ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 426

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

63. évfolyam
2020. december 17.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2114 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. december 16.) az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Covid19-világjárvány következményei kezelése érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltató kiválasztása vonatkozásában történő ideiglenes meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

1

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2115 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. december 16.) az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Covid19-világjárvány következményei kezelése érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek a működési engedélyek vonatkozásában történő ideiglenes meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról ( 1 )

4

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2116 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát lazacfélék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról és felhasználásának egyéb uszonyos halakra történő kiterjesztéséről, valamint a 244/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

7

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2117 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által előállított szeleno-metionin, új nevén szelénnel dúsított Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 élesztő valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról, valamint a 900/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

11

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2118 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) a Pediococcus pentosaceus DSM 16244 valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról, valamint az 514/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

15

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2119 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) a citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény valamennyi (elválasztott) sertésféle, brojlercsirkék, tojójércék és valamennyi kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról, valamint az 1117/2010/EU és a 849/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (az engedély jogosultja: Vetagro SpA) ( 1 )

18

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2120 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az (EU) 2016/1964 végrehajtási rendeletnek a montmorillonit- és illittartalmú készítmény valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezése tekintetében történő módosításáról ( 1 )

22

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2121 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) a Komagataella phaffii DSM 32854 által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény valamennyi baromfifaj, díszmadarak, malacok, hízósertések, kocák és kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Huvepharma EOOD) ( 1 )

28

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2122 végrehajtási rendelete (2020. december 16.) az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruk Unióba való korlátlan vámmentes bejutásának a 2021. évre történő biztosításáról

32

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2123 határozata (2020. november 11.) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke értelmében vett eltérésnek a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság számára a Kriegers Flak Combined Grid Solution tekintetében történő engedélyezéséről (az értesítés a C(2020) 7948. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

35

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2124 végrehajtási határozata (2020. december 9.) a Contec Hydrogen Peroxide biocid termékcsalád uniós engedélyezésének elutasításáról (az értesítés a C(2020) 8394. számú dokumentummal történt)

54

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2125 végrehajtási határozata (2020. december 16.) Nunavut kormányának a fókatermékek uniós piacon történő forgalomba hozataláról szóló 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést igazoló dokumentumok kiállítására jogosult szervként történő elismeréséről

56

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2126 végrehajtási határozata (2020. december 16.) a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságoknak az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról ( 1 )

58

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2127 végrehajtási határozata (2020. december 16.) a Szingapúrban a jóváhagyott tőzsdékre és az elismert piaci szereplőkre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről szóló (EU) 2019/541 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról ( 1 )

65

 

*

A Bizottság (EU) 2020/2128 végrehajtási határozata (2020. december 16.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2020) 9356. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

68

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg.

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2114 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. december 16.)

az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Covid19-világjárvány következményei kezelése érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek a földi kiszolgálást nyújtó szolgáltató kiválasztása vonatkozásában történő ideiglenes meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 24a. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Covid19-világjárvány a légi közlekedés hirtelen visszaeséséhez vezetett a kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és harmadik országok által a járvány megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések következtében.

(2)

Az említett körülményeket a légi fuvarozók nem tudják befolyásolni, és a légi járatoknak a légi fuvarozók általi, emiatt bekövetkező önkéntes vagy kötelező törlése az e körülményekre adott szükséges válasz.

(3)

A földi kiszolgálók továbbra is likviditási problémákkal szembesülnek, amelyek a földi kiszolgálás felfüggesztését vonhatják maguk után. Ez viszont az uniós repülőtereken nyújtott repülőtéri szolgáltatások korlátozásához vagy felfüggesztéséhez vezethet.

(4)

Az (EU) 2020/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) lehetővé teszi, hogy a 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakban, amennyiben egy földi kiszolgáló azon időtartam vége előtt beszünteti tevékenységét, amelyre vonatkozóan kiválasztották, a repülőtér irányító szervezete vagy a tagállam illetékes hatósága legfeljebb hat hónapig tartó időszakra vagy a 2020. december 31-ig tartó időszakra – attól függően, hogy e két időszak közül melyik a hosszabb – a szolgáltatások nyújtására közvetlenül válasszon ki földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatót. Az (EU) 2020/696 rendelet továbbá felhatalmazta a Bizottságot az említett időszakok meghosszabbítására.

(5)

Az 1008/2008/EK rendelet 24a. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2020. november 13-án összefoglaló jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)

A Bizottság összefoglaló jelentése hangsúlyozza, hogy a 2020 áprilisa és augusztusa közötti fokozatos növekedés ellenére a légi forgalom szintje 2020 szeptemberében még mindig jelentősen alacsonyabb volt, mint 2019 azonos időszakában. Az Eurocontrol adatai szerint a légi forgalom 2020. november 25-én 63 %-kal maradt el a 2019. november 25-i szinthez képest.

(7)

Bár nehéz pontos előrejelzést adni a légi forgalom fellendülésével kapcsolatban, értelemszerűen várható, hogy a közeljövőben, egészen 2021. december végéig nem fog változni a helyzet. Az Eurocontrol legutóbbi, 2020. szeptemberi légi forgalmi előrejelzése alapján (mely feltételezi, hogy a tagállamok között nincs összehangolva az operatív eljárások bevezetése és a nemzeti korlátozások feloldása) 2021 februárjában a légi forgalom várhatóan 50 %-kal alacsonyabb lesz, mint 2020 februárjában. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a hetente nyilvántartásba vett Covid19-esetek száma Európában 2020. november 22-én elérte az 1,77 milliót (ez a világszinten rögzített új esetek 44 %-a), ami jelentősen meghaladja a 2020 tavaszán nyilvántartásba vett esetek számát. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai azt mutatják, hogy az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság esetében a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 2020 nyara óta folyamatosan növekszik. A központ 2020. november 22-i heti felügyeleti jelentése szerint az arány 100 000 főre vetítve 549 fő volt (országonként a legkevesebb 58, a legtöbb 1 186 eset).

(8)

Észszerűen úgy tekinthetjük, hogy a légi forgalom tartós csökkenése a Covid19-világjárvány hatásának a következménye. A fogyasztói bizalomra vonatkozóan a Covid19 nyomán rendelkezésre álló adatok alapján 2020 áprilisában még a válaszadók mintegy 60 %-a gondolta úgy, hogy a világjárványt követő néhány hónapon belül valószínűleg újra igénybe veszi a légi közlekedést, ez az arány 2020 júniusában 45 %-ra csökkent. A rendelkezésre álló adatok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy kapcsolat áll fenn a Covid19-világjárvány és a légi közlekedés iránti fogyasztói kereslet között, és nem volt más olyan esemény, amely magyarázatot adhatna a légi közlekedés iránti kereslet csökkenésére.

(9)

A Bizottság összefoglaló jelentése azt mutatja, hogy a tagállamok által augusztus közepe óta a Covid19-esetek növekvő számára válaszul bevezetett, gyakran nagyon rövid határidővel bejelentett nemzeti, koordinálatlan korlátozások, karanténkövetelmények és tesztelési intézkedések szintén gyengítik a fogyasztói bizalmat, és csökkentik a légi forgalom iránti keresletet.

(10)

Tekintettel a repülőjegy-foglalások rendkívül alacsony szintjére, a fent említett járványügyi és légi forgalmi előrejelzésekre, valamint a Covid19-világjárvány megfékezését célzó nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos bizonytalanságra és kiszámíthatatlanságra, észszerűen feltételezhető, hogy a légi forgalom és utaskereslet Covid19-világjárványnak tulajdonítható alacsony szintje 2021-ben is fennmarad. Még éveken át nem várható, hogy a légi forgalom visszaáll a Covid19-et megelőző szintre. Ebben a szakaszban azonban még korai megállapítani, hogy a kapacitásban bekövetkező csökkenés 2021 után is hasonlóan jelentős mértékben folytatódik-e.

(11)

A földi kiszolgálást végző vállalatokat súlyosan érintette a Covid19-világjárvány és a légi forgalom abból eredő csökkenése. A pandémia kezdete óta jelentősen csökkent a járatok száma, ami negatív hatást gyakorolt az uniós repülőtereken a földi kiszolgáláshoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó bevételekre. Több, földi kiszolgálást végző szolgáltató ezáltal pénzügyi nehézségekkel szembesült, és többjük már szerkezetátalalkításba kezdett, állami mentőcsomagot kapott vagy beszüntette működését.

(12)

A légi forgalom következő hónapokban várható szintjére vonatkozó előrejelzések alapján valószínűsíthető, hogy a 2021-ben kiszolgálandó járatok korlátozott száma miatt a földi kiszolgálási ágazatban nehéz piaci feltételek fognak érvényesülni. A légi forgalom negatív tendenciája valószínűleg tovább súlyosbítja a földi kiszolgálást végző szolgáltatók súlyos pénzügyi helyzetét, ami további csődkockázatot hordoz magában. Ilyen körülmények között azon repülőtereken, ahol a szolgáltatók száma korlátozott, valószínűleg több földi kiszolgálást végző szolgáltatónak kell megszüntetnie a földi kiszolgálás körébe tartozó szolgáltatások nyújtását annak az időszaknak a vége előtt, amelyre kiválasztották őket. Ez a földi kiszolgálás hirtelen megszakadásához vezethet ezeken a repülőtereken még azelőtt, mielőtt a 96/67/EGK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás alapján új szolgáltatót lehetne kiválasztani.

(13)

Ezért helyénvaló az 1008/2008/EK rendelet 24a. cikkének (2) bekezdésében előírt eltérés időtartamát 2020. március 1-jétől 2021. december 31-ig meghosszabbítani.

(14)

A jogbizonytalanság elkerülése érdekében – különösen a repülőtér irányító szervezete és a tagállam illetékes hatósága tekintetében – ezt a rendeletet az 1008/2008/EK rendelet 25b. cikkében részletezett sürgősségi eljárás keretében kell elfogadni, és annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1008/2008/EK rendelet 24a. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

A 96/67/EGK irányelv 11. cikke (1) bekezdésének e) pontjától eltérve, a 2020. március 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakban, amennyiben egy földi kiszolgáló azon időtartam vége előtt beszünteti tevékenységét, amelyre vonatkozóan kiválasztották, a repülőtér irányító szervezete vagy a tagállam illetékes hatósága legfeljebb hat hónapig tartó időszakra vagy a 2021. december 31-ig tartó időszakra – attól függően, hogy e két időszak közül melyik a hosszabb – a szolgáltatások nyújtására közvetlenül választhat ki földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatót.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/696 rendelete (2020. május 25.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK rendeletnek a Covid19-világjárványra tekintettel történő módosításáról (HL L 165., 2020.5.27., 1. o.)


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/4


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2115 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. december 16.)

az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Covid19-világjárvány következményei kezelése érdekében hozott rendkívüli intézkedéseknek a működési engedélyek vonatkozásában történő ideiglenes meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1b) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Covid19-világjárvány a légi közlekedés hirtelen visszaeséséhez vezetett a kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és harmadik országok által a járvány megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések következtében.

(2)

Az említett körülményeket a légi fuvarozók nem tudják befolyásolni, és a légi járatoknak a légi fuvarozók általi, emiatt bekövetkező önkéntes vagy kötelező törlése az e körülményekre adott szükséges válasz.

(3)

Az uniós légi fuvarozók továbbra is olyan likviditási problémákkal szembesülnek, amelyek – az 1008/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében – kiválthatják működési engedélyük felfüggesztését, visszavonását vagy ideiglenes engedéllyel való felváltását anélkül, hogy ennek bekövetkeztét strukturális gazdasági szükséglet indokolná. Az ideiglenes engedély megadása negatív jelzést küldhet a piacnak az adott légi fuvarozó túlélési képességéről, ami viszont súlyosbítaná az egyébként átmeneti pénzügyi problémákat.

(4)

Az (EU) 2020/696 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) lehetővé tette a tagállamok illetékes engedélyező hatóságai számára, hogy a 2020. március 1. és 2020. december 31. közötti időszakban a pénzügyi teljesítmény ezen időszak alatti értékelése alapján ne vonják vissza vagy függesszék fel a működési engedélyt, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a biztonságot, és valós esély mutatkozik a pénzügyi helyzet 12 hónapon belüli kielégítő rendezésére. Az (EU) 2020/696 rendelet továbbá felhatalmazta a Bizottságot a 9. cikk (1a) bekezdésében említett, 2020. március 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak meghosszabbítására.

(5)

Az 1008/2008/EK rendelet 9. cikke (1c) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2020. november 13-án összefoglaló jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)

A Bizottság összefoglaló jelentése hangsúlyozza, hogy a 2020 áprilisa és augusztusa közötti fokozatos növekedés ellenére a légi forgalom szintje 2020 szeptemberében még mindig jelentősen alacsonyabb volt, mint 2019 azonos időszakában. Az Eurocontrol adatai szerint a légi forgalom 2020. november 25-én 63 %-kal maradt el a 2019. november 25-i szinthez képest.

(7)

Bár nehéz pontos előrejelzést adni a légi forgalom fellendülésével kapcsolatban, értelemszerűen várható, hogy a közeljövőben, egészen 2021. december végéig nem fog változni a helyzet. Az Eurocontrol legutóbbi, 2020. szeptemberi légi forgalmi előrejelzése alapján (mely feltételezi, hogy a tagállamok között nincs összehangolva az operatív eljárások bevezetése és a nemzeti korlátozások feloldása) 2021 februárjában a légi forgalom várhatóan 50 %-kal alacsonyabb lesz, mint 2020 februárjában. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a hetente nyilvántartásba vett Covid19-esetek száma Európában 2020. november 22-én elérte az 1,77 milliót (ez a világszinten rögzített új esetek 44 %-a), ami jelentősen meghaladja a 2020 tavaszán nyilvántartásba vett esetek számát. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai azt mutatják, hogy az Európai Gazdasági Térség és az Egyesült Királyság esetében a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 2020 nyara óta folyamatosan növekszik. A központ 2020. november 22-i heti felügyeleti jelentése szerint az arány 100 000 főre vetítve 549 fő volt (országonként a legkevesebb 58, a legtöbb 1186 eset).

(8)

Észszerűen úgy tekinthetjük, hogy a légi forgalom tartós csökkenése a Covid19-világjárvány hatásának a következménye. A fogyasztói bizalomra vonatkozóan a Covid19 nyomán rendelkezésre álló adatok alapján 2020 áprilisában még a válaszadók mintegy 60 %-a gondolta úgy, hogy a világjárványt követő néhány hónapon belül valószínűleg újra igénybe veszi a légi közlekedést, ez az arány 2020 júniusában 45 %-ra csökkent. A rendelkezésre álló adatok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy kapcsolat áll fenn a Covid19-világjárvány és a légi közlekedés iránti fogyasztói kereslet között, és nem volt más olyan esemény, amely magyarázatot adhatna a légi közlekedés iránti kereslet csökkenésére.

(9)

A Bizottság összefoglaló jelentése azt mutatja, hogy a tagállamok által augusztus közepe óta az új Covid19-esetekre válaszul bevezetett, gyakran nagyon rövid határidővel bejelentett nemzeti, koordinálatlan korlátozások, karanténkövetelmények és tesztelési intézkedések szintén gyengítik a fogyasztói bizalmat, és csökkentik a légi forgalom iránti keresletet.

(10)

Tekintettel a repülőjegy-foglalások rendkívül alacsony szintjére, a fent említett járványügyi és légi forgalmi előrejelzésekre, valamint a Covid19-világjárvány megfékezését célzó nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos bizonytalanságra és kiszámíthatatlanságra, észszerűen feltételezhető, hogy a légi forgalom és utaskereslet Covid19-világjárványnak tulajdonítható alacsony szintje 2021-ben is fennmarad. Még éveken át nem várható, hogy a légi forgalom visszaáll a Covid19-et megelőző szintre. Ebben a szakaszban azonban még korai megállapítani, hogy a kapacitásban bekövetkező csökkenés 2021 után is hasonlóan jelentős mértékben folytatódik-e.

(11)

Az ilyen alacsony szintű légi forgalom és utaskereslet olyan folyamatos likviditási problémákat okozhat az uniós légi fuvarozók számára a 2020. december 31. és 2021. december 31. közötti időszakban, amelyek kiválthatják működési engedélyük felfüggesztését, visszavonását vagy ideiglenes engedéllyel való felváltását anélkül, hogy ennek bekövetkeztét strukturális gazdasági szükséglet indokolná.

(12)

Ezért helyénvaló lehetővé tenni az illetékes engedélyező hatóságok számára, hogy a 2020. március 1. és 2021. december 31. közötti meghosszabbított időszakban elvégzett pénzügyi teljesítményértékelések alapján ne függesszék fel vagy vonják vissza a működési engedélyt, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a biztonságot, és a következő 12 hónapon belül valós esély mutatkozik a pénzügyi helyzet kielégítő rendeződésére. A említett időszak végén az uniós légi fuvarozót alá kell vetni az 1008/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak.

(13)

A jogbizonytalanság elkerülése érdekében – különösen az engedélyező hatóságokok és a légi fuvarozók tekintetében – ezt a rendeletet az 1008/2008/EK rendelet 25b. cikkében részletezett sürgősségi eljárás keretében kell elfogadni, és annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon sürgősen hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1008/2008/EK rendelet 9. cikkének (1a) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)   Az (1) bekezdésben említett, 2020. március 1. és 2021. december 31. között elvégzett értékelések alapján az illetékes engedélyező hatóság az említett időszak vége előtt dönthet úgy, hogy nem függeszti fel vagy vonja vissza az uniós légi fuvarozó működési engedélyét, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a biztonságot, és a következő 12 hónapon belül valós esély mutatkozik a pénzügyi helyzet kielégítő rendeződésére. A hatóság a 12 hónapos időszak végén felülvizsgálja az adott uniós légi fuvarozó teljesítményét, és határoz arról, hogy az (1) bekezdés alapján a működési engedélyt fel kell-e függeszteni vagy vissza kell-e vonni, és ideiglenes engedélyt kell-e kiadni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 293., 2008.10.31., 3. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/696 rendelete (2020. május 25.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló 1008/2008/EK rendeletnek a Covid19-világjárványra tekintettel történő módosításáról (HL L 165., 2020.5.27., 1. o.)


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/7


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2116 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát lazacfélék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról és felhasználásának egyéb uszonyos halakra történő kiterjesztéséről, valamint a 244/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát lazacfélék takarmány-adalékanyagaként való felhasználását a 244/2007/EK bizottsági rendelet (2) 10 évre engedélyezte.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát lazacfélék takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújítására. A kérelem tartalmazta az Escherichia coli NITE SD 00268 törzsmegjelölés módosítására irányuló kérelmet, és csatolták hozzá az említett rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat. Ezenkívül az említett rendelet 7. cikkével összhangban a kérelem a felhasználás kiterjesztését kérte az egyéb uszonyos halakra is. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2020. március 18-i véleményében (3) megállapította, hogy – a javasolt felhasználási feltételek mellett – az Escherichia coli NITE SD 00268 által előállított L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát – a célfajokra vonatkozó követelményeknek megfelelő mennyiségben adagolva – nincs káros hatással sem az állatok vagy a fogyasztók egészségére, sem pedig a környezetre. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy bár a szóban forgó adalékanyag nem bőrirritáló hatású, nem állapítható meg, hogy az adalékanyag belélegezve toxikus lehet, vagy szemirritáló vagy bőrszenzibilizáló anyag lehet. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság továbbá arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag az aminosav hisztidin hatékony forrása a halfajok számára. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentéseket.

(5)

Az Escherichia coli NITE SD 00268 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát takarmány-adalékanyagként való engedélyezésének az e rendelet mellékletében megállapított feltételek szerinti megújításából kifolyólag a 244/2007/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezés megújításából adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt, a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „aminosavak, sóik és analógjaik” funkcionális csoportba tartozó L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát tekintetében megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.

2. cikk

(1)   Az Escherichia coli ATCC 9637 által termelt L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát és az azt tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2021. július 6. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2021. január 6. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   Az (1) bekezdésben említett anyagokat tartalmazó azon takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek, 2022. január 6. előtt állítottak elő és címkéztek a 2021. január 6. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat lazacfélék takarmányozására szánják.

3. cikk

A 244/2007/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 244/2007/EK rendelete (2007. március 7.) az L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről ((HL L 73., 2007.3.13., 6. o.).

(3)  EFSA Journal 2020;18(4):6072.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: tápértékkel rendelkező adalékanyagok. Funkcionális csoport: aminosavak, sóik és analógjaik.

3c351

L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát

Az adalékanyag összetétele

Por

legalább 98 %-os L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát-tartalommal,

legalább 72 %-os hisztidintartalommal és

legfeljebb 100 ppm hisztamintartalommal

Uszonyos halak

1.

Az L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát forgalmazása és készítmények adalékanyagaként való felhasználása megengedett.

2.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

3.

Az adalékanyag és az előkeverék címkéjén fel kell tüntetni a következőt:

„Az L-hisztidin-monohidroklorid-monohidráttal történő kiegészítés a célállat táplálkozási szükségleteire korlátozódik, amelyek a fajtól, az állat fiziológiai állapotától, a teljesítményszinttől, a környezeti feltételektől, az étrendben található egyéb aminosavak szintjétől, valamint az olyan lényeges nyomelemek szintjétől függenek, mint a réz és a cink.”

Hisztidintartalom.

4.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a bőrrel való érintkezés, a szembe kerülés és a belégzés lehetséges kockázatainak kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel kell használni.

2031. január 6.

A hatóanyag jellemzése

Escherichia coli NITE SD 00268 felhasználásával erjesztéssel előállított L-hisztidin-monohidroklorid-monohidrát

Kémiai képlet: C3H3N2-CH2-CH(NH2)-COΟΗ· HCl· H2O

CAS-szám: 5934-29-2

EINECS-szám: 211-438-9

Analitikai módszer  (1)

A takarmány-adalékanyag hisztidintartalmának mennyiségi meghatározására:

nagy teljesítményű folyadékkromatográfia fotometriás meghatározással (HPLC-UV)

ioncserés kromatográfia oszlopról való eluálódás utáni származékképzéssel és optikai meghatározással (IEC-VIS/FLD)

Az előkeverékek, takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek hisztidintartalmának mennyiségi meghatározására:

ioncserés kromatográfia oszlopról való eluálódás utáni származékképzéssel és fotometriás meghatározással (IEC-VIS), 152/2009/EK bizottsági rendelet (III. melléklet, F. pont)

A takarmány-adalékanyag hisztamintartalmának mennyiségi meghatározására:

nagy teljesítményű folyadékkromatográfia spektrofotometriás detektálással (HPLC-UV)


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2117 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által előállított szeleno-metionin, új nevén „szelénnel dúsított Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 élesztő” valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról, valamint a 900/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által előállított szeleno-metionin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő felhasználását a 900/2009/EK bizottsági rendelet (2) engedélyezte 10 évre.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által előállított szeleno-metionin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújítására a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriában. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2020. május 7-i véleményében (3) megállapította, hogy a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által előállított szeleno-metionin a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati egészségre, sem a fogyasztók biztonságra, sem pedig a környezetre. A Hatóság ugyanakkor azt is megállapította, hogy az adalékanyag potenciális bőr- és légzőszervi szenzibilizáló. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. Az adalékanyag hatékonyságának bizonyítása – amely az eredeti engedélyezés alapjául szolgált – a megújítási eljárás során is felhasználható. Végezetül a Hatóság az adalékanyag megnevezésének módosítását javasolta. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionin értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyag engedélyét meg kell újítani.

(6)

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionin takarmány-adalékanyagként való engedélyezésének megújítása következtében a 900/2009/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionin engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezés megújításából adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „nyomelemek vegyületei” funkcionális csoportba tartozó adalékanyagra megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.

2. cikk

(1)   A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionin és az ezt az adalékanyagot tartalmazó előkeverékek, amelyeket 2021. július 6. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2021. január 6. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionint tartalmazó takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek, amelyeket 2022. január 6. előtt állítottak elő és címkéztek a 2021. január 6. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

(3)   A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionint tartalmazó takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek, amelyeket 2023. január 6. előtt állítottak elő és címkéztek a 2021. január 6. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és felhasználhatók, amennyiben azokat nem élelmiszer-termelő állatok takarmányozására szánják.

3. cikk

A 900/2009/EK rendelet hatályát veszti.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 900/2009/EK rendelete (2009. szeptember 25.) a Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399-ből előállított szeleno-metionin takarmány-adalékanyagként való engedélyezéséről (HL L 256., 2009.9.29., 12. o.).

(3)  EFSA Journal 2020; 18(5):6144.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

A 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmány szeléntartalma mg/kg-ban

Kategória: tápértékkel rendelkező adalékanyagok. Funkcionális csoport: nyomelemek vegyületei

3b812

--

Szelénnel dúsított, inaktivált Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 élesztő

Az adalékanyag összetétele:

Szerves szelént tartalmazó készítmény:

Szeléntartalom: 2 000 –3 500 mg Se/kg

A szervesszelén-tartalom meghaladja az összes szeléntartalom 97–99 %-át

A szeleno-metionin-tartalom meghaladja az összes szeléntartalom 63 %-át

Valamennyi faj

 

0,50 (összesen)

1.

Az adalékanyag előkeverék formájában keverendő bele a takarmányba.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási és a stabilitási feltételeket.

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a belélegzésből és a bőrrel való érintkezésből fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel kell használni.

4.

Szerves szelénnel történő maximális kiegészítés:

0,2 mg Se/kg a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban.

2031. január 6.

A hatóanyag jellemzése

A Saccharomyces cerevisiae CNCM I-3399 által termelt szeleno-metionin

Kémiai képlet: C5H11NO2Se

Analitikai módszer (1):

A takarmány-adalékanyag szeleno-metionin-tartalmának meghatározására használt módszer:

fordított fázisú, nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással (RP-HPLC-UV); vagy

nagy teljesítményű folyadékkromatográfia és induktív csatolású plazma tömegspektrometria (HPLC-ICP-MS) tripla proteolitikus emésztést követően.

A takarmány-adalékanyag teljes szeléntartalmának meghatározására használt módszer:

induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES); vagy

induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP/MS).

Az előkeverékek, takarmánykeverékek és takarmány-alapanyagok teljes szeléntartalmának meghatározására használt módszer:

hidrides atomabszorpciós spektrometria (HGAAS) mikrohullámú feltárást követően (EN 16159:2012).


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása az uniós referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/15


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2118 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

a Pediococcus pentosaceus DSM 16244 valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról, valamint az 514/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Az 514/2010/EU bizottsági rendelet (2) 10 évre engedélyezte a Pediococcus pentosaceus DSM 16244 valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő felhasználását.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének megfelelően kérelmet nyújtottak be a Pediococcus pentosaceus DSM 16244 valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezésének megújítására, kérelmezve, hogy az adalékanyagot a „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az említett rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2020. május 25-i véleményében (3) azt a következtetést vonta le, hogy a kérelmező bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy az adalékanyag megfelel az engedélyezés jelenlegi feltételeinek. A Hatóság megállapította, hogy a Pediococcus pentosaceus DSM 16244 nincs káros hatással sem az állatok egészségére, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy nem irritálja a bőrt és a szemet, azonban bőr- és légzőszervi szenzibilizálónak minősül. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(5)

A Pediococcus pentosaceus DSM 16244 értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagra megadott engedélyt az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint meg kell újítani.

(6)

A Pediococcus pentosaceus DSM 16244 takarmány-adalékanyagként való engedélyezésének az e rendelet mellékletében megállapított feltételek szerinti megújítása következtében az 514/2010/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „technológiai adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és a „szilázs-adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó adalékanyagra megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.

2. cikk

Az 514/2010/EU rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 514/2010/EU rendelete (2010. június 15.) a Pediococcus pentosaceus (DSM 16244) valamennyi állatfaj takarmányának adalékanyagaként való engedélyezéséről (HL L 150., 2010.6.16., 42. o.).

(3)  EFSA Journal 2020; 18(6):6166.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

CFU/kg friss anyagban

Kategória: technológiai adalékanyagok. Funkcionális csoport: szilázs-adalékanyagok.

1k2101

Pediococcus pentosaceus DSM 16244

Az adalékanyag összetétele:

Legalább 4 × 1011 CFU/g adalékanyagot tartalmazó Pediococcus pentosaceus DSM 16244 készítmény.

Valamennyi állatfaj

1.

Az adalékanyag és az előkeverékek használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket.

2.

Az adalékanyag minimális dózisa más mikroorganizmus nélkül történő szilázs-adalékanyagként való felhasználása esetén: 1 × 108 CFU/kg friss anyagban.

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között kesztyűvel és védőmaszkkal kell használni.

2031.1.6.

A hatóanyag jellemzése

Pediococcus pentosaceus DSM 16244.

Analitikai módszer  (1)

Számlálás: lemezkenéses módszer MSR-agar alkalmazásával (EN 15786).

Azonosítás: pulzáló erőterű gél-elektroforézist (PFGE) alkalmazó módszer.


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/18


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2119 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

a citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény valamennyi (elválasztott) sertésféle, brojlercsirkék, tojójércék és valamennyi kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésének megújításáról, valamint az 1117/2010/EU és a 849/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (az engedély jogosultja: Vetagro SpA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának vagy megújításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

A citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény takarmány-adalékanyagként való felhasználását 10 évre engedélyezte az elválasztott malacok esetében az 1117/2010/EU bizottsági rendelet (2), brojlercsirkék, tojójércék, valamennyi kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfaj, valamint a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések esetében pedig a 849/2012/EU bizottsági rendelet (3).

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének megfelelően az említett engedély jogosultja kérelmet nyújtott be a citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény valamennyi (elválasztott) sertésfélére, brojlercsirkékre, tojójércékre, valamint valamennyi kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfajra vonatkozó engedélyének megújítására, kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2020. március 17-i véleményében (4) megállapította, hogy a citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állati egészségre, sem a fogyasztók biztonságra, sem pedig a környezetre. A Hatóság megállapította továbbá, hogy az adalékanyag potenciális bőr- és szemirritálónak, valamint bőr- és légzőszervi szenzibilizálónak minősül. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében.

(5)

A citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó adalékanyagra megadott engedélyt meg kell újítani.

(6)

A citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény takarmány-adalékanyagként való engedélyezése megújításának következtében az 1117/2010/EU és a 849/2012/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(7)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja a citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény engedélyezési feltételeire vonatkozó módosítások azonnali alkalmazását, helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „egyéb állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” funkcionális csoportba tartozó készítményre megadott engedély a mellékletben meghatározott feltételek mellett megújításra kerül.

2. cikk

Az 1117/2010/EU rendelet és a 849/2012/EU rendelet hatályát veszti.

3. cikk

Az 1117/2010/EU és a 849/2012/EU rendelet alapján engedélyezett a citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint tartalmazó készítmény, valamint az azt tartalmazó előkeverékek és takarmánykeverékek, amelyeket 2021. január 6. előtt állítottak elő és címkéztek fel a 2021. január 6. előtt alkalmazandó szabályoknak megfelelően, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók és használhatók.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság 1117/2010/EU rendelete (2010. december 2.) egy citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény elválasztott malacok takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Vetagro SpA) (HL L 317., 2010.12.3., 3. o.).

(3)  A Bizottság 849/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. szeptember 19.) a citromsavból, szorbinsavból, timolból és vanillinből álló készítmény brojlercsirkék, tojójércék, valamennyi kisebb hízó- és tojómadárfaj, valamint a Sus scrofa domesticus fajtól eltérő elválasztott sertések takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Vetagro SpA) (HL L 253., 2012.9.20., 8. o.).

(4)  EFSA Journal 2020; 18(4):6063.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

adalékanyag mg/kg a 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: állattenyésztésben alkalmazott egyéb adalékanyagok (a teljesítményparaméterek javítása).

4d3

Vetagro S.p.A.

Védett citromsavat, szorbinsavat,

timolt és vanillint tartalmazó készítmény

Az adalékanyag összetétele

Citromsavat, szorbinsavat, timolt és vanillint mikrokapszulázott, védett formában tartalmazó készítmény. Minimális tartalom:

Citromsav: 25 g/100 g

Timol: 1,7 g/100 g

Szorbinsav: 16,7 g/100 g

Vanillin: 1 g/100 g

Brojlercsirkék

Tojójércék

Valamennyi kevésbé jelentős hízó- és tojómadárfaj

200

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

A használati utasításban fel kell tüntetni a következőket: „A különböző forrásokból származó citromsav és szorbinsav maximális össztartalma a teljes értékű takarmányban nem léphető túl.”

3.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelése érdekében: bőr- és szemirritáló és bőrszenzibilizáló. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközökkel, többek között légzésvédő maszkkal, szemvédővel és bőrvédő eszközökkel kell használni.

2031.1.6.

A hatóanyag jellemzése

Citromsav C6H8O7 (tisztaság ≥ 99,5 %)

2-hidroxi-1,2,3- propán-trikarboxilsav, CAS-szám: 77-92-9, vízmentes

Szorbinsav C6H8O2 (tisztaság ≥ 99,5 %)

2,4-hexadiénsav, CAS-szám: 110-44-1

Timol (tisztaság ≥ 98 %)

5-metil-2-(1-metil-etil)fenol, CAS-szám: 89-83-8)

Vanillin (tisztaság ≥ 99,5 %)

4-hidroxi-3-metoxibenzaldehid, CAS-szám: 121-33-5)

Valamennyi (elválasztott) sertésféle

1 000

Analitikai módszer  (1)

A szorbinsav és a timol meghatározása a takarmány-adalékanyagban, az előkeverékekben és a takarmányokban:

fordított fázisú, nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV/diódasoros detektálással (RP-HPLC-UV/DAD)

A citromsav meghatározása az adalékanyagban és az előkeverékekben:

fordított fázisú, nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV/diódasoros detektálással (RP-HPLC-UV/DAD)

A citromsav meghatározása takarmányokban:

a citromsav-tartalom enzimatikus meghatározása – NADH (redukált nikotinamid-adenin-dinukleotid) spektrometriás módszer


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/22


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2120 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

az (EU) 2016/1964 végrehajtási rendeletnek a montmorillonit- és illittartalmú készítmény valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való engedélyezése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, valamint az engedély megadásának vagy módosításának feltételeiről és eljárásairól.

(2)

Egy montmorillonit- és illittartalmú készítmény takarmány-adalékanyagként való felhasználását az (EU) 2016/1964 bizottsági végrehajtási rendelet (2) valamennyi állatfaj esetében engedélyezte.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság felkérte az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (a továbbiakban: Hatóság), hogy az engedély feltételeinek módosítását mérlegelve adjon ki véleményt arra vonatkozóan, hogy egy montmorillonit- és illittartalmú készítmény takarmány-adalékanyagként való engedélyezése továbbra is megfelelne-e az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében megállapított feltételeknek. A módosítás az adalékanyag kiegészítő takarmányokban csomósodást gátló anyagként való felhasználásának jelenlegi engedélyezéséhez kapcsolódik. A kérelemhez csatolták a kérelmet alátámasztó adatokat.

(4)

A Hatóság 2014. október 30-i (3), 2015. szeptember 10-i (4) és 2020. március 20-i (5) véleményében megállapította, hogy a montmorillonit- és illittartalmú készítmény engedélyezési feltételeinek javasolt módosítása nem módosítja azokat a korábbi következtetéseket, amelyek szerint az adalékanyag nincs káros hatással sem az állati egészségre, sem a fogyasztók biztonságára, sem pedig a környezetre. Arra a következtetésre jutott továbbá, hogy az adalékanyag szokásos kezelése során keletkező por a felhasználók teljes légútját kiteheti olyan káros anyagoknak (kristályos szilícium-dioxid), amelyekre vonatkozóan nem állapították meg a kitettség biztonságos szintjét és amelyeket a bőrre és a szemre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatok hiányában bőr- és szemirritáló hatásúnak, valamint potenciális bőrszenzibilizálónak kell tekinteni. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság azt is megállapította, hogy az adalékanyag hatékony csomósodásgátló. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerekről szóló jelentést.

(5)

Az engedély javasolt módosításának értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek.

(6)

Az (EU) 2016/1964 végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1964 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/1964 végrehajtási rendelete (2016. november 9.) egy dolomit- és magnezittartalmú készítmény tejelő tehenek és más tejelő kérődzők, elválasztott malacok és hízósertések takarmány-adalékanyagaként, valamint egy montmorillonit- és illittartalmú készítmény valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (HL L 303., 2016.11.10., 7. o.).

(3)  EFSA Journal 2014; 12(11):3904.

(4)  EFSA Journal 2015; 13(9):4237.

(5)  EFSA Journal 2020; 18(5):6095.


MELLÉKLET

Az (EU) 2016/1964 végrehajtási rendelet mellékletében az 1 g557 azonosító számú montmorillonit-illit adalékanyagra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg adalékanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: technológiai adalékanyagok. Funkcionális csoport: kötőanyagok

„1g557

Montmorillonit-illit

Az adalékanyag összetétele

Montmorillonit-illit kevert rétegű agyagásvány készítmény: filloszilikátok ≥ 75 %

A hatóanyag jellemzése

Filloszilikátok ≥ 75 %:

≥ 35 % montmorillonit-illit (duzzadóképes)

≥ 30 % illit/muszkovit

≤ 15 % kaolinit (nem duzzadóképes)

Kvarc ≤ 20 %

Vas (strukturális) 3,6 % (átlag)

Azbesztmentes

Valamennyi állatfaj

10 000

20 000

1.

A használati utasításban az alábbiakat kell feltüntetni:

»Kerülendő a makrolidokkal való egyidejű, szájon át történő alkalmazása.«

»Ezenkívül baromfi vonatkozásában kerülendő a robenidinnel való egyidejű alkalmazása«.

2.

Baromfi vonatkozásában: a robenidintől eltérő kokcidiosztatikumokkal való egyidejű, szájon át történő használata ellenjavallt a montmorillonit-illitet 10 000 mg/kg feletti mennyiségben tartalmazó teljes értékű takarmány esetében.

3.

Az adalékanyag és az azt tartalmazó előkeverékek címkéjén fel kell tüntetni a következőt: „A montmorillonit-illit adalékanyag (inaktív) vasban gazdag”.

4.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal és intézkedésekkel nem lehet felszámolni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel, többek között védőmaszkkal kell használni.

5.

A különböző forrásokból származó montmorillonit-illit teljes mennyisége teljes értékű takarmányban nem haladhatja meg a teljes értékű takarmányban megengedett 20 000 mg/kg maximális szintet.

2026. november 30.”

Analitikai módszer  (1)

Meghatározás a takarmány-adalékanyagban:

Röntgendiffrakció (XRD)

Induktív csatolású plazmás atomemissziós spektroszkópia (ICP-AES)

Az adalékanyag azonosító száma

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

mg adalékanyag/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: technológiai adalékanyagok. Funkcionális csoport: csomósodásgátló anyagok

„1g557

Montmorillonit-illit

Az adalékanyag összetétele

Montmorillonit-illit kevert rétegű agyagásvány készítmény: filloszilikátok ≥ 75 %

A hatóanyag jellemzése

Filloszilikátok ≥ 75 %:

≥ 35 % montmorillonit-illit (duzzadóképes)

≥ 30 % illit/muszkovit

≤ 15 % kaolinit (nem duzzadóképes)

Kvarc ≤ 20 %

Vas (strukturális) 3,6 % (átlag)

Azbesztmentes

Valamennyi állatfaj

20 000

1.

A használati utasításban az alábbiakat kell feltüntetni:

»Kerülendő a makrolidokkal való egyidejű, szájon át történő alkalmazása.«

»Ezenkívül baromfi vonatkozásában kerülendő a robenidinnel való egyidejű alkalmazása«.

2.

Az adalékanyagot legalább az alább szinten kell használni:

10 000 mg/kg, ha közvetlenül kiegészítő takarmányokban csomósodást gátló anyagként alkalmazzák,

20 000 mg/kg, ha teljes értékű takarmányokban csomósodást gátló anyagként alkalmazzák.

3.

Baromfi vonatkozásában: ellenjavalt a robenidintől eltérő kokcidiosztatikumokkal való egyidejű, szájon át történő alkalmazása.

4.

Az adalékanyag és az azt tartalmazó előkeverékek címkéjén fel kell tüntetni a következőt: „A montmorillonit-illit adalékanyag (inaktív) vasban gazdag”.

5.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal és intézkedésekkel nem lehet felszámolni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket egyéni védőeszközzel, többek között védőmaszkkal kell használni.

6.

A különböző forrásokból származó montmorillonit-illit teljes mennyisége teljes értékű takarmányban nem haladhatja meg a teljes értékű takarmányban megengedett 20 000 mg/kg maximális szintet.

2026. november 30.”

Analitikai módszer  (2)

Meghatározás a takarmány-adalékanyagban:

Röntgendiffrakció (XRD)

Induktív csatolású plazmás atomemissziós spektroszkópia (ICP-AES)


(1)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports

(2)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/28


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2121 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

a Komagataella phaffii DSM 32854 által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény valamennyi baromfifaj, díszmadarak, malacok, hízósertések, kocák és kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezéséről (az engedély jogosultja: Huvepharma EOOD)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,d

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyezéséről, az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról.

(2)

A Bizottsághoz az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének megfelelően három kérelmet nyújtottak be egy 6-fitázt tartalmazó készítmény engedélyezésére vonatkozóan. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(3)

A kérelmek a Komagataella phaffii DSM 32854 által termelt 6-fitázt tartalmazó, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba sorolandó készítmény valamennyi baromfifaj, díszmadarak, malacok, hízósertések, kocák és kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék takarmány-adalékanyagaként történő engedélyezésére vonatkoznak.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2020. május 7-i (2), 2020. május 25-i (3) és 2020. július 1-jei (4) véleményében megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett a Komagataella phaffii DSM 32854 által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény nincs káros hatással egyetlen baromfifaj, a díszmadarak, a malacok, a hízósertések, a kocák és a kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék egészségére, a fogyasztók biztonságára vagy a környezetre. Megállapította továbbá, hogy az adalékanyagot szemirritálónak és potenciális bőr- és légzőszervi szenzibilizálónak kell tekinteni. A Bizottság ezért úgy véli, hogy megfelelő óvintézkedéseket kell hozni az emberi egészségre, különösen az adalékanyag felhasználóira gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében. A Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az adalékanyag tenyésztéstechnikai adalékanyagként hatékonyan javítja valamennyi baromfifaj, a díszmadarak, a malacok, a hízósertések, a kocák és a kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék táplálékának emészthetőségét. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatalt követő egyedi nyomonkövetési előírásokat elrendelni. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

A Komagataella phaffii (DSM 32854) által termelt 6-fitázt tartalmazó készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mellékletben meghatározott, az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába és az „emészthetőséget fokozó anyagok” funkcionális csoportba tartozó készítmény takarmány-adalékanyagként történő felhasználása a mellékletben meghatározott feltételek mellett engedélyezett.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 268., 2003.10.18., 29. o.

(2)  EFSA Journal 2020;18(5):6141.

(3)  EFSA Journal 2020;18(6):6161.

(4)  EFSA Journal 2020;18(7):6204.


MELLÉKLET

Az adalékanyag azonosító száma

Az engedély jogosultjának neve

Adalékanyag

Összetétel, kémiai képlet, leírás, analitikai módszer

Állatfaj vagy -kategória

Maximális életkor

Legkisebb tartalom

Legnagyobb tartalom

Egyéb rendelkezések

Az engedély lejárta

Aktivitási egység/kg 12 %-os nedvességtartalmú teljes értékű takarmányban

Kategória: állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok. Funkcionális csoport: emészthetőséget fokozó anyagok.

4a32

Huvepharma EOOD

6-fitáz (EC 3.1.3.26)

Az adalékanyag összetétele

A Komagataella phaffii (DSM 32854) által termelt 6-fitázt (EC 3.1.3.26) tartalmazó készítmény, amelynek minimális aktivitása:

5 000 FTU  (1)/g granulált formában

5 000 FTU/g bevont formában

5 000 FTU/g folyékony formában

valamennyi baromfifaj

díszmadarak

malacok

hízósertések

kocák

kevésbé jelentős hízó- vagy tenyészsertésfélék

250 FTU

1.

Az adalékanyag és az előkeverék használati utasításában fel kell tüntetni a tárolási feltételeket és a hőkezeléssel szembeni stabilitást.

2.

Az adalékanyag és az előkeverékek felhasználóira vonatkozóan a takarmányipari vállalkozóknak munkafolyamatokat és szervezeti intézkedéseket kell meghatározniuk a használatból fakadó lehetséges kockázatok kezelésére. Ha a kockázatokat e folyamatokkal vagy intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni vagy minimálisra csökkenteni, akkor az adalékanyagot és az előkeverékeket védőeszközökkel, többek között védőmaszkkal, védőszemüveggel és bőrvédő eszközzel kell használni.

2031.1.6.

A hatóanyag jellemzése

Komagataella phaffii DSM 32854 felhasználásával történő erjesztéssel előállított 6-fitáz (EC 3.1.3.26)

Analitikai módszer  (2)

A fitáz takarmány-adalékanyagokban való aktivitásának számszerű meghatározására:

a VDLUFA 27.1.4 szabványnak megfelelő, a fitáz fitáttal adott enzimes reakciójára épülő kolorimetriás módszer

A fitáz előkeverékekben való aktivitásának számszerű meghatározására:

a VDLUFA 27.1.3 szabványnak megfelelő, a fitáz fitáttal adott enzimes reakciójára épülő kolorimetriás módszer

A takarmány-alapanyagok és takarmánykeverékek fitázaktivitásának mennyiségi meghatározására:

az EN ISO 30024 szabványnak megfelelő, a fitáz fitáttal adott enzimes reakciójára épülő kolorimetriás módszer


(1)  1 FTU az az enzimmennyiség, amely a reakció körülményei között – 5,5 pH és 37 °C mellett – percenként 1 mikromól szervetlen foszfátot szabadít fel nátrium-fitátból.

(2)  Az analitikai módszerek részletes leírása a referencialaboratórium honlapján található: https://ec.europa.eu/jrc/en/eurl/feed-additives/evaluation-reports


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/32


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2122 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 16.)

az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruk Unióba való korlátlan vámmentes bejutásának a 2021. évre történő biztosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről szóló, 2004. október 25-i 2004/859/EK tanácsi határozatra (2) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság között 1973. május 14-én létrejött megállapodás (3) (a továbbiakban: az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás) 2. jegyzőkönyve, valamint és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (4) (a továbbiakban: EGT-megállapodás) az EGT-megállapodás feldolgozott és egyéb mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos 2. és 3. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, 2001. november 23-i 140/2001 EGT vegyes bizottsági határozattal (5) módosított 3. jegyzőkönyve megállapítja az Unió és a Norvég Királyság között egyes mezőgazdasági és feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozóan alkalmazandó kereskedelmi szabályokat.

(2)

Az EGT-megállapodás 3. jegyzőkönyve nullaszázalékos vámtételt ír elő a 2202 10 00 KN-kód alá tartozó, hozzáadott cukrot vagy más édesítőanyagot tartalmazó vagy ízesített vizekre, valamint a 2202 90 10 KN-kód alá tartozó más alkoholmentes italokra, amelyek nem tartalmaznak a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó terméket, vagy a 0401–0404 vámtarifaszám alá tartozó termékekből nyert zsírt.

(3)

2017. január 1-je óta a 2202 90 KN-kódot felváltotta a 2202 91 00 és a 2202 99 KN-kód. Ezért e rendelet hatályának a 2202 10 00, valamint az ex 2202 91 00 és az ex 2202 99 KN-kód alá tartozó termékekre kell kiterjednie.

(4)

Az Európai Közösség és a Norvég Királyság között, az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyvére vonatkozó, levélváltás formájában létrejött megállapodás (6) (a továbbiakban: a levélváltás formájában létrejött megállapodás) ideiglenesen felfüggeszti a 2. jegyzőkönyv értelmében a 2202 10 00 KN-kód (Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve) és az ex 2202 90 10 KN-kód (Más, cukrot tartalmazó alkoholmentes italok) alá sorolt árukra – melyek KN-kódját a 2202 10 00, az ex 2202 91 00 és az ex 2202 99 KN-kódok váltották fel – alkalmazott vámmentes rendszert. A levélváltás formájában létrejött megállapodásnak megfelelően a felsorolt, Norvégiából származó árucikkek vámmentes behozatala csak a vámmentes vámkontingens határain belül engedélyezhető. A vámmentes vámkontingensen felüli behozatalra vámot kell fizetni.

(5)

A levélváltás formájában létrejött megállapodás azt is előírja, hogy biztosítani kell a szóban forgó termékek korlátlan vámmentes bejutását az Unióba, amennyiben a vámkontingenst előző év október 31-ig nem merítették ki.

(6)

A Bizottság rendelkezésére bocsátott adatok szerint az említett termékek tekintetében az (EU) 2019/2154 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) 2020-ra vonatkozóan megnyitott éves vámkontingens 2020. október 31-ig nem merült ki. Ezért az említett termékeknek 2021. január 1-jétől december 31-ig korlátlan vámmentes bejutást kell biztosítani az Unióba.

(7)

Következésképpen a vámmentességnek az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 2. jegyzőkönyve szerinti időszakos felfüggesztése 2021-re nem alkalmazandó.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az I. mellékletben fel nem sorolt, feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozó horizontális kérdésekkel foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A mellékletben felsorolt, Norvégiából származó termékeknek 2021. január 1-jétől december 31-ig korlátlan vámmentes bejutást kell biztosítani az Unióba.

(2)   Az e rendelet mellékletében felsorolt árukra az Európai Gazdasági Közösség és a Norvég Királyság közötti kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás 3. jegyzőkönyvében előírt származási szabályok alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 150., 2014.5.20., 1. o.

(2)  HL L 370., 2004.12.17., 70. o.

(3)  HL L 171., 1973.6.27., 2. o.

(4)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(5)  HL L 22., 2002.1.24., 34. o.

(6)  HL L 370., 2004.12.17., 72. o.

(7)  A Bizottság (EU) 2019/2154 végrehajtási rendelete (2019. december 16.) az 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított, Norvégiából származó egyes áruknak az Unióba történő behozatalára vonatkozó 2020. évi vámkontingens megnyitásáról (HL L 327., 2019.12.17., 66. o.).


MELLÉKLET

Norvégiából származó áruk, amelyeknek vámmentes bejutást kell biztosítani az Unióba 2021. január 1-jétől december 31-ig

Rendelésszám

KN-kód

TARIC-kód

Árumegnevezés

09.0709

2202 10 00

 

Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve

ex 2202 91 00

10

Cukortartalmú alkoholmentes sör

ex 2202 99 11

11

19

Cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó szójaalapú italok legalább 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal

ex 2202 99 15

11

19

Szójaalapú italok kevesebb mint 2,8 tömegszázalék fehérjetartalommal; az Uniós Vámkódex 8. árucsoportjába tartozó dióféléken, 10. árucsoportjába tartozó gabonaféléken vagy 12. árucsoportjába tartozó magvakon alapuló, cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó italok

ex 2202 99 19

11

19

Más cukrot (szacharózt vagy invertcukrot) tartalmazó alkoholmentes italok, amelyek nem tartalmaznak a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó terméket, vagy a 0401 –0404 vtsz. alá tartozó termékek zsiradékát


HATÁROZATOK

2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/35


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2123 HATÁROZATA

(2020. november 11.)

az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 64. cikke értelmében vett eltérésnek a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Dán Királyság számára a Kriegers Flak Combined Grid Solution tekintetében történő engedélyezéséről

(az értesítés a C(2020) 7948. számú dokumentummal történt)

(Csak a dán és a német nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (villamos energiáról szóló rendelet) és különösen annak 64. cikkére,

miután a tagállamokat tájékoztatta a kérelemről,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

(1)

A dán és a német hatóságok 2020. július 1-jén kérelmet nyújtottak be az Európai Bizottsághoz a Kriegers Flak Combined Grid Solution (Kriegers Flak kombinált hálózati megoldás, a továbbiakban: KF) tekintetében a villamos energiáról szóló rendelet 64. cikkének értelmében biztosítandó eltérés iránt.

(2)

Az Európai Bizottság július 7-én közzétette weboldalán az eltérés iránti kérelmet (2), és felkérte a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy 2020. augusztus 31-ig tegyék meg észrevételeiket. A Tanács energetikai munkacsoportjának 2020. július 13-i ülésén a tagállamokat arról is tájékoztatták, hogy eltérés iránti kérelem benyújtására került sor, és hogy észrevételt tehetnek.

2.   A KRIEGERS FLAK COMBINED GRID SOLUTION

(3)

A Kriegers Flak mint földrajzi terület a Balti-tengerben Dánia, Németország és Svédország gazdasági övezetek határain túlnyúló zátony. A zátony miatt a víz viszonylag sekély, és 2007-ben Dánia, Németország és Svédország is érdeklődött aziránt, hogy szélerőműparkokat építsen ki a területen. Kezdetben mindhárom tagállam átvitelirendszer-üzemeltetői mérlegelték a térségben folytatott fejlesztéseket összekapcsoló közös projekt kidolgozásának lehetőségét. 2010-től a két országhoz csatlakozó szélerőműpark megépítésével kapcsolatos projektet (egy úgynevezett hibrid projekt) csak a dán és a német rendszerüzemeltetők folytatták.

(4)

Az eltérés iránti kérelem szerint a KF hibrid projektkénti megtervezésének fő célja az volt, hogy növeljék a szélerőműparkok és a hozzájuk kapcsolódó szárazföldi hálózat közötti csatlakozások kihasználtságát azzal, hogy e kapacitást akkor bocsátják az övezetek közötti kereskedelem rendelkezésére, ha arra nincs maradéktalanul szükség a szélerőműparkok által termelt villamos energia szárazföldre történő szállításához.

(5)

Az Energinet.dk (a dán átvitelirendszer-üzemeltető) és az 50Hertz (az e területen működő német átvitelirendszer-üzemeltető) 2010 végén támogatási megállapodást írt alá az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programból nyújtott 150 millió EUR összegű hozzájárulásról. A KF-et 2013-ban felvették a közös érdekű projektek első listájára is, amely az 1391/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) mellékletében szerepel. A KF koncepciója, ideértve a villamosenergia-áramlás tervezett kezelését szűk keresztmetszetek esetén (szűk keresztmetszetek kezelése), intenzív viták tárgyát képezte az érintett nemzeti energiaszabályozókkal, és kitértek rá az Európai Bizottsággal való kapcsolatfelvételek során is.

(6)

A KF a következő elemeket ötvöző átfogóbb projekt (lásd még az 1. ábrát alább):

a)

A Baltic 1 és a Baltic 2 szélerőműpark; mindkettő a Balti-tenger németországi területén helyezkedik el. A Baltic 1-et 2011-ben helyezték üzembe, kapacitása 48 MW. A Baltic 2-őt 2015-ben helyezték üzembe, kapacitása 288 MW.

b)

A Kriegers Flaknak is nevezett szélerőműpark, amely a Balti-tenger dániai területén található. A 600 MW kapacitású szélerőműpark üzembe helyezését 2022-re tervezik.

c)

A német szélerőműparkokat a németországi parttal összekötő hálózati csatlakozás, amelynek kapacitása kb. 400 MW, és amely 150 kV feszültségű váltakozó áramot használ 136 km mentén, és 2011-ben, illetve 2015-ben kezdte meg üzemelését.

d)

A dán szélerőműparkot a dániai parttal (Dánia 2. ajánlattételi övezetében) összekötő hálózati csatlakozás, amelynek kapacitása hozzávetőleg 680 MW, és amely 220 kV feszültségű váltakozó áramot használ 77–80 km mentén, és 2019-ben helyezték üzembe.

e)

Szoros csatolású áramátalakító állomás a németországi Bentwischben, amely nem szinkron módon köti össze a skandináv és a kontinentális szinkronterületeket.

f)

Két nagyfeszültségű, váltakozó áramú kábel, amelyek a Kriegers Flak és a Baltic 2 szélerőműparkokat kötik össze, kapacitásuk 400 MW, és 24,5 km-en húzódnak.

g)

A Kriegers Flak és a Baltic 2 platform összekapcsolása érdekében mindkét tengeri platformot bővíteni kellett.

h)

A rendszerösszekötő működéséhez szükséges vezérkontroller (a továbbiakban: MIO). A MIO vezérli a szoros csatolású áramátalakító állomáson keresztül valós időben történő energiaáramlást, beindítja az ellenkereskedelmet, ha szűk keresztmetszet állna elő a becsültnél magasabb szélenergia-termelés esetén, beindítja a tengeri szélerőművi betáplálás korlátozását, ha utolsó lehetőségként erre van szükség, valamint a feszültség stabilizálása érdekében kiigazítja a beállított értékeket a szoros csatolású áramátalakító állomáson a feszültség és a meddő teljesítmény tekintetében. Óránként előre jelzi a piac számára rendelkezésre bocsátandó fennmaradó átviteli kapacitást.

(7)

A fenti eszközök közül az eltérés iránti kérelem nem veszi figyelembe a szélerőműparkokat, amelyek hivatalosan a KF-projekt részét képezik (ezért tehát úgy tekinthető, hogy a kérelem a c)–h) átviteli hálózati eszközökre korlátozódik).

Image 1

(8)

Ezenfelül csak az e)–h) eszközök kapcsolódnak közvetlenül a nemzeti hálózatok „kombinálásához”. Ezért tehát csak ezekhez (az 1. és 2. ábrán „KF CGS eszközök”-ként jelölt) eszközökhöz nyújtottak társfinanszírozást uniós pénzeszközökből.

Image 2

3.   A KÉRT ELTÉRÉSEK

(9)

A kért eltérések mindegyike arra irányul, hogy a KF-rendszernek a Dánia 2 (DK2) és német-luxemburgi (DE-LU) ajánlattételi övezetek határán meglévő kapacitását elsőbbséggel a KF-rendszerhez közvetlenül csatlakoztatott tengeri szélerőműparkoknak osszák ki.

(10)

A kérelmezők a KF-rendszer tekintetében számos, alább bemutatott követelménytől kérnek eltérést, ezek mindegyike a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitásoknak a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti minimális szintjét érinti.

3.1.   A villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdése

(11)

A villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdése kimondja, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők a piaci szereplők rendelkezésére bocsátott rendszerösszekötő kapacitás nagyságát nem korlátozhatják az ajánlattételi övezetükben előforduló szűk keresztmetszetek kezeléséhez vagy az ajánlattételi övezeteken belüli ügyletekből származó áramlások kezeléséhez alkalmazott eszközként. Ez a bekezdés akkor tekinthető teljesítettnek, ha azokon a határokon, ahol az összehangolt nettó átviteli kapacitáson alapuló módszertant alkalmazzák, a kiesések levonását követően az üzembiztonsági határétékeket figyelembe vevő átviteli kapacitás – amelyet a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás alapján határoztak meg – 70 %-át rendelkezésre bocsátják az övezetközi kereskedelemben. A német és a dán hatóságok azt kérik, hogy ezt a minimális százalékos arányt ne a kiesések levonását követően az üzembiztonsági határétékeket figyelembe vevő teljes átviteli kapacitásra kelljen alkalmazni. Azt kérik, hogy e százalékos arányt csak a KF-rendszerhez csatlakoztatott szélerőműparkok által termelt villamos energia szárazföldre történő átviteléhez szükséges összes kapacitás levonását követően fennmaradó kapacitásra (a továbbiakban: fennmaradó kapacitás) kelljen alkalmazni.

(12)

Így, ha a 400 MW átviteli kapacitásból 320 MW-ra már szükség van a szélenergia szárazföldre történő átviteléhez, az eltérés iránti kérelem értelmében csak 80 MW kerül a 16. cikk (8) bekezdésében foglalt követelmények hatálya alá. Következésképpen, ha a 80 MW legalább 70 %-át bocsátják rendelkezésre az övezetközi kereskedelem számára, ez a német és dán hatóságok meglátása szerint elegendő kell legyen a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfeleléshez. A másnapi időtávban a kereskedelem számára rendelkezésre álló minimunkapacitás kiszámítása előtt a teljes kapacitásból levont kapacitás mindkét átvitelirendszer-üzemeltető másnapi szélenergia-termelési előrejelzésein alapul. A másnapi kapacitásfelosztást követően fel nem használt kapacitást a napon belüli piacon bocsátják rendelkezésre.

(13)

Meg kell jegyezni, hogy e megközelítést a kérelemben vázoltak szerint jelenleg a Hanza kapacitásszámítási régiónak a másnapi és napon belüli időtávokra vonatkozó kapacitásszámítási módszere is magában foglalja. A Hanza kapacitásszámítási régió része a Kriegers Flak projekt is. A Hanza régió kapacitásszámítási módszeréről a Hanza régió nemzeti szabályozó hatóságai 2018. december 16-án állapodtak meg. A Hanza kapacitásszámítási régió határidős időtávra vonatkozó kapacitásszámítási módszeréről, továbbá a másnapi és a napon belüli időtávokra alkalmazandó aktualizált módszeréről még nem tudtak megállapodni a régió nemzeti illetékes szabályozó hatóságai, főként mivel nem született megállapodás a Kriegers Flak rendszerösszekötő kapacitásszámítási módszeréről. Így a megállapodás megkötésének határidejét meghosszabbították, abban a reményben, hogy a jelenlegi eltérési eljárás révén egyértelművé válik a helyzet (4).

3.2.   A villamos energiáról szóló rendelet 12., 14., 15. és 16. cikke

(14)

A villamos energiáról szóló rendelet 12., 14., 15. és 16. cikke több alkalommal hivatkozik a rendelkezésre álló kapacitás 16. cikk (8) bekezdésében meghatározott minimális szintjére. A német és dán hatóságok abban az értelemben kérnek eltérést, hogy a kapacitás említett cikkekben leírt minimális szintje a fenti számítások szerinti minimális szintet, azaz a fennmaradó kapacitás 70 %-át tükrözze.

(15)

A Bizottság ezt nem tekinti különálló eltérés iránti kérelemnek. Fontos, hogy a villamos energiáról szóló rendelet 64. cikkének (1) bekezdése nem enged eltérést a villamos energiáról szóló rendelet 12. cikkétől. Ugyanakkor, amennyiben a 16. cikk (8) bekezdésétől való eltérés a kapacitás minimális szintjének eltérő számítását eredményezi, a rendeletben az e minimális értékre történő valamennyi hivatkozást úgy kell érteni, mint amely az eltérésre vonatkozó határozatban meghatározott értékre utal.

3.3.   Üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint iránymutatások

(16)

A kérelem alapján az eltérést figyelembe kell venni a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (5), a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 2016/1719 bizottsági rendelet (6), valamint a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló (EU) 2017/2195 bizottsági rendelet (7) által meghatározott kapacitásszámítási folyamatokban. Amennyiben az e bizottsági rendeletek által elfogadott módszerektől eltérést kérnek, ezeket a kérelmeket a Bizottság nem tekinti különálló eltérés iránti kérelmeknek, hanem olyanoknak, amelyek a villamos energiáról szóló rendelettől való eltérésre irányuló kérelemmel szervesen összefüggenek. Amennyiben egy eltérés értelmében a villamos energiáról szóló rendelet adott rendelkezését nem vagy csak részben kell alkalmazni egy projektre, az alacsonyabb szintű jogi aktusnak megfelelően elfogadott, a villamos energiáról szóló rendelet vonatkozó rendelkezésére hivatkozó vagy azon alapuló módszertant sem kell alkalmazni.

(17)

Az eltérés iránti kérelem meghatározza továbbá, hogy a hosszú távú piacon a kapacitáslekötés a telepített szélenergia-kapacitás levonását követően fennmaradó kapacitáson alapul. A többi piaci időtávban lekötött kapacitás az előre jelzett szélenergia-betáplálás levonását követően fennmaradó kapacitáson alapul. Noha a kérelem meghatározza, hogy a tengeri szélerőműparkok (amelyek alatt csak a Baltic 1 és 2, továbbá a Kriegers Flak szélerőműparkot kell érteni) betáplálásának a határkeresztező kapacitások övezetközi kereskedelemre történő lekötése miatti korlátozását kerülni kell minden piaci időegység tekintetében, a Bizottság úgy érti, hogy e kérelem a többi kért eltérés és a kapacitásszámítási és -felosztási megközelítés szándékolt következménye, nem pedig különálló eltérés iránti kérelem. Különösen: a kérelem kifejezetten kimondja, hogy a felosztott kapacitásnak állandónak kell lennie, így a felosztott átviteli kapacitás nem korlátozható a tengeri szélerőműparkok betáplálása korlátozásának megakadályozása érdekében.

3.4.   A kért eltérés időtartama

(18)

Az eltérés iránti kérelem előirányozza, hogy az eltérés a KF 2020 harmadik negyedévében várható üzembe helyezésével lépjen hatályba és alkalmazandó legyen „mindaddig, amíg a Baltic 1, a Baltic 2 és a Kriegers Flak szélerőműparkok csatlakoztatva vannak a KF-hez”. A kérelem később a következő időbeli korlátozásra hivatkozik: „mindaddig, amíg e tengeri szélerőműparkok üzemelnek és csatlakoztatva vannak a rendszerhez”.

(19)

A Bizottság úgy érti, hogy ez a jelenleg már meglévő szélerőműparkokra utal, illetve a Kriegers Flak szélerőműpark esetében a közeljövőben üzembe helyezni tervezett szélerőműparkra. Így az új szélerőműparkok tekintetében az előre jelzett termelésüket nem fogják levonni az összes átviteli kapacitásból a fennmaradó kapacitás kiszámítása előtt (a meglévő szélerőműparkokat kiegészítő befektetések esetében sem).

4.   A KONZULTÁCIÓS IDŐSZAKBAN BEÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK

(20)

A konzultáció során a Bizottság öt különböző érdekelttől és egy tagállamtól kapott észrevételeket.

A hat beadványból négy támogatta, vagy legalábbis megértette a kért eltérést, noha közülük két beadvány az eltérés egyértelmű időbeli korlátozását kérte, az egyik azzal a céllal, hogy a projektet mihamarabb igazítsák az uniós jogi kerethez. Egy további beadvány nem tett észrevételt magára az eltérésre, míg a hatodik beadvány az eltérés elutasítása mellett érvelt, második legjobb megoldásként pedig amellett, hogy az eltérést egy rövid időszakra korlátozzák.

A lehetséges eltérés időtartamát illetően az eltérés engedélyezését támogató négy beadványból kettő amellett érvelt, hogy az eltérés fedje le a csatlakoztatott szélerőműparkok teljes élettartamát, míg egy beadvány azt kérte, hogy az eltérés időtartamát határozzák meg, de nem tett javaslatot a konkrét időtartamra, egy másik beadvány pedig azt kérte, hogy az eltérés átmeneti legyen, és példaként ötéves időbeli korlátozást hozott fel, amely időtartam alatt ki lehetne alakítani egy, a KF-re vonatkozó tengeri ajánlattételi övezetben álló megoldást.

A hat beadványból öt hangsúlyozta, hogy míg egy (feltételhez kötött) eseti eltérést engedő határozat indokolt lehet a szóban forgó ügy egyedi jellemzői miatt, az eltérés nem tekinthető egy tartós szabályozási megoldást garantáló tágabb szabályozási keret meghatározása megfelelő alternatívájának. Egy ilyen szabályozási megoldás nem csak a jövőbeni hibrid projektek tekintetében lenne hasznos, de bizonyos, a szabályozási bánásmódról való megállapodáshoz szükséges idő elteltével és a KF-szerződések esetleges újratárgyalását követően az eltérés helybe is léphet. A hatodik beadvány elismerte, hogy történtek változások a keretben, de hangsúlyozta, hogy természetes, hogy a hosszú távú projektek esetében bizonyos szabályozási módosításokra kerül sor élettartamuk alatt.

Ami e tartós szabályozási megoldás tartalmát illeti, amely kívül esik ezen eltérésre vonatkozó határozat hatályán, két beadvány hangsúlyozza, hogy közvetlenül piaci alapon (például árverések útján) kellene támogatást nyújtani a közvetett, mesterségesen magas villamosenergia-árak, vagy a különleges üzemelési bánásmód, például az elsőbbségi alapú teherelosztás vagy a kiegyenlítő szabályozási felelősség hiánya helyett. Egy beadvány jobban belebocsátkozik a részletekbe, és támogatja a tengeri ajánlattételi övezeteket, amelyeket olyan ígéretes megoldásnak tart, amelyet a KF-re is lehetne alkalmazni a jövőben, és kiemeli, hogy a piaci modell nem tehetne különbséget a szárazföldi és a tengeri villamosenergia-termelés között, egyúttal elismeri, hogy részleteseben kell vizsgálni a tengeri ajánlattételi övezetek elosztási hatásait.

5.   ÉRTÉKELÉS

(21)

A villamos energiáról szóló rendelet 64. cikke értelmében akkor lehet a 3. cikk, a 6. cikk, a 7. cikk (1) bekezdésének, a 8. cikk (1) és (4) bekezdésének, a 9., a 10. és a 11. cikk, a 14–17. cikk, a 19–27. cikk, a 35–47. cikk és az 51. cikk releváns rendelkezéseitől való eltérést kérni, ha a tagállam (jelen esetben mind Dánia, mind Németország) bizonyítani tudja, hogy jelentős problémák állnak fenn kis, szigetüzemben működő, illetve kis összekapcsolt rendszereik üzemeltetésével kapcsolatban.

(22)

A legkülső régiók esetét kivéve az eltérés határozott időre szól, és ahhoz a feltételhez kötött, hogy a villamos energia belső piacán a verseny és integráció fokozását szolgálja.

(23)

Végezetül, az eltérés célja annak biztosítása, hogy az ne akadályozza a megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállást.

5.1.   Kis, szigetüzemben működő vagy kis összekapcsolt rendszer

(24)

A villamos energiáról szóló rendelet nem ír elő általános, automatikus eltérést a kis összekapcsolt rendszerekre vagy a kis, szigetüzemben működő rendszerekre. A rendelet így vélelmezi, hogy az Unióban működő villamosenergia-rendszerek közötti méretbeli és műszaki jellemzőket érintő nagy különbségek ellenére minden ilyen rendszer képes a teljes szabályozási kerettel összhangban üzemelni, és így is kell üzemeltetni őket.

(25)

Ugyanakkor ez a vélelem megdönthető, így a villamos energiáról szóló rendelet 64. cikkének (1) bekezdése szerint a villamos energiáról szóló rendelet bizonyos rendelkezéseinek alkalmazásától el lehet térni, ha egy tagállam bizonyítja, többek között, hogy e rendelkezéseknek a kis, szigetüzemben működő rendszerekre történő alkalmazása jelentős problémákat idézhet elő, különösen a szóban forgó rendszer szempontjából releváns földrajzi viszonyok vagy keresleti profilok miatt. Ezt állapították meg például egyes földközi-tengeri kis, elzárt szigetek tekintetében, ahol télen igen alacsony a kereslet, ám a rövid idegenforgalmi szezonban jelentősen megugrik (8).

(26)

A szigetüzemben működő rendszereken felül a villamos energiáról szóló rendelet a kis összekapcsolt rendszerek számára is biztosítja az eltérés lehetőségét. Ez felveti a kérdést, hogy a villamos energiáról szóló rendelet 64. cikke szerint mi minősül rendszernek. Napjainkig a szigetüzemben működő rendszereknek eltérést engedő minden bizottsági határozat szigetekre vonatkozott. Az, hogy a 64. cikkben kifejezetten megemlített egyetlen rendszer Ciprus rendszere, amely egy olyan sziget, amelynek átviteli rendszere jelenleg nincs csatlakoztatva más tagállamok átviteli rendszeréhez, azt jelzi, hogy a jogalkotó is valószínűleg a szigetekre gondolt, amikor a kis, szigetüzemben működő vagy kis összekapcsolt rendszerekre vonatkozó eltérés lehetőségét beépítette.

(27)

Magának a „rendszernek” a fogalmát sem a villamos energiáról szóló rendelet, sem a villamos energiáról szóló irányelv nem határozza meg. Ugyanakkor, a villamos energiáról szóló irányelv 2. cikkének 42., illetve 43. pontja meghatározza a „kis, szigetüzemben működő rendszer”, illetve a „kis összekapcsolt rendszer” fogalmát. A kis, szigetüzemben működő rendszer „olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 1996-ban kevesebb volt, mint 3 000 GWh, és ahol az éves fogyasztásnak kevesebb, mint 5 százaléka származik más rendszerekkel való összekapcsolásból”, míg a kis összekapcsolt rendszer „olyan rendszer, amelynek villamosenergia-fogyasztása 1996-ban kevesebb volt, mint 3 000 GWh, és ahol az éves fogyasztásnak több mint 5 százaléka származik más rendszerekkel való összekapcsolásból”.

(28)

Először is, mindkét fogalommeghatározás feltételezi tehát, hogy a rendszer olyasvalami, amelyben a villamosenergia-fogyasztás mérhető és meghatározható. Másodszor, a rendszer olyasvalami, amely összekapcsolható más rendszerekkel. A „rendszerösszekötő” kifejezést is úgy határozza meg az irányelv 2. cikkének 39. pontja (a rendelettől eltérően), mint „az a berendezés, amelyet villamosenergia-rendszerek összekapcsolására használnak”. Ennek mentén egyértelmű, hogy a „rendszer” olyasvalami kell legyen, amely i. tartalmazhat fogyasztási pontokat és ii. villamos kábelekkel más rendszerhez kapcsolható. Úgy tűnik, kizárható, hogy több, átfedésben lévő és egybefonódó rendszert „rendszernek” minősítsenek. Ehelyett az adott rendszernek egyértelműen elválaszthatónak kell lennie a másiktól. A legegyértelműbb elkülönítés, amelyet mostanáig a Bizottság is alkalmazott határozathozatali gyakorlatában (9) az egyes földrajzi térségek topológiai elkülönítése egymástól, például: a tenger elválaszt egy adott szigetet a többi szigettől és a szárazföldtől vagy a hegyektől. Egyértelmű továbbá, hogy a „rendszert” valaminek össze kell tartania, és hogy nem állhat több, teljesen független és egymáshoz nem kapcsolódó elemből, például egy különálló és nem összekapcsolt szigetekből álló lánc nem egyetlen, hanem több rendszert alkot.

(29)

A szóban forgó ügyben a KF részeként kábelekkel összekapcsolt terület a tenger közepén helyezkedik el. Míg a Baltic 2 és a Kriegers Flak szélerőműpark a Kriegers Flak zátonyon vagy annak közelében található, a Baltic 1 szélerőműpark a zátony és a német part között helyezkedik el. A szélerőműparkokat tehát a Balti-tenger egyértelműen elválasztja a szárazföldtől. Ugyanakkor a tenger egymástól is elválasztja e szélerőműparkokat. Noha kábelek kötik őket össze egymással, ez nem különbözik a szárazföldi rendszerekkel való összekapcsolásuktól.

(30)

Ezzel együtt, a KF-rendszer egységet alkot, amelyet a MIO-n keresztüli közös üzemeltetés tart össze. A MIO sok tekintetben egy különálló rendszerüzemeltetőhöz hasonlóan jár el, önállóan számítja ki a kapacitást, beavatkozó intézkedésekre tesz javaslatot szűk keresztmetszet esetén, intézkedést hoz a feszültség stabilizálására és ellenkereskedelmi szolgáltatásokat szerez be, jóllehet rendszerüzemeltetők, azaz a hálózati elemeket tulajdonló két átvitelirendszer-üzemeltető felügyelete alatt. A KF-et így tehát a tenger elválasztja más rendszerektől, és közös üzemeltetési koncepció és közös üzemeltetési funkció kapcsolja össze egyetlen rendszerré. Ezenfelül nincs átfedésben más rendszerekkel, és az sem vitatható, hogy az egyes szélerőműparkok különálló rendszereket alkotnak. A két átvitelirendszer-üzemeltető egyike sem tudja egyoldalúan ellenőrizni a KF-rendszer elemeit.

(31)

A KF kombinált hálózati létesítmény a hozzá csatlakoztatott szélerőműparkokkal együtt a rendelet 64. cikkének értelmében vett rendszert alkot.

(32)

A KF emellett egyértelműen „kis” rendszer. Az újonnan létrehozott rendszerek tekintetében észszerű nem hivatkozni az 1996-os fogyasztásra. Ez a referenciaév még mindig az első, 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (10) nyúlik vissza, noha ott 2 500 GWh küszöb szerepel. A későbbi években is megtartották hivatkozási pontnak, annak megelőzése érdekében, hogy a rendszerek jogállása az éves fogyasztási számadataik megváltozása miatt módosuljon.

(33)

Ugyanakkor, mihelyt véglegesítettek egy új rendszert, és az teljes mértékben üzemképessé vált, az abban az időpontban jellemző fogyasztását kell felhasználni annak meghatározására, hogy a rendszer „kis” rendszer-e. Ez a helyzet a KF esetében. A KF-rendszer fogyasztása nem jelentős, a teljes fogyasztása a hálózati veszteségekkel együtt körülbelül 90 GWh-ra becsülhető. A közeljövőben sem várható a fogyasztás jelentős növekedése (pl. hidrogénfejlesztés révén). Noha a rendelet 2. cikkének 42. és 43. pontjában szereplő fogyasztás azt sugallhatja, hogy a „kis rendszerek” fogalma az „emberi” fogyasztáshoz kötődik, így csak a lakott szigetekre korlátozódik, a Bizottság álláspontja szerint a lakossági vagy ipari kereslet hiánya nem zárja ki a „kis rendszerkénti” minősítést. Ezenfelül, minthogy nincs minimális küszöb, annak előírása, hogy a rendszer emberi fogyasztást is tartalmazzon, nem jelentene semmilyen észszerű elhatárolási kritériumot. Noha a Bizottság kis rendszerekre vonatkozó határozatainak többségükben az a céljuk, hogy a rendszer fogyasztói kiegyensúlyozott és versenyképes ellátása előtt álló konkrét kihívásokat megoldja, a rendelet megfogalmazása az eltérési lehetőséget nem korlátozza az ilyen problémákra. Minthogy ugyanis a cikk a rendszer „üzemeltetésével kapcsolatban” fennálló jelentős problémákra hivatkozik, ezek a problémák éppúgy alapulhatnak a rendszer és az ott található termelés közötti kölcsönhatáson, mint a kereslettel való kölcsönhatáson.

(34)

Végezetül a KF, amely maga is jelentős rendszerösszekötő kapacitást biztosít, egyértelműen „összekapcsolt”.

(35)

A KF tehát a villamos energiáról szóló rendelet 64. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett „kis összekapcsolt rendszer”.

5.2.   A rendszer üzemeltetésével kapcsolatban fennálló jelentős probléma

5.2.1.   Mi tekinthető jelentős problémának?

(36)

A 64. cikk megfogalmazása nagyon tág, a „rendszer üzemeltetésével kapcsolatban fennálló jelentős problémára” hivatkozik. A „jelentős problémát” sem jogszabály nem határozza meg, sem a Bizottság nem adta meg a fogalom meghatározását döntéshozatali gyakorlatában. A nyitott megfogalmazás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a kis rendszerek sajátos helyzetével összefüggő minden potenciális problémát figyelembe vegyen, feltéve, hogy az jelentős és nem elhanyagolható. E problémák jelentősen változhatnak az adott rendszer földrajzi sajátosságaitól, termelésétől és fogyasztásától függően, de a műszaki fejlesztések (például az energiatárolás és a kiskapacitású termelés) alapján is.

(37)

A korábbi határozatokban a megoldandó probléma a szárazföld és a szigetek közötti társadalmi koherencia és/vagy az azonos versenyfeltételek fenntartásával függött össze olyan helyzetben, amikor a sziget rendszerének biztonsága további intézkedéseket kívánt meg vagy jelentősen magasabb költségekkel járt a szárazföldhöz képest. Az „üzemeltetést” tehát nem lehet szűken értelmezni, például annak előírásával, hogy az eltérés nélkül nem lehetséges a rendszer biztonságos üzemeltetése. Ehelyett mindig a „problémák” részének tekintették az adott rendszer felhasználóinak társadalmi-gazdasági problémáit is (11).

(38)

Ezenfelül a szóban forgó problémáknak a rendszer üzemeltetésével kapcsolatban kell jelentkezniük. Így tehát nehéz elképzelni olyan indoklást, amely kizárólag a rendszeren kívüli hatásokon alapul, pl. a nemzeti támogatási programokra gyakorolt hatásokon. Ez nem zárja ki, hogy a „közvetett” hatásokat, például a rendszer biztonságos működését érintő hatásokat relevánsnak lehessen tekinteni.

5.2.2.   A KF-rendszer mint a maga nemében első rendszer

(39)

A KF-rendszer a maga nemében első olyan rendszer, amely ötvözi a két különböző országban található szárazföldi rendszereket és tengeri szélerőműparkokat csatlakoztató kábeleket az e tengeri szélerőműparkokat összekötő kábellel, lehetővé téve ezáltal a villamosenergia-kereskedelmet a két szárazföldi rendszer között, a két különböző szinkronterület közötti szoros csatolású áramátalakító állomással, egy tengeri áramátalakító által összekapcsolt két különböző feszültségi szinttel, továbbá a MIO-val, amely önállóan (a két átvitelirendszer-üzemeltető felügyelete alatt) vezérli a különböző rendszerelemeket, indítja be az ellenkereskedelmet vagy a betáplálás korlátozását, ha szükséges, és állapítja meg a szoros csatolású áramátalakító beállított értékeit.

(40)

Az első ilyen rendszer létrehozása összetett vállalkozás, és jelentős kihívások alakították. Tekintettel a projekt nagymértékű összetettségére, a projekttervezéstől sok idő telt el a végső megvalósításig.

(41)

Amikor 2010-ben a Bizottság és az átvitelirendszer-üzemeltetők aláírták a támogatási megállapodást, amely 150 millió EUR uniós pénzeszközt juttatott a KF-projektnek, a megállapodás úgy rendelkezett, hogy a KF-rendszer üzembe helyezését 2016 júniusára tervezik.

(42)

Ugyanakkor, mivel ez volt a maga nemében az első projekt, a projekt közben meg kellett változtatni a rendszer konfigurációját. Eredetileg úgy tervezték, hogy nagyfeszültségű egyenáramú kábeleket alkalmaznak, de mivel a tervezett nagyfeszültségű egyenáramú tengeri platform a vártnál 250 %-kal drágább lett (12), a rendszert újra kellett tervezni tengeri váltakozó áramú kábelekkel. 2015 szeptemberében írták alá a felülvizsgált támogatási megállapodást.

(43)

A felülvizsgált szerkezet eredményeként jelentősen csökkenteni kellett az azon felüli átviteli kapacitást, ami ahhoz szükséges, hogy a tengeri szélerőműparkok által termelt szélenergiát a szárazföldre szállítsa. Ez igazolható az Energinet.dk Bizottság előtti, 2012. november 14-i, illetve 2014. szeptember 3-i prezentációiban megadott két példa összevetésével, amelyek a szűk keresztmetszetek kezelését mutatják be:

Image 3

Image 4

(44)

E példák azt mutatják, hogy ha mindkét forgatókönyv szerint egyenlő szélenergia-kibocsátást feltételezünk, a KF-rendszernek a Németország felé irányuló kereskedelem piaca számára rendelkezésre bocsátott kapacitása 830 MW volt a 2012-es projekt szerint és 230 MW a 2014-es projekt szerint. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a két projektfelépítés közötti tényleges különbség nagyban függ a szélviszonyoktól (13).

(45)

A projektterv jelentős változása mutatja a projekt előtt álló rendkívüli kihívást. Az új terv értelmében szokatlanul hosszú váltakozó áramú kábeleket kell használni, és a váltakozó áramú csatlakozás teljes hossza meghaladja a 200 km-t, amelyhez általában egyenáramú technológiát használnának (amint azt eredetileg is tervezték). Ez kihívást jelent a KF-rendszeren belüli feszültségstabilitás szempontjából. E kihívás leküzdése érdekében alakították ki a MIO koncepcióját a KF-eszközök figyelemmel kísérésére és vezérlésére, és szükség esetén a beavatkozásra (önállóan, de az átvitelirendszer-üzemeltetők felügyelete alatt).

(46)

A MIO beavatkozásai a szükséges ellenkereskedelmi mennyiségek beszerzését is magukban foglalják, ha szűk keresztmetszet állna elő. Erős szél esetén a tengeri szélerőművek általi termelés már a kábelek nagy részét feltöltené. Ha ilyen helyzetben nagy lenne a minimálisan megkövetelt kereskedelmi mennyiség, gyakrabban fordulnának elő nagy ellenkereskedelmi mennyiségek.

(47)

Például: ha a DE/LU övezetben az ár magasabb, mint a DK2 övezetben, a német szélerőműparkot és a német partokat összekötő kábelben szűk keresztmetszet alakulna ki, és ha minimális kereskedelmi mennyiséget kell biztosítani e kábelen, ahhoz DE/LU-tól DK felé irányuló ellenkereskedelemre lenne szükség. Ha ilyen helyzetben a 400 MW kapacitás legalább 70 %-át (azaz 280 MW-ot) kellene a kereskedelem számára rendelkezésre bocsátani, ezt a kapacitást a DK2 övezettől (talán a dániai vagy más skandináv országok szélenergia-termeléséből) a DE/LU övezet felé irányuló energiaáramlásra használnák fel. Ugyanakkor, a 280 MW és a DE/LU ajánlattételi övezetben található Baltic 1 és Baltic 2 szélerőműparkok szélenergiájának összege meghaladná az e szélerőműparkokat és a német partot összekötő kábel kapacitását.

(48)

Így ahhoz, hogy e kapacitás rendelkezésre álljon, vagy a szélerőműpark termelését kell csökkenteni (betáplálás korlátozása/leirányú teher-újraelosztás), vagy a rendszerüzemeltetőknek ellenkereskedelmet kell indítaniuk (a DE/LU övezet villamos energiájával a DK2 övezet irányában kell kereskedniük). Mindkét megközelítés csökkentené a kábelen a fizikai áramlást, ezáltal megelőzné a túlterhelődést. Ugyanakkor, amint a villamos energiáról szóló rendelet 13. cikke is meghatározza, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nem piaci alapon történő leirányú teher-újraelosztása csak akkor alkalmazható, ha nincs más alternatíva. A megújuló forrásokon alapuló villamosenergia-termelés eszközei üzemóráinak jelentős csökkentése kedvezőtlen hatást gyakorolhat az üzleti terveikre vagy a megújuló energiaforrásokat támogató program céljaira. Így létrehozták a MIO-t, hogy kizárólag utolsó lehetőségként csökkentse a szélerőműparkok kibocsátását és először ellenkereskedelemmel kezelje a szűk keresztmetszetet.

(49)

Ezért a 16. cikk (8) bekezdésének alkalmazása növelné az ellenkereskedelem szükséges mennyiségét. Ez kétségkívül bonyolultabbá tenné a KF-rendszer stabil üzemelésének fenntartását, mivel a MIO részéről gyakoribb beavatkozásokra lenne szükség, illetve nagyobb kereskedelmi mennyiségeket kellene önállóan kezelnie. Ugyanakkor, a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, e nagyobb bonyolultság nem kérdőjelezné meg magának a KF-rendszernek az üzembiztonságát, ezáltal önmagában nem indokolná az eltérést.

(50)

Ugyanakkor e tekintetben ki kell emelni, hogy a villamos energiáról szóló rendelet kifejezetten elismeri az általában az innovatív rendszerek és különösen az energiahálózatok összekapcsolását és a szárazföldi csatlakozásokat kombináló hibrid eszközök előtt álló rendkívüli kihívásokat.

(51)

A villamos energiáról szóló rendelet 3. cikkének l) pontja előírja, hogy „a piaci szabályoknak lehetővé kell tenniük a demonstrációs projektek fenntartható, biztonságos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokká, technológiákká vagy rendszerekké való fejlesztését, amelyeket a társadalom javára kell megvalósítani és felhasználni”. A jogszabályi keret tehát a demonstrációs projektek megkönnyítését tűzi ki célul. A villamos energiáról szóló rendelet 2. cikkének 24. pontja szerint a demonstrációs projekt „olyan projekt, amely egy technológiát a maga nemében elsőként mutat be az Unióban, és amelyben jelentős, a szakterület mindenkori legfejlettebb helyzetét jóval meghaladó innováció testesül meg”. A KF esetében egyértelműen ez a helyzet, mivel ez az első ilyen jellegű projekt, és amint a létrehozásával kapcsolatos jelentős kihívások is igazolták, a szakterület mindenkori legfejlettebb helyzetét jóval meghaladó innovációt kívánt meg.

(52)

Ezenfelül a rendelet (66) preambulumbekezdése kifejti, hogy „az olyan kettős funkciójú tengeri villamosenergia-infrastruktúráknak (az úgynevezett »tengeri hibrid eszközöknek«), amelyek a tengeri szélenergia partra és a rendszerösszekötőkhöz történő szállítását kombinálják, szintén jogosultaknak kell lenniük a mentességre, például az új egyenáramú rendszerösszekötőkre alkalmazandó szabályok szerint”, vagy ahol a projektköltségek különösen magasak, a váltakozó áramú rendszerösszekötőkre vonatkozó szabályok szerint. A Kriegers Flak lényegesen összetettebb, mint egy átlagos váltakozó áramú rendszerösszekötő projekt, így elvben jogosult lett volna a 63. cikk szerinti mentességre. „Szükség esetén a szabályozási keretnek megfelelően figyelembe kell vennie ezen eszközök sajátos helyzetét, azon akadályok leküzdése érdekében, amelyek a társadalmilag költséghatékony tengeri hibrid eszközök megvalósítása előtt állnak.” Noha ez a preambulumbekezdés kifejezetten említi az új rendszerösszekötőkre vonatkozó mentességet, így utal a 63. cikkre, a „például” szó használata azt sugallja, hogy nem ez a hibrid eszközökre vonatkozó egyedi keretrendszerhez vezető egyetlen út, amelyet a preambulumbekezdés ki kíván emelni. Minthogy a KF az első hibrid eszköz, egyértelmű, hogy a jogalkotó tudott erről a projektről, amikor a (66) preambulumbekezdést megszövegezte, és lehetségesnek tekintette, hogy a projekt esetében egyedi szabályozási keretre lehet szükség.

(53)

Noha a preambulumbekezdés nem változtathatja meg a rendeletnek az eltérések és mentességek útján megvalósított egyedi jogi keret odaítélésére vonatkozó jogi követelményeit, a 3. cikk l) pontja nem határoz meg semmilyen konkrét követelményt, hogy a szabályozási keretnek miként kell kezelnie a demonstrációs projekteket, így e kettő együttvéve arra a jogalkotói szándékra mutat rá, miszerint a Bizottságnak különösen figyelembe kell vennie a hibrid eszközök és a demonstrációs projektek sajátos helyzetét és az előttük álló kihívásokat.

(54)

Ezzel összefüggésben a KF-nek mint demonstrációs projektnek egyre összetettebb problémákat kell megoldania. E bonyolultság mértéke ugyanakkor teljes mértékben nem mutatható ki, mivel ez az első ilyen jellegű projekt. Ez elegendő lehet a 64. cikk szerinti problémának minősítéshez. Ez a kérdés ugyanakkor nyitva hagyható, ha az eltérés más okai elégségesek lennének, önmagukban vagy a KF-rendszer mint a maga nemében első hibrid eszköz fent leírt, összetett üzemelésével és kialakításával együtt.

5.2.3.   A DK2 terület biztonságos üzemelése

(55)

A KF-rendszer egyre bonyolultabb üzemeltetése mellett az ellenkereskedelem növekvő mennyisége is hatást gyakorol a szomszédos ajánlattételi övezetekre. Míg a DE/LU övezet nagy övezet, a DK2 övezet jóval kisebb. Ennek eredményeként sokkal kevesebb forrás áll rendelkezésére a felirányú és a leirányú szabályozásra. Az eltérés iránti kérelem azzal érvel, hogy ezeket a forrásokat lehet, hogy már a KF-rendszer tekintetében alkalmazott ellenkereskedelem teljes mértékben kihasználja.

(56)

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon az ellenkereskedelmi források e gyakorlati rendelkezésre állásának hiánya gyakori lenne-e, minthogy ellenkereskedelemre szokásosan erős széllel jellemzett helyzetekben kerül sor, amikor számos szélenergia-termelő eszköz állít elő villamos energiát a DK2 övezetben, de tekintettel a lehetséges hálózati helyzetek széles skálájára, ez nem zárható ki teljesen.

(57)

Mindazonáltal a KF más eszközökkel is tudja kezelni a hálózatán jelentkező szűk keresztmetszetet. Például, ha nem érhetők el ellenkereskedelmi források, a KF létesítmény még mindig biztonságosan üzemeltethető, ha a magát a KF-rendszert alkotó szélerőműparkok kibocsátását csökkentik. Ezt a villamos energiáról szóló rendelet 13. cikke kifejezetten megengedi, ha az üzembiztonság garantálása érdekében szükség van rá.

(58)

Ezenfelül meg kell jegyezni, hogy kizárólag a rendszerköltségek emelkedése, akár az ellenkereskedelmi költségek növekedése, akár a DK2 terület számára történő tartalékbeszerzési költségek növekedése miatt kerül rá sor, önmagában nem szolgáltat alapot a 64. cikk szerinti eltérésre. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az AT.40461. számú DE/DK rendszerösszekötő ügyben hozott, közelmúltbeli kötelezettségvállalási határozatban, amely a határkeresztező kapacitások rendszerszintű korlátozásait vizsgálata az uniós versenyszabályok szerint, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a megnövekedett ellenkereskedelmi vagy teher-újraelosztási igények nem fogadhatók el a határkeresztező áramlások korlátozásának indokaként (14).

5.2.4.   Bizalomvédelem

(59)

Végül az eltérés iránti kérelem megfogalmazza, hogy a KF-projektre vonatkozó első megbeszélések már 2007-ben megkezdődtek, és hogy a projektet mindig is a szűk keresztmetszetek kezelésére alkalmazott egyedi megközelítés alapján tervezték, amely szerint csak azokat a kapacitásokat osztják ki a piac számára, amelyek a másnapi szélelőrejelzések levonása után fennmaradnak.

(60)

A kérelem azt is kifejti, hogy 2007 óta jelentősen megváltozott a szabályozási keret, és hogy különösen a villamos energiáról szóló rendelet a 16. cikk (8) bekezdésének bevezetésével új követelményeket határozott meg a meglévő jogszabályhoz képest. Az eltérés iránti kérelem azzal érvel, hogy a 2016-os beruházási döntést azt feltételezve hozták meg, hogy a tengeri szélerőműparkok részesülhetnek az elsőbbségi alapú teherelosztás előnyeiből a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) alapján, és hogy ennek következménye, hogy a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében rendelkezésre álló kapacitás csökkenhet.

(61)

A Bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozni szeretné, hogy a határkeresztező kapacitás maximalizálásának elve nem új fogalom, így ezek az érvek nem fogadhatók el. Először is, az uniós jog alapvető elveire épül, különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 18. cikkére, amely tiltja az állampolgárság alapján történő megkülönböztetést, valamint a Szerződés 35. cikkére, amely szerint tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. Másodszor, a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 16. cikkének (3) bekezdése előírta a rendszerösszekötő kapacitás maximalizálásának kötelezettségét azzal, hogy kimondta, „a rendszerösszekötők és/vagy a határkeresztező áramlásokat érintő átviteli hálózatok maximális kapacitását – a hálózati üzembiztonságra vonatkozó biztonsági szabványok betartása mellett – a piaci szereplők számára hozzáférhetővé kell tenni”. Emellett az említett rendelet I. mellékletének 1.7. pontja előírja, hogy „az átvitelirendszer-üzemeltetők nem korlátozhatják a rendszerösszekötő kapacitást azért, hogy saját szabályozási területükön belül feloldják a hálózati szűk keresztmetszetet”. Ezenfelül 2010. április 14-én a Bizottság úgy határozott az AT.39351. számú svéd rendszerösszekötők (17) ügyben, hogy elfogadja a svéd átvitelirendszer-üzemeltető kötelezettségvállalását, amelyre azért került sor, mert a Bizottság előzetes értékelése azt állapította meg, hogy az átvitelirendszer-üzemeltető – az EUMSZ 102. cikkét megsértve – visszaélt a svéd piacon az erőfölényével azzal, hogy egy belső szűk keresztmetszet feloldása érdekében korlátozta a határkeresztező kapacitást. A Bizottság hasonló, kötelezettségvállalásokat eredményező előzetes következtetésre jutott az AT. 40461. számú DE/DK rendszerösszekötő (18) ügyben, a Dánia nyugati része (DK1) és a német/luxemburgi övezet közötti határ tekintetében.

(62)

A fent vázolt elvek alapján a piaci szereplőknek tisztában kellett volna lenniük a határkeresztező kapacitás maximalizálásával kapcsolatos elvvel. Akárhogy is, legalább 2010 áprilisa óta, azaz az AT.39351. számú svéd rendszerösszekötők ügy alapján egyértelmű a határkeresztező kapacitással kapcsolatos meglévő szabályok bizottsági értelmezése. Végül, ellentétben az eltérés iránti kérelemben állítottakkal, a 714/2009/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontja sem engedte meg a végtelenségig a határkeresztező kapacitás üzembiztonsági, költséghatékonysági vagy azon okból történő csökkentését, hogy minimalizálják a villamos energia belső piacára gyakorolt negatív hatásokat. Ehelyett, ahol e korlátozást kivételesen megengedi, egyértelműen megfogalmazta, hogy az „csak addig tűrhető, amíg hosszú távú megoldás nem születik”. Így a 714/2009/EK rendelet egyértelműen nem engedte meg egy olyan rendszer létrehozását, amelynek egésze állandó csökkentésre épül.

(63)

Ugyanakkor legalább néhány piaci szereplő nem tartotta teljesen világosnak, hogy milyen kapcsolat áll fenn a villamos energiáról szóló rendeletben megfogalmazott, a határkeresztező kapacitás maximalizálására irányuló kötelezettség és aközött, hogy a 2009/28/EK irányelv szerint elsőbbségi alapú teherelosztást és elsőbbségi hozzáférést kell biztosítani a megújuló energia számára, és a kérelmezők rámutatnak arra, hogy ezt a kérdést a projektgazdák is többször feltették az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás során, kifejezetten e maga nemében első projekt tekintetében. A KF-projekten dolgozó átvitelirendszer-üzemeltetők sem pusztán átsiklottak a szűk keresztmetszet kezelésére alkalmazni szándékozott megközelítésük előtti lehetséges kihíváson. Ehelyett többször ismertették tervezett megközelítésüket az Európai Bizottság szervezeti egységeivel. A kérelmező meglátása szerint az, hogy az Európai Bizottság szervezeti egységei a projektgazdákkal 2010 óta zajló számos egyeztetés során sem kérték a KF-projekt struktúrájának megváltoztatását a maximalizálási elv alkalmazásának biztosítása érdekében, csak fokozta a projektgazda zavarát az e projektre alkalmazandó szabályok tekintetében.

(64)

A KF-projekt 2010-es támogatási kérelme (19) meghatározta, hogy meg kell találni „az elsőbbségi átvétel helyes értelmezését” a projekt életképességének biztosítása érdekében. A Bizottság szervezeti egységeinek benyújtott közös megvalósíthatósági tanulmány kimondta, hogy „az alapfeltevés az, hogy a rendszerösszekötők azon kapacitását bocsátják rendelkezésre az azonnali piac számára, amelyre várhatóan nem lesz szükség a szélenergia szállításához”. A kereskedelemre bocsátandó várható további átviteli kapacitás tehát csak az a kapacitás, amely a tengeri szélenergia-termelés partra történő szállítása után fennmarad.

(65)

A tanulmány azt is kifejtette, hogy „a 2009/28/EK irányelv alapján minden ország elsőbbségi hozzáféréssel rendelkezik a hálózathoz a megújuló energiaforrások tekintetében. A német nemzeti szabályozás ezenfelül megköveteli, hogy a szélturbinák által termelt energiát a német nemzeti átviteli hálózatnak mindig át kell vennie. Ugyanakkor, ha nem áll rendelkezésre elegendő átviteli kapacitás, a hivatalos hálózati hozzáférési követelményeket fel lehet oldani ellenkereskedelemmel vagy kiegyenlítő piaci intézkedésekkel”. Így mind a szűk keresztmetszetek kezelésének problémáját, mind az ellenkereskedelemmel történő lehetséges megoldást már megvitatták.

(66)

Mindazonáltal a szűk keresztmetszetek kezelésére alkalmazott megközelítés továbbra is vita tárgyát képezte, az Európai Bizottság szervezeti egységeivel is. A 2012. november 14-i és a (felülvizsgált projektterven alapuló) 2014. szeptember 3-i nagyon hasonló prezentációkban az Energinet.DK, az átvitelirendszer-üzemeltető kifejezetten meghatározta, hogy „a szűk keresztmetszetek kezelési modellje a beruházási döntés alapjának lényeges része”. Mindkét prezentáció kifejezetten felvetette egyfelől a 2009/28/EK irányelv 16. cikke szerinti elsőbbségi hozzáférés és másfelől a 714/2009/EK rendelet 16. cikke szerinti maximalizálási elv értelmezése közötti lehetséges ütközést.

(67)

A prezentációk egyértelműen leírták, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők miként kívánták feloldani ezt a konfliktust a KF-projekt tekintetében, és leírták, hogy „a szárazföldi hálózat számára történő szélenergia-termelés rendelkezésére álló kapacitást másnapi előrejelzések alapján kötik le”, és hogy „a fennmaradó kapacitást oda kell adni a piac-összekapcsolás számára [így meghatározva a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitást], és ugyanúgy kell felhasználni, mint a többi rendszerösszekötő kapacitását”. Noha a 2014-es prezentáció nem hangsúlyozta (írásban) a piac számára rendelkezésre álló, a korábbi projekttervhez képes csökkentett kapacitást, de ez nem is maradt rejtve. Ellenkezőleg, mindkét prezentáció azonos struktúrát követ, így egymás mellé helyezve őket, egyértelműen kitűnik a különbség.

(68)

Így tehát 2010 óta a szűk keresztmetszet kezelésére alkalmazott megközelítés jelentőségét többször megfogalmazták a nemzeti szabályozó hatóságokkal és az Európai Bizottság szervezeti egységeivel tartott értekezleteken, és rámutattak arra, hogy a másodlagos jogszabályokból eredő különböző jogi követelmények ellentmondásosnak tűnhetnek. Legalább a legutóbbi prezentációk egyértelműen vázolják a projektben részes felek által a probléma megoldására alkalmazni kívánt tervezett megközelítést is, valamint annak a határkeresztező kapacitásra gyakorolt hatását. Ezen évek során a nemzeti hatóságok és a Bizottság is folyamatosan támogatták a projektet, többek között jelentős pénzügyi hozzájárulással, de nem kérték a projektstruktúra megváltoztatását.

(69)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a javasolt koncepciót átfogóan megvitatták az érintett nemzeti hatóságokkal, és hogy a bevont nemzeti hatóságok egyike sem emelt kifogást a szűk keresztmetszetek kezelésére előirányzott koncepcióval szemben. Ellenkezőleg, a koncepciót az érintett Hanza régió minden szabályozója jóváhagyta a Hanza régió kapacitásszámítási módszerének jóváhagyásakor.

(70)

Természetesen azon puszta tény alapján, hogy a nemzeti hatóságok és a Bizottság több éven át sem vetett fel jogi aggályokat egy adott projekttel szemben, semmiképp sem tekinthető indokoltnak az eltérés projektnek való odaítélése. Ráadásul, amint azt egy, a konzultációra adott válaszban kiemelték, a szabályozási követelmények bizonyos módosításaira (vagy pontosításaira) számítani lehet a hosszú végrehajtási idővel jellemzett projektek esetében. Ugyanakkor, tekintettel a téma összetettségére és a szabályozási kerettel kapcsolatos átfogó megbeszélésekre, a Bizottság nem zárhatja ki, hogy a projekt részes felei észszerűen feltételezhették, hogy a tervek szerint haladhatnak tovább a projekttel. Ezt a Bizottsághoz benyújtott több beadvány is elismeri, többek között azok, amelyek meglehetősen kritikusan állnak az eltéréshez. Ráadásul, ha a nemzeti szabályozók, minisztériumok vagy a Bizottság kifogást emelt volna, a projektet valószínűleg ki lehetett volna igazítani a működés megkezdése előtt, pl. a szárazföldi csatlakozási kapacitás növelésével, amely fogadta volna a kereskedelemre szánt, megnövekedett áramlást (amint azt eredetileg tervezték, majd elvetették a projekt módosításakor).

(71)

Annak oka, hogy a szűk keresztmetszet kezelését a beruházási döntés lényeges részeként említették meg, az volt, hogy a beruházási döntésnek minden résztvevő érdekét figyelembe kellett vennie. Ez magában foglalta a tengeri szélerőművek szerepét is, amelyek különböző nemzeti támogatási rendszereken keresztül támogatásokat kaptak. Egyértelmű, hogy ha a maximális kapacitást a kereskedelem számára rendelkezésre kellene bocsátani, az növelné annak valószínűségét, hogy a tengeri szélerőművek betáplálását korlátozni kell.

(72)

Természetesen, ha a betáplálás korlátozása nem piaci alapú, a 13. cikk (7) bekezdése feljogosítja a termelő létesítményeket, hogy teljes pénzügyi ellentételezést kapjanak a támogatási programokból származó és a másnapi piacon bekövetkező bevételkiesésért. Ha a kiesett bevétel ennél magasabb lehet (pl. a napon belüli piacon vagy rendszerszolgáltatásokból), a rendelet nem határoz meg ellentételezési kötelezettséget (jóllehet ilyen kötelezettség származhat a nemzeti jogból). Akárhogy is, ha a tengeri szélerőműparkok betáplálásának korlátozása jelentős mértékben növekedne, nagymértékben megváltoznának a projekt alapfeltevései, amelyeknek az volt a céljuk, hogy bővítsék a tengeri szélerőműparkok alternatíváit a villamos energia partra történő szállításában, fokozzák a DK2 övezet villamosenergia-ellátásának megbízhatóságát, továbbá növeljék a kereskedelem számára rendelkezésre bocsátott kapacitást, de ne változtassanak jelentősen a meglévő tengeri szélerőműparkok helyzetén, sem a betáplálásukhoz a megfelelő nemzeti keretek szerint rendelt prioritáson. Ha a projekt részes felei tudták volna, hogy a maximális kapacitást a kereskedelem rendelkezésére kell bocsátani a szélerőműparkok elsőbbségi hozzáférési jogai ellenére, a projekt így lehet, hogy soha nem valósult volna meg.

(73)

A nemzeti szabályozókkal, minisztériumokkal és a Bizottsággal folytatott rendszeres, a tervezett megközelítést ismertető kapcsolatfelvételek ismeretében valószínűsíthető, hogy a projekt részes felei félreérthették a jogi helyzetet. Ezt figyelembe véve, és tekintettel arra, hogy e hibrid eszközökre irányuló egyedi demonstrációs projekt előtt álló kihívásokra kifejezett figyelmet kell fordítani, azon jogi követelmények alkalmazása, amelyek a projekt alapelemeinek nagymértékű megváltoztatását követelnék meg, és amelyek miatt, ha korábban egyértelműek lettek volna, leállították volna a projekt megvalósítását vagy megváltoztatták volna a projekt alapelemeit, valóban tekinthető úgy, hogy jelentős problémák elé állítja a kis összekapcsolt rendszer üzemeltetését.

(74)

A Bizottság tehát megállapítja, hogy a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikke (8) bekezdésének a KF-rendszerre történő teljeskörű alkalmazása jelentős problémák elé állítaná egy kis összekapcsolt rendszer üzemeltetését.

5.3.   Az eltérés hatálya

(75)

Az eltérést a KF rendszerösszekötő övezetközi kapacitásának kiszámítására és felosztására kell alkalmazni, eltérve a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdéséről, amennyiben az 70 %-os minimális küszöböt állapít meg a KF rendszerösszekötő teljes átviteli kapacitására. Ehelyett a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdését annyiban kell alkalmazni, amennyiben a fennmaradó kapacitás legalább 70 %-át kell rendelkezésre bocsátani, ami azt jelenti, hogy az annak levonása után fennmaradó kapacitás legalább 70 %-át, amire a Baltic 1, a Baltic 2 és a Kriegers Flak szélerőműparkok termelésének a megfelelő szárazföldi rendszerhez történő szállításához szükség van az említett szélerőműparkok villamosenergia-termelésének napi előrejelzései alapján.

(76)

Amikor más rendelkezések a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti „minimális küszöbre” hivatkoznak, azt úgy kell érteni, mint az e határozatban megállapított minimális küszöbre történő hivatkozást. Ez vonatkozik a villamos energiával kapcsolatos üzemi és kereskedelmi szabályzatokra és iránymutatásokra, többek között a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatásra, a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatásra, a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatásra, valamint az említett bizottsági rendeleteken alapúló feltételekre és módszertanokra is.

(77)

A villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének minden más követelményét továbbra is alkalmazni kell, különösen azt a követelményt, hogy a rendszerösszekötők maximális szintű kapacitását a hálózati üzembiztonságra vonatkozó biztonsági szabványoknak való megfelelés mellett hozzáférhetővé kell tenni.

5.4.   A megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállás akadályozásának tilalma

(78)

A villamos energiáról szóló rendelet 64. cikke kimondja, hogy a határozat célja annak biztosítása, hogy az ne akadályozza a megújuló energia használatára, a fokozott rugalmasságra, az energiatárolásra, az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra történő átállást.

(79)

Az eltérésre vonatkozó határozat célja, hogy lehetővé tegyen egy, a maga nemében első demonstrációs projektet, amely arra törekszik, hogy a megújuló energiaforrásokat nagyobb mértékben integrálják a villamosenergia-rendszerbe. Az eltérés tehát nem akadályozza a megújuló energia használatára történő átállást. Emellett nincs észlelhető hatása az elektromos közlekedésre és a keresletoldali válaszra sem.

(80)

Ami a nagyobb rugalmasságot és az energiatárolást illeti, fontos megjegyezni, hogy annak lehetősége, hogy a rugalmassági szolgáltatások (ideértve a tárolást is) támogathassák a villamosenergia-rendszert, közvetlenül attól függ, hogy pontos és egyértelmű beruházási és teherelosztási jelzéseket küldenek-e az említett szolgáltatók felé. Ha egy ajánlattételi övezetben strukturális szűk keresztmetszet áll fenn, a helyspecifikus rugalmassági szolgáltatásokra irányuló beruházási jelzések hamisak lesznek. Példának okáért, a KF-rendszeren belül a hidrogénfejlesztésbe vagy az akkumulátoros energiatárolásba történő beruházás életképesebb lehet olyan szabályozási keretben, amely pontosan tükrözi a KF-rendszer és a mindkét szárazföldi rendszer közötti szűk keresztmetszetet. Tekintettel a tengeri beruházások jelentős technológiai kihívásaira, ez nem jelenti automatikusan, hogy e beruházások életképesek lennének akkor, ha a KF-rendszer tekintetében különálló tengeri ajánlattételi övezetet alakítanának ki, de egyértelmű, hogy az eltérésre vonatkozó határozat szerinti megközelítés negatív hatást gyakorolhat az ilyen beruházási potenciálra egy tengeri ajánlattételi övezet létrehozásához képest.

(81)

Másfelől, a villamos energiáról szóló rendelet 64. cikke nem írja elő, hogy az eltérésre vonatkozó határozat maximalizálja a rugalmasságban vagy az energiatárolásban rejlő potenciált, csak annyit, hogy „célja annak biztosítása, hogy az[t] ne akadályozza”. Ez azt jelenti, hogy az eltérés ne akadályozza meg azokat a fejleményeket, amelyek az eltérés nélkül természetes módon bekövetkeznének. Ugyanakkor nem biztos, hogy a KF-rendszert eltérés hiányában különálló tengeri ajánlattételi övezetként üzemeltetnék. Amint arra a konzultáció válaszadói is rámutattak, egy tengeri ajánlattételi övezetnek kiemelkedő előnyei lehetnek a piac működése, az átláthatóság és a hálózati eszközök hatékony használata tekintetében, ugyanakkor némi bonyolultsággal is jár, például a költségek és hasznok felosztását tekintve. Egy tengeri ajánlattételi övezet létrehozása nélkül nem egyértelmű, hogy a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikke (8) bekezdésének teljeskörű végrehajtása a KF-projekttel összefüggésben önmagában pontosabb beruházási jelzéseket küldene-e a rugalmassági szolgáltatások vagy a tárolás felé.

(82)

Így tehát, noha az eltérés nem akadályozza a nagyobb rugalmasságra, ideértve az energiatárolást is, való átállást, fontos figyelembe venni a megfelelő beruházási jelzések szükségességét is, valamint az eltérés lehetséges tárolási és rugalmassági beruházásokra gyakorolt hatását, az eltérés feltételeire tekintettel.

5.5.   Az eltérés időbeli korlátozása és a villamos energia belső piacán a verseny és az integráció fokozásával kapcsolatos feltételek

(83)

A villamos energiáról szóló rendelet 64. cikke kifejezetten kimondja, hogy az eltérés határozott időre szól, és ahhoz a feltételhez kötött, hogy a villamos energia belső piacán a verseny és integráció fokozását szolgálja.

5.5.1.   Időbeli korlátozás

(84)

Az időbeli korlátozást tehát nem csak az arányosság elve szavatolja, pl. ha rövidebb ideig tartó eltéréssel is kezelhetők a szóban forgó problémák, vagy ha a hosszabb ideig tartó eltérés aránytalan terhet jelentene a piaci szereplők számára. A rendelet több céllal is rendelkezik a kötelező határozott idejűségről. Legelőször is, a rendelet feltételezi, hogy az általános szabályozási keret a belső piac minden helyzetére alkalmazható, és hogy az általános alkalmazás a társadalom számára előnyös. Noha a 64. cikk elismeri, hogy bizonyos helyzetekben eltérésre lehet szükség, ezek az eltérések tovább bonyolíthatják az általános rendszert és az integráció akadályai lehetnek a szomszédos területeken is. Ezenfelül, az eltérés indoklása általában az adott időben jellemző műszaki és szabályozási kereten, és adott hálózati topológián alapul. Mindezek a helyzetek szükségképpen változnak. Végezetül fontos, hogy a piaci szereplők kellő időben előre láthassák a szabályozási változásokat. Így minden eltérést határozott időre kell korlátozni.

(85)

Az egyetlen olyan helyzet, amikor a rendelet általános eltérési lehetőséget enged időbeli korlátozás nélkül, az EUMSZ 349. cikke értelmében vett legkülső régiókat érinti, amelyek nyilvánvaló fizikai okokból nem kapcsolhatók össze az Unió energiapiacával. Ez könnyen érthető, mivel ezek a régiók nem gyakorolnak semmilyen hatást a villamos energia belső piacára. Minthogy a KF nem legkülső régió, így az eltérést egyértelmű és előre látható időbeli korlátozással kell megállapítani.

(86)

Az eltérés iránti kérelem a három tengeri szélerőműpark üzemeltetésén és csatlakoztatásán alapuló időbeli korlátozást javasol. A megfogalmazás tehát a jelek szerint nem határozatlan idejűségre utal. Ugyanakkor, ez a feltétel nem kellően pontos azt illetően, hogy mi minősül az eredeti szélerőműparkok „üzemeltetésének”, és nem teszi lehetővé harmadik személyek számára, hogy kellő időben előre láthassák a szabályozási keretet.

(87)

A kétségek elkerülése végett egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, hogy egy, a KF-rendszerhez csatlakoztatott tengeri szélerőműpark még mindig az eredeti szélerőműparkok egyike-e vagy sem. Így mindenképpen olyan feltételt is elő kell írni, hogy attól a naptól fogva, amikor a három szélerőműpark bármelyikének üzemelése leáll a korlátozott ideig tartó szokásos karbantartás vagy javítás kivételével, vagy ha jelentős mértékben módosul, ilyen esetnek minősül legalább az, ha új hálózati csatlakozási szerződésre van szükség, illetve ha több mint 5 %-kal nőtt a szélerőműpark termelőkapacitása, e szélerőműpark termelését a továbbiakban nem vonják le a teljes átviteli kapacitásból mielőtt a fennmaradó kapacitást kiszámítanák, így növekszik a rendszerösszekötőn a kereskedelem számára rendelkezésre bocsátott kapacitás.

(88)

Ugyanakkor, ha egy vagy két szélerőműpark leáll vagy egyébként többé nem részesül az eltérésben, ez nem érinti kedvezőtlenül a többi szélerőmű kereskedelmi helyzetét, sem a rendszer üzemelését. Az eltérés így nem szűnik meg pusztán azért, mert az egyik szélerőmű termelése többé nem vonható le előzetesen a teljes átviteli kapacitásból, csak akkor, ha a három szélerőműpark egyike sem lesz többé jogosult e levonásra.

(89)

Ami az eltérés megfelelő időtartamát illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy azon szabályok haladéktalan alkalmazása, amelyektől az eltérést kérelmezték, a KF-re irányadó szabályozási és kereskedelmi rendelkezések jelentős módosulását eredményezné, és esetlegesen hátrányos következményekkel járna a szélerőműparkok üzemelése szempontjából.

(90)

Másfelől, a Bizottság megjegyzi, hogy ha az eltérést egészen addig megadnák, amíg a szélerőműparkok üzemelnek és csatlakoztatva vannak a hálózathoz, azt jelentené, hogy az eltérés 20 évig vagy tovább alkalmazható lenne, tekintettel egy tengeri szélerőműpark átlagos élettartamára. Egy ilyen hosszú eltérés jelentős hátrányokat okozhat a piaci integráció szempontjából.

(91)

Ezenfelül fontos, hogy a KF-nek adott eltérés ne hozzon létre megváltoztathatatlan és rugalmatlan, némiképp idegen elemet a fejlődő tengeri szabályozási keretben. Ahhoz, hogy a projektben részes felek és más piaci szereplők számára garantálható legyen a kellő rugalmasság és ezzel egyidejűleg a megfelelő biztonság és előreláthatóság, be kell vezetni az ezen eltérésre vonatkozó határozatban jóváhagyott keret rendszeres felülvizsgálatát.

(92)

A Bizottságnak tehát egyensúlyt kell teremtenie azon jogos érdekek között, amelyek egyfelől a KF projektpartnerei és a szomszédos tagállamok részéről állnak fenn, akik bíztak a maga nemében első projekt tekintetében kidolgozott szabályozási megoldás jogszerűségében, másfelől, amelyek az uniós fogyasztók és termelők részéről állnak fenn azt illetően, hogy élni tudnak a határkeresztező áramlások maximalizálásának elvéből eredő előnnyel.

(93)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy ki lehet dolgozni és meg lehet valósítani olyan szabályozási megoldást, amelyhez nem szükséges eltérést engedni (20), de ahhoz számottevő idő kell, és emellett jelentősen bonyolítaná a helyzetet. Ugyanez igaz a szerződések uniós szabályoknak megfelelő új szabályozási bánásmódhoz történő szükséges hozzáigazítására. Ezenfelül, mivel a tengeri hibrid eszközökre vonatkozó szabályozási keret jelenleg megvitatás alatt áll, kellő időt kell biztosítani ahhoz, hogy garantálható legyen, hogy ezekbe a kiigazításokba ne kelljen belekezdeni azelőtt, hogy gondoskodtak volna egy stabil és egyértelmű jogi keretről. Úgy tűnik tehát, hogy helyénvaló az eltérést egy tízéves időszakra megadni.

(94)

Ugyanakkor nem zárható ki teljesen, hogy még e tízéves időszakon felül is folyamatos eltérésre lesz szükség a KF-rendszer gazdasági egyensúlyának fenntartása és életképességének garantálása érdekében. A Bizottság tehát indokolt esetben meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az eltérés, az esetleges meghosszabbításokat is ideértve, nem haladhatja meg a 25 évet, mivel az hosszabb lenne, mint a szélerőműparkok várható fennmaradó élettartama.

(95)

Amikor a Bizottság megvizsgálja a meghosszabbítás iránti kérelmeket, értékelni fogja, hogy lehetőség van-e a projekt struktúrájának oly módon történő megváltoztatására, amely lehetővé tenné a KF-rendszer teljes integrációját az általános szabályozási keretbe, pl. a tengeri ajánlattételi övezetek meghatározásával. A projekt struktúrájának minden ilyen módosítása során kellően figyelembe vennék az eltérésre vonatkozó határozatban megállapított gazdasági egyensúlyt. A kérelemre vonatkozó részletes eljárással és e meghosszabbítás megadásával az 5.5.3. pont foglalkozik.

5.5.2.   Egyéb feltételek

(96)

Ami a kiszabandó további feltételeket illeti, a kereskedelem számára rendelkezésre bocsátott minimumkapacitás növelésének előírása egy egyébként változatlan projekt tekintetében közvetlenül hozzájárulna az eltéréssel orvosolandó probléma újbóli kialakulásához azokban az órákban, amikor a KF-rendszer kábelein szűk keresztmetszet alakul ki. Ezzel szemben, ahol ilyen szűk keresztmetszet nem alakul ki a kábeleken, a maximalizálás elvét minden esetben alkalmazni kell, így a műszakilag megvalósítható maximális kapacitást már rendelkezésre kell bocsátani, az átviteli rendszer teljes kapacitásáig.

(97)

Ezzel együtt a rendelkezésre álló kapacitás növelésének lehetősége nem zárható ki teljes mértékben hosszú távon. Különösen, a projekt korábbi tervei még előírták a további egyenáramú kábelek kiépítését, és ezeket a terveket a szükséges alkotóelemek 2,5-szeres költségnövekedése miatt vetették el (lásd a fenti (40)–(42) preambulumbekezdést). Így nem zárható ki, hogy ilyen beruházásokra sor kerülhet a jövőben. Nevezetesen, a KF támogatási megállapodás rendelkezett arról a lehetőségről, hogy egy svéd szélerőműparkot integrálnak a KF-rendszerbe, és felvetette a kapacitásnövelés lehetőségét, ha e forgatókönyv megvalósul.

(98)

Ha az új technológiai vagy piaci fejlemények vagy a KF közelében található tengeri szélerőműparkokba történő beruházások miatt pénzügyileg életképessé válik a meglévő rendszer fejlesztése vagy az új kábelek kiépítése, növelve így a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitást (figyelembe véve, hogy garantálni kell a KF-rendszer és a szomszédos rendszerek biztonságos működését), ezeket a beruházásokat meg kell valósítani. Meghosszabbítási kérelmek esetén a bizottsági értékelés kiterjed arra is, hogy az ilyen további kapacitásba történő beruházás észszerűen elvárható-e vagy sem.

(99)

Ha a rugalmassági szolgáltatások szolgáltatói konkrétan érdeklődnek a KF-rendszeren belül vagy a rendszer közelében olyan projektek megvalósítása iránt, amelyek rugalmassági szolgáltatások igénybevételével (például, hogy a szélenergia-termelés feleslegét tengeri akkumulátorokban tárolják) növelhetik a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitást, ezeket a beruházásokat a szóban forgó nemzeti hatóságoknak kellően meg kell fontolniuk, és a bennük rejlő potenciált ki kell aknázniuk a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitásnak a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdésében meghatározott minimális értékig történő növelése érdekében.

5.5.3.   Az esetleges meghosszabbítási kérelmekre irányadó eljárás

(100)

Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja, az eltérésre még szükség van-e a hibrid projektekre vonatkozó jogi keret jövőbeni pontosításaira és módosításaira tekintettel, a nemzeti hatóságok kellő idővel az eltérési időszak lejárta előtt jelentést tesznek a Bizottságnak, hogy szükségesnek ítélik-e az eltérés meghosszabbítását. Amennyiben a nemzeti hatóságok ezen eltérés meghosszabbítását kérik, közös kérelmet kell benyújtaniuk, kellő idővel az eltérési időszak lejárta előtt, hogy lehetővé tegyék a meghosszabbítási kérelem alapos elemzését és a piaci szereplők korai tájékoztatását a KF-re irányadó jövőbeni szabályozási keretről. Minden ilyen kérelemnek tartalmaznia kell egy költség-haszon elemzést, amely bemutatja az eltérésnek a KF-rendszerre gyakorolt, illetve a regionális és az európai szintű hatásait és összeveti legalább az eltérés jelenlegi formában történő fenntartásának lehetőségét a rendelkezésre álló kapacitás további beruházások révén történő növelésével, valamint a KF-rendszernek a tengeri hibrid eszközökre vonatkozó, a meghosszabbítási kérelem idején hatályos általános szabályozási keretbe történő teljeskörű integrációjával.

(101)

Amikor a Bizottság a meghosszabbítási kérelemről dönt, kellően figyelembe veszi a csatlakoztatott szélerőműparkok és az érintett rendszerüzemeltetők érdekeit, de az eltérésnek a regionális és európai szinten jelentkező tágabb társadalmi-gazdasági hatásait is. E vizsgálat különösen megállapítja, hogy a KF-rendszert integrálni kell-e, és ha igen, miként, a hibrid eszközökre vonatkozó tágabb szabályozási keretbe.

(102)

Annak érdekében, hogy kellőképpen figyelembe vegyék a szabályozási keret változásait, továbbá a technológiai és piaci fejleményeket, a meghosszabbításnak (ha megadják) határozott időre kell szólnia.

(103)

Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a meghosszabbítás megadásához az e határozatban vázolt szabályozási megközelítés módosítására van szükség, vagy hogy más feltételeket kell előírni a verseny vagy a piaci integráció fokozása érdekében, kellő időt kell biztosítani a végrehajtásukra, és kellő idővel előzetesen kell értesíteni a többi piaci szereplőt a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitást érintő esetleges változásokról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság engedélyezi a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítmény (Kriegers Flak Combined Grid Facility) számára, hogy eltérjen az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke (8) cikkének rendelkezéseitől. Annak kiszámítása során, hogy elérték-e az övezetközi kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitás minimális szintjét, a minimumkapacitás kiszámításához nem a teljes átviteli kapacitást kell alapul venni, hanem a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítményhez csatlakoztatott szélerőműparkok általi, másnapra előre jelzett villamos-energiatermelés megfelelő nemzeti szárazföldi rendszerhez történő szállításához szükséges kapacitás levonását követően fennmaradó kapacitást.

Az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikkének (1) bekezdése továbbra is teljeskörűen alkalmazandó, és a biztonságos hálózatüzemeltetés biztonsági szabványainak megfelelő piaci résztvevők rendelkezésére kell bocsátani a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítmény kapacitásának, valamint a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítmény határkeresztező kapacitása által érintett átviteli hálózatok kapacitásának a maximális szintjét, amely elérheti a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítmény teljes hálózati kapacitását.

2. cikk

Az 1. cikkben említett eltérés kiterjed az (EU) 2019/943 rendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerint rendelkezésre bocsátandó minimumkapacitásra történő, az (EU) 2019/943 rendeletben, valamint az e rendeleten alapuló bizottsági rendeletekben foglalt hivatkozásokra.

3. cikk

Az 1. cikk szerinti eltérés a bizottsági határozat elfogadását követően 10 évig alkalmazható. Ezt az időszakot a Bizottság a 4. cikk értelmében meghosszabbíthatja. Az eltérés alkalmazásának teljes időtartama, az esetleges meghosszabbításokat is ideértve, nem haladhatja meg a 25 évet.

Ha a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítményhez csatlakoztatott három szélerőműpark bármelyikének üzemelése leáll a korlátozott ideig tartó szokásos karbantartás vagy javítás kivételével, vagy ha bármelyik ilyen szélerőműpark jelentősen módosul, a szóban forgó szélerőműpark által előre jelzett villamosenergia-termelést a továbbiakban nem vonják le az 1. cikk szerint, így növekszik a rendszerösszekötőn a kereskedelem számára rendelkezésre bocsátott kapacitás. A termelés alacsony piaci árak vagy a rendszerüzemeltetők utasításai következtében történő megszakításai nem veendők figyelembe. A módosulás legalább akkor jelentősnek minősül, ha új hálózati csatlakozási szerződésre van szükség, illetve ha több mint 5 %-kal nőtt a szélerőműpark termelőkapacitása.

4. cikk

A dán és a német hatóságok kérhetik a Bizottságot, hogy hosszabbítsa meg a 3. cikkben megállapított eltérési időszakot. Az ilyen kérelmet kellő idővel az eltérési időszak lejárta előtt kell benyújtani. Az eltérés meghosszabbítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az eltérés szerint választott szabályozási megközelítés költség-haszon elemzését, egy mennyiségi elemzést is ideértve. A kérelemnek elemeznie kell a lehetséges alternatív megoldásokat is, különösen Kriegers Flak kombinált hálózati létesítménynek a tengeri hibrid eszközökre irányadó, a kérelem idején hatályos általános szabályozási rendszerbe történő integrációját, a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítmény tekintetében egy különálló tengeri ajánlattételi övezet létrehozását és/vagy a rendelkezésre álló átviteli kapacitás növelését szolgáló további beruházásokat. Ha a Bizottság a meghosszabbítási kérelmet követően arra a következtetésre jut, hogy az e határozatban vázolt szabályozási megközelítés módosításra szorul, vagy hogy más feltételeket kell előírni a verseny vagy a piaci integráció fokozása érdekében, kellő időt kell biztosítani a végrehajtásukra, és kellő időben előre kell értesíteni a többi piaci szereplőt a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitást érintő esetleges változásokról.

5. cikk

Ha a rugalmassági szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók konkrétan érdeklődnek olyan projektek megvalósítása iránt, amelyek rugalmassági szolgáltatások igénybevételével növelhetik a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítményben a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitást, ezeket a beruházásokat a dán és a német hatóságoknak kellően meg kell fontolniuk, és a bennük rejlő potenciált ki kell aknázniuk a kereskedelem számára rendelkezésre álló kapacitásnak a villamos energiáról szóló rendelet 16. cikkének (8) bekezdésében meghatározott minimális értékig történő növelése érdekében. Ha ilyen beruházásokra javaslatot tesznek, de nem engedélyezik őket a Kriegers Flak kombinált hálózati létesítményben, a nemzeti hatóságok erről tájékoztatják a Bizottságot.

6. cikk

Ennek a határozatnak a Dán Királyság és a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. november 11-én.

a Bizottság részéről

Kadri SIMSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 158., 2019.6.14., 54. o.

(2)  https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/derogation_decisions2020v1.pdf

(3)  A Bizottság 1391/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. október 14.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról (HL L 349., 2013.12.21., 28. o.).

(4)  Lásd az ACER 2020. február 7-i 6/2020 határozatát a Hanza kapacitásszámítási régiónak a hosszú távú kapacitásszámítási módszerről való megállapodás megkötésére nyitva álló határidő meghosszabbítására irányuló kéreleméről, https://www.acer.europa.eu/Official_documents/Acts_of_the_Agency/Individual%20decisions/ACER%20Decision%2006-2020%20on%20extension%20Hansa_LT_CCM.pdf

(5)  A Bizottság (EU) 2015/1222 rendelete (2015. július 24.) a kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 197., 2015.7.25., 24. o.).

(6)  A Bizottság (EU) 2016/1719 rendelete (2016. szeptember 26.) a hosszú távú kapacitásfelosztásra vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 259., 2016.9.27., 42. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2017/2195 rendelete (2017. november 23.) a villamos energia kiegyenlítő szabályozására vonatkozó iránymutatás létrehozásáról (HL L 312., 2017.11.28., 6. o.).

(8)  Lásd: a Bizottság 2014/536/EU határozata (2014. augusztus 14.) a Görög Köztársaság számára a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseivel összefüggésben engedélyezett eltérésről (HL L 248., 2014.8.22., 12. o.).

(9)  Lásd: a Bizottság 2004/920/EK határozata (2004. december 20.) az Azori-szigetek tekintetében a 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésről (HL L 389., 2004.12.30., 31. o.); a Bizottság 2006/375/EK határozata (2006. május 23.) a Madeira-szigetek tekintetében a 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésről (HL L 142., 2006.5.30., 35. o.); a Bizottság 2006/653/EK határozata (2006. szeptember 25.) a Ciprusi Köztársaság számára az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelve egyes rendelkezéseitől való eltérés engedélyezéséről (HL L 270., 2006.9.29., 72. o.); a Bizottság 2006/859/EK határozata (2006. november 28.) a 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérés Málta számára történő engedélyezéséről (HL L 332., 2006.11.30., 32. o.) és a Bizottság 2014/536/EU határozata (2014. augusztus 14.) a Görög Köztársaság számára a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes rendelkezéseivel összefüggésben engedélyezett eltérésről (HL L 248., 2014.8.22., 12. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/92/EK irányelve (1996. december 19.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (HL L 27., 1997.1.30., 20. o.).

(11)  Lásd például a 2014/536/EU bizottsági határozatot, amely arra hivatkozik, hogy a szigeteken magasabb az energiatermelés költsége, míg az árak a jogszabályi előírásoknál fogva megegyeznek a szárazföldi árakkal.

(12)  Az 50Hertz prezentációja az Európai Bizottság előtt, 2014. május 9., 3. dia.

(13)  A német és a dán hatóságok által 2020. szeptember 11-én közölt információ alapján a kapacitásértékek a következőképpen hasonlíthatók össze: ha a német és a dán tengeri szélerőműparkok kapacitáskihasználása azonos, a Németország felé irányuló piac számára rendelkezésre álló átviteli kapacitás az eredeti projektfelépítés szerint 600 MW-ról (ha nincs szélenergia-termelés) ~855 MW-ra változott volna (ha a szélenergia-termelés a megfelelő telepített kapacitások körülbelül 50 %-át veszi igénybe), majd ~855 MW-ról 661 MW-ra (ha a szélenergia-termelés maximális), míg a felülvizsgált projektfelépítés szerint 400 MW-ról (ha nincs szélenergia-termelés) 61 MW-ra változna (szélenergia-termelés esetén).

A Dánia felé irányuló piac számára rendelkezésre álló átviteli kapacitás az eredeti projektfelépítés szerint 600 MW-ról (ha nincs szélenergia-termelés) 0 MW-ra változott volna (ha a szélenergia-termelés maximális), míg a felülvizsgált projektfelépítés szerint 400 MW lenne (ha a szélenergia-termelés 0 % és 33 % között van), majd a 400 MW-ról 61 MW-ra változna (ha a szélenergia-termelés maximális).

(14)  Lásd: a Bizottság határozata (2018. december 7.) az AT.40461. számú – DE/DK rendszerösszekötő ügyben: https://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/dec_docs/40461/40461_461_3.pdf

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve ( 2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete ( 2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 15. o.).

(17)  https://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/dec_docs/39351/39351_1223_4.pdf

(18)  https://ec.europa.eu/competition/antitrust/cases/dec_docs/40461/40461_461_3.pdf

(19)  16. o., 7. kockázat.

(20)  A konzultáció során az érdekelt felek rámutattak különösen arra a lehetőségre, hogy a projekt tekintetében egy tengeri ajánlattételi övezetet alakítanak ki.


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/54


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2124 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 9.)

a „Contec Hydrogen Peroxide” biocid termékcsalád uniós engedélyezésének elutasításáról

(az értesítés a C(2020) 8394. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 44. cikke (5) bekezdésének első albekezdésére,

mivel:

(1)

2017. január 25-én a Contec Cleanroom (UK) Ltd. az 528/2012/EU rendelet 43. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be a rendelet V. melléklete szerinti 2. terméktípusba tartozó, „Contec Hydrogen Peroxide” nevű biocid termékcsalád engedélyezése iránt, amelyhez írásbeli megerősítést mellékelt arról, hogy az Egyesült Királyság illetékes hatósága vállalta a kérelem értékelését. 2019. március 25-én a Contec Europe az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése miatt átvette a leendő engedélyes szerepét, Szlovénia illetékes hatósága pedig elfogadta, hogy 2020. február 1-jétől értékelő illetékes hatóságként jár el. A kérelem BC-GN057178-26 ügyszámon került bejegyzésre a biocid termékek nyilvántartásába.

(2)

A „Contec Hydrogen Peroxide” hidrogén-peroxidot tartalmaz hatóanyagként, amely szerepel az engedélyezett hatóanyagoknak az 528/2012/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jegyzékében.

(3)

2019. augusztus 28-án az értékelő illetékes hatóság az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta értékelési jelentését, valamint értékelésének következtetéseit az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség).

(4)

2020. április 7-én az Ügynökség az 528/2012/EU rendelet 44. cikke (3) bekezdésének megfelelően véleményt (2) nyújtott be a Bizottsághoz a „Contec Hydrogen Peroxide”-ról.

(5)

A vélemény megállapítja, hogy a „Contec Hydrogen Peroxide” az 528/2012/EU rendelet 3. cikke (1) bekezdésének s) pontja értelmében vett „biocidtermék-család”, de nem felel meg az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában meghatározott feltételnek.

(6)

Az Ügynökség véleménye szerint a kérelmező – a benyújtott hatékonysági vizsgálatokban található következetlenségeket tekintve – nem bizonyította, hogy a „Contec Hydrogen Peroxide” kellően hatásos, így nem garantált, hogy az összes vonatkozó kritérium teljesül.

(7)

A Bizottság egyetért az Ügynökség véleményével, és ezért úgy ítéli meg, hogy nem helyénvaló uniós engedélyt adni a „Contec Hydrogen Peroxide” termékre.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Contec Europe nem kap uniós engedélyt a „Contec Hydrogen Peroxide” biocid termékcsalád forgalmazására és felhasználására.

2. cikk

E határozat címzettje a Contec Europe, Zl du Prat, Avenue Paul Dupleix, 56000 Vannes, Franciaország.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 9-én.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja


(1)  HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2)  ECHA opinion on the Union authorisation of the biocidal product family „Contec Hydrogen Peroxide (Az Európai Vegyianyag-ügynökség véleménye a „Contec Hydrogen Peroxide” biocid termékcsalád uniós engedélyezéséről), ECHA/BPC/248/2020, elfogadva 2020. március 5-én, https://echa.europa.eu/bpc-opinions-on-union-authorisation.


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/56


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2125 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 16.)

Nunavut kormányának a fókatermékek uniós piacon történő forgalomba hozataláról szóló 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést igazoló dokumentumok kiállítására jogosult szervként történő elismeréséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fókatermékek kereskedelméről szóló, 2009. szeptember 16-i 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1a) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1007/2009/EK rendelet harmonizált szabályokat állapít meg a fókatermékek uniós forgalomba hozatalára. 3. cikkének (1) bekezdése megállapítja az inuit vagy egyéb őslakos közösségek által folytatott vadászatból származó fókatermékek forgalomba hozatalának feltételeit. Forgalomba hozatalukkor a fókatermékeket olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely igazolja az 1007/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelést, és amelyet a Bizottság által e célból elismert szerv állított ki.

(2)

A Bizottság a C(2015) 5253 határozattal (2) elismerte, hogy a „nunavuti kormány Környezetvédelmi Minisztériuma” olyan szerv, amely jogosult az 1007/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, a fókatermékek uniós forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumok kibocsátására.

(3)

Figyelembe véve az 1007/2009/EK rendeletbe az (EU) 2015/1775 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) és az (EU) 2015/1850 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) bevezetett módosításokat, a Bizottság a C(2015) 5253 határozatot kiegészítve elfogadta a C(2015) 7273 határozatot (5).

(4)

A Bizottság 2020. augusztus 4-én kézhez kapta Nunavut Gazdaságfejlesztési és Közlekedési Minisztériumának 2020. április 22-i levelét, amelyben a minisztérium kérte az elismert szerv nevének módosítását abból a célból, hogy a név tükrözze a nunavuti kormányon belüli átszervezést.

(5)

Nunavut kormányának Gazdaságfejlesztési és Közlekedési Minisztériuma nevezetesen azt kérte, hogy a „nunavuti kormány Környezetvédelmi Minisztériuma” elnevezés helyébe a „Nunavut kormánya” elnevezés lépjen.

(6)

A nunavuti kormány Gazdaságfejlesztési és Közlekedési Minisztériuma kifejtette, hogy e névváltoztatás nem jelenti az elismert szerv funkciójának vagy szerepének megváltozását.

(7)

A „Nunavut kormánya” szerv megfelel az 1007/2009/EK rendelet 3. cikke (1a) bekezdésének harmadik albekezdésében és az (EU) 2015/1850 végrehajtási rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében az elismert szervekre vonatkozóan meghatározott követelményeknek.

(8)

Ezért helyénvaló a „Nunavut kormánya” szervet olyan szervként elismerni, amely jogosult az 1007/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumok kiállítására,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

„Nunavut kormánya” olyan szervként kerül elismerésre, amely jogosult az 1007/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló dokumentumok kiállítására.

2. cikk

A C(2015) 5253 és a C(2015) 7273 határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 286., 2009.10.31., 36. o.

(2)  A Bizottság C(2015) 5253 határozata (2015. július 30.) a nunavuti kormány Környezetvédelmi Minisztériumának a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2010. augusztus 10-i 737/2010/EU bizottsági rendelet 6. cikke szerinti elismeréséről.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1775 rendelete (2015. október 6.) a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK rendelet módosításáról és a 737/2010/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 262., 2015.10.7., 1. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2015/1850 végrehajtási rendelete (2015. október 13.) a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 271., 2015.10.16., 1. o.).

(5)  A Bizottság C(2015) 7273 határozata (2015. október 26.) a nunavuti kormány Környezetvédelmi Minisztériumának a fókatermékek kereskedelméről szóló 1007/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1850 végrehajtási rendelet 3. cikke szerinti elismeréséről.


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/58


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2126 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 16.)

a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságoknak az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A tagállamok 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éves kibocsátási jogosultságainak az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó ágazatok vonatkozásában történő meghatározásához a vonatkozó számításokat a rendelkezésre álló legpontosabb adatokra kell alapozni. Ezért az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó és a tagállamok által az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 7. cikke alapján a Bizottsághoz 2020-ben benyújtott teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátást egy átfogó felülvizsgálatot követően állapítják meg. Az 525/2013/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével – elvégezte a felülvizsgálatot, amely megállapítja a 2005. évre és a 2016-tól 2018-ig tartó időszakra vonatkozó felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(2)

A felülvizsgált jegyzékadatokhoz hasonlóan pontos adatokra van szükség az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert (a továbbiakban: EU ETS) létrehozó 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó, az ilyen létesítmények hitelesített kibocsátásait tartalmazó uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékből (a továbbiakban: uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék) származó adatok esetében is. Amennyiben a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben szereplő 2005. évi EU ETS kibocsátások nem felelnek meg a 2003/87/EK irányelv vagy az (EU) 2018/842 rendelet jelenlegi hatályának, a kiegészítő kibocsátási adatok a 2003/87/EK irányelv vagy a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) alapján elfogadott vonatkozó bizottsági határozatok (5), valamint a nemzeti kiosztási tervek és a Bizottság és az érintett tagállamok közötti hivatalos levelezés alapján kerülnek megállapításra.

(3)

Annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott éves kibocsátási jogosultságok összhangban legyenek a 2021-től 2030-ig tartó időszak egyes éveire vonatkozóan bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal, a tagállamok éves kibocsátási jogosultságait CO2-egyenértékben kell kiszámítani, amelyhez egységesen a globális felmelegedési potenciálra vonatkozó értékeket kell használni, nevezetesen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 5. értékelő jelentésében meghatározott és az (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) mellékletében felsorolt értékeket.

(4)

Az egyes tagállamok 2030-ra vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának – az (EU) 2018/842 rendelet I. mellékletében a 2005-ös kibocsátási szintekhez képest meghatározott, 2030-ra vonatkozó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentésekkel összhangban történő – kiszámításához egy ötlépcsős módszert kell alkalmazni.

(5)

Első lépésként meg kell határozni a 2005. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátások értékét. A 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó helyhez kötött létesítmények 2005. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mennyiségét levonják a 2005. évi felülvizsgált teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásból. Az EU ETS-ben csak 2005 után részt vevő tagállamok esetében a 2005. évi kibocsátások 2013/162/EU határozatban meghatározott mennyisége alkalmazandó. A 2003/87/EK irányelv hatályának 2013. évi kiterjesztése úgy tükröződik, hogy a 2020-ra vonatkozó éves kibocsátási jogosultság megfelelő kiigazítása szerinti 2005-ös értéket a 2013/634/EU végrehajtási határozatnak megfelelően a 406/2009/EK határozat szerint számítják ki. Az (EU) 2018/842 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírtaknak megfelelően a számítás – az (EU) 2017/1471 határozatban meghatározottakhoz hasonlóan – a létesítmények lefedettségében 2005 és 2012 között bekövetkezett változásokat is tükrözi.

(6)

Másodszor, az (EU) 2018/842 rendelet I. mellékletében meghatározott százalékos értéknek a 2005. évi számított kibocsátási értékre való alkalmazásával minden egyes tagállamra ki kell számítani a 2030-ra vonatkozó éves kibocsátási jogosultságot.

(7)

Harmadszor, minden egyes tagállamra ki kell számítani az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2016., 2017. és 2018. évi átlagos mennyiségét oly módon, hogy az adott tagállam 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlagos felülvizsgált összmennyiségéből levonják a tagállam 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó helyhez kötött létesítményeiből származó, 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátások átlagos hitelesített mennyiségét, valamint a belföldi légi közlekedésből származó CO2-kibocsátásokat.

(8)

Negyedszer, kiszámítják az egyes tagállamok éves kibocsátási jogosultságait a 2021-től 2029-ig tartó időszakra. Ezeket egy lineáris pálya alapján állapítják meg, amely a 2019-től 2020-ig terjedő időszak öttizenketted részénél a 2016., 2017. és 2018. évre vonatkozó átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátással indul és a 2030. évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságnál végződik. Görögország, Horvátország és Magyarország esetében a lineáris pálya 2020-ben kezdődik, mivel ez alacsonyabb jogosultságot eredményez e tagállamok számára.

(9)

Végül az éves kibocsátási jogosultságok kapott értékeit kiigazítják. A 2003/87/EK irányelv 27. cikkével összhangban az EU ETS-ből kizárt helyhez kötött létesítményekből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához kapcsolódó, a tagállamok által a Bizottságnak az említett cikk szerint bejelentett kibocsátási egységek – amennyiben az említett irányelv szerint 2021-től kezdődően nem tartoznak az uniós kibocsátási határérték hatálya alá – az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartoznak. Ezt követően a határértékből levont mennyiségeket hozzá kell adni az érintett tagállamok 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éves kibocsátási jogosultságaihoz. Az (EU) 2018/842 rendelet IV. mellékletében meghatározott kiigazítási mennyiség hozzáadódik a 2021-re vonatkozó éves kibocsátási jogosultsághoz az említett mellékletben felsorolt tagállamok tekintetében.

(10)

Az EU ETS kibocsátási egységeknek a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megfelelése céljából a csökkentést követően figyelembe vehető maximális összmennyiségét a tagállamok által az említett rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint bejelentett százalékos arányoknak a 2005. évi kiszámított üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékekre való alkalmazásával kell meghatározni.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti, az egyes tagállamokra vonatkozó 2005. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek az e határozat I. mellékletében meghatározottak szerint alkalmazandók.

2. cikk

Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott, az említett rendelet 10. cikkének megfelelően kiigazított éves kibocsátási jogosultságot az egyes tagállamokra az e határozat II. mellékletében meghatározottak szerint kell alkalmazni.

3. cikk

Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti, a tagállamnak az említett rendelet 9. cikke szerinti megfelelése céljából figyelembe vehető összmennyiségeket az e határozat III. mellékletében meghatározottak szerint kell alkalmazni.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 156., 2018.6.19., 26. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

(5)  A Bizottság 2013/162/EU határozata (2013. március 26.) a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, a 2013–2020-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok meghatározásáról (HL L 90., 2013.3.28., 106. o.); A Bizottság 2013/634/EU végrehajtási határozata (2013. október 31.) a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, a 2013–2020-as időszakra vonatkozó éves tagállami kibocsátási jogosultságok kiigazításáról (HL L 292., 2013.11.1., 19. o.); A Bizottság (EU) 2017/1471 határozata (2017. augusztus 10.) a 2013/162/EU határozatnak a 2017–2020 közötti időszakra vonatkozó tagállami éves kibocsátási jogosultságok felülvizsgálata érdekében történő módosításáról (HL L 209., 2017.8.12., 53. o.)

(6)  A Bizottság (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. május 8.) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a globális felmelegedési potenciál értékei és az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások, valamint az uniós nyilvántartási rendszer tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 230., 2020.7.17., 1. o.).


I. MELLÉKLET

Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti, az egyes tagállamokra vonatkozó 2005. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátási értékek

Tagállam

A 2005. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátás értéke tonna szén-dioxid-egyenértékben

Belgium

81 605 589

Bulgária

22 326 386

Csehország

64 965 295

Dánia

40 368 089

Németország

484 694 619

Észtország

6 196 136

Írország

47 687 589

Görögország

62 985 180

Spanyolország

241 979 192

Franciaország

401 113 722

Horvátország

18 056 312

Olaszország

343 101 747

Ciprus

4 266 823

Lettország

8 597 807

Litvánia

13 062 124

Luxemburg

10 116 187

Magyarország

47 826 909

Málta

1 020 601

Hollandia

128 112 158

Ausztria

56 991 984

Lengyelország

192 472 253

Portugália

48 635 827

Románia

78 235 752

Szlovénia

11 826 308

Szlovákia

23 137 112

Finnország

34 439 858

Svédország

43 228 505


II. MELLÉKLET

Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott, az említett rendelet 10. cikkének megfelelően kiigazított éves kibocsátási jogosultságok az egyes tagállamokra

Tagállam

Az éves kibocsátási jogosultság kiigazított értéke tonna szén-dioxid-egyenértékben

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

Belgium

71 141 629

69 130 741

67 119 852

65 108 964

63 098 075

61 087 187

59 076 298

57 065 410

55 054 522

53 043 633

Bulgária

27 116 956

25 159 860

24 805 676

24 451 491

24 097 307

23 743 123

23 388 939

23 034 755

22 680 571

22 326 386

Csehország

65 984 531

60 913 974

60 283 497

59 653 019

59 022 541

58 392 064

57 761 586

57 131 109

56 500 631

55 870 153

Dánia

32 127 535

31 293 868

30 460 202

29 626 535

28 792 868

27 959 201

27 125 535

26 291 868

25 458 201

24 624 534

Németország

427 306 142

413 224 443

399 142 745

385 061 046

370 979 348

356 897 650

342 815 951

328 734 253

314 652 554

300 570 856

Észtország

6 223 937

6 001 620

5 925 247

5 848 875

5 772 502

5 696 129

5 619 756

5 543 384

5 467 011

5 390 638

Írország

43 479 402

42 357 392

41 235 382

40 113 372

38 991 362

37 869 352

36 747 342

35 625 332

34 503 322

33 381 312

Görögország

46 227 407

46 969 645

47 711 883

48 454 122

49 196 360

49 938 598

50 680 836

51 423 075

52 165 313

52 907 551

Spanyolország

200 997 922

198 671 005

196 344 088

194 017 170

191 690 253

189 363 335

187 036 418

184 709 500

182 382 583

180 055 665

Franciaország

335 726 735

326 506 522

317 286 309

308 066 096

298 845 883

289 625 670

280 405 456

271 185 243

261 965 030

252 744 817

Horvátország

17 661 355

16 544 497

16 576 348

16 608 198

16 640 049

16 671 899

16 703 749

16 735 600

16 767 450

16 799 301

Olaszország

273 503 734

268 765 611

264 027 488

259 289 365

254 551 242

249 813 118

245 074 995

240 336 872

235 598 749

230 860 626

Ciprus

4 072 960

3 980 718

3 888 477

3 796 235

3 703 993

3 611 752

3 519 510

3 427 269

3 335 027

3 242 785

Lettország

10 649 507

8 854 834

8 758 222

8 661 610

8 564 998

8 468 386

8 371 774

8 275 162

8 178 551

8 081 939

Litvánia

16 112 304

13 717 534

13 488 659

13 259 784

13 030 909

12 802 033

12 573 158

12 344 283

12 115 408

11 886 533

Luxemburg

8 406 740

8 147 070

7 887 400

7 627 731

7 368 061

7 108 391

6 848 721

6 589 052

6 329 382

6 069 712

Magyarország

49 906 277

43 342 400

43 484 478

43 626 556

43 768 634

43 910 712

44 052 791

44 194 869

44 336 947

44 479 025

Málta

2 065 044

1 239 449

1 187 854

1 136 258

1 084 663

1 033 068

981 473

929 878

878 282

826 687

Hollandia

98 513 233

96 677 516

94 841 800

93 006 083

91 170 366

89 334 649

87 498 932

85 663 215

83 827 498

81 991 781

Ausztria

48 768 448

47 402 495

46 036 542

44 670 589

43 304 636

41 938 683

40 572 729

39 206 776

37 840 823

36 474 870

Lengyelország

215 005 372

204 376 828

201 204 624

198 032 420

194 860 216

191 688 012

188 515 807

185 343 603

182 171 399

178 999 195

Portugália

42 526 461

40 821 093

40 770 978

40 720 863

40 670 748

40 620 633

40 570 518

40 520 403

40 470 288

40 420 173

Románia

87 878 093

76 914 871

76 884 391

76 853 912

76 823 433

76 792 954

76 762 474

76 731 995

76 701 516

76 671 037

Szlovénia

11 403 194

11 107 762

10 991 138

10 874 515

10 757 891

10 641 268

10 524 644

10 408 021

10 291 397

10 174 774

Szlovákia

23 410 477

21 151 422

21 052 577

20 953 731

20 854 886

20 756 040

20 657 195

20 558 350

20 459 504

20 360 659

Finnország

28 840 335

27 970 110

27 099 886

26 229 661

25 359 436

24 489 212

23 618 987

22 748 762

21 878 538

21 008 313

Svédország

31 331 358

30 731 996

30 132 635

29 533 273

28 933 911

28 334 550

27 735 188

27 135 826

26 536 464

25 937 103


III. MELLÉKLET

Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (4) bekezdése szerinti, a tagállamnak az említett rendelet 9. cikke szerinti megfelelése céljából figyelembe vehető összmennyiségek

Tagállam

Összmennyiség tonna szén-dioxid-egyenértékben

Belgium

15 423 456

Dánia

8 073 618

Írország

19 075 035

Luxemburg

4 046 475

Málta

204 120

Ausztria

11 398 397

Finnország

6 887 972


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/65


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2127 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 16.)

a Szingapúrban a jóváhagyott tőzsdékre és az elismert piaci szereplőkre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről szóló (EU) 2019/541 bizottsági végrehajtási határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 28. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (1) bekezdése meghatározza azokat a kereskedési helyszíneket, amelyeken a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott pénzügyi szerződő felek, valamint azon nem pénzügyi szerződő felek, amelyek megfelelnek a 648/2012/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek, a származtatott termékek kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánított kategóriájához tartozó származtatott termékekkel kapcsolatos ügyleteket köthetnek. Azon kereskedési helyszínek, amelyeken ilyen ügyleteket lehet kötni, a szabályozott piacokra, a multilaterális kereskedési rendszerekre (MTF-ek), a szervezett kereskedési rendszerekre (OTF-ek) és a Bizottság által elismert olyan, harmadik országbeli kereskedési helyszínekre korlátozódnak, amelyek egyenértékű jogi követelmények és hatékony felügyelet alá tartoznak az adott harmadik országban. Az érintett harmadik országnak emellett a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) szerint engedélyezett kereskedési helyszínek elismerése céljából ténylegesen egyenértékű rendszert kell biztosítania.

(2)

A 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság az (EU) 2019/541 végrehajtási határozattal (4) megállapította, hogy a Szingapúrban letelepedett és a Szingapúri Monetáris Hatóság által engedélyezett jóváhagyott tőzsdékre és elismert piaci szereplőkre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszer biztosítja, hogy olyan, jogilag kötelező előírásoknak felelnek meg, amelyek egyenértékűek az uniós kereskedési helyszínekre a 2014/65/EU irányelv, az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és a 600/2014/EU rendelet alapján vonatkozó előírásokkal, és amelyek effektív felügyelet és végrehajtás hatálya alá tartoznak Szingapúrban.

(3)

A jóváhagyott tőzsdéknek és elismert piaci szereplőknek az (EU) 2019/541 végrehajtási határozat mellékletében szereplő jegyzéke aktualizálható annak érdekében, hogy adott esetben a 600/2014/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdésével összhangban kiterjessze az egyenértékűségi határozat hatályát további szingapúri jóváhagyott tőzsdékre és elismert piaci szereplőkre, vagy törölje a jegyzékből a jóváhagyott tőzsdéket és elismert piaci szereplőket. A Bizottság bármikor egyedi felülvizsgálatot végezhet, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az említett határozat szerinti megállapítás újraértékelését. A Bizottság a rendszeres vagy egyedi felülvizsgálat megállapításai alapján bármikor határozhat az említett határozat módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről, különösen abban az esetben, ha valamely fejlemény a szóban forgó határozat elfogadásának alapjául szolgáló feltételeket érinti.

(4)

Az (EU) 2019/541 végrehajtási határozat elfogadása óta több további Szingapúrban letelepedett elismert piaci szereplő kapott engedélyt a Szingapúri Monetáris Hatóságtól a származtatott termékek olyan kategóriájához tartozó származtatott termékekkel való kereskedésre, amelyeket kereskedési kötelezettség hatálya alá tartozónak nyilvánítottak. A Szingapúri Monetáris Hatóságtól kapott információk alapján az említett további elismert piaci szereplők megfelelnek azon jogilag kötelező érvényű előírásoknak, amelyeket az (EU) 2019/541 végrehajtási határozat egyenértékűként határozott meg az uniós kereskedési helyszínekre vonatkozóan a 2014/65/EU irányelvben meghatározott követelményekkel. A Bizottság ezért úgy véli, hogy helyénvaló aktualizálni a jóváhagyott tőzsdék és elismert piaci szereplők (EU) 2019/541 végrehajtási határozatban foglalt jegyzékét, amelyet módosítani kell a Szingapúrban letelepedett és a Szingapúri Monetáris Hatóság által engedélyezett további elismert piaci szereplők felvétele érdekében.

(5)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2019/541 végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 173., 2014.6.12., 84. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2019/541 végrehajtási határozata (2019. április 1.) a Szingapúrban a jóváhagyott tőzsdékre és az elismert piaci szereplőkre alkalmazandó jogi és felügyeleti keretrendszernek a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyenértékűségéről (HL L 93., 2019.4.2., 18. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).


MELLÉKLET

A Szingapúri Monetáris Hatóság által engedélyezett és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott kereskedési helyszínekkel egyenértékűnek tekintett jóváhagyott tőzsdék:

(1)

Asia Pacific Exchange Pte Ltd;

(2)

ICE Futures Singapore Pte Ltd;

(3)

Singapore Exchange Derivatives Trading Limited.

A Szingapúri Monetáris Hatóság által engedélyezett és a 2014/65/EU irányelvben meghatározott kereskedési helyszínekkel egyenértékűnek tekintett elismert piaci szereplők:

(1)

Cleartrade Exchange Pte Ltd;

(2)

Tradition Singapore (Pte) Ltd;

(3)

BGC Partners (Singapore) Ltd;

(4)

GFI Group Pte Ltd;

(5)

ICAP AP (Singapore) Pte Ltd;

(6)

Tullet Prebon (Singapore) Ltd;

(7)

Nittan Capital Singapore Pte Ltd;

(8)

Bloomberg Tradebook Singapore Pte. Ltd.


2020.12.17.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 426/68


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/2128 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. december 16.)

az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról

(az értesítés a C(2020) 9356. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Unión belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelvre (3) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/709/EU bizottsági végrehajtási határozat (4) járványügyi intézkedéseket ír elő az afrikai sertéspestissel kapcsolatban egyes olyan tagállamokban (a továbbiakban: az érintett tagállamok), ahol házisertések vagy vadon élő sertések esetében a betegség előfordulásának megerősített eseteit azonosították. A végrehajtási határozat mellékletének I–IV. része a szóban forgó betegséggel összefüggő járványügyi helyzetből adódó kockázatok szintje alapján megkülönböztetve jelöli ki és sorolja fel az érintett tagállamok bizonyos területeit. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosítására több alkalommal is sor került annak érdekében, hogy a melléklet tükrözze az afrikai sertéspestissel kapcsolatos uniós járványügyi helyzet alakulását. A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletét legutóbb az (EU) 2020/2019 bizottsági végrehajtási határozat (5) módosította az afrikai sertéspestis romániai és lengyelországi járványügyi helyzetének megváltozását követően.

(2)

Az (EU) 2020/2019 végrehajtási határozat elfogadásának időpontja óta Szlovákiában, Lengyelországban és Németországban fény derült az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának újabb eseteire.

(3)

2020 decemberében az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának több esetét is észlelték a szlovákiai Vranov nad Topľou (Varannói) és Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) járásban, olyan területeken, amelyek jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében vannak felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Szlovákiának a jelenleg a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. részében felsorolt, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett említett területeit az említett határozat mellékletének nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni, továbbá az I. rész jelenlegi határait is újra meg kell határozni és e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából ki kell bővíteni.

(4)

Ezenkívül 2020 decemberében több esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulását észlelték Lengyelország ostródai járásában, egy olyan területen, amely 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely annak I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Lengyelországnak a jelenleg az említett melléklet I. részében felsorolt, de az annak II részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett terület közvetlen közelében található területét az említett mellékletnek nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni, továbbá az I. rész jelenlegi határait is újra meg kell határozni és e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából ki kell bővíteni.

(5)

Ezenkívül 2020 decemberében több esetben az afrikai sertéspestis vadon élő sertésben való előfordulását észlelték a németországi Görlitz járásban, egy olyan területen, amely a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének II. részében van felsorolva, és egy olyan terület közvetlen közelében található, amely jelenleg annak I. részében van felsorolva. Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának ezen új esetei a kockázati szint emelkedését jelentik, amit az említett mellékletnek tükröznie kell. Ennek megfelelően Németországnak a jelenleg az említett melléklet I. részében felsorolt, de az annak II részében szereplő, az afrikai sertéspestis előfordulásának e legutóbbi esetei által érintett terület közvetlen közelében található területét az említett mellékletnek nem az I., hanem a II. részében kell feltüntetni, továbbá az I. rész jelenlegi határait is újra meg kell határozni és e közelmúltbeli esetek figyelembevétele céljából ki kell bővíteni.

(6)

Az afrikai sertéspestis vadon élő sertésekben való előfordulásának közelmúltbeli szlovákiai, lengyelországi és németországi eseteit követően és figyelemmel a jelenlegi uniós járványügyi helyzetre, e tagállamok esetében újraértékelték és aktualizálták a régiókba sorolást. Ezenkívül a meglévő kockázatkezelési intézkedéseket szintén újraértékelték és aktualizálták. Ezeket a változásokat a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének is tükröznie kell.

(7)

Az afrikai sertéspestis Unión belüli járványügyi helyzetében bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények figyelembevétele, valamint a betegség terjedésével kapcsolatos kockázatok elleni proaktív küzdelem érdekében Szlovákia, Lengyelország és Németország esetében új, megfelelő méretű, magas kockázatú területeket kell kijelölni, és azokat fel kell venni a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének I. és II. részében szereplő jegyzékbe.

(8)

Tekintettel az afrikai sertéspestis terjedésével kapcsolatos uniós járványügyi helyzet sürgősségére, fontos, hogy a 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének az e határozattal való módosítása a lehető leghamarabb hatályba lépjen.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 16-án.

a Bizottság részéről

Stella KYRIAKIDES

a Bizottság tagja


(1)  HL L 395., 1989.12.30., 13. o.

(2)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(3)  HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(4)  A Bizottság 2014/709/EU végrehajtási határozata (2014. október 9.) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről és a 2014/178/EU végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2014.10.11., 63. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2020/2019 határozata (2020. december 9., péntek) az egyes tagállamokban előforduló afrikai sertéspestissel kapcsolatos járványügyi intézkedésekről szóló 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének módosításáról (HL L 415., 2020.12.10., 53. o.).


MELLÉKLET

A 2014/709/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

MELLÉKLET

I. RÉSZ

1.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Hiiu maakond.

2.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Békés megye 950950, 950960, 950970, 951950, 952050, 952750, 952850, 952950, 953050, 953150, 953650, 953660, 953750, 953850, 953960, 954250, 954260, 954350, 954450, 954550, 954650, 954750, 954850, 954860, 954950, 955050, 955150, 955250, 955260, 955270, 955350, 955450, 955510, 955650, 955750, 955760, 955850, 955950, 956050, 956060, 956150 és 956160 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Bács-Kiskun megye 600150, 600850, 601550, 601650, 601660, 601750, 601850, 601950, 602050, 603250, 603750 és 603850 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Budapest 1 kódszámú, vadgazdálkodási tevékenységre nem alkalmas területe,

Csongrád-Csanád megye 800150, 800160, 800250, 802220, 802260, 802310 és 802450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Fejér megye 400150, 400250, 400351, 400352, 400450, 400550, 401150, 401250, 401350, 402050, 402350, 402360, 402850, 402950, 403050, 403250, 403350, 403450, 403550, 403650, 403750, 403950, 403960, 403970, 404570, 404650, 404750, 404850, 404950, 404960, 405050, 405750, 405850, 405950, 406050, 406150, 406550, 406650 és 406750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750150, 750160, 750260, 750350, 750450, 750460, 754450, 754550, 754560, 754570, 754650, 754750, 754950, 755050, 755150, 755250, 755350 és 755450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye 250150, 250250, 250350, 250450, 250460, 250550, 250650, 250750, 250850, 250950, 251050, 251150, 251250, 251350, 251360, 251450, 251550, 251650, 251750, 251850, 252150 és 252250, kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 571550, 572150, 572250, 572350, 572550, 572650, 572750, 572850, 572950, 573150, 573250, 573260, 573350, 573360, 573450, 573850, 573950, 573960, 574050, 574150, 574350, 574360, 574550, 574650, 574750, 574850, 574860, 574950, 575050, 575150, 575250, 575350, 575550, 575650, 575750, 575850, 575950, 576050, 576150, 576250, 576350, 576450, 576650, 576750, 576850, 576950, 577050, 577150, 577350, 577450, 577650, 577850, 577950, 578050, 578150, 578250, 578350, 578360, 578450, 578550, 578560, 578650, 578850, 578950, 579050, 579150, 579250, 579350, 579450, 579460, 579550, 579650, 579750, 580250 és 580450 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe.

3.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Pāvilostas novada Vērgales pagasts,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz rietumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Grobiņas novads,

Rucavas novada Dunikas pagasts.

4.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Klaipėdos rajono savivaldybės: Agluonėnų, Priekulės, Veiviržėnų, Judrėnų, Endriejavo, Vėžaičių, Kretingalės ir Dauparų-Kvietinių seniūnijos,

Palangos miesto savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybės: Nausodžio sen dalis nuo kelio 166 į pietryčius ir Kulių seniūnija.

5.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Wielbark i Rozogi w powiecie szczycieńskim,

gminy Janowiec Kościelny, Janowo i część gminy Kozłowo położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Rączki – Kownatki – Gardyny w powiecie nidzickim,

powiat działdowski,

część gminy Dąbrówno położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 542 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Dąbrówno, a następnie na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Dąbrówno przez miejscowości Zamkowy Młyn – Wądzyń do południowej granicy gminy w powiecie ostródzkim,

gminy Kisielice, Susz, miasto Iława i część gminy wiejskiej Iława położona na na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do zachodniej granicy miasta Iława oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od południowej granicy gminy miasta Iława przez miejscowość Katarzynki do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

powiat nowomiejski.

w województwie podlaskim:

gminy Wysokie Mazowieckie z miastem Wysokie Mazowieckie, Czyżew i część gminy Kulesze Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię koleją w powiecie wysokomazowieckim,

gminy Miastkowo, Nowogród, Śniadowo i Zbójna w powiecie łomżyńskim,

gminy Szumowo, Zambrów z miastem Zambrów i część gminy Kołaki Kościelne położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

w województwie mazowieckim:

powiat ostrołęcki,

powiat miejski Ostrołęka,

gminy Bielsk, Brudzeń Duży, Drobin, Gąbin, Łąck, Nowy Duninów, Radzanowo, Słupno i Stara Biała w powiecie płockim,

powiat miejski Płock,

powiat sierpecki,

powiat żuromiński,

gminy Andrzejewo, Brok, Stary Lubotyń, Szulborze Wielkie, Wąsewo, Ostrów Mazowiecka z miastem Ostrów Mazowiecka, część gminy Małkinia Górna położona na północ od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

gminy Dzierzgowo, Lipowiec Kościelny, miasto Mława, Radzanów, Szreńsk, Szydłowo i Wieczfnia Kościelna, w powiecie mławskim,

powiat przasnyski,

powiat makowski,

gminy Gzy, Obryte, Zatory, Pułtusk i część gminy Winnica położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy wyszkowski,

gminy Jadów, Strachówka i Tłuszcz w powiecie wołomińskim,

gminy Korytnica, Liw, Łochów, Miedzna, Sadowne, Stoczek i miasto Węgrów w powiecie węgrowskim,

gminy Kowala, Wierzbica, część gminy Wolanów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie radomskim,

powiat miejski Radom,

powiat szydłowiecki,

powiat gostyniński,

w województwie podkarpackim:

gminy Pruchnik, Rokietnica, Roźwienica, w powiecie jarosławskim,

gminy Fredropol, Krasiczyn, Krzywcza, Medyka, Orły, Żurawica, Przemyśl w powiecie przemyskim,

powiat miejski Przemyśl,

gminy Gać, Jawornik Polski, Kańczuga, część gminy wiejskiej Przeworsk położona na zachód od miasta Przeworsk i na zachód od linii wyznaczonej przez autostradę A4 biegnącą od granicy z gminą Tryńcza do granicy miasta Przeworsk, część gminy Zarzecze położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1594R biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Zarzecze oraz na południe od linii wyznaczonej przez drogi nr 1617R oraz 1619R biegnącą do południowej granicy gminy w powiecie przeworskim,

powiat łańcucki,

gminy Trzebownisko, Głogów Małopolski i część gminy Sokołów Małopolski położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Dzikowiec, Kolbuszowa, Niwiska i Raniżów w powiecie kolbuszowskim,

gminy Borowa, Czermin, Gawłuszowice, Mielec z miastem Mielec, Padew Narodowa, Przecław, Tuszów Narodowy w powiecie mieleckim,

w województwie świętokrzyskim:

powiat opatowski,

powiat sandomierski,

gminy Bogoria, Łubnice, Oleśnica, Osiek, Połaniec, Rytwiany i Staszów w powiecie staszowskim,

gmina Skarżysko Kościelne w powiecie skarżyskim,

gmina Wąchock, część gminy Brody położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 oraz na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogi: nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie, drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy oraz na północ od drogi nr 42 i część gminy Mirzec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno - wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

powiat ostrowiecki,

gminy Gowarczów, Końskie i Stąporków w powiecie koneckim,

w województwie łódzkim:

gminy Łyszkowice, Kocierzew Południowy, Kiernozia, Chąśno, Nieborów, część gminy wiejskiej Łowicz położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 biegnącej od granicy miasta Łowicz do zachodniej granicy gminy oraz część gminy wiejskiej Łowicz położona na wschód od granicy miasta Łowicz i na północ od granicy gminy Nieborów w powiecie łowickim,

gminyCielądz, Rawa Mazowiecka z miastem Rawa Mazowiecka w powiecie rawskim,

gminy Bolimów, Głuchów, Godzianów, Lipce Reymontowskie, Maków, Nowy Kawęczyn, Skierniewice, Słupia w powiecie skierniewickim,

powiat miejski Skierniewice,

gminy Białaczów, Mniszków, Paradyż, Sławno i Żarnów w powiecie opoczyńskim,

gminy Czerniewice, Inowłódz, Lubochnia, Rzeczyca, Tomaszów Mazowiecki z miastem Tomaszów Mazowiecki i Żelechlinek w powiecie tomaszowskim,

w województwie pomorskim:

gminy Ostaszewo, miasto Krynica Morska oraz część gminy Nowy Dwór Gdański położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

gminy Lichnowy, Miłoradz, Nowy Staw, Malbork z miastem Malbork w powiecie malborskim,

gminy Mikołajki Pomorskie, Stary Targ i Sztum w powiecie sztumskim,

powiat gdański,

Miasto Gdańsk,

powiat tczewski,

powiat kwidzyński,

w województwie lubuskim:

gminy Przytoczna, Pszczew, Skwierzyna i część gminy Trzciel położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92 w powiecie międzyrzeckim,

gminy Lubniewice i Krzeszyce w powiecie sulęcińskim,

gminy Bogdaniec, Deszczno, Lubiszyn i część gminy Witnica położona na północny - wschód od drogi biegnącej od zachodniej granicy gminy od miejscowości Krześnica, przez miejscowości Kamień Wielki - Mościce -Witnica - Kłopotowo do południowej granicy gminy w powiecie gorzowskim,

w województwie dolnośląskim:

gminy Bolesławiec z miastem Bolesławiec, Gromadka i Osiecznica w powiecie bolesławieckim,

gmina Węgliniec w powiecie zgorzeleckim,

gmina Chocianów i część gminy Przemków położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie polkowickim,

gmina Jemielno, Niechlów i Góra w powiecie górowskim,

gmina Rudna i Lubin z miastem Lubin w powiecie lubińskim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Krzemieniewo, Rydzyna, część gminy Święciechowa położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 12w powiecie leszczyńskim,

część gminy Kwilcz położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 24, część gminy Międzychód położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 24 w powiecie międzychodzkim,

gminy Lwówek, Kuślin, Opalenica, część gminy Miedzichowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 92, część gminy Nowy Tomyśl położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie nowotomyskim,

gminy Granowo, Grodzisk Wielkopolski i część gminy Kamieniec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 w powiecie grodziskim,

gmina Czempiń, miasto Kościan, część gminy wiejskiej Kościan położona na północny – zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5 oraz na wschód od linii wyznaczonej przez kanał Obry, część gminy Krzywiń położona na wschód od linii wyznaczonej przez kanał Obry w powiecie kościańskim,

powiat miejski Poznań,

gminy Buk, Dopiewo, Komorniki, Tarnowo Podgórne, Stęszew, Swarzędz, Pobiedziska, Czerwonak, Mosina, miasto Luboń, miasto Puszczykowo i część gminy Kórnik położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi: nr S11 biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 434 i drogę nr 434 biegnącą od tego skrzyżowania do południowej granicy gminy, część gminy Rokietnica położona na południowy zachód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz oraz część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na południe od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie poznańskim,

gmina Kiszkowo i część gminy Kłecko położona na zachód od rzeki Mała Wełna w powiecie gnieźnieńskim,

gminy Lubasz, Czarnków z miastem Czarnków, część gminy Połajewo na położona na północ od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Wieleń położona na południe od linii kolejowej biegnącej od wschodniej granicy gminy przez miasto Wieleń i miejscowość Herburtowo do zachodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

gminy Duszniki, Kaźmierz, Pniewy, Ostroróg, Wronki, miasto Szamotuły i część gminy Szamotuły położona na zachód od zachodniej granicy miasta Szamotuły i na południe od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły, do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na zachód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na zachód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim,

gmina Budzyń w powiecie chodzieskim,

gminy Mieścisko, Skoki i Wągrowiec z miastem Wągrowiec w powiecie wągrowieckim,

gmina Dobrzyca i część gminy Gizałki położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443 w powiecie pleszewskim,

gmina Zagórów w powiecie słupeckim,

gmina Pyzdry w powiecie wrzesińskim,

gminy Kotlin, Żerków i część gminy Jarocin położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr S11 i 15 w powiecie jarocińskim,

gmina Rozdrażew, część gminy Koźmin Wielkopolski położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15, część gminy Krotoszyn położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 15 oraz na wschód od granic miasta Krotoszyn w powiecie krotoszyńskim,

gminy Nowe Skalmierzyce, Raszków, Ostrów Wielkopolski z miastem Ostrów Wielkopolski w powiecie ostrowskim,

powiat miejski Kalisz,

gminy Ceków – Kolonia, Godziesze Wielkie, Koźminek, Lisków, Mycielin, Opatówek, Szczytniki w powiecie kaliskim,

gmina Malanów i część gminy Tuliszków położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 72 w powiecie tureckim,

gminy Rychwał, Rzgów, część gminy Grodziec położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 443, część gminy Stare Miasto położona na południe od linii wyznaczonej przez autostradę nr A2 w powiecie konińskim,

w województwie zachodniopomorskim:

część gminy Boleszkowice położona na północny wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 i część gminy Dębno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Sarbinowo, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Sarbinowo przez miejscowość Krześnica do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim,

gmina Mieszkowice w powiecie gryfińskim.

6.   Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

the whole district of Vranov nad Topľou, except municipalities included in part II,

the whole district of Humenné,

the whole district of Snina,

the whole district of Medzilaborce,

the whole district of Stropkov,

the whole district of Svidník, except municipalities included in part II,

the whole district of Bardejov, except municipalities included in part II,

the whole district of Sobrance, except municipalities included in part III,

in the district of Michalovce municipality Strážske,

in the district of Gelnica, the whole municipalities of Uhorná, Smolnícka Huta, Mníšek nad Hnilcom, Prakovce, Helcmanovce, Gelnica, Kojšov, Veľký Folkmár, Jaklovce, Žakarovce, Margecany, Henclová and Stará Voda,

in the whole district of Prešov, except municipalities included in part II,

in the whole district of Sabinov, except municipalities included in part II,

in the district Stará Ľubovňa, the whole municipalities of Šambron,, Hromoš, Vislanka, Ďurková, Plavnica, Plaveč, Ľubotín, Údol, Orlov, Starina, Legnava,

in the district of Rožňava, the whole municipalities of Brzotín, Gočaltovo, Honce, Jovice, Kružná, Kunová Teplica, Pača, Pašková, Pašková, Rakovnica,

Rozložná, Rožňavské Bystré, Rožňava, Rudná, Štítnik, Vidová, Čučma and Betliar,

in the district of Revúca, the whole municipalities of Držkovce, Chvalová, Gemerské Teplice, Gemerský Sad, Hucín, Jelšava, Leváre, Licince, Nadraž, Prihradzany, Sekerešovo, Šivetice, Kameňany, Višňové, Rybník and Sása, Turčok, Rákoš, Sirk, Hrlica, Ploské, Ratková,

in the district of Michalovce, the whole municipality of Strážske,

in the district of Rimavská Sobota, municipalities located south of the road No.526 not included in Part II,

in the district of Lučenec, the whole municipalities of Trenč, Veľká nad Ipľom, Jelšovec, Panické Dravce, Lučenec, Kalonda, Rapovce, Trebeľovce, Mučín, Lipovany, Pleš, Fiľakovské Kováče, Ratka, Fiľakovo, Biskupice, Belina, Radzovce, Čakanovce, Šiatorská Bukovinka, Čamovce, Šurice, Halič, Mašková, Ľuboreč, Šíd and Prša, Holiša, Boľkovce, Pinciná, Nitra nad Ipľom, Nové Hony, Veľké Dravce, Buzitka, Šávoľ, Bulhary,

in the district of Veľký Krtíš, the whole municipalities of Ipeľské Predmostie, Veľká Ves nad Ipľom, Sečianky, Kleňany, Hrušov, Vinica, Balog nad Ipľom, Dolinka, Kosihy nad Ipľom, Ďurkovce, Širákov, Kamenné Kosihy, Seľany, Veľká Čalomija, Malá Čalomija, Koláre, Trebušovce, Chrastince, Lesenice, Slovenské Ďarmoty, Opatovská Nová Ves, Bátorová, Nenince, Záhorce, Želovce, Sklabiná, Nová Ves, Obeckov, Vrbovka, Kiarov, Kováčovce, Zombor, Olováry, Čeláre, Glabušovce, Veľké Straciny, Malé Straciny, Malý Krtíš, Veľký Krtíš, Pôtor, Veľké Zlievce, Malé Zlievce, Bušince, Muľa, Ľuboriečka, Dolná Strehová, Vieska, Slovenské Kľačany, Horná Strehová, Chrťany and Závada.

7.   Görögország

Görögországban a következő területek:

in the regional unit of Drama:

the community departments of Sidironero and Skaloti and the municipal departments of Livadero and Ksiropotamo (in Drama municipality),

the municipal department of Paranesti (in Paranesti municipality),

the municipal departments of Kokkinogeia, Mikropoli, Panorama, Pyrgoi (in Prosotsani municipality),

the municipal departments of Kato Nevrokopi, Chrysokefalo, Achladea, Vathytopos, Volakas, Granitis, Dasotos, Eksohi, Katafyto, Lefkogeia, Mikrokleisoura, Mikromilea, Ochyro, Pagoneri, Perithorio, Kato Vrontou and Potamoi (in Kato Nevrokopi municipality),

in the regional unit of Xanthi:

the municipal departments of Kimmerion, Stavroupoli, Gerakas, Dafnonas, Komnina, Kariofyto and Neochori (in Xanthi municipality),

the community departments of Satres, Thermes, Kotyli, and the municipal departments of Myki, Echinos and Oraio and (in Myki municipality),

the community department of Selero and the municipal department of Sounio (in Avdira municipality),

in the regional unit of Rodopi:

the municipal departments of Komotini, Anthochorio, Gratini, Thrylorio, Kalhas, Karydia, Kikidio, Kosmio, Pandrosos, Aigeiros, Kallisti, Meleti, Neo Sidirochori and Mega Doukato (in Komotini municipality),

the municipal departments of Ipio, Arriana, Darmeni, Archontika, Fillyra, Ano Drosini, Aratos and the Community Departments Kehros and Organi (in Arriana municipality),

the municipal departments of Iasmos, Sostis, Asomatoi, Polyanthos and Amvrosia and the community department of Amaxades (in Iasmos municipality),

the municipal department of Amaranta (in Maroneia Sapon municipality),

in the regional unit of Evros:

the municipal departments of Kyriaki, Mandra, Mavrokklisi, Mikro Dereio, Protokklisi, Roussa, Goniko, Geriko, Sidirochori, Megalo Derio, Sidiro, Giannouli, Agriani and Petrolofos (in Soufli municipality),

the municipal departments of Dikaia, Arzos, Elaia, Therapio, Komara, Marasia, Ormenio, Pentalofos, Petrota, Plati, Ptelea, Kyprinos, Zoni, Fulakio, Spilaio, Nea Vyssa, Kavili, Kastanies, Rizia, Sterna, Ampelakia, Valtos, Megali Doxipara, Neochori and Chandras (in Orestiada municipality),

the municipal departments of Asvestades, Ellinochori, Karoti, Koufovouno, Kiani, Mani, Sitochori, Alepochori, Asproneri, Metaxades, Vrysika, Doksa, Elafoxori, Ladi, Paliouri and Poimeniko (in Didymoteixo municipality),

in the regional unit of Serres:

the municipal departments of Kerkini, Livadia, Makrynitsa, Neochori, Platanakia, Petritsi, Akritochori, Vyroneia, Gonimo, Mandraki, Megalochori, Rodopoli, Ano Poroia, Katw Poroia, Sidirokastro, Vamvakophyto, Promahonas, Kamaroto, Strymonochori, Charopo, Kastanousi and Chortero and the community departments of Achladochori, Agkistro and Kapnophyto (in Sintiki municipality),

the municipal departments of Serres, Elaionas and Oinoussa and the community departments of Orini and Ano Vrontou (in Serres municipality),

the municipal departments of Dasochoriou, Irakleia, Valtero, Karperi, Koimisi, Lithotopos, Limnochori, Podismeno and Chrysochorafa (in Irakleia municipality).

8.   Németország

Németországban a következő területek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Alt Zauche-Wußwerk,

Gemeinde Byhleguhre-Byhlen,

Gemeinde Märkische Heide,

Gemeinde Neu Zauche,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Groß Liebitz, Guhlen, Mochow und Siegadel,

Gemeinde Spreewaldheide,

Gemeinde Straupitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Neuhardenberg,

Gemeinde Gusow-Platkow,

Gemeinde Lietzen,

Gemeinde Falkenhagen (Mark),

Gemeinde Zeschdorf,

Gemeinde Treplin,

Gemeinde Lebus mit den Gemarkungen Wüste-Kunersdorf, Wulkow bei Booßen, Schönfließ, Mallnow – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Fichtenhöhe – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Lindendorf – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Vierlinden – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Müncheberg mit den Gemarkungen Trebnitz und Jahnsfelde,

Gemeinde Letschin mit den Gemarkungen Steintoch, Neu Rosenthal, Letschin, Kiehnwerder, Sietzing, Kienitz, Wilhelmsaue, Posedin, Solikante, Klein Neuendorf, Neubarnim, Ortwig, Groß Neuendorf, Ortwig Graben, Mehrin-Graben und Zelliner Loose,

Gemeinde Seelow – westlich der Bahnstrecke RB 60,

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Storkow (Mark),

Gemeinde Wendisch Rietz,

Gemeinde Reichenwalde,

Gemeinde Diensdorf-Radlow,

Gemeinde Bad Saarow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Buckow, Glienicke, Behrensdorf, Ahrensdorf, Herzberg, Görzig, Pfaffendorf, Sauen, Wilmersdorf (G), Neubrück, Drahendorf, Alt Golm,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Briescht, Kossenblatt, Werder, Görsdorf (B), Giesendorf, Wiesendorf, Wulfersdorf, Falkenberg (T), Lindenberg,

Gemeinde Steinhöfel mit den Gemarkungen Demnitz, Steinhöfel, Hasenfelde, Ahrensdorf, Heinersdorf, Tempelberg,

Gemeinde Langewahl,

Gemeinde Berkenbrück,

Gemeinde Briesen (Mark),

Gemeinde Jacobsdorf,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Jänschwalde,

Gemeinde Peitz,

Gemeinde Tauer,

Gemeinde Turnow-Preilack,

Gemeinde Drachhausen,

Gemeinde Schmogrow-Fehrow,

Gemeinde Drehnow,

Gemeinde Guben mit der Gemarkung Schlagsdorf,

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Grabko, Kerkwitz, Groß Gastrose,

kreisfreie Stadt Frankfurt (Oder),

Bundesland Sachsen:

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Boxberg / O. L. östlich der K8481 und nördlich der S131,

Gemeinde Gablenz,

Gemeinde Görlitz nördlich der Bundesautobahn 4,

Gemeinde Groß Düben,

Gemeinde Hähnichen,

Gemeinde Krauschwitz sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Kreba-Neudorf östlich der S131 sowie der S121,

Gemeinde Mücka östlich der S121,

Gemeinde Neißeaue,

Gemeinde Niesky nördlich der S121 und westlich der B115,

Gemeinde Quitzdorf am See nördlich der S121,

Gemeinde Rietschen sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Rothenburg/ O. L., sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Schleife,

Gemeinde Trebendorf östlich der K8481,

Gemeinde Weißkeißel sofern nicht bereits Teil des gefährdeten Gebietes,

Gemeinde Weißwasser / O. L. östlich der K8481.

II. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Haskovo,

the whole region of Yambol,

the whole region of Stara Zagora,

the whole region of Pernik,

the whole region of Kyustendil,

the whole region of Plovdiv,

the whole region of Pazardzhik,

the whole region of Smolyan,

the whole region of Burgas excluding the areas in Part III.

2.   Észtország

Észtországban a következő területek:

Eesti Vabariik (välja arvatud Hiiu maakond).

3.   Magyarország

Magyarországon a következő területek:

Békés megye 950150, 950250, 950350, 950450, 950550, 950650, 950660, 950750, 950850, 950860, 951050, 951150, 951250, 951260, 951350, 951450, 951460, 951550, 951650, 951750, 952150, 952250, 952350, 952450, 952550, 952650, 953250, 953260, 953270, 953350, 953450, 953550, 953560, 953950, 954050, 954060, 954150, 956250, 956350, 956450, 956550, 956650 és 956750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Fejér megye 403150, 403160, 403260, 404250, 404550, 404560, 405450, 405550, 405650, 406450 és 407050 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Hajdú-Bihar megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Heves megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe,

Jász-Nagykun-Szolnok megye 750250, 750550, 750650, 750750, 750850, 750970, 750980, 751050, 751150, 751160, 751250, 751260, 751350, 751360, 751450, 751460, 751470, 751550, 751650, 751750, 751850, 751950, 752150, 752250, 752350, 752450, 752460, 752550, 752560, 752650, 752750, 752850, 752950, 753060, 753070, 753150, 753250, 753310, 753450, 753550, 753650, 753660, 753750, 753850, 753950, 753960, 754050, 754150, 754250, 754360, 754370, 754850, 755550, 755650 és 755750 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Komárom-Esztergom megye: 251950, 252050, 252350, 252450, 252460, 252550, 252650, 252750, 252850, 252860, 252950, 252960, 253050, 253150, 253250, 253350, 253450 és 253550 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Nógrád megye valamennyi vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Pest megye 570150, 570250, 570350, 570450, 570550, 570650, 570750, 570850, 570950, 571050, 571150, 571250, 571350, 571650, 571750, 571760, 571850, 571950, 572050, 573550, 573650, 574250, 577250, 580050 és 580150 kódszámú vadgazdálkodási egységeinek teljes területe,

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi vadgazdálkodási egységének teljes területe.

4.   Lettország

Lettországban a következő területek:

Ādažu novads,

Aizputes novada Aizputes, Cīravas un Lažas pagasts, Kalvenes pagasta daļa uz rietumiem no ceļa pie Vārtājas upes līdz autoceļam A9, uz dienvidiem no autoceļa A9, uz rietumiem no autoceļa V1200, Kazdangas pagasta daļa uz rietumiem no ceļa V1200, P115, P117, V1296, Aizputes pilsēta,

Aglonas novads,

Aizkraukles novads,

Aknīstes novads,

Alojas novads,

Alsungas novads,

Alūksnes novads,

Amatas novads,

Apes novads,

Auces novads,

Babītes novads,

Baldones novads,

Baltinavas novads,

Balvu novads,

Bauskas novads,

Beverīnas novads,

Brocēnu novads,

Burtnieku novads,

Carnikavas novads,

Cēsu novads

Cesvaines novads,

Ciblas novads,

Dagdas novads,

Daugavpils novads,

Dobeles novads,

Dundagas novads,

Durbes novads,

Engures novads,

Ērgļu novads,

Garkalnes novads,

Gulbenes novads,

Iecavas novads,

Ikšķiles novads,

Ilūkstes novads,

Inčukalna novads,

Jaunjelgavas novads,

Jaunpiebalgas novads,

Jaunpils novads,

Jēkabpils novads,

Jelgavas novads,

Kandavas novads,

Kārsavas novads,

Ķeguma novads,

Ķekavas novads,

Kocēnu novads,

Kokneses novads,

Krāslavas novads,

Krimuldas novads,

Krustpils novads,

Kuldīgas novada, Laidu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1296, Padures, Rumbas, Rendas, Kabiles, Vārmes, Pelču, Ēdoles, Īvandes, Kurmāles, Turlavas, Gudenieku un Snēpeles pagasts, Kuldīgas pilsēta,

Lielvārdes novads,

Līgatnes novads,

Limbažu novads,

Līvānu novads,

Lubānas novads,

Ludzas novads,

Madonas novads,

Mālpils novads,

Mārupes novads,

Mazsalacas novads,

Mērsraga novads,

Naukšēnu novads,

Neretas novads,

Ogres novads,

Olaines novads,

Ozolnieku novads,

Pārgaujas novads,

Pāvilostas novada Sakas pagasts, Pāvilostas pilsēta,

Pļaviņu novads,

Preiļu novads,

Priekules novads,

Priekuļu novads,

Raunas novads,

republikas pilsēta Daugavpils,

republikas pilsēta Jelgava,

republikas pilsēta Jēkabpils,

republikas pilsēta Jūrmala,

republikas pilsēta Rēzekne,

republikas pilsēta Valmiera,

Rēzeknes novads,

Riebiņu novads,

Rojas novads,

Ropažu novads,

Rugāju novads,

Rundāles novads,

Rūjienas novads,

Salacgrīvas novads,

Salas novads,

Salaspils novads,

Saldus novads,

Saulkrastu novads,

Sējas novads,

Siguldas novads,

Skrīveru novads,

Skrundas novada Raņķu pagasta daļa uz ziemeļiem no autoceļa V1272 līdz robežai ar Ventas upi, Skrundas pagasta daļa no Skrundas uz ziemeļiem no autoceļa A9 un austrumiem no Ventas upes,

Smiltenes novads,

Stopiņu novada daļa, kas atrodas uz austrumiem no autoceļa V36, P4 un P5, Acones ielas, Dauguļupes ielas un Dauguļupītes,

Strenču novads,

Talsu novads,

Tērvetes novads,

Tukuma novads,

Vaiņodes novada Vaiņodes pagasts un Embūtes pagasta daļa uz dienvidiem autoceļa P116, P106,

Valkas novads,

Varakļānu novads,

Vārkavas novads,

Vecpiebalgas novads,

Vecumnieku novads,

Ventspils novads,

Viesītes novads,

Viļakas novads,

Viļānu novads,

Zilupes novads.

5.   Litvánia

Litvániában a következő területek:

Alytaus miesto savivaldybė,

Alytaus rajono savivaldybė,

Anykščių rajono savivaldybė,

Akmenės rajono savivaldybė,

Birštono savivaldybė,

Biržų miesto savivaldybė,

Biržų rajono savivaldybė,

Druskininkų savivaldybė,

Elektrėnų savivaldybė,

Ignalinos rajono savivaldybė,

Jonavos rajono savivaldybė,

Joniškio rajono savivaldybė,

Jurbarko rajono savivaldybė: Eržvilko, Girdžių, Jurbarko miesto, Jurbarkų, Raudonės, Šimkaičių, Skirsnemunės, Smalininkų, Veliuonos ir Viešvilės seniūnijos,

Kaišiadorių rajono savivaldybė,

Kalvarijos savivaldybė,

Kauno miesto savivaldybė,

Kauno rajono savivaldybė: Akademijos, Alšėnų, Batniavos, Ežerėlio, Domeikavos, Garliavos, Garliavos apylinkių, Karmėlavos, Kulautuvos, Lapių, Linksmakalnio, Neveronių, Raudondvario, Ringaudų, Rokų, Samylų, Taurakiemio, Vandžiogalos, Užliedžių, Vilkijos, ir Zapyškio seniūnijos, Babtų seniūnijos dalis į rytus nuo kelio A1, ir Vilkijos apylinkių seniūnijos dalis į vakarus nuo kelio Nr. 1907,

Kazlų rūdos savivaldybė,

Kelmės rajono savivaldybė,

Kėdainių rajono savivaldybė: Dotnuvos, Gudžiūnų, Kėdainių miesto, Krakių, Pelėdnagių, Surviliškio, Šėtos, Truskavos, Vilainių ir Josvainių seniūnijos dalis į šiaurę ir rytus nuo kelio Nr. 229 ir Nr. 2032,

Kupiškio rajono savivaldybė,

Kretingos rajono savivaldybė,

Lazdijų rajono savivaldybė,

Marijampolės savivaldybė,

Mažeikių rajono savivaldybė,

Molėtų rajono savivaldybė,

Pagėgių savivaldybė,

Pakruojo rajono savivaldybė,

Panevėžio rajono savivaldybė,

Panevėžio miesto savivaldybė,

Pasvalio rajono savivaldybė,

Radviliškio rajono savivaldybė,

Rietavo savivaldybė,

Prienų rajono savivaldybė,

Plungės rajono savivaldybė: Žlibinų, Stalgėnų, Nausodžio sen dalis nuo kelio Nr. 166 į šiaurės vakarus, Plungės miesto ir Šateikių seniūnijos,

Raseinių rajono savivaldybė: Betygalos, Girkalnio, Kalnujų, Nemakščių, Pagojukų, Paliepių, Raseinių miesto, Raseinių, Šiluvos, Viduklės seniūnijos,

Rokiškio rajono savivaldybė,

Skuodo rajono savivaldybės: Aleksandrijos, Ylakių, Lenkimų, Mosėdžio, Skuodo ir Skuodo miesto seniūnijos,

Šakių rajono savivaldybė,

Šalčininkų rajono savivaldybė,

Šiaulių miesto savivaldybė,

Šiaulių rajono savivaldybė,

Šilutės rajono savivaldybė,

Širvintų rajono savivaldybė,

Šilalės rajono savivaldybė,

Švenčionių rajono savivaldybė,

Tauragės rajono savivaldybė,

Telšių rajono savivaldybė,

Trakų rajono savivaldybė,

Ukmergės rajono savivaldybė,

Utenos rajono savivaldybė,

Varėnos rajono savivaldybė,

Vilniaus miesto savivaldybė,

Vilniaus rajono savivaldybė,

Vilkaviškio rajono savivaldybė,

Visagino savivaldybė,

Zarasų rajono savivaldybė.

6.   Lengyelország

Lengyelországban a következő területek:

w województwie warmińsko-mazurskim:

gminy Kalinowo, Stare Juchy, Prostki oraz gmina wiejska Ełk w powiecie ełckim,

powiat elbląski,

powiat miejski Elbląg,

powiat gołdapski,

powiat piski,

gminy Górowo Iławeckie z miastem Górowo Iławeckie i Sępopol w powiecie bartoszyckim,

gminy Biskupiec, Kolno, część gminy Olsztynek położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr S51 biegnącą od wschodniej granicy gminy do miejscowości Ameryka oraz na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od skrzyżowania z drogą S51 do północnej granicy gminy, łączącej miejscowości Mańki – Mycyny – Ameryka w powiecie olsztyńskim,

gmina Grunwald, część gminy Małdyty położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy Miłomłyn położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy wiejskiej Ostróda położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7 oraz na południe od drogi nr 16, część miasta Ostróda położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr S7, część gminy Dąbrówno położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 542 biegnącą od północnej granicy gminy do miejscowości Dąbrówno, a następnie na zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Dąbrówno przez miejscowości Zamkowy Młyn – Wądzyń do południowej granicy gminy w powiecie ostródzkim,

powiat giżycki,

powiat braniewski,

powiat kętrzyński,

gminy Lubomino i Orneta w powiecie lidzbarskim,

gmina Nidzica i część gminy Kozłowo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Rączki – Kownatki – Gardyny w powiecie nidzickim,

gminy Dźwierzuty, Jedwabno, Pasym, Szczytno i miasto Szczytno i Świętajno w powiecie szczycieńskim,

powiat mrągowski,

gminy Lubawa, miasto Lubawa, Zalewo i część gminy wiejskiej Iława położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 521 biegnącą od zachodniej granicy gminy do zachodniej granicy miasta Iława oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od południowej granicy gminy miasta Iława przez miejscowość Katarzynki do południowej granicy gminy w powiecie iławskim,

powiat węgorzewski,

w województwie podlaskim:

powiat bielski,

powiat grajewski,

powiat moniecki,

powiat sejneński,

gminy Łomża, Piątnica, Jedwabne, Przytuły i Wizna w powiecie łomżyńskim,

powiat miejski Łomża,

powiat siemiatycki,

powiat hajnowski,

gminy Ciechanowiec, Klukowo, Szepietowo, Kobylin-Borzymy, Nowe Piekuty, Sokoły i część gminy Kulesze Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie wysokomazowieckim,

gmina Rutki i część gminy Kołaki Kościelne położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową w powiecie zambrowskim,

powiat kolneński z miastem Kolno,

powiat białostocki,

gminy Filipów, Jeleniewo, Przerośl, Raczki, Rutka-Tartak, Suwałki, Szypliszki Wiżajny oraz część gminy Bakałarzewo położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę 653 biegnącej od zachodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą 1122B oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1122B biegnącą od drogi 653 w kierunku południowym do skrzyżowania z drogą 1124B i następnie na północny - wschód od drogi nr 1124B biegnącej od skrzyżowania z drogą 1122B do granicy z gminą Raczki w powiecie suwalskim,

powiat miejski Suwałki,

powiat augustowski,

powiat sokólski,

powiat miejski Białystok,

w województwie mazowieckim:

powiat siedlecki,

powiat miejski Siedlce,

gminy Bielany, Ceranów, Jabłonna Lacka, Kosów Lacki, Repki, Sabnie, Sterdyń i gmina wiejska Sokołów Podlaski w powiecie sokołowskim,

gminy Grębków i Wierzbno w powiecie węgrowskim,

powiat łosicki,

powiat ciechanowski,

powiat sochaczewski,

gminy Policzna, Przyłęk, Tczów i Zwoleń w powiecie zwoleńskim,

powiat kozienicki,

gminy Chotcza i Solec nad Wisłą w powiecie lipskim,

gminy Gózd, Jastrzębia, Jedlnia Letnisko, Pionki z miastem Pionki, Skaryszew, Jedlińsk, Przytyk, Zakrzew, część gminy Iłża położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9, część gminy Wolanów położona na północ od drogi nr 12 w powiecie radomskim,

gminy Bodzanów, Bulkowo, Staroźreby, Słubice, Wyszogród i Mała Wieś w powiecie płockim,

powiat nowodworski,

powiat płoński,

gminy Pokrzywnica, Świercze i część gminy Winnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Bielany, Winnica i Pokrzywnica w powiecie pułtuskim,

gminy Dębówka, Klembów, Poświętne, Radzymin, Wołomin, miasto Kobyłka, miasto Marki, miasto Ząbki, miasto Zielonka w powiecie wołomińskim,

gminy Borowie, Garwolin z miastem Garwolin, Miastków Kościelny, Parysów, Pilawa, część gminy Wilga położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Wilga biegnącą od wschodniej granicy gminy do ujścia do rzeki Wisły, część gminy Górzno położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę łączącą miejscowości Łąki i Górzno biegnącą od wschodniej granicy gminy, następnie od miejscowości Górzno na północ od drogi nr 1328W biegnącej do drogi nr 17, a następnie na północ od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od drogi nr 17 do zachodniej granicy gminy przez miejscowości Józefów i Kobyla Wola w powiecie garwolińskim,

gminy Boguty – Pianki, Zaręby Kościelne, Nur i część gminy Małkinia Górna położona na południe od rzeki Brok w powiecie ostrowskim,

gminy Stupsk, Wiśniewo i Strzegowo w powiecie mławskim,

powiat miński,

powiat otwocki,

powiat warszawski zachodni,

powiat legionowski,

powiat piaseczyński,

powiat pruszkowski,

powiat grójecki,

powiat grodziski,

powiat żyrardowski,

powiat białobrzeski,

powiat przysuski,

powiat miejski Warszawa,

w województwie lubelskim:

powiat bialski,

powiat miejski Biała Podlaska,

gminy Batorz, Godziszów, Janów Lubelski, Modliborzyce i Potok Wielki w powiecie janowskim,

gminy Janowiec, Kazimierz Dolny, Końskowola, Kurów, Markuszów, Nałęczów, Puławy z miastem Puławy, Wąwolnica i Żyrzyn w powiecie puławskim,

gminy Nowodwór, miasto Dęblin i część gminy Ryki położona na południe od linii wyznaczonej przez linię kolejową powiecie ryckim,

gminy Adamów, Krzywda, Stoczek Łukowski z miastem Stoczek Łukowski, Wola Mysłowska, Trzebieszów, Stanin, Wojcieszków, gmina wiejska Łuków i miasto Łuków w powiecie łukowskim,

powiat lubelski,

powiat miejski Lublin,

gminy Niedźwiada, Ostrów Lubelski, Serniki i Uścimów w powiecie lubartowskim,

powiat łęczyński,

powiat świdnicki,

gminy Fajsławice, Gorzków, Izbica, Krasnystaw z miastem Krasnystaw, Kraśniczyn, Łopiennik Górny, Siennica Różana i część gminy Żółkiewka położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 842 w powiecie krasnostawskim,

gminy Chełm, Ruda – Huta, Sawin, Rejowiec, Rejowiec Fabryczny z miastem Rejowiec Fabryczny, Siedliszcze, Wierzbica, część gminy Dorohusk położona na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową, część gminy Wojsławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę 1839L, część gminy Leśniowice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę 1839L w powiecie chełmskim,

powiat miejski Chełm,

powiat kraśnicki,

powiat opolski,

powiat parczewski,

powiat włodawski,

powiat radzyński,

w województwie podkarpackim:

powiat stalowowolski,

gminy Oleszyce, Lubaczów z miastem Lubaczów, Wielkie Oczy w powiecie lubaczowskim,

część gminy Kamień położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19, część gminy Sokołów Małopolski położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 875 w powiecie rzeszowskim,

gminy Cmolas i Majdan Królewski w powiecie kolbuszowskim,

gminy Grodzisko Dolne, część gminy wiejskiej Leżajsk położona na południe od miasta Leżajsk oraz na zachód od linii wyznaczonej przez rzekę San, w powiecie leżajskim,

gmina Jarocin, część gminy Harasiuki położona na północ od linii wyznaczona przez drogę nr 1048 R, część gminy Ulanów położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Tanew, część gminy Nisko położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 oraz na północ od linii wyznaczonej przez linię kolejową biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 19, część gminy Jeżowe położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 19 w powiecie niżańskim,

powiat tarnobrzeski,

w województwie pomorskim:

gminy Dzierzgoń i Stary Dzierzgoń w powiecie sztumskim,

gmina Stare Pole w powiecie malborskim,

gminy Stegny, Sztutowo i część gminy Nowy Dwór Gdański położona na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 55 biegnącą od południowej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 7, następnie przez drogę nr 7 i S7 biegnącą do zachodniej granicy gminy w powiecie nowodworskim,

w województwie świętokrzyskim:

gmina Tarłów i część gminy Ożarów położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 74 w powiecie opatowskim,

część gminy Brody położona na zachód od linii kolejowej biegnącej od miejscowości Marcule i od północnej granicy gminy przez miejscowości Klepacze i Karczma Kunowska do południowej granicy gminy oraz na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 9 i na północny - wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 0618T biegnącą od północnej granicy gminy do skrzyżowania w miejscowości Lipie oraz przez drogę biegnącą od miejscowości Lipie do wschodniej granicy gminy i część gminy Mirzec położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 744 biegnącą od południowej granicy gminy do miejscowości Tychów Stary a następnie przez drogę nr 0566T biegnącą od miejscowości Tychów Stary w kierunku północno – wschodnim do granicy gminy w powiecie starachowickim,

w województwie lubuskim:

powiat wschowski,

gmina Kostrzyn nad Odrą i część gminy Witnica położona na południowy zachód od drogi biegnącej od zachodniej granicy gminy od miejscowości Krześnica, przez miejscowości Kamień Wielki - Mościce - Witnica - Kłopotowo do południowej granicy gminy w powiecie gorzowskim,

gminy Gubin z miastem Gubin, Maszewo i część gminy Bytnica położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 1157F w powiecie krośnieńskim,

powiat słubicki,

gminy Słońsk, Sulęcin i Torzym w powiecie sulęcińskim,

gminy Bledzew i Międzyrzecz w powiecie międzyrzeckim,

gminy Kolsko, część gminy Kożuchów położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 283 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 290 i na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 290 biegnącej od miasta Mirocin Dolny do zachodniej granicy gminy, część gminy Bytom Odrzański położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogi nr 293 i 326, część gminy Nowe Miasteczko położona na zachód od linii wyznaczonych przez drogi 293 i 328, część gminy Siedlisko położona na północny zachód od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od rzeki Odry przy południowe granicy gminy do drogi nr 326 łączącej się z drogą nr 325 biegnącą w kierunku miejscowości Różanówka do skrzyżowania z drogą nr 321 biegnącą od tego skrzyżowania w kierunku miejscowości Bielawy, a następnie przedłużoną przez drogę przeciwpożarową biegnącą od drogi nr 321 w miejscowości Bielawy do granicy gminy w powiecie nowosolskim,

gminy Nowogród Bobrzański, Trzebiechów część gminy Bojadła położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 278 biegnącą od wschodniej granicy gminy do skrzyżowania z drogą nr 282 i na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 282 biegnącej od miasta Bojadła do zachodniej granicy gminy i część gminy Sulechów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr S3 w powiecie zielonogórskim,

powiat żarski,

gminy Brzeźnica, Iłowa, Małomice, Szprotawa, Wymiarki, Żagań, miasto Żagań, miasto Gozdnica, część gminy Niegosławice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 328 w powiecie żagańskim,

gminy Lubrza, Łagów i Świebodzin w powiecie świebodzińskim,

w województwie dolnośląskim:

gmina Pęcław, część gminy Kotla położona na północ od linii wyznaczonej przez rzekę Krzycki Rów, część gminy wiejskiej Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogi nr 12, 319 oraz 329, część miasta Głogów położona na wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie głogowskim,

gminy Grębocice i Polkowice w powiecie polkowickim,

w województwie wielkopolskim:

gminy Przemęt i Wolsztyn w powiecie wolsztyńskim,

gmina Wielichowo część gminy Kamieniec położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 308 i część gminy Rakoniewice położona na zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 305 w powiecie grodziskim,

gminy Lipno, Osieczna, Wijewo, Włoszakowice i część gminy Święciechowa położona na północ od linii wyznaczonej przez drogę nr 12 w powiecie leszczyńskim,

gmina Śmigiel, część gminy wiejskiej Kościan położona na południowy – wschód od linii wyznaczonej przez drogę nr 5 oraz na zachód od linii wyznaczonej przez kanał Obry, część gminy Krzywiń położona na zachód od linii wyznaczonej przez kanał Obry w powiecie kościańskim,

powiat miejski Leszno,

powiat obornicki,

część gminy Połajewo na położona na południe od drogi łączącej miejscowości Chraplewo, Tarnówko-Boruszyn, Krosin, Jakubowo, Połajewo - ul. Ryczywolska do północno-wschodniej granicy gminy w powiecie czarnkowsko-trzcianeckim,

gmina Suchy Las, część gminy wiejskiej Murowana Goślina położona na północ od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy miasta Murowana Goślina do północno-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Rokietnica położona na północ i na wschód od linii kolejowej biegnącej od północnej granicy gminy w miejscowości Krzyszkowo do południowej granicy gminy w miejscowości Kiekrz w powiecie poznańskim,

część gminy Szamotuły położona na wschód od wschodniej granicy miasta Szamotuły i na północ od linii kolejowej biegnącej od południowej granicy miasta Szamotuły do południowo-wschodniej granicy gminy oraz część gminy Obrzycko położona na wschód od drogi nr 185 łączącej miejscowości Gaj Mały, Słopanowo i Obrzycko do północnej granicy miasta Obrzycko, a następnie na wschód od drogi przebiegającej przez miejscowość Chraplewo w powiecie szamotulskim.

w województwie łódzkim:

gminy Drzewica, Opoczno i Poświętne w powiecie opoczyńskim,

gminy Biała Rawska, Regnów i Sadkowice w powiecie rawskim,

gmina Kowiesy w powiecie skierniewickim,

w województwie zachodniopomorskim:

część gminy Boleszkowice położona na południowy - zachód od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 i część gminy Dębno położona na południe od linii wyznaczonej przez drogę nr 31 biegnącą od zachodniej granicy gminy do miejscowości Sarbinowo, a następnie na południe od linii wyznaczonej przez drogę biegnącą od miejscowości Sarbinowo przez miejscowość Krześnica do wschodniej granicy gminy w powiecie myśliborskim.

7.   Szlovákia

Szlovákiában a következő területek:

in the district of Gelnica, the whole municipality of Smolník,

In the district of Košice-okolie the municipalities of Opátka, Košická Belá, Malá Lodina, Veľká Lodina, Kysak, Sokoľ, Trebejov, Obišovce, Družstevná pri Hornáde, Kostoľany nad Hornádom, Budimír, Vajkovce, Chrastné, Čižatice, Kráľovce, Ploské, Nová Polhora, Boliarov, Kecerovce, Vtáčkovce, Herľany, Rankovce, Mudrovce, Kecerovský Lipovec, Opiná, Bunetice,

the whole city of Košice,

in the district of Michalovce, the whole municipalities of Tušice, Moravany, Pozdišovce, Michalovce, Zalužice, Lúčky, Závadka, Hnojné, Poruba pod Vihorlatom, Jovsa, Kusín, Klokočov, Kaluža, Vinné, Trnava pri Laborci, Oreské, Staré, Zbudza, Petrovce nad Laborcom, Lesné, Suché, Rakovec nad Ondavou, Nacina Ves, Voľa, and Pusté Čemerné,

in the district of Vranov nad Topľou, the whole municipalities of Zámutov, Rudlov, Jusková Voľa, Banské, Cabov, Davidov, Kamenná Poruba, Vechec, Čaklov, Soľ, Komárany, Čičava, Nižný Kručov, Vranov nad Topľou, Sačurov, Sečovská Polianka, Dlhé Klčovo, Nižný Hrušov, Poša, Nižný Hrabovec, Hencovce, Kučín, Majerovce, Sedliská, Kladzany and Tovarnianska Polianka, Herrmanovce nad Topľou, Petrovce, Pavlovce, Hanušovce nad Topľou, Medzianky, Radvanovce, Babie, Vlača, Ďurďoš, Prosačov, Remeniny, Skrabské, Bystré, Petkovce, Michalok, Vyšný Žipov, Čierne nad Topľou, Zlatník, Hlinné, Jastrabie nad Topľou, Merník,

in the district of Prešov, the whole municipalities of Tuhrina, Lúčina, Podhradík, Okružná, Ruská Nová Ves, Teriakovce, Ľubotice, Vyšná Šebastová, Lipníky, Chmeľov, Čelovce, Pušovce, Proč, Šarišská Trstená, Chmeľovec, Podhorany, Nemcovce, Lada, Kapušany, Fulianka, Prešov, Fintice, Tulčík, Demjata, Veľký Slivník, Záhradné, Malý Slivník, Mošurov, Terňa, Gregorovce, Medzany, Malý Šariš, Župčany, Svinia, Veľký Šariš, Geraltov, Trnkov, Šarišská Poruba, Lažany, Červenica, Žehňa, Záborské, Dulova Ves, Kokošovce, Abranovce, Lesíček, Zlatá Baňa, Ruská Nová Ves, Teriakovce, Podhradník, Mirkovce, Brestov, Varhaňovce,

in the district of Sabinov, the whole municipalities Ostrovany, Daletice, Jarovnice, Šarišské Michaľany, Ražňany, Uzovce, Hubošovce, Ratvaj, Bodovce, Šarišské Sokolovce, Sabinov, Jakubovany, Uzovský Šalgov, Uzovské Pekľany, Pečovská Nová Ves, Rožkovany, Jakubova Voľa, Drienica, Červená Voda, Jakovany, Červenica pri Sabinove, Ľutina, Olejníkov, Lipany, Lúčka, Hanigovce, Milpoš, Kamenica,

in the district of Svidník, the whole municipalities of Dukovce, Želmanovce, Kuková, Kalnište, Lužany pri Ondave, Lúčka, Giraltovce, Kračúnovce, Železník, Kobylince, Mičakovce,

in the district of Bardejov, the whole municipalities of Kríže, Hervartov, Richvald, Šiba, Kľušov, Hertník, Fričkovce, Bartošovce, Kobyly, Osikov, Vaniškovce, Janovce, Tročany, Abrahámovce, Raslavice, Buclovany, Lopúchov, Stuľany, Koprivnica, Kochanovce, Harhaj, Vyšný Kručov, Brezov, Lascov, Marhaň, Kučín, Kožany, Kurima, Nemcovce, Porúbka, Hankovce, Oľšavce, Nižná Voľa, Rešov, Vyšná Voľa, Poliakovce, Dubinné, Hrabovec, Komárov, Lukavica, Livov, Livovská Huta, Lukov, Malcov, Lenartov, Snakov, Hrabské, Gerlachov, Kružlov, Krivé, Bogliarka,

in the district of Stará Ľubovňa, the whole municipalities of Kyjov, Pusté Pole, Šarišské Jastrabie, Čirč, Ruská Voľa nad Popradom, Obručné,

in the district of Revúca, the whole municipalities of Gemer, Tornaľa, Žiar, Gemerská Ves, Levkuška, Otročok, Polina, Rašice, Licince, Leváre, Držkovce, Chvalová, Sekerešovo, Višňové,

in the district of Rimavská Sobota, the whole municipalities of Abovce, Barca, Bátka, Cakov, Chanava, Dulovo, Figa, Gemerské Michalovce, Hubovo, Ivanice, Kaloša, Kesovce, Kráľ, Lenartovce, Lenka, Neporadza, Orávka, Radnovce, Rakytník, Riečka, Rimavská Seč, Rumince, Stránska, Uzovská Panica, Valice, Vieska nad Blhom, Vlkyňa, Vyšné Valice, Včelince, Zádor, Číž, Štrkovec Tomášovce, Žíp, Španie Pole, Hostišovce, Budikovany, Teplý Vrch, Veľký Blh, Janice, Chrámec, Orávka, Martinová, Bottovo, Dubovec, Šimonovce, Širkovce Drňa, Hostice, Gemerské Dechtáre, Jestice, Petrovce, Dubno, Gemerský Jablonec,

in the district of Prešov, the whole municipalities of Tuhrina and Lúčina.

8.   Németország

Németországban a következő területek:

Bundesland Brandenburg:

Landkreis Oder-Spree:

Gemeinde Grunow-Dammendorf,

Gemeinde Mixdorf

Gemeinde Schlaubetal,

Gemeinde Neuzelle,

Gemeinde Neißemünde,

Gemeinde Lawitz,

Gemeinde Eisenhüttenstadt,

Gemeinde Vogelsang,

Gemeinde Ziltendorf,

Gemeinde Wiesenau,

Gemeinde Friedland,

Gemeinde Siehdichum

Gemeinde Müllrose,

Gemeinde Groß Lindow,

Gemeinde Brieskow-Finkenheerd,

Gemeinde Ragow-Merz,

Gemeinde Beeskow,

Gemeinde Rietz-Neuendorf mit den Gemarkungen Groß Rietz und Birkholz,

Gemeinde Tauche mit den Gemarkungen Stremmen, Ranzig, Trebatsch, Sabrodt, Sawall, Mitweide und Tauche,

Landkreis Dahme-Spreewald:

Gemeinde Jamlitz,

Gemeinde Lieberose,

Gemeinde Schwielochsee mit den Gemarkungen Goyatz, Jessern, Lamsfeld, Ressen, Speichrow und Zaue,

Landkreis Spree-Neiße:

Gemeinde Schenkendöbern mit den Gemarkungen Stakow, Reicherskreuz, Groß Drewitz, Sembten, Lauschütz, Krayne, Lübbinchen, Grano, Pinnow, Bärenklau, Schenkendöbern und Atterwasch,

Gemeinde Guben mit den Gemarkungen Bresinchen, Guben und Deulowitz,

Landkreis Märkisch-Oderland:

Gemeinde Zechin,

Gemeinde Bleyen-Genschmar,

Gemeinde Golzow,

Gemeinde Küstriner Vorland,

Gemeinde Alt Tucheband,

Gemeinde Reitwein,

Gemeinde Podelzig,

Gemeinde Letschin mit der Gemarkung Sophienthal,

Gemeinde Seelow – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Vierlinden – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Lindendorf – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Fichtenhöhe – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Gemeinde Lebus mit den Gemarkungen Lebus und Mallnow – östlich der Bahnstrecke RB 60,

Bundesland Sachsen:

Landkreis Görlitz:

Gemeinde Bad Muskau,

Gemeinde Krauschwitz östlich des folgenden Straßenzuges: B115 nördlicher Teil (Jämlitzer Weg) - S123 (Geschwister-Scholl-Straße) - B115 Südlicher Teil (Görlitzer Straße),

Gemeinde Rietschen östlich der B115 und nördlich der Südgrenze Truppenübungsplatz Oberlausitz,

Gemeinde Rothenburg/ O. L. nördlich der Südgrenze Truppenübungsplatz Oberlausitz und Welschgraben,

Gemeinde Weißkeißel östlich der B115.

III. RÉSZ

1.   Bulgária

Bulgáriában a következő területek:

the whole region of Blagoevgrad,

the whole region of Dobrich,

the whole region of Gabrovo,

the whole region of Kardzhali,

the whole region of Lovech,

the whole region of Montana,

the whole region of Pleven,

the whole region of Razgrad,

the whole region of Ruse,

the whole region of Shumen,

the whole region of Silistra,

the whole region of Sliven,

the whole region of Sofia city,

the whole region of Sofia Province,

the whole region of Targovishte,

the whole region of Vidin,

the whole region of Varna,

the whole region of Veliko Tarnovo,

the whole region of Vratza,

in Burgas region:

the whole municipality of Burgas,