2021.6.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/923 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. március 25.)

az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvének a vezetői felelősség, az ellenőrzési funkciók, a lényeges szervezeti egységek és az intézmény kockázati profiljára gyakorolt jelentős hatás meghatározására vonatkozó kritériumokat megállapító, valamint az intézmény kockázati profiljára az irányelv 92. cikkének (3) bekezdésében említett munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák szakmai tevékenységeinek hatásával összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorló szakmai tevékenységeket végző munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák azonosítására vonatkozó kritériumokat megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 94. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Nem pusztán a 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett munkavállalók szakmai tevékenységei gyakorolhatnak lényeges hatást az intézmény kockázati profiljára, hanem egyéb munkavállalók szakmai tevékenységei is. Ez különösen akkor áll fenn, ha e munkavállalók lényeges szervezeti egységekért vagy ellenőrzési funkciókért tartoznak vezetői felelősséggel, mivel olyan stratégiai vagy egyéb alapvető döntéseket hozhatnak, amelyek hatással vannak az üzleti tevékenységekre vagy az alkalmazott ellenőrzési keretre. Ezek az ellenőrzési funkciók jellemzően magukban foglalják a kockázatkezelési megfelelőségi és belső ellenőrzési feladatokat. A lényeges szervezeti egységek által vállalt kockázatok, valamint azok kezelési módja az intézmény kockázati profilja szempontjából a legfontosabb tényezők.

(2)

Ezért kritériumokat kell megállapítani annak azonosítása céljából, hogy a 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett munkavállalókon kívül mely munkavállalók azok, akiknek a szakmai tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára. E kritériumoknak figyelembe kell venniük az ilyen munkavállalók hatáskörét és felelősségi körét, az intézmény kockázati és teljesítménymutatóit, az intézmény belső szervezetét, valamint jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. E kritériumoknak lehetővé kell tenniük az intézmények számára azt, hogy a javadalmazási politika keretében megfelelő ösztönzők kialakításával biztosítsák a munkavállalók prudenciális magatartását feladataik elvégzése során. Végül pedig e kritériumoknak tükrözniük kell az intézményen belüli különböző tevékenységek intézményen belüli kockázati szintjét.

(3)

Egyes munkavállalók az intézmény üzleti tevékenységeinek folytatásához elengedhetetlen belső támogatást nyújtanak. Tevékenységeik és döntéseik lényeges hatást gyakorolhatnak az intézmény kockázati profiljára, mivel tevékenységeik és döntéseik jelentős működési és egyéb kockázatoknak tehetik ki az intézményt.

(4)

Egy intézmény jellemzően a forgalma bővítése érdekében vállal hitelkockázatot és piaci kockázatot. Az érintett összegektől és kockázatoktól függően az ilyen üzleti tevékenységek lényeges hatást gyakorolhatnak az intézmény kockázati profiljára. Ezért helyénvaló a hatáskörök korlátain alapuló kritériumokat alkalmazni azon munkavállalók azonosítása céljából, akiknek a tevékenységei lényeges hatást gyakorolhatnak az intézmény kockázati profiljára. E kritériumokat legalább éves gyakorisággal, a tőkeadatok és a szabályozási célra előírt módszerek segítségével kell kiszámítani. Mindazonáltal a kisebb intézmények vonatkozásában a kritériumok arányos alkalmazásának biztosítása érdekében a hitelkockázat esetében de minimis küszöböt kell alkalmazni.

(5)

Az olyan munkavállalók azonosítását szolgáló kritériumoknak, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, figyelembe kell venniük emellett azt is, hogy a kereskedési könyvre vonatkozó követelményektől az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján el lehet tekinteni, továbbá azt, hogy e rendelet a határértékeket eltérően állapítja meg a tőkekövetelményeket eltérő megközelítéssel számító intézmények esetében.

(6)

Megfelelő minőségi kritériumoknak kell biztosítaniuk azt, hogy a munkavállalókat az intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalóként lehessen azonosítani akkor, ha olyan munkavállalók csoportjáért felelősek, akiknek a tevékenysége jelentős hatást gyakorolhat az intézmény kockázati profiljára. Ez magában foglalja az olyan helyzeteket is, ahol a vezető irányítása alá tartozó egyes munkavállalók önállóan nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára, együttes tevékenységük nagyságrendje azonban ilyen hatással járhat.

(7)

Az egyes munkavállalók teljes javadalmazása jellemzően attól függ, hogy az adott munkavállaló milyen mértékben járul hozzá az intézmény üzleti célkitűzéseinek sikeres megvalósításához. A javadalmazás tehát függ a munkavállalók felelősségi körétől, feladataitól, képességeitől és készségeitől, valamint a munkavállalók és az intézmény teljesítményétől. Ha egy munkavállaló részére megállapított teljes javadalmazás túllép egy bizonyos küszöböt, akkor feltételezhető, hogy e javadalmazás kapcsolatban áll az adott munkavállalónak az intézmény üzleti célkitűzéseihez való hozzájárulásával, és ebből következően a munkavállaló szakmai tevékenységei által az intézmény kockázati profiljára gyakorolt hatással. Helyénvaló tehát a munkavállaló abszolút értelemben vett, valamint az intézményen belüli egyéb munkavállalókhoz viszonyított teljes javadalmazásán alapuló mennyiségi kritériumokat alkalmazni annak meghatározásához, hogy az adott munkavállaló szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolhatnak-e az intézmény kockázati profiljára.

(8)

Egyértelmű és megfelelő küszöbértékeket kell meghatározni az olyan munkavállalók azonosításához, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára. Az intézményeknek a mennyiségi kritériumokat kellő időben kell alkalmazniuk. Ahhoz, hogy reálisak legyenek, a mennyiségi kritériumoknak követniük kell a javadalmazás alakulását. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló első módszer szerint ezek a kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az adott teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az adott teljesítési évben megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A javadalmazás alakulásának követésére szolgáló második módszer szerint ezek a kritériumok az előző teljesítési évre vonatkozóan megállapított teljes javadalmazáson alapulnak, amely az adott teljesítési évben kifizetett meghatározott javadalmazást és az adott teljesítési évben a megelőző pénzügyi évre vonatkozóan megállapított változó javadalmazást foglalja magában. A második módszer megfelelőbben hangolja össze az azonosítási eljárást és a teljesítési időszakra vonatkozóan megállapított tényleges javadalmazást, azonban csak akkor alkalmazható, ha lehetőség van még időben elvégezni a mennyiségi kritériumok alkalmazásához szükséges számítást. Amennyiben e számításra más nincs lehetőség, az első módszert kell alkalmazni. Bármelyik módszer is kerül alkalmazásra, a változó javadalmazás magában foglalhat olyan összegeket, amelyeket – az intézmény által alkalmazott teljesítménykritériumoktól függően – egy évnél hosszabb teljesítési időszakok alapján állapítottak meg.

(9)

A 2013/36/EU irányelv 92. cikkének (3) bekezdése 500 000 EUR összegű mennyiségi határértéket állapít meg azon munkavállalók azonosítása céljából, akiknek a szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak egy lényeges szervezeti egység kockázati profiljára, és emellett figyelembe veszi a vezető testület és felső vezetés tagjai részére juttatott átlagos javadalmazást. A mennyiségi határértéket meghaladó javadalmazás vagy az intézményen belüli legmagasabb javadalmazási szinteket elérő javadalmazás esetében tehát megalapozottan feltételezhető, hogy az ilyen javadalmazásban részesülő munkavállalók tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak az intézmény kockázati profiljára, és ebben az esetben nagyobb mértékű felügyeleti ellenőrzés alkalmazandó annak megállapítása céljából, hogy e munkavállalók szakmai tevékenységei lényeges hatást gyakorolnak-e az intézmény kockázati profiljára.

(10)

A munkavállalókra nem alkalmazandó a 2013/36/EU irányelv 94. cikke, ha az intézmények további objektív kritériumok alapján, az intézményt ténylegesen vagy esetlegesen érintő valamennyi kockázat figyelembevételével megállapítják, hogy a munkavállalók valójában nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára. A mennyiségi kritériumok alapján azonosított legmagasabb javadalmazású munkavállalók kizárását az említett objektív kritériumok eredményes és egységes alkalmazása érdekében az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. A felső jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók esetében, akiknek a részére 1 000 000 EUR-t meghaladó javadalmazást állapítottak meg, az illetékes hatóságoknak a kizárás jóváhagyása előtt tájékoztatniuk kell az Európai Bankhatóságot (a továbbiakban: EBH), hogy az EBH értékelhesse e kritériumok egységes alkalmazását.

(11)

Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és a könyvvizsgálók felülvizsgálhassák az intézmények által a kockázati profiljukra szakmai tevékenységeik révén jelentős hatást gyakorlóként azonosított munkavállalók azonosítása céljából végzett értékeléseket, elengedhetetlen, hogy az intézmények nyilvántartást vezessenek az elkészített értékelésekről és azok eredményéről, és ezen belül a teljes javadalmazásukon alapuló kritériumok szerint azonosított azon munkavállalókról, akik a szakmai tevékenységeik értékelése alapján nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára.

(12)

A 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3) hatályon kívül kell helyezni. Mindazonáltal nem kívánatos, hogy az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozásokat az ezen rendeletnek való megfelelés során indokolatlan költségek terheljék. A 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért továbbra is alkalmazni kell az ilyen vállalkozásokra 2021. június 26-ig, mely időpontig a tagállamoknak el kell fogadniuk és közzé kell tenniük az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(13)	E rendelet alapját az EBH által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetek képezik.

(14)

Az EBH nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az azokkal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport szakvéleményét,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

vezetői felelősség: olyan helyzet, amelyben egy munkavállaló:

a)	egy szervezeti egység vagy ellenőrzési funkció vezetője, és közvetlen elszámolási kötelezettséggel tartozik a vezető testület egészének, a vezető testület egy tagjának vagy a felső vezetésnek;

b)	az 5. cikk a) pontjában meghatározott funkciók egyikének vezetője;

c)	az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 146. pontjában meghatározott nagy méretű intézmény alárendelt szervezeti egységének vagy alárendelt ellenőrzési funkciójának vezetője, és egy olyan munkavállalónak számol be, aki az a) pontban említett felelősségi körökkel rendelkezik.

ellenőrzési funkció: az általa ellenőrzött szervezeti egységektől független funkció, amely az intézmény kockázatainak objektív értékelésének biztosításáért, ezek felülvizsgálatáért és az ezekre vonatkozó jelentésért felel, ideértve például – de nem kizárólag – a kockázatkezelési funkciót, a megfelelőségi funkciót és a belső ellenőrzési funkciót.

lényeges szervezeti egység: az 575/2013/EU rendelet 142. cikke (1) bekezdésének (3) pontjában meghatározott olyan szervezeti egység, amely megfelel az alábbi kritériumok bármelyikének:

a)	a 2013/36/EU irányelv 73. cikkében említettek szerint az intézmény belső tőkéjének elosztásában legalább annak 2 %-át kitevő belső tőkét képvisel, vagy az intézmény más módon értékeli úgy, hogy az egység lényeges hatást gyakorol az intézmény belső tőkéjére;

b)	a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikke (1) bekezdésének 36. pontjában meghatározott fő üzletág.

2. cikk

A kritériumok alkalmazása

(1) Amennyiben ezt a rendeletet a 2013/36/EU irányelv 109. cikkének (1) bekezdése szerint egyéni alapon alkalmazzák, az e rendelet 3–6. cikkében meghatározott kritériumoknak való megfelelést az intézmény egyéni kockázati profilja alapján kell értékelni.

(2) Amennyiben ezt a rendeletet a 2013/36/EU irányelv 109. cikkének (2)–(6) bekezdése alapján összevont vagy szubkonszolidált alapon alkalmazzák, az e rendelet 3–6. cikkében meghatározott kritériumoknak való megfelelést a releváns anyavállalat, pénzügyi holdingtársaság vagy vegyes pénzügyi holdingtársaság kockázati profilja alapján, összevont vagy szubkonszolidált alapon kell értékelni.

(3) Amennyiben a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontját egyéni alapon alkalmazzák, az intézmény által megállapított javadalmazást kell figyelembe venni. Amennyiben a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontját összevont vagy szubkonszolidált alapon alkalmazzák, a konszolidáló intézmény a konszolidáció hatálya alá tartozó bármely szervezet által megállapított javadalmazást figyelembe veszi.

(4) A 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja csak egyéni alapon alkalmazandó.

3. cikk

Kritériumok annak meghatározásához, hogy a munkavállalók szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak-e a 2013/36/EU irányelv 94. cikkének (2) bekezdésének b) pontjában említett érintett lényeges szervezeti egység kockázati profiljára

Az intézményeknek javadalmazási politikáikon belül az alábbi kritériumok mindegyikét alkalmazniuk kell annak meghatározásához, hogy a munkavállalók szakmai tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak-e valamely lényeges szervezeti egység kockázati profiljára:

a)	a lényeges szervezeti egység kockázati profilja;

b)	a kockázatok jellegének és szintjének fedezésére szolgáló belső tőke eloszlása, a 2013/36/EU irányelv 73. cikkében említettek szerint;

c)	a lényeges szervezeti egység kockázati limitjei;

d)	az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 74. cikkével összhangban a lényeges szervezeti egység kockázatainak azonosítására, kezelésére és felügyeletére alkalmazott kockázati és teljesítménymutatók;

e)	az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 94. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban meghatározott releváns teljesítménykritériumok;

f)	az érintett lényeges szervezeti egységhez tartozó munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák feladat- és hatásköre.

4. cikk

Azon munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák, akiknek a szakmai tevékenységei az intézmény kockázati profiljára összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorolnak, mint a 2013/36/EU irányelv 92. cikkének (3) bekezdésében említett munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák szakmai tevékenységei

Az intézmények azon munkavállalókat vagy munkavállalói kategóriákat azonosítják az intézmény kockázati profiljára a 2013/36/EU irányelv 92. cikkének (3) bekezdésében említett munkavállalók által gyakorolt hatással összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorló munkavállalóként vagy munkavállalói kategóriaként, amelyek megfelelnek a minőségi vagy mennyiségi kritériumok bármelyikének.

5. cikk

Minőségi kritériumok

A 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumok alapján azonosított munkavállalók mellett az adott intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorlónak kell tekinteni azokat a munkavállalókat is, akik esetében az alábbi minőségi kritériumok közül egy vagy több teljesül:

a munkavállaló vezetői felelősséggel tartozik az alábbiakért:

i.	jogi ügyek;

ii.	a számviteli politikák és eljárások megbízhatósága;

iii.	pénzügyek – ezen belül adózás és költségvetés;

iv.	gazdasági elemzés végzése;

v.	a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése;

vi.	humánerőforrás;

vii.	a javadalmazási szabályok kialakítása vagy végrehajtása;

viii.

informatika;

ix.	információbiztonság;

x.	az (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) 30. cikkének (1) bekezdésében említett kritikus vagy fontos funkciókra vonatkozó kiszervezési megállapodások igazgatása;

a munkavállaló vezetői felelősséggel tartozik a 2013/36/EU irányelv 79–87. cikkében meghatározott kockázati kategóriák bármelyike tekintetében, vagy szavazati joggal rendelkező tagja egy olyan bizottságnak, amely az említett cikkekben meghatározott kockázati kategóriák bármelyikének kezeléséért felel;

az intézmény elsődleges alapvető tőkéje 0,5 %-ának megfelelő, legalább 5 millió EUR névleges összegű ügyletenkénti hitelkockázati kitettség tekintetében a munkavállaló megfelel az alábbi kritériumok egyikének:

i.	a munkavállaló jogosult az ilyen hitelkockázati kitettségekkel kapcsolatos döntések meghozatalára, jóváhagyására vagy megvétózására;

ii.	a munkavállaló olyan bizottság szavazati joggal rendelkező tagja, amely az ezen c) pont i. alpontjában említett döntések meghozatalára jogosult;

egy olyan intézménnyel kapcsolatban, amelyre nem alkalmazható az 575/2013/EU rendelet 94. cikkében a kisméretű, kereskedési könyv szerinti tevékenységre vonatkozóan meghatározott kivétel, a munkavállaló megfelel az alábbi kritériumok egyikének:

a munkavállaló jogosult olyan kereskedési könyvi ügyletekkel kapcsolatos döntések meghozatalára, jóváhagyására vagy megvétózására, amelyek együttesen elérik az alábbi küszöbértékek valamelyikét:

—	a sztenderd módszer alkalmazása esetén a piaci kockázatokra vonatkozó tőkekövetelmény, amely eléri vagy meghaladja az intézmény elsődleges alapvető tőkéjének 0,5 %-át;

—	szabályozási célra elfogadott, belső modellen alapuló módszer esetén az intézmény 99 %-os egyoldali konfidencia intervallumú, kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozó belső kockáztatott értékének legalább 5 %-a;

ii.	a munkavállaló olyan bizottság szavazati joggal rendelkező tagja, amely az e pont i. alpontjában említett döntések meghozatalára jogosult;

a munkavállaló olyan munkavállalók csoportjának vezetője, akik egyedi jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy az intézmény nevében ügyleti kötelezettséget vállaljanak, és az alábbi feltételek egyike teljesül:

i.	a jogosultságok összege eléri vagy meghaladja a c) pont i. alpontjában vagy a d) pont i. alpontjának első francia bekezdésében említett határértéket;

ii.

szabályozási célra elfogadott, belső modellen alapuló módszer esetén a jogosultságok összege eléri vagy meghaladja az intézmény 99 %-os egyoldali konfidencia intervallumú, kereskedési könyvi kitettségekre vonatkozó belső kockáztatott értékének legalább 5 %-át; ahol az intézmény az adott munkavállaló szintjén nem számít kockáztatott értéket, ott a kockáztatott értéknek az e munkavállaló irányítása alá tartozó munkavállalókra vonatkozó határértékeit össze kell adni;

a munkavállaló az új termékek bevezetésének jóváhagyására vagy megvétózására irányuló döntéseket illetően megfelel az alábbi kritériumok bármelyikének:

i.	a munkavállaló jogosult ilyen döntések meghozatalára;

ii.	a munkavállaló olyan bizottság szavazati joggal rendelkező tagja, amely az ilyen döntések meghozatalára jogosult.

6. cikk

Mennyiségi kritériumok

(1) A 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott kritériumok alapján azonosított munkavállalók mellett az adott intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorlónak kell tekinteni azokat a munkavállalókat, akik esetében az alábbi mennyiségi kritériumok bármelyike teljesül:

a)	olyan munkavállaló – a 2013/36/EU irányelv 92. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett munkavállalókat is ideértve –, akinek részére az előző pénzügyi évben megállapított teljes javadalmazás eléri vagy meghaladja a 750 000 EUR-t;

amennyiben az intézmény több mint 1 000 főt foglalkoztat, a munkavállaló abba a – legközelebbi egész számra felfelé kerekített – 0,3 %-os szegmensbe tartozik, amelynek tagjai részére az előző pénzügyi évben vagy az előző pénzügyi évre vonatkozóan az intézményen belül egyéni alapon a legmagasabb összegű teljes javadalmazást állapították meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok nem alkalmazandók, ha az intézmény úgy ítéli meg, hogy az adott munkavállaló szakmai tevékenységei nem gyakorolnak jelentős hatást az intézmény kockázati profiljára, mert a munkavállaló, vagy a kategória, amelybe tartozik, megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a)	a munkavállaló vagy a munkavállalói kategóriába tartozó személyek csak olyan szervezeti egységben végeznek szakmai tevékenységeket és rendelkeznek hatáskörrel, amely nem minősül lényeges szervezeti egységnek;

b)	a munkavállaló vagy a munkavállalói kategória szakmai tevékenységei a 3. cikkben meghatározott kritériumokat figyelembe véve nem gyakorolnak jelentős hatást valamely lényeges szervezeti egységre.

(3) Egy intézmény a (2) bekezdést csak akkor alkalmazhatja, ha azt az intézmény prudenciális felügyeletéért felelős illetékes hatóság előzetesen jóváhagyta. Az illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának feltétele, hogy az intézmény bizonyítani tudja a (2) bekezdésben meghatározott feltételek egyikének teljesülését.

(4) Ha a munkavállaló részére az előző pénzügyi évben vagy az előző pénzügyi évre vonatkozóan 1 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó teljes javadalmazást állapítottak meg, akkor az illetékes hatóság (3) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyásának csak kivételes körülmények között van helye. E bekezdés egységes alkalmazása érdekében az illetékes hatóság az ilyen munkavállalóval kapcsolatos jóváhagyása előtt köteles tájékoztatni az EBH-t.

Az intézménynek bizonyítania kell a kivételes körülmények fennállását, és az illetékes hatóságnak értékelnie kell azt. Kivételes körülményeknek olyan helyzetek minősülnek, amelyek szokatlanok és nagyon ritkák, vagy a szokásostól igen nagy mértékben eltérnek. A kivételes körülményeknek kapcsolatban kell állniuk a munkavállalóval.

7. cikk

A vezető testület és felső vezetés tagjai részére juttatott átlagos teljes javadalmazás és a megállapított változó javadalmazás kiszámítása

(1) A vezető testület és felső vezetés tagjai részére juttatott átlagos teljes javadalmazás kiszámításához figyelembe kell venni a vezető testület összes, irányítási funkciót és felügyeleti funkciót ellátó tagja részére, valamint a 2013/36/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének 9. pontja szerinti felső vezetéshez tartozó összes munkavállaló részére juttatott meghatározott és változó javadalmazás teljes összegét.

(2) E rendelet alkalmazásában a megállapított, de még ki nem fizetett változó javadalmazást a megállapítás napja szerinti értéken kell értékelni a 2013/36/EU irányelv 94. cikke (1) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában említett diszkontráta, vagy a kifizetés malus-, visszakövetelési vagy egyéb szabályok szerinti csökkentésének figyelembevétele nélkül.

(3) A változó és a meghatározott javadalmazás valamennyi összegét bruttó értéken, teljes munkaidős egyenértékben kell kiszámítani.

(4) Az intézmény javadalmazási politikái meghatározzák, hogy a változó javadalmazás esetében mely referenciaévet veszik figyelembe a teljes javadalmazás kiszámításakor. Ez a referenciaév vagy az azon pénzügyi évet megelőző év, amelyben a változó javadalmazást megállapítják, vagy az azon pénzügyi évet megelőző év, amelyre vonatkozóan a változó javadalmazás megállapítják.

8. cikk

A 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezése

A 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályát veszti. Ez a felhatalmazáson alapuló rendelet azonban 2021. június 26-ig továbbra is alkalmazandó az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott befektetési vállalkozásokra.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3) A Bizottság 604/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 4.) a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szakmai tevékenységükkel valamely intézmény kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló munkavállalók kategorizálásának minőségi és megfelelő mennyiségi kritériumaira irányuló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 167., 2014.6.6., 30. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).

2021.6.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/10

A TANÁCS (EU) 2021/925 HATÁROZATA

(2021. június 7.)

az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórumon az ENSZ 13., 13-H., 24., 30., 41., 49., 79., 83., 95., 101., 124., 129., 134., 137. és 157. számú előírásának módosítására irányuló javaslat, valamint a 4. és 9. számú globális műszaki előírás módosítására irányuló javaslat tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A 97/836/EK tanácsi határozattal (1) az Unió csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ EGB) a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához (a továbbiakban: az 1958. évi felülvizsgált megállapodás). Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás 1998. március 24-én hatályba lépett.

(2)

A 2000/125/EK tanácsi határozattal (2) az Unió csatlakozott a kerekes járművekről, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekre és felszerelésekre vonatkozó globális műszaki előírások kidolgozásáról szóló megállapodáshoz (a továbbiakban: a párhuzamos megállapodás). A párhuzamos megállapodás 2000. február 15-én hatályba lépett.

(3)

Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) közigazgatási rendelkezéseket és műszaki követelményeket állapít meg minden új jármű, rendszer, alkotóelem és önálló műszaki egység típusjóváhagyására és forgalomba hozatalára vonatkozóan. Az említett rendelet vagy típusjóváhagyási követelmények formájában, vagy az uniós jogszabályok alternatíváiként beépíti az 1958. évi felülvizsgált megállapodás alapján elfogadott előírásokat (a továbbiakban: ENSZ-előírások) az EU típusjóváhagyási rendszerébe.

(4)

Az 1958. évi felülvizsgált megállapodás 1. cikke és a párhuzamos megállapodás 6. cikke értelmében az ENSZ EGB keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum (a továbbiakban: 29. munkacsoport) elfogadhat ENSZ-előírások, ENSZ globális műszaki előírások (a továbbiakban: ENSZ-GTR-ek) és ENSZ-határozatok módosításaira irányuló javaslatokat, valamint új ENSZ-előírásokra, ENSZ-GTR-ekre és ENSZ-határozatokra irányuló javaslatokat a járműjóváhagyások területén. Ezen túlmenően az említett rendelkezések értelmében a 29. munkacsoport elfogadhat az ENSZ-GTR-ek módosításai kidolgozásának engedélyezésére irányuló javaslatokat, új ENSZ-előírások kidolgozásának engedélyezésére irányuló javaslatokat, valamint az ENSZ-GTR-ek érvényességének meghosszabbítására irányuló javaslatokat.

(5)

A Világfórum 2021. június 22. és 24. között tartandó 184. ülésén a 29. munkacsoport elfogadhatja az ENSZ 13., 13-H., 24., 30., 41., 49., 79., 83., 95., 101., 124., 129., 134., 137. és 157. számú előírásának módosítására irányuló javaslatot, valamint a 4. és 9. számú globális műszaki előírás módosítására irányuló javaslatot.

(6)

Helyénvaló meghatározni az Unió által a 29. munkacsoportban az említett javaslatok elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontot, mivel az ENSZ-előírások kötelező érvényűek lesznek az Unióra nézve, és az ENSZ-GTR-ekkel együtt meghatározó módon befolyásolják majd az uniós jog tartalmát a jármű-típusjóváhagyás területén.

(7)	A tapasztalatok és a műszaki fejlődés fényében az ENSZ 13., 13-H., 24., 30., 41., 49., 79., 83., 95., 101., 124., 129., 134., 137. és 157. számú előírása által érintett egyes elemekkel vagy tulajdonságokkal kapcsolatos követelményeket módosítani kell, helyesbíteni kell vagy ki kell egészíteni.

(8)	Ezenkívül módosítani kell a 4. és a 9. számú ENSZ-GTR bizonyos rendelkezéseit,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az ENSZ EGB keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórum 2021. június 22. és 24. között tartandó 184. ülésszakán az Unió által képviselendő álláspont az, hogy az ENSZ 13., 13-H., 24., 30., 41., 49., 79., 83., 95., 101., 124., 129., 134., 137. és 157. számú előírásának módosítására irányuló javaslatot, valamint a 4. és 9. számú globális műszaki előírás módosítására irányuló javaslat mellett kell szavazni. (4)

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 7-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. VAN DUNEM

(1) A Tanács 97/836/EK határozata (1997. november 27.) az Európai Közösségnek az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a kerekes járművekre és az azokba szerelhető, illetve az azokon használható berendezésekre és tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról, valamint az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről szóló megállapodásához (1958. évi felülvizsgált megállapodás) való csatlakozásáról (HL L 346., 1997.12.17., 78. o.).

(2) A Tanács 2000/125/EK határozata (2000. január 31.) a kerekes járművekről, valamint a kerekes járművekre felszerelhető és/vagy azokon használható berendezésekről és felszerelésekről szóló globális műszaki előírások kidolgozására irányuló megállapodás megkötéséről („párhuzamos megállapodás”) (HL L 35., 2000.2.10., 12. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(4) Lásd az ST 9001/21 dokumentumot a http://register.consilium.europa.eu oldalon.

2021.6.9.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 203/14

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/927 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. május 31.)

a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó ingyenes kiosztásának kiigazítására alkalmazandó egységes ágazatközi korrekciós tényező meghatározásáról

(az értesítés a C(2021) 3745. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 10a. cikkének (5), (5a) és (8) bekezdése meghatározza a kibocsátási egységek maximális éves mennyiségét, amely az említett irányelv 10a. cikke (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek kiszámításának alapját képezi.

(2)

A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében előírt ingyenes kiosztás maximális mennyiségét, amelyből levonják az 10a. cikk (8) bekezdésében említett mennyiséget, és szükség esetén figyelembe véve az említett irányelv 10a. cikkének (5a) bekezdésében meghatározott, rendelkezésre álló további mennyiséget, a 2003/87/EK irányelv 10. cikkében meghatározott árverési részarány tiszteletben tartása érdekében nem szabad túllépni. Ezen éves maximális kibocsátásiegység-mennyiség túllépése elkerülésének a biztosítása érdekében, szükség esetén éves ágazatközi korrekciós tényezőt kell alkalmazni, egységes módon csökkentve az ingyenes kiosztásra jogosult létesítmények ingyenes kibocsátási egységeinek számát.

(3)

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében amint az érintett kiosztási időszakra vonatkozó ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége bejelentésre került, a Bizottságnak az adott kiosztási időszak minden egyes évére vonatkozóan meg kell határoznia az ágazatközi korrekciós tényezőt.

(4)

A 2021 és 2025 közötti kiosztási időszak minden egyes évében a villamosenergia-termelőnek és új belépőnek nem minősülő létesítményekre alkalmazandó ágazatközi korrekciós tényezőt a kiosztási időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége alapján kell meghatározni, amelybe nem tartoznak bele a tagállamok által az Unión belüli kibocsátáskereskedelmi rendszerből (EU ETS) a 2003/87/EK irányelv 27. vagy 27a. cikkével összhangban kizárt létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek, de beletartoznak az azon létesítmények számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek, amelyeket a tagállamok az említett irányelv 24. cikkével összhangban vettek figyelembe.

(5)

2021-ben a 2003/87/EK irányelv 9. cikkében említett uniós kibocsátásiegység-mennyiség 1 571 583 007, az (EU) 2020/1722 bizottsági határozat (3) 1. cikkében meghatározottak szerint. A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének első és második albekezdésével összhangban a 10a. cikk (5) bekezdésében előírt maximális (éves) mennyiség az 1 571 583 007 43 %-a, azaz 675 780 693 volt. Ebből a 675 780 693 kibocsátási egységből a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésével összhangban évente 32 500 000 kibocsátási egységet kell levonni, ami 2021-re legfeljebb 643 280 693 kibocsátási egységet jelent. A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5a) bekezdése értelmében az elérhető maximális mennyiség növeléséhez a kibocsátási egységek teljes mennyiségének 3 %-áig terjedő – a 2021 és 2030 közötti tízéves időszakban 413 420 157 egységet kitevő – további mennyiséget kell felhasználni, amennyiben a tagállamok és az EGT-tag EFTA-államok által benyújtott, létesítményenként ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyisége – az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet V. mellékletében meghatározott vonatkozó tényező alkalmazásával – meghaladta az irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésében említett maximális mennyiséget. Ez az eset azonban nem állt fenn. Ezért az éves ágazatközi korrekciós tényezőnek 100 %-nak kell lennie.

(6)

A 2021. évi maximális mennyiségekből fel nem használt kibocsátási egységeket a következő évben, 2022-ben kell rendelkezésre bocsátani. Ezt a logikát kell továbbra is alkalmazni az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 15. pontjában említett 2021 és 2025 közötti kiosztási időszak során a következő évekre.

(7)

Az EGT-tag EFTA-államokban alkalmazni kell a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5), (5a) és (8) bekezdésében előírt maximális mennyiségeket, a harmonizált kiosztási szabályokat és az ágazatközi korrekciós tényezőt (4). Ezért az EFTA Felügyeleti Hatóság által Izland, Liechtenstein és Norvégia tekintetében elfogadott adatok alapján figyelembe kell venni a 2021 és 2025 közötti időszakban ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek előzetes éves mennyiségét. Az (5) preambulumbekezdésben említett számítások ezt a szükségletet tükrözik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (5) bekezdésével és 10a. cikkének (5a) bekezdésével összhangban történő kiigazítására alkalmazandó egységes ágazatközi korrekciós tényező a 2021 és 2025 közötti kiosztási időszak minden egyes évében 100 %.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 31-én.

a Bizottság részéről

Frans TIMMERMANS

ügyvezető alelnök

(1) HL L 59., 2019.2.27., 8. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2020/1722 határozata (2020. november 16.) az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének keretében a 2021. évben kiadható kibocsátási egységek uniós szintű mennyiségéről (HL L 386., 2020.11.18., 26. o.)

(4) Az EGT Vegyes Bizottság 112/2020 határozata (2020. július 14.) az EGT-megállapodás XX. mellékletének (Környezet) módosításáról (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg).

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 203

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. június 9.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2021/923 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. március 25.) az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvének a vezetői felelősség, az ellenőrzési funkciók, a lényeges szervezeti egységek és az intézmény kockázati profiljára gyakorolt jelentős hatás meghatározására vonatkozó kritériumokat megállapító, valamint az intézmény kockázati profiljára az irányelv 92. cikkének (3) bekezdésében említett munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák szakmai tevékenységeinek hatásával összehasonlítható módon ugyanolyan lényeges hatást gyakorló szakmai tevékenységeket végző munkavállalók vagy munkavállalói kategóriák azonosítására vonatkozó kritériumokat megállapító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2021/924 határozata (2021. június 3.) a Nemzetközi Kakaótanácsban a 2010. évi Nemzetközi Kakaómegállapodás meghosszabbításával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról	8
	*	A Tanács (EU) 2021/925 határozata (2021. június 7.) az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő Járműelőírások Harmonizálása Világfórumon az ENSZ 13., 13-H., 24., 30., 41., 49., 79., 83., 95., 101., 124., 129., 134., 137. és 157. számú előírásának módosítására irányuló javaslat, valamint a 4. és 9. számú globális műszaki előírás módosítására irányuló javaslat tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspontról	10
	*	A Tanács (EU) 2021/926 határozata (2021. június 7.) az Európai Unió által a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló megállapodás résztvevői által és a polgári légi járművekhez nyújtott exporthitelekről szóló ágazati megállapodás résztvevői által az Egyesült Királyságnak az e megállapodások résztvevőjévé válására vonatkozó kérelmei tekintetében lefolytatandó írásbeli eljárásokban képviselendő álláspontokról	12
	*	A Bizottság (EU) 2021/927 végrehajtási határozata (2021. május 31.) a kibocsátási egységek 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozó ingyenes kiosztásának kiigazítására alkalmazandó egységes ágazatközi korrekciós tényező meghatározásáról (az értesítés a C(2021) 3745. számú dokumentummal történt) ( 1 )	14
	*	A tagállamok kormányai képviselőinek (EU) 2021/928 határozata (2021. június 2.) a Törvényszék egy bírájának kinevezéséről	16


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.