2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/1

A TANÁCS (EU) 2021/514 IRÁNYELVE

(2021. március 22.)

az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. és 115. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az adózási átláthatóság területén születő új uniós kezdeményezésekre reagálva az utóbbi években többször is sor került a 2011/16/EU tanácsi irányelv (3) módosítására. Az említett módosítások elsősorban a pénzügyi számlákkal, a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokkal és az előzetes ármegállapításokkal, az országonkénti jelentésekkel és az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek bevezetésére, valamint a felsoroltakkal kapcsolatos információk többi tagállam számára történő továbbítására vonatkoztak. Ilyen módon az említett módosítások kiterjesztették az automatikus információcsere hatályát. A tagállamok adóhatóságai immár szélesebb körű együttműködési eszközökkel rendelkeznek az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés formáinak felismeréséhez és kezeléséhez.

(2)

A Bizottság az utóbbi években figyelemmel kísérte a 2011/16/EU irányelv alkalmazását, és 2019-ben befejezte annak értékelését. Noha jelentős előrelépések történtek az automatikus információcsere területén, továbbra is javítani kell az információcsere és a közigazgatási együttműködés minden formájára vonatkozó rendelkezéseket.

(3)

A 2011/16/EU irányelv 5. cikke értelmében a megkeresett hatóság minden olyan információt közöl a megkereső hatósággal, amely a birtokában van, vagy amelyet közigazgatási vizsgálatok eredményeként megszerez, és amely előreláthatólag fontos az irányelv hatálya alá tartozó adókra vonatkozó tagállami nemzeti jogszabályok igazgatása és végrehajtása szempontjából. Az információcsere eredményességének biztosítása és a megkeresések indokolatlan elutasításának megakadályozása, valamint a jogbiztonság mind az adóhatóságok, mind az adózók számára történő szavatolása érdekében pontosan meg kell határozni és kodifikálni kell az előrelátható relevancia nemzetközileg elfogadott követelményét.

(4)

Alkalmanként olyan információkéréseket kell kezelni, amelyek olyan adózók csoportjaira vonatkoznak, akik vagy amelyek nem azonosíthatók egyénileg, és így a kért információk előrelátható relevanciája csak közös jellemzők alapján írható le. Ezt figyelembe véve az adóhatóságoknak egyértelmű jogi kerettel kell rendelkezniük az információkérés céljából benyújtott csoportos megkeresések további használatát illetően.

(5)

Fontos, hogy a tagállamok információt cseréljenek a szellemi tulajdonból származó jövedelmekről, mivel e gazdasági területen a mögöttes eszközök magas mobilitásának köszönhetően gyakori a nyereségátcsoportosítás. Ezért a 2003/49/EK tanácsi irányelv (4) 2. cikkének b) pontjában meghatározott jogdíjakat – az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem megerősítése érdekében – szerepeltetni kell a kötelező automatikus információcsere által érintett jövedelemkategóriák körében. A tagállamoknak minden lehetséges és észszerű erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kötelező automatikus információcsere által érintett jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozó közlés tartalmazza az illetőség szerinti tagállam által az illetőséggel rendelkező személyek számára kiadott adóazonosító számot.

(6)

A gazdaság digitalizációja az utóbbi években jelentősen előrehaladt. Ez egyre több komplex helyzetet eredményezett az adócsaláshoz, az adókijátszáshoz és az adókikerüléshez kapcsolódóan. A platformüzemeltetők igénybevételével kínált szolgáltatások határokon átnyúló vetülete egy olyan összetett környezet kialakulásához vezetett, amelyben kihívást jelenthet az adószabályok érvényesítése és az adózási fegyelem biztosítása. Hiány van az adózási fegyelem terén, a be nem jelentett jövedelem értéke pedig jelentős. A tagállami adóhatóságok nem rendelkeznek kellő információval ahhoz, hogy a digitális platformok közvetítésével végzett kereskedelmi tevékenységekből országukban szerzett bruttó jövedelmet pontosan megállapítsák és ellenőrizzék. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a jövedelmek vagy az adóköteles összegek egy másik adójogrendszerben (államban, illetve területen) létesült digitális platformon keresztül áramlanak.

(7)

Az adóhatóságok gyakran kérnek információt a platformüzemeltetőktől. Ez a platformüzemeltetők számára jelentős adminisztratív és megfelelési költségeket okoz. Ugyanakkor néhány tagállam egyoldalú adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő, ami további adminisztratív terhet ró a platformüzemeltetőkre, akik számos nemzeti adatszolgáltatási standard betartására kötelesek. Ezért alapvető fontosságú bevezetni egy olyan egységes adatszolgáltatási követelményt, amely az egész belső piacra vonatkozna.

(8)

Tekintettel arra, hogy az értékesítők digitális platformokon keresztül megszerzett jövedelme, illetve adóköteles összegei javarészt határokon átnyúló módon áramlanak, az érintett tevékenységekkel kapcsolatos információk közlése további pozitív eredményeket hozna, amennyiben ezeket az információkat azon tagállamoknak is továbbítanák, amelyek jogosultak lennének a megszerzett jövedelem megadóztatására. Különösen az adóhatóságok közötti automatikus információcsere alapvető fontosságú ahhoz, hogy az említett adóhatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani a fizetendő jövedelemadók és a hozzáadottérték-adó (héa) pontos megállapításához szükséges információkat.

(9)

A belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében az adatszolgáltatási szabályoknak egyszerre hatékonynak és egyszerűnek is kell lenniük. Felismerve a digitális platformokon keresztül lehetővé tett kereskedelmi tevékenység végrehajtása során felmerülő adóztatandó tényállások azonosításával járó nehézségeket, és figyelembe véve az adóhatóságokra ilyen esetekben háruló további adminisztratív terhet is, a platformüzemeltetőket adatszolgáltatásra kell kötelezni. A platformüzemeltetők jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy összegyűjtsék és ellenőrizzék a szükséges információkat egy adott digitális platformon működő és azt használó valamennyi értékesítő vonatkozásában.

(10)

Az adatszolgáltatási kötelezettségnek mind a határokon átnyúló, mind pedig a nem határokon átnyúló tevékenységekre ki kell terjednie annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az adatszolgáltatási szabályok hatékonyságát, a belső piac megfelelő működését, az egyenlő versenyfeltételeket és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését. Emellett az adatszolgáltatási szabályok ilyen alkalmazása csökkentené a digitális platformokra háruló adminisztratív terheket.

(11)

Tekintettel arra, hogy a digitális platformokat magánszemélyek és szervezetek egyaránt széles körben igénybe veszik kereskedelmi tevékenységek céljára, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség az értékesítő jogállásától függetlenül alkalmazandó legyen. Mindazonáltal kivételt kell biztosítani az államigazgatási szervek számára, amelyekre nem kell, hogy vonatkozzon az adatszolgáltatási kötelezettség.

(12)	Az ilyen tevékenységek révén szerzett jövedelemre vonatkozó adatszolgáltatás révén az adóhatóságok rendelkezésére kell állniuk a fizetendő jövedelemadó pontos megállapításához szükséges átfogó információknak.

(13)	Az egyszerűsítés és a megfelelési költségek mérséklése érdekében észszerű a platformüzemeltetőket arra kötelezni, hogy egyetlen tagállamban szolgáltassanak adatokat az értékesítők által a digitális platform használatával szerzett jövedelemről.

(14)

Tekintettel a digitális platformok jellegére és rugalmasságára, az adatszolgáltatási kötelezettségnek ki kell terjednie azokra a platformüzemeltetőkre is, amelyek ugyan kereskedelmi tevékenységet folytatnak az Unióban, de egyetlen tagállamban sem rendelkeznek adóügyi illetőséggel vagy jegyezték be őket, valamint üzletvezetésük helye vagy állandó telephelyük sem valamely tagállamban található (a továbbiakban: a külföldi platformüzemeltetők). Ez egyenlő versenyfeltételeket biztosítana valamennyi digitális platform számára, és megakadályozná a tisztességtelen versenyt. E célkitűzés elérésének megkönnyítése érdekében a külföldi platformüzemeltetőknek a belső piacon való működéshez egyetlen tagállamban kell a nyilvántartásba vetetniük magukat, és abban a tagállamban kell őket adatszolgáltatásra kötelezni. Ha egy külföldi platformüzemeltető nyilvántartásba vétele visszavonásra kerül, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen külföldi platformüzemeltető az Unióban történő újbóli nyilvántartásba vételhez köteles legyen megfelelő biztosítékokat, így például eskü alatt tett nyilatkozatokat vagy biztonsági letéteket nyújtani az érintett tagállam számára.

(15)

Mindazonáltal olyan esetekben, amikor megfelelő megállapodások révén biztosítva van az egyenértékű információk cseréje egy nem uniós állam, illetve terület és egy tagállam között, helyénvaló olyan intézkedéseket megállapítani, amelyek csökkentik a külföldi platformüzemeltetőkre és a tagállami adóhatóságokra háruló adminisztratív terheket. Az említett esetekben helyénvaló lenne azokat a platformüzemeltetőket, amelyek egy nem uniós államban, illetve területen teljesítették adatszolgáltatási kötelezettségüket, mentesíteni a tagállami adatszolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a tagállam által kapott információk az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkoznak, és egyenértékűek az ezen irányelvben foglalt adatszolgáltatási szabályokban előírt információkkal. Az e területen a nem uniós államokkal, illetve területekkel folytatott közigazgatási együttműködés előmozdítása érdekében, és tudatában a rugalmasság fontosságának a tagállamok és a nem uniós államok, illetve területek közötti megállapodásokra irányuló tárgyalások során, ezen irányelvnek lehetővé kell tennie, hogy a nem uniós adójogrendszerek (államok és területek) alá tartozó elismert platformüzemeltetők az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozó egyenértékű információkat kizárólag a nem uniós állam, illetve terület adóhatóságai számára szolgáltassák, amelyek pedig elküldik ezeket az információkat a tagállamok adóhatóságainak. Ezt a mechanizmust adott esetben azért kell lehetővé tenni, hogy megakadályozható legyen az egyenértékű információk többszöri szolgáltatása és továbbítása.

(16)

Tekintettel arra, hogy az adóhatóságok világszerte kihívásokkal szembesülnek az egyre növekvő digitálisplatform-alapú gazdasággal kapcsolatban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mintaszabályokat dolgozott ki a platformüzemeltetők általi adatszolgáltatásra a megosztásalapú gazdaság és a haknigazdaság területén működő értékesítők vonatkozásában (Model Rules for Reporting by Platform Operators with respect to Sellers in the Sharing and Gig Economy) (a továbbiakban: a mintaszabályok). Mivel a digitális platformok, illetve az azokon aktív értékesítők által végzett határokon átnyúló tevékenységek igen elterjedtek, észszerűen feltételezhető, hogy a nem uniós államok, illetve területek megfelelő ösztönzést kapnak majd arra, hogy kövessék az Unió iránymutató példáját, és az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozó információk gyűjtését és kölcsönös automatikus cseréjét a mintaszabályoknak megfelelően hajtsák végre. Jóllehet az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők és az adatszolgáltatásra kötelezett digitális platformok tekintetében a mintaszabályok hatálya nem azonos ezen irányelv hatályával, a mintaszabályok várhatóan előírják majd az egyenértékű információk szolgáltatását azon érintett tevékenységek vonatkozásában, amelyekre ezen irányelv és a mintaszabályok hatálya egyaránt kiterjed, és ezen irányelv és a mintaszabályok hatálya további releváns tevékenységekre is kiterjeszthető.

(17)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kell gyakorolni. Konkrétabban, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján meg kell állapítania, hogy azok az információk, amelyeket egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és egy nem uniós állam, illetve terület hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti megállapodás alapján ki kell cserélni, egyenértékűek-e az ezen irányelvben meghatározott információkkal. Mivel az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló megállapodások nem uniós államokkal, illetve területekkel való megkötése továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Bizottság tagállami kérésre is cselekedhet. E közigazgatási eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az ezen irányelvből eredő kötelezettségek, valamint a tagállamok és a nem uniós államok, illetve területek közötti információcserére vonatkozó esetleges megállapodásokból eredő kötelezettségek közötti megfelelés tekintetében, anélkül, hogy módosítaná ezen irányelv hatályát és feltételeit. E célból szükséges, hogy az egyenértékűséget valamely tagállam kérésére egy ilyen megállapodás tervezett megkötését megelőzően is meg lehessen állapítani. Amennyiben az ilyen információcsere többoldalú eszközön alapul, az egyenértékűségre vonatkozó határozatot az ilyen eszköz hatálya alá tartozó releváns keret egészével kapcsolatban kell meghozni. Mindazonáltal adott esetben továbbra is lehetővé kell tenni az egyenértékűségre vonatkozó határozat meghozatalát kétoldalú eszközök vagy egyes nem uniós államokkal, illetve területekkel fennálló cserekapcsolat tekintetében.

(18)

Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozása érdekében helyénvaló, hogy a kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatás ingatlanok bérbeadására, személyi szolgáltatásokra, áruk értékesítésére és bármilyen közlekedési eszköz bérbeadására is kiterjedjen. A platformüzemeltető alkalmazottjaként eljáró értékesítő által végzett tevékenységek nem tartozhatnak az ilyen adatszolgáltatás hatálya alá.

(19)

Az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó értékesítők – például szállodaláncok vagy utazásszervezők – szükségtelen megfelelési költségeinek csökkentése érdekében meg kell határozni az egy közvetített ingatlanra jutó bérbeadások küszöbértékét, amely felett az adatszolgáltatási kötelezettség nem alkalmazandó. Mindazonáltal megfelelő biztosítékokat kell bevezetni azon kockázat elkerülése érdekében, hogy a digitális platformokon egyetlen értékesítőként megjelenő közvetítők kijátsszák az adatszolgáltatási kötelezettségeket, miközben nagyszámú ingatlanegységet kezelnek.

(20)

Az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés megakadályozására irányuló célkitűzést azáltal lehetne megvalósítani, ha a platformüzemeltetőket köteleznék arra, hogy a digitális platformon keresztül szerzett jövedelemről már a korai szakaszban, vagyis még azelőtt szolgáltassanak adatot, hogy a tagállamok adóhatóságai elkészítenék a rájuk vonatkozó éves adómegállapítást. A tagállami adóhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében a szolgáltatott információkat a szolgáltatásukat követő egy hónapon belül ki kell cserélni. Az automatikus információcsere megkönnyítése és a források hatékonyabb felhasználásának elősegítése érdekében az információcserét elektronikus úton, az Unió által kifejlesztett, meglévő közös kommunikációs hálózaton (CCN-hálózat) keresztül kell végrehajtani.

(21)

Amennyiben a külföldi platformüzemeltetők az adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozó egyenértékű információkat nem uniós államok, illetve területek hatáskörrel rendelkező adóhatóságainak szolgáltatják, elvárható, hogy ezen államok, illetve területek adóhatóságai biztosítsák az átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtását. Ellenkező esetben ugyanakkor a külföldi platformüzemeltetőket kötelezni kell az Unióban történő nyilvántartásba vételre és adatszolgáltatásra, a tagállamoknak pedig érvényesíteniük kell az ilyen külföldi platformüzemeltetőkre vonatkozó nyilvántartásba vételi, átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeket. A tagállamoknak ezért szabályokat kell megállapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Bár a szankciók megválasztása a tagállamok hatáskörében marad, azoknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a digitális platformok gyakran széles földrajzi hatókörrel rendelkeznek, helyénvaló, hogy a tagállamok koordináltan intézkedjenek a nem uniós államokban, illetve területeken működő digitális platformokra alkalmazandó nyilvántartásba vételi és adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés érvényesítése érdekében, ideértve végső esetben annak megakadályozását is, hogy a digitális platform az Unión belül működhessen. A Bizottságnak a hatáskörén belül elő kell segítenie az ilyen tagállami intézkedések koordinálását, figyelembe véve a digitális platformokra vonatkozó esetleges jövőbeli közös intézkedéseket, valamint a tagállamok rendelkezésére álló lehetséges intézkedések közötti eltéréseket.

(22)

Meg kell erősíteni a 2011/16/EU irányelv rendelkezéseit az egyik tagállam tisztviselőinek egy másik tagállam területén való jelenléte, valamint egyidejű ellenőrzések két vagy több tagállam által történő végrehajtása tekintetében, hogy biztosítható legyen az említett rendelkezések eredményes alkalmazása. Ezért azokat a megkereséseket, amelyek egy másik tagállam tisztviselőinek jelenlétére irányulnak, a megkeresett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának meghatározott időn belül meg kell válaszolnia. Ha egy tagállam tisztviselői egy másik tagállam területén vannak jelen egy közigazgatási vizsgálat során, vagy egy közigazgatási vizsgálatban elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával vesznek részt, úgy az egyének közvetlen meghallgatása és a nyilvántartások megvizsgálása tekintetében a megkeresett tagállam által meghatározott eljárási szabályok vonatkoznak rájuk.

(23)

Az a tagállam, amely egyidejű ellenőrzést kíván végezni, köteles a többi érintett tagállamot erről a szándékáról tájékoztatni. A hatékonyság és a jogbiztonság érdekében helyénvaló előírni, hogy valamennyi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága köteles legyen meghatározott időn belül válaszolni.

(24)

Az 1286/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott Fiscalis 2020 program támogatásával végrehajtott többoldalú ellenőrzések igazolták a közös vagy egymást kiegészítő érdekekkel rendelkező két vagy több tagállam illetékes hatósága által szervezett, egy vagy több érintett adózó koordinált ellenőrzésének hasznosságát. Ilyen együttes intézkedések végrehajtására jelenleg csak egy tagállam tisztviselőinek egy másik tagállam területén való jelenlétére és az egyidejű ellenőrzésekre vonatkozó hatályos rendelkezések együttes alkalmazásával kerül sor. Ez a gyakorlat azonban sok esetben megmutatta, hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében további javításokra van még szükség.

(25)

Ezért helyénvaló, hogy a 2011/16/EU irányelv kiegészüljön több olyan rendelkezéssel, amelyek tovább pontosítják az abban az esetben alkalmazandó keretet és fő elveket, amikor a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai úgy határoznak, hogy a közös ellenőrzés eszközéhez folyamodnak. A közös ellenőrzéseknek az adózás területén történő, tagállamok közötti közigazgatási együttműködés olyan kiegészítő eszközeként kell szolgálniuk, amelyek kiegészítenék a másik tagállam tisztviselőinek közigazgatási hivatalokban való jelenlétének, a közigazgatási vizsgálatokban való részvétel, valamint az egyidejű ellenőrzések lehetőségét biztosító meglévő keretet. A közös ellenőrzés olyan közigazgatási vizsgálat formáját öltené, amelyet két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közösen végeznek el egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, aki(k)hez az említett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik. A közös ellenőrzések nagymértékben hozzájárulhatnak a belső piac megfelelőbb működéséhez. A közös ellenőrzéseket úgy kell felépíteni, hogy egyértelmű eljárási szabályok, köztük a kettős adóztatás kockázatát enyhítő intézkedések révén biztosítsák az adózók számára a jogbiztonságot.

(26)

A jogbiztonság biztosítása érdekében a 2011/16/EU irányelv közös ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezéseinek részletesen szabályozniuk kell ezen eszköz főbb aspektusait is, például a közös ellenőrzés iránti megkeresés megválaszolásának meghatározott időkeretét, a közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselők jogainak és kötelezettségeinek körét, valamint a közös ellenőrzésről szóló zárójelentés elkészítéséhez vezető folyamatot. Az említett, közös ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések nem értelmezhetők úgy, hogy azok befolyásolnák azokat az eljárásokat, amelyeket a tagállamokban azok nemzeti jogával összhangban a közös ellenőrzés következményeként vagy annak nyomán hajtanak végre, így például az adó kivetését vagy megállapítását a tagállamok adóhatóságainak valamely határozata alapján, a határozattal kapcsolatos fellebbezési eljárást vagy egyezséget vagy azokat a jogorvoslatokat, amelyek ezen eljárások alapján az adózók rendelkezésére állnak. A jogbiztonság biztosítása érdekében a közös ellenőrzésről szóló zárójelentésnek tartalmaznia kell azokat a megállapításokat, amelyekkel kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak. Ezenfelül az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok abban is megállapodhatnak, hogy a közös ellenőrzésről szóló zárójelentés tartalmazza mindazon kérdéseket, amelyekről nem sikerült nem sikerült egyetértésre jutni. A közös ellenőrzésről szóló zárójelentés kölcsönösen elfogadott megállapításait figyelembe kell venni a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által az említett közös ellenőrzést követően kibocsátott vonatkozó eszközökben.

(27)

A jogbiztonság biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy a közös ellenőrzéseket előzetesen egyeztetett és koordinált módon, a közös ellenőrzési tevékenységek helye szerinti tagállam jogszabályaival és eljárási követelményeivel összhangban kell elvégezni. Ezek a követelmények magukban foglalhatják azt a kötelezettséget is, hogy egy tagállam azon tisztviselői, akik egy másik tagállamban vettek részt a közös ellenőrzésben, szükség esetén az esetleges panasztételi, felülvizsgálati vagy fellebbezési eljárásokban is részt vegyenek az említett másik tagállamban.

(28)

Azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselőket illetik meg vagy terhelik olyan esetekben, amikor egy másik tagállamban végrehajtott tevékenységekben vesznek részt, annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban kell meghatározni, ahol az említett közös ellenőrzési tevékenységekre sor kerül. Ugyanakkor egy másik tagállam tisztviselői azontúl, hogy tiszteletben tartják a közös ellenőrzési tevékenységek helye szerinti tagállam jogszabályait, nem gyakorolhatnak olyan hatásköröket, amelyek túllépnék a saját tagállamuk jogszabályai által rájuk ruházott hatásköröket.

(29)

Míg a közös ellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések célja, hogy hasznos eszközt biztosítsanak az adózás területén történő közigazgatási együttműködéshez, ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az ellentétes lenne a tagállamok igazságügyi együttműködésre vonatkozó meglévő szabályaival.

(30)

Fontos, hogy a 2011/16/EU irányelv alapján közölt információk főszabályként az említett irányelv tárgyi hatálya alá tartozó adók megállapítása, kezelése és beszedése céljából kerülnek felhasználásra. Noha ez eddig sem volt kizárva, a nem egyértelmű keret miatt felmerültek bizonytalanságok az információk felhasználásával kapcsolatban. Ezért, figyelembe véve a héa jelentőségét a belső piac működésére nézve, helyénvaló tisztázni, hogy a tagállamok által egymással közölt információk felhasználhatók a héa és más közvetett adók megállapítására, kezelésére és beszedésére is.

(31)

Annak a tagállamnak, amelyik adózási célokból információkat közöl egy másik tagállammal, engedélyeznie kell ezen információk más célokra történő felhasználását, amennyiben azt mindkét tagállam nemzeti joga lehetővé teszi. A tagállam ezt vagy úgy teheti meg, hogy a másik tagállam kötelező megkeresését követően engedélyezi a más célokra való felhasználást, vagy pedig úgy, hogy az összes tagállammal közli a megengedett egyéb célok jegyzékét.

(32)

Az ezen irányelv szerinti információcserében részt vevő adóhatóságok támogatása érdekében a tagállamoknak – a Bizottság segítségével – gyakorlati intézkedéseket kell kidolgozniuk, ideértve adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, egy adatfeldolgozók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit. Csak a Bizottság biztonsági akkreditációs hatósága által megfelelően akkreditált személyek férhetnek hozzá a 2011/16/EU irányelv szerint közölt és a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton biztosított információkhoz, és csak olyan mértékben, amennyiben ez az adózás területén történő közigazgatási együttműködés központi adattárának és a CCN-hálózatnak a gondozásához, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges. A Bizottságnak kell szavatolnia az adózás területén történő közigazgatási együttműködés központi adattárának és a CCN-hálózatnak a biztonságát is.

(33)

Az adatvédelmi incidensek megelőzése és az esetleges károk korlátozása érdekében rendkívül fontos a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között a 2011/16/EU irányelv keretében kicserélt valamennyi adat biztonságának javítása. Ezért helyénvaló az említett irányelvet olyan szabályokkal kiegészíteni, amelyek valamely tagállamban vagy a CCN-hálózaton belül történt adatvédelmi incidens esetén a tagállamok és a Bizottság által követendő eljárásra vonatkoznak. Tekintettel az olyan adatok érzékeny jellegére, amelyek adatvédelmi incidens tárgyát képezhetik, helyénvaló lenne olyan intézkedéseket hozni, mint az adatvédelmi incidens helye szerinti tagállammal (tagállamokkal) folytatott információcsere felfüggesztésének kérelmezése, vagy az adatvédelmi incidens elhárításáig a CCN-hálózathoz való hozzáférés felfüggesztése egy vagy több tagállam esetében. Tekintettel az adatcseréhez kapcsolódó folyamatok technikai jellegére, a tagállamoknak a Bizottság segítségével meg kell állapodniuk az adatvédelmi incidensek esetén követendő eljárások végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről, valamint a jövőbeli adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében hozandó intézkedésekről.

(34)

A 2011/16/EU irányelv végrehajtása és különösen a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti automatikus információcsere egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a korlátozott számú elemet, köztük a nyelvhasználati szabályokat tartalmazó formanyomtatvány elfogadása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(35)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikkével összhangban konzultációra került sor (7).

(36)

Amennyiben a 2011/16/EU irányelv keretében személyes adatok kezelésére kerül sor, azt továbbra is az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell végezni. A 2011/16/EU irányelv szerinti adatkezelésre kizárólag általános közérdekű célok, nevezetesen a következők érdekében kerülhet sor: adózási ügyek, az adócsalás, adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem, az adóbevételek védelme, valamint a méltányos adóztatás előmozdítása, amelyek megerősítik a tagállamokban a társadalmi, politikai és gazdasági befogadás lehetőségeit. Ezért a 2011/16/EU irányelvben szereplő, az adatvédelemmel kapcsolatos releváns uniós jogra vonatkozó hivatkozásokat naprakésszé kell tenni és ki kell terjeszteni az ezen irányelvvel bevezetett szabályokra is. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelők és adatfeldolgozók számára adott legyen a jogbiztonság, az érintettek jogai védelmének egyidejű biztosítása mellett.

(37)	Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket. Ezen irányelv célja különösen, hogy teljeskörűen biztosítsa a személyes adatok védelméhez való jognak és a vállalkozás szabadságának a tiszteletben tartását.

(38)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok közötti hatékony közigazgatási együttműködést a belső piac megfelelő működésével összeegyeztethető feltételek mellett, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel ezen irányelvnek az adóhatóságok közötti együttműködés javítására irányuló célja olyan egységes szabályokat igényel, amelyek eredményesek lehetnek a határokon átnyúló helyzetekben, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(39)	A 2011/16/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2011/16/EU irányelv a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

a 9. pont első albekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 8. cikk (1) bekezdése, valamint a 8a-8ac. cikk alkalmazásában előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli, rendszeres, előre meghatározott időközönként történő közlése egy másik tagállammal. A 8. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában rendelkezésre álló információkon az információt közlő tagállam adónyilvántartásában található, az említett tagállam információgyűjtésre és -kezelésre szolgáló eljárásaival összhangban visszakereshető információkat kell érteni;”

a 9. pont első albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, valamint a 8a-8ac. cikk kivételével ezen irányelv minden egyéb rendelkezésének alkalmazásában az első albekezdés a) és b) alpontjában meghatározott szerinti, előre meghatározott információk rendszeres közlése.”;

a 9. pont második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 8. cikk (3a) bekezdésében, a 8. cikk (7a) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében és a IV. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 25. cikk (3) és (4) bekezdésében minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az I. vagy V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8aa. cikkben és a III. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik a III. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással. A 8ac. cikkben és az V. mellékletben minden nagy kezdőbetűvel írt fogalom jelentése megegyezik az V. mellékletben foglalt megfelelő fogalommeghatározással.”;

a szöveg a következő pontokkal egészül ki:

„26.	„közös ellenőrzés”: olyan közigazgatási vizsgálat, amelyet két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közösen végeznek el egy vagy több olyan személyhez kapcsolódóan, aki(k)hez az említett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak közös vagy egymást kiegészítő érdeke fűződik;

27.

„adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely az információ – ezen belül, de nem kizárólag a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok – megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, az azokhoz való indokolatlan vagy jogosulatlan hozzáférést, valamint indokolatlan vagy jogosulatlan közlésüket vagy felhasználásukat eredményezi, szándékos jogellenes cselekmény, gondatlanság vagy véletlen folytán. Az adatvédelmi incidens érintheti az adatok bizalmas jellegét, hozzáférhetőségét és sértetlenségét.”;

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Előrelátható relevancia

(1) Az 5. cikkben említett megkeresés szempontjából a kért információt előreláthatólag relevánsnak kell tekinteni, ha a megkereső hatóság a megkeresés benyújtásának időpontjában úgy ítéli meg, hogy nemzeti jogának megfelelően észszerűen lehetséges, hogy a kért információ egy vagy több, nevesített vagy más módon azonosított adózó adózási ügyében releváns és a vizsgálat céljából igazolható lesz.

(2) A kért információk előrelátható relevanciájának bizonyítása céljából a megkereső hatóság köteles a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátani legalább a következő információkat:

a)	a megkeresés alapjául szolgáló adóügyi cél, valamint

b)	a nemzeti jog alkalmazása vagy végrehajtása céljából kért információk pontos meghatározása.

(3) Amennyiben egy, az 5. cikkben említett megkeresés egyénileg nem azonosítható adózók csoportjára vonatkozik, a megkereső hatóságnak legalább a következő információkat kell a megkeresett hatóság rendelkezésére bocsátania:

a)	a csoport részletes leírása;

b)	az alkalmazandó jog és azon tények ismertetése, amelyek alapján indokoltan feltételezhető, hogy a csoportba tartozó adózók nem feleltek meg az alkalmazandó jognak;

c)	annak ismertetése, hogy a kért információ hogyan segítené annak megállapítását, hogy a csoportba tartozó adózók megfeleltek-e az alkalmazandó jognak; továbbá

d)	adott esetben az azon harmadik fél bevonásával kapcsolatos tények és körülmények, amely tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a csoportba tartozó adózók esetlegesen nem feleltek meg az alkalmazandó jognak.”;

A 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az 5. cikkben említett megkeresés tartalmazhat közigazgatási vizsgálatra vonatkozó indokolt kérést. Amennyiben a megkeresett hatóság úgy véli, hogy nincs szükség közigazgatási vizsgálatra, ennek indokait haladéktalanul közölnie kell a megkereső hatósággal.”;

A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A megkeresett hatóságnak a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül rendelkezésre kell bocsátania az 5. cikkben említett információt. Ha azonban a megkeresett hatóság nem tud a vonatkozó határidőn belül válaszolni a megkeresésre, ennek okáról azonnal – de minden esetben a megkeresés kézhezvételétől számított három hónapon belül – tájékoztatnia kell a megkereső hatóságot, valamint közölnie kell válaszának várható időpontját. A határidő nem lehet hosszabb, mint a megkeresés kézhezvételétől számított hat hónap.

Ha azonban az említett információ már a megkeresett hatóság birtokában van, akkor az információt az említett időponttól számított két hónapon belül kell továbbítani.”;

5.	A 7. cikk (5) bekezdését el kell hagyni;

A 8. cikk a következőképpen módosul:

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának automatikus információcsere keretében közölnie kell bármely másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával – az információt közlő tagállam nemzeti jogszabályai szerinti értelmezésben vett – következő konkrét jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az adott másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről rendelkezésre álló valamennyi információt:

a)	munkaviszonyból származó jövedelem;

b)	a vezető tisztségviselők tiszteletdíja;

c)	olyan életbiztosítási termékek, amelyekre nem vonatkoznak az információcserével és egyéb, hasonló intézkedésekkel kapcsolatos egyéb uniós jogi eszközök;

d)	nyugdíjak;

e)	ingatlan tulajdonjoga és ingatlanból származó jövedelem;

jogdíjak.

A 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakok esetében a tagállamok arra törekednek, hogy az első albekezdésben említett információközlés tartalmazza az illetőség szerinti tagállam által az illetőséggel rendelkező személyek számára kiadott Adóazonosító számot.

A tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben felsorolt legalább két jövedelem- és tőkekategóriáról, amelyek vonatkozásában információt közölnek a más tagállamban illetőséggel rendelkező személyekről.

(2) 2024. január 1. előtt a tagállamok az (1) bekezdés első albekezdésében felsoroltak közül legalább négy olyan kategóriáról tájékoztatják a Bizottságot, amelyek vonatkozásában az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak automatikus csere útján bármely más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával információt kell közölniük az említett másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyekkel kapcsolatban. Az ilyen információnak a 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adómegállapítási időszakokra kell vonatkoznia.”;

b)	a (3) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

A 8a. cikk a következőképpen módosul:

az (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az (1) bekezdés alapján továbbított információk esetében: késedelem nélkül a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítások vagy előzetes ármegállapítások kibocsátását, módosítását vagy meghosszabbítását követően, de legkésőbb az azon naptári félév végét követő három hónapon belül, amelyikben a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítást vagy az előzetes ármegállapítást kibocsátották, módosították vagy meghosszabbították;”

a (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapítás vagy előzetes ármegállapítás összefoglalása, melynek keretében leírást kell adni a szóban forgó gazdasági tevékenységekről, illetve ügyletekről vagy ügyletsorozatokról, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságot egy potenciális adózási kockázat értékelése során adott esetben segítő egyéb információk, anélkül, hogy ez kereskedelmi, gazdasági vagy szakmai titok, kereskedelmi eljárás, vagy olyan információ felfedésével járna, amelynek közlése sértené a közrendet.”;

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„8ac. Cikk

A Platformüzemeltetők által szolgáltatott információk kötelező automatikus cseréjének alkalmazási köre és feltételei

(1) Minden tagállam megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az V. melléklet II. és III. szakaszában megállapított átvilágítási eljárások lefolytatására és az adatszolgáltatási követelmények teljesítésére kötelezze. Minden tagállam biztosítja továbbá az említett intézkedéseknek az V. melléklet IV. szakaszával összhangban történő hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést.

(2) Az V. melléklet II. és III. szakaszában foglalt, alkalmazandó átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények értelmében egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának – amennyiben az adatszolgáltatásra az (1) bekezdéssel összhangban sor került – automatikus csere keretében és a (3) bekezdésben megállapított határidőn belül, minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőre vonatkozóan közölnie kell a következő információkat azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő az V. melléklet II. szakaszának D. pontja értelmében illetőséggel rendelkezik, valamint ha az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, akkor minden esetben annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatóságával, amelyben az ingatlan található:

az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és adott esetben a (4) bekezdés első albekezdése szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, valamint annak a Platformnak/azoknak a Platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat;

b)	a magánszemélynek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő családi neve és utóneve, valamint a Szervezetnek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő hivatalos neve;

c)	az Elsődleges cím;

d)	az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő bármely Adóazonosító száma, az egyes kiadó tagállamokat is beleértve, illetve Adóazonosító szám hiányában a magánszemélynek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő születési helye;

e)	a Szervezetnek minősülő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő cégnyilvántartási száma;

f)	adott esetben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő héaazonosító száma;

g)	magánszemélynek minősülő, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében a születési dátum;

az Ellenérték megfizetésére vagy jóváírására használt Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint amennyiben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő illetősége szerinti – az V. melléklet II. szakaszának D. pontja alapján meghatározott – tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága nem értesítette az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait arról, hogy nem kívánja a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra használni;

a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől –, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint az adott számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

j)	azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő az V. melléklet II. szakasza D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;

k)	az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és azon Érintett tevékenységeknek a száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

l)	az Adatszolgáltatási időszak egyes negyedévei folyamán az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy felszámított bármely díj, jutalék vagy adó.

Amennyiben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat nyújt, a következő kiegészítő információkat is közölni kell:

a)	minden Közvetített ingatlan címe, amely az V. melléklet II. szakaszának E. pontjában foglalt eljárások alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelője;

b)	az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és az egyes Közvetített ingatlanok kapcsán nyújtott Érintett tevékenységeknek a száma;

c)	amennyiben rendelkezésre áll, azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes Közvetített ingatlanokat bérelték az Adatszolgáltatási időszakban, és az egyes Közvetített ingatlanok típusa.

(3) Az e cikk (2) bekezdése szerinti közlést a 20. cikk (4) bekezdésében említett szabványos számítógépesített formátumon kell végrehajtani annak az Adatszolgáltatási időszaknak a végétől számított két hónapon belül, amelyre az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre alkalmazandó adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak. Legelső alkalommal a 2023. január 1-jével kezdődő Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan kell információt közölni.

(4) Az e cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási követelmények teljesítése céljából minden tagállam megállapítja az ahhoz szükséges szabályokat, hogy az V. melléklet I. szakaszának A.4.pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket az Unió területén való nyilvántartásba vételre kötelezzék. A nyilvántartásba vevő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának egyedi azonosító számot kell kiadnia az említett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőknek.

A tagállamok olyan szabályokat állapítanak meg, amelyek alapján az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők dönthetnek úgy, hogy egyetlen tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál vetetik magukat nyilvántartásba az V. melléklet IV. szakaszának F. pontjában megállapított szabályokkal összhangban. A tagállamok meghozzák az annak előírásához szükséges intézkedéseket, hogy az V. melléklet I. szakaszának A.4.pontja b) alpontjának értelmében vett olyan Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők, amelyek nyilvántartásba vételét az V. melléklet IV. szakaszának F.7. pontjával összhangban visszavonták, csak azzal a feltétellel vetethessék újra nyilvántartásba magukat, hogy megfelelő biztosítékot nyújtanak az érintett tagállam hatóságai számára arra vonatkozóan, hogy kötelezettséget vállalnak az Unión belüli adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelésre, ideértve az esetlegesen még fennálló, nem teljesített adatszolgáltatási követelmények teljesítését is.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők nyilvántartásba vételéhez és azonosításához szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(5) Ha egy Platformüzemeltető Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetőnek minősül, akkor azon tagállami hatáskörrel rendelkező hatóságnak, amelynek számára ezt az V. melléklet I. szakaszának A.3. pontjával összhangban bizonyította, értesítenie kell erről – valamint minden további esetleges változásról – az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

(6) A Bizottság 2022. december 31-ig létrehoz egy központi nyilvántartást, amelyben rögzíteni kell azon információkat, amelyekről e cikk (5) bekezdésével összhangban értesítést kell küldeni, valamint az V. melléklet IV. szakaszának F.2. pontjával összhangban közlendő információkat. Ezt a központi nyilvántartást valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani.

(7) A Bizottság – valamely tagállam indokolt kérelme vagy saját kezdeményezése alapján – végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza, hogy az érintett tagállam és egy Unión kívüli adójogrendszer (állam, illetve terület) hatáskörrel rendelkező hatóságai között létrejött megállapodás értelmében automatikus csere tárgyát képező információk az V. melléklet I. szakaszának A.7. alpontja értelmében egyenértékűek-e az V. melléklet III. szakaszának B. pontjában meghatározott információkkal. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett intézkedést kérő tagállam indokolással ellátott kérelmet küld a Bizottságnak.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges minden információval, akkor a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége. Amint a Bizottság rendelkezik az általa szükségesnek tartott minden információval, egy hónapon belül értesíti erről a kérelmező tagállamot, és továbbítja a releváns információkat a 26. cikk (2) bekezdésében említett bizottságnak.

Amikor a Bizottság a saját kezdeményezése alapján jár el, akkor csak azt követően fogad el az első albekezdésben említettek szerinti végrehajtási jogi aktust, hogy egy tagállam olyan, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti megállapodást kötött egy Unión kívüli adójogrendszerrel (állammal, illetve területtel), amely előírja az automatikus információcserét a Platformok által lehetővé tett tevékenységekből jövedelmet szerző értékesítők vonatkozásában.

Annak meghatározása során, hogy egy Érintett tevékenység vonatkozásában az információ az első albekezdés értelmében egyenértékűnek tekinthető-e, a Bizottság kellően figyelembe veszi azt, hogy az a szabályozás, amelyen az adott információ alapul, milyen mértékben felel meg az V. mellékletben foglaltaknak, különös tekintettel az alábbiakra:

i.	az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető, az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő és az Érintett tevékenység fogalommeghatározása;

ii.	az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők azonosítására alkalmazandó eljárások;

iii.	az adatszolgáltatási követelmények; valamint

iv.

azok a szabályok és közigazgatási eljárások, amelyekkel az Unión kívüli adójogrendszereknek (államoknak, illetve területeknek) rendelkezniük kell az említett szabályozásban foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelés biztosításához.

Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni annak meghatározásakor, hogy az információ már nem tekinthető egyenértékűnek.”;

A 8b. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok évente statisztikai adatokat küldenek a Bizottságnak a 8. cikk (1) és (3a) bekezdése, a 8aa. és a 8ac. cikk alapján végrehajtott automatikus információcsere volumenéről, valamint tájékoztatják a Bizottságot a végrehajtott információcserékhez kapcsolódó adminisztratív és egyéb releváns költségekről és előnyökről, továbbá az esetleges változásokról, az adóhatóságok és a harmadik felek tekintetében egyaránt.”;

b)	a (2) bekezdést el kell hagyni;

10.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett információcsere céljából egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megkeresheti egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát abból a célból, hogy az előbbi által felhatalmazott tisztviselők az utóbbi által megállapított eljárási szabályokkal összhangban:

a)	jelen legyenek azokban a hivatalokban, amelyekben a megkeresett tagállam közigazgatási hatóságai tevékenységüket végzik;

b)	jelen legyenek a megkeresett tagállam területén végrehajtott közigazgatási vizsgálatoknál;

részt vegyenek a megkeresett tagállam által elvégzett közigazgatási vizsgálatokban, adott esetben elektronikus hírközlési eszközök használatával.

A megkeresett hatóságnak az első albekezdéssel összhangban benyújtott megkeresésre a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolnia kell, és a megkereső hatóságnak adott válaszában meg kell erősítenie a beleegyezését vagy a megkeresést indokolás mellett el kell utasítania.

Amennyiben a kért információkat olyan dokumentáció tartalmazza, amelyhez a megkeresett hatóság tisztviselői hozzáférnek, úgy a megkereső hatóság tisztviselőinek másolatot kell kapniuk arról.”;

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a megkereső hatóság tisztviselői jelen vannak a közigazgatási vizsgálat során, vagy a közigazgatási vizsgálatban elektronikus kommunikációs eszköz alkalmazásával részt vesznek, akkor a megkeresett tagállam által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően magánszemélyeket hallgathatnak meg és nyilvántartásokat vizsgálhatnak meg.”;

11.

A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az egyes érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósága határoz arról, hogy részt kíván-e venni egyidejű ellenőrzésekben. Az erre vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 60 napon belül meg kell erősítenie a beleegyezését vagy továbbítania kell az indokolással ellátott elutasítását az egyidejű ellenőrzést javasló hatóságnak.”;

12.

Az irányelv a következő szakasszal egészül ki:

„IIa. SZAKASZ

KÖZÖS ELLENŐRZÉSEK

12a. cikk

Közös ellenőrzések

(1) Egy vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felkérheti egy másik tagállam (vagy más tagállamok) hatáskörrel rendelkező hatóságát közös ellenőrzés végzésére. A megkeresett hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a közös ellenőrzés iránti megkeresés kézhezvételétől számított 60 napon belül válaszolniuk kell a megkeresésre. A valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által benyújtott, közös ellenőrzés iránti megkeresést a megkeresett hatáskörrel rendelkező hatóság indokolt esetben elutasíthatja.

(2) A megkereső és a megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak előzetesen egyeztetett és koordinált módon – többek között a nyelvhasználati szabályokat illetően is –, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam jogszabályaival és eljárási követelményeivel összhangban kell elvégezniük a közös ellenőrzéseket. Minden olyan tagállamban, amelyben közös ellenőrzési tevékenységekre kerül sor, az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának képviselőt kell kijelölnie, amelynek feladata az adott tagállamban folytatott közös ellenőrzés felügyelete és koordinálása.

Azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek a tagállamok közös ellenőrzésben részt vevő tisztviselőit olyan esetekben illetik meg vagy terhelik, amikor egy másik tagállamban végrehajtott tevékenységekben vesznek részt, annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban kell meghatározni, ahol a közös ellenőrzés tevékenységeire sor kerül. A tagállamok tisztviselői – amellett, hogy tiszteletben tartják a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam jogszabályait –, nem gyakorolhatnak olyan hatásköröket, amelyek túllépnék a saját tagállamuk jogszabályai által rájuk ruházott hatásköröket.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam meghozza a következőkhöz szükséges intézkedéseket:

annak lehetővé tétele, hogy más tagállamoknak a közös ellenőrzés tevékenységeiben részt vevő tisztviselői a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam tisztviselőivel közösen magánszemélyeket hallgassanak meg és nyilvántartásokat vizsgáljanak meg, a közös ellenőrzés tevékenységeinek helye szerinti tagállam által megállapított eljárási szabályokkal összhangban;

annak biztosítása, hogy a közös ellenőrzés tevékenységei során gyűjtött bizonyítékokat – többek között azok elfogadhatóságát is – ugyanolyan jogi feltételek mellett lehessen értékelni, mint abban az esetben, ha az adott tagállamban olyan ellenőrzésre kerülne sor, amelyben kizárólag az említett tagállam tisztviselői vesznek részt, ideértve a panasztételi, felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárások keretében végzett ellenőrzéseket is; valamint

annak biztosítása, hogy azon személy vagy személyek, akire vagy akikre a közös ellenőrzés irányul, illetve akit vagy akiket a közös ellenőrzés érint, ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint abban az esetben, ha olyan ellenőrzésre kerülne sor, amelyben kizárólag az adott tagállam tisztviselői vesznek részt, ideértve a panasztételi, felülvizsgálati vagy jogorvoslati eljárások keretében végzett ellenőrzéseket is.

(4) Ha két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai közös ellenőrzést végeznek, akkor törekedniük kell arra, hogy egyetértésre jussanak a közös ellenőrzés szempontjából releváns tényekről és körülményekről, valamint arra, hogy a közös ellenőrzés eredményei alapján megállapodásra jussanak az ellenőrzött személy(ek) adóügyi helyzetéről. A közös ellenőrzés megállapításait zárójelentésben kell rögzíteni. Azokat a tényeket, amelyeket illetően a hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértésre jutottak, meg kell jeleníteni a zárójelentésben, valamint figyelembe kell venni a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által a közös ellenőrzést követően kibocsátott releváns eszközökben.

Az első albekezdésre is figyelemmel, a valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy valamely tisztviselője által a közös ellenőrzést követően, valamint az adott tagállamban végrehajtott esetleges további eljárásokban – például adóhatósági határozattal, illetve ahhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárással vagy egyezséggel összefüggésben – tett intézkedéseket az adott tagállam nemzeti jogával összhangban kell végrehajtani.

(5) Az ellenőrzött személyt vagy személyeket tájékoztatni kell a közös ellenőrzés eredményéről, és a zárójelentés kiadásától számított 60 napon belül a rendelkezésükre kell bocsátani a zárójelentés másolatát.”;

13.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ezen irányelv alapján a tagállamok között bármilyen formában kicserélt információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt kapó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít. Az ilyen információk a 2. cikkben említett adókra, valamint a héára és más közvetett adókra vonatkozó tagállami nemzeti jog vizsgálata, kezelése és végrehajtása céljából használhatók fel.”;

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ezen irányelv alapján információt nyújtó tagállami hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével, és kizárólag annyiban, amennyiben azt az információt kapó hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamának nemzeti joga lehetővé teszi, az ezen irányelv alapján kapott információk és dokumentumok az (1) bekezdésben említett céloktól eltérő célokra is felhasználhatók. Erre vonatkozó engedélyt akkor kell adni, ha az információt az azt közlő hatáskörrel rendelkező hatóság tagállamában hasonló célokra lehet felhasználni.

Minden egyes tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága továbbíthatja az összes többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak az (1) bekezdésben említetteken kívüli azon célok listáját, amelyekre az információk és dokumentumok a nemzeti joggal összhangban felhasználhatók. Az információt és dokumentumokat fogadó hatáskörrel rendelkező hatóság a kapott információkat és dokumentumokat az e bekezdés első albekezdésében említett engedély nélkül felhasználhatja az azokat átadó tagállam által felsorolt bármely célra.”;

14.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett formanyomtatványon a megkereső hatóság legalább az alábbi információt szolgáltatja:

a)	a vizsgálat vagy nyomozás alatt álló személy személyazonossága, valamint az 5a. cikk (3) bekezdésében említett, adott csoportra vonatkozó kérelmek esetén a csoport részletes leírása;

b)	az információt milyen adózási célból kéri.”;

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A 9. cikk szerinti spontán módon közölt információkat és azoknak a 10. cikk szerinti visszaigazolásait, a 13. cikk szerinti közigazgatási értesítési megkereséseket, a 14. cikk szerinti visszajelző információkat és a 16. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 24. cikk (2) bekezdése szerinti információkat a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni.

(4) A 8. és a 8ac. cikk szerinti automatikus információcseréhez a Bizottság által a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadott, az automatikus információcserét megkönnyítő szabványos számítógépesített formátumot kell alkalmazni.”;

15.

A 21. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Bizottság kidolgozza az adózás területén történő közigazgatási együttműködés biztonságos központi felületét és ehhez technikai és logisztikai támogatást nyújt, amely felületen keresztül a tagállamok a 20. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelő szabványosított formanyomtatványok használatával kommunikálhatnak. Valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának hozzáféréssel kell rendelkeznie az említett felülethez. A statisztikák gyűjtése céljából a Bizottság hozzáféréssel rendelkezik a felületen rögzített cserékre vonatkozó és automatikusan kinyerhető információkhoz. A Bizottság csak anonim és összesített adatokhoz férhet hozzá. A Bizottság hozzáférése nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban statisztikai adatokat szolgáltassanak az információcseréről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a szükséges gyakorlati intézkedéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.”;

16.

A 22. cikk (1a) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1a) Az ezen irányelvet végrehajtó tagállami jogszabályok végrehajtása és érvényesítése céljából, valamint az irányelv által létrehozott közigazgatási együttműködés működésének biztosítására a tagállamok jogszabályban rögzítik, hogy az adóhatóságok hozzáférhetnek az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 13., 30., 31., 32a. és 40. cikkében említett mechanizmusokhoz, eljárásokhoz, dokumentumokhoz és információkhoz.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”;"

17.

A 23a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok által a 23. cikk értelmében a Bizottsággal közölt információk, valamint a Bizottság által ezen információk felhasználásával készített bármely jelentés vagy dokumentum továbbítható a többi tagállamnak. Az ilyen módon továbbított információkra hivatalos titoktartási kötelezettség vonatkozik, és azok ugyanolyan védelmet élveznek, mint amilyet az információt fogadó tagállam nemzeti joga az ilyen jellegű információnak biztosít.

Az első albekezdésben említett, a Bizottság által készített jelentéseket és dokumentumokat a tagállamok kizárólag elemzési célokra használhatják fel, és a Bizottság kifejezett hozzájárulása nélkül nem tehetik közzé és nem bocsáthatják más személy vagy szervezet rendelkezésére.

Az első és a második albekezdés ellenére a Bizottság minden évben anonimizált összefoglalókat tehet közzé azokról a statisztikai adatokról, amelyeket a tagállamok a 23. cikk (4) bekezdésével összhangban vele közölnek.”;

18.

A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25. cikk

Adatvédelem

(1) Az ezen irányelv alapján végzett minden információcserére alkalmazni kell az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (*2). A tagállamok azonban ezen irányelv helyes alkalmazásának érdekében korlátozzák az (EU) 2016/679 rendelet 13. cikkében, 14. cikkének (1) bekezdésében és 15. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok hatályát az említett rendelet 23. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben.

(2) A személyes adatok ezen irányelv alapján végzett, uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) alkalmazandó. Ezen irányelv helyes alkalmazása érdekében azonban az (EU) 2018/1725 rendelet 15. cikkében, 16. cikkének (1) bekezdésében, valamint 17–21. cikkében meghatározott kötelezettségek és jogok hatályát az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett érdekek védelme céljából szükséges mértékben korlátozni kell.

(3) Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézményeket, a közvetítőket, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket és az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait adatkezelőnek kell tekinteni, amikor egyedül vagy együttesen meghatározzák az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett személyesadat-kezelés céljait és eszközeit.

(4) Az (1) bekezdés ellenére minden tagállam biztosítja, hogy a joghatósága alá tartozó minden Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény vagy adott esetben közvetítő vagy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető:

a)	tájékoztassa az érintett magánszemélyeket arról, hogy ezen irányelvvel összhangban rájuk vonatkozó információkat gyűjtenek és továbbítanak; és

b)	minden egyes érintett magánszemélynek megadjon minden olyan információt, amelyre az egyén az adatkezelőtől jogosult, kellő időben ahhoz, hogy a magánszemély gyakorolhassa adatvédelmi jogait, és mindenképpen az adatszolgáltatás teljesítése előtt.

Az első albekezdés b) pontja ellenére, minden egyes tagállam olyan szabályokat állapít meg, amelyek az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket arra kötelezik, hogy tájékoztassák az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőket a közölt Ellenértékről.

(5) Az ezen irányelvvel összhangban kezelt adatok legfeljebb az ezen irányelv céljainak eléréséhez szükséges ideig, és mindenképpen az adatkezelőre vonatkozó nemzeti szabályokban foglalt elévülési idő betartásával őrizhetők meg.

(6) Az adatvédelmi incidens előfordulásának helye szerinti tagállam haladéktalanul bejelenti a Bizottságnak az adatvédelmi incidenst és az azt követő korrekciós intézkedéseket. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az összes tagállamot a bejelentett vagy tudomására jutott adatvédelmi incidensekről és a korrekciós intézkedésekről.

A Bizottságnak és az érintett tagállamnak vagy tagállamoknak küldött írásbeli értesítéssel minden tagállam felfüggesztheti az azon egy vagy több tagállammal folytatott információcserét, ahol az adatvédelmi incidens történt. A felfüggesztés azonnali hatályú.

Azon egy vagy több tagállam, ahol az adatvédelmi incidens történt, kivizsgálja, leállítja és korrigálja az adatvédelmi incidenst, valamint a Bizottságnak küldött írásbeli értesítéssel a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférés felfüggesztését kéri, ha az adatvédelmi incidens nem állítható le azonnal és megfelelően.

Az ilyen kérésre a Bizottság felfüggeszti az ilyen tagállam vagy tagállamok CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amint az adatvédelmi incidens előfordulásának helye szerinti tagállam bejelenti az adatvédelmi incidens korrekcióját, a Bizottság helyreállítja az érintett egy vagy több tagállamnak a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését. Amennyiben egy vagy több tagállam az adatvédelmi incidens sikeres korrekciójának együttes ellenőrzésére kéri a Bizottságot, a Bizottság az ilyen ellenőrzést követően állítja helyre az érintett egy vagy több tagállamnak a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférését.

Amennyiben ezen irányelv alkalmazásában a központi adattárat vagy a CCN-hálózatot éri olyan adatvédelmi incidens, amely potenciálisan érintheti a tagállamoknak a CCN-hálózaton keresztüli információcseréjét, a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a tagállamokat az adatvédelmi incidensről és a meghozott korrekciós intézkedésekről. Ilyen korrekciós intézkedés lehet a központi adattárhoz vagy a CCN-hálózathoz ezen irányelv alkalmazásában való hozzáférés felfüggesztése az adatvédelmi incidens korrekciójáig.

(7) A tagállamok, amelyeknek munkáját a Bizottság segíti, megállapodnak az e cikk végrehajtásához szükséges gyakorlati intézkedésekről; ideértve az adatvédelmi incidensek kezelésére szolgáló, a nemzetközileg elismert bevált gyakorlatokhoz igazított eljárásokat és adott esetben egy közös adatkezelői megállapodást, egy adatfeldolgozók és adatkezelők közötti megállapodást vagy ezek mintáit.

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).”;"

19.

A 25a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„25a. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott, a 8aa. 8ab. és 8ac. cikkre vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.”;

20.	Az irányelv kiegészül az V. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv melléklete tartalmazza.

2. cikk

(1) A tagállamok 2022. december 31-ig elfogadják és kihirdetik az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2023. január 1-jétől alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a tagállamok 2023. december 31-ig elfogadják és kihirdetik a 2011/16/EU irányelv 3. cikke 26. pontja tekintetében az ezen irányelv 1. cikke 1. pontja d) bekezdésének és a 2011/16/EU irányelv IIa. szakasza tekintetében az ezen irányelv 1. cikke 12. pontjának való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok legkésőbb 2024. január 1-jétől alkalmazzák az említett rendelkezéseket.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. do C. ANTUNES

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(3) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

(4) A Tanács 2003/49/EK irányelve (2003. június 3.) a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló, az európai unióbeli adórendszerek működésének javítását célzó cselekvési program (Fiscalis 2020) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 25. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

MELLÉKLET

„V. MELLÉKLET

ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK, ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK ÉS EGYÉB SZABÁLYOK A PLATFORMÜZEMELTETŐK SZÁMÁRA

Ez a melléklet megállapítja az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők által alkalmazandó átvilágítási eljárásokat, adatszolgáltatási követelményeket és egyéb szabályokat annak érdekében, hogy a tagállamok automatikus csere révén továbbítani tudják az ezen irányelv 8ac. cikkében említett információkat.

Ez a melléklet azokat a szabályokat és közigazgatási eljárásokat is megállapítja, amelyekkel a tagállamoknak rendelkezniük kell az e mellékletben foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelés biztosításához.

I. SZAKASZ

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők

»Platform«: minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver – honlapok és azok részei is – és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is, amelyek lehetővé teszik az Értékesítők számára a többi felhasználóhoz való kapcsolódást valamely Érintett tevékenységnek közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából. Idetartozik az Érintett tevékenység Ellenértékének beszedésére és kifizetésére irányuló bármilyen intézkedés is.

A »Platform« kifejezés nem foglalja magában az olyan szoftvereket, amelyek az Érintett tevékenység végzésében történő bármilyen további közreműködés nélkül kizárólag az alábbiak valamelyikét teszik lehetővé:

a)	az Érintett tevékenységgel kapcsolatos kifizetések kezelése;

b)	az Érintett tevékenység felhasználók általi felsorolása vagy hirdetése;

c)	a felhasználók valamely Platformra történő átirányítása vagy áthelyezése.

2.	»Platformüzemeltető«: olyan Szervezet, amely szerződést köt az Értékesítőkkel annak érdekében, hogy az adott Platformot vagy annak egy részét az Értékesítők rendelkezésére bocsássa.

»Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltető«: olyan Platformüzemeltető, amely előzetesen, majd évente bizonyítja a tagállam azon hatáskörrel rendelkező hatósága számára – e hatóság számára kielégítő módon –, amelynek egyébként a III. alszakasz A.1-A.3. pontjában meghatározott szabályokkal összhangban adatot kellene szolgáltatnia, hogy a Platform teljes üzleti modellje olyan, hogy nem rendelkezik Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkkel.

»Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető«: az Adatszolgáltatásra nem kötelezett platformüzemeltetők kivételével minden olyan Platformüzemeltető, amely az alábbi helyzetek valamelyikében van:

valamely tagállamban adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy, amennyiben az ilyen Platformüzemeltető egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:

i.	valamely tagállam jogszabályainak megfelelően jegyezték be;

ii.	a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) valamely tagállamban található;

iii.	állandó telephellyel rendelkezik valamely tagállamban, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető;

egyik tagállamban sem rendelkezik adóügyi illetőséggel, nem valamely tagállam jogszabályainak megfelelően jegyezték be, vezetésének székhelye nem valamely tagállamban található, nem rendelkezik állandó telephellyel valamely tagállamban, de lehetővé teszi valamely Érintett tevékenységnek az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők általi elvégzését, vagy valamely, az egyik tagállamban található ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenység végzését, és nem Elismert nem uniós platformüzemeltető.

»Elismert nem uniós platformüzemeltető«: olyan Platformüzemeltető, amelynek esetében az általa lehetővé tett minden Érintett tevékenység egyúttal Elismert érintett tevékenység is, és amely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, vagy amennyiben az ilyen Platformüzemeltető nem valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) rendelkezik adóügyi illetőséggel, megfelel bármely alábbi feltételnek:

a)	Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) jogszabályainak megfelelően jegyezték be; vagy

b)	a vezetésének székhelye (ideértve a tényleges üzletvezetését) valamely Elismert nem uniós adójogrendszerben (államban vagy területen) található.

»Elismert nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület)«: olyan nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület), amely a nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) által közzétett jegyzékben adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozóként megjelölt valamennyi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodást kötött.

»Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás«: egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai és egy nem uniós adójogrendszer (állam vagy terület) közötti megállapodás, amely az e melléklet III. szakaszának B. pontjában meghatározott információkkal egyenértékű információk automatikus cseréjét írja elő, az egyenértékűséget a 8ac. cikk (7) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktussal megerősítve.

»Érintett tevékenység«: az Ellenérték fejében végzett valamely alábbi tevékenység:

a)	ingatlan bérbeadása, beleértve a lakó- és üzleti ingatlanokat, valamint minden egyéb ingatlant és parkolóhelyet;

b)	Személyi szolgáltatás;

c)	Áruk értékesítése;

d)	közlekedési eszköz bérbeadása;

Az »Érintett tevékenység« nem foglalja magában a Platformüzemeltetőnek vagy a Platformüzemeltető Kapcsolt szervezetének alkalmazottjaként eljáró Értékesítő által végzett tevékenységeket.

9.	»Elismert érintett tevékenység«: minden érintett tevékenység, amelyre vonatkozik a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás alapján végzett automatikus csere.

10.

»Ellenérték«: az Értékesítő számára az Érintett tevékenységgel összefüggésben megfizetett vagy jóváírt, bármilyen formájú ellentételezés az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által levont vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók nélkül, amelynek összegét a Platformüzemeltető ismeri vagy észszerűen ismerheti.

11.	»Személyi szolgáltatás«: önállóan vagy valamely Szervezet nevében eljáró egy vagy több személy által végzett, idő- vagy feladatalapú munka, amelyet valamely felhasználó kérésére végeznek el online vagy – miután a Platformon keresztül lehetővé tették – személyesen offline.

Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők

1.	»Értékesítő«: olyan magánszemély vagy Szervezet Platformfelhasználó, amely az Adatszolgáltatási időszak során bármikor regisztrálva van a platformra, és amely az Érintett tevékenységet végzi.

2.	»Aktív értékesítő«: olyan Értékesítő, amely az Adatszolgáltatási időszakban valamilyen Érintett tevékenységet végez, illetve amelynek az Adatszolgáltatási időszakban az Érintett tevékenységgel kapcsolatban Ellenértéket fizetnek ki vagy írnak jóvá.

3.	»Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő«: az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőn kívül bármely aktív értékesítő, amely valamely tagállamban illetőséggel rendelkezik vagy valamely tagállamban található ingatlant adott bérbe.

»Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítő«: bármely Értékesítő:

a)	amely Államigazgatási szerv;

b)	olyan Szervezet, amelynek a részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon, vagy olyan Szervezet Kapcsolt szervezete, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek szabályozott értékpapír-piacon;

c)	olyan Szervezet, amely számára a Platformüzemeltető több mint 2 000, Közvetített ingatlanokra vonatkozó ingatlan-bérbeadás útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé az Adatszolgáltatási időszakban; vagy

d)	amely számára a Platformüzemeltető az Adatszolgáltatási időszakban kevesebb, mint 30, áruértékesítés útján végzett Érintett tevékenységet tett lehetővé, és ezek kifizetett vagy jóváírt Ellenértékének teljes összege nem haladta meg a 2 000 EUR-t.

Egyéb fogalommeghatározások

»Szervezet«: jogi személy vagy valamilyen jogi konstrukció, például vállalat, gazdasági társulás, vagyonkezelői alap vagy alapítvány. Egy Szervezet akkor tekintendő egy másik Szervezet Kapcsolt szervezetének, ha az egyik Szervezet a másik Szervezet ellenőrzése alatt áll, vagy ha a két Szervezet közös ellenőrzés alatt áll. E rendelkezés alkalmazásában ellenőrzés a Szervezetben gyakorolt szavazati jogoknak és a Szervezet értékének több mint 50 %-ával való közvetett vagy közvetlen rendelkezés. Közvetlen részvétel esetén a másik Szervezet tőkéjének több mint 50 %-os tulajdoni jogával való rendelkezés követelményének teljesülését az egymást követő szinteken meglévő részesedések arányának szorzatával kell megállapítani. A szavazati jogok több mint 50 %-ával rendelkező személy úgy tekintendő, hogy a szavazati jogok 100 %-ával rendelkezik.

»Államigazgatási szerv«: tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület kormánya, tagállam vagy egyéb joghatósággal rendelkező terület valamely politikai alegysége (amely lehet többek között állam, tartomány, megye vagy település), vagy teljes mértékben a tagállam, az egyéb joghatósággal rendelkező terület vagy az előzőekben említett egy vagy több (önmagában is Államigazgatási szervnek minősülő) valamely politikai egység tulajdonában álló hivatal vagy szerv.

3.	»Adóazonosító szám«: egy tagállam által kiadott, az adózó azonosítására szolgáló szám, vagy ha ilyen nincs, akkor a funkcionális megfelelője.

4.	»Héaazonosító szám«: valamely, a héa céljából nyilvántartásba vett adóalany vagy nem adóalany jogi személy azonosítására szolgáló egyedi azonosító szám.

5.	»Elsődleges cím«: az a cím, amely a magánszemélynek minősülő Értékesítő elsődleges lakóhelyét, valamint a Szervezetnek minősülő Értékesítő bejegyzett székhelyét jelöli.

6.	»Adatszolgáltatási időszak«: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a III. szakasz alapján adatokat szolgáltatnak.

7.	»Közvetített ingatlan«: ugyanazon utcában és házszám alatt található, ugyanazon tulajdonos tulajdonában levő és valamely Platformon ugyanazon Értékesítő által bérlés céljából felkínált összes ingatlanegység.

8.	»Pénzforgalmi jelzőszám«: annak a bankszámlának vagy egyéb hasonló pénzforgalmi számlának a Platformüzemeltető rendelkezésére álló egyedi azonosító száma vagy hivatkozási száma, amelyre az Ellenértéket kifizetik, illetve jóváírják.

9.	»Áru«: bármilyen tárgyi eszköz.

II. SZAKASZ

ÁTVILÁGÍTÁSI ELJÁRÁSOK

Az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítők azonosítására az alábbi eljárásokat kell alkalmazni.

Az ellenőrzés hatálya alá nem tartozó értékesítők

Annak megállapítása céljából, hogy egy adott, Szervezetként eljáró Értékesítő az I. rész B.4. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a nyilvánosan hozzáférhető információkra vagy a Szervezetnek minősülő Értékesítő megerősítésére támaszkodhat.

Annak megállapítása céljából, hogy egy Értékesítő az I. szakasz B.4. pontjának c) és d) alpontja szerinti Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek minősül-e, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető támaszkodhat a rendelkezésére álló nyilvántartásaira.

Az Értékesítőre vonatkozó információk összegyűjtése

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a magánszemélynek minősülő és Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek nem minősülő minden egyes Értékesítő esetében az összes alábbi információt össze kell gyűjtenie:

a)	családi név és keresztnév;

b)	Elsődleges cím;

c)	az említett Értékesítő részére kiadott Adóazonosító szám, az egyes kiadó tagállamokat is beleértve, Adóazonosító szám hiányában pedig az említett Értékesítő születési helye;

d)	az említett Értékesítő Héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;

e)	a születési dátum.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a Szervezetnek minősülő és Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát nem képező értékesítőnek nem minősülő minden egyes Értékesítő esetében az összes alábbi információt össze kell gyűjtenie:

a)	hivatalos név;

b)	Elsődleges cím;

c)	az említett Értékesítőnek kiadott bármilyen Adóazonosító szám, az egyes kiadó tagállamokat beleértve;

d)	az említett Értékesítő Héaazonosító száma, amennyiben rendelkezésre áll;

e)	cégnyilvántartási szám;

f)	olyan állandó telephely, amennyiben rendelkezésre áll, amelyen keresztül az Unióban az Érintett tevékenységeket végzik, minden olyan tagállam megjelölésével, ahol ilyen állandó telephely található.

A B.1. és B.2. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem köteles összegyűjteni a B.1. pont b)–e) alpontjában, valamint a B.2. pont b)–f) alpontjában említett információkat, amennyiben az Értékesítő személyazonosságának és illetőségének valamely tagállam vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott azonosítási szolgáltatáson keresztül történő közvetlen megerősítésére támaszkodik az Értékesítő személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása érdekében.

A B.1. pont c) alpontjától, és a B.2. pont c) és e) alpontjától eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adóazonosító számot vagy adott esetben a cégnyilvántartási számot az alábbi esetekben nem szükséges összegyűjtenie:

a)	az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem ad ki Adóazonosító számot, illetve cégnyilvántartási számot az Értékesítő számára;

b)	az Értékesítő illetősége szerinti tagállam nem írja elő az Értékesítő számára kiadott Adóazonosító szám bekérését.

Az Értékesítőre vonatkozó információk ellenőrzése

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az A. pont, a B.1. pont, a B.2. pont a)–e) alpontja és az E. pont alapján gyűjtött információk megbízhatóságát a saját nyilvántartásaiban szereplő összes információ és dokumentum, valamint a tagállamok vagy az Unió által ingyenesen, az Adóazonosító szám és/vagy a Héaazonosító szám érvényességének megállapítása céljából rendelkezésre bocsátott bármely elektronikus felület használatával ellenőrzi.

A C.1. ponttól eltérve az átvilágítási eljárásoknak az F.2. pont értelmében történő végrehajtása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a rendelkezésére álló, elektronikusan kereshető nyilvántartások használatával megállapíthatja, hogy az A. pont, a B.1. pont, a B.2. pont a)–e) alpontja és az E. pont értelmében összegyűjtött információk megbízhatóak-e.

Az F.3. pont b) alpontjának alkalmazásában és a C.1. és a C. 2. ponttól eltérve azokban az esetekben, amikor az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek oka van feltételezni, hogy a B. vagy E. pontban említett információk bármelyike pontatlan lehet egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által egy adott Értékesítőre vonatkozó megkeresésben szolgáltatott információ miatt, fel kell kérnie az Értékesítőt, hogy helyesbítse a hibásnak talált információkat, és nyújtson be olyan megbízható és független forrásból származó igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat, mint például:

a)	érvényes, hatóság által kiállított azonosító okmány,

b)	az adóügyi illetőséget igazoló friss dokumentum.

Az Értékesítő illetősége szerinti tagállamnak ezen irányelv alkalmazásában történő meghatározása

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Elsődleges címe szerinti tagállamban illetőséggel rendelkező Értékesítőnek tekinti. Amennyiben az eltér az Értékesítő Elsődleges címe szerinti tagállamtól, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető úgy tekinti, hogy az Értékesítő az Adóazonosító számot kibocsátó tagállamban is rendelkezik illetőséggel. Amennyiben az Értékesítő a B.2. pont f) alpontjának megfelelően információt szolgáltatott állandó telephely meglétéről, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt az Értékesítő által meghatározott tagállamban is illetőséggel rendelkezőnek tekinti.

2.	A D.1. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Értékesítőt minden olyan tagállamban illetőséggel rendelkezőnek tekinti, amelyre vonatkozóan egy tagállam vagy az Unió a B.3. pont szerint, elektronikus azonosítási szolgáltatás révén megerősítést adott.

Bérelt ingatlannal kapcsolatos információk összegyűjtése

Amennyiben egy adott Értékesítő ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet végez, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek be kell gyűjtenie a Közvetített ingatlanok mindegyikéhez tartozó utcanevet és adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási számot vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelőjét. Amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető több mint 2 000 Érintett tevékenységet segített elő egy Közvetített ingatlan bérbeadásával ugyanazon Szervezetnek minősülő Értékesítő részére, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek olyan igazoló dokumentumokat, adatokat vagy információkat kell begyűjtenie, amelyek alátámasztják, hogy a Közvetített ingatlan ugyanazon tulajdonos tulajdonában van.

Az átvilágítási eljárások időzítése és érvényessége

1.	Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az A–E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatási időszak december 31. napjáig kell elvégeznie.

Az F.1. ponttól eltérve az olyan Értékesítők esetében, amelyeket 2023. január 1-jétől vagy az adott Szervezet Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővé válásának dátumától kezdődően már regisztráltak a platformon, az A–E. pontban foglalt átvilágítási eljárásokat az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőre vonatkozó második, Adatszolgáltatási időszak december 31. napjáig kell elvégezni.

Az F.1. ponttól eltérve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a korábbi Adatszolgáltatási időszakokban elvégzett átvilágítási eljárásokra támaszkodhat, feltéve, hogy:

a)	az Értékesítőre vonatkozó, a B.1. és B.2. pontban előírt információkat az utóbbi 36 hónapban gyűjtötték össze és ellenőrizték, illetve erősítették meg; valamint

b)	az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek nincs oka azt feltételezni, hogy az A., B. és E. pont értelmében összegyűjtött információk megbízhatatlanná vagy helytelenné váltak.

G.	Az átvilágítási eljárások kizárólag Aktív értékesítőkre történő alkalmazása Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető dönthet úgy, hogy az A–F. pont szerinti átvilágítási eljárásokat kizárólag az Aktív értékesítők esetében folytatja le.

Az átvilágítási eljárások harmadik felek általi lefolytatása

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az ebben a szakaszban meghatározott átvilágítási kötelezettségek teljesítése céljából harmadik fél szolgáltatót vehet igénybe, azonban ezek a kötelezettségek továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felelősségi körébe tartoznak.

Amennyiben a H.1. pontban meghatározottak szerint ugyanazon platform tekintetében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nevében egy Platformüzemeltető teljesíti az átvilágítási kötelezettségeket, az ilyen Platformüzemeltetőnek az átvilágítási eljárásokat az ebben a szakaszban megállapított szabályok szerint kell lefolytatnia. Az átvilágítási kötelezettségek teljesítéséért továbbra is az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető felel.

III. SZAKASZ

ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

Az adatszolgáltatás ideje és módja

Az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan legkésőbb az Értékesítő Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőként történő minősítésének naptári évét követő év január 31-éig be kell jelentenie az I. szakasz A.4. pontjának a) alpontjával összhangban meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában szereplő információkat. Amennyiben több Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető is van, ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bármelyike mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető már bejelentette.

Ha az I. szakasz A.4. pontja a) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az említett alpontban felsorolt feltételek bármelyikének több tagállamban is megfelel, az egyik tagállamot ki kell választania, amelyben az ebben a szakaszban foglalt adatszolgáltatási követelményeket teljesíteni fogja. Az ilyen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan be kell jelentenie a IV. szakasz E. pontjával összhangban kiválasztott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában felsorolt információkat legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették. Amennyiben több Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető is van, ezen Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők bármelyike mentesül az információ bejelentésének kötelezettsége alól, ha a nemzeti joggal összhangban bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy ugyanazon információt egy másik Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egy másik tagállamban már bejelentette.

Az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Adatszolgáltatási időszakra vonatkozóan be kell jelentenie a IV. szakasz F.1. pontjával összhangban meghatározott bejegyzés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának az e szakasz B. pontjában foglalt információkat legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették.

Az e szakasz A.3. pontja ellenére az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem kötelezhető az e szakasz B. pontjában foglalt információk benyújtására azon Elismert érintett tevékenységek tekintetében, amelyek olyan, a Hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti hatályos elismert megállapodás hatálya alá tartoznak, amely már előírja az egyenértékű információk automatikus cseréjét valamely tagállammal az adott tagállamban illetőséggel rendelkező, Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőkre vonatkozóan.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek ezenkívül a B.2. és a B.3. pontban meghatározott információkat be kell nyújtania annak az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek, amelyre az adott pont vonatkozik, legkésőbb azon naptári évet követő év január 31-éig, amelyben az Értékesítőt Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítőnek minősítették.

A fiat pénzben kifizetett vagy jóváírt Ellenértékre vonatkozó információkat abban a pénznemben kell feltüntetni, amelyben a kifizetés vagy jóváírás megtörtént. Abban az esetben, ha az Ellenértéket fiat pénztől eltérő formában fizették ki vagy írták jóvá, azt a helyi pénznemben kell feltüntetni, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által következetes módon meghatározott módon átváltva, illetve értékelve.

7.	Az Ellenértékkel és egyéb összegekkel kapcsolatos információkat az Adatszolgáltatási időszak azon negyedévére vonatkozóan kell szolgáltatni, amelyben az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták.

Szolgáltatandó adatok

Minden Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az alábbi adatokat kell szolgáltatnia:

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető neve, bejegyzett székhelyének címe, Adóazonosító száma és adott esetben a IV. szakasz F.4. pontja szerint hozzárendelt egyedi azonosító száma, valamint annak a platformnak/azoknak a platformoknak a cégneve(i), amely(ek)re vonatkozóan az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető adatot szolgáltat.

Az ingatlanbérbeadástól eltérő Érintett tevékenységet folytató minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében:

a)	a II. szakasz B. pontja alapján bekérendő információk;

a Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik, nem tette közzé, hogy nem szándékozik a Pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

d)	azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ezen irányelv alkalmazásában, a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;

e)	az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és azon Érintett tevékenységeknek a száma, amelyek tekintetében az Ellenértéket kifizették vagy jóváírták;

f)	az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók.

Az ingatlan bérbeadását magában foglaló Érintett tevékenységet folytató minden egyes Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő esetében:

a)	a II. szakasz B. pontja alapján bekérendő információk;

a Pénzforgalmi jelzőszám, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, és annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik, nem tette közzé, hogy nem szándékozik a pénzforgalmi jelzőszámot erre a célra felhasználni;

a Pénzforgalmi jelzőszámon felül azon pénzügyi számla tulajdonosának neve – ha ez eltér az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő nevétől –, amelyre az Ellenértéket kifizették vagy amelyen az Ellenértéket jóváírták, amennyiben az az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére áll, valamint a számlatulajdonossal kapcsolatban az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető rendelkezésére álló bármilyen egyéb pénzügyi azonosító adat;

d)	azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő ezen irányelv alkalmazásában, a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik;

e)	a Közvetített ingatlanok mindegyikének címe, amely a II. szakasz E. pontjában foglalt eljárások alapján kerül meghatározásra, valamint adott esetben a vonatkozó földhivatali nyilvántartási szám vagy annak az ingatlan helye szerinti tagállam nemzeti joga szerinti megfelelője;

f)	az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében kifizetett vagy jóváírt Ellenérték teljes összege és az egyes Közvetített ingatlanok kapcsán nyújtott Érintett tevékenységeknek a száma;

g)	az Adatszolgáltatási időszak minden egyes negyedévében az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető által visszatartott vagy kivetett díjak, jutalékok, illetve adók;

h)	amennyiben rendelkezésre áll, azoknak a napoknak a száma, amelyeken az egyes Közvetített ingatlanokat bérelték az Adatszolgáltatási időszakban, és az egyes Közvetített ingatlanok típusa.

IV. SZAKASZ

HATÉKONY VÉGREHAJTÁS

A 8ac. cikk értelmében a tagállamoknak rendelkezniük kell olyan szabályokkal és közigazgatási eljárásokkal, amelyek biztosítják az e melléklet II. és III. szakaszában foglalt átvilágítási eljárások és adatszolgáltatási követelmények hatékony végrehajtását és az azoknak való megfelelést.

A II. szakaszban meghatározott adatgyűjtési és -ellenőrzési követelmények érvényesítésének szabályai

1.	A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők az Értékesítőik tekintetében érvényesítsék a II. szakaszban meghatározott adatgyűjtési és -ellenőrzési követelményeket.

Amennyiben az Értékesítő az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető első kérelmét követő második emlékeztető beérkezése után és legalább 60 nap elteltével sem nyújtja be a II. szakasz szerint kért információkat, az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető zárolja az Értékesítő fiókját, és nem teszi lehetővé az Értékesítő számára, hogy újból regisztráljon a platformon vagy visszatartja az Ellenérték Értékesítőnek történő kifizetését, ameddig az Értékesítő be nem nyújtja a kért információkat.

Olyan szabályok, amelyek arra kötelezik az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket, hogy vezessenek nyilvántartást az átvilágítási eljárások lefolytatása és az adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében megtett lépésekről és minden alapul vett információról, valamint ezen nyilvántartások rendelkezésre állásának biztosítása céljából megtett megfelelő intézkedésekről

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy arra kötelezzék az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőket, hogy vezessenek nyilvántartást a II. és III. szakaszban foglalt átvilágítási eljárások lefolytatása és adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében megtett lépésekről és minden alapul vett információról. Ezeknek a nyilvántartásoknak megfelelően hosszú időtartamig, de minden esetben az Adatszolgáltatási időszak végét követően legalább 5 és legfeljebb 10 évig rendelkezésre kell állniuk.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket – ideértve az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők számára adatszolgáltatást elrendelő végzés küldésének lehetőségét is – annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak minden szükséges adatot benyújtsanak ahhoz, hogy az a 8ac. cikk (2) bekezdésével összhangban teljesíthesse az információk közlésére vonatkozó kötelezettséget.

Közigazgatási eljárások annak ellenőrzésére, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők megfelelnek-e az átvilágítási eljárásoknak és adatszolgáltatási követelményeknek

A tagállamok közigazgatási eljárásokat dolgoznak ki annak ellenőrzése céljából, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetők megfelelnek-e a II. és III. szakaszban foglalt átvilágítási eljárásoknak és adatszolgáltatási követelményeknek.

Közigazgatási eljárások az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetővel való kapcsolatfelvételre hiányos vagy pontatlan információk szolgáltatása esetén

A tagállamok az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőkkel való kapcsolatfelvétel céljából eljárásokat dolgoznak ki arra az esetre, ha a szolgáltatott információk hiányosak vagy pontatlanok.

Közigazgatási eljárás az adatszolgáltatás helye szerinti egyetlen tagállam kiválasztására

Közigazgatási eljárás az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető egyszeri nyilvántartásba vételére

Platformüzemeltetőként való működésének megkezdésekor az e melléklet I. szakasza A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a 8ac. cikk (4) bekezdésének értelmében nyilvántartásba kell vetetnie magát bármely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál.

Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az alábbi adatokat kell közölnie az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállammal:

név;

b)	postai cím;

c)	elektronikus címek, ideértve a honlapok címét is;

d)	az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek kiadott Adóazonosító szám;

e)	nyilatkozat, amely információt tartalmaz az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek az Unión belüli Héaazonosítójáról, a 2006/112/EK tanácsi irányelv (*1) XII. címe 6. fejezetének 2. és 3. szakasza szerint;

f)	azok a tagállamok, amelyekben az Adatszolgáltatási kötelezettség tárgyát képező értékesítő a II. szakasz D. pontjának értelmében illetőséggel rendelkezik.

3.	Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek értesítenie kell az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállamot az F.2. pont szerint szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásokról.

4.	Az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam egy egyedi azonosító számot rendel az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőhöz, és erről elektronikus úton értesíti az összes tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait.

Az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam kéri a Bizottságtól, hogy az alábbi esetekben törölje az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőt a központi nyilvántartásból:

a)	a Platformüzemeltető értesíti a tagállamot, hogy már nem folytat semmilyen tevékenységet Platformüzemeltetőként;

b)	az a) pont szerinti értesítés hiányában okkal feltételezhető, hogy a Platformüzemeltető tevékenysége megszűnt;

c)	a Platformüzemeltető már nem felel meg az I. szakasz A.4. pontjának b) alpontjában foglalt feltételeknek;

d)	a tagállam az F.7. ponttal összhangban visszavonta a hatáskörrel rendelkező hatóságánál történt nyilvántartásba vételt.

Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot az I. szakasz A.4. pontja b) alpontjának értelmében vett minden olyan Platformüzemeltetőről, amely úgy kezdi meg platformüzemeltetői tevékenységét, hogy nem vetette magát nyilvántartásba e pont szerint.

Amennyiben egy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető nem tesz eleget a nyilvántartásba vételi kötelezettségének vagy ha a nyilvántartásba vételét az e szakasz F.7. pontjával összhangban visszavonták, a tagállamok a 25a. cikk sérelme nélkül hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket hoznak a szabályozásnak a joghatóságukon belüli érvényesítése érdekében. Az ilyen intézkedések megválasztása továbbra is a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik. A tagállamok arra is törekednek, hogy koordinálják a szabályozás érvényesítésére irányuló intézkedéseiket, ideértve végső esetben annak megakadályozását is, hogy az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az Unión belül működhessen.

Ha egy Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető az egyszeri nyilvántartásba vétel szerinti tagállam két emlékeztetőjét követően sem tesz eleget az e melléklet III. szakaszának A.3. pontjával összhangban az adatszolgáltatási kötelezettségének, a tagállam a 25a. cikk sérelme nélkül megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy visszavonja az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltetőnek a 8ac. cikk (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartásba vételt legkésőbb a második emlékeztető után 90 nappal, de legkorábban 30 nappal kell visszavonni.

(*1) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).«

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/27

A TANÁCS (EU) 2021/515 HATÁROZATA

(2021. március 22.)

az Európai Unió és az Ausztrál Államszövetség között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

2018. június 15-én a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: GATT) XXVIII. cikke értelmében tárgyalásokat kezdjen az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükséges arányos felosztásáról.

(2)

Az Ausztráliával folytatott tárgyalások lezárultak, és a Felek 2020. december 18-án parafálták az Európai Unió és az Ausztrál Államszövetség között, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás).

(3)	A megállapodást alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazást ad az Európai Unió és az Ausztrál Államszövetség között az 1994. évi az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására, figyelemmel a megállapodás megkötésére (1).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A megállapodás szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt hirdetik ki.

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/29

A TANÁCS (EU) 2021/516 HATÁROZATA

(2021. március 22.)

az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján a Tanács 2018. június 15-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Indonéz Köztársasággal az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő vámkontingenseknek az Egyesült Királyság Unióból való kilépése következtében szükséges arányos felosztásáról.

(2)

Az Indonéziával folytatott tárgyalások lezárultak, és az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke alapján 2021. január 28-án parafálták.

(3)	A megállapodást alá kell írni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács felhatalmazást ad az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében folytatott tárgyalások eredményeként levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására, figyelemmel az említett megállapodás megkötésére (1).

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap arra, hogy kijelölje a megállapodásnak az Unió nevében történő aláírására jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadását követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

(1) A megállapodás szövegét a megkötéséről szóló határozattal együtt hirdetik ki.

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/30

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/517 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2021. február 11.)

az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások befizetésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 65. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) említett egyéni éves hozzájárulások kiszámításakor az Egységes Szanálási Testület (a továbbiakban: a Testület) elsősorban azokra az adatokra támaszkodik, amelyeket az EKB az Egységes Szanálási Mechanizmus hatálya alá tartozó szervezetektől gyűjt a teljes eszközállományra és a teljes kockázati kitettségre vonatkozóan az 1163/2014/EU európai központi banki rendeletben (3) említett felügyeleti díjak kiszámítása céljából. E célból, és az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikke értelmében, az EKB évente továbbítja a Testületnek az EKB által az adott évben a minden egyes hozzájárulás-fizetésre kötelezettre vonatkozóan gyűjtött adatokat. Ezeket az adatokat az EKB díjfizetési felhívásainak kibocsátásától számított öt munkanapon belül, de mindenképpen legkésőbb a díjfizetési felhívások kibocsátása szerinti év december 31-ig kell továbbítani.

(2)

Az Európai Központi Bank (EU) 2019/2155 rendelete (4) módosította az (EU) 1163/2014/EU rendeletet, többek között annak a rendszernek a megváltoztatása céljából, amelyben az EKB összegyűjti a felügyeleti díjak meghatározásához szükséges adatokat. E módosítás előtt az 1163/2014/EU rendelet előírta, hogy az éves felügyeleti díjakat előzetesen kell befizetni az EKB számára. A módosítást követően az 1163/2014/EU rendelet kimondja, hogy a felügyeleti díjak csak a vonatkozó díjfizetési időszak végét, a tényleges éves kiadások meghatározását követően vethetők ki, és előírja az EKB számára, hogy évente minden díjfizetésre kötelezett számára díjfizetési felhívást bocsásson ki a következő díjfizetési időszak kezdetétől számított hat hónapon belül.

(3)

Mivel az EKB ezentúl csak a Testület pénzügyi évének kezdete után szedi be a felügyeleti díjakat, a legfrissebb adatokat csak ezt követően tudja továbbítani a Testületnek. Ennek következtében az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendeletben az EKB által a Testület részére történő adattovábbításra meghatározott határidők már nem teszik lehetővé a Testület számára, hogy előre kiszámítsa és beszedje az adott pénzügyi évre esedékes egyéni éves hozzájárulásokat. A Testületnek a hozzájárulások előzetes kivetésére vonatkozó rendszere és az EKB új rendszere közötti koherencia fenntartása, valamint annak érdekében, hogy a Testület folytathassa az éves hozzájárulások előzetes kiszámítását és beszedését, módosítani kell az adatok továbbítására és a hozzájárulás-fizetési felszólítások kibocsátására vonatkozó, az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti határidőket. Mivel az EKB esetében a felügyeleti díjak kiszámlázásának határideje minden év júniusának vége, a Testületet fel kell jogosítani arra, hogy a hozzájárulásokat előlegként befizetendő hozzájárulás-részletek formájában szedje be, hogy fedezhesse a pénzügyi évének az ezen időpontot megelőző részében felmerült kiadásokat. Az érintett szervezetekre és csoportokra, valamint a Testületre háruló adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a részletek csak a Testület közvetlen hatáskörébe tartozó szervezetektől és csoportoktól szedhetők be.

(4)

Az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok fényében fontos, hogy a 806/2014/EU rendelet 2. cikkének hatálya alá tartozó, és ezért a Testület igazgatási kiadásaihoz való hozzájárulás fizetésére kötelezett szervezetek csoportjának összetételében bekövetkező változások kellő időben tükröződjenek az igazgatási hozzájárulások éves kiszámításában. A Testületnek ezért az említett szervezetek csoportjának összetételére vonatkozó legfrissebb információkat kell felhasználnia. Az EKB-nak, a nemzeti szanálási hatóságoknak és az illetékes nemzeti hatóságoknak ezért minden releváns információval segíteniük kell a Testületet annak értékelésében, hogy a szervezet köteles-e hozzájárulni a Testület igazgatási kiadásaihoz. Pontosítani kell továbbá, hogy a Testületnek milyen módon kell kezelnie azokat az eseteket, amikor egy új szervezetnek a Testület igazgatási kiadásaihoz hozzájárulás fizetésére kötelezett szervezetek csoportjába történő felvételére az év olyan időpontjában kerül sor, amelyre vonatkozóan az EKB már nem határozza meg a megfelelő adatokat.

(5)

Operatív okokból meg kell határozni azt a konkrét határidőt, ameddig a Testület meghatározhatja az adott évre vonatkozó éves hozzájárulások kiszámításához figyelembe veendő szervezeteket tartalmazó csoport összetételét. A Testületnek a következő évben felül kell vizsgálnia ezt a számítást, hogy figyelembe vegye az említett határidő után esetlegesen bekövetkezett változásokat.

(6)

Az EKB-nak az előzetes díjkibocsátási rendszerről az utólagos díjkibocsátási rendszerre való áttérése miatt a 2019 decembere és 2021 júniusa közötti időszakban nem történt az EKB-tól a Testület felé adattovábbítás. Annak biztosítása érdekében, hogy a Testület beszedhesse a 2021. évi igazgatási kiadásainak fedezésére szolgáló forrásokat az említett év elején rendelkezésére álló adatok alapján, a 2021-es pénzügyi évre vonatkozóan átmeneti rendelkezésekre van szükség. Annak érdekében, hogy a hozzájárulások jobban tükrözzék a hozzájáruló szervezetek 2021-es pénzügyi évi helyzetét, a Testületnek 2022-ben újra kell számítania ezeket a hozzájárulásokat az időközben rendelkezésére álló legfrissebb adatok alapján. Az egyéni éves hozzájárulásnak a 2021. pénzügyi évben esedékes, 2022-ben újraszámított összege és az említett hozzájárulásnak a 2021. évben számított összege közötti különbséget hozzá kell adni a 2022. pénzügyi évben esedékes egyéni éves hozzájárulás összegéhez, illetve abból le kell vonni.

(7)

Mivel a Testületnek átmeneti rendelkezéseket kell alkalmaznia annak érdekében, hogy a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó igazgatási kiadásaihoz való hozzájárulásokat az év kezdetét követően a lehető leghamarabb beszedhesse, e rendeletnek a kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie. E korai hatálybalépésnek nincs hatása a hozzájárulások fizetésére kötelezett szervezetekre, mert az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (7) bekezdése már megállapította az általános szabályt, amelynek értelmében a Testület a hozzájárulások kiszámítása céljára a legfrissebb elérhető adatokat használhatja fel, amennyiben az EKB nem bocsátotta a Testület rendelkezésére kellő időben a legfrissebb adatokat. Ezért nincs szükség az érintett szervezetek részéről előkészítésre.

(8)	Az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

A rendelet szövege a következő 4a. cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Az egyéni éves hozzájárulásokra előlegként befizetendő hozzájárulás-részletek

(1) Minden egyes pénzügyi évben, a 6. cikk (1) bekezdése szerinti adatok megérkezése előtt, a Testület az adott pénzügyi évre vonatkozóan az egyéni éves hozzájárulásokra előlegként befizetendő hozzájárulás-részleteket szedhet be a 3. cikk (1) bekezdésében említett éves hozzájárulások összegének legfeljebb 75 %-áig a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szervezetektől és csoportoktól. Az egyes szervezetek vagy csoportok által előlegként befizetendő hozzájárulás-részletek kiszámítása az egyes szervezetekre vagy csoportokra az előző pénzügyi évben kiszámított egyéni éves hozzájárulásokat alapul vevő arányosítással történik.

(2) A Testület az előlegként befizetett hozzájárulás-részletet levonja a szervezet vagy a csoport adott pénzügyi évre vonatkozó egyéni éves hozzájárulásából.”;

A 6. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden évben a díjfizetési felhívásoknak az 1163/2014/EU rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerinti, EKB általi kibocsátását követő öt munkanapon belül, de legkésőbb azon év július 7-ig, amelyre vonatkozóan a díjfizetési felhívásokat kibocsátja, az EKB a Testület rendelkezésére bocsátja az EKB által az adott évben a minden egyes hozzájárulás-fizetésre kötelezettre vonatkozóan az 1163/2014/EU rendelettel összhangban a felügyeleti díjak meghatározásához használt adatokat.”;

A cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a hozzájárulás-fizetésre kötelezett egy adott pénzügyi évben jön létre és nem minősül az 1163/2014/EU rendelet 10. cikke (3) bekezdésének bc) pontjában említett felügyelt szervezetnek vagy felügyelt csoportnak, úgy a hozzájárulás-fizetésre kötelezett által az adott évre és az azt követő pénzügyi évre fizetendő egyéni éves hozzájárulások kiszámításához használt díjtényezők értéke nulla. A harmadik pénzügyi évben, amelyre az említett, hozzájárulás-fizetésre kötelezettnek egyéni éves hozzájárulást kell fizetnie, a két megelőző pénzügyi évre fizetendő igazgatási egyéni éves hozzájárulást újra kell számítani az említett pénzügyi évre használt díjtényezők alapján, és a különbséget megfelelően el kell számolni.”;

A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Ha a Testületnek e rendelet alkalmazásában meg kell állapítania, hogy egy szervezet részét képezi-e egy olyan csoportnak, amely kijelölt egy adott hozzájárulás-fizetésre kötelezettet, vagy ellenőriznie kell, hogy egy szervezet köteles-e hozzájárulni a Testület igazgatási kiadásaihoz, az EKB, a nemzeti szanálási hatóságok és a nemzeti illetékes hatóságok minden vonatkozó információval segítik a Testületet.”;

A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az egy adott pénzügyi évben esedékes egyéni éves hozzájárulások kiszámításához a Testület azokat az adatokat használja, amelyeket az EKB az 1163/2014/EU rendelettel összhangban abban az évben használt az azt megelőző év felügyeleti díjainak meghatározásához, és amelyeket e cikknek megfelelően a Testület rendelkezésére bocsátott.”;

A 7. cikk a következőképpen módosul:

A cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egy adott pénzügyi évre esedékes egyéni éves hozzájárulások kiszámítása céljából a Testület az (1), a (2) és a (3) bekezdésben említett bármilyen változást, mely az adott év január 1-jétől következik be, a következő pénzügyi évben veszi figyelembe.”;

b)	A (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(6) A 6. cikk (2a) bekezdésében foglaltak kivételével az e cikk (1), (2) vagy (3) bekezdésében említett változások által nem érintett szervezetek vagy csoportok egyéni éves hozzájárulását nem kell kiigazítani.”;

A 8. cikk (3)–(8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A hozzájárulás-fizetési felszólítás meghatározza az egyéni éves hozzájárulás összegét, vagy a 4a. cikkben említett előlegként befizetendő hozzájárulás-részlet összegét, továbbá az éves hozzájárulás vagy az előlegként befizetendő hozzájárulás-részlet befizetésének módját. A hozzájárulás-fizetési felszólítást az egyéni hozzájárulás-fizetési határozat vagy az előlegként befizetendő hozzájárulás-részletről szóló fizetési határozat ténybeli és jogi elemei tekintetében megfelelően indokolni kell.

(4) A Testület minden egyéb, az egyéni éves hozzájárulással, illetve a 10. cikk (8) bekezdése szerinti kiegyenlítési határozattal, és adott esetben az előlegként befizetendő hozzájárulás-részlettel kapcsolatos közlést a hozzájárulás-fizetésre kötelezettnek címez.

(5) Az egyéni éves hozzájárulást vagy előlegként befizetendő hozzájárulás-részletet euróban kell megfizetni.

(6) A hozzájárulás-fizetésre kötelezett az egyéni éves hozzájárulás vagy az előlegként befizetendő hozzájárulás-részlet összegét a hozzájárulás-fizetési felszólítás kibocsátásától számított 35 naptári napon belül befizeti. A hozzájárulás-fizetésre kötelezett eleget tesz a hozzájárulás-fizetési felszólításban az egyéni éves hozzájárulásra vagy az előlegként befizetendő hozzájárulás-részlet megfizetésére vonatkozóan meghatározott követelményeknek. A fizetés napja az a nap, amelyen a Testület számláján megtörténik a jóváírás.

(7) A 806/2014/EU rendelet 2. cikkében említett, ugyanazon csoport tagjait képező szervezetek által fizetendő egyéni éves hozzájárulást, és adott esetben az előlegként befizetendő hozzájárulás-részletet, az adott csoport hozzájárulás-fizetésre kötelezettjétől kell beszedni.

(8) A Testület rendelkezésére álló egyéb jogorvoslatok sérelme nélkül a részleges fizetés, nemfizetés vagy a hozzájárulás-fizetési felszólításban meghatározott fizetési feltételek nemteljesítése esetén az egyéni éves hozzájárulás, és adott esetben az előlegként befizetendő hozzájárulás-részlet fennmaradó összege után a fizetés esedékessége napjától napi szinten számított, az EKB fő refinanszírozási műveleteinek kamatlába plusz 8 százalék mértékű kamatot kell fizetni.”;

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)	Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(1) Az egyéni éves hozzájárulások és az előlegként befizetendő hozzájárulás-részletek esedékes fizetései és a 8. cikk (8) bekezdése szerinti késedelmi kamatok végrehajtathatók.”;

A rendelet szövege a következő 14a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

A 2021-es pénzügyi évre vonatkozó átmeneti rendelkezések

2021-ben a Testület az EKB által a Testületnek 2019-ben szolgáltatott adatok, és azok későbbi frissítései alapján, a 6. cikkel összhangban kiszámítja a 2021-es pénzügyi évre esedékes egyéni éves hozzájárulásokat. 2022-ben a Testület a számára az EKB által 2021-ben szolgáltatott adatok alapján, a 6. cikkel összhangban újraszámítja a 2021-es pénzügyi évre esedékes egyéni éves hozzájárulásokat. A 2021-es pénzügyi évre eredetileg kiszámított összeg és az újraszámított összeg közötti bármilyen különbséget a 2022-es pénzügyi évre esedékes egyéni éves hozzájárulások kiszámításakor kell elszámolni.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 225., 2014.7.30., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. szeptember 14.) az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások végleges rendszeréről (HL L 337., 2017.12.19., 6. o.).

(3) Az Európai Központi Bank 1163/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a felügyeleti díjakról (EKB/2014/41) (HL L 311., 2014.10.31., 23. o.).

(4) Az Európai Központi Bank (EU) 2019/2155 rendelete (2019. december 5.) a felügyeleti díjakról szóló 1163/2014/EU rendelet módosításáról (EKB/2019/37) (HL L 327., 2019.12.17., 70. o.).

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/518 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 18.)

egy szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőnek az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkének (2) bekezdése alapján történő bejegyzéséről

„Vasi vadkörte pálinka”

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, a szeszes italok nevének az egyéb élelmiszerek kiszerelésén és csomagolásán való feltüntetéséről, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak és desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártásában való felhasználásáról, valamint a 110/2008/EK rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 30. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Bizottság a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 17. cikkének (5) bekezdésével összhangban megvizsgálta Magyarországnak a „Vasi vadkörte pálinka” földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozó, 2016. október 14-i kérelmét.

(2)	A 110/2008/EK rendeletet felváltó (EU) 2019/787 rendelet 2019. május 25-én lépett hatályba. A szóban forgó rendelet 49. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 110/2008/EK rendeletnek a földrajzi árujelzőkre vonatkozó III. fejezete 2019. június 8-án hatályát vesztette.

(3)

Miután megállapította, hogy a kérelem (3) megfelel a 110/2008/EK rendeletnek, a Bizottság a műszaki dokumentáció főbb előírásait az említett rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában az (EU) 2019/787 rendelet 50. cikke (4) bekezdése első albekezdésének megfelelően.

(4)	A Bizottsághoz nem érkezett az (EU) 2019/787 rendelet 27. cikkének (1) bekezdése szerinti felszólalás.

(5)	Ezért helyénvaló rendelkezni a „Vasi vadkörte pálinka” jelölés földrajzi árujelzőként történő bejegyzéséről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Vasi vadkörte pálinka” földrajzi árujelző bejegyzésre kerül. Ez a rendelet az (EU) 2019/787 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének megfelelően megadja a „Vasi vadkörte pálinka” elnevezésnek az ugyanazon rendelet 21. cikkében említett oltalmat.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök nevében

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja

(1) HL L 130., 2019.5.17., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(3) HL C 417., 2020.12.2., 59. o.

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/36

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/519 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 24.)

az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletnek az egypatás állatok Trichinella-vizsgálata és az Egyesült Királyság részére a házi sertések Trichinella-vizsgálatának esetére biztosított eltérés tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) és különösen annak 18. cikke (8) bekezdése első albekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)	Az (EU) 2017/625 rendelet megállapítja az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzések elvégzésére és az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedésekre vonatkozó szabályokat.

(2)

A Trichinella egy parazita, amely jelen lehet az arra fogékony fajok, például sertések és lovak húsában, és fertőzött hús fogyasztása esetén élelmiszer eredetű megbetegedést okoz az embereknél. Az (EU) 2015/1375 bizottsági végrehajtási rendelet (2) különös szabályokat állapít meg a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozóan, beleértve a házi sertés húsának az Unióba történő beléptetésekor végzett Trichinella-vizsgálattól való eltérés feltételeit is.

(3)

2013. június 6-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tudományos szakvéleményt fogadott el azokról az emberi egészséget érintő veszélyekről, amelyekre a hús (egypatás állatok) vizsgálata kiterjed (3). Ez a vélemény a Trichinella ellenőrzésének kiemelt prioritásként való kezelését ajánlja valamennyi egypatás állat (nem csak a lovak, hanem a szamarak és a lóöszvérek) esetében. Az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet (4) ezért valamennyi egypatás állat hasított testén végzendő kötelező Trichinella-vizsgálatot ír elő. Az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet előírja a lovak és más fogékony fajok kötelező vizsgálatát. A félreértések elkerülése és a következetesség érdekében a lovak helyett az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletnek is az egypatás állatokra kell hivatkoznia.

(4)

A 206/2010/EU bizottsági rendelet (5) engedélyezi a házisertés-húsnak az Egyesült Királyságból az Unióba történő beléptetését. Az említett rendelet értelmében az Egyesült Királyság az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban eltérést alkalmazhat a nem elválasztott, öt hetesnél fiatalabb házi sertés hasított testén és húsán végzett Trichinella-vizsgálattól.

(5)

Az (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6)2021. április 21-ével hatályon kívül helyezi a 206/2010/EU rendeletet. E hatályon kívül helyezésre tekintettel az (EU) 2020/1478 bizottsági végrehajtási rendelet (7)2021. április 21-i hatállyal kiegészíti az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletet a VII. melléklettel, amely felsorolja az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett, a Trichinella-vizsgálattól való eltérést alkalmazó harmadik országokat.

(6)

2021. január 12-én az Egyesült Királyság az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet 3. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban tájékoztatást adott arról, hogy a levágott házisertés-állományon végzett folyamatos vizsgálatokból származó múltbeli adatok alapján legalább 95 %-os a bizonyossága annak, hogy a Trichinella előfordulási gyakorisága ebben a populációban nem haladja meg az egymillióból egy esetet. Ezen túlmenően az Egyesült Királyság arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy szándékában áll alkalmazni a házi sertés hasított testén és húsán végzett Trichinella-vizsgálattól való eltérést, amennyiben az állatok az említett végrehajtási rendelet IV. mellékletével összhangban hivatalosan ellenőrzött állatszállási feltételeket alkalmazónak elismert gazdaságból származnak.

(7)

Ezért az Egyesült Királyságot fel kell venni az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet VII. mellékletébe, az uniós jognak Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének a szóban forgó jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett 5. cikke (4) bekezdésével összhangban – történő alkalmazásának sérelme nélkül.

(8)	Az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet VII. mellékletét módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az említett végrehajtási rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt eltérések Egyesült Királyság általi alkalmazását.

(9)	Az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Mivel a 206/2010/EU rendelet 2021. április 21-ével hatályát veszti, és az (EU) 2020/1478 végrehajtási rendelet az említett időponttól kezdődő hatállyal kiegészíti az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletet a VII. melléklettel, az Egyesült Királyságnak az említett mellékletbe való felvételét ugyanettől az időponttól kell alkalmazni.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az egypatás állatok, vaddisznó és más, a Trichinella-fertőzésre fogékony tenyésztett és vadon élő állatfajok testéből a vágóhidakon vagy a vadfeldolgozó létesítményekben a post mortem vizsgálat részeként rendszeresen mintát kell venni.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Trichinella-vizsgálat eredményétől függően, valamint amennyiben az élelmiszer-vállalkozó biztosítja a teljes nyomonkövethetőséget, a házi sertések és az egypatás állatok hasított testei legfeljebb hat részre darabolhatók egy vágóhídon vagy a vágóhíddal azonos helyszínen található darabolóüzemben.”

A III. mellékletben a bevezető mondat, valamint az a) és b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„Az egypatás állatok húsát, a vadhúst és más olyan húst, amely Trichinella-parazitákat tartalmazhat, az I. melléklet I. vagy II. fejezetében meghatározott emésztéses módszer szerint kell megvizsgálni, az alábbi változtatásokkal:

a)	legalább 10 g súlyú mintát vesznek az egypatás állatok nyelv- vagy rágóizmából és a vaddisznó mellső lábából, nyelvéből vagy rekeszizmából;

b)	az egypatás állatok esetében, amennyiben ezek az izmok hiányoznak, nagyobb méretű mintát kell venni a rekeszoszlopból az inas részbe átmenő részből. Az izomnak kötőszövettől és zsírtól mentesnek kell lennie;”.

A IV. melléklet II. fejezetének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A házi sertések, vaddisznó, egypatás állatok, vad és minden egyéb, fogékony állat Trichinellára irányuló vizsgálatainak számát és a vizsgálatok eredményeit a 2003/99/EK irányelv IV. mellékletének megfelelően kell benyújtani. A házi sertésekre vonatkozó adatoknak tartalmazniuk kell legalább a következő információkat:

i.	ellenőrzött állatszállási feltételek mellett nevelt állatok vizsgálata;

ii.	tenyészkocák- és kanok, valamint hízósertések vizsgálata.”

A VII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„

VII. MELLÉKLET

A 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott eltéréseket alkalmazó harmadik országok vagy azok régiói

Ország ISO-kódja	Harmadik ország vagy annak régiói	Megjegyzések
GB	Egyesült Királyság (*1)	A 3. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti eltérések alkalmazhatósága

”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (4) bekezdését 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 10.) a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 212., 2015.8.11., 7. o.).

(3) EFSA Journal 2013;11(6):3263.

(4) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (HL L 131., 2019.5.17., 51. o.).

(5) A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2010. március 12.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 174., 2020.6.3., 379. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2020/1478 végrehajtási rendelete (2020. október 14.) az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletnek a Trichinella vizsgálatával kapcsolatos mintavétel, kimutatási referencia-módszer és behozatali feltételek tekintetében történő módosításáról (HL L 338., 2020.10.15., 7. o.).

(*1) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással és különösen az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének az említett jegyzőkönyv 2. mellékletével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésével összhangban e melléklet alkalmazásában az Egyesült Királyságra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban Észak-Írországot.

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/39

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/520 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 24.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 120. cikke (1) bekezdésére és 120 cikke (2) bekezdésének c), d) és f) pontjára,

mivel:

(1)	Az (EU) 2016/429 rendelet meghatározza a tartott szárazföldi állatokra és szaporítóanyagokra vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy e tekintetben végrehajtási aktusokat fogadjon el.

(2)	Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) azzal egészíti ki az (EU) 2016/429 rendeletet, hogy részletes szabályokat állapít meg a tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozóan.

(3)	Az (EU) 2016/429 rendeletben és az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott nyomonkövethetőségi szabályok Unión belüli egységes alkalmazásának biztosítása érdekében bizonyos szabályokat e rendelet útján kell elfogadni.

(4)

Az (EU) 2016/429 rendelet 112., 113. és 115. cikke kötelezettségeket állapít meg a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélékhez tartozó állatokat tartó felelős személyek számára, hogy az állataikra vonatkozó információkat továbbítsák az említett rendelet 109. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott számítógépes adatbázisokba. Annak érdekében, hogy minden frissítést rendszeresen továbbítsanak az adatbázisokba, e rendeletben meg kell határozni a határidőket az információk továbbításához.

(5)

Ezen túlmenően a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék felelős személyei által továbbított információkat a továbbítást követően hozzáférhetővé kell tenni számukra állataik és létesítményeik tekintetében. Ezért e rendeletben meg kell határozni az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikkének (1) bekezdésével összhangban létrehozott számítógépes adatbázisokban tárolt adatokhoz való egységes hozzáférés szabályait.

(6)	Ezenkívül e rendeletben meg kell határozni a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisainak bizonyos egyéb technikai és operatív részleteit és formátumait is, hogy Unió-szerte biztosítható legyen az adatbázisok összehasonlítható minősége.

(7)

Az (EU) 2016/429 rendelet 110. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 112. cikkének b) pontjában rögzített feltételek mellett a tagállamok közötti elektronikus adatcsere helyettesítheti a szarvasmarhafélékre vonatkozó azonosító okmányok kiadását ezen állatok tagállamok közötti mozgatása esetén. A Bizottság által létrehozott BOVEX-protokoll a tagállamok szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisai közötti elektronikus adatcserét szolgálja. A Bizottságnak el kell ismernie a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti elektronikus adatcserék e protokoll szerinti teljeskörű működőképességét.

(8)

Míg a szárazföldi állatok különböző fajai, különösen a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék esetében alkalmazandó azonosító eszközöket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet rögzíti, az azonosító eszközök műszaki előírásait e rendeletben kell meghatározni.

(9)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározza a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék elektronikus azonosítására vonatkozó követelményeket. Az ilyen elektronikus azonosítókat azon tagállam illetékes hatóságának kell jóváhagynia, ahol az állatokat tartják. Az állatok tagállamok közötti mozgatása során az elektronikus azonosítók olvashatóságának biztosítása érdekében e rendeletben meg kell határozni azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek mellett az illetékes hatóság jóváhagyhatja az ilyen elektronikus azonosítókat. E jóváhagyásoknak figyelembe kell venniük a vonatkozó ISO/IEC szabványokat is.

(10)	Az azonosítás és a nyomonkövethetőség Unió-szerte egységes alkalmazásának biztosításához e rendeletben meg kell határozni a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék azonosító eszközeinek alkalmazási időszakait.

(11)

Az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig a nyomonkövethetőségre vonatkozó uniós szabályok az állatok egyes kategóriái, például a külterjes körülmények között tartott állatok esetében különböző mentességeket adnak az azonosítási és nyilvántartási rendszer alól. Helyénvaló e szabályok felülvizsgálata és harmonizált és kiegyensúlyozott megközelítés alkalmazása az azonosítási és nyilvántartási rendszer alóli mentességek tekintetében, figyelembe véve egyrészt a vonatkozó kockázatokat, másrészt az intézkedések arányosságát és hatékonyságát. E rendeletben ezért olyan új szabályokat kell megállapítani, amelyek tükrözik ezt a megközelítést.

(12)

Lényeges a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék teljes nyomonkövethetőségének mindenkori biztosítása és a nyomonkövethetőséget veszélyeztető műveletek kerülése. Az azonosító eszközök eltávolítása, módosítása és helyettesítése olyan műveletek, amelyek veszélyeztethetik a nyomonkövethetőséget. Ezért e műveleteket csak azt követően szabad elvégezni, hogy az illetékes hatóság erre engedélyt adott a felelős személyeknek. Az eltávolítás, módosítás és helyettesítés egyes szabályait az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet állapítja meg. Az ilyen műveletek kapcsán e rendeletben további rendelkezéseket kell megállapítani bizonyos szempontok kezelése érdekében, ideértve e műveletek határidejét is.

(13)

Az új jogi keretre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a tagállamokban működő felelős személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3), a 21/2004/EK tanácsi rendeletnek (4) és a 2008/71/EK tanácsi irányelvnek (5), valamint az e rendeletek és irányelv alapján elfogadott jogi aktusoknak megfelelően 2021. április 21. előtt jóváhagyott azonosító eszközöket az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított legfeljebb 2 évig továbbra is használni tudják.

(14)	Mivel az (EU) 2016/429 rendelet 2021. április 21-i hatállyal alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni.

(15)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet szabályokat állapít meg az alábbiak terén:

1.	a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisokban történő nyilvántartásba vételére vonatkozó információk felelős személyek általi továbbítására vonatkozó határidők;

2.	egységes hozzáférés a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisaiban tárolt adatokhoz, valamint ezen adatbázisok műszaki előírásaihoz és működési szabályaihoz;

3.	a tartott szarvasmarhafélékre vonatkozó elektronikus adatoknak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti cseréjére vonatkozó technikai feltételek és módszerek, valamint az adatcsererendszer teljeskörű működőképességének elismerése;

4.	a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek műszaki előírásai, formátumai és kialakítása;

5.	a tartott papagájfélék azonosító eszközeire vonatkozó műszaki követelmények;

6.	az Unióban született tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint az Unióba beléptetett ilyen állatok azonosító eszközeinek alkalmazási határidői;

7.	a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, teve- és szarvasfélék azonosító kódjának konfigurációja;

8.	a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek eltávolítása, módosítása és helyettesítése, valamint az ilyen műveletekre vonatkozó határidők;

9.	az azonosító eszközök jóváhagyására vonatkozó átmeneti intézkedések.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkében rögzített fogalommeghatározások alkalmazandók.

2. FEJEZET

SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZISOK

3. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisokban történő nyilvántartásba vételére vonatkozó információk felelős személyek általi továbbítására vonatkozó határidők és eljárások

(1) A szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket tartó felelős személyek a tagállamok által meghatározandó határidőn belül továbbítják az (EU) 2016/429 rendelet 112. cikkének d) pontjában említett mozgatásra, születésre és elhullásra, valamint az ugyanezen rendelet 113. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 56. cikkének b) pontjában említett mozgatásra vonatkozó információkat az e fajokhoz létrehozott számítógépes adatbázisokban való nyilvántartásba vétel céljából. Az információk továbbítására rendelkezésre álló maximális időtartam nem haladhatja meg az állatok mozgatását, születését vagy elhullását követő 7 napot.

(2) Születések esetén az információk továbbításához rendelkezésre álló maximális időtartam meghatározásakor a tagállamok az érintett időszak kezdő időpontjaként azt az időpontot használhatják, amikor az azonosító eszközt alkalmazzák az állaton, feltéve, hogy nem áll fenn az összetévesztés veszélye ezen időpont és az állat születési dátuma között.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság legfeljebb az azt követő 14 napra meghosszabbíthatja az (1) bekezdésben említett, mozgatásra vonatkozó információk továbbításához rendelkezésre álló maximális időtartamot azt követően, hogy a szarvasmarhaféléket ugyanazon tagállamon belül a származási létesítményekből a nyilvántartásba vett hegyvidéki legelő létesítményekbe szállítják. Az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a nyilvántartásba vett legelő létesítményekbe szállított szarvasmarhafélék jegyzékeit elfogadja e létesítmények felelős személyeitől. E jegyzékek a következőket tartalmazzák:

a)	nyilvántartásba vett legelő létesítmény egyedi nyilvántartási száma;

b)	az állatok azonosító kódja;

c)	a származási létesítmény egyedi nyilvántartási száma;

d)	az állatok nyilvántartásba vett legelő létesítménybe való megérkezésének időpontja;

e)	az állatok nyilvántartásba vett legelő létesítményből való távozásának becsült időpontja.

4. cikk

Egységes hozzáférés a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisaiban tárolt adatokhoz

A tagállamok biztosítják, hogy a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléket tartó felelős személyek – kérésükre – díjmentes és legalább olvasási hozzáférést kapjanak az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett számítógépes adatbázisokban a létesítményeikre vonatkozóan tárolt minimális információkhoz.

5. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisainak műszaki előírásai

A tagállamok biztosítják, hogy a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléknek az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett számítógépes adatbázisait úgy hozzák létre, hogy az adatbázisokban rögzített információk az e rendelet I. mellékletében szereplő táblázat harmadik oszlopában meghatározott formátumban kicserélhetők legyenek a tagállamok számítógépes adatbázisai között.

6. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisainak működési szabályai

A tagállamok megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék (EU) 2016/429 rendelet 109. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjában említett számítógépes adatbázisai az esetleges zavarok esetén is működjenek. Ezen intézkedéseknek garantálniuk kell továbbá az ilyen adatbázisokban rögzített információk biztonságát, sértetlenségét és hitelességét.

7. cikk

A tartott szarvasmarhafélék azonosító okmányai adatainak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti elektronikus cseréjére vonatkozó technikai feltételek és módszerek

(1) Ha a tagállamok más tagállamokkal elektronikus úton kicserélik a tartott szarvasmarhafélék azonosító okmányának az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének a)–c) pontjában említett adatait, akkor ezen adatokat a Bizottság által az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátott XML Schema Definition formátumban kell kicserélni.

(2) A mozgatásra szánt tartott szarvasmarhafélék származási tagállamának illetékes hatósága biztosítja, hogy az azonosító okmány adatait az állatok indulása előtt elektronikus úton továbbítsák a rendeltetési hely szerinti tagállamnak, és hogy minden egyes adattovábbítást időbélyegzővel lássanak el.

8. cikk

A tartott szarvasmarhafélék azonosító okmányai adatainak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti elektronikus cseréjére szolgáló rendszer teljeskörű működőképességének elismerése

(1) Az azonosító okmányok adatait a Bizottság által létrehozott és a tartott szarvasmarhafélékre vonatkozó adatoknak a tagállamok számítógépes adatbázisai közötti cseréjére kialakított rendszeren keresztül elektronikusan kicserélő tagállamokat teljeskörűen működőképes rendszerrel rendelkezőknek kell tekinteni.

(2) A Bizottság létrehozza és honlapján közzéteszi azon tagállamok jegyzékét, amelyek e rendszeren keresztül végzik az azonosító okmányok adatainak cseréjét.

3. FEJEZET

AZONOSÍTÓ ESZKÖZÖK

9. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek műszaki előírásai, formátumai és kialakítása

(1) Az illetékes hatóság csak akkor hagyja jóvá az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének a) és b) pontjában említett hagyományos füljelzők vagy hagyományos csüdszalagok használatát a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeként, ha ezek az azonosító eszközök megfelelnek az e rendelet II. mellékletének 1. részében rögzített műszaki előírásnak.

(2) Az illetékes hatóság csak akkor hagyja jóvá az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének g) pontjában említett tetoválásoknak a tartott juh-, kecske-, sertés- és szarvasfélék azonosító eszközeként a szóban forgó felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkének (2) és (3) bekezdése, 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 73. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint történő használatát, ha e tetoválások eltávolíthatatlan jelölést és megfelelő leolvasást biztosítanak.

(3) Az illetékes hatóság csak akkor hagyja jóvá az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének c)–f) pontjában említett elektronikus azonosítók használatát a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeként, ha ezek az azonosító eszközök megfelelnek az e rendelet II. mellékletének 2. részében rögzített műszaki előírásoknak. Emellett az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének c) és f) pontjában említett elektronikus azonosítóknak meg kell felelniük az e rendelet II. mellékletének 1. részében rögzített műszaki előírásoknak.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság jóváhagyhatja az elektronikus füljelzők használatát a tartott sertésfélék azonosító eszközeként, ha ezek az azonosító eszközök megfelelnek a sertésfélék tartásának helye szerinti tagállam által rögzített műszaki előírásoknak, és jól látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon feltüntetik az alábbiak egyedi nyilvántartási számát:

a)	az állatok születési gazdasága; vagy

b)	az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikkében említett szállítói lánc utolsó létesítménye, amennyiben az adott állatokat ezen a szállítói láncon kívüli létesítménybe szállítják.

10. cikk

A tartott papagájfélék azonosító eszközeinek műszaki előírásai, formátumai és kialakítása

(1) A papagájféléket tartó felelős személyek biztosítják, hogy:

a)	az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett lábgyűrű megfelel az e rendelet II. mellékletének 1. részében rögzített műszaki előírásoknak;

b)	az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett tetoválás eltávolíthatatlan jelölést és megfelelő leolvasást biztosít.

(2) Az illetékes hatóság csak akkor hagyja jóvá az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett befecskendezhető válaszjeladók használatát a tartott papagájfélék azonosító eszközeként, ha ezek az azonosító eszközök megfelelnek az e rendelet II. melléklete 2. részének 2. pontjában rögzített műszaki előírásoknak.

11. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék elektronikus azonosítóinak jóváhagyására vonatkozó működési szabályok

(1) A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint papagájfélék (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének c)–f) pontjában említett elektronikus azonosítóinak jóváhagyásakor az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy az elektronikus azonosítók gyártói bizonyítékot szolgáltassanak arról, hogy az e rendelet II. melléklete 2. részének 4. pontjában említett megfelelőségi és teljesítményvizsgálatokat a „Vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményei” című ISO/IEC 17025 szabványnak megfelelően akkreditált vizsgálóállomásokon végezték el.

(2) Az (1) bekezdésben említett elektronikus azonosítók jóváhagyásakor az illetékes hatóság előírhatja, hogy az elektronikus azonosítók gyártói végezzenek további megbízhatósági és tartóssági vizsgálatokat, így biztosítva azok működőképességét az érintett tagállam sajátos földrajzi vagy éghajlati viszonyai között, a tagállam által meghatározott szabványoknak megfelelően.

12. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, teve- és szarvasfélék azonosító kódjának konfigurációja

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, teve- és szarvasfélék azonosító kódja a következőkből tevődik össze:

az azonosító kód első eleme azon tagállam országkódja, ahol az azonosító eszközt először alkalmazták az állatokon, a következő formátumok valamelyikében:

i.	az ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kétbetűs kód, Görögország kivételével, amelyre az „EL” kétbetűs kódot kell használni; vagy

ii.	az ISO 3166-1 numeric szabvány szerinti háromjegyű országkód;

b)	az azonosító kód második eleme minden egyes állat egyedi kódja, amely nem haladhatja meg a 12 numerikus karaktert.

13. cikk

A tartott szarvasmarhafélék azonosító eszközeinek alkalmazására vonatkozó időtartamok

(1) A felelős személyek biztosítják, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 112. cikkének a) pontjában említett azonosító eszközöket a születést követő, az állatok születésének helye szerinti tagállam által meghatározandó maximális időtartam lejárta előtt alkalmazzák a tartott szarvasmarhaféléken. A maximális időtartam az állatok születésének napjától számítandó és nem haladhatja meg a 20 napot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a felelős személyeknek, hogy az állatok fiziológiai fejlődésével összefüggő okokból egy második azonosító eszköz alkalmazására vonatkozó maximális időtartamot az állatok születésétől számított legfeljebb 60 napra meghosszabbítsák, amennyiben a második azonosító eszköz a bendőbólusz.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok az alábbi feltételek mellett engedélyezhetik a felelős személyeknek az (1) bekezdésben említett maximális időtartam legfeljebb 9 hónapra történő meghosszabbítását:

az állatok:

i.	tartása külterjes körülmények között történik, a borjak az anyjukkal maradnak;

ii.	nincsenek hozzászokva az emberekkel való rendszeres érintkezéshez;

b)	az állatok tartására szolgáló terület az állatok magas fokú elkülönítését biztosítja;

c)	a meghosszabbítás nem veszélyezteti az állatok nyomonkövethetőségét. A tagállamok az első albekezdésben említett engedélyt bizonyos földrajzi régiókra vagy a tartott szarvasmarhafélék meghatározott fajaira vagy fajtáira korlátozhatják.

(4) A felelős személyek biztosítják, hogy csak az (EU) 2016/429 rendelet 112. cikkének a) pontjában említett azonosító eszközökkel ellátott tartott szarvasmarhafélék hagyhassák el a születési létesítményt.

14. cikk

A tartott juh- és kecskefélék azonosító eszközeinek alkalmazására vonatkozó időtartamok

(1) A felelős személyek biztosítják, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 113. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett azonosító eszközöket a születést követő, az állatok születésének helye szerinti tagállam által meghatározandó maximális időtartam lejárta előtt alkalmazzák a tartott juh- és kecskeféléken. A maximális időtartam az állatok születésének napjától számítandó és nem haladhatja meg a 9 hónapot.

(2) A felelős személyek biztosítják, hogy csak az (EU) 2016/429 rendelet 113. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett azonosító eszközökkel ellátott tartott juh- és kecskefélék hagyhassák el a születési létesítményt.

15. cikk

A tartott sertésfélék azonosító eszközeinek alkalmazására vonatkozó időtartamok

(1) A felelős személyek biztosítják, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 115. cikkének a) pontjában említett azonosító eszközöket a születést követő, az állatok születésének helye szerinti tagállam által meghatározandó maximális időtartam lejárta előtt alkalmazzák a tartott sertésféléken. A maximális időtartam az állatok születésének napjától számítandó és nem haladhatja meg a 9 hónapot.

(2) A felelős személyek biztosítják, hogy csak az (EU) 2016/429 rendelet 115. cikkének a) pontjában említett azonosító eszközökkel ellátott tartott sertésfélék hagyhassák el a születési létesítményt vagy léphessenek ki az ellátási láncból.

16. cikk

A tartott teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek alkalmazására vonatkozó időtartamok

(1) A felelős személyek biztosítják, hogy az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 73. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett azonosító eszközöket a születést követő, az állatok születésének helye szerinti tagállam által meghatározandó maximális időtartam lejárta előtt alkalmazzák a tartott teve- és szarvasféléken. A maximális időtartam az állatok születésének napjától számítandó és nem haladhatja meg a 9 hónapot.

(2) A felelős személyek biztosítják, hogy a tartott tevefélék vagy szarvasfélék ne hagyják el a születési vagy az első érkezés szerinti létesítményt, ha ezen állatokat olyan élőhelyről hozták az adott létesítménybe, ahol vadon élő állatokként tartózkodtak, kivéve, ha az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 73. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett azonosító eszközöket alkalmazták rajtuk.

(3) Az illetékes hatóság mentesítheti a rénszarvast tartó felelős személyeket az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények alól, feltéve, hogy a mentesség nem veszélyezteti az állatok nyomonkövethetőségét.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok az alábbi feltételek mellett mentesíthetik a szarvasféléket tartó felelős személyeket az (1) bekezdésben foglalt követelmények alól:

az állatok:

i.	tartása külterjes körülmények között történik;

ii.	nincsenek hozzászokva az emberekkel való rendszeres érintkezéshez;

b)	az állatok tartására szolgáló terület az állatok magas fokú elkülönítését biztosítja;

c)	a mentesség nem veszélyezteti az állatok nyomonkövethetőségét.

17. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek alkalmazási időszakai az Unióba való beléptetésük után

(1) A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék Unióba való beléptetése után és amennyiben ezek az állatok az Unióban maradnak, a felelős személyek biztosítják, hogy az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 81. cikkében említett azonosító eszközöket az első érkezés szerinti létesítménybe való megérkezésüket követő 20 napon belül alkalmazzák az említett állatokon.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az első érkezés szerinti tagállamok engedélyezhetik a felelős személyeknek, hogy az állatok fiziológiai fejlődésével összefüggő okokból egy második azonosító eszköz alkalmazására vonatkozó maximális időtartamot az állatok születésétől számított legfeljebb 60 napra meghosszabbítsák, amennyiben a második azonosító eszköz a bendőbólusz.

(3) A felelős személyek biztosítják, hogy csak az (EU) 2019/2035 rendelet 81. cikkében említett azonosító eszközökkel ellátott tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék hagyhassák el az első érkezés szerinti létesítményt.

18. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek eltávolítása és módosítása

Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti a felelős személyek számára a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek eltávolítását vagy módosítását, ha az eltávolítás vagy a módosítás nem veszélyezteti az állatok nyomonkövethetőségét, ideértve annak a létesítménynek a nyomonkövethetőségét is, amelyben születtek, és ha az állatok egyedi azonosítása adott esetben továbbra is lehetséges.

19. cikk

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek helyettesítése, valamint az ilyen műveletekre vonatkozó határidők

(1) Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezheti a felelős személyek számára a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék azonosító eszközeinek helyettesítését, ha ez nem veszélyezteti az állatok nyomonkövethetőségét, ideértve annak a létesítménynek a nyomonkövethetőségét, ahol születtek, és ha az állatok egyedi azonosítása adott esetben továbbra is lehetséges.

(2) Az (1) bekezdésben említett helyettesítés az alábbiak szerint engedélyezhető:

a)	amennyiben az állatokat két azonosító eszközzel azonosították és ezen azonosító eszközök egyike olvashatatlanná vált vagy elveszett, feltéve, hogy az állatok azonosító kódja változatlan marad, és továbbra is megfelel a fennmaradó azonosító eszközön feltüntetett kódnak;

amennyiben az állatokat egy vagy két azonosító eszközzel azonosították, amelyeken feltüntették az állatok azonosító kódját, és ezen azonosító eszközök olvashatatlanná váltak vagy elvesztek, feltéve, hogy továbbra is lehetséges az állatok azonosító kódjának észszerű bizonyossággal történő meghatározása és az állatok azonosító kódja változatlan marad;

amennyiben a tartott juh-, kecske- vagy sertésféléket a létesítmény egyedi nyilvántartási számát feltüntető azonosító eszközzel azonosították és ezen azonosító eszköz olvashatatlanná vált vagy elveszett, feltéve, hogy észszerű bizonyossággal megállapítható az állatok születési létesítménye vagy adott esetben a szállítói lánc utolsó létesítménye, valamint hogy a helyettesítő azonosító eszközön fel van tüntetve az adott létesítmény vagy adott esetben az utolsó létesítmény egyedi nyilvántartási száma;

d)	tartott juh- és kecskefélék esetében engedélyezhető az a) és b) pontban említett azonosító eszköz új azonosító kódot tartalmazó új azonosító eszközzel való helyettesítése, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a nyomonkövethetőséget.

(3) Az (1) bekezdésben említett azonosító eszköz helyettesítését a lehető leghamarabb és az azon tagállam által meghatározandó maximális időtartam lejárta előtt kell elvégezni, amelynek illetékes hatósága az azonosító eszköz helyettesítésére felhatalmazta a felelős személyeket, és mielőtt az állatokat egy másik létesítménybe szállítják.

(4) Amennyiben a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésféléknek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének a) és b) pontjában említett azonosító eszközön feltüntetett azonosító kódja technikai korlátok miatt nem reprodukálható elektronikus azonosítón, az illetékes hatóság ezen állatokon csak akkor engedélyezheti új azonosító kódot tartalmazó új elektronikus azonosító alkalmazását, ha az (EU) 2016/429 rendelet 109. cikkének (1) bekezdésében említett számítógépes adatbázisok mindkét azonosító kódot rögzítik.

4. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

Az azonosító eszközök jóváhagyására vonatkozó átmeneti intézkedések

E rendelet 9., 10. és 11. cikkétől eltérve a 2023. április 20-ig tartó átmeneti időszakban a tagállamok továbbra is használhatják a 2021. április 21. előtt az 1760/2000/EK és a 21/2004/EK rendelettel, továbbá a 2008/71/EK irányelvvel, valamint az említett rendeletek és az említett irányelv alapján elfogadott jogi aktusokkal összhangban jóváhagyott azonosító eszközöket.

21. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. június 28.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 314., 2019.12.5., 115. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(4) A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).

(5) A Tanács 2008/71/EK irányelve (2008. július 15.) a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2008.8.8., 31. o.).

I. MELLÉKLET

Műszaki előírások a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésfélék számítógépes adatbázisainak információformátumához

Az információ típusa

Leírás

Formátum

Az állat azonosító kódja

Országkód

A következő lehetőségek egyike:

Betűkód: ISO 3166-1 alpha-2 kód (1)

Numerikus kód: ISO 3166-1 numerikus kód

Az egyes állatok egyedi kódja

12 numerikus karakter

Elektronikus azonosító (opcionális)

A következő lehetőségek egyike:

—	elektronikus füljelző

—	bendőbólusz

—	befecskendezhető válaszjeladó

—	elektronikus csüdszalag

A létesítmény egyedi nyilvántartási száma

A 12 alfanumerikus karaktert megelőző országkód

A létesítményt üzemeltető felelős személy neve

140 alfanumerikus karakter

A létesítményt üzemeltető felelős személy címe

Utcanév és házszám

140 alfanumerikus karakter

Postai irányítószám

10 alfanumerikus karakter

Település

35 alfanumerikus karakter

Dátum

Dátum (ÉÉÉÉ-HH-NN)

Állatok száma összesen

15 numerikus karakter

(1) Görögország kivételével, amelyre az „EL” kétbetűs kódot kell használni.

II. MELLÉKLET

1. RÉSZ

Műszaki előírások a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék azonosító eszközeihez

A tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék, valamint a papagájfélék azonosítására szolgáló, az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének a), b), c), f) és h) pontjában említett eszközök kötelező szempontjai:

a)	egyszer használatosak;

b)	nem lebomló anyagból készülnek;

c)	hamisíthatatlanok;

d)	az állatok teljes élettartama alatt könnyen olvashatók;

e)	olyan kialakításúak, hogy ártalom okozása nélkül biztonságosan rögzítve maradhatnak az állatokon;

f)	a táplálékláncból könnyen eltávolíthatók.

Az 1. pontban említett azonosító eszközök jól látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon mutatják a következők egyikét:

a)	az állatok azonosító kódjának első és második eleme a 12. cikknek megfelelően;

b)	az állattok létesítményének az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 18. cikkének a) pontjában említett egyedi nyilvántartási száma; vagy

c)	az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében említett alfanumerikus azonosító kód.

Az 1. pontban említett azonosító eszközök egyéb információkat is tartalmazhatnak, ha azt az illetékes hatóság engedélyezi, és feltéve, hogy az azonosító eszköz megfelel a 2. pont követelményeinek.

2. RÉSZ

Műszaki előírások a tartott szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék elektronikus azonosítóihoz

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletének c)–f) pontjában említett elektronikus azonosítók tartalmazzák az állatok azonosító kódjának első elemét a háromjegyű országkód formájában és az állatok azonosító kódjának második elemét a 12. cikkel összhangban.

Az 1. pontban említett elektronikus azonosítók kötelező szempontjai:

a)	az ISO 11784 és 11785 szabványnak megfelelő HDX FDX-B technológiát alkalmazó, csak olvasható passzív válaszjeladók; és

b)	az ISO 11785 szabványnak megfelelő eszközökkel olvashatók, és képesek HDX és FDX-B válaszjeladók leolvasására.

Az 1. pontban említett elektronikus azonosítók legalább a következő olvasási távolságon belül olvashatók:

tartott szarvasmarhaféléknél:

i.	füljelzők hordozható olvasóval történő olvasása esetén 12 centiméter;

ii.	befecskendezhető válaszjeladók hordozható olvasóval történő olvasása esetén 15 centiméter;

iii.	bendőbólusz hordozható olvasóval történő olvasása esetén 25 centiméter;

iv.	valamennyi elektronikus azonosító helyhez kötött olvasóval történő olvasása esetén 80 centiméter;

tartott juh- és kecskeféléknél:

i.	füljelzők és csüdszalagok hordozható olvasóval történő olvasása esetén 12 centiméter;

ii.	bendőbólusz és befecskendezhető válaszjeladók hordozható olvasóval történő olvasása esetén 20 centiméter;

iii.	valamennyi elektronikus azonosító helyhez kötött olvasóval történő olvasása esetén 50 centiméter.

Az 1. pontban említett elektronikus azonosítókat kedvező eredménnyel kell vizsgálni a következők tekintetében:

a)	megfelelés az 11784 és 11785 szabványnak, az ISO 24631-1 szabvány 7. pontjában említett módszerrel összhangban; és

b)	az e rész 3. pontjában említett olvasási távolságokon mért minimumteljesítmény, az ISO 24631-3 szabvány 7. pontjában említett módszerrel összhangban.

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/52

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/521 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 24.)

az egyes termékek kivitele esetében exportengedély bemutatását előíró mechanizmusra vonatkozó egyedi rendelkezések meghatározásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a kivitelre vonatkozó közös szabályokról szóló, 2015. március 11-i (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikkére,

mivel:

(1)

A Bizottság 2021. január 30-án elfogadta az (EU) 2021/111 végrehajtási rendeletet (2), amely az (EU) 2015/479 rendelet 5. cikke értelmében exportengedély bemutatásához köti a Covid19-oltóanyagok, valamint az e vakcinák gyártásához használt hatóanyagok, köztük a törzssejtállomány és szaporító sejtbankok kivitelét. Az említett intézkedések hatálybalépésének időpontját követő hat hét elteltével a Bizottság elfogadta az (EU) 2021/442 végrehajtási rendeletet (3), amely az (EU) 2015/479 rendelet 6. cikkének megfelelően 2021. június 30-ig exportengedélyhez köti ugyanezen termékek kivitelét.

(2)	A Covid19-vakcinák globális ellátási hiánya továbbra is fennáll, sőt a gyártási késedelmek miatt még súlyosabbá vált.

(3)

Az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelettel összhangban a tagállamoknak el kell utasítaniuk az exportengedélyek kiadását, amennyiben az érintett kivitel – annak mennyiségét vagy egyéb releváns körülményeit, így az engedély iránti kérelem időpontjában az Unióba szállított vakcina mennyiségét figyelembe véve – veszélyezteti az Unió és a vakcinagyártók közötti előzetes beszerzési megállapodások végrehajtását.

(4)

Az Unióban változatlanul fennállnak a Covid19-vakcinák gyártásával kapcsolatos átláthatósági problémák és tartós korlátozó tényezők, valamint szállítási késedelmek, ami veszélyeztetheti az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó áruk ellátásbiztonságát az Unióban. Következésképpen az exportengedély megadására vagy elutasítására vonatkozó döntés során kiegészítő elemeket is figyelembe kell venni.

(5)

Az (EU) 2021/111 végrehajtási rendelettel bevezetett és az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelettel meghosszabbított exportengedélyezési mechanizmus keretében a Bizottság által gyűjtött információk, valamint a vámügyi adatok arra utalnak, hogy az engedélyezési mechanizmus hatálya alá tartozó kivitelekre olyan országokon keresztül kerülhet sor, amelyek eddig mentességet kaptak az exportengedélyezési kötelezettség alól, így pedig nem biztosított a szükséges mértékű átláthatóság. Ezeket a mentességeket ezért átmenetileg fel kell függeszteni.

(6)

A mentességet fenn kell tartani az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet 1. cikke (9) bekezdésének a) pontjában említett egyes országok és területek vonatkozásában, nevezetesen azok esetében, amelyek különösen függenek azon tagállamok európai kontinensen kialakult ellátási láncaitól, amelyekhez tartoznak, vagy a velük szomszédos tagállamok ellátási láncaitól.

(7)

Az (5) preambulumbekezdésben említett információk alapján nyilvánvaló az is, hogy uniós gyártók az exportengedélyezési mechanizmus hatálya alá tartozó nagy mennyiségű árut exportáltak olyan országokba, amelyek jelentős saját termelési kapacitással rendelkeznek, miközben ezek az országok – akár jogszabály alapján, akár a területükön letelepedett vakcinagyártókkal kötött szerződéses vagy egyéb megállapodások révén – korlátozzák az Unióba irányuló saját exportjukat. Ez a kiegyensúlyozatlan helyzet ellátási hiányhoz vezet az Unióban.

(8)

Ezek az információk utalnak továbbá arra, hogy uniós gyártók az exportengedélyezési mechanizmus hatálya alá tartozó nagy mennyiségű árut exportáltak egyes – termelési kapacitással nem rendelkező – országokba, amelyekre viszont az Unióval összehasonlítva nagyobb átoltottság és aktuálisan kedvezőbb járványügyi helyzet jellemző. Az említett országokba irányuló kivitel így veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot az Unióban.

(9)	A tagállamoknak ezért indokolt elutasítaniuk az exportengedélyt.

(10)	A Bizottságnak ugyanezeket a kiegészítő elemeket kell figyelembe vennie akkor, amikor a tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint bejelentett határozattervezetet értékeli.

(11)	A helyzet sürgősségére tekintettel az ebben a rendeletben előírt intézkedéseket az (EU) 2015/479 rendelet 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell meghozni.

(12)	E rendeletnek azonnal hatályba kell lépnie. Az (EU) 2015/479 rendelet 5. cikkének (5) bekezdésével összhangban az e rendeletben előírt intézkedések hat hétig alkalmazandók,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet 1. cikke (9) bekezdése a) pontjának alkalmazását fel kell függeszteni.

A felfüggesztés azonban a következő országokra és területekre nem alkalmazandó:

—

Andorra,

—	Feröer szigetek,

—	San Marino,

—	Vatikánváros,

—	az Európai Unió működéséről szóló szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országok és területek,

—

Büsingen,

—	Helgoland,

—

Livigno,

—	Ceuta és Melilla.

2. cikk

(1) A tagállam illetékes hatóságának meg kell adnia az (EU) 2021/442 végrehajtási rendeletnek megfelelően kért exportengedélyt, amennyiben:

a)	az exportengedély megfelel az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet 1. cikkének (7) bekezdésében előírt feltételeknek;

b)	az engedély más módon nem veszélyezteti az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó áruk Unión belüli ellátásbiztonságát.

(2) Annak megállapítása érdekében, hogy az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel teljesül-e, a tagállam illetékes hatósága értékeli a következő tényezőket:

a)	a rendeltetési ország jogszabály útján vagy más módon – többek között az áruk gyártóival kötött szerződéses megállapodások révén – korlátozza-e az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó áruknak vagy azok nyersanyagainak az Unióba irányuló saját kivitelét;

b)	azt, hogy milyen körülmények állnak fenn az export rendeltetési országában többek között a járványügyi helyzet, az átoltottság és az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó áruk aktuális rendelkezésre állása terén.

(3) A tagállam illetékes hatósága által az (EU) 2021/442 végrehajtási rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint bejelentett határozattervezet értékelése során a Bizottság azt is megvizsgálja, hogy a (2) bekezdésben felsorolt tényezőket figyelembe véve teljesül-e az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet a hatálybalépését követő hat hétig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 83., 2015.3.27., 34. o.

(2) A Bizottság (EU) 2021/111 végrehajtási rendelete (2021. január 29.) egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről (HL L 31. I, 2021.1.30., 1. o.)

(3) A Bizottság (EU) 2021/442 végrehajtási rendelete (2021. március 11.) egyes termékek kivitelének exportengedély bemutatásához kötéséről (HL L 85., 2021.3.12., 190. o.)

2021.3.25.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/55

Helyesbítés a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 173., 2014. június 12. )

1.	A 269. oldalon, a 44. cikk (2) bekezdésének ötödik albekezdésében:

a következő szövegrész:

„… az ezen irányelv 17. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban korlátozzák az intézmények kezén lévő, a hitelezői feltőkésítésben részvételre jogosult kötelezettségek mértékét …”

helyesen:

„… az ezen irányelv 17. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban korlátozzák a más intézmények kezén lévő, a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek mértékét …”.

2.	A 269. oldalon, a 44. cikk (5) bekezdése a) pontjában:

a következő szövegrész:

„a)

a veszteségek fedezéséhez és a feltőkésítéshez való hozzájárulásnak a szanálási intézkedés idején a 36. cikk szerinti értékeléssel összhangban mért összege legalább a szanálás alatt álló intézmény szavatolótőkét is magában foglaló teljes kötelezettségállománya 8 %-ának megfelelő összeggel egyenlő, és azt a részvényesek, az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és a releváns tőkeinstrumentumok birtokosai leírás vagy átalakítás keretében, vagy egyéb módon rendelkezésre bocsátották; továbbá”

helyesen:

„a)

a veszteségek fedezéséhez és a feltőkésítéshez való hozzájárulásnak a szanálási intézkedés idején a 36. cikk szerinti értékeléssel összhangban mért összege legalább a szanálás alatt álló intézmény szavatolótőkét is magában foglaló teljes kötelezettségállománya 8 %-ának megfelelő összeggel egyenlő, és azt a részvényesek, valamint az egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, a releváns tőkeinstrumentumok és az egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek birtokosai leírás vagy átalakítás keretében, vagy egyéb módon rendelkezésre bocsátották; továbbá”.

3.	A 278. oldalon, a 46. cikk (2) bekezdése második albekezdésében:

a következő szövegrész:

„Amennyiben a szanálási hatóságok a 42. cikkben említett eszközelkülönítési eszközt szándékoznak alkalmazni, akkor azon összegnek, amellyel az ezekre figyelembe vehető kötelezettségeket csökkenteni kell, adott esetben figyelembe kell vennie az áthidaló intézmény és a vagyonkezelő szervezet tőkeszükségleteinek prudens becslését.”

helyesen:

„Amennyiben a szanálási hatóságok a 42. cikkben említett eszközelkülönítési eszközt szándékoznak alkalmazni, akkor azon összegnek, amellyel a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket csökkenteni kell, adott esetben figyelembe kell vennie az áthidaló intézmény és a vagyonkezelő szervezet tőkeszükségleteinek prudens becslését.”.

4.	A 278. oldalon, a 47. cikk (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjában:

a következő szövegrész:

„ii.	a szanálás alatt álló intézmény által a 63. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett hatáskör alapján kibocsátott figyelembe vehető kötelezettségek.”

helyesen:

„ii.	a szanálás alatt álló intézmény által a 63. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett hatáskör alapján kibocsátott hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek.”.

5.	A 293. oldalon, a 63. cikk (1) bekezdése e) pontjában:

a következő szövegrész:

„e)	hatáskör a szanálás alatt álló intézmény figyelembe vehető kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;”

helyesen:

„e)	hatáskör a szanálás alatt álló intézmény hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;”.

6.	A 296. oldalon, a 66. cikk (4) bekezdésében:

a következő szövegrész:

„(4)	Amennyiben valamely tagállam (»A« tagállam) szanálási hatósága gyakorolja leírási vagy átalakítási hatáskörét, beleértve azoknak az 59. cikk szerinti, a tőkeinstrumentumok kapcsán történő alkalmazását, és a szanálás alatt álló intézmény figyelembe vehető kötelezettségei …”

helyesen:

„(4)	Amennyiben valamely tagállam (»A« tagállam) szanálási hatósága gyakorolja leírási vagy átalakítási hatáskörét, beleértve azoknak az 59. cikk szerinti, a tőkeinstrumentumok kapcsán történő alkalmazását, és a szanálás alatt álló intézmény hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségei …”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 104

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	64. évfolyam 2021. március 25.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		IRÁNYELVEK
	*	A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról	1

	II Nem jogalkotási aktusok
	NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
*	A Tanács (EU) 2021/515 határozata (2021. március 22.) az Európai Unió és az Ausztrál Államszövetség között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról	27
*	A Tanács (EU) 2021/516 határozata (2021. március 22.) az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXVIII. cikke értelmében levélváltás formájában létrejött, az EU CLXXV. engedményes listájában szereplő valamennyi vámkontingensre vonatkozó engedményeknek az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése következtében szükséges módosításáról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról	29
	RENDELETEK
*	A Bizottság (EU) 2021/517 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. február 11.) az (EU) 2017/2361 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Egységes Szanálási Testület igazgatási kiadásaihoz nyújtott hozzájárulások befizetésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról	30
*	A Bizottság (EU) 2021/518 végrehajtási rendelete (2021. március 18.) egy szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőnek az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkének (2) bekezdése alapján történő bejegyzéséről Vasi vadkörte pálinka	34
*	A Bizottság (EU) 2021/519 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletnek az egypatás állatok Trichinella-vizsgálata és az Egyesült Királyság részére a házi sertések Trichinella-vizsgálatának esetére biztosított eltérés tekintetében történő módosításáról ( 1 )	36
*	A Bizottság (EU) 2021/520 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról ( 1 )	39
*	A Bizottság (EU) 2021/521 végrehajtási rendelete (2021. március 24.) az egyes termékek kivitele esetében exportengedély bemutatását előíró mechanizmusra vonatkozó egyedi rendelkezések meghatározásáról	52

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvhez ( HL L 173., 2014.6.12. )	55


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.