ISSN 1977-0731 |
||
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 433I |
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
63. évfolyam |
Tartalom |
|
I Jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
* |
|
|
II Nem jogalkotási aktusok |
|
|
|
RENDELETEK |
|
|
* |
||
|
|
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK |
|
|
* |
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
I Jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2020.12.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
LI 433/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/2092 RENDELETE
(2020. december 16.)
az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
(1) |
Az Unió az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzített értékeken, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Amint arra az EUSZ 2. cikke emlékeztet, ezek az értékek közösek a tagállamokban, egy olyan társadalomban, ahol érvényesül a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség. |
(2) |
Az Európai Tanács a 2020. július 21-i következtetéseiben kijelentette, hogy az Unió pénzügyi érdekeit a Szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni. Hangsúlyozta továbbá az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát és a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát. |
(3) |
A jogállamiság megköveteli, hogy valamennyi közhatalmi szerv törvényes korlátok között, a demokrácia értékeinek megfelelően és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) és más alkalmazandó eszközökben meghatározott alapvető jogok tiszteletben tartásával, valamint független és pártatlan bíróságok felügyelete mellett járjon el. Így különösen megköveteli, hogy tiszteletben tartsák a törvényesség elvét (3), amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárás meglétét; a jogbiztonság elvét (4); a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvét (5); a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot is beleértve (6); és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét (7) (8). |
(4) |
Az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai ülésén megállapított és az Európai Tanács 1995. évi madridi ülésén megerősített csatlakozási kritériumok azok az alapvető feltételek, amelyeket egy tagjelölt országnak teljesítenie kell ahhoz, hogy az Unió tagállamává válhasson. Ezeket a kritériumokat most már az EUSZ 49. cikke rögzíti. |
(5) |
Amikor egy tagjelölt ország tagállammá válik, egy olyan jogi struktúrához csatlakozik, amely azon az alapvető előfeltevésen alapul, mely szerint minden tagállam osztozik az összes többi tagállammal az Unió alapjául szolgáló számos közös értékben, és elismeri, hogy azok osztják ezen értékeket vele, amint azt az EUSZ 2. cikke kimondja. Ezen előfeltevés maga után vonja és igazolja a tagállamok közötti kölcsönös bizalom fennállását ezen értékek elismerése, és így az azokat végrehajtó uniós jog tiszteletben tartása tekintetében (9). A tagállamok jogszabályainak és gyakorlatainak továbbra is meg kell felelniük az Unió alapját képező közös értékeknek. |
(6) |
Bár az uniós értékek nem állnak egymással hierarchikus viszonyban, a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az Unió alapjául szolgáló más alapvető értékek – például a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása – védelméhez. A jogállamiság tiszteletben tartása elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartásával. Sem a demokrácia, sem az alapvető jogok tiszteletben tartása nem képzelhető el a jogállamiság tiszteletben tartása nélkül, és fordítva. |
(7) |
Amikor a tagállamok végrehajtják az uniós költségvetést, ideértve az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelet (10) alapján létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében, valamint az uniós költségvetés által biztosított kölcsönök és egyéb eszközök keretében elkülönített forrásokat is, a jogállamiság tiszteletben tartása – az általuk alkalmazott végrehajtási módszertől függetlenül – alapvető előfeltétele az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésnek. |
(8) |
A tagállamok csak akkor tudják biztosítani a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, ha a hatóságok a jogszabályoknak megfelelően járnak el, ha a nyomozó és vádhatóságok hatékonyan üldözik a csalás eseteit, többek között az adócsalást, az adókijátszást, a korrupciót, az összeférhetetlenséget vagy a jog egyéb megsértését is, és ha a hatóságok – többek között a bűnüldöző hatóságok – önkényes vagy jogellenes döntései alávethetők a független bíróságok és az Európai Unió Bírósága hatékony bírósági felülvizsgálatának. |
(9) |
Az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát mindig garantálni kell, a nyomozó és vádhatóságoknak pedig képeseknek kell lenniük arra, hogy megfelelően ellássák feladataikat. Az igazságszolgáltatási szerveknek, valamint a nyomozó és vádhatóságoknak elegendő pénzügyi és emberi erőforrással, valamint megfelelő eljárásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan és a tisztességes eljáráshoz való jog teljeskörű tiszteletben tartása mellett járhassanak el, a védelemhez való jog tiszteletben tartását is beleértve. A jogerős ítéleteket hatékonyan végre kell hajtani. E feltételekre minimális biztosítékként van szükség a hatóságok olyan jogellenes és önkényes döntései ellen, amelyek sérthetik az Unió pénzügyi érdekeit. |
(10) |
A bírói függetlenség előfeltételezi különösen azt, hogy az érintett igazságszolgáltatási szerv mind a vonatkozó szabályok alapján, mind pedig a gyakorlatban teljesen autonóm módon gyakorolhatja igazságszolgáltatási feladatkörét anélkül, hogy bármely más szervvel hierarchikus viszonyban állna, vagy annak alárendelt lenne, továbbá anélkül, hogy bárhonnan utasításokat kapna, és ilyen módon védett az olyan külső beavatkozásokkal vagy nyomással szemben, amely veszélyeztetheti tagjai ítélkezésbeli függetlenségét, és befolyásolhatja döntéseiket. A függetlenségi és pártatlansági garanciák olyan szabályok meglétét igénylik – különösen, ami a szerv összetételét, tagjainak kinevezését, azok megbízatásának időtartamát, kizárásának és elmozdításának okait illeti –, amelyek a jogalanyok számára biztosítják minden, az említett szerv külső tényezők általi befolyásolhatóságával, valamint az ütköző érdekek vonatkozásában való semlegességével kapcsolatos jogos kétség kizárását. |
(11) |
A jogállamiság tiszteletben tartása nem csak az uniós polgárok, hanem az üzleti kezdeményezések, az innováció, a beruházások, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a belső piac megfelelő működése szempontjából is elengedhetetlen, amelyek ott fognak a legjobban kibontakozni, ahol szilárd a jogi és intézményi keret. |
(12) |
Az EUSZ 19. cikke – amely konkretizálja az EUSZ 2. cikkében foglalt jogállamiság értékét – előírja a tagállamok számára, hogy az uniós jog által szabályozott területeken, ideértve az uniós költségvetés végrehajtásával kapcsolatos területeket is, biztosítsák a hatékony bírói jogvédelmet. Az uniós jog tiszteletben tartásának biztosítására irányuló hatékony bírósági felülvizsgálat puszta fennállása a jogállamiság létének velejárója, biztosításához pedig független bíróságok szükségesek (11). A bíróságok függetlenségének megőrzése alapvető fontosságú, amint azt a Charta 47. cikkének második bekezdése is megerősíti (12). Ez különösen igaz a többek között a közbeszerzési eljárások keretében közkiadásokat vagy köztartozásokat keletkeztető aktusok, szerződések vagy egyéb eszközök érvényességének bírósági felülvizsgálatára, amely a bíróságok előtt is megindítható. |
(13) |
Ezért egyértelmű kapcsolat áll fenn a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő hatékony végrehajtása között. |
(14) |
Az Unió számos olyan eszközt és folyamatot dolgozott ki, amely előmozdítja a jogállamiságot és annak alkalmazását, köztük a civil társadalmi szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást, az európai jogállamisági mechanizmust és az uniós igazságügyi eredménytáblát, illetve amely – a kötelezettségszegési eljárások és az EUSZ 7. cikkében meghatározott eljárás révén – biztosítja az uniós intézmények hatékony válaszát a jogállamiság megsértésére. Az e rendeletben meghatározott mechanizmus kiegészíti ezeket az eszközöket azáltal, hogy biztosítja az uniós költségvetés védelmét a jogállamiság elveinek az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő megsértésével szemben. |
(15) |
A jogállamiság elveinek megsértése, különösen ha az a hatóságok megfelelő működését és a hatékony bírósági felülvizsgálatot érinti, súlyosan sértheti az Unió pénzügyi érdekeit. Ez igaz a jogállamiság elvei megsértésének egyedi eseteire is, de az olyan esetekre még inkább, amelyek széles körben jellemzőek, illetve amelyek a hatóságok ismétlődően előforduló gyakorlatának vagy mulasztásának, vagy az ilyen hatóságok által elfogadott általános intézkedéseknek tudhatók be. |
(16) |
A jogállamiság elvei megsértésének azonosítása a Bizottság részéről alapos minőségi értékelést igényel. Az említett értékelésnek objektívnek, pártatlannak és tisztességesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló forrásokból és elismert intézményektől származó releváns információkat, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, a Számvevőszék jelentéseit, a Bizottság éves jogállamisági jelentését és a Bizottság által készített uniós igazságügyi eredménytáblát, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és adott esetben az Európai Ügyészség jelentéseit, valamint a releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok – beleértve az Európa Tanács szerveit, mint például az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportját (GRECO) és a Velencei Bizottságot, valamint az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózatát és az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatát – következtetéseit és ajánlásait, különösen a Velencei Bizottság jogállamisági ellenőrzőlistáját. A Bizottság konzultálhat az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és a Velencei Bizottsággal, amennyiben az egy alapos minőségi értékelés elkészítéséhez szükséges. |
(17) |
Az e rendelet szerinti intézkedések különösen azokban az esetekben szükségesek, amikor az uniós jogszabályokban foglalt más eljárások nem tennék lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét. Az uniós pénzügyi jogszabályok, valamint az alkalmazandó ágazatspecifikus és költségvetési szabályok többféle lehetőséget biztosítanak az uniós költségvetés védelmére, ideértve az irányítási és kontrollrendszerek terén feltárt szabálytalanságokkal vagy súlyos hiányosságokkal összefüggésben elrendelt megszakításokat, felfüggesztéseket és pénzügyi korrekciókat. Meg kell határozni a jogállamiság elveinek megsértése esetén elfogadandó intézkedéseket és az ilyen intézkedések elfogadása érdekében követendő eljárást. Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését, a részletek folyósításának felfüggesztését vagy a kölcsönök lejárat előtti visszafizetését, a meglévő kötelezettségvállalások szerinti finanszírozás csökkentését, valamint a címzettekkel való új kötelezettségek vállalásának vagy az uniós költségvetés által garantált kölcsönökre vagy egyéb eszközökre vonatkozó új megállapodások megkötésének a tilalmát. |
(18) |
Az elfogadandó intézkedések meghatározásakor biztosítani kell az arányosság elvének érvényesülését, figyelembe véve különösen a helyzet súlyosságát, a releváns magatartás kezdete óta eltelt időt, a magatartás fennállásának időtartamát és ismételt előfordulását, a szándékot, az érintett tagállamnak a jogállamiság elvei megsértésének megszüntetésében való együttműködésének mértékét, valamint ezen elvek megsértésének az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt hatásait. |
(19) |
Alapvető fontosságú, hogy a jogállamiság elveinek megsértése esetén az intézkedések elfogadásakor a végső címzettek és kedvezményezettek jogos érdekei megfelelő védelemben részesüljenek. Az intézkedések elfogadásának mérlegelésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie azok végső címzettekre és kedvezményezettekre gyakorolt potenciális hatását. Tekintettel arra, hogy megosztott irányítás keretében a Bizottság részéről a tagállamok részére teljesített kifizetések jogilag függetlenek a nemzeti hatóságok által a kedvezményezettek részére teljesített kifizetésektől, az e rendelet szerinti megfelelő intézkedések nem tekintendők úgy, hogy érintik az alkalmazandó ágazatspecifikus és költségvetési szabályokban foglalt kifizetési határidőknek megfelelően a kedvezményezettek részére történő kifizetésekre szánt források rendelkezésre állását. Az e rendelet szerint elfogadott határozatok, valamint a végső címzettek és kedvezményezettek tekintetében e rendeletben előírt kötelezettségek az alkalmazandó uniós jog részét képezik a finanszírozás megosztott irányítás keretében történő végrehajtása tekintetében. Az intézkedések által érintett tagállamoknak rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottság részére a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeik teljesítéséről. Az alkalmazandó ágazatspecifikus és költségvetési szabályokban foglalt, a kedvezményezettek felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó jelentéstételnek lehetővé kell tennie, hogy a Bizottság meggyőződjön arról, hogy az e rendelet alapján hozott határozatok semmilyen – sem közvetlen, sem közvetett – formában nincsenek hatással az alkalmazandó ágazatspecifikus és költségvetési szabályok szerint teljesítendő kifizetésekre. A végső címzettek vagy kedvezményezettek védelmének megerősítése érdekében a Bizottságnak egy honlapon vagy egy internetes portálon keresztül tájékoztatást és iránymutatást kell nyújtania, megfelelő eszközöket biztosítva egyúttal ahhoz, hogy tájékoztatni lehessen a Bizottságot arról, ha kormányzati szervek és tagállamok megszegik azon jogi kötelezettségüket, amely szerint az e rendelet szerinti intézkedések elfogadását követően folytatniuk kell a kifizetéseket. A Bizottságnak ezen információk nyomán el kell járnia annak ellenőrzése érdekében, hogy az alkalmazandó szabályokat betartották-e, különös tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2020…. -i (EU) 2020/... európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) [63. cikkére, 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjára és 98. cikkére]. Szükség esetén annak biztosítása érdekében, hogy a kormányzati szervek vagy tagállamok által kifizetendő minden esedékes összeget ténylegesen kifizessenek a végső címzettek vagy kedvezményezettek részére, a Bizottságnak vissza kell téríttetnie a teljesített kifizetéseket, vagy adott esetben pénzügyi korrekciót kell alkalmaznia azáltal, hogy – az alkalmazandó ágazatspecifikus és költségvetési szabályoknak megfelelően – csökkenti valamely program uniós támogatását. |
(20) |
E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, valamint az e rendelet alapján elfogadott intézkedések pénzügyi hatásainak jelentőségére tekintettel végrehajtási hatásköröket kell a Tanácsra ruházni, amelynek a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia. |
(21) |
A Bizottságnak, mielőtt javaslatot tenne az e rendelet szerinti bármely intézkedés elfogadására, tájékoztatnia kell az érintett tagállamot arról, hogy miért tekinti úgy, hogy az adott tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése állhat fenn. A Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot minden ilyen értesítésről és annak tartalmáról. Az érintett tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket tegyen. A Bizottságnak figyelembe kell vennie ezen észrevételeket. |
(22) |
Az érintett tagállamra vonatkozó határidők e rendelet alapján való meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a szolgáltatott és kért információk mennyiségét, a vonatkozó tényeknek és azok értékelésének összetett voltát, továbbá az érintett tagállam közigazgatási kapacitását. |
(23) |
A Bizottságnak, amennyiben az érintett tagállam észrevételeinek elemzését követően úgy ítéli meg, hogy az intézkedések elfogadásának feltételei teljesülnek, javaslatot kell benyújtania a Tanácsnak a megfelelő intézkedések elfogadására. A Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján kell eljárnia, és egy hónapon belül, amely határidő kivételesen legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható, végrehajtási határozat útján megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia. Annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács az említett határidőkön belül meghozza a határozatát, a Bizottságnak a legmegfelelőbb módon érvényesítenie kell az EUMSZ 237. cikke, valamint a Tanács eljárási szabályzata (14) szerinti jogait. |
(24) |
Az e rendelet szerinti bármely intézkedés elfogadását követően a Bizottságnak rendszeresen nyomon kell követnie az érintett tagállamban fennálló helyzetet. A Bizottságnak újból értékelnie kell a helyzetet, ha az érintett tagállam új korrekciós intézkedéseket fogad el, illetve minden esetben legkésőbb egy évvel az intézkedések elfogadását követően. |
(25) |
A Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján eljárva meg kell szüntetnie a halasztó hatályú intézkedéseket, amennyiben az említett intézkedések elrendeléséhez vezető helyzetet kielégítően orvosolták. |
(26) |
Az intézkedések elfogadására és megszüntetésére irányuló eljárásnak tiszteletben kell tartania az objektivitás, a megkülönböztetés tilalma és a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód elvét, és azt részrehajlásmentes és tényeken alapuló megközelítés alapján kell lefolytatni. Amennyiben – kivételes esetben – az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy az említett elveket súlyosan megsértették, kérheti az Európai Tanács elnökét, hogy az ügyet utalja az Európai Tanács következő ülése elé. Ilyen kivételes esetekben mindaddig nem hozható döntés az intézkedésekről, ameddig az Európai Tanács meg nem tárgyalta a kérdést. Ez a folyamat főszabályként nem tarthat három hónapnál hosszabb ideig azt követően, hogy a Bizottság benyújtotta javaslatát a Tanácsnak. |
(27) |
A Bizottságnak az e rendelet alapján javasolt, elfogadott és megszüntetett minden intézkedésről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. |
(28) |
A Bizottságnak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jelentésében a Bizottságnak – az elfogadott intézkedések eredményességén túlmenően – mérlegelnie kell az e rendeletben foglalt eljárás általános eredményességét, valamint az e rendelet és más eszközök között fennálló kiegészítő jelleget. |
(29) |
Ez a rendelet nem érintheti az Európai Ügyészség hatáskörét vagy azon tagállamok kötelezettségeit, amelyek nem vesznek részt az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (15) létrehozott megerősített együttműködésben, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy
E rendelet meghatározza a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértése esetén az uniós költségvetés védelméhez szükséges szabályokat.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a) |
„jogállamiság”: az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós érték. A jogállamiság magában foglalja a törvényesség elvét, amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárás meglétét; a jogbiztonság elvét; a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvét; a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot is beleértve, az alapvető jogok tekintetében is; a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét. A jogállamiságot az EUSZ 2. cikkében rögzített egyéb uniós értékekre és elvekre figyelemmel kell értelmezni; |
b) |
„kormányzati szerv”: a kormányzat bármely szintjén elhelyezkedő hatóság, ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, valamint az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 2. cikkének 42. pontja értelmében vett tagállami szervezeteket. |
3. cikk
A jogállamiság elveinek megsértése
E rendelet alkalmazásában a jogállamiság elveinek megsértésére engedhetnek következtetni az alábbiak:
a) |
az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése; |
b) |
a hatóságok – többek között a bűnüldöző hatóságok – által hozott önkényes vagy jogellenes döntések megelőzésének, helyesbítésének vagy szankcionálásának elmulasztása, pénzügyi és emberi erőforrásoknak az említett hatóságok megfelelő működését befolyásoló megvonása, vagy az összeférhetetlenség elkerülése biztosításának elmulasztása; |
c) |
a jogorvoslati lehetőségek rendelkezésre állásának és hatékonyságának korlátozása, többek között korlátozó eljárási szabályok révén és az ítéletek végrehajtásának hiánya révén, vagy a jogsértések hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának vagy szankcionálásának korlátozása. |
4. cikk
Az intézkedések elfogadásának feltételei
(1) Megfelelő intézkedéseket kell hozni abban az esetben, ha az 6. cikkel összhangban megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a kockázata komolyan fennáll.
(2) E rendelet alkalmazásában a jogállamiság elveinek megsértése a következők közül egyet vagy többet érint:
a) |
az uniós költségvetést – beleértve az uniós költségvetés által garantált kölcsönöket és egyéb eszközöket is – végrehajtó hatóságok megfelelő működése, különösen a közbeszerzési eljárások vagy a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos eljárások keretében; |
b) |
a pénzügyi kontrollt, monitoringot és ellenőrzést végző hatóságok megfelelő működése, valamint a hatékony és átlátható pénzgazdálkodási és elszámoltathatósági rendszerek megfelelő működése; |
c) |
a nyomozó és a vádhatóságok megfelelő működése az uniós költségvetés végrehajtását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő csalással – többek között adócsalással –, korrupcióval vagy az uniós jog ezzel összefüggő egyéb megsértésével kapcsolatos nyomozás és vádeljárás során; |
d) |
az a), a b) és a c) pontban említett hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi hatékony bírósági felülvizsgálata; |
e) |
az uniós költségvetés végrehajtását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő csalásnak – többek között adócsalásnak –, korrupciónak vagy az uniós jog ezzel összefüggő egyéb megsértésének megelőzése és szankcionálása, valamint a nemzeti bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok által hatékony és visszatartó erejű szankciók kiszabása a címzettekkel szemben; |
f) |
a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetése; |
g) |
az OLAF-fal és – az érintett tagállam részvételétől függően – az Európai Ügyészséggel folytatott hatékony és kellő időben történő együttműködés a nyomozásaik vagy a vádeljárásaik során az alkalmazandó uniós jogi aktusok szerint a lojális együttműködés elvével összhangban; |
h) |
a hatóságoknál tapasztalt egyéb, az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából releváns helyzetek vagy magatartások. |
5. cikk
Az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések
(1) Feltéve, hogy az e rendelet 4. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, a következő megfelelő intézkedések közül egy vagy több fogadható el az e rendelet 6. cikkében foglalt eljárással összhangban:
a) |
amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti közvetlen vagy közvetett irányítás keretében hajtja végre az uniós költségvetést, és ha kormányzati szerv a címzett:
|
b) |
amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a tagállammal megosztott irányítás keretében hajtja végre az uniós költségvetést:
|
(2) Amennyiben az intézkedéseket elfogadó határozat másként nem rendelkezik, a megfelelő intézkedések elrendelése nem érinti az (1) bekezdés a) pontjában említett kormányzati szervek vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett tagállamok azon kötelezettségeit, hogy az intézkedés által érintett programot vagy alapot végrehajtsák, különös tekintettel a végső címzettek vagy kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeikre, beleértve a kifizetések teljesítésére irányuló, az e rendelet, valamint az alkalmazandó ágazatspecifikus vagy költségvetési szabályok alapján fennálló kötelezettséget is. Az uniós források megosztott irányítás keretében történő felhasználása során az e rendelet alapján elfogadott intézkedések által érintett tagállamok az említett intézkedések elfogadásától számítva háromhavonta jelentést tesznek a Bizottságnak az említett kötelezettségeknek való megfelelésükről.
A Bizottság ellenőrzi, hogy az alkalmazandó jogot betartották-e, és szükség esetén minden megfelelő intézkedést megtesz az uniós költségvetés védelme érdekében, az ágazatspecifikus és költségvetési szabályokkal összhangban.
(3) A meghozott intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük. Az intézkedéseket a jogállamiság elveinek megsértése által az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vagy az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt tényleges vagy potenciális hatás figyelembevételével kell meghatározni. A jogállamiság elvei megsértésének jellegét, időtartamát, súlyosságát és hatókörét kellőképpen figyelembe kell venni. Az intézkedéseknek lehetőség szerint az elvek megsértése által érintett uniós fellépéseket kell célozniuk.
(4) A Bizottság a (2) bekezdésben említett tagállami kötelezettségekről egy honlapon vagy egy internetes portálon keresztül tájékoztatást és iránymutatást nyújt a végső címzettek vagy kedvezményezettek részére. A Bizottság továbbá ugyanezen a honlapon vagy internetes portálon megfelelő eszközöket biztosít a végső címzetteknek vagy kedvezményezetteknek ahhoz, hogy tájékoztassák a Bizottságot az említett kötelezettségek minden olyan jellegű megszegéséről, amely – ezen végső címzettek vagy kedvezményezettek véleménye szerint – közvetlenül érinti őket. Ezt a bekezdést oly módon kell alkalmazni, hogy az az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) foglalt elvekkel összhangban biztosítsa az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmét. A végső címzettek vagy kedvezményezettek által e bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információkhoz bizonyítékot kell csatolni arra vonatkozóan, hogy az érintett végső címzett vagy kedvezményezett hivatalos panaszt nyújtott be az érintett tagállam illetékes hatóságához.
(5) A végső címzettek vagy kedvezményezettek által az e cikk (4) bekezdésének megfelelően szolgáltatott információk alapján a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az e cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően a kormányzati szervek vagy a tagállamok által fizetendő minden esedékes összeget ténylegesen kifizessenek a végső címzettek vagy kedvezményezettek részére, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi és Migrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a Határigazgatási és Vízumeszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló (EU) 2020/... rendelet [63. cikkével, 68. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és 98. cikkével] összhangban.
6. cikk
Az eljárás
(1) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy alapos oka van úgy megítélni, hogy a 4. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, az érintett tagállamnak írásbeli értesítést küld – kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy az uniós jogszabályokban foglalt más eljárások az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét tennék lehetővé a számára –, amelyben megjelöli a megállapításai alapjául szolgáló ténybeli elemeket és konkrét indokokat. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az ilyen értesítésről és annak tartalmáról.
(2) Az (1) bekezdés szerint kapott információk fényében az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy a megállapításairól folytassanak strukturált párbeszédet.
(3) Annak értékelésekor, hogy a 4. cikkben foglalt feltételek teljesülnek-e, a Bizottság figyelembe veszi a rendelkezésre álló forrásokból származó releváns információkat, ideértve az uniós intézmények, egyéb releváns nemzetközi szervezetek és egyéb elismert intézmények határozatait, következtetéseit és ajánlásait is.
(4) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti írásbeli értesítés megküldése előtt és után is bekérhet minden olyan további információt, amely a (3) bekezdésben említett értékelés elvégzéséhez szükséges.
(5) Az érintett tagállam megadja a szükséges információkat, és az (1) bekezdésben említett értesítésben foglalt megállapításokkal kapcsolatban észrevételeket tehet a Bizottság által meghatározandó határidőn belül, amely a megállapításokról szóló értesítés időpontjától számítva legalább egy hónap, de legfeljebb három hónap. Észrevételeiben a tagállam a Bizottság értesítésében foglalt megállapítások kezelése érdekében korrekciós intézkedések elfogadását javasolhatja.
(6) A Bizottság figyelembe veszi a kapott információkat és az érintett tagállam által tett bármely észrevételt, továbbá bármely javasolt korrekciós intézkedés megfelelőségét annak eldöntése során, hogy benyújt-e a megfelelő intézkedésekről szóló végrehajtási határozatra irányuló javaslatot. A Bizottság az érintett tagállam által nyújtott bármely információ vagy tett észrevételek kézhezvételének időpontjától, vagy ha sem információ, sem észrevétel nem érkezett, az (5) bekezdéssel összhangban meghatározott határidő lejártától számított egy hónapos indikatív határidőn belül, de minden esetben észszerű időn belül elvégzi az értékelését.
(7) Amennyiben a Bizottság a (9) bekezdés szerinti javaslatot szándékozik tenni, előzetesen lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy egy hónapon belül benyújtsa az észrevételeit, különösen a tervezett intézkedések arányosságával kapcsolatban.
(8) Az elrendelendő intézkedések arányosságának értékelésekor a Bizottság figyelembe veszi a (3) bekezdésben említett információkat és iránymutatást.
(9) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 4. cikkben foglalt feltételek teljesülnek, és hogy a tagállam által az (5) bekezdés szerint javasolt korrekciós intézkedések – ha vannak ilyenek – nem kezelik megfelelően a Bizottság értesítésében foglalt megállapításokat, a tagállam észrevételeinek kézhezvételétől számított egy hónapon belül, vagy ha nem érkezik észrevétel, indokolatlan késedelem nélkül és minden esetben a (7) bekezdésben meghatározott határidőtől számított egy hónapon belül a megfelelő intézkedésekről szóló végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak. A javaslatban meg kell jelölni azokat a konkrét indokokat és bizonyítékokat, amelyek a Bizottság megállapításainak alapjául szolgáltak.
(10) A Tanács az e cikk (9) bekezdésében említett végrehajtási határozatot a Bizottság javaslatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül elfogadja. Kivételes körülmények felmerülése esetén az említett végrehajtási határozat elfogadásának határideje legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A határozat kellő időben történő meghozatalának biztosítása érdekében a Bizottság – amennyiben ezt helyénvalónak ítéli – él az EUMSZ 237. cikke szerinti jogaival.
(11) A Tanács minősített többséggel módosíthatja a Bizottság javaslatát, és egy végrehajtási határozat útján elfogadhatja a módosított szöveget.
7. cikk
Az intézkedések megszüntetése
(1) Az érintett tagállam bármikor elfogadhat új korrekciós intézkedéseket, és olyan írásbeli értesítést nyújthat be a Bizottságnak, amely bizonyítékot tartalmaz annak igazolására, hogy a 4. cikkben foglalt feltételek már nem teljesülnek.
(2) Az érintett tagállam kérésére, vagy saját kezdeményezésére és legkésőbb egy évvel az intézkedések Tanács általi elfogadását követően, a Bizottság az érintett tagállam által benyújtott minden bizonyítékot, valamint az érintett tagállam által elfogadott bármely új korrekciós intézkedés megfelelőségét figyelembe véve újból értékeli az érintett tagállamban fennálló helyzetet.
Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a 4. cikkben foglalt feltételek már nem teljesülnek, az elfogadott intézkedések megszüntetéséről szóló végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak.
Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések elfogadásához vezető helyzetet részben orvosolták, az elfogadott intézkedések kiigazításáról szóló végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak.
Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések elfogadásához vezető helyzetet nem orvosolták, indokolással ellátott határozatot intéz az érintett tagállamhoz, és erről tájékoztatja a Tanácsot.
Amennyiben az érintett tagállam az (1) bekezdés szerinti írásbeli értesítést nyújt be, a Bizottság az említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül benyújtja javaslatát vagy elfogadja határozatát. Ez az időtartam kellően indokolt körülmények fennállása esetén meghosszabbítható, ilyenkor a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot a meghosszabbítás okairól.
A 6. cikk (3), (4), (5), (6), (9), (10) és (11) bekezdésében foglalt eljárás adott esetben analógia útján alkalmazandó.
(3) Amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett egy vagy több program jóváhagyásának felfüggesztésére vagy azok módosításaira, illetve az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kötelezettségvállalások felfüggesztésére vonatkozó intézkedéseket megszüntetik, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összegeket az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet (18) 5. cikkére is figyelemmel be kell állítani az uniós költségvetésbe. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai az n+2. évet követően nem állíthatók be a költségvetésbe.
8. cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása
A Bizottság az 5., a 6. és a 7. cikk alapján javasolt, elfogadott vagy megszüntetett minden intézkedésről azonnal tájékoztatja az Európai Parlamentet.
9. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság 2024. január 12-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, különösen az elfogadott intézkedések hatékonyságáról.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M.SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
M.ROTH
(1) HL C 291., 2018.8.17., 1. o.
(2) Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. december 14-i álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament 2020. december 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) A Bíróság 2004. április 29-i CAS Succhi di Frutta ítélete, C-496/99 P, ECLI:EU:C:2004:236, 63. pont.
(4) A Bíróság 1981. november 12-i Amministrazione delle finanze dello Stato kontra Srl Meridionale Industria Salumi és társai; Ditta Italo Orlandi & Figlio és Ditta Vincenzo Divella kontra Amministrazione delle finanze dello Stato ítélete, egyesített ügyek, 212/80–217/80, ECLI:EU:C:1981:270, 10. pont.
(5) A Bíróság 1989. szeptember 21-i Hoechst ítélete, egyesített ügyek, 46/87 és 227/88, ECLI:EU:C:1989:337, 19. pont.
(6) A Bíróság 2018. február 27-i Associação Sindical dos Juízes Portugueses kontra Tribunal de Contas ítélete, C-64/16, ECLI:EU:C:2018:117, 31., 40–41. pont; a Bíróság 2018. július 25-i LM ítélete, C-216/18 PPU, ECLI:EU:C:2018:586, 63–67. pont.
(7) A Bíróság 2016. november 10-i Kovalkovas ítélete, C-477/16, ECLI:EU:C:2016:861, 36. pont; a Bíróság 2016. november 10-i PPU Poltorak ítélete, C-452/16, ECLI:EU:C:2016:858, 35. pont; valamint a Bíróság 2010. december 22-i DEB ítélete, C-279/09, ECLI:EU:C:2010:811, 58. pont.
(8) A Bizottság közleménye: „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” (COM(2014)0158, I. melléklet).
(9) 2/13. sz. vélemény, EU:C:2014:2454, 168. pont.
(10) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos Lap 23. oldalát).
(11) C-64/16. sz. ügy, 32–36. pont.
(12) C-64/16. sz. ügy, 40–41. pont.
(13) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
(14) A Tanács 2009/937/EU határozata (2009. december 1.) a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).
(15) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
(18) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (lásd e Hivatalos Lap 11. oldalát).
2020.12.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
LI 433/11 |
A TANÁCS (EU, Euratom) 2020/2093 RENDELETE
(2020. december 17.)
a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 312. cikkére,
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament egyetértésére (1),
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,
különleges jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1) |
Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, a többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: MFF) időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani. |
(2) |
A Covid19-válság gazdasági hatása miatt az Uniónak olyan hosszú távú pénzügyi keretet kell biztosítania, amely előkészíti a zöld és digitális jövőre való méltányos és inkluzív átállást, támogatja az Unió hosszú távú stratégiai autonómiáját, és ellenállóvá teszi az Uniót a jövőbeli sokkhatásokkal szemben. |
(3) |
A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként e rendeletben megállapított, valamint a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan e rendeletben megállapított éves felső határoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalások és a saját források alkalmazandó felső határait, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozattal (a továbbiakban: a saját forrásokról szóló határozat) összhangban kerülnek meghatározásra. |
(4) |
Amennyiben szükséges az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 220. cikke (1) bekezdésével összhangban engedélyezett, a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott biztosítékok felszabadítása, a szükséges összeget az MFF kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani. |
(5) |
Az MFF-ben nem kell figyelembe venni a költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket. |
(6) |
Az MFF-et 2018-as árakon kell megállapítani. Meg kell állapítani azokat a szabályokat is, amelyek az MFF-nek a rendelkezésre álló felső határok és mozgásterek újraszámítása esetén szükséges éves technikai kiigazítására vonatkoznak. |
(7) |
Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek az MFF kiigazítását tehetik szükségessé. Ezek a kiigazítások eredhetnek az új szabályok vagy megosztott irányítással végrehajtott programok késedelmes elfogadásából, a gondos gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó intézkedésekből vagy az uniós költségvetés védelmét célzó általános feltételrendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott intézkedésekből. Szabályokat kell továbbá megállapítani a programspecifikus kiigazítások mechanizmusára vonatkozóan is. |
(8) |
Konkrét és a lehető legnagyobb mértékű rugalmasságot kell megvalósítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EUMSZ 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit. |
(9) |
A következő tematikus speciális eszközök szükségesek ahhoz, hogy az Unió meghatározott, előre nem látható helyzetekre vagy következményekre reagálni tudjon és ezáltal lehetővé váljon a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatása: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, valamint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék. A szolidaritási és sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci válsághelyzetek következményeit kezelje. |
(10) |
A következő nem tematikus speciális eszközök a rugalmasság további növeléséhez szükségesek: az egységes tartalékeszköz és a Rugalmassági Eszköz. Az egységes tartalékeszköznek lehetővé kell tennie a kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatok felső korlátja alatt rendelkezésre álló mozgástérnek a pénzügyi évek közötti, valamint a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében az MFF fejezetei közötti átcsoportosítását, az MFF teljes időszakára vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok MFF szerinti felső korlátai teljes összegének túllépése nélkül. A Rugalmassági Eszköznek előre nem látható konkrét kiadások finanszírozását kell lehetővé tennie egy adott költségvetési évben. |
(11) |
Külön rendelkezéseket kell bevezetni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe az MFF-ben megállapított felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat. |
(12) |
Rendelkezni szükséges az MFF felülvizsgálatáról arra az esetre, ha sor kerülne a Szerződések – költségvetési vonzatokkal járó – felülvizsgálatára, Ciprus újraegyesítésére vagy az Unió bővítésére, valamint a költségvetés végrehajtásának fényében is. |
(13) |
E rendelet felülvizsgálatára olyan előre nem látható eseményekkel kapcsolatban is szükség lehet, amelyek az MFF-ben meghatározott korlátokon belül nem kezelhetők. Ezért rendelkezni kell az MFF ilyen esetekben történő felülvizsgálatáról. |
(14) |
Külön szabályokat kell meghatározni az MFF időtartamát jelentősen meghaladó nagyprojektek kezelésére vonatkozóan is. Meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy azok ne befolyásolják az említett költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket. |
(15) |
Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait tiszteletben tartva eközben az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak (a továbbiakban: az intézmények) a Szerződésekben lefektetett költségvetési hatásköreit és az átláthatósági követelményeket. |
(16) |
A Bizottságnak 2025. július 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő többéves pénzügyi keret kezdetét megelőzően kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az MFF e rendeletben meghatározott időtartamának végéig nem kerül elfogadásra új többéves pénzügyi keret, akkor az e rendeletben meghatározott, az MFF utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Többéves pénzügyi keret
Ez a rendelet megállapítja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: MFF).
2. cikk
Az MFF felső határainak tiszteletben tartása
(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) minden egyes költségvetési eljárás, valamint az adott évre vonatkozó költségvetés végrehajtása során tiszteletben tartja az I. mellékletben rögzített éves kiadási felső határokat (a továbbiakban: az MFF felső határai).
A 3. fejezeten belüli, az I. mellékletben meghatározott részleges felső határ a közös agrárpolitika (KAP) két pillére közötti rugalmasság sérelme nélkül kerül megállapításra. A KAP I. pillérére alkalmazandó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a közvetlen kifizetések közötti átcsoportosításokat követően kiigazított felső határt a vonatkozó jogi aktusban kell meghatározni, az MFF-et pedig ennek megfelelően ki kell igazítani, az e rendelet 4. cikkében meghatározott technikai kiigazítások keretében.
(2) Amennyiben szükségessé válik a 8., a 9., a 10. és a 12. cikkben meghatározott speciális eszközök forrásainak igénybevétele, a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat az MFF vonatkozó felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe.
Amennyiben szükségessé válik a 11. cikkben meghatározott egységes tartalékeszköz forrásainak igénybevétele, a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat az MFF adott évre vonatkozó felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe.
(3) Amennyiben fel kell szabadítani a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett, tagállamoknak való pénzügyi támogatásnyújtásra szolgáló biztosítékokat, a szükséges összeget az MFF-ben rögzített felső határokat meghaladóan kell biztosítani.
3. cikk
A saját források felső határának tiszteletben tartása
(1) A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítást és minden egyéb kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevételét, valamint a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását követően az MFF egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésével összhangban elfogadott, az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozatban (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) megállapított, saját forrásokra vonatkozó felső határt.
(2) Szükség esetén az MFF-ben rögzített felső határokat csökkenteni kell a saját forrásokról szóló határozatban megállapított felső határnak való megfelelés biztosítása érdekében.
2. FEJEZET
AZ MFF KIIGAZÍTÁSAI
4. cikk
Technikai kiigazítások
(1) A Bizottság minden évben, az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően, az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre az MFF-ben:
a) |
n+1. évi árakon újraértékeli a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok felső határait és teljes összegét; |
b) |
kiszámítja a saját forrásokra vonatkozóan a saját forrásokról szóló határozatban rögzített felső határ alatt rendelkezésre álló mozgásteret; |
c) |
kiszámítja az egységes tartalékeszköz keretében a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említettek szerint rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok összegét, valamint a 11. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett teljes maximális összeget; |
d) |
kiszámítja az egységes tartalékeszköz keretében a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említettek szerint rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok felső határának kiigazítását, valamint a 11. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett teljes maximális összeget; |
e) |
kiszámítja az 5. cikk (1) bekezdésében említett, egyedi programokra vonatkozó kiegészítő allokációkat, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében említett éves kiigazítás eredményét. |
(2) Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazításokat a Bizottság rögzített, évi 2 %-os deflátor alkalmazásával hajtja végre.
(3) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdésben említett technikai kiigazítások eredményéről, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzésekről.
(4) A 6. és a 7. cikk sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem végezhető további technikai kiigazítás sem az év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.
5. cikk
Programspecifikus kiigazítások
(1) Az uniós intézmények által az 1/2003/EK (3) és a 139/2004/EK (4) tanácsi rendelet alapján kiszabott bírságokból származó bevétel összegével egyenlő összeget – amelyet a költségvetési rendelet 107. cikkével összhangban, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (5) 141. cikkének (1) bekezdésében említett, az n-1. évre vonatkozó összeg levonását követően be kell állítani az n-1. év költségvetésébe – rendelkezésre kell bocsátani a következőkre vonatkozó kiegészítő allokációként:
a) |
a II. mellékletben felsorolt programokra vonatkozó, az n+1. évre szóló kötelezettségvállalási előirányzatok a 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag, a II. melléklet táblázatának „Elosztási kulcs” elnevezésű oszlopában az említett programok tekintetében meghatározott százalékarányoknak megfelelően, valamint |
b) |
az n+1. évre vonatkozó kifizetési előirányzatok a 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag. |
A 2022–2027-es időszakra szóló kiegészítő allokációk teljes összege mind a kötelezettségvállalási, mind pedig a kifizetési előirányzatok tekintetében 11 000 millió EUR (2018-as árakon). A 2022 és 2026 közötti évek mindegyikére vonatkozóan a kiegészítő allokációk éves összege mind a kötelezettségvállalási, mind pedig a kifizetési előirányzatok tekintetében legalább 1 500 millió EUR (2018-as árakon) és legfeljebb 2 000 millió EUR (2018-as árakon).
A programokhoz tartozó kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó, a 2022–2027-es időszakra szóló kiegészítő allokációk teljes összegét a II. melléklet táblázatának „Az 5. cikk szerinti, a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó kiegészítő allokáció teljes összege” elnevezésű oszlopa tartalmazza.
(2) A 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag az n+1. évi megfelelő költségvetési fejezetek kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határait az (1) bekezdésben meghatározott kiegészítő allokációknak megfelelő összegekkel növelve ki kell igazítani, a II. melléklet táblázatának „Elosztási kulcs” elnevezésű oszlopában az adott fejezetek tekintetében meghatározott százalékarányoknak megfelelően. A 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag az n+1. évi kifizetési előirányzatok felső határait az (1) bekezdésben meghatározott kiegészítő allokációknak megfelelő összegekkel növelve automatikusan ki kell igazítani.
6. cikk
A gondos gazdasági kormányzáshoz vagy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerhez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggő kiigazítások
(1) Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktussal összhangban megszüntetik az uniós forrásokat érintő költségvetési kötelezettségvállalásoknak a gondos gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó intézkedésekkel vagy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott intézkedésekkel összefüggésben történő felfüggesztését, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget át kell vinni a következő évekre és az MFF vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.
(2) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés szerinti esetleges kiigazítások eredményéről.
(3) Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi általános uniós költségvetésbe.
7. cikk
Az új szabályokat vagy megosztott irányítás alá tartozó programokat követő kiigazítások
(1) Amennyiben a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap Határigazgatási és Vízumeszköze új szabályainak vagy megosztott irányítással végrehajtott programjainak elfogadására 2021. január 1-je után kerül sor, a 2021-ben fel nem használt allokált forrásoknak megfelelő összegeket egyenlő arányban át kell vinni a 2022 és 2025 közötti évek mindegyikére, és az MFF vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.
(2) A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés szerinti esetleges kiigazítások eredményéről.
3. FEJEZET
SPECIÁLIS ESZKÖZÖK
1. SZAKASZ
Tematikus speciális eszközök
8. cikk
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap
(1) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap – amelynek célkitűzéseit és hatályát az (EU Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet állapítja meg – éves maximális összege (2018-as árakon számítva) nem haladhatja meg a 186 millió EUR-t.
(2) Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.
9. cikk
Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék
(1) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék az alábbiak finanszírozására használható fel:
a) |
támogatás jelentős súlyos katasztrófákból eredő vészhelyzetekre való reagálás céljára az Európai Unió Szolidaritási Alapjának hatályán belüli esetekben, mely alap célkitűzéseit és hatályát a 2012/2002/EK tanácsi rendelet (6) határozza meg; valamint |
b) |
gyors reagálás az Unión belül vagy harmadik országokban olyan események nyomán felmerülő konkrét sürgősségi igényekre, amelyek a költségvetés megállapításakor nem voltak előreláthatóak, mindenekelőtt szükséghelyzeti reagálási és támogatási műveletekre az a) pont hatályán kívüli természeti katasztrófákat, ember által okozott katasztrófákat, humanitárius válsághelyzeteket, komoly köz-, állat- és növényegészségügyi veszélyeket követően, valamint az Unió külső határain keletkező migrációs áramlásokból adódó jelentős nyomásnak való kitettség helyzeteiben – amennyiben a körülmények ezt megkívánják. |
(2) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék éves összege nem haladhatja meg a (2018-as árakon számított) 1 200 millió EUR-t. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt bármely része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg bármely azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.
(3) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.
(4) Minden év október 1-jén a (2) bekezdésben említett éves összeg legalább egynegyedének rendelkezésre kell állnia az adott év végéig felmerülő igények fedezésére.
Az első albekezdés sérelme nélkül, az évente szeptember 1-jéig rendelkezésre álló teljes összegnek legfeljebb az alábbi százalékai vehetők igénybe:
— |
50 % az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra; az így kiszámított összeget csökkenteni kell az előző évben az (5) bekezdés alkalmazásában igénybe vett összegekkel, |
— |
35 % az (1) bekezdés b) pontja szerint harmadik országoknak nyújtott támogatásra, |
— |
15 % az (1) bekezdés b) pontja szerint az Unión belül nyújtott támogatásra. |
Az első albekezdés sérelme nélkül, az évente szeptember 1-jéig rendelkezésre álló összeg fennmaradó része felhasználható a második albekezdésben említett támogatások céljára az adott év végéig felmerülő igények fedezésére.
(5) Kivételes esetekben, ha a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékban fennmaradó, rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások nem elegendők a segítségnyújtáshoz szükséges összegeknek az (1) bekezdés a) pontjában említett katasztrófa bekövetkezésének az évében való fedezéséhez, a Bizottság javaslatot tehet a különbözetnek a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékban a következő évre rendelkezésre álló éves összegből való finanszírozására legfeljebb (2018-as árakon számított) 400 millió EUR összegig.
10. cikk
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék
(1) Azoknak az előre nem látott, negatív következményeknek a kezelése céljára, amelyek a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépése által legsúlyosabban érintett tagállamokban, valamint ágazatokban keletkeznek, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék nyújt segítséget, a vonatkozó eszközben meghatározott feltételektől függően, valamint azokkal összhangban.
(2) A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék összege nem haladhatja meg a (2018-as árakon számított) 5 000 millió EUR-t.
(3) A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.
2. szakasz
Nem tematikus speciális eszközök
11. cikk
Egységes tartalékeszköz
(1) Az egységes tartalékeszköz tartalmazza:
a) |
2022-től az MFF 2022–2027-es időszakra megállapított felső határain túl kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre bocsátandó, az MFF n-1. évi felső határán belül még fennmaradó mozgástérnek megfelelő összegeket; |
b) |
2022-től a teljesített kifizetések és az MFF n-1. évi felső kifizetési határa közötti különbözetnek megfelelő összegeket, a 2022–2027-es időszakban az egyes évek felső kifizetési határának a felfelé történő kiigazítása céljából; valamint |
c) |
az adott évben az MFF felső határán túl kötelezettségvállalási vagy kifizetési előirányzatokra – vagy adott esetben mindkettőre – rendelkezésre bocsátandó pótlólagos összegeket, melyek akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha teljes mértékben ellentételezi őket a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a folyó vagy későbbi pénzügyi évekre vonatkozó egy vagy több MFF-fejezeten belüli mozgástér, kifizetési előirányzatok esetében pedig a későbbi pénzügyi évekre vonatkozó felső kifizetési határon belüli mozgástér. |
Az első albekezdés c) pontjában említett összegek csak akkor vehetők igénybe, ha az említett albekezdés a) vagy – adott esetben – b) pontja szerinti összegek nem elegendők, és kizárólag legvégső esetben vehetők igénybe előre nem látható körülményekre való reagálás céljából.
Az első albekezdése c) pontjának igénybevétele nem járhat az MFF folyó pénzügyi évek és a későbbi pénzügyi évek kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határai teljes összegének a túllépésével. Az említett pont szerinti ellentételező összegek tehát a továbbiakban már nem vehetők igénybe az MFF-ből.
(2) Az egységes tartalékeszköznek az (1) bekezdés első albekezdésének a) és c) pontja szerinti igénybevétele egyik évben sem haladhatja meg összesítetten a következőket:
a) |
az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,04 %-át kötelezettségvállalási előirányzatokban, az MFF 4. cikkben említett éves technikai kiigazítása keretében alkalmazott számítás szerint; |
b) |
az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,03 %-át kifizetési előirányzatokban, az MFF 4. cikkben említett éves technikai kiigazítása keretében alkalmazott számítás szerint. |
Az egységes tartalékeszköz adott évi igénybevételének mindig összhangban kell lennie a saját forrásoknak a saját forrásokról szóló határozatban meghatározott felső határaival.
(3) A 2025–2027-es időszakban az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett éves kiigazítások legfeljebb a következő (2018-as árakon számított) összegekkel haladhatják meg az adott évekre megállapított eredeti felső kifizetési határokat:
— |
2025 – 8 000 millió EUR, |
— |
2026 – 13 000 millió EUR, |
— |
2027 – 15 000 millió EUR. |
Az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett összegek hozzáadódnak az e bekezdés első albekezdésben említett maximális összegekhez.
Minden felfelé történő kiigazítást teljes mértékben ellentételezni kell az n–1. évre vonatkozó kifizetési felső határ megfelelő csökkentésével.
(4) Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett összegeket az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti, hogy lehetővé tegye azoknak a kiadásoknak a finanszírozását, amelyek az MFF adott évben rendelkezésre álló megfelelő felső határán belül nem voltak finanszírozhatók.
Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett felfelé történő kiigazítást a Bizottság végzi el 2022-től kezdődően, a 4. cikkben említett technikai kiigazítás részeként.
12. cikk
Rugalmassági Eszköz
(1) A Rugalmassági Eszköz az adott pénzügyi évbeli olyan konkrét, előre nem látott kiadások finanszírozására használható fel kötelezettségvállalási előirányzatok és azoknak megfelelő kifizetési előirányzatok formájában, amelyek egy vagy több más fejezet felső határán belül nem finanszírozhatók. A Rugalmassági Eszköz céljára rendelkezésre álló éves összeg felső határa (2018-as árakon) 915 millió EUR.
(2) A Rugalmassági Eszköz éves összegének fel nem használt része legkésőbb az n+2. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évekből megmaradt részeit kell először lehívni, időrendi sorrendben. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+2. évben nem használnak fel, megszűnik.
4. FEJEZET
AZ MFF FELÜLVIZSGÁLATA
13. cikk
Az MFF felülvizsgálata
(1) A 3. cikk (2) bekezdése és a 14–17. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén az MFF a saját forrásoknak a sajátforrás-határozatban meghatározott felső határának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható.
(2) Általános szabályként az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálatára tett javaslatot az adott évre vagy az érintett évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.
(3) Az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzettfelülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a kiadásoknak a felülvizsgálat által érintett fejezet alá tartozó programok közötti átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előirányzatok előreláthatólag nem teljes mértékű felhasználására.
(4) Az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálata során mindig figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy adott fejezet felső határának emelését egy másik fejezet felső határának csökkentése ellentételezze.
(5) Az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálata során meg kell tartani a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti megfelelő kapcsolatot.
14. cikk
A végrehajtáshoz kapcsolódó felülvizsgálat
Az MFF technikai kiigazításának eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kifizetési előirányzatok teljes összegének azon felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyet a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves felső kifizetési határok hatékony és eredményes kezelését és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.
15. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata a Szerződések felülvizsgálata esetén
Amennyiben a Szerződések költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerül sor, az MFF-et ennek megfelelően felül kell vizsgálni.
16. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata az Unió bővítése esetén
Amennyiben az Unióhoz való csatlakozásra vagy csatlakozásokra kerül sor, az MFF-et felül kell vizsgálni a csatlakozásból fakadó kiadási igények figyelembevétele céljából.
17. cikk
A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata Ciprus újraegyesítése esetén
Ciprus újraegyesítése esetén az MFF-et felül kell vizsgálni a ciprusi probléma átfogó rendezésének, valamint az újraegyesítést követő további finanszírozási igényeknek a figyelembevétele céljából.
5. FEJEZET
HOZZÁJÁRULÁS A NAGYPROJEKTEK FINANSZÍROZÁSÁHOZ
18. cikk
Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához
(1) A 2021–2027-es időszakban az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó nagyprojektekre (2018-as árakon számítva) legfeljebb 13 202 millió EUR áll rendelkezésre az Unió általános költségvetéséből.
(2) A 2021–2027-es időszakban a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor projektjére (ITER) (2018-as árakon számítva) legfeljebb 5 000 millió EUR áll rendelkezésre az Unió általános költségvetéséből.
6. FEJEZET
INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN
19. cikk
Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során
(1) Az intézmények intézkedéseket hoznak az éves költségvetési eljárás elősegítése érdekében.
(2) Az intézmények az eljárás során jóhiszeműen együttműködnek álláspontjaik összehangolása érdekében. Az intézmények a megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül az eljárás valamennyi szakaszában együttműködnek a munka előrehaladásának figyelemmel kísérése, valamint az álláspontok közötti összhang mértékének elemzése érdekében.
(3) Az intézmények biztosítják munkamenetrendjük lehető legnagyobb mértékű összehangolását annak érdekében, hogy az eljárások lefolytatása koherens és konvergens módon történjen, és az Unió költségvetésének végleges elfogadásához vezessen.
(4) Az eljárás bármely szakaszában és – a várható megbeszélések jellegétől függően – a képviselet különböző szintjein tartható háromoldalú egyeztetés. Mindegyik intézmény (saját eljárási szabályzatával összhangban) kijelöli résztvevőit az egyes ülésekre, meghatározza a tárgyalásokra vonatkozó mandátumát, és kellő időben tájékoztatja a többi intézményt az ülésekhez kapcsolódó gyakorlati részletekről.
20. cikk
A költségvetés egységessége
A költségvetési rendelet 7. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Európai Atomenergia-közösség összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.
7. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. cikk
A következő többéves pénzügyi keretre való áttérés
A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.
22. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. december 17-én.
a Tanács részéről
az elnök
S. SCHULZE
(1) 2020. december 16-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még tették közzé)
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(3) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).
(4) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).
(5) HL L 29., 2020.1.31., 7. o.
(6) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).
I. MELLÉKLET
TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET (EU-27)
(millió EUR – 2018-as árakon) |
||||||||||
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
2021 |
2022 |
2023 |
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
Összesen 2021–2027 |
||
|
19.712 |
19.666 |
19.133 |
18.633 |
18.518 |
18.646 |
18.473 |
132.781 |
||
|
49.741 |
51.101 |
52.194 |
53.954 |
55.182 |
56.787 |
58.809 |
377.768 |
||
|
45.411 |
45.951 |
46.493 |
47.130 |
47.770 |
48.414 |
49.066 |
330.235 |
||
|
4.330 |
5.150 |
5.701 |
6.824 |
7.412 |
8.373 |
9.743 |
47.533 |
||
|
55.242 |
52.214 |
51.489 |
50.617 |
49.719 |
48.932 |
48.161 |
356.374 |
||
ebből: Piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |
38.564 |
38.115 |
37.604 |
36.983 |
36.373 |
35.772 |
35.183 |
258.594 |
||
|
2.324 |
2.811 |
3.164 |
3.282 |
3.672 |
3.682 |
3.736 |
22.671 |
||
|
1.700 |
1.725 |
1.737 |
1.754 |
1.928 |
2.078 |
2.263 |
13.185 |
||
|
15.309 |
15.522 |
14.789 |
14.056 |
13.323 |
12.592 |
12.828 |
98.419 |
||
|
10.021 |
10.215 |
10.342 |
10.454 |
10.554 |
10.673 |
10.843 |
73.102 |
||
ebből: Az intézmények igazgatási kiadásai |
7.742 |
7.878 |
7.945 |
7.997 |
8.025 |
8.077 |
8.188 |
55.852 |
||
ÖSSZES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT |
154.049 |
153.254 |
152.848 |
152.750 |
152.896 |
153.390 |
155.113 |
1.074.300 |
||
ÖSSZES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT |
156.557 |
154.822 |
149.936 |
149.936 |
149.936 |
149.936 |
149.936 |
1.061.058 |
II. MELLÉKLET
PROGRAMSPECIFIKUS KIIGAZÍTÁS – A PROGRAMOK FELSOROLÁSA, ELOSZTÁSI KULCS ÉS A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ALLOKÁCIÓ TELJES ÖSSZEGE
(millió euróban, 2018. évi árak) |
||||
|
Elosztási kulcs |
Az 5. cikk szerinti, a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó kiegészítő allokáció teljes összege |
||
|
36,36 % |
4 000 |
||
Európai horizont |
27,27 % |
3 000 |
||
InvestEU Alap |
9,09 % |
1 000 |
||
|
54,55 % |
6 000 |
||
„Az EU az egészségügyért” |
26,37 % |
2 900 |
||
Erasmus+ |
15,46 % |
1 700 |
||
Kreatív Európa |
5,45 % |
600 |
||
Jogok és értékek |
7,27 % |
800 |
||
|
9,09 % |
1 000 |
||
Integrált Határigazgatási Alap |
9,09 % |
1 000 |
||
ÖSSZESEN |
100,00 % |
11 000 |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
2020.12.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
LI 433/23 |
A TANÁCS (EU) 2020/2094 RENDELETE
(2020. december 14.)
a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Egészségügyi Világszervezet által 2020. március 11-én világjárványnak nyilvánított Covid19 terjedésének megfékezése érdekében a tagállamok példa nélküli intézkedéseket fogadtak el. |
(2) |
A példa nélküli intézkedések, melyek meghozatalára a tagállamok által nem befolyásolható, a Covid19 által okozott rendkívüli helyzet kezelése céljából került sor, jelentős zavarokat okoztak a gazdasági tevékenységben, ami tükröződött a bruttó hazai termék meredek visszaesésében, továbbá jelentős hatásokkal járt a foglalkoztatás, a szociális körülmények, a szegénység és az egyenlőtlenségek szempontjából. Az említett intézkedések mindenekelőtt zavarokat okoztak az ellátási láncokban és a termelésben, és a munkahelyektől való távolmaradást idéztek elő. Ezenfelül számos szolgáltatás nyújtása rendkívül megnehezedett vagy lehetetlenné vált. Egyúttal csökkent a fogyasztói kereslet is. Számos vállalkozás likviditási hiánnyal küzd és veszélyben van a fizetőképessége, a pénzügyi piacokon pedig rendkívül nagy mértékű a volatilitás. Különösen súlyosan érintettek az olyan kulcsfontosságú ágazatok, mint az utazás és a turizmus. Tágabb kitekintésben, az említett intézkedések már számos uniós vállalkozás pénzügyi helyzetének súlyos romlását idézték elő vagy fogják előidézni. |
(3) |
A Covid19 által okozott válsághelyzet gyors ütemben továbbterjedt az Unióban és harmadik országokban. Az Unióban 2020-ban a gazdasági növekedés erőteljes visszaesése prognosztizálható. Fennáll annak a kockázata, hogy a különböző tagállamokban nagyon egyenetlen lesz a gazdaság helyreállása, ez pedig növeli a nemzetgazdaságok közötti különbségeket. Az, hogy a tagállamok eltérő költségvetési lehetőségekkel rendelkeznek arra, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak azokon a területeken, amelyeken erre a helyreállításhoz a leginkább szükség van, valamint az, hogy a tagállamok intézkedései egymástól eltérőek, veszélyezteti az egységes piacot, valamint a társadalmi és területi kohéziót. |
(4) |
A gazdasági helyreállításhoz átfogó intézkedéscsomagra van szükség. Az említett intézkedéscsomag jelentős összegű állami és magánberuházásokat tesz szükségessé annak érdekében, hogy szilárdan egy olyan fenntartható és reziliens helyreállítási pályára állítsuk az Uniót, amely színvonalas munkahelyeket teremt, támogatja a társadalmi befogadást és orvosolja a Covid19-válság által okozott közvetlen károkat, egyúttal pedig előmozdítja az Unió zöld és digitális prioritásait. |
(5) |
A tagállamok által nem befolyásolható, a Covid19 által okozott rendkívüli helyzet koherens és egységes uniós szintű megközelítést igényel. Ahhoz, hogy megelőzzük a gazdasági helyzet, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió további romlását és lendületet adjunk a gazdasági tevékenység fenntartható és reziliens helyreállásának, kivételes és összehangolt gazdasági és szociális támogatási programot kell működésbe léptetni a tagállamok közötti szolidaritás szellemében különösen azon tagállamok esetében, amelyekre a világjárvány a legsúlyosabb csapásokat mérte. |
(6) |
mivel e rendelet kivételes jellegű válaszlépés ideiglenes, de szélsőséges körülményekre, az ennek keretében nyújtott támogatást kizárólag a Covid19-válság kedvezőtlen hatású gazdasági következményeinek kezelése, illetve a Covid19-válság újbóli megjelenésének elkerüléséhez szükséges azonnali finanszírozási igények kielégítése céljára indokolt rendelkezésre bocsátani. |
(7) |
Az e rendelettel létrehozott eszköz (a továbbiakban: az Eszköz) keretében különösen azokra az intézkedésekre kell helyezni a hangsúlyt, amelyek a munkaerőpiacok és a szociális védelem, valamint az egészségügyi rendszerek helyreállítására irányulnak, a tagállamok közötti kohézió erősítése és a zöld és digitális gazdaságra való átállásuk támogatása érdekében a fenntartható növekedési és foglalkoztatási potenciál újbóli megélénkítését célozzák, támogatást nyújtanak a Covid19-válság hatásai által hátrányosan érintett vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – számára, támogatják az olyan tevékenységekbe való beruházást, amelyek alapvető fontosságúak az Unió fenntartható növekedésének a megerősítése szempontjából, ideértve a vállalkozásokba történő közvetlen pénzügyi befektetést is, a Covid19-válságra reagáló kutatást és innovációt célozzák, uniós szintű kapacitásépítésre irányulnak a jövőbeli válsághelyzetekre való felkészültség fokozása érdekében, a klímasemleges gazdaságra való méltányos átállás biztosítására irányuló erőfeszítések fenntartását célozzák, valamint támogatják a mezőgazdaságot és a vidéki területek fejlesztését a Covid19-válság hatásának kezelésében. |
(8) |
Az Unió egész területére kiterjedő, fenntartható és reziliens helyreállítás biztosítása és a gazdasági támogatás célba juttatásának megkönnyítése érdekében a kiadásokat a többéves pénzügyi keret uniós programjain keresztül, a már bejáratott mechanizmusok alkalmazásával kell kezelni. Az említett programok keretében történő támogatásnyújtás vissza nem térítendő támogatások, hitelek, valamint költségvetési biztosítékokra való tartalékképzés formájában valósul meg. A pénzügyi források elosztásának tükröznie kell, hogy ezek a programok milyen mértékben képesek hozzájárulni az Eszköz célkitűzéseihez. Az Eszközből az említett programokhoz nyújtott hozzájárulásokat szigorúan függővé kell tenni attól, hogy megfelelnek-e az Eszköz Covid19-válság utáni helyreállítás támogatásához kapcsolódó célkitűzéseinek. |
(9) |
Tekintettel a finanszírozandó intézkedések jellegére, az Eszköz céljára rendelkezésre álló összegek egy részét a tagállamoknak történő hitelnyújtásra kell fordítani, az összeg másik részét pedig az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 21. cikkének (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételként kell minősíteni, és vissza nem térítendő támogatásra, pénzügyi eszközök útján biztosított támogatásra, illetve költségvetési biztosítékokra való tartalékképzésre és az Unió kapcsolódó kiadásaira kell fordítani. E célból az e rendelet szerinti szükséges intézkedések részeként helyénvaló lehetővé tenni, hogy a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alapján e rendelet mint alap-jogiaktus az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat (2) hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi határozatban (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) meghatározott kivételes és ideiglenes felhatalmazás alapján keletkező bevételek egy részét címzett bevételként minősítse. |
(10) |
Jóllehet az e rendelet szerinti külső címzett bevételekhez kapcsolódóan rendelkezésre bocsátott kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra alkalmazni kell a költségvetési rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontját és 14. cikkének (3) bekezdését, a különböző támogatási formákra meghatározott határidőkre való tekintettel az említett külső címzett bevételből származó kötelezettségvállalási előirányzatokat nem indokolt automatikusan átvinni az adott határidőkön túlra, azon kötelezettségvállalási előirányzatok kivételével, amelyek az Eszközben meghatározott intézkedések végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz szükségesek. |
(11) |
A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatokat az engedélyezett összeg erejéig automatikusan rendelkezésre kell bocsátani. A likviditást hatékonyan kell kezelni, és ennek megfelelően a forrásokat csak akkor indokolt bevonni, amikor a jogi kötelezettségvállalások megfelelő kifizetési előirányzatokból való teljesítése szükségessé válik. |
(12) |
Tekintettel annak fontosságára, hogy az összegek az Eszköz végrehajtásának első éveiben felhasználásra kerüljenek, helyénvaló felülvizsgálni az Eszköz végrehajtása terén elért eredményeket, valamint az e rendelettel összhangban elkülönített támogatás felhasználását. E célból a Bizottságnak 2022. október 31-ig jelentést kell készítenie. |
(13) |
A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (3) (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) 135. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 2014/335/EU, Euratom határozat azon módosításai, amelyeket a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően fogadnak el, nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, amennyiben ezek a módosítások kihatnak az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeire. Az e rendelet alapján történő támogatásnyújtás és az uniós saját források felső határának ennek megfelelő megemelése hatással lenne az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeire. A kilépésről rendelkező megállapodás 143. cikkének (1) bekezdése értelmében az Egyesült Királyságnak az Unió függő pénzügyi kötelezettségei rá eső részére vonatkozó felelőssége az Unió azon pénzügyi műveletekből eredő függő pénzügyi kötelezettségeire korlátozódik, amelyekről az Unió a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt határozott. Az Unió minden, e rendelet szerinti támogatásnyújtásból eredő függő pénzügyi kötelezettsége a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontját követően keletkezne. Ezért ez a rendelet nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) A Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására ez a rendelet létrehozza az Európai Uniós Helyreállítási Eszközt (a továbbiakban: az Eszköz).
(2) Az Eszköz keretében nyújtott támogatás különösen a Covid19-válság kedvezőtlen hatású gazdasági következményeinek kezelésére irányuló következő intézkedések, illetve az említett válság újbóli megjelenésének elkerüléséhez szükséges azonnali forrásigények finanszírozására szolgál:
a) |
a foglalkoztatás helyreállítására és a munkahelyteremtésre irányuló intézkedések; |
b) |
intézkedések a fenntartható növekedési és foglalkoztatási potenciál újbóli megélénkítését célzó reformok és beruházások formájában a tagállamok közötti kohézió erősítése és a tagállamok rezilienciájának fokozása érdekében; |
c) |
a Covid19-válság gazdasági hatása által érintett vállalkozásokra irányuló intézkedések, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások javára hozott intézkedésekre, valamint az Unióban a fenntartható növekedés megerősítése szempontjából alapvető fontosságú tevékenységekbe való beruházás támogatása, ideértve a vállalkozásokba történő közvetlen pénzügyi befektetést is; |
d) |
a Covid19-válságra reagáló kutatásra és innovációra irányuló intézkedések; |
e) |
a válsághelyzetekre való uniós felkészültség szintjének emelésére és jelentős veszélyhelyzetek esetén a gyors és hatékony uniós reagálás lehetővé tételére irányuló intézkedések, ideértve az olyan intézkedéseket is, mint az alapvető javak és orvostechnikai felszerelések készleteinek felhalmozása, valamint a gyors válságelhárításhoz szükséges infrastruktúrák beszerzése; |
f) |
annak biztosítására irányuló intézkedések, hogy a Covid19-válság ne veszélyeztesse a klímasemleges gazdaságra való méltányos átállást; |
g) |
a Covid19-válság mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre gyakorolt hatásának kezelésére irányuló intézkedések. |
(3) A (2) bekezdésben említett intézkedéseket konkrét uniós programok keretében és az említett programokra vonatkozó szabályokat megállapító kapcsolódó uniós jogi aktusokkal összhangban, ugyanakkor az Eszköz célkitűzéseinek teljeskörű tiszteletben tartásával kell végrehajtani. Az említett intézkedések a végrehajtásukra irányuló technikai és igazgatási segítségnyújtásra is kiterjednek.
2. cikk
Az Eszköz finanszírozása és a források elosztása
(1) Az Eszköz 2018-as árakon számítva legfeljebb 750 000 millió EUR összegig finanszírozható a sajátforrás-határozat 5. cikkében meghatározott felhatalmazás alapján.
A konkrét uniós programok keretében történő végrehajtás céljából az első albekezdésben említett összeget évente 2 %-os rögzített deflátor alkalmazásával ki kell igazítani. Kötelezettségvállalási előirányzatok esetében az említett deflátort az éves részletekre kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben említett összeget a következőképpen kell elosztani:
a) |
2018-as árakon számítva legfeljebb 384 400 millió EUR támogatás, pénzügyi eszközök útján biztosított vissza nem térítendő támogatás és visszatérítendő támogatás formájában, amelyet a következők szerint kell elosztani:
|
b) |
2018-as árakon számítva legfeljebb 360 000 millió EUR hitel a tagállamok számára egy, a helyreállítást és a gazdasági és társadalmi rezilienciaépítést reformok és beruházások támogatásán keresztül finanszírozó programra; |
c) |
2018-as árakon számítva legfeljebb 5 600 millió EUR az Unió belső politikáinak területén végzett beruházási műveletek támogatását célzó programokhoz kapcsolódó költségvetési biztosítékokra való tartalékképzésre és a kapcsolódó költségekre. |
3. cikk
Költségvetés-végrehajtási szabályok
(1) A költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett összegből 2018-as árakon számított 384 400 millió EUR az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett uniós programokra elkülönített külső címzett bevételnek minősül, míg az említett összegből 2018-as árakon számított 5 600 millió EUR az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett uniós programokra elkülönített külső címzett bevételnek minősül.
(2) A 2. cikk (1) bekezdésében említett összegből 2018-as árakon számított 360 000 millió EUR-t a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett uniós programok keretében a tagállamoknak nyújtandó hitelekre kell fordítani.
(3) A 2. cikk (2) bekezdésének a) és c) pontjában említett uniós programokhoz nyújtott támogatást fedező kötelezettségvállalási előirányzatokat a sajátforrás-határozat – amely meghatározza az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett felhatalmazást – hatálybalépésének napjától kezdve az említett pontokban említett összegek erejéig automatikusan rendelkezésre kell bocsátani.
(4) A Bizottság vagy végrehajtó ügynökségei 2023. december 31-ig megteszik a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és adott esetben a 2. cikk (2) bekezdése c) pontjában említett támogatási kiadásokat megalapozó jogi kötelezettségvállalásokat. A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett összeg legalább 60 %-ára 2022. december 31-ig kell megtenni a jogi kötelezettségvállalásokat.
(5) A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett hitelek nyújtására vonatkozó határozatokat 2023. december 31-ig kell elfogadni.
(6) Az uniós költségvetési biztosítékok – a megfelelő alap-jogiaktusokban meghatározott vonatkozó tartalékfeltöltési rátával összhangban – a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, költségvetési biztosítékokra való tartalékképzés összeghatáráig, a támogatott finanszírozási és beruházási műveletek kockázati profiljától függően, kizárólag a partnerek által 2023. december 31-ig jóváhagyott műveletek támogatására nyújthatók. A vonatkozó költségvetési garanciamegállapodásokban elő kell írni, hogy a partnerek 2022. december 31-ig jóváhagyják az említett költségvetési biztosítékok legalább 60 %-át kitevő pénzügyi műveleteket. Ha a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett finanszírozási és beruházási műveletekhez kapcsolódó vissza nem térítendő támogatás céljából kerül sor költségvetési biztosítékokra való tartalékképzésre, a Bizottság 2023. december 31-ig megteszi a vonatkozó jogi kötelezettségvállalásokat.
(7) Az e cikk (4)–(6) bekezdése nem alkalmazandó a 1. cikk (3) bekezdésében említett technikai és igazgatási segítségnyújtásra.
(8) Az Eszköz végrehajtásához kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtásnak – például előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységeknek, így többek között az e rendelet alkalmazásában a szervezeti információtechnológiai rendszereknek – a költségeit az uniós költségvetésből kell finanszírozni.
(9) Az e cikk (4)–(6) bekezdésével összhangban megtett jogi kötelezettségvállalásokból, meghozott határozatokból és jóváhagyott pénzügyi műveletek céljára való tartalékképzésből fakadó kifizetéseket 2026. december 31-ig kell teljesíteni, az 1. cikk (3) bekezdésében említett technikai és igazgatási segítségnyújtásnak és azon eseteknek a kivételével, amikor kivételesen, annak ellenére, hogy megtörtént a jogi kötelezettségvállalás, elfogadták a határozatot vagy jóváhagyták a műveletet, az e bekezdés értelmében alkalmazandó határidővel összhangban lévő feltételek mellett a kifizetések 2026 utáni teljesítésére van szükség ahhoz, hogy az Unió teljesíteni tudja harmadik felekkel szemben fennálló kötelezettségeit, olyan esetekben is, ha ez az Unióval szemben hozott jogerős határozatból fakad.
4. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság 2022. október 31-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak az Eszköz végrehajtása terén elért eredményekről, valamint a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban elkülönített források felhasználásáról.
5.cikk
Alkalmazás
(1) Ez a rendelet nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.
(2) Az e rendeletben a tagállamokra való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok nem foglalják magukban az Egyesült Királyságot.
6. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2020. december 14-én.
a Tanács részéről
az elnök
M. ROTH
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(2) A Tanács 2014/335/EU, Euratom határozata (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 168., 2014.6.7., 105. o.).
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
2020.12.22. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
LI 433/28 |
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZÖTT A KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEMRŐL, A KÖLTSÉGVETÉSI ÜGYEKBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL, VALAMINT AZ ÚJ SAJÁT FORRÁSOKRÓL ÉS AZ ÚJ SAJÁT FORRÁSOK BEVEZETÉSÉRE IRÁNYULÓ ÜTEMTERVRŐL
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS
(2020. december 16.)
az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről
AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
a továbbiakban: az intézmények,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. |
E megállapodás célja a költségvetési fegyelem gyakorlati megvalósítása, az éves költségvetési eljárásnak és az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása, továbbá együttműködés folytatása és ütemterv kidolgozása azon új saját forrásoknak a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: MFF 2021–2027) időszaka alatt történő bevezetése céljából, amelyekből fedezhető az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (1) (a továbbiakban: az EURI rendelet) létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz törlesztése. |
2. |
Az e megállapodásban említett költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű az intézményekre nézve. E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik. |
3. |
E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben, az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: az MFF-rendelet), az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatban (4) (a továbbiakban: a saját forrásokról szóló határozat) meghatározott költségvetési és jogalkotási hatáskörét, sem pedig a nemzeti parlamenteknek a saját források tekintetében fennálló hatáskörét. |
4. |
E megállapodás módosításához az intézmények közös megegyezése szükséges. |
5. |
E megállapodás négy részből áll:
|
6. |
E megállapodás 2020. december 16-án lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (5) helyébe lép. |
I. RÉSZ
AZ MFF ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK
A. AZ MFF-RE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
7. |
Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és az Unió általános költségvetésének elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre az MFF egyes fejezeteinek felső határai alatt, kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezet tekintetében. |
A kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása
8. |
A Bizottság évente aktualizálja a kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket legalább a 2027-ig tartó időszakra vonatkozóan. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó növekedési előrejelzésekhez viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani. |
B. A TEMATIKUS ÉS A NEM TEMATIKUS SPECIÁLIS ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap
9. |
Amennyiben teljesülnek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásának a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot nyújt be annak igénybevételére. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálására vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg.
A Bizottság az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. |
Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék
10. |
Amennyiben a Bizottság véleménye szerint teljesülnek a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék mobilizálásának feltételei, a költségvetési rendelettel összhangban javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tartalékból a megfelelő költségvetési sorokba történő átcsoportosításra vonatkozóan.
Az összegeknek az MFF- rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mobilizálásáról szóló határozatot az Európai Parlament és a Tanács a vonatkozó alap-jogiaktussal összhangban, a Bizottság javaslata alapján, együttesen hozza meg. A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékból az MFF- rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás céljára történő átcsoportosításra vonatkozó bármely javaslatot megelőzően a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségeit. |
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék
11. |
Amennyiben teljesülnek a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék mobilizálásának a vonatkozó eszközben meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra vonatkozóan.
A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékhoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani. |
Egységes tartalékeszköz
12. |
A Bizottság valamely költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban javasolhatja az MFF-rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett mozgástér egészének vagy egy részének megfelelő összegek mobilizálását. Az MFF-rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett összegek mobilizálására a Bizottság azt követően tesz javaslatot, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget.
Az említett összegeket az Európai Parlament és a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében mobilizálhatja. |
Rugalmassági Eszköz
13. |
A Bizottság azután nyújt be javaslatot a Rugalmassági Eszköz mobilizálására vonatkozóan, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.
A javaslatban meg kell határozni a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. Ilyen javaslat költségvetési tervezethez vagy költségvetés-módosítási tervezethez kapcsolódóan nyújtható be. A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében mobilizálhatja. |
II. RÉSZ
A KÖLTSÉGVETÉSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA
A. INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS
14. |
A költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködés részleteit az I. melléklet határozza meg. |
15. |
Az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdésével összhangban az intézmények minden szükséges intézkedést megtesznek az új MFF elfogadásának és felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében, az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében említett különleges jogalkotási eljárás keretében. Az ilyen intézkedések magukban foglalják az Európai Parlament és a Tanács közötti rendszeres üléseket és információcserét, valamint – a Bizottság kezdeményezésére – az intézmények elnökei közötti, az EUMSZ 324. cikkében említett, a konzultációknak és az intézmények által képviselt álláspontok egyeztetésének az elősegítését célzó üléseket. Amennyiben új MFF-re vagy jelentős felülvizsgálatra vonatkozó javaslat került előterjesztésre, az elfogadáshoz vezető eljárás során az intézmények végig törekednek a közöttük folytatott együttműködés és párbeszéd különös szabályainak meghatározására. |
Költségvetési átláthatóság
16. |
A Bizottság az Unió általános költségvetését kísérő éves jelentést készít, amelyben feltüntet minden rendelkezésre álló, nem bizalmas információt az alábbiakra vonatkozóan:
Az első bekezdés d) és e) pontjában említett hatékony módszerek lehetőség szerint hivatkozást fognak tartalmazni az uniós költségvetésből az európai zöld megállapodáshoz – többek között a „ne árts” elv összefüggésében – nyújtott hozzájárulásra. Az első bekezdés d) pontjában említett hatékony módszer átlátható, átfogó, eredményorientált és teljesítményalapú lesz, és ki fog terjedni a Bizottság által az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott éves konzultációra, továbbá meg fogja határozni a megfelelő célértékek elérése érdekében tett előrelépés elégtelensége esetén alkalmazandó releváns intézkedéseket. Az e pontban említett módszerek egyike sem járhat túlzott adminisztratív teherrel a projektgazdák és a kezdeményezettek számára. |
17. |
A Bizottság éves jelentést készít az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz végrehajtásáról. Az éves jelentésben fel kell tüntetni minden olyan nem bizalmas információt, amely az alábbiakra vonatkozóan rendelkezésre áll:
|
B. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK JOGALKOTÁSI AKTUSOKBA FOGLALÁSA
18. |
Valamennyi, rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi keretösszegét.
Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget. Az MFF-rendelet II. mellékletében említett programok esetében az elsődleges referenciaösszeg automatikusan megemelkedik a(z MFF-)rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő előirányzatokkal. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 15 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel; ezeket a körülményeket a program végrehajtása során elért, elsősorban értékelésekben megállapított eredmények alapján kifejezetten és pontosan indokolni kell. Az ilyen eltérésből származó emelésnek – az MFF-rendeletben és az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – az érintett fejezet felső határa alatt kell maradnia. A negyedik bekezdés nem alkalmazandó a harmadik bekezdésben említett kiegészítő előirányzatokra. Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, tagállamonként előzetesen felosztott olyan kohéziós előirányzatokra, amelyek tartalmazzák a program pénzügyi keretösszegét annak teljes időtartamára, sem pedig az MFF-rendelet 18. cikkében említett nagyprojektekre. |
19. |
Azok a többéves programokkal kapcsolatos, kötelező erejű uniós jogi aktusok, amelyeket nem rendes jogalkotási eljárás keretében fogadnak el, nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”.
Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciaösszeget kíván jogi aktusba foglalni, ezen összeg a jogalkotó szándéka kifejezésének tekintendő, és nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatáskörét. Erre vonatkozó rendelkezést az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi kötelező erejű uniós jogi aktusnak tartalmaznia kell. |
C. A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK
20. |
A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra az alábbi különös szabályok vonatkoznak.
A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a halászati megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve az említett megállapodások költségvetési vonzatait is. A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási eljárás során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárást a lehető leggyorsabban lefolytassanak. A költségvetésben az érintett pénzügyi év január 1. után hatályba lépő új vagy megújított halászati megállapodásokra elkülönített összegeket tartalékként kell feltüntetni. Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó előirányzatok – beleértve a tartalékot is – elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja a helyzet okaira és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekre vonatkozó szükséges információkat. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol. A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hatályos halászati megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozóan pénzügyi előrejelzést nyújt be. |
21. |
A halászati megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokra irányadó eljárás sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra jut a halászati megállapodások megfelelő finanszírozásáról. |
D. A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (KKBP) FINANSZÍROZÁSA
22. |
A KKBP operatív kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell feltüntetni. Ezen összeg az előre jelezhető tényleges szükségletek fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet elkészítésének keretében határoznak meg az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) által évente készített előrejelzések alapján. Az előre nem látható tevékenységek fedezésére észszerű mozgásteret kell képezni. Tartalékra nem különíthető el KKBP-forrás. |
23. |
Azon KKBP-kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének megfelelően az uniós költségvetést terhelik, az intézmények az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében említett egyeztetőbizottságban minden évben arra törekednek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az operatív kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a „KKBP” költségvetési alcím jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg és a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat tünteti fel a költségvetésben.
A KKBP operatív kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcímnek a harmadik bekezdésben javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott fellépések, tervezett, de még el nem fogadott fellépések, és olyan jövőbeli – de nem tervezett – fellépések, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni. A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket kell feltüntetni, például a következők lehetnek:
Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a KKBP költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasságot ennek megfelelően biztosítani kell. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres. |
24. |
A főképviselő minden évben konzultál az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-éig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választási lehetőségeit tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az uniós költségvetés tekintetében érvényesülő pénzügyi vonzatokat, az n–1. évben megkezdett intézkedések értékelését, valamint annak értékelését, hogy a KKBP milyen mértékben összehangolt az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeivel és milyen mértékben egészíti ki azokat. Ezenfelül a főképviselő azévente legalább öt alkalommal a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében tartott – legkésőbb az adott év november 30-áig meghatározandó – közös konzultációs ülések keretében rendszeresen és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament és a Tanács határozza meg, hogy ezeken az üléseken kik vehetnek részt, figyelembe véve a célkitűzést és az ülések során megosztott információk jellegét.
A Bizottság meghívást kap az említett üléseken való részvételre. Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el a KKBP területén, amely kiadásokat von maga után, a főképviselő haladéktalanul, de legkésőbb a határozat elfogadását követő öt munkanapon belül tervezetet („pénzügyi kimutatás”) küld az Európai Parlamentnek a várható költségekről, különösen az időtartamra, az alkalmazott személyi állományra, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság negyedévenként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a KKBP- fellépések végrehajtásáról és a pénzügyi év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről. |
E. AZ INTÉZMÉNYEK BEVONÁSA A FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TEKINTETÉBEN
25. |
A Bizottság informális párbeszédet alakít ki az Európai Parlamenttel a fejlesztéspolitikai kérdéseket illetően. |
III. RÉSZ
AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS
A. PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS
26. |
A Bizottság évente két alkalommal, először a költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt, másodszor pedig az Unió általános költségvetésének elfogadása után teljeskörű pénzügyi ütemezést terjeszt elő az MFF 1. és 2. fejezetére (a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” című alfejezet kivételével), 3. fejezetére (a következőkre: „Környezetvédelem és éghajlat-politika” és „Tengerpolitika és halászat”), valamint 4., 5. és 6. fejezetére vonatkozóan. Ennek a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési sorok szerint felépülő ütemezésnek az alábbiakat kell meghatároznia:
A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi ütemezés és a saját jogalkotási programja közötti kereszthivatkozások lehetséges módjait, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden egyes jogalkotási javaslatra vonatkozóan jeleznie kell, hogy az szerepelt-e a költségvetési tervezet előterjesztése idején vagy a költségvetés végleges elfogadását követően közzétett ütemezésben. A Bizottság különösen az alábbiakról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot:
A Bizottságnak szükség esetén jeleznie kell az új jogalkotási javaslatok miatt szükségessé váló átütemezést. |
B. ÜGYNÖKSÉGEK ÉS EURÓPAI ISKOLÁK
27. |
Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a Bizottságnak olyan alapos, teljeskörű és objektív hatásvizsgálatot kell készítenie, amelyben figyelembe veszi többek között a személyzet és a kompetenciák kritikus tömegét, a költség-haszon szempontokat, a szubszidiaritást és az arányosságot, a tagállami és az uniós tevékenységekre gyakorolt hatást, valamint az érintett kiadási fejezet tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatokat. Az Európai Parlament és a Tanács ezen információk alapján, az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások érintése nélkül a költségvetési együttműködés keretében vállalja, hogy kellő időben megállapodásra jut a javasolt ügynökség finanszírozásáról.
A következő eljárási lépések alkalmazandók:
Ugyanez az eljárás alkalmazandó a valamely ügynökségre vonatkozó jogi aktus bármely olyan módosítására, amely hatással lehet a szóban forgó ügynökség erőforrásaira. Amennyiben valamely ügynökség feladatait az annak létrehozásáról szóló jogi aktus módosítása nélkül lényegesen megváltoztatnák, a Bizottság felülvizsgált pénzügyi kimutatás révén tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy utóbbiak időben megállapodásra tudjanak jutni az ügynökség finanszírozásáról. |
28. |
A költségvetési eljárásban kellően figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés vonatkozó rendelkezéseit. |
29. |
Amennyiben az Igazgatótanács új európai iskola létrehozását tervezi, értelemszerűen hasonló eljárást kell lefolytatni az új iskola létrehozásának az uniós költségvetés tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatait illetően. |
IV. RÉSZ
AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME: A KEDVEZMÉNYEZETTEKRE VONATKOZÓ ADATOK MINŐSÉGE ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA
30. |
Az Európai Parlament által megfogalmazott kéréseknek megfelelően, valamint a 2020. júliusi 17-21-i európai tanácsi következtetések 24. pontjára válaszul, továbbá az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmének erősítése érdekében az intézmények egyetértenek abban, hogy az uniós finanszírozás végső címzettjeire és kedvezményezettjeire vonatkozó információk és számadatok ellenőrzés és audit céljára való gyűjtéséhez, összehasonlításához és összesítéséhez egységesített intézkedéseket kell bevezetni. |
31. |
Az ellenőrzések és auditok hatékonyságának biztosításához adatokat kell gyűjteni azokról, akik a megosztott irányítás keretében nyújtott uniós finanszírozás, valamint az európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott projektek és reformok közvetlen vagy közvetett végső kedvezményezettjei, ideértve a finanszírozás címzettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is. Az ezen adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályoknak összhangban kell majd lenniük a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal. |
32. |
Az uniós költségvetés védelmének erősítése érdekében a Bizottság egy integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert – és ennek keretében egy egyetlen adatkinyerési és kockázatpontozó eszközt – tesz majd elérhetővé a tagállamok általi általános használatra a 31. pontban említett adatokhoz való hozzáférés érdekében és elemzésükhöz. Az említett rendszer biztosítani fogja az összeférhetetlenségeknek, a szabálytalanságoknak, a kettős finanszírozás eseteinek és a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos bármely visszaélésnek hatékony ellenőrzését. A Bizottságnak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és egyéb uniós vizsgálati és ellenőrzési szerveknek rendelkezniük kell az említett adatokhoz való szükséges hozzáféréssel azon, elsősorban a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és auditok feletti felügyeleti jogkörük gyakorlása érdekében, amely a szabálytalanságok észlelését és az érintett uniós finanszírozás felhasználásával kapcsolatos visszaélések ügyében lefolytatott igazgatási vizsgálatok elvégzését szolgálja, és amely révén pontos képet kapnak az érintett uniós finanszírozás elosztásáról. |
33. |
A Szerződések alapján az intézményeknek járó előjogokat nem érintve, a vonatkozó alap-jogiaktusokkal kapcsolatos jogalkotási eljárás folyamán az intézmények vállalják, hogy az ebben a részben leírt megközelítéssel összhangban, lojálisan együttműködnek az Európai Tanács 2020. július 17-21-i következtetéseiben foglaltaknak megfelelő intézkedések meghozatalának biztosítása érdekében. |
Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
David Maria SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
Michael ROTH
a Bizottság részéről
az elnök nevében,
Johannes HAHN
(1) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (lásd e Hivatalos lap 23. oldalát.).
(2) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (lásd e Hivatalos lap 11. oldalát.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(4) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
(5) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(6) Az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti belső megállapodásban (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.) és az azt megelőző belső megállapodásokban meghatározottak szerint.
I. MELLÉKLET
INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN
A. rész A költségvetési eljárás menetrendje
1. |
Az intézmények minden évben kellő idővel a költségvetési eljárás kezdete előtt a jelenlegi gyakorlatot követve megállapodnak egy megvalósítható menetrendről. |
2. |
Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács hatékonyan élhessen költségvetési előjogaival, a költségvetési pozíciókat, az átcsoportosításokat és a határidők folyását elindító egyéb értesítéseket a működési szüneteket – amelyek időpontjairól az intézmények a megfelelő szolgálataik útján kellő időben értesítették egymást – megfelelő módon figyelembe véve kell benyújtani. |
B. rész A költségvetési eljárás prioritásai
3. |
A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait, valamint – a Bizottság által a 37. ponttal összhangban nyújtott információk alapján – a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásából eredő kérdéseket. |
C. rész A költségvetési tervezet elkészítése és a tervezett bevételek és kiadások aktualizálása
4. |
A Bizottság kivételével az intézményeknek március vége előtt el kell fogadniuk a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásaikat. |
5. |
A Bizottság minden évben költségvetési tervezetet terjeszt elő, amely ismerteti az Unió tényleges finanszírozási szükségleteit.
Ebben az alábbiakat veszi figyelembe:
|
6. |
Az intézmények lehetőség szerint kerülik a jelentéktelen összegű operatív kiadásokat tartalmazó tételek költségvetésbe való beállítását. |
7. |
Az Európai Parlament és a Tanács vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtási lehetőségeinek a Bizottság általi értékelését, amelyet a Bizottság a tervezeteiben és a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban közöl. |
8. |
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint tekintettel arra a hatásra, amelyet a költségvetési nómenklatúra címeinek és alcímeinek jelentős változtatása gyakorol a Bizottság szolgálatainak a programirányítással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeire, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az egyeztetés során bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal. |
9. |
A lojális, hatékony és eredményes intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig – de mindenekelőtt a teljes egyeztetési időszakban –a megállapodás elérése céljából minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tart egymással tárgyalói révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint hogy az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és a dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára. |
10. |
Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság szükség esetén az EUMSZ 314. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosító indítványokat nyújthat be a költségvetési tervezethez, ideértve különösen a tervezett mezőgazdasági kiadásokat aktualizáló módosító indítványt. A Bizottság az említett módosításra vonatkozó információkat – amint azok rendelkezésre állnak – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megfontolásra. A Bizottság az Európai Parlamentet és a Tanácsot kérelmükre kellően alátámasztott magyarázattal látja el. |
D. rész Költségvetési eljárás az egyeztetési eljárás előtt
11. |
A tanácsi olvasat előtt kellő időben háromoldalú egyeztetést kell összehívni, hogy az intézmények véleményt tudjanak cserélni a költségvetési tervezetről. |
12. |
Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni az Európai Parlament és a Tanács által tervezett, új előkészítő intézkedéseket vagy kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások végrehajthatóságát, az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot ilyen irányú szándékairól, hogy ezáltal az első megvitatásra már az említett háromoldalú egyeztetésen sor kerülhessen. |
13. |
Az Európai Parlament plenáris ülésen tartott szavazása előtt háromoldalú egyeztetést lehet összehívni. |
E. rész Egyeztetési eljárás
14. |
Amennyiben az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan plenáris ülés keretében módosításokat fogad el, a Tanács elnökének ugyanazon plenáris ülés alkalmával tudomásul kell vennie a két intézmény álláspontja közötti eltéréseket, és beleegyezését kell adnia ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. Az egyeztetőbizottságot összehívó levelet legkésőbb annak a parlamenti ülésnek a végét követő hét első munkanapján kell megküldeni, amelyen a plenáris szavazás történt, az egyeztetési időszak pedig az ezt követő napon kezdődik meg. A 21 napos egyeztetési időszakot az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletnek (1) megfelelően kell számítani. |
15. |
Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által elfogadott valamennyi módosítással, álláspontját az egyeztetési időszak alatt tervezett első ülés időpontja előtt levélben kell megerősítenie. Ebben az esetben az egyeztetőbizottságnak az alábbi pontokban megállapított feltételeknek megfelelően kell eljárnia. |
16. |
Az egyeztetőbizottság elnökletét az Európai Parlament és a Tanács képviselői közösen látják el. Az egyeztetőbizottsági üléseken az ülésnek otthont adó intézményt képviselő társelnök elnököl. Saját eljárási szabályzatával összhangban mindkét intézmény kijelöli képviselőit az egyes ülésekre, és meghatározza tárgyalási mandátumát. Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést. |
17. |
Az EUMSZ 314. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság eljárásaiban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. |
18. |
Az egyeztetési eljárás egésze alatt különböző képviseleti szinteken tartanak háromoldalú egyeztetéseket, amelyek célja a nyitott kérdések rendezése és az egyeztetőbizottságon belül elérendő megállapodás előkészítése. |
19. |
Az egyeztetőbizottság üléseire és a háromoldalú egyeztetésekre felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületében kerül sor a létesítmények használatának – ideértve a tolmácsszolgáltatásokat is – egyenlő megosztása érdekében. |
20. |
Az intézmények előre megállapodnak az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában. |
21. |
Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a költségvetési eljárás különböző lépéseit összevető, közös dokumentumokat (a továbbiakban: a kiindulási dokumentumok) (2). E dokumentumoknak tartalmazniuk kell a költségvetési sorok szerinti számadatokat, az MFF fejezetenkénti összegeit, valamint azt az egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot, amelyben a technikailag „nyitottnak” tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és észrevételek szerepelnek. Az egyeztetőbizottság végleges határozatának érintése nélkül külön dokumentumban kell felsorolni a technikailag lezártnak tekintett összes költségvetési sort (3). Ezeket a dokumentumokat a költségvetési nómenklatúra szerint kell szerkeszteni.
Az egyeztetőbizottságnak benyújtott kiindulási dokumentumokhoz más dokumentumokat is csatolni kell, ideértve a Tanács álláspontjának és az Európai Parlament módosításainak végrehajthatóságáról szóló bizottsági levelet, valamint a Tanács álláspontjára vagy az Európai Parlament módosításaira vonatkozóan a többi intézménytől érkező esetleges leveleket. |
22. |
Annak érdekében, hogy az egyeztetési időszak végére sikerüljön megállapodást elérni, a háromoldalú egyeztetések során a felek:
Minden háromoldalú egyeztetés során vagy közvetlenül azt követően a felek közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát, és ezzel egyidejűleg megállapodnak a következő ülés napirendjéről. E következtetéseket a háromoldalú egyeztetésnek otthont adó intézmény rögzíti, és azokat 24 óra elteltével – az egyeztetőbizottság végleges határozatának érintése nélkül – ideiglenesen elfogadottnak kell tekinteni. |
23. |
Az egyeztetőbizottság ülésein rendelkezésre kell állnia mind a háromoldalú egyeztetések következtetéseinek, mind pedig esetleges jóváhagyás céljából egy olyan dokumentumnak, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztetések alkalmával ideiglenes megállapodás született. |
24. |
Az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében előírt közös szövegtervezetet az Európai Parlament valamint a Tanács titkársága állítja össze, a Bizottság segítségével. E szöveget az egyeztetőbizottságban elért megállapodás időpontját tartalmazó, a két küldöttség elnökei által az Európai Parlament és a Tanács elnökének címzett kísérőlevél valamint annak mellékletei alkotják, amelyek a következőket foglalják magukban:
Az egyeztetőbizottság következtetéseket és esetleges együttes nyilatkozatokat is jóváhagyhat a költségvetésre vonatkozóan. |
25. |
A közös szövegtervezetet (az Európai Parlament szolgálatai) lefordítják az Unió intézményeinek hivatalos nyelveire, és azt a közös szövegtervezetről a 24. pontban említett módon létrejött megállapodás időpontját követő 14 napon belül jóváhagyás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A költségvetés a közös szövegtervezet elfogadását követően jogász-nyelvészi lektorálás tárgyát képezi, amelynek keretében a közös szövegtervezet mellékleteit összedolgozzák az egyeztetési eljárás során nem módosított költségvetési sorokkal. |
26. |
Az adott ülésnek (háromoldalú egyeztetés vagy egyeztetőbizottsági ülés) otthont adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági üléseken valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztetéseken pedig igény szerinti tolmácsolás révén.
Az ülésnek otthont adó intézmény gondoskodik a munkadokumentumok sokszorosításáról és kiosztásáról. Az intézmények szolgálatai együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítését illetően a közös szövegtervezet véglegesítése érdekében. |
F. rész Költségvetés-módosítások
Általános elvek
27. |
Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és időnként sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények a következő elvekről állapodnak meg annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosításokra vonatkozó gyors és zökkenőmentes döntéshozatali folyamatnak megfelelő intézményközi együttműködést, lehetőség szerint elkerülve a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét. |
28. |
Az intézmények lehetőség szerint törekednek a költségvetés-módosítások számának korlátozására. |
Menetrend
29. |
A Bizottság az elfogadás végső időpontjának érintése nélkül előre tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjairól. |
30. |
Saját belső eljárási szabályzatával összhangban az Európai Parlament és a Tanács arra törekszik, hogy a Bizottság általi elfogadást követően minél hamarabb megvizsgálja a Bizottság által javasolt költségvetés-módosítási tervezetet. |
31. |
Az eljárás felgyorsítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács biztosítja, hogy munkamenetrendjük a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva, lehetővé téve ezzel az eljárás koherens és konvergens lefolytatását. Ezért e két intézmény igyekszik a lehető leghamarabb megállapítani a költségvetés-módosítás végleges elfogadásához vezető különböző szakaszok előirányzott menetrendjét.
Az Európai Parlament és a Tanács figyelembe veszi a költségvetés-módosítás viszonylagos sürgősségét, valamint annak szükségességét, hogy azt kellő időben jóváhagyják annak érdekében, hogy az adott pénzügyi év során hatályba lépjen. |
Együttműködés az olvasatok során
32. |
Az intézmények jóhiszeműen együttműködnek az eljárás egésze során annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elősegítsék a költségvetés-módosításoknak az eljárás korai szakaszában történő elfogadását.
Adott esetben és esetleges véleményeltérés esetén az Európai Parlament vagy a Tanács – a költségvetés-módosításra vonatkozó végső álláspontjának kialakítása előtt – vagy a Bizottság – bármely időpontban – javasolhatja egy külön háromoldalú egyeztetés összehívását az eltérések megvitatása és kompromisszum kialakítása érdekében. |
33. |
A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetés-módosítási tervezetet minden esetben fel kell venni az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú egyeztetések napirendjére. A Bizottság előterjeszti a költségvetés-módosítási tervezeteket, az Európai Parlament és a Tanács pedig lehetőség szerint a háromoldalú egyeztetést megelőzően ismerteti az azokkal kapcsolatos álláspontját. |
34. |
Ha a háromoldalú egyeztetés során kompromisszum születik, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az EUMSZ-szel és saját eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi a háromoldalú egyeztetés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során. |
Együttműködés az olvasatokat követően
35. |
Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítás az EUMSZ-nek megfelelően elfogadásra kerül. |
36. |
Ha az Európai Parlament a tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú egyeztetést kell összehívni:
|
G. rész Költségvetés-végrehajtás, kifizetések és fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)
37. |
Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő, rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az intézmények megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a kifizetési előrejelzéseket és a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatok MFF végén jelentkező felhasználásának elmaradása nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.
Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezet esetében szigorúan kell alkalmazni. Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetésnek a folyó, valamint a következő pénzügyi években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Az említett értékelésre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések teljesítéséről, az átcsoportosításokról, a beérkezett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről, beleértve adott esetben a hosszú távú előrejelzéseket is. Mindenekelőtt annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit. |
H. rész Együttműködés az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz tekintetében (4)
38. |
A Bizottság – kizárólag a Covid-19-válság következményeinek kezelése céljából – felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 000 000 EUR összegben hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, amelyből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 000 000 EUR fordítható kiadásokra és 2018-as árakon legfeljebb 360 000 000 000 EUR használható fel hitelek nyújtására a saját forrásokról szólóhatározat 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Az EURI rendeletben foglaltaknak megfelelően a kiadások céljára felhasználandó összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában külső címzett bevételnek minősül. |
39. |
Az intézmények egyetértenek abban, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételek viszonylatában meg kell erősíteni a költségvetési hatóságként eljáró Európai Parlament és Tanács szerepét annak érdekében, hogy megfelelő felügyeletet gyakorolhassanak és megfelelően be legyenek vonva ezeknek a bevételeknek a felhasználása tekintetében, az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló rendeletben, valamint adott esetben a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott korlátokon belül. Az intézmények egyetértenek továbbá abban, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó minden pénzeszköz tekintetében teljeskörű átláthatóságot és láthatóságot kell biztosítani. |
Külső címzett bevételek az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében
40. |
Tekintettel arra, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételekkel kapcsolatos irányításba megfelelően be kell vonni az Európai Parlamentet és a Tanácsot, a három intézmény megállapodik a 41–46. pontban meghatározott eljárásról. |
41. |
A Bizottság a költségvetési eljárás keretében készülő előirányzat-tervezetei révén részletes információkkal fog szolgálni. Ezen információk részletesen tartalmazni fogják többek között a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, valamint a jogi kötelezettségvállalások tervezett összegeit, költségvetési fejezetenkénti bontásban és az EURI rendelet keretében címzett bevételből finanszírozott programonkénti bontásban. A Bizottság rendelkezésre fog bocsátani az Európai Parlament és a Tanács által kért bármely további releváns információt. A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolni fog egy összesítő dokumentumot, amely tartalmazni fogja az Európai Uniós Helyreállítási Eszközre vonatkozó összes releváns információt, így többek között az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretéből származóköltségvetési előirányzatokat és címzett bevételeket összegző összesítő táblázatokat. Az említett dokumentum az Unió általános költségvetésének a 44. pontban említett, külső címzett bevételekről szóló melléklete részét fogja képezni. |
42. |
A Bizottság a pénzügyi év folyamán rendszeresen, de legalább a 45. pontban említett témaspecifikus ülések előtt frissíteni fogja a 41. pontban említett információkat. A Bizottság kellő időben elérhetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára a releváns információkat annak érdekében, hogy a kapcsolódó tervezési dokumentumokra vonatkozóan érdemi megbeszélésekre és tanácskozásokra kerülhessen sor, többek között azt megelőzően is, hogy a Bizottság meghozná a vonatkozó döntéseket. |
43. |
A három intézmény rendszeres üléseket fog tartani a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó külső címzett bevételek felhasználását, különös tekintettel az aktuális helyzetre és a kilátásokra, valamint hogy megvitassák a vonatkozó költségvetési tervezetekkel együtt benyújtott éves tervezeteket és azok elosztását, kellően figyelembe véve az EURI rendeletben és adott esetben a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott korlátozásokat és feltételeket. |
44. |
Az Európai Parlament és a Tanács az Unió általános költségvetéséhez melléklet formájában csatolja az azon költségvetési sorokat tartalmazó dokumentumot, amelyekbe az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó címzett bevételek kerülnek. Ezen túlmenően az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó címzett bevételek kezelésére a költségvetési struktúrát használják fel, különösen a költségvetési megjegyzéseket, hogy ezáltal megfelelő ellenőrzést gyakoroljanak az említett bevételek felhasználása felett. A költségvetési rendelet 22. cikkével összhangban az Európai Parlament és a Tanács– többek között általános – megjegyzéseket fog feltüntetni a kiadási kimutatásban azzal kapcsolatban, hogy mely költségvetési sorokban szerepeltethetők az EURI rendelet alapján címzett bevételeknek minősülő megfelelő előirányzatok, és megadja a hozzájuk tartozó összegeket is. A címzett bevételek végrehajtásáért felelős szervként a Bizottság vállalja, hogy kellően figyelembe veszi ezeket a megjegyzéseket. |
45. |
Az intézmények megállapodnak arról, hogy megfelelő szintű intézményközi üléseket tartanak kifejezetten az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó külső címzett bevételekkel kapcsolatos aktuális helyzet és kilátások értékelése céljából. Az említett ülésekre pénzügyi évenként legalább háromszor, a háromoldalú költségvetési egyeztetéseket kevéssel megelőzően vagy követően kell sort keríteni. A három intézmény ezenkívül eseti megbeszéléseket is tart, amennyiben valamelyik intézmény ezt kéri és a kérését megindokolja. Az Európai Parlament és a Tanács bármikor írásbeli észrevételeket nyújthat be a külső címzett bevételek felhasználására vonatkozóan. A Bizottság vállalja, hogy kellőképpen figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács megjegyzéseit és javaslatait. Az említett megbeszéléseken – a 46. pontnak megfelelően – az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz kiadásaival kapcsolatos jelentős eltérések is megvitathatók. |
46. |
A Bizottság a 45. pontban említett célzott intézményközi tárgyalások előtt, valamint jelentős eltérés esetében eseti alapon részletes tájékoztatást nyújt az eredeti előrejelzéseitől való eltérésekről. Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz előre jelzett kiadásaitól való eltérés akkor minősül jelentősnek, ha a kiadás egy adott pénzügyi évben és egy adott program tekintetében 10 %-ot meghaladó mértékben eltér az előrejelzéstől. Az eredeti előrejelzésektől való jelentős eltérések esetén az Európai Parlament vagy a Tanács kérelmére az intézmények megvitatják a kérdést, amennyiben azt a jelentős eltérésről szóló értesítést követő két héten belül kérik. Az ülés megatartására vonatkozó kérés előterjesztését követő három héten belül a három intézmény megállapodásra törekedve együttesen értékeli az ügyet. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapott észrevételeket. A Bizottság vállalja, hogy mindaddig nem hoz döntést, ameddig a tanácskozások le nem zárultak vagy a háromhetes időszak le nem járt. Ez utóbbi esetben a Bizottság megfelelően megindokolja a döntését. Sürgős esetben az intézmények megállapodhatnak a határidők egy héttel történő lerövidítéséről. |
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében nyújtott hitelek
47. |
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközhitelkomponensével kapcsolatos teljeskörű tájékoztatás, átláthatóság és láthatóság biztosítása érdekében a Bizottság részletes információkkal szolgál a tagállamoknak az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében nyújtott hitelekről és a költségvetési előirányzat-tervezetekről, különös figyelmet fordítva ugyanakkor az érzékeny, védett adatokra. |
48. |
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében nyújtott hitelekre vonatkozó információkat a költségvetési rendelet 52. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően kell feltüntetni a költségvetésben, és csatolni kell az említett pont iii. alpontjában említett mellékletet is. |
(1) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).
(2) Ezek a lépések a következők: a folyó pénzügyi év költségvetése (beleértve az elfogadott költségvetés-módosításokat); az eredeti költségvetési tervezet; a Tanács álláspontja a költségvetési tervezetről; az Európai Parlament módosításai a Tanács álláspontjához és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok (ha azokat az intézmények még nem hagyták jóvá teljes egészében).
(3) A technikailag lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően az Európai Parlament és a Tanács között nincs nézetkülönbség, és amelynek vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt.
(4) Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az EUMSZ 122. cikke alapján olyan tanácsi jogi aktusra irányuló javaslatot nyújt be, amely jelentős hatást gyakorolhat a költségvetésre, az uniós költségvetésre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, az EUMSZ 122. cikkén alapuló új javaslatok költségvetési vizsgálatáról szóló, 2020. december 16-i európai parlamenti és tanácsi együttes nyilatkozat (HL C 444, 2020.12.22., 5. o.) alkalmazandó.
II. MELLÉKLET
AZ ÚJ SAJÁT FORRÁSOK BEVEZETÉSÉRE IRÁNYULÓ ÜTEMTERVVEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Preambulum
A. |
Az intézmények elkötelezettek az őszinte és átlátható együttműködés mellett, valamint az MFF 2021-2027 időtartama alatt az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemterv végrehajtása érdekében végzett munka mellett. |
B. |
Az intézmények elismerik az Európai Uniós Helyreállítási Eszközteremtette feltételek jelentőségét, amelyek mellett az új saját forrásokat be kell vezetni. |
C. |
A Bizottság – kizárólag a Covid-19-válság következményeinek kezelése céljából – felhatalmazást kap arra, hogy a saját forrásokról szóló határozat 5. cikkének (1) bekezdése alapján az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 000 000 EUR összegű hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, amelyből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 000 000 EUR fordítható kiadásokra az említett határozat 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban. |
D. |
Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében kiadásokra fordított felvett hitelek tőkeösszegét és annak kamatait az Unió általános költségvetéséből kell visszafizetni, beleértve a 2021 után bevezetett új saját forrásokból befolyt elegendő összeget is. Minden ebből eredő kötelezettséget a saját forrásokról szóló határozat 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb 2058. december 31-ig teljes egészében vissza kell fizetni. Az évente fizetendő összegek a kibocsátott kötvények lejáratától és az adósság-visszafizetési stratégiától függenek, figyelembe kell venni azonban, hogy az említett bekezdésharmadik albekezdése értelmében az említett határozat 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiadási célú maximális összegnek legfeljebb a 7,5 %-a használható fel tőketörlesztésre. |
E. |
Az uniós költségvetésből az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz visszafizetésére fordított kiadások nem eredményezhetik az MFF alapján a programokra fordított kiadások vagy a beruházási eszközök összegének indokolatlan csökkentését. Kívánatos továbbá a tagállamok által befizetendő GNI-alapú saját források növekedésének visszafogása. |
F. |
Ennek érdekében és az Európai Uniós Helyreállítási Eszközhöz kapcsolódó visszafizetési terv hitelességének és fenntarthatóságának erősítése céljából az intézmények arra törekszenek, hogy elegendő új saját forrást vezessenek be a törlesztés miatt várható kiadások összegének fedezése céljából. A globális fedezet elvével összhangban ez azt jelentené, hogy egy adott saját forrást nem lehet egy bizonyos típusú kiadás fedezésére szánni vagy arra kijelölni. |
G. |
Az intézmények elismerik, hogy egy új saját forrásokból álló kosár bevezetésével kell elősegíteni az MFF keretébe tartozó uniós kiadások megfelelő finanszírozását, és egyúttal csökkenteni a GNI-alapú tagállami hozzájárulásoknak az Unió éves költségvetésének finanszírozásában betöltött arányát. A bevételi források diverzifikálása pedig elősegítheti azt, hogy az uniós szintű kiadások jobban összpontosuljanak a prioritást élvező területekre és közjavakra, ami a tagállami finanszírozáshoz képest jelentősen növelheti a hatékonyságot. |
H. |
Az új saját forrásokat tehát összhangba kell hozni az uniós szakpolitikák célkitűzéseivel, és olyan uniós prioritásokat kell támogatni belőlük, mint az európai zöld megállapodás és a digitális korra felkészült Európa, továbbá hozzá kell járulniuk a méltányos adózáshoz és erősíteniük kell az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelmet. |
I. |
Az intézmények egyetértenek abban, hogy az új saját forrásokat lehetőleg olyan módon kell kialakítani, amely lehetővé teszi „friss” pénz generálását. Ezzel párhuzamosan az intézmények további célja a társaságokra– figyelemmel különösen a kis- és középvállalkozásokra – és a polgárokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése. |
J. |
Az új saját forrásoknak meg kell felelniük az egyszerűség, az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a méltányosság kritériumának. Az új saját források kiszámítása, átcsoportosítása és ellenőrzése nem jelenthet túlzott adminisztratív terhet az uniós intézmények és a tagállami közigazgatások számára. |
K. |
Az új saját források bevezetésével kapcsolatos jelentős eljárási követelményekre figyelemmel az intézmények egyetértenek abban, hogy a saját források rendszerének szükséges reformját a saját forrásokról szóló határozat korlátozott számú felülvizsgálatával kell végrehajtani. |
L. |
Az intézmények ezért megállapodnak abban, hogy a 2021–2027-es időszakban az e mellékletben foglalt elvek alapján együttműködve dolgoznak annak érdekében, hogy a B. részben meghatározott ütemtervnek és az abban megállapított határidőknek megfelelően bevezessék az új saját forrásokat. |
M. |
Az intézmények elismerik továbbá a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (1) meghatározott, a jogalkotás minőségének javítását szolgáló eszközök fontosságát, különös tekintettel a hatásvizsgálatokra. |
A. rész A végrehajtás elvei
1. |
A Bizottság – a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elvekkel összhangban – elkészíti az új saját forrásokról, valamint a 10. pontban említett potenciális további új saját forrásokról szóló, szükséges jogalkotási javaslatokat. Ennek során kellően figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács javaslatait. Az említett jogalkotási javaslatokhoz a Bizottság mellékeli a saját forrásokra vonatkozó végrehajtási jogszabályokat is. |
2. |
Az intézmények az alábbi vezérlő elvekről állapodnak meg az új saját források kosarának bevezetése tekintetében:
|
3. |
Az Európai Parlament és a Tanács a gyors döntéshozatal megkönnyítése érdekében, saját belső eljárásaival összhangban, indokolatlan késedelem nélkül megvizsgálja, megvitatja és feldolgozza az 1. pontban elmlített jogalkotási javaslatokat. Miután a Bizottság benyújtotta a javaslatait, az európai parlamenti képviselők és a Tanács képviselői tanácskozásaikat a Bizottság képviselőinek részvétele mellett folytatják, hogy tájékoztassák egymást az aktuális helyzetről. Az intézmények emellett rendszeres párbeszédet folytatnak annak érdekében is, hogy számba vegyék az új saját források bevezetésére irányuló ütemterv tekintetében elért eredményeket. |
B. rész Az új saját források bevezetésére irányuló ütemterv
Első lépés: 2021
4. |
Első lépésként egy olyan, 2021. január 1-jétől alkalmazandó új saját forrás kerül bevezetésre, amely a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék súlya alapján kiszámított nemzeti hozzájárulásból származó bevételek egy részéből tevődik össze, a saját forrásokról szóló határozatban foglaltaknak megfelelően. Az említett határozat a tervek szerint 2021. januárban lép hatályba, amennyiben azt a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyták. |
5. |
A Bizottság felgyorsítja a munkáját és a 2020-ban indított hatásvizsgálatokat követően 2021 júniusáig javaslatokat fog előterjeszteni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról, valamint egy digitális illetékről, és mellékeli hozzájuk a rájuk épülő, új saját források bevezetéséről szóló javaslatot is annak érdekében, hogy mindezeket legkésőbb 2023. január 1-jéig be lehessen vezetni. |
6. |
A Bizottság 2021 tavaszán felülvizsgálja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, és megvizsgálja a légi és a tengeri közlekedésre történő esetleges kiterjesztését is, 2021 júniusáig pedig javaslatot tesz az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját forrásra. |
7. |
Az intézmények egyetértenek abban, hogy az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer tematikusan összefügg, ezért indokolt, hogy hasonló szellemben tárgyaljanak róluk. |
Második lépés: 2022 és 2023
8. |
A Szerződések értelmében alkalmazandó eljárások lefolytatását követően – és amennyiben a tagállamok a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyják – ezeknek az új saját forrásoknak a bevezetésére a tervek szerint 2023. január 1-jéig kerül sor. |
9. |
A Tanács legkésőbb 2022. július 1-jéig tárgyal ezekről az új saját forrásokról annak érdekében, hogy a bevezetésükre 2023. január 1-jéig sor kerülhessen. |
Harmadik lépés: 2024–2026
10. |
A Bizottság hatásvizsgálatok alapján további új saját forrásokat fog javasolni, amelyek között szerepelhet egy pénzügyi tranzakciós adó, valamint a vállalati szektorhoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulás vagy egy új közös társaságiadó-alap. A Bizottság törekszik arra, hogy 2024 júniusáig benyújtsa ezt a javaslatot. |
11. |
A Szerződések értelmében alkalmazandó eljárások lefolytatását követően – és amennyiben a tagállamok a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyják – ezeknek a további új saját forrásoknak a bevezetésére a tervek szerint 2026. január 1-jéig kerül sor. |
12. |
A Tanács legkésőbb 2025. július 1-jéig tárgyal ezekről az új saját forrásokról annak érdekében, hogy a bevezetésükre 2026. január 1-jéig sor kerülhessen. |
(1) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (2016. április 13.) (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).