(1)

Az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapot (a továbbiakban: az ETHAA) időtartamának az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi irányelvben (4) megállapított többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) időtartamához való igazítása érdekében a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell létrehozni. E rendeletben meg kell állapítani az ETHAA prioritásait, az ETHAA költségvetését, valamint az uniós finanszírozás nyújtására vonatkozó egyedi szabályokat, kiegészítve ezzel az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) ETHAA-ra alkalmazandó általános szabályait. Az ETHAA céljául azt kell kitűzni, hogy az uniós költségvetésből támogatást irányítson a közös halászati politikájához (KHP), az Unió tengerpolitikájához és az Unió által az óceánpolitikai irányítás területén tett nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz. Ez a finanszírozás a fenntartható halászatnak és a tengeri biológiai erőforrások megőrzésének, a tengeri eredetű élelmiszertermékekkel való ellátás révén biztosított élelmezésbiztonságnak, a fenntartható kék gazdaság növekedésének, valamint a tengerek és óceánok egészségének, biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének egyaránt alapvető feltétele.

(2)

Tekintettel arra, hogy az Unió az óceánok hasznosításában globális tényezőnek számít, valamint a tengeri eredetű élelmiszerek egyik legnagyobb előállítója is, komoly felelősség terheli az óceánok és erőforrásaik megóvása, megőrzése és fenntartható hasznosítása terén. A tengerek és óceánok megőrzése valóban elengedhetetlen a világ gyorsan növekvő népessége számára. Ez az Unió számára egyúttal társadalmi-gazdasági érdek is, mivel a fenntartható kék gazdaság ösztönzi a beruházásokat, elősegíti a munkahelyteremtést és a növekedést, előmozdítja a kutatást és az innovációt, valamint az óceánenergia révén hozzájárul az energiabiztonsághoz. Ezenkívül a hatékony határellenőrzés és a tengeri bűnözés elleni globális küzdelem létfontosságú a tengerek és óceánok biztonsága és védelme szempontjából, mivel ily módon kezelhetők a polgárok biztonsági aggályai.

(3)

A megosztott irányítás alá tartozó alapok (a továbbiakban: az alapok) keretében nyújtott támogatás koordinálásának javítása és végrehajtásának harmonizálása érdekében elfogadásra került az (EU) 2021/1060 rendelet, amelynek fő célja a szakpolitika koherens módon történő végrehajtásának egyszerűsítése. Az említett rendelet az ETHAA megosztott irányítás alá tartozó részére alkalmazandó. Az alapok egymást kiegészítő célokkal rendelkeznek, és irányítási módjuk megegyezik. Az (EU) 2021/1060 rendelet ennélfogva számos közös általános célkitűzést és alapelvet állapít meg; ilyenek például a partnerség és a többszintű kormányzás. Az említett rendelet a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit is tartalmazza – beleértve az egyes tagállamokkal megkötendő partnerségi megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket –, továbbá meghatározza az alapok teljesítményközpontúságának egységes megközelítését. Ennek megfelelően meghatározza az előfeltételeket, a teljesítmény-felülvizsgálatot, valamint a monitoringra, a jelentéstételre és az értékelésre vonatkozó rendelkezéseket. Az említett rendelet továbbá a támogathatósági szabályokra vonatkozó közös rendelkezéseket is megállapít, valamint külön intézkedéseket határoz meg a pénzügyi eszközökre, az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) által létrehozott InvestEU igénybevételére, a közösségvezérelt helyi fejlesztésre és a pénzgazdálkodásra vonatkozóan. Egyes irányítási és kontrollintézkedések is közösek minden alap vonatkozásában. A partnerségi megállapodásban az (EU) 2021/1060 rendeletnek megfelelően indokolt ismertetni, hogy az alapok – az ETHAA-t is ideértve – és más uniós programok hogyan egészítik ki egymást.

(4)

Az ETHAA-ra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(5)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és e szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak, pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok, pénzügyi támogatás és a külső szakértők költségeinek megtérítése útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(6)

Az ETHAA-nak a közvetlen irányítás keretében szinergiákat és komplementaritásokat kell kialakítania más releváns uniós alapokkal és programokkal. Ez egyúttal várhatóan lehetővé teszi a pénzügyi eszközök formájában történő finanszírozást az (EU) 2021/523 rendelet alapján végrehajtott vegyes finanszírozási műveletek keretében.

(7)

Az ETHAA keretében nyújtott támogatásnak egyértelmű európai hozzáadott értékkel kell rendelkeznie, többek között azáltal, hogy a piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket arányos módon kezeli, továbbá nem eredményezhet átfedéseket a magánfinanszírozásban, illetve nem szoríthatja ki a magánfinanszírozást, és a versenyt sem torzíthatja a belső piacon.

(8)

A tagállamok által a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak e rendelet értelmében nyújtott támogatásokra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni. Az említett ágazat sajátos jellemzőire tekintettel azonban az említett cikkek nem alkalmazandók a tagállamok által az e rendelet szerint teljesített és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó kifizetésekre.

(9)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések meghatározott prioritásainak teljesítésére és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatát. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(10)

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret előírja, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell a halászati és tengerpolitikát. Az ETHAA költségvetésének folyó áron 6 108 000 000 EUR-nak kell lennie. Az ETHAA forrásait meg kell osztani a megosztott, a közvetlen és a közvetett irányítás között. A megosztott irányítás keretében nyújtott támogatásra 5 311 000 000 EUR-t, a közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatásra pedig 797 000 000 EUR-t kell allokálni. A stabilitás biztosítása érdekében, különös tekintettel a KHP célkitűzéseinek elérésére, a 2021–2027-es programozási időszak megosztott irányítás alá tartozó nemzeti allokációinak meghatározásához az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról (a továbbiakban: az ETHA) szóló 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) alapján a 2014–2020-as időszakra megállapított megosztást kell alapul venni. Meghatározott összegeket kell elkülöníteni a legkülső régiók számára, az ellenőrzésre és a végrehajtásra, valamint a halászati gazdálkodással összefüggő és tudományos célú adatgyűjtésre és -kezelésre, míg a halászhajókba történő bizonyos beruházásokra és a halászati tevékenységek végleges beszüntetésének és ideiglenes szüneteltetésének támogatására szolgáló összegek esetében felső határt kell meghatározni.

(11)

Az európai tengerhasznosítási ágazat több mint 5 millió embert foglalkoztat, továbbá évente közel 750 000 000 000 EUR forgalmat bonyolít és 218 000 000 000 EUR bruttó hozzáadott értéket teremt, emellett megvan benne a potenciál arra, hogy sok új munkahelyet teremtsen. A globális óceángazdaság teljesítménye ma 1 300 000 000 000 EUR-ra becsülhető, ami 2030-ig több mint megduplázódhat. A szén-dioxid-kibocsátási célértékek teljesítésének, az erőforrás-hatékonyság növelésének és a kék gazdaság környezeti lábnyoma csökkentésének szükségessége máig jelentős innovációs hajtóerő más ágazatokban, így például a tengerészeti felszerelések előállításában, a hajógyártásban, az óceánmegfigyelésben, valamint a kotrás, a partvédelem és a tengeri építés területén. A tengergazdaságba irányuló beruházásokat eddig uniós strukturális alapokon keresztül biztosították, elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az ETHAA. A tengerhasznosítási ágazat növekedési potenciáljának kibontakoztatásához új beruházási eszközöket lehetne alkalmazni, például az InvestEU-t.

(12)

Az ETHAA-nak a következő négy prioritáson kell alapulnia: a fenntartható halászat támogatása és a vízi biológiai erőforrások helyreállításának és védelmének előmozdítása; a fenntartható akvakultúra-tevékenységeknek, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és piaci értékesítésének előmozdítása, hozzájárulva ezáltal az Unión belüli élelmezésbiztonsághoz; a fenntartható kék gazdaság létrejöttének elősegítése a part menti, szigeti és belső területeken, valamint a halászattal és akvakultúrával foglalkozó közösségek fejlesztésének előmozdítása; a nemzetközi óceánpolitikai irányítás erősítése, valamint a tengerek és óceánok biztonságának, védelmének, tisztaságának és fenntartható kezelésének biztosítása. Ezeket a prioritásokat megosztott, közvetlen és közvetett irányítás révén kell megvalósítani.

(13)

Az ETHAA-nak egyszerű rendszeren kell alapulnia, előre meghatározott intézkedések, illetve uniós szintű, túlságosan előíró jellegű támogathatósági szabályok nélkül. Ehelyett átfogó egyedi célkitűzéseket kell meghatározni az egyes prioritásokhoz. A tagállamoknak ezért ki kell dolgozniuk saját programjaikat, amelyben feltüntetik az említett célkitűzések megvalósításának legmegfelelőbb eszközeit. A tagállamok által az említett programokban meghatározott intézkedések széles köre támogatható az e rendeletben és az (EU) 2021/1060 rendeletben megállapított szabályok értelmében, feltéve, hogy az említett intézkedések az e rendeletben meghatározott egyedi célkitűzések teljesítésére irányulnak. Mindazonáltal össze kell állítani a nem támogatható műveletek listáját, hogy elkerülhetők legyenek a halászati állományvédelem szempontjából káros következmények. Ezenkívül a halászflottákkal kapcsolatos beruházásokat és ellentételezést szigorúan ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy azok összhangban legyenek a KHP állományvédelmi célkitűzéseivel.

(14)

Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend) az óceánok megőrzését és fenntartható hasznosítását a 17 fenntartható fejlődési cél egyikeként, a 14. fenntartható fejlődési célként („Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés céljait követve”) határozta meg. Az Unió teljes mértékben elkötelezett e cél és annak végrehajtása mellett. Ezzel összefüggésben vállalta, hogy előmozdítja a tengeri területrendezéssel, a biológiai erőforrások megőrzésével és a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) foglaltak szerinti, a jó környezeti állapot elérésével összhangban lévő fenntartható kék gazdaságot, betiltja a többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló halászati támogatások bizonyos formáit, felszámolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászathoz hozzájáruló támogatásokat, valamint tartózkodik az ilyen jellegű új támogatások bevezetésétől. Ez utóbbi eredményt a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) a halászati támogatásokról folytatott tárgyalások révén kell elérni. Emellett a WTO-ban a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világszintű csúcstalálkozón és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó 2012-es ENSZ-konferencián (Rio+20) folytatott tárgyalások során az Unió elkötelezte magát a halászati többletkapacitáshoz és a túlhalászáshoz hozzájáruló támogatások felszámolása mellett.

(15)

Tekintettel az éghajlatváltozás okozta problémák megoldásának szükségességére, és összhangban azzal, hogy az Unió elkötelezte magát az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti kiadások 30 %-át az éghajlat-politikai célok általános érvényesítésére fordítsák, valamint hozzá kell járulniuk ahhoz a törekvéshez, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret szerinti kiadásoknak 2024-ben 7,5 %-a, 2026-ban és 2027-ben pedig 10 %-a a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseket szolgáljon, figyelembe véve ennek során az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok között létező átfedéseket.

(16)

Az ETHAA-nak hozzá kell járulnia a környezetvédelmi és az éghajlatváltozás mérséklésével, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításához. Ezt a hozzájárulást az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politikai mutatók segítségével nyomon kell követni, és arról az (EU) 2021/ rendeletnek megfelelően rendszeresen be kell számolni.

(17)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikke értelmében az Unió által az ETHAA keretében biztosított pénzügyi támogatás feltételéül kell szabni a KHP szabályainak betartását. Nem szabad befogadni azon piaci szereplők kérelmeit, amelyek súlyosan megsértették a KHP szabályait.

(18)

Az 1380/2013/EU rendeletben említett, a KHP-vel összefüggő sajátos feltételek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében az (EU) 2021/1060 rendeletben a megszakításra, a felfüggesztésre és pénzügyi korrekciókra vonatkozóan meghatározott szabályokon túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Amennyiben egy tagállam nem teljesítette a KHP szerinti kötelezettségeit, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, a Bizottság számára óvintézkedésként lehetővé kell tenni a kifizetési határidő megszakítását. A kifizetési határidő megszakítására vonatkozó lehetőségen kívül, valamint a nem támogatható kifizetések nyilvánvaló kockázatának elkerülése érdekében a KHP-szabályok valamely tagállam általi súlyos megsértése esetén a Bizottság számára lehetővé kell tenni a kifizetések felfüggesztését és pénzügyi korrekciók alkalmazását.

(19)

Az elmúlt években előrelépés történt a halállományok egészséges szintjének visszaállítása, az uniós halászati ágazat nyereségességének növelése, valamint a tengeri ökoszisztéma megőrzése terén. Továbbra is jelentős kihívások állnak azonban a KHP társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása előtt, különös tekintettel a halászott fajok populációinak a maximális fenntartható hozamot (MFH) biztosító szint fölé történő helyreállítására és fenntartására, a nem szándékos fogások felszámolására és a halállomány-helyreállítási területek létrehozására vonatkozó célkitűzésekre. E célkitűzések eléréséhez 2020 után is folytatni kell a támogatást, különösen azokban a tengermedencékben, ahol szerényebb eredményeket sikerült elérni.

(20)

Az ETHAA-nak hozzá kell járulnia a KHP-nek az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási célkitűzéseinek –különösen a halászott fajok populációinak a MFH-t előállítani képes szint fölé történő helyreállítására és fenntartására, továbbá – amennyire lehetséges – a nem szándékos fogások elkerülésére és csökkentésére, valamint a halászati tevékenységek tengeri ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásainak a minimalizálására vonatkozó célkitűzések – megvalósításához. E támogatásnak biztosítania kell, hogy a halászati tevékenységek hosszú távon környezeti szempontból fenntarthatók legyenek, és hogy azok irányítása az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzésekkel összhangban történjen azzal a céllal, hogy e tevékenységek gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyöket érjenek el, hozzájáruljanak az egészséges élelmiszer-ellátáshoz, valamint hozzájáruljanak a tisztes megélhetés biztosításához azok számára, akik a halászati tevékenységektől függenek, szem előtt tartva a part menti halászatot és a társadalmi-gazdasági szempontokat is. Az említett támogatásnak emellett ki kell terjednie az innovációra és az alacsony környezeti hatású, szelektív, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és alacsony szén-dioxid-kibocsátású halászati gyakorlatokba és technikákba történő beruházásokra.

(21)

A halászat alapvető fontosságú az Unió számos part menti közösségének megélhetése és kulturális öröksége szempontjából, különösen ott, ahol a kisüzemi part menti halászat fontos szerepet tölt be. Tekintve, hogy az átlagéletkor sok halászközösségben meghaladja az 50 évet, a generációs megújulás és a tevékenységek diverzifikálása továbbra is kihívást jelent. Nevezetesen a fiatal halászok számára pénzügyi kihívást jelent az új gazdasági tevékenységek létrehozása és fejlesztése a halászati ágazatban, amit az ETHAA-ból nyújtott támogatás elosztása és célzott felhasználása során figyelembe kell venni. Az ilyen jellegű fejlesztés elengedhetetlen az Unió halászati ágazatának versenyképessége szempontjából. Következésképpen a halászati tevékenységet megkezdő fiatal halászok számára támogatást kell biztosítani a tevékenységük létrehozásának megkönnyítése érdekében. Az ETHAA keretében támogatott új gazdasági tevékenységek életképességének biztosítása érdekében a támogatást a megfelelő tapasztalat vagy képesítések megszerzésének feltételéhez kell kötni. Amennyiben a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás halászhajó beszerzésére irányul, az kizárólag az első halászhajó beszerzéséhez vagy az abban való meghatározó részesedés megszerzéséhez járulhat hozzá.

(22)

A nem szándékos fogások elkerülése a KHP előtt álló legfőbb kihívások egyike. E tekintetben a valamennyi fogás kirakodására irányuló jogi kötelezettség jelentős és fontos változásokat idézett elő az ágazat halászati gyakorlataiban, esetenként jelentős pénzügyi költségekkel. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA keretében olyan innovációk és beruházások kapjanak támogatást, amelyek elősegítik a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint a szelektivitáshoz hozzájáruló állományvédelmi intézkedések kidolgozását és végrehajtását. Lehetővé kell tenni, hogy a szelektív halászeszközökbe, a kikötői infrastruktúra fejlesztésébe, valamint a nem szándékos fogások értékesítésébe történő beruházások a többi művelethez képest nagyobb támogatási intenzitásban részesüljenek. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a kirakodási kötelezettség által okozott „blokkoló kvóta hatálya alá tartozó faj”-hatás mérséklése érdekében 100 %-os maximális támogatási intenzitásban részesüljön a tagállamok közötti halászati lehetőségek cseréjére (a továbbiakban: a kvótacserék) szolgáló átlátható rendszerek tervezése, fejlesztése, monitoringja, értékelése és kezelése.

(23)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa az uniós halászhajók fedélzetét érintő innovációt és beruházásokat. E támogatásnak magában kell foglalnia az egészségügyi, biztonsági és munkakörülményeknek, az energiahatékonyságnak, valamint a fogások minőségének javítását célzó intézkedéseket. Nem foglalhatja azonban magában az olyan berendezések beszerzését, amelyek növelik a halászhajó halfelderítő képességét. E támogatás nem eredményezheti továbbá egyetlen hajó halászati kapacitásának a növekedését sem, kivéve abban az esetben, ha az a halászhajó bruttó tonnatartalma szükséges növelésének a közvetlen következménye annak érdekében, hogy javuljanak a biztonsági vagy a munkakörülmények, illetve az energiahatékonyság. A halászati kapacitásnak a flotta szintjén történő növekedését elkerülendő az említett esetekben az adott hajó halászati kapacitásának a növelését legalább ugyanolyan nagyságú, állami támogatás nélküli halászati kapacitás korábbi kivonásával kell ellensúlyozni, mely kivonást ugyanazon flottaszegmensből vagy egy olyan flottaszegmensből kell végrehajtani, amelynél a halászati kapacitás nincs egyensúlyban a rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel. Ezen túlmenően nem szabad támogatást nyújtani pusztán az uniós jog értelmében kötelező követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából, kivéve az (EU) 2017/159 tanácsi irányelv (11) szerinti fakultatív rendelkezések foganatosítása érdekében a tagállamok által bevezetett követelményeket, valamint bizonyos ellenőrzési célokra szolgáló berendezések megvásárlását, telepítését és kezelését. Az előíró intézkedéseket nem tartalmazó rendszerek esetében a tagállamok feladata kell, hogy legyen e beruházások pontos támogathatósági szabályainak a meghatározása. A halászhajók fedélzetén fennálló egészségügyi, biztonsági és munkakörülmények tekintetében lehetővé kell tenni a többi művelethez képest nagyobb támogatási intenzitást.

(24)

Egyedi támogathatósági szabályokat kell megállapítani a halászflottában végrehajtott, az ETHAA által támogatott bizonyos más beruházások tekintetében, mégpedig annak megakadályozása érdekében, hogy e beruházások többletkapacitások kialakulásához vagy túlhalászáshoz járuljanak hozzá. Így különösen a használt hajók fiatal halászok általi első beszerzéséhez, valamint a halászhajó hajtóművének cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatást is feltételekhez kell kötni, ezen belül ahhoz, hogy a hajó olyan flottaszegmenshez tartozzon, amely egyensúlyban van az adott szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel, és hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kilowattban (kW) mért teljesítménye ne haladja meg a lecserélt hajtómű teljesítményét.

(25)

A humántőke-beruházás lényeges szerepet tölt be a halászati, az akvakultúra- és a tengerhasznosítási ágazat versenyképességében és gazdasági teljesítményében. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson tanácsadási szolgáltatások, a tudósok és a halászok közötti együttműködés, szakmai képzés, az egész életen át tartó tanulás, valamint a szociális párbeszéd előmozdítása és az ismeretek terjesztése számára.

(26)

A halászati ellenőrzés kiemelt fontosságú a KHP végrehajtása szempontjából. Ezért az ETHAA-nak megosztott irányítás keretében támogatnia kell az 1224/2009/EK tanácsi rendeletben (12) foglaltak szerinti uniós halászati ellenőrzési rendszer fejlesztését és végrehajtását. Az említett rendeletben meghatározott egyes kötelezettségek egyedi ETHAA-támogatást indokolnak, nevezetesen a kötelező hajókövető és elektronikus jelentéstételi rendszerek, a kötelező elektronikus távellenőrzési rendszerek, valamint a meghajtómotor-teljesítmény kötelező folyamatos mérése és rögzítése. A tagállamok ellenőrzési eszközökbe történő beruházásai továbbá a tengerfelügyelet és a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos együttműködés céljára is felhasználhatók.

(27)

A KHP sikere a halászati gazdálkodással összefüggő tudományos szakvélemények rendelkezésre állásától és ennélfogva a halászati adatok rendelkezésre állásától függ. Tekintettel a megbízható és hiánytalan adatok beszerzésével járó kihívásokra és költségekre, támogatni kell a tagállamoknak az (EU) 2017/1004 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban történő adatgyűjtésre és -kezelésre irányuló intézkedéseit, valamint hozzá kell járulni a lehető legjobb tudományos szakvélemények biztosításához. E támogatás várhatóan lehetővé fogja tenni a szinergiát a más típusú tengeri adatok gyűjtésével és kezelésével.

(28)

Az ETHAA-nak támogatnia kell a KHP közvetlen és közvetett irányítás keretében történő hatékony, tudásalapú végrehajtását és irányítását tudományos szakvélemények biztosítása, az állományvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos regionális együttműködés, valamint egy uniós halászati ellenőrzési rendszer kidolgozása és végrehajtása, a tanácsadó testületek működése és a nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások révén.

(29)

A gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható halászati tevékenységek megerősítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászat és a halászflották kezelésére irányuló, az 1380/2013/EU rendelet 22. és 23. cikkének, valamint II. mellékletének megfelelő műveletekhez, valamint a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseihez, hogy optimalizálják a rendelkezésükre álló halászati kapacitás elosztását – figyelembe véve a flottájuk szükségleteit –, anélkül, hogy növelnék a teljes halászati kapacitásukat.

(30)

Tekintettel a KHP állományvédelmi célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos kihívásokra, bizonyos flottaszegmensek és tengeri medencék tekintetében időnként továbbra is szükség van a flottaátalakítás támogatására. E támogatásnak szigorúan a flottakezelés javítására és a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére és fenntartható kiaknázására kell irányulnia, valamint a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek közötti egyensúly elérését kell céloznia. Ezért azokban a flottaszegmensekben, amelyekben a halászati kapacitás és a rendelkezésre álló halászati lehetőségek nincsenek egyensúlyban, lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászati tevékenységek végleges beszüntetéséhez. Ennek a támogatásnak az 1380/2013/EU rendelet 22. cikk (4) bekezdésében előírt, az azonosított strukturális többletkapacitással rendelkező flottaszegmensek kiigazítására irányuló cselekvési tervek egyik eszközének kell lennie, és azt vagy a halászhajó leselejtezésével, vagy a hajó leszerelésével és más tevékenységek céljára történő utólagos felszerelésével kell végrehajtani. Amennyiben az utólagos felszerelés a tengeri ökoszisztéma rekreációs célú halászat általi terhelésének fokozódásához vezetne, a támogatást csak akkor szabad nyújtani, ha az utólagos felszerelés összhangban van a KHP-val és a vonatkozó többéves tervek célkitűzéseivel.

(31)

A KHP állományvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulás vagy bizonyos kivételes körülmények enyhítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászati tevékenységek bizonyos állományvédelmi intézkedések végrehajtása, vészhelyzeti intézkedések végrehajtása, a fenntartható halászati partnerségi megállapodás alkalmazásának vis maior miatti megszakítása, természeti katasztrófa, környezeti esemény vagy egészségügyi válság okozta ideiglenes szüneteltetése esetén nyújtandó ellentételezéshez. Az állományvédelmi intézkedések okozta ideiglenes szüneteltetés esetén kizárólag abban az esetben nyújtható támogatás, ha a halászati erőkifejtést – tudományos szakvélemény alapján – csökkenteni kell az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében és 2. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt célkitűzések eléréséhez.

(32)

Tekintettel arra, hogy a halászok – többek között az éghajlatváltozás és az áringadozás miatt – növekvő gazdasági és környezeti kockázatoknak vannak kitéve, lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa a halászati ágazat rezilienciáját erősítő intézkedéseket, többek között kölcsönös kockázatkezelési alapok, biztosítási eszközök vagy más olyan kollektív rendszerek révén, amelyek növelik az ágazat kockázatkezelési és a kedvezőtlen eseményekre való reagálási képességét.

(33)

A kisüzemi part menti halászatot a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő, vontatott halászeszközt nem használó tengeri és belvízi halászhajók, valamint a partról történő halászatot folytató halászok, köztük a kagylóhalászok végzik. Ez az ágazat az Unióban lajstromozott összes halászhajó közel 75 %-át és a halászati ágazat által létrehozott összes álláshely csaknem felét képviseli. A kisüzemi part menti halászatot folytató piaci szereplők fő bevételi forrása nagymértékben függ a halállományok egészségétől. A fenntartható halászati gyakorlat ösztönzése érdekében az ETHAA-nak ezért legfeljebb 100 %-os támogatási intenzitással kedvezményes elbánásban kell részesítenie az említett piaci szereplőket, kivéve a halászhajók első beszerzéséhez, illetve a hajtómű cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez kapcsolódó műveletek, valamint az olyan műveletek esetében, amelyek a biztonság, a munkafeltételek vagy az energiahatékonyság javítása céljából növelik a halászhajók bruttó tonnatartalmát. Emellett a tagállamoknak programjukban figyelembe kell venniük a kisüzemi part menti halászat sajátos szükségleteit, és ismertetniük kell a kisüzemi part menti halászat fejlesztése érdekében megfontolt intézkedéstípusokat.

(34)

Az ETHAA-ból folyósított társfinanszírozás maximális aránya egyedi célkitűzésenként legfeljebb az elszámolható közkiadás 70 %-a lehet, a legkülső régiókban felmerülő többletköltségek ellentételezése kivételével, melynek esetében ez az arány legfeljebb 100 % lehet.

(35)

A maximális támogatási intenzitásnak az összes elszámolható kiadás 50 %-ának kell lennie, bizonyos esetekben lehetővé kell azonban tenni ettől eltérő arányok meghatározását.

(36)

A legkülső régiók az EUMSZ 349. cikkében említett távoli fekvésükből, valamint domborzati és éghajlati viszonyaikból adódóan sajátos kihívásokkal szembesülnek, továbbá olyan különleges adottságokkal is rendelkeznek, amelyekre egy fenntartható kék gazdaság építhető. Ezért minden egyes legkülső régió esetében az érintett tagállamok programjaihoz csatolni kell egy, a fenntartható kék gazdasági ágazatok fejlesztésére és többek között a fenntartható halászatra és akvakultúrára irányuló cselekvési tervet, valamint pénzügyi allokációt kell biztosítani e cselekvési tervek végrehajtásának támogatására. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy az ETHAA a legkülső régiókból származó piaci szereplők számára az említett régiók elhelyezkedéséből vagy szigetjellegéből adódóan keletkező többletköltségek ellentételezésére is nyújtson támogatást. E támogatás felső határát az említett teljes pénzügyi allokáció bizonyos százalékában kell meghatározni. Ezenkívül indokolt előírni, hogy a legkülső régiók esetében a többi művelethez képest nagyobb támogatási intenzitás legyen alkalmazandó. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kiegészítő finanszírozást nyújtsanak ezen támogatás végrehajtásához. Az ilyen finanszírozásról – mint állami támogatásról – értesíteni kell a Bizottságot, amely azt e rendelet alapján az említett támogatás részeként jóváhagyhatja.

(37)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA megosztott irányítás keretében támogatást nyújtson a vízi biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, beleértve a szárazföldi vizeket is. E célból az ETHAA-nak támogatást kell biztosítania, hogy ellentételezze többek között a halászoknak az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék – ezen belül a Sargassum-moszat – tengerből történő passzív begyűjtése miatt felmerült költségeit, valamint támogatnia kell az elveszett halászeszközök és a tengeri hulladék fogadására alkalmas létesítmények biztosítására irányuló kikötői beruházásokat. Támogatást kell biztosítani továbbá a 2008/56/EK irányelvben foglalt, a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérését vagy fenntartását célzó intézkedésekre, az említett irányelv alapján kialakított területvédelmi intézkedések végrehajtására, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv (14) alapján létrehozott priorizált intézkedési keretnek megfelelően a Natura 2000 területek kezelésére, helyreállítására és monitoringjára, továbbá a fajoknak különösen a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szerinti védelmére, valamint a szárazföldi vizeknek a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) szerint létrehozott intézkedési programnak megfelelő helyreállítására. Közvetlen irányítás keretében az ETHAA-nak támogatást kell nyújtania a tengerek tisztaságának és egészségének előmozdításához, valamint a 2018. január 16-i bizottsági közleményben kidolgozott, a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia végrehajtásához, összhangban a tengeri környezet jó környezeti állapotának elérésére vagy fenntartására vonatkozó célkitűzéssel.

(38)

A halászat és az akvakultúra hozzájárul az élelmezésbiztonsághoz és a táplálkozáshoz. Ugyanakkor becslések szerint az Unió jelenleg halászati termékeinek több mint 60 %-át importálja, ezért nagymértékben függ harmadik országoktól. Fontos kihívás az Unióban előállított, jó minőségű halprotein fogyasztásának ösztönzése, valamint az, hogy az ilyen termékek elérhető áron álljanak a fogyasztók rendelkezésére.

(39)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa az akvakultúra előmozdítását és fenntartható fejlesztését, beleértve az édesvízi akvakultúrát is, a vízi állatok és növények élelmiszer és egyéb nyersanyagok előállítása céljából történő tenyésztése, illetve termesztése érdekében. Egyes tagállamokban továbbra is bonyolult adminisztratív eljárások, például a területhez való nehéz hozzáférés és nehézkes engedélyezési eljárások vannak érvényben, amelyek megnehezítik az ágazat számára a tenyésztett termékek megítélésének és versenyképességének javítását. Az ETHAA-ból nyújtott támogatásnak összhangban kell lennie az akvakultúrára irányuló, az 1380/2013/EU rendelet alapján kidolgozott többéves nemzeti stratégiai tervekkel. Különösen a környezeti fenntarthatóságra, a termelőberuházásokra, az innovációra, a szakmai készségek elsajátítására és a munkafeltételek javítására irányuló intézkedéseknek, valamint a kritikus terület- és természetgazdálkodási szolgáltatásokat biztosító kompenzációs intézkedéseknek kell támogathatóknak lenniük. A közegészségügyi intézkedéseket, az akvakultúrában nevelt állományokra vonatkozó biztosítási rendszereket és az állategészségügyi és állatjóléti intézkedéseket is indokolt támogathatóvá tenni.

(40)

Az élelmezésbiztonság hatékony és jól szervezett piacokon alapul, amelyek javítják az átláthatóságot, a stabilitást, a minőséget és az ellátási lánc diverzitását, valamint a fogyasztók tájékoztatását. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazását, összhangban az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) foglalt célkitűzésekkel. Ezen belül támogatást kell biztosítani mindenekelőtt a termelői szervezetek létrehozásához, a termelési és értékesítési tervek végrehajtáshoz, új kereskedelmi értékesítési lehetőségek előmozdításához, valamint a piaci információk fejlesztéséhez és terjesztéséhez.

(41)

A feldolgozóiparnak szerepe van a halászati és akvakultúra-termékek elérhetőségének és minőségének biztosításában. Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogassa az említett ágazat célzott beruházásait, feltéve, hogy azok hozzájárulnak a közös piacszervezés célkitűzéseinek eléréséhez. A kis- és középvállalkozásoktól (kkv-k) eltérő vállalkozások esetében ilyen támogatások kizárólag pénzügyi eszközökön és az InvestEU-n keresztül nyújthatók, vissza nem térítendő támogatás formájában nem.

(42)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA támogatást nyújtson a halászati és akvakultúra-ágazat piaci szereplőinek olyan rendkívüli események esetén biztosítandó ellentételezéséhez, amelyek jelentős piaci zavart okoznak.

(43)

A part menti régiókban a munkahelyteremtés a fenntartható kék gazdaság helyileg ösztönzött fejlesztésére támaszkodik, amely felfrissíti e régiók társadalmi szerkezetét. Az óceánhasznosító ágazatok és szolgáltatások teljesítménye várhatóan felül fogja múlni a globális gazdasági növekedést, és 2030-ra jelentősen hozzá fog járulni a foglalkoztatáshoz és a növekedéshez. A kék növekedés fenntarthatósága az új tengeri vállalkozások és a biogazdaság területét célzó innováción és beruházásokon múlik, ideértve a fenntartható idegenforgalmi modelleket, az óceánalapú megújuló energiát, az innovatív, csúcstechnológiát képviselő hajógyártást, valamint az új kikötői szolgáltatásokat, amelyek képesek munkahelyeket létrehozni, miközben a helyi fejlődéshez is hozzájárulnak. Miközben a fenntartható kék gazdaságba irányuló közberuházásokat az uniós költségvetés egészében érvényesíteni kell, az ETHAA által nyújtott támogatásnak a fenntartható kék gazdaság fejlődéséhez szükséges előfeltételek megteremtésére és a szűk keresztmetszetek megszüntetésére kell fókuszálnia a beruházások elősegítése és az új piacok, technológiák vagy szolgáltatások fejlesztése érdekében. A fenntartható kék gazdaság támogatását megosztott, közvetlen és közvetett irányítással kell megvalósítani.

(44)

A fenntartható kék gazdaság fejlődése nagymértékben támaszkodik a helyi érdekelt felek közötti partnerségekre, amelyek hozzájárulnak a part menti és a szárazföldi közösségek és gazdaságok életképességéhez. Az ETHAA-nak eszközöket kell biztosítania e partnerségek előmozdításához. Ehhez megosztott irányítás keretében a közösségvezérelt helyi fejlesztésen keresztül támogatást kell biztosítani. E megközelítés a part menti és belvízi halászat, az akvakultúra és a fenntartható kék gazdaság fejlesztése révén helyi szinten várhatóan növelni fogja a gazdasági diverzifikációt. A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak biztosítaniuk kell, hogy a halászati és akvakultúra-területeken a helyi közösségek – a környezeti, kulturális, társadalmi és emberi erőforrásokra építve és azokat megerősítve – jobban kiaknázzák és hasznosítsák a fenntartható kék gazdaság által kínált lehetőségeket. Ezért valamennyi helyi partnerségnek tükröznie kell a stratégiájának központi elemét azáltal, hogy biztosítja a fenntartható helyi kék gazdaságban érdekelt valamennyi fél kiegyensúlyozott részvételét és képviseletét.

(45)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHAA – megosztott irányítás keretében – a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek bővítését célzó adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás révén támogassa a tengerek és óceánok fenntartható kezelésének erősítését. E támogatásnak a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv követelményeinek teljesítésére és a tengeri területrendezés támogatására, valamint arra kell irányulnia, hogy az európai tengeri megfigyelési és adathálózat segítségével javuljon az adatminőség és intenzívebbé váljon az adatmegosztás.

(46)

Az ETHAA-ból nyújtott támogatásnak közvetlen és közvetett irányítás keretében a fenntartható kék gazdaság előfeltételeit kell a középpontba helyeznie, a következők révén: a tengerpolitika integrált igazgatásának és irányításának előmozdítása, a kutatás, az innováció és a technológia fenntartható kék gazdaságban megvalósuló transzferének és elterjedésének javítása, a tengerészeti készségek és az óceánokkal kapcsolatos ismeretek fejlesztése, a fenntartható kék gazdasággal kapcsolatos társadalmi-gazdasági adatok megosztása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fenntartható kék gazdaság elősegítése, valamint a projekttervezetek és innovatív finanszírozási eszközök kidolgozása. A fent említett területekkel kapcsolatban kellő figyelmet kell fordítani a legkülső régiók sajátos helyzetére.

(47)

Az óceánok területének 60 %-a a nemzeti joghatóságokon kívül esik. Ez megosztott nemzetközi felelősséget feltételez. Az óceánokat érintő legtöbb probléma – például a túlzott kiaknázás, az éghajlatváltozás, a savasodás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése – jellegénél fogva határokon átívelő kérdés, amely ezért közös fellépést igényel. Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye, amelynek a 98/392/EK tanácsi határozat (18) értelmében az Unió is szerződő fele, számos joghatósági szabályt, intézményt és egyedi keretet hozott létre az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozására és irányítására. Az utóbbi években globális konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az óceánok egyre fokozódó terhelésének kezelése érdekében a tengeri környezet és a tengereket érintő emberi tevékenységek hatékonyabb irányítására van szükség.

(48)

Globális szereplőként az Unió határozottan elkötelezte magát a nemzetközi óceánpolitikai irányítás előmozdítása iránt, összhangban a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című, 2016. november 10-i közös közleményével. Az Unió óceánpolitikai irányításra vonatkozó politikája az óceánokat integrált módon kezeli. A nemzetközi óceánpolitikai irányítás nem csupán a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és különösen a 14. fenntartható fejlődési cél elérése szempontjából bír központi jelentőséggel, hanem abból a szempontból is, hogy a jövő generációi számára biztonságos, védett, tiszta és fenntarthatóan kezelt tengerek és óceánok legyenek biztosíthatók. Az Uniónak teljesítenie kell ezeket a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, valamint bilaterális, regionális és multilaterális szinten elő kell mozdítania a nemzetközi óceánpolitikai irányítás javítását, ideértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását, a nemzetközi óceánpolitikai irányítás keretének fejlesztését, az óceánokra és tengerekre nehezedő terhelés mérséklését, a fenntartható kék gazdaság feltételeinek megteremtését, valamint a nemzetközi óceánkutatás és az óceánokkal kapcsolatos adatok megerősítését.

(49)

Az ETHAA keretében a nemzetközi óceánpolitikai irányítás előmozdítására hozott intézkedések célja a nemzetközi és regionális folyamatok, megállapodások, szabályok és intézmények átfogó keretének fejlesztése az óceánokon folytatott emberi tevékenység szabályozása és irányítása érdekében. Az ETHAA-nak támogatnia kell az Unió által a fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá nem tartozó területek vonatkozásában különféle harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodásokat, valamint az Unió által a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek fizetendő kötelező tagsági hozzájárulásokat. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek finanszírozása továbbra is az Unió költségvetésének különböző részeiből történik.

(50)

A biztonság és a védelem területén alapvető fontosságú a határellenőrzés és a tengeri védelem javítása. Az Európai Unió Tanácsa által 2014. június 24-én elfogadott európai uniós tengeri védelmi stratégia és a hozzá kapcsolódó, 2014. december 16-án elfogadott cselekvési terv értelmében az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti információmegosztás és európai határvédelmi és parti őrségi együttműködés kulcsfontosságú e célkitűzések teljesítéséhez. Éppen ezért az ETHAA-nak mind megosztott, mind közvetlen irányítás keretében támogatnia kell a tengerfelügyeletet és a parti őrségek közötti együttműködést többek között azáltal, hogy felszereléseket vásárol többcélú tengeri műveletekhez. Emellett lehetővé kell tennie az érintett ügynökségek számára, hogy a tengerfelügyelet és tengeri védelem területét érintő támogatások végrehajtása közvetett irányítás keretében történjen.

(51)

A megosztott irányítás keretében minden tagállamnak egyetlen programot kell kidolgoznia, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia. A Bizottságnak értékelnie kell a programtervezeteket, figyelembe véve az ETHAA prioritásaihoz, valamint a reziliencia, a zöld átállás és a digitális átállás célkitűzéseihez való hozzájárulásuk maximalizálását. A programtervezetek értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell továbbá vennie azok hozzájárulását a fenntartható kisüzemi part menti halászat fejlesztéséhez, a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz, a KHP környezeti és társadalmi-gazdasági kihívásainak való megfeleléshez, a fenntartható kék gazdaság társadalmi-gazdasági teljesítményéhez, a tengeri ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, a tengeri hulladék csökkentéséhez, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz.

(52)

A regionalizációval összefüggésben, illetve abból a célból, hogy a tagállamokat a programok elkészítése során stratégiai megközelítés alkalmazására sarkallja, a Bizottságnak értékelnie kell a programtervezeteket, figyelembe véve adott esetben a Bizottság által készített regionális tengermedence-elemzést, amelyben meghatározza a KHP célkitűzéseinek teljesítése szempontjából releváns közös erősségeket és hiányosságokat. Az említett elemzésnek iránymutatásul kell szolgálnia mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára az egyes programok regionális kihívásokat és igényeket is érintő megtárgyalása során.

(53)

Az ETHAA által a tagállamokban elért eredményeket mutatók alapján kell értékelni. A tagállamoknak az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban jelentést kell tenniük a kitűzött mérföldkövek és célok teljesítése terén elért haladásról. E célból létre kell hozni egy monitoring- és értékelési keretet.

(54)

Az ETHAA által a környezetvédelmi és az éghajlatpolitikai célkitűzések megvalósításához az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban nyújtott támogatásra vonatkozó információszolgáltatás céljából létre kell hozni egy, a beavatkozási típusokon alapuló módszertant. E módszertan keretében külön súlyozni kell a nyújtott támogatásokat annak függvényében, hogy az egyes támogatások milyen mértékben járulnak hozzá a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célkitűzésekhez.

(55)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (19) (22) és (23) bekezdése alapján az ETHAA-t egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az ETHAA gyakorlatban kifejtett hatásai.

(56)

A Bizottságnak tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket kell végeznie az ETHAA-hoz, valamint az az alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan. Az ETHAA számára elkülönített pénzügyi forrásoknak az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzá kell járulniuk, amennyiben azok kapcsolódnak az ETHAA prioritásaihoz.

(57)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), valamint a 2988/95/EK, Euratom (21), a 2185/96/Euratom, EK (22) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (23) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak meg kell előzniük, fel kell tárniuk és hatékonyan kezelniük kell a kedvezményezettek által elkövetett bármely szabálytalanságot, ideértve a csalást is. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak bármely feltárt szabálytalanságról, ideértve a csalást is, és az ilyen szabálytalanságok tekintetében, illetve bármely OLAF-vizsgálat tekintetében hozott monitoring intézkedésekről.

(58)

Az uniós források felhasználása és az e forrásokkal való eredményes pénzgazdálkodás – és különösen a felhasznált pénzösszegek nyilvános ellenőrzésének megerősítése – tekintetében az átláthatóság fokozása érdekében bizonyos, az ETHAA keretében finanszírozott műveletekre vonatkozó információkat az (EU) 2021/1060 rendeletnek megfelelően közzé kell tenni egy tagállami weboldalon. Amikor a tagállamok az ETHAA keretében finanszírozott műveletekkel kapcsolatos információkat tesznek közzé, be kell tartaniuk a személyes adatok védelmére vonatkozóan az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) meghatározott szabályokat.

(59)

E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kérelmek befogadhatósági kritériumai vonatkozásában a kérelem befogadhatatlanságát eredményező küszöbérték és a befogadhatatlansági időtartam megállapítása; a nyújtott támogatás súlyos jogsértések esetén történő visszafizettetésére vonatkozó szabályok; a befogadhatatlansági időtartam kezdő és záró időpontjai, valamint a befogadhatatlansági időtartam lerövidítésére vonatkozó feltételek; továbbá a legkülső régiók sajátos hátrányaiból eredő többletköltségek kiszámítására vonatkozó kritériumok meghatározása. E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további alapvető teljesítménymutatók bevezetése érdekében. Az 508/2014/EU rendelettel létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az átmeneti rendelkezések megállapítása révén történő kiegészítésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: munkaprogramok; az energiahatékony technológiák azonosítása; a halászhajók hajtóműve által történő szén-dioxid-kibocsátás csökkenésének méréséhez szükséges módszertani elemek meghatározása; a rendkívüli események fennállása; a szabályok tagállamok általi be nem tartása olyan eseteinek meghatározása, amelyek a kifizetési határidő megszakítását eredményezhetik; a kifizetések abban az esetben történő felfüggesztése, ha a tagállam súlyosan megsérti az alkalmazandó szabályokat; pénzügyi korrekciók; a vonatkozó műveleti szintű végrehajtási adatok azonosítása és benyújtása. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (26) megfelelően kell gyakorolni, kivéve ami munkaprogramokat beleértve a technikai segítségnyújtást is – és a rendkívüli esemény fennállását illeti.

(61)

A költségvetési rendelet 193. cikkének (2) bekezdésének megfelelően lehetővé kell tenni, hogy már megkezdett intézkedésre is odaítélhető legyen vissza nem térítendő támogatás, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírása előtt meg kellett kezdenie. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásának időpontja előtt felmerült költségek azonban – a kellően indokolt, kivételes esetek kivételével – nem számolhatók el. Az uniós támogatásokban bekövetkező, az Unió érdekeit esetlegesen sértő fennakadások elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a finanszírozási határozat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdetén korlátozott ideig – kizárólag kellően indokolt esetben – rendelkezzen a tevékenységeknek és költségeknek a 2021-es pénzügyi év kezdetétől való támogathatóságáról, illetve elszámolhatóságáról, még abban az esetben is, ha azokat a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása előtt hajtották végre, illetve azt megelőzően merültek fel. Ugyanezen okokból és azonos feltételek mellett a működési támogatások tekintetében el kell térni a költségvetési rendelet 193. cikkének (4) bekezdésétől.

(62)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelmük és hatásuk miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(63)

Az érintett szakpolitikai területen nyújtott támogatás folytonosságának biztosítása és a végrehajtásnak a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kezdetétől való lehetővé tétele érdekében a közvetlen és közvetett irányítás keretében nyújtott támogatás tekintetében rendelkezni kell e rendelet visszamenőleges hatályú, 2021. január 1-jétől történő alkalmazásáról. Következésképpen e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) az (EU) 2016/429 rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg egyes jegyzékbe foglalt, az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szerinti betegségek, különösen az A, B és C kategóriájú betegségek megelőzése és az e betegségekkel szembeni védekezés tekintetében. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet az A kategóriájú betegségek terjedésének megfékezését célzó intézkedések részeként korlátozásokat és feltételeket vezet be az állatok és az azokból származó termékek korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzetekből történő mozgatására vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt szabályok kiegészítik az (EU) 2016/429 rendeletben megállapított szabályokat. Az említett szabályok az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett betegségek gyanúja vagy megállapítása esetén alkalmazandó intézkedések különböző technikai aspektusaira is kiterjednek. Mivel e szabályok összefüggnek egymással, azokat az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet együttesen állapítja meg. Az egyértelműség és a szabályok hatékony alkalmazása érdekében helyénvaló az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet módosító szabályokat egyetlen felhatalmazáson alapuló jogi aktusban is rögzíteni, amely átfogó felsorolást ad a jegyzékbe foglalt releváns betegségekkel szembeni védekezést szolgáló technikai intézkedésekről.

(3)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi az illetékes hatóság számára annak eldöntését, hogy bizonyos körülmények között létrehozza-e a korlátozás alatt álló körzetet. Az említett cikk jelenlegi szövege félrevezető lehet, mivel eltérő értelmezéseket tesz lehetővé. A szóban forgó cikket ezért módosítani kell, hogy egyértelműen rendelkezzen az említett lehetőségről.

(4)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt járványvédelmi intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a kapcsolódó kockázatokkal. Ezért a korlátozásoknak és feltételeknek csak azokra az állatfajokra és az azokból származó azon termékekre kell vonatkozniuk, amelyek egy adott A kategóriájú betegség terjedése szempontjából – figyelembe véve az adott A kategóriájú betegség tekintetében jegyzékbe foglalt állatfajokat is – kockázatot jelentenek.

(5)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a korlátozás alá vont körzetből származó és onnan kivitt állati melléktermékek szállítmányainak mozgatásához állategészségügyi bizonyítványt kell kiállítani, a rendelkezés hatálya alá tartozó állatfajokat azonban nem határozza meg. Ezért az említett bekezdést módosítani kell annak érdekében, hogy a szóban forgó kötelezettséget az adott A kategóriájú betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokból nyert állati melléktermékek szállítmányaira lehessen korlátozni.

(6)

Az (EU) 2016/429 rendelet 272. cikkének (2) bekezdése átmeneti rendelkezéseket állapít meg bizonyos meglévő irányelvek, nevezetesen a 92/66/EGK (4), a 2000/75/EK (5), a 2001/89/EK (6), a 2002/60/EK (7), a 2003/85/EK (8) és 2005/94/EK (9) tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésével kapcsolatban. Az említett bekezdés lehetővé teszi, hogy a szóban forgó rendelet megfelelő cikkei helyett továbbra is az említett irányelvek legyenek alkalmazandók a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő három évig vagy egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározandó korábbi időpontig. Az említett rendelkezésnek megfelelően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. cikke úgy rendelkezik, hogy a 92/66/EGK, a 2001/89/EK, a 2003/85/EK és a 2005/94/EK irányelv alkalmazandóságának hatálya 2021. április 21-én lejár, mivel a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet az említett irányelvekben korábban megállapított szabályoknak megfelelő szabályokat állapít meg.

(7)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet továbbá megállapítja az összes A kategóriájú betegséghez, köztük az afrikai sertéspestishez kapcsolódó járványügyi intézkedésekre vonatkozó szabályokat is. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. cikkét módosítani kell, és e célból az afrikai sertéspestis elleni védekezésre vonatkozó külön rendelkezéseket megállapító 2002/60/EK irányelvet fel kell venni azon irányelvek jegyzékébe, amelyek alkalmazandóságának hatálya 2021. július 14-én lejár.

(8)

Emellett az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) szabályokat állapít meg a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségekre – többek között a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre – vonatkozó felügyelet, mentesítési programok és betegségtől mentes minősítés tekintetében. Az említett szabályokat 2021. április 21-től kell alkalmazni. Ezért az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 112. cikkét módosítani kell, és e célból a kéknyelv-betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezéseket megállapító 2000/75/EK tanácsi irányelvet fel kell venni azon irányelvek jegyzékébe, amelyek alkalmazandóságának hatálya 2021. július 14-én lejár, hogy megakadályozható legyen a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos felügyeletre, mentesítésre és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó hatályos uniós szabályok megkettőződése és az azokkal kapcsolatos következetlenség.

(9)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 27. cikke meghatározza azokat a tilalmakat, amelyeket egy A kategóriájú betegség kitörése esetén az illetékes hatóságnak el kell rendelnie a védő- és felügyeleti körzetekben a betegség terjedésének megfékezése céljából. Ezeket a tilalmakat az említett felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete sorolja fel. Az állati melléktermékekből álló szállítmányok védő- és felügyeleti körzetekből történő mozgatására vonatkozó tilalom azonban hiányos, mivel az csak bizonyos állati melléktermékekre vonatkozik. Ez a betegség terjedése szempontjából kockázatot jelenthet az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt járványvédelmi intézkedések végrehajtása során. Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletében egyértelművé kell tenni, hogy az állati melléktermékek szállítmányainak a védő- és felügyeleti körzetekből történő valamennyi mozgatása tilos.

(10)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni. A jogbiztonság érdekében ennek a rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

1.

A 21. cikk (3) bekezdésében a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 22. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 112. cikk helyébe a következő szöveg lép:

4.

Az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében.

(2)

Az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendelet (2) elfogadására az (EU) 2016/429 rendelet keretében került sor, és a szóban forgó végrehajtási rendelet az I. mellékletében felsorolt tagállamok (a továbbiakban: az érintett tagállamok) által az említett mellékletben felsorolt, I., II. és III. típusú korlátozás alatt álló körzetekben korlátozott ideig alkalmazandó, az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg.

(3)

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként meghatározott területeknek az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő felsorolása az afrikai sertéspestisnek az Unióban fennálló járványügyi helyzetén alapul. Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletét legutóbb az (EU) 2021/1090 bizottsági végrehajtási rendelet (3) módosította az afrikai sertéspestissel kapcsolatos lengyelországi és szlovákiai járványügyi helyzet megváltozását követően.

(4)

Az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében szereplő, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának az afrikai sertéspestissel kapcsolatban az említett betegség által érintett területeken fennálló járványügyi helyzeten és az érintett tagállamban az afrikai sertéspestissel kapcsolatos általános járványügyi helyzeten, a betegség továbbterjedési kockázatának mértékén, valamint az afrikai sertéspestis miatti körzetekbe sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elvein és kritériumain, továbbá a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokon kell alapulnia (4). Az ilyen módosításoknak figyelembe kell venniük a nemzetközi szabványokat, például az Állategészségügyi Világszervezetnek a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét (5), valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a körzetekbe sorolásra vonatkozóan benyújtott indoklásokat.

(5)

Az (EU) 2021/1090 végrehajtási rendelet elfogadásának időpontja óta Lengyelországban az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának új eseteire, Szlovákiában pedig egy vadon élő sertésfélékhez tartozó állatban való előfordulására derült fény.

(6)

2021 júniusában és júliusában az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának több esetét észlelték Lengyelország siemiatycki, sulęciński, wschowski és zagański járásában, olyan területeken, amelyek jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területeit, amelyeket az afrikai sertéspestis e legutóbbi esetei érintenek, az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(7)

Ezenfelül 2021 júniusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték Lengyelország olsztyński járásában, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területét, amely az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete által érintett, III. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, az említett mellékletben immár nem II., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá a II. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából.

(8)

Továbbá 2021 júliusában egy esetben az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását észlelték a lengyelországi nowotomyski járásban, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának ezen esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt e területét, amelyet az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete érint, az említett mellékletben immár nem I., hanem III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként kell feltüntetni, továbbá e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni.

(9)

Ezenfelül 2021 júniusában az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékhez tartozó állatban való előfordulását észlelték Szlovákia Poprád járásában, egy olyan területen, amely jelenleg az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletében II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélében való előfordulásának ezen új esete a kockázati szint emelkedését jelenti, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának a jelenleg az említett mellékletben I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként felsorolt azon területét, amely az afrikai sertéspestis e legutóbbi esete által érintett, II. típusú, korlátozás alatt álló körzet közvetlen közelében található, az említett mellékletben immár nem I., hanem II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként kell feltüntetni, továbbá az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jelenlegi határait is újra meg kell határozni e közelmúltbeli eset figyelembevétele céljából.

(10)

Az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulásának e közelmúltbeli lengyelországi eseteit és vadon élő sertésfélében való előfordulásának közelmúltbeli szlovákiai esetét követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, az említett tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a körzetekbe sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének is tükröznie kell.

(11)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének alakulása terén bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Lengyelország és Szlovákia esetében új, megfelelő méretű korlátozás alatt álló körzeteket kell kijelölni, és azokat I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekként fel kell venni az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletébe. Mivel az afrikai sertéspestissel kapcsolatos helyzet nagyon dinamikus az Unióban, ezen új, korlátozás alatt álló körzetek kijelölésekor a környező területek helyzete is figyelembevételre került.

(12)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy az (EU) 2021/605 végrehajtási rendelet I. mellékletének az e rendelettel való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,