ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 34

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

64. évfolyam
2021. február 1.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

 

*

A Tanács (EU) 2021/99 határozata (2021. január 25.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

1

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (Euratom) 2021/100 rendelete (2021. január 25.) a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

3

 

*

A Tanács (EU) 2021/101 rendelete (2021. január 25.) a litvániai Ignalina atomerőmű nukleáris leszerelését segítő támogatási program létrehozásáról, valamint az 1369/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

18

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2021/102 határozata (2021. január 25.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodással létrehozott vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról

29

 

*

A Bizottság (EU) 2021/103 végrehajtási határozata (2021. január 29.) a szén-dioxid létező hatóanyag 19. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának elutasításáról ( 1 )

31

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK

2021.2.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 34/1


A TANÁCS (EU) 2021/99 HATÁROZATA

(2021. január 25.)

az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben annak 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),

mivel:

(1)

Az (EU) 2020/1704 tanácsi határozatnak (2) megfelelően az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodást (a továbbiakban: levélváltás formájában létrejött megállapodás) 2020. november 15-én aláírták.

(2)

A levélváltás formájában létrejött megállapodás célja, hogy lehetővé tegye az Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság számára a további együttműködést a mauritániai vizek halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázása és egy fenntartható halászati politika előmozdítása érdekében, az uniós hajók számára pedig halászati tevékenységeik folytatását a szóban forgó vizeken.

(3)

A levélváltás formájában létrejött megállapodást jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodást a Tanács az Unió nevében jóváhagyja (3).

2. cikk

A levélváltás formájában létrejött megállapodás 6. pontjában előírt értesítést az Unió nevében a Tanács elnöke teszi meg (4).

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  2020. december 14-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A Tanács (EU) 2020/1704 határozata (2020. október 23.) az Európai Közösség és a Mauritániai Iszlám Köztársaság közötti halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2020. november 15-én lejáró jegyzőkönyv meghosszabbításáról szóló, az Európai Unió és a Mauritániai Iszlám Köztársaság között levélváltás formájában létrejött megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról (HL L 383., 2020.11.16., 1. o.).

(3)  A levélváltás formájában létrejött megállapodás szövegét a HL L 383., 2020. november 16-i számában hirdetik ki.

(4)  A levélváltás formájában létrejött megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdő időpontját a Tanács Főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.


RENDELETEK

2021.2.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 34/3


A TANÁCS (Euratom) 2021/100 RENDELETE

(2021. január 25.)

a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek 2017. március 25-i Római Nyilatkozatával összhangban az Unió költségvetésének biztonságos és védett Európát kell lehetővé tennie. Ehhez a célhoz a nukleáris leszerelési programok eddig is hozzájárultak és a jövőben továbbra is hozzájárulhatnak. A nukleáris létesítmények leállítását követően elérni kívánt legfőbb pozitív hatás az, hogy fokozatosan csökken a munkavállalókat, a lakosságot és a környezetet érintő radiológiai kockázat az érintett tagállamokban és egyúttal az Unió egészében is.

(2)

További uniós hozzáadott érték teremthető egy olyan célzott pénzügyi programmal, amely viszonyítási alappá válhat az Unión belül a nukleáris létesítmények leszerelésével kapcsolatos műszaki nehézségek biztonságos kezelése, valamint a releváns ismeretek terjesztése terén. Az ezen pénzügyi program keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak előzetes értékelésen kell alapulnia, amely azonosítja a konkrét igényeket és igazolja a támogatás révén elérhető uniós hozzáadott értéket, a nukleáris létesítmények leszerelésének és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének elősegítése céljából.

(3)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jognak. Az e rendelet szerinti pénzügyi támogatást kivételes alapon kell nyújtani, a nukleáris biztonságra vonatkozó uniós jogból – nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvből (2) – és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós jogból – nevezetesen a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvből (3) – eredő elvek és célkitűzések sérelme nélkül. A 2011/70/Euratom irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján a kiégett fűtőelemek és a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

(4)

A Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződéshez (4) (a továbbiakban: a csatlakozási szerződés) csatolt, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól szóló jegyzőkönyvvel (5) összhangban Bulgária kötelezettséget vállalt arra, hogy 2002. december 31-ig, illetve 2006. december 31-ig leállítja a Kozloduj atomerőmű 1. és 2., illetve 3. és 4. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. A leszerelés közvetlen és közvetett költségek formájában jelentős pénzügyi terhet rótt Bulgáriára. Kötelezettségeinek megfelelően Bulgária a kiszabott határidőkön belül leállította az összes érintett blokkot.

(5)

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz (a továbbiakban: a csatlakozási okmány) csatolt, a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjáról szóló 9. jegyzőkönyvvel (6) összhangban Szlovákia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2006. december 31-ig, illetve 2008. december 31-ig leállítja a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkját, valamint ezt követően leszereli az említett blokkokat. A leszerelés közvetlen és közvetett költségek formájában jelentős pénzügyi terhet rótt Szlovákiára. Kötelezettségeinek megfelelően Szlovákia a kiszabott határidőkön belül leállította az összes érintett blokkot.

(6)

A Bolgár Köztársaságnak és Romániának a csatlakozási szerződésben, illetve a csatlakozási okmányban vállalt kötelezettségeiknek megfelelően és uniós támogatással Bulgária és Szlovákia jelentős előrelépést tettek a Kozloduj és a Bohunice V1 atomerőművek leszerelése felé. A leszerelés végső állapotának biztonságos eléréséhez további munkálatok elvégzésére van szükség. Az aktuális leszerelési tervek alapján a leszerelési munkálatok a Kozloduj atomerőmű esetében 2030 végére, a Bohunice V1 atomerőmű esetében pedig 2025-re fognak befejeződni.

(7)

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontját (JRC) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 8. cikke hozta létre. Az említett cikket alkalmazva 1960 és 1962 között telephely-megállapodások kerültek aláírásra a Közösség, Németország, Belgium, Olaszország és Hollandia között. Olaszország és Hollandia esetében a nemzeti nukleáris létesítményeket a Közösségre ruházták. A négy telephelyen a nukleáris kutatást célzó infrastruktúrát, valamint új létesítményeket hoztak létre. Ezek közül egyes létesítményeket még ma is használnak, másokat már leállítottak, egyes esetekben több mint 20 éve, és többségük elavult.

(8)

Az Euratom-Szerződés 8. cikke alapján, valamint a 2011/70/Euratom irányelv 7. cikkének megfelelően a JRC-nek, mint engedélyesnek, teljesítenie kell a múltban létrejött nukleáris kötelezettségeit, valamint le kell szerelnie a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban leállított nukleáris létesítményeit. Ennek megfelelően 1999-ben az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett közleménnyel elindult a JRC nukleáris leszerelési és hulladékkezelési programja, amely program tekintetében elért haladásról a Bizottság azóta is rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt.

(9)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2011/70/Euratom irányelv 5. cikke (1) bekezdésének f) pontjából, valamint 7. cikkéből eredő kötelezettségek teljesítésének legcélszerűbb módja egy olyan stratégia követése, amelynek keretében a leszerelési és hulladékkezelési tevékenységekkel párhuzamosan elindulnak a JRC és a létesítményeknek otthont adó tagállamok közötti megbeszélések a leszerelésre, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó kötelezettségek lehetséges átruházásáról, amennyiben a Bizottság és a létesítményeknek otthont adó tagállamok erről kölcsönösen megegyeznek. A JRC-nek megfelelő erőforrásokat kell biztosítania és fenntartania a leszereléssel, valamint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez.

(10)

Ez a rendelet a többéves pénzügyi keret által a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra megállapított igényekre válaszul pénzügyi keretösszeget határoz meg a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkja és a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkja leszerelését segítő támogatási programok (a továbbiakban: a Kozloduj- és a Bohunice-program) teljes időtartamára, valamint a Bizottság nukleáris létesítményeinek leszereléséhez és az ott keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséhez a JRC következő telephelyein: JRC-Geel, Belgium, JRC-Karlsruhe, Németország, JRC-Ispra, Olaszország és JRC-Petten, Hollandia (a továbbiakban: a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja). Az említett pénzügyi keretösszeg az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja értelmében.

(11)

A nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi programra (a továbbiakban: a program) az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(12)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9), valamint a 2988/95/EK, Euratom (10), a 2185/96/Euratom, EK (11) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (12) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás –megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(13)

Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján a jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatban esetlegesen lefolytatott eljárások eredményét.

(14)

A programhoz elkülönített előirányzatok összegét, a programozási időszakot, valamint a pénzeszközök tevékenységek közötti elosztását az időközi és a végső értékelő jelentésekben szereplő eredmények alapján felül lehet vizsgálni. További költségvetési rugalmasság érhető el a források tevékenységek közötti – szükség szerinti – átcsoportosításával, valamint – az e rendelet alapján és a költségvetési rendelettel összhangban végzett egyéb tevékenységek sérelme nélkül – azon tevékenységek előre sorolásával, amelyek a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkjának, valamint a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjának leszerelésével és radioaktívhulladék-kezelésével kapcsolatos biztonsági kihívások kezeléséhez járulnak hozzá.

(15)

A programnak magában kell foglalnia az ismeretek létrehozását és a tapasztalatok megosztását is. A program keretében a nukleáris leszerelési folyamattal kapcsolatban szerzett ismereteket, tapasztalatokat és leszűrt tanulságokat pedig a litvániai leszerelési tevékenységekre vonatkozó uniós programmal koordinálva és szinergiában terjeszteni kell az Unióban, mivel ezek az intézkedések biztosítják a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, továbbá hozzájárulnak a munkavállalók és a lakosság biztonságához, valamint a környezet védelméhez. Az együttműködés hatókörét, folyamatát és gazdasági vonatkozásait a többéves munkaprogramban kell részletezni, és azokra a tagállamok közötti és/vagy a Bizottsággal kötött megállapodások is vonatkozhatnak.

(16)

A JRC-nek koordinált módon elő kell segítenie az ismeretek terjesztését a különböző uniós érdekelt felek körében, például a következők révén: az Unióban végzett piacelemzések, valamint az ismeretek iránti uniós igények áttekintése és értékelése, az együttműködés lehetséges irányainak, az érdekelt feleknek és azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol a program végrehajtása során létrehozott ismeretek a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtanák, valamint az ismeretek megosztására szolgáló formátumok kidolgozása. A létrehozott ismeretek terjesztését a JRC-nek kell finanszíroznia. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kezdeményezzék az ismeretek terjesztését célzó kapcsolatok és cserék kialakítását.

(17)

E rendelet hatályán belül a nukleáris létesítmények leszerelését és a radioaktív hulladék kezelését – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértelem igénybevételével kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a leszerelendő létesítmények jellegére és technológiai jellemzőire, tekintetbe véve ezáltal a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.

(18)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e rendelet keretében elkülönített támogatás legnagyobb uniós hozzáadott értékét, Bulgáriának, Szlovákiának és a Bizottságnak gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a végső felelősség a két érintett tagállamot terheli. Ez magában foglalja a haladás és a teljesítmény hatékony mérését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését. E célból létre kell hozni egy nyomonkövetési és tájékoztatási feladatokat ellátó bizottságot, amelynek társelnöki tisztét a Bizottság és az érintett tagállam egy-egy képviselője látja el. Hasonlóképpen, a JRC leszerelési és hulladékkezelési programját egy, a Bizottság által kinevezett független tagállami szakértőkből álló csoport segíti.

(19)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (14) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai.

(20)

A Kozloduj-program és a Bohunice-program keretébe tartozó tevékenységek meghatározásakor tiszteletben kell tartani az 1368/2013/Euratom tanácsi rendelettel (15) összhangban Bulgária és Szlovákia által benyújtott leszerelési tervek által meghatározott korlátokat. Ezek a tervek meghatározzák az említett programok hatályát, a leszerelés végállapotát, céldátumait és végső dátumait. Kiterjednek továbbá a leszerelési tevékenységekre, az azokhoz kapcsolódó ütemtervre, a költségekre és a szükséges emberi erőforrásokra.

(21)

A Kozloduj-program és a Bohunice-program keretébe tartozó tevékenységeket az Unió és Bulgária, illetve Szlovákia közös finanszírozásával kell megvalósítani, az elődprogramok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatnak megfelelően.

(22)

Az 1368/2013/Euratom rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(23)

A Tanács kellően figyelembe vette „A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk” című, 22/2016. sz. számvevőszéki különjelentést.

(24)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell gyakorolni.

(25)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét célzó általános feltételrendszert is érintik.

(26)

Az uniós támogatás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra létrehozza a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi programot (a továbbiakban: a program), amelynek középpontjában az aktuálisan azonosított igények állnak. A program keretében a következőket kell támogatni:

a)

a bulgáriai Kozloduj atomerőmű 1–4. blokkjának és a szlovákiai Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjának biztonságos leszerelése, beleértve a radioaktív hulladékok kezelését is, a vonatkozó leszerelési tervben azonosított igényekkel összhangban; és

b)

a Bizottság nukleáris létesítményei leszerelési folyamatának végrehajtása és az ott keletkezett radioaktív hulladékok kezelése a Közös Kutatóközpont (JRC) következő telephelyein: JRC-Geel, Belgium, JRC-Karlsruhe, Németország, JRC-Ispra, Olaszország és JRC-Petten, Hollandia.

(2)   Ez a rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a program 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra szóló költségvetését, valamint az uniós támogatás végrehajtási módszereit és formáit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„leszerelés”: a nemzeti joggal összhangban álló azon adminisztratív és technikai intézkedések, amelyek lehetővé teszik egy nukleáris létesítmény szabályozói ellenőrzés alól való részleges vagy teljes kivonását, és amelyek célja a lakosság és a környezet hosszú távú védelmének biztosítása, ideértve az anyagokban és a nukleáris létesítmény telephelyén található reziduális radionuklidok szintjének csökkentését is;

2.

„leszerelési terv”: a javasolt leszerelésről részletes információkat tartalmazó dokumentum, amely kiterjed a következőkre: a kiválasztott leszerelési stratégia; a leszerelési tevékenységek ütemterve, típusa és sorrendje; az alkalmazott hulladékgazdálkodási stratégia, ideértve a felszabadítást is; a javasolt végállapot; a leszerelés során keletkező hulladék tárolása és végleges elhelyezése; a leszerelés időkerete; a leszerelés teljes megvalósítására vonatkozó költségbecslések; valamint a célkitűzések, a várt eredmények, a mérföldkövek, a céldátumok, továbbá a kapcsolódó fő teljesítménymutatók, köztük adott esetben a megtermelt értéken alapuló mutatók. A leszerelési tervet a nukleáris létesítmény engedélyese készíti el, és az megjelenik a program többéves munkaprogramjaiban is;

3.

„Kozloduj-program”: a program azon része, amely a Bulgáriában, Kozloduj területén található Kozloduj atomerőmű 1-4. blokkjának nukleáris leszerelésére irányul;

4.

„Bohunice-program”: a program azon része, amely a Szlovákiában, Jaslovské Bohunice területén található Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjának nukleáris leszerelésére irányul;

5.

„a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja”: a program azon része, amely a Bizottság nukleáris létesítményeinek a leszerelésére és az ott keletkezett radioaktív hulladékok kezelésére irányul a JRC következő telephelyein: JRC-Geel, Belgium, JRC-Karlsruhe, Németország, JRC-Ispra, Olaszország és JRC-Petten, Hollandia.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)   A program általános célkitűzése az, hogy a vonatkozó leszerelési programban azonosított igényeknek megfelelően támogatást nyújtson a nukleáris létesítmények leszereléséhez és a radioaktív hulladékok kezeléséhez.

(2)   A 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakra vonatkozó aktuális igények alapján – amellett, hogy ismereteket teremt a nukleáris leszerelési folyamattal és a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a program céljai különösen a következők:

a)

Bulgária és Szlovákia támogatása a Kozloduj-program, illetve a Bohunice-program végrehajtásában, beleértve a radioaktív hulladékok kezelését és tárolását a vonatkozó leszerelési tervben azonosított szükségletekkel összhangban, különös hangsúlyt fektetve az ezzel kapcsolatos biztonsági kihívások kezelésére; valamint

b)

a JRC leszerelési és hulladékkezelési programjának támogatása.

(3)   A program egyedi célkitűzései a következők:

a)

a vonatkozó leszerelési tervekben foglalt tevékenységek elvégzése, a Kozloduj atomerőmű 1-4. blokkjának és a Bohunice atomerőmű 1. és 2. blokkjának lebontása és dekontaminálása, beleértve a kapcsolódó rendszereket, struktúrákat és alkotóelemeket, valamint a melléképületeket, a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését a vonatkozó leszerelési tervekben azonosított szükségletekkel összhangban, továbbá a humánerőforrás területén nyújtott támogatás; valamint a Kozloduj atomerőmű 1-4. blokkjának és a Bohunice atomerőmű 1. és 2. blokkjának szabályozói ellenőrzés alól való kivonása;

b)

a Bizottság JRC telephelyein található nukleáris létesítményeinek a lebontására és dekontaminálására vonatkozó leszerelési terv támogatása és az ezekkel kapcsolatos tevékenységek elvégzése a létesítménynek otthont adó tagállam nemzeti jogával összhangban, a kapcsolódó radioaktív hulladékok biztonságos kezelésének elvégzése és adott esetben annak az előkészítése, hogy a JRC a kapcsolódó nukleáris kötelezettségeket opcionálisan átruházza a létesítménynek otthont adó tagállamra;

c)

a JRC tekintetében összeköttetések és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek között a nukleáris leszerelés területén az ismeretek terjesztésének és a tapasztalatok cseréjének biztosítása érdekében minden releváns területen, így például a kutatás és az innováció, a szabályozás és a képzés területén, valamint potenciális uniós szinergiák kialakítása céljából.

A kötelezettségeknek az első albekezdés b) pontjában említett átruházása nem írható elő a létesítménynek otthont adó tagállam tekintetében, és annak a Bizottság és a létesítménynek otthont adó tagállam között megkötött kölcsönös kétoldalú megállapodás tárgyát kell képeznie. Az említett kölcsönös kétoldalú megállapodásnak elő kell írnia, hogy a Bizottság JRC telephelyein található nukleáris létesítményeinek a leszerelésével és a kapcsolódó radioaktív hulladékoknak a tárolásával kapcsolatos valamennyi költséget az Uniónak kell állnia, és az említett megállapodásnak teljes mértékben meg kell felelnie a 2011/70/Euratom irányelvnek.

(4)   Az egyedi célkitűzések részletes leírását az I., II. és III. melléklet tartalmazza. A 11. cikkel összhangban végrehajtott értékelések eredményei alapján a Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktusok révén módosíthatja az I. vagy II. mellékletet.

4. cikk

A program költségvetése

(1)   A program 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 466 000 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összeg az alábbi kiadási kategóriák között oszlik meg:

a)

63 000 000 EUR a Kozloduj-program keretében megvalósított tevékenységekre;

b)

55 000 000 EUR a Bohunice-program keretében megvalósított tevékenységekre;

c)

348 000 000 EUR a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja keretében megvalósított tevékenységekre, beleértve a 3. cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés megvalósítására irányuló tevékenységek megvalósítását is.

(3)   Költségvetési rugalmasság érhető el a forrásoknak a program szerinti tevékenységek közötti – a 11. cikkel összhangban végrehajtott értékeléseket követően és a költségvetési rendelet alapján történő – átcsoportosítása révén, azon tevékenységek előre sorolásával, amelyek hozzájárulnak a leszereléssel és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos biztonsági kihívások kezeléséhez.

(4)   Az (1) bekezdésben említett összegből fedezhetők a program végrehajtásához kapcsolódó, a vonatkozó leszerelési tervekben foglalt tevékenységek is, így például az előkészítő, a monitoring-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(5)   Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

5. cikk

Az ismeretek terjesztése

(1)   A program végrehajtási folyamata során keletkezett ismereteket uniós szinten terjeszteni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenység végrehajtására irányuló tevékenységeket a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja keretében kell finanszírozni. Az ismeretek strukturálását és a tagállamok felé történő terjesztését a JRC-nek kell koordinálnia.

(3)   Az ismeretek terjesztési folyamatának szerepelnie kell a 9. cikkben említett munkaprogramokban és azokban meg kell azt határozni.

6. cikk

Az uniós támogatás végrehajtási módszerei és formái

(1)   A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy pedig közvetett irányítással, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt jogalanyokkal.

(2)   A program szerinti uniós támogatás a költségvetési rendeletben meghatározott bármely formában nyújtható.

7. cikk

Támogatható tevékenységek

Kizárólag a 3. cikkben foglalt célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek részesülhetnek uniós támogatásban.

8. cikk

Társfinanszírozási arányok

A költségvetési rendelet 190. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett időszakban alkalmazandó maximális uniós társfinanszírozási arány sem a Kozloduj-program esetében, sem pedig a Bohunice-program esetében nem haladhatja meg az 50 %-ot. A fennmaradó társfinanszírozási összeget Bulgáriának, illetve Szlovákiának kell biztosítania. Az e rendelet 5. cikkében említett ismeretterjesztéshez szükséges tevékenységeket az Unió 100 %-os arányban támogatja.

9. cikk

Munkaprogramok

(1)   A Kozloduj-programot és a Bohunice- programot a költségvetési rendelet 110. cikkében említett többéves munkaprogramok útján kell végrehajtani. A többéves munkaprogramokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A JRC leszerelési és hulladékkezelési programját többéves munkaprogramok útján kell végrehajtani és azt a 96/282/Euratom bizottsági határozat (17) 4. cikkében meghatározott eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett többéves munkaprogramoknak tükrözniük kell a leszerelési terveket, amelyek kiindulási alapul szolgálnak a Kozloduj-program és a Bohunice- program monitoringjához és értékeléséhez.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben említett többéves munkaprogramokban meg kell határozni az aktuális helyzetet, a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a kapcsolódó teljesítménymutatókat és a források felhasználásának ütemtervét, valamint az ismeretek terjesztésére vonatkozó részleteket.

10. cikk

Jelentéstétel és monitoring

(1)   A 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a IV. melléklet határozza meg.

(2)   A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára az összköltséggel és a programhoz kapcsolódó kockázatokkal arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)   A Bizottság minden év végén elkészíti az előző években elvégzett munka végrehajtása terén elért haladásra vonatkozó jelentést, kitérve az ajánlati felhívások nyomán végzett tevékenységek arányára is, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

11. cikk

Értékelés

(1)   Az értékeléseket időben el kell végezni annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)   A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésben foglalkozni kell a 9. cikkben említett többéves munkaprogramok lehetséges módosításával is.

(3)   A program végrehajtásának végén, de legkésőbb öt évvel az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)   A Bizottság az értékelésekből levont következtetéseket – saját észrevételeivel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

12. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikkének értelmében vett általános megbízhatóság alapját az uniós és nemzeti hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazott személyektől vagy szervezetektől eltérő személyek vagy szervezetek – által végzett ellenőrzések képezik.

13. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

14. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1)   Az uniós források címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett források eredetét és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)   A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a program alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.

(3)   A program számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben foglalt célkitűzésekhez.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1368/2013/Euratom rendelet hatályát veszti.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti az 1368/2013/Euratom rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amely utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az említett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2)   A program pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá a Kozloduj-program és a Bohunice-program és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az 1368/2013/Euratom rendelet alapján fogadtak el.

(3)   Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  2019. január 16-i vélemény (HL C 411., 2020.11.27., 494. o.).

(2)  A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(3)  A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(4)  HL L 157., 2005.6.21., 11. o.

(5)  HL L 157., 2005.6.21., 29. o.

(6)  HL L 236., 2003.9.23., 33. o.

(7)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(10)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(11)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(12)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(14)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(15)  A Tanács 1368/2013/Euratom rendelete (2013. december 13.) a bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint az 549/2007/Euratom és 647/2010/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 346., 2013.12.20., 1. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(17)  A Bizottság 96/282/Euratom határozata (1996. április 10.) a Közös Kutatóközpont átszervezéséről (HL L 107., 1996.4.30., 12. o.).


I. MELLÉKLET

A Kozloduj-program célkitűzéseinek részletes leírása

1.

A Kozloduj-program általános célkitűzése az, hogy segítséget nyújtson Bulgáriának a Kozloduj atomerőmű 1-4. blokkjának leszerelése kapcsán fellépő biztonsági kihívások kezelésében. A Kozloduj-programnak az alábbi főbb biztonsági kihívásokra kell választ adnia:

a)

a reaktor épületeinek és alkotóelemeinek lebontása és dekontaminálása a leszerelési tervvel összhangban. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást az eltávolított anyagok mennyisége és típusa, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni;

b)

a leszerelés biztonságos lebonyolítása és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése a vonatkozó leszerelési tervben azonosított szükségletekkel összhangban és a felaktivált anyagok, az anyagok lebontása – ideértve a dekontaminációt is – az átmeneti tárolásig vagy a végleges elhelyezésig (a hulladék kategóriájától függően), valamint a hulladék- és anyaggazdálkodási infrastruktúra teljes kiépítése, amennyiben ez szükséges. Ezt a célkitűzést a leszerelési tervvel összhangban és a radioaktív hulladékok szükséges kezelésével kell megvalósítani. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyag, illetve a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladék mennyisége és típusa, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni; és

c)

a sugárveszély csökkentésének folytatása. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a tevékenységekre és a létesítményre vonatkozó biztonsági értékelés segítségével kell mérni, azonosítva a potenciális sugárterhelés fellépésének lehetséges módjait, valamint megbecsülve a potenciális sugárterhelés valószínűségét és mértékét. A Kozloduj-program keretében a létesítmények szabályozói ellenőrzés alóli kivonása – a szabályozásmentes kibocsátási szintekig – a tervek szerint 2030 végéig valósul meg.

2.

A Kozloduj-program általános célkitűzéséhez járul kiegészítő jelleggel az a cél is, hogy az említett program további uniós hozzáadott értéket teremtsen azáltal, hogy hozzájárul a program során keletkezett, a leszerelési folyamatra vonatkozó ismeretek terjesztéséhez az összes tagállam körében. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a Kozloduj-program keretében az alábbiakat kell elérni:

a)

összeköttetések és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, a biztonsági hatóságok, valamint a közművek és a leszerelési vállalkozók) között;

b)

az explicit ismeretek dokumentálása és többoldalú tudástranszferek keretében történő elérhetővé tétele a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos irányítási kérdések, a bevált vezetői gyakorlatok, valamint az üzemeltetési és szervezeti szintű technológiai kihívások és leszerelési folyamatok tekintetében, potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Ezek a tevékenységek 100 %-os uniós támogatásban részesülhetnek.

Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a létrehozott tudástermékek mennyisége és elterjedtsége alapján kell mérni.

3.

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezése és ennek előkészítése nem fedezhető a 4. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből.


II. MELLÉKLET

A Bohunice-program célkitűzéseinek részletes leírása

1.

A Bohunice-program általános célkitűzése az, hogy segítséget nyújtson Szlovákiának a Bohunice V1 atomerőmű 1. és 2. blokkjának leszerelése kapcsán fellépő biztonsági kihívások kezelésében. A Bohunice-programnak az alábbi főbb biztonsági kihívásokra kell választ adnia:

a)

a reaktor épületeinek és alkotóelemeinek lebontása és dekontaminálása a leszerelési tervvel összhangban. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást az eltávolított anyagok mennyisége és típusa, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni;

b)

a leszerelés biztonságos lebonyolítása és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése a vonatkozó leszerelési tervben azonosított szükségletekkel összhangban, a felaktivált anyagok, az anyagok lebontása – ideértve a dekontaminációt is – az átmeneti tárolásig vagy a végleges elhelyezésig (a hulladék kategóriájától függően), valamint a hulladék- és anyaggazdálkodási infrastruktúra teljes kiépítését is, amennyiben ez szükséges. Ezt a célkitűzést a leszerelési tervvel összhangban és a radioaktív hulladékok szükséges kezelésével kell megvalósítani. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a szabályozói ellenőrzés alól kivont anyag, illetve a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladék mennyisége és típusa, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni; és

c)

a sugárveszély csökkentésének folytatása. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a tevékenységekre és a létesítményre vonatkozó biztonsági értékelés segítségével kell mérni, azonosítva a potenciális sugárterhelés fellépésének lehetséges módjait, valamint megbecsülve a potenciális sugárterhelés valószínűségét és mértékét. A Bohunice-program keretében a létesítmények szabályozói ellenőrzés alóli kivonása – a szabályozásmentes kibocsátási szintekig – a tervek szerint 2025-ig valósul meg.

2.

A Bohunice-program általános célkitűzéséhez járul kiegészítő jelleggel az a cél is, hogy az említett program további uniós hozzáadott értéket teremtsen azáltal, hogy hozzájárul a program során keletkezett, a leszerelési folyamatra vonatkozó ismeretek terjesztéséhez az összes tagállam körében. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a Bohunice-program keretében az alábbiakat kell elérni:

a)

összeköttetések és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, a biztonsági hatóságok, valamint a közművek és a leszerelési vállalkozók) között;

b)

az explicit ismeretek dokumentálása és többoldalú tudástranszferek keretében történő elérhetővé tétele a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos irányítási kérdések, a bevált vezetői gyakorlatok, valamint az üzemeltetési és szervezeti szintű technológiai kihívások és leszerelési folyamatok tekintetében, potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Ezek a tevékenységek 100 %-os uniós támogatásban részesülhetnek.

Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a létrehozott tudástermékek mennyisége és elterjedtsége alapján kell mérni.

3.

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezése és ennek előkészítése nem fedezhető a 4. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből.


III. MELLÉKLET

A JRC leszerelési és hulladékkezelési programja célkitűzéseinek részletes leírása

1.

A JRC leszerelési és hulladékkezelési programjának általános célkitűzése az, hogy megvalósítsa a Bizottság nukleáris létesítményeinek leszerelését a JRC következő telephelyein: JRC-Geel, Belgium, JRC-Karlsruhe, Németország, JRC-Ispra, Olaszország és JRC-Petten, Hollandia, valamint az ott keletkezett kiégett fűtőelemek, nukleáris anyag és radioaktív hulladékok biztonságos kezelését. A JRC leszerelési és hulladékkezelési programjának általános célkitűzéséhez járul kiegészítő jelleggel az a cél is, hogy az említett program további uniós hozzáadott értéket teremtsen azáltal, hogy az említett program során keletkezett, a leszerelési folyamatra vonatkozó ismereteket terjeszti az összes uniós tagállam körében. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a JRC leszerelési és hulladékkezelési programjának keretében az alábbiakat kell elérni:

1.1.

Az összes telephely esetében:

a)

a radioaktív hulladékok, a nukleáris anyag és a kiégett fűtőelemek biztonságos kezelése;

b)

a leszerelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségeknek a létesítménynek otthont adó tagállamra való átruházására vonatkozó lehetőségek feltérképezése és kidolgozása, a Bizottság és a létesítménynek otthont adó tagállam között kötött kölcsönös kétoldalú megállapodás alapján;

c)

összeköttetések és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, a biztonsági hatóságok, valamint a közművek és a leszerelési vállalkozók) között;

d)

az explicit ismeretek dokumentálása és többoldalú tudástranszferek keretében történő elérhetővé tétele a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos irányítási kérdések, a bevált vezetői gyakorlatok, valamint az üzemeltetési és szervezeti szintű technológiai kihívások és leszerelési folyamatok tekintetében, potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

1.2.

A JRC-Ispra telephelyen (amennyiben az olasz biztonsági hatóságok megadják a szükséges engedélyeket) a nemzeti joggal összhangban:

a)

a régebben keletkezett hulladék kinyerése, kezelése és biztonságos tárolása;

b)

a nukleáris anyag és a kiégett fűtőelemek kinyerése, kezelése és biztonságos tárolása;

c)

a leállított létesítmények leszerelése.

1.3.

A JRC-Karlsruhe telephelyen (amennyiben a német biztonsági hatóságok megadják a szükséges engedélyeket) a nemzeti joggal összhangban:

a)

az elavult berendezések leszerelése;

b)

a radioaktív hulladékok, a nukleáris anyag és a kiégett fűtőelemek leltárának minimálisra csökkentése;

c)

a leállított létesítmények leszerelése és a kapcsolódó radioaktív hulladékok tárolása;

d)

az épületrészek leszerelésének előkészítő fázisai.

1.4.

A JRC-Petten telephelyen (amennyiben a holland biztonsági hatóságok megadják a szükséges engedélyeket) a nemzeti joggal összhangban:

a)

a radioaktív hulladékok, a nukleáris anyag és a kiégett fűtőelemek leltárának minimálisra csökkentése;

b)

a régebben keletkezett hulladék kinyerése, kezelése és biztonságos tárolása;

c)

a nagyfluxusú reaktor leszerelésének előkészítő fázisai;

d)

a nagyfluxusú reaktor létesítményeinek leszerelése és a kapcsolódó radioaktív hulladékok biztonságos kezelése.

1.5.

A JRC-Geel telephelyen (amennyiben a belga biztonsági hatóságok megadják a szükséges engedélyeket) a nemzeti joggal összhangban:

a)

az elavult berendezések leszerelése;

b)

a radioaktív hulladékok és a nukleáris anyag leltárának minimálisra csökkentése;

c)

az épületrészek leszerelésének előkészítő fázisai.

Az e célkitűzés tekintetében elért haladást az adott helyzetnek megfelelően a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyisége és típusa, a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett nukleáris anyagok és kiégett fűtőelemek mennyisége és típusa, valamint az eltávolított anyagok mennyisége és típusa alapján kell mérni. A JRC leszerelési és hulladékkezelési programja tekintetében elért haladást általánosságban a várt eredmények, a mérföldkövek, a céldátumok, továbbá a kapcsolódó fő teljesítménymutatók, köztük adott esetben a megtermelt értéken alapuló mutatók alapján kell mérni.

2.

A JRC leszerelési és hulladékkezelési programjának általános célkitűzéséhez járul kiegészítő jelleggel az a cél is, hogy az említett program további uniós hozzáadott értéket teremtsen azáltal, hogy az említett program során keletkezett, a leszerelési folyamatra vonatkozó ismereteket terjeszti az összes tagállam körében. A 2021-ben kezdődő finanszírozási időszakban a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja keretében az alábbiakat kell elérni:

2.1.

összeköttetések és információcsere kialakítása az uniós érdekelt felek (pl. a tagállamok, a biztonsági hatóságok, valamint a közművek és a leszerelési vállalkozók) között;

2.2.

az explicit ismeretek dokumentálása és többoldalú tudástranszferek keretében történő elérhetővé tétele a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos irányítási kérdések, a bevált vezetői gyakorlatok, valamint az üzemeltetési és szervezeti szintű technológiai kihívások és leszerelési folyamatok tekintetében, potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a létrehozott tudástermékek mennyisége és elterjedtsége alapján kell mérni.

3.

A 2011/70/Euratom irányelv követelményeinek megfelelően a JRC leszerelési és hulladékkezelési programjának hatálya kiterjed a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolókban történő végleges elhelyezésére is.


IV. MELLÉKLET

A 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatók

1.

A radioaktív hulladékok kezelése:

a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyisége és típusa, típusonként megadva az éves célkitűzéseket, teljesítve a programban megjelölt mérföldköveket.

2.

Lebontás és dekontaminálás:

az eltávolított anyagok mennyisége és típusa, típusonként megadva az éves célkitűzéseket, teljesítve a programban megjelölt mérföldköveket.


2021.2.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 34/18


A TANÁCS (EU) 2021/101 RENDELETE

(2021. január 25.)

a litvániai Ignalina atomerőmű nukleáris leszerelését segítő támogatási program létrehozásáról, valamint az 1369/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a 2003. évi csatlakozási okmányra és különösen annak 56. cikkére, valamint az ahhoz csatolt 4. jegyzőkönyv 3. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz (1) (a továbbiakban: a csatlakozási okmány) csatolt, a litvániai Ignalina Atomerőműről szóló 4. jegyzőkönyvvel (2) (a továbbiakban: a 4. jegyzőkönyv) összhangban Litvánia kötelezettséget vállalt arra, hogy 2004. december 31-ig leállítja az Ignalina atomerőmű 1. blokkját és 2009. december 31-ig a 2. blokkját, továbbá hogy ezt követően pedig leszereli ezeket a blokkokat.

(2)

A csatlakozási okmányban vállalt kötelezettségeinek megfelelően és az Unió támogatásával Litvánia határidőre leállította a két blokkot és jelentős előrelépést tett azok leszerelése terén. Annak érdekében, hogy folytatódjon a sugárveszély szintjének csökkentése, további munkálatok elvégzésére van szükség. A rendelkezésre álló becslések alapján 2020 után e célból további pénzügyi forrásokra lesz szükség.

(3)

Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeknek meg kell felelniük az alkalmazandó uniós és tagállami jognak. Az Ignalina atomerőmű leszerelését a nukleáris biztonságra vonatkozó uniós joggal, nevezetesen a 2009/71/Euratom tanácsi irányelvvel (3) és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós joggal, nevezetesen a 2011/70/Euratom tanácsi irányelvvel (4) összhangban kell megvalósítani. A 2011/70/Euratom irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése alapján a kiégett fűtőelemek és a keletkező radioaktív hulladékok biztonságos kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli.

(4)

A Szovjetuniótól örökölt két, egyenként 1 500 MW teljesítményű RBMK típusú reaktorral rendelkező Ignalina atomerőmű idő előtti leállítása és az azt követő leszerelése példa nélküli volt, és Litvánia számára rendkívüli pénzügyi terhet jelentett, amely nem áll arányban az ország méretével és gazdasági erejével. A 4. jegyzőkönyv leszögezi, hogy a Litvániának a leszerelési erőfeszítések elősegítésére és az Ignalina atomerőmű bezárásából és leszereléséből eredő következmények kezelésére nyújtott uniós pénzügyi támogatásnak megszakítás nélkül folytatódnia kell és azt meg kell hosszabbítani 2006-ot követően is, a következő pénzügyi terv időszakára.

(5)

Ez a rendelet a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási program (a továbbiakban: a program) teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (5) 17. pontja értelmében.

(6)

A programot hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (6) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(7)

A programra az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására – többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére – vonatkozó szabályokat.

(8)

A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8), valamint a 2988/95/EK, Euratom (9), a 2185/96/Euratom, EK (10) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (11) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(9)

Ez a rendelet nem befolyásolja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. és 108. cikke alapján lefolytatott, esetleges jövőbeli állami támogatásokkal kapcsolatos eljárások eredményét.

(10)

Az e rendelet szerinti finanszírozásnak a leszerelés biztonsági célkitűzéseit végrehajtó tevékenységekre kell összpontosulnia.

(11)

A programnak magában kell foglalnia az ismeretek létrehozását és a tapasztalatok megosztását is. A program keretében a nukleáris leszerelési folyamattal kapcsolatban szerzett ismereteket, tapasztalatokat és leszűrt tanulságokat pedig a Bulgáriában, Szlovákiában és a Bizottságnak a Közös Kutatóközpont (JRC) telephelyein található nukleáris létesítményeiben folytatott leszerelési tevékenységekre vonatkozó más releváns uniós programokkal koordinálva és szinergiában terjeszteni kell az Unióban, mivel ezek az intézkedések biztosítják a legnagyobb uniós hozzáadott értéket, továbbá hozzájárulnak a munkavállalók és a lakosság biztonságához, valamint a környezet védelméhez. Az együttműködés hatókörét, folyamatát és gazdasági vonatkozásait a többéves munkaprogramban kell részletezni, és azokra a tagállamok közötti és/vagy a Bizottsággal kötött megállapodások is vonatkozhatnak.

(12)

A JRC-nek koordinált módon elő kell segítenie az ismeretek terjesztését a különböző uniós érdekelt felek között, például a következők révén: az Unióban végzett piacelemzések, valamint az ismeretek iránti uniós igények áttekintése és értékelése, az együttműködés lehetséges irányainak, az érdekelt feleknek és azoknak a területeknek a beazonosítása, ahol a program végrehajtása során létrehozott ismeretek a legnagyobb hozzáadott értéket nyújtanák, valamint az ismeretek megosztására szolgáló formátumok kidolgozása. A létrehozott ismeretek terjesztését a JRC-nek kell finanszíroznia. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy kezdeményezzék az ismeretek terjesztését célzó kapcsolatok és cserék kialakítását.

(13)

Az Ignalina atomerőmű leszerelését – a biztonság és a lehető legnagyobb hatékonyság garantálása érdekében – az elérhető legjobb műszaki szakértelem igénybevételével kell végrehajtani, kellő figyelmet fordítva a leszerelendő létesítmények jellegére és technológiai jellemzőire, tekintetbe véve ezáltal a legjobb nemzetközi gyakorlatokat.

(14)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e rendelet keretében elkülönített támogatás legnagyobb uniós hozzáadott értékét, Litvániának és a Bizottságnak gondoskodnia kell a leszerelési folyamat alakulásának hatékony nyomon követéséről és ellenőrzéséről, jóllehet a leszerelésért a végső felelősség Litvániát terheli. Ez magában foglalja a haladás és a teljesítmény hatékony mérését, valamint szükség esetén korrekciós intézkedések bevezetését. E célból létre kell hozni egy nyomonkövetési és tájékoztatási feladatokat ellátó bizottságot, amelynek társelnöki tisztét a Bizottság és Litvánia egy-egy képviselője látja el.

(15)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (13) (22) és (23) bekezdése alapján a programot egyedi monitoringkövetelményeknek megfelelően gyűjtött információk alapján értékelni kell, ugyanakkor el kell kerülni a különösen a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhet és a túlszabályozást. E követelményeknek adott esetben mérhető mutatókat is magukban kell foglalniuk, amelyek alapján értékelhetők a program gyakorlatban kifejtett hatásai.

(16)

Lehetővé kell tenni a programhoz elkülönített előirányzatok összegének és a programozási időszaknak az időközi értékelő jelentésben szereplő eredmények alapján történő felülvizsgálatát.

(17)

Az e rendelet keretében társfinanszírozott tevékenységeket az 1369/2013/EK tanácsi rendeletnek (14) megfelelően, Litvánia által benyújtott leszerelési tervben meghatározott határokon belül kell beazonosítani. Az említett terv meghatározza a program hatályát, valamint a leszerelés végállapotát és végső dátumát. Kiterjed továbbá a leszerelési tevékenységekre, az azokhoz kapcsolódó ütemtervre, a költségekre és a szükséges emberi erőforrásokra. Adott esetben Litvániának be kell nyújtania a terv frissített változatait a Bizottság részére azért, hogy ezeket a Bizottság figyelembe vehesse a munkaprogramok kidolgozása során.

(18)

A program szerinti tevékenységeket az Unió és Litvánia közös finanszírozásával kell lefolytatni. Az Unió által biztosított társfinanszírozás felső határértékét az elődprogramok során kialakított társfinanszírozási gyakorlatnak megfelelően kell meghatározni. A hasonló uniós programoknál alkalmazott gyakorlatot és Litvánia gazdasági megerősödését figyelembe véve a program kezdetétől az e rendelet keretében finanszírozott tevékenységek végrehajtásának végéig az uniós társfinanszírozási arányt az elszámolható költségek 86 %-ában kell megállapítani. A fennmaradó finanszírozást Litvániának, valamint az Unió költségvetésétől eltérő forrásokból – így például nemzetközi pénzügyi szervezetek és más adományozók révén – kell biztosítani.

(19)

Az 1369/2013/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(20)

A Tanács kellően figyelembe vette „A litvániai, bulgáriai és szlovákiai atomerőművek leszerelését támogató uniós programok: 2011 óta történt némi előrelépés, de még jelentős kihívások előtt állunk” című, 22/2016. sz. számvevőszéki különjelentést, az abban foglalt ajánlásokat és a Bizottság válaszát.

(21)

A Tanács nyugtázta a litvániai Ignalina atomerőmű nukleáris leszerelését segítő támogatási program (Ignalina-program) létrehozásáról, valamint az 1369/2013/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletjavaslatról szóló, 2019. január 17-i európai parlamenti jogalkotási állásfoglalást.

(22)

A program a 2011/70/Euratom irányelv alapján létrehozott, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szakpolitika végrehajtására irányuló litván nemzeti program hatálya alá tartozik.

(23)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(24)

Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét célzó általános feltételrendszert is érintik.

(25)

Az uniós támogatás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet létrehozza a litvániai Ignalina atomerőmű leszerelését segítő támogatási programot (a továbbiakban: a program) a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra.

(2)   A rendelet megállapítja a program célkitűzéseit, a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló költségvetését, valamint az uniós támogatás végrehajtási módszereit és formáit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„leszerelés”: a nemzeti joggal összhangban álló azon adminisztratív és technikai intézkedések, amelyek lehetővé teszik egy nukleáris létesítmény szabályozói ellenőrzés alól való részleges vagy teljes kivonását, és amelyek célja a lakosság és a környezet hosszú távú védelmének biztosítása, ideértve az anyagokban és a nukleáris létesítmény telephelyén található reziduális radionuklidok szintjének csökkentését is;

2.

„leszerelési terv”: a javasolt leszerelésről részletes információkat tartalmazó dokumentum, amely kiterjed a következőkre: a kiválasztott leszerelési stratégia; a leszerelési tevékenységek ütemterve, típusa és sorrendje; az alkalmazott hulladékgazdálkodási stratégia, ideértve a felszabadítást is; a javasolt végállapot; a leszerelés során keletkező hulladék tárolása és végleges elhelyezése; a leszerelés időkerete; a leszerelés teljes megvalósítására vonatkozó költségbecslések; valamint a célkitűzések, a várt eredmények, a mérföldkövek, a céldátumok, továbbá a kapcsolódó fő teljesítménymutatók, köztük adott esetben a megtermelt értéken alapuló mutatók. A leszerelési tervet a nukleáris létesítmény engedélyese készíti el, és az megjelenik a program többéves munkaprogramjaiban is.

3. cikk

A program célkitűzései

(1)   A program általános célkitűzése az, hogy támogatást nyújtson Litvánia számára az Ignalina atomerőmű leszerelésének végrehajtásához, különös hangsúlyt helyezve az ahhoz kapcsolódó biztonsági kihívások kezelésére, és egyúttal ismereteket teremtve a nukleáris leszerelési folyamattal és a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban.

(2)   A program egyedi célkitűzése az, hogy a leszerelési tervvel összhangban megtörténjen az Ignalina atomerőmű berendezéseinek és reaktoraknáinak a lebontása és dekontaminálása, ideértve a leszerelési tevékenységekből származó radioaktív hulladék kezelését is, továbbá hogy folytatódjon a leszerelés során keletkezett és a korábbról visszamaradt hulladék biztonságos kezelése.

(3)   A program egyedi célkitűzéseinek részletes leírása az I. mellékletben szerepel. A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktusok révén módosíthatja az I. mellékletet.

4. cikk

A program költségvetése

(1)   A program 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 552 000 000 EUR.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegből az I. mellékletben szereplő tevékenységeken túlmenően fedezhetők a program végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadások, így például az előkészítő, a monitoring-, az ellenőrzési és az értékelési tevékenységek, ideértve a szervezeti információtechnológiai rendszereket is. Az ilyen kiadásokat dokumentálni kell.

(3)   Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő tevékenységek költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.

5. cikk

Az ismeretek terjesztése

(1)   A program végrehajtási folyamata során keletkezett ismereteket uniós szinten terjeszteni kell.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenység végrehajtására irányuló tevékenységeket a JRC leszerelési és hulladékkezelési programja keretében kell finanszírozni az (Euratom) 2021/100 tanácsi rendelet (16) 2. cikkének 5. pontjában meghatározottak szerint. Az ismeretek strukturálását és a tagállamok felé történő terjesztését a JRC-nek kell koordinálnia.

(3)   Az ismeretek terjesztési folyamatának szerepelnie kell a 9. cikkben említett munkaprogramban és abban meg kell azt határozni.

6. cikk

Az uniós támogatás végrehajtási módszerei és formái

(1)   A programot a költségvetési rendelettel összhangban közvetlen irányítással kell végrehajtani vagy pedig közvetett irányítással, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett jogalanyokkal.

(2)   A program szerinti uniós támogatás a költségvetési rendeletben meghatározott bármilyen formában nyújtható.

II. FEJEZET

TÁMOGATHATÓSÁG

7. cikk

Támogatható tevékenységek

Kizárólag a 3. cikkben foglalt célkitűzéseket végrehajtó tevékenységek részesülhetnek uniós támogatásban.

8. cikk

Társfinanszírozási arányok

Törekedni kell egyfelől a Litvánia leszerelési erőfeszítéseivel kapcsolatosan nyújtott előcsatlakozási támogatás és az előző többéves pénzügyi programok során nyújtott támogatás keretében kialakított társfinanszírozási gyakorlat folytatására, másfelől adott esetben az egyéb forrásokból származó társfinanszírozás bevonására.

A programban 86 %-os összesített maximális uniós finanszírozási arány alkalmazható. A fennmaradó finanszírozást Litvániának, valamint az uniós költségvetéstől eltérő további forrásokból kell biztosítani. Az 5. cikkben említett ismeretterjesztéshez szükséges tevékenységeket az Unió 100 %-os arányban finanszírozza.

III. FEJEZET

IV. PROGRAMOZÁS, MONITORING, ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

9. cikk

Munkaprogram

(1)   A programot a költségvetési rendelet a költségvetési rendelet 110. cikkében említett többéves munkaprogram útján kell végrehajtani. A többéves munkaprogramot a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett többéves munkaprogramnak tükröznie kell a leszerelési tervet, amely kiindulási alapul szolgál a program monitoringjához és értékeléséhez.

(3)   Az (1) bekezdésben említett többéves munkaprogramban meg kell határozni az aktuális helyzetet, a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a kapcsolódó teljesítménymutatókat és a források felhasználásának ütemtervét, valamint az ismeretek terjesztésére vonatkozó részleteket.

10. cikk

Jelentéstétel és monitoring

(1)   A 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatókat a II. melléklet határozza meg.

(2)   A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy a program végrehajtásának és eredményeinek monitoringjára vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós források címzettjei és adott esetben a tagállamok számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(3)   A Bizottság minden év végén elkészíti az előző években elvégzett munka végrehajtása terén elért haladásra vonatkozó jelentést, kitérve az ajánlati felhívások nyomán végzett tevékenységek arányára is, és benyújtja azt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

11. cikk

Értékelés

(1)   Az értékeléseket időben el kell végezni annak érdekében, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

(2)   A program időközi értékelését a program végrehajtásáról rendelkezésre álló elegendő információ birtokában, de legkésőbb négy évvel az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak kezdetét követően kell elvégezni. Az időközi értékelésben foglalkozni kell a 9. cikkben említett többéves munkaprogram lehetséges módosításával is.

(3)   A program végrehajtásának végén, de legkésőbb öt évvel az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak végét követően a Bizottság elvégzi a program végső értékelését.

(4)   A Bizottság az értékelésekből levont következtetéseket – saját észrevételeivel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

12. cikk

Ellenőrzések

A költségvetési rendelet 127. cikkének értelmében vett általános megbízhatóság alapját az uniós és nemzeti hozzájárulás felhasználására vonatkozóan személyek vagy szervezetek – köztük az uniós intézmények vagy szervek által felhatalmazott személyektől vagy szervezetektől eltérő személyek vagy szervezetek – által végzett ellenőrzések képezik.

13. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke úgy határoz, vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

V. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és nyilvánosság

(1)   Az uniós források címzettjeinek fel kell tüntetniük az említett források eredetét és különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós támogatás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(2)   A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez a programhoz, a program alapján végzett tevékenységekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan.

(3)   A program számára elkülönített pénzügyi források az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációhoz is hozzájárulnak, amennyiben e prioritások kapcsolódnak a 3. cikkben foglalt célkitűzésekhez.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1369/2013/EK rendelet hatályát veszti.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti az 1369/2013/EK rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amely utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az említett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2)   A program pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá a program és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket az 1369/2013/EK rendelet alapján fogadtak el.

(3)   Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 4. cikk (2) bekezdésben meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  HL L 236., 2003.9.23., 33. o.

(2)  HL L 236., 2003.9.23., 944. o.

(3)  A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(4)  A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(5)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(6)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433 I., 2020.12.22., 11. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(9)  A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(10)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(11)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(13)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(14)  A Tanács 1369/2013/EK rendelete (2013. december 13.) a litvániai atomerőművek leszerelését segítő támogatási programokhoz nyújtott uniós támogatásról, valamint a 1990/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 346., 2013.12.20., 7. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(16)  A Tanács (Euratom) 2021/100 rendelete (2021. január 25.) a nukleáris létesítmények leszerelésére és a radioaktív hulladékok kezelésére irányuló célzott pénzügyi program létrehozásáról, valamint az 1368/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 3. oldalát).


I. MELLÉKLET

A program célkitűzéseinek részletes leírása

1.

A program általános célkitűzése az, hogy támogatást nyújtson Litvánia számára az Ignalina atomerőmű leszerelésének végrehajtásához, különös hangsúlyt helyezve az ahhoz kapcsolódó biztonsági kihívások kezelésére. Miután a kiégett fűtőelem-kötegeket eltávolították a reaktorépületekből, a program keretében megoldandó következő fő biztonsági kihívás a reaktormagok szétszerelése, valamint a leszerelés során keletkezett és a korábbról visszamaradt hulladék további biztonságos kezelése.

2.

A 2021-től kezdődő finanszírozási időszakban a program a Litvánia által az 1369/2013/EK rendelet alapján benyújtott leszerelési tervben szereplő tevékenységeket fogja támogatni, különösen a következőket:

a)

a reaktoraknák felső és alsó zónájának lebontása és dekontaminálása, a leszerelési tervvel összhangban. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást az eltávolított anyagok mennyisége és típusa, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni;

b)

a reaktoraknák központi zónájának (grafitmagok) lebontására és dekontaminálására vonatkozó tervek kidolgozása. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a megtermelt érték alapján kell mérni. Ezt a célkitűzést 2027 előtt kell teljesíteni, mivel akkor fogják kiadni a 2027 utánra ütemezett tényleges lebontási és dekontaminálási műveletek végrehajtására vonatkozó megfelelő engedélyeket;

c)

a leszerelés során keletkezett és a korábbról visszamaradt hulladékok biztonságos kezelése az ideiglenes tárolóba helyezésig vagy a végleges elhelyezésig (a hulladékkategóriától függően), ideértve a hulladékgazdálkodási infrastruktúra teljes kiépítését is, amennyiben szükséges. Ezt a célkitűzést a leszerelési tervvel összhangban kell megvalósítani. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyisége és típusa, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni;

d)

az épületbontási program végrehajtása. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást az elbontott épületek mennyisége, valamint a megtermelt érték alapján kell mérni;

e)

a leszerelési engedély megszerzése, miután az Ignalina atomerőmű 1. és 2. egységéből eltávolították a fűtőelemeket;

f)

a sugárveszély csökkentése. Az e célkitűzés tekintetében elért haladást a tevékenységekre és a létesítményre vonatkozó biztonsági értékelések segítségével kell mérni, azonosítva a potenciális sugárterhelés fellépésének lehetséges módjait, valamint megbecsülve a potenciális sugárterhelés valószínűségét és nagyságrendjét.

3.

Az Ignalina atomerőmű leszerelési terve meghatározta a program munkalebontási struktúráját (az Ignalina atomerőmű leszerelésére vonatkozó tevékenység- és projektlebontási hierarchikus struktúrát). E struktúra első szintjét az alábbi hat tétel alkotja:

a)

P.0. „A vállalkozások tevékenységeinek megszervezése”;

b)

P.1. „A leszerelés előkészítése”;

c)

P.2. „A létesítmények szétszerelése/lebontása és a telephelyek helyreállítása”;

d)

P.3. „A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelése”;

e)

P.4. „Hulladékkezelés”;

f)

P.5. „Az üzemeltetést követő program”.

A P.0., „A vállalkozások tevékenységeinek megszervezése” elnevezésű tétel a következőkre terjed ki: a vállalkozói tevékenységek irányítása, felügyelete és minőségbiztosítása, radiológiai és ökológiai megfigyelés, fizikai biztonság, mérnöki tanácsadói szolgáltatások, valamint jogi támogatás a vállalkozói tevékenységekhez és a nyilvános kommunikációhoz.

A P.1., „A leszerelés előkészítése” elnevezésű tétel a következőkre terjed ki: a leszerelés előfeltételeinek megteremtése (így például a berendezések leltárba vétele és a radiológiai jellemzők megállapítása), az infrastruktúra átalakítása, a berendezések beszerelése és létesítmények építése, a rendszerek és a berendezések elkülönítése, valamint a feldolgozórendszerek, a berendezések és a létesítmények dekontaminálása.

A P.2., „A létesítmények szétszerelése/lebontása és a telephelyek helyreállítása” elnevezésű tétel a következőkre terjed ki: a reaktorok és a feldolgozó berendezések/rendszerek lebontása, a hulladék előkezelése, a létesítmények lebontása és telephely-helyreállítás.

A P.3., „A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelése” elnevezésű tétel a következőkre terjed ki: a kiégett nukleáris fűtőanyagok kezelése és tárolása.

A P.4., „Hulladékkezelés” elnevezésű tétel a következőkre terjed ki: az üzemeltetési és leszerelési tevékenységek során keletkező nagyon alacsony, illetve közepes aktivitású radioaktív hulladék kezelése, kondicionálása, tárolása és végleges elhelyezése.

A P.5., „Az üzemeltetést követő program” elnevezésű tétel a következőkre terjed ki: a létesítmények, az energiaforrások, a vízellátás, a szennyvízkezelés és a víztisztítás üzemeltetése és karbantartása.

4.

A 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti finanszírozási időszakban felmerülő legnagyobb biztonsági kihívások kezelése a P.1-es, P.2-es és P.4-es tételekhez tartozó tevékenységekkel történik. Konkrétan a reaktormagok leszerelése a P.2-es tétel keretébe tartozik. A kisebb kihívások kezelése a P.3-as tétel keretében történik, míg a P.0-ás és a P.5-ös tétel a leszerelést támogató tevékenységekre terjed ki.

5.

Ennek megfelelően a többéves munkaprogram kidolgozásakor a Bizottság – Litvániával szorosan együttműködve – megfontolja a rendelkezésre álló összegeknek az 1. táblázatban azonosított prioritások szerinti szétosztását, a 8. cikk sérelme nélkül.

1. táblázat

#

Tétel

Prioritás

P.0.

A vállalkozások tevékenységeinek megszervezése

II.

P.1.

A leszerelés előkészítése

I.

P.2.

A létesítmények szétszerelése/lebontása és a telephelyek helyreállítása

I.

P.3.

A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelése

II.

P.4.

Hulladékkezelés

I.

P.5.

Az üzemeltetést követő program

III.

6.

A program keretében a leszerelési folyamattal kapcsolatban szerzett ismereteket és tapasztalatokat, valamint leszűrt tanulságokat terjeszteni kell az uniós érdekelt felek körében, ezáltal növelve a program uniós hozzáadott értékét. E tevékenységek közé tartozhatnak az alábbiak:

kapcsolatok és cserék kialakítása az uniós érdekelt felek körében, beleértve a tagállamok által kezdeményezetteket is,

az explicit ismeretek dokumentálása és ezen ismeretek többoldalú tudástranszferek keretében történő elérhetővé tétele a leszereléssel és a hulladékkezeléssel kapcsolatos irányítási kérdések, a bevált vezetői gyakorlatok, valamint az üzemeltetési és szervezeti szintű technológiai kihívások és leszerelési folyamatok tekintetében, potenciális uniós szinergiák létrehozása céljából.

Ezeket a tevékenységeket az elszámolható költségek 100 %-ában az Unió finanszírozza.

A JRC-nek be kell számolnia az ezen tevékenységek tekintetében elért haladásról, és azt a többéves munkaprogramjában meghatározott mutatók alapján mérnie kell.

7.

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezése és ennek előkészítése nem fedezhető a 4. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből.


II. MELLÉKLET

A 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása terén a program által elért haladásra vonatkozó jelentéstételhez alkalmazandó mutatók

1.

A radioaktív hulladékok kezelése:

a biztonságos tárolóba helyezett vagy véglegesen elhelyezett hulladékok mennyisége és típusa, típusonként megadva az éves célkitűzéseket, teljesítve a programban megjelölt mérföldköveket.

2.

Lebontás és dekontaminálás:

az eltávolított anyagok mennyisége és típusa, típusonként megadva az éves célkitűzéseket, teljesítve a programban megjelölt mérföldköveket.


HATÁROZATOK

2021.2.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 34/29


A TANÁCS (EU) 2021/102 HATÁROZATA

(2021. január 25.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodással létrehozott vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2018/146 tanácsi határozat (2) révén megkötötte, és a megállapodás 2018. március 19-én hatályba lépett.

(2)

A megállapodás 22. cikke a szerződő felek képviselőiből álló vegyes bizottság (a továbbiakban: a vegyes bizottság) létrehozásáról rendelkezik, amely felelős a megállapodás megfelelő alkalmazásáért és végrehajtásáért.

(3)

A megállapodás 22. cikkének (6) bekezdésének értelmében a vegyes bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4)

A megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a vegyes bizottság eljárási szabályzatát el kell fogadni.

(5)

Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a vegyes bizottság első ülésen képviselendő álláspontot, mivel az eljárási szabályzatot elfogadó vegyes bizottsági határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve. Az Unió által a vegyes bizottságban képviselendő álláspontnak a vegyes bizottság határozattervezetén kell alapulnia,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodás 22. cikkével létrehozott vegyes bizottság első ülésén az Unió nevében a vegyes bizottság eljárási szabályzatának elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont a vegyes bizottság határozattervezetén (3) alapul.

A vegyes bizottság határozattervezetének kisebb módosításairól a vegyes bizottságban részt vevő uniós képviselők újabb tanácsi határozat nélkül is megállapodhatnak.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  Euro-mediterrán légiközlekedési megállapodás egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Marokkói királyság között (HL L 386., 2006.12.29., 57. o.).

(2)  A Tanács (EU) 2018/146 határozata (2018. Január 22.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről (HL L 26., 2018.1.31., 4. o.).

(3)  Lásd az ST 14010/20 dokumentumot a http://register.consilium.europa.eu oldalon.


2021.2.1.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 34/31


A BIZOTTSÁG (EU) 2021/103 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2021. január 29.)

a szén-dioxid létező hatóanyag 19. terméktípusba tartozó biocid termékekben történő felhasználásának elutasításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 89. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) megállapítja azon létező hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a biocid termékekben való felhasználásuk jóváhagyásának lehetősége szempontjából értékelni kell. E jegyzékben a szén-dioxid (EK-szám: 204-696-9; CAS-szám: 124-38-9) is szerepel. A jegyzékben továbbá a propán, bután vagy ezek keverékének égetésével előállított szén-dioxid is szerepel. Ez utóbbi nem tartozik e végrehajtási határozat hatálya alá.

(2)

A 19. terméktípusba (riasztó- és csalogatószerek) tartozó biocid termékekben való felhasználásra szánt szén-dioxid tekintetében valamennyi résztvevő visszavonta támogatását. Az Európai Vegyianyag-ügynökség az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyílt felhívást tett közzé a résztvevő szerepének átvételére. Az említett rendelet 17. cikke szerinti bejelentés nem érkezett. Az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 20. cikke első bekezdésének b) pontjával összhangban az érintett terméktípusra vonatkozó felülvizsgálati programban már nem támogatott hatóanyagok tekintetében jóváhagyás megtagadásáról szóló határozatot kell elfogadni.

(3)

A szén-dioxid (EK-szám: 204-696-9; CAS-szám: 124-38-9) 19. terméktípusba tartozó biocid termékek hatóanyagaként történő felhasználását ezért nem indokolt jóváhagyni.

(4)

A 19. terméktípusba tartozó, szén-dioxidot tartalmazó meglévő biocid termékek forgalmazása és felhasználása az 528/2012/EU rendelet 89. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidők előtt továbbra is megengedett.

(5)

A szén-dioxid egyébként szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletének 6. kategóriájában. A 19. terméktípusba tartozó, szén-dioxidot tartalmazó biocid termékek ezért forgalmazhatók és felhasználhatók, amennyiben az említett rendelet szerint engedélyezve vannak, és megfelelnek a szén-dioxid tekintetében az I. mellékletben meghatározott feltételeknek és előírásoknak.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A szén-dioxid hatóanyag (EK-szám: 204-696-9; CAS-szám: 124-38-9) 19. terméktípusba tartozó biocid termékekben való felhasználását a Bizottság nem hagyja jóvá.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. augusztus 4.) a biocid termékekben található valamennyi létező hatóanyag szisztematikus vizsgálatára irányuló, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett munkaprogramról (HL L 294., 2014.10.10., 1. o.).