(1)

Minden uniós polgárnak alapvető joga, hogy – a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel – szabadon mozogjon és tartózkodjon a tagállamok területén. A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) részletes szabályokat állapít meg e jog gyakorlására vonatkozóan.

(2)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi veszélyhelyzetnek nyilvánította a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) okozta világjárványt, amely a koronavírus-betegség 2019-et (Covid19) eredményezi. 2020. március 11-én a WHO által végzett értékelés világjárványnak minősítette a Covid19-et.

(3)

A tagállamok a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében néhány olyan intézkedést fogadtak el, amely hatással volt az uniós polgárok azon jogának gyakorlására, hogy szabadon mozogjanak és tartózkodjanak a tagállamok területén; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karanténjának elrendelésére vagy önkéntes karanténba vonulására vagy a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelésére vonatkozó követelmények.

(4)

A Tanács 2020. október 13-án elfogadta az (EU) 2020/1475 ajánlást (4), amely az alábbi kulcsfontosságú területeken koordinált megközelítést vezetett be a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozóan: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy bevezessenek-e a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a SARS-CoV-2 terjedési kockázatának kitett területek feltérképezése egy elfogadott színkód alapján és koordinált megközelítés minden olyan megfelelő intézkedést illetően, amely az adott területeken a SARS-CoV-2 terjedési kockázatának szintjétől függően alkalmazható lenne a kockázatnak kitett területekre beutazó vagy onnan kiutazó személyekre. Sajátos helyzetükre tekintettel az ajánlás hangsúlyozza, hogy általában mentesíteni kell a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó utazási korlátozások alól az – ajánlás 19. pontjában felsorolt – alapvető feladatot ellátó és az olyan utazókat, akiknek az utazása elengedhetetlen, valamint a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyeket, akiknek az életét az ilyen korlátozások különösen érintik, különös tekintettel az alapvető feladatot ellátó vagy a kritikus infrastruktúra szempontjából nélkülözhetetlen személyekre.

(5)

Az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározott kritériumok és küszöbértékek felhasználásával az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hetente közzéteszi a tagállamok régiónkénti bontású térképét a regisztrált Covid19-esetekre, a tesztelési és a pozitív teszteredmények arányára vonatkozó adatokkal, hogy támogassa a tagállami döntéshozatalt.

(6)

A tagállamok az uniós joggal összhangban közegészségügyi okokból korlátozhatják a szabad mozgáshoz való alapvető jogot. Amint azt az (EU) 2020/1475 ajánlás hangsúlyozza, a személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett bármely korlátozásnak konkrét és korlátozott közérdeken – nevezetesen a közegészség védelmén – kell alapulnia. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetésmentességre. Az Unión belüli szabad mozgás helyreállítására irányuló erőfeszítésekkel összhangban ezért minden meghozott intézkedés hatályát és idejét szigorúan korlátozni kell, és azok nem terjedhetnek túl a közegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken. Ezenkívül az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük azokkal az uniós intézkedésekkel, amelyeket az áruk és alapvető szolgáltatások zökkenőmentes szabad mozgásának a belső piacon történő biztosítása érdekében hoztak, beleértve az egészségügyi eszközök és az orvosi és egészségügyi személyzet szabad mozgását a zöld sávoknak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások szerinti végrehajtásáról szóló, 2020. március 23-i bizottsági közleményben említett „zöld sávos” határátkelőkön” keresztül.

(7)

Azok a személyek, akiket beoltottak, vagy akik a közelmúltban negatív Covid19 teszteredményt kaptak, valamint akik az előző 6 hónapban felgyógyultak a Covid19-ből, a jelenlegi – és folyamatosan alakuló – tudományos bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy kisebb kockázattal fertőznek meg másokat a SARS-CoV-2-vel. Nem szabad korlátozni azon személyek szabad mozgását, akik – például azért, mert védettek a SARS-CoV-2-vel szemben, és nem adhatják tovább azt – megalapozott tudományos bizonyítékok alapján nem jelentenek jelentős közegészségügyi kockázatot, mivel az ilyen korlátozások nem szükségesek a közegészség védelemére vonatkozó célkitűzés eléréséhez. Amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi, helyénvaló, hogy e személyekre ne vonatkozzanak a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó, a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozások, például utazás esetében a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelés vagy az utazással kapcsolatos karantén elrendelése vagy önkéntes karanténba vonulás, kivéve, ha az ilyen további korlátozások – a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján, valamint az elővigyázatosság elvével összhangban – a közegészség védelme érdekében szükségesek és arányosak, valamint megkülönböztetésmentesek.

(8)

Számos tagállam indított vagy tervez indítani Covid19-oltási igazolványok kiállítására irányuló kezdeményezéseket. Ahhoz azonban, hogy az ilyen oltási igazolványokat hatékonyan lehessen használni az olyan határokon átnyúló helyzetekben, amikor az uniós polgárok gyakorolják a szabad mozgáshoz való jogukat, azoknak teljes mértékben interoperábilisaknak, összeegyeztethetőknek, biztonságosaknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük. A tagállamok közötti közös megközelítésre van szükség az ilyen oltási igazolványok tartalmára, formátumára, elveire, technikai standardjaira és biztonsági szintjére vonatkozóan.

(9)

A SARS-CoV-2 terjedésének korlátozására irányuló egyoldalú intézkedések jelentős fennakadást okozhatnak a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásában, és akadályozhatják a belső piac, többek között a turisztikai ágazat megfelelő működését, mivel a nemzeti hatóságok és a személyszállítási szolgáltatók, például a légitársaságok, a vasút-, az autóbusz- és a komptársaságok számos különböző okmányformátummal találkozhatnak, nemcsak az igazolvány birtokosainak Covid19-oltása, hanem azok teszteredményei és gyógyultsága tekintetében is.

(10)

A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalásában az Európai Parlament felszólított a turizmussal kapcsolatos megközelítés uniós szintű harmonizálására – a biztonságos utazás közös kritériumainak a tesztelési és karanténkövetelményekre vonatkozó uniós egészségvédelmi protokoll alkalmazása melletti végrehajtása révén–, egy egységes oltási igazolvány kialakítására – amint elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a beoltott személyek nem adják tovább a SARS-CoV-2 vírust –, valamint az oltási eljárások kölcsönös elismerésére.

(11)

Az Európai Tanács tagjai 2021. március 25-i nyilatkozatukban felszólítottak a szabad mozgás korlátozásának fokozatos feloldására vonatkozó közös megközelítést illetően az előkészületek megkezdésére annak érdekében, hogy amint a járványügyi helyzet lehetővé teszi a meglévő intézkedések enyhítését, koordinált módon kerüljön sor az ezt célzó erőfeszítések megvalósítására, valamint arra, hogy sürgősen előrelépést kell elérni az interoperábilis és megkülönböztetésmentes digitális Covid19-igazolványokkal kapcsolatos munkában.

(12)

A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében létre kell hozni az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó közös keretet. Ezen közös keretnek kötelezőnek és közvetlenül alkalmazandónak kell lennie valamennyi tagállamban. Amennyiben lehetséges, tudományos bizonyítékok alapján meg kell könnyítenie a korlátozások tagállamok általi, koordinált módon történő fokozatos feloldását, figyelembe véve a korlátozások saját területükön történő feloldását is. Az (EU) 2021/954 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) kiterjeszti ezt a közös keretet azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik jogszerűen tartózkodnak vagy laknak a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségben, és a rendelet a schengeni vívmányok alapján alkalmazandó, az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6)meghatározott, a belső határok átlépésére vonatkozó különös szabályok sérelme nélkül. A szabad mozgás elősegítése a gazdaságélénkítés megkezdésének egyik kulcsfontosságú előfeltétele.

(13)

Bár ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon hatáskörét, hogy az uniós joggal összhangban a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat vezessenek be az SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében, e rendeletnek hozzá kell járulnia – amennyiben lehetséges – az ilyen korlátozások koordinált módon történő fokozatos feloldásának megkönnyítéséhez az (EU) 2020/1475 ajánlással összhangban. Az elővigyázatosság elvével összhangban az ilyen korlátozásokat fel lehetne oldani különösen a beoltott személyek esetében, olyan mértékben, amennyiben egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre a Covid19-oltás hatásairól, és ezek egyre következetesebben bizonyítják a fertőzési lánc megszakítását.

(14)

E rendelet célja, hogy – miközben a közegészség magas szintű védelmére törekszik – megkönnyítse az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazását a szabad mozgás Covid19-világjárvány alatti korlátozásai tekintetében. Ezt a rendeletet nem szabad úgy értelmezni, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásoknak vagy más alapvető jogokra vonatkozó korlátozások Covid19-világjárványra adott válaszként történő elfogadását, tekintettel azok uniós polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaira. Az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványok bármely ellenőrzése nem vezethet az Unión belüli szabad mozgás további korlátozásához vagy a schengeni térségen belüli utazás korlátozásához. Továbbra is alkalmazni kell az (EU) 2020/1475 ajánlásban említett azon mentességeket, amelyek a szabad mozgás tekintetében a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett korlátozásokra vonatkoznak, valamint figyelembe kell venni az ilyen korlátozások által különösen érintett, határmenti közösségek sajátos helyzetét. Ugyanakkor az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozó keret célja azt biztosítani, hogy az interoperábilis igazolványok az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók számára is elérhetők legyenek, akiknek az utazása elengedhetetlen.

(15)

Az interoperábilis Covid19-igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó közös megközelítés bevezetése a kölcsönös bizalmon alapul. A hamis Covid19-igazolványok használata jelentős közegészségügyi kockázatot jelent. A tagállamok hatóságai számára biztosítani kell, hogy egy másik tagállamban kiállított igazolványban szereplő információk megbízhatóak, hogy az igazolvány nem hamisított, hogy az az azt bemutató személyé, és hogy az igazolványt ellenőrző bármely személy csak a minimálisan szükséges mennyiségű információhoz fér hozzá.

(16)

2021. február 1-jén az Europol előzetes figyelmeztető értesítést adott ki a negatív eredményt mutató, hamis Covid19-tesztigazolványok tiltott értékesítéséről. Tekintettel a rendelkezésre álló és könnyen hozzáférhető technológiai eszközökre, például a nagy felbontású nyomtatókra és a grafikus szerkesztői szoftverekre, a csalók kiváló minőségű hamis Covid19-igazolványokat képesek előállítani. Több bejelentés történt hamis Covid19-tesztigazolványok szervezett hamisítócsoportok és haszonleső egyéni csalók által történő tiltott online és offline értékesítéséről.

(17)

Fontos, hogy elegendő erőforrást bocsássanak rendelkezésre e rendelet végrehajtásához, valamint az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványok kiállításával és felhasználásával kapcsolatos csalás és jogellenes gyakorlatok megelőzéséhez, felderítéséhez, kivizsgálásához, valamint a büntetőeljárás lefolytatásához.

(18)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványok interoperabilitását és az ahhoz történő egyenlő hozzáférést minden uniós polgár számára – többek között a kiszolgáltatott személyek, például a fogyatékossággal élő személyek és a digitális technológiákhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkező személyek számára –, a tagállamoknak digitális vagy papíralapú, vagy mindkét formátumban kell kiállítaniuk az ilyen igazolványokat. A leendő birtokosoknak jogosultaknak kell lenniük arra, hogy az igazolványokat az általuk választott formában kapják meg. Ez lehetővé tenné számukra, hogy kérelmezzék és megkapják az igazolvány papíralapú példányát, vagy hogy mobil eszközön való tárolás és megjelenítés érdekében digitális formátumban vagy mindkét formátumban megkapják az igazolványt. Az igazolványoknak interoperábilis, digitálisan olvasható vonalkódot kell tartalmazniuk, amely csak az igazolványokkal kapcsolatos releváns adatokhoz ad hozzáférést. A tagállamoknak elektronikus bélyegző használata révén biztosítaniuk kell az igazolványok hitelességét, érvényességét és sértetlenségét. Azt biztosítandó, hogy erős bizalom övezze az igazolványok hitelességét, érvényességét és sértetlenségét, a tagállamoknak – amennyiben lehetséges – előnyben kell részesíteniük a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének 26. pontjában meghatározottak szerinti fokozott biztonságú elektronikus bélyegzők használatát. Az igazolványon szereplő információkat ember által olvasható formátumban kell feltüntetni, nyomtatott formában vagy formázás nélküli szövegként megjelenítve. Az igazolványok külső megjelenésének könnyen érthetőnek kell lennie, és biztosítania kell az egyszerűséget és a felhasználóbarát jelleget. A szabad mozgás akadályozásának elkerülése érdekében az igazolványokat térítésmentesen kell kiállítani, és az uniós polgárok és családtagjaik számára biztosítani kell a jogot, hogy igazolványokat állíttassanak ki. Ismételt elveszítés esetén– a visszaélések és csalás megelőzése érdekében – megfelelő díjat lehet felszámítani. A tagállamoknak automatikusan vagy kérésre ki kell állítaniuk az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványokat, biztosítva, hogy azok könnyen és gyorsan megszerezhetők legyenek. Szükség esetén a tagállamoknak meg kell adniuk az ahhoz szükséges támogatást, hogy valamennyi uniós polgár egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen. Minden egyes oltás, teszteredmény vagy felgyógyulás esetében külön igazolványt kell kiállítani, és az említett igazolvány nem tartalmazhat korábbi igazolványokból származó adatot, kivéve, ha e rendelet másképp nem rendelkezik.

(19)

Az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó hiteles igazolványoknak egyedi igazolványazonosítók révén egyedileg azonosíthatóknak kell lenniük, tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány alatt egynél több igazolvány is kiállítható az igazolvány birtokosai részére. Az egyedi igazolványazonosító alfanumerikus karakterláncból áll, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ne tartalmazzon semmilyen olyan adatot, amely összekapcsolja azt más okmányokkal vagy azonosítókkal, például útlevélszámmal vagy személyazonosítóigazolvány-számmal, így biztosítva annak megakadályozását, hogy az igazolvány birtokosa közvetlenül azonosítható legyen. Az igazolvány egyedi azonosítója csak a rendeltetési céljára, többek között az új igazolványok kiállítása iránti kérelmekhez – amennyiben az igazolvány már nem áll a birtokos rendelkezésére –, valamint az igazolványok visszavonására használható. Továbbá az egyedi igazolványazonosító használata révén elkerülhető, hogy az egyes igazolványok azonosításához egyébként szükséges más személyes adatokat is kezelni kelljen. Orvosi és közegészségügyi okokból, valamint csalárd módon kiállított vagy megszerzett igazolványok esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e rendelet alkalmazása céljából korlátozott esetekben létrehozzák és más tagállamokkal kicseréljék a visszavont igazolványok jegyzékeit, különösen azon igazolványok visszavonása érdekében, amelyek kiállítására tévesen, csalás eredményeképpen vagy egy hibásnak talált Covid19-oltóanyagtétel felfüggesztését követően került sor. A visszavont igazolványok jegyzékei az egyedi igazolványazonosítón kívül nem tartalmazhatnak személyes adatokat. A visszavont igazolványok birtokosait haladéktalanul tájékoztatni kell igazolványaik visszavonásáról, valamint a visszavonás okairól.

(20)

Az igazolványok e rendelet szerinti kiállítása nem vezethet valamely egyedi igazolványkategória birtoklásán alapuló hátrányos megkülönböztetéshez.

(21)

Az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványok kiállításának alapját képező Covid19-oltóanyagokhoz és a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztekhez való egyetemes, időben történő és megfizethető hozzáférés kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben, valamint elengedhetetlen az Unión belüli szabad mozgás helyreállításához. Tekintettel arra, hogy e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt még nem volt meg a teljes lakosság lehetősége arra, hogy oltást kapjon, a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy biztosítsanak megfizethető és széles körben elérhető tesztelési lehetőségeket.

(22)

Az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványok biztonsága, hitelessége, érvényessége és sértetlensége, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy valamennyi tagállamban elfogadják azokat. Ezért létre kell hozni egy olyan biztonsági keretrendszert, amely meghatározza a Covid19-igazolványok megbízható és biztonságos kiállításához és ellenőrzéséhez szükséges szabályokat és infrastruktúrát. Az infrastruktúrát úgy kell – a nyílt forráskódú technológia alkalmazását határozottan előnyben részesítve – kialakítani, hogy az működjön a különböző főbb operációs rendszereken, biztosítva ugyanakkor az infrastruktúra védettségét a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben. A biztonsági keretrendszernek biztosítania kell, hogy a Covid19-igazolványok ellenőrzése elvégezhető legyen offline, valamint anélkül, hogy a kiállító vagy bármely más harmadik fél tájékoztatást kapjon az ellenőrzésről. A biztonsági keretrendszernek olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrán kell alapulnia, amelynek bizalmi lánca a tagállamok egészségügyi hatóságaitól vagy más biztonsági hatóságoktól a Covid19-igazolványokat kiállító egyes szervezetekig terjed. A biztonsági keretrendszernek lehetővé kell tennie a csalás, különösen a hamisítás felderítését. Az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozó biztonsági keretrendszer alapját a 2021. március 12-i, a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 14. cikke alapján elfogadott e-egészségügyi hálózat által kialakított egészségügyi igazolások interoperabilitására vonatkozó biztonsági keretrendszernek kell képeznie.

(23)

E rendelet értelmében az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványokat a 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett személyek, nevezetesen az uniós polgárok és családtagjaik számára – állampolgárságuktól függetlenül – az oltás beadásának vagy a teszt elvégzésének helye vagy a gyógyult személy tartózkodási helye szerinti tagállamnak kell kiállítania. A tagállamok általi kiállításra történő hivatkozás úgy értendő, hogy az magában foglalja a kijelölt szervek által a tagállamok nevében végzett kiállítást is, ideértve a tengerentúli országokban és területeken vagy a Feröer szigeteken történő, valamely tagállam nevében végzett Covid19-igazolványok kiállítását is. Az igazolványokat amennyiben releváns és adott esetben a beoltott, tesztelt vagy gyógyult személy nevében egy másik személy számára, így például cselekvőképtelen személy nevében a törvényes gyám számára vagy gyermekeik nevében a szülők számára kell kiállítani. Az igazolványok tekintetében nem követelhető meg felülhitelesítés vagy bármilyen más hasonló alakiság.

(24)

Az (EU) 2020/1475 ajánlással összhangban a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyekre.

(25)

Lehetővé kell tenni, hogy az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványokat Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán vagy a Szentszék állampolgárai vagy lakosai számára is kiállítsák.

(26)

Az egyrészről az Unió és a tagállamok, másrészről bizonyos harmadik országok között a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodások rendelkeznek a szabad mozgás közegészségügyi okokból megkülönböztetésmentes módon történő korlátozásának lehetőségéről. Amennyiben egy ilyen megállapodás nem tartalmaz az uniós jogi aktusok beépítésére vonatkozó mechanizmust, az ilyen megállapodások kedvezményezettjei részére kiállított Covid19-igazolványokat az e rendeletben megállapított feltételek szerint el kell fogadni. Ezt az elfogadást a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktustól kell függővé tenni, amely megállapítja, hogy egy ilyen harmadik ország e rendelettel összhangban állít ki Covid19-igazolványokat, és hivatalos biztosítékokat nyújtott arra vonatkozóan, hogy el fogja fogadni a tagállamok által kiállított Covid19-igazolványokat.

(27)

Az (EU) 2021/954 alkalmazandó azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik nem tartoznak e rendelet hatálya alá, és akik jogszerűen tartózkodnak vagy laknak valamely olyan tagállam területén, amelyre az említett rendelet alkalmazandó, és akik az uniós joggal összhangban jogosultak más tagállamokba utazni.

(28)

Az e rendelet céljából létrehozandó biztonsági keretrendszernek a különösen a WHO és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet bevonásával megvalósuló globális kezdeményezésekkel való összhang biztosítására kell törekednie. Az ilyen összhangnak – amennyiben lehetséges – magában kell foglalnia a globális szinten vagy az Unióval szoros kapcsolatban álló harmadik országok által létrehozott technológiai rendszerek és az e rendelet céljából létrehozott rendszerek közötti interoperabilitást az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében, többek között nyilvános kulcsú infrastruktúrában való részvétel vagy nyilvános kulcsok kétoldalú cseréje révén. A harmadik országokban vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 355. cikkének (2) bekezdésében említett és az EUMSZ II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokban és területeken vagy a Feröer szigeteken beoltott vagy tesztelt uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz való joga gyakorlásának megkönnyítése érdekében e rendeletnek rendelkeznie kell a harmadik országok vagy a tengerentúli országok és területek vagy a Feröer szigetek által az uniós polgárok és családtagjaik részére kiállított Covid19-igazolványok elfogadásáról, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy ezeket a Covid19-igazolványokat az e rendelet alapján megállapított szabványokkal egyenértékűnek tekintendő szabványokkal összhangban állítják ki.

(29)

A szabad mozgás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgás Covid19-világjárvány idején jelenleg érvényben lévő korlátozásait a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok és az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (9) 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság, az ECDC és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) iránymutatásai alapján koordinált módon fel lehessen oldani, interoperábilis oltási igazolványt kell létrehozni. Az ilyen oltási igazolványnak annak megerősítésére kell szolgálnia, hogy birtokosa valamely tagállamban Covid19-védőoltást kapott, és hozzá kell járulnia a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások fokozatos feloldásához. Az oltási igazolvány csak a birtokos egyértelmű azonosításához szükséges információkat, továbbá a beadott Covid19-oltóanyagot, a dózisok számát, valamint az oltás dátumát és helyét tartalmazhatja. A tagállamoknak azon személyek számára kell kiállítaniuk az oltási igazolványokat, akik olyan Covid19-oltóanyagot kaptak, amelyre a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) értelmében forgalombahozatali engedélyt adtak ki, akik olyan Covid19-oltóanyagot kaptak, amelyre 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) értelmében valamely tagállam illetékes hatósága forgalombahozatali engedélyt adott ki, vagy akik olyan Covid19-oltóanyagot kaptak, amelynek a forgalmazását az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ideiglenesen engedélyezték.

(30)

Azoknak a személyeknek, akiket e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt – többek között klinikai vizsgálat részeként – oltottak be, szintén joguk van arra, hogy e rendelettel összhangban megszerezzék az oltási igazolványt, mivel az uniós digitális Covid-igazolvány biztosítja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében kölcsönösen elfogadott keretet. Amennyiben az uniós polgárok vagy családtagjaik nem rendelkeznek az e rendelet követelményeinek megfelelő oltási igazolvánnyal, különösen azért, mert e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt oltották be őket, minden észszerű lehetőséget meg kell adni számukra annak más módon történő igazolására, hogy részesülniük kellene a szabad mozgásra vonatkozó valamely tagállam általi releváns korlátozásoknak az e rendelet alapján kiállított oltási igazolványok birtokosai számára biztosított feloldásából. Ez nem értelmezhető úgy, mint ami érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy olyan oltási igazolványokat állítsanak ki, amelyek megfelelnek e rendelet követelményeinek, sem pedig az uniós polgárok vagy családtagjaik azon jogát, hogy a tagállamoktól ilyen oltási igazolványokat kapjanak. Ugyanakkor a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az oltási igazolásokat más formátumban is kiállíthassák más célokra, különösen orvosi célokra.

(31)

A tagállamok kérésre kiállíthatnak oltási igazolványokat olyan személyek számára is, akiket harmadik országban oltottak be, és akik erre vonatkozóan minden szükséges információt – többek között megbízható igazolást is – megadnak. Ez különösen fontos annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érintett személyek az Unión belüli szabad mozgáshoz való joguk gyakorlása során interoperábilis és elfogadott oltási igazolványt használjanak. Ezt különösen az olyan harmadik országban beoltott uniós polgárokra és családtagjaikra kell alkalmazni, akik számára valamely tagállam egészségügyi rendszere lehetővé teszi az uniós digitális Covid-igazolvány kiállítását, és feltéve, hogy megbízható oltási igazolást bocsátottak az adott tagállam rendelkezésére. A tagállamok nem kötelesek oltási igazolványt kiállítani, ha az érintett Covid19-oltóanyag felhasználása területükön nem engedélyezett. A tagállamok nem kötelesek a konzuli képviseleteken oltási igazolványokat kiállítani.

(32)

2021. március 12-én az e-egészségügyi hálózat frissítette iránymutatását az ellenőrizhető oltási igazolásokról - az interoperabilitás alapvető ismérveiről. Az e rendelet alkalmazásában elfogadandó technikai előírásoknak ezekre az iránymutatásokra, különösen a javasolt kódolási szabványokra kell támaszkodniuk.

(33)

E rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt több tagállam már mentesítette a beoltott személyeket az Unión belüli szabad mozgás bizonyos korlátozásai alól. Amennyiben a tagállamok elfogadnak oltási igazolásokat abból a célból, hogy feloldják az uniós joggal összhangban a szabad mozgás tekintetében a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásokat, például a karantén elrendelésére vagy az önkéntes karanténba vonulásra vagy a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelésre vonatkozó követelményt, azonos feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított oltási igazolványokat is. Az ilyen elfogadásnak azonos feltételek mellett kell történnie, ami azt jelenti, hogy például ha egy tagállam elegendőnek ítél egyetlen dózist a beadott oltóanyagból, akkor ugyanígy kell eljárnia az ugyanazon oltóanyag egyetlen dózisának beadását igazoló oltási igazolványok birtokosai esetében is. Amennyiben a tagállamok az oltási igazolás alapján feloldják a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a beoltott személyeket nem vethetik alá a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó, a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozásoknak, például utazás esetében a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelésnek vagy az utazással kapcsolatos karantén elrendelésének vagy önkéntes karanténba vonulásnak, kivéve, ha az ilyen további korlátozások a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján a közegészség védelme érdekében szükségesek és arányosak, valamint megkülönböztetésmentesek.

(34)

A 726/2004/EK rendelet valamennyi tagállamot bevonva harmonizált eljárásokat vezet be a gyógyszerek uniós szintű engedélyezésére és felügyeletére vonatkozóan, biztosítva, hogy Unió-szerte csak kiváló minőségű gyógyszereket hozzanak forgalomba és adjanak be. Ennek eredményeként az Unió által az említett rendelet értelmében kiadott forgalombahozatali engedélyek, beleértve az érintett gyógyszer minőség, biztonságosság és hatásosság szempontjából alapul vett értékelését is, valamennyi tagállamban érvényesek. Emellett az említett rendelet értelmében engedélyezett gyógyszerek hatásosságát nyomon követő és az engedélyezett gyógyszerekre vonatkozó felügyeleti eljárásokat minden tagállamban központilag végzik. Az oltóanyagok központosított eljárás keretében történő értékelése és jóváhagyása közös szabványokat követ, és valamennyi tagállam nevében következetes módon történik. A tagállamok értékelés felülvizsgálatában és jóváhagyásában való részvételét különböző bizottságok és csoportok révén biztosítják. Az értékelés támaszkodik az európai gyógyszerszabályozási hálózat szakértelmére is. A központosított eljárással történő engedélyezés biztosítja azt, hogy valamennyi tagállam megbízhat az oltáshoz használt tételek hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó adatokban, valamint e tételek egységességében. A más tagállamok által kiadott oltási igazolványok azonos feltételek melletti elfogadására vonatkozó kötelezettségnek ezért ki kell terjednie azon Covid19-oltóanyagokra, amelyekre a 726/2004/EK rendelet értelmében forgalombahozatali engedélyt adtak ki. A WHO munkájának támogatása és a jobb globális interoperabilitásra való törekvés érdekében különösen arra kapnak ösztönzést a tagállamok, hogy fogadják el a WHO vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó jegyzékén szereplő egyéb Covid19-oltóanyagokra kiadott oltási igazolványokat.

(35)

A 726/2004/EK rendelet szerinti harmonizált eljárások nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy úgy döntsenek, olyan egyéb Covid19-oltóanyagokra vonatkozó oltási igazolványokat is elfogadnak, amelyekre valamely tagállam illetékes hatósága a 2001/83/EK irányelv értelmében forgalombahozatali engedélyt adott ki, amelyek forgalmazását az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ideiglenesen engedélyezték, valamint amelyek szerepelnek a WHO vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó jegyzékén. Amennyiben egy ilyen Covid19-oltóanyagra a 726/2004/EK rendelet értelmében ezt követően forgalombahozatali engedélyt adnak ki, az oltási igazolványokra vonatkozó elfogadási kötelezettség – azonos feltételek mellett – kiterjedne a valamely tagállam által az adott Covid19-oltóanyag tekintetében kiállított oltási igazolványokra is, függetlenül attól, hogy az oltási igazolványokat a központosított eljárás keretében történő engedélyezés előtt vagy után állították-e ki.

(36)

Meg kell akadályozni az olyan személyekkel szembeni közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, akiket például orvosi okok miatt nem oltanak be, mert nem tagjai annak a célcsoportnak, amelynek jelenleg beadják a Covid19-oltóanyagot, vagy amely számára jelenleg a Covid19-oltóanyagot engedélyezik – például a gyermekek –, vagy akik még nem kaptak lehetőséget az oltásra, vagy akik úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat. Ezért az oltási igazolvány vagy egy Covid19-oltóanyagot feltüntető oltási igazolvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, továbbá a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások, például légijáratok, vonatok, távolsági buszok, kompok vagy egyéb közlekedési eszközök igénybevételének. E rendeletet továbbá nem lehet úgy értelmezni, mint amely az oltás beadatására való jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

(37)

Számos tagállam kötelezte arra a területére utazó személyeket, hogy érkezésük előtt vagy után végezzenek a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztet. A Covid19-világjárvány kezdetén a tagállamok jellemzően a reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) tesztre, azaz egy nukleinsav-amplifikációs (NAAT) tesztre támaszkodtak a Covid19 kimutatásában, amelyet a WHO és az ECDC az esetek és a kapcsolatok tesztelése tekintetében a legmegbízhatóbb módszertannak tart. A világjárvány terjedésével az uniós piacon elérhetővé vált a gyorsabb és olcsóbb tesztek egy új generációja, az úgynevezett antigén gyorstesztek, amelyek észlelik a vírusfehérjék (antigének) jelenlétét a meglévő SARS-CoV-2 fertőzés kimutatása érdekében. Az (EU) 2020/1743 bizottsági ajánlás (12) iránymutatást nyújt a tagállamok számára az ilyen antigén gyorstesztek alkalmazására vonatkozóan.

(38)

A Tanács 2021. január 21-i, az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-teszteredmények az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről szóló tanácsi ajánlása (13) előírja a Covid19 antigén gyorstesztek közös jegyzékének összeállítását. Ezen ajánlás alapján az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2021. február 18-án megállapodott a Covid19 antigén gyorstesztjeinek közös jegyzékéről, azon antigén gyorstesztekről, amelyek eredményeit a tagállamok kölcsönösen elismerik, valamint a Covid19-tesztigazolványokban feltüntetendő közös, szabványosított adatkészletről.

(39)

E közös erőfeszítések ellenére a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló uniós polgárok és családtagjaik még mindig problémákkal szembesülnek, amikor az egyik tagállamban kapott teszteredményt egy másik tagállamban próbálnak elfogadtatni. E problémák gyakran a kiállított teszteredmény nyelvével vagy a bemutatott okmány hitelességébe vetett bizalom hiányával kapcsolatosak. Ebben az összefüggésben a tesztek költségét is figyelembe kell venni. Ezek a problémák súlyosabban jelentkeznek azon személyek esetében, akiket még nem lehet beoltani, különösen a gyermekek esetében, akiknél a teszteredmények jelenthetik az egyetlen módot az utazásra, amennyiben korlátozások vannak érvényben.

(40)

A másik tagállamban elvégzett tesztek szabad mozgáshoz való jog gyakorlása céljából bemutatott eredményei elfogadási szintjének javítása érdekében egy interoperábilis tesztigazolványt kell létrehozni, amely tartalmazza a birtokosa egyértelmű azonosításához szükséges információkat, valamint a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató teszt típusát, dátumát és eredményét. A teszteredmények megbízhatóságának biztosítása érdekében e rendelet alapján csak a 2021. január 21-i tanácsi ajánlás szerint összeállított jegyzékben szereplő NAAT-tesztek és antigén gyorstesztek eredményeinek vonatkozásában állítható ki tesztigazolvány. Az e rendelet alkalmazásában elfogadandó technikai előírások alapját az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által a 2021. január 21-i tanácsi ajánlás alapján elfogadott tesztigazolványokban feltüntetendő közös szabványosított adatkészletnek, különösen a javasolt kódolási szabványoknak kell képezniük.

(41)

Az antigén gyorstesztek használata megkönnyítené a tesztigazolványok megfizethető áron történő kiállítását. A Covid19-világjárvány elleni küzdelemben kulcsfontosságú a Covid19-oltóanyagokhoz és a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztekhez való egyetemes, időben történő és megfizethető hozzáférés, amely az uniós digitális Covid tanúsítványt alkotó igazolványok kiállításának alapját képezi. Többek között a minőségi kritériumoknak megfelelő, olcsó antigén gyorstesztekhez való könnyű hozzáférés hozzájárulhat ahhoz, hogy a költségek, különösen a munkavégzés vagy oktatásban való részvétel, közeli hozzátartozók látogatása, orvosi ellátás igénybevétele vagy szeretteik gondozása céljából a határt naponta vagy egyébként gyakran átlépő személyek számára, az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók számára, akiknek az utazása elengedhetetlen, a gazdaságilag hátrányos helyzetű személyek, valamint a diákok számára csökkenjenek. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2021. május 11-én elfogadta az antigén gyorstesztek frissített jegyzékét, és 83-ra növelte a minőségi kritériumoknak megfelelő antigén gyorstesztek számát. E rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt több tagállam már széles körű tesztelési lehetőségeket biztosított a lakosság számára. A tagállamok tesztelési kapacitásának támogatása érdekében a Bizottság 100 millió EUR-t mozgósított több mint 20 millió antigén gyorsteszt beszerzésére. 35 millió EUR-t mozgósítottak a Vöröskereszttel kötött megállapodás keretében is, hogy mobil tesztelési kapacitások révén növeljék a tesztelési kapacitást a tagállamokban.

(42)

Azon tagállamoknak, amelyek a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében a szabad mozgásra vonatkozóan bevezetett korlátozások feloldása érdekében előírják a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató teszt igazolását, azonos feltételek mellett el kell fogadniuk a tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított, negatív eredményt mutató Covid19-tesztigazolványokat. Amennyiben a járványügyi helyzet lehetővé teszi, a negatív eredményt mutató tesztigazolványok birtokosaira nem vonatkozhatnak a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó, a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozások, például további, utazás esetében az érkezéskor végzett SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelés vagy utazással kapcsolatos karantén elrendelése vagy önkéntes karanténba vonulás, kivéve, ha az ilyen további korlátozások a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján a közegészség védelme érdekében szükségesek és arányosak, valamint megkülönböztetésmentesek.

(43)

A meglévő tudományos bizonyítékok szerint a Covid19-ből felgyógyult személyek a tünetek megjelenése után egy bizonyos ideig még SARS-CoV-2-t kimutató pozitív teszteredményt mutathatnak. Ezért amennyiben az ilyen személyeknek a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását megelőzően tesztet kell végezniük, gyakorlatilag annak ellenére megakadályozhatják őket az utazásban, hogy már nem fertőzőek. A szabad mozgás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány idején jelenleg érvényben lévő korlátozásait koordinált módon, a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján fel lehessen oldani, egy interoperábilis gyógyultsági igazolványt kell létrehozni, amely tartalmazza az érintett személy egyértelmű azonosításához szükséges információkat és a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató korábbi pozitív teszteredmény dátumát. A gyógyultsági igazolványt legkorábban 11 nappal azt a napot követően kell kiállítani, amikor az adott személyen első alkalommal végeztek pozitív eredményű NAAT-tesztet, és az igazolvány legfeljebb 180 napig lehet érvényes. Az ECDC szerint a legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy a tünetek megjelenésétől számított tíz és húsz nap között a SARS-CoV-2 életképes volt, meggyőző epidemiológiai vizsgálatok nem mutatták ki a SARS-CoV-2 továbbadását a tizedik nap után. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen időszak hosszát az Egészségügyi Biztonsági Bizottság vagy a gyógyulást követően szerzett immunitás időtartamára vonatkozó bizonyítékokat alaposan tanulmányozó ECDC iránymutatása alapján megváltoztassa.

(44)

E rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt több tagállam már mentesítette a gyógyult személyeket az Unión belüli szabad mozgás bizonyos korlátozásai alól. Amennyiben a tagállamok elfogadnak gyógyultsági igazolást abból a célból, hogy feloldják az uniós joggal összhangban a szabad mozgás tekintetében a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásokat, mint például a karantén elrendelésére vagy az önkéntes karanténba vonulásra vagy a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztre vonatkozó követelményt, azonos feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által az e rendeletnek megfelelően kiállított, Covid19-re vonatkozó gyógyultsági igazolványokat. 2021. március 15-én az e-egészségügyi hálózat az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal együttműködve iránymutatást adott ki az interoperábilis, Covid19-ből való felgyógyulást igazoló okmányokba belefoglalandó minimális adatkészletre vonatkozóan. Amennyiben a tagállamok egy gyógyultsági igazolvány alapján feloldják a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a gyógyult személyeket nem vethetik alá a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó, a szabad mozgásra vonatkozó további korlátozásoknak, például utazás esetében a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelésnek vagy az utazással kapcsolatos karantén elrendelésének vagy önkéntes karanténba vonulásnak, kivéve, ha az ilyen további korlátozások a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján a közegészség védelme érdekében szükségesek és arányosak, valamint megkülönböztetésmentesek.

(45)

A közös álláspont gyors elérése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, az ECDC-t vagy az EMA-t, hogy adjon ki iránymutatást az e rendelettel összhangban létrehozott igazolványokban dokumentált egészségügyi események hatásaira vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokról, beleértve a Covid19-oltóanyagok által biztosított immunitás hatékonyságát és időtartamát, azt, hogy az oltóanyagok megelőzik-e a tünetmentes fertőzést és a SARS-CoV-2 továbbadását, a COVID19-ből felgyógyult emberek helyzetét, valamint azt, hogy a SARS-CoV-2 új variánsai milyen hatást gyakorolnak a beoltott vagy már fertőzött személyekre.

(46)

Az e rendelet által létrehozott biztonsági keretrendszer végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(47)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha – különösen a biztonsági keretrendszer időben történő végrehajtásának szükségességével kapcsolatos kellően indokolt esetekben az rendkívül sürgős okból szükséges, vagy ha új tudományos bizonyítékok válnak elérhetővé.

(48)

Az e rendelet végrehajtása során végzett személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alkalmazandó. Ez a rendelet jogalapot teremt az e rendeletben előírt interoperábilis igazolványok kiállításához és ellenőrzéséhez szükséges személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 9. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében vett kezeléséhez. Nem szabályozza az oltási, a tesztelési vagy a gyógyulási események dokumentálásához kapcsolódó személyes adatok más célból, például a farmakovigilancia vagy az egyénekre vonatkozó személyes egészségügyi nyilvántartások vezetése céljából történő kezelését. A tagállamok a személyes adatokat más célból is kezelhetik, amennyiben az ilyen adatok más célból történő kezelésének jogalapját – beleértve az adatmegőrzésre vonatkozó időtartamokat is – a nemzeti jog határozza meg, amelynek meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jognak, valamint a hatékonyság, szükségesség és arányosság elvének, és olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek egyértelműen meghatározzák az adatkezelés hatókörét és mértékét, az érintett konkrét célt, az igazolvány ellenőrzésére jogosult szervezetek kategóriáit, valamint a megkülönböztetés és a visszaélések megakadályozását szolgáló megfelelő biztosítékokat, figyelembe véve az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat. Az e rendeletben előírtak szerint, ha az igazolványt nem orvosi célokra használják fel, nem őrizhetők meg azok a személyes adatok, amelyekhez az ellenőrzési folyamat során fértek hozzá.

(49)

Amennyiben egy tagállam a nemzeti jog alapján elfogadta vagy elfogadja a Covid19-igazolványok belföldi célokra szolgáló rendszerét, biztosítania kell e rendelet alkalmazási időszakára, hogy az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványokat belföldi célokra is lehessen használni és azokat is elfogadják ilyen célokra annak érdekében, hogy az uniós digitális Covid-igazolványt használó, egy másik tagállamba utazó személyeknek ne kelljen egy további nemzeti Covid19-igazolványt megszerezniük.

(50)

Az adattakarékosság elvével összhangban a Covid19-igazolványok csak azokat a személyes adatokat tartalmazhatják, amelyek a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez feltétlenül szükségesek. A Covid19-igazolványokban feltüntetendő egyedi személyesadat-kategóriákat és adatmezőket ebben a rendeletben kell meghatározni.

(51)

E rendelet alkalmazásában nincs szükség az egyedi igazolványokban szereplő személyes adatok határokon átnyúló továbbítására vagy cseréjére. A nyilvános kulcsú infrastruktúrára vonatkozó megközelítéssel összhangban csak a kiállítók nyilvános kulcsait kell határokon átnyúlóan továbbítani vagy azokhoz hozzáférni, amit a Bizottság által létrehozott és fenntartott interoperabilitási kapu fog biztosítani. Különösen az igazolvány és a kiállító nyilvános kulcsa együttes meglétével kell az igazolvány hitelességének, érvényességének és integritásának ellenőrzését lehetővé tenni. A csalások megelőzése és felderítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kicseréljék a visszavont igazolványok jegyzékét. Az alapértelmezett adatvédelem elvével összhangban olyan ellenőrzési technikákat kell alkalmazni, amelyek nem írják elő az egyedi igazolványokban szereplő személyes adatok továbbítását.

(52)

Meg kell tiltani, hogy a rendeltetési hely vagy a tranzit helye szerinti tagállam vagy a nemzeti jog által a Covid19-világjárvány idején bizonyos közegészségügyi intézkedések végrehajtására kötelezett, határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatók megőrizzék az igazolványban szereplő, megszerzett személyes adatokat. E rendelet nem szolgáltat jogalapot egy uniós szintű, személyes adatokat tartalmazó központi adatbázis létrehozásához vagy fenntartásához.

(53)

Az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban a személyes adatok adatkezelőinek és adatfeldolgozóinak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell tenniük az adatkezelés kockázatának megfelelő szintű biztonság biztosítása érdekében.

(54)

Az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó igazolványok kiállításáért felelős hatóságok vagy más kijelölt szervek – mint az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelők – felelősséggel tartoznak az e rendelet hatálya alá tartozó személyes adatok kezelésének módját illetően. Ez magában foglalja a kockázatoknak megfelelő biztonsági szint biztosítását, többek között az adatkezelés biztonságát biztosító technikai és szervezési intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, felmérésére és értékelésére szolgáló eljárás létrehozása révén. A természetes személyeknek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos védelme érdekében az (EU) 2016/679 rendelet alapján létrehozott felügyeleti hatóságok hatásköreit teljes mértékben érvényesíteni kell.

(55)

A koordináció biztosítása érdekében a Bizottságot és a többi tagállamot tájékoztatni kell arról, ha egy tagállam előírja az igazolványok birtokosainak, hogy a területére való belépést követően karanténba vagy önkéntes karanténba vonuljanak, vagy SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztet végezzenek, vagy ha egy tagállam az ilyen igazolványok birtokosai számára egyéb korlátozásokat ír elő.

(56)

Az utazás kiszámíthatósága és a jogbiztonság biztosításához alapvető fontosságú a nyilvánosság beleértve az igazolványok birtokosait is egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatása az uniós digitális Covid-igazolványt alkotó egyes igazolványtípusok céljáról, kiállításáról és elfogadásáról. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok erre irányuló erőfeszítéseit, például azzal, hogy a „Re-open EU” internetes platformon elérhetővé teszi a tagállamok által szolgáltatott információkat.

(57)

Fokozatos bevezetést kell biztosítani annak érdekében, hogy lehetővé tegyék azon tagállamok számára, amelyek nem tudnak az e rendeletnek megfelelő formátumú igazolványokat e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kezdve kiállítani, hogy továbbra is kiállíthassanak olyan Covid19-igazolványokat, amelyek még nem felelnek meg e rendeletnek. A bevezetési időszak alatt az ilyen Covid19-igazolványokat és az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt kiállított Covid19-igazolványokat a tagállamoknak el kell fogadniuk, feltéve, hogy azok tartalmazzák a szükséges adatokat.

(58)

Az (EU) 2020/1475 ajánlás értelmében a személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett minden korlátozást fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi. Ez vonatkozik azon követelményekre is, hogy az uniós jog, különösen a 2004/38/EK irányelv által előírt okmányoktól eltérő okmányokat, például az e rendelet hatálya alá tartozó igazolványokat kell bemutatni. Ezt a rendeletet az alkalmazásának kezdőnapjától számított 12 hónapon át kell alkalmazni. A Bizottság négy hónappal a rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Legkésőbb három hónappal e rendelet alkalmazási időszakának vége előtt, figyelembe véve a járványhelyzet alakulását, a Bizottságnak egy második jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alkalmazásából levont tanulságokról, többek között e rendelet szabad mozgás megkönnyítésére és adatvédelemre gyakorolt hatásáról.

(59)

A Covid19-világjárvány megfékezésében elért tudományos eredmények figyelembevétele, illetve a nemzetközi szabványokkal való interoperabilitás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet módosítása érdekében a birtokos személyazonosságára, a Covid19-oltóanyagra vonatkozó információkra, a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztre, a korábbi SARS-CoV-2 fertőzésre és az igazolvány metaadataira vonatkozó, az uniós digitális Covid-igazolványban feltüntetendő adatmezők módosítása vagy törlése révén, a Covid19-oltóanyagra vonatkozó információkra, a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztre, a korábbi SARS-CoV-2 fertőzésre és az igazolvány metaadataira vonatkozó adatmezők hozzáadása révén, valamint annak módosítása révén, hogy hányadik naptól állítandó ki gyógyultsági igazolvány. A kapott iránymutatás figyelembe vétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet gyógyultsági igazolványra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására vonatkozóan azáltal, hogy előírja, hogy a gyógyultsági igazolványt pozitív antigén gyorsteszt, antitest-teszt – ideértve a SARS-CoV-2-vel szembeni antitestek szerológiai vizsgálatát is –, vagy bármely egyéb, tudományosan igazolt módszer alapján legyen kiállítható. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak tartalmazniuk kell a gyógyultsági igazolványban szereplő, e rendelet által meghatározott adatkategóriákra vonatkozó szükséges adatmezőket. Külön rendelkezéseket kell tartalmazniuk a maximális érvényességi időtartamra vonatkozóan is, ami az elvégzett teszt típusától függhet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor (16). Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) szerint a Bizottságnak konzultálnia kell az európai adatvédelmi biztossal a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak védelmét érintő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok előkészítése során. A Bizottság konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel is, amennyiben az ilyen jogi aktusok különösen fontosak a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének jogainak és szabadságainak védelme érdekében.

(61)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az Unión belüli szabad mozgásához való jog gyakorlásának megkönnyítését a Covid19-világjárvány idején egy adott személy Covid19-oltására, -teszteredményére vagy Covid19-ből való felgyógyultságára vonatkozó interoperábilis Covid19-igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására szolgáló keret létrehozása révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(62)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert elveket, ideértve a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a törvény előtti egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a szabad mozgáshoz való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendelet alkalmazásakor a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Chartát.

(63)

Tekintettel a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos helyzet sürgősségére, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie.

(64)

Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor, és a biztos és a testület 2021. március 31-én közös véleményt nyilvánított (18),

(1)

A schengeni vívmányok értelmében a tagállamok területein jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, az összes többi tagállam területén szabadon mozoghatnak egy 180 napos időtartamon belüli 90 napos időtartam alatt.

(2)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi veszélyhelyzetnek nyilvánította a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2) okozta világjárványt, amely a koronavírus-betegség 2019-et (Covid19) eredményezi. 2020. március 11-én a WHO által végzett értékelés világjárványnak minősítette a Covid19-et.

(3)

A tagállamok a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében néhány olyan intézkedést fogadtak el, amely hatással volt a tagállamok területére való és a tagállamok területén belüli utazásra; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karanténjának elrendelésére vagy önkéntes karanténba vonulására vagy a SARS-CoV-2-fertőzést kimutató tesztelésére vonatkozó követelmények. Az ilyen korlátozások kedvezőtlen hatással vannak a személyekre és a vállalkozásokra, különösen a határrégiókban élő és munkavégzés, üzleti tevékenység, oktatásban való részvétel, családi látogatás, orvosi ellátás igénybevétele vagy más személy gondozása céljából a határt naponta vagy gyakran átlépő személyekre.

(4)

A Tanács 2020. október 13-án elfogadta az (EU) 2020/1475 ajánlást (2), amely koordinált megközelítést vezetett be a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozóan.

(5)

A Tanács 2020. október 30-án elfogadta az (EU) 2020/1632 ajánlást (3), amelyben azt ajánlotta azon tagállamok számára, amelyekre nézve a schengeni vívmányok kötelezők, hogy alkalmazzák az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározottak szerinti általános elveket, közös kritériumokat, közös küszöbértékeket és közös intézkedési keretet, beleértve a koordinációra és kommunikációra vonatkozó ajánlásokat is.

(6)

Számos tagállam indított vagy tervez indítani Covid19-oltási igazolványok kiállítására irányuló kezdeményezéseket. Ahhoz azonban, hogy az ilyen oltási igazolványokat hatékonyan lehessen használni az Unión belüli, határokon átnyúló utazásokkal kapcsolatban, azoknak teljes mértékben interoperábilisaknak, összeegyeztethetőknek, biztonságosaknak és ellenőrizhetőknek kell lenniük. A tagállamok közötti közös megközelítésre van szükség az ilyen oltási igazolványok tartalmára, formátumára, elveire, technikai standardjaira és biztonsági szintjére vonatkozóan.

(7)

E rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt több tagállam már mentesítette a beoltott személyeket bizonyos utazási korlátozások alól. Amennyiben a tagállamok elfogadnak oltási igazolásokat abból a célból, hogy feloldják az uniós joggal összhangban a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett utazási korlátozásokat például a karantén elrendelésére vagy az önkéntes karanténba vonulásra vagy a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztelésre vonatkozó követelményt, azonos feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által az(EU)2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kiállított oltási igazolványokat is. Az ilyen elfogadásnak azonos feltételek mellett kell történnie, ami azt jelenti, hogy például ha egy tagállam elegendőnek ítél egyetlen dózist a beadott oltóanyagból, akkor ugyanígy kell eljárnia az ugyanazon oltóanyag egyetlen dózisának beadását igazoló oltási igazolványok birtokosai esetében is.

(8)

A 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti harmonizált eljárások nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy úgy döntsenek, olyan egyéb Covid19-oltóanyagokra vonatkozó oltási igazolványokat is elfogadnak, amelyekre valamely tagállam illetékes hatósága a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) értelmében forgalombahozatali engedélyt adott ki, amelyek forgalmazását az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében ideiglenesen engedélyezték, valamint amelyek szerepelnek a WHO vészhelyzeti felhasználási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó jegyzékén. Amennyiben egy ilyen Covid19-oltóanyagra a 726/2004/EK rendelet értelmében ezt követően forgalombahozatali engedélyt adnak ki, az oltási igazolványokra vonatkozó elfogadási kötelezettség – azonos feltételek mellett – kiterjedne a valamely tagállam által az adott Covid19-oltóanyag tekintetében kiállított oltási igazolványokra is, függetlenül attól, hogy az oltási igazolványokat a központosított eljárás keretében történő engedélyezés előtt vagy után állították-e ki. Az (EU) 2021/953 rendelet meghatározza a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretét. Az említett rendelet az uniós polgárokra és azok harmadik országbeli állampolgárságú családtagjaira alkalmazandó.

(9)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (7) 19., 20. és 21. cikkével összhangban azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az említett rendelkezések hatálya alá tartoznak, szabadon mozoghatnak a tagállamok területein belül.

(10)

A belső határok személyek által történő átlépésére vonatkozóan az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott közös szabályok sérelme nélkül, továbbá az ilyen utazásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok tagállamok területein belüli utazásának megkönnyítése céljából az (EU) 2021/953 rendelettel létrehozott, interoperábilis, oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó Covid19-igazolványok kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretét az említett rendelet hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazni kell, feltéve hogy jogszerűen tartózkodnak vagy rendelkeznek lakóhellyel valamely tagállam területén, és az uniós joggal összhangban jogosultak más tagállamokba utazni.

(11)

E rendelet célja, hogy – miközben a közegészség magas szintű védelmére törekszik – megkönnyítse az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazását a Covid19-világjárvány alatti utazási korlátozások tekintetében. Ezt a rendeletet nem szabad úgy értelmezni, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a szabad mozgásra vagy más alapvető jogokra vonatkozó korlátozások Covid19-világjárványra adott válaszként történő elfogadását. Ezen túlmenően az (EU) 2021/953 rendelet által létrehozott igazolványok ellenőrzésének követelménye önmagában nem indokolja a belső határokon történő határellenőrzések ideiglenes visszaállítását. A belső határokon végzett ellenőrzéseknek továbbra is végső eszközként kell szolgálniuk, az (EU) 2016/399 rendeletben meghatározott különös szabályokra is figyelemmel.

(12)

Mivel e rendelet a tagállamok területein már jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra alkalmazandó, nem értelmezendő úgy, hogy a valamely tagállamba utazni szándékozó harmadik országbeli állampolgárok számára jogot biztosít arra, hogy az adott tagállam területére való megérkezésük előtt uniós digitális Covid-igazolványt kapjanak az adott tagállamtól. A tagállamok nem kötelesek a konzuli képviseleteken oltási igazolványokat kibocsátani.

(13)

A Tanács 2020. június 30-án elfogadta az Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlást (9). E rendelet nem vonatkozik az Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozásokra.

(14)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(15)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (10) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok az (EU) 2021/953 rendeletben foglalt feltételek szerint elfogadják az Írország által a területén jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére a tagállamok területein belüli utazás megkönnyítése céljából kibocsátott igazolványokat, Írországnak e harmadik országbeli állampolgárok számára olyan Covid19-igazolványokat kell kibocsátania, amelyek megfelelnek az uniós digitális Covid-igazolvány biztonsági keretrendszere követelményeinek. Írországnak és a többi tagállamnak viszonossági alapon el kell fogadnia az e rendelet hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok számára kibocsátott igazolványokat.

(16)

Ez a rendelet a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése és a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(17)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (11) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (12) 1. cikkének C. pontjában említett területhez tartoznak.

(18)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (13) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke C. pontjában említett területhez tartoznak.

(19)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (15) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (16) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke C. pontjában említett területhez tartoznak.

(20)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy megkönnyítse a tagállamok területein jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok utazását a Covid19-világjárvány idején egy adott személy Covid19-oltására, -teszteredményére vagy Covid19-ből való felgyógyultságára vonatkozó interoperábilis Covid19-igazolványok kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására szolgáló keret létrehozása révén, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Tekintettel a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos helyzet sürgősségére, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie.

(22)

Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) 42. cikkével összhangban konzultációra került sor, és a biztos és a testület 2021. március 31-én közös véleményt nyilvánított (18),

(1)

Biztosítani kell, hogy az illetékes hatóságok által az alternatív befektetési alapok (ABA-k) és az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-k) forgalmazási követelményeire vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel kapcsolatban a weboldalaikon közzéteendő információk összehasonlíthatók legyenek. Az illetékes hatóságoknak ezért mintadokumentumokat kell használniuk az ilyen információk közzétételére.

(2)

Az ABA-k és az ÁÉKBV-k forgalmazási követelményeire vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összefoglalóinak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük. Az illetékes hatóságoknak ezért ezeket az összefoglalókat ugyanazon a weboldalon kell közzétenniük, mint amelyen az említett nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket is közzéteszik. Ezeknek az összefoglalóknak világosnak, tömörnek és könnyen érthetőnek kell lenniük.

(3)

Az alternatívbefektetésialap-kezelők (ABAK-ok), az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) kezelői, az európai szociális vállalkozási alapok (ESZVA) kezelői és az ÁÉKBV-kezelő társaságok számára lehetővé kell tenni, hogy előzetesen felmérjék a határokon átnyúló tevékenységek összköltségét az egyes tagállamokon belül. Az illetékes hatóságok által az ilyen határokon átnyúló tevékenységekkel kapcsolatos feladataik ellátásáért felszámított díjak és illetékek összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében ezeket a díjakat és illetékeket, illetve az ilyen díjak vagy illetékek kiszámításának alapvető elemeit táblázat formájában kell bemutatni.

(4)

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy minden információt megkapott-e az ABA-k és az ÁÉKBV-k forgalmazási követelményeire vonatkozó nemzeti rendelkezésekről és azok összefoglalóiról, valamint az ABAK-ok, az EuVECA-kezelők, az ESZVA-kezelők és az ÁÉKBV-kezelő társaságok határokon átnyúló tevékenységeivel kapcsolatban felszámított díjakról és illetékekről. Az ESMA számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését is, hogy az információk teljeskörűek és naprakészek-e. Az illetékes hatóságoknak ezért egységes formanyomtatványokat kell használniuk, amikor értesítik az ESMA-t az azon weboldalaikra mutató hiperhivatkozásokról, ahol ezek az információk megtalálhatók.

(5)

Mind az ESMA-nak, mind az illetékes hatóságoknak ki kell jelölniük egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely az azon weboldalaikra mutató hiperhivatkozásokra vonatkozó információk megküldésért és fogadásáért felelős, ahol az ABA-k és az ÁÉKBV-k forgalmazási követelményeire vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel kapcsolatos információkat közzéteszik.

(6)

Az (EU) 2019/1156 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ESMA-nak 2022. február 2-ig egy központi adatbázist kell közzétennie a weboldalán, amely tartalmazza a székhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamban forgalmazott valamennyi ABA-t, ABAK-ot, ESZVA-kezelőt, EuVECA-kezelőt, ÁÉKBV-t és ÁÉKBV-kezelő társaságot. Ezt a központi adatbázist legkésőbb a március 31-én, a június 30-án, a szeptember 30-án és a december 31-én végződő minden negyedév végét követő öt munkanapon belül fel kell tölteni az illetékes hatóságok által szolgáltatott információkkal. Ezért az említett információknak az illetékes hatóságok által a központi adatbázisban való rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményeket 2022. február 2. előtt nem kell alkalmazni.

(7)

Az (EU) 2019/1156 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett értesítési portál zökkenőmentes működése érdekében a technikai szabályoknak magukban kell foglalniuk a kísérő adatok értesítési portálra való feltöltésének lehetőségét. Az ESMA-nak biztosítania kell az értesítési portálon szereplő információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét.

(8)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat határoznak meg az ESMA-nak az ABA-k és az ÁÉKBV-k határokon átnyúló forgalmazásával kapcsolatos információkról történő értesítésére, valamint ezen információknak az illetékes hatóságok által a weboldalaikon való közzétételére vonatkozóan. Az egységes formanyomtatványok meghatározásának következetessége érdekében, valamint az e rendelet rendelkezései közötti érdemi kapcsolatok miatt helyénvaló ezeket a rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(9)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott végrehajtás-technikai standardtervezeten alapul.

(10)

Az ESMA nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező végrehajtás-technikai standardtervezet rendelkezéseiről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznokat, továbbá kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikkével összhangban létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét, Az ESMA azonban nem folytatott konzultációt azokkal a végrehajtás-technikai standardtervezetekkel kapcsolatban, amelyek a forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezésekre, valamint az ABAK-ok, az EuVECA-kezelők, az ESZVA-kezelők és az ÁÉKBV-kezelő társaságok határokon átnyúló tevékenységeihez kapcsolódó szabályozói díjakra és illetékekre vonatkozó információknak az illetékes nemzeti hatóságok általi megküldésére szolgáló egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat határozzák meg, továbbá azokkal a végrehajtás-technikai standardtervezetekkel kapcsolatban, amelyek az illetékes hatóságok által megküldendő információkat, valamint az információknak az illetékes hatóságok által az ESMA részére az ABA-k és az ÁÉKBV-k határokon átnyúló forgalmazására vonatkozó központi adatbázis létrehozása és fenntartása céljából történő megküldésére szolgáló egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat határozzák meg, valamint az értesítési portál működésére vonatkozó technikai szabályokkal kapcsolatban, mivel rendkívül aránytalan lett volna az érdekelt felek véleményét kikérni azon rendelkezésekről, amelyek csak az ESMA-t és az illetékes hatóságokat érintik.

(11)

E rendeletnek a forgalmazási követelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezések közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását hozzá kell igazítani az (EU) 2019/1156 rendelet e kötelezettségre vonatkozó 4. és 5. cikke alkalmazásának kezdőnapjához. E rendeletnek az ESMA részére a központi adatbázis létrehozása és fenntartása céljából megküldendő információkkal kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazását hozzá kell igazítani az (EU) 2019/1156 rendelet e kötelezettségre vonatkozó 12. cikkének (1) bekezdésében említett időponthoz,

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul vagy azt bármilyen további albontással kiegészíti, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében intézkedéseket szükséges elfogadni az e rendelet mellékletében meghatározott áruk besorolásáról.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározza a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályokat. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más olyan nómenklatúrára vonatkozóan is, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt bármilyen további albontással egészíti ki, és amelyet az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából az Unió valamely más rendelkezése hoz létre.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a mellékletben szereplő táblázat (1) oszlopában leírt árukat a táblázat (2) oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni a (3) oszlopban kifejtett indokok alapján.

(4)

Indokolt úgy rendelkezni, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó áruk tekintetében kibocsátott, de az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a jogosult – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – meghatározott ideig továbbra is felhasználhatja. Ezt az időszakot három hónapban kell meghatározni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2019/904 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a tagállamoknak a forgalomba hozott, műanyagot tartalmazó halászeszközökre és az adott tagállamban begyűjtött, hulladékká vált halászeszközökre vonatkozó adatokat a Bizottság által meghatározott formátumban kell jelenteniük.

(2)

Az (EU) 2019/904 irányelv 13. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a tagállamok által bejelentett adatokhoz és információkhoz minőség-ellenőrzési jelentést kell mellékelni. A minőség-ellenőrzési jelentés formátumának biztosítania kell, hogy a bejelentett információk és adatok megfelelő alapot nyújtsanak ezen információk és adatok pontosságának, megbízhatóságának és tagállamok közötti összehasonlíthatóságának ellenőrzéséhez.

(3)

Az (EU) 2019/904 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak az adatokat és információkat elektronikus úton kell benyújtaniuk a Bizottságnak annak a jelentéstételi évnek a végét követő 18 hónapon belül, amely tekintetében az adatokat és információkat gyűjtötték.

(4)

Annak érdekében, hogy a tagállamok teljesíthessék az (EU) 2019/904 irányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségeiket, valamint hogy biztosított legyen a szolgáltatandó adatok pontossága és összehasonlíthatósága, az (EU) 2019/904 irányelv 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban meg kell határozni a forgalomba hozott, műanyagot tartalmazó halászeszközökre és az adott tagállamban begyűjtött, hulladékká vált halászeszközökre vonatkozó adatok bejelentésének formátumát.

(5)

Az e határozat mellékletében meghatározott formátum előírja, hogy a forgalomba hozott halászeszközök és a hulladékká vált halászeszközök mennyiségét súly szerint kell jelenteni. Ennélfogva a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk a megfelelő formátumú jelentéstétel érdekében.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 39. cikkének megfelelően létrehozott, a hulladékokról szóló irányelveknek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,