ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 129

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. április 15.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/605 végrehajtási rendelete (2021. április 7.) az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2021/606 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet I., IV–XIII. és XVI. mellékletének a Belarusznak, valamint az Egyesült Királyságnak és Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőségnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékébe való felvétele tekintetében történő módosításáról ( 1 )

65

 

*

A Bizottság (EU) 2021/607 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára kiterjesztett, az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően történő kivetéséről

73

 

*

A Bizottság (EU) 2021/608 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) Az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról szóló (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )

119

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/609 végrehajtási határozata (2021. április 14.) az (EU) 2020/439 végrehajtási határozatnak a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására és az egészségügyi termékek sterilizálására vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

150

 

*

A Bizottság (EU) 2021/610 végrehajtási határozata (2021. április 14.) az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatnak a mentőautókra és felszerelésükre, az altató- és lélegeztetőkészülékekre, az orvostechnikai eszközök biológiai értékelésére, a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására, az egészségügyi termékek sterilizálására, az orvostechnikai eszközök humánklinikai vizsgálatára, a nem aktív sebészeti implantátumokra, az állati szöveteket és származékaikat felhasználó orvostechnikai eszközökre, az elektroakusztikára és a gyógyászati villamos készülékekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

153

 

*

A Bizottság (EU) 2021/611 végrehajtási határozata (2021. április 14.) az (EU) 2020/438 végrehajtási határozatnak az orvostechnikai eszközök biológiai értékelésére, a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására, az egészségügyi termékek sterilizálására és az orvostechnikai eszközök humán alanyokon történő klinikai vizsgálatára vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

158

 

 

Helyesbítések

 

*

Helyesbítés a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. június 15-i 509/2012/EU tanácsi rendelethez ( HL L 156., 2012.6.16. )

161

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/605 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. április 7.)

az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedések megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („Állategészségügyi rendelet” (1)) és különösen annak 71. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az afrikai sertéspestis a tartott és vadon élő sertésféléket érintő fertőző vírusos betegség, amely súlyos hatással lehet az érintett állatállományra és a gazdálkodás jövedelmezőségére, zavart okozva az említett állatok és az azokból származó termékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásában és harmadik országokba történő kivitelében. Afrikai sertéspestis kitörése esetén fennáll a kórokozó terjedésének a kockázata a tartott sertésféléket tartó létesítmények között, illetve a vadon élő sertésfélék metapopulációin belül. A betegség terjedése mind közvetlen, mind közvetett veszteségek miatt jelentősen befolyásolhatja a mezőgazdasági ágazat termelékenységét.

(2)

Az afrikai sertéspestisvírus 1978 óta van jelen Szardínián (Olaszország), 2014 óta pedig más tagállamokban és szomszédos harmadik országokban is előfordulnak a betegség kitörései. Jelenleg az afrikai sertéspestis a sertésfélék populációiban endémiás betegségnek tekinthető az Unióval határos számos harmadik országban, és állandó veszélyt jelent az Unióban található sertésállományokra nézve. Az afrikai sertéspestis aktuális helyzete a jelenleg a betegség által érintett tagállamok nem érintett területein található tartott sertésfélékre, valamint a más tagállamokban tartott sertésfélékre nézve is egészségügyi kockázatot jelent, különös tekintettel a sertésfélék szállítmányainak és a sertésfélékből nyert áruk mozgatásaira.

(3)

A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestisre vonatkozó járványügyi intézkedéseket állapítja meg, és számos alkalommal került módosításra főként az e betegséggel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet fejleményeinek és az új tudományos bizonyítékoknak a figyelembevétele miatt. 2021. április 21-ig alkalmazandó.

(4)

Az (EU) 2016/429 rendelet új jogszabályi keretet hoz létre az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez. Az afrikai sertéspestis az említett rendelet szerinti jegyzékbe foglalt betegség fogalommeghatározása alá és az ott megállapított betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályok hatálya alá tartozik. Emellett az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (3) melléklete az afrikai sertéspestist a disznóféléket érintő A, D és E kategóriájú betegségként sorolja fel, az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) pedig kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletben az A, B és C kategóriájú betegségek elleni védekezéshez megállapított szabályokat, beleértve az afrikai sertéspestisre vonatkozó járványvédelmi intézkedéseket is. E három jogi aktus 2021. április 21-től alkalmazandó.

(5)

A 2014/709/EU végrehajtási határozatban az afrikai sertéspestis tekintetében megállapított jelenlegi uniós járványügyi intézkedéseket ki kell igazítani, hogy azok megfeleljenek az (EU) 2016/429 rendelettel létrehozott új állategészségügyi jogszabályi keretnek, és hogy az uniós szabályok egyszerűsítése révén javuljon az Unióban a betegség elleni védekezés a járványügyi intézkedések hatékonyabb és gyorsabb végrehajtása érdekében. Az uniós szabályokat is a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a nemzetközi előírásokkal, például az Állategészségügyi Világszervezet Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének (5) (OIE Kódex) „Az afrikai sertéspestis vírusával való fertőzöttség” című 15.1. fejezetében meghatározottakkal. Az e rendeletben megállapított járványvédelmi intézkedéseknek figyelembe kell venniük a 2014/709/EU végrehajtási határozat alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.

(6)

Az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi helyzet az érintett tagállamokban és világszerte nagy kockázatot jelent e betegség Unión belüli továbbterjedésére nézve. Az (EU) 2016/429 rendeletben és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított általános járványvédelmi rendelkezések nem fedik le az afrikai sertéspestis terjedésével és járványügyi helyzetével kapcsolatos összes konkrét részletet és szempontot. Ezért helyénvaló e rendeletben korlátozott időtartamra különleges járványvédelmi intézkedéseket megállapítani az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetének megfelelő feltételekkel.

(7)

E rendeletnek régiókba sorolási megközelítést kell előírnia, amelyet az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott járványvédelmi intézkedések kiegészítéseként kell alkalmazni, és fel kell sorolnia az afrikai sertéspestis kitörése által érintett vagy az ilyen kitörésekhez való közelségük miatt veszélyeztetett tagállamok korlátozás alatt álló körzeteit. E korlátozás alatt álló körzeteket az afrikai sertéspestis járványügyi helyzete és a kockázat szintje alapján kell megkülönböztetni és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekhez sorolni azzal, hogy a III. típusú, korlátozás alatt álló körzethez tartoznak a betegség legnagyobb terjedési kockázatát és a tartott sertésfélék legdinamikusabb járványügyi helyzetét mutató területek. Ezeket e rendelet I. mellékletében kell felsorolni, figyelembe véve az érintett tagállamok illetékes hatósága által a járványügyi helyzetre vonatkozóan szolgáltatott információkat, az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elveit és kritériumait, valamint a tagállamokkal a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságában elfogadott és a Bizottság honlapján nyilvánosan hozzáférhető uniós iránymutatásokat (6), az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos kockázat szintjét és az afrikai sertéspestis általános járványügyi helyzetét az érintett tagállamban és adott esetben a szomszédos területeken.

(8)

Az e rendelet I. mellékletében szereplő I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármely módosításának a jegyzékbe vételkor alkalmazottakhoz hasonló megfontolásokon kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a nemzetközi előírásokat, például az OIE Kódex „Az afrikai sertéspestis vírusával való fertőzöttség” című 15.1. fejezetét, például annak jelzését, hogy a betegség legalább 12 hónapig nem fordult elő a körzetben vagy egy országban. Bizonyos helyzetekben – figyelembe véve az érintett tagállamok illetékes hatósága által benyújtott indokolást, valamint az afrikai sertéspestis miatti régiókba sorolás földrajzi meghatározásának tudományosan megalapozott elveit és kritériumait, valamint az uniós szinten rendelkezésre álló iránymutatásokat – ezt az időszakot három hónapra kell csökkenteni.

(9)

Ami az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos kockázatokat illeti, a sertésfélék és a különböző sertésáruk szállítmányainak mozgatásai különböző kockázati szinteket jelentenek. Általános szabályként a tartott sertésfélék, szaporítóanyagok és sertésből származó állati melléktermékek szállítmányainak a korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatásai nagyobb kockázatot jelentenek az expozíció és a következmények tekintetében, mint az állati eredetű termékek szállítmányainak mozgatásai, beleértve különösen a friss húst és a húskészítményeket, köztük az állati beleket, amint azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak az afrikai sertéspestisről szóló, 2010. március 11-én elfogadott tudományos véleménye jelzi (7). Ezért az e rendelet I. mellékletében felsorolt II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó tartott sertésfélék és sertésből származó különböző termékek szállítmányainak mozgatásait a felmerülő kockázattal arányos módon, valamint az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) megállapított szabályok figyelembevételével meg kell tiltani.

(10)

Az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) megállapított szabályok a fertőző állatbetegségek szaporítóanyagok révén történő Unión belüli terjedésének megakadályozása céljából kiegészítik az (EU) 2016/429 rendeletet a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezését, a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetendő nyilvántartásokat, a felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségeit, a nyomonkövethetőséget és az állategészségügyi követelményeket, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatásaira vonatkozó állategészségügyi bizonyítványozási és bejelentési követelményeket illetően. E rendeletnek hivatkoznia kell az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletre a sertésfélék szaporítóanyagával foglalkozó engedélyezett létesítmények illetékes hatósága által megőrzendő információk tekintetében.

(11)

Az 1069/2009/EK rendelet (10) állategészségügyi szabályokat állapít meg az állati melléktermékekre a belőlük származó állategészségügyi kockázatok megelőzése és minimális mértékűre csökkentése érdekében. Emellett a Bizottság 142/2011/EU rendelete (11) bizonyos állategészségügyi szabályokat állapít meg az 1069/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó állati melléktermékekhez, beleértve az e melléktermékek szállítmányainak Unión belüli mozgatásaira vonatkozó szabályokat. E jogi aktusok nem terjednek ki az afrikai sertéspestisnek a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékeken és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó, vadon élő sertésféléktől származó állati melléktermékeken keresztüli terjedési kockázatával kapcsolatos minden konkrét részletre és szempontra. Ezért helyénvaló e rendeletben különleges járványvédelmi intézkedéseket megállapítani az állati melléktermékekre és azoknak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatásaira vonatkozóan.

(12)

A sertésáruk típusától, valamint az afrikai sertéspestis terjedése által érintett tagállamokban és korlátozás alatt álló körzetekben fennálló járványügyi helyzettől függő eltérő kockázati szintek figyelembevétele érdekében e rendeletnek bizonyos tilalmakat kell előírnia az e rendelet I. mellékletében felsorolt I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó különböző típusú sertésáruk mozgatásaira vonatkozóan. A kereskedelem szükségtelen megzavarásának elkerülése érdekében e rendeletben meg kell állapítani az említett tilalmaktól és egyedi feltételektől való bizonyos eltéréseket. Ezen eltéréseknek figyelembe kell venniük az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozóan az (EU) 2016/429 rendeletben és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben már megállapított általános szabályokat, valamint az OIE Kódex elveit az afrikai sertéspestisre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedések tekintetében.

(13)

A tartott állatok azonnali vágás céljából történő mozgatásai általában kisebb kockázatot jelentenek az állatbetegségek terjedése szempontjából, mint a tartott állatok más típusú mozgatásai, amennyiben kockázatcsökkentő intézkedések vannak érvényben. Ezért helyénvaló lehetővé tenni az érintett tagállamok számára, hogy kivételesen eltéréseket engedélyezzenek az e rendeletben megállapított bizonyos tilalmak alól a tartott sertésfélék szállítmányainak a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetből azonnali vágás céljából az ugyanazon tagállamban lévő I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli vágóhídra történő mozgatásai tekintetében. Ezért e rendeletnek egyedi feltételeket kell előírnia az említett eltérésekre vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a tartott sertésfélék szállítmányainak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatásai ne jelentsenek kockázatot az afrikai sertéspestis terjedésére.

(14)

Az egyes tartott sertésféléknek a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetből egy másik tagállam másik II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetébe történő mozgatásaira vonatkozó eltérések indokoltak, amennyiben egyedi kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak. Mindez biztonságos, a feladás helye, az áthaladás helye és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzett szigorú ellenőrzés mellett folytatott terelőeljárások előírását teszi szükségessé.

(15)

Az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikke előírja, hogy az állatok, köztük a tartott sertésfélék mozgatását állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Amennyiben a tartott sertésféléknek az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatására vonatkozó tilalomtól való eltérést alkalmaznak az Unión belüli mozgatásra szánt tartott sertésfélék szállítmányaira, ezen állategészségügyi bizonyítványoknak hivatkozniuk kell e rendeletre annak érdekében, hogy az állategészségügyi bizonyítványok megfelelő és pontos állategészségügyi információkat tartalmazzanak. Csökkenteni kell a vadon élő sertésféléktől származó friss hús, húskészítmények és bármely más állati eredetű termék, a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt teste, valamint az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó vadon élő sertésfélék szállítmányainak ugyanazon érintett tagállamon belül és más tagállamokba történő mozgatásaiból és magáncélra történő mozgatásaiból származó kockázatokat. Az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) 101. cikkében meghatározottak szerint azáltal kell csökkenteni a betegségek terjedési kockázatait, hogy a felelős személyek számára megtiltják e termékek és a vadon élő sertésfélék tagállamokon belüli és tagállamokból történő mozgatásait.

(16)

Az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontja előírja, hogy a származási tagállam illetékes hatósága által kibocsátott állategészségügyi bizonyítványok kísérik az állati eredetű termékek olyan szállítmányait, beleértve a sertésből származó termékeket is, amelyek bizonyos járványvédelmi intézkedések mellett kiszállíthatók a rendelet 71. cikke (3) bekezdésének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzetből. Amennyiben ez a végrehajtási rendelet eltéréseket ír elő az állati eredetű termékek szállítmányainak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő mozgatásaira vonatkozó tilalmak alól, úgy a kísérő állategészségügyi bizonyítványoknak hivatkozniuk kell e rendeletre az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti megfelelő és pontos egészségügyi információk biztosítása érdekében.

(17)

Az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott vagy az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül tartott és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben levágott sertésféléktől származó friss vagy feldolgozott hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak mozgatásaira kevésbé szigorú tanúsítási követelményeket kell alkalmazni a szükségtelen és túlzottan nehézkes kereskedelmi korlátozások elkerülése érdekében. Lehetővé kell tenni az érintett szállítmányok ugyanazon tagállam területén belüli és más tagállamokba történő mozgatásainak engedélyezését a létesítményekben alkalmazott állategészségügyi vagy azonosító jelölések alapján, amennyiben e létesítményeket e rendelettel összhangban jelölik ki. Az illetékes hatóságok csak akkor jelölhetnek ki létesítményeket, ha az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásra jogosult tartott sertésfélék és a belőlük nyert termékek egyértelműen elkülönülnek az ilyen engedélyezett mozgatásra nem jogosult állatoktól és termékektől. A III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss húst és húskészítményeket, köztük állati beleket, valamint a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss húst és húskészítményeket, köztük állati beleket, az e rendelet szerinti különleges állategészségügyi jelöléssel kell ellátni, ha e szállítmányok esetében nem teljesülnek a II. típusú, korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatás engedélyezésének e rendeletben előírt egyedi feltételei.

(18)

Emellett az e rendelet I. mellékletében felsorolt III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak mozgatásaira szigorúbb feltételeket kell alkalmazni. Egyedi esetekben a tartott sertésféléktől származó friss húst a védő- és felügyeleti körzetekből származó friss hús jelölésére vonatkozóan az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet IX. mellékletében meghatározott követelmények szerint kell jelölni, vagy a tartott sertésféléktől származó friss húst és húskészítményeket, köztük állati beleket olyan speciális állategészségügyi jelöléssel kell ellátni, amely nem téveszthető össze az (EU) 2019/627 rendelet (13) 48. cikkében említett állategészségügyi jelöléssel vagy a 853/2004/EK rendelet (14) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosító jelöléssel.

(19)

Az (EU) 2016/429 rendelet 15. cikke szerint az illetékes hatóság megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot az állatokkal vagy termékekkel kapcsolatos kockázatok természetéről, valamint a meghozott vagy meghozandó kockázatmegelőzési vagy -kezelési intézkedésekről. E rendeletnek különleges tájékoztatási kötelezettségeket kell előírnia az afrikai sertéspestissel kapcsolatban, amelyek kezelnék a fertőzött állatok és fertőzött húskészítmények szállítmányainak mozgatásai és az állati testek illegális ártalmatlanítása miatti kockázatokat. Ezért rendkívül fontos megakadályozni az afrikai sertéspestis emberi tevékenységhez kapcsolódó terjedését, és biztosítani, hogy az e rendeletben meghatározott járványvédelmi intézkedésekre, köztük a tartott sertésfélék és az érintett termékek mozgatásának korlátozásaira vonatkozó információkat ténylegesen az utazók tudomására hozzák, beleértve a közúton vagy vasúton utazókat is. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyszállítást végző vállalkozások és a postai szolgáltatók felhívják az e rendelet I. mellékletében felsorolt I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből kilépő utazók figyelmét az e körzetekben érvényes járványvédelmi korlátozásokra. Ezen információkat a betegség terjedési kockázatának szintjéhez kell igazítani. Emellett az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az afrikai sertéspestis terjedési kockázata elleni összehangolt fellépésével kell biztosítani, hogy az adott figyelemfelhívó kampányok útján terjesztett információ a célnak megfelelő legyen.

(20)

Az afrikai sertéspestis ellen az Unióban folytatott küzdelem során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tartott sertésfélék létesítményeiben bizonyos kockázatcsökkentő és megerősített biológiai védelmi intézkedésekre van szükség e betegség megelőzése, ellenőrzése és felszámolása érdekében. Ezen intézkedéseket e rendelet II. mellékletében kell meghatározni, és azoknak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak mozgatására vonatkozó eltérések hatálya alá tartozó létesítményekre kell kiterjedniük.

(21)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással (kilépésről rendelkező megállapodás) és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban az (EU) 2016/429 rendelet, valamint az azon alapuló bizottsági jogi aktusok alkalmazandók Észak-Írország tekintetében a kilépésről rendelkező megállapodásban előírt átmeneti időszak végét követően az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Ezért e rendelet tagállamokra történő hivatkozásainak Észak-Írország tekintetében magukban kell foglalniuk az Egyesült Királyságot is.

(22)

mivel az (EU) 2016/429 rendelet 2021. április 21-i hatállyal alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni.

(23)

E rendeletet legalább hét évig továbbra is alkalmazni kell, figyelembe véve az Uniónak az afrikai sertéspestis elleni küzdelem terén szerzett tapasztalatait és e betegségnek az érintett tagállamokban fennálló jelenlegi járványügyi helyzetét. Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)

az I. mellékletben felsorolt, I., II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekkel rendelkező tagállamok (15) (az érintett tagállamok) által az afrikai sertéspestissel kapcsolatban korlátozott ideig alkalmazandó különleges járványvédelmi intézkedések.

Ezek a különleges járványvédelmi intézkedések a tartott és vadon élő sertésfélékre és a sertésfélékből nyert termékekre vonatkoznak, kiegészítve az érintett tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdésével és 63. cikkével összhangban létrehozott védő-, felügyeleti, további, korlátozás alatt álló és fertőzött körzetekben alkalmazandó intézkedéseket.

b)

az afrikai sertéspestissel kapcsolatban korlátozott ideig az összes tagállam által alkalmazandó különleges járványvédelmi intézkedések.

(2)   Ez a rendelet az alábbiakra vonatkozik:

a)

az alábbiak szállítmányainak mozgatása:

i.

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményekben tartott sertésfélék, amennyiben a mozgatás e körzeteken kívülre történik;

ii.

az a) pont i. alpontjában említett tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok, állati eredetű termékek és állati melléktermékek;

b)

az alábbiak mozgatása:

i.

vadon élő sertésfélék szállítmányai, azoknak valamennyi tagállamban történő mozgatása esetén;

ii.

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben vadon élő sertésfélékből nyert vagy az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményekben feldolgozott állati eredetű termékek és állati melléktermékek szállítmányai és magáncélú mozgatása vadászok által;

c)

az a) és b) pontban említett szállítmányokat kezelő élelmiszer-vállalkozók;

d)

valamennyi tagállam az afrikai sertéspestissel kapcsolatos figyelemfelkeltést illetően.

(3)   Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkre terjednek ki:

a)

a II. fejezet különleges szabályokat állapít meg az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteknek az afrikai sertéspestis kitörése esetén történő létrehozására, valamint különleges járványvédelmi intézkedések valamennyi tagállamban történő alkalmazására vonatkozóan;

b)

a III. fejezet különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányaira vonatkozóan az érintett tagállamokban;

c)

a IV. fejezet az afrikai sertéspestisre vonatkozó különleges kockázatcsökkentő intézkedéseket állapít meg élelmiszer-vállalkozások tekintetében az érintett tagállamokban;

d)

az V. fejezet a vadon élő sertésfélékre vonatkozó különleges járványvédelmi intézkedéseket állapít meg a tagállamokban;

e)

a VI. fejezet különleges tájékoztatási és képzési kötelezettségeket állapít meg a tagállamokban;

f)

a VII. fejezet meghatározza a záró rendelkezéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletben rögzített fogalommeghatározások alkalmazandók.

Emellett az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

„sertésféle”: a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

b)

„szaporítóanyagok”: tartott sertésfélékből mesterséges szaporítás céljából nyert sertéssperma, petesejtek és embriók;

c)

„I. típusú, korlátozás alatt álló körzet”: valamely tagállamnak az I. melléklet I. részében felsorolt, földrajzilag pontosan körülhatárolt olyan területe, amely különleges járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozik, és II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekkel határos;

d)

„II. típusú, korlátozás alatt álló körzet”: valamely tagállamnak az I. melléklet II. részében felsorolt, földrajzilag pontosan körülhatárolt olyan területe, amely különleges járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozik;

e)

„III. típusú, korlátozás alatt álló körzet”: valamely tagállamnak az I. melléklet III. részében felsorolt, földrajzilag pontosan körülhatárolt olyan területe, amely különleges járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozik;

f)

„korábban betegségtől mentes tagállam”: olyan tagállam, ahol az előző tizenkét hónap során nem erősítették meg az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékben való előfordulását;

g)

„2. kategóriába tartozó anyagok”: az 1069/2009/EK rendelet 9. cikkében említett, tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek;

h)

„3. kategóriába tartozó anyagok”: az 1069/2009/EK rendelet 10. cikkében említett, tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek.

II. FEJEZET

AZ I., II. ÉS III. TÍPUSÚ, KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK AFRIKAI SERTÉSPESTIS KITÖRÉSE ESETÉN TÖRTÉNŐ LÉTREHOZÁSÁRA ÉS A KÜLÖNLEGES JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK VALAMENNYI TAGÁLLAMBAN

3. cikk

A korlátozás alatt álló és fertőzött körzetek afrikai sertéspestis kitörése esetén történő létrehozására vonatkozó különleges szabályok

Az afrikai sertéspestis tartott vagy vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén a tagállam illetékes hatósága létrehozza a következőket:

a)

tartott sertésfélékben való kitörés esetén egy korlátozás alatt álló körzet az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint és az ugyanezen cikkben rögzített feltételek mellett; vagy

b)

vadon élő sertésfélékben való kitörés esetén egy fertőzött körzet az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikke szerint.

4. cikk

További, korlátozás alatt álló körzetnek az afrikai sertéspestis tartott vagy vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén történő létrehozására vonatkozó különleges szabályok

(1)   Az afrikai sertéspestis tartott vagy vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén a tagállam illetékes hatósága a korlátozás alatt álló körzetek földrajzi határainak megállapítását szabályozó, az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikkének (1) bekezdésében rögzített kritériumok és elvek alapján egy további, korlátozás alatt álló körzetet hozhat létre, amely az e rendelet 3. cikkében említett, korlátozás alatt álló körzettel vagy fertőzött körzettel határos, és azokat elhatárolja a korlátozás alatt nem álló területektől.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett további, korlátozás alatt álló körzet az I. melléklet I. részében az 5. cikkel összhangban felsorolt I. típusú, korlátozás alatt álló körzetnek feleljen meg.

5. cikk

Az afrikai sertéspestis tartott vagy vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jegyzékbe vételére vonatkozó különleges szabályok egy tagállam olyan területtel határos területén, ahol hivatalosan nem állapították meg az afrikai sertéspestis kitörését

(1)   Az afrikai sertéspestisnek egy tagállam olyan területtel határos területén történő, tartott vagy vadon élő sertésfélékben való kitörését követően, ahol hivatalosan nem állapították meg az afrikai sertéspestis kitörését, a kitörés megerősítése által nem érintett említett területet szükség esetén I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként jegyzékbe kell venni az I. melléklet I. részében.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy egy területnek az I. melléklet I. részében I. típusú, korlátozás alatt álló körzetként való jegyzékbe vételét követően az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott további, korlátozás alatt álló körzetet késedelem nélkül úgy igazítsák ki, hogy abba beletartozzon legalább az adott tagállam tekintetében az I. mellékletben jegyzékbe vett I. típusú, korlátozás alatt álló körzet.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatósága az (EU) 2016/429 rendelet 64. cikke (1) bekezdésének megfelelően késedelem nélkül létrehozza az adott további, korlátozás alatt álló körzetet, ha megtörtént az I. típusú, korlátozás alatt álló körzet jegyzékbe vétele az I. mellékletben.

6. cikk

Az afrikai sertéspestis egy tagállamban vadon élő sertésfélékben való kitörése esetén a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jegyzékbe vételére vonatkozó különleges szabályok

(1)   Az afrikai sertéspestis egy tagállam valamely területén vadon élő sertésfélékben való kitörését követően e területet II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként jegyzékbe kell venni az I. melléklet II. részében.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének megfelelően létrehozott fertőzött körzetet késedelem nélkül úgy igazítsák ki, hogy abba beletartozzon legalább az adott tagállam tekintetében az e rendelet I. mellékletében jegyzékbe vett II. típusú, korlátozás alatt álló körzet.

7. cikk

Az afrikai sertéspestis egy tagállamban tartott sertésfélékben való kitörése esetén a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek jegyzékbe vételére vonatkozó különleges szabályok

(1)   Az afrikai sertéspestis egy tagállam valamely területén tartott sertésfélékben való kitörését követően e területet III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként jegyzékbe kell venni az I. melléklet III. részében.

Ha azonban egy korábban betegségtől mentes tagállam valamely területén az afrikai sertéspestisnek csak az első és egyetlen kitörését erősítették meg tartott sertésfélékben, e terület nem vehető jegyzékbe III. típusú, korlátozás alatt álló körzetként e rendelet I. mellékletének III. részében.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzetet késedelem nélkül úgy igazítsák ki, hogy abba beletartozzon legalább az e rendelet I. mellékletében a tagállam tekintetében jegyzékbe vett III. típusú, korlátozás alatt álló körzet.

8. cikk

Különleges járványvédelmi intézkedések általános alkalmazása az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben

Az érintett tagállamok az e rendeletben meghatározott különleges járványvédelmi intézkedéseket az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazzák, kiegészítve az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendeletnek megfelelően az alábbiakban alkalmazandó járványvédelmi intézkedéseket:

a)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott, korlátozás alatt álló körzetek;

b)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 63. cikkének megfelelően létrehozott fertőzött körzetek.

III. FEJEZET

AZ I., II. ÉS III. TÍPUSÚ, KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEKBEN TARTOTT SERTÉSFÉLÉK ÉS AZ AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK SZÁLLÍTMÁNYAIRA AZ ÉRINTETT TAGÁLLAMOKBAN ALKALMAZANDÓ KÜLÖNLEGES JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

A tartott sertésfélék szállítmányaira vonatkozó egyedi tilalmak alkalmazása az érintett tagállamokban

9. cikk

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmak

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága megtiltja az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti tilalom nem alkalmazandó az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak az egyéb I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben vagy az e körzeteken kívül található létesítményekbe való mozgatásaira, amennyiben a rendeltetési létesítmény ugyanazon érintett tagállam területén található.

10. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmak

Az érintett tagállam illetékes hatósága megtiltja a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait.

11. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmak

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága megtiltja a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti tilalom nem alkalmazandó a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül tartott és a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található vágóhidakon levágott sertésféléktől származó állati melléktermékekre, amennyiben a létesítményekben és szállítás közben biztosított az említett állati melléktermékek egyértelmű elkülönítése a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékektől.

12. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmak

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága megtiltja a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti tilalom nem alkalmazandó a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó olyan húskészítményekre, beleértve az állati beleket is, amelyeket az e rendelet 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben az afrikai sertéspestis tekintetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete szerinti releváns kezelésnek vetettek alá.

13. cikk

Az afrikai sertéspestis terjedésének kockázataként tekintett tartott sertésfélék és az azokból nyert termékek szállítmányainak mozgatására vonatkozó általános tilalmak

Az érintett tagállam illetékes hatósága megtilthatja a tartott sertésfélék és a tartott sertésféléktől származó termékek szállítmányainak mozgatását ugyanazon tagállam területén belül, ha az illetékes hatóság megítélése szerint fennáll az afrikai sertéspestis tartott sertésfélékre/sertésfélékről/sertésféléken keresztül vagy az azokból származó termékekre/termékekről/termékeken keresztül történő terjedésének kockázata.

2. SZAKASZ

Az I., II. És III. Típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések általános és egyedi feltételei

14. cikk

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmaktól való eltérések általános feltételei

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésében előírt egyedi tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait a 22., 23., 24., 25., 28. és 29. cikk hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben előírt egyedi feltételek mellett, továbbá az alábbi feltételek mellett engedélyezheti:

a)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében előírt általános feltételek; és

b)

az alábbiakra vonatkozó további általános feltételek:

i.

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatása, a 15. cikkben előírtak szerint;

ii.

a tartott sertésféléknek az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményei, a 16. cikkben előírtak szerint;

iii.

a tartott sertésféléknek az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből történő szállítására használt szállítóeszközök, a 17. cikkben előírtak szerint.

(2)   A 22–25. és 28–30. cikkben előírt engedélyek megadását megelőzően az érintett tagállam illetékes hatósága értékeli az ilyen engedélyekből eredő kockázatokat, és az értékelésnek arra a következtetésre kell jutnia, hogy az afrikai sertéspestis terjedésének kockázata elhanyagolható.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy a 15. és 16. cikkben említett további általános feltételek nem alkalmazandók az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található vágóhidakon tartott sertésfélék szállítmányainak mozgatásaira, amennyiben:

a)

a tartott sertésféléket rendkívüli körülmények, például a vágóhídon bekövetkezett jelentős meghibásodás miatt egy másik vágóhídra kell szállítani;

b)

a rendeltetési vágóhíd:

i.

ugyanazon tagállam I., II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetében található; vagy

ii.

rendkívüli körülmények esetén, például amennyiben nem áll rendelkezésre a b) pont i. alpontjában említett vágóhíd, az I., II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül, ugyanazon tagállam területén található;

c)

a mozgatást az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezi.

15. cikk

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó további általános feltételek

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait a 22–25. és a 28–30. cikk hatálya alá tartozó esetekben az e cikkekben előírt egyedi feltételek mellett engedélyezi, amennyiben:

a)

a sertésféléket a mozgatás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban vagy – ha azok 30 naposnál fiatalabbak – születésük óta a feladó létesítményben tartották, és nem vitték ki onnan, és ezen időszak alatt nem vittek be más tartott sertésféléket II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből, az alábbiak szerint:

i.

vagy az adott létesítménybe; vagy

ii.

azon járványügyi egységbe, ahol a mozgatandó sertésféléket teljesen elkülönítve tartották. Az illetékes hatóság kockázatértékelés elvégzését követően meghatározza az említett járványügyi egység határait, és megerősíti, hogy a különböző járványügyi egységek szerkezetének, méretének és egymástól való távolságának, valamint az elvégzett műveleteknek köszönhetően biztosított, hogy elkülönített létesítmények álljanak rendelkezésre a tartott sertésfélék elhelyezése, tartása és takarmányozása céljából annak érdekében, hogy az afrikai sertéspestis vírusa ne terjedhessen át egyik járványügyi egységről a másikra;

b)

a feladó létesítményben tartott sertésféléken – beleértve a mozgatandó vagy a szaporítóanyagok gyűjtéséhez felhasznált állatokat is – egy, az afrikai sertéspestis tekintetében kedvező eredménnyel zárult klinikai vizsgálat elvégzésére került sor:

i.

hatósági állatorvos által;

ii.

a sertésfélék szállítmányának mozgatását megelőző 24 órás időszakban vagy a szaporítóanyagok gyűjtésének időpontját megelőzően; és

iii.

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint I. mellékletének A.1. pontjával összhangban;

c)

szükség esetén az illetékes hatóság utasításainak megfelelően kórokozó-azonosítási vizsgálatokat végeztek a szállítmánynak a feladó létesítményből történő elszállítása vagy a szaporítóanyagok gyűjtésének időpontja előtt:

i.

a létesítményben tartott sertésfélék – köztük a mozgatandó vagy a szaporítóanyagok gyűjtéséhez használandó állatok – tekintetében a b) pontban említett klinikai vizsgálatot követően; és

ii.

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének A.2. részével összhangban.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatóságának a szállítmány mozgatásának engedélyezése előtt adott esetben el kell juttatni az (1) bekezdés c) pontjában említett kórokozó-azonosítási vizsgálatok negatív eredményeit.

(3)   A tartott sertésfélék szállítmányainak az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található feladási létesítményekből az e körzeteken kívüli, ugyanazon érintett tagállamban található létesítményekbe való mozgatásai esetén az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett klinikai vizsgálatot:

a)

csak a mozgatni kívánt állatok esetében kell elvégezni; vagy

b)

nem kell elvégezni, amennyiben:

i.

a feladó létesítményt a mozgatás időpontját megelőző legalább tizenkét hónapos időszakban hatósági állatorvos a 16. cikk a) pontjának i. alpontjában említett gyakorisággal meglátogatta, és e látogatások mindegyike kedvező eredménnyel zárult, arra a következtetésre jutva, jelezve, hogy:

végrehajtották a 16. cikk b) pontjában említett biológiai védelmi követelményeket a feladó létesítményben,

e látogatások során egy hatósági állatorvos a feladó létesítményben tartott sertésféléken egy, az afrikai sertéspestis tekintetében kedvező eredménnyel zárult klinikai vizsgálatot végzett az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint I. mellékletének A.1. pontjával összhangban;

ii.

a mozgatás időpontját megelőző legalább tizenkét hónapos időszak során fennállt a feladó létesítményben a 16. cikk c) pontjában említett folyamatos felügyelet.

16. cikk

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék létesítményeire vonatkozó további általános feltételek

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága csak a 22–25. és a 28–30. cikk hatálya alá tartozó esetekben és az e cikkekben előírt egyedi feltételek mellett engedélyezheti az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményekben tartott sertésfélék e körzeteken kívülre történő mozgatásait, amennyiben:

a)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteknek e rendelet I. mellékletébe történő felvételét követően vagy a mozgatást megelőző három hónapos időszakban egy hatósági állatorvos legalább egyszer látogatást tett a feladó létesítményben, ahol hatósági állatorvosok az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint rendszeres látogatásokat tesznek az alábbiak szerint:

i.

az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben: évente legalább kétszer, legalább négy hónapos időközzel az ilyen látogatások között;

ii.

a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben: legalább háromhavonta egyszer.

Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az a) pont i. alpontjában említett gyakorisággal látogatást tesz a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményben az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteknek az e rendelet I. mellékletébe történő felvételét követően vagy a mozgatást megelőző három hónapos időszakban tett utolsó látogatás kedvező eredménye alapján, amely arra a következtetésre jut, hogy a b) pontban említett biológiai védelmi követelményeket végrehajtják, és a c) pontban említett folyamatos felügyelet fennáll az adott létesítményben.

b)

a feladó létesítmény végrehajtja az afrikai sertéspestisre vonatkozó biológiai védelmi követelményeket:

i.

a II. mellékletben rögzített megerősített biológiai védelmi intézkedésekkel összhangban; és

ii.

az érintett tagállam által megállapítottak szerint;

c)

az afrikai sertéspestisre irányuló kórokozó-azonosítási vizsgálatok útján folyamatos felügyeletet végeznek a feladó létesítményben

i.

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével és I. mellékletével összhangban;

ii.

és azok minden héten negatív eredményt adnak legalább az első két, 60 naposnál idősebb elhullott tartott sertésféle vagy – ilyen elhullott, 60 naposnál idősebb állat hiányában – az elválasztást követően elhullott bármely tartott sertésféle esetében, minden járványügyi egységben;

iii.

legalább az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében az afrikai sertéspestis tekintetében rögzített nyomonkövetési időszak alatt, mielőtt a szállítmányt a feladó létesítményből elszállítanák.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az e cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett, a II. melléklet 2. pontjának h) alpontjában előírt állatbiztos kerítésre nincs szükség a tartott sertésfélék létesítményei esetében az afrikai sertéspestis adott tagállamban való első kitörésének megerősítését követő három hónapig, amennyiben:

a)

a tagállam illetékes hatósága értékelte az említett döntésből eredő kockázatokat, és az értékelés azt mutatja, hogy az afrikai sertéspestis terjedésének kockázata elhanyagolható;

b)

egy alternatív rendszer biztosítja a létesítményekben tartott sertésfélék vadon élő sertésféléktől való elkülönítését azon tagállamokban, ahol a vadon élő sertésfélék populációja jelen van;

c)

az említett létesítményekben tartott sertésfélék esetében nem végeznek más tagállamokba történő mozgatást.

17. cikk

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék e körzeteken kívülre történő szállításához használt szállítóeszközökre vonatkozó további általános feltételek

Az érintett tagállam illetékes hatósága csak akkor engedélyezi az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait, ha az e szállítmányok szállítására használt szállítóeszközök:

a)

megfelelnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek; és

b)

tisztítását és fertőtlenítését az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az érintett tagállam illetékes hatóságának ellenőrzése vagy felügyelete mellett végzik.

3. SZAKASZ

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei

18. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre az érintett tagállamban, vagy a 22–25. cikk és a 28–30. cikk hatálya alá tartozó esetekben egy másik tagállamba, ha e szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványainak legalább egyikét:

a)

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék”;

b)

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék”;

c)

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék”.

Az ugyanazon érintett tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2016/429 rendelet 143. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

19. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak mozgatásai esetén

(1)   Az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre ugyanazon érintett tagállamban, vagy a 38. és 39. cikk hatálya alá tartozó esetekben egy másik tagállamba, ha e szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza a következőket:

a)

az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke szerint előírt információk; és

b)

az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványainak legalább egyike:

i.

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek”;

ii.

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek”.

(2)   Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények, köztük állati belek szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre ugyanazon érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba, amennyiben:

a)

az állati eredetű termékeket alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete szerinti megfelelő kockázatcsökkentő kezelésnek;

b)

az említett szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza a következőket:

i.

az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke szerint előírt információk; és

ii.

az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványa:

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények, köztük állati belek”.

(3)   Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található vágóhidakon levágott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre ugyanazon érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba, ha e szállítmányokat a következők kísérik:

a)

az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány, amely tartalmazza az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének megfelelően előírt információkat; és

b)

az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványa:

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott és I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben levágott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek”.

(4)   Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben feldolgozott sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények, köztük állati belek szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre ugyanazon érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba, amennyiben:

a)

az állati eredetű termékeket alávetették az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete szerinti megfelelő kockázatcsökkentő kezelésnek;

b)

e szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza a következőket:

i.

az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke szerint előírt információk; és

ii.

az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványa:

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott és I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények, köztük állati belek”.

(5)   Az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben említett szállítmányok ugyanazon érintett tagállamon belüli mozgatásai esetén az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

(6)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az e rendelet 41. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben vagy azon létesítményekben, ahol I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben vagy az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott sertésféléktől származó friss vagy feldolgozott húst, húskészítményeket, köztük állati beleket kezelnek, az állategészségügyi bizonyítványt a friss vagy feldolgozott húson és húskészítményeken, köztük állati beleken alkalmazott, a 853/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt állategészségügyi jelölés vagy adott esetben azonosító jelölés helyettesítheti az alábbi szállítmányok mozgatásakor:

a)

az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek e körzeteken kívülre történő mozgatása ugyanazon érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba történő mozgatása, az (1) bekezdésben foglaltak szerint;

b)

az I. és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények, köztük állati belek e körzeteken kívülre történő mozgatása ugyanazon érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba történő mozgatása, a (2) bekezdésben foglaltak szerint;

c)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található vágóhidakon levágott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek e körzeteken kívülre történő mozgatása az érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba történő mozgatása, a (3) bekezdésben foglaltak szerint;

d)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken tartott és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben feldolgozott sertésféléktől származó feldolgozott húskészítményeknek, köztük állati beleknek az érintett tagállamban, vagy egy másik tagállamba történő mozgatása, a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

20. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményekben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre az érintett tagállamban, vagy a 31. és 32. cikk hatálya alá tartozó esetekben egy másik tagállamba, ha e szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványainak legalább egyikét:

a)

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok”;

b)

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok”.

Az ugyanazon érintett tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2016/429 rendelet 161. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

21. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó, 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó, 2. és 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányait a felelős személyek csak akkor mozgathatják e körzeteken kívülre az érintett tagállamban, vagy a 33–37. cikk hatálya alá tartozó esetekben egy másik tagállamba, ha e szállítmányokat a következők kísérik:

a)

az 142/2011/EU rendelet VIII. mellékletének III. fejezetében említett kereskedelmi okmány; és

b)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett állategészségügyi bizonyítvány.

Az ugyanazon érintett tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

4. SZAKASZ

Az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

22. cikk

Az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikk (1) bekezdésében előírt tilalomtól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az I. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásait:

a)

ugyanazon érintett tagállam területén, a következő helyszínen található valamely létesítménybe:

i.

egy másik I. típusú, korlátozás alatt álló körzet;

ii.

II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek;

iii.

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül;

b)

egy másik tagállam területén található létesítménybe;

c)

harmadik országokba.

(2)   Az illetékes hatóság csak az alábbiak teljesülése esetén adja meg az (1) bekezdésben előírt engedélyeket:

a)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

a 14. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek.

5. SZAKASZ

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

23. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén e körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikkben előírt tilalomtól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásait az ugyanazon érintett tagállam területén, a következő helyszínen található létesítménybe:

a)

egy másik II. típusú, korlátozás alatt álló körzet;

b)

I. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek;

c)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül.

(2)   Az illetékes hatóság csak az alábbiak teljesülése esetén adja meg az (1) bekezdésben előírt engedélyeket:

a)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

a 14. cikk (2) bekezdésében, valamint a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett engedélyezett mozgatás tárgyát képező sertésfélék legalább az afrikai sertéspestis tekintetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében megállapított nyomonkövetési időszakban a rendeltetési létesítményben maradjanak.

24. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak az e körzeten kívül ugyanazon érintett tagállam területén található vágóhídra azonnali vágás céljából történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikkben előírt tilalomtól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak az ugyanazon érintett tagállam területén e körzeten kívül található vágóhídra történő mozgatásait, amennyiben:

a)

a tartott sertésfélék mozgatása azonnali vágás célját szolgálja;

b)

a rendeltetési vágóhíd a 41. cikk (1) bekezdésével összhangban kerül kijelölésre.

(2)   Az illetékes hatóság csak az alábbiak teljesülése esetén adja meg az (1) bekezdésben előírt engedélyeket:

a)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

a 14. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek.

25. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre, egy másik tagállam II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetébe történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikkben előírt tilalomtól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre, egy másik tagállam II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetében található létesítménybe történő mozgatásait.

(2)   Az illetékes hatóság csak akkor adja meg az (1) bekezdésben előírt engedélyeket, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében, valamint a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek;

c)

sor került egy terelőeljárás kialakítására a 26. cikknek megfelelően;

d)

a tartott sertésfélék megfelelnek az afrikai sertéspestissel kapcsolatos, a betegség terjedése elleni intézkedések kockázatértékelésének pozitív eredményén alapuló bármilyen egyéb további megfelelő garanciáknak, amelyeket:

i.

a feladó létesítmény illetékes hatósága előír;

ii.

az áthaladás helye szerinti tagállam és a rendeltetési létesítmény helye szerinti tagállam illetékes hatósága a tartott sertésfélék mozgatása előtt jóváhagy;

e)

a feladó létesítményben a megelőző legalább tizenkét hónapos időszakban nem erősítették meg az afrikai sertéspestisnek a tartott sertésfélék körében való kitörését az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikke szerint;

f)

a felelős személy az (EU) 2016/429 rendelet 152. cikke b) pontjának és az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet 96. cikkének megfelelően előzetesen értesítette az illetékes hatóságot a tartott sertésfélék szállítmányának mozgatására irányuló szándékáról.

(3)   A feladó létesítmény illetékes hatósága:

a)

összeállítja a (2) bekezdés d) pontjában említett garanciáknak megfelelő létesítmények listáját;

b)

haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a (2) bekezdés d) pontjában előírt garanciákról és a (2) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában előírt, illetékes hatóságok általi jóváhagyásról.

(4)   A (2) bekezdés d) pontjának ii. alpontjában előírt jóváhagyás és a (3) bekezdés b) pontjában előírt azonnali tájékoztatási kötelezettség nem szükséges, ha a feladó létesítmény, az áthaladási helyek és a rendeltetési létesítmény mind I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben találhatók, továbbá e körzetek összefüggőek, ami biztosítja, hogy a tartott sertésféléket csak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek bármelyikén és az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (4) bekezdésében előírt egyedi feltételeknek megfelelően szállítsák át.

26. cikk

Konkrét terelőeljárás a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre, egy másik tagállam II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetébe történő mozgatásaira vonatkozó eltérések engedélyezésére

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti terelőeljárást alakít ki a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak az e körzeten kívülre, egy másik tagállam II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetében található létesítménybe történő mozgatásai tekintetében, az alábbiakért felelős illetékes hatóságok ellenőrzése mellett:

a)

a feladó létesítmény;

b)

áthaladás;

c)

a rendeltetési létesítmény.

(2)   A feladó létesítményért felelős illetékes hatóság:

a)

biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett mozgatásokhoz használt minden egyes szállítóeszközt:

i.

egyéni műholdas navigációs rendszer kísérje a valós idejű helymeghatározás, valamint a helyadatok továbbítása és rögzítése érdekében;

ii.

a tartott sertésfélék szállítmányának berakodása után hatósági állatorvos haladéktalanul plombával lássa el; a plombát csak az érintett tagállam hatósági állatorvosa vagy végrehajtó hatósága – az illetékes hatósággal való megállapodás alapján – törheti fel, és helyettesítheti adott esetben újjal;

b)

előzetesen tájékoztatja a rendeltetési létesítmény helye szerinti illetékes hatóságot és adott esetben az áthaladási hely szerinti illetékes hatóságot a tartott sertésfélék szállítmányának feladására vonatkozó szándékról;

c)

olyan rendszert hoz létre, amelynek keretében a felelős személyeknek haladéktalanul értesíteniük kell a feladó létesítmény helye szerinti illetékes hatóságot a tartott sertésfélék szállítmányának szállításához használt bármely szállítóeszközt érő balesetről vagy meghibásodásról;

d)

a szállítás során bekövetkező esetleges balesetek, súlyos üzemzavarok vagy a felelős személyek bármely csalárd fellépése esetére biztosítja egy vészhelyzeti terv, döntéshozatali lánc és az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett illetékes hatóságok közötti együttműködéshez szükséges intézkedések kialakítását.

27. cikk

Egy másik tagállam II. típusú, korlátozás alatt álló körzetében tartott sertésfélék szállítmányai rendeltetési létesítményének helye szerinti érintett tagállam illetékes hatóságának kötelezettségei

Egy másik tagállam II. típusú, korlátozás alatt álló körzetében tartott sertésfélék szállítmányai rendeltetési létesítményének helye szerinti érintett tagállam illetékes hatósága:

a)

indokolatlan késedelem nélkül értesíti a feladó létesítmény illetékes hatóságát a szállítmány megérkezéséről;

b)

biztosítja, hogy a tartott sertésféléket:

i.

legalább az afrikai sertéspestis tekintetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében megállapított nyomonkövetési időszakban a rendeltetési létesítményben tartsák; vagy

ii.

közvetlenül az e rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt vágóhídra szállítsák.

6. SZAKASZ

A III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

28. cikk

A III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre, egy ugyanabban az érintett tagállamban található II. típusú, korlátozás alatt álló körzetbe történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikkben előírt tilalomtól eltérve, kivételes körülmények között, ha e tilalom következtében állatjóléti problémák merülnek fel egy sertésfélék tartására szolgáló létesítményben, az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak e körzeten kívülre, egy ugyanabban az érintett tagállamban található II. típusú, korlátozás alatt álló körzetbe történő mozgatásait, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében, valamint a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek;

c)

a rendeltetési létesítmény ugyanahhoz az ellátási lánchoz tartozik, és a tartott sertésfélék mozgatása a termelési ciklus befejezése miatt szükséges.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a tartott sertésféléket legalább az afrikai sertéspestis tekintetében az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében megállapított nyomonkövetési időszak során ne vigyék ki a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található rendeltetési létesítményből.

29. cikk

A III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék szállítmányainak azonnali vágás céljából ugyanazon érintett tagállamban e körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikkben előírt tilalomtól eltérve, kivételes körülmények között, ha az 5. cikk (1) bekezdésében említett tilalom következtében állatjóléti problémák merülnek fel egy sertésfélék tartására szolgáló létesítményben, valamint a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található és a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt vágóhidak vágási kapacitásában történő logisztikai korlátozások, vagy pedig kijelölt vágóhídnak a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tapasztalt hiánya esetén az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésfélék azonnali vágás céljából ugyanazon tagállamban e körzeten kívülre történő mozgatásait egy, a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt és a feladó létesítményhez a lehető legközelebb, az alábbi helyszínen elhelyezkedő vágóhídra:

a)

II. típusú, korlátozás alatt álló körzet;

b)

I. típusú, korlátozás alatt álló körzet, amennyiben a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben állatok vágása nem lehetséges;

c)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül, amennyiben a III., II. és I. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben állatok vágása nem lehetséges.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatóság csak akkor adja meg az (1) bekezdésben előírt engedélyt, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) bekezdésében, valamint a 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy:

a)

a tartott sertésféléket közvetlenül a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt vágóhídon történő azonnali vágásra szánják;

b)

a kijelölt vágóhídra való megérkezéskor a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó sertésféléket más sertésféléktől elkülönítve tartsák, vágásuk pedig:

i.

meghatározott napon történjen, amikor csak a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó sertésféléket vágják; vagy

ii.

a vágási nap végén történjen, így biztosítva, hogy azután már nem kerül sor más tartott sertésfélék vágására;

c)

a vágóhidat a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó sertésfélék vágását követően és az egyéb tartott sertésfélék vágásának megkezdése előtt az érintett tagállam illetékes hatóságának utasításaival összhangban megtisztítsák és fertőtlenítsék.

(4)   Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy:

a)

a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó és az említett körzeten kívülre mozgatott állati melléktermékek feldolgozása vagy ártalmatlanítása a 33. és 36. cikknek megfelelően történjen;

b)

a III. korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó és a III. korlátozás alatt álló körzeten kívülre mozgatott friss hús és húskészítmények, köztük állati belek feldolgozása és tárolása a 40. cikknek megfelelően történjen.

7. SZAKASZ

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék e körzeteken kívülre, egy állati melléktermékeket feldolgozó engedélyezett üzembe történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

30. cikk

Az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék szállítmányainak egy ugyanazon érintett tagállamban, az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül található, állati melléktermékeket feldolgozó engedélyezett üzembe történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 9. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléknek az ugyanazon érintett tagállamban, az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül található, állati melléktermékeket feldolgozó olyan engedélyezett üzembe történő mozgatásait, amelyben:

a)

a tartott sertésféléket azonnal leölik; és

b)

az így keletkező állati melléktermékeket az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően ártalmatlanítják.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatóság csak akkor adja meg az (1) bekezdésben előírt engedélyt, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében és a 17. cikkben meghatározott további általános feltételek.

8. SZAKASZ

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak e körzeten kívülre történő mozgatásaira vonatkozó engedélyezés egyedi feltételei

31. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén, az említett körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

A 10. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményből származó szaporítóanyag-szállítmányok mozgatásait egy másik II. típusú, korlátozás alatt álló körzetbe, továbbá az I. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe, illetve az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területekre ugyanazon tagállam területén, amennyiben:

a)

a szaporítóanyagokat olyan létesítményekben gyűjtötték be, állították elő, dolgozták fel és tárolták, és olyan tartott sertésféléktől nyerték, amelyek megfelelnek a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) bekezdésében, valamint a 16. cikkben meghatározott feltételeknek;

b)

a sertésfélékhez tartozó hímivarú és nőivarú donorállatokat olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekben tartották, ahova a szaporítóanyagok gyűjtését vagy előállítását megelőző legalább 30 napos időszakban nem vittek be más tartott sertésféléket II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből.

32. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak az említett körzetből egy másik tagállam II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteibe történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 10. cikkben előírt tilalomtól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagok szállítmányainak a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben található, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből egy másik érintett tagállam területén lévő, II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetbe történő mozgatásait, amennyiben:

a)

a szaporítóanyagokat szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekben gyűjtötték, állították elő, dolgozták fel és tárolták a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) bekezdésében, valamint a 16. cikkben meghatározott feltételek szerint;

b)

a sertésfélékhez tartozó hímivarú és nőivarú donorállatokat olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tartották, ahova a szaporítóanyagok gyűjtését vagy előállítását megelőző legalább 30 napos időszakban nem vittek be más tartott sertésféléket II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből;

c)

a szaporítóanyag-szállítmányok megfelelnek az afrikai sertéspestis terjedése elleni intézkedések kockázatértékelésének pozitív eredményén alapuló bármilyen egyéb további megfelelő garanciáknak, amelyeket:

i.

a feladó létesítmény illetékes hatóságai előírnak;

ii.

a rendeltetési létesítmény helye szerinti tagállam illetékes hatósága a szaporítóanyagok mozgatása előtt jóváhagy.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága:

a)

összeállítja azoknak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeknek a listáját, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és amelyek számára az érintett tagállamban engedélyezett a szaporítóanyagok II. típusú, korlátozás alatt álló körzetből egy másik érintett tagállam II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetébe történő mozgatása; az említett lista tartalmazza az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkében meghatározott azon információkat, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatóságának meg kell őriznie a sertésfélék szaporítóanyagaival foglalkozó engedélyezett létesítményről;

b)

honlapján a nyilvánosság számára elérhetővé teszi és naprakész állapotban tartja az a) pontban előírt listát;

c)

megadja a Bizottság és a tagállamok számára a b) pontban említett honlap hivatkozását.

9. SZAKASZ

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

33. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából ugyanazon tagállamban, e körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak e körzeteken kívülre, az illetékes hatóság által az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerint, az állati melléktermékek feldolgozása, hulladékként égetéssel történő ártalmatlanítása, illetve együttégetéssel történő ártalmatlanítása vagy hasznosítása céljából engedélyezett olyan üzembe vagy létesítménybe történő mozgatásait, amely ugyanazon tagállamban, a II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül található, amennyiben minden egyes szállítóeszköz egyéni műholdas navigációs rendszerrel van felszerelve a valós idejű helymeghatározás, valamint a helyadatok továbbítása és rögzítése érdekében.

(2)   Az (1) bekezdésben említett állati melléktermékek mozgatásáért felelős fuvarozó:

a)

lehetővé teszi az illetékes hatóság számára a szállítóeszköz valós idejű mozgásának műholdas navigációs rendszer útján történő ellenőrzését;

b)

az adott mozgatás elektronikus adatait a mozgatás dátumától számított legalább két hónapon át megőrzi.

(3)   Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett műholdas navigációs rendszert a szállítóeszköz egyedi plombálásával kell helyettesíteni, amennyiben:

a)

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányait csak ugyanazon tagállamon belül, az (1) bekezdésben említett felhasználás céljából mozgatják;

b)

a hatósági állatorvos a szállítóeszközök mindegyikét közvetlenül az állati melléktermékek szállítmányának berakodása után plombával látja el; a plombát csak a tagállam hatósági állatorvosa vagy végrehajtó hatósága – az illetékes hatósággal való megállapodás alapján – törheti fel, és helyettesítheti adott esetben újjal.

34. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó trágya szállítmányainak ugyanazon tagállamban, e körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 51. cikkében meghatározott egyedi feltételekkel összhangban engedélyezheti a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó trágya – ideértve az almot és a használt almot is – szállítmányainak az e körzeteken kívül ugyanazon tagállamban található hulladéklerakóba történő mozgatásait.

(2)   A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó trágya – ideértve az almot és a használt almot is – szállítmányainak mozgatásait az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelő feldolgozás vagy ártalmatlanítás céljából engedélyezett üzembe ugyanazon tagállam területén belül.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett trágya – ideértve az almot és a használt almot is – szállítmányainak mozgatásáért felelős fuvarozó:

a)

lehetővé teszi az illetékes hatóság számára a szállítóeszköz valós idejű mozgásának műholdas navigációs rendszer útján történő ellenőrzését;

b)

az adott mozgatás elektronikus adatait a mozgatás dátumától számított legalább két hónapon át megőrzi.

(4)   Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a (3) bekezdés a) pontjában említett műholdas navigációs rendszert a szállítóeszköz egyedi plombálásával kell helyettesíteni, amennyiben a szállítóeszközök mindegyikét közvetlenül az (1) és (2) bekezdésben említett trágya – ideértve az almot és a használt almot is – szállítmányának berakodása után hatósági állatorvos plombával látja el.

A plombát csak a tagállam hatósági állatorvosa vagy végrehajtó hatósága – az illetékes hatósággal való megállapodás alapján – törheti fel, és helyettesítheti adott esetben újjal.

35. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó, 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak az állati melléktermékeknek az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), e) és g) pontja szerinti feldolgozása céljából ugyanazon tagállamban, e körzeten kívülre történő mozgatásaira vonatkozó engedélyezés egyedi feltételei

(1)   A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó, 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak az említett körzeten kívülre, az illetékes hatóság által az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), e) és g) pontja szerint, feldolgozott takarmánnyá való továbbfeldolgozás, kedvtelésből tartott állatoknak szánt feldolgozott eledel, valamint a takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt származtatott termékek előállítása, illetve az állati melléktermékek biogázzá vagy komposzttá alakítása céljából engedélyezett olyan üzembe vagy létesítménybe történő mozgatásait, amely ugyanazon tagállam II. típusú, korlátozás alatt álló körzetén kívül található, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott további általános feltételek;

c)

a 3. kategóriába tartozó anyagok olyan tartott sertésfélékből és létesítményekből származnak, amelyek megfelelnek a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. cikkben meghatározott általános feltételeknek;

d)

a 3. kategóriába tartozó anyagokat a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott olyan sertésfélékből nyerik, amelyek vágási helye:

i.

egy II. típusú, korlátozás alatt álló körzet:

ugyanazon érintett tagállamban, vagy

egy másik érintett tagállamban a 25. cikknek megfelelően;

vagy

ii.

egy, ugyanazon érintett tagállamban található II. típusú, korlátozás alatt álló körzeten kívül a 24. cikknek megfelelően;

e)

a szállítóeszköz egyéni műholdas navigációs rendszerrel van felszerelve a valós idejű helymeghatározás, valamint a helyadatok továbbítása és rögzítése érdekében;

f)

a 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányait a 41. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt vágóhídról közvetlenül mozgatják:

i.

egy, a 142/2011/EU rendelet X. mellékletében említett származtatott termékek feldolgozására szolgáló feldolgozóüzembe;

ii.

egy, a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete II. fejezete 3.a) pontjában és 3.b) pontjának i–iii. alpontjában említett, kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelének előállítására engedélyezett, kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzembe;

iii.

egy, az állati melléktermékeknek a 142/2011/EU rendelet V. melléklete III. fejezetének 1. szakaszában említett szabvány átalakítási paraméterekkel összhangban komposzttá vagy biogázzá történő átalakítására engedélyezett biogázüzembe vagy komposztálóüzembe; vagy

iv.

egy, a 142/2011/EU rendelet XIII mellékletében említett származtatott termékek feldolgozására szolgáló feldolgozóüzembe.

(2)   A 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak mozgatásáért felelős fuvarozó:

a)

lehetővé teszi az illetékes hatóság számára a szállítóeszköz valós idejű mozgásának műholdas navigációs rendszer útján történő ellenőrzését;

b)

az adott mozgatás elektronikus adatait a mozgatás dátumától számított legalább két hónapon át megőrzi.

(3)   Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az (1) bekezdés e) pontjában említett műholdas navigációs rendszert a szállítóeszköz egyedi plombálásával kell helyettesíteni, amennyiben:

a)

a 3. kategóriába tartozó anyagokat:

i.

II. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélékből nyerik;

ii.

csak ugyanazon tagállamon belül, az (1) bekezdésben említett felhasználás céljából mozgatják;

b)

a szállítóeszközök mindegyikét közvetlenül a 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányának berakodása után hatósági állatorvos plombával látja el; a plombát csak a tagállam hatósági állatorvosa vagy végrehajtó hatósága – az illetékes hatósággal való megállapodás alapján – törheti fel, és helyettesítheti adott esetben újjal.

36. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó, 2. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak egy másik tagállamban történő feldolgozás és ártalmatlanítás céljából az említett körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó, 2. kategóriába tartozó anyagok állati melléktermékei szállítmányainak a 142/2011/EU rendelet IV. melléklete III. fejezetében előírt 1–5. módszerrel való feldolgozás céljából egy olyan feldolgozóüzembe, vagy az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett olyan égetőműbe vagy együttégető műbe történő mozgatásait, amely egy másik tagállamban található, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott további általános feltételek;

c)

a szállítóeszköz egyéni műholdas navigációs rendszerrel van felszerelve a valós idejű helymeghatározás, valamint a helyadatok továbbítása és rögzítése érdekében;

(2)   A 2. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak mozgatásáért felelős fuvarozó:

a)

lehetővé teszi az illetékes hatóság számára a szállítóeszköz valós idejű mozgásának műholdas navigációs rendszer útján történő ellenőrzését; és

b)

az adott mozgatás elektronikus adatait a mozgatás dátumától számított legalább két hónapon át megőrzi.

(3)   A 2. kategóriába tartozó anyagok szállítmányának feladási és rendeltetési helye szerinti tagállamok illetékes hatóságai az 1069/2009/EK rendelet 48. cikke (1) és (3) bekezdésének megfelelően biztosítják az említett szállítmány ellenőrzéseit.

37. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó, 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak egy másik tagállamban történő továbbfeldolgozás vagy átalakítás céljából az említett körzeten kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 11. cikk (1) bekezdésétől eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó, 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak az említett körzeten kívülre, az illetékes hatóság által az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a), e) és g) pontja szerint, a 3. kategóriába tartozó anyagok feldolgozott takarmánnyá, kedvtelésből tartott állatoknak szánt feldolgozott eledellé és a takarmányláncon kívüli felhasználásra szánt származtatott termékké való feldolgozása, illetve a 3. kategóriába tartozó anyagok biogázzá vagy komposzttá alakítása céljából engedélyezett olyan üzembe vagy létesítménybe történő mozgatásait, amely egy másik tagállamban található, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott további általános feltételek;

c)

a 3. kategóriába tartozó anyagok olyan tartott sertésfélékből és létesítményekből származnak, amelyek megfelelnek a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. cikkben meghatározott általános feltételeknek;

d)

a 3. kategóriába tartozó anyagokat a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott olyan sertésfélékből nyerik, amelyek vágására az alábbi helyszínen került sor:

i.

II. típusú, korlátozás alatt álló körzet:

ugyanazon érintett tagállamban, vagy

egy másik érintett tagállamban, a 25. cikknek megfelelően;

vagy

ii.

az ugyanazon érintett tagállamban található II. típusú, korlátozás alatt álló körzeten kívül, a 24. cikknek megfelelően;

e)

a szállítóeszköz egyéni műholdas navigációs rendszerrel van felszerelve a valós idejű helymeghatározás, valamint a helyadatok továbbítása és rögzítése érdekében;

f)

az állati melléktermékeket a 41. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt vágóhídról közvetlenül mozgatják:

i.

egy, a 142/2011/EU rendelet X. és XIII mellékletében említett származtatott termékek feldolgozására szolgáló feldolgozóüzembe;

ii.

egy, a 142/2011/EU rendelet XIII. melléklete II. fejezete 3.b) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett, kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledelének előállítására engedélyezett, kedvtelésből tartott állatok eledelét előállító üzembe;

iii.

egy, az állati melléktermékeknek a 142/2011/EU rendelet V. melléklete III. fejezetének 1. szakaszában említett szabvány átalakítási paraméterekkel összhangban komposzttá vagy biogázzá történő átalakítására engedélyezett biogázüzembe vagy komposztálóüzembe.

(2)   A 3. kategóriába tartozó anyagok szállítmányainak mozgatásáért felelős fuvarozó:

a)

lehetővé teszi az illetékes hatóság számára a szállítóeszköz valós idejű mozgásának műholdas navigációs rendszer útján történő ellenőrzését; és

b)

a mozgatás elektronikus adatait a mozgás dátumától számított legalább két hónapon át megőrzi.

10. SZAKASZ

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak e körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

38. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén e körzeten kívülre történő mozgatásaira vonatkozó engedélyezés egyedi feltételei

(1)   A 12. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén az említett körzeten kívülre történő mozgatásait, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

a friss húst és a húskészítményeket, köztük állati beleket olyan létesítményekben tartott sertésfélékből nyerték, amelyek megfelelnek a 14. cikk (2) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában, a 15. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 16. cikkben meghatározott további általános feltételeknek;

c)

a friss hús és húskészítmények, köztük állati belek előállítását a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben végezték.

(2)   A 12. cikkben előírt tilalmaktól eltérve, ha nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén az említett körzeten kívülre történő mozgatásait, amennyiben:

a)

a friss hús és húskészítmények, köztük állati belek előállítását a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben végezték;

b)

a friss húst és a húskészítményeket, köztük állati beleket

i.

– csak friss hús esetében – az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból nyert friss hús mozgatásának engedélyezésére vonatkozóan meghatározott egyedi feltételeknek megfelelően jelöléssel látták el, és az említett feltételeknek megfelelően az említett rendelet VII. melléklete szerinti vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából feldolgozó létesítménybe mozgatják;

vagy

ii.

a 44. cikknek megfelelően különleges állategészségügyi jelöléssel vagy adott esetben olyan azonosító jelöléssel látták el, amely nem ovális, és nem téveszthető össze a 853/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett állategészségügyi vagy azonosító jelöléssel; és

iii.

csak ugyanazon érintett tagállam területén belüli mozgatásra szánják.

39. cikk

A II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak e körzeten kívülre, más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

A 12. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak e körzeten kívülre, más tagállamokba és harmadik országokba történő mozgatásait, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott további általános feltételek;

c)

a friss húst és a húskészítményeket, köztük állati beleket olyan létesítményekben tartott sertésfélékből nyerték, amelyek megfelelnek a 15. és 16. cikkben meghatározott általános feltételeknek;

d)

a friss hús és húskészítmények, köztük állati belek előállítását a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben végezték.

40. cikk

A III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak ugyanazon tagállamban más I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe vagy az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területekre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

A 12. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek szállítmányainak ugyanazon tagállamban más I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe vagy az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területekre történő mozgatásait, amennyiben:

a)

teljesülnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott általános feltételek;

b)

teljesülnek a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott további általános feltételek;

c)

a friss hús és a húskészítmények, köztük állati belek olyan sertésféléktől származnak, amelyek:

i.

tartását a 15. és 16. cikkben meghatározott általános feltételeknek megfelelő létesítményekben végzik; és

ii.

amelyek vágására az alábbi helyszínen kerül sor:

ugyanazon III. típusú, korlátozás alatt álló körzet, vagy

a III. típusú, korlátozás alatt álló körzeten kívül, a 29. cikknek megfelelően engedélyezett mozgatás után;

d)

a friss hús és húskészítmények, köztük állati belek előállítását a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben végezték; és azokat

i.

– csak friss hús esetében – az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokból nyert friss hús mozgatásának engedélyezésére vonatkozóan meghatározott egyedi feltételeknek megfelelően jelöléssel látták el, és az említett feltételeknek megfelelően az említett rendelet VII. melléklete szerinti vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából feldolgozó létesítménybe mozgatják;

vagy

ii.

a 44. cikknek megfelelően különleges állategészségügyi jelöléssel vagy adott esetben olyan azonosító jelöléssel látták el, amely nem ovális, és nem téveszthető össze a 853/2004/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett állategészségügyi vagy azonosító jelöléssel; és

iii.

csak ugyanazon érintett tagállam területén belüli mozgatásra szánják.

IV. FEJEZET

AZ AFRIKAI SERTÉSPESTISSEL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK AZ ÉRINTETT TAGÁLLAMOK ÉLELMISZER-VÁLLALKOZÁSAI SZÁMÁRA

41. cikk

Vágóhidak, darabolóüzemek, hűtőházak, húsfeldolgozó és vadfeldolgozó létesítmények különleges kijelölése

(1)   Az érintett tagállam illetékes hatósága az élelmiszer-vállalkozó kérelmére létesítményeket jelöl ki az alábbiak céljára:

a)

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó tartott sertésfélék azonnali vágása:

i.

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belül;

ii.

az említett, II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül, a 24. és 29. cikkben említettek szerint;

b)

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek darabolása, feldolgozása és tárolása, a 38., 39. és 40. cikkben említettek szerint;

c)

vadhús előkészítése a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 1. szakaszának 1.18. pontjában említettek szerint, valamint a vadon élő sertésfélékből az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben nyert friss hús és húskészítmények feldolgozása és tárolása, az e rendelet 48. és 49. cikkében előírtak szerint;

d)

vadhús előkészítése a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 1. szakaszának 1.18. pontjában említettek szerint, valamint vadon élő sertésfélékből származó friss hús és húskészítmények feldolgozása és tárolása, ha a létesítmények I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben találhatók, az e rendelet 48. és 49. cikkében előírtak szerint.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben említett kijelölés nem szükséges a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélékből és az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben vadon élő sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek feldolgozását, darabolását és tárolását végző létesítmények, valamint az (1) bekezdés d) pontjában említett létesítmények esetében, amennyiben:

a)

az említett létesítményekben a sertésféléktől származó friss húst és húskészítményeket, köztük állati beleket a 44. cikkben említett különleges állategészségügyi jelöléssel vagy adott esetben azonosító jelöléssel látják el;

b)

az említett létesítményekből kikerülő, sertésféléktől származó friss húst és húskészítményeket, köztük állati beleket kizárólag ugyanazon érintett tagállamnak szánják;

c)

az e létesítményekből származó, sertésféléktől származó állati melléktermékek feldolgozását vagy ártalmatlanítását kizárólag ugyanazon tagállamon belül végzik a 33. cikknek megfelelően.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatósága:

a)

megadja a Bizottság és a tagállamok számára az illetékes hatóság honlapjának hivatkozását, ahol megtalálható az (1) bekezdésben említett kijelölt létesítményeknek és azok tevékenységeinek listája;

b)

naprakészen tartja az a) pontban előírt listát.

42. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék azonnali vágását végző létesítmények kijelölésének különleges feltételei

Az érintett tagállam illetékes hatósága csak akkor jelölhet ki létesítményeket a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék azonnali vágásához, amennyiben:

a)

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül tartott sertésfélék és a 24. és 29. cikkben előírt engedélyezett mozgatások hatálya alá eső, II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésfélék vágását és az azokból származó termékek előállítását és tárolását elkülönítve végzik az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott azon sertésfélék vágásától és az azokból származó azon termékek előállításától és tárolásától, amelyek nem felelnek meg a következőknek:

i.

a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek; és

ii.

a 24. és 29. cikkben előírt egyedi feltételek;

b)

a létesítményt üzemeltető felelős személy az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott dokumentált utasításokkal vagy eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az a) pontban meghatározott feltételek teljesüljenek.

43. cikk

A II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek darabolását, feldolgozását és tárolását végző létesítmények kijelölésének különleges feltételei

Az érintett tagállam illetékes hatósága csak akkor jelölhet ki létesítményeket a 38., 39. és 40. cikkben előírt engedélyezett mozgatás hatálya alá eső II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek darabolásának, feldolgozásának és tárolásának céljára, amennyiben:

a)

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül tartott sertésfélékből és a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek darabolását, feldolgozását és tárolását elkülönítve végzik a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléktől származó azon friss hústól és húskészítményektől, köztük állati belektől, amelyek nem felelnek meg a következőknek:

i.

a 15., 16. és 17. cikkben meghatározott további általános feltételek; és

ii.

a 38, 39. és 40. cikkben előírt egyedi feltételek;

b)

a létesítményt üzemeltető felelős személy az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott dokumentált utasításokkal vagy eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy az a) pontban meghatározott feltételek teljesüljenek.

44. cikk

Különleges egészségügyi vagy azonosító jelölések

Az érintett tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az alábbi állati eredetű termékeket egy olyan különleges állategészségügyi jelöléssel vagy adott esetben olyan azonosító jelöléssel lássák el, amely nem ovális, és nem téveszthető össze a 853/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében előírt állategészségügyi vagy azonosító jelöléssel:

a)

III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek, a 40. cikk d) pontjának ii. alpontjában meghatározottak szerint;

b)

II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss hús és húskészítmények, köztük állati belek, ha e szállítmányok esetében nem teljesülnek a II. típusú, korlátozás alatt álló körzeten kívülre történő mozgatások engedélyezésének a 38. cikk (1) bekezdésében előírt egyedi feltételei, a 38. cikk (2) bekezdése b) pontja ii. alpontjának megfelelően meghatározottak szerint;

c)

olyan vadon élő sertésfélékből származó friss hús és húskészítmények, amelyeket I. típusú, korlátozás alatt álló körzeten belül, vagy pedig a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményből az említett körzeten kívülre mozgatnak, a 49. cikk (1) bekezdése c) pontja iii. alpontjának első franciabekezdésében meghatározottak szerint.

V. FEJEZET

A VADON ÉLŐ SERTÉSFÉLÉKRE A TAGÁLLAMOKBAN ALKALMAZANDÓ KÜLÖNLEGES JÁRVÁNYVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

45. cikk

A vadon élő sertésfélék mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmak

A tagállamok illetékes hatóságai megtiltják a vadon élő sertésfélék felelős személyek által történő, alábbiak szerinti mozgatását az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelet 101. cikkének megfelelően:

a)

a tagállam teljes területén belül;

b)

a tagállam teljes területéről:

i.

más tagállamokba; és

ii.

harmadik országokba.

46. cikk

A vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, állati mellékterméknek és származtatott terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzeteken kívülre történő mozgatásaira vonatkozó egyedi tilalmak

(1)   Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megtiltják a vadon élő sertésféléktől származó friss hús, húskészítmények és bármely más állati eredetű termék, állati melléktermék és származtatott termék, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt teste által alkotott szállítmányok I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzeteken kívülre történő mozgatásait.

(2)   Az érintett tagállamok illetékes hatóságai megtiltják a vadon élő sertésféléktől származó friss hús, húskészítmények és bármely más állati eredetű termék, állati melléktermék és származtatott termék, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt teste által alkotott szállítmányok I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzeteken kívülre történő mozgatásait:

a)

magáncélú házi használat céljából;

b)

azon vadászok tevékenységéhez kapcsolódóan, akik vadsertés vagy sertésből származó vadhús kis mennyiségével közvetlenül látják el a végső fogyasztót, vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket, a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint.

47. cikk

A vadon élő sertésféléktől származó termékek és a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt teste szállítmányainak mozgatásaira vonatkozó általános tilalmak, figyelembe véve az afrikai sertéspestis terjedésének kockázatát

Az érintett tagállam illetékes hatósága megtilthatja a vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének a mozgatását ugyanazon tagállam területén belül, ha az illetékes hatóság megítélése szerint fennáll az afrikai sertéspestis vadon élő sertésfélékre/sertésfélékről/sertésféléken keresztül vagy az azokból származó termékekre/termékekről/termékeken keresztül történő terjedésének kockázata.

48. cikk

A vadon élő sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények szállítmányainak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belül és e körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 46. cikk (1) bekezdésében előírt tilalomtól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a vadon élő sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények szállítmányainak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belüli és e körzeteken kívülre történő mozgatásait az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményből:

a)

az ugyanazon érintett tagállamban található más, I., II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe;

b)

az ugyanazon érintett tagállam I., II. vagy III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeire; és

c)

más tagállamokba és harmadik országokba.

(2)   Az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a vadon élő sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények szállítmányainak az (1) bekezdésben említett I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található létesítményből történő mozgatásait, amennyiben:

a)

a húskészítmények előállításához és feldolgozásához felhasznált vadon élő sertésfélék minden egyedénél elvégezték az afrikai sertéspestisre irányuló kórokozó-azonosítási vizsgálatokat az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben;

b)

az illetékes hatóság a c) pont ii. alpontjában említett kezelést megelőzően megkapta az a) pontban említett, afrikai sertéspestisre elvégzett kórokozó-azonosítási vizsgálatok negatív eredményeit;

c)

a vadon élő sertésfélékből származó húskészítményeket:

i.

a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményekben állították elő, dolgozták fel és tárolták; és

ii.

az afrikai sertéspestis tekintetében alávetették a korlátozás alatt álló körzetekből származó állati eredetű termékekre vonatkozó megfelelő kockázatcsökkentő kezelésnek az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. mellékletének megfelelően.

49. cikk

A vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belül és az I. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásait engedélyező eltérések egyedi feltételei

(1)   A 46. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének I. típusú, korlátozás alatt álló körzeten belüli és az említett körzeten kívülre, más I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe, illetve az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területekre történő mozgatásait ugyanazon tagállamban, amennyiben:

a)

a vadon élő sertésfélék minden érintett egyedénél elvégezték az afrikai sertéspestisre irányuló kórokozó-azonosítási vizsgálatokat az említett vadon élő sertésfélékből származó friss hús, húskészítmények és bármely más állati eredetű termék mozgatása előtt;

b)

az érintett tagállam illetékes hatósága a mozgatás előtt megkapta az a) pontban említett, afrikai sertéspestis tekintetében elvégzett kórokozó-azonosítási vizsgálatok negatív eredményeit;

c)

a vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének mozgatását az I. típusú, korlátozás alatt álló körzeten belül vagy azon kívülre végzik ugyanazon tagállamban:

i.

magáncélú házi használat céljából; vagy

ii.

azon vadászok tevékenységéhez kapcsolódóan, akik vadsertés vagy sertésből származó vadhús kis mennyiségével közvetlenül látják el a végső fogyasztót, vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményeket, a 853/2004/EK rendelet 1. cikke (3) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint; vagy

iii.

a 41. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt létesítményből, ahol a friss hús és húskészítmények megjelölését:

egy különleges egészségügyi vagy azonosító jelöléssel végezték a 44. cikk c) pontjával összhangban,

vagy

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban végezték, majd azokat az említett rendelet VII. melléklete szerinti vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából feldolgozó létesítménybe szállítják.

(2)   A 46. cikk (2) bekezdésében előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belüli mozgatásait ugyanazon tagállamban, amennyiben:

a)

a vadon élő sertésfélék minden vonatkozó egyedénél elvégezték az afrikai sertéspestisre irányuló kórokozó-azonosítási vizsgálatokat az e vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint az érintett vadon élő sertésfélék az emberi fogyasztásra szánt testének mozgatása előtt;

b)

az érintett tagállam illetékes hatósága a mozgatás előtt megkapta az a) pontban említett, afrikai sertéspestis tekintetében elvégzett kórokozó-azonosítási vizsgálatok negatív eredményeit;

c)

a vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének a mozgatását a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belül végzik ugyanazon tagállamban:

i.

magáncélú házi használatra;

vagy

ii.

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban azokat az említett rendelet VII. melléklete szerinti vonatkozó kockázatcsökkentő kezelések egyikének elvégzése céljából feldolgozó létesítménybe szállítják.

50. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a vadon élő sertésféléktől származó friss hús, húskészítmények és bármely más állati eredetű termék, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt teste által alkotott szállítmányoknak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A felelős személyek csak az alábbi esetekben mozgathatják az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívül a vadon élő sertésféléktől származó friss húsnak, húskészítményeknek és bármely más állati eredetű terméknek, valamint a vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt testének a szállítmányait:

a)

a 48. és 49. cikk hatálya alá tartozó esetekben; és

b)

ha e szállítmányokat az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikkének (1) bekezdése szerinti állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely tartalmazza a következőket:

i.

az (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke szerint előírt információk; és

ii.

az e rendeletben előírt követelményeknek való megfelelés alábbi tanúsítványainak legalább egyike:

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó, vadon élő sertésféléktől származó friss hús, húskészítmények és bármely más állati eredetű termék”;

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I. típusú, korlátozás alatt álló körzetből származó, vadon élő sertésfélék emberi fogyasztásra szánt teste”;

„Az afrikai sertéspestisre vonatkozóan az (EU) 2021/605 bizottsági végrehajtási rendeletben megállapított különleges járványvédelmi intézkedéseknek megfelelően I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből származó, vadon élő sertésféléktől származó feldolgozott húskészítmények”.

Az ugyanazon érintett tagállamon belüli mozgatások esetében azonban az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2016/429 rendelet 167. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

51. cikk

A vadon élő sertésféléktől származó állati melléktermékek és származtatott termékek szállítmányait érintő, az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belül és azokon kívülre történő mozgatások engedélyezésére vonatkozó egyedi feltételek

(1)   A 46. cikkben előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a vadon élő sertésfélékből nyert származtatott termékek szállítmányait érintő, az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belül és azokon kívülre történő mozgatásokat más I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe, illetve az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területekre ugyanazon tagállamban, valamint más tagállamokba, amennyiben azokat olyan kezelésnek vetették alá, amely biztosítja, hogy a származtatott termékek ne jelentsenek kockázatot az afrikai sertéspestis tekintetében.

(2)   A 46. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmaktól eltérve az érintett tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a vadon élő sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken belüli és kívüli mozgatásait más, I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekbe, valamint az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területekre ugyanazon tagállamban, amennyiben:

a)

az állati melléktermékek gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően végzik;

b)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásokhoz minden egyes szállítóeszköz egyéni műholdas navigációs rendszerrel van felszerelve a valós idejű helymeghatározás, valamint a helyadatok továbbítása és rögzítése érdekében. A fuvarozó lehetővé teszi az illetékes hatóság számára a szállítóeszköz valós idejű mozgásának ellenőrzését, és a mozgatás elektronikus adatait a szállítmány mozgatásának időpontjától számított legalább két hónapon át megőrzi.

52. cikk

A felelős személyek állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó kötelezettségei a vadon élő sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányainak ugyanazon érintett tagállam területén az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívülre történő mozgatásai esetén

A felelős személyek az 51. cikk (2) bekezdésében említett esetekben csak akkor mozgathatják a vadon élő sertésféléktől származó állati melléktermékek szállítmányait ugyanazon érintett tagállamon belül az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívülre, ha az említett szállítmányokat a következők kísérik:

a)

az 142/2011/EU rendelet VIII. mellékletének III. fejezetében említett kereskedelmi okmány; és

b)

az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (5) bekezdésében említett állategészségügyi bizonyítvány.

Az érintett tagállam illetékes hatósága azonban dönthet úgy, hogy az állategészségügyi bizonyítványt az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkének (6) bekezdésével összhangban nem szükséges kiállítani.

VI. FEJEZET

KÜLÖNLEGES TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK A TAGÁLLAMOKBAN

53. cikk

Az érintett tagállamok különleges tájékoztatási kötelezettségei

(1)   Az érintett tagállamok biztosítják, hogy legalább a vasúti, az autóbusz-, a repülőtéri és a kikötői üzemeltetők, az utazási irodák, a vadászutak szervezői és a postai szolgáltatók kötelesek legyenek felhívni ügyfeleik figyelmét az e rendeletben meghatározott különleges járványvédelmi intézkedésekre azáltal, hogy megfelelő módon tájékoztatást nyújtanak legalább a 9., 11., 12., 45. és 46. cikkben meghatározott főbb tilalmakról az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekből érkező utazók, valamint a postai szolgáltatások ügyfelei számára.

E célból az érintett tagállamok rendszeres tájékoztató kampányokat szerveznek és hajtanak végre az e rendeletben meghatározott különleges járványügyi intézkedésekre vonatkozó tájékoztatás előmozdítása és terjesztése érdekében.

(2)   Az érintett tagállamok a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretén belül a következőkről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot:

a)

az afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi helyzet saját területükön bekövetkező változásai;

b)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben, valamint az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteken kívüli területeken a tartott és a vadon élő sertésfélék esetében az afrikai sertéspestisre vonatkozóan végzett járványügyi felügyelet eredményei;

c)

az afrikai sertéspestis megelőzése, ellenőrzése és felszámolása érdekében hozott egyéb intézkedések és kezdeményezések.

54. cikk

Az érintett tagállamok különleges képzési kötelezettségei

Az érintett tagállamok rendszeresen vagy megfelelő időközönként specifikus képzéseket szerveznek és tartanak az afrikai sertéspestis kockázatairól, valamint a lehetséges megelőzési, védekezési és felszámolási intézkedésekről legalább a következő célcsoportok számára:

a)

állatorvosok;

b)

sertésféléket tartó mezőgazdasági termelők;

c)

vadászok.

55. cikk

A tagállamok különleges tájékoztatási kötelezettségei

(1)   Valamennyi tagállam biztosítja, hogy:

a)

a főbb szárazföldi infrastrukturális útvonalakon, például a nemzetközi utakon és a vasúton, valamint a kapcsolódó szárazföldi közlekedési hálózatokon az afrikai sertéspestis terjedésének kockázataira és az e rendeletben meghatározott különleges járványvédelmi intézkedésekre vonatkozó megfelelő információkat az utazók tudomására hozzák:

i.

látható és figyelemfelhívó módon;

ii.

az alábbi helyekről érkező és oda tartó utazók számára könnyen érthető módon:

I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek; vagy

az afrikai sertéspestis terjedési kockázatának kitett harmadik országok;

b)

érvényben legyenek a szükséges intézkedések, amelyekkel a tartott sertésfélék ágazatában – többek között a kis méretű létesítményekben – tevékenykedő érdekelt felek figyelme felhívható az afrikai sertéspestis vírusának behurcolási kockázataira, illetve az ehhez illő legjobb eszközök útján biztosíthatók részükre a legmegfelelőbb információk az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben található, tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítményekre vonatkozó, II. melléklet szerinti megerősített biológiai védelmi intézkedésekről és különösen az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben végrehajtandó intézkedésekről.

(2)   Valamennyi tagállam tájékoztatást végez az afrikai sertéspestisről:

a)

a lakosság körében, az (EU) 2016/429 rendelet 15. cikkében előírtak szerint;

b)

az állatorvosok, a mezőgazdasági termelők és a vadászok körében, és rendelkezésükre bocsátja a legmegfelelőbb információkat a kockázatcsökkentésről és a megerősített biológiai védelmi intézkedésekről, a következőkben előírtak szerint:

i.

e rendelet II. melléklete;

ii.

az afrikai sertéspestisre vonatkozóan a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretén belül a tagállamokkal egyeztetett uniós iránymutatások;

iii.

az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által rendelkezésre bocsátott tudományos bizonyítékok;

iv.

az Állategészségügyi Világszervezet által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

56. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21. és 2028. április 20. között kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt betegségek megelőzésére és az e betegségekkel szembeni védekezésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 64. o.).

(5)  https://www.oie.int/en/standard-setting/terrestrial-code/access-online/

(6)  https://ec.europa.eu/food/animals/animal-diseases/control-measures/asf_en

(7)  The EFSA Journal 2010; 8(3):1556.

(8)  A Bizottság (EU) 2020/2154 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 14.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, bizonyítványkiállítási és bejelentési követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 431., 2020.12.21., 5. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(11)  A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(12)  A Bizottság (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unión belül történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 140. o.).

(13)  A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 51. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(15)  A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással (a kilépésről rendelkező megállapodás) és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban e rendelet alkalmazásában a tagállamokra való hivatkozások Észak-Írország tekintetében magukban foglalják az Egyesült Királyságot is.


I. MELLÉKLET

KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEK

I. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Hiiu maakond.

2.   Magyarország

Magyarországon a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950, 406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250350, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 250850, 250950, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251450, 251550, 251650, 251750, 251850, 252150 és 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050, 575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

3.   Lettország

Lettországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Pāvilostas novada Vērgales pagasts,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Grobiņas novads,

Rucavas novada Dunikas pagasts.

4.   Litvánia

Litvániában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Klaipėdos rajono savivaldybė: Agluonėnų, Dovilų, Gargždų, Priekulės, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

Palangos miesto savivaldybė.

5.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

gminy Janowiec Kościelny, Janowo i część gminy Kozłowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie nidzickim,

gminy Iłowo – Osada, Lidzbark, Płośnica, Rybno, miasto Działdowo, część gminy wiejskiej Działdowo położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejowe biegnące od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie działdowskim,

gminy Kisielice, Susz, miasto Iława i część gminy wiejskiej Iława położona na na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do zachodniej granicy miasta Iława oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od południowej granicy gminy miasta Iława przez miejscowość Katarzynki do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

powiat nowomiejski.

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię koleją w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Brok, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka, część gminy Małkinia Górna położona na północ od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, miasto Mława, Radzanów, Szreńsk, Szydłowo i Wieczfnia Kościelna, w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy wyszkowski,

gminy Jadów, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Korytnica, Liw, Łochów, Miedzna, Sadowne, Stoczek i miasto Węgrów w powiecie węgrowskim,

gminy Kowala, Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie radomskim,

powiat miejski Radom,

gminy Jastrząb, Mirów, Orońsko w powiecie szydłowieckim,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Medyka, Orły, Żurawica, Przemyśl w powiecie przemyskim,

powiat miejski Przemyśl,

gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy wiejskiej Przeworsk położona na zachód od miasta Przeworsk i na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 biegnącą od granicy z gminą Tryńcza do granicy miasta Przeworsk, część gminy Zarzecze położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1594R biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zarzecze oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogi nr 1617R oraz 1619R biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Dzikowiec, Kolbuszowa, Niwiska i Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Borowa, Czermin, Gawłuszowice, Mielec z miastem Mielec, Padew Narodowa, Przecław, Tuszów Narodowy w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

powiat opatowski,

powiat sandomierski,

gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

gminy Bliżyn, Skarżysko – Kamienna, Suchedniów i Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

gmina Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy oraz na północ od drogi nr 42 i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Fałków, Ruda Maleniecka, Radoszyce, Smyków, część gminy Końskie położona na zachód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na południe od linii kolejowej w powiecie koneckim,

gminy Mniów i Zagnańsk w powiecie kieleckim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminy Cielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

gminy Czerniewice, Inowłódz, Lubochnia, Rzeczyca, Tomaszów Mazowiecki z miastem Tomaszów Mazowiecki i Żelechlinek w powiecie tomaszowskim,

gmina Aleksandrów w powiecie piotrkowskim,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gminy Przytoczna, Pszczew, Skwierzyna i część gminy Trzciel położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie międzyrzeckim,

gminy Lubniewice i Krzeszyce w powiecie sulęcińskim,

gminy Bogdaniec, Deszczno, Lubiszyn i część gminy Witnica położona na północny – wschód od drogi biegnącej od zachodniej granicy gminy od miejscowości Krześnica, przez miejscowości Kamień Wielki – Mościce -Witnica – Kłopotowo do południowej granicy gminy w powiecie gorzowskim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Bolesławiec z miastem Bolesławiec, Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim,

gmina Chocianów i część gminy Przemków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie polkowickim,

gmina Jemielno, Niechlów i Góra w powiecie górowskim,

gmina Rudna i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Rydzyna, część gminy Święciechowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12w powiecie leszczyńskim,

część gminy Kwilcz położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 24, część gminy Międzychód położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 24 w powiecie międzychodzkim,

gminy Lwówek, Kuślin, Opalenica, część gminy Miedzichowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Nowy Tomyśl położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie nowotomyskim,

gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gmina Czempiń, miasto Kościan, część gminy wiejskiej Kościan położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5 oraz na wschód od linii wyznaczonej przez kanał Obry, część gminy Krzywiń położona na wschód od linii wyznaczonej przez kanał Obry w powiecie kościańskim,

powiat miejski Poznań,

gminy Buk, Dopiewo, Komorniki, Tarnowo Podgórne, Stęszew, Swarzędz, Pobiedziska, Czerwonak, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo i część gminy Kórnik położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr S11 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 434 i drogę nr 434 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Rokietnica położona na południowy zachód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz oraz część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

gminy Lubasz, Czarnków z miastem Czarnków, część gminy Połajewo na położona na północ od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo – ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Wieleń położona na południe od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy przez miasto Wieleń i miejscowość Herburtowo do zachodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

gminy Duszniki, Kaźmierz, Pniewy, Ostroróg, Wronki, miasto Szamotuły i część gminy Szamotuły położona na zachód od zachodniej granicy miasta Szamotuły i na południe od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły, do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na zachód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na zachód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

gmina Dobrzyca i część gminy Gizałki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 w powiecie pleszewskim,

gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

gmina Rozdrażew, część gminy Koźmin Wielkopolski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15 oraz na wschód od granic miasta Krotoszyn w powiecie krotoszyńskim,

gminy Nowe Skalmierzyce, Raszków, Ostrów Wielkopolski z miastem Ostrów Wielkopolski w powiecie ostrowskim,

powiat miejski Kalisz,

gminy Ceków – Kolonia, Godziesze Wielkie, Koźminek, Lisków, Mycielin, Opatówek, Szczytniki w powiecie kaliskim,

gmina Malanów i część gminy Tuliszków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 w powiecie tureckim,

gminy Rychwał, Rzgów, część gminy Grodziec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443, część gminy Stare Miasto położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę nr A2 w powiecie konińskim,

w województwie zachodniopomorskim:

część gminy Dębno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na północ od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na północ od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Chojna, Trzcińsko – Zdrój oraz część gminy Cedynia położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 124 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miasta Cedynia, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 125 biegnącą od miasta Cedynia do wschodniej granicy gminy w powiecie gryfińskim.

6.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Vranov nad Topľou, except municipalities included in part II,

the whole district of Humenné,

the whole district of Snina,

the whole district of Medzilaborce

the whole district of Stropkov

the whole district of Svidník, except municipalities included in part II,

the whole district of Stará Ľubovňa, except municipalities included in part II,

the whole district of whole Kežmarok,

the whole district of Poprad,

in the district of Rožňava, the whole municipalities of Dobšiná,Vlachovo, Gočovo, Kobeliarovo, Markuška, Koceľovce, Vyšná Slaná Rejdová, Čierna Lehota, Slavošovce, Rochovce, Brdárka, Hanková, Slavoška, Dedinky, Stratená,

the whole district of Revúca, except municipalities included in part II,

in the district of Michalovce, the whole municipality of Strážske,

in the district of Rimavská Sobota, municipalities located south of the road No.526 not included in part II,

the whole district of Lučenec, except municipalities included in part II,

the whole district of Veľký Krtíš, except municipalities included in part II,

in the district of Zvolen, the whole municipality of Lešť,

in the district of Detva, the whole municipality of Horný Tisovník.

7.   Görögország

Görögországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

in the regional unit of Drama:

the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

in the regional unit of Xanthi:

the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

in the regional unit of Rodopi:

the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

in the regional unit of Evros:

the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

in the regional unit of Serres:

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

8.   Németország

Németországban a következő, I. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

Gemeinde Märkische Heide,

Gemeinde Neu Zauche,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

Gemeinde Spreewaldheide,

Gemeinde Straupitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Neuhardenberg,

Gemeinde Gusow-Platkow,

Gemeinde Lietzen,

Gemeinde Falkenhagen (Mark),

Gemeinde Zeschdorf,

Gemeinde Treplin,

Gemeinde Lebus mit den Gemarkungen Wüste-Kunersdorf, Wulkow bei Booßen, Schönfließ, Mallnow – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Fichtenhöhe – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Lindendorf – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Vierlinden – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Trebnitz und Jahnsfelde,

Gemeinde Letschin mit den Gemarkungen Steintoch, Neu Rosenthal, Letschin, Kiehnwerder, Sietzing, Kienitz, Wilhelmsaue, Posedin, Solikante, Klein Neuendorf, Neubarnim, Ortwig, Groß Neuendorf, Ortwig Graben, Mehrin-Graben und Zelliner Loose,

Gemeinde Seelow – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Storkow (Mark),

Gemeinde Wendisch Rietz,

Gemeinde Reichenwalde,

Gemeinde Diensdorf-Radlow,

Gemeinde Bad Saarow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Buckow, Glienicke, Behrensdorf, Ahrensdorf, Herzberg, Görzig, Pfaffendorf, Sauen, Wilmersdorf (G), Neubrück, Drahendorf, Alt Golm,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Briescht, Kossenblatt, Werder, Görsdorf (B), Giesendorf, Wiesendorf, Wulfersdorf, Falkenberg (T), Lindenberg,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Demnitz, Steinhöfel, Hasenfelde, Ahrensdorf, Heinersdorf, Tempelberg,

Gemeinde Langewahl,

Gemeinde Berkenbrück,

Gemeinde Briesen (Mark),

Gemeinde Jacobsdorf,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Jänschwalde,

Gemeinde Peitz,

Gemeinde Tauer,

Gemeinde Turnow-Preilack,

Gemeinde Drachhausen,

Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

Gemeinde Drehnow,

Gemeinde Guben mit der Gemarkung Schlagsdorf,

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Grabko, Kerkwitz, Groß Gastrose,

Gemeinde Teichland,

Gemeinde Dissen-Striesow,

Gemeinde Heinersbrück,

Gemeinde Briesen,

Gemeinde Forst,

Gemeinde Wiesengrund,

Gemeinde Groß Schacksdorf-Simmersdorf,

Gemeinde Neiße-Malxetal,

Gemeinde Jämlitz-Klein Düben,

Gemeinde Tschernitz,

Gemeinde Döbern,

Gemeinde Felixsee,

Gemeinde Spremberg mit den Gemarkungen Lieskau, Schönheide, Graustein, Türkendorf, Groß Luja, Wadelsdorf, Hornow,

Gemeinde Neuhausen/Spree mit den Gemarkungen Kathlow, Haasow,

Stadt Cottbus mit den Gemarkungen Dissenchen, Döbbrick, Merzdorf, Saspow, Schmellwitz, Sielow, Willmersdorf,

kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

Bundesland Sachsen:

Landkreis Görlitz:

Landkreis Görlitz nördlich der Bundesautobahn 4 sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes.

II. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole region of Haskovo,

the whole region of Yambol,

the whole region of Stara Zagora,

the whole region of Pernik,

the whole region of Kyustendil,

the whole region of Plovdiv,

the whole region of Pazardzhik,

the whole region of Smolyan,

the whole region of Burgas excluding the areas in Part III.

2.   Észtország

Észtországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

3.   Magyarország

Magyarországon a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye: 251950, 252050, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

4.   Lettország

Lettországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Ādažu novads,

Aizputes novada Aizputes, Cīravas un Lažas pagasts, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296, Aizputes pilsēta,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alsungas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, Padures, Rumbas, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču, Ēdoles, Īvandes, Kurmāles, Turlavas, Gudenieku un Snēpeles pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pāvilostas novada Sakas pagasts, Pāvilostas pilsēta,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novads,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novada Raņķu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novada Vaiņodes pagasts un Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem autoceļa P116, P106,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novads,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Girdžių, Jurbarko miesto, Jurbarkų, Raudonės, Šimkaičių, Skirsnemunės, Smalininkų, Veliuonos ir Viešvilės seniūnijos,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Ežerėlio, Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos, Užliedžių, Vilkijos, ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

Kazlų rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė: Dotnuvos, Gudžiūnų, Kėdainių miesto, Krakių, Pelėdnagių, Surviliškio, Šėtos, Truskavos, Vilainių ir Josvainių seniūnijos dalis į šiaurę ir rytus nuo kelio Nr. 229 ir Nr. 2032,

Klaipėdos rajono savivaldybė: Judrėnų, Endriejavo ir Veiviržėnų seniūnijos,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Kretingos rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Mažeikių rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pagėgių savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Rietavo savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė: Žlibinų, Stalgėnų, Nausodžio, Plungės miesto, Šateikių ir Kulių seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Betygalos, Girkalnio, Kalnujų, Nemakščių, Pagojukų, Paliepių, Raseinių miesto, Raseinių, Šiluvos, Viduklės seniūnijos,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Ylakių, Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo ir Skuodo miesto seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Šilalės rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

6.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat elbląski,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

powiat piski,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie i Sępopol w powiecie bartoszyckim,

gminy Biskupiec, Kolno, część gminy Olsztynek położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S51 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Ameryka oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą S51 do północnej granicy gminy, łączącej miejscowości Mańki – Mycyny – Ameryka w powiecie olsztyńskim,

gminy Dąbrówno, Grunwald, część gminy Małdyty położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy Miłomłyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy wiejskiej Ostróda położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 oraz na południe od drogi nr 16, część miasta Ostróda położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 w powiecie ostródzkim,

powiat giżycki,

powiat braniewski,

powiat kętrzyński,

gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

gmina Nidzica i część gminy Kozłowo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie nidzickim,

gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

gminy Lubawa, miasto Lubawa, Zalewo i część gminy wiejskiej Iława położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do zachodniej granicy miasta Iława oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od południowej granicy gminy miasta Iława przez miejscowość Katarzynki do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

powiat węgorzewski,

część gminy wiejskiej Działdowo położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejowe biegnące od wschodniej do zachodniej granicy gminy w powiecie działdowskim,

w województwie podlaskim:

powiat bielski,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

powiat siemiatycki,

powiat hajnowski,

gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

powiat kolneński z miastem Kolno,

powiat białostocki,

gminy Filipów, Jeleniewo, Przerośl, Raczki, Rutka-Tartak, Suwałki, Szypliszki Wiżajny oraz część gminy Bakałarzewo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę 653 biegnącej od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 1122B oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1122B biegnącą od drogi 653 w kierunku południowym do skrzyżowania z drogą 1124B i następnie na północny – wschód od drogi nr 1124B biegnącej od skrzyżowania z drogą 1122B do granicy z gminą Raczki w powiecie suwalskim,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

powiat siedlecki,

powiat miejski Siedlce,

gminy Bielany, Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Grębków i Wierzbno w powiecie węgrowskim,

powiat łosicki,

powiat ciechanowski,

powiat sochaczewski,

gminy Policzna, Przyłęk, Tczów i Zwoleń w powiecie zwoleńskim,

powiat kozienicki,

gminy Chotcza i Solec nad Wisłą w powiecie lipskim,

gminy Gózd, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Iłża położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 w powiecie radomskim,

gminy Bodzanów, Bulkowo, Staroźreby, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

powiat płoński,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dębówka, Klembów, Poświętne, Radzymin, Wołomin, miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka w powiecie wołomińskim,

gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły, część gminy Górzno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Łąki i Górzno biegnącą od wschodniej granicy gminy, następnie od miejscowości Górzno na północ od drogi nr 1328W biegnącej do drogi nr 17, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od drogi nr 17 do zachodniej granicy gminy przez miejscowości Józefów i Kobyla Wola w powiecie garwolińskim,

gminy Boguty – Pianki, Zaręby Kościelne, Nur i część gminy Małkinia Górna położona na południe od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

gminy Stupsk, Wiśniewo i Strzegowo w powiecie mławskim,

gminy Chlewiska i Szydłowiec w powiecie szydłowieckim,

powiat miński,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

powiat białobrzeski,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim,

gminy Janowiec, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Markuszów, Nałęczów, Puławy z miastem Puławy, Wąwolnica i Żyrzyn w powiecie puławskim,

gminy Nowodwór, miasto Dęblin i część gminy Ryki położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową powiecie ryckim,

gminy Adamów, Krzywda, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, Wojcieszków, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

powiat lubelski,

powiat miejski Lublin,

gminy Niedźwiada, Ostrów Lubelski, Serniki i Uścimów w powiecie lubartowskim,

powiat łęczyński,

powiat świdnicki,

gminy Fajsławice, Gorzków, Izbica, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Kraśniczyn, Łopiennik Górny, Siennica Różana i część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

gminy Chełm, Ruda – Huta, Sawin, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Wierzbica, część gminy Dorohusk położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę 1839L, część gminy Leśniowice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę 1839L w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

powiat kraśnicki,

powiat opolski,

powiat parczewski,

powiat włodawski,

powiat radzyński,

w województwie podkarpackim:

powiat stalowowolski,

gminy Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów, Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

część gminy Kamień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19, część gminy Sokołów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas i Majdan Królewski w powiecie kolbuszowskim,

gminy Grodzisko Dolne, część gminy wiejskiej Leżajsk położona na południe od miasta Leżajsk oraz na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę San, w powiecie leżajskim,

gmina Jarocin, część gminy Harasiuki położona na północ od linii wyznaczona przez drogę nr 1048 R, część gminy Ulanów położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Tanew, część gminy Nisko położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 oraz na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 19, część gminy Jeżowe położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie niżańskim,

powiat tarnobrzeski,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona na zachód od linii kolejowej biegnącej od miejscowości Marcule i od północnej granicy gminy przez miejscowości Klepacze i Karczma Kunowska do południowej granicy gminy oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

gmina Gowarczów, część gminy Końskie położona na wschód od linii kolejowej, część gminy Stąporków położona na północ od linii kolejowej w powiecie koneckim,

w województwie lubuskim:

powiat wschowski,

gmina Kostrzyn nad Odrą i część gminy Witnica położona na południowy zachód od drogi biegnącej od zachodniej granicy gminy od miejscowości Krześnica, przez miejscowości Kamień Wielki – Mościce - Witnica – Kłopotowo do południowej granicy gminy w powiecie gorzowskim,

gminy Gubin z miastem Gubin, Maszewo i część gminy Bytnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

powiat słubicki,

gminy Słońsk, Sulęcin i Torzym w powiecie sulęcińskim,

gminy Bledzew i Międzyrzecz w powiecie międzyrzeckim,

gminy Kolsko, część gminy Kożuchów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Nowogród Bobrzański, Trzebiechów część gminy Bojadła położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy i część gminy Sulechów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 w powiecie zielonogórskim,

powiat żarski,

gminy Brzeźnica, Iłowa, Małomice, Szprotawa, Wymiarki, Żagań, miasto Żagań, miasto Gozdnica, część gminy Niegosławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

gminy Lubrza, Łagów i Świebodzin w powiecie świebodzińskim,

w województwie dolnośląskim:

gmina Pęcław, część gminy Kotla położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gminy Grębocice i Polkowice w powiecie polkowickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Przemęt i Wolsztyn w powiecie wolsztyńskim,

gmina Wielichowo część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 i część gminy Rakoniewice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie grodziskim,

gminy Lipno, Osieczna, Wijewo, Włoszakowice i część gminy Święciechowa położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie leszczyńskim,

gmina Śmigiel, część gminy wiejskiej Kościan położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez kanał Obry, część gminy Krzywiń położona na zachód od linii wyznaczonej przez kanał Obry w powiecie kościańskim,

powiat miejski Leszno,

powiat obornicki,

część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo – ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

gmina Suchy Las, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na północ od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Rokietnica położona na północ i na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz w powiecie poznańskim,

część gminy Szamotuły położona na wschód od wschodniej granicy miasta Szamotuły i na północ od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na wschód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na wschód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim.

w województwie łódzkim:

gminy Białaczów, Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

gmina Boleszkowice i część gminy Dębno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 126 biegnącą od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 23 w miejscowości Dębno, następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 23 do skrzyżowania z ul. Jana Pawła II w miejscowości Cychry, następnie na południe od ul. Jana Pawła II do skrzyżowania z ul. Ogrodową i dalej na południe od linii wyznaczonej przez ul. Ogrodową, której przedłużenie biegnie do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gminy Mieszkowice, Moryń, część gminy Cedynia położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 124 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miasta Cedynia, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 125 biegnącą od miasta Cedynia do wschodniej granicy gminy w powiecie gryfińskim.

7.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Gelnica,

the whole district of Spišská Nová Ves,

the whole district of Levoča,

in the district of Michalovce, the whole municipalities of the district not included in Part I,

the whole district of Košice-okolie,

the whole district of Rožnava, except the municipalities included in Part I,

the whole city of Košice,

the whole district of Sobrance,

in the district of Vranov nad Topľou, the whole municipalities of Zámutov, Rudlov, Jusková Voľa, Banské, Cabov, Davidov, Kamenná Poruba, Vechec, Čaklov, Soľ, Komárany, Čičava, Nižný Kručov, Vranov nad Topľou, Sačurov, Sečovská Polianka, Dlhé Klčovo, Nižný Hrušov, Poša, Nižný Hrabovec, Hencovce, Kučín, Majerovce, Sedliská, Kladzany and Tovarnianska Polianka, Herrmanovce nad Topľou, Petrovce, Pavlovce, Hanušovce nad Topľou, Medzianky, Radvanovce, Babie, Vlača, Ďurďoš, Prosačov, Remeniny, Skrabské, Bystré, Petkovce, Michalok, Vyšný Žipov, Čierne nad Topľou, Zlatník, Hlinné, Jastrabie nad Topľou, Merník,

the whole district of Prešov,

in the whole district of Sabinov,

in the district of Svidník, the whole municipalities of Dukovce, Želmanovce, Kuková, Kalnište, Lužany pri Ondave, Lúčka, Giraltovce, Kračúnovce, Železník, Kobylince, Mičakovce,

the whole district of Bardejov,

in the district of Stará Ľubovňa, the whole municipalities of Kyjov, Pusté Pole, Šarišské Jastrabie, Čirč, Ruská Voľa nad Popradom, Obručné, Vislanka, Ďurková, Plaveč, Ľubotín, Orlov,

in the district of Revúca, the whole municipalities of Gemer, Tornaľa, Žiar, Gemerská Ves, Levkuška, Otročok, Polina, Rašice, Licince, Leváre, Držkovce, Chvalová, Sekerešovo, Višňové, Gemerské Teplice, Gemerský Sad, Hucín, Jelšava, Nadraž, Prihradzany, Šivetice, Kameňany,

in the district of Rimavská Sobota, the whole municipalities of Abovce, Barca, Bátka, Cakov, Chanava, Dulovo, Figa, Gemerské Michalovce, Hubovo, Ivanice, Kaloša, Kesovce, Kráľ, Lenartovce, Lenka, Neporadza, Orávka, Radnovce, Rakytník, Riečka, Rimavská Seč, Rumince, Stránska, Uzovská Panica, Valice, Vieska nad Blhom, Vlkyňa, Vyšné Valice, Včelince, Zádor, Číž, Štrkovec Tomášovce, Žíp, Španie Pole, Hostišovce, Budikovany, Teplý Vrch, Veľký Blh, Janice, Chrámec, Orávka, Martinová, Bottovo, Dubovec, Šimonovce, Širkovce Drňa, Hostice, Gemerské Dechtáre, Jestice, Petrovce, Dubno, Gemerský Jablonec,

in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities of Ľuboriečka, Muľa, Dolná Strehová, Závada, Pravica, Chrťany, Senné, Brusník, Horná Strehová, Slovenské Kľačany, Vieska, Veľký Lom, Suché Brezovo, Horné Strháre, Dolné Strháre, Modrý Kameň,Veľký Krtíš, Veľké Zlievce, Malé Zlievce, Veľké Stračiny, Malé Stračiny, Bušince, Čeláre, Gabušovce, Zombor, Olováry, Malý Krtíš, Nová Ves

in the district of Lučenec the whole municipalities of Kalonda, Panické Dravce, Halič, Mašková, Lehôtka, Ľuboreč, Jelšovec, Veľká nad Ipľom, Trenč, Rapovce, Mučín, Lipovany.

8.   Németország

Németországban a következő, II. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Grunow-Dammendorf,

Gemeinde Mixdorf

Gemeinde Schlaubetal,

Gemeinde Neuzelle,

Gemeinde Neißemünde,

Gemeinde Lawitz,

Gemeinde Eisenhüttenstadt,

Gemeinde Vogelsang,

Gemeinde Ziltendorf,

Gemeinde Wiesenau,

Gemeinde Friedland,

Gemeinde Siehdichum

Gemeinde Müllrose,

Gemeinde Groß Lindow,

Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

Gemeinde Ragow-Merz,

Gemeinde Beeskow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Groß Rietz und Birkholz,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide und Tauche,

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Jamlitz,

Gemeinde Lieberose,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Stakow, Reicherskreuz, Groß Drewitz, Sembten, Lauschütz, Krayne, Lübbinchen, Grano, Pinnow, Bärenklau, Schenkendöbern und Atterwasch,

Gemeinde Guben mit den Gemarkungen Bresinchen, Guben und Deulowitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Zechin,

Gemeinde Bleyen-Genschmar,

Gemeinde Golzow,

Gemeinde Küstriner Vorland,

Gemeinde Alt Tucheband,

Gemeinde Reitwein,

Gemeinde Podelzig,

Gemeinde Letschin mit der Gemarkung Sophienthal,

Gemeinde Seelow – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Vierlinden – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Lindendorf – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Fichtenhöhe – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Lebus mit den Gemarkungen Lebus und Mallnow – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Bad Muskau,

Gemeinde Krauschwitz i.d. O.L. östlich der Linie: Straßenzug B115/B156 nördlicher Teil (Jämlitzer Weg) bis Abzweig Forstweg, weiter entlang des Wildzaunes: Forstweg – Bautzener Straße – Waldstück „Drachenberge” – S126 bis B115,

Gemeinde Hähnichen östlich der B115,

Gemeinde Horka nördlich der Bahnstrecke DB6207 „Roßlau (Elbe) – Horka – Grenze DE/PL”,

Gemeinde Neißeaue nördlich der Bahnstrecke DB6207 „Roßlau (Elbe) – Horka – Grenze DE/PL”,

Gemeinde Niesky östlich der B115 und nördlich der Bahnstrecke DB6207 „Roßlau (Elbe) – Horka – Grenze DE/PL”,

Gemeinde Rietschen östlich der B115,

Gemeinde Rothenburg/O.L. nördlich der Bahnstrecke DB6207 „Roßlau (Elbe) – Horka – Grenze DE/PL”,

Gemeinde Weißkeißel östlich der B115 sowie Gebiet westlich der B115 und nördlich der S126 (Friedhof).

III. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole region of Blagoevgrad,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Gabrovo,

the whole region of Kardzhali,

the whole region of Lovech,

the whole region of Montana,

the whole region of Pleven,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Ruse,

the whole region of Shumen,

the whole region of Silistra,

the whole region of Sliven,

the whole region of Sofia city,

the whole region of Sofia Province,

the whole region of Targovishte,

the whole region of Vidin,

the whole region of Varna,

the whole region of Veliko Tarnovo,

the whole region of Vratza,

in Burgas region:

the whole municipality of Burgas,

the whole municipality of Kameno,

the whole municipality of Malko Tarnovo,

the whole municipality of Primorsko,

the whole municipality of Sozopol,

the whole municipality of Sredets,

the whole municipality of Tsarevo,

the whole municipality of Sungurlare,

the whole municipality of Ruen,

the whole municipality of Aytos.

2.   Lettország

Lettországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Aizputes novada Kalvenes pagasta daļa uz austrumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz ziemeļiem no autoceļa A9, uz austrumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz austrumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296,

Kuldīgas novada, Laidu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1296,

Skrundas novada Rudbāržu, Nīkrāces pagasts, Raņķu pagasta daļa uz dienvidiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasts (izņemot pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes), Skrundas pilsēta,

Vaiņodes novada Embūtes pagasta daļa uz ziemeļiem autoceļa P116, P106.

3.   Litvánia

Litvániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Jurbarko rajono savivaldybė: Seredžiaus ir Juodaičių seniūnijos,

Kauno rajono savivaldybė: Čekiškės seniūnija, Babtų seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio A1ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į rytus nuo kelio Nr. 1907,

Kėdainių rajono savivaldybė: Pernaravos seniūnija ir Josvainių seniūnijos pietvakarinė dalis tarp kelio Nr. 229 ir Nr. 2032,

Plungės rajono savivaldybė: Alsėdžių, Babrungo, Paukštakių, Platelių ir Žemaičių Kalvarijos seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Ariogalos ir Ariogalos miesto seniūnijos,

Skuodo rajono savivaldybės: Barstyčių, Notėnų ir Šačių seniūnijos.

4.   Lengyelország

Lengyelországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Bisztynek i Bartoszyce z miastem Bartoszyce w powiecie bartoszyckim,

gminy Kiwity i Lidzbark Warmiński z miastem Lidzbark Warmiński w powiecie lidzbarskim,

gminy Łukta, Morąg, Miłakowo, część gminy Małdyty położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy Miłomłyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy wiejskiej Ostróda położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 oraz na północ od drogi nr 16, część miasta Ostróda położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr w powiecie ostródzkim,

powiat olecki,

gminy Barczewo, Gietrzwałd, Jeziorany, Jonkowo, Dywity, Dobre Miasto, Purda, Stawiguda, Świątki, część gminy Olsztynek położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr S51 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Ameryka oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą S51 do północnej granicy gminy, łączącej miejscowości Mańki – Mycyny – Ameryka w powiecie olsztyńskim,

powiat miejski Olsztyn,

w województwie podlaskim:

część gminy Bakałarzewo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę 653 biegnącej od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 1122B oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1122B biegnącą od drogi 653 w kierunku południowym do skrzyżowania z drogą 1124B i następnie na południowy – zachód od drogi nr 1124B biegnącej od skrzyżowania z drogą 1122B do granicy z gminą Raczki w powiecie suwalskim,

w województwie mazowieckim:

gminy Łaskarzew z miastem Łaskarzew, Maciejowice, Sobolew, Trojanów, Żelechów, część gminy Wilga położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły, część gminy Górzno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Łąki i Górzno biegnącą od wschodniej granicy gminy, następnie od miejscowości Górzno na południe od drogi nr 1328W biegnącej do drogi nr 17, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od drogi nr 17 do zachodniej granicy gminy przez miejscowości Józefów i Kobyla Wola w powiecie garwolińskim,

część gminy Iłża położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 w powiecie radomskim,

gmina Kazanów w powiecie zwoleńskim,

gminy Ciepielów, Lipsko, Rzeczniów i Sienno w powiecie lipskim,

w województwie lubelskim:

powiat tomaszowski,

gminy Białopole, Dubienka, Kamień, Żmudź, część gminy Dorohusk położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Wojsławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę 1839L, część gminy Leśniowice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę 1839L w powiecie chełmskim,

gmina Rudnik i część gminy Żółkiewka położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

powiat zamojski,

powiat miejski Zamość,

powiat biłgorajski,

powiat hrubieszowski,

gminy Dzwola i Chrzanów w powiecie janowskim,

gmina Serokomla w powiecie łukowskim,

gminy Abramów, Kamionka, Michów, Lubartów z miastem Lubartów, Firlej, Jeziorzany, Kock, Ostrówek w powiecie lubartowskim,

gminy Kłoczew, Stężyca, Ułęż i część gminy Ryki położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie ryckim,

gmina Baranów w powiecie puławskim,

w województwie podkarpackim:

gminy Cieszanów, Horyniec – Zdrój, Narol i Stary Dzików w powiecie lubaczowskim,

gminy Kuryłówka, Nowa Sarzyna, miasto Leżajsk, część gminy wiejskiej Leżajsk położona na północ od miasta Leżajsk oraz część gminy wiejskiej Leżajsk położona na wschód od linii wyznaczonej przez rzekę San, w powiecie leżajskim,

gminy Krzeszów, Rudnik nad Sanem, część gminy Harasiuki położona na południe od linii wyznaczona przez drogę nr 1048 R, część gminy Ulanów położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Tanew, część gminy Nisko położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 oraz na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 19, część gminy Jeżowe położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie niżańskim,

gminy Chłopice, Jarosław z miastem Jarosław, Laszki, Wiązownica, Pawłosiów, Radymno z miastem Radymno, w powiecie jarosławskim,

gmina Stubno w powiecie przemyskim,

część gminy Kamień położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie rzeszowskim,

gminy Adamówka, Sieniawa, Tryńcza, miasto Przeworsk, część gminy wiejskiej Przeworsk położona na wschód od miasta Przeworsk i na wschód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 biegnącą od granicy z gminą Tryńcza do granicy miasta Przeworsk, część gminy Zarzecze położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1594R biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zarzecze oraz na północ od linii wyznaczonej przez drogi nr 1617R oraz 1619R biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie przeworskim,

w województwie lubuskim:

gminy Nowa Sól i miasto Nowa Sól, Otyń oraz część gminy Kożuchów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na wschód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na południowy wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Babimost, Czerwieńsk, Kargowa, Świdnica, Zabór, część gminy Bojadła położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy i część gminy Sulechów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 w powiecie zielonogórskim,

część gminy Niegosławice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

powiat miejski Zielona Góra,

gminy Skąpe, Szczaniec i Zbąszynek w powiecie świebodzińskim,

gminy Bobrowice, Dąbie, Krosno Odrzańskie i część gminy Bytnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

część gminy Trzciel położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie międzyrzeckim,

w województwie wielkopolskim:

gmina Zbąszyń, część gminy Miedzichowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Nowy Tomyśl położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie nowotomyskim,

gmina Siedlec w powiecie wolsztyńskim,

część gminy Rakoniewice położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie grodziskim,

gminy Chocz, Czermin, Gołuchów, Pleszew i część gminy Gizałki położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 w powiecie pleszewskim,

część gminy Grodziec położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 w powiecie konińskim,

gminy Blizanów, Stawiszyn, Żelazków w powiecie kaliskim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Jerzmanowa, Żukowice, część gminy Kotla położona na południe od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gminy Gaworzyce, Radwanice i część gminy Przemków położona na północ od linii wyznaczonej prze drogę nr 12 w powiecie polkowickim,

w województwie świętokrzyskim:

część gminy Brody położona na wschód od linii kolejowej biegnącej od miejscowości Marcule i od północnej granicy gminy przez miejscowości Klepacze i Karczma Kunowska do południowej granicy gminy w powiecie starachowickim.

5.   Románia

Romániában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

Zona orașului București,

Județul Constanța,

Județul Satu Mare,

Județul Tulcea,

Județul Bacău,

Județul Bihor,

Județul Bistrița Năsăud,

Județul Brăila,

Județul Buzău,

Județul Călărași,

Județul Dâmbovița,

Județul Galați,

Județul Giurgiu,

Județul Ialomița,

Județul Ilfov,

Județul Prahova,

Județul Sălaj,

Județul Suceava

Județul Vaslui,

Județul Vrancea,

Județul Teleorman,

Judeţul Mehedinţi,

Județul Gorj,

Județul Argeș,

Judeţul Olt,

Judeţul Dolj,

Județul Arad,

Județul Timiș,

Județul Covasna,

Județul Brașov,

Județul Botoșani,

Județul Vâlcea,

Județul Iași,

Județul Hunedoara,

Județul Alba,

Județul Sibiu,

Județul Caraș-Severin,

Județul Neamț,

Județul Harghita,

Județul Mureș,

Județul Cluj,

Județul Maramureş.

6.   Szlovákia

Szlovákiában a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

the whole district of Trebišov.

7.   Olaszország

Olaszországban a következő, III. típusú, korlátozás alatt álló körzetek:

tutto il territorio della Sardegna.


II. MELLÉKLET

AZ I., II. ÉS III. TÍPUSÚ, KORLÁTOZÁS ALATT ÁLLÓ KÖRZETEKBEN TALÁLHATÓ, TARTOTT SERTÉSFÉLÉKKEL FOGLALKOZÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ MEGERŐSÍTETT BIOLÓGIAI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

(a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerint)

1.   

Az érintett tagállamok I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteiben található, tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítményekre a következő, a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja szerinti megerősített biológiai védelmi intézkedések vonatkoznak az alábbi szállítmányok engedélyezett mozgatása esetén:

a)

az I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekben tartott sertésféléknek e körzeteken kívülre történő mozgatása a 22., 23., 24., 25., 28. és 29. cikknek megfelelően;

b)

a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó szaporítóanyagoknak e körzeten kívülre történő mozgatása a 31. és 32. cikknek megfelelően;

c)

a II. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó állati melléktermékeknek e körzeten kívülre történő mozgatása a 35. és 37. cikknek megfelelően;

d)

a II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben tartott sertésféléktől származó friss húsnak és húskészítményeknek, köztük állati beleknek e körzeteken kívülre történő mozgatása a 38., 39. és 40. cikknek megfelelően.

2.   

Az érintett tagállamok I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzeteiben található, tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítményeket üzemeltető felelős személyek az említett körzeteken kívülre történő engedélyezett mozgatás esetén biztosítják, hogy a tartott sertésfélékkel foglalkozó létesítményekben a következő megerősített biológiai védelmi intézkedések kerüljenek alkalmazásra:

a)

a tartott sertésfélék sem közvetlenül, sem közvetve nem érintkezhetnek legalább a következőkkel:

i.

más létesítményekből származó egyéb tartott sertésfélék;

ii.

vadon élő sertésfélék;

b)

megfelelő higiéniai intézkedések végrehajtása, például a ruházat és lábbeli cseréje a sertésfélék tartására szolgáló helyiségekbe való belépéskor és azok elhagyásakor;

c)

kézmosás és -fertőtlenítés, valamint a lábbeli fertőtlenítése a sertésfélék tartására szolgáló helyiségek bejáratánál;

d)

a tartott sertésfélékkel való mindennemű érintkezés mellőzése a vadon élő sertésféléket érintő vadászatot vagy a vadon élő sertésfélékkel való bármilyen egyéb érintkezést követő legalább 48 órán keresztül;

e)

illetéktelen személyek vagy szállítóeszközök kitiltása a létesítményből, így a sertésfélék tartására szolgáló helyiségekből is;

f)

megfelelő nyilvántartás vezetése a sertésfélék tartására szolgáló létesítménybe belépő személyekről és szállítóeszközökről;

g)

a létesítmény sertésfélék tartására szolgáló helyiségeinek és épületeinek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

i.

kialakításuk megakadályozza minden más állat belépését a helyiségekbe és épületekbe, és nem engedi, hogy az ilyen állatok érintkezésbe léphessenek a tartott sertésfélékkel, illetve azok takarmányával és almozóanyagával;

ii.

a helyiségekben és épületekben lehetőség van a kézmosásra és -fertőtlenítésre;

iii.

a helyiségek kialakítása lehetővé teszi azok tisztítását és fertőtlenítését;

iv.

a sertésfélék tartására szolgáló helyiségek bejáratánál megfelelő öltözők állnak rendelkezésre a lábbelik és ruhák cseréjéhez;

h)

állatbiztos kerítés legalább a sertésfélék tartására szolgáló helyiségek, illetve a takarmány és alom tárolására szolgáló épületek körül;

i)

érvényben van egy, az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott biológiai védelmi terv, amely figyelembe veszi a létesítmény profilját és a nemzeti jogszabályokat; az említett biológiai védelmi tervnek tartalmaznia kell legalább a következőket:

i.

„tiszta” és „piszkos” területek kijelölése a gazdaság típusának megfelelően, például öltözők, zuhanyzók és ebédlő kialakítása;

ii.

az újonnan érkezett tartott sertésfélék létesítménybe való beléptetésére vonatkozó logisztikai eljárások kialakítása és adott esetben felülvizsgálata;

iii.

a létesítmények, szállítóeszközök és felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére, valamint a személyzeti higiéniára vonatkozó eljárások;

iv.

a személyzet helybeni étkezésére vonatkozó szabályok és adott esetben (amennyiben szükséges) a sertésfélék tartására vonatkozó tilalom elrendelése a személyzet számára;

v.

célzott, rendszeres időközönként megtartott tájékoztató képzés a létesítményben dolgozó személyzet számára;

vi.

logisztikai intézkedések bevezetése és adott esetben felülvizsgálata annak biztosítására, hogy a különböző járványügyi egységek megfelelően el legyenek különítve, és hogy a sertésfélék sem közvetlenül, sem közvetve ne kerüljenek érintkezésbe állati melléktermékekkel vagy más egységekkel;

vii.

a helyiségeken vagy épületeken végzett építési vagy javítási munkák idejére a biológiai védelmi követelmények végrehajtását biztosító eljárások és utasítások;

viii.

a biológiai védelmi intézkedések végrehajtását vizsgáló belső ellenőrzés vagy önértékelés.


2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/65


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/606 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. április 14.)

az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet I., IV–XIII. és XVI. mellékletének a Belarusznak, valamint az Egyesült Királyságnak és Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőségnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékébe való felvétele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészíti az (EU) 2017/625 rendeletet a harmadik országokból vagy azok régióiból származó, egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételek tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az említett állatok és áruk megfeleljenek az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott szabályokban előírt alkalmazandó élelmiszer-biztonsági követelményeknek vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek. E feltételek közé tartozik azon emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk azonosítása, amelyek kizárólag az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy régiókból léphetnek be az Unióba.

(2)

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3)2021. április 21-től hatályon kívül helyezett 798/2008/EK (4), 119/2009/EK (5), 206/2010/EU (6) és 605/2010/EU (7) bizottsági rendelet, valamint az (EU) 2021/405 bizottsági végrehajtási rendelettel (8)2021. április 21-től hatályon kívül helyezett (EU) 2019/626 bizottsági végrehajtási rendelet (9) megállapítja az egyes állatok és áruk Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeit. A 2021. április 21-től alkalmazandó (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet felváltja a 798/2008/EK, a 119/2009/EK, a 206/2010/EU és a 605/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint az (EU) 2019/626 végrehajtási rendeletben szereplő, élelmiszer-biztonsági követelményekre vonatkozó jegyzékeket.

(3)

Belarusz szerepel az (EU) 2019/626 végrehajtási rendelet II. mellékletében szereplő azon harmadik országok jegyzékében, amelyekből a kagylóktól, tüskésbőrűektől, zsákállatoktól és tengeri haslábúaktól eltérő halászati termékek Unióba történő beléptetése engedélyezett, és rendelkezik az akvakultúrára vonatkozó maradékanyag-megfigyelési tervvel, amelyet a 2011/163/EU bizottsági határozat (10) 1. cikkének megfelelően jóváhagytak. Ezért megfelelő bizonyítékok és garanciák állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy Belarusz megfeleljen a kagylóktól, tüskésbőrűektől, zsákállatoktól és tengeri haslábúaktól eltérő halászati termékeknek – beleértve az akvakultúrából származókat is – az Unióba való beléptetésére vonatkozóan az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a)–f) pontjában foglalt követelményeknek. Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet IX. mellékletében foglalt jegyzékben a Belaruszhoz jelenleg kapcsolódó „kizárólag vadon fogás” megjegyzést törölni kell annak érdekében, hogy engedélyezni lehessen az említett harmadik országból, akvakultúrából származó halászati termékek Unióba való beléptetését.

(4)

Az (EU) 2020/2205 (11), az (EU) 2020/2206 (12), az (EU) 2020/2204 (13), az (EU) 2020/2207 (14) és az (EU) 2020/2209 bizottsági végrehajtási rendelet (15) az Egyesült Királyságnak és Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőségnek az emberi fogyasztásra szánt bizonyos állatoknak és áruknak az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok és harmadik országbeli régiók jegyzékébe való bejegyzése tekintetében módosította a 798/2008/EK, a 119/2009/EK, a 206/2010/EU és a 605/2010/EU rendeletet, valamint az (EU) 2019/626 végrehajtási rendeletet.

(5)

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet nem vette fel e jegyzékekbe az Egyesült Királyságot, valamint Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőséget. Az említett végrehajtási rendeletet ezért módosítani kell az említett bejegyzések felvétele érdekében.

(6)

Az Egyesült Királyság megfelelő bizonyítékokat és garanciákat nyújtott annak biztosítására, hogy azon állatok és áruk, amelyeknek az Egyesült Királyságból, valamint Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőségből az Unióba történő beléptetése engedélyezett, megfeleljenek az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a)–e) pontjában meghatározott követelményeknek.

(7)

Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság által jóváhagyott, a maradékanyagokkal szembeni védekezésre irányuló program megléte, végrehajtása és az arra vonatkozó tájékoztatás adott esetben további feltétele annak, hogy a harmadik országokat vagy harmadik országbeli régiókat felvegyék az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe. A jóváhagyott maradékanyag-megfigyelési tervekkel rendelkező harmadik országok jegyzékét a 2011/163/EU határozat melléklete tartalmazza, amelyet az Egyesült Királyság, valamint Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőség által benyújtott maradékanyag-megfigyelési tervek jóváhagyása tekintetében az (EU) 2020/2218 bizottsági végrehajtási határozat (16) módosított.

(8)

Figyelembe véve az Egyesült Királyság által szolgáltatott bizonyítékokat és garanciákat, az említett harmadik országot és Guernsey, Man-sziget és Jersey koronafüggőséget fel kell venni az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet I., IV–XIII. és XVI. mellékletébe, az uniós jognak Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének a szóban forgó jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett 5. cikke (4) bekezdésével összhangban – történő alkalmazásának sérelme nélkül. Nincs szükség az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének a)–f) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelés újraértékelésére.

(9)

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet I., IV–XIII. és XVI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Mivel az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kell alkalmazni.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet I., IV–XIII., XVI. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 131., 2019.5.17., 18. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).

(4)  A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).

(5)  A Bizottság 119/2009/EK rendelete (2009. február 9.) a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának a Közösségbe irányuló behozatalára, illetve a Közösség területén történő átszállítására feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének felállításáról, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 39., 2009.2.10., 12. o.).

(6)  A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2010. március 12.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(7)  A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2021/405 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Unióba történő beléptetése tekintetében az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeinek a megállapításáról (HL L 114., 2021.3.31., 118. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2019/626 végrehajtási rendelete (2019. március 5.) az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Európai Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeiről, valamint az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet e jegyzékek tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 31. o.).

(10)  A Bizottság 2011/163/EU határozata (2011. március 16.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2020/2205 végrehajtási rendelete (2020. december 22.) a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének az Egyesült Királyságnak és Guernsey koronafüggőségnek a baromfi- és baromfitermék-szállítmányok Unióba történő behozatala vagy Unión keresztül történő átszállítása céljából engedélyezett harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékébe való bejegyzése tekintetében történő módosításáról (HL L 438., 2020.12.28., 11. o.).

(12)  A Bizottság (EU) 2020/2206 végrehajtási rendelete (2020. december 22.) a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének az Egyesült Királyságnak a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok vagy azok részei jegyzékébe való bejegyzése tekintetében történő módosításáról (HL L 438., 2020.12.28., 15. o.).

(13)  A Bizottság (EU) 2020/2204 végrehajtási rendelete (2020. december 22.) a 206/2010/EU rendelet I. és II. mellékletének az Egyesült Királyság és koronafüggőségeinek az egyes állatok és friss hús Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, vagy azok területei és részei jegyzékébe való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 438., 2020.12.28., 7. o.).

(14)  A Bizottság (EU) 2020/2207 végrehajtási rendelete (2020. december 22) a 605/2010/EU rendelet I. mellékletének az Egyesült Királyság és koronafüggőségeinek az emberi fogyasztásra szánt nyers tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek Unióba történő behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok, illetve harmadik országokon belüli országrészek jegyzékébe való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 438., 2020.12.28., 18. o.).

(15)  A Bizottság (EU) 2020/2209 végrehajtási rendelete (2020. december 22.) az (EU) 2019/626 bizottsági végrehajtási rendelet I., II. és III. mellékletének az Egyesült Királyság és koronafüggőségeinek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Európai Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékébe való felvétele tekintetében történő módosításáról (HL L 438., 2020.12.28., 24. o.).

(16)  A Bizottság (EU) 2020/2218 végrehajtási határozata (2020. december 22.) a 2011/163/EU határozat mellékletének az Egyesült Királyság és koronafüggőségei által benyújtott szermaradék-megfigyelési tervek jóváhagyása tekintetében történő módosításáról (HL L 438., 2020.12.28., 63. o.).


MELLÉKLET

Az (EU) 2021/405 végrehajtási rendelet I., IV–XIII. és XVI. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az I. melléklet a következő bejegyzéssel egészül ki a Svájcra és az Új-Zélandra vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*1)

 

2.

a IV. melléklet a következő bejegyzéssel egészül ki a Svájcra és a Japánra vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*2)

 

3.

az V. melléklet a következő bejegyzéssel egészül ki a Kínára és az Észak-Macedóniára vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*3)

 

4.

a VI. melléklet a következő bejegyzéssel egészül ki a Kanadára és a Grönlandra vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*4)

 

5.

a VII. melléklet a következő bejegyzéssel egészül ki a Kínára és a Grönlandra vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*5)

A

A

A

A

A

6.

a VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a Chilére és a Grönlandra vonatkozó bejegyzés közé a következő bejegyzéseket kell beilleszteni:

„GB

Egyesült Királyság (*6)

 

GG

Guernsey

Kizárólag vadon fogás

b)

a Grönlandra és a Jamaicára vonatkozó bejegyzés közé a következő bejegyzéseket kell beilleszteni:

„IM

Man-sziget

 

JE

Jersey

Kizárólag vadon fogás”

7.

a IX. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a Belaruszra vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi szöveg lép:

„BY

Belarusz”

 

b)

a Gabonra és a Grenadára vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„GB

Egyesült Királyság (*7)

 

c)

a Grúziára és a Ghánára vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„GG

Guernsey

Kizárólag vadon fogás”

d)

az Izraelre és az Indiára vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„IM

Man-sziget”

 

e)

az Iránra és a Jamaicára vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„JE

Jersey

Kizárólag vadon fogás”

8.

a X. melléklet a következő bejegyzésekkel egészül ki a Svájcra és a Japánra vonatkozó bejegyzések között:

„GB

Egyesült Királyság (*8)

 

GG

Guernsey

 

IM

Man-sziget

 

JE

Jersey

 

9.

a XI. melléklet a következőképpen módosul:

a)

az Egyiptomra és a Ghánára vonatkozó bejegyzés közé a következő bejegyzéseket kell beilleszteni:

„GB

Egyesült Királyság (*9)

 

GG

Guernsey

 

b)

az Indonéziára és az Indiára vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„IM

Man-sziget”

 

c)

az Indiára és a Marokkóra vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„JE

Jersey”

 

10.

a XII. melléklet a következőképpen módosul:

a)

a Falkland-szigetekre és a Grönlandra vonatkozó bejegyzés közé a következő bejegyzéseket kell beilleszteni:

„GB

Egyesült Királyság (*10)

 

GG

Guernsey

 

b)

az Izraelre és az Indiára vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„IM

Man-sziget”

 

c)

az Indiára és a Japánra vonatkozó bejegyzések közé a következő bejegyzést kell beilleszteni:

„JE

Jersey”

 

11.

a XIII. melléklet a következő bejegyzésekkel egészül ki a Kínára és a Grönlandra vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*11)

 

GG

Guernsey

 

12.

a XVI. melléklet a következő bejegyzésekkel egészül ki a Svájcra és az Izraelre vonatkozó bejegyzés között:

„GB

Egyesült Királyság (*12)

BPP, DOC, HEP

BPP, DOC, HEP

GG

Guernsey

BPP

BPP



2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/73


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/607 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. április 14.)

a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára kiterjesztett, az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően történő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)

A Tanács az 1193/2008/EK rendelettel (2) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó citromsav behozatalára dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálat megnevezése: az eredeti vizsgálat. Az intézkedések formája egy 6,6–42,7 %-os ad valorem vám volt.

(2)

A 2008/899/EK határozattal (3) az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elfogadta hat kínai exportáló gyártó (köztük az exportáló gyártók egy csoportja) és a Kínai Fém-, Ásvány- és Vegyianyag-Importőrök és -Exportőrök Kereskedelmi Kamarája (a továbbiakban: CCCMC) által együttesen az árra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalásokat. A gyártók a következők voltak: Anhui BBCA Biochemical Co., Ltd. (jelenleg COFCO Bio-Chemical Energy (Yushu) Co., Ltd.); Laiwu Taihe Biochemistry Co., Ltd.; RZBC Co., Ltd. és RZBC (Juxian) Co., Ltd.; TTCA Co., Ltd.; Weifang Ensign Industry Co., Ltd. és Yixing Union Biochemical Co., Ltd. (jelenleg Jiangsu Guoxin Union Energy Co., Ltd.).

(3)

A 2012/501/EU határozattal (4) a Bizottság visszavonta az exportáló gyártók egyike – nevezetesen a Laiwu Taihe Biochemistry Co. Ltd. (a továbbiakban: Laiwu Taihe) – által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását.

(4)

Az (EU) 2015/82 rendelettel (5) a Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálatot követően (a továbbiakban: a korábbi hatályvesztési felülvizsgálat) ismételten bevezette a végleges dömpingellenes intézkedéseket a Kínából származó citromsav behozatalára.

(5)

Az (EU) 2016/32 rendelettel (6) a Bizottság kiterjesztette a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó intézkedéseket a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára.

(6)

Az (EU) 2016/704 rendelettel (7) a Bizottság visszavonta két további társaság kötelezettségvállalását a kötelezettségvállalás megsértésére és annak megvalósíthatatlanságára vonatkozó ténymegállapításokra alapozva, amelyek mindegyike indokolta a kötelezettségvállalás elfogadásának visszavonását.

(7)

Az (EU) 2018/1236 rendelettel (8) a Bizottság megszüntette a Kínából származó citromsav behozatalára vonatkozó intézkedéseknek a Kambodzsában feladott, akár Kambodzsából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalával történő lehetséges kijátszására vonatkozó vizsgálatot.

(8)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vám mértéke 15,3 % és 42,7 % közötti az együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra, míg 42,7 %-os vámtétel alkalmazandó az összes többi vállalattól érkező behozatalra.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(9)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (9) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(10)

A felülvizsgálati kérelmet 2019. október 21-én az N.V. Citrique Belge S.A. és a Jungbunzlauer Austria AG (a továbbiakban: kérelmezők) nyújtották be olyan uniós gyártók nevében, amelyek termelése a citromsav teljes uniós termelésének 100 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(11)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, továbbá az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban kezdeményezte a Kínából származó citromsav behozatalára vonatkozó hatályvesztési felülvizsgálat megindítását. 2020. január 20-án a Bizottság az eljárás megindításáról értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10).

1.4.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(12)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1. és a 2019. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5.   Érdekelt felek

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőket, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket az azokban való részvételre.

(14)

Az érdekelt feleknek szintén lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.6.   Mintavétel

(15)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

1.6.1.   A mintavétel elmaradása az uniós gyártók körében

(16)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság kijelentette, hogy a két ismert uniós gyártónak – a N.V. Citrique Belge S.A. és a Jungbunzlauer Austria AG vállalatoknak – az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 37 napon belül be kell nyújtania a kitöltött kérdőívet. A Bizottság más uniós gyártókat és képviseleti szervezeteket is felkért (ha voltak ilyenek), hogy jelentkezzenek és kérjenek kérdőívet. Más uniós gyártó vagy képviseleti szervezet nem jelentkezett.

1.6.2.   Mintavétel az importőrök körében

(17)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(18)

Egyetlen független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

1.6.3.   Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(19)

A mintavétel szükségességének eldöntéséhez, és adott esetben a minta kiválasztásához a Bizottság valamennyi kínai exportáló gyártót felkért az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk közlésére. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(20)

Az érintett ország négy exportáló gyártója bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába. A benyújtott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(21)

Általánosságban a kínai exportáló gyártók együttműködése elégtelen volt. Ugyanis a Laiwu Taihe, a legnagyobb exportáló gyártó, amely a Kínából az Unióba irányuló export 53 %-át teszi ki, nem működött együtt a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban. A Bizottság ezért a négy együttműködő exportáló gyártó adatait használta.

1.7.   A kérdőívre adott válaszok

(22)

Az eljárás megindításakor a Bizottság az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és a kínai exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet hozzáférhetővé tette az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes oldalán (11). Ezenfelül a Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(23)

A Bizottság a kérelmezőktől, egy importőrtől, négy felhasználótól, valamint négy exportáló gyártótól kapott választ a kérdőívre. A kínai kormány nem válaszolt a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatos kérdőívre.

1.8.   Ellenőrzés

(24)

A Covid19-világjárvány kitörése és a járvány megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt, amelyeket az ügy irataihoz csatolt értesítés (a továbbiakban: Covid19-ről szóló értesítés (12)) ismertet, a Bizottság nem tudta végrehajtani az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokat a kitöltött kérdőívet benyújtó szervezetek telephelyén.

(25)

Ehelyett a Bizottság távolról ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a megállapításaihoz szükségesnek ítélt. A Bizottság a következő vállalkozások/felek esetében végzett távoli összehasonlító ellenőrzéseket:

 

Uniós gyártók:

S.A. Citrique Belge N.V., Tienen, Belgium,

Jungbunzlauer Austria AG, Bécs, Ausztria és Jungbunzlauer Ladenburg GmbH, Ladenburg, Németország;

 

Felhasználók:

Reckitt Benckiser (ENA) BV, Schiphol, Hollandia,

Henkel AG & Co. KGaA, Düsseldorf, Németország;

 

Kínai exportáló gyártók:

COFCO Bio-Chemical Energy (Yushu) Co. Ltd., Changchun, Jilin tartomány, Kínai Népköztársaság,

Jiangsu Guoxin Union Energy Co., Ltd., Yixing, Jiangsu tartomány, Kínai Népköztársaság,

RZBC Group, Rizhao, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság,

Weifang Ensign Industry Co., Ltd., Weifang, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság.

1.9.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához

(26)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn Kínában, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének figyelembevételével indítsa meg.

(27)

Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a kínai exportáló gyártókat arra, hogy bocsássák rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében a citromsav előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. A kért információkat négy kínai exportáló gyártó nyújtotta be.

(28)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett állítólagos jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kérdőívet küldött a kínai kormánynak is. A kínai kormány azonban nem válaszolt a kérdőívre. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(29)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat, és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának helyénvalóságát illetően, továbbá mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. Az eljárás megindításáról szóló értesítésre válaszként a CCCMC a jelentős torzulások fennállásával kapcsolatban észrevételeket tett. Ezen észrevételek részletes elemzése az alábbi 3.2. pontban található.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte tovább, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése szerint egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztása lehet szükséges ahhoz, hogy a rendes értéket torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek alapján határozhassa meg.

(31)

2020. március 5-én a Bizottság feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához a rendes érték meghatározásáról (a továbbiakban: 2020. március 5-i feljegyzés), amelyben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése e) pontja második franciabekezdésének megfelelően az érdekelt felek állásfoglalását kérte azon releváns forrásokkal kapcsolatban, amelyeket felhasználhat a rendes érték meghatározásához (13). E feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. Ezenkívül a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztására vonatkozó szempontok alapján a Bizottság az adott szakaszban Brazíliát, Kolumbiát és Thaiföldet jelölte meg lehetséges reprezentatív országként. 2020. március 13-án a Bizottság a CCCMC kérésére nyilvánosságra hozta a 2020. március 5-i feljegyzés IV. mellékletét, amely tartalmazza a nyilvánosan elérhető Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) (14) adatait, amelyek használatát a Bizottság szolgálatai a 2020. március 5-i feljegyzésben felsorolt alapanyagok és melléktermékek esetében javasolták.

(32)

A Bizottság lehetőséget biztosított az érdekelt feleknek észrevételeik megtételére. Négy kínai exportáló gyártó, a CCCMC, valamint a kérelmezők fogalmaztak meg észrevételeket. A kínai kormány nem tett észrevételt.

(33)

A Bizottság a március 5-i feljegyzés nyomán beérkezett észrevételekre egy második, a rendes érték megállapításához felhasznált forrásokról készített 2020. november 30-i feljegyzésben reagált (a továbbiakban: 2020. november 30-i feljegyzés) (15). A Bizottság összeállította a termelési tényezők ideiglenes jegyzékét, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálat adott szakaszában Kolumbiát kívánja az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése szerinti reprezentatív országként használni. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban. A kérelmezőktől, valamint a CCCMC-től érkezett észrevétel. Ezen észrevételek részletes elemzése az alábbi 3.3. és 3.4. pontban található.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(34)

A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban és az előző hatályvesztési felülvizsgálatban, azaz a jelenleg a 2918 14 00 és ex 2918 15 00 KN-kód (TARIC-kód: 2918150011 és 2918150019) alá sorolt citromsav és trinátrium-citrát dihidrát (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(35)

A citromsavat széles körben, például háztartási tisztítószerekben, italokban, élelmiszerekben, kozmetikumokban és gyógyszerekben használják savanyítószerként és pH-szabályozóként. Fő nyersanyagai a következők: cukor/melasz, tápióka, kukorica vagy (gabonafélékből nyert) glükóz, valamint a szénhidrátok merítéses, mikrobiális fermentációjához szükséges különböző anyagok.

2.2.   A hasonló termék

(36)

Amint az eredeti vizsgálat és az előzetes hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

az érintett országból származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék;

az érintett ország belföldi piacán előállított és értékesített termék; valamint

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(37)

Ezért e termékeket az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

2.3.   A termékkört érintő állítások

(38)

A Bizottsághoz a termékkörrel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A CCCMC az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben megjegyezte, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott felülvizsgálat tárgyát képező termék lefedi az eredeti intézkedések hatálya alá vont terméktípusokat, valamint az első hatályvesztési felülvizsgálat hatálya alá vont terméktípusokat.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(39)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(40)

Az együttműködő exportáló gyártók teljes bejelentett termelési kapacitása nagyjából a teljes becsült kínai termelési kapacitás 72 %-át tette ki. Az együttműködés alacsony szintje miatt a 18. cikket alkalmazva a Bizottság a rendelkezésre álló tényekre alapozta a kínai citromsavpiaccal – többek között a termeléssel, a kapacitással és a szabad kapacitással – kapcsolatos ténymegállapításait.

(41)

A dömping folytatódásának valószínűségével kapcsolatos, az alábbiakban ismertetett ténymegállapítások különösen a felülvizsgálati kérelemben foglalt információkon, a Bizottság részére a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban szolgáltatott adatokra (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis) épülő statisztikákon, a vizsgálat megindításakor a mintavételezéssel kapcsolatban kapott válaszokon, valamint a kitöltött kérdőíveken alapultak. A Bizottság emellett egyéb nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a GTA és az Orbis Bureau van Dijk (16) (a továbbiakban: Orbis) adatbázisokból származó adatokat is felhasznált.

3.2.   Rendes érték

(42)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(43)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni, és annak tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét.

(44)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.2.1.   Jelentős torzulások fennállása

3.2.1.1.   Bevezetés

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt meghatározás szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

„a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak;

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében;

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések;

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése;

a bérköltségek torzult volta;

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe”.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Ráadásul ugyanazok a ténybeli körülmények vehetők alapul a lista egy vagy több eleme fennállásának igazolásához. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(48)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (a továbbiakban: jelentés vagy Kínáról szóló jelentés) (17), amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy megcáfolják a vizsgálat megindításakor a vizsgálat irataiban foglalt bizonyítékokat, észrevételt tegyenek azokkal kapcsolatban, vagy kiegészítsék azokat. A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(49)

Azon túlmenően, hogy megismételte a jelentésben – különösen a vegyipar kapcsán – tett ténymegállapításokat, a kérelmező által benyújtott felülvizsgálati kérelem további információkat tartalmazott az Amerikai Egyesült Államok által korábban a citromsavra vonatkozóan kezdeményezett dömpingellenes eljárásokkal és különösen a legutóbbi eljárás ténymegállapításaival kapcsolatban, amint az a Kiegyenlítő vám igazgatási felülvizsgálatának végső eredményére vonatkozó kérdések és határozati feljegyzés: citromsav és egyes citrátsók (2015. december 7.) című dokumentumban közzétételre került. A kérelmező különösen az alábbiakkal kapcsolatos ténymegállapításokra hivatkozott: politikai jellegű hitelezés (az állami tulajdonú bankok által a citromsavágazat részére nyújtott hitelek kamatlábai alacsonyabbak, mint a kereskedelmi kamatlábak); alacsonyabb jövedelemadók (a citromsavágazatnak gazdasági előnye származott az alacsonyabb jövedelemadókból és a hazai berendezésének beszerzése után adójóváírásokat igényeltek); kedvezőbb áron történő hozzájutás a kiegészítő nyersanyagokhoz, különösen a vegyi anyagokhoz, beleértve a kénsavat, a marólúgot, az összesülő kazánszenet, a kalcium-karbonátot vagy a mészt; földterületek (a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében szerzett földhasználati jogokkal kapcsolatos ténymegállapítások); villamos energia (az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának ténymegállapítása, miszerint a vizsgált vállalat számára a megfelelő ellenszolgáltatásnál kisebb összeg fejében biztosítottak villamos energiát), valamint a vizsgált vállalat közvetlen pénzátutalások és környezetvédelmiadó-jóváírás formájában támogatásokban részesült.

(50)

A (23) és a (28) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormány nem fogalmazott meg olyan észrevételeket vagy szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztják vagy cáfolják az ügy iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt, valamint a kérelmező által kiegészítésül szolgáltatott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a jelen ügyre való alkalmazása indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(51)

Az ügy megindítására válaszul a CCCMC észrevételeket tett azon együttműködő gyártók nevében, amelyek a CCCMC tagjai.

(52)

Először: a CCCMC előadta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a WTO jogszabályaival. A CCCMC azt állította, hogy a WTO dömpingellenes megállapodása (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) nem ismeri el a jelentős torzulások fogalmát a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében, amely csak akkor engedi meg a rendes érték kiszámítását, ha a szokásos kereskedelmi forgalomban nem kerül sor értékesítésre. A CCCMC megjegyezte, hogy e cikk nem említ jelentős torzulásokat, amely lehetővé tenné a rendes érték képzését. Másodszor: a CCCMC azt állította, hogy még akkor is, ha a jelentős torzulások fogalma összhangban állna a WTO jogszabályaival, a számtanilag képzett értéket a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével, valamint az említett cikknek az „EU–biodízel” ügyben (DS478) a WTO Fellebbezési Testülete által közölt értelmezésével összhangban kell kiszámítani. Harmadszor: a CCCMC azt állította, hogy annak ellenére, hogy a „szokásos kereskedelmi forgalom” fogalma nincsen kifejezetten meghatározva a dömpingellenes megállapodásban, a 2.2.1. cikk előírja, hogy egy termék értékesítése a következő teljesülése esetén nem tekinthető rendes kereskedelmi ügyletnek, és elhanyagolható: „ha […] az eladások megfelelően hosszú időtartam alatt történtek, lényeges mennyiségben és olyan áron, amely észszerű időn belül nem fedezi az összes költséget […]”. Negyedszer: a dömpingellenes megállapodás előírja, hogy a rendes értéket a származási ország ár- vagy költségszintjét tükröző eladási árak vagy költségek alapján kell meghatározni. Ezért a reprezentatív ország adatai alapján számított ár nem tükrözheti az exportáló országban érvényesülő ár- és költségszintet. A CCCMC szerint a WTO jogszabályainak egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé harmadik országból származó adatok felhasználását.

(53)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezése teljes mértékben összeegyeztethető az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel és a CCCMC által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. A Bizottság álláspontja szerint – a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület az EU–biodízel (DS473) ügyben kifejtett véleményével összhangban – az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló ország költségei és árai nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére ez a rendelkezés az előállítási és értékesítési költségeknek torzulatlan árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulatlan árakat is. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(54)

Másodszor: a CCCMC előadta, hogy a jelen ügyben nincs bizonyíték a jelentős torzulásokra. Először: a CCCMC előadta, hogy a kérelmezők nem nyújtottak be elegendő bizonyítékot az alaprendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban az eljárás megindítását indokoló jelentős torzulások fennállására vonatkozóan, különösen mivel a bizonyítékok nagyon általánosak voltak, és nem kizárólag a citromsavágazatra vonatkoztak. Másodszor: a jelentést 2017 decemberében tették közzé, míg a szóban forgó vizsgálat felülvizsgálati időszaka 2019-re terjedt ki. Ezért a jelentésben összegyűjtött bizonyítékok elavultak voltak, és nem tükrözték a szóban forgó esetben a citromsavágazat helyzetét. Harmadszor: az USA – Kiegyenlítő intézkedések (Kína) (21.5. cikk) (DS437) ügyben a Fellebbezési Testület megállapította, hogy „meg kell állapítani a kormányzati beavatkozásból fakadó ártorzulás fennállását, és megfelelő magyarázattal kell szolgálni arra”, és hogy „a meghatározásnak […] eseti alapon kell történnie”. Ezért a CCCMC azt állította, hogy a jelentés nem megfelelő forrás ahhoz, hogy azt a citromsavágazattal kapcsolatban bizonyítékként felhasználják, mivel az a tágabb értelemben vett vegyipari ágazat torzulásait ismerteti. Negyedszer: a CCCMC azzal érvelt, hogy a kérelmezők által említett egyesült államokbeli dömpingellenes eljárások a jelenlegi ügyben nem relevánsak, mivel a felülvizsgálati időszak előtt tett ténymegállapításokra vonatkoznak.

(55)

Válaszul a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 4.1. pontja a kínai citromsavpiac számos elemére hivatkozott annak alátámasztására, hogy e piacot is érintik a kínai nyersanyag-, petrolkémiai és vegyipari ágazatok torzulásai. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben felsorolt bizonyítékok elégségesek a vizsgálatnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő megindításához. Ezenkívül, bár a más országok hatóságai által lefolytatott dömpingvizsgálatok megállapításai nem bizonyítják automatikusan a torzulásokat az EU dömpingellenes vizsgálataiban, szolgáltathatnak releváns bizonyítékokat annak szemléltetésére, hogy fennállnak bizonyos rendellenességek az exportáló ország piacán, ahogy az a jelen esetben a kínai citromsavágazat esetében is történt.

(56)

Ami a jelentés elavult voltával kapcsolatos érvelést illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy mindeddig nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a jelentés elavult volna. Éppen ellenkezőleg, a Bizottság különösen azt jegyezte meg, hogy a jelentésben szereplő fő szakpolitikai dokumentumok és bizonyítékok – beleértve a vonatkozó ötéves terveket és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó jogszabályokat is – a felülvizsgálati időszak alatt is relevánsak voltak, továbbá sem a CCCMC, sem más felek nem bizonyították, hogy ez a helyzet már ne állna fenn.

(57)

A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az „USA – Kiegyenlítő intézkedések (Kína)” (DS437) ügy nem érintette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását, amely a jelen vizsgálat során a rendes érték meghatározásának releváns jogalapja. Az érintett vita egy másik ténybeli helyzetre, továbbá a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás, nem pedig a dömpingellenes megállapodás értelmezésére vonatkozott. Mindenesetre, a fenti (49) és (55) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, a benyújtott bizonyítékok egyértelműen a kínai citromsavpiachoz és így a jelen ügyben vizsgált termékhez kapcsolódtak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(58)

A CCCMC utolsó érvelését illetően, miszerint az Egyesült Államok dömpingellenes eljárásának ténymegállapításai ebben az esetben nem relevánsak, a Bizottság megjegyzi, hogy a kérelmező által az eljárás megindításáról szóló értesítésben felsorolt bizonyítékok az egyesült államokbeli vizsgálatok eredményein túlmenően más ténymegállapításokat is tartalmaztak, így különösen a jelentésen alapuló számos bizonyítékot. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a bizonyítékok elégségesek a vizsgálatnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő megindításához. Noha az Egyesült Államok vizsgálatára a felülvizsgálati időszak előtt került sor, a kérelmezők által az eljárás megindításával kapcsolatban tett észrevételek még inkább alátámasztották a kínai piacon tapasztalható szabálytalanságokra utaló jeleket.

(59)

Ezenkívül a CCCMC észrevételeket tett a rendes érték meghatározásának forrásaival kapcsolatos első feljegyzés kapcsán. E beadványban a CCCMC először megismételte az eljárás megindításával kapcsolatosan tett észrevételeit. Másodszor azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint csak azokat az előállítási és értékesítési költségeket szabad torzulásoktól mentes árakkal vagy referenciaértékekkel helyettesíteni, amelyek esetében bizonyítottan fennáll torzulás. Konkrétan a CCCMC megjegyezte, hogy a kérelmezők elmulasztották bizonyítani, hogy a kínai munkaerőköltségek torzultak, ezért a Bizottságnak az exportáló gyártók által jelentett, tényleges munkaerőköltségeket kellett volna felhasználnia. A CCCMC azt állította, hogy észszerűtlen a munkaerőköltségeket egy harmadik ország költségeivel helyettesíteni, mivel ezeket számos tényező befolyásolta, úgymint a kereslet és a kínálat viszonya az érintett piacon, a termelés automatizálásának mértéke és az árucikk árszintje abban a régióban, ahol a gyártók találhatók. A CCCMC hozzátette, hogy a munkaerőköltségek nemcsak a különböző országok, hanem a különböző kínai gyártók között is eltérőek voltak. Ezenkívül a CCCMC megjegyezte, hogy az energiaköltségek számos tényező függvényében változtak, ideértve az energia típusát és elérhetőségét a térségben, az energiatermeléshez alkalmazott technológiát, a kereslet-kínálat viszonyát stb., ezért egy ország energiaárai nem tükrözhetik az energia normál piaci körülmények közötti árszintjét egy másik országban.

(60)

A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a Bizottság a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulásoktól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti minden egyes exportáló gyártóra nézve, a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően. A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja csak abban az esetben engedélyezi a belföldi költségek felhasználását, ha azokról egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem lehetett megállapítani, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásának és értékesítésének egyéni munkaerő- és energiaköltségei és/vagy egyéb inputköltségei torzulástól mentesek lennének. Ahogy azt a 3.2.1.1–3.2.1.9. szakasz bizonyítja, a Bizottság megállapította, hogy a citromsavágazatra jelentős torzulások jellemzők, és nem állt rendelkezésre olyan kétségbevonhatatlan bizonyíték, amely alátámasztotta volna, hogy az egyes exportáló gyártók termelési tényezői torzulástól mentesek.

(61)

Mindenesetre a munkaerő- és energiaköltségek kiszámítása az exportáló gyártók nyilatkozata szerint az előállítási folyamatban felhasznált munkaerő, illetve energia megfelelő mennyiségén alapult. Ennélfogva a munkaerő és az energia mennyisége megfelelt e tényezők kínai gyártók általi tényleges felhasználásának, és a Bizottság csak a munkaerő- és energiaköltségeket helyettesítette a reprezentatív ország torzulásmentes értékeivel. Noha igaz lehet az, hogy a munkaerő- és energiaköltségek bizonyos mértékben eltérőek lehetnek a különböző földrajzi területek között, a Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban csak a megfelelő reprezentatív ország torzulásoktól mentes költségeit használja fel. A Bizottság a termelési tényezők kapcsán két feljegyzést fűzött az ügy irataihoz, elegendő lehetőséget adva a felek számára arra, hogy észrevételeket tegyenek, többek között azáltal, hogy rámutatnak az esetleges rendellenességekre vagy egyéb olyan megfontolásokra, amelyek a reprezentatív országban vagy országokban esetlegesen érinthetik őket. Ebben az összefüggésben az érdekelt felek nem kérdőjelezték meg a megfelelő reprezentatív ország munkaerő- és/vagy energiaköltségeinek a 2020. november 30-i feljegyzésben meghatározott szintjét. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(62)

Harmadszor: a CCCMC megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a jelentős torzulások fennállásának értékelését minden exportáló gyártó esetében külön-külön kell elvégezni. Ezért a Bizottságnak kötelessége volt elemezni a mintába felvett egyes kínai gyártók helyzetét, és ezek mindegyike esetében eldönteni, hogy a tényezők (vagyis az előállítási és értékesítési költségek) bármelyike torzult-e.

(63)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállását országos szinten kell megállapítani, tehát az érintett ország valamennyi exportáló gyártója vonatkozásában, mint ahogy jelen esetben. Mindenesetre, a (60) preambulumbekezdésben említettek szerint, az alaprendelet ugyanezen rendelkezése előírja, hogy a belföldi költségek felhasználhatók, ha azokat nem érintik jelentős torzulások; ebben az esetben a Bizottság a rendes érték számítása során felhasználja ezeket a költségeket. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(64)

Önálló beadványaikban a Weifang Ensign Industry, az RZBC és a Jiangsu Guoxin Union Energy exportáló gyártók megismételték a CCCMC első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeit. Ezenfelül, az egyik exportáló gyártó, a COFCO Bio-Chemical Energy (Yushu), észrevételezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása ellentétes a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkével.

(65)

A Bizottság megjegyezte, hogy a fenti (53) preambulumbekezdés már kifejtette a 2. cikk (6a) bekezdésének a WTO jogszabályaival való összeegyeztethetőségét.

(66)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC, valamint a Weifang Ensign Industry, az RZBC és a Jiangsu Guoxin Union Energy (a továbbiakban: a három exportáló gyártó) számos észrevételt nyújtott be a jelentős torzulások fennállására vonatkozóan.

(67)

Először is a CCCMC és a három exportáló gyártó megismételte azt az állítást, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2.1.1. és 2.2. cikkével, valamint az alábbi WTO-ügyekben tett megállapításokkal: EU – Biodízel (Argentína) (a vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület megállapításai), EU–biodízel (Indonézia) (a vizsgálóbizottság megállapításai), Ukrajna – ammónium-nitrát (a vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület megállapításai), Ausztrália – másolópapír (a vizsgálóbizottság megállapításai) és EU – Költségkiigazítási módszerek (a vizsgálóbizottság megállapításai). Ezek a felek konkrétan az utóbb említett vizsgálóbizottság jelentésében szereplő megállapításokra hivatkoznak, nevezetesen arra, hogy az orosz kormány állítólagos beavatkozása/piaci torzulása nem volt megfelelő alap annak megállapításához, hogy az exportáló gyártók nyilvántartásai nem tükrözték megfelelően az érintett termék gyártásával és értékesítésével kapcsolatos költségeket.

(68)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a fent említett WTO-ügyek egyike sem vonatkozott az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására és alkalmazásának feltételeire. Ezen túlmenően ezekben az esetekben az alapul szolgáló tényszerű helyzetek mindegyike eltér az alaprendelet e rendelkezése szerinti módszertan alkalmazásának alapjául szolgáló helyzettől és kritériumoktól. Ami az EU – Költségkiigazítási módszerek WTO-vitát illeti, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU és Oroszország egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek ezért nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a GATT-ban vagy a WTO rendszerében, mivel azokat a SZERZŐDŐ FELEK által a GATT vagy a WTO-tagok elé hozott határozatok nem hagyták jóvá. Mindenesetre a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy e rendelkezések lényege és jogi következményei eltérnek az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, amelyek a jogvita tárgyát képezték, és a 2. cikk (6a) bekezdése nem váltotta fel azokat a bevezetésükkor (18). Ezért a fent említett ügyekben tett megállapítások nem relevánsak a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazása szempontjából, amely új rendelkezés, és soha nem képezte WTO-eljárás tárgyát, és nem helyettesíti a 2. cikk (5) bekezdését és/vagy a 2. cikk (3) bekezdését. Ezek a megállapítások ezért nem bírnak jelentőséggel a 2. cikk (6a) bekezdésének a vonatkozó WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőségének értékelése szempontjából. A Bizottság az említett okokból elutasította ezt az állítást.

(69)

Másodszor a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy a (67) preambulumbekezdésben említett WTO-ténymegállapítások ellenére, amelyek szerves részét képezik az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti, a rendes értékre vonatkozó uniós megállapításoknak, a tájékoztatás nem tartalmazott indokolást arra vonatkozóan, hogy ez a rendelkezés hogyan volt összhangban a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkének rendelkezéseivel és az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelő rendelkezéseivel. Azt sem jelezte, hogy összefüggés állna fenn a 2. cikk (6a) bekezdése és a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében említett potenciális „különleges piaci helyzet” és az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelő rendelkezései között. Továbbá a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem adott magyarázatot arra vonatkozóan, hogy az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdése hogyan indokolná a harmadik országokra vonatkozó adatok Bizottság általi felhasználását. Ezért a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése jogi összhangban áll-e a WTO hivatkozott ítélkezési gyakorlatával.

(70)

A Bizottság először emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének és 2. cikke (3) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók a dömpingellenes vizsgálatokra, feltéve, hogy e rendelkezések vonatkozó feltételei teljesülnek. Ezzel szemben a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései az olyan országokból származó termékek vizsgálatának konkrét esetére vonatkoznak, amelyekben megerősítették a jelentős torzulások fennállását, és amelyekben a jelentős torzulások fennállása miatt a belföldi költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint alkalmazott eljárás és az értékelés lényege ezért eltér az alaprendelet 2. cikkének (3) és (5) bekezdése szerinti eljárástól. Állításukban a CCCMC és a három exportáló gyártó abból indul ki, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések szükségszerűen kapcsolódnak az alaprendelet 2. cikkének (5) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekhez, ezért a Bizottságnak jogilag meg kell indokolnia az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszer alkalmazását az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése és/vagy 2. cikkének (3) bekezdése alapján. A CCCMC és a három exportáló gyártó feltételezése pusztán spekulatív volt, mivel az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amint az alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülnek, az e cikk szerinti módszert kell alkalmazni. E rendelkezés nem írja elő az alaprendelet 2. cikkének (3) és/vagy (5) bekezdése szerinti kiegészítő jogi elemzés elvégzését, és még kevésbé az alapul szolgáló ítélkezési gyakorlatot, amint azt a CCCME és a három exportáló gyártó tévesen állítja. Ezek a rendelkezések elkülönülnek egymástól. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(71)

Harmadszor a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy az EU – Költségkiigazítási módszerek vitában illetékes vizsgálóbizottságnak az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének alkalmazására vonatkozó megállapításai a 2. cikk (6a) bekezdésére is vonatkoznak. A CCCMC és a három exportáló gyártó továbbá azt állította, hogy az érdekelt felek tájékoztatása során nem tettek említést a kínai termelési költségek tükrözése érdekében a kolumbiai adatokon végzett kiigazításokról, ami a dömpingellenes WTO-megállapodás 2.2. cikke értelmében szükséges lépés lenne, amely a vizsgálatot végző hatóság által felhasznált, a származási országban felmerülő előállítási költségek tükrözéséhez szükséges, harmadik országokra vonatkozó adatok kiigazítását írja elő.

(72)

A Bizottság válaszában megjegyezte, hogy – amint azt a (68) és (70) preambulumbekezdés már kifejtette – a WTO-vizsgálatok eddigi megállapításai, köztük az EU – Költségkiigazítási módszerek – nem kifejezetten az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének, hanem az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének alkalmazására vonatkoztak. Ami a legfontosabb, hogy az e jogvita keretében tett megállapítások nem véglegesek, mivel az EU és Oroszország egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a GATT-ban vagy a WTO rendszerében, mivel azokat a SZERZŐDŐ FELEK által a GATT vagy a WTO-tagok elé hozott határozatok nem hagyták jóvá. Ezenkívül e vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten kimondta, hogy a szóban forgó rendelkezések lényege nem azonos, és eltérő jogi következményekkel járnak, mint a 2. cikk (6a) bekezdése. Ugyanilyen fontos az (53) preambulumbekezdésben foglaltak és az alábbi (74) preambulumbekezdésben részletesebben kifejtettek szerint a WTO vonatkozó joggyakorlata lehetővé teszi a harmadik országokból származó adatok indokolt esetben történő felhasználását. A kolumbiai adatokat illetően a CCCMC és a három exportáló gyártó ismét az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésében és az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésében foglalt rendelkezések összekeverésére alapozza állítását. Amint az e rendelet 3.3-3.8. szakaszában és a konkrét tájékoztatásokban részletesen kifejtésre kerül, a Bizottság Kolumbiában (vagy bizonyos termelési tényezők esetében más forrásokból származó adatokat) teljes mértékben az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban használta fel. A rendes érték megállapításához a torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek megállapítása érdekében bizonyos kiigazításokat végeztek a vonatkozó értéken. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(73)

Negyedszer a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottságnak az érdekelt felek tájékoztatásának (170)–(186) preambulumbekezdésében szereplő, a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó megállapítása és a meglévő intézkedések fenntartására irányuló szándéka nem volt jogszerű, tekintettel a vizsgálóbizottságnak a dömpingellenes megállapodás 11. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó, az EU–költségkiigazítási módszerekben foglalt megállapításaira. A CCCMC és a három exportáló gyártó sürgette a Bizottságot, hogy részletesen fejtse ki és indokolja meg a közzététel (53) preambulumbekezdésében foglalt azon jogi állítását, miszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésén alapuló módszer összhangban áll a dömpingellenes megállapodás alkalmazandó rendelkezéseivel és joggyakorlatával.

(74)

A Bizottság ismételten hangsúlyozza, hogy e WTO-vizsgálóbizottsági jelentés megállapításai nem véglegesek, mivel az EU és Oroszország egyaránt fellebbezett ellenük, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a GATT-ban vagy a WTO rendszerében, hiszen azokat a SZERZŐDŐ FELEK által a GATT vagy a WTO-tagok elé hozott határozatok nem hagyták jóvá. A vizsgálóbizottság továbbá kifejezetten úgy határozott, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése nem tartozik a hatáskörébe, tekintettel a rendelkezésnek a 2. cikk (5) bekezdéséhez képest eltérő lényegességére és jogi következményeire. Ezen túlmenően – mint az az (53) preambulumbekezdésben ismertetésre került – a Bizottság úgy ítélte meg, hogy – az EU–biodízel (DS473) WTO-ügyben tett megállapítások szerint – az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszik, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. Mivel a WTO Vitarendezési Testülete nem tett konkrét megállapításokat a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ha az EU-biodízel (DS473) ügyben tett megállapításokat relevánsnak tekintjük a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének hatálya alá tartozó eltérő kontextusban és helyzetben, azok minden esetben teljes mértékben összhangban állnának azzal a lehetőséggel, hogy az országon kívüli adatokat egy megfelelő reprezentatív országban torzulástól mentes értékek beszerzésére használják fel. Ezért a Bizottság ezt az érvet elutasította.

(75)

Ötödször, a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy a WTO Kínai Csatlakozási Jegyzőkönyvének 2016. decemberi lejárta óta a WTO-ban nincs jogalap arra, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának keretein kívül a rendes érték kiszámítását alkalmazzák. Ezért az EU-t nemzetközi kötelezettségei arra kötelezik, hogy szigorúan tartsa be a dömpingellenes megállapodás 2. cikkében foglalt, a rendes érték meghatározására vonatkozó rendelkezéseket.

(76)

A Bizottság végül emlékeztetett arra, hogy a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására. A Bizottság továbbá emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését az (EU) 2017/2321 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) vezette be, jogalapként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva. Amint azt a (53) preambulumbekezdés is tisztázza, a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összhangban állnak az EU nemzetközi kötelezettségeivel, beleértve a vonatkozó WTO-szabályokat is. Mivel a Bizottság a 3.2.1. szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy ebben a vizsgálatban helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása, és ez a rendelkezés teljes mértékben összhangban áll a WTO szabályaival, ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(77)

Hatodszor a CCCMC és a három exportáló gyártó kijelentette, hogy a vizsgálat megállapításai nagyrészt a 2017. évi bizottsági jelentésen alapulnak, amely nem kifejezetten a citromsav-ágazatra, hanem általánosabban a szélesebb vegyipari ágazatra, a nyersanyag-beszerzési piacokra és/vagy a kínai gazdaság olyan elemeire és a kínai kormányzati politikákra vonatkozik, amelyek egyértelműen nem kifejezetten a citromsav-ágazatra vonatkoznak. E tekintetben a CCCMC és a három exportáló gyártó megjegyezte, hogy a WTO Fellebbezési Testületének az Egyesült Államok – Kiegyenlítő intézkedések kapcsán tett megállapításai szerint a Bizottságnak eseti alapon kell megállapítania az esetleges torzulásokat. A CCCMC és a három exportáló gyártó hozzátette, hogy nem értenek egyet a Bizottság azon állításával, miszerint ezek a megállapítások a jelen ügyben irrelevánsak, mivel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásra (a továbbiakban: ACM) vonatkoznak. A CCCMC és a három exportáló gyártó hangsúlyozta, hogy ezek a megállapítások a jelen ügyben is relevánsak.

(78)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás értelmében a torzulások összefüggéseit az exportáló gyártók javára nyújtott támogatás szempontjából kezelik. Ennek az eljárásnak az a következménye, hogy kiegyenlítő vámot alkalmaznak, amelyet kifejezetten a vizsgálatot végző hatóság által megállapított, kárt okozó támogatás összege alapján számítanak ki. Ezzel szemben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti dömpingellenes összefüggésben az elemzés nem arra összpontosít, hogy ezek a torzulások kiegyenlíthető támogatásnak minősülnek-e, és megfelelnek-e a vonatkozó feltételeknek, hanem arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentősek-e, és így indokolják-e az e rendelkezésben a rendes érték kiszámítására előírt módszer alkalmazását. Az alapul szolgáló jogrend, helyzetek és összefüggések eltérőek, különböző célokat szolgálnak, és eltérő jogkövetkezményeket eredményeznek. Ezért a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy a fent említett ügyben tett megállapítások nem relevánsak a jelenlegi vizsgálat szempontjából, ezért elutasította ezt az állítást.

(79)

Azzal az érvvel kapcsolatban, hogy a 2017. évi bizottsági jelentés nem tartalmaz külön fejezetet a citromsavról, a Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállása nem kapcsolódik a vizsgált termékre vonatkozó külön ágazati fejezet meglétéhez. A jelentés több olyan torzulást ismertet, amelyek a kínai gazdaságban horizontálisan, több ágazatra kiterjedően állnak fenn, és befolyásolják a vizsgált termék árait, illetve nyersanyagait és előállítási költségeit. Ezenkívül a jelentés nem az egyetlen bizonyítékforrás, amelyet a Bizottság a meghatározásához felhasznált, mivel e célra további próbaidős elemeket használnak. Az alábbi 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszokban kifejtett módon a citromsavágazatát több, a jelentésben ismertetett kormányzati beavatkozás érinti (szerepeltetés az ötéves tervekben és egyéb dokumentumokban, nyersanyagpiaci torzulások, pénzügyi torzulások), amelyeket e rendelet hivatkozásokkal együtt tételesen felsorol. A jelentésben már bemutatott jelentős torzulások mellett e rendelet (94), (97), (100) és (101) preambulumbekezdése részletesen ismertet több olyan torzulást is, amelyek a citromsavágazatot, illetve annak nyersanyagait és inputjait érintik. A jelentős torzulásokat előidéző piaci körülmények, valamint az azokat megalapozó szakpolitikák és tervek továbbra is kihatnak a citromsavágazatra és annak előállítási költségeire attól függetlenül, hogy a jelentést 2017 decemberében tették közzé. Egyetlen fél sem nyújtott be ellentétes értelmű bizonyítékot. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(80)

Hetedszer, a CCCMC és a három exportáló gyártó azzal érvelt, hogy míg a Bizottság számos olyan irányadó kormányzati koncepciót és végrehajtási rendelkezést említ, amelyek lehetővé teszik, sőt kifejezetten előírhatják a gazdaságba történő kormányzati beavatkozást, a Bizottság nem bizonyította, hogy ennek következtében tényleges torzulások állnak fenn. A CCCMC és a három exportáló gyártó hozzátette, hogy az „USA – Kiegyenlítő intézkedések” ügyben a Fellebbezési Testület megállapította, hogy „meg kell állapítani a kormányzati beavatkozásból fakadó ártorzulás fennállását, és megfelelő magyarázattal kell szolgálni arra”, és hogy „a meghatározásnak […] eseti alapon kell történnie”. A CCCMC és a három exportáló gyártó azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság ártorzító elemzését gyártónként és költségalapú alapon kell elvégezni, mivel a kormányzati beavatkozás tényleges alkalmazása – például különböző kormányzati szinteken és az országon belül a különböző régiókban eltérően – történhet. Ily módon a vizsgált termék összes gyártóját nem egyformán érinti az ország valamennyi részén.

(81)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a jelentős torzulások fennállásának értékelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az említett cikkben felsorolt elemek „potenciális hatását”. Az e rendelet 3.2.1.2-3.2.1.9. szakaszában foglalt megállapítások azt mutatják, hogy a kínai citromsavgyártók preferenciális hozzáféréssel rendelkeznek az állami finanszírozáshoz, és országos torzulások állnak fenn mind a hat, torzulásokra utaló elem tekintetében, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsoroltak szerint. Ezért az ilyen torzulások jelenléte az ágazatban releváns a torzulások fennállásának a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja szerinti értékelése szempontjából. A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy függetlenül attól, hogy az exportáló gyártókat ténylegesen érinti-e közvetlen állami beavatkozás – például a támogatások fogadása –, beszállítóikra vagy az érintett termék termelésének beszerzési vagy értékesítési piacain tevékenykedő egyéb szereplőkre valószínűleg hatással volt az állami beavatkozás, például a finanszírozáshoz való preferenciális hozzáférés, ami további jele annak, hogy az árak vagy költségek nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Az Egyesült Államok – Kiegyenlítő intézkedések kapcsán tett, az (57) és (78) preambulumbekezdésben ismertetett WTO-ténymegállapításokra való hivatkozással kapcsolatban a Bizottság megismétli, hogy azok nem relevánsak e vizsgálat szempontjából, mivel a szubvencióellenes eszközre vonatkoznak, és semmi esetre sem változtatják meg az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállására vonatkozó megállapításokat. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(82)

Végül a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy az érdekelt felek tájékoztatása következetesen kudarcot vallott mind az államháztartási politikákra vagy tervekre való hivatkozások, mind pedig a kifejezetten a citromsavágazatban történt állítólagos kormányzati beavatkozás tekintetében. Itt érdemes megemlíteni a kínai citromsavgyártók működésébe történő tényleges kormányzati beavatkozást, aminek eredményeként torzították e gyártók árait. Példaként a CCCMC és a három exportáló gyártó idézte az érdekelt felek tájékoztatásának (76) preambulumbekezdésében említett kormányzati tervet, amely arra ösztönözte a citromsavgyártókat, hogy fúziók és átszervezések révén nagyobb vállalkozásokat hozzanak létre. A CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy az említett terv csak bizonyos tartományokra, régiókra vagy termelési területekre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy még a ösztönzést sem terjesztik ki átfogóan valamennyi kínai gyártóra, ami szintén indokolná a gyártónkénti elemzést és tájékoztatást. Ezenkívül a CCCMC és a három exportáló gyártó hozzátette, hogy az egyszerű „ösztönzés” valójában nem egyenértékű az összefonódást/átszervezést szükségessé tevő tényleges beavatkozással, és a Bizottság nem mutatott be példákat a tényleges beavatkozásra. Végül a CCCMC és a három exportáló gyártó azt állította, hogy ugyanez a dokumentum olyan egyéb intézkedéseket is tartalmazott, mint a környezetvédelmi szabványok alkalmazása, a tiszta termelés ellenőrzésére irányuló erőfeszítések, valamint az energiatakarékosság és a kibocsátáscsökkentés átfogó javítása, az energia- és vízfogyasztás csökkentése, valamint a tiszta termelés és újrafeldolgozás előmozdítása. Mindezen intézkedések észszerűen hatékonyabbak lennének, ha a termelési egységek nagyobbak lennének, amint azt szorgalmazzák.

(83)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy bizonyos intézkedések – például a nagyobb konglomerátumok létrehozására irányuló egyesülések és átszervezések – kormányzati „ösztönzése” nem csupán üres nyilatkozat és ajánlás, hanem a kormány által a hivatalos tervekben tett ajánlásokat támogató tényleges pénzügyi ösztönző is (lásd a 3.2.1.8. szakaszt és különösen a (110) preambulumbekezdést). Még ha a kínai kormány a terve alapján nem is kényszerítené vagy kötelezné a vállalatokat arra, hogy nagyobb szervezetekbe tömörüljenek – ami nem így van –, akkor is vannak bizonyos pénzügyi előnyök vagy kedvező hitelezési feltételek azon vállalkozások számára, amelyek úgy döntenek, hogy követik a terv ajánlásait, ezért torzulnak azok a szabadpiaci erők, amelyek ilyen tervek hiányában irányítanák a vállalatokat. Mindenesetre az e rendelet 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszában szereplő elemzés és megállapítások egyértelműen rámutatnak a citromsavágazatban fennálló jelentős torzulásokra, valamint arra, hogy ezek valószínűleg hatást gyakorolnak az érintett termék gyártóinak nyersanyag-beszállítóira.

(84)

A Bizottság így rátért annak vizsgálatára, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. Ennek alapján ezeket az állításokat el kellett utasítani.

3.2.1.2.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(85)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. A kínai alkotmányban rögzített gondolat meghatározza Kína gazdaságirányítását. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” (20). Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős kormányzati beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdonnal szembeni elsőbbsége az egész jogrendszerben megfigyelhető, és minden fontosabb jogszabályban hangsúlyosan, általános elvként jelenik meg. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely arra hivatkozik, hogy Kína a szocializmus kezdeti szakaszában van, és az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A tulajdon egyéb formái megtűrtek; a törvény ezek számára megengedi, hogy az állami tulajdonnal párhuzamosan fejlődjenek (21).

(86)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] szocialista rendszer a Kínai Népköztársaság alaprendszere”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (22). Ez szemlélteti a KKP vitán felül álló és egyre kiterjedtebb ellenőrzését Kína gazdasági rendszere felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(87)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (23). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(88)

Először: az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (iparkorszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még az alábbi 3.2.1.5. szakaszt) (24).

(89)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még az alábbi 3.2.1.8. szakaszt) (25). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (26).

(90)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az állami beavatkozás több formában történhet. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza a piacközpontú elvek érvényesülését e téren. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten úgy rendelkeznek, hogy a közbeszerzés végrehajtásának célja az állami szakpolitikák által meghatározott célok elérése. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (27). A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (28).

(91)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai gazdasági modell bizonyos alapvető axiómákra épül, amelyek sokféle kormányzati beavatkozást tesznek lehetővé, illetve ösztönöznek. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (29).

3.2.1.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(92)

Kínában az exportáló ország hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(93)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.2.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása (30). Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz) (31). A citromsavágazat vállalkozásai feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló jeleket tovább részletezi a lenti 3.2.1.4. szakasz.

(94)

A citromsavágazatban nyilvánvaló a kínai kormány bizonyos mértékű tulajdonosi szerepe. A vizsgálat kimutatta, hogy az exportáló gyártók közül legalább három – a COFCO, a Jiangsu Guoxin Union Energy és a Laiwu Taihe, – állami tulajdonú vállalat. Ezenfelül a gabona- és olajfeldolgozásról szóló 13. ötéves terv szerint a citromsavágazatot arra ösztönzik, hogy összefonódások és átszervezések révén nagyobb méretű vállalkozásokat hozzon létre (32). Ez az ösztönzés a bizonyíték arra, hogy a kormányzat beleavatkozik az ipari ügyekbe.

(95)

A citromsavágazatban érvényesülő kormányzati beavatkozás magas szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. Olyannyira nem, hogy a 3.2.1.5. pontban foglaltaknak megfelelően a citromsavágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

3.2.1.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(96)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat (33) testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál létre kell hozni egy KKP-szervezetet (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (34)), amely számára az adott vállalkozásnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet (35). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (36). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a citromsav gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(97)

A citromsavágazatban a korábban említett módon egyes gyártók állami tulajdonú vállalatok. Ezen túlmenően a vizsgálat feltárta, hogy a citromsavgyártók közül öt – a Cofco, a Weifang Ensign, az RZBC, a Jiangsu Guoxin és a Laiwu Taihe Biochemistry – esetében van a felső vezetésnek kötődése a KKP-hez, valamint szerveznek pártépítő tevékenységeket.

(98)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.2.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (37). Ezért a citromsavágazat és az egyéb, köztük a pénzügyi és az alapanyag-beszállító ágazatok vállalataiban, így az állami tulajdonú vállalatokban az állam jelenléte lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy beavatkozzon az árak és a költségek tekintetében.

3.2.1.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(99)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer eredményeként az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy más okból politikailag fontosnak tartott ágazatokba irányulnak ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erőviszonyok határoznák meg (38).

(100)

Noha a citromsavágazat önmagában nem számít kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak Kínában, a citromsav előállításához felhasznált nyersanyagokat erősen szabályozzák. Az ágazat fő nyersanyaga – a kukorica – intenzív szabályozás alá esik.

(101)

Kína jelentős kukoricakészletekkel rendelkezik, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy nagy mennyiségű kukoricának a piacon történő felvásárlásával vagy eladásával mesterségesen csökkentse vagy emelje az áru árait. Annak ellenére, hogy Kína 2016-ban már elkezdett foglalkozni a túlzott kukoricatartalékok problematikájával, még mindig számottevő készletekkel rendelkezik, ami torzító hatással van az árakra (39). Ezenkívül a kormány ellenőrzi a teljes kukoricaértéklánc különböző aspektusait, ideértve a kukoricatermesztés támogatását (40) és a feldolgozás felügyeletét: „[v]alamennyi helyi hatóság köteles kiterjeszteni a kukorica kínálatának és keresletének nyomon követését és elemzését az érintett területeken, erősíteni a kukorica-mélyfeldolgozási projektek kivitelezési és kivitelezés utáni szakaszának felügyeletét, valamint előmozdítani a kukorica keresletének és kínálatának egyensúlyát, és biztosítani a nemzeti élelmezésbiztonságot” (41). Beruházás-ellenőrzési intézkedések is érvényben vannak Kínában: „[a] kukorica-mélyfeldolgozási projektekkel kapcsolatos kérelmek benyújtását harmonizáltan kell kezelni az Államtanács 673. sz. határozatával összhangban” (42). A kormány e részvétele az egész értékláncban – legalábbis potenciálisan – torzító hatást gyakorol az árakra.

(102)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak, ezen belül a kukorica termesztésének támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. A kukorica a citromsavgyártás legfontosabb nyersanyaga. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

3.2.1.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(103)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, úgymint a követelések és a tartozások méltányos rendezése, vagy a hitelezők és az adósok törvényes jogainak és érdekeinek védelme. Úgy tűnik, ennek okai abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés módszeres hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Ezenfelül az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet tölt be a fizetésképtelenségi eljárásokban, sok esetben közvetlenül befolyásolva azok kimenetelét (43).

(104)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (44). Minden föld a kínai állam tulajdonában áll (a vidéki földterületek kollektív tulajdonban, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok kiosztása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok kiosztása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (45). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (46).

(105)

A Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földhasználati jogok kiosztása révén. A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a citromsav gyártói e törvények hatálya alá tartoznak, és ily módon ki vannak téve azok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(106)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a citromsavágazatban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelően.

3.2.1.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(107)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (47). A nemzeti jog szerint csak egy szakszervezet aktív. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (48). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ez általában oda vezet, hogy a háztartás-nyilvántartásban nem szereplő munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetbe kerülnek, és a háztartás-nyilvántartásban szereplő munkavállalókhoz képest alacsonyabb bért kapnak (49). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(108)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a citromsavágazat ne tartozna a fentiekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. A citromsavágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.2.1.8.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe

(109)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(110)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (50), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (51), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel a bankok teljesítik kifejezett jogi kötelezettségüket, amely szerint üzleti tevékenységüket a nemzetgazdaság és a társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, az állam iparpolitikáinak iránymutatása mellett kell végezniük (52). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (53).

(111)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követését és a prudenciális követelmények tiszteletben tartását, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességét írják elő, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(112)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (54).

(113)

Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (55). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(114)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(115)

Harmadszor: bár a nominális kamatláb liberalizációjára 2015 októberében sor került, az árjelzések továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyokból következnek, hanem a kormány által kiváltott torzulásoknak vannak kitéve. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(116)

A kínai hitelezés általános bővülése a tőkeallokáció hatékonyságának romlására utal, ugyanakkor nem érzékelhetők a hitelfeltételek olyan szigorításának jelei, amelyre torzulásoktól mentes piaci környezetben lehetne számítani. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. Következésképpen a rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (pl. összefonódások vagy hitel-tőke konverzió formájában), ami viszont nem feltétlenül oldotta meg az általános hitelproblémát vagy kezelte annak elsődleges okait.

(117)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(118)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a citromsavágazat, illetve az ágazatban tevékenykedő beszállítók mentesek lennének a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

3.2.1.9.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(119)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a fenti 3.2.1.1–3.2.1.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.2.1.6–3.2.1.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(120)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a citromsav előállításához sokféle inputra van szükség, ideértve a kukoricát, a szárított édesburgonyát, a kénsavat, a sósavat, a szenet stb. Az ügy irataiban foglalt bizonyítékok tanúsága szerint a mintába felvett exportáló gyártók többsége minden alapanyagát Kínában szerezte be, és az importált inputok a bizonyos inputokat külföldről beszerző exportáló gyártók összes nyersanyagának elhanyagolható hányadát teszik ki. Amikor a citromsav gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak a fentiekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak. Előfordulhat, hogy olyan kölcsönöket vettek fel, amelyeket érintenek a pénzügyi szektor torzulásai. Ezenkívül vonatkoznak rájuk a tervrendszer valamennyi kormányzati szinten és gazdasági ágazatban alkalmazott szabályai.

(121)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a citromsav belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségekre (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeire) is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy bármely Kínában előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak, még akkor is, ha azt különféle termelési tényezők felhasználásával állították elő. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.2.1.10.   Következtetés

(122)

A 3.2.1.2–3.2.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a citromsav ágazatára (ideértve a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(123)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

3.3.   Reprezentatív ország

(124)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítási és értékesítési költségei tekintetében a torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek meghatározásához az alábbi kritériumok alapján választott megfelelő reprezentatív országot:

a Kínához hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz;

a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása az adott országban;

a releváns nyilvános adatok elérhetősége az adott országban; továbbá

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottság adott esetben előnyben részesít egy olyan országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(125)

A Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal és ezek alapján a reprezentatív országgal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az aktához.

(126)

A 2020. március 5-i feljegyzésben a Bizottság részletes információkat szolgáltatott a fenti kritériumokról, és Brazíliát, Kolumbiát, valamint Thaiföldet azonosította potenciálisan megfelelő reprezentatív országokként. A Bizottság szintén meghatározta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóit azokban a potenciálisan megfelelő reprezentatív országokban, amelyek esetében fellelt nyilvánosan elérhető pénzügyi adatokat.

(127)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt e tekintetben. A Bizottsághoz a CCCMC-től, a négy együttműködő exportáló gyártótól és az uniós gazdasági ágazattól érkeztek észrevételek a reprezentatív ország kiválasztásának különböző szempontjaival kapcsolatban.

(128)

2020. március 23-i beadványában a CCCMC és a négy kínai exportáló gyártó jelezte, hogy Brazília a legjobb reprezentatív ország. Először: a Világbank adatbázisa alapján Brazília bruttó nemzeti jövedelme áll a legközelebb Kínáéhoz, míg Kolumbia és Thaiföld bruttó nemzeti jövedelme jóval alacsonyabb. Ezenkívül a citromsavat előállító gyártóként azonosított két brazíliai vállalat nyereséges volt az elmúlt években. Ráadásul Brazíliában megfelelő a szociális védelem és a környezetvédelem szintje. Ugyanakkor a CCCMC és az együttműködő exportáló gyártók ellenezték, hogy a Bizottság Kolumbiát válassza megfelelő reprezentatív országként. Azt állították, hogy egyes termelési tényezőkre vonatkozó kolumbiai behozatali adatok nem voltak elérhetőek vagy reprezentatívak. Azzal érveltek továbbá, hogy egyes kulcsfontosságú nyersanyagok (vagyis a kénsav, a sósav és a nyers szén) kolumbiai behozatali árai lényegesen és észszerűtlenül magasabbak voltak, mint a többi potenciális reprezentatív ország árai, és így nem szabad azokat olyan torzulásoktól mentes áraknak tekinteni, amelyek felhasználhatók a citromsav rendes értékének meghatározásához.

(129)

A CCCMC és az együttműködő exportáló gyártók előadták továbbá, hogy Thaiföld nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a három azonosított citromsavat előállító gyártó közül kettő 2018-ban veszteséges volt, a harmadik pedig elsősorban az exportpiacokra összpontosított.

(130)

Beadványában az uniós gazdasági ágazat úgy ítélte meg, hogy Kolumbia a legmegfelelőbb választás a torzulásmentes költségek meghatározásához. Hangsúlyozták, hogy a thaiföldi vállalatok pénzügyi adatait nem ellenőrizte könyvvizsgáló, ami nagymértékben csökkentette azok megbízhatóságát. Ezenkívül azt állították, hogy a három azonosított thaiföldi gyártó közül kettő kínai vállalatok vagy a kínai állam többségi tulajdonában van, és exportorientáltak. Ami Brazíliát illeti, az uniós gazdasági ágazat azzal érvelt, hogy a két brazil vállalat egy cégcsoport részét képezi, és nehézkesnek bizonyult a cégcsoport pénzügyi adatokra gyakorolt befolyásának értékelése. Ezenfelül ezek a vállalatok sokféle terméket értékesítenek.

(131)

A Bizottság, miután részletesen elemezte a fenti érveket, 2020. november 30-án közzétett egy második feljegyzést, amelyben – a fent felsorolt szempontok alapján – az összes észrevételre reagált, és tájékoztatta az érdekelt feleket előzetes következtetéseiről. A Bizottság e feljegyzésben kijelentette, hogy Kolumbiát kívánja használni megfelelő reprezentatív országként, ha a jelentős torzulások megléte megerősítést nyer. A Bizottság továbbá jelezte, hogy a rendes érték kiszámításához felhasználhatja a megfelelő torzulásmentes nemzetközi árakat, költségeket vagy referenciaértékeket is, valamint a torzulásmentes értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) és nyereség kiszámításához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint rendelkezésre álló összes megfelelő alternatívát figyelembe veheti. Különösen, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó egyetlen kolumbiai vállalat jövedelmezősége 2018-ban alacsony volt, 2017-ben pedig veszteséges volt – hasonlóan a thaiföldi és brazil gyártók helyzetéhez –, a Bizottság fontolóra venne további adatokat, ha azok rendelkezésre állnának és észszerű mértékű SGA-költségeket és nyereségességet mutatnának. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételt ezzel kapcsolatban.

(132)

A Bizottsághoz a CCCMC-től és az uniós gyártóktól érkeztek észrevételek a 2020. november 30-i feljegyzéssel kapcsolatban.

(133)

2020. december 9-i beadványában a CCCMC fenntartotta azon állítását, miszerint Kolumbia nem megfelelő reprezentatív ország, és helyette Brazíliát kell választani. Azzal érvelt, hogy a kukorica alacsonyabb importárai Brazíliában a szállítási távolságokból és mennyiségekből fakadó előnyöknek köszönhetők, nem pedig bármilyen torzulásnak. Azzal érvelt továbbá, hogy ha a brazil importárakat nem lehet felhasználni, akkor a nemzetközi árakat kell alkalmazni, ahelyett, hogy Brazíliát teljes egészében kizárnák a reprezentatív ország kiválasztásából. A CCCMC azon állítását is fenntartotta, miszerint Kolumbia nem megfelelő reprezentatív ország, mivel az azonosított gyártónak észszerűtlen működési költségei voltak.

(134)

Az uniós gazdasági ágazat fenntartotta azon állítását, miszerint Kolumbia a legmegfelelőbb reprezentatív ország. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító kolumbiai vállalat veszteséges volt vagy alacsony jövedelmet realizált 2018-ban és 2019-ben is, amelyre vonatkozó adatok időközben elérhetővé váltak, az egyik uniós gyártó számos olyan vállalatot azonosított, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez hasonló terméket gyártanak. Az uniós gyártó elsősorban az italok, a tisztítószerek, az élelmiszerek, valamint az egészségügy és a gyógyszerek ágazata számára alapanyagokat előállító olyan vállalatokra összpontosított, amelyek pénzügyi adatai az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban észszerű mértékű SGA-költségeket és nyereséget mutattak.

(135)

A Bizottság körültekintően megvizsgálta az összes fél által felhozott valamennyi érvet. Thaiföld vonatkozásában a Bizottság egyetértett a CCCMC-vel és az uniós gyártóval abban, hogy az nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói veszteségesek és/vagy kínai vállalatok leányvállalatai voltak, emellett bizonyos termelési tényezőkre exportkorlátozások vannak érvényben. Ezenkívül a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállító vállalatok nem mutattak észszerű mértékű SGA-költségeket és nyereséget. Ezért a Bizottság elvetette Thaiföldet.

(136)

A Bizottság így Brazíliára és Kolumbiára összpontosította elemzését. A Bizottság először azt elemezte, hogy hatályban vannak-e exportkorlátozások vagy egyéb torzulások a fő termelési tényezők tekintetében. A felülvizsgálat tárgyát képező termék legfontosabb termelési tényezője a kukorica, amely az exportáló gyártók teljes alapanyagköltségének több mint 70 %-át teszi ki. A Bizottság megjegyezte, hogy a Brazíliába irányuló kukoricaimport mennyisége csupán 1,5 millió tonnát tett ki, szemben a 100 millió tonnát meghaladó brazil belföldi kukoricatermeléssel (56). A CCCMC vitatta azt a tényt, hogy a Brazíliába irányuló kukoricaimport szóban forgó mennyisége alacsony volna. A brazil termelés nagyságához viszonyítva azonban ez az importmennyiség csupán a termelés 1,5 %-át teszi ki. Tekintettel erre a jelentős hazai termeléshez képest nagyon korlátozott importmennyiségre, a Bizottság ellenőrizte a Brazíliába irányuló import árait is, és megjegyezte, hogy azok jelentősen eltérnek a kukorica nemzetközi áraitól. A november 30-i feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a CCCMC vitatta, hogy az árak jelentős eltérést mutatnának, és további tájékoztatást kért az árak összehasonlítása kapcsán. A kukorica 2019-es nemzetközi átlagára (FOB paritáson), amelyre a Bizottság november 30-i feljegyzésben hivatkozott, tonnánként 151 EUR volt az IndexMundi szerint (57), míg a GTA-adatbázis alapján a Brazíliába irányuló kukoricaimport átlagára (FOB paritáson) csak tonnánként 116 EUR volt. Ez az ábra egyértelműen azt mutatja, hogy a Brazíliába irányuló import árai lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a nemzetközi árindex.

(137)

Ezenkívül a CCCMC azzal érvelt, hogy az alacsonyabb szállítási költségek miatt Brazíliában a kukorica importárai alacsonyabbak voltak, mint Kolumbiában, mivel Brazíliába elsősorban a szomszédos országokból, például Argentínából és Paraguayból történt behozatal, míg Kolumbia túlnyomórészt az Egyesült Államokból és Argentínából importált kukoricát. Ezt az állítást nem támasztották alá, mivel a CCCMC nem mutatta be a tényleges származást és a beutazási kikötőt a megfelelő országokban, valamint nem ismertette a kukorica adott országba történő szállításának költségeit sem. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(138)

A CCCMC továbbá előadta, hogy a kínai gyártók nagy mennyiségű kukoricát vásárolnak belföldön. Ezért azt állította, hogy a brazil importár jobban tükrözné a kínai gyártók kukoricabeszerzésének helyzetét. A Bizottság megjegyezte, hogy ez az érv egyáltalán nem befolyásolja annak tényét, hogy a Brazíliába importált mennyiségek objektíven alacsonyak a hazai termelés nagyságához viszonyítva, ami csorbítja a Brazíliába irányuló kukoricaimport árainak reprezentativitását. Ez az érv nem von le semmit abból a következtetésből sem, hogy a Brazíliába irányuló behozatal árai jelentősen eltérnek a kukorica nemzetközi áraitól, ami valószínűleg az alacsony importszintnek és a hazai termelés jelentős méretének köszönhető. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(139)

A CCCMC továbbá azzal érvelt, hogy még akkor is, ha a Brazíliába irányuló kukoricabehozatal árait nem lehet felhasználni, mivel ezek nem reprezentatívak – jóllehet ez nem igaz –, akkor is Brazíliát kellene reprezentatív országként választani, és a kukorica megfelelő, torzulásmentes nemzetközi árát alkalmazni a Brazíliába irányuló behozatal árai helyett.

(140)

Válaszként a Bizottság megjegyezte, hogy – az e szakaszban a későbbiekben kifejtettek szerint – Kolumbiát megfelelő reprezentatív országnak tekinti a jelen vizsgálatban az alaprendeletben felsorolt releváns elemek alapján, beleértve a citromsavhoz hasonló termékek gyártóira vonatkozó, a brazil gyártók adatainál megfelelőbb pénzügyi adatok rendelkezésre állását is. Ami a Kolumbiába irányuló kukoricabehozatal mennyiségét és árait illeti, az IndexMundi szerint Kolumbia teljes hazai kukoricatermelése 1,5 millió tonna, míg a GTA-adatbázis alapján a kukoricaimport körülbelül 5,5 millió tonna, ami a termelés 365 %-át teszi ki. Ez az összehasonlítás azt mutatja, hogy Brazíliával ellentétben a Kolumbiába irányuló behozatal mennyisége reprezentatívnak tűnik, figyelembe véve a hazai termelés nagyságát. Ami a kukorica árait illeti, a GTA-adatbázis alapján a Kolumbiába irányuló kukoricaimport átlagára 2019-ben (CIF paritáson) tonnánként 174 EUR volt, ami sokkal közelebb áll és összhangban van a kukorica tonnánként 151 EUR nemzetközi átlagárával (FOB paritáson), figyelembe véve, hogy a CIF paritáson számított nemzetközi importár magasabb lenne. Mivel Kolumbia egyéb szempontokból is megfelelő reprezentatív országnak számít, amint azt az alábbiakban részletezzük, a Kolumbiába érkező kukoricabehozatal árai nagyrészt összhangban vannak a kukorica nemzetközi áraival, és nincs bizonyíték arra, hogy a kolumbiai kukoricaárakra bármely torzulás hatással lett volna, nincs ok Brazíliát választani megfelelő reprezentatív országként, és nemzetközi referenciaértéket alkalmazni a megfelelő reprezentatív országba irányuló behozatal árai helyett, amint azt a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontja második albekezdésének első franciabekezdése előírja.

(141)

A fennmaradó termelési tényezőket illetően: érvényben vannak exportkorlátozások bizonyos termelési tényezőkre vonatkozóan Brazíliában (a mészre vonatkozó kivitelengedélyezési követelmény) és Thaiföldön (a gipszre vonatkozó kivitelengedélyezési követelmény), míg Kolumbiában ezek nem állnak fenn, amint azt a releváns OECD-lista (58) is megerősíti. Noha ezek a tényezők sokkal korlátozottabb súlyt képviselnek egyes exportáló gyártók előállítási költségeiben, és nem vonatkoznak minden exportáló gyártóra, ez volt a megfelelő reprezentatív ország kiválasztásának egy másik releváns eleme.

(142)

A megfelelő reprezentatív ország kiválasztásához a Bizottság az alaprendelettel összhangban megvizsgálta a felülvizsgálat tárgyát képező termék thaiföldi, brazil és kolumbiai gyártóira vonatkozó pénzügyi adatok rendelkezésre állását.

(143)

mivel Thaiföldet a (117) preambulumbekezdés kifejtettek szerint nem ítélte megfelelő reprezentatív országnak, a Bizottság összehasonlító elemzését Brazíliára és Kolumbiára összpontosította.

(144)

Brazília és Kolumbia tekintetében a Bizottság a március 5-i feljegyzésben feltüntette az ezen országokban citromsavat előállító vállalatokat. Abban az időben sem Brazíliában, sem pedig Kolumbiában nem volt 2018-ban észszerű nyereséget realizáló gyártó.

(145)

A 2020. november 30-i feljegyzésben a Bizottság azt állította, hogy a kolumbiai Sucroal SA, amely esetében az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatok nyilvánosan elérhetőek voltak, megfelelő reprezentatív vállalat, mivel a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és a citromsavhoz közelebb álló termékkört gyárt. Ugyanakkor a Sucroal SA alacsony jövedelmezőséget mutatott 2018-ban, míg 2017-ben veszteséges volt.

(146)

Hasonló volt a helyzet Brazíliában, ahol az a brazil vállalat, amelynek a pénzügyi adatai nyilvánosan elérhetőek voltak (egy nagyobb konglomerátum, amely termékek szélesebb körét gyártja, többek között citromsavat), alacsony jövedelmezőséget mutatott 2018-ban. A Bizottság a 2020. november 30-i feljegyzésben hangsúlyozta, hogy ha a 2019-es évre vonatkozó, frissebb adatok elérhetővé válnak, a Bizottság felhasználhatja ezeket az adatokat, amennyiben azok az SGA-költségek és a jövedelmezőség észszerű szintjét mutatják, vagy ellenkező esetben, a Bizottság az összes rendelkezésre álló megfelelő alternatívát figyelembe veszi.

(147)

Az említett 2020. november 30-i feljegyzés közzétételét követően a Sucroal SA 2019-es adatai elérhetővé váltak az Orbis-ban. Mivel a Sucroal SA 2019-ben veszteséget szenvedett, a vállalat pénzügyi adatai nem voltak megfelelőnek tekinthetők az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes szintjének megállapításához.

(148)

A Bizottság ezért fontolóra vett megfelelő alternatívákat. Különösen azokban a helyzetekben, amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyetlen potenciálisan reprezentatív országbeli gyártójának sincsenek elfogadható szintű SGA-költségei és nyeresége, Bizottság figyelembe vehet a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó terméket is, amelyre vonatkozóan léteznek olyan nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok, amelyek az észszerű, SGA-költségeket és nyereséget mutatnak.

(149)

A CCCMC előadta, hogy mivel a Sucroal SA veszteséget mutatott a 2019-es évre, Kolumbia nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak, és helyette Brazíliát kell használni. A CCCMC megjegyezte, hogy az azonosított gyártó, a Cargill Agricola 2019-ben is nyereséges volt, ezért SGA-költségei és nyeresége megfelelnek a vizsgálat követelményeinek. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a Cargill Agricola nyeresége a forgalmának kevesebb mint egy százalékát tette ki 2019-ben, ezért még alacsonyabb volt, mint a 2018-as nyeresége. Ez az alacsony nyereségszint hasonló szinten volt, mint a Sucroal SA esetében ugyanebben az évben, és nem tekinthető észszerűnek. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(150)

A megfogalmazott észrevételek két csoportjában az uniós gazdasági ágazat azt javasolta, hogy olyan vállalatok adatait használják fel, amelyek ugyanabban az országban működnek, és a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos termékkategóriát gyártanak vagy ugyanazon feldolgozóipari ágazatban tevékenykednek. Az italok, a tisztítószerek, az élelmiszerek, valamint az egészségügy és a gyógyszerek ágazata számára alapanyagokat előállító kolumbiai gyártók kategóriáját javasolták, mellékelve az ezen gazdasági ágazatokban tevékenykedő tizenegy vállalat listáját.

(151)

Figyelembe véve a vizsgálatban feltárt összes tényt és a beérkezett észrevételeket, a Bizottság az Orbis-adatbázisban rákeresett a 325998 NAICS-kódra („Minden egyéb vegyipari termék és készítmény gyártása”). Ez ugyanaz a kód, amelyet a Cargill Agricola SA és a Sucroal SA is alkalmaz. E keresés eredménye alapján jóval magasabb volt az észszerű nyereségszintet mutató vállalatok száma Kolumbiában, mint Brazíliában, ami arra utal, hogy a nyilvános pénzügyi adatok elérhetősége szintén reprezentatív és megbízható volt Kolumbiában. Ezenkívül annak érdekében, hogy e keresés eredményét a citromsavhoz hasonló terméket előállító vállalatokra szűkítse, a Bizottság részletesen elemezte az összes nyereséges kolumbiai vállalat tevékenységét és termelését. Az üzleti tevékenységük Orbis-adatbázisban rendelkezésre álló leírása alapján a Bizottság végül hét olyan kolumbiai vállalatot azonosított, amelyek a citromsavhoz közeli termékkategóriákba eső termékeket gyártanak. E vállalatok SGA-költségeit és nyereségét a Bizottság megbízhatónak tekintette. Összehasonlításképpen a Bizottság megjegyezte, hogy egyetlen olyan azonos tevékenységi területen működő brazil vállalat sem volt, amelynek a 2019-es évre vonatkozó pénzügyi adatai nyilvánosan elérhetőek az Orbis-adatbázisban.

(152)

A Bizottság által ily módon azonosított kolumbiai vállalatok egyeztek azokkal a vállalatokkal, amelyeket az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó terméket előállító és/vagy azonos ágazatban tevékenykedő, megfelelő vállalatokként azonosított. E hét vállalaton túlmenően az uniós gazdasági ágazat további négy olyan kolumbiai vállalatot javasolt, amelyek esetében azonban a pénzügyi adatok vagy a tevékenységük leírása nem volt könnyen hozzáférhető az Orbis-ban. Ezért ezeket a vállalatokat a Bizottság nem vette figyelembe az SGA-költségek és a nyereség megállapításakor.

(153)

A fenti elemek és különösen a rendelkezésre álló pénzügyi adatok, valamint a fő termelési tényezőt jelentő kukorica importárának reprezentativitása alapján a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi vizsgálatban Kolumbia volt a megfelelő reprezentatív ország a normál érték kiszámításához.

(154)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC és három együttműködő exportáló gyártó ellenezte, hogy a Bizottság Kolumbiát válassza megfelelő reprezentatív országként. Megismételték a fent említett állítást, miszerint Kolumbia kiválasztása nem volt észszerű, mivel az egyetlen kolumbiai citromsavgyártó a felülvizsgálati időszak alatt nem volt nyereséges, míg egy brazil gyártó nyereséget könyvelhetett el. Megismételték továbbá a fent említett állítást, miszerint a brazil kukoricaárak nem torzultak. Mivel ezek az állítások már szerepeltek e rendelet (136) és (149) preambulumbekezdésében, és e tekintetben nem nyújtottak be új bizonyítékot, a Bizottság az állításokat elutasította.

(155)

A fent említett felek azt állították továbbá, hogy a Bizottság az egyéb termékágazatokban működő kolumbiai vállalatoktól származó SGA- és jövedelmezőségi adatokat használta fel annak bizonyítása nélkül, hogy ezek a vállalatok ugyanolyan szintű SGA-költségekkel és nyereséggel rendelkeznek-e, mint a citromsavgyártók.

(156)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésével összhangban a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni, amennyiben a jelentős torzulások fennállása megerősítést nyer. A képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Tekintettel arra, hogy a Sucroal SA kolumbiai vállalat SGA-költségei és nyeresége a (145) és (147) preambulumbekezdésben ismertetett okokból nem volt felhasználható, a Bizottság a legközelebbi ágazatra, többek között a vizsgált termékre vonatkozó adatokat használta fel, ahol a fent említett költségelemek torzulástól mentesnek és észszerűnek bizonyultak. E következtetés vitatására nem nyújtottak be bizonyítékot és különösen arra vonatkozóan sem, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a citromsavhoz legközelebb eső ágazatban működő kolumbiai vállalatok SGA- és nyereségszintje nem volt észszerű.

(157)

A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazattal, a CCCMC-vel és az együttműködő exportáló gyártókkal ellentétben nem nyújtották be, illetve nem javasolták azon gyártók listáját, amelyek ugyanabban a potenciális reprezentatív országban gyártanak ugyanolyan vagy hasonló árukategóriát, vagy a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos vagy hasonló gyártási ágazatban működnek, és amelyek pénzügyi adatait a Bizottság felhasználhatná.

(158)

Ezért és a (151) preambulumbekezdésben ismertetett okokból a Bizottság úgy ítélte meg, hogy annak a hét vállalatnak a pénzügyi adatai, amelyeket Kolumbiában a citromsavhoz közeli termékkategóriában gyártanak, a torzulásmentes SGA-költségek és a nyereség észszerű helyettesítőjének tekinthetők a rendes értéknek a vizsgálat során történő megállapításához. A CCCMC és három együttműködő exportáló gyártó kérelmét ezért a Bizottság elutasította.

3.4.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(159)

Az érdekelt felektől kapott és a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló egyéb lényeges információk alapján a Bizottság – többek között az alapanyagokra, az energiára és a munkaerőre is kiterjedően – összeállította azon termelési tényezők és források jegyzékét, amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához.

(160)

A Bizottság meghatározta továbbá a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez használt forrásokat is (Globális Kereskedelmi Atlasz, nemzeti statisztikák stb.). Ugyanabban a feljegyzésben a Bizottság megjelölte azokat a harmonizált rendszerben (HR) a termelési tényezőkhöz kapcsolódó kódokat, amelyeket az érdekelt felektől kapott információk alapján eredetileg fel kívánt használni a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti elemzéshez.

(161)

A Bizottság a 2020. november 30-i feljegyzésben megerősítette, hogy a termelési tényezők (köztük a nyersanyagok) torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni.

3.5.   A villamosenergia-, víz- és munkaerő költségek esetében felhasznált források

3.5.1.   Villamos energia

(162)

A villamos energia vonatkozásában a Bizottság az Enel, Kolumbia legnagyobb villamosenergia-szolgáltatójának árát használta fel, amely könnyen rendelkezésre állt. Ez a forrás a villamos energia esetében egyetlen havi átlagárat közöl.

3.5.2.   Víz

(163)

A Bogotában a vízszolgáltatásért, valamint a szennyvizek gyűjtéséért és kezeléséért felelős Acueducto vállalat vízdíjai könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre álltak. Ez az információ lehetővé tette az ipari felhasználók esetében a felülvizsgálati időszakban alkalmazott tarifák meghatározását.

3.5.3.   Munkaerő

(164)

A Bizottság az ILO statisztikái alapján határozta meg a kolumbiai munkabéreket (59). Ezek információval szolgálnak a Kolumbiában a 2019-ben a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és ledolgozott heti munkaidővel kapcsolatban.

(165)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel a torzulásmentes villamosenergia-, víz- és munkaerőköltségek megállapításához felhasznált források kapcsán, ezért e forrásokat használta fel a rendes érték megállapításához.

3.6.   Az SGA-költségek és a nyereség esetében felhasznált források

(166)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett az általános előállítási költségeket úgy kellett meghatározni, hogy a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(167)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes értékének megállapításához a Bizottság az előállítási költségek azon hányadát használta fel, amelyet az SGA-költségekben és a nyereségben képviselnek a kolumbiai reprezentatív vállalatoknál a 3.3. szakaszban leírtak szerint.

(168)

A bevételek százalékaként kifejezve, az így kapott értékek 14,2 %-ot tesznek ki a nyereség esetében, míg 17 %-ot az SGA-költségek esetében.

3.7.   Nyersanyagok

(169)

A Bizottság mindegyik nyersanyag és segédanyag esetében a reprezentatív országba irányuló behozatal árára támaszkodott. A reprezentatív országba irányuló behozatal árát a Kínán kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett döntött. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások nem hatnak ki ugyanilyen módon a kivitelre szánt termékekre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások ezeket az árakat is befolyásolták. A Bizottság ugyanígy nem vette figyelembe a reprezentatív országba a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatalt sem (60).

(170)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország releváns importvámját alkalmazta. Később, az egyedi dömpingkülönbözetek számítása során a Bizottság az importárat tovább növelte az egyes vállalatokra vonatkozó belföldi fuvarozási költségekkel. A Bizottság a belföldi fuvarozás költségét valamennyi nyersanyag esetében az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott, ellenőrzött adatokra alapozta.

(171)

A költségek szempontjából elhanyagolható hatású nyersanyagok esetében, amelyekről a vállalatok nem számoltak be az eljárás megindításáról szóló értesítés III. mellékletében, az adott költségeket a Bizottság a 3.8. pontban ismertetett módon a gyártási általános költségek között vette figyelembe. Az általános költségekként kifejezett termelési tényezők felsorolása az egyes vállalatokra vonatkozó tájékoztatásban szerepel.

(172)

Az uniós gazdasági ágazat 2020. március 16-i észrevételeiben megjegyezte, hogy egyes nyersanyagok esetében vagy nem álltak rendelkezésre átlagos behozatali értékek, vagy pedig az átlagértékek kis mennyiségekre vonatkoztak, ezért nem voltak megbízhatók, vagy más okok álltak fenn, amelyek kétségbe vonták azok megbízhatóságát. Azt javasolták, hogy ilyen esetekben a régiós statisztikákból származó értékeket vagy az olyan szolgáltatók által végzett piaci felmérésekben közzétett értékeket kell használni, mint az ArgusMedia, az AgroChart vagy az IntraTec.

(173)

Az uniós gazdasági ágazat 2020. december 11-i észrevételeiben megismételte, hogy Kolumbia esetében az előállítási költségek meghatározhatók a behozatali adatokból, valamint a rendelkezésre álló, nyilvános villamosenergia- és vízárakból és munkaerőköltségekből. Hangsúlyozták, hogy a kevésbé jelentős költségtényezők esetében az átlagos behozatali értékek egy része magasnak tűnik, és azt javasolták, hogy ezeket a Bizottság szakosodott adatszolgáltató társaságok adataival helyettesítse.

(174)

2020. március 23-i beadványában a CCCMC megjegyezte, hogy egyes kulcsfontosságú anyagok, mint a szén, a kénsav és a sósav importárai Kolumbiában rendkívül magasak voltak, ezért nem reprezentatívak. Azt is állították, hogy jelentős eltérések vannak Kolumbia, Thaiföld és Brazília nyilvánosságra hozott importárai között, és hogy az importárak még az ugyanazon ország által importált ugyanazon anyag esetében is jelentős eltéréséket mutatnak, ami az ugyanazon HR-kódon belüli minőségbeli különbségeknek tudható be. A CCCMC felkérte a Bizottságot, hogy állapítsa meg e különbségek okát és foglalkozzon azokkal. A Bizottság fontolóra vette ezt az érvet, és ahol indokolt volt, a nem reprezentatív importárakat az alábbi A. táblázatban részletezett, megbízható forrásokból származó adatokkal helyettesítette.

(175)

A CCCMC azzal is érvelt, hogy mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált nyersanyagok némelyikét Kínában belföldön szerzik be, észszerűtlen egyszerűen egy adott harmadik ország importárait használni, mivel az utóbbi árak valószínűleg magasabb szállítási költségeket tartalmaznak, mint a belföldön beszerzett nyersanyagok költségei. Ez különösen érvényes olyan veszélyes vegyi anyagok esetében, mint a kénsav és a sósav, amelyek szállítására speciális járműveket használnak. Ezért a CCCMC úgy ítélte meg, hogy a tisztességes összehasonlítás érdekében megfelelő kiigazításokat kell végrehajtani.

(176)

Ezzel az érveléssel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy a fenti 3.2.1. pontban ismertetett okokból a jelen hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését alkalmazza. Ezért a Bizottság egy megfelelő reprezentatív országban felmerült, torzulásmentes költségeket keres annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott költségeket ne befolyásolják torzulások, és könnyen hozzáférhető adatokon alapuljanak. A reprezentatív ország piacát érintő esetleges torzulásokra vonatkozó információk hiányában, és mivel a CCCMC nem szolgáltatott a magas szállítási költségekkel kapcsolatos állítását alátámasztó adatokat, a veszélyes vegyi anyagok tekintetében a reprezentatív ország behozatali értékeit a Bizottság úgy tekinti, hogy azok megfelelnek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és észszerű becsléssel szolgálnak a reprezentatív országban alkalmazott árral kapcsolatban (beleértve a szállítási költségeket is). Továbbá, mivel az importált inputok az árak tekintetében versenyeznek egymással a reprezentatív ország belföldi piacán, a Bizottság megbízhatónak tartja azokat.

(177)

A Bizottság ebből következőleg a Kolumbiába irányuló behozatal GTA-adatbázisban feltüntetett árait használta fel. Ahol ezek az árak nem voltak reprezentatívak vagy más módon voltak megbízhatatlanok, a Bizottság nemzetközi referenciaértékeket keresett. Ahol ezek sem voltak elérhetők, a Bizottság más forrásokból származó megbízható árakat használt, amint azt az alábbi A. táblázat részletezi.

(178)

Az érdekelt felek által szolgáltatott és a távoli egyeztetések során összegyűjtött információk összessége alapján a Bizottság a következő, Brazíliában, Kolumbiában és Thaiföldön (adott esetben) alkalmazott termelési tényezőket és tarifakódokat azonosította:

A. táblázat

Termelési tényező

Vámtarifaszám

A Bizottság által felhasználni kívánt behozatali adatok forrása

Mértékegység

Nyersanyagok/fogyóeszközök

 

 

 

Kukorica

1005901100

GTA – Kolumbia (61)

kg

Szárított édesburgonya

0714209000

GTA – Kolumbia

kg

Nátrium-klorid/étkezési só

2501009100 /2501001000 , 2501002000 , 2501009200 , 2501009900

GTA – Kolumbia

kg

Kénsav

2807 00 10

GTA – Brazília

kg

Kén/folyékony kén

2503000000

GTA – Kolumbia

kg

Sósav

2806 10 20

GTA – Brazília

kg

Aktív szén

3802100000

GTA – Kolumbia

kg

Mészkőpor/-liszt

2521 00 00

GTA – Brazília

kg

Habzásgátló

3402200000 /3402909000

GTA – Kolumbia

kg

Diatomit

2512000000 /3802901000

GTA – Kolumbia

kg

Perlit

2530100000

GTA – Kolumbia

kg

Amiláz

(Glükoamiláz)/Cukrosító enzim

3507909000

GTA – Kolumbia

kg

Kalcium

2805 12 00

GTA – Brazília

kg

Marószóda (nátrium-hidroxid)

2815110000 /2815120000

GTA – Kolumbia

kg

Folyékony lúg

2815120000

GTA – Kolumbia

kg

Hidrogén-peroxid

2847000000

GTA – Kolumbia

kg

(Búza- vagy kétszeres) liszt

1101000000

GTA – Kolumbia

kg

Faliszt

4405000000

GTA – Kolumbia

m3

Kalcium-oxid

2825904000

GTA – Kolumbia

kg

Égetett mész

2522100000

GTA – Kolumbia

kg

Kukoricakorpa

2302100000

GTA – Kolumbia

kg

Kukorica áztatólé

1901901000

GTA – Kolumbia

kg

Kalcium-karbonát/Kalcit

2836500000

GTA – Kolumbia

kg

Aktív agyag

3802901000

GTA – Kolumbia

kg

Szűrési segédanyag (perlit)

2530100000

GTA – Kolumbia

kg

Nátrium-diacetát

2915292000

GTA – Kolumbia

kg

Citromsav

2918140000

GTA – Kolumbia

kg

Nátrium-citrát

2918153000

GTA – Kolumbia

kg

Rozsda- és vízkőgátló

2921 59

GTA – Brazília

kg

Nyersszén/iszapszén

2701 19 00

GTA – Brazília

kg

Dízel

2710192100

GTA – Kolumbia

m3

Csomagolás – fóliából készült zacskó

3923299000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolás – puha tálca

3923900000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolás – raklap

4421999000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolás – papírdoboz

4819200000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolás – papírzacskó

4819301000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolás – papírzacskó

4819400000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolóanyag – szövött tasak

6305331000

GTA – Kolumbia

darab

Csomagolás – vastag fóliából készült zacskó

3920100000

GTA – Kolumbia

darab

Melléktermék/hulladék

 

 

 

Gáznemű energiahordozók

2705000000

GTA – Kolumbia

kg

Magas fehérjetartalmú hulladék/kukoricakeményítő-maradvány

2303100000

GTA – Kolumbia

kg

Takarmánycélú kukorica

2303300000

GTA – Kolumbia

kg

Kalcium-szulfát

2833299000

GTA – Kolumbia

kg

A vegyipar egyéb maradéktermékei (granuláris iszap)

3825 90 00

GTA – Brazília

kg

Kukoricacsíra-olaj/Kukoricaolaj

1518009000 /1515290000

GTA – Kolumbia

kg

Kukoricacső-dara/kukoricakeményítő-maradvány

2303100000

GTA – Kolumbia

kg

Búza gluténliszt

1109000000

GTA – Kolumbia

kg

Micélium (állati takarmánykészítmény)

2309909000

GTA – Kolumbia

kg

Gabonacsíra

1104300000

GTA – Kolumbia

kg

Kalcitpor

2836500000

GTA – Kolumbia

kg

Gipsz

2520100000

GTA – Kolumbia

kg

Hamu, salak

2621900000

GTA – Kolumbia

kg

Kukoricacsíraolajkivonat-maradvány

23069010 /90

GTA – Thaiföld

kg

Kukoricaglutén-őrlemény/-por

2302100000

GTA – Brazília

kg

Fehérjepor granulátum (kukoricamaradvány)

2302100000

GTA – Brazília

kg

Fehérjeszűrő-pogácsa (kukoricamaradvány)

2302100000

GTA – Brazília

kg

Porlasztva szárított kukoricahéj

2302100000

GTA – Brazília

kg

3.8.   A rendes érték számítása

(179)

A Bizottság a rendes értéket a következő lépésekben állapította meg.

(180)

Elsőként megállapította a torzulásmentes gyártási költségeket (a nyersanyag-felhasználás, a munkaerő és az energia költségeit figyelembe véve). Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből a mintában szereplő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a fentiekben felsorolt forrásokon alapuló, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(181)

Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek meghatározásához hozzáadta a kapott eredményhez a gyártási általános költségeket. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült gyártási általános költségeket megnövelte a (171) preambulumbekezdésben említett nyersanyagok és segédanyagok költségével, majd az így kapott értéket kifejezte az egyes exportáló gyártóknál ténylegesen felmerült gyártási költségek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulásmentes gyártási költségekre.

(182)

Végül a Bizottság a fenti számításhoz az italok, a tisztítószerek, az élelmiszerek, valamint az egészségügy és a gyógyszerek ágazata számára alapanyagokat előállító hét reprezentatív kolumbiai gyártó súlyozott átlagnyereségét használta fel.

(183)

Az előállítási költségek százalékában kifejezve, ezek 24,82 %-ot tesznek ki az SGA-költségek esetében, míg 20,72 %-ot a nyereség esetében. A bevételek százalékában kifejezve, ugyanezek 17 %-ot tesznek ki az SGA-költségek esetében, míg 14,2 %-ot a nyereség esetében.

(184)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. A Bizottság a négy együttműködő exportáló gyártó esetében határozta meg a terméktípusonkénti rendes értékeket.

3.9.   Exportár

(185)

Az együttműködő exportáló gyártók az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportáltak. Az exportárat ezért az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

3.10.   Összehasonlítás

(186)

A Bizottság a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(187)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Ennek alapján – megfelelő és indokolt esetben – a fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségekben, a csomagolási költségekben, a hitelköltségekben, valamint a banki költségekben és díjakban mutatkozó különbségek kapcsán került sor kiigazításokra.

3.11.   Dömpingkülönbözet az együttműködő exportáló gyártóknál

(188)

Az együttműködő exportáló gyártók tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék minden egyes típusa vonatkozásában összehasonlította a rendes érték súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(189)

Ez alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj) százalékában kifejezve a Weifang Ensign Industry Co., Ltd. esetében 42 %, míg a COFCO Bio-Chemical Energy (Yushu) Co. Ltd. esetében 144 % volt. A Bizottság nem számított ki dömpingkülönbözetet sem az RZBC csoport esetében (amely az RZBC (Juxian) Co., Ltd. vállalatból és annak kapcsolt kereskedőjéből, az RZBC Imp. & Exp. Co., Ltd. társaságból áll), sem pedig a Jiangsu Guoxin Union Energy Co. Ltd. esetében, amelyek vonatkozásában a (191) preambulumbekezdésben ismertetett, árakra vonatkozó kötelezettségvállalások vannak érvényben.

3.12.   Dömpingkülönbözet a nem együttműködő exportáló gyártóknál

(190)

A Bizottság a nem együttműködő exportáló gyártók tekintetében is megállapította a dömpingkülönbözetek átlagát. A rendelkezésre álló tények alapján – az alaprendelet 18. cikkével összhangban – a Bizottság az együttműködő gyártók legmagasabb dömpingkülönbözetét alkalmazta, nem utolsósorban a nem együttműködő vállalatok exportárainak jelentősen alacsonyabb szintje miatt.

3.13.   A dömping folytatódására vonatkozó következtetés

(191)

Összességében: az Unióba irányuló kínai export többsége (70–90 %-a) erőteljesen dömpingelt árakon történt a felülvizsgálati időszak alatt. A fennmaradó kínai exportot a két együttműködő exportáló gyártó végezte, amelyek esetében a Bizottság nem állapított meg dömpinget. E két exportáló gyártó esetében érvényben vannak az árakra vonatkozó kötelezettségvállalások, és az Unióba irányuló kivitelükre a minimális importáron került sor. A Bizottság tehát úgy vélte, hogy e gyártók Unióba irányuló kivitelének árait a kötelezettségvállalások befolyásolták, és ezért ezek nem elég megbízhatóak ahhoz, hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság ezek segítségével állapítsa meg, hogy a dömping folytatódni fog-e.

(192)

Összefoglalva: a dömping folytatódott az Unióba irányuló kínai export túlnyomó többségénél. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

4.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(193)

A Bizottság a felülvizsgálati időszak alatti dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításon túlmenően azt is megvizsgálta, hogy az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti esetleges hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető-e a dömping folytatódása. Ennek keretében a Bizottság elemezte az érintett országban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje, a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, valamint az intézkedések kijátszásának gyakorlata.

(194)

A fent említettek szerint mindössze négy kínai exportáló gyártó jelentkezett. A Bizottságnak tehát csak korlátozott körben álltak rendelkezésére információk a kínai exportáló gyártók termeléséről és szabad kapacitásairól.

(195)

Ezért az alábbiakban a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével kapcsolatban megfogalmazott ténymegállapítások többsége szükségszerűen más forrásokra, nevezetesen az Eurostat és a GTA-adatbázis adataira, valamint az uniós gazdasági ágazat által a felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információkra támaszkodik. Az elemzés során a következőkre derült fény.

4.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás az érintett országban

(196)

Kizárólag az együttműködő exportáló gyártók kitöltött kérdőívei alapján a vizsgálat mintegy 129 000 tonna szabad termelési kapacitást tárt fel, ami az uniós kereslet 20–40 %-át teszi ki. A felülvizsgálati időszakban a teljes kínai termelési kapacitás a becslések szerint három-négyszer nagyobb volt, mint a teljes uniós felhasználás.

(197)

A kínai belföldi kereslet a becslések szerint körülbelül 465 000 tonna volt, ami az ország termelési kapacitásának kevesebb mint 24 %-a. Ezenkívül a kapacitás tervezett további növelése azt jelzi, hogy az 2021-ben eléri a teljes globális felhasználás szintjét (62), tovább súlyosbítva a meglévő kínai kapacitásfelesleget. Ezek a további kapacitások minden valószínűség szerint még tovább fokozzák az exportálás kényszerét, nem utolsósorban a kapacitás és a fent említett belső kereslet szintje közötti szakadékra való tekintettel. Nagyon valószínűtlen, hogy a kínai belföldi felhasználás olyan mértékben növekedne, hogy képes legyen felszívni a meglévő, nemhogy a megnövelt kapacitást. Ezenkívül a számos más piacon már bevezetett intézkedések nagymértékben azt valószínűsítik, hogy az uniós intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a dömpingelt behozatal jelentősen megnövekedne.

4.2.   Az uniós piac vonzereje

(198)

Nyilvánvaló, hogy az uniós piac vonzó a kínai export számára, tekintettel a 30–50 %-os uniós piaci részesedést elérő, folyamatos és tömeges jelenlétre az intézkedések ellenére is.

(199)

Az uniós piac vonzerejét tovább nyomatékosítja az a tény, hogy egy kínai befektető új, akár 60 000 tonna kapacitású üzemet épít az Unióban (63).

(200)

Ezenfelül a más fontos piacokra, például az Egyesült Államokba, Brazíliába, Kolumbiába, Indiába vagy Thaiföldre irányuló kínai exportot korlátozza a piacvédelmi intézkedések megléte.

(201)

Az uniós piac vonzerejét megerősítik az alábbiakban ismertetett ártényezők is.

4.3.   A harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolat

(202)

A négy együttműködő vállalat harmadik országokba irányuló kivitelének árai 20–40 %-kal alacsonyabbak, mint az Unióba irányuló kivitel árai, ismételten hangsúlyozva annak vonzerejét.

4.4.   Az intézkedések kijátszásának gyakorlata

(203)

Az intézkedések kijátszására irányuló, Malajzián keresztül megvalósuló gyakorlatok, amelyek 2016 januárjában az (5) preambulumbekezdésben említett kijátszásellenes vám kivetéséhez vezettek, tovább nyomatékosítják az uniós piac vonzerejét a kínai export számára.

4.5.   Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén várható árak és dömpingkülönbözetek

(204)

Amint a fentiekben kifejtésre került, a dömping folytatódott a kínai export túlnyomó többségénél.

(205)

Ezenkívül minden jel arra utal, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az értékesítések dömpingelt szinten történnének.

(206)

Először: az a tény, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó minden vállalat pontosan a minimális importáron értékesített, azt jelzi, hogy a kötelezettségvállalás az árak alsó küszöbértékeként működött. Ilyen alsó küszöbérték hiányában és a más kínai export támasztotta versennyel szembesülve – amelynek ára 30–40 %-kal alacsonyabb, mint a kötelezettségvállalásban előírt ár –, a vállalatoknak ebben az alacsonyabb árkategóriában kellene értékesíteniük, ha a piacon akarnak maradni. Ez minden valószínűség szerint magasabb dömpingkülönbözethez vezetne a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó összes vállalat esetében.

(207)

Másodszor: az intézkedések kijátszása olyan további tényező, amely az exportőrök uniós piacra lépés iránti érdeklődését jelzi, illetve arról tanúskodik, hogy nem dömpingszinten képtelenek versenyezni az uniós piacon. Ezen túlmenően a más piacokra történő kivitel során tisztességtelen árképzési magatartás jellemző a kínai vállalatokra, amint azt a (200) preambulumbekezdésben említett, harmadik országokban a citromsavval szemben hozott piacvédelmi intézkedések nagy száma mutatja.

(208)

Harmadszor: a négy együttműködő vállalat által a harmadik országokba irányuló kivitel során felszámított árak jóval alacsonyabbak, mint az Unióba irányuló kivitel árai, ami jelzi az exportárak további csökkenésének és ezáltal a dömpingkülönbözetek további növekedésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén.

4.6.   Következtetés

(209)

A fenti elemzés feltárja, hogy ha az intézkedések hatályukat vesztenék, a dömping folytatódna és a dömpingkülönbözetek nagy valószínűséggel növekednének, a behozatal pedig még hangsúlyosabban jelen lenne a vonzó uniós piacon.

(210)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC és három együttműködő exportáló gyártó megkérdőjelezte a szabad kapacitással kapcsolatos megállapításokat. Azt állították, hogy a Bizottság saját számításai alapján a szabad kapacitás a 2015. évi 192 000 tonnáról (az előző felülvizsgálat) a felülvizsgálati időszakban 129 000 tonnára csökkent, ami ellentmond annak a megállapításnak, hogy az egyre nagyobb szabad termelési kapacitás magasabb exportnyomást eredményez. A Bizottság megjegyezte, hogy a szabad kapacitást az együttműködő exportáló gyártóktól származó adatok alapján értékelte. Ezek az együttműködő exportáló gyártók különböznek az előző felülvizsgálatban együttműködő exportáló gyártóktól. Emiatt a CCCMC és a három együttműködő exportáló gyártó összehasonlítása hibás. Mindenesetre 129 000 tonna még mindig jelentős többletkapacitást jelent. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(211)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC és három együttműködő exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság nem ellenőrizte az uniós gazdasági ágazat által benyújtott, a tervezett kapacitásnövelésekre vonatkozó állítólagos bizonyítékok megbízhatóságát és pontosságát. A Bizottság megjegyezte, hogy e tekintetben gondosan felülvizsgálta mind az uniós gazdasági ágazat, mind a CCCMC beadványait, és felülvizsgálatából nem derült fény olyan elemekre, amelyek módosíthatnák a (197) preambulumbekezdésben megállapított ténymegállapításait.

(212)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC és három együttműködő exportáló gyártó állítása szerint teljes mértékben spekuláció a Bizottság azon következtetése, hogy az Unióba irányuló export árai új intézkedések hiányában a harmadik országok szintjére csökkennének. Azt is állították, hogy a Bizottság nem nyújtott be számszerűsítést vagy elemzést arra a következtetésére vonatkozóan, hogy intézkedések hiányában a Kínából származó kivitel valószínűleg növekedni fog, és magasabb dömpingkülönbözettel járna. Végezetül azt állították, hogy a Bizottság nem nyújtott be megalapozott gazdasági indokolást arra vonatkozóan, hogy a kínai exportáló gyártók megújított intézkedések hiányában miért csökkentenék jelentősen az Unióba irányuló exportáraikat.

(213)

Válaszul a Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a dömping még a kötelezettségvállalások minimális importárai által támogatott exportárak alapján is folytatódik. A kötelezettségvállalások hatálya alá nem tartozó exportáló gyártók árai jelentősen alacsonyabbak voltak, ami egyértelműen jelzi, hogy kötelezettségvállalások hiányában az árak valószínűleg csökkenni fognak. Ezen túlmenően a Bizottság megállapította, hogy a kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó valamennyi exportáló gyártó esetében az Unióba irányuló exportárak jelentősen magasabbak, mint a más piacokra irányuló exportárak, ami azt jelzi, hogy az uniós piac a behozatal növekedését vonná maga után. Ezek az elemek a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitással együtt egyértelműen alátámasztották azt a megállapítást, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az Unióba irányuló kivitel valószínűleg továbbra is dömpingelt árakon és megnövekedett mennyiségek mellett történne.

5.   KÁR

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(214)

A felülvizsgálati időszakban két gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. Két gyártó alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(215)

Tekintettel arra, hogy csak két gyártó alkotja az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság a bizalmas információk védelme érdekében, az alaprendelet 19. cikkével összhangban értéktartományok és/vagy indexek segítségével ismerteti az e rendeletben szereplő számadatok egy részét.

(216)

A Bizottság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés 300 000 és 350 000 tonna között mozgott. A Bizottság ezt a számadatot a két uniós gyártó kitöltött kérdőívei alapján határozta meg.

5.2.   Uniós felhasználás

(217)

A Bizottság a szabadpiaci uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált szabadpiaci értékesítési volumene, valamint a Kínából és az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene alapján állapította meg, amely adatokat a kitöltött kérdőívekből és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó importstatisztikákból szerzett be.

(218)

Az uniós szabadpiaci felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonnában)

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

500 000 –550 000

535 000 –585 000

535 000 –585 000

515 000 –565 000

Index

100

107

107

103

Forrás: Kitöltött kérdőívek és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(219)

Az uniós felhasználás kezdetben 7 %-kal nőtt, 2017-ben és 2018-ban érve el a csúcsot. 2018 és a felülvizsgálati időszak között a fogyasztás némileg csökkent, de 3 %-kal magasabb maradt, mint a figyelembe vett időszak elején.

(220)

A citromsav-felhasználás emelkedésének oka a felülvizsgálat tárgyát képező terméket tartalmazó termékek fogyasztásának növekedése volt különböző gazdasági ágazatokban, például az élelmiszerek, a háztartási tisztítószerek, a gyógyszerek és a kozmetikumok ágazatában. Ezenkívül a háztartási tisztítószerekben a foszfátok alternatív anyagokkal való kiváltását előíró jogszabályok hozzájárultak a felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználásának növekedéséhez, mivel a citromsav a foszfátok egyik megfelelőbb helyettesítője ezen felhasználásokban.

5.3.   Az érintett országból érkező behozatal

5.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(221)

A Bizottság a behozatal volumenét a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis és az uniós gazdasági ágazat kérdőívre adott válaszai alapján határozta meg.

(222)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

A Kínából érkező behozatal volumene

207 295

190 750

223 185

205 595

Index

100

92

108

99

Piaci részesedés (%)

40–45

34–39

40–45

38–43

Index

100

86

100

96

Forrás: Kitöltött kérdőívek és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(223)

A Kínából érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak során jelentős volt, és a felülvizsgálati időszakban 2016-hoz képest szinte azonos szinten maradt. A 2017-es alacsonyabb behozatal és a 2018-as magasabb behozatal összefügg azzal a ténnyel, hogy a citromsav olyan termék, amelyet nagy mennyiségben szállítanak, és 2018 januárjában jelentősebb mennyiség lépett be az uniós piacra, így ez a jelenség a 2018-as behozatalnak tulajdonítható (a 2018. januári behozatal körülbelül 50 %-kal volt magasabb, mint a 2017. decemberi). Összességében: a Kínából érkező behozatal volumene stabil volt.

(224)

A citromsav Kínából érkező behozatalának piaci részesedése jelentős volt, és nagyrészt a 40 %-os tartományban maradt, kismértékű, 1,4 százalékpontos csökkenéssel a figyelembe vett időszakban. Mivel a (234)–(235) preambulumbekezdésben leírtak szerint a más országokból származó behozatal is csökkent, a Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban megnövekedett keresletet az uniós gazdasági ágazat termelésének növekedése elégítette ki.

5.3.2.   Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(225)

A Bizottság a behozatal árait a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján határozta meg. Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Kína

736,7

773,8

738,2

701,9

Index

100

105

100

95

Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(226)

A figyelembe vett időszakban a Kínából az Unióba importált citromsav ára stabil volt. Összességében: a kínai citromsav ára 5 %-kal csökkent 2016-hoz képest. A Kínából származó behozatal árai lényegesen az uniós árak alatt maradtak, amint azt a 8. táblázat is tükrözi.

(227)

Az importárak 2017-es növekedése összekapcsolható a felhasználás növekedésével, amely – a (219) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – 2017-ben különösen magas volt, a (220) preambulumbekezdésben ismertetett, a foszfátokra vonatkozó jogszabályi változás miatt. A kereslet említett növekedése az importárak növekedését eredményezte. Az árak ezt követően 2018-ban és 2019-ben visszaestek, amint a kereslet kiigazodott.

(228)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

a)

az uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek történő értékesítés során felszámított, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát; valamint

b)

a mintában szereplő együttműködő kínai gyártóktól származó behozatal tekintetében az első független uniós vevő részére történő értékesítéshez tartozó, CIF-alapon (a költségek, a biztosítások és a fuvardíjak megfizetésének feltételezésével) – a dömpingellenes vámot is figyelembe véve – megállapított, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított terméktípusonkénti súlyozott átlagárakat.

(229)

Az alábbiakban az alákínálási különbözet két szintjét mutatjuk be – az első azokra az együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, amelyek nem tartoznak a (189) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalás hatálya alá. A második szint azokra az együttműködő exportáló gyártókra vonatkozik, amelyek a kötelezettségvállalás hatálya alá tartoznak. A Bizottság különbséget tesz ezek között, mivel a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó vállalatok árait befolyásolták a kötelezettségvállalás feltételei.

(230)

A nem együttműködő exportáló gyártók esetében az áralákínálás mértékét nem lehetett megállapítani a terméktípusonkénti árak alapján, mivel ilyen információ nem állt rendelkezésre. Következésképp az áralákínálás mértékét a Bizottság az uniós gyártók, illetve a kínai exportáló gyártók összesített értékesítési áraiból képzett súlyozott átlagok összehasonlítása útján állapította meg.

(231)

Az árösszehasonlítások terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történtek. Az összehasonlítások eredményét a Bizottság az uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. A kötelezettségvállalás hatálya alá nem tartozó exportáló gyártók esetében 19 %-ot meghaladó mértékű súlyozott átlagos alákínálási különbözet mutatkozott, míg a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó exportáló gyártók esetében 10 %-ot meghaladó mértékű.

5.4.   A Kínától eltérő harmadik országokból származó behozatal

(232)

A citromsav Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatala elsősorban Kambodzsából, Kolumbiából és Thaiföldről származott.

(233)

A citromsav egyéb harmadik országokból érkező behozatalának (összesített) volumene, valamint annak piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Thaiföld

Volumen (tonna)

19 410

20 163

13 203

13 305

Index

100

104

68

69

Piaci részesedés (%)

< 5

< 5

< 5

< 5

Átlagár (EUR)

817

887

847

784

Index

100

109

104

96

Más harmadik országok

Volumen (tonna)

10 331

18 612

7 909

7 194

Index

100

180

77

70

Piaci részesedés (%)

< 5

< 5

< 5

< 5

Átlagár (EUR)

1 094

1 001

1 251

1 265

Index

100

92

114

116

A harmadik országok összesen

Volumen (tonna)

29 741

38 775

21 112

20 500

Index

100

130

71

69

Piaci részesedés (%)

5–10

5–10

< 5

< 5

Átlagár (EUR)

913

942

998

952

Index

100

103

109

104

Forrás: A 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(234)

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező legnagyobb mennyiségű citromsav-behozatal Thaiföldről érkezett a figyelembe vett időszak során. A Thaiföldről érkező behozatal 31 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A figyelembe vett időszak minden évében az árak a kínai behozatal árainak változásához hasonló tendenciát követtek, de 11–15 %-kal magasabbak voltak.

(235)

A citromsav harmadik országokból érkező összes behozatala 30 %-kal visszaesett a figyelembe vett időszak alatt. Ezek az árak is magasabbak voltak a Kínából származó behozatal árainál.

5.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.5.1.   Általános megjegyzések

(236)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

5.5.2.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(237)

A figyelembe vett időszak során a teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Uniós termelési volumen, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

300 000 –350 000

342 000 –392 000

339 000 –389 000

327 000 –377 000

Index

100

114

113

109

Termelési kapacitás (tonna)

350 000 –400 000

381 000 –431 000

395 000 –445 000

395 000 –445 000

Index

100

109

113

113

Kapacitáskihasználás (%)

90–100

90–100

90–100

87–97

Index

100

105

100

97

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(238)

A termelési volumen 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban; a termelés 2017-ben érte el a csúcsát (ekkor 14 %-kal volt magasabb, mint 2016-ban). Az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének alakulása nagyrészt követi az uniós felhasználás alakulását.

(239)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszak alatt folyamatosan nőtt, és 2016-hoz képest 13 %-kal volt magasabb a felülvizsgálati időszakban.

(240)

A kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban ingadozott, és 2016-ban érte el a felülvizsgálati időszak legalacsonyabb szintjét. Ekkor 3 % alatt volt.

5.5.3.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(241)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Uniós értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

250 000 –300 000

292 000 –342 000

280 000 –330 000

275 000 –325 000

Index

100

117

112

110

Értékesítések a kötött piacon

0–5 000

0–5 000

0–5 000

0–5 000

Szabadpiaci értékesítések

245 000 –300 000

287 000 –342 000

275 000 –330 000

270 000 –325 000

Index

100

116

112

110

Szabadpiaci értékesítések piaci részesedése (%)

50–60

54–64

52–62

54–64

Index

100

109

104

107

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(242)

A kötött piacon történő értékesítés, amely főként a citromsavat inputanyagként használó különlegességek és speciális sók előállításához köthető, a figyelembe vett időszak minden egyes évében alacsony, 5 000 tonna alatti szintet ért el, és ezért nem volt érezhető hatása az uniós gazdasági ágazat helyzetére, többek között annak piaci részesedésére.

(243)

Az értékesítés a termelés tendenciájához hasonlóan alakult; 10 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban, 2017-ben érve el a legmagasabb szintet.

(244)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak minden egyes évében 50 % és 64 % között mozgott; a felülvizsgálati időszakban mintegy 4 százalékponttal nőtt.

5.5.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(245)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult az Unióban a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Uniós foglalkoztatás és termelékenység

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak létszáma

600–650

624–674

642–692

642–792

Index

100

104

107

107

Termelékenység (egység/munkavállaló)

500–550

550–600

530–580

510–560

Index

100

110

106

102

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(246)

Az alkalmazottak (teljes munkaidős egyenértékben kifejezett) száma körülbelül 7 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt, és a felülvizsgálati időszakban 640 alkalmazottat meghaladó szintet ért el.

(247)

A termelékenység a figyelembe vett időszakban csak kismértékben, körülbelül 2 %-kal növekedett. A termelékenységet az év folyamán az alkalmazottak (teljes munkaidős egyenértékben kifejezett) számára jutó tonnák számában fejezik ki.

5.5.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(248)

A tényleges dömpingkülönbözeteknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását enyhítette a jelentős kínai exportáló gyártók árszintjére alkalmazandó kötelezettségvállalás, amely a megfelelő kínai exportárak esetében alsó küszöbértékként működött.

(249)

Következtetésképp megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült a kínai exportáló gyártók által folytatott korábbi dömping káros hatásaiból. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat felépülési folyamata folytatódott, amit a fő kármutatók kedvező alakulása is mutat.

5.5.6.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(250)

Az uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységár a szabadpiacon (EUR/tonna)

1 000 –1 100

980–1 080

1 010 –1 110

1 010 –1 110

Index

100

98

101

101

Gyártási egységköltség (EUR/tonna)

800–900

760–860

824–924

840–940

Index

100

95

103

105

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(251)

Az uniós gyártók által az Unió piacán független vevőknek felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga meglehetősen stabil volt, és csupán 1 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban.

(252)

Az előállítási egységköltség a figyelembe vett időszakban ingadozott, és 5 %-kal magasabb szintet ért el a felülvizsgálati időszakban 2016-hoz képest. A (257) preambulumbekezdésben leírtak szerint a költségek növekedése és az eladási árak csak kismértékű emelkedése együttesen a jövedelmezőség csökkenését eredményezték.

5.5.7.   Munkaerőköltség

(253)

Az uniós gyártók átlagos bérköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

70 000 –80 000

70 000 –80 000

71 400 –81 400

72 800 –82 800

Index

100

100

102

104

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(254)

Az uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége 4 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, amely alacsonyabb, mint az uniós infláció ráta ugyanezen időszakban.

5.5.8.   Készletek

(255)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

20 000 –25 000

16 200 –21 200

24 400 –39 400

24 000 –28 000

Index

100

81

122

120

Zárókészletek a termelés százalékában (%)

5–10

3–8

5–10

5–11

Index

100

71

107

110

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(256)

Az uniós gyártók zárókészletei növekedtek a figyelembe vett időszakban. A készletek szintje stabil a megnövekedett értékesítéshez és termeléshez igazodva. Ez alól a 2017 év végi sokkal alacsonyabb készletszint kivétel volt. Ez a kivétel a citromsav iránt megnövekedett kereslethez köthető, amely amiatt következett be, hogy bizonyos termékek kémiai összetételében a foszfátokat citromsavval helyettesítették, amint azt a (220) preambulumbekezdés kifejtette.

5.5.9.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(257)

Az uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2016

2017

2018

Felülvizsgálati időszak

Az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom százalékában)

15–20

18–23

14–19

11–16

Index

100

120

94

79

Pénzforgalom Index

100

140

100

102

Beruházások (EUR)

40 000 000 –50 000 000

35 600 000 –45 600 000

31 200 000 –41 200 000

39 600 000 –49 600 000

Index

100

89

78

99

A beruházások megtérülése (%)

30–40

37–48

27–38

26–36

Index

100

125

92

86

Forrás: Kitöltött kérdőívek

(258)

A Bizottság az uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(259)

A figyelembe vett időszak során a jövedelmezőség 2017-ben volt a legmagasabb. A kivételes körülmények – a (220) preambulumbekezdésben leírtak szerint – a foszfátok helyettesítéséhez kapcsolódtak, és a szóban forgó évben tapasztalt magasabb jövedelmezőség az adott évben megnövekedett keresletnek tudható be. Az ágazat általános jövedelmezősége 10 % feletti volt a felülvizsgálati időszakban.

(260)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. Ennek alakulása hasonló szintű volt a figyelembe vett időszakban, kivéve a 2017-es évet.

(261)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult, és kielégítő szinten maradt a figyelembe vett időszak teljes egésze alatt.

(262)

A figyelembe vett időszakban az uniós gyártók egyike sem számolt be tőkebevonással kapcsolatos nehézségekről.

5.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(263)

A kármutatók legtöbbje – úgymint a termelés, az értékesítési volumen, a foglalkoztatás, a kapacitás, a termelékenység és a pénzforgalom – pozitívan alakult. Miközben az olyan pénzügyi mutatók, mint a nyereségesség és a beruházások megtérülése csökkenő tendenciát mutat, azok abszolút értékei kielégítő szintűek és nem utalnak jelentős kárra.

(264)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

6.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

6.1.   Általános megjegyzések

(265)

A Bizottság a (262) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a figyelembe vett időszakban, valamint az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint értékelte, hogy ha a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályukat vesztenék, akkor fennállna-e a valószínűsége az eredetileg a Kínából érkező dömpingelt behozatallal okozott kár megismétlődésének (64).

(266)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék árára és Kínából behozott volumenére vonatkozó fenti tendenciák azt mutatják, hogy míg a kínai exportőrök fenntartották számottevő részesedésüket az uniós piacon, a hatályos intézkedések (azaz a vám és a kötelezettségvállalások) nyomán javultak a piaci feltételek. A tendenciák legfőbb haszonélvezője az uniós gazdasági ágazat volt, hiszen a többi harmadik ország piaci részesedése korlátozott maradt. Ez azt mutatja, hogy a kár megszüntetése elsősorban a hatályban lévő intézkedéseknek köszönhető.

(267)

A (196)–(197) preambulumbekezdésben említettek szerint, a Kínában működő exportáló gyártók számottevő és egyre növekvő szabad kapacitással rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy rendkívül gyorsan megnöveljék kivitelüket. Másrészt, mivel az uniós piaci árak a legtöbb harmadik ország piacához képest jövedelmezőbbek, valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a szóban forgó országokba exportált jelentős mennyiségeket átirányítanák az uniós piacra.

(268)

Ezenkívül a fontosabb nemzetközi piacokon hatályban vannak a kínai citromsavval szembeni kereskedelemvédelmi intézkedések. Emiatt a kínai exportáló gyártóknak nehezebb lesz értékesíteni terméküket ezeken a piacokon, mint a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén védtelen uniós piacon.

(269)

Ráadásul a kínai exportőrök árszintje még a bevezetett intézkedések ellenére is jelentősen alákínál az uniós gazdasági ágazat árainak. Vám nélkül a kötelezettségvállalások hatálya alá nem tartozó exportáló gyártók áralákínálása meghaladná a 29 %-ot. A fentiekből kirajzolódik az az árszínvonal, amellyel a kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában valószínűsíthetően megjelennének az uniós piacon. A hatályos intézkedések nélkül az uniós gazdasági ágazat nem tudná fenntartani árait, ami valószínűleg veszteséget okozna, mint az eredeti vizsgálatban.

(270)

Az alacsony árú kínai exportnak – az intézkedések hiányában feltételezett – valószínűségét a kínai citromsavra vonatkozó, a (200) preambulumbekezdésben említett más országokban elvégezett számos dömpingellenes vizsgálat szintén alátámasztja.

(271)

A kínai gyártók magas exportkapacitásának és a kárt okozó áraknak a kombinációja közvetlenül az uniós gazdasági ágazat értékesítésének gyors csökkenéséhez és/vagy árainak eséséhez vezetne, jelentős pénzügyi romlást eredményezve, ami veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat túlélését, amint azt más uniós gyártóknak a fenti (276) preambulumbekezdésben említett megszűnése mutatja.

(272)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CCCMC és három együttműködő exportáló gyártó észrevételt tett a kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban, miszerint az intézkedések hatályvesztése esetén az alacsonyabb áron történő megnövekedett behozatalnak nincs kereskedelmi vagy piaci értelme. A CCCMC azt is állította, hogy a más országokban bevezetett piacvédelmi intézkedések nem gyakorolnának jelentős hatást a kínai exportáló gyártók döntéshozatalára. Ezeket az állításokat nem támasztották alá, és semmilyen módon nem bizonyították, hogy a fent említett tartalmi elemek és indokolások széles köre helytelen volt. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a 3. táblázatban bemutatott, vámok nélküli importárak már jóval alacsonyabbak az uniós gazdasági ágazat előállítási költségeinél (lásd a 11. táblázatot). Következésképpen még az ilyen alacsony importárak fenntartása is nyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, ami valószínűleg ismét kárt okozna. Ezért ezen állítások nem fogadhatók el.

(273)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából származó, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és valószínűsíthető, hogy megismétlődne a jelentős kár.

7.   UNIÓS ÉRDEK

(274)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(275)

Az együttesen az uniós termelés 100 %-át adó mindkét uniós gyártó együttműködött ebben a vizsgálatban. A (263) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, az uniós gazdasági ágazat felépült a korábbi dömping okozta kárból, és a tevékenyége életképes, ha nincs kitéve a dömpingelt behozatal által támasztott tisztességtelen versenynek.

(276)

Az uniós gazdasági ágazat követte a citromsav iránti megnövekedett keresletet, többek között a termelési kapacitás növeléséhez szükséges beruházások és a további bővülésre vonatkozó tervek révén.

(277)

Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy az intézkedések megszüntetése a dömpingelt kínai behozatal által támasztott tisztességtelen verseny fokozódásához vezetne, ami veszélyeztetné az egyébként életképes ágazatban még fennmaradt gyártók működését. A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a kínai importtal szembeni intézkedések bevezetését megelőzően három uniós gyártó hagyott fel a tevékenységével.

(278)

A Bizottság megállapította tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálja a hatályban levő intézkedések fenntartása.

7.2.   A független importőrök érdeke

(279)

A (18) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint csak egyetlen független importőr nyújtott be kitöltött kérdőívet. Ezért az importőrök nem mutattak számottevő érdeklődést a jelenlegi vizsgálat iránt.

(280)

A citromsav importőrei gyakran vegyszerek szélesebb körével kereskednek, és tevékenységük nem korlátozódik a citromsavra. Ezenkívül a kereskedők Kínán kívüli más harmadik országokból is importálnak vegyszereket, valamint az uniós gazdasági ágazat által előállított termékekkel is kereskednek. Ezért a vám fenntartásának az importőrökre gyakorolt potenciális hatása várhatóan nagyon korlátozott lesz.

7.3.   A felhasználók érdeke

(281)

A (23) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság az egészségügyi, szépségápolási és otthoni higiéniai ágazat négy felhasználójától kapott vissza kitöltött kérdőívet. Annak ellenére, hogy az élelmiszer- és italgyártó ágazat a citromsav legnagyobb felhasználói, ebből a gazdasági ágazatból egyetlen felhasználó sem működött együtt a vizsgálatban.

(282)

A legtöbb felhasználó esetében a citromsav a költségstruktúrájának csak kicsi vagy akár elhanyagolható részét teszi ki. Egyes konkrét terméktípusok esetében – különösen az otthoni higiéniai termékek területén, például a mosogatógép-tablettákban – a citromsavtartalom sokkal magasabb.

(283)

Észrevételeikben az együttműködő felhasználók azt állították, hogy az uniós gazdasági ágazat teljes mértékben helyreállt, és jelezték, hogy az nem képes teljes mértékben kielégíteni az uniós keresletet. Az észrevételek azt is megemlítették, hogy – különösen a kivételesen magas citromsavtartalmú termékek esetében – a termékeknek Unión belüli gyártása kevésbé versenyképes összehasonlítva azokkal az országokkal, ahol a citromsav nem vámköteles. A felhasználók rámutattak az uniós gyártók kedvező pénzügyi helyzetére is.

(284)

A meglévő intézkedések nem befolyásolták a nem uniós forrásokból származó citromsav elérhetőségét, amit a kínai export továbbra is számottevő jelenléte is megerősít. Az uniós termelési kapacitás növelését tervezik mind az uniós gyártók, mind pedig a (199) preambulumbekezdésben említett kínai uniós beruházások.

(285)

Az együttműködő felhasználók jövedelmezősége magas volt, és a felhasználók túlnyomó többsége esetében a citromsav mint nyersanyag költségének pénzügyi hatása elhanyagolható volt. A magasabb citromsavtartalmú terméktípusok gyártásában részt vevő felhasználók esetében ezek a termékek egy sokkal szélesebb portfóliónak csupán egy részét képezték. Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során, amikor több felhasználó működött együtt a vizsgálatban, a Bizottság megállapította, hogy a citromsav a vegyipari termékeket előállító felhasználók nyersanyagköltségének legfeljebb 5 %-át teszi ki. Ezért az intézkedések e felhasználókra gyakorolt hatását korlátozottnak lehet tekinteni.

(286)

Összességében tehát az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatása sokkal jelentősebb volt, mint a hatályos intézkedéseknek a felhasználókra kifejtett korlátozott negatív hatása.

7.4.   Egyéb tényezők – az ellátási források biztonsága

(287)

Az ellátásbiztonság a citromsav piacának egy fontos eleme. A citromsav felhasználási módjainak többségében az ár elhanyagolható tényező volt, jóllehet a felülvizsgálat tárgyát képező termék mint nyersanyag rendelkezésre állása döntő fontosságúnak bizonyult. Intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat fennmaradása veszélybe kerülne, amelynek hatása (például a rendelkezésre álló ellátási források csökkenése vagy a versenytársak zsugorodó száma a piacon) túlmutatna magán az ágazaton.

7.5.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(288)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó citromsav behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

8.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(289)

A dömping megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó citromsavra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(290)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból való, 2021. január 1-jétől hatályos kilépése fényében a Bizottság elemezte e kilépésnek a hatályvesztési felülvizsgálat következtetéseire gyakorolt hatását is.

(291)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy a citromsav Egyesült Királyságba irányuló teljes behozatalának részesedése a 28 tagú EU-ba irányuló összes behozatalból a figyelembe vett időszak alatt kevesebb mint 10 % volt (forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis). Sem az uniós piac vonzerejét, sem az érintett termék Unióba irányuló behozatalának árszintjét nem befolyásolja a 27 tagúra zsugorodó EU belső piacának kisebb mérete.

(292)

A két egyedüli uniós gyártó Egyesült Királyságba irányuló értékesítése azonos nagyságrendű volt.

(293)

Azon két kínai exportáló gyártó esetében, amelyeknél a dömpingkülönbözetet a Bizottság a (189) preambulumbekezdésben leírtak szerint számította ki, az Egyesült Királyságba irányuló exportértékesítésnek a dömpingkülönbözet kiszámításából való eltávolítása legfeljebb 1 százalékpontos változást idézne elő. Ebből következően a nem együttműködő gyártók dömpingkülönbözete sem változna.

(294)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartásához vezető jelenlegi vizsgálat eredményei nem változnának, függetlenül attól, hogy a Bizottság az Egyesült Királyságot figyelembe veszi-e az elemzésben. Ezzel kapcsolatban egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt.

(295)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(296)

Tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (65) 109. cikkére, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően visszatérítendő összegek után fizetendő kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában az adott hónap első naptári napján közzétett kamatlábból kell kiindulni.

(297)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A jelenleg a 2918 14 00 és az ex 2918 15 00 (2918150011 és 2918150019 TARIC-kód) alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból származó citromsav és trinátrium-citrát dihidrát behozatalára végleges dömpingellenes vám kerül kivetésre.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

COFCO Bio-Chemical Energy (Yushu) Co. Ltd – No 1 Dongfeng Avenue, Wukeshu gazdasági fejlesztési övezet, Changchun, 130401, Kínai Népköztársaság

35,7

A874

Laiwu Taihe Biochemistry Co., Ltd. – No 89, Changjiang Street, Laiwu, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság

15,3

A880

RZBC Co., Ltd. – No 9 Xinghai West Road, Rizhao, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság

36,8

A876

RZBC (Juxian) Co., Ltd – No 209 Laiyang Road, Juxian gazdasági fejlesztési övezet, Rizhao, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság

36,8

A877

TTCA Co., Ltd. – West, Wenhe Bridge North, Anqiu, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság

42,7

A878

Weifang Ensign Industry Co., Ltd. – No 1567 Changsheng Street, Changle, Weifang, Shandong tartomány, Kínai Népköztársaság

33,8

A882

Jiangsu Guoxin Union Energy Co., Ltd. – No 1 Redian Road, Yixing gazdasági fejlesztési övezet, Jiangsu tartomány, Kínai Népköztársaság

32,6

A879

Minden más vállalat

42,7

A999

(3)   A Bizottság a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra alkalmazandó, a (2) bekezdésben meghatározott végleges dömpingellenes vámot kiterjeszti ugyanezen citromsav és trinátrium-citrát dihidrát Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett behozatalára (KN-kódok: ex 2918 14 00 (TARIC-kód: 2918140010) és ex 2918 15 00 (TARIC-kód: 2918150011)).

(4)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak”. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

(1)   Mentesül az 1. cikkben kivetett dömpingellenes vám alól a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentett behozatal, ha azt olyan vállalatok számlázták ki, amelyek kötelezettségvállalását a Bizottság elfogadta és amelyek neve szerepel a 2012/501/EU határozattal és az (EU) 2016/704 rendelettel módosított 2008/899/EK határozatban, amennyiben:

a)

közvetlenül azt az említett vállalatok gyártották és az első független uniós vásárlónak ők szállították és számlázták ki; valamint

b)

a behozatalt kötelezettségvállalási számla kíséri, amely legalább az e rendelet mellékletében felsorolt elemeket és a benne meghatározott nyilatkozatot tartalmazó kereskedelmi számla; valamint

c)

az elvámolásra bejelentett és bemutatott áru pontosan megfelel a kötelezettségvállalási számlán szereplő megnevezésnek.

(2)   Vámtartozás keletkezik a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor:

a)

ha megállapítást nyer, hogy az (1) bekezdésben ismertetett behozatal tekintetében az említett bekezdés egy vagy több feltétele nem teljesül; vagy

b)

ha a Bizottság az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (66) 8. cikkének (9) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás elfogadását rendeletben vagy határozatban visszavonja, amelyben konkrét ügyletekre hivatkozik és a vonatkozó kötelezettségvállalási számlákat érvénytelennek nyilvánítja.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  HL L 323., 2008.12.3., 1. o.

(3)  HL L 323., 2008.12.3., 62. o.

(4)  HL L 244., 2012.9.8., 27. o.

(5)  HL L 15., 2015.1.22., 8. o.

(6)  HL L 10., 2016.1.15., 3. o.

(7)  HL L 122., 2016.5.12., 19. o.

(8)  HL L 231., 2018.9.14., 20. o.

(9)  HL C 165., 2019.5.14., 3. o.

(10)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 18., 2020.1.20., 3. o.).

(11)  A szóban forgó üggyel foglalkozó internetes oldal elérhetősége: https://trade.ec.europa.eu/tdi/case_details.cfm?id=2432

(12)  Az értesítés t20.002450 számon megtalálható az ügy irataiban.

(13)  Az értesítés t20.002149 számon megtalálható az ügy irataiban.

(14)  Az IHS Markit által biztosított, kereskedelmi információkat tartalmazó adatbázis, https://ihsmarkit.com/products.html

(15)  Az értesítés t20.007937 számon megtalálható az ügy irataiban.

(16)  A Bureau van Dijk által biztosított vállalati pénzügyi adatbázis, www.bvdinfo.com

(17)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2 (a továbbiakban: jelentés).

(18)  WTO DS 494., EU – Cost Adjustment Methodologies (EU – Költségkiigazítási módszerek), 7.76., 7.80. és 7.81. pont.

(19)  HL L 338., 2017.12.19., 1. o.

(20)  A jelentés 2. fejezete, 6–7. o.

(21)  A jelentés 2. fejezete, 10. o.

(22)  Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.fdi.gov.cn/1800000121_39_4866_0_7.html (legutóbbi hozzáférés: 2019. július 15.).

(23)  A jelentés 2. fejezete, 20–21. o.

(24)  A jelentés 3. fejezete, 41. és 73–74. o.

(25)  A jelentés 6. fejezete, 120–121. o.

(26)  A jelentés 6. fejezete, 122–135. o.

(27)  A jelentés 7. fejezete, 167–168. o.

(28)  A jelentés 8. fejezete, 169–170. és 200–201. o.

(29)  A jelentés 2. fejezete, 15–16. o.; 4. fejezet, 50. és 84. o.; 5. fejezet, 108–109. o.

(30)  A jelentés 3. fejezete, 22–24. o.; 5. fejezet, 97–108. o.

(31)  A jelentés 5. fejezete, 104–9. o.

(32)  Lásd a gabona- és olajfeldolgozásról szóló 13. ötéves tervet, IV.2.1. szakasz, megtekinthető a következő internetes címen: http://www.gov.cn/xinwen/2017-01/03/content_5155835.htm (legutóbbi hozzáférés: 2020. december 21.).

(33)  A jelentés 5. fejezete, 100–1. o.

(34)  A jelentés 2. fejezete, 26. o.

(35)  A jelentés 2. fejezete, 31–2. o.

(36)  Megtekinthető a következő internetes címen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (legutóbbi hozzáférés: 2019. július 15.).

(37)  A jelentés 14.1–14.3. fejezete.

(38)  A jelentés 4. fejezete, 41–42. és 83. o.

(39)  A jelentés 12. fejezete, 319. o.

(40)  A Földművelésügyi Minisztérium internetes oldalán elérhető a támogatásokra vonatkozó információ: http://www.moa.gov.cn/gk/zcfg/qnhnzc/201904/t20190416_6179338.htm

(41)  Lásd a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) 2017/627 sz. közleményét, amely hatályon kívül helyezi az NDRC kukorica-mélyfeldolgozási projektek kezelésével kapcsolatos kérdésekről szóló közleményét, és megtekinthető a következő internetes címen: https://www.ndrc.gov.cn/fggz/cyfz/zcyfz/201704/t20170417_1149901.html

(42)  Uo.

(43)  A jelentés 6. fejezete, 138–149. o.

(44)  A jelentés 9. fejezete, 216. o.

(45)  A jelentés 9. fejezete, 213–215. o.

(46)  A jelentés 9. fejezete, 209–211. o.

(47)  A jelentés 13. fejezete, 332–337. o.

(48)  A jelentés 13. fejezete, 336. o.

(49)  A jelentés 13. fejezete, 337–341. o.

(50)  A jelentés 6. fejezete, 114–117. o.

(51)  A jelentés 6. fejezete, 119. o.

(52)  A jelentés 6. fejezete, 120. o.

(53)  A jelentés 6. fejezete, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(54)  Lásd az IMF munkadokumentumát: A kínai vállalatok adósságproblémájának megoldása („Resolving China’s Corporate Debt Problem”), szerzők: Wojciech Maliszewski, Serkan Arslanalp, John Caparusso, José Garrido, Si Guo, Joong Shik Kang, W. Raphael Lam, T. Daniel Law, Wei Liao, Nadia Rendak, Philippe Wingender és Jiangyan Yu, 2016. október, WP/16/203.

(55)  A jelentés 6. fejezete, 121–122., 126–128. és 133–135. o.

(56)  https://www.indexmundi.com/agriculture/?commodity=corn

(57)  https://www.indexmundi.com/commodities/?commodity=corn&months=60&currency=eur

(58)  https://qdd.oecd.org/subject.aspx?Subject=ExportRestrictions_IndustrialRawMaterials

(59)  https://www.ilo.org/ilostat/faces/oracle/webcenter/portalapp/pagehierarchy/Page21.jspx?_afrLoop=2007202804813928&_afrWindowMode=0&_afrWindowId=ejmgka3iz_63#!%40%40%3F_afrWindowId%3Dejmgka3iz_63%26_afrLoop%3D2007202804813928%26_afrWindowMode%3D0%26_adf.ctrl-state%3Dejmgka3iz_119

(60)  HL L 123., 2015.5.19., 33. o. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai, másrészt az importadatok egyébként is elhanyagolhatók voltak.

(61)  Megtekinthető a következő internetes címen: http://www.gtis.com/gta/.

(62)  A Bizottság a kínai kapacitásszintre vonatkozó információkat – a forrásanyagokkal együtt – 2020. június 7-én, t20.004035 számon elérhetővé tette az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában.

(63)  Kína–KKE Intézet: „Kína és Magyarország: 70 éves kapcsolat a változó világban”, 2019. december, 75. o.

(64)  Lásd a Fellebbezési Testület jelentését, Egyesült Államok – Mexikóból származó olajfúró csövekként használt termékekre (OCTG) vonatkozó dömpingellenes intézkedések (WT/DS282/AB/R), 108. és 122–123. pont.

(65)  HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(66)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.


MELLÉKLET

A vállalat által a kötelezettségvállalás keretében az Európai Unióba értékesített árukat kísérő kereskedelmi számlán fel kell tüntetni a következőket:

1.

„KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TÁRGYÁT KÉPEZŐ ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA” címsor.

2.

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat neve.

3.

A kereskedelmi számla száma.

4.

A kereskedelmi számla kiállításának dátuma.

5.

Az a TARIC-kiegészítő kód, amelyet a számlán szereplő árunak az Európai Unió határán történő vámkezelése során használni fognak.

6.

Az áru pontos megnevezése, többek között:

a kötelezettségvállaláshoz használt termékkód (PCN),

az érintett termékkódnak megfelelő áru közérthető nyelven megfogalmazott leírása,

a vállalat termékkódja (CPC),

a TARIC-kód,

a mennyiség (tonnában megadva).

7.

Az értékesítés feltételei, többek között:

tonnánkénti ár,

az alkalmazandó fizetési feltételek,

az alkalmazandó szállítási feltételek,

az összes árengedmény és kedvezmény.

8.

Az Európai Unióban importőrként működő vállalat neve, amelynek részére a vállalat a kötelezettségvállalás tárgyát képező árut kísérő kereskedelmi számlát közvetlenül kiállította.

9.

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztségviselőjének neve, valamint a következő aláírt nyilatkozat:

„Alulírott igazolom, hogy az ezen a számlán szereplő árunak az Európai Unióba közvetlen export útján történő értékesítése a [VÁLLALAT] által felajánlott és az Európai Bizottság által az (EU) 2015/87 végrehajtási határozattal elfogadott kötelezettségvállalás hatálya alatt és feltételei szerint történik. Kijelentem, hogy a számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.”


2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/119


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/608 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. április 14.)

Az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról szóló (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (2) és különösen annak 47. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjára, 54. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjára, valamint 90. cikke első bekezdésének a), b) és c) pontjára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1793 bizottsági végrehajtási rendelet (3) szabályokat állapít meg a végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt bizonyos harmadik országokból származó egyes nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések ideiglenes fokozására, valamint a mikotoxinokkal – köztük az aflatoxinokkal –, növényvédőszer-maradékokkal, pentaklór-fenollal és dioxinokkal való szennyeződés és a mikrobiológiai szennyezettség kockázata miatt alkalmazandó különleges feltételeket állapít meg a végrehajtási rendelet II. mellékletében felsorolt, bizonyos harmadik országokból származó egyes élelmiszereknek és takarmányoknak az Unióba történő beléptetésére vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet követelményeket állapít meg az említett végrehajtási rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszerek és takarmányok szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó hatósági bizonyítvány mintája, valamint az ilyen bizonyítványok papíron és elektronikus formában történő kiállítására vonatkozó szabályok tekintetében. Az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendeletnek (4) megfelelően a TRACES a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének (IMSOC) része, amely lehetővé teszi, hogy a tanúsítványok előállításának teljes folyamata elektronikusan menjen végbe, így megelőzve a hatósági bizonyítványokkal kapcsolatos esetleges csalárd vagy megtévesztő gyakorlatokat. Ezért az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet a TRACES-szel kompatibilis hatósági bizonyítványmintát határoz meg.

(3)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet bizonyítványozási követelményei összhangban vannak az (EU) 2019/628 bizottsági végrehajtási rendeletben (5) az Unióba való beléptetéshez kiállított hatósági bizonyítványokra vonatkozóan meghatározott követelményekkel. Az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet (6)2021. április 21-től hatályon kívül helyezi és felváltja az (EU) 2019/628 végrehajtási rendeletet, egyúttal módosítja és pontosítja az említett végrehajtási rendeletben meghatározott hatósági bizonyítványmintákra vonatkozó követelményeket.

(4)

Az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet különbséget tesz a papíron kiállított hatósági bizonyítványok, az (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelet 39. cikke (1) bekezdésének követelményeivel összhangban kiállított elektronikus hatósági bizonyítványok és a papíron kiállított és a TRACES-ben kitöltött, majd onnan kinyomtatott hatósági bizonyítványok között. Emellett az említett végrehajtási rendelet az Unióba történő beléptetés helye szerinti határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések megkönnyítése érdekében nyelvi követelményeket állapít meg az Unióba való beléptetésre vonatkozó hatósági bizonyítványok tekintetében. A különböző árukategóriákra vonatkozó hatósági bizonyítványok összehangolása és az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendeletben azUnióba való beléptetéshez szükséges hatósági bizonyítványok kiállítására vonatkozóan előírt új követelményekkel való összhang biztosítása érdekében helyénvaló módosítani az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 11. cikkét.

(5)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 12. cikke előírja, hogy a rendelet I. és II. mellékletében megállapított jegyzékeket a kockázatokkal és az uniós jogszabályoknak való meg nem feleléssel kapcsolatos új információk figyelembevétele érdekében rendszeresen, legfeljebb hathavonta felül kell vizsgálni.

(6)

A 178/2002/EK rendelettel létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszeren (RASFF) keresztül bejelentett közelmúltbeli élelmiszer-káresemények előfordulása és relevanciája, valamint a nem állati eredetű élelmiszereken és takarmányokon a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzésekre vonatkozó információk azt jelzik, hogy az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében szereplő jegyzékeket módosítani kell.

(7)

Tekintettel a tagállamok által az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendeletnek megfelelően 2019-ben és 2020 első felében végzett hatósági ellenőrzések során észlelt, a Salmonellával való fertőzöttségre vonatkozó, az uniós jogszabályokban előírt követelményeknek való meg nem felelés gyakori előfordulására, valamint az említett időszakban a RASFF-rendszeren keresztül nagy számban érkezett bejelentésekre, helyénvaló 20 %-ról 50 %-ra növelni a brazíliai feketeborson (Piper nigrum) végzett azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságát.

(8)

mivel a tagállamok által az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendeletnek megfelelően 2019 második felében és 2020 első felében végzett hatósági ellenőrzések során a növényvédőszer-maradékokkal való szennyezettség tekintetében nagy gyakorisággal találtak meg nem felelést az uniós jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek, helyénvaló 10 %-ról 20 %-ra növelni a Thaiföldről származó Capsicum-fajokhoz tartozó (édestől eltérő) paprikán végzett azonossági és fizikai ellenőrzésének gyakoriságát.

(9)

mivel a tagállamok által az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendeletnek megfelelően 2019 második felében és 2020 első felében végzett hatósági ellenőrzések során az aflatoxinokkal való szennyezettség tekintetében nagy gyakorisággal találtak az uniós jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek való meg nem felelést, valamint a RASFF-rendszeren keresztül 2020 első felében nagy számban érkeztek bejelentések, helyénvaló 10 %-ról 50 %-ra növelni az Indiából származó földimogyorón végzett azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságát.

(10)

A Törökországból származó étkezési paprika (Capsicum annuum) a növényvédőszer-maradékokkal való szennyeződés kockázata miatt már szerepel az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet I. mellékletében. A Törökországból származó, Capsicum-fajokhoz tartozó (édestől eltérő) paprikaszállítmányok esetében a RASFF-rendszeren keresztül 2020 első félévében érkezett bejelentésekből származó adatok arra utalnak, hogy a növényvédőszer-maradékokkal való esetleges szennyeződés miatt új kockázatok merülnek fel az emberi egészségre nézve, ami fokozott hatósági ellenőrzéseket tesz szükségessé. A Törökországból származó étkezési paprikára (Capsicum annuum) vonatkozó bejegyzést ezért módosítani kell oly módon, hogy az a Capsicum-fajokhoz tartozó valamennyi paprikára kiterjedjen.

(11)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet I. mellékletében a növényvédőszer-maradékokkal való szennyeződés kockázata miatt felsorolt, Kínából származó goji bogyók esetében, valamint az ochratoxin-A általi szennyeződés kockázata miatt felsorolt, Törökországból származó szárított szőlő esetében a 2019 második félévére és 2020 első félévére vonatkozóan rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ezek általánosságban kielégítő mértékben megfeleltek az uniós jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek. Mivel ezért ezen áruk esetében a fokozott hatósági ellenőrzések már nem indokoltak, az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet I. mellékletében az említett árukra vonatkozó bejegyzéseket el kell hagyni.

(12)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében az aflatoxinokkal való szennyeződés kockázata miatt felsorolt, Brazíliából származó földimogyoró esetében a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések során észlelt, az uniós jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés gyakorisága 2019 második felében csökkent, és 2020 első félévében alacsony szinten maradt. Ezért helyénvaló az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletéből törölni a Brazíliából származó földimogyoróra vonatkozó bejegyzést, azt felvenni az említett végrehajtási rendelet I. mellékletébe, és 10 %-ban megállapítani az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságát.

(13)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében az aflatoxinokkal való szennyeződés kockázata miatt felsorolt, Kínából származó földimogyoró esetében a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések során észlelt, az uniós jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés gyakorisága 2019 második felében és 2020 első félévében csökkent. Ezért helyénvaló az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletéből törölni a Kínából származó földimogyoróra vonatkozó bejegyzést, azt felvenni az említett végrehajtási rendelet I. mellékletébe, és 10 %-ban megállapítani az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságát. Ezen áru kereskedelmének volumene miatt ez a gyakoriság elegendő a megfelelő szintű nyomon követés biztosításához.

(14)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében az aflatoxinokkal való szennyeződés kockázata miatt felsorolt, Törökországból származó mogyoró esetében a tagállamok által végzett hatósági ellenőrzések során észlelt, az uniós jogszabályokban előírt vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés gyakorisága 2019 második felében és 2020 első félévében csökkent. Ezért helyénvaló az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletéből törölni a Törökországból származó mogyoróra vonatkozó bejegyzést, azt felvenni az említett végrehajtási rendelet I. mellékletébe, és 5 %-ban megállapítani az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságát. Ezen áru kereskedelmének volumene miatt ez a gyakoriság elegendő a megfelelő szintű nyomon követés biztosításához.

(15)

A Bangladesből származó vagy ott feladott bételborslevelet (Piper betle) tartalmazó vagy abból álló élelmiszerek a Salmonella-fertőzés kockázata miatt szerepelnek az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet IIa. mellékletében. Következésképpen e termékek Unióba történő behozatala 2014 júniusa óta tilos. Banglades 2020. július 27-én írásbeli garanciát adott egy új cselekvési terv benyújtásával, amely a termelési lánc valamennyi szakaszára kiterjedő, a Bizottság által kielégítőnek értékelt intézkedéseket tartalmazott. Ezen értékelés alapján helyénvaló törölni a Bangladesből származó vagy ott feladott bételborslevelet (Piper betle) tartalmazó vagy abból álló élelmiszerekre vonatkozó bejegyzést az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet IIa. mellékletéből, valamint helyénvaló azt felvenni az említett végrehajtási rendelet II. mellékletébe, és 50 %-ban megállapítani az azonossági és fizikai ellenőrzések gyakoriságát.

(16)

A szezámmag mikrobiológiai vagy vegyi szennyeződéséből eredő lehetséges egészségügyi kockázatokkal szembeni hatékony védelem biztosítása érdekében az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet I. és II. mellékletében szereplő táblázatok „KN-kód”-ra utaló oszlopaiban a pörkölt szezámmagokra vonatkozó KN-kódot fel kell tüntetni a „Szezámmag (élelmiszer)” sorokban.

(17)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet IV. mellékletében szereplő hatósági bizonyítványminta II. része meghatározza azokat az egészségügyi információkat, amelyeket a bizonyítványt kiállító tisztviselőnek a bizonyítvány kitöltésekor meg kell adnia. A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a nem állati eredetű élelmiszerekre vagy takarmányokra vonatkozó egészségügyi információk egynél több bizonyítványt is tartalmazhatnak, amennyiben az ilyen bizonyítvány kiállítása az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletével összefüggésben értelmezett 11. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelező.

(18)

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A következetesség és az egyértelműség érdekében helyénvaló az említett végrehajtási rendelet I., II., IIa. és IV. mellékletének teljes egészében való helyettesítése.

(19)

mivel az (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó, e rendelet 1. cikkének (1) bekezdését is ettől az időponttól kell alkalmazni.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Hatósági bizonyítványok

(1)   A II. mellékletbe felvett élelmiszerek és takarmányok minden egyes szállítmányát a IV. mellékletben szereplő mintának megfelelő hatósági bizonyítványnak kell kísérnie (a továbbiakban: hatósági bizonyítvány).

(2)   A hatósági bizonyítványnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

a)

a hatósági bizonyítványt a származási harmadik ország, illetve – amennyiben a szállítmányt nem a származási országban adják fel – a szállítmány feladása szerinti harmadik ország illetékes hatósága állította ki;

b)

a hatósági bizonyítványon szerepel annak a szállítmánynak a 9. cikk (1) bekezdése szerinti azonosító kódja, amelyre vonatkozik;

c)

a hatósági bizonyítvány a bizonyítványt kiállító tisztviselő aláírásával és hivatalos pecséttel van ellátva;

d)

amennyiben a hatósági bizonyítvány több nyilatkozatot vagy alternatív nyilatkozatokat tartalmaz, a nem releváns nyilatkozatok a bizonyítványt kiállító tisztviselő által át vannak húzva, kézjegyével el vannak látva és le vannak bélyegezve, vagy teljes mértékben el vannak távolítva a bizonyítványból;

e)

a hatósági bizonyítvány a következők egyikéből áll:

i.

egyetlen papírlap;

ii.

több papírlap, ahol az összes lap oszthatatlan és egységes egészet képez;

iii.

egy számozott oldalakból álló sorozat, amely jelzi, hogy az oldal egy véges sorozat egyik adott oldala;

f)

amennyiben a hatósági bizonyítvány e bekezdés e) pontja iii. alpontjának megfelelően oldalak sorozatából áll, minden egyes oldalon szerepel az (EU) 2017/625 rendelet 89. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyedi vonalkód, a bizonyítványt kiállító tisztviselő aláírása és a hivatalos pecsét;

g)

a hatósági bizonyítványt be kell mutatni az Unióba való beléptetés helye szerinti határállomás illetékes hatóságának, amennyiben a szállítmányt hatósági ellenőrzésnek vetik alá;

h)

a hatósági bizonyítványt azt megelőzően kell kiállítani, hogy az a szállítmány, amelyre vonatkozik, kikerül a bizonyítványt kiállító harmadik ország illetékes hatóságainak ellenőrzése alól;

i)

a hatósági bizonyítványt az Unióba való belépés helye szerinti határállomás tagállamának hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell kiállítani;

j)

a hatósági bizonyítvány a kiállítás napjától számított legfeljebb négy hónapig, de legfeljebb a 10. cikk (1) bekezdésében említett laborvizsgálati eredmények rendelkezésre állásának napjától számított hat hónapig érvényes.

(3)   A (2) bekezdés i) pontjától eltérve a tagállamok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bizonyítványokat az Unió egy másik hivatalos nyelvén állítsák ki, szükség esetén hiteles fordítással kísérve.

(4)   A (2) bekezdés c) pontjában említett aláírás és – a dombornyomásos vagy vízjeles bélyegzőtől eltérő – pecsét színe eltér a nyomtatás színétől.

(5)   A (2) bekezdés c)–g) pontja és a (4) bekezdés nem alkalmazandó az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 39. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban kiállított elektronikus hatósági bizonyítványokra.

(6)   A (2) bekezdés d), e) és f) pontja nem alkalmazandó a papíron kiállított és a TRACES-ben kitöltött, majd onnan kinyomtatott hatósági bizonyítványokra.

(7)   Az illetékes hatóságok csak az (EU) 2020/2235 bizottsági végrehajtási rendelet (*2) 6. cikkében megállapított szabályokkal összhangban állíthatnak ki cserebizonyítványt.

(8)   A hatósági bizonyítványt a IV. mellékletben szereplő megjegyzések alapján kell kitölteni.

(*1)  A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o.)."

(*2)  A Bizottság (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos állat- és árukategóriákat tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, hatósági és állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállítására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 599/2004/EK rendelet, a 636/2014/EU és az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet, a 98/68/EK irányelv, továbbá a 2000/572/EK, a 2003/779/EK és a 2007/240/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 442., 2020.12.30., 1. o.).”"

2.

Az I., a II. és a IIa. és a IV. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (1) bekezdését 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(2)  HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(3)  A Bizottság (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelete (2019. október 22.) az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról, valamint a 669/2009/EK, a 884/2014/EU, az (EU) 2015/175, az (EU) 2017/186 és az (EU) 2018/1660 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 277., 2019.10.29., 89. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2019/1715 végrehajtási rendelete (2019. szeptember 30.) a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerének és a rendszer elemeinek működésére vonatkozó szabályok megállapításáról (a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréről szóló rendelet) (HL L 261., 2019.10.14., 37. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2019/628 végrehajtási rendelete (2019. április 8.) a bizonyos állatokra és árukra vonatkozó hatósági bizonyítványmintákról, valamint a 2074/2005/EK rendeletnek és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletnek a bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 101. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2020/2235 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az (EU) 2016/429 és az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos állat- és árukategóriákat tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetésére és Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi, hatósági és állategészségügyi/hatósági bizonyítványminták tekintetében történő alkalmazására és az ilyen bizonyítványok hatósági kiállítására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 599/2004/EK rendelet, a 636/2014/EU és az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet, a 98/68/EK irányelv, továbbá a 2000/572/EK, a 2003/779/EK és a 2007/240/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 442., 2020.12.30., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Bizonyos harmadik országokból származó, nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok, amelyeket a határállomásokon és az ellenőrző pontokon ideiglenesen fokozott hatósági ellenőrzés alá kell vonni

Sor

Élelmiszer és takarmány

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%)

1

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Bolívia (BO)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

2

Feketebors (Piper nigrum)

(Élelmiszer – nem zúzott, nem őrölt)

ex 0904 11 00

10

Brazília (BR)

Salmonella  (2)

50

3

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Brazília (BR)

Aflatoxinok

10

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

4

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Kína (CN)

Aflatoxinok

10

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

( Élelmiszer és takarmány )

ex 1208 90 00

20

5

Édes paprika (Capsicum annuum)

(Élelmiszer – zúzott vagy őrölt)

ex 0904 22 00

11

Kína (CN)

Salmonella  (6)

20

6

Tea, aromásítva is

(Élelmiszer)

0902

 

Kína (CN)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (7)

20

7

Padlizsán (Solanum melongena)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

0709 30 00

 

Dominikai Köztársaság (DO)

Növényvédőszer-maradékok (3)

20

8

Édes paprika (Capsicum annuum)

0709 60 10 ;

0710 80 51

 

Dominikai Köztársaság (DO)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (8)

50

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

ex 0709 60 99 ;

20

ex 0710 80 59

20

Hosszúbab

(Vigna unguiculata ssp. sesquipedalis, Vigna unguiculata ssp. unguiculata)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0708 20 00 ;

10

ex 0710 22 00

10

9

Édes paprika (Capsicum annuum)

0709 60 10 ;

0710 80 51

 

Egyiptom (EG)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (9)

20

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99 ;

20

ex 0710 80 59

20

10

Szezámmag

(Élelmiszer)

1207 40 90

 

Etiópia (ET)

Salmonella  (2)

50

ex 2008 19 19

40

ex 2008 19 99

40

11

Mogyoró, héjában

0802 21 00

 

Grúzia (GE)

Aflatoxinok

50

Mogyoró, héj nélkül

0802 22 00

Mogyoróból készült liszt, dara és por

ex 1106 30 90

40

Mogyoró, más módon elkészítve vagy tartósítva

(Élelmiszer)

ex 2008 19 19 ;

30

ex 2008 19 95 ;

20

ex 2008 19 99

30

12

Pálmaolaj

(Élelmiszer)

1511 10 90 ;

1511 90 11 ;

 

Ghána (GH)

Szudánszínezékek (10)

50

ex 1511 90 19 ;

90

1511 90 99

 

13

Currylevelek (Bergera/Murraya koenigii)

(Élelmiszer – friss, hűtött, fagyasztott vagy szárított)

ex 1211 90 86

10

India (IN)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (11)

50

14

Okra

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 99 90 ;

20

India (IN)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (12)

10

ex 0710 80 95

30

15

Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

0708 20

 

Kenya (KE)

Növényvédőszer-maradékok (3)

10

16

Kínai zeller (Apium graveolens)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

ex 0709 40 00

20

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (13)

50

17

Hosszúbab

(Vigna unguiculata ssp. sesquipedalis, Vigna unguiculata ssp. unguiculata)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség)

ex 0708 20 00 ;

10

Kambodzsa (KH)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (14)

50

ex 0710 22 00

10

18

Tarlórépa (Brassica rapa ssp. rapa)

(Élelmiszer – ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva)

ex 2001 90 97

11; 19

Libanon (LB)

Rhodamin B

50

19

Tarlórépa (Brassica rapa ssp. rapa)

(Élelmiszer – sós lével vagy citromsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva)

ex 2005 99 80

93

Libanon (LB)

Rhodamin B

50

20

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika

(édes vagy édestől eltérő)

(Élelmiszer – szárított, pörkölt, zúzott vagy őrölt)

0904 21 10 ;

 

Srí Lanka (LK)

Aflatoxinok

50

ex 0904 21 90 ;

20

ex 0904 22 00 ;

11; 19

ex 2005 99 10 ;

10; 90

ex 2005 99 80

94

21

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Madagaszkár (MG)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

( Élelmiszer és takarmány )

ex 1208 90 00

20

22

Kenyérfa gyümölcse (Artocarpus heterophyllus)

(Élelmiszer – friss)

ex 0810 90 20

20

Malajzia (MY)

Növényvédőszer-maradékok (3)

20

23

Szezámmag

(Élelmiszer)

1207 40 90

 

Nigéria (NG)

Salmonella  (2)

50

ex 2008 19 19

40

ex 2008 19 99

40

24

Fűszerkeverékek

(Élelmiszer)

0910 91 10 ;

0910 91 90

 

Pakisztán (PK)

Aflatoxinok

50

25

Görögdinnye (Egusi, Citrullus spp.) magja és az abból származó termékek

(Élelmiszer)

ex 1207 70 00 ;

10

Sierra Leone (SL)

Aflatoxinok

50

ex 1208 90 00 ;

10

ex 2008 99 99

50

26

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Szenegál (SN)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

( Élelmiszer és takarmány )

ex 1208 90 00

20

27

Tarlórépa (Brassica rapa ssp. rapa)

(Élelmiszer – ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva)

ex 2001 90 97

11; 19

Szíria (SY)

Rhodamin B

50

28

Tarlórépa (Brassica rapa ssp. rapa)

(Élelmiszer – sós lével vagy citromsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva)

ex 2005 99 80

93

Szíria (SY)

Rhodamin B

50

29

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99 ;

20

Thaiföld (TH)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (15)

20

ex 0710 80 59

20

30

Mogyoró (Corylus sp.), héjában

0802 21 00

 

Törökország (TR)

Aflatoxinok

5

Mogyoró (Corylus sp.), héj nélkül

0802 22 00

 

 

 

 

Diófélék vagy szárított gyümölcsök mogyorót tartalmazó keverékei

ex 0813 50 39 ;

70

 

ex 0813 50 91 ;

70

 

ex 0813 50 99

70

Mogyorókrém

ex 2007 10 10 ;

70

 

ex 2007 10 99 ;

40

 

ex 2007 99 39 ;

05; 06

 

ex 2007 99 50 ;

33

 

ex 2007 99 97

23

Mogyoró, más módon elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2008 19 12 ;

30

ex 2008 19 19 ;

30

ex 2008 19 92 ;

30

ex 2008 19 95 ;

20

ex 2008 19 99 ;

30

ex 2008 97 12 ;

15

ex 2008 97 14 ;

15

ex 2008 97 16 ;

15

ex 2008 97 18 ;

15

ex 2008 97 32 ;

15

ex 2008 97 34 ;

15

ex 2008 97 36 ;

15

ex 2008 97 38 ;

15

ex 2008 97 51 ;

15

ex 2008 97 59 ;

15

ex 2008 97 72 ;

15

ex 2008 97 74 ;

15

ex 2008 97 76 ;

15

ex 2008 97 78 ;

15

ex 2008 97 92 ;

15

ex 2008 97 93 ;

15

ex 2008 97 94 ;

15

ex 2008 97 96 ;

15

ex 2008 97 97 ;

15

ex 2008 97 98

15

Mogyoróból készült liszt, dara és por

ex 1106 30 90

40

Mogyoróolaj

(Élelmiszer)

ex 1515 90 99

20

31

Mandarin (ideértve a tangerine és a satsuma fajtát is); clementine, wilking és hasonló citrushibridek

(Élelmiszer – friss vagy szárított)

0805 21 ;

0805 22 ;

0805 29

 

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradékok (3)

5

32

Narancs

(Élelmiszer – friss vagy szárított)

0805 10

 

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradékok (3)

10

33

Gránátalma

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0810 90 75

30

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (16)

20

34

Édes paprika (Capsicum annuum)

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

0709 60 10 ;

0710 80 51 ;

 

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (17)

10

ex 0709 60 99 ;

20

ex 0710 80 59

20

35

A végső fogyasztók számára történő forgalomba hozatalra szánt, feldolgozatlan egész, őrölt, tört, zúzott, aprított sárgabarackmag  (18)  (19)

(Élelmiszer)

ex 1212 99 95

20

Törökország (TR)

Cianid

50

36

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99 ;

20

Uganda (UG)

Növényvédőszer-maradékok (3)

20

ex 0710 80 59

20

37

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Egyesült Államok (US)

Aflatoxinok

10

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

( Élelmiszer és takarmány )

ex 1208 90 00

20

38

Pisztácia, héjában

0802 51 00

 

Egyesült Államok (US)

Aflatoxinok

10

Pisztácia, héj nélkül

0802 52 00

 

Pisztácia, pörkölve

ex 2008 19 13 ;

20

 

ex 2008 19 93

20

39

Szárított kajszibarack

0813 10 00

 

Üzbegisztán (UZ)

Szulfitok (20)

50

Kajszibarack, más módon elkészítve vagy tartósítva

(Élelmiszer)

2008 50

40

Korianderlevél

ex 0709 99 90

72

Vietnám (VM)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (21)

50

Bazsalikom (indiai, édes)

ex 1211 90 86

20

Menta

ex 1211 90 86

30

Petrezselyem

(Élelmiszer – friss vagy hűtött fűszernövények)

ex 0709 99 90

40

41

Okra

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 99 90 ;

20

Vietnám (VM)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (21)

50

ex 0710 80 95

30

42

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99 ;

20

Vietnám (VM)

Növényvédőszer-maradékok (3)  (21)

50

ex 0710 80 59

20


(1)  Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.

(2)  A mintavételt és a vizsgálatokat a III. mellékletének 1.a) pontjában meghatározott mintavételi eljárásoknak és vizsgálati referencia-módszereknek megfelelően kell végezni.

(3)  Legalább azon növényvédőszerek maradékai, amelyek a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott ellenőrzési programban szereplő, többféle szermaradék kimutatására alkalmazott GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel elemezhetők (a növényvédő szer nyomon követése kizárólag a növényi eredetű termékekben vagy azok felszínén történik).

(4)  Amitráz-szermaradékok.

(5)  Nikotin-szermaradékok.

(6)  A mintavételt és a vizsgálatokat a III. mellékletének 1.b) pontjában meghatározott mintavételi eljárásoknak és vizsgálati referencia-módszereknek megfelelően kell végezni.

(7)  Tolfenpirád-szermaradékok.

(8)  Amitráz-szermaradékok (amitráz, beleértve a 2,4-dimetil-anilin részt tartalmazó metabolitokat, amitrázban kifejezve), diafentiuron, dikofol (p,p’ és o,p’ izomerek összesen) és ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot).

(9)  A dikofol (p,p’ és o,p’ izomerek összesen), a dinotefurán, a folpet, a prokloráz (prokloráz és a 2,4,6-triklórfenol részt tartalmazó metabolitjai összesen, proklorázban kifejezve), a tiofanát-metil és a triforin szermaradékai.

(10)  E melléklet alkalmazásában a »szudánszínezékek« megnevezés a következő vegyi anyagokra vonatkozik: i. Szudán I (CAS-szám: 842-07-9); ii. Szudán II (CAS-szám 3118-97-6); iii. Szudán III (CAS-szám 85-86-9); iv. bíborvörös vagy Szudán IV (CAS-szám: 85-83-6).

(11)  Acefát-szermaradékok.

(12)  Diafenturion-szermaradékok.

(13)  Fentoát-szermaradékok.

(14)  Klórbufám-szermaradékok.

(15)  A formetanát (formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve), a protifosz és a triforin szermaradékai.

(16)  Prokloráz-szermaradékok.

(17)  A diafenturion, a formetanát (formetanát és sói összesen, formetanát(-hidroklorid)ban kifejezve) és a tiofanát-metil szermaradékai.

(18)  „Feldolgozatlan termékek”: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.) meghatározottak szerint.

(19)  „Forgalomba hozatal” és „végső fogyasztó”: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletben (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.) meghatározottak szerint.

(20)  Referencia-módszerek: EN 1988-1:1998, EN 1988-2:1998 vagy ISO 5522:1981.

(21)  A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot), a fentoát és a kinalfosz szermaradékai.


II. MELLÉKLET

A mikotoxinokkal – köztük az aflatoxinokkal – való szennyeződés, valamint a növényvédőszer-maradékokkal, pentaklór-fenollal és dioxinokkal való szennyeződés és a mikrobiológiai szennyezettség kockázata miatt a bizonyos harmadik országokból származó élelmiszerek és takarmányok Unióba történő beléptetésére vonatkozó különleges feltételek

1.   Az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok

Sor

Élelmiszer és takarmány (tervezett felhasználási cél)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

A fizikai és azonossági ellenőrzések gyakorisága (%)

1

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Argentína (AR)

Aflatoxinok

5

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

2

Mogyoró (Corylus sp.), héjában

0802 21 00

 

Azerbajdzsán (AZ)

Aflatoxinok

20

Mogyoró (Corylus sp.), héj nélkül

0802 22 00

Diófélék vagy szárított gyümölcsök mogyorót tartalmazó keverékei

ex 0813 50 39 ;

70

ex 0813 50 91 ;

70

ex 0813 50 99

70

Mogyorókrém

ex 2007 10 10 ;

70

ex 2007 10 99 ;

40

ex 2007 99 39 ;

05; 06

ex 2007 99 50 ;

33

ex 2007 99 97

23

Mogyoró, más módon elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2008 19 12 ;

30

ex 2008 19 19 ;

30

ex 2008 19 92 ;

30

ex 2008 19 95 ;

20

ex 2008 19 99 ;

30

ex 2008 97 12 ;

15

ex 2008 97 14 ;

15

ex 2008 97 16 ;

15

ex 2008 97 18 ;

15

ex 2008 97 32 ;

15

ex 2008 97 34 ;

15

ex 2008 97 36 ;

15

ex 2008 97 38 ;

15

ex 2008 97 51 ;

15

ex 2008 97 59 ;

15

ex 2008 97 72 ;

15

ex 2008 97 74 ;

15

ex 2008 97 76 ;

15

ex 2008 97 78 ;

15

ex 2008 97 92 ;

15

ex 2008 97 93 ;

15

ex 2008 97 94 ;

15

ex 2008 97 96 ;

15

ex 2008 97 97 ;

15

ex 2008 97 98

15

Mogyoróból készült liszt, dara és por

ex 1106 30 90

40

Mogyoróolaj

(Élelmiszer)

ex 1515 90 99

20

3

Bételborslevelet (Piper betle) tartalmazó vagy abból álló élelmiszerek

(Élelmiszer)

ex 1404 90 00  (10)

10

Banglades (BD)

Salmonella  (6)

50

4

Paradió/brazil dió, héjában

0801 21 00

 

Brazília (BR)

Aflatoxinok

50

Diófélék vagy szárított gyümölcsök héjas paradiót/brazil diót tartalmazó keverékei

(Élelmiszer)

ex 0813 50 31 ;

20

ex 0813 50 39 ;

20

ex 0813 50 91 ;

20

ex 0813 50 99

20

5

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Egyiptom (EG)

Aflatoxinok

20

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

( Élelmiszer és takarmány )

ex 1208 90 00

20

6

Bors a Piper nemből; a Capsicum vagy a Pimenta nemhez tartozó növények termése szárítva, zúzva vagy őrölve

0904

 

Etiópia (ET)

Aflatoxinok

50

Gyömbér, sáfrány, kurkuma, kakukkfű, babérlevél, curry és más fűszer

(Élelmiszer – szárított fűszer)

0910

7

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Ghána (GH)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

8

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Gambia (GM)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

9

Szerecsendió (Myristica fragrans)

(Élelmiszer – szárított fűszer)

0908 11 00 ;

0908 12 00

 

Indonézia (ID)

Aflatoxinok

20

10

Bételborslevél (Piper betle L.)

(Élelmiszer)

ex 1404 90 00

10

India (IN)

Salmonella  (2)

10

11

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édes vagy édestől eltérő)

(Élelmiszer – szárított, pörkölt, zúzott vagy őrölt)

0904 21 10 ;

 

India (IN)

Aflatoxinok

20

ex 0904 22 00 ;

11; 19

ex 0904 21 90 ;

20

ex 2005 99 10 ;

10; 90

ex 2005 99 80

94

12

Szerecsendió (Myristica fragrans)

(Élelmiszer – szárított fűszer)

0908 11 00 ;

0908 12 00

 

India (IN)

Aflatoxinok

20

13

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

India (IN)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

14

Guargumi

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1302 32 90

10

India (IN)

Pentaklór-fenol és dioxinok (3)

5

15

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99 ;

20

India (IN)

Növényvédőszer-maradékok (4)  (5)

10

ex 0710 80 59

20

 

16

Szezámmag

(Élelmiszer)

1207 40 90

 

India (IN)

Salmonella  (6)

Növényvédőszer-maradékok (4)  (11)

20

ex 2008 19 19

40

 

ex 2008 19 99

40

50

17

Pisztácia, héjában

0802 51 00

 

Irán (IR)

Aflatoxinok

50

Pisztácia, héj nélkül

0802 52 00

Diófélék vagy szárított gyümölcsök pisztáciát tartalmazó keverékei

ex 0813 50 39 ;

60

ex 0813 50 91 ;

60

ex 0813 50 99

60

Pisztáciakrém

ex 2007 10 10 ;

60

ex 2007 10 99 ;

30

ex 2007 99 39 ;

03; 04

ex 2007 99 50 ;

32

ex 2007 99 97

22

Pisztácia, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2008 19 13 ;

20

ex 2008 19 93 ;

20

ex 2008 97 12 ;

19

ex 2008 97 14 ;

19

ex 2008 97 16 ;

19

ex 2008 97 18 ;

19

ex 2008 97 32 ;

19

ex 2008 97 34 ;

19

ex 2008 97 36 ;

19

ex 2008 97 38 ;

19

ex 2008 97 51 ;

19

ex 2008 97 59 ;

19

ex 2008 97 72 ;

19

ex 2008 97 74 ;

19

ex 2008 97 76 ;

19

ex 2008 97 78 ;

19

ex 2008 97 92 ;

19

ex 2008 97 93 ;

19

ex 2008 97 94 ;

19

ex 2008 97 96 ;

19

ex 2008 97 97 ;

19

ex 2008 97 98

19

Pisztáciából készült liszt, dara és por

(Élelmiszer)

ex 1106 30 90

50

18

Görögdinnye (Egusi, Citrullus spp.) magja és az abból származó termékek

(Élelmiszer)

ex 1207 70 00 ;

10

Nigéria (NG)

Aflatoxinok

50

ex 1208 90 00 ;

10

ex 2008 99 99

50

19

A Capsicum fajokhoz tartozó paprika (édestől eltérő)

(Élelmiszer – friss, hűtött vagy fagyasztott)

ex 0709 60 99 ;

20

Pakisztán (PK)

Növényvédőszer-maradékok (4)

20

ex 0710 80 59

20

20

Földimogyoró, héjában

1202 41 00

 

Szudán (SD)

Aflatoxinok

50

Földimogyoró, héj nélkül

1202 42 00

Amerikai mogyoróvaj

2008 11 10

Földimogyoró, másképp elkészítve vagy tartósítva

2008 11 91 ;

2008 11 96 ;

2008 11 98

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) formájában is

2305 00 00

Földimogyoróliszt és -dara

(Élelmiszer és takarmány)

ex 1208 90 00

20

21

Szezámmag

(Élelmiszer)

1207 40 90

 

Szudán (SD)

Salmonella  (6)

20

ex 2008 19 19

40

ex 2008 19 99

40

22

Szárított füge

0804 20 90

 

Törökország (TR)

Aflatoxinok

20

Diófélék vagy szárított gyümölcsök fügét tartalmazó keverékei

ex 0813 50 99

50

Szárított fügéből készült krém

ex 2007 10 10 ;

50

ex 2007 10 99 ;

20

ex 2007 99 39 ;

01; 02

ex 2007 99 50 ;

31

ex 2007 99 97

21

Füge, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2008 97 12 ;

11

ex 2008 97 14 ;

11

ex 2008 97 16 ;

11

ex 2008 97 18 ;

11

ex 2008 97 32 ;

11

ex 2008 97 34 ;

11

ex 2008 97 36 ;

11

ex 2008 97 38 ;

11

ex 2008 97 51 ;

11

ex 2008 97 59 ;

11

ex 2008 97 72 ;

11

ex 2008 97 74 ;

11

ex 2008 97 76 ;

11

ex 2008 97 78 ;

11

ex 2008 97 92 ;

11

ex 2008 97 93 ;

11

ex 2008 97 94 ;

11

ex 2008 97 96 ;

11

ex 2008 97 97 ;

11

ex 2008 97 98 ;

11

ex 2008 99 28 ;

10

ex 2008 99 34 ;

10

ex 2008 99 37 ;

10

ex 2008 99 40 ;

10

ex 2008 99 49 ;

60

ex 2008 99 67 ;

95

ex 2008 99 99

60

Szárított fügéből készült liszt, dara vagy por

(Élelmiszer)

ex 1106 30 90

60

23

Pisztácia, héjában

0802 51 00

 

Törökország (TR)

Aflatoxinok

50

Pisztácia, héj nélkül

0802 52 00

Diófélék vagy szárított gyümölcsök pisztáciát tartalmazó keverékei

ex 0813 50 39 ;

60

ex 0813 50 91 ;

60

ex 0813 50 99

60

Pisztáciakrém

ex 2007 10 10 ;

60

ex 2007 10 99 ;

30

Pisztácia, elkészítve vagy tartósítva, a keverékeket is beleértve

ex 2007 99 39 ;

03; 04

ex 2007 99 50 ;

32

ex 2007 99 97 ;

22

ex 2008 19 13 ;

20

ex 2008 19 93 ;

20

ex 2008 97 12 ;

19

ex 2008 97 14 ;

19

ex 2008 97 16 ;

19

ex 2008 97 18 ;

19

ex 2008 97 32 ;

19

ex 2008 97 34 ;

19

ex 2008 97 36 ;

19

ex 2008 97 38 ;

19

ex 2008 97 51 ;

19

ex 2008 97 59 ;

19

ex 2008 97 72 ;

19

ex 2008 97 74 ;

19

ex 2008 97 76 ;

19

ex 2008 97 78 ;

19

ex 2008 97 92 ;

19

ex 2008 97 93 ;

19

ex 2008 97 94 ;

19

ex 2008 97 96 ;

19

ex 2008 97 97 ;

19

ex 2008 97 98

19

Pisztáciából készült liszt, dara és por

(Élelmiszer)

ex 1106 30 90

50

24

Szőlőlevél

(Élelmiszer)

ex 2008 99 99

11; 19

Törökország (TR)

Növényvédőszer-maradékok (4)  (7)

20

25

Szezámmag

(Élelmiszer)

1207 40 90

 

Uganda (UG)

Salmonella  (6)

20

ex 2008 19 19

40

ex 2008 19 99

40

26

Pitahaya (sárkánygyümölcs)

(Élelmiszer – friss vagy hűtött)

ex 0810 90 20

10

Vietnám (VM)

Növényvédőszer-maradékok (4)  (8)

10

2.   Az 1. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett összetett élelmiszerek

Sor

Összetett élelmiszerek, amelyekben egy, az aflatoxinokkal való szennyeződés kockázata miatt az e melléklet 1. pontjában szereplő táblázatába felvett termék 20 %-ot meghaladó mennyiségben van jelen akár egyetlen termékben, akár a felsorolt termékekben összesen

 

KN-kód (12)

Leírás (13)

1

ex 1704 90

Cukorkaáru (beleértve a fehér csokoládét is) kakaótartalom nélkül, kivéve a rágógumit, cukorbevonattal is

2

ex 1806

Csokoládé- és kakaótartalmú más élelmiszer-készítmény

3

ex 1905

Kenyér, cukrászsütemény, kalács, keksz (biscuit) és más pékáru kakaótartalommal is; áldozóostya, üres gyógyszerkapszula, pecsételőostya, rizspapír és hasonló termék


(1)  Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.

(2)  A mintavételt és a vizsgálatokat a III. mellékletének 1.b) pontjában meghatározott mintavételi eljárásoknak és vizsgálati referencia-módszereknek megfelelően kell végezni.

(3)  A 10. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati jelentést az élelmiszerekben és takarmányokban jelen lévő pentaklór-fenol (PCP) vizsgálata tekintetében az EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint akkreditált laboratóriumnak kell kiállítania.

A vizsgálati jelentésben meg kell adni a következőket:

a)

a mintavétel és a PCP jelenlétére irányuló azon vizsgálat eredménye, amelyet a származási ország illetékes hatósága vagy – amennyiben a szállítmányt nem a származási országban adják fel – a szállítmány feladása szerinti ország illetékes hatósága végzett el;

b)

a vizsgálati eredménnyel kapcsolatos mérési bizonytalanság;

c)

a vizsgálati módszer kimutatási határa (LOD); valamint

d)

a vizsgálati módszer meghatározási határa (LOQ).

A vizsgálatot megelőző extrakció savas oldószerrel történik. A vizsgálatot vagy a növényvédő szerek maradékanyagaival foglalkozó uniós referencialaboratóriumok honlapján közzétett módosított QuEChERS-módszerrel, vagy egy azzal azonos megbízhatóságú módszerrel kell elvégezni.

(4)  Legalább azon növényvédőszerek maradékai, amelyek a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.) 29. cikke (2) bekezdésének megfelelően elfogadott ellenőrzési programban szereplő, többféle szermaradék kimutatására alkalmazott GC-MS-en és LC-MS-en alapuló módszerrel elemezhetők (a növényvédő szer nyomon követése kizárólag a növényi eredetű termékekben vagy azok felszínén történik).

(5)  Karbofurán-szermaradékok.

(6)  A mintavételt és a vizsgálatokat a III. mellékletének 1.a) pontjában meghatározott mintavételi eljárásoknak és vizsgálati referencia-módszereknek megfelelően kell végezni.

(7)  A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot) és a metrafenon szermaradékai.

(8)  A ditiokarbamátok (ditiokarbamátok CS2-ben kifejezve, ideértve a manebet, a mankozebet, a metiramot, a propinebet, a tiramot és a ziramot), a fentoát és a kinalfosz szermaradékai.

(9)  Az áruk megnevezése a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256. 1987.9.7., 1. o.) KN-t tartalmazó I. mellékletének árumegnevezés oszlopában leírtaknak felel meg.

(10)  Bételborslevelet (Piper betle) tartalmazó vagy abból álló élelmiszerek, beleértve – de nem kizárólag – az 1404 90 00 KN-kód alá besoroltakat is.

(11)  Etilén-oxid-szermaradékok (etilén-oxid és 2-klór-etanol összesen, etilén-oxidként kifejezve).

(12)  Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.

(13)  Az áruk megnevezése a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256. 1987.9.7., 1. o.) KN-t tartalmazó I. mellékletének árumegnevezés oszlopában leírtaknak felel meg.


IIa. MELLÉKLET

A 11a. cikkben említett, bizonyos harmadik országokból származó élelmiszerek és takarmányok, amelyek Unióba való beléptetése fel van függesztve

Sor

Élelmiszer és takarmány

(tervezett felhasználás)

KN-kód (1)

TARIC-alszám

Származási ország

Veszély

1

Szárazbabból készült élelmiszerek

(Élelmiszer)

0713 35 00

0713 39 00

0713 90 00

 

Nigéria (NG)

Növényvédőszer-maradékok


(1)  Amennyiben egy KN-kódon belül csak bizonyos termékek esetében kötelező a vizsgálat, a KN-kód az „ex” jelölést kapja.


IV. MELLÉKLET

AZ (EU) 2019/1793 BIZOTTSÁGI VÉGREHAJTÁSI RENDELET 11. CIKKÉBEN EMLÍTETT HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK MINTÁI AZ EGYES ÉLELMISZEREK VAGY TAKARMÁNYOK EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉHEZ

Image 1

 

ORSZÁG

Bizonyítvány az élelmiszereknek vagy takarmányoknak az Unióba történő beléptetéséhez

II. rész: Bizonyítványozás

II.

Egészségügyi információ

II.a.

A bizonyítvány hivatkozási száma

II.b.

IMSOC hivatkozási szám

 

II.1.

Alulírott kijelentem, hogy ismerem az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.), az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.), a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, 2005. január 12-i 183/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 35., 2005.2.8., 1. o.), valamint az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.), és igazolom, hogy:

 

(1) vagy

[II.1.1.

a fent leírt, … azonosító kóddal (adja meg az (EU) 2019/1793 bizottsági végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett azonosító kódot) ellátott szállítmányt alkotó élelmiszer előállítása a 178/2002/EK és a 852/2004/EK rendelet előírásainak megfelelően történt és különösen:

az említett élelmiszer előállítását biztosító, a 852/2004/EK rendelet I. mellékletében említett elsődleges termelés és az ahhoz kapcsolódó műveletek megfelelnek a 852/2004/EK rendelet I. mellékletének A. részében megállapított általános higiéniai rendelkezéseknek;

(1) (2) és – az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás bármely szakaszában – az elsődleges termelést és a kapcsolódó műveleteket követően:

az élelmiszert a 852/2004/EK rendelet II. mellékletében szereplő követelményekkel összhangban higiénikus módon kezelték, és adott esetben így készítették elő, csomagolták és tárolták, valamint

az élelmiszer a 852/2004/EK rendelettel összhangban a „veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok” (HACCP) elvein alapuló programot végrehajtó létesítmény(ek)ből származik;]

 

(1) vagy

[II.1.2.

a fent leírt, … azonosító kóddal (adja meg az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett azonosító kódot) ellátott szállítmányt alkotó takarmány előállítása a 178/2002/EK és a 183/2005/EK rendelet előírásainak megfelelően történt és különösen:

az említett takarmány előállítását biztosító, a 183/2005/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében felsorolt elsődleges termelés és kapcsolódó műveletek megfelelnek a 183/2005/EK rendelet I. mellékletében megállapított rendelkezéseknek;

(1) (2) és – az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás bármely szakaszában – az elsődleges termelést és a kapcsolódó műveleteket követően:

a takarmányt a 183/2005/EK rendelet II. mellékletében szereplő követelményekkel összhangban higiénikus módon kezelték, és adott esetben így készítették elő, csomagolták és tárolták, valamint

a takarmány a 183/2005/EK rendelettel összhangban a „veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok” (HACCP) elvein alapuló programot végrehajtó létesítmény(ek)ből származik.]

II.2

Alulírott – az (EU) 2017/625 és a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása céljából a bizonyos harmadik országokból származó egyes áruk Unióba történő beléptetése esetén alkalmazandó hatósági ellenőrzések és szükségintézkedések ideiglenes fokozásának előírásáról, valamint a 669/2009/EK, a 884/2014/EU, az (EU) 2015/175, az (EU) 2017/186 és az (EU) 2018/1660 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. október 22-i (EU) 2019/1793 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 277., 2019.10.29., 89. o.) rendelkezéseinek megfelelően – igazolom, hogy:

[II.2.1.

Bizonyítvány az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletébe felvett, nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok, valamint az említett mellékletben feltüntetett összetett élelmiszerek tekintetében, azok mikotoxinokkal való szennyeződésének kockázata miatt

a fent leírt szállítmányból

az élelmiszer aflatoxin B1- és teljes aflatoxin-szennyezettségének meghatározása érdekében a 401/2006/EK bizottsági rendeletnek megfelelően

a takarmány aflatoxin B1-szennyezettségének meghatározása érdekében a 152/2009/EK bizottsági rendeletnek megfelelően

…-én (dátum) mintát vettek laboratóriumi vizsgálatok céljából, amelyeket …-án/-én (dátum)

a(z)… (a laboratórium neve) végzett el, ahol a módszerek legalább az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott veszélyek vizsgálatára kiterjedtek.

A laborvizsgálati módszerek részletes ismertetése és azok valamennyi eredménye mellékelve található, és azok az aflatoxinok tekintetében megengedett határértékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést támasztják alá.]

(3)és/vagy

[II.2.2.

Bizonyítvány az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletébe felvett, nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok, valamint az említett mellékletben feltüntetett összetett élelmiszerek tekintetében, azok növényvédőszer-maradékokkal való szennyeződésének kockázata miatt

a fent leírt szállítmányból a 2002/63/EK bizottsági irányelvnek megfelelően …-én (dátum) mintát vettek laboratóriumi vizsgálatok céljából, amelyeket ….-án/-én (dátum) a(z)… (a laboratórium neve) végzett el, ahol a módszerek legalább az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott veszélyek vizsgálatára kiterjedtek.

A laborvizsgálati módszerek ismertetése és az összes eredmény mellékelve található, és azok a növényvédő szerek tekintetében megengedett szermaradék-határértékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést támasztják alá.]

(3)és/vagy

[II.2.3.

Bizonyítvány az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletébe felvett guargumi, valamint az említett mellékletben feltüntetett összetett élelmiszerek tekintetében, azok pentaklór-fenollal és dioxinokkal való szennyeződésének kockázata miatt

a fent leírt szállítmányból a 2002/63/EK bizottsági irányelvnek megfelelően …-én (dátum) mintát vettek laboratóriumi vizsgálatok céljából, amelyeket …-án/-én (dátum) a(z)… (a laboratórium neve) végzett el, ahol a módszerek legalább az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott veszélyek vizsgálatára kiterjedtek.

A laborvizsgálati módszerek ismertetése és az összes eredmény mellékelve található, és azok azt mutatják, hogy az áruk legfeljebb 0,01 mg/kg pentaklór-fenolt tartalmaznak.]

(3)és/vagy

[II.2.4.

Bizonyítvány az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletébe felvett, nem állati eredetű élelmiszerek, valamint az említett mellékletben feltüntetett összetett élelmiszerek tekintetében, azok mikrobiológiai szennyeződésének kockázata miatt

a fent leírt szállítmányból az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet III. mellékletének megfelelően

…-én mintát vettek laboratóriumi vizsgálatok céljából, amelyeket …-án/-én (dátum)

a(z)… (a laboratórium neve) végzett el, ahol a módszerek legalább az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott veszélyek vizsgálatára kiterjedtek.

A laborvizsgálati módszerek ismertetése és az összes eredmény mellékelve található, és azok a Salmonella hiányát mutatják a termék 25 g-jában].

II.3

Ezen egészségügyi bizonyítvány kiállítására azelőtt került sor, hogy az a szállítmány, amelyre vonatkozik, kikerült a bizonyítványt kibocsátó illetékes hatóság ellenőrzése alól.

II.4

Ez a bizonyítvány a kiállítás napjától számított négy hónapig, de legfeljebb az utolsó laborvizsgálati eredmények rendelkezésre állásának napjától számított hat hónapig érvényes.

Megjegyzések

Lásd az ebben a mellékletben található kitöltési útmutatót.

II. rész:

(1)

Szükség szerint törölje vagy húzza át a nem kívánt részeket (pl. élelmiszer vagy takarmány).

(2)

Az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás bármely szakaszában, az elsődleges termelést és a kapcsolódó műveleteket követően alkalmazandó.

(3)

Szükség szerint törölje vagy húzza át, ha ezt a pontot nem választja ki a bizonyítvány kiállítása céljából.

(4)

Az aláírás színének különböznie kell a nyomtatás színétől. Ugyanez vonatkozik a pecsétekre, a dombornyomású pecsétek vagy a vízjel kivételével.

 

 

A bizonyítványt kiállító tisztviselő:

Név (nyomtatott nagybetűvel):

Képesítés és beosztás:

Dátum:

Aláírás:

Bélyegző

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ (EU) 2019/1793 BIZOTTSÁGI VÉGREHAJTÁSI RENDELET 11. CIKKÉBEN EMLÍTETT, AZ EGYES ÉLELMISZEREKNEK VAGY TAKARMÁNYOKNAK AZ EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTÁHOZ

Általános tudnivalók

Választási lehetőség esetén, kérjük, pipálja ki vagy jelölje X-szel a válasza szerinti megfelelő négyzetet.

Az „ISO” minden esetben az ISO 3166 alpha-2 nemzetközi szabványnak (1) megfelelő, két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzésre utal.

Az I.15., az I.18. és az I.20. rovatban csak egy lehetőség választható ki.

Eltérő jelzés hiányában a rovatok kitöltése kötelező.

Ha a címzett, a beléptető határállomás vagy a szállítási adatok (azaz a szállítóeszközök és a dátum) megváltoznak a bizonyítvány kiállítása után, arról a szállítmányért felelős gazdasági szereplőnek tájékoztatnia kell a belépés helye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az ilyen változtatás nem eredményezhet cserebizonyítvány iránti kérelmet.

A bizonyítványoknak a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén (IMSOC) keresztül történő benyújtása esetén a következők érvényesek:

az I. részben meghatározott bejegyzések vagy rovatok képezik a hatósági bizonyítvány elektronikus változatának adatszótárát;

a hatósági bizonyítványminta I. részében lévő rovatok sorrendje, illetve e rovatok mérete és alakja csupán tájékoztató jellegű;

ahol pecsét elhelyezése szükséges, annak elektronikus megfelelője az elektronikus bélyegző. Az említett bélyegzőnek meg kell felelnie az elektronikus bizonyítványok kiállítására vonatkozóan az (EU) 2017/625 rendelet 90. cikkének f) pontjában említett szabályoknak.

I. rész: A feladott szállítmány adatai

Ország:

A bizonyítványt kiállító harmadik ország neve.

I.1. rovat

Feladó/exportőr: a szállítmányt feladó természetes vagy jogi személy neve és címe (utca, település, régió, tartomány vagy adott esetben állam), amelynek a harmadik országbeli illetőséggel kell rendelkeznie.

I.2. rovat

A bizonyítvány hivatkozási száma: a harmadik ország illetékes hatósága által a szállítmányhoz a saját osztályozásával összhangban hozzárendelt egyedi kötelező kód. Ez a rovat kötelező minden olyan bizonyítvány esetében, amelyet nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében nyújtottak be.

I.2.a. rovat:

IMSOC hivatkozási szám: a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere (IMSOC) által automatikusan hozzárendelt egyedi hivatkozási kód, amennyiben a bizonyítványt regisztrálták a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében. Ezt a rovatot nem kell kitölteni, ha a bizonyítványt nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül nyújtják be.

I.3. rovat

Központi illetékes hatóság: a bizonyítványt kiállító, harmadik országbeli központi hatóság neve.

I.4. rovat

Helyi illetékes hatóság: adott esetben a bizonyítványt kiállító, harmadik országbeli helyi hatóság neve.

I.5. rovat

Címzett/importőr: annak a természetes vagy jogi személynek a neve és címe az uniós tagországban, akinek a szállítmányt címezték.

I.6. rovat

A szállítmányért felelős vállalkozó: annak a személynek a neve és a címe, aki az Európai Unióban a szállítmányért annak a határállomáson történő bemutatásakor felelős, és aki importőrként vagy az importőr nevében az illetékes hatóságok felé a szükséges nyilatkozatokat megteszi. Ez a rovat opcionális.

I.7. rovat

Származási ország: annak az országnak a neve és ISO-kódja, ahonnan az áru származik, ahol azt termesztették, betakarították vagy előállították.

I.8. rovat

Tárgytalan.

I.9. rovat

Rendeltetési ország: a termékek rendeltetési helye szerinti európai uniós ország neve és ISO-kódja.

I.10. rovat

Tárgytalan.

I.11. rovat

A feladás helye: azon üzemek vagy létesítmények neve és címe, ahonnan a termékek származnak.

Az élelmiszer- vagy takarmányágazatban működő vállalkozások bármely egysége. Csak a termékeket feladó létesítményt kell megnevezni. Egynél több harmadik országot érintő kereskedelem (háromoldalú kereskedelem) esetén a feladás helye az exportlánc utolsó olyan harmadik országbeli létesítménye, ahonnan a végleges szállítmányt az Európai Unióba szállítják.

I.12. rovat

Rendeltetési hely: ez az információ opcionális.

Forgalomba hozatal esetén: az a hely, ahová a termékeket végleges kirakodás céljából küldik. Adott esetben adja meg a rendeltetési helyen található üzemek vagy létesítmények nevét, címét és engedélyszámát.

I.13. rovat

A berakodás helye: tárgytalan.

I.14. rovat

Az indulás dátuma és időpontja: az a dátum, amikor a szállítóeszköz (repülőgép, hajó, vasúti vagy közúti jármű) elindul.

I.15. rovat

Szállítóeszköz: a feladó országból induló szállítóeszköz.

Szállítási mód: repülőgép, hajó, vasúti vagy közúti jármű, egyéb. „Egyéb”: az 1/2005/EK tanácsi rendelet  (2) hatálya alá nem tartozó szállítási módok.

A szállítóeszköz azonosítása: repülőgépek esetében a járatszám, hajó esetében a hajó neve(i), vasút esetében a vonat azonosítója és a vagon száma, közúti szállítás esetén a jármű és adott esetben a pótkocsi rendszáma.

Komp esetében adja meg a közúti jármű azonosító adatait, adott esetben a jármű hatósági jelzését a pótkocsi rendszámával, valamint a menetrend szerinti komp nevét.

I.16. rovat:

Beléptető határállomás: adja meg a határállomás nevét és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere által kijelölt azonosító kódját.

I.17. rovat

Kísérő dokumentumok:

Laboratóriumi jelentés: tüntesse fel az (EU) 2019/1793 végrehajtási rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett laboratóriumi vizsgálati jelentés/eredmények hivatkozási számát és kibocsátási dátumát.

Egyéb: meg kell adni a dokumentum típusát és hivatkozási számát, ha a szállítmányt egyéb dokumentumok – például kereskedelmi okmányok – kísérik (például a légifuvarlevél száma, a hajórakjegy száma vagy a vasúti vagy közúti menetlevél száma).

I.18. rovat

Szállítási feltételek: a termékek szállítása során szükséges hőmérséklet kategóriája (környezeti hőmérséklet, hűtött, fagyasztott). Csak egyetlen kategória választható ki.

I.19. rovat

Konténerszám/plombaszám: adott esetben a megfelelő számok.

A konténerszámot akkor kell megadni, ha az árut zárt konténerekben szállítják.

Csak a hatósági plomba számát kell feltüntetni. Egy plomba akkor minősül hatósági plombának, ha azt a konténerre, teherautóra vagy a vasúti kocsira a bizonyítványt kiállító illetékes hatóság felügyelete mellett helyezték fel.

I.20. rovat

Az alábbi célra tanúsított áruk: adja meg a termékek tervezett felhasználási célját a vonatkozó európai uniós egészségügyi bizonyítványban meghatározottak szerint.

Emberi fogyasztás: csak az emberi fogyasztásra szánt termékeket érinti.

Takarmány: csak az állatok takarmányozására szánt termékeket érinti.

I.21. rovat

Tárgytalan.

I.22. rovat

A belső piacra: az Európai Unión belüli forgalomba hozatalra szánt valamennyi szállítmány esetében.

I.23. rovat

Összes csomag száma: a csomagok száma Ömlesztett szállítmányok esetében ez a rovat nem kötelező.

I.24. rovat

Mennyiség:

Teljes nettó tömeg: ez alatt a termékek saját, közvetlen konténerek és összes csomagolás nélkül tekintett tömege értendő.

Teljes bruttó tömeg: össztömeg kilogrammban. Ez alatt a termékek teljes, a közvetlen konténerekkel és összes csomagolással együtt, de a szállítókonténerek és egyéb szállító felszerelések nélkül tekintett tömege értendő.

I.25. rovat

Árumegnevezés: meg a Harmonizált Rendszer vonatkozó kódját (HR-kód), valamint a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben  (3) említett, a Vámigazgatások Világszervezete által meghatározott megnevezést. Ezt a vámleírást szükség esetén ki kell egészíteni a termékek osztályozásához szükséges kiegészítő információkkal.

Tüntesse fel a fajt, a termékek típusát, a csomagok számát, a csomagolás típusát, a tételszámot, a nettó tömeget és a végső fogyasztót (amennyiben a termékeket végső fogyasztók számára csomagolták).

Faj: a tudományos megnevezés vagy az európai uniós jogszabályoknak megfelelő meghatározás.

A csomagolás típusa: adja meg a csomagolás típusát az V. és a VI. mellékletben szereplő meghatározás és az ENSZ/CEFACT (a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és az elektronikus üzletvitellel foglalkozó ENSZ-központ) 21. ajánlása szerint.

II. rész: Bizonyítványozás

Ezt a részt a harmadik ország illetékes hatósága által a hatósági bizonyítvány aláírására az (EU) 2017/625 rendelet 88. cikk (2) bekezdés előírtak szerint felhatalmazott, bizonyítványt kiállító tisztviselőnek kell kitöltenie.

II. rovat

Egészségügyi információ: kérjük, hogy ezt a részt a termékek jellegére vonatkozó, valamint az egyes harmadik országokkal kötött egyenértékűségi megállapodásokban vagy az Európai Unió egyéb jogszabályaiban, például a bizonyítvány kiállítása tekintetében meghatározott különleges európai uniós egészségügyi követelményeknek megfelelően töltsék ki.

Válassza ki a II.2.1., II.2.2., II.2.3. és II.2.4. pont közül azt, amely a termékkategóriának és a bizonyítvány okaként megjelölt veszélynek megfelel.

Amennyiben a hatósági bizonyítványt nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül nyújtják be, a nem releváns állításokat a bizonyítványt kiállító tisztviselőnek át kell húznia, kézjegyével kell ellátnia és le kell pecsételnie, vagy pedig azokat teljes egészében törölni kell a bizonyítványból.

Amennyiben a hatósági bizonyítványt a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül nyújtják be, a nem releváns állításokat át kell húzni, vagy teljes egészében törölni kell a bizonyítványból.

II.a. rovat

A bizonyítvány hivatkozási száma: az I.2. rovatban szereplő hivatkozási kód.

II.b. rovat

IMSOC hivatkozási szám: az I.2.a rovatban szereplő hivatkozási kód, csak a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványok esetében kötelező.

A bizonyítványt kiállító tisztviselő:

a harmadik ország illetékes hatóságának azon tisztviselője, akit az illetékes hatóság hatósági bizonyítványok aláírására felhatalmazott: tüntesse fel a nevet nyomtatott nagybetűvel, a képesítést és a beosztást, adott esetben az azonosító számot, valamint az illetékes hatóság eredeti bélyegzőjét és az aláírás dátumát.


(1)  Az országnevek és kódok felsorolása itt található:http://www.iso.org/iso/country_codes/iso-3166-1_decoding_table.htm.

(2)  A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

(3)  A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).


HATÁROZATOK

2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/150


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/609 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. április 14.)

az (EU) 2020/439 végrehajtási határozatnak a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására és az egészségügyi termékek sterilizálására vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak vélelmezniük kell, hogy az ugyanazon irányelv 3. cikkében említett alapvető követelményeknek eleget tesznek az olyan in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, amelyek megfelelnek az azon harmonizált szabványokat átültető nemzeti szabványoknak, amelyek hivatkozásait már közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

Az 1993. augusztus 5-i, M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű és az 1997. szeptember 12-i, M/252 jelzetű levelében a Bizottság felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC), hogy a 98/79/EK irányelv támogatása céljából dolgozzanak ki új harmonizált szabványokat, illetve vizsgálják felül a meglévőket.

(3)

Az M/252 jelzetű felkérés alapján a CEN felülvizsgálta az EN ISO 11737-2:2009 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozása az (EU) 2020/439 bizottsági végrehajtási határozatban (3) került közzétételre. E felülvizsgálat az egészségügyi termékek sterilizálására vonatkozó EN ISO 11737-2:2020 harmonizált szabvány elfogadását eredményezte.

(4)

Az M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű kérelem alapján a CEN kidolgozta a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására vonatkozó EN ISO 11607-1:2020 és EN ISO 11607-2:2020 harmonizált szabványt.

(5)

A Bizottság a CEN-nel közösen megvizsgálta, hogy a CEN által kidolgozott és felülvizsgált harmonizált szabványok megfelelnek-e a vonatkozó felkéréseknek.

(6)

Az EN ISO 11607-1:2020, az EN ISO 11607-2:2020 és az EN ISO 11737-2:2020 harmonizált szabvány megfelel az általa lefedni kívánt, a 98/79/EK irányelvben megállapított követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

Az (EU) 2020/439 végrehajtási határozattal közzétett EN ISO 11737-2:2009 harmonizált szabványra való hivatkozást új hivatkozással kell felváltani, mivel az említett szabványt felülvizsgálták.

(8)

Az (EU) 2020/439 végrehajtási határozat I. melléklete felsorolja a 98/79/EK irányelvet támogató harmonizált szabványok hivatkozásait. Annak érdekében, hogy a 98/79/EK irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásai egyetlen jogi aktusban szerepeljenek, az EN ISO 11607-1:2020 és az EN ISO 11607-2:2020 szabvány hivatkozását bele kell foglalni az említett végrehajtási határozatba.

(9)

Az (EU) 2020/439 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Következésképpen elő kell írni, hogy e határozat a közzététele napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/439 végrehajtási határozat I. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (1998. október 27.) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről (HL L 331., 1998.12.7., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2020/439 végrehajtási határozata (2020. március 24.) a 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozóan kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 90 I., 2020.3.25., 33. o.)


MELLÉKLET

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

1.

Az 5. bejegyzés szövegének a helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„5.

EN ISO 11737-2:2020

Orvostechnikai eszközök sterilizálása. Mikrobiológiai módszerek. 2. rész: Sterilitásvizsgálatok a sterilizálási eljárás meghatározásához, validálásához és fenntartásához (ISO 11737-2:2019)”.

2.

A szöveg a következő 42. és 43. bejegyzéssel egészül ki:

Szám

A szabvány hivatkozása

„42.

EN ISO 11607-1:2020

Végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolása. 1. rész: Az anyagok, a sterilgát-rendszerek és a csomagolórendszerek követelményei (ISO 11607-1:2019)

43.

EN ISO 11607-2:2020

Végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolása. 2. rész: A formázási, lezárási és összeszerelési folyamatok validálási követelményei (ISO 11607-2:2019)”.


2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/153


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/610 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. április 14.)

az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatnak a mentőautókra és felszerelésükre, az altató- és lélegeztetőkészülékekre, az orvostechnikai eszközök biológiai értékelésére, a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására, az egészségügyi termékek sterilizálására, az orvostechnikai eszközök humánklinikai vizsgálatára, a nem aktív sebészeti implantátumokra, az állati szöveteket és származékaikat felhasználó orvostechnikai eszközökre, az elektroakusztikára és a gyógyászati villamos készülékekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 93/42/EGK tanácsi irányelv (2) 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak vélelmezniük kell, hogy az ugyanazon irányelv 3. cikkében említett alapvető követelményeknek eleget tesznek az olyan orvostechnikai eszközök, amelyek megfelelnek az azon harmonizált szabványok szerint elfogadott nemzeti szabványoknak, amelyek hivatkozási számát már közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

Az 1991. december 19-i, BC/CEN/CENELEC/09/89 jelzetű, az 1993. augusztus 5-i, M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű, az 1999. szeptember 9-i M/295 jelzetű, a 2002. június 13-i M/320 jelzetű és a 2008. november 24-i M/432 jelzetű levelében a Bizottság felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC), hogy a 93/42/EGK irányelv támogatása céljából dolgozzanak ki új harmonizált szabványokat, illetve vizsgálják felül a meglévőket.

(3)

Az M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű felkérés alapján a CEN felülvizsgálta az EN 1789:2007+A1:2010, az EN ISO 10993-16:2010, az EN ISO 11607-1:2009, az EN ISO 11607-2:2006, az EN ISO 11737-2:2009, az EN 13718-1:2008, az EN 13718-2:2015, az EN ISO 22442-1:2007 és az EN ISO 22442-2:2007 harmonizált szabványt, amelyek hivatkozásai az (EU) 2020/437 bizottsági végrehajtási határozatban (3) kerültek közzétételre. E felülvizsgálat a mentőautókra és felszerelésükre vonatkozó EN 1789:2020, az orvostechnikai eszközök biológiai értékelésére vonatkozó EN ISO 10993-16:2017, a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására vonatkozó EN ISO 11607-1:2020 és EN ISO 11607-2:2020, az egészségügyi termékek sterilizálására vonatkozó EN ISO 11737-2:2020, a mentőautókra és felszerelésükre vonatkozó EN 13718-1:2014+A1:2020 és EN 13718-2:2015+A1:2020, valamint az állati szöveteket és származékaikat felhasználó orvostechnikai eszközökre vonatkozó EN ISO 22442-1:2020 és EN ISO 22442-2:2020 harmonizált szabvány elfogadását eredményezte.

(4)

A BC/CEN/CENELEC/09/89 jelzetű felkérés alapján a CEN felülvizsgálta az EN ISO 10993-18:2009 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozása az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatban került közzétételre. E felülvizsgálat az orvostechnikai eszközök biológiai értékelésére vonatkozó EN ISO 10993-18:2020 harmonizált szabvány elfogadását eredményezte.

(5)

Az M/295 jelzetű felkérés alapján a CEN és a CENELEC felülvizsgálta az EN ISO 14155:2011/AC:2011 által helyesbített EN ISO 14155:2011 és az EN 60601-2-4:2003 harmonizált szabványt, amelyek hivatkozásai az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatban kerültek közzétételre. E felülvizsgálat az orvostechnikai eszközök humánklinikai vizsgálatára vonatkozó EN ISO 14155:2020 és a gyógyászati villamos készülékekre vonatkozó EN 60601-2-4:2011 harmonizált szabvány elfogadását eredményezte.

(6)

Az M/320 és az M/023 - BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű felkérés alapján a CEN felülvizsgálta az EN ISO 14607:2009 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozása az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatban került közzétételre. E felülvizsgálat a nem aktív sebészeti implantátumokra vonatkozó EN ISO 14607:2018 harmonizált szabvány elfogadását eredményezte.

(7)

Az M/432 és az M/023 - BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű felkérés alapján a CENELEC felülvizsgálta az EN 60118-13:2005 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozása az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatban került közzétételre. E felülvizsgálat az elektroakusztikára vonatkozó EN ISO 60118-13:2020 harmonizált szabvány elfogadását eredményezte.

(8)

Az M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű felkérés alapján a CEN és a CENELEC kidolgozta az altató- és lélegeztetőkészülékekre vonatkozó EN ISO 5361:2016 harmonizált szabványt, valamint a gyógyászati villamos készülékekre vonatkozó EN IEC 60601-2-83:2020 és EN ISO 80601-2-55:2018 harmonizált szabványt.

(9)

Az M/432 és M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű felkérés alapján a CENELEC kidolgozta a gyógyászati villamos készülékekre vonatkozó EN IEC 60601-2-66:2020 harmonizált szabványt.

(10)

A Bizottság a CEN-nel és a CENELEC-kel együtt értékelte, hogy az általuk kidolgozott és felülvizsgált harmonizált szabványok megfelelnek-e a felkérésben foglaltaknak.

(11)

Az EN 1789:2020, az EN ISO 5361:2016, az EN ISO 10993-16:2017, az EN ISO 10993-18:2020, az EN ISO 11607-1:2020, az EN ISO 11607-2:2020, az EN ISO 11737-2:2020, az EN 13718-1:2014+A1:2020, az EN 13718-2:2015+A1:2020, az EN ISO 14155:2020, az EN ISO 14607:2018, az EN ISO 22442-1:2020, az EN ISO 22442-2:2020, az EN IEC 60118-13:2020, az EN 60601-2-4:2011, az EN IEC 60601-2-66:2020, az EN IEC 60601-2-83:2020 és az EN ISO 80601-2-55:2018 harmonizált szabvány megfelel az általa teljesítendő és a 93/42/EGK irányelvben megállapított követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(12)

Az EN 1789:2007+A1:2010, az EN ISO 10993-16:2010, az EN ISO 10993-18:2009, az EN ISO 11607-1:2009, az EN ISO 11607-2:2006, az EN ISO 11737-2:2009, az EN 13718-1:2008, az EN 13718-2:2015, az EN ISO 14155:2011/AC:2011 által helyesbített EN ISO 14155:2011, az EN ISO 14607:2009, az EN ISO 22442-1:2007, az EN ISO 22442-2:2007, az EN 60118-13:2005 és az EN 60601-2-4:2003 harmonizált szabvány (EU) 2020/437 végrehajtási határozattal közzétett hivatkozásait új hivatkozásokkal kell felváltani, mivel e szabványokat felülvizsgálták.

(13)

Az (EU) 2020/437 végrehajtási határozat I. melléklete felsorolja a 93/42/EGK irányelvet támogató harmonizált szabványok hivatkozásait. Annak biztosítása érdekében, hogy a 93/42/EGK irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásai egyetlen jogi aktusban szerepeljenek, az EN ISO 5361:2016, az EN IEC 60601-2-66:2020, az EN IEC 60601-2-83:2020 és az EN ISO 80601-2-55:2018szabvány hivatkozásait fel kell venni az említett végrehajtási határozatba.

(14)

Az (EU) 2020/437 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Következésképpen elő kell írni, hogy e határozat a közzététele napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/437 végrehajtási határozat I. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2)  A Tanács 93/42/EGK irányelve (1993. június 14.) az orvostechnikai eszközökről (HL L 169., 1993.7.12., 1. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2020/437 végrehajtási határozata (2020. március 24.) a 93/42/EGK tanácsi irányelv támogatása céljából az orvostechnikai eszközökre vonatkozóan kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 90I., 2020.3.25., 1. o.).


MELLÉKLET

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

1.

A 22. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„22.

EN 1789:2020

Mentőautók és felszerelésük. Betegszállító autók”

2.

A 81. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„81.

EN ISO 10993-16:2017

Orvostechnikai eszközök biológiai értékelése. 16. rész: Bomlástermékek és kioldódó részek toxikokinetikai vizsgálatának tervezése (ISO 10993-16:2017)”

3.

A 83. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„83.

EN ISO 10993-18:2020

Orvostechnikai eszközök biológiai értékelése. 18. rész: Az orvostechnikai eszközök anyagának kémiai jellemzése a kockázatirányítási folyamatban (ISO 10993-18:2020)”

4.

A 92. és 93. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„92.

EN ISO 11607-1:2020

Végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolása. 1. rész: Az anyagok, a sterilgát-rendszerek és a csomagolórendszerek követelményei (ISO 11607-1:2019)

93.

EN ISO 11607-2:2020

Végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolása. 2. rész: A formázási, lezárási és összeszerelési folyamatok validálási követelményei (ISO 11607-2:2019)”

5.

A 96. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„96.

EN ISO 11737-2:2020

Orvostechnikai eszközök sterilizálása. Mikrobiológiai módszerek. 2. rész: Sterilitásvizsgálatok a sterilizálási eljárás meghatározásához, validálásához és fenntartásához (ISO 11737-2:2019)”

6.

A 125. és 126. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„125.

EN 13718-1:2014+A1:2020

Mentőjárművek és felszerelésük. Légi betegszállító eszközök. 1. rész: A légi betegszállító eszközökben használt orvostechnikai eszközökkel szemben támasztott követelmények

126.

EN 13718-2:2015+A1:2020

Mentőjárművek és felszerelésük. Légi betegszállító eszközök. 2. rész: A légi betegszállító eszközök működési és műszaki követelményei”

7.

A 137. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„137.

EN ISO 14155:2020

Orvostechnikai eszközök humánklinikai vizsgálata. Helyes klinikai gyakorlat (ISO 14155:2020)”

8.

A 145. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„145.

EN ISO 14607:2018

Nem aktív sebészeti implantátumok. Emlőimplantátumok. Egyedi követelmények (ISO 14607:2018, helyesbített verzió: 2018-08).”

9.

A 180. és 181. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„180.

EN ISO 22442-1:2020

Állati szöveteket és származékaikat felhasználó orvostechnikai eszközök. 1. rész: A kockázatirányítás alkalmazása (ISO 22442-1:2020).

181.

EN ISO 22442-2:2020

Állati szöveteket és származékaikat felhasználó orvostechnikai eszközök. 2. rész: Az eredet, a begyűjtés és a kezelés szabályozása (ISO 22442-2:2020)”

10.

A 193. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„193.

EN IEC 60118-13:2020

Elektroakusztika. Hallókészülékek. 13. rész: A digitális, vezeték nélküli mobileszközök elleni elektromágneses zavartűrés követelményei és mérési módszerei”

11.

A 208. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„208.

EN 60601-2-4:2011

Gyógyászati villamos készülékek. 2–4. rész: Szívdefibrillátorok alapvető biztonságra és lényeges működésre vonatkozó kiegészítő követelményei”

12.

A melléklet a következő 265–268. bejegyzéssel egészül ki:

Szám

A szabvány hivatkozása

„265.

EN ISO 5361:2016

Altató és lélegeztető berendezések. Tracheális tubusok és csatlakozók (ISO 5361:2016)

266.

EN IEC 60601-2-66:2020

Gyógyászati villamos készülékek. 2–66. rész: Hallókészülékek és hallókészülék-rendszerek alapvető biztonságra és lényeges működésre vonatkozó kiegészítő követelményei (IEC 60601-2-66:2019)

267.

EN IEC 60601-2-83:2020

Gyógyászati villamos készülékek. 2–83. rész: Otthoni használatra szánt fényterápiás készülékek alapvető biztonságra és lényeges működésre vonatkozó kiegészítő követelményei

268.

EN ISO 80601-2-55:2018

Gyógyászati villamos készülékek. 2–55. rész: Lélegeztetőgáz-monitorok alapvető biztonságra és lényeges működésre vonatkozó kiegészítő követelményei (ISO 80601-2-55:2018)”.


2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/158


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/611 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. április 14.)

az (EU) 2020/438 végrehajtási határozatnak az orvostechnikai eszközök biológiai értékelésére, a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolására, az egészségügyi termékek sterilizálására és az orvostechnikai eszközök humán alanyokon történő klinikai vizsgálatára vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 90/385/EGK tanácsi irányelv (2) 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamoknak vélelmezniük kell, hogy az olyan aktív beültethető orvostechnikai eszközök, amelyek megfelelnek azoknak a nemzeti szabványoknak, amelyeket olyan harmonizált szabványok szerint fogadtak el, amelyek hivatkozási számát már közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, megfelelnek az ugyanazon irányelv 3. cikkében említett alapvető követelményeknek.

(2)

Az 1991. december 19-i, BC/CEN/CENELEC/09/89 jelzetű, az 1993. augusztus 5-i, M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű, valamint az 1999. szeptember 9-i, M/295 jelzetű levelében a Bizottság felkérte az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC), hogy a 90/385/EGK irányelv támogatása céljából dolgozzanak ki új harmonizált szabványokat, illetve vizsgálják felül a meglévőket.

(3)

Az M/023 – BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű kérelem alapján a CEN felülvizsgálta az EN ISO 10993-16:2010, az EN ISO 11607-1:2009 és az EN ISO 11737-2:2009 harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozásait az (EU) 2020/438 bizottsági végrehajtási határozatban (3) tették közzé. A felülvizsgálat eredményeként elfogadásra került az orvostechnikai eszközök biológiai értékeléséről szóló EN ISO 10993-16:2017 harmonizált szabvány, a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolásáról szóló EN ISO 11607-1:2020 és az egészségügyi termékek sterilizálásáról szóló EN ISO 11737-2:2020 harmonizált szabvány.

(4)

A BC/CEN/CENELEC/09/89 jelzetű kérelem alapján a CEN felülvizsgálta az EN ISO 10993-18:2009 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozását az (EU) 2020/438 bizottsági végrehajtási határozatban tették közzé. A felülvizsgálat eredményeként elfogadásra került az orvostechnikai eszközök biológiai értékeléséről szóló EN ISO 10993-18:2020 harmonizált szabvány.

(5)

Az M/295 jelzetű kérelem alapján a CEN felülvizsgálta az EN ISO 14155:2011/AC:2011 szabvánnyal helyesbített EN ISO 14155:2011 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozásait az (EU) 2020/438 bizottsági végrehajtási határozatban tették közzé. A felülvizsgálat eredményeként elfogadásra került az orvostechnikai eszközök humán alanyokon történő klinikai vizsgálatáról szóló EN ISO 14155:2020 harmonizált szabvány.

(6)

Az M/023 - BC/CEN/03/023/93-08 jelzetű kérelem alapján a CEN kidolgozta a végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolásáról szóló EN ISO 11607-2:2020 harmonizált szabványt.

(7)

A Bizottság a CEN-nel együtt megvizsgálta, hogy a CEN által kidolgozott és felülvizsgált harmonizált szabványok megfelelnek-e a vonatkozó kérelmeknek.

(8)

Az EN ISO 10993-16:2017, az EN ISO 10993-18:2020, EN ISO 11607-1:2020, az EN ISO 11607-2:2020, az EN ISO 11737-2:2020 és az EN ISO 14155:2020 harmonizált szabvány megfelel az általa lefedni kívánt, a 90/385/EGK irányelvben megállapított követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)

Az EN ISO 10993-16:2010, az EN ISO 10993-18:2009, az EN ISO 11607-1:2009, az EN ISO 11737-2:2009 és az EN ISO 14155:2011/AC:2011 szabvánnyal helyesbített EN ISO 14155:2011 harmonizált szabványoknak az (EU) 2020/438 végrehajtási határozatban közzétett hivatkozásait új hivatkozásokkal kell felváltani, mivel a szabványokat felülvizsgálták.

(10)

Az (EU) 2020/438 végrehajtási határozat I. melléklete felsorolja a 90/385/EGK irányelvet támogató harmonizált szabványok hivatkozásait. Annak érdekében, hogy a 90/385/EGK irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásai egyetlen jogi aktusban szerepeljenek, az EN ISO 11607-2:2020 szabvány hivatkozását bele kell foglalni az említett végrehajtási határozatba.

(11)

Az (EU) 2020/438 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/438 végrehajtási határozat I. melléklete e határozat mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. április 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2)  A Tanács 90/385/EGK irányelve (1990. június 20.) az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 189., 1990.7.20., 17. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2020/438 végrehajtási határozata (2020. március 24.) a 90/385/EGK tanácsi irányelv támogatása céljából az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozóan kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 90I., 2020.3.25., 25. o.).


MELLÉKLET

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

1.

a 14. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„14.

EN ISO 10993-16:2017

Orvostechnikai eszközök biológiai értékelése.16. rész: Bomlástermékek és kioldódó részek toxikokinetikai vizsgálatának tervezése (ISO 10993-16:2017)”;

2.

a 16. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„16.

EN ISO 10993-18:2020

Orvostechnikai eszközök biológiai értékelése. 18. rész: Az orvostechnikai eszközök anyagainak kémiai jellemzése a kockázatirányítási eljárás keretében (ISO 10993-18:2020)”;

3.

a 23. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„23.

EN ISO 11607-1:2020

Végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolása. 1. rész: Az anyagok, a sterilgát-rendszerek és a csomagolórendszerek követelményei (ISO 11607-1:2019)”;

4.

a 25. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„25.

EN ISO 11737-2:2020

Egészségügyi termékek sterilizálása. Mikrobiológiai módszerek. 2. rész: Sterilitásvizsgálatok a sterilizálási eljárás meghatározásához, validálásához és fenntartásához (ISO 11737-2:2019)”;

5.

a 34. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Szám

A szabvány hivatkozása

„34.

EN ISO 14155:2020

Orvostechnikai eszközök humánklinikai vizsgálat. Helyes klinikai gyakorlat (ISO 14155:2020)”;

6.

a szöveg az alábbi 47. bejegyzéssel egészül ki:

Szám

A szabvány hivatkozása

„47.

EN ISO 11607-2:2020

Végtermékként sterilizált orvostechnikai eszközök csomagolása. 2. rész: A formázási, lezárási és összeállítási folyamatok validálási követelményei (ISO 11607-2:2019)”.


Helyesbítések

2021.4.15.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 129/161


Helyesbítés a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. június 15-i 509/2012/EU tanácsi rendelethez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 156., 2012. június 16. )

A 31. oldalon, a IX.A1. (Anyagok, vegyszerek, „mikroorganizmusok” és „toxinok”) táblázatban, a IX.A1.003 bejegyzésben:

a következő szövegrész:

„Diklórmetán (CAS 75–09–3)”,

helyesen:

„Diklórmetán (CAS 75–09–2)”.