ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 149

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. április 30.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

Az olvasóhoz

1

 

*

A Tanács (EU) 2021/689 határozata (2021. április 29.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

2

 

*

Kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között

10

 

*

Megállapodás az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról

2540

 

*

A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatban említett nyilatkozatok

2549

 

*

Értesítés az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás hatálybalépéséről

2560

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

2021.4.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1


Az olvasóhoz

Mivel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról, az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásról, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és az Európai Atomenergia-közösség közötti, az atomenergia biztonságos és békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodásról (a továbbiakban: megállapodások) folytatott tárgyalások nagyon későn zárultak le, nem volt lehetőség a megállapodások szövegeinek végső jogász-nyelvészi ellenőrzésére az aláírásukat és ideiglenes alkalmazásukat megelőzően. Ennek következtében előfordulhat, hogy a megállapodásoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában2020. december 31-én közzétett szövege (1) technikai hibákat és pontatlanságokat tartalmaz.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 780. cikke, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás 21. cikke, valamint az atomenergia biztonságos és békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás 25. cikke szerint a Felek közvetlenül a megállapodások aláírását követően lefolytatták a megállapodások angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését.

A Felek a 2021. április 21-i diplomáciai jegyzékváltás útján hitelesként és véglegesként ismerték el a megállapodások minden említett nyelvi változatának ellenőrzött szövegét. Ezek a hiteles és végleges szövegek ab initio a megállapodásoknak a Hivatalos Lapban 2020. december 31-én közzétett, aláírt változatai helyébe lépnek.


(1)  HL L 444., 2020.12.31., 2. o.


2021.4.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/2


A TANÁCS (EU) 2021/689 HATÁROZATA

(2021. április 29.)

az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (6) bekezdésével és a 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

A Tanács 2020. december 29-én elfogadta az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás), valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak (a továbbiakban: az adatbiztonsági megállapodás) az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló (EU) 2020/2252 (2) határozatot. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás és az adatbiztonsági megállapodás (a továbbiakban: a megállapodások) 2020. december 30-án került aláírásra, figyelemmel egy későbbi időpontban történő megkötésükre.

(2)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás megteremti az Unió és az Egyesült Királyság közötti széles körű kapcsolat alapját, amely kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, közös fellépéseket és különleges eljárásokat foglal magában. Az adatbiztonsági megállapodás a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kiegészítő megállapodás, amely különösen az alkalmazás és a megszüntetés időpontja tekintetében szervesen kapcsolódik az utóbbi megállapodáshoz. A megállapodás megkötéséről szóló határozatnak ezért azon a jogalapon kell alapulnia, amely rendelkezik egy olyan társulás létrehozásáról, amely az Unió számára lehetővé teszi, hogy a Szerződések hatálya alá tartozó valamennyi területen kötelezettségeket vállaljon.

(3)

Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás – amely egy az Unióból kilépett országgal létrejött átfogó megállapodás – jellegében kivételes és egyedülálló, a Tanács úgy határoz, hogy él az Unió rendelkezésére álló azon lehetőséggel, hogy az Egyesült Királyság tekintetében gyakorolja külső hatáskörét.

(4)

Helyénvaló meghatározni azokat a szabályokat, amelyek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott partnerségi tanácsban és bizottságokban az Unió képviseletére vonatkoznak. A Bizottságnak kell képviselnie – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően – az Uniót és az Uniónak a Tanács által a Szerződésekkel összhangban kialakított álláspontjait. A Tanácsnak azáltal kell gyakorolnia az EUSZ 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti politikameghatározási és koordinatív feladatait, hogy meghatározza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott partnerségi tanácsban és bizottságokban az Unió nevében képviselendő álláspontokat. Ezenkívül amennyiben a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott partnerségi tanácsnak vagy bizottságoknak joghatással bíró jogi aktusokat kell elfogadniuk, az Unió nevében az említett szervekben képviselendő álláspontokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell kialakítani. Hasonlóképpen, amennyiben a Bizottság halászattal kapcsolatos éves konzultációkat folytat, azokat a Tanács által a Szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megállapított, az Unió nevében képviselendő álláspontok alapján kell lefolytatnia.

(5)

Mindegyik tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy egy képviselője az Unió küldöttségének részeként, a Bizottság képviselőjének kíséreteként részt vegyen a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján létrehozott partnerségi tanács és egyéb közös szervek ülésein .

(6)

Az Európai Parlamentet az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell annak érdekében, hogy a Szerződéseknek megfelelően teljes körűen gyakorolhassa előjogait.

(7)

Annak érdekében, hogy az Unió a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban gyorsan és hatékonyan felléphessen saját érdekei védelme céljából, és amíg a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti korrekciós intézkedések elfogadását szabályozó egyedi jogalkotási aktust el nem fogadják és az az Unióban hatályba nem lép, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon, például felfüggessze a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségeket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyes rendelkezéseinek megsértése vagy bizonyos – különösen az árukereskedelemmel, az egyenlő versenyfeltételekkel, a közúti fuvarozással, a légi közlekedés biztonságával, a halászattal és az uniós programokkal kapcsolatos – feltételek be nem tartása esetén, a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően, fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy korrekciós intézkedéseket, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket és ellenintézkedéseket hozzon. A Bizottságnak a Tanácson belüli érdemi véleménycsere lehetővé tétele érdekében teljeskörűen és időben tájékoztatnia kell a Tanácsot arról, hogy ilyen intézkedéseket szándékozik elfogadni. A Bizottságnak a legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a kinyilvánított véleményeket. Egy vagy több tagállam kérheti a Bizottságot, hogy fogadjon el ilyen intézkedéseket. Ha a Bizottság nem válaszol pozitívan erre a kérésre, időben tájékoztatnia kell a Tanácsot annak okairól.

(8)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió időben reagálhasson abban az esetben, ha a vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghozzon bizonyos határozatokat az Egyesült Királyság részére a kereskedelmi és együttműködési megállapodás ökológiai termékekről szóló mellékletének és a gyógyszerekről szóló mellékletének értelmében biztosított előnyök felfüggesztése céljából. A Bizottságnak a Tanácson belüli érdemi véleménycsere lehetővé tétele érdekében teljeskörűen és időben tájékoztatnia kell a Tanácsot arról, hogy ilyen intézkedéseket szándékozik elfogadni. A Bizottságnak a legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a kinyilvánított véleményeket. Egy vagy több tagállam kérheti a Bizottságot, hogy fogadjon el ilyen intézkedéseket. Ha a Bizottság nem válaszol pozitívan erre a kérésre, időben tájékoztatnia kell a Tanácsot annak okairól.

(9)

Minden olyan esetben, amikor a megállapodásoknak való megfelelés érdekében az Uniónak intézkednie kell, az ilyen intézkedéseket a Szerződésekkel összhangban, az egyes uniós intézményekre ruházott hatáskörök korlátait tiszteletben tartva kell meghozni. Ezért a Bizottságnak kell biztosítania az Egyesült Királyság számára a megállapodásokban előírt információkat és értesítéseket – kivéve ha ez a megállapodások alapján más meghatározott uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség feladata –, valamint a Bizottságnak kell az Egyesült Királysággal konkrét kérdésekben konzultálnia. Emellett a Bizottságnak kell képviselnie az Uniót a választottbíróság előtt, amennyiben valamely jogvitát a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban választottbíróság elé terjesztettek. A lojális együttműködésnek az EUSZ 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségével összhangban a Bizottságnak előzetesen konzultálnia kell a Tanáccsal, például oly módon, hogy benyújtja részére az Unió nevében a választottbíróságnak benyújtani tervezett beadványok főbb pontjainak ismertetését, valamint a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Tanács által tett észrevételeket.

(10)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem zárja ki azt, hogy a tagállamok bizonyos feltételek mellett kétoldalú megállapodásokat kössenek az Egyesült Királysággal a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó konkrét kérdésekről a légi közlekedés, a vámügyi és a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés, valamint a szociális biztonság területén.

(11)

Meg kell határozni ezért egy olyan keretet, amelyet a tagállamoknak követniük kell abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy kétoldalú megállapodást kötnek az Egyesült Királysággal a légi közlekedés, a vámügyi és a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés, valamint a szociális biztonság területén, beleértve az ilyen kétoldalú megállapodásokra irányuló tárgyalásokra és e megállapodások megkötésére vonatkozó feltételeket és eljárást; e keretnek biztosítania kell, hogy az ilyen megállapodások összhangban legyenek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás céljával és az uniós joggal, valamint figyelembe vegyék a belső piacot és az Unió általános érdekeit. Ezenkívül azon tagállamoknak, amelyek olyan területeken szándékoznak az Egyesült Királysággal kétoldalú megállapodásokról tárgyalni és ilyen megállapodásokat kötni, amelyek nem tartoznak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá, a lojális együttműködés elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett tájékoztatniuk kell a Bizottságot a szándékaikról és a tárgyalások előrehaladásáról.

(12)

Emlékeztetünk arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 774. cikkének 3. bekezdésével, valamint az Európai Tanács 2018. november 25-i ülésének jegyzőkönyvében rögzített, a jövőbeli megállapodások területi hatályáról szóló európai tanácsi és európai bizottsági nyilatkozattal összhangban a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem alkalmazandó Gibraltárra, és területén semmilyen hatással nem bír. Az említett nyilatkozat kimondja egyrészt, hogy ez „nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az Unió és az Egyesült Királyság külön megállapodásokkal rendelkezzen Gibraltár tekintetében”, másrészt hogy „az Unió hatásköreinek sérelme nélkül, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok területi integritását, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése garantálja, ezen külön megállapodások esetében kérni kell a Spanyol Királyság előzetes egyetértését”.

(13)

Az uniós hatáskörnek a kereskedelmi és együttműködési megállapodáson keresztüli gyakorlása nem sérti az Unió és a tagállamok saját hatásköreit a bármely más harmadik országgal való nemzetközi megállapodások bármely folyamatban lévő vagy jövőbeli tárgyalása, aláírása vagy megkötése tekintetében, vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2. cikkében említett bármely kiegészítő megállapodás jövőbeli tárgyalása, aláírása vagy megkötése tekintetében.

(14)

Mivel a megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások nagyon későn zárultak le, nem volt lehetséges elvégezni a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését azok aláírását megelőzően. Ezért a Felek közvetlenül a megállapodások aláírását követően megkezdték a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését mind a 24 hiteles nyelvi változat tekintetében. A Felek diplomáciai jegyzékváltás útján hitelesként és véglegesként ismerték el a megállapodások minden említett nyelvi változatának jogilag ellenőrzött szövegeit. Az említett hiteles és végleges szövegek ab initio a megállapodások aláírt változatainak a helyébe léptek és azokat csatolták e határozathoz.

(15)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében történő megkötése külön eljárás tárgyát képezi.

(16)

A megállapodásokat jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodást az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kérdésektől eltérő kérdések tekintetében (3).

(2)   A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodást (4).

(3)   E megállapodások hitelesített és végleges szövegeit, amelyek ab initio az aláírt megállapodások változatainak helyébe léptek, csatolták e határozathoz.

2. cikk

(1)   Az Uniót a Bizottság képviseli a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 7. és 8. cikkével létrehozott partnerségi tanácsban, kereskedelmi partnerségi bizottságban, kereskedelmi szakbizottságokban és szakbizottságokban, továbbá az adott esetben a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 7. cikke 4. bekezdésének g) pontjával vagy 8. cikke 2. bekezdésének g) pontjával összhangban létrejövő további kereskedelmi szakbizottságokban, valamint szakbizottságokban.

Mindegyik tagállam számára biztosított a lehetőség, hogy egy képviselője az Unió küldöttségének részeként, a Bizottság képviselőjének kíséreteként részt vegyen a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján létrehozott partnerségi tanács és egyéb közös szervek ülésein.

(2)   Annak érdekében, hogy a Tanács a Szerződésekkel összhangban, teljeskörűen el tudja látni politikameghatározási, koordinatív, valamint döntéshozatali feladatait – különösen azáltal, hogy meghatározza az Unió nevében a partnerségi tanácsban, a kereskedelmi partnerségi bizottságban, a kereskedelmi szakbizottságokban és a szakbizottságokban képviselendő álláspontot –, a Bizottság biztosítja, hogy a Tanács az említett közös szervek üléseihez, valamint az írásbeli eljárással elfogadandó jogi aktusokhoz kapcsolódó minden információt és dokumentumot az adott ülést vagy írásbeli eljárást megelőzően megfelelő időben, de legkésőbb nyolc munkanappal az adott ülés vagy írásbeli eljárás előtt megkapjon.

A Tanácsnak időben tájékoztatást kell kapnia továbbá a partnerségi tanács, a kereskedelmi partnerségi bizottság, a kereskedelmi szakbizottságok és a szakbizottságok ülésein folytatott megbeszélésekről és azok eredményeiről, valamint az írásbeli eljárás alkalmazásáról, és kézhez kell kapnia ezen ülések vagy az említett eljárás jegyzőkönyvének tervezetét és valamennyi kapcsolódó dokumentumot.

(3)   Az Európai Parlament számára lehetővé kell tenni intézményi előjogainak a Szerződésekkel összhangban, a teljes folyamat során történő teljes körű gyakorlását.

(4)   A 2021. január 1-jét követő öt évben a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáról és alkalmazásáról. Az éves jelentés adott esetben megemlíti az Egyesült Királyság azon jogszabályaiban bekövetkezett releváns fejleményeket, amelyek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás második része első tárgykörének XI. címe alá tartozó támogatások ellenőrzésére és az adózásra vonatkozó területekre, valamint az említett cím alá tartozó munkaügyi és szociális normák védelmének szintjére, továbbá a környezetre és az éghajlatra vonatkoznak. Az említett öt éves időszakot követően a Bizottság rendszeresen és legalább kétévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

3. cikk

(1)   Az e bekezdés a)-k) pontjában felsorolt intézkedések elfogadását szabályozó konkrét jogalkotási aktusnak az Unióban történő hatálybalépéséig az Unió minden, ilyen intézkedések meghozatalára irányuló határozatát a kereskedelmi és együttműködési megállapodás megfelelő rendelkezéseiben meghatározott feltételekkel összhangban a Bizottság hozza meg a következők tekintetében:

a)

az érintett termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánás felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 34. cikkében meghatározottak szerint;

b)

korrekciós intézkedések alkalmazása és kötelezettségek felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 374. cikkében meghatározottak szerint;

c)

az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések, valamint az ellenintézkedések alkalmazása a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 411. cikkében meghatározottak szerint;

d)

korrekciós intézkedések alkalmazása a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 469. cikkében meghatározottak szerint;

e)

kompenzációs intézkedések és a kötelezettségek felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 501. cikkében meghatározottak szerint;

f)

korrekciós intézkedések alkalmazása és kötelezettségek felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 506. cikkében meghatározottak szerint;

g)

az Egyesült Királyság uniós programokban való részvételének felfüggesztése vagy megszüntetése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 718. és 719. cikkében meghatározottak szerint;

h)

a választottbírósági vagy szakértői testületi eljárás határozatának való megfeleléssel összefüggésben ideiglenes kártérítés felajánlása vagy elfogadása vagy a kötelezettségek felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 749. cikkében meghatározottak szerint, kivéve a 654/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) meghatározottakat;

i)

védintézkedések és az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 773. cikkében meghatározottak szerint;

j)

védintézkedések a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 448. cikkében meghatározottak szerint;

k)

az elfogadási kötelezettségek felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 457. cikkében meghatározottak szerint.

(2)   A Bizottság a Tanácson belüli érdemi véleménycsere lehetővé tétele érdekében teljeskörűen és időben tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket szándékozik elfogadni. A Bizottság a legteljesebb mértékben figyelembe veszi a kinyilvánított véleményeket. A Bizottság emellett adott esetben az Európai Parlamentet is tájékoztatja.

(3)   Amennyiben egy vagy több tagállamnak kifejezett aggályai vannak, az adott tagállam vagy tagállamok felkérhetik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadására. Ha a Bizottság nem válaszol pozitívan erre a felkérésre, időben tájékoztatja a Tanácsot annak okairól.

(4)   A Bizottság olyan intézkedéseket is elfogadhat, amelyek olyan formában állítják vissza a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott jogokat és kötelezettségeket, ahogyan azok az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadása előtti állapotukban léteztek. A (2) és a (3) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedések a tartósan fennálló jelentős eltérések okán egy évnél hosszabb ideig tartanak, egy vagy több tagállam felkérheti a Bizottságot, hogy aktiválja a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 411. cikkében előírt felülvizsgálati záradékot. A Bizottság időben megvizsgálja ezt a kérelmet, és mérlegeli, hogy adott esetben – a kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseinek megfelelően – a partnerségi tanács elé terjeszti-e az ügyet. Ha a Bizottság nem válaszol pozitívan erre a felkérésre, időben tájékoztatja a Tanácsot annak okairól.

(6)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadását szabályozó valamely konkrét jogalkotási aktus elfogadását megelőzően, de legkésőbb 2022. január 1-jéig a Tanács felülvizsgálja az e cikkben meghatározott megállapodásokat.

4. cikk

Amennyiben egy vagy több tagállam a kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásából adódó jelentős nehézségekről számol be, különös tekintettel a halászatra, a Bizottság prioritásként megvizsgálja az említett kérést és – a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban meghatározott rendelkezésekkel összhangban – adott esetben a partnerségi tanácshoz utalja az ügyet. Amennyiben nem sikerül kielégítő megoldást találni, az említett ügyet a lehető legrövidebb időn belül kezelni kell a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban biztosított felülvizsgálatok keretében. Amennyiben az említett nehézség továbbra is fennáll, megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy tárgyalásokra kerüljön sor a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szükséges módosításaira irányuló megállapodás megkötése érdekében.

5. cikk

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy bármely határozatot meghozzon az Unió nevében a következők tekintetében:

a)

az egyenértékűség 2023. december 31-ig elvégzendő újraértékelését követően az egyenértékűség elismerésének megerősítése vagy felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 14. melléklete 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

b)

az egyenértékűség elismerésének felfüggesztése, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 14. melléklete 3. cikkének (5) és (6) bekezdésével összhangban;

c)

az Egyesült Királyság valamely hatósága által a kibocsátó hatóság területi hatáskörén kívül működő gyártó létesítmények számára kibocsátott, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó hivatalos dokumentumok elfogadása, valamint azon feltételek meghatározása, amelyek mellett az Unió elfogadja az ilyen, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó hivatalos dokumentumokat, a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 12. melléklete 5. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban;

d)

a szükséges végrehajtási megállapodások elfogadása egyrészt a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó hivatalos dokumentumoknak az Egyesült Királyság hatóságával való cseréjéhez a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 12. mellékletének 6. cikke szerint, valamint az Egyesült Királyság hatóságával a gyártó létesítmények vizsgálatára vonatkozó információk cseréjéhez az említett melléklet 7. cikke szerint;

e)

a vizsgálatok elismerésének és az Egyesült Királyság által kibocsátott, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó hivatalos dokumentumok elfogadásának felfüggesztése, valamint az Egyesült Királyság értesítése a Bizottság azon szándékáról, hogy alkalmazza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 12. mellékletének 9. cikkét, továbbá konzultációk megkezdése az Egyesült Királysággal az említett melléklet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

f)

a másik Fél általi vizsgálatok elismerésének, valamint az általa kibocsátott, a helyes gyártási gyakorlatra vonatkozó hivatalos dokumentumok elfogadásának teljes vagy részleges felfüggesztése a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 12. mellékletének C. függelékében felsorolt egyes termékek vagy az összes ott felsorolt termék tekintetében, az említett melléklet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2)   A 3. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

6. cikk

(1)   A tagállamok felhatalmazást kapnak, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkének (4) bekezdésében említett megállapodásokat tárgyaljanak meg, írjanak alá és kössenek meg, a következő feltételekkel:

a)

ilyen megállapodásokat kizárólag a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkének (4) bekezdésében megállapított célból lehet megkötni és csak az abban meghatározott feltételekkel, és azok nem terjedhetnek ki semmilyen más kérdésre, függetlenül attól, hogy az ilyen kérdések a kereskedelmi és együttműködési megállapodás második része második tárgyköre I. címének hatálya alá tartoznak-e;

b)

e megállapodások nem tehetnek különbséget az uniós légi fuvarozók között.

Az e határozat 8. cikkében meghatározott eljárás alkalmazandó.

(2)   A tagállamok felhatalmazást kapnak, hogy megadják a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkének (9) bekezdésében említett engedélyeket az abban meghatározott feltételekkel, valamint az uniós és a nemzeti jog alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban. Az említett engedélyek megadása során a tagállamok nem tehetnek különbséget az uniós légi fuvarozók között.

(3)   A tagállamok felhatalmazást kapnak, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkének (9) bekezdésében említett megállapodásokat tárgyaljanak meg, írjanak alá és kössenek meg, a következő feltételekkel:

a)

ilyen megállapodásokat kizárólag a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 419. cikkének (9) bekezdésében megállapított célból lehet megkötni és csak az abban meghatározott feltételekkel, és azok nem terjedhetnek ki semmilyen más kérdésre, függetlenül attól, hogy az ilyen kérdések a kereskedelmi és együttműködési megállapodás második része második tárgyköre I. címének hatálya alá tartoznak-e;

b)

az említett megállapodások nem tehetnek különbséget az uniós légi fuvarozók között.

Az e határozat 8. cikkében meghatározott eljárás alkalmazandó.

7. cikk

A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy az Egyesült Királysággal kétoldalú megállapodásokról tárgyalásokat folytassanak, valamint ilyen megállapodásokat aláírjanak és kössenek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókkal, vámokkal és illetékekkel kapcsolatos követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv 41. cikkével összhangban, a szociális biztonsági rendszerek koordinálása területén a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó kérdéseket illetően, a következő feltételekkel:

a)

a tervezett megállapodásnak összeegyeztethetőnek kell lennie a kereskedelmi és együttműködési megállapodás és a belső piac működésével, és azt nem áshatja alá;

b)

a tervezett megállapodásnak összeegyeztethetőnek kell lennie az uniós joggal, és nem veszélyeztetheti az érintett területen folytatott uniós külső tevékenység valamely célkitűzésének megvalósítását, és az Unió érdekeit más módon sem sértheti;

c)

a tervezett megállapodásnak összhangban kell állnia az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilalmának az EUMSZ-ben rögzített elvével.

Az e határozat 8. cikkében meghatározott eljárás alkalmazandó.

8. cikk

(1)   Minden olyan tagállam, amely a 6. cikk (1) és (3) bekezdésében említett kétoldalú megállapodást vagy a 7. cikkben említett kétoldalú megállapodást szándékozik megtárgyalni, folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az ilyen megállapodásokról az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokról, és adott esetben felkéri a Bizottságot, hogy megfigyelőként vegyen részt a tárgyalásokon.

(2)   A tárgyalások lezárultával az érintett tagállam benyújtja az azok eredményeként létrejött megállapodástervezetet a Bizottságnak. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3)   A megállapodástervezet kézhezvételét követően legkésőbb három hónappal a Bizottság döntést hoz arról, hogy teljesülnek-e a 6. cikk (1) vagy (3) bekezdésének első albekezdésében vagy a 7. cikk első albekezdésében meghatározott feltételek. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy teljesülnek az említett feltételek, az érintett tagállam aláírhatja és megkötheti a szóban forgó megállapodást.

(4)   Az érintett tagállam a megállapodás hatálybalépését követő egy hónapon belül vagy amennyiben a megállapodást ideiglenesen kell alkalmazni, az ideiglenes alkalmazás kezdetétől számított egy hónapon belül megküldi a Bizottságnak a megállapodás egy példányát.

9. cikk

Azon tagállamok, amelyek olyan területeken szándékoznak az Egyesült Királysággal kétoldalú megállapodásokról tárgyalni és ilyen megállapodásokat kötni, amelyek nem tartoznak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá, a lojális együttműködés elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett megfelelő időben tájékoztatják a Bizottságot a szándékaikról és a tárgyalások előrehaladásáról.

10. cikk

Az uniós hatáskörnek a kereskedelmi és együttműködési megállapodáson keresztüli gyakorlása nem sértheti az Unió és a tagállamok saját hatásköreit a bármely más harmadik országgal való nemzetközi megállapodások bármely folyamatban lévő vagy jövőbeli tárgyalása, aláírása vagy megkötése tekintetében, vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás 2. cikkében említett bármely kiegészítő megállapodás jövőbeli tárgyalása, aláírása vagy megkötése tekintetében.

11. cikk

A Tanács elnöke az Unió nevében megküldi a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban előírt értesítés(eke)t – ideértve a kötelező erejűvé nyilvánításhoz szükséges belső követelmények teljesítéséről és belső eljárások lefolytatásáról szóló értesítést –, valamint az adatbiztonsági megállapodás 19. cikkének (1) bekezdésében említett értesítést.

12. cikk

A Tanács az Unió nevében jóváhagyja az e határozathoz csatolt nyilatkozatokat.

13. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS


(1)  2021. április 27-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A Tanács (EU) 2020/2252 határozata (2020. december 29.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 444., 2020.12.31, 2 o.).

(3)  Lásd e Hivatalos Lap 10. oldalát.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 2540. oldalát.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 654/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 189, 2014.6.27., 50. o).


2021.4.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/10


KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI

MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, ÉS MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTT

PREAMBULUM

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,

VALAMINT

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

1.

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a demokratikus elvek, a jogállamiság, az emberi jogok, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem iránt, amelyek e megállapodás és a kiegészítő megállapodások lényeges elemeit képezik,

2.

ELISMERVE a közös érdekű kérdésekben folytatott globális együttműködés fontosságát,

3.

ELISMERVE, hogy a nemzetközi kereskedelem és beruházások átláthatósága valamennyi érdekelt fél javát szolgálja,

4.

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy egyértelmű és kölcsönösen előnyös szabályokat állapítsanak meg a Felek közötti kereskedelemre és beruházásokra vonatkozóan,

5.

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás hatékony kezelésének, helyes értelmezésének és alkalmazásának, valamint az említett megállapodásokból eredő kötelezettségeknek való megfelelésnek a biztosítása érdekében alapvető fontosságú olyan, átfogó irányítást biztosító rendelkezések megállapítása, különös tekintettel a vitarendezési és végrehajtási szabályokra, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió és az Egyesült Királyság jogrendjének autonómiáját, valamint az Egyesült Királyság mint Európai Unión kívüli ország jogállását,

6.

ÉPÍTVE a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményből és más többoldalú és kétoldalú együttműködési eszközökből fakadó jogaikra és kötelezettségeikre,

7.

ELISMERVE az egyes Felek autonómiáját és azon jogait, hogy a területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű közpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint a közegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet – ideértve az éghajlatváltozást – és a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, az állatjólét, a magánélet védelme és az adatvédelem vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme, miközben a saját magas szintű védelmük javítására törekednek,

8.

BÍZVA egy olyan kiszámítható kereskedelmi környezet előnyeiben, amely előmozdítja a Felek közötti kereskedelmet és beruházásokat, továbbá segít elkerülni a kereskedelem torzulását és a tisztességtelen versenyelőnyöket oly módon, amely gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból elősegíti a fenntartható fejlődést,

9.

FELISMERVE, hogy ambiciózus, széles körű és kiegyensúlyozott gazdasági partnerségre van szükség, amely a nyílt és tisztességes versenyt és a fenntarthatóságot elősegítő egyenlő versenyfeltételeken alapul, a támogatásokra és a versenyre vonatkozó hatékony és szilárd keretek biztosítása révén, valamint a foglalkoztatás és a szociális normák, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az adózás területének magas szintű kölcsönös védelme iránti kötelezettségvállalásuk útján,

10.

FELISMERVE, hogy nyitott és biztonságos piacot kell biztosítani a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások –, valamint áruik és szolgáltatásaik számára a kereskedelem és a beruházások előtt álló indokolatlan akadályok elhárítása révén,

11.

MEGJEGYEZVE annak fontosságát, hogy a digitális kereskedelem révén új lehetőségeket teremtsenek a vállalkozások és a fogyasztók számára, valamint megszüntessék az adatforgalom és az elektronikus úton folytatott kereskedelem indokolatlan akadályait, tiszteletben tartva ugyanakkor a Feleknek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályait,

12.

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy ez a megállapodás a magas szintű fogyasztóvédelmet és gazdasági jólétet biztosító politikák, valamint az érintett hatóságok közötti együttműködés ösztönzése révén hozzájáruljon a fogyasztók jólétéhez,

13.

FIGYELEMBE VÉVE a határon átnyúló légi, közúti és tengeri összeköttetés fontosságát az utasok és az áruk szempontjából, valamint annak szükségességét, hogy a Felek közötti szállítási szolgáltatások nyújtása magas színvonalon történjen,

14.

ELISMERVE az energia- és nyersanyag-kereskedelemből és az ezekbe való beruházásból fakadó előnyöket, valamint az Unió és az Egyesült Királyság költséghatékony, tiszta és biztonságos energiaellátása támogatásának fontosságát,

15.

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Feleknek érdekükben áll egy, a műszaki együttműködést megkönnyítő keret létrehozása és a rendszerösszekötőkkel kapcsolatos új kereskedelmi megállapodások kidolgozása, amelyek minden időtávon megbízható és hatékony eredményeket hoznak,

16.

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a Felek között e területeken folytatott együttműködésnek és kereskedelemnek a tisztességes energiapiaci versenyen és a hálózatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférésen kell alapulnia,

17.

ELISMERVE a fenntartható energia, a megújuló energia – különösen az északi-tengeri tengeri energiatermelés – és az energiahatékonyság előnyeit,

18.

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák a partjaikkal szomszédos vizek békés használatát, valamint az említett vizekben található élő tengeri erőforrások optimális és méltányos hasznosítását, ideértve a közös halállományokkal való további fenntartható gazdálkodást,

19.

MEGJEGYEZVE, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és hogy 2021. január 1-jei hatállyal az Egyesült Királyság független parti állam, amely a nemzetközi jog alapján megfelelő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik,

20.

MEGERŐSÍTVE, hogy a parti államoknak a felségvizeik élő erőforrásainak feltárásával, kiaknázásával, megóvásával és kezelésével kapcsolatos szuverén jogaikat a nemzetközi jog – és különösen az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-én Montego Bay-ben kelt Tengerjogi Egyezményének (az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye) – elveivel összhangban és azoknak megfelelően kell gyakorolniuk,

21.

ELISMERVE a Felek között munkavállalás, illetve ideiglenes vagy állandó tartózkodás céljából mozgó személyek társadalombiztosítási jogai, valamint családtagjaik és túlélő hozzátartozóik jogai összehangolásának fontosságát,

22.

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a közös érdekű területeken – például a tudomány, a kutatás és az innováció, a nukleáris kutatás és az űrkutatás területén – egy olyan együttműködés, amely az Egyesült Királyságnak a megfelelő uniós programokban méltányos és megfelelő feltételek mellett való részvétele formájában valósul meg, mindkét Fél számára előnyös lesz,

23.

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Egyesült Királyság és az Unió között a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása és a büntetőjogi szankciók végrehajtása terén folytatott együttműködés – amely kiterjed többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelemre és e veszélyek megelőzésére – lehetővé teszi az Egyesült Királyság és az Unió biztonságának megerősítését,

24.

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Egyesült Királyság és az Unió között létrejöjjön egy megállapodás, amely jogalapot biztosít az ilyen együttműködéshez,

25.

ELISMERVE, hogy a Felek e megállapodást kiegészíthetik az e megállapodás által szabályozott, az átfogó kétoldalú kapcsolataik szerves részét képező egyéb megállapodásokkal, és hogy a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodást ilyen kiegészítő megállapodásként kötik meg, és az lehetővé teszi a minősített információk Felek közötti cseréjét e megállapodás vagy bármely más kiegészítő megállapodás szerint,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Cél

Ez a megállapodás megteremti a Felek közötti széles körű kapcsolat alapját, a jólét és a jószomszédi viszony térségén belül, amelyet az együttműködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek, tiszteletben tartva a Felek autonómiáját és szuverenitását.

2. Cikk

Kiegészítő megállapodások

1.   Amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság egyéb kétoldalú megállapodásokat köt egymással, az ilyen megállapodások az e megállapodást kiegészítő megállapodásoknak minősülnek, kivéve, ha az említett megállapodások másként rendelkeznek. Az ilyen kiegészítő megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és az átfogó keret részét képezik.

2.   Az (1) bekezdés a következőkre is alkalmazandó:

(a)

egyrészről az Unió és tagállamai, és másrészről az Egyesült Királyság közötti megállapodások; valamint

(b)

egyrészről az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről az Egyesült Királyság közötti megállapodások.

3. Cikk

Jóhiszeműség

1.   A Felek kölcsönösen tiszteletben tartják és jóhiszeműen segítik egymást az e megállapodásból és bármely kiegészítő megállapodásból fakadó feladatok végrehajtása során.

2.   A Felek minden megfelelő – általános vagy különös – intézkedést meghoznak az e megállapodásból és bármely kiegészítő megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását.

II. CÍM

AZ ÉRTELMEZÉS ALAPELVEI ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

4. Cikk

Nemzetközi közjog

1.   E megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás rendelkezéseit jóhiszeműen, szövegük összefüggéseinek szokásos értelme szerint, valamint a megállapodás tárgyának és céljának figyelembevételével és a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban kell értelmezni, ideértve a szerződések jogáról szóló, 1969. május 23-án Bécsben kelt bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is.

2.   Az egyértelműség érdekében e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás valamely Fél bírósága általi értelmezése nem köti a másik Fél bíróságát.

3.   Az egyértelműség érdekében, ha valamely Fél bírósága kiad egy értelmezést e megállapodásról vagy bármely kiegészítő megállapodásról, az a másik Fél bíróságai számára nem kötelező erejű.

5. Cikk

Egyéni jogok

1.   A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv SSC.67. cikkének sérelme nélkül és az Unió tekintetében e megállapodás harmadik részének kivételével e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely személyeknek a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozottaktól eltérő jogokat biztosít vagy kötelezettségeket ír elő, vagy lehetővé teszi, hogy a Felek belső jogrendszereikben közvetlenül hivatkozzanak e megállapodásra vagy bármely kiegészítő megállapodásra.

2.   Egyik Fél sem biztosít a saját joga szerinti keresetindítási jogot a másik Féllel szemben azon az alapon, hogy a másik Fél e megállapodást vagy bármely kiegészítő megállapodást megszegte.

6. Cikk

Fogalommeghatározások

1.   Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás alkalmazásában:

(a)

„érintett”: azonosított vagy azonosítható természetes személy; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen egy azonosító – például név, azonosító szám, helymeghatározó adat vagy online azonosító – vagy a természetes személy fizikai, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

(b)

„nap”: naptári nap;

(c)

„tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

(d)

„személyes adat”: az érintettre vonatkozó bármely információ;

(e)

„állam”: valamely tagállam, vagy az Egyesült Királyság, a szövegkörnyezettől függően;

(f)

valamely Fél „területe”: az egyes Felek tekintetében azok a területek, amelyekre e megállapodás a 774. cikkel összhangban alkalmazandó;

(g)

„átmeneti időszak”: a kilépésről rendelkező megállapodás 126. cikkében meghatározott átmeneti időszak; és

(h)

„a kilépésről rendelkező megállapodás”: a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás, beleértve annak jegyzőkönyveit is.

2.   E megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban az „Unióra”, „Félre” vagy „Felekre” történő bármely hivatkozást – eltérő rendelkezés hiányában, vagy ha a szövegösszefüggésből nem következik más – úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában az Európai Atomenergia-közösséget.

III. CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

7. Cikk

Partnerségi tanács

1.   A Felek partnerségi tanácsot hoznak létre. A partnerségi tanács az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből áll. A partnerségi tanács a tárgyalt kérdésektől függően különböző formációkban ülésezhet.

2.   A partnerségi tanács társelnöki tisztét az Európai Bizottság egy tagja és az Egyesült Királyság kormányának egy miniszteri szintű képviselője tölti be. A partnerségi tanács az Unió vagy az Egyesült Királyság kérésére, de legalább évente egyszer ülésezik, és közös megegyezéssel meghatározza üléseinek ütemezését és napirendjét.

3.   A partnerségi tanács felügyeli e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását. Ezen túlmenően felügyeli és elősegíti e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtását és alkalmazását. A Felek az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával, alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos bármely kérdést a partnerségi tanács elé terjeszthetnek.

4.   A partnerségi tanács hatáskörrel rendelkezik a következőkre:

(a)

határozatok elfogadása az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott kérdésekben;

(b)

e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával és alkalmazásával kapcsolatos ajánlások a Felek számára;

(c)

e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás módosításainak határozat útján történő elfogadása az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott esetekben;

(d)

az első rész III. címében foglaltak kivételével az e megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végéig határozatok elfogadása e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás módosításáról, feltéve, hogy az ilyen módosítások hibák kijavításához, vagy kihagyások vagy egyéb hiányosságok kezeléséhez szükségesek;

(e)

az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos kérdések megvitatása;

(f)

az e bekezdés g) pontjában említett hatáskörök és feladatok kivételével egyes hatáskörök átruházása a kereskedelmi partnerségi bizottságra vagy egy szakbizottságra;

(g)

határozat útján a 8. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő kereskedelmi szakbizottságok és szakbizottságok létrehozása, bármely kereskedelmi szakbizottság vagy szakbizottság feloszlatása, vagy a rájuk ruházott feladatok megváltoztatása; és

(h)

ajánlások a Felek számára az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás által lefedett meghatározott területeken a személyes adatok továbbítása tekintetében.

5.   A partnerségi tanács munkájára az 1. mellékletben foglalt eljárási szabályzat irányadó. A partnerségi tanács az említett mellékletet módosíthatja.

8. Cikk

Bizottságok

1.   Létrejönnek a következő bizottságok:

(a)

a kereskedelmi partnerségi bizottság, amely a második rész első tárgyköre I–VII. címének, VIII. címe 4. fejezetének és IX–XII. címének, a második rész hatodik tárgykörének, valamint a 27. mellékletnek a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(b)

az árukkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre I. címe 1. fejezetének és a második rész első tárgyköre VIII. címe 4. fejezetének a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(c)

a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre I. címe 2. és 5. fejezetének, továbbá a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv, valamint a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésére, a díjakra és illetékekre, a vámérték-megállapításra és a javított árukra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(d)

az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre I. címe 3. fejezetének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(e)

a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre I. címe 4. fejezetének és a 323. cikknek a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(f)

a szolgáltatásokkal, beruházásokkal és digitális kereskedelemmel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre II–IV. címének, valamint a második rész első tárgyköre VIII. címe 4. fejezetének a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(g)

a szellemi tulajdonnal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre V. címének a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(h)

a közbeszerzéssel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre VI. címének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(i)

a szabályozási együttműködéssel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre X. címének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(j)

a nyílt és tisztességes versenyt és a fenntartható fejlődést szolgáló egyenlő versenyfeltételekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a második rész első tárgyköre XI. címének és a 27. mellékletnek a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(k)

a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködéssel, valamint az adók, vámok és illetékek behajtásával foglalkozó kereskedelmi szakbizottság, amely a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(l)

az energiaügyi szakbizottság,

(i)

amely a második rész első tárgyköre VIII. címének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik, a 4. fejezet, a 323. cikk és a 27. melléklet kivételével, valamint

(ii)

amely a 4. fejezettel és 323. cikkel kapcsolatos kérdésekben tárgyalást folytathat az illetékes kereskedelmi szakbizottsággal, és szakértelmet biztosíthat számára;

(m)

a légi közlekedéssel foglalkozó szakbizottság, amely a második rész második tárgyköre I. címének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(n)

a repülésbiztonsággal foglalkozó szakbizottság, amely a második rész második tárgyköre II. címének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(o)

a közúti közlekedéssel foglalkozó szakbizottság, amely a második rész harmadik tárgykörének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(p)

a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó szakbizottság, amely a második rész negyedik fejezetének és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyvnek a hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(q)

a halászati szakbizottság, amely a második rész ötödik tárgykörének hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik;

(r)

a bűnüldözési és igazságügyi együttműködéssel foglalkozó szakbizottság, amely a harmadik rész hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik; és

(s)

az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság, amely az ötödik rész hatálya alá tartozó kérdésekkel foglalkozik.

2.   A második rész első tárgyköre I–VII. címével, VIII. címének 4. fejezetével és IX–XII. címével, a második rész hatodik tárgykörével, valamint a 27. melléklettel kapcsolatos kérdések tekintetében az e cikk (1) bekezdésében említett kereskedelmi partnerségi bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy:

(a)

segítse a partnerségi tanácsot a feladatai ellátásában, ideértve különösen a partnerségi tanács részére történő jelentéstételt, valamint az utóbbi által rábízott feladatok végrehajtását,

(b)

felügyelje e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtását;

(c)

határozatokat fogadjon el vagy ajánlásokat tegyen az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban előírtak szerint, vagy amennyiben a partnerségi tanács ilyen hatáskört ruházott rá;

(d)

felügyelje az e cikk (1) bekezdésében említett kereskedelmi szakbizottságok munkáját;

(e)

feltárja a legmegfelelőbb módot az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban esetlegesen felmerülő nehézségek megelőzésére vagy megoldására, a hatodik rész I. címének sérelme nélkül;

(f)

gyakorolja a partnerségi tanács által a 7. cikk (4) bekezdésének f) pontja értelmében ráruházott hatásköröket;

(g)

határozat útján az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő kereskedelmi szakbizottságokat hozzon létre, az ilyen kereskedelmi szakbizottságokat feloszlassa, vagy a rájuk ruházott feladatokat megváltoztassa; valamint

(h)

munkacsoportokat hozzon létre, felügyeljen, koordináljon és oszlasson fel, vagy azok felügyeletét egy kereskedelmi szakbizottságra ruházza át.

3.   A kereskedelmi szakbizottságok a hatáskörüket érintő kérdések tekintetében hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:

(a)

figyelemmel kísérjék és felülvizsgálják az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtását, és biztosítsák azok megfelelő működését;

(b)

segítsék a kereskedelmi partnerségi bizottságot a feladatai ellátásában, ideértve különösen a kereskedelmi partnerségi bizottság részére történő jelentéstételt, valamint az utóbbi által rájuk bízott feladatok végrehajtását;

(c)

elvégezzék a partnerségi tanács és a kereskedelmi partnerségi bizottság feladatainak támogatásához szükséges technikai előkészítő munkát, beleértve azt az esetet is, amikor ezeknek a szerveknek határozatot vagy ajánlást kell elfogadniuk;

(d)

határozatokat fogadjanak el az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott kérdésekben;

(e)

megvitassák az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásából eredő technikai kérdéseket, a hatodik rész I. címének sérelme nélkül; és

(f)

fórumot biztosítsanak a Felek számára az információcseréhez, a bevált gyakorlatok megvitatásához és a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok megosztásához.

4.   A szakbizottságok a hatáskörüket érintő kérdések tekintetében hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy:

(a)

figyelemmel kísérjék és felülvizsgálják e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtását, és biztosítsák annak megfelelő működését;

(b)

segítsék a partnerségi tanácsot a feladatai ellátásában, ideértve különösen a partnerségi tanács részére történő jelentéstételt, valamint az utóbbi által rájuk bízott feladatok végrehajtását;

(c)

határozatokat – beleértve a módosításokat is – és ajánlásokat fogadjanak el az e megállapodásban vagy bármely kiegészítő megállapodásban meghatározott ügyekben, vagy azon ügyekben, amelyekre vonatkozóan a partnerségi tanács a 7. cikk (4) bekezdésének f) pontjával összhangban a hatásköreit valamely szakbizottságra ruházta;

(d)

megvitassák az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket;

(e)

fórumot biztosítsanak a Felek számára az információcseréhez, a bevált gyakorlatok megvitatásához és a végrehajtással kapcsolatos tapasztalatok megosztásához;

(f)

munkacsoportokat hozzanak létre, felügyeljenek, koordináljanak és oszlassanak fel; valamint

(g)

konzultációs fórumot biztosítsanak a 738. cikk (7) bekezdése értelmében.

5.   A bizottságok az egyes Felek képviselőiből állnak. A Felek biztosítják, hogy a bizottságokban részt vevő képviselőik megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a tárgyalt kérdések tekintetében.

6.   A kereskedelmi partnerségi bizottság társelnöki tisztét az Unió egy magas rangú képviselője és az Egyesült Királyság egy képviselője – vagy ezek megbízottjai – töltik be, akik a kereskedelmi vonatkozású ügyekben hatáskörrel rendelkeznek. A kereskedelmi partnerségi bizottság az Unió vagy az Egyesült Királyság kérésére, de legalább évente egyszer ülésezik, és közös megegyezéssel meghatározza üléseinek ütemezését és napirendjét.

7.   A kereskedelmi szakbizottságok és a szakbizottságok társelnöki tisztét az Unió egy képviselője és az Egyesült Királyság egy képviselője tölti be. Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, vagy ha a társelnökök másként nem határoznak, a bizottságok legalább évente egyszer üléseznek.

8.   A bizottságok közös megegyezéssel határozzák meg üléseik ütemezését és napirendjét.

9.   A bizottságok munkájára az 1. mellékletben foglalt eljárási szabályzat az irányadó.

10.   A (9) bekezdéstől eltérve bármely bizottság elfogadhatja és később módosíthatja a munkájára irányadó saját szabályait.

9. Cikk

Munkacsoportok

1.   A következő munkacsoportok jönnek létre:

(a)

az ökológiai termékkel foglalkozó munkacsoport, a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság felügyelete alatt;

(b)

a gépjárművekkel és gépjárműalkatrészekkel foglalkozó munkacsoport, a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság felügyelete alatt;

(c)

a gyógyszerekkel foglalkozó munkacsoport, a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság felügyelete alatt;

(d)

a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó munkacsoport, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjával foglalkozó szakbizottság felügyelete alatt.

2.   A munkacsoportok – a bizottságok felügyelete mellett – segítik a bizottságokat a feladataik ellátásában, és különösen előkészítik a bizottságok munkáját, és elvégzik a bizottságok által rájuk bízott feladatokat.

3.   A munkacsoportok az Unió és az Egyesült Királyság képviselőiből állnak, és azok társelnöki tisztét az Unió egy képviselője és az Egyesült Királyság egy képviselője tölti be.

4.   A munkacsoportok közös megegyezéssel határozzák meg eljárási szabályzatukat, valamint üléseik ütemezését és napirendjét.

10. Cikk

Határozatok és ajánlások

1.   A partnerségi tanács vagy adott esetben valamely bizottság által elfogadott határozatok kötelező erejűek a Felekre és az e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás alapján létrehozott valamennyi szervre nézve, beleértve a hatodik rész I. címében említett választottbíróságot is. Az ajánlások nem kötelező erejűek.

2.   A partnerségi tanács vagy adott esetben valamely bizottság közös megegyezéssel fogad el határozatokat és tesz ajánlásokat.

11. Cikk

Parlamenti együttműködés

1.   Az Európai Parlament és az Egyesült Királyság parlamentje parlamenti partnerségi közgyűlést hozhat létre, amely európai parlamenti képviselőkből és az Egyesült Királyság parlamenti képviselőiből áll és fórumként szolgál a partnerséggel kapcsolatos eszmecseréhez.

2.   A parlamenti partnerségi közgyűlés a létrehozását követően:

(a)

tájékoztatást kérhet a partnerségi tanácstól e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásával kapcsolatban, amely ezt követően a közgyűlés rendelkezésére bocsátja a kért információkat;

(b)

tájékoztatást kap a partnerségi tanács határozatairól és ajánlásairól; valamint

(c)

ajánlásokat tehet a partnerségi tanácsnak.

12. Cikk

A civil társadalom részvétele

A Felek konzultálnak a civil társadalommal e megállapodás és bármely kiegészítő megállapodás végrehajtásáról, különösen a belső tanácsadó csoportokkal, valamint a 13. és 14. cikkben említett civil társadalmi fórummal való együttműködés révén.

13. Cikk

Belső tanácsadó csoportok

1.   A Felek az e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekről konzultációt folytatnak a gazdasági növekedéssel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, valamint szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és egyéb kérdésekkel foglalkozó független civil társadalmi szervezetek, köztük nem kormányzati szervezetek, üzleti és munkáltatói szervezetek, valamint szakszervezetek képviselőiből álló, újonnan létrehozott vagy meglévő belső tanácsadó csoportjukban vagy csoportjaikban. A Felek különböző formációkban összehívhatják belső tanácsadó csoportjukat vagy csoportjaikat, hogy megvitassák e megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás különböző rendelkezéseinek végrehajtását.

2.   A Felek figyelembe veszik a belső tanácsadó csoportjuk vagy csoportjaik által benyújtott véleményeket vagy ajánlásokat. Az egyes Felek képviselői legalább évente egyszer konzultálnak saját belső tanácsadó csoportjukkal vagy csoportjaikkal. Az ülések virtuális úton is megtarthatók.

3.   Annak érdekében, hogy a nyilvánosság jobban megismerje a belső tanácsadó csoportokat, a Felek törekednek arra, hogy közzétegyék a belső tanácsadó csoportjukban vagy csoportjaikban részt vevő szervezetek listáját, valamint az említett csoportok kapcsolattartójának adatait.

4.   A Felek előmozdítják a belső tanácsadó csoportjaik közötti együttműködést, többek között – amennyiben lehetséges – a belső tanácsadó csoportjaik tagjai elérhetőségének cseréjével.

14. Cikk

Civil társadalmi fórum

1.   A Felek elősegítik egy civil társadalmi fórum megszervezését, amelynek célja, hogy a második rész végrehajtásáról szóló párbeszéd színtere legyen. A partnerségi tanács elfogadja a fórum irányítására vonatkozó operatív iránymutatásokat.

2.   Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a civil társadalmi fórum évente legalább egyszer ülésezik. A civil társadalmi fórum ülései virtuális úton is megtarthatók.

3.   A civil társadalmi fórum nyitva áll a Felek területén letelepedett független civil társadalmi szervezetek részvétele előtt, beleértve a 13. cikkben említett belső tanácsadó csoportok tagjait is. A Felek előmozdítják a kiegyensúlyozott képviseletet, beleértve a gazdasági növekedéssel és a fenntartható fejlődéssel, valamint a szociális, emberi jogi, környezetvédelmi és egyéb kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket, üzleti és munkáltatói szervezeteket és szakszervezeteket.

MÁSODIK RÉSZ

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS, HALÁSZAT ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

ELSŐ TÁRGYKÖR

KERESKEDELEM

I. CÍM

ÁRUKERESKEDELEM

1. FEJEZET

NEMZETI ELBÁNÁS ÉS AZ ÁRUK PIACRA JUTÁSA (PIACVÉDELMI ESZKÖZÖK IS)

15. Cikk

Célkitűzés

E fejezet célja a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése és az liberalizált árukereskedelem fenntartása e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

16. Cikk

Hatály

Eltérő rendelkezés hiányában ez a fejezet valamely Fél áruinak a kereskedelmére vonatkozik.

17. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)

„konzuli intézkedések”: az importáló Fél konzuljától az exportáló Fél területén vagy egy harmadik Fél területén az áruimporttal összefüggésben konzuli számla, a kereskedelmi számlára vonatkozó konzuli engedély, származási bizonyítvány, manifeszt, a fuvarozást végző szolgáltató kiviteli nyilatkozatai, vagy egyéb vámügyi okiratok beszerzésére irányuló eljárás;

(b)

„vámérték-egyezmény”: az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás;

(c)

„exportengedélyezési eljárás”: olyan, engedélyezésként is említett, a Fél által alkalmazott, az exportengedélyezési rendszerek működtetésére használt igazgatási eljárás, amely a Féltől történő exportálás előfeltételeként kérelem vagy más, a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő dokumentáció benyújtását írja elő a vonatkozó közigazgatási szervhez;

(d)

„importengedélyezési eljárás”: olyan, engedélyezésként is említett, a Fél által alkalmazott, az importengedélyezési rendszerek működtetésére használt igazgatási eljárás, amely a Fél területére történő behozatal előfeltételeként kérelem vagy más, a vámkezeléshez általában szükségestől eltérő dokumentáció benyújtását írja elő a vonatkozó közigazgatási szervhez vagy szervekhez;

(e)

„származó áru”: eltérő rendelkezés hiányában az e cím 2. fejezetében meghatározott származási szabályok szerint származónak minősülő áru;

(f)

„teljesítőképességi követelmény”: a következőkre vonatkozó követelmény:

(i)

áruk adott mennyiségének, értékének vagy százalékának exportálása;

(ii)

az importengedélyt kiállító Fél áruinak importált árukkal való helyettesítése;

(iii)

egyéb áruk vásárlása az importengedélyt kiállító Fél területén az importengedéllyel rendelkező személy által, vagy a hazailag előállított áruk kedvezményben részesítése;

(iv)

áruk előállítása az importengedéllyel rendelkező személy által az importengedélyt kiállító Fél területén egy adott mennyiségben, értékben vagy adott arányú hazai tartalommal; vagy

(v)

olyan követelmény, amely bármilyen formában kapcsolódik az import mennyiségéhez vagy értékéhez, az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a devizaáramlás mennyiségéhez;

g)

„átalakított áru”: a HR 32., 40., 84–90., 94. vagy 95. árucsoportjába tartozó olyan áru, amely:

(i)

teljes egészében vagy részben használt árukból nyert alkotórészekből áll;

(ii)

a várható élettartama és teljesítménye tekintetében hasonló ahhoz, amivel az ilyen használt áruk új állapotban rendelkeztek; valamint

(iii)

az új állapotú ilyen árukra alkalmazandóval azonos garanciát élvez; valamint

h)

„javítás”: bármely olyan feldolgozási művelet, amelyet egy árun a működési vagy anyaghibák kiküszöbölése érdekében végeznek el, és amely az áru eredeti funkciójának helyreállításával vagy a használatára vonatkozó műszaki előírásoknak való megfelelés biztosításával jár. Az áruk javítása magában foglalja a helyreállítást és a karbantartást, és az áru értékének lehetséges növekedését az adott áru eredeti rendeltetésének helyreállításából eredően, de nem foglalja magában az olyan műveletet vagy folyamatot, amely:

(i)

megsemmisíti egy áru alapvető jellemzőit vagy új, illetve kereskedelmi szempontból eltérő árut hoz létre;

(ii)

egy félkész árut késztermékké alakít; vagy

(iii)

amelyet azért alkalmaznak, hogy az áru műszaki teljesítményét javítsák vagy fokozzák.

18. Cikk

Az áruk tarifális besorolása

A Felek közötti, e megállapodás szerinti árukereskedelemben az áruk tarifális besorolása a Felek vámnómenklatúrája szerint, a Harmonizált Rendszerrel összhangban történik.

19. Cikk

A belső adózással és szabályozással kapcsolatos nemzeti elbánás

A Felek nemzeti elbánásban részesítik a másik Fél áruit, összhangban az 1994. évi GATT III. cikkével, és a hozzá fűzött megjegyzésekkel és kiegészítő rendelkezésekkel. E célból az 1994. évi GATT III. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

20. Cikk

Szabad árutovábbítás

Az egyes Felek biztosítják a szabad árutovábbítást a területükön, a nemzetközi áthaladásra legalkalmasabb útvonalakon, a másik Fél vagy bármely más harmadik ország területére irányuló vagy onnan kiinduló tranzitforgalom számára. E célból az 1994. évi GATT V. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik. A Felek egyetértenek abban, hogy az 1994. évi GATT V. cikke magában foglalja az energiahordozó áruk többek között csővezetékeken vagy villamosenergia-hálózatokon keresztül történő szállítását is.

21. Cikk

A vámok tilalma

Amennyiben ez a megállapodás másként nem rendelkezik, a másik Fél összes származó árujára tilos vámot kivetni.

22. Cikk

Kiviteli vámok, adók vagy más díjak

1.   A Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn semmilyen vámot, adót vagy egyéb díjat, amelyet egy árunak a másik Fél részére történő kivitelére vagy azzal kapcsolatban vetnek ki; vagy a másik Fél területére exportált árura kivetett olyan belső adót vagy egyéb díjat, amely meghaladja azt az adót vagy díjat, amelyet hazai fogyasztásra szánt hasonló árura vetnének ki.

2.   E cikk alkalmazásában az egyéb díjak nem foglalják magukban a 23. cikk alapján megengedett díjakat vagy egyéb terheket.

23. Cikk

Díjak és alaki követelmények

1.   A valamely Fél által a másik Fél árujának behozatalára vagy kivitelére, illetve azzal kapcsolatban kivetett díjak és egyéb terhek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódik, és azok nem képezhetik a belföldi áruk közvetett védelmét, sem pedig a kivitel vagy a behozatal adóügyi célból való megadóztatását. A Felek nem vethetnek ki értékalapú, ad valorem díjakat vagy egyéb terheket behozatalra vagy kivitelre, vagy azzal kapcsolatban.

2.   Az egyes Felek csak akkor vethetnek ki díjakat vagy téríttethetik meg a költségeket, ha meghatározott szolgáltatásokat nyújtanak, különösen, de nem kizárólag a következőket:

(a)

vámtisztviselők jelenléte kérésre a hivatalos munkaidőn kívül vagy a vámhivatali helyiségektől vagy területektől eltérő helyen;

(b)

az árukra vonatkozó elemzések vagy szakértői jelentések, valamint az áruk kérelmezőhöz való visszaküldésének postai díjai, különösen a kötelező érvényű felvilágosítással vagy a vámjogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazására vonatkozó tájékoztatással kapcsolatos határozatok tekintetében;

(c)

az áruk vizsgálata vagy azokból történő mintavétel ellenőrzési célokra, vagy az áruk megsemmisítése, amikor a vámtisztviselők alkalmazásán kívüli költségek is keletkeznek; valamint

(d)

kivételes ellenőrzési intézkedések, amikor ezek az áru jellege vagy valamely lehetséges kockázat miatt szükségesek.

3.   Valamennyi Fél haladéktalanul közzéteszi az általa az importtal vagy exporttal kapcsolatban kivetett díjakat és illetékeket egy hivatalos honlapon oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek megismerhessék azokat. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított díj vagy teher indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott díjakat és terheket, valamint azt, hogy mikor és hogyan kell azokat kiegyenlíteni; továbbá új vagy módosított díjak és terhek nem vethetők ki mindaddig, amíg az e bekezdésnek megfelelő információkat nem tették közzé és azok nem elérhetők.

4.   Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – a kapcsolódó díjakat és terheket is beleértve – a másik Fél áruinak importjával összefüggésben.

24. Cikk

Javított áruk

1.   Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – függetlenül annak származásától –, amely azt követően lép be újra a Fél területére, hogy az árut javítás céljából ideiglenesen kivitték a területéről a másik Fél területére.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban.

3.   Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél területéről javítás céljából ideiglenesen hoznak be a területére.

25. Cikk

Átalakított áruk

1.   Egyik Fél sem részesítheti a másik Fél átalakított áruit kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amilyenben az új állapotú azonos árukat részesíti.

2.   A 26. cikk alkalmazandó az átalakított árukra vonatkozó behozatali és kiviteli tilalmakra vagy korlátozásokra. Amennyiben valamely Fél behozatali és kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat fogad el vagy tart fenn a használt árukra vonatkozóan, ezeket az intézkedéseket nem alkalmazza az átalakított áruk tekintetében.

3.   Valamely Fél megkövetelheti, hogy az átalakított árukat a területén történő forgalmazás vagy értékesítés céljából ekként azonosítsák, és hogy azok megfeleljenek az új állapotú azonos árukra vonatkozó valamennyi alkalmazandó műszaki előírásnak.

26. Cikk

Import- és exportkorlátozások

1.   Egyik Fél sem fogad el és tart fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve az 1994. évi GATT XI. cikkével összhangban, beleértve a hozzá fűzött megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

2.   A Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn:

(a)

az export- és importárra vonatkozó követelményeket, kivéve azokat, amelyek a kiegyenlítő és dömpingellenes vámokra vonatkozó végzések és kötelezettségvállalások végrehajtása során megengedettek; vagy

(b)

teljesítőképességi követelmény teljesítéséhez kötött importengedélyezést.

27. Cikk

Import- és exportmonopóliumok

Egyik Fél sem jelölhet ki vagy tarthat fenn import- vagy exportmonopóliumot. E cikk alkalmazásában az import- vagy exportmonopólium azt jelenti, hogy az egyik Fél kizárólagos jogot vagy felhatalmazást ad egy jogalanynak arra, hogy egy árut a másik Fél területéről importáljon vagy oda exportáljon.

28. Cikk

Importengedélyezési eljárások

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy a Felek közötti árukereskedelemre alkalmazandó valamennyi importengedélyezési eljárás alkalmazása semleges legyen, és azokat tisztességes, méltányos, megkülönböztetésmentes és átlátható módon folytassák le.

2.   Valamely Fél csak akkor fogad el vagy tart fenn engedélyezési eljárásokat a másik Fél területéről a saját területére történő behozatal feltételeként, ha egy adott közigazgatási cél egyéb megfelelő eljárások útján nem érhető el.

3.   Valamely Fél nem fogad el vagy tart fenn nem automatikus importengedélyezési eljárásokat, kivéve ha azok olyan intézkedések végrehajtásához szükségesek, amelyek összhangban vannak e megállapodással. Az ilyen nem automatikus importengedélyezési eljárást elfogadó Fél egyértelműen megjelöli a szóban forgó engedélyezési eljárás révén végrehajtott intézkedést.

4.   A Felek bármely importengedélyezési eljárást a WTO importengedélyezési eljárásokról szóló megállapodásának (a továbbiakban: az importengedélyezési megállapodás) 1–3. cikkével összhangban vezetnek be és működtetnek. Ebből a célból az importengedélyezési megállapodás 1–3. cikkét belefoglalják ebbe a megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

5.   Az importengedélyezési eljárást bevezető vagy módosító Fél minden vonatkozó információt online elérhetővé tesz egy hivatalos honlapon. Ezt az információt lehetőség szerint az új vagy módosított engedélyezési eljárás alkalmazásának kezdőnapja előtt legalább 21 nappal, de legkésőbb az alkalmazás kezdőnapjáig közzé kell tenni. Az említett információknak tartalmazniuk kell az importengedélyezési megállapodás 5. cikkében előírt adatokat.

6.   Az egyik Fél a másik Fél kérésére haladéktalanul rendelkezésre bocsát minden lényeges információt az általa elfogadni vagy fenntartani kívánt importengedélyezési eljárásokról, beleértve az importengedélyezési megállapodás 1–3. cikkében említett információkat is.

7.   Az egyértelműség érdekében e cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy importengedélyt adjon ki, illetve egyik Felet sem akadályozza abban, hogy végrehajtsa az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozataiból, valamint a többoldalú nonproliferációs rendszerekből és importellenőrzési megállapodásokból eredő kötelezettségeit vagy kötelezettségvállalásait.

29. Cikk

Exportengedélyezési eljárások

1.   Az egyes Felek oly módon teszik közzé új exportengedélyezési eljárásaikat, illetve a meglévő exportengedélyezési eljárásaik módosításait, hogy a kormányoknak, kereskedőknek és más érdekelt feleknek lehetőségük legyen megismerni azokat. Az ilyen közzétételre lehetőség szerint az eljárás vagy a módosítás hatálybalépése előtt 45 nappal kerül sor, de minden esetben legkésőbb az eljárás vagy a módosítás hatálybalépésének napján, és adott esetben az ilyen közzétételre a vonatkozó kormányzati weboldalakon kerül sor.

2.   Az exportengedélyezési eljárások közzététele a következő információkat tartalmazza:

(a)

a Fél exportengedélyezési eljárásainak szövege, vagy ezen eljárások Fél általi bármely módosítása;

(b)

az egyes engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó áruk;

(c)

minden egyes eljárás esetében az engedély kérelmezésére vonatkozó eljárás és minden olyan kritérium leírása, amelyet a kérelmezőnek teljesítenie kell ahhoz, hogy engedélyért folyamodhasson, mint például a tevékenységére vonatkozó engedély birtoklása, beruházás létrehozása vagy fenntartása, vagy valamely Fél területén meghatározott formában való működés;

(d)

az(ok) a kapcsolattartási pont(ok), ahol az érdekelt személyek további információkat kaphatnak az exportengedély megszerzéséhez szükséges feltételekről;

(e)

az(ok) a közigazgatási szerv(ek), amely(ek)hez a kérelmet vagy más vonatkozó dokumentációt be kell nyújtani;

(f)

az exportengedélyezési eljárás keretében végrehajtásra kerülő bármely intézkedés(ek) leírása;

(g)

az az időszak, amely alatt az egyes exportengedélyezési eljárások hatályban maradnak, kivéve, ha az eljárás visszavonásig hatályban marad, vagy amíg azt új közzététel keretében felülvizsgálják;

(h)

amennyiben az egyik Fél engedélyezési eljárást szándékozik alkalmazni egy exportkvóta igazgatására, meg kell adni a kvóta teljes mennyiségét és – adott esetben – a kvóta értékét, valamint a kvóta nyitó- és zárónapját; valamint

(i)

minden olyan mentesség vagy kivétel, amely felváltja az exportengedély megszerzésére vonatkozó követelményt, továbbá az említett mentességek vagy kivételek kérelmezésének vagy felhasználásának módja és azok megadásának kritériumai.

3.   E megállapodás hatálybalépésének napját követő 45 napon belül az egyes Felek értesítik a másik Felet meglévő exportengedélyezési eljárásaikról. Az értesítéstől számított 60 napon belül az egyes Felek értesítik a másik Felet minden új exportengedélyezési eljárásról és a meglévő exportengedélyezési eljárások bármely módosításáról. Az értesítésben hivatkozni kell azokra a forrásokra, ahol a (2) bekezdésben előírt információkat közzéteszik, és adott esetben meg kell adni a vonatkozó kormányzati honlapok címét is.

4.   Az egyértelműség érdekében e cikk nem írja elő egyik Fél számára sem, hogy exportengedélyt adjon ki, és nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy végrehajtsák az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozatai, valamint a többoldalú nonproliferációs rendszerek és exportellenőrzési megállapodások – többek között a hagyományos fegyverek és kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának ellenőrzéséről szóló Wassenaari Megállapodás, az Ausztrália Csoport, a Nukleáris Szállítók Csoportja és a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer – szerinti kötelezettségvállalásaikat, vagy hogy független szankciórendszereket fogadjanak el, tartsanak fenn vagy hajtsanak végre.

30. Cikk

Vámérték-megállapítás

Az egyes Felek az 1994. évi GATT VII. cikkével és a vámérték-egyezménnyel összhangban határozzák meg a másik Fél által a területükre behozott áruk vámértékét. E célból az 1994. évi GATT VII. cikkét, ideértve annak megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, valamint a vámérték-egyezmény 1–17. cikkét és annak értelmezését belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

31. Cikk

Kedvezménykihasználtság

1.   E megállapodás működésének nyomon követése és a kedvezménykihasználtsági arányok kiszámítása céljából a Felek évente kicserélik behozatali statisztikáikat egy 10 éves időszak során, amely időszak e megállapodás hatálybalépése után egy évvel kezdődik. Amennyiben a partnerségi tanács másként nem határoz, ez az időszak automatikusan meghosszabbodik öt évvel, és ezt követően a partnerségi tanács dönthet annak további meghosszabbításáról.

2.   A behozatali statisztikák cseréje arra a legutóbbi évre vonatkozó adatokra terjed ki, amelyre vonatkozóan ilyen adatok rendelkezésre állnak, beleértve az értéket és adott esetben a mennyiséget is, a tarifasorok szintjén az e megállapodás alapján preferenciális elbánásban részesülő, valamint a preferenciális elbánásban nem részesülő, a másik Féltől származó áruk behozatala tekintetében.

32. Cikk

Piacvédelmi eszközök

1.   A Felek megerősítik a következők szerinti jogaikat és kötelezettségeiket: az 1994. évi GATT VI. cikke, a dömpingellenes megállapodás, a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: az SCM-megállapodás), az 1994. évi GATT XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló egyezmény, valamint a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke.

2.   E cím 2. fejezete nem alkalmazandó a dömpingellenes, a kiegyenlítő és a védintézkedési vizsgálatokra és intézkedésekre.

3.   A Felek a dömpingellenes megállapodás és az SCM-megállapodás követelményeinek megfelelően, továbbá méltányos és átlátható eljárást követve alkalmazzák a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket.

4.   A dömpingellenes vagy kiegyenlítő vizsgálatnak alávetett valamennyi érdekelt fél (1) teljes körű lehetőséget kap érdekeinek védelmére, amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását.

5.   Az egyes Felek vizsgálatot végző hatósága az adott Fél jogával összhangban mérlegelheti, hogy a kivetendő dömpingellenes vám összege a teljes dömpingkülönbözetnek vagy egy kisebb összegnek feleljen-e meg.

6.   Az egyes Felek hatóságainak a Felek jogával összhangban átadott információt kell figyelembe venniük annak meghatározásához, hogy fűződik-e közérdek dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám kivetéséhez.

7.   Egyik Fél sem alkalmazhat vagy tarthat fenn ugyanazon áru tekintetében, egyazon időben:

(a)

a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke szerinti intézkedést; valamint

(b)

az 1994. évi GATT XIX. cikke, illetve a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést.

8.   A hatodik rész I. címe nem alkalmazandó e cikk (1)–(6) bekezdésére.

33. Cikk

A meglévő WTO-vámkontingensek felhasználása

1.   Az egyik Fél területéről származó termékek nem importálhatók a másik Fél területére a (2) bekezdésben meghatározott meglévő WTO-vámkontingensek alapján. Ez kiterjed azokra a vámkontingensekre is, amelyek megosztása az Európai Unió által a G/SECRET/42/Add.2 WTO-dokumentumban, az Egyesült Királyság által pedig a G/SECRET/44 WTO-dokumentumban kezdeményezett, a GATT XXVIII. cikke szerinti tárgyalások keretében folyik, az egyes Felek vonatkozó belső jogszabályaiban meghatározottak szerint. E cikk alkalmazásában a termékek származó státuszát az importáló Félnél alkalmazandó, nem preferenciális származási szabályok alapján kell meghatározni.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában „meglévő WTO-vámkontingensek”: azok a vámkontingensek, amelyek az EU-28-nak a WTO-hoz a G/MA/TAR/RS/506/Add.1 és a G/MA/TAR/RS/506/Add.2. dokumentummal módosított G/MA/TAR/RS/506 dokumentumban benyújtott, az 1994. évi GATT szerinti engedményes listája tervezetében szerepelnek.

34. Cikk

Intézkedések a vámjogszabályok megsértése vagy kijátszása esetén

1.   A Felek együttműködnek a vámjogszabályok megsértésének vagy kijátszásának megelőzésében, felderítésében és leküzdésében, e cím 2. fejezete és a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeikkel összhangban. Az egyes Felek azonos intézkedéseket hoznak a saját és a másik Fél pénzügyi érdekeinek védelme érdekében az Egyesült Királyság vagy az Unió vámterületére belépő árukra kivetett vámok tekintetében.

2.   A szabályoknak megfelelő kereskedők (7) bekezdés szerinti mentességének lehetőségére is figyelemmel, a Felek a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban ideiglenesen felfüggeszthetik az érintett termék vagy termékek vonatkozó preferenciális elbánását, amennyiben:

(a)

az egyik Fél objektív, meggyőző és ellenőrizhető információk alapján megállapította, hogy rendszeresen megsértették vagy kijátszották a vámjogszabályokat; és

(b)

a másik Fél ismételten és indokolatlanul megtagadja vagy más módon nem teljesíti az (1) bekezdésben említett kötelezettségeit.

3.   A (2) bekezdésben említett megállapítást tevő Fél értesíti a kereskedelmi partnerségi bizottságot, és a kereskedelmi partnerségi bizottság keretében konzultációkat kezd a másik Féllel annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

4.   Amennyiben a Felek az értesítés időpontjától számított három hónapon belül nem tudnak kölcsönösen elfogadható megoldásban megállapodni, a megállapítást tevő Fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti az érintett termékre vagy termékekre vonatkozó preferenciális elbánást. Ebben az esetben a megállapítást tevő Fél haladéktalanul értesíti a kereskedelmi partnerségi bizottságot az ideiglenes felfüggesztésről és arról is, hogy mely időszakban szándékozik alkalmazni az ideiglenes felfüggesztést.

5.   Az ideiglenes felfüggesztés csak a jogsértés vagy kijátszás elleni fellépéshez, valamint az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges ideig alkalmazható, de semmilyen esetben sem hosszabb ideig mint hat hónap. Az érintett Fél folyamatosan felülvizsgálja a helyzetet, és amennyiben úgy határoz, hogy az ideiglenes felfüggesztésre már nincs szükség, azt a kereskedelmi partnerségi bizottságnak bejelentett időszak vége előtt megszünteti. Amennyiben a felfüggesztés alapjául szolgáló körülmények a bejelentett időszak lejártakor is fennállnak, az érintett Fél határozhat a felfüggesztés meghosszabbításáról. Minden felfüggesztésről rendszeres konzultációt kell folytatni a kereskedelmi partnerségi bizottságban.

6.   Az egyes Felek belső eljárásaiknak megfelelően tájékoztatást tesznek közzé az importőrök számára a (4) és az (5) bekezdésben említett ideiglenes felfüggesztésekkel kapcsolatos valamennyi határozatról.

7.   A (4) bekezdés ellenére, ha az importőr bizonyítani tudja az importáló vámhatóság számára, hogy az ilyen termékek teljes mértékben megfelelnek az importáló Fél vámjogszabályainak, e megállapodás követelményeinek, valamint az importáló Fél által – annak saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – megállapított ideiglenes felfüggesztéssel kapcsolatos bármely egyéb feltételnek, az importáló Fél lehetővé teszi az importőr számára, hogy visszamenőleges hatállyal preferenciális elbánást kérjen, és visszaigényelje a termékek behozatalakor az alkalmazandó kedvezményes vámtételeket meghaladóan fizetett vámokat.

35. Cikk

Adminisztratív hibák kezelése

A preferenciális exportrendszer megfelelő irányításában az illetékes hatóságok által elkövetett rendszeres hiba vagy egyéb problémák esetén, és különösen e cím 2. fejezetének vagy a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában, amennyiben ez a hiba vagy probléma következményekkel jár az importvámok tekintetében, az ilyen következményekkel szembesülő Fél felkérheti a kereskedelmi partnerségi bizottságot, hogy a helyzet megoldása érdekében vizsgálja meg a megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit.

36. Cikk

Kulturális javak

1.   A Felek együttműködnek a valamely Fél területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásának előmozdításában, tekintettel a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 17-én Párizsban aláírt UNESCO-egyezményben foglalt elvekre.

2.   E cikk alkalmazásában:

(a)

„kulturális javak”: az egyes Felek vonatkozó szabályaival és eljárásaival összhangban művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő, nemzeti kincsek közé sorolt vagy akként meghatározott tárgyak; és

(b)

„az egyik Fél területéről való jogellenes kivitel”:

(i)

az egyik Fél területéről 1993. január 1-jén vagy azt követően a Fél nemzeti kincsek védelmére vonatkozó szabályainak vagy a kulturális javak kivitelére vonatkozó szabályainak megsértésével történt kivitel; vagy

(ii)

a jogszerű ideiglenes kiszállítás lejártát követően vissza nem szállított kulturális javak, illetve az ideiglenes kiszállításra vonatkozó egyéb feltételek megszegése, 1993. január 1-jén vagy azt követően.

3.   A Felek illetékes hatóságai különösen a következő módokon működnek együtt egymással:

(a)

a másik Fél értesítése, ha a területükön kulturális javak körébe tartozó tárgyat találnak, és alapos okkal feltételezhető, hogy azt jogellenesen vitték ki a másik Fél területéről;

(b)

a másik Félnek az adott Fél területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatására irányuló kérelmeinek kezelése;

(c)

az ilyen kulturális javak visszaszolgáltatásának megkerülésére irányuló intézkedések megakadályozása szükséges ideiglenes intézkedések révén; és

(d)

minden szükséges intézkedés meghozatala a másik Fél területéről jogellenesen kivitt kulturális javak fizikai megóvása érdekében.

4.   Az egyes Felek kijelölik azt a kapcsolattartó pontot, amely felelős a másik Fél kapcsolattartó pontjával való kommunikációért az e cikk alapján felmerülő ügyekben, különös tekintettel a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett értesítésekre és kérelmekre.

5.   A Felek tervezett együttműködésébe adott esetben és szükség szerint be kell vonni a Felek kulturális javak kiviteli eljárásainak kezeléséért felelős vámhatóságait.

6.   A hatodik rész I. címe nem alkalmazandó e cikkre.

2. FEJEZET

SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

1. SZAKASZ

SZÁRMAZÁSI SZABÁLYOK

37. Cikk

Célkitűzés

E fejezet célja az áruk származását meghatározó rendelkezések megállapítása az e megállapodás szerinti preferenciális tarifális elbánás alkalmazása céljából, valamint a kapcsolódó származási eljárások meghatározása.

38. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

(a)

„besorolás”: utalás arra, hogy egy termék vagy anyag a harmonizált rendszer egy adott árucsoportja, vámtarifaszáma vagy alszáma alá tartozik;

(b)

„szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzett részére egyidejűleg szállítanak, vagy amelyeknek az exportőrtől a címzetthez történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal, illetve ilyen okmány hiányában egyetlen számlával történik;

(c)

„exportőr”: az egyik Fél területén található személy, aki az e Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben rögzített követelményeknek megfelelően exportálja vagy előállítja a származó terméket és származásmegjelölő nyilatkozatot állít ki;

(d)

„importőr”: az a személy, aki a származó terméket importálja és ehhez preferenciális tarifális elbánást kér;

(e)

„anyag”: egy termék előállítása során felhasznált bármilyen anyag, ideértve minden alkotóelemet, hozzávalót, nyersanyagot vagy alkatrészt is;

(f)

„nem származó anyag”: olyan anyag, ami e fejezet értelmében nem minősül származónak, ideértve azokat az anyagokat is, amelyek származó státuszát nem lehet meghatározni;

(g)

„termék”: az előállítás eredményeként létrejött termék, akkor is, ha egy másik termék előállítása során anyagként történő későbbi felhasználásra szánják;

(h)

„előállítás”: bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, beleértve az összeszerelést is.

39. Cikk

Általános követelmények

1.   Annak érdekében, hogy az egyik Fél e megállapodással összhangban preferenciális tarifális elbánást alkalmazzon a másik Fél származó árujára, feltéve, hogy a termékek megfelelnek e fejezet minden más alkalmazandó követelményének, a következő termékeket kell a másik Fél származó árujának tekinteni:

(a)

a 41. cikk értelmében teljes egészében az adott Félnél létrejött vagy előállított termékek;

(b)

a kizárólag az adott Fél származó anyagaiból az adott Fél területén előállított termékek; valamint

(c)

az adott Fél területén előállított olyan termékek, amelyek nem származó anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok megfelelnek a 3. mellékletben foglalt követelményeknek.

2.   Amennyiben egy termék származó státuszt kapott, az annak előállításához felhasznált nem származó anyagok nem minősülnek nem származónak, amikor ezt a terméket egy másik termék előállításához felhasználják.

3.   A származó státusz megszerzésére vonatkozó feltételeknek az Egyesült Királyság vagy az Unió területén megszakítás nélkül teljesülniük kell.

40. Cikk

Származási kumuláció

1.   Az egyik Fél származó terméke a másik Fél származó termékének is minősül, ha az említett terméket a másik Félnél anyagként használják fel egy másik termék előállításához.

2.   Egy Félnél a nem származó anyagokon végrehajtott megmunkálás figyelembe vehető annak megállapítása céljából, hogy egy termék a másik Fél származó termékének minősül-e.

3.   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a másik Fél területén végzett előállítás nem haladja meg a 43. cikkben említett műveleteket.

4.   Annak érdekében, hogy az exportőr kitölthesse az e cikk (2) bekezdésében említett termékre vonatkozó, az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozatot, az exportőrnek be kell szereznie beszállítójától a 6. mellékletben előírt beszállítói nyilatkozatot, vagy egy azzal egyenértékű dokumentumot, amely kellő részletességgel tartalmazza az érintett nem származó anyagok leírására szolgáló ugyanazon információkat ahhoz, hogy azonosíthatók legyenek.

41. Cikk

Teljes egészében létrejött vagy előállított termék

1.   Teljes egészében valamely Fél területén létrejöttnek vagy előállítottnak minősülnek a következő termékek:

(a)

a föld mélyéből vagy a tengerfenékről ott kitermelt ásványi termékek;

(b)

az adott Fél területén termesztett vagy betakarított növényi termékek;

(c)

az ott tenyésztett és nevelkedett élő állatok;

(d)

az ott nevelt élő állatokból létrejött termékek;

(e)

az adott Fél területén tenyésztett és nevelkedett, majd levágott állatokból létrejött termékek;

(f)

az adott Fél területén folytatott vadászat vagy halászat útján létrejött termékek;

(g)

az ottani akvakultúrából származó termékek, amennyiben a vízi élőlények – beleértve a halakat, puhatestűeket, rákféléket, más vízi gerincteleneket és vízi növényeket – ott születtek vagy ott nevelték őket valamilyen szaporítóanyagból, tenyésztési vagy növekedési beavatkozások – rendszeres ivadéktelepítés, etetés, ragadozókkal szembeni védelem – útján halak ivartermékéből, zsenge és előnevelt ivadékokból vagy lárvából;

(h)

valamely Fél hajójával bármely parti tengeren kívüli tengeri területről származó tengeri halászati termékek és a tengerből nyert más termékek;

(i)

valamely Fél feldolgozóhajójának fedélzetén a kizárólag a h) pontban említett termékekből előállított termékek;

(j)

bármely parti tengeren kívül a tengerfenékről vagy az altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy a kitermelőknek jogában áll az ilyen tengerfenék vagy altalaj hasznosítása;

(k)

az adott Fél területén folytatott előállítási műveletből származó hulladék és maradék;

(l)

az ott begyűjtött használt termékekből keletkezett hulladék és maradék, ha ezek a termékek csak nyersanyagok visszanyerésére alkalmasak;

(m)

az ott kizárólag az a)–l) pontban meghatározott termékekből előállított termékek.

2.   Az (1) bekezdés h) és i) pontjában szereplő „valamely Fél hajója” és „valamely Fél feldolgozóhajója” kifejezés olyan hajót és feldolgozóhajót jelent, amely(et):

(a)

valamely tagállamban vagy az Egyesült Királyságban vettek nyilvántartásba;

(b)

valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság lobogója alatt hajózik; valamint

(c)

megfelel az alábbi feltételek egyikének:

(i)

legalább 50 %-ban valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság állampolgárainak a tulajdonában van; vagy

(ii)

olyan jogi személyek tulajdonában van, amelyek mindegyike:

(A)

az Unióban vagy az Egyesült Királyságban rendelkezik központi irodával vagy ott van az üzleti tevékenysége gyakorlásának elsődleges helye;

(B)

legalább 50 %-ban valamelyik tagállam vagy az Egyesült Királyság állami szerveinek, állampolgárainak vagy jogi személyeinek a tulajdonában áll.

42. Cikk

Tűréshatárok

1.   Ha egy termék előállítása során nem származó anyagot használnak fel, és emiatt a termék nem felel meg a 3. mellékletben foglalt követelményeknek, az adott terméket mégis valamely Fél származó termékének kell tekinteni, amennyiben:

(a)

a harmonizált rendszer 2. és 4–24. árucsoportjába besorolt, a termék előállításához használt nem származó anyagok össztömege – a 16. árucsoportba besorolt feldolgozott halászati termékek kivételével – nem haladja meg a termék tömegének 15 %-át;

(b)

minden más termék esetében – a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt termékek kivételével – a nem származó anyagok összértéke nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 %-át; vagy

(c)

a harmonizált rendszer 50–63. árucsoportjába besorolt termékekre a 2. melléklet 7. és 8. megjegyzésében meghatározott tűréshatárok alkalmazandók.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a termék előállítása során felhasznált nem származó anyagok értéke vagy tömege meghaladja a nem származó anyagok maximális értékének vagy tömegének a 3. mellékletben foglalt követelményekben meghatározott százalékos arányát.

3.   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó a 41. cikk értelmében teljes egészében valamely Félnél létrejött vagy előállított termékekre. Amennyiben a 3. melléklet előírja, hogy a termék előállítása során felhasznált anyagoknak teljes egészében létrejöttnek vagy előállítottnak kell lenniük, az (1) és a (2) bekezdés alkalmazandó.

43. Cikk

Nem megfelelő előállítás

1.   A 39. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére egy termék nem tekinthető valamely Fél származó termékének, ha a termék valamely Fél területén való előállítása csak az alábbi, nem származó anyagokon végzett műveletek közül egyből vagy többől áll:

(a)

tartósítási műveletek, mint például szárítás, fagyasztás, sós lében tartás vagy más hasonló művelet, melynek kizárólagos célja annak biztosítása, hogy a termék jó állapotban maradjon a szállítás és raktározás során (2);

(b)

csomagok megosztása vagy összeállítása;

(c)

mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más külső réteg eltávolítása;

(d)

textíliák és textiltermékek vasalása vagy simítása;

(e)

egyszerű festési és fényezési műveletek;

(f)

rizs hántolása, részleges vagy teljes őrlése; gabonafélék és rizs fényezése, glazúrozása; rizs fehérítése;

(g)

cukor színezésére, ízesítésére vagy formázására szolgáló műveletek; szilárd halmazállapotú cukor részleges vagy teljes őrlése;

(h)

gyümölcs-, dió- és zöldségfélék hámozása, kimagozása, feltörése és kifejtése;

(i)

élezés, egyszerű köszörülés vagy egyszerű vágás;

(j)

szitálás, rostálás, válogatás, osztályozás, méret szerinti osztályozás, összepárosítás (ideértve az árucikk-készletek összeállítását is);

(k)

egyszerű palackba, konzervdobozba, üvegbe, zsákba, ládába, dobozba való helyezés, kartonra vagy táblára rögzítés és minden egyéb egyszerű csomagolási művelet;

(l)

jelzés, címke, logó és egyéb hasonló megkülönböztető jel termékekre vagy azok csomagolására való felhelyezése vagy nyomtatása;

(m)

termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül is; cukor keverése bármely más anyaggal;

(n)

víz egyszerű hozzáadása vagy vízzel vagy más olyan anyaggal való hígítás, amely nem változtatja meg lényegesen a termék jellemzőit, vagy a termékek dehidratálása vagy denaturálása;

(o)

árucikkek alkatrészeinek egyszerű összeszerelése teljes árucikké vagy termékek részekre való egyszerű szétszerelése;

(p)

állatok vágása.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a művelet akkor egyszerű, ha elvégzéséhez sem speciális szaktudás, sem olyan speciális gép, felszerelés vagy berendezés nem szükséges, amelyet kifejezetten az adott művelet céljára gyártottak vagy állítottak üzembe.

44. Cikk

Minősítési egység

1.   E fejezet alkalmazásában „minősítési egység”: az a termék, amelyet a termék harmonizált rendszer szerinti besorolásának megállapítása során alapegységnek tekintenek.

2.   Ha egy szállítmány a harmonizált rendszer szerinti ugyanazon vámtarifaszám alá besorolt több azonos termékből áll, akkor e fejezet rendelkezéseinek alkalmazása során minden egyes terméket figyelembe kell venni.

45. Cikk

Szállításra használt csomagolóanyagok és konténerek

A szállítás során a termék védelme érdekében használt csomagolóanyagok és szállítókonténerek figyelmen kívül hagyandók annak meghatározásakor, hogy egy termék származónak minősül-e.

46. Cikk

Kiskereskedelmi használatra szánt csomagolóanyagok és tárolóedények

A termék származásának meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azokat a csomagolóanyagokat és tárolóedényeket, amelyekbe a terméket kiskereskedelmi értékesítésre csomagolták, amennyiben azokat a termékkel együtt sorolták be, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 3. melléklettel összhangban a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.

47. Cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

1.   A tartozékokat, pótalkatrészeket, szerszámokat, használati utasításokat vagy egyéb tájékoztató anyagokat a szóban forgó berendezéssel, géppel, készülékkel vagy járművel együtt egy terméknek kell tekinteni, ha:

(a)

a termékkel együtt sorolták be és szállították, és ezek nem külön számlán szerepelnek; valamint

(b)

azok olyan típusúak, mennyiségűek és értékűek, ami az adott termék esetében szokásosnak minősül.

2.   Az (1) bekezdésben említett tartozékokat, pótalkatrészeket, szerszámokat, használati utasításokat vagy egyéb tájékoztató anyagokat figyelmen kívül kell hagyni a termék származásának meghatározásakor, kivéve a nem származó anyagok maximális értékének kiszámítása céljából, ha a termékre a 3. mellékletben foglaltak szerint a nem származó anyagok maximális értéke vonatkozik.

48. Cikk

Készletek

A harmonizált rendszer 3. általános értelmező szabálya értelmében vett készletet valamely Fél származó termékének kell tekinteni, ha az azt alkotó valamennyi összetevő származó termék. Ha egy készlet származó és nem származó összetevőkből áll, a készletet teljes egészében valamely Fél származó termékének kell tekinteni, amennyiben a nem származó összetevők értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 %-át.

49. Cikk

Semleges elemek

Annak eldöntéséhez, hogy egy termék valamely Fél származó terméke-e, nem szükséges meghatározni az alábbi elemek származását, amelyeket a szóban forgó termék előállítása során esetlegesen felhasználtak:

(a)

üzemanyag, energia, katalizátor és oldószer;

(b)

berendezések és épületek karbantartásához használt üzem, berendezés, pótalkatrész és anyag;

(c)

gép, szerszám, présminta és öntőforma;

(d)

gyártási folyamatban vagy berendezések és épületek üzemeltetéséhez használt kenőanyag, zsír, feldolgozási keverék és egyéb anyag;

(e)

kesztyű, szemüveg, lábbeli, ruházat, biztonsági felszerelések és készletek;

(f)

termékek tesztelésére és vizsgálatára használt berendezés, készülék és eszköz; valamint

(g)

az előállítás során felhasznált egyéb anyagok, amelyeket nem építettek be a termékbe, és amelyeket nem szándékoznak beépíteni a termék végső összetételébe.

50. Cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

1.   A származó és nem származó felcserélhető anyagokat vagy felcserélhető termékeket fizikailag el kell különíteni a tárolás során annak érdekében, hogy megőrizhető legyen származó és nem származó státuszuk.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában „felcserélhető anyagok” vagy „felcserélhető termékek”: olyan anyagok vagy termékek, amelyek azonos jellegűek és kereskedelmi minőségűek, azonos műszaki és fizikai jellemzőkkel rendelkeznek, és a származás megállapítása szempontjából a végtermékbe beépített állapotukban egymástól nem különböztethetők meg.

3.   Az (1) bekezdés ellenére felhasználhatók származó és nem származó felcserélhető anyagok egy termék előállítása során akkor is, ha azokat fizikailag nem elkülönítetten tárolják, feltéve, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét alkalmazzák.

4.   Az (1) bekezdés ellenére, a harmonizált rendszer 10., 15., 27., 28., 29. árucsoportja és 32.01–32.07 vagy 39.01–39.14 vámtarifaszáma alá besorolt származó és nem származó felcserélhető termékek a másik Fél területére történő kivitel előtt fizikai elkülönítés nélkül tárolhatók az egyik Fél területén, feltéve, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét alkalmazzák.

5.   A (3) és a (4) bekezdésben említett könyvelés szerinti elkülönítés módszerét a Felek által általánosan elfogadott számviteli alapelvek szerinti készletgazdálkodási módszerrel összhangban kell alkalmazni.

6.   Könyvelés szerinti elkülönítési módszer lehet minden olyan módszer, amely biztosítja, hogy semmilyen időpontban ne kaphasson több anyag vagy termék származó minősítést annál, mint ha az anyagokat vagy termékeket fizikailag elkülönítenék.

7.   Valamely Fél a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott feltételek szerint előírhatja, hogy a könyvelés szerinti elkülönítés módszerének alkalmazásához e Fél vámhatóságainak előzetes engedélyére van szükség. A Fél vámhatóságai nyomon követik az engedély alkalmazását, és visszavonhatják az engedélyt, ha az engedély tulajdonosa nem megfelelően alkalmazza a könyvelés szerinti elkülönítés módszerét vagy nem teljesít a jelen fejezetben meghatározott bármely más feltételt.

51. Cikk

Visszaszállított termékek

Ha valamely Fél tőle harmadik országba exportált származó áruját visszaszállítják e Fél területére, azt nem származónak kell tekinteni, kivéve, ha a Fél vámhatósága előtt kielégítően bizonyítható, hogy a visszaszállított termék:

(a)

azonos az exportált termékkel; valamint

(b)

az adott harmadik országbeli tartózkodása vagy az exportja alatt a jó állapotban való megőrzéshez szükségeseken kívül semmilyen más műveleten nem esett át.

52. Cikk

A változtatás tilalma

1.   Az importáló Félnél vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátásra bejelentett származó termék az exportálást követően és a vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátásra való bejelentést megelőzően nem változtatható meg vagy alakítható át semmilyen módon és nem vethető alá műveleteknek, kivéve a jó állapotának megőrzésére irányuló műveleteket és az olyan jelölések, címkék, bélyegzők vagy bármely más dokumentáció hozzáadását, amely az importáló Fél konkrét hazai követelményeinek való megfelelés érdekében szükséges.

2.   A termék tárolására vagy kiállítására harmadik országban is sor kerülhet, feltéve, hogy az vámfelügyelet alatt marad az adott harmadik országban.

3.   A szállítmányok megbontása harmadik országban is történhet, ha azt az exportőr végzi vagy az exportőr felelőssége mellett végzik, és feltéve, hogy a szállítmányok vámfelügyelet alatt maradnak az említett harmadik országban.

4.   Amennyiben kétség merül fel azt illetően, hogy teljesülnek-e az (1)–(3) bekezdés követelményei, az importáló Fél vámhatósága felkérheti az importőrt, hogy szolgáltasson bizonyítékot a megfelelésről, amely bizonyíték bármilyen formában benyújtható, ideértve a szerződéses fuvarokmányokat, például a hajórakleveleket, a csomagok jelölésére és számozására vonatkozó tényszerű vagy konkrét bizonyítékot, vagy magával a termékkel kapcsolatos bármilyen bizonyítékot.

53. Cikk

A behozatalivám-visszatérítés és a behozatali vámok alóli mentesség tilalma

A vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság legkorábban két évvel e megállapodás hatálybalépését követően bármelyik Fél kérésére felülvizsgálja a Felek vámvisszatérítési és aktív feldolgozási rendszereit. E célból az egyik Fél kérésére a másik Fél legkésőbb a kéréstől számított 60 napon belül a kérelmező Fél rendelkezésére bocsátja a vámvisszatérítési és aktív feldolgozási rendszerének működéséről rendelkezésre álló információkat és részletes statisztikákat, az e megállapodás hatálybalépésétől számított időszakra vagy – ha ez az időszak rövidebb – az azt megelőző öt évre vonatkozóan. E felülvizsgálat fényében a vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság a vámvisszatérítésre vagy vámmentességre vonatkozó korlátozások vagy korlátozások bevezetése céljából ajánlásokat tehet a partnerségi tanácsnak e fejezet és mellékletei rendelkezéseinek módosítására.

2. SZAKASZ

SZÁRMAZÁSI ELJÁRÁSOK

54. Cikk

Preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem

1.   Az importáló Fél a behozatalkor preferenciális tarifális elbánást biztosít a másik Fél származó termékének e fejezet értelmében, az importőr preferenciális tarifális elbánás iránti kérelme alapján. Az importőr felel a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem helyességéért és az e fejezetben előírt követelmények betartásáért.

2.   A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem a következőkön alapul:

(a)

az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat arról, hogy a termék származó; vagy

(b)

az importőr tudomása arról, hogy a termék származó.

3.   A (2) bekezdés a) pontjában említett származásmegjelölő nyilatkozat alapján preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet benyújtó importőr megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozatot, és ha az importáló Fél vámhatósága ezt előírja, benyújtja annak egy példányát az említett hatóságnak.

55. Cikk

A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem benyújtásának időpontja

1.   A preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet és annak az 54. cikk (2) bekezdésében említett alapját az importáló Fél jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően bele kell foglalni a behozatali vám-árunyilatkozatba.

2.   E cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben az importőr a behozatal időpontjában nem nyújtott be preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet, az importáló Fél preferenciális tarifális elbánást biztosít, és visszafizeti vagy elengedi a kifizetett többletvámot, feltéve, hogy:

(a)

a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet legkésőbb a behozatal időpontjától számított három éven belül, vagy a Fél jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározott hosszabb időszakon belül benyújtják,

(b)

az importőr megadja az 54. cikk (2) bekezdésében említett kérelem alapját; és

(c)

a termék származónak minősült volna, és megfelelt volna az e fejezet 1. szakasza értelmében alkalmazandó valamennyi egyéb követelménynek, ha az importőr benyújtotta volna a kérelmét a behozatal időpontjában.

Az importőrre az 54. cikk értelmében alkalmazandó egyéb kötelezettségek változatlanok maradnak.

56. Cikk

Származásmegjelölő nyilatkozat

1.   A származásmegjelölő nyilatkozatot a termék exportőre állítja ki a termék származó státuszát igazoló információ alapján, ideértve a termék előállítása során felhasznált anyagok származó státuszára vonatkozó információkat is. Az exportőr felel a származásmegjelölő nyilatkozat és a megadott információk helyességéért.

2.   A származásmegjelölő nyilatkozatot a 7. mellékletben szereplő szöveg egyik nyelvi változatának felhasználásával kell kiállítani egy számlán vagy bármely más okmányon, amely az azonosítását lehetővé tevő részletességgel ismerteti a származó terméket. Az exportőr felelős azért, hogy a származó termék azonosítását lehetővé tevő kellő részletességet biztosítson. Az importáló Fél nem írja elő az importőr számára a származásmegjelölő nyilatkozat fordításának benyújtását.

3.   A származásmegjelölő nyilatkozat a kiállításától számított 12 hónapig, vagy az importáló Fél által meghatározott ennél hosszabb ideig, de legfeljebb 24 hónapig érvényes.

4.   A származásmegjelölő nyilatkozat vonatkozhat:

(a)

a Fél területére importált egy vagy több termék egyetlen szállítmányára; vagy

(b)

a Fél területére érkező azonos termékek több szállítmányára a származásmegjelölő nyilatkozaton feltüntetett, 12 hónapot nem meghaladó időszakban.

5.   Ha az importőr kérésére a harmonizált rendszer 2. a) általános szabálya értelmében összeszereletlennek vagy szétszereltnek minősülő, a harmonizált rendszer XV.–XXI. áruosztálya alá tartozó termékeket több részletben importálják, e termékekre vonatkozóan egyetlen származásmegjelölő nyilatkozat használható az importáló Fél vámhatósága által meghatározott követelményekkel összhangban.

57. Cikk

Ellentmondások

Az importáló Fél vámhatósága nem utasítja el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a származásmegjelölő nyilatkozat csekély hibái vagy ellentmondásai miatt, vagy kizárólag azzal az indoklással, hogy a számlát harmadik országban állították ki.

58. Cikk

Az importőr tudomása

1.   Az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alkalmazásában az importőr tudomásának, hogy egy termék az exportáló Fél területéről származik, információkon kell alapulnia, amelyek igazolják, hogy a termék származó, és megfelel az e fejezetben előírt követelményeknek.

2.   A preferenciális elbánás kérelmezése előtt, abban az esetben, ha az importőr nem tudja megszerezni az e cikk (1) bekezdésében említett információt annak következtében, hogy az exportőr az említett információt bizalmas információnak tekinti, vagy bármely más okból, az exportőr származásmegjelölő nyilatkozatot adhat ki annak érdekében, hogy az importőr az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján kérhesse a preferenciális elbánást.

59. Cikk

A dokumentumok megőrzésére irányuló követelmények

1.   A termék behozatalának időpontjától számított legalább három évig az importáló Fél területére behozott termékre preferenciális tarifális elbánást kérelmező importőr köteles megőrizni a következőket:

(a)

ha a kérelem alapja származásmegjelölő nyilatkozat volt, akkor az exportőr által kiállított származásmegjelölő nyilatkozat; vagy

(b)

ha a kérelem alapját az importőr tudomása képezte, akkor minden olyan dokumentum, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státusz megszerzéséhez szükséges követelményeknek.

2.   A származásmegjelölő nyilatkozatot kiállító exportőr a származásmegjelölő nyilatkozat kiállításától számított legalább négy évig megőrzi a származásmegjelölő nyilatkozat egy példányát és minden más olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a termék megfelel a származó státusz megszerzéséhez szükséges követelményeknek.

3.   Az e cikk szerint megőrzendő dokumentumok elektronikus formátumban is tárolhatók.

60. Cikk

Kis szállítmányok

1.   Az 54–58. cikktől eltérve, feltéve, hogy a terméket az e fejezet követelményeinek megfelelőként jelentették be, és az importáló Fél vámhatóságának nincs kételye a nyilatkozat valóságtartalmát illetően, az importáló Fél preferenciális tarifális elbánást biztosít:

(a)

a magánszemélyek által magánszemélyeknek kis csomagban küldött termék számára;

(b)

az utasok személyes poggyászának részét képező termék számára; és

(c)

az Egyesült Királyság esetében az e cikk a) és b) pontja mellett egyéb kis értékű szállítmányok számára.

2.   A következő termékek nem tartoznak az e cikk (1) bekezdésének hatálya alá:

(a)

azok a sorozatos behozatal részét képező termékek, amelyek tekintetében észszerűen feltételezhető, hogy azokat az 54. cikkben foglalt követelmények megkerülése céljából hozták be külön-külön;

(b)

az Unió esetében:

(i)

a kereskedelmi forgalomban behozott termékek; az alkalmi jellegű és kizárólag a címzett vagy az utas vagy családja személyes használatára szánt termékekből álló behozatal nem minősül kereskedelmi behozatalnak, amennyiben az érintett termékek jellegéből és mennyiségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy nem áll fenn kereskedelmi célzat; valamint

(ii)

azok a termékek, amelyek összértéke meghaladja az 500 EUR-t a kis csomagokban küldött termékek tekintetében, illetve az 1 200 EUR-t az utasok személyes poggyászának részét képező termékek tekintetében. A bármely adott nemzeti pénznemben felhasználandó összeg megegyezik az ilyen pénznemű összeg euróban kifejezett, október első munkanapján számított egyenértékével. Az összegek a fenti napon az Európai Központi Bank által közzétett összegeknek felelnek meg – kivéve, ha az Európai Bizottság minden év október 15-ig ettől eltérő összegről kap tájékoztatást –, és ezek az összegek a következő év január 1-jétől alkalmazandók. Az Európai Bizottság értesíti az Egyesült Királyságot a vonatkozó összegekről. Az Unió egyéb határértékeket is megállapíthat, amelyekről tájékoztatja az Egyesült Királyságot; valamint

(c)

az Egyesült Királyság esetében azok a termékek, amelyek összértéke meghaladja az Egyesült Királyság belső jogában meghatározott határértékeket. Az Egyesült Királyság tájékoztatja az Uniót ezekről a határértékekről.

3.   Az importőr felel a nyilatkozat helyességéért és az e fejezetben előírt követelmények betartásáért. Az 59. cikkben foglalt dokumentummegőrzési követelmények e cikk értelmében nem alkalmazandók az importőrre.

61. Cikk

Ellenőrzés

1.   Az importáló Fél vámhatósága kockázatértékelési módszerek – többek között véletlenszerű kiválasztás – alapján ellenőrizheti, hogy a termék származó-e, vagy hogy e fejezet egyéb követelményei teljesülnek-e. Az ilyen ellenőrzések történhetnek az azon importőrtől való információkérés útján, aki a behozatali vám-árunyilatkozat benyújtásakor, a termékek szabad forgalomba bocsátása előtt vagy a termékek szabad forgalomba bocsátása után az 54. cikkben említett kérelmet benyújtotta.

2.   Az (1) bekezdés szerinti információkérés legfeljebb a következő elemekre terjedhet ki:

(a)

ha a kérelem alapja származásmegjelölő nyilatkozat volt, akkor a származásmegjelölő nyilatkozat; valamint

(b)

a származási kritériumok teljesítésével kapcsolatos információk:

(i)

ha a származási kritérium feltétele az, hogy az áru „teljes egészében létrejött vagy előállított”, akkor az alkalmazandó kategória (mint például betakarítás, bányászat, halászat és a termelés helye);

(ii)

ha a származási kritérium a tarifális besorolás változásán alapul, valamennyi nem származó anyag és azok tarifális besorolásának (a származási kritériumoktól függően kettő-, négy- vagy hatszámjegyű formátumban) a jegyzéke;

(iii)

ha a származási kritérium az értékmódszeren alapul, a végtermék értéke, valamint az adott termék előállítása során felhasznált valamennyi nem származó anyag értéke;

(iv)

ha a származási kritérium a tömegen alapul, a végtermék tömege, valamint a végtermékhez felhasznált releváns nem származó anyagok tömege;

(v)

ha a származási kritérium egy konkrét termelési folyamaton alapult, e konkrét termelési folyamat leírása.

3.   A kért információ megadásakor az importőr bármilyen más információt is megadhat, amelyet az ellenőrzés céljából relevánsnak tart.

4.   Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapul, az importőrnek be kell nyújtania ezt a nyilatkozatot, de válaszolhatja azt az importáló Fél vámhatóságának, hogy nem tudja megadni a (2) bekezdés b) pontjában említett információkat.

5.   Ha egy preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem alapját az importőr tudomása képezi, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – az (1) bekezdésnek megfelelő információkérést követően – kérheti az importőrtől, hogy nyújtson be további információkat, ha az említett vámhatóság úgy ítéli meg, hogy további információkra van szükség a termék származó státuszának vagy annak ellenőrzése érdekében, hogy e fejezet egyéb követelményei teljesülnek-e. Az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat kérhet az importőrtől.

6.   Amennyiben az importáló Fél vámhatósága úgy határoz, hogy az ellenőrzés eredményének megérkezéséig felfüggeszti az érintett termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánást, az importőrnek megfelelő, garanciákra is kiterjedő elővigyázatossági intézkedések mellett felajánlja a termék forgalomba bocsátását. A preferenciális tarifális elbánás felfüggesztését a lehető leghamarabb meg kell szüntetni, miután az importáló Fél vámhatósága megállapította az érintett termékek származó státuszát, vagy e fejezet egyéb követelményeinek teljesülését.

62. Cikk

Közigazgatási együttműködés

1.   E fejezet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a Felek a vámhatóságaikon keresztül együttműködnek annak ellenőrzésében, hogy a termék származó-e, és az együttműködést e fejezet egyéb követelményeivel összhangban folytatják.

2.   Ha a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapult, az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága – miután a 61. cikk (1) bekezdésének megfelelően először információt kért, és az importőrtől kapott válasz alapján – a termékek behozatalától vagy a kérelem 55. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti benyújtásának időpontjától számított két éven belül információt kérhet az exportáló Fél vámhatóságától akkor is, ha az importáló Fél ellenőrzést végző vámhatósága úgy látja, hogy további információkra van szükség annak ellenőrzéséhez, hogy a termék származó státuszú-e, illetve hogy e fejezet egyéb követelményei teljesültek-e. Az információ iránti kérelem az alábbi elemeket tartalmazza:

(a)

a származásmegjelölő nyilatkozat;

(b)

a megkereső vámhatóság megnevezése;

(c)

az exportőr neve;

(d)

az ellenőrzés tárgya és hatóköre; valamint

(e)

bármely vonatkozó dokumentáció.

Ezen túlmenően az importáló Fél vámhatósága adott esetben konkrét dokumentumokat és információkat is kérhet az exportáló Fél vámhatóságától.

3.   Az exportáló Fél vámhatósága – saját jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek megfelelően – dokumentációt vagy vizsgálatot kérhet bizonyítékszerzés céljából, vagy helyszíni látogatást kérhet az exportőr létesítményeiben a nyilvántartások áttekintése vagy a termék előállításához használt létesítmények megfigyelése céljából.

4.   Az (5) bekezdés sérelme nélkül az exportáló Fél (2) bekezdésben említett kérelmet megkapó vámhatósága az importáló Fél vámhatóságának rendelkezésére bocsátja a következő információkat:

(a)

a kért dokumentáció, amennyiben rendelkezésre áll;

(b)

a termék származó státuszára vonatkozó vélemény;

(c)

az ellenőrzés tárgyát képező termék leírása és az e fejezet alkalmazása szempontjából releváns tarifális besorolás;

(d)

a termelési folyamat leírása és magyarázata, a termék származó státuszának alátámasztásához elegendő mértékben;

(e)

a termék ellenőrzése lefolytatásának módjára vonatkozó információk; valamint

(f)

adott esetben az igazoló dokumentumok.

5.   Az exportáló Fél vámhatósága nem bocsátja az importáló Fél vámhatósága rendelkezésre a (4) bekezdés a), d) és f) pontjában említett információkat, ha azokat az információkat az exportőr bizalmasnak ítéli.

6.   Az egyes Felek értesítik a másik Felet a vámhatóságok elérhetőségéről, és a megadott adatok esetleges változása esetén a változás időpontjától számított 30 napon belül értesíti a másik Felet.

63. Cikk

A preferenciális tarifális elbánás elutasítása

1.   A (3) bekezdés sérelme nélkül az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánást, ha:

(a)

a 61. cikk (1) bekezdése szerinti információkérés időpontjától számított három hónapon belül:

(i)

az importőr nem adott választ;

(ii)

amennyiben a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem származásmegjelölő nyilatkozaton alapult, a származásmegjelölő nyilatkozatot nem nyújtották be; vagy

(iii)

amennyiben a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet az importőr tudomása alapján nyújtották be, az importőr által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó;

(b)

a 61. cikk (5) bekezdése szerinti további információ iránti kérés időpontjától számított három hónapon belül:

(i)

az importőr nem adott választ; vagy

(ii)

az importőr által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó;

c)

a 62. cikk (2) bekezdése szerinti információkérés időpontjától számított tíz hónapon (3) belül:

(i)

az exportáló Fél vámhatósága nem adott választ; vagy

(ii)

az exportáló Fél vámhatósága által szolgáltatott információk nem elegendőek annak igazolására, hogy a termék származó.

2.   Az importáló Fél vámhatósága elutasíthatja egy olyan termék preferenciális tarifális elbánását, amely vonatkozásában egy importőr preferenciális tarifális elbánást kér, amennyiben az importőr nem felel meg e fejezet termékek származó státuszához kapcsolódóktól eltérő követelményeinek.

3.   Ha az importáló Fél vámhatósága elegendő indokkal rendelkezik a preferenciális tarifális elbánás e cikk (1) bekezdése szerinti elutasításához, azokban az esetekben, amikor az exportáló Fél vámhatósága a 62. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerint a termék származó státuszát megerősítő véleményt bocsátott ki, az importáló Fél vámhatósága e vélemény kézhezvételétől számított két hónapon belül értesíti az exportáló Fél vámhatóságát azon szándékáról, hogy elutasítja a preferenciális tarifális elbánást.

Ilyen értesítés megtétele esetén az egyik Fél kérésére konzultációt folytatnak az értesítés napjától számított három hónapon belül. A konzultációra biztosított időszak a Felek vámhatóságai közötti kölcsönös megállapodással eseti alapon meghosszabbítható. A konzultációra vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság által meghatározott eljárásnak megfelelően kerülhet sor.

Amennyiben az importáló Fél vámhatósága a konzultációra biztosított időszak lejártáig nem tudja megerősíteni, hogy a termék származó, elutasíthatja a preferenciális tarifális elbánást, ha ezt megfelelően indokolja, és miután az importőrnek biztosította a meghallgatáshoz való jogot. Ha azonban az exportáló Fél vámhatósága megerősíti a termékek származó helyzetét, és ahhoz indokolást fűz, az importáló Fél vámhatósága nem utasíthatja el egy termék preferenciális tarifális elbánását pusztán azon az alapon, hogy a 62. cikk (5) bekezdését alkalmazták.

4.   Az importőr és az importáló Fél vámhatóságai közötti minden vita rendezése az importáló Fél joga szerint történik.

64. Cikk

Titoktartás

1.   A Felek saját jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek megfelelően biztosítják a másik Féltől e fejezet alapján kapott információk bizalmasságát, és védik az ilyen információkat a nyilvánosságra hozataltól.

2.   Amennyiben a 62. cikk (5) bekezdése ellenére az exportőrtől az exportáló Fél vagy az importáló Fél vámhatósága a 61. cikk és a 62. cikk alkalmazása révén bizalmas üzleti információkat szerzett meg, az említett információk nem hozhatók nyilvánosságra.

3.   Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az e fejezet szerint gyűjtött bizalmas információt ne használja a származásmegállapítások és a vámügyek igazgatásától és alkalmazásától eltérő célokra, ha csak a bizalmas információt közlő személy vagy Fél ezt nem engedélyezi.

4.   A (3) bekezdés ellenére, a Felek engedélyezhetik, hogy az e fejezet szerint gyűjtött információt felhasználják olyan közigazgatási, bírósági vagy kvázi-bírósági eljárásokban, amelyeket az e fejezetet végrehajtó vámügyi jogszabályok be nem tartása miatt indítottak. A Felek az ilyen felhasználásról előzetesen értesítik az információt szolgáltató személyt vagy Felet .

65. Cikk

Igazgatási intézkedések és szankciók

Az egyes Felek biztosítják e fejezet hatékony végrehajtását. Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok saját jogszabályaikkal és egyéb rendelkezéseikkel összhangban igazgatási intézkedéseket és adott esetben szankciókat szabhassanak ki bármely olyan személlyel szemben, aki olyan dokumentumot állít ki vagy készíttet, amely egy termékre vonatkozó preferenciális tarifális elbánás megszerzése céljából helytelen információt tartalmaz, aki nem felel meg az 59. cikkben foglalt követelményeknek, vagy aki nem szolgáltat bizonyítékot, vagy megtagadja a 62. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti látogatást.

3. SZAKASZ

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

66. Cikk

Ceuta és Melilla

1.   E fejezet alkalmazásában az Európai Unió esetében a „Fél” megnevezés nem foglalja magában Ceutát és Melillát.

2.   Az Egyesült Királyság származó termékei esetében a Ceutába és Melillába történő behozatalkor e megállapodás értelmében minden tekintetben ugyanazt a vámjogi elbánást kell alkalmazni, mint amelyet az Unió vámterületéről származó termékekre alkalmaznak a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozási okmánya 2. jegyzőkönyvében foglaltak szerint. Az Egyesült Királyság a Ceutából és Melillából származó, a megállapodás hatálya alá tartozó termékek behozatala esetében ugyanazt a vámjogi elbánást alkalmazza, mint az Unióból származó és onnan behozott termékek esetében.

3.   Az e fejezetben említett származási szabályokat és származási eljárásokat értelemszerűen alkalmazni kell az Egyesült Királyságból Ceutába és Melillába exportált termékekre, valamint a Ceutából és Melillából az Egyesült Királyságba exportált termékekre.

4.   Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.

5.   A 40. cikk alkalmazandó a termékeknek az Unió, az Egyesült Királyság és Ceuta és Melilla közötti behozatalára és kivitelére.

6.   Az exportőrök a származásmegjelölő nyilatkozat szövegének 3. rovatában a termék származásától függően az „Egyesült Királyság” vagy „Ceuta és Melilla” szavakat tüntetik fel.

7.   E fejezet Ceutában és Melillában történő alkalmazásáért és végrehajtásáért a Spanyol Királyság vámhatósága felelős.

67. Cikk

Tranzit- és raktározott termékekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

E megállapodás rendelkezései azokra a termékekre alkalmazhatók, amelyek megfelelnek e fejezet rendelkezéseinek, és amelyek e megállapodás hatálybalépésének napján az exportáló Fél és az importáló Fél között árutovábbítás alatt állnak vagy az importáló Félnél vámfelügyelet alatt állnak behozatali vámok és adók megfizetése nélkül, feltételezve az 54. cikkben említett preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem ezen időpontot követő 12 hónapon belül történő benyújtását az importáló Fél vámhatóságához.

68. Cikk

E fejezet és mellékleteinek módosítása

A partnerségi tanács módosíthatja ezt a fejezetet és a mellékleteit.

3. FEJEZET

ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZKEDÉSEK

69. Cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

(a)

az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme a Felek területén, és ezzel egy időben a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése;

(b)

az SPS-megállapodás végrehajtásának előmozdítása;

(c)

annak biztosítása, hogy a Felek állat- és növényegészségügyi (SPS) intézkedései ne gördítsenek szükségtelen akadályt a kereskedelem elé;

(d)

nagyobb átláthatóság és mélyebb ismeretek előmozdítása az egyes Felek SPS-intézkedéseinek alkalmazása során;

(e)

a Felek közötti együttműködés javítása az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem, a fenntartható élelmezési rendszerek előmozdítása, az állatok jólétének védelme és az elektronikus tanúsítás terén;

(f)

a releváns nemzetközi szervezeteken belüli együttműködés fokozása az állategészségügyre, az élelmiszer-biztonságra és a növényegészségügyre vonatkozó nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozása érdekében; és

(g)

a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások egyes Felek általi végrehajtásának előmozdítása.

70. Cikk

Hatály

1.   Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan SPS-intézkedésére vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve érinthetik a Felek közötti kereskedelmet.

2.   Ez a fejezet továbbá külön rendelkezéseket is megállapít az állatjóléttel, az antimikrobiális rezisztenciával és a fenntartható élelmezési rendszerekkel kapcsolatos együttműködéssel összefüggésben.

71. Cikk

Fogalommeghatározások

1.   E fejezet alkalmazásában alkalmazandók:

(a)

az SPS-megállapodás A. mellékletében foglalt fogalommeghatározások;

(b)

a Codex Alimentarius Főbizottság (a továbbiakban: Codex) égisze alatt elfogadott meghatározások;

(c)

az Állategészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) égisze alatt elfogadott meghatározások; és

(d)

a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (a továbbiakban: IPPC) égisze alatt elfogadott fogalommeghatározások.

2.   E fejezet alkalmazásában:

(a)

„behozatali feltételek”: minden olyan SPS-intézkedés, amelyet a termékek behozatalához teljesíteni kell; és

(b)

„védett zóna”: egy konkrét szabályozott növénykárosító tekintetében az egyes Felek területének olyan hivatalosan meghatározott földrajzi része, ahol az adott károsító nem telepedett meg, a megtelepedését tekintve kedvező feltételek és az adott Fél területének más részén való jelenléte ellenére sem, és ahova az adott károsító nem hozható be.

3.   Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság egyéb fogalommeghatározásokat is elfogadhat e fejezet alkalmazásában, figyelembe véve a megfelelő nemzetközi szervezetek, például a Codex, az OIE és az IPPC glosszáriumait és fogalommeghatározásait.

4.   Az SPS-megállapodás szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, amennyiben eltérés áll fenn az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság által, vagy a Codex, az OIE és az IPPC égisze alatt elfogadott fogalommeghatározások és az SPS-megállapodás szerinti fogalommeghatározások között. Amennyiben az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság által elfogadott fogalommeghatározások és a Codex, az OIE és az IPPC égisze alatt elfogadott fogalommeghatározások ellentmondanak egymásnak, a Codex, az OIE és az IPPC égisze alatt elfogadott fogalommeghatározások az irányadók.

72. Cikk

Jogok és kötelezettségek

A Felek megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Ez magában foglalja azt a jogot is, hogy az SPS-megállapodás 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban intézkedéseket fogadjanak el.

73. Cikk

Általános elvek

1.   A Felek a megfelelő védelmi szint elérése érdekében kockázatértékelésen alapuló SPS-intézkedéseket alkalmaznak a vonatkozó rendelkezésekkel, többek között az SPS-megállapodás 5. cikkével összhangban.

2.   A Felek nem alkalmaznak SPS-intézkedéseket oly módon, hogy azzal indokolatlan akadályokat állítsanak a kereskedelem elé.

3.   Az e fejezet alapján létrehozott, kereskedelemmel kapcsolatos SPS-eljárások és jóváhagyások tekintetében a Felek biztosítják, hogy ezek az eljárások és a kapcsolódó SPS-intézkedések:

(a)

indokolatlan késedelem nélkül elindulnak és befejeződnek;

(b)

nem tartalmaznak szükségtelen, tudományosan és technikailag indokolatlan vagy indokolatlanul nagy terhet jelentő információkéréseket, amelyek késleltethetik az egymás piacaihoz való hozzáférést;

(c)

alkalmazására nem kerül sor olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentene a másik Fél teljes területével vagy területének olyan részeivel szemben, ahol azonos vagy hasonló SPS feltételek vannak érvényben; és

(d)

arányosak az azonosított kockázatokkal, és nem korlátozzák jobban a kereskedelmet annál, mint ami az importáló Fél megfelelő védelmi szintjének eléréséhez szükséges.

4.   A Felek sem a (3) bekezdésben említett eljárásokat, sem a további információ iránti kérést nem alkalmazhatják tudományos és technikai igazolás nélkül a piacaikhoz való hozzáférés késleltetése céljából.

5.   Mindegyik Fél biztosítja, hogy az általa előírt, az élelmiszerbiztonságra, állategészségügyre és növényegészségügyre vonatkozó behozatali feltételekkel kapcsolatos igazgatási eljárások ne járjanak nagyobb teherrel, illetve kereskedelmi korlátozással annál, mint ami ahhoz szükséges, hogy az importáló Fél kellő bizonyosságot szerezhessen a szóban forgó feltételek teljesüléséről. A Felek biztosítják azt is, hogy az igazgatási eljárások a lehető legkisebb mértékű negatív hatást fejtsék ki a kereskedelemre, és hogy a vámkezelési eljárások egyszerűek és gyorsak maradjanak, miközben megfelelnek az importáló Fél feltételeinek.

6.   Az importáló Fél nem vezet be semmilyen olyan további adminisztratív rendszert vagy eljárást, amely szükségtelenül akadályozza a kereskedelmet.

74. Cikk

Hatósági tanúsítás

1.   Ha az importáló Fél hatósági bizonyítványok benyújtását írja elő, a bizonyítványmintáknak:

(a)

összhangban kell lenniük a Codex, az IPPC és az OIE nemzetközi szabványaiban meghatározott elvekkel; valamint

(b)

alkalmazandónak kell lenniük az exportáló Fél területének valamennyi részéről érkező behozatalra.

2.   Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság megállapíthat olyan különleges eseteket, amikor csak az exportáló Fél területének egy vagy több részére vonatkozóan állapítanak meg az (1) bekezdésben említett bizonyítványmintákat. A Felek előmozdítják az elektronikus tanúsítás és egyéb technológiák alkalmazását a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése érdekében.

75. Cikk

Behozatali feltételek és eljárások

1.   Az egyes Felek SPS-megállapodás és e fejezet szerinti jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, az importáló Fél behozatali feltételei az exportáló Fél teljes területére következetesen alkalmazandók.

2.   Az exportáló Fél biztosítja, hogy a másik Fél területére exportált termékek – például állatok és állati eredetű termékek, növények és növényi termékek vagy egyéb kapcsolódó anyagok – megfeleljenek az importáló Fél SPS-követelményeinek.

3.   Az importáló Fél előírhatja, hogy bizonyos termékek behozatalához engedély szükséges. Ilyen engedélyt akkor adnak, ha az exportáló Fél illetékes hatósága olyan kérelmet nyújt be, amely objektíven és az importáló Fél számára kielégítő módon bizonyítja, hogy az importáló Fél engedélyezési követelményei teljesülnek. Az exportáló Fél megfelelő illetékes hatósága engedélykérelmet nyújthat be az exportáló Fél teljes területére vonatkozóan is. Az importáló Fél ezen az alapon helyt ad az ilyen kérelmeknek, amennyiben azok megfelelnek az importáló Fél e bekezdésben meghatározott engedélyezési követelményeinek.

4.   Az importáló Fél nem vezet be olyan engedélyezési követelményeket, amelyek pótlólagosak az átmeneti időszak végén alkalmazandó követelményekhez képest, kivéve, ha az ilyen követelmények további termékekre történő alkalmazása indokolt az emberek, állatok vagy növények egészségét fenyegető jelentős kockázat csökkentése érdekében.

5.   Az importáló Fél az összes termékre vonatkozóan meghatározza a behozatali feltételeket, és közli azokat a másik Féllel. Az importáló Fél biztosítja, hogy a behozatali feltételeket arányos és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák.

6.   Az SPS-megállapodás 5. cikkének (7) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedések sérelme nélkül a növényegészségügyi szempontból aggályos termékek vagy más kapcsolódó anyagok esetében a behozatali feltételeknek az importáló Fél szabályozott károsítóival szembeni védelmet biztosító intézkedésekre kell korlátozódniuk, és a behozatali feltételeket az exportáló Fél teljes területén alkalmazni kell.

7.   Az (1) és a (3) bekezdés ellenére, az egy adott termékre vonatkozó behozatali engedély iránti kérelmek esetében – amennyiben az exportáló Fél csak területének egy részére vagy bizonyos részeire (az Unió esetében egyes tagállamokra) vonatkozóan kért vizsgálatot – az importáló Fél haladéktalanul megkezdi a kérelem vizsgálatát. Amennyiben az importáló Félhez az exportáló Fél egynél több részéből érkeznek kérelmek az adott termékre vonatkozóan, vagy amennyiben egy már engedélyezett termékre vonatkozóan további kérelmek érkeznek, az importáló Fél felgyorsítja az engedélyezési eljárás befejezését, figyelembe véve az exportáló Fél különböző részeiben alkalmazandó azonos vagy hasonló SPS-rendszert.

8.   A Felek biztosítják, hogy minden SPS-ellenőrzési, -vizsgálati és -jóváhagyási eljárást indokolatlan késedelem nélkül elindítanak és befejeznek. A tájékoztatási követelményeknek az ahhoz szükséges mértékre kell korlátozódniuk, hogy a jóváhagyási eljárás során figyelembe lehessen venni az importáló Félnél már rendelkezésre álló – például az exportáló Fél jogszabályi keretére és ellenőrzési jelentéseire vonatkozó – információkat.

9.   A Felek átmeneti időszakot biztosítanak engedélyezési eljárásaik bármely változásának közzététele és a módosítások alkalmazásának megkezdése között, hogy a másik Fél megismerhesse a szóban forgó változásokat, és alkalmazkodhasson azokhoz, kivéve, ha a saját védelmi szintjükkel kapcsolatos, megfelelően indokolt körülmények ezt nem teszik lehetővé. Egyik Fél sem hosszabbíthatja meg indokolatlanul a változások közzététele előtt benyújtott kérelmekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat

10.   A (3)–(8) bekezdésben meghatározott eljárással kapcsolatban a következő intézkedéseket kell meghozni:

(a)

amint az importáló Fél kedvező eredménnyel lezárta értékelését, haladéktalanul megtesz minden szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedést annak érdekében, hogy a kereskedelem indokolatlan késedelem nélkül folytatódhasson;

(b)

az exportáló Fél:

(i)

megadja az importáló Fél által igényelt összes releváns információt; valamint

(ii)

észszerű hozzáférést biztosít az importáló Fél számára az ellenőrzés és más vonatkozó eljárások lefolytatásához.

(c)

az importáló Fél létrehozza a szabályozott károsítók jegyzékét azon termékekre vagy egyéb kapcsolódó anyagokra vonatkozóan, amelyek esetében növényegészségügyi aggály áll fenn. E jegyzékben az alábbiaknak kell szerepelniük:

(i)

károsítók, amelyek előfordulása saját területén nem ismert;

(ii)

károsítók, amelyek előfordulása saját területén ismert, és hatósági ellenőrzés alatt állnak;

(iii)

károsítók, amelyek előfordulása saját területének egyes részein ismert, és amelyek tekintetében károsítómentes területeket vagy védett zónákat jelöltek ki; valamint

(iv)

nemzárlati károsítók, amelyek előfordulása saját területén ismert, és amelyek meghatározott ültetési anyagok tekintetében hatósági ellenőrzés alatt állnak.

11.   Az importáló Fél elfogadja a szállítmányokat anélkül, hogy megkövetelné, hogy az importáló Fél ellenőrizze a szállítmányok megfelelőségét, mielőtt azok elindulnának az exportáló ország területéről.

12.   A Felek díjat szedhetnek a határokon végzett meghatározott SPS-ellenőrzésekkel kapcsolatos költségek megtérítése érdekében, a díjak azonban nem haladhatják meg a költségek megtérüléséhez szükséges mértéket.

13.   Az importáló Félnek joga van importellenőrzés alá vetni az exportáló Féltől behozott termékeket a saját SPS behozatali követelményeinek való megfelelés biztosítása céljából.

14.   Az exportáló Féltől behozott termékeken végzett importellenőrzések alapját az ilyen behozatalokkal kapcsolatos SPS-kockázatok képezik. Az importellenőrzések csak az emberi, állati vagy növényi élet és egészség védelméhez szükséges mértékben, indokolatlan késedelem nélkül és a Felek közötti kereskedelemre minimális hatást gyakorolva végezhetők.

15.   Az importáló Fél az exportáló Fél kérésére rendelkezésre bocsátja az exportáló Féltől behozott és az behozatal során ellenőrzött termékek arányára vonatkozó információt.

16.   Amennyiben az importellenőrzés során a megfelelő behozatali feltételeknek való meg nem felelést tárnak fel, az importáló Fél által hozott intézkedéseknek az esetleges kockázatok értékelésén kell alapulnia, és az nem korlátozhatja jobban a kereskedelmet, mint ami a Fél megfelelő SPS védelmének szintjéhez szükséges.

76. Cikk

Az engedélyezett létesítmények jegyzéke

1.   Indokolt esetben az importáló Fél jegyzéket vezethet azokról az engedélyezett létesítményekről, amelyek eleget tesznek az állati eredetű termékek ilyen létesítményekből való behozatala engedélyezésének feltételeként szabott behozatali követelményeinek.

2.   Az emberi vagy állati egészséget veszélyeztető jelentős kockázatok csökkentése tekintetében indokolt esetek kivételével az engedélyezett létesítmények jegyzékének vezetése csak azon termékek esetében írható elő, amelyek esetében az az átmeneti időszak végén kötelező volt.

3.   Az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet az azon létesítményekről vezetett jegyzékéről, amelyek megfelelnek az importáló Fél azon feltételeinek, amelyek az exportáló Fél által nyújtott garanciákon alapulnak.

4.   Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél az exportáló Fél által nyújtott garanciák alapján, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül engedélyezi az exportáló Fél területén található létesítményeket.

5.   Amennyiben az importáló Fél nem kér további információkat és az exportáló Fél megfelelő garanciákat nyújt, az importáló Fél az alkalmazandó jogi eljárásokkal összhangban meghozza a szükséges jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy indokolatlan késedelem nélkül lehetővé tegye az említett létesítményekből történő behozatalt.

6.   Az engedélyezett létesítmények jegyzékét az importáló Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

7.   Amennyiben az importáló Fél úgy dönt, hogy elutasítja az exportáló Fél arra irányuló kérelmét, hogy egy adott létesítményt felvegyen az engedélyezett létesítmények jegyzékébe, erről haladéktalanul tájékoztatja az exportáló Felet, és válaszában ismerteti a létesítmény engedélyezésének megtagadását indokoló hiányosságokra vonatkozó információkat is.

77. Cikk

Átláthatóság és információcsere

1.   A Felek törekednek az átláthatóságra a kereskedelemre vonatkozó SPS-intézkedések tekintetében, és e célból a következő intézkedéseket teszik:

(a)

SPS-intézkedéseiknek és engedélyezési eljárásaiknak bármely változásáról haladéktalanul tájékoztatják a másik Felet, ideértve azokat a változásokat is, amelyek érinthetik az adott Fél arra való képességét, hogy megfeleljen a másik Fél egyes termékekre vonatkozó SPS-behozatali követelményeinek;

(b)

fokozzák SPS-intézkedéseiknek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését;

(c)

információt cserélnek a másik Féllel az SPS-intézkedések fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos azon kérdésekről – beleértve a rendelkezésre álló új tudományos bizonyítékokkal kapcsolatos haladást is –, amelyek érintik, vagy érinthetik a Felek közötti kereskedelmet, a kereskedelmet érő negatív hatások minimalizálása érdekében;

(d)

a másik Fél kérésére 20 munkanapon belül közlik az egyes termékek behozatalára vonatkozó feltételeket;

(e)

a másik Fél kérésére 20 munkanapon belül közlik az egyes termékekre vonatkozó engedélyezési eljárások állásával kapcsolatos információkat;

(f)

tájékoztatják a másik Felet az egyes Felek illetékes hatóságának felépítésében vagy szervezetében bekövetkezett jelentős változásokról;

(g)

kérésre közlik az egyes Felek által végzett hivatalos ellenőrzések eredményeit és továbbítják az elvégzett ellenőrzések eredményeit tartalmazó jelentést;

(h)

kérésre közlik a visszautasított vagy nem megfelelő szállítmányok esetében előírt behozatali ellenőrzés eredményeit; és

(i)

kérésre indokolatlan késedelem nélkül közlik az e fejezet szempontjából releváns, valamely Fél által készített kockázatértékelést vagy tudományos véleményt.

2.   Amennyiben valamelyik Fél az (1) bekezdésben említett információkat a WTO Notifikációs Központja vagy az illetékes nemzetközi szabványmegállapító testület vonatkozó szabályaival összhangban megküldött értesítés útján rendelkezésre bocsátotta, az (1) bekezdésben említett, az adott információra vonatkozó követelmények teljesítettnek tekintendők.

78. Cikk

Alkalmazkodás a regionális feltételekhez

1.   A Felek elismerik a betegség- vagy károsítómentes területek, a védett zónák és az alacsony betegség- vagy károsító-prevalenciájú területek fogalmát, és megállapodnak abban, hogy e fogalmakat alkalmazzák a Felek közötti kereskedelemben az SPS-megállapodással összhangban, ideértve az SPS-megállapodás 6. cikke gyakorlati végrehajtásának előmozdítására vonatkozó iránymutatásokat (a WTO/SPS bizottság G/SPS/48. sz. határozata), valamint az OIE és az IPPC vonatkozó ajánlásait, szabványait és iránymutatásait. Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság részletesebben meghatározhatja ezeket az eljárásokat, figyelembe véve a vonatkozó SPS-megállapodásokat, valamint az OIE és az IPPC szabványait, iránymutatásait vagy ajánlásait.

2.   A Felek megállapodhatnak abban is, hogy együttműködnek az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének 4.4. és 4.5. fejezetében, valamint az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexének 4.1. és 4.2. fejezetében említett kompartmentalizáció koncepcióját illetően.

3.   Az (1) bekezdésben említett zónák létrehozásakor vagy fenntartásakor a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint a földrajzi elhelyezkedés, az ökoszisztémák, a járványügyi felügyelet és az SPS-ellenőrzések hatékonysága.

4.   Az állatok és állati eredetű termékek tekintetében a behozatali feltételeknek az exportáló Fél kérésére történő megállapítása vagy fenntartása esetén az importáló Fél elismeri az exportáló Fél által meghatározott, betegségtől mentes körzeteket a behozatal engedélyezésének vagy fenntartásának mérlegelése alapjául, a (8) és a (9) bekezdés sérelme nélkül.

5.   Az exportáló Fél azonosítja területének a (4) bekezdésében említett részeit, és kérésre teljes körű magyarázatot és alátámasztó adatokat szolgáltat az OIE-szabványok alapján vagy az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság által meghatározott más módon az exportáló Fél illetékes hatóságainak tapasztalatai alapján szerzett ismeretek fényében.

6.   A növények, növényi termékek és egyéb kapcsolódó anyagok tekintetében a növényegészségügyi behozatali feltételeknek az exportáló Fél kérésére történő megállapítása vagy fenntartása esetén az importáló Fél elismeri az exportáló Fél által meghatározott, károsítómentes területeket, károsítómentes termőterületeket és termőhelyeket, alacsony betegség- vagy károsító-prevalenciájú területeket és védett zónákat a behozatal engedélyezésének vagy fenntartásának mérlegelése alapjául, a (8) és a (9) bekezdés sérelme nélkül.

7.   Az exportáló Fél azonosítja a károsítómentes területeit, károsítómentes termőterületeit és termőhelyeit, alacsony betegség- vagy károsító-prevalenciájú területeit, valamint védett zónáit. Az importáló Fél kérésére az exportáló Fél teljes körű magyarázatot és alátámasztó adatokat szolgáltat az IPPC által kidolgozott, növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványok alapján vagy az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság által meghatározott más módon az exportáló Fél illetékes növényegészségügyi hatóságainak tapasztalatai alapján szerzett ismeretek fényében.

8.   A Felek elismerik az átmeneti időszak végén meglévő, betegségtől mentes területeket és védett övezeteket.

9.   A (8) bekezdés a betegségtől mentes területek és a védett övezetek (az Egyesült Királyság károsítómentes területei esetében) későbbi módosításaira is alkalmazandó, kivéve a betegség vagy a károsítók helyzetében bekövetkezett jelentős változások eseteit.

10.   A Felek a 79. cikk szerint ellenőrzéseket végezhetnek és vizsgálatokat folytathatnak e cikk (4)–(9) bekezdésének végrehajtása érdekében.

11.   A Felek szoros együttműködést alakítanak ki azzal a céllal, hogy fenntartsák a betegségtől mentes vagy károsítómentes területek, a károsítómentes termőterületek és termőhelyek, az alacsony betegség- vagy károsító-prevalenciájú területek, valamint a védett zónák és kompartmentek létrehozásával kapcsolatos eljárásokba vetett bizalmat a kereskedelmi zavarok minimalizálása érdekében.

12.   Az importáló Fél az exportáló Fél vagy annak bizonyos részei állat- vagy növényegészségügyi státuszára vonatkozó saját megállapításait elvben az exportáló Fél által szolgáltatott információkra alapozza, összhangban az SPS-megállapodással, valamint az OIE és az IPPC szabványaival, és figyelembe veszi az exportáló Fél által végzett esetleges meghatározásokat.

13.   Amennyiben az importáló Fél nem fogadja el az exportáló Félnek az e cikk (12) bekezdésében említett megállapítását, az importáló Félnek az elutasítást objektív módon meg kell indokolnia és annak okait ismertetnie kell az exportáló Féllel, továbbá kérésre konzultációt kell tartani a 80. cikk (2) bekezdésének megfelelően.

14.   A Felek biztosítják a (4)–(9), valamint a (12) és a (13) bekezdésekben foglalt kötelezettségek indokolatlan késedelem nélküli teljesítését. Az importáló Fél felgyorsítja a betegség vagy károsítóstátusz elismerését, ha a helyzetet egy járványt követően helyreállították.

15.   Amennyiben egy Fél úgy ítéli meg, hogy egy adott régió egy adott betegség tekintetében különleges státusszal rendelkezik, és megfelel az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 1.2. fejezetében vagy az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexének 1.2. fejezetében meghatározott kritériumoknak, kérheti e státusz elismerését. Az importáló Fél az elismert státusnak megfelelő kiegészítő garanciákat kérhet az élő állatok és állati eredetű termékek behozatala tekintetében.

79. Cikk

Ellenőrzések és vizsgálatok

1.   Az importáló Fél a következőket ellenőrizheti és vizsgálhatja:

(a)

a másik Fél hatóságai által működtetett vizsgálati és tanúsítási rendszerek egésze vagy egy része;

(b)

az exportáló Fél vizsgálati és tanúsítási rendszere keretében elvégzett ellenőrzések eredményei.

2.   A Felek az ellenőrzéseket az SPS-megállapodás rendelkezéseivel összhangban végzik, figyelembe véve a Codex, az OIE és az IPPC vonatkozó nemzetközi szabványait, iránymutatásait és ajánlásait.

3.   Az ilyen ellenőrzés elvégzése céljából az importáló Fél ellenőrzéseket végezhet oly módon, hogy információkat kér az exportáló Féltől vagy helyszíni ellenőrzéseket tesz az exportáló Félnél, amelyek a következőket foglalhatják magukban:

(a)

az illetékes hatóságok teljes ellenőrzési programja egészének vagy részének értékelése, ideértve adott esetben a szabályozási ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek felülvizsgálatát;

(b)

helyszíni ellenőrzések; valamint

(c)

információk és adatok gyűjtése a termékek kivitelével kapcsolatos visszatérő vagy újonnan felmerülő problémák okainak kiértékelése céljából.

4.   Az importáló Fél megosztja az exportáló Féllel az (1) bekezdés szerint végrehajtott ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit és következtetéseit. Az importáló Fél a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teheti ezeket az eredményeket.

5.   Az ellenőrzés vagy vizsgálat megkezdése előtt a Felek megvitatják az ellenőrzés vagy vizsgálat céljait és hatókörét, azokat a kritériumokat vagy követelményeket, amelyek alapján az exportáló Felet értékelik, valamint az ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásának útvonalát és eljárásait, amelyeket az ellenőrzés vagy vizsgálat tervében kell meghatározni. A Felek eltérő megállapodásának hiányában az importáló Fél az ellenőrzés vagy vizsgálat megkezdése előtt legalább 30 nappal az exportáló Fél rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési vagy vizsgálati tervet.

6.   Az importáló Fél lehetőséget biztosít az exportáló Fél számára, hogy benyújtsa az ellenőrzésről vagy vizsgálatról készült jelentés tervezetére vonatkozó észrevételeit. Az importáló Fél általában az említett észrevételek kézhezvételétől számított két hónapon belül írásos zárójelentést nyújt be az exportáló Félnek.

7.   A Felek maguk viselik az ilyen ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban felmerülő költségeiket.

80. Cikk

Értesítés és konzultáció

1.   A Felek indokolatlan késedelem nélkül értesítik egymást a következőkről:

(a)

a károsítókkal vagy betegségekkel kapcsolatos státuszban bekövetkezett jelentős változás;

(b)

új állatbetegség megjelenése;

(c)

valamilyen állatbetegségre vonatkozó, járványügyi jelentőségű megállapítás;

(d)

valamely Fél által azonosított jelentős élelmiszer-biztonsági probléma;

(e)

bármilyen, az alapvető SPS-intézkedéseken túlmutató, az állatbetegségek ellenőrzésére vagy felszámolására, illetve az emberi egészség védelmére hozott további intézkedés, valamint a megelőzési politika módosítása, ideértve a vakcinázási politikák módosítását is;

(f)

kérésre az egyik Fél által végzett hivatalos ellenőrzések eredményei és az elvégzett ellenőrzés eredményeit érintő jelentés; és

(g)

egy rendszer vagy adatbázis funkcióiban bekövetkező bármely jelentős változás.

2.   Ha bármelyik Félnek jelentős aggályai merülnek fel élelmiszer-biztonsági, növényegészségügyi vagy állategészségügyi intézkedésekkel, vagy a másik Fél által javasolt vagy végrehajtott SPS-intézkedéssel kapcsolatban, kérheti a másik Féllel való technikai konzultációt. A megkeresett Félnek indokolatlan késedelem nélkül válaszolnia kell a megkeresésre. A Felek törekszenek arra, hogy megadják a szükséges információt, hogy elkerülhető legyen a kereskedelem megszakadása, és adott esetben kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

3.   A (2) bekezdésben említett konzultációk telefonkonferencia, videokonferencia vagy bármely más, a Felek által kölcsönösen elfogadott kommunikációs eszköz útján is megtarthatók.

81. Cikk

Vészhelyzeti intézkedések

1.   Amennyiben az importáló Fél úgy ítéli meg, hogy súlyos, az emberi, állati vagy növényi életet és egészséget fenyegető kockázat áll fenn, előzetes értesítés nélkül meghozhatja az emberi, állati vagy növényi élet és egészség védelméhez szükséges intézkedéseket. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és legarányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

2.   Az intézkedéseket hozó Fél a lehető leghamarabb, de legkésőbb az intézkedés végrehajtására vonatkozó döntés meghozatalát követő 24 órán belül értesíti a másik Felet a vészhelyzeti SPS-intézkedésekről. Ha valamelyik Fél technikai konzultációt kér a vészhelyzeti SPS-intézkedéssel kapcsolatban, a technikai konzultációt a vészhelyzeti SPS-intézkedésről szóló értesítést követő 10 napon belül meg kell tartani. A Felek a technikai konzultáció során megadott összes információt figyelembe veszik. Az említett konzultációk célja a kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése. A Felek mérlegelhetik az intézkedések végrehajtását megkönnyítő lehetőségeket, illetve az intézkedések felváltását.

3.   Az importáló Fél kellő időben figyelembe veszi az exportáló Fél által információt, ha olyan szállítmánnyal kapcsolatban hoz döntést, amely a veszélyhelyzeti SPS-intézkedés elfogadásakor úton van a Felek között, a kereskedelem szükségtelen zavarainak elkerülése érdekében.

4.   Az importáló Fél biztosítja, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett indokok alapján hozott vészhelyzeti intézkedéseket tudományos bizonyíték nélkül ne tartsák fenn, vagy amennyiben a tudományos bizonyíték nem elegendő, az SPS-megállapodás 5. cikkének (7) bekezdésével összhangban fogadják el.

82. Cikk

Többoldalú nemzetközi fórumok

A Felek megállapodnak abban, hogy a többoldalú nemzetközi fórumok keretében együttműködnek az e fejezet hatálya alá tartozó területekre vonatkozó nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozásával kapcsolatban.

83. Cikk

Végrehajtás és illetékes hatóságok

1.   E fejezet végrehajtása céljából valamennyi Fél figyelembe veszi az alábbiakat:

(a)

a WTO SPS-bizottságának határozatai;

(b)

a releváns nemzetközi szabványmegállapító testületek munkája;

(c)

az exportáló Féllel folytatott kereskedelem során szerzett bármely ismeret és múltbeli tapasztalat; valamint

(d)

a másik Fél által szolgáltatott információk.

2.   A Felek haladéktalanul megküldik egymásnak az e fejezet végrehajtása tekintetében illetékes hatóságaik leírását. A Felek értesítik egymást az említett illetékes hatóságokkal kapcsolatos bármilyen lényeges változásról.

3.   A Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal ahhoz, hogy eredményesen végre tudják hajtani e fejezetet.

84. Cikk

Együttműködés az állatjólét területén

1.   A Felek elismerik, hogy az állatok érző lények. Elismerik továbbá az állatok jólétének javítása és a fenntartható élelmiszer-termelési rendszerek közötti összefüggést.

2.   A Felek vállalják, hogy a nemzetközi fórumokon együttműködnek a lehető legjobb állatjóléti gyakorlatok kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása érdekében. A Felek együttműködnek különösen az OIE állatjóléti szabványai hatályának megerősítése és kiterjesztése, valamint e szabványok végrehajtása érdekében, különös tekintettel a haszonállatokra.

3.   A Felek megosztják egymással az állatjólét területén felhalmozott információt, szakértelmet és tapasztalatot, különösen az élelmiszertermelő állatok tenyésztésére, tartására, kezelésére, szállítására és levágására vonatkozó szabályozási szabványok tekintetében.

4.   A Felek megerősítik együttműködésüket azokkal a kutatásokkal összefüggésben, amelyek az állatok jólétét vizsgálják az állattenyésztéssel, valamint az állatoknak a gazdaságokban, szállítás közben és vágáskor történő kezelésével kapcsolatban.

85. Cikk

Együttműködés az antimikrobiális rezisztencia területén

1.   A Felek keretet biztosítanak a párbeszédhez és az együttműködéshez az antimikrobiális rezisztencia kialakulása elleni küzdelem megerősítése céljából.

2.   A Felek elismerik, hogy az antimikrobiális rezisztencia komoly fenyegetést jelent az emberi és állati egészségre nézve. Az antimikrobiális szerek helytelen használata az állattenyésztésben – ideértve a nem gyógyászati célú felhasználást is, – hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztenciához, amely az emberi élet szempontjából veszélyt jelenthet. A Felek elismerik, hogy a fenyegetés jellege transznacionális és globális egészségszemléletet tesz szükségessé.

3.   A Felek törekednek arra, hogy – az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem céljából – nemzetközi szinten együttműködjenek a regionális vagy többoldalú munkaprogramokkal az antibiotikumok állattenyésztésben való szükségtelen használatának csökkentése és növekedésserkentőként való használatának nemzetközi betiltása érdekében, az antimikrobális rezisztencia elleni küzdelem céljából, a globális egészségszemlélettel összhangban, és megfelelve a globális cselekvési tervnek.

4.   A Felek a releváns nemzetközi szervezetek keretében együttműködnek olyan nemzetközi iránymutatások, szabványok, ajánlások és fellépések kidolgozása terén, amelyek célja az antibiotikumok körültekintő és felelősségteljes alkalmazásának előmozdítása az állattenyésztésben és az állatorvosi gyakorlatban.

5.   Az (1) bekezdésben említett párbeszéd többek között az alábbiakat foglalja magában:

(a)

együttműködés azon meglévő és jövőbeni, a releváns nemzetközi szervezetekben kidolgozott iránymutatások, szabványok, ajánlások és fellépések, valamint meglévő és jövőbeni kezdeményezések és nemzeti tervek nyomon követése terén, amelyek célja az antibiotikumok körültekintő és felelősségteljes alkalmazásának előmozdítása az állattenyésztésben és az állatorvosi gyakorlatban;

(b)

együttműködés az OIE, a WHO és a Codex ajánlásainak végrehajtásában, különös tekintettel a CAC-RCP61/2005. számú gyakorlati kódexre;

(c)

a helyes gazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos információcsere;

(d)

a kutatás, az innováció és a fejlesztés előmozdítása;

(e)

az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelmet célzó multidiszciplináris megközelítések előmozdítása, beleértve a WHO, az OIE és a Codex globális egészségszemléletét.

86. Cikk

Fenntartható élelmezési rendszerek

Mindkét Fél a másik Fél megfelelő szerveivel való együttműködésre ösztönzi saját élelmiszer-biztonsági, valamint állat- és növényegészségügyi szolgálatait a fenntartható élelmiszer-termelési módszerek és élelmezési rendszerek előmozdítása érdekében.

87. Cikk

Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság

E fejezet végrehajtását és működését az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó kereskedelmi szakbizottság felügyeli, és a következő feladatokat látja el:

(a)

lehetőség szerint minden olyan kérdés mielőbbi tisztázása és kezelése, amelyet valamely Fél az e fejezet vagy az SPS-megállapodás hatálya alá tartozó állat- és növényegészségügyi előírások, szabványok és ajánlások kidolgozásával, elfogadásával vagy alkalmazásával kapcsolatosan felvet;

(b)

az új szabályozások kidolgozására irányuló folyamatban lévő eljárások megvitatása;

(c)

az egyik Fél részéről a másik Fél által alkalmazott SPS-behozatali feltételekkel és eljárásokkal kapcsolatban kifejezett aggályok lehető leggyorsabb megvitatása;

(d)

Az SPS-megállapodás 5. cikkében meghatározott elvekkel, célkitűzésekkel és eljárásokkal összhangban a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében rendszeresen felülvizsgálja a Felek SPS-intézkedéseit, beleértve a tanúsítási követelményeket és a határon végzett vámkezelési eljárásokat is. Az egyes Felek meghatározzák a megfelelő meghozandó intézkedéseket, többek között az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságával kapcsolatban, figyelembe véve e felülvizsgálat eredményeit és az e megállapodás 10. mellékletében meghatározott kritériumok alapján;

(e)

az állatok jólétének védelmére és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló, a 84. és 85. cikk szerinti együttműködési tevékenységekkel kapcsolatos nézetek, információk és tapasztalatok cseréje;

(f)

valamely Fél kérésére annak megvizsgálása, hogy mi minősül a 78. cikk (9) bekezdésében említett, a betegség vagy a károsítók helyzetében bekövetkezett jelentős változásnak;

(g)

határozatok elfogadása a következők érdekében:

(i)

fogalommeghatározások hozzáadása a 71. cikkben említettek szerint;

(ii)

a 74. cikk (2) bekezdésében említett konkrét esetek meghatározása;

(iii)

a 78. cikk (1) bekezdésében említett eljárások részleteinek meghatározása;

(iv)

a 78. cikk (5) és (7) bekezdésében említett magyarázatok alátámasztása egyéb módjainak meghatározása.

4. FEJEZET

A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI

88. Cikk

Célkitűzés

E fejezet célkitűzése a Felek közötti árukereskedelem megkönnyítése a kereskedelem szükségtelen technikai akadályainak megelőzése, azonosítása és felszámolása révén.

89. Cikk

Hatály

1.   E fejezet alkalmazandó a Felek közötti árukereskedelmet esetlegesen érintő valamennyi szabvány, műszaki előírás és megfelelőségértékelési eljárás előkészítésére, elfogadására és alkalmazására.

2.   Ez a fejezet nem alkalmazandó az alábbiakra:

(a)

kormányzati szervek által e szervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában készített beszerzési műszaki előírások; vagy

(b)

az e cím 3. fejezetének hatálya alá tartozó SPS-intézkedések.

3.   E fejezet mellékletei az említett mellékletek hatálya alá tartozó termékek tekintetében e fejezeten felül alkalmazandók. E fejezet valamely mellékletének bármely olyan rendelkezése, amely szerint egy nemzetközi szabványt vagy testületet vagy szervezetet relevánsnak kell tekinteni vagy el kell ismerni, nem zárja ki, hogy bármely más testület vagy szervezet által kidolgozott szabványt a 91. cikk (4) és (5) bekezdése értelmében releváns nemzetközi szabványnak lehessen tekinteni.

90. Cikk

A TBT-megállapodással fennálló kapcsolat

1.   A TBT-megállapodás 2–9. cikkét, valamint a TBT-megállapodás 1. és 3. mellékletét belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

2.   Az e fejezetben és az e fejezet mellékleteiben említett kifejezések jelentése megegyezik a TBT-megállapodásban szereplő kifejezések jelentésével.

91. Cikk

Műszaki előírások

1.   A Felek saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban elvégzik a tervezett műszaki előírások hatásvizsgálatát. Az e bekezdésben és a (8) bekezdésben említett szabályok és eljárások kivételeket állapíthatnak meg.

2.   Az egyes Felek értékelik a műszakielőírás-javaslatok azon rendelkezésre álló szabályozási és nem szabályozási alternatíváit, amelyek teljesíthetik a Fél jogos céljait, a TBT-megállapodás 2.2. cikkének megfelelően.

3.   A Felek a vonatkozó nemzetközi szabványokat használják a műszaki előírásaik alapjául, kivéve, ha bizonyítani tudják, hogy az említett nemzetközi szabványok nem szolgálnák hatékony vagy alkalmas eszközként a kitűzött jogos célok megvalósítását.

4.   A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC), a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) és a Codex Alimentarius Főbizottság (Codex) által kidolgozott nemzetközi szabványok a TBT-megállapodás 2. cikke, 5. cikke és 3. melléklete szerinti vonatkozó nemzetközi szabványok.

5.   A más nemzetközi szervezetek által kidolgozott szabvány is releváns nemzetközi szabványnak tekinthető a TBT-megállapodás 2. cikke, 5. cikke és 3. melléklete értelmében, feltéve, hogy:

(a)

azt egy szabványügyi testület dolgozta ki, amely konszenzus kialakítására törekszik:

(i)

a részt vevő WTO-tagok azon nemzeti küldöttségei között, amelyek a területükön működő összes nemzeti szabványügyi testületet képviselik, és amelyek a nemzetközi szabványosítási tevékenység tárgyára vonatkozóan szabványokat fogadtak el vagy szándékoznak elfogadni, vagy

(ii)

a részt vevő WTO-tagok kormányzati szervei között; és

(b)

azt a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó WTO-bizottságnak a TBT-megállapodás 2. és 5. cikkével, valamint 3. mellékletével kapcsolatos nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások kidolgozására vonatkozó elvekről szóló határozatával (4) összhangban dolgozták ki.

6.   Amennyiben valamelyik Fél nem a nemzetközi szabványokat használta valamely műszaki előírás alapjául, a másik Fél kérésére azonosítania kell a vonatkozó nemzetközi szabványtól való bármely lényeges eltérést, ki kell fejtenie azokat az okokat, amelyek alapján úgy ítélte meg, hogy az említett szabványokat az elérni kívánt cél szempontjából nem alkalmasak vagy nem hatékonyak, és be kell nyújtania az értékelés alapjául szolgáló tudományos vagy technikai bizonyítékokat.

7.   A Felek felülvizsgálják műszaki előírásaikat a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való összhang fokozása érdekében, figyelembe véve többek között a vonatkozó nemzetközi szabványokkal kapcsolatos minden új fejleményt vagy a körülményekben bekövetkezett minden olyan változást, amely valamely vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltérés alapjául szolgált.

8.   Saját szabályaikkal és eljárásaikkal összhangban és e tárgykör X. címének sérelme nélkül, a kereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló főbb műszaki előírások kidolgozásakor a Felek biztosítják olyan eljárások meglétét, amelyek lehetővé teszik, hogy a személyek nyilvános konzultáció keretében véleményt nyilvánítsanak, kivéve sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák vagy azok felmerülésének kockázata esetén. A Felek biztosítják a másik Fél személyei számára az említett konzultációkban a saját állampolgárai számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett történő részvétel lehetőségét, és e konzultációs folyamat eredményeit nyilvánosságra hozzák.

92. Cikk

Szabványok

1.   A Felek arra ösztönzik a területükön székhellyel rendelkező szabványügyi testületeket, valamint azokat a regionális szabványügyi testületeket, amelyeknek maga a Fél vagy a területén székhellyel rendelkező szabványügyi testületek tagjai, hogy:

(a)

erőforrásaik határain belül vegyenek részt a nemzetközi szabványok vonatkozó nemzetközi szabványügyi testületek általi kidolgozásában;

(b)

az általuk kidolgozott szabványok alapjául vegyék figyelembe a vonatkozó nemzetközi szabványokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok nem lennének hatékonyak vagy alkalmasak, például az elégtelen védelmi szint vagy alapvető időjárási vagy földrajzi tényezők vagy alapvető technológiai problémák miatt;

(c)

kerüljék el a nemzetközi szabványügyi szervezetek munkájának megkettőzését vagy az azzal való átfedést;

(d)

szabályos időközönként vizsgálják felül azon nemzeti vagy regionális szabványokat, amelyek nem a vonatkozó nemzetközi szabványokon alapulnak, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való konvergenciájuk fokozása céljából;

(e)

együttműködés a másik Fél megfelelő szabványügyi testületeivel a nemzetközi szabványosítási tevékenységekben, többek között a nemzetközi szabványügyi testületekben vagy regionális szinten folytatott együttműködés révén;

(f)

segítsék elő a másik Fél szabványügyi testületeivel folytatott kétoldalú együttműködést; valamint

(g)

folytassanak információcserét a szabványügyi testületek között.

2.   A Feleknek a következők tekintetében kell biztosítaniuk az információcserét:

(a)

a szabványok egyes Felek általi alkalmazása a műszaki előírások támogatása érdekében; valamint

(b)

az egyes Felek szabványosítási folyamatai, valamint az, hogy nemzeti szabványaik kidolgozása során milyen mértékben támaszkodnak a nemzetközi, regionális vagy régió alatti szintű szabványokra.

3.   Amennyiben a szabványokat valamely műszakielőírás-tervezetbe vagy megfelelőségértékelési eljárásba történő beépítés vagy abban való hivatkozás útján kötelezővé teszik, teljesíteni kell a 94. cikkben és a TBT-megállapodás 2. vagy 5. cikkében meghatározott átláthatósági kötelezettségeket.

93. Cikk

A megfelelőség értékelése

1.   A műszaki előírások elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó 91. cikk értelemszerűen alkalmazandó a megfelelőségértékelési eljárásokra is.

2.   Amennyiben valamelyik Fél megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, akkor az adott Fél:

(a)

olyan megfelelőségértékelési eljárásokat választ, amelyek arányban állnak a kockázatértékelés alapján meghatározott kockázatokkal;

(b)

a műszaki előírásoknak való megfelelés bizonyítására alkalmas megfelelőségi biztosítékként figyelembe veszi a beszállítói megfelelőségi nyilatkozatot, amely a gyártó által saját kizárólagos felelősségére, harmadik fél általi kötelező értékelés nélkül kiadott megfelelőségi nyilatkozat;

(c)

a másik Fél kérésére tájékoztatást ad arról, hogy milyen kritériumok alapján választotta ki az egyes termékekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat.

3.   Amennyiben valamelyik Fél harmadik fél által elvégzett megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, és ezt a feladatot nem utalta a (4) bekezdésben meghatározott kormányzati szerv kizárólagos feladatkörébe, akkor az adott Fél:

(a)

adott esetben hatósági akkreditációt alkalmaz a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai kompetenciájának bizonyítására. Azon jogának sérelme nélkül, hogy követelményeket állapítson meg a megfelelőségértékelő testületekre vonatkozóan, mindegyik Fél elismeri azt az értékes szerepet, amelyet a kormányzati felhatalmazással és nem kereskedelmi alapon működő akkreditáció játszhat a megfelelőségértékelő testületek minősítésében;

(b)

az akkreditációra és a megfelelőségértékelésre a vonatkozó nemzetközi szabványokat alkalmazza;

(c)

arra ösztönzi a területén található akkreditáló testületeket és megfelelőségértékelő szervezeteket, hogy csatlakozzanak azokhoz a vonatkozó nemzetközi megállapodásokhoz vagy egyezményekhez, amelyek célja a megfelelőségértékelési eredmények elfogadásának harmonizációja vagy megkönnyítése;

(d)

ha egy Fél két vagy több megfelelőségértékelő szervezetet jogosít fel egy termék forgalomba hozatalához szükséges megfelelőségértékelési eljárások elvégzésére, akkor biztosítja a gazdasági szereplők számára a választás lehetőségét a Fél hatóságai által egy adott termék vagy termékcsoport értékelésére kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek közül;

(e)

biztosítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek függetlenek legyenek a gyártóktól, importőröktől és általában a gazdasági szereplőktől, valamint hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség az akkreditáló testületek és a megfelelőségértékelő szervezetek között;

(f)

lehetővé teszi a megfelelőségértékelő szervezetek számára, hogy alvállalkozókkal végeztessenek el megfelelőségértékeléssel kapcsolatos teszteket vagy vizsgálatokat, ideértve a másik Fél területén található alvállalkozókat is, és előírhatja az alvállalkozók számára ugyanazon követelmények teljesítését, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezetnek is teljesítenie kell ha, az ilyen teszteket vagy vizsgálatokat maga kívánja elvégezni; valamint

(g)

egyetlen weboldalon közzéteszi az ilyen megfelelőségértékelés elvégzésére kijelölt szervezetek jegyzékét, valamint az egyes szervezetek kijelölésének hatályára vonatkozó információkat.

4.   E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél előírja, hogy egyes termékek esetében a megfelelőségértékelést a saját meghatározott kormányzati hatóságai végezzék. Amennyiben valamely Fél előírja, hogy a megfelelőségértékelést meghatározott kormányzati hatóságai végezzék el, az adott Fél:

(a)

biztosítja, hogy a megfelelőségértékelésért fizetendő díjak ne haladják meg a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségét, és a megfelelőségértékelés kérelmezőjének kérésére ismerteti, hogy az ilyen megfelelőségértékelésért általa felszámított díjak miként korlátozódnak a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére; valamint

(b)

nyilvánosságra hozza a megfelelőségértékelésért fizetendő díjakat.

5.   A (2)–(4) bekezdés ellenére a Felek elfogadják a beszállítói megfelelőségi nyilatkozatot a műszaki előírásoknak való megfelelés bizonyítékaként azon termékterületek esetében, amelyek vonatkozásában az e megállapodás hatálybalépésének napján azt elfogadták.

6.   A Felek tájékoztatásul közzéteszik és naprakészen tartják az (5) bekezdésben említett termékterületek jegyzékét az alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozásokkal együtt.

7.   Az (5) bekezdés ellenére bármelyik Fél bevezethet olyan követelményeket, amelyek értelmében az abban a bekezdésben említett termékek vizsgálatát vagy tanúsítását kötelezően harmadik félnek kell végeznie, feltéve, hogy ezek a követelmények jogos célok alapján indokoltak, és arányban állnak azzal a céllal, hogy az importáló Fél kellő bizonyosságot szerezzen a termékek alkalmazandó műszaki előírásoknak vagy szabványoknak való megfelelése tekintetében, figyelembe véve a meg nem felelésből eredő lehetséges kockázatokat.

8.   A (7) bekezdésben említett megfelelőségértékelési eljárások bevezetését javasló Fél a folyamat korai szakaszában értesíti a másik Felet, és az ilyen megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása során figyelembe veszi a másik Fél észrevételeit.

94. Cikk

Átláthatóság

1.   Azon esetek kivételével, amikor sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy ilyen problémák felmerülése fenyeget, a Felek lehetővé teszik, hogy a másik Fél a bejelentett javasolt műszaki előírásokhoz és megfelelőségértékelési eljárásokhoz írásbeli észrevételeket fűzzön, és ezen észrevételek megtételére legalább 60 napot biztosít attól a naptól számítva, amikor a szóban forgó előírásokról vagy eljárásokról szóló értesítést megküldte a WTO Notifikációs Központjának. A Felek pozitívan viszonyulnak az említett észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt megkereséshez.

2.   A Felek az értesítéssel együtt rendelkezésre bocsátják az értesítés teljes szövegének elektronikus változatát. Ha az értesítés szövege nem a WTO egyik hivatalos nyelvén készült, az értesítő Fél részletes és átfogó leírást biztosít az intézkedés tartalmáról a WTO értesítési formátumában.

3.   Ha az egyik Fél a másik Féltől írásbeli észrevételeket kap a javasolt műszaki előírással vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatban, akkor az észrevételeket kapó Fél:

(a)

a másik Fél kérésére illetékes szabályozó hatóságának részvételével megvitatja az írásbeli észrevételeket, és ezt olyan időpontban teszi, amikor az észrevételek figyelembe vehetők; valamint

(b)

legkésőbb a műszaki előírás vagy a megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján írásban válaszol az észrevételekre.

4.   A Felek legkésőbb az elfogadott műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás közzétételének napján egy weboldalon közzéteszik az (1) bekezdésben említett értesítést követően kapott észrevételekre adott válaszaikat.

5.   A Felek a másik Fél kérésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól, jogalapjáról és indokáról.

6.   A Felek biztosítják az általuk elfogadott műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások közzétételét és díjmentes megtekinthetőségét egy weboldalon.

7.   A Felek a WTO-nak küldött eredeti értesítéshez fűzött kiegészítés útján tájékoztatást nyújtanak a műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások elfogadásáról és hatálybalépéséről, valamint az elfogadott végleges szövegekről.

8.   A Felek észszerű időintervallumot biztosítanak a műszaki előírások közzététele és azok hatálybalépése között annak érdekében, hogy a másik Fél gazdasági szereplőinek elegendő ideje legyen az előírásokhoz való alkalmazkodásra. Az „észszerű időintervallum” legalább hathónapos időszak, kivéve, ha ez nem szolgálná hatékonyan a kitűzött jogos célok megvalósítását.

9.   A Felek méltányos megfontolás tárgyává teszik a másik Félnek az (1) bekezdésben meghatározott észrevételezési időszak vége előtt beérkezett, a műszaki előírás elfogadása és hatálybalépése közötti időszak meghosszabbítására irányuló észszerű kérelmét, kivéve ha a késedelem miatt csorbát szenvedne a kitűzött jogos célok megvalósulása.

10.   A Felek biztosítják, hogy a TBT-megállapodás 10. cikkével összhangban létrehozott tájékoztatási pontok információt és válaszokat szolgáltatnak a WTO egyik hivatalos nyelvén a másik Fél vagy a másik Fél más érdekelt személyei általi, az elfogadott műszaki előírásokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos észszerű megkeresésekre.

95. Cikk

Jelölés és címkézés

1.   A Felek műszaki előírásai kizárólag kötelező jelölési vagy címkézési követelményeket tartalmazhatnak vagy ilyenekre vonatkozhatnak. Ilyen esetekben az említett forgó műszaki előírásokra a TBT-megállapodás 2.2. cikkében foglalt elvek alkalmazandók.

2.   Amennyiben valamelyik Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő, a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

(a)

kizárólag olyan információk megadását írja elő, amelyek relevánsak a termék fogyasztói vagy használói számára, vagy amelyek a termék kötelező műszaki előírásoknak való megfelelését jelölik;

(b)

nem írja elő a termékek jelöléseinek vagy címkéinek előzetes jóváhagyását, nyilvántartásba vételét vagy tanúsítását, sem pedig a díjfizetést azon termékek forgalomba hozatalának előfeltételeként, amelyek egyébként megfelelnek a kötelező műszaki előírásoknak, kivéve, ha az a jogos célok eléréséhez szükséges;

(c)

ha Egy Fél a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószámot használatát írja elő, akkor köteles az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadni;

(d)

azon esetek kivételével, amikor az alábbi i., ii. vagy iii. alpontban felsorolt információk félrevezetők, ellentmondásosak vagy nem egyértelműek az árukról az importáló Fél által kért információk tekintetében, az importáló Fél engedélyezi a következőket:

(i)

az árukat importáló Fél nyelve mellett más nyelven is feltüntetett információk;

(ii)

nemzetközileg elfogadott nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások; valamint

(iii)

az árukat importáló Fél által kért információkon felüli további információk;

(e)

elfogadja, hogy a címkézésre – beleértve a kiegészítő címkézést vagy a címkézés helyesbítését is – a behozatali ország vámraktáraiban vagy más kijelölt területein kerüljön sor a származási országban történő címkézés alternatívájaként, kivéve, ha a címkézést közegészségügyi vagy biztonsági okokból arra feljogosított személyeknek kell elvégezniük; valamint

(f)

arra törekszik, hogy a termékhez fizikailag rögzített címkék vagy jelölés helyett a nem állandó vagy leválasztható címkéket, vagy a kísérő dokumentációban szereplő jelölést vagy címkézést is elfogadja, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy ez alááshatja a jogos célok elérését.

96. Cikk

Együttműködés a piacfelügyelet és a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága és a megfelelés területén

1.   A Felek elismerik a piacfelügyelet, a megfelelés és a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága terén folytatott együttműködés fontosságát a kereskedelem megkönnyítése, a fogyasztók és más felhasználók védelme, valamint a megosztott információkon alapuló kölcsönös bizalom kiépítése szempontjából.

2.   A piacfelügyelet független és pártatlan működésének biztosítása érdekében a Felek biztosítják a következőket:

(a)

a piacfelügyeleti funkciók és a megfelelőségértékelési funkciók szétválasztása; valamint

(b)

minden olyan érdek kiküszöbölése, amely befolyásolná a piacfelügyeleti hatóságok pártatlanságát a gazdasági szereplők ellenőrzésének vagy felügyeletének elvégzése során.

3.   A Felek együttműködnek és információt cserélnek a nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága és a megfelelés terén, ami különösen a következőket foglalhatja magában:

(a)

piacfelügyeleti és végrehajtási tevékenységek és intézkedések;

(b)

kockázatértékelési módszerek és terméktesztelés;

(c)

összehangolt termékvisszahívás vagy egyéb hasonló intézkedések;

(d)

tudományos, műszaki és szabályozási kérdések, amelyek célja a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságának és a megfelelésnek a javítása;

(e)

olyan újonnan felmerülő kérdések, amelyeknek jelentős egészségügyi és biztonsági vonatkozásai vannak;

(f)

szabványosítással kapcsolatos tevékenységek;

(g)

tisztviselők cseréje.

4.   A partnerségi tanács minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a 16. mellékletben a lehető leghamarabb, lehetőleg e megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül rendelkezést állapítson meg a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere (RAPEX) vagy annak utódja, valamint a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságával és a kapcsolódó megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatban a 2005. évi általános termékbiztonsági rendelet vagy annak utódja alapján létrehozott piacfelügyeleti és termékbiztonsági adatbázis közötti rendszeres információcserére vonatkozóan.

A rendelkezés meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján:

(a)

az Unió hozzáférést biztosít az Egyesült Királyságnak az uniós RAPEX-rendszerből vagy annak utódjából származó válogatott információkhoz az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vagy annak utódja szerint;

(b)

az Egyesült Királyság hozzáférést biztosít egyes információkhoz az Unió számára a 2005. évi általános termékbiztonsági rendelet vagy annak utódja alapján létrehozott piacfelügyeleti és termékbiztonsági adatbázisából; valamint

(c)

a Felek tájékoztatják egymást a kicserélt információk nyomán hozott nyomonkövetési tevékenységekről és intézkedésekről.

5.   A partnerségi tanács rendelkezhet a 17. mellékletben az információk rendszeres – akár elektronikus úton történő – cseréjéről azon intézkedések tekintetében, amelyek az előírásoknak nem megfelelő, nem élelmiszer jellegű termékek közül a (4) bekezdés hatálya alá tartozóktól eltérő termékekre vonatkoznak.

6.   A Felek a (3), (4) és (5) bekezdés alapján megszerzett információkat kizárólag a fogyasztók, az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme céljából használják fel.

7.   A Felek a (3), (4) és (5) bekezdés alapján megszerzett információkat bizalmasan kezelik.

8.   A (4) és (5) bekezdésben említett rendelkezések meghatározzák a megosztani kívánt információ típusát, az információcsere szabályait és módjait, valamint a titoktartási és a személyes adatok védelméről szóló szabályok alkalmazását. A partnerségi tanács hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el a 16. és 17. mellékletben foglalt rendelkezések meghatározása vagy módosítása céljából.

9.   E cikk alkalmazásában „piacfelügyelet” alatt a piacfelügyeleti és végrehajtó hatóságok által valamely Fél eljárásai alapján – adott esetben a gazdasági szereplőkkel együttműködésben – végzett tevékenységek és hozott intézkedések értendők, amelyek lehetővé teszik az adott Fél számára a termékek jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglalt követelményeknek való megfelelésének és biztonságosságának nyomon követését vagy kezelését.

10.   A Felek biztosítják, hogy a piacfelügyeleti vagy végrehajtó hatóságaik által a piacukról való kivonásra vagy visszahívásra, illetve a másik Fél területéről behozott termék forgalmazásának megtiltására vagy korlátozására az alkalmazandó jogszabályoknak való meg nem felelés miatt hozott intézkedések arányosak legyenek, pontosan meghatározzák az intézkedés alapjául szolgáló indokokat, és azokat haladéktalanul közöljék az érintett gazdasági szereplővel.

97. Cikk

Technikai megbeszélések

1.   Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által kidolgozott, műszaki előírásra vagy megfelelőségértékelési eljárásra irányuló tervezet vagy javaslat jelentős hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre, kérheti, hogy folytassanak technikai megbeszéléseket a kérdésről. A kérelmet írásban kell benyújtani a másik Félhez, és abban meg kell jelölni a következőket:

(a)

a szóban forgó intézkedés;

(b)

e fejezet vagy e fejezet valamely mellékletének azon rendelkezései, amelyekre az aggályok vonatkoznak; valamint

(c)

a kérelem indokai, beleértve annak ismertetését, hogy a kérelmező Fél mit talál aggályosnak az intézkedéssel kapcsolatban.

2.   Az egyik Fél a kérelmét a másik Félnek a 99. cikk értelmében kijelölt kapcsolattartó pontjához nyújtja be.

3.   Bármelyik Fél kérésére a Felek a kérelem keltétől számított 60 napon belül személyesen, illetve videokonferencia vagy telekonferencia útján összeülnek, hogy megvitassák a kérelemben felvetett aggályokat, és törekednek az ügy lehető leggyorsabb megoldására. Ha a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy sürgős, kérheti, hogy rövidebb időn belül sor kerüljön az egyeztetésre. Ilyen esetekben a megkeresett Fél méltányos mérlegelés tárgyává teszi a kérést.

98. Cikk

Együttműködés

1.   A Felek saját döntéshozatali rendjük és jogrendjük autonómiájának sérelme nélkül együttműködnek a műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások terén, amennyiben ez kölcsönös érdekük. A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság véleménycserét folytathat az e cikk vagy az e fejezet mellékletei alapján végzett együttműködési tevékenységekről.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a Felek törekednek a közös érdekű együttműködési tevékenységek azonosítására, fejlesztésére és előmozdítására. Ezek a tevékenységek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

(a)

a műszaki előírásokkal, szabványokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos információk, tapasztalatok és adatok cseréje;

(b)

a szabályozó hatóságaik hatékony interakciójának és együttműködésének biztosítása nemzetközi, regionális vagy nemzeti szinten;

(c)

a lehető legnagyobb mértékű információcsere azokról a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó nemzetközi megállapodásokról és megegyezésekről, amelyeknek az egyik vagy mindkét Fél részes fele; valamint

(d)

a kereskedelmet megkönnyítő kezdeményezések létrehozása vagy az azokban való részvétel.

3.   E cikk, valamint az e fejezet mellékletei szerinti együttműködésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az Unió nevében az Európai Bizottság jár el.

99. Cikk

Kapcsolattartó pontok

1.   E megállapodás hatálybalépését követően mindegyik Fél kapcsolattartó pontot jelöl ki e fejezet végrehajtására, és értesíti a másik Felet a kapcsolattartó pont elérhetőségi adatairól, beleértve az érintett tisztviselőkre vonatkozó információkat is. A Felek az említett elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesítik egymást.

2.   A kapcsolattartó pont észszerű időn belül, és amennyiben lehetséges, a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül megadja a másik Fél kapcsolattartó pontja által az e fejezet végrehajtásával kapcsolatban kért információkat vagy magyarázatokat.

100. Cikk

A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság

A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó kereskedelmi szakbizottság felügyeli e fejezet és annak mellékletei végrehajtását és működését, és lehetőség szerint azonnal tisztázza és kezeli a Felek által felvetett azon kérdéseket, amelyek az e fejezet és a TBT-megállapodás szerinti műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozásával, elfogadásával vagy alkalmazásával kapcsolatosak.

5. FEJEZET

VÁMÜGYEK ÉS A KERESKEDELMI ELJÁRÁSOK EGYSZERŰSÍTÉSE

101. Cikk

Célkitűzés

E fejezet célkitűzései a következők:

(a)

a Felek közötti együttműködés erősítése a vámügyek és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése terén, valamint a Felek vámjogszabályai és gyakorlata közötti magas szintű konvergencia fenntartása annak biztosítása céljából, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatások közigazgatási kapacitásai teljesítik a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésének előmozdítására irányuló célkitűzéseket, miközben biztosítják a hatékony vámellenőrzést, a vámjogszabályok és a kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényesítését, a polgárok biztonságának és védelmének megfelelő garantálását, továbbá a tilalmak és korlátozások, valamint a Felek pénzügyi érdekeinek tiszteletben tartását;

(b)

a Felek közötti igazgatási együttműködés megerősítése a héa, valamint az adókra és vámokra vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás terén;

(c)

annak biztosítása, hogy az egyes Felek jogszabályai megkülönböztetésmentesek legyenek, és hogy a vámeljárások a csalás elleni küzdelmet és a jogszerű kereskedelem előmozdítását szolgáló modern módszerek alkalmazásán és hatékony ellenőrzésen alapuljanak; valamint

(d)

annak biztosítása, hogy a jogszerű közpolitikai célkitűzések – többek között a biztonsággal, a védelemmel és a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos célkitűzések – semmilyen módon ne kerüljenek veszélybe.

102. Cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet, a 18. melléklet, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv, továbbá a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásában:

(a)

„szállítás előtti áruvizsgálatról szóló megállapodás”: a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található szállítás előtti áruvizsgálatról szóló megállapodás;

(b)

„ATA és Isztambuli Egyezmény”: az áruk ideiglenes behozatalához szükséges ATA-igazolványról szóló, 1961. december 6-án Brüsszelben kelt vámegyezmény és az áruk ideiglenes behozataláról szóló, 1990. június 26-án kelt Isztambuli Egyezmény;

(c)

„egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény”: az egységes árutovábbítási eljárásról szóló, 1987. május 20-i egyezmény;

(d)

„a WCO vámadatmodellje”: a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) adatmodellekkel foglalkozó projektcsoportja által időről időre közzétett, az üzleti adatok cseréjére, valamint a globális kereskedelemben a szabályozási könnyítések alkalmazása és az ellenőrzések során használt adatokra és információkra vonatkozó nemzetközi standardok összeállítására szolgáló adatösszetevők és elektronikus sablonok gyűjteménye;

(e)

„vámjogszabályok”: a valamely Fél területén alkalmazandó, és az áruk belépését/behozatalát, kilépését/kivitelét, tranzitját és bármely más vámeljárás alá helyezését szabályozó valamennyi jogszabályi vagy egyéb rendelkezés, ideértve a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is;

(f)

„információ”: bármilyen adat, dokumentum, kép, jelentés, közlés vagy hitelesített másolat, bármilyen formátumban, beleértve az elektronikus formátumot is, függetlenül attól, hogy azt kezelték vagy elemezték-e;

(g)

„személy”: az 512. cikk l) pontjában meghatározott bármely személy (5);

(h)

„SAFE-keretrendszer”: a Vámigazgatások Világszervezetének 2005. júniusi brüsszeli ülésén elfogadott és időről időre frissített, a globális kereskedelembiztonsági és -könnyítő szabvány-keretrendszer; valamint

(i)

„a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás”: a WTO-egyezményt módosító jegyzőkönyvhöz csatolt, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás (2014. november 27-i határozat).

103. Cikk

Vámügyi együttműködés

1.   A Felek vonatkozó hatóságai együttműködnek a vámügyek területén annak támogatása érdekében, hogy a 101. cikkben meghatározott célkitűzések teljesüljenek, figyelembe véve vonatkozó hatóságaik erőforrásait. E cím alkalmazásában az áruforgalom alakiságainak egyszerűsítéséről szóló 1987. május 20-i egyezmény alkalmazandó.

2.   A Felek együttműködést alakítanak ki, többek között a következő területeken:

(a)

a vámjogszabályokra, azok végrehajtására és a vámeljárásokra vonatkozó információcsere; különösen a következő területeken:

(i)

a vámeljárások egyszerűsítése és modernizálása;

(ii)

az árutovábbítás és az átrakodás megkönnyítése;

(iii)

az üzleti világhoz fűződő kapcsolatok; valamint

(iv)

az ellátási lánc biztonsága és a kockázatkezelés;

(b)

a SAFE-keretmegállapodással összhangban együttműködnek a nemzetközi kereskedelmi ellátási lánc biztosításának és megkönnyítésének vámmal kapcsolatos szempontjait illetően;

(c)

az importtal, exporttal és egyéb vámeljárásokkal – többek között a technikai segítségnyújtással – kapcsolatos közös kezdeményezések kidolgozásának mérlegelése, valamint az üzleti közösség hatékony kiszolgálásának biztosítása érdekében;

(d)

a Felek közötti együttműködés megerősítése a vámügyek terén a nemzetközi szervezetekben, például a WTO-ban és a WCO-ban, továbbá információcsere és/vagy megbeszélések folytatása azzal a céllal, hogy lehetőség szerint közös álláspontokat alakítsanak ki ezekben a nemzetközi szervezetekben, valamint az UNCTAD-ban és az ENSZ EGB-ben;

(e)

törekvés a Felek behozatali, kiviteli és egyéb vámeljárásokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeinek összehangolására a WCO vámadatmodelljével összhangban álló közös szabványok és adatelemek végrehajtása révén;

(f)

a Felek kockázatkezelési módszerek terén folytatott együttműködésének erősítése, ideértve a bevált gyakorlatok és – adott esetben – a kockázatokra vonatkozó információk és az ellenőrzési eredmények megosztását. Adott esetben a Felek mérlegelik a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok és ellenőrzések, valamint a vámbiztonsági intézkedések kölcsönös elismerését is. a Felek adott esetben mérlegelhetik kompatibilis kockázati kritériumok és szabványok, ellenőrzési intézkedések és kiemelt ellenőrzési területek kidolgozását is;

(g)

az engedélyezett gazdálkodói programok kölcsönös elismerésének megteremtése a kereskedelem biztosítása és megkönnyítése érdekében;

(h)

a vámhatóságok és más kormányzati hatóságok vagy ügynökségek közötti együttműködés előmozdítása az engedélyezett gazdálkodói programokkal kapcsolatban, ami többek között a legmagasabb szintű normákról való megállapodással, az előnyökhöz való hozzáférés megkönnyítésével és a felesleges párhuzamosságok minimalizálásával érhető el;

(i)

a szellemitulajdon-jogok vámhatóságok általi érvényesítése, beleértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, elsősorban a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével kapcsolatos vámügyi műveletek során;

(j)

adott esetben és amennyiben kivitelezhető, az összeegyeztethető vámeljárások fenntartása, beleértve a vámáru-nyilatkozatra vonatkozó egységes vámokmány alkalmazását; valamint

(k)

adott esetben és később megállapításra kerülő szabályok szerint, strukturált és ismétlődő kommunikáció keretében a vámügyi információk bizonyos kategóriáinak a cseréje a Felek vámhatóságaik között, a kockázatkezelés és a vámellenőrzések hatékonyságának javítása, a bevételek beszedése vagy a biztonság és védelem szempontjából veszélyeztetett áruk célzott kezelése, valamint a jogszerű kereskedelem megkönnyítése érdekében; ezek a cserék magukban foglalhatják a Felek közötti kereskedelemre vonatkozó kiviteli és behozatali nyilatkozatok adatait, azzal a lehetőséggel, hogy kísérleti kezdeményezéseken keresztül feltárják az átjárható mechanizmusok kidolgozásának lehetőségeit az ilyen információk párhuzamos benyújtásának elkerülése érdekében. Az ilyen információcsere nem érinti a Felek között a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv alapján esetlegesen sorra kerülő információcserét.

3.   Az e megállapodásban előirányzott más együttműködési formák sérelme nélkül a Felek vámhatóságai kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekben, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban.

4.   A Felek közötti, e fejezet szerinti információcserére értelemszerűen a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv 12. cikkében meghatározott bizalmas kezelésre és adatvédelemre, valamint a Felek jogszabályaiban foglalt titoktartási követelményekre is figyelemmel kerül sor.

104. Cikk

Vám- és egyéb kereskedelmi vonatkozású jogszabályok és eljárások

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy vonatkozó vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik:

(a)

összhangban állnak a vámügy és a kereskedelem területén alkalmazandó nemzetközi okmányokkal és szabványokkal, beleértve a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodást, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, felülvizsgált kiotói egyezmény lényegi elemeit, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezményt, valamint a SAFE-keretrendszert és a WCO vámadatmodelljét;

(b)

biztosítják a jogszerű kereskedelem védelmét és megkönnyítését, figyelembe véve a kereskedelmi gyakorlatok fejlődését, hatékony végrehajtással – többek között a jogszabályaik és egyéb rendelkezéseik megsértése, valamint a vámok kijátszása és csempészet esetén –, továbbá a jogi előírásoknak való megfelelés biztosításával;

(c)

olyan jogszabályokon alapulnak, amelyek arányosak és megkülönböztetésmentesek, nem rónak szükségtelen terheket a gazdálkodókra, további könnyítéseket – többek között az áruk átengedését megelőző vámellenőrzések tekintetében alkalmazott kedvező elbánást – biztosítanak a magas szintű megfelelést megvalósító gazdálkodók számára, és biztosítékokat nyújtanak a csalás és a jogellenes vagy káros tevékenységek ellen, miközben biztosítják a polgárok magas szintű biztonságát és védelmét, valamint a tilalmak és korlátozások tiszteletben tartását, továbbá a Felek pénzügyi érdekeinek védelmét; valamint

(d)

olyan szabályokat foglalnak magukba, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok és az eljárási követelmények megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek legyenek, valamint hogy az ilyen szankciók alkalmazása ne eredményezzen indokolatlan késedelmet.

Az egyes Feleknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk jogszabályaikat és vámeljárásaikat. A vámeljárásokat kiszámítható, következetes és átlátható módon kell alkalmazni.

2.   A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek hátrányos megkülönböztetéstől való mentességének, átláthatóságának, hatékonyságának, teljességének és számonkérhetőségének biztosítása érdekében az egyes Felek:

(a)

lehetőség szerint egyszerűsítik és felülvizsgálják az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors átengedése és vámkezelése érdekében;

(b)

további lépéseket tesznek a vám- és egyéb hatóságok által kért adatok és a dokumentációs anyagok egyszerűsítése és szabványosítása érdekében; valamint

(c)

előmozdítják az együttműködést valamennyi határügynökség között mind belföldön, mind pedig a határokon túl annak érdekében, hogy megkönnyítsék a határokon átívelő folyamatokat, erősítsék az ellenőrzést, és amennyiben helyénvaló és megvalósítható, közös határellenőrzést végezzenek.

105. Cikk

Az áruk átengedése

1.   A Felek olyan vámeljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:

(a)

olyan határidőn belül biztosítják az áruk gyors átengedését, amely nem hosszabb annál, mint ami annak biztosításához szükséges, hogy megfeleljenek a jogszabályaiknak és egyéb rendelkezéseiknek;

(b)

előírják a dokumentáció és bármely más előírt információ előzetes elektronikus benyújtását és feldolgozását az áruk megérkezése előtt annak érdekében, hogy az áruk megérkezésükkor azonnal átengedhetők legyenek, ha kockázatelemzéssel nem azonosítottak kockázatot, vagy ha nem végeznek véletlenszerű vagy egyéb ellenőrzéseket;

(c)

adott esetben és a szükséges feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosítanak az áruk szabad forgalomba bocsátására az első érkezési ponton; valamint

(d)

ha a vámok, adók, díjak és terhek végleges megállapítására nem kerül sor az áruk megérkezése előtt, megérkezésekor, vagy az érkezést követően a lehető leggyorsabban, akkor lehetővé teszik az áruk átengedését, feltéve, hogy minden egyéb szabályozási követelmény teljesült.

2.   Az ilyen átengedés feltételeként a Felek biztosítékot kérhetnek kezességvállalás, letét vagy a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben előírt más megfelelő eszköz formájában bármely olyan összegre, amelyet még nem határoztak meg. Ez a biztosíték nem lehet nagyobb annál az összegnél, mint amelyet az adott Fél a biztosítékkal fedezett árukra végső soron kivetett vámok, adók, díjak és terhek megfizetésének biztosítása céljából megkövetel. A biztosítékot vissza kell fizetni, ha már nincs rá szükség.

3.   A Felek biztosítják, hogy a határellenőrzésért és az áruk behozatalával, kivitelével és továbbításával kapcsolatos eljárásokért felelős vám- és egyéb hatóságok együttműködnek egymással, és összehangolják tevékenységeiket a kereskedelem megkönnyítése és az áruk átengedésének meggyorsítása érdekében.

106. Cikk

Egyszerűsített vámeljárások

1.   A Felek törekednek a vámeljárásokkal kapcsolatos követelményeik és alaki követelményeik egyszerűsítésére annak érdekében, hogy csökkentsék annak időtartamát és költségeit a kereskedők vagy a gazdasági szereplők, köztük a kis- és középvállalkozások számára.

2.   A Felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek lehetővé teszik a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben megállapított feltételeknek megfelelő kereskedők vagy gazdasági szereplők számára a vámeljárások további egyszerűsítését. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják többek között a következőket:

(a)

kevesebb adatot vagy kevesebb alátámasztó okmányt tartalmazó vám-árunyilatkozatok;

(b)

olyan időszakos vám-árunyilatkozatok lehetővé tétele az importált áruk átengedését követően, amelyek egy adott időszakon belül több behozatalra vonatkozó vámok és adók megállapítására és kifizetésére vonatkoznak;

(c)

önértékelés és a vámok és adók az importált áruk átengedése utánra halasztott megfizetése; valamint

(d)

csökkentett összegű biztosíték alkalmazása vagy a biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesség.

3.   Amennyiben valamely Fél ezen intézkedések egyikének elfogadása mellett dönt, ezen egyszerűsítéseket – amennyiben azt az adott Fél megfelelőnek és kivitelezhetőnek ítéli, valamint saját jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban – minden olyan kereskedő számára felajánlja, aki megfelel a vonatkozó kritériumoknak.

107. Cikk

Árutovábbítás és átrakodás

1.   A 20. cikk alkalmazásában az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény alkalmazandó.

2.   Az egyes Felek biztosítják a területeiken keresztül történő átrakodási művelek és árutovábbítás elősegítését és hatékony ellenőrzését.

3.   Az egyes Felek regionális árutovábbítási megállapodásokat mozdítanak elő és hajtanak végre a kereskedelem megkönnyítése érdekében, tiszteletben tartva az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményt.

4.   Az egyes Felek az árutovábbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi, a területükön található érintett hatóság és ügynökség között.

5.   Az egyes Felek lehetővé teszik, hogy a behozatalra szánt árukat a területükön belül vámellenőrzés alatt átszállítsák a beléptető vámhivataltól a területükön lévő másik vámhivatalhoz, ahonnan az árukat átengedik vagy vámkezelik.

108. Cikk

Kockázatkezelés

1.   Mindegyik Fél kockázatkezelési rendszert alakít ki vagy tart fenn a vámellenőrzések tekintetében annak érdekében, hogy csökkentse egy olyan esemény valószínűségét és hatását, amely megakadályozná a vámjogszabályok helyes alkalmazását, veszélyeztetné a Felek pénzügyi érdekeit, és veszélyt jelentene a Felek és lakosaik biztonságára és védelmére, az emberek, állatok vagy növények egészségére, a környezetre vagy a fogyasztókra.

2.   A vámellenőrzéseknek – a szúrópróbaszerű ellenőrzések kivételével – elsősorban elektronikus adatkezelési eljárásokat alkalmazó kockázatelemzésen kell alapulniuk.

3.   A Felek úgy tervezik és alkalmazzák a kockázatkezelést, hogy elkerüljék az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést és a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását.

4.   A Felek a vámellenőrzéseket és az egyéb releváns határellenőrzéseket a magas kockázatú szállítmányokra összpontosítják, és felgyorsítják az alacsony kockázatú szállítmányok átengedését. A kockázatkezelés részeként az egyes Felek véletlenszerűen is kiválaszthatnak szállítmányokat ilyen típusú ellenőrzésre.

5.   A Felek a kockázatkezelést megfelelő kiválasztási kritériumok szerinti kockázatértékelésre alapozzák.

109. Cikk

Vámkezelést követő ellenőrzés

1.   Az áruk átengedésének felgyorsítása érdekében az egyes Felek vámkezelést követő ellenőrzési rendszert fogadnak el és tartanak fenn, hogy biztosítsák a vámügyi és más vonatkozó jogszabályoknak és es egyéb rendelkezéseknek való megfelelést.

2.   A Felek kockázati alapon – adott esetben megfelelő kiválasztási kritériumok alkalmazásával – kiválasztanak egy személyt vagy szállítmányt vámkezelést követő ellenőrzésre. Az egyes Felek a vámkezelést követő ellenőrzést átlátható módon végzik el. Amennyiben az ellenőrzési folyamat egy személyre irányul, és egyértelmű eredmények születnek, az adott Fél haladéktalanul értesíti az eredményekről azt a személyt, akinek az adatait ellenőrzik, közölve a személy jogait és kötelezettségeit, valamint az eredmények indoklását.

3.   A Felek tudomásul veszik, hogy a vámkezelést követő ellenőrzés során szerzett információkat fel lehet használni további közigazgatási vagy bírósági eljárásokban.

4.   A Felek a vámkezelést követő ellenőrzés eredményeit felhasználják kockázatkezelési célokra.

110. Cikk

Engedélyezett gazdálkodók

1.   Az egyes Felek partnerségi programot tartanak fenn a 18. mellékletben meghatározott kritériumoknak megfelelő gazdálkodók számára.

2.   A Felek a 18. melléklettel összhangban elismerik az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó programjaikat.

111. Cikk

Az információk közzététele és elérhetősége

1.   A Felek biztosítják, hogy vámjogszabályaikat és más kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályaikat és egyéb rendelkezéseiket, valamint általános közigazgatási eljárásaikat és a kereskedelemmel kapcsolatos, általánosan alkalmazandó lényeges információkat könnyen hozzáférhető módon – adott esetben az interneten keresztül – közzéteszik és minden érdekelt személy számára elérhetővé teszik.

2.   A Felek haladéktalanul, az ilyen jogszabályok és eljárások hatálybalépése előtt a lehető leghamarabb közzéteszik a vámügyekkel és a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatos új jogszabályokat és általános eljárásaikat, valamint az ilyen jogszabályok és eljárások változásait és értelmezését is. Az ilyen közzététel a következőket tartalmazza:

(a)

releváns igazgatási jellegű hirdetmények;

(b)

behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárások (ideértve a kikötői, repülőtéri, és más belépési pontokon folytatott eljárásokat is), valamint a megkövetelt nyomtatványok és dokumentumok;

(c)

a behozatallal és kivitellel kapcsolatban kivetett bármely alkalmazott vám- és adótétel;

(d)

kormányzati szervek által vagy számára a behozatallal, kivitellel vagy továbbítással kapcsolatban kivetett díjak és illetékek;

(e)

a termékek vámkezelés céljából történő besorolására vagy értékmegállapítására vonatkozó szabályok;

(f)

a származási szabályokra vonatkozó általánosan alkalmazandó törvények, rendeletek és közigazgatási határozatok;

(g)

behozatali, kiviteli vagy továbbítási korlátozások vagy tilalmak;

(h)

a behozatalra, kivitelre vagy árutovábbításra vonatkozó alaki követelmények megsértése esetén alkalmazandó szankciók;

(i)

fellebbezési eljárások:

(j)

bármely országgal vagy országokkal kötött, behozatallal, kivitellel vagy árutovábbítással kapcsolatos megállapodások vagy azok részei;

(k)

a vámkontingensek kezelésére vonatkozó eljárások;

(l)

a kikötőkben és határátkelőhelyeken működő vámhivatalok nyitvatartási ideje és működési eljárásai; valamint

(m)

kapcsolattartó pontok az információkérések tekintetében.

3.   Az egyes Felek biztosítják, hogy valamennyi új vagy módosított jogszabály, eljárás, illeték vagy díj közzététele és azok hatálybalépése között észszerű idő teljen el.

4.   Az egyes Felek az interneten elérhetővé teszik a következőket:

(a)

behozatali, kiviteli és árutovábbítási eljárásaik – köztük a fellebbezési eljárások – leírása, a behozatalhoz és kivitelhez, valamint az árutovábbításhoz szükséges gyakorlati lépésekre vonatkozó információkra is kiterjedően;

(b)

az adott Fél területére történő behozatalhoz, a területéről történő kivitelhez, illetve a területén keresztül történő árutovábbításhoz megkövetelt nyomtatványok és dokumentumok; valamint

(c)

a tájékoztatási pontokra vonatkozó kapcsolattartási adatok.

Az egyes Felek biztosítják, hogy az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett leírások, formanyomtatványok, dokumentumok és információk naprakészek legyenek.

5.   A Felek létrehoznak vagy fenntartanak egy vagy több tájékoztatási pontot, hogy észszerű időn belül megválaszolják a kormányok, kereskedők és más érdekelt felek vámügyi és egyéb kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseit. A Felek a megkeresések megválaszolásáért nem számítanak fel díjat.

112. Cikk

Előzetes határozatok

1.   A Felek a gazdálkodók kérésére vámhatóságaikon keresztül előzetes határozatokat bocsátanak ki, amelyekben meghatározzák az érintett áruknak biztosítandó elbánást. Az ilyen határozatokat írásban vagy elektronikus formában, meghatározott időn belül kell kibocsátani, és azoknak a kibocsátó Fél jogszabályaival összhangban az összes szükséges információt tartalmazniuk kell.

2.   Az előzetes határozatok érvényességük kezdetétől számítva legalább három évig érvényesek, kivéve, ha a határozatban foglalt döntés már nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha az eredeti határozatot alátámasztó tények vagy körülmények megváltoztak.

3.   Egy adott Fél megtagadhatja az előzetes határozat kibocsátását, ha a kérelemben felvetett kérdés közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi, vagy ha a kérelem nem az előzetes határozat vagy valamely vámeljárás szándékolt alkalmazására vonatkozik. Amennyiben egy Fél megtagadja az előzetes határozat kiadását, köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni a kérelmezőt, részletezve a releváns tényeket és döntésének alapját.

4.   Mindegyik Fél közzéteszi legalább a következőket:

(a)

az előzetes határozat iránti kérelemre vonatkozó követelmények, ideértve az abban közlendő információk és annak formátuma;

(b)

az előzetes határozat kiadásának határideje; valamint

(c)

az előzetes határozat érvényességi ideje.

5.   Amennyiben egy Fél visszavon, módosít, érvénytelenít vagy megsemmisít egy előzetes határozatot, írásbeli értesítést kell küldenie a kérelmezőnek, ismertetve a releváns tényeket és döntésének alapját. Amennyiben egy Fél visszamenőleges hatállyal visszavon, módosít, érvénytelenít vagy megsemmisít egy előzetes határozatot, ezt csak abban az esetben teheti meg, ha a határozat hiányos, téves, hamis vagy félrevezető információkon alapult.

6.   A valamely Fél által kiadott előzetes határozat kötelező érvényű az adott Félre nézve az azt kérelmező tekintetében. A Fél rendelkezhet úgy, hogy az előzetes határozat kötelező érvényű a kérelmezőre nézve.

7.   Az előzetes határozat címzettjének írásbeli kérésére a Felek felülvizsgálják az előzetes határozatot, vagy az annak visszavonására, módosítására vagy érvénytelenítésére vonatkozó határozatot.

8.   A Felek nyilvánosan elérhetővé teszik az előzetes határozatokra vonatkozó információkat, figyelembe véve a személyes és a bizalmas üzleti információk védelmének szükségességét.

9.   Előzetes határozatokat kell kiadni a következők tekintetében:

(a)

az áruk tarifális besorolása;

(b)

az áruk származása; valamint

(c)

bármely egyéb olyan kérdés, amelyben a Felek megállapodhatnak.

113. Cikk

Vámügynökök

A Felek vámügyi rendelkezései és eljárásai nem igénylik vámügynökök vagy más ügynökök kötelező alkalmazását. Az egyes Felek értesítést küldenek a vámügynökök alkalmazására vonatkozó intézkedéseikről, és közzéteszik azokat. A Feleknek átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályokat alkalmaznak, amennyiben vámügynökök segítségét veszik igénybe.

114. Cikk

Előzetes áruvizsgálat

A Felek nem írják elő az előzetes áruvizsgálatról szóló WTO-megállapodásban meghatározott előzetes áruvizsgálat kötelező alkalmazását, és semmilyen más, magánvállalatok által a rendeltetési helyen, vámkezelés előtt elvégzendő vizsgálati tevékenységet sem.

115. Cikk

Felülvizsgálat és fellebbezés

1.   A Felek olyan hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a jogorvoslat jogát a vámhatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az árubehozatalt, árukivitelt és az árutovábbítási eljárás alatt álló árukat érintő intézkedései, rendelkezései és határozatai ellen.

2.   Az (1) bekezdésben említett eljárások kiterjednek a következőkre:

(a)

a határozatot kiadó tisztviselőnél vagy hivatalnál magasabb szinten lévő vagy attól független közigazgatási hatóság által lefolytatott közigazgatási fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás; valamint

(b)

a határozattal kapcsolatos bírósági fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárás.

3.   A Felek biztosítják, hogy ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti fellebbezésről vagy felülvizsgálatról szóló határozatot nem hozzák meg a jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben előírt határidőn belül vagy indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem benyújtójának joga van további közigazgatási vagy bírósági fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal élni, illetve bármely más módon bírósághoz fordulni az adott Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban.

4.   A Felek biztosítják, hogy a kérelem benyújtójával közöljék a közigazgatási határozat indoklását annak érdekében, hogy szükség esetén az adott személy fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárást kezdeményezhessen.

116. Cikk

Kapcsolatok az üzleti világgal

1.   Az egyes Felek a vámügyi és a kereskedelemkönnyítési kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és általános eljárásokról megfelelő idejű és rendszeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi képviselőkkel. E célból az egyes Felek megfelelő konzultációkat tartanak a közigazgatások és az üzleti világ között.

2.   A Felek biztosítják, hogy vám- és kapcsolódó követelményeik és eljárásaik továbbra is megfeleljenek a kereskedelmi közösség elvárásainak, a legjobb gyakorlatoknak, és továbbra is a lehető legkevésbé korlátozzák a kereskedelmet.

117. Cikk

Ideiglenes behozatal

1.   E cikk alkalmazásában „ideiglenes behozatal”: az a vámeljárás, amelynek keretében bizonyos áruk, beleértve a szállítóeszközöket is, behozhatók a vámterületre a behozatali vámok és adók megfizetése alóli feltételes mentesség mellett és gazdasági jellegű behozatali tilalmak vagy korlátozások alkalmazása nélkül, azzal a feltétellel, hogy az árukat meghatározott célra hozzák be, és meghatározott időn belül újrakivitelre szánják őket anélkül, hogy bármilyen változáson esnének át, kivéve az áruk használata miatti szokásos értékcsökkenést.

2.   Mindegyik Fél biztosítja az ideiglenes behozatalt, a behozatali vámok és adók alóli teljes feltételes mentesség mellett, továbbá behozatali tilalmak vagy gazdasági jellegű korlátozások alkalmazása nélkül, a jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben előírtak szerint, a következő típusú áruk esetében:

(a)

kiállításokon, vásárokon, találkozókon vagy hasonló rendezvényeken való bemutatásra vagy felhasználásra szánt áruk (rendezvényen való bemutatásra vagy bemutatóra szánt áruk; külföldi termékek rendezvényen való bemutatásával kapcsolatos felhasználásra szánt áruk; nemzetközi találkozókon, konferenciákon vagy kongresszusokon való használatra szánt berendezések, beleértve a tolmácsberendezéseket, a hang- és képfelvevő készülékeket, valamint az oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű filmeket is); az ideiglenesen importált árukból az esemény során járulékosan, a bemutatott gépek vagy készülékek bemutatásának eredményeként keletkezett termékek;

(b)

szakmai berendezések (sajtóberendezések, hang- vagy televíziós műsorszóró berendezések, amelyek a sajtó, a műsorsugárzó vagy televíziós szervezetek mások országok területére látogató képviselői számára szükségesek ahhoz, hogy meghatározott műsorok anyagát közvetítsék vagy rögzítsék; olyan cinematográfiai berendezések, amelyek meghatározott filmnek vagy filmeknek egy másik ország területére látogató személy általi elkészítéséhez szükségesek; bármely egyéb olyan berendezés, amely egy meghatározott feladat elvégzése céljából egy másik ország területére látogató személy hivatásának, szakmájának vagy foglalkozásának gyakorlásához szükséges, amennyiben azt nem áruk ipari előállítására vagy csomagolására, vagy (a kéziszerszámok kivételével) természeti erőforrások kiaknázására, épületek építésére, javítására vagy karbantartására, vagy földmozgatásra és hasonló projektekre használják; a fent említett berendezések segédkészülékei és tartozékai); az ideiglenesen behozott szakmai berendezések javítása céljából behozott alkatrészek;

(c)

kereskedelmi tevékenység keretében behozott áruk, amelyek behozatala önmagában nem minősül kereskedelmi tevékenységnek (olyan csomagolások, amelyeket töltve hoznak be üresen vagy töltve való újrakivitel céljából, vagy üresen hoznak be töltve újrakivitel céljából; árukkal töltött vagy üres konténerek, valamint az ideiglenesen behozott konténerek tartozékai és berendezései, amelyeket vagy külön-külön újrakivitelre szánt konténerrel vagy más konténerrel együtt importálnak, vagy külön-külön importálnak újrakivitelre szánt konténerrel és ideiglenesen behozott konténerek javítására szolgáló alkatrészekkel együtt; raklapok; minták; reklámfilmek; kereskedelmi tevékenység keretében behozott egyéb áruk);

(d)

a gyártási művelettel kapcsolatban behozott áruk (matricák, tömbök, lemezek, öntőformák, rajzok, tervek, modellek és más hasonló áruk; mérő-, ellenőrző és vizsgáló műszerek és más hasonló áruk; gyártási folyamat során történő felhasználás céljából behozott különleges szerszámok és műszerek); helyettesítő termelőeszközök (a szállító vagy javító által a vevő rendelkezésére bocsátott eszközök, készülékek és gépek, a hasonló áruk leszállításáig vagy javításáig);

(e)

kizárólag oktatási, tudományos vagy kulturális célból behozott áruk (tudományos felszerelések, pedagógiai anyagok, tengerészeknek szánt jóléti anyagok, valamint bármely más, oktatási, tudományos vagy kulturális tevékenységekkel összefüggésben behozott áru); ideiglenes behozatali engedéllyel rendelkező tudományos berendezések és pedagógiai anyagok pótalkatrészei; kifejezetten az ilyen berendezések karbantartására, ellenőrzésére, mérésére vagy javítására tervezett szerszámok;

(f)

személyes használati tárgyak (minden olyan új vagy használt cikk, amelyre az utasnak – figyelembe véve az utazás minden körülményét – az utazás során személyes használat céljából szüksége lehet, kivéve a kereskedelmi célra behozott árukat); sportcélokra behozott áruk (sporteszközök vagy egyéb olyan áruk, amelyeket az utazók az ideiglenes behozatal területén tartott sportversenyeken, bemutatókon vagy edzéseken használnak);

(g)

idegenforgalmi reklámanyagok (olyan áruk, amelyek célja, hogy bátorítsák a közönséget valamely külföldi ország felkeresésére, különösen az ott tartott kulturális, vallási, turisztikai, sport- vagy szakmai találkozókon vagy eseményeken történő részvételre);

(h)

humanitárius célból behozott áruk (orvosi, sebészeti és laboratóriumi felszerelések és segélyszállítmányok, mint például járművek és más szállítóeszközök, takarók, sátrak, előre gyártott házak vagy más alapvető fontosságú áruk, amelyeket segélyként továbbítanak a természeti katasztrófa vagy hasonló katasztrófa sújtotta személyek számára); valamint

(i)

meghatározott célból behozott állatok (idomítás, kiképzés, tenyésztés, patkolás vagy mérlegelés, állatorvosi kezelés, kipróbálás (például vásárlás céljából), bemutatókon, kiállításokon vagy versenyeken való részvétel, szórakoztatás (cirkuszi állatok stb.), utazás (beleértve az utazók kedvtelésből tartott állatait is), feladat ellátása (rendőrkutyák vagy -lovak; keresőkutyák, vakvezető kutyák stb.), mentési műveletek, vándorlegeltetés vagy legeltetés, munkavégzés vagy szállítás, orvosi célok (kígyóméreg szállítása stb.).

3.   A (2) bekezdésben említett áruk ideiglenes behozatala esetén és az áruk származásától függetlenül az egyes Felek elfogadják azokat a másik Fél területén kiállított ATA-igazolványokat és az Isztambuli Egyezmény szerint kiállított igazolásokat, amelyeket egy, a nemzetközi garanciavállalási lánc részét képező szervezet garantál, az illetékes hatóságok hitelesítenek, és amelyek az importáló Fél vámterületén érvényesek.

118. Cikk

Egyablakos rendszer

A Felek olyan egyablakos rendszer kialakítására törekednek, amely lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy egyetlen ügyintézési ponton adják le a résztvevő hatóságoknak vagy ügynökségeknek az áruk behozatalához, kiviteléhez vagy továbbításához előírt dokumentációkat vagy adatokat.

119. Cikk

A roll-on/roll-off forgalom megkönnyítése

1.   Elismerve a tengeren át szállított áruk nagy volumenét, és különösen a vámterületeik közötti roll-on/roll-off forgalom nagy volumenét, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ilyen forgalom és más alternatív közlekedési módok megkönnyítése érdekében.

2.   A Felek elismerik:

(a)

minden Fél azon jogát, hogy saját jogi keretein belül a Felek közötti forgalomra vonatkozó, kereskedelemkönnyítő vámalakiságokat és eljárásokat fogadjon el; valamint

(b)

a kikötők, kikötői hatóságok és üzemeltetők azon jogát, hogy saját Felük jogrendjén belül, saját szabályaiknak, valamint működési és üzleti modelljüknek megfelelően járjanak el.

3.   E célból a Felek:

(a)

olyan eljárásokat fogadnak el és tartanak fenn, amelyek lehetővé teszik a behozatali dokumentumok és más szükséges információk – ideértve a rakományjegyzékeket – benyújtását, hogy a feldolgozás már az áruk beérkezése előtt elkezdődjön annak érdekében, hogy megérkezés után gyorsabb legyen az áruk átengedése; valamint

(b)

vállalják, hogy megkönnyítik a gazdálkodók számára az árutovábbítási eljárás alkalmazását, beleértve az egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezmény szerinti árutovábbítási eljárás egyszerűsítését is.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a vámhatóságaik közötti együttműködést a kétoldalú tengeri átkelési útvonalak tekintetében, és információt cserélnek az egymás közötti forgalmat lebonyolító kikötők működéséről, valamint az alkalmazandó szabályokról és eljárásokról. Nyilvánosan közzéteszik és gazdagítják a gazdálkodók ismereteit az általuk bevezetett intézkedésekről és a kikötők által az ilyen forgalom megkönnyítése érdekében bevezetett folyamatokról.

120. Cikk

Igazgatási együttműködés a héa területén, valamint kölcsönös segítségnyújtás az adók és vámok behajtásához

A Felek illetékes hatóságai együttműködnek a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a héa-jogszabályok betartásának biztosítása és az adókhoz és vámokhoz kapcsolódó követelések behajtása érdekében.

121. Cikk

A vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság

1.   A vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság:

(a)

rendszeres konzultációkat tart; valamint

(b)

a 18. melléklet rendelkezéseinek felülvizsgálatával kapcsolatban:

(i)

együttesen hitelesíti a programtagokat a 18. melléklet végrehajtása erősségeinek és gyengeségeinek azonosítása érdekében; valamint

(ii)

véleményt cserél a megosztandó adatokról és a gazdálkodók kezeléséről.

2.   A vámügyi együttműködéssel és a származási szabályokkal foglalkozó kereskedelmi szakbizottság határozatokat és ajánlásokat fogadhat el a következőkről:

(a)

a vámügyi információk cseréje, a kockázatkezelési technikák, a kockázati standardok és ellenőrzések kölcsönös elismerése, a vámbiztonsági intézkedések, az előzetes határozatok, a vámérték-megállapítás közös megközelítései és az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos egyéb kérdések;

(b)

a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv 10. cikkében említett automatikus információcserére vonatkozó rendelkezések, valamint az említett jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatos egyéb kérdések;

(c)

a 18. melléklet végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdés; valamint

(d)

a 63. cikkben megállapított konzultációs eljárások, valamint az e cím 2. fejezetének végrehajtásával kapcsolatos bármely technikai vagy igazgatási kérdés, beleértve a származási szabályok egységes igazgatásának biztosítását célzó értelmező megjegyzéseket is.

122. Cikk

Módosítások

1.   A partnerségi tanács módosíthatja a következőket:

(a)

a 18. melléklet, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv és a 117. cikk (2) bekezdésében meghatározott árujegyzék; valamint

(b)

a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv.

2.   A héával kapcsolatos közigazgatási együttműködéssel, valamint az adók, vámok és illetékek behajtásával foglalkozó kereskedelmi szakbizottság módosíthatja a hozzáadottérték-adó területén folytatott közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről, valamint az adókból, vámokból és illetékekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyv 33. cikkének (4) bekezdésében említett értéket.

II. CÍM

SZOLGÁLTATÁSOK ÉS BERUHÁZÁSOK

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

123. Cikk

Cél és hatály

1.   A Felek megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy kedvező környezetet teremtenek a közöttük folyó kereskedelem és beruházások fejlesztéséhez.

2.   A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy egyebek mellett az alábbiakban felsorolt jogszerű szakpolitikai célok elérése érdekében szabályozást folytassanak a területükön: a közegészség védelme; szociális szolgáltatások; közoktatás; biztonság; a környezetvédelem, beleértve az éghajlatváltozást is; közerkölcs; szociális védelem és fogyasztóvédelem; a magánélet védelme, adatvédelem, valamint a kulturális sokszínűség előmozdítása és megőrzése.

3.   Ez a cím nem vonatkozik az egyik Félnek a másik Fél munkaerőpiacára belépni kívánó természetes személyeit érintő intézkedésekre, illetve az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.

4.   E cím egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak természetes személyek Fél területére való belépésének vagy ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a határaik integritásának védelme és a természetes személyek szabályos határátlépésének biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az érvényteleníti vagy csorbítja a másik Felet e cím rendelkezései szerint megillető előnyöket. Önmagában az, hogy egyes országok természetes személyei vízumkötelesek, míg mások nem, nem tekinthető úgy, hogy hatálytalanítaná vagy akadályozná az e címben foglalt előnyöket.

5.   E cím nem alkalmazandó az alábbiakra:

(a)

légi szolgáltatások vagy a légi szolgáltatásokat támogató kapcsolódó szolgáltatások (6), a következők kivételével:

(i)

a légi járművek javításával és karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások;

(ii)

számítógépes helyfoglalási rendszerrel összefüggő szolgáltatások;

(iii)

földi kiszolgálási szolgáltatások;

(iv)

a következő szolgáltatások nyújtása személyzettel ellátott légi jármű igénybevételével, a légi járművek területükre való belépését, az onnan való indulását és az ottani üzemeltetését szabályozó, a Felek által alkalmazott jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek megfelelően: légi tűzoltás; repülésoktatás; permetezés; felmérés; térképkészítés; fényképezés; valamint egyéb, levegőben végzett mezőgazdasági, ipari és felügyeleti szolgáltatások; valamint

(v)

légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

(b)

audiovizuális szolgáltatások;

(c)

belföldi tengeri kabotázs (7) valamint

(d)

belvízi szállítás.

6.   E cím rendelkezései nem alkalmazandók valamely Fél olyan közbeszerzésekkel kapcsolatos intézkedéseire, melyek során a Felek kormányzati célra vásárolnak árut vagy szolgáltatást, és nem pedig kereskedelmi viszonteladás céljára vagy abból a célból, hogy kereskedelmi értékesítésre szánt áru vagy szolgáltatás nyújtása során használják fel, függetlenül attól, hogy ez a beszerzés a 277. cikk értelmében „megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek” minősül-e.

7.   A 132. cikk kivételével ez a cím nem vonatkozik a Felek által nyújtott támogatásokra, ideértve az államilag támogatott kölcsönöket, garanciákat és biztosításokat is.

124. Cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

(a)

„az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek”: azok a tevékenységek, ideértve a szolgáltatásokat is, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve végeznek, illetve nyújtanak; (8)

(b)

„repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyeket akkor végeznek a repülőgépen vagy annak egy részén, amikor azt kivonják a szolgálatból, és nem tartozik ide az úgynevezett forgalmi karbantartás;

(c)

„számítógépes helyfoglalási rendszerrel összefüggő szolgáltatások”: a légitársaság menetrendjéről, igénybevételi lehetőségeiről, díjszabásáról és díjszabási szabályairól információkat tartalmazó számítógépes rendszeren keresztül nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek segítségével a helyfoglalás, illetve a jegyváltás lebonyolítható;

(d)

„érintett vállalkozás”: valamely Fél területén lévő olyan vállalkozás, amelyet a h) ponttal összhangban a másik Fél beruházója hozott létre az e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően hatályos alkalmazandó joggal összhangban;

(e)

„határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:

(i)

az egyik Fél területéről a másik Fél területére történik; vagy

(ii)

az egyik Fél területén a másik Fél fogyasztójának történik;

(f)

„gazdasági tevékenységek”: ezek közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, többek között a szolgáltatások, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket;

(g)

„vállalkozás”: jogi személy, illetve egy jogi személy fióktelepe vagy képviseleti irodája;

(h)

„letelepedés”: jogi személy létrehozása vagy megszerzése – ideértve a tőkerészesedést is –, illetve fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozása valamely Fél területén tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából;

(i)

„földi kiszolgálási szolgáltatások”: a következő szolgáltatások nyújtása repülőtéren egyedi díjfizetés vagy szerződés alapján: a légitársaságok képviselete, adminisztráció és igazgatás; utaskezelés; poggyászkezelés; előtéri kezelés; vendéglátás; a légi teheráruk és postai küldemények kezelése; a légi járművek feltöltése, a légi járművek szervizelése és tisztítása, földi szállítás; valamint járatüzemeltetés, a személyzet igazgatása és a repülés tervezése; a földi kiszolgálási szolgáltatások nem foglalják magukban a következőket: saját kiszolgálás; biztonság; légijármű-javítás és -karbantartás; vagy az olyan alapvető központosított repülőtéri infrastruktúrák működtetése vagy igazgatása, mint például a jégmentesítő berendezések, üzemanyag-elosztó rendszerek, csomagkezelő rendszerek vagy repülőtéren belüli fix közlekedési rendszerek;

(j)

„Fél beruházója”: a Fél természetes vagy jogi személye, aki vagy amely a h) ponttal összhangban a másik Fél területén vállalkozást kíván létesíteni, létesít vagy létesített;

(k)

„Fél jogi személye” (9):

(i)

az Unió esetében:

(A)

az Unió joga vagy legalább egy tagállama szerint létrehozott vagy szervezett jogi személy, amely az Unió területén tényleges üzleti tevékenységet folytat, mely fogalmat az Unió az Európai Közösséget létrehozó szerződésről a WTO-nak küldött értesítésével (WT/REG39/1) összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 54. cikkében foglalt, az Unió egy tagállama gazdaságával fenntartott „tényleges és folyamatos kapcsolat” fogalmával egyenértékűnek tekint; valamint

(B)

az Unión kívül letelepedett és az Unió valamely tagállamának természetes személyei által ellenőrzött hajózási társaságok, amelyek hajói az Unió valamely tagállamában vannak bejegyezve és annak lobogója alatt közlekednek;

(ii)

az Egyesült Királyság esetében:

(A)

az Egyesült Királyság joga szerint létrehozott vagy szervezett jogi személy, amely az Egyesült Királyság területén tényleges üzleti tevékenységet folytat; valamint

(B)

az Egyesült Királyságon kívül letelepedett és az Egyesült Királyság természetes személyei által ellenőrzött hajózási társaságok, amelyek hajói az Egyesült Királyságban vannak bejegyezve és annak lobogója alatt közlekednek;

(l)

„működés”: valamely vállalkozás működtetése, igazgatása, fenntartása, használata, haszonélvezete vagy értékesítése, illetve az arról való egyéb rendelkezés;

(m)

„szakképesítés”: előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, szakmai tapasztalattal vagy egyéb alkalmassági tanúsítvánnyal igazolt képesítés;

(n)

„légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje”: az érintett légitársaság számára fennálló lehetőségek arra, hogy szabadon értékesítse és forgalomba hozza légiközlekedési szolgáltatásait, ideértve a marketing minden vonatkozását, például a piackutatást, reklámozást és a forgalmazást is, de nem terjed ki a légiközlekedési szolgáltatások árazására vagy az alkalmazandó feltételekre;

(o)

„szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével;

(p)

„az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások”: azok a szolgáltatások, amelyeket nem üzleti alapon vagy nem egy vagy több szolgáltatóval versenyezve nyújtanak;

(q)

„szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szolgáltatást kíván nyújtani vagy szolgáltatást nyújt;

(r)

„valamely Fél szolgáltatója”: egy Fél természetes vagy jogi személye, amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik.

125. Cikk

Előnyök megtagadása

1.   Az egyik Fél megtagadhatja a másik Fél beruházójától vagy szolgáltatójától, illetve az érintett vállalkozástól az e címből és e tárgykör IV. címéből származó előnyöket, amennyiben a megtagadó Fél olyan intézkedéseket fogad el vagy tart fenn a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával kapcsolatban, beleértve az emberi jogok védelmét is:

(a)

amelyek megtiltják az adott beruházóval, szolgáltatóval vagy érintett vállalkozással folytatott ügyleteket; vagy

(b)

amelyeket megsértene vagy kijátszana azzal, ha az e címből és e tárgykör IV. címéből származó előnyöket az adott beruházó, szolgáltató vagy érintett vállalkozás számára biztosítaná, ideértve azt az esetet is, amikor az intézkedések megtiltják az olyan természetes vagy jogi személlyel való ügyleteket, amely az adott beruházó, szolgáltató vagy érintett vállalkozás bármelyikének tulajdonosa vagy amely ez utóbbiak bármelyike felett ellenőrzést gyakorol.

2.   Az egyértelműség érdekében: az (1) bekezdés e tárgykör IV. címére annyiban alkalmazandó, amennyiben olyan szolgáltatásokra vagy beruházásokra vonatkozik, amelyek kapcsán valamely Fél megtagadta az e címből származó előnyöket.

126. Cikk

Felülvizsgálat

1.   E cím rendelkezéseinek esetleges javítása érdekében, valamint a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban a Felek a 776. cikkel összhangban felülvizsgálják a szolgáltatáskereskedelemre és a beruházásokra vonatkozó jogi keretüket, beleértve ezt a megállapodást is.

2.   A Felek a szabályozás közös érdekű javítása érdekében szükség szerint törekednek arra, hogy felülvizsgálják a 19., 20., 21. és 22. mellékletben szereplő nem megfelelő intézkedéseket és fenntartásokat, valamint a 21. mellékletben meghatározott, a rövid időszakra érkező üzleti látogatók által végzett tevékenységeket.

3.   Ez a cikk nem alkalmazandó a pénzügyi szolgáltatásokra.

2. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK LIBERALIZÁLÁSA

127. Cikk

Hatály

Ez a fejezet a Fél olyan intézkedéseire vonatkozik, amelyek érintik egy vállalkozás gazdasági tevékenységek végzése céljából történő alapítását és egy ilyen vállalkozás működését a következők által:

(a)

a másik Fél beruházói;

(b)

érintett vállalkozások; valamint

(c)

a 132. cikk alkalmazásában az intézkedést elfogadó vagy fenntartó Fél területén lévő bármely vállalkozás.

128. Cikk

Piacra jutás

Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn a másik Fél beruházója vagy egy érintett vállalkozás által történő vállalkozásalapítás vagy az érintett vállalkozás működése tekintetében sem a teljes területe, sem valamely területi alegysége vonatkozásában olyan intézkedéseket, amelyek:

(a)

korlátozzák a következőket:

(i)

azon vállalkozások száma, amelyek egy konkrét gazdasági tevékenységet végezhetnek, függetlenül attól, hogy a korlátozás számbeli kvóta, monopólium, kizárólagos jogok vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában valósul meg;

(ii)

az ügyletek vagy az eszközök összértéke, számbeli kvóta vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

(iii)

a műveletek teljes száma vagy a kimenet kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyisége, kvóta vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; (10) (11)

(iv)

a külföldi tőke részvétele, a külföldi tőkerészesedés legmagasabb százalékos arányának, illetve az egyéni vagy összesített külföldi beruházások összértékének megadásával; vagy

(v)

az egy adott ágazatban vagy egy vállalkozásban foglalkoztatható olyan természetes személyek összlétszáma számbeli kvóta vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján, akik egy adott gazdasági tevékenység ellátásához szükségesek, és ahhoz közvetlenül kapcsolódnak; vagy

(b)

egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél beruházója általi végzéséhez meghatározott típusú jogi személy vagy közös vállalkozás létrehozását korlátozó vagy előíró intézkedések.

129. Cikk

Nemzeti elbánás

1.   A Felek a másik Fél beruházóit és az érintett vállalkozásokat olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok vállalkozásai számára területükön a letelepedés és a működés tekintetében hasonló helyzetben biztosítanak.

2.   Az egyik Fél által az (1) bekezdés alapján biztosított elbánás a következőket jelenti:

(a)

az Egyesült Királyság regionális vagy helyi kormányzati szintje tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott kormányzati szint által az Egyesült Királyság beruházói és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetekben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás; valamint

(b)

egy tagállam kormányzata vagy egy tagállamban működő kormányzat tekintetében: nem kevésbé kedvező elbánás, mint az adott kormányzat által az adott tagállam beruházói és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetekben a területén biztosított legkedvezőbb elbánás.

130. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   A Felek a másik Fél beruházóit és az érintett vállalkozásokat a területükön való letelepedés tekintetében olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.

2.   A Felek a másik Fél beruházóit és az érintett vállalkozásokat a területükön való működés tekintetében olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok vállalkozásai számára hasonló helyzetben biztosítanak.

3.   Az (1) és a (2) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy arra kötelezi valamely Felet, hogy a másik Fél beruházóira és az érintett vállalkozásokra is kiterjessze az olyan elbánást, amely a következőkből ered:

(a)

a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi megállapodás vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás vagy intézkedés; vagy

(b)

a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének 3. pontjában említett, a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírások vagy kritériumok, illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések.

4.   Az egyértelműség érdekében: az (1) és a (2) bekezdésben említett „elbánás” nem foglalja magában a más nemzetközi megállapodásokban előírt, a beruházó és az állam közötti vitarendezési eljárásokat.

5.   Az egyértelműség érdekében: a valamely Fél által harmadik országgal kötött más nemzetközi megállapodások anyagi jogi rendelkezéseinek megléte vagy az említett rendelkezéseknek a hazai jogba olyan mértékben történő pusztán formális átültetése, amely a hazai jogrendbe történő beépítésükhöz szükséges, önmagában nem minősül az (1) és a (2) bekezdésben említett „elbánásnak”. A valamely Fél által az említett rendelkezések alapján hozott intézkedések ilyen elbánásnak minősülhetnek, és így e cikk megsértését eredményezhetik.

131. Cikk

Felső vezetés és igazgatótanács

A Felek nem írhatják elő az érintett vállalkozásnak, hogy vezérigazgatóként, vezetőként vagy az igazgatótanács tagjaként bizonyos állampolgárságú személyeket nevezzen ki.

132. Cikk

Teljesítőképességi követelmények

1.   A Felek nem írnak elő vagy nem érvényesítenek követelményeket, illetve nem érvényesítenek semmiféle kötelezettségvállalást vagy vállalást a területükön történő vállalkozás létesítésével vagy működtetésével kapcsolatban a következők céljával:

(a)

az áruk vagy szolgáltatások bizonyos szintjének vagy százalékos arányának exportálása;

(b)

a hazai tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése;

(c)

a Fél területén előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások vásárlása, használata vagy kedvezményben részesítése, vagy természetes vagy jogi személyektől vagy bármely más jogalanytól származó áruk vagy szolgáltatások vásárlása a Fél területén;

(d)

az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó devizabeáramlás mennyiségéhez való kötése;

(e)

a vállalkozás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások a Fél területén való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését az exportjuk mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a devizabeáramláshoz kötik;

(f)

a technológia, a termelési eljárás vagy más tulajdonosi ismeretek átadása a Fél területén lévő természetes vagy jogi személynek vagy más jogalanynak (12);

(g)

a vállalkozás által előállított árunak vagy nyújtott szolgáltatásnak kizárólag a Fél területéről való beszállítása egy konkrét regionális piacra vagy a világpiacra;

(h)

a vállalkozásnak a világ egy meghatározott, a Fél területénél szélesebb földrajzi régiójában történő működését vagy teljes világszintű működését irányító székhely létrehozása a Fél területén;

(i)

az adott Félhez tartozó természetes személyek meghatározott számának vagy százalékos arányának alkalmazása;

(j)

a kutatás és fejlesztés adott szintjének vagy értékének a Fél területén való elérése;

(k)

a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása; vagy

(l)

a követelmény előírásának vagy érvényesítésének vagy a kötelezettségvállalás vagy vállalás érvényesítésének időpontjában hatályos hasznosítási szerződés tekintetében, valamint a vállalkozás és a Fél területén lévő természetes vagy jogi személy vagy más szervezet által egymással szabadon kötött jövőbeli hasznosítási szerződés tekintetében, amennyiben a követelmény előírása vagy érvényesítése vagy a kötelezettségvállalás vagy vállalás érvényesítése oly módon történik, hogy az közvetlen beavatkozást jelent az adott hasznosítási szerződésbe valamely Fél nem igazságügyi kormányzati hatóságának fellépése révén, a következő előírások:

(i)

egy bizonyos szintet el nem érő mértékű vagy összegű jogdíj; vagy

(ii)

a hasznosítási szerződés időtartamának meghatározása.

Ez a pont nem alkalmazandó, ha a hasznosítási szerződés a vállalkozás és a Fél között jön létre. Ennek a pontnak az alkalmazásában „hasznosítási szerződés”: a technológia engedélyezésére, a termelési folyamatra vagy más védett tudásra vonatkozó szerződés.

2.   A Felek nem kötik a területükön lévő bármely vállalkozás létesítéséhez vagy működtetéséhez kapcsolódó kedvezményre való jogosultságának vagy folytatódó jogosultságának feltételét a következő követelmények bármelyikének való megfeleléshez:

(a)

a hazai tartalom bizonyos szintjének vagy arányának elérése;

(b)

a Fél területén előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások vásárlása, használata vagy előnyben részesítése, vagy természetes vagy jogi személyektől vagy bármely más jogalanytól származó áruk vagy szolgáltatások vásárlása a Fél területén;

(c)

az import mennyiségének vagy értékének az export mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a vállalkozáshoz kapcsolódó devizabeáramlás mennyiségéhez való kötése;

(d)

a vállalkozás által előállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások a Fél területén való értékesítésének korlátozása oly módon, hogy ezek értékesítését az exportjuk mennyiségéhez vagy értékéhez, illetve a devizabeáramláshoz kötik; vagy

(e)

a kivitel vagy a kivitel céljából történő értékesítés korlátozása.

3.   A (2) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy a területükön történő vállalkozás létesítésével vagy működtetésével kapcsolatban kapott vagy továbbra is kapott előnyt a területükön folytatott helyi termelésre, szolgáltatásnyújtásra, munkavállalók képzésére vagy alkalmazására, bizonyos létesítmények építésére vagy bővítésére, vagy a kutatás-fejlesztés folytatására vonatkozó követelményeknek való megfeleléshez kössék.

4.   Az e cikk (1) bekezdésének f) és l) pontja nem alkalmazandó, ha:

(a)

a követelmény előírója, illetőleg a kötelezettségvállalás vagy vállalás érvényesítője bíróság (a közigazgatási bíróságot is ideértve), vagy pedig a Fél versenyjogával összhangban, a verseny korlátozásának vagy torzulásának orvoslása céljával eljáró versenyhatóság; vagy

(b)

valamely Fél engedélyezi a TRIPS-megállapodás 31. vagy 31a. cikke szerinti szellemitulajdon-jog használatát, vagy elfogad, illetőleg fenntart olyan adatok vagy tulajdonosi információk közzétételét előíró intézkedéseket, amelyek a TRIPS-megállapodás 39. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak és azzal összhangban állnak.

5.   Az (1) bekezdés a)–c) pontja, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja az exportösztönzési és külföldi támogatási programokban való részvétel tekintetében nem alkalmazandó az árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó képesítési követelményekre.

6.   Az egyértelműség érdekében: ez a cikk nem akadályozza a Feleket abban, hogy illetékes hatóságaik olyan kötelezettségvállalásokat vagy vállalásokat érvényesítsenek, amelyeket a Felektől különböző személyek tettek egymás felé, és amelyek megtételét az adott Fél sem közvetlenül, sem közvetetten nem írta elő vagy tette másként kötelezővé.

7.   Az egyértelműség érdekében: a (2) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó az importáló Fél által egy áru azon tartalmával kapcsolatban támasztott követelményekre, amelyek teljesülése a kedvezményes vám vagy kedvezményes kvóta alkalmazásához szükséges.

8.   Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazandó, ha a követelményt, illetve a kötelezettségvállalást vagy vállalást a Fél szerzői joga alapján megítélt méltányos díjazásként írja elő vagy érvényesíti valamely bíróság.

9.   A Fél nem írhat elő és nem érvényesíthet a kereskedelmi vonzatú beruházási intézkedésekről szóló megállapodás (TRIMS) szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető intézkedéseket, akkor sem, ha ezeket az intézkedéseket az adott Fél a 19. vagy a 20. mellékletben felsorolta.

10.   Az egyértelműség érdekében: ez a cikk nem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi a Feleket, hogy engedélyezzék egy adott szolgáltatás határokon átnyúló nyújtását, amennyiben az adott Fél az ilyen szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan olyan korlátozásokat vagy tilalmakat fogad el vagy tart fenn, amelyek összhangban állnak a 19. vagy a 20. mellékletben felsorolt valamely ágazat, alágazat vagy tevékenység tekintetében meghatározott fenntartásokkal, feltételekkel vagy minősítésekkel.

11.   A (2) bekezdésben említett kedvezményre való jogosultság vagy folytatódó jogosultság feltétele nem jelent követelményt, kötelezettségvállalást vagy vállalást az (1) bekezdés alkalmazásában.

133. Cikk

Nem megfelelő intézkedések és kivételek

1.   A 128., 129., 130., 131. és 132. cikk nem alkalmazandó a következőkre:

(a)

valamely Fél bármely meglévő, nem megfelelő intézkedése az alábbiak szintjén:

(i)

az Unió esetében:

(A)

az Unió, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

valamely tagállam központi kormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(C)

valamely tagállam regionális önkormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(D)

a C. pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint

(ii)

az Egyesült Királyság esetében:

(A)

a központi kormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

regionális önkormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

vagy

(C)

helyi önkormányzat;

(b)

az e bekezdés a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy

(c)

az e bekezdés a) és b) pontjában említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása, amennyiben az nem csökkenti az intézkedésnek a 128., 129., 130., 131. vagy 132. cikknek való, közvetlenül a módosítás előtt fennálló megfelelőségét.

2.   A 128., 129., 130., 131. és 132. cikk nem alkalmazandó a Felek olyan intézkedéseire, amelyek összhangban vannak a 20. mellékletben felsorolt valamely ágazat, alágazat vagy tevékenység tekintetében meghatározott fenntartásokkal, feltételekkel vagy minősítésekkel.

3.   Az e megállapodás 129. és 130. cikke nem alkalmazandó a TRIPS-megállapodás 3. vagy 4. cikke alóli kivételnek vagy az attól való eltérésnek minősülő intézkedésekre, amint azt az említett megállapodás 3–5. cikke kifejezetten előírja.

4.   Az egyértelműség érdekében: a 129. és 130. cikk nem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza a Feleket abban, hogy a másik Fél vagy az érintett vállalkozások beruházóinak letelepedésével vagy működésével kapcsolatban tájékoztatási követelményeket írjanak elő, beleértve a statisztikai célúakat is, feltéve, hogy ez nem jelenti az adott Fél említett cikkek szerinti kötelezettségei megkerülésének eszközét.

3. FEJEZET

HATÁRON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM

134. Cikk

Hatály

E fejezet valamely Fél olyan intézkedéseire alkalmazandó, amelyek érintik a másik Fél szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmét.

135. Cikk

Piacra jutás

Egyik Fél sem fogadhat el és nem tarthat fenn olyan intézkedéseket sem teljes területe, sem valamely területi alegysége tekintetében, amelyek:

(a)

korlátozzák a következőket:

(i)

azon szolgáltatók számát, amelyek egy konkrét szolgáltatást nyújthatnak, attól függetlenül, hogy a korlátozás számbeli kvóta, monopólium, kizárólagos szolgáltatók vagy gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény formájában valósul meg;

(ii)

a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékét számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; vagy

(iii)

a szolgáltatási műveletek teljes számát vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségét kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján (13); vagy

(b)

korlátozzák vagy előírják a jogi személy vagy közös vállalkozás azon típusait, amelyeken keresztül a szolgáltató szolgáltatást nyújthat.

136. Cikk

Helyi jelenlét

Egyik Fél sem szabhatja a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételéül, hogy a másik Fél szolgáltatója vállalkozást létesítsen vagy tartson fenn vagy honos legyen a területén.

137. Cikk

Nemzeti elbánás

1.   A Felek egymás szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet hasonló helyzetben saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik számára biztosítanak.

2.   A Felek az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesítése érdekében a másik Fél szolgáltatásai és szolgáltatói részére akár a saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik részére nyújtott elbánással formálisan azonos, akár attól formálisan eltérő elbánást biztosíthatnak.

3.   A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.   E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, miszerint valamely Félnek kompenzációt kell nyújtania azokért az eleve fennálló versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

138. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   A Felek egymás szolgáltatásait és szolgáltatóit olyan elbánásban részesítik, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet hasonló helyzetben saját szolgáltatásaik és szolgáltatóik számára biztosítanak.

2.   Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy arra kötelezi a Felet, hogy a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira is kiterjessze az olyan elbánást, amely a következőkből ered:

(a)

a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi megállapodás vagy más, teljes egészében vagy főként adózással kapcsolatos nemzetközi megállapodás vagy intézkedés; vagy

(b)

a GATS pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének 3. pontjában említett, a természetes személy vagy vállalkozás gazdasági tevékenység folytatására való felhatalmazására, engedélyezésére vagy tanúsítására vonatkozó előírások vagy kritériumok, illetve prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedések.

3.   Az egyértelműség érdekében: a valamely Fél által harmadik országgal kötött más nemzetközi megállapodások anyagi jogi rendelkezéseinek megléte vagy e rendelkezéseknek a hazai jogba olyan mértékben történő pusztán formális átültetése, amely a hazai jogrendbe történő beépítésükhöz szükséges, önmagában nem minősül az (1) bekezdésben említett „elbánásnak”. A valamely Fél által az említett rendelkezések alapján hozott intézkedések ilyen elbánásnak minősülhetnek, és így e cikk megsértését eredményezhetik.

139. Cikk

Nem megfelelő intézkedések

1.   A 135., 136., 137. és 138. cikk nem alkalmazandó a következőkre:

(a)

valamely Fél bármely meglévő, nem megfelelő intézkedése az alábbiak szintjén:

(i)

az Unió esetében:

(A)

az Unió, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

valamely tagállam központi kormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(C)

valamely tagállam regionális önkormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(D)

a C. pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint

(ii)

az Egyesült Királyság esetében:

(A)

a központi kormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

regionális önkormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(C)

helyi önkormányzat;

(b)

az e bekezdés a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy

(c)

az e bekezdés a) és b) pontjában említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása annyiban, amennyiben az nem csökkenti az intézkedésnek a 135., 136., 137. és 138. cikknek való, közvetlenül a módosítás előtt fennálló megfelelőségét.

2.   A 135., 136., 137. és 138. cikk nem alkalmazandó a Felek olyan intézkedéseire, amelyek összhangban vannak a 20. mellékletben felsorolt valamely ágazat, alágazat vagy tevékenység tekintetében meghatározott fenntartásokkal, feltételekkel vagy minősítésekkel.

4. FEJEZET

TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ BELÉPÉSE ÉS IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA

140. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a fejezet az egyik Fél olyan intézkedéseire vonatkozik, amelyek a másik Fél olyan természetes személyeinek a területére való belépése és ideiglenes tartózkodása révén érintik a gazdasági tevékenységek végzését, akik lehetnek letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, szerződéses szolgáltatók, független szakemberek, vállalaton belül áthelyezett személyek és rövid időszakra érkező üzleti látogatók.

2.   Azon kérdések vonatkozásában, amelyekkel kapcsolatban nem tettek kötelezettségvállalást e fejezet keretében, a Felek jogában foglalt, a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó minden követelmény továbbra is alkalmazandó, ideértve a tartózkodás időtartamára vonatkozó jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket is.

3.   E fejezet rendelkezései ellenére a Felek jogában foglalt bármely egyéb, a foglalkoztatásra és társadalombiztosítási intézkedésekre vonatkozó követelmény továbbra is alkalmazandó, beleértve a minimálbérről, valamint a kollektív bérmegállapodásokról szóló jogszabályokat és egyéb rendelkezéseket is.

4.   A természetes személyek üzleti célú belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó kötelezettségvállalások nem alkalmazandók olyan esetekre, amikor a belépés vagy ideiglenes tartózkodás szándéka vagy hatása az, hogy befolyásolja a munkavállalók és a vezetőség közötti bárminemű viták vagy tárgyalások kimenetelét vagy az ilyen vitában vagy tárgyalásban érintett természetes személyek foglalkoztatását, vagy ezekre más módon kihasson.

5.   E fejezet alkalmazásában:

(a)

„letelepedési céllal érkező üzleti látogatók”: valamely Fél jogi személyén belül vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik:

(i)

felelősek ilyen jogi személy vállalkozásának a másik Fél területén történő létrehozásáért;

(ii)

nem kínálnak vagy nyújtanak szolgáltatásokat, illetve nem folytatnak gazdasági tevékenységet az adott vállalkozás alapításához szükséges gazdasági tevékenységen kívül; valamint

(iii)

nem kapnak javadalmazást a másik Fél területén található forrásból;

(b)

„szerződéses szolgáltatók”: olyan természetes személyek, akiket az egyik Fél olyan jogi személye (nem munkaerő-közvetítési és -ellátási ügynökségen keresztül) alkalmaz, amely nem telepedett le a másik Fél területén, és amely 12 hónapot meg nem haladó jóhiszemű szerződést kötött, hogy szolgáltatásokat nyújtson a másik Fél területén található végső fogyasztónak, megkövetelve alkalmazottainak ideiglenes jelenlétét, akik:

(i)

a belépésre és ideiglenes tartózkodásra irányuló kérelmük időpontját közvetlenül megelőző legalább egy éven keresztül ugyanolyan típusú szolgáltatásokat kínáltak, mint a jogi személy munkavállalói;

(ii)

az említett időpontban a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban a nagykorúvá válást követően szerzett legalább hároméves szakmai tapasztalatot szereztek, egyetemi diplomával vagy azzal egyenértékű szintű tudást és az e tevékenységnek a másik Fél területén történő gyakorlásához jogilag előírt szakmai képesítést igazoló képesítéssel rendelkeznek (14); valamint

(iii)

nem kapnak javadalmazást a másik Fél területén található forrásból;

(c)

„független szakemberek”: valamely Fél területén önálló vállalkozóként letelepedett, szolgáltatásnyújtással foglalkozó természetes személyek, akik:

(i)

nem telepedtek le a másik Fél területén;

(ii)

12 hónapot meg nem haladó időtartamra jóhiszemű szerződést kötöttek (nem munkaerő-közvetítési és -ellátási ügynökségen keresztül) a másik Fél területén lévő végső fogyasztónak történő szolgáltatásnyújtás céljából, amely megköveteli ideiglenes jelenlétüket; valamint

(iii)

a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra irányuló kérelem benyújtásának időpontjában legalább hatéves szakmai tapasztalattal rendelkeznek az adott tevékenység terén, továbbá egyetemi diplomával vagy azzal egyenértékű szintű tudást és az adott tevékenységnek a másik Fél területén való gyakorlásához jogilag előírt szakmai képesítést igazoló képesítéssel rendelkeznek (15);

(d)

„vállalaton belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik/akiket:

(i)

a vállalaton belüli áthelyezés időpontját közvetlenül megelőző időszakban a vezető beosztású személyek és a szakemberek esetében legalább egy évig, a gyakornok-munkavállalók esetében pedig legalább hat hónapig valamely Fél jogi személyének alkalmazásában álltak, vagy abban partnerként vettek részt;

(ii)

a kérelem benyújtásakor a másik Fél területén kívül tartózkodnak;

(iii)

ideiglenesen áthelyeznek a másik Fél területén lévő olyan jogi személy vállalkozásához, amely ugyanannak a csoportnak a tagja, mint a származó jogi személy, ideértve annak képviseleti irodáját, leányvállalatát, fióktelepét vagy anyavállalatát is (16); valamint

(iv)

az alábbi kategóriák egyikébe sorolhatók:

(A)

vezető beosztású személyek (17);

(B)

szakemberek: vagy

(C)

gyakornok munkavállalók;

(e)

„vezető beosztású személy”: olyan, vezető beosztásban dolgozó természetes személy, aki elsősorban a másik Fél területén irányítja a vállalkozás vezetését, és aki felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai, a részvényesei vagy az ezekkel egyenrangú személyek gyakorolják, továbbá akinek feladatkörébe tartoznak a következők:

(i)

a vállalkozás vagy egy részlegének vagy alegységének igazgatása;

(ii)

más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeinek felügyelete és ellenőrzése, valamint

(iii)

a felvételre, elbocsátásra vagy a személyzettel kapcsolatos egyéb intézkedésekre való javaslattétel;

(f)

„szakember”: olyan természetes személy, aki a vállalkozás tevékenységi területei, technikái vagy irányítása szempontjából lényeges szaktudással rendelkezik, amit nemcsak a vállalkozásra jellemző ismeretek figyelembevételével kell értékelni, hanem annak figyelembevételével is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel, beleértve a különleges műszaki ismereteket igénylő munka- vagy tevékenységtípus terén szerzett megfelelő szakmai tapasztalatot, többek között az esetleges akkreditált szakmában való tagságot is; valamint

(g)

„gyakornok munkavállaló”: olyan, egyetemi diplomával rendelkező természetes személy, akit a szakmai előmenetellel vagy üzleti technikákkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeznek, és aki az áthelyezés során díjazásban részesül (18).

6.   Az (5) bekezdés b) és c) pontjában említett szolgáltatási szerződésnek meg kell felelnie azon Fél jogszabályi követelményeinek, ahol a szerződést végrehajtják.

141. Cikk

Vállalaton belül áthelyezett személyek és letelepedési céllal érkező üzleti látogatók

1.   A 21. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételekre és képesítésekre is figyelemmel:

(a)

a Felek lehetővé teszik:

(i)

a vállalaton belül áthelyezett személyek belépését és ideiglenes tartózkodását;

(ii)

a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók belépését és ideiglenes tartózkodását, anélkül hogy munkavállalási engedélyt vagy hasonló szándékú más előzetes jóváhagyási eljárást írnának elő számukra; valamint

(iii)

a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek foglalkoztatását a saját területükön;

(b)

a Felek számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálata formájában sem teljes területük, sem valamely területi alegységük tekintetében nem tarthatnak fenn vagy fogadhatnak el korlátozásokat azon természetes személyek összlétszámára vonatkozóan, akik egy adott ágazatban letelepedési céllal érkező üzleti látogatóként beléphetnek, vagy akik a másik Fél egy beruházó vállalatán belül áthelyezett személyként foglalkoztatva lehetnek; valamint

(c)

a Felek legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak a másik Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek és letelepedés céljából érkező üzleti látogatóinak e személyeknek a területükön való ideiglenes tartózkodása ideje alatt, mint amilyenben hasonló helyzetekben saját természetes személyeiket részesítik.

2.   A tartózkodás megengedett időtartama a vezető beosztású személyek és a szakemberek esetében legfeljebb három év, a gyakornok munkavállalók esetében legfeljebb egy év, a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók esetében pedig bármely hat hónapos időszakon belül legfeljebb 90 nap.

142. Cikk

Rövid időszakra érkező üzleti látogatók

1.   A 21. mellékletben meghatározott vonatkozó feltételekre és képesítésekre is figyelemmel a Felek engedélyezik a másik Fél rövid időszakra érkező üzleti látogatóinak belépését és ideiglenes tartózkodását a 21. mellékletben felsorolt tevékenységek végzése céljából, a következő feltételekkel:

(a)

a rövid időszakra érkező üzleti látogatók nem vesznek részt áruik értékesítésében vagy szolgáltatásnyújtásban a lakosság számára;

(b)

a rövid időszakra érkező üzleti látogatók a saját nevükben nem részesülnek díjazásban azon Fél területén elhelyezkedő forrásból, ahol ideiglenesen tartózkodnak; valamint

(c)

a rövid időszakra érkező üzleti látogatók nem nyújtanak szolgáltatást olyan szerződés keretében, amely egy, az ideiglenes tartózkodás helye szerinti Fél területén nem letelepedett jogi személy és egy ott tartózkodó fogyasztó között jött létre, kivéve a 21. mellékletben meghatározott esetekben.

2.   Ha a 21. melléklet másként nem rendelkezik, a Fél munkavállalási engedély, a gazdasági szükségesség vizsgálata vagy más hasonló célú előzetes jóváhagyási eljárás nélkül engedélyezi a rövid időszakra érkező üzleti látogatók belépését.

3.   Ha az egyik Fél rövid időszakra érkező üzleti látogatója a 21. melléklettel összhangban lévő ideiglenes tartózkodásának helye szerinti Fél területén szolgáltatást nyújt egy fogyasztónak, akkor ez a Fél az adott szolgáltatás nyújtása tekintetében olyan elbánásban részesíti a rövid időszakra érkező üzleti látogatót, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját szolgáltatói számára hasonló helyzetben biztosít.

4.   A tartózkodás megengedett időtartama bármely hat hónapos időszakban legfeljebb 90 nap.

143. Cikk

Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek

1.   A 22. mellékletben meghatározott ágazatokban, alágazatokban és tevékenységekben, az ott meghatározott vonatkozó feltételekre és képesítésekre is figyelemmel:

(a)

a Felek engedélyezik a szerződéses szolgáltatóknak és független szakembereknek a területükre való belépését és a területükön való ideiglenes tartózkodását;

(b)

egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn korlátozásokat a másik Fél belépésre és ideiglenes tartózkodásra jogosult szerződéses szolgáltatóinak és független szakembereinek teljes számára vonatkozóan számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálata formájában; valamint

(c)

a Felek a területükön történő szolgáltatásnyújtás tekintetében olyan elbánásban részesítik a másik Fél szerződéses szolgáltatóit és független szakembereit, amely nem kevésbé kedvező, mint az az elbánás, amelyet saját szolgáltatóik számára hasonló helyzetben biztosítanak.

2.   Az e cikk alapján engedélyezett belépés csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatásra vonatkozik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének használatára.

3.   A szolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó személyek száma nem haladhatja meg a szerződés teljesítéséhez szükséges létszámot, amelyet a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél joga előírhat.

4.   A tartózkodás megengedett időtartama mindösszesen legfeljebb 12 hónap, de legfeljebb a szerződés időtartama.

144. Cikk

Nem megfelelő intézkedések

Amennyiben a vonatkozó intézkedés természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodását érinti, a 141. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja, a 142. cikk (3) bekezdése, valamint a 143. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja nem alkalmazandó a következőkre:

(a)

valamely Fél bármely meglévő, nem megfelelő intézkedése az alábbiak szintjén:

(i)

az Unió esetében:

(A)

az Unió, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

valamely tagállam központi kormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(C)

valamely tagállam regionális önkormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(D)

a C. pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint

(ii)

az Egyesült Királyság esetében:

(A)

a központi kormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

regionális alegység, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(C)

helyi önkormányzat;

(b)

az e cikk a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása;

(c)

az e cikk a) és b) pontjában említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása annyiban, amennyiben az nem csökkenti az intézkedésnek a 141. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának, a 142. cikk (3) bekezdésének, valamint a 143. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának való, közvetlenül a módosítás előtt fennálló megfelelőségét; vagy

(d)

valamely Fél bármely olyan intézkedése, amely megfelel a 20. mellékletben meghatározott feltételeknek vagy képesítéseknek.

145. Cikk

Átláthatóság

1.   Valamennyi Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a másik Fél természetes személyeinek belépésével és ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos, a 140. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkat.

2.   Az (1) bekezdésben említett információknak – amennyire lehetséges – a természetes személyek belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó alábbi információkat kell tartalmazniuk:

(a)

a vízum, az engedélyek, illetve a belépésre és az ideiglenes tartózkodásra vonatkozó bármilyen hasonló típusú engedély kategóriái;

(b)

az előírt dokumentáció és a teljesítendő feltételek;

(c)

a kérelem benyújtásának módja és választási lehetőségek a benyújtás helyét illetően (például konzuli hivatalok vagy online);

(d)

a kérelem elbírálásának díja és a kérelem feldolgozásának indikatív időtartama;

(e)

az a) pontban említett valamennyi engedélyezési típus esetében a tartózkodás maximális hossza;

(f)

az esetleges kiterjesztés vagy megújítás feltételei;

(g)

a kísérő eltartottakra vonatkozó szabályok;

(h)

a rendelkezésre álló felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárások; valamint

(i)

a természetes személyek üzleti célú belépésére és ideiglenes tartózkodására vonatkozó általános hatályú jogszabályok.

3.   Az (1) és a (2) bekezdésben említett információk tekintetében a Felek törekednek arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák a másik Felet bármely új követelmény és eljárás bevezetéséről, illetve az olyan követelmények és eljárások módosításáról, amelyek érintik a korábbi Fél területére való belépés, ideiglenes tartózkodás és adott esetben a munkavállalás engedélyezésének hatékony alkalmazását.

5. FEJEZET

SZABÁLYOZÁSI KERET

1. SZAKASZ

BELSŐ SZABÁLYOZÁS

146. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a szakasz a Felek engedélyezési követelményekkel és eljárásokkal, képesítési követelményekkel és eljárásokkal, alaki követelményekkel, valamint műszaki szabványokkal kapcsolatos azon intézkedéseire alkalmazandó, amelyek a következőket érintik:

(a)

határon átnyúló szolgáltatáskereskedelem;

(b)

letelepedés vagy működés; vagy

(c)

szolgáltatás nyújtása valamely Fél természetes személyének a másik Fél területén való jelenléte révén, a 140. cikkben meghatározottak szerint.

Ami a műszaki szabványokkal kapcsolatos intézkedéseket illeti, ez a szakasz csak a szolgáltatáskereskedelmet érintő intézkedésekre vonatkozik. E szakasz alkalmazásában a „műszaki szabványok” kifejezés a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás- és végrehajtás-technikai standardokra nem terjed ki.

2.   Ez a szakasz nem alkalmazandó az olyan intézkedés keretében előírt engedélyezési követelményekre és eljárásokra, képesítési követelményekre és eljárásokra, alaki követelményekre és műszaki szabványokra:

(a)

amely nem felel meg a 128. vagy a 129. cikknek és amelyet a 133. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja említ, vagy amely nem felel meg a 135., 136. vagy a 137. cikknek és amelyet a 139. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja említ, vagy amely nem felel meg a 141. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának vagy a 142. cikk (3) bekezdésének vagy a 143. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának és amelyet a 144. cikk említ; vagy

(b)

amelyet a 133. cikk (2) bekezdése vagy a 139. cikk (2) bekezdése említ.

3.   E szakasz alkalmazásában:

(a)

„engedély”: az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett bármely tevékenység végzésére vonatkozó engedély, amely egy olyan eljárás eredménye, amelynek egy természetes vagy jogi személynek alá kell vetnie magát az engedélyezési követelményeknek, képesítési követelményeknek, műszaki szabványoknak vagy alaki követelményeknek való megfelelés bizonyítása érdekében az említett engedély megszerzése, megtartása vagy megújítása céljából, valamint

(b)

„illetékes hatóság”: központi, regionális vagy helyi önkormányzat vagy hatóság, vagy a központi, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely jogosult határozatot hozni az a) pontban említett engedélyről.

147. Cikk

A kérelmek benyújtása

Az egyes Felek – amennyire lehetséges – nem kötelezhetik a kérelmezőt arra, hogy minden egyes engedély iránti kérelem esetében egynél több illetékes hatósághoz forduljon. Ha az engedély iránti kérelem tárgyát képező tevékenység több illetékes hatóság joghatósága alá tartozik, több engedélykérelemre is szükség lehet.

148. Cikk

A kérelem időtartama

Amennyiben valamelyik Fél engedélykötelezettséget ír elő, biztosítania kell, hogy illetékes hatóságai – amennyire lehetséges – az év során bármikor lehetővé tegyék a kérelem benyújtását. Amennyiben az engedély kérelmezésére meghatározott időszak áll rendelkezésre, a Fél biztosítja, hogy az illetékes hatóságok észszerű határidőt állapítsanak meg a kérelem benyújtására.

149. Cikk

Elektronikus kérelmek és a másolatok elfogadása

Amennyiben valamelyik Fél engedélykötelezettséget ír elő, biztosítania kell, hogy illetékes hatóságai:

(a)

a lehetőségek szabta keretek között lehetővé tegyék a kérelmek elektronikus kitöltését, a másik Fél területéről is; valamint

(b)

az eredeti dokumentumok helyett elfogadják a Fél nemzeti jogával összhangban hitelesített dokumentumok másolatait, kivéve, ha az illetékes hatóságok az engedélyezési eljárás integritásának védelme érdekében eredeti dokumentumokat kérnek.

150. Cikk

A kérelmek feldolgozása

1.   Amennyiben valamelyik Fél engedélykötelezettséget ír elő, biztosítania kell, hogy illetékes hatóságai:

(a)

a kérelmeket az év folyamán mindvégig feldolgozzák. Ha ez nem lehetséges, ezt az információt a megvalósíthatóság szabta keretek között nyilvánossá kell tenni;

(b)

a lehetőségekhez mérten adjanak meg indikatív időkeretet a kérelmek feldolgozására. Ennek az időkeretnek a gyakorlati lehetőségek szabta keretek között észszerűnek kell lennie;

(c)

a kérelmező kérésére indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatást adjanak a kérelem állásáról;

(d)

a lehetőségekhez mérten indokolatlan késedelem nélkül megbizonyosodjanak a kérelemnek a Fél hazai jogszabályai és egyéb rendelkezései szerinti feldolgozását lehetővé tevő hiánytalanságáról;

(e)

amennyiben úgy ítélik meg, hogy a kérelem a Fél hazai jogszabályai és egyéb rendelkezései (19) szerinti feldolgozás céljából hiánytalan, a kérelem benyújtását követő észszerű időn belül biztosítsák, hogy:

(i)

a kérelem feldolgozása befejeződjék; valamint

(ii)

a kérelmező lehetőség szerint írásban tájékoztatást kapjon a kérelemre vonatkozó határozatról; (20)

(f)

ha észszerű időn belül és a lehetőségekhez mérten úgy ítélik meg, hogy a kérelem a Fél hazai jogszabályai és egyéb rendelkezései szerinti feldolgozás céljából hiányos:

(i)

tájékoztassák a kérelmezőt arról, hogy a kérelem hiányos;

(ii)

a kérelmező kérésére meghatározzák azokat a további információkat, amelyek a kérelem kiegészítéséhez szükségesek, vagy iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy a kérelmet miért tekintik hiányosnak; valamint

(iii)

lehetőséget biztosítsanak a kérelmezőnek arra, hogy a kérelem kiegészítéséhez szükséges további információkat benyújtsa; (21)

ha azonban az i., ii. vagy iii. pontban említett intézkedések egyike sem kivitelezhető, és a kérelmet annak hiányossága okán elutasítják, gondoskodjanak arról, hogy a kérelmező észszerű időn belül tájékoztatást kapjon; valamint

(g)

amennyiben a kérelmet saját kezdeményezésükre vagy a kérelmező kérésére elutasítják, tájékoztassák a kérelmezőt az elutasítás okairól és a határozat elleni fellebbezés határidejéről, valamint adott esetben a kérelem újbóli benyújtására vonatkozó eljárásokról; a kérelmező nem akadályozható meg abban, hogy kizárólag egy korábban elutasított kérelem alapján újabb kérelmet nyújtson be.

2.   A Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaik megadják az engedélyt, amint megfelelő vizsgálat alapján megállapítást nyer, hogy a kérelmező megfelel az engedély megszerzéséhez szükséges feltételeknek.

3.   A Felek biztosítják, hogy az engedély – megadása után – indokolatlan késedelem nélkül hatályba lépjen, az alkalmazandó feltételekre is figyelemmel (22).

151. Cikk

Díjak

1.   A pénzügyi szolgáltatásoktól eltérő valamennyi gazdasági tevékenység esetében az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik által felszámított engedélyezési díjak észszerűek és átláthatóak legyenek, és önmagukban ne korlátozzák az érintett szolgáltatás nyújtását vagy bármely más gazdasági tevékenység folytatását. A költségekre és az igazgatási terhekre való tekintettel a Felek bátorítják egymást az engedélyezési díjak elektronikus úton történő befizetésének elfogadására.

2.   A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a Felek biztosítják, hogy illetékes hatóságaik az általuk felszámított engedélyezési díjak tekintetében a kérelmezők rendelkezésére bocsássák a díjtáblázatot vagy a díjösszegek meghatározásának módjára vonatkozó információkat, és ne használják fel a díjakat a Felek kötelezettségvállalásainak vagy kötelezettségeinek megkerülésére.

3.   Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban a természetes erőforrások használatáért, az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.

152. Cikk

A képesítések értékelése

Ha valamely Fél vizsgát ír elő az engedély kérelmezője képesítésének értékeléséhez, biztosítania kell, hogy illetékes hatóságai észszerűen gyakori időközönként ütemezzék ezt a vizsgát, és észszerű időt biztosítsanak a kérelmezők számára, hogy kérelmezhessék a vizsga letételét. A lehetőségekhez mérten mindegyik Fél elfogadja az ilyen vizsgák elvégzésére irányuló, elektronikus formátumú kérelmeket, és mérlegeli az elektronikus eszközök használatát a vizsgaeljárások egyéb vonatkozásaiban.

153. Cikk

Közzététel és rendelkezésre álló információk

1.   Amennyiben valamelyik Fél engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul közzéteszi a 146. cikk (1) bekezdésében említett engedélyköteles tevékenységeket végző vagy folytatni kívánó személyek számára szükséges azon információkat, amelyek az engedély megszerzéséhez, fenntartásához, módosításához és megújításához szükséges követelményeknek, alaki követelményeknek, műszaki szabványoknak és eljárásoknak való megfeleléshez szükségesek. Ezek az információk – amennyiben vannak ilyenek – a következőket tartalmazzák:

(a)

engedélyezési és képesítési követelmények, valamint eljárások és alaki követelmények;

(b)

az érintett illetékes hatóságok kapcsolattartási adatai;

(c)

engedélyezési díjak;

(d)

alkalmazandó műszaki előírások;

(e)

a kérelmekkel kapcsolatos határozatokra vonatkozó fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárások;

(f)

az engedélyekre vagy a képesítésekre vonatkozó feltételek betartásának ellenőrzésére vagy érvényesítésére szolgáló eljárások;

(g)

a nyilvánosság bevonásának lehetőségei, például meghallgatások vagy észrevételek révén; valamint

(h)

a kérelmek feldolgozására vonatkozó indikatív időkeretek.

E szakasz alkalmazásában a „közzétesz” kifejezés hivatalos kiadványban, például hivatalos közlönyben vagy hivatalos weboldalon való megjelentetést jelent. A Felek az elektronikus közzétételeket egyetlen online portál formájában konszolidálják, vagy más módon gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok azokat más elektronikus úton könnyen hozzáférhetővé tegyék.

2.   Mindegyik Fél kötelezi mindegyik illetékes hatóságát arra, hogy a gyakorlati lehetőségek szabta keretek között kielégítse az információ vagy segítségnyújtás iránti kéréseket.

154. Cikk

Műszaki szabványok

A Felek ösztönzik illetékes hatóságaikat, hogy a műszaki szabványok elfogadása esetében nyílt és átlátható eljárások keretében kidolgozott műszaki szabványokat fogadjanak el, továbbá ösztönzik a műszaki szabványok kidolgozására kijelölt testületeket, többek között az érintett nemzetközi szervezeteket, hogy a műszaki szabványok kidolgozása során nyílt és átlátható eljárásokat alkalmazzanak.

155. Cikk

Az engedélyezés feltételei

1.   A Felek biztosítják, hogy az engedélyezéssel kapcsolatos intézkedések olyan kritériumokon alapuljanak, amelyek megakadályozzák, hogy az illetékes hatóságok önkényesen gyakorolják engedélyezési hatáskörüket; ezek a kritériumok magukban foglalhatják egyebek mellett a szolgáltatás nyújtására vagy más gazdasági tevékenység végzésére való felkészültség és képesség vizsgálatát, beleértve annak a Fél szabályozási jellegű, például egészségügyi vagy környezetvédelmi követelményeivel összhangban történő elvégzését is. A kétségek elkerülése érdekében: a Felek egyetértenek abban, hogy döntéseinek meghozatala során az illetékes hatóság törekedhet az egyes kritériumok közötti egyensúly megteremtésére.

2.   Az (1) bekezdésben említett kritériumoknak:

(a)

világosaknak és egyértelműeknek;

(b)

objektívoknak és átláthatóknak;

(c)

előzetesen megállapítottnak;

(d)

előzetesen nyilvánossá tettnek;

(e)

részrehajlástól menteseknek; valamint

(f)

könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük.

3.   Ha valamelyik Fél az engedélyezéssel kapcsolatban intézkedéseket fogad el vagy tart fenn, biztosítja a következőket:

(a)

az érintett illetékes hatóság a kérelmek feldolgozása, valamint határozatainak meghozatala és végrehajtása során, objektíven és pártatlanul, az engedélyköteles gazdasági tevékenységet folytató bármely személy jogtalan befolyásától függetlenül járjon el; valamint

(b)

az eljárások önmagukban ne akadályozzák a követelmények teljesítését.

156. Cikk

Korlátozott számú engedély

Ha a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot, az objektivitást és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is. A kiválasztási eljárás szabályainak meghatározásakor a Felek figyelembe vehetik a jogszerű szakpolitikai célkitűzéseket, beleértve az egészséggel, a biztonsággal, a környezetvédelemmel és a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos megfontolásokat.

2. SZAKASZ

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK

157. Cikk

A közigazgatási határozatok felülvizsgálati eljárásai

A Felek olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási bíróságokat vagy eljárásokat tartanak fenn, amelyek a másik Fél érintett beruházójának vagy szolgáltatójának kérésére biztosítják a letelepedést, a működést, a szolgáltatások határokon átnyúló kereskedelmét vagy az egyik Fél természetes személyének a másik Fél területén való jelenléte révén történő szolgáltatásnyújtást érintő közigazgatási határozatok azonnali felülvizsgálatát és indokolt esetben a megfelelő jogorvoslatot. E cím alkalmazásában „közigazgatási határozat”: olyan jogi hatállyal bíró határozat vagy intézkedés, amely egy egyedi esetben alkalmazandó egy konkrét személyre, árura vagy szolgáltatásra, és kiterjed arra az esetre is, ha elmarad a közigazgatási határozat vagy intézkedés meghozatala olyan esetben, amikor ezt valamely Fél joga előírja. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott közigazgatási határozatot hozó illetékes hatóságtól, a Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan felülvizsgálat biztosításáról.

158. Cikk

Szakmai képesítések

1.   E cikk rendelkezései nem akadályozzák meg a Feleket abban, hogy a természetes személyektől megköveteljék a tevékenység végzésének helye szerinti területen az érintett tevékenységi ágazat tekintetében előírt szükséges szakmai képesítések meglétét (23).

2.   Az érintett tevékenység ágazatának szempontjából az adott területen releváns szakmai testületek és hatóságok közös ajánlásokat dolgozhatnak ki és bocsáthatnak a partnerségi tanács rendelkezésére a szakmai képességek elismeréséről. Ezeket a közös ajánlásokat a következő szempontok tényalapú értékelésének kell alátámasztania:

(a)

a szakmai képesítések elismerése tárgyában tervezett szabályozás gazdasági értéke; valamint

(b)

az érintett rendszerek kompatibilitása, azaz az egyes Felek által alkalmazott engedélyezési, működési és tanúsítási követelmények egymással való összeegyeztethetőségének mértéke.

3.   A közös ajánlás kézhezvételét követően a partnerségi tanács észszerű időn belül megvizsgálja annak e címmel való összhangját. A vizsgálatot követően a partnerségi tanács elkészíti és határozat formájában elfogadja a szakmai képesítések elismerésének feltételeit megállapító szabályozást, amely e megállapodás mellékletévé válik, és e cím szerves részének tekintendő (24).

4.   A (3) bekezdésben említett szabályozásnak tartalmaznia kell az Unióban, illetőleg az Egyesült Királyságban az e címnek és az e tárgykör III. címének a hatálya alá tartozó területen megszerzett szakmai képesítések elismerésének feltételeit.

5.   Az e cikk (2) bekezdésében említett közös ajánlások elkészítése és a szabályozások elfogadásának indokoltságával kapcsolatban a partnerségi tanács által végzett, az e cikk (3) bekezdésében említett értékelés során figyelembe kell venni a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó rendelkezésekről készült, a 24. mellékletben található iránymutatást.

3. SZAKASZ

KÉZBESÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

159. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   A Felek kézbesítési szolgáltatások nyújtását érintő intézkedéseire e cím 1., 2., 3. és 4. fejezete és e fejezet 1. és 2. szakasza mellett ezt a szakaszt is alkalmazni kell.

2.   E szakasz alkalmazásában:

(a)

„kézbesítési szolgáltatások”: postai, futárpostai, expressz kézbesítési vagy expressz postai szolgáltatások, amelyek a következő tevékenységeket foglalják magukban: postai küldemények gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése;

(b)

„expressz kézbesítési szolgáltatások”: postai küldemények gyorsított és megbízható gyűjtése, feldolgozása, szállítása és kézbesítése, amely tartalmazhat hozzáadott értéket képviselő elemeket, például származási helyről történő gyűjtést, címzettnek történő személyes kézbesítést, nyomon követést, a rendeltetési hely és a címzett megváltoztatásának lehetőségét a küldeménytovábbítás során vagy az átvétel visszaigazolását;

(c)

„expressz postai szolgáltatások”: az Egyetemes Postaegyesület (UPU) keretében kijelölt postai szolgáltatók önkéntes szövetségén, az Express Mail Service Cooperative-en (EMS) keresztül nyújtott nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatások;

(d)

„engedély”: olyan engedély, amelyet az egyik Fél szabályozó hatósága megkövetelhet egy adott szolgáltatótól annak érdekében, hogy az adott szolgáltató postai és futárpostai szolgáltatásokat kínálhasson;

(e)

„postai küldemény”: legfeljebb 31,5 kg-os megcímzett küldemény abban a végleges formában, amelyben azt bármely típusú – akár állami, akár magán – kézbesítési szolgáltató szállítja, beleértve az olyan küldeményeket is, mint a levél, a csomag, a hírlap vagy a katalógus;

(f)

„postai monopólium”: meghatározott kézbesítési szolgáltatások nyújtására vonatkozó kizárólagos jog valamely Fél területén vagy annak egy alegységén belül, az adott Fél jogának megfelelően; valamint

(g)

„egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű kézbesítési szolgáltatás folyamatos nyújtása a Fél területének minden pontján vagy annak egy alegységében, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.

160. Cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   A Feleknek jogukban áll meghatározni, hogy milyen egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket kívánnak fenntartani, és dönteni azok hatályáról és végrehajtásáról. Minden egyetemes szolgáltatási kötelezettséget átlátható, megkülönböztetésmentes és semleges módon kell teljesíteni a kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi szolgáltató tekintetében.

2.   Amennyiben valamely Fél előírja, hogy a bejövő expressz postai szolgáltatásokat egyetemes szolgáltatásként kell nyújtani, nem részesítheti kedvezményes elbánásban ezt a szolgáltatást más nemzetközi expressz kézbesítési szolgáltatásokkal szemben.

161. Cikk

Egyetemes szolgáltatásfinanszírozás

A Felek nem vethetnek ki díjakat vagy egyéb terheket a nem egyetemes kézbesítési szolgáltatásokra az egyetemes szolgáltatás nyújtásának finanszírozása céljából. Ez a cikk nem vonatkozik az általánosan alkalmazandó adóintézkedésekre vagy adminisztratív díjakra.

162. Cikk

A piactorzító gyakorlatok megelőzése

A Felek biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó kézbesítési szolgáltatók nem követnek piactorzító gyakorlatot, ideértve egyebek mellett a következőket:

(a)

az egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtásából vagy a postai monopóliumból származó bevétel expressz kézbesítési szolgáltatás vagy egyetemes szolgáltatási kötelezettség hatálya alá nem tartozó kézbesítési szolgáltatás nyújtásának kereszttámogatására történő felhasználása; vagy

(b)

indokolatlan különbségtétel az ügyfelek között az egyetemes szolgáltatási kötelezettség vagy postai monopólium hatálya alá tartozó szolgáltatás nyújtásának díjai vagy egyéb feltételei tekintetében.

163. Cikk

Engedélyek

1.   Ha valamely Fél a kézbesítési szolgáltatások nyújtásához engedélyt kér, akkor nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a következőket:

(a)

valamennyi engedélyezési követelmény és az az elfogadható időtartam, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint

(b)

az engedélyezés feltételei.

2.   Az engedélyezési eljárásoknak, kötelezettségeknek és követelményeknek átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és objektív kritériumokon kell alapulniuk.

3.   Ha az illetékes hatóság elutasítja az engedély iránti kérelmet, írásban tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. A Felek független szerven keresztül lebonyolítandó fellebbezési eljárást hoznak létre azon kérelmezők számára, akiknek az engedélyét elutasították. Ez a szerv lehet bíróság.

164. Cikk

A szabályozó szerv függetlensége

1.   A Felek létrehoznak vagy fenntartanak egy szabályozó szervet, amely jogilag elkülönül és funkcionálisan független minden kézbesítési szolgáltatótól. Amennyiben valamely Félnek tulajdonában van vagy ellenőrzése alatt áll kézbesítési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, az érintett Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

2.   A szabályozó szerveknek átlátható módon és időben kell ellátniuk feladataikat, és megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal kell rendelkezniük a rájuk bízott feladatok végrehajtásához. Döntéseiknek pártatlannak kell lenniük valamennyi piaci szereplő tekintetében.

4. SZAKASZ

TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

165. Cikk

Hatály

A Felek távközlési szolgáltatások nyújtását érintő intézkedéseire e cím 1., 2., 3. és 4. fejezete és e fejezet 1. és 2. szakasza mellett ezt a szakaszt is alkalmazni kell.

166. Cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

(a)

„kapcsolódó létesítmények”: távközlési hálózathoz vagy távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, fizikai infrastruktúra és egyéb létesítmények vagy elemek, amelyek lehetővé teszik vagy támogatják az adott hálózaton vagy szolgáltatáson keresztül történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak;

(b)

„végfelhasználó”: nyilvános távközlési szolgáltatás végső fogyasztója vagy előfizetője, ideértve az olyan szolgáltatót is, aki vagy amely nem nyilvános távközlési szolgáltatás szolgáltatója;

(c)

„alapvető létesítmények”: nyilvános távközlési hálózat vagy nyilvános távközlési szolgáltatás létesítményei:

(i)

amelyeket kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; valamint

(ii)

szolgáltatásnyújtás céljából gazdaságilag vagy műszakilag nem helyettesíthetők megvalósítható módon;

(d)

„összekapcsolás”: a távközlési hálózatok vagy távközlési szolgáltatások ugyanazon vagy különböző szolgáltatói által használt nyilvános távközlési hálózatok összekapcsolása annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói számára lehetővé tegyék az ugyanazon szolgáltató vagy egy másik szolgáltató felhasználóival való kommunikációt, vagy a másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hogy ezeket a szolgáltatásokat az érintett szolgáltatók valamelyike vagy más, a hálózathoz hozzáférő szolgáltató nyújtja-e;

(e)

„nemzetközi mobil barangolási szolgáltatás”: olyan kereskedelmi célú mobil szolgáltatás, amelyet a nyilvános távközlési szolgáltatók kereskedelmi megállapodása alapján nyújtanak, és amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára, hogy saját mobiltelefon-készüléküket vagy más eszközt használjanak hang-, adatátviteli vagy üzenetküldő szolgáltatásokhoz, amikor azokon a területeken kívül tartózkodnak, amelyeken a végfelhasználó saját nyilvános távközlési hálózata található;

(f)

„internet-hozzáférési szolgáltatás”: nyilvános távközlési szolgáltatás, amely internetcsatlakozást és ezáltal az internet lényegében valamennyi végpontjával összekapcsolási lehetőséget biztosít, tekintet nélkül az alkalmazott hálózati technológiára és a használt végberendezésre;

(g)

„bérelt vonali szolgáltatás”: olyan távközlési szolgáltatások vagy létesítmények, beleértve a virtuális jellegűeket is, amelyek kapacitást különítenek el a felhasználó számára két vagy több kijelölt pont közötti célzott használatra vagy rendelkezésre állásra;

(h)

„vezető szolgáltató”: távközlési hálózatokat szolgáltató vagy távközlési szolgáltatásokat nyújtó olyan szolgáltató, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (tekintettel az árra és a szolgáltatásnyújtásra) a távközlési hálózatok vagy távközlési szolgáltatások érintett piacán az alapvető létesítmények feletti ellenőrzés vagy az adott piacon elfoglalt pozíciója miatt;

(i)

„hálózati elem”: távközlési szolgáltatás nyújtásához használt létesítmény vagy berendezés, beleértve az adott létesítmény vagy berendezés által biztosított jellemzőket, funkciókat és képességeket;

(j)

„számhordozhatóság”: a korábbi telefonszámukat megőrizni kívánó előfizetők azon képessége, hogy a minőség, a megbízhatóság vagy a kényelem csökkenése nélkül változatlanul megtarthassák telefonszámukat – vezetékes telefonvonal esetében ugyanazon a helyen –, ha az ugyanazon kategóriába tartozó nyilvános távközlési szolgáltatók között váltanak;

(k)

„nyilvános távközlési hálózat”: olyan távközlési hálózat, amelyet teljes egészében vagy nagyrészt nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtására használnak, és amely támogatja a hálózati végpontok közötti információtovábbítást;

(l)

„nyilvános távközlési szolgáltatás”: minden olyan távközlési szolgáltatás, amelyet általában a nyilvánosság számára kínálnak;

(m)

„előfizető”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerződő fele egy nyilvános távközlési szolgáltatóval ilyen szolgáltatások nyújtására kötött szerződésnek;

(n)

„távközlés”: jelek elektromágneses eszközökkel történő továbbításából és vételéből álló szolgáltatás;

(o)

„távközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, adott esetben kapcsoló vagy útválasztó eszköz, illetve egyéb erőforrás – ideértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amely lehetővé teszi a jelek vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő továbbítását és vételét;

(p)

„távközlési szabályozó hatóság”: a Fél által az e szakasz hatálya alá tartozó távközlési hálózatok és távközlési szolgáltatások szabályozásával megbízott szerv vagy szervek;

(q)

„távközlési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jelek – beleértve a műsorterjesztésre használt jeleket is – távközlési hálózatokon keresztül történő továbbításából és vételéből áll, de nem olyan szolgáltatás, amely távközlési hálózatokon és távközlési szolgáltatásokon keresztül továbbított tartalmakat nyújt, vagy azok felett szerkesztői ellenőrzést gyakorol;

(r)

„egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű szolgáltatások minimális halmaza, amelyet valamely Fél területén vagy annak egy alegységében, megfizethető áron valamennyi felhasználó vagy egy bizonyos felhasználói kör rendelkezésére kell bocsátani, a földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül; valamint

(s)

„felhasználó”: nyilvános távközlési szolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy.

167. Cikk

Távközlési szabályozó hatóság

1.   A Felek távközlési szabályozó hatóságot hoznak létre vagy tartanak fenn, amely:

(a)

jogilag elkülönül és funkcionálisan független a távközlési szolgáltatásokat nyújtó, a távközlési hálózatokat vagy távközlési berendezéseket szolgáltató szolgáltatóktól;

(b)

olyan eljárásokat alkalmaz és olyan határozatokat hoz, amelyek valamennyi piaci szereplő tekintetében pártatlanok;

(c)

a 169., 170., 171., 173. és 174. cikkben meghatározott kötelezettségek érvényesítésére irányuló, jogszabályban előírt feladatainak teljesítése során független módon jár el, és nem kér és nem fogad el utasítást más szervtől;

(d)

rendelkezik az e cikk c) pontjában említett feladatok elvégzéséhez szükséges szabályozói hatáskörrel, valamint megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal;

(e)

hatáskörrel rendelkezik annak biztosítására, hogy a távközlési hálózatok vagy távközlési szolgáltatások szolgáltatói kérésre haladéktalanul átadják számára az összes olyan információt (25), beleértve a pénzügyi információkat is, amely az e cikk c) pontjában említett feladatok elvégzéséhez szükséges; valamint

(f)

hatásköreit átlátható módon és időben gyakorolja.

2.   A Felek biztosítják, hogy a távközlési szabályozó hatóságra ruházott feladatokat könnyen hozzáférhető és egyértelmű formában hozzák nyilvánosságra, különösen abban az esetben, ha e feladatokat egynél több szervre ruházzák.

3.   Amennyiben valamely Fél távközlési hálózatokat üzemeltető vagy szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat állami tulajdonban tart vagy azok fölött ellenőrzést gyakorol, biztosítja, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

4.   A Felek biztosítják, hogy a távközlési szabályozó hatóság határozata által érintett távközlési hálózatok vagy távközlési szolgáltatások felhasználója vagy szolgáltatója a szabályozó hatóságtól és más érintett felektől független fellebbviteli szervnél jogorvoslattal élhessen. A fellebbezés elbírálásáig a határozat hatályban marad, kivéve, ha a Fél jogszabályaival összhangban ideiglenes intézkedéseket hoznak.

168. Cikk

Távközlési hálózatok üzemeltetésének vagy ilyen szolgáltatások nyújtásának engedélyezése

1.   A Felek engedélyezik távközlési hálózatok vagy távközlési szolgáltatások előzetes hivatalos engedély nélküli nyújtását.

2.   A Felek nyilvánosságra hozzák azokat a kritériumokat, alkalmazandó eljárásokat és feltételeket, amelyek mellett a szolgáltatók távközlési hálózatokat vagy távközlési szolgáltatásokat nyújthatnak.

3.   Minden engedélyezési kritériumnak és alkalmazandó eljárásnak a lehető legegyszerűbbnek, tárgyilagosnak, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lennie. Az engedéllyel kapcsolatban előírt vagy ahhoz kapcsolódó kötelezettségeknek és feltételeknek megkülönböztetésmentesnek, átláthatónak, arányosnak és a nyújtott szolgáltatásokhoz vagy hálózatokhoz kapcsolódónak kell lenniük.

4.   A Felek biztosítják, hogy az engedély kérelmezője írásban megkapja az engedély elutasításának vagy visszavonásának, illetve a szolgáltatóspecifikus feltételek előírásának indokait. Ilyen esetekben a kérelmező jogorvoslati szerv előtt jogorvoslattal élhet.

5.   A szolgáltatókra kivetett adminisztratív díjaknak objektívnek, átláthatónak, megkülönböztetésmentesnek és az e szakaszban meghatározott kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és végrehajtása során észszerűen felmerülő igazgatási költségekkel arányosnak kell lenniük (26).

169. Cikk

Összekapcsolás

A Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy a nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató jogosult és – amennyiben nyilvános távközlési hálózatokat üzemeltető vagy nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó másik szolgáltató kéri – köteles legyen nyilvános távközlési hálózatok üzemeltetése vagy nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtása céljából tárgyalásokat folytatni az összekapcsolásról.

170. Cikk

Hozzáférés és felhasználás

1.   A Felek biztosítják, hogy a másik Fél bármely érintett vállalkozása vagy szolgáltatója észszerű és megkülönböztetésmentes (27) feltételek mellett hozzáférjen a nyilvános távközlési hálózatokhoz vagy nyilvános távközlési szolgáltatásokhoz, és azokat használhassa. E kötelezettséget többek között a (2)–(5) bekezdésre kell alkalmazni.

2.   A Felek biztosítják, hogy a másik Fél érintett vállalkozásai vagy szolgáltatói hozzáférjenek a határaikon belül vagy azokon átnyúlóan kínált nyilvános távközlési hálózatokhoz vagy nyilvános távközlési szolgáltatásokhoz, beleértve a bérelt magánvonali szolgáltatásokat is, és e célból – az (5) bekezdésre is figyelemmel – biztosítják, hogy az ilyen vállalkozások és szolgáltatók számára lehetséges legyen a következők elvégzése:

(a)

olyan felhasználói állomás vagy más berendezés vásárlása vagy bérlése és összekapcsolása, amely csatlakozik a hálózathoz és amely a működésük biztosításához szükséges;

(b)

a bérelt vagy saját tulajdonú magánvonalak összekapcsolása a nyilvános távközlési hálózatokkal vagy egy másik, érintett vállalkozás vagy szolgáltató által bérelt vagy birtokolt vonalakkal; valamint

(c)

a távközlési szolgáltatásoknak a nyilvánosság számára történő rendelkezésre bocsátásának biztosításához szükségestől eltérő, általuk választott működési protokoll műveleteik során történő használata.

3.   Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a másik Fél érintett vállalkozásai vagy szolgáltatói használhassák a nyilvános távközlési hálózatokat, illetve nyilvános távközlési szolgáltatásokat az információk határokon belül, illetve azokon keresztül történő továbbítására, ideértve a vállalaton belüli kommunikációt, és a hozzáférési lehetőséget a Fél területén adatbázisokban vagy más, gépileg olvasható formában tárolt információkhoz.

4.   A (3) bekezdés ellenére a Felek meghozhatják a kommunikáció biztonságának és titkosságának biztosításához szükséges intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy ezeket az intézkedéseket nem alkalmazzák oly módon, amely vagy a szolgáltatáskereskedelem rejtett korlátozását, vagy önkényes, illetve indokolatlan megkülönböztetést, vagy az e cím szerinti előnyök hatálytalanítását, megsemmisítését vagy gyengítését jelentené.

5.   A Felek biztosítják, hogy nem szabnak feltételeket a nyilvános távközlési hálózatokhoz vagy szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve ezek használatát illetően azon felül, amely a következőkhöz szükséges:

(a)

a nyilvános távközlési hálózatok és szolgáltatások szolgáltatói közfeladatai ellátásának védelme, különös tekintettel azon képességükre, hogy szolgáltatásaikat általában hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára; vagy

(b)

a nyilvános távközlési hálózatok vagy szolgáltatások műszaki integritásának védelme.

171. Cikk

Távközléssel kapcsolatos viták rendezése

1.   A Felek biztosítják, hogy a távközlési hálózatok üzemeltetői vagy a távközlési szolgáltatások szolgáltatói között az e szakaszból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő vita esetén, valamint a vitában érintett felek bármelyikének kérésére a távközlési szabályozó hatóság a vita rendezése érdekében észszerű időn belül kötelező erejű határozatot hoz.

2.   A távközlési szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett felek számára teljes körű indoklást kell adni, és biztosítani kell számukra a 167. cikk (4) bekezdésében említett, fellebbezéshez való jogot.

3.   Az (1) és a (2) bekezdésben említett eljárás nem zárja ki, hogy az érintett felek valamelyike egy igazságügyi hatóság előtt keresetet indítson.

172. Cikk

A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések

A Felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be vagy alkalmaznak annak megakadályozása érdekében, hogy a távközlési hálózatok azon üzemeltetői és a távközlési szolgáltatások azon szolgáltatói, akik – magukban vagy másokkal együtt – területükön vezető szolgáltatónak minősülnek, ne alkalmazhassanak versenyellenes gyakorlatokat, illetve ne folytathassák azokat. Ezek a versenyellenes gyakorlatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:

(a)

versenyellenes kereszttámogatás;

(b)

a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes érdekekre való felhasználása; valamint

(c)

a többi szolgáltató számára az alapvető létesítményekre vonatkozó műszaki információ és a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges kereskedelmi információ időben történő átadásának elmulasztása.

173. Cikk

A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolás

1.   A Felek biztosítják, hogy a nyilvános távközlési hálózatok vagy nyilvános távközlési szolgáltatások vezető szolgáltatói a hálózat bármely műszakilag megvalósítható pontján összekapcsolást garantáljanak. Az ilyen összekapcsolást az alábbiaknak megfelelően kell biztosítani:

(a)

megkülönböztetésmentes feltételek mellett (többek között a díjakra, a műszaki előírásokra és specifikációkra, a minőségre és a karbantartásra vonatkozóan), valamint olyan minőségben, amely nem kedvezőtlenebb annál, mint amit az ilyen vezető szolgáltató saját hasonló szolgáltatásai vagy leányvállalatai, illetőleg más kapcsolt vállalkozások hasonló szolgáltatásai számára biztosítanak;

(b)

megfelelő időben, olyan feltételek (ideértve a díjakat, a műszaki előírásokat, a specifikációkat, a minőséget és a karbantartást) mellett, amelyek átláthatóak és észszerűek, figyelembe veszik a gazdasági megvalósíthatóságot, és kellőképpen szétválasztottak ahhoz, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie a hálózat azon részeiért vagy a hálózat által biztosított azon lehetőségekért, amelyekre nincs szüksége a szolgáltatásnyújtáshoz; valamint

(c)

kérésre a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál, olyan díjak ellenében, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.

2.   A vezető szolgáltatóval való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3.   A vezető szolgáltatóknak nyilvánosan közzé kell tenniük az összekapcsolásra vonatkozó megállapodásaikat, vagy adott esetben az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlataikat.

174. Cikk

Hozzáférés a vezető szolgáltatók alapvető létesítményeihez

A Felek biztosítják, hogy a területükön működő vezető szolgáltatók a nyilvános távközlési szolgáltatások nyújtása céljából észszerű, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a távközlési hálózatok üzemeltetői vagy a távközlési szolgáltatások szolgáltatói rendelkezésére bocsássák alapvető létesítményeiket, kivéve, ha ez az összegyűjtött tények és a távközlési szabályozó hatóság által végzett piacértékelés alapján nem szükséges a tényleges verseny eléréséhez. A vezető szolgáltató alapvető létesítményei magukban foglalhatnak hálózati elemeket, bérelt vonali szolgáltatásokat és kapcsolódó létesítményeket.

175. Cikk

Szűkös erőforrások

1.   A Felek biztosítják, hogy a távközléssel kapcsolatos szűkös erőforrások – ideértve a rádióspektrumot, a számokat és a hozzáférési utakat is – elosztására és az azokkal kapcsolatos használati jogok odaítélésére vonatkozó eljárásaikat nyílt, objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos módon, kellő időben, az általános érdekű célkitűzések figyelembevételével folytatják le. A használati jogokhoz kapcsolódó eljárásoknak, feltételeknek és kötelezettségeknek objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokon kell alapulniuk.

2.   A Felek a kiosztott frekvenciasávok mindenkori használatát nyilvánosan, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes megjelölése nélkül hozzáférhetővé teszik.

3.   A felek a spektrum kereskedelmi célú felosztása során támaszkodhatnak piaci alapú megközelítésekre, például ajánlattételi eljárásokra.

4.   A Felek egyetértenek abban, hogy a Feleknek a spektrum felosztása és odaítélése, valamint a frekvenciagazdálkodás területén hozott intézkedései önmagukban nem összeegyeztethetetlenek a 128. és 135. cikkel. A Felek fenntartják a jogot arra, hogy olyan spektrum- és frekvenciagazdálkodási intézkedéseket hozzanak és alkalmazzanak, amelyek a távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számának korlátozását eredményezhetik, feltéve, hogy ennek kapcsán az adott Fél e megállapodással összeegyeztethető módon jár el. Ez magában foglalja a frekvenciasávok kiosztásának lehetőségét is, a spektrum rendelkezésre állásával kapcsolatos jelenlegi és jövőbeni igények figyelembevételével.

176. Cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   A Feleknek jogukban áll meghatározni, hogy milyen egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket kívánnak fenntartani, és jogukban áll dönteni azok hatályáról és végrehajtásáról.

2.   A Felek arányos, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon igazgatják az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, úgy, hogy az a verseny szempontjából semleges legyen, és ne jelentsen a Fél által meghatározott egyetemes szolgáltatás esetében szükségesnél nagyobb terhet.

3.   A Felek biztosítják, hogy az egyetemes szolgáltatók kijelölésére vonatkozó eljárások a nyilvános távközlési hálózatok valamennyi üzemeltetője vagy a nyilvános távközlési szolgáltatások valamennyi szolgáltatója előtt nyitva álljanak. A szolgáltatást nyújtó szervezetet hatékony, átlátható és megkülönböztetésmentes mechanizmus segítségével kell kijelölni.

4.   Ha valamely Fél úgy dönt, hogy kompenzációt nyújt az egyetemes szolgáltatóknak, biztosítania kell, hogy ez a kompenzáció ne haladja meg az egyetemes szolgáltatási kötelezettség által okozott nettó költséget.

177. Cikk

Számhordozhatóság

Az egyes Felek gondoskodnak arról, hogy területükön a közcélú telekommunikációs közvetítő szolgáltatások nyújtói észszerű feltételek mellett biztosítsák a számhordozhatóságot.

178. Cikk

Nyílt internet-hozzáférés

1.   A Felek saját jogszabályaiknak megfelelően biztosítják, hogy az internet-hozzáférési szolgáltatók lehetővé tegyék e szolgáltatások felhasználói számára, hogy:

(a)

megkülönböztetésmentes, észszerű, átlátható és arányos hálózatirányítás mellett az általuk választott információkhoz és tartalmakhoz hozzáférhessenek és azokat terjeszthessék, az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat használhassák és nyújthassák; valamint

(b)

az általuk választott eszközöket használják, feltéve, hogy az ilyen eszközök nem veszélyeztetik más eszközök, a hálózat vagy a hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások biztonságát.

2.   Az egyértelműség érdekében: e cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza a Feleket abban, hogy a felhasználók online biztonságának védelme céljából intézkedéseket fogadjanak el.

179. Cikk

Bizalmas adatkezelés

1.   A Felek biztosítják, hogy azok a szolgáltatók, amelyek a 169., 170., 173. és 174. cikk szerinti rendelkezések tárgyalása során információt szereznek egy másik szolgáltatótól, ezeket az információkat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azokat rendelkezésre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák a továbbított vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

2.   A Felek biztosítják a nyilvános távközlési hálózatok vagy nyilvános távközlési szolgáltatások használata során továbbított közlemények és kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését, azzal a feltétellel, hogy az e célból alkalmazott intézkedések nem jelentenek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a szolgáltatások kereskedelmének rejtett korlátozását.

180. Cikk

Külföldi tőkerészesedés

A letelepedés útján történő távközlésihálózat-üzemeltetés vagy távközlési szolgáltatásnyújtás tekintetében és a 133. cikk ellenére a Felek nem írhatnak elő közös vállalkozásra vonatkozó követelményeket, illetve nem korlátozhatják a külföldi tőke részesedését a külföldi részesedés maximális százalékos korlátja vagy az egyedi vagy összesített külföldi befektetések összértéke tekintetében.

181. Cikk

Nemzetközi barangolási szolgáltatások (28)

1.   A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a nemzetközi mobil barangolási szolgáltatások átlátható és észszerű díjszabásának oly módon történő előmozdításában, amely elősegítheti a Felek közötti kereskedelem növekedését és a fogyasztók jólétének fokozását.

2.   A Felek dönthetnek úgy, hogy lépéseket tesznek a nemzetközi mobilbarangolási díjak és a barangolási szolgáltatások technológiai alternatívái átláthatóságának és versenyének fokozására, például a következők révén:

(a)

annak biztosítása, hogy a végfelhasználók könnyen hozzáférjenek a kiskereskedelmi díjakra vonatkozó információkhoz; valamint

(b)

a barangolás technológiai alternatíváinak használatát gátló akadályok minimálisra csökkentése, amelynek során a végfelhasználók a másik Fél területéről történő beutazásukkor a választásuk szerinti eszköz segítségével hozzáférhetnek a távközlési szolgáltatásokhoz.

3.   A Felek ösztönzik a területükön működő nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat arra, hogy a másik Fél területének meglátogatása során nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék a végfelhasználóknak kínált hang-, adat- és szöveges üzenetekre vonatkozó nemzetközi barangolási szolgáltatások esetében alkalmazott a kiskereskedelmi díjakra vonatkozó információkat.

4.   E cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi a Feleket a nemzetközi barangolási szolgáltatásokra vonatkozó díjak vagy feltételek szabályozására.

5. SZAKASZ

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

182. Cikk

Hatály

1.   A Felek pénzügyi szolgáltatások nyújtását érintő intézkedéseire e cím 1., 2., 3. és 4. fejezete és e fejezet 1. és 2. szakasza mellett ezt a szakaszt is alkalmazni kell.

2.   E szakasz alkalmazásában a 124. cikk f) pontja szerinti „az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek” a következőket jelentik (29):

(a)

a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során a központi bank vagy a monetáris hatóság vagy más közigazgatási intézmény által kifejtett tevékenység;

(b)

jogszabály által szabályozott társadalombiztosítási rendszer vagy állami nyugdíjrendszer részét képező tevékenységek; valamint

(c)

a Felek vagy közigazgatási intézményei megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból végzett egyéb tevékenységek.

3.   A 124. cikk f) pontjának e szakaszra történő alkalmazása céljából, ha valamely Fél engedélyezi, hogy pénzügyi szolgáltatói a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában említett tevékenységek bármelyikét közigazgatási intézménnyel vagy pénzügyi szolgáltatóval versengve végezzék, „az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek” nem foglalják magukban ezeket a tevékenységeket.

4.   A 124. cikk a) pontja nem alkalmazandó az e szakasz hatálya alá tartozó szolgáltatásokra.

183. Cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

(a)

„pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet a Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt, és amely az alábbi tevékenységekre terjed ki:

(i)

biztosítási és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

(A)

közvetlen biztosítás (ideértve az együttbiztosítást):

(aa)

életbiztosítás;

(bb)

nem-életbiztosítás;

(B)

viszontbiztosítás és továbbengedményezés;

(C)

biztosítási közvetítés, úgymint alkuszi és ügynöki tevékenység; valamint

(D)

kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrendezési szolgáltatások;

(ii)

banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

(A)

lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása;

(B)

mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

(C)

pénzügyi lízing;

(D)

minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

(E)

garanciák és kötelezettségvállalások;

(F)

saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a tőzsdén kívüli vagy egyéb módozatokat, az alábbiakra vonatkozóan:

(aa)

pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket);

(bb)

deviza;

(cc)

származtatott termékek, ideértve egyebek mellett a határidős és opciós szerződéseket;

(dd)

árfolyam- és kamatlábeszközök, ideértve az olyan termékeket, mint a swapügyletek és a határidős devizaárfolyam-megállapodások;

(ee)

átruházható értékpapírok; valamint

(ff)

egyéb átruházható instrumentumok és pénzügyi eszközök, a veretlen aranyat is beleértve;

(G)

mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

(H)

pénzalkuszi tevékenység;

(I)

vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

(J)

pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származtatott termékeket és egyéb forgatható értékpapírokat;

(K)

pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek; valamint

(L)

tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az A)–K) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfóliókutatást és -tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

(b)

„pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél olyan természetes vagy jogi személye, aki vagy amely pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani, ide nem értve a közigazgatási intézményeket;

(c)

„új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő és új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék forgalmazásának módját, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető;

(d)

„közigazgatási intézmény”:

(i)

valamely Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, kivéve azokat a szerveket, amelyek elsősorban kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

(ii)

szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság egyes feladatait ellátó magánszervezet, e feladatkör gyakorlása tekintetében;

(e)

„önszabályozó szervezet”: bármilyen olyan nem kormányzati szervezet, többek között értékpapír- vagy határidős tőzsde vagy piac, elszámoló ügynökség vagy más szervezet, illetve egyesület, amely saját jogú, vagy adott esetben központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott szabályozó vagy felügyeleti jogkört gyakorol a pénzügyi szolgáltatók felett.

184. Cikk

Prudenciális kivételek

1.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az akadályozza bármelyik Felet abban, hogy prudenciális okokból (30) intézkedéseket fogadjon el vagy tartson fenn az alábbiak érdekében:

(a)

a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; vagy

(b)

a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása.

2.   Amennyiben az ilyen intézkedések nem felelnek meg e megállapodás rendelkezéseinek, azok nem használhatók fel eszközként arra, hogy a Fél elkerülje az e megállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek vagy kötelességeinek teljesítését.

185. Cikk

Bizalmas információk

A harmadik rész sérelme nélkül e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.

186. Cikk

Nemzetközi standardok

A Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a szabályozásra és felügyeletre, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, valamint az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelemre vonatkozó, nemzetközileg elfogadott standardokat. Ilyen nemzetközileg elfogadott standardok többek között a következők által elfogadott normák: a G20-ak, a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB), a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS), különösen annak „A hatékony bankfelügyelet alapelvei”, a Biztosításfelügyelők Nemzetközi Szövetsége (IAIS), különösen annak „Biztosítási alapelvei”, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete (IOSCO), különösen annak „Az értékpapír-szabályozás célkitűzései és elvei”, a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF), valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fóruma.

187. Cikk

Valamely Fél területén megjelenő új pénzügyi szolgáltatások

1.   A Felek lehetővé teszik a másik Fél területükön letelepedett pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyeket a Fél – hasonló körülmények esetén – nemzeti joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne, feltéve, hogy az új pénzügyi szolgáltatás bevezetése nem teszi szükségessé új jogszabály elfogadását vagy fennálló jogszabály módosítását. Ez nem vonatkozik a másik Félnek az egyik Fél területén letelepedett fióktelepeire.

2.   A Fél meghatározhatja azt az intézményi és jogi formát, amelynek keretében a szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé teheti a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról elfogadható időn belül határozatot kell hozni, és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

188. Cikk

Önszabályozó szervezetek

Amennyiben valamelyik Fél bármely önszabályozó szervezetben való tagságot, részvételt vagy ahhoz való hozzáférést ír elő annak érdekében, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatói a területén pénzügyi szolgáltatásokat nyújthassanak, az adott Fél biztosítja, hogy az adott önszabályozó szervezet teljesítse a 129., 130., 137. és 138. cikk szerinti kötelezettségeket.

189. Cikk

Elszámolási és fizetési rendszerek

A Felek egy másik Fél területükön letelepedett pénzügyi szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonos feltételek mellett kötelesek hozzáférést biztosítani a közigazgatási intézmények által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikk nem biztosít hozzáférést a Fél végső hitelezői forrásaihoz.

6. SZAKASZ

NEMZETKÖZI TENGERI SZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

190. Cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   A Felek nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtását érintő intézkedéseire az 1., 2., 3. és 4. fejezet és e fejezet 1. szakasza mellett ezt a szakaszt is alkalmazni kell.

2.   E szakasz, valamint e cím 1., 2., 3. és 4. fejezete alkalmazásában:

(a)

„nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások”: utasok vagy áruk tengerjáró hajókon történő szállítása az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy különböző tagállamok kikötői között, beleértve az egyéb szállítási szolgáltatások nyújtóival való közvetlen szerződéskötést is, azzal a céllal, hogy a háztól házig történő vagy multimodális szállítási műveletekre egyetlen fuvarokmány alapján kerüljön sor; nem tartozik azonban ide az ilyen egyéb szállítási szolgáltatások nyújtásának joga;

(b)

„»háztól házig« típusú vagy multimodális szállítási művelet”: egyetlen fuvarokmány szerinti teherszállítás, amely egynél több szállítási módszert vesz igénybe, és amely nemzetközi tengeri szállítást is magában foglal;

(c)

„nemzetközi teheráru”: az egyik Fél kikötője és a másik Fél vagy egy harmadik ország kikötője között, vagy különböző tagállamok kikötői között szállított teheráru;

(d)

„kiegészítő tengerészeti szolgáltatás”: tengeri rakománykezelési szolgáltatások, vámkezelési szolgáltatások, konténerállomás- és lerakatszolgáltatás, kereskedelmi hajózási képviselet, tengeri szállítmányozási szolgáltatások, valamint tárolási és raktározási szolgáltatások;

(e)

„tengeri rakománykezelési szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik; az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

(i)

a teheráru ki- vagy berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

(ii)

a teheráru rögzítése vagy a teheráru rögzítésének kioldása; valamint

(iii)

a teheráru fogadása vagy célba juttatása, valamint megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

(f)

„vámkezelési szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek az importtal, az exporttal és a tranzitáruval kapcsolatos vámalakiságok másik fél érdekében történő lefolytatását jelentik, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése-e;

(g)

„konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: a konténerek tárolásából, feltöltéséből, kirakásából vagy javításából, valamint a konténerek szállítás céljából történő rendelkezésre bocsátásából álló tevékenységek, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön;

(h)

„kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:

(i)

tengerhajózás és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása; valamint

(ii)

eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

(i)

„átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi teheráru tengeren történő elő- vagy továbbszállítása, konténerek, osztott ömlesztett és száraz vagy folyékony ömlesztett szállítmány formájában, az egyik Fél területén található kikötők között, feltéve, hogy az ilyen nemzetközi teheráru „úton” van, azaz az adott Fél területén kívül található rendeltetési helyre irányul, vagy a szállítmány kikötőjéből érkezik;

(j)

„tengeri szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a fuvarozást végző szolgáltató nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, ennek keretében intézkedik a fuvarozóeszköz és a kapcsolódó szolgáltatások ügyében, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;

(k)

„kikötői szolgáltatások”: a kikötőt üzemeltető szerv, annak alvállalkozói vagy más szolgáltatók által a tengeri kikötő területén belül vagy az e területhez vezető vízi úton nyújtott, teher- vagy személyszállítást támogató szolgáltatások; valamint

(l)

„tárolási és raktározási szolgáltatások” a fagyasztott vagy hűtött áruk tárolása és a folyadékok vagy gázok ömlesztett tárolása és egyéb tárolási és raktározási szolgáltatások.

191. Cikk

Kötelezettségek

1.   A 133. és 139. cikkben említett nem megfelelő intézkedések vagy egyéb intézkedések sérelme nélkül a Felek kereskedelmi és megkülönböztetésmentes alapon érvényesítik a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét az alábbiak révén:

(a)

a saját hajóik számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánást biztosítanak a másik Fél lobogója alatt közlekedő vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajók számára, többek között az alábbiak tekintetében:

(i)

a kikötőkbe való bejutás;

(ii)

a kikötői infrastruktúra igénybevétele;

(iii)

a kiegészítő tengerészeti szolgáltatások igénybevétele; valamint

(iv)

vámlétesítmények, horgonyzóhelyek és be- és kirakodásra szolgáló létesítmények kijelölése, beleértve a kapcsolódó díjakat és terheket;

(b)

észszerű és a saját szolgáltatóikra vagy hajóikra, illetve harmadik országok hajóira vagy szolgáltatóira alkalmazandó feltételeknél nem kevésbé kedvező feltételek mellett (beleértve a díjakat és terheket, a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit és minőségét) a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatóinak rendelkezésére bocsátják a következő kikötői szolgáltatásokat: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthoz állási, kikötési és elkötési szolgáltatások, valamint a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a távközlés, víz és elektromos energia biztosítását;

(c)

engedélyezik, hogy a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói – adott esetben az illetékes hatóság engedélyével – az Egyesült Királyság kikötői vagy valamely tagállam kikötői között olyan üres konténereket helyezzenek át, amelyeket nem ellenérték fejében szállítanak teheráruként; valamint

(d)

engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy – adott esetben az illetékes hatóság engedélyével – átrakodási szolgáltatásokat nyújtsanak az Egyesült Királyság kikötői vagy valamely tagállam kikötői között.

2.   Az (1) bekezdésben említett alapelv alkalmazása során a Felek:

(a)

nem foglalnak a harmadik országokkal jövőben kötendő, nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokról – köztük a száraz és a folyékony ömlesztett rakomány menetrendszerinti kereskedelméről – szóló kétoldalú megállapodásokba rakománymegosztási záradékot, elfogadható időn belül megszüntetik az ilyen tárgyú rakománymegosztási rendelkezéseket, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak;

(b)

nem fogadnak el és nem tartanak fenn olyan intézkedést, amely egy nemzetközi szállítmány egésze vagy egy része vonatkozásában előírja, hogy az kizárólag a Félnél nyilvántartásba vett vagy a Fél természetes személyeinek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló hajókkal szállítható;

(c)

eltörlik az olyan egyoldalú intézkedéseket és igazgatási, technikai és más jellegű akadályokat és tartózkodnak olyan egyoldalú intézkedések és igazgatási, technikai és más jellegű akadályok bevezetésétől, amelyek burkolt módon korlátozhatják vagy diszkriminatív módon befolyásolhatják a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások szabad nyújtását; valamint

(d)

nem akadályozzák a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatóit a más szállítási szolgáltatókkal való, „háztól házig” típusú vagy multimodális szállítási művelet céljából történő közvetlen szerződéskötésben.

7. SZAKASZ

JOGI SZOLGÁLTATÁSOK

192. Cikk

Hatály

1.   A Felek meghatározott jogi szolgáltatások nyújtását érintő intézkedéseire e cím 1., 2., 3. és 4. fejezete, valamint e fejezet 1. és 2. szakasza mellett ezt a szakaszt is alkalmazni kell.

2.   E szakasz egyetlen rendelkezése sem érinti egyik Fél jogát sem arra, hogy területén megkülönböztetésmentes módon szabályozza és felügyelje a meghatározott jogi szolgáltatások nyújtását.

193. Cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

(a)

„meghatározott jogi szolgáltatások”: olyan jogi szolgáltatások, amelyek a saját ország joghatósága szerinti joggal és a nemzetközi közjoggal kapcsolatosak, ide nem értve az uniós jogot;

(b)

„a saját ország joghatósága”: a tagállamnak vagy az Egyesült Királyságnak a joghatósága (vagy joghatóságának egy része), amely alatt az ügyvéd a saját ország joghatósága szerinti szakmai címét megszerezte, vagy ha az ügyvéd egynél több joghatóság alatt szerzett szakmai címet, akkor e joghatóságok bármelyike;

(c)

„a saját ország joghatóságának joga”: az ügyvéd saját országának joghatósága szerinti jog (31);

(d)

„a saját ország joghatósága szerinti szakmai cím”:

(i)

uniós ügyvéd esetében a valamely tagállamban szerzett, az adott tagállamban jogi szolgáltatás nyújtására feljogosító szakmai cím; vagy

(ii)

az Egyesült Királyság ügyvédje esetében az „advocate”, a „barrister” vagy a „solicitor” cím, amelyek jogi szolgáltatások nyújtására hatalmaznak fel az Egyesült Királyság joghatósága alá tartozó terület bármely részén;

(e)

„ügyvéd”:

(i)

az Unió olyan természetes személye, aki valamely tagállamban engedéllyel rendelkezik arra, hogy saját országának joghatósága szerinti szakmai címe alatt jogi szolgáltatásokat nyújtson; vagy

(ii)

az Egyesült Királyság olyan természetes személye, aki engedéllyel rendelkezik arra, hogy az Egyesült Királyság joghatósága alá tartozó terület bármely részén a saját joghatósága szerinti szakmai cím alatt jogi szolgáltatásokat nyújtson;

(f)

„a másik Fél ügyvédje”:

(i)

amennyiben a „másik Fél” az Unió, az e) pont i. alpontja szerinti ügyvéd; vagy

(ii)

amennyiben a „másik Fél” az Egyesült Királyság, az e) pont ii. alpontja szerinti ügyvéd; valamint

(g)

„jogi szolgáltatások”: a következő szolgáltatások:

(i)

jogi tanácsadási szolgáltatások; valamint

(ii)

választottbírói, békéltetési és közvetítési szolgáltatások (kivéve azonban, ha ezeket a szolgáltatásokat a 140. cikkben meghatározott természetes személyek nyújtják.) (32)

A „jogi szolgáltatások” nem foglalják magukban a valamely Fél közigazgatási szervei, bíróságai és más, szabályszerűen létrehozott hivatalos bírósági szervei előtti jogi képviseletet, az igazságszolgáltatás működtetése terén közfeladatok ellátásával megbízott jogi szakemberek, például közjegyzők, bírósági végrehajtók („huissiers de justice”) vagy más közhivatalnokok („officiers publics et ministériels”) által nyújtott jogi tanácsadási és hitelesítési, dokumentációs és tanúsítási szolgáltatásokat, valamint a hivatalos kormányaktus útján kinevezett bírósági végrehajtók által nyújtott szolgáltatásokat.

194. Cikk

Kötelezettségek

1.   A Felek lehetővé teszik a másik Fél ügyvédje számára, hogy az a területükön az ügyvéd saját joghatósága szerinti szakmai címe alatt meghatározott jogi szolgáltatásokat nyújtson a 128., 129., 135., 137. és 143. cikknek megfelelően.

2.   Amennyiben valamely Fél (a fogadó ország joghatósága) a másik Fél ügyvédje számára meghatározott jogi szolgáltatások (1) bekezdés szerinti nyújtására vonatkozó feltételként előírja a területén történő nyilvántartásba vételt, e nyilvántartásba vételre vonatkozó követelmények és eljárás nem lehetnek:

(a)

kevésbé kedvezőek, mint azok, amelyek harmadik országbeli olyan természetes személyre vonatkoznak, aki a fogadó ország joghatósága alá tartozó területen a harmadik országbeli szakmai címe alapján harmadik ország jogával vagy a nemzetközi közjoggal kapcsolatos jogi szolgáltatásokat nyújt; valamint

(b)

nem eredményezhetnek olyan követelményt, és nem lehetnek egyenértékűek azzal, hogy a fogadó ország joghatósága szerinti jogi szakma gyakorlásához szükséges képesítést vagy engedélyt kell szerezni.

3.   A meghatározott jogi szolgáltatások (1) bekezdés szerinti, letelepedés útján történő nyújtására a (4) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

4.   A Felek lehetővé teszik a másik Fél jogi személyei számára, hogy azok fióktelepet hozzanak létre a területükön, amelynek révén meghatározott jogi szolgáltatásokat (33) nyújtanak az (1) bekezdés rendelkezései szerint az e cím 2. fejezetében foglalt feltételekkel összhangban, és azok teljesülése esetén. Ez nem érinti azokat a követelményeket, amelyek értelmében valamely jogi személy részvényesei, tulajdonosai, partnerei vagy vezetői bizonyos százalékának adott képesítéssel kell rendelkeznie vagy adott szakmát – például ügyvéd vagy könyvelő – kell gyakorolnia.

195. Cikk

Nem megfelelő intézkedések

1.   A 194. cikk nem alkalmazandó a következőkre:

(a)

valamely Fél bármely meglévő nem megfelelő intézkedése az alábbiak szintjén:

(i)

az Unió esetében:

(A)

az Unió, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

valamely tagállam központi kormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(C)

valamely tagállam regionális önkormányzata, az Uniónak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(D)

a C. pontban említettektől eltérő helyi önkormányzat; valamint

(ii)

az Egyesült Királyság esetében:

(A)

a központi kormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint;

(B)

regionális önkormányzat, az Egyesült Királyságnak a 19. mellékletben található jegyzékében foglaltak szerint; vagy

(C)

helyi önkormányzat;

(b)

az e bekezdés a) pontjában említett nem megfelelő intézkedés folytatása vagy azonnali megújítása; vagy

(c)

az e bekezdés a) és b) pontjában említett bármely nem megfelelő intézkedés módosítása annyiban, amennyiben az nem csökkenti az intézkedésnek a 194. cikknek való, közvetlenül a módosítás előtt fennálló megfelelőségét.

2.   A 194. cikk nem alkalmazandó a Felek olyan intézkedéseire, amelyek összhangban vannak a 20. mellékletben felsorolt valamely ágazat, alágazat vagy tevékenység tekintetében meghatározott fenntartásokkal, feltételekkel vagy minősítésekkel.

3.   Ezt a szakaszt a 22. melléklet sérelme nélkül kell alkalmazni.

III. CÍM

DIGITÁLIS KERESKEDELEM

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

196. Cikk

Célkitűzés

E cím célja a digitális kereskedelem előmozdítása, az elektronikus úton folytatott kereskedelem indokolatlan akadályainak elhárítása, valamint a vállalkozások és fogyasztók számára egyaránt nyitott, biztonságos és megbízható online környezet biztosítása.

197. Cikk

Hatály

1.   E cím a Feleknek az elektronikus úton folytatott kereskedelmét érintő intézkedéseire alkalmazandó.

2.   E cím nem alkalmazandó az audiovizuális szolgáltatásokra.

198. Cikk

Szabályozási jog

A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan jogszerű szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint a közegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet – ideértve az éghajlatváltozást – és a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem vagy a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.

199. Cikk

Kivételek

Az egyértelműség érdekében: e cím egyik rendelkezése sem tiltja a Felek számára, hogy a benne foglalt közérdeken alapuló indokokra való tekintettel a 184., 412. és 415. cikk értelmében intézkedéseket fogadjanak el vagy tartsanak fenn.

200. Cikk

Fogalommeghatározások

1.   E cím alkalmazásában a 124. cikkben található fogalommeghatározások irányadók.

2.   E cím alkalmazásában:

(a)

„fogyasztó”: bármely természetes személy, aki nem szakmai céllal nyilvános távközlési szolgáltatást vesz igénybe;

(b)

„közvetlen üzletszerzési célú tájékoztatás”: a kereskedelmi reklámtevékenység bármely olyan formája, mellyel egy természetes vagy jogi személy nyilvános távközlési szolgáltatás felhasználásával üzletszerzési célú üzeneteket küld egy felhasználó számára – az elektronikus levelezés, a szöveges, illetve multimédiás üzenetek (SMS, illetve MMS) alkalmazása mindenképpen idetartozik;

(c)

„elektronikus hitelesítés”: olyan elektronikus eljárás, mely lehetővé teszi:

(i)

egy természetes vagy jogi személy elektronikus azonosítását, illetve

(ii)

az elektronikus adatok eredetének és sértetlenségének megerősítését;

(d)

„ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi az adatok harmadik felek közötti, elektronikus úton való továbbítását, és bizonyítékot szolgáltat a továbbított adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatok küldésének és fogadásának igazolását is, és védi a továbbított adatokat az adatvesztés, az adatlopás, az adatkárosodás és a jogosulatlan adatmódosítás kockázata ellen;

(e)

„elektronikus bélyegző”: olyan, jogi személy által alkalmazott elektronikus adat, amelyet más elektronikus adathoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák a kapcsolt adat eredetét és sértetlenségét;

(f)

„elektronikus aláírás”: olyan elektronikus adat, amelyet más elektronikus adathoz csatolnak, illetve logikailag hozzárendelnek, és:

(i)

melyet egy természetes személy arra használ, hogy formában kifejezze egyetértését a kapcsolt elektronikus adatban foglaltakkal; valamint

(ii)

úgy csatolnak az elektronikus adathoz, hogy nyomon követhető legyen a kapcsolt adat minden későbbi megváltoztatása;

(g)

„elektronikus időbélyegző”: olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, és ezáltal igazolják, hogy az utóbbi adatok léteztek az adott időpontban;

(h)

„bizalmi szolgáltatás”: olyan elektronikus szolgáltatás, mely magában foglalja:

(i)

elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők vagy elektronikus időbélyegzők, ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatások, valamint az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok létrehozását, ellenőrzését és érvényesítését;

(ii)

weboldal-hitelesítő tanúsítványok létrehozását, ellenőrzését és érvényesítését; vagy

(iii)

elektronikus aláírások, bélyegzők vagy az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanúsítványok megőrzését;

(i)

„kormányzati adat”: a kormányzat bármely szintje, valamint – a kormányzat bármely szintje által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlásával összefüggésben – a nem kormányzati szervek tulajdonában vagy birtokában lévő adat;

(j)

„nyilvános távközlési szolgáltatás”: minden olyan távközlési szolgáltatás, amelyet általában a nyilvánosság számára kínálnak;

(k)

„felhasználó”: nyilvános távközlési szolgáltatást igénybe vevő természetes vagy jogi személy.

2. FEJEZET

ADATFORGALOM ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

201. Cikk

Határokon átívelő adatforgalom

1.   A Felek a digitális gazdaságon belüli kereskedelem megkönnyítése érdekében vállalják a határokon átívelő adatforgalom biztosítását. Ebből a célból a Felek közötti határokon átívelő adatforgalmat egyik Fél sem korlátozza:

(a)

annak megkövetelésével, hogy a feldolgozás a Fél területén lévő informatikai berendezések vagy hálózati elemek segítségével történjen, ideértve a Fél területén tanúsított vagy jóváhagyott informatikai berendezések vagy hálózati elemek igénybevételének megkövetelését is;

(b)

annak megkövetelésével, hogy tárolás vagy feldolgozás céljából az adatok fizikailag a Fél területén legyenek;

(c)

a másik Fél területén végzett tárolás vagy feldolgozás megtiltásával; vagy

(d)

azzal, hogy a határon átívelő adattovábbítás feltételéül szabja a Felek területén lévő informatikai berendezések vagy hálózati elemek igénybevételét vagy az adatoknak a Felek területén való fizikai jelenlétét.

2.   A Felek e rendelkezés végrehajtását folyamatosan ellenőrzik, és eredményességét az e megállapodás hatálybalépésének napjától számított három éven belül értékelik. Mindegyik fél bármely időpontban javasolhatja a másik Félnek az (1) bekezdésben meghatározott korlátozáslista felülvizsgálatát. Ezt a kérést jóhiszeműen kell mérlegelni.

202. Cikk

A személyes adatok és a magánélet védelme

1.   A Felek elismerik, hogy a magánszemélyeknek joguk van személyes adataik és magánéletük védelméhez, és az ezzel kapcsolatos magas szintű normák elősegítik a digitális gazdaság iránti bizalmat és a kereskedelem fejlődését.

2.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza egyik Felet sem abban, hogy a személyes adatok és a magánélet védelme területén – akár a határokon átívelő adattovábbításokkal összefüggésben is – intézkedéseket hozzanak és tartsanak fenn, feltéve, hogy a Fél joga rendelkezik olyan eszközökről, amelyek a továbbított adatok védelmével kapcsolatos általános hatályú feltételekkel (34) lehetővé teszik az adattovábbítást.

3.   Mindegyik Fél tájékoztatja a másik Felet minden általa elfogadott vagy fenntartott, a (2) bekezdésben említett intézkedésről.

3. FEJEZET

EGYEDI RENDELKEZÉSEK

203. Cikk

Az elektronikus továbbításra kivetett vámok

1.   Az elektronikus továbbítás e tárgykör II. címe értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül.

2.   A Felek nem vetnek ki vámot az elektronikus továbbításra.

204. Cikk

Az előzetes engedélyezés hiányának elve

1.   Egyik Fél sem köti előzetes engedélyhez az elektronikus úton folytatott szolgáltatásnyújtást azzal a kizárólagos indokkal, hogy a szolgáltatást online nyújtják, illetve nem hoz vagy tart fenn ezzel egyenértékű hatást kiváltó rendelkezést.

Online szolgáltatásnyújtásnak minősül, ha a szolgáltatásnyújtás elektronikus úton történik, a felek egyidejű jelenléte nélkül.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a távközlési szolgáltatásokra, a műsorszóró szolgáltatásra, a szerencsejáték-szolgáltatásokra, a jogi képviseleti szolgáltatásokra vagy a jegyzői, illetve azzal egyenértékű, közhatalom gyakorlásához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó szolgáltatásokra.

205. Cikk

Szerződések elektronikus úton történő megkötése

1.   A Felek biztosítják az elektronikus úton történő szerződéskötés lehetőségét, valamint, hogy jogrendszerükben az elektronikus szerződések alkalmazásának ne legyenek jogi akadályai, illetve az ilyen szerződéseket ne lehessen azzal a kizárólagos indokkal joghatásuktól és érvényességüktől megfosztani, hogy azok elektronikus úton köttettek.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

(a)

műsorszóró szolgáltatások;

(b)

szerencsejáték-szolgáltatások;

(c)

jogi képviseleti szolgáltatások;

(d)

jegyzői, illetve azzal egyenértékű, közhatalom gyakorlásához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó szolgáltatások;

(e)

tanú személyes jelenlétét igénylő szerződések;

(f)

olyan szerződések, amelyek ingatlanra vonatkozó jogokat keletkeztetnek vagy ruháznak át;

(g)

olyan szerződések, amelyek jogszabály alapján bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik;

(h)

kezességi és ügyleti biztosítékról szóló szerződések, amelyeket szakmai vagy üzleti tevékenységi körükön kívül eljáró személyek kötöttek; vagy

(i)

családjog vagy öröklési jog által szabályozott szerződések.

206. Cikk

Elektronikus hitelesítési és elektronikus bizalmi szolgáltatások

1.   Egyik Fél sem tagadja meg az elektronikus dokumentumok, elektronikus aláírások, elektronikus bélyegzők vagy elektronikus időbélyegzők, valamint ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatás útján küldött, illetve fogadott elektronikus adatok joghatását és bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatóságát kizárólag amiatt, hogy azok elektronikus formátumúak.

2.   Egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn olyan intézkedéseket, melyek:

(a)

megtiltják az elektronikus tranzakcióban részt vevő felek számára, hogy kölcsönösen meghatározzák a tranzakciójukhoz szükséges megfelelő elektronikus hitelesítési módszereket; vagy