2021.6.11.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 207/1

INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS

(2021. május 20.)

az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 295. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság (a továbbiakban: aláíró intézmények) az Európa Unióról szóló szerződéssel (EUSZ), és különösen annak 11. cikke (1) és (2) bekezdésével összhangban nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatnak az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal.

(2)

Az említett párbeszéd lehetővé teszi az érdekeltek számára, hogy ismertessék véleményüket az őket érintő döntésekről, és ezáltal hatékonyan hozzájáruljanak ahhoz a ténybeli alaphoz, amelyre építve a szakpolitikai javaslatokat megfogalmazzák. Az érdekelt felek bevonása javítja a döntéshozatal minőségét azáltal, hogy csatornákat biztosít a külső vélemények és szakértelem megismerésére.

(3)	Az átláthatóság és az elszámoltathatóság elengedhetetlen az uniós polgárok által az Unió politikai, jogalkotási és igazgatási folyamatainak jogszerűségébe vetett bizalom fenntartásához.

(4)	Az aláíró intézmények elismerik megközelítésük – együttműködésük közös keretének elfogadásán keresztül történő – összehangolásának fontosságát, hogy együttműködésük közös keretének elfogadásán keresztül még jobban előmozdítsák az átlátható és etikus érdekképviseletet.

(5)

Az érdekképviseletet érintő átláthatóság különösen fontos ahhoz, hogy az állampolgárok nyomon követhessék az érdekképviseletek tevékenységét és tisztában legyenek azok lehetséges befolyásával, ideértve a pénzügyi támogatás és szponzorálás révén történő befolyásolást is. Ezt az átláthatóságot a legjobban egy magatartási kódex biztosítja, amely tartalmazza azokat a szabályokat és elveket, amelyeket az átláthatósági nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) bejelentkező érdekképviseleteknek be kell tartaniuk.

(6)

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság 2014. április 16-i megállapodása (1) (a továbbiakban: a 2014. évi megállapodás) által az EU politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára létrehozott átláthatósági nyilvántartással kapcsolatban szerzett pozitív tapasztalatok alapján az aláíró intézmények úgy vélik, hogy a 2014. évi megállapodás hatályát ki kell terjeszteni.

(7)	Kötelezővé kell tenni a nyilvántartást oly módon, hogy az egyes aláíró intézmények által elfogadott egyedi határozatok útján olyan azonos hatású intézkedéseket hoznak, amelyek bizonyos típusú érdekképviseleti tevékenységek folytatását az érdekképviseletek nyilvántartásba vételétől teszik függővé.

(8)

A közös keret további megerősítése érdekében és a közös átláthatósági kultúra kialakításában elért eredményekre építve az aláíró intézményeknek a nyilvántartás internetes oldalán közzé kell tenniük a nyilvántartásba vétel ösztönzésére bevezetett feltételrendszert és kiegészítő átláthatósági intézkedéseket, mint például az erre a célra szolgáló levelezőlisták, az arra vonatkozó ajánlás, hogy bizonyos döntéshozók csak nyilvántartásba vett érdekképviseletekkel találkozhatnak, illetve az egyes döntéshozók és érdekképviseletek közötti találkozókról szóló tájékoztatás közzététele.

(9)

E megállapodásnak az aláíró intézményeken kívüli népszerűsítése érdekében olyan megállapodásokról kell rendelkezni, amelyek lehetővé teszik az aláíró intézményektől eltérő azon uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint a tagállamok állandó képviseletei számára, amelyek önkéntesen alkalmazni kívánják a közös keret működési elveit, hogy igénybe vegyék a nyilvántartás titkársága és annak ügyfélszolgálata által nyújtott támogatást.

(10)

A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében és a nyilvántartásba vétel jelenlegi gyakorlatának megfelelően az érdekképviseletek által kizárólag az olyan egyesület vagy hálózat nevében végzett tevékenységeket lehet ezen hálózat vagy szövetség tevékenységének tekinteni, amelyeknek az érdekképviselet a tagja.

(11)

A tagállamok közigazgatási szerveinek, valamint a nevükben uniós, tagállami vagy az alatti szinten eljáró szövetségeik vagy hálózataik tevékenységei nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, bár lehetővé kell tenni a közigazgatási szervek uniós, tagállami vagy az alatti szinten érdekképviseleti tevékenységet folytató szövetségei és hálózatai számára, hogy nyilvántartásba vételüket kérjék.

(12)

A nyilvántartás működéséről szóló éves jelentés elfogadásának gyakorlatát fenn kell tartani az aláíró intézmények általi összehangolt megközelítés megfelelő láthatóságának biztosítása és az állampolgárok bizalmának megerősítése érdekében. Az éves jelentésnek ki kell terjednie az aláíró intézmények által bevezetett feltételrendszerre és kiegészítő átláthatósági intézkedésekre is.

(13)	A nyilvántartás működése nem sértheti az aláíró intézmények hatásköreit, illetve nem érintheti a vonatkozó belső szervezeti hatásköreiket.

(14)

A belső szervezeti hatáskörök gyakorlása során az aláíró intézményeknek fel kell ruházniuk a nyilvántartás titkárságát és igazgatótanácsát azzal a hatáskörrel, hogy a kérelmezőkkel és a nyilvántartottakkal kapcsolatos egyedi határozatok elfogadása céljából e megállapodással összhangban a nevükben eljárjanak. Az aláíró intézmények alperesi pertársként vesznek részt a nyilvántartás igazgatótanácsának olyan jogerős határozataival szemben az Európai Unió Bírósága előtt indított keresetekben, amelyek hátrányosan érintik a kérelmezőket vagy a nyilvántartottakat.

(15)	Az aláíró intézményeknek a lojális kölcsönös együttműködés elve szerint kell eljárniuk e megállapodás végrehajtása során.

(16)	Az aláíró intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy e megállapodás keretein kívül más politikákat is folytassanak a felelősségteljes kormányzás és az átláthatóság terén, amennyiben ezek a politikák nem ütköznek e megállapodás végrehajtásával és a megállapodás által elérni kívánt célokkal.

(17)	Ez a megállapodás nem sértheti az EUSZ 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, az európai polgári kezdeményezést illető jogok és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 227. cikke szerinti, az Európai Parlamentnek benyújtható petíció jogának gyakorlását,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODNAK MEG:

1. cikk

Cél és hatály

Ez a megállapodás létrehozza az aláíró intézmények átlátható és etikus érdekképviselettel kapcsolatos összehangolt megközelítésének keretét és működési elveit.

Az aláíró intézmények a belső szervezeti hatásköreik alapján meghozott egyedi határozatok útján megállapodnak abban, hogy végrehajtják az első bekezdésben említett összehangolt megközelítést az e megállapodás által érintett tevékenységek (a továbbiakban: érintett tevékenységek) tekintetében, és meghatározzák azokat az érintett tevékenységeket, amelyek folytatását a nyilvántartásba vételtől teszik függővé.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)	„érdekképviselet”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy hivatalos vagy informális csoport, vagy szövetség vagy hálózat, aki/amely érintett tevékenységeket folytat;

b)	„kérelmező”: olyan érdekképviselet, aki/amely kérelmezi a nyilvántartásba való felvételét;

c)	„nyilvántartott”: olyan érdekképviselet, akit/amelyet felvettek a nyilvántartásba;

d)	„ügyfél”: olyan érdekképviselet, aki/amely szerződéses kapcsolatot létesített egy közvetítővel abból a célból, hogy a közvetítő az érintett tevékenységek folytatásán keresztül előmozdítsa az érdekképviselet érdekeit;

e)	„közvetítő”: olyan érdekképviselet, aki/amely az érintett tevékenységek folytatásával előmozdítja az ügyfél érdekeit;

f)	„ügyfél-közvetítő kapcsolat”: az ügyfél és a közvetítő között az érintett tevékenységek folytatásával kapcsolatban létrejött szerződéses kapcsolat;

„személyzet” : az aláíró intézmények által foglalkoztatott személyzet, amelyre a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (2) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek vonatkoznak, tekintet nélkül arra, hogy melyik kategóriába tartoznak;

h)	„feltételrendszer”: az az elv, amely szerint a nyilvántartásba vétel szükséges előfeltétele annak, hogy az érdekképviseletek bizonyos érintett tevékenységeket végezhessenek.

3. cikk

Érintett tevékenységek

(1) Ez a megállapodás az érdekképviseletek által azzal a céllal végzett tevékenységekre terjed ki, hogy – a 4. cikk sérelme nélkül – befolyásolják a szakpolitika vagy jogszabályok kialakítását vagy végrehajtását, és az aláíró intézmények vagy más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek (a továbbiakban együttesen: uniós intézmények) döntéshozatali eljárásait.

(2) Az (1) bekezdésben említett érintett tevékenységek többek között az alábbiakat foglalják magukban:

a)	találkozók, konferenciák vagy rendezvények megszervezése vagy azokon való részvétel, valamint bármilyen hasonló kapcsolatfelvétel az uniós intézményekkel;

b)	közreműködés vagy részvétel konzultációkon, meghallgatásokon vagy más hasonló kezdeményezésekben;

c)	kommunikációs kampányok, platformok, hálózatok és alulról szerveződő kezdeményezések megszervezése;

d)	szakpolitikai dokumentumok és állásfoglalások, módosítások, közvélemény-kutatások és felmérések, nyílt levelek és egyéb kommunikációs vagy információs anyagok elkészítése vagy megrendelése, valamint kutatások megrendelése és elvégzése.

4. cikk

Nem érintett tevékenységek

(1) Ez a megállapodás nem terjed ki a következő tevékenységekre:

jogi vagy egyéb szakmai tanácsadás, amennyiben:

i.	az ügyfél képviseletét látják el békéltető vagy közvetítői eljárás keretei között annak megelőzése érdekében, hogy valamely vita bíróság vagy közigazgatási szerv elé kerüljön;

ii.	tanácsadást nyújtanak az ügyfelek számára, támogatást nyújtva számukra annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységük összhangban álljon a meglévő szabályozással; vagy

iii.

az ügyfelek képviseletét és az alapvető jogaik vagy eljárási jogaik védelmét látják el, mint például a meghallgatáshoz való jog, a tisztességes eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog a közigazgatási eljárásokban, és olyan tevékenységekre terjed ki, amelyet ügyvédek vagy más érintett szakemberek látnak el az ügyfelek képviseletében és alapvető jogaik vagy eljárási jogaik védelmében;

beadványok benyújtása félként vagy harmadik félként az uniós jogban vagy az Unióra alkalmazandó nemzetközi jogban megállapított jogi vagy közigazgatási eljárás keretében, valamint olyan beadványok benyújtása, amelyek az aláíró intézmények bármelyikével létrejött szerződéses viszonyon vagy uniós forrásokból finanszírozott támogatási megállapodáson alapulnak;

c)	a szociális párbeszéd résztvevőjeként eljáró szociális partnerek tevékenységei az EUMSZ 152. cikke szerint;

d)	beadványok benyújtása bármelyik uniós intézmény, annak képviselői vagy személyzete közvetlen és egyedi felkérésére, tényszerű tájékoztatás, adatszolgáltatás vagy szakértelem átadása céljából;

e)	a természetes személyek által szigorúan személyes minőségben eljárva, másokkal nem társulva végzett tevékenységek;

f)	spontán találkozók, tisztán magánjellegű vagy társasági jellegű találkozók, valamint az EUSZ, az EUMSZ vagy az uniós jogi aktusok alapján létrehozott közigazgatási eljárás keretében létrejövő találkozók.

(2) Ez a megállapodás nem terjed ki a következő szervek által végzett tevékenységekre:

a)	a tagállamok nemzeti és az alatti szintű közigazgatási szervei, beleértve állandó képviseleteiket és nagykövetségeiket is;

b)	a közigazgatási szervek uniós, nemzeti vagy az alatti szintű szövetségei és hálózatai, feltéve hogy kizárólag az adott közigazgatási szervek nevében járnak el;

c)	kormányközi szervezetek, az általuk létrehozott ügynökségeket és szerveket is beleértve;

d)	harmadik országok közigazgatási szervei, beleértve diplomáciai képviseleteiket és nagykövetségeiket is, kivéve, ha az ilyen hatóságokat diplomáciai jogállás nélküli jogalanyok, irodák vagy hálózatok képviselik vagy közvetítők képviselik;

e)	politikai pártok, a politikai pártok által létrehozott vagy hozzájuk köthető szervezetek kivételével;

az EUMSZ 17. cikkében említett egyházak és vallási egyesületek vagy közösségek, valamint világnézeti szervezetek, kivéve azokat az irodákat, jogalanyokat vagy hálózatokat, illetve ezek szervezeteit, amelyeket azzal a céllal hoztak létre, hogy képviseljék az egyházakat és vallási egyesületeket vagy közösségeket, valamint világnézeti szervezeteket az uniós intézményekhez fűződő kapcsolataikban.

5. cikk

Feltételrendszer és kiegészítő átláthatósági intézkedések

(1) Az aláíró intézmények elkötelezik magukat a feltételesség elve mellett, amelyet belső szervezeti hatáskörükben hozott egyedi határozatok útján hajtanak végre.

(2) A nyilvántartásba vétel ösztönzését és az e megállapodás által létrehozott közös keret megerősítését szolgáló feltételrendszer vagy kiegészítő átláthatósági intézkedések elfogadásakor az aláíró intézmények biztosítják, hogy ezek az intézkedések összhangban legyenek ezzel a megállapodással, és megerősítsék az (1) bekezdésben említett összehangolt megközelítés célkitűzését, nevezetesen hogy szigorú normákat határozzanak meg az átlátható és etikus érdekképviseletre uniós szinten.

(3) Az aláíró intézmények által elfogadott feltételrendszert és kiegészítő átláthatósági intézkedéseket a nyilvántartás internetes oldalán közzé kell tenni, amelyet rendszeresen frissíteni kell.

6. cikk

Jogosultság és magatartási kódex

(1) Azok a kérelmezők, akik hiánytalan nyilvántartásba vételi kérelmet nyújtanak be, nyilvántartásba vehetők, ha az érintett tevékenységeket folytatják, és betartják az I. mellékletben meghatározott magatartási kódexet (a továbbiakban: magatartási kódex).

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezők átadják a II. mellékletben felsorolt információkat, és beleegyeznek abba, hogy ezeket az információkat nyilvánosan elérhetővé teszik.

(3) A kérelmezőket fel lehet kérni arra, hogy igazolják a nyilvántartásba vételre való jogosultságukat és az általuk benyújtott információk pontosságát.

(4) A nyilvántartás titkársága (a továbbiakban: a titkárság) aktiválja a kérelmező nyilvántartásba vételét, miután megállapította a kérelmező jogosultságát, és úgy ítélte meg, hogy a nyilvántartásba vétel megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(5) Amint a kérelmező nyilvántartásba vételét aktiválták, a kérelmező nyilvántartottá válik.

(6) A titkárság figyelemmel kíséri a nyilvántartásba vételeket, és értékeli a nyilvántartottak folyamatos jogosultságát, valamint a magatartási kódex betartását a III. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően.

(7) A titkárság vizsgálatot folytathat, egyrészt arra irányuló panasz alapján, hogy a nyilvántartott nem tartotta be a magatartási kódexet, másrészt hivatalból is eljárva arra utaló információ alapján, hogy a nyilvántartott már nem felel meg az (1) bekezdés szerinti jogosultsági követelményeknek.

(8) A titkárság által elvégzett figyelemmel kíséréssel vagy vizsgálattal összefüggésben a nyilvántartott köteles különösen:

a)	kérésre bemutatni azokat az alátámasztó dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy a nyilvántartásba vételével kapcsolatos információk továbbra is pontosak; valamint

b)	jóhiszeműen és építő módon együttműködni a III. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően.

7. cikk

Igazgatótanács

(1) A nyilvántartás igazgatótanácsa (a továbbiakban: igazgatótanács) az aláíró intézmények főtitkáraiból áll, akik rotációs alapon, egy évig látják el az elnöki tisztséget.

(2) Az igazgatótanács:

a)	felügyeli e megállapodás általános végrehajtását;

b)	meghatározza a nyilvántartás éves prioritásait, valamint az előzetes költségvetést és az említett prioritások végrehajtásához szükséges részarányt;

c)	általános utasításokat ad a titkárságnak;

d)	elfogadja a 13. cikkben említett éves jelentést;

e)	a III. melléklet 9. pontjának megfelelően megvizsgálja a titkárság határozatainak felülvizsgálatára irányuló, indokolt kérelmeket, és dönt azokról.

(3) Az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére legalább évente ülésezik. Az egyik tagjának felkérésére is ülésezhet.

(4) Az igazgatótanács konszenzusos döntéssel határoz.

8. cikk

Titkárság

(1) A titkárság a nyilvántartás működésének kezelésére létrehozott közös működési struktúra. Az egyes aláíró intézmények átláthatósági kérdésekért felelős egységvezetőiből vagy annak megfelelő beosztású tisztségviselőiből (a továbbiakban: egységvezető), valamint a megfelelő személyzetből áll.

(2) Az igazgatótanács az egyik egységvezetőt „koordinátornak” nevezi ki egyéves meghosszabbítható időtartamra. A titkárság a koordinátor irányítása alatt működik.

A koordinátor képviseli a titkárságot és felügyeli annak mindennapi munkáját, az aláíró intézmények közös érdekében.

(3) A titkárság:

a)	beszámol az igazgatótanácsnak, előkészíti annak üléseit, és támogatja azt feladatainak ellátásában;

b)	iránymutatásokat dolgoz ki a nyilvántartottak számára e megállapodás következetes alkalmazásának biztosítása érdekében;

c)	dönt a kérelmezők jogosultságáról és figyelemmel kíséri a nyilvántartás tartalmát, hogy optimális szintű adatminőséget érjen el a nyilvántartásban, azzal a feltétellel azonban, hogy végső soron a nyilvántartottak felelősek az általuk szolgáltatott információk pontosságáért;

d)	ügyfélszolgálatot biztosít a kérelmezők és nyilvántartottak támogatására;

e)	vizsgálatokat végez és intézkedéseket alkalmaz a III. mellékletnek megfelelően;

f)	az érdekelt feleket célzó kommunikációs és figyelemfelkeltő tevékenységeket végez;

g)	megszövegezi a 13. cikkben említett éves jelentést.

h)	felel a nyilvántartás informatikai fejlesztéséért és karbantartásáért;

i)	kicseréli az érdekképviselet átláthatóságával kapcsolatos bevált gyakorlatokat és tapasztalatokat a hasonló szervekkel;

j)	elvégzi az e megállapodás végrehajtásához szükséges egyéb tevékenységeket.

(4) A titkárság az egységvezetők egyhangú döntésével határoz.

9. cikk

Felhatalmazás

Az igazgatótanács és a titkárság ellátja a 7. és 8. cikk alapján rájuk ruházott feladatokat, és e feladatok ellátása során felhatalmazást kap arra, hogy határozatokat fogadjon el az aláíró intézmények nevében.

10. cikk

Erőforrások

(1) Az aláíró intézmények a megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében gondoskodnak a szükséges személyi, igazgatási, műszaki és pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátásáról, ideértve a titkárság megfelelő személyzeti ellátottságát is.

(2) A 7. cikk (2) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül és az intézmények eltérő nagyságú létszámterveinek kellő figyelembevételével az aláíró intézmények megteszik a szükséges lépéseket a nyilvántartás fenntartásának, fejlesztésének és népszerűsítésének finanszírozásához.

11. cikk

Az aláíró intézményeken kívüli uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek önkéntes részvétele

(1) Az aláíró intézményeken kívüli uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek értesíthetik az igazgatótanácsot azokról az intézkedéseikről, amelyek révén úgy döntenek, hogy bizonyos tevékenységek feltételéül a nyilvántartásba vételt szabják, illetve az általuk hozott egyéb kiegészítő átláthatósági intézkedésekről.

(2) Ha az igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedések összhangban vannak az e megállapodás által kitűzött célokkal, megállapodhat az érintett uniós intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel azokról a feltételekről, amelyek mellett az adott intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség igénybe veheti a titkárság az ügyfélszolgálat támogatását. Az (1) bekezdés szerint bejelentett intézkedéseket közzé kell tenni a nyilvántartás internetes oldalán.

12. cikk

A tagállamok állandó képviseleteinek önkéntes részvétele

A tagállamok értesíthetik az igazgatótanácsot azokról a nemzeti joggal összhangban meghozott intézkedésekről, amelyek révén úgy döntenek, hogy az állandó képviseleteiket célzó egyes tevékenységek feltételéül a nyilvántartásba vételt szabják, illetve az általuk hozott egyéb kiegészítő átláthatósági intézkedésekről. Minden ilyen bejelentett intézkedést közzé kell tenni a nyilvántartás internetes oldalán.

13. cikk

Éves jelentés

(1) Az igazgatótanács éves jelentést fogad el a nyilvántartás előző évi működéséről.

(2) Az éves jelentés a következőket tartalmazza:

a)	a nyilvántartás tényszerű információiról, annak tartalmáról és a nyilvántartással kapcsolatos esetleges változásokról szóló fejezet;

b)	az 5. cikkben említett hatályos feltételrendszerről és kiegészítő átláthatósági intézkedésekről szóló fejezet.

(3) Az igazgatótanács benyújtja az éves jelentést az aláíró intézményeknek, és gondoskodik arról, hogy azt a nyilvántartás internetes oldalán közzétegyék.

14. cikk

Felülvizsgálat

(1) Az aláíró intézmények 2022. július 2-ig, majd ezt követően rendszeresen értékelik az 5. cikk alapján hozott intézkedések végrehajtását, hogy adott esetben ajánlásokat tegyenek ezen intézkedések javítására és megerősítésére.

(2) Ezt a megállapodást legkésőbb 2025. július 2-ig felülvizsgálják.

15. cikk

Záró és átmeneti rendelkezések

(1) Ez a megállapodás kötelező az aláíró intézményekre.

(2) A 9. cikk alkalmazásában minden aláíró intézmény vállalja, hogy határozatot fogad el, amelynek szövege a következő:

„Az igazgatótanács és a titkárság felhatalmazást kap arra, hogy a(z) [az intézmény neve] nevében a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodással (HL L 207., 2021.6.11., 1. o.) összhangban egyedi határozatokat fogadjon el a kérelmezőkről és a nyilvántartottakról.”.

E határozatok jelen megállapodás hatálybalépésének napján lépnek hatályba.

(3) Ez a megállapodás a 2014. évi megállapodás helyébe lép, amely e megállapodás hatálybalépésének napjától hatályát veszti.

(4) Ez a megállapodás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(5) Az e megállapodás hatálybalépésének napját megelőzően nyilvántartásba vett nyilvántartottak az e megállapodás hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül jogosultak a nyilvántartásba vételük módosítására, hogy megfeleljenek az e megállapodásból eredő új követelményeknek, és a nyilvántartásban maradhassanak.

(6) A 2014. évi megállapodás szerint benyújtott figyelmeztető jelzések vagy panaszok alapján indult vizsgálatokat az említett megállapodásban megállapított eljárásnak megfelelően kell lefolytatni.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

David Maria SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

Ana Paula ZACARIAS

az elnök nevében

A Bizottság részéről

Věra JOUROVÁ

(1) Megállapodás az Európai Parlament és a Bizottság között az átláthatósági nyilvántartásról az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek és önfoglalkoztató személyek számára (HL L 277., 2014.9.19., 11. o.).

(2) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

I. MELLÉKLET

MAGATARTÁSI KÓDEX

A nyilvántartottaknak az e mellékletben foglalt szabályok és elvek szerint kell működniük. A nyilvántartottak különösen:

az aláíró intézményekhez és más uniós intézményekhez, szervekhez, hivatalokhoz és ügynökségekhez (a továbbiakban együttesen: uniós intézmények) fűződő kapcsolataikban mindig nevükkel, nyilvántartási számukkal, valamint azon szervezet vagy szervezetek megnevezésével azonosítják magukat, amelyeknek dolgoznak vagy amelyek képviseletében eljárnak;

b)	nyilatkoznak az általuk előmozdítani kívánt érdekekről és célokról, és megjelölik az általuk képviselt ügyfeleket és tagokat, valamint adott esetben ezen ügyfelek vagy tagok számát;

c)	nem szereznek információt és nem lépnek fel valamely döntés meghozatala érdekében tisztességtelen úton vagy indokolatlan nyomásgyakorlás, nem helyénvaló magatartás vagy sértő nyelvezet révén, és erre nem is tesznek kísérletet;

d)	nem élnek vissza a nyilvántartásba vételükkel kereskedelmi haszonszerzés céljából, illetve nem torzítják vagy mutatják be megtévesztően a nyilvántartásba vétel hatását;

e)	nem sértik a nyilvántartás jó hírnevét vagy az uniós intézményeket, és kifejezett engedély nélkül nem használják azok emblémáit;

f)	biztosítják, hogy a nyilvántartásba vételkor és azt követően megadott, az érintett tevékenységeik körébe tartozó információk teljes körűek, naprakészek, pontosak és nem félrevezetőek, és elfogadják, hogy az említett információkat nyilvánosan elérhetővé teszik;

g)	tiszteletben tartják az intézmények által létrehozott nyilvánosan elérhető szabályokat, szabályzatokat és helyes kormányzási gyakorlatokat és nem akadályozzák azok végrehajtását és alkalmazását;

h)	nem késztetik az Európai Parlament képviselőit, a Bizottság tagjait vagy az uniós intézmények alkalmazottait a rájuk vonatkozó szabályok és magatartási normák megszegésére;

amennyiben az Európai Parlament volt képviselőit, a Bizottság volt tagjait vagy az uniós intézmények volt alkalmazottait foglalkoztatják, megfelelően figyelembe veszik az ezekre a személyekre az adott intézmény elhagyását követően alkalmazandó titoktartási követelményeket és szabályokat, hogy megelőzzék az összeférhetetlenséget;

ügyfél-közvetítő kapcsolatban eljárva:

i.	biztosítják, hogy e kapcsolat feleit nyilvántartásba vegyék; és

ii.	ügyfélként vagy közvetítőként gondoskodnak arról, hogy a II. melléklet szerint nyilvántartásba vett kapcsolatra vonatkozó lényeges információkat közzétegyék;

k)	ha az érintett tevékenységek elvégzése céljából bizonyos feladatokat kiszerveznek harmadik feleknek, akik nem kérték nyilvántartásba vételüket, biztosítják, hogy ezek a felek olyan etikai normáknak tesznek eleget, amelyek legalább egyenértékűek a nyilvántartottakra vonatkozó normákkal;

l)	kérésre bemutatják a titkárságnak a jogosultságukat és a benyújtott információk pontosságát alátámasztó dokumentumokat, és lojálisan és konstruktívan együttműködnek a titkársággal;

m)	tudomásul veszik, hogy a III. mellékletben foglalt vizsgálati eljárásokat és – adott esetben – intézkedéseket alkalmazhatják rájuk;

n)	megfelelő lépéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az érintett tevékenységekben részt vevő valamennyi munkavállalójuk tájékoztatást kapjon a nyilvántartottként vállalt azon kötelezettségükről, hogy be kell tartaniuk ezt a magatartási kódexet;

o)	tájékoztatják az érintett tevékenységek keretében képviselt ügyfeleket vagy tagokat a nyilvántartottként vállalt azon kötelezettségükről, hogy be kell tartaniuk ezt a magatartási kódexet;

p)	tiszteletben tartják és nem akadályozzák az aláíró intézmények által bevezetett speciális hozzáférési és biztonsági szabályokat és rendszereket.

II. MELLÉKLET

A NYILVÁNTARTÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

Ez a melléklet meghatározza azokat az információkat, amelyeknek szerepelniük kell a nyilvántartásban. Az információkat a kérelmezőknek vagy adott esetben a nyilvántartottaknak kell megadniuk, kivéve ha automatikusan táplálják be azokat.

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

a)	a szervezet neve: a székhely címe és az uniós kapcsolatokért felelős iroda címe, ha eltér a székhelytől; telefonszám; e-mail cím (1); internetes oldal;

b)	a szervezet jogi formája;

c)	képviselt érdekek;

d)	annak megerősítése, hogy a kérelmező a magatartási kódexszel összhangban működik;

e)	a szervezetért jogilag felelős személy és az uniós kapcsolatokért felelős személy;

f)	az érintett tevékenységekben részt vevő személyekre vonatkozó, teljes munkaidős egyenértékben kifejezett éves becslés, a teljes munkaidő következő százalékos arányainak megfelelően: 10%, 25%, 50%, 75% vagy 100%;

g)	célok, feladatok, érdekkörök és a tevékenység földrajzi lefedettsége;

h)	szervezetek, amelyeknek a nyilvántartott a tagja, valamint a nyilvántartottal kapcsolatban álló jogalanyok;

i)	a nyilvántartott tagjai és/vagy kapcsolata az adott hálózatokkal és szövetségekkel.

II. KAPCSOLAT AZ UNIÓS INTÉZMÉNYEKKEL

a)	az érintett tevékenységek által célzott uniós jogalkotási javaslatok, szakpolitikák vagy kezdeményezések;

b)	a Bizottság szakértői csoportjaiban (2) és más, az Unió által támogatott fórumokban és platformokban betöltött tagság;

c)	tagság vagy részvétel az Európai Parlament közös munkacsoportjaiban és az Európai Parlament épületeiben megszervezett egyéb nem hivatalos csoporttevékenységekben, illetve ezek támogatása;

d)	azoknak a személyeknek a neve, akik az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkeznek (3)-

III. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

A nyilvántartottaknak, beleértve a közvetítőket is, be kell jelenteniük a működési költségeikhez hozzájáruló uniós támogatások összegét és forrását. Az összegeket euróban kell megadni.

A nyilvántartottaknak, akik saját érdekeiket vagy tagjaik kollektív érdekeit képviselik az aláíró intézmények bármelyikével szemben, naprakész becslést kell adniuk az érintett tevékenységekkel kapcsolatos éves költségekről az alábbi táblázat szerint. Az éves költségek becslésének a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatai éves aktualizálásának dátuma előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkozniuk.

Az éves költségek értéktartománya euróban:

< 10 000

10 000 –24 999

25 000 –49 999

50 000 –99 999

100 000 –199 999

200 000 –299 999

300 000 –399 999

400 000 –499 999

500 000 –599 999

600 000 –699 999

700 000 –799 999

800 000 –899 999

900 000 –999 999

1 000 000 –1 249 999

1 250 000 –1 499 999

1 500 000 –1 749 999

1 750 000 –1 999 999

2 000 000 –2 249 999

2 250 000 –2 499 999

2 500 000 –2 749 999

2 750 000 –2 999 999

3 000 000 –3 499 999

3 500 000 –3 999 999

4 000 000 –4 499 999

4 500 000 –4 999 999

5 000 000 –5 499 999

5 500 000 –5 999 999

6 000 000 –6 499 999

6 500 000 –6 999 999

7 000 000 –7 999 999

8 000 000 –8 999 999

9 000 000 –9 999 999

≥ 10 000 000

Az ügyfeleknek nyilatkozniuk kell a nevükben érintett tevékenységeket folytató közvetítőkről, és az alábbi táblázat szerint meg kell adniuk minden egyes közvetítő költségét. Az éves költségek becslésének a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatai éves aktualizálásának dátuma előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkozniuk.

Azokat a jelenlegi közvetítőket, akik nincsenek benne a legutóbb lezárt pénzügyi évben, név szerint külön kell bejelenteni.

Képviseleti tevékenységek értéktartománya közvetítőnként, euróban:

< 10 000

10 000 –24 999

25 000 –49 999

50 000 –99 999

100 000 –199 999

200 000 –299 999

300 000 –399 999

400 000 –499 999

500 000 –599 999

600 000 –699 999

700 000 –799 999

800 000 –899 999

900 000 –999 999

≥ 1 000 000

A közvetítőknek az alábbi táblázat szerint be kell jelenteniük az érintett tevékenységekből elért becsült teljes éves bevételt. A becsült teljes éves bevételnek a teljes működési évre és a nyilvántartásba vétel dátuma vagy a nyilvántartásba vétel adatai éves aktualizálásának dátuma előtti legutóbbi lezárt pénzügyi évre kell vonatkoznia.

Az egyes ügyfelektől az érintett tevékenységekkel összefüggésben szerzett bevételeket szintén fel kell sorolni az alábbi táblázat szerint, megadva az érintett tevékenységek által megcélzott uniós jogalkotási javaslatokat, szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket:

Az ügyfelenként elért bevételek értéktartománya euróban:

< 10 000

10 000 –24 999

25 000 –49 999

50 000 –99 999

100 000 –199 999

200 000 –299 999

300 000 –399 999

400 000 –499 999

500 000 –599 999

600 000 –699 999

700 000 –799 999

800 000 –899 999

900 000 –999 999

≥1 000 000

Az érintett tevékenységekből elért becsült teljes éves bevételt a nyilvántartás automatikusan kiszámítja az ügyfelenként elért becsült bevétel összesítése alapján.

A közvetítők bejelentik a nyilvántartásba azon ügyfeleket, akik nevében az érintett tevékenységeket végzik.

Azokat a jelenlegi ügyfeleket, akik nincsenek benne a legutóbb lezárt pénzügyi évben, név szerint külön kell bejelenteni a nyilvántartásba.

Azok a nyilvántartottak, akik nem képviselnek kereskedelmi érdeket, a következő pénzügyi információkat adják meg:

i.	a legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetésük;

ii.	a finanszírozás fő forrásai kategóriánként: uniós finanszírozás, közfinanszírozás, támogatás, adomány, tagjaik hozzájárulásai stb.;

iii.	minden kapott olyan hozzájárulás összege, amely meghaladja teljes költségvetésük 10%-át, ha a hozzájárulás meghaladja a 10 000 EUR-t, valamint a hozzájáruló neve.

(1) A megadott e-mail címet nem hozzák nyilvánosságra.

(2) A szakértői csoportban betöltött tagságot automatikusan illesztik be a nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan az ilyen tagságra.

(3) A nyilvántartottak a nyilvántartásba vételi eljárás végén engedélyt kérhetnek az Európai Parlament épületeibe történő belépéshez. Az Európai Parlament épületeibe szóló belépési engedéllyel rendelkező személyek nevét automatikusan nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel nem jogosít fel automatikusan a belépési engedélyre.

III. MELLÉKLET

FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS, VIZSGÁLATOK ÉS INTÉZEKEDÉSEK

1. Alapelvek

1.1.

A titkárság vizsgálatot indíthat, egyrészt arra irányuló panasz alapján, hogy a nyilvántartott nem tartotta be a magatartási kódexet (a továbbiakban: a kötelezettségszegés), másrészt hivatalból is, arra utaló információk fényében, hogy a nyilvántartott esetlegesen már nem felel meg a jogosultsági követelményeknek.

1.2.

A vizsgálat a titkárság és az érintett nyilvántartott, valamint – amennyiben a vizsgálatot nem a titkárság indította hivatalból – a panaszt benyújtó harmadik fél (a továbbiakban: a panaszos) részvételével lefolytatott igazgatási eljárás.

1.3.

A vizsgálat megindítása után a titkárság elővigyázatosságból felfüggesztheti a szóban forgó nyilvántartásba vételt. A titkárság haladéktalanul tájékoztatja az érintett nyilvántartottat a nyilvántartásba vétel felfüggesztését elrendelő határozatáról, és azt megindokolja.

2. A panasz elfogadhatósága

2.1.

Bármely természetes vagy jogi személy panaszt nyújthat be a titkárságon amiatt, hogy a nyilvántartott állítólag megszegte kötelezettségeit. A panaszt írásban kell benyújtani. A panasz akkor elfogadható, ha:

a)	azonosítja az érintett nyilvántartottat, és világosan meghatározza a panasz részleteit;

b)	megadja a panaszos nevét és elérhetőségét;

c)	a kötelezettségszegés után egy éven belül benyújtják;

d)	olyan bizonyítékkal támasztják alá, amely észszerű valószínűséggel igazolja a kötelezettségszegést.

2.2.

Ha a panasz elfogadhatatlan, a titkárság értesíti erről a panaszost, és megindokolja döntését.

3. Panaszkezelési eljárás

3.1.

Az elfogadható panasz kézhezvétele után a titkárság vizsgálatot indít, és értesíti a panaszost és az érintett nyilvántartottat.

3.2.

Az érintett nyilvántartott megkapja a panasz egy példányát a mellékletekkel együtt, és felkérést kap arra, hogy 20 munkanapon belül nyújtson be indokolással ellátott választ.

3.3.

A titkárság figyelembe veszi a 3.2. pont szerint kapott, indokolt válaszokat, összegyűjti az összes idevágó információt, és jelentést készít a megállapításairól.

3.4.

Ha a jelentés megállapítja, hogy az érintett nyilvántartott nem tartotta be a magatartási kódexet, a titkárság értesíti erről a nyilvántartottat. Az értesítés a következőket is tartalmazhatja:

a)	utasítás arra, hogy az értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül orvosolják a kötelezettségszegést; valamint

b)	hivatalos figyelmeztetés, hogy a titkárság intézkedéseket hozhat, ha a nyilvántartott nem orvosolja a kötelezettségszegést vagy az újra előfordul.

3.5.

A titkárság nyilatkozik, hogy az érintett nyilvántartott továbbra is jogosult szerepelni a nyilvántartásban, és lezárja a vizsgálatot, ha az alábbiak közül valamelyik alkalmazandó:

a)	az állítólagos kötelezettségszegés elsődlegesen a magatartási kódex f) pontját érinti, és azt a nyilvántartott a 3.1. pont szerinti értesítését követő 20 munkanapon belül orvosolja;

b)	a jelentés megállapítja, hogy a nyilvántartott betartotta a magatartási kódexet;

c)	a nyilvántartott a 3.4. pont a) alpontja szerinti értesítést követően orvosolja a kötelezettségszegést;

d)	a 3.4. pont b) alpontja szerinti hivatalos figyelmeztetés elégségesnek bizonyult.

3.6.

A titkárság nyilatkozik, hogy az érintett nyilvántartott nem felel meg a jogosultsági követelményeknek, és lezárja a vizsgálatot, ha a jelentés megállapítja, hogy a nyilvántartott nem tartotta be a magatartási kódexet, valamint az alábbiak közül valamelyik alkalmazandó:

a)	a nyilvántartott a 3.4. pont a) alpontja szerinti értesítést követően nem orvosolta a kötelezettségszegést; vagy

b)	a 3.4. pont b) alpontja szerinti hivatalos figyelmeztetés nem bizonyult elégségesnek.

3.7.

Amikor a titkárság elkészítette jelentését, annak egy példányát kérésre átadja a nyilvántartottnak.

4. Figyelemmel kísérés és hivatalból indított vizsgálat

4.1.

A titkárság felkérheti a nyilvántartottakat a nyilvántartásba vételük módosítására, ha okkal feltételezik, hogy ezek a nyilvántartásba vételek nem pontosan adják meg a II. mellékletben meghatározott információkat.

4.2.

A 4.1. pont szerinti kérés esetén a titkárság elővigyázatosságból felfüggesztheti a szóban forgó nyilvántartásba vételt.

4.3.

Ha az érintett nyilvántartott nem működik együtt lojálisan és konstruktívan, a titkárság törölheti a 4.1. pont szerinti kérés tárgyát képező nyilvántartásba vételt a nyilvántartásból.

4.4.

A titkárság hivatalból vizsgálatot indíthat olyan információ alapján, miszerint a nyilvántartott esetleg már nem felel meg a jogosultsági követelményeknek.

4.5.

Ha a titkárság hivatalból indít vizsgálatot, értesíti az érintett nyilvántartottat, és felkéri, hogy 20 munkanapon belül nyújtson be indokolással ellátott választ.

4.6.

A titkárság figyelembe veszi a 4.5. pont szerint kapott, indokolt válaszokat, összegyűjti az összes idevágó információt, és jelentést készít a megállapításairól.

4.7.

Ha a jelentés megállapítja, hogy az érintett nyilvántartott nem felel meg a jogosultsági követelményeknek, a titkárság értesíti erről a nyilvántartottat. Az értesítés a következőket is tartalmazhatja:

a)	utasítás arra, hogy az értesítés kézhezvételét követő 20 munkanapon belül orvosolja a jogosulatlanságot; valamint

b)	hivatalos figyelmeztetés, hogy intézkedéseket hozhatnak, ha nem orvosolják a jogosulatlanságot, vagy az újra előfordul.

4.8.

A titkárság megállapítja, hogy az érintett nyilvántartott továbbra is megfelel a jogosultsági követelményeknek, és lezárja a vizsgálatot, ha az alábbiak valamelyike alkalmazandó:

a)	a vizsgálat elsődlegesen azon a gyanún alapul, hogy nem folytatnak érintett tevékenységet, és az érintett nyilvántartott a 4.5. pont szerinti értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül igazolja, hogy érintett tevékenységeket folytat;

b)	a jelentés megállapítja, hogy a nyilvántartott megfelel a jogosultsági követelményeknek;

c)	a nyilvántartott a 4.7. pont a) alpontja szerinti értesítést követően orvosolta a jogosulatlanságot; vagy

d)	a 4.7. pont b) alpontja szerinti hivatalos figyelmeztetés elégségesnek bizonyult.

4.9.

A titkárság megállapítja, hogy az érintett nyilvántartott nem felel meg a jogosultsági követelményeknek, és lezárja a vizsgálatot, ha a vizsgálat elsődlegesen azon a gyanún alapul, hogy nem folytatnak érintett tevékenységet, és az érintett nyilvántartott a 4.5. pont szerinti értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül nem igazolja, hogy érintett tevékenységeket folytat.

4.10.

A titkárság megállapítja, hogy az érintett nyilvántartott nem felel meg a jogosultsági követelményeknek, és lezárja a vizsgálatot, ha a 4.6. pontban említett jelentés megállapítja, hogy a nyilvántartott nem felel meg a jogosultsági követelményeknek, és az alábbiak valamelyike alkalmazandó:

a)	a nyilvántartott a 4.7. pont a) alpontja szerinti értesítést követően nem orvosolja a jogosulatlanságot; vagy

b)	a 4.7. pont b) alpontja szerinti hivatalos figyelmeztetés nem bizonyult elégségesnek.

4.11.

Amikor a titkárság elkészítette jelentését, a jelentés egy példányát kérésre átadja a nyilvántartottnak.

5. Együttműködés a titkársággal a vizsgálatok során

5.1.

A titkárság szükség esetén felkéri a vizsgálatban érintett feleket, hogy a kérelemtől számított 20 munkanapon belül nyújtsák be a vizsgálat szempontjából fontos információkat. Az érintett felek megjelölhetik, hogy az általuk szolgáltatott információk közül melyeket kell bizalmasnak tekinteni.

5.2.

A titkárság dönthet úgy, hogy meghallgatja a vizsgálatban érintett feleket.

5.3.

A titkárság dönthet úgy, hogy meghosszabbítja az e melléklettel összhangban megállapított határidőket, amennyiben a nyilvántartottak ezt kérik, és észszerű indokokkal alátámasztják. Ez a döntés kiterjedhet arra is, hogy a vizsgálat idejére felfüggesztik a szóban forgó nyilvántartásba vételt.

5.4.

Ha a titkárság úgy ítéli meg, hogy a vizsgálatban érintett nyilvántartott nem működik együtt jóhiszeműen és konstruktívan a vizsgálatban, akkor – miután lehetőséget adott a nyilvántartottnak arra, hogy írásban ismertesse véleményét – lezárhatja a vizsgálatot, és törölheti a szóban forgó nyilvántartásba vételt a nyilvántartásból.

6. Meghallgatáshoz való jog

A nyilvántartott számára lehetőséget kell adni arra, hogy írásban ismertesse véleményét, mielőtt a titkárság meghozza a jogosulatlanságot megállapító határozatot.

7. Határozat

7.1.

A titkárság indokolással ellátott határozattal zárja le a vizsgálatot. A titkárság e határozatról írásban értesíti a feleket. A határozat rögzíti, hogy a titkárság megállapította-e a jogosulatlanságot. Adott esetben a határozat azt is rögzíti, hogy milyen formában valósult meg a jogosulatlanság, milyen intézkedéseket hozott a titkárság, valamint milyen jogorvoslati lehetőségek állnak rendelkezésre.

7.2.

Ha a titkárság megállapítja, hogy a nyilvántartott a 7.1. pont szerint nem felel meg a jogosultsági követelményeknek, törli a szóban forgó nyilvántartásba vételt a nyilvántartásból.

7.3.

A titkárság az érintett feleknek a határozatról való tájékoztatását követő legfeljebb 20 munkanapon belül fontolóra veheti a vizsgálat újbóli megnyitására irányuló kérelmet.

7.4.

A vizsgálat csak akkor nyitható meg újra, ha a titkárság határozathozatala előtt rendelkezésre álló valamely információt a 7.3. pont szerinti kérelmet benyújtó fél hibáján vagy figyelmetlenségén kívüli okból a titkárság nem vette figyelembe a határozat meghozatalakor.

8. Intézkedések

8.1.

Ha a titkárság a 7.2. pont alapján törli a nyilvántartásba vételt, a jogosulatlanság kötelezettségszegés miatti megállapításán túl, a kötelezettségszegés súlyosságának figyelembevételével adott esetben:

a)	20 munkanaptól két évig terjedő időtartamra megtilthatja az érintett érdekképviselet újbóli nyilvántartásba vételét, és

b)	közzéteheti a meghozott intézkedést a nyilvántartás internetes oldalán.

8.2.

A 8.1. pont alapján hozott intézkedés súlyosságának eldöntésekor a titkárság az e megállapodásban kitűzött célok fényében megfelelően figyelembe veszi a vizsgálat szempontjából fontos körülményeket.

8.3.

Az az érdekképviselet, amellyel szemben a 8.1. pont a) alpontja szerinti tiltást foganatosították, nem kérheti újbóli nyilvántartásba vételét mindaddig, amíg a törlés időtartama le nem járt, és a nyilvántartott nem orvosolta megfelelően a törlést kiváltó okokat.

9. Felülvizsgálat

9.1.

Azok a nyilvántartottak, akikkel szemben a 8.1. pont szerint intézkedéseket foganatosítottak, indokolással ellátott kérelmet nyújthatnak be, hogy az igazgatótanács vizsgálja felül az intézkedést.

9.2.

A felülvizsgálati kérelmet a titkárság által hozott intézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül kell beküldeni a titkárságnak.

9.3.

A 9.1. és 9.2. ponttal összhangban benyújtott felülvizsgálati kérelmeket továbbítani kell az igazgatótanács elnökének, aki adott esetben vagy az igazgatótanács egy másik tagjának kérésére a teljes igazgatótanács elé utalhatja az ügyet.

9.4.

A felülvizsgálati kérelem nem függeszti fel a titkárság által hozott intézkedést, kivéve, ha az igazgatótanács a felülvizsgálati kérelemben megadott sajátos indokok alapján másként dönt.

9.5.

Az igazgatótanács elnöke a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 40 munkanapon belül értesíti az érintett nyilvántartottakat az igazgatótanács által a felülvizsgálatról hozott döntésről.

10. Jogorvoslat

Azok a nyilvántartottak, akik nem elégedettek az igazgatótanácsnak a 9. pont alapján hozott döntésével, az EUMSZ 263. cikke alapján fellebbezéssel fordulhatnak az Európai Unió Bíróságához, vagy az EUMSZ 228. cikke alapján panaszt nyújthatnak be az európai ombudsmanhoz.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 207

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. június 11.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Intézményközi megállapodás (2021. május 20.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról	1
	*	Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság politikai nyilatkozata a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás elfogadása alkalmából	18
	*	A Tanács (EU) 2021/929 határozata (2021. május 6.) a Tanács Főtitkársága és az érdekképviselők közötti kapcsolattartás szabályozásáról	19