(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 120. és 121. cikkével összhangban a tagállamok kötelesek arra irányuló gazdaságpolitikát folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások keretében hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Az EUMSZ 148. cikke előírja a tagállamok számára, hogy olyan foglalkoztatáspolitikát hajtsanak végre, amely figyelembe veszi a Tanács által készített foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálása ezért közös érdekű ügy.

(2)

Az EUMSZ 175. cikke többek között előírja, hogy a tagállamok oly módon koordinálják gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a 174. cikkben meghatározott gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéseket.

(3)

A Covid19-járvány 2020 eleji kitörése megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági és társadalmi kilátásait az Unióban és a világban. Az Unióban új prioritások jelentek meg a válsággal összefüggésben, amelyek különösen a helyreállításra és a rezilienciára irányulnak. Ezen prioritások sürgős és koordinált reagálást követelnek az Unió részéről a tagállamoknál megjelenő gazdasági, társadalmi és egészségügyi következmények kezelése, valamint a társadalmi és gazdasági kiesés mérséklése érdekében. Így különösen, a Covid19-válság gazdasági következményei a nőket különösen súlyosan érintették. A Covid19-válság, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy az erős és fenntartható gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő stabil és reziliens gazdaságok és pénzügyi rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a sokkokra, és azokból gyorsabban kilábaljanak. Egyértelműen bebizonyosodott az egészségügyi rendszerek, az alapvető közszolgáltatások és a hatékony szociális védelmi mechanizmusok felkészültségének szükségessége is. Az új kihívásokra való reagálás, a strukturális gazdasági gyengeségek kezelése és a gazdasági reziliencia megerősítése érdekében történő növekedésösztönző, fenntartható, intelligens és társadalmilag felelős reformok és beruházások, a megalapozott költségvetési politikák és a minőségi munkahelyek létrehozása ezért lényegesek lesznek ahhoz, hogy a gazdaság és a társadalom visszaálljon egy fenntartható helyreállítási pályára, és le lehessen küzdeni a gazdasági, társadalmi és területi különbségeket az Unióban. Ezt az uniós polgárok jóléte érdekében és a releváns alapvető jogokra vonatkozó elvekkel összhangban kell megtenni.

(4)

Az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) az elfogadása idején 142 800 000 EUR összegű költségvetéssel létrehozta a strukturálisreform-támogató programot a 2017–2020 közötti időszakra. A strukturálisreform-támogató programot azért hozták létre, hogy erősítse a tagállamok azon kapacitását, hogy növekedésösztönző igazgatási és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának segítése révén. A strukturálisreform-támogató program keretében nyújtott technikai támogatást a Bizottság biztosítja valamely tagállam kérelmére, és az a szakpolitikai területek széles körét fedheti le. Ezen rendeletet az említett, a tagállamok által pozitívan fogadott program folytatásaként alakították ki, miközben magában foglal releváns kiigazításokat is.

(5)

A tagállamok növekvő mértékben vettek igénybe technikai támogatást a strukturálisreform-támogató program keretében. Ezért e rendeletnek technikai támogatási eszközt kell létrehoznia azzal a céllal, hogy folytatódjon és fokozódjon a tagállamoknak a reformok végrehajtása során történő támogatása (a továbbiakban: az eszköz).

(6)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kihívások és a nemzeti reformprioritások azonosításának és e prioritások végrehajtása nyomon követésének kereteként. Az említett prioritások támogatása érdekében a tagállamok is kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat az európai szemeszter keretében. E stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák eszközül szolgálnak arra is, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a folyósítandó pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programok és más programok esetében. Az európai szemeszter keretében azonosított kihívások tekintetében az eszköznek egyértelmű hozzáadott értéke volna azáltal, hogy segíti a tagállamokat az országspecifikus ajánlások hatékony kezelésére irányuló kapacitásuk fokozásában.

(7)

Az európai zöld megállapodást mint az Unió növekedési stratégiáját, valamint az Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai tekintetében tett kötelezettségvállalásait tükrözve, az eszköz hozzá fog járulni az európai zöld megállapodás végrehajtásához, az éghajlati szempontok érvényesítéséhez és azon átfogó célkitűzés megvalósításához, amely szerint az uniós költségvetésből származó kiadások 30 %-ának támogatnia kell az éghajlat-politikai célkitűzéseket, valamint azon célkitűzéshez, hogy a többéves pénzügyi keret keretében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások 2024-től kitegyék az éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10 %-át, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések között meglévő átfedéseket. A releváns intézkedéseket az eszköz előkészítése és végrehajtása során azonosítani kell, valamint a releváns értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni azokat. Az eszköznek a tágabb értelemben vett környezeti és társadalmi kihívásokat is kezelnie kell az Unión belül, ideértve a természeti tőke védelmét, a biológiai sokféleség megőrzését és a körforgásos gazdaság és az energetikai átállás támogatását, összhangban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrenddel. Az eszköznek a digitális átállást is támogatnia kell, és hozzá kell járulnia a digitális egységes piac létrehozásához.

(8)

Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítása kell, hogy legyen. Ez az állami és magánberuházások ösztönzése, a fenntartható és méltányos gazdasági és társadalmi helyreállítás és konvergencia támogatása, a reziliencia megvalósítása, a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, a versenyképesség növelése, az elfogadott országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások hatékony kezelése és az uniós jog végrehajtása érdekében szükséges. Ez a tagállamok azon erőfeszítéseinek támogatásához is szükséges, hogy – többek között regionális és helyi szinten is – erősítsék intézményi és igazgatási kapacitásukat és igazságügyi keretüket, valamint azon erőfeszítéseik támogatásához, hogy végrehajtsák a társadalmilag befogadó, a zöld és a digitális átállást elősegítő szakpolitikai célkitűzéseket, összhangban az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással, az Uniónak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel és az éghajlatsemlegesség 2050-ig történő elérésének célkitűzésével, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a szociális jogok európai pillérével.

(9)

Az eszköz konkrét célkitűzése a nemzeti hatóságoknak a reformok megtervezésére, kidolgozására és végrehajtására, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerinti elkészítésére, módosítására, végrehajtására és felülvizsgálatára irányuló törekvéseik során történő segítése kell, hogy legyen, többek között a bevált gyakorlatok, a megfelelő folyamatok és módszertanok cseréje, adott esetben az érdekelt felek bevonása, valamint egy eredményesebb és hatékonyabb humánerőforrás-gazdálkodás révén.

(10)

A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen reformokat tervezzenek meg, dolgozzanak ki és hajtsanak végre, a Bizottságnak valamely tagállam kérelmére továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körében, amelybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, a bírósági reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi ágazattal és a pénzügyi tájékozottság javításával, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a nemek közötti egyenlőséggel, a fenntartható fejlődéssel, a közegészségüggyel, a társadalmi jóléttel, valamint a korai észlelési és koordinált reagálási képességekkel kapcsolatos területek. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre. Az eszköznek az euróövezeti tagságra való felkészülést is támogatnia kell.

(11)

Ez a rendelet megállapítja az eszköz pénzügyi keretösszegét, amely az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (6) értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget kell, hogy képezze az Európai Parlament és a Tanács számára. Az éves előirányzatokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell engedélyeznie az éves költségvetési eljárás keretében, a többéves pénzügyi keret korlátain belül és az eszköz iránti igény figyelembevételével.

(12)

Az eszköz keretében felmerülő többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós alapok keretében megosztott irányítással programozott forrásokat csoportosítsanak át az eszköz költségvetésébe, és le nem kötött forrásokat csoportosítsanak vissza egy, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, a Méltányos Átállást Támogató Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezéseket, valamint az említettekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályokat megállapító rendelettel összhangban. Az átcsoportosított forrásokat az eszköz szabályaival összhangban kell végrehajtani és kizárólag az érintett tagállam javára lehet felhasználni. A Bizottságnak visszajelzést kell adnia ezen tagállamnak az átcsoportosított források felhasználásáról.

(13)

Az eszköz keretében felmerülő többletigények kielégítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy kiegészítő technikai támogatást kérelmezzenek, és viselniük kell az ilyen kiegészítő támogatással kapcsolatos kiadásokat. Az ilyen kifizetéseknek az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) összhangban külső címzett bevételnek kell minősülniük, és azokat kizárólag az adott tagállam javára lehet felhasználni.

(14)

A technikai támogatást kérelemre biztosítani kell a tagállamok kezdeményezésére vállalt reformok, a gazdasági kormányzási folyamatokkal összefüggésben sorra kerülő – különösen az országspecifikus ajánlásokat vagy az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos intézkedéseket hatékonyan kezelő – reformok, valamint a gazdasági kiigazítási programok végrehajtásával kapcsolatos reformok végrehajtásának támogatása érdekében. Az eszköz technikai támogatást nyújt továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elkészítéséhez, módosításához, végrehajtásához és felülvizsgálatához is.

(15)

A strukturálisreform-támogató program keretében már meglévő szabályokkal és gyakorlattal összhangban a technikai támogatás iránti kérelmek benyújtására vonatkozóan egy egyszerű folyamatot kell létrehozni. Ezen okból a tagállamok kérelmeit október 31-ig be kell nyújtani, kivéve, ha a kiegészítő célzott felhívások másként rendelkeznek. Az egyenlő bánásmód, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az átláthatóság általános elvét tiszteletben tartva, meg kell állapítani a tagállamok által benyújtott kérelmek vizsgálatának megfelelő kritériumait. Ezen kritériumokat a problémák sürgősségére, súlyosságára és kiterjedtségére, valamint a tervezett technikai támogatás által érintett szakpolitikai területeken azonosított támogatási igényekre kell alapozni. A Bizottságnak kiegészítő célzott felhívásokat kell szerveznie a tagállamok felmerülő konkrét igényeire reagálva, többek között – prioritásként – a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelet szerinti elkészítése, módosítása, végrehajtása és felülvizsgálata érdekében.

(16)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy technikai támogatás kérelmezése előtt – a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban – adott esetben konzultáljanak a releváns érdekelt felekkel, mint például a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal.

(17)

Meg kell határozni a tagállamoknak nyújtandó technikai támogatáshoz kapcsolódó intézkedéseket részletező együttműködési és támogatási tervek tartalmát is. Ennek érdekében a tervezett technikai támogatási intézkedéseknek és a kapcsolódó becsült globális pénzügyi hozzájárulásnak figyelembe kell venniük az uniós alapok vagy uniós programok által finanszírozott intézkedéseket és tevékenységeket.

(18)

Az elszámoltathatóság és az átláthatóság, valamint az uniós cselekvés láthatóságának biztosítása érdekében – az érzékeny adatok védelmére vonatkozó bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett – a Bizottság megküldi az együttműködési és támogatási terveket egyidejűleg az Európai Parlament és a Tanács részére. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen kommunikációs tevékenységekben. A Bizottságnak a honlapján közzé kell tennie a technikai támogatás iránti jóváhagyott kérelmek listáját.

(19)

A nemzeti döntéshozatali eljáráshoz való technikai hozzájárulás nagyobb átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes online nyilvános adattárat, amelyen keresztül – az alkalmazandó szabályokra figyelemmel és az érintett tagállamokkal folytatott konzultáció alapján – rendelkezésre bocsáthatja a támogatható intézkedések részeként készített végleges tanulmányokat vagy jelentéseket. A közérdekükkel kapcsolatos érzékeny és bizalmas információk védelme érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben kérelmezzék, hogy a Bizottság előzetes egyetértésük nélkül ne hozzon nyilvánosságra ilyen dokumentumokat.

(20)

Meg kell állapítani az eszköz végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, különösen az irányítási módokat, a technikai támogatási intézkedések finanszírozási formáit és a munkaprogramok tartalmát, amelyeket végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni. Figyelemmel a nemzeti hatóságoknak a reformok folytatására és végrehajtására irányuló erőfeszítései támogatásának fontosságára, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében szükséges lehetővé tenni az elszámolható költségek legfeljebb 100 %-os társfinanszírozási arányát. A technikai támogatás sürgős esetben történő gyors mozgósításának lehetővé tétele érdekében korlátozott időre szóló különleges intézkedések elfogadásáról kell rendelkezni. E célból az eszköz munkaprogramjában a költségvetés egy korlátozott, az éves előirányzat 30 %-át nem meghaladó részét különleges intézkedésekre kell elkülöníteni.

(21)

Az uniós költségvetésből származó források hatékony és koherens elkülönítésének biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztenseknek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal. Ugyanazon kiadások kettős finanszírozását azonban el kell kerülni. Így különösen és a párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak a folyamat valamennyi szakaszában biztosítaniuk kell a hatékony koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergia biztosítása érdekében, ideértve a technikai segítségnyújtás finanszírozását is.

(22)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (8) (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz gyakorlatban kifejtett hatásai.

(23)

A Bizottságnak éves jelentést kell benyújtania egyidejűleg az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Ezen túlmenően egy független félidős értékelést kell elvégezni, amelynek keretében megvizsgálják az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását, forrásai felhasználásának hatékonyságát és európai szintű hozzáadott értékét. Ezzel összefüggésben az Európai Parlament számára lehetővé kell tenni, hogy felkérhesse a Bizottságot, hogy vegyen részt egy, az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott eszmecserén az éves jelentés és az eszköz végrehajtásának megvitatása céljából. Független, utólagos értékelés keretében emellett az eszköz hosszú távú hatását is vizsgálni kell.

(24)

Létre kell hozni a technikai támogatás végrehajtására vonatkozó munkaprogramokat. E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók erre a rendeletre. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg. Meghatározzák különösen a költségvetés megállapítására, valamint annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(25)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9), valamint a 2988/95/EK, Euratom (10), a 2185/96/Euratom, EK (11) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (12) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós alapokból részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós alapok végrehajtásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(26)

mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(27)

Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az (EU) 2017/825 rendelet vagy bármely más, az adott segítségnyújtásra vonatkozó más uniós jogi aktus alapján 2020. december 31-ig jóváhagyott támogatási intézkedés folytatását vagy módosítását. Az (EU) 2017/825 rendelet alapján jóváhagyott intézkedéseknek ezért érvényeseknek kell maradniuk. Ennek érdekében átmeneti rendelkezést is meg kell állapítani.

(28)

E rendeletnek – a benne előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 120. és 121. cikke értelmében a tagállamok azzal a szándékkal kötelesek gazdaságpolitikájukat folytatni, hogy a Tanács által megfogalmazott átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Unió célkitűzéseinek megvalósításához. Az EUMSZ 148. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk végrehajtása során figyelembe kell, hogy vegyék a foglalkoztatási iránymutatásokat. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása ezért közös érdekű ügy.

(2)

Az EUMSZ 175. cikke többek között úgy rendelkezik, hogy a tagállamok oly módon hangolják össze a gazdaságpolitikájukat, hogy elérjék a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan az EUMSZ 174. cikkében meghatározott célkitűzéseket.

(3)

Az EUMSZ 174. cikke úgy rendelkezik, hogy az átfogó, harmonikus fejlődés elősegítése érdekében az Uniónak olyan tevékenységeket kell kialakítania és folytatnia, amelyek a gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítéséhez vezetnek. Úgy rendelkezik továbbá, hogy az Uniónak törekednie kell különösen a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére. Az egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseknek különösen a szigetek és a legkülső régiók javát kell szolgálniuk. Az uniós szakpolitikák végrehajtása során figyelembe kell venni a régiók eltérő kiindulási helyzetét és sajátosságait.

(4)

Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: az európai szemeszter) – ideértve a szociális jogok európai pillérének elveit is – szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és végrehajtásuk nyomon követésének kereteként. A versenyképességet, a növekedési potenciált és a fenntartható államháztartást megerősítő intézkedések mellett a szolidaritáson, az integráción, a társadalmi igazságosságon és a javak igazságos elosztásán alapuló reformokat is be kell vezetni a minőségi foglalkoztatás és a fenntartható növekedés megteremtése, az esélyek és a szociális védelem egyenlőségének és hozzáférhetőségének biztosítása, a kiszolgáltatott csoportok védelme és valamennyi uniós polgár életszínvonalának javítása céljából. A tagállamok e reformok támogatása érdekében ki kell, hogy dolgozzák saját többéves nemzeti beruházási stratégiáikat, szem előtt tartva többek között az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (4) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) alapján elfogadott Párizsi Megállapodást, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott energiaunió és az éghajlat-politika irányítása keretében elfogadott nemzeti energia- és klímaterveket, a méltányos átállásra vonatkozó terveket és az ifjúsági garancia végrehajtására vonatkozó terveket, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljait. Ezen stratégiákat adott esetben az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni nemzeti és/vagy uniós finanszírozással támogatandó kiemelt beruházási projektek felvázolásaként és koordinálásaként.

(5)

A Bizottság a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiában, valamint a 2020. évi európai szemeszter tavaszi és nyári csomagjában felvázolta, hogy az európai szemeszternek hozzá kell járulnia az európai zöld megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához.

(6)

A Covid19-járvány 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta a gazdasági, társadalmi és költségvetési kilátásokat, ami miatt mind uniós, mind nemzeti szinten sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények és a tagállamokat aszimmetrikusan érintő hatások. A Covid19-válság, valamint a korábbi gazdasági és pénzügyi válság megmutatta, hogy a stabil, fenntartható és reziliens gazdaságok és az erős gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő pénzügyi és jóléti rendszerek kialakítása segít a tagállamoknak abban, hogy hatékonyabban, méltányos és inkluzív módon tudjanak reagálni a sokkokra és gyorsabban kilábaljanak a válságokból. A reziliencia hiánya a sokkok negatív továbbgyűrűző hatásaihoz vezethet a tagállamok vagy az Unió egészén belül, ezáltal pedig kihívások elé állítja az Unió konvergenciáját és kohézióját. Az olyan ágazatokra, mint az oktatás, a kulturális és a kreatív ágazatok, valamint az egészségügyre fordított kiadások csökkentése kontraproduktívnak bizonyulhat a gyors helyreállítás elérése szempontjából. A Covid19-válság közép- és hosszú távú következményei jelentős mértékben azon múlnak, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai milyen gyorsan lábalnak ki a válságból, ez pedig attól függ, hogy a tagállamoknak milyen költségvetési mozgástér áll rendelkezésére a válság társadalmi és gazdasági hatását mérséklő intézkedések megtételére, valamint hogy mennyire reziliensek gazdaságaik és társadalmi struktúráik. Az olyan fenntartható és növekedésösztönző reformok és beruházások, amelyek kezelik a tagállami gazdaságok strukturális gyengeségeit, valamint amelyek megerősítik a rezilienciát, növelik a termelékenységet és a tagállamok magasabb fokú versenyképességéhez vezetnek, elengedhetetlenek lesznek ezért az említett gazdaságok újbóli pályára állításához, valamint az Unión belüli egyenlőtlenségek és különbségek csökkentéséhez.

(7)

A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje gyakran drasztikusan visszaesik. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a helyreállítás felgyorsításához és a hosszú távú növekedési potenciál megerősítéséhez elengedhetetlenül fontos támogatni a beruházásokat. A tisztességes, inkluzív és fenntartható növekedés elérése, a munkahelyteremtés elősegítése és az uniós klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében fontos a jól működő belső piac, valamint a zöld és a digitális technológiákba, az innovációba és kutatásba – többek között a tudásalapú gazdaságba –, a tiszta energiára való átállásba, valamint a lakhatás és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok energiahatékonyságának növelésébe való beruházás.

(8)

A Covid19-válsággal összefüggésben szükséges megerősíteni a tagállamoknak történő támogatásnyújtás jelenlegi keretét, és egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtani a tagállamoknak. E célból egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz) kell létrehozni hatékony és jelentős pénzügyi támogatás nyújtása érdekében, a fenntartható reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásának felgyorsításához a tagállamokban. Az eszköznek az Unióban a Covid19-válság kedvezőtlen hatásainak és következményeinek kezelésére szolgáló célzott eszközként kell szolgálnia. Az eszköznek átfogónak kell lennie és hasznosítania kell a Bizottság és a tagállamok által más eszközök és programok felhasználásából nyert tapasztalatokat. A magánberuházásokat közberuházási rendszereken – többek között pénzügyi eszközökön, támogatásokon és egyéb eszközökön – keresztül is ösztönözni lehetne, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok betartása esetén.

(9)

Az eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások hozzá kell, hogy járuljanak ahhoz is, hogy az Unió reziliensebbé és kevésbé függővé váljon, azáltal, hogy diverzifikálják a kulcsfontosságú ellátási láncokat, és ezáltal egy nyitott gazdaság mellett megerősítik az Unió stratégiai autonómiáját. Az eszköz keretében végrehajtott reformok és beruházások európai hozzáadott értéket is kell, hogy teremtsenek.

(10)

Helyreállítást kell elérni, és az Unió és tagállamainak rezilienciáját fokozni kell olyan intézkedések támogatása révén, amelyek az európai jelentőségű, hat pillérre tagolt szakpolitikai területekre (a továbbiakban: a hat pillér) vonatkoznak, amelyek a következők: zöld átállás; digitális transzformáció; intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, beleértve a gazdasági kohéziót, a foglalkoztatást, a termelékenységet, a versenyképességet, a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, valamint az erős kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) magában foglaló, jól működő belső piacot; társadalmi és területi kohézió; egészségügy, valamint gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia, többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése céljából; valamint a következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra – így például az oktatásra és a készségekre – vonatkozó szakpolitikák.

(11)

A zöld átállást a zöld technológiákra és kapacitásokra – többek között a biológiai sokféleségre, az energiahatékonyságra, az épületek felújítására és a körforgásos gazdaságra – irányuló reformokkal és beruházásokkal kell támogatni, miközben hozzá kell járulni az Unió éghajlat-politikai célkitűzéseihez, elő kell mozdítani a fenntartható növekedést, munkahelyeket kell teremteni, és meg kell őrizni az energiabiztonságot.

(12)

A digitális technológiákba, az infrastruktúrába és a folyamatokba való beruházás és ezek reformjai növelni fogják az Unió globális szintű versenyképességét, és a kulcsfontosságú ellátási láncok diverzifikálása révén segíteni fognak az Uniót reziliensebbé, innovatívabbá és kevésbé függővé tenni. A reformoknak és beruházásoknak különösen elő kell mozdítaniuk a szolgáltatások digitalizálását, a digitális és adatinfrastruktúra, a klaszterek és a digitális innovációs központok, valamint a nyílt digitális megoldások fejlesztését. A digitális átállásnak ösztönöznie kell a kkv-k digitalizálását is. A digitális technológiákba történő beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk az interoperabilitás, az energiahatékonyság és a személyes adatok védelmének elveit, lehetővé téve a kkv-k és az induló vállalkozások részvételét, és előmozdítva a nyílt forráskódú megoldások használatát.

(13)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, többek között a gazdasági kohézióra, a foglalkoztatásra, a termelékenységre, a versenyképességre, a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra, valamint az erős kkv-kkal rendelkező, jól működő belső piacra irányuló reformoknak és beruházásoknak a növekedési potenciál fokozására kell irányulniuk, és lehetővé kell tenniük az uniós gazdaság fenntartható helyreállítását. E reformoknak és beruházásoknak elő kell mozdítaniuk a vállalkozói készséget, a szociális gazdaságot, a fenntartható infrastruktúra és közlekedés fejlesztését, valamint az iparosítást és az újraiparosítást, továbbá enyhíteniük kell a Covid19-válság gazdaságra gyakorolt hatását.

(14)

A társadalmi és területi kohéziót célzó reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a szegénység elleni küzdelemhez és a munkanélküliség leküzdéséhez is, hogy a tagállamok gazdaságai fellendüljenek, miközben senkit ne hagyjanak lemaradni. Ezen reformoknak és beruházásoknak minőségi és stabil munkahelyek létrehozásához, és a hátrányos helyzetű csoportok bevonásához és integrálásához kell vezetniük, továbbá lehetővé kell tenniük a szociális párbeszéd, az infrastruktúra és a szolgáltatások, valamint a szociális védelem és a jóléti rendszerek megerősítését.

(15)

A Covid19-válság rávilágított a reformok, valamint az egészségügybe és a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciába történő beruházások fontosságára is, amelyek célja többek között a válsághelyzetekre való felkészültség és a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelése, különösen az üzleti tevékenységek és a közszolgáltatások folytonosságának, az egészségügyi és ellátási rendszerek hozzáférhetőségének és kapacitásának, a közigazgatás és a nemzeti rendszerek hatékonyságának – ideértve az adminisztratív terhek csökkentését is –, továbbá az igazságszolgáltatási rendszerek, valamint a csalás megelőzését és a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló felügyelet hatékonyságának javítása révén.

(16)

A következő generációra, a gyermekekre és a fiatalokra irányuló reformok és beruházások elengedhetetlenek az oktatás és a készségek – ideértve a digitális készségeket, az aktív munkaerő továbbképzését és átképzését, a munkanélküliek integrációs programját –,a gyermekek és a fiatalok oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz, táplálkozáshoz, munkahelyekhez és lakhatáshoz kapcsolódó hozzáférésébe és lehetőségeibe való befektetésre irányuló szakpolitikák, valamint a generációs szakadéknak a gyermekgarancia és az ifjúsági garancia célkitűzéseivel összhangban történő áthidalására irányuló szakpolitikák előmozdításához. Ezen intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az európaiak következő generációját ne érintse tartósan a Covid19-válság hatása, és hogy a generációs szakadék ne mélyüljön tovább.

(17)

Jelenleg nincs olyan eszköz, amely – a tagállamok termelékenységére és gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára gyakorolt hosszú távú hatás érdekében – közvetlen pénzügyi támogatásról rendelkezne ahhoz kapcsolódóan, hogy az európai szemeszter keretében azonosított kihívásokra – többek között a szociális jogok európai pillérére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira – válaszul milyen eredmények valósultak meg, illetve a tagállamok milyen reformokat és közberuházásokat hajtottak végre.

(18)

Az e rendelet szerinti finanszírozási típusokat és végrehajtási módszereket az intézkedések egyedi célkitűzéseinek és az eredmények elérésére való alkalmasságuk alapján kell megválasztani, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a teljesítés elmulasztásának várható kockázatát. Az eszköz keretében nyújtott vissza nem fizetendő pénzügyi támogatásnak sui generis uniós hozzájárulás formáját kell öltenie, amelyet az egyes tagállamok esetében kiszámított maximális pénzügyi hozzájárulás alapján és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségének figyelembevételével kell meghatározni, és amelyet a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek mérföldköveihez és céljaihoz viszonyított eredmények elérése alapján kell kifizetni. Ezért az ilyen hozzájárulást az e rendeletben előírt ágazatspecifikus szabályokkal összhangban kell meghatározni, a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozásra vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 125. cikkének (1) bekezdésében megállapított egyszerűsítési szabályoknak megfelelően. Ebben a rendeletben ezért – a költségvetési gazdálkodásnak a költségvetési rendelet szerinti általános elveire is figyelemmel – konkrét szabályokat és eljárást kell meghatározni az e rendelet szerinti vissza nem fizetendő pénzügyi támogatás elosztására, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozóan. A költségekhez nem kapcsolódó finanszírozást a Bizottság által a tagállamok mint kedvezményezettek részére teljesített kifizetések szintjén kell alkalmazni, függetlenül a tagállamok által a végső kedvezményezettek részére kifizetett pénzügyi hozzájárulások bármilyen formában történő megtérítésétől. A tagállamok számára lehetővé kell tenni a pénzügyi hozzájárulások minden formájának felhasználását, ideértve az egyszerűsített költségelszámolási módszereket is. A Bizottság arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy csalás, korrupció, összeférhetetlenség, illetve az eszközből és egyéb uniós programokból származó kettős finanszírozás esetén intézkedéseket hozzon, a kifizetéseket nem lehet a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült költségek ellenőrzésétől függővé tenni.

(19)

Az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (7) összhangban és az abban előirányzott források keretein belül az eszköz keretében helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Covid19-válság példátlan hatásainak kezelése érdekében. Az említett kiegészítő forrásokat oly módon kell felhasználni, hogy biztosított legyen az (EU) 2020/2094 rendeletben előírt határidők betartása.

(20)

Az eszköznek olyan projekteket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az eszköz – kellően indokolt esetek kivételével – nem helyettesíthet ismétlődő nemzeti kiadásokat.

(21)

Az unióbeli sikeres digitális transzformációnak előfeltétele a magas szintű kiberbiztonság garantálása és a technológiákba vetett bizalom. Az Európai Tanács a 2020. október 1-jei és 22-i következtetéseiben felkérte az Uniót és tagállamait, hogy teljes mértékben használják ki az 5G kiberbiztonságára irányuló, 2020. január 29-én elfogadott eszköztárat, és különösen, hogy az uniós koordinált kockázatértékelésekben kritikusnak és érzékenynek minősített kulcsfontosságú eszközök vonatkozásában alkalmazzák a magas kockázatú szolgáltatókra vonatkozó releváns korlátozásokat. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy valamennyi potenciális 5G beszállítót közös, objektív kritériumok alapján kell értékelni.

(22)

Az eszköz, az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel (az InvestEU rendelet) létrehozott InvestEU program és az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott technikai támogatási eszköz közötti szinergiák előmozdítása érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek e rendelettel összhangban bizonyos összeghatáron belül tartalmazhatnak hozzájárulásokat az InvestEU program tagállami komponenseihez és a technikai támogatási eszközhöz.

(23)

Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, valamint az éghajlatváltozás kezelésének fontosságát a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban, az eszköznek hozzá kell járulnia az éghajlati intézkedések és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 30%-át fordítsák éghajlatpolitikai célkitűzések támogatására. E célból az eszköz által támogatott és az egyes tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a zöld átálláshoz – többek között a biológiai sokféleséghez – vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez, és ezeknek az intézkedéseknek az e rendelet egyik mellékletében az éghajlat-politikai nyomon követésre vonatkozóan meghatározott módszertan alapján a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes allokációjának legalább 37%-át kitevő összeget kell lefedniük. Az említett módszertant ennek megfelelően kell alkalmazni az e rendelet mellékletében felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre is. Amennyiben az érintett tagállam és a Bizottság arról megállapodik, lehetővé kell tenni egyes beruházások esetében – a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben ismertetett módon – az éghajlatpolitikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatók 40% vagy 100%-ra történő növelését az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek hitelesen növelik e beruházásoknak az éghajlatpolitikai célkitűzésekre gyakorolt hatását. E célból lehetővé kell tenni, hogy az éghajlatpolitikai célkitűzésekre szánt támogatásra vonatkozó együtthatókat a helyreállítási és rezilienciaépítési terv egyes beruházásokra szánt allokációjának legfeljebb 3%-át kitevő összegre növeljék. Az eszköznek olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet (a továbbiakban: a jelentős károkozás elkerülését célzó elv).

(24)

Tükrözve a biológiai sokféleség drámai csökkenése kezelésének fontosságát, e rendeletnek hozzá kell járulnia a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseknek az uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséhez.

(25)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben szereplő intézkedések megfeleljenek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottságnak ennek érdekében technikai iránymutatást kell nyújtania. Az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkének d) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépése nem érintheti az említett iránymutatást.

(26)

Az eszköz által támogatott és az egyes tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveiben szereplő intézkedéseknek egyben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv digitális kiadásokra szánt allokációjának legalább 20%-át képviselő összeget kell kitenniük. E célból a tagállamoknak a digitális célkitűzésekre szánt támogatás együtthatóját olyan módszertan alapján kell kiszámítaniuk, amely tükrözi, hogy az eszközön alapuló támogatás milyen mértékben járul hozzá a digitális célkitűzésekhez. Az egyedi intézkedések együtthatóit az e rendelet mellékletében meghatározott beavatkozási területek alapján kell kiszámítani. A módszertant ennek megfelelően kell alkalmazni a táblázatban felsorolt beavatkozási területekhez közvetlenül nem kapcsolható intézkedésekre. Amennyiben az érintett tagállam és a Bizottság arról megállapodik, lehetővé kell tenni az említett együtthatók 40%-ra vagy 100%-ra való növelését egyes beruházások esetében az olyan kísérő reformintézkedések figyelembevétele céljából, amelyek növelik az intézkedések digitális célkitűzésekre gyakorolt hatását.

(27)

Annak meghatározása céljából, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek releváns intézkedései mennyiben járulnak hozzá az éghajlat-változási és a digitális célokhoz, lehetővé kell tenni az ilyen intézkedések elszámolását mindkét célkitűzés keretében a vonatkozó módszertanuknak megfelelően.

(28)

A nőket különösen sújtotta a Covid19-válság, mivel ők adják az egészségügyi dolgozók többségét uniószerte, és össze kell, hogy egyeztessék a nem fizetett gondozási tevékenységet munkahelyi feladataikkal. A helyzet különösen nehéz az egyedülálló szülők számára, akiknek 85%-a nő. A nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, valamint e célkitűzések általános érvényesítését figyelembe kell venni és elő kell mozdítani az e rendelet szerint benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elkészítése és végrehajtása során. A stabil ellátási infrastruktúrába történő beruházás szintén elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség, a nők gazdasági szerepvállalásának biztosítása, a reziliens társadalmak létrehozása, a túlnyomóan nőket foglalkoztató ágazatokra jellemző bizonytalan körülmények elleni küzdelem, a munkahelyteremtés ösztönzése, a szegénység és a társadalmi kirekesztés megelőzése érdekében, valamint a bruttó hazai termékre (GDP) gyakorolt pozitív hatás érdekében, mivel lehetővé teszi, hogy több nő végezzen fizetett munkát.

(29)

Az eszköz és a gondos gazdasági kormányzás közötti kapcsolatot biztosító mechanizmust kell létrehozni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy javaslatot tegyen a Tanácsnak az eszköz keretében tett kötelezettségvállalások vagy kifizetések teljes vagy részleges felfüggesztésére. A Bizottságnak a felfüggesztésre vonatkozó javaslattételi kötelezettségét fel kell függeszteni, amennyiben és amíg a Stabilitási és Növekedési Paktum úgynevezett általános mentesítési záradéka aktiválva van. Az egységes végrehajtás biztosítása érdekében, valamint az alkalmazott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Tanácsra, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. A gazdasági kormányzási kerettel összefüggésben a hatékony fellépés biztosításához szükséges határozatok elfogadásának megkönnyítése érdekében fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni a kötelezettségvállalások felfüggesztéséhez. Az Európai Parlament illetékes bizottsága számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje a Bizottságot az említett mechanizmus alkalmazásának megvitatására strukturált párbeszéd keretében, annak érdekében, hogy az Európai Parlament nézeteit kifejthesse. Annak érdekében, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vehesse az Európai Parlament által kifejtett nézeteket, e strukturált párbeszédre az azt követő négy héten belül sort kell keríteni, hogy a Bizottság értesíti az Európai Parlamentet az említett mechanizmus alkalmazásáról.

(30)

Az eszköz egyedi célkitűzése az kell legyen, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából pénzügyi támogatást nyújtson. Az említett célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell elérni.

(31)

A Bizottságnak 2022. július 31-ig felülvizsgálati jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az eszköz végrehajtásáról. E célból a Bizottságnak figyelembe kell vennie az e rendelet szerinti közös mutatókat, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát, továbbá a rendelkezésre álló egyéb releváns információkat. Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkérheti a Bizottságot, hogy az e rendelet alapján létrehozott helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében mutassa be felülvizsgálati jelentésének főbb megállapításait.

(32)

Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hozzájáruljanak az eszköz célkitűzéseihez, a terveknek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens csomagot képező intézkedésekből kell állniuk. Támogatásra a 2020. február 1-jén vagy azt követően megkezdett intézkedések jogosultak. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, valamint az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló legutóbbi tanácsi ajánlásban azon tagállamok tekintetében azonosított kihívásokkal és prioritásokkal, amelyek pénzneme az euró. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük továbbá a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, az ifjúsági garancia végrehajtási tervével, valamint az uniós pénzeszközök keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Az európai zöld megállapodás és a digitális menetrend prioritásainak körébe tartozó fellépések ösztönzése érdekében a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is meg kell határozniuk. Az ilyen intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a nemzeti energia- és klímatervekben és azok aktualizált változataiban meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások gyors megvalósítását. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáinak és prioritásainak teljes körű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tiszteletben kell tartaniuk az eszköz horizontális elveit is.

(33)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek nem érinthetik a kollektív szerződések megkötéséhez vagy érvényesítéséhez, illetve a kollektív fellépéshez való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájával, valamint az uniós és nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban.

(34)

A regionális és a helyi hatóságok fontos partnerek lehetnek a reformok és a beruházások végrehajtásában. E tekintetben a nemzeti jogi kerettel összhangban megfelelően konzultálni kell velük, és be kell vonni őket.

(35)

Amennyiben egy tagállam a 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 12. cikke alapján az európai szemeszter keretében mentesül a monitoring és értékelés alól, vagy a 332/2002/EK tanácsi rendelet (11) alapján felügyelet alatt áll, lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazását az érintett tagállamra az említett rendeletek által azonosított kihívások és prioritások tekintetében.

(36)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében a Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében megvitassa az Unión belüli helyreállítási, rezilienciaépítési és alkalmazkodóképességi helyzetet. E vitának a Bizottság számára az európai szemeszterrel összefüggésben elérhető stratégiai és analitikus információkon kell alapulnia, és azt – amennyiben rendelkezésre állnak – a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információk alapján kell folytatni.

(37)

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtásával és megvalósításával kapcsolatban felmerülő tényleges tagállami szükségletekkel arányos érdemi pénzügyi hozzájárulás biztosítása érdekében helyénvaló megállapítani a tagállamok számára az eszköz keretében elérhető maximális pénzügyi hozzájárulást vissza nem térítendő pénzügyi támogatásként. E maximális pénzügyi hozzájárulás 70%-át az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó GDP reciproka, valamint relatív munkanélküliségi rátája alapján kell kiszámítani. E maximális pénzügyi hozzájárulás 30%-át az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó GDP-jének reciproka, valamint – egyenlő arányban – a reál-GDP 2020-ban bekövetkezett változása és a reál-GDP-nek a 2020–2021-es időszak alatt bekövetkezett összesített változása – a számítás időpontjában még nem elérhető adatok esetében a Bizottság 2020. őszi, a tényleges adatokkal 2022. június 30-ig frissítendő előrejelzései – alapján kell kiszámítani.

(38)

Meg kell határozni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi benyújtására vonatkozó eljárást és e tervek tartalmát. A tagállamoknak főszabályként április 30-ig hivatalosan be kell nyújtaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket, és ezt a nemzeti reformprogramjukkal egységes szerkezetbe foglalt egyetlen dokumentumban is megtehetik. Az eszköz gyors végrehajtásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a megelőző év október 15-étől benyújthassák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezetét.

(39)

A releváns reformokkal és a beruházásokkal kapcsolatos tagállami felelősségvállalásnak, valamint a reformok és a beruházások előtérbe helyezésének a biztosítása érdekében a támogatásban részesülni kívánó tagállamoknak megfelelően indokolt és megalapozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A tervnek részleteznie kell, hogy– figyelembe véve az abban foglalt intézkedéseket – hogyan ad átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ az érintett tagállam gazdasági és társadalmi helyzetére, ezáltal megfelelően hozzájárulva a hat pillérhez, figyelembe véve az érintett tagállam sajátos kihívásait is. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben részletesen meg kell határozni a terv nyomon követését és végrehajtását szolgáló intézkedéseket, beleértve a célokat és a mérföldköveket, valamint a becsült költségeket és azt, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan milyen hatást fog gyakorolni a növekedési potenciálra, a munkahelyteremtésre, valamint a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciára, többek között a gyermekekre és a fiatalokra irányuló szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát. A tervnek tartalmaznia kell a zöld átállás, többek között a biológiai sokféleség és a digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is. Tartalmaznia kell annak bemutatását is, hogy miként járul hozzá az európai szemeszter keretében azonosított releváns országspecifikus kihívások és prioritások hatékony kezeléséhez, beleértve a költségvetési szempontokat és az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 6. cikke alapján tett ajánlásokat is. Tartalmaznia kell annak bemutatását is, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv miként biztosítja, hogy az e tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés se okozzon jelentős kárt a környezeti célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv). A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek meg kell határoznia a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez való várható hozzájárulást, valamint a releváns nemzeti érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalását.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek tartalmaznia kell a tagállam azon terveinek, rendszereinek és konkrét intézkedéseinek a bemutatását, amelyek az összeférhetetlenség, a korrupció és a csalás megelőzésére, feltárására és korrekciójára, valamint az eszközből és egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülésére szolgálnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv határokon átnyúló vagy több országra kiterjedő projekteket is tartalmazhat. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és el kell érni azt.

(40)

Az eszköz végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve a csalás – többek között az adócsalás, adókijátszás –, a korrupció és az összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését.

(41)

A Bizottságnak értékelnie kell a tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, és szorosan együtt kell működnie az érintett tagállammal. A Bizottságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a tervvel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalást, és ezért figyelembe kell vennie az érintett tagállam által benyújtott indokolásokat és elemeket. A Bizottságnak az e rendeletben meghatározott kritériumok listája alapján értékelnie kell a tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját. A Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek hivatalos benyújtásától számított két hónapon belül értékelnie kell a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, és adott esetben azok aktualizált változatait. Az érintett tagállam és a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén megállapodjanak az említett határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.

(42)

Megfelelő iránymutatásokat kell meghatározni e rendelet egyik mellékletében, amelyek alapul kell, hogy szolgáljanak a Bizottságnak ahhoz, hogy – átlátható és méltányos módon – értékelje a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket, valamint – a célkitűzésekkel és az e rendeletben meghatározott egyéb releváns követelményekkel összhangban – meghatározza a pénzügyi hozzájárulást. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében erre a célra a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó javaslatok értékelésére szolgáló minősítési rendszert kell létrehozni. Az országspecifikus ajánlásokkal, a növekedési potenciál, a munkahelyteremtés és a gazdasági, társadalmi és intézményi reziliencia erősítésével, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulással kapcsolatos kritériumok tekintetében az értékelés során adható legmagasabb minősítést kell megkövetelni. A zöld és a digitális átálláshoz való eredményes hozzájárulás szintén a kedvező értékelés előfeltétele kell, hogy legyen.

(43)

A magas színvonalú helyreállítási és rezilienciaépítési tervek előkészítéséhez való hozzájárulás, továbbá a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésében és megvalósítási fokuk értékelésében a Bizottság számára nyújtandó segítség biztosítása érdekében rendelkezni kell a szakértői tanácsadás, valamint a – az adott tagállam kérésére nyújtható – partneri tanácsadás és technikai támogatás alkalmazásáról. A tagállamok a technikai támogatási eszköz keretében is kérhetnek támogatást. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy mozdítsák elő a más tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveivel való szinergiákat.

(44)

Az egyszerűsítés érdekében a pénzügyi hozzájárulás meghatározásának egyszerű kritériumokon kell alapulnia. A pénzügyi hozzájárulást az adott tagállam által javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltsége alapján kell meghatározni.

(45)

A Tanácsnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelését a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozat révén kell jóváhagynia, törekedve arra, hogy a végrehajtási határozatot az említett javaslat elfogadásától számított négy héten belül elfogadja. Feltéve, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő mértékben felel meg az értékelési kritériumoknak, a maximális pénzügyi hozzájárulást kell allokálni az érintett tagállam részére, amennyiben a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reform és beruházás tervezett összköltsége megegyezik a maximális pénzügyi hozzájárulás összegével vagy magasabb annál. Ezzel szemben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tervezett összköltségével megegyező összeget kell allokálni az érintett tagállam részére, amennyiben az ilyen tervezett összköltség alacsonyabb, mint a maximális pénzügyi hozzájárulás összege. Nem ítélhető meg pénzügyi hozzájárulás a tagállamnak, ha a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem felel meg kielégítő mértékben az értékelési kritériumoknak. A tanácsi végrehajtási határozatot – a Bizottság javaslata alapján – módosítani kell, hogy az a 2022. júniusi tényleges adatok alapján számított, naprakésszé tett maximális pénzügyi hozzájárulást tartalmazza. A Tanácsnak indokolatlan késedelem nélkül kell elfogadnia a releváns módosító határozatot.

(46)

A pénzügyi támogatásnak a Covid19-válságot követő első évekre való előreütemezésének biztosítása, valamint az eszköz számára elérhető finanszírozással való összeegyeztethetőség biztosítása érdekében a forrásokat 2023. december 31-ig elérhetővé kell tenni. E célból a vissza nem fizetendő pénzügyi támogatáshoz rendelkezésre álló összeg 70%-ára 2022. december 31-ig, 30%-ára pedig 2023. január 1. és 2023. december 31. között lehetővé kell tenni jogi kötelezettség vállalását. 2021. december 31-ig – valamely tagállamnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel együtt benyújtandó kérelmére – előfinanszírozás formájában kifizetés teljesíthető az adott tagállamnak nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összegének legfeljebb 13%-a erejéig, illetve adott esetben a tagállam hitelének legfeljebb 13%-a erejéig, lehetőség szerint a jogi kötelezettségvállalások Bizottság általi elfogadását követő két hónapon belül.

(47)

Lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam megfelelően megalapozott kérése alapján a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési terv hitel formájában pénzügyi támogatásban részesüljön, azzal a feltétellel, hogy hitelmegállapodás megkötésére kerül sor a Bizottsággal. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtását támogató hiteleket 2023. december 31-ig kell nyújtani, és olyan lejárati idővel kell nyújtani, amely tükrözi az ilyen kiadások hosszú távú jellegét. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (13) 5. cikkének (2) bekezdése alapján a visszafizetéseket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban oly módon kell ütemezni, ami biztosítja a kötelezettségek folyamatos és kiszámítható mértékű csökkentését. Az említett lejárati idők eltérhetnek az Unió által a hitelek finanszírozása érdekében a tőkepiacokon felvett hitelek lejárati idejétől. Ezért lehetőséget kell biztosítani a költségvetési rendelet 220. cikkének (2) bekezdésében meghatározott azon elvtől való eltérésre, amely szerint a pénzügyi támogatást biztosító hitelek tekintetében nem kerülhet sor lejárati transzformációra.

(48)

A hiteltámogatás iránti kérelmet alá kell támasztania a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott – különösen a zöld és a digitális átállás szempontjából releváns – további reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó megnövekedett pénzügyi szükségleteknek, és annak, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv költsége meghaladja a vissza nem fizetendő hozzájárulás révén allokált maximális pénzügyi hozzájárulás összegét. Lehetővé kell tenni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásával együtt kerüljön sor a hiteltámogatás iránti kérelem benyújtására. Amennyiben a hiteltámogatás iránti kérelem benyújtására más időpontban kerül sor, azt egy további mérföldköveket és célokat tartalmazó felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek kell kísérnie. A források előreütemezésének biztosítása érdekében a tagállamoknak 2023. augusztus 31-ig kell kérniük hiteltámogatást. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás céljából maximálni kell az e rendelet keretében nyújtott összes hiteltámogatás teljes összegét. Emellett az egyes tagállamoknak nyújtott hitel maximális összege nem haladhatja meg az adott tagállam 2019. évi bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 6,8%-át az Eurostat májusi zárónappal számított adatai szerint. Kivételes körülmények között – a rendelkezésre álló források függvényében – lehetővé kell tenni a maximált összeg emelését. Ugyanezen okból azt is lehetővé kell tenni, hogy a hitel folyósítására részletekben, az eredmények elérésétől függően kerüljön sor. A Bizottságnak két hónapon belül értékelnie kell a hiteltámogatás iránti kérelmet. A Tanácsnak ezen értékelést a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel kell tudnia jóváhagyni végrehajtási határozat útján, törekedve arra, hogy a végrehajtási határozatot az említett bizottsági javaslat elfogadásától számított négy héten belül elfogadja.

(49)

Bármely tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy indokolással ellátott kérelemben a helyreállítási és rezilienciaépítési terv módosítását kérje a végrehajtási időszakon belül, amennyiben e lépést objektív körülmények indokolják. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam által előterjesztett indokok alátámasztják az ilyen módosítást, két hónapon belül értékelnie kell az új helyreállítási és rezilienciaépítési tervet. Az érintett tagállamnak és a Bizottságnak meg kell tudnia állapodni e határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A Tanácsnak az új helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelését a Bizottság javaslata alapján végrehajtási határozat útján kell jóváhagynia, törekedve arra, hogy a végrehajtási határozatot a javaslat elfogadásától számított négy héten belül elfogadja.

(50)

Az uniós intézményeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a feldolgozási idő csökkentése érdekében, hogy biztosítsák az eszköz zökkenőmentes és gyors végrehajtását.

(51)

Annak érdekében, hogy az eszköz pénzügyi irányítása hatékony és egyszerű legyen, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak olyan finanszírozási formát kell öltenie, amely a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott mérföldkövekhez és célokhoz viszonyítva mért eredmények elérésén alapul. E célból a további hiteltámogatásnak – a pénzügyi támogatás (azaz a vissza nem térítendő pénzügyi támogatás) szempontjából relevánsakhoz képest – további mérföldkövekhez és célokhoz kell kapcsolódnia.

(52)

Az eszköz keretében biztosítandó források felszabadítása a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott releváns mérföldkövek és célok tagállamok általi kielégítő teljesítésétől függ, miután a Tanács jóváhagyta az ilyen tervek értékelését. Mielőtt elfogadná a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel folyósításának engedélyezéséről szóló határozatot, a Bizottságnak ki kell kérnie a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét a releváns mérföldkövek és célok tagállamok általi kielégítő teljesítéséről a Bizottság általi előzetes értékelés alapján. Ahhoz, hogy a Bizottság az értékeléséhez figyelembe vehesse a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét, azt a Bizottság általi előzetes értékelés kézhezvételétől számított négy héten belül rendelkezésre kell bocsátani. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a tanácskozásai során konszenzus elérésére kell törekednie. Ha kivételes esetben egy vagy több tagállam úgy véli, hogy jelentős eltérések tapasztalhatók a releváns mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésétől, kérhetik az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja az Európai Tanács következő ülése elé. Az érintett tagállamoknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a Tanácsot is, és a Tanácsnak ezután haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Ilyen kivételes körülmények között addig nem születhet határozat a pénzügyi hozzájárulás és adott esetben a hitel folyósításának engedélyezéséről, amíg az Európai Tanács a következő ülésén kimerítően meg nem tárgyalta a kérdést. Ezen eljárás főszabályként nem tarthat három hónapnál hosszabb ideig azt követően, hogy a Bizottság kikérte a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményét.

(53)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – az eszköz teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett – egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A kiszámíthatóság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok évente kétszer nyújthassanak be kifizetés iránti kérelmeket. A kifizetéseket részletekben kell teljesíteni, és azoknak a Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek az érintett tagállam általi végrehajtására vonatkozó pozitív értékelésén kell alapulniuk. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az eszközből támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. Biztosítaniuk kell különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az eszközből és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a pénzügyi hozzájárulás csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, vagy az eszközből támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, azaz csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. A visszafizettetést lehetőség szerint az eszköz keretében fennmaradó kifizetésekből történő levonás útján kell biztosítani. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntése tiszteletben tartsa a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát. A tagállamok számára nyújtandó összes pénzügyi hozzájárulás kifizetését 2026. december 31-ig kell teljesíteni, az (EU) 2020/2094 rendelet 1. cikke (3) bekezdésének második mondatában említett intézkedések és azon esetek kivételével, amikor annak ellenére, hogy megtörtént a jogi kötelezettségvállalás, vagy elfogadták a határozatot, az említett rendelet 3. cikkében említett határidők betartásával, szükséges, hogy az Unió teljesíteni tudja a tagállamokkal szemben fennálló kötelezettségeit, többek között az Unióval szemben hozott jogerős határozat eredményeként.

(54)

A Bizottságnak biztosítania kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Jóllehet elsősorban maguk a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az eszköz felhasználása a releváns uniós és nemzeti joggal összhangban történjen, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellő garanciát kapjon e tekintetben a tagállamoktól. E célból az eszköz felhasználása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy eredményes és hatékony belső kontrollrendszer működését, és vissza kell fizettetniük a jogtalanul kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegeket. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni, hogy állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereikre támaszkodjanak. A tagállamoknak gyűjteniük kell az olyan standardizált adatkategóriákat és információkat, amelyek lehetővé teszik az eszközből támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok – azaz csalás, korrupció és összeférhetetlenség – megelőzését, feltárását és korrekcióját. A Bizottságnak információs és nyomon követési rendszert kell rendelkezésre bocsátania, amely magában foglal egy egységes adatbányászati és kockázatminősítési eszközt is, ezen adatokhoz és információkhoz történő hozzáférés és azok elemzése érdekében, a tagállamok általi egységesített alkalmazás céljából.

(55)

A Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség hatáskörükön és jogkörükön belül használni kell, hogy tudják az információs és nyomon követési rendszert.

(56)

Az eszközből és egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülését célzó tagállami intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak a költségvetési rendelet 38. cikkének (1) bekezdésével összhangban rendelkezésre kell bocsátania az uniós költségvetésből finanszírozott pénzeszközök címzettjeire vonatkozó információkat.

(57)

A tagállamok és a Bizottság számára csak akkor megengedett a személyes adatok kezelése, ha az a pénzeszközöknek a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformok és beruházási projektek végrehajtását szolgáló intézkedésekkel összefüggésben történő felhasználására vonatkozó mentesítés, ellenőrzés és kontroll biztosítása céljából szükséges. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 (14), illetve az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) – attól függően, hogy a két rendelet közül melyik az alkalmazandó – összhangban kell kezelni.

(58)

A végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében a tagállamoknak az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljesítése terén elért előrehaladásról. A nemzeti reformprogramoknak megfelelően tükrözniük kell az érintett tagállamok által készített ilyen jelentéseket, és e programokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljesítése irányába tett előrehaladásról szóló jelentéstétel eszközeként kell alkalmazni.

(59)

A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy kikérjék nemzeti termelékenységi testületeik és független költségvetési intézményeik véleményét a helyreállítási és rezilienciaépítési tervükről, beleértve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervük elemeinek lehetséges validálását is.

(60)

Az eszköz végrehajtása során az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak – eltávolítva az érzékeny vagy bizalmas információkat, illetve szükség szerint betartva a megfelelő titoktartási szabályokat– egyidejűleg és egyenlő feltételek mellett továbbítania kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a releváns dokumentumokat és információkat, például a tagállamok által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket vagy azok módosításait, valamint a tanácsi végrehajtási határozatokra irányuló, a Bizottság által közzétett javaslatokat.

(61)

Az Európai Parlament illetékes bizottsága kéthavonta felkérheti a Bizottságot, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéd keretében vitassák meg az eszköz végrehajtását érintő kérdéseket, így például a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveit, a Bizottság általi értékelést, a felülvizsgálati jelentés főbb megállapításait, a mérföldkövek és célok teljesítésének helyzetét, a kifizetéssel és felfüggesztéssel kapcsolatos eljárásokat és az eszköz végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által rendelkezésére bocsátott bármely egyéb releváns információt és dokumentációt. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszéden keresztül kifejtett nézetekből fakadó valamennyi elemet, adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.

(62)

A pénzeszközök hatékony és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztensnek kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadásoknak az eszközből és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozását. Így különösen a Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervüknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az eszköz keretében nyújtott támogatásnak ki kell egészítenie az egyéb uniós programok és eszközök – köztük az InvestEU program – keretében nyújtott támogatást. Az eszköz keretében finanszírozott reform- és beruházási projektek finanszírozásban kell, hogy részesülhessenek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.

(63)

A Bizottságnak célzott és arányos módon nyomon kell követnie az eszköz végrehajtását és mérnie az e rendelet szerinti célkitűzések megvalósulását. Az eszköz végrehajtásának nyomon követése során a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. E célból az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meg kell határoznia az elért előrehaladásról szóló jelentéstételhez, valamint az eszköz nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat, továbbá meg kell határoznia az eszköz keretében felmerülő szociális kiadások – köztük a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadások – bejelentésére szolgáló módszertant.

(64)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (16) (22) és (23) bekezdése alapján az eszközt egyedi monitoring követelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők az eszköz gyakorlatban kifejtett hatásai.

(65)

Felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján létre kell hozni egy külön eredménytáblát, amely megjeleníti a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek végrehajtása terén a hat pillér egyes pillérjeiben elért eredményeket, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása tekintetében az eszköz közös mutatói vonatkozásában elért eredményeket. Az eredménytáblának 2021 decemberéig működésbe kell lépnie, és a Bizottságnak azt évente kétszer frissítenie kell.

(66)

Az eszköz – többek között a szociális kiadások – végrehajtására vonatkozó megfelelő teljesítményjelentés és nyomon követés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a végrehajtás terén elért előrehaladást megjelenítő külön eredménytábla és az alkalmazandó közös mutatók, valamint a szociális kiadások – köztük a gyermekekre és a fiatalokra fordított kiadások – bejelentésére szolgáló módszertan tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(67)

A Bizottságnak az eszköz végrehajtásáról éves jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésnek információt kell tartalmaznia a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek alapján a tagállamok által elért haladásról. Információt kell tartalmaznia a mérföldkövek és célok végrehajtásáról, a kifizetésekről és felfüggesztésekről, valamint az eszköznek az éghajlati és digitális célokhoz való hozzájárulásáról, a közös mutatókról és a hat pillér keretében finanszírozott kiadásokról is.

(68)

Független értékelést kell végezni, amely megvizsgálja az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását, a forrásai felhasználásának hatékonyságát és a hozzáadott értékét. Az értékeléshez adott esetben az e rendelet módosítására irányuló javaslatot kell csatolni. Egy független, utólagos értékelésnek emellett foglalkoznia kell az eszköz hosszú távú hatásával is.

(69)

A tagállamok által végrehajtandó helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a vonatkozó pénzügyi támogatás értékelését a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási határozat útján kell elfogadnia. E célból és e rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Tanácsra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Azon végrehajtási hatásköröket, amelyek a pénzügyi támogatásnak a releváns mérföldkövek és célok teljesítését követő kifizetésével kapcsolatosak, a Bizottságra kell ruházni, és azokat a Bizottságnak a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell gyakorolnia. Tekintettel arra, hogy adott esetben az eszközből nyújtott pénzügyi támogatás azonnali kifizetésére lehet szükség, a 182/2011/EU rendelet releváns rendelkezéseivel összhangban a bizottságnak az említett rendelet értelmében vett elnöke minden végrehajtásijogiaktus-tervezet esetében fontolóra kell, hogy vegye annak lehetőségét, hogy lerövidíti a bizottság összehívására vonatkozó határidőt és a bizottság számára véleményének megadására biztosított határidőt.

(70)

Egy végrehajtási határozat elfogadását követően lehetővé kell tenni, hogy az érintett tagállam és a Bizottság megállapodjon bizonyos technikai jellegű operatív szabályokról, amelyek részletesen meghatározzák a végrehajtásnak a határidőkkel, a mérföldkövekre és célokra vonatkozó mutatókkal, valamint az alapul szolgáló adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vonatkozásait. Annak érdekében, hogy az operatív szabályok a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása során fennálló körülmények tekintetében mindvégig relevánsak legyenek, lehetővé kell tenni az ilyen operatív szabályok elemeinek kölcsönös megegyezéssel történő módosítását.

(71)

E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális pénzügyi szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és azok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és annak vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés, pénzdíjak és közvetett végrehajtás révén történő végrehajtására vonatkozó eljárást, valamint rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségére vonatkozó ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke szerint elfogadott szabályok az Unió költségvetésének védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(72)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18), valamint a 2988/95/EK, Euratom (19), a 2185/96/Euratom, EK (20) és az (EU) 2017/1939 (21) tanácsi rendelettel összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós pénzeszközökben részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(73)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni kommunikációs tevékenységek végzését az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítására, valamint adott esetben annak biztosítására, hogy az eszköz keretében nyújtott támogatást finanszírozási nyilatkozatban közöljék és elismerjék.

(74)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(75)

E rendeletnek – az abban előírt intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie,

(1)

Az 1151/2012/EK rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Magyarország kérelmét, amely az (EU) 2016/1415 bizottsági végrehajtási rendelettel (2) módosított 1144/2013/EK bizottsági végrehajtási rendelet (3) alapján bejegyzett „Tepertős pogácsa” hagyományos különleges termékhez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (4) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely a 984/2011/EK bizottsági rendelet (2) alapján bejegyzett „Vinagre del Condado de Huelva” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)

A szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság a módosítás iránti kérelmet (3) az említett rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,