ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 295

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. augusztus 18.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1372 rendelete (2021. augusztus 17.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalma tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.8.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1372 RENDELETE

(2021. augusztus 17.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletének a prémes állatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatok állati eredetű fehérjével való takarmányozásának tilalma tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.

(2)

A 999/2001/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése megtiltja állati eredetű fehérjék kérődzők takarmányozására történő felhasználását. Az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdése a IV. melléklet I. fejezetében meghatározott, a kérődzőktől eltérő állatokra is kiterjeszti ezt a tilalmat, míg a II–V. fejezet meghatározott feltételek mellett meghatároz és részletez bizonyos eltéréseket az I. fejezetben előírt tilalmaktól.

(3)

A 2010–2015-re a TSE-k tekintetében vonatkozó stratégiai dokumentumról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közlemény (a továbbiakban: a 2. TSE-ütemterv) (2) felvázolja az uniós jogszabályok lehetséges módosításait annak érdekében, hogy a TSE-megelőzési, -védekezési és -felszámolási intézkedéseket összhangba hozzák a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE) kapcsolatos járványügyi helyzet alakulásával. Azt is hangsúlyozza, hogy a TSE-szabályok esetleges felülvizsgálatát elsősorban tudományos szakvéleményeknek kell vezérelniük. A 2. TSE-ütemterv a nem kérődző állatok takarmányozására vonatkozó jelenlegi tilalom uniós jogszabályokban megállapított rendelkezéseinek felülvizsgálatával foglalkozik.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) biológiai veszélyekkel foglalkozó tudományos testülete (BIOHAZ) által 2007. január 24-én és 2007. november 17-én kiadott két tudományos szakvélemény alapján a 2. TSE-ütemterv elismeri, hogy természetes körülmények között egyetlen nem kérődző haszonállatban sem azonosítottak TSE-ket.

(5)

2018. június 7-én a Hatóság tudományos szakvéleményt fogadott el a feldolgozott állati fehérjék okozta BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének (QRA) felülvizsgálatáról (3). A QRA becslése szerint a BSE teljes fertőzőképessége négyszer alacsonyabb a 2011-es becslésnél, és évente kevesebb mint egy új BSE-eset várható.

(6)

2020. szeptember 22-én a Hatóság tudományos szakvéleményt fogadott el a kérődzők kollagénjének és zselatinjának a nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználása által jelentett potenciális BSE-kockázatról (4). A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy 99 %-nál nagyobb annak a valószínűsége (közel bizonyos), hogy az említett véleményben meghatározott három kockázati útvonal egyike sem okozna új BSE-esetet a szarvasmarha-populációban.

(7)

Ugyanakkor a becslések szerint a kérődzőkből származó kollagént és/vagy zselatint tartalmazó korábbi élelmiszerekből évente 100 000 tonna kerül ártalmatlanításra az Unióban, mivel a jelenlegi takarmányozási tilalom értelmében haszonállatok takarmányozásában nem használhatók fel.

(8)

Ezért hatályon kívül kell helyezni a nem kérődző haszonállatok kérődzőkből származó kollagénnel és zselatinnal történő takarmányozására vonatkozó tilalmat.

(9)

Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 11. cikke tiltja a prémes állatok kivételével az adott fajhoz tartozó szárazföldi állatok ugyanazon fajhoz tartozó állatok testéből vagy testrészeiből származó feldolgozott állati fehérjével való takarmányozását (fajon belüli újrahasznosítás).

(10)

A 2. TSE-ütemterv azt is elismeri, hogy a BSE nem kérődzőkből nem kérődzőkbe történő átvitelének kockázata elhanyagolható, amennyiben a fajon belüli újrahasznosítás elkerülhető. Következésképpen az ütemterv azt állapítja meg, hogy fontolóra lehetne venni a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje nem kérődzők takarmányozásában való felhasználására vonatkozó tilalom feloldását, tiszteletben tartva a fajon belüli újrahasznosítás jelenlegi tilalmát.

(11)

2010. november 29-én a Tanács következtetéseket fogadott el a 2. TSE-ütemtervről (6). A következtetések azt is megállapítják, hogy a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék más nem kérődző fajok takarmányozására való felhasználásának esetleges újbóli bevezetését ahhoz az előfeltételhez kell kötni, hogy hatékony és validált vizsgálati módszerek álljanak rendelkezésre a különböző fajokból származó feldolgozott állati fehérjék megkülönböztetésére, valamint hogy kellő alapossággal megvizsgálják az enyhítés állat- és népegészségügyi kockázatait.

(12)

2012-ben a takarmányokban előforduló állati fehérjéket vizsgáló uniós referencialaboratórium (EURL-AP) validált egy új DNS-alapú diagnosztikai módszert (PCR), amely képes a takarmányban esetlegesen jelen lévő, kérődzőkből származó anyag kimutatására is. E módszer validálása 2013-ban lehetővé tette a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje tenyésztett víziállatok takarmányában való felhasználásának újbóli engedélyezését az 56/2013/EU bizottsági rendeletben (7) meghatározottak szerint.

(13)

Ezt követően 2015-ben, illetve 2018-ban az EURL-AP validálta azokat a PCR-módszereket is, amelyek képesek kimutatni a sertés- vagy baromfieredetű anyagok takarmányban való jelenlétét. Ezért lehetővé teszik a sertésfélékben és baromfikban történő, fajon belüli újrahasznosításra vonatkozó tilalom helyes végrehajtásának ellenőrzését.

(14)

Az uniós növényifehérje-termelés fejlesztéséről szóló, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, 2018. november 22-én közzétett bizottsági jelentés (8) kiemeli, hogy csökkenteni kell az Unió harmadik országoktól való függőségét fehérjeellátása tekintetében. Táplálkozási szempontból a feldolgozott állati fehérjék kiváló takarmány-alapanyagok, amelyeknek magas az emészthető tápanyag-, mint például az aminosav- és foszfor-, valamint magas a vitamintartalma. A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék nem kérődző állatok takarmányában való újbóli engedélyezése csökkentené a harmadik országoktól való fehérjefüggőséget.

(15)

A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje baromfitakarmányban való felhasználását és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje sertéstakarmányban való felhasználását újra engedélyezni kell. E termékek begyűjtésére, szállítására és feldolgozására vonatkozóan szigorú követelményeket kell alkalmazni, és rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a kockázatok elkerülése, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy nem történt-e keresztszennyeződés a kérődzők tiltott fehérjéjével, illetve fajon belüli újrahasznosítás.

(16)

Az (EU) 2017/893 bizottsági rendelet (9) engedélyezte a rovarokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok felhasználását tenyésztett víziállatok takarmányozására. A baromfik rovarevő állatok, a sertésfélék mindenevők, és nem merülnek fel aggályok ezzel a takarmány-alapanyaggal kapcsolatban. Következésképpen a rovarokból származó feldolgozott állati fehérje esetében engedélyezni kell a baromfi és sertésfélék takarmányozását ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkoznak.

(17)

A 999/2001/EK rendelet IV. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. augusztus 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

(2)  COM(2010) 0384 végleges, 2010.7.16.

(3)  https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2018.5314

(4)  https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2020.6267

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(6)  http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/10/st13/st13889- ad01re01.en10.pdf

(7)  A Bizottság 56/2013/EU rendelete (2013. január 16.) az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének módosításáról (HL L 21., 2013.1.24., 3. o.).

(8)  https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/food-farming-fisheries/plants_and_plant_products/documents/report-plant-proteins-com2018-757-final_hu.pdf

(9)  A Bizottság (EU) 2017/893 rendelete (2017. május 24.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. és IV. mellékletének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet X., XIV. és XV. mellékletének a feldolgozott állati fehérjére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról (HL L 138., 2017.5.25., 92. o.).


MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az I. fejezet b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

nem kérődző haszonállatok – kivéve prémes állatok – etetése a következőkkel:

i.

feldolgozott állati fehérje;

ii.

vérkészítmények;

iii.

állati eredetű hidrolizált fehérje;

iv.

állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;

v.

az i–iv. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó takarmány.”;

2.

A II. fejezet az alábbi pontokkal egészül ki:

„f)

baromfi etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és takarmánykeverékekkel:

i.

sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet G. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

ii.

tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet F. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

g)

sertésfélék etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és takarmánykeverékekkel:

i.

baromfiból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet H. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;

ii.

tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje, valamint az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék, amelyet a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet F. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;”

3.

A III. fejezet a következőképpen módosul:

a)

Az A. szakasz a következőképpen módosul:

i.

Az 1. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje;”

ii.

a 4. és 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.

A sertésfélékből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól és baromfitól eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

5.

A 4. pontban előírtaktól eltérve, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverék szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat és baromfit – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.”

iii.

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„6.

A baromfiból származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól és sertésféléktől eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

7.

A 6. pontban előírtaktól eltérve, a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverék szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat és sertésféléket – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

8.

A tenyésztett rovarokból származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól, baromfitól és sertésféléktől eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

9.

A 8. pontban előírtaktól eltérve, a tenyésztett rovarokból származó ömlesztett feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverék szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat, baromfit és sertésféléket – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

10.

A halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét, valamint a baromfiból, sertésfélékből és tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét, és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, valamint olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak a tenyészett víziállatoktól eltérő, nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására vagy tárolására.

11.

A 10. pontban előírtaktól eltérve, a szóban forgó pontban említett termékek szállítására vagy tárolására korábban használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.”

b)

A B. szakasz a következőképpen módosul:

i.

az 1. pont a következő pontokkal egészül ki:

„d)

a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje;

e)

a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje;

f)

a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje.”;

ii.

a 3. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

kizárólag nem kérődző állatokat tarthatnak, és:

i.

baromfitartás esetén nem állíthatnak elő baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt;

ii.

sertésfélék tartása esetén nem állíthatnak elő sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből származó teljes értékű takarmányt;”;

c)

A C. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje;”

d)

A D. szakasz 1. a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje, ideértve a hallisztet, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje;”

4.

A IV. fejezet a következőképpen módosul:

a)

A D. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérje előállításához használt állati melléktermékek a következő egy vagy több helyről származhatnak:

i.

olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődzők vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván;

ii.

olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődzők vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván;

iii.

az i. vagy ii. pontban említettektől eltérő, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődzőkből származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván;

iv.

az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett engedélyezett létesítmények, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag az i., ii. és iii. pontban említett létesítményekből származó, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek kezelését vagy tárolását végző létesítményként tart nyilván.

Az első bekezdés i., ii. és iii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők levágását és a kérődzőkből származó termékek kezelését az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket előállító, az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett létesítményekben.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

1.

a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

2.

a nem kérődzőkből származó termékek kezelését a kérődzőkből származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

3.

a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől;

4.

a kérődző- vagy baromfifehérjék jelenlétének kimutatására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a nem kérődzőkből származó állati melléktermékeken. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.”

b)

Az F. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

F. SZAKASZ

A víziállatok, baromfi és sertésfélék takarmányozására szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek

A víziállatok, baromfi és sertésfélék takarmányozására szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek előállítására és használatára a következő speciális feltételek alkalmazandók:

a)

A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét

i.

az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezett feldolgozóüzemekben állítják elő, amelyek kizárólag a tenyésztett rovarokból származó termékek előállításával foglalkoznak;

ii.

a 142/2011/EU rendelet X. melléklete II. fejezetének 1. szakaszában meghatározott követelményeknek megfelelően.

Az első bekezdés i. pontjában előírt feltételtől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje előállítását más fajokból származó melléktermékeket feldolgozó üzemekben.

Ez az engedély csak akkor adható meg, ha az illetékes hatóság egy ellenőrzést követően meggyőződött a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje más haszonállatokból származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződésének megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

a kérődzőkből vagy a rovaroktól eltérő nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítását olyan zárt rendszerben kell végezni, amely fizikailag elkülönül a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől;

a kérődzőkből vagy a rovaroktól eltérő nem kérődzőkből származó állati melléktermékek és a tenyésztett rovarokból származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során;

a kérődzőkből vagy a rovaroktól eltérő nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék tárolása és csomagolása olyan létesítményekben történik, amelyek fizikailag elkülönülnek a tenyésztett rovarokból származó késztermékekhez használt létesítményektől;

a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből vagy más nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az ilyen mintavétel és elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

b)

A tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket olyan létesítményekben kell előállítani, amely(et):

i.

az illetékes hatóság e célra engedélyezett;

ii.

víziállatoknak, baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmány előállítására van elkülönítve.

Az első bekezdés i) pontjától eltérve nem szükséges külön engedély a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

az illetékes hatóság a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket,

nem tartanak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke 6. pontjának a) alpontjában meghatározott haszonállatokat, kivéve a tenyésztett víziállatokat, baromfit, sertésféléket vagy prémes állatokat,

a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

Az első bekezdés ii. pontjától eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak, baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmánykeverékek előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmánykeverékeket is előállítanak:

a kérődzőknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják,

a víziállatoknak, baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják,

a tenyésztett rovarokból nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó takarmánykeverékek értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

a víziállatoktól, baromfitól és sertésféléktől eltérő haszonállatoknak szánt takarmánykeverékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

c)

Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányt vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványt, a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérje címkéjét, valamint a tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjét e melléklet V. fejezete G. szakaszának megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.”

c)

A szöveg az alábbi szakaszokkal egészül ki:

G. SZAKASZ

A baromfi takarmányozására szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverék előállítására és felhasználására vonatkozó egyedi feltételek

A baromfi takarmányozására szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek (a továbbiakban: sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje) előállítására és felhasználására a következő speciális feltételek alkalmazandók:

a)

A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a következő egy vagy több helyről származhatnak:

i.

olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és baromfi vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok és baromfi vágását nem végző vágóhídként tart nyilván,

ii.

olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és baromfi húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok és baromfi vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván,

iii.

az i. vagy ii. pontban említettektől eltérő, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből és baromfiból származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatokból és baromfiból származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván;

iv.

az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett engedélyezett létesítmények, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag az i., ii. és iii. pontban említett létesítményekből származó, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek kezelését vagy tárolását végző létesítményként tart nyilván.

Az első bekezdés i., ii. és iii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vagy baromfi levágását és a kérődzőkből vagy baromfiból származó termékek kezelését a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, sertésfélékből származó állati melléktermékeket előállító, az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett létesítményekben.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző állatokból vagy baromfiból és sertésfélékből származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

1.

a sertésfélék vágását a kérődzők vagy baromfi vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

2.

a sertésfélékből származó termékek kezelését a kérődzőkből vagy baromfiból származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

3.

a sertésfélékből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől;

4.

a kérődző- vagy baromfifehérjék jelenlétének kimutatására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a sertésfélékből származó állati melléktermékeken; Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.

b)

A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállításához használni kívánt, sertésfélékből származó állati melléktermékeket kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani.

Az első bekezdéstől eltérve azok olyan járművekben és konténerekben szállíthatók, amelyeket korábban kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékek szállítására használtak, amennyiben ezeket a járműveket és konténereket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c)

A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amely(ek)(et):

i.

az a) pontban említett vágóhidakról, darabolóüzemekből vagy egyéb létesítményekből származó melléktermékek feldolgozására szolgálnak;

ii.

az illetékes hatóság kérődzőkből vagy baromfiból származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett.

Az első bekezdés ii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítását kérődző állatokból vagy baromfiból származó melléktermékeket feldolgozó feldolgozóüzemekben.

Ez az engedély csak akkor adható meg, ha az illetékes hatóság a vizsgálatot követően meggyőződött kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje közötti keresztszennyeződés megelőzését célzó intézkedések hatékonyságáról.

Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

1.

a kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítását olyan zárt rendszerben kell végezni, amely fizikailag elkülönül a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől;

2.

a kérődzőkből és baromfiból származó állati melléktermékek és a sertésfélékből származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során;

3.

a kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjék és a sertésfélékből származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során;

4.

a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az ilyen mintavétel és elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

d)

A sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket olyan létesítményekben kell előállítani, amely(et):

i.

az illetékes hatóság e célra engedélyezett;

ii.

kizárólag baromfinak, víziállatoknak vagy prémes állatoknak szánt takarmány előállítására van elkülönítve.

Az első bekezdés i) pontjától eltérve nem szükséges külön engedély a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

az illetékes hatóság a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket,

nem tartanak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke 6. pontjának a) alpontjában meghatározott haszonállatokat, kivéve a baromfit, tenyésztett víziállatokat vagy prémes állatokat,

a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

Az első bekezdés ii. pontjától eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, baromfinak szánt takarmánykeverék előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a víziállatok és a prémes állatok kivételével – szánt takarmánykeverékeket is előállítanak:

a kérődzőknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják,

a sertésféléknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják,

a sertésfélékből nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó takarmánykeverékek értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

a baromfitól, víziállatoktól és prémes állatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmánykeverékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

e)

Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányt vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványt, a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje címkéjét, valamint a sertésfélékből nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjét e melléklet V. fejezete G. szakaszának megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.

H. SZAKASZ

A sertésfélék takarmányozására szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverék előállítására és felhasználására vonatkozó egyedi feltételek

A sertésfélék takarmányozására szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek (a továbbiakban: baromfiból származó feldolgozott állati fehérje) előállítására és felhasználására a következő speciális feltételek alkalmazandók:

a)

A baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a következő egy vagy több helyről származhatnak:

i.

olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett vágóhidak, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és sertésfélék vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok és sertésfélék vágását nem végző vágóhídként tart nyilván,

ii.

olyan, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban engedélyezett darabolóüzemek, amelyek nem foglalkoznak kérődzők és sertésfélék húsának kicsontozásával vagy darabolásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődzők és sertésfélék vágását nem végző darabolóüzemként tart nyilván,

iii.

az i. vagy ii. pontban említettektől eltérő, a 853/2004/EK rendelet 4. cikkével összhangban nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítmények, amelyekben nem kerül sor kérődzőkből és sertésfélékből származó termékek kezelésére, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatokból és sertésfélékből származó termékek kezelését nem végző létesítményként tart nyilván;

iv.

az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) és i) pontjában említett engedélyezett létesítmények, amelyeket az illetékes hatóság kizárólag az i., ii. és iii. pontban említett létesítményekből származó, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek kezelését vagy tárolását végző létesítményként tart nyilván.

Az első bekezdés i., ii. és iii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők vagy sertésfélék levágását és a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó termékek kezelését a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt, baromfiból származó állati melléktermékeket előállító, az első bekezdés i., ii. és iii. pontjában említett létesítményekben.

Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett helyszíni ellenőrzés alapján elégedett a kérődző állatokból vagy sertésfélékből és baromfiból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.

Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

1.

a baromfi vágását a kérődzők vagy sertésfélék vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

2.

a baromfiból származó termékek kezelését a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó termékek kezelésére használt gyártósoroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;

3.

a baromfiból származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől;

4.

a kérődző- vagy sertésfehérjék jelenlétének kimutatására rendszeres mintavételt és elemzést kell végezni a baromfifélékből származó állati melléktermékeken; Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.

b)

A baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállításához használni kívánt, baromfiból származó állati melléktermékeket kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani.

Az első bekezdéstől eltérve azok olyan járművekben és konténerekben szállíthatók, amelyeket korábban kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékek szállítására használtak, amennyiben ezeket a járműveket és konténereket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják.

Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.

c)

A baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amely(ek)(et):

i.

az a) pontban említett vágóhidakról, darabolóüzemekből vagy egyéb létesítményekből származó állati melléktermékek feldolgozására szolgálnak;

ii.

az illetékes hatóság kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett.

Az első bekezdés ii. pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítását kérődző állatokból vagy sertésfélékből származó melléktermékeket feldolgozó feldolgozóüzemekben.

Ez az engedély csak akkor adható meg, ha az illetékes hatóság a vizsgálatot követően meggyőződött kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje és a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje közötti keresztszennyeződés megelőzését célzó intézkedések hatékonyságáról.

Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:

1.

a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítását olyan zárt rendszerben kell végezni, amely fizikailag elkülönül a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől;

2.

a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó állati melléktermékek és a baromfiból származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során;

3.

a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjék és a baromfiból származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során;

4.

a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből vagy sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjével való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az ilyen mintavétel és elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

d)

A baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket olyan létesítményekben kell előállítani, amely(et):

i.

az illetékes hatóság e célra engedélyezett;

ii.

kizárólag sertésféléknek, víziállatoknak vagy prémes állatoknak szánt takarmány előállítására van elkülönítve.

Az első bekezdés i) pontjától eltérve nem szükséges külön engedély a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodók esetében, akik teljesítik az alábbi feltételeket:

az illetékes hatóság a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékből teljes értékű takarmányt előállító gazdálkodóként nyilvántartásba vette őket,

nem tartanak az 1069/2009/EK rendelet 3. cikke 6. pontjának a) alpontjában meghatározott haszonállatokat, kivéve a sertésféléket, tenyésztett víziállatokat vagy prémes állatokat,

a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz.

Az első bekezdés ii. pontjától eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti a baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, sertésféléknek szánt takarmánykeverék előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a víziállatok és a prémes állatok kivételével – szánt takarmánykeverékeket is előállítanak:

a kérődzőknek szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődzők állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják,

a baromfinak szánt takarmánykeverékeket olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt takarmánykeverékeket gyártják és tárolják,

a baromfiból nyert, feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó takarmánykeverékek értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig megőrizik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

a baromfitól, víziállatoktól és prémes állatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmánykeverékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen a nem engedélyezett állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig megőrzik az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából;

e)

Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányt vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványt, a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérje címkéjét, valamint a baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjét e melléklet V. fejezete G. szakaszának megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.”;

5.

Az V. fejezet a következőképpen módosul:

a)

Az A. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

A. SZAKASZ:

Jegyzékek

1.

A tagállamok naprakész állapotban tartják és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az alábbiak jegyzékét:

a)

a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának első bekezdésének megfelelően a kérődzők vágását nem végző vágóhídként nyilvántartásba vett vágóhidak, valamint az olyan engedélyezett vágóhidak, amelyekből a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint előállított vér beszerezhető;

b)

olyan vágóhidak, darabolóüzemek, egyéb élelmiszer-ipari létesítmények és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények, amelyeket úgy tartanak nyilván, mint amelyek nem végzik a kérődzők vágását, a kérődzők húsának csontozását vagy darabolását, illetve a kérődzőkből származó termékek kezelését, és amelyek csak ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket kezelnek vagy tárolnak, és amelyekből a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet D. szakasza a) pontjának első bekezdése szerint beszerezhetők, valamint az engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények, amelyekből a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet D. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint beszerezhetők;

c)

olyan vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények, amelyeket úgy tartanak nyilván, mint amelyek nem végzik a kérődzők és baromfi vágását, illetve a kérődzők és baromfi húsának csontozását vagy darabolását, a kérődzőkből és baromfiból származó termékek kezelését, és amelyek csak ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket kezelnek vagy tárolnak, és amelyekből a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet G. szakasza a) pontjának első bekezdése szerint beszerezhetők, valamint az engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények, amelyekből a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet G. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint beszerezhetők;

d)

olyan vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények és állati melléktermékekkel foglalkozó létesítmények, amelyeket úgy tartanak nyilván, mint amelyek nem végzik a kérődzők és sertésfélék vágását, a kérődzők és sertésfélék húsának csontozását vagy darabolását, illetve a kérődzőkből és sertésfélékből származó termékek kezelését, és amelyek csak ilyen létesítményekből származó állati melléktermékeket kezelnek vagy tárolnak, és amelyekből a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet H. szakasza a) pontjának első bekezdése szerint beszerezhetők, valamint az engedélyezett vágóhidak, darabolóüzemek és egyéb élelmiszer-ipari létesítmények, amelyekből a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje előállítására szánt állati melléktermékek a IV. fejezet H. szakasza a) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerint beszerezhetők;

e)

a IV. fejezet C. szakasza a) pontjának első bekezdésének megfelelően kizárólag nem kérődzőkből származó vért feldolgozó feldolgozóüzemként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet C. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti vérkészítményeket állítanak elő;

f)

a IV. fejezet D. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet D. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

g)

a IV. fejezet G. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből és baromfiból származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet G. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

h)

a IV. fejezet H. szakasza c) pontja első bekezdésének megfelelően kérődzőkből és sertésfélékből származó állati melléktermékeket nem feldolgozó gazdálkodóként nyilvántartásba vett feldolgozóüzemek, valamint az olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet H. szakasza c) pontjának második, harmadik és negyedik bekezdése szerinti, baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét állítanak elő;

i)

olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a III. fejezet B. szakaszának megfelelően állati eredetű hallisztet, dikalciumot és trikalcium-foszfátot, nem kérődzőkből származó vérkészítményeket, tenyésztett rovarokból nyert feldolgozott állati fehérjét, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét vagy baromfiból nyert feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

j)

olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjával összhangban nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő; valamint az olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek az V. fejezet E. szakasza 3. b) pontjának ii. alpontjával összhangban kizárólag az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeveréket vagy az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeveréket, valamint a tenyésztett víziállatoknak szánt takarmánykeveréket állítanak elő;

k)

olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet E. szakaszának d) pontjával összhangban a kérődző haszonállatok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket állítanak elő;

l)

olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet F. szakaszának b) pontjával összhangban tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

m)

olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet G. szakaszának b) pontjával összhangban baromfinak szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

n)

olyan takarmánykeveréket előállító engedélyezett létesítmények, amelyek a IV. fejezet H. szakaszának b) pontjával összhangban sertésféléknek szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket állítanak elő;

o)

a III. fejezet A. szakaszának 3. pontjával vagy az V. fejezet E. szakasza 3. pontja d) alpontjának harmadik bekezdésével összhangban engedélyezett raktározási létesítmények.

2.

A tagállamok naprakész jegyzékeket vezetnek a III. fejezet B. szakaszának 3. pontjával, valamint a IV. fejezet D. szakasza d) pontjának ii. alpontjával, F. szakasza b) pontjának ii. alpontjával, G. szakasza d) pontjának ii. alpontjával és H. szakasza d) pontjának ii. alpontjával összhangban nyilvántartásba vett saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdálkodókról.”;

b)

A C. szakasz a következőképpen módosul:

i.

a 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt olyan takarmánykeverékeket, amelyek nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, nem lehet olyan létesítményben előállítani, amelyben a prémes állatoktól és a tenyésztett víziállatoktól eltérő haszonállatoknak szánt takarmányt állítanak elő.”

ii.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„3.

A 2. ponttól eltérve,

i.

a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, hallisztet tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányt és kérődzők el nem választott egyedeinek szánt tejhelyettesítőket állítanak elő;

ii.

a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek baromfinak vagy sertésféléknek szánt takarmányt állítanak elő, amennyiben a tenyésztett rovarokból származó feldolgozott állati fehérje megfelel a IV. fejezet F. szakasza a) pontjának;

iii.

a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek baromfinak szánt takarmányt állítanak elő, amennyiben a sertésfélékből származó feldolgozott állati fehérje megfelel a IV. fejezet G. szakasza a), b) és c) pontjának;

iv.

a prémes állatoknak vagy kedvtelésből tartott állatoknak szánt, baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverékeket elő lehet állítani olyan létesítményekben, amelyek sertésféléknek szánt takarmányt állítanak elő, amennyiben a baromfiból származó feldolgozott állati fehérje megfelel a IV. fejezet H. szakasza a), b) és c) pontjának.”;

c)

az E. szakasz 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó takarmánykeverékek kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:

a)

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyek megfelelnek a IV. fejezet D. szakaszának c) pontjában, a IV. fejezet F. szakasza a) pontjának i. alpontjában vagy a IV. fejezet G. szakaszának c) pontjában vagy a IV. fejezet H. szakaszának c) pontjában foglalt követelményeknek.

b)

A nem kérődzőkből származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék előállítását végző létesítményekre a következő feltételek vonatkoznak:

i.

az előállítást a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjával vagy a IV. fejezet F. szakaszának b) pontjával vagy a IV. fejezet G. szakaszának d) pontjával vagy a IV. fejezet H. szakaszának d) pontjával összhangban végzik; vagy

ii.

a kivitelre szánt takarmánykeverékban felhasznált feldolgozott állati fehérjét olyan feldolgozóüzemekből szerzik be, amelyek megfelelnek az a) pontban foglaltaknak, és amelyek vagy:

kizárólag az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeverék előállításával foglalkoznak, és e célból az illetékes hatóság engedélyezte működésüket, vagy;

kizárólag az Unióból való kivitelre szánt takarmánykeverék előállításával, valamint víziállatok, baromfi vagy sertésfélék számára, forgalomba hozatalra szánt takarmánykeverék előállításával foglalkoznak, és e célból az illetékes hatóság engedélyezte működésüket.

c)

A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék csomagolását és címkézést az uniós jogszabályoknak vagy az importáló ország jogi követelményeinek megfelelően kell végezni. Ha a nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeveréket nem az uniós jogszabályoknak megfelelően címkézték fel, a címkén a következő szavakat kell feltüntetni: »nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz«.

d)

Az Unióból való kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverékeket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, illetve olyan raktározási létesítményekben kell tárolni, amelyeket nem használnak kérődző vagy nem kérődző haszonállatok – kivéve a víziállatokat – takarmányozására és forgalomba hozatalra szánt takarmányok szállítására vagy tárolására. A szállított vagy raktározott termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

Az első bekezdésben foglaltaktól eltérve, a korábban az Unióból való kivitelre szánt, nem kérődzőkből származó, ömlesztett, feldolgozott állati fehérjék és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeverékek szállítására vagy tárolására használt járművekben, konténerekben és raktározási létesítményekben később szállíthatók, illetve tárolhatók kérődző, illetve nem kérődző haszonállatok – kivéve a víziállatokat – takarmányozására és forgalomba hozatalra szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően előzőleg kitakarítják. Az ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig meg kell őrizni az illetékes hatóság számára való rendelkezésre bocsátás céljából.

A nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjét és az ilyen állatokból származó, feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett takarmánykeveréket a d) pont második bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően tároló raktározási létesítményeket az illetékes hatóság az említett bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése alapján engedélyezi.”

d)

A melléklet a következő szakasszal egészül ki:

G. SZAKASZ

A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék kísérőokmánya és címkézése

1.

Az 1069/2009/EK rendelet 21. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét kísérő kereskedelmi okmányon vagy adott esetben egészségügyi bizonyítványon, valamint a tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérje címkéjén egyértelműen fel kell tüntetni a következő szöveget: „… [kérjük, illessze be azokat a releváns haszonállatokat, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik az 1. táblázat első oszlopában]-ból/-ből származó feldolgozott állati fehérje – nem használható haszonállatok takarmányában, kivéve … [kérjük, illessze be az 1. táblázat második oszlopából azokat a megfelelő haszonállatokat, amelyek takarmányozhatók a feldolgozott állati fehérjével sorolja fel].”;

2.

A tenyésztett rovarokból, sertésfélékből vagy baromfiból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó takarmánykeverék címkéjén egyértelműen fel kell tűntetni az alábbi szavakat: „… [kérjük, illessze be azokat a releváns haszonállatokat, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik az 1. táblázat első oszlopában]-ból/-ből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaz – nem használható haszonállatok takarmányozására, kivéve … [kérjük, illessze be az 1. táblázat második oszlopából azokat a megfelelő haszonállatokat, amelyek takarmányozhatók a feldolgozott állati fehérjével sorolja fel].”;

1. táblázat

Haszonállatok, amelyekből a feldolgozott állati fehérje származik

Olyan haszonállatok, amelyek a feldolgozott állati fehérjével takarmányozhatók

Tenyésztett rovarok

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék, baromfi

Sertésfélék

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi

Baromfi

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék

Tenyésztett rovarok és sertésfélék

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, baromfi

Tenyésztett rovarok és baromfi

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok, sertésfélék

Sertésfélék és baromfi

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok

Tenyésztett rovarok, sertésfélék és baromfi

Tenyésztett víziállatok, prémes állatok”