ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 301

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. augusztus 25.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1399 rendelete (2021. augusztus 24.) az 1881/2006/EK rendeletnek a bizonyos élelmiszerekben előforduló anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok felső határértékei tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1400 végrehajtási rendelete (2021. augusztus 24.) a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségeire az EMGA által a 2022-es pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásáról

6

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.8.25.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1399 RENDELETE

(2021. augusztus 24.)

az 1881/2006/EK rendeletnek a bizonyos élelmiszerekben előforduló anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok felső határértékei tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1993. február 8-i 315/93/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1881/2006/EK bizottsági rendelet (2) felső határértékeket állapít meg az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagokra, többek között az anyarozs-szkleróciumokra és az anyarozs-alkaloidokra vonatkozóan.

(2)

Az „ergot” (anyarozs) vagy „anyarozs-szkleróciumok” kifejezés a Claviceps fajták gombaszerkezeteire utal, amelyek a gabona-, illetve fűfélék kalászán a magok helyét foglalják el hosszú, elszíneződött szkleróciumok formájában. Ezek a szkleróciumok különböző alkaloidosztályokat tartalmaznak.

(3)

2012. június 28-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményt fogadott el az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló anyarozs-alkaloidokról (3). A Hatóság a főbb Claviceps purpurea anyarozs-alkaloidokra alapozta kockázatértékelését, nevezetesen az ergometrinre, az ergotaminra, az ergozinra, az ergokrisztinre, az ergokriptinre, az ergokorninra, valamint a megfelelő -inin epimerekre. 1 μg/testtömeg kg mértékű csoportos akut referenciadózist, valamint 0,6 μg/testtömeg kg mértékű csoportos tolerálható napi bevitelt állapított meg. Arra a következtetésre jutott, hogy bár a rendelkezésre álló adatok nem utaltak arra, hogy a népesség bármely alcsoportja tekintetében aggodalomra lenne ok, az étrendi expozícióra vonatkozó becslések korlátozott számú élelmiszercsoportra vonatkoznak, és nem lehet kizárni más élelmiszerek esetleges ismeretlen mértékű hozzájárulását.

(4)

2017. július 6-án a Hatóság tudományos jelentést tett közzé az emberek és állatok étrendi eredetű, anyarozs-alkaloidoknak való expozíciójáról (4). Egyes népességcsoportok esetében az anyarozs-alkaloidok tekintetében az expozíciós becslések a tolerálható napi bevitelhez közeli expozíciót jeleznek. A legmagasabb expozíciós becslések szerint a krónikus étrendi expozícióhoz elsősorban a kenyér és a zsemlefélék különböző típusai járultak hozzá, különösen azok, amelyek kizárólag rozsból készültek. A legmagasabb akut expozíciós becslés az akut referenciadózishoz közeli akut expozíciót jelzi.

(5)

A Hatóság megvizsgálta az anyarozs-szkleróciumok és az anyarozs-alkaloidok jelenléte közötti kapcsolatot is. Magasabb szinteken statisztikailag szignifikáns lineáris összefüggés figyelhető meg a szklerócium-tartalom és az anyarozs-alkaloidok szintje között. Ez az összefüggés azonban nem mindig mutatható ki alacsonyabb szinteken, ami azt jelzi, hogy a szklerócium hiánya nem zárja ki az anyarozs-alkaloidok jelenlétét. Ennek egyik oka az, hogy a gabonafélék kezelésekor a szklerócium összetörik, és a belőle keletkező anyarozspor ezután a gabonaszemekhez adszorbeálódik.

(6)

Ezért helyénvaló csökkenteni az anyarozs-szkleróciumok tekintetében meghatározott felső határértéket, és felső határértékeket kell megállapítani az anyarozs-alkaloidokra vonatkozóan az ilyen alkaloidokat jelentős mennyiségben tartalmazó, és az emberi expozícióhoz jelentősen hozzájáruló élelmiszerek, valamint a veszélyeztetett népességcsoportok expozíciója szempontjából releváns élelmiszerek tekintetében.

(7)

A helyes mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a válogatási és tisztítási technikák alkalmazásával a legtöbb gabonaféle esetében már biztosítható az anyarozs-szklerócium alacsonyabb szintje. Következésképpen a gabonafélékre vonatkozó jelenlegi felső határértéket csökkenteni kell. E tekintetben, az alkalmazásukkal kapcsolatos problémák kiküszöbölése érdekében, helyénvaló azt is pontosítani, hogy mely szakaszban kell alkalmazni a feldolgozatlan gabonafélékben előforduló anyarozs-szkleróciumokra vonatkozó felső határértékeket.

(8)

Az őrlési termékeket illetően helyénvaló a gabonafajoktól függően különböző felső határértékeket megállapítani az anyarozs-alkaloidokra vonatkozóan. Mivel a rozs az anyarozs-szkleróciummal való szennyeződés nagyobb kockázatával járó gabonafaj, esetében nehezebb elérni az anyarozs-alkaloidok alacsonyabb szintjét, ezért a rozs őrléséből származó termékekre külön felső határértéket kell megállapítani, míg az egyéb gabonafélékből őrléséből származó termékekre alacsonyabb szintet kell megállapítani. Az egyéb gabonafélék őrlési termékei tekintetében azonban a termékek hamutartalmától függően különböző felső határértékeket kell megállapítani annak figyelembevétele érdekében, hogy a több korpát tartalmazó termékek (magasabb hamutartalom) természetes módon magasabb anyarozs-alkaloid-szinttel rendelkeznek, mivel az anyarozs szklerócium porát a korpa adszorbeálja.

(9)

Továbbá, mivel egyes őrlési termékek esetében várhatóan egyre alacsonyabb szintű szennyezettséget lehet majd elérni, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy ezekre a termékekre középtávon szigorúbb felső határértékeket kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság nyomon követhesse az e szigorúbb felső határértékek felé történő előrehaladást, és értékelhesse a mezőgazdasági gyakorlatokban, valamint az éghajlati és környezeti tényezőkben bekövetkező változásokból eredő lehetséges változásokat, elő kell írni a tagállamok és az érdekelt felek számára, hogy bocsássák rendelkezésre a szükséges adatokat és információkat.

(10)

A nedves őrlési eljárás melléktermékeként keletkező búzasikérről bebizonyosodott, hogy a helyes gyakorlatok alkalmazása ellenére magasabb arányban tartalmaz anyarozs-alkaloidokat, mivel a gyártási folyamat következményeként az anyarozs-alkaloidok koncentrálódnak. Ezért magasabb felső határértéket kell megállapítani az anyarozs-alkaloidok búzasikérben való előfordulására.

(11)

A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletének módosítása miatt módosítani kell az 1881/2006/EK bizottsági rendelet mellékletének megfelelő lábjegyzetét.

(12)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők felkészülhessenek az e rendelettel bevezetett új szabályok alkalmazására, helyénvaló észszerű időt biztosítani a felső határértékek alkalmazásáig, és átmeneti időszakot biztosítani az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek tekintetében. A rozs tekintetében azonban még nem lehet észszerűen számítani az anyarozs-szkleróciummal való szennyezettség elérhető szintjének csökkentésére, ezért helyénvaló hosszabb időt hagyni a helyes mezőgazdasági gyakorlatok szigorúbb alkalmazásának lehetővé tételére, valamint a jobb válogatási és tisztítási technikák alkalmazására.

(13)

Az 1881/2006/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1881/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 9. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A tagállamok és az érdekelt felek 2023. január 1-jéig közlik a Bizottsággal a rozs és a rozs őrléséből származó termékek anyarozs-szkleróciumokkal és anyarozs-alkaloidokkal, valamint az árpa, a búza, a tönköly és a zab őrléséből származó termékek anyarozs-alkaloidokkal való szennyeződésének megakadályozása tekintetében lefolytatott vizsgálataik eredményeit, valamint az e célt szolgáló megelőző intézkedések alkalmazásában tett lépéseket.

A tagállamok és az érdekelt felek rendszeresen jelentést nyújtanak be az EFSA-adatbázisba az anyarozs-szkleróciumoknak és anyarozs-alkaloidoknak a rozsban és a rozs őrléséből származó termékekben, valamint az anyarozs-alkaloidoknak az árpa, a búza, a tönköly és a zab őrléséből származó termékekben való előfordulásáról.”

2.

A melléklet az e rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

2. cikk

A mellékletben felsorolt, 2022. január 1-je előtt jogszerűen forgalomba hozott élelmiszerek minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejükig forgalomban maradhatnak.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. augusztus 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 37., 1993.2.13., 1. o.

(2)  A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).

(3)  Tudományos szakvélemény az élelmiszerekben és takarmányokban előforduló anyarozs-alkaloidokról. EFSA Journal 2012;10(7):2798. (158 o.) doi:10.2903/j.efsa.2012.2798.

(4)  Arcella, D., Gomez Ruiz, J-A., Innocenti, ML and Roldán, R., 2017. Scientific report on human and animal dietary exposure to ergot alkaloids. (Tudományos jelentés az emberek és állatok étrendi eredetű, anyarozs-alkaloidoknak való expozíciójáról.) EFSA Journal 2017;15(7):4902, 53 o. https://doi.org/10.2903/j.efsa.2020.6109.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).


MELLÉKLET

Az 1881/2006/EK rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 2. szakaszban a „2.9 Anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Élelmiszerek (1)

Felső határérték

„2.9.

Anyarozs-szkleróciumok és anyarozs-alkaloidok

 

2.9.1.

Anyarozs-szkleróciumok

 

2.9.1.1.

Feldolgozatlan gabonafélék(18) a kukorica,

a rozs és a rizs kivételével

0,2 g/kg

2.9.1.2.

Feldolgozatlan rozs(18)

0,5 g/kg 2024.6.30.-ig

0,2 g/kg 2024.7.1.-jétől

2.9.2.

Anyarozs-alkaloidok  (*1)

 

2.9.2.1.

Árpa, búza, tönköly és zab őrléséből származó termékek

(900 mg/100 g-nál kisebb hamutartalommal)

100 μg/kg

50 μg/kg 2024.7.1.-jétől

2.9.2.2.

Árpa, búza, tönköly és zab őrléséből származó termékek

(legalább 900 mg/100 g hamutartalommal)

A végső fogyasztók számára forgalomba hozott árpa, búza, tönkölybúza és zab gabonamagvak

150 μg/kg

2.9.2.3.

Rozs őrléséből származó termékek

A végső fogyasztó számára forgalomba hozott rozs

500 μg/kg 2024.6.30.-ig

250 μg/kg 2024.7.1.-jétől

2.9.2.4.

Búzasikér

400 μg/kg

2.9.2.5.

Csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt feldolgozott gabonaalapú élelmiszer (3) (29)

20 μg/kg

2.

Az 1. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A gyümölcsök, zöldségek és gabonafélék tekintetében hivatkozás történik a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) I. mellékletében meghatározott vonatkozó kategóriában felsorolt élelmiszerekre. Ez többek között azt jelenti, hogy a hajdina (Fagopyrum spp.) a »gabonafélék«, a hajdinából készült termékek pedig a »gabonakészítmények« közé tartoznak. A gyümölcsökre vonatkozó határértékek nem vonatkoznak a fán termő héjas gyümölcsökre.”

3.

A 18. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(18)

A felső határérték az első szintű feldolgozás előtt forgalomba hozott feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozik. Az integrált termelési és feldolgozási rendszerek esetében a felső határérték a termelési láncban az első szintű feldolgozás előtti szintre vonatozik. Integrált termelési és feldolgozási rendszerek alatt olyan rendszereket kell érteni, ahol minden beérkező tétel tisztítása, válogatása és feldolgozása ugyanazon létesítményben történik.

A szárítás és tisztítás, beleértve a válogatást (adott esetben a szín szerinti válogatást) és a hántolást, nem minősül »első szintű feldolgozásnak«, amennyiben az egész gabonamag sértetlen marad.

Hántolás alatt a gabonafélék erőteljes kefélése és/vagy koptatása értendő, amelyhez poreltávolítás társul (pl. elszívás).

Amennyiben a hántolást úgy végzik, hogy anyarozs-szkleróciumok is jelen vannak, a gabonaféléket a hántolást megelőzően tisztításnak kell alávetni.”


(*1)  Az anyarozs-alkaloidok felső határértéke a következő 12 anyarozs-alkaloid összegének lefelé kerekített értéke: ergokornin/ergokorninin ergokrisztin/ergokrisztinin; ergokriptin/ergokriptinin (α- és β-forma); ergometrin/ergometrinin; ergozin/ergozinin; ergotamin/ergotaminin. A lefelé kerekített összegben az egyes nem számszerűsített epimerek hozzájárulása nulla.”


2021.8.25.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/6


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1400 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. augusztus 24.)

a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségeire az EMGA által a 2022-es pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013.december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (1) és (4) bekezdésére,

a Mezőgazdasági Alapok Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke finanszírozási költségeit az említett rendelet I. mellékletében leírt módszereknek megfelelően kell meghatározni.

(2)

A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének I.1. pontja értelmében a szóban forgó pénzügyi költségek összegének kiszámítása a pénzügyi év elején a Bizottság által az Unió egészére megállapított egységes kamatláb alapján történik. Ez a kamatláb a három hónapos és a tizenkét hónapos határidős EURIBOR kamatlábaknak az említett melléklet I.2. pontjának első bekezdése szerinti tagállami értesítés előtti, a Bizottság által megállapítandó hat hónapos referencia-időszakban meghatározott értékeinek egyharmaddal, illetve kétharmaddal súlyozott átlagaként számítandó ki.

(3)

A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I.2. pontjának első bekezdése előírja, hogy az egy adott pénzügyi évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásához a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot – annak kérésére és a kérésben szereplő határidőn belül – az említett melléklet I.1. pontja szerinti referencia-időszak során általuk ténylegesen fizetett átlagos kamatlábról.

(4)

Ezenkívül a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I.2. pontjának második bekezdése értelmében amennyiben valamely tagállamtól az ugyanazon pont első bekezdésében említett formában és határidőn belül nem érkezik értesítés, a Bizottságnak az adott tagállam esetében 0 %-osnak kell tekintenie a fizetett kamatlábat. Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a Bizottságnak a kamatlábat az említett pont harmadik bekezdésének megfelelően kell meghatároznia.

(5)

mivel a 2020 novembere és 2021 áprilisa közötti hat hónapos referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a tagállamoknak nem kellett a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. melléklete I.2. pontjának első bekezdése szerinti értesítést küldeniük. Ezért a Bizottság a kamatlábat az említett pont harmadik bekezdésének megfelelően határozta meg.

(6)

A 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének I.3. pontja értelmében az említett melléklet I.2. pontja alapján meghatározott kamatlábat össze kell vetni az említett melléklet I.1. pontja alapján meghatározott egységes kamatlábbal. Az egyes tagállamokra alkalmazandó kamatlábnak a két kamatláb közül az alacsonyabbnak kell lennie. A tagállamok költségeinek megtérítése azonban negatív kamatláb esetén nem lehetséges.

(7)

Indokolt az említett tényezők figyelembevételével megállapítani az EMGA 2022. pénzügyi évében alkalmazandó kamatlábakat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2022-es pénzügyi évben az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére írandó, a tagállamok által termékek intervenciós felvásárlása érdekében mozgósított tőkével kapcsolatos pénzügyi költségekre a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az említett rendelet I. mellékletében meghatározott kamatlábak 0 %-ban kerülnek megállapításra.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. augusztus 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 549. o.

(2)  A Bizottság 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 255., 2014.8.28., 1. o.).