkét említett jog az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében elismert.

(82)

Figyelembe véve, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a KAP EMGA-ból és EMVA-ból származó forrásainak elosztása tekintetében, többek között a KAP kedvezményezettjeihez kapcsolódó tulajdonosi szerkezetek tekintetében is, a KAP-alapok kedvezményezettjeinek a tagállamok által utólag közzétett listáját úgy kell kialakítani, hogy az lehetővé tegye a vállalkozáscsoportok azonosítását is. Ez jelentősen hozzájárulna a tulajdonosi struktúrák monitorozásához, és megkönnyítené az uniós forrásokkal való esetleges visszaélések, valamint az esetleges összeférhetetlenségek és korrupció kivizsgálását.

(83)

Azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőt támogatásra jogosító műveletre, valamint a támogatás céljára és egyedi célkitűzésére vonatkozó információk részleteit közzéteszik, a nyilvánosság konkrét információkhoz juthat a támogatásban részesített tevékenységről és a támogatás céljáról. Az ilyen nyilvános közzététel megelőző hatással és visszatartó erővel járna és segítené az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

(84)

Az említett információknak az e rendeletben meghatározott általános információkkal együtt történő közzététele átláthatóbbá teszi az uniós forrásoknak a KAP keretében való felhasználását, és ezáltal hozzájárul a közös agrárpolitika láthatóságához és jobb megértéséhez. Mindez lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szorosabban részt vegyenek a döntéshozatali folyamatban, és biztosítja a polgárok körében úgy a közigazgatás nagyobb mértékű legitimitását, mint hatékonyságát és elszámoltathatóságát. A nyilvánosságra hozatal emellett konkrét példákkal szolgál a polgárok számára arról, hogy a mezőgazdaság milyen „közjavakat” biztosít, és ezáltal alátámasztja a mezőgazdasági ágazatban nyújtott nemzeti és uniós támogatások létjogosultságát.

(85)

Ebből az következik, hogy a releváns információk általános közzététele nem lépi túl azt a mértéket, amely egy demokratikus társadalomban szükséges az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, továbbá az EMGA-ból és az EMVA-ból származó pénzeszközök felhasználásának nyilvános felügyeletére vonatkozó elsődleges célkitűzés eléréséhez.

(86)

Az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeit az adataikat tartalmazó közzétételről még a közzététel előtt tájékoztatni kell. Értesíteni kell őket továbbá arról, hogy az Unió és a tagállamok ellenőrző és vizsgálati szervei az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából kezelhetik ezeket az adatokat. Ezen túlmenően a kedvezményezetteket tájékoztatni kell az (EU) 2016/679 rendelet alapján őket megillető jogokról, valamint az ezen jogok gyakorlására alkalmazandó eljárásokról.

(87)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (22) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(88)

A kifizető ügynökségek és a koordináló szervek megfelelő működésének, az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadások EMGA általi finanszírozásának, valamint az EMGA céljaira az uniós költségvetésben beállított előirányzatok megfelelő kezelésének biztosítása érdekében a felhatalmazásnak a következőkre kell vonatkoznia: a kifizető ügynökségek akkreditációjának, valamint a koordináló szervek kijelölésének és akkreditációjának minimumfeltételei, a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, továbbá a kifizető ügynökségek gazdálkodási és kontrollfeladatainak tartalmára vonatkozó szabályok. A pénzügyi fegyelem tagállamokban való koherens alkalmazásának biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak ezenfelül ki kell terjednie a tagállamok által a mezőgazdasági termelők tekintetében alkalmazandó, a pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokra. Az állami intervenciókhoz kapcsolódó kiadások megfelelő kezelésének biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az állami intervenció keretében az uniós költségvetésből finanszírozandó intézkedések típusaira és a visszatérítés feltételeire, a jogosultság feltételeire, valamint a kiszámítás módjaira – ez utóbbihoz vagy a kifizető ügynökségek által ténylegesen megvizsgált információkat, vagy a Bizottság által megállapított százalékos átalányokat, vagy pedig az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányösszegeket vagy nem átalányjellegű összegeket kell alapul venni –, továbbá az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározására, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedésekre, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására.

(89)

Annak érdekében, hogy a Bizottság uniós finanszírozásra jogosulttá tegye a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt vagy a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után felmerült kiadásokat, ugyanakkor ennek pénzügyi hatása korlátozott maradjon, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a kifizető ügynökségek által a kedvezményezetteknek a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt vagy lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített kifizetések jogosulatlanságától való eltérésekre is. A egyértelmű szabályok és feltételek tagállamok számára való biztosítása céljából az említett felhatalmazásnak ezenkívül ki kell terjednie az éves számlaelszámolással összefüggő kifizetés-felfüggesztés mértékére, valamint a kifizetés-felfüggesztés mértékére és időtartamára, továbbá az említett összegeknek a többéves teljesítménymonitoringra figyelemmel történő visszatérítésének vagy csökkentésének feltételeire is. Az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a beavatkozásokra és intézkedésekre, amelyek tekintetében a tagállamok előleget folyósíthatnak azzal a céllal, hogy biztosítsák az 1306/2013/EU rendeletben megállapított szabályok, valamint a vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok folytonosságát, és mindeközben tiszteletben tartsák a költségvetési rendelet 11. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt pénzügyi korlátokat. A tagállamok által benyújtott kiadásigazoló nyilatkozatok alapján teljesített kifizetések alkalmával a kifizető ügynökségek által az uniós költségvetés javára beszedett bevételek figyelembevétele érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá azokra a feltételekre is, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos típusú kiadásai és bevételei kompenzálandók. Ezen túlmenően – annak érdekében, hogy a tagállamok között méltányosan lehessen elosztani a rendelkezésre álló előirányzatokat – az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a kötelezettségvállalások és az összegek kifizetése tekintetében abban az esetben alkalmazandó módszerekre, ha az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a költségvetési év kezdetéig, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt.

(90)

A helyszíni ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak továbbá ki kell terjednie az ellenőrzések, valamint a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő egyedi kötelezettségekre, a tagállamok által adott indokolásra vonatkozó kritériumokra, az éves teljesítményalapú záróelszámolással összefüggő csökkentések alkalmazására vonatkozó módszertanra és kritériumokra, valamint a szabályszerűségi záróelszámolással összefüggő pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokra és módszertanra.

(91)

Ezen túlmenően annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzések helyes és hatékony módon történjenek, és a jogosultsági feltételeket hatékony, koherens, megkülönböztetéstől mentes, és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló módon ellenőrizzék, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie – amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi – a vámeljárásokra, különösen a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) foglaltakra vonatkozó kiegészítő követelményeket bevezető szabályokra. A biztosítéknyújtás során a megkülönböztetésmentes bánásmód, az egyenlőség és az arányosság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá az alábbi, biztosítékokra vonatkozó szabályokra: egy kötelezettség nem teljesítése esetén a felelős fél meghatározása, az olyan konkrét helyzetek meghatározása, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra alkalmazandó feltételek, a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételek, az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek, valamint az olyan kötelezettségek nem teljesítésének következményei, amelyekért biztosítékot nyújtottak.

(92)

Ezenkívül az integrált rendszert illetően az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer, valamint a területi monitoring rendszer minőségének értékelésére vonatkozó szabályokra, valamint a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerrel, továbbá a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerrel kapcsolatos szabályokra.

(93)

Az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban bekövetkező változásokra való reagálás céljából és az utólagos ellenőrzési rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie továbbá az ügyletek vizsgálatának köréből kizárt beavatkozások listájának összeállítására. A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek, valamint a feltételességgel és a szociális feltételességgel összefüggő szankciórendszerek hatékonyságának, arányosságának és visszatartó erejének a biztosítása érdekében az említett felhatalmazásnak emellett ki kell terjednie az ilyen szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokra.

(94)

Ezenfelül a meghatározó ügyleti tény pontosítása, illetve a piacszervezésre vagy a szóban forgó összegre jellemző sajátos okból kifolyólag történő meghatározása érdekében, valamint annak elkerülése céljából, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok más átváltási árfolyammal számoljanak egyrészről a bevételeknek, illetve a kedvezményezettek számára kifizetett támogatásoknak az eurótól eltérő pénznemben történő elszámolásánál, másrészről a kifizető ügynökségek kiadásigazoló nyilatkozatainak elkészítésekor, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie az euroövezeten kívüli tagállamok által alkalmazandó meghatározó ügyleti tényre és átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra, a kiadásigazoló nyilatkozatok kifizető ügynökség általi elkészítésekor, valamint a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokra. Annak elkerülése érdekében, hogy egy nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok veszélyeztessék az uniós jog alkalmazását, az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie az euro használatával kapcsolatban az e rendeletben megállapított szabályoktól való eltérésekre.

(95)	Az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés lehetővé tétele érdekében az említett felhatalmazásnak ki kell terjednie átmeneti rendelkezések megállapítására.

(96)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (24) megfelelően kell gyakorolni.

(97)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek a következőkre vonatkozó szabályokra kell vonatkozniuk: a kifizető ügynökségek akkreditációjának és a koordináló szervek kijelölésének és akkreditációjának megadásával, visszavonásával és felülvizsgálatával, valamint a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletével kapcsolatos eljárások; a kifizető ügynökségek vezetői nyilatkozatának alapjául szolgáló ellenőrzésekre vonatkozó megállapodások és eljárások, valamint a vezetői nyilatkozat szerkezete és formája; a koordináló szerv működése és az információknak a koordináló szerv által a Bizottság részére történő megküldése; a tanúsító szervek működése, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrizendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok.

(98)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá azokra az ellenőrzési elvekre, amelyekre a tanúsító szerv a véleményét alapozza – beleértve a kockázatok értékelését, a belső kontrollokat, valamint az ellenőrzési bizonyítékok tekintetében szükséges szintet –, továbbá azokra az ellenőrzési módszerekre, amelyeket a tanúsító szerveknek a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra figyelemmel alkalmazniuk kell véleményük kialakítása során.

(99)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük emellett a pénzügyi fegyelmi eljárással összefüggésben a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások kiigazítási arányának meghatározására és módosítására, valamint az említett beavatkozások finanszírozása céljából a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően átvitt, le nem kötött előirányzatok összegére; továbbá a költségvetési eljárási renddel összefüggésben a kifizetések összegének ideiglenes meghatározására és a rendelkezésre álló költségvetés tagállamok közötti ideiglenes elosztására, valamint az uniós finanszírozás teljes összegének tagállamonkénti bontásban történő meghatározására.

(100)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az állami intervenciós intézkedések finanszírozását szolgáló összegek meghatározására, a területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzésének finanszírozásával kapcsolatos szabályokra és a mezőgazdasági erőforrások monitoringjához használt távérzékelési alkalmazások révén a Bizottság által végrehajtott intézkedésekre, az említett műholdas adatok Bizottság általi beszerzését és a mezőgazdasági erőforrások monitoringját szolgáló eljárásra, a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, tökéletesítését és használatát szabályozó keretre, valamint az alkalmazandó határidőkre is.

(101)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük mindezen kívül azoknak az időtartamoknak a meghatározására, amelyen belül a kifizető ügynökségeknek el kell készíteniük és el kell juttatniuk a Bizottsághoz a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat, valamint a kifizetési határidőkkel kapcsolatos mechanizmus megfelelő működésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokra és egyéb gyakorlati rendelkezésekre; a tagállamok számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetések felfüggesztésére, a felfüggesztés megszüntetésére, valamint az említett kifizetések csökkentésére, továbbá a cselekvési tervek szerkezetére vonatkozó szabályokra és az azok meghatározására szolgáló eljárásra. A végrehajtási hatásköröknek ki kell terjedniük a kifizető ügynökségek külön elszámolás vezetésére vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos további szabályokra, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésébe bevezetendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre; a fizetési időszakokkal és az előlegek kifizetésével kapcsolatos konkrét problémák megoldását szolgáló, szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható szabályokra; a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott egyéb kiadások finanszírozására és elszámolására vonatkozó szabályokra, továbbá a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó eljárás végrehajtásának feltételeire is.

(102)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük mindemellett a kifizetésekre vonatkozó dokumentumok és információk megőrzésével kapcsolatos feltételekre; a Bizottság által végrehajtott ellenőrzések és az információkhoz való hozzáférés tekintetében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra; az éves pénzügyi záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat is, az éves teljesítményalapú záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, az eljárásokat és a betartandó határidőket; a szabályszerűségi záróelszámolásra, beleértve az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályokat, a Bizottság és a tagállamok közötti információcserét, a betartandó határidőket és az egyeztető eljárást; a jogosulatlan kifizetések visszafizettetéséből származó összegek lehetséges beszámítására vonatkozó szabályokra és az uniós költségvetést terhelő összegek uniós finanszírozásból való kizárására, valamint a tagállamok által a meg nem felelés miatt alkalmazandó visszafizettetéssel összefüggésben a Bizottságnak teendő bejelentések és közlések formájára.

(103)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tagállami kötelezettségek egységes alkalmazásához szükséges szabályokra, valamint az ellenőrzések Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges szabályokra.

(104)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük továbbá a letétbe helyezendő biztosítékok formájára, a biztosítékok letétbe helyezésére és elfogadására, valamint az eredeti biztosítékok felváltására vonatkozó eljárásra; a biztosítékok felszabadítására vonatkozó eljárásra; és a tagállamok vagy a Bizottság által a biztosítékokkal kapcsolatban küldendő értesítésre.

(105)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük ezenfelül a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer, valamint a területi monitoring rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések formájára, tartalmára és a Bizottság részére történő továbbításának, illetve rendelkezésre bocsátásának feltételeire vonatkozó szabályokra és az említett rendszerekben feltárt hiányosságok nyomán a tagállamok által alkalmazandó korrekciós intézkedésekre; továbbá a támogatási kérelmi rendszer és – annak fokozatos bevezetését is ideértve – a területi monitoring rendszer alapvető jellemzőire és a rájuk vonatkozó szabályokra.

(106)

A Bizottság végrehajtási hatásköreinek szintén ki kell terjedniük a kereskedelmi dokumentumok vizsgálatára vonatkozó szabályok egységes alkalmazásához szükséges szabályokra. Le kell fedniük továbbá az információknak a tagállamok által a Bizottság részére történő benyújtására vonatkozó szabályokat, valamint – amennyiben a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik az uniós jog alkalmazását – az uniós jogszabályok alkalmazásának védelmét szolgáló intézkedéseket.

(107)

Ezenfelül a Bizottság végrehajtási hatásköreinek ki kell terjedniük az EMGA -ból és az EMVA-ból származó támogatások kedvezményezettjeire vonatkozó adatok közzétételének formáját és ütemezését érintő szabályokra, azon kötelezettség egységes alkalmazására, miszerint a kedvezményezetteket tájékoztatni kell arról, hogy a rájuk vonatkozó adatok közzétételre kerülnek; valamint az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeinek közzétételét illetően a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködésre.

(108)

Egyes végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni. A különböző összegek Bizottság általi kiszámítását érintő végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért, emellett pedig a határidők és a költségvetési eljárások tiszteletben tartását illetően a hatékonyság, a kiszámíthatóság és gyorsaság fokozására irányul. A tagállamok részére teljesített kifizetések, valamint a számlaelszámolási eljárás és az éves teljesítményalapú záróelszámolás működésének körébe tartozó végrehajtási jogi aktusok esetében a tanácsadó bizottsági eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes körű felelősséget vállaljon a költségvetés irányításáért és a tagállami kifizető ügynökségek éves elszámolásainak ellenőrzéséért, aminek célja az elszámolások elfogadása, vagy amennyiben a kiadások teljesítése nem az uniós szabályok betartásával történt, a kapcsolódó kiadások uniós finanszírozásból való kizárása. A többi végrehajtási jogi aktus elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(109)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási hatásköröket kell ruházni az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítását illetően, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatai alapján teljesítendő havi kifizetések meghatározására és a havi kifizetésekre vonatkozó eljárás keretében további kifizetések vagy csökkentések meghatározására vonatkozóan.

(110)

Az 1306/2013/EU rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(111)

Mivel e rendelet céljait – e rendelet és a KAP más eszközei között fennálló kapcsolatok, valamint a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források korlátozott volta miatt – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az uniós finanszírozás többéves garanciája, továbbá az Unió prioritásaira való összpontosítás miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(112)

A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtása érdekében e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) finanszírozására, irányítására és monitoringjára vonatkozóan, különösen az alábbiak vonatkozásában:

a)	a KAP keretében felmerülő kiadások finanszírozása;

b)	a tagállamok által létrehozandó irányítási és kontrollrendszerek;

c)	elszámolási és szabályszerűségi záróelszámolási eljárások.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„szabálytalanság”: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanság;

„irányítási rendszerek”: az e rendelet II. címének II. fejezetében említett irányítási szervek és az alapvető uniós követelmények, ideértve az Unió pénzügyi érdekeinek az e rendelet 59. cikkében említett hatékony védelmével, valamint a Bizottság által jóváhagyott KAP stratégiai terveiknek az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének megfelelő végrehajtásával, valamint az említett rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés céljából létrehozott jelentési rendszerrel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket is;

c)	„alapvető uniós követelmények”: az (EU) 2021/2115 rendeletben, az e rendeletben, a költségvetési rendeletben, valamint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (25) meghatározott követelmények;

„az irányítási rendszerek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok”: rendszerszintű hiányosság fennállása, figyelembe véve annak ismétlődő jellegét, súlyosságát és a kiadásigazoló nyilatkozatok helyességére, a teljesítményről szóló jelentéstételre vagy az uniós jog tiszteletben tartására gyakorolt káros hatását;

e)	„kimeneti mutató”: az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett kimeneti mutató;

f)	„eredménymutató”. az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett eredménymutató;

„cselekvési terv”: az e rendelet 41. és 42. cikkének alkalmazásában egy olyan, valamely tagállam által az említett tagállam irányítási rendszerének megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosság esetén, vagy az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkében említett körülmények fennállása esetén a Bizottság felkérésére és a Bizottsággal konzultálva kidolgozott terv, amely tartalmazza a szükséges korrekciós intézkedéseket és a terv végrehajtására vonatkozó időkeretet e rendelet 41. és 42. cikkével összhangban.

3. cikk

Mentességek vis maior és rendkívüli körülmények fennállása esetén

(1) A KAP finanszírozása, irányítása és monitoringja alkalmazásában a vis maior és a rendkívüli körülmények elismerése különösen az alábbi esetekben lehetséges:

a)	a mezőgazdasági üzemet jelentős mértékben sújtó, súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény;

b)	a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartásra szolgáló építmények véletlen megsemmisülése;

c)	olyan járványos állatbetegség, olyan növénybetegség kitörése vagy olyan növénykárosító jelenléte, amely a kedvezményezett állat-, illetve növényállományának egy részét vagy egészét érinti;

d)	a mezőgazdasági üzem egészének vagy jelentős részének kisajátítása, amennyiben ez a kisajátítás a kérelem benyújtásának napján nem volt előrelátható;

e)	a kedvezményezett halála;

f)	a kedvezményezett tartós munkaképtelensége.

(2) Amennyiben egy, az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerinti súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény egy jól meghatározható területet sújt jelentős mértékben, az értintett tagállam az egész szóban forgó területet az adott katasztrófa vagy esemény által jelentős mértékben érintettnek tekintheti.

II. CÍM

A MEZŐGAZDASÁGI ALAPOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Mezőgazdasági alapok

4. cikk

A mezőgazdasági kiadásokat finanszírozó alapok

A KAP keretébe tartozó különböző beavatkozásokat és intézkedéseket az alábbiak révén kell finanszírozni az Unió általános költségvetéséből (a továbbiakban: az uniós költségvetés):

a)	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: az EMGA);

b)	az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: az EMVA).

5. cikk

EMGA-kiadások

(1) Az EMGA végrehajtása vagy a (2) bekezdéssel összhangban a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás keretében, vagy pedig a (3) bekezdéssel összhangban közvetlen irányítás keretében történik.

(2) Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza megosztott irányítás keretében:

a)	az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (26) meghatározott, az agrárpiacokat szabályozó vagy támogató intézkedések;

b)	az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett, bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás;

c)	a KAP stratégiai terv keretében a mezőgazdasági termelők részére teljesített, az (EU) 2021/2115 rendelet 16. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások;

d)	a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az Unió belső piacán és harmadik országokban folytatott olyan tájékoztatási és promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás, amelyeket a Bizottság választ ki és a tagállamok hajtanak végre;

e)	a 228/2013/EU rendeletben meghatározott, az Unió legkülső régióiban megvalósított egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott, a kisebb égei-tengeri szigetek javára végrehajtott egyedi mezőgazdasági intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás.

(3) Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza közvetlen irányítás keretében:

a)	mezőgazdasági termékek promóciója, közvetlenül a Bizottság által vagy nemzetközi szervezetek bevonásával;

b)	az uniós jognak megfelelően hozott, a mezőgazdaságban a genetikai erőforrások megőrzésére, jellemzésére, összegyűjtésére és hasznosítására irányuló intézkedések;

c)	mezőgazdasági számviteli információs rendszerek kialakítása és működtetése;

d)	mezőgazdasági felmérési rendszerek, beleértve a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó felméréseket.

6. cikk

EMVA-kiadások

Az EMVA végrehajtása a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás keretében történik. Az EMVA az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének IV. fejezetében említett, a KAP stratégiai tervekben meghatározottak szerinti, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz, valamint az említett rendelet 125. cikkében említett intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást finanszírozza.

7. cikk

Egyéb kiadások, beleértve a technikai segítségnyújtást

Az EMGA-ból és az EMVA-ból – a Bizottság nevében vagy kezdeményezésére – közvetlen módon finanszírozhatók a KAP végrehajtásához szükséges előkészítési, monitoring, igazgatási és technikai segítségnyújtási tevékenységek, valamint az értékelés, az ellenőrzés és a szemle. Különösen az alábbiak tartoznak ide:

a KAP elemzéséhez, irányításához, monitoringjához, végrehajtásához, az azzal kapcsolatos információcseréhez szükséges intézkedések – beleértve a KAP hatásainak, környezeti teljesítményének és az uniós célok megvalósításában elért eredményeinek felmérését is –, továbbá a kontrollrendszerek alkalmazásához, valamint a technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz szükséges intézkedések;

b)	a területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok Bizottság általi beszerzése a 24. cikkel összhangban;

c)	a Bizottság által távérzékelési alkalmazások révén végrehajtott intézkedések a mezőgazdasági erőforrásoknak a 25. cikkel összhangban történő monitoringja céljából;

d)	a KAP finanszírozására szolgáló, az alapok pénzügyi irányításával kapcsolatos információs, rendszer-összekapcsolási, monitoring- és kontrollmódszerek és technikai eszközök fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges intézkedések;

e)	a KAP-pal kapcsolatos tájékoztatás a 46. cikkel összhangban;

a KAP-ról szóló tanulmányok, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott intézkedések értékelése – beleértve az értékelési módszerek tökéletesítését, a KAP-pal összefüggő bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét és az érintett érdekelt felekkel való konzultációt –, továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen készített tanulmányok,

g)	adott esetben az 58/2003/EK tanácsi rendeletnek (27) megfelelően létrehozott és a KAP-pal összefüggésben eljáró végrehajtó ügynökségek részére nyújtott hozzájárulás;

a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó uniós szintű információterjesztésre, figyelemfelkeltésre, valamint az érintett érdekelt felekkel folytatott együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedésekhez való hozzájárulás, beleértve az érintett feleket összekapcsoló hálózat létrehozatalát;

i)	elsősorban információkezelést és -cserét végző információtechnológiai hálózatok, ideértve a KAP irányításához kapcsolódóan szükséges vállalati információtechnológiai rendszereket;

az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 44. cikkének (2) bekezdésével összhangban az uniós minőségrendszerek keretében logók kidolgozásához, bejegyzéséhez és oltalmához szükséges intézkedések, valamint a kapcsolódó szellemitulajdon-jogok védelmével, illetve a szükséges információtechnológiai fejlesztésekkel összefüggő intézkedések.

II. FEJEZET

Irányítási szervek

8. cikk

Illetékes hatóság

(1) Az egyes tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű illetékes hatóságot, amely a következőkért felelős:

a)	a 9. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

b)	a 10. cikkben említett koordináló szerv kijelölése, valamint akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;

c)	a 12. cikkben említettek szerint egy tanúsító szerv kijelölése és kijelölésének visszavonása, valamint annak biztosítása, hogy mindig ki legyen jelölve egy tanúsító szerv;

d)	az e fejezet értelmében az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.

(2) Az illetékes hatóságnak a Bizottság által a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadandó minimumfeltételek vizsgálata alapján jogi aktus formájában kell határoznia a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáról, illetve akkreditációjának felülvizsgálatot követő visszavonásáról, valamint a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjáról és akkreditációjának visszavonásáról.

(3) Az illetékes hatóságnak jogi aktus formájában kell határoznia a tanúsító szerv kijelöléséről és kijelölésének visszavonásáról annak biztosítása mellett, hogy mindig ki legyen jelölve egy tanúsító szerv.

(4) Az illetékes hatóságnak késedelem nélkül értesítenie kell a Bizottságot a kifizető ügynökség számára megadott valamennyi akkreditációról és ezen akkreditációk visszavonásáról, valamint a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjáról és akkreditációjának visszavonásáról, továbbá a tanúsító szerv kijelöléséről és kijelölésének visszavonásáról.

9. cikk

Kifizető ügynökségek

(1) A kifizető ügynökségek a tagállamok – és adott esetben a régióik – olyan szervezeti egységei vagy szervei, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok kontrolljáért felelnek.

A kifizetések teljesítésének kivételével a kifizető ügynökségek átruházhatják az első albekezdésben említett feladatok ellátását.

(2) A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálhatnak kifizető ügynökségként, amelyek olyan igazgatási szervezettel és belső kontrollrendszerrel rendelkeznek, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak legyenek, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében a kifizető ügynökségeknek teljesíteniük kell a belső környezet, a kontrolltevékenységek, a tájékoztatás és kommunikáció, valamint a monitoring tekintetében az akkreditálás azon minimumfeltételeit, amelyeket a Bizottság a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően állapít meg.

Minden tagállam – saját alkotmányos előírásainak figyelembevételével – korlátozza az akkreditált kifizető ügynökségeinek számát:

a)	tagállami szinten vagy adott esetben régiónként egyetlen kifizető ügynökségre; és

b)	egyetlen kifizető ügynökségre mind az EMGA-, mind az EMVA-kiadások kezelésére, amennyiben a kifizető ügynökségek kizárólag tagállami szinten működnek.

Ha a kifizető ügynökségeket regionális szinten hozták létre, akkor a tagállamok emellett vagy tagállami szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva tagállami szinten irányítandó támogatási rendszerek számára, vagy pedig e rendszerek irányításával a regionális kifizető ügynökségeiket bízzák meg.

Az e bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok megtarthatják a 2020. október 15. előtt akkreditált kifizető ügynökségeket, feltéve hogy az illetékes hatóság a 8. cikk (2) bekezdésében említett határozatával megerősíti, hogy az említett kifizető ügynökségek megfelelnek az e bekezdés első albekezdésében említett akkreditálási minimumfeltételeknek.

Vissza kell vonni azon kifizető ügynökségek akkreditációját, amelyek legalább három éven keresztül nem kezeltek EMGA- vagy EMVA-kiadásokat.

2021. december 7-től a tagállamok nem akkreditálhatnak további új kifizető ügynökségeket, kivéve a második albekezdés a) pontjában említett eseteket, amennyiben az alkotmányos előírásaikat figyelembe véve további regionális kifizető ügynökségekre lehet szükség.

(3) A költségvetési rendelet 63. cikke (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetőjének az érintett mezőgazdasági pénzügyi évet (a továbbiakban: a pénzügyi év) követő év február 15-éig össze kell állítania és be kell nyújtania a Bizottsághoz a következőket:

a)	az említett akkreditált kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során felmerült kiadásokkal kapcsolatos éves pénzügyi kimutatások a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá az e rendelet 53. cikke szerinti elszámoláshoz szükséges információk;

b)	az e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés, amely tanúsítja, hogy a kiadások e rendelet 37. cikkével összhangban merültek fel;

a végső ellenőrzési jelentések és az elvégzett kontrollok éves összefoglalója – beleértve az irányítási rendszerekben azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzését is –, valamint a megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedések a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint;

a költségvetési rendelet 63. cikkének (6) bekezdése szerinti vezetői nyilatkozat a következőkre vonatkozóan:

i.	annak ténye, hogy az információ a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint megfelelő módon feltüntetett, teljes körű és pontos;

ii.

a bevezetett irányítási rendszerek – az e rendelet 8. cikkében említett illetékes hatóság, a 10. cikkében említett koordináló szerv és a 12.cikkében említett tanúsító szerv kivételével – megfelelő működése annak biztosítása érdekében, hogy a kiadások e rendelet 37. cikkével összhangban merültek fel, amint azt a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontja előírja.

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az e bekezdés első albekezdésében említett február 15-i határidőt a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében meghatározottak szerint kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(4) Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül vagy már nem teljesül a (2) bekezdés első albekezdésében említett egy vagy több akkreditációs minimumfeltétel, az érintett tagállam – saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére – visszavonja az említett kifizető ügynökség akkreditációját, kivéve ha a kifizető ügynökség az adott tagállam illetékes hatósága által a probléma súlyosságának függvényében megállapított határidőn belül megteszi a szükséges változtatásokat.

(5) A kifizető ügynökségeknek kell irányítaniuk a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket, biztosítaniuk kell azok kontrollját, és általános felelősséget kell viselniük e téren.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által kezelt pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások esetében, amelynek valamely tagállam részvényese, a kifizető ügynökségnek a kifizetési kérelmeket alátámasztó kontrolljelentésre kell támaszkodnia. Az említett szervezeteknek a kontrolljelentést be kell nyújtaniuk a tagállamoknak.

(6) A 33. cikk alkalmazásában az EMVA-kiadások tekintetében 2030. június 30-ig e cikk (3) és a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban kiegészítő teljesítményjelentést kell benyújtani a 2029. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

10. cikk

Koordináló szervek

(1) Amennyiben egy tagállamban egynél több kifizető ügynökség rendelkezik akkreditációval, az érintett tagállam kijelöl egy közjogi koordináló szervet, amelyet a következő feladatokkal bíz meg:

a)	a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információk összegyűjtése és a Bizottság részére történő megküldése;

b)	az e rendelet 54. cikkének (1) bekezdésében és az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés Bizottságnak való benyújtása;

c)	intézkedések megtétele vagy koordinálása bármilyen általános jellegű hiányosság megszüntetése céljából, valamint a Bizottság tájékoztatása az ezek nyomán hozott intézkedésekről;

d)	az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának előmozdítása és – amennyiben lehetséges – biztosítása.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett, pénzügyi jellegű információk kezelése tekintetében a tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditációnak vetik alá.

(3) A 12. cikk (2) bekezdésében említett véleménynek ki kell terjednie az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett éves teljesítményjelentésre, és az éves teljesítményjelentést a teljes jelentés összeállítására vonatkozó vezetői nyilatkozattal együtt be kell nyújtani a Bizottság számára.

11. cikk

A kifizető ügynökségekkel és koordináló szervekkel kapcsolatos Bizottsági hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 9. és 10. cikkben meghatározott kifizető ügynökségek és koordináló szervek megfelelő működésének biztosítása céljából, kiegészítve e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal:

a)	a 9. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjára, valamint a 10. cikkben említett koordináló szervek kijelölésére és akkreditációjára vonatkozó minimumfeltételek;

b)	a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, valamint az irányítási és kontrollfeladataik tartalmára vonatkozó szabályok.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

a kifizető ügynökségek akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára, valamint a koordináló szervek kijelölésére és akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára vonatkozó eljárások, továbbá a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletére vonatkozó eljárások;

b)	a kifizető ügynökségek által kiadandó, a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett vezetői nyilatkozat alapjául szolgáló ellenőrzésekre vonatkozó megállapodások és eljárások, valamint a vezetői nyilatkozat szerkezete és formája;

c)	a koordináló szerv működése és az információk benyújtása a Bizottságnak a 10. cikkel összhangban.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

12. cikk

Tanúsító szervek

(1) A tanúsító szervnek a tagállam által a nemzeti jog sérelme nélkül egy legalább hároméves időszakra kijelölt köz- vagy magánjogi ellenőrző szervnek kell lennie. Amennyiben a tanúsító szerv magánjogi ellenőrző szerv, és az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog ezt előírja, a tagállam a szervet pályáztatással választja ki.

Az egynél több tanúsító szervet kijelölő tagállam egy nemzeti szintű közjogi tanúsító szervet is kijelölhet a koordinációs feladatok elvégzésére.

(2) A költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a tanúsító szervnek a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati standardoknak megfelelően elkészített véleményt kell kiadnia, amelyben a következőkről nyilatkozik:

a)	az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak-e;

a tagállamok irányítási rendszerei és mindenekelőtt az alábbiak megfelelően működnek-e:

i.	az e rendelet 9. és 10. cikkében és az (EU) 2021/2115 rendelet 123. cikkében említett irányító szervek;

ii.	az alapvető uniós követelmények;

iii.	az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentés céljára létrehozott jelentéstételi rendszer;

helytálló-e az e rendelet 54. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljából létrehozott, a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 128. cikkében említett többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó eredménymutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, igazolva, hogy e rendelet 37. cikke teljesült;

d)	a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletben, valamint az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (29) meghatározott intézkedések kiadásai, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, jogszerűek és szabályosak-e.

Az említett véleménynek tartalmaznia kell azt is, hogy a vizsgálat alapján megkérdőjelezhetők-e a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapítások. A vizsgálat során ki kell térni a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említettek szerint az irányítási rendszerekben az ellenőrzések és kontrollok révén feltárt hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzésére, valamint a kifizető ügynökség által megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedésekre.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által kezelt pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások esetében, amelynek valamely tagállam részvényese, a tanúsító szervnek az adott szervezet külső könyvvizsgálói által elkészített éves könyvvizsgálói jelentésre kell támaszkodnia. Az említett szervezeteknek az éves könyvvizsgálói jelentést be kell nyújtaniuk a tagállamoknak.

(3) A tanúsító szervnek rendelkeznie kell a szükséges technikai szakértelemmel, valamint ismernie kell a KAP-ot. Működését tekintve függetlennek kell lennie az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló szervtől, az említett kifizető ügynökséget akkreditáló illetékes hatóságtól, valamint a KAP végrehajtásáért és monitoringjáért felelős szervtől.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat állapít meg a tanúsító szervek működésére vonatkozóan, többek között az elvégzendő ellenőrzésekre, az ellenőrzendő szervekre, valamint az e szervek által kiállítandó igazolásokra és elkészítendő jelentésekre, illetve az azokat kísérő dokumentumokra vonatkozóan.

A végrehajtási jogi aktusoknak a következőket is tartalmazniuk kell:

a)	azon ellenőrzési elvek, amelyekre a tanúsító szervek a véleményüket alapozzák, beleértve a kockázatok értékelését, a belső kontrollokat, valamint az ellenőrzési bizonyítékok szükséges szintjét;

b)	a tanúsító szervek által a véleménynyilvánítás során – a nemzetközi könyvvizsgálati standardok figyelembevételével – alkalmazandó ellenőrzési módszerek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

A bevált gyakorlatok cseréje

A Bizottság előmozdítja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, mindenekelőtt az e fejezet szerinti irányítási szervek munkájával kapcsolatban.

III. CÍM

Az EMGA és az EMVA pénzügyi irányítása

I. FEJEZET

EMGA

1. szakasz

Költségvetési fegyelem

14. cikk

Költségvetési felső határ

(1) Az EMGA-kiadások éves felső határát az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben e célra megállapított maximális összegek képezik.

(2) Amennyiben az uniós jog az (1) bekezdésben említett összegek csökkentéséről vagy növeléséről rendelkezik, a Bizottság az uniós jogban említett adatok alapján, a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleget.

15. cikk

A felső határ betartása

(1) Amennyiben az uniós jog egy tagállam tekintetében a mezőgazdasági kiadások pénzügyi felső határát euróban állapítja meg, e kiadások az említett felső határig téríthetők meg, a 39–42. cikk alkalmazása esetén a szükséges kiigazításokkal.

(2) Az (EU) 2021/2115 rendelet 87. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra vonatkozó tagállami allokációkat – az e rendelet 17. cikkében megállapított kiigazításokkal korrigálva – euróban megadott pénzügyi felső határoknak kell tekinteni az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.

16. cikk

Mezőgazdasági tartalék

(1) Az EMGA-n belül minden év elején létre kell hozni egy uniós mezőgazdasági tartalékot (a továbbiakban: a tartalék) azzal a céllal, hogy további támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára piacirányítási és -stabilizációs intézkedésekhez, valamint azonnal reagálni lehessen a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságokra.

A tartalékra vonatkozó előirányzatokat közvetlenül az uniós költségvetésbe kell beállítani. A tartalékból származó forrásokat a következő intézkedésekre kell rendelkezésekre bocsátani abban a pénzügyi évben vagy azokban a pénzügyi években, amikor további támogatásra van szükség:

a)	az 1308/2013/EU rendelet 8–21. cikke szerinti, a mezőgazdasági piacok stabilizálását célzó intézkedések;

b)	az 1308/2013/EU rendelet 219., 220. és 221. cikke szerinti rendkívüli intézkedések;

(2) A tartalék összege a 2023–2027-es időszak minden egyes évének elején folyó árakon 450 millió EUR, kivéve ha az uniós költségvetésben egy magasabb összeg kerül megállapításra. A Bizottság a tartalék összegét – az EMGA részleges felső határa keretében rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételével – az év folyamán kiigazíthatja, amennyiben ez a piaci fejlemények vagy a folyó évet, illetve az elkövetkező évet érintő kilátások tükrében szükségesnek tűnik.

Ha az említett rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendőek, e rendelet 17. cikkével összhangban végső eszközként pénzügyi fegyelem alkalmazására kerülhet sor a tartaléknak legfeljebb az e bekezdés első albekezdésében említett kezdeti összegig történő finanszírozása érdekében.

A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a tartalék le nem kötött előirányzatait 2027-es évig át kell vinni a következő költségvetési évek tartalékának finanszírozására.

Továbbá a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, az 1306/2013/EU rendelettel létrehozott, mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalék 2022-es év végén fennálló, teljes fel nem használt összegét át kell vinni a 2023-as évre anélkül, hogy az teljes mértékben visszakerülne az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba, és azt rendelkezésre kell bocsátani – az EMGA részleges felső határa keretében rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételét követően – a szükséges mértékben az e cikkel létrehozott tartalék finanszírozására. Az e cikkel létrehozott tartalék finanszírozását követően a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalékban továbbra is rendelkezésre álló előirányzatoknak vissza kell kerülniük az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba.

17. cikk

Pénzügyi fegyelem

(1) A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra, valamint az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti, közvetlen kifizetésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt (a továbbiakban: a kiigazítási arány) határoz meg, amennyiben az adott részleges felső határ keretében finanszírozott beavatkozások és intézkedések egy adott költségvetési évben történő finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy az alkalmazandó felső határok túllépése várható.

A kiigazítási arányt az e bekezdés első albekezdésében említett, a vonatkozó naptári évben 2 000 EUR-t meghaladó összegű beavatkozások és egyedi intézkedések céljából a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetésekre kell alkalmazni. Ezen albekezdés alkalmazásában az (EU) 2021/2115 rendelet 17. cikkének (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A Bizottság – a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében december 1-jéig a rendelkezésére álló új információk alapján – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben módosítja az e cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) A pénzügyi fegyelem alkalmazása esetén a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban átvitt előirányzatokat a pénzügyi fegyelem ismételt alkalmazásának elkerüléséhez szükséges mértékben fel kell használni az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiadások finanszírozására.

Amennyiben az első albekezdéssel összhangban átvihető előirányzatok továbbra is rendelkezésre állnak, és a visszatérítés tárgyát képező, le nem kötött előirányzatok teljes összege eléri az EMGA-kiadások éves felső határának legalább 0,2 %-át, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben tagállamonként meghatározza a végső kedvezményezetteknek visszatérítendő, le nem kötött előirányzatok összegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság által a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban meghatározott összegeket a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján visszatérítik a végső kedvezményezettek részére. A tagállamok a végső kedvezményezettenként visszatéríthető összeg tekintetében minimum összeghatárt alkalmazhatnak. Az említett visszatérítés csak azon tagállamok végső kedvezményezettjeire alkalmazandó, ahol az előző pénzügyi évben pénzügyi fegyelem alkalmazására került sor.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a pénzügyi fegyelem tagállamokban való koherens alkalmazásának biztosítása céljából szükségesek, és e rendeletet kiegészítik a tagállamok által a mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokkal.

18. cikk

Költségvetési eljárási rend

(1) Amennyiben az N. költségvetési évre vonatkozó költségvetési tervezet kidolgozásakor fennáll annak a kockázata, hogy túllépik az N. költségvetési évre vonatkozó, az e rendelet 14. cikkében említett összeget, a Bizottság javaslatot tesz az említett összeg betartása érdekében szükséges intézkedésekre. Ezeket az intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, illetve a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

(2) Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy fennáll az e rendelet 14. cikkében említett összeg túllépésének kockázata, és hogy nincs lehetősége ennek orvoslására alkalmas intézkedések megtételére, az említett összeg betartásának biztosítására irányuló egyéb intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket az intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, illetve a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

(3) Amennyiben az N. költségvetési év végén a tagállamok visszatérítési igényei meghaladják vagy vélhetően meg fogják haladni a 14. cikkben említett összeget, a Bizottság:

a)	ezeket az igényeket a tagállamok által benyújtott igények arányában és a rendelkezésre álló költségvetés függvényében veszi figyelembe, és végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben ideiglenesen meghatározza az érintett hónapra vonatkozó kifizetések összegét;

b)	legkésőbb az N+1. költségvetési év február 28-án minden tagállamra vonatkozóan meghatározza az N. költségvetési évre szóló uniós finanszírozás tekintetében fennálló helyzetet;

c)	végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozás teljes összegét tagállamonkénti bontásban, egységes uniós finanszírozási arány alapulvételével, a havi kifizetések céljára rendelkezésre álló összeg függvényében;

d)	legkésőbb az N+1. költségvetési év márciusára vonatkozó havi kifizetések teljesítése alkalmával gondoskodik a tagállamoknak nyújtandó esetleges kompenzációkról.

Az e bekezdés első albekezdésének a) és c) pontjában meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

Korai előrejelző és monitoringrendszer

A 14. cikkben említett költségvetési felső határ betartásának biztosítása érdekében a Bizottság az EMGA-kiadások tekintetében havi korai előrejelző és monitoringrendszert működtet.

Ennek révén a Bizottság minden költségvetési év kezdetén meghatározza a havi kiadások kereteit, amelyek adott esetben a három megelőző év átlagos havi kiadásain alapulnak.

A Bizottság rendszeres időközönként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja a felmerült kiadásoknak a meghatározott keretekhez viszonyított alakulását és értékeli a folyó költségvetési év során várható végrehajtást.

2. szakasz

A kiadások finanszírozása

20. cikk

Havi kifizetések

(1) A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat havi kifizetések formájában bocsátja a tagállamok rendelkezésére, a referencia-időszakban az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások alapján.

(2) Amíg a Bizottság a havi kifizetéseket át nem utalja, a kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat a tagállamok mozgósítják az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően.

21. cikk

A havi kifizetésekre vonatkozó eljárás

(1) Az 53., 54. és 55. cikk sérelme nélkül a havi kifizetéseket a Bizottság az akkreditált kifizető ügynökségeknél a referencia-hónapban felmerült kiadások tekintetében teljesíti.

(2) A havi kifizetéseket az egyes tagállamok részére legkésőbb a kiadások felmerülése szerinti hónapot követő második hónap harmadik munkanapján kell teljesíteni, figyelembe véve a 39–42. cikk szerinti csökkentéseket vagy felfüggesztéseket, illetve bármilyen egyéb korrekciót. A tagállamoknál október 1. és 15. között felmerült kiadásokat októberben felmerült kiadásokként kell kezelni. Az október 16. és 31. között felmerült kiadásokat novemberben felmerült kiadásoknak kell tekinteni.

(3) A Bizottság a tagállamoktól származó kiadásigazoló nyilatkozatok és a 90. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az általa teljesített havi kifizetéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a (3) bekezdéssel összhangban teljesített havi kifizetéseket érintő további kifizetéseket vagy csökkentéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5) A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat arról, ha esetleg túllépik a pénzügyi felső határokat.

22. cikk

Adminisztratív és személyzeti költségek

A tagállamoknál és az EMGA-ból nyújtott támogatás kedvezményezettjeinél felmerült adminisztratív és személyzeti költségeket az EMGA nem téríti meg.

23. cikk

Az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások

(1) Amennyiben a közös piacszervezés keretében nincs egységekre lebontott összeg megállapítva egy állami intervenció vonatkozásában, az EMGA az érintett intézkedést egységes átalányösszegek alapján finanszírozza, különösen a tagállamok termékek felvásárlására fordított forrásai, a raktározásból eredő árukezelési műveletek és adott esetben – az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említettek szerint – az állami intervencióra jogosult termékek feldolgozása tekintetében.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)	az uniós finanszírozásra jogosult intézkedéstípusok és a visszatérítés feltételei;

a jogosultság feltételei, valamint a kiszámítás módja a kifizető ügynökségek tényleges megfigyelésein alapuló információk, a Bizottság által meghatározott százalékos átalányok, vagy az egyes ágazatokra vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokban előírt százalékos átalányjellegű vagy nem százalékos átalányjellegű összegek alapján.

c)	az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékének meghatározása, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén meghozandó intézkedések, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozó szabályok.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

Műholdas adatok beszerzése

A Bizottság és a tagállamok – az egyes tagállamok által készített előírásokkal összhangban – megállapodnak a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerhez szükséges műholdas adatok jegyzékéről.

A 7. cikk b) pontjával összhangban a Bizottság a műholdas adatokat ingyenesen a területi monitoring rendszer működtetéséért felelős hatóságok vagy az e hatóságok által a képviseletükre felhatalmazott szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.

A műholdas adatok tulajdonosa a Bizottság marad.

A Bizottság a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerrel kapcsolatos technikákat vagy munkamódszereket érintő feladatokkal megbízhat az adott feladatra szakosodott szervezeteket.

25. cikk

A mezőgazdasági erőforrások monitoringja

(1) A 7. cikk c) pontja alapján finanszírozott intézkedések célja, hogy eszközt adjanak a Bizottság kezébe a következő feladatok ellátásához:

a)	az uniós mezőgazdasági piacok globális összefüggésekkel összhangban történő irányítása;

a mezőgazdasági földterületek – köztük az agrár-erdészeti területek – használatának és a használat megváltozásának agroökonómiai, illetve agrár-környezetvédelmi és éghajlati szempontú megfigyelésének, valamint talaj, a növénykultúrák és a mezőgazdasági tájak és mezőgazdasági földterület állapota megfigyelésének biztosítása, és ezáltal – különösen a terméshozamra, a mezőgazdasági termelésre és a rendkívüli körülményekhez társítható mezőgazdasági hatásokra vonatkozó – becslések készítése, továbbá a mezőgazdasági rendszerek rezilienciájának és az ENSZ releváns fenntartható fejlődési céljai megvalósítása terén elért eredmények értékelésének lehetővé tétele;

a b) pontban említett becslésekhez való hozzáférés megosztása nemzetközi fórumokon, például az ENSZ szervezetei által koordinált kezdeményezések keretében – ilyen többek között az üvegházhatású gázok kibocsátási jegyzékeinek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének égisze alatti létrehozása is –, vagy más nemzetközi ügynökségek által koordinált kezdeményezések keretében;

d)	hozzájárulás a világpiacok átláthatóságának növelését célzó egyedi intézkedésekhez, figyelembe véve az Unió célkitűzéseit és kötelezettségvállalásait;

e)	az agrometeorológiai rendszer technológiai nyomon követésének a biztosítása.

(2) A 7. cikk c) pontja alapján a Bizottság finanszírozást nyújt az alábbiakra vonatkozó intézkedésekhez:

a)	a KAP végrehajtásához és monitoringjához szükséges adatok – köztük a műholdas, a földrajzi térinformatikai és a meteorológiai adatok – gyűjtése vagy beszerzése;

b)	téradat-infrastruktúra és honlap létrehozása;

c)	az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó speciális tanulmányok készítése;

d)	a talajegészség és a földhasználat-megváltoztatás megfigyelését segítő távérzékelés; valamint

e)	az agrometeorológiai és az ökonometriai modellek aktualizálása.

Szükség esetén ezeket az intézkedéseket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Közös Kutatóközpont vagy tagállami laboratóriumok és szervek közreműködésével, vagy a magánszektor bevonásával kell végrehajtani.

26. cikk

A 24. és 25. cikkhez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja:

a)	a 7. cikk b) és c) pontja alapján történő finanszírozáshoz kapcsolódó szabályokat;

b)	azt az eljárást, amelynek keretében a 24. és a 25. cikkben említett intézkedéseket végre kell hajtani ahhoz, hogy a hozzájuk rendelt célkitűzések teljesüljenek;

c)	a műholdas adatok és a meteorológiai adatok beszerzését, továbbfejlesztését és használatát szabályozó keretet, valamint az alkalmazandó határidőket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

EMVA

1. szakasz

Az EMVA-ra vonatkozó általános rendelkezések

27. cikk

Az összes kifizetésre vonatkozó rendelkezések

(1) A 6. cikkben említett EMVA-hozzájárulások Bizottság általi kifizetéseinek összegei nem haladhatják meg a költségvetési kötelezettségvállalások összegeit.

A 34. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül ezeket a kifizetéseket a legkorábban megnyílt költségvetési kötelezettségvállaláshoz kell rendelni.

(2) A költségvetési rendelet 110. cikke alkalmazandó.

2. szakasz

EMVA-finanszírozás a KAP stratégiai terv keretében

28. cikk

Az EMVA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulás

Minden egyes KAP stratégiai terv vonatkozásában meg kell határozni az EMVA-ból a KAP stratégiai tervek szerinti kiadásokhoz nyújtott támogatást, méghozzá az EMVA-ból a KAP stratégiai tervek keretében felmerült kiadásokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásról szóló uniós jogban megállapított felső határokon belül.

29. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

(1) A KAP stratégiai terv jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése szerinti finanszírozási határozatnak minősül, és – az érintett tagállam számára való bejelentése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást képez. Az említett végrehajtási határozatban meg kell határozni a hozzájárulás évenkénti összegét.

(2) Az uniós költségvetési kötelezettségvállalást minden egyes KAP stratégiai terv tekintetében 2023. január 1. és 2027. december 31. között éves részletekben kell meghatározni. A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, minden egyes KAP stratégiai terv esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások meghatározására azt követően kerül sor, hogy a Bizottság jóváhagyja az említett KAP stratégiai tervet és erről értesíti az érintett tagállamot. A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozat alapján, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

3. szakasz

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulás

30. cikk

A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz nyújtott kifizetésekre vonatkozó rendelkezések

(1) A 6. cikkben említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat a Bizottság előfinanszírozás, időközi kifizetések és egyenlegkifizetés formájában, az ebben a szakaszban leírtak szerint bocsátja a tagállamok rendelkezésére.

(2) Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések együttes teljes összege nem haladhatja meg az adott KAP stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás 95 %-át.

A 95 %-os felső határ elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtják a kifizetési kérelmeiket a Bizottság részére.

31. cikk

Az előfinanszírozás szabályai

(1) A Bizottság a KAP stratégiai terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatának elfogadását követően egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak a KAP stratégiai terv teljes időtartamára vonatkozóan. Ez a kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

a)	2023-ban: a KAP stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott támogatás összegének 1 %-a;

b)	2024-ben: a KAP stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott támogatás összegének 1 %-a;

c)	2025-ben: a KAP stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott támogatás összegének 1 %-a.

Ha a KAP stratégiai tervet 2024-ben vagy később hagyják jóvá, az előző évekből származó részletek folyósítására az említett jóváhagyást követően haladéktalanul sor kerül.

(2) Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, ha nem merülnek fel kiadások és az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetését követő huszonnégy hónapon belül egyetlen kiadásigazoló nyilatkozatot sem nyújtanak be a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan. Ez az előfinanszírozás a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan bejelentett legkorábbi kiadással szemben beszámításra kerül.

(3) További előfinanszírozás nem folyósítható, illetve nem fizettethető vissza, amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet 103. cikkével összhangban átcsoportosítás történt az EMVA-ból vagy az EMVA-ba.

(4) Az előfinanszírozás kamatait az adott KAP stratégiai tervre kell fordítani, valamint le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.

(5) Az előfinanszírozás teljes összegét a KAP stratégiai terv zárása előtt, az 53. cikkben említett eljárásnak megfelelően el kell számolni.

32. cikk

Időközi kifizetések

(1) Az egyes KAP stratégiai tervekhez kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Ezek kiszámításához az egyes beavatkozástípusok tekintetében felmerült közkiadások összegére – az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozásból teljesített kifizetések kivételével – az említett rendelet 91. cikkében említett hozzájárulási mértéket kell alkalmazni.

Az időközi kifizetéseknek az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikke (2) bekezdésében említett összegeket is tartalmazniuk kell.

(2) A Bizottság a források rendelkezésre állásától függően, a 39–42. cikk szerinti csökkentések vagy felfüggesztések figyelembevételével, időközi kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknél a KAP stratégiai tervek végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások visszatérítésére.

(3) Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban történik, a kiadásigazoló nyilatkozatokban fel kell tüntetni az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek számára vagy javára kifizetett, garanciák esetében pedig a garanciaszerződések számára elkülönített teljes összeget, az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említettek szerint.

(4) Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kiadásokat tartalmazó kiadásigazoló nyilatkozatot az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:

a)	az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő összeget már korábban ki kell fizetni a pénzügyi eszköz javára, és az az adott finanszírozási megállapodás alapján a pénzügyi eszköz céljára lekötött elszámolható közkiadások teljes összegének 30 %-áig terjedhet;

b)	az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében meghatározott támogathatósági időszak során benyújtott további kiadásigazoló nyilatkozatokban szereplő összegnek tartalmaznia kell az említett rendelet 80. cikkének (5) bekezdésében említett elszámolható kiadást.

(5) Az e cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban kifizetett összegek a 37. cikk (2) bekezdése alkalmazásában előlegnek minősülnek. Az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, e cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett összeget legkésőbb az adott KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokban ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

(6) Az egyes időközi kifizetések Bizottság általi teljesítése az alábbi követelményeknek való megfeleléstől függ:

a)	az akkreditált kifizető ügynökség által aláírt kiadásigazoló nyilatkozat továbbítása a Bizottságnak, a 90. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően;

b)	az érintett KAP stratégiai terv teljes időszakára vonatkozóan az egyes beavatkozástípusok számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulás felső határainak betartása;

c)	a 9. cikk (3) bekezdésével és a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtandó dokumentumok Bizottságnak való átadása.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben megállapított követelmények bármelyike nem teljesül, a Bizottság arról haladéktalanul tájékoztatja az akkreditált kifizető ügynökséget vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szervet. Amennyiben a (6) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott követelmények bármelyike nem teljesül, a kiadásigazoló nyilatkozatot nem lehet elfogadni.

(8) Az 53., az 54. és az 55. cikk sérelme nélkül a Bizottság az e cikk (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő kiadásigazoló nyilatkozat iktatásától számított 45 napon belül teljesíti az időközi kifizetést.

(9) Az akkreditált kifizető ügynökségeknek – a Bizottság által megállapítandó időszakonként – időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat kell kiállítaniuk a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan, és azokat közvetlenül vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szerven keresztül meg kell küldeniük a Bizottság részére. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az említett időszakokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A kiadásigazoló nyilatkozatok azokra a kiadásokra vonatkoznak, amelyek a kifizető ügynökségeknél az egyes érintett időszakokon belül merültek fel. Ezenkívül tartalmazniuk kell az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikke (2) bekezdésében említett összegeket is. Amennyiben azonban az említett rendelet 86. cikkének (3) bekezdésében említett kiadásokat a KAP stratégiai tervnek az említett rendelet 119. cikke (10) bekezdésének megfelelő bizottsági jóváhagyásra váró módosítása miatt nem lehet az érintett időszakban bejelenteni a Bizottságnak, az említett kiadások bejelenthetők a következő időszakokban is.

Az október 16. után felmerült kiadásokra vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat a következő év költségvetésének terhére kell elkönyvelni.

(10) Amennyiben a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzéseket ír elő a valamely referencia-időszak kiadásigazoló nyilatkozataihoz kapcsolódóan szolgáltatott adatok hiányossága vagy nem egyértelmű volta, illetve különösen az (EU) 2021/2115 rendelet és az az alapján elfogadott bizottsági jogi aktusok alapján bekért információk közlésének hiányából eredő véleménykülönbségek, értelmezési különbségek vagy egyéb következetlenségek miatt, az érintett tagállam a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a probléma súlyosságának megfelelően megállapított határidőn belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.

Az időközi kifizetésekre a (8) bekezdésben meghatározott határidőt a kifizetési kérelem tárgyát képező összeg egésze vagy egy része tekintetében legfeljebb hat hónapra meg lehet szakítani, az információkérés elküldésének időpontjától kezdődően a kielégítőnek ítélt információk beérkezésének időpontjáig. A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

Amennyiben az érintett tagállam a Bizottság kiegészítő tájékoztatás iránti kérésének az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, vagy válasza elégtelennek minősül, illetőleg azt mutatja, hogy a vonatkozó szabályok nem érvényesültek vagy az uniós alapok felhasználása nem volt megfelelő, a Bizottság a 39–42. cikkel összhangban felfüggesztheti vagy csökkentheti a kifizetéseket.

33. cikk

Egyenlegkifizetés és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások lezárása a KAP stratégiai tervben

(1) A KAP stratégiai terv végrehajtásáról szóló utolsó éves teljesítményjelentés átvételét követően a Bizottság az EMVA beavatkozástípusok szintjén hatályos pénzügyi terv, az adott KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves pénzügyi kimutatások és a kapcsolódó záróelszámolási határozatok alapján – a rendelkezésére álló források függvényében – kifizeti az egyenleget. Az említett elszámolásokat az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő letelte után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és azoknak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkozniuk.

(2) Az egyenleg kifizetésére legkésőbb azt az időpontot követő hat hónapon belül kerül sor, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkat és dokumentumokat a Bizottság elfogadhatónak ítélte, és az éves pénzügyi kimutatások alapján megtörtént az utolsó év elszámolása. A 34. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az egyenleg kifizetését követően még fennálló kötelezettségvállalásokat a Bizottság hat hónapon belül visszavonja.

(3) Amennyiben a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében foglalt határidőig nem kapja kézhez az utolsó éves teljesítményjelentést, valamint a KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évéhez kapcsolódó éves pénzügyi kimutatások alapján történő elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a 34. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.

34. cikk

Kötelezettségvállalás automatikus visszavonása a KAP stratégiai tervek esetében

(1) A Bizottság egy adott KAP stratégiai terv vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 32. cikk (6) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott követelményeknek.

(2) Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

(3) Halasztó hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.

(4) A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a)	a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+2. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;

a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyet a kifizető ügynökség a KAP stratégiai terv végrehajtását komolyan érintő vis maior következtében nem tudott folyósítani; a vis maiorra hivatkozó tagállami hatóságoknak bizonyítaniuk kell annak a KAP stratégiai tervben foglalt összes, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásra vagy egy részükre gyakorolt közvetlen következményeit.

A megelőző év végéig bejelentett összegekre vonatkozóan a tagállam minden év január 31-ig megküldi a Bizottságnak az első albekezdésben említett kivételekkel kapcsolatos információkat.

(5) A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamokat arról, ha fennáll a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kockázata. A birtokában lévő információk alapján tájékoztatja őket a szóban forgó összegről is. A tagállamoknak ezen tájékoztatás kézhezvételének időpontjától számítva két hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy az érintett összeggel kapcsolatban jelezzék egyetértésüket vagy észrevételeket nyújtsanak be. A Bizottság az (1), (2) és (3) bekezdésben említett utolsó határidő lejártát követő kilenc hónapon belül végrehajtja a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását.

(6) A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása esetén az érintett KAP stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás az adott évre vonatkozóan a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának tárgyát képező összeggel csökken. Az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyandó, átdolgozott pénzügyi tervet készít, amelyben elosztja a támogatáscsökkentést a beavatkozástípusok között. Ennek hiányában a Bizottság arányosan csökkenti az egyes beavatkozástípusokhoz rendelt összegeket.

III. FEJEZET

Közös rendelkezések

35. cikk

Mezőgazdasági pénzügyi év

A Bizottság által a 47. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja értelmében a kiadásigazoló nyilatkozatokra és az állami intervencióhoz kapcsolódó bevételre vonatkozóan megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül, a pénzügyi év a kifizető ügynökségeknél az N–1. év október 16-án kezdődő és az N. év október 15-én véget érő N. pénzügyi év tekintetében felmerült, illetve hozzájuk befolyt és az EMGA és az EMVA számláiban feltüntetett kiadásokat és bevételeket foglalja magában.

36. cikk

A kettős finanszírozás tilalma

A tagállamok biztosítják, hogy az EMGA vagy az EMVA keretében finanszírozott kiadások az uniós költségvetésből semmilyen más finanszírozásban ne részesüljenek.

Az EMVA keretébe tartozó műveletek kizárólag abban az esetben részesülhetnek más formában támogatásban a KAP stratégiai tervből, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett más alapokból, illetve más uniós eszközökből, ha a más támogatási formákból származó támogatás teljes halmozott összege nem haladja meg az adott beavatkozástípus tekintetében az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében említett legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. Ilyen esetben a tagállamok nem jelenthetik be a Bizottságnak ugyanazokat a kiadásokat az alábbi támogatások igénylése céljából:

a)	az (EU) 2021/1060 rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett más alapokból vagy más uniós eszközökből származó támogatás; vagy

b)	az ugyanazon KAP stratégiai tervből származó támogatás.

A kiadásigazoló nyilatkozatokban feltüntetendő kiadási összeg kiszámítható arányosan, a támogatási feltételeket meghatározó dokumentummal összhangban.

37. cikk

A kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások támogathatósága

(1) Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel, és

a)	e kiadásokat az uniós szabályokkal összhangban eszközölték; vagy

az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok esetében:

i.	e kiadásokhoz bejelentett eredmények kapcsolódnak; és

ii.	e kiadásokat az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban eszközölték, az egyéni kedvezményezettekre vonatkozóan a releváns KAP stratégiai tervekben meghatározott támogathatósági feltételeket nem számítva.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja nem alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok kedvezményezettjei részére fizetett előlegekre.

38. cikk

A kifizetési határidők betartása

(1) Amennyiben a kifizetési határidőket az uniós jog állapítja meg, egy kifizető ügynökség által egy kedvezményezett számára a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt, vagy a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített bármilyen kifizetés uniós finanszírozásból nem támogatható.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az azon körülményekre és feltételekre vonatkozó szabályokkal, amelyek mellett az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetések – az arányosság elvének figyelembevételével – finanszírozásra jogosultnak tekinthetők.

39. cikk

A havi és időközi kifizetések csökkentése

(1) Amennyiben a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 90. cikkben említett információk, nyilatkozatok és dokumentumok alapján a Bizottság megállapítja, hogy az uniós jogban meghatározott pénzügyi felső határokat nem tartották be, akkor a 21. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktus vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések keretében csökkenti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket.

(2) Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 90. cikkben említett információk, nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapítja, hogy a 38. cikkben említett fizetési határidőket nem tartották be, tájékoztatja arról az érintett tagállamot és lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak arra, hogy 30 napnál nem rövidebb határidőn belül megtegye észrevételeit. Ha a tagállam az említett határidőn belül nem tesz észrevételeket, vagy a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a benyújtott válasz nyilvánvalóan nem kielégítő, akkor a Bizottság csökkentheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén, vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések keretében.

(3) Az e cikk értelmében végrehajtott csökkentéseket az 53. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a 38. cikkben említett mechanizmus megfelelő működésének biztosításához kapcsolódó eljárás és egyéb gyakorlati rendelkezések tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Kifizetések felfüggesztése az éves elszámolással összefüggésben

(1) Amennyiben egy tagállam nem nyújtja be a 9. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint határidőre a 9. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések teljes összegének felfüggesztéséről. A Bizottság visszatéríti a felfüggesztett összegeket, amint az érintett tagállam benyújtja a hiányzó dokumentumokat, feltéve hogy azokat a Bizottság az érintett határidő lejártát követő hat hónapon belül kézhez kapja.

A 32. cikkben említett időközi kifizetések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok az említett cikk (7) bekezdésével összhangban minősíthetők elfogadhatatlannak.

(2) Amennyiben az 54. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett kiadás és az ahhoz kapcsolódóan bejelentett megfelelő eredménynek megfelelő összeg közötti különbség meghaladja az 50 %-ot, és a tagállam nem tud kielégítő indokkal szolgálni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztése céljából

A felfüggesztést azon beavatkozások tekintetében kell alkalmazni a releváns kiadásra, amelyek az 54. cikk (2) bekezdésében említett csökkentés tárgyát képezték, és a felfüggesztendő összeg nem haladhatja meg az 54. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentésnek megfelelő százalékot. A felfüggesztett összegeket a Bizottság visszatéríti a tagállamoknak vagy azok legkésőbb az 54. cikkben említett végrehajtási jogi aktus révén véglegesen lecsökkentésre kerülnek azon év tekintetében, amelyre vonatkozóan a kifizetést felfüggesztették. Ha azonban a tagállamok bizonyítják, hogy meghozták a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság egy külön végrehajtási jogi aktusban korábban is megszüntetheti a felfüggesztést.

(4) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdése első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül megtegye észrevételeit.

(5) A 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni az e cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

41. cikk

Kifizetések felfüggesztése a többéves teljesítménymonitoringgal összefüggésben

(1) Amennyiben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban cselekvési terv benyújtására kéri fel az érintett tagállamot, az említett tagállam a Bizottsággal konzultálva kidolgoz egy cselekvési tervet. A cselekvési terv magában foglalja a tervezett korrekciós intézkedéseket és egyértelmű eredménymutatókat, valamint az eredmények elérésére kitűzött időkeretet is. Ez az időkeret egy pénzügyi évet meghaladó is lehet.

Az érintett tagállam a Bizottság cselekvési terv kidolgozására irányuló kérésétől számított két hónapon belül válaszol.

Az érintett tagállam cselekvési tervének kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság adott esetben írásban tájékoztatja az érintett tagállamot a benyújtott cselekvési tervvel szembeni kifogásairól, és kéri annak módosítását. Az érintett tagállam betartja a Bizottság által elfogadott cselekvési tervet és az annak végrehajtása tekintetében elvárt időkeretet.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben további szabályokat határoz meg a cselekvési tervek struktúrájával és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozó eljárással kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Ha a tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az e cikk (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem módosították a Bizottság említett bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztéséről.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve a Bizottságnak a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó cselekvési tervre irányuló kérése nem eredményezheti a kifizetések felfüggesztését a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó – az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – teljesítmény-felülvizsgálat előtt.

A kifizetések első albekezdésben említett felfüggesztését az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az azon beavatkozásokhoz kapcsolódó releváns kiadásokra, amelyeket az adott cselekvési terv kezelni volt hivatott.

Amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat alapján vagy az érintett tagállam által a pénzügyi év során a cselekvési terv előrehaladásáról és a hiányosságok orvoslása érdekében hozott korrekciós intézkedésekről tett önkéntes értesítés alapján a célok teljesülése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, a Bizottság visszafizeti a felfüggesztett összegeket.

Amennyiben a helyzet a kifizetések felfüggesztését követő 12. hónap végéig nem kerül orvoslásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeg végleges csökkentése céljából.

Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére és időtartamára, valamint az említett összegeknek a többéves teljesítményalapú záróelszámolás tekintetében történő visszafizetésének vagy csökkentésének feltételeire vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

42. cikk

Kifizetések felfüggesztése az irányítási rendszerekben felfedezett hiányosságokkal összefüggésben

(1) Az irányítási rendszerek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén a Bizottság – szükség esetén – felkéri az érintett tagállamot, hogy a szükséges korrekciós intézkedéseket és egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervet nyújtson be. Az említett cselekvési tervet a Bizottsággal konzultálva kell kidolgozni. Az érintett tagállam a Bizottság kérésétől számított két hónapon belül válaszol, hogy fel lehessen mérni a cselekvési terv kidolgozásának szükségességét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat határoz meg a cselekvési tervek struktúrájával és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozó eljárással kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Ha a tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az e cikk (1) bekezdésében említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem a Bizottság említett bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően hajtották végre, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztése céljából.

A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az azon tagállamban felmerülő releváns kiadásokra, amely esetében hiányosság áll fenn, az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, 12 hónapot meg nem haladó időszakra. Amennyiben a felfüggesztés feltételei továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel összesen legfeljebb 12 hónapot kitevő további időszakokkal meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az 55. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni a felfüggesztett összegeket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni az e cikk (2) bekezdésének értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

43. cikk

Külön elszámolás vezetése

(1) Minden kifizető ügynökségnek külön elszámolást kell vezetnie az EMGA-hoz és az EMVA-hoz kapcsolódóan az uniós költségvetésbe beállított előirányzatokról.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további szabályokat határoz meg az e cikkben megállapított kötelezettségre, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésében rögzítendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

A kedvezményezettek számára teljesített kifizetések

(1) Uniós jog eltérő, kifejezett rendelkezése hiányában a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kifizetéseket teljes egészükben folyósítsák a kedvezményezetteknek.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések keretébe tartozó kifizetésekre legkorábban december 1-jén és legkésőbb a következő naptári év június 30-án sor kerüljön.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy:

a)	december 1-je előtt, de legkorábban október 16-án, a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, valamint a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések esetében legfeljebb 50 %-os mértékű előleget fizessenek;

b)	december 1-je előtt a 65. cikk (2) bekezdésében említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások keretében nyújtott támogatások esetében legfeljebb 75 %-os mértékű előleget fizessenek.

(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 73. és 77. cikkében említett beavatkozások keretében legfeljebb 50 %-os mértékű előleget fizetnek.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítása céljából, és olyan szabályokkal egészítse azt ki a koherens és megkülönböztetésmentes előlegkifizetés biztosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok előleget fizessenek az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett beavatkozások, valamint az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági piacok szabályozására vagy támogatására irányuló intézkedések tekintetében.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a koherens és megkülönböztetésmentes előlegkifizetés biztosítása érdekében meghatározza az előlegkifizetés konkrét feltételeit.

(6) Valamely tagállam kérésére, szükséghelyzet esetén és a költségvetési rendelet 11. cikke (2) bekezdése b) pontjának keretein belül a Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk alkalmazásával kapcsolatban. E végrehajtási jogi aktusok eltérhetnek az e cikk (2) bekezdésében foglaltaktól, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

A bevételek felhasználása

(1) A költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének értelmében címzett bevételnek tekintendők:

az egyaránt az EMGA és az EMVA keretébe tartozó kiadások tekintetében az e rendelet 38., 54. és 55. cikke, valamint az 1306/2013/EU rendeletnek az e rendelet 104. cikkével összhangban alkalmazandó 54. cikke szerinti összegek, továbbá az EMGA keretébe tartozó kiadások esetében az e rendelet 53. és 56. cikke szerinti, az uniós költségvetésbe befizetendő összegek, beleértve azok kamatait is;

b)	az (EU) 2021/2115 rendelet 12. és 14. cikkével összhangban alkalmazott szankcióknak megfelelő összegek, az EMGA keretébe tartozó kiadások tekintetében;

a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások kivételével minden, a KAP keretében elfogadott uniós jog értelmében nyújtott és a későbbiekben érvényesített biztosíték, letét és garancia; a tagállamokat illetik azonban meg azok az érvényesített biztosítékok, amelyek nyújtása kiviteli és behozatali engedélyek kibocsátásával összefüggésben vagy pályázati eljárás során kizárólag annak biztosítása érdekében történt, hogy a pályázók valós pályázatot adjanak be;

d)	a 41. cikk (2) bekezdése szerinti véglegesen csökkentett összegek.

(2) Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az uniós költségvetésbe, és újrafelhasználás esetén azok kizárólag az EMGA vagy az EMVA keretébe tartozó kiadások finanszírozására használhatók fel.

(3) Ezt a rendeletet értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett címzett bevételekre.

(4) Az EMGA tekintetében a költségvetési rendelet 113. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e rendeletben említett címzett bevételekkel kapcsolatos könyvelésre.

46. cikk

Tájékoztatási intézkedések

(1) A 7. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja különösen a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, beleértve az éghajlattal, a környezettel és az állatjóléttel meglévő kölcsönhatását. A cél a polgárok tájékoztatása a mezőgazdaság és az élelmezés terén jelentkező kihívásokról, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók tájékoztatása, válságokat követően a fogyasztók bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a vidéki térségekben tevékenykedő további felek tájékoztatása, valamint egy fenntarthatóbb uniós mezőgazdasági modell népszerűsítése, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt.

Ennek során tényeken alapuló, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást kell nyújtani az Unión belül és kívül egyaránt, és fel kell vázolni a Bizottság többéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiai tervében tervezett kommunikációs tevékenységeket.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiakból állhatnak:

a)	harmadik felek által előterjesztett éves munkaprogramok vagy más egyedi intézkedések;

b)	a Bizottság kezdeményezése alapján végrehajtott tevékenységek.

Nem tartoznak ezen intézkedések közé a jog által előírt intézkedések és valamely más uniós intézkedés keretében már finanszírozásban részesülő intézkedések.

Az első albekezdés b) pontjábanemlített tevékenységek végrehajtásakor a Bizottság igénybe veheti külső szakértők segítségét.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek emellett hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásairól való szervezeti szintű kommunikációhoz, amennyiben ezek a prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(3) A Bizottság – a költségvetési rendeletben megállapított feltételek tiszteletben tartása mellett – évente egyszer pályázati felhívást tesz közzé.

(4) A 103. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot értesíteni kell az e cikk alapján előirányzott és tett intézkedésekről.

(5) A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e cikk végrehajtásáról.

47. cikk

Az e fejezettel kapcsolatos más bizottsági hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azon feltételek tekintetében való kiegészítése céljából, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos típusú kiadásai és bevételei kompenzálandók.

Ha az uniós költségvetés elfogadása a költségvetési év kezdetéig nem történik meg, vagy ha a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azokkal a szabályokkal való kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a kötelezettségvállalásokra és az összegek kifizetésére alkalmazandó módszert.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)	közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések finanszírozása és elszámolása, valamint az EMGA és az EMVA által finanszírozott egyéb kiadások;

b)	az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonási eljárások végrehajtása tekintetében irányadó feltételek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Számlaelszámolás

1. szakasz

Általános rendelkezések

48. cikk

Egységes ellenőrzési megközelítés

A költségvetési rendelet 127. cikkének megfelelően a Bizottság az e rendelet 12. cikkében említett tanúsító szervek munkájából szerez bizonyosságot, kivéve ha tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy egy adott pénzügyi év tekintetében nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni, és ezt figyelembe veszi az említett tagállam tekintetében a bizottsági ellenőrzések szükségességére vonatkozó kockázatértékelés során. A Bizottság tájékoztatja az említett tagállamot azon indokokról, amelyek miatt nem tud az érintett tanúsító szerv munkájára támaszkodni.

49. cikk

A Bizottság által végzett ellenőrzések

(1) A tagállamok által a nemzeti törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási rendelkezéseknek vagy az EUMSZ 287. cikkének megfelelően végrehajtott ellenőrzések, illetve az EUMSZ 322. cikke, a 2185/96/Euratom, EK rendelet vagy a költségvetési rendelet 127. cikke alapján végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése céljából:

a)	az igazgatási gyakorlat megfelel-e az uniós szabályoknak;

b)	az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének és 6. cikkének a hatálya alá tartozó kiadásokhoz tartoznak-e az éves teljesítményjelentésben feltüntetett eredmények;

c)	a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően eszközölték és ellenőrizték-e;

d)	a tanúsító szerv a 12. cikkel összhangban és e fejezet 2. szakaszának alkalmazása céljából végzi-e munkáját;

e)	a kifizető ügynökség teljesíti-e a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított akkreditációs minimumfeltételeket, és a tagállam megfelelően alkalmazza-e a 9. cikk (4) bekezdését;

f)	az érintett tagállam az (EU) 2021/2115 rendelet 9. cikkének megfelelően hajtja-e végre a KAP stratégiai tervet;

g)	megfelelően végrehajtották-e a 42. cikkben említett cselekvési terveket.

A Bizottság nevében történő ellenőrzések elvégzésére a Bizottság által felhatalmazott személyek, illetve a Bizottságnak a rájuk ruházott hatáskör keretében eljáró tisztviselői számára hozzáférést kell biztosítani a könyveléshez és minden egyéb, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadással kapcsolatos dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és metaadatokat is.

Az ellenőrzések végzésére vonatkozó hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek bizonyos tevékenységeket a nemzeti jogban kifejezetten megjelölt tisztviselők számára tartanak fenn. A 2185/96/Euratom, EK rendelet és a 883/2013/EU, Euratom rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által a Bizottság nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek nem vehetnek részt többek között a személyeknek az érintett tagállam joga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy hivatalos kihallgatásukban. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(2) A Bizottság az ellenőrzésekről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor fog kerülni, figyelembe véve a kifizető ügynökségeknél az ellenőrzések megszervezése során jelentkező adminisztratív terheket. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságainak az e rendelet hatálya alá tartozó műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat kell végezniük. A Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság által a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – bizonyos ellenőrzések vagy vizsgálatok elvégzéséhez kérheti az említett tagállamok hatóságainak segítségét.

50. cikk

Az információkhoz való hozzáférés

(1) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az EMGA és az EMVA zavartalan működéséhez szükséges valamennyi információt, és megtesznek minden olyan megfelelő intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányítása tekintetében szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzését.

(2) A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a KAP-pal kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadtak, és amelyek az EMGA és az EMVA szempontjából pénzügyi következményekkel járnak.

(3) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságokra, a KAP stratégiai terveikben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásának egyéb eseteire, az észlelt feltételezett csalási ügyekre, valamint az e szabálytalanságokkal és csalásokkal összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetések visszafizettetése érdekében az e fejezet 3. szakasza alapján tett lépésekre vonatkozó információkat. A Bizottság ezeket az információkat évente összegzi és közzéteszi, valamint közli őket az Európai Parlamenttel.

51. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

(1) Az akkreditált kifizető ügynökségeknek meg kell őrizniük a kifizetésekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat, valamint az uniós jog által előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokat, és ezeket a dokumentumokat és a kapcsolódó információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az említett dokumentumok és információk tárolhatók elektronikus formában a Bizottság által a (3) bekezdés alapján megállapított feltételek szerint.

Amennyiben ezek a dokumentumok és ezek az információk egy kifizető ügynökség meghatalmazásából eljáró és a kiadások engedélyezéséért felelős hatóság birtokában vannak, ennek a hatóságnak jelentéseket kell küldenie az akkreditált kifizető ügynökség részére az elvégzett ellenőrzések számáról, tartalmáról és az ellenőrzések eredményei tükrében hozott intézkedésekről.

(2) Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanúsító szervekre.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikkben említett dokumentumok és információk tárolására vonatkozó feltételekre – többek között azok formájára és a tárolás időtartamára – vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

52. cikk

Az ellenőrzésekkel, a dokumentumokkal és információkkal, valamint az együttműködési kötelezettséggel kapcsolatos bizottsági hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően az ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó, e fejezetben foglalt rendelkezések helyes és eredményes alkalmazásának biztosítása céljából szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve e rendeletet a tagállamok által e fejezet értelmében teljesítendő egyedi kötelezettségekkel, valamint a bejelentendő, a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságok és a tagállamok által a KAP stratégiai tervekben meghatározott feltételeknek való egyéb meg nem felelések megállapítására szolgáló kritériumokra, továbbá az ezzel összefüggésben benyújtandó adatokra vonatkozó szabályokkal.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 49. és a 50. cikk végrehajtása érdekében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. szakasz

Elszámolás

53. cikk

Éves pénzügyi záróelszámolás

(1) A Bizottság az adott költségvetési évet követő év május 31-ig, a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában említett információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek tartalmazzák az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségekre vonatkozó számlaelszámolási határozatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak a benyújtott éves pénzügyi kimutatások teljességére, pontosságára és valódiságára kell kiterjedniük, és nem sérthetik az 54. és az 55. cikk értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

54. cikk

Éves teljesítményalapú záróelszámolás

(1) Amennyiben az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkében említett, az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében szereplő beavatkozásokhoz kapcsolódó kiadások tekintetében az e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkében, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentésben nincs feltüntetve megfelelő eredmény, a Bizottság az adott költségvetési évet követő év október 15-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozásból levonandó összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem sérthetik az e rendelet 55. cikke értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

(2) A Bizottság a levonandó összegeket az egyes beavatkozások tekintetében bejelentett éves kiadások és az azokhoz kapcsolódóan a KAP stratégiai tervvel összhangban bejelentett eredménynek megfelelő összeg közötti különbség alapján állapítja meg, figyelembe véve az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkének (8) bekezdésével összhangban a tagállam által az éves teljesítményjelentésekben feltüntetett indokokat.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak arra, hogy – amennyiben a 9. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikkben, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok benyújtására határidőn belül került sor – egy legalább 30 napos időszakon belül megtegye észrevételeit és megindokolja az eltéréseket.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az érintett tagállam által benyújtott indokolásra vonatkozó kritériumokkal, valamint a csökkentések alkalmazásának módszertanával és kritériumaival kapcsolatos szabályokkal.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

55. cikk

Szabályszerűségi záróelszámolási eljárás

(1) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat nem az uniós jognak megfelelően eszközölték, végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozásból kizárandó összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében azonban az e bekezdés első albekezdésében említett uniós finanszírozásból való kizárás csak a tagállamok irányítási rendszereinek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén alkalmazandó.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az egyéni kedvezményezettek tekintetében a KAP stratégiai tervekben és a nemzeti szabályokban meghatározott jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés eseteire.

(2) A Bizottság a feltárt hiányosságok súlyossága alapján állapítja meg a kizárásra kerülő összegeket. Enek során a Bizottság kellően figyelembe veszi az említett hiányosságok jellegét és az Unió által elszenvedett pénzügyi kárt.

(3) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság megállapításairól és az azok által érintett tagállam észrevételeiről a két fél egymásnak írásbeli értesítést köteles küldeni, és ezt követően kísérletet kell tenniük arra, hogy megállapodjanak a végrehajtandó intézkedésekről. Az érintett tagállam számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke alacsonyabb a Bizottság értékelésében szereplőnél.

Amennyiben nem születik megállapodás, az érintett tagállam egyeztetési eljárás indítását kérheti, amelynek célja a felek álláspontjának közelítése egy négy hónapos időszakon belül. Az eljárást egy egyeztetőbizottság folytatja le. Az eljárás eredményéről jelentést kell benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság figyelembe veszi a jelentésben szereplő ajánlásokat, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene, és megindokolja, ha úgy dönt, hogy nem követi ezeket az ajánlásokat.

(4) A finanszírozás nem utasítható el a következő esetekben:

a)	az 5. cikk (2) bekezdésében említett olyan kiadások, amelyek több mint 24 hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;

az 5. cikk (2) bekezdésének hatálya alá vagy a 6. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások hatálya alá tartozó többéves beavatkozásokhoz kapcsolódó olyan kiadások, amelyek esetében a kedvezményezett utolsó kötelezettsége több mint 24 hónappal azelőtt merült fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;

a 6. cikkben említett, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő olyan kiadások, amelyek esetében a kifizető ügynökség a kifizetést vagy adott esetben a záró kifizetést több mint 24 hónappal azelőtt teljesítette, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:

a)	azok a tagállami támogatások, amelyekre vonatkozóan a Bizottság megindította az EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást;

b)	azok a jogsértések, amelyekre vonatkozóan a Bizottság az EUMSZ 258. cikkének megfelelően indokolással ellátott véleményt küldött az érintett tagállam számára;

az e rendelet IV. címének III. fejezete értelmében fennálló tagállami kötelezettségek megsértésének esetei, feltéve hogy a Bizottság az érintett kiadásokra vonatkozó ellenőrzési eredményekről szóló tagállami jelentés kézhezvételét követő 12 hónapon belül írásban értesíti a tagállamot a megállapításairól.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a pénzügyi korrekciók alkalmazását érintő kritériumokra és módszertanra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre, valamint az e cikk (3) bekezdésében meghatározott egyeztetési eljárásra, és ahhoz kapcsolódóan az egyeztetőbizottság létrehozására, feladataira, összetételére és munkamódszereire vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. szakasz

Meg nem felelés miatti visszafizettetés

56. cikk

Az EMGA-ra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A kedvezményezettek által a KAP stratégiai tervekben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanságok vagy egyéb meg nem felelések miatt a tagállamok által visszafizettetett összegeket, valamint azok kamatait a kifizető ügynökség javára kell teljesíteni, és a kifizető ügynökségnek az EMGA-hoz rendelt bevételként kell elkönyvelnie azokat, az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.

(2) A tagállamok az (1) bekezdés sérelme nélkül utasíthatják a kifizető ügynökséget mint az adósságok visszafizettetéséért felelős szervet, hogy a valamely kedvezményezett részéről fennálló minden kinnlevő tartozást vonjon le az adott kedvezményezett részére történő jövőbeli kifizetésekből.

(3) Amikor az uniós költségvetésben megtörténik az (1) bekezdésben említettek szerinti jóváírás, az érintett tagállam a vonatkozó összegek 20 %-át behajtásiköltség-átalány címén megtarthatja, kivéve ha a meg nem felelés a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy egyéb hivatalos szerveinek tulajdonítható.

57. cikk

Az EMVA-ra vonatkozó különös rendelkezések

(1) Amennyiben a KAP stratégiai tervekben meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások feltételei tekintetében a kedvezményezettek, illetve pénzügyi eszközök tekintetében a holdingalapok keretében létrehozott egyedi alapok vagy a végső kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokra vagy egyéb meg nem felelésekre derül fény, a tagállamok az érintett uniós finanszírozás részleges vagy – amennyiben indokolt – teljes törlése révén pénzügyi kiigazítást hajtanak végre. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt meg nem felelés jellegét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség mértékét.

Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozás törölt vagy visszafizettetett összegeit és az azokhoz kapcsolódó kamatokat a KAP stratégiai tervekben szereplő egyéb vidékfejlesztési műveletekhez kell hozzárendelni. A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok csak a KAP stratégiai tervük szerinti vidékfejlesztési beavatkozásokhoz használhatják fel újra teljes egészében, és ezeket a pénzösszegeket nem csoportosíthatják át pénzügyi kiigazítás tárgyát képező vidékfejlesztési műveletekhez.

A tagállamok az egy kedvezményezett által elkövetett jelentős szabálytalanság nyomán jogosulatlanul kifizetett összegeket e cikkel összhangban levonják a kifizető ügynökség által a kedvezményezett számára a jövőben kifizetendő összegekből.

(2) Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások esetében az egyéni meg nem felelés miatt törölt hozzájárulások ugyanazon pénzügyi eszköz keretében az alábbiak szerint használhatók fel újra:

a)	amennyiben a hozzájárulás törléséhez vezető meg nem felelést az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározottak szerinti végső kedvezményezett szintjén tárták fel, ugyanazon pénzügyi eszköz keretében kizárólag más végső kedvezményezett részére adhatók át;

amennyiben a hozzájárulás törléséhez vezető meg nem felelést az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerinti egyedi alap szintjén tárták fel, az említett rendelet 2. cikkének 20. pontjában meghatározottak szerinti holdingalapokon belül, kizárólag más egyedi alap részére adhatók át.

58. cikk

Az összegek lehetséges beszámításával és az értesítés formáival kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat állapít meg a jogosulatlan kifizetések visszafizettetéséből származó összegek lehetséges beszámítására, valamint az e szakaszban meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatban a tagállamok által a Bizottságnak küldendő értesítések és tájékoztatások formájára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. CÍM

KONTROLLRENDSZEREK ÉS SZANKCIÓK

I. FEJEZET

Általános szabályok

59. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A tagállamok a KAP keretében, tiszteletben tartva az alkalmazandó irányítási rendszereket, meghoznak minden olyan törvényt, rendeletet és közigazgatási rendelkezést valamint egyéb intézkedést, amely az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges, ideértve a kiadások támogathatóságára vonatkozóan a 37. cikkben megállapított kritériumok tényleges alkalmazását is. Az említett jogi aktusoknak és intézkedéseknek különösen az alábbiakra kell vonatkozniuk:

a)	az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése, többek között a kedvezményezettek szintjén és a KAP stratégiai tervekben meghatározottak szerint;

b)	a csalások hatékony és visszatartó erejű megelőzésének biztosítása, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, az intézkedések költségének és hasznának, valamint arányosságának a figyelembevétele mellett;

c)	a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, feltárása és orvoslása;

d)	hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetése, amelyek összhangban vannak az uniós joggal, vagy ennek hiányában a nemzeti joggal, és szükség esetén bírósági eljárások kezdeményezése ezzel kapcsolatban;

e)	a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése ezzel kapcsolatban, a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szabálytalanságok tekintetében is.

(2) A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre az uniós beavatkozásokra irányadó uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik megfelelő működésének, valamint a Bizottsághoz bejelentett kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében.

A tagállamok e tekintetben történő támogatása érdekében a Bizottság adatbányászati eszközt bocsát a tagállamok rendelkezésére a projektek, kedvezményezettek, vállalkozók és szerződések által jelentett kockázatok értékelésére, ugyanakkor biztosítja az adminisztratív terhek minimális szinten tartását és az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Ez az adatbányászati eszköz a 62. cikkben említett szabályok kijátszásának elkerülése céljából is felhasználható. A Bizottság 2025-ig jelentést nyújt be, amelyben értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását abból a célból, hogy a tagállamok körében általánossá váljon annak használata.

(3) A tagállamok biztosítják a jelentési rendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét és megbízhatóságát.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az EMGA és az EMVA kedvezményezettjei megadják számukra az azonosításukhoz szükséges információkat, beleértve adott esetben annak, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerinti csoportnak az azonosítását is, amelyben részt vesznek.

(5) A tagállamok megfelelő óvintézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett szankciók arányosak, és a feltárt meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, tartós vagy ismétlődő jellegétől függő mértékűek legyenek.

A tagállamok által hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen, hogy ne kerüljön sor szankciók kiszabására, ha:

a)	a meg nem felelés a 3. cikkel összhangban vis maiornak vagy rendkívüli körülményeknek tudható be;

b)	a meg nem felelés oka az illetékes hatóság vagy más hatóság hibája, és a közigazgatási szankció által érintett személytől nem volt észszerűen elvárható, hogy a hibát észlelje;

c)	az érintett személy kielégítően tudja igazolni az illetékes hatóság számára, hogy nem hibáztatható az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségeknek való meg nem felelésért, vagy ha az illetékes hatóság más módon meggyőződött arról, hogy az érintett személy nem hibáztatható.

Amennyiben a támogatásnyújtási feltételeknek való meg nem felelés oka a 3. cikkel összhangban vis maior vagy a rendkívüli körülmények, a kedvezményezett megtartja a támogatáshoz való jogát.

(6) A tagállamok irányítási és kontrollrendszereikben előirányozhatják annak lehetőségét, hogy a támogatási kérelmeket és a kifizetési kérelmeket a benyújtásukat követően a támogatáshoz való jogra gyakorolt hatás nélkül helyesbítsék, feltéve hogy a helyesbítendő vagy pótlandó elemek tekintetében az illetékes hatóság elismerte a jóhiszeműséget, és hogy a helyesbítésre vagy azt megelőzően kerül sor, hogy a kérelmezőt értesítették volna a helyszíni ellenőrzésre történt kiválasztásáról, vagy mielőtt az illetékes hatóság meghozta volna a kérelemre vonatkozó határozatát.

(7) A tagállamok intézkedéseket vezetnek be az EMGA-val és az EMVA-val kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása céljából, és a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott, a KAP stratégiai tervük hatálya alá tartozó panaszokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a hozzá közvetlenül benyújtott panaszokat megfelelően kivizsgálják. Amennyiben a Bizottság továbbítja a panaszt valamely tagállamnak, és a tagállam elmulasztja az intézkedést a Bizottság által meghatározott határidőn belül megtenni, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tagállam teljesítse az e bekezdés szerinti kötelezettségeit.

(8) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés alapján megtett intézkedésekről.

Minden olyan feltételnek ellenőrizhetőnek kell lennie, amelyet a tagállamok az EMGA-ból vagy az EMVA-ból finanszírozott támogatásra vonatkozó uniós szabályok kiegészítéseként állapítanak meg.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges, a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

a)	az (1), a (2) és a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel összefüggésben az eljárások, a határidők, az információcsere, az adatbányászati eszközre vonatkozó követelmények, valamint a kedvezményezettek azonosításával kapcsolatban gyűjtendő információk;

b)	az (5) és a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatban a Bizottság tagállamok általi értesítése és tájékoztatása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

60. cikk

Az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok által az 59. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott irányítási és kontrollrendszereknek többek között a legmagasabb hibakockázatú területeket célzó módszeres ellenőrzéseket kell magában foglalniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges szintű ellenőrzések elvégzésére kerüljön sor. Az illetékes hatóságnak az ellenőrizendő mintáját a kérelmezők teljes köréből kell kiválasztania, és annak adott esetben egy véletlenszerűen kiválasztott részből, valamint egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből kell állnia.

(2) Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő műveletek ellenőrzését a holdingalap és az egyedi alapok, illetve a garanciaalapokkal összefüggésben az új, fedezetül szolgáló kölcsönöket nyújtó szervek szintjén kell elvégezni.

Az EBB vagy olyan egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, nem kell ellenőrzést végezni.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően elfogadja az ellenőrzések helyes és hatékony alkalmazásának biztosításához és a jogosultsági feltételek hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes ellenőrzéséhez szükséges, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét lehetővé tévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, e rendeletnek a vámeljárásokat érintő további követelményekre – és különösen a 952/2013/EU rendeletben foglaltakra – vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából, amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi.

(4) A mezőgazdasági jogszabályokban említett intézkedések tekintetében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat és különösen a következőket:

a)	az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében említett kender tekintetében a különös ellenőrzési intézkedésekkel és a tetrahidrokannabinol-szintek meghatározásának módszereivel kapcsolatos részletes szabályok;

b)	az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe II. fejezete 3. szakaszának második alszakaszában említett gyapot tekintetében az elismert szakmaközi szervezetek kontrollrendszere;

c)	az 1308/2013/EU rendeletben említett bor tekintetében a földterületek mérésére és az ellenőrzésekre vonatkozó szabályok, továbbá az ellenőrzések tökéletesítését szolgáló konkrét pénzügyi eljárásokra irányadó szabályok;

d)	a termékek állami beavatkozásra és magántárolásra való jogosultságának megállapítása érdekében alkalmazandó vizsgálatok és módszerek, valamint a pályázati eljárás alkalmazása, mind az állami intervenció, mind a magántárolás tekintetében;

e)	a tagállamok által a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében meghatározott intézkedések tekintetében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó egyéb szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

61. cikk

A közbeszerzési szabályok be nem tartása

Amennyiben a meg nem felelés uniós vagy nemzeti közbeszerzési szabályokat érint, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatás nem kifizetendő, illetve visszavonandó része a meg nem felelés súlyossága alapján és az arányosság elvének megfelelően kerüljön meghatározásra.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ügylet jogszerűségének és szabályszerűségének vizsgálata csak a támogatás ki nem fizetendő részét, illetve visszavonandó részét érintse.

62. cikk

A szabályok kijátszására vonatkozó záradék

Az uniós jog különös rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok hatékony és arányos intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az uniós jog rendelkezéseit senki ne játszhassa ki, és biztosítják különösen azt, hogy a mezőgazdasági jogszabályok alapján biztosított előnyökben ne részesüljenek olyan természetes vagy jogi személyek, akikről, illetve amelyekről megállapítást nyert, hogy – az említett jogszabályok célkitűzéseivel ellentétesen – mesterségesen teremtették meg a szóban forgó előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket.

63. cikk

A borágazati beavatkozások ellenőrzési célú kompatibilitása

Az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe III. fejezetének 4. szakaszában említett borágazati beavatkozások alkalmazása céljából a tagállamok biztosítják, hogy az e beavatkozásokra alkalmazott igazgatási és kontrolleljárások összeegyeztethetők legyenek az e cím II. fejezetében említett integrált rendszerrel a következők tekintetében:

a)	a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerek;

b)	az ellenőrzések.

64. cikk

Biztosítékok

(1) A tagállamok – amennyiben a mezőgazdasági jogszabályok úgy rendelkeznek – biztosítékot kérnek, amely szavatolja, hogy az említett jogszabályok alapján fennálló adott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén egy bizonyos pénzösszeg megfizetésre kerüljön vagy lehívhatóvá váljon egy illetékes hatóság számára.

(2) A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben lehívásra kerül, ha egy adott kötelezettség nem, vagy csak részben teljesül.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan szabályokkal történő kiegészítése céljából, amelyek biztosítják a megkülönböztetésmentes bánásmódot, az egyenlőséget és az arányosságot a biztosítéknyújtás során, és amelyek:

a)	meghatározzák a valamely kötelezettség nem teljesülése esetén felelős felet;

b)	megállapítják azokat a konkrét helyzeteket, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől;

c)	megállapítják a nyújtandó biztosítékra és a kezesre vonatkozó feltételeket, valamint a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételeket;

d)	megállapítják az előlegfizetés kapcsán nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételeket;

meghatározzák az azon kötelezettségek nem teljesítéséből eredő következményeket, amelyekre vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározottak szerint biztosítékot nyújtottak, ideértve a biztosítékok lehívását, valamint a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására, és az arra az esetre alkalmazandó csökkentési mértéket, ha az adott biztosíték által fedezett kötelezettség részben vagy egyáltalán nem teljesült, figyelembe véve a kötelezettség jellegét, a kötelezettség megszegésének mértékét, a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő túllépésének mértékét, és hogy mennyi idő elteltével szolgáltattak bizonyítékot a kötelezettség teljesítésére vonatkozóan.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

a)	a nyújtandó biztosíték formája, valamint a biztosíték nyújtására, elfogadására és az eredeti biztosíték felváltására irányuló eljárás;

b)	a biztosíték felszabadítására irányuló eljárás;

c)	a tagállamok és a Bizottság által teendő értesítések.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

Integrált igazgatási és kontrollrendszer

65. cikk

Az e fejezettel kapcsolatos hatály és fogalommeghatározások

(1) Minden tagállam integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: az integrált rendszer) hoz létre és működtet.

(2) Az integrált rendszer alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt terület- és állatállomány-alapú beavatkozásokra, valamint a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedésekre.

(3) A szükséges mértékig az integrált rendszer alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében meghatározottak szerint a borágazatban az irányításra és a feltételesség kontrolljára, valamint a beavatkozásokra is.

(4) E fejezet alkalmazásában:

„földrajzi térinformatikai kérelem”: olyan elektronikus kéreleműrlap, amelynek részét képezi egy földrajzi információs rendszeren alapuló olyan informatikai alkalmazás, amely lehetővé teszi, hogy a kedvezményezettek bejelentsék az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági üzem azon mezőgazdasági parcelláinak és azon nem mezőgazdasági területeknek a pontos helyét, amelyekre kifizetést igényeltek;

b)	„területi monitoring rendszer”: a mezőgazdasági tevékenységek és a mezőgazdasági területeken folytatott gyakorlatok rendszeres és szisztematikus megfigyelésének, nyomon követésének és értékelésének a Kopernikusz-Sentinelek adatain vagy más, azokkal legalább egyenértékű adatokon alapuló eljárása;

c)	„állatazonosítási és -nyilvántartási rendszer”: az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) IV. része I. címe 2. fejezetének 1. szakaszában meghatározott, a tartott szárazföldi állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

d)	„mezőgazdasági parcella”: az (EU) 2021/2115 rendelet 4. cikke (3) bekezdésével összhangban meghatározottak szerinti mezőgazdasági területnek a tagállamok által meghatározott területegysége;

e)	„földrajzi információs rendszer”: földrajzi hivatkozásokkal ellátott információk rögzítésére, tárolására, elemzésére és kijelzésére alkalmas számítógépes rendszer;

„automatikus kérelmezési rendszer”: terület-, illetve állatállomány-alapú beavatkozások esetében használatos olyan igénylési rendszer, amelyben legalább a támogatásra bejelentett egyedi területekkel vagy állatokkal kapcsolatban a közigazgatási szerv által kért adatok elérhetők a tagállamok által működtetett hivatalos számítógépes adatbázisokban és szükség esetén a kedvezményezettek számára hozzáférhetők.

66. cikk

Az integrált rendszer elemei

(1) Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a)	mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer;

b)	földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és adott esetben állatállomány-alapú kérelmezési rendszer;

c)	területi monitoring rendszer;

d)	a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések kedvezményezettjeinek azonosítására szolgáló rendszer;

e)	kontroll- és szankcionálási rendszer;

f)	adott esetben a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

g)	adott esetben az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer.

(2) Az integrált rendszernek az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstétel szempontjából releváns információkat kell tartalmaznia.

(3) Az integrált rendszernek elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján kell működnie, és lehetővé kell tennie az adatoknak az elektronikus adatbázisok és a földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét, valamint az ezen adatbázisokba és rendszerekbe való integrálását. Adott esetben a földrajzi információs rendszereknek lehetővé kell tenniük az (EU) 2021/2115 rendelet XIII. mellékletében felsorolt uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott körülhatárolt védett övezetekben és kijelölt területeken – például a Natura 2000 területeken vagy a 91/676/EGK tanácsi irányelv (32) 2. cikkének k) pontja értelmében vett, a nitrátok szempontjából veszélyeztetett területeken – lévő mezőgazdasági parcellákra, valamint ezeknek az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapot szerinti vagy az említett rendelet+ III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt beavatkozások hatálya alá tartozó tájképi elemeire vonatkozó adatok ilyen cseréjét és integrálását.

(4) Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, monitoringjának és működtetésének elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.

(5) A tagállamok meghozzák az integrált rendszer megfelelő kialakításához és működtetéséhez szükséges intézkedéseket, valamint – amennyiben egy másik tagállam azt kéri – kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak e fejezet alkalmazása céljából.

67. cikk

Adatmegőrzés és -megosztás

(1) A tagállamok rögzítik és megőrzik az 54. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében bejelentett éves eredményekkel, valamint a KAP stratégiai tervben foglalt és az (EU) 2021/2115 rendelet 128. cikkével összhangban nyomon követett célok megvalósításában elért, bejelentett eredményekkel kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot.

A tagállam illetékes hatóságának digitális adatbázisain keresztül lehetővé kell tenni az első albekezdésben említett, az aktuális naptári vagy gazdasági évre, valamint az azt megelőző 10 naptári vagy gazdasági évre vonatkozó adatokba és dokumentumokba való betekintést.

A területi monitoring rendszerhez használt adatok nyers adatokként tárolhatók egy, az illetékes hatóságok szerverein kívüli szerveren. Az említett adatokat legalább három évig meg kell őrizni egy szerveren.

A második albekezdéstől eltérve, az Európai Unióhoz 2013-as évben vagy azt követően csatlakozott tagállamoknak csak a csatlakozásuk évétől kezdődően kell biztosítaniuk az adatokba való betekintést.

A második albekezdéstől eltérve, a tagállamoknak a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerrel kapcsolatos adatokba és dokumentumokba való betekintést csak a területi monitoring rendszer bevezetésének időpontjától kezdődően kell biztosítaniuk.

(2) A tagállamok regionális szinten alkalmazhatják az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket, feltéve hogy az adatrögzítésre és -hozzáférésre vonatkozó követelmények és közigazgatási eljárások a tagállam egész területén egységesen kerültek kialakításra, és lehetővé teszik az adatok nemzeti szintű összesítését.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött azon adatkészletek, amelyek a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) alkalmazásában vagy egyes uniós szakpolitikák nyomon követése céljából relevánsak, hatóságaik számára ingyenesen hozzáférhetők, és a nyilvánosság számára is nemzeti szinten elérhetők legyenek. A tagállamok az Unió intézményei és szervei számára is elérhetővé teszik ezeket az adatkészleteket.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött és a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (34) összhangban az európai statisztikák előállítása szempontjából releváns adatkészletek a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok és – szükség esetén – az európai statisztikák előállításáért felelős más nemzeti hatóságok számára ingyenesen hozzáférhetők legyenek.

(5) A tagállamok korlátozzák a (3) és a (4) bekezdésben említett adatkészletekhez való nyilvános hozzáférést, ha az ilyen hozzáférés az (EU) 2016/679 rendelet szerint sértené a személyes adatok titkosságát.

(6) A tagállamok a rendszereiket oly módon hozzák létre, hogy a kedvezményezettek hozzáférjenek valamennyi velük kapcsolatos, releváns adathoz az általuk használt vagy használni szándékozott földterületet illetően, hogy pontos kérelmeket tudjanak benyújtani.

68. cikk

Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer

(1) A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer a tagállamok által létrehozott, és légi vagy műholdas ortofotók alapján rendszeresen aktualizált földrajzi információs rendszer, amely legalább 1:5 000 léptékű térképészeti pontossággal egyenértékű pontossági szintet biztosító egységes szabványra épül.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer:

a)	egyenként azonosítsa valamennyi olyan mezőgazdasági parcellát, illetve nem mezőgazdasági területet magában foglaló olyan földterületet, amely a tagállamok megítélése szerint jogosult az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében említett beavatkozások után járó támogatásra;

b)	naprakész adatokat tartalmazzon azokról a területekről, amelyek a tagállamok megítélése szerint jogosultak a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások után járó támogatásra;

c)	lehetővé tegye azon mezőgazdasági parcellák és nem mezőgazdasági területet magukban foglaló földterületek helyének pontos meghatározását, amelyekre kifizetést igényeltek.

(3) A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét a kérdéses naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

69. cikk

Földrajzi térinformatikai és állatállomány-alapú kérelmezési rendszer

(1) A 65. cikk (2) bekezdésében említett, és a KAP stratégiai terveik keretében végrehajtott területalapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok előírják, hogy kérelmet kell benyújtani az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátott, a földrajzi térinformatikai kérelemre vonatkozó nyomtatvány révén.

(2) A 65. cikk (2) bekezdésében említett, és a KAP stratégiai terveik keretében végrehajtott állatállomány-alapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok kérelem benyújtását írják elő.

(3) A tagállamok az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett kérelmeket előre kitöltik a 66. cikk (1) bekezdésének g) pontjában, valamint a 68., a 70., a 71. és a 73. cikkben említett rendszerekből, illetve más releváns nyilvános adatbázisokból származó adatokkal.

(4) A tagállamok létrehozhatnak egy automatikus kérelmezési rendszert és eldönthetik, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmek közül melyek tartozzanak a hatálya alá.

(5) Ha egy tagállam automatikus kérelmezési rendszer használata mellett dönt, létre kell hoznia egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy a kedvezményezettek részére a kifizetéseket a hivatalos számítógépes adatbázisok meglévő információi alapján teljesítsék. Amennyiben változás volt, az említett, meglévő információkat - amennyiben az az említett változás tükrözése érdekében szükséges – további információkkal kell kiegészíteni. Az automatikus kérelmezési rendszerben elérhető meglévő információkat és további információkat a kedvezményezettnek meg kell erősítenie.

(6) A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségét.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét az érintett naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

70. cikk

Területi monitoring rendszer

(1) A tagállamok területi monitoring rendszert hoznak létre és működtetnek, és annak 2023. január 1-jétől működőképesnek kell lennie. Amennyiben a rendszer ezen időponttól kezdődő teljes körű bevezetése műszaki korlátok miatt nem valósítható meg, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendszert fokozatosan hozzák létre és fokozatos módon kezdik meg annak üzemeltetését, melynek értelmében az csak korlátozott számú beavatkozásról szolgáltatna információt. 2024. január 1-jére azonban valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell teljeskörűen működőképes területi monitoring rendszerrel.

(2) A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a területi monitoring rendszer minőségét.

71. cikk

A kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszer

A 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések valamennyi kedvezményezettjének azonosító adatait nyilvántartó rendszernek biztosítania kell, hogy az egyazon kedvezményezett által benyújtott valamennyi kérelem ilyenként azonosítható legyen.

72. cikk

Ellenőrzési és szankcionálási rendszer

A tagállamok létrehozzák a 66. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett ellenőrzési és szankcionálási rendszert. A tagállamok a kifizető ügynökségeken vagy az általuk megbízott szerveken keresztül évente adminisztratív ellenőrzéseket hajtanak végre a támogatási és kifizetési kérelmeken az 59. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzése céljából. Ezeket az ellenőrzéseket helyszíni ellenőrzésekkel kell kiegészíteni, amelyeket a technológia alkalmazásával távolról is végre lehet hajtani.

73. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszernek lehetővé kell tennie a jogosultságoknak a kérelmek és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer alapján való ellenőrzését.

74. cikk

A Bizottság integrált rendszerrel kapcsolatos felhatalmazása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekre szükség van annak biztosításához, hogy az e fejezetben meghatározott integrált rendszer végrehajtására hatékony, koherens és megkülönböztetésmentes módon kerüljön sor, amely szavatolja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, kiegészítve e rendeletet a következőkkel:

a)	a 68., 69. és 70. cikkben említett minőségértékelésre vonatkozó szabályok;

b)	a 68., a 71., illetve a 73. cikkben említett mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszerre, valamint a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre vonatkozó szabályok.

75. cikk

A 68., 69. és 70. cikkel kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás formája és tartalma, valamint részletes szabályai az alábbiak esetében:

i.	a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer és a területi monitoring rendszer minőségére vonatkozó értékelő jelentések;

ii.	a 68., a 69. és a 70. cikkben említett korrekciós intézkedések;

b)	a 69. cikk szerinti támogatási kérelmi rendszernek és a 70. cikkben említett területi monitoring rendszernek az alapvető jellemzői és szabályai, beleértve a területi monitoring rendszer keretében történő beavatkozások számának fokozatos növekedésére vonatkozó paramétereket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

Az ügyletek vizsgálata

76. cikk

Az e fejezettel kapcsolatos hatály és fogalommeghatározások

(1) Ez a fejezet – annak megállapítása végett, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e – egyedi szabályokat állapít meg az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei vagy képviselőik (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatára vonatkozóan.

(2) Ez a fejezet nem alkalmazandó az e cím II. fejezetében és az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozásokra.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse e rendeletet azon beavatkozások listájával, amelyek – kialakításuk és kontrollkövetelményeik miatt – alkalmatlanok a kereskedelmi dokumentumok vizsgálata révén elvégzendő további utólagos ellenőrzésre, és ezért nem tartoznak az e fejezet szerinti ellenőrzés hatálya alá.

(3) E fejezet alkalmazásában:

„kereskedelmi dokumentum”: a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő mindennemű könyvelés, nyilvántartás, bizonylat és igazoló dokumentum, számla, termelés- és minőség-nyilvántartás, levelezés, valamint mindenfajta kereskedelmi adat, beleértve az elektronikusan tárolt adatokat is, amennyiben az említett dokumentumok vagy adatok közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak;

b)	„harmadik fél”: minden természetes, illetve jogi személy, aki, illetve amely az EMGA finanszírozási rendszerében végrehajtott ügyletekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható.

77. cikk

Tagállamok által elvégzett vizsgálatok

(1) A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve módszeresen elvégzik a vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatát. A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonysága. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásoknak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel a vállalkozások kapcsolatban állnak, valamint más olyan természetes, illetve jogi személyekre, akik, illetve amelyek tekintetében a 78. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében ez fontos lehet.

(3) Az e fejezet alkalmazásáért felelős szervet vagy szerveket oly módon kell kialakítani, hogy azok függetlenek legyenek a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős szervezeti egységtől vagy szervezeti egység részlegeitől.

(4) Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb volt, csak akkor kell az e fejezettel összhangban vizsgálni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket a tagállamoknak a 80. cikk (1) bekezdésében említett éves ellenőrzési tervükben fel kell tüntetni.

(5) Az e fejezet szerinti vizsgálat nem érinti a 49. és az 50. cikk alapján végzett ellenőrzéseket.

78. cikk

Keresztellenőrzések

(1) A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú – szükség esetén harmadik felek kereskedelmi dokumentumaira is kiterjedő – keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely a következőkből áll:

a)	a beszállítók, ügyfelek, fuvarozók és egyéb harmadik felek kereskedelmi dokumentumaival történő összehasonlítások;

b)	adott esetben a készletek mennyiségének és jellegének fizikai ellenőrzése;

c)	az EMGA finanszírozási rendszerén belül végrehajtott ügyletekhez vezető vagy azok következtében keletkező pénzügyi mozgások nyilvántartásával történő összehasonlítások;

d)	a könyvvitellel, illetve a pénzügyi mozgások nyilvántartásával kapcsolatban a vizsgálat idején végzett olyan ellenőrzések, amelyek bizonyítják, hogy a kifizető ügynökség birtokában levő, a kedvezményezett támogatásának kifizetését igazoló okmányok pontosak.

(2) Amennyiben a vállalkozások – uniós vagy nemzeti jognak megfelelően – a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi dokumentumokkal és adott esetben a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.

(3) Az ellenőrizendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerülő kockázat mértékét.

(4) A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik félnek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi dokumentumot és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve a vizsgálatnak a nevükben történő elvégzésére felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.

(5) A vizsgálatért felelős tisztviselők vagy a vizsgálatnak a nevükben történő elvégzésére felhatalmazott személyek előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumok kivonatát vagy másolatát a rendelkezésükre bocsássák.

79. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

A tagállamok az e fejezet szerinti vizsgálat végrehajtásában kérésre segítséget nyújtanak egymásnak a következő esetekben:

a)	ha valamely vállalkozás vagy harmadik fél más tagállamban telepedett le, mint ahol a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna;

b)	ha valamely vállalkozás vagy harmadik fél más tagállamban telepedett le, mint ahol a vizsgálathoz szükséges dokumentumok és információk találhatók.

80. cikk

Tervezés és jelentéstétel

(1) A tagállamok ellenőrzési terveket dolgoznak ki a soron következő vizsgálati időszakban a 77. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz.

(2) A tagállamok minden év április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak:

a)	az (1) bekezdésben említett ellenőrzési tervüket, valamint a megvizsgálandó vállalkozások számát, ágazatonkénti bontásban is, a hozzájuk kapcsolódó összegek alapján;

b)	részletes jelentést e fejezet alkalmazásáról a megelőző vizsgálati időszakra vonatkozóan, beleértve a 79. cikk szerinti bármely vizsgálat eredményeit is.

(3) Ha a Bizottság nyolc héten belül nem tájékoztatta a tagállamokat az észrevételeiről, a tagállamok végrehajtják az általuk kidolgozott és a Bizottságnak megküldött ellenőrzési terveket és azok módosításait.

81. cikk

A Bizottság információhoz való hozzáférése és a Bizottság által végzett vizsgálatok

(1) A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e fejezet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított dokumentumhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre ezeket az adatokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.

(2) A 77. cikkben említett vizsgálatot a tagállamok tisztviselői hajtják végre. A Bizottság tisztviselői részt vehetnek az említett vizsgálatban, de nem gyakorolhatják a tagállami tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket. Ugyanakkor beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a tagállamok tisztviselői.

(3) A 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/ Euratom, EK, a 883/2013/EU, Euratom, és az (EU) 2017/1939 rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos tevékenységeket a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, ezekben a tevékenységekben a Bizottság és a kérelmező tagállam tisztviselői nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen személyeknek az érintett tagállam büntetőjoga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy a hivatalos kihallgatásukban. Az ezek során szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

82. cikk

Az ügyletek vizsgálatával kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e fejezet egységes alkalmazására irányuló szabályokat, különösen a következőkkel kapcsolatban:

a)	a 77. cikkben említett vizsgálat végrehajtása a vállalkozások kiválasztása, a vizsgálat mértéke és időbeli terjedelme tekintetében;

b)	a 79. cikkben említett kölcsönös segítségnyújtás végrehajtása;

c)	a 80. cikk (2) bekezdésnek b) pontjában említett jelentések és az e fejezet értelmében szükséges egyéb értesítések tartalma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

A feltételességgel összefüggő kontrollrendszer és közigazgatási szankciók

83. cikk

A feltételességgel összefüggő kontrollrendszer

(1) A tagállamok létrehoznak egy rendszert annak ellenőrzése érdekében, hogy a következő kedvezményezetti kategóriák teljesítik-e az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket:

a)	az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének II. fejezete alapján közvetlen kifizetésekben részesülő kedvezményezettek;

b)	az (EU) 2021/2115 rendelet 70., 71. és 72. cikkének megfelelően éves kifizetésekben részesülő kedvezményezettek;

c)	a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete vagy a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete alapján támogatásban részesülő kedvezményezettek.

(2) Az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkét alkalmazó tagállamok egyszerűsített kontrollrendszert hozhatnak létre:

a)	az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikke alapján kifizetésekben részesülő kedvezményezettek tekintetében, vagy

b)	a tagállamok által az (EU) 2021/2115 rendelet+ 28. cikke alapján meghatározottak szerinti olyan mezőgazdasági kistermelők tekintetében, akik nem kérelmeznek ilyen kifizetéseket.

Amennyiben egy tagállam nem alkalmazza az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkét, egyszerűsített kontrollrendszert hozhat létre az olyan mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelők tekintetében, amelynél a mezőgazdasági terület mérete nem haladja meg az e rendelet 69. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett 5 hektárt.

(3) A feltételesség szabályainak való megfelelés biztosítása céljából a tagállamok igénybe vehetik a meglévő kontrollrendszereiket és közigazgatási szerveiket.

E rendszereknek összeegyeztethetőknek kell lenniük az (1) és (2) bekezdésben említett kontrollrendszerekkel.

(4) A tagállamok az elért eredmények alapján évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdésben említett kontrollrendszereket.

(5) E fejezet alkalmazásában:

a)	„követelmény”: az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkében említett, egy adott jogi aktuson belüli, uniós jog szerinti, jogszabályban foglalt valamennyi gazdálkodási követelmény, amely érdemben eltér az ugyanazon jogi aktusban foglalt minden egyéb követelménytől;

b)	„jogi aktus”: az (EU) 2021/2115 rendelet 12. cikkében említett egyedi irányelv és rendelet;

„a meg nem felelés újbóli előfordulása”: ugyanannak a követelménynek vagy előírásnak egynél több alkalommal való meg nem felelés három egymást követő naptári éven belül, feltéve hogy a kedvezményezettet tájékoztatták a korábbi meg nem felelésről és – adott esetben – lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az említett, korábbi meg nem felelés orvoslására.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott ellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok:

a)	helyszíni ellenőrzéseket irányoznak elő annak ellenőrzése céljából, hogy a kedvezményezettek teljesítik-e az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket;

attól függően, hogy mely követelményekről, előírásokról, jogi aktusokról vagy feltétel-alkalmazási területekről van szó, dönthetnek úgy, hogy az adott követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy feltétel-alkalmazási területre vonatkozó kontrollrendszerek keretében végzett ellenőrzéseket használják – az adminisztratív ellenőrzéseket is ideértve –, feltéve hogy ezen ellenőrzések a hatékonyságukat tekintve legalább egyenértékűek az a) pontban említett helyszíni ellenőrzésekkel;

c)	az a) pontban említett helyszíni ellenőrzések végrehajtásához adott esetben igénybe vehetnek távérzékelést vagy a területi monitoring rendszert, vagy az említett ellenőrzések végrehajtását segítő más releváns technológiákat;

egy kockázatelemzésre alapozva ellenőrzési mintát hoznak létre az a) pontban említett, évente elvégzendő helyszíni ellenőrzések céljára, amely:

figyelembe veszi a gazdaságok szerkezetét és azok tekintetében korrekciós együtthatókat alkalmaz, figyelembe veszi továbbá a megfelelés hiányának eredendő kockázatát, valamint adott esetben a kedvezményezetteknek az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikkében említett mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokban való részvételét,

ii.	véletlenszerű komponenst is magában foglal, és

iii.	az ellenőrzési mintát úgy alakítja ki, hogy az magában foglalja az e cikk (1) bekezdésében említett kedvezményezettek legalább 1 %-át;

e)	a 96/22/EK tanácsi irányelvvel (35) összefüggő feltételességi kötelezettségek tekintetében az e bekezdés d) pontjában meghatározott, minimális arányra vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében fontolóra veszik a felügyeleti tervek egyedi mintavételezési szintjének alkalmazását;

a (2) bekezdésben említett egyszerűsített kontrollrendszer alkalmazása esetén dönthetnek úgy, hogy az e bekezdés a) pontjában említett helyszíni ellenőrzésekből kizárják az említett pontban szereplő kötelezettségeknek való megfelelés ellenőrzését, amennyiben kimutatható, hogy az érintett kedvezményezettek általi meg nem felelés nem járhatott jelentős következményekkel az érintett jogi aktusok és az előírások célkitűzéseinek elérésére nézve.

84. cikk

A feltételességre vonatkozó közigazgatási szankciók rendszere

(1) A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely közigazgatási szankciók kiszabását írja elő e rendelet 83. cikke (1) bekezdésében említett azon kedvezményezettekre, akik az érintett naptári év során bármikor nem tartják be az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket.

Az első albekezdésben említett közigazgatási szankciók csak akkor alkalmazandók, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

a)	a meg nem felelés a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódik;

b)	a meg nem felelés az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikke 2. pontjában foglalt meghatározás szerinti mezőgazdasági üzemhez vagy egyéb, a kedvezményezett irányítása alá tartozó és ugyanazon tagállam területén található területekhez kapcsolódik.

Az erdőterületek tekintetében azonban az első albekezdésben említett közigazgatási szankciók abban az esetben nem alkalmazandók, ha az érintett területre nem igényeltek támogatást az (EU) 2021/2115 rendelet 70. és 71. cikkével összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankció-rendszerükben a tagállamok:

szabályokat határoznak meg a közigazgatási szankciók azon esetekben történő alkalmazására vonatkozóan, amikor az érintett naptári évben vagy években a mezőgazdasági földterület, a mezőgazdasági üzem vagy azok egy része átruházásra kerül; ezeknek a szabályoknak a meg nem felelés miatti felelősség átadók és átvevők közötti méltányos és igazságos elosztásán kell alapulniuk;

az (1) bekezdés ellenére dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak közigazgatási szankciót egy kedvezményezettel szemben, amennyiben annak összege egy naptári évre legfeljebb 100 EUR lenne, azonban a kedvezményezettet tájékoztatni kell a meg nem felelés megállapításáról, valamint arról, hogy a jövőre vonatkozóan korrekciós intézkedéseket kell hoznia;

rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor közigazgatási szankció kiszabására a következő esetekben:

i.	a meg nem felelés a 3. cikkel összhangban vis maiornak vagy rendkívüli körülményeknek tudható be;

ii.	a meg nem felelés valamely közigazgatási szerv utasításának tudható be.

Ezen albekezdés a) pontjának alkalmazásában az „átruházás” bárminemű olyan ügylet, amelynek következtében a mezőgazdasági földterület vagy a mezőgazdasági üzem, illetve azok egy része többé nem áll az átadó rendelkezésére.

(3) A közigazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre vonatkozik.

85. cikk

A közigazgatási szankciók alkalmazása és kiszámítása

(1) A 84. cikkben említett közigazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések csökkentése vagy a kifizetések teljes összegéből való kizárás révén történik. A csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Amennyiben azonban nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelésre mely naptári évben került sor, a csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés megállapítására sor került.

Az említett csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a feltárt meg nem felelés súlyosságát, mértékét, tartós vagy ismétlődő jellegét, továbbá szándékosságát. A kiszabott közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A közigazgatási szankcióknak a 83. cikk (6) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzéseken kell alapulniuk.

(2) A csökkentés mértéke főszabályként az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 3 %-a.

(3) A közigazgatási szankció nem alkalmazandó, amennyiben a meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából.

A tagállamok tájékoztatási mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a feltárt meg nem felelésekről és a lehetséges meghozandó korrekciós intézkedésekről. Az említett mechanizmusnak magában kell foglalnia az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikkében említett, célzott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat is, amelyek igénybevételét kötelezővé lehet tenni az érintett kedvezményezettek számára.

(4) Amennyiben egy tagállam a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszert használja a meg nem felelés eseteinek feltárására, dönthet úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározottnál alacsonyabb százalékos csökkentést alkalmaz.

(5) Amennyiben a meg nem felelés súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, vagy közvetlen veszélyt jelent a köz- vagy állategészségügy szempontjából, a csökkentés százalékos mértékének nagyobbnak kell lennie a (2) bekezdésben meghatározott mértéknél.

(6) Amennyiben ugyanazon meg nem felelés továbbra is fennáll vagy három egymást követő naptári éven belül egyszer ismét előfordul, a csökkentés százalékos mértéke főszabályként az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 10 %-a. Ha ugyanazon meg nem felelés többször is ismét előfordul, és a kedvezményezett ezt nem tudja kielégítően indokolni, azt szándékos meg nem felelésnek kell tekinteni.

Szándékos meg nem felelés esetén a csökkentés százalékos mértéke a kifizetések (1) bekezdésben említett teljes összegének legalább 15 %-a.

(7) A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az e fejezet szerinti közigazgatási szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet az említett szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokkal egészítse ki.

86. cikk

A feltételesség kapcsán kiszabott közigazgatási szankciókból eredő összegek

A tagállamok megtarthatják a 85. cikkben említett csökkentésekből és kizárásokból származó összegek 25 %-át.

V. FEJEZET

A szociális feltételességgel összefüggő kontrollrendszer és közigazgatási szankciók

87. cikk

A szociális feltételességre vonatkozó kontrollrendszer

(1) A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely közigazgatási szankciók alkalmazásáról rendelkezik az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikkében említett azon kedvezményezettek esetében, akik nem tartják be a szociális feltételesség tekintetében az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt szabályokat.

A tagállamok ennek céljából felhasználják a szociális és foglalkoztatási jogszabályok terén alkalmazandó kontroll- és végrehajtási rendszereiket és az alkalmazandó munkaügyi normákat annak biztosítására, hogy a támogatásnak az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikkében, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett kedvezményezettjei teljesítsék az (EU) 2021/2115 rendelet IV. mellékletében említett kötelezettségeket.

(2) A tagállamok biztosítják egyrészt a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős hatóságok vagy szervek, másrészt pedig a kifizető ügynökségek – amelyek szerepe a kifizetések végrehajtása és a szociális feltételességi mechanizmus szerinti szankciók alkalmazása – felelősségi körének egyértelmű szétválasztását.

88. cikk

A szociális feltételességre vonatkozó közigazgatási szankciók rendszere

(1) A 87. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett rendszer keretében a kifizető ügynökséget évente legalább egyszer értesíteni kell a meg nem felelés eseteiről, amennyiben a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok vagy szervek e tekintetben végrehajtható határozatokat hoztak. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell az érintett meg nem felelés súlyosságának, mértékének, tartós vagy ismétlődő jellegének és szándékosságának az értékelését és osztályozását. A tagállamok ezen értékelés elvégzéséhez igénybe vehetik a munkaügyi szankciók bármely vonatkozó nemzeti osztályozási rendszerét. A kifizető ügynökség értesítése során tiszteletben kell tartani a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek belső szervezeti felépítését, feladatait és eljárásait.

A kifizető ügynökséget csak akkor kell értesíteni, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

a)	a meg nem felelés a kedvezményezett mezőgazdasági tevékenységéhez kapcsolódik;

b)	a meg nem felelés az (EU) 2021/2115 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági üzemhez vagy egyéb, a kedvezményezett irányítása alá tartozó és ugyanazon tagállam területén található területekhez kapcsolódik.

(2) A 87. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatásiszankció-rendszerükben a tagállamok:

dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak közigazgatási szankciót egy kedvezményezettel szemben, amennyiben annak összege egy naptári évre legfeljebb 100 EUR lenne; azonban a kedvezményezettet tájékoztatni kell a meg nem felelés megállapításáról, valamint arról, hogy a jövőre vonatkozóan korrekciós intézkedéseket kell hoznia;

rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor közigazgatási szankció kiszabására a következő esetekben:

i.	a meg nem felelés oka vis maior;

ii.	a meg nem felelés valamely közigazgatási szerv utasításának tudható be.

(3) A közigazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre vonatkozik.

89. cikk

A közigazgatási szankció alkalmazása és kiszámítása

(1) A közigazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések csökkentése vagy a kifizetések teljes összegéből való kizárás révén történik. A csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Amennyiben azonban nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelésre mely naptári évben került sor, a csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés megállapítására sor került.

A csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a megállapított meg nem felelés súlyosságát, mértékét, tartós vagy ismétlődő jellegét, továbbá szándékosságát, összhangban a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságoknak vagy szerveknek az értékelésével. A kiszabott közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A 85. cikk (2), (5) és (6) bekezdésének releváns rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására.

(2) A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az e fejezet szerinti közigazgatási szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet az említett szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokkal egészítse ki.

V. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Információk továbbítása

90. cikk

Információközlés

(1) Az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiken túl a tagállamok megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat, nyilatkozatokat és dokumentumokat is:

az akkreditált kifizető ügynökségekre, valamint a kijelölt és akkreditált koordináló szervekre vonatkozóan:

i.	az akkreditációs és adott esetben a kijelölési okirat;

ii.	megbízatásuk (akkreditált kifizető ügynökség vagy kijelölt és akkreditált koordináló szerv);

iii.	adott esetben az akkreditációjuk visszavonása;

a tanúsító szervekre vonatkozóan:

nevük;

ii.

címük;

az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott műveletekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan:

i.	az akkreditált kifizető ügynökség vagy a kijelölt és akkreditált koordináló szerv által aláírt kiadásigazoló nyilatkozatok – amelyek egyúttal kifizetési kérelmek is –, kiegészítve a szükséges információkkal;

ii.	az EMGA-t illetően a pénzügyi igények becslése, az EMVA-t illetően pedig az év folyamán benyújtandó kiadásigazoló nyilatkozatokra vonatkozó aktualizált becslések, valamint a következő pénzügyi évre várható kiadásigazoló nyilatkozatokra vonatkozó becslések;

iii.	a vezetői nyilatkozat és az akkreditált kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásai.

(2) A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a IV. cím II. fejezetében említett integrált rendszer alkalmazásáról. A Bizottság e tárgyban véleménycseréket szervez a tagállamokkal.

91. cikk

Titoktartás

(1) A tagállamok és a Bizottság minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendelet szerint végrehajtott szemlék, illetve záróelszámolások keretében közölt, illetve kapott információk bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

Az említett információkra a 2185/96/Euratom, EK rendelet 8. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók.

(2) A bírósági eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a IV. cím III. fejezetében előírt vizsgálat során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük. Az ilyen információk kizárólag azokkal a személyekkel közölhetők, akiknek – a tagállamokban vagy az Unió intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag – e feladataik ellátásához szükségük van az adott információkra.

92. cikk

Az információtovábbítással kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkkel kapcsolatban:

az alábbiak Bizottság részére történő továbbításának, illetve rendelkezésre bocsátásának formája, tartalma, gyakorisága, határideje és részletes szabályai:

i.	a kiadásigazoló nyilatkozatok, a tervezett kiadások és azok frissítései, beleértve a címzett bevételeket is;

ii.	a vezetői nyilatkozat és a kifizető ügynökségek éves pénzügyi kimutatásai;

iii.	az elszámolások tanúsításáról szóló jelentések;

iv.	az akkreditált kifizető ügynökségek, a kijelölt és akkreditált koordináló szervek és a kijelölt tanúsító szervek neve és adatai;

v.	az EMGA-ból és az EMVA-ból finanszírozott kiadások beszámításának és kifizetésének gyakorlati módozatai;

vi.	a tagállamok által a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások keretében végrehajtott pénzügyi kiigazításokról szóló értesítések;

vii.	az 59. cikknek megfelelően hozott intézkedésekkel kapcsolatos információk;

b)	a Bizottság és a tagállamok közötti információ- és dokumentumcserének, valamint az információs rendszerek kialakításának gyakorlati módozatai, beleértve az e rendszerek által kezelendő adatok típusát, formátumát és tartalmát, valamint az azokhoz tartozó adattárolási szabályokat is;

c)	az információk, dokumentumok, statisztikák és jelentések Bizottság részére történő megküldése a tagállamok által, valamint az említett megküldésre vonatkozó határidők és módszerek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

Az euro használata

93. cikk

Általános elvek

(1) A KAP stratégiai tervek jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban szereplő pénzösszegeket, a Bizottság kötelezettségvállalásainak és kifizetéseinek az összegét, továbbá az igazolt vagy tanúsított kiadások, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatainak pénzösszegeit euróban kell kifejezni és folyósítani.

(2) A mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott árakat és összegeket euróban kell kifejezni.

Ezeket az árakat és összegeket az euroövezeti tagállamok esetében euróban, az euroövezeten kívüli tagállamok esetében pedig az adott tagállam nemzeti pénznemében kell kifizetni vagy beszedni.

94. cikk

Árfolyam és meghatározó ügyleti tény

(1) A 93. cikk (2) bekezdésében említett árakat és összegeket az euroövezeten kívüli tagállamok esetében átváltási árfolyam használatával kell átváltani nemzeti pénznemükre.

(2) Az átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény:

a)	a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben beszedett vagy kifizetett összegek esetében a behozatali vagy kiviteli vámeljárás befejezése;

b)	az összes többi esetben az a tény, amely által a művelet gazdasági célja megvalósul.

(3) Amennyiben egy, az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti közvetlen kifizetést az eurótól eltérő pénznemben folyósítanak a kedvezményezett részére, a tagállamok a támogatás euróban kifejezett összegét az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által az azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó átváltási árfolyamon váltják át nemzeti pénznemre, amely évre a támogatást megítélték.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok kellően indokolt esetben határozhatnak úgy, hogy az átváltást az EKB által az azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó havi átlagárfolyam alapján hajtják végre, amely évre a támogatást megítélték. Az e megoldást választó tagállamok az adott év december 1-jét megelőzően megállapítják és közzéteszik az említett átlagárfolyamot.

(4) Az EMGA-t illetően az euroövezeten kívüli tagállamok a kiadásigazoló nyilatkozatuk elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, amelyet e fejezettel összhangban a kedvezményezetteknek történő kifizetések folyósításakor vagy bevételek beszedésekor alkalmaztak.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a meghatározó ügyleti tényekre és az alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából. A konkrét meghatározó ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

a)	az átváltási árfolyam kiigazításainak mihamarabbi tényleges alkalmazhatósága;

b)	a piacszervezés keretében végzett hasonló tevékenységek meghatározó ügyleti tényeinek hasonlósága;

c)	a piacszervezéssel kapcsolatos árakhoz és összegekhez tartozó meghatározó ügyleti tények koherenciája;

d)	a megfelelő átváltási árfolyamok alkalmazására vonatkozó ellenőrzés kivitelezhetősége és hatékonysága.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából.

95. cikk

Védintézkedések és eltérések

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós jog alkalmazásának védelme érdekében, ha a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik azt. Ezek a végrehajtási jogi aktusok kizárólag a szigorúan szükséges időtartamra térhetnek el a hatályos rendelkezésektől. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az első albekezdésben említett intézkedésekről.

(2) Abban az esetben, ha valamely nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik az uniós jog alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az alábbi esetekben a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e fejezettől való eltérésekkel történő kiegészítése céljából:

a)	ha valamely tagállam a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet;

b)	ha egyes tagállamok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen pénznemek esetében az árfolyammozgási tendenciának torzító hatása lehet a kereskedelemre.

96. cikk

Az euro használata az euroövezeten kívüli tagállamokban

(1) Abban az esetben, ha valamely euroövezeten kívüli tagállam úgy határoz, hogy a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazása nyomán felmerülő kiadásokat nem saját nemzeti pénznemében, hanem euróban fizeti ki, az említett tagállam a megfelelő intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az euro használata ne jelentsen szisztematikus előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2) A tagállam az (1) bekezdésben említett, tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően értesíti a Bizottságot. Az említett intézkedések nem léptethetők hatályba mindaddig, amíg a Bizottság nem tájékoztatta az említett tagállamot arról, hogy azokkal egyetért.

III. FEJEZET

Jelentéstétel

97. cikk

Éves pénzügyi jelentés

A költségvetési évet követő minden év szeptember 30-ig a Bizottság pénzügyi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EMGA és az EMVA előző költségvetési évbeli kezeléséről.

IV. FEJEZET

Átláthatóság

98. cikk

A kedvezményezettekre vonatkozó információk közzététele

(1) Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) és (4) bekezdésének alkalmazása céljából, valamint e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy évente utólag közzétételre kerüljenek az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeinek adatai – beleértve adott esetben e rendelet 59. cikkének (4) bekezdésével összhangban az olyan csoportokra vonatkozó információkat is, amelyekben a kedvezményezettek részt vesznek –, amelyeket az e rendelet 59. cikkének (4) bekezdésével összhangban az említett kedvezményezettek bocsátottak rendelkezésükre.

(2) Az EMVA és az EMGA kedvezményezettjeire vonatkozóan adott esetben az (EU) 2020/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a), b), d)-j) és l) pontja, valamint 49. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó. Az említett rendelet 49. cikke (3) bekezdése e) pontjának alkalmazását a művelet céljára kell korlátozni. Az említett rendelet 49. cikke (3) bekezdésének k) pontját alkalmazni kell az EMVA-ra.

(3) E cikk alkalmazásában:

a)	„művelet”: intézkedés, ágazat, vagy beavatkozástípus;

„a művelet teljes költsége”: az adott pénzügyi évben az egyes kedvezményezettek által az EMGA-ból vagy az EMVA-ból – finanszírozott intézkedésenként, ágazatonként, illetve beavatkozástípusonként – kapott összeg; az EMVA-ból finanszírozott beavatkozástípusonkénti kifizetések esetében a közfinanszírozás teljes – azaz mind az uniós, mind pedig a nemzeti hozzájárulást tartalmazó – összegének megfelelő összeget kell közzétenni;

c)	„a művelet helyszín-jelzése vagy földrajzi helymeghatározása”: a kedvezményezett lakóhelye vagy bejegyzési helye szerinti település, és – adott esetben – a postai irányítószám, illetve annak a települést azonosító része.

(4) Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett információkat minden tagállam egyetlen weboldalon teszi közzé. Ezeknek az információknak eredeti közzétételük időpontjától számítva két évig kell elérhetőknek lenniük.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat a tagállamok nem teszik közzé, amennyiben az egy kedvezményezett által egy év alatt kapott támogatás összege legfeljebb 1 250 EUR.

99. cikk

A kedvezményezetteknek a rájuk vonatkozó információk közzétételéről való tájékoztatása

A tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket arról, hogy a rájuk vonatkozó adatok a 98. cikknek megfelelően közzétételre kerülnek, és hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából uniós és tagállami ellenőrző és vizsgáló szervek kezelhetik az ilyen adatokat.

Az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek megfelelően olyan esetben, amikor személyes adatokról van szó, a tagállamok tájékoztatják a kedvezményezetteket az említett rendelet alapján őket megillető jogokról és a szóban forgó jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról.

100. cikk

Az átláthatósággal kapcsolatos végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)	a 98. és a 99. cikkben meghatározott közzététel formája – a megjelenítés intézkedésenkénti, ágazatonkénti vagy beavatkozástípusonkénti módját is beleértve –, továbbá a közzététel ütemezése;

b)	a 99. cikk egységes alkalmazása;

c)	a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

V. FEJEZET

A személyes adatok védelme

101. cikk

A személyes adatok kezelése és védelme

(1) A 98., a 99. és a 100. cikk sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság kizárólag az e rendelet szerinti – és ezen belül is különösen a II. cím II. fejezetében, a III. cím III. és IV. fejezetében, a IV. címben és az V. cím III. fejezetében megállapított – irányítási, kontroll-, ellenőrzési, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából, valamint statisztikai célból gyűjthetnek személyes adatokat, és az említett adatokat csak az említett célokkal összeegyeztethető módon kezelhetik.

(2) Amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti monitoring és értékelés céljából, illetve statisztikai célból kerül sor személyes adatok kezelésére, azokat anonimizálni kell.

(3) A személyes adatokat az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni. A személyes adatok tárolásának mindenekelőtt olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatgyűjtés vagy a további adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó uniós és nemzeti jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4) A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy személyes adataikat e cikk (1) bekezdésével összhangban nemzeti és uniós szervek kezelhetik, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított adatvédelmi jogok.

VI. CÍM

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

102. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 11. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikkben, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 85. cikk (7) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 94. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 95. cikk (2) bekezdésében és a 105. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikkben, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 85. cikk (7) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 94. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 95. cikk (2) bekezdésében és a 105. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 11. cikk (1) bekezdése, a 17. cikk (5) bekezdése, a 23. cikk (2)bekezdése, a 38. cikk (2) bekezdése, a 40. cikk (3) bekezdése, a 41. cikk (3) bekezdése, a 44. cikk (4) és (5) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, az 52. cikk (1) bekezdése, az 54. cikk (4) bekezdése, az 55. cikk (6) bekezdése, a 60. cikk (3) bekezdése, a 64. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk, a 76. cikk (2) bekezdése, a 85. cikk (7) bekezdése, a 89. cikk (2) bekezdése, a 94. cikk (5) és (6) bekezdése, a 95. cikk (2) bekezdése és a 105. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

103. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

A 11., a 12., a 17., a 18., a 23., a 26., a 32., a 39.-44., a 47., az 51–55., az 58., az 59., a 60., a 64., a 75., a 82., a 92., a 95. és a 100. cikk alkalmazásában a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokkal, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokkal, a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokkal, valamint a közös piacszervezéssel kapcsolatos kérdések tekintetében a Bizottságot – az egyes esetektől függően – a mezőgazdasági alapok bizottsága, az (EU) 2021/2115 rendelet által létrehozott, a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság és az 1308/2013/EU rendelet által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

104. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1306/2013/EU rendelet hatályát veszti.

Azonban:

az 1306/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 5. cikkét, 7. cikkének (3) bekezdését, 9., 17., 21. és 34. cikkét, 35. cikkének (4) bekezdését, 36., 37., 38., 40–43., 51., 52., 54., 56., 59., 63., 64., 67., 68., 70–75., 77., 91–97., 99. és 100. cikkét, 102. cikkének (2) bekezdését, valamint 110. és 111. cikkét továbbra is alkalmazni kell:

i.	a 2022-es naptári évben és az azt megelőzően, az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerek tekintetében felmerült kiadásokra, valamint teljesített kifizetésekre;

ii.	a 228/2013/EU, a 229/2013/EU, az 1308/2013/EU és az 1144/2014/EU rendelet alapján 2022. december 31-ig végrehajtott intézkedésekre;

iii.

az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 5. cikke (6) bekezdése első albekezdésének c) pontjában és 5. cikke (7) bekezdésében említett támogatási programokat illetően az 1308/2013/EU rendelet alapján 2022. december 31. után és az említett támogatási programok végéig végrehajtott műveletek tekintetében felmerült kiadásokra, valamint teljesített kifizetésekre; valamint

iv.	az EMVA esetében pedig a vidékfejlesztési programok 1305/2013/EU rendelet alapján történő végrehajtásának keretében a kedvezményezetteknél felmerült kiadásokra és a kifizető ügynökség által teljesített kifizetésekre;

az 1306/2013/EU rendelet 69. cikkét továbbra is alkalmazni kell az 1307/2013/EU rendelet szerinti támogatási rendszerek tekintetében, továbbá a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott olyan vidékfejlesztési programok, valamint az 1306/2013/EU rendelet II. címének I. fejezetében meghatározott olyan egyéb KAP-intézkedések végrehajtása keretében felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, amelyek végrehajtására 2023. január 1-je előtt került sor;

c)	az 1306/2013/EU rendelet 54. cikkének (2) bekezdését továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet, az 1698/2005/EK rendelet és a 27/2004/EK bizottsági rendelet (37) alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok végrehajtása keretében bejelentett bevételekre;

az 1306/2013/EU rendeletet továbbra is alkalmazni kell az (EU) 2021/2115 rendelet+ 155. cikkének (2) bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos kiadások tekintetében. Ennek ellenére e rendelet 31. cikkét alkalmazni kell azokra a kiadásokra, amelyekről az (EU) 2021/2115 rendelet+ 155. cikke (2) bekezdésének megfelelően értesítették a Bizottságot, és amelyeket e célból egy beavatkozástípusnak kell tekinteni.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre, az (EU) 2021/2115rendeletre, valamint az (EU) 1308/2013 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

105. cikk

Átmeneti intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikkel összhangban az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, e rendelet 104. cikkében említettek szerinti szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés biztosítása érdekében szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az általa előírt szabályokat illető eltérések és kiegészítések tekintetében való kiegészítéséről.

106. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 16. cikket azonban az EMGA esetében a 2022. október 16-tól felmerült kiadásokra kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 2.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

J. VRTOVEC

(1) HL C 41., 2019.2.1., 1. o.

(2) HL C 62., 2019.2.15., 214. o.

(3) HL C 86., 2019.3.7., 173. o.

(4) Az Európai Parlament 2021. november 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. december 2-i határozata.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(8) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

(9) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(12) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(13) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(15) Lásd különösen a Bíróság C-329/88. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Görög Köztársaság ügyben 1989. december 6-án hozott ítéletét (ECLI:EU:C:1989:618); a Bíróság C-317/92. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben 1994. június 1-jén hozott ítéletét (ECLI:EU:C:1994:212); Bíróság (első tanács) C-562/07. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Spanyol Királyság ügyben 2009. október 6-án hozott ítéletét (ECLI:EU:C:2009:614); a T-571/93. sz., az Elsőfokú Bíróság (kibővített második tanács) Lefebvre frères et soeurs, GIE Fructifruit, Association des mûrisseurs indépendants és Star fruits Cie kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1995. szeptember 14-én hozott ítéletét (ECLI:EU:T:1995:163); a Bíróság C-531/06. sz., Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság ügyben 2009. május 19-én hozott ítéletét (ECLI:EU:C:2009:315).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

(18) A Bíróság C-361/19. sz., De Ruiter vof kontra Minister van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit ügyben 2021. január 27-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2021:71.)

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(22) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(27) A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 11., 2003.1.16., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(32) A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(35) A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(37) A Bizottság 27/2004/EK rendelete (2004. január 5.) az 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti részletes szabályoknak a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a vidékfejlesztési intézkedéseknek az EMOGA Garanciarészlegéből való finanszírozása tekintetében történő megállapításáról (HL L 5., 2004.1.9., 36. o.).

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1306/2013/EU rendelet	Ez a rendelet	(EU) 2021/2115 rendelet	1308/2013/EU rendelet
1. cikk	1. cikk	–	–
2. cikk	2. és 3. cikk	–	–
3. cikk	4. cikk	–	–
4. cikk	5. cikk	–	–
5. cikk	6. cikk	–	–
6. cikk	7. cikk	–	–
7. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	9. cikk	–	–
7. cikk, (4) és (5) bekezdés	10. cikk	–	–
7. cikk, (6) bekezdés	–	–	–
8. cikk	11. cikk	–	–
9. cikk	12. cikk	–	–
10. cikk	37. cikk, a) pont	–	–
11. cikk	44. cikk, (1) bekezdés	–	–
12. cikk	–	15. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés	–
13. cikk, (1) bekezdés	–	15. cikk, (3) bekezdés	–
13. cikk, (2) és (3) bekezdés	–	–	–
14. cikk	–	–	–
15. cikk	–	–	–
16. cikk	14. cikk	–	–
17. cikk	20. cikk	–	–
18. cikk	21. cikk	–	–
19. cikk	22. cikk	–	–
20. cikk	23. cikk	–	–
21. cikk	24. cikk	–	–
22. cikk	25. cikk	–	–
23. cikk	26. cikk	–	–
24. cikk	15. cikk	–	–
25. cikk	16. cikk	–	–
26. cikk	17. cikk	–	–
27. cikk	18. cikk	–	–
28. cikk	19. cikk	–	–
29. cikk	–	–	–
30. cikk	36. cikk	–	–
31. cikk	27. cikk	–	–
32. cikk	28. cikk	–	–
33. cikk	29. cikk	–	–
34. cikk	30. cikk	–	–
35. cikk	31. cikk	–	–
36. cikk	32. cikk	–	–
37. cikk	33. cikk	–	–
38. cikk	34. cikk	–	–
39. cikk	35. cikk	–	–
40. cikk	38. cikk	–	–
41. cikk	39. cikk	–	–
42. cikk	–	–	–
43. cikk	45. cikk	–	–
44. cikk	43. cikk, (1) bekezdés	–	–
45. cikk	46. cikk	–	–
46. cikk	43. cikk, (2) bekezdés és 47. cikk	–	–
47. cikk	49. cikk	–	–
48. cikk	50. cikk	–	–
49. cikk	51. cikk, (1) és (2) bekezdés	–	–
50. cikk	51. cikk, (3) bekezdés és 52. cikk	–	–
51. cikk	53. cikk	–	–
52. cikk	55. cikk	–	–
53. cikk	–	–	–
54. cikk	–	–	–
55. cikk	56. cikk	–	–
56. cikk	57. cikk	–	–
57. cikk	58. cikk	–	–
58. cikk	59. cikk	–	–
59. cikk	–	–	–
60. cikk	62. cikk	–	–
61. cikk	63. cikk	–	–
62. cikk	60. cikk	–	–
63. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, és (2)–(5) bekezdés	–	–	–
63. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	61. cikk	–	–
64. cikk	–	–	–
65. cikk	–	–	–
66. cikk	64. cikk	–	–
67. cikk	65. cikk	–	–
68. cikk	66. cikk	–	–
69. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés	67. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	–	–
69. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés	–	–	–
69. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés	67. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés	–	–
69. cikk, (2) bekezdés	67. cikk, (2) bekezdés	–	–
70. cikk	68. cikk	–	–
71. cikk	73. cikk	–	–
72. cikk	69. cikk	–	–
73. cikk	71. cikk	–	–
74. cikk, (1) bekezdés	72. cikk	–	–
74. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés	–	–	–
75. cikk	44. cikk, (2), (3) és (5) bekezdés	–	–
76. cikk	74. cikk	–	–
77. cikk	–	–	–
78. cikk	75. cikk	–	–
79. cikk	76. cikk	–	–
80. cikk	77. cikk,(1), (2) és (5) bekezdés	–	–
81. cikk	78. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	–	–
82. cikk, (1) és (2) bekezdés	78. cikk, (4) és (5) bekezdés	–	–
83. cikk, (3) és (4) bekezdés	–	–	–
83. cikk, (1) bekezdés	79. cikk	–	–
83. cikk, (2) és (3) bekezdés	–	–	–
84. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés	80. cikk	–	–
84. cikk, (5) bekezdés	–	–	–
84. cikk, (6) bekezdés	77. cikk, (4) bekezdés	–	–
85. cikk, (1), (3) és (4) bekezdés	–	–	–
85. cikk, (2) bekezdés	77. cikk, (3) bekezdés	–	–
86. cikk, (1) bekezdés	80. cikk, (2) bekezdés, b) pont	–	–
86. cikk, (2) bekezdés	–	–	–
87. cikk	81. cikk	–	–
88. cikk	82. cikk	–	–
89. cikk	–	–	90a. cikk
90. cikk	–	–	116a. cikk
91. cikk	–	12. cikk	–
92. cikk	–	12. cikk	–
93. cikk	–	12. cikk	–
94. cikk	–	14. cikk	–
95. cikk	–	–	–
96. cikk	83. cikk	–	–
97. cikk	84. cikk	–	–
98. cikk	–	–	–
99. cikk	85. cikk	–	–
100. cikk	86. cikk	–	–
101. cikk, (1) bekezdés	–	–	–
101. cikk, (2) bekezdés	85. cikk, (7) bekezdés	–	–
102. cikk	90. cikk	–	–
103. cikk	91. cikk	–	–
104. cikk	92. cikk	–	–
105. cikk	93. cikk	–	–
106. cikk	94. cikk	–	–
107. cikk	95. cikk	–	–
108. cikk	96. cikk	–	–
109. cikk	97. cikk	–	–
110. cikk	–	128. cikk	–
111. cikk	98. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés	–	–
112. cikk	98. cikk, (4) bekezdés	–	–
113. cikk	99. cikk	–	–
114. cikk	100. cikk	–	–
115. cikk	102. cikk	–	–
116. cikk	103. cikk	–	–
117. cikk	101. cikk	–	–
118. cikk	–	–	–
119. cikk	104. cikk	–	–
119a. cikk	–	–	–
120. cikk	105. cikk	–	–
121. cikk	106. cikk	–	–
I. melléklet	–	–	–
II. melléklet	–	III. melléklet	–
III. melléklet	Melléklet	–	–

2021.12.6.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 435/262

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2117 RENDELETE

(2021. december 2.)

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, 114. cikkére, 118. cikkének első bekezdésére és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

tekintettel a Számvevőszék véleményére (3),

rendes jogalkotási eljárás keretében (4),

mivel:

(1)

„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel a KAP eredményorientáltabbá tétele, a korszerűsítés és a fenntarthatóság – beleértve a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságát – ösztönzése, valamint a kedvezményezettek számára az uniós jogszabályokkal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésének segítése.

(2)

Mivel a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia a nemzetközi, uniós, nemzeti, regionális, helyi szinten és a gazdaságok szintjén felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, észszerűsíteni kell a KAP irányítását, és javítani kell az uniós célkitűzések megvalósítása terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell az adminisztratív terheket. A KAP-nak teljesítményalapúnak kell lennie. Ezért az Uniónak meg kell határoznia az alapvető szakpolitikai paramétereket, így például a KAP célkitűzéseit és alapkövetelményeit, míg a tagállamoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a tekintetben, hogy miként teljesítik a célkitűzéseket és érik el a célokat. A fokozott szubszidiaritás lehetővé teszi a helyi feltételek és szükségletek, valamint a mezőgazdasági tevékenység azon sajátos természetének jobb figyelembevételét, amely a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből fakad, úgy alakítva a támogatásokat, hogy azok maximalizálják az uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulást.

(3)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) állapítja meg, és meghatározza különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak, közvetett végrehajtás útján történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezik a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(4)	A KAP koherenciájának biztosítása érdekében a jövőbeli KAP valamennyi beavatkozásának egy stratégiai tervbe kell illeszkednie, amely magában foglalna olyan beavatkozástípusokat bizonyos ágazatokban, amelyeket az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) írt elő.

(5)

Az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete meghatároz bizonyos, az említett rendelet hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásokat. Az említett melléklet II. részének B. szakaszában foglalt, cukorágazatra vonatkozó fogalommeghatározásokat törölni kell, mivel azok a továbbiakban nem alkalmazandók. Az ugyanazon mellékletben említett egyéb ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásoknak az új tudományos ismeretek és a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e fogalommeghatározások módosítása tekintetében, arra azonban nem, hogy új fogalommeghatározásokat vezessen be. Következésképpen törölni kell az inulinszirup fogalommeghatározásának módosítása céljából a Bizottság részére az említett melléklet II. része A. szakaszának 4. pontjában adott egyedi felhatalmazást. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (7) megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(6)	Az 1308/2013/EU rendelet I. részét egyszerűsíteni kell. Törölni kell azon fogalommeghatározásokat, valamint a Bizottságot végrehajtási jogi aktusok elfogadására felhatalmazó rendelkezéseket, amelyek feleslegessé és tárgytalanná váltak.

(7)

A szerzett tapasztalatok fényében meg kell hosszabbítani bizonyos állami intervenciós időszakokat. Amennyiben az állami intervenció megnyitása automatikus, az állami intervenciós időszakot egy hónappal kell meghosszabbítani. Amennyiben az állami intervenció megnyitása a piaci fejleményektől függ, az állami intervenciós időszaknak a teljes évnek kell lennie.

(8)	A fokozott átláthatóság céljából és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összefüggésben helyénvaló gondoskodni az állami intervenció keretében felvásárolt termékek felvásárlására és értékesítésére vonatkozó releváns mennyiségi és árinformációk közzétételéről.

(9)

Az olívaolaj magántárolására irányuló támogatás nyújtása hatékony eszköznek bizonyult a piac stabilizálására. A szerzett tapasztalatok fényében, valamint annak érdekében, hogy méltányos életszínvonalat biztosítsanak és stabilizálják a piacot az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, helyénvaló kibővíteni a magántárolási támogatásra jogosult termékek jegyzékét, hogy az kiterjedjen az étkezési olajbogyókra is.

(10)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő kilépése nyomán naprakésszé kell tenni az oktatási intézményekben a gyümölcs- és zöldségfélékkel, valamint tejjel és tejtermékekkel történő ellátáshoz nyújtott uniós támogatásnak az 1308/2013/EU rendelet 23a. cikkében meghatározott felső határait. A jogbiztonság érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a csökkentett határértékeket visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(11)	Az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 2–6. szakaszában meghatározott támogatási programokra vonatkozó rendelkezéseket törölni kell, mivel az érintett ágazatokban valamennyi beavatkozástípust az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) határoz meg.

(12)

A borágazatra vonatkozó uniós szakpolitika – a meglévő engedélyezési rendszerével, amely 2016 óta lehetővé tette a szőlőtelepítések rendes növekedését – hozzájárult az uniós borágazat versenyképességének növeléséhez és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez. Míg a borágazat egyensúlyt ért el az előállított mennyiség, a minőség, a fogyasztói kereslet és a világpiaci export között, ez az egyensúly még nem kellően régóta áll fenn, illetve még nem elég stabil, különösen amikor a borágazat súlyos piaci zavarokkal szembesül. Emellett a fogyasztói szokásokban és az életstílusban bekövetkező változások miatt a borfogyasztás folyamatos csökkentésének irányába mutató tendencia figyelhető meg az Unióban. Ennek következtében az új szőlőtelepítések liberalizációja hosszú távon azzal a kockázattal jár, hogy az ágazat termelési kapacitása, a termelők tisztességes életszínvonala és az észszerű fogyasztói árak között mindeddig elért egyensúlyt veszély fenyegeti. Ez azzal a kockázattal jár, hogy veszélybe kerülnek az uniós jogszabályok és szakpolitikák révén az elmúlt évtizedekben elért pozitív fejlemények.

(13)

A szőlőtelepítésekre vonatkozó, meglévő engedélyezési rendszer nélkülözhetetlennek tekinthető a borok sokszínűségének biztosításához és az uniós borágazat sajátosságainak való megfeleléshez is. Az uniós borágazat sajátos jellemzőkkel bír, beleértve a szőlőültetvények hosszú életciklusát, tekintve, hogy a termelésre csak több évvel a telepítést követően kerül sor, ezután azonban évtizedeken át folytatódik, továbbá tekintve a jelentős ingadozások lehetőségét a termelésben egyik szüretről a következőig. Számos bortermelő harmadik országtól eltérően az uniós borágazatot a kis, családi gazdaságok nagyon magas száma is jellemzi, ami a borok széles választékát eredményezi. A projektjeik gazdasági életképességének garantálása és az uniós borágazat világpiaci versenyképességének javítása érdekében az ágazatbeli gazdasági szereplőknek és a termelőknek hosszú távú kiszámíthatóságra van szükségük, tekintve a szőlőültetvény telepítéséhez szükséges jelentős beruházást.

(14)

Az uniós borágazatban mostanáig elért eredmények megőrzése, valamint annak érdekében, hogy a szőlőtelepítéseknek 2030 után is folytatódó rendes növekedése révén hosszú távú mennyiségi és minőségi egyensúlyt érjenek el az ágazatban, a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszert 2045-ig – azaz a 2016 óta érvényben lévő eredeti időszakkal megegyező időszakra – meg kell hosszabbítani, el kell azonban végezni két félidős felülvizsgálatot – 2028-ban és 2040-ben – a rendszer értékelése, és szükség esetén annak érdekében, hogy az említett félidős felülvizsgálatok eredményei alapján javaslatokat terjesszenek elő a borágazat versenyképességének javítására.

(15)

Pozitív környezeti hatást gyakorolna, ha a termelők számára engedélyeznék a szőlőültetvények újratelepítésének elhalasztását, azáltal, hogy ez javítaná a talaj egészségügyi feltételeit a kevesebb vegyianyag-bevitel révén. Ezért a szőlészetben a jobb talajgazdálkodáshoz való hozzájárulás érdekében helyénvaló engedélyezni az újratelepítési engedélyek érvényességének háromról hat évre történő meghosszabbítását, amennyiben az újratelepítés ugyanazon a parcellán történik.

(16)

A Covid19-világjárvány által az uniós borágazatban okozott válság miatt az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) az új telepítésekre vagy az újratelepítésekre vonatkozó olyan telepítési engedélyek érvényességének 2021. december 31-ig történő meghosszabbításáról rendelkezett, amelyeknek 2020-ban kellett lejárniuk. A Covid19-világjárvány okozta válság elhúzódó hatásai miatt az új telepítésekre és az újratelepítésekre vonatkozó, olyan telepítési engedélyekkel rendelkező termelők, amelyeknek 2020-ban vagy 2021-ben kellett lejárniuk, továbbra is nagyban akadályoztatva vannak abban, hogy felhasználják az említett engedélyeket azok érvényességének utolsó évében. Az említett engedélyek elvesztésének elkerülése, és annak érdekében, hogy csökkentsék azon feltételek romlásának kockázatát, amelyek mellett a telepítést el kellene végezni, helyénvaló lehetővé tenni az új telepítésekre vagy az újratelepítésekre vonatkozó, 2020-ban lejáró telepítési engedélyek érvényességének további meghosszabbítását, és a 2021-ben lejáró telepítési engedélyek meghosszabbítását. Ezért az új telepítésekre és az újratelepítésre vonatkozó valamennyi olyan telepítési engedélyt, amelynek 2020-ban vagy 2021-ben kellett lejárnia, 2022. december 31-ig meg kell hosszabbítani.

(17)

Mindemellett, figyelembe véve a piaci kilátásokban bekövetkező változásokat, lehetővé kell tenni, hogy a 2020-ban és 2021-ben lejáró telepítési engedélyekkel rendelkezők ne használják fel engedélyeiket, anélkül, hogy közigazgatási szankcióknak volnának kitéve. Ezenfelül, bárminemű megkülönböztetés elkerülése érdekében, azon termelők számára, akik – anélkül, hogy tudtak volna az engedélyeik érvényessége egy második évre történő meghosszabbításának lehetőségéről – az (EU) 2020/2220 rendelettel összhangban 2021. február 28-ig úgy nyilatkoztak az illetékes hatóságnak, hogy nem szándékozzák felhasználni az engedélyüket, lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatósághoz intézett írásbeli közlés útján 2022. február 28-ig visszavonják nyilatkozataikat, és 2022. december 31-ig használják fel az engedélyüket.

(18)

A Covid19-világjárvány miatti piaci zavarok és az általa az említett engedélyek használata tekintetében okozott gazdasági bizonytalanság okán az 1308/2013/EU rendeletnek az új telepítésekre vagy az újratelepítésre vonatkozó, 2020-ban és 2021-ben lejáró telepítési engedélyekről szóló rendelkezései visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől alkalmazandók.

(19)

Tekintettel arra, hogy a 2014–2017 közötti években több tagállamban is csökkent a szőlővel betelepített tényleges terület, valamint tekintettel az emiatt bekövetkező potenciális termeléskiesésre, az új telepítési engedélyek számára biztosítandó, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdésében említett terület megállapításakor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy válasszanak a jelenlegi számítási alap és a területükön 2015. július 31-én szőlővel ténylegesen betelepített terület bizonyos százaléka között, mely utóbbit növelni kell az 1234/2007/EK tanácsi rendelet (10) szerinti azon telepítési jogoknak megfelelő területtel, amelyek az érintett tagállamban 2016. január 1-jén engedélyekké történő átváltásra rendelkezésre álltak.

(20)

Egyértelművé kell tenni, hogy azon tagállamok, amelyek az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok termelésére jogosult konkrét területek vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelésére jogosult területek esetében regionális szinten korlátozzák az engedélyek kibocsátását, előírhatják, hogy az ilyen engedélyeket az említett régiókban kell felhasználni.

(21)

Egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok a szőlőtelepítési engedélyek kiadása céljából objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági és elsőbbségi kritériumokat alkalmazhatnak nemzeti és regionális szinten. Emellett a tagállamok tapasztalata azt mutatja, hogy szükséges felülvizsgálni néhány elsőbbségi kritériumot annak érdekében, hogy előnyben lehessen részesíteni azon szőlőültetvényeket, amelyek hozzájárulnak a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez, valamint azon mezőgazdasági üzemeket, amelyek fokozott költséghatékonysága, versenyképessége vagy piaci jelenléte bizonyított.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne részesítsenek előnyben olyan természetes vagy jogi személyt, akinek, illetve amelynek vonatkozásában megállapítást nyert, hogy mesterségesen teremtették meg az ilyen előnyök megszerzéséhez szükséges feltételeket, helyénvaló tisztázni azt, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni intézkedések elfogadását az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmusra vonatkozó szabályok, valamint az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadásához szükséges jogosultsági és elsőbbségi kritériumok kijátszásának megakadályozása céljából.

(23)

A telepítési jogok engedélyekre történő átváltására irányuló kérelmek benyújtásának végső határideje 2022. december 31-én lejár. Néhány esetben bizonyos körülmények – így például a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság – olyan hatással járhattak, hogy korlátozták a telepítési jogok telepítési engedélyekre történő átváltását. Az említett okból és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok megőrizzék az ilyen telepítési jogoknak megfelelő termelési kapacitást, helyénvaló, hogy 2023. január 1-jétől azon telepítési jogok, amelyek 2022. december 31-én jogosultak voltak telepítési engedélyekre történő átváltásra, amelyeket azonban még nem váltottak át telepítési engedélyekre, továbbra is a tagállamok rendelkezésére álljanak, amelyek azokat legkésőbb 2025. december 31-ig új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyekként megadhatják, anélkül, hogy az említett engedélyeket beszámítanák az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkében megállapított korlátozások alkalmazása során.

(24)

Néhány tagállamban vannak olyan hagyományos, bortermelés céljára nem engedélyezett szőlőfajtákkal betelepített szőlőültetvények, amelyek termelését, beleértve a bortól eltérő erjesztett szőlőitalok előállítása céljából történő termelést is, nem a borpiac számára szánják. Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy az ilyen szőlőültetvényekre nem vonatkoznak a kivágási kötelezettségek, és hogy a szőlőtelepítésre vonatkozó engedélyek e rendeletben meghatározott rendszere nem alkalmazandó az ilyen szőlőfajtáknak a bortermeléstől eltérő célokra történő telepítésére és újratelepítésére.

(25)

Az 1308/2013/EU rendelet 90. cikke megállapítja, hogy az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az Unióba behozott termékekre az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre, a címkézésre, a borágazat bizonyos termékeire vonatkozó meghatározásokra, megjelölésekre és kereskedelmi megnevezésekre, továbbá az Unió által engedélyezett borászati gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat kell alkalmazni. Ezért a következetesség érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy az említett termékek behozatalára vonatkozó megfelelőségi igazolásokra és analitikai bizonylatokra vonatkozó szabályokat is az EUMSZ-szel összhangban megkötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.

(26)

A KAP-reform keretében a címkézési szabályoknak meg nem felelő termékek forgalomból való kivonására vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe. A termékellenőrzésekre irányuló növekvő fogyasztói elvárásra tekintettel, a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az említett rendeletnek, ne kerüljenek forgalomba, vagy ha az ilyen termékek már forgalomba kerültek, vonják ki őket a forgalomból. A forgalomból való kivonás magában foglalja a termékek címkézése kijavításának lehetőségét is anélkül, hogy véglegesen eltávolítanák azokat a forgalomból.

(27)

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12), a forgalmazási szabályokkal, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, a földrajzi jelzésekkel és a hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(28)

A termelők számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy a változó éghajlati feltételekhez jobban alkalmazkodó és a betegségekkel szemben ellenállóbb szőlőfajtákat használjanak, rendelkezni kell arról, hogy mind a Vitis vinifera-hoz tartozó szőlőfajtákból, mind a Vitis vinifera és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból előállított termékek esetében megengedett legyen az eredetmegjelölések használata.

(29)

Az „eredetmegjelölésnek” és a „földrajzi jelzésnek” az 1308/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározását össze kell hangolni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló – a 94/800/EK tanácsi határozattal (13) jóváhagyott – megállapodásban (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) szereplő fogalommeghatározással, különösen a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésével, amennyiben a földrajzi jelzések a terméket egy meghatározott területről, régióból vagy országból származóként azonosítják. Az egyértelműség érdekében helyénvaló kifejezetten megállapítani, hogy az eredetmegjelölés felülvizsgált fogalommeghatározásába beletartoznak a hagyományosan használt elnevezések is. Ennek eredményeképpen az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, azon követelmények listája, amelyek teljesülése esetén egy hagyományosan használt elnevezés borágazati eredetmegjelölésnek minősül, tárgytalanná válik, és azt törölni kell. A következetesség érdekében egy ilyen egyértelművé tételt be kell vezetni a borágazati „földrajzi jelzésnek” az 1308/2013/EU rendeletben foglalt fogalommeghatározása, valamint az élelmiszeripari ágazati „eredetmegjelölésnek” és „földrajzi jelzésnek” az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) foglalt fogalommeghatározása esetében is.

(30)

A földrajzi környezet, annak természeti és emberi tényezőivel együtt, olyan alapvetően fontos elem, amely hatással van az 1308/2013/EU rendelet és az 1151/2012/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel ellátott, szőlőből készült termékek, mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségére és jellemzőire. Így különösen, ami a csak kis mértékben feldolgozott vagy egyáltalán nem feldolgozott friss termékeket illeti, a természeti tényezők döntő szerepet játszhatnak az érintett termék minőségének és jellemzőinek meghatározásában, míg az emberi tényezők hozzájárulása a termék minőségéhez és jellemzőihez kevésbé konkrét is lehet. Ezért azon emberi tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően egy termék minősége vagy jellemzői és az adott földrajzi környezet közötti kapcsolat ismertetésekor – amit az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke és az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke értelmében bele kell foglalni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések termékleírásába –, nem lehet olyan konkrét termelési vagy feldolgozási módszerekre korlátozni, amelyek valamely konkrét minőséggel ruházzák fel az érintett terméket, hanem olyan tényezők is közéjük tartozhatnak, mint például a talaj- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok és bármely más olyan emberi tevékenység, amely hozzájárul azon alapvető természeti tényezők fenntartásához, amelyek döntően meghatározzák a földrajzi környezetet, valamint az érintett termék minőségét és jellemzőit.

(31)

Az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkében és az 1151/2012/EU rendelet 49. cikkében említett előzetes nemzeti eljárás keretében benyújtott oltalom iránti kérelmekre és a kifogásolásra vonatkozó koherens döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot kellő időben és rendszeresen tájékoztatni kell, amikor a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt eljárásokat indítanak valamely, a tagállam által a Bizottságnak továbbított, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkének (5) bekezdésében és az 1151/2012/EU rendelet 49. cikkének (4) bekezdésében említettek szerinti oltalom iránti kérelem vonatkozásában. Ugyanezen okból, amennyiben egy tagállam egy olyan, az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti döntésről tájékoztatja a Bizottságot, amelyet egy nemzeti bírósági eljárás végén valószínűleg érvénytelennek nyilvánítanak, a Bizottságot fel kell menteni azon kötelezettség alól, hogy az oltalom iránti kérelem tekintetében elvégezze az 1308/2013/EU rendelet 97. cikkében és az 1151/2012/EU rendelet 50. cikkében meghatározott vizsgálati eljárást az előírt határidőn belül, valamint azon kötelezettség alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okairól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése érdekében, és a kérelmező azon alapvető jogának megőrzése érdekében, hogy a földrajzi jelzés oltalmát észszerű határidőn belül biztosítsa, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben az oltalom iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset megalapozott indokokon alapul.

(32)

A földrajzi jelzések bejegyzését egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni azáltal, hogy szét kell választani a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályoknak való megfelelés értékelését a termékleírásoknak a forgalmazási előírásokban és a címkézési szabályokban megállapított követelményeknek való megfelelésének értékelésétől.

(33)

A tagállamok illetékes hatóságai által végzett értékelés lényeges lépés a bejegyzési eljárásban. A tagállamok ismeretekkel és szakértelemmel rendelkeznek, valamint hozzáférnek adatokhoz, ami a legalkalmasabbá teszi őket annak ellenőrzésére, hogy a kérelemben szolgáltatott információk helytállóak-e, és megfelelnek-e a valóságnak. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az említett értékelés eredménye, amelyet a termékleírás releváns elemeit összefoglaló egységes dokumentumban hitelt érdemlően rögzíteni kell, megbízható és pontos legyen. A szubszidiaritás elvére tekintettel, a Bizottságnak ezt követően is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy biztosítsa, nem állnak fenn nyilvánvaló hibák, különösen annak biztosítása érdekében, hogy azok tartalmazzák a szükséges információkat, hogy azok egyértelmű érdemi hibáktól mentesek, hogy a kifejtett indokolás alátámasztja a kérelmet, továbbá, hogy az uniós jog, valamint a kérelem szerinti tagállamon kívüli és az Unión kívüli felek érdekei figyelembevételre kerülnek.

(34)

A borágazatban azon időszakot, amely alatt kifogást lehet emelni, három hónapra kell meghosszabbítani annak biztosítására, hogy valamennyi érdekelt félnek elegendő ideje legyen az oltalom iránti kérelem elemzésére, és lehetősége legyen kifogásolási nyilatkozat benyújtására. Annak biztosítására, hogy ugyanazon kifogásolási eljárást alkalmazzák az 1308/2013/EU és az 1151/2012/EU rendelet alapján, és annak lehetővé tételére, hogy a tagállamok összehangolt és hatékony módon továbbíthassák a Bizottságnak a területükön állandó lakóhellyel rendelkező, illetve ott letelepedett természetes, illetve jogi személyektől érkező kifogásokat, a természetes, illetve jogi személyektől érkező kifogásokat a lakóhelyük, illetve a letelepedési helyük szerinti tagállam hatóságain keresztül kell benyújtani. A kifogásolási eljárás egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról rendelkező végrehajtási jogi aktusban elutasítsa az elfogadhatatlan kifogásolási nyilatkozatokat.

(35)

Az eljárási hatékonyság növelése, valamint az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmának megadására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy a borágazatban ilyen oltalomnak a vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül történő megadásáról rendelkező végrehajtási jogi aktusokat fogadhasson el olyan körülmények között, amikor az oltalom iránti kérelemmel kapcsolatban nem nyújtottak be elfogadható kifogásolási nyilatkozatot. Azon esetekre vonatkozóan, amikor elfogadható kifogásolási nyilatkozatot nyújtottak be, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni olyan végrehajtási jogi aktusoknak a vizsgálóbizottsági eljárással összhangban történő elfogadása céljából, amelyek az oltalom megadásáról vagy az oltalom iránti kérelem elutasításáról rendelkeznek.

(36)

A szőlőből készült termékek védjegyei és földrajzi jelzései közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni az elutasításra, az érvénytelenítésre és a párhuzamos használatra vonatkozó kritériumok tekintetében. Az ilyen egyértelművé tétel nem érintheti a földrajzi jelzések jogosultjai által nemzeti szinten szerzett jogokat, sem a szőlőből készült termékekre vonatkozó uniós oltalmi rendszer létrehozását megelőző időszakra a tagállamok által kötött nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogokat.

(37)

A nemzeti eljárásokra, a kifogásolási eljárásra, a módosítások uniós módosításokként és szabványmódosításokként történő besorolására – beleértve az ilyen módosítások elfogadására vonatkozó fő szabályokat is –, valamint a jelenleg az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (15) megállapított ideiglenes címkézésre és kiszerelésre vonatkozó szabályok fontos elemét képezik a borágazatban alkalmazott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó rendszernek. Az 1151/2012/EU rendelettel és az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) való összhang és az alkalmazás megkönnyítése érdekében az említett rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.

(38)

A földrajzi árujelzők oltalmát illetően fontos kellően figyelembe venni a 94/800/EK határozattal jóváhagyott Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményt, beleértve annak az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkét is. Az említett jogi kereten belül a földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmát alkalmazni kell azon áruk tekintetében is, amelyek az Unió vámterületére szabad forgalomba való bocsátás nélkül lépnek be, és amelyeket olyan különleges vámeljárásoknak vetnek alá, mint az árutovábbítási, a tárolási, a speciális felhasználási vagy a feldolgozási eljárás. Ezért az 1308/2013/EU rendelet 103. cikkének (2) bekezdése és az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése által biztosított oltalmat ki kell terjeszteni az Unió vámterületén áthaladó árukra is, továbbá az 1308/2013/EU rendelet 103. cikkének (2) bekezdése és az 1151/2012/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdése és 24. cikke által az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a hagyományos különleges termékekre vonatkozóan biztosított oltalmat ki kell terjeszteni az interneten vagy az elektronikus kereskedelem más eszközei útján értékesített árukra is. Emellett a borágazatban alkalmazott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket védeni kell minden közvetlen vagy közvetett kereskedelmi felhasználással szemben is, amikor azok összetevőként használt termékekre utalnak. A borágazatban alkalmazott eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket, valamint a hagyományos különleges termékeket védeni kell a visszaélésszerű használattal, utánzással vagy az elnevezésre való utalással szemben is, amikor azokat összetevőként használt termékekre való utalásként használják.

(39)	Lehetővé kell tenni valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának törlését, amennyiben az már nincs használatban, vagy amennyiben az 1308/2013/EU rendelet 95. cikkében említett kérelmező többé nem kívánja fenntartani az említett oltalmat.

(40)

Az olyan innovatív, szőlőből készült termékek iránti egyre növekvő fogyasztói keresletre tekintettel, amelyek annál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkeznek, mint az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében a szőlőből készült termékekre vonatkozóan meghatározott minimális tényleges alkoholtartalom, lehetővé kell tenni az ilyen innovatív, szőlőből készült termékek előállítását az Unión belül is. E célból szükséges megállapítani azon feltételeket, amelyek mellett egyes szőlőből készült termékek alkoholmentessé vagy részlegesen alkoholmentessé tehetők, továbbá meghatározni az engedélyezett alkoholmentesítési eljárásokat. Az említett feltételeknek figyelembe kell venniük a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) határozatait, az OIV-ECO 432-2012. sz. határozatot a bor alkoholmentesítésével előállított italokról, az OIV-ECO 433-2012. sz. határozatot a bor részleges alkoholmentesítésével előállított italokról, az OIV-ECO 523-2016. sz. határozatot az alkoholmentesítés útján módosított alkoholtartalmú borokról és az OIV-OENO 394A-2012. sz. határozatot a borok alkoholmentesítéséről.

(41)

Az említett innovatív, szőlőből készült termékeket soha nem forgalmazták borként az Unióban. Az említett okból további kutatásra és kísérletekre volna szükség az említett termékek minőségének javítása és különösen annak biztosítása érdekében, hogy az alkoholtartalom teljes eltávolítása lehetővé tegye a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel védett minőségi borok megkülönböztető jellemzőinek megőrzését. Ezért, ugyan a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel nem ellátott borok esetében mind a részleges, mind a teljes alkoholmentesítést engedélyezni kell, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében csak részleges alkoholmentesítést kell engedélyezni. Emellett a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében mind azok termelői, mind azok fogyasztói számára az egyértelműség és az átláthatóság biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy amennyiben a földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel ellátott borokat részlegesen alkoholmentesíteni lehet, a termékleírásuknak tartalmaznia kell a részlegesen alkoholmentesített bor leírását, valamint adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok készítéséhez használt konkrét borászati eljárásokat és a készítésükre vonatkozó releváns korlátozásokat.

(42)

A fogyasztók magasabb szintű tájékoztatása érdekében az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke alapján kötelezően feltüntetendő adatoknak tartalmazniuk kell a tápértékjelölést és az összetevők felsorolását. A gyártóknak azonban rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a tápértékjelölés tartalmát a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén csak az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását elektronikus úton tegyék elérhetővé, feltéve, hogy elkerülik a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és marketing célú információkat nem szolgáltatnak. Az az opció azonban, hogy nem biztosítanak teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén, nem érintheti azon meglévő követelményt, hogy a címke fel kell, hogy sorolja az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat. Az 1308/2013/EU rendelet 122. cikkében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 1308/2013/EU rendelet kiegészítése tekintetében az összetevők feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó szabályok megállapítása révén. Lehetővé kell tenni, hogy folytatódjon a meglévő borkészletek forgalmazása az új címkézési követelmények alkalmazásának kezdőnapjait követően is, az említett készletek kimerüléséig. A gazdasági szereplők számára elegendő időt kell biztosítani, hogy igazodjanak az új címkézési követelményekhez, mielőtt azok alkalmazandóvá válnak.

(43)

Az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkét módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak az alkoholmentesített borászati termékek természetéről, valamint hogy a borágazati termékek címkézésére és kiszerelésére irányadó szabályok a szőlőből készült alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített termékekre is alkalmazandók legyenek. Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) értelmében a 10 térfogatszázaléknál kevesebb alkoholt tartalmazó italok esetében előírt minőségmegőrzési időre vonatkozó információk jelenlegi szintjének fenntartása érdekében azonban helyénvaló előírni, hogy a 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú, alkoholmentesítési eljáráson átesett termékek esetében kötelező adatként fel kell tüntetni a minőségmegőrzési idő megjelölését.

(44)

Emellett az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XII. része, amely felsorolja a borágazathoz tartozó termékeket, jelenleg kiterjed a 0,5 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, részben alkoholmentesített borokra. Annak biztosítása érdekében, hogy a borágazathoz tartozzon valamennyi alkoholmentesített bor, beleértve a legfeljebb 0,5 térfogatszázalék alkoholtartalmú borokat is, helyénvaló az 1308/2013/EU rendelet I. mellékletének XII. részét egy új bejegyzés hozzáadásával módosítani.

(45)

A záróelemek borágazatban való használati feltételeire vonatkozó szabályokat illetően, amelyek célja annak biztosítása, hogy a fogyasztók védve legyenek az egyes italokhoz kapcsolódó egyes záróelemek félrevezető használatától, valamint egyes veszélyes záróelemanyagoktól, amelyekből szennyezések kerülhetnek az italokba, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. Így különösen, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)	A cukorkvóták rendszerével kapcsolatos szabályok és követelmények a 2016/2017-es gazdasági év végén lejártak. Az 1308/2013/EU rendelet 124. és 127–144. cikke ezzel elavulttá vált, ezért ezeket törölni kell.

(47)

Az (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) kivételt állapít meg a borágazatban a szőlő és a must értékesítésére vonatkozó maximális fizetési határidő alól. A borellátási lánc stabilitásához való hozzájárulás, valamint annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelőknek biztosítsák a hosszú távú értékesítési kapcsolatok kínálta biztonságot, a hordós borok értékesítését azonos módon kell kezelni. Helyénvaló ezért úgy rendelkezni, hogy az (EU) 2019/633 irányelvben megállapított, alkalmazandó maximális fizetési határidőktől eltérve, ha a szakmaközi szervezetek kérik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a hordós borok értékesítésére nem vonatkoznak az alkalmazandó maximális fizetési határidők, feltéve, hogy a konkrét fizetési határidők szerepelnek azokban a szabványos szerződésmintákban, amelyeket a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke alapján 2021. október 31. előtt kiterjesztettek, és hogy a hordós borok beszállítói és a közvetlen vásárlóik közötti ellátási megállapodások többévesek, vagy többévesekké válnak.

(48)

Amennyiben a mezőgazdasági termékeknek a termelő által egy feldolgozó vagy forgalmazó részére történő szállítása az 1308/2013/EU rendelet 148. és 168. cikke szerinti írásbeli szerződés vagy ajánlat hatálya alá tartozik, és a szállításért fizetendő árat a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével számítják ki, az említett elemeknek, amelyek között szerepelhetnek objektív mutatók, indexek és számítási módszerek, a felek számára könnyen érthetőnek kell lenniük. Továbbá a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a rendelkezésre álló objektív piaci információk és tanulmányok alapján a szerződő felek által használható fakultatív mutatókat határozzanak meg.

(49)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való kilépését követően az Unióban csökkent a nyerstejtermelés összmennyisége. Annak érdekében, hogy a tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezeteknek biztosított, szerződéses tárgyalások folytatására vonatkozó hatáskörök ne csorbuljanak, az ilyen tárgyalások tárgyát képező nyers tej mennyiségére vonatkozó, a teljes uniós termelés százalékában kifejezett, alkalmazandó mennyiségi korlátot növelni kell. A jogbiztonság érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a megnövelt mennyiségi korlátot visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(50)

Az Unió környezetvédelmi célkitűzései elérésének segítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok elismerhessék azon termelői szervezeteket, amelyek a melléktermékek, a maradványanyagok és a hulladékok kezelésével és hasznosításával kapcsolatos célok elérésére – különösen a környezet védelmére és a körforgásos jelleg ösztönzésére – törekednek, valamint azon termelői szervezeteket, amelyek a bármely ágazat számára létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelésével kapcsolatos célok elérésére törekednek. Ezért helyénvaló kiterjeszteni a termelői szervezetek célkitűzéseinek az 1308/2013/EU rendelet 152. cikkében meghatározott jelenlegi listáját. A termelői szervezetek átláthatóságának növelése érdekében a termelői szervezetek alapszabályainak is lehetővé kell tenniük a termelő tagok számára, hogy demokratikusan ellenőrizzék a szervezet elszámolásait és költségvetését. Ezen kívül, a termelői szervezet által folytatott kereskedelmi ügyletek megkönnyítése céljából helyénvaló megállapítani, hogy a termelői szervezet alapszabálya lehetővé teheti a termelő tagok számára, hogy közvetlen kapcsolatban legyenek a felvásárlókkal, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kapcsolat nem veszélyezteti a termelői szervezetnek a kínálat koncentrálásával és a termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos funkcióját, továbbá feltéve, hogy a termelői szervezet továbbra is kizárólagos mérlegelési jogkörrel rendelkezik a termelői szervezet által végrehajtandó értékesítések alapvető elemeit illetően.

(51)

A szerzett tapasztalatok, valamint a tej- és tejtermékágazatban a kvótarendszer vége óta bekövetkezett fejlődés fényében többé nem helyénvaló fenntartani a tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek tekintetében előírt célkitűzésekkel és elismerési megállapodásokkal kapcsolatos egyedi szabályokat.

(52)

A különböző ágazatokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagállamok különböző földrajzi szinteken ismerhetik el a szakmaközi szervezeteket anélkül, hogy aláásnák az ilyen szervezetek szerepét és céljait. Ezért fontos egyértelművé tenni, hogy a tagállamok választhatják az ilyen szakmaközi szervezetek egy vagy több földrajzi szinten való elismerését. A szakmaközi szervezeteknek konkrét célt kell követniük, figyelembe véve a tagjaik és a fogyasztók érdekeit. Az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek fényében helyénvaló kiterjeszteni az 1308/2013/EU rendelet 157. cikkében meghatározott célkitűzések listáját, hogy az tartalmazza az éghajlat-politikai intézkedések, valamint az állatok egészségének védelme és az állatjólét szempontjából megfelelőbb termékek kifejlesztéséhez szükséges információk szolgáltatását és kutatások elvégzését, a melléktermékek hasznosításához való hozzájárulást, a hulladékcsökkentést és -gazdálkodást, valamint az állategészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzésére, kontrolljára és kezelésére irányuló intézkedések előmozdítását és végrehajtását, többek között alapok létrehozása és kezelése révén, vagy az ilyen alapokhoz való hozzájárulás révén, annak céljából, hogy a mezőgazdasági termelőknek pénzügyi kompenzációt fizessenek az ilyen intézkedések előmozdításából és végrehajtásából eredő költségekért és gazdasági veszteségekért. Azon kockázat elkerülése érdekében, hogy az élelmiszerlánc egy bizonyos szakaszában működő szervezetek több hatáskört koncentráljanak, a tagállamok csak olyan szakmaközi szervezeteket ismerhetnek el, amelyek a szakmaközi szervezetet alkotó szervezetek kiegyensúlyozott képviseletére törekednek az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban.

(53)

A „gazdasági térség” fogalmának a szabályok és a kötelező hozzájárulások kiterjesztése céljából az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkében megállapított meghatározását ki kell egészíteni annak érdekében, hogy az említett rendeletet hozzáigazítsák az uniós jog alapján elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek termelési sajátosságaihoz. A fenntartható gyakorlatok ösztönzése érdekében lehetővé kell tenni a szakmaközi szervezetek növényegészségüggyel, állategészségüggyel, élelmiszerbiztonsággal és környezeti kockázatokkal kapcsolatos megállapodásainak, döntéseinek és összehangolt magatartásainak kötelezővé tételét a tagsággal nem rendelkezők számára is. Az ökológiai gazdálkodásban használt vetőmagok terén a biológiai sokféleség fontossága miatt azonban a minősített vetőmagok használatával kapcsolatos szabályokat nem lehet kötelezővé tenni a biogazdálkodást folytató, tagsággal nem rendelkező termelőkre történő kiterjesztés révén.

(54)

Tekintettel az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések fontosságára az Unióban folytatott mezőgazdasági termelés számára, valamint tekintettel a földrajzi jelzésekkel ellátott sajtokra és szárított sonkára vonatkozó kínálatszabályozási szabályok bevezetésének sikerére az említett termékek hozzáadott értékének biztosítása és hírnevének fenntartása, valamint az áruk stabilizálása szempontjából, a kínálatszabályozási szabályok alkalmazásának lehetőségét ki kell terjeszteni az 1308/2013/EU rendelet vagy az 1151/2012/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékekre. Az egyértelműség és a következetesség érdekében helyénvaló a kínálat szabályozására vonatkozó meglévő szabályokat egyetlen, valamennyi mezőgazdasági termékre kiterjedő rendelkezésbe beépíteni. A tagállamokat ezért fel kell hatalmazni arra, hogy az említett szabályokat a földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékek kínálatának szabályozására alkalmazzák valamely szakmaközi szervezetnek, termelői szervezetnek, vagy a termelők, illetve gazdasági szereplők valamely csoportjának kérésére, feltéve, hogy ezzel az említett termék termelőinek legalább kétharmada egyetért, és adott esetben konzultációra került sor az érintett nyersanyag mezőgazdasági termelőivel, és azok a sajt esetében a folyamatosság érdekében egyetértésüket adták. Az említett szabályokat szigorú feltételekhez kell kötni, különösen a termékekkel más piacokon folytatott kereskedelemben való károkozás elkerülése és a kisebbségi jogok védelme érdekében. A tagállamoknak az elfogadott szabályokat haladéktalanul közzé kell tenniük és meg kell küldeniük a Bizottságnak, biztosítaniuk kell a rendszeres ellenőrzéseket, és meg nem felelés esetén a szabályokat hatályon kívül kell helyezniük. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek előírják, hogy egy tagállam helyezze hatályon kívül az ilyen szabályokat, ha a Bizottság megállapítja, hogy a szabályok nem felelnek meg bizonyos feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. Az uniós versenypolitika területén fennálló bizottsági hatáskörök fényében, és tekintve az említett jogi aktusok sajátos jellegét, a Bizottságnak a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül kell az ilyen végrehajtási jogi aktusokat elfogadnia.

(55)

Az élelmiszer-ellátási láncon belüli értékmegosztási záradékok nemcsak a termelők és az első felvásárlók között érdekesek, hanem ott is, ahol lehetővé tudják tenni a mezőgazdasági termelők számára, hogy részt vegyenek az árak alakításában a lánc későbbi szakaszaiban. Ezért lehetővé kell tenni a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára, hogy az első felvásárlók szakaszán túli szereplőkkel is megállapodjanak ilyen záradékokról.

(56)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) hatálya alá tartozó borok különleges kereskedelmi értéke abból ered, hogy a piac prémium szegmenséhez tartoznak a minőségre vonatkozó hírnevüknek köszönhetően, amely a termékleírásaikból ered. Az ilyen borok általában magasabb árakat eredményeznek a piacon, mivel a fogyasztók értékelik azon jellemzőket, amelyeket az eredetmegjelölés és a földrajzi jelzés tanúsít. Annak megakadályozása érdekében, hogy a hátrányos árképzés aláaknázza az említett minőségi referenciát, lehetővé kell tenni, hogy az említett minőségi referencia hasznát élvező gazdasági szereplőket képviselő szakmaközi szervezetek az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve áriránymutatást adhassanak ki a releváns szőlő értékesítésére vonatkozóan. Az ilyen iránymutatásnak azonban nem kötelező jellegűnek kell lennie, hogy ne szűnjön meg teljesen az OEM-ek/OFJ-k közötti árverseny.

(57)

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mezőgazdasági megállapodásának 5. cikke tartalmazza azon számítási módszereket, amelyeket a különleges védzáradékra vonatkozó küszöbmennyiség rögzítéséhez lehet használni a releváns ágazatokban. Ahhoz, hogy a kiegészítő behozatali vámok alkalmazása céljából a küszöbmennyiség meghatározására szolgáló valamennyi lehetséges számítási módszert figyelembe lehessen venni, beleértve azon esetet is, amikor a belföldi fogyasztást nem veszik figyelembe, az 1308/2013/EU rendelet 182. cikkének (1) bekezdését módosítani kell, hogy tükrözze a WTO mezőgazdasági megállapodása 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott számítási módszert.

(58)

Az 1308/2013/EU rendelet 192. és 193. cikkét törölni kell, mivel a cukorágazatbeli termelésszabályozás kivezetésére tekintettel ilyen intézkedésekre többé nincs szükség. Annak érdekében, hogy az uniós piac megfelelő ellátását harmadik országokból történő behozatal révén biztosítsák, a Bizottságra felhatalmazáson alapuló és végrehajtási hatásköröket kell ruházni a cukornád- és a cukorrépamelaszra kivetett behozatali vámok felfüggesztése céljából.

(59)

A Nairobiban megrendezett 10. WTO miniszteri konferencián az exportversenyről 2015. december 19-én elfogadott miniszteri határozat az exportverseny-intézkedésekre vonatkozó szabályokat állapít meg. Az exporttámogatások tekintetében a WTO-tagok a határozat időpontjától kezdve kötelesek megszüntetni exporttámogatási jogosultságaikat. Ezért az export-visszatérítésre vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 196–204. cikkében meghatározott uniós rendelkezéseket törölni kell. Az exporthitelek, az exporthitel-garanciák és -biztosítási programok, a mezőgazdasági exporttal foglalkozó állami kereskedelmi vállalatok és a nemzetközi élelmezési segélyek tekintetében a tagállamok az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti intézkedéseket fogadhatnak el. Mivel az Unió és tagállamai WTO-tagok, az ilyen nemzeti intézkedéseknek meg kell felelniük a 2015. december 19-i WTO miniszteri határozatban megállapított szabályoknak is, az uniós jog és a nemzetközi jog értelmében.

(60)

A belső piac a versenyszabályok valamennyi tagállamban történő következetes alkalmazásán alapul. Ez szükségessé teszi a nemzeti versenyhatóságok és a Bizottság közötti folyamatos szoros együttműködést a versenyhatóságok európai hálózatában, ahol megvitathatók a versenyszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdések, és koordinálhatók a versenyszabályok alkalmazására irányuló intézkedések, az 1/2003/EK tanácsi rendelettel (19) összhangban.

(61)

Annak biztosítása érdekében, hogy a szakmaközi szervezetek hatékonyan alkalmazzák az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkét, valamint az egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében nem írható elő, hogy a szakmaközi szervezetek megállapodásai, döntései és összehangolt magatartásai esetében a Bizottság előzetes határozata szükséges ahhoz, hogy azokra ne legyen az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó, feltéve, hogy az említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkében megállapított követelményeknek. A kérelmező kérésére azonban a Bizottságnak véleményt kell nyilvánítania az ilyen megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkével való összeegyeztethetőségére vonatkozóan. A Bizottság azon véleményének ellenére, amely szerint az ilyen megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetők az említett cikkel, a Bizottság számára fenn kell tartani a lehetőséget, hogy egy ilyen vélemény kibocsátását követően bármikor kinyilvánítsa, hogy az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése a jövőben alkalmazandó lesz a szóban forgó megállapodásokra, döntésekre vagy összehangolt magatartásokra, ha megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az 1308/2013/EU rendelet 210. cikkének alkalmazására vonatkozó feltételek.

(62)

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos, a kötelező követelményeknél szigorúbb követelmények alkalmazását célzó bizonyos vertikális és horizontális kezdeményezések pozitív hatással lehetnek a fenntarthatósági célkitűzésekre. Az ilyen megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak a termelők és a különböző termelési, feldolgozási és kereskedelmi szinteken működő gazdasági szereplők közötti megkötése is erősítheti a termelők helyzetét az ellátási láncban, és javíthatja a tárgyalási pozíciójukat. Ezért bizonyos körülmények között az ilyen kezdeményezésekre nem alkalmazható az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése. Ezen új eltérés hatékony alkalmazásának biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az ilyen kezdeményezések esetén nem lehet kötelezővé tenni a Bizottság előzetes határozatát, amely szerint rájuk nem alkalmazandó az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése. Mivel ez egy új eltérés, helyénvaló előírni, hogy a Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül készítsen iránymutatásokat a gazdasági szereplők számára az eltérés alkalmazásának feltételeire vonatkozóan. Ezen időpont után a termelők számára is lehetővé kell tenni, hogy véleményt kérjenek a Bizottságtól az eltérésnek a megállapodásaikra, döntéseikre és összehangolt magatartásaikra való alkalmazására vonatkozóan. Indokolt esetben lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság ezt követően felülvizsgálhassa véleményének tartalmát. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti versenyhatóságok eldönthessék, hogy egy megállapodást, döntést vagy összehangolt magatartást módosítani, megszüntetni vagy mellőzni kell-e, ha ezt a verseny védelméhez szükségesnek tekintik, amely esetben tájékoztatniuk kell a Bizottságot az intézkedéseikről.

(63)

Az 1308/2013/EU rendelet 214a. cikke lehetővé teszi Finnország számára, hogy bizonyos feltételek mellett 2022-ig nemzeti támogatást nyújtson Dél-Finnországban a Bizottság engedélyének függvényében. Lehetővé kell tenni, hogy az említett nemzeti támogatás nyújtása a 2023–2027-es időszakban folytatódjon. Annak biztosítása érdekében, hogy e támogatást a 2021–2022-es átmeneti időszakban továbbra is lehessen nyújtani, az erre vonatkozó új szabályokat csak 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

(64)

A zöldség- és gyümölcságazatban a termékek szabad mozgására vonatkozó korlátozások – amelyek a növénykárosítók terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából erednek – nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. Különösen a növénykárosítók növekvő előfordulásának fényében helyénvaló rendkívüli támogatási intézkedéseket engedélyezni a növénykárosítók okozta kereskedelmi korlátozások figyelembevétele érdekében, és kibővíteni azon termékek listáját, amelyek tekintetében a gyümölcs- és zöldségágazatban rendkívüli támogatási intézkedések fogadhatók el.

(65)

A meglévő uniós piaci megfigyelőközpontok és agrárpiaci munkacsoportok kedvezőnek bizonyultak abban a tekintetben, hogy információkkal szolgáltak a gazdasági szereplők és a közjogi hatóságok döntéseihez, valamint megkönnyítették a piaci fejlemények monitoringját. E célból, valamint a mezőgazdasági és élelmiszerpiac uniós szintű átláthatóságának fokozása, továbbá a mezőgazdasági piacok stabilitásához való hozzájárulás érdekében az említett eszközöket meg kell erősíteni. Ezért helyénvaló egységes jogi keretet létrehozni az uniós piaci megfigyelőközpontok bármely mezőgazdasági ágazatban való létrehozására és működésére vonatkozóan, valamint megállapítani az említett megfigyelőközpontok számára a releváns értesítési és jelentéstételi kötelezettségeket.

(66)

A mezőgazdasági piacok monitoringja céljából gyűjtött statisztikai adatok és információk alapján az uniós piaci megfigyelőközpontoknak jelentéseikben azonosítaniuk kell a piaci zavar veszélyeit. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági Különbizottság ülésein való rendszeres részvétel révén a Bizottságnak rendszeresen be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mezőgazdasági termékek piaci helyzetére, a piaci zavar veszélyeire és a meghozandó lehetséges intézkedésekre vonatkozó információkat.

(67)

Az egyértelműség érdekében az 1308/2013/EU rendelet 223. cikkében kifejezetten meg kell állapítani a Bizottság szerepét az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20)22. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságokkal és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatósággal (ESMA) folytatandó együttműködésre és információcserére vonatkozó meglévő kötelezettségei tekintetében.

(68)

A Bizottságnak a tej- és tejtermékpiacra és az iskolaprogram hatályának kiterjesztésére vonatkozó, elavult jelentéstételi kötelezettségeit törölni kell. A méhészeti ágazatra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket be kell építeni az (EU) 2021/2115 rendeletbe. Új jelentéstételi kötelezettségeket és határidőket kell megállapítani a versenyszabályoknak a mezőgazdasági ágazatra való alkalmazását illetően, az uniós piaci megfigyelőközpontok létrehozását illetően és a rendkívüli intézkedések alkalmazását illetően. A Bizottságnak be kell számolnia a kereskedelmi megnevezésekkel és a hasított testek osztályozásával kapcsolatban a juh- és kecskehúságazatban fennálló helyzetről.

(69)	A mezőgazdasági ágazatban a válságokra képzett tartalékra vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet V. részének III. fejezetében megállapított rendelkezéseket törölni kell, mivel a mezőgazdasági tartalékra vonatkozó aktualizált rendelkezéseket az (EU) 2021/2116 rendelet tartalmazza.

(70)

A 2007. június 29. előtt bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borjúhús tekintetében alkalmazandó kereskedelmi megnevezéstől való meglévő eltérés fényében, a következetesség jegyében és a fogyasztók számára egyértelmű tájékoztatás nyújtása érdekében lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy az ugyanazon időpont előtt bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelölésekért vagy földrajzi jelzésekért felelős csoportosulások számára a borjúhús tekintetében lehetővé tegyék a hasított test kötelező osztályozásától való eltérést.

(71)

A szóban forgó érdekek közötti méltányosabb egyensúly elérése érdekében meg kell állapítani az 1151/2012/EU rendelet szerinti eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyezni kért elnevezés és az Unióban termesztett növényfajta, illetve tenyésztett állatfajta neve közötti összeütközések értékelésére vonatkozó szabályokat.

(72)

Annak érdekében, hogy növekedjen a fogyasztók tájékozottsága az 1151/2012/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket és hagyományos különleges termékeket illetően, a kapcsolódó uniós szimbólumok kötelező használatát ki kell terjeszteni a reklámanyagokra is.

(73)

Rendelkezni kell olyan egyedi eltérésekről, amelyek lehetővé teszik valamely hagyományos különleges termék bejegyzett elnevezése mellett más elnevezések egyidejű használatát. A Bizottságnak átmeneti időszakokat kell rögzítenie a hagyományos különleges termékek elnevezését tartalmazó megnevezések használatára vonatkozóan, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében már meglévő ilyen átmeneti időszakokra vonatkozó feltételekkel összhangban.

(74)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek bejegyzésével kapcsolatos, az 1151/2012/EU rendeletben megállapított eljárásokat észszerűsíteni és egyszerűsíteni kell annak biztosítására, hogy az új elnevezéseket rövidebb időn belül lehessen bejegyezni. A kifogásolási eljárást egyszerűsíteni kell. Az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatnak meg kell határoznia a kifogás valamennyi okát és ezen okok részletes ismertetését. Ez nem akadályozhatja meg a kifogást benyújtó hatóságot vagy személyt abban, hogy az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkének (3) bekezdésében említett konzultációk folyamán további vagy részletesebb adatokkal egészítse ki a nyilatkozatot.

(75)

A termékleírások módosításainak jóváhagyására irányuló, az 1151/2012/EU rendeletben megállapított eljárást egyszerűsíteni kell az uniós módosítások és a standard módosítások közötti különbségtétel bevezetésével. A szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamoknak kell felelniük a standard módosítások jóváhagyásáért, és a Bizottságnak meg kell őriznie a termékleírások uniós módosításainak jóváhagyásáért való felelősséget. Rendelkezéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy elegendő idő legyen az 1151/2012/EU rendeletben a termékleírások módosításaira vonatkozóan előírt szabályoktól az e rendeletben megállapított új szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítéséhez.

(76)

Az uniós fogyasztók körében a méhviasz iránti emelkedő kereslet, az élelmiszeripari ágazatban annak növekvő használata, valamint a mezőgazdasági termékekkel és a vidéki gazdasággal való szoros kapcsolata fényében a mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek az 1151/2012/EU rendelet I. mellékletében megállapított jegyzékét ki kell terjeszteni az említett termékre.

(77)

Az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) szerinti földrajzi jelzések bejegyzéseinek korlátozott száma fényében az érintett termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalmára irányadó jogi kereteket egyszerűsíteni kell. Az ízesített borászati termékeknek és egyéb alkoholtartalmú italoknak – a szeszes italok és az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt, szőlőből készült termékek kivételével – az egyéb mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel azonos jogi szabályozással és eljárásokkal kell rendelkezniük. Az 1151/2012/EU rendelet hatályát ki kell terjeszteni az említett termékekre. A 251/2014/EU rendeletet e változás figyelembevétele érdekében módosítani kell a címe, a hatálya és a fogalommeghatározások tekintetében, valamint az ízesített borászati termékek jelölésére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A 251/2014/EU rendelet alapján oltalomban részesült elnevezések esetében biztosítani kell a zökkenőmentes átállást.

(78)

A harmadik országokkal folytatott kereskedelem megkönnyítése érdekében meg kell állapítani, hogy a tagállamok megengedhetik, hogy a kivitelre előállított ízesített borászati termékek csomagolásán vagy egy ahhoz rögzített címkén feltüntessék a harmadik országok által előírt kereskedelmi megnevezéseket, többek között az Unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelveken, feltéve, hogy a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén szerepelnek a II. mellékletben meghatározott megfelelő kereskedelmi megnevezések is.

(79)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ízesített borászati termékeknek a 251/2014/EU rendelet II. mellékletében megállapított kereskedelmi megnevezéseinek és leírásainak kiegészítése tekintetében, annak érdekében, hogy kiigazítsa azokat a műszaki fejlődésnek, a tudományos és piaci fejleményeknek, a fogyasztói egészségnek vagy a tájékoztatás iránti fogyasztói igényeknek a figyelembevétele céljából.

(80)

A fogyasztók számára magasabb szintű tájékoztatás biztosítása érdekében a 251/2014/EU rendeletbe be kell illeszteni az ízesített borászati termékek kötelező jelölését a tápértékjelöléssel, valamint az összetevők felsorolásával együtt. A gyártóknak azonban rendelkezniük kell azon lehetőséggel, hogy a tápértékjelölés tartalmát a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén csak az energiaértékre korlátozzák, és a teljes tápértékjelölést és az összetevők felsorolását elektronikus úton tegyék elérhetővé, feltéve hogy elkerülik a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és marketing célú információkat nem szolgáltatnak. Azon opció azonban, hogy nem biztosítanak teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén, nem érintheti azon meglévő követelményt, hogy a címkének fel kell sorolnia az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagokat. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 251/2014/EU rendelet kiegészítése tekintetében az ízesített borászati termékek összetevőinek feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén. Lehetővé kell tenni, hogy folytatódjon az ízesített borászati termékek meglévő készleteinek forgalmazása az új jelölési követelmények alkalmazásának kezdőnapjait követően is, a készletek kimerüléséig. A gazdasági szereplők számára elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy igazodjanak az új jelölési követelményekhez, mielőtt azok alkalmazandóvá válnak.

(81)

Helyénvaló lehetővé tenni, hogy a 251/2014/EU rendelet II. mellékletének A. pontjában megállapított kategóriák bármelyikébe tartozó ízesített borokhoz ízesítés céljából korlátozott mennyiségű szeszes italt adjanak hozzá. Mivel a műszaki fejlődés manapság lehetővé teszi a vermut előállítását alkohol hozzáadása nélkül, többé nem követelhető meg alkohol hozzáadása a vermuthoz. Tekintve a fogyasztói keresletet, helyénvaló megengedni a vörös- és fehérbor kombinációját Glühwein előállítása céljából. Egy a lengyel piacon létező, ízesített boralapú ital figyelembevétele érdekében helyénvaló létrehozni az új „Wino ziołowe” kategóriát, meghatározva az uniós jogban az annak előállítására vonatkozó hagyományos követelményeket.

(82)

Tekintve kis méretét, távoli fekvését és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos sajátos helyzetét, a helyi piacok Réunionon különösen érzékenyek az áringadozásokra. A szakmaközi szervezetek összefogják a termelőket és az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban működő egyéb gazdasági szereplőket, és szerepet játszhatnak a helyi termelés fenntartásának és diverzifikációjának támogatásában. A réunioni élelmezésbiztonság sajátos kontextusában helyénvaló az 1308/2013/EU rendelet 165. cikkétől eltérve, úgy rendelkezni, hogy amennyiben egy elismert szakmaközi szervezet szabályait kiterjesztik a szakmaközi szervezetben tagsággal nem rendelkező gazdasági szereplőkre, Franciaország a releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően határozhat úgy, hogy a szakmaközi szervezetben tagsággal nem rendelkező gazdasági szereplőknek pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a kiterjesztett szabályok hatálya alá tartozó, azon gazdasági szereplők általános gazdasági érdekét képező tevékenységek tekintetében, akik kizárólag Réunionon folytatják tevékenységeiket a helyi piacra szánt termékekkel kapcsolatban.

(83)	Az 1308/2013/EU, az 1151/2012/EU, a 251/2014/EU és a 228/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(84)

Átmeneti rendelkezéseket kell bevezetni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek oltalom alá helyezése és bejegyzése iránti olyan kérelmek vonatkozásában, amelyeket e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt nyújtottak be, az olívaolajra és az étkezési olajbogyókra, a gyümölcsre és a zöldségekre, a borra, a méhészetre és a komlóra vonatkozó azon támogatási programok keretében 2023. január 1. előtt felmerült kiadások tekintetében, a gyümölcs- és zöldségágazatban az elismert termelői szervezetek vagy társulásaik azon operatív programjai tekintetében, valamint a borágazatra vonatkozó azon támogatási programok tekintetében, amelyeket az 1308/2013/EU rendelet 29–60. cikke alapján hoztak létre.

(85)	Az (EU) 2021/2115 rendeletben megállapított új jogi keretre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében az 1308/2013/EU rendelet ezen új jogi kerethez kapcsolódó módosításait 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

(86)	A tervezett intézkedések zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében és sürgőssége okán e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1)és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435, 2021.12.6., 187 o.).”"

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (2) bekezdést el kell hagyni;

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában az (EU) 2021/2116. rendeletben és az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*2) foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben – a 227. cikknek megfelelően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából, új fogalommeghatározások bevezetése nélkül.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435, 2021.12.6., 1 o.).”"

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a rizs átváltási arányainak rögzítéséről a feldolgozás különböző szakaszaira vonatkozóan.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Gazdasági évek

A következő gazdasági évek kerülnek megállapításra:

a)	egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b)	április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

július 1-jétől a következő év június 30-ig a következő ágazatok esetében:

i.	a gabonaágazat;

ii.	a vetőmagágazat;

iii.	a len- és kenderágazat;

iv.	a tej- és tejtermékágazat;

d)	augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e)	szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében és az étkezésiolajbogyó tekintetében;

f)	október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében és az olívaolaj tekintetében.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra a következők szerint van lehetőség:

a)	a közönséges búza tekintetében október 1-jétől május 31-ig;

b)	a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében egész évben;

c)	a hántolatlan rizs tekintetében egész évben;

d)	a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;

e)	a vaj és a sovány tejpor tekintetében február 1-jétől szeptember 30-ig.”

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(2a) A tagállamok közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben megállapított elveknek való megfelelés nyomon követésének lehetővé tételéhez szükséges valamennyi információt.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság minden évben közzéteszi azon feltételek részleteit, amelyek mellett az állami intervenció keretében felvásárolt termékeket az előző év folyamán felvásárolták, illetve értékesítették. Az említett részletek közé tartoznak a releváns mennyiségek, valamint a vételi és az eladási árak.”

A 17. cikk első bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)	olívaolaj és étkezési olajbogyó;”.

A II. rész I. címének II. fejezete a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „II. FEJEZET A gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tej- és tejtermékek oktatási intézményekben történő kiosztásának támogatása”;

b)	az „1. szakasz” címsort és a szakasz címét el kell hagyni;

a 23. cikk (11) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(11) A tagállamok az elosztandó vagy a kísérő oktatási intézkedések körébe bevonandó termékeket olyan objektív kritériumok alapján választják ki, amelyek a következők közül legalább egyet magukban foglalnak: egészségügyi és környezeti megfontolások, szezonális jelleg, változatosság és a helyi vagy regionális termékek elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az Unióból származó termékeket. A tagállamok ösztönözhetik különösen a helyi vagy regionális beszerzést, a biotermékeket, a rövid ellátási láncokat vagy a környezeti előnyöket, beleértve a fenntartható csomagolást is, valamint – adott esetben – az 1151/2012/EU rendelet által létrehozott minőségrendszerek keretében elismert termékeket.

A tagállamok mérlegelhetik, hogy stratégiáikban előnyben részesítik a fenntarthatósággal és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos szempontokat.”;

a 23a. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához, a kísérő oktatási intézkedésekhez és a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségekhez nyújtott támogatás tanévenként nem haladhatja meg a 220 804 135 EUR összeget. Az említett általános értékhatáron belül, a támogatás nem haladhatja meg a következő összegeket:

a)	az iskolagyümölcs és -zöldség esetében: 130 608 466 EUR tanévenként;

b)	az iskolatej esetében: 90 195 669 EUR tanévenként.”;

ii.	a (2) bekezdés harmadik albekezdésének utolsó mondatát el kell hagyni;

iii.

a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdésben megállapított 220 804 135 EUR összegű általános értékhatár túllépése nélkül tanévenként egy alkalommal bármely tagállam átcsoportosíthatja egyik vagy másik indikatív előirányzatának legfeljebb 20 %-át a másik javára.”;

e)	a 29–60. cikket tartalmazó 2–6. szakaszt el kell hagyni.

A 61. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„61. cikk

Időtartam

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől 2045. december 31-ig alkalmazandó; a Bizottságnak két félidős felülvizsgálatot kell lefolytatnia 2028-ban és 2040-ben, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat tegyen.”

10.

A 62. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

a szöveg az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy amennyiben az újratelepítésre ugyanazon a parcellán vagy parcellákon kerül sor, ahol a kivágást végrehajtották, a 66. cikk (1) bekezdésében említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított hat évig érvényesek. Az ilyen engedélyeknek egyértelműen azonosítaniuk kell azon parcellát vagy parcellákat, ahol a kivágásra és az újratelepítésre sor fog kerülni.”;

ii.

a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdéstől eltérve, a 64. cikkel és a 66. cikk (1) bekezdésével összhangban megadott, 2020-ban és 2021-ben lejáró engedélyek érvényessége 2022. december 31-ig meghosszabbodik.

Azon termelőkkel szemben, akik e rendelet 64. cikkének és 66. cikke (1) bekezdésének megfelelő olyan engedélyekkel rendelkeznek, amelyek 2020-ban és 2021-ben lejárnak, az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, nem alkalmazható az 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdésében említett igazgatási szankció, feltéve, hogy 2022. február 28-ig tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról, hogy az engedélyüket nem szándékozzák felhasználni, és nem kívánnak élni azzal a lehetősséggel, hogy azok érvényessége az e bekezdés harmadik albekezdésében említettek szerint meghosszabbodjon. Amennyiben azon termelők, akik olyan engedélyekkel rendelkeznek, amelyek érvényességét 2021. december 31-ig meghosszabbították, 2021. február 28-ig úgy nyilatkoztak az illetékes hatóságnak, hogy nem szándékozzák felhasználni az említett engedélyeket, lehetővé kell tenni a számukra, hogy az illetékes hatósághoz intézett írásbeli közlés útján 2022. február 28-ig visszavonják a nyilatkozatukat, és a harmadik albekezdésben előírt meghosszabbított érvényességi időszakon belül használják fel engedélyeiket.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) E fejezet nem alkalmazandó az olyan területeken történő telepítésekre és újratelepítésekre, amelyek kísérleti célokra, szőlőfajta-gyűjteményeknek a genetikai erőforrások megőrzése céljából történő kialakítására, vagy oltványiskolák céljára szolgálnak, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog alapján közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.”

11.

A 63. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok minden évben rendelkezésre bocsátanak olyan új telepítésekre vonatkozó engedélyeket, amelyek megfelelnek:

a)	a területükön szőlővel ténylegesen betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-én mért adatok szerint; vagy

a területükön szőlővel ténylegesen betelepített terület 1 %-ának, a 2015. július 31-én mért adatok szerint, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h. cikkének, 85i. cikkének vagy 85k. cikkének megfelelően megadott, az e rendelet 68. cikkében említettek szerint engedélyekre történő átváltás céljából 2016. január 1-jén rendelkezésre állt telepítési jogok hatálya alá tartozó területnek.”;

a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Azon tagállamok, amelyek – az első albekezdés b) pontjával összhangban – az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok termelésére jogosult konkrét területek vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelésére jogosult területek esetében regionális szinten korlátozzák az engedélyek kibocsátását, megkövetelhetik, hogy az ilyen engedélyeket az említett régiókban kelljen felhasználni.”;

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy valamely oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát;”

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„c)	a szóban forgó termékek fejlődéséhez való hozzájárulás szándéka, az említett termékek minőségének megőrzése mellett.”;

d)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(3a) A tagállamok minden szükséges szabályozási intézkedést meghozhatnak a (2) és a (3) bekezdés értelmében hozott korlátozó intézkedések gazdasági szereplők általi kijátszásának megakadályozása érdekében.”

12.

A 64. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés második albekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok e cikk alkalmazásában a következő objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet nemzeti vagy regionális szinten:”;

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az ilyen engedély-odaítélés során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá arra sor kerülhet részben vagy egészben a következő, nemzeti vagy regionális szinten alkalmazható objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:”;

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)	olyan területek, ahol a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez vagy a szőlőfajták genetikai erőforrásainak a védelméhez;”

iii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	újonnan telepítendő területek, amelyek a bortermelő ágazat olyan üzemei termelékenységének a növekedéséhez járulnak hozzá, amelyek fokozott költséghatékonyságot vagy versenyképességet vagy piaci jelenlétet mutatnak;”

iv.

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)	a kis és közepes méretű szőlőtermesztő üzemek méretének növelése keretében újonnan telepítendő területek;”

c)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(2b) A tagállamok minden szükséges szabályozási intézkedést meghozhatnak, hogy megakadályozzák az (1), (2) és (2a) bekezdés értelmében általuk alkalmazott korlátozó kritériumok gazdasági szereplők általi kijátszását.”

13.

A 65. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A 63. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok figyelembe veszik azon ajánlásokat, amelyeket a borágazatban működő, a 152., 156. és 157. cikkben említett elismert szakmai szervezetek, a 95. cikkben említett termelői érdekcsoportok vagy az említett tagállam jogszabályai alapján elismert, egyéb típusú szakmai szervezetek terjesztenek elő, feltéve, hogy az említett ajánlásokat megelőzően a referencia földrajzi területen a releváns reprezentatív érdekelt felek megállapodásra jutottak.”

14.

A 68. cikk a következőképpen módosul:

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) 2023. január 1-jétől a 2022. december 31-én telepítési engedélyekre való átváltásra jogosult, de az (1) bekezdéssel összhangban engedélyekké még át nem váltott telepítési jogok hatálya alá tartozó területtel egyenértékű terület továbbra is az érintett tagállamok rendelkezésére áll, amely tagállamok a 64. cikkel összhangban legkésőbb 2025. december 31-ig engedélyeket adhatnak.”;

b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az e cikk (1) és (2a) bekezdése értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területeket nem lehet számításba venni a 63. cikk alkalmazásában.”

15.

A 81. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bortermeléstől eltérő célra olyan szőlőfajtákkal betelepített területekre, amelyek – a (3) bekezdésben említettektől eltérő tagállamok esetében – nem szerepelnek osztályozásban, vagy amelyek – a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében – nem felelnek meg a (2) bekezdés második albekezdésének, nem alkalmazandó a kivágási kötelezettség.

Az első albekezdésben említett szőlőfajták bortermeléstől eltérő célra történő telepítésére és újratelepítésére nem alkalmazandó a szőlőtelepítésekre vonatkozó, a II. rész I. címének III. fejezetében megállapított engedélyezési rendszer.”

16.

A 86. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„86. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, módosítása és törlése

A fogyasztói elvárások – többek között a termelési módszerek és az ellátási lánc fenntarthatósága tekintetében –, a tudományos és technikai ismeretek terén bekövetkezett fejlemények, a piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén bekövetkezett fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)	egy további fakultatív fenntartott jelölés fenntartása, megállapítva annak használati feltételeit;

b)	egy fakultatív fenntartott jelölés használati feltételeinek módosítása; vagy

c)	egy fakultatív fenntartott jelölés törlése.”

17.

A 90. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások másként nem rendelkeznek, a borok eredetmegjelölésére, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó, az e fejezet 2. szakaszában meghatározott rendelkezések, valamint az e rendelet 78. cikkében említett meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók az Unióba behozott és a 2009 61, a 2009 69, a 2204 KN-kód és adott esetben az ex 2202 99 19 KN-kód (egyéb, alkoholmentesített bor, melynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 %-ot) alá tartozó termékekre.”;

b)	a (3) bekezdésben a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „(3) Amennyiben az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások másként nem rendelkeznek, az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:”;

18.

A II. rész II. címe I. fejezetének 1. szakasza a következő alszakasszal egészül ki:

„4a. alszakasz

Ellenőrzések és szankciók

90a. cikk

Forgalmazási szabályokhoz kapcsolódó ellenőrzések és szankciók

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a 119. cikk (1) bekezdésében említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg e rendeletnek, ne kerüljenek piaci forgalomba, vagy ha már forgalomba kerültek, vonják ki azokat a forgalomból.

(2) Bármely olyan különös rendelkezés sérelme nélkül, amelyet a Bizottság elfogadhat, a 189. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott termékeknek az Unióba történő behozatalát ellenőrzéseknek kell alávetni annak meghatározása céljából, hogy teljesülnek-e az említett cikk (1) bekezdésében előírt feltételek.

(3) A tagállamok kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket végeznek annak ellenőrzése érdekében, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékek megfelelnek-e az e szakaszban megállapított szabályoknak, és adott esetben közigazgatási szankciókat alkalmaznak.

(4) A borágazatra vonatkozóan az (EU) 2021/2116 rendelet 58. cikke alapján elfogadott jogi aktusok sérelme nélkül, a borágazatra vonatkozó uniós szabályok megsértése esetén a tagállamok az említett rendelet IV. címének I. fejezetével összhangban arányos, hatékony és visszatartó erejű közigazgatási szankciókat alkalmaznak. Amennyiben a meg nem felelés csekély mértékű, a tagállamok nem alkalmaznak ilyen szankciókat.

(5) Az uniós pénzeszközök védelme, valamint az uniós borok identitásának, származásának és minőségének védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, a következőkkel kapcsolatban:

a)	a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása vagy fenntartása, amelyet a tagállamok által gyűjtött minták alapján kell összeállítani;

b)	az ellenőrző szervekre és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok;

c)	a tagállamok megállapításainak közös felhasználására vonatkozó szabályok.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkhöz szükséges intézkedések megállapításáról:

a)	a tagállamok saját adatbankjára és az (5) bekezdés a) pontjában említett izotóp adatok analitikai adatbankjára vonatkozó eljárások;

b)	az ellenőrző hatóságok és szervek közötti együttműködésre és segítségnyújtásra vonatkozó eljárások;

a (3) bekezdésben említett kötelezettség tekintetében a forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzésének elvégzésére vonatkozó szabályok, az ellenőrzések elvégzéséért felelős hatóságokra vonatkozó szabályok, valamint az ellenőrzések tartalmára és gyakoriságára és a forgalmazás azon szakaszára vonatkozó szabályok, amelyre az említett ellenőrzéseket alkalmazni kell.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

19.

A 92. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az e szakaszban megállapított szabályok azonban nem alkalmazandók a VII. melléklet II. részének 1., 4., 5., 6., 8. és 9. pontjában említett termékekre, amennyiben az ilyen termékek a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően teljes körű alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül.”

20.

A 93. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a) és b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

„eredetmegjelölés”: olyan elnevezés – a hagyományosan használt elnevezést is beleértve –, amely egy, a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan terméket jelöl:

i.	amelynek minősége vagy jellemzői lényegében vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii.	amely egy konkrét helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

iii.	amely kizárólag az említett földrajzi területről származó szőlőből készült;

iv.	amelynek előállítására az említett földrajzi területen kerül sor; és

v.	amelyet a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból állítanak elő.

„földrajzi jelzés”: olyan elnevezés – a hagyományosan használt elnevezést is beleértve –, amely egy, a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan terméket jelöl:

i.	amelynek egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői a földrajzi eredetének tulajdoníthatók;

ii.	amely egy konkrét helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

iii.	amelynek az előállításához használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag az említett földrajzi területről származik;

iv.	amelynek előállítására az említett földrajzi területen kerül sor; és

v.	amelyet a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból állítanak elő.”;

b)	a (2) bekezdést el kell hagyni;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdés a) pontjának iv. alpontjában és b) pontjának iv. alpontjában említett előállításba beletartozik valamennyi érintett művelet a szőlő szüretelésétől a borkészítési folyamat lezárulásáig, kivéve a nem az (1) bekezdés b) pontjának iii. alpontjában említettek szerinti érintett földrajzi területről származó szőlő szüretelését, és kivéve bármely, az előállítást követő eljárást.”

21.

A 94. cikk a következőképpen módosul:

a)	az (1) bekezdés bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép: „Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelmeknek tartalmazniuk kell a következőket:”;

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

„g)

az esettől függően a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok:

az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat; az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj-, a növényianyag- és a tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon pontban említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való bármely egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii.	az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat;”

ii.

a szöveg a következő albekezdésekkel egészül ki:

„A termékleírás tartalmazhatja az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának ismertetését.

Amennyiben a bor vagy borok részlegesen alkoholmentesítettek lehetnek, a termékleírásnak a második albekezdés b) pontjával összhangban értelemszerűen a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok leírását, továbbá adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok készítéséhez használt konkrét borászati eljárások, valamint a készítésükre vonatkozó releváns korlátozások leírását is tartalmaznia kell.”

22.

A 96. cikk a következőképpen módosul:

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Ha a kérelmet elbíráló tagállam úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, lefolytatja a nemzeti eljárást, amely biztosítja a termékleírás megfelelő – legalább az interneten történő – közzétételét, és továbbítja a kérelmet a Bizottságnak.

Az oltalom iránti kérelemnek az e bekezdés első albekezdése alapján a Bizottság részére történő továbbításakor a tagállam nyilatkozatot mellékel a kérelemhez arról, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel e szakasz alapján az oltalomra vonatkozó feltételeknek és az annak értelmében elfogadott rendelkezéseknek, továbbá igazolja, hogy a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum a termékleírás valósághű összefoglalóját képezi.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti eljárás keretében benyújtott minden elfogadható kifogásról.”;

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6) A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárást indítanak a tagállam által a Bizottság részére az (5) bekezdésnek megfelelően továbbított, oltalom iránti kérelemre vonatkozóan, és ha a kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették.”

23.

A 97. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A Bizottság megvizsgálja a 96. cikk (5) bekezdésével összhangban hozzá beérkezett oltalom iránti kérelmeket. A Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelmek tartalmazzák az előírt információkat, és hogy azok nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményeit. Az említett vizsgálatnak különösen a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumra kell összpontosítania.

A Bizottság általi vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a kérelemnek a tagállamtól való beérkezése időpontjától számított hat hónapot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban tájékoztatja a kérelmezőket a késedelem okairól.

(3) A Bizottság mentesül a (2) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat elvégzésére megszabott határidő betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okairól, amennyiben valamely tagállamtól a 96. cikk (5) bekezdésével összhangban a Bizottsághoz benyújtott bejegyzési kérelemre vonatkozó közlést kap, amely vagy:

a)	tájékoztatja a Bizottságot, hogy a kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy

b)	a (2) bekezdésben említett vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

A mentesség addig hatályos, amíg a tagállam arról nem tájékoztatja a Bizottságot, hogy visszaállításra került az eredeti kérelem, vagy arról, hogy a tagállam visszavonja a felfüggesztésre irányuló kérelmét.

(4) Amennyiben az e cikk (2) bekezdése értelmében elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 93., 100. és 101. cikkben megállapított feltételek teljesülnek, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és az előzetes nemzeti eljárás során közzétett termékleírásra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételére vonatkozóan. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

Amennyiben az e cikk (2) bekezdése értelmében elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 93., 100. és 101. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, végrehajtási jogi aktusokat fogad el a kérelem elutasításáról.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

24.

A 98. és 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„98. cikk

Kifogásolási eljárás

(1) A 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjától számított három hónapon belül egy tagállam vagy egy harmadik ország hatóságai, vagy bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely egy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be a Bizottsághoz a javasolt oltalommal szemben.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely egy, az oltalom iránti kérelmet továbbító tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatóságain keresztül kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi a kifogásolási nyilatkozatnak az első albekezdés szerinti benyújtását.

(2) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kifogás elfogadható, felkéri a kifogást benyújtó hatóságot vagy természetes vagy jogi személyt és az oltalom iránti kérelmet benyújtó hatóságot vagy természetes vagy jogi személyt, hogy három hónapot meg nem haladó, ésszerű időszakon át folytassanak megfelelő konzultációkat. A felkérést az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat tárgyát képező oltalom iránti kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételének időpontjától számított öt hónapon belül kell kibocsátani. A felkéréshez csatolni kell az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat másolatát. A Bizottság e három hónap alatt bármikor, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja a konzultációk határidejét a kérelmet benyújtó hatóság vagy természetes vagy jogi személy kérésére.

(3) A kifogást benyújtó hatóság vagy személy és az oltalom iránti kérelmet benyújtó hatóság vagy személy indokolatlan késedelem nélkül megkezdik a (2) bekezdésben említett konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e ezen rendeletnek és az annak alapján elfogadott rendelkezéseknek.

(4) Ha a kifogást benyújtó hatóság vagy személy és az oltalom iránti kérelmet benyújtó hatóság vagy személy megállapodásra jutnak, akkor vagy a harmadik országban letelepedett kérelmező, vagy annak a tagállamnak vagy harmadik országnak a hatóságai, amelyből az oltalom iránti kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot a konzultációk eredményeiről és valamennyi olyan tényezőről, amely lehetővé tette az említett megállapodás létrejöttét, beleértve a felek véleményét is. Ha a 97. cikk (4) bekezdése értelmében közzétett adatokat lényegesen módosították, a Bizottság megismétli a 97. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálatot, miután az említett módosított adatok megfelelő közzétételét biztosító nemzeti eljárást lefolytatták. Amennyiben a megállapodást követően a termékleírásnak nincsenek módosításai, vagy a termékleírás módosításai nem lényegesek, a Bizottság a 99. cikk (1) bekezdésével összhangban határozatot fogad el az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, valamely elfogadható kifogásolási nyilatkozat kézhezvétele esetén is.

(5) Ha nem jutnak megállapodásra, akkor vagy a harmadik országban letelepedett kérelmező, vagy azon tagállam vagy harmadik ország hatóságai, amelyből az oltalom iránti kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot a lefolytatott konzultációk eredményeiről, valamint valamennyi kapcsolódó információról és dokumentumról. A Bizottság a 99. cikk (2) bekezdésével összhangban határozatot fogad el vagy az oltalom megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról.

99. cikk

Határozat az oltalomról

(1) Amennyiben a Bizottsághoz nem érkezett be a 98. cikknek megfelelően elfogadható kifogásolási nyilatkozat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az oltalom megadásáról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(2) Amennyiben a Bizottsághoz beérkezett elfogadható kifogásolási nyilatkozat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el vagy az oltalom megadásáról, vagy a kérelem elutasításáról. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az e cikk alapján megadott oltalom nem érinti a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az egyéb uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalával és az élelmiszerek címkézésével kapcsolatos szabályoknak.”

25.

A 102. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„102. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1) Amennyiben egy eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendelet alapján bejegyeztek, el kell utasítani az olyan védjegy lajstromozását, amelynek használata ellentétes volna a 103. cikk (2) bekezdésével, és amely a VII. melléklet II. részében felsorolt kategóriák egyikébe tartozó termékkel kapcsolatos, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölésre vagy a földrajzi jelzésre vonatkozó bejegyzési kérelem benyújtásának időpontját követően nyújtották be a Bizottsághoz.

Az első albekezdés megsértésével lajstromozott védjegyeket törölni kell.

(2) E rendelet 101. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az olyan védjegy, amelynek használata ellentétes e rendelet 103. cikkének (2) bekezdésével, de amely esetében a lajstromozás iránti kérelem benyújtására, a lajstromozásra vagy a jóhiszemű használat révén az Unió területén való meghonosodásra – ha az említett lehetőségről az érintett jogszabályok rendelkeznek – azon időpontot megelőzően került sor, amelyen az eredetmegjelölésre vagy a földrajzi jelzésre vonatkozó oltalom iránti kérelmet a Bizottsághoz benyújtották, továbbra is használható és megújítható az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés bejegyzése ellenére, feltéve, hogy az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*3) vagy az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) alapján nem áll fenn ok a védjegy érvénytelenítésére vagy törlésére.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés használata, valamint a releváns védjegyek használata egyaránt megengedett.

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.)."

(*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).”"

26.

A 103. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés a) és b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az említett oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata, beleértve az összetevőként használt termékek esetében történő használatot is:

i.	az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termékek által; vagy

ii.	amennyiben az ilyen használat kihasználja az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés hírnevét, illetve gyengíti vagy csorbítja azt;

az elnevezés bármely visszaélésszerű használata, utánzása vagy az elnevezésre való utalás, még akkor is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását, kiejtés szerinti átiratát vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átiratát használják, vagy azt a »jellegű«, »típusú«, »módszerrel készített«, »hasonlóan készített«, »utánzat«, »ízű«, »-szerű« vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, többek között, amikor az említett termékeket összetevőként használják;”

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdésben említett oltalom a következők vonatkozásában is alkalmazandó:

a)	az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk; és

b)	távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján eladott áruk.

Az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára jogosult termelői csoport vagy bármely gazdasági szereplő jogosult megakadályozni azt, hogy harmadik felek kereskedelmi forgalom keretében anélkül hozzanak be árukat az Unióba, hogy ott szabad forgalmazásra bocsátanák azokat, amennyiben az ilyen áruk – a csomagolást is beleértve – harmadik országokból érkeznek, és engedély nélkül viselik az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést.”

27.

A 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„105. cikk

A termékleírások módosításai

(1) A 95. cikkben megállapított feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek terén bekövetkezett fejlemények figyelembevétele vagy a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határai meghatározásának módosítása érdekében. A kérelmekben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2) A termékleírás módosításait fontosságuk tekintetében két kategóriába kell sorolni: uniós módosítások, amelyek uniós szintű kifogásolási eljárást igényelnek, és standard módosítások, amelyeket tagállami szinten vagy harmadik országok szintjén kell kezelni.

E rendelet alkalmazásában az »uniós módosítás« a termékleírás olyan módosítása, amely:

a)	magában foglalja az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésének megváltozását;

b)	a szőlőből készült termékek VII. melléklet II. részében említett valamely kategóriájának megváltoztatását, törlését vagy új kategória hozzáadását jelenti;

azzal a kockázattal jár, hogy érvényteleníti az oltalom alatt álló eredetmegjelölések esetében a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot, vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot; vagy

további korlátozásokat von magával a termék forgalmazása tekintetében.

A »standard módosítás« a termékleírás bármely olyan módosítása, amely nem uniós módosítás.

Az »átmeneti módosítás« a termékleírás átmeneti megváltoztatására vonatkozó standard módosítás, amely kötelező egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések közjogi hatóságok általi elrendeléséből fakad, vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal kapcsolatos.

(3) Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen a 94. cikkben és a 96–99. cikkben megállapított eljárást kell követnie.

A harmadik országok vagy harmadik országbeli termelők által benyújtott uniós módosítások jóváhagyása iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arról, hogy a kért módosítás megfelel az eredetmegjelölések vagy a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó, az említett harmadik országban hatályos jogszabályoknak.

Az uniós módosítások jóváhagyása iránti kérelmek kizárólag uniós módosításokhoz kapcsolódhatnak. Ha egy uniós módosítás iránti kérelem standard módosításokhoz is kapcsolódik, a standard módosításokhoz kapcsolódó részeket be nem nyújtottnak kell tekinteni, és az uniós módosításokra vonatkozó eljárás csak az említett uniós módosításhoz kapcsolódó részekre alkalmazandó.

Az ilyen kérelmek vizsgálata során a javasolt uniós módosításokra kell összpontosítani.

(4) A standard módosításokat azon tagállamok hagyják jóvá és teszik közzé, amelyek területén az érintett termék földrajzi területe található, és e módosításokat a Bizottsággal közölni kell.

Ami a harmadik országokat illeti, a módosításokat az érintett harmadik országban alkalmazandó joggal összhangban kell jóváhagyni.”

28.

A 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„106. cikk

Törlés

A Bizottság – a saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, egy harmadik ország, vagy egy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérelme alapján – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmának törléséről a következő körülmények közül egy vagy több fennállása esetén:

a)	a vonatkozó termékleírásnak való megfelelés többé nem biztosított;

b)	legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést viselő terméket;

c)	a 95. cikkben megállapított feltételeket teljesítő kérelmező kijelenti, hogy többé nem kívánja fenntartani az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmát.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

29.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„106a. cikk

Ideiglenes címkézés és kiszerelés

Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalma iránti kérelemnek a Bizottsághoz történő továbbítását követően a termelők feltüntethetik a termék címkézésén és kiszerelésén, hogy a kérelem benyújtásra került, valamint az uniós joggal, különösen az 1169/2011/EU rendelettel összhangban nemzeti logókat és jelzéseket használhatnak.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólumok, valamint az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” uniós jelölés csak az említett eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról rendelkező határozat közzétételét követően szerepelhet a címkézésen.

A kérelem elutasítása esetén az első bekezdésnek megfelelően címkézett, szőlőből készült termékek a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.”

30.	A 111. cikket el kell hagyni.

31.

A II. rész II. címe I. fejezetének 2. szakasza a következő alszakasszal egészül ki:

„4. alszakasz

Az eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzések

116a. cikk

Ellenőrzések

(1) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy megszüntessék az e rendeletben említett oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatát.

(2) A tagállamok kijelölik az e szakaszban megállapított kötelezettségek tekintetében az ellenőrzések elvégzéséért felelős illetékes hatóságot. E célból az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) 4. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 5. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.

(3) Az Unión belül az e cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontja értelmében vett, az említett rendelet II. címének III. fejezetében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több, átruházott feladatot ellátó szervezet évente ellenőrzi a termékleírásoknak való megfelelést, mind a bor készítése során, mind az érlelése alatt vagy azt követően.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a következőkre vonatkozóan:

a)	a tagállamok által a Bizottságnak teendő közlés;

b)	a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős hatóságra vonatkozó szabályok, beleértve azon esetet is, amikor a földrajzi terület harmadik országban van;

c)	az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megakadályozása érdekében a tagállamok által végrehajtandó intézkedések;

d)	a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).”"

32.

A 119. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően. A szőlőből készült termékeknek a VII. melléklet II. része 1. és 4–9. pontjában meghatározott kategóriái esetében – amennyiben az adott termékek a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül – a kategória megnevezését ki kell egészíteni:

i.	az »alkoholmentesített« kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék; vagy

ii.	a »részlegesen alkoholmentesített« kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál.”;

ii.

a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„h)	az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerinti tápértékjelölés;

i)	az összetevőknek az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti felsorolása;

azon szőlőből készült termékek esetében, amelyek a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül, és amelyek 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkeznek, az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti minőségmegőrzési idő.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az olyan termékektől eltérő szőlőből készült termékek esetében, amelyek a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy egy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.”;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés h) pontjától eltérve, a tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén korlátozni lehet az energiaértékre, amely kifejezhető az energia »E« jelével. Ilyen esetekben a teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus úton kell biztosítani. Az említett tápértékjelölés nem tüntethető fel értékesítési vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt, továbbá tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjától eltérve, az összetevők felsorolása a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus úton is biztosítható. Ilyen esetekben a következő követelmények alkalmazandók:

a)	tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése;

b)	az összetevők felsorolása nem tüntethető fel értékesítési vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt; és

c)	az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok feltüntetésének közvetlenül a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén kell szerepelnie.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett adatfeltüntetés magában kell, hogy foglalja a »tartalmaz« szót, amelyet az anyagnak vagy a terméknek az 1169/2011/EU rendelet II. mellékletében felsoroltak szerinti elnevezése követ.”

33.

A 122. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a b) pont a következőképpen módosul:

i.	az ii. alpontot el kell hagyni;

ii.

a pont a következő alponttal egészül ki:

„vi.	a 119. cikk (1) bekezdése i) pontjának alkalmazása céljából az összetevők feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó szabályok;”;

a c) pont a következő alponttal egészül ki:

„iii.

a mezőgazdasági üzemre utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;”;

a d) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.	bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;”.

34.

A II. rész II. címe II. fejezetének 1. szakasza a következőképpen módosul:

a)	a 124. cikket el kell hagyni;

b)	az „1. alszakasz” sort és az alszakasz címét el kell hagyni;

c)	a 125. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(3) A szakmán belüli megállapodásoknak meg kell felelniük a X. mellékletben megállapított felvásárlási feltételeknek.”;

d)	a 127–144. cikket tartalmazó 2. és 3. alszakaszt el kell hagyni.

35.

A 145. cikk (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Azon tagállamok, amelyek a KAP stratégiai tervükben az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának megfelelően rendelkeznek a szőlőültetvények szerkezetátalakításáról és átállításáról, a szőlőkataszter alapján minden év március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak termelési potenciáljuk naprakésszé tett jegyzékét.”

36.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„147a. cikk

Fizetési késedelmek a hordós borok értékesítése terén

Az (EU) 2019/633 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a borágazatban működő, az e rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezet kérésére rendelkezhetnek arról, hogy az (EU) 2019/633 irányelv 3. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tilalom nem alkalmazandó a hordós borra vonatkozó értékesítési ügyletekre irányuló, a bortermelők és a viszonteladók, valamint a közvetlen vevőik közötti beszállítói megállapodások keretében végrehajtott kifizetésekre, feltéve, hogy:

a kifizetések 60 nap utáni teljesítését lehetővé tevő egyedi feltételek szerepelnek a hordós borra vonatkozó értékesítési ügyletekre irányuló szabványszerződésekben, amelyeket a tagállam e rendelet 164. cikke alapján 2021. október 30. előtt kötelező erejűvé tett, és a tagállam az említett időponttól megújítja a szabványszerződések ezen kiterjesztését a fizetési feltételek olyan jelentős megváltoztatása nélkül, ami hátrányos volna a hordós borok beszállítói számára; és

b)	a hordós borok beszállítói és a közvetlen vevőik közötti beszállítói megállapodások több évre szólnak, vagy több évre szólóvá válnak.”

37.

A 148. cikk (2) bekezdése c) pontja i. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„i.

a szállított nyers tejért fizetendő árat, amely:

—	állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

—

kiszámítására a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek magukban foglalhatnak olyan objektív mutatókat, indexeket és a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező változásokat, a szállított mennyiséget és a szállított nyers tej minőségét vagy összetételét; az említett mutatók a releváns árakon, termelési és piaci költségeken alapulhatnak; ennek céljából a tagállamok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban mutatókat határozhatnak meg; a szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra,”;

38.

A 149. cikk (2) bekezdése c) pontja i. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„i.	az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 4 %-át;”.

39.	A 150. cikket el kell hagyni.

40.

A 151. cikk a következőképpen módosul:

a)	az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A nyers tej első felvásárlói bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk havonta szállított nyers tej mennyiségét és a fizetett átlagárat. Különbséget kell tenni a biotej és a nem biotej között.”;

b)	a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nyers tej mennyiségeiről és az első bekezdésben említett átlagárakról.”

41.

A 152. cikk (1) bekezdésének c) pontja a következőképpen módosul:

a vii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„vii.

a melléktermékek, maradványanyagok és hulladékok kezelése és hasznosítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme céljából, megőrizve és ösztönözve a biológiai sokféleséget, és előmozdítva a körforgásos jelleget;”

a x. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„x.	kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;”.

42.

A 153. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés c) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„c)	olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek, valamint elszámolásainak és költségvetéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;”

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A termelői szervezetek alapszabálya lehetővé teheti, hogy a termelő tagok közvetlen kapcsolatban álljanak a felvásárlókkal, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kapcsolat nem veszélyezteti a kínálati oldal koncentrációját és a termékeknek a termelői szervezet általi forgalomba hozatalát. A kínálati oldal koncentrációját biztosítottnak kell tekinteni, ha az értékesítés alapvető elemeit – mint például az árat, a minőséget és a mennyiséget – a termelői szervezet tárgyalja és határozza meg.”;

c)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(3) Az (1), a (2) és a (2a) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermékágazati termelői szervezetekre.”

43.

A 154. cikk (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által megállapítandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel vagy értékkel; az ilyen rendelkezések nem akadályozhatják meg azon termelői szervezetek elismerését, amelyek kisüzemi termeléssel foglalkoznak;”.

44.

A 157. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok – kérelem alapján – nemzeti és regionális szinten, valamint a 164. cikk (2) bekezdésében említett gazdasági területek szintjén elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely konkrét ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:”;

az (1) bekezdés c) pontja a következőképpen módosul:

a vii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„vii.

azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek a termelés, és adott esetben a feldolgozás és a forgalmazás innovatívabbá tételéhez, észszerűsítéséhez, javításához és kiigazításához szükségesek, a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízléseknek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek irányába, különös tekintettel a termékminőségre, többek között az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek jellemzőire, valamint a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára, az állategészségügyre és az állatjólétre,”;

ii.

a xiv. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„xiv.

a melléktermékek kezeléséhez és a hasznosításukat célzó kezdeményezések kidolgozásához, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás,”;

iii.

a xvi. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„xvi.

az állategészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését, csökkentését és kezelését célzó intézkedések előmozdítása és végrehajtása, többek között kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása és kezelése révén, vagy az ilyen alapokhoz való hozzájárulás révén azzal a céllal, hogy pénzügyi ellentételezést fizessenek a mezőgazdasági termelőknek az ilyen intézkedések ösztönzéséből és végrehajtásából fakadó költségekért és gazdasági veszteségekért.”;

az (1a) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1a) A tagállamok – kérelem alapján –határozhatnak úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említettek közül több ágazatban is működő valamely szakmaközi szervezetnek egynél több elismerést adnak, feltéve, hogy a szakmaközi szervezet teljesíti az (1) bekezdésben említett feltételeket minden egyes olyan ágazat tekintetében, amelyre vonatkozóan elismerésért folyamodik:”;

d)	a (3) bekezdést el kell hagyni.

45.

A 158. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ca)	a szakmaközi szervezetet alkotó szervezetek kiegyensúlyozott képviseletére törekednek az élelmiszer-ellátási lánc 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szakaszaiban;”

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok elismerhetnek szakmaközi szervezeteket a 2014. január 1. előtt már meglévő valamennyi ágazatban, akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott szakmaközi szervezetekről van szó, abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételnek.”

46.

A 163. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok elismerhetnek szakmaközi szervezeteket a tej- és tejtermékágazatban feltéve, hogy az ilyen szervezetek:

a)	megfelelnek a 157. cikkben megállapított követelményeknek;

b)	az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c)	a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét képviselik;

d)	ők maguk nem foglalkoznak a tej- és tejtermékágazatbeli termékek előállításával, feldolgozásával vagy kereskedelmével.

(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a 2012. április 2-t megelőzően a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk (1) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.”;

a (3) bekezdés d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d)	visszavonják az elismerést, ha az elismerés tekintetében e cikkben megállapított követelmények és feltételek többé nem teljesülnek;”.

47.

A 164. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E szakasz alkalmazásában a »gazdasági térség« olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi övezet, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak, vagy – az uniós jog által elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében – a termékleírásban meghatározott földrajzi övezet.”;

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

az l), az m) és az n) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)	a minősített vetőmag használata – az (EU) 2018/848 rendelet értelmében vett ökológiai termelés céljára történő felhasználás kivételével – és a termékminőség ellenőrzése;

m)	a növényegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági és környezeti kockázatok megelőzése és kezelése;

n)	a melléktermékek kezelése és hasznosítása.”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az említett szabályok nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek, és nem akadályozhatják meg új gazdasági szereplők belépését az érintett tagállamban vagy az Unióban, továbbá nem eredményezhetik a 210. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatások egyikét sem, vagy nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós joggal vagy nemzeti szabályokkal.”

48.

A 165. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„165. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Amennyiben egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy egy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 164. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és az említett szabályok hatálya alá tartozó tevékenységek azon gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek vagy amelyeknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, az elismerést megadó tagállam – a releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – úgy határozhat, hogy azon gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy egy részét, amennyiben az ilyen hozzájárulások a szóban forgó egy vagy több tevékenység végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgálnak. Bármely szervezetnek, amely e cikk alapján hozzájárulásokat kap tagsági viszonnyal nem rendelkezőktől, egy tag vagy egy, a szervezet tevékenységeihez pénzügyi hozzájárulást nyújtó, tagsági viszonnyal nem rendelkező kérésére rendelkezésre kell bocsátania az éves költségvetésének azon részeit, amelyek a 164. cikk (4) bekezdésében felsorolt tevékenységek végzésére vonatkoznak.”

49.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„166a. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékek kínálatának szabályozása

(1) E rendelet 167. és 167a. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet 152. cikke (1) bekezdésének vagy 161. cikke (1) bekezdésének alapján elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás, az e rendelet 157. cikkének (1) bekezdése alapján elismert szakmaközi szervezet, gazdasági szereplőknek az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulása, vagy az e rendelet 95. cikkének (1) bekezdésében említett termelői csoport kérésére a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező erejű szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy az e rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett mezőgazdasági termékek kínálatának a szabályozására.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok az e cikk (1) bekezdésében említettek szerinti termék olyan termelőinek vagy a képviselőiknek legalább kétharmada között létrehozandó előzetes megállapodás meglététől függenek, akik az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában, vagy a bor esetében az e rendelet 93. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és b) pontjának iv. alpontjában említett földrajzi területen az említett termék termelésének legalább kétharmadát képviselik. Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett termék termelése feldolgozást is magában foglal, és az 1151/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében vagy az e rendelet 94. cikkének (2) bekezdésében említett termékleírás a nyersanyag beszerzését egy meghatározott földrajzi területre korlátozza, a tagállamok az e cikk (1) bekezdése szerint megállapítandó szabályok alkalmazásában megkövetelik, hogy:

a)	az e bekezdésben említett megállapodás megkötését megelőzően konzultációra kerüljön sor az említett nyersanyagot a meghatározott földrajzi területen előállító termelőkkel; vagy

b)	a nyersanyag termelőinek legalább kétharmada vagy a képviselőik – akik a meghatározott földrajzi területen a feldolgozás során használt nyersanyag termelésének legalább kétharmadát képviselik – is legyenek részesek az e bekezdésben említett megállapodásban.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt előállítása tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazását egy előzetes megállapodás meglétéhez kell kötni, amely a sajt előállításához felhasznált nyers tej termelésének legalább kétharmadát képviselő tejtermelők vagy képviselőik legalább kétharmada, valamint adott esetben az említett sajtot előállító, és az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen az ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők vagy képviselőik legalább kétharmada között jött létre.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tejnek a sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területe meg kell, hogy egyezzen az említett sajttal kapcsolatos, az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4) Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a)	csak az érintett termék és adott esetben az ahhoz szükséges nyersanyag kínálatának szabályozására vonatkozhatnak, és az a céljuk, hogy az említett termék kínálatát a kereslethez igazítsák;

b)	csak az érintett termékre és adott esetben nyersanyagra lehetnek érvényesek;

c)	legfeljebb három évre tehetők kötelező erejűvé, de ezen időszak után egy, az (1) bekezdésben említettek szerinti új kérelmet követően megújíthatók;

d)	nem okozhatnak kárt az említett szabályok által érintettektől eltérő, egyéb termékek kereskedelmében;

e)	nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;

f)	nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

g)	nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló túlságosan nagy arányát;

h)	nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem képezhetnek akadályt a piacra újonnan belépők számára, vagy nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i)	hozzá kell, hogy járuljanak az érintett termék minőségének fenntartásához vagy az érintett termék fejlesztéséhez;

j)	nem érintik a 149. cikket és a 152. cikk (1a) bekezdését.

(5) Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(6) A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesítésének biztosítása érdekében. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok megállapítják, hogy az ilyen feltételek nem teljesültek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7) A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló bármely értesítésről.

(8) A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat, amelyek előírják, hogy egy tagállam helyezze hatályon kívül az említett tagállam által az e cikk (1) bekezdése értelmében megállapított szabályokat, ha a Bizottság megállapítja, hogy az említett szabályok nem felelnek meg az e cikk (4) bekezdésében megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett eljárások alkalmazása nélkül kell elfogadni.”

50.

A 168. cikk (4) bekezdése c) pontja i. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„i.

a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

—	állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

—

kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek magukban foglalhatnak olyan objektív mutatókat, indexeket és a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket és a szállított mezőgazdasági termékek minőségét vagy összetételét; az említett mutatók a releváns árakon, a termelési és piaci költségeken alapulhatnak; ennek céljából a tagállamok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban mutatókat határozhatnak meg; a szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra.”

51.	A 172. cikket el kell hagyni.

52.

A 172a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„172a. cikk

Értékmegosztás

A cukorágazatra vonatkozó egyedi értékmegosztási záradékok sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők – beleértve a mezőgazdasági termelők társulásait is – megállapodhatnak a downstream gazdasági szereplőkkel az értékmegosztásra vonatkozó, piaci ártöbbletekre és árveszteségekre is kiterjedő olyan záradékokról, amelyek meghatározzák, hogy az érintett termékek releváns piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését hogyan osztják meg egymás között.

172b. cikk

A szakmaközi szervezetek által az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok készítésére szánt szőlő értékesítése tekintetében adott iránymutatás

Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 157. cikke alapján elismert, borágazatban működő szakmaközi szervezetek fakultatív mutatókat biztosíthatnak az árak iránymutató jellegű rögzítésére vonatkozóan az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok készítésére szánt szőlő értékesítése tekintetében, feltéve, hogy az ilyen iránymutatás nem szünteti meg a versenyt az adott termékek jelentős része esetében.”

53.

A 182. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A küszöbmennyiség 125 %, 110 % vagy 105 % attól függően, hogy a piacrajutási lehetőségek – amelyeket az importnak a három megelőző évre vonatkozó hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejeznek ki – legfeljebb 10 %-ot, 10 %-nál többet, de legfeljebb 30 %-ot, vagy 30 %-nál többet tesznek-e ki.

Amennyiben a hazai fogyasztást nem veszik figyelembe, a küszöbmennyiség 125 %.”

54.	A 192. és 193. cikket el kell hagyni.

55.

A IV. fejezet a következő cikkel egészül ki:

„193a. cikk

A melaszra vonatkozó behozatali vámok felfüggesztése

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a 1703 KN-kód alá tartozó melaszra vonatkozó behozatali vámok teljes vagy részleges felfüggesztésére vonatkozó szabályok megállapításával.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásakor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 1703 KN-kód alá tartozó melaszra vonatkozó behozatali vámok teljes vagy részleges felfüggesztése céljából, a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül.”

56.	A III. részben a 196–204. cikket tartalmazó VI. fejezetet el kell hagyni.

57.

A 206. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, és az EUMSZ 42. cikkének megfelelően, az EUMSZ 101–106. cikkét, valamint az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 207–210a. cikkére is figyelemmel – alkalmazni az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésében és 102. cikkében említett valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.”

58.

A 208. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„208. cikk

Erőfölény

E fejezet alkalmazásában az »erőfölény« olyan helyzet, amelyben a vállalkozás az általa képviselt gazdasági erő következtében képes megakadályozni a tényleges verseny fenntartását a releváns piacon azáltal, hogy piaci magatartását csak viszonylag kis mértékben befolyásolja versenytársainak, beszállítóinak vagy vevőinek és végső soron a fogyasztóknak a magatartása.”

59.

A 210. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt célok, vagy az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata, valamint a dohányágazat esetében az e rendelet 162. cikkében felsorolt célok eléréséhez szükséges, az e rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezetek olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek e cikk (4) bekezdése alapján nem összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal.

Az e bekezdés első albekezdésében említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem tilthatók meg, és ilyen értelmű előzetes döntés sem írható elő.

(2) Az elismert szakmaközi szervezetek kérhetik a Bizottság véleményét az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az e cikkel való összeegyeztethetőségéről. A Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül megküldi a véleményét a kérelmező szakmaközi szervezetnek.

Ha a Bizottság a vélemény kibocsátását követően bármikor megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek, kimondja, hogy a jövőben az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra, és megfelelően tájékoztatja a szakmaközi szervezetet.

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen ha a kérelmező szakmaközi szervezet pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.”;

b)	a (3), az (5) és a (6) bekezdést el kell hagyni.

60.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„210a. cikk

Vertikális és horizontális fenntarthatósági kezdeményezések

(1) Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termékeket előállító termelők olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek a mezőgazdasági termékek előállítására vagy kereskedelmére vonatkoznak, és amelyek az uniós vagy a nemzeti jog által előírtaknál szigorúbb fenntarthatósági előírás alkalmazását célozzák, feltéve, hogy az említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások csak olyan korlátozásokat támasztanak a versennyel szemben, amelyek elengedhetetlenek az említett előírás eléréséhez.

(2) Az (1) bekezdés a mezőgazdasági termékek előállítóinak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira alkalmazandó, amelyekben több termelő részes fél, vagy amelyekben egy vagy több termelő és az élelmiszer-ellátási láncban a termelés, a feldolgozás vagy a kereskedelem – a forgalmazást is beleértve – különböző szintjein elhelyezkedő egy vagy több gazdasági szereplő részes fél.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a »fenntarthatósági előírás« olyan előírás, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a következő célkitűzések legalább egyikéhez:

környezetvédelmi célkitűzések, beleértve a következőket: az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tájak, a víz és a talaj fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, beleértve az élelmiszer-pazarlás csökkentését is, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása;

b)	a mezőgazdasági termékek oly módon történő előállítása, amely csökkenti a növényvédő szerek használatát, és kezeli az ilyen használatból fakadó kockázatokat, vagy amely csökkenti az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának veszélyét a mezőgazdasági termelésben; és

c)	állategészségügy és állatjólét.

(4) Az e cikkben említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások nem tilthatók meg, és ilyen értelmű előzetes döntés sem írható elő.

(5) A Bizottság 2023. december 8-ig iránymutatásokat bocsát ki a gazdasági szereplők számára az e cikk alkalmazására vonatkozó feltételekre vonatkozóan.

(6) Az (1) bekezdésben említett termelők 2023. december 8-tól a Bizottságtól véleményt kérhetnek az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az e cikkel való összeegyeztethetőségéről. A Bizottság a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított négy hónapon belül megküldi a véleményét a kérelmezőnek.

Ha a Bizottság a vélemény kibocsátását követően bármikor megállapítja, hogy többé nem teljesülnek az e cikk (1), (3) és (7) bekezdésében említett feltételek, kimondja, hogy a jövőben az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdését alkalmazni kell a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra, és megfelelően tájékoztatja a termelőket.

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy tagállam kérésére módosíthatja a vélemény tartalmát, különösen ha a kérelmező pontatlan információkat adott, vagy visszaélt a véleménnyel.

(7) Az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett nemzeti versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy a jövőben az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások közül egyet vagy többet módosítani kell, meg kell szüntetni, vagy azokra egyáltalán nem kerülhet sor, ha úgy ítéli meg, hogy egy ilyen határozat szükséges a verseny kizárásának megelőzése érdekében, vagy ha úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 39. cikkében említett célkitűzések elérése veszélyben van.

Több tagállamot érintő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások esetén az e bekezdés első albekezdésében említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) és (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg.

Amikor e bekezdés első albekezdése szerint jár el, a nemzeti versenyhatóság az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdését követően írásban tájékoztatja a Bizottságot, és minden további határozatról azok elfogadását követően haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

Az e bekezdésben említett határozatok legkorábban az érintett vállalkozások e határozatokról való értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.”

61.	A 212. cikket el kell hagyni.

62.

A 214a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„214a. cikk

Nemzeti kifizetések bizonyos ágazatok számára Finnországban

A Bizottság engedélyének függvényében Finnország a 2023–2027-es időszakban továbbra is nyújthatja azon nemzeti támogatásokat, amelyeket 2022-ben e cikk alapján nyújtott a termelőknek, feltéve, hogy:

a)	a jövedelemtámogatás teljes összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken, és 2027-ben nem haladja meg a 2022-ben nyújtott összeg 67 %-át; és

b)	e lehetőség igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.

A Bizottság az engedélyét az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül fogadja el.”

63.	A 218. cikk (2) bekezdéséből el kell hagyni az Egyesült Királyságra vonatkozó sort.

64.

A 219. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés által okozott piaci zavar veszélyeivel szemben, vagy egyéb, az érintett piacot jelentősen megzavaró vagy a megzavarás veszélyével fenyegető eseményekkel és körülményekkel szemben, amennyiben az említett helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűleg fennmaradnak vagy romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések meghozatala érdekében, ugyanakkor tiszteletben tartva az EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségeket, és feltéve, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre álló bármely egyéb intézkedések elégtelennek vagy nem megfelelőnek bizonyulnak.”;

a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ilyen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendelet alapján előírt egyéb intézkedések hatályát, időtartamát vagy egyéb aspektusait, egészben vagy részben kiigazíthatják vagy felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között szükség esetén bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében, vagy ideiglenes önkéntes termeléscsökkentési rendszer formáját ölthetik, különösen túlkínálat esetén.”

65.

Az V. rész I. fejezetének 2. szakasza a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az állatbetegségekhez és növénykárosítókhoz, valamint a közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó piactámogatási intézkedések”;

a 220. cikk a következőképpen módosul:

i.	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Az állatbetegségekhez és növénykárosítókhoz, valamint a közegészségügyi, állat- és növényegészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések”;

ii.

az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)	az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásai, amelyek az állatbetegségek terjedésével vagy a növénykárosítók terjedésével szembeni küzdelmet szolgáló intézkedések alkalmazásából eredhetnek; és”;

iii.

a (2) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„-a)	gyümölcs- és zöldségfélék;”

iv.

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában előírt intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam gyorsan hozott egészségügyi, állat- és növényegészségügyi intézkedéseket a betegség felszámolása, vagy a károsítók nyomon követése, ellenőrzése és kiirtása érdekében, és csak abban a mértékben és az arra az időtartamra, amely az érintett piac támogatásához szigorúan szükséges.”

66.

Az V. rész a következő fejezettel és cikkekkel egészül ki:

„Ia. fejezet

Piaci átláthatóság

222a. cikk

Uniós piaci megfigyelőközpontok

(1) Annak érdekében, hogy emelje az élelmiszer-ellátási láncon belül az átláthatóságot, információkkal szolgáljon a gazdasági szereplők és a közjogi hatóságok döntéseihez, megkönnyítse a piaci fejlemények és a piaci zavar veszélyeinek monitoringját, a Bizottság uniós piaci megfigyelőközpontokat hoz létre.

(2) A Bizottság eldöntheti, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében felsoroltak közül mely mezőgazdasági ágazatok számára kell uniós piaci megfigyelőközpontokat létrehozni.

(3) Az uniós piaci megfigyelőközpontoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk a piaci fejlemények és a piaci zavar veszélyeinek monitoringjához szükséges statisztikai adatokat és információkat, így különösen:

a)	termelés, kínálat és készletek;

b)	árak, költségek és lehetőség szerint haszonkulcsok az élelmiszer-ellátási lánc valamennyi szintjén;

c)	rövid és középtávú piaci előrejelzések;

d)	a mezőgazdasági termékek importja és exportja, különösen a mezőgazdasági termékek Unióba történő behozatalára vonatkozó vámkontingensek kimerítése. Az uniós piaci megfigyelőközpontoknak jelentéseket kell készíteniük, amelyek tartalmazzák az első albekezdésben említett elemeket.

(4) A tagállamok összegyűjtik a (3) bekezdésben említett információkat, és közlik azokat a Bizottsággal.

222b. cikk

A piaci fejleményekkel kapcsolatos bizottsági jelentéstétel

(1) A 222a. cikk értelmében létrehozott uniós piaci megfigyelőközpontoknak a jelentéseikben azonosítaniuk kell a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedéshez vagy -csökkenéshez, illetve a hasonló hatással bíró eseményekhez vagy körülményekhez kapcsolódó piaci zavar veszélyeit.

(2) A Bizottság rendszeresen bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a mezőgazdasági termékek piaci helyzetére, a piaci zavarok okaira, valamint az e piaci zavarokra válaszként meghozandó lehetséges intézkedésekre – különösen a II. rész I. címének I. fejezetében, valamint a 219., 220., 221. és 222. cikkben meghatározott intézkedésekre – vonatkozó információkat, valamint az említett intézkedések indokolását.”

67.

A 223. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, uniós és nemzeti pénzpiaci hatóságok, harmadik országok illetékes hatóságai számára is továbbíthatók, vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, figyelemmel a személyes adatok védelmére és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, többek között az árak védelméhez fűződő jogos érdekére.

A Bizottság együttműködik és információt cserél az 596/2014/EU rendelet 22. cikkének megfelelően kijelölt illetékes hatóságokkal és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA), hogy segítsen azoknak az 596/2014/EU rendeletben meghatározott feladataik teljesítésében.”

68.

A 225. cikk a következőképpen módosul:

a)	az a) pontot el kell hagyni;

b)	a b) és c) pontot el kell hagyni;

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)	2025. december 31-ig, és azt követően hétévente az e rendeletben megállapított versenyszabályoknak valamennyi tagállam mezőgazdasági ágazatában való alkalmazásáról;”

a cikk a következő pontokkal egészül ki:

„da)	2023. december 31-ig a 222a. cikknek megfelelően létrehozott uniós piaci megfigyelőközpontokról;

db)	2023. december 31-ig, és azt követően háromévente a válságintézkedések alkalmazásáról, amelyeket különösen a 219–222. cikk alapján fogadtak el;

dc)	2024. december 31-ig új információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról a 223. cikkben említettek szerinti jobb átláthatóság biztosítása érdekében;

dd)	2024. június 30-ig a juhhús- és kecskehúságazatban alkalmazott kereskedelmi megnevezésekről és hasítottest-osztályozásról;”.

69.	Az V. résznek a 226. cikket tartalmazó III. fejezetét el kell hagyni.

70.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a)	az I. rész a) pontjának első és második sorát (0709 99 60 és 0712 90 19 KN-kód) el kell hagyni;

az I. rész d) pontjában az első sorban (0714 KN-kód) szereplő bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„ex 0714 – Manióka, nyílgyökér (arrowroot), szálepgyökér és magas keményítő- vagy inulintartalmú, más hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is, a 0714 20 alszám alá tartozó édesburgonya és az ex 0714 90 90 alszám alá tartozó csicsóka kivételével; szágóbél”;

a IX. rész a következőképpen módosul:

i.	az ötödik sorban (0706 KN-kód) szereplő bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér (22), frissen vagy hűtve (22) A karórépát is beleértve.”;"

ii.	a nyolcadik sorban (ex 0709 KN-kód) szereplő bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „Egyéb zöldségfélék frissen vagy hűtve, a 0709 60 91, a 0709 60 95, az ex 0709 60 99 (a Pimenta nemhez tartozó növények), a 0709 92 10 és a 0709 92 90 alszámok alá tartozó zöldségek kivételével”;

iii.	a rész a következő sorokkal egészül ki: „0714 20 édesburgonya ex 0714 90 90 csicsóka”;

d)	a X. részben a csemegekukoricára vonatkozó kivételeket el kell hagyni;

a XII. rész a következő bejegyzéssel egészül ki:

„e)	ex 2202 99 19: - - - Egyéb, alkoholmentesített bor, amelynek térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 térfogatszázalékot.”;

f)	a XXIV. rész 1. szakaszában a „0709 60 99” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép: „ex 0709 60 99: - - - Egyéb, a Pimenta nemhez tartozó növény”.

71.

A II. melléklet II. része a következőképpen módosul:

a)	az A. szakasz 4. pontjának második mondatát el kell hagyni;

b)	a B. szakaszt el kell hagyni.

72.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„AZ 1370/2013/EU RENDELET (*6) 1a. CIKKÉBEN EMLÍTETT RIZS ÉS CUKOR SZABVÁNYOS MINŐSÉGE

(*6) A Tanács 1370/2013/EU rendelete (2013. december 16.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról (HL L 346., 2013.12.20., 12. o.).”;"

b)	a B. rész I. szakaszát el kell hagyni.

73.	A VI. mellékletet el kell hagyni.

74.

A VII. melléklet a következőképpen módosul:

az I. rész a következőképpen módosul:

a II. pont az alábbi albekezdéssel egészül ki:

„Az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének 2. pontjában említett csoportosulás kérésére a releváns tagállam dönthet úgy, hogy az e pontban említett feltételek nem alkalmazandók az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően, 2007. június 29. előtt bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott szarvasmarha-húsra.”;

ii.	a III.1.A. pontból az Egyesült Királyságra vonatkozó sort el kell hagyni;

iii.	a III.1.B. pontból az Egyesült Királyságra vonatkozó sort el kell hagyni;

a II. rész a következőképpen módosul:

a szöveg a következő bevezető szövegrésszel egészül ki:

„A szőlőből készült termékek kategóriái az 1–17. pontban meghatározott kategóriák. A szőlőből készült termékek 1. és 4–9. pontban meghatározott kategóriái teljes vagy részleges alkoholmentesítési eljáráson mehetnek keresztül a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően, miután teljes mértékben kialakultak az említett pontokban leírt saját jellemzőik.”;

ii.

a 3. pont a) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 és legfeljebb 22 térfogatszázalék. Kivételesen és hosszan tartó érlelésű borok esetében az említett tartalmak eltérhetnek bizonyos, a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján megállapított felsorolásban szereplő, eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrboroknál, azzal a feltétellel, hogy:

—	az érlelési folyamatba bevezetett borok eleget tesznek a likőrborok fogalommeghatározásának; és

—	az érlelt bor tényleges alkoholtartalma nem lehet 14 térfogatszázaléknál kevesebb;”

az I. függelék a következőképpen módosul:

az 1. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	Belgiumban, Dániában, Észtországban, Írországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban és Svédországban ezen tagállamok bortermelő területei;”

ii.	a 2. pont g) alpontjában a »területe« szó helyébe a »bortermelő vidéke« szó lép;

iii.

a 4. pont f) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

Romániában a következő bortermelő vidékek szőlővel betelepített területei: Dealurile Munteniei și Olteniei a Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei szőlőültetvénnyel együtt, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidék, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket is;”

iv.

a 4. pont g) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„g)	Horvátországban a következő alrégiókban található, szőlővel betelepített területek: Hrvatska Istra, Hrvatsko primorje és Dalmatinska zagora;”

a 6. pont a következő alponttal egészül ki:

„h)	Horvátországban a következő alrégiókban található, szőlővel betelepített területek: Sjeverna Dalmacija és Srednja i Južna Dalmacija.”

75.

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

az I. rész a következőképpen módosul:

i.	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés, savtompítás bizonyos bortermelő övezetekben és alkoholmentesítés”;

ii.

a B. szakasz 7. pontjának b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)	a 6. pontban említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok termelése esetében egy általuk meghatározandó szintre emelhetik.”;

iii.

a C. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„C. Savtartalom-növelés és savtompítás

A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor alávethető savtartalom-növelésnek és savtompításnak.

Az 1. pontban említett termékek savtartalmának növelését csak 4 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 53,3 milliekvivalensig lehet elvégezni.

A borok savtompítását csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig lehet elvégezni.

A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

Ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése – kivéve a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó eltéréseket –, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.”;

iv.

a D. szakasz 3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„3.	A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak azon bortermelő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor termeléséhez felhasznált szőlőt szüretelték.”;

a szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„E. Alkoholmentesítési eljárások

Az alább felsorolt alkoholmentesítési eljárások mindegyike engedélyezhető, akár önmagában, akár más felsorolt alkoholmentesítési eljárásokkal együttesen alkalmazva, a VII. melléklet II. részének 1. és 4–9. pontjában említett szőlőből készült termékek etanoltartalmának részleges vagy majdnem teljes redukálása érdekében:

a)	részleges vákuumos párologtatás;

b)	membrántechnikák;

lepárlás.

Az alkalmazott alkoholmentesítési eljárások nem eredményezhetik a szőlőből készült termék érzékszervi jellemzőinek elváltozását. A szőlőből készült termékekben található etanoltartalom kivonása nem végezhető együttesen a szőlőmust cukortartalmának növelésével.”;

a II. rész B. szakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.	Az 1. és a 2. pont nem alkalmazandó azon termékekre, amelyek Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a »bor« kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.”

76.

A X. melléklet II. pontja 2. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az 1. alpontban említett árat az ép, megfelelő és kereskedelmi minőségű, az átvételi ponton 16 %-os cukortartalmú cukorrépára kell alkalmazni.

Az árat az első albekezdésben említett minőségtől való eltérés lehetővé tétele érdekében – a felek általi előzetes megállapodás alapján – áremeléssel vagy árcsökkentéssel kell kiigazítani.”

77.

A X. melléklet XI. pontja 1. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„1.	A II. melléklet II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, szakmán belüli megállapodások egyeztetési vagy közvetítéses vitarendezési mechanizmust és választottbírósági záradékokat tartalmaznak.”

78.	A XI., a XII. és a XIII. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Az 1151/2012/EU rendelet módosításai

Az 1151/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

Az 1. cikk (2) bekezdése b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)	az előállításuk során alkalmazott termelési vagy feldolgozási módszereknek, illetve előállítási vagy forgalmazási helyüknek vagy a fenntartható fejlődéshez való lehetséges hozzájárulásuknak köszönhetően értéknövelő sajátosságokkal rendelkeznek.”

A 2. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a szeszes italokra vagy az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott szőlőből készült termékekre, a borecetek kivételével.

(3) Az 52. cikk értelmében végzett bejegyzések nem érintik a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az egyéb uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára és az élelmiszerek címkézésére vonatkozóaknak.”

Az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) E rendelet alkalmazásában az »eredetmegjelölés« olyan elnevezés – amely lehet egy hagyományosan használt elnevezés –, amely egy olyan terméket jelöl:

a)	amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

b)	amelynek minősége vagy jellemzői lényegében vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; és

c)	amely előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(2) E rendelet alkalmazásában a »földrajzi jelzés« olyan elnevezés – beleértve a hagyományosan használt elnevezést is –, amely egy olyan terméket jelöl:

a)	amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;

b)	amelynek adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői alapvetően földrajzi eredetének tulajdoníthatók; és

c)	amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.”

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat a termék tényleges származása tekintetében, vagy összetéveszthetővé teszi a bejegyzett jelöléssel ellátott termékeket és a szóban forgó növény- vagy állatfajtát.

Az első albekezdésben említett feltételeket az ütköző elnevezések tényleges használatával kapcsolatban kell értékelni, beleértve a növény- vagy állatfajta nevének a származási területén kívüli használatát, valamint egy másik szellemitulajdon-joggal védett növényfajta nevének használatát is.”

A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

a következőket alátámasztó adatok:

az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolat; az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon bekezdésben említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii.	az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolat;”

b)	a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki: „A termékleírás magában foglalhatja az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának ismertetését.”

6.	A 10. cikk (1) bekezdésében a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „Az 51. cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha az az említett bekezdésben meghatározott határidőn belül érkezik be a Bizottsághoz, és ha:”.

A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Unióból származó, az e rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékek esetében az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumoknak szerepelniük kell a címkézésben és a reklámanyagokban. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a termék bejegyzett elnevezésére. Az »oltalom alatt álló eredetmegjelölés« vagy az »oltalom alatt álló földrajzi jelzés« megjelölés vagy az ezeknek megfelelő »OEM« vagy »OFJ« rövidítés szerepelhet a címkézésben.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a bejegyzett elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek esetében, amennyiben az említett termékek az említett elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználja, azt gyengíti vagy csorbítja, többek között, ha az említett termékeket összetevőként használják;”

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdésben említett oltalom a következők tekintetében is alkalmazandó:

a)	az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk; és

b)	távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján eladott áruk.

Az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára jogosult csoportosulás vagy gazdasági szereplő jogosult megakadályozni valamennyi harmadik felet abban, hogy kereskedelmi forgalom keretében anélkül hozzanak be árukat az Unióba, hogy ott szabad forgalomba bocsátanák azokat, amennyiben az ilyen áruk, beleértve a csomagolást is, harmadik országokból érkeznek, és engedély nélkül viselik az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést.”

A 15. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 49. cikk (3) bekezdése alapján elfogadható kifogásolási nyilatkozatot nyújtottak be.”;

a (2) bekezdés bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép:

„A 14. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak legfeljebb 15 évre való meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:”.

10.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„16a. cikk

Ízesített borászati termékek meglévő földrajzi jelzései

A 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*7) 21. cikke alapján létrehozott nyilvántartásba felvett elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként automatikusan fel kell venni az e rendelet 11. cikkében említett nyilvántartásba. A kapcsolódó termékleírásokat az e rendelet 7. cikkének alkalmazása szerinti termékleírásoknak kell tekinteni.

(*7) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).”"

11.	A 21. cikk (1) bekezdése bevezető szövegrészének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az 51. cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha az a határidő lejárta előtt érkezik be a Bizottsághoz, és ha:”.

12.

A 23. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek esetében az e cikk (2) bekezdésében említett szimbólumnak – e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül – szerepelnie kell a címkézésben és a reklámanyagokban. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a termék bejegyzett elnevezésére. A »hagyományos különleges termék« megjelölés vagy az ennek megfelelő »HKT« rövidítés szerepelhet a címkézésben.

Az Unió területén kívül előállított hagyományos különleges termékek esetében a szimbólumnak a címkézésben való feltüntetése nem kötelező.”

13.

A 24. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A bejegyzett elnevezések oltalmat élveznek bármely visszaéléssel, utánzással vagy félrevezető utalással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben.”;

b)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdésben említett oltalom a távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján értékesített árukra is alkalmazandó.”

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„24a. cikk

A hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából, hogy lehetővé tegye olyan termékek számára, amelyek megnevezése egy, a 24. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy ilyet tartalmaz, hogy továbbra is használják a megnevezést, amellyel forgalmazták, azzal a feltétellel, hogy egy, a 49. cikk (3) bekezdése vagy az 51. cikk szerinti elfogadható kifogásolási nyilatkozat bizonyítja, hogy az ilyen elnevezés az 50. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt közzétételi időpontot megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen használatban volt az uniós piacon.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 49. cikk (3) bekezdése alapján elfogadható kifogásolási nyilatkozatot nyújtottak be.”

15.

A 49. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8) A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárás indul egy, a Bizottsághoz a (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelemre vonatkozóan, és ha a kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették.”

16.

Az 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„50. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a kifogásolás céljából történő közzététel

(1) A Bizottság megvizsgálja a 49. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően hozzá beérkezett bejegyzés iránti kérelmeket. A Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelmek tartalmazzák-e az előírt információkat, és hogy azok nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve a vizsgálat és az érintett tagállam által lefolytatott kifogásolási eljárás eredményeit.

A Bizottság általi vizsgálat nem haladhatja meg a kérelemnek a tagállamtól való beérkezése időpontjától számított hat hónapos időtartamot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban tájékoztatja a kérelmezőt a késedelem okairól.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi azon elnevezések listáját, amelyekre vonatkozóan bejegyzés iránti kérelmeket nyújtottak be hozzá, valamint a benyújtásuk időpontját.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a II. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott, bejegyzés iránti kérelmek tekintetében teljesülnek az 5. és a 6. cikkben megállapított feltételek, vagy hogy a III. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott kérelmek tekintetében teljesülnek a 18. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi:

a)	a II. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást;

b)	a III. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében a termékleírást.

(3) A Bizottság mentesül az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzésére megszabott határidő betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okáról, amennyiben valamely tagállamtól a 49. cikk (4) bekezdésével összhangban a Bizottsághoz benyújtott bejegyzési kérelemre vonatkozó közlést kap, amely vagy:

a)	tájékoztatja a Bizottságot, hogy a kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy

az (1) bekezdésben említett vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam úgy ítéli meg, hogy az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

17.

Az 51. cikk a következőképpen módosul:

az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül egy tagállam vagy egy harmadik ország hatóságai vagy bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely egy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahonnan a kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamban indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés alapján kifogásolás benyújtását.

(2) A Bizottság megvizsgálja az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat elfogadhatóságát az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a 10. cikkben megállapított kifogásolási indokok alapján, és a hagyományos különleges termékek tekintetében a 21. cikkben megállapított kifogásolási indokok alapján.

(3) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat elfogadható, a kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított öt hónapon belül felkéri az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet a Bizottsághoz benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy három hónapot meg nem haladó, észszerű időszakon át folytassanak megfelelő konzultációkat.

Az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül ilyen megfelelő konzultációkat kezd. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez releváns információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e rendeletben megállapított feltételeknek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, ezen információkat át kell adni a Bizottságnak.

A Bizottság a kérelmező kérésére a konzultációs időszakon belül bármikor legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja a konzultációkra vonatkozó határidőt.”;

b)	az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(5) A Bizottság részére az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően megküldött, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot és egyéb dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.”

18.

Az 52. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben az 50. cikk (1) bekezdésének első albekezdése értelmében elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek a II. címben meghatározott minőségrendszerek tekintetében az 5. és a 6. cikkben megállapított feltételek, vagy a III. címben meghatározott minőségrendszerek tekintetében a 18. cikkben megállapított feltételek, a kérelmet elutasító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Ha a Bizottsághoz nem érkezik az 51. cikk alapján elfogadható, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat, az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül fogad el végrehajtási jogi aktusokat az elnevezés bejegyzése céljából.”

19.

Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „53. cikk A termékleírások módosításai”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A termékleírás módosításait fontosságuk tekintetében két kategóriába kell sorolni: uniós módosítások, amelyek uniós szintű kifogásolási eljárást igényelnek, és standard módosítások, amelyeket tagállami szinten vagy harmadik országok szintjén kell kezelni.

E rendelet alkalmazásában az »uniós módosítás« a termékleírás olyan módosítása, amely:

a)	magában foglalja az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésének vagy az említett elnevezés használatának a megváltozását;

b)	azzal a kockázattal jár, hogy érvényteleníti az oltalom alatt álló eredetmegjelölések esetében az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kapcsolatot, vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett kapcsolatot;

c)	egy hagyományos különleges termékre vonatkozik; vagy

d)	további korlátozásokat von magával a termék forgalmazása tekintetében.

A »standard módosítás« a termékleírás bármely olyan módosítása, amely nem uniós módosítás.

Az »átmeneti módosítás« a termékleírás átmeneti megváltoztatására vonatkozó standard módosítás, amely kötelező egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések közjogi hatóságok általi elrendeléséből fakad, vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófák vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt szükséges átmeneti módosítás.

Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen a 49–52. cikkben megállapított eljárást kell követnie.

A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani. A Bizottság vagy az érintett tagállam adott esetben felkérheti a kérelmezőt, hogy a termékleírások egyéb elemeit is módosítsa.

A standard módosításokat azon tagállam hagyja jóvá és teszi közzé, amelynek területén az érintett termék földrajzi területe található, és e módosításokat a Bizottsággal közölni kell. A harmadik országoknak a standard módosításokat az érintett harmadik országban alkalmazandó jognak megfelelően kell jóváhagyniuk, és azokat a Bizottsággal közölniük kell.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A termékleírásokat érintő uniós és standard módosításokkal kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azon esetet is, amikor a módosítás nem jár az egységes dokumentum megváltoztatásával – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás szabályainak kiegészítése céljából.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós módosításokra vonatkozó módosítási kérelemre irányuló eljárásokra, a módosítási kérelem formájára és előterjesztésére, valamint a standard módosításokra irányuló eljárásokra és a standard módosítások formájára és a Bizottsággal való közlésükre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

20.

Az I. melléklet I. pontja a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„–	a 251/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ízesített borok,

–	egyéb alkoholtartalmú italok, a szeszes italok és az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott, szőlőből készült termékek kivételével,

–	méhviasz.”

3. cikk

A 251/2014/EU rendelet módosításai

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép: „Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről és jelöléséről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről”.

Az 1. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)	Ez a rendelet megállapítja az ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és jelölésére vonatkozó szabályokat.”

3.	A 2. cikk 3. pontját el kell hagyni.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)	a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(4) A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy helyettesíteni lehet az ízesített borászati termékeknek az 1151/2012/EU rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi jelzésével.”;

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az Unióban előállított, olyan harmadik országokba irányuló exportra szánt ízesített borászati termékek esetében, amelyek jogszabályai eltérő kereskedelmi megnevezéseket írnak elő, a tagállamok engedélyezhetik, hogy az említett kereskedelmi megnevezések kísérjék a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket. Az említett kiegészítő kereskedelmi megnevezések az Unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelveken is szerepelhetnek.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a műszaki fejlődést, a tudományos és piaci fejleményeket, a fogyasztói egészséget vagy a tájékoztatás iránti fogyasztói igényeket figyelembe vevő kiegészítése céljából.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Tápértékjelölés és az összetevők felsorolása

(1) Az Unióban forgalmazott ízesített borászati termékek jelölésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a)	az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének l) pontja szerinti tápértékjelölés; és

b)	az összetevőknek az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti felsorolása.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén korlátozni lehet az energiaértékre, amely kifejezhető az energia »E« jelével. Ilyen esetekben a teljes tápértékjelölést a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus úton kell biztosítani. Az említett tápértékjelölés nem tüntethető fel kereskedelmi vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt, továbbá tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve, az összetevők felsorolása elektronikus úton is megadható a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott módon. Ilyen esetekben a következő követelmények alkalmazandók:

a)	tilos a felhasználói adatok gyűjtése és nyomon követése;

b)	az összetevők felsorolása nem tüntethető fel kereskedelmi vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt; és

c)	az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok feltüntetésének közvetlenül a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén kell szerepelnie.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából az összetevők feltüntetésére és megnevezésére vonatkozó szabályoknak az e cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása érdekében történő további pontosítása révén.”

A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ízesített borászati termékeknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzésének elnevezése azon a nyelven vagy nyelveken kell, hogy szerepeljen a címkén, amelyen bejegyezték, még akkor is, ha a földrajzi jelzés e rendelet 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban a kereskedelmi megnevezést helyettesíti.

Amennyiben az ízesített borászati termékeknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzésének elnevezését nem a latin ábécé betűivel írják, az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is szerepelhet.”

7.	A 9. cikket el kell hagyni.

8.	A 10–30. cikket tartalmazó III. fejezetet el kell hagyni.

A 33. cikk a következőképpen módosul:

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Bizottságnak az 5. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottságnak a 6a. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2023. december 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik megegyező időtartamú időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (7) bekezdésében, a 6a. cikk (4) bekezdésében, a 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 4. cikk (2) bekezdése, az 5. cikk (7) bekezdése, a 6a. cikk (4) bekezdése, a 28. cikk, a 32. cikk (2) bekezdése és a 36. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

10.

Az I. melléklet 1. pontjának a) alpontja a következő alponttal egészül ki:

„iv.	szeszes italok a teljes mennyiség 1 %-át nem meghaladó mértékben.”

11.

A II. melléklet a következőképpen módosul:

az A. részben a 3. pont első franciabekezdésének helyébe a következő lép:

„–	amely alkohol hozzáadásával készülhetett; és”;

a B. rész a következőképpen módosul:

a 8. pont első franciabekezdésének helyébe a következő lép:

„–	amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból, vagy mindkettőből állítanak elő,”;

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„14.

Wino ziołowe

Olyan ízesített boralapú ital:

a)	amelyet borból állítanak elő, és amelyben a szőlőből készült termékek az össztérfogat legalább 85 %-át teszik ki,

b)	amelyet kizárólag fűszernövényekből vagy fűszerekből vagy ezek keverékéből előállított aromakészítményekkel ízesítenek,

c)	amelyet nem színeznek,

d)	amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.”

4. cikk

A 228/2013/EU rendelet módosítása

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„22a. cikk

Réunionon létrejött szakmaközi megállapodások

(1) A Szerződés 349. cikke értelmében – a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, és az 1308/2013/EU rendelet 164. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a)–n) pontja ellenére – amennyiben egy, az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezet kizárólag Réunionon működik, és egy meghatározott termék előállítása, kereskedelme vagy feldolgozása képviselőjének minősül, Franciaország – az említett szervezet kérésére – kiterjesztheti az említett szakmaközi szervezetben tagsággal nem rendelkező, egyéb gazdasági szereplőkre a helyi termelés fenntartását és diverzifikálását célzó szabályokat a réunioni élelmezésbiztonság fokozása érdekében, feltéve, hogy az említett szabályok kizárólag azon gazdasági szereplőkre alkalmazandók, akik tevékenységeiket kizárólag Réunionon folytatják a helyi piacra szánt termékekkel kapcsolatban. Az 1308/2013/EU rendelet 164. cikkének (3) bekezdése ellenére egy szakmaközi szervezetet az e cikk szerinti képviselőnek kell tekinteni, amennyiben az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának legalább 70 %-át képviseli.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 165. cikkétől eltérve, amennyiben egy elismert, tevékenységét kizárólag Réunionon végző szakmaközi szervezet szabályait e cikk (1) bekezdése alapján kiterjesztik, és az említett szabályok hatálya alá tartozó tevékenységek azon gazdasági szereplők általános gazdasági érdekében állnak, akik tevékenységeiket kizárólag Réunionon folytatják a helyi piacra szánt termékekkel kapcsolatban, Franciaország a releváns érdekelt felekkel folytatott egyeztetést követően úgy dönthet, hogy azon egyéni gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, amelyek nem tagjai a szervezetnek, de amelyek az említett helyi piacon működnek, részben vagy teljes egészében meg kell fizetniük a szervezetnek a tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulásokat, amennyiben az ilyen hozzájárulásokat azon költségek fedezésére szánják, amelyek közvetlenül a szóban forgó tevékenységek végzésének következményeként merültek fel.

(3) Franciaország tájékoztatja a Bizottságot minden olyan megállapodásról, amelynek hatályát e cikknek megfelelően kiterjesztik.”

5. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 2021. december 7. előtt alkalmazandó szabályokat továbbra is alkalmazni kell az eredetmegjelölések vagy a földrajzi jelzések esetében az 1308/2013/EU rendelet alapján a Bizottsághoz 2021. december 7. előtt beérkezett, oltalom alá helyezés iránti kérelmekre, módosítás jóváhagyása iránti kérelmekre és törlésre irányuló kérelmekre, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések vagy a hagyományos különleges termékek esetében az 1151/2012/EU rendelet értelmében a Bizottsághoz 2021. december 7. előtt beérkezett bejegyzés iránti kérelmekre és törlésre irányuló kérelmekre.

(2) A 2021. december 7. előtt alkalmazandó szabályokat továbbra is alkalmazni kell az eredetmegjelölések vagy a földrajzi jelzések vagy a hagyományos különleges termékek esetében az 1151/2012/EU rendelet alapján a Bizottsághoz 2022. június 8. előtt beérkezett, a termékleírás módosításának jóváhagyása iránti kérelmekre.

(3) A 2021. december 7. előtt alkalmazandó szabályokat továbbra is alkalmazni kell az ízesített borok elnevezésének földrajzi jelzésnek való minősítése esetében a 251/2014/EU rendelet alapján a Bizottsághoz 2021. december 7. előtt beérkezett oltalom alá helyezés iránti kérelmekre, módosítás jóváhagyása iránti kérelmekre vagy törlésre irányuló kérelmekre. A bejegyzésre vonatkozó határozatot ugyanakkor az 1151/2012/EU rendeletnek e rendelet 2. cikkének 18. pontjával módosított 52. cikke alapján kell elfogadni.

(4) Az 1308/2013/EU rendelet 29–38. és 55–57. cikkét 2022. december 31. után továbbra is alkalmazni kell az említett cikkekben említett támogatási programok keretében 2023. január 1. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében.

(5) Az 1308/2013/EU rendelet 58–60. cikkét 2022. december 31. után továbbra is alkalmazni kell az említett cikkekben említett támogatási program keretében 2023. január 1. előtt felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések tekintetében.

(6) A gyümölcs- és zöldségágazatban elismert azon termelői szervezeteknek vagy társulásaiknak, amelyek az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkében említett, valamely tagállam által a 2022. december 31-én túlnyúló időszakra jóváhagyott operatív programmal rendelkeznek, 2022. szeptember 15-ig kérelmet kell benyújtaniuk az említett tagállamhoz abból a célból, hogy az operatív programjukat:

a)	módosítsák, hogy az megfeleljen az (EU) 2021/2115 rendelet követelményeinek; vagy

b)	felváltsák az (EU) 2021/2115 rendelet alapján jóváhagyott új operatív programmal; vagy

c)	továbbra is működtessék annak lezárultáig, az 1308/2013/EU rendelet alapján alkalmazandó feltételek mellett.

Amennyiben ilyen elismert termelői szervezetek vagy társulásaik 2022. szeptember 15-ig nem nyújtanak be ilyen kérelmeket, az 1308/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott operatív programjaik 2022. december 31-én lezárulnak.

(7) A borágazatra vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 40. cikkében említett támogatási programokat 2023. október 15-ig továbbra is alkalmazni kell. Az 1308/2013/EU rendelet 39–54. cikkét 2022. december 31. után továbbra is alkalmazni kell a következők tekintetében:

a)	az említett rendelet 39–52. cikkében említett támogatási program keretében az említett rendelet alapján 2023. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések;

az említett rendelet 46. és 50. cikke alapján 2025. október 16. előtt végrehajtott műveletek vonatkozásában felmerült kiadások, illetve teljesített kifizetések, feltéve, hogy az ilyen műveleteket 2023. október 15-ig részben végrehajtották, és a felmerült kiadások a tervezett összkiadás legalább 30 %-át teszik ki, valamint hogy az ilyen műveleteket 2025. október 15-ig teljes egészében végrehajtják.

(8) Az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkében foglalt és a 251/2014/EU rendeletben foglalt, 2023. december 8-ig alkalmazandó jelölési szabályoknak megfelelő olyan ízesített borászati termékek, amelyeket az említett időpont előtt állítottak elő és címkéztek fel, a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.

6. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az 1. cikk 8. pontja d) alpontjának i. és iii. alpontját, 10. pontja a) alpontjának ii. alpontját és 38. pontját 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

A 2. cikk 19. pontjának b) alpontját 2022. június 8-tól kell alkalmazni.

Az 1. cikk 1. pontját, 2. pontjának b) alpontját, 8. pontjának a), b) és e) alpontját, 18., 31., 35. és 62. pontját, 68. pontjának a) alpontját, valamint 69. és 73. pontját 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az 1. cikk 32. pontja a) alpontjának ii. alpontját és 32. pontjának c) alpontját, valamint a 3. cikk 5. pontját 2023. december 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. december 2-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

J. VRTOVEC

(1) HL C 62., 2019.2.15., 214. o.

(2) HL C 86., 2019.3.7., 173. o.

(3) HL C 41., 2019.2.1., 1. o.

(4) Az Európai Parlament 2021. november 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. december 2-i határozata.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(7) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o.).

(10) A Tanács 1234/2007/EK rendelete (2007. október 22.) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 187 oldalát).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(13) A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(15) A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 2. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 irányelve (2019. április 17.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról (HL L 111., 2019.4.25., 59. o.).

(19) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 435

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. december 6.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről	187
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról	262