ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 431 |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
64. évfolyam |
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
AJÁNLÁSOK |
|
|
* |
A Tanács (EU) 2021/2122 ajánlása (2021. november 26.) az európai kutatási és innovációs paktumról |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
AJÁNLÁSOK
2021.12.2. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 431/1 |
A TANÁCS (EU) 2021/2122 AJÁNLÁSA
(2021. november 26.)
az európai kutatási és innovációs paktumról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben a 182. cikke (5) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A Bizottság 2020. szeptember 30-án elfogadta az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményt, amelyben új jövőképet vázolt fel az Európai Kutatási Térségre (EKT) vonatkozóan, és bejelentette, hogy egy európai kutatási és innovációs (K+I) paktumra kíván javaslatot tenni. |
(2) |
Az új Európai Kutatási Térségről szóló, 2020. december 1-jén elfogadott tanácsi következtetésekben a Tanács felszólította a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az Európai Kutatási Térségre vonatkozó új, ambiciózus célok megvalósítása érdekében 2021-ben dolgozzák ki az EKT szakpolitikai programját és a többszintű irányítási modelljét. |
(3) |
Az elmúlt két évtizedben az EKT megvalósítása hozzájárult néhány jelentős eredményhez olyan területeken, mint a kutatási infrastruktúrák, a nyílt tudomány, a transznacionális és nemzetközi együttműködés, a nemek közötti egyensúly a K+I terén, a közös programozás, a kutatói életpályák és a kutatók mobilitása, továbbá strukturális reformokat is elősegített. A közelmúltban azonban az uniós szintű K+I beruházásokkal kapcsolatos előrelépés üteme általánosságban lelassult, és az említett tendencia megfordítása érdekében további lépésekre van szükség. |
(4) |
A globális kihívások kezelése és Európa versenyképességének támogatása érdekében az EKT-n keresztül megvalósuló nemzetközi együttműködésnek figyelembe kell vennie az Unió külkapcsolataira vonatkozó prioritásokat, multilateralizmuson és kiegyensúlyozott, kölcsönös nyitottságon kell alapulnia, továbbá elő kell mozdítania az alapvető értékeken és közös keretfeltételeken alapuló egyenlő versenyfeltételeket és viszonosságot. |
(5) |
A jövőálló EKT megvalósítása érdekében meg kell erősíteni az uniós, a nemzeti és a regionális szakpolitikák közötti koordinációt, és el kell mélyíteni a közöttük lévő koherenciát. Az „Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában” című közleményben ezért a Bizottság a tagállamok mobilizálását szorgalmazza kulcsfontosságú közös elvek és értékek mentén, valamint a prioritást jelentő közös tevékenységi területek meghatározására szólít fel. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor megnövelt és célzottabb nemzeti és regionális finanszírozásra és reformokra van szükség az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez nyújtott hozzájárulás, valamint a zöld és a digitális átállás felgyorsításához, továbbá a Párizsi Megállapodás céljainak az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban történő teljesítéséhez. |
(6) |
Az Unióban zajló K+I szilárd alapjainak megerősítéséhez közös elvekre és értékekre van szükség, kiemelve az értékeket (etika és feddhetetlenség; a tudományos kutatás szabadsága; a nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség), jobb munkakörülményeket teremtve (a kutatók, a tudás és a technológia szabad áramlása az Unión belül; a kiválóságra való törekvés; értékteremtés és a K+I hatása), valamint fokozva az együttműködést (koordináció, koherencia, elkötelezettség; globális dimenzió; inkluzivitás; társadalmi felelősség). |
(7) |
A közös prioritási területek alapján egyértelműen ki kell derülnie az érdekelt felek számára, hogy melyek azok a területek és tevékenységek, amelyeket az Unió és tagállamai közös prioritásaiknak tekintenek, és amelyekkel kapcsolatban elkötelezik magukat a mellett, hogy közösen dolgoznak a változó geometria megvalósításán, stabil keretet teremtve a politikai döntéshozók, a közfinanszírozást biztosítók, a magánbefektetők és a végrehajtó szereplők számára. |
(8) |
Az új Európai Kutatási Térségről szóló következtetéseiben a Tanács megerősítette azt a célt, hogy az uniós GDP 3 %-ának megfelelő összeget kell beruházni a kutatásba és a fejlesztésbe (K+F). A beruházások és a reformok prioritásként történő kezelése érdekében a tagállamok aktualizálhatják a nemzeti céljukat, hogy az tükrözze az új uniós prioritásokat és az adott tagállamban fennálló körülményeket. |
(9) |
Annak érdekében, hogy nemzeti stratégiájuk ténylegesen hozzájáruljon a 3 %-os cél eléréséhez, a tagállamoknak célszerű mérlegelniük további részcélok használatát, megfelelő egyensúlyt teremtve aközött, hogy az EKT-menetrend kellőképpen ambiciózus, ugyanakkor megvalósítható és realisztikus legyen, többek között a tagállamok számára nemzeti szinten. |
(10) |
Az EKT megerősítéséhez szorosabb együttműködésre van szükség a tagállamok és a Bizottság között. Ez megvalósítható azáltal, hogy a Bizottság az egymástól való tanulást, valamint a fokozott két- és többoldalú párbeszédet szolgáló egyszerűsített monitoring- és koordinációs rendszert hoz létre és tart fenn. |
(11) |
Fokozni kell az uniós és a nemzeti – köztük a regionális – beruházások és reformok koordinációját a nemzeti K+I rendszerek megerősítése és uniós szintű hatásuk növelése érdekében: bár a nemzeti K+I politikák a nemzeti rendszereket a nemzeti célkitűzéseknek megfelelően fejlesztik, az EKT célkitűzéseihez és más közös uniós prioritásokhoz is hozzájárulnak a közös érdekű stratégiai területeken, |
AJÁNLJA, HOGY:
I. A kutatás és az innováció értékei és elvei az Unióban
(1) |
A tagállamoknak az Unión belüli kutatásra és innovációra vonatkozó közös értékeket és elveket az érdekelt felekkel szorosan együttműködve kell alkalmazniuk K+I-rendszereikben. Ezeket az értékeket és elveket a tagállamoknak és az Uniónak a harmadik országokkal való kapcsolataik során is elő kell mozdítaniuk az egyenlő versenyfeltételek és a közös keretfeltételek megteremtése érdekében. |
Az értékek megőrzése
a) |
a K+I etikája és integritása: A kutatóknak, a kutatási eljárásoknak és a teljes K+I rendszernek szigorú etikai és feddhetetlenségi szabályoknak és gyakorlatoknak kell megfelelniük, amelyek a felelősségteljes és megbízható, indokolatlan beavatkozástól mentes kutatás alapját képezik, továbbá a kiválóság elérésének előfeltételei, és megalapozzák a kutatók azzal kapcsolatos felelősségét, hogy védekezzenek az elfogultsággal és a módszertan terén alkalmazott könnyebb megoldásokkal szemben, továbbá a tudományos ismeretek terjesztésére és pedagógiájára irányuló erőfeszítések fokozása révén fellépjenek az áltudományok és a félretájékoztatás terjedése ellen; |
b) |
a tudományos kutatás szabadsága: Az EKT szerves részét képező kutatási kultúra részeként, valamint annak elengedhetetlen feltételeként, hogy a kutatók szabadon, nyílt és biztonságos módon határozhassák meg kutatási kérdéseiket, elméleteiket és módszereiket, valamint tudást, adatokat és egyéb eredményeket hozzanak létre, osszanak meg és terjesszenek; |
c) |
a mindenkire kiterjedő nemek közötti egyenlőség és esélyegyenlőség: A nemek közötti egyensúly érvényesítése a kutatócsoportokban minden szinten, a vezetést és a döntéshozatalt is beleértve, a nemi alapú erőszak és a zaklatás elleni küzdelem, valamint fellépés a nemi elfogultsággal szemben, a nemi dimenzió integrálása a K+I tartalmába, valamint a tágabb értelemben vett sokszínűség figyelembevétele, beleértve többek között a nem, a faji vagy etnikai háttér, a vallás vagy meggyőződés, a fogyatékosság, a kor és a szexuális irányultság szerinti, valamint a társadalmi sokszínűséget, továbbá küzdelem a megkülönböztetés minden formája ellen; |
Jobb munkavégzés
d) |
szabad mozgás: Elő kell segíteni a kutatók és a támogató személyzet, a tudományos ismeretek és a technológia szabad mozgását, a tehetségek bevonzása és a tehetségek esetleges elvándorlásának megakadályozása érdekében. Ez magában foglalja a tudományos ismeretek, adatok és eszközök lehető legkorábbi, különösen a nyílt tudományos gyakorlatok révén történő megosztását, a vonzó és érdemeken alapuló életpályákat, a kutatók és a támogató személyzet készségeinek elismerését a teljes életpályájuk során, a kutatói mobilitás keretfeltételeinek javítását, a kutatók Unión belüli mozgásához való hozzájárulást, a tudományos élet és az ipar (és más ágazatok) közötti csereprogramok ösztönzését, az innováció terjesztését, valamint a kutatási infrastruktúrákhoz, technológiai infrastruktúrákhoz és ezek szolgáltatásaihoz való nyílt hozzáférés támogatását; |
e) |
törekvés a kiválóságra: A lehető legmagasabb színvonalú kutatások programozása, elvégzése és támogatása melletti elkötelezettség, amelynek célja a kiválóság elérése és jutalmazása, amely a tudományos, technológiai, gazdasági, politikai és társadalmi hatás létrehozásának előfeltétele, és mindezek által az általános európai tudásbázis bővítése. Ennek megfelelően a K+I-t célzó állami támogatásnak a kiváló minőségű kezdeményezések kiválasztására és finanszírozására kell irányulnia – a minőség azt jelenti, hogy a kutatás világszínvonalú, ellenőrizhető és megismételhető eredményeket hoz, és átlátható kutatási eljárások és módszertanok, valamint a korábbi eredmények szisztematikus újrafelhasználását lehetővé tevő kutatásirányítás révén valósul meg. A – kutatásra, a kutatókra, a kutatócsoportokra és az intézményekre vonatkozó – kutatásértékelési rendszernek meg kell felelnie ennek az elvnek, és ennek megfelelően jutalmaznia kell a minőséget; az állami támogatásnak tükröznie kell, hogy az alapkutatás elengedhetetlen a K+I-ökoszisztémák kiválóságának, vonzerejének és versenyelőnyének biztosításához, továbbá megfelelő egyensúlyt kell teremtenie a „tudásvágy által vezérelt” és a „küldetésorientált” kutatás között; |
f) |
Értékteremtés, valamint társadalmi és gazdasági hatás: Növelni kell a K+I hatását azáltal, hogy a tudás-előállítás terén Európa által betöltött vezető szerepet átalakítjuk a társadalomról szerzett tudás felhasználásával, például olyan termékek, szolgáltatások, folyamatok és megoldások révén, amelyek támogatják a polgárok jóllétét egy fenntartható bolygón, a gazdasági jólétet, a nyílt innovációt, a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt és a stratégiai autonómiát, miközben a nyitott gazdaságot is megőrizzük; ez magában foglalja többek között a különböző szakpolitikák közötti együttműködést, a multidiszciplináris és ágazatközi együttműködés szereplői közötti szorosabb kapcsolat ösztönzését és jutalmazását, az emberekbe való befektetést, a kutatási és technológiai infrastruktúrák rendelkezésre állását, az ipar és más szereplők közötti interakciókat, valamint a kutatók által javasolt alapkutatás és az általa az áttörést hozó fejlemények létrejöttében és egy szélesebb körű tudásbázis kialakításában betöltött szerepnek az előmozdítását; |
Közös munka
g) |
koordináció, koherencia és elkötelezettség: Aminek keretében a tagállamok érvényesítik az európai dimenziót a nemzeti és a regionális K+I-politikákban, és biztosítják az EKT prioritásainak sikeres végrehajtásában való fokozottabb nemzeti szerepvállalást és az iránta való nagyobb nemzeti elkötelezettséget. A tagállamok az Unió támogatásával összehangolják K+I-politikáikat és -programjaikat a közös érdekű területeken, többek között annak biztosítása révén, hogy ezek kiegészítsék az uniós kutatási és innovációs keretprogramokat és más uniós programokat és alapokat, illetve hogy ösztönözzék az ezekkel való szinergiákat – elősegítve ezáltal az EKT-n belüli transznacionális együttműködést –, továbbá a K+I beruházásokat és reformokat az EKT megvalósítása, valamint a zöld és a digitális átállás felgyorsítása céljának megvalósítása felé irányítják; |
h) |
globális dimenzió: A tagállamok kölcsönösen előnyös és viszonosságon alapuló együttműködést és közös tevékenységeket folytatnak harmadik országokban és régiókban működő partnerekkel a K+I területén, az Unió stratégiai érdekei, értékei, valamint az ezen ajánlásban, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban és más vonatkozó nemzetközi okmányokban meghatározott elvek alapján; |
i) |
inkluzivitás: A tagállamoknak törekedniük kell az EKT teljes potenciáljának kiaknázására annak érdekében, hogy globális szinten versenyképesek legyenek; ennek megfelelően a kevésbé jól teljesítő tagállamoknak és régióknak tanácsot és támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy fokozni tudják a K+I-rendszereik teljesítményének és méretének növelésére, valamint mind a humán, mind az infrastrukturális kapacitásaik fejlesztésére irányuló erőfeszítéseiket, többek között a nemzeti és regionális finanszírozásuk és az uniós finanszírozás közötti szinergiák kiaknázása révén. Uniós szinten támogatni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a kiválóságban rejlő potenciál tagállamokban történő kiaknázására, valamint a kevésbé jól teljesítő régiókból származó, a K+I területén működő végrehajtó szereplők és a kiváló európai hálózatok Unió-szerte történő összekapcsolására irányulnak; |
j) |
Társadalmi felelősség: Az arra való törekvést jelenti, hogy reagáljunk a társadalom szükségleteire, kibővítsük a kollektív kapacitásokat és nagyobb társadalmi és környezeti hatást érjünk el, valamint hogy növeljük a tudományba és az innovációba vetett bizalmat és az ezek iránti elköteleződést azáltal, hogy bevonjuk az érdekelt feleket, a helyi közösségeket és a polgárokat a K+I-politikák tervezésébe és végrehajtásába, hogy fokozzuk a tudománnyal kapcsolatos tájékoztatási tevékenységeket, valamint biztosítjuk, hogy e szakpolitikák testre szabhatóak és rugalmasak legyenek, és képesek legyenek alkalmazkodni a váratlan kihívásokhoz. |
II. A közös tevékenységek prioritást jelentő területei az Unióban
(2) |
A tagállamoknak célszerű önkéntes alapon elfogadni az EKT támogatására irányuló közös tevékenységek alábbi prioritási területeit, amelyek alapján kidolgozásra kerülnek az EKT szakpolitikai menetrendjébe tartozó, az EKT keretében végzett tevékenységek. Biztosítani kell, hogy ezek a tevékenységek szorosan igazodjanak az Unión belüli K+I-re vonatkozó, az ezen ajánlásban meghatározott értékekhez és elvekhez, és megfelelően támogassák ezen értékeket és elveket: |
A tudás valóban működő belső piacának elmélyítése
a) |
nyílt tudomány: A valóban nyílt tudományos kultúra támogatása és jutalmazása Unió-szerte, beleértve a tudományos publikációkhoz és a kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés általános érvényesítését (azaz a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság elvét követve), valamint a nyílt tudomány elveinek és gyakorlatainak terjesztését és alkalmazását, figyelembe véve a diszciplináris és kulturális különbségeket, köztük a többnyelvűséget, támogatva a nyílt tudományos készségek fejlesztését, valamint továbbfejlesztve és integrálva az alapul szolgáló digitális infrastruktúrát és szolgáltatásokat; |
b) |
kutatási infrastruktúrák: A meglévő és az újonnan létrejövő európai és nemzeti kutatási infrastruktúrákhoz – többek között az e-infrastruktúrákhoz – való nyílt hozzáférésnek, valamint ezek jobb kiaknázásának és összekapcsolásának a továbbfejlesztése a tudomány minden területén; a tudás- és innovációs ökoszisztémákban betöltött integrációs szerepüknek, valamint a következőkre irányuló potenciáljuknak jobb kiaknázása: a globális kihívásokra nyíló megoldások nyújtása, partnerségek kialakítása, az erőforrások összevonása és kapcsolódás az európai nyílt tudományosadat-felhőhöz; hatásuk növelése érdekében a technológiai infrastruktúrákkal és az iparral való kapcsolataik és együttműködésük javítása; új, európai szintű infrastrukturális kapacitások létrehozásának előmozdítása. Ezzel létrejön a tudományos kiválóság alapja, továbbá segíteni lehet az európai tudományt a globális együttműködésben és versengésben, hozzá lehet járulni a kutatási és innovációs szakadék áthidalásához, valamint ösztönözni lehet az EKT inkluzivitását; ehhez többek között finanszírozási források szélesebb skáláját kell igénybe venni a világszínvonalú kutatási infrastruktúrák számára, és fel kell tárni a transznacionális és virtuális hozzáférés finanszírozásának új módjait; |
c) |
a nemek közötti egyenlőség, a mindenkire kiterjedő esélyegyenlőség és az inkluzivitás: A méltányos, nyitott, inkluzív és a nemek közötti egyenlőséget biztosító életpályák garantálása a kutatásban a K+I-t finanszírozó, illetve végrehajtó szervezetekben történő rendszerszintű intézményi és strukturális változás megkönnyítése érdekében; küzdelem a nemi alapú erőszak és a szexuális zaklatás ellen; az egyenlőtlenségek megszüntetése nemtől, faji vagy etnikai származástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól függetlenül; a K+I területére vonatkozó, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos nemzeti szakpolitikák és tervek figyelemmel kísérése és értékelése; |
d) |
a kutatói életpálya és mobilitás, valamint a kutatásértékelési és a jutalmazási rendszer: Ennek keretében nagyobb figyelemnek kell irányulnia a kutatói életpályára általánosságban is, de főként a kutatói életpályák kezdetén és közepén, beleértve azokat a konkrét akadályokat, amelyekkel a nők ebben a szakaszban szembesülnek, az életpályát vonzóbbá kell tenni, és a kutatók számára biztosítani kell az ahhoz szükséges képzést és készségeket, hogy megfeleljenek a kutatói szereppel szembeni változó igényeknek szerte az Unióban, beleértve a vezetői és az oktatói szerepet is; ez a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekhez hasonló alapvető programokra építve. Ez biztosítja a velük való összhangot, stabil, vonzó, inkluzív, támogató és átlátható munka- és foglalkoztatási feltételek megteremtésével, valamint egyértelmű, sokszínűbb karrierlehetőségek biztosításával és a megalapozott pályaválasztáshoz nyújtott iránymutatással érhető el; kezelni kell a kutatók nem kiegyensúlyozott mozgását az Unión belül, valamint az ágazatok és a közigazgatás szereplői között, ugyanakkor meg kell akadályozni a tehetségek elvándorlását és növelni kell a pálya vonzerejét a világ bármely részéről érkező tehetségek számára. A kutatásra, a kutatókra, a kutatócsoportokra és az intézményekre vonatkozó jelenlegi kutatásértékelési rendszereket tovább kell fejleszteni a minőség, a hatás, a nyílt tudományos gyakorlatok, a vezető szerep és a társadalom iránti elkötelezettség, valamint az iparral és a tevékenység szerinti egyéb ágazatokkal való együttműködés, többek között a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt segítő független tudományos tanácsadás jutalmazása érdekében; a kutatási eredmények és tevékenységek széles körét – többek között a felsőoktatási szintű oktatást is – figyelembe kell venni, és sokféle életpályát lehetővé kell tenni. A jutalmazási rendszereknek kellő figyelmet kell fordítaniuk az átláthatóság, a nyitottság és az érdemek biztosítására, valamint az elfogultság, a megkülönböztetés és a tisztességtelen bánásmód elkerülésére. Ezt hatékonnyá kell tenni, és a megfelelő mutatóknak, valamint a kutatói életpályák megfigyelőközpontjának alkalmazásával rendszeresen nyomon kell követni; |
e) |
a tudás hasznosítása: Fokozni kell a K+I szereplők közötti együttműködést és összekapcsolódásokat, emellett jobban össze kell hangolni a szakpolitikákat és programokat uniós, nemzeti és regionális szinten, különösen a tudás hasznosítására, a kutatási eredmények gyakorlati felhasználására és az azokhoz való hozzáférésre, a továbbképzésre és a szellemi vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó, K+I-barát kereteken keresztül, a szabályozási és a szakpolitikai támogatást is beleértve; |
f) |
tudományos vezető szerep: Növelni kell az alulról építkező alapkutatásra, valamint az alkalmazott kutatásra vonatkozó kapacitásokat és finanszírozást. Ez segít majd az Uniónak abban, hogy tudásalapú társadalomként és a tudomány globális motorjaként vezető szerepre tegyen szert, ami előfeltétele a hatékony innovációs politikának és az Unió arra való képességének, hogy megértse a jövő kihívásait – így például az éghajlatváltozást és az egészségügyi válságokat –, továbbá felkészüljön és reagáljon azokra; |
g) |
globális szerepvállalás: Koherens globális szerepvállalási stratégiát és közös eszközöket kell kidolgozni, amelyek előmozdítják a K+I közös európai értékeit és elveit a nemzetközi együttműködés tekintetében, és kiaknázzák az uniós kutatás vonzerejét; biztosítani kell az Unió tudományos és innovációs stratégiai autonómiáját, megőrizve a nyitott gazdaságot; elő kell mozdítani az alapvető értékeken alapuló egyenlő versenyfeltételeket és viszonosságot; erősíteni kell a K+I partnerségeket, továbbá meg kell erősíteni, ki kell bővíteni és el kell mélyíteni a harmadik országokkal és a regionális szervezetekkel való együttműködést. |
A zöld és a digitális átállás, továbbá a társadalomra hatást gyakorló egyéb kihívások együttes kezelése, valamint a társadalom EKT-ben való részvételének növelése
h) |
az EKT keretében végzett, kihívásokon alapuló tevékenységek: Össze kell fogni a tagállamokat és a Bizottságot, beleértve azok régióit és helyi szervezeteit, valamint a harmadik országokat, a K+I területén érdekelt feleket és az ipart, emellett szoros koordináció, közös tervezés, együttműködés, adatmegosztás és közös finanszírozás révén ötvözni kell az erősségeket a K+I-alapú megoldások előmozdítása és a jövőbeli kockázatok csökkentése érdekében olyan ágazati szakpolitikák kidolgozása céljából, amelyek támogatják Európa zöld és digitális átállással kapcsolatos rezilienciáját és fenntarthatósági céljait; az EKT keretében végzett ilyen tevékenységeknek:
|
i) |
szinergiák az oktatással és az európai készségfejlesztési programmal: A K+I, valamint a felsőoktatás az innováció, valamint a tudás-előállítás, -terjesztés és -felhasználás kulcsfontosságú mozgatórugói. A tevékenységeknek a következőkre kell irányulniuk:
|
j) |
Szinergiák az ágazati szakpolitikákkal és az iparpolitikával az innovációs ökoszisztémák fellendítése érdekében: A K+I, valamint az agilis ipar kulcsfontosságú a versenyképesség fellendítéséhez és a stratégiai autonómia megvalósításához, mégpedig a nyitott gazdaság megőrzésével. A tevékenységeknek:
|
k) |
aktív polgári és társadalmi szerepvállalás a K+I minden dimenziójában: A polgárok véleményei és észrevételei által biztosított hozzájárulás és az azok felhasználására, továbbá a polgárok részvételének előmozdítására vonatkozó kapacitás tudatosítani fogja a K+I által az emberek mindennapi életébe hozott előnyöket és hatásokat, nagyobb változatosságot fog biztosítani a kutatási és innovációs politika megtervezésére és végrehajtására vonatkozó megközelítésekben, és növelni fogja a K+I jelentőségét a társadalom számára azáltal, hogy előmozdítja az új megoldások elfogadását és megfizethetőségét; |
A kutatási és innovációs kiválósághoz való hozzáférés Unió-szerte történő bővítése, valamint az innovációs ökoszisztémák közötti összeköttetések Unió-szerte történő fokozása
l) |
Több beruházás és reform az alacsonyabb K+I teljesítménnyel rendelkező országokban és régiókban: ez azt jelenti, hogy hatékonyan mobilizálni kell a K+I beruházások uniós és nemzeti finanszírozását, a szükséges K+I reformok elindításához nyújtott támogatással és segítségnyújtással együtt; |
m) |
Szinergiák az uniós, nemzeti és regionális finanszírozási programok között: az uniós finanszírozási programok, valamint a K+I területére vonatkozó nemzeti és regionális finanszírozási programok közötti szinergiákat az ezen ajánlásban meghatározott értékeknek és elveknek kell vezérelniük, és azokat a megvalósításukra vonatkozó, jól meghatározott iránymutatások alapján ösztönözni és javítani, továbbá a gyakorlatban is alkalmazni kell, különös tekintettel a Horizont Európa, a kohéziós politika és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti szinergiákra; |
n) |
Fokozott együttműködési kapcsolatok a K+I terén alacsonyabb szinten teljesítő országokból és legkülső régiókból származó, kutatást végző szervezetekkel, és e szervezetek kiválóságon alapuló integrálása az európai tudományos hálózatokba és innovációs ökoszisztémákba, a képzett munkaerő kiegyensúlyozottabb cirkulációja az EKT-n belül, a kiválósághoz való hozzáférés fokozásához szükséges megfelelő készségek és képzések; |
Az összehangolt kutatási és innovációs beruházások és reformok előmozdítása
o) |
támogatás a hosszú távú K+I beruházások és szakpolitikai reformok prioritásként történő kezeléséhez és biztosításához: Valamennyi kormányzati szinten (uniós, nemzeti és regionális), jobb ágazatközi koordinációval és részvétellel, beleértve a szabályozói tesztkörnyezeteket és a kísérleti rendelkezéseket; kialakításuknak, végrehajtásuknak és értékelésüknek együtt kell járnia a szinergiák és a hatás maximalizálása érdekében; |
p) |
a K+I beruházások koordinációja: A koordinált beruházások és reformok azonosításának és megvalósításának annak érdekében történő támogatása révén, hogy erősítsék az EKT dimenzióját az Unió valamennyi kormányzati szintjén, és maximalizálják a hatásukat az Unió tudományos és innovációs rendszereinek javára; valamint a rendszerek átjárhatóságának a közös programozásból és az európai kutatási infrastruktúrákból szerzett tapasztalatokat figyelembe véve történő javítása révén. |
III. A beruházások és reformok előtérbe helyezése
(3) |
A tagállamoknak előtérbe kell helyezniük azokat a beruházásokat és reformokat, amelyek megfelelnek az EKT prioritásainak, és biztosítják a szükséges feltételeket és támogatást az erőteljesebb uniós, nemzeti és regionális szintű K+I-magánberuházáshoz azáltal, hogy reális, de ambiciózus nemzeti szintű önkéntes célokat határoznak meg a K+F beruházásokra és eredményekre vonatkozóan, figyelembe véve ugyanakkor a sajátos nemzeti körülményeket:
|
(4) |
A tagállamoknak hozzá kell járulniuk azon uniós szintű cél megvalósításához, hogy az Unió GDP-jének 3 %-át K+F beruházásokra fordítsák, mégpedig azáltal, hogy önkéntes alapon nemzeti célértéket határoznak meg a K+F-re fordított összes kiadásukat illetően; |
(5) |
A tagállamoknak a kutatás-fejlesztés területére fordított összes kiadásra vonatkozó nemzeti céljuk elérésére irányuló stratégiát célszerű nemzeti részcélok önkéntes meghatározásával kiigazítaniuk, például a következőket illetően:
|
(6) |
A tagállamok nyugtázzák a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy tűzzenek ki egy új, az uniós GDP 1,25 %-ának megfelelő állami erőfeszítési célt, amelyet a tagállamoknak 2030-ig uniós szinten összehangolt módon kellene elérniük, továbbá hogy határozzanak meg két új, a tagállamok által önkéntesen vállalható célt arra vonatkozóan, hogy 2030-ra a nemzeti K+F célú közfinanszírozás 5 %-át közös programokra és európai partnerségekre fordítják, valamint hogy az uniós K+F intenzitás átlagától elmaradó tagállamokban 50 %-kal növelik a K+F célú beruházásokat. |
IV. Szakpolitikai koordináció és nyomon követés
(7) |
A Bizottságnak és a tagállamoknak megerősített koordinációs mechanizmust kell megvalósítaniuk, amely biztosítja az EKT prioritásai felé történő előrehaladást. Ennek magában kell foglalnia uniós szintű koordinációt és támogatást – a stratégiai tervezés és kialakítás szakaszaitól a végrehajtási és nyomonkövetési szakaszokig –, egyszerűbb és kevésbé megterhelő szakpolitikai eszközök és folyamatok segítségével:
|
(8) |
A tagállamoknak és a Bizottságnak megerősített nyomonkövetési mechanizmust kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy megfelelő alapot biztosítsanak az EKT-n belüli, tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz, valamint hogy bizonyítékokat és elemzéseket szolgáltassanak az európai szemeszter keretében. E mechanizmusnak a következőket kell magában foglalnia:
|
(9) |
A tagállamoknak és a Bizottságnak az EKT-szakpolitikai online platformon keresztül információt kell cserélniük azokról a folyamatban lévő és tervezett szakpolitikáikról és programjaikról, amelyek hozzájárulnak az EKT szakpolitikai menetrendjének végrehajtásához, tágabb értelemben pedig az ezen ajánlásban meghatározott elvekhez és prioritásokhoz. |
(10) |
A Bizottságnak 18 havonta át kell tekintenie az EKT szakpolitikai menetrendjének végrehajtását, és az EKT hatályos szakpolitikai menetrendjének irányítása, valamint a menetrend Tanács által megvitatandó és jóváhagyandó felülvizsgálatainak és naprakésszé tételeinek elkészítése céljából jelentést kell közzétennie a végrehajtás aktuális állásáról, hogy a Tanács megvizsgálhassa azt. A Bizottságnak valamennyi tagállam számára évente jelentést kell készítenie a tagállamok és a Bizottság közötti rendszeres szakpolitikai párbeszéd támogatása terén elért eredményeiről. |
V. Felülvizsgálat
(11) |
A Tanácsnak a közös tevékenységeknek a (2) ajánlásban meghatározott, prioritást jelentő területeit ezen ajánlás elfogadását követően legkésőbb hatévente újra kell értékelni. |
Kelt Brüsszelben, 2021. november 26-án.
a Tanács részéről
az elnök
S. KUSTEC
(1) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében.