2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1187 IRÁNYELVE

(2021. július 7.)

a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) közös keretet határoz meg a legkorszerűbb, az uniós polgárok szolgálatában álló, interoperábilis hálózatok Unió-beli létrehozására, az Unió társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának erősítése, valamint az egységes európai közlekedési és mobilitási térséghez való hozzájárulás céljából, ezáltal fejlesztve a belső piacot. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kétrétegű struktúrából áll: egy átfogó hálózatból és egy törzshálózatból. Az átfogó hálózat biztosítja az Unió valamennyi régiója közötti összeköttetést, míg a törzshálózat az átfogó hálózatnak az Unió szempontjából legnagyobb stratégiai jelentőségű elemeiből áll. Az 1315/2013/EU rendelet kötelezően teljesítendő célokat határoz meg: a törzshálózatnak 2030-ig, az átfogó hálózatnak pedig 2050-ig kell elkészülnie, elsősorban a határokon átnyúló összeköttetések előtérbe helyezése, az interoperabilitás javítása, valamint az uniós közlekedési infrastruktúra multimodális integrációjához való hozzájárulás révén.

(2)

A TEN-T megvalósításának szükségessége és a megvalósításra vonatkozó kötelező határidők ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok, a TEN-T kiteljesítésére irányuló beruházást számos különféle bonyolult engedélyezési eljárás, határokon átnyúló közbeszerzési eljárás és egyéb eljárás nehezíti. Ez a helyzet veszélyezteti a projektek időben történő végrehajtását és sok esetben jelentős késedelmet és költségnövekedést okoz. Ezenfelül bizonytalanságot teremt a projektgazdák és a lehetséges magánbefektetők számára, és bizonyos esetekben akár meg is hiúsíthatja a projektek eredeti terv szerinti megvalósítását. Ezen irányelv célja az említett problémák kezelése, valamint hogy uniós szinten harmonizált intézkedések révén lehetővé tegye a TEN-T összehangolt és időben történő kivitelezését. A tagállamoknak a nemzeti terveik és programjaik kidolgozásakor az 1315/2013/EU rendelet 49. cikkének (2) bekezdésével összhangban figyelembe kell venniük a TEN-T fejlesztését.

(3)

Ezen irányelv hatályának ki kell terjednie a projektekhez kapcsolódó – többek között a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos– eljárásokra. Ezen irányelv nem érintheti azonban a várostervezést vagy a területrendezést, a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos eljárásokat, valamint a stratégiai szintű, nem projektekhez kapcsolódó tevékenységeket, például a stratégiai környezeti vizsgálatot, az állami költségvetési tervezést, valamint a nemzeti vagy regionális közlekedési terveket. Az engedélyezési eljárások hatékonyságának növelése és a magas színvonalú projektdokumentáció biztosítása érdekében a projektgazdáknak még az engedélyezési eljárás elindulása előtt el kell végezniük az előkészítő munkát, így például el kell készíteniük az előzetes tanulmányokat és jelentéseket. Ez az irányelv nem alkalmazandó a közigazgatási fellebbviteli hatóságoknál vagy bíróságoknál folytatott eljárásokra.

(4)

Ezen irányelvet a törzshálózatnak ezen irányelv mellékletében felsorolt, előre meghatározott szakaszainak részét képező projektekre, valamint a törzshálózati folyosókat érintő olyan egyéb projektekre kell alkalmazni, amelyek összköltsége meghaladja a 300 000 000 EUR-t. Az említett összeget meghaladó költségű projektek gyakran stratégiai jelentőséggel bírnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása szempontjából, valamint hozzájárulnak az 1315/2013/EU rendelet céljainak eléréséhez. A törzshálózati folyosók meghatározása az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) említett nyomvonal és az 1315/2013/EU rendeletben foglalt törzshálózati térképek összehangolása alapján történik. A térképek műszaki alapját a TEN-T interaktív térinformatikai és műszaki információs rendszere (TENtec) szolgáltatja, amely részletesebb adatokat tartalmaz a transzeurópai közlekedési hálózat infrastruktúrájáról.

(5)	Ezen irányelv hatálya nem terjedhet ki a kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, továbbá az új technológiákhoz és az innovációhoz kapcsolódó projektekre, mivel ezek bevezetése nem korlátozódik a törzshálózatra.

(6)

A közlekedési infrastruktúrához kapcsolódó projektekre irányuló harmonizált megközelítés kialakítása érdekében azonban a tagállamok ezen irányelvet a törzshálózat és az átfogó hálózat egyéb projektjeire – többek között a kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, továbbá az új technológiákhoz és az innovációhoz kapcsolódó projektekre – is alkalmazhatják. Ha a tagállami hatóságok közzéteszik az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyes projektek listáját, átláthatóbbá válhat a projektgazdák számára, hogy milyen munkálatok folynak vagy vannak tervben a TEN-T-en.

(7)

A vonatkozó uniós és nemzeti jogban előírt, a törzshálózat projektjeinek engedélyezéséhez szükséges különböző környezeti értékelésekre tekintettel, amennyiben ez lehetséges és indokolt, a tagállamoknak – az említett uniós és nemzeti jog követelményeinek megfelelő – egyszerűsített eljárást kell létrehozniuk annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az ezen irányelv által az intézkedések egyszerűsítésének fokozása terén elérni kívánt célkitűzésekhez.

(8)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekteket adott esetben prioritásként kell kezelni. Ez rövidebb határidőket, párhuzamos eljárásokat vagy a fellebbezésre nyitva álló határidők lerövidítését jelentheti, ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy az egyéb horizontális szakpolitikák – például a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülését, megelőzését, csökkentését vagy ellentételezését célzó környezetvédelmi politikák – célkitűzései az uniós és a nemzeti joggal összhangban szintén megvalósuljanak. Számos tagállam jogi kerete prioritást biztosít bizonyos projektkategóriák számára, ha azok a gazdaság szempontjából stratégiai jelentőséggel bírnak. Amennyiben az adott tagállam jogi keretében létezik ilyen, a prioritás biztosítására vonatkozó rendelkezés, azt automatikusan alkalmazni kell az ezen irányelv hatálya alá eső projektekre. Mindazonáltal a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozott számú projekt vonatkozásában különös engedélyezési eljárásokat teszteljenek annak érdekében, hogy felmérjék azok más projektekre való esetleges kiterjesztését. E tesztelési időszakban az érintett tagállam nem kötelezhető arra, hogy az említett tesztelési eljárásokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó más projektekre is alkalmazza.

(9)

Az eljárás egésze átlátható lebonyolításának lehetővé tétele érdekében, valamint annak céljából, hogy a projektgazdák egy adott kapcsolattartó ponthoz fordulhassanak, a törzshálózati folyosókra irányuló projekteket hatékony engedélyezési eljárásokkal kell elősegíteni. E célból a tagállamoknak nemzeti jogi keretüktől és közigazgatási szerkezetüktől függően, továbbá az érintett projekttípusoknak megfelelően ki kell jelölniük egy vagy több hatóságot. Több kijelölt hatóság esetén a tagállamnak biztosítania kell, hogy egy adott projekt és egy adott engedélyezési eljárás tekintetében csak egy kijelölt hatóság járjon el.

(10)

A projektgazdák számára kapcsolattartó pontként eljáró hatóság kijelölésének csökkentenie kell az eljárások összetettségét, valamint hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tennie azokat. Ennek adott esetben a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakításához is kell vezetnie. Az eljárásoknak elő kell mozdítaniuk a projektgazdák és a kijelölt hatóságok közötti tényleges együttműködést.

(11)

A kijelölt hatóságokat – az uniós és a tagállami joggal összhangban – többek között az olyan konkrét projektek koordinációjával és engedélyezésével kapcsolatos egyéb feladatokkal is meg lehet bízni, amelyek célja a törzshálózathoz tartozó infrastruktúra újjáépítése természeti vagy ember által okozott katasztrófákat követően.

(12)

Az ezen irányelvben meghatározott eljárás nem érintheti a nemzetközi és az uniós jogban meghatározott, többek között a környezet és az emberi egészség védelmével kapcsolatos követelmények teljesítését. Ezen irányelv következtében nem gyengülhetnek a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülését, megelőzését, csökkentését vagy ellentételezését célzó előírások.

(13)

Tekintettel a törzshálózat kiteljesítésének sürgető jellegére, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése mellett időbeli korlátozásokat kell meghatározni azon eljárásokra vonatkozóan, amelyek a közlekedési infrastruktúra megépítéséhez vezető engedélyező határozatok elfogadására irányulnak. Az említett időbeli korlátozásoknak az eljárások hatékonyabb lebonyolítására kell ösztönözniük, és semmiféleképpen nem korlátozhatja a környezetvédelemre és a nyilvánosság részvételére vonatkozó szigorú uniós előírásokat. Kellően indokolt esetben – többek között előre nem látható körülmények felmerülése esetén vagy ha ez a környezet védelme érdekében szükséges – lehetővé kell tenni az engedélyezési eljárásokra vonatkozó határidő meghosszabbítását. A hosszabbítás határidejeként meghatározható például egy időtartam vagy egy jelzett időpont vagy a jövőben biztosan bekövetkező esemény. Az így meghosszabbított határidő nem terjedhet ki különösen a közigazgatási vagy bírósági fellebbviteli eljárások, valamint a bíróságok előtti jogorvoslati eljárások lefolytatásához szükséges időre. A tagállamok nem tehetők felelőssé a határidő túllépéséért abban az esetben, ha a késedelem a projektgazda miatt következett be, például akkor, ha a projektgazda nem tartotta be a nemzeti jogban előírt határidőket vagy a kijelölt hatóság által megállapított irányadó határidőket vagy ha a projektgazda indokolatlan késedelemmel járt el.

(14)	A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy az engedélyező határozat érdemi vagy eljárásbeli jogszerűségét vitató fellebbezéseket a lehető leghatékonyabb módon kezeljék.

(15)

A TEN-T-infrastruktúrához kapcsolódó, két vagy több tagállamot érintő projektek az engedélyezési eljárások koordinációját illetően különös kihívásokkal járnak. Az érintett tagállamok kijelölt hatóságainak ezért együtt kell működniük munkájuk ütemezésének összehangolása és az engedélyezési eljárásra vonatkozó közös ütemterv megállapítása érdekében, amennyiben a projekt előkészületeinek vagy kidolgozottságának állapota alapján ez az összehangolás és egy ilyen közös ütemterv létrehozása lehetséges és indokolt, ami elsősorban a projektgazdától és különösen attól függ, hogy a projektgazda mikor jelentette be a projektet az érintett tagállamok kijelölt hatóságainál.

(16)	Az 1315/2013/EU rendelettel összhangban kijelölt európai koordinátorokat tájékoztatni kell a vonatkozó eljárásokról, hogy elősegíthessék azok összehangolását és befejezését, hozzájárulva ezzel a törzshálózat kellő időben, azaz 2030-ig történő megvalósításához.

(17)	Ahol a TEN-T az 1315/2013/EU rendeletben meghatározott tájékoztató jellegű térképekkel összhangban harmadik országokra is kiterjed, az említett harmadik országokat adott esetben fel kell kérni arra, hogy az ezen irányelvben előírtakhoz hasonló szabályokat alkalmazzanak.

(18)

A határokon átnyúló projektek keretében a közbeszerzéseket a Szerződésekkel, valamint adott esetben a 2014/24/EU (6) vagy a 2014/25/EU (7) európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kell lefolytatni. A határokon átnyúló törzshálózati projektek hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a közös jogalany által lefolytatott közbeszerzésekre egyetlen tagállam nemzeti jogának kell vonatkoznia. A közbeszerzésre irányuló uniós jogtól eltérve főszabály szerint azon tagállam nemzeti jogának kell alkalmazandónak lennie, amelyben a közös jogalany bejegyzett székhelye található. Fenn kell tartani annak lehetőségét, hogy az alkalmazandó nemzeti jogot kormányközi megállapodás határozza meg. A közös jogalany leányvállalata által lebonyolított közbeszerzési eljárás esetében a leányvállalatnak az érintett tagállamok egyikének nemzeti jogát kell alkalmaznia, amely lehet a közös jogalanyra alkalmazandó nemzeti jog. A jogbiztonság érdekében a jelenlegi beszerzési stratégiákat ezen irányelv hatálybalépésének időpontja előtt létrehozott közös jogalanyokra továbbra is alkalmazni kell.

(19)

A Bizottság nem vesz részt szisztematikusan az egyes projektek engedélyezésében. Bizonyos esetekben azonban a projekt-előkészítés bizonyos vonatkozásai uniós szintű engedélyezést igényelnek. Amennyiben a Bizottság részt vesz az eljárásokban, prioritásként kezeli az uniós projekteket, és jogbiztonságot garantál a projektgazdák számára. Bizonyos esetekben az állami támogatás jóváhagyására lehet szükség. Az ezen irányelvben előírt határidők sérelme nélkül és az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására alkalmazott bevált gyakorlatok kódexével összhangban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkérjék a Bizottságot arra, hogy a törzshálózattal kapcsolatos, általuk prioritásnak tekintett projektek esetében a portfólióalapú megközelítés vagy a kölcsönösen elfogadott tervezés alapján megállapított, kiszámíthatóbb határidőket alkalmazzon.

(20)

A törzshálózattal kapcsolatos infrastrukturális projektek végrehajtását olyan bizottsági iránymutatásokkal is elő kell segíteni, amelyek az uniós vívmányok tiszteletben tartása mellett nagyobb egyértelműséget biztosítanak bizonyos típusú projektek végrehajtását illetően. Ennek vonatkozásában a Bizottság 2017. április 27-i, „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” című közleményében iránymutatást nyújt és pontosítást ad azzal kapcsolatban, hogy miként kell megfelelni a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) és a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek (9). A közpénzek legjobb ár-érték arányú felhasználásának biztosítása érdekében a projektek számára elérhetővé kell tenni a közbeszerzéssel kapcsolatos közvetlen támogatást.

(21)

mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a TEN-T megvalósításának előmozdítását célzó intézkedések egyszerűsítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható annak szükségessége miatt, hogy az uniós szinten harmonizált intézkedések révén lehetővé váljon a TEN-T projektek engedélyezési eljárásai keretszabályozásának erősítése, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)	A jogbiztonság érdekében ezen irányelv nem alkalmazandó az átültetése időpontját megelőzően indult engedélyezési eljárásokra,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv azokra az engedélyezési eljárásokra alkalmazandó, amelyek a következők végrehajtásának engedélyezéséhez szükségesek:

a)	a törzshálózatnak a mellékletben felsorolt, előre meghatározott szakaszainak részét képező projektek;

b)	az 1315/2013/EU rendelet 44. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott törzshálózati folyosókkal kapcsolatos egyéb olyan projektek, amelyek összköltsége meghaladja a 300 000 000 EUR-t,

a kizárólag az említett rendelet 31. cikkében meghatározott telematikai alkalmazásokhoz, továbbá a 33. cikkében meghatározott új technológiákhoz és innovációhoz kapcsolódó projektek kivételével.

Ezt az irányelvet az ezen irányelv hatálya alá tartozó, határokon átnyúló projektekhez kapcsolódó közbeszerzésekre is alkalmazni kell.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt az irányelvet a törzs- és átfogó hálózattal kapcsolatos egyéb projektekre is alkalmazzák, beleértve a kizárólag a telematikai alkalmazásokhoz, továbbá az új technológiákhoz és innovációhoz kapcsolódó, az (1) bekezdésben említett projekteket is. A tagállamok ezen döntésükről értesítik a Bizottságot.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

„engedélyező határozat”: esetlegesen közigazgatási jellegű, a nemzeti jogrendszer és közigazgatási jog alapján tagállami hatóság által hozott határozat vagy tagállami hatóság vagy hatóságok által egy időben vagy egymást követően hozott több határozat, amely meghatározza vagy amelyek meghatározzák, hogy az érintett földrajzi területen a projektgazda jogosult-e a projekt végrehajtására, és amely tagállami hatóságok körébe a közigazgatási és bírósági fellebbviteli hatóságok nem tartoznak bele, anélkül, hogy érintenék a közigazgatási vagy bírósági fellebbviteli eljárások keretében hozott esetleges határozatokat;

„engedélyezési eljárás”: minden olyan eljárás, amelyet az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyedi projektekhez kapcsolódóan követni kell az engedélyező határozat beszerzéséhez, a valamely tagállam hatósága vagy hatóságai által az uniós vagy nemzeti jog alapján előírtak szerint. Az engedélyezési eljárás nem terjed ki a várostervezésre vagy a területrendezésre, valamint a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos eljárásokra, sem pedig valamely konkrét projekthez nem kapcsolódó, stratégiai szintű tevékenységekre, így például stratégiai környezeti vizsgálatokra, az állami költségvetési tervezésre, valamint a nemzeti vagy regionális közlekedési tervekre;

3.	„projekt”: a közlekedési infrastruktúra egy meghatározott szakaszának olyan kiépítése, átalakítása vagy módosítása, amely az infrastruktúra kapacitásának, biztonságának és hatékonyságának javulását célozza, és amelynek a végrehajtását engedélyező határozat útján kell jóváhagyni;

4.	„határokon átnyúló projekt”: két vagy több tagállam közötti, határokon átnyúló szakaszra kiterjedő projekt;

5.	„projektgazda”: projekt végrehajtására vonatkozó engedély kérelmezője vagy projektet kezdeményező hatóság;

6.	„kijelölt hatóság”: az a hatóság, amely a projektgazda számára kapcsolattartó pontként jár el, és amely elősegíti az ezen irányelv szerinti engedélyezési eljárások hatékony és strukturált lebonyolítását;

„közös hatóság”: olyan hatóság, amelyet két vagy több tagállam közös megegyezésével hoztak létre a határokon átnyúló projektekhez kapcsolódó engedélyezési eljárások megkönnyítése érdekében, beleértve a tagállamok által közös hatóságok létrehozására felhatalmazott kijelölt hatóságok által létrehozott közös hatóságokat.

3. cikk

Elsőbbségi státusz

(1) A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az engedélyezési eljárásban részt vevő valamennyi hatóság – ideértve a kijelölt hatóságot is, azonban a bíróságokat nem – prioritásként kezelje az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekteket.

(2) Amennyiben a nemzeti jog alapján különös engedélyezési eljárások vonatkoznak a prioritást élvező projektekre, a tagállamok – az ezen irányelvben foglalt célok, követelmények és határidők sérelme nélkül – biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó projekteket az említett eljárások keretében kezeljék. A tagállamok ugyanakkor korlátozott számú projekt vonatkozásában tesztelhetnek különös engedélyezési eljárásokat annak érdekében, hogy felmérjék azok alkalmazásának más projektekre való esetleges kiterjesztését, anélkül, hogy ezeket az eljárásokat ezen irányelv hatálya alá tartozó projektekre is alkalmazniuk kellene.

(3) Ez a cikk nem érinti a költségvetési határozatokat.

4. cikk

Kijelölt hatóság

(1) Legkésőbb 2023. augusztus 10-ig minden tagállam kijelöli a megfelelő közigazgatási szinten a kijelölt hatóságként eljáró hatóságokat.

(2) A projekttől vagy a projektkategóriáktól, a közlekedési módtól vagy a földrajzi területtől függően a tagállamok adott esetben eltérő hatóságokat is kijelölhetnek kijelölt hatóságnak. Ilyen esetben a tagállam biztosítja, hogy egy adott projekt és egy adott engedélyezési eljárás tekintetében csak egy kijelölt hatóság legyen.

(3) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy könnyen elérhető tájékoztatást nyújtsanak a projektgazdák részére arról, hogy egy adott projekt esetében melyik kijelölt hatóság jár el.

(4) A tagállamok felhatalmazhatják a kijelölt hatóságot az engedélyező határozat meghozatalára.

Amennyiben a kijelölt hatóság az első albekezdéssel összhangban felhatalmazással rendelkezik az engedélyező határozat meghozatalára, ellenőrizi, hogy beszerezték-e az engedélyező határozat elfogadásához szükséges valamennyi engedélyt, határozatot és véleményt, és értesíti a projektgazdát az engedélyező határozatról.

(5) Amennyiben a kijelölt hatóság nem rendelkezik felhatalmazással az engedélyező határozat meghozatalára, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a projektgazdát értesítsék az engedélyező határozat elfogadásáról.

(6) A tagállamok felhatalmazhatják a kijelölt hatóságot arra, hogy az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban indikatív határidőket állapítson meg az engedélyezési eljárás különböző közbenső lépéseire vonatkozóan, az említett bekezdésben meghatározott négyéves határidő sérelme nélkül.

(7) A kijelölt hatóság:

a)	kapcsolattartó pontként működik a projektgazda, valamint az adott projektre vonatkozó engedélyező határozathoz vezető eljárásban részt vevő más érintett hatóságok tájékoztatása tekintetében;

amennyiben a nemzeti jog előírja, a projektgazda rendelkezésére bocsájtja a 6. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelmezésre vonatkozó részletes tájékoztatót, és tájékoztatja az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó – az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított négyéves határidővel összhangban álló – indikatív határidőkre vonatkozó információkról;

c)	figyelemmel kíséri az engedélyezési eljárás időbeli lefutását és különösen rögzíti az 5. cikk (4) bekezdésében említett határidő esetleges meghosszabbítását;

d)	kérelemre iránymutatást nyújt a projektgazdának az összes vonatkozó információ és dokumentum benyújtásához, beleértve az összes engedélyt, határozatot és véleményt, amelyeket az engedélyező határozathoz be kell szerezni és be kell nyújtani.

A kijelölt hatóság arra vonatkozóan is iránymutatást nyújthat a projektgazdának, hogy milyen további információkat és/vagy dokumentumokat kell benyújtania, amennyiben a 6. cikk (1) bekezdésében említett értesítés elutasításra kerül.

(8) A (7) bekezdés nem érinti az engedélyezési eljárásban részt vevő bármely más hatóság hatáskörét, valamint a projektgazda azon lehetőségét, hogy az engedélyező határozat részét képező egyedi engedélyek, határozatok vagy vélemények tekintetében kapcsolatba lépjen az egyes hatóságokkal.

5. cikk

Az engedélyezési eljárás időtartama

(1) A tagállamok rendelkeznek az engedélyezési eljárásról, ideértve az említett eljárásra vonatkozó határidőket, amely nem lépheti túl az engedélyezési eljárás kezdetétől számított négy évet. A tagállamok elfogadhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a rendelkezésre álló időszakot az uniós és a nemzeti joggal összhangban különböző szakaszokra bontsák.

(2) Az (1) bekezdésben említett négyéves időszak nem érinti a nemzetközi és az uniós jogból fakadó kötelezettségeket, és nem foglalja magában a közigazgatási és bírósági fellebbviteli eljárások, valamint bíróság előtti jogorvoslatok lefolytatásához és szükséges időszakokat, továbbá az említett eljárásokban született határozatok vagy jogorvoslatok végrehajtásához szükséges időszakot.

(3) Az (1) bekezdésben említett négyéves időszak nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy előírhassák, hogy az engedélyezési eljárás egy egyedi nemzeti jogalkotási aktusa révén kerüljön véglegesítésre, amely esetben az említett aktus elfogadására vonatkozó eljárás, az (1) bekezdéstől eltérve, meghaladhatja a négyéves időszakot, feltéve, hogy a nemzeti jogalkotási aktus elfogadásának alapjául szolgáló előkészítő munka az említett határidőn belül lezárásra került. Az előkészítő munka akkor tekintendő befejezettnek, amikor az egyedi nemzeti jogalkotási aktust a nemzeti parlament elé terjesztették.

(4) A tagállamok elfogadják az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy – kellően indokolt esetekben – az (1) bekezdésben említett négyéves időszak megfelelő időtartammal meghosszabbítható legyen. A meghosszabbítás időtartamát eseti alapon kell meghatározni, megfelelően indokolni kell, és annak az engedélyezési eljárás befejezésének és az engedélyező határozat meghozatalának céljára kell korlátozódnia. Meghosszabbítás engedélyezése esetén a projektgazdát tájékoztatni kell a meghosszabbítás okairól. Egy alkalommal, azonos feltételek mellett további hosszabbítás adható.

(5) A tagállamok nem tehetők felelőssé az (1) bekezdésben említett – és a (4) bekezdéssel összhangban meghosszabbított – négyéves időszak be nem tartása esetén, amennyiben a fellépő késedelem a projektgazdának tudható be.

6a. cikk

Az engedélyezési eljárás lebonyolítása

(1) A projektgazdának értesítenie kell a kijelölt hatóságot vagy – adott esetben – a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott közös hatóságot a projektről. Az engedélyezési eljárás akkor veszi kezdetét, amikor a projektgazda értesítést küld a projektről.

(2) A projekt kidolgozottságának felmérése érdekében a tagállamok meghatározhatják, hogy milyen részletességű információkat és milyen vonatkozó dokumentumokat kell a projektgazdának a projektről való értesítéskor benyújtania. Amennyiben a projekt még nem kellőképpen kidolgozott, az értesítést legkésőbb négy hónappal az értesítés kézhezvételének időpontját követően megfelelően indokolt határozattal el kell utasítani.

(3) A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a projektgazdák – adott esetben az érintett közlekedési módhoz igazított módon – az értesítésre vonatkozó, útmutatóként használható, olyan általános tájékoztatást kapjanak amely információt tartamaz a projekt megvalósításához szükséges engedélyekről, határozatokról és véleményekről.

Az egyes engedélyekről, határozatokról és véleményekről szóló, említett tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia:

a)	általános tájékoztatás a projektgazda által benyújtandó információk tárgyi hatályáról és részletességéről;

b)	az alkalmazandó határidők vagy – ilyen határidők hiányában – az indikatív határidők; valamint

c)	a különböző engedélyekhez, határozatokhoz és véleményekhez kapcsolódó konzultációkban rendszerint részt vevő hatóságok és érdekelt felek adatai.

Az említett tájékoztatásnak valamennyi érintett projektgazda számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, különösen elektronikus vagy fizikai információs portálokon keresztül.

(4) A sikeres értesítés elősegítése érdekében a tagállamok előírhatják, hogy a kijelölt hatóságnak a projektgazda kérelmére a kérelmezés módjára vonatkozó részletes tájékoztatót kell készítenie, amely az adott egyéni projektre szabottan az alábbi információkat tartalmazza:

a)	az eljárás egyes szakaszai és az azokra vonatkozó határidők – vagy, amennyiben ilyen határidők nincsenek – indikatív határidők;

b)	a projektgazda által benyújtandó információk tárgyi hatálya és részletessége;

c)	a projektgazda által az engedélyezési eljárás során beszerzendő, az uniós és a nemzeti jog szerinti engedélyek, határozatok és vélemények jegyzéke;

d)	a vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatban bevonandó hatóságok és érdekelt felek adatai, többek között a nyilvános konzultáció hivatalos szakaszában.

(5) A kérelmezés módjára vonatkozó részletes tájékoztatónak az engedélyezési eljárás során érvényesnek kell maradnia. A kérelmezés módjára vonatkozó részletes tájékoztató bármely módosítását megfelelően indokolni kell.

(6) A kijelölt hatóság – kérelem alapján – a (4) bekezdésben említett elemeket kiegészítő további információkkal is szolgálhat a projektgazda részére.

(7) Amennyiben a projektgazda benyújtotta a projekt teljes pályázati dokumentációját, az engedélyező határozatot az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidőn belül el kell fogadni.

(8) Az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságoknak értesíteniük kell a kijelölt hatóságot a szükséges engedélyek, határozatok, vélemények vagy az engedélyező határozat kibocsátásáról.

7. cikk

Határokon átnyúló engedélyezési eljárások koordinációja

(1) A tagállamok biztosítják, hogy két vagy több tagállamot érintő projektek esetében az adott tagállamok kijelölt hatóságai együttműködjenek a munkájuk ütemezésének összehangolása és az engedélyezési eljárásra vonatkozó közös ütemtervről való megállapodás érdekében.

(2) Határokon átnyúló projektek esetében közös hatóság hozható létre.

(3) A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy az 1315/2013/EU rendelet 45. cikkel összhangban kijelölt európai koordinátorok tájékoztatást kapjanak az engedélyezési eljárásokról, és hogy a két vagy több tagállamot érintő projektekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások összefüggésében az európai koordinátorok elősegíthessék a kijelölt hatóságok közötti kapcsolatfelvételt.

(4) A tagállamok – az 5. cikk (1) bekezdésében említett határidő be nem tartása esetén – kérelemre tájékoztatják az érintett európai koordinátorokat az engedélyezési eljárás lehető legkisebb késedelemmel történő lezárásának lehetővé tétele érdekében hozott vagy meghozni tervezett intézkedésekről.

8. cikk

Közbeszerzés határokon átnyúló projektek keretében

(1) Amennyiben egy határokon átnyúló projekt keretében a közbeszerzési eljárásokat közös jogalany folytatja le, a tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a közös jogalany a részt vevő tagállamok egyikének nemzeti jogát alkalmazza, és – a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvtől eltérve – az említett jog a 2014/24/EU irányelv 39. cikke (5) bekezdésének a) pontjával vagy – adott esetben – a 2014/25/EU irányelv 57. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban legyenek, kivéve, ha a részt vevő tagállamok között létrejött megállapodás ettől eltérően rendelkezik. Az ilyen megállapodásokban minden esetben rendelkezni kell arról, hogy a közös jogalany által lefolytatott közbeszerzési eljárásokra egy tagállam nemzeti joga legyen alkalmazandó.

(2) Közös jogalany leányvállalata által lebonyolított közbeszerzés esetében az érintett tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a leányvállalat a tagállamok egyikének nemzeti jogát alkalmazza. E tekintetben az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy a leányvállalat a közös jogalanyra alkalmazandó nemzeti jogot alkalmazza.

9. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azon projektekre, amelyek esetében az engedélyezési eljárások 2023. augusztus 10. előtt kezdődtek.

(2) A 8. cikk csak azon szerződésekre alkalmazandó, amelyekre vonatkozóan … [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjától számított 24 hónap] után küldték ki az eljárást megindító felhívást, vagy – ha ilyen felhívást nem irányoztak elő – amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő 2023. augusztus 10. után indította el a közbeszerzési eljárást.

(3) A 8. cikk nem alkalmazandó a 2021. augusztus 9. előtt létrehozott közös jogalanyokra, amennyiben e jogalanyok közbeszerzési eljárásait továbbra is az említett időpontban a közbeszerzéseikre alkalmazandó jog szabályozza.

10. cikk

Jelentéstétel

(1) Első alkalommal 2027. február 10-ig a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról és eredményeiről.

(2) A jelentésnek a tagállamok által kétévente, első alkalommal 2026. augusztus 10-ig benyújtandó, a következőkre vonatkozó információkon kell alapulnia: az ezen irányelv hatálya alá tartozó engedélyezési eljárások száma, az engedélyezési eljárás átlagos időtartama, a határidőt meghaladó engedélyezési eljárások száma és az, hogy a jelentéstételi időszak alatt létrejött-e közös hatóság.

11. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2023. augusztus 10-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb intézkedéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR

(1) HL C 62., 2019.2.15., 269. o.

(2) HL C 168., 2019.5.16., 91. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. február 13-i álláspontja (HL C 449., 2020.12.23., 576. o.) és a Tanács 2021. június 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 273., 2021.7.8., 1. o). Az Európai Parlament 2021. július 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(9) A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

MELLÉKLET

[Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett] törzshálózati folyosókban található, előre meghatározott, határokon átnyúló összeköttetések és hiányzó összeköttetések szakaszai

„Atlanti” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Évora – Mérida	Vasút
	Vitoria-Gasteiz – San Sebastián – Bayonne – Bordeaux
	Aveiro – Salamanca
	Douro folyó (Via Navegável do Douro)	Belvízi út
Hiányzó összeköttetések	Nem UIC-nyomtávú, átjárható vonalak az Ibériai-félszigeten	Vasút
„Baltikum–Adria” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Katowice/Opole – Ostrava – Brno Katowice – Žilina Bratislava – Wien Graz – Maribor Venezia – Trieste – Divača – Ljubljana	Vasút
Határokon átnyúló összeköttetések	Katowice – Žilina Brno – Wien	Közút
Hiányzó összeköttetések	Gloggnitz – Mürzzuschlag: Semmering-bázisalagút Graz – Klagenfurt: Koralm-vasútvonal és -alagút Koper – Divača	Vasút
„Mediterrán” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Barcelona – Perpignan	Vasút
	Lyon – Torino: bázisalagút és elérési útvonalai
	Nizza – Ventimiglia
	Venezia – Trieste – Divača – Ljubljana
	Ljubljana – Zagreb
	Zagreb – Budapest
	Budapest – Miskolc – UA határ
	Lendava – Letenye	Közút
	Vásárosnamény – UA határ	Közút
Hiányzó összeköttetések	Almería – Murcia	Vasút
	Nem UIC-nyomtávú, átjárható vonalak az Ibériai-félszigeten
	Perpignan – Montpellier
	Koper – Divača
	Rijeka – Zagreb
	Milano – Cremona – Mantova – Porto Levante/Venezia – Ravenna/Trieste	Belvízi út
„Északi-tengeri–balti” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Tallinn – Rīga – Kaunas – Warszawa: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal	Vasút
	Świnoujście/Szczecin – Berlin	Vasút és belvízi út
	Via Baltica folyosó (Észtország – Lettország – Litvánia – Lengyelország)	Közút
Hiányzó összeköttetések	Kaunas – Vilnius: új, teljes mértékben átjárható, UIC-nyomtávú Rail Baltica-vonal	Vasút
	Warszawa/Idzikowice – Poznań/Wrocław, a tervezett központi közlekedési csomóponttal való összeköttetésekkel együtt	Vasút
	Nord-Ostsee-csatorna	Belvízi út
	Berlin – Magdeburg – Hannover; Mittellandkanal; Nyugat-németországi csatornák
	Rajna folyó, Waal folyó
	Noordzeekanaal, IJssel, Twentekanaal
„Északi-tengeri–mediterrán” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Brussel vagy Bruxelles – Luxembourg – Strasbourg	Vasút
	Terneuzen – Gent	Belvízi út
	Szajna – Scheldt hálózat, valamint a Szajna, Scheldt és Meuse folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei
	Rajna-Scheldt folyosó
Hiányzó összeköttetések	Albertkanaal/Canal Albert és Kanaal Bocholt-Herentals	Belvízi út
„Keleti/Kelet-mediterrán” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Dresden – Praha/Kolín	Vasút
	Wien/Bratislava – Budapest
	Békéscsaba – Arad – Timişoara
	Craiova – Calafat – Vidin – Sofia – Thessaloniki
	Sofia – RS határ/MK határ
	TR határ – Alexandroupoli
	MK határ – Thessaloniki
	Ioannina – Kakavia (AL határ)	Közút
	Drobeta Turnu Severin/Craiova – Vidin – Montana
	Sofia – SR határ
	Hamburg – Dresden – Praha – Pardubice	Belvízi út
Hiányzó összeköttetések	Igoumenitsa – Ioannina	Vasút
	Praha – Brno
	Thessaloniki – Kavala – Alexandroupoli
	Timişoara – Craiova
„Rajna–Alpok” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	Zevenaar – Emmerich – Oberhausen	Vasút
	Karlsruhe – Basel
	Milano/Novara – CH határ
	Basel – Antwerpen/Rotterdam – Amsterdam	Belvízi út
Hiányzó összeköttetések	Genova – Tortona/Novi Ligure	Vasút
Hiányzó összeköttetések	Zeebrugge – Gent	Vasút
„Rajna–Duna” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	München – Praha	Vasút
	Nürnberg – Plzeň
	München – Mühldorf – Freilassing – Salzburg
	Strasbourg – Kehl Appenweier
	Hranice – Žilina
	Košice – UA határ
	Wien – Bratislava/Budapest
	Bratislava – Budapest
	Békéscsaba – Arad – Timişoara – RU határ
	Bucuresti – Giurgiu – Rousse
	Duna folyó (Kehlheim – Constanța/Middia/Sulina), valamint a Vág, a Száva és a Tisza folyók kapcsolódó vízgyűjtő területei	Belvízi út
	Zlín – Žilina	Közút
	Timişoara – RS határ	Közút
Hiányzó összeköttetések	Stuttgart – Ulm	Vasút
	Salzburg – Linz
	Craiova – București
	Arad – Sighişoara – Brașov – Predeal
„Skandináv-mediterrán” törzshálózati folyosó
Határokon átnyúló összeköttetések	RU határ – Helsinki	Vasút
	København – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés elérési útvonalai
	München – Wörgl – Innsbruck – Fortezza – Bolzano – Trento – Verona: Brenner-bázisalagút és elérési útvonalai
	Göteborg – Oslo
	København – Hamburg: a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés	Vasút/Közút

2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/14

A TANÁCS (EU) 2021/1188 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 19.)

a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2021/138 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 2. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2021. február 5-én elfogadta a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról szóló (EU) 2021/138 végrehajtási rendeletet (2), amelyben naprakésszé tette azon személyek, csoportok és szervezetek jegyzékét, akikre vagy amelyekre a 2580/2001/EK rendelet alkalmazandó (a továbbiakban: a jegyzék).

(2)	A Tanács valamennyi személy, csoport és szervezet számára – amennyiben ez gyakorlatilag kivitelezhető volt – indokolást adott arról, hogy miért vették fel őket a jegyzékbe.

(3)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés útján a Tanács tájékoztatta a jegyzékben szereplő személyeket, csoportokat és szervezeteket arról a döntéséről, hogy továbbra is szerepelteti őket a jegyzékben. A Tanács arról is tájékoztatta az érintett személyeket, csoportokat és szervezeteket, hogy kérhetik a Tanácsot, indokolja meg a jegyzékbe vételüket, amennyiben ezt az indokolást még nem közölték velük.

(4)

A Tanács a 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően felülvizsgálta a jegyzéket. E felülvizsgálat során a Tanács figyelembe vette az érintettek által benyújtott észrevételeket, valamint az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott, a jegyzékbe vett magánszemélyek és szervezetek nemzeti státuszára vonatkozó, naprakésszé tett információkat.

(5)

A Tanács meggyőződött arról, hogy a 2001/931/KKBP tanácsi közös álláspont (3) 1. cikkének (4) bekezdésében említettek szerinti illetékes hatóságok a jegyzéken szereplő valamennyi személy, csoport és szervezet tekintetében határozatot hoztak arról, hogy e személyek, csoportok, valamint szervezetek a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt. A Tanács emellett arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó, a továbbiakban is a 2580/2001/EK rendeletben előírt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)	A jegyzéket ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, az (EU) 2021/138 végrehajtási rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2580/2001/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzéket e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Az (EU) 2021/138 végrehajtási rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PODGORŠEK

(1) HL L 344., 2001.12.28., 70. o.

(2) A Tanács (EU) 2021/138 végrehajtási rendelete (2021. február 5.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2020/1128 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 43., 2021.2.8., 1. o.).

(3) A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).

MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett személyek, csoportok és szervezetek jegyzéke

I. SZEMÉLYEK

ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán. Útlevélszám: D9004878.

AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

ARBABSIAR Manssor (más néven Mansour Arbabsiar), született: 1955.3.6. vagy 1955.3.15., Irán. Iráni és amerikai állampolgár. Útlevélszám: C2002515 (Irán); Útlevélszám: 477845448 (Amerikai Egyesült Államok). Nemzeti személyazonosító igazolvány száma: 07442833, lejárati ideje: 2016.3.15. (amerikai egyesült államokbeli gépjárművezetői engedély).

ASSADI Assadollah, született: 1971.12.22., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Iráni diplomata-útlevél száma: D9016657.

BOUYERI, Mohammed (más néven Abu ZUBAIR, más néven SOBIAR, más néven Abu ZOUBAIR), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia).

EL HAJJ, Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Szidón, Libanon, kanadai állampolgár. Útlevélszám: JX446643 (Kanada).

HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Útlevélszám: D9016290, lejárati ideje: 2019.2.4.

IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, Ahmed, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), született: 1963, Libanon, libanoni állampolgár.

10.

MELIAD, Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Ausztrália), ausztrál állampolgár. Útlevélszám: M2719127 (Ausztrália).

11.

MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah, más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555.

12.

ȘANLI, Dalokay (más néven Sinan), született: 1976.10.13., Pülümür (Törökország).

13.

SHAHLAI Abdul Reza (más néven Abdol Reza Shala’i, más néven Abd-al Reza Shalai, más néven Abdorreza Shahlai, más néven Abdolreza Shahla’i, más néven Abdul-Reza Shahlaee, más néven Hajj Yusef, más néven Haji Yusif, más néven Hajji Yasir, más néven Hajji Yusif, más néven Yusuf Abu-al-Karkh), született: 1957 körül, Irán. Címei: 1. Kermanshah, Irán, 2. mehráni katonai bázis, Ilám tartomány, Irán.

14.

SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán, Irán.

II. CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

„Abu Nidal Organisation” – „ANO” („Abu Nidal Szervezet”) (más néven: „Fatah Revolutionary Council” [„Fatah Forradalmi Tanács”], más néven: „Arab Revolutionary Brigades” [„Arab Forradalmi Brigádok”], más néven: „Black September” [„Fekete Szeptember”], más néven: „Revolutionary Organisation of Socialist Muslims” [„Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete”]).

„Al-Aqsa Martyrs’ Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

„Al-Aqsa e.V” („Al-Aqsa e.V.”).

„Babbar Khalsa”.

A „New People’s Army-t” – „NPA-t” („Új Néphadsereg”) is magában foglaló „Communist Party of the Philippines’” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), Fülöp-szigetek.

„Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security” (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).

„Gama’a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Islamic Group” – „IG” [„Iszlám Csoport”]).

„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).

A „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”-et is magában foglaló „Hamas” („Hamász”).

10.

„Hizballah Military Wing” („Hizballah Katonai Szárny”) (más néven „Hezbollah Military Wing”, más néven „Hizbullah Military Wing”, más néven „Hizbollah Military Wing”, más néven „Hezballah Military Wing”, más néven „Hisbollah Military Wing”, más néven „Hizbu’llah Military Wing”, más néven „Hizb Allah Military Wing”, más néven „Jihad Council” [magyarul az összes Hezbollah változat, illetve „Dzsihád Tanács”] {és az irányítása alá tartozó minden egység, köztük az External Security Organisation [„Külső Biztonsági Szervezet”]}).

11.

„Hizbul Mujahideen” – „HM” („Hizbul Mudzsahedin”).

12.

„Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Kalisztán Zindabad Erő”).

13.

„Kurdistan Workers’ Party” – „PKK” („Kurd Munkáspárt”) (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).

14.

„Liberation Tigers of Tamil Eelam” – „LTTE” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”).

15.

„Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).

16.

„Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).

17.

„Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).

18.

„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”) („Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).

19.

„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol”) („Revolutionary Left” [„Forradalmi Baloldal”]), más néven „Dev Sol”) („Revolutionary People’s Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).

20.

„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).

21.

„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).

2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/18

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1189 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. május 7.)

az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározott nemzetséghez vagy fajhoz tartozó ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállítása és forgalmazása tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére és 38. cikke (8) bekezdése a) pontjának ii. alpontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/848 rendelet lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagait a nyilvántartásba vételre és a szuperelit, az elit és a minősített anyag minősítési kategóriákra, illetve a C.A.C. anyag, a standard és a kereskedelmi kategóriákra vonatkozó, a 66/401/EGK (2), a 66/402/EGK (3), a 68/193/EGK (4), a 98/56/EK (5), a 2002/53/EK (6), a 2002/54/EK (7), a 2002/55/EK (8), a 2002/56/EK (9), a 2002/57/EK (10), a 2008/72/EK (11) és a 2008/90/EK tanácsi irányelvben (12), vagy az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokban foglalt minőségi, egészségi állapotra vonatkozó és azonosítási követelményeknek való megfelelés nélkül forgalmazhassák. A rendelet kimondja továbbá, hogy a forgalmazásnak meg kell felelnie a Bizottság által elfogadott harmonizált követelményeknek.

(2)

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagai gazdasági szereplőinek és felhasználóinak az ezen anyagok fajtaazonossága, egészségi állapota és minősége vonatkozásában felmerülő szükségei kielégítése érdekében szabályokat kell megállapítani a vetőmagtételek leírásával és minőségi minimumkövetelményeivel kapcsolatban, beleértve az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak fajtaazonosságát, analitikai tisztaságát, csírázási arányát, egészségi állapotát, csomagolását, jelölését és amennyiben lehetséges, az ilyen anyagoknak a gazdasági szereplők általi fenntartását, valamint a gazdasági szereplők által megőrzendő információkat.

(3)	Az ökológiai heterogén szaporítóanyagok különböző agro-ökológiai feltételekhez való hozzáigazításának előmozdítása érdekében a kutatásra és fejlesztésre szánt ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagai korlátozott mennyiségének átadását mentesíteni kell e rendelet követelményei alól.

(4)

A hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó konkrét kritériumokat és feltételeket is meg kell határozni annak érdekében, hogy az előállítás, az előkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosított legyen a nyomonkövethetőség, valamint az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagait forgalmazó gazdasági szereplőket érintő ellenőrzések tekintetében az (EU) 2018/848 rendeletnek való megfelelés.

(5)

Az ökológiai heterogén anyagot nagy fokú fenotípusos és genetikai sokféleség, valamint a fejlődést és a bizonyos termesztési körülményekhez való alkalmazkodást lehetővé tévő dinamikus jelleg jellemzi. Ellentétben azokkal a vetőmagkeverékekkel, amelyeket évente újraalkotnak a fajták alapján, vagy a szintetikus fajtákkal, amelyek meghatározott szülő növények keresztezésével jönnek létre olyan módon, hogy ismételt keresztbeporzáson mennek keresztül a stabil populáció rekonstruálása céljából, vagy a genetikai anyagokkal és a hobbifajtákkal, beleértve a 2008/62/EK bizottsági irányelvben (13) és a 2009/145/EK bizottsági irányelvben (14) meghatározott honos fajokat is, az ökológiai heterogén anyag célja, hogy alkalmazkodjon az ismétlődő természetes és mesterséges szelekció miatti különböző biotikus és abiotikus terhelésekhez, ezért ezen anyag várhatóan idővel megváltozik.

(6)

Szabályokat kell megállapítani az ökológiai heterogén anyag vetőmagtételeinek azonosításával kapcsolatban annak érdekében, hogy az említett anyag sajátos jellemzőit figyelembe lehessen venni. A minőségi minimumkövetelményekre – mint például az egészségi állapot, az analitikai tisztaság és a csírázási arány – vonatkozó szabályoknak ugyanazokat a normákat kell biztosítaniuk, mint amelyeket a legalacsonyabb kategóriába sorolt vetőmagokra és más növényi szaporítóanyagokra (C.A.C., standard, kereskedelmi vagy minősített kategória) a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 98/56/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelv előír. Ezekre a szabályokra azért van szükség, hogy az ökológiai heterogén szaporítóanyagok felhasználóinak – azaz a mezőgazdasági termelőknek és a kertészeknek – az érdekeit szolgálják, akiket biztosítani kell a szaporítóanyagok megfelelő minősége és fajtaazonossága tekintetében. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagai képesek e normák teljesítésére.

(7)

A gazdasági szereplők számára lehetővé kell tenni, hogy az ökológiai heterogén szaporítóanyag csírázásra vonatkozó feltételeknek meg nem felelő vetőmagját is forgalmazhassák az adott anyag forgalmazása tekintetében történő nagyobb rugalmasság biztosítása érdekében. Annak érdekében azonban, hogy a felhasználók megalapozott döntést hozhassanak, a szállítónak fel kell tüntetnie az érintett vetőmag csírázási arányát az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak címkéjén vagy közvetlenül azok csomagolásán.

(8)

Az (EU) 2018/848 rendelet 37. cikkének megfelelően az ökológiai termelés az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alapján végzett hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek tárgyát képezi. Ennek megfelelően a tagállamoknak ki kell jelölniük az ökológiai heterogén anyagokkal foglalkozó gazdasági szereplők hatósági ellenőrzésére jogosult illetékes hatóságokat az ökológiai termelésre vonatkozó szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. Az ökológiai heterogén anyagot kockázatalapú hatósági ellenőrzéseknek kell alávetni az e rendeletben megállapított követelmények teljesülésének szavatolása érdekében. A fajtaazonosságra, az analitikai tisztaságra, a csírázási arányra és a növények egészségi állapotára vonatkozó ellenőrzéseket és ezeknek az (EU) 2016/2031 rendeletnek való megfelelőségét a hivatalos vizsgálati protokollok szerint az illetékes hatóságok által kijelölt laboratóriumokban kell elvégezni a vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően.

(9)	A gazdasági szereplőknek az ellenőrzésük alatt álló ökológiai heterogén anyag nyomonkövethetőségének, növényegészségügyi ellenőrzéseinek és lehető legjobb kezelésének biztosítása érdekében vezetniük kell a szükséges nyilvántartásokat.

(10)

Az ökológiai heterogén anyag nem stabil, ezért a növényfajta-bejegyzéshez jelenleg használt egységességre és állandóságra vonatkozó vizsgálati módszerek nem megfelelőek. Az ökológiai heterogén anyag azonosítását és nyomonkövethetőségét ezért az előállítási módszereinek, valamint fenotípusos és agronómiai jellemzőinek leírásával kell szavatolni.

(11)	Szabályokat kell megállapítani az ökológiai heterogén anyagok fenntartásával kapcsolatban a fajtaazonosság és a minőség biztosítása érdekében, amennyiben az ilyen fenntartás lehetséges.

(12)	Ezt a rendeletet ugyanúgy 2022. január 1-jétől indokolt alkalmazni, mint az (EU) 2018/848 rendeletet,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja az (EU) 2018/848 rendelet szerinti ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására vonatkozó szabályokat, amelyek a 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EK, a 98/56/EK, a 2002/53/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelv értelmében mezőgazdasági és zöldségfajok vetőmagjai, zöldség-szaporítóanyagok a vetőmagok kivételével, dísznövények szaporítóanyagai, szőlő-szaporítóanyagok és gyümölcstermő növények szaporítóanyagai.

E rendelet nem alkalmazandó a korlátozott mennyiségű, kutatás és fejlesztés céljára felhasználandó ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak átadására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ökológiai heterogén szaporítóanyag”: az (EU) 2018/848 rendelet 3. cikkének 18. pontja szerinti növénycsoportosítás, amelyet az említett rendelet 3. cikkének 1. pontjában foglalt követelményeknek megfelelően állítottak elő;

2.	„szülő növény”: minden olyan növényi anyag, amelynek keresztezése vagy szaporítása ökológiai heterogén anyagot eredményezett;

3.	„kis méretű csomagolás”: olyan csomagolás, amely a II. mellékletben előírt maximális mennyiségekig tartalmaz vetőmagot.

3. cikk

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállítása és forgalmazása az Unióban

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagait csak abban az esetben lehet az Unióban előállítani vagy forgalmazni, ha az alábbi követelmények mindegyike teljesül:

megfelelnek az alábbiakra vonatkozó követelményeknek:

a)	a fajtaazonosságra vonatkozó, az 5. cikkben említett követelmények;

b)	az egészségi állapotra, az analitikai tisztaságra és a csírázási arányra vonatkozó, a 6. cikkben említett követelmények;

c)	a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó, a 7. cikkben említett követelmények;

2.	leírásuk tartalmazza a 4. cikkben említett elemeket;

3.	a 9. cikkben említett hatósági ellenőrzések hatálya alá tartoznak;

4.	olyan gazdasági szereplők állítják elő vagy forgalmazzák azokat, akik megfelelnek a 8. cikkben foglalt tájékoztatási követelményeknek; valamint

5.	a 10. cikkel összhangban tartják fenn azokat.

4. cikk

Az ökológiai heterogén anyagok leírása

(1) Az ökológiai heterogén anyagok leírásának tartalmaznia kell az alábbi elemek mindegyikét:

jellemzőik leírását, beleértve a következőket:

i.	az anyagra jellemző legfontosabb közös tulajdonságok fenotípusos jellemzése, valamint az anyag heterogenitásának leírása az egyes reproduktív egységek között megfigyelhető fenotípusos sokféleség jellemzésével;

ii.

a releváns jellemzőik dokumentálása, beleértve az agronómiai szempontokat, például a terméshozamot, a hozamstabilitást, az alacsony anyagbeviteli rendszerekhez való alkalmasságot, a teljesítményt, az abiotikus terheléssel szembeni ellenálló képességet, a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, a minőségi paramétereket, az ízt vagy a színt;

iii.	a ii. alpontban említett jellemzőkre vonatkozó vizsgálatok rendelkezésre álló eredményei;

b)	az ökológiai heterogén anyag nemesítési vagy előállítási módszeréhez használt technika típusának leírása;

c)	az ökológiai heterogén anyag nemesítéséhez vagy előállításához használt szülő növény és az érintett gazdasági szereplő által alkalmazott saját ellenőrzési program leírása, hivatkozással a (2) bekezdés a) pontjában és adott esetben a (2) bekezdés c) pontjában említett gyakorlatokra;

d)	a gazdaságban alkalmazott irányítási és szelekciós gyakorlatok leírása hivatkozással a (2) bekezdés b) pontjára és adott esetben a szülő növény leírása hivatkozással a (2) bekezdés c) pontjára;

e)	hivatkozás a termesztési vagy az előállítási országra, az előállítás évére vonatkozó információkkal, valamint a talaj- és éghajlati adottságok leírásával.

(2) Az (1) bekezdésben említett anyagot az alábbi technikák egyikével lehet előállítani:

több különböző fajtájú szülő növény keresztezése, keresztezési protokollok alkalmazásával a sokszínű ökológiai heterogén anyag előállítása érdekében a keresztezési utódok válogatás nélküli továbbszaporítása, ismételt újravetése és az állomány természetes és/vagy mesterséges szelekciónak való kitétele révén, feltéve, hogy ezen anyag az (EU) 2018/848 rendelet 3. cikkének 18. pontjával összhangban magas szintű genetikai sokféleséget mutat;

b)	a gazdaságban alkalmazott irányítási gyakorlatok, beleértve az olyan anyag szelekcióját, létrehozását vagy fenntartását, amelyet az (EU) 2018/848 rendelet 3. cikkének 18. pontjával összhangban magas szintű genetikai sokféleség jellemez;

c)	bármely egyéb technika, amelyet ökológiai heterogén anyagok nemesítésére vagy előállítására használnak, figyelembe véve a szaporítás sajátos jellemzőit.

5. cikk

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagai vetőmagtételeinek fajtaazonosságára vonatkozó követelmények

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak az alábbi elemek mindegyike alapján azonosíthatónak kell lenniük:

az ökológiai heterogén anyag létrehozására szolgáló keresztezés során alkalmazott szülő növény és előállítási rendszer, a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában vagy adott esetben a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint, vagy a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett esetekben az anyag és a gazdaságon belüli irányítási gyakorlatok előélete, beleértve azt is, hogy a szelekció természetes úton és/vagy emberi beavatkozás útján történt-e;

2.	a termesztési vagy előállítási ország;

3.	a legfontosabb közös tulajdonságok és az anyag fenotípusos heterogenitásának jellemzése.

6. cikk

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak egészségi állapotára, analitikai tisztaságára és csírázási arányára vonatkozó követelmények

(1) Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak meg kell felelniük az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet (16) és az (EU) 2016/2031 rendelet alapján elfogadott egyéb vonatkozó jogi aktusok rendelkezéseinek az uniós zárlati károsítók, a védett zónás zárlati károsítók és az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók jelenléte és az ellenük hozott intézkedések tekintetében.

(2) A 66/401/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének A. pontjában felsorolt takarmánynövény-fajok ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a 66/401/EGK irányelv I. mellékletének 5. pontjában szereplő táblázat 1. pontja és utolsó oszlopa; valamint

b)	a 66/401/EGK irányelv II. melléklete I. szakaszának 2. és 3. pontja, valamint II. mellékletének III. szakasza.

(3) A 66/402/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének A. pontjában felsorolt gabonafajok ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a 66/402/EGK irányelv I. mellékletének 6. pontjában szereplő táblázat 1. pontja és utolsó oszlopa;

b)	az említett irányelv II. mellékletének 2.A. pontjában szereplő táblázat harmadik, hatodik, tizedik, tizenharmadik, tizenhatodik, huszadik és huszonegyedik sora és 2.B. pontja;

c)	az említett irányelv II. mellékletének 3. pontjában szereplő táblázat utolsó oszlopa;

d)	az említett irányelv II. mellékletének 4. pontjában szereplő táblázat harmadik és hatodik sora.

(4) A 68/193/EGK irányelv szerinti szőlő ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a 68/193/EGK irányelv I. mellékletének 2., 3., 4., 6. és 7. szakasza, valamint 8. szakaszának 6. pontja;

b)	a 68/193/EGK irányelv II. melléklete az 1.1. pont kivételével.

(5) A 98/56/EK irányelv szerinti dísznövények ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására a 93/49/EGK irányelv (17) 3. cikkét kell alkalmazni.

(6) A 2002/54/EK irányelv szerinti répa ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására az említett irányelv I. mellékletének A.1., B.2. és B.3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A 2002/55/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt zöldségfajok ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására az említett irányelv II. mellékletének 2. és 3. pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A 2002/56/EK irányelv szerinti vetőburgonya ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására az I. melléklet 3. pontjában és a II. mellékletben a vetőburgonya legalacsonyabb kategóriájára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(9) A 2002/57/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt olaj- és rostnövények ökológiai heterogén anyagai növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a 2002/57/EK irányelv I. mellékletének 1. pontja és a 4. pontjában szereplő táblázat utolsó oszlopa;

b)	a II. melléklet I.4.A. pontjában szereplő táblázat, a Brassica ssp. és a Sinapis alba elit vetőmagjára vonatkozó követelmények kivételével, valamint a 2002/57/EK irányelv II. mellékletének I.5. pontjában szereplő táblázat utolsó oszlopa.

(10) A 2008/72/EK irányelv szerinti, az ökológiai heterogén anyagok vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagainak előállítására és forgalmazására a 93/61/EGK bizottsági irányelv (18) 3. és 5. cikkét kell alkalmazni.

(11) A 2008/90/EK irányelv szerinti ökológiai heterogén gyümölcsszaporító anyagok növényi szaporítóanyagainak és a szánt gyümölcstermő növények előállítására és forgalmazására a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a)	a 2014/98/EU bizottsági végrehajtási irányelv (19) 23. cikke, kivéve az (1) bekezdés b) pontját, valamint 24., 26., 27. és 27a. cikke;

b)	a 2014/98/EU végrehajtási irányelv I., II. és III. melléklete, valamint az irányelv IV. mellékletében a C.A.C. anyagra vonatkozó követelmények.

(12) A (2)–(11) bekezdés csak a vetőmagok analitikai tisztaságára és csírázási arányára vonatkozó követelmények, valamint az egyéb szaporítóanyagok minőségére és egészségi állapotára vonatkozó követelmények tekintetében alkalmazandó, a fajtaazonosság, a fajtatisztaság és az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak fajtaazonosságára és fajtatisztaságára vonatkozó szabadföldi ellenőrzési követelmények tekintetében azonban nem.

(13) Az (1)–(12) bekezdés rendelkezéseitől eltérve a gazdasági szereplők az ökológiai heterogén szaporítóanyag csírázásra vonatkozó feltételeknek meg nem felelő vetőmagját is forgalomba hozhatják, feltéve, hogy a szállító feltünteti az érintett vetőmag csírázási arányát a címkén vagy közvetlenül a csomagoláson.

7. cikk

Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak csomagolására és jelölésére vonatkozó követelmények

(1) Amennyiben az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagait nem kis méretű csomagolásban tárolják, azokat olyan csomagokban vagy konténerekben kell tárolni, amelyeket oly módon zártak le, hogy azokat ne lehessen kinyitni anélkül, hogy a csomagon vagy a konténeren a manipulálásra utaló bizonyíték maradna.

(2) A gazdasági szereplőnek az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagai vetőmagjainak csomagolásán vagy konténerén az Unió legalább egyik hivatalos nyelvén megszövegezett címkét kell elhelyeznie.

E címkének:

a)	olvashatónak, az egyik oldalra írottnak vagy nyomtatottnak, illetve nem használtnak és jól láthatónak kell lennie;

b)	tartalmaznia kell az e rendelet I. mellékletében meghatározott információkat;

c)	sárga színűnek kell lennie egy zöld, átlós kereszttel.

(3) Az I. mellékletben meghatározott információ a címke helyett közvetlenül a csomagolásra vagy a konténerre is nyomtatható vagy írható. Ebben az esetben a (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó.

(4) Kis méretű, átlátszó csomagolás esetén a címke elhelyezhető a csomagoláson belül, feltéve, hogy az jól olvasható.

(5) Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve az ökológiai heterogén anyag zárt és címkézett csomagokban és konténerekben található vetőmagja a II. mellékletben meghatározott maximális mennyiségek erejéig a végső felhasználók számára jelölés nélküli és plombálatlan csomagokban is értékesíthető, feltéve, hogy kérésére a vevőt a kézbesítés időpontjában írásban tájékoztatják a fajról, az anyag megnevezéséről és a tétel hivatkozási számáról.

8. cikk

A gazdasági szereplők által megőrzendő információkra vonatkozó követelmények

(1) Az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagait előállító vagy forgalmazó valamennyi gazdasági szereplő köteles:

megőrizni az (EU) 2018/848 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban benyújtott értesítés másolatát, az említett rendelet 39. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint benyújtott nyilatkozat egy példányát, és adott esetben az említett rendelet 35. cikkével összhangban kapott tanúsítvány másolatát;

biztosítani az ökológiai heterogén anyag nyomonkövethetőségét a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjának vagy adott esetben a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjának rendelkezéseiben meghatározott előállítási rendszerben azáltal, hogy megőrzi azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik azon gazdasági szereplők azonosítását, amelyek az ökológiai heterogén anyag szülő növényét szállították.

A gazdasági szereplőnek e dokumentumokat öt évig kell megőriznie.

(2) A forgalmazásra szánt ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagait előállító gazdasági szereplőnek az alábbi információkat is nyilvántartásba kell vennie és meg kell őriznie:

a)	minden egyes bejelentett ökológiai heterogén anyag fajának neve és használatos elnevezése; az ökológiai heterogén anyag előállítására használt technika típusa a 4. cikknek megfelelően;

b)	a bejelentett ökológiai heterogén anyag jellemzése a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően;

c)	az ökológiai heterogén anyag nemesítésének helye és az ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyaga előállításának helye az 5. cikk rendelkezéseinek megfelelően;

d)	az ökológiai heterogén anyag előállítására használt terület és az előállított mennyiség.

(3) A 66/401/EGK, a 66/402/EGK, a 68/193/EGK, a 98/56/EK, a 2002/53/EK, a 2002/54/EK, a 2002/55/EK, a 2002/56/EK, a 2002/57/EK, a 2008/72/EK és a 2008/90/EK irányelv szerinti felelős hivatalos szervek hozzáférhetnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében hivatkozott információkhoz.

9. cikk

Hatósági ellenőrzések

A tagállamok illetékes hatóságainak vagy – amennyiben az illetékes hatóságok az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezetével összhangban ellenőrzési feladatokat ruháztak át – az átruházott feladatot ellátó szervezeteknek kockázatalapú hatósági ellenőrzéseket kell végezniük az ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállítására és forgalmazására vonatkozóan az e rendelet 4., 5., 6., 7., 8. és 10. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzése céljából.

A csírázási arány és az analitikai tisztaság vizsgálatát a Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség alkalmazandó módszereinek megfelelően kell elvégezni.

10. cikk

Az ökológiai heterogén anyagok fenntartása

Amennyiben a fenntartás lehetséges, az a gazdasági szereplő, amely az (EU) 2018/848 rendelet 13. cikkének megfelelően ökológiai heterogén anyagot jelentett be az illetékes hatóságoknak, köteles megőrizni az anyag azon fő jellemzőit, amelyekkel a bejelentés időpontjában rendelkezett, az anyag fenntartásával, amíg az a piacon marad. A fenntartást az ilyen heterogén anyagok fenntartásához alkalmazott, elfogadott gyakorlatok szerint kell végezni. A fenntartásért felelős gazdasági szereplőnek nyilvántartást kell vezetnie a fenntartás időtartamáról és tartalmáról.

Az illetékes hatóságok mindenkor hozzáférhetnek az anyagért felelős gazdasági szereplő által vezetett valamennyi nyilvántartáshoz, hogy ellenőrizhessék azok fenntartását. A gazdasági szereplőnek öt évig meg kell őriznie ezeket a nyilvántartásokat attól az időponttól számítva, amelytől az ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyagát már nem forgalmazzák.

11. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 150., 2018.6.14., 1. o.

(2) A Tanács 66/401/EGK irányelve (1966. június 14.) a takarmánynövény-vetőmagok forgalmazásáról (HL 125., 1966.7.11., 2298. o.).

(3) A Tanács 66/402/EGK irányelve (1966. június 14.) a gabonavetőmagok forgalmazásáról (HL 125., 1966.7.11., 2309. o.).

(4) A Tanács 68/193/EGK irányelve (1968. április 9.) a vegetatív szőlő-szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 93., 1968.4.17., 15. o.).

(5) A Tanács 98/56/EK irányelve (1998. július 20.) a dísznövények szaporítóanyagainak forgalmazásáról (HL L 226., 1998.8.13., 16. o.).

(6) A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).

(7) A Tanács 2002/54/EK irányelve (2002. június 13.) a répavetőmag forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 12. o.).

(8) A Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

(9) A Tanács 2002/56/EK irányelve (2002. június 13.) a vetőburgonya forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 60. o.).

(10) A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).

(11) A Tanács 2008/72/EK irányelve (2008. július 15.) a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról (HL L 205., 2008.8.1., 28. o.).

(12) A Tanács 2008/90/EK irányelve (2008. szeptember 29.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 267., 2008.10.8., 8. o.).

(13) A Bizottság 2008/62/EK irányelve (2008. június 20.) a helyi és a regionális feltételekhez természetes módon alkalmazkodott, és génerózió által veszélyeztetett mezőgazdasági honos fajok és fajták elfogadása, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának, valamint vetőburgonyájának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről (HL L 162., 2008.6.21., 13. o.).

(14) A Bizottság 2009/145/EK irányelve (2009. november 26.) az adott helyen és régióban hagyományosan termesztett és génerózió által veszélyeztetett honos zöldségfajok és fajták, illetve a kereskedelmi növénytermesztési szempontból tényleges értékkel nem rendelkező, csupán bizonyos feltételek melletti termesztésre nemesített zöldségek fajtáinak elismerése, és ezen honos fajok és fajták vetőmagjának forgalmazása esetében alkalmazható eltérésekről (HL L 312., 2009.11.27., 44. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(16) A Bizottság (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelete (2019. november 28.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról(HL L 319., 2019.12.10., 1. o.).

(17) A Bizottság 93/49/EGK irányelve (1993. június 23.) a 91/682/EGK tanácsi irányelv értelmében a dísznövények szaporítóanyagaira és a dísznövényekre vonatkozó feltételek jegyzékének kidolgozásáról (HL L 250., 1993.10.7., 9. o.).

(18) A Bizottság 93/61/EGK irányelve (1993. július 2.) a 92/33/EGK tanácsi irányelv értelmében a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és palántázóanyagokra vonatkozó feltételek jegyzékének meghatározásáról (HL L 250., 1993.10.7., 19. o.).

(19) A Bizottság 2014/98/EU végrehajtási irányelve (2014. október 15.) a 2008/90/EK tanácsi irányelvnek az ugyanazon irányelv I. mellékletében említett gyümölcstermő növénynemzetségekre és növényfajokra vonatkozó különleges követelmények, a szállítók által teljesítendő különleges követelmények és a hivatalos vizsgálatokra vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 298., 2014.10.16., 22. o.).

I. MELLÉKLET

A CSOMAGOLÁSON LÉVŐ CÍMKÉN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN ELŐÍRTAK SZERINT

A. A címkének az alábbi információkat kell tartalmaznia:

1.	a heterogén anyag megnevezése az „Ökológiai heterogén anyag” kifejezéssel együtt;

2.	„Uniós szabályok és előírások”;

3.	a címke elhelyezéséért felelős gazdasági szereplő neve és címe vagy nyilvántartási kódja;

4.	az előállítási ország;

5.	a címke elhelyezéséért felelős gazdasági szereplő által megadott hivatkozási szám;

6.	a lezárás éve és hónapja, a következő kifejezés után: „lezárva”;

7.	latin betűkkel a faj legalább botanikai neve szerinti megnevezése, amely rövidített formában és a névadó neve nélkül is megadható;

8.	a bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve vetőmag esetében a bejelentett magszám, a kis méretű csomagolások kivételével;

9.	a tömeg feltüntetése esetén, és amennyiben drazsírozó anyag vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított hozzávetőleges aránya;

10.	a növényi szaporítóanyagokon alkalmazott növényvédő szerekre vonatkozó, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 49. cikkének (4) bekezdésében előírt információk;

11.	a csírázási arány, amennyiben e rendelet 6. cikkének (13) bekezdése szerint az ökológiai heterogén anyag nem felel meg a csírázási arányra vonatkozó feltételeknek.

B. Az A.1. pontban említett megnevezés nem okozhat nehézséget a felhasználóknak a felismerés vagy a reprodukálás tekintetében, és nem lehet:

a)	azonos vagy összetéveszthető egy olyan megnevezéssel, amely alatt ugyanazon vagy egy közeli rokonságban álló faj másik fajtájának vagy ökológiai heterogén anyagának nevét bejegyezték a növényfajták hivatalos nyilvántartásába vagy az ökológiai heterogén szaporítóanyagok jegyzékébe;

b)	azonos vagy összetéveszthető olyan egyéb megjelölésekkel, amelyeket a mindennapi áruforgalomban használnak, vagy amelyeket más jogszabályok értelmében szabadon kell hagyni;

c)	megtévesztő vagy összetévesztésre alkalmas az ökológiai heterogén anyag jellemzői, értéke vagy fajtaazonossága, illetve a nemesítő kiléte tekintetében.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

II. MELLÉKLET

A VETŐMAG MAXIMÁLIS MENNYISÉGE KIS MÉRETŰ CSOMAGOLÁSBAN, A 7. CIKK (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT

Faj	A vetőmag maximális nettó tömege (kg)
Takarmánynövények	10
Répafélék	10
Gabonafélék	30
Olaj- és rostnövények	10
Vetőburgonya	30
Zöldségvetőmag:
Pillangósvirágúak	5
Hagyma, turbolya, spárga, mángold, cékla, tarlórépa, görögdinnye, sütőtök, csillagtök, sárgarépa, retek, feketegyökér, spenót, galambbegysaláta	0,5
Minden egyéb zöldségfaj	0,1

2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/28

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1190 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 15.)

az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma tekintetében a 2022-es referenciaévre vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásainak az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (1) bekezdésére, valamint 17. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/2152 rendelet I. mellékletében felsorolt „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma helyes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia a változókat, a mértékegységet, a statisztikai sokaságot, az osztályozásokat és bontásokat, valamint az adattovábbítás határidejét annak érdekében, hogy a tagállamok között összehasonlítható és harmonizált statisztikai adatok álljanak rendelkezésre az IKT-használatról és az elektronikus kereskedelemről.

(2)	A tagállamoknak metaadat-leírásokat és minőségjelentéseket kell szolgáltatniuk a vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartására és valamennyi vállalkozásstatisztikára vonatkozóan. Ezért meg kell határozni az e jelentésekre vonatkozó szabályokat és határidőket, és azok tartalmát.

(3)	Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az európai statisztikai rendszer bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/2152 rendelet I. mellékletében említett „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” téma tekintetében a tagállamok e rendelet mellékletének megfelelően továbbítják az adatokat, összhangban a 2022-es referenciaévre vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásaival.

2. cikk

Az (EU) 2019/2152 rendelet I. mellékletében említett „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témára vonatkozó éves metaadat-leírást 2022. május 31-ig kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostat).

Az (EU) 2019/2152 rendelet I. mellékletében említett „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témára vonatkozó éves minőségjelentést 2022. november 5-ig kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostat).

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2019.12.17., 1. o.

Melléklet

Az „IKT-használat és elektronikus kereskedelem” témára vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásai

Kötelező (M)/nem kötelező (O)

Alkalmazási kör (szűrés)

Változó

Kötelező változók

i.	az összes vállalkozás esetében:

(1)	a vállalkozás fő gazdasági tevékenysége az előző naptári évben

(2)	az alkalmazottak és az önálló vállalkozók átlagos száma az előző naptári évben

(3)	az előző naptári évi teljes árbevétel, héa (hozzáadott érték adó, Magyarországon áfa) nélkül

(4)	az üzleti célú internet-hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak és önálló vállalkozók száma vagy az összes alkalmazotthoz és önálló vállalkozóhoz viszonyított százalékos aránya

(5)	IKT-szakemberek alkalmazása

(6)	az IKT-hoz kapcsolódó készségek fejlesztésével kapcsolatos bármilyen képzés nyújtása IKT-szakemberek részére az előző naptári évben

(7)	az IKT-hoz kapcsolódó készségek fejlesztésével kapcsolatos bármilyen képzés nyújtása egyéb alkalmazottak részére az előző naptári évben

(8)	IKT-szakemberek felvétele vagy erre tett kísérlet az előző naptári évben

(9)

IKT-feladatkörök ellátása (például az IKT-infrastruktúra karbantartása, irodai szoftverek támogatása, vállalatirányítási szoftverek/rendszerek és/vagy webes megoldások, biztonság és adatvédelem fejlesztése és támogatása) saját alkalmazottak által (beleértve az anyavállalat vagy kapcsolt vállalkozás által alkalmazottakat is), az előző naptári évben

(10)	IKT-feladatkörök ellátása (például az IKT-infrastruktúra karbantartása, irodai szoftverek támogatása, vállalatirányítási szoftverek/rendszerek és/vagy webes megoldások, biztonság és adatvédelem fejlesztése és támogatása) külső szolgáltatók révén, az előző naptári évben

(11)	ipari robotok használata

(12)	szolgáltató robotok használata

(13)	a vállalkozáson belül a következőket érintő intézkedések alkalmazása: nyomtatásra és másolásra használt papír mennyisége

(14)	a vállalkozáson belül a következőket érintő intézkedések alkalmazása: az IKT-berendezések energiafogyasztása

(15)	az IKT-szolgáltatások vagy az IKT-berendezések környezeti hatásának a vállalkozás általi figyelembevétele azok kiválasztásakor (például energiafogyasztás)

(16)	a használaton kívüli IKT-berendezések (például számítógépek, monitorok, mobiltelefonok) ártalmatlanítása az elektronikus hulladékgyűjtésben/-újrafeldolgozásban (beleértve azt is, hogy a kiskereskedőre bízzák azok ártalmatlanítását),

(17)	a használaton kívüli IKT-berendezések (például számítógépek, monitorok, mobiltelefonok) vállalkozásnál tartása (például pótalkatrészként való használat, az érzékeny információk nyilvánosságra hozatalától való félelem miatt)

(18)	a használaton kívüli IKT-berendezések (például számítógépek, monitorok, mobiltelefonok) eladása, lízingvállalkozásnak történő visszaszolgáltatása vagy adományozása

ii.	olyan alkalmazottakat és önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében, akik rendelkeznek üzleti célú internet-hozzáféréssel:

(19)	internetkapcsolat: bármilyen típusú vezetékes kapcsolat használata

(20)	távülések lebonyolítása

(21)	az alkalmazottak távoli hozzáférése a vállalkozás e-mail rendszeréhez (számítógépeken vagy hordozható eszközökön, például okostelefonokon keresztül)

(22)	az alkalmazottak távoli hozzáférése (számítógépeken vagy hordozható eszközökön, például okostelefonokon keresztül) a vállalkozás dokumentumaihoz (például fájlokhoz, táblázatokhoz, prezentációkhoz, ábrákhoz, fényképekhez)

(23)	az alkalmazottak távoli hozzáférése (számítógépeken vagy hordozható eszközökön, például okostelefonokon keresztül) a vállalkozás üzleti alkalmazásaihoz vagy szoftvereihez (például könyveléshez, értékesítéshez, megrendelésekhez, CRM-hez (kivéve a belső kommunikációhoz használt alkalmazásokat))

(24)	áruk vagy szolgáltatások online értékesítése az előző naptári évben a vállalkozás weboldalain vagy alkalmazásain keresztül (beleértve az extraneteket is)

(25)	áruk vagy szolgáltatások online értékesítése az előző naptári évben több vállalkozás által, termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából használt e-kereskedelmi piactérként működő weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül

(26)	áruk vagy szolgáltatások EDI-alapú értékesítése (elektronikus adatcsere-üzeneteken keresztül leadott megrendelések fogadása) az előző naptári évben

(27)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: hitelesítés erős jelszóval (pl. minimális hossz, számok és különleges karakterek használata, időszakonként változtatva)

(28)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: a vállalkozás IKT-rendszeréhez való hozzáféréshez használt biometrikus módszerekkel történő hitelesítés (például ujjnyomatokon, hangon, arcon alapuló hitelesítés)

(29)

IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: legalább két hitelesítési mechanizmus kombinációján alapuló hitelesítés (pl. felhasználó által meghatározott jelszó, egyszeri jelszó (OTP), biztonsági token segítségével generált vagy okostelefonon keresztül kapott kód, biometrikus módszer (például ujjnyomatokon, hangon, arcon alapuló módszer) kombinációja)

(30)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: adatok, dokumentumok vagy e-mailek titkosítása

(31)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: adatok külön helyre történő biztonsági másolata (ideértve a felhőalapú tárhelyeket)

(32)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: hálózati hozzáférés ellenőrzése (felhasználói jogok kezelése a vállalkozás hálózatában)

(33)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: virtuális magánhálózat (VPN), amely a magánhálózatot kiterjeszti a nyilvános hálózatra a nyilvános hálózaton keresztül történő biztonságos adatcsere lehetővé tétele érdekében)

(34)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: IKT-biztonságfigyelő rendszer, amely lehetővé teszi az IKT-rendszerekben a gyanús tevékenységek felderítését és a vállalkozás ezzel kapcsolatban történő figyelmeztetését, az önálló vírusirtó szoftver kivételével

(35)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: az IKT-biztonsági események utáni elemzést lehetővé tevő naplófájlok karbantartása

(36)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: IKT-kockázatelemzés, vagyis IKT-biztonsági incidensek valószínűségének és következményeinek időszakos értékelése

(37)	IKT biztonsági intézkedések alkalmazása a vállalkozások IKT-rendszereire: IKT-biztonsági vizsgálatok, például behatolásvizsgálatok elvégzése, védelmi riasztórendszer tesztelése, biztonsági intézkedések felülvizsgálata, készenléti rendszerek tesztelése

(38)	önkéntes képzések vagy a vállalaton belül rendelkezésre álló információk révén annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően fennálló kötelezettségeikkel (például intraneten lévő információk)

(39)	kötelező képzések vagy kötelező tananyag áttekintése révén annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően fennálló kötelezettségeikkel

(40)	szerződés (például munkaszerződés) révén annak biztosítása, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek az IKT-biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illetően fennálló kötelezettségeikkel

(41)

az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekre, gyakorlatokra vagy eljárásokra vonatkozó dokumentum(ok), például az IKT-biztonsággal, továbbá az alkalmazottak IKT-használattal kapcsolatos képzésére, az IKT-biztonsági intézkedésekre, az IKT-biztonsági intézkedések értékelésére, az IKT-biztonsági dokumentumok frissítésére vonatkozó tervekre vonatkozó adatok bizalmas kezelésével kapcsolatos dokumentumok rendelkezésre állása

(42)	az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: IKT-szolgáltatások elérhetőségében bekövetkező fennakadás hardver- vagy szoftverproblémák miatt

(43)	az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: IKT-szolgáltatások elérhetőségében bekövetkező fennakadás például külső, zsarolóvírus-támadások, szolgáltatásmegtagadással járó támadások miatt

(44)	az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: adatvesztés vagy adatromlás hardver- vagy szoftverproblémák miatt

(45)	az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: adatvesztés vagy adatromlás rosszindulatú szoftver vagy engedély nélküli behatolás által okozott fertőzés miatt

(46)	az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: bizalmas adatok kiszivárgása behatolás, a honlap forgalmának egy hamis weboldalra történő illegális átirányítása, adathalászati támadás, a saját alkalmazottak szándékos cselekedetei miatt

(47)	az előző naptári évben tapasztalt, az alábbi következményekkel járó IKT-vonatkozású biztonsági események: bizalmas adatok kiszivárgása a saját alkalmazottak nem szándékos cselekedete miatt

(48)

a vállalkozás saját alkalmazottai által végzett (ideértve az anyavállalatban vagy kapcsolt vállalkozásban alkalmazott személyeket is), IKT-biztonsággal kapcsolatos tevékenységek, például biztonsági tesztelés, IKT-biztonsági képzés, IKT-biztonsági incidensek megoldása (az előrecsomagolt szoftverek frissítése kivételével)

(49)	külső szolgáltatók által végzett, IKT-biztonsággal kapcsolatos tevékenységek, például biztonsági tesztelés, IKT-biztonsági képzés, IKT-biztonsági incidensek megoldása (az előrecsomagolt szoftverek frissítése kivételével)

(50)	IKT-biztonsági incidensekkel szembeni biztosítás rendelkezésre állása

iii.	bármilyen típusú vezetékes internetkapcsolatot használó vállalkozások esetében:

(51)	a leggyorsabb vezetékes internetkapcsolat maximális szerződés szerinti letöltési sebessége az alábbi tartományokban: [0 Mbit/s, < 30 Mbit/s], [30 Mbit/s, < 100 Mbit/s], [100 Mbit/s, < 500 Mbit/s], [500 Mbit/s, < 1 Gbit/s], [≥ 1 Gbit/s]

iv.	távüléseket tartó vállalkozások esetében

(52)	a távülések interneten történő lebonyolítására vonatkozó IKT-biztonsági iránymutatások megléte, mint például jelszó megkövetelése, végponttól végpontig terjedő titkosítás

(53)	az interneten lebonyolított távüléseknek az üzleti célú utazással szembeni előnyben részesítésére vonatkozó iránymutatások rendelkezésre állása

v.	a vállalkozás e-mail rendszeréhez távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazottakat vagy önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében

(54)	a vállalkozás e-mail rendszeréhez távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak és önálló vállalkozók száma vagy az összes alkalmazotthoz és önálló vállalkozóhoz viszonyított százalékos aránya

vi.	a vállalkozás dokumentumaihoz, üzleti alkalmazásaihoz vagy szoftvereihez távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazottakat vagy önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében

(55)	a vállalkozás dokumentumaihoz, üzleti alkalmazásaihoz vagy szoftvereihez távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazottak és önálló vállalkozók száma vagy az összes alkalmazotthoz és önálló vállalkozóhoz viszonyított százalékos aránya

vii.	a vállalkozás e-mail rendszeréhez, dokumentumaihoz, üzleti alkalmazásaihoz vagy szoftvereihez távoli hozzáféréssel rendelkező alkalmazottakat vagy önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében

(56)	a távoli hozzáférésre vonatkozó IKT-biztonsági iránymutatások megléte, mint például jelszóval védett távülések lefolytatásának előírása, nyilvános Wi-Fi munkavégzésre való használatának tilalma, VPN használata, adatvédelmi követelmények

viii.

az előző naptári évben online értékesítő vállalkozások esetében:

(57)	az áruk vagy szolgáltatások online értékesítésének értéke, vagy az áruk és szolgáltatások online értékesítése által generált teljes árbevétel százalékos aránya az előző naptári évben

(58)	a magánfogyasztóknak történő online értékesítés által generált online értékesítés (fogyasztói értékesítés: B2C) értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(59)	a más vállalkozásoknak (vállalkozások közötti értékesítés: B2B) és a közszférának (vállalkozások által a közszféra részére: B2G) történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

ix.

azon vállalkozások esetében, amelyek az előző naptári évben online értékesítettek árukat és szolgáltatásokat a vállalkozás weboldalain keresztül vagy több vállalkozás által, termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából használt e-kereskedelmi piactérként működő weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül:

(60)	az előző naptári évben a vállalkozás weboldalain vagy alkalmazásain keresztül generált online áru- vagy szolgáltatás-értékesítés értékének százalékos aránya

(61)	az előző naptári évben több vállalkozás által, termékekkel vagy szolgáltatásokkal való kereskedelem céljából használt e-kereskedelmi piactérként működő weboldalakon vagy alkalmazásokon keresztül generált online áru- vagy szolgáltatás-értékesítés értékének százalékos aránya

x.	azon vállalkozások esetében, amelyek az előző naptári évben EDI-alapú termék- és szolgáltatás-értékesítést hajtottak végre:

(62)	az áruk vagy szolgáltatások EDI-alapú értékesítésének értéke, vagy az áruk vagy szolgáltatások EDI-alapú értékesítése által generált teljes árbevétel százalékos aránya az előző naptári évben

xi.	az előző naptári évben IKT-szakembereket felvevő vagy erre kísérletet tevő vállalkozások esetében

(63)	IKT-szakembert igénylő, nehezen betölthető üres álláshelyek

xii.	az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekről, gyakorlatokról vagy eljárásokról szóló dokumentummal(okkal) rendelkező vállalkozások

(64)	az IKT-biztonsággal kapcsolatos intézkedésekről, gyakorlatokról vagy eljárásokról szóló vállalati dokumentum(ok) legfrissebb meghatározása vagy felülvizsgálata: az elmúlt tizenkét hónapban, több mint tizenkét hónapja és legfeljebb huszonnégy hónappal ezelőtt, több mint huszonnégy hónappal ezelőtt

xiii.

ipari vagy szolgáltató robotokat használó vállalkozások esetében

(65)	a robotok vállalaton belüli használatára vonatkozó döntést befolyásoló okok: magas munkaerőköltségek

(66)	a robotok vállalaton belüli használatára vonatkozó döntést befolyásoló okok: nehézségek a munkaerő felvételében

(67)	a robotok vállalaton belüli használatára vonatkozó döntést befolyásoló okok: a munkahelyi biztonság növelése

(68)	a robotok vállalaton belüli használatára vonatkozó döntést befolyásoló okok: az eljárások és/vagy az előállított áruk és nyújtott szolgáltatások magas színvonalának vagy szabványos minőségének biztosítása

(69)	a robotok vállalaton belüli használatára vonatkozó döntést befolyásoló okok: a vállalkozás által előállított termékek vagy nyújtott szolgáltatások körének bővítése

(70)	a robotok vállalaton belüli használatára vonatkozó döntést befolyásoló okok: adó- vagy egyéb kormányzati ösztönzők

Nem kötelező változók

i.	olyan alkalmazottakat és önálló vállalkozókat foglalkoztató vállalkozások esetében, akik rendelkeznek üzleti célú internet-hozzáféréssel:

(1)	a vállalkozás által biztosított, mobiltelefon-hálózaton keresztüli internetkapcsolatot lehetővé tevő hordozható eszközt üzleti célból használó alkalmazottak és önálló vállalkozók száma vagy az összes alkalmazott és önálló vállalkozó számához viszonyított százalékos aránya

ii.	az előző naptári évben online értékesítő vállalkozások esetében:

(2)	a vállalkozás saját országában található ügyfeleknek történő online értékesítés az előző naptári évben

(3)	más tagállamokban található ügyfeleknek történő online értékesítés az előző naptári évben

(4)	a világ többi részén található ügyfeleknek történő online értékesítés az előző naptári évben

iii.	a következő földrajzi területek közül legalább kettőben található ügyfelek részére online értékesítést végző vállalkozások esetében: saját országban, más tagállamokban vagy a világ többi részén az előző naptári évben:

(5)	a vállalkozás saját országában található ügyfeleknek történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(6)	más tagállamokban található ügyfeleknek történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

(7)	a világ többi részén található ügyfeleknek történő online értékesítés által generált online értékesítés értékének százalékos aránya az előző naptári évben

iv.	az előző naptári évben más tagállamokban található ügyfeleknek online értékesítő vállalkozások esetében:

(8)	a más tagállamokba történő értékesítés során tapasztalt nehézségek: a termékek magas szállítási vagy visszaküldési költségei az előző naptári évben

(9)	a más tagállamokba történő értékesítés során tapasztalt nehézségek: panaszok vagy viták rendezésével kapcsolatos nehézségek az előző naptári évben

(10)	a más tagállamokba történő értékesítés során tapasztalt nehézségek: a termék címkézésének az egyéb tagállamokba történő értékesítéshez való igazítása az előző naptári évben

(11)	a más tagállamokba történő értékesítés során tapasztalt nehézségek: a más tagállambeli ügyfelekkel való kommunikációhoz szükséges idegennyelv-ismeret hiánya az előző naptári évben

(12)	a más tagállamokba történő értékesítés során tapasztalt nehézségek: a vállalkozás üzleti partnereinek bizonyos tagállamokba történő értékesítésre vonatkozó korlátozásai az előző naptári évben

(13)	a más tagállamokba történő értékesítés során tapasztalt nehézségek: más tagállamok héarendszerével kapcsolatos nehézségek (például a héa szempontjából történő kezeléssel kapcsolatos bizonytalanság a különböző országokban) az előző naptári évben

v.	nehezen betölthető IKT-szakemberi állásokkal rendelkező vállalkozások esetében, amikor az előző naptári évben IKT-szakembereket próbáltak felvenni:

(14)	IKT-szakemberek felvételekor a jelentkezések hiánya miatt tapasztalt nehézségek az előző naptári évben

(15)	az IKT-szakemberek felvételének nehézségei az előző naptári évben a pályázók információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó, oktatási és/vagy képzési képesítések hiánya miatt

(16)	az IKT-szakemberek felvétele terén tapasztalt nehézségek az előző naptári évben, a pályázók megfelelő szakmai tapasztalatának hiánya miatt

(17)	az IKT-szakemberek felvétele terén tapasztalt nehézségek az előző naptári évben, a pályázók, túl magas bérigénye miatt

vi.	ipari vagy szolgáltató robotokkal rendelkező vállalkozások esetében

(18)	a vállalkozás által használt ipari és szolgáltató robotok száma

Mértékegység

Abszolút számok, a nemzeti valutában (ezer egység) kifejezett árbevételre vagy a (teljes) árbevétel százalékos arányára vonatkozó jellemzők kivételével

Statisztikai sokaság

Tevékenységi kör:

NACE C–J, L–N nemzetgazdasági ágak és 95.1. alágazat

Méretkategória szerinti lefedettség:

Legalább 10 alkalmazottat és önálló vállalkozót foglalkoztató vállalkozások. Opcionálisan a kevesebb mint 10 alkalmazottat és önálló vállalkozót foglalkoztató vállalkozások is belefoglalhatók.

Bontások

Tevékenység szerinti bontás

nemzeti aggregátorok kiszámításához:

—	NACE C+D+E+F+G+H+I+J+L+M+N+95.1, D+E nemzetgazdasági ágak és alágazat aggregátumai

—	NACE nemzetgazdasági ágak: C, F, G, H, I, J, L, M, N

—	NACE-ágazatok: 47, 55

—	NACE-ágazatok aggregátumai: 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17 + 18, 19 + 20 + 21 + 22 + 23, 24 + 25, 26 + 27 + 28 + 29 + 30 + 31 + 32 + 33

—	ágazatok és alágazatok aggregátuma: 26.1 + 26.2 + 26.3 + 26.4 + 26.8 + 46.5 + 58.2 + 61 + 62 + 63.1 + 95.1

kizárólag az európai összegekhez való hozzájárulás esetében

—	NACE nemzetgazdasági ágak: D, E

—	NACE-ágazatok: 19, 20, 21, 26, 27, 28, 45, 46, 61, 72, 79

—	NACE-alágazat: 95.1

—	NACE-ágazatok aggregátumai: 10 + 11 + 12, 13 + 14 + 15, 16 + 17 + 18, 22 + 23, 29 + 30, 31 + 32 + 33, 58 + 59 + 60, 62 + 63, 69 + 70 + 71, 73 + 74 + 75, 77 + 78 + 80 + 81 + 82

Az alkalmazottak és önálló vállalkozók létszámának gazdasági méretosztálya: 10+, 10-49, 50-249, 250+; opcionálisan: 0-9, 0-1, 2-9

Adattovábbítási határidő

2022. október 5.

2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/37

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1191 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 19.)

a klopiralid hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2006/64/EK bizottsági irányelv (2) felvette a 91/414/EGK tanácsi irányelv (3) I. mellékletébe a klopiralid hatóanyagot.

(2)	A 91/414/EGK irányelv I. mellékletében szereplő hatóanyagok az 1107/2009/EK rendelet értelmében jóváhagyott hatóanyagoknak tekintendők, és az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) mellékletének A. részében is fel vannak sorolva.

(3)	A klopiralid hatóanyagnak az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének A. részében megállapított jóváhagyása 2022. április 30-án lejár.

(4)	A 844/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (5) 1. cikkének megfelelően és az említett cikkben előírt határidőn belül kérelmet nyújtottak be a klopiralid hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása iránt.

(5)	A kérelmező benyújtotta a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően előírt kiegészítő dokumentációt. A referens tagállam a kérelmet hiánytalannak találta.

(6)	A referens tagállam a társreferens tagállammal konzultálva elkészítette a jóváhagyás érvényességének meghosszabbítása iránt benyújtott kérelmet értékelő jelentéstervezetet, amelyet 2017. május 31-én benyújtott az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) és a Bizottsághoz.

(7)

A Hatóság közzétette a kiegészítő összefoglaló dokumentációt. A Hatóság ezenkívül észrevételezés céljából elküldte a kérelmezőnek és a tagállamoknak a hosszabbítási kérelmet értékelő jelentés tervezetét, amelyről nyilvános konzultációt is indított. A Hatóság a kapott észrevételeket továbbította a Bizottságnak.

(8)

A Hatóság 2018. július 6-án eljuttatta a Bizottsághoz az arra vonatkozó állásfoglalását (6), hogy a klopiralid várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Bizottság 2021. március 24-én ismertette a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával a klopiralidra vonatkozó megújítási jelentést, valamint a rendelettervezetet.

(9)

Az (EU) 2018/605 bizottsági rendelet (7) által bevezetett, az endokrin károsító tulajdonságok azonosítására szolgáló új kritériumokat illetően a Hatóság következtetése szerint a tudományos bizonyítékok alapján nagyon valószínűtlen, hogy a klopiralid endokrin károsító anyag lenne, mivel nem figyeltek meg az endokrin szervekre gyakorolt toxikus hatást. A Bizottság ezért arra jutott, hogy a klopiralid nem tekinthető endokrin károsító tulajdonságú anyagnak.

(10)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy nyújtsa be észrevételeit a Hatóság következtetéséről, valamint – a 844/2012/EU végrehajtási rendelet 14. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően – a hosszabbításra vonatkozó jelentésről. A kérelmező benyújtotta a megújítási jelentés tervezetére vonatkozó észrevételeit, amelyeket a Bizottság gondosan megvizsgált.

(11)	Legalább egy, a klopiralidot tartalmazó növényvédő szer egy vagy több reprezentatív felhasználása tekintetében megállapítást nyert, hogy az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumok teljesülnek.

(12)

A klopiralid hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó kockázatértékelés az anyag téli gabonaféléken és legelőkön gyomirtó szerként való reprezentatív felhasználásán alapul. Bár e kockázatértékelés fényében nem szükséges fenntartani a kizárólag gyomirtó szerként történő felhasználásra vonatkozó korlátozást, az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek tükrében rendelkezni kell bizonyos feltételekről és korlátozásokról. Különösen indokolt további megerősítő információkat kérni.

(13)	Az 540/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az (EU) 2021/566 bizottsági végrehajtási rendelet (8)2022. április 30-ig meghosszabbította a klopiralid jóváhagyási időszakát annak érdekében, hogy a jóváhagyás meghosszabbítására irányuló eljárást a hatóanyag jóváhagyási időtartamának lejárta előtt le lehessen zárni. Ugyanakkor, mivel a jóváhagyás meghosszabbítására vonatkozó határozatot a lejárat kiterjesztett időpontját megelőzően meghozták, ennek a rendeletnek már korábban alkalmazandóvá kell válnia.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hatóanyag jóváhagyásának meghosszabbítása

A klopiralid hatóanyag jóváhagyása az I. mellékletben foglaltaknak megfelelően meghosszabbításra kerül.

2. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 19-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2006/64/EK irányelve (2006. július 18.) a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a klopiralid, a ciprodinil, a foszetil és a trinexapac hatóanyagként való felvételének céljából történő módosításáról (HL L 206., 2006.7.27., 110. o.).

(3) A Tanács 91/414/EGK irányelve (1991. július 15.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1. o.).

(4) A Bizottság 540/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 25.) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 153., 2011.6.11., 1. o.).

(5) A Bizottság 844/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 18.) a hatóanyagok jóváhagyásának meghosszabbítására vonatkozó eljárás végrehajtásához szükséges rendelkezéseknek a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról (HL L 252., 2012.9.19., 26. o.).

(6) EFSA Journal 2018; 16(8):5389. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu.

(7) A Bizottság (EU) 2018/605 rendelete (2018. április 19.) az 1107/2009/EK rendelet II. mellékletének az endokrin károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló tudományos kritériumok megállapítása tekintetében történő módosításáról (HL L 101., 2018.4.20., 33. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2021/566 végrehajtási rendelete (2021. március 30.) az 540/2011/EU végrehajtási rendeletnek az abamektin, a Bacillus subtilis (Cohn 1872) QST 713 törzse, a Bacillus thuringiensis ssp. aizawai ABTS-1857 és GC-91 törzse, a Bacillus thuringiensis ssp. israeliensis (H-14 szerotípus) AM65-52 törzse, a Bacillus thuringiensis ssp. kurstaki ABTS 351, PB 54, SA 11, SA12 és EG 2348 törzse, a Beauveria bassiana ATCC 74040 és GHA törzse, a cipronidil, a Cydia pomonella Granulovirus (CpGV), a diklórprop-P, a fenpiroximát, a foszetil, a klodinafop, a klopiralid, a mepaniprim, a Metarhizium anisopliae (var. anisopliae) BIPESCO 5/F52 törzse, a metkonazol, a metrafenon, a pirimikarb, a Pseudomonas chlororaphis MA342 törzse, a pirimetanil, a Pythium oligandrum M1, a rimszulfuron, a spinozad, a Streptomyces K61 (korábban S. griseoviridis), a Trichoderma asperellum (korábban T. harzianum) ICC012, T25 és TV1 törzse, a Trichoderma atroviride (korábban T. harzianum) T11 törzse, a Trichoderma gamsii (korábban T. viride) ICC080 törzse, a Trichoderma harzianum T-22 és ITEM 908 törzse, a triklopir, a trinexapak, a tritikonazol és a ziram hatóanyagok jóváhagyási időtartamának meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (HL L 118., 2021.4.7., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, azonosító számok

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

Klopiralid

CAS No 1702-17-6

CIPAC-szám: 455

3,6-diklórpiridin-2-karbonsav vagy 3,6 diklórpikolinsav

≥ 950 g/kg

2021. október 1.

2036. szeptember 30.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alapelvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni a klopiralidról szóló hosszabbítási jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kereskedelmi célra gyártott műszaki minőségű anyag specifikációja,

—	a szert kezelők védelme, gondoskodva arról, hogy a kezelőkre vonatkozó felhasználási feltételek között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata,

—	klopiralidmaradékok esetleges jelenléte a vetésforgóban termesztett növénykultúrákban,

—	a klopiralidmaradékok esetleges átvitele komposzt, illetve olyan állatoktól származó trágya útján, amelyeknek a takarmánya kezelt területekről származik, a fogékony növények károsodásának elkerülése érdekében,

—	az érzékeny egyensúlyi helyzetben lévő talajvíz védelme.

A felhasználási feltételek között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A kérelmezőnek megerősítő információkat kell benyújtania a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Hatóságnak a vízkezelési eljárásoknak az ivóvízben jelen lévő szermaradékok jellegére gyakorolt hatásáról.

A kérelmező a vízkezelési eljárások által a felszíni és a felszín alatti vizekben jelen lévő szermaradékok jellegére gyakorolt hatás értékeléséről szóló útmutató elfogadását követő két éven belül benyújtja az említett információkat.

(1) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a hosszabbítási jelentésben találhatók.

II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.	Az A. részből a klopiralidra vonatkozó 129. bejegyzést el kell hagyni.

A B. rész a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító számok

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

„147.

Klopiralid

CAS-szám: 1702-17-6

CIPAC-szám: 455

3,6-diklórpiridin-2-karbonsav vagy 3,6 diklórpikolinsav

≥ 950 g/kg

2021. október 1.

2036. szeptember 30.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a kereskedelmi célra gyártott műszaki minőségű anyag specifikációja;

—	a szert kezelők védelme, gondoskodva arról, hogy a kezelőkre vonatkozó felhasználási feltételek között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata;

—	klopiralidmaradékok esetleges jelenléte a vetésforgóban termesztett növénykultúrákban;

—	a klopiralidmaradékok esetleges átvitele komposzt, illetve olyan állatoktól származó trágya útján, amelyeknek a takarmánya kezelt területekről származik, a fogékony növények károsodásának elkerülése érdekében;

—	az érzékeny egyensúlyi helyzetben lévő talajvíz védelme.

A felhasználási feltételek között adott esetben kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

(1) A hatóanyagok azonosításával és specifikációjával kapcsolatban további részletek a hosszabbítási jelentésben találhatók.”

2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/42

A TANÁCS (KKBP) 2021/1192 HATÁROZATA

(2021. július 19.)

a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2021/142 határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2001. december 27-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspontot (1).

(2)	A Tanács 2021. február 5-én elfogadta a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének (a továbbiakban: a jegyzék) naprakésszé tételéről szóló (KKBP) 2021/142 határozatot (2).

(3)	A 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikke (6) bekezdésének megfelelően rendszeresen felül kell vizsgálni a jegyzéken szereplő személyek, csoportok és szervezetek nevét annak érdekében, hogy biztosítva legyen a jegyzékben való fenntartásuk megalapozottsága.

(4)	Ez a határozat tartalmazza annak a felülvizsgálatnak az eredményét, amelyet a Tanács azon személyek, csoportok és szervezetek tekintetében végzett, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó.

(5)

A Tanács meggyőződött arról, hogy a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (4) bekezdésében említettek szerinti illetékes hatóságok a jegyzékben szereplő valamennyi személy, csoport és szervezet tekintetében határozatot hoztak arról, hogy e személyek, csoportok, valamint szervezetek a 2001/931/KKBP közös álláspont 1. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében terrorcselekményekben vettek részt. A Tanács emellett arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a személyeknek, csoportoknak és szervezeteknek, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó, a továbbiakban is a 2001/931/KKBP közös álláspontban meghatározott különös korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(6)	A jegyzéket ennek megfelelően naprakésszé kell tenni, a (KKBP) 2021/142 határozatot pedig hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

E határozat mellékletében található azon személyek, csoportok és szervezetek jegyzéke, akikre vagy amelyekre a 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikke alkalmazandó.

2. cikk

A (KKBP) 2021/142 határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. PODGORŠEK

(1) A Tanács 2001/931/KKBP közös álláspontja (2001. december 27.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról (HL L 344., 2001.12.28., 93. o.).

(2) A Tanács (KKBP) 2021/142 határozata (2021. február 5.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2020/1132 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 43., 2021.2.8., 14. o.).

MELLÉKLET

AZ 1. CIKKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK, CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK JEGYZÉKE

I. SZEMÉLYEK

1.	ABDOLLAHI Hamed (más néven Mustafa Abdullahi), született: 1960.8.11., Irán. Útlevélszám: D9004878.

2.	AL-NASSER, Abdelkarim Hussein Mohamed, született: Al Ihsa (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

3.	AL YACOUB, Ibrahim Salih Mohammed, született: 1966.10.16., Tarut (Szaúd-Arábia), szaúdi állampolgár.

5.	ASSADI Assadollah, született: 1971.12.22., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Iráni diplomata-útlevél száma: D9016657.

6.	BOUYERI, Mohammed (más néven Abu ZUBAIR, más néven SOBIAR, más néven Abu ZOUBAIR), született: 1978.3.8., Amszterdam (Hollandia).

7.	EL HAJJ, Hassan Hassan, született: 1988.3.22., Zaghdraiya, Szidón, Libanon, kanadai állampolgár. Útlevélszám: JX446643 (Kanada).

8.	HASHEMI MOGHADAM Saeid, született: 1962.8.6., Teherán (Irán), iráni állampolgár. Útlevélszám: D9016290, lejárati ideje: 2019.2.4.

9.	IZZ-AL-DIN, Hasan (más néven GARBAYA, Ahmed, más néven SA-ID, más néven SALWWAN, Samir), született: 1963, Libanon, libanoni állampolgár.

10.	MELIAD, Farah, született: 1980.11.5., Sydney (Ausztrália), ausztrál állampolgár. Útlevélszám: M2719127 (Ausztrália).

11.	MOHAMMED, Khalid Shaikh (más néven ALI, Salem, más néven BIN KHALID, Fahd Bin Adballah, más néven HENIN, Ashraf Refaat Nabith, más néven WADOOD, Khalid Adbul), született: 1965.4.14. vagy 1964.3.1., Pakisztán, útlevélszám: 488555.

12.	ȘANLI, Dalokay (más néven Sinan), született: 1976.10.13., Pülümür (Törökország).

13.

14.	SHAKURI Ali Gholam, született: 1965 körül, Teherán, Irán.

II. CSOPORTOK ÉS SZERVEZETEK

2.	„Al-Aqsa Martyrs' Brigade” („Al-Aqsa Mártírjainak Brigádja”).

3.	„Al-Aqsa e.V” („Al-Aqsa e.V.”).

4.	„Babbar Khalsa”.

5.	A „New People’s Army-t” – „NPA-t” („Új Néphadsereg”) is magában foglaló „Communist Party of the Philippines’” („Fülöp-szigeteki Kommunista Párt”), Fülöp-szigetek.

6.	„Directorate for Internal Security of the Iranian Ministry for Intelligence and Security” (Az iráni Hírszerzési és Biztonsági Minisztérium Belső Biztonsági Igazgatósága).

7.	„Gama’a al-Islamiyya” (más néven „Al-Gama’a al-Islamiyya”) („Islamic Group” – „IG” [„Iszlám Csoport”]).

8.	„İslami Büyük Doğu Akıncılar Cephesi” – „IBDA-C” („Great Islamic Eastern Warriors Front” [„Nagy Iszlám Keleti Harci Front”]).

9.	A „Hamas-Izz al-Din al-Qassem”-et is magában foglaló „Hamas” („Hamász”).

10.

11.	„Hizbul Mujahideen” – „HM” („Hizbul Mudzsahedin”).

12.	„Khalistan Zindabad Force” – „KZF” („Kalisztán Zindabad Erő”).

13.	„Kurdistan Workers’ Party” – „PKK” („Kurd Munkáspárt”) (más néven „KADEK”, más néven „KONGRA-GEL”).

14.	„Liberation Tigers of Tamil Eelam” – „LTTE” („A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei”).

15.	„Ejército de Liberación Nacional” („National Liberation Army” [„Nemzeti Felszabadítási Hadsereg”]).

16.	„Palestinian Islamic Jihad” – „PIJ” („Palesztin Iszlám Dzsihád”).

17.	„Popular Front for the Liberation of Palestine” – „PFLP” („Népi Front Palesztina Felszabadításért”).

18.	„Popular Front for the Liberation of Palestine – General Command” (más néven „PFLP – General Command”) („Népi Front Palesztina Felszabadításért – Főparancsnokság” [más néven „PFLP – Főparancsnokság”]).

19.	„Devrimci Halk Kurtuluș Partisi-Cephesi” – „DHKP/C” (más néven „Devrimci Sol”) („Revolutionary Left” [„Forradalmi Baloldal”]), más néven „Dev Sol”) („Revolutionary People’s Liberation Army/Front/Party” [„Forradalmi Népi Felszabadítási Hadsereg/Front/Párt”]).

20.	„Sendero Luminoso” – „SL” („Fényes Ösvény”).

21.	„Teyrbazen Azadiya Kurdistan” – „TAK” (más néven „Kurdistan Freedom Falcons” [„Kurdisztáni Szabadság Sólymai”], más néven „Kurdistan Freedom Hawks” [„Kurdisztáni Szabadság Héjái”]).

2021.7.20.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 258/53

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1196 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. július 19.)

az (EU) 2020/167 végrehajtási határozatnak a talaj- és falvizsgáló rádiómeghatározó eszközök, a rádiófrekvenciás azonosító berendezések, az Euroloop vonatbefolyásoló rendszerek rádióberendezései, a hálózatalapú kis hatótávolságú eszközök, a vezeték nélküli ipari alkalmazások, valamint a hajók és part menti létesítmények széles sávú rádió-összeköttetése esetében az egyes rádióberendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 16. cikke értelmében amennyiben a rádióberendezések megfelelnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, úgy vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett irányelv 3. cikkében meghatározott azon alapvető követelményeknek is, amelyekre e szabványok vagy részeik vonatkoznak.

(2)

A C(2015) 5376 végrehajtási határozattal (3) a Bizottság felkérte az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI), hogy a 2014/53/EU irányelv támogatása céljából dolgozzák ki és vizsgálják felül a rádióberendezésekre vonatkozó harmonizált szabványokat (a továbbiakban: a kérelem).

(3)	A kérelem alapján az ETSI kidolgozta a vezeték nélküli ipari alkalmazásokra vonatkozó EN 303 258 V1.1.1 harmonizált szabványt.

(4)

A kérelem alapján az ETSI felülvizsgálta az EN 302 066-2 V1.2.1, az EN 302 208 V3.1.1, az EN 302 609 V2.1.1, az EN 303 204 V2.1.2 és az EN 303 276 V1.1.1 harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (4). Ennek eredményeként elfogadásra került a talaj- és falvizsgáló rádiómeghatározó (GPR/WPR) eszközökről szóló EN 302 066 V2.2.1 szabvány, a rádiófrekvenciás azonosító berendezésekről szóló EN 302 208 V3.3.1 szabvány, az Euroloop vonatbefolyásoló rendszerek rádióberendezéseiről szóló EN 302 609 V2.2.1 szabvány, a hálózatalapú kis hatótávolságú eszközökről szóló EN 303 204 V3.1.1 szabvány, valamint a hajók és part menti létesítmények széles sávú rádió-összeköttetéséről szóló EN 303 276 V1.2.1 szabvány.

(5)	A Bizottság az ETSI-vel közösen megvizsgálta, hogy az említett szabványok megfelelnek-e a kérelemben foglaltaknak.

(6)	Az EN 303 204 V3.1.1 és az EN 303 276 V1.2.1 harmonizált szabványok megfelelnek az általuk lefedni kívánt és a 2014/53/EU irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek. Ezért e szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

Az EN 302 066 V2.2.1 harmonizált szabvány 6.2.5. pontja kilencedik bekezdésének utolsó mondata, valamint 6.2.5. pontjának tizedik és tizenegyedik bekezdése lehetővé teszi az említett harmonizált szabványban megállapított előírások szubjektív értelmezését és meghatározását. E harmonizált szabvány hivatkozását ezért korlátozásokkal kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)

A Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének a mellékhullám-tartományban a nem kívánt sugárzásokról szóló 74-01. számú ajánlása (74-01 (2019) ERC-ajánlás) a rádióspektrum hatékony használatára vonatkozó követelményeket állapít meg. A 74-01 (2019) ERC-ajánlás 6. táblázata előírja, hogy a védelemnek a 694 MHz frekvenciatartomány határértékéig kell terjednie. Az EN 302 208 V3.3.1 harmonizált szabvány 2. táblázata nincs összhangban az ERC 74-01. számú ajánlásával, mivel az említett táblázatban feltüntetett határérték eltér az ERC 74-01 (2019) számú ajánlásában megjelölt határértéktől. E harmonizált szabvány hivatkozását ezért korlátozásokkal kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)	Az EN 302 609 V2.2.1 harmonizált szabvány 3. táblázata következetlenségeket tartalmaz a mérő vevőkészülék frekvenciatartományai tekintetében. E harmonizált szabvány hivatkozását ezért korlátozásokkal kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)

Az EN 303 258 V1.1.1 harmonizált szabvány 4.2.8.2., 4.2.9.3. és 4.2.10.3. pontja nem ír elő vizsgálati módszereket az említett pontokban meghatározott előírásoknak való megfelelés igazolására. E harmonizált szabvány hivatkozását ezért korlátozásokkal kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(11)

Az (EU) 2020/167 bizottsági végrehajtási határozat (5) I. melléklete felsorolja a 2014/53/EU irányelvnek való megfelelés vélelmét megalapozó harmonizált szabványok hivatkozásait, a végrehajtási határozat II. melléklete pedig felsorolja a 2014/53/EU irányelvnek való megfelelés vélelmét megalapozó, korlátozással ellátott harmonizált szabványok hivatkozásait. Annak érdekében, hogy a 2014/53/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásai egyetlen jogi aktusban szerepeljenek, az EN 303 204 V3.1.1 és az EN 303 276 V1.2.1 szabványok hivatkozásait fel kell venni az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat I. mellékletébe, az EN 302 066 V2.2.1, az EN 302 208 V3.3.1, az EN 302 609 V2.2.1 és az EN 303 258 V1.1.1 szabványok hivatkozásait pedig fel kell venni az említett végrehajtási határozat II. mellékletébe.

(12)

Ezért az EN 302 066-2 V1.2.1, az EN 302 208 V3.1.1, az EN 302 609 V2.1.1, az EN 303 204 V2.1.2 és az EN 303 276 V1.1.1 harmonizált szabványok hivatkozásait – mivel azokat felülvizsgálták – vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjának (6) C sorozatából. Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat III. melléklete felsorolja a 2014/53/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott azon harmonizált szabványok hivatkozásait, amelyeket visszavontak az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatából. Ezért a fenti hivatkozásokat indokolt felvenni az említett mellékletbe.

(13)

Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni az EN 302 066 V2.2.1, az EN 302 208 V3.3.1, az EN 302 609 V2.2.1, az EN 303 204 V3.1.1 és az EN 303 276 V1.2.1 harmonizált szabványok alkalmazására, az EN 302 066-2 V1.2.1, az EN 302 208 V3.1.1, az EN 302 609 V2.1.1, az EN 303 204 V2.1.2 és az EN 303 276 V1.1.1 harmonizált szabványokra való hivatkozások visszavonását indokolt egy későbbi időpontra halasztani.

(14)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. E határozatnak ezért mielőbb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.	az I. melléklet e határozat I. mellékletének megfelelően módosul;

2.	a II. melléklet e határozat II. mellékletének megfelelően módosul;

3.	a III. melléklet e határozat III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 19-én.

a Bizottság részéről

elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(3) A Bizottság C(2015) 5376 final végrehajtási határozata (2015. augusztus 4.) az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek szóló, a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatását célzó, a rádióberendezések szabványosítására irányuló kérelemről.

(4) HL C 326., 2018.9.14., 114. o.

(5) A Bizottság (EU) 2020/167 végrehajtási határozata (2020. február 5.) a rádióberendezésekre vonatkozóan a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 34., 2020.2.6., 46. o.).

(6) HL C 326., 2018.9.14., 114. o.

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat I. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

Szám

A szabvány hivatkozása

„10.

EN 303 204 V3.1.1

Hálózatalapú kis hatótávolságú eszközök (SRD). A 870 MHz-től 876 MHz-ig terjedő frekvenciatartományban használt, legfeljebb 500 mW teljesítményű rádióberendezések. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa

11.

EN 303 276 V1.2.1

Az 5 852 MHz-től 5 872 MHz-ig és/vagy az 5 880 MHz-től 5 900 MHz-ig terjedő sávban működő tengeri széles sávú rádió-összeköttetés a koordinált tevékenységekben részt vevő hajók és part menti létesítmények számára. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa.”

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat II. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

Szám

A szabvány hivatkozása

„10.

EN 302 066 V2.2.1

Kis hatótávolságú eszközök (SRD). Talaj- és falvizsgáló rádiómeghatározó (GPR/WPR) eszközök. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa

—	az említett szabvány 6.2.5. pontjának kilencedik bekezdésében a következő mondat: „A kibocsátásmérések során kettőskúp- és dipólantenna-rendszerek kombinációja is használható a 30 MHz-től 1 000 MHz-ig terjedő teljes sáv lefedésére”;

—	az említett szabvány 6.2.5. pontjának tizedik bekezdése;

—	az említett szabvány 6.2.5. pontjának tizenegyedik bekezdése.

11.

EN 302 208 V3.3.1

A 865 MHz-től 868 MHz-ig terjedő sávban legfeljebb 2 W teljesítménnyel és a 915 MHz-től 921 MHz-ig terjedő sávban legfeljebb 4 W teljesítménnyel működő rádiófrekvenciás azonosító berendezés. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa

Megjegyzés: a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés vélelmezése céljából e harmonizált szabvány 2. táblázatában a „692 MHz” határérték helyébe a következő lép: „694 MHz.”.

12.

EN 302 609 V2.2.1

Kis hatótávolságú eszközök (SRD). Az Euroloop kommunikációs rendszerek rádióberendezései. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa

Megjegyzés: A 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelménynek való megfelelés vélelmezése céljából:

—	e harmonizált szabvány 3. táblázatának második sorában a „29,090 MHz” határérték helyébe „27,090 MHz” lép;

—	e harmonizált szabvány 3. táblázatának harmadik sorában a „29,100 MHz” határérték helyébe „27,100 MHz” lép.

13.

EN 303 258 V1.1.1

Ipari vezeték nélküli alkalmazások (WIA). Az 5 725 MHz-től 5 875 MHz-ig terjedő frekvenciatartományban, legfeljebb 400 mW teljesítménnyel működő berendezések. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa

Megjegyzés: az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés, amennyiben nem kerülnek alkalmazásra a megfelelő vizsgálati módszerek az e harmonizált szabvány 4.2.8.2., 4.2.9.3. és 4.2.10.3. pontjának való megfelelés bizonyítására.”

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat III. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
„17.	EN 302 066-2 V1.2.1 Elektromágneses összeférhetőségi és rádióspektrumügyek (ERM). Talaj- és falvizsgáló radaralkalmazások (GPR/WPR) képfeldolgozó rendszerei. 2. rész: Az R&TTE-irányelv 3. cikke 2. bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált európai szabvány	2023. január 20.
18.	EN 302 208 V3.1.1 A 865 MHz-től 868 MHz-ig terjedő sávban legfeljebb 2 W teljesítménnyel és a 915 MHz-től 921 MHz-ig terjedő sávban legfeljebb 4 W teljesítménnyel működő rádiófrekvenciás azonosító berendezés. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány	2023. január 20.
19.	EN 302 609 V2.1.1 Kis hatótávolságú eszközök (SRD). Az Euroloop kommunikációs rendszerek rádióberendezései. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa	2023. január 20.
20.	EN 303 204 V2.1.2 Hálózatalapú kis hatótávolságú eszközök (SRD). A 870 MHz-től 876 MHz-ig terjedő frekvenciatartományban használt, legfeljebb 500 mW teljesítményű rádióberendezések. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány	2023. január 20.
21.	EN 303 276 V1.1.1 Az 5 852 MHz-től 5 872 MHz-ig és/vagy az 5 880 MHz-től 5 900 MHz-ig terjedő sávban működő tengeri széles sávú rádió-összeköttetés a koordinált tevékenységekben részt vevő hajók és part menti létesítmények számára. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány	2023. január 20.”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 258

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. július 20.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1187 irányelve (2021. július 7.) a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) megvalósításának előmozdítását célzó egyszerűsítési intézkedésekről	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	RENDELETEK
*	A Tanács (EU) 2021/1188 végrehajtási rendelete (2021. július 19.) a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének végrehajtásáról, valamint az (EU) 2021/138 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről	14
*	A Bizottság (EU) 2021/1189 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 7.) az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározott nemzetséghez vagy fajhoz tartozó ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak előállítása és forgalmazása tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	18
*	A Bizottság (EU) 2021/1190 végrehajtási rendelete (2021. július 15.) az IKT-használat és elektronikus kereskedelem téma tekintetében a 2022-es referenciaévre vonatkozó adatkövetelmények technikai előírásainak az (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról ( 1 )	28
*	A Bizottság (EU) 2021/1191 végrehajtási rendelete (2021. július 19.) a klopiralid hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyása meghosszabbításáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	37
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (KKBP) 2021/1192 határozata (2021. július 19.) a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek jegyzékének naprakésszé tételéről, valamint a (KKBP) 2021/142 határozat hatályon kívül helyezéséről	42
*	A Tanács (KKBP) 2021/1193 határozata (2021. július 19.) az Európai Unió bosznia-hercegovinai különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról és a (KKBP) 2019/1340 határozat módosításáról	46
*	A Tanács (KKBP) 2021/1194 határozata (2021. július 19.) az Európai Unió koszovói különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról és a (KKBP) 2020/1135 határozat módosításáról	48
*	A Bizottság (EU) 2021/1195 végrehajtási határozata (2021. július 19.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozóan az (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról	50
*	A Bizottság (EU) 2021/1196 végrehajtási határozata (2021. július 19.) az (EU) 2020/167 végrehajtási határozatnak a talaj- és falvizsgáló rádiómeghatározó eszközök, a rádiófrekvenciás azonosító berendezések, az Euroloop vonatbefolyásoló rendszerek rádióberendezései, a hálózatalapú kis hatótávolságú eszközök, a vezeték nélküli ipari alkalmazások, valamint a hajók és part menti létesítmények széles sávú rádió-összeköttetése esetében az egyes rádióberendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról	53

Szám	A szabvány hivatkozása
1.	EN ISO 11135:2014 Gyógyászati termékek sterilizálása. Etilén-oxid. Orvostechnikai eszközök sterilizálási folyamatának fejlesztési, validálási és rutin-ellenőrzési követelményei (ISO 11135:2014) EN ISO 11135:2014/A1:2019
2.	EN ISO 11137-1:2015 Egészségügyi termékek sterilizálása. Besugárzás. 1. rész: Orvostechnikai eszközök sterilizálási folyamatának fejlesztési, validálási és rutin-ellenőrzési követelményei (ISO 11137-1:2006, tartalmazza az Amd 1:2013-at) EN ISO 11137-1:2015/A2:2019
3.	EN ISO 11737-2:2020 Egészségügyi termékek sterilizálása. Mikrobiológiai módszerek. 2. rész: Sterilitásvizsgálatok a sterilizálási eljárás meghatározásához, validálásához és fenntartásához (ISO 11737-2:2019)
4.	EN ISO 25424:2019 Egészségügyi termékek sterilizálása. Alacsony hőmérsékletű gőz és formaldehid. Orvostechnikai eszközök sterilizálási folyamatának fejlesztési, validálási és rutinellenőrzési követelményei (ISO 25424:2018)


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.