ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 247

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. július 13.


Tartalom

 

I   Jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1139 rendelete (2021. július 7.) az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról

1

 

 

II   Nem jogalkotási aktusok

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1140 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. május 5.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról ( 1 )

50

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1141 végrehajtási rendelete (2021. július 12.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról ( 1 )

55

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2021/1142 határozata (2021. július 12.) a Tanács eljárási szabályzatától való, a Covid19-világjárvány által az Unióban okozott utazási nehézségekre tekintettel az (EU) 2020/430 határozattal bevezetett ideiglenes eltérés további meghosszabbításáról

91

 

*

A Tanács (KKBP) 2021/1143 határozata (2021. július 12.) az Európai Unió mozambiki katonai kiképzési missziójáról (EUTM Mozambik)

93

 

*

A Tanács (KKBP) 2021/1144 határozata (2021. július 12.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról

99

 

*

A Bizottság (EU) 2021/1145 végrehajtási határozata (2021. június 30.) a 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Montenegróban és az Egyesült Királyságban szokásosan üzemben tartott gépjárművek gépjármű-felelősségbiztosításának ellenőrzése tekintetében való alkalmazásáról ( 1 )

100

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.7.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1139 RENDELETE

(2021. július 7.)

az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap létrehozásáról és az (EU) 2017/1004 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére, 43. cikkének (2) bekezdésére, 91. cikkének (1) bekezdésére, 100. cikkének (2) bekezdésére, 173. cikkének (3) bekezdésére, 175. cikkére, 188. cikkére, 192. cikkének (1) bekezdésére, 194. cikkének (2) bekezdésére, 195. cikkének (2) bekezdésére, valamint 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapot (a továbbiakban: az ETHAA) időtartamának az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi irányelvben (4) megállapított többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) időtartamához való igazítása érdekében a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell létrehozni. E rendeletben meg kell állapítani az ETHAA prioritásait, az ETHAA költségvetését, valamint az uniós finanszírozás nyújtására vonatkozó egyedi szabályokat, kiegészítve ezzel az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) ETHAA-ra alkalmazandó általános szabályait. Az ETHAA céljául azt kell kitűzni, hogy az uniós költségvetésből támogatást irányítson a közös halászati politikájához (KHP), az Unió tengerpolitikájához és az Unió által az óceánpolitikai irányítás területén tett nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz. Ez a finanszírozás a fenntartható halászatnak és a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének, a tengeri eredetű élelmiszertermékekkel való ellátás révén biztosított élelmezésbiztonságnak, a fenntartható kék gazdaság növekedésének, valamint a tengerek és óceánok egészségének, biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének egyaránt alapvető feltétele.

(2)

Tekintettel arra, hogy az Unió az óceánok hasznosításában globális tényezőnek számít, valamint a tengeri eredetű élelmiszerek egyik legnagyobb előállítója is, komoly felelősség terheli az óceánok és erőforrásaik megóvása, megőrzése és fenntartható hasznosítása terén. A tengerek és óceánok megőrzése valóban elengedhetetlen a világ gyorsan növekvő népessége számára. Ez az Unió számára egyúttal társadalmi-gazdasági érdek is, mivel a fenntartható kék gazdaság ösztönzi a beruházásokat, elősegíti a munkahelyteremtést és a növekedést, előmozdítja a kutatást és az innovációt, valamint az óceánenergia révén hozzájárul az energiabiztonsághoz. Ezenkívül a hatékony határellenőrzés és a tengeri bűnözés elleni globális küzdelem létfontosságú a tengerek és óceánok biztonsága és védelme szempontjából, mivel ily módon kezelhetők a polgárok biztonsági aggályai.

(3)

A megosztott irányítás alá tartozó alapok (a továbbiakban: az alapok) keretében nyújtott támogatás koordinálásának javítása és végrehajtásának harmonizálása érdekében elfogadásra került az (EU) 2021/1060 rendelet, amelynek fő célja a szakpolitika koherens módon történő végrehajtásának egyszerűsítése. Az említett rendelet az ETHAA megosztott irányítás alá tartozó részére alkalmazandó. Az alapok egymást kiegészítő célokkal rendelkeznek, és irányítási módjuk megegyezik. Az (EU) 2021/1060 rendelet ennélfogva számos közös általános célkitűzést és alapelvet állapít meg; ilyenek például a partnerség és a többszintű kormányzás. Az említett rendelet a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit is tartalmazza – beleértve az egyes tagállamokkal megkötendő partnerségi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket –, továbbá meghatározza az alapok teljesítményközpontúságának egységes megközelítését. Ennek megfelelően meghatározza az előfeltételeket, a teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint a monitoringra, a jelentéstételre és az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket. Az említett rendelet továbbá a támogathatósági szabályokra vonatkozó közös rendelkezéseket is megállapít, valamint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi eszközökre, az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott InvestEU igénybevételére, a közösségvezérelt helyi fejlesztésre és a pénzgazdálkodásra vonatkozóan. Egyes irányítási és kontrollintézkedések is közösek minden alap vonatkozásában. A partnerségi megállapodásban az (EU) 2021/1060 rendeletnek megfelelően indokolt ismertetni, hogy az alapok – az ETHAA-t is ideértve – és más uniós programok hogyan egészítik ki egymást.

(4)

Az ETHAA-ra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(5)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(6)

Az ETHAA-nak a közvetlen irányítás keretében szinergiákat és komplementaritásokat kell kialakítania más releváns uniós alapokkal és programokkal. Ez egyúttal várhatóan lehetővé teszi a pénzügyi eszközök formájában történő finanszírozást az (EU) 2021/523 rendelet alapján végrehajtott vegyes finanszírozási műveletek keretében.

(7)

Az ETHAA keretében nyújtott támogatásnak egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkeznie, többek között azáltal, hogy a piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket arányos módon kezeli, továbbá nem eredményezhet átfedéseket a magánfinanszírozásban, illetve nem szoríthatja ki a magánfinanszírozást, és a versenyt sem torzíthatja a belső piacon.

(8)

A tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak e rendelet értelmében nyújtott támogatásokra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni. Az említett ágazat sajátos jellemzőire tekintettel azonban az említett cikkek nem alkalmazandók a tagállamok által az e rendelet szerint teljesített és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó kifizetésekre.

(9)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések meghatározott prioritásainak teljesítésére és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(10)

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret előírja, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell a halászati és tengerpolitikát. Az ETHAA költségvetésének folyó áron 6 108 000 000 EUR-nak kell lennie. Az ETHAA forrásait meg kell osztani a megosztott, a közvetlen és a közvetett irányítás között. A megosztott irányítás keretében nyújtott támogatásra 5 311 000 000 EUR-t, a közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásra pedig 797 000 000 EUR-t kell allokálni. A stabilitás biztosítása érdekében, különös tekintettel a KHP célkitűzéseinek elérésére, a 2021–2027-es programozási időszak megosztott irányítás alá tartozó nemzeti allokációinak meghatározásához az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (a továbbiakban: az ETHA) szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján a 2014–2020-as időszakra megállapított megosztást kell alapul venni. Meghatározott összegeket kell elkülöníteni a legkülső régiók számára, az ellenőrzésre és a végrehajtásra, valamint a halászati gazdálkodással összefüggő és tudományos célú adatgyűjtésre és -kezelésre, míg a halászhajókba történő bizonyos beruházásokra és a halászati tevékenységek végleges beszüntetésének és ideiglenes szüneteltetésének támogatására szolgáló összegek esetében felső határt kell meghatározni.

(11)

Az európai tengerhasznosítási ágazat több mint 5 millió embert foglalkoztat, továbbá évente közel 750 000 000 000 EUR forgalmat bonyolít és 218 000 000 000 EUR bruttó hozzáadott értéket teremt, emellett megvan benne a potenciál arra, hogy sok új munkahelyet teremtsen. A globális óceángazdaság teljesítménye ma 1 300 000 000 000 EUR-ra becsülhető, ami 2030-ig több mint megduplázódhat. A szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítésének, az erőforrás-hatékonyság növelésének és a kék gazdaság környezeti lábnyoma csökkentésének szükségessége máig jelentős innovációs hajtóerő más ágazatokban, így például a tengerészeti felszerelések előállításában, a hajógyártásban, az óceánmegfigyelésben, valamint a kotrás, a partvédelem és a tengeri építés területén. A tengergazdaságba irányuló beruházásokat eddig uniós strukturális alapokon keresztül biztosították, elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az ETHAA. A tengerhasznosítási ágazat növekedési potenciáljának kibontakoztatásához új beruházási eszközöket lehetne alkalmazni, például az InvestEU-t.

(12)

Az ETHAA-nak a következő négy prioritáson kell alapulnia: a fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása; a fenntartható akvakultúra-tevékenységeknek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének előmozdítása, hozzájárulva ezáltal az Unión belüli élelmezésbiztonsághoz; a fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztésének előmozdítása; a nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása. Ezeket a prioritásokat megosztott, közvetlen és közvetett irányítás révén kell megvalósítani.

(13)

Az ETHAA-nak egyszerű rendszeren kell alapulnia, előre meghatározott intézkedések, illetve uniós szintű, túlságosan előíró jellegű támogathatósági szabályok nélkül. Ehelyett átfogó egyedi célkitűzéseket kell meghatározni az egyes prioritásokhoz. A tagállamoknak ezért ki kell dolgozniuk saját programjaikat, amelyben feltüntetik az említett célkitűzések megvalósításának legmegfelelőbb eszközeit. A tagállamok által az említett programokban meghatározott intézkedések széles köre támogatható az e rendeletben és az (EU) 2021/1060 rendeletben megállapított szabályok értelmében, feltéve, hogy az említett intézkedések az e rendeletben meghatározott egyedi célkitűzések teljesítésére irányulnak. Mindazonáltal össze kell állítani a nem támogatható műveletek listáját, hogy elkerülhetők legyenek a halászati állományvédelem szempontjából káros következmények. Ezenkívül a halászflottákkal kapcsolatos beruházásokat és ellentételezést szigorúan ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy azok összhangban legyenek a KHP állományvédelmi célkitűzéseivel.

(14)

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend) az óceánok megőrzését és fenntartható hasznosítását a 17 fenntartható fejlődési cél egyikeként, a 14. fenntartható fejlődési célként („Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés céljait követve”) határozta meg. Az Unió teljes mértékben elkötelezett e cél és annak végrehajtása mellett. Ezzel összefüggésben vállalta, hogy előmozdítja a tengeri területrendezéssel, a biológiai erőforrások megőrzésével és a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) foglaltak szerinti, a jó környezeti állapot elérésével összhangban lévő fenntartható kék gazdaságot, betiltja a többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló halászati támogatások bizonyos formáit, felszámolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatásokat, valamint tartózkodik az ilyen jellegű új támogatások bevezetésétől. Ez utóbbi eredményt a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) a halászati támogatásokról folytatott tárgyalások révén kell elérni. Emellett a WTO-ban a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozón és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012-es ENSZ-konferencián (Rio+20) folytatott tárgyalások során az Unió elkötelezte magát a halászati többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló támogatások felszámolása mellett.

(15)

Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az Unió elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti kiadások 30 %-át az éghajlat-politikai célok általános érvényesítésére fordítsák, valamint hozzá kell járulniuk ahhoz a törekvéshez, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti kiadásoknak 2024-ben 7,5 %-a, 2026-ban és 2027-ben pedig 10 %-a a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket szolgáljon, figyelembe véve ennek során az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok között létező átfedéseket.

(16)

Az ETHAA-nak hozzá kell járulnia a környezetvédelmi és az éghajlatváltozás mérséklésével, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításához. Ezt a hozzájárulást az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai mutatók segítségével nyomon kell követni, és arról az (EU) 2021/ rendeletnek megfelelően rendszeresen be kell számolni.

(17)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikke értelmében az Unió által az ETHAA keretében biztosított pénzügyi támogatás feltételéül kell szabni a KHP szabályainak betartását. Nem szabad befogadni azon piaci szereplők kérelmeit, amelyek súlyosan megsértették a KHP szabályait.

(18)

Az 1380/2013/EU rendeletben említett, a KHP-vel összefüggő sajátos feltételek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében az (EU) 2021/1060 rendeletben a megszakításra, a felfüggesztésre és pénzügyi korrekciókra vonatkozóan meghatározott szabályokon túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Amennyiben egy tagállam nem teljesítette a KHP szerinti kötelezettségeit, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, a Bizottság számára óvintézkedésként lehetővé kell tenni a kifizetési határidő megszakítását. A kifizetési határidő megszakítására vonatkozó lehetőségen kívül, valamint a nem támogatható kifizetések nyilvánvaló kockázatának elkerülése érdekében a KHP-szabályok valamely tagállam általi súlyos megsértése esetén a Bizottság számára lehetővé kell tenni a kifizetések felfüggesztését és pénzügyi korrekciók alkalmazását.

(19)

Az elmúlt években előrelépés történt a halállományok egészséges szintjének visszaállítása, az uniós halászati ágazat nyereségességének növelése, valamint a tengeri ökoszisztéma megőrzése terén. Továbbra is jelentős kihívások állnak azonban a KHP társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása előtt, különös tekintettel a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosító szint fölé történő helyreállítására és fenntartására, a nem szándékos fogások felszámolására és a halállomány-helyreállítási területek létrehozására vonatkozó célkitűzésekre. E célkitűzések eléréséhez 2020 után is folytatni kell a támogatást, különösen azokban a tengermedencékben, ahol szerényebb eredményeket sikerült elérni.

(20)

Az ETHAA-nak hozzá kell járulnia a KHP-nek az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási célkitűzéseinek –különösen a halászott fajok populációinak a MFH-t előállítani képes szint fölé történő helyreállítására és fenntartására, továbbá – amennyire lehetséges – a nem szándékos fogások elkerülésére és csökkentésére, valamint a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásainak a minimalizálására vonatkozó célkitűzések – megvalósításához. E támogatásnak biztosítania kell, hogy a halászati tevékenységek hosszú távon környezeti szempontból fenntarthatók legyenek, és hogy azok irányítása az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzésekkel összhangban történjen azzal a céllal, hogy e tevékenységek gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyöket érjenek el, hozzájáruljanak az egészséges élelmiszer-ellátáshoz, valamint hozzájáruljanak a tisztes megélhetés biztosításához azok számára, akik a halászati tevékenységektől függenek, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat is. Az említett támogatásnak emellett ki kell terjednie az innovációra és az alacsony környezeti hatású, szelektív, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászati gyakorlatokba és technikákba történő beruházásokra.

(21)

A halászat alapvető fontosságú az Unió számos part menti közösségének megélhetése és kulturális öröksége szempontjából, különösen ott, ahol a kisüzemi part menti halászat fontos szerepet tölt be. Tekintve, hogy az átlagéletkor sok halászközösségben meghaladja az 50 évet, a generációs megújulás és a tevékenységek diverzifikálása továbbra is kihívást jelent. Nevezetesen a fiatal halászok számára pénzügyi kihívást jelent az új gazdasági tevékenységek létrehozása és fejlesztése a halászati ágazatban, amit az ETHAA-ból nyújtott támogatás elosztása és célzott felhasználása során figyelembe kell venni. Az ilyen jellegű fejlesztés elengedhetetlen az Unió halászati ágazatának versenyképessége szempontjából. Következésképpen a halászati tevékenységet megkezdő fiatal halászok számára támogatást kell biztosítani a tevékenységük létrehozásának megkönnyítése érdekében. Az ETHAA keretében támogatott új gazdasági tevékenységek életképességének biztosítása érdekében a támogatást a megfelelő tapasztalat vagy képesítések megszerzésének feltételéhez kell kötni. Amennyiben a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás halászhajó beszerzésére irányul, az kizárólag az első halászhajó beszerzéséhez vagy az abban való meghatározó részesedés megszerzéséhez járulhat hozzá.

(22)

A nem szándékos fogások elkerülése a KHP előtt álló legfőbb kihívások egyike. E tekintetben a valamennyi fogás kirakodására irányuló jogi kötelezettség jelentős és fontos változásokat idézett elő az ágazat halászati gyakorlataiban, esetenként jelentős pénzügyi költségekkel. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA keretében olyan innovációk és beruházások kapjanak támogatást, amelyek elősegítik a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint a szelektivitáshoz hozzájáruló állományvédelmi intézkedések kidolgozását és végrehajtását. Lehetővé kell tenni, hogy a szelektív halászeszközökbe, a kikötői infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a nem szándékos fogások értékesítésébe történő beruházások a többi művelethez képest nagyobb támogatási intenzitásban részesüljenek. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a kirakodási kötelezettség által okozott „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj”-hatás mérséklése érdekében 100 %-os maximális támogatási intenzitásban részesüljön a tagállamok közötti halászati lehetőségek cseréjére (a továbbiakban: a kvótacserék) szolgáló átlátható rendszerek tervezése, fejlesztése, monitoringja, értékelése és kezelése.

(23)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa az uniós halászhajók fedélzetét érintő innovációt és beruházásokat. E támogatásnak magában kell foglalnia az egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeknek, az energiahatékonyságnak, valamint a fogások minőségének javítását célzó intézkedéseket. Nem foglalhatja azonban magában az olyan berendezések beszerzését, amelyek növelik a halászhajó halfelderítő képességét. E támogatás nem eredményezheti továbbá egyetlen hajó halászati kapacitásának a növekedését sem, kivéve abban az esetben, ha az a halászhajó bruttó tonnatartalma szükséges növelésének a közvetlen következménye annak érdekében, hogy javuljanak a biztonsági vagy a munkakörülmények, illetve az energiahatékonyság. A halászati kapacitásnak a flotta szintjén történő növekedését elkerülendő az említett esetekben az adott hajó halászati kapacitásának a növelését legalább ugyanolyan nagyságú, állami támogatás nélküli halászati kapacitás korábbi kivonásával kell ellensúlyozni, mely kivonást ugyanazon flottaszegmensből vagy egy olyan flottaszegmensből kell végrehajtani, amelynél a halászati kapacitás nincs egyensúlyban a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel. Ezen túlmenően nem szabad támogatást nyújtani pusztán az uniós jog értelmében kötelező követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából, kivéve az (EU) 2017/159 tanácsi irányelv (11) szerinti fakultatív rendelkezések foganatosítása érdekében a tagállamok által bevezetett követelményeket, valamint bizonyos ellenőrzési célokra szolgáló berendezések megvásárlását, telepítését és kezelését. Az előíró intézkedéseket nem tartalmazó rendszerek esetében a tagállamok feladata kell, hogy legyen e beruházások pontos támogathatósági szabályainak a meghatározása. A halászhajók fedélzetén fennálló egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények tekintetében lehetővé kell tenni a többi művelethez képest nagyobb támogatási intenzitást.

(24)

Egyedi támogathatósági szabályokat kell megállapítani a halászflottában végrehajtott, az ETHAA által támogatott bizonyos más beruházások tekintetében, mégpedig annak megakadályozása érdekében, hogy e beruházások többletkapacitások kialakulásához vagy túlhalászáshoz járuljanak hozzá. Így különösen a használt hajók fiatal halászok általi első beszerzéséhez, valamint a halászhajó hajtóművének cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatást is feltételekhez kell kötni, ezen belül ahhoz, hogy a hajó olyan flottaszegmenshez tartozzon, amely egyensúlyban van az adott szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel, és hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kilowattban (kW) mért teljesítménye ne haladja meg a lecserélt hajtómű teljesítményét.

(25)

A humántőke-beruházás lényeges szerepet tölt be a halászati, az akvakultúra- és a tengerhasznosítási ágazat versenyképességében és gazdasági teljesítményében. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson tanácsadási szolgáltatások, a tudósok és a halászok közötti együttműködés, szakmai képzés, az egész életen át tartó tanulás, valamint a szociális párbeszéd előmozdítása és az ismeretek terjesztése számára.

(26)

A halászati ellenőrzés kiemelt fontosságú a KHP végrehajtása szempontjából. Ezért az ETHAA-nak megosztott irányítás keretében támogatnia kell az 1224/2009/EK tanácsi rendeletben (12) foglaltak szerinti uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztését és végrehajtását. Az említett rendeletben meghatározott egyes kötelezettségek egyedi ETHAA-támogatást indokolnak, nevezetesen a kötelező hajókövető és elektronikus jelentéstételi rendszerek, a kötelező elektronikus távellenőrzési rendszerek, valamint a meghajtómotor-teljesítmény kötelező folyamatos mérése és rögzítése. A tagállamok ellenőrzési eszközökbe történő beruházásai továbbá a tengerfelügyelet és a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos együttműködés céljára is felhasználhatók.

(27)

A KHP sikere a halászati gazdálkodással összefüggő tudományos szakvélemények rendelkezésre állásától és ennélfogva a halászati adatok rendelkezésre állásától függ. Tekintettel a megbízható és hiánytalan adatok beszerzésével járó kihívásokra és költségekre, támogatni kell a tagállamoknak az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban történő adatgyűjtésre és -kezelésre irányuló intézkedéseit, valamint hozzá kell járulni a lehető legjobb tudományos szakvélemények biztosításához. E támogatás várhatóan lehetővé fogja tenni a szinergiát a más típusú tengeri adatok gyűjtésével és kezelésével.

(28)

Az ETHAA-nak támogatnia kell a KHP közvetlen és közvetett irányítás keretében történő hatékony, tudásalapú végrehajtását és irányítását tudományos szakvélemények biztosítása, az állományvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos regionális együttműködés, valamint egy uniós halászati ellenőrzési rendszer kidolgozása és végrehajtása, a tanácsadó testületek működése és a nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások révén.

(29)

A gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható halászati tevékenységek megerősítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászat és a halászflották kezelésére irányuló, az 1380/2013/EU rendelet 22. és 23. cikkének, valamint II. mellékletének megfelelő műveletekhez, valamint a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy optimalizálják a rendelkezésükre álló halászati kapacitás elosztását – figyelembe véve a flottájuk szükségleteit –, anélkül, hogy növelnék a teljes halászati kapacitásukat.

(30)

Tekintettel a KHP állományvédelmi célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos kihívásokra, bizonyos flottaszegmensek és tengeri medencék tekintetében időnként továbbra is szükség van a flottaátalakítás támogatására. E támogatásnak szigorúan a flottakezelés javítására és a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére és fenntartható kiaknázására kell irányulnia, valamint a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly elérését kell céloznia. Ezért azokban a flottaszegmensekben, amelyekben a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek nincsenek egyensúlyban, lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez. Ennek a támogatásnak az 1380/2013/EU rendelet 22. cikk (4) bekezdésében előírt, az azonosított strukturális többletkapacitással rendelkező flottaszegmensek kiigazítására irányuló cselekvési tervek egyik eszközének kell lennie, és azt vagy a halászhajó leselejtezésével, vagy a hajó leszerelésével és más tevékenységek céljára történő utólagos felszerelésével kell végrehajtani. Amennyiben az utólagos felszerelés a tengeri ökoszisztéma rekreációs célú halászat általi terhelésének fokozódásához vezetne, a támogatást csak akkor szabad nyújtani, ha az utólagos felszerelés összhangban van a KHP-val és a vonatkozó többéves tervek célkitűzéseivel.

(31)

A KHP állományvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulás vagy bizonyos kivételes körülmények enyhítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászati tevékenységek bizonyos állományvédelmi intézkedések végrehajtása, vészhelyzeti intézkedések végrehajtása, a fenntartható halászati partnerségi megállapodás alkalmazásának vis maior miatti megszakítása, természeti katasztrófa, környezeti esemény vagy egészségügyi válság okozta ideiglenes szüneteltetése esetén nyújtandó ellentételezéshez. Az állományvédelmi intézkedések okozta ideiglenes szüneteltetés esetén kizárólag abban az esetben nyújtható támogatás, ha a halászati erőkifejtést – tudományos szakvélemény alapján – csökkenteni kell az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében és 2. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt célkitűzések eléréséhez.

(32)

Tekintettel arra, hogy a halászok – többek között az éghajlatváltozás és az áringadozás miatt – növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak vannak kitéve, lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa a halászati ágazat rezilienciáját erősítő intézkedéseket, többek között kölcsönös kockázatkezelési alapok, biztosítási eszközök vagy más olyan kollektív rendszerek révén, amelyek növelik az ágazat kockázatkezelési és a kedvezőtlen eseményekre való reagálási képességét.

(33)

A kisüzemi part menti halászatot a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő, vontatott halászeszközt nem használó tengeri és belvízi halászhajók, valamint a partról történő halászatot folytató halászok, köztük a kagylóhalászok végzik. Ez az ágazat az Unióban lajstromozott összes halászhajó közel 75 %-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli. A kisüzemi part menti halászatot folytató piaci szereplők fő bevételi forrása nagymértékben függ a halállományok egészségétől. A fenntartható halászati gyakorlat ösztönzése érdekében az ETHAA-nak ezért legfeljebb 100 %-os támogatási intenzitással kedvezményes elbánásban kell részesítenie az említett piaci szereplőket, kivéve a halászhajók első beszerzéséhez, illetve a hajtómű cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez kapcsolódó műveletek, valamint az olyan műveletek esetében, amelyek a biztonság, a munkafeltételek vagy az energiahatékonyság javítása céljából növelik a halászhajók bruttó tonnatartalmát. Emellett a tagállamoknak programjukban figyelembe kell venniük a kisüzemi part menti halászat sajátos szükségleteit, és ismertetniük kell a kisüzemi part menti halászat fejlesztése érdekében megfontolt intézkedéstípusokat.

(34)

Az ETHAA-ból folyósított társfinanszírozás maximális aránya egyedi célkitűzésenként legfeljebb az elszámolható közkiadás 70 %-a lehet, a legkülső régiókban felmerülő többletköltségek ellentételezése kivételével, melynek esetében ez az arány legfeljebb 100 % lehet.

(35)

A maximális támogatási intenzitásnak az összes elszámolható kiadás 50 %-ának kell lennie, bizonyos esetekben lehetővé kell azonban tenni ettől eltérő arányok meghatározását.

(36)

A legkülső régiók az EUMSZ 349. cikkében említett távoli fekvésükből, valamint domborzati és éghajlati viszonyaikból adódóan sajátos kihívásokkal szembesülnek, továbbá olyan különleges adottságokkal is rendelkeznek, amelyekre egy fenntartható kék gazdaság építhető. Ezért minden egyes legkülső régió esetében az érintett tagállamok programjaihoz csatolni kell egy, a fenntartható kék gazdasági ágazatok fejlesztésére és többek között a fenntartható halászatra és akvakultúrára irányuló cselekvési tervet, valamint pénzügyi allokációt kell biztosítani e cselekvési tervek végrehajtásának támogatására. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy az ETHAA a legkülső régiókból származó piaci szereplők számára az említett régiók elhelyezkedéséből vagy szigetjellegéből adódóan keletkező többletköltségek ellentételezésére is nyújtson támogatást. E támogatás felső határát az említett teljes pénzügyi allokáció bizonyos százalékában kell meghatározni. Ezenkívül indokolt előírni, hogy a legkülső régiók esetében a többi művelethez képest nagyobb támogatási intenzitás legyen alkalmazandó. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kiegészítő finanszírozást nyújtsanak ezen támogatás végrehajtásához. Az ilyen finanszírozásról – mint állami támogatásról – értesíteni kell a Bizottságot, amely azt e rendelet alapján az említett támogatás részeként jóváhagyhatja.

(37)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA megosztott irányítás keretében támogatást nyújtson a vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, beleértve a szárazföldi vizeket is. E célból az ETHAA-nak támogatást kell biztosítania, hogy ellentételezze többek között a halászoknak az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék – ezen belül a Sargassum-moszat – tengerből történő passzív begyűjtése miatt felmerült költségeit, valamint támogatnia kell az elveszett halászeszközök és a tengeri hulladék fogadására alkalmas létesítmények biztosítására irányuló kikötői beruházásokat. Támogatást kell biztosítani továbbá a 2008/56/EK irányelvben foglalt, a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését vagy fenntartását célzó intézkedésekre, az említett irányelv alapján kialakított területvédelmi intézkedések végrehajtására, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv (14) alapján létrehozott priorizált intézkedési keretnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésére, helyreállítására és monitoringjára, továbbá a fajoknak különösen a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerinti védelmére, valamint a szárazföldi vizeknek a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) szerint létrehozott intézkedési programnak megfelelő helyreállítására. Közvetlen irányítás keretében az ETHAA-nak támogatást kell nyújtania a tengerek tisztaságának és egészségének előmozdításához, valamint a 2018. január 16-i bizottsági közleményben kidolgozott, a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia végrehajtásához, összhangban a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérésére vagy fenntartására vonatkozó célkitűzéssel.

(38)

A halászat és az akvakultúra hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és a táplálkozáshoz. Ugyanakkor becslések szerint az Unió jelenleg halászati termékeinek több mint 60 %-át importálja, ezért nagymértékben függ harmadik országoktól. Fontos kihívás az Unióban előállított, jó minőségű halprotein fogyasztásának ösztönzése, valamint az, hogy az ilyen termékek elérhető áron álljanak a fogyasztók rendelkezésére.

(39)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa az akvakultúra előmozdítását és fenntartható fejlesztését, beleértve az édesvízi akvakultúrát is, a vízi állatok és növények élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása céljából történő tenyésztése, illetve termesztése érdekében. Egyes tagállamokban továbbra is bonyolult adminisztratív eljárások, például a területhez való nehéz hozzáférés és nehézkes engedélyezési eljárások vannak érvényben, amelyek megnehezítik az ágazat számára a tenyésztett termékek megítélésének és versenyképességének javítását. Az ETHAA-ból nyújtott támogatásnak összhangban kell lennie az akvakultúrára irányuló, az 1380/2013/EU rendelet alapján kidolgozott többéves nemzeti stratégiai tervekkel. Különösen a környezeti fenntarthatóságra, a termelőberuházásokra, az innovációra, a szakmai készségek elsajátítására és a munkafeltételek javítására irányuló intézkedéseknek, valamint a kritikus terület- és természetgazdálkodási szolgáltatásokat biztosító kompenzációs intézkedéseknek kell támogathatóknak lenniük. A közegészségügyi intézkedéseket, az akvakultúrában nevelt állományokra vonatkozó biztosítási rendszereket és az állategészségügyi és állatjóléti intézkedéseket is indokolt támogathatóvá tenni.

(40)

Az élelmezésbiztonság hatékony és jól szervezett piacokon alapul, amelyek javítják az átláthatóságot, a stabilitást, a minőséget és az ellátási lánc diverzitását, valamint a fogyasztók tájékoztatását. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazását, összhangban az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) foglalt célkitűzésekkel. Ezen belül támogatást kell biztosítani mindenekelőtt a termelői szervezetek létrehozásához, a termelési és értékesítési tervek végrehajtáshoz, új kereskedelmi értékesítési lehetőségek előmozdításához, valamint a piaci információk fejlesztéséhez és terjesztéséhez.

(41)

A feldolgozóiparnak szerepe van a halászati és akvakultúra-termékek elérhetőségének és minőségének biztosításában. Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa az említett ágazat célzott beruházásait, feltéve, hogy azok hozzájárulnak a közös piacszervezés célkitűzéseinek eléréséhez. A kis- és középvállalkozásoktól (kkv-k) eltérő vállalkozások esetében ilyen támogatások kizárólag pénzügyi eszközökön és az InvestEU-n keresztül nyújthatók, vissza nem térítendő támogatás formájában nem.

(42)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászati és akvakultúra-ágazat piaci szereplőinek olyan rendkívüli események esetén biztosítandó ellentételezéséhez, amelyek jelentős piaci zavart okoznak.

(43)

A part menti régiókban a munkahelyteremtés a fenntartható kék gazdaság helyileg ösztönzött fejlesztésére támaszkodik, amely felfrissíti e régiók társadalmi szerkezetét. Az óceánhasznosító ágazatok és szolgáltatások teljesítménye várhatóan felül fogja múlni a globális gazdasági növekedést, és 2030-ra jelentősen hozzá fog járulni a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez. A kék növekedés fenntarthatósága az új tengeri vállalkozások és a biogazdaság területét célzó innováción és beruházásokon múlik, ideértve a fenntartható idegenforgalmi modelleket, az óceánalapú megújuló energiát, az innovatív, csúcstechnológiát képviselő hajógyártást, valamint az új kikötői szolgáltatásokat, amelyek képesek munkahelyeket létrehozni, miközben a helyi fejlődéshez is hozzájárulnak. Miközben a fenntartható kék gazdaságba irányuló közberuházásokat az uniós költségvetés egészében érvényesíteni kell, az ETHAA által nyújtott támogatásnak a fenntartható kék gazdaság fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére kell fókuszálnia a beruházások elősegítése és az új piacok, technológiák vagy szolgáltatások fejlesztése érdekében. A fenntartható kék gazdaság támogatását megosztott, közvetlen és közvetett irányítással kell megvalósítani.

(44)

A fenntartható kék gazdaság fejlődése nagymértékben támaszkodik a helyi érdekelt felek közötti partnerségekre, amelyek hozzájárulnak a part menti és a szárazföldi közösségek és gazdaságok életképességéhez. Az ETHAA-nak eszközöket kell biztosítania e partnerségek előmozdításához. Ehhez megosztott irányítás keretében a közösségvezérelt helyi fejlesztésen keresztül támogatást kell biztosítani. E megközelítés a part menti és belvízi halászat, az akvakultúra és a fenntartható kék gazdaság fejlesztése révén helyi szinten várhatóan növelni fogja a gazdasági diverzifikációt. A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak biztosítaniuk kell, hogy a halászati és akvakultúra-területeken a helyi közösségek – a környezeti, kulturális, társadalmi és emberi erőforrásokra építve és azokat megerősítve – jobban kiaknázzák és hasznosítsák a fenntartható kék gazdaság által kínált lehetőségeket. Ezért valamennyi helyi partnerségnek tükröznie kell a stratégiájának központi elemét azáltal, hogy biztosítja a fenntartható helyi kék gazdaságban érdekelt valamennyi fél kiegyensúlyozott részvételét és képviseletét.

(45)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA – megosztott irányítás keretében – a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek bővítését célzó adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás révén támogassa a tengerek és óceánok fenntartható kezelésének erősítését. E támogatásnak a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv követelményeinek teljesítésére és a tengeri területrendezés támogatására, valamint arra kell irányulnia, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat segítségével javuljon az adatminőség és intenzívebbé váljon az adatmegosztás.

(46)

Az ETHAA-ból nyújtott támogatásnak közvetlen és közvetett irányítás keretében a fenntartható kék gazdaság előfeltételeit kell a középpontba helyeznie, a következők révén: a tengerpolitika integrált igazgatásának és irányításának előmozdítása, a kutatás, az innováció és a technológia fenntartható kék gazdaságban megvalósuló transzferének és elterjedésének javítása, a tengerészeti készségek és az óceánokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a fenntartható kék gazdasággal kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok megosztása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fenntartható kék gazdaság elősegítése, valamint a projekttervezetek és innovatív finanszírozási eszközök kidolgozása. A fent említett területekkel kapcsolatban kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiók sajátos helyzetére.

(47)

Az óceánok területének 60 %-a a nemzeti joghatóságokon kívül esik. Ez megosztott nemzetközi felelősséget feltételez. Az óceánokat érintő legtöbb probléma – például a túlzott kiaknázás, az éghajlatváltozás, a savasodás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése – jellegénél fogva határokon átívelő kérdés, amely ezért közös fellépést igényel. Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, amelynek a 98/392/EK tanácsi határozat (18) értelmében az Unió is szerződő fele, számos joghatósági szabályt, intézményt és egyedi keretet hozott létre az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozására és irányítására. Az utóbbi években globális konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az óceánok egyre fokozódó terhelésének kezelése érdekében a tengeri környezet és a tengereket érintő emberi tevékenységek hatékonyabb irányítására van szükség.

(48)

Globális szereplőként az Unió határozottan elkötelezte magát a nemzetközi óceánpolitikai irányítás előmozdítása iránt, összhangban a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, 2016. november 10-i közös közleményével. Az Unió óceánpolitikai irányításra vonatkozó politikája az óceánokat integrált módon kezeli. A nemzetközi óceánpolitikai irányítás nem csupán a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és különösen a 14. fenntartható fejlődési cél elérése szempontjából bír központi jelentőséggel, hanem abból a szempontból is, hogy a jövő generációi számára biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok legyenek biztosíthatók. Az Uniónak teljesítenie kell ezeket a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, valamint bilaterális, regionális és multilaterális szinten elő kell mozdítania a nemzetközi óceánpolitikai irányítás javítását, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás keretének fejlesztését, az óceánokra és tengerekre nehezedő terhelés mérséklését, a fenntartható kék gazdaság feltételeinek megteremtését, valamint a nemzetközi óceánkutatás és az óceánokkal kapcsolatos adatok megerősítését.

(49)

Az ETHAA keretében a nemzetközi óceánpolitikai irányítás előmozdítására hozott intézkedések célja a nemzetközi és regionális folyamatok, megállapodások, szabályok és intézmények átfogó keretének fejlesztése az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozása és irányítása érdekében. Az ETHAA-nak támogatnia kell az Unió által a fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá nem tartozó területek vonatkozásában különféle harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodásokat, valamint az Unió által a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek fizetendő kötelező tagsági hozzájárulásokat. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek finanszírozása továbbra is az Unió költségvetésének különböző részeiből történik.

(50)

A biztonság és a védelem területén alapvető fontosságú a határellenőrzés és a tengeri védelem javítása. Az Európai Unió Tanácsa által 2014. június 24-én elfogadott európai uniós tengeri védelmi stratégia és a hozzá kapcsolódó, 2014. december 16-án elfogadott cselekvési terv értelmében az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti információmegosztás és európai határvédelmi és parti őrségi együttműködés kulcsfontosságú e célkitűzések teljesítéséhez. Éppen ezért az ETHAA-nak mind megosztott, mind közvetlen irányítás keretében támogatnia kell a tengerfelügyeletet és a parti őrségek közötti együttműködést többek között azáltal, hogy felszereléseket vásárol többcélú tengeri műveletekhez. Emellett lehetővé kell tennie az érintett ügynökségek számára, hogy a tengerfelügyelet és tengeri védelem területét érintő támogatások végrehajtása közvetett irányítás keretében történjen.

(51)

A megosztott irányítás keretében minden tagállamnak egyetlen programot kell kidolgoznia, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A Bizottságnak értékelnie kell a programtervezeteket, figyelembe véve az ETHAA prioritásaihoz, valamint a reziliencia, a zöld átállás és a digitális átállás célkitűzéseihez való hozzájárulásuk maximalizálását. A programtervezetek értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell továbbá vennie azok hozzájárulását a fenntartható kisüzemi part menti halászat fejlesztéséhez, a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz, a KHP környezeti és társadalmi-gazdasági kihívásainak való megfeleléshez, a fenntartható kék gazdaság társadalmi-gazdasági teljesítményéhez, a tengeri ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, a tengeri hulladék csökkentéséhez, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz.

(52)

A regionalizációval összefüggésben, illetve abból a célból, hogy a tagállamokat a programok elkészítése során stratégiai megközelítés alkalmazására sarkallja, a Bizottságnak értékelnie kell a programtervezeteket, figyelembe véve adott esetben a Bizottság által készített regionális tengermedence-elemzést, amelyben meghatározza a KHP célkitűzéseinek teljesítése szempontjából releváns közös erősségeket és hiányosságokat. Az említett elemzésnek iránymutatásul kell szolgálnia mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára az egyes programok regionális kihívásokat és igényeket is érintő megtárgyalása során.

(53)

Az ETHAA által a tagállamokban elért eredményeket mutatók alapján kell értékelni. A tagállamoknak az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban jelentést kell tenniük a kitűzött mérföldkövek és célok teljesítése terén elért haladásról. E célból létre kell hozni egy monitoring- és értékelési keretet.

(54)

Az ETHAA által a környezetvédelmi és az éghajlatpolitikai célkitűzések megvalósításához az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban nyújtott támogatásra vonatkozó információszolgáltatás céljából létre kell hozni egy, a beavatkozási típusokon alapuló módszertant. E módszertan keretében külön súlyozni kell a nyújtott támogatásokat annak függvényében, hogy az egyes támogatások milyen mértékben járulnak hozzá a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célkitűzésekhez.

(55)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (19) (22) és (23) bekezdése alapján az ETHAA-t egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az ETHAA gyakorlatban kifejtett hatásai.

(56)

A Bizottságnak tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket kell végeznie az ETHAA-hoz, valamint az az alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. Az ETHAA számára elkülönített pénzügyi forrásoknak az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak az ETHAA prioritásaihoz.

(57)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), valamint a 2988/95/EK, Euratom (21), a 2185/96/Euratom, EK (22) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (23) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett bármely szabálytalanságot, ideértve a csalást is. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak bármely feltárt szabálytalanságról, ideértve a csalást is, és az ilyen szabálytalanságok tekintetében, illetve bármely OLAF-vizsgálat tekintetében hozott monitoring intézkedésekről.

(58)

Az uniós források felhasználása és az e forrásokkal való eredményes pénzgazdálkodás – és különösen a felhasznált pénzösszegek nyilvános ellenőrzésének megerősítése – tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében bizonyos, az ETHAA keretében finanszírozott műveletekre vonatkozó információkat az (EU) 2021/1060 rendeletnek megfelelően közzé kell tenni egy tagállami weboldalon. Amikor a tagállamok az ETHAA keretében finanszírozott műveletekkel kapcsolatos információkat tesznek közzé, be kell tartaniuk a személyes adatok védelmére vonatkozóan az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) meghatározott szabályokat.

(59)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kérelmek befogadhatósági kritériumai vonatkozásában a kérelem befogadhatatlanságát eredményező küszöbérték és a befogadhatatlansági időtartam megállapítása; a nyújtott támogatás súlyos jogsértések esetén történő visszafizettetésére vonatkozó szabályok; a befogadhatatlansági időtartam kezdő és záró időpontjai, valamint a befogadhatatlansági időtartam lerövidítésére vonatkozó feltételek; továbbá a legkülső régiók sajátos hátrányaiból eredő többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumok meghatározása. E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további alapvető teljesítménymutatók bevezetése érdekében. Az 508/2014/EU rendelettel létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az átmeneti rendelkezések megállapítása révén történő kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: munkaprogramok; az energiahatékony technológiák azonosítása; a halászhajók hajtóműve által történő szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének méréséhez szükséges módszertani elemek meghatározása; a rendkívüli események fennállása; a szabályok tagállamok általi be nem tartása olyan eseteinek meghatározása, amelyek a kifizetési határidő megszakítását eredményezhetik; a kifizetések abban az esetben történő felfüggesztése, ha a tagállam súlyosan megsérti az alkalmazandó szabályokat; pénzügyi korrekciók; a vonatkozó műveleti szintű végrehajtási adatok azonosítása és benyújtása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (26) megfelelően kell gyakorolni, kivéve ami munkaprogramokat beleértve a technikai segítségnyújtást is – és a rendkívüli esemény fennállását illeti.

(61)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető legyen vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban – a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével – nem számolhatók el. Az uniós támogatásokban bekövetkező, az Unió érdekeit esetlegesen sértő fennakadások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdetén korlátozott ideig – kizárólag kellően indokolt esetben – rendelkezzen a tevékenységeknek és költségeknek a 2021-es pénzügyi év kezdetétől való támogathatóságáról, illetve elszámolhatóságáról, még abban az esetben is, ha azokat a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, illetve azt megelőzően merültek fel. Ugyanezen okokból és azonos feltételek mellett a működési támogatások tekintetében el kell térni a költségvetési rendelet 193. cikkének (4) bekezdésétől.

(62)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelmük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(63)

Az érintett szakpolitikai területen nyújtott támogatás folytonosságának biztosítása és a végrehajtásnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdetétől való lehetővé tétele érdekében a közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás tekintetében rendelkezni kell e rendelet visszamenőleges hatályú, 2021. január 1-jétől történő alkalmazásáról. Következésképpen e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS KERET

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra létrehozza az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapot (a továbbiakban: az ETHAA). Az ETHAA időtartama a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamához igazodik. E rendelet megállapítja az ETHAA prioritásait, az ETHAA költségvetését, valamint az uniós finanszírozás nyújtására vonatkozó konkrét szabályokat, kiegészítve ezzel az (EU) 2021/1060 rendeletnek az ETHAA-ra vonatkozó általános szabályait.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában és e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkében, az 1224/2009/EK rendelet 4. cikkében, az (EU) 2021/523 rendelet 2. cikkében és az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkében említett fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

(2)   E rendelet alkalmazásában:

1.

„közös információmegosztási környezet” vagy „CISE”: a tengerfelügyeletben részt vevő hatóságok közötti, ágazatokon átívelő és határokon átnyúló információcsere támogatására kifejlesztett rendszerekből álló környezet, amelynek célja, hogy a hatóságok pontosabb információkkal rendelkezzenek a tengereken folyó tevékenységekről;

2.

„parti őrség”: a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságok, amelyeknek a feladatai felölelik a tengerészeti biztonságot, a tengeri védelmet, a tengeri vámügyi tevékenységeket, a tiltott kereskedelem és csempészet megelőzését és visszaszorítását, az ezzel összefüggő tengeri bűnüldözést, a tengeri határellenőrzést, a tengerfelügyeletet, a tengeri környezet védelmét, a kutatást és mentést, a baleseti- és katasztrófareagálást, a halászati ellenőrzést és felügyeletet, valamint az ezekkel kapcsolatos egyéb tevékenységeket;

3.

„európai tengeri megfigyelési és adathálózat” vagy „EMODnet”: tengeri adatokat és metaadatokat gyűjtő partnerség, amelynek célja, hogy biztosított minőségű, interoperábilis és harmonizált tengeri adatokat kínálva könnyebben elérhetővé és használhatóvá tegye ezeket a fragmentált forrásokat a köz- és magánszektorbeli felhasználók számára;

4.

„felderítő halászat”: egy adott területen végzett bármely kereskedelmi célú, annak érdekében folytatott halászati művelet, hogy megvizsgálják a halászati erőforrásoknak az adott területen kereskedelmi céllal korábban nem halászott halállományok tekintetében történő rendszeres, hosszú távú kiaknázásának jövedelmező voltát és biológiai fenntarthatóságát;

5.

„halász”: minden olyan természetes személy, aki az érintett tagállam által elismerten kereskedelmi célú halászati tevékenységet folytat;

6.

„belvízi halászat”: a szárazföldi vizeken hajókkal vagy egyéb – többek közt a jéghalászatra használt – eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászati tevékenységek;

7.

„nemzetközi óceánpolitikai irányítás”: az Unió azon kezdeményezése, amellyel javítani kívánja a nemzetközi és regionális folyamatok, megállapodások, intézkedések, szabályok és intézmények keretét, mégpedig egy koherens, ágazatokon átívelő és szabályokon alapuló megközelítés révén, az óceánok és tengerek egészségének, biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének a biztosítása érdekében;

8.

„kirakodóhely”: az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendelet (27) 2. cikkének 16. pontjában meghatározottak szerinti tengeri kikötőtől eltérő olyan hely, amelyet a tagállam hivatalosan elismer, amelynek használata nem korlátozódik a tulajdonosára, és amelyet elsősorban kisüzemi part menti halászhajók általi kirakodások céljára használnak;

9.

„tengerpolitika”: uniós szakpolitika, amelynek célja az integrált és koherens döntéshozatal előmozdítása, hogy ezáltal a következetes, tengeri vonatkozású politikák és megfelelő nemzetközi együttműködés révén maximalizálható legyen az Unió – és különösen a part menti és szigetjellegű térségek, a legkülső régiók, valamint a fenntartható kék gazdasági ágazatok – fenntartható fejlődése, gazdasági növekedése és társadalmi kohéziója;

10.

„tengeri védelem és tengerfelügyelet”: annak érdekében végzett tevékenységek, hogy átfogó módon felmérhető, szükség esetén megelőzhető, valamint kezelhető legyen a tengeri területekkel kapcsolatos valamennyi olyan esemény és intézkedés, amely hatással lehet a tengerészeti biztonságra és a tengeri védelemre, a bűnüldözésre, a védelemre, a határellenőrzésre, a tengeri környezet védelmére, a halászati ellenőrzésre és az Unió kereskedelmi és gazdasági érdekeire;

11.

„tengeri területrendezés”: az a folyamat, amelynek során az érintett tagállami hatóságok – ökológiai, gazdasági és társadalmi célkitűzések elérése érdekében – elemzik és megszervezik a tengeri területeken folytatott emberi tevékenységeket;

12.

„közjogi szerv”: állami, regionális vagy helyi hatóságok, közjogi intézmények, illetve egy vagy több ilyen hatóság vagy egy vagy több ilyen szerv alkotta társulások;

13.

„tengermedence-stratégia”: olyan integrált keret, amely a tagállamok, és adott esetben harmadik országok előtt álló, egy adott tengermedencében vagy egy vagy több tengermedencerészben felmerülő tengeri és tengerészeti kihívásoknak a kezelését, valamint az együttműködésnek és a koordinációnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósítása érdekében történő előmozdítását szolgálja. A tengermedence-stratégiát a Bizottság dolgozza ki az érintett tagállamokkal és harmadik országokkal, azok régióival és szükség esetén egyéb érdekelt felekkel együttműködésben;

14.

„kisüzemi part menti halászat”:

a)

12 méter teljes hosszúságot el nem érő és az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (28) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott vontatott halászfelszereléssel nem rendelkező, tengeri vagy belvízi halászhajóval folytatott halászati tevékenységek; vagy

b)

a partról történő halászatot folytató halászok – köztük a kagylóhalászok – által folytatott halászati tevékenységek;

15.

„fenntartható kék gazdaság”: a belső piacon végzett minden olyan ágazati és ágazatokon átívelő gazdasági tevékenység, amely az óceánokkal, tengerekkel, partvidékekkel és szárazföldi vizekkel kapcsolatos, kiterjed az Unió szigetjellegű és legkülső régióira és tenger nélküli országaira, valamint magában foglalja az olyan feltörekvő ágazatokat és az olyan nem piaci árukat és szolgáltatásokat, amelyek célja a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság hosszú távú biztosítása, és amelyek összhangban állnak a fenntartható fejlődési célokkal – és azok közül is mindenekelőtt a 14. fenntartható fejlődési céllal –, továbbá az Unió környezetvédelmi jogszabályaival.

3. cikk

Prioritások

Az ETHAA feladata, hogy hozzájáruljon a KHP és az uniós tengerpolitika végrehajtásához. Prioritásai a következők:

1.

a fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása;

2.

a fenntartható akvakultúra-tevékenységeknek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének előmozdítása, hozzájárulva ezáltal az Unión belüli élelmezésbiztonsághoz;

3.

a fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztésének előmozdítása;

4.

a nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása.

Az ETHAA keretében nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a környezetvédelmi és az éghajlatváltozás mérséklésével, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításához. Ezt a hozzájárulást a IV. mellékletben foglalt módszertan szerint kell monitorozni.

II. FEJEZET

Pénzügyi keret

4. cikk

Költségvetés

(1)   Az ETHAA 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 6 108 000 000 EUR.

(2)   A pénzügyi keretösszegnek az ETHAA céljára az e rendelet II. címe alapján elkülönített részét megosztott irányítás keretében kell végrehajtani az (EU) 2021/1060 rendelettel és a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban.

(3)   A pénzügyi keretösszegnek az ETHAA céljára az e rendelet III. címe alapján elkülönített részét vagy közvetlenül a Bizottság hajtja végre a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, vagy pedig közvetett irányítás keretében kell végrehajtani az említett rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban.

5. cikk

A megosztott irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)   A megosztott irányítás keretébe tartozó pénzügyi keretösszegnek a II. címben meghatározott része – az V. mellékletben foglalt éves bontásnak megfelelően – folyó áron 5 311 000 000 EUR.

(2)   A legkülső régiókban végzett műveletek esetében az V. mellékletben foglalt uniós pénzügyi támogatásból minden érintett tagállam legalább az alábbi összeget allokálja:

a)

102 000 000 EUR az Azori-szigetek és Madeira számára;

b)

82 000 000 EUR a Kanári-szigetek számára;

c)

131 000 000 EUR Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion és Saint-Martin számára.

(3)   A 24. cikkben említett ellentételezés nem haladhatja meg az e cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett allokációk bármelyikének 60 %-át, illetve a legkülső régiókra vonatkozó egyes cselekvési tervekben indokolt körülmények között annak 70 %-át.

(4)   A tagállamonként allokált uniós pénzügyi támogatás legalább 15 %-át az (EU) 2021/1060 rendelet 21. cikke (1) és (2) bekezdésével összhangban összeállított és benyújtott program keretében, az e rendelet 14. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett egyedi célkitűzéshez kell hozzárendelni. Az uniós vizekhez hozzáféréssel nem rendelkező tagállamok alacsonyabb százalékos arányt is megállapíthatnak, ellenőrzési és adatgyűjtési feladataik mértéke szerint.

(5)   Az ETHAA által a 17–21. cikkben említett támogatáshoz tagállamonként allokált uniós pénzügyi támogatás együttesen nem haladhatja meg az alábbi küszöbértékek közül a magasabbikat:

a)

6 000 000 EUR; vagy

b)

a tagállamonként allokált uniós pénzügyi támogatás 15 %-a.

(6)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 36. és 37. cikkével összhangban az ETHAA valamely tagállam kezdeményezésére technikai segítséget nyújthat az ETHAA hatékony kezeléséhez és felhasználásához.

6. cikk

A megosztott irányítás keretébe tartozó források elosztása

A 5. cikk (1) bekezdésében említett tagállami kötelezettségvállalások céljára a 2021 és 2027 közötti időszakban rendelkezésre álló forrásokat az V. melléklet állapítja meg.

7. cikk

A közvetlen és közvetett irányítás keretébe tartozó költségvetési források

(1)   A pénzügyi keretösszeg közvetlen és közvetett irányítás keretébe tartozó része a III. címben meghatározottak szerint folyó áron 797 000 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeg felhasználható az ETHAA végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásra, így például előkészítő, monitoring, kontroll-, audit- és értékelési tevékenységekhez, a vállalati információtechnológiai rendszereket is ideértve.

Az ETHAA a Bizottság kezdeményezésére a pénzügyi keretösszegnek az 4. cikk (1) bekezdésében említett 1,5 %-os felső határáig támogathatja különösen az alábbiakat:

a)

technikai segítségnyújtás e rendelet végrehajtásához az (EU) 2021/1060 rendelet 35. cikkében említettek szerint;

b)

fenntartható halászati partnerségi megállapodások előkészítése, monitoringja és értékelése, valamint az Unió részvétele regionális halászati gazdálkodási szervezetekben;

c)

helyi akciócsoportokból álló, európai szintű hálózat létrehozása.

(3)   Az ETHAA támogatja az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó tájékoztató és kommunikációs tevékenységek költségeit.

III. FEJEZET

Programozás

8. cikk

A megosztott irányítás keretében nyújtott támogatáshoz kapcsolódó programozás

(1)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 21. cikkével összhangban minden tagállam egyetlen programot készít az e rendelet 3. cikkében foglalt prioritások végrehajtása érdekében (a továbbiakban: a program).

A tagállamok a program elkészítése során adott esetben törekednek a regionális és/vagy helyi kihívások figyelembevételére, és az (EU) 2021/1060 rendelet 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban közreműködő szervezeteket jelölhetnek ki.

(2)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikkében foglalt szakpolitikai célkitűzések teljesítése céljából az e rendelet II. címe szerint nyújtott támogatást az e rendelet II. mellékletében foglalt prioritások és egyedi célkitűzések mentén kell megszervezni.

(3)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikkében említett elemeken túlmenően a programnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

helyzetelemzés az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések számbavételével, és annak meghatározása, hogy milyen igényeket kell kezelni az adott földrajzi területen, ideértve adott esetben a program szempontjából releváns tengermedencéket is;

b)

adott esetben a 35. cikkben említett, a legkülső régiókra vonatkozó cselekvési tervek.

(4)   Az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és fenyegetések számbavételével végzett, az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett helyzetelemzés során a tagállamok figyelembe veszik a kisüzemi part menti halászat sajátos igényeit, az (EU) 2021/1060 rendelet V. mellékletében foglaltak szerint.

A fenntartható kisüzemi part menti halászat fejlesztéséhez hozzájáruló egyedi célkitűzések tekintetében a tagállamok ismertetik az e célra figyelembe vett intézkedéstípusokat, az (EU) 2021/1060 rendelet 22. cikke (3) bekezdése d) pontjának i. alpontjában és V. mellékletében foglaltak szerint.

Az irányító hatóságnak törekednie kell arra, hogy lehetséges egyszerűsítési intézkedések – mint például a kérelmek egyszerűsített formanyomtatványának – kialakítása céljával figyelembe vegye a kisüzemi part menti halászatot folytató piaci szereplők sajátosságait.

(5)   A Bizottság a programot az (EU) 2021/1060 rendelet 23. cikkével összhangban értékeli. Az értékelésében a Bizottság különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)

a program által a 3. cikkben foglalt prioritásokhoz, továbbá a rezilienciára, valamint a zöld és a digitális átállásra vonatkozó célkitűzéshez nyújtott hozzájárulásnak a maximalizálása, egyebek mellett innovatív megoldások széles skáláján keresztül;

b)

a program hozzájárulása a fenntartható kisüzemi part menti halászat fejlesztéséhez;

c)

a program hozzájárulása a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz;

d)

a flották halászati kapacitása és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly, amint arról a tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban évente jelentést tesznek;

e)

adott esetben az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerint elfogadott többéves irányítási tervek, az 1967/2006/EK rendelet 19. cikke szerint elfogadott irányítási tervek, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott azon ajánlások, amelyek kötik az Uniót;

f)

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség végrehajtása;

g)

a fenntartható kék gazdaság társadalmi-gazdasági teljesítményével kapcsolatos legújabb kutatási eredmények, különösen a halászati és akvakultúra-ágazatban;

h)

adott esetben a Bizottság által készített, a regionális tengermedencékre vonatkozó elemzések, amelyek tartalmazzák, hogy melyek az egyes tengermedencék közös erősségei és gyengeségei a KHP 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében foglaltak szerinti célkitűzéseinek az elérése szempontjából;

i)

a program hozzájárulása a tengeri ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, a Natura 2000-hez kapcsolódó támogatásnak pedig összhangban kell állnia a 92/43/EGK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott, az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására vonatkozó tervvel;

j)

a program hozzájárulása a tengeri hulladék csökkentéséhez, összhangban az (EU) 2019/904 európai parlament és tanácsi irányelvvel (29);

k)

a program hozzájárulása az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

9. cikk

A közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás programozása

A III. cím végrehajtása érdekében a Bizottság a munkaprogramok meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusokat fogad el. A munkaprogramok adott esetben meghatározzák az 56. cikkben említett vegyesfinanszírozási műveletekre fenntartott teljes összeget. Az említett végrehajtási jogi aktusokat – a technikai segítségnyújtásra vonatkozóak kivételével – a 63. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. CÍM

MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

I. FEJEZET

Általános támogatási alapelvek

10. cikk

Állami támogatás

(1)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke alkalmazandó a tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozások részére nyújtott támogatásokra.

(2)   Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke mindazonáltal nem alkalmazandó a tagállamok által az e rendelet szerint teljesített és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó kifizetésekre.

(3)   Azokat a nemzeti rendelkezéseket, amelyek a (2) bekezdésben említett kifizetések tekintetében az e rendelet rendelkezésein túlmutató állami finanszírozást határoznak meg, összességében az (1) bekezdés szerint kell kezelni.

(4)   Az EUMSZ I. mellékletében felsorolt azon halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozóan, amelyekre a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni, a Bizottság az EUMSZ 108. cikkével összhangban működési támogatást engedélyezhet az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók halászati és akvakultúra-termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazatai tekintetében, az ezekben a régiókban jellemző, az elszigeteltségből, szigetjellegből vagy a távoli fekvésből fakadó nehézségek enyhítése céljából.

11. cikk

A kérelmek befogadhatósága

(1)   A piaci szereplő által benyújtott támogatási kérelem az e cikk (4) bekezdése alapján meghatározott ideig nem fogadható be, ha az illetékes hatóság megállapította, hogy az érintett piaci szereplő:

a)

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (30) 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikke szerinti, vagy az Európai Parlament és a Tanács által a KHP keretében elfogadott egyéb jogszabály szerinti súlyos jogsértéseket követett el;

b)

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók uniós jegyzékében szereplő halászhajók vagy az említett rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintett; vagy

c)

elkövette a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 3. és 4. cikkében meghatározott, a környezettel kapcsolatos bűncselekmények valamelyikét, amennyiben a támogatási kérelmet az e rendelet 27. cikke szerint nyújtották be.

(2)   Ha az e cikk (1) bekezdésében említett esetek bármelyike előfordul a támogatási kérelem benyújtásától a végső kifizetést követő ötéves időszakban, akkor az ETHAA-ból az említett kérelemhez kapcsolódóan nyújtott támogatást e rendelet 44. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelet 103. cikkével összhangban vissza kell fizettetni a piaci szereplővel.

(3)   Az érintett tagállammal kötött partnerségi megállapodásban meghatározott, messzebb ható nemzeti jogszabályok sérelme nélkül, valamely piaci szereplő által benyújtott támogatási kérelem nem fogadható be az e cikk (4) bekezdése alapján meghatározott ideig, ha az érintett illetékes hatóság jogerős határozatban megállapította, hogy a piaci szereplő az (EU) 2017/1371 irányelv 3. cikke értelmében vett csalást követett el az ETHA vagy az ETHAA összefüggésében.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 62. cikknek megfelelően, az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a kérelem befogadhatatlanságát eredményező küszöbérték, valamint az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett befogadhatatlansági időtartam megállapítása; ezen időtartamnak arányosnak kell lennie az elkövetett súlyos jogsértések, bűncselekmények vagy csalás jellegét, súlyosságát, időtartamát, illetve ismétlődését tekintve, és legalább egy évnek kell lennie;

b)

e rendelet 44. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelet 103. cikkével összhangban, a nyújtott támogatás e cikk (2) bekezdése szerinti visszafizettetésére vonatkozó szabályok, amelyeknek arányosaknak kell lenniük az elkövetett súlyos jogsértések vagy bűncselekmények jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését tekintve;

c)

az (1) és a (3) bekezdésben említett időszakok vonatkozó kezdő és záró időpontjai, valamint a befogadhatatlansági időtartam lerövidítésére vonatkozó feltételek.

(5)   A tagállamok nemzeti szabályaikkal összhangban a (4) bekezdés szerint meghatározottnál hosszabb befogadhatatlansági időtartamot is alkalmazhatnak. A tagállamok a belvízi halászatot folytató olyan piaci szereplők által benyújtott támogatási kérelmekre is alkalmazhatnak befogadhatatlansági időszakot, akik a nemzeti szabályok értelmében súlyos jogsértéseket követtek el.

(6)   A tagállamoknak előírják, hogy az ETHAA keretében támogatási kérelmet benyújtó piaci szereplők adjanak át az irányító hatóságnak egy aláírt nyilatkozatot, amelyben megerősítik, hogy az e cikk (1) és (3) bekezdésében felsorolt esetek egyike sem vonatkozik rájuk. A tagállamok a kérelem jóváhagyása előtt az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett, a jogsértések nemzeti nyilvántartása szerint rendelkezésre álló információk vagy bármely más rendelkezésre álló adat alapján ellenőrzik a nyilatkozat helytállóságát.

Az e bekezdés első albekezdésében említett ellenőrzés céljából a tagállamok valamely más tagállam kérésére rendelkezésre bocsátják az 1224/2009/EK rendelet 93. cikkében említett, a jogsértések nemzeti nyilvántartásában foglalt információkat.

12. cikk

Az ETHAA-ból megosztott irányítás keretében nyújtott támogatásra való jogosultság

(1)   A kiadások elszámolhatóságára vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben megállapított szabályok sérelme nélkül a tagállamok az e cím szerinti támogatásra választhatnak ki olyan műveleteket, amelyek:

a)

a 8. cikk (2) bekezdésében foglalt prioritások és egyedi célkitűzések hatálya alá tartoznak;

b)

nem minősülnek a 13. cikk szerinti nem támogatható műveletnek; valamint

c)

összhangban vannak az alkalmazandó uniós joggal.

(2)   Az ETHAA keretében támogatni lehet olyan fedélzeti beruházásokat, amelyekre szükség van a (EU) 2017/159 irányelv szerinti fakultatív rendelkezések foganatosítása érdekében a tagállamok által bevezetett követelményeknek való megfeleléshez.

13. cikk

Nem támogatható műveletek, illetve nem elszámolható kiadások

Az alábbi műveletek nem támogathatók, illetve az alábbi kiadások nem számolhatók el az ETHAA keretében:

a)

a halászhajó halászati kapacitását növelő műveletek, amennyiben a 19. cikk másként nem rendelkezik;

b)

olyan berendezés beszerzése, amely növeli a halászhajó halfelderítő képességét;

c)

halászhajók építése, beszerzése vagy importálása, amennyiben a 17. cikk másként nem rendelkezik;

d)

halászhajók átadása harmadik országok részére vagy valamely harmadik ország lobogójára történő átlobogózása többek között oly módon, hogy közös vállalkozást hoznak létre harmadik országbeli partnerekkel;

e)

halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése vagy végleges beszüntetése, amennyiben a 20. és a 21. cikk másként nem rendelkezik;

f)

felderítő halászat;

g)

vállalkozás tulajdonjogának átruházása;

h)

közvetlen állománypótlás, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állomány-visszatelepítési vagy más állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti visszatelepítés esetén;

i)

új kikötők vagy új árverési csarnokok építése, kivéve az új kirakodóhelyek építését;

j)

olyan piaci intervenciós mechanizmusok, amelyek célja halászati vagy akvakultúra-termékek ideiglenes vagy végleges visszavonása a piacról a kínálat csökkentése, és ezáltal az árcsökkenés megelőzése vagy az árak emelése érdekében, amennyiben a 26. cikk (2) bekezdése másként nem rendelkezik;

k)

a halászhajók fedélzetén végrehajtott olyan beruházások, amelyekre szükség van a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában hatályban lévő uniós jogban előírt követelmények betartásához – ideértve a regionális halászati gazdálkodási szervezetek összefüggésében az Unióra háruló kötelezettségekből eredő követelményeket –, amennyiben a 22. cikk másként nem rendelkezik;

l)

olyan halászhajók fedélzetén végrehajtott beruházások, amelyek a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző két naptári évben kevesebb, mint 60 napot töltöttek halászati tevékenységek végzésével;

m)

halászhajó fő- vagy segédhajtóművének cseréje vagy korszerűsítése, amennyiben a 18. cikk másként nem rendelkezik.

II. FEJEZET

1. prioritás: A fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása

1. szakasz

A támogatás köre

14. cikk

Egyedi célkitűzések

(1)   Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak olyan beavatkozásokra kell vonatkoznia, amelyek a következő egyedi célkitűzések közül egy vagy több teljesítése révén hozzájárulnak a KHP tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához:

a)

a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható halászati tevékenységek megerősítése;

b)

az energiahatékonyság növelése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a halászhajók hajtóművének cseréje vagy korszerűsítése révén;

c)

a halászati kapacitás halászati lehetőségekhez való hozzáigazításának előmozdítása a halászati tevékenységek végleges beszüntetése esetén, ideiglenes szüneteltetésük esetén pedig a tisztességes életszínvonal elősegítése;

d)

a hatékony halászati ellenőrzésnek és végrehajtásnak – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is beleértve –, valamint a tudásalapú döntéshozatal számára megbízható adatok rendelkezésre állásának az előmozdítása;

e)

egyenlő versenyfeltételek előmozdítása a legkülső régiókból származó halászati és akvakultúra-termékek esetében; valamint

f)

hozzájárulás a vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához.

(2)   Az e fejezet szerinti támogatás a 16. cikkben meghatározott feltételek mellett a belvízi halászatra is nyújtható.

2. szakasz

Egyedi feltételek

15. cikk

Halászhajók átadása vagy átlobogózása

Amennyiben valamely kedvezményezett egy uniós halászhajó tekintetében e fejezet alapján támogatást kap, az említett hajót a támogatott műveletre vonatkozó utolsó kifizetéstől számított legalább öt évig nem szabad harmadik ország részére átadni vagy harmadik ország lobogójával átlobogózni.

16. cikk

Belvízi halászat

(1)   A 17. cikk (6) bekezdésének a) pontjában, a 18. cikk (2) bekezdésének a) pontjában, a 19. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontjában, a 20. cikkben és a 21. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában foglalt rendelkezések, valamint az e rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjában az 1224/2009/EK rendeletre történő hivatkozás nem alkalmazandó a belvízi halászhajókra.

(2)   Belvízi halászhajók esetében a 17. cikk (6) bekezdésének d) és e) pontjában, a 18. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és a 19. cikk (2) bekezdésének c) pontjában szereplő, az uniós halászflotta-nyilvántartásba való bejegyzés dátumára történő hivatkozások helyébe a nemzeti joggal összhangban a forgalomba helyezés dátumára történő hivatkozásoknak kell lépniük.

17. cikk

Első halászhajó beszerzése

(1)   A 13. cikk c) pontjától eltérve az ETHAA támogatást nyújthat az első halászhajó beszerzéséhez vagy abban résztulajdon szerzéséhez.

Az első albekezdésben említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás csak olyan természetes személy részére nyújtható, aki:

a)

a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb a 40. életévét töltötte be; és

b)

legalább öt évig halászként dolgozott, vagy megfelelő képesítést szerzett.

(3)   Az (1) bekezdés szerinti támogatás olyan jogalanyok részére is nyújtható, akik, illetve amelyek teljes egészükben egy vagy több olyan természetes személy tulajdonában vannak, aki vagy akik mindegyike teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltételeket.

(4)   Az e cikk szerinti támogatás az első halászhajó több olyan természetes személy általi közös beszerzéséhez is nyújtható, akik mindegyike teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltételeket.

(5)   Az e cikk szerinti támogatás halászhajóban történő, olyan természetes személy általi résztulajdonszerzés céljára is nyújtható, aki teljesíti a (2) bekezdésben foglalt feltételeket és aki úgy tekintendő, hogy ellenőrzési jogot gyakorol az adott hajó felett azáltal, hogy a hajó legalább 33 %-a az ő tulajdonában van, vagy abban legalább 33 %-os részesedéssel rendelkezik, illetve az említett támogatás halászhajóban történő, olyan jogalany általi résztulajdonszerzés céljára is nyújtható, aki, illetve amely teljesíti a (3) bekezdésben foglalt feltételeket és aki, illetve amely úgy tekintendő, hogy ellenőrzési jogot gyakorol az adott hajó felett azáltal, hogy a hajó legalább 33 %-a az ő tulajdonában van, vagy abban legalább 33 %-os részesedéssel rendelkezik.

(6)   Az e cikk szerinti támogatás csak olyan halászhajó tekintetében nyújtható:

a)

amely olyan flottaszegmens része, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a halászati kapacitásra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

b)

amely rendelkezik a halászati tevékenységek folytatásához szükséges felszereléssel;

c)

amelynek teljes hossza nem több 24 méternél;

d)

amely a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőzően kisüzemi part menti halászhajók esetében legalább három naptári év óta, más típusú hajók esetében pedig legalább öt naptári év óta szerepelt az uniós halászflotta-nyilvántartásban; és

e)

amely a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőzően legfeljebb 30 naptári év óta szerepelt az uniós halászflotta-nyilvántartásban.

(7)   Az első halászhajó e cikk alapján támogatott beszerzése nem minősül a vállalkozás tulajdonjoga 13. cikk g) pontjának értelmében vett átruházásának.

18. cikk

Fő- vagy segédhajtómű cseréje vagy korszerűsítése

(1)   A 13. cikk m) pontjától eltérve az ETHAA támogatást nyújthat a legfeljebb 24 méter teljes hosszúságú halászhajók fő- vagy segédhajtóművének a cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez.

Az első albekezdésben említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kizárólag az alábbi feltételek mellett nyújtható:

a)

a hajó olyan flottaszegmens része, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a halászati kapacitásra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

b)

a hajó a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább öt naptári év óta szerepelt az uniós halászflotta-nyilvántartásban;

c)

a kisüzemi part menti halászhajók esetében az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye nem haladja meg a meglévő hajtóműét; valamint

d)

az egyéb, legfeljebb 24 méter teljes hosszúságú hajók esetében az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye nem haladja meg a meglévő hajtóműét, és az új vagy korszerűsített hajtómű a meglévő hajtóműnél legalább 20 %-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy minden lecserélt vagy korszerűsített hajtómű esetében fizikai ellenőrzésre kerüljön sor.

(4)   A fő- vagy segédhajtómű cseréje vagy korszerűsítése miatt kivont halászati kapacitás nem pótolható.

(5)   A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, a (2) bekezdés d) pontja szerinti követelményt a következő esetek bármelyikében teljesítettnek kell tekinteni:

a)

ha az érintett hajtóművek gyártója által a típusjóváhagyás keretében vagy a terméktanúsítvány részeként hitelesített releváns információkból kiderül, hogy az új hajtómű 20 %-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a lecserélt hajtómű; vagy

b)

ha az érintett hajtóművek gyártója által a típusjóváhagyás keretében vagy a terméktanúsítvány részeként hitelesített releváns információkból kiderül, hogy az új hajtómű 20 %-kal kevesebb tüzelőanyagot fogyaszt, mint a lecserélt hajtómű.

Amennyiben az érintett hajtóművek gyártója által a típusjóváhagyás keretében vagy a terméktanúsítvány részeként hitelesített releváns információk az egyik vagy mindkét hajtómű esetében nem teszik lehetővé a szén-dioxid-kibocsátás vagy a tüzelőanyag-fogyasztás összehasonlítását, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, a (2) bekezdés d) pontja szerinti követelményt a következő esetek bármelyikében teljesítettnek kell tekinteni:

a)

az új hajtómű energiahatékony technológiát alkalmaz, valamint az új hajtómű és a lecserélt hajtómű közötti korkülönbség legalább hét év;

b)

az új hajtómű olyan tüzelőanyag-típust vagy hajtásrendszert használ, amelyről úgy tekintik, hogy kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a lecserélt hajtómű;

c)

a tagállam mérések útján azt állapítja meg, hogy az új hajtómű – az érintett hajó szokásos halászati erőkifejtése mellett – 20 %-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki vagy 20 %-kal kevesebb tüzelőanyagot fogyaszt, mint a lecserélt hajtómű.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés második albekezdése a) pontjában említett energiahatékony technológiák azonosítása és az említett albekezdés c) pontjának végrehajtásához szükséges módszertani elemek részletesebb meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

A halászhajók bruttó tonnatartalmának növelése a biztonság, a munkakörülmények és az energiahatékonyság javítása érdekében

(1)   A 13. cikk a) pontjától eltérve az ETHAA támogatást nyújthat olyan műveletekhez, amelyek a biztonság, a munkakörülmények és az energiahatékonyság javítása céljából növelik a halászhajók bruttó tonnatartalmát.

Az első albekezdésben említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kizárólag az alábbi feltételek mellett nyújtható:

a)

a halászhajó olyan flottaszegmens része, amelyben az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a halászati kapacitásra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint a halászati kapacitás egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel;

b)

a halászhajó teljes hossza nem több 24 méternél;

c)

a halászhajó a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább 10 naptári év óta szerepelt az uniós halászflotta-nyilvántartásban; valamint

d)

a művelet által generált új halászati kapacitásnak a halászflottába való belépését legalább ugyanolyan nagyságú halászati kapacitás állami támogatás nélküli korábbi kivonása ellensúlyozza, mely kivonásra ugyanazon flottaszegmensből vagy egy olyan flottaszegmensből került sor, amelyben az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a halászati kapacitásra vonatkozó legfrissebb jelentés szerint a halászati kapacitás nincs egyensúlyban az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában kizárólag az alábbi műveletek támogathatók:

a)

a bruttó tonnatartalomnak a személyzet kizárólagos használatára szolgáló szálláshelyiségek későbbi kialakításához vagy felújításához szükséges növelése, a higiéniás létesítményeket, a közös tereket, a konyhát és a menedéket nyújtó fedélzeti szerkezeteket is beleértve;

b)

a bruttó tonnatartalomnak a fedélzeti tűzmegelőzési rendszerek, biztonsági és riasztórendszerek, valamint zajcsökkentő rendszerek későbbi fejlesztéséhez vagy telepítéséhez szükséges növelése;

c)

a bruttó tonnatartalomnak a navigáció vagy a hajtóművezérlés javítását célzó integrált hajóirányítási rendszerek (integrated bridge systems) későbbi telepítéséhez szükséges növelése;

d)

a bruttó tonnatartalomnak olyan hajtómű vagy hajtásrendszer későbbi beépítéséhez vagy felújításához szükséges növelése, amely a korábbi hajtóműhöz vagy hajtásrendszerhez képest nagyobb energiahatékonyságot vagy alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást mutat fel, amelynek teljesítménye nem haladja meg a halászhajónak az 1224/2009/EK rendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerinti, korábban hitelesített hajtóműteljesítményét, és amelynek legnagyobb leadott teljesítményét a gyártó a hajtómű vagy hajtásrendszer adott modellje tekintetében hitelesítette;

e)

a bulbaorr cseréje vagy felújítása, feltéve, hogy az javítja a halászhajó általános energiahatékonyságát.

(4)   A 46. cikk (3) bekezdése szerint szolgáltatott adatok részeként a tagállamok közlik a Bizottsággal az e cikk alapján támogatott műveletek jellemzőit, beleértve a megnövelt halászati kapacitás értékét és az említett növelés célját.

(5)   Az e cikk szerinti támogatás nem terjed ki a biztonság, a munkakörülmények és az energiahatékonyság javítását célzó beruházásokhoz kapcsolódó műveletekre, amennyiben ezek a műveletek nem növelik az érintett hajó halászati kapacitását. Az említett műveletek a 12. cikkel összhangban támogathatók.

20. cikk

A halászati tevékenységek végleges beszüntetése

(1)   A 13. cikk e) pontjától eltérve az ETHAA támogatást nyújthat a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséért járó ellentételezéshez.

Az e bekezdés első albekezdésében említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kizárólag az alábbi feltételek mellett nyújtható:

a)

a beszüntetés az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdésében említett cselekvési terv egyik eszköze;

b)

a beszüntetés a halászhajó leselejtezésével, vagy leszerelésével és a kereskedelmi halászattól eltérő tevékenységre történő átalakításával történik, a KHP célkitűzéseivel és az 1380/2013/EU rendeletben említett többéves tervek célkitűzéseivel összhangban;

c)

a halászhajót aktív hajóként lajstromozták, és a támogatási kérelem benyújtásának dátumát megelőző utolsó két naptári évben évente legalább 90 napot töltött a tengeren halászati tevékenység végzésével;

d)

az 1380/2013/EU rendelet 22. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban a megfelelő halászati kapacitást véglegesen törlik az uniós halászflotta-nyilvántartásból, és a halászati jogosítványokat és halászati engedélyeket végérvényesen bevonják; valamint

e)

a kedvezményezett a támogatás kézhezvételét követő öt éven belül nem kérheti halászhajó lajstromozását.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás csak az alábbiak részére nyújtható:

a)

a végleges beszüntetés által érintett uniós halászhajók tulajdonosai; és

b)

azok a halászok, akik a végleges beszüntetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a tengeren a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző két naptári évben évente legalább 90 napig.

Az első albekezdés b) pontjában említett halászoknak a támogatás kézhezvételét követő öt éven keresztül minden halászati tevékenységet be kell szüntetniük. Ha egy halász a szóban forgó időszak alatt újrakezdi halászati tevékenységét, akkor a tagállamnak vissza kell fizettetnie a művelettel kapcsolatban jogosulatlanul kifizetett összegeket, mégpedig azon időszakkal arányos összegben, amely alatt az ezen albekezdés első mondatában meghatározott feltétel nem teljesült.

21. cikk

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése

(1)   A 13. cikk e) pontjától eltérve az ETHAA támogatást nyújthat a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséért járó ellentételezéshez.

Az első albekezdésben említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   Az e cikk szerinti támogatás kizárólag a következők esetén nyújtható:

a)

az 1380/2013/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a), b), c), i) és j) pontjában említettek szerinti állományvédelmi intézkedések megléte, vagy regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott, velük egyenértékű intézkedések megléte, ha azok érintik az Uniót;

b)

az 1380/2013/EU rendelet 12. cikkében említettek szerinti bizottsági intézkedések megléte a tengerek biológiai erőforrásait súlyosan fenyegető veszély esetén;

c)

az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami szükséghelyzeti intézkedések megléte;

d)

valamely fenntartható halászati partnerségi megállapodás vagy az ahhoz csatolt jegyzőkönyv alkalmazásának vis maior miatti megszakítása; vagy

e)

olyan természeti katasztrófák, környezeti események vagy egészségügyi válságok, amelyeket az adott tagállam illetékes hatóságai hivatalosan elismertek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az érintett hajó vagy halász halászati tevékenységeit egy adott naptári évben legalább 30 napra leállítják.

(4)   Az (2) bekezdés a) pontjában említett támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha a halászati erőkifejtést – tudományos szakvélemény alapján – csökkenteni kell az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében és 2. cikke (5) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzések eléréséhez.

(5)   Az (1) bekezdésben említett támogatás csak az alábbiak részére nyújtható:

a)

olyan uniós halászhajók tulajdonosai vagy üzemeltetői, amelyeket aktív hajóként lajstromoztak, és a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző utolsó két naptári évben legalább 120 napot töltöttek a tengeren halászati tevékenység végzésével;

b)

azok a halászok, akik ideiglenes szüneteltetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a tengeren a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző két naptári évben legalább 120 napig; vagy

c)

azok a partról történő halászatot folytató halászok, akik a támogatási kérelem benyújtásának évét megelőző utolsó két naptári évben legalább 120 napot töltöttek halászati tevékenység végzésével.

Ebben a bekezdésben a tengeren töltött napok számára való hivatkozás az angolna halászatára nem vonatkozik.

(6)   Az (1) bekezdésben említett támogatás hajónként vagy halászonként legfeljebb 12 hónapra nyújtható a programozási időszak alatt.

(7)   Az ideiglenes szüneteltetés időszakában az érintett hajók, illetve halászok által folytatott valamennyi halászati tevékenységet ténylegesen fel kell függeszteni. Az érintett tagállam meggyőződik arról, hogy az ideiglenes szüneteltetés időszakában az érintett hajó, illetve halász felhagyott minden halászati tevékenységgel, valamint arról is, hogy nem kerül sor a hajó más célokra történő használatából eredő túlkompenzációra.

22. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1)   Az ETHAA támogatást nyújthat az 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt, valamint az 1224/2009/EK és az 1005/2008/EK rendeletben részletesen meghatározott uniós halászati ellenőrzési rendszer kialakításához és végrehajtásához.

Az első albekezdésben említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   A 13. cikk k) pontjától eltérve az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás az alábbiakra terjedhet ki:

a)

az ellenőrzési célokra szolgáló kötelező hajókövetési és elektronikus jelentéstételi rendszerek szükséges komponenseinek megvásárlása, fedélzetre történő telepítése és kezelése;

b)

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke szerinti kirakodási kötelezettség végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló kötelező elektronikus távellenőrzési rendszerek szükséges komponenseinek megvásárlása, fedélzetre történő telepítése és kezelése;

c)

a meghajtómotor-teljesítmény kötelező folyamatos mérésére és rögzítésére szolgáló eszközök megvásárlása, fedélzetre történő telepítése és kezelése.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatás a 33. cikk szerinti tengerfelügyelethez és a 34. cikkben említett parti őrségi feladatokkal kapcsolatos együttműködéshez is hozzájárulhat.

23. cikk

Adatok gyűjtése, kezelése, felhasználása és feldolgozása a halászati ágazatban, valamint kutatási és innovációs programok

(1)   Az ETHAA támogatást nyújthat a biológiai, környezetvédelmi, technikai és társadalmi-gazdasági adatok halászati ágazaton belüli gyűjtéséhez, kezeléséhez, felhasználásához és feldolgozásához, amint azt az 1380/2013/EU rendelet 25. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, az (EU) 2017/1004 rendelet pedig részletesebben meghatározza az (EU) 2017/1004 rendelet 6. cikkében említett nemzeti munkatervek alapján. Az ETHAA továbbá támogatást nyújthat a halászat és az akvakultúra területén végrehajtott kutatási és innovációs programokhoz, amint azt az 1380/2013/EU rendelet 27. cikke előírja.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

24. cikk

Egyenlő versenyfeltételek előmozdítása a legkülső régiókból származó halászati és akvakultúra-termékek esetében

(1)   Az ETHAA támogatást nyújthat a legkülső régiókból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és piaci értékesítése során a piaci szereplőknél felmerülő többletköltségek ellentételezéséhez.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(3)   Az e cikk szerinti támogatás kizárólag a 36. cikkben foglalt feltételek mellett nyújtható.

25. cikk

A vízi biológiai sokféleségnek és a vízi ökoszisztémáknak a védelme és helyreállítása

(1)   Az ETHAA támogatást nyújthat a vízi biológiai sokféleségnek és a vízi ökoszisztémáknak a védelméhez és helyreállításához hozzájáruló intézkedésekhez, a szárazföldi vizeken belüli biológiai sokféleséget és ökoszisztémákat is beleértve.

Az első albekezdésben említett támogatásnak hozzá kell járulnia a 14. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett egyedi célkitűzés teljesítéséhez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatás többek között a következőkre terjedhet ki:

a)

halászok részére az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék passzív begyűjtéséért nyújtott ellentételezés;

b)

kikötői vagy más infrastrukturális beruházások az elvesztett halászeszközök és a tengerből begyűjtött tengeri hulladék megfelelő átvételéhez szükséges létesítményekbe;

c)

a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését és fenntartását célzó intézkedések a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint;

d)

a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése alapján létrehozott területvédelmi intézkedések végrehajtása;

e)

a Natura 2000 területek kezelése, helyreállítása, felügyelete és monitoringja, figyelembe véve a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerint létrehozott, az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására vonatkozó terveket;

f)

a fajok védelme a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint, figyelembe véve a 92/43/EGK irányelv 8. cikke szerint létrehozott, az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására vonatkozó terveket;

g)

a szárazföldi vizek helyreállítása a 2000/60/EK irányelv 11. cikke szerint létrehozott intézkedési programnak megfelelően.

III. FEJEZET

2. prioritás: A fenntartható akvakultúra-tevékenységeknek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének az előmozdítása, ezáltal hozzájárulva az Unión belüli élelmezésbiztonsághoz

1. szakasz

A támogatás hatálya

26. cikk

Egyedi célkitűzések

(1)   Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak olyan beavatkozásokra kell vonatkoznia, amelyek a következő egyedi célkitűzések révén hozzájárulnak a KHP tekintetében az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához:

a)

a fenntartható akvakultúra-tevékenységek előmozdítása, különös tekintettel az akvakultúrás termelés versenyképességének megerősítésére, biztosítva ugyanakkor e tevékenységek hosszú távú környezeti fenntarthatóságát;

b)

a halászati és akvakultúra-termékek piaci értékesítésének, minőségének és hozzáadott értékének, valamint e termékek feldolgozásának előmozdítása.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése b) pontjában említett támogatás jelentős piaci zavart okozó rendkívüli események esetén – a 13. cikk j) pontjától eltérve – a következőkre terjedhet ki:

a)

a halászati és akvakultúra-ágazati piaci szereplők kiesett bevételének vagy többletköltségeinek ellentételezése; továbbá

b)

az 1379/2013/EU rendelet II. mellékletében felsorolt halászati termékeket tároló, elismert termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak nyújtott ellentételezés, amennyiben az említett termékeket az említett rendelet 30. és 31. cikkével összhangban tárolják.

Az első albekezdésben említett támogatás csak akkor nyújtható, ha a Bizottság végrehajtási határozat útján megállapította a rendkívüli események fennállását. A kiadások csak az említett végrehajtási határozatban meghatározott időtartam alatt számolhatók el.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése a) pontjában említett, az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységek mellett az említett pont szerinti támogatás olyan beavatkozásokra is vonatkozhat, amelyek környezetvédelmi szolgáltatásokkal járulnak hozzá az akvakultúrához, illetve amelyek – az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) hatályán belül – biztosítják az akvakultúrában tartott állatok egészségét és jólétét.

(4)   Az e cikk (1) bekezdése b) pontja szerinti támogatás hozzájárulhat továbbá az 1380/2013/EU rendelet 35. cikkében a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezése tekintetében meghatározott célkitűzések megvalósításához, az 1379/2013/EU rendelet 28. cikkében ismertetett termelési és értékesítési terveket is beleértve.

2. szakasz

Egyedi feltételek

27. cikk

Akvakultúra

Az e rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, az akvakultúra-tevékenységek előmozdítására vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítása érdekében a támogatásnak összhangban kell állnia az 1380/2013/EU rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett, az akvakultúra fejlesztésére vonatkozó többéves nemzeti stratégiai tervekkel.

28. cikk

Halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása

Az e rendelet 26. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására vonatkozó egyedi célkitűzés megvalósítása érdekében a kkv-któl eltérő vállalkozásoknak kizárólag az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében meghatározott pénzügyi eszközök, illetve az (EU) 2021/523 rendelet 10. cikkével összhangban az InvestEU keretében nyújtható támogatás.

IV. FEJEZET

3. prioritás: A fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztésének előmozdítása

1. szakasz

A támogatás hatálya

29. cikk

Egyedi célkitűzés

Az e fejezet alapján nyújtott támogatásnak olyan beavatkozásokra kell vonatkoznia, amelyek hozzájárulnak a fenntartható kék gazdaság létrehozásához a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztéséhez.

2. szakasz

Egyedi feltételek

30. cikk

Közösségvezérelt helyi fejlesztés

(1)   Az e rendelet 29. cikkében említett egyedi célkitűzés teljesítése érdekében a támogatást az (EU) 2021/1060 rendelet 31. cikkében foglalt közösségvezérelt helyi fejlesztés keretében kell felhasználni.

(2)   Az e cikk alkalmazásában az (EU) 2021/1060 rendelet 32. cikkében említett közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák feladata annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-területek közösségei jobban kiaknázzák és kihasználják a fenntartható kék gazdaságban rejlő lehetőségeket, valamint a javukra fordítsák és erősítsék a környezeti, kulturális, társadalmi és humán erőforrásokat. Az említett közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák a halászatra vagy akvakultúrára összpontosító stratégiáktól a helyi közösségek diverzifikációjára irányuló átfogóbb stratégiákig terjedhetnek.

V. FEJEZET

4. prioritás: A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása

1. szakasz

A támogatás hatálya

31. cikk

Egyedi célkitűzés

Az e fejezet szerinti támogatásnak olyan beavatkozásokra kell vonatkoznia, amelyek hozzájárulnak a tengerek és óceánok fenntartható kezelésének erősítéséhez a tengerrel kapcsolatos tudás, a tengerfelügyelet, vagy a parti őrségek közötti együttműködés előmozdítása révén.

2. szakasz

Egyedi feltételek

32. cikk

A tengerrel kapcsolatos tudás

Az e rendelet 31. cikkében említett egyedi célkitűzésnek a tengerrel kapcsolatos ismeretek bővítése révén történő teljesítése érdekében nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia az adatoknak a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek bővítése céljából történő gyűjtését, kezelését, elemzését, feldolgozását és felhasználását célzó intézkedésekhez, a következők céljából:

a)

a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerinti monitoring, területkijelölési és kezelési előírások teljesítése;

b)

a 2014/89/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) szerinti tengeri területrendezés támogatása; vagy

c)

az adatminőség és -megosztás javítása az európai tengeri megfigyelési és adathálózatban (EMODnet).

33. cikk

Tengerfelügyelet

(1)   A 31. cikkben foglalt egyedi célkitűzésnek a tengerfelügyelet előmozdítása révén történő teljesítése érdekében támogatást kell nyújtani a közös információmegosztási környezet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló intézkedésekhez.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó támogatás a 22. cikkben foglalt feltételekkel hozzájárulhat az Unió halászati ellenőrzési rendszerének fejlesztéséhez és végrehajtásához is.

34. cikk

Parti őrségek közötti együttműködés

(1)   A 31. cikkben foglalt egyedi célkitűzésnek a parti őrségek közötti együttműködés előmozdítása révén történő teljesítése érdekében nyújtott támogatásnak hozzá kell járulnia a nemzeti hatóságok azon intézkedéseihez, melyeket azok az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (34) 69. cikkében, az 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (35) 2b. cikkében és az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 8. cikkében említett parti őrségi feladatok terén zajló európai együttműködés keretében foganatosítanak.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedésekre vonatkozó támogatás a 22. cikkben foglalt feltételekkel hozzájárulhat az Unió halászati ellenőrzési rendszerének fejlesztéséhez és végrehajtásához is.

VI. FEJEZET

A legkülső régiók fenntartható fejlődése

35. cikk

A legkülső régiókat célzó cselekvési terv

A 8. cikk (3) bekezdésével összhangban az érintett tagállamok programjuk részeként minden legkülső régiójuk vonatkozásában cselekvési tervet készítenek, amely a következőket foglalja magában:

a)

a halászati erőforrások fenntartható kiaknázására és a fenntartható kék gazdasági ágazatok fejlesztésére vonatkozó stratégia;

b)

a tervezett főbb intézkedések és a hozzájuk tartozó pénzügyi eszközök ismertetése, ideértve az alábbiakat:

i.

a halászati és akvakultúra-ágazat e cím szerinti strukturális támogatása;

ii.

a 24. és a 36. cikkben említett többletköltségek ellentételezése, beleértve az ellentételezés kiszámításának módszertanát is;

iii.

egyéb olyan, a fenntartható kék gazdaságba történő beruházások, amelyek szükségesek a partvidék fenntartható fejlődéséhez.

36. cikk

A halászati és akvakultúra-termékek tekintetében felmerülő többletköltségek ellentételezése

(1)   A legkülső régiókból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek halászata, tenyésztése, feldolgozása és piaci értékesítése során a piaci szereplőknél felmerülő többletköltségek 24. cikkben említettek szerinti ellentételezésének végrehajtása céljából minden érintett tagállam minden egyes legkülső régió vonatkozásában meghatározza – az e cikk (6) bekezdésével összhangban megállapított kritériumoknak megfelelően – az ellentételezésre jogosult halászati és akvakultúra-termékek és mennyiségeik jegyzékét.

(2)   A jegyzékek összeállítása és a (1) bekezdésben említett mennyiségek meghatározása során a tagállamok minden releváns tényezőt figyelembe vesznek, különösen azt, hogy az ellentételezés összhangban álljon a KHP szabályaival.

(3)   Nem részesülhetnek ellentételezésben olyan halászati és akvakultúra-termékek, amelyeket:

a)

harmadik országok hajói fogtak, az (EU) 2015/1565 tanácsi határozat (37) értelmében a Venezuela lobogója alatt közlekedő, uniós vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

b)

olyan uniós halászhajók fogtak, amelyeket nem egy legkülső régió valamely kikötőjében lajstromoztak;

c)

harmadik országokból hoztak be.

(4)   A (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó, ha az érintett legkülső régióban meglévő feldolgozóipari kapacitás meghaladja az érintett régióban biztosított nyersanyag mennyiségét.

(5)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységeket a legkülső régiókban végző, vagy e régiók valamely kikötőjében lajstromozott és ott üzemeltetett hajót tulajdonló kedvezményezettek számára fizetett ellentételezésben a túlkompenzáció elkerülése érdekében figyelembe kell venni:

a)

az egyes halászati és akvakultúra-termékek vagy termékkategóriák esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket; és

b)

minden olyan egyéb állami intervenciós intézkedést, amely a többletköltségek mértékét befolyásolja.

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítésére, amelyekben meghatározza az érintett régiók sajátos hátrányaiból eredő többletköltségek kiszámításának kritériumait.

37. cikk

A többletköltségek ellentételezésének végrehajtásához nyújtott állami támogatás

A tagállamok további finanszírozást adhatnak a 24. cikkben említett ellentételezés végrehajtására. Ilyen esetekben az állami támogatást a tagállamok bejelentik a Bizottságnak, melyet a Bizottság e rendelettel összhangban az említett ellentételezés részeként jóváhagyhat. Az ekképpen bejelentett állami támogatás az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének első mondata alapján bejelentett támogatásnak minősül.

38. cikk

Értékelés

Az (EU) 2021/1060 rendelet 45. cikkében említett félidős értékelés elvégzésekor a Bizottság külön megvizsgálja e fejezet rendelkezéseit, ideértve a többletköltségek ellentételezésével összefüggő rendelkezéseket is.

VII. FEJEZET

A megosztott irányítás keretében történő végrehajtás szabályai

1. szakasz

Az ETHAA-ból nyújtott támogatás

39. cikk

Ellentételezés számítása

A többletköltségek vagy a kiesett bevétel ellentételezése és az e rendelet alapján nyújtott más ellentételezés az (EU) 2021/1060 rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett bármely formában történhet.

40. cikk

A társfinanszírozási arányok meghatározása

Az ETHAA-ból nyújtott maximális társfinanszírozási arány egyedi célkitűzésenként legfeljebb az elszámolható közkiadás 70 %-a, a 14. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett egyedi célkitűzés kivételével, melynek esetében ez az arány 100 % lehet.

41. cikk

A közpénzből nyújtott támogatás intenzitása

(1)   A tagállamok legfeljebb a művelet összes elszámolható kiadása 50 %-ának megfelelő maximális támogatási intenzitást alkalmaznak.

(2)   A III. melléklet az (1) bekezdéstől eltérő, egyedi maximális támogatási intenzitásokat határoz meg.

(3)   Amennyiben egy művelet a III. melléklet 2–19. sora közül több sorba is beilleszthető, a legnagyobb maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

(4)   Amennyiben egy művelet a III. melléklet 2–19. sora közül egy vagy több sorba is beilleszthető, és egyúttal az említett melléklet 1. sorába is, akkor az 1. sorban meghatározott maximális támogatási intenzitást kell alkalmazni.

2. szakasz

Pénzgazdálkodás

42. cikk

A kifizetési határidő megszakítása

(1)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 96. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság egy kifizetési kérelem egészére vagy egy részére megszakíthatja a kifizetési határidőt abban az esetben, ha a tagállam nem felelt meg a KHP keretében alkalmazandó szabályoknak, amennyiben a meg nem felelés befolyásolja a kifizetési kérelemben lévő olyan kiadásokat, amelyekre az időközi kifizetést kérték.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megszakítás előtt a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a meg nem felelésről, és lehetőséget ad arra, hogy a tagállam észszerű időn belül észrevételeket nyújtson be.

(3)   Az (1) bekezdésben említett megszakításnak arányosnak kell lennie a meg nem felelés jellegét súlyosságát, időtartamát és ismétlődését tekintve.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett meg nem felelés eseteinek meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

43. cikk

Kifizetések felfüggesztése

(1)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (3) bekezdésével összhangban Bizottság végrehajtási jogi aktus útján egészben vagy részben felfüggesztheti a program időközi kifizetéseit abban az esetben, ha a tagállam súlyosan megsérti a KHP keretében alkalmazandó szabályokat, és az ebből eredő kötelezettségszegés befolyásolhatja az időközi kifizetési kérelemmel érintett kifizetési kérelemben szereplő kiadásokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felfüggesztést megelőzően a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy a Bizottság véleménye szerint fennáll a KHP keretében alkalmazandó szabályok említett tagállam általi súlyos megsértése, és lehetőséget ad arra, hogy a tagállam észszerű időn belül észrevételeket nyújtson be.

(3)   Az (1) bekezdésben említett felfüggesztésnek arányosnak kell lennie a meg nem felelés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését tekintve.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett meg nem felelés súlyos eseteinek meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

A 11. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi korrekciók vonatkozásában a tagállamok meghatározzák a korrekció összegét, amelynek arányosnak kell lennie az érintett kedvezményezett által elkövetett súlyos jogsértések vagy bűncselekmények jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését tekintve, valamint figyelembe véve azt, hogy az ETHAA-ból származó hozzájárulás mennyire jelentős az említett kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez képest.

45. cikk

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 104. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén, a programhoz nyújtott uniós hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciókat hajthat végre, amennyiben – a szükséges vizsgálatokat követően – az alábbiakat állapítja meg:

a)

egy kifizetési kérelemben szereplő kiadást olyan esetek érintenek, amelyekben a 11. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyike merült fel, és azt az érintett tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

b)

a KHP keretébe tartozó szabályok tagállam általi súlyos megsértésének esetei érintenek egy kifizetési kérelemben szereplő kiadást, és ez a kifizetésnek az a rendelet 43. cikke szerinti felfüggesztéséhez vezetett, illetve ha az érintett tagállam továbbra sem bizonyítja, hogy megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket a KHP keretében alkalmazandó szabályok jövőbeli betartásának és érvényesítésének biztosítása érdekében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 63. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság a korrekció összegéről való döntésnél figyelembe veszi a KHP keretébe tartozó szabályok érintett tagállam vagy kedvezményezett általi súlyos megsértésének jellegét, súlyosságát, tartamát és ismétlődő jellegét, illetve azt, hogy az ETHAA-ból származó hozzájárulás mennyire jelentős az érintett kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez képest.

(3)   Abban az esetben, ha nem állapítható meg pontosan a KHP keretébe tartozó szabályok tagállam általi súlyos megsértésével kapcsolatos kiadás összege, a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciót alkalmaz.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékét eldöntő kritériumokat, valamint az átalánydíj vagy az extrapolált pénzügyi korrekció alkalmazásának kritériumait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 63. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. szakasz

Monitoring és jelentéstétel

46. cikk

Monitoring- és értékelési keret

(1)   Az ETHAA tekintetében az e rendelet I. mellékletében foglalt közös kimeneti és eredménymutatókat, valamint szükség esetén programspecifikus mutatókat kell alkalmazni az (EU) 2021/1060 rendelet 16. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának, 22. cikke (3) bekezdése d) pontja ii. alpontjának és 42. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(2)   A költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi követelményeinek megfelelően a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ETHAA teljesítményéről. Ebben a jelentésben a Bizottság az e rendelet I. mellékletében foglalt alapvető teljesítménymutatókat alkalmazza.

(3)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 42. cikkében foglalt általános szabályokban foglaltakon túl az irányító hatóság köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani a vonatkozó műveleti szintű végrehajtási adatokat, amelyek magukban foglalják a kedvezményezett (név, a kedvezményezett típusa, a vállalkozás mérete, nemek és elérhetőségek) és a támogatott műveletek (egyedi célkitűzés, a művelet típusa, az érintett ágazat, a mutatók értékei, a művelet előrehaladottsági foka, közös flottanyilvántartási szám, pénzügyi adatok és a támogatás formája) legfontosabb jellemzőit. Az adatokat minden évben január 31-én és július 31-én kell szolgáltatni. Az említett adatok első továbbítása 2022. január 31-ig esedékes, az utolsó pedig 2030. január 31-ig.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben tovább pontosítja az e cikk (3) bekezdésében említett konkrét adatokat és megállapítja a benyújtásuk formátumára vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 63. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 62. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet alapvető teljesítménymutatókkal való kiegészítése céljából, hogy hozzáigazítsa azt a programozási időszak alatt bekövetkezett változásokhoz.

47. cikk

A finanszírozott művelet eredményeinek jelentése

(1)   A kedvezményezetteknek a művelet befejezését követően, de legkésőbb a záró kifizetési kérelemmel együtt be kell jelenteniük a releváns eredménymutatók értékét. Az irányító hatóságnak a záró kifizetéssel párhuzamosan meg kell vizsgálnia az eredménymutatók kedvezményezett által bejelentett értékének a valószínűségét.

(2)   A tagállamok meghosszabbíthatják az (1) bekezdésben megállapított határidőket.

III. CÍM

TÁMOGATÁS KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS ALATT

I. FEJEZET

1. prioritás: A fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása

48. cikk

A KHP végrehajtása

Az ETHAA az alábbi eszközökkel segíti a KHP végrehajtását:

a)

tudományos szakvélemények és ismeretek rendelkezésre bocsátása – többek között a szakértők tudományos testületekben történő részvétele révén – annak elősegítése érdekében, hogy a KHP keretében a halgazdálkodási kérdésekben folytatott döntéshozatal megfelelő és hatékony legyen;

b)

az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkében említett, állományvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos regionális együttműködés, különösen az említett rendelet 9. és 10. cikkében említett többéves tervek összefüggésében;

c)

uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztése és végrehajtása a 1380/2013/EU rendelet 36. cikkében meghatározottak és az 1224/2009/EK rendeletben foglalt részletes szabályok szerint;

d)

a 1380/2013/EU rendelet 43. cikkével összhangban létrehozott tanácsadó testületek működtetése, amelyek egyik célja a KHP-ban való részvétel és a KHP támogatása;

e)

önkéntes hozzájárulások a nemzetközi halászati szervezetek tevékenységeihez, összhangban az 1380/2013/EU rendelet 29. és 30. cikkével.

49. cikk

A tengerek és óceánok tisztaságának és egészségének előmozdítása

(1)   Az ETHAA támogatja a tengerek és óceánok tisztaságának és egészségének előmozdítását, többek között a 2008/56/EK irányelv végrehajtásának támogatását célzó intézkedésekkel, valamint olyan intézkedésekkel, amelyek koherenciát biztosítanak egyrészt – az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének j) pontjában foglaltak szerint – a jó környezeti állapot elérésére vonatkozó célkitűzéssel, másrészt pedig a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia végrehajtásával.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásnak összhangban kell lennie az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerinti jó környezeti állapot elérésére vagy fenntartására vonatkozó célkitűzéssel.

II. FEJEZET

2. prioritás: A fenntartható akvakultúra-tevékenységeknek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének az előmozdítása, ezáltal hozzájárulva az Unión belüli élelmezésbiztonsághoz.

50. cikk

A piacra vonatkozó ismeretek

Az ETHAA az 1379/2013/EU rendelet 42. cikkének megfelelően támogatja a piacra vonatkozó ismeretek Bizottság által történő kidolgozását és terjesztését a halászati és akvakultúra-termékek vonatkozásában.

III. FEJEZET

3. prioritás: A fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztésének előmozdítása

51. cikk

Tengerpolitika és a fenntartható kék gazdaság fejlesztése

Az ETHAA az alábbi eszközökkel segíti a tengerpolitika végrehajtását és a fenntartható kék gazdaság fejlesztését:

a)

a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens kék gazdaság előmozdítása;

b)

a tengerpolitika integrált irányításának és kezelésének előmozdítása, ideértve a tengeri területrendezést, a tengermedence-stratégiákat és a regionális tengeri együttműködést;

c)

a kutatás, az innováció és a technológia transzferének és elterjedésének fokozása a fenntartható kék gazdaságban;

d)

a tengerészeti készségek, az óceánokkal kapcsolatos ismeretek javítása, és a fenntartható kék gazdaságra vonatkozó társadalmi-gazdasági és környezeti adatok megosztása;

e)

projekttervezetek és innovatív pénzügyi eszközök kidolgozása.

IV. FEJEZET

4. prioritás: A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása

52. cikk

Európai tengeri megfigyelési és adathálózat

Az ETHAA támogatja az EMODnet megvalósítását.

53. cikk

Tengeri védelem és tengerfelügyelet

Az ETHAA támogatja a tengeri védelem és a tengerfelügyelet előmozdítását, többek között az adatok megosztásával, a parti őrségek közötti és az ügynökségek közötti együttműködéssel és a tengeri vonatkozású bűncselekmények és a tengeren folytatott jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel.

54. cikk

Nemzetközi óceánpolitikai irányítás

Az ETHAA az alábbi eszközökkel segíti a nemzetközi óceánpolitikai irányítás végrehajtását:

a)

az óceánpolitikai irányítás terén aktív nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások;

b)

önkéntes együttműködés és koordináció nemzetközi fórumokkal, szervezetekkel, szervekkel és intézményekkel, valamint ezek között az ENSZ Tengerjogi Egyezménye, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások, intézkedések és partnerségek kontextusában;

c)

óceánokkal kapcsolatos partnerségek kialakítása az Unió és az óceánok hasznosításában érdekkel bíró releváns szereplők között;

d)

az óceánpolitikai irányítás javításának elősegítésére irányuló releváns nemzetközi megállapodások, intézkedések és eszközök végrehajtása, valamint olyan tevékenységek, intézkedések és tudás kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítását;

e)

a vonatkozó nemzetközi megállapodások, intézkedések és eszközök végrehajtása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása érdekében;

f)

nemzetközi együttműködés az óceánkutatásban és az óceánokra vonatkozó adatok kezelésében, valamint e területek fejlesztése.

V. FEJEZET

Végrehajtási szabályok közvetlen és közvetett irányítás esetében

55. cikk

Uniós finanszírozási formák

(1)   Az ETHAA a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában, különösen a rendelet VII. és VIII. címe szerinti közbeszerzés és vissza nem térítendő támogatások formájában nyújthat finanszírozást. Az ETHAA az e rendelet 56. cikkében említettek szerinti vegyesfinanszírozási műveletek keretében pénzügyi eszközök formájában is biztosíthat finanszírozást.

(2)   A javasolt támogatások értékelését független szakértők is végezhetik.

56. cikk

Vegyesfinanszírozási műveletek

Az ETHAA keretében a vegyesfinanszírozási műveleteket az (EU) 2021/523 rendelettel és a költségvetési rendelet X. címével összhangban kell végrehajtani.

57. cikk

A Bizottság által végzett értékelés

(1)   Az értékeléseket időben el kell végezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek. Az értékeléseket funkcionálisan független belső vagy külső szakértőkkel kell elvégeztetni.

(2)   A III. cím szerinti támogatás időközi értékelését 2024 végéig kell elvégezni.

(3)   A III. cím szerinti támogatásról szóló végső értékelő jelentést 2031 végéig kell elkészíteni.

(4)   A Bizottság a (2) és (3) bekezdésben említett értékelő jelentéseket benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.

58. cikk

Monitoring a közvetlen és a közvetett irányítás keretében

(1)   A Bizottság az I. mellékletben foglalt eredmény- és kimeneti mutatókat használja az ETHAA közvetlen és közvetett irányítás keretében történő végrehajtása eredményeinek monitoringja céljából.

(2)   A Bizottság adatokat gyűjt a közvetlen és a közvetett irányítás keretében történő támogatásra kiválasztott műveletekről, beleértve a kedvezményezett és a művelet legfontosabb jellemzőit, a 46. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint.

59. cikk

Auditok

A költségvetési rendelet 127. cikke szerinti általános megbízhatóság alapját az uniós hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy jogalanyok – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazottaktól eltérő személyek vagy jogalanyok – által végzett auditok képezik.

60. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1)   Az uniós támogatás címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett támogatások eredetét, és különösen az intézkedések és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)   A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az ETHAA-hoz, az ETHAA alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. Az ETHAA számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben említett prioritásokhoz.

61. cikk

Támogatható jogalanyok, támogatható tevékenységek és elszámolható költségek

(1)   A költségvetési rendelet 197. cikkében foglalt feltételeken túlmenően az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételek is alkalmazandók.

(2)   Az alábbi jogalanyok támogathatók:

a)

egy tagállamban vagy a munkaprogramban felsorolt valamely harmadik országban letelepedett jogalanyok a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint;

b)

az uniós jog alapján létrehozott bármely jogalany vagy bármely nemzetközi szervezet.

(3)   Harmadik országban letelepedett jogalanyok kivételesen támogathatók, amennyiben ez egy adott intézkedés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

(4)   A programhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogalanyok főszabály szerint viselik részvételük költségeit.

(5)   A költségvetési rendelet 193. cikke (2) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban és az említett rendelet 193. cikkének (4) bekezdésétől eltérve – figyelembe véve e rendelet későbbi hatálybalépését és a folyamatosság biztosítása érdekében – a finanszírozási határozatban meghatározottak szerint és korlátozott időre az e rendelet alapján támogatott tevékenységek és azok mögöttes költségei 2021. január 1-jétől támogathatónak, illetve elszámolhatónak tekinthetők abban az esetben is, ha a tevékenységek végrehajtására, illetve a költségek felmerülésére a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt került sor.

IV. CÍM

ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

62. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 11., 36., 46. és 65. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a 2021. július 14-től 2027. december 31-ig tartó időszakra szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11., 36., 46. és 65. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 11., 36., 46. vagy 65. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

63. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Az (EU) 2017/1004 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/1004 rendelet 6. cikke a következőképpen módosul:

1.

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok az uniós jog értelmében jelenleg fennálló adatgyűjtési kötelezettségeiktől függetlenül adatokat gyűjtenek a többéves uniós programnak megfelelően kidolgozott munkaterv (a továbbiakban: a nemzeti munkaterv) keretében. A tagállamok elektronikus úton benyújtják a Bizottságnak a nemzeti munkaterveiket az azon évet megelőző év október 15-ig, amelytől kezdve a nemzeti munkatervet alkalmazni kell, kivéve, ha egy már meglévő terv még mindig alkalmazandó, amely esetben a tagállam erről értesíti a Bizottságot.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett nemzeti munkaterveket a nemzeti munkaterv alkalmazásának kezdetét megelőző év december 31-éig végrehajtási jogi aktus útján jóváhagyja. A nemzeti munkatervek jóváhagyásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a HTMGB által a 10. cikkel összhangban végzett értékelést. Amennyiben ez az értékelés azt mutatja, hogy a nemzeti munkaterv nem felel meg e cikknek, vagy nem biztosítja az adatok tudományos relevanciáját vagy a javasolt módszerek és eljárások megfelelő minőségét, a Bizottság erről haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot, és javaslatot tesz az adott munkaterv Bizottság által szükségesnek ítélt módosítására. Ezt követően az érintett tagállam felülvizsgált nemzeti munkatervet nyújt be a Bizottsághoz.”;

2.

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat határozhat meg az (1) bekezdésben említett nemzeti munkatervek benyújtása tekintetében alkalmazandó eljárások, formai követelmények és határidők vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

65. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az 508/2014/EU rendelet és az annak alapján elfogadott bármely, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktus továbbra is alkalmazandó a 2014–2020-as programozási időszakban az ETHA-ból támogatott programokra és műveletekre.

(2)   Az 508/2014/EU rendelettel létrehozott támogatási rendszerről az e rendelettel létrehozandó támogatási rendszerre való áttérés elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 62. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása céljából, amelyek teljesülése esetén a Bizottság által az 508/2014/EU rendelet alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az e rendelet értelmében előirányzott támogatásba.

(3)   Az 508/2014/EU rendeletre történő hivatkozásokat a 2021–2027-es programozási időszakot illetően e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

66. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a III. címben meghatározott közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás tekintetében 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR


(1)  HL C 110., 2019.3.22., 104. o.

(2)  HL C 361., 2018.10.5., 9. o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja (HL C 116., 2021.3.31., 81. o.) és a Tanács 2021. június 14-i álláspontja első olvasatban (HL C 271., 2021.7.7., 1. o.). Az Európai Parlament 2021. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(11)  A Tanács (EU) 2017/159 irányelve (2016. december 19.) az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról (HL L 25., 2017.1.31., 12. o.).

(12)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1004 rendelete (2017. május 17.) a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló uniós keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról és a 199/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2017.6.20., 1. o.).

(14)  A Tanács 92/43/EGK irányelve ( 1992. május 21. ) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve ( 2000. október 23. ) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(18)  A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(19)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(21)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(22)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(23)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/352 rendelete (2017. február 15.) a kikötői szolgáltatások nyújtását és a kikötők pénzügyi átláthatóságára vonatkozó közös szabályokat biztosító keretrendszer létrehozásáról (HL L 57., 2017.3.3., 1. o.).

(28)  A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/904 irányelve (2019. június 5.) egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről (HL L 155., 2019.6.12., 1. o.).

(30)  A Tanács 1005/2008/ EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (Állategészségügyi rendelet) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/89/EU irányelve (2014. július 23.) a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról (HL L 257., 2014.8.28., 135. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról (HL L 208., 2002.8.5., 1. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(37)  A Tanács (EU) 2015/1565 határozata (2015. szeptember 14.) a Venezuelai Bolivári Köztársaság lobogója alatt közlekedő hajók részére a Francia Guyana partjainál húzódó kizárólagos gazdasági övezet uniós vizein halászati lehetőségek engedélyezéséről szóló nyilatkozatnak az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 244., 2015.9.19., 55. o.).


I. MELLÉKLET

AZ ETHAA KÖZÖS MUTATÓI

ALAPVETŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK  (1)

EREDMÉNYMUTATÓK (MÉRTÉKEGYSÉG)

KIMENETI MUTATÓK

CI 01 – Létrehozott vállalkozások

CI 02 – Nagyobb árbevételű vállalkozások

CI 03 – Létrehozott munkahelyek

CI 04 – Fenntartott munkahelyek

CI 05 – Kedvezményezett személyek

CI 06 – A jó környezeti állapothoz hozzájáruló, ezen belül a természet helyreállítására és megőrzésére, az ökoszisztémák védelmére, a biológiai sokféleségre, az állategészségre és -jólétre irányuló intézkedések

CI 07 – A CO2-kibocsátás csökkenését eredményező energiafogyasztás

CI 08 – A támogatott kkv-k száma

CR 01 – Új termelési kapacitás (tonna/év)

CR 02 – Fenntartott akvakultúra-termelés (tonna/év)

CR 03 – Létrehozott vállalkozások (szervezeti egységek száma)

CR 04 – Nagyobb árbevételű vállalkozások (szervezeti egységek száma)

CR 05 – A visszavont hajók kapacitása (BT és kW)

CR 06 – Létrehozott munkahelyek (személyek száma)

CR 07 – Fenntartott munkahelyek (személyek száma)

CR 08 – Kedvezményezett személyek (személyek száma)

CR 09 – A jó környezeti állapothoz hozzájáruló, a biodiverzitás és az ökoszisztémák védelmét, megőrzését és helyreállítását célzó műveletek által érintett terület (km2 vagy km)

CR 10 – A jó környezeti állapothoz hozzájáruló, ezen belül a természet helyreállítására, megőrzésére, az ökoszisztémák védelmére, a biológiai sokféleségre, valamint a állategészségre és -jólétre irányuló intézkedések (intézkedések száma)

CR 11 – A társadalmi fenntarthatóságot növelő szervezeti egységek (szervezeti egységek száma)

CO 01 – A műveletek száma

CI 09 – Az elektronikus helymeghatározási és fogásbejelentő berendezéssel felszerelt halászhajók száma

CI 10 – A helyi akciócsoportok száma

CI 11 – A támogatásban részesített kisüzemi part menti halászhajók száma

CI 12 – Adat- és információs platformok használata

CR 12 – „Az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására” szolgáló rendszer hatékonysága (mérték: magas, közepes, alacsony)

CR 13 – Az érdekelt felek közötti együttműködési tevékenységek (intézkedések száma)

CR 14 – A lehetővé vált innovációk (az új termékek, szolgáltatások, folyamatok, üzleti modellek vagy módszerek száma)

CR 15 – Telepített vagy továbbfejlesztett ellenőrzési eszközök (eszközök száma)

CR 16 – Olyan szervezeti egységek, amelyek tekintetében népszerűsítési és tájékoztatási intézkedésekre kerül sor (szervezeti egységek száma)

CR 17 – A termelésben és/vagy a feldolgozásban az energiahatékonyságot javító szervezeti egységek (szervezeti egységek száma)

CR 18 – A CO2-kibocsátás csökkenését eredményező energiafogyasztás (kWh/tonna vagy liter/h)

CR 19 – Az irányítási kapacitás javítását célzó intézkedések (intézkedések száma)

CR 20 – A megkezdett beruházások (EUR)

CR 21 – A rendelkezésre bocsátott adatkészletek és szakvélemények (szám)

CR 22 – Adat- és információs platformok használata (oldalmegjelenítések száma)

 


(1)  Az ETHAA-ra vonatkozó, a Bizottság által a költségvetési rendelet 41. cikke (3) bekezdése h) pontjának iii. alpontja szerinti jelentéstételi kötelezettsége teljesítéséhez alkalmazandó alapvető teljesítménymutatók.


II. MELLÉKLET

A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS ALÁ TARTOZÓ TÁMOGATÁS MEGSZERVEZÉSE

SZAKPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS

Az (EU) 2021/1060 rendelet 5. cikke szerint

ETHAA-PRIORITÁS

EGYEDI ETHAA-CÉLKITŰZÉS

A FINANSZÍROZÁSI TERVBEN HASZNÁLANDÓ NÓMENKLATÚRA

Az (EU) 2021/1060 rendelet V. mellékletének 11A. táblázata szerint

Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású – és a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátásra átálló –, reziliens Európa a tiszta és igazságos energetikai átmenetnek, a zöld és kék beruházásoknak, a körforgásos gazdaságnak, az éghajlatváltozás enyhítésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a kockázatmegelőzésnek és -kezelésnek, valamint a fenntartható városi mobilitásnak az előmozdításával

A fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása

A gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható halászati tevékenységek megerősítése

1.1.1.

valamennyi művelet, kivéve a 17. és 19. cikk alapján támogatottakat

1.1.2.

a 17. és 19. cikk alapján támogatott műveletek

Az energiahatékonyság növelése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a halászhajók hajtóművének cseréje vagy korszerűsítése révén

1.2.

A halászati kapacitás halászati lehetőségekhez való hozzáigazításának előmozdítása a halászati tevékenységek végleges beszüntetése esetén, ideiglenes szüneteltetésük esetén pedig a megfelelő életszínvonal elősegítése

1.3.

 

 

A hatékony halászati ellenőrzésnek és végrehajtásnak – a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet is beleértve –, valamint a tudásalapú döntéshozatal számára megbízható adatok rendelkezésre állásának az előmozdítása

1.4.

Egyenlő versenyfeltételek előmozdítása a legkülső régiókból származó halászati és akvakultúra-termékek esetében

1.5.

Hozzájárulás a vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához

1.6.

A fenntartható akvakultúra-tevékenységeknek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének előmozdítása, ezáltal hozzájárulva az Unió élelmezésbiztonságához

A fenntartható akvakultúra-tevékenységek előmozdítása, különös tekintettel az akvakultúrás termelés versenyképességének megerősítésére, biztosítva ugyanakkor e tevékenységek hosszú távú környezeti fenntarthatóságát

2.1.

 

 

A halászati és akvakultúra-termékek piaci értékesítésének, minőségének és hozzáadott értékének, valamint e termékek feldolgozásának előmozdítása

2.2.

A nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása

A tengerek és óceánok fenntartható kezelésének erősítése a tengerrel kapcsolatos tudás, a tengerfelügyelet vagy a parti őrségek közötti együttműködés előmozdítása révén

4.1.

A polgárokhoz közelebb álló Európa valamennyi térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének és a helyi kezdeményezéseknek az elősegítése révén

A fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztésének előmozdítása

A fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fenntartható fejlődésének előmozdítása

3.1.

 

Technikai segítségnyújtás

5.1.

5.2.


III. MELLÉKLET

EGYEDI MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI INTENZITÁS MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN

SOR SZÁMA

EGYEDI MŰVELETI KATEGÓRIA

MAXIMÁLIS TÁMOGATÁSI INTENZITÁS

1.

A 17., 18. és 19. cikk alapján támogatott műveletek

40 %

2.

Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében említett kirakodási kötelezettség végrehajtásához hozzájáruló alábbi műveletek:

 

a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitásának javítását szolgáló műveletek,

100 %

a halászkikötők, árverési csarnokok, kirakodóhelyek és menedékek infrastruktúráját a nem szándékos fogások kirakodásának és tárolásának megkönnyítése érdekében javító műveletek,

75 %

az 1379/2013/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban a kereskedelmi állományokból származó, kirakodott nem kívánt fogások forgalomba hozatalát megkönnyítő műveletek.

75 %

3.

A halászhajók fedélzetén uralkodó egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények javítását szolgáló műveletek, a 19. cikk alapján támogatott műveletek kivételével

75 %

4.

A legkülső régiókban végrehajtott műveletek

85 %

5.

A távoli görög szigeteken, valamint a horvátországi Dugi Otok, Vis, Mljet és Lastovo szigeteken végrehajtott műveletek

85 %

6.

A 22. cikk alapján támogatott műveletek

85 %

7.

A kisüzemi part menti halászathoz kapcsolódó műveletek

100 %

8.

Olyan műveletek, melyek kedvezményezettje közjogi szerv vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozás az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a támogatást ilyen szolgáltatások működtetéséhez nyújtják

100 %

9.

A 39. cikkben említett ellentételezésekhez kapcsolódó műveletek

100 %

10.

A 23. és 25. cikk alapján, továbbá a 4. prioritás keretében támogatott műveletek

100 %

11.

Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségek tagállamok közötti cseréjére szolgáló átlátható rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, monitoringjához, értékeléséhez vagy irányításához kapcsolódó műveletek

100 %

12.

A helyi akciócsoportok működési költségeihez kapcsolódó műveletek

100 %

13.

A 30. cikk alapján támogatott olyan műveletek, amelyek a következő kritériumok közül legalább egynek megfelelnek:

i.

kollektív érdeket képviselnek;

ii.

kedvezményezettjük kollektív jellegű; vagy

iii.

adott esetben helyi szinten innovatív tulajdonságokkal rendelkeznek és nyilvános hozzáférést biztosítanak eredményeikhez.

100 %

14.

A 13. sorban szereplő műveletektől eltérő műveletek, amelyek a következő kritériumok mindegyikének megfelelnek:

i.

kollektív érdeket képviselnek;

ii.

kedvezményezettjük kollektív jellegű;

iii.

innovatív tulajdonságokkal rendelkeznek vagy nyilvános hozzáférést biztosítanak eredményeikhez.

100 %

15.

Termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek által végrehajtott műveletek.

75 %

16.

Pénzügyi eszközök, az 1. sorban említett műveletekhez kapcsolódó pénzügyi eszközök kivételével

100 %

17.

Kkv-k által végzett fenntartható akvakultúra-tevékenységeket támogató műveletek

60 %

18.

A halászat, az akvakultúra és a feldolgozás terén az innovatív termékeket, folyamatokat vagy felszereléseket támogató műveletek

75 %

19.

Halászszervezetek vagy egyéb kollektív kedvezményezettek által végrehajtott műveletek

60 %


IV. MELLÉKLET

A BEAVATKOZÁSOK TÍPUSAI

Sz.

A BEAVATKOZÁS TÍPUSA

ÉGHAJLAT-EGYÜTTHATÓ

KÖRNYEZETI EGYÜTTHATÓ

1.

A környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése és/vagy hozzájárulás a környezetre gyakorolt pozitív hatásokhoz, továbbá a jó környezeti állapothoz való hozzájárulás

100 %

100 %

2.

A gazdaságilag életképes, versenyképes és vonzó halászati, akvakultúra és halfeldolgozó ágazatokhoz szükséges feltételek elősegítése

40 %

40 %

3.

A klímasemlegességhez való hozzájárulás

100 %

100 %

4.

A halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése

100 %

100 %

5.

A halászati tevékenységek végleges beszüntetése

100 %

100 %

6.

A jó környezeti állapothoz való hozzájárulás a védett tengeri területek, ezen belül a Natura 2000 területek megvalósítása és monitoringja révén

100 %

100 %

7.

Váratlan környezeti, éghajlati vagy népegészségügyi események ellentételezése

0 %

0 %

8.

Többletköltségek ellentételezése a legkülső régiókban

0 %

0 %

9.

Állategészségügy és állatjólét

40 %

40 %

10.

Ellenőrzés és végrehajtás

40 %

100 %

11.

Adatgyűjtés és adatelemzés, valamint a tengerrel kapcsolatos ismeretek bővítése

100 %

100 %

12.

Tengerfelügyelet és tengeri védelem

40 %

40 %

Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

13.

CLLD-előkészítő intézkedések

0 %

0 %

14.

CLLD-stratégiák végrehajtása

40 %

40 %

15.

CLLD működési költségek és szervezési tevékenységek

0 %

0 %

Technikai segítségnyújtás

16.

Technikai segítségnyújtás

0 %

0 %


V. MELLÉKLET

AZ ETHAA-BÓL SZÁRMAZÓ ÖSSZES FORRÁS TAGÁLLAMONKÉNT A 2021. JANUÁR 1. ÉS 2027. DECEMBER 31. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA

 

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

ÖSSZESEN

649 646 302

867 704 926

833 435 808

798 047 503

707 757 512

721 531 085

732 876 864

5 311 000 000

BE

4 925 394

6 578 640

6 318 823

6 050 521

5 365 973

5 470 400

5 556 420

40 266 171

BG

10 390 512

13 878 165

13 330 060

12 764 057

11 319 949

11 540 245

11 721 710

84 944 698

CZ

3 670 269

4 902 222

4 708 614

4 508 683

3 998 577

4 076 392

4 140 492

30 005 249

DK

24 582 747

32 834 129

31 537 379

30 198 278

26 781 687

27 302 881

27 732 208

200 969 309

DE

25 908 996

34 605 542

33 238 833

31 827 487

28 226 569

28 775 883

29 228 372

211 811 682

EE

11 912 962

15 911 637

15 283 223

14 634 286

12 978 583

13 231 157

13 439 212

97 391 060

IE

17 414 773

23 260 170

22 341 533

21 392 895

18 972 532

19 341 754

19 645 895

142 369 552

EL

45 869 836

61 266 389

58 846 736

56 348 059

49 972 919

50 945 434

51 746 530

374 995 903

ES

137 053 465

183 056 482

175 826 854

168 361 115

149 312 971

152 218 730

154 612 307

1 120 441 924

FR

69 372 651

92 658 097

88 998 661

85 219 712

75 578 071

77 048 886

78 260 448

567 136 526

HR

29 808 019

39 813 303

38 240 917

36 617 179

32 474 362

33 106 342

33 626 925

243 687 047

IT

63 388 749

84 665 656

81 321 871

77 868 885

69 058 907

70 402 853

71 509 909

518 216 830

CY

4 685 786

6 258 605

6 011 428

5 756 178

5 104 932

5 204 279

5 286 114

38 307 322

LV

16 498 239

22 035 996

21 165 707

20 266 995

17 974 015

18 323 805

18 611 939

134 876 696

LT

7 484 030

9 996 101

9 601 315

9 193 636

8 153 481

8 312 155

8 442 859

61 183 577

LU

HU

4 612 763

6 161 072

5 917 747

5 666 475

5 025 378

5 123 176

5 203 735

37 710 346

MT

2 669 689

3 565 790

3 424 963

3 279 536

2 908 494

2 965 097

3 011 721

21 825 290

NL

11 978 187

15 998 755

15 366 900

14 714 410

13 049 642

13 303 600

13 512 794

97 924 288

AT

821 763

1 097 594

1 054 246

1 009 482

895 270

912 693

927 046

6 718 094

PL

62 675 756

83 713 340

80 407 168

76 993 019

68 282 136

69 610 965

70 705 569

512 387 953

PT

46 307 271

61 850 651

59 407 923

56 885 418

50 449 481

51 431 271

52 240 007

378 572 022

RO

19 871 141

26 541 038

25 492 826

24 410 382

21 648 625

22 069 926

22 416 967

162 450 905

SI

2 927 095

3 909 597

3 755 191

3 595 743

3 188 925

3 250 985

3 302 105

23 929 641

SK

1 862 388

2 487 512

2 389 271

2 287 821

2 028 980

2 068 465

2 100 991

15 225 428

FI

8 777 254

11 723 405

11 260 401

10 782 276

9 562 384

9 748 476

9 901 766

71 755 962

SE

14 176 567

18 935 038

18 187 218

17 414 975

15 444 669

15 745 235

15 992 823

115 896 525


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.7.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/50


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1140 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. május 5.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 67. cikke első bekezdésére és 272. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) az (EU) 2016/429 rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg egyes jegyzékbe foglalt, az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szerinti betegségek, különösen az A, B és C kategóriájú betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés tekintetében. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet az A kategóriájú betegségek terjedésének megfékezését célzó intézkedések részeként korlátozásokat és feltételeket vezet be az állatok és az azokból származó termékek korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzetekből történő mozgatására vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szabályok kiegészítik az (EU) 2016/429 rendeletben megállapított szabályokat. Az említett szabályok az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett betegségek gyanúja vagy megállapítása esetén alkalmazandó intézkedések különböző technikai aspektusaira is kiterjednek. Mivel e szabályok összefüggnek egymással, azokat az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet együttesen állapítja meg. Az egyértelműség és a szabályok hatékony alkalmazása érdekében helyénvaló az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosító szabályokat egyetlen felhatalmazáson alapuló jogi aktusban is rögzíteni, amely átfogó felsorolást ad a jegyzékbe foglalt releváns betegségekkel szembeni védekezést szolgáló technikai intézkedésekről.

(3)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az illetékes hatóság számára annak eldöntését, hogy bizonyos körülmények között létrehozza-e a korlátozás alatt álló körzetet. Az említett cikk jelenlegi szövege félrevezető lehet, mivel eltérő értelmezéseket tesz lehetővé. A szóban forgó cikket ezért módosítani kell, hogy egyértelműen rendelkezzen az említett lehetőségről.

(4)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt járványvédelmi intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a kapcsolódó kockázatokkal. Ezért a korlátozásoknak és feltételeknek csak azokra az állatfajokra és az azokból származó azon termékekre kell vonatkozniuk, amelyek egy adott A kategóriájú betegség terjedése szempontjából – figyelembe véve az adott A kategóriájú betegség tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajokat is – kockázatot jelentenek.

(5)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a korlátozás alá vont körzetből származó és onnan kivitt állati melléktermékek szállítmányainak mozgatásához állategészségügyi bizonyítványt kell kiállítani, a rendelkezés hatálya alá tartozó állatfajokat azonban nem határozza meg. Ezért az említett bekezdést módosítani kell annak érdekében, hogy a szóban forgó kötelezettséget az adott A kategóriájú betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokból nyert állati melléktermékek szállítmányaira lehessen korlátozni.

(6)

Az (EU) 2016/429 rendelet 272. cikkének (2) bekezdése átmeneti rendelkezéseket állapít meg bizonyos meglévő irányelvek, nevezetesen a 92/66/EGK (4), a 2000/75/EK (5), a 2001/89/EK (6), a 2002/60/EK (7), a 2003/85/EK (8) és 2005/94/EK (9) tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésével kapcsolatban. Az említett bekezdés lehetővé teszi, hogy a szóban forgó rendelet megfelelő cikkei helyett továbbra is az említett irányelvek legyenek alkalmazandók a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három évig vagy egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó korábbi időpontig. Az említett rendelkezésnek megfelelően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. cikke úgy rendelkezik, hogy a 92/66/EGK, a 2001/89/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv alkalmazandóságának hatálya 2021. április 21-én lejár, mivel a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet az említett irányelvekben korábban megállapított szabályoknak megfelelő szabályokat állapít meg.

(7)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet továbbá megállapítja az összes A kategóriájú betegséghez, köztük az afrikai sertéspestishez kapcsolódó járványügyi intézkedésekre vonatkozó szabályokat is. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. cikkét módosítani kell, és e célból az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezéseket megállapító 2002/60/EK irányelvet fel kell venni azon irányelvek jegyzékébe, amelyek alkalmazandóságának hatálya 2021. július 14-én lejár.

(8)

Emellett az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) szabályokat állapít meg a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségekre – többek között a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre – vonatkozó felügyelet, mentesítési programok és betegségtől mentes minősítés tekintetében. Az említett szabályokat 2021. április 21-től kell alkalmazni. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. cikkét módosítani kell, és e célból a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezéseket megállapító 2000/75/EK tanácsi irányelvet fel kell venni azon irányelvek jegyzékébe, amelyek alkalmazandóságának hatálya 2021. július 14-én lejár, hogy megakadályozható legyen a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos felügyeletre, mentesítésre és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó hatályos uniós szabályok megkettőződése és az azokkal kapcsolatos következetlenség.

(9)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke meghatározza azokat a tilalmakat, amelyeket egy A kategóriájú betegség kitörése esetén az illetékes hatóságnak el kell rendelnie a védő- és felügyeleti körzetekben a betegség terjedésének megfékezése céljából. Ezeket a tilalmakat az említett felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete sorolja fel. Az állati melléktermékekből álló szállítmányok védő- és felügyeleti körzetekből történő mozgatására vonatkozó tilalom azonban hiányos, mivel az csak bizonyos állati melléktermékekre vonatkozik. Ez a betegség terjedése szempontjából kockázatot jelenthet az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt járványvédelmi intézkedések végrehajtása során. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében egyértelművé kell tenni, hogy az állati melléktermékek szállítmányainak a védő- és felügyeleti körzetekből történő valamennyi mozgatása tilos.

(10)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni. A jogbiztonság érdekében ennek a rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 21. cikk (3) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság – a betegségleírást figyelembe vevő kockázatértékelés elvégzését követően – határozhat úgy, hogy nem hoz létre korlátozás alatt álló körzetet abban az esetben, ha az A kategóriájú betegség az alábbi helyszíneken tör ki:”

2.

A 22. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A korlátozás alatt álló körzetből származó és onnan kivitt, jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokból nyert állati melléktermékeket illetékes hatósági állatorvos által kiállított állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyben szerepel, hogy e melléktermékek az illetékes hatóság által e fejezet szerint megállapított feltételek mellett kivihetők a korlátozás alatt álló körzetből.”

3.

A 112. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„112. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 92/66/EGK, a 2001/89/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv, valamint az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandóságának hatálya 2021. április 21-én lejár.

(2)   A 2000/75/EK és a 2002/60/EK irányelv, valamint az ezen irányelvek alapján elfogadott jogi aktusok alkalmazandóságának hatálya 2021. július 14-én lejár.”

4.

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 64. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).

(4)  A Tanács 92/66/EGK irányelve (1992. július 14.) a Newcastle-betegség (baromfipestis) elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről (HL L 260., 1992.9.5., 1. o.).

(5)  A Tanács 2000/75/EK irányelve (2000. november 20.) a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., 2000.12.22., 74. o.).

(6)  A Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről (HL L 316., 2001.12.1., 5. o.).

(7)  A Tanács 2002/60/EK irányelve (2002. június 27.) az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról, valamint a fertőző sertésbénulás (Teschen-betegség) és az afrikai sertéspestis tekintetében a 92/119/EGK irányelv módosításáról (HL L 192., 2002.7.20., 27. o.).

(8)  A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (HL L 306., 2003.11.22., 1. o.).

(9)  A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 10., 2006.1.14., 16. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 211. o.).


MELLÉKLET

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében található táblázat helyébe a következő táblázat lép:

AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA „A” KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGGEL KAPCSOLATBAN1

FMD

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

GLAND

HPAI

NCD

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekbe történő mozgatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadak újratelepítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok vásárra, piacra, bemutatóra vagy más rendezvényekre vitele, ideértve e fajok egyedeinek összegyűjtését és szétoszlását is

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól gyűjtött sperma, petesejt és embrió korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X2

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

Sperma, petesejt és embrió gyűjtése a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NP

NA

NA

NA

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgó mesterséges megtermékenyítése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok mozgó természetes fedeztetése

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

NA

NA

Keltetőtojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő állatokból származó friss hús – kivéve a belsőségeket – korlátozás alatt álló körzetben található vágóhidakból vagy vadfeldolgozó létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

NP

NP

X

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA „A” KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGGEL KAPCSOLATBAN1 (folyt.)

FMD

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

GLAND

HPAI

NCD

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő állatokból származó belsőségek korlátozás alatt álló körzetben található vágóhidakból vagy vadfeldolgozó létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NP

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoktól származó friss húsból előállított húskészítmények korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

NP

NP

NP

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatoktól származó nyerstej és kolosztrum korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

NP

X

X

NP

NA

NA

NP

NA

NA

NA

Tejtermékek és kolosztrumalapú termékek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

X

X

X

X

NP

X

X

NP

NA

NA

NP

NA

NA

NA

Emberi fogyasztásra szánt tojások korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

NA

X

X

Jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból származó állati melléktermékeknek korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből történő mozgatása, az elhullott állatok teljes testének vagy testrészeinek kivételével

Trágya, beleértve az almot és a használt almot is

X

X

X

X

NP

X

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

Nyersbőr, irha, gyapjú, sörte és toll

X

X

X

X

NP

X

X

NP

X

X

NP

NA

X

X

Állati melléktermékek, a trágya – beleértve az almot és a használt almot is –, valamint a nyersbőr, irha, gyapjú, sörte és toll kivételével

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

NA

X

X

AZ ÁLLATOKKAL ÉS A TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK TILALMA „A” KATEGÓRIÁJÚ BETEGSÉGGEL KAPCSOLATBAN1 (folyt.)

FMD

RP

RVFV

LSD

CBPP

SPGP

PPR

CCPP

CSF

ASF

AHS

GLAND

HPAI

NCD

A védőkörzetben kinyert növényi eredetű takarmányok és szalma mozgatása

X

X

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NP

NA

NP

NP

MEGJEGYZÉSEK

1

Az A kategóriájú betegségek rövidítései a II. melléklet szerint

2

Csak petesejtek és embriók

NA

=

nem alkalmazandó

X

=

tiltva

NP

=

nincs tiltva


2021.7.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 247/55


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1141 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. július 12.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 71 cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2021/1090 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos lengyelországi és szlovákiai járványügyi helyzet megváltozását követően.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)

Az (EU) 2021/1090 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta Lengyelországban az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának új eseteire, Szlovákiában pedig egy vadon élő sertésfélékhez tartozó állatban való előfordulására derült fény.

(6)

2021 júniusában és júliusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték Lengyelország siemiatycki, sulęciński, wschowski és zagański járásában, olyan területeken, amelyek jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területeit, amelyeket az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(7)

Ezenfelül 2021 júniusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték Lengyelország olsztyński járásában, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területét, amely az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete által érintett, III. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá a II. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából.

(8)

Továbbá 2021 júliusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték a lengyelországi nowotomyski járásban, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt e területét, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete érint, az említett mellékletben immár nem I., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(9)

Ezenfelül 2021 júniusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékhez tartozó állatban való előfordulását észlelték Szlovákia Poprád járásában, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélében való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területét, amely az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete által érintett, II. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, az említett mellékletben immár nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából.

(10)

Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli lengyelországi eseteit és vadon élő sertésfélében való előfordulásának közelmúltbeli szlovákiai esetét követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(11)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország és Szlovákia esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(12)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról (HL L 129., 2021.4.15., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2021/1090 végrehajtási rendelete (2021. július 2.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 236., 2021.7.5., 10. o.).

(4)  SANTE/7112/2015/Rev. 3 munkadokumentum „Principles and criteria for geographically defining ASP regionalisation” (Az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvei és kritériumai) https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(5)  OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 28. kiadás, 2019. Az I. kötet ISBN-száma: 978-92-95108-85-1; a II. kötet ISBN-száma: 978-92-95108-86-8. https://www.oie.int/standard-setting/terrestrial-code/access-online/


MELLÉKLET

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1.   Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

Gemeinde Märkische Heide, mit den Gemarkungen Alt Schadow, Neu Schadow, Pretschen, Plattkow, Wittmannsdorf, Schuhlen-Wiese, Bückchen, Kuschkow, Gröditsch, Groß Leuthen, Leibchel, Glietz, Groß Leine, Dollgen, Krugau, Dürrenhofe, Biebersdorf und Klein Leine,

Gemeinde Neu Zauche,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

Gemeinde Spreewaldheide,

Gemeinde Straupitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Lietzen westlich der L 37,

Gemeinde Falkenhagen (Mark) westlich der L 37,

Gemeinde Zeschdorf westlich der L 37,

Gemeinde Lindendorf mit der Gemarkung Dolgelin – westlich der L 37,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Müncheberg, Eggersdorf bei Müncheberg und Hoppegarten bei Müncheberg,

Gemeinde Neulewin,

Gemeinde Bliesdorf mit den Gemarkungen Kunersdorf und Bliesdorf,

Gemeinde Neutrebbin mit den Gemarkungen Neutrebbin und Alttrebbin westlich der L 34 und Altelewin westlich und nordöstlich der L 33,

Gemeinde Märkische Höhe mit den Gemarkungen Reichenberg und Batzlow,

Gemeinde Wriezen mit den Gemarkungen Haselberg, Frankenfelde, Schulzendorf, Lüdersdorf, Biesdorf, Rathsdorf, Wriezen, Altwriezen, Beauregard, Eichwerder und Jäckelsbruch,

Gemeinde Oderaue mit den Gemarkungen Neuranft, Neuküstrinchen, Neurüdnitz, Altwustrow, Neuwustrow und Zäckericker Loose, Altreetz, Altmädewitz und Neumädewitz,

Gemeinde Buckow (Märkische Schweiz),

Gemeinde Strausberg mit den Gemarkungen Hohenstein und Ruhlsdorf,

Gemeine Garzau-Garzin,

Gemeinde Waldsieversdorf,

Gemeinde Rehfelde mit der Gemarkung Werder,

Gemeinde Reichenow-Mögelin,

Gemeinde Prötzel mit den Gemarkungen Harnekop, Sternebeck und Prötzel östlich der B 168 und der L35,

Gemeinde Oberbarnim,

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Storkow (Mark),

Gemeinde Wendisch Rietz,

Gemeinde Reichenwalde,

Gemeinde Diensdorf-Radlow,

Gemeinde Bad Saarow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Buckow, Glienicke, Behrensdorf, Ahrensdorf, Herzberg, Görzig, Pfaffendorf, Sauen, Wilmersdorf (G), Neubrück, Drahendorf, Alt Golm,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Briescht, Kossenblatt, Werder, Görsdorf (B), Giesendorf, Wulfersdorf, Falkenberg (T), Lindenberg,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Demnitz, Steinhöfel, Hasenfelde, Ahrensdorf, Heinersdorf, Tempelberg,

Gemeinde Langewahl,

Gemeinde Berkenbrück,

Gemeinde Briesen (Mark) mit den Gemarkungen Wilmersdorf, Falkenberg, Alt Madlitz, Madlitz Forst, Kersdorf, Briesen, Neubrück Forst,

Gemeinde Jacobsdorf mit den Gemarkungen Petersdorf und Jacobsdorf westlich der L 37,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Jänschwalde,

Gemeinde Peitz,

Gemeinde Tauer,

Gemeinde Turnow-Preilack,

Gemeinde Drachhausen,

Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

Gemeinde Drehnow,

Gemeinde Guben mit der Gemarkung Schlagsdorf,

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Grabko, Kerkwitz, Groß Gastrose,

Gemeinde Teichland,

Gemeinde Dissen-Striesow,

Gemeinde Heinersbrück,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Forst mit den Gemarkungen Briesníg, Weißagk, Bohrau, Naundorf, Mulknitz, Klein Jamno, Forst (Lausitz) und Groß Jamno,

Gemeinde Wiesengrund,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf mit der Gemarkung Simmersdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal mit den Gemarkungen Jocksdorf, Klein Kölzig und Groß Kölzig,

Gemeinde Tschernitz mit der Gemarkung Wolfshain,

Gemeinde Felixsee,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen Lieskau, Schönheide, Graustein, Türkendorf, Groß Luja, Wadelsdorf, Hornow, Sellessen, Spremberg, Bühlow,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kathlow, Haasow, Sergen, Roggosen, Gablenz, Komptendorf, Laubsdorf, Koppatz, Neuhausen, Drieschnitz, Kahsel, Bagenz,

Stadt Cottbus mit den Gemarkungen Dissenchen, Döbbrick, Merzdorf, Saspow, Schmellwitz, Sielow, Willmersdorf,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Bautzen

Gemeinde Großdubrau: Ortsteile Commerau, Göbeln, Jetscheba, Kauppa, Särchen, Spreewiese,

Gemeinde Hochkirch: Ortsteile Kohlwesa, Niethen, Rodewitz, Wawitz, Zschorna,

Gemeinde Königswartha: Ortsteil Oppitz,

Gemeinde Lohsa: Ortsteile Dreiweibern, Driewitz, Friedersdorf, Hermsdorf/Spree, Lippen, Litschen, Lohsa, Riegel, Tiegling, Weißkollm,

Gemeinde Malschwitz: Ortsteile Baruth, Brießnitz, Brösa, Buchwalde, Cannewitz, Dubrauke, Gleina, Guttau, Halbendorf/Spree, Kleinsaubernitz, Lieske, Lömischau, Neudorf/Spree, Preititz, Rackel, Ruhethal, Wartha,

Gemeinde Radibor: Ortsteile Droben, Lippitsch, Milkel, Teicha, Wessel,

Gemeinde Spreetal,

Gemeinde Weißenberg,

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Boxberg/O.L., sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Görlitz südlich der Bundesautobahn A4 mit den Ortsteilen Biesnitz, Deutsch Ossig, Historische Altstadt, Innenstadt, Klein Neundorf, Klingewalde, Königshufen, Kunnerwitz, Ludwigsdorf, Nikolaivorstadt, Rauschwalde, Schlauroth, Südstadt, Weinhübel,

Gemeinde Groß Düben, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Hohendubrau, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Kodersdorf, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Königshain,

Gemeinde Löbau: Ortsteile Altcunnewitz, Bellwitz, Dolgowitz, Glossen, Kittlitz, Kleinradmeritz, Krappe, Lautitz, Mauschwitz, Neucunnewitz, Neukittlitz, Oppeln, Rosenhain,

Gemeinde Markersdorf: Ortsteile Holtendorf, Markersdorf, Pfaffendorf,

Gemeinde Mücka, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Reichenbach/O.L.: Ortsteile Biesig, Borda, Dittmannsdorf, Feldhäuser, Goßwitz, Krobnitz, Lehnhäuser, Löbensmüh, Mengelsdorf, Meuselwitz, Oehlisch, Stadt Reichenbach/O.L., Reißaus, Schöps, Zoblitz,

Gemeinde Schleife, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Schöpstal, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Trebendorf, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Vierkirchen, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Waldhufen, sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Weißwasser/O.L., sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes.

2.   Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Hiiu maakond.

3.   Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

in the regional unit of Drama:

the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

in the regional unit of Xanthi:

the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

in the regional unit of Rodopi:

the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

in the regional unit of Evros:

the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

in the regional unit of Serres:

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

4.   Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Pāvilostas novada Vērgales pagasts,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Grobiņas novada Medzes, Grobiņas un Gaviezes pagasts. Grobiņas pilsēta,

Rucavas novada Rucavas pagasts,

Nīcas novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

Palangos miesto savivaldybė.

6.   Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950,

406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Győr-Moson-Sopron megye 100550, 100650, 100950, 101050, 101350, 101450, 101550, 101560 és 102150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251650, 251750, 251850, 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050, 575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

gminy Janowiec Kościelny, Janowo i część gminy Kozłowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie nidzickim,

gminy Iłowo – Osada, Lidzbark, Płośnica, miasto Działdowo, część gminy Rybno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę kolejową, część gminy wiejskiej Działdowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linie kolejowe biegnące od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie działdowskim,

gminy Kisielice, Susz i część gminy wiejskiej Iława położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno – Gulb, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno - Gulb biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

gminy Biskupiec, Kurzętnik, część gminy wiejskiej Nowe Miasto Lubawskie położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Lekarty, a następnie na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lekarty – Nowy Dwór Bratiański biegnącą do północnej granicy gminy miejskiej Nowe Miasto Lubawskie oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 538, część gminy Grodziczno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 538 w powiecie nowomiejskim.

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię koleją w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Grabowo, Kolno i miasto Kolno, Turośl w powiecie kolneńskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Bulkowo, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno, Staroźreby i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat ciechanowski,

gminy Baboszewo, Dzierzążnia, Joniec, Nowe Miasto, Płońsk i miasto Płońsk, Raciąż i miasto Raciąż, Sochocin w powiecie płońskim,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Brok, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka, część gminy Małkinia Górna położona na północ od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

powiat mławski,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

powiat pułtuski,

powiat wyszkowski,

powiat węgrowski,

gminy Dąbrówka, Jadów, Klembów, Poświętne, Radzymin, Strachówka Wołomin i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Mokobody i Suchożebry w powiecie siedleckim,

gminy Dobre, Jakubów, Kałuszyn, Stanisławów w powiecie mińskim,

gminy Bielany i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Kowala, Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie radomskim,

powiat miejski Radom,

gminy Jastrząb, Mirów, Orońsko w powiecie szydłowieckim,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Medyka, Orły, Żurawica, Przemyśl w powiecie przemyskim,

powiat miejski Przemyśl,

gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy Zarzecze położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Mleczka w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski, część gminy Świlcza położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gmina Ropczyce, część gminy Ostrów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 986, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 986 biegnącą od tego skrzyżowania do miejscowości Osieka i dalej na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Osieka_- Blizna, część gminy Sędziszów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 94 w powiecie ropczycko – sędziszowskim,

gminy Czarna, Pilzno, miasto Dębica, część gminy wiejskiej Dębica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4, część gminy Żyraków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr A4 w powiecie dębickim,

gminy Dzikowiec, Kolbuszowa i Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Borowa, Gawłuszowice, Padew Narodowa, Tuszów Narodowy, część gminy Czermin położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Olszyny – Czermin – Piaski – Jasieniec do granicy gminy, część gminy Radomyśl Wielki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 984 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Radomyśl Wielki, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Radomyśl Wielki – Zdziarzec – Pole biegnącą od drogi nr 984 do południowej granicy gminy, część gminy Wadowice Górne położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Kawęczyn – Wampierzów- Wadowice Górne w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

powiat opatowski,

powiat sandomierski,

gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

gminy Bliżyn, Skarżysko – Kamienna, Suchedniów i Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

gmina Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy oraz na północ od drogi nr 42 i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno - wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Mniów i Zagnańsk w powiecie kieleckim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

powiat tomaszowski,

powiat brzeziński,

powiat łaski,

powiat miejski Łódź,

gminy Andrespol, Koluszki, Nowosolna w powiecie łódzkim wschodnim,

gminy Dobroń, Ksawerów, Lutomiersk, miasto Konstantynów Łódzki, miasto Pabianice, część gminy wiejskiej Pabianice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S8, część gminy Dłutów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 485 w powiecie pabianickim,

gmina Wieruszów, część gminy Sokolniki położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 482, część gminy Galewice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Przybyłów – Ostrówek – Dąbrówka – Zmyślona w powiecie wieruszowskim, gminy Aleksandrów Łódzki, Stryków, miasto Zgierz w powiecie zgierskim,

gminy Bełchatów z miastem Bełchatów, Drużbice, Kluki, Rusiec, Szczerców, Zelów w powiecie bełchatowskim,

gminy Osjaków, Konopnica, Pątnów, Wierzchlas, część gminy Mokrsko położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Krzyworzeka – Mokrsko - Zmyślona – Komorniki – Orzechowiec – Poręby, część gminy Wieluń położona na wschód od zachodniej granicy miejscowości Wieluń oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Wieluń – Turów – Chotów biegnącą do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostrówek położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę Pyszna w powiecie wieluńskim,

część powiatu sieradzkiego nie wymieniona w części III załącznika I,,

powiat zduńskowolski,

gminy Aleksandrów, Sulejów, Wola Krzysztoporska, Wolbórz, część gminy Moszczenica położona na wschód od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Moszczenica – Osiedle, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Moszczenica – Osiedle – Kosów do skrzyżowania z drogą nr 12 i dalej na wschód od drogi nr 12 biegnącej od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Grabica położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 473 biegnącej od zachodniej granicy gminy do miejscowości Wola Kamocka, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 473 i łączącą miejscowości Wola Kamocka – Papieże Kolonia – Papieże do wschodniej granicy gminy w powiecie piotrkowskim,,

powiat miejski Piotrków Trybunalski,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

powiat miejski Gorzów Wielkopolski,

część powiatu gorzowskiego nie wymieniona w części II załącznika I,

powiat strzelecko-drezdenecki,

w województwie dolnośląskim:

powiat lubański,

powiat złotoryjski,

powiat lwówecki,

gmina Chojnów w powiecie legnickim,

gmina Zagrodno w powiecie złototoryjskim,

gmina Chocianów w powiecie polkowickim,

część gminy Góra położona na północny -zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od północnej granicy gminy, łączącą miejscowości Czernina – Kruszyniec – Góra do skrzyżowania z droga nr 324, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 324 biegnącą od tego skrzyżowania do zachodniej granicy gminy w powiecie górowskim,

gmina Prusice, część gminy Żmigród położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie trzebnickim,

gmina Wińsko w powiecie wołowskim,

gminy Ścinawa i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

gminy Dziadowa Kłoda, Międzybórz, Syców w powiecie oleśnickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Osieczna, Rydzyna, część gminy Lipno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5, część gminy Święciechowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie leszczyńskim,

powiat miejski Leszno,

gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gminy Czempiń, Kościan i miasto Kościan, Krzywiń, część gminy Śmigiel położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie kościańskim,

powiat miejski Poznań,

gminy Buk, Dopiewo, Komorniki, Tarnowo Podgórne, Stęszew, Swarzędz, Pobiedziska, Czerwonak, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo i część gminy Kórnik położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr S11 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 434 i drogę nr 434 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Rokietnica położona na południowy zachód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz oraz część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

powiat czarnkowsko-trzcianecki,

gmina Kaźmierz część gminy Duszniki położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Duszniki, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez ul. Niewierską oraz drogę biegnącą przez miejscowość Niewierz do zachodniej granicy gminy, część gminy Ostroróg położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 186 i 184 biegnące od granicy gminy do miejscowości Ostroróg, a następnie od miejscowości Ostroróg przez miejscowości Piaskowo – Rudki do południowej granicy gminy, część gminy Wronki położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wartę biegnącą od zachodniej granicy gminy do przecięcia z droga nr 182, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 182 oraz 184 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 182 do południowej granicy gminy, miasto Szamotuły i część gminy Szamotuły położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 306 i drogę łączącą miejscowości Lipnica - Ostroróg do linii wyznaczonej przez wschodnią granicę miasta Szamotuły i na południe od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły, do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na zachód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na zachód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

część gminy Rawicz położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5, część gminy Bojanowo położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S5 w powiecie rawickim,

gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

powiat pleszewski,

gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

gmina Rozdrażew, część gminy Koźmin Wielkopolski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15 oraz na wschód od granic miasta Krotoszyn w powiecie krotoszyńskim,

powiat ostrowski,

powiat miejski Kalisz,

gminy Blizanów, Żelazków, Godziesze Wielkie, Koźminek, Lisków, Opatówek, Szczytniki, część gminy Stawiszyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zbiersk, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Zbiersk – Łyczyn – Petryki biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 do południowej granicy gminy, część gminy Ceków- Kolonia położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Młynisko – Morawin - Janków w powiecie kaliskim,

gminy Brudzew, Dobra, Kawęczyn, Przykona, Władysławów, Turek z miastem Turek część gminy Tuliszków położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 biegnącej od wschodniej granicy gminy do miasta Turek a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącej od skrzyżowania z drogą nr 72 w mieście Turek do zachodniej granicy gminy w powiecie tureckim,

gminy Rzgów, Grodziec, Krzymów, Stare Miasto, część gminy Rychwał położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 25 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Rychwał, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 biegnącą od skrzyżowania z drogą nr 25 w miejscowości Rychwał do wschodniej granicy gminy w powiecie konińskim,

część gminy Kępno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S8 w powiecie kępińskim,

powiat ostrzeszowski,

w województwie opolskim:

gminy Domaszowice, Wilków i część gminy Namysłów położona na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę Głucha w powiecie namysłowskim,

gminy Wołczyn, Kluczbork, część gminy Byczyna położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 11 w powiecie kluczborskim,

część gminy Gorzów Śląski położona na południe od północnej granicy miasta Gorzów Śląski oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 45, część gminy Praszka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 45 w miejscowości Praszka oraz na południe od drogi łączącej miejscowości Praszka – Kowale Kolonia - Kiczmachów, część gminy Rudniki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 42 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 43 i na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 43 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 42 w powiecie oleskim,

w województwie zachodniopomorskim:

część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Trzcińsko – Zdrój, Widuchowa, część gminy Chojna położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 26 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Chojna, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 biegnącą od skrzyżowana z drogą nr 26 do południowej granicy gminy, w powiecie gryfińskim.

8.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Snina,

the whole district of Medzilaborce

the whole district of Stropkov

the whole district of Svidník, except municipalities included in part II,

in the district of Veľký Krtíš, the municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká nad Ipľom, Hrušov, Kleňany, Sečianky,

in the district of Levice, the municipalities of Ipeľské Úľany, Plášťovce, Dolné Túrovce, Stredné Túrovce, Šahy, Tešmak,

the whole district of Krupina, except municipalities included in part II,

the whole district of Banska Bystrica, except municipalities included in part II,

In the district of Liptovsky Mikulas – municipalities of Pribylina, Jamník, Svatý Štefan, Konská, Jakubovany, Liptovský Ondrej, Beňadiková, Vavrišovo, Liptovská Kokava, Liptovský Peter, Dovalovo, Hybe, Liptovský Hrádok, Važec, Východná, Kráľova Lehota, Nižná Boca, Vyšná Boca, Malužiná, Liptovská Porúbka, Liptovský Ján, Uhorská Ves, Podtureň, Závažná Poruba, Liptovský Mikuláš, Pavčina Lehota, Demänovská Dolina, Gôtovany, Galovany, Svätý Kríž, Lazisko, Dúbrava, Malatíny, Liptovské Vlachy, Liptovské Kľačany, Partizánska Ľupča, Kráľovská Ľubeľa, Zemianska Ľubeľa,

In the district of Ružomberok, the municipalities of Liptovská Lužná, Liptovská Osada, Podsuchá, Ludrová, Štiavnička, Liptovská Štiavnica, Nižný Sliač, Liptovské Sliače,

the whole district of Banska Stiavnica,

the whole district of Žiar nad Hronom.

II. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole region of Haskovo,

the whole region of Yambol,

the whole region of Stara Zagora,

the whole region of Pernik,

the whole region of Kyustendil,

the whole region of Plovdiv,

the whole region of Pazardzhik,

the whole region of Smolyan,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Sofia city,

the whole region of Sofia Province,

the whole region of Blagoevgrad,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Kardzhali,

the whole region of Burgas excluding the areas in Part III,

the whole region of Varna excluding the areas in Part III,

the whole region of Silistra, excluding the areas in Part III,

the whole region of Ruse, excluding the areas in Part III,

the whole region of Veliko Tarnovo, excluding the areas in Part III,

the whole region of Pleven, excluding the areas in Part III,

the whole region of Targovishte, excluding the areas in Part III,

the whole region of Shumen, excluding the areas in Part III,

the whole region of Sliven, excluding the areas in Part III,

the whole region of Vidin, excluding the areas in Part III.

2.   Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Grunow-Dammendorf,

Gemeinde Mixdorf

Gemeinde Schlaubetal,

Gemeinde Neuzelle,

Gemeinde Neißemünde,

Gemeinde Lawitz,

Gemeinde Eisenhüttenstadt,

Gemeinde Vogelsang,

Gemeinde Ziltendorf,

Gemeinde Wiesenau,

Gemeinde Friedland,

Gemeinde Siehdichum

Gemeinde Müllrose,

Gemeinde Briesen mit der Gemarkung Biegen,

Gemeinde Jacobsdorf mit den Gemarkungen Pillgram, Sieversdorf, Jacobsdorf östlich der L 37 und Petersdorf östlich der L 37,

Gemeinde Groß Lindow,

Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

Gemeinde Ragow-Merz,

Gemeinde Beeskow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Groß Rietz und Birkholz,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide und Tauche,

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Jamlitz,

Gemeinde Lieberose,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Stakow, Reicherskreuz, Groß Drewitz, Sembten, Lauschütz, Krayne, Lübbinchen, Grano, Pinnow, Bärenklau, Schenkendöbern und Atterwasch,

Gemeinde Guben mit den Gemarkungen Bresinchen, Guben und Deulowitz,

Gemeinde Forst (Lausitz) mit den Gemarkungen Groß Bademeusel und Klein Bademeusel,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf mit der Gemarkung Groß Schacksdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal mit den Gemarkungen Preschen und Jerischke,

Gemeinde Döbern,

Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

Gemeinde Tschernitz mit der Gemarkung Tschernitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Zechin,

Gemeinde Bleyen-Genschmar,

Gemeinde Neuhardenberg,

Gemeinde Golzow,

Gemeinde Küstriner Vorland,

Gemeinde Alt Tucheband,

Gemeinde Reitwein,

Gemeinde Podelzig,

Gemeinde Letschin,

Gemeinde Gusow-Platkow,

Gemeinde Seelow,

Gemeinde Vierlinden,

Gemeinde Lindendorf mit den Gemarkungen Sachsendorf, Libbenichen, Neu Mahlisch und Dolgelin – östlich der L37,

Gemeinde Fichtenhöhe,

Gemeinde Lietzen östlich der L 37,

Gemeinde Falkenhagen (Mark) östlich der L 37,

Gemeinde Zeschdorf östlich der L 37,

Gemeinde Treplin,

Gemeinde Lebus,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Jahnsfelde, Trebnitz, Obersdorf, Münchehofe und Hermersdorf,

Gemeinde Märkische Höhe mit der Gemarkung Ringenwalde,

Gemeinde Bliesdorf mit der Gemarkung Metzdorf,

Gemeinde Neutrebbin mit den Gemarkungen Wuschewier, Altbarnim, Neutrebbin, östlich der L 34, Alttrebbin östlich der L 34 und Altlewin östlich der L 34 und südwestlich der L 33,

kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

Bundesland Sachsen:

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Bad Muskau,

Gemeinde Boxberg/O.L. östlich des Straßenverlaufes K8472 bis Kaschel – S121 – Jahmen –Dürrbacher Straße – K8472 – Eselsberg – S131 – Boxberg – K 8481,

Gemeinde Gablenz,

Gemeinde Görlitz nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Groß Düben südlich des Straßenverlaufes S126 – Halbendorf – K8478,

Gemeinde Hähnichen,

Gemeinde Hohendubrau östlich des Straßenverlaufes der Verbindungsstraße Buchholz-Gebelzig – S55,

Gemeinde Horka

Gemeinde Kodersdorf nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Krauschwitz i.d. O.L.,

Gemeinde Kreba-Neudorf,

Gemeinde Mücka östlich des Straßenverlaufes S55 - K8471 - Förstgen - K8472,

Gemeinde Neißeaue,

Gemeinde Niesky,

Gemeinde Quitzdorf am See,

Gemeinde Rietschen,

Gemeinde Rothenburg/ O.L.,

Gemeinde Schleife östlich des Straßenverlaufes S130 – S126,

Gemeinde Schöpstal nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Trebendorf östlich der K8481,

Gemeinde Vierkirchen nördlich der Bundesautobahn A4 und östlich der Verbindungsstraße Buchholz-Gebelzig,

Gemeinde Waldhufen nördlich der Bundesautobahn A4,

Gemeinde Weißkeißel,

Gemeinde Weißwasser/O.L. östlich der K8481.

3.   Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

4.   Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Ādažu novads,

Aizputes novada Aizputes, Cīravas un Lažas pagasts, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296, Aizputes pilsēta,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alsungas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Grobiņas novada Bārtas pagasts,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, Padures, Rumbas, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču, Ēdoles, Īvandes, Kurmāles, Turlavas, Gudenieku un Snēpeles pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pāvilostas novada Sakas pagasts, Pāvilostas pilsēta,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rucavas novada Dunikas pagasts,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novads,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novada Raņķu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novada Vaiņodes pagasts un Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem autoceļa P116, P106,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novads,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Girdžių, Jurbarko miesto, Jurbarkų, Raudonės, Šimkaičių, Skirsnemunės, Smalininkų, Veliuonos ir Viešvilės seniūnijos,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Ežerėlio, Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos, Užliedžių, Vilkijos, ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

Kazlų rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė: Dotnuvos, Gudžiūnų, Kėdainių miesto, Krakių, Pelėdnagių, Surviliškio, Šėtos, Truskavos, Vilainių ir Josvainių seniūnijos dalis į šiaurę ir rytus nuo kelio Nr. 229 ir Nr. 2032,

Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Kretingos rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Mažeikių rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pagėgių savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Rietavo savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė: Žlibinų, Stalgėnų, Nausodžio, Plungės miesto, Šateikių ir Kulių seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Betygalos, Girkalnio, Kalnujų, Nemakščių, Pagojukų, Paliepių, Raseinių miesto, Raseinių, Šiluvos, Viduklės seniūnijos,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Ylakių, Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo ir Skuodo miesto seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Šilalės rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

6.   Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye: 250350, 250850, 250950, 251450, 251550, 251950, 252050, 252150, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

7.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat elbląski,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

powiat piski,

powiat bartoszycki,

gminy Jeziorany, Kolno, część gminy Olsztynek położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S51 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Ameryka oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą S51 do północnej granicy gminy, łączącej miejscowości Mańki – Mycyny – Ameryka, część gminy Biskupiec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie olsztyńskim,

powiat ostródzki,

powiat olecki,

powiat giżycki,

powiat braniewski,

powiat kętrzyński,

gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

gmina Nidzica i część gminy Kozłowo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie nidzickim,

gminy Jedwabno, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

gminy Lubawa, miasto Lubawa, Zalewo, miasto Iława i część gminy wiejskiej Iława położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno – Gulb, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Szymbark - Ząbrowo - Segnowy – Laseczno - Gulb biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

część gminy wiejskiej Nowe Miasto Lubawskie położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Lekarty, a następnie na północny -wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Lekarty – Nowy Dwór Bratiański biegnącą do północnej granicy gminy miejskiej Nowe Miasto Lubawskie oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 538, część gminy Grodziczno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 538 w powiecie nowomiejskim,

powiat węgorzewski,

część gminy Rybno położona na północ od linii kolejowej, część gminy wiejskiej Działdowo położona na północ od linii wyznaczonej przez linie kolejowe biegnące od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie działdowskim,

w województwie podlaskim:

powiat bielski,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

część powiatu siemiatyckiego nie wymieniona w części III załącznika I,

powiat hajnowski,

gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

gminy Mały Potok i Stawiski w powiecie kolneńskim,

powiat białostocki,

powiat suwalski,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

gminy Domanice, Korczew, Kotuń, Mordy, Paprotnia, Przesmyki, Siedlce, Skórzec, Wiśniew, Wodynie, Zbuczyn w powiecie siedleckim,

powiat miejski Siedlce,

gminy Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń w powiecie sokołowskim,

powiat łosicki,

powiat sochaczewski,

gminy Policzna, Przyłęk, Tczów i Zwoleń w powiecie zwoleńskim,

powiat kozienicki,

gminy Chotcza i Solec nad Wisłą w powiecie lipskim,

gminy Gózd, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Iłża położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 w powiecie radomskim,

gminy Bodzanów, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,