ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 99

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. március 22.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/473 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. december 18.) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a páneurópai egyéni nyugdíjtermékhez kapcsolódóan az információkat tartalmazó dokumentumokra, a költségkorlátba tartozó költségekre és díjakra, valamint a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2021/474 végrehajtási rendelete (2021. március 15.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [Pistacchio di Raffadali (OEM)]

34

 

*

A Bizottság (EU) 2021/475 végrehajtási rendelete (2021. március 17.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Münchener Bier [OFJ])

35

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2021/476 határozata (2021. március 16.) a kemény burkolatok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról (az értesítés a C(2021) 1579. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

37

 

*

A Bizottság (EU) 2021/477 végrehajtási határozata (2021. március 18.) a Finnország és Svédország által benyújtott, az egyes élő állatokban és állati eredetű termékekben előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló nemzeti programok módosításainak jóváhagyásáról (az értesítés a C(2021) 1672. számú dokumentummal történt)

75

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2021.3.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/473 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. december 18.)

az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a páneurópai egyéni nyugdíjtermékhez kapcsolódóan az információkat tartalmazó dokumentumokra, a költségkorlátba tartozó költségekre és díjakra, valamint a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 28. cikke (5) bekezdésének negyedik albekezdésére, 30. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, 33. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, 36. cikke (2) bekezdésének második albekezdésére, 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, 45. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 46. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2019/1238 rendelet egységes szabályokat állapít meg az Unióban páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) megjelöléssel forgalmazott egyéni nyugdíjtermékek nyilvántartásba vétele, létrehozása, forgalmazása és felügyelete tekintetében.

(2)

A PEPP-re vonatkozó információkat tartalmazó dokumentumok a PEPP-rendszer meghatározó részét képezik. Ezek a dokumentumok teszik lehetővé, hogy a fogyasztókat az érthetőséget, valamint a PEPP-ek és a különböző befektetési lehetőségek közötti összehasonlítást elősegítő formában tájékoztassák a lényeges információkról.

(3)

A PEPP-ek és a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek (PRIIP-k) összehasonlíthatóságához a tájékoztatási követelményeket, amennyiben helyénvaló és fontos, össze kell hangolni a Bizottságnak a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokra vonatkozó (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendeletével (2). Néhány területen a követelményeket egy, az egyének teljes karrierje és élete során tartható, hosszú távú nyugdíj-megtakarítási termékhez kell igazítani, különös tekintettel a nyugdíjra jellemző kockázatokra, például az inflációra és a hozzájárulások folyamatosságának kockázatára.

(4)

Tekintettel arra, hogy az online forgalmazás a PEPP-ek lényeges jellemzője, különösen fontos, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a digitális környezetben megjelenített információkhoz, és könnyen megérthessék és használhassák azokat. Az információk hatékony és átlátható megjelenítése érdekében ezért az információkat tartalmazó dokumentumok kialakítását tovább kell fejleszteni azokban az esetekben, amikor az információkat digitális eszközökkel, például weboldalon, mobilalkalmazáson, hangfelvételen vagy videón keresztül bocsátják rendelkezésre. A kialakításnak vonzónak és érthetőnek kell lennie, hogy megkönnyítse az információk digitális eszközökön keresztül történő rendelkezésre bocsátását. Az információk rétegekbe rendezésének elegendő rugalmasságot kell biztosítania ahhoz, hogy a megjelenítés alkalmazkodni tudjon a digitális eszközök különböző típusaihoz és a fejlődő digitális környezethez.

(5)

A nagy fokú szabványosítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a PEPP-re vonatkozóan könnyen olvasható és érthető kiemelt információkat bocsássanak a fogyasztók rendelkezésére, és a PEPP-ek összehasonlíthatóak legyenek. Ezért az információkat tartalmazó dokumentumokhoz kötelező mintadokumentumokat kell készíteni. Ahhoz, hogy a fogyasztók könnyebben értelmezni tudják a PEPP-et mint hosszú távú nyugdíj-megtakarítási terméket, a tájékoztatási követelményeket a PEPP nyugdíjjal kapcsolatos célkitűzéseihez kell igazítani, így a leendő PEPP-megtakarító vonzó és átlátható formában kapja meg a döntéshez hasznos információkat, ugyanakkor a PEPP-szolgáltatónak lehetősége adódik digitális eszközöket használni az információ terjesztéséhez.

(6)

A kockázat/nyereség profilok besorolásának és a PEPP „összesített kockázati mutatójának” az azonosított, nyugdíjra jellemző kockázatokhoz és a megfelelő és stabil nyugdíjjövedelem elérésére vonatkozó célkitűzéshez kell igazodnia. Az összesített kockázati mutató kialakításának gondoskodnia kell a következetes és összehasonlítható kockázati besorolásról, és a mutató mellé olyan következetesen származtatott kiegészítő információkat kell rendelkezésre bocsátani, amely alapján a „jobb” befektetési stratégiák és kockázatcsökkentési technikák megkülönböztethetők a „rosszabbaktól”, hogy a fogyasztók releváns információkat kapjanak arról, hogy egy kockázatosabb befektetési lehetőség valóban magasabb relatív nyereség lehetőségét hordozza-e magában.

(7)

A jövőbeli nyugdíjjövedelemre vonatkozó előrejelzések fontosak ahhoz, hogy a fogyasztók áttekinthessék a PEPP-et, és lássák, hogy az mennyire felel meg a nyugdíjra vonatkozó személyes célkitűzéseiknek. A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak ezért fel kell tüntetnie az általános PEPP-megtakarítók által a meghatározott felhalmozási időszakok és szabványosított hozzájárulások mellett elérhető, inflációval kiigazított nyugdíjjövedelmet.

(8)

A főbb kockázati és költségmutatókat úgy kell kialakítani, hogy a PEPP-pel kapcsolatos különböző befektetési lehetőségekre koherens és következetes módon legyen alkalmazható. A költségeket kézzelfogható formában, összegszerűen kell közzétenni, és biztosítani kell az összehasonlíthatóságot a PEPP-alaptermék költség- és díjkorlátjával.

(9)

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumhoz mintadokumentumot kell készíteni. A mintadokumentumnak könnyen érthetőnek kell lennie, a fogyasztók PEPP-ben történő megtakarítással kapcsolatos döntései szempontjából hasznos információkra kell összpontosítania, és csökkentenie kell az irracionális viselkedés lehetőségét.

(10)

Az (EU) 2019/1238 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban a PEPP-szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok mindenkor pontosak, helytállóak és egyértelműek legyenek, és ne legyenek megtévesztőek, hogy a leendő PEPP-megtakarító támaszkodni tudjon a dokumentumban szereplő, szabványosított információra, amikor a hosszú távú nyugdíjjellegű megtakarításokról dönt. Ezért le kell fektetni azokat a szabályokat, amelyek biztosítják a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendszeres és megfelelő felülvizsgálatát és, ahol szükséges, időszerű módosítását.

(11)

A hosszú távú nyugdíj-megtakarítással kapcsolatos döntést nem könnyű meghozni, hiszen a jövőbeli nyugdíjszükségletek nem feltétlenül ismertek teljes mértékben, mint ahogy a személyes körülmények és a karrier is változhat. Ezért a leendő PEPP-megtakarítóknak – a szükségleteiket, a tapasztalatukat és a tudásukat figyelembe véve – akkor is elegendő időt kell hagyni a releváns információk értelmezésére és figyelembevételére az adott PEPP-ben történő megtakarítással kapcsolatos döntést megelőzően, ha a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum úgy van kialakítva, hogy a PEPP-ben történő megtakarítással kapcsolatos döntés szempontjából érthető és megbízható módon szolgál hasznos információkkal.

(12)

A PEPP-számlaértesítőt olyan formában kell megjeleníteni, hogy lehetővé tegye a PEPP-megtakarítók számára a saját PEPP-megtakarításaik egyszerű nyomon követését. Habár a PEPP-számlaértesítő a természeténél fogva személyre szabott, összhangban kell lennie a szerződéskötést megelőző tájékoztatással, és lehetővé kell tennie a PEPP-ek folyamatos összehasonlíthatóságát, hogy a PEPP-megtakarítók információn alapuló döntést hozhassanak a befektetési lehetőség módosításáról, a PEPP-szolgáltatók közötti váltásról, vagy a hozzájárulás szintjének kiigazításáról a PEPP-megtakarító nyugdíjjal kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez.

(13)

A PEPP-alaptermék költséghatékonyságához biztosítani kell, hogy a költségkorlát minden költséget és díjat magában foglaljon azokat az eseteket kivéve, ahol az egyenlő feltételek érdekében biztosítani szükséges, hogy a kiegészítő tőkegaranciát nyújtó PEPP-alaptermékek ne szenvedjenek hátrányt azokhoz a PEPP-alaptermékekhez képest, amelyek nem kínálják ezt a termékjellemzőt.

(14)

A PEPP által alkalmazott kockázatcsökkentési technikák nélkülözhetetlenek a jobb nyugdíjjövedelem elérésére képes, megfelelő befektetési stratégiák elősegítéséhez. Ezért egyértelmű és érvényesíthető kritériumok szükségesek, amelyek lehetővé teszik a választott kockázatcsökkentési technika hatékonyságának következetes értékelését. Ezeknek a kritériumoknak a kockázatcsökkentési technikák három fő típusára, vagyis az életciklus-stratégiára, a tartalékok megállapítására és a garanciákra kell vonatkozniuk, és figyelembe kell venniük ezen típusok jellegzetességeit. Az innováción keresztül elért jobb nyugellátás elősegítése érdekében a kritériumoknak ezenkívül érvényeseknek kell lenniük bármely új, innovatív kockázatcsökkentési technikára is.

(15)

A PEPP-ek hosszú távú jellege és nyugdíjjövedelemmel kapcsolatos célkitűzése sztochasztikus modellezést igényel, amely a különböző eredmények különböző feltételek melletti valószínűségének előrejelzésére szolgáló eszköz, és a segítségével a jövőbeli PEPP-ellátások észszerűen előre jelezhetők. Ezért biztosítani kell a sztochasztikus modellezés használatát a PEPP-szolgáltatók által kínált befektetési stratégiák kockázati profiljának és lehetséges teljesítményének értékelésekor, reprodukálva a valós életben a bizonytalan eszközhozamokból és hozzájárulási szintekből adódóan megfigyelhető, PEPP-ellátásokra vonatkozó lehetséges kimenetelek tartományát. Szintén sztochasztikus modellezést kell használni a megfelelő kockázati célszintek meghatározásakor, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban feltüntetett teljesítmény-forgatókönyvek és a PEPP-számlaértesítőben szereplő nyugdíjjövedelem-előrejelzések készítésekor, valamint az összesített kockázati mutató módszertanának eredményes megvalósításakor. Ebből az okból kifolyólag helyénvaló bizonyos referenciaértékek meghatározása a PEPP-szolgáltatók által alkalmazandó sztochasztikus modellekhez. A PEPP-szolgáltatónak továbbra is lehetősége kell hogy legyen szabadon alakítania a sztochasztikus modelleket a kívánt célok eléréséhez, valamint integrálni az általa készített modelleket más, hasonló termékekbe.

(16)

A rendelet rendelkezései szorosan összefüggenek egymással. A rendelkezések az információkat tartalmazó dokumentumokra, a PEPP-alaptermék költségeire és díjaira, valamint a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó követelményekkel foglalkoznak. A jelen rendeletben szereplő rendelkezések közötti érdemi kapcsolatok miatt, valamint a rendelet hatálya alá tartozó különböző szabályozói területek közötti összhang javítása érdekében helyénvaló a szabályok további átfogó és holisztikus szemléletű pontosítása ezeken a területeken. Erre azért van szükség, hogy biztosítva legyen a nagy fokú összhang a kiváló minőségű termékjellemzőkre vonatkozó szabályok és a fogyasztóknak az ezekről a jellemzőkről való eredményes tájékoztatására vonatkozó szabályok között. A PEPP meghatározott termékjellemzőire vonatkozó szabályok szükségesek ahhoz, hogy a PEPP-megtakarítót érintő kockázatok és az általa elérhető nyereség egyensúlyát holisztikus módon lehessen értékelni, miközben az innováción és a digitalizáció segítségével elérhető költséghatékonyságon keresztül biztosítják a jobb nyugdíjjövedelmet. Fontos, hogy a fogyasztókat következetes és összehasonlítható módon tájékoztassák ezekről az innovatív megközelítésekről. A rendelkezések közötti összhang biztosítása érdekében azokat egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(17)

Ez a rendelet az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(18)

Az EIOPA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott biztosítási és viszontbiztosítási érdekképviseleti csoport és foglalkoztatói-nyugdíj érdekképviseleti csoport tanácsát (3) ,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

AZ INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUMOK ELEKTRONIKUS VÁLTOZATA

1. cikk

Az információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése online környezetben

Amennyiben a páneurópai egyéni nyugdíjtermékre (PEPP) vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vagy a PEPP-számlaértesítő tartalmát papírtól eltérő tartós adathordozót használva jelenítik meg, a megjelenítésnek a következő követelményeket kell kielégítenie:

a)

az információt a PEPP-megtakarító által a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vagy a PEPP-számlaértesítő eléréséhez használt eszközhöz igazított formában kell megjeleníteni;

b)

az egységesített megjelenési forma elrendezését, címsorait és sorrendjét, valamint a különböző elemek viszonylagos szembetűnőségét és méretét meg kell őrizni akkor is, ha az elrendezésben szereplő elemek mérete megváltozik;

c)

a betűtípust és a betűméretet úgy kell megválasztani, hogy az információ észrevehető, érthető és jól olvasható legyen;

d)

hangfelvétel vagy videó használata esetén olyan beszédsebességet és hangerőt kell használni, amely mellett az információ észrevehető, érthető és jól hallható a figyelem általános szintjén is;

e)

a megjelenített információnak azonosnak kell lennie a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vagy a PEPP-számlaértesítő nyomtatott változatában szereplő információval.

2. cikk

Az információ rétegekbe rendezése

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban vagy a PEPP-számlaértesítőben szereplő információknak az (EU) 2019/1238 rendelet 28. cikk (3) bekezdésével, 35. cikk (1) bekezdésével, 36. cikk (1) bekezdésével és 37. cikk (1) bekezdésével összhangban történő rétegekbe rendezését úgy kell kialakítani, hogy ne terelje el az ügyfél figyelmét a dokumentum tartalmáról, és ne fedjen el kiemelt információkat. Az információ rétegekbe rendezése esetén lehetővé kell tenni a PEPP-számlaértesítő egyetlen dokumentumként történő kinyomtatását.

II. FEJEZET

A PEPP-RE VONATKOZÓ KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM TARTALMA ÉS MEGJELENÍTÉSE

3. cikk

A „Milyen termékről van szó?” című szakasz

(1)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszában szereplő, a PEPP hosszú távú, nyugdíjjal kapcsolatos célkitűzéseire és ezek elérési módjára vonatkozó információkat tömören, világosan és könnyen értelmezhető módon kell összefoglalni. Ezek között az információk között fel kell tüntetni azokat a fő tényezőket, amelyektől a befektetés hozama és a nyugdíjjövedelem függ, a mögöttes befektetési eszközöket vagy referenciaértékeket, a hozam meghatározásának módját, valamint a hozzájárulási szintek és a nyugdíjig várhatóan hátralévő megtakarítási időszakok számának hatását. Be kell mutatni az alkalmazott kockázatcsökkentési technikák alapelveit, különösen a portfólióhozamok allokálásának módját az egyes PEPP-szerződésekre. Ismertetni kell továbbá a PEPP-szolgáltató típusát és a PEPP-szerződés ebből eredő egyedi jellemzőit.

(2)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszának abban a részében, amely ismerteti azon PEPP-megtakarítók típusát, akik részére a PEPP-et forgalomba kívánják hozni, fel kell tüntetni a PEPP-szolgáltató által célpontként azonosított PEPP-megtakarítókat. Azon PEPP-megtakarítók típusát, akik részére a PEPP-et forgalomba kívánják hozni, a PEPP-megtakarítók befektetésiveszteség-tűrő képessége és az általuk előnyben részesített befektetési időtáv, a PEPP-ekre és általában a befektetési piacokra vonatkozó elméleti tudásuk és múltbeli tapasztalatuk, valamint a leendő PEPP-megtakarítók igényei, jellemzői és célkitűzései alapján kell meghatározni.

(3)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakasza PEPP-nyugellátást bemutató részének a PEPP-szerződés fő jellemzőit kell tartalmaznia általános összegzés formájában. Ennek különösen a következőket kell magában foglalnia:

a)

a kifizetések (EU) 2019/1238 rendelet 58. cikkének (1) bekezdésében említett lehetséges módjait és a rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett, a kifizetések módjának módosítására való jogot;

b)

a szerződésben foglalt PEPP-nyugellátások részletes leírását egy magyarázó nyilatkozattal kiegészítve, amely jelzi, hogy a nyugellátások értéke a „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakaszban szerepel.

(4)   Amennyiben a PEPP-szerződés biometrikus kockázatot fedez, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszában fel kell tüntetni ennek részletes adatait, ideértve a fedezett kockázatok jegyzékét és azokat a körülményeket, amelyek között a biztosítás és az ellátások igénybe vehetők. Az (EU) 2017/653 rendelet VI. mellékletének 54. pontjában leírt biometrikus kockázati díjat az éves hozzájárulás százalékában vagy a biometrikus kockázati díjnak a felhalmozási szakasz végén a befektetési hozamra gyakorolt hatása formájában kell feltüntetni az előre jelzett PEPP-ellátásokhoz használt általános tartási időszak alapján. Ha a díjat egyösszegű átalányként fizetik, a részletek között fel kell tüntetni a befektetett összeget. Ha a díjat rendszeres időközönként fizetik, az információk között szerepelnie kell a rendszeres fizetések számának és az átlagos becsült biometrikus kockázati díjnak az éves hozzájárulás százalékában becsült értékének.

(5)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszának a következő tájékoztatást kell tartalmaznia a hordozhatósági szolgáltatásról:

a)

arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a PEPP-megtakarítók jogosultak az (EU) 2019/1238 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett hordozhatósági szolgáltatást igénybe venni;

b)

információt az azonnal rendelkezésre álló alszámlákról;

c)

hivatkozást az EIOPA (EU) 2019/1238 rendelet 13. cikkében említett központi nyilvános nyilvántartására, amely tartalmazza a nemzeti alszámlák felhalmozási és kifizetési szakaszának tagállamok által meghatározott feltételeire vonatkozó információkat;

d)

az (EU) 2019/1238 rendelet 20. cikkének (5) bekezdésében arra az esetre biztosított választási lehetőséggel kapcsolatos információt, amikor a PEPP-szolgáltató nem képes biztosítani a PEPP-megtakarító új lakóhelye szerinti tagállamának megfelelő új alszámla megnyitását.

(6)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszának tájékoztatást kell nyújtania a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatás lehetőségének biztosításáról, különös tekintettel a szolgáltatóváltás (EU) 2019/1238 rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében biztosított lehetőségére. Ha a PEPP-szolgáltató, az említett cikkel összhangban, ennél gyakrabban ad lehetőséget a PEPP-megtakarítónak a PEPP-szolgáltatók közötti váltásra, ezt a gyakoriságot fel kell tüntetni a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban. A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepelnie kell, hogy a váltás díjmentes-e. Amennyiben nem díjmentes, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közzé kell tenni a kapcsolódó költségeket.

A szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatás lehetőségének biztosítására vonatkozó információnak a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatással kapcsolatos többletinformációhoz való jogra vonatkozó információt is magában kell foglalnia az (EU) 2019/1238 rendelet 56. cikkének (2) bekezdésében említett módon. Ezt az információt az (EU) 2019/1238 rendelet 24. cikkével összhangban elérhetővé kell tenni a PEPP-szolgáltató honlapján, illetve a PEPP-megtakarítók kérésére.

(7)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszának tartalmaznia kell a választott befektetési lehetőség módosításának feltételeire vonatkozó információkat. Különös tekintettel azokra a kínált alternatív befektetési lehetőségekre vonatkozó információkra, amennyiben releváns, amelyekre a PEPP-megtakarító átválthat az (EU) 2019/1238 rendelet 44. cikkével összhangban. Amennyiben a PEPP-szolgáltató a választott befektetési lehetőség minimálisan előírtnál gyakoribb módosítására ad lehetőséget a PEPP-megtakarító számára, a lehetséges módosítások gyakoriságát, valamint azzal együtt a módosítás díjmentességét vagy kapcsolódó költségeit fel kell tüntetni.

(8)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszában a PEPP-szolgáltató befektetéseinek környezeti, társadalmi és irányítási tényezők tekintetében elért teljesítményével kapcsolatos tájékoztatásnak magyarázó leírást és mennyiségi információkat kell tartalmaznia arról, amennyiben rendelkezésre állnak, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők integrációja milyen hatással van a PEPP-szolgáltató befektetéseinek tényleges és várható teljesítményére.

(9)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszának tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy adott esetben fennáll-e gondolkodási időszak vagy felmondási idő a PEPP-megtakarító számára, valamint ezek következményeiről, ideértve a gondolkodási időszak használatához vagy a szerződés felmondásához kapcsolódó díjakat és büntetéseket.

(10)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszának hivatkozás formájában tartalmaznia kell a PEPP befektetési lehetőségeinek múltbeli – a PEPP-megtakarítók számláján jóváírt – teljesítményére vonatkozó információt. A múltbeli teljesítményre vonatkozó információt a PEPP-szolgáltató honlapján elérhetővé kell tenni.

(11)   Amennyiben a tájékoztatást elektronikus formátumban nyújtják, az információkat rétegezve, az első rétegben legalább az alábbi információkat kell szerepeltetni:

a)

az 1., 2. és 3. bekezdésben említett információkat;

b)

arra vonatkozó információt, hogy a PEPP-szerződés fedez-e biometrikus kockázatot;

c)

az alábbiak bármelyikére vonatkozó információt:

i.

a PEPP-alaptermék tőkegaranciát nyújt-e, vagy a kockázatcsökkentési technika formáját ölti-e, összhangban azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a PEPP-megtakarító számára a tőke megtérülését;

ii.

adott esetben bármely alternatív befektetési lehetőség nyújt-e garanciát vagy kockázatcsökkentési technikát, és ha igen, milyen mértékben.

A további rétegekben egyéb információk nyújthatók.

4. cikk

A „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakasz

(1)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakaszában a PEPP kockázat/nyereség profiljára vonatkozó információt, az összesített kockázati mutató magyarázó leírásait is ideértve, tömören, világosan és könnyen értelmezhető módon kell megadni. Az információnak rá kell mutatnia az összesített kockázati mutatónak a különböző kockázati és nyereségprofilok szabványos és összehasonlítható formában történő azonosítására vonatkozó céljára és eredményeire, valamint arra, hogy az összesített kockázati mutatóra referenciapontként kell tekinteni a különböző PEPP-ek kockázat/nyereség profiljainak összehasonlításakor. A PEPP-szolgáltatónak világosan fel kell tüntetnie, hogy a PEPP összesített kockázati mutatója eltér az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá eső termékek összesített kockázati mutatójától, és azzal nem hasonlítható össze.

A tájékoztatásnak ki kell térnie arra, hogy az alacsony kockázat/nyereség profil velejárója, hogy a PEPP-megtakarító nagyobb valószínűséggel részesül mérsékelt nyugdíjjövedelemben, míg a magas kockázat/nyereség profil velejárója, hogy a PEPP-megtakarító nagyobb valószínűséggel részesül az alacsony kockázat/nyereség profilokhoz viszonyítva magasabb vagy alacsonyabb nyugdíjjövedelemben. Az összesített kockázati mutató korlátait magyarázó leírás formájában kell feltüntetni, ideértve adott esetben a kockázat/nyereség profil függését a befektetések tényleges alakulásától, a megtakarítási időszaktól és az alkalmazott kockázatcsökkentési technika eredményességétől.

(2)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakaszában az (EU) 2019/1238 rendelet 28. cikke (3) bekezdése d) pontjának ii. alpontja szerint előírt, a befektetett tőkén elszenvedhető maximális veszteségre vonatkozó információt ki kell egészíteni a szabványos, sztochasztikus módszerrel megállapított, stresszforgatókönyv alatti kifizetéskori felhalmozott tőkének az eloszlás öt százalékos percentilisével megegyező értékével.

(3)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen kockázatai vannak a terméknek, és mit kaphatok cserébe?” című szakaszában a teljesítménnyel kapcsolatos szabványosított – kedvező, legjobb becsült és kedvezőtlen – forgatókönyvekkel kapcsolatos információkat az előre jelzett PEPP-nyugellátásokra vonatkozóan kell bemutatni a következő elemek alapján:

a)

az előrejelzéseknek négy általános PEPP-megtakarítót kell tartalmazniuk 40, 30, 20 és 10 éves hátralévő idővel a felhalmozási szakasz végéig, és az előrejelzéseket szabványos hozzájárulási szint alapján kell meghatározni;

b)

a kedvező forgatókönyvnek az eloszlás 85 %-os percentilisével, a legjobb becsült forgatókönyvnek a mediánnal, míg a kedvezőtlen forgatókönyvnek az eloszlás 15 %-os percentilisével kell megegyeznie;

c)

az előre jelzett felhalmozott tőke felhalmozási időszak végén rendelkezésre álló összegét és az előre jelzett havi nyugellátások összegét ki kell igazítani az infláció hatásával;

d)

a tájékoztatásnak a névleges összegeket is magában foglaló magyarázó leírást kell tartalmaznia a jelenértékre átszámított összeggel kapcsolatban a vásárlóerő időbeli változása miatt.

(4)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen termékről van szó?” című szakaszában adott esetben a PEPP-megtakarítók által elérhető hozamok feltételeire, illetve a kifizetés szerződésbe foglalt korlátaira vonatkozó információknak hivatkozniuk kell az alkalmazott kockázatcsökkentési technikák kialakítására és allokációs mechanizmusaira.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett információkhoz kapcsolódó bemenő adatoknak, feltételezéseknek és módszereknek összhangban kell lenniük a III. melléklettel.

(6)   Amennyiben a tájékoztatást elektronikus formátumban, az információkat rétegezve nyújtják, az első rétegben legalább az összesített kockázati mutatót és négy általános PEPP-megtakarító előre jelzett PEPP-nyugellátását szerepeltetni kell, de az előre jelzett névleges ellátások további rétegekben is szerepeltethetők. A további rétegekben egyéb információk nyújthatók.

5. cikk

A „Milyen költségek merülnek fel?” című szakasz

(1)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszában szereplő információkat tömören, világosan és könnyen értelmezhető módon kell megadni. A „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszban feltüntetett költségeknek és díjaknak azokra a ténylegesen felmerülő költségekre kell utalniuk, amelyek közvetlenül a szolgáltató szintjén vagy egy kiszervezett tevékenység vagy befektetési alap szintjén merülnek fel, ideértve minden kapcsolódó általános költséget. A leendő PEPP-megtakarítónak a PEPP-ben történő megtakarítás megkezdése előtt felszámolt költségeket és díjakat adott esetben külön, „kezdeti költségek” néven kell feltüntetni. Mind az egyszeri, mind az ismétlődő költségeket és díjakat „teljes éves költség” formájában kell bemutatni összegszerűen és az (EU) 2019/1238 rendelet 2. cikkének 24. bekezdésében meghatározott felhalmozott tőke százalékában. A költségek összesített hatását összegszerűen, a PEPP-megtakarító szabványosított havi hozzájárulása alapján kell bemutatni a jelen rendelet III. mellékletének III. részében meghatározottak szerint.

(2)   A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszának a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

a PEPP-szolgáltatónak a PEPP-számlákkal kapcsolatos ügyintézést, a hozzájárulások gyűjtését, a tagok tájékoztatását és a kifizetések teljesítését illetően felmerülő tevékenységeiből adódó adminisztrációs költségekre vonatkozó információt;

b)

a következő befektetési költségekkel kapcsolatos információt:

i.

az eszközök letéti őrzésének költségei, ideértve a letétkezelőnek az eszközök őrzéséért és az osztalékok és kamatjövedelem beszedéséért fizetett díjakat;

ii.

a portfólióügyletekhez kapcsolódó költségek, ideértve a PEPP-szolgáltató által harmadik feleknek olyan költségek fedezésére teljesített kifizetések, amelyek a PEPP-számla portfóliójában lévő eszközök megszerzésével vagy elidegenítésével kapcsolatban merülnek fel;

iii.

a befektetések kezelésével kapcsolatos egyéb költségek;

c)

a PEPP termék forgalomba hozatalával és értékesítésével kapcsolatban felmerült forgalmazási költségekre vonatkozó információt, ideértve a tanácsadással kapcsolatos költségeket és díjakat is;

d)

a garanciák PEPP-megtakarítónak felszámolt költségeire vonatkozó információt azon pénzügyi garanciát illetően, amely garantálja legalább a felhalmozott tőke visszafizetését kifizetéskor, valamint a PEPP-szerződésben biztosított minden egyéb pénzügyi garanciát illetően.

(3)   Ha a PEPP-szolgáltató még azelőtt díjat számol fel a PEPP-szerződés kezdeti időszaka alatt nyújtott kezdeti tanácsadás során felmerült költségei után, hogy a PEPP-megtakarítónak joga lenne PEPP-szolgáltatót váltani az (EU) 2019/1238 rendelet 52. cikkének (3) bekezdése szerint, a PEPP-szolgáltatónak tájékoztatnia kell a leendő PEPP-megtakarítókat ezeknek a díjaknak a teljes összegéről, arról az időszakról, amely alatt ezek a díjak fizetendők, valamint a díjfizetés gyakoriságáról.

(4)   Amennyiben a tájékoztatást elektronikus formátumban nyújtják, az információkat rétegezve, az első rétegben legalább az alábbi információkat kell szerepeltetni:

a)

a teljes éves költségre vonatkozó információt összegszerűen és az év végén felhalmozott tőke százalékában, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint;

b)

amennyiben vannak kezdeti költségek, az azokra vonatkozó információkat.

A további rétegekben egyéb információk nyújthatók.

6. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum szabványos szerkezete

A PEPP-szolgáltatóknak a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az I. melléklettel összhangban kell megjeleníteniük. Amennyiben a tájékoztatást elektronikus formátumban nyújtják, a mellékletben szereplő mintadokumentum segítségével történő megjelenítés kizárólag az információk rétegekbe rendezésének biztosítása érdekében módosítható.

III. FEJEZET

A PEPP-RE VONATKOZÓ KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA

7. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum felülvizsgálata

(1)   A PEPP-szolgáltatóknak minden alkalommal, amikor olyan változás következik be, amely jelentős hatással van vagy lehet a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információkra, de a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum első kiadásának napját követően legalább 12 havonta, felül kell vizsgálniuk a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információkat az (EU) 2019/1238 rendelet 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(2)   Az 1. bekezdésben említett felülvizsgálat elvégzésekor a PEPP-szolgáltatóknak ellenőrizniük kell, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információk pontosak, helytállóak és egyértelműek legyenek, és ne legyenek megtévesztőek. Különösen a következő feltételeknek való megfelelést kell ellenőrizniük:

a)

a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információk megfelelnek-e az (EU) 2019/1238 rendelet 26., 27. és 28. cikkében szereplő általános formai és tartalmi követelményeknek, valamint a jelen rendelet 6. cikkében lefektetett egyedi formai és tartalmi követelményeknek;

b)

változtak-e a PEPP kockázatai és nyereségei, amennyiben egy ilyen változás azzal a hatással jár, hogy a PEPP-et az összesített kockázati mutató másik osztályába kell áthelyezni a felülvizsgálat tárgyát képező, PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban megadotthoz képest.

(3)   Az (1) bekezdés céljából a PEPP-szolgáltatóknak megfelelő eljárásokat kell kialakítaniuk és fenntartaniuk a PEPP futamidejének egészére, hogy a PEPP-megtakarítók indokolatlan késedelem nélkül azonosítani tudjanak minden olyan körülményt, amely olyan változást idézhet elő, amely érinti vagy valószínűleg érinteni fogja a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információk pontosságát, helytállóságát vagy egyértelműségét.

8. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosítása

(1)   A PEPP-szolgáltatóknak haladéktalanul módosítaniuk kell a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, amennyiben a 7. cikk szerinti felülvizsgálat megállapítja, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosítás szükséges. A PEPP-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum változások által érintett összes szakaszát módosítsák.

(2)   A PEPP-szolgáltatónak közzé kell tennie a módosított, PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a honlapján, és haladéktalanul értesítenie kell a PEPP-megtakarítókat a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban.

9. cikk

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátása

(1)   A PEPP-pel kapcsolatban tanácsot adó vagy a PEPP-et értékesítő személynek a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot elegendően korán rendelkezésre kell bocsátania ahhoz, hogy a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarítónak elég ideje legyen átnézni a dokumentumot, mielőtt az adott PEPP-re vonatkozó szerződésben vagy ajánlatban kötelezné el magát, függetlenül attól, hogy a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarítónak a rendelkezésére áll-e gondolkodási időszak.

(2)   Az (1) bekezdés céljából a PEPP-pel kapcsolatban tanácsot adó vagy a PEPP-et értékesítő személynek az alábbi szempontokat figyelembe véve fel kell mérnie, hogy a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarítóknak mennyi időre van szükségük a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum átnézésére:

a)

a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarító PEPP-re, hasonló jellegű PEPP-ekre vagy a PEPP-ből eredő kockázatokhoz hasonló kockázatokra vonatkozó tudása és tapasztalata;

b)

a PEPP összetettsége, hosszú távú természete és korlátozott visszaválthatósága;

c)

amennyiben a tanácsadás vagy értékesítés a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarító kezdeményezésére történik, a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarító által az ajánlott szerződés vagy ajánlat megkötésére vonatkozó, kifejezett sürgető kérése.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot online bocsátják rendelkezésre, a következő feltételeket kell kielégítenie:

a)

a honlap vagy mobilalkalmazás olyan területén kell elhelyezni, ahol könnyen megtalálható és hozzáférhető;

b)

a vásárlási folyamat olyan szakaszában kell rendelkezésre bocsátani, amelyben a leendő vagy aktuális PEPP-megtakarítónak elegendő idő áll a rendelkezésére átnézni a dokumentumot, mielőtt az adott PEPP-re vonatkozó szerződésben vagy ajánlatban kötelezné el magát.

IV. FEJEZET

A PEPP-SZÁMLAÉRTESÍTŐ MEGJELENÍTÉSE ÉS SZERKEZETE

10. cikk

A PEPP-számlaértesítő megjelenítése

(1)   A PEPP-számlaértesítőben szereplő információkat tömören, világosan és könnyen értelmezhető módon kell megadni. Az információkat a következő sorrendben kell megjeleníteni minden egyes létező alszámla vonatkozásában:

a)

az (EU) 2019/1238 rendelet 35. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett információk;

b)

„A termék elnevezése” című szakaszban az (EU) 2019/1238 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett információk;

c)

a „Mennyit takarítottam meg a PEPP-ben?” című szakaszban a következő információk:

i.

az (EU) 2019/1238 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említett információk;

ii.

a PEPP-számla teljes összegére vonatkozó információ a befizetett hozzájárulások és a költségek és díjak levonása után fennmaradó, felhalmozott befektetési nyereség szerint lebontva a PEPP-megtakarító PEPP-ben történő megtakarításának megkezdése óta eltelt időszakra;

iii.

a biometrikus kockázati díjakra vonatkozó információk;

d)

a „Mit kapok, amikor nyugdíjba megyek?” című szakaszban a következő információk:

i.

az (EU) 2019/1238 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének d) pontjában és 37. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a jelen rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett információk, amennyiben a tényleges hozzájárulásokat, a várható hozzájárulási szinteket és az egyedi feltételeket alkalmazzák;

ii.

adott esetben a nemzeti szabályokon alapuló további nyugdíjprognózisokkal kapcsolatos információ, az (EU) 2019/1238 rendelet 37. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

e)

az előre jelzett felhalmozott tőke felhalmozási időszak végén rendelkezésre álló összegére és az előre jelzett havi nyugellátások összegére vonatkozó információ;

f)

a „Hogyan változott a PEPP-em értéke az elmúlt 12 hónapban?” című szakaszban az (EU) 2019/1238 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének e), f) és h) pontjában említett információk a PEPP-számla megelőző 12 havi alakulásával kapcsolatban, összehasonlítva a kezdő egyenleget a végső egyenleggel, bemutatva a befizetett hozzájárulásokat, a PEPP-számlán jóváírt befektetési hozamokat és a jelen rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett költségeket és díjakat;

g)

„Az Ön PEPP termékének teljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezők” című szakaszban, amennyiben lényeges, az (EU) 2019/1238 36. cikke (1) bekezdésének g), j) és l) pontjában és a jelen rendelet 3. cikkének (10) bekezdésében említett információk;

h)

a „Fontos információ” című szakaszban a következő információk:

i.

az (EU) 2019/1238 rendelet 35. cikkének (5) és (6) bekezdésében említett, a PEPP feltételeinek lényeges változására vonatkozó információk;

ii.

arra vonatkozó jelzés, hogy hol és hogyan lehet hozzájutni az (EU) 2019/1238 rendelet 37. cikke (1) bekezdésének a), b), c) és e) pontjában említett kiegészítő információkhoz;

iii.

adott esetben hivatkozás a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket figyelembe vevő befektetési politikákra vonatkozó írásbeli nyilatkozatra az (EU) 2019/1238 rendelet 37. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerint.

Az első albekezdés c) pontjának iii. alpontjában említett információkat külön kell bemutatni, a 3. cikk (4) bekezdésével összhangban.

Az első albekezdés e) pontjában említett információkat az infláció hatásával kiigazítva kell bemutatni. Az információt a jelenértékre átszámított összeggel kapcsolatos magyarázó leírással kell kiegészíteni a vásárlóerő időbeli változása miatt.

Az első albekezdés f) pontjának alkalmazásában a költségeknek az (EU) 2019/1238 rendelet 36. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti, felhalmozott tőkére gyakorolt, kifizetéskori összesített hatását a „vagyon csökkenése” formájában kell bemutatni a jelen rendelet III. mellékletének III. részében meghatározottak szerint.

Az első albekezdés g) pontjában említett információnak a PEPP-megtakarító által választott befektetési lehetőség – PEPP-megtakarítók számláján jóváírt – múltbeli teljesítményére kell utalnia, és az elmúlt tíz év vonatkozásában kell megadni, ha lehetséges. Ha az elmúlt tíz évre vonatkozó információk megadása nem lehetséges, az információt legalább annyi időre kell megadni, amennyi ideje a PEPP-megtakarító megtakarít a PEPP-ben. Ezt az információt az előző év, az elmúlt három év, az elmúlt öt év és az elmúlt tíz év befektetési költségek levonása után elért átlagos befektetési hozamaként kell bemutatni a felhalmozott tőke százalékában.

(2)   Az 1. bekezdésben említett információkhoz kapcsolódó feltételezéseknek összhangban kell lenniük a III. melléklettel.

(3)   Amennyiben a tájékoztatást elektronikus formátumban nyújtják, az információkat rétegezve, az első rétegben legalább az 1. bekezdés (a), (b), (d) és (e) pontjában említett információkat kell szerepeltetni. A további rétegekben egyéb információk nyújthatók.

11. cikk

A PEPP-számlaértesítő szabványos szerkezete

A PEPP-szolgáltatóknak a PEPP-számlaértesítőt a II. melléklettel összhangban kell megjeleníteniük. Amennyiben a tájékoztatást elektronikus formátumban nyújtják, a mellékletben szereplő mintadokumentum kizárólag az információk rétegekbe rendezésének biztosítása érdekében módosítható.

V. FEJEZET

A PEPP-ALAPTERMÉK KÖLTSÉGEI ÉS DÍJAI

12. cikk

A PEPP-alaptermék költségeinek és díjainak típusai

(1)   Az (EU) 2019/1238 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében említett, a PEPP-alaptermékben megtakarítónak a vonatkozó év végén rendelkezésre álló felhalmozott tőkéjéhez viszonyított költségeknek és díjaknak magukban kell foglalniuk minden ténylegesen, közvetlenül a szolgáltató szintjén vagy egy kiszervezett tevékenység szintjén felmerült költséget és díjat, ideértve a PEPP-alaptermékben történő megtakarításhoz és a PEPP-alaptermék forgalmazásához kapcsolódó általános költségeket és díjakat is. Ezeknek a költségeknek és díjaknak a következő költségeket kifejezetten tartalmazniuk kell:

a)

adminisztrációs költségek;

b)

befektetési költségek;

c)

forgalmazási költségek.

(2)   Az (EU) 2019/1238 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében említett költségek nem tartalmazhatják a PEPP-alaptermék további elemeihez vagy jellemzőihez kapcsolódó, az (EU) 2019/1238 rendelet 45. cikkében kötelezőként nem említett költségeket és díjakat, valamint a szolgáltatóváltásra irányuló szolgáltatáshoz kapcsolódó, az (EU) 2019/1238 rendelet 54. cikkében meghatározott költségeket és díjakat.

13. cikk

A PEPP-alaptermékre vonatkozó garanciák költségei és díjai

(1)   Amennyiben a PEPP-alaptermék a tőkére vonatkozó, a kifizetési szakasz kezdetén és a kifizetési szakasz alatt esedékes garanciát biztosít az (EU) 2019/1238 rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint, az (EU) 2019/1238 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében említett költségek nem tartalmazhatják a tőkegaranciához közvetlenül kapcsolódó költségeket.

(2)   A PEPP-szolgáltatónak a tőkegarancia után felszámított költségeket világosan és különállóan közzé kell tennie a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszában és a PEPP-számlaértesítő „Hogyan változott a PEPP-em értéke az elmúlt 12 hónapban?” című szakaszában.

(3)   A PEPP-szolgáltatónak adott esetben az illetékes nemzeti hatóság vagy az EIOPA kérésére tudnia kell bizonyítani, hogy a vonatkozó költségek közvetlenül kapcsolódnak a tőkegaranciához.

VI. FEJEZET

KOCKÁZATCSÖKKENTÉSI TECHNIKÁK

14. cikk

A kockázatcsökkentési technikák célkitűzése

(1)   Amikor a PEPP-szolgáltatók a PEPP befektetési stratégiájához a kockázatcsökkentési technikákat használják, a PEPP-megtakarító vagy a PEPP-megtakarítók egy csoportjának nyugdíjjal kapcsolatosan meghatározott célkitűzésével összhangban lévő célkitűzést kell felállítaniuk az (EU) 2019/1238 rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban.

(2)   A PEPP-szolgáltatónak úgy kell kialakítania a kockázatcsökkentési technikát, hogy elérje a PEPP-ből stabil és megfelelő egyéni jövőbeli nyugdíjjövedelem felhalmozásának biztosítására irányuló célkitűzést, figyelembe véve a PEPP-megtakarító vagy a PEPP-megtakarítók egy csoportjának egyéni felhalmozási szakaszából várhatóan hátralévő időtartamot és a PEPP-megtakarító által választott kifizetési lehetőséget. Ennek a célkitűzésnek a megvalósításához a következőképpen kell kialakítani a kockázatcsökkentési technikát:

a)

gondoskodni kell arról, hogy a hozzájárulások előre jelzett összegének és a felhalmozási szakasz végén rendelkezésre álló felhalmozott tőke előre jelzett összegének különbségeként meghatározott várható veszteség ne legyen nagyobb 20 %-nál az eloszlás öt százalékos percentilisével megegyező stresszforgatókönyv mellett;

b)

célként kell kitűzni az éves inflációs ráta legalább 80 %-os valószínűséggel történő túlteljesítését egy 40 éves felhalmozási szakasz alatt;

c)

figyelembe kell venni a sztochasztikus modellezés eredményeit.

(3)   Ami a PEPP-alapterméket illeti, ha a PEPP-szolgáltató nem kínál a 13. cikkben említett tőkegaranciát, akkor olyan befektetési stratégiát kell alkalmaznia, amely a sztochasztikus modellezés eredményeit figyelembe véve legalább 92,5 %-os valószínűséggel biztosítja a tőke megtérülését a kifizetési szakasz kezdetén és a kifizetési szakasz alatt. Ha azonban a felhalmozási szakaszból hátralévő idő legfeljebb 10 év a PEPP-alaptermék megkötésekor, legalább 80 %-os valószínűség használható a befektetési stratégia alkalmazásakor.

(4)   A PEPP-megtakarítók egy csoportjára vonatkozó kockázatcsökkentési technika kialakításakor a PEPP-szolgáltatónak úgy kell kialakítania a kockázatcsökkentési technikát, hogy biztosítsa minden egyes PEPP-megtakarító tisztességes és egyenlő védelmét a csoporton belül, és visszatartsa az egyes PEPP-megtakarítók opportunista magatartását a csoporton belül.

(5)   A PEPP-szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a PEPP-szolgáltató nevében eljáró és a kockázatcsökkentési technikákat végrehajtó személyek teljesítményarányos díjazása segítse a kockázatcsökkentési technikák célkitűzésének elérését.

(6)   A PEPP-szolgáltatóknak a termékfelügyeleti és irányítási kereten belül ezt a célt szolgáló folyamaton és rendelkezéseken keresztül kell védeniük a kockázatcsökkentési technika megfelelőségét, hatékonyságát és eredményességét, az (EU) 2019/1238 rendelet 25. cikkének előírásai szerint. A keretet felügyeleti felülvizsgálatnak kell alávetni, és a kerettel kapcsolatban felügyeleti jelentések készítendők.

(7)   Ha a PEPP-megtakarító az (EU) 2019/1238 rendelet 44. cikkével összhangban másik befektetési lehetőséget választ vagy a rendelet 20. cikkének (5) bekezdésével vagy 52. cikkével összhangban PEPP-szolgáltatót vált, a PEPP-szolgáltatónak tisztességes módon jóvá kell írnia a kilépő PEPP-megtakarító számláján az allokált tartalékokat és a befektetési hozamokat. A PEPP-szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy ez a jóváírás tisztességes legyen mind a kilépő PEPP-megtakarítóra, mint a maradó PEPP-megtakarítókra nézve.

(8)   Amennyiben a PEPP-megtakarító felhalmozási szakaszából hátralévő idő várható végét megelőző három éven belül negatív gazdasági fejlemények következnek be, a PEPP-szolgáltatónak a felhalmozási szakasz eredetileg várható végét követően a megfelelő idővel, de legfeljebb három évvel meg kell hosszabbítania az életciklus utolsó szakaszát vagy az alkalmazott kockázatcsökkentési technikát. Ez a meghosszabbítás csak a PEPP-megtakarító kifejezett hozzájárulásával és az (EU) 2019/1238 rendelet 47. cikkében említett feltételekkel összhangban történhet.

15. cikk

Életciklus-stratégia

(1)   Ha a PEPP-szolgáltató olyan kockázatcsökkentési technikát alkalmaz, amely a befektetések pénzügyi kockázatainak a fennmaradó időtartamnak megfelelő csökkentése érdekében kiigazítja a befektetési keretet, meg kell határoznia a részesedési viszonyt és hitelviszonyt megtestesítő eszközökkel szembeni átlagos kitettségeket, és biztosítania kell, hogy az életciklus-stratégia szakaszaihoz tartozó összes lehetséges részportfólió megfeleljen az (EU) 2019/1238 rendelet 41. cikkének.

(2)   A PEPP-szolgáltatónak az életciklus-stratégia kialakítása során gondoskodnia kell arról, hogy a felhalmozási szakasz várható végétől legtávolabb eső PEPP-megtakarítók, a szerződésben meghatározott mértékben, olyan hosszú távú befektetésekbe fektessenek, amelyek a magasabb kockázati és nyereségjellemzőik miatt – ideértve az illikviditást és a részesedési viszonyt megtestesítő eszközök jellemzőit – magasabb befektetési hozamokat eredményezhetnek. A felhalmozási szakasz várható végéhez legközelebb eső PEPP-megtakarítók esetében a PEPP-szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a befektetések főleg likvid, jó minőségű és fix hozamú eszközökből álljanak.

16. cikk

Tartalékok megállapítása

(1)   A PEPP-megtakarítók hozzájárulásaiból vagy befektetési hozamaiból tartalékokat képező kockázatcsökkentési technika alkalmazása esetén a PEPP-szolgáltatóknak a PEPP-szerződésben átlátható és érthető formában meg kell határozniuk azokat a szabályokat, amelyek alapján a felhalmozott tőkét és a befektetési hozamokat jóváírják az egyéni PEPP-megtakarító számláján, a tartalék javára vagy terhére, valamint, adott esetben, a PEPP-megtakarítók megfelelő csoportjának javára.

(2)   A PEPP-szolgáltatónak a hozzájárulásokat és az elkülönített eszközök befektetési hozamát átlátható és érthető formában kell jóváírnia a tartalékok javára azzal a céllal, hogy megfelelő tartalékokat képezzen azokban az időszakokban, amikor pozitív befektetési hozamokat ér el. Ugyanígy a PEPP-szolgáltatónak tisztességes és átlátható módon kell jóváírnia a tartalékok terhére elszámolt összegeket az egyéni PEPP-megtakarító számláján vagy a PEPP-megtakarítók megfelelő csoportjának javára azokban az időszakokban, amikor negatív befektetési hozamokat ér el.

(3)   A PEPP-szolgáltatónak egyértelműen meg kell jelölnie és el kell különítenie a PEPP-megtakarító javára befektetett eszközöket. A PEPP-szolgáltató nem kereskedhet a saját számláján a PEPP-megtakarítók részére elkülönített eszközökkel.

(4)   Új PEPP létrehozása esetén az első tíz évben a PEPP-szolgáltató a PEPP-megtakarítók eszközeivel szembeni kölcsön nyújtásával vagy tőkebefektetés révén hozzájárulhat a tartalékok képzéséhez. Ebben az esetben a PEPP-szolgáltatónak a PEPP-szerződésben átlátható és érthető formában meg kell határoznia és be kell mutatnia a hozzájárulásának és a profitrészesedésének feltételeit, valamint a legfeljebb tíz évre kiterjedő, fokozatos tőkekivonásának rendjét.

17. cikk

Minimális hozamra vonatkozó garanciák

(1)   Ha a PEPP-szolgáltató a minimális hozamra vonatkozó garanciákat vállal, egyértelműen be kell mutatnia a garancia jellemzőit, ideértve annak korlátait és küszöbértékeit is, és fel kell tüntetnie, hogy a garancia az inflációval kiigazított hozamokra vagy a névleges hozamokra érvényes.

(2)   A PEPP-szolgáltatónak a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban, majd a PEPP-számlaértesítőben világosan közzé kell tennie, hogy a garancia szintjét kiigazítja-e az éves inflációs rátával.

18. cikk

A PEPP kockázatainak és nyereségeinek holisztikus értékelése

A 3., 4., 5., 10. és 14. cikk alkalmazásában a PEPP-szolgáltatóknak a III. mellékletben lefektetett módszereket kell alkalmazniuk.

19. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 198., 2019.7.25., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/653 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. március 8.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok megjelenítése, tartalma, felülvizsgálata és módosítása, valamint az ilyen dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség teljesítése tekintetében meghatározott szabályozástechnikai standardok megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L 100., 2017.4.12., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1094/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 48. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).


I. MELLÉKLET

MINTADOKUMENTUM A PEPP-RE VONATKOZÓ KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUMHOZ

I. rész Útmutató a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumhoz tartozó mintadokumentum kitöltéséhez

1.

A PEPP-szolgáltatóknak meg kell felelniük a jelen melléklet II. részében szereplő, a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumhoz tartozó mintadokumentumban meghatározott szakaszsorrendnek, címeknek, megjelenítési eszközöknek és ikonoknak, mindazonáltal a mintadokumentum nem rögzít paramétereket az egyes szakaszok hosszára és az oldaltörések elhelyezkedésére vonatkozóan, és kinyomtatva összességében legfeljebb öt A4 méretű oldalt tehet ki.

2.

A szembetűnő „Páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP) – Kiemelt információkat tartalmazó dokumentum” cím alatt a következő nyilatkozatnak kell szerepelnie: „Ez a dokumentum tájékoztatja Önt az erre a páneurópai egyéni nyugdíjtermékre (PEPP) vonatkozó kiemelt információkról. Ez a dokumentum nem marketinganyag. Az információközlést jogszabály írja elő azzal a céllal, hogy az Ön segítségére legyen e termék jellegének, kockázatainak, költségeinek és a termékkel elérhető lehetséges nyereségnek és veszteségnek a megértésében, valamint e PEPP termék más PEPP termékekkel való összehasonlításában.”

3.

A PEPP-szolgáltatók a mintadokumentumban egy QR-kódot helyezhetnek el a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elektronikus változatára mutató hivatkozásként.

4.

A mintadokumentum tetején, „A PEPP áttekintése” című szakasz alatt a PEPP-szolgáltatóknak a következő információkat kell szerepeltetniük:

a)

a felhalmozott tőke előrevetített értékét 100 EUR havi hozzájárulás 40 évig történő fizetése esetén a kedvezőtlen és a kedvező forgatókönyv teljesülése esetén;

b)

a teljes éves költséget a felhalmozott tőke százalékában kifejezve, 100 EUR havi hozzájárulásokat feltételezve;

c)

az összesített kockázati mutató besorolását; valamint

d)

az arra vonatkozó állítást, hogy a termék nyújt-e garanciát.

5.

A PEPP-szolgáltatónak szerepeltetnie kell a következő nyilatkozatot: „Az e dokumentumban ismertetett nyugdíjtermék hosszú távú termék, amelynek visszaválthatósága korlátozott, és amely nem szüntethető meg bármikor.”

6.

A következő szakaszban a PEPP-szolgáltató elhelyezheti a vállalati márkajelzését vagy logóját, emellett a következő információkat kell feltüntetnie:

a)

a PEPP-szolgáltató megnevezése és elérhetőségei;

b)

a PEPP-szolgáltatót felügyelő illetékes hatóságok;

c)

a PEPP neve és a PEPP nyilvántartási száma a központi nyilvános nyilvántartásban;

d)

a „terméktípus” alatt azt az információt, hogy PEPP-alaptermékről van-e szó; ha nem, akkor arra vonatkozó információt, hogy a PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum egy meghatározott alternatív befektetési lehetőséget mutat-e be, vagy alternatív befektetési lehetőségek választékáról nyújt-e általános jellegű információt; valamint

e)

a dokumentum kelte.

7.

A „Hogyan fektetik be a pénzemet?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a 3. cikk (1) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie. A PEPP-szolgáltatók a dokumentum jobb oldali hasábját vagy fő felületét használhatják a jelen rendelet 3. cikkének (10) bekezdésében említett információk közléséhez.

8.

A „Kinek szól ez a termék?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie.

9.

Az „A megtakarításaim garantáltak?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a következőket kell jeleznie:

a)

a PEPP-alaptermék tőkegaranciát nyújt-e, vagy a kockázatcsökkentési technika formáját ölti-e, összhangban azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a PEPP-megtakarító számára a tőke megtérülését; vagy

b)

adott esetben bármely alternatív befektetési lehetőség nyújt-e garanciát vagy kockázatcsökkentési technikát, és ha igen, milyen mértékben.

10.

A „Mi történik, amikor nyugdíjba megyek?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie.

11.

A „Mi történik a PEPP-megtakarításaimmal, ha meghalok/fogyatékossá válok/tovább élek, mint a PEPP-szerződésemben feltételezett életkor?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie.

12.

A „Mi történik, ha másik országba költözöm?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie. A PEPP-szolgáltatók a dokumentum jobb oldali hasábját vagy fő felületét használhatják annak jelzésére, hogy hol szerezhető további információ.

13.

A „Lejárat előtt is hozzáférhetek a pénzhez?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen következményekkel jár a PEPP-megtakarítóra nézve:

a)

a PEPP-hez történő korai hozzáférés, ideértve az összes alkalmazandó díjat, szankciót, valamint a tőkevédelem és az egyéb előnyök és ösztönzők lehetséges elvesztését; valamint

b)

ha a PEPP-megtakarító nem fizeti a hozzájárulásokat, ideértve az összes alkalmazandó díjat, szankciót, valamint a tőkevédelem és az egyéb előnyök és ösztönzők lehetséges elvesztését.

14.

A „Válthatok szolgáltatót?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie. A PEPP-szolgáltatók a dokumentum jobb oldali hasábját vagy fő felületét használhatják annak jelzésére, hogy hol szerezhető további információ.

15.

A „Módosíthatom a választott befektetési lehetőséget?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (7) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie.

16.

Az „A pénzem fenntartható módon lesz befektetve?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (8) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie. A PEPP-szolgáltatók a dokumentum jobb oldali hasábját vagy fő felületét használhatják annak jelzésére, hogy hol szerezhető további információ.

17.

Az „A termékre [tagállam] jogszabályai az irányadók?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a PEPP-szerződésre alkalmazandó joggal kapcsolatos információkat kell feltüntetnie, amennyiben a felek nem választhatják meg szabadon az alkalmazandó jogot, vagy amennyiben a felek azt szabadon választhatják meg, azzal a joggal kapcsolatos információkat kell feltüntetnie, amelynek választását a PEPP-szolgáltató javasolja.

18.

A „Felmondhatom a terméket vagy meggondolhatom magam?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 3. cikkének (9) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie.

19.

A „Mi a termék kockázati profilja?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie. A PEPP-szolgáltatók a dokumentum jobb oldali hasábját vagy fő felületét használhatják annak jelzésére, hogy hol szerezhető további információ, különös tekintettel az összesített kockázati mutatóhoz alkalmazott módszerről.

20.

A „Fennáll a teljes befektetett tőke elvesztésének lehetősége?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie.

21.

A „Mire számíthatok nyugdíjba vonuláskor?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a jelen rendelet 4. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett információkat a 4. cikk (3) bekezdésének a)–c) pontja szerint kell feltüntetnie:

a)

a kedvezőtlen forgatókönyvet a „ha a befektetései rosszul teljesítenek” kategória alatt;

b)

a legjobb becslésnek megfelelő forgatókönyvet a „ha a befektetései átlagosan teljesítenek” kategória alatt;

c)

a kedvező forgatókönyvet a „ha a befektetései nagyon jól teljesítenek” kategória alatt;

d)

a 40 éves felhalmozási időszak alapján előrevetített összeget a „jelenlegi életkora 25 év”, a 30 éves felhalmozási időszakét a „jelenlegi életkora 35 év”, a 20 éves felhalmozási időszakét a „jelenlegi életkora 45 év”, illetve a 10 éves felhalmozási időszakét a „jelenlegi életkora 55 év” alatt.

22.

A „Mire számíthatok nyugdíjba vonuláskor?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállam adójogszabályai hatással lehetnek a tényleges kifizetésre.

23.

A „Mi történik, ha a(z) [PEPP-szolgáltató neve] nem tud fizetni?” című szakaszban a PEPP-szolgáltatónak rövid tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ebből eredő veszteséget fedezi-e valamilyen befektetővédelmi vagy garanciarendszer, és ha igen, akkor melyik ez a rendszer, mi a garanciavállaló neve, és mely kockázatok tekintetében nyújt garanciát a rendszer, és mely kockázatok tekintetében nem.

24.

Az „Egyszeri költségek” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak be kell mutatnia a termék igénybevételének költségeit, valamint a szerződés öt éven belüli felmondása esetén fizetendő egyszeri díjakat.

25.

Az „Éves költségek” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak az 5. cikk (1) és (3) bekezdésében említett információkat kell feltüntetnie. A PEPP-szolgáltatók a dokumentum jobb oldali hasábját vagy fő felületét használhatják a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó által felszámolt további költségek bemutatására, és itt kell tájékoztatást adniuk minden olyan forgalmazási költségről, amelyet a korábbi címek alatt részletezett költségek még nem tartalmaznak, hogy a PEPP-megtakarító átláthassa ezen összesített költségeknek a befektetés hozamára gyakorolt összesített hatását.

26.

A „Milyen egyedi követelmények vonatkoznak a(z) [lakóhelyem szerinti tagállambeli] alszámlára?” című szakaszban és „A befizetési időszakra vonatkozó követelmények” című alszakaszban a PEPP-szolgáltatónak a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállam által meghatározott, a felhalmozási szakaszra vonatkozó feltételeket kell bemutatnia. Az „A kifizetési időszakra vonatkozó követelmények” című alszakaszban a PEPP-szolgáltatónak be kell mutatnia a PEPP-megtakarító lakóhelye szerinti tagállam által meghatározott, a kifizetési szakaszra vonatkozó feltételeket.

27.

A „Hogyan tehetek panaszt?” című szakaszban a PEPP-szolgáltatónak tájékoztatást kell adnia arról, hogy a PEPP-megtakarító hogyan és kinél tehet panaszt a PEPP-pel, illetve a PEPP-szolgáltató vagy a PEPP-forgalmazó magatartásával kapcsolatban.

II. rész Mintadokumentum

Image 1

Image 2

Image 3

Image 4

Image 5


II. MELLÉKLET

MINTADOKUMENTUM A PEPP-SZÁMLAÉRTESÍTŐHÖZ

I. rész Útmutató a PEPP-számlaértesítőhöz tartozó mintadokumentum kitöltéséhez

1.

A PEPP-szolgáltatóknak meg kell felelniük a mintadokumentumban meghatározott szakaszsorrendnek, címeknek, megjelenítési eszközöknek vagy grafikonoknak és ikonoknak, mindazonáltal a mintadokumentum nem rögzít paramétereket az egyes szakaszok hosszára és az oldaltörések elhelyezkedésére vonatkozóan.

2.

A PEPP-szolgáltatók a mintadokumentumban egy QR-kódot helyezhetnek el a PEPP-számlaértesítő elektronikus változatára mutató hivatkozásként, és elhelyezhetik a PEPP-szolgáltató vállalati márkajelzését vagy logóját.

3.

A „Mit kapok, amikor nyugdíjba megyek?” cím alatt a PEPP-szolgáltatónak a következő forgatókönyvek eredményeit kell bemutatnia:

a)

a kedvezőtlen forgatókönyvet a „ha a befektetések rosszul teljesítenek” kategória alatt;

b)

a legjobb becslésnek megfelelő forgatókönyvet a „ha a befektetések átlagosan teljesítenek” kategória alatt;

c)

a kedvező forgatókönyvet a „ha a befektetések nagyon jól teljesítenek” kategória alatt.

II. rész Mintadokumentum

Image 6

Image 7

Image 8


III. MELLÉKLET

BEMENŐ ADATOK, FELTÉTELEZÉSEK ÉS MÓDSZEREK

I. rész A kockázat és a nyereség bemutatását alátámasztó módszertan

Az összesített kockázati mutató

1.

A PEPP-szolgáltatóknak négy különböző kategóriába kell sorolniuk a PEPP-alapterméket és az egyéni alternatív befektetési lehetőségeket: „1”, „2”, „3” és „4”. A besorolásnak a következőkön kell alapulnia:

a)

annak a kockázata, hogy az inflációval kiigazított hozzájárulások nem térülnek meg;

b)

a várható többletveszteség; valamint

c)

össze kell hasonlítani a PEPP-ellátás bizonyos szintjének a kifizetési szakasz kezdetén vagy adott esetben a kifizetési szakasz alatt történő eléréseként meghatározott várható nyereséggel.

2.

Az inflációval kiigazított hozzájárulások meg nem térülése kockázatának kiszámításához a PEPP-szolgáltatóknak sztochasztikus módszerrel meg kell határozniuk a felhalmozott tőke felhalmozási szakasz végén várható összegének tartományát az általános PEPP-megtakarítókat, a felhalmozási időszakok általános hosszát és a szabványosított hozzájárulási szinteket illetően. A sztochasztikus szimulációt követően a kockázatot valószínűségként kell kifejezni százalékpontokban, azon megfigyelések számának az összes megfigyeléshez viszonyított arányaként, ahol az inflációval kiigazított hozzájárulások összege nagyobb, mint a felhalmozott tőke felhalmozási szakasz végén várható értéke.

3.

Az egyéni befektetési lehetőségeket illetően az inflációval kiigazított hozzájárulások meg nem térülésének kockázatát a következőképpen kell besorolni a különböző kategóriákba:

Kategóriák

Felhalmozási időszakok

40 év

30 év

20 év

10 év

1

13,75 %-ig

17 %-ig

27 %-ig

36 %-ig

2

13,8–16,55 %

17–19,75 %

27–29,25 %

36–43,25 %

3

16,6–19,35 %

19,8–22,55 %

29,3–31,55 %

43,3–50,55 %

4

19,4 % felett

22,6 % felett

31,6 % felett

50,6 % felett

Ha a befektetési lehetőség kockázati kategóriája eltér a különböző felhalmozási időszakokra nézve, a legmagasabb kockázati kategóriát kell alkalmazni.

4.

A várható többletveszteség kiszámításához a PEPP-szolgáltatóknak sztochasztikus módszerrel meg kell határozniuk a felhalmozott tőke felhalmozási szakasz végén várható összegének tartományát az általános PEPP-megtakarítókat, a felhalmozási időszakok általános hosszát és a szabványosított hozzájárulási szinteket illetően. A sztochasztikus szimulációt követően a kockázatot a várható többletveszteség inflációval kiigazított hozzájárulások összegéhez viszonyított arányaként kell kifejezni százalékos formában. A várható többletveszteséget azon megfigyelésekből kell meghatározni, ahol az inflációval kiigazított hozzájárulások összege nagyobb, mint a felhalmozott tőke felhalmozási szakasz végén várható értéke, az értéke pedig ezen megfigyelések átlagos vesztesége.

5.

Az egyéni befektetési lehetőségeket illetően a várható többletveszteség kockázatát a következőképpen kell besorolni a különböző kategóriákba:

Kategóriák

Felhalmozási időszakok

40 év

30 év

20 év

10 év

1

-20 %-ig

-17 %-ig

-13 %-ig

-8 %-ig

2

–20 – –23 %

-17 – -20,25 %

-13 – -16,5 %

-8 – -11,25 %

3

-23,5 – -26,5 %

-20,3 – -23,55 %

-16,6 – -20,1 %

-11,3 – -14,55 %

4

-26,5 % felett

-23,6 % felett

-20,1 % felett

-14,6 % felett

Ha a befektetési lehetőség kockázati kategóriája eltér a különböző felhalmozási időszakokra nézve, a legmagasabb kockázati kategóriát kell alkalmazni.

6.

A PEPP-ellátás bizonyos szintjének eléréseként meghatározott várható nyereség kiszámításához a PEPP-szolgáltatóknak sztochasztikus módszerrel meg kell határozniuk a felhalmozott tőke felhalmozási szakasz végén várható összegének tartományát az általános PEPP-megtakarítókat, a felhalmozási időszakok általános hosszát és a szabványosított hozzájárulási szinteket illetően. A PEPP-szolgáltatóknak a nyereséget a felhalmozási szakasz végén rendelkezésre álló felhalmozott tőke mediánját felhasználva kell kifejezniük az inflációval kiigazított hozzájárulások összegének többszöröseként.

7.

Az egyéni befektetési lehetőségeket illetően a PEPP-ellátás bizonyos szintjének eléréseként meghatározott nyereséget a következőképpen kell besorolni a különböző kategóriákba:

Kategóriák

Felhalmozási időszakok

40 év

30 év

20 év

10 év

1

1,7-ig

1,3-ig

1,08-ig

0,93-ig

2

1,7–2,03

1,3–1,45

1,08–1,165

0,93–0,985

3

2,035–2,36

1,455–1,61

1,17–1,255

0,99–1,045

4

2,365 fölött

1,615 fölött

1,26 fölött

1,05 fölött

Ha a befektetési lehetőség nyereségkategóriája eltér a különböző felhalmozási időszakokra nézve, a legalacsonyabb nyereségkategóriát kell alkalmazni.

8.

Az egyéni befektetési lehetőségek összesített kockázati mutató szerinti kategóriákba sorolása eredményének összesítéséhez a PEPP-szolgáltatóknak:

a)

össze kell hasonlítaniuk a két kockázati kategóriát, és ahol a kategória értéke eltér, a magasabb kategóriát kell választaniuk;

b)

össze kell hasonlítaniuk az így kapott kockázati kategóriát a nyereségkategória értékével, és a PEPP-szolgáltatónak ezzel az információval ki kell egészítenie a jelen rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információt, összehasonlítva a befektetési lehetőség nyereségét a kockázatosságával.

Teljesítmény-forgatókönyvek

9.

A PEPP-szolgáltatóknak sztochasztikus módszerrel, a következőket figyelembe véve kell megállapítaniuk a kifizetési szakasz kezdetén vagy adott esetben a kifizetési szakasz alatt várható PEPP-ellátásokat:

a)

a szabványosított vagy személyre szabott hozzájárulási szintek;

b)

a felhalmozási szakasz hossza;

c)

az átlagos PEPP-megtakarító várható élettartama, ahol ez lényeges;

d)

adott esetben a bérek növekedésének trendje;

e)

a várható névleges befektetési hozamok, a befektetési stratégiát követve, a stratégiai befektetésallokáció;

f)

az éves inflációs ráta; valamint

g)

a költségszintek.

10.

A különböző teljesítmény-forgatókönyvek alatt várható PEPP-ellátásokat a várható PEPP-ellátások sztochasztikus szóródásának megfelelően kell meghatározni:

a)

a kedvező forgatókönyv a PEPP-ellátásoknak az eloszlás 85 %-os percentilisénél meghatározott értéke;

b)

a legjobb becslésnek megfelelő forgatókönyv a PEPP-ellátásoknak az eloszlás 50 %-os percentilisénél meghatározott értéke;

c)

a kedvezőtlen forgatókönyv a PEPP-ellátásoknak az eloszlás 15 %-os percentilisénél meghatározott értéke;

d)

a stresszforgatókönyv a PEPP-ellátásoknak az eloszlás 5 %-os percentilisénél meghatározott értéke.

II. rész A nyugdíjprognózisokra vonatkozó feltételezések megállapításának szabályai

A névleges befektetési hozamok éves rátája

11.

A PEPP-szolgáltatóknak megfelelő, a vonatkozó befektetési stratégiát, a stratégiai befektetésallokációt és az egyéni befektetési lehetőségnél alkalmazott kockázatcsökkentési technikát tükröző sztochasztikus megközelítést alkalmazva kell meghatározniuk a PEPP-alaptermék és az alternatív befektetési lehetőségek várható névleges befektetési hozamát.

12.

A sztochasztikus modell különböző elemeinek meghatározásakor a PEPP-szolgáltatóknak alkalmazniuk kell az éves inflációs rátát, és legalább az alábbi elemek sztochasztikus modellel történő kiszámításához választhatják a moduláris megközelítést:

a)

a névleges kamatlábak;

b)

a hitelkockázati felárak, ideértve az átminősítést és a nemteljesítést is; valamint

c)

a részvényhozamok.

13.

A névleges kamatlábak meghatározásához a PEPP-szolgáltató használhatja a rövid lejáratú kamatlábakat leíró G2++ modellt (lásd Brigo et al. (2006) (1)), amely azonos a kétfaktoros Hull–White-modellel, és megengedi a negatív kamatlábakat. A viselkedését öt paraméter határozza meg, két-két faktorparaméter és egy korrelációparaméter. A kétdimenziós Wiener-folyamat komponensei között korreláció van, és egy determinisztikus eltolási faktor lehetővé teszi a kamatlábak kezdeti lejárati szerkezetének tökéletes illesztését a piaci kamatlábakra.

Az x(t) és y(t) faktorok sztochasztikus differenciálegyenletei

Image 9

valamint

Image 10,

ahol a, b, σ és η pozitív paraméterek, Image 11 és Image 12 pedig egymással korrelációban lévő Wiener-folyamatok a Image 13. kockázatmentes mérték alatt. A ρ korrelációparaméter meghatározása a következő egyenletből történik:

Image 14.

14.

A Image 15 kockázatmentes mértéket alkalmazó kockázatmentes értékeléshez az egyenleteket a valós életbeli Image 16 mértékhez kell igazítani, amely a kockázat konstans, időtől független piaci áraként választható meg.

15.

A Girsanov-tételt felhasználva a számítás a következő:

Image 17

ahol λi a kockázat piaci ára. A Image 18 mérték alatti dinamika ekkor a következőképpen írható le:

Image 19

valamint

Image 20.

A rövid lejáratú kamatláb mozgását leíró r(t) folyamat a két faktor és a determinisztikus eltolás összege, vagyis

r(t) = x(t) + y(t) + φ(t),

ahol a φ(t) determinisztikus eltolási faktorra a

Image 21

egyenlet fennáll. Ebben az egyenletben fM az azonnali piaci határidős kamatlábat jelöli a 0. időpontban, T időhorizonton.

16.

A G2++ modellt alkalmazva egy zérókupon kötvény árának létezik analitikus megoldása a következőket definiálva:

Image 22,

Image 23,

valamint

Image 24

Ekkor egy zérókupon kötvény ára a G2++ modellben

P(t,T) = A(t,T) e –B ( a,t,T ) x ( t ) –B ( b,t,T ) y ( t ).

Itt PM (t,T) jelöli a zérókupon kötvény piaci árát a t. időpontban T lejáratra.

17.

A PEPP-szolgáltató a modellből kapott árakat használhatja a kockázatmentes kötvénybefektetések hozamának megállapításához. Ezenkívül a rövid lejáratú kamatláb bemenő adatként használható a részvényhozamok és esetlegesen az ingatlanhozamok modellezéséhez.

18.

A hitelkockázati felárak meghatározásához a PEPP-szolgáltató a hitelkockázati felárak szimulációját a kockázatmentes zérókupon kötvények lejárati szerkezetével együtt használva megkaphatja a hitelkockázatnak kitett zérókupon kötvények lejárati szerkezetét. A különböző minősítésű kötvények kockázat rátái a Cox–Ingersoll–Ross (CIR) folyamatokkal modellezhetők. A πi kockázati ráta a kockázatmentes mérték alatt az alábbi sztochasztikus differenciálegyenlet szerint úgy alakul:

Image 25

a 2 > σ 2 feltétellel együtt, hogy a π(t) t minden értékére pozitív maradjon. Ha a kockázat piaci árának feltételezett alakja

Image 26,

a valós életbeli dinamikát a következő egyenlet írja le:

Image 27.

19.

A PEPP-szolgáltatók az AAA (i = 1), AA, A, BBB és BB (i = 5) minősítések kockázati rátáit modellezhetik, lehetőség szerint megkülönböztetve a vállalati, fedezett és egyéb kötvényeket. A pi nemteljesítési valószínűségeket ekkor a (t,T). időpontban t lejáratra érvényes Pi (t,T) CIR-árak szorzataként kell kiszámítani, vagyis

Image 28,

ahol:

Image 29,

Image 30

ésImage 31.

Az si (t,T) felárak meghatározása ekkor a következő egyenletből történik:

Image 32,

ahol δ a visszafizetési ráta.

20.

A részvényhozamok meghatározásához a PEPP-szolgáltató egy részvénypiaci index alakulására vonatkozó modellt használhat geometriai Brown-mozgást feltételezve. Ez a modell két paraméterrel rendelkezik: a volatilitás és a részvénykockázati prémium. A névleges kamatlábat leíró modell szolgáltatja az alkalmazható kockázatmentes kamatlábat, a modell kimenete pedig a piaci indexbe fektetett összegek éves hozamai.

dSt = (r(t) + λ) Stdt + σStdWt

21.

Az éves volatilitás meghatározásához a PEPP-szolgáltatók egy megfelelő részvényindex havi hozamainak egy megfelelő, reprezentatív időszak alatti szórását használhatják az eredmény évesítéséhez.

22.

A PEPP-szolgáltatók a λeq részvénykockázati prémiumot, Damodarant (2020) (2) követve, implikált mértékként használhatják, de közvetlenül a megfelelő részvényindexre kell kiszámítaniuk, további országkockázati prémiumok nélkül. Meghatározása a következő:

λeq := E[Rm ] – Rf ,

ahol E[Rm ] a várható piaci hozam, és az Rf kockázatmentes kamatlábként az EKB vagy a nemzeti központi bank görbéjének 10 éves azonnali kamatlába választható.

23.

A g növekedési rátához a PEPP-szolgáltató az egy részvényre jutó nyereség hosszú távú előrejelzését, míg γ az osztalékhozam és a visszavásárlási hozam összege. A pénzáramlások meghatározásához öt évig az állandó növekedési ütem használható, majd azt követően a maradék pénzáramlás a kockázatmentes kamatláb mint növekedési ráta alapján meghatározott örökjáradékkal egyenlő.

Image 33,

ahol PVindex az index jelenértéke ebben a diszkontált osztalékmodellben, P 0 pedig az index árfolyama a t = 0. időpontban.

A

P 0 = PVIndex,

feltételt megkövetelve az egyenlet megoldható a várható piaci hozamra, és a részvénykockázati prémium kiszámítható.

Éves inflációs ráta

24.

Az éves inflációs ráta kiszámításához a PEPP-szolgáltatónak egyfaktoros Vasicek-folyamatot kell használnia. A modellben az átlaghoz való visszatérés dinamikáját három paraméter befolyásolja. A modell sztochasztikus differenciálegyenlete

di(t) = k(θ – i(t))dt + σdW(t), i(0)=i 0,

ahol i(t) az inflációs ráta a t. időpontban, k az átlaghoz való visszatérés sebessége, θ az átlaghoz való visszatérés szintje, σ pedig a volatilitás.

25.

A modellezésnek az Európai Központi Bank euróövezetre meghatározott, illetve az euróövezeten kívüli országok esetében az adott központi bankok inflációs rátára vonatkozó, középtávú célszintjét kell megcéloznia az inflációs ráták megfigyelt szórásával együtt. A modell aktuális környezethez és az inflációs rátára vonatkozó rövid távú előrejelzésekhez való illesztéséhez az átlaghoz való visszatérés sebességét és az aktuális inflációs rátát kell használni.

26.

Az inflációs ráta kalibrálásához θ-paraméterként az euróövezet esetén az Európai Központi Bank, az euróövezeten kívüli tagállamok esetén a központi bank inflációs rátáját kell használni. Az inflációs ráta hosszú távú szórásának származtatásához a tagállamok harmonizált fogyasztói árindexére (HICP) vonatkozó éves inflációs ráták havi idősorát kell használni, és ennek során 100 évet kell hosszú távnak tekinteni. Ugyanebből az idősorból az inflációs ráta vonatkozási időpontbeli kezdeti értékét kell használni. A PEPP-szolgáltatónak a tagállamok harmonizált fogyasztói árindexére vonatkozó, az euróövezethez tartozó országok esetén az eurórendszer alkalmazottainak féléves makroökonómiai előrejelzéseként, az euróövezeten kívüli országok esetén az Európai Bizottság gazdasági előrejelzéseként közzétett inflációs előrejelzéseket kell használnia, amennyiben az adott központi bank nem szolgáltat előrejelzéseket. Ezeket az inflációs előrejelzéseket kell használni az átlaghoz való visszatérés sebességének illesztéséhez.

A jövőbeli bérek alakulása

27.

A jövőbeli bérek alakulásának figyelembevételéhez adott esetben a PEPP-szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a reálbérek növekedését a különböző tagállamokban, az Eurostat adatait, valamint azt, hogy a reálbérek jelentősen növekednek a PEPP-megtakarítók karrierjének korai szakaszában, míg a későbbi szakaszokban a növekedésük sokkal lassabb, és akár csökkenhetnek is. A PEPP-szolgáltató a PEPP-megtakarítók reálbérének alakulására vonatkozóan mintát alkalmazhat, részben azért, hogy az a felhalmozási szakasz végéhez közelebb érje el a tetőpontját, részben pedig azért, hogy korábban érje el a tetőpontját, amikor a nyugdíjig hátralévő idő 20 év, majd azután csökkenjen.

28.

A PEPP-szolgáltató egy, az életkorra nézve másodfokú egyenletet követő reálbérindexet alkalmazhat, hogy a lehetséges reálbérpályák széles terjedelmét lefedje: bér = a(max – életkor)2 + b. Az „a” együttható egy egyenletes eloszlású, –0,15 és 0,011 közötti érték; max egy egyenletes eloszlású, 47 és 64 közötti érték, és annak az életkornak felel meg, ahol a reálbérek elérik a maximális értéküket; az egyenletet a „b” együtthatóra kell megoldani úgy, hogy a bérindex kezdeti értéke 25 éves életkornál 100 legyen.

III. rész A költségek kiszámításának módszere, beleértve az összesített mutatók meghatározását

29.

A PEPP-re vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban a PEPP-szolgáltatónak összegszerűen és a 12 hónap elteltével rendelkezésre álló felhalmozott tőke előre jelzett összegének százalékaként be kell mutatnia a teljes éves költséget, amely a 12 hónapon belül felmerülő és felszámítható összes költséget tartalmazza. Szükség esetén ezek az összegek a PEPP-szerződés futamideje alatt felmerülő összes éves költség átlagaként is kiszámíthatók. A költségek összesített hatását 40 éves felhalmozási időszak, 100 EUR havi hozzájárulások és a legjobb becslésnek megfelelő forgatókönyvben előrevetített felhalmozott tőke alapján kell kiszámítani.

30.

A PEPP-számlaértesítőben a PEPP-szolgáltatónak a „vagyon csökkenése” megközelítéssel kell bemutatnia a költségeknek a végső PEPP-ellátásokra gyakorolt, becsült hatását. A „vagyon csökkenését” a felhalmozási szakasz végén rendelkezésre álló felhalmozott megtakarítás előrevetített összegének és a költségmentes forgatókönyvben a felhalmozási szakasz végén rendelkezésre álló felhalmozott megtakarítás előrevetített összegének különbségeként kell kiszámítani. A különbséget összegszerűen és a felhalmozott megtakarítás előrevetített összegének százalékában kell közzétenni. A számítást az egyéni PEPP-megtakarító személyre szabott hozzájárulási szintje és a 10. pontban meghatározott, legjobb becslésnek megfelelő forgatókönyv alapján kell elvégezni.

(1)  Brigo, D., Mercurio, F.: Interest Rate Models – Theory and Practice, Second Edition (Kamatlábmodellek – elmélet és gyakorlat, második kiadás), Springer-Verlag Berlin Heidelberg, 2001, 2006.

(2)  Damodaran, Aswath, Equity Risk Premiums: Determinants, Estimation and Implications – The 2020 Edition (Részvénykockázati prémiumok: meghatározó tényezők, becslések és implikációk – 2020. évi kiadás) (2020. március 5.). NYU Stern School of Business.


2021.3.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/34


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/474 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 15.)

egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről [„Pistacchio di Raffadali” (OEM)]

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2) a „Pistacchio di Raffadali” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a „Pistacchio di Raffadali” elnevezést be kell jegyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Pistacchio di Raffadali” (OEM) elnevezés bejegyzésre kerül.

Az első bekezdésben említett elnevezés a 668/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) XI. melléklete szerinti 1.6. osztályba (Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva) tartozó terméket jelöl.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök nevében

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL C 395., 2020.11.20., 46. o.

(3)  A Bizottság 668/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 179., 2014.6.19., 36. o.).


2021.3.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/35


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/475 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2021. március 17.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról

(„Münchener Bier” [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét, amely az 1156/2007/EK bizottsági rendelettel (2) és a 266/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított 1549/98/EK bizottsági rendelet (4) alapján bejegyzett „Münchener Bier” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (5) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Münchener Bier” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 17-én.

a Bizottság részéről,

az elnök nevében,

Janusz WOJCIECHOWSKI

a Bizottság tagja


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  A Bizottság 1156/2007/EK rendelete (2007. október 3.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő, nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról (Münchener Bier (OFJ)) (HL L 258., 2007.10.4., 13. o.).

(3)  A Bizottság 266/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 18.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Münchener Bier [OFJ]) (HL L 82., 2013.3.22., 36. o.).

(4)  A Bizottság 1549/98/EK rendelete (1998. július 17.) a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló 1107/96/EK rendelet mellékletének kiegészítéséről (HL L 202., 1998.7.18., 25. o.).

(5)  HL C 398., 2020.11.23., 21. o.


HATÁROZATOK

2021.3.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/37


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/476 HATÁROZATA

(2021. március 16.)

a kemény burkolatok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok megállapításáról

(az értesítés a C(2021) 1579. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 66/2010/EK rendelet értelmében uniós ökocímkét olyan termékek kaphatnak, amelyek teljes életciklusukat tekintve csak kismértékben károsítják a környezetet.

(2)

A 66/2010/EK rendelet értelmében az uniós ökocímke odaítélésének konkrét kritériumait termékcsoportonként kell megállapítani.

(3)

A „kemény burkolatok” termékcsoport vonatkozásában a szóban forgó kritériumokat, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeket a 2009/607/EK bizottsági határozat (2) állapította meg. E kritériumok és követelmények érvényességi idejét az (EU) 2017/2076 bizottsági határozat (3)2021. június 30-ig meghosszabbította.

(4)

Annak érdekében, hogy jobban tükrözzék az e kibővített termékcsoporttal kapcsolatos bevált piaci gyakorlatot, és figyelembe vegyék az elfogadásuk óta eltelt időszakban bevezetett innovációkat, indokolt a „kemény burkolatok” termékcsoport vonatkozásában új kritériumokat megállapítani.

(5)

Az uniós ökocímke célravezetőségi vizsgálatáról szóló, 2017. június 30-i jelentés (4), amely a 66/2010/EK rendelet végrehajtását tekintette át, megállapította, hogy az uniós ökocímke esetében stratégiaibb megközelítést kell kialakítani, amely magában foglalja adott esetben az egymáshoz szorosan kapcsolódó termékcsoportok összekapcsolását is.

(6)

A szóban forgó megállapítással összhangban és az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával folytatott konzultáció alapján indokolt felülvizsgálni a „kemény burkolatok” termékcsoportra vonatkozó kritériumokat, valamint kiterjeszteni a termékcsoport alkalmazási körét más, hasonló elsődleges célokra használt termékekre, melyek ugyanazokból az anyagokból készülnek, és amelyek iránt mutatkozik piaci érdeklődés.

(7)

A 2020. március 11-én elfogadott, a tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (5) előírja, hogy a tartósságra, az újrafeldolgozhatóságra és az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó követelmények szisztematikusabban kerüljenek beépítésre az uniós ökocímke-kritériumokba.

(8)

A természetes kőből készült termékek és az előregyártott betontermékek előállításával járó környezeti hatások jelentős része az ellátási lánc adott szereplőinél jelentkezik, akiknek jelenleg nem vagy alig fűződik érdeke az uniós ökocímke-kritériumoknak való megfeleléshez. Az Európai Unió ökocímkézésért felelős bizottságával (EUEB) folytatott konzultáció alapján indokolt lehetővé tenni, hogy a vállalkozások között forgalmazott termékek is kaphassanak ökocímkét, úgy a természeteskő-ágazatban (például a kőfejtőkből származó vágott kövek), mint az előregyártott betontermékek ágazatában (például az égetőkemencékben gyártott hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek). Ez megkönnyíti majd az illetékes szervek általi értékelést és ellenőrzést olyan esetekben, amikor uniós ökocímke-jogosultak köztes termékeket szereznek be.

(9)

Az EUEB-vel folytatott konzultációt követően helyénvaló előírni kötelező és opcionális kritériumokra vonatkozó követelményeket, valamint egy pontozási rendszert. Az opcionális követelményeknek való megfelelés pontokkal jutalmazható aszerint, hogy a kérelmező milyen mértékben teljesíti felül az egyes kötelező követelményeket. Az ökocímke elnyeréséhez egy terméknek egyrészt meg kell felelnie az összes kötelező követelménynek, másrészt pedig el kell érnie egy minimális pontszámot.

(10)

A pontozási rendszer a piacon elérhető legjobb környezeti teljesítményű kemény burkolatok esetében rugalmasabb megközelítést biztosít az uniós ökocímke odaítélése kapcsán, mert nagyobb mértékű súlyozást tesz lehetővé a termékek legjelentősebb környezeti hatásaihoz kapcsolódó kritériumok tekintetében, ugyanakkor ösztönzi az ökocímke-jogosultakat a környezeti teljesítmény folyamatos javítására, amit el is ismer.

(11)

A kemény burkolatok uniós ökocímkéjéhez kapcsolódó kritériumok célja elsősorban az olyan termékek népszerűsítése, amelyek teljes életciklusuk során kisebb környezeti hatást gyakorolnak, valamint anyagtakarékos és energiahatékony eljárásokkal, kevesebb légköri kibocsátás és vízfogyasztás mellett készülnek. A klímasemlegességre és az uniós ipar dekarbonizációjára való törekvés jegyében felső határ került megállapításra a gyártási folyamatok égetési szakaszából származó CO2-kibocsátások tekintetében, és pontokkal jutalmazzák a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia használatát, valamint a szén-dioxid-lábnyom kiszámítását. A körforgásosabb gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében a kritériumok kötelező követelményeket állapítanak meg a technológiai hulladék újrafelhasználására vonatkozóan, és lehetőség szerint ösztönzik a termékekben az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom használatát.

(12)

A szóban forgó termékcsoport innovációs ciklusára való tekintettel a termékcsoportra vonatkozó uniós ökocímke-kritériumoknak, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek célszerű 2028. december 31-ig érvényben maradniuk.

(13)

A jogbiztonság érdekében a 2009/607/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(14)

Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az új kritériumokhoz és követelményekhez igazodó termékváltoztatások végrehajtására, átmeneti időszakot kell biztosítani azon gyártók számára, akik termékei a 2009/607/EK határozatban előírt kritériumok alapján kapták meg a kemény burkolatokra vonatkozó uniós ökocímkét. E határozat elfogadását követően a gyártók számára korlátozott ideig lehetővé kell tenni, hogy mind a 2009/607/EK határozatban előírt kritériumok, mind az e határozat szerinti új kritériumok alapján benyújthassanak kérelmet. A korábbi határozatban megállapított kritériumok alapján odaítélt uniós ökocímke-engedélyek ezen határozat elfogadásának időpontjától számítva 12 hónapig használhatók.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikkével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A „kemény burkolatok” termékcsoport a kültéri vagy beltéri használatra szánt padlócsempékre, falicsempékre, tetőcserepekre, téglákra, tömbökre, lapokra, panelekre, burkolóelemekre, szegélyekre, asztallapokra, mosdópultokra és konyhai munkalapokra terjed ki.

(2)   A „kemény burkolatok” termékcsoport nem terjed ki az alábbiakra:

a)

tűzálló kerámiatermékek, műszaki kerámia, agyagcsövek, konyhai kerámiaedények, kerámia dísztárgyak és kerámia szaniteráruk;

b)

az EN 771 szabványsorozatban meghatározott falazóelemek;

c)

az EN 1304 szabványban meghatározott agyag tető- és kiegészítőcserepek;

d)

előregyártott vasbetontermékek;

e)

a kemény burkolatok beépítéséhez és összeillesztéséhez kapcsolódó termékek, például habarcsok, ragasztók, mechanikus rögzítések és alátétanyagok.

(3)   A kemény burkolatok az alábbi anyagok egyikéből készülhetnek:

a)

természetes kő (vágott kő);

b)

műgyanta kötőanyag-alapú műkő;

c)

kerámia vagy égetett agyag;

d)

hidraulikus kötőanyag-alapú vagy alternatívcement-alapú előregyártott beton vagy tömörített föld.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.

„műkő”: különböző méretű és jellegű (általában természetes kőből származó) zúzalékok keverékéből készült, esetleg más kompatibilis anyagokkal és adalékokkal, valamint műgyanta kötőanyaggal kevert ipari termék;

2.

„alternatív cement”: minden olyan cement, amely nem felel meg az EN 197-1 szabványban (6) az általános felhasználású cement kapcsán előírt összetételi követelményeknek, többek között a nagyon kis mennyiségű portlandcement klinkert tartalmazó cementek, valamint az alkáli-aktivált cementek és a geopolimerek, melyek nem is feltétlenül tartalmaznak portlandcement klinkert;

3.

„kerámia”: agyagból vagy más nem fémes szervetlen anyagból készült, erős, kopásálló, hosszú élettartamú, inert, nem mérgező, hő- és tűzálló anyag, mely e tulajdonságait az égetőkemencében való, az idő és a hőmérséklet tekintetében gondosan optimalizált égetés folyamán bekövetkező átalakulás során nyeri el;

4.

„tömörített földtégla”: nedves föld statikus vagy dinamikus tömörítésével készített, a mintából azonnal kiemelt, szabályos és igazolt jellemzőkkel bíró termék, mely a föld agyagtartalmának köszönhetően mind nedves, mind száraz állapotban jól tapad, és tapadását adalékanyagok használatával fokozni lehet;

5.

„égetett agyag”: túlnyomórészt agyagból vagy más agyagtartalmú anyagból formázással (extrudálással és/vagy préseléssel), az akár adalékanyagokat is tartalmazó előkészített agyag szárításával és égetésével készített anyag;

6.

„padlócsempe”: lapos, általában négyzet vagy téglalap alakú, szabványos mérettartományokban készített burkolólap, melynek formázása történhet extrudálással, közvetlen öntéssel, illetve lapok méretre vágásával, és amelyből több egymás mellé történő elhelyezésével kialakítható a beltéri vagy kültéri padlószerkezetek külső, általában látható és a felhasználóval érintkező felülete;

7.

„hidraulikus kötőanyag”: általános felhasználású cement vagy hidraulikus mész, vagyis finomra őrölt szervetlen anyag, amely vízzel keverve olyan masszát képez, amely hidratációs reakciók és folyamatok révén megköt és megkeményedik, majd ezt követően akár a víz alatt is megőrzi szilárdságát és stabilitását. Az általános felhasználású cementeknek az EN 197-1 szabványban meghatározott 27 cementosztály valamelyikébe kell tartozniuk, míg a hidraulikus meszeknek meg kell felelniük az EN 459-1 szabványban (7) a természetes hidraulikus meszek, a módosított meszek vagy a hidraulikus meszek kapcsán meghatározott követelményeknek;

8.

„szegély”: egyenes vagy ívelt, szabványos mérettartományokban készített olyan elemek, amelyek elülső oldala lehet lekerekített vagy ferdén vágott, és elsődleges rendeltetése az akár azonos, akár különböző magasságokban elhelyezkedő felületek egymástól való elhatárolása, például egy út vagy járda szélén;

9.

„konyhai munkalap”: akár közvetlenül öntött, akár nagyobb lapokból méretre vágással kialakított, elsősorban étel elkészítésre szánt munkafelület, amelyet mechanikusan vagy speciális ragasztóanyagokkal egy keretre rögzítenek;

10.

„természetes kőtermék” és „vágott kő”: a természetben előforduló kövek; a természetes kőtermék vágással és méretének, formájának, illetve felületének kiigazításával egy átalakító üzemben készített termék, míg a vágott kő az átalakító üzembe belépő köztes anyag, amely kőfejtésből származó, nagy méretű természetes kőtömbökből vagy kőlapokból áll;

11.

„útburkoló elem”: szabványos mérettartományokban készített, téglalap vagy egyéb alakú, ismétlődő mintában lerakható elem, amelyből rugalmas vagy kemény járófelület alakítható ki habarcs, ragasztóanyagok vagy egymásba kapcsolódó elemek segítségével;

12.

„előregyártott beton”: a felhasználás helyétől elérő helyen betonból készített, speciális termékszabványoknak megfelelő termékek, amelyeket a gyártás során védeni kell a kedvezőtlen időjárástól, amelyek gyári gyártásellenőrzési rendszer hatálya alá tartozó ipari folyamatból származnak és szállítás előtt válogatáson eshetnek át; idetartoznak az EN 13748-1:2004 és az 13748-2:2004 szabvány (8) szerinti egy- vagy kétrétegű mozaiklapok;

13.

„tetőcserép”: magastetőkön való átfedéses lerakásra szánt termék;

14.

„asztallap”: asztalok felső felülete, amely lehet akár közvetlenül öntött, akár nagyobb lapokból méretre vágott, egy asztalvázra mechanikusan vagy speciális ragasztókkal rögzített, és amelynek elsődleges rendeltetése felületet biztosítani a pihenéshez, üléshez, evéshez, tanuláshoz vagy munkához, akár kültéren, akár beltéren, lakáscélú vagy nem lakáscélú környezetekben;

15.

„mosdópult”: akár közvetlenül öntött, akár nagyobb lapokból méretre vágott, egy vázra mechanikusan vagy speciális ragasztókkal rögzített felület, amelynek elsődleges rendeltetése lakáscélú vagy nem lakáscélú épületek fürdőszobáiban, illetve hasonló helyiségeiben a személyes higiéniával kapcsolatos tevékenységek helyszínének biztosítása (például vízálló felület képzése);

16.

„falicsempe”: vékony, általában négyzet vagy téglalap alakú, szabványos mérettartományokban készített burkolólap, melynek formázása történhet extrudálással, közvetlen öntéssel, illetve lapok méretre vágásával, és amelyből több egymás mellé történő elhelyezésével kialakítható a beltéri vagy kültéri falszerkezetek külső, általában látható és a felhasználóval érintkező felülete.

3. cikk

Egy termék abban az esetben látható el a „kemény burkolatok” termékcsoportra vonatkozó, a 66/2010/EK rendelet szerinti uniós ökocímkével, ha az e határozat 1. cikkében foglalt fogalommeghatározás alapján a szóban forgó termékcsoportba tartozik, és egyrészt megfelel az e határozat mellékletében előírt kötelező kritériumoknak, másrészt eléri az ugyanott előírt minimális pontszámot.

4. cikk

A „kemény burkolatok” termékcsoportra vonatkozó uniós ökocímke-kritériumok, valamint az azokhoz kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2028. december 31-ig érvényesek.

5. cikk

A „kemény burkolatok” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám: „021”.

6. cikk

A 2009/607/EK határozat hatályát veszti.

7. cikk

(1)   A 6. cikk ellenére a 2009/607/EK határozatban meghatározott „kemény burkolatok” termékcsoportra vonatkozó, e határozat elfogadása előtt benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmeket a 2009/607/EK határozatban megállapított feltételekkel összhangban kell elbírálni.

(2)   A „kemény burkolatok” termékcsoportba tartozó termékekre vonatkozóan az e határozat elfogadása időpontjában vagy attól számított két hónapon belül benyújtott, uniós ökocímke iránti kérelmek alapulhatnak akár az e határozatban, akár a 2009/607/EK határozatban megállapított kritériumokon. A szóban forgó kérelmeket az azok alapjául szolgáló kritériumok szerint kell elbírálni.

(3)   A 2009/607/EK határozatban megállapított kritériumok szerint elbírált kérelmek alapján odaítélt uniós ökocímke-engedélyek e határozat elfogadásának időpontjától számítva 12 hónapig használhatók.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 16-án.

a Bizottság részéről

Virginijus SINKEVIČIUS

a Bizottság tagja


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről (HL L 27., 2010.1.30., 1. o.).

(2)  A Bizottság 2009/607/EK határozata (2009. július 9.) a kemény burkolatok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról (HL L 208., 2009.8.12., 21. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2017/2076 határozata (2017. november 7.) a 2009/607/EK határozatnak a kemény burkolatokra vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességi időtartama tekintetében történő módosításáról (HL L 295., 2017.11.14., 74. o.).

(4)  A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának felülvizsgálatáról (COM(2017) 355 végleges).

(5)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (COM(2020) 98 final).

(6)  EN 197-1:2011. Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei

(7)  EN 459-1:2015. Építési mész. 1. rész: Fogalommeghatározások, követelmények és megfelelőségi feltételek.

(8)  EN 13748-1:2004: Mozaiklapok. 1. rész: Mozaiklapok. 1. rész: Mozaiklapok beltéri használatra és EN 13748-2:2004: Mozaiklapok. 2. rész: Mozaiklapok kültéri használatra


MELLÉKLET

A kemény burkolatok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok

KERETRENDSZER

A kritériumok megállapításának célja

Az uniós ökocímkére vonatkozó kritériumok a környezeti teljesítmény szempontjából a piacon elérhető legjobb kemény burkolatokat veszik célba. A kritériumok az ilyen termékek életciklusával kapcsolatos főbb környezeti hatásokra összpontosítanak, és előmozdítják a körforgásos gazdaság szempontjait.

A kritériumok mindenekelőtt – értelemszerűen – az alábbiakat célozzák: i. az energiahatékony termelési folyamatok előmozdítása; ii. a globális felmelegedéshez (CO2), a savasodáshoz (SOx és NOx), az eutrofizációhoz (NOx), a fotokémiai oxidációs potenciálhoz (por, NOx és VOC) és a humán toxicitáshoz (por és VOC) hozzájáruló kibocsátások csökkentése; iii. a vízhatékony termelési folyamatok előmozdítása; és iv. az anyagtakarékos termékek előmozdítása.

Ennek megvalósítása érdekében a kritériumok:

meghatározzák a fajlagos energiafogyasztás felső határértékét, amennyiben meghatározhatók teljesítménymérő referenciaértékek, illetve ennek hiányában előírják az energiafogyasztás csökkentésére irányuló tervek kidolgozását;

felismerik és jutalmazzák a megújuló energiaforrásokból származó energia használatát;

meghatározzák a CO2, SOX, NOX és por kibocsátására vonatkozó határértékeket a tüzelőanyag elégetésével járó eljárások tekintetében;

meghatározzák a legjobb irányítási gyakorlatra vonatkozó követelményeket olyan eljárások vonatkozásában, amelyek során a por diffúz forrásokból származik;

meghatározzák a technológiai szennyvíz újrafelhasználására vonatkozó követelményeket, vagy adott esetben korlátozzák a vízfogyasztás mértékét;

meghatározzák a technológiai hulladék újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményeket, és adott esetben jutalmazzák az újrahasznosított vagy másodlagos anyagok felhasználását a termékekben.

Mivel fontos a kemény burkolatok teljesítményosztályának és méreteinek az adott felhasználás tekintetében helyes megválasztása, sor kerül a használatra való alkalmasság követelményeinek meghatározására. Az életciklusukra gyakorolt hatások szempontjából fontos a kemény burkolatok helyes beépítése és karbantartása, ezért sor kerül a felhasználók tájékoztatására vonatkozó követelmények meghatározására is.

Az érintett termékek anyagának és a kapcsolódó termelési folyamatoknak a változatossága miatt a kemény burkolatok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok egyrészt valamennyi termékre vonatkozó kritériumokból, másrészt termékspecifikus, közvetlenül az érintett termelési folyamathoz kapcsolódó kritériumokból állnak.

A kemény burkolatok uniós ökocímkéjére vonatkozó kritériumok részben kötelezőek, részben választhatók. Pontok adhatók a kötelező minimumkövetelmények túlteljesítéséért vagy választható kritériumoknak való megfelelésért.

Az uniós ökocímke adott terméknek történő odaítéléséhez a kérelmezőnek meg kell felelnie valamennyi kötelező követelménynek, és el kell érni az adott termék esetében előírt minimumpontszámot. A kritériumok a következők:

1. táblázat

A termékspecifikus kritériumok áttekintése (néhány kritérium hosszú megnevezése rövidítve szerepel):

1.

A valamennyi kemény burkolatra vonatkozó közös kritériumok

1.1.

Ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése

1.2.

Korlátozás alá eső anyagok

1.3.

VOC-kibocsátás

1.4.

Használatra való alkalmasság

1.5.

A felhasználók tájékoztatása

1.6.

Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

1.7.

Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)

Anyag- és technológiaspecifikus kritériumok

2.

Természetes kő

3.

Műgyanta kötőanyag-alapú műkő

4.

Kerámia és égetett agyag

5.

Hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú előregyártott betontermékek vagy tömörített földtéglák

2.1.

Energiafogyasztás a kőbányában (*)

3.1.

Energiafogyasztás

4.1.

Tüzelőanyag-fogyasztás a szárítás és égetés során

5.1.

Klinkertényező (**)

2.2.

Az anyagfelhasználás hatékonysága a kőbányában (*)

3.2.

Porszabályozás és levegőminőség

4.2.

Szén-dioxid-kibocsátás

5.2.

Szén-dioxid-kibocsátás  (**)

2.3.

Víz-/Szennyvízkezelés a kőbányában  (*)

3.3.

Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom

4.3.

A folyamat vízfogyasztása

5.3.

Por, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása (**)

2.4.

Porszabályozás a kőbányában  (*)

3.4.

Műgyanta kötőanyag-tartalom

4.4.

Por, HF, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

5.4.

Nyersanyagok visszanyerése és felelősségteljes beszerzése

2.5.

A személyzet biztonsága és munkakörülmények a kőbányában  (*)

3.5.

A technológiai hulladék újrafelhasználása

4.5.

Szennyvízkezelés

5.5.

Energiafogyasztás

2.6.

A kőbánya tájképi hatása  (*) (választható)

 

4.6.

A technológiai hulladék újrafelhasználása

5.6.

Környezetvédelmi szempontból innovatív terméktervezés (választható)

2.7.

Energiafogyasztás az átalakító üzemben

 

4.7.

Mázak és tinták

 

2.8.

Víz-/Szennyvízkezelés az átalakító üzemben

 

 

 

2.9.

Porszabályozás az átalakító üzemben

 

 

 

2.10.

Az átalakító üzemben keletkező technológiai hulladék újrafelhasználása

 

 

 

2.11.

Regionálisan integrált termelés az átalakító üzemben (választható)

 

 

 

Értékelés és ellenőrzés: Minden kritérium esetében feltüntetésre kerülnek a konkrét értékelési és ellenőrzési követelmények.

Amennyiben a kérelmezőnek a kritériumoknak való megfeleléssel kapcsolatban nyilatkozatokat, dokumentációt, elemzéseket, vizsgálati jegyzőkönyveket vagy egyéb bizonyítékokat kell benyújtania, akkor azok származhatnak a kérelmezőtől és/vagy szállítójától (szállítóitól) és/vagy adott esetben ez utóbbi(ak) szállítójától (szállítóitól) stb.

Az illetékes testületeknek előnyben kell részesíteniük a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumokra vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított tanúsítványokat és igazolásokat, valamint a termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított igazolásokat.

Adott esetben az egyes kritériumoknál feltüntetett vizsgálati módszerektől eltérő módszerek is használhatók, ha azok egyenértékűségét a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

Adott esetben az illetékes testületek igazoló dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a szóban forgó kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésére.

Az uniós ökocímkével rendelkező termékek esetében a szállítók és a gyártóhelyek tekintetében bekövetkező változásokról értesíteni kell az illetékes testületeket, valamint rendelkezésükre kell bocsátani az igazoló adatokat a kritériumoknak való folyamatos megfelelés ellenőrizhetősége érdekében.

Előfeltételként a kemény burkolatoknak meg kell felelniük a forgalomba hozatal helye szerinti ország vagy országok valamennyi vonatkozó jogszabályi követelményének. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

Az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

„technológiai vágási hulladék”: a természetes kőből vagy műkőből készült kemény burkolatok előállítása során a vágási tevékenységből származó töredékek és nyesedékek, illetve selejt;

2.

„technológiai iszap”: a természetes kőből vagy műkőből készült kemény burkolatok előállítása során a porszabályozási, vágási és/vagy végső megmunkálási műveletekből származó szennyvíz helyszíni kezelése során visszanyert szilárd halmazállapotú anyag;

3.

„megújuló energia”: a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból, továbbá a biogázból nyert energia.

AZ UNIÓS ÖKOCÍMKE ODAÍTÉLÉSÉNEK KRITÉRIUMAI

1.   A valamennyi kemény burkolatra vonatkozó HORIZONTÁLIS KRITÉRIUMOK

1.1.   Ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelése

Az uniós ökocímkével rendelkező kemény burkolatok gyártása tekintetében az ipari és építőipari ásványi nyersanyagok (például mészkő, agyag, zúzalék, vágott kövek stb.) kitermelésére csak az alábbi dokumentumokkal rendelkező helyeken kerülhet sor:

környezeti hatásvizsgálat és adott esetben a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) megfelelő jelentés;

az illetékes regionális vagy nemzeti hatóság által kiadott érvényes kitermelési engedély;

rehabilitációs kezelési terv a kitermelési tevékenység engedélyezésével összefüggésben;

a kőbánya helyét jelző térkép;

megfelelőségi nyilatkozat az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően;

megfelelőségi nyilatkozat a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek (3) (élőhelyvédelmi irányelv) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) (madárvédelmi irányelv) megfelelően.

A fenti utolsó pont tekintetében azokban az esetekben, amikor a kitermelési helyszínek a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken helyezkednek el, amelyek a 92/43/EGK irányelv értelmében vett különleges természetmegőrzési területekből és a 2009/147/EK irányelv értelmében vett különleges madárvédelmi területekből állnak, a kitermelési tevékenységek értékelésére és engedélyezésére a 92/43/EGK irányelv 6. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kerül sor a vonatkozó uniós iránymutatás (5) figyelembevételével.

A fenti utolsó pont tekintetében azokban az esetekben, amikor a kitermelési helyszínek az EU-n kívül találhatók, és az anyagok kitermelésére hivatalosan különleges természetmegőrzési területnek jelölt vagy ilyen területként elfogadott területen, a Berni Egyezmény (6) 16. sz. ajánlása (1989) és 3. sz. állásfoglalása (1996) értelmében a smaragd hálózat területén vagy a kitermelő/exportáló országok nemzeti jogszabályai értelmében kijelölt védett területeken kerül sor, a kitermelési tevékenységek értékelése és engedélyezése a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv rendelkezéseivel egyenértékű biztosítékokat nyújtó rendelkezéseknek megfelelően történik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságok nyilatkozatát az e követelménynek való megfelelésről vagy az illetékes hatóságok által kiadott engedélyek másolatát, illetve bármely egyéb előírt nyilatkozatot és dokumentációt.

A rehabilitációs kezelési terv tartalmazza a kőbánya rehabilitációs célkitűzéseit, a koncepcionális végső felszíni tervet – beleértve a kitermelést követően tervezett földhasználatot –, a hatékony regenerációs program végrehajtásának részleteit, valamint a rehabilitált területek teljesítményét értékelő hatékony monitoringprogrammal kapcsolatos részleteket.

Amennyiben az ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelésére (az Unióban) a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, (az Unión kívül) a smaragd hálózathoz tartozó területeken vagy a beszerző/exportáló országok nemzeti jogszabályai értelmében védettként kijelölt területeken került sor, a kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságok nyilatkozatát az e követelménynek való megfelelésről vagy az illetékes hatóságok által kiadott engedély másolatát.

1.2.   Korlátozás alá eső anyagok

Az 1.2. kritérium egyes alkritériumainak való megfelelés igazolásának alapja, hogy a kérelmező benyújtja az összes felhasznált releváns vegyi anyag jegyzékét a megfelelő dokumentációval együtt (biztonsági adatlap és/vagy a vegyi anyag szállítójának nyilatkozata). Minimumkövetelményként el kell végezni a kérelmező által a kapcsolódó termelési folyamatok során felhasznált valamennyi vegyi anyag szűrését.

1.2. a)   A különös aggodalomra okot adó anyagokra (SVHC) vonatkozó korlátozások

A kérelmező által a termelési folyamat során használt valamennyi vegyi anyag és a késztermék részét képező bármely beszállított anyag esetében a beszállítónak nyilatkoznia kell arról, hogy ezek nem tartalmaznak 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 57. cikkében említett kritériumoknak megfelelő, az említett rendelet 59. cikkében ismertetett eljárásnak megfelelően azonosított és a különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistáján szereplő anyagokat. E követelménytől nem lehet eltérni.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a termék előállítása során nem került sor olyan vegyi anyagok vagy anyagok használatára, amelyek 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban tartalmaznak különös aggodalomra okot adó anyagot. A nyilatkozatot a felhasznált vegyi anyagok biztonsági adatlapjaival vagy a beszállítók által kibocsátott megfelelő nyilatkozatokkal kell alátámasztani.

A különös aggodalomra okot adó anyagnak (SVHC) minősülő és az 1907/2006/EK rendelet 59. cikke szerinti jelöltlistán szereplő vegyi anyagok jegyzéke itt olvasható:

https://echa.europa.eu/hu/candidate-list-table

A jegyzékre az uniós ökocímke kérelmezésének napján érvényes állapota szerint kell hivatkozni.

1.2. b)   Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerint osztályozott anyagokra vonatkozó korlátozások

Amennyiben a 2. táblázatban nem szerepel erre vonatkozó eltérés, a termék nem tartalmazhat 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban olyan anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően az alábbi veszélyességi osztályokat, veszélyességi kategóriákat és kapcsolódó figyelmeztetőmondat-kódok valamelyikét rendelték:

az 1. csoportba sorolt veszélyek: 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H340, H350, H350i, H360, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df;

a 2. csoportba sorolt veszélyek: 2. kategóriájú CMR-anyagok: H341, H351, H361, H361f, H361d, H361fd, H362; 1. kategóriájú vízi toxicitás: H400, H410; 1. és 2. kategóriájú akut toxicitás: H300, H310, H330; 1. kategóriájú aspirációs toxicitás: H304; 1. kategóriájú célszervi toxicitás (STOT): H370, H372;

a 3. csoportba sorolt veszélyek: 2., 3. és 4. kategóriájú vízi toxicitás: H411, H412, H413; 3. kategóriájú akut toxicitás: H301, H311, H331; 2. kategóriájú STOT-anyagok: H371, H373.

A fenti követelmény nem vonatkozik az olyan anyagok és keverékek használatára, amelyek a termelési folyamat során kémiailag úgy módosulnak, hogy az anyag vagy keverék 1272/2008/EK rendelet értelmében történő osztályozásának alapját képező veszély megszűnik.

2. táblázat

Az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően osztályozott anyagokra vonatkozó korlátozásoktól való eltérések és ezek feltételei

Anyag/keverék típusa

Alkalmazhatóság

Az érintett veszélyességi osztály, kategória és figyelmeztető mondat kódja

Eltérési feltételek

Titán-dioxid (TiO2)

A hatály alá tartozó valamennyi anyag

Rákkeltő anyag, 2. kategória, H351 (belégzés)

A titán-dioxid termékhez való hozzáadása nem szándékos, hanem a felhasznált nyersanyagban természetesen előforduló szennyeződésről van szó.

A végtermék előállítása során felhasznált bármely nyersanyag titán-dioxid-tartalma legfeljebb 2,0 tömegszázalék.

Kristályos szilícium-dioxid

A hatály alá tartozó valamennyi anyag

Célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció), 1. és 2. kategória, H372, H373

A kérelmező nyilatkozatot nyújt be a biztonságos kezelésre és adagolásra vonatkozó, a biztonsági adatlapon vagy a szállítói nyilatkozatban meghatározott utasításoknak való megfelelésről.

Az üzemi vágási tevékenységre nedves eljárás során használt eszközökkel vagy száraz eljárás során, a por begyűjtésére szolgáló vákuumos légcsapda használatával kerül sor.

A gyártó mellékeli a termékhez a vágási tevékenység során a pornak való kitettségre vonatkozó biztonsági utasításokat.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a termelési folyamat során felhasznált vegyi anyagok jegyzékét, mellékelve a vonatkozó biztonsági adatlapokat vagy a vegyi anyag beszállítóinak nyilatkozatait.

Ki kell emelni minden olyan vegyi anyagot, amely az 1272/2008/EK rendelet értelmében korlátozás tárgyát képező CLP-besorolású anyagot vagy keveréket tartalmaz. A vegyi anyag hozzávetőleges adagolási arányát, valamint a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék szóban forgó vegyi anyagban jelen lévő (a biztonsági adatlapon vagy a szállítói nyilatkozatban megadottak szerinti) koncentrációját és 100 %-os feltételezett retenciós faktort kell alkalmazni a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék késztermékben maradó mennyiségének becslésére.

Mivel egyetlen engedély hatálya alá több, ugyanazon technológiai vegyi anyagot használó termék vagy potenciális termék is tartozhat, a számítást csak az uniós ökocímke-engedély iránti kérelem tárgyát képező legkedvezőtlenebb termékre (például a legnagyobb kezelt, pigmentált vagy nyomtatott felülettel rendelkező termékre) kell benyújtani.

A 100 %-os retenciós faktortól való eltérést és a korlátozás alá eső veszélyes anyag vagy keverék kémiai módosítását írásban meg kell indokolni.

Minden olyan korlátozás alá eső anyagra vagy keverékre, amely a kész kemény burkolatban 0,10 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban van jelen, vonatkoznia kell megfelelő engedélyezett eltérésnek, és bizonyítani kell a vonatkozó eltérési feltételeknek való megfelelést.

1.3.   VOC-kibocsátás

A formaldehidalapú gyantával történő felületkezelés nem engedélyezett.

A VOC-tartalmú vegyületekkel felületkezelt hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú természetes kőből, kerámiából, égetett agyagból vagy előregyártott betonból készült termékek esetében meg kell vizsgálni a VOC-kibocsátást, és ezeknek a termékeknek meg kell felelniük az alább meghatározott határértékeknek.

A műgyanta kötőanyag-alapú műkő termékek esetében a felületkezelés jellegétől függetlenül el kell végezni a VOC-kibocsátás vizsgálatát, és ezeknek a termékeknek meg kell felelniük a lent meghatározott határértékeknek.

 

Határérték (28 nap után)

Módszer

Összes VOC

300 μg/m3

EN 16516

Formaldehid

10 μg/m3

R-érték

< 1

1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő illékony szerves vegyületek, amelyek szerepelnek az EN 16516:2017 szabvány H mellékletében (kivéve a formaldehidet és acetaldehidet)

1 μg/m3 az egyes anyagok vonatkozásában

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a végtermék felszínét kezelték-e viasszal, ragasztóanyaggal, bevonattal, gyantával vagy hasonló felületkezelő vegyi anyaggal, és be kell nyújtania a vonatkozó biztonsági adatlapokat vagy a felhasznált felületkezelő vegyi anyagok VOC-tartalmára vonatkozó beszállítói nyilatkozatokat.

Amennyiben szükség van a VOC-kibocsátás vizsgálatára, a kérelmezőnek be kell nyújtania a megfelelőségi nyilatkozatot, mellékelve az EN 16516 szabványnak megfelelő vizsgálati jelentést. Ha a 28. napra meghatározott kamrai koncentrációs határértékeket a 3. és a 28. nap között más időpontban el lehet érni, a vizsgálat idő előtt leállítható.

1.4.   Használatra való alkalmasság

Ez a kritérium nem vonatkozik a köztes termékekre (vagyis a vágott kőtömbökre, a hidraulikus kötőanyagokra vagy az alternatív cementekre).

A kérelmezőnek rendelkeznie kell olyan minőség-ellenőrzési és minőségértékelési eljárással, amely biztosítja a termékek használatra való alkalmasságát.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt az alábbi dokumentumokkal kell alátámasztania:

a gyártóhelyek ISO 9001 szerinti tanúsítása vagy a belső minőségirányítási rendszer és a kapcsolódó minőségértékelési és minőség-ellenőrzési eljárások leírása,

a fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó eljárás részletes ismertetése,

a termék(ek)nek a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) szerinti CE-jelölése (kivéve az asztallapok, a mosdópultok és a konyhai munkalapok esetét).

Adott esetben további bizonyítékot kell benyújtani, amely igazolja a használatra való alkalmasságot. Az ilyen bizonyíték megfelelő EN vagy ISO szabványokon vagy egyenértékű módszereken alapul. A potenciálisan alkalmazható szabványok tájékoztató jellegű, nem kimerítő felsorolása az alábbiakban olvasható:

természetes kőből készült termékek: EN 1341, EN 1342, EN 1343, EN 1467, EN 1468, EN 1469, EN 12057, EN 12058 vagy EN 12059;

műgyanta kötőanyag-alapú műkő termékek: EN 15285, EN 15286, EN 15388 vagy EN 16954;

kerámiából és égetett agyagból készült termékek: EN 1344, EN 13006 vagy EN 14411;

hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú előregyártott betontermékek: EN 1338, EN 1339, EN 1340 vagy EN 13748.

1.5.   Felhasználói tájékoztatás

Ez a kritérium nem vonatkozik a köztes termékekre (vagyis a vágott kőtömbökre, a hidraulikus kötőanyagokra vagy az alternatív cementekre).

A terméket a releváns felhasználói tájékoztatással együtt kell értékesíteni, amely tanácsot ad a termék megfelelő beépítésével, karbantartásával és ártalmatlanításával kapcsolatban.

A termék csomagolása vagy a terméket kísérő dokumentáció tartalmazza a kapcsolattartási adatokat (telefonszám vagy e-mail-cím) és az online tájékoztató elérhetőségét az olyan fogyasztók számára, akiknek kérdéseik vannak vagy konkrét tanácsra van szükségük a kemény burkolatok beépítésével, karbantartásával és az eltávolításuk során keletkező hulladék elhelyezésével kapcsolatban. Többek között az alábbi információkat kell elérhetővé tenni:

a műszaki teljesítményosztállyal kapcsolatos részletek, amelyek jelzik a kemény burkolatok megfelelő felhasználási környezetét, ilyen például a szakítószilárdság, a fagyállóság/vízfelvétel, a szennyeződésekkel és a vegyszerekkel szembeni ellenállás;

az aljzat előkészítése beépítés előtt, az ajánlott beépítési technikák, valamint a használatba helyezés során használt egyéb anyagokra (a szakember által használt injektálóhabarcsokra, tömítőanyagokra, bevonatokra, ragasztóanyagokra, habarcsokra, tisztítószerekre stb.) vonatkozó előírásokkal kapcsolatos részletek;

a beltéri vagy kültéri környezeti hatásoknak kitett felülettel rendelkező kemény burkolatok esetében a szokásos tisztításra vonatkozó előírások és az ajánlott tisztítószerek. Adott esetben a kevésbé gyakran ismétlődő karbantartási műveletekre (például a padló nagynyomású tisztítóberendezésekkel vagy új bevonattal és fényezéssel történő megújítására) vonatkozó tájékoztatást is mellékelni kell;

a kemény burkolatok esetében a csomagolás, a használatba helyezés során levágott darabok, valamint az életciklusuk végét elért termékek megfelelő újrahasznosítására vagy környezetvédelmi szempontból előnyben részesítendő ártalmatlanítására vonatkozó tájékoztatás.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a kritériumra vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatot, a csomagolás nagy felbontású képét és a felhasználói tájékoztató online elérhetőségét.

1.6.   Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

Választható szövegmezős címke esetében a címkének adott esetben a következő három állítást kell tartalmaznia:

Természetes kőből készült termékek (köztes vágott kövek tömbjei vagy végtermékek) esetében:

anyagtakarékos termelési folyamat;

mérsékelt porkibocsátás;

a szennyvíz zárt rendszerű újrahasznosításával végzett termelés.

Műgyanta kötőanyag-alapú műkő termékek esetében:

anyagtakarékos termelési folyamat;

energiahatékony termelési folyamat;

mérsékelt porkibocsátás.

Kerámiából és égetett agyagból készült termékek esetében:

anyagtakarékos termelési folyamat;

energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termelési folyamat;

a por és a légköri savasodást okozó vegyületek kibocsátásának mérsékelése.

Hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek esetében (mint köztes termékek az előregyártott beton vagy tömörített földből készült termékek gyártása során):

mérsékelt szén-dioxid-kibocsátás;

mérsékelt porkibocsátás;

a légköri savasodást okozó vegyületek kibocsátásának mérsékelése.

Előregyártott betontermékek vagy hidraulikuskötőanyag- vagy alternatívcement-alapú előregyártott betontermékek vagy tömörített földtéglák esetében:

anyagtakarékos termelési folyamat;

energiahatékony termelési folyamat;

alacsony környezeti hatást kifejtő kötőanyagok használata.

A kérelmezőnek követnie kell az uniós ökocímke logójának használatáról szóló iránymutatásban szereplő, a logó helyes használatára vonatkozó utasításokat:

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/documents/logo_guidelines.pdf

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a termék csomagolásáról készült nagy felbontású képet, amelyen világosan látszik a címke, a nyilvántartási szám/az engedélyszám, valamint adott esetben a címkével együtt megjeleníthető állítások.

1.7.   Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)

Ez a kritérium a kérelmező azon gyártóhelyére vonatkozik, ahol sor kerül az uniós ökocímkével rendelkező engedélyezett termék előállítására.

3 pontot kap az a kérelmező, amely az ISO 14001 szabványnak megfelelő, akkreditált szervezet által tanúsított, dokumentált környezetvédelmi vezetési rendszerrel rendelkezik,

vagy

5 pontot kap az a kérelmező, amely az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszernek (10) (EMAS) megfelelő, akkreditált szervezet által tanúsított, dokumentált környezetvédelmi vezetési rendszerrel rendelkezik.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az érvényes ISO 14001 tanúsítvány másolatát vagy adott esetben az EMAS-regisztrációt igazoló dokumentumot, és meg kell adnia az akkreditálást végző szervezet adatait.

Amennyiben a kérelmező ISO 14001 és EMAS-tanúsítvánnyal is rendelkezik, csak az EMAS-tanúsítványért járó pont ítélendő oda.

2.   A TERMÉSZETES KŐBŐL KÉSZÜLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Pontozási rendszer

Az uniós ökocímke odaítélhető egyrészt a kőbányákból származó, közvetlenül a kőbánya üzemeltetője által előállított köztes termékeknek (vágott nagy kőtömbök vagy kőlapok), másrészt a természetes kőből az átalakító üzemek által előállított végtermékeknek is.

Amennyiben a kérelmező nem a kőbánya üzemeltetője, és a kőbánya üzemeltetője nem rendelkezik uniós ökocímkével, a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mely kőbányából származik az uniós ökocímkével rendelkező, természetes kőből készült termék előállításához használt anyag, és ezt alá kell támasztania a kérelem benyújtásának időpontját megelőző legfeljebb egy éven belül kiállított szállítólevelekkel.

Ebben az esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a kőbánya üzemeltetőjének valamennyi releváns nyilatkozatát, amely igazolja az uniós ökocímke kőbányákkal kapcsolatos valamennyi releváns követelményének, valamint az olyan egyéb releváns választható követelményeknek való megfelelést, amelyekért pontok ítélhetők oda.

A természetes kőből készült termékekre vonatkozó uniós ökocímke tekintetében az alábbi táblázat ismerteti a pontozási rendszert és az előírt minimális pontszámokat.

Pontozható kritériumok

Köztes vágott kőtömbök vagy kőlapok

Természetes kőből készült, átalakított kemény burkolatok (végtermékek)

1.7.

A kőbánya környezetvédelmi vezetési rendszere (választható)

0, 3 vagy 5 pont

n.a.

1.7.

Az átalakító üzem környezetvédelmi vezetési rendszere (választható)

n.a.

0, 3 vagy 5 pont

2.1.

Energiafogyasztás a kőbányában

max. 20 pont

max. 20 pont

2.2.

Az anyagfelhasználás hatékonysága a kőbányában

max. 25 pont

max. 25 pont

2.6.

A kőbánya tájképi hatása (választható)

max. 10 pont

max. 10 pont

2.7.

Energiafogyasztás az átalakító üzemben

n.a.

max. 20 pont

2.8.

Víz-/Szennyvízkezelés az átalakító üzemben

n.a.

max. 5 pont

2.10.

Az átalakító üzemben keletkező technológiai hulladék újrafelhasználása

n.a.

max. 10 pont

2.11.

Regionálisan integrált termelés az átalakító üzemben (választható)

n.a.

max. 5 pont

Elérhető összpontszám

60

100

Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám

30

50

A kőbányákra vonatkozó követelmények

2.1.   Energiafogyasztás a kőbányában

A kőbánya üzemeltetőjének rendelkeznie kell olyan programmal, amellyel következetesen nyomon követhető, rögzíthető és az optimális szintre csökkenthető a fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás. A kérelmezőnek az energiafogyasztást az energiaforrás (például villamos energia és dízelolaj) és a cél (például helyszíni épületek, világítás, vágóberendezések üzemeltetése, szivattyúk és járművek üzemeltetése) szerinti bontásban kell jelentenie. A kérelmezőnek jelentenie kell az adott naptári évre a helyszíni abszolút energiafogyasztást (kWh vagy MJ) és a gyártásspecifikus energiafogyasztást (kWh vagy MJ/a m3-ben kifejezett kitermelt anyag vagy a m3-ben vagy tonnában kifejezett értékesített, illetve az előállított és értékesítésre kész anyagra nézve).

A fajlagos energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek ismertetnie kell a már meghozott vagy tervezett intézkedéseket (például a meglévő berendezések hatékonyabb használata, hatékonyabb berendezésekbe történő beruházások, hatékonyabb szállítás és logisztika stb.).

Emellett összesen 20 pont adható az alábbiak szerint:

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a fogyasztott energia (tüzelőanyag és villamos energia) milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont 0 %, illetve 10 pont 100 % megújuló energia esetén);

max. 5 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (5 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (5 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (11) (4 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (12) (3 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (13) (2 pont).

3 pont adható, ha az ISO 14067 szabványnak megfelelően sor került a termék szénlábnyomának elemzésére, illetve 5 pont a PEF-módszer üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó elemeinek (14) használata esetén.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a kőbányára vonatkozó energialeltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. Az energialeltárban meg kell különböztetni a fogyasztott tüzelőanyagok típusait, kiemelve a megújuló tüzelőanyagokat vagy a vegyes tüzelőanyagok megújulóenergia-tartalmát. A fajlagos energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek meg kell határoznia legalább az alapforgatókönyvet a terv kidolgozása idején a kőbányára jellemző energiafogyasztás meghatározásával, azonosítania és egyértelműen számszerűsítenie kell az energiafogyasztás különböző forrásait a kőbányában, valamint azonosítania és indokolnia kell az energiafogyasztás csökkentésére és az éves eredményjelentések benyújtására irányuló intézkedéseket.

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

A szénlábnyom elemzésére adható pontok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabvány vagy a PEF-módszer szerint elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött elemzés másolatát. A lábnyomelemzésnek ki kell térnie minden olyan gyártási folyamatra, amely közvetlenül összefügg a kőbányában folytatott kőkitermeléssel, az előállítás alatti helyszíni és nem helyszíni szállítással, az adminisztratív folyamatokhoz (például a helyszíni épületek üzemeltetéséhez) kapcsolódó kibocsátásokkal, valamint az értékesített terméknek a kőbánya bejáratáig vagy a helyi szállítási központig (például vasútállomásig vagy kikötőig) történő szállításával.

2.2.   Anyagtakarékosság a kőbányában

A kőbánya üzemeltetőjének meg kell adnia a kőbányában folyó kitermelési és kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos alábbi adatokat a legutóbbi naptári év vagy az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónap tekintetében:

A: a kitermelt anyag összmennyisége (m3);

B: az A-ból előállított értékesíthető tömbök (m3);

C: az A-ból származó olyan kitermelési hulladék és anyag összmennyisége, amely értékesített mellékterméknek (törmelék, kövek és kavicsok) minősül (m3);

D: az A-ból származó olyan kitermelési hulladék és anyag összmennyisége, amely belsőleg használt hasznos mellékterméknek (törmelék, kövek és kavicsok) minősül, helyettesítve az egyébként ezekre a célokra szolgáló vagy a melléktermékek lerakóhelyén tárolt egyéb anyagokat (m3);

E: az A-ból származó, a kitermelési hulladék lerakóhelyére átszállított kitermelési hulladék összmennyisége, valamint az A-ból származó olyan anyagok összmennyisége, amelyek a melléktermékek lerakóhelyén tárolt mellékterméknek minősülnek (m3).

Amennyiben az adatok tonnában állnak rendelkezésre, át kell váltani őket m3-re a kitermelt kőre jellemző állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával.

A kitermelési hatékonyságnak el kell érnie legalább a 0,50-t, és az alábbiak szerint számítható ki:

Image 34

Emellett arányosan max. 25 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező milyen magas kitermelési hatékonysággal rendelkezik és közelíti meg az 1,00 környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont adható, ha a kitermelési hatékonyság 0,50, illetve 25 pont, ha a kitermelési hatékonyság 1,00).

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatában fel kell tüntetni az A, B, C, D és E m3-ben kifejezett értékét, valamint a kitermelési hatékonysági arány kiszámítását.

A számítás alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy A-B = C+D+E. A C-nek megfelelő értékesített anyag tekintetében mellékelni kell az anyag más telephelyekre történő szállítására vonatkozóan kiállított számlákat.

2.3.   Víz- és szennyvízkezelés a kőbányában

A kérelmezőnek ismertetnie kell a kőbányászati tevékenység során történő vízfelhasználást, beleértve a víz összegyűjtésére, keringtetésére és újrafelhasználására vonatkozó stratégiákat és módszereket.

Általánosságban véve:

rendelkezéseket kell hozni az elfolyó esővíz összegyűjtésére a nedves iszap és az elpárolgás összefüggésében elvesző víz pótlása érdekében;

rendelkezéseket kell hozni az elfolyó esővíz csatornahálózatban történő elvezetésére annak megakadályozása érdekében, hogy a felszínen elfolyó esővíz a munkaterületen áthaladva lebegő szilárd részecskéket mosson a vízzáró tavakba (amelyek vízzel látják el a vágóberendezéseket) vagy a természetes vízfolyásokba.

Vizes vágási technikák használata esetén:

a vizes vágáshoz használt berendezéseben használt vizet vízzáró tározóban (például tartályban, bélelt tóban vagy vízzáró kőbe vájt tóban) kell tárolni;

a vágás során keletkező szennyvízből a szilárd részecskéket ki kell választani ülepítési rendszerek, vízvisszatartó medencék, ciklonleválasztók, ferdelemezes ülepítők, szűrőprések vagy ezek kombinációjának használatával. A megtisztított vizet vissza kell juttatni abba a vízzáró tóba vagy tartályba, amely vízzel látja el a vágóberendezést;

a leülepedett iszapot ki kell szárítani a hasznos belső felhasználás, a hasznos külső felhasználás vagy a megfelelő végleges elhelyezésre szolgáló létesítménybe történő szállítást megelőzően.

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről olyan releváns dokumentáció kíséretében, amely bemutatja a víz helyszíni felhasználását, és részletesen ismerteti a vízkezelő rendszert, az iszap leválasztását, valamint az iszaphoz kapcsolódó ártalmatlanítási műveleteket és az iszap rendeltetési helyeit.

2.4.   Porszabályozás a kőbányában

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy helyszíni intézkedéseket hozott a kőbányában a por szabályozása érdekében. Az intézkedések telephelyről telephelyre változhatnak, de minden telephely esetében ki kell térniük az alábbi szempontokra:

a száraz vágási, zúzási és egyéb, valószínűleg jelentős porkibocsátással járó tevékenységek vonatkozásában portalanító vízpermet vagy zsákos porszűrőkhöz/elektrosztatikus porleválasztókhoz csatlakozó légcsapdák használata;

a helyszíni műveletek áthelyezésére, módosítására vagy leállítására vonatkozó terv alkalmazása kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén a por levegőbe történő kibocsátásának megakadályozása vagy minimalizálása érdekében (a föld alatti kőbányákra ez nem vonatkozik);

a kőbánya kialakítása során olyan szélvédő elemek beépítése, amelyek csökkentik a szélsebességet, és ezzel minimalizálják a porkibocsátást és a helyszíni talajeróziót (például szélfogó kerítések, amelyek a kitermelési hulladék lerakóhelye mentén egy vagy több sorban ültetett növényekből állnak, beleértve a kitermelési hulladék vonatkozásában az előállító létesítményt és/vagy a kezelő területet);

zárt tárolóterület biztosítása a nedves vágásból származó kiszárított iszap és/vagy a száraz vágási tevékenységekből származó por tárolására az értékesítést, a lerakóhelyre szállítást vagy a helyszíni újrafelhasználást megelőzően;

a legnagyobb igénybevételnek kitett útfelszínek betonnal vagy aszfalttal való burkolása;

a munkavállalók megfelelő képzése a bevált porszabályozási gyakorlatokról, és megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása a munkavállalók és a látogatók számára;

orvosi rutinvizsgálatok biztosítása a munkavállalók számára, gyakoribb felülvizsgálati lehetőséggel a légzőszervi problémák és a lehetséges kezdődő szilikózis azonosítása érdekében (az utóbbi csak a gránit- és egyéb szilikáttartalmú kőzetet kitermelő kőbányákra vonatkozik).

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve az alátámasztó dokumentációt, valamint i. a kőbányában végrehajtott porszabályozási intézkedések leírását és ii. adott esetben a munkavállalók számára biztosított orvosi vizsgálatok rendszerének leírását.

2.5.   A személyzet biztonsága és munkakörülmények a kőbányában

A kérelmezőnek ismertetnie kell a kőbányában érvényben lévő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikát. Ez a politika kitér legalább az alábbiakra:

a kőbányában esetlegesen előforduló valamennyi kockázat és főbb veszély következetes elemzése;

a munkavállalók képzési terve a kőbányában zajló konkrét munkafolyamatok vonatkozásában;

valamennyi gép, szerszám, elektromos berendezés, jármű, létra, gyalogút, lépcső, biztonsági korlát és egyéb kapcsolódó berendezés felülvizsgálati és karbantartási terve;

rögzített védőburkolatok elhelyezése a gépek mozgó részein (például szállítószalagok, csigák, fogaskerekek) és mozgatható védőburkolatok használata a körfűrészeken;

a kézi elektromos szerszámok áramtalanítására szolgáló gyorskioldók, valamint vészleállító gombok valamennyi nehézgép kezelőfelületén;

a robbanóanyagok biztonságos helyszíni tárolása;

megfelelő szállító- és emelőeszközök a vágott kőtömbök és a nagyobb tömbdarabok mozgatására és áthelyezésére;

vészhelyzeti tervek és a munkavállalók elsősegélyképzésben való részesítése;

egyéni védőeszközök biztosítása valamennyi munkavállaló és látogató számára;

a magas zajszint kockázatával járó területek egyértelmű azonosítása.

Biztosítani kell az alábbi munkafeltételeket:

illemhelyiség, öltöző és ebédlő használata a személyzet számára, valamint folyamatos ivóvíz-ellátás;

a nemzeti jogszabályoknak és szabályozásoknak vagy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményeinek való megfelelés, attól függően, hogy melyik a szigorúbb;

valamennyi munkavállaló esetében olyan munkaszerződés, amely egyértelműen leírja az elvégzendő munkát, a kötelező maximális óraszámot, a fizetést, a társadalombiztosítási hozzájárulásokat (vagy egyéb megfelelő balesetbiztosítást azokban az országokban, ahol nem létezik társadalombiztosítás), a szabadnapok számát és a felmondási időt;

az uniós vagy nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak való teljeskörű megfelelés.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politika másolatát.

Azokban az esetekben, amelyekben kötelező az ILO-egyezmények betartása, a kérelmezőnek harmadik fél által kiadott, helyszíni ellenőrzésekkel alátámasztott igazolást kell benyújtania arról, hogy a kőbányában tiszteletben tartották az ILO alapegyezményeiben foglalt, alkalmazandó elveket:

Az ILO alapegyezményei:

a)

Gyermekmunka:

i.

a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló, 1973. évi 138. számú egyezmény;

ii.

a gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló, 1999. évi 182. számú egyezmény.

b)

Kényszer- és kötelező munka:

i.

a kényszermunkáról szóló, 1930. évi 29. számú egyezmény és a kényszermunkáról szóló egyezmény 2014. évi jegyzőkönyve;

ii.

a kényszermunka felszámolásáról szóló, 1957. évi 105. számú egyezmény.

c)

Az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog:

i.

az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, 1948. évi 87. számú egyezmény;

ii.

a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról szóló 1949. évi 98. számú egyezmény.

d)

Hátrányos megkülönböztetés:

i.

az egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról szóló, 1951. évi 100. számú egyezmény;

ii.

a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, 1958. évi 111. számú egyezmény.

Amennyiben a kőbánya nem valamely uniós tagállam területén található, harmadik fél általi ellenőrzésre van szükség (például a Fairstone vagy más rendszer alkalmazásával legalább a fent felsorolt munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági, valamint a munkafeltételekre vonatkozó, egyenértékű kritériumok alapján).

2.6.   A kőbánya tájképi hatása (választható)

A kőbánya üzemeltetőjének rendelkezésre kell bocsátania a kőbányára vonatkozó alábbi adatokat, hogy ki lehessen számítani a kőbánya lábnyomát vagy a hasznos földhasználat arányát a helyszín olyan műholdas képe alapján, amely az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző egy éven belül készült:

QF: a fejtési front (aktív) területe (m2);

EWDA: a kitermelési hulladék lerakóhelye (m2);

BPDA: a melléktermékek lerakóhelye (m2);

TAA: a kitermelési tevékenység folytatására szolgáló helyszín teljes engedélyezett területe (m2);

BA: biológiai sokféleséggel jellemzett terület, ahol i. progresszív rehabilitáció részeként őshonos fajok használatával feltalaj és növénytakaró vagy vizes élőhelyek/nádasok kerültek kialakításra és/vagy ii. nem is került sor a feltalaj és a növényzet megzavarására, és ezek nem elszigetelten helyezkednek el a kőbányában (m2);

REA: megújuló energiával kapcsolatos terület, amelynek célja villamos energia előállítása napenergia, vízenergia, szélenergia vagy biomassza felhasználásával (m2).

 

A kőbánya lábnyoma

A hasznos terület aránya

Számítás

Image 35

Image 36

Határérték 0 ponthoz

0,70

0,00

Határérték 5 ponthoz

0,20

0,40

Max. 10 pont adható (mindkét arányszám esetében max. 5-5 pont) annak arányában, hogy a kérelmező esetében a két arányszám mennyire közelíti vagy haladja meg a releváns küszöbértékeket.

Értékelés és ellenőrzés: A kőbánya üzemeltetőjének nyilatkozatot kell benyújtania a térképeket vagy műholdas képeket tartalmazó dokumentációval együtt, amelyekben szerepel a QF, EDWA, BPDA, TAA, BA és REA terület és ezek becsült nagysága.

Az átalakító üzemekre vonatkozó követelmények

2.7.   Energiafogyasztás az átalakító üzemben

A kérelmezőnek rendelkeznie kell olyan programmal, amellyel következetesen nyomon követhető, rögzíthető és az optimális szintre csökkenthető az átalakító üzem fajlagos energiafogyasztása és fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. A kérelmezőnek az energiafogyasztást az energiaforrás (például villamos energia és dízelolaj) és a cél (például helyszíni épületek, világítás, vágóberendezések üzemeltetése, szivattyúk és járművek üzemeltetése) szerinti bontásban kell jelentenie. A kérelmezőnek jelentenie kell az adott naptári évre a helyszíni abszolút energiafogyasztást (kWh vagy MJ) és a gyártásspecifikus energiafogyasztást (kWh vagy MJ/az értékesített, illetve az előállított és értékesítésre kész, m3-ben, m2-ben vagy tonnában kifejezett anyagra nézve).

A fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek ismertetnie kell a már meghozott vagy tervezett intézkedéseket (például a meglévő berendezések hatékonyabb használata, hatékonyabb berendezésekbe történő beruházások, hatékonyabb szállítás és logisztika stb.).

Emellett összesen 20 pont adható az alábbiak szerint:

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a fogyasztott energia (tüzelőanyag és villamos energia) milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont, ha 0 %-ban, illetve 10 pont, ha 100 %-ban);

max. 5 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (5 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (5 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (15) (4 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (16) (3 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (17) (2 pont).

3 pont adható, ha az ISO 14067 szabványnak megfelelően sor került a termék szénlábnyomának elemzésére, illetve 5 pont a PEF-módszer üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó elemeinek (18) használata esetén.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az átalakító üzemre vonatkozó energialeltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. Az energialeltárban meg kell különböztetni a fogyasztott tüzelőanyagok típusait, kiemelve a megújuló tüzelőanyagokat vagy a vegyes tüzelőanyagok megújulóenergia-tartalmát. A fajlagos energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek meg kell határoznia legalább az alapforgatókönyvet a terv kidolgozása idején az átalakító üzemre jellemző fajlagos energiafogyasztás meghatározásával, azonosítania és egyértelműen számszerűsítenie kell az energiafogyasztás különböző forrásait az átalakító üzemben, valamint azonosítania és indokolnia kell a fajlagos energiafogyasztás csökkentésére és az éves eredményjelentések benyújtására irányuló intézkedéseket.

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

A szénlábnyom elemzésére adható pontok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabvány vagy a PEF-módszer szerint elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött elemzés másolatát. A lábnyomelemzésnek ki kell térnie minden olyan gyártási folyamatra, amely közvetlenül összefügg a kőbányában és az átalakító üzemben folytatott termeléssel, az előállítás alatti helyszíni és nem helyszíni szállítással, az adminisztratív folyamatokhoz (például a helyszíni épületek üzemeltetéséhez) kapcsolódó kibocsátásokkal, valamint az értékesített terméknek az átalakító üzem bejáratáig vagy a helyi szállítási központig (például vasútállomásig vagy kikötőig) történő szállításával.

2.8.   Víz- és szennyvízkezelés az átalakító üzemben

A kérelmezőnek ismertetnie kell a természetes követ átalakító üzem vízfelhasználását, beleértve a víz összegyűjtésére, keringtetésére és újrafelhasználására vonatkozó stratégiákat és módszereket.

A vágási műveletekből származó szennyvízben található szilárd anyagokat a helyszínen vissza kell nyerni ülepítés és/vagy szűrés útján.

A tisztított szennyvizet a helyszínen kell tárolni és újra fel kell használni a vágási műveletekhez, porszabályozásra vagy egyéb célokra.

Emellett 5 pont adható olyan esővízgyűjtő rendszer telepítésére, amely összegyűjti és tárolja a helyszíni vízzáró területekre jutó esővizet, és megakadályozza, hogy a felszínen elfolyó esővíz a munkaterületen áthaladva lebegő szilárd részecskéket mosson a vízzáró tavakba (amelyek vízzel látják el a vágóberendezéseket) vagy a természetes vízfolyásokba.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, amelyet alá kell támasztania a helyszíni vízfelhasználást ismertető releváns dokumentumokkal a szennyvíz-/esővízgyűjtő hálózat, valamint a szennyvízkezelési és -újrahasználati rendszer tekintetében.

2.9.   Porszabályozás az átalakító üzemben

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy helyszíni intézkedéseket hozott az átalakító üzemben a por szabályozása érdekében. Az intézkedések telephelyről telephelyre változhatnak, de minden telephely esetében ki kell térniük az alábbi szempontokra:

a valószínűleg jelentős porkibocsátással járó száraz vágási és formázási tevékenységek vonatkozásában portalanító vízpermet vagy zsákos porszűrőkhöz/elektrosztatikus porleválasztókhoz csatlakozó légcsapdák használata;

a beltéri padlózat rendszeres portalanítása a felület vízpermetezésével, amely a helyszíni vízkezelő rendszerbe juttatja a vizet, vagy a száraz por eltávolítására szolgáló vákuumos eszköz használatával (a száraz por nem seperhető);

zárt tárolóterület biztosítása a nedves vágásból származó kiszárított iszap és/vagy a száraz vágási tevékenységekből származó por tárolására az értékesítést, az újrafelhasználás céljából történő elszállítást, a helyszíni újrafelhasználást vagy a hulladéklerakóba történő szállítást megelőzően;

a legnagyobb igénybevételnek kitett utak betonnal vagy aszfalttal való burkolása;

a munkavállalók megfelelő képzése a bevált porszabályozási gyakorlatokról, és megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása a munkavállalók és a látogatók számára;

orvosi rutinvizsgálatok biztosítása a munkavállalók számára, gyakoribb felülvizsgálati lehetőséggel a légzőszervi problémák és a lehetséges kezdődő szilikózis azonosítása érdekében (az utóbbi csak a gránit- és egyéb szilikáttartalmú kőzetet feldolgozó átalakító üzemekre vonatkozik).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt releváns dokumentumokkal kell alátámasztania, mellékelve i. az átalakító üzemben végrehajtott porszabályozási intézkedések leírását és ii. adott esetben a munkavállalókra vonatkozó orvosi vizsgálati rendszerrel kapcsolatos részleteket.

2.10.   Az átalakító üzemben keletkező technológiai hulladék újrafelhasználása

A kérelmezőnek leltárt kell vezetnie az átalakító üzemben a folyamat során keletkező (technológiai) hulladékról. A leltárban részletesen fel kell tüntetni a keletkező hulladék típusát és mennyiségét (például a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap).

A technológiai hulladék leltára 12 hónapos időszakra vonatkozik, és ugyanezen időszak tekintetében meg kell adni az előállított össztermék tömegére (kg vagy tonna) és felszínére (m2) vonatkozó becslést is.

A természetes kő helyszíni feldolgozásából származó vágási hulladék tömegének legalább 80 %-át újra fel kell használni egyéb alkalmazásokban vagy a helyszínen kell tárolni a jövőbeli értékesítés céljából.

Emellett összesen 10 pont adható az alábbiak szerint:

arányosan max. 5 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező milyen mértékben használja fel újra a vágási hulladékot és közelíti meg a 100 %-os újrafelhasználási arányt (0 pont adható a vágási hulladék 80 %-os, illetve 5 pont a 100 %-os újrafelhasználásáért);

arányosan max. 5 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező milyen mértékben használja fel újra a folyamat során keletkező iszapot és közelíti meg a 100 %-os újrafelhasználási arányt (0 pont adható a folyamat során keletkező iszap 0 %-os, illetve 5 pont a 100 %-os újrafelhasználásáért).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az átalakító üzemre vonatkozó hulladékleltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, mellékelve a folyamat során keletkező vágási hulladék (kilogrammban vagy tonnában megadott) összmennyiségére vonatkozó számítást. Emellett információkat kell adnia a technológiai hulladék rendeltetési helyével kapcsolatban, és egyértelművé kell tennie, hogy a hulladék külsőleg, egy másik folyamatban kerül-e újrafelhasználásra vagy hulladéklerakóba kerül. Külső újrafelhasználás vagy hulladéklerakóba történő szállítás esetén mellékelni kell a szállítóleveleket.

2.11.   Regionálisan integrált termelés az átalakító üzemben (választható)

Ez a kritérium a kőbánya bejárata és az átalakító üzem bejárata közötti szállítási távolságra vonatkozik, és adott kőbányából származó természeteskő-termékekhez kapcsolódik.

Arányosan max. 5 pont adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a köztes vágott kőtömböknek a kőbányából az átalakító üzembe történő szállítása során a távolság kevesebb mint 260 km (0 pont adható, ha a távolság 260 km vagy több, illetve 5 pont, ha legfeljebb 10 km).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek meg kell adnia az átalakító üzem címét, valamint a kőbánya érintett bejáratának címét vagy földrajzi helyét. A kérelmezőnek emellett ismertetnie kell, hogy milyen szállítási mód vagy módok használatával történik a köztes vágott kőtömbök átalakító üzembe történő szállítása.

A szállítási útvonalat és a teljes távolságot meg kell becsülni és térképen fel kell tüntetni a műholdas képek és a távolság megbecsülésére szolgáló, ingyenesen elérhető szoftverek segítségével.

3.   A MŰGYANTA KÖTŐANYAG-ALAPÚ MŰKŐ TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Pontozási rendszer

A műkőtermékekre vonatkozó uniós ökocímke tekintetében az alábbi táblázat ismerteti a pontozási rendszert és az előírt minimális pontszámokat.

Pontozható kritériumok

Műkőtermékek

1.7.

Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)

0, 3 vagy 5 pont

3.1.

Energiafogyasztás

max. 30 pont

3.3.

Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom

max. 35 pont

3.4.

Műgyanta kötőanyag-tartalom

max. 20 pont

3.5.

A technológiai hulladék újrafelhasználása

max. 10 pont

Elérhető összpontszám

100

Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám

50

3.1.   Energiafogyasztás

A műkőtermelés (beleértve a nyersanyag tételekre osztását, az elsődleges keverést, a másodlagos keverést, az öntést és az utómunkákat) fajlagos villamosenergia-fogyasztása nem haladhatja meg az 1,1 MJ/kg értéket.

Ha sor kerül a kő nyersanyag őrlésére, az őrlési folyamat (MJ/kg-ban kifejezett) fajlagos villamosenergia-fogyasztását külön kell jelenteni, és nem kell beleszámítani a teljes folyamatra vonatkozó energiafogyasztásba.

Emellett összesen 30 pont adható az alábbiak szerint:

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a folyamat fajlagos villamosenergia-fogyasztása milyen mértékben csökken és közelíti meg a 0,7 MJ/kg környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 1,1 MJ/kg, illetve 10 pont 0,7 MJ/kg esetében);

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy az elfogyasztott villamos energia milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont, ha 0 %-ban, illetve 10 pont, ha 100 %-ban);

max. 10 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (10 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (10 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (19) (8 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (20) (6 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (21) (4 pont).

Értékelés és ellenőrzés: A folyamat fajlagos villamosenergia-fogyasztása az adott berendezésre jellemző villamosenergia-fogyasztás és a (kg-ban vagy m3-ben kifejezett) termelési mennyiség hányadosa. A bejelentett adatoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke iránti kérelem tárgyát képező termék vagy termékek vonatkozásában. Amennyiben az ugyanazon kérelem hatálya alá tartozó különböző termékek esetében jelentősen eltérnek az értékek, az adatokat külön-külön kell jelenteni az egyes termékek tekintetében. Amennyiben a termelési adatok m3-ben érhetők el, az adott műkőtermékre jellemző térfogat-tömegtényező alkalmazásával át kell váltani őket kg-ra (kg/m3).

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

3.2.   Porszabályozás és levegőminőség

Egyértelműen azonosítani kell azokat a munkaterületeket, ahol felmerül a sztirolnak való kitettség kockázata, vagyis a sztirol koncentrációja a megfigyelési adatok alapján meghaladhatja a 20 ppm értéket (vagy a 85 mg/m3 értéket), és biztosítani kell ezek megfelelő szellőztetését.

A műgyanta-keverékeket zárt rendszerekben kell adagolni és keverni.

A kérelmezőnek igazolnia kell, hogy helyszíni intézkedéseket hozott a porszabályozás érdekében. Az intézkedések telephelyről telephelyre változhatnak, de minden telephely esetében ki kell térniük az alábbi szempontokra:

a száraz vágási, zúzási és egyéb, valószínűleg jelentős porkibocsátással járó tevékenységek vonatkozásában portalanító vízpermet vagy zsákos porszűrőkhöz/elektrosztatikus porleválasztókhoz csatlakozó légcsapdák használata;

a beltéri padlózat rendszeres portalanítása a felület vízpermetezésével, amely a helyszíni vízkezelő rendszerbe juttatja a vizet, vagy a száraz por eltávolítására szolgáló vákuumos eszköz használatával (a száraz por nem seperhető);

zárt tárolóterület biztosítása a nedves vágásból származó kiszárított iszap és/vagy a száraz vágási tevékenységekből származó por tárolására az értékesítést, az újrafelhasználás céljából történő elszállítást, a helyszíni újrafelhasználást vagy a hulladéklerakóba történő szállítást megelőzően;

a legnagyobb igénybevételnek kitett utak betonnal vagy aszfalttal való burkolása;

a munkavállalók megfelelő képzése a bevált porszabályozási gyakorlatokról, és megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása a munkavállalók és a látogatók számára;

orvosi rutinvizsgálatok biztosítása a munkavállalók számára, gyakoribb felülvizsgálati lehetőséggel a légzőszervi problémák és a lehetséges kezdődő szilikózis azonosítása érdekében (az utóbbi csak a kvarcalapú termékekkel dolgozó üzemekre vonatkozik).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, és azt releváns dokumentumokkal kell alátámasztania, mellékelve i. a sztirol kockázatának kitett munkaterületek ismertetését és az alkalmazott szellőztető rendszer leírását; ii. a gyártóhelyen végrehajtott porszabályozási intézkedések leírását és iii. adott esetben a munkavállalókra vonatkozó orvosi vizsgálati rendszerrel kapcsolatos részleteket.

3.3.   Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom

A kérelmező értékeli és dokumentálja a primer anyagok, a különböző termelési folyamatok során keletkező hulladékból származó újrahasznosított anyagok, valamint a különböző termelési folyamatok melléktermékeiből származó másodlagos anyagok regionális elérhetőségét. Fel kell tüntetni az anyagok dokumentált forrásai közötti körülbelüli szállítási távolságokat.

Emellett arányosan max. 35 pont adható annak alapján, hogy a műkőtermékek milyen mértékben tartalmaznak újrahasznosított/másodlagos anyagokat és közelítik meg a 35 tömegszázalék környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 0 tömegszázalék, illetve 35 pont a ≥ 35 tömegszázalék újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom esetén).

A műkőtermékekből származó por, kődarabok és selejt új termékekben való alkalmazása nem minősül újrahasznosított tartalomnak, ha a keletkezésüket előidéző folyamatba kerülnek vissza.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium kötelező követelményeinek teljesüléséről, mellékelve a primer, újrahasznosított és másodlagos anyagok eredetét és regionális elérhetőségét ismertető dokumentációt.

Az újrahasznosított vagy másodlagos anyagok csak akkor számítanak bele az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalomba, ha a forrásuk legfeljebb 2,5-ször akkora távolságra van a műkő termelési helyétől, mint a fő primer anyagoké (például a márvány és kvarc).

Az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozóan be kell mutatni az újrahasznosított/másodlagos anyagok havi mérlegét, és a kérelmezőnek vállalnia kell ilyen mérleg vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. A mérleg feltünteti a bemenő újrahasznosított/másodlagos anyagok mennyiségét (szállítólevéllel és számlákkal alátámasztva) és a kimenő újrahasznosított/másodlagos anyagok mennyiségét az értékesített vagy értékesítésre kész, a kérelem szerint újrahasznosított/másodlagos anyagot tartalmazó műkőben (a termékmennyiségekkel és a százalékos értékekkel alátámasztva).

Az újrahasznosított és/vagy másodlagos anyagtartalomra vonatkozó állításoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímkével rendelkező termék vagy termékek tételszinten használt összetételére nézve. Az újrahasznosított és/vagy másodlagos anyagok általános kiosztása nem engedélyezett.

Amennyiben az ugyanazon engedélykérelem hatálya alá tartozó különböző termékek esetében jelentősen eltérnek az értékek, az adatokat külön-külön kell jelenteni az egyes termékek tekintetében.

3.4.   Műgyanta kötőanyag-tartalom

A termelés során a poliészter, az epoxigyanta vagy egyéb gyanta a végtermék teljes tömegének legfeljebb 10 %-át teheti ki.

Emellett arányosan max. 20 pont adható annak alapján, hogy a műgyanta kötőanyag-tartalom milyen mértékben csökken és közelíti meg az 5 % környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 10 %, illetve 20 pont 5 % gyantakötőanyag-tartalom esetén).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium kötelező követelményeinek teljesüléséről, mellékelve a teljes, a műkőtermék össztömegének százalékában kifejezett műgyanta kötőanyag-tartalomra vonatkozó számításokat.

A műgyanta kötőanyag-tartalomra vonatkozó állításoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímkével rendelkező termék vagy termékek tételszinten használt összetételére nézve.

Amennyiben az ugyanazon engedélykérelem hatálya alá tartozó különböző termékek esetében jelentősen eltérnek az értékek, az adatokat külön-külön kell jelenteni az egyes termékek tekintetében.

3.5.   A technológiai hulladék újrafelhasználása

A kérelmezőnek leltárt kell vezetnie a műkőtermékek előállítása során keletkező (technológiai) hulladékról. A leltárban részletesen fel kell tüntetni a keletkező hulladék típusát és mennyiségét (például a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap).

A technológiai hulladék leltára az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozik, és ugyanezen időszak tekintetében meg kell adni az előállított össztermék tömegére (kg vagy tonna) és felületére (m2) vonatkozó becslést is.

A műkőlapok és -tömbök előállítása során keletkező technológiai hulladék (vágási hulladék és iszap) legalább 70 %-át újra fel kell használni más termelési folyamatokban.

Emellett max. 10 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező a 100 %-hoz képest milyen mértékben használja fel újra a technológiai hulladékot (0 pont adható a technológiai hulladék 70 %-os újrafelhasználásáért, illetve 10 pont a 100 %-os újrafelhasználásért).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania a műkőgyártó üzemre vonatkozó hulladékleltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra, és vállalnia kell ilyen leltár naprakész vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt.

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, mellékelve a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap össztömegére (kg vagy t) vonatkozó számítást. Emellett információkat kell adnia a technológiai hulladék rendeltetési helyével kapcsolatban, és egyértelművé kell tennie, hogy a hulladék külsőleg, egy másik folyamatban kerül-e újrafelhasználásra vagy hulladéklerakóba kerül. Külső újrafelhasználás vagy hulladéklerakóba történő szállítás esetén mellékelni kell a szállítóleveleket.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

4.   A KERÁMIÁBÓL ÉS ÉGETETT AGYAGBÓL KÉSZÜLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ KRITÉRIUMOK

Pontozási rendszer

A kerámiából és égetett agyagból készült termékekre vonatkozó uniós ökocímke tekintetében az alábbi táblázat ismerteti a pontozási rendszert és az előírt minimális pontszámokat.

Amennyiben a kérelmező porlasztott port használ nyersanyagként, és nem e nyersanyag gyártója, tájékoztatást kell adnia a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek előállításához használt porlasztott porról, mellékelve a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb egy évben kibocsátott szállítóleveleket. Ebben az esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a porlasztott por gyártójának valamennyi releváns nyilatkozatát, amely igazolja az uniós ökocímkére vonatkozó valamennyi kapcsolódó követelménynek, valamint az egyéb olyan releváns választható követelményeknek való megfelelést, amelyért pontok ítélhetők oda.

A 4.1. és a 4.2. kritérium esetében a kerámialapokra vonatkozóan két határérték-csoport került megállapításra attól függően, hogy az uniós ökocímke-engedély korlátozás alá eső számú termékre vonatkozik-e (amikor a reprezentatív időszakokban végzett gyártás során gyűjtött, stabil működési adatokat kell benyújtani), vagy ha az engedély egy adott termékcsalád (22) nagyszámú termékformátumára vonatkozik (amikor éves átlagadatokat kell benyújtani). Az éves átlagos termelésre vonatkozó határértékek azért magasabbak, hogy figyelembe lehessen venni azt az energiát, amely az égetőkemence hőmérsékletének fenntartásához szükséges, amikor a gyártósor nem működik (pl. a burkolólapok formátumának megváltoztatásakor) vagy nem teljes kapacitással működik (pl. éjszakai műszakban vagy hétvégén).

Pontozható kritériumok

Kerámiából és égetett agyagból készült termékek

1.7.

Környezetvédelmi vezetési rendszer (választható)

0, 3 vagy 5 pont

4.1.

Tüzelőanyag-fogyasztás a szárítás és égetés során

max. 20 pont

4.2.

Szén-dioxid-kibocsátás

max. 25 pont

4.4.

Por, HF, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

max. 40 pont

4.6.

A technológiai hulladék újrafelhasználása

max. 10 pont

Elérhető összpontszám

100

Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám

50

4.1.   Tüzelőanyag-fogyasztás a szárítás és égetés során

Szén, petrolkoksz, könnyű fűtőolaj és nehéz fűtőolaj nem használható tüzelőanyagként a szárító- vagy égetőkemencékben.

A szárítási és égetési folyamat fajlagos tüzelőanyag-fogyasztása nem haladhatja meg az alábbiakban meghatározott kötelező határértékeket.

 

Porlasztó

Szárító- és égetőkemence

Kötelező határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

Kötelező határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

Kerámialap: egyedi termék (**)

1,8 MJ/kg por (*)

1,3 MJ/kg por (**)

4,1 MJ/kg

3,2 MJ/kg

Kerámialap: termékcsalád (***)

5,5 MJ/kg

4,3 MJ/kg

Égetett agyagból készült útburkoló elemek

n.a.

n.a.

3,5 MJ/kg

2,1 MJ/kg

Emellett arányosan max. 20 pont adható annak alapján, hogy a szárítás és égetés során a fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (például az égetett agyagból készült útburkoló elemek esetében 0 pont adható a 3,5 MJ/kg, illetve 20 pont a legfeljebb 2,1 MJ/kg fogyasztásra).

A porlasztott por alkalmazásával (a helyszínen vagy nem a helyszínen) készült kerámia burkolólapok esetében az előző bekezdésnek megfelelően két pontszámot kell kiszámítani: az egyik pontszám a porlasztott porra, a másik a kerámia burkolólapok előállításához használt égető- és szárítókemencére vonatkozik. A két pontszámot ezt követően az alábbiak szerint egy pontszámmá kell alakítani:

Fuelscore = 0,35(SDP) + 0,65(KWD)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek meg kell adnia az adott termékre vagy termékekre vonatkozó fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást, valamint az összesített pontszámmá való átváltásra vonatkozó számításokat. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás a termelőberendezés (MJ-ban kifejezett) tüzelőanyag-fogyasztása és a (kg-ban kifejezett) termelési mennyiség hányadosa az adott termelési időszakban.

Amennyiben a termelési adatok csak m2-ben érhetők el, de kg-ban kell jelenteni őket, az értéket a termékre vagy a termékcsaládra jellemző (kg/m2-ben kifejezett) állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával kell átváltani.

A teljes termékcsaládra vonatkozó adatoknak valamennyi gyártósorra nézve reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában. Az egyes termékekre vonatkozó adatoknak reprezentatívnak kell lenniük a tényleges gyártási menet(ek) stabil körülményei tekintetében.

Az égető- és szárítókemencékben felhasznált tüzelőanyag helyszíni méréseken alapuló térfogatát vagy tömegét át kell konvertálni MJ-ba, és ehhez a meghatározott termelési időszakban fogyasztott tüzelőanyag térfogatát/tömegét (például kg, t, L vagy Nm3) meg kell szorozni ugyanezen tüzelőanyag fajlagos vagy általános kalorifikus értékével (például MJ/kg, MJ/t, MJ/L vagy MJ/Nm3).

Amennyiben a szárítási műveletek során használt hő előállítására szolgáló tüzelőanyag betáplálásra kerül valamely kapcsolt energiatermelési rendszerbe, a rendszer által a meghatározott termelési időszakban előállított (kWh-ban mért, majd MJ-ba átváltott) villamos energia nem számít bele a szárítókemence teljes tüzelőanyag-fogyasztásába.

4.2.   Szén-dioxid-kibocsátás

A tüzelőanyag égetésével, illetve a szárítás és az égetés során a nyersanyag dekarbonizációjából származó kibocsátásokkal összefüggő fajlagos szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbiakban meghatározott kötelező határértékeket.

 

Porlasztott por előállítása

Szárító- és égetőkemence  (*)

Kötelező határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

Kötelező határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

Kerámialap: egyedi termék (***)

84 kgCO2/t por (*)

54 kgCO2/t por (*)

280 kgCO2/t

230 kgCO2/t

Kerámialap: termékcsalád (****)

360 kgCO2/t

290 kgCO2/t

Égetett agyagból készült útburkoló elemek

n.a.

n.a.

192 kgCO2/t

129 kgCO2/t

Emellett arányosan max. 25 pont adható annak alapján, hogy a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértékeket (például az égetett agyagból készült útburkoló elemek vonatkozásában 0 pont adható 192 kg CO2/kg, illetve 25 pont 129 kg CO2/kg kibocsátás esetén).

A porlasztott por alkalmazásával (a helyszínen vagy nem a helyszínen) készült kerámia burkolólapok esetében két pontszámot kell kiszámítani az előző bekezdésnek megfelelően: az egyik pontszám a porlasztott porra, a másik a kerámia burkolólapok előállításához használt égető- és szárítókemencére vonatkozik. A két pontszámot ezt követően az alábbiak szerint egy pontszámmá kell alakítani:

CO2score = 0,35(SDP) + 0,65(KWD)

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, alátámasztva a lent ismertetett módszertannak megfelelően kiszámított fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó információkkal.

A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az egy tonna termékre jutó fajlagos kibocsátás kiszámítása az ingyenes kiosztásáról szóló (EU) 2019/331 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (24) 6. cikkében előírt nyomonkövetési módszertani tervnek megfelelően a kibocsátási szinten és a tevékenységi szinteken alapul.

A nem a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az eredményeket a 601/2012/EU bizottsági rendeletben (25) meghatározott számítási módszertannak megfelelően kell megadni.

A külön létesítményben gyártott porlasztott port nyersanyagként felhasználó kerámiatermékek esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania a porlasztott por gyártójának a legutolsó jelentéstételi év tekintetében az éves átlagos fajlagos szén-dioxid-kibocsátásról szóló nyilatkozatát a fent ismertetett két számítási módszer egyikének megfelelően.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás értékét minden esetben az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély hatálya alá tartozó termék vagy termékek szintjén kell megbecsülni. A szén-dioxid-kibocsátás kiszámításához a 4.1. kritériumhoz kiszámított vonatkozó tüzelőanyag-fogyasztási értékeket, a felhasznált tüzelőanyag(ok) szén-dioxid-intenzitását és a nyersanyag átlagos karbonáttartalmát kell alapul venni.

4.3.   A folyamat vízfogyasztása

A kerámiából vagy égetett agyagból készült termékeket előállító létesítmény

a technológiai szennyvíz zárt rendszerű újrahasznosítását biztosító rendszerrel rendelkezik, amely lehetővé teszi a zéró folyadékkibocsátást, vagy

igazolni tudja, hogy a fajlagos édesvíz-fogyasztás nem haladja meg az alábbi táblázatban meghatározott fogyasztási határértékeket.

Terméktípus

A porlasztásra a helyszínen kerül sor?

Fogyasztási határérték

kerámia burkolólapok és égetett agyagból készült útburkoló elemek

Igen

1,0 l/kg

Nem

0,5 l/kg

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a kötelező követelmény teljesüléséről, feltüntetve, hogy mely módon tesz annak eleget.

Amennyiben a technológiai szennyvíz újrahasznosítása tekintetében zéró folyadékkibocsátási rendszer működik, a kérelmezőnek röviden ismertetnie kell a rendszert és annak fő üzemeltetési paramétereit.

Amennyiben nincs ilyen rendszer, a folyamat egészére vonatkozó vízfogyasztási adatokat (L vagy m3), valamint a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek gyártására vonatkozó adatokat (kg vagy m2) a legutolsó naptári év vagy az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában kell megadni.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

Az illemhelyek, az étkezdék és a termelési folyamat szempontjából közvetlenül nem releváns tevékenységek vízfogyasztása külön mérendő, és figyelmen kívül kell hagyni e számítások során.

4.4.   Por, HF, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

A kerámia burkolólapok előállítási helyszínén végzett, porral járó „hideg” műveletekből származó porkibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedéseknek ki kell terjedniük legalább a nyersanyagok fogadására, elegyítésére és őrlésére, valamint a burkolólapok formázására és mázazására/díszítésére.

A kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek előállításához kapcsolódó, levegőbe történő por-, HF-, NOx- és SOx-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban meghatározott kötelező határértékeket.

Kibocsátási érték

Kötelező határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

Vizsgálati módszer

Elérhető pontszám

Por (porlasztó)  (*)

90 mg/kg

n.a.

EN 13284

n.a.

Por (égetőkemence)

50 mg/kg

10 mg/kg

EN 13284

max. 10

HF (égetőkemence)

20 mg/kg

6 mg/kg

ISO 15713

max. 10

NOx NO2-ként (égetőkemence)

250 mg/kg

170 mg/kg

EN 14792

max. 10

SOx SO2-ként (égetőkemence)

1300 mg/kg

750 mg/kg

EN 14791

max. 10

Emellett arányosan max. 40 pont adható annak alapján, hogy a mindenkori fajlagos por-, HF-, NOx- és SOx- kibocsátás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértékeket (például a HF-kibocsátás vonatkozásában 0 pont adható a 20 mg/kg, illetve 10 pont a legfeljebb 6 mg/kg kibocsátásra).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, alátámasztva i. a porral járó „hideg” műveletekből származó porkibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések leírásával és ii. a helyszíni adatokkal, vagyis a napi átlagértékek alapján kiszámított, mg/Nm3-ben kifejezett éves átlagértékekkel. Az adatokat a vonatkozó EN vagy ISO szabványoknak megfelelő folyamatos vagy időszakos monitoring alapján kell előállítani. Időszakos monitoring esetén legalább három mintát kell venni a porlasztó vagy az égetőkemence folyamatos működése közben az uniós ökocímke iránti kérelem tárgyát képező termék(ek) gyártása során.

Amennyiben a termelési adatok csak m2-ben érhetők el, de kg-ban kell jelenteni őket, az értéket a termékre vagy a termékcsaládra jellemző (kg/m2-ben kifejezett) állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával kell átváltani.

A teljes termékcsaládra vonatkozó adatoknak valamennyi gyártósorra nézve reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában. Az egyes termékekre vonatkozó adatoknak reprezentatívnak kell lenniük a tényleges gyártási menet(ek) stabil körülményeire nézve.

Ahhoz, hogy (18 %-os oxigéntartalomnál) a füstgáz mg/Nm3-ben kifejezett mérési eredményeit át lehessen váltani a kerámia/égetett agyag burkolólapok esetében mg/kg-ra, illetve a kerámiából/égetett agyagból készült termékek esetében mg/kg-ra, meg kell szorozni a füstgáz fajlagos térfogatáramával (Nm3/kg termék). Egy Nm3 a 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz gáz egy m3-ére vonatkozik.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia, és tömegalapon számítja ki az uniós ökocímke-kérelemben szereplő termelés kibocsátásait.

4.5.   Szennyvízkezelés

A kerámiából és égetett agyagból készült termékek előállítása során keletkező (technológiai) szennyvizet az alábbi egyik lehetőségnek megfelelően kell kezelni:

1. lehetőség: a kezelésre a helyszínen kerül sor a lebegő szilárd részecskék eltávolítása céljából, és a kezelt szennyvíz a zéró folyadékkibocsátási rendszer részeként visszakerül a termelési folyamatba; vagy

2. lehetőség: a kezelésre a helyszínen kerül sor a lebegő szilárd részecskék eltávolítása céljából (vagy nem kerül sor kezelésre), majd a szennyvizet harmadik fél által üzemeltetett szennyvízkezelő telepre szállítják; vagy

3. lehetőség: a kezelésre a helyszínen kerül sor a lebegő szilárd részecskék eltávolítása céljából, majd a szennyvizet kibocsátják a helyi vízfolyásokba.

A 2. vagy a 3. lehetőség alkalmazása esetén a kérelmezőnek vagy adott esetben a szennyvízkezelő telep harmadik fél üzemeltetőjének igazolnia kell az alábbi határértékeknek való megfelelést a helyi vízfolyásokba kibocsátott kezelt szennyvíz tekintetében.

Paraméter

Határérték

Vizsgálati módszerek

Lebegő szilárd részecskék

40 mg/l

ISO 5667-17

Kadmium

0,015 mg/l

ISO 8288

Ólom

0,15 mg/l

ISO 8288

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a megfelelésről, meghatározva, hogy melyik lehetőség vonatkozik a gyártóhelyre.

Amennyiben a technológiai szennyvíz újrahasznosítása tekintetében zéró folyadékkibocsátási rendszer működik, a kérelmezőnek röviden ismertetnie kell a rendszert és annak fő üzemeltetési paramétereit.

Amennyiben a kezelt vagy kezeletlen szennyvíz elszállításra kerül harmadik fél által üzemeltetett szennyvíztisztító telepre, a telep üzemeltetőjének nyilatkoznia kell a lebegő szilárd részecskék, a kadmium és az ólom átlagos koncentrációjáról a kibocsátott szennyvízben, továbbá be kell nyújtania a kibocsátott szennyvíz heti, a fent meghatározott szabványos vizsgálati módszereknek vagy azokkal egyenértékű belső laboratóriumi módszereknek megfelelő elemzésén alapuló vizsgálati jelentéseket. Amennyiben az üzemeltetési engedély lehetővé teszi, kevésbé gyakori vizsgálatok is engedélyezhetők.

Amennyiben a technológiai szennyvíz kezelésére a helyszínen kerül sor, majd a szennyvizet helyi vízfolyásokba bocsátják ki, a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lebegő szilárd részecskék, a kadmium és az ólom átlagos koncentrációjáról a kibocsátott szennyvízben, továbbá be kell nyújtania a kibocsátott szennyvíz heti, a fent meghatározott szabványos vizsgálati módszereknek vagy azokkal egyenértékű belső laboratóriumi módszereknek megfelelő elemzésén alapuló vizsgálati jelentéseket. Amennyiben az üzemeltetési engedély lehetővé teszi, kevésbé gyakori vizsgálatok is engedélyezhetők.

4.6.   A technológiai hulladék újrafelhasználása

A kérelmezőnek leltárt kell vezetnie a kerámiából és égetett agyagból készült termékek előállítása során keletkező (technológiai) hulladékról. A leltárban részletesen ismertetni kell a technológiai hulladék (26) típusait és mennyiségét.

A technológiai hulladék leltára az uniós ökocímke odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra vonatkozik, és ugyanezen időszak tekintetében meg kell adni az előállított össztermék tömegére (kg vagy tonna) és felszínére (m2) vonatkozó becslést is.

A kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek gyártása során keletkező technológiai hulladék tömegének legalább 90 %-át újra fel kell használni a helyszíni termelés, a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékek nem helyszíni előállítása vagy egyéb termelési folyamatok során.

Emellett arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a kérelmező mennyire növekvő mértékben használja fel újra a technológiai hulladékot és közelíti meg a 100 %-os környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont adható a technológiai hulladék 90 %-os újrafelhasználásáért, illetve 10 pont a 100 %-os újrafelhasználásért).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, mellékelve a kerámiából vagy égetett agyagból készült termékeket gyártó üzemre vonatkozó hulladékleltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszak vonatkozásában, valamint a folyamat során keletkező vágási hulladék és a folyamat során keletkező iszap össztömegére (kg vagy t) vonatkozó számítást. A kérelmezőnek vállalnia kell ilyen leltár naprakész vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt.

Emellett információkat kell adnia a technológiai hulladék rendeltetési helyével kapcsolatban, és egyértelművé kell tennie, hogy a hulladék egy másik folyamatban kerül-e belső, illetve külső újrafelhasználásra, vagy hulladéklerakóba kerül. Külső újrafelhasználás vagy hulladéklerakóba történő szállítás esetén mellékelni kell a szállítóleveleket.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

4.7.   Mázak és tinták

A mázas vagy díszített kerámia burkolólapok és az égetett agyagból készült termékek esetében a máz összetétele vagy a tinta kevesebb mint 0,10 tömegszázalék ólmot és kevesebb mint 0,10 tömegszázalék kadmiumot tartalmazhat.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, mellékelve a máz vagy tinta szállítója által biztosított releváns nyilatkozatot vagy biztonsági adatlapot.

5.   ELŐREGYÁRTOTT BETONTERMÉKEK ESETÉBEN HIDRAULIKUSKÖTŐANYAG- VAGY ALTERNATÍVCEMENT-ALAPÚ ELŐREGYÁRTOTT BETONTERMÉKEK VAGY TÖMÖRÍTETT FÖLDTÉGLÁK

Pontozási rendszer

Az uniós ökocímke odaítélhető egyrészt a forgalomba hozott köztes hidraulikus kötőanyagnak vagy alternatív cementterméknek, másrészt az ilyen kötőanyagok vagy cementek adalékanyagokkal és vízzel való keverésével, illetve további feldolgozásával és kezelésével előállított végleges kemény burkolatoknak is.

Amennyiben a kérelmező nem maga állítja elő a köztes hidraulikus kötőanyagot vagy alternatív cementterméket, és a kötőanyag vagy cementtermék nem rendelkezik uniós ökocímkével, a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy honnan származik az uniós ökocímkével rendelkező kemény burkolat előállításához használt kötőanyag vagy cement, és ezt alá kell támasztania a kérelem benyújtásának időpontját megelőző legfeljebb egy éven belül kiállított szállítólevelekkel.

Ebben az esetben a kérelmezőnek be kell nyújtania a hidraulikus kötőanyag vagy az alternatív cement gyártójának valamennyi releváns nyilatkozatát, amely igazolja az uniós ökocímkére vonatkozó valamennyi kapcsolódó követelménynek, valamint az egyéb releváns választható követelményeknek való megfelelést, amelyért pontok ítélhetők oda.

Az egyes esetekre vonatkozó pontozási rendszert és a minimálisan szükséges pontszámokat az alábbi táblázat tartalmazza.

 

Hidraulikus kötőanyag

Alternatív cement

Cementalapú kemény burkolatok

Mészalapú kemény burkolatok

1.7.

Környezetvédelmi vezetési rendszer a hidraulikus kötőanyagot előállító üzemben (választható)

0, 3 vagy 5 pont

n.a.

n.a.

n.a.

1.7.

Környezetvédelmi vezetési rendszer a kemény burkolatokat előállító üzemben (választható)

n.a.

n.a.

0, 3 vagy 5 pont

0, 3 vagy 5 pont

5.1.

Klinkertényező

max. 15 pont

max. 15 pont

max. 15 pont

n.a.

5.2.

Szén-dioxid-kibocsátás

max. 20 pont

max. 20 pont

max. 20 pont

max. 20 pont

5.3.

Por, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

max. 15 pont

n.a. vagy max. 15 pont

max. 15 pont

max. 15 pont

5.4.

Nyersanyagok visszanyerése és felelősségteljes beszerzése

n.a.

n.a.

max. 25 pont

max. 25 pont

5.5.

Energiafogyasztás

n.a.

n.a.

max. 20 pont

max. 20 pont

5.6.

Környezetvédelmi szempontból innovatív terméktervezés (választható)

n.a.

n.a.

max. 10 pont

max. 15 pont

Elérhető összpontszám

55

35 vagy 50

110

100

Az uniós ökocímke odaítéléséhez szükséges minimális pontszám

27,5

17,5 vagy 25

55

50

5.1.   Klinkertényező

Ez a kritérium nem vonatkozik a mészalapú hidraulikus kötőanyagokra.

Hidraulikus cement kötőanyagok esetében:

A kérelmezőnek vagy a hidraulikus cement kötőanyag szállítójának jelentenie kell a klinkertényezőt vagy legalább a vonatkozó EN 197-1 jelölést (amely az alábbi táblázatnak megfelelően a klinkertényező helyettesítő mutatójaként használható).

EN 197-1 jelölés

Feltételezett klinkertényező

EN 197-1 jelölés

Feltételezett klinkertényező

CEM I

0,96

CEM II/A-L

0,83

CEM II/A-S

0,83

CEM II/B-L

0,68

CEM II/B-S

0,68

CEM II/A-LL

0,83

CEM II/A- D

0,88

CEM II/B-LL

0,68

CEM II/A-P

0,83

CEM II/A-M

0,80

CEM II/B-P

0,68

CEM II/B-M

0,68

CEM II/A-Q

0,83

CEM III/A

0,47

CEM II/B-Q

0,68

CEM III/B

0,25

CEM II/A-V

0,83

CEM III/C

0,09

CEM II/B-V

0,68

CEM IV/A

0,73

CEM II/A-W

0,83

CEM IV/B

0,52

CEM II/B-W

0,68

CEM V/A

0,72

CEM II/A-T

0,83

CEM V/B

0,57

CEM II/B-T

0,68

 

 

Arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy milyen mértékben csökken a hidraulikus cement kötőanyag klinkertényezője és közelíti meg a 0,60 környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont ≥ 0,90 klinkertényező, illetve 15 pont ≤ 0,60 klinkertényező esetén).

Alternatív cement esetében:

Arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy milyen mértékben csökken a cement klinkertényezője és közelíti meg a 0,00 környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 0,30 klinkertényező, illetve 15 pont 0,00 klinkertényező esetében).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a hidraulikus kötőanyag fajlagos klinkertényezőjéről vagy a hidraulikus kötőanyag jelöléséről az EN 197-1 szabvány 1. táblázatának megfelelően.

Amennyiben a kemény burkolat egynél több hidraulikus kötőanyagot vagy alternatív cementet tartalmaz (például kétrétegű mozaiklapok esetében), a kérelmezőnek ki kell számítania az egyes hidraulikus kötőanyagokra vagy alternatív cementekre vonatkozó pontszámokat, mintha csak azok használatára kerülne sor, majd a termékhez adott egyes hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek relatív mennyisége alapján ki kell számítania a súlyozott átlagpontszámokat.

5.2.   Szén-dioxid-kibocsátás

A portland cement klinker, a mész vagy az alternatív cement előállításával összefüggő szén-dioxid-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban meghatározott kötelező határértékeket a táblázatban szintén feltüntetett releváns számítási módszer használatával.

Terméktípus

Kötelező határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

CO2-számítási módszer

Szürke portland cement klinker

816 kg CO2/t klinker

751 kg CO2/t klinker

Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet vagy adott esetben a 601/2012/EU rendelet szerint

Mész

1 028 kg CO2/t hidraulikus mész

775 kg CO2/t hidraulikus mész

Fehér portland cement klinker

1 063 kg CO2/t klinker

835 kg CO2/t klinker

Alternatív cement

571 kg CO2/t cement

526 kg CO2/t cement

ISO 14067 szénlábnyom az A1–A3 életciklusszakaszban

Emellett arányosan max. 20 pont adható annak alapján, hogy a szén-dioxid-kibocsátás milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (például a szürke portland cement klinker kibocsátása vonatkozásában 0 pont adható 816 kg CO2/t klinker, illetve 20 pont 751 kg CO2/t klinker esetében.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmény teljesüléséről, alátámasztva a fenti táblázatban meghatározott módszertannak megfelelően kiszámított fajlagos szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó tájékoztatással.

A 2003/87/EK hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az egy tonna termékre jutó fajlagos kibocsátás kiszámítása az ingyenes kiosztásáról szóló (EU) 2019/331 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkében előírt nyomonkövetési módszertani tervnek megfelelően a kibocsátási szinten és a tevékenységi szinteken alapul.

A nem a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből származó termékek esetében az eredményeket a 601/2012/EU rendeletben meghatározott számítási módszertannak megfelelően kell megadni.

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás értékét minden esetben az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély hatálya alá tartozó termék vagy termékek szintjén kell megbecsülni. Ha a létesítmények több terméktípust állítanak elő, az adatoknak, amennyiben megvalósítható, az engedélyeztetni kívánt termék gyártása során használt mindenkori gyártósorokon és folyamatokon kell alapulniuk. Az ugyanabban a létesítményben gyártott többféle termékhez kapcsolódó közös folyamatokból származó kibocsátások tekintetében a kibocsátást tömeg alapján kell kiosztani.

Alternatív cement használata esetén a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabványnak megfelelően elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött szénlábnyomelemzés másolatát. A szénlábnyom elemzésének ki kell térnie a felhasznált főbb nyersanyagok előállítására és valamennyi vegyi aktivátorra az A1–A3 életciklusszakasz tekintetében. Amennyiben nem állnak rendelkezésre az anyagok szállítóitól származó konkrét adatok, az életciklus-leltár adatbázisból származó általános kibocsátási tényezőket kell használni.

Amennyiben a kemény burkolat egynél több hidraulikus kötőanyagot vagy alternatív cementet tartalmaz (például kétrétegű mozaiklapok esetében), a kérelmezőnek ki kell számítania az egyes hidraulikus kötőanyagokra vagy alternatív cementekre vonatkozó pontszámokat, mintha csak azok használatára kerülne sor, majd a termékhez adott egyes hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek relatív mennyisége alapján ki kell számítania a súlyozott átlagpontszámokat.

5.3.   Por, NOX és SOX levegőbe történő kibocsátása

Ez a kritérium csak a hidraulikus kötőanyagokra vonatkozik, az alternatív cementekre nem, ha klinkertartalmuk legfeljebb 30 tömegszázalék.

A cement- vagy mészégető kemencéből származó, levegőbe történő por-, NOx- és SOx-kibocsátás nem haladhatja meg az alábbi táblázatban meghatározott kötelező határértékeket.

Paraméter

Kötelező kibocsátási határérték

Környezetvédelmi kiválósági küszöbérték

Vizsgálati módszer

Elérhető pontszám

Por

≤ 34,5 g/t klinker vagy hidraulikus mész

≤ 11,5 g/t klinker vagy hidraulikus mész

EN 13284

max. 5

NOx (NO2-ként)

≤ 1472 g/t klinker vagy hidraulikus mész

≤ 920 g/t klinker vagy hidraulikus mész

EN 14791

max. 5

SOx (SO2-ként)

≤ 460 g/t klinker vagy hidraulikus mész

≤ 115 g/t klinker vagy hidraulikus mész

EN 14792

max. 5

Emellett arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy a mindenkori fajlagos por-, HF-, NOx- és SOx-kibocsátás (g/t klinker vagy g/t hidraulikus mész) milyen mértékben csökken és közelíti meg a fenti táblázatban megadott környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (például 0 pont 34,5 g/t, illetve 5 pont 11,5 g/t porkibocsátás esetében).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, alátámasztva azt a cement- vagy mészégető kemencék kibocsátására vonatkozó helyszíni adatokkal, vagyis a napi átlagértékek alapján kiszámított, mg/Nm3-ben kifejezett éves átlagértékekkel. A helyszíni adatokat a vonatkozó EN vagy ISO szabványoknak megfelelő folyamatos monitoring alapján kell előállítani.

Ahhoz, hogy (10 %-os oxigéntartalomnál) a füstgáz mg/Nm3-ben kifejezett nyomonkövetési adatait át lehessen váltani a klinker esetében g/t-re, meg kell szorozni a kemencéből származó füstgáz fajlagos térfogatáramával (Nm3/t klinker). A cementégető kemencék esetében a füstgáz fajlagos térfogatárama általában 1700–2500 Nm3/t klinker. A cement gyártójának egyértelműen fel kell tüntetnie a fajlagos légáramot a por-, NOx- és SOx-kibocsátásra vonatkozó számításokban. Egy Nm3 a 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz gáz egy m3-ére vonatkozik.

Ahhoz, hogy (11 %-os oxigéntartalomnál) a füstgáz mg/Nm3-ben kifejezett nyomonkövetési adatait át lehessen váltani a mész esetében g/t-re, meg kell szorozni a kemencéből származó füstgáz fajlagos térfogatáramával (Nm3/t mész). A mészégető kemencék esetében a füstgáz fajlagos térfogatárama a kemence típusától függően általában 3000–5000 Nm3/t mész. A mész gyártójának egyértelműen fel kell tüntetnie a fajlagos légáramot a por-, NOx- és SOx-kibocsátásra vonatkozó számításokban. Egy Nm3 a 273 K hőmérsékletű és 101,3 kPa nyomású száraz gáz egy m3-ére vonatkozik.

Folyamatos termelés esetén az adatoknak reprezentatívaknak kell lenniük az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónapos időszak vonatkozásában. Rövidebb termelési időszak esetén meg kell adni a mindenkori termelési időszakot vagy időszakokat, és a helyszíni adatoknak reprezentatívaknak kell lenniük a termelési időszak legalább 80 %-ára.

Amennyiben nem lehet konkrét adatokkal szolgálni adott gyártósorral vagy termékkel kapcsolatban, a kérelmezőnek az egész üzemre vonatkozó adatokat kell megadnia.

Amennyiben az uniós ökocímkével rendelkező kemény burkolatok (például kétrétegű mozaiklapok) több mint egyfajta hidraulikus kötőanyagot tartalmaznak, a kérelmezőnek ki kell számítania az egyes hidraulikus kötőanyagokra vonatkozó pontszámokat, mintha csak azok használatára kerülne sor, majd az uniós ökocímkével rendelkező termékek gyártósorára vonatkozóan az egyes hidraulikus kötőanyagfajták relatív mennyisége alapján ki kell számítania a súlyozott átlagpontszámokat.

5.4.   Nyersanyagok visszanyerése és felelősségteljes beszerzése

A kérelmezőnek értékelnie és dokumentálnia kell a primer anyagok, a különböző termelési folyamatok során keletkező hulladékból származó újrahasznosított anyagok, valamint a különböző termelési folyamatok melléktermékeiből származó másodlagos anyagok regionális elérhetőségét. Fel kell tüntetni az anyagok dokumentált forrásai közötti körülbelüli szállítási távolságokat.

A kérelmezőnek rendelkeznie kell a visszaküldött vagy selejtnek minősített betonra vonatkozó eljárással, amelynek keretében minden visszaküldött/selejtnek minősített anyag:

a visszaküldött/selejtnek minősített beton megszilárdulását megelőzően közvetlenül újrahasznosításra kerül új betontételek öntésében; vagy

a visszaküldött/selejtnek minősített beton megszilárdulását követően zúzalékként kerül felhasználásra új tételekben; vagy

nem helyszíni újrahasznosításra kerül a megszilárdulást megelőzően vagy követően egy harmadik féllel kötött szerződéses megállapodás részeként.

Emellett összesen maximum 25 pont ítélhető oda a nyersanyagok beszerzésére az alábbiak szerint:

 

Cementalapú termékek

Mész- vagy alternatív cementalapú termékek

Újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom legfeljebb 30 %

max. 20 pont

max. 25 pont

Felelősségteljesen beszerzett primer sódertartalom legfeljebb 100 %

max. 5 pont

max. 5 pont

Felelősségteljesen beszerzett cement

5 pont

n.a.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelmények teljesüléséről, mellékelve a primer, újrahasznosított és másodlagos anyagok potenciális forrásainak szállítási távolságát meghatározó dokumentációt. Az ezzel a kritériummal kapcsolatos kötelező követelményeknek való megfelelés a Concrete Sustainability Council (CSC) által a CSC műszaki kézikönyv 2.0 változatának megfelelően a betongyártónak odaítélt ezüst, arany vagy platina tanúsítvánnyal is igazolható.

Az újrahasznosított vagy másodlagos anyagok csak akkor számítanak bele az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalomba, ha a forrásuk legfeljebb 2,5-ször akkora távolságra van az előregyártott beton gyártóhelyétől a fő primer anyagokéhoz (például durva és finom adalékanyagok és kiegészítő cementalapú anyagok) képest. Az előregyártott betontermékekből származó por és selejt új termékekben való felhasználása nem minősül újrahasznosított tartalomnak, ha a keletkezésüket előidéző folyamatba kerülnek vissza.

A felelősségteljesen beszerzett anyagoknak rendelkezniük kell a Concrete Sustainability Council vagy egy azzal egyenértékű harmadik fél tanúsítási rendszere által kiállított tanúsítással.

Be kell mutatni az újrahasznosított/másodlagos anyagok és a felelősségteljesen beszerzett anyagok havi mérlegét az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző 12 hónapos időszak alapján. A kérelmezőnek vállalnia kell ilyen leltár naprakész vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. A mérleg feltünteti a bemenő újrahasznosított/másodlagos anyagok és a felelősségteljesen beszerzett anyagok mennyiségét (szállítólevelekkel és számlákkal alátámasztva), valamint a kimenő újrahasznosított/másodlagos anyagok és a felelősségteljesen beszerzett anyagok mennyiségét az értékesített vagy értékesítésre kész előregyártott betontermékekben az újrahasznosított/másodlagos anyagtartalom vagy a felelősségteljesen beszerzett anyagok tartalmának megadásával (a termékmennyiségekkel és a százalékos értékekkel alátámasztva).

Az előregyártott betontermékek előállításának tételes jellege miatt az újrahasznosított/másodlagos anyagok mennyiségére vonatkozó állításoknak és a felelősségteljesen beszerzett hidraulikus kötőanyag, alternatív cement vagy zúzalékok használatára vonatkozó állításoknak a keverékek tételszinten használt összetételén kell alapulnia. Az újrahasznosított/másodlagos/felelősségteljesen beszerzett anyagok kiosztása nem engedélyezett.

Amennyiben a termelési adatok csak m3-ben érhetők el, de kg-ban kell jelenteni őket, vagy fordítva, az értéket az érintett anyagra jellemző állandó térfogat-tömeg tényező alkalmazásával kell átváltani.

5.5.   Energiafogyasztás

A kérelmezőnek rendelkeznie kell olyan programmal, amellyel következetesen nyomon követhető, rögzíthető és az optimális szintre csökkenthető az előregyártott betont előállító üzem energiafogyasztása és fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. A kérelmezőnek az energiafogyasztást az energiaforrás (például villamos energia és dízelolaj) és a cél (például helyszíni épületek, világítás, vágóberendezések üzemeltetése, szivattyúk és járművek üzemeltetése) szerinti bontásban kell jelentenie. A kérelmezőnek jelentenie kell az adott naptári évre a helyszíni abszolút energiafogyasztást (kWh vagy MJ) és a gyártásspecifikus energiafogyasztást (kWh vagy MJ/az értékesített, illetve az előállított és értékesítésre kész, m3-ben, m2-ben vagy tonnában kifejezett anyagra nézve).

A fajlagos energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek ismertetnie kell a már meghozott vagy tervezett intézkedéseket (például a meglévő berendezések hatékonyabb használata, hatékonyabb berendezésekbe történő beruházások, hatékonyabb szállítás és logisztika stb.).

Emellett összesen 20 pont adható az alábbiak szerint:

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a fogyasztott energia (tüzelőanyag és villamos energia) milyen mértékben származik megújuló forrásokból (0 pont 0 %, illetve 10 pont 100 % megújuló energia esetén);

max. 5 pont adható a megújuló forrásból származó villamos energia beszerzésének módja alapján az alábbiak szerint: helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó magán energetikai szolgáltatási megállapodások (5 pont); helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (5 pont); a hálózatba bekötött vagy távoli hálózatból származó megújuló energiaforrások tekintetében hosszú távú vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások (27) (4 pont); zöld villamosenergia-tanúsítványok (28) (3 pont); a megújuló energiára vonatkozó eredetigazolás megvétele a teljes villamosenergia-ellátás tekintetében vagy a szolgáltató zöld díjának igénybevétele (29) (2 pont).

3 pont adható, ha az ISO 14067 szabványnak megfelelően sor került a termék szénlábnyomának elemzésére, illetve 5 pont a PEF-módszer üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz kapcsolódó elemeinek (30) használata esetén.

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania az előregyártott betont előállító üzemre vonatkozó energialeltárt az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését megelőző legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, és vállalnia kell ilyen leltár vezetését az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély érvényességi ideje alatt. Az energialeltárban meg kell különböztetni a fogyasztott tüzelőanyagok típusait, kiemelve a megújuló tüzelőanyagokat vagy a vegyes tüzelőanyagok megújulóenergia-tartalmát. A fajlagos energiafogyasztás és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervnek meg kell határoznia legalább az alapforgatókönyvet a terv kidolgozása idején az előregyártott betont előállított üzemre jellemző energiafogyasztás meghatározásával, azonosítania és egyértelműen számszerűsítenie kell az energiafogyasztás különböző forrásait az üzemben, valamint azonosítania és indokolnia kell a fajlagos energiafogyasztás csökkentésére és az éves eredményjelentések benyújtására irányuló intézkedéseket.

A kérelmezőnek meg kell adnia a villamosenergia-vásárlási megállapodással kapcsolatos részleteket, és ki kell emelnie, hogy a megvásárolt villamos energián belül milyen arány származik megújuló energiaforrásból. Szükség esetén a villamosenergia-szolgáltató nyilatkozatának egyértelművé kell tennie i. a megújuló energiaforrások arányát a megvásárolt villamos energiában, ii. a vásárlási megállapodás jellegét (magán energiaszolgáltatási megállapodás, vállalati energiavásárlási megállapodás, független, tanúsított zöld energia vagy zöld díj), és iii. azt, hogy a megvásárolt villamos energia helyszíni vagy helyszín közeli megújuló energiaforrásokból származik-e.

Amennyiben a kérelmező azért vásárol eredetigazolást, hogy növelje a megújuló energiaforrások arányát, be kell nyújtania az azt igazoló megfelelő dokumentációt, hogy az eredetigazolás megvásárlására az európai energetikai tanúsítványok rendszere elveinek és működési szabályainak megfelelően került sor.

A szénlábnyom elemzésére adható pontok esetében a kérelmezőnek be kell nyújtania az ISO 14067 szabvány vagy a PEF-módszer szerint elvégzett, akkreditált harmadik fél által ellenőrzött elemzés másolatát. A lábnyomelemzésnek ki kell térnie minden olyan gyártási folyamatra, amely közvetlenül összefügg a hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementek gyártásával, a nyersanyagoknak az előregyártott betont előállító üzembe történő helyszíni és nem helyszíni szállításával, az előregyártott beton előállításával, az adminisztratív folyamatokhoz (például a helyszíni épületek üzemeltetéséhez) kapcsolódó kibocsátásokkal, valamint az értékesített terméknek az előregyártott betont előállító üzem bejáratáig vagy a helyi szállítási központig (például vasútállomásig vagy kikötőig) történő szállításával.

5.6.   Környezetvédelmi szempontból innovatív terméktervezés (választható)

Az olyan, előregyártott betonból vagy tömörített földből készült termékek esetében, amelyek az alábbiakban ismertetett egy vagy több tervezési jellemző révén közvetlen vagy közvetett környezeti előnnyel járnak, pontok adhatók a termékek jellemzői alapján.

E kritérium vonatkozásában összesen legfeljebb 15 (mészalapú termékek esetében) vagy 10 (minden egyéb előregyártott betonból vagy tömörített földből készült termék esetében) pont adható.

Összesen max. 10 vagy 15 pont adható az alábbiak szerint:

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy az előregyártott vagy vízáteresztő beton padlóburkolólapok, padlólapok vagy burkoló elemek milyen mértékben haladják meg a 400 mm/ó minimális áteresztést, és közelítik meg a ≥ 2000 mm/ó környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 400 mm/ó, illetve 10 pont 2000 mm/ó esetén);

arányosan max. 10 pont adható annak alapján, hogy a tömbök, lapok vagy panelek milyen mértékben haladják meg a 20 % minimális hézagtérfogatot, és közelítik meg a ≥ 80 % környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont 20 %, illetve 10 pont ≥ 80 % hézagtérfogat esetén);

arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy a tömbök, lapok vagy panelek milyen mértékben vannak a hővezetésre vonatkozó felső határérték (0,45 W/m.K) alatt, és közelítik meg a ≤ 0,15 W/m.K környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont ≥ 0,45 W/m.K, illetve 15 pont ≤ 0,15 W/m.K esetén);

arányosan max. 15 pont adható annak alapján, hogy a hidraulikus kötőanyag- vagy alternatív cementtartalom milyen mértékben csökkent a 10 %-os felső határérték alá (a termék teljes tömegének százalékában kifejezve), és közelíti meg a ≤ 5 % környezetvédelmi kiválósági küszöbértéket (0 pont ≥ 10 %, illetve 15 pont ≤ 5 % esetén);

10 pont adható a feltalajjal/homokkal/kaviccsal megtöltendő és fűmaggal bevetendő hézagokkal tervezett olyan burkoló elemek esetében, amelyek beilleszthetők az áteresztő burkolattervezési megoldások közé (ezeket általában füvesített útburkoló elemeknek nevezik).

Értékelés és ellenőrzés: A kérelmezőnek be kell nyújtania egy nyilatkozatot, amelyben feltünteti, hogy ez a kritérium alkalmazandó-e az uniós ökocímke iránti kérelem tárgyát képező termék vagy termékek esetében.

Amennyiben az előregyártott vagy vízáteresztő beton padlóburkolólapok, padlólapok vagy útburkoló termékek áteresztése tekintetében pontok ítélhetők oda, a kérelmezőnek be kell nyújtania a BS 7533-13, a BS DD 229:1996 vagy hasonló szabvány szerinti vizsgálati jelentéseket.

Amennyiben releváns az anyagtakarékos tömbökre, lapokra vagy panelekre vonatkozó kritérium, a kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania a forma %-os hézagtérfogatáról, olyan részletesen ismertetve a termékforma méreteit, hogy kiszámítható legyen a teljes térfogat és a hézag térfogata.

Amennyiben pontok ítélhetők oda az alacsony hővezetésű, rendkívül jó hőszigetelő termékek esetében, a kérelmezőnek be kell nyújtania az EN 12667 vagy hasonló szabvány szerinti vizsgálati jelentéseket.

Amennyiben pontok ítélhetők oda az alacsony hidraulikus kötőanyag- vagy alternatív cementtartalom esetében, a kérelmezőnek meg kell adnia a kötőanyag fajlagos tartalmát vagy legalább a maximális kötőanyag-tartalmat.

Amennyiben releváns a füvesített útburkoló elemekre vonatkozó kritérium, a kérelmezőnek be kell nyújtania a betonformák műszaki rajzait, a valós füvesített felületek képét, valamint a részletes használati utasításokat azzal kapcsolatban, hogyan kell megtölteni és bevetni a termékeket.


(*)  A természetes köveket kinyerő bányákból származó, köztes vágott kövek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritérium.

(**)  Köztes hidraulikus kötőanyagok vagy alternatív cementtermékek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritérium.

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(3)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(5)  Útmutató dokumentum: A nem energetikai célú bányászat és a Natura 2000 Összefoglaló ISBN: 978-92-79-99542-2.

(6)  Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről. Európa Tanács. Az Európa Tanács Szerződéseinek Tára – 104. sz.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1272/2008/EK rendelete az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(11)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(12)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének megfelelően.

(13)  Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(14)  https://eplca.jrc.ec.europa.eu/permalink/PEF_method.pdf

(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(16)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének megfelelően.

(17)  Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(18)  https://eplca.jrc.ec.europa.eu/permalink/PEF_method.pdf

(19)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(20)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikkének megfelelően.

(21)  Az (EU) 2018/2001 irányelv 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(22)  Az EN 14411 szabvány szerint három kerámialap-termékcsalád minősül I., II. és III. osztályba tartozónak.

(*)  A határérték csak a porlasztóban fogyasztott tüzelőanyagra vonatkozik. 1 kg-nyi porlasztott por magában foglalja a maradék nedvességtartalmat (általában 5–7 %).

(**)  Stabil működési körülmények között mért adatok, amelyek a gyártás során reprezentatívak a termékre nézve.

(***)  Egyéves időszak alatt mért adatok, beleértve az egyes gyártási menetek közötti referencia-tüzelőanyagfogyasztást.

(*)  A határérték csak a porlasztóban fogyasztott tüzelőanyagra vonatkozik. 1 kg-nyi porlasztott por magában foglalja a maradék nedvességtartalmat (általában 5–7 %).

(**)  A határérték csak a szárító- és égetőkemencékben fogyasztott tüzelőanyagra és az égetőkemencében történő becsült kibocsátásra vonatkozik.

(***)  A gyártás során a termékre jellemző stabil üzemi körülmények között mért tüzelőanyag-fogyasztási adatok és az égetőkemencébe helyezett nyersanyag karbonáttartalmából származó, feltételezett technológiai kibocsátások alapján.

(****)  Egyéves időszak alatt mért tüzelőanyag-fogyasztási adatok alapján, beleértve a gyártási menetek közötti referencia-tüzelőanyagfogyasztást és az égetőkemencébe helyezett nyersanyag karbonáttartalmából származó, feltételezett technológiai kibocsátásokat.

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(24)  A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.).

(25)  A Bizottság 601/2012/EU rendelete (2012. június 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről (HL L 181., 2012.7.12., 30. o.).

(*)  Csak olyan termékek esetében releváns, amelyek előállításához porlasztott port használnak nyersanyagként.

(26)  A technológiai hulladék az őrlés, a nyersanyagkészítés és mázkészítés során keletkező iszap/száraz, szilárd halmazállapotú anyag, a formázás, szárítás, égetés, javítás és felületkezelés során keletkező selejt/törött anyag, illetve a füstgáztisztító rendszerekből származó maradványanyagok, például a leválasztott por/hamu, a gázmosási maradványanyagok és a lépcsőzetes adszorpciós ágy darabkái.

(27)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 15. cikke (8) bekezdésének megfelelően.

(28)  Eredetigazolás alapján, a további követelmények független harmadik fél általi ellenőrzésével, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 19. cikkének megfelelően.

(29)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.) 19. cikke (8) bekezdésének, valamint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.) I. melléklete 5. pontjának megfelelően nyilvánosságra hozott megújuló energiaforrások.

(30)  https://eplca.jrc.ec.europa.eu/permalink/PEF_method.pdf


2021.3.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/75


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/477 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. március 18.)

a Finnország és Svédország által benyújtott, az egyes élő állatokban és állati eredetű termékekben előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló nemzeti programok módosításainak jóváhagyásáról

(az értesítés a C(2021) 1672. számú dokumentummal történt)

(Csak a finn és a svéd nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Finnország által benyújtott, az egyes élő állatokban és állati termékekben előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló operatív programot, amely többek között a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt szarvasmarhafélékre és sertésekre, valamint a marhahúsra, a sertéshúsra és a baromfihúsra terjed ki, a 94/968/EK bizottsági határozat (2) hagyta jóvá.

(2)

A Svédország által benyújtott, az egyes élő állatokban és állati termékekben előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló operatív programot, amely többek között a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt szarvasmarhafélékre és sertésekre, valamint a marhahúsra és a sertéshúsra terjed ki, a 95/50/EK bizottsági határozat (3) hagyta jóvá.

(3)

A Finnország által benyújtott, a Gallus gallus tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló nemzeti programot a 2006/759/EK bizottsági határozattal (4) hagyták jóvá, a Finnország által benyújtott, a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban előforduló szalmonella ellenőrzésére irányuló nemzeti programot a 2007/848/EK bizottsági határozattal (5), a Finnország által benyújtott, a Gallus gallus brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló nemzeti programot a 2008/815/EK bizottsági határozattal (6), a Finnország által benyújtott, a pulykákban előforduló szalmonellafertőzés elleni védekezésre irányuló nemzeti programot pedig a 2009/771/EK bizottsági határozattal (7) hagyták jóvá.

(4)

A Finnország által benyújtott, a Gallus gallus tenyészállományokban előforduló szalmonella ellenőrzésére irányuló program módosításait a 2007/849/EK bizottsági határozattal (8) hagyták jóvá.

(5)

Finnország 2020. március 10-én jóváhagyás céljából benyújtotta a Bizottsághoz az egyes élő állatokban és állati termékekben előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló, a marhahúsra és a sertéshúsra, baromfihúsra, valamint a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt szarvasmarhafélékre és sertésekre vonatkozó operatív programjának módosítását, valamint a Gallus gallus tenyészállományokban, Gallus gallus tojótyúkállományokban, Gallus gallus brojlercsirke-állományokban és pulykákban előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló nemzeti programjainak módosítását.

(6)

Svédország 2019. november 26-án jóváhagyás céljából benyújtotta a Bizottsághoz az egyes élő állatokban és állati termékekben előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló operatív programjának a marhahús és a sertéshús, valamint a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt szarvasmarhafélék és sertések tekintetében történő módosítását.

(7)

E programok javasolt módosításait a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának 2020. december 10-i ülésén a tagállamok elé terjesztették. Figyelembe veszik a finnországi és svédországi helyzet alakulását, és megfelelnek a 2160/2003/EK rendeletben meghatározott követelményeknek.

(8)

Ezért a javasolt módosításokat helyénvaló jóváhagyni,

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság jóváhagyja a marhahúsra, a sertéshúsra, a baromfihúsra, valamint a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt szarvasmarhafélékre és sertésekre vonatkozó módosításokat, amelyeket Finnország 2020. március 10-én nyújtott be az egyes élő állatokban és állati termékekben előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló, a 94/968/EK határozattal jóváhagyott operatív programja tekintetében.

2. cikk

A Bizottság jóváhagyja a marhahúsra és a sertéshúsra, valamint a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt szarvasmarhafélékre és sertésekre vonatkozó módosításokat, amelyeket Svédország 2019. november 26-án nyújtott be az egyes élő állatokban és állati termékekben előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló, a 95/50/EK határozattal jóváhagyott operatív programja tekintetében.

3. cikk

A Finnország által 2020. március 10-én benyújtott, a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, a 2006/759/EK határozattal jóváhagyott nemzeti programjára vonatkozó módosítások jóváhagyásra kerülnek.

4. cikk

A Finnország által 2020. március 10-én benyújtott, a Gallus gallus tojótyúkállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, a 2007/848/EK határozattal jóváhagyott nemzeti programjára vonatkozó módosítások jóváhagyásra kerülnek.

5. cikk

A Finnország által 2020. március 10-én benyújtott, a Gallus gallus brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, a 2008/815/EK határozattal jóváhagyott nemzeti programjára vonatkozó módosítások jóváhagyásra kerülnek.

6. cikk

A Finnország által 2020. március 10-én benyújtott, a pulykákban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, a 2009/771/EK bizottsági határozattal jóváhagyott nemzeti programjára vonatkozó módosítások jóváhagyásra kerülnek.

7. cikk

Ennek a határozatnak a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2021. március 18-án.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja


(1)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(2)  A Bizottság 94/968/EK határozata (1994. december 28.) az egyes élő állatok és állati termékek szalmonellafertőzöttsége elleni védekezésre vonatkozó, Finnország által benyújtott operatív program jóváhagyásáról (HL L 371., 1994.12.31., 36. o.).

(3)  A Bizottság 95/50/EK határozata (1995. február 23.) az egyes élő állatok és állati termékek szalmonellafertőzöttsége elleni védekezésre vonatkozó, Svédország által benyújtott operatív program jóváhagyásáról (HL L 53., 1995.3.9., 31. o.).

(4)  A Bizottság 2006/759/EK határozata (2006. november 8.) a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról (HL L 311., 2006.11.10., 46. o.).

(5)  A Bizottság 2007/848/EK határozata (2007. december 11.) a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról (HL L 333., 2007.12.19., 83. o.).

(6)  A Bizottság 2008/815/EK határozata (2008. október 20.) a Gallus gallus brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról (HL L 283., 2008.10.28., 43. o.).

(7)  A Bizottság 2009/771/EK határozata (2009. október 20.) a pulykában előforduló szalmonellafertőzés elleni védekezésre irányuló egyes nemzeti programok jóváhagyásáról (HL L 275., 2009.10.21., 28. o.).

(8)  A Bizottság 2007/849/EK határozata (2007. december 12.) a Gallus gallus fajba tartozó tenyészállományokban előforduló szalmonellafertőzés ellenőrzésére irányuló, Finnország által benyújtott nemzeti program módosításának jóváhagyásáról (HL L 333., 2007.12.19., 85. o.).