Az olvasóhoz

Mivel az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások nagyon későn, 2020. december 24-én zárultak le, és ennek következtében a megállapodások szövegének valamennyi nyelvi változata nagyon későn, 2020. december 27-én vált elérhetővé, nem volt tényleges lehetőség a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzésére mind a 24 nyelvi változat tekintetében a felek általi aláírásukat és a Hivatalos Lapban való közzétételüket megelőzően. Mindazonáltal a helyzet sürgősségére tekintettel, mivel a kilépésről rendelkező, 2020. február 1-jei megállapodásban meghatározott átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ér, úgy ítélték meg, hogy az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak egyaránt érdekében áll a megállapodások e tárgyalások eredményeként született szövegének előzetes jogász-nyelvészi ellenőrzés nélküli aláírása és közzététele. Ebből következően az itt közzétett szövegek technikai hibákat és pontatlanságokat tartalmazhatnak, amelyek helyesbítésére az elkövetkező hónapokban kerül majd sor.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.9. cikkében, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás 21. cikkében, illetve a nukleáris energia biztonságos és békés felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás 25. cikkében előírtak szerint az említett megállapodások angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvi változatai végső jogász-nyelvészi ellenőrzés tárgyát képezik majd, és az e jogász-nyelvészi ellenőrzés eredményeként született hiteles és végleges szövegek ab initio a megállapodások aláírt változatainak helyébe lépnek.

A megállapodások így létrejött hiteles és végleges szövegét kellő időben, 2021. április 30-ig kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A TANÁCS (EU) 2020/2252 HATÁROZATA

(2020. december 29.)

az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 217. cikkére, összefüggésben a 218. cikke (5) bekezdésével és a 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	2017. március 29-én Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 50. cikkének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépésre irányuló szándékát.

(2)

2020. január 30-án a Tanács elfogadta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről szóló (EU) 2020/135 határozatot (1) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás). A kilépésről rendelkező megállapodás 2020. február 1-jén hatályba lépett.

(3)

2020. február 25-én a Tanács elfogadta a Bizottságnak az Egyesült Királysággal egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló (EU, Euratom) 2020/266 határozatot (2). Az említett tárgyalásokra a 2020. február 25-i tárgyalási irányelvek figyelembevételével került sor.

(4)

Az említett tárgyalások eredményeként létrejött az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás), az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás (a továbbiakban: az adatbiztonsági megállapodás), valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya és az Európai Atomenergia-közösség közötti, a nukleáris energia biztonságos és békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a nukleáris energia megállapodás).

(5)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás megteremti az Unió és az Egyesült Királyság közötti széles körű kapcsolat alapját, amely kölcsönös jogokat és kötelezettségeket, közös fellépéseket és különleges eljárásokat foglal magában. Az adatbiztonsági megállapodás a kereskedelmi és együttműködési megállapodást kiegészítő megállapodás, amely különösen az alkalmazás és a megszüntetés időpontja tekintetében lényegében kapcsolódik az utóbbi megállapodáshoz. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás és az adatbiztonsági megállapodás (a továbbiakban: a megállapodások) aláírásáról szóló határozatnak ezért azon a jogalapon kell alapulnia, amely rendelkezik egy olyan társulás létrehozásáról, amely az Unió számára lehetővé teszi, hogy a Szerződések hatálya alá tartozó valamennyi területen kötelezettségeket vállaljon.

(6)

Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás – amely egy az Unióból kilépett országgal létrejött átfogó megállapodás – jellegében kivételes és egyedülálló, a Tanács úgy határoz, hogy él az Unió rendelkezésére álló azon lehetőséggel, hogy az Egyesült Királyság tekintetében gyakorolja külső hatáskörét.

(7)

Helyénvaló meghatározni azokat a szabályokat, amelyek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott partnerségi tanácsban és bizottságokban az Unió képviseletére vonatkoznak. A Bizottságnak kell képviselnie – az EUSZ 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően – az Uniót és az Uniónak a Tanács által a Szerződésekkel összhangban kialakított álláspontjait. A Tanácsnak azáltal kell gyakorolnia az EUSZ 16. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti politikameghatározási és koordinatív feladatait, hogy meghatározza a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott partnerségi tanácsban és bizottságokban az Unió nevében képviselendő álláspontokat. Ezenkívül amennyiben a kereskedelmi és együttműködési megállapodás által létrehozott partnerségi tanácsnak vagy bizottságoknak joghatással bíró jogi aktusokat kell elfogadniuk, az Unió nevében az említett szervekben képviselendő álláspontokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kell kialakítani.

(8)	Mindegyik tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy egy képviselője az Unió küldöttségének részeként, a Bizottság képviselőjének kíséreteként részt vegyen a kereskedelmi és együttműködési megállapodás alapján létrehozott partnerségi tanács és egyéb közös szervek ülésein.

(9)

Annak érdekében, hogy az Unió a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban gyorsan és hatékonyan felléphessen saját érdekei védelme céljából, és amíg a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti korrekciós intézkedések elfogadását szabályozó egyedi jogalkotási aktust el nem fogadják és az az Unióban hatályba nem lép, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy korrekciós intézkedéseket hozzon, például felfüggessze a kereskedelmi és együttműködési megállapodás vagy bármely kiegészítő megállapodás szerinti kötelezettségeket a kereskedelmi és együttműködési megállapodás egyes rendelkezéseinek megsértése vagy bizonyos – különösen az árukereskedelemmel, az egyenlő versenyfeltételekkel, a közúti fuvarozással, a légi közlekedéssel, a halászattal és az uniós programokkal kapcsolatos – feltételek be nem tartása esetén, a kereskedelmi és együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően, fel kell hatalmazni továbbá arra, hogy megfelelő korrekciós intézkedéseket, az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseket és ellenintézkedéseket hozzon. A Bizottságnak a Tanácson belüli érdemi véleménycsere lehetővé tétele érdekében teljeskörűen és kellő időben tájékoztatnia kell a Tanácsot arról, hogy ilyen intézkedéseket szándékozik elfogadni. A Bizottságnak a legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a kinyilvánított véleményeket. Egy vagy több tagállam kérheti a Bizottságot, hogy fogadjon el ilyen intézkedéseket. Ha a Bizottság nem válaszol pozitívan erre a kérésre, időben tájékoztatnia kell a Tanácsot annak okairól.

(10)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió időben reagálhasson abban az esetben, ha a vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy meghozzon bizonyos határozatokat az Egyesült Királyság részére az ökológiai termékekről szóló melléklet és a gyógyszerekről szóló melléklet értelmében biztosított előnyök felfüggesztése céljából. A Bizottságnak a Tanácson belüli érdemi véleménycsere lehetővé tétele érdekében teljeskörűen és időben tájékoztatnia kell a Tanácsot arról, hogy ilyen intézkedéseket szándékozik elfogadni. A Bizottságnak a legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie a kinyilvánított véleményeket. Egy vagy több tagállam kérheti a Bizottságot, hogy fogadjon el ilyen intézkedéseket. Ha a Bizottság nem válaszol pozitívan erre a kérésre, időben tájékoztatnia kell a Tanácsot annak okairól.

(11)

Minden olyan esetben, amikor a megállapodásoknak való megfelelés érdekében az Uniónak intézkednie kell, az ilyen intézkedéseket a Szerződésekkel összhangban, az egyes uniós intézményekre ruházott hatáskörök korlátait tiszteletben tartva kell meghozni. Ezért a Bizottságnak kell biztosítania az Egyesült Királyság számára a megállapodásokban előírt információkat és értesítéseket – kivéve ha ez a megállapodások alapján más meghatározott uniós intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség feladata –, valamint a Bizottságnak kell az Egyesült Királysággal konkrét kérdésekben konzultálnia. Emellett a Bizottságnak kell képviselnie az Uniót a választottbíróság előtt, amennyiben valamely jogvitát a kereskedelmi és együttműködési megállapodással összhangban választottbíróság elé terjesztettek. A lojális együttműködésnek az EUSZ 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségével összhangban a Bizottságnak előzetesen konzultálnia kell a Tanáccsal, például oly módon, hogy benyújtja részére az Unió nevében a választottbíróságnak benyújtani tervezett beadványok főbb pontjainak ismertetését, valamint a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a Tanács által tett észrevételeket.

(12)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem zárja ki azt, hogy a tagállamok bizonyos feltételek mellett kétoldalú megállapodásokat kössenek az Egyesült Királysággal a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá tartozó konkrét kérdésekről a légi közlekedés, a vámügyi és a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés, valamint a szociális biztonság területén.

(13)

Meg kell határozni ezért egy olyan keretet, amelyet a tagállamoknak követniük kell abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy kétoldalú megállapodást kötnek az Egyesült Királysággal a légi közlekedés, a vámügyi és a héával kapcsolatos közigazgatási együttműködés, valamint a szociális biztonság területén, beleértve az ilyen kétoldalú megállapodásokra irányuló tárgyalásokra és e megállapodások megkötésére vonatkozó feltételeket és eljárást; e keretnek biztosítania kell, hogy az ilyen megállapodások összhangban legyenek a kereskedelmi és együttműködési megállapodás céljával és az uniós joggal, valamint figyelembe vegyék a belső piacot és az Unió általános érdekeit. Ezenkívül azon tagállamoknak, amelyek olyan területeken kívánnak az Egyesült Királysággal kétoldalú megállapodásokról tárgyalni és ilyen megállapodásokat kötni, amelyek nem tartoznak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá, a lojális együttműködés elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett tájékoztatniuk kell a Bizottságot a szándékaikról és a tárgyalások előrehaladásáról.

(14)

Emlékeztetünk arra, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás FINPROV.1. cikkének 3. bekezdése, valamint az Európai Tanács 2018. november 25-i ülésének jegyzőkönyvében rögzített, a jövőbeli megállapodások területi hatályáról szóló európai tanácsi és európai bizottsági nyilatkozat értelmében a kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem alkalmazandó Gibraltárra, és területén semmilyen hatással nem bír. Az említett nyilatkozata kimondja egyrészt, hogy ez „nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az Unió és az Egyesült Királyság külön megállapodásokkal rendelkezzen Gibraltár tekintetében”, másrészt hogy „az Unió hatásköreinek sérelme nélkül, valamint teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamok területi integritását, amint azt az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdése garantálja, ezen külön megállapodások esetében kérni kell a Spanyol Királyság előzetes egyetértését”.

(15)

Az uniós hatáskörnek a kereskedelmi és együttműködési megállapodáson keresztüli gyakorlása nem sérti az Unió és a tagállamok saját hatásköreit a bármely más harmadik országgal való nemzetközi megállapodások bármely folyamatban lévő vagy jövőbeli tárgyalása, aláírása vagy megkötése tekintetében, vagy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás COMPROV.2. cikkében [Kiegészítő megállapodások] említett bármely kiegészítő megállapodás jövőbeli tárgyalása, aláírása vagy megkötése tekintetében.

(16)

Az Unióból már kilépett országként az Egyesült Királyság az Unióval való kapcsolatát illetően olyan más és egyben kivételes helyzetben van, amely eltér azon egyéb harmadik országok helyzetétől, amelyekkel az Unió már megállapodásokat tárgyalt és kötött meg. A kilépésről rendelkező megállapodás értelmében az átmeneti időszakban az uniós jog alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, ezért az átmeneti időszak végén az Unió tagállamaival folytatott együttműködés igen magas szintű alapokon nyugszik, különösen a belső piac, a közös halászati politika, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén. Az átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ér; ezen időpontot követően a kilépéssel kapcsolatos, a kilépésről rendelkező megállapodásban foglalt egyéb rendelkezések számos területen biztosítani fogják az említett együttműködés zökkenőmentes lezárását. Amennyiben a megállapodások 2021. január 1-jével nem lépnek hatályba, az Unió és az Egyesült Királyság közötti együttműködés olyan szintre fog visszaesni, amely nem kívánatos és nem szolgálja az Unió érdekeit, és amely zavarokat fog okozni az Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokban. E zavarok a megállapodások ideiglenes alkalmazásával mérsékelhetők.

(17)

Ezért – tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság az Unióval való kapcsolatát illetően kivételes helyzetben van; arra, hogy a helyzet sürgető, mivel az átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ér; továbbá arra, hogy elegendő időt kell biztosítani az Európai Parlament és a Tanács számára a megállapodások megkötéséről szóló, előirányzott határozatnak és a megállapodások szövegének a megfelelő vizsgálatára – a megállapodásokat a hatálybalépésükhöz szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(18)

Mivel a megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások nagyon későn, csupán hét nappal az átmeneti időszak vége előtt zárultak le, nem volt lehetséges elvégezni a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését azok aláírását megelőzően. Ezért a Feleknek közvetlenül a megállapodások aláírását követően meg kell kezdeniük a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését mind a 24 hiteles nyelvi változat tekintetében. Az említett jogász-nyelvészi ellenőrzésnek kellő időben be kell fejeződnie. A Feleknek ezt követően diplomáciai jegyzékváltás útján hitelesként és véglegesként el kell ismerniük a megállapodások minden említett nyelvi változatának ellenőrzött szövegeit. Az említett ellenőrzött szövegeknek ab initio a megállapodások aláírt változatainak a helyébe kell lépniük.

(19)	A megállapodásokat az Unió nevében alá kell írni és a hozzájuk csatolt nyilatkozatokat és értesítést az Unió nevében jóvá kell hagyni.

(20)	A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (az Euratom-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében történő aláírása külön eljárás tárgyát képezi,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

---

(1)  A Tanács (EU) 2020/135 határozata (2020. január 30.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás megkötéséről (HL L 29., 2020.1.31., 1. o.).

(2)  A Tanács (EU, Euratom) 2020/266 határozata (2020. február 25.) a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával egy új partnerségi megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról (HL L 58., 2020.2.27., 53. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 654/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a nemzetközi kereskedelmi szabályok alkalmazása és érvényesítése terén az Unióra ruházott jogok gyakorlásáról és a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló 3286/94/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 189, 2014.6.27., 50. o).

A TANÁCS (Euratom) 2020/2253 HATÁROZATA

(2020. december 29.)

a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya és az Európai Atomenergia-közösség közötti, a nukleáris energia biztonságos és békés felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodásnak az Európai Bizottság által történő megkötésének, valamint az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Európai Atomenergia-közösség nevében, az Európai Bizottság által történő megkötésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 101. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)

a Tanács 2020. február 25-én felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Királysággal egy új partnerségi megállapodásról. E tárgyalások eredményeképpen létrejött egy, egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás); egy, az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodás (a továbbiakban: az adatbiztonsági megállapodás); valamint egy, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya és az Európai Atomenergia-közösség közötti, a nukleáris energia biztonságos és békés felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a nukleáris energia megállapodás) (a továbbiakban: a megállapodások).

(2)

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya kiterjed az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: a Közösség) hatáskörébe tartozó ügyekre is, nevezetesen az Euratom kutatási és képzési programjával, valamint a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozással való társulásra, amelyet a kereskedelmi és együttműködési megállapodás ötödik része szabályoz (Részvétel az uniós programokban, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és pénzügyi rendelkezések). Ezért a kereskedelmi és együttműködési megállapodást az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) hatálya alá tartozó kérdések tekintetében a Közösség nevében kell megkötni. A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő aláírása és megkötése külön eljárás tárgyát képezi.

(3)

Emlékeztetőül, a Közösség valamely tagállama és az Egyesült Királyság között köthetők az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kétoldalú megállapodástervezetek – beleértve a tudományos és ipari adatoknak a nukleáris területen történő cseréjére vonatkozó megállapodásokat is –, feltéve, hogy teljesülnek az említett Szerződés 29. és 103. cikkében meghatározott feltételek és eljárásjogi követelmények.

(4)

Tekintettel az Egyesült Királyságnak az Unió és a Közösség vonatkozásában fennálló kivételes helyzetére, valamint a helyzet sürgősségére, mivel az átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ér, a kereskedelmi és együttműködési megállapodást az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében alá kell írni, és a hatályba lépéséhez szükséges eljárások befejezéséig ideiglenesen alkalmazni kell. Ugyanezen okokból, a nukleáris energia megállapodást alá kell írni, és a hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig, valamint a végső jogász-nyelvészi ellenőrzés befejezéséig és az ilyen véglegesen ellenőrzött nyelvi változatoknak a Felek által hitelesként és véglegesként történő elismeréséig ideiglenesen alkalmazni kell.

(5)

Mivel a megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások nagyon későn, csupán hét nappal az átmeneti időszak vége előtt fejeződtek be, nem volt lehetséges elvégezni a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését azok aláírását megelőzően. Ezért a Feleknek közvetlenül a megállapodások aláírását követően meg kell kezdeniük a megállapodások szövegének végső jogász-nyelvészi ellenőrzését mind a 24 hiteles nyelven. Ezen jogász-nyelvészi ellenőrzést megfelelő időben be kell fejezni. A Feleknek ezután diplomáciai jegyzékváltás útján a megállapodások minden ilyen nyelvi változatának ellenőrzött szövegeit hitelesként és véglegesként kell elismerniük. Ezen ellenőrzött szövegeknek ab initio a megállapodások aláírt változatainak a helyébe kell lépniük.

(6)	Jóvá kell hagyni a nukleáris energia megállapodásnak a Bizottság által történő megkötését.

(7)	Jóvá kell hagyni a kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak az Euratom-Szerződés hatálya alá tartozó kérdések tekintetében az Európai Atomenergia-közösség nevében, a Bizottság által történő megkötését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

---

(1)  A Tanács (EU) 2020/2252 határozata (2020. december 29.) az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint az Európai Unió és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti, a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról (HL L 444, 31.12.2020, 2 o.).

KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, ÉS MÁSRÉSZRŐL NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTT

 

MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA KÖZÖTT A MINŐSÍTETT ADATOK CSERÉJÉRE ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ BIZTONSÁGI ELJÁRÁSOKRÓL

 

A kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak, valamint a minősített adatok cseréjére és védelmére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozatban említett nyilatkozatok

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KÖZÖTTI, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL

1.

Az Unió és az Egyesült Királyság megállapodnak abban, hogy strukturált szabályozási együttműködést hoznak létre a pénzügyi szolgáltatások terén azzal a céllal, hogy tartós és stabil kapcsolatot teremtsenek az autonóm joghatóságok között. A pénzügyi stabilitás, a piac integritásának, valamint a befektetők és a fogyasztók védelmének megőrzésére irányuló közös kötelezettségvállalás alapján ezek a megállapodások lehetővé teszik a következőket: — szabályozási kezdeményezésekkel és egyéb érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos vélemények és elemzések kétoldalú cseréje; — átláthatóság és megfelelő párbeszéd az egyenértékűségi határozatok elfogadásának, felfüggesztésének és visszavonásának folyamatában; és — megerősített együttműködés és koordináció, adott esetben nemzetközi szerveken belül is.

2.

2021 márciusáig a két Fél megállapodik az ezen együttműködés kereteit meghatározó egyetértési megállapodásban. A Felek többek között megvitatják, hogyan lépjenek előre az Unió és az Egyesült Királyság közötti egyenértékűségi határozatok terén, az egyes Felek egyoldalú és autonóm döntéshozatali eljárásának sérelme nélkül.

EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT A KÁROS ADÓZÁSI RENDSZEREK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL

Az Európai Unió (1)és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a résztvevők) jóváhagyják a káros adózási rendszerek megszüntetéséről szóló következő együttes politikai nyilatkozatot.

Az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) foglalkozó cselekvési tervének 5. intézkedésével összhangban a résztvevők a tisztességes adóverseny globális elveit követve megerősítik elkötelezettségüket a káros adózási rendszerek, nevezetesen az olyan rendszerek megszüntetése iránt, amelyek elősegíthetik az adóalap-eróziót és a nyereségátcsoportosítást. Ebben az összefüggésben a résztvevők megerősítik azon kötelezettségvállalásukat, hogy a káros adózási rendszerek megszüntetésére vonatkozó elveket ezen együttes politikai nyilatkozattal összhangban alkalmazzák.

A káros adózási rendszerek érintik a társasági adózási rendszereket is, amelyek jelentős hatással vannak vagy lehetnek az üzleti tevékenység, beleértve a vállalkozáscsoportok tevékenységének helyére a résztvevők területén. Az adózási rendszereknek részét képezik mind a jogi rendelkezések, mind az igazgatási gyakorlat.

Ha egy adózási rendszer megfelel annak a „kapu kritériumnak”, hogy a résztvevők területén általánosan alkalmazottnál lényegesen alacsonyabb tényleges adókulcsot határoz meg, beleértve a nulla százalékos adózást is, akkor potenciálisan károsnak kell tekinteni. Az adószintet meghatározhatja jogszabályban megállapított adókulcs, adóalap vagy bármely más releváns tényező.

Ebben az összefüggésben annak megítélésekor, hogy egy társasági adózási rendszer káros-e, figyelembe kell venni – tekintettel a globálisan alkalmazott megközelítésre is – hogy az alábbi kulcsfontosságú tényezők közül egy vagy több teljesül-e:

a)	kizárja-e a rendszer a hazai gazdaságot a kedvezmények igénybevételéből, hogy azok ne befolyásolják a nemzeti adóbázist, illetve csak a külföldi székhellyel rendelkezők élhetnek-e a kedvezményekkel;

b)	lehetővé teszi-e a rendszer a kedvezmények igénybevételét az adókedvezményt nyújtó résztvevő területén folytatott érdemi gazdasági tevékenység vagy érdemi gazdasági jelenlét nélkül;

c)	eltérnek-e a multinacionális vállalatcsoportok tevékenységének eredménymeghatározására vonatkozó szabályok a nemzetközileg elfogadott elvektől, közelebbről az OECD keretén belül megállapított szabályoktól;

d)	hagy-e kívánnivalót maga után az adórendszer átláthatósága, ideértve azt is, ha a jogi rendelkezéseket igazgatási szinten nem átlátható módon lazítják, vagy ha nem kerül sor a rendszerrel kapcsolatos tényleges információcserére.

A résztvevőknek alkotmányos berendezkedésük keretein belül törekedniük kell arra, hogy ezeket az elveket alkalmazzák azokon a területeken, amelyek tekintetében különleges felelősséggel vagy adóztatási előjogokkal bírnak.

A résztvevők éves párbeszédet folytatnak az ezen elvek alkalmazásával kapcsolatos kérdések megvitatása céljából.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EGYÜTTES NYILATKOZATA A MONETÁRIS POLITIKÁRÓL ÉS A TÁMOGATÁSOK ELLENŐRZÉSÉRŐL

A Felek megerősítik, hogy kölcsönösen egyetértenek abban, hogy a valamely központi bank által a monetáris politika keretében végzett tevékenységek nem tartoznak az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás második része első tárgyköre [Kereskedelem] XI. címe [A nyílt és tisztességes versenyt és a fenntartható fejlődést elősegítő egyenlő versenyfeltételek ] 3. fejezetének [Támogatások ellenőrzése] hatálya alá.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A TÁMOGATÁSELLENŐRZÉSI POLITIKÁKRÓL

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság (a továbbiakban: a résztvevők) jóváhagyják a támogatásellenőrzési politikákról szóló következő együttes politikai nyilatkozatot.

Az ezen együttes nyilatkozatban foglalt iránymutatás megfelel annak, amit a résztvevők az alábbiakban meghatározott területeken kölcsönösen megfelelő támogatási politikának tekintenek.

Bár az iránymutatás nem kötelező a résztvevőkre nézve, azt támogatásellenőrzési rendszereikben figyelembe vehetik.

A résztvevők megállapodhatnak ezen iránymutatás frissítéséről.

A hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére nyújtott támogatások

1.

Hátrányos helyzetű vagy elmaradott térségek vagy régiók fejlesztésére nyújthatók támogatások. A támogatás összegének meghatározásakor a következőket lehet figyelembe venni: • az érintett hátrányos helyzetű térség társadalmi-gazdasági helyzete; • a kedvezményezett mérete; és • a beruházási projekt volumene.

2.

A kedvezményezettnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia a beruházási költségekhez. A támogatás fő célja vagy hatása ne legyen az, hogy a kedvezményezettet arra ösztönözze, hogy ugyanazt a tevékenységet vagy egy hasonló tevékenységet az egyik Fél területéről a másik Fél területére helyezze át.

Közlekedés

1.

Repülőtereknek infrastrukturális beruházásokhoz és működési költségekhez a repülőtér éves utasforgalomban kifejezett méretének figyelembevételével nyújthatók támogatások. Ahhoz, hogy egy repülőtér – kivéve a kis regionális repülőtereket – támogatásban részesüljön a működési költségek finanszírozásához, bizonyítania kell, hogy képes biztosítani a jövőbeli életképességet olyan időtartamon belül, amely lehetővé teszi a támogatás fokozatos megszüntetését.

2.

Közúti infrastrukturális projektek akkor részesülhetnek támogatásban, ha azok nem egy adott gazdasági szereplő vagy ágazat, hanem a társadalom egészének javát szolgálják. A támogatás odaítélésekor biztosítani kell, hogy az infrastruktúrához való nyílt hozzáférés megkülönböztetésmentes módon valamennyi felhasználó számára rendelkezésre álljon (2).

3.

Kikötőknek akkor nyújthatók támogatások kotrásra vagy infrastrukturális projektekre, ha azok a projekt megkezdéséhez szükséges minimális összegre korlátozódnak.

Kutatás-fejlesztés

Kutatás-fejlesztési tevékenységekre nyújtható támogatás (3). Ez magában foglalja az alapkutatást, az ipari kutatást és a kísérleti fejlesztést, különösen az olyan új és rendkívül innovatív technológiák fejlesztését, amelyek ösztönzik a termelékenység növekedését és a versenyképességet, amennyiben azok szükségesek és arányosak, és fő céljuk vagy hatásuk nem az ilyen tevékenységek áthelyezése vagy megszüntetése a másik Fél területén. Támogatások más kezdeményezésekkel kapcsolatban is nyújthatók, például új termelési folyamatokra, releváns infrastruktúrára, innovációs klaszterekre és digitális központokra. A támogatás összegének többek között tükröznie kell a projekttel járó technológiai innováció kockázatát és mértékét, a projekt piacközelségét, valamint a projektnek a tudástermeléshez való hozzájárulását.

AZ UNIÓ ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EGYÜTTES NYILATKOZATA AZ ENER-4 MELLÉKLETRŐL

A Felek egyetértenek abban, hogy az ENER-4 mellékletben említett, a kereskedelem előnyeinek maximalizálására irányuló célkitűzés azt jelenti, hogy az említett mellékletben meghatározott korlátokon belül a kereskedelmi megállapodásoknak:

—	a lehető leghatékonyabbnak kell lenniük; és

—	rendes körülmények között összhanghoz kell vezetniük a villamosenergia-rendszerösszekötők közötti áramlás és a Felek másnapi piacain alkalmazott árak között.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ EXC.1. CIKKRŐL [ÁLTALÁNOS KIVÉTELEK] ÉS AZ EXC.4. CIKKRŐL [BIZTONSÁGI KIVÉTELEK]

A Felek megerősítik, hogy egyetértenek a következőkben:

1.

Az EXC.1. cikk [Általános kivételek] és az EXC.4. cikk [Biztonsági kivételek] nem zárják ki egymást. Közelebbről nem kizárt, hogy valamely Fél biztonsági érdeke egyidejűleg az EXC.4. cikk [Biztonsági kivételek] alkalmazásában „alapvető biztonsági érdeknek”, az EXC.1. cikk [Általános kivételek] alkalmazásában pedig „közbiztonsággal” vagy „közrenddel” kapcsolatos kérdésnek minősüljön.

2.

Az EXC.1. cikket [Általános kivételek] és az EXC.4. cikket [Biztonsági kivételek], beleértve különösen az „alapvető biztonsági érdekek”, a „közbiztonság”, a „közerkölcs” és a „közrend” kifejezéseket az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak a COMPROV.13. [Értelmezés] és az OTH.[4a.] [WTO ítélkezési gyakorlat] cikkben meghatározott értelmezési szabályaival összhangban kell értelmezni.

EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT A KÖZÚTI FUVAROZÓKRÓL

A Felek megjegyzik, hogy bár az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak nem képezik tárgyát a másik Fél területén tevékenykedő közúti fuvarozókra vonatkozó vízum- és határrendészeti szabályok, a közúti fuvarozókra vonatkozó vízum- és határrendészeti intézkedések megfelelő és hatékony igazgatása fontos az áruk mozgása, különösen az Egyesült Királyság és az Unió közötti határon keresztül történő mozgás szempontjából.

E célból és a Felek azon jogának sérelme nélkül, hogy szabályozzák a természetes személyeknek a területükre történő belépését vagy ideiglenes ott-tartózkodását, a Felek megállapodnak abban, hogy saját jogszabályaikban megfelelően megkönnyítik az e megállapodás második része [Kereskedelem, szállítás és halászat] harmadik tárgykörének [Közúti szállítás] I. címében [Közúti árufuvarozás] engedélyezett tevékenységeket végző járművezetők belépését és ideiglenes tartózkodását.

EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT A MENEKÜLTÜGYRŐL ÉS A VISSZATÉRÉSRŐL

Míg az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz a menekültügyre, a visszatérésre, a kísérő nélküli kiskorúak családegyesítésére, illetve az irreguláris migrációra vonatkozó rendelkezéseket, a Felek rámutatnak a migrációs áramlások megfelelő kezelésének fontosságára, és elismerik a párhuzamos ellenőrzési rendszerekből, a roll-on roll-off kompszolgáltatásokból, a Csatorna-alagúton áthaladó állandó összeköttetésből és a közös utazási területből eredő különleges körülményeket.

E célból a Felek tudomásul veszik az Egyesült Királyság azon szándékát, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytasson a leginkább érintett tagállamokkal a menekültügyre, a kísérő nélküli kiskorúak családegyesítésére és az irreguláris migrációra vonatkozó megfelelő gyakorlati intézkedések megvitatása céljából, a Felek vonatkozó jogi rendelkezéseivel összhangban.

EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT A HARMADIK RÉSZ [BŰNÜLDÖZÉS ÉS BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS] III. CÍMÉRŐL [PNR]

A Felek elismerik, hogy az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi járatoktól eltérő közlekedési módok – például a tengeri, vasúti és közúti közlekedés – esetében történő hatékony felhasználása operatív értéket jelent a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása szempontjából, és kinyilvánítják azon szándékukat, hogy felülvizsgálják és szükség esetén meghosszabbítsák az az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének III. címében foglalt megállapodást, amennyiben az Unió megteremti a PNR-adatok más közlekedési módok tekintetében történő továbbításának és feldolgozásának belső jogi keretét.

A megállapodás nem érinti azt a lehetőséget, hogy a tagállamok és az Egyesült Királyság kétoldalú megállapodásokat kössenek és működtessenek a megállapodásban megnevezettektől eltérő fuvarozóktól származó PNR-adatok gyűjtésére és feldolgozására szolgáló rendszerre vonatkozóan, feltéve, hogy a tagállamok az uniós joggal összhangban járnak el.

EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT A HARMADIK RÉSZ [BŰNÜLDÖZÉS ÉS BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS] VII. CÍMÉRŐL [ÁTADÁS]

A harmadik rész [Bűnüldözés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés] VII. címének [Átadás] LAW.SURR77. cikke [Az arányosság elve] úgy rendelkezik, hogy az együttműködésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie, figyelembe véve a keresett személy jogait és az áldozatok érdekeit, a tett súlyosságát, a valószínűsíthető büntetést, valamint azt a lehetőséget, hogy egy Állam a keresett személy átadásánál kevésbé kényszerítő intézkedéseket hoz, különösen a szükségtelenül hosszú előzetes letartóztatás elkerülése érdekében.

Az arányosság elve az átadásról szóló határozathoz vezető, a VII. címben [Átadás] meghatározott eljárás során mindvégig érvényes. Amennyiben a végrehajtó igazságügyi hatóságnak aggályai vannak az arányosság elvével kapcsolatban, bekéri a szükséges kiegészítő információkat annak érdekében, hogy a kibocsátó igazságügyi hatóság kifejthesse álláspontját az arányosság elvének alkalmazásáról.

Mindkét Fél megjegyzi, hogy a LAW.SURR 77. cikk [Az arányosság elve] és a 93. cikk [Határozat az átadásról] lehetővé teszi az államok illetékes igazságügyi hatóságai számára, hogy a VII. cím [Átadás] végrehajtása során mérlegeljék az arányosságot és az előzetes letartóztatás lehetséges időtartamát, továbbá megjegyzik, hogy ez összhangban van a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal.

EGYÜTTES POLITIKAI NYILATKOZAT A HARMADIK RÉSZ [BŰNÜLDÖZÉS ÉS BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS] IX. CÍMÉRŐL [A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSBÓL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK CSERÉJE]

A Felek elismerik, hogy a munkáltatók számára fontos, hogy információkkal rendelkezzenek a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekről és az ilyen ítéletekből eredő bármely releváns eltiltásról olyan személyekkel kapcsolatban, akiket olyan szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenységek céljából toboroznak, amelyek védelemben részesülő nagykorú személlyel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járnak. A Felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy felülvizsgálják és szükség esetén kiterjesszék a harmadik rész [Bűnüldözés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés] IX. címét [A bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréje], amennyiben az Unió módosítja e tekintetben a jogi szabályozást.

AZ EU ÉS AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG EGYÜTTES NYILATKOZATA A MINŐSÍTETT ADATOK CSERÉJÉRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL

A Felek elismerik annak fontosságát, hogy a lehető leghamarabb megegyezzenek olyan intézkedésekben, amelyek lehetővé teszik a minősített információknak az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti cseréjét. E tekintetben a Felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy – amint az észszerűen megvalósítható – lezárják az adatbiztonsági megállapodás végrehajtására irányuló tárgyalásokat, hogy a megállapodás 19. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően az adatbiztonsági megállapodás alkalmazhatóvá váljon. Addig is a Felek – vonatkozó rendelkezéseikkel összhangban – megoszthatnak egymással minősített információkat.

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ UNIÓS PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL ÉS A PROGRAMSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSRŐL

A Felek elismerik a közös érdekű területeken – például a tudomány, a kutatás és innováció, a nukleáris kutatás és az űrkutatás területén – folytatott együttműködés kölcsönös előnyeit. Az e területeken folytatott jövőbeli együttműködés ösztönzése érdekében a Felek szándéka, hogy formális alapot teremtsenek a jövőbeli együttműködéshez, amely az Egyesült Királyságnak a megfelelő uniós programokban való méltányos és megfelelő feltételek mellett való részvétele formájában, és adott esetben az uniós programok keretében nyújtott bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférés formájában valósul meg.

A Felek tudomásul veszik, hogy az Egyesült Királyságnak az egyes uniós programokban és tevékenységekben való részvétel céljából történő társulását létrehozó I. jegyzőkönyv – „Programok és tevékenységek, amelyekben az Egyesült Királyság részt vesz” –, valamint az „az Egyesült Királyságnak az uniós programok és tevékenységek keretében nyújtott egyes szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről” szóló II. jegyzőkönyv szövegét nem lehetett véglegesíteni az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások során, mivel a többéves pénzügyi keretet és a megfelelő uniós jogi eszközöket a megállapodás aláírásakor még nem fogadták el.

A Felek megerősítik, hogy az alábbi jegyzőkönyvtervezetekről elvi megállapodás született, és azokat megvitatás és elfogadás céljából benyújtják az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottságnak. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy újra mérlegelje az [I. és II.] jegyzőkönyvben felsorolt programokban, tevékenységekben és szolgáltatásokban való részvételét, mielőtt azokat elfogadják, mivel az uniós programokat és tevékenységeket szabályozó jogi eszközök változhatnak. Előfordulhat, hogy a jegyzőkönyvtervezeteket is módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az elfogadott jogi aktusoknak.

A Felek határozott szándéka, hogy az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság a lehető leghamarabb elfogadja a jegyzőkönyveket, hogy lehetővé tegye azok mielőbbi végrehajtását, különösen azzal a céllal, hogy az egyesült királyságbeli jogalanyok kezdettől fogva részt vehessenek a meghatározott programokban és tevékenységekben, és ezzel biztosítsa a releváns intézkedések és megállapodások meglétét, a lehetőségeknek megfelelően és az uniós jogszabályokkal összhangban.

A Felek emlékeztetnek a PEACE+ program iránti elkötelezettségükre is, amely külön finanszírozási megállapodás tárgyát fogja képezni.

I. JEGYZŐKÖNYV – TERVEZET

Programok és tevékenységek, amelyekben az Egyesült Királyság részt vesz

1. cikk: Az Egyesült Királyság részvételének terjedelme

(1)

Az Egyesült Királyság [2021. január 1-jétől] az alábbi alap-jogiaktusok által létrehozott uniós programokban és tevékenységekben vagy azok bizonyos részeiben vesz részt, és azokhoz járul hozzá: a) az Európai Parlament és a Tanács XXX rendelete az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (4), amennyiben az az említett rendelet 3. cikkének c) pontjában említett komponensre alkalmazandó szabályokat érinti; [Kopernikusz] b) az Európai Parlament és a Tanács XXX rendelete a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról (5), amennyiben az az említett rendelet 1. cikke (3) bekezdésének a) és aa) pontjában említett komponensekre alkalmazandó szabályokat érinti; c) az Európai Parlament és a Tanács XXX határozata a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról (6); d) a Tanács XXX rendelete az Európai Atomenergia-közösségnek a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjának (2021–2025) létrehozásáról (7) (az „Euratom-program”); e) a Tanács 2007/198/Euratom határozatFúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (8) (az F4E-ről szóló tanácsi határozat).

2. cikk: Az Egyesült Királyság részvételének időtartama

(1)

Az Egyesült Királyság az 1. cikkben [Az Egyesült Királyság részvételének terjedelme] említett uniós programokban és tevékenységekben vagy azok bizonyos részeiben [2021. január 1-jétől] azok időtartamának végéig vagy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret időtartamának végéig vesz részt, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

(2)

Az Egyesült Királyság vagy az egyesült királysági jogalanyok az UNPRO.1.4. cikkben [A program szabályainak való megfelelés] megállapított feltételek szerint jogosultak azon uniós odaítélési eljárások tekintetében, amelyek az 1. cikkben [Az Egyesült Királyság részvételének hatálya] említett programokkal és tevékenységekkel vagy azok bizonyos részeivel kapcsolatos költségvetési kötelezettségvállalásokat hajtják végre az e cikk első bekezdésében meghatározott határidőn belül.

(3)

E jegyzőkönyv hatályát az Európai Atomenergia-közösség, Euratom kutatási és képzési programjának („Euratom-program”) utódprogramjára vonatkozókkal azonos feltételek mellett meg kell hosszabbítani, és azt a 2026–2027-es időszakra alkalmazni kell, kivéve, ha az utódprogramnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 3 hónapon belül valamelyik fél úgy dönt, hogy nem hosszabbítja meg e jegyzőkönyv hatályát úgy, hogy az kiterjedjen az utódprogramra. Erről történő értesítés esetén e jegyzőkönyv az Euratom-program utódprogramja tekintetében 2026. január 1-jétől nem alkalmazandó. Ez nem érinti az Egyesült Királyság más uniós programokban és tevékenységekben vagy azok bizonyos részeiben való részvételét.

3. cikk: Az űrprogramban való részvétel különös feltételei

(1)

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseire és különösen az UNPRO.1.4. cikkre [A program szabályainak való megfelelés] is figyelemmel az Egyesült Királyság részt vesz az űrprogram Kopernikusz komponensében, és más részt vevő országokhoz (9) hasonlóan részesül a Kopernikusz szolgáltatásaiból és termékeiből.

(2)

Az Egyesült Királyság teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatásához. Az aktiválás és a használat részletes szabályai külön megállapodás tárgyát képezik. Az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés részletes szabályait a vonatkozó megállapodásban kell meghatározni, többek között az UNPRO.3.1. cikk (4) bekezdésének, az UNPRO.3.2. cikk (4) bekezdésének és az UNPRO.3.3. cikk (5) bekezdésének konkrét működése tekintetében is.

(3)

Az Egyesült Királyság jogosult felhasználóként hozzáféréssel rendelkezik a Kopernikusz biztonsági szolgáltatási komponenseihez, amennyiben a vonatkozó szakpolitikai területeken megállapodás született a felek közötti együttműködésről. Az aktiválás és a használat részletes szabályai külön megállapodások tárgyát képezik. Az e szolgáltatásokhoz való hozzáférés részletes szabályait a vonatkozó megállapodásokban kell meghatározni, többek között az UNPRO.3.1. cikk (4) bekezdésének, az UNPRO.3.2. cikk (4) bekezdésének és az UNPRO.3.3. cikk (5) bekezdésének konkrét működése tekintetében is.

(4)

A (3) bekezdés alkalmazásában az Egyesült Királyság vagy az egyesült királysági jogalanyok és az érintett uniós szerv közötti tárgyalásokat az Egyesült Királyság Kopernikusz programban való részvételének e jegyzőkönyvben történő meghatározását követően a lehető leghamarabb meg kell kezdeni az ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférést szabályozó rendelkezésekkel összhangban. Amennyiben az említett megállapodás megkötése jelentősen késik vagy lehetetlennek bizonyul, az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottság megvizsgálja, hogy az Egyesült Királyság Kopernikusz programban való részvételét és annak finanszírozását miként lehet e helyzet figyelembevételével kiigazítani.

(5)

Az Egyesült Királyság képviselőinek a Biztonsági Akkreditációs Bizottság ülésein való részvételét az e bizottságban való részvételre vonatkozó szabályok és eljárások szabályozzák, figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság státuszát tekintve harmadik országgá válik.

4. cikk: Az Európai horizont programban való részvétel különös feltételei

(1)

A 6. cikkre is figyelemmel az Egyesült Királyság társult országként részt vesz az Európai horizont program XXX rendelet 4. cikkében említett valamennyi részében, amelyet a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról szóló XXX határozattal létrehozott egyedi program, valamint a 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek nyújtott pénzügyi hozzájárulás révén hajtanak végre.

(2)

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás rendelkezéseire és különösen az UNPRO.1.4. cikkre [A program szabályainak való megfelelés] is figyelemmel az egyesült királysági jogalanyok az uniós jogalanyokra vonatkozókkal egyenértékű feltételek mellett vehetnek részt a Közös Kutatóközpont (JRC) közvetlen cselekvéseiben és a közvetett cselekvésekben.

(3)

Amennyiben az Unió az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. és 187. cikkének végrehajtására irányuló intézkedéseket fogad el, az Egyesült Királyság és az egyesült királysági jogalanyok részt vehetnek az említett rendelkezések alapján létrehozott jogi struktúrákban, az e jogi struktúrák létrehozására vonatkozó uniós jogi aktusokkal összhangban.

(4)

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK módosított európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, „Európa innovációs tehetségének és kapacitásának fellendítése” című stratégiai innovációs tervéről szóló XXX határozat (11) alkalmazandó az egyesült királysági jogalanyok tudományos és innovációs társulásokban való részvételére, az UNPRO.1.4. cikkel [A program szabályainak való megfelelés] összhangban.

(5)

Amennyiben egyesült királysági jogalanyok részt vesznek a Közös Kutatóközpont közvetlen cselekvéseiben, az Egyesült Királyság képviselői szavazati jog nélkül megfigyelőként részt vehetnek a Közös Kutatóközpont igazgatótanácsában. E feltételre is figyelemmel az ilyen részvételre ugyanazok a szabályok és eljárások vonatkoznak, mint a tagállamok képviselőire, ideértve az Egyesült Királyságot érintő pontokkal kapcsolatos felszólalási jogokat és az ilyen pontokkal kapcsolatos információk és dokumentumok kézhezvételére vonatkozó eljárásokat is.

(6)

Az operatív hozzájárulásnak az UNPRO.2.1. cikk (5) bekezdése szerinti kiszámítása céljából az adott évre vonatkozó, véglegesen elfogadott uniós költségvetésbe az Európai horizont finanszírozása céljából beállított eredeti kötelezettségvállalási előirányzatokat – beleértve a program támogatási kiadásait is – meg kell növelni a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló [XXX] tanácsi rendelet (12) [XXX]. cikke szerinti külső címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokkal.

(7)

Az Egyesült Királyságot az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottságban és annak alcsoportjaiban a társult országok esetében alkalmazandó képviseleti és részvételi jogok illetik meg.

(8)

Az Egyesült Királyság részt vehet az európai kutatási infrastruktúra-konzorciumokban az adott európai kutatási infrastruktúra-konzorciumot létrehozó jogi aktusokkal összhangban, valamint figyelembe véve a „Horizont 2020” keretprogramban való részvételét az adott részvételre közvetlenül e jegyzőkönyv hatálybalépése előtt alkalmazandó feltételekkel összhangban, továbbá az e jegyzőkönyvben meghatározott Európai Horizont programban való részvételét.

5. cikk: Az UNPRO.2.2. cikk [Az automatikus korrekciós mechanizmus hatókörébe tartozó programok] szerinti automatikus korrekciós mechanizmusnak az Európai Horizont programra történő alkalmazására vonatkozó szabályok

(1)

Az UNPRO.2.2. cikk [Az automatikus korrekciós mechanizmus hatókörébe tartozó programok] alkalmazandó az Európai Horizont programra.

(2)

A következő szabályokat kell alkalmazni: a) az automatikus korrekció kiszámítása céljából a „versenypályázati támogatások” olyan pályázati felhívások útján odaítélt támogatások, amelyek esetében a végső kedvezményezettek az automatikus korrekció kiszámításakor azonosíthatók, kivéve az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (13) 204. cikkében meghatározott, harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást; b) amennyiben egy konzorcium koordinátorával írnak alá jogi kötelezettségvállalást, az UNPRO.2.2. cikk [Az automatikus korrekciós mechanizmus hatókörébe tartozó programok] első bekezdésében említett jogi kötelezettségvállalás kezdeti összegének megállapításához felhasznált összegek a jogi kötelezettségvállalásban a konzorcium azon tagjai számára elkülönített kezdeti összegek halmozott összegei, amelyek egyesült királysági jogalanyok; c) a jogi kötelezettségvállalások összegeit minden esetben az Európai Bizottság eCorda elektronikus rendszerének használatával kell megállapítani; d) a „nem beavatkozási költségek” az operatív programok versenypályázati támogatásoktól eltérő költségei, beleértve támogatási kiadásokat, programspecifikus adminisztráció és egyéb intézkedések költségeit (14); e) a nemzetközi szervezeteknek mint végső kedvezményezetteknek (15) juttatott összegeket nem beavatkozási költségeknek kell tekinteni.

(3)

A mechanizmust a következőképpen kell alkalmazni: a) Az N. évre vonatkozó – az N. évre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtásával kapcsolatos – automatikus korrekciókat az N. évre és az N+1. évre vonatkozó, a (2) bekezdés c) pontjában említett, az eCorda adatbázisból származó adatok alapján kell alkalmazni az N+2. évben, azt követően, hogy az Egyesült Királyság által az Európai horizont keretprogramhoz nyújtott hozzájárulásra az UNPRO.2.1. cikk (8) bekezdése szerinti kiigazításokat alkalmazták. Azoknak a versenypályázati támogatásoknak az összegét kell figyelembe venni, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok. b) Az automatikus korrekció összegét az alábbi összegek különbségének megállapításával kell kiszámítani: i. ezeknek a versenypályázati támogatásoknak a teljes összege, amelyeket az N. év költségvetési előirányzataihoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokként osztottak szét az egyesült királyságbeli jogalanyok között; valamint ii. az Egyesült Királyság N. évre vonatkozó kiigazított hozzájárulásának összege szorozva a következők hányadosával: (A) az N. évi kötelezettségvállalási előirányzatokból e program számára nyújtott versenypályázati támogatások összege, és (B) az N. évi kötelezettségvállalási előirányzatokkal kapcsolatban tett összes jogi kötelezettségvállalás teljes összege, beleértve a támogatási kiadásokat is. Amennyiben az UNPRO.2.1. cikk (8) bekezdésének alkalmazása alapján kiigazításra kerül sor olyan helyzetekben, amikor az egyesült királyságbeli jogalanyok kizárásra kerülnek, a megfelelő vissza nem térítendő támogatási összegeket nem kell figyelembe venni a számításnál.

6. cikk: Kizárás az Európai Innovációs Tanács Alapjából

(1)

Az Egyesült Királyság és az egyesült királyságbeli jogalanyok nem vesznek részt az Európai Innovációs Tanács (EIC) Alapjában, melynek létrehozására az Európai horizont keretében került sor. Az EIC Alap az Európai horizont Akcelerátor programjának részét képező pénzügyi eszköz, amely tőkerészesedésbe való beruházást vagy bármilyen más visszatérítendő támogatást biztosít (16).

(2)

2021-től 2027-ig az Egyesült Királyság Európai horizonthoz való hozzájárulását minden évben ki kell igazítani egy olyan összeggel, amely a program keretében létrehozott EIC Alap kedvezményezettjeinek juttatandó – a visszafizetésekből és befolyó bevételekből származó összeg nélküli – becsült összegek és az UNPRO.2.1. cikk (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulási kulcs szorzata.

(3)

Bármely olyan N. évet követően, amelynek során kiigazításra került sor a (2) bekezdés szerint, az Egyesült Királyság hozzájárulását a következő években felfelé vagy lefelé kell kiigazítani oly módon, hogy az EIC Alap kedvezményezettjeinek a 6. cikk (2) bekezdése szerint juttatott becsült összeg és az EIC Alap kedvezményezettjeinek az N. évben juttatott összeg közötti különbséget meg kell szorozni az UNPRO.2.1 cikk (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulási kulccsal.

7. cikk: Az Euratom-programban való részvétel különös feltételei

(1)

Az Egyesült Királyság társult országként az Euratom-program mindegyik részében részt vesz.

(2)

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás és különösen az UNPRO.1.4. cikk [A program szabályainak való megfelelés] rendelkezéseire figyelemmel az egyesült királyságbeli jogalanyok az Euratom-program valamennyi területén olyan feltételekkel vehetnek részt, melyek egyenértékűek az Euratom jogalanyaira vonatkozó feltételekkel.

(3)

Az egyesült királyságbeli jogalanyok e jegyzőkönyv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban részt vehetnek a Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységeiben.

8. cikk: A Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás tevékenységeiben, az ITER-megállapodásban és a tágabb megközelítésről szóló megállapodásban való részvétel különös feltételei

(1)

Az Egyesült Királyság a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (F4E) tagjaként – az F4E tanácsi határozat és a határozathoz csatolt alapszabály (a továbbiakban: az F4E alapszabálya) legutóbb módosított vagy jövőben módosítandó változatában foglaltak szerint – vesz részt a nevezett tevékenységekben és megállapodásokban, és az Egyesült Királyságnak az Euratom-programhoz való társulása révén hozzájárul a szabályozott magfúzió területén a jövőben megvalósuló tudományos és technológiai együttműködéshez.

(2)

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás és különösen az UNPRO.1.4. cikk [A program szabályainak való megfelelés] rendelkezéseire figyelemmel az egyesült királyságbeli jogalanyok az F4E összes tevékenységében ugyanolyan feltételekkel vehetnek részt, mint amilyenek az Euratom jogalanyaira vonatkoznak.

(3)

Az Egyesült Királyság képviselői az F4E alapszabályának megfelelően részt vesznek az F4E ülésein.

(4)

Az F4E tanácsi határozat 7. cikkével összhangban az Egyesült Királyság az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet alkalmazza a közös vállalkozásra, annak igazgatójára és alkalmazottaira az F4E tanácsi határozat szerinti tevékenységeikkel összefüggésben. F4E tanácsi határozat 8. cikkével összhangban az Egyesült Királyság az Euratom-Szerződés III. mellékletében meghatározott előnyöket is biztosítja az F4E közös vállalkozás számára annak hivatalos tevékenységi körében.

(5)

A Felek megállapodnak a következőkben: a) Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást (ITER-megállapodás) alkalmazni kell az Egyesült Királyság területén, és e cikk alkalmazásában ezt a jegyzőkönyvet vonatkozó megállapodásnak kell tekinteni az ITER-megállapodás 21. cikkének alkalmazása céljából; b) Az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezetét megillető kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodást (a továbbiakban: a kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodás) alkalmazni kell az Egyesült Királyság területén, és e cikk alkalmazásában ezt a jegyzőkönyvet vonatkozó megállapodásnak kell tekinteni a kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodás 24. cikkének alkalmazása céljából; valamint c) Az Euratom és Japán kormánya közötti, a fúziós energia kutatása területén a tágabb megközelítés keretében folytatandó tevékenységek közös végrehajtásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a tágabb megközelítésről szóló megállapodás) alkalmazni kell az Egyesült Királyság területén, különösen az 13. cikk és az 14. cikk (5) bekezdése szerinti kiváltságok és mentességek tekintetében, és e cikk alkalmazásában ezt a jegyzőkönyvet vonatkozó megállapodásnak kell tekinteni a tágabb megközelítésről szóló megállapodás 26. cikkének alkalmazása céljából.

(6)

Az Euratom tájékoztatja az Egyesült Királyságot arról, ha az ITER-megállapodás, a tágabb megközelítésről szóló megállapodás vagy a kiváltságokról és mentességekről szóló megállapodás módosításra szorul. E tekintetben minden, az Egyesült Királyság jogait vagy kötelezettségeit érintő módosítást meg kell vitatni az uniós programokban való részvétellel foglalkozó szakbizottságban azzal a céllal, hogy az Egyesült Királyság részvételét az új helyzethez lehessen igazítani. Egyesült Királyság jogait és kötelezettségeit érintő bármely módosításhoz az Egyesült Királyság hivatalos beleegyezésére van szükség, mielőtt a módosítás az Egyesült Királyság tekintetében hatályba lépne.

(7)

Az Euratom és az Egyesült Királyság egyedi megállapodásban állapodhat meg arról, hogy az Unióban letelepedett jogalanyok jogosultak lehetnek az Egyesült Királyságnak az F4E által végzett tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységeiben való részvételre.

9. cikk: Viszonosság

E cikk alkalmazásában „uniós jogalany” minden olyan jogalany, legyen az természetes személy, jogi személy vagy más típusú jogalany, amely az Unióban rendelkezik lakóhellyel vagy székhellyel.

A részvételre jogosult uniós jogalanyok az Egyesült Királyság jogával és szabályaival összhangban részt vehetnek az Egyesült Királyság azon programjaiban, amelyek egyenértékűek az e jegyzőkönyv 1. cikkének b), c) és d) pontjában [Az Egyesült Királyság részvételének hatálya] említett programokkal.

10. cikk: Szellemi tulajdon

Az 1. cikkben [Az Egyesült Királyság részvételének hatálya] felsorolt programok és tevékenységek tekintetében, valamint az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás és különösen az UNPRO.1.4. cikk [A program szabályainak való megfelelés] rendelkezéseire figyelemmel az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó programokban részt vevő egyesült királyságbeli jogalanyok az ilyen részvételből származó információk és szellemi tulajdon tulajdonjoga, hasznosítása és terjesztése tekintetében olyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, amelyek egyenértékűek az Unióban letelepedett, a szóban forgó programokban és tevékenységekben részt vevő jogalanyok jogaival és kötelezettségeivel. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az e jegyzőkönyv alkalmazása előtt megkezdett projektek eredményeire.

II. JEGYZŐKÖNYV – TERVEZET

az Egyesült Királyságnak egyes olyan uniós programok és tevékenységek keretében létrehozott szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről, amelyekben az Egyesült Királyság nem vesz részt

1. cikk: A hozzáférés tárgya

Az Egyesült Királyság az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodásban, az alap-jogiaktusokban és a vonatkozó uniós programok és tevékenységek végrehajtására vonatkozó egyéb szabályokban megállapított feltételek mellett a következő szolgáltatásokhoz férhet hozzá:

a)	az XXX rendelet (17) [az űrrendelet] 54. cikkében meghatározott űrmegfigyelési és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követéséhez (SST) kapcsolódó szolgáltatások.

A három nyilvánosan elérhető SST-szolgáltatás harmadik országok általi igénybevételének feltételeit megállapító végrehajtási jogi aktusok hatálybalépéséig az 541/2014/EU határozat 5. cikkének (1) bekezdésében említett SST-szolgáltatásokat az említett határozat 5. cikkének (2) bekezdésével (vagy az említett határozat helyébe módosítás révén vagy módosítás nélkül lépő jogi aktussal összhangban) kell nyújtani az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Királyságban vagy az Egyesült Királyságból üzemeltetett állami vagy magán űreszközök tulajdonosai és üzemeltetői számára.

2. cikk: A hozzáférés időtartama

Az Egyesült Királyság az 1. cikkben említett szolgáltatásokhoz azok teljes időtartama alatt vagy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt férhet hozzá, attól függően, hogy melyik ér előbb véget.

3. cikk: Az SST-szolgáltatásokhoz való hozzáférés különös feltételei

Az említett rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, nyilvánosan elérhető SST-szolgáltatásokhoz való hozzáférést az Egyesült Királyság számára annak kérésére, a harmadik országokra alkalmazandó feltételek mellett a(z) XXX rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell engedélyezni (18).

Az Egyesült Királyságnak az alap-jogiaktus 54. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett SST-szolgáltatásokhoz való hozzáférésére – amikor ezek rendelkezésre állnak (19) – a harmadik országokra alkalmazandó feltételek vonatkoznak.

NYILATKOZAT AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁGRA VONATKOZÓ MEGFELELŐSÉGI HATÁROZATOK ELFOGADÁSÁRÓL

A Felek tudomásul veszik az Európai Bizottság azon szándékát, hogy haladéktalanul megindítsa az Egyesült Királyság tekintetében az általános adatvédelmi rendelet és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv szerinti megfelelőségi határozatok elfogadására irányuló eljárást, valamint azt a szándékát, hogy e célból szorosan együttműködjön a vonatkozó döntéshozatali eljárásban részt vevő egyéb szervekkel és intézményekkel.

---

(1)  Az ebben a nyilatkozatban vállalt kötelezettségek tekintetében az Európai Unió esetében a résztvevőkön az adott esettől függően az Európai Uniót, annak tagállamait, vagy az Európai Uniót és annak tagállamait kell érteni.

(2)  E tekintetben a hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy hasonló helyzeteket eltérően kezelnek, és a megkülönböztetés objektív módon nem igazolható.

(3)  Az OECD Frascati-kézikönyvében meghatározottak szerinti kutatás-fejlesztésre.

(4)  [HL-hivatkozás beillesztendő.]

(5)  [HL-hivatkozás beillesztendő.]

(6)  [HL-hivatkozás beillesztendő.]

(7)  [HL-hivatkozás beillesztendő.]

(8)  [HL-hivatkozás beillesztendő] (módosított szöveg).

(9)  A „részt vevő országokra” való hivatkozások az alap-jogiaktusok terminológiájának megfelelően véglegesítendők.

(10)  HL L 97., 2008.4.9.

(11)  [HL L …]

(12)  [HL L …; COM(2020) 441.]

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(14)  Az „egyéb intézkedések” magukban foglalhatnak pénzdíjakat, pénzügyi eszközöket, a JRC által nyújtott műszaki/tudományos szolgáltatásokat, előfizetéseket (OECD, Eureka, IPEEC, IEA stb.), hatáskör-átruházási megállapodásokat, szakértőket (értékelők, projektek nyomon követése).

(15)  A nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos költségek csak akkor tekinthetők nem beavatkozási költségnek, ha a nemzetközi szervezetek végső kedvezményezettek. Ez nem alkalmazandó abban az esetben, ha a nemzetközi szervezet egy projekt koordinátora (amely pénzeszközöket oszt el más koordinátorok között).

(16)  Ezt a meghatározást egy jogalkotási aktusban szereplő fogalommeghatározás váltja fel, amely lábjegyzetben hivatkozik erre a jogalkotási aktusra a jegyzőkönyv végleges változatában (a „Horizont 2020” keretprogramban az EIC Alap utolsó meghatározása a C(2019) 5323 határozatot módosító C(2020) 4001 bizottsági határozatban található). Amennyiben a jegyzőkönyv véglegesítésekor nem áll rendelkezésre fogalommeghatározás a Horizont Európa vonatkozásában, előfordulhat, hogy a fogalommeghatározást felül kell vizsgálni.

(17)  Javaslat az Unió űrprogramjának és Az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, XXX európai parlamenti és tanácsi rendeletre [COM/2018/447 final] [HL L ... ].

(18)  Ez az alap-jogiaktusban megállapított végső feltételtől és attól függ, hogy a két Fél megállapodik-e az SST-szolgáltatás nyújtására vonatkozó feltételben.

(19)  Ez az alap-jogiaktusban megállapított végső feltételtől és attól függ, hogy a két Fél megállapodik-e az SST-szolgáltatás nyújtására vonatkozó feltételben.

EU–Egyesült Királyság kereskedelmi és együttműködési megállapodás – Értesítés az Unió részéről

Az Európai Unió a következőkről értesíti az Egyesült Királyságot az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: a kereskedelmi és együttműködési megállapodás) kapcsán.

A.    ÉRTESÍTÉS AZ UNIÓ NEVÉBEN AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGGEL (EPPO) KAPCSOLATBAN

A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének d) és g) pontja

1.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik része [Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés] LAW.MUTAS.114. cikkének [Az illetékes hatóság fogalmának meghatározása], valamint az említett megállapodás LAW.OTHER.134. cikke [Értesítések] 7. bekezdése d) pontjának megfelelően az Unió a saját nevében értesíti az Egyesült Királyságot arról, hogy a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének [Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés] VIII. címe [Kölcsönös jogsegély] alkalmazásában, az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (1) 22., 23. és 25. cikkében előírt hatásköreinek gyakorlása során az EPPO tekintendő illetékes hatóságnak. Ez az értesítés az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 120. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatban meghatározott időponttól hatályos. Az Egyesült Királyság tájékoztatást fog kapni erről az időpontról.

2.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik része [Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés] LAW.CONFISC.21. cikkének [Hatóságok] 2. bekezdése, valamint az említett megállapodás LAW.OTHER.134. cikke [Értesítések] 7. bekezdésének g) pontja értelmében az Unió a saját nevében értesíti az Egyesült Királyságot arról, hogy az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 22., 23. és 25. cikkében előírt hatásköreinek gyakorlása során az EPPO tekintendő illetékes hatóságnak a kereskedelmi és együttműködési megállapodás harmadik részének [Bűnüldözési együttműködés és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés] XI. címe [Befagyasztás és elkobzás] szerinti befagyasztás iránti megkeresések létrehozása, és adott esetben végrehajtása céljából, továbbá központi hatóságnak az ilyen megkeresések küldése és megválaszolása céljából. Ez az értesítés az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet 120. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatban meghatározott időponttól hatályos. Az Egyesült Királyság tájékoztatást fog kapni erről az időpontról.

3.

A megkereséseket az EPPO központi hivatalának kell megküldeni.

B.    ÉRTESÍTÉS AZ UNIÓ NEVÉBEN A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A KERESKEDELMI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALKALMAZÁSA TEKINTETÉBEN HOZOTT DÖNTÉSEKRŐL

1.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás késedelmes aláírása miatt az Unió legkésőbb 2021. január 31-én küld értesítést a tagállamok által az alábbiakban felsorolt rendelkezésekkel kapcsolatban hozott döntésekről. A kereskedelmi és együttműködési megállapodás azon rendelkezéseinek felsorolása, amelyek a megállapodás hatálybalépésekor vagy alkalmazásának kezdetekor értesítést igényelnek: a) A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének a) pontja: Értesítés az egyes tagállamok által a III. cím [Az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak továbbítása és kezelése] szerinti PNR-adatok fogadása és kezelése céljából létrehozott vagy kijelölt utasadat-információs egységek tekintetében; b) A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének b) pontja: Értesítés az egyes tagállamok nemzeti joga értelmében az elfogatóparancs végrehajtására illetékes hatóság tekintetében; c) A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének b) pontja: Értesítés az egyes tagállamok nemzeti joga értelmében az elfogatóparancs kibocsátására illetékes hatóság tekintetében; d) A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének c) pontja: Értesítés az átadott keresett személynek a tagállam területén történő átszállítása iránti megkeresések fogadására illetékes hatóság tekintetében; e) A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének e) pontja: Értesítés a bűnügyi nyilvántartásból származó információknak a IX. cím [Bűnügyi nyilvántartási információk cseréje] szerinti cseréjére, valamint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 22. cikkének 2. bekezdésében említett információcserére illetékes központi hatóság tekintetében; f) A LAW.OTHER.134. cikk 7. bekezdésének f) pontja: Értesítés a XI. cím [Befagyasztás és elkobzás] szerinti megkeresések küldéséért és megválaszolásáért, valamint az ilyen megkeresések teljesítéséért, illetve a megkereséseknek a végrehajtásukra illetékes hatóságok részére történő továbbításáért felelős központi hatóság tekintetében.

2.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás SSC.11.cikke 2. bekezdésével [Kiküldött munkavállalók] összhangban az Unió értesíti az Egyesült Királyságot, hogy a következő tagállamok: — az A. kategóriába tartoznak: tagállamok, amelyek kifejezték azon szándékukat, hogy 2021. január 1-jétől el kívánnak térni a kereskedelmi és együttműködési megállapodás SSC.10. cikkétől [Általános szabályok]: Ausztria, Magyarország, Portugália, Svédország, — a B. kategóriába tartoznak: tagállamok, amelyek kifejezték azon szándékukat, hogy 2021. január 1-jétől nem kívánnak eltérni a kereskedelmi és együttműködési megállapodás SSC.10. cikkétől [Általános szabályok]: – , — a C. kategóriába tartoznak: tagállamok, amelyek nem jelezték, hogy 2021. január 1-jétől el kívánnak-e térni a kereskedelmi és együttműködési megállapodás SSC.10. cikkétől [Általános szabályok]: Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia.

3.

A kereskedelmi és együttműködési megállapodás azon rendelkezéseihez kapcsolódó értesítéseket, amelyekkel kapcsolatban a tagállamok a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálybalépése vagy alkalmazásának megkezdése után is meghozhatják döntésüket, kellő időben, az esettől függően az említett megállapodásban meghatározott határidőkön belül kell megtenni.

---

(1)  A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).