ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 417
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
63. évfolyam
2020. december 11.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
63. évfolyam |
|
Tartalom |
|
II Nem jogalkotási aktusok |
Oldal |
|
|
|
HATÁROZATOK |
|
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
||
|
|
* |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
HATÁROZATOK
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1836 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az uniós ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és kontroll
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió ügynökségei 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozataira, |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék „Fenntarthatósági jelentések – az uniós intézmények és ügynökségek értékelése” című, 2019. június 12-én közzétett, 2019/07 sz. áttekintésére (Gyorsvizsgálat), |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére és 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 68. és 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (4) és különösen annak 110. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (5) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére; |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0079/2020), |
|
A. |
mivel ez az állásfoglalás a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 70. cikke értelmében vett egyes szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatokat kísérő horizontális jellegű észrevételeket, összhangban az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 110. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata V. mellékletének 3. cikkével; |
|
B. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepcióját, az uniós intézmények elszámoltathatóságát és az emberi erőforrások megfelelő irányítását; |
1.
hangsúlyozza, hogy az ügynökségek az uniós polgárok számára alapvető fontosságú területeken, például a biztonság, a védelem, az egészségügy, a kutatás, a gazdasági ügyek, a szabadság és a jogérvényesülés terén jelentős befolyást gyakorolnak a szakpolitikára és a döntéshozatalra, valamint a programok végrehajtására; emlékeztet az ügynökségek által végzett feladatok fontosságára, és közvetlen hatásukra az uniós polgárok mindennapi életére; ismételten hangsúlyozza továbbá az uniós ügynökségek autonómiájának jelentőségét, különösen a szabályozó és az információk független gyűjtésével foglalkozó ügynökségek esetében; emlékeztet arra, hogy az ügynökségek létrehozásának fő oka az uniós rendszerek működtetése, az egységes piac megvalósításának elősegítése, valamint a független technikai vagy tudományos értékelések készítése volt; e tekintetben üdvözli az ügynökségek általánosan hatékony teljesítményét;
2.
üdvözli az ügynökségek által az éves mentesítési eljárások során megfogalmazott igényeknek és ajánlásoknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítések terén elért látható előrelépést; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a Számvevőszéknek az uniós ügynökségekről szóló, 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint a Számvevőszék valamennyi ügynökség számláinak megbízhatóságáról hitelesítő záradékot adott ki; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék valamennyi ügynökségre vonatkozóan hitelesítő záradékot adott ki az éves beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megállapítja, hogy a Számvevőszék hitelesítő záradékot adott ki az ügynökségek éves beszámolóinak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) kivételével minden ügynökség esetében; megjegyzi, hogy az EASO esetében a Számvevőszék a kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről a 2016. és a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan tett megállapításaival összefüggésben korlátozó záradékot adott ki, de a Számvevőszék véleménye szerint a 2016. és a 2017. évi pénzügyi év hatásait leszámítva a 2018. december 31-ig tartó évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló EASO-kifizetések minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; elismeri, hogy az EASO folyamatos előrehaladást ért el a reformok és a korrekciós cselekvési tervek végrehajtása terén;
3.
megjegyzi, hogy a 32 decentralizált uniós ügynökség esetében a 2018. évi költségvetésben mintegy 2 590 000 000 EUR-t tettek ki a kötelezettségvállalási előirányzatok, ami 2017-hez képest körülbelül 10,22 %-os növekedést jelent, valamint 2 360 000 000 EUR-t a kifizetési előirányzatok, ami 2017-hez képest 5,13 %-os növekedést mutat; megjegyzi továbbá, hogy a 2 360 000 000 EUR-ból mintegy 1 700 000 000 EUR-t az Unió általános költségvetéséből finanszíroztak, ami az ügynökségek 2018. évi teljes finanszírozásának 72,16 %-át teszi ki (2017-ben ez 72,08 % volt); elismeri továbbá, hogy mintegy 657 000 000 EUR-t díjakból és illetékekből, valamint a részt vevő országok közvetlen hozzájárulásaiból finanszíroztak;
4.
ismételten kéri a mentesítési eljárás észszerűsítését és felgyorsítását annak érdekében, hogy a mentesítés tárgyévét közvetlenül követő évben azonnal sor kerüljön a mentesítés megadására, és az eljárást az érintett számviteli évet követő évben zárják le; e tekintetben üdvözli a pozitív erőfeszítéseket és az Európai Unió ügynökségeinek hálózatával (a továbbiakban: a hálózat) és az egyes ügynökségekkel – különösen a Számvevőszékkel – folytatott jó együttműködést, amely egyértelműen azt mutatja, hogy részükről lehetséges az eljárás észszerűsítése és felgyorsítása; nagyra értékeli az eddig elért eredményeket és felhív minden érintett szereplőt arra, hogy folytassa az eljárás további fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit;
A Számvevőszék által felvetett főbb kockázatok és ajánlások
|
5. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökségek beszámolóinak megbízhatóságára vonatkozó, nemzetközileg elfogadott számviteli standardok alapján mért általános kockázat alacsony, és a múltban csak néhány lényeges hiba merült fel; megjegyzi ugyanakkor, hogy a Bizottsággal kötött egyre több hatáskör-átruházási megállapodás kiegészítő feladatokat és bevételeket rendel az ügynökségekhez, ami kihívást jelent az ügynökségek számviteli kezelésének egységessége és átláthatósága szempontjából; |
|
6. |
megjegyzi, hogy jelentése szerint a Számvevőszék az ügynökségek beszámolójának alapjául szolgáló bevételek jogszerűségét és szabályszerűségét érintő általános kockázatot az ügynökségek többsége esetében alacsonynak, a részben önfinanszírozó ügynökségek esetében pedig, ahol külön szabályozás vonatkozik a gazdasági szereplőktől vagy az együttműködő országoktól beszedett díjakra és hozzájárulásokra, közepesnek tartja; megjegyzi, hogy a Számvevőszék az ügynökségek beszámolóinak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó általános kockázatot közepesnek minősíti, amely az egyes költségvetési címek esetében az alacsonytól a magas szintig terjed; megjegyzi, hogy az I. cím (Személyzeti kiadások) esetében a kockázat általában alacsony, a II. cím (Igazgatási kiadások) esetében közepesnek tekinthető, a III. cím (Működési kiadások) esetében a kockázat az adott ügynökségtől és a működési kiadás jellegétől függően az alacsonytól a magasig terjed; rámutat, hogy a magas kockázatú források rendszerint a közbeszerzésekből és a vissza nem térítendő támogatások kifizetéséből erednek, amelyeket figyelembe kell venni, amikor a Számvevőszék a jövőbeli ellenőrzések és auditok mintájáról határoz; |
|
7. |
megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó kockázat közepes, és főként az információs technológia (IT) és a közbeszerzés területén merül fel; sajnálja, hogy az IT és a közbeszerzés hibákra okot adó terület maradt; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson további képzést és a bevált gyakorlatok cseréjét az ügynökségek közbeszerzési csoportjai számára; |
|
8. |
hangsúlyozza, hogy eredendő kockázatot jelent az igazgatás hatékonysága szempontjából az, hogy minden egyes ügynökségnek külön igazgatási struktúrával és eljárásokkal kell rendelkeznie, és sürgeti az ügynökségeket, hogy politikai területüknek megfelelően erősítsék meg tematikus összefogásukat és együttműködésüket az erőforrások harmonizációjának és hatékony megosztásának biztosítása érdekében; felhívja az ügynökségeket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket közös szolgáltatásaik körének bővítése érdekében, javítva ezáltal eljárásaik hatékonyságát és költséghatékonyságát; |
|
9. |
kiemeli a kettős operatív és adminisztratív székhely problémáját, amely nem nyújt operatív hozzáadott értéket az ügynökségek számára, és további intézkedéseket szorgalmaz a hatékonysági problémák csökkentése érdekében; ösztönzi az ügynökségeket, hogy szakpolitikai területeikre koncentrálva alakítsanak ki közös székhelyeket; megjegyzi, hogy a Bizottság feladata az esetleges összeolvadásokra, bezárásokra és/vagy feladatok átruházására vonatkozó javaslatok előterjesztése; |
|
10. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a korábbi években tett észrevételek nyomán és az egyes területeken az ismert uniós szakpolitikai fejlemények miatt bizonyos ügynökségek – nevezetesen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az EASO és az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) – esetében magas a tagállamok közötti együttműködés szintjével kapcsolatban azonosított kockázat; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vegye fel ezeket a kérdéseket a Tanács napirendjére a tagállamok közötti együttműködés megerősítése érdekében; |
|
11. |
elismeri, hogy az ügynökségek eredményes, hatékony és hibamentes munkája szorosan kapcsolódik az operatív és adminisztratív tevékenységeik fedezéséhez szükséges megfelelő szintű finanszírozáshoz; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
12. |
tudomásul veszi a hálózat válaszát, amely támogatja a Parlament arra vonatkozó felkérését, hogy a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások keretében konstruktív visszajelzést adjon az uniós intézményeknek, és hogy a Bizottság minden ügynökséget felkért arra, hogy elemezze a 2021 és 2027 közötti többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot; elismeri, hogy a többéves pénzügyi keret nagy jelentőséggel bír az ügynökségek költségvetésének tervezése szempontjából, és ösztönzi az ügynökségeket, hogy folytassák a meglévő uniós költségvetési hozzájárulásokon kívüli új finanszírozási források feltárását; |
|
13. |
megjegyzi, hogy az ellenőrzött költségvetési végrehajtási jelentések részletességi szintje bizonyos ügynökségeknél eltér az ügynökségek többségétől, ami arra utal, hogy egyértelmű iránymutatásra van szükség az ügynökségek költségvetési jelentéstételére vonatkozóan; tudomásul veszi a beszámoló bemutatására és az arról szóló jelentéstételére irányuló egységesség érdekében tett erőfeszítéseket; megállapítja, hogy az ügynökségek által közzétett információk és dokumentumok között eltérések mutatkoznak idén is, különösen a személyzettel kapcsolatos számadatok tekintetében, ideértve a létszámtervre vonatkozó jelentéseket (betöltött álláshelyek, illetve az álláshelyek uniós költségvetés által engedélyezett maximális száma); tudomásul veszi a hálózat válaszát, miszerint követi a Bizottság iránymutatásait, amelyeket az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletet követően felülvizsgáltak és 2020. április 20-án elfogadtak; ezenfelül ismét felhívja a Bizottságot, hogy az elkövetkező években automatikusan biztosítsa a mentesítésért felelős hatóság számára a 32 decentralizált ügynökség hivatalos költségvetési (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok) és személyzeti adatait (létszámterv, szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők az adott év december 31-i állás szerint); |
Teljesítmény
|
14. |
arra ösztönzi az ügynökségeket és a Bizottságot, hogy fejlesszék tovább és hajtsák végre a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét, következetesen törekedjenek a hozzáadott érték biztosításának leghatékonyabb módjaira, és tárják fel az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának lehetséges javítására irányuló lehetőségeket; tudomásul veszi a Számvevőszék azon javaslatát, miszerint az ügynökségek költségvetésének tevékenységenkénti közzététele lehetővé tenné, hogy az erőforrások azokhoz a tevékenységekhez legyenek kapcsolhatók, amelyekre felhasználták őket, és hozzájárulna a költségvetés könnyebb elosztásához, hatékonyságához és a szükségtelen kiadások korlátozásához; |
|
15. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hálózatot az ügynökségek olyan ügynökségközi együttműködési platformként hozták létre, amely az ügynökségek láthatóságának növelését, a hatékonyságnövelés lehetőségeinek feltárását és kiaknázását, valamint a hozzáadott érték növelését célozza; elismeri a hálózatnak a Parlamenttel való együttműködésben képviselt hozzáadott értékét, és üdvözli a hálózat erőfeszítéseit a fellépések és a tájékoztatás összehangolása, összegyűjtése és megerősítése tekintetében, az uniós intézmények javára; nagyra értékeli továbbá a hálózat által az ügynökségek számára nyújtott iránymutatást az eredményekkel, a felhasznált költségvetéssel és erőforrásokkal kapcsolatos tervezés, nyomon követés és jelentéstétel optimalizálását célzó erőfeszítések tekintetében; |
|
16. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy néhány ügynökség hatékonyan együttműködik tematikus csoportjukon belül (például a bel- és igazságügyi együttműködés területén aktív ügynökségek (6) és az európai felügyeleti hatóságok (7)); további együttműködésre ösztönzi a többi ügynökséget, ahol csak lehetséges, nemcsak a megosztott szolgáltatások és a szinergiák, hanem a közös szakpolitikák terén is; megjegyzi, hogy az ügynökségek többsége a szinergiák fokozására és az erőforrások megosztására összpontosít és törekszik; megjegyzi, hogy a hálózat létrehozta a megosztott szolgáltatások (főként IT-szolgáltatások) online katalógusát, és hogy 2018-ban kísérleti projektet dolgoztak ki a megosztott szolgáltatások használatának és előnyeinek nyomon követésére, amelyet 2019-ben valamennyi megosztott szolgáltatásra kiterjesztettek; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2018-ban némi előrelépés történt a Sysper2 (a Bizottság által kifejlesztett humánerőforrás-gazdálkodási eszköz) bevezetésével kapcsolatban, és 2018-ban öt további ügynökség csatlakozott hozzá; megjegyzi azonban, hogy a végrehajtás előrehaladása változó, mivel a projekt összetett és minden ügynökségnek megvannak a maga sajátosságai; ezért felkéri a Bizottságot, hogy segítsen biztosítani az eszköz megfelelő használatát; megjegyzi továbbá, hogy kielégítő előrelépés történt az e-közbeszerzés bevezetésével kapcsolatban; megjegyzi azonban, hogy számos ügynökségnél még folyamatban van a Bizottság által kidolgozott elektronikus számlázási eszközök bevezetése; |
|
18. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy csak egy uniós ügynökség, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala tesz közzé fenntarthatósági jelentést; felhívja az ügynökségeket, hogy teljes mértékben építsék be a fenntarthatóságot jelentéstételi információikba, tegyenek közzé fenntarthatósági jelentéseket, amelyek kiterjednek mind a szervezet működésére, mind a végrehajtott műveletekre, és ellenőrzés révén biztosítsák a fenntarthatósági jelentések megbízhatóságát; |
|
19. |
hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségeknek tevékenységeik ellátása közben figyelmet kell fordítaniuk az uniós joggal való összeegyeztethetőség biztosítására, az arányosság elvének betartására, valamint a belső piacra vonatkozó alapelveknek való megfelelésre; |
|
20. |
ösztönzi az ügynökségeket, hogy folytassák a szolgáltatásaik digitalizálására irányuló koherens politika kidolgozását; |
Személyzeti politika
|
21. |
megjegyzi, hogy a 32 decentralizált ügynökség 2018-ban összesen 7 626 tisztviselőt, szerződéses alkalmazottat és kirendelt nemzeti szakértőt foglalkoztatott (2017-ben 7 324-et), ami az előző évhez képest 3,74 %-os növekedést jelent; |
|
22. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a felső vezetés szintjén 6 ügynökség kiegyensúlyozott, 4 ügynökség pedig jó egyensúlyt ért el a nemek között, de 14 ügynökségnél nem állt fenn a nemek közötti egyensúly (az egyiknél csak a férfiak voltak képviselve); felhívja az ügynökségeket, hogy fokozzák a vezető beosztású alkalmazottak körében a nemek közötti egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseiket; |
|
23. |
megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban az igazgatótanácsokban 3 ügynökségnél kiegyensúlyozott, 6 ügynökségnél pedig jó egyensúlyt értek el a nemek között, de 21 ügynökségnél nem állt fenn a nemek közötti egyensúly (az egyiknél csak a férfiak voltak képviselve); kéri a tagállamokat és az igazgatótanácsokban részt vevő érintett szervezeteket, hogy képviselőik e testületekbe történő kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti jobb egyensúly biztosításának szükségességét; |
|
24. |
megállapítja, hogy csak egyetlen ügynökség, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) számolt be a nemek közötti egyensúlyról mind a felső vezetés, mind az igazgatótanács tekintetében; üdvözli ezt az eredményt, és arra ösztönzi a többi ügynökséget, hogy kövessék ezt a jó példát; |
|
25. |
tudomásul veszi az ügynökségek által a felső vezetésben és az igazgatótanácsokban a nemek közötti egyensúlyról nyújtott tájékoztatást, valamint néhány ügynökség azon megjegyzését, hogy az ügyvezető igazgatón kívül nem rendelkeznek felső vezetéssel; e tekintetben kéri az ügynökségeket, hogy a jövőben ismertessék a vezetői személyzet valamennyi kategóriájára vonatkozó adatokat; |
|
26. |
ösztönzi az ügynökségeket egy olyan hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozására, amely a személyzetük munka és magánélet közötti egyensúlyára, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a megkülönböztetésmentességre, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrációjára összpontosít; |
|
27. |
tudomásul veszi a számvevőszéki jelentés azon következtetését, hogy – miután 2017-ben gyors felülvizsgálatot végzett arról, hogy az ügynökségek hogyan hajtották végre a 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozó létszámterveikben a személyzet 5 %-os csökkentésére tett kötelezettségvállalást – az 5 %-os csökkentést végrehajtották, bár némi késéssel; |
|
28. |
megjegyzi, hogy egyes ügynökségek nem rendelkeznek elegendő személyzettel, különösen, ha úgy kapnak új feladatokat, hogy azok végrehajtásához nem rendelnek további személyzetet, valamint hogy a mentesítésért felelős hatóság különös aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes ügynökségek nehézségekkel szembesülnek a képzett személyzet bizonyos besorolási fokozatokban történő alkalmazása terén, ami akadályozza az ügynökségek általános teljesítményét és külső szereplők foglalkoztatását teszi szükségessé; |
|
29. |
elismeri a zaklatásmentes környezet megteremtése érdekében az ügynökségek által tett lépéseket, például a személyzetnek és a vezetésnek nyújtott kiegészítő képzést, valamint a bizalmas tanácsadók intézményének bevezetését; ösztönzi azokat az ügynökségeket, amelyek még nem tettek ilyen lépéseket, hogy tegyenek ilyeneket; és ösztönzi azokat az ügynökségeket, amelyekhez zaklatással kapcsolatos panaszokat nyújtottak be, hogy kezeljék prioritásként ezeket; |
|
30. |
megjegyzi, hogy az ügynökségek folyamatosan nyomon követik és értékelik személyzetük létszámát, valamint a további emberi és pénzügyi erőforrások tekintetében felmerülő szükségleteiket, és szükség esetén benyújtják vonatkozó kérelmeiket; elismeri, hogy e kérelmeket egy tágabb, intézményközi folyamat keretében kell kezelni, hogy az erőforrások szintje megfeleljen az ügynökségek feladatainak és felelősségi köreinek; |
|
31. |
hangsúlyozza a személyzet jóllétét célzó politika fontosságát; hangsúlyozza, hogy az ügynökségeknek tisztességes, minőségi munkakörülményeket kell biztosítaniuk minden alkalmazottjuk számára; |
|
32. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ellenőrzési mintákban szereplő kifizetések arra utalnak, hogy a saját személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet hiányát időnként az ügynökségek helyiségeiben dolgozó külső személyzettel (különösen IT-tanácsadókkal) kompenzálják, ami szerződéses és ideiglenes személyzet igénybevételét jelenti; megjegyzi, hogy öt ügynökség nyilvántartásba vett munkaerő-kölcsönző ügynökségek által biztosított ideiglenes munkavállalókat alkalmazott, de nem tartotta be a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) és a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott szabályokat (például az ideiglenes munkavállalók munkafeltételeire vonatkozóan); megjegyzi, hogy három ügynökség informatikai és egyéb tanácsadási szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseket alkalmazott, amelyeket úgy alakítottak ki és/vagy hajtottak végre, hogy azok a gyakorlatban kölcsönzött munkavállalók megbízását eredményezhetik egyértelműen meghatározott szolgáltatások vagy termékek nyújtása helyett, ahogy azt a 2008/104/EK irányelv, a személyzeti szabályzat, valamint a szociális és foglalkoztatási szabályok előírják, ezáltal jogi és hírnévvel kapcsolatos kockázatoknak téve ki ezeket az ügynökségeket; felhívja a hálózatot egy olyan általános politika bevezetésére, amely kizárja az állandó személyzet költségesebb külső tanácsadókkal való helyettesítését; |
|
33. |
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapításait, amelyek szerint egyes ügynökségeknél a kölcsönzött munkaerőt rosszabb alkalmazási feltételek mellett foglalkoztatják, mint a közvetlenül az ügynökség által foglalkoztatottakat; emlékeztet arra, hogy a 2008/104/EK irányelv és több nemzeti munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; felhívja az érintett ügynökségeket, hogy vizsgálják meg a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, és biztosítsák, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a tagállami munkajogi rendelkezésekkel; |
|
34. |
megjegyzi, hogy az uniós ügynökségeknél nagyon alacsony a visszaélést bejelentő személyek száma, ami olyan aggályokat vet fel, hogy a személyzet nem ismeri a meglévő szabályokat, vagy nem bízik a rendszerben; felszólít valamennyi uniós ügynökség visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó politikáinak az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) való összehangolására; sürgeti az ügynökségeket, hogy ténylegesen használják ki a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályaikat vagy iránymutatásaikat; és felhívja azokat az ügynökségeket, amelyeknél az ilyen szabályok elfogadása még folyamatban van, hogy haladéktalanul fogadják el azokat; |
|
35. |
felhívja valamennyi ügynökséget, hogy tegyék közzé személyzeti fluktuációjuk éves szintjét és a betegszabadságok miatti átlagos hiányzás szintjét, és az ügynökségek közötti összehasonlíthatóság érdekében egyértelműen tüntessék fel azokat az álláshelyeket, amelyek az érintett év december 31-én be vannak töltve; |
|
36. |
ismételten felhívja a Bizottságot, hogy az ügynökségeknél dolgozó személyzet földrajzi kiegyensúlyozottságának biztosítása érdekében vizsgálja felül a különböző tagállamokban dolgozó személyzet fizetésre alkalmazott együtthatója kiszámításának módját; |
|
37. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a személyzet fizetésére alkalmazott alacsony korrekciós együtthatók nehéz helyzeteket teremtenek, amelyek akadályozhatják az ügynökségeket abban, hogy eredményesen elláthassák napi feladataikat és nagyfokú személyzeti fluktuációhoz vezethetnek; hangsúlyozza, hogy azoknak az ügynökségeknek, amelyek olyan országokban működnek, ahol alacsony korrekciós együttható alkalmazandó, kiegészítő intézkedések, például európai iskolák és más létesítmények létrehozása formájában további támogatást kell kapniuk a Bizottságtól annak érdekében, hogy vonzóbbak legyenek a jelenlegi és a jövőbeli személyzet számára; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a bérkorrekciós együtthatók jövőbeli alkalmazásának hatását és megvalósíthatóságát; |
|
38. |
megjegyzi, hogy a legtöbb ügynökség nem teszi közzé álláshirdetéseit az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján; tudomásul veszi a magas fordítási költségekkel kapcsolatos aggályokat; üdvözli e tekintetben a hálózat által elindított ügynökségközi állásportált, és felhívja az ügynökségeket, hogy használják ki a platform által nyújtott előnyöket; |
|
39. |
arra ösztönzi az alapvető jogokra vonatkozó stratégiával nem rendelkező uniós ügynökségeket, hogy mérlegeljék egy ilyen stratégia elfogadását, beleértve az alapvető jogokra való utalást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározhatná alkalmazottainak kötelezettségeit és a számukra nyújtandó képzést; javasolja hatékony megelőzési politikák végrehajtását és hatékony eljárások kialakítását az azonosított zaklatási problémák rendezése érdekében; |
Közbeszerzés
|
40. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint hiányosságok mutatkoztak a vállalkozóktól, a külső tanácsadástól és a kölcsönzött munkaerőtől való túlzott függőséggel, a nem megfelelő odaítélési kritériumok alkalmazásával, valamint a kirívóan alacsony számú ajánlattevővel észszerű indokolás nélkül kötött szerződésekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy számos ügynökség széles körben kiszervezte a rendszeres tevékenységeket és esetenként a fő üzleti tevékenységeket, ezáltal gyengítve a szerződések végrehajtásával kapcsolatos belső szakértelmet és annak kontrollját, illetve a közbeszerzési eljárás bizonyos hiányosságai akadályozhatják a tisztességes versenyt és a legjobb ár-érték arány elérését; a szerződések odaítélése során megfelelő ár-minőség arány elérését, a keretszerződések optimális kialakítását, indokolt közvetítői szolgáltatásokat és részletes keretszerződések alkalmazását ajánlja; megjegyzi, hogy hat ügynökség esetében gyengék voltak az informatikai karbantartásra és berendezésekre vonatkozó keretszerződések feltételei, mivel lehetővé tették az azokban kifejezetten nem említett és a kezdeti versenyeljárás tárgyát nem képező tételek beszerzését, valamint lehetővé tették a szerződő fél számára, hogy a más beszállítóktól vásárolt tételek árára felárat számítson fel; megjegyzi, hogy bár az ügynökségeknek nincs hatáskörük az alapvető szerződéses megállapodások módosítására, az ezekhez kapcsolódó előzetes kontrollok során nem ellenőrizték a szerződő fél által felszámított felárak pontosságát; felhívja az Unió összes ügynökségét és szervét, hogy szigorúan tartsák be a közbeszerzési szabályokat; kiemeli, hogy a digitalizáció hatalmas lehetőséget jelent az ügynökségek számára arra, hogy fokozzák hatékonyságukat és átláthatóságukat, többek között a közbeszerzés területén is; ezért felhívja az összes ügynökséget és szervet az elektronikus pályáztatás, benyújtás, számlázás és űrlapok gyors véglegesítésére és megvalósítására a közbeszerzés terén; kéri a Bizottságot és az ügynökségeket, hogy sürgős ügyként foglalkozzanak a közbeszerzést végző csoportokat érintő szükséges korrekciókkal, figyelembe véve, hogy a probléma régóta fennáll, és azt rendszerszinten kell kezelni; |
|
41. |
úgy véli, hogy az Unió ügynökségeinek, szerveinek és intézményeinek példát kell mutatniuk az átláthatóság tekintetében; ezért szorgalmazza a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések teljes listájának nyilvánosságra hozatalát, a jogszabályban előírt 15 000 EUR értékhatár alattiakat is beleértve; |
|
42. |
megjegyzi, hogy a decentralizált ügynökségek és egyéb szervek a nyolc uniós közös vállalkozással együtt a közös közbeszerzési eljárások fokozott alkalmazása révén nagyobb adminisztratív hatékonyságot és méretgazdaságosságot szorgalmaznak; megjegyzi azonban, hogy a kedvező tendencia ellenére a közös közbeszerzési eljárások kiírására irányuló kísérletek – többek között a nem megfelelő piacelemzések miatt – nem mindig voltak sikeresek; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
43. |
megjegyzi, hogy 2019. április 2-án a Parlament Petíciós Bizottságának kérésére munkaértekezletet szerveztek „Összeférhetetlenségek: feddhetetlenség, elszámoltathatóság és átláthatóság az uniós intézményekben és ügynökségekben” címmel, amelynek során ismertették „Az összeférhetetlenségek és az uniós ügynökségek” című, hamarosan elkészülő tanulmány előzetes megállapításait; sajnálja, hogy a tanulmány, amelynek ismertetésére 2019 júliusában került volna sor, csak 2020 januárjában jelent meg; megjegyzi, hogy a tanulmány átfogó áttekintést és elemzést nyújt a különböző ügynökségek összeférhetetlenségi politikáiról, valamint ajánlásokat tesz az ügynökségek összeférhetetlenségi politikáinak jobb ellenőrzésével kapcsolatban; felhívja a hálózatot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az összeférhetetlenségi rendeletek és politikák alkalmazásával kapcsolatos fejleményekről és e rendeletek és politikák lehetséges változásairól; |
|
44. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy nem minden uniós ügynökség és szerv tette közzé honlapján igazgatósági tagjai, ügyvezetése és a kirendelt nemzeti szakértők érdekeltségi nyilatkozatait; sajnálatosnak tartja, hogy egyes ügynökségek még mindig az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatokat tesznek közzé; kiemeli, hogy nem az igazgatótanácsi tagok és a vezetők feladata annak kinyilvánítása, hogy esetükben nem áll fenn összeférhetetlenség; szorgalmazza az érdekeltségi nyilatkozatok egységes modelljének kidolgozását, amelyet minden ügynökségnek alkalmaznia kell; hangsúlyozza egy olyan független etikai szerv létrehozásának fontosságát, amely valamennyi uniós intézménynél, ügynökségnél és szervnél értékeli az összeférhetetlenséggel és a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos helyzeteket; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy minden kirendelt nemzeti szakértő tegye közé saját érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát az adott ügynökség honlapján; |
|
45. |
megismétli, hogy a nem kellően részletes összeférhetetlenségi politika az ügynökség hitelvesztését eredményezheti; fenntartja, hogy e politikák kiindulópontja a rendszeres és kellően részletes érdekeltségi nyilatkozatok benyújtása; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a pozitív érdekeltségi nyilatkozatok felé való elmozdulás az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatok helyett átfogóbb kontrollokat tenne lehetővé; hangsúlyozza, hogy ezen túlmenően az uniós ügynökségeknek az adott ügynökség méretével és feladataival arányos összeférhetetlenségi átvilágítási mechanizmussal is rendelkezniük kellene; |
|
46. |
felhívja valamennyi ügynökséget, hogy vegyen részt az érdekképviselők átláthatósági nyilvántartásáról szóló intézményközi megállapodásban, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament jelenleg tárgyal; |
|
47. |
sajnálatosnak tartja, hogy még mindig nincsenek világos iránymutatások és egységes politika a forgóajtó-jelenség problémájával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ez a kérdés kulcsfontosságú, különösen az ágazati együttműködést folytató ügynökségek esetében; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon szigorúbb szabályokról, jobb kontrollokról és világosabb iránymutatásokról a távozó személyzetre vonatkozó várakozási időszakokkal és más, forgóajtó-jelenséggel összefüggő intézkedésekkel kapcsolatban; |
|
48. |
üdvözli, hogy a legtöbb ügynökség – az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) kivételével – rendelkezik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására vonatkozó iránymutatásokkal; megjegyzi azonban, hogy a CdT iránymutatásokat tervez életbe léptetni, és az eu-LISA belső szabályokat fog kidolgozni a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozóan, és törekedni fog azok 2020-ban történő elfogadására; |
|
49. |
ismét hangsúlyozza azon aggodalmát, hogy a bevételeiket nagyrészt az ágazatoktól díj formájában beszedő ügynökségek jobban ki vannak téve az összeférhetetlenség és szakmai függetlenségük veszélyeztetése kockázatának; felhívja az ügynökségeket és a Bizottságot, hogy csökkentsék az ágazati díjaktól való függőségüket; |
|
50. |
újólag felhívja az ügynökségeket, hogy hajtsanak végre átfogó és horizontális politikát az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, és bevált gyakorlatként, valamint az összeférhetetlenség minden formájának nyomon követésére és megelőzésére szolgáló példamutató rendszerként vegyék alapul az ECHA függetlenségi politikáját; arra ösztönzi az összes ügynökséget, hogy állítsanak fel összeférhetetlenségi tanácsadó bizottságokat; |
Belső kontrollok
|
51. |
tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az intézményközi szerződések alkalmazásakor az ügynökségek továbbra is felelősek a közbeszerzési elvek konkrét beszerzésekre való alkalmazásáért, és hogy az ügynökségek belső kontrolljainak biztosítaniuk kell azok tiszteletben tartását; |
|
52. |
megjegyzi, hogy 2018 végéig 29 ügynökség igazgatótanácsa fogadta el a Bizottság felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszerét, és hogy 15 ügynökség be is számolt annak végrehajtásáról; felszólít a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerének valamennyi ügynökség általi elfogadására és végrehajtására egyrészt a belsőkontroll-standardok legmagasabb szintű nemzetközi normákhoz való hozzáigazítása, másrészt annak biztosítása érdekében, hogy a belsőkontrollok hatékonyan és eredményesen támogassák a döntéshozatalt; |
|
53. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint néhány ügynökség nem rendelkezik olyan politikával, amely meghatározná érzékeny funkcióit és a kapcsolódó kockázatcsökkentő kontrollokat (amelyek célja az lenne, hogy elfogadható szintre csökkentsék a személyzetre ruházott hatáskörrel való visszaélés kockázatát, és amelyeknek a belső kontroll standard elemét kellene képezniük); ezért sürgeti ezeket az ügynökségeket, hogy fogadjanak el ilyen politikákat; |
Egyéb megjegyzések
|
54. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a korábbi londoni székhelyű ügynökségeket (az Európai Bankfelügyeleti Hatóságot (EBH) és az Európai Gyógyszerügynökséget (EMA)) 2019-ben elköltöztették az Egyesült Királyságból, és beszámolójuk tartalmazza a kapcsolódó költözési költségekre képzett céltartalékokat; megjegyzi továbbá, hogy az EMA esetében a Számvevőszék utalt az ügynökség bérleti szerződését követő fejleményekre, valamint az Anglia és Wales Legfelsőbb Bírósága által hozott ítéletre; tudomásul veszi az új bérletijog-átruházási szerződés megkötését követően fennmaradó 465 000 000 EUR függő kötelezettséget, valamint az ügynökség áthelyezését követően a teljes személyzet elvesztésével kapcsolatos bizonytalanságot; aggodalommal jegyzi meg továbbá, hogy a Számvevőszék mindkét ügynökség esetében utalt a bevételek lehetséges csökkenésére az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően; |
|
55. |
üdvözli a Számvevőszék „Fenntarthatósági jelentések – az uniós intézmények és ügynökségek értékelése” című, 2019. június 12-én közzétett, 2019/07. sz. áttekintését (Gyorsvizsgálat); megismétli annak megállapításait, amelyek szerint az összegyűjtött, illetve közzétett információk elsősorban arra vonatkoznak, hogy miként érinti a szervezet működése a fenntarthatóságot (például a belső papír- vagy vízfelhasználása révén), nem pedig arra, hogy miként vette figyelembe a fenntarthatóságot az átfogó stratégiájában és műveleteiben; hangsúlyozza, hogy ez a belső tényezőkre összpontosító jelentéstétel nem ragadja meg az adott szervezet szempontjából leginkább lényeges kérdéseket; felhívja az összes ügynökséget, hogy vegyék számba a működésük által a fenntarthatóságra gyakorolt káros hatásokat, és strukturálisan építsék be ezeket az információkat fenntarthatósági jelentéseikbe; |
|
56. |
határozottan ösztönzi az ügynökségeket, hogy hajtsák végre a Számvevőszék ajánlásait; |
|
57. |
hangsúlyozza annak mielőbbi szükségességét, hogy az ügynökségek összpontosítsanak kutatásaik és munkájuk eredményeinek terjesztésére a lakosság körében, és szólítsák meg a nyilvánosságot a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet működésükre; emlékeztet arra, hogy a polgárok még a letelepedésükhelye szerinti országokban sem tájékozottak az ügynökségekről; kéri az ügynökségeket, hogy eredményesebben és gyakrabban lépjenek kapcsolatba az emberekkel; |
|
58. |
hangsúlyozza az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének az ügynökségek felépítésére, műveleteire és elszámolásaira gyakorolt lehetséges negatív hatásait, különösen, ami a közvetlen hozzájárulások csökkenését illeti; sürgeti a Bizottságot, hogy rendkívüli gondossággal járjon el az ügynökségekkel kapcsolatos kockázatmegelőzés és kockázatcsökkentés kezelése során; |
|
59. |
üdvözli az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását, amelynek alapító rendelete 2018 márciusában lépett hatályba, és amely 2019 októberében kezdte meg működését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre e hatóság létrehozásához; kitart amellett, hogy ezt a finanszírozást ne az egyéb – foglalkoztatással és szociális ügyekkel foglalkozó – ügynökségeknek juttatott források és költségvetési sorok átcsoportosításával érjék el, és hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak – új szerv lévén – új erőforrásokra van szüksége a zökkenőmentes működéshez; különösen hangsúlyozza, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság felállítása nem eredményezheti az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) forrásainak és képességeinek csökkentését, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós polgárok munkavállalói mobilitásának megkönnyítésében, valamint szolgáltatásokat és partnerségeket kínál az álláskeresők és a munkaadók, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek és a helyi hatóságok számára; ezért hangsúlyozza, hogy egyértelmű és különálló költségvetési sorokat kell fenntartani mind az Európai Munkaügyi Hatóság, mind az EURES számára; |
|
60. |
rámutat, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság segíteni fog a munkavállalói mobilitásra és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok hatékony és tisztességes végrehajtásának biztosításában, segíteni fogja a nemzeti hatóságokat e szabályok érvényesítésében, és megkönnyíti a polgárok és a vállalkozások számára a belső piac előnyeinek kihasználását; úgy véli, hogy bár a négy ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Képzési Alapítvány (ETF) és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) túlnyomórészt kutatásközpontú, hasznosan támogathatnák és hozzájárulhatnának az Európai Munkaügyi Hatóság munkájához; |
|
61. |
kiemeli, hogy az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságához elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek a létezésükkel; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; felszólít ezért annak értékelésére, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy a polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak; |
|
62. |
javasolja, hogy valamennyi ügynökség összpontosítson a nyilvános kommunikációra és a nyilvánosságra, mivel létezésüket és tevékenységeiket a polgárok gyakran nem ismerik el; |
|
63. |
arra ösztönzi az uniós ügynökségeket, hogy mérlegeljék egy alapvető jogokra vonatkozó stratégia elfogadását, beleértve az alapvető jogokra való utalást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározhatná alkalmazottainak kötelezettségeit és a számukra nyújtandó képzést; ösztönzi az alapvető jogokkal kapcsolatos valamennyi jogsértés feltárását és bejelentését szavatoló mechanizmusok kialakítását, amelyek egyúttal azt is biztosítják, hogy az érintett ügynökség főbb szervei mielőbb tudomást szerezzenek az ilyen jellegű jogsértések kockázatáról; ösztönzi az alapvető jogokat érintő fenyegetések haladéktalan elhárítása, valamint az alapjogi politika szervezeten belüli folyamatos fejlesztése érdekében adott esetben egy alapjogi tisztviselői tisztség létrehozását, amely tisztviselő (a többi alkalmazottal szembeni bizonyos fokú függetlenség biztosítása érdekében) az igazgatótanácsnak tartozna közvetlen jelentéstételi kötelezettséggel; ösztönzi rendszeres párbeszéd kialakítását az alapjogi kérdésekről a civil társadalmi szervezetekkel és az érintett nemzetközi szervezetekkel; ösztönzi az alapjogok betartásának alapfeltételként történő meghatározását azon együttműködések esetében, amelyeket az érintett ügynökség külső szereplőkkel – különösen a nemzeti közigazgatások operatív szintű együttműködésben részt vevő tagjaival – alakít ki; |
|
64. |
ösztönzi a bel- és igazságügy területén működő valamennyi ügynökséget, hogy környezeti teljesítményük javítása érdekében fontolják meg a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) keretében történő nyilvántartásba vételt; |
|
65. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az e mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, valamint Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről. |
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(3) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(4) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.
(5) HL L 122., 2019.5.10., 1. o.
(6) Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA), Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL), a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA), az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust).
(7) Európai Bankhatóság (EBH), Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA), Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/10 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1837 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0070/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0030/2020), |
1.
mentesítést ad a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 42. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 108. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/12 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1838 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0070/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 559/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0030/2020), |
1.
jóváhagyja a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 42. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 108. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/14 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1839 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0030/2020), |
|
A. |
mivel az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozást ( FCH) 2008 májusában hozta létre az 521/2008/EK tanácsi rendelet (1) a köz- és magánszféra közötti partnerségként a 2017. december 31-ével lezáruló időszakra, hogy a piaci alkalmazások fejlesztésére összpontosítson, és ezáltal elősegítse az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológia mielőbbi bevezetésére tett további ipari erőfeszítéseket; mivel az 521/2008/EK rendeletet az 559/2014/EU tanácsi rendelet (2) hatályon kívül helyezte; |
|
B. |
mivel az 559/2014/EU rendelet 2014 májusában létrehozta a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozást (FCH2), amely átveszi az FCH helyét a 2024. december 31-ig tartó időszakra; |
|
C. |
mivel az FCH tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, az Európai Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiával Foglalkozó Közös Technológiai Kezdeményezés Ipari Csoport és az N.ERGHY Kutatási Csoport; |
|
D. |
mivel az FCH2 tagjai a Bizottság által képviselt Európai Unió, a New Energy World Industry Grouping AISBL ipari csoport (a továbbiakban: az ipari csoport), melyet 2016-ban átneveztek Hydrogen Europe-ra és a New European Research Grouping on Fuel Cells and Hydrogen AISBL kutatási csoport (a továbbiakban: a kutatási csoport); |
|
E. |
mivel az Európai Unió az első szakaszban legfeljebb 470 000 000 EUR-val járul hozzá a hetedik keretprogramból az FCH2 tevékenységeinek végrehajtásához; mivel a többi tagnak legalább az uniós hozzájárulással egyenlő mértékű hozzájárulást kell biztosítania; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megállapítja, hogy a Számvevőszék által az FCH2 2018. évi éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból hűen és az FCH2 pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi az FCH2 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; megállapítja továbbá, hogy az FCH2 számviteli szabályai a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjain alapulnak; |
|
2. |
megjegyzi, hogy az FCH2 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 85 504 157 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 126 526 307 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a teljes 2018. évi költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 93%-os, a kifizetési előirányzatok tekintetében pedig 83%-os volt; |
A többéves költségvetés végrehajtása a hetedik keretprogram keretében
|
4. |
megjegyzi, hogy a hetedik keretprogramból 421 300 000 EUR az uniós hozzájárulás, 19 100 000 EUR természetbeni hozzájárulást is beleértve, továbbá az ipari és a kutatási csoport tagjai 442 500 000 EUR forrást biztosítanak, többek között a hetedik keretprogram FCH2 által finanszírozott projektjeihez biztosított 420 000 000 EUR természetbeni hozzájárulás, valamint az igazgatási költségekhez történő 17 900 000 EUR pénzbeli hozzájárulás révén; |
|
5. |
ami az FCH2 hetedik keretprogrambeli projektjeire rendelkezésre álló 2018. évi költségvetését illeti, a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya – a hetedik keretprogram folyamatban lévő projektjeire vonatkozó költségigénylések késedelmes benyújtása miatt – 79,6% volt; |
A többéves költségvetés végrehajtása a Horizont 2020 keretében
|
6. |
megjegyzi, hogy az FCH2-ben a Horizont 2020 keretprogramból az uniós hozzájárulás 318 800 000 EUR, és az ipari és a kutatási csoport tagjai 649 400 000 EUR forrást biztosítanak, többek között a Horizont 2020 keretprogram FCH2 által finanszírozott projektjeihez biztosított 1 800 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulás, a közös vállalkozás kiegészítő tevékenységeihez nyújtandó 7 700 000 EUR természetbeni hozzájárulás, valamint az igazgatási költségekhez történő 3 600 000 EUR pénzbeli hozzájárulás révén; |
|
7. |
megállapítja, hogy az ipari csoport tagjai operatív tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásainak alacsony szintje annak tudható be, hogy az FCH2 azokat a végső költségigényekkel együtt igazolja; ezért a lekötött természetbeni hozzájárulások többségének igazolására a Horizont 2020 program későbbi szakaszában, a projektek végső kifizetésekor és a pénzügyi kimutatásokról szóló igazolások benyújtásakor kerül sor; |
|
8. |
megállapítja, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 95,8%, a kifizetési előirányzatoké pedig 84,4% volt; megállapítja, hogy a hetedik keretprogram esetében 2018 végéig az időközi és elsősorban végleges időszaki jelentések alapján 29 kifizetésre került sor, összesen 21 400 000 EUR értékben; megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya (a kifizetési előirányzatok tekintetében) 79,6% volt (szemben a 2017. évi 73,8%-kal); |
|
9. |
megjegyzi, hogy a Horizont 2020 esetében a kifizetési előirányzatok tekintetében 19 előfinanszírozási kifizetésre került sor a 2017-es és 2018-as pályázati felhívás projektjeivel kapcsolatban, 11 kifizetésre tanulmányokkal és 2-re a közös kutatóközponttal kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy a költségvetés végrehajtási aránya (a kifizetések tekintetében) 83,4%-os szintet ért el (szemben a 2017. évi 93,3%-kal); megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében a költségvetés végrehajtási aránya 95,8%-os volt (szemben a 2017. évi 98,3%-kal), ami a pályázati felhívás eredményének tudható be (egy témát nem fedtek le), valamint annak, hogy késedelmeket szenvedett a közbeszerzés tervezése; |
|
10. |
megállapítja, hogy az FCH2 cselekvési tervet készített, amelyet az FCH2 igazgatótanácsa 2018 márciusában jóváhagyott, és amely számos, az FCH2 által végrehajtandó intézkedést tartalmaz, amelyekre vonatkozóan már több tevékenységet kezdeményeztek; megjegyzi, hogy e tevékenységek többségét 2018-ban és 2019-ben kell végrehajtani, néhányat pedig a következő programozási időszak kapcsán mérlegelnek majd; |
Teljesítmény
|
11. |
tudomásul veszi, hogy az FCH2 többféle intézkedést is alkalmaz fő teljesítménymutatóként a – például a megújuló energiaforrásokkal, a végfelhasználói energiahatékonysággal, az intelligens hálózatokkal és az energiatárolással kapcsolatos – tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére; megjegyzi, hogy az FCH2 emellett egyéb intézkedéseket is alkalmaz, például demonstrációs projekteket szervez az uniós forrásokból részesülő tagállamokban és régiókban; tudomásul veszi az utóbbi években bekövetkezett jelentős technológiai fejlődés és a megjelenő új alkalmazások miatt az FCH2 által 2018-ban jóváhagyott fő teljesítménymutatók felülvizsgálatát; |
|
12. |
megjegyzi, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási és működési költségvetés) továbbra is 5% alatt van, ami az FCH2 meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal; |
|
13. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a tőkeáttételi hatás a 0,56-os előíráshoz képest 1,36-os értéket ért el; megjegyzi továbbá, hogy az összes magánpartner által a projektekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokat is beszámolva a tőkeáttétel elérte az 1,96-ot; |
|
14. |
üdvözli, hogy minden ajánlattételi felhívást a vonatkozó munkatervek alapján tettek közzé és zártak le, valamint hogy a 2018. évi éves munkaprogramjában 20 témakör szerepelt; |
|
15. |
megjegyzi, hogy 2018 végén az FCH2 10 tagállamból 27 alkalmazottat foglalkoztatott, és örömmel veszi tudomásul, hogy a nemek közötti egyensúly megvalósul a személyzet körében (51% férfi és 49% nő); megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban a Horizont 2020 projektekben részt vevő nők aránya 31% volt, a programkoordinátorok 26%-a, az FCH2 tagállami képviselői csoport tagjainak 22%-a és a tudományos bizottság tagjainak 33%-a volt nő; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja az FCH2 által elért eredmények láthatóságának növelését és az ezek hozzáadott értékére vonatkozó információk terjesztését; felhívja az FCH2-t, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
17. |
megjegyzi, hogy ami a közlekedést illeti, az FCH2 több mint 1 900 könnyű tehergépjárművel kapcsolatos demonstrációs tevékenységet támogatott, amelyek közül több mint 630-at már 2018-ban üzembe állítottak; megjegyzi továbbá, hogy az FCH2 45 buszt mutatott be 2018-ban az Unió 10 városában; megelégedéssel nyugtázza, hogy az üzemanyagcellás elektromos buszok bevezetése az FCH2-projektek során elért jelentős fejlődéssel világszinten is a legkorszerűbbnek tekinthető; |
Belső ellenőrzés
|
18. |
megállapítja, hogy 2018-ban az FCH2 véglegesítette az összes olyan cselekvési terv végrehajtását, amelyek azon ajánlások végrehajtását célozták, amelyeket a Belső Ellenőrzési Szolgálat által 2016-ban, a teljesítménymenedzsmentre vonatkozóan végrehajtott ellenőrzések során fogalmaztak meg, ideértve a többéves munkaprogram, valamint a stratégiai és operatív célok felülvizsgálatára vonatkozó ajánlást; megjegyzi, hogy 2018 januárjában az FCH2 cselekvési tervet nyújtott be az Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a Közös Támogatási Központtal (CSC) való koordinációra, valamint a CSC-eszközök és -szolgáltatások végrehajtására vonatkozóan a Belső Ellenőrzési Szolgálat által felvetett három ajánlással kapcsolatban; megjegyzi, hogy e cselekvési terv részeként az FCH2 megtartotta az első munkaértekezletét a CSC-vel; üdvözli, hogy az FCH2 2018 decemberében benyújtotta a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak a 2017. évi ellenőrzési jelentés ajánlásaival foglalkozó valamennyi cselekvési tervet, azok felülvizsgálata céljából; megelégedéssel veszi tudomásul továbbá, hogy 2019-ben a Belső Ellenőrzési Szolgálat levelet küldött az igazgatótanácsnak, amelyben megerősítette, hogy valamennyi ajánlást és cselekvési tervet sikeresen végrehajtották; |
|
19. |
megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram esetében az utólagos ellenőrzési erőfeszítéseket 141 ellenőrzés elindításával hajtották végre, amelyek közül 132-t lezártak, a többit pedig 2019 első negyedévében készülnek lezárni, ami a validált költségigénylések értékének 23%-át kitevő kumulatív ellenőrzési lefedettséget jelent; megállapítja, hogy a fennmaradó hibaarány 2% alatt volt; megállapítja, hogy 2018-ban 14 új ellenőrzést indítottak a Horizont 2020 tekintetében; |
|
20. |
megjegyzi, hogy a Bizottságnak az FCH 2008 és 2016 közötti időszakra vonatkozó záróértékelése, valamint a Horizont 2020 keretében működő FCH2 2014 és 2016 közötti időszakot lefedő félidős értékelése megtörtént, az igazgatótanács 2018 márciusában elfogadta a cselekvési tervet, amelynek keretében már több intézkedést is kezdeményeztek azzal a reménnyel, hogy a program nagy részét 2018 és 2019 között lezárják, ugyanakkor figyelembe véve, hogy a tervek szerint néhány intézkedést a következő programozási időszak során hajtanak végre; |
Belső kontrollok
|
21. |
üdvözli, hogy az FCH2 pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat, a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetéseinek, valamint a Horizont 2020 projekt kifizetési kérelmeinek kedvezményezettjeinél utólagos ellenőrzéseket vezetett be, míg a Bizottság az utólagos ellenőrzésekért felel; üdvözli, hogy 2018 végén az utólagos ellenőrzések fennmaradó hibaaránya a hetedik keretprogram vonatkozásában 1,10%, a Horizont 2020 vonatkozásában pedig 0,46% volt, ami a Számvevőszék szerint nem éri el a lényegességi küszöböt; |
|
22. |
tudomásul veszi, hogy 2017-ben az FHC2 – a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálatával (CAS) közösen – első alkalommal megkezdte egy, a Horizont 2020 program időközi kifizetési kérelmeiből álló véletlenszerű kockázatalapú minta utólagos ellenőrzését; megjegyzi, hogy az FCH2 pénzügyi és operatív dokumentációk áttekintésén alapuló előzetes kontrolleljárásokat vezetett be; megállapítja, hogy a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetései kapcsán az FCH2 utólagos ellenőrzéseket végez a kedvezményezetteknél, míg a Horizont 2020 projektek költségnyilatkozatait illetően a CAS felelős az utólagos ellenőrzésekért; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy 2018 végéig két, 2017-ben indított ellenőrzés nincs lezárva, és az FCH2 a kedvezményezettekkel jelenleg is folyó megbeszélések miatt nem fejezte be ezeket az ellenőrzéseket, amelyek a különböző érdekelt felek közötti koherens ellenőrzési eredmények biztosítása érdekében szintén szükségessé tették a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság más szolgálataival való koordinációt; |
|
23. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát, valamint a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát. |
(1) A Tanács 521/2008/EK rendelete (2008. május 30.) az üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 153., 2008.6.12., 1. o.).
(2) A Tanács 559/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 108. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/18 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1840 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0067/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0032/2020), |
1.
mentesítést ad a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18, 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 32. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/20 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1841 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0067/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 558/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0032/2020), |
1.
jóváhagyja a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 32. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/22 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1842 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0032/2020), |
|
A. |
mivel a közös vállalkozás 2009. november 16-án kezdte meg önálló működését; |
|
B. |
mivel az 558/2014/EU tanácsi rendelettel (1) létrehozott Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2014. június 27-i hatállyal a Horizont 2020 keretprogram keretében a Tiszta Égbolt közös vállalkozás helyébe lépett; |
|
C. |
mivel a közös vállalkozás fő célkitűzései a repüléstechnika környezeti hatásának nagymértékű csökkentése és az európai légi közlekedési ágazat versenyképességének javítása; mivel a közös vállalkozás időtartamát 2024. december 31-ig meghosszabbították; |
|
D. |
mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint az „integrált technológiademonstrációs rendszerek” (ITD), az innovatív légijármű-fejlesztési platformok (IADP) és a transzverzális területek vezetői és az egyes ITD-k társult tagjai; |
|
E. |
mivel a közös vállalkozás tevékenységeinek második szakaszához az Unió legfeljebb 1 755 000 000 EUR-val járul hozzá, amelyet a Horizont 2020 költségvetéséből fizet; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a közös vállalkozás 2018. december 31-ével záruló évre vonatkozó, 2018. évi éves beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; |
|
2. |
tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék a Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozásról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) jelezte, hogy az éves beszámoló alapjául szolgáló ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
3. |
tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2018. évi végleges költségvetése 371 100 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 343 786 573 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok 98,7 %-a és a kifizetési előirányzatok 98,6 %-a a Bizottság támogatásaiból és az előző évekről áthozott összegekből áll; |
|
4. |
megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,2 %-os (2017-ben 99,6 %), a kifizetési előirányzatoké pedig 97,3 %-os volt (2017-ben 98,5 %); tudomásul veszi, hogy az igazgatási kiadások kifizetési előirányzatainak végrehajtási aránya (a 2017. évi 93,13 %-ról) 79,23 %-ra csökkent; |
|
5. |
elégedetten nyugtázza, hogy a közös vállalkozás különféle eszközöket hajtott végre a program végrehajtásának nyomon követésére a termelékenység, az eredmények, a tervezés és a műveletek kockázata szempontjából; |
A többéves költségvetés végrehajtása a hetedik keretprogram keretében
|
6. |
megjegyzi, hogy a hetedik keretprogramból 800 000 000 EUR az uniós hozzájárulás, továbbá az ipari és a kutatási csoport tagjai legalább 608 300 000 EUR forrást biztosítanak, többek között a hetedik keretprogram Második üzemanyagcella- és hidrogéntechnológiai közös vállalkozás (FCH2) által finanszírozott projektjeihez biztosított 594 100 000 EUR természetbeni hozzájárulás, valamint az igazgatási költségekhez történő 14 900 000 EUR pénzbeli hozzájárulás révén; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a hetedik keretprogramot hivatalosan 2017-ben zárták le, körülbelül 100 %-os végrehajtási szinttel; megállapítja, hogy a közös vállalkozás még 2018-ban is mintegy 850 000 EUR összegű visszafizettetést hajtott végre, amely a ki nem fizetett előfinanszírozásokból és az utólagos ellenőrzések eredményeiből származik; |
A többéves költségvetés végrehajtása a Horizont 2020 keretében
|
8. |
megjegyzi, hogy 2018 végéig a Horizont 2020 keretében finanszírozandó tevékenységekre szánt 2 064 000 000 EUR teljes összegből 816 700 000 EUR az Uniótól származó pénzbeli hozzájárulás, 14 100 000 EUR pedig a magánszektorbeli tagok által nyújtott pénzbeli hozzájárulás; megjegyzi, hogy 2018 végén az irányító testület 273 900 000 EUR összegű természetbeni hozzájárulást validált, és további 157 600 000 EUR befizetéséről számoltak be, amit még nem validáltak, az ágazati tagok pedig 801 700 000 EUR természetbeni hozzájárulást nyújtottak a kiegészítő tevékenységekhez; |
Pályázati felhívások
|
9. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018-ban két pályázati felhívást indított, az összesen beérkező 420 ajánlatból 417 támogatható volt, és 131 ajánlatot választott ki finanszírozásra; |
|
10. |
megjegyzi a négy kiemelt partnerre vonatkozó 2017-es pályázati felhívások sikeres lezárását; tudomásul veszi, hogy a 2018. évi tevékenység során valamennyi kiemelt fő partnerre – amelyek közül néhány 2018-ban vált aktív taggá – alkalmazták a tagokkal kötött új támogatási megállapodást; megállapítja, hogy mind a négy pályázati felhívás eredményei, valamint a nyertes szervezetek taggá válása 183 fő partnert eredményezett, amelyek közül 49 kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolódó harmadik fél; |
|
11. |
megjegyzi, hogy 2018 végéig kilenc pályázati felhívást tettek közzé, amelyek közül nyolcat értékeltek és teljes mértékben végrehajtottak vagy a végső szakaszban van; megjegyzi, hogy ez a nyolc pályázati felhívás 27 különböző országból több mint 560 partnert vont be; megállapítja, hogy a hetedik pályázati felhívást 2018 októberében hajtották végre 198 résztvevővel; emellett a nyolcadik pályázati felhívás 2018 novemberében indult el, 182 résztvevővel; a kilencedik pályázati felhívást pedig 2018 novemberében tették közzé, az értékelésre 2019 márciusában került sor; |
Teljesítmény
|
12. |
megjegyzi, hogy a projektek jellege miatt még nem áll rendelkezésre információ egyes fő teljesítménymutatókról; üdvözli, hogy a legtöbb konkrét főbb teljesítménymutatót elérték, vagy jó úton halad azok elérése; tudomásul veszi, hogy a szakértők további nyomon követési tevékenységet és elemzést tesznek szükségessé, egyértelmű különbséget téve az egyes évek végén ténylegesen elért fő teljesítménymutatók és a tervezett fő teljesítménymutatók között; |
|
13. |
megjegyzi, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási és működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal; |
|
14. |
megjegyzi, hogy 2017-ben és 2018-ban a közös vállalkozás személyzeti fluktuációs aránya az ideiglenes és a szerződéses alkalmazottak esetében magas volt; megjegyzi, hogy az ideiglenes alkalmazottak fluktuációja közel 17 %-kal nőtt; emellett az ideiglenes személyzeti szolgáltatások igénybevétele csaknem megkétszereződött 2018-ban; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018. évi éves tevékenységi jelentésében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó 2017-es és 2018-as fő teljesítménymutatók azt mutatják, hogy a nők részvételi szintje ugyan stabil, mégis meglehetősen alacsony: a nők a programban részt vevők 22 %-át, a programkoordinátorok 13 %-át, az értékeléseket és elemzéseket végző, valamint a tudományos bizottságban dolgozó tanácsadók és szakértők 18–25 %-át teszik ki; javasolja, hogy folyamatosan törekedjenek a nők programban való részvételének fokozására; |
|
16. |
üdvözli, hogy a közös vállalkozás a legjobb tehetségeket és erőforrásokat vonja be Európába; megjegyzi, hogy a vezető európai repüléstechnikai kutatóintézetek és egyetemi karok kulcsfontosságú készségeit és tudását használja fel; |
Kulcsfontosságú kontrollok és felügyeleti rendszerek
|
17. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló előzetes kontrolleljárásokat, a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetéseinek, valamint a Horizont 2020 projekt kifizetési kérelmeinek kedvezményezettjeinél utólagos ellenőrzéseket vezetett be, míg a Bizottság Közös Ellenőrzési Szolgálata az utólagos ellenőrzésekért felel; |
|
18. |
megjegyzi, hogy az utólagos ellenőrzések vonatkozásában a közös vállalkozás jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány a hetedik keretprogram projektjei esetében 1,21 %, a Horizont 2020 projektek esetében pedig 1,11 % volt, amely mindkét esetben a 2 %-os lényegességi küszöb alatt van; |
Csalás elleni stratégia
|
19. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás különös figyelmet fordít a csalások megelőzésére és felderítésére; ennek eredményeként a kettős finanszírozás megelőzése és felderítése érdekében a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság az érdekelt felekkel együtt végrehajtja a 2020. évi csalás elleni stratégiát; megjegyzi ugyanakkor, hogy 2018-ban három állítólagos csalárd tevékenységre derült fény a vállalkozástól finanszírozásban részesülő kedvezményezettekkel kapcsolatban, és ezekről értesítették az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF); |
Belső ellenőrzés
|
20. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végzett a Közös Támogatási Központtal (CSC) való koordinációval összefüggésben annak értékelése céljából, hogy a közös vállalkozás irányítási, kockázatkezelési és belső folyamatai megfelelően lettek-e kialakítva; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat erősségként azonosította a közös vállalkozás aktív szerepét a CSC-vel folytatott információcsere terén; ezen túlmenően megjegyzi, hogy az ellenőrök nyugtázták az igazgatók közös megközelítését, hogy hangot adjanak igényeiknek olyan fontos témákban, mint amilyen a titoktartás; ezen túlmenően a Belső Ellenőrzési Szolgálat számos ajánlást adott a Bizottság informatikai rendszereinek további kiigazítására az adattovábbítás előtt fennmaradó korlátok megszüntetése érdekében; felhívja a közös vállalkozást, hogy véglegesítse a közös vállalkozás kedvezményezettjei bizalmas adatainak kezelésére vonatkozó kritériumok és eljárások kidolgozását; |
Egyéb megjegyzések
|
21. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás több tagállammal és régióval is kétoldalú kapcsolatokat ápol az intelligens szakosodást célzó kutatási és innovációs stratégiák (RIS3) prioritásainak a közös vállalkozás általi feltérképezése alapján, amely szerint több mint 60 régió jelezte a közös vállalkozásnak, hogy kutatási-fejlesztési prioritásnak tekinti a repüléstechnikát vagy a kapcsolódó területeket; megelégedéssel veszi tudomásul továbbá, hogy 2018-ban újabb egyetértési megállapodást írtak alá egy németországi régióval, 17-re emelve a 2018. december 31-ig hatályos egyetértési megállapodások számát; megjegyzi, hogy ezt 2019 júniusában a francia Nouvelle Aquitaine régióval való együttműködési megállapodás aláírása követte; |
|
22. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja a közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és a hozzáadott értékre vonatkozó információk terjesztését; felhívja a közös vállalkozást, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
23. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát; az értékelésnek értékelnie kell a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát. |
Közlekedés és idegenforgalom
|
24. |
hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás célkitűzéseit hozzá kell igazítani a fokozatos szén-dioxid-mentesítés szükségességének szempontjaihoz, valamint hogy a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat automatikusan biztosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy a közös vállalkozás megfelelő kapacitással rendelkezzen a végrehajtott kiigazításokhoz; |
|
25. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás az Unió és a repüléstechnikai ágazat közötti köz-magán társulás, amelynek célja áttörést jelentő technológiák kifejlesztése a repülőgépek és a légi közlekedés környezeti teljesítményének jelentős növelése érdekében; megjegyzi, hogy 2007-ben a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (FP7) keretében „Tiszta Égbolt közös vállalkozásként” hozták létre, majd 2014-ben a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram során a „Tiszta Égbolt 2 közös vállalkozás” nevet kapta; |
|
26. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás programjai a „Horizont 2020” keretprogramban közös finanszírozásúak (a 2014–2020 közötti időszakban), legfeljebb 1 755 millió EUR uniós támogatás és legalább 2 193,75 millió EUR összegű, a magánszektorbeli tagoktól származó természetbeni hozzájárulás révén; megjegyzi, hogy az Unió és a magánszektorbeli tagok egyenlő arányban osztoznak az igazgatási költségeken, amelyek a fenti időszakban nem haladhatják meg a 78 millió EUR-t; |
|
27. |
üdvözli, hogy a közös vállalkozás jelentős mértékben hozzájárult a légi közlekedési ágazat hatékonyságának javításához; kiemeli, hogy Európában a Tiszta Égbolt közös vállalkozás nagyon jó eredményeket ért el és alapvető szerepet játszik a légi járművek szén-dioxid-kibocsátásának, gázkibocsátásának és zajszintjének csökkentését célzó zöld technológiák gyors elterjedésének biztosításában; kiemeli annak stratégiai fontosságát, hogy a közös vállalkozás a jövőbeli Európai horizont program keretében hozzájáruljon az új 2050-es „éghajlat-semlegességi” célok eléréséhez és a tervezett CO2 csökkentésekhez a technológiai haladásnak köszönhetően; |
|
28. |
rámutat, hogy a közös vállalkozás által kifejlesztett és előmozdított technológiák globális használata Hollandia teljes szén-dioxid-kibocsátásával egyenértékű kibocsátást szüntethetne meg; |
|
29. |
hangsúlyozza, hogy a Tiszta Égbolt I. technológiái a nagy távolságú járatok esetében 19 %-kal, a közepes távolságú repülőutak esetében pedig 40 %-kal csökkentették az utasonkénti szén-dioxid-kibocsátást; felszólít a közös vállalkozás számára szükséges valamennyi emberi és pénzügyi erőforrás biztosítására, hogy építeni lehessen erre a sikeres megközelítésre; |
|
30. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás finanszírozásának legfeljebb 40 %-át a 16 vezető vállalkozás és kapcsolt vállalkozásaik, azaz a teljes Tiszta Égbolt 2 programnak az egész időtartamán át tartó megvalósítása mellett elkötelezett ipari szereplők kapják; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás finanszírozásának 30 %-át (a programmal kapcsolatos hosszú távú kötelezettségvállalásokra kiválasztott) fő partnereknek hirdetett pályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélni; megjegyzi továbbá, hogy a finanszírozás fennmaradó 30 %-át más partnereknek hirdetett pályázati felhívások és ajánlati felhívások útján kell odaítélni (amelyek meghatározott témákban és projektekben vesznek részt pontosan meghatározott, korlátozott kötelezettségvállalás keretében); |
|
31. |
megjegyzi, hogy a 2018. évi előzetes beszámoló zárónapján (2019 február végén) a közös vállalkozás magánszektorbeli tagjai összesen 399 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulást jelentettek be operatív tevékenységekre (IKOP), és hogy a közös vállalkozás 279,9 millió EUR értékű igazolt hozzájárulást validált; hasonlóképpen megjegyzi, hogy a magánszektorbeli tagok összesen 827,9 millió EUR összegű természetbeni hozzájárulásról számoltak be a kiegészítő tevékenységekre (IKAA), amelyből a közös vállalkozás 620 millió EUR-t validált; |
|
32. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás jelenleg 16 vezető vállalkozást, 193 fő partnert (köztük 50 kkv-t) számlál, és hogy kilenc pályázati felhívást tettek közzé (a források fennmaradó részének más partnerekhez rendelése céljából); megjegyzi, hogy e felhívások közül nyolcat értékeltek, amelyek nyomán 27 országból 560 partnert (ennek 31 %-a kkv, amelyek a finanszírozás 25 %-ában részesülnek) választottak ki; |
|
33. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának felülvizsgálatát tervezi annak érdekében, hogy a 2018/1046/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében összhangba hozza azt az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokkal; |
|
34. |
megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat nagyon fontos ajánlást adott ki a közös vállalkozás számára, amelyben egy olyan konszolidált kockázat-nyilvántartás kidolgozására szólít fel, amelynek ki kell terjednie a programot és a közös vállalkozást mint önálló szervezetet érintő kockázatokra; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési tisztviselő (IAO) a közös vállalkozás vezetése számára az objektivitás hiányáról tett jelentést az irányítási feladatokba és a minőségirányítási folyamatokba való többszöri beavatkozás miatt; sürgeti a közös vállalkozást, hogy haladéktalanul oldja meg ezt a problémát, és teljes mértékben hajtsa végre a belső ellenőrzési tisztviselő ajánlását; |
|
35. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a belső ellenőrzési tisztviselő több olyan kockázati területet is azonosított, amelyek a közös vállalkozás vezetésének intézkedéseit teszik szükségessé; elvárja, hogy a közös vállalkozás vezetősége tegyen meg minden szükséges intézkedést e kockázatok csökkentése érdekében; |
|
36. |
megjegyzi, hogy 2018-ban három állítólagos csalárd tevékenységre derült fény a közös vállalkozástól finanszírozásban részesülő kedvezményezettekkel kapcsolatban, és ezekről értesítették az OLAF-ot; felhívja a közös vállalkozást, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a csalások eseteinek elkerülése érdekében a jövőben. |
(1) A Tanács 558/2014/EU rendelete (2014. május 6.) a Tiszta Égbolt 2 Közös Vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 77. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/27 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1843 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0068/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0034/2020), |
1.
mentesítést ad a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 24. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/29 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1844 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0068/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 560/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0034/2020), |
1.
jóváhagyja a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 24. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 130. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/31 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1845 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0034/2020), |
|
A. |
mivel a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozást (a továbbiakban: „közös vállalkozás”) az 560/2014/EU tanácsi rendelet köz- és magánszféra közötti partnerségként hozta létre 10 éves időtartamra azzal a céllal, hogy összekapcsolja az összes érdekelt felet és hozzájáruljon ahhoz, hogy az Unió kulcsszereplővé váljon a fejlett bioalapú termékek és bioüzemanyagok kutatása, bemutatása és piaci alkalmazása terén; |
|
B. |
mivel a számvitelért felelős tisztviselő a közös vállalkozás irányító testületének 2014. október 14-i határozatával elfogadott, közös vállalkozásra irányadó pénzügyi szabályzat 38. és 43. cikkének megfelelően elkészítette a közös vállalkozás 2018. évi éves beszámolóját; |
|
C. |
mivel a közös vállalkozás alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a bioalapú iparágak konzorciuma (a továbbiakban: „BIC”) által képviselt ágazati partnerek; |
Általános megjegyzések
|
1. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás tevékenységeihez történő uniós hozzájárulás maximális összege 975 000 000 EUR, amelynek kifizetését a Horizont 2020 költségvetéséből kell teljesíteni; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás teljes élettartama alatt a közös vállalkozás iparági tagjainak legalább 2 730 000 000 EUR összegű forrást kell hozzájárulásként biztosítaniuk, amely összeg a közös vállalkozás operatív tevékenységeihez nyújtandó legalább 182 500 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulást, valamint a közös vállalkozás munkatervében nem szereplő további tevékenységek végrehajtásához nyújtandó legalább 1 755 000 000 EUR összegű természetbeni hozzájárulást is magában foglalja; |
|
2. |
megjegyzi, hogy 2018 végén a 2018. évi pályázati felhívás nyomán kiválasztott 101 pályázatból 19 volt a támogatási megállapodás előkészítésének szakaszában; megjegyzi továbbá, hogy 2018 elejéig a közös vállalkozás programjának portfóliója 101 folyamatban lévő, 35 országból összesen 1 169 résztvevőt számláló, 499 000 000 EUR támogatási összértékű projektet tartalmazott; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás célkitűzései nem valósíthatók meg hagyományos uniós eszközökkel; megállapítja, hogy a közös vállalkozás az iparágak és a szereplők új értékláncok kiépítésére irányuló összekapcsolásával strukturáló hatást gyakorolt, és egyre nagyobb innovációfejlesztési beruházásokat mozgósított a bioalapú iparágak számára; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás küldetése a BIC által kidolgozott, valamint a Bizottság által jóváhagyott stratégiai innovációs és kutatási programterv (SIRA) végrehajtása; |
|
4. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja a közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és az ezek hozzáadott értékére vonatkozó információk terjesztését; felhívja a közös vállalkozást, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
5. |
felkéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan hatékonyságát és eredményességét, valamint megbízhatóságát; kéri, hogy az említett értékelés értékelje a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
6. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a számvevőszéki jelentés) szerint a közös vállalkozás éves beszámolója minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályzatnak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét és a pénzforgalmat; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás éves beszámolója szerint a végleges 2018. évi költségvetés készen áll a végrehajtásra, valamint 121 231 820 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 118 126 520 EUR összegű kifizetési előirányzatot tartalmaz, amelyek felhasználási aránya 99%, illetve 71% volt; |
|
8. |
megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatokat elsősorban a 2017-es pályázati felhívás nyomán kötött támogatási szerződések előfinanszírozására és a korábbi pályázati felhívások projektjeihez kapcsolódó időközi kifizetésekre használták fel; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok alacsonyabb végrehajtási arányának hátterében néhány időszaki jelentés késedelme, valamint a támogatási megállapodásokban jóváhagyott költségvetéstől jelentősen elmaradó költségnyilatkozatok álltak; |
|
9. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás teljes élettartamára előirányzott legfeljebb 975 000 000 EUR-s uniós pénzbeli hozzájárulásból az Unió 2018 végéig összesen 264 600 000 EUR összegű hozzájárulást teljesített; |
|
10. |
aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az iparági tagok által a közös vállalkozás operatív tevékenységeinek és igazgatási költségeinek fedezéséhez nyújtandó 757 900 000 EUR-s hozzájárulásból az iparági tagok csak 36 800 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulást jelentettek az operatív tevékenységek tekintetében, a közös vállalkozás igazgatási költségeit illetően pedig az irányító testület 21 200 000 EUR (12 100 000 EUR természetbeni és 9 100 000 EUR pénzbeli) iparági hozzájárulást validált; |
|
11. |
a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy 2018-ban a közös vállalkozás felülvizsgálatot végzett annak érdekében, hogy naprakésszé tegye a közös vállalkozást alkotó szervezetek tagi státuszát, amely a fő alapot jelenti az iparági tagok által a közös vállalkozás operatív tevékenységeihez nyújtandó természetbeni hozzájárulás validálásához és elismeréséhez; elismeréssel veszi tudomásul, hogy az említett felülvizsgálatot helyes gyakorlatnak minősítették, valamint hogy a felülvizsgálatot rendszeresen végre kell hajtani; |
|
12. |
sajnálattal veszi tudomásul, hogy az iparági tagok által a közös vállalkozás operatív költségeihez nyújtandó, legalább 182 500 000 EUR-s pénzbeli hozzájárulásból 2018 végéig mindössze 800 000 EUR-t fizettek ki, és ennek következtében a Bizottság 2018 végén úgy határozott, hogy 140 000 000 EUR-val csökkenti a közös vállalkozás 2020. évi 205 000 000 EUR-s költségvetését; aggodalommal állapítja meg, hogy fennáll annak komoly kockázata, hogy a közös vállalkozás élettartamának végéig nem érik el a pénzbeli hozzájárulások minimális összegét; |
Teljesítmény
|
13. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás rendelkezésre álló egyedi fő teljesítménymutatóit megfelelőnek találták; üdvözli, hogy a közös vállalkozás hatékonyan működött, és átlagteljesítménye a Horizont 2020 három fő teljesítménymutatója esetében meghaladja a kitűzött célokat 2018-ban; |
|
14. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a tőkeáttételi hatás 2018 végén 1,88-as, a várakozásoktól elmaradó értéket ért el; aggodalommal állapítja meg, hogy az elért tőkeáttételi hatás 2015 óta csökken; felszólítja a közös vállalkozást, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a 2014–2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan elérje a tőkeáttételi hatás 2,86-os célértékét; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás pályázati felhívásai teljes mértékben nyitva állnak minden érdekelt fél részvétele előtt; üdvözli, hogy a közös vállalkozás a saját rendezvényein, ülésein és weboldalán keresztül nagy erőfeszítéseket tesz célkitűzéseinek és eredményeinek, valamint az uniós érdekelt feleknek szóló felhívásainak ismertetése terén; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a szakértők megerősítik, hogy a közös vállalkozás elérte a legkiválóbb uniós szereplők megfelelő szintű részvételét a kiválasztott értékláncok területein; megállapítja, hogy megfelelő egyensúlyt sikerült megvalósítani az ipari ágazat részvétele tekintetében: a létszámot tekintve e szereplők 61%-os részarányt képviselnek a résztvevők teljes körén belül; kiemeli, hogy a magántulajdonban lévő profitorientált szervezetek 54%-a kis- és középvállalkozás, 27%-a pedig nagyvállalkozás; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a 2017-es pályázati felhívás nyomán a közös vállalkozás 17 támogatási megállapodást kötött 2018. évi műveletei keretében, és így a közös vállalkozás portfóliójának teljes állománya 2018 végére 82-re emelkedett; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás sikeresen végrehajtotta a 2018. évi pályázati felhívást; megjegyzi, hogy 19 kiválasztott pályázat esetében az eljárást 2018 vége előtt megindították; |
|
18. |
megállapítja, hogy a 2018. évi pályázati felhívás kialakításából adódóan, valamint a pályázatok rangsorolási rendszerének irányítása miatt a felhívás két kiemelt témája közül az egyik nem kapott finanszírozást, jóllehet mindkét témához benyújtottak támogatható és jó értékelést kapott pályázatokat; |
|
19. |
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2018-ban a közös vállalkozás méltányos egyensúlyt teremtett különböző testületein belül a nemek között (tudományos bizottság: nők: 60%, férfiak: 40%; az államok képviselőinek csoportja: nők: 59%, férfiak: 41%; programiroda: nők: 61%, férfiak: 39%; értékeléssel foglalkozó szakértők [2018. évi pályázati felhívás]: nők: 48%, férfiak: 52%; projektkoordinátorok: nők: 45%, férfiak: 55%) – az irányító testület kivételével (nők: 20%, férfiak: 80%); tudomásul veszi a közös vállalkozás megjegyzését, amely szerint nincs befolyása az irányító testület összetételére; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás projektjeiben közreműködő személyzet esetében kiegyensúlyozott a nemek aránya (46% nő és 54% férfi); |
Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások
|
20. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás személyi állománya 2018 végén 23 főt számlált, és ezzel a közös vállalkozás teljes személyzeti létszámtervét teljesítette; megállapítja, hogy egy szerződéses és egy ideiglenes alkalmazotti álláshely betöltése céljából 2018-ban két munkaerő-felvételi eljárást indítottak; megjegyzi azonban, hogy 2018-ban a közös vállalkozást három további szerződéses alkalmazottal erősítették meg; megjegyzi továbbá, hogy 2018 végén kineveztek egy ideiglenes álláshelyre jelölt személyt, aki 2019 első negyedévében hivatalba is lépett; |
Belső ellenőrzés
|
21. |
megjegyzi, hogy 2017 novemberében a Belső Ellenőrzési Szolgálat elvégezte „A belsőkontroll-standardok (ICS) végrehajtásának korlátozott mértékű felülvizsgálata a Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásban” elnevezésű ellenőrzéshez kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket; megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2018 végi helyzet arról tanúskodott, hogy a közös vállalkozás jórészt végrehajtotta a belsőkontroll-standardokat; |
|
22. |
megállapítja, hogy a programiroda önértékelést végzett belsőkontroll-standardjaival kapcsolatban annak érdekében, hogy értékelje a belsőkontroll-standardok végrehajtásának jelenlegi szintjét, és megvizsgálja azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet belsőkontroll-keretét magasabb érettségi fokra lehessen léptetni; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat három ajánlást fogalmazott meg a közös vállalkozás e téren tett erőfeszítéseinek támogatására és kiegészítésére; megállapítja, hogy a programiroda előterjesztette a kapcsolódó cselekvési terveket, amelyekről a Belső Ellenőrzési Szolgálat megállapította, hogy alkalmasak a problémák enyhítésére; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy az érintett három standard teljes körű végrehajtása 2018 elején még nem történt meg; |
|
23. |
megjegyzi, hogy az éves tevékenységi jelentés szerint szinte az összes belsőkontroll-standardot végrehajtottnak vagy nagyrészt végrehajtottnak tekintik, és csupán bizonyos standardok, például a 8. számú (folyamatok és eljárások), a 10. számú (üzletmenet-folytonosság) és a 11. számú (dokumentumkezelés) belsőkontroll-standard esetében várat még magára a teljes körű végrehajtás; |
|
24. |
megjegyzi, hogy 2017-ben a közös vállalkozás a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának közös ellenőrzési szolgálatával együttműködve megkezdte a Horizont 2020 időközi kifizetési kérelmeiből vett véletlenszerű minta első utólagos ellenőrzését; megjegyzi, hogy 2018-ban kezdetét vette az ellenőrzések második hulláma, az ellenőrzött résztvevők alacsony száma miatt azonban egyelőre nem lehet következtetéseket levonni; |
|
25. |
elismeréssel nyugtázza a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a fennmaradó hibaarány nem éri el a lényegességi küszöböt, a Horizont 2020 esetében 0,01%-ot tesz ki; |
|
26. |
megjegyzi, hogy a Bizottság elvégezte a közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti tevékenységeinek időközi értékelését, és hogy elkészült a megfogalmazott ajánlások megvalósítását szolgáló cselekvési terv; megjegyzi, hogy a cselekvési tervben foglaltak szerint 2018-ban és 2019-ben kell végrehajtani az ajánlások teljesítésére irányuló intézkedések legtöbbjét, és hogy számos intézkedés végrehajtására már sor került; |
Jogi keret
|
27. |
aggodalommal állapítja meg, hogy bár a közös vállalkozás időközi értékelése az alkalmazandó jogszabályi keretben pontosan meghatározott határidőknek megfelelően elkészült, a közös vállalkozás tevékenységének e korai szakaszában az nem szolgálhat optimális hozzáadott értékkel a közös vállalkozás döntéshozatali folyamata tekintetében; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
28. |
megjegyzi, hogy a bizalmi személyek hálózatának létrehozása céljával a közös vállalkozás hat másik közös vállalkozással együttesen közzétett egy közös vállalkozásokat átfogó pályázati felhívást hét bizalmi személy kiválasztására; megjegyzi, hogy ennek eredményeként az ügyvezető igazgatók két bizalmi személyt 2018 novemberében kineveztek. |
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/35 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1846 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (005761/2020 – C9-0058/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0042/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/37 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1847 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0058/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0042/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 48. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/39 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1848 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0042/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 25 207 008 EUR volt, ami 2017-hez képest 5,03 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió hozzájárulásából (9 365 000 EUR, azaz 37,15 %), valamint a tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságainak hozzájárulásaiból (15 742 008 EUR, azaz 62,45 %) finanszírozzák (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 100 % volt, ami 2017-hez képest 0,21 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 85,48 % volt, ami 2017-hez képest 2,61 %-os csökkenést jelent; |
|
2. |
megállapítja, hogy a hatóság munkaterhelése folyamatosan változik, és mind szabályozási feladatokat, mind az uniós jog érvényesítését és alkalmazását magában foglalja; |
Teljesítmény
|
3. |
megjegyzi, hogy a belsőleg használt egyéb mutatók mellett a hatóság mindhárom operatív stratégiai célkitűzése rendelkezik a tevékenységei által nyújtott hozzáadott értéket és a költségvetési gazdálkodás javulását értékelő fő teljesítménymutatókkal; |
|
4. |
megállapítja, hogy a hatóság tizenegy fő teljesítménymutató tekintetében teljesítette a kitűzött célt; elismeri, hogy közel volt a fennmaradó két fő teljesítménymutató eléréséhez, amelyek eléréséhez nem sok hiányzott; |
|
5. |
megállapítja, hogy a hatóság tervezett munkájának nagyobb része (218 termék és szolgáltatás) sikeresen megvalósult, és hogy 25 termék és szolgáltatás esetében az erőforrások elégtelensége, valamint a követelményekben és a prioritásokban bekövetkezett változások miatt kisebb késedelmek voltak tapasztalhatók; megállapítja továbbá, hogy csak három munkafolyamatot nem a terveknek megfelelően vagy csak elfogadható késedelemmel valósítottak meg; |
|
6. |
megjegyzi, hogy a hatóság a Bizottság által biztosított Sysper rendszerrel váltja fel a jelenlegi elektronikus emberierőforrás-gazdálkodási rendszerét; aggodalommal állapítja meg a Sysper 2 bevezetésének késedelmét; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
|
7. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy a hatóság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságán és közös közbeszerzéseken keresztül proaktív módon azonosítja a hatékonyság és a szinergiák lehetőségeit más ügynökségekkel, különösen az Európai Bankhatósággal (EBH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA); üdvözli, hogy a hatóság elsőbbséget biztosít annak, hogy közös iránymutatást dolgozzon ki az EBH-val és az ESMA-val együttműködve arra vonatkozóan, hogy miként lehet a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel összefüggő kockázatokat integrálni a prudenciális felügyeletbe; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; felhívja továbbá a hatóságot, hogy tárja fel a nem szakértői szolgáltatásai, például az IKT más uniós ügynökségekkel való egyesítésének lehetséges módjait; |
|
8. |
kiemeli, hogy a hatóság lényeges szerepet tölt be az európai pénzügyi rendszerben a közös felügyeleti rendszer előmozdítása terén a pénzügyi stabilitás, az összehangoltabb, hatékonyabb és biztonságosabb pénzügyi piac, valamint a magas fokú fogyasztóvédelem Unión belüli biztosítása érdekében a tisztességesség és az átláthatóság a termékek és pénzügyi szolgáltatások piacán történő előmozdítása révén; |
|
9. |
hangsúlyozza, hogy a hatóság alapvető feladata, hogy hozzájáruljon magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok meghatározásához, a jogilag kötelező erejű uniós előírások következetes alkalmazásához, hogy ösztönözze és megkönnyítse a feladatok és hatáskörök átruházását az illetékes hatóságok között, hatáskörén belül figyelemmel kísérje és értékelje a piaci fejleményeket, valamint elősegítse a kötvénytulajdonosok, nyugdíjrendszeri tagok és kedvezményezettek védelmét; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban szorosabb felügyeletre van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen e tagállamok biztosítási piacainak gyenge pontjait, és meg lehessen védeni a fogyasztókat a multinacionális biztosítótársaságok tisztességtelen gyakorlataival szemben; |
|
11. |
hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja valamennyi feladat teljeskörű és határidőn belüli ellátását – az Európai Parlament és a Tanács által rábízott feladatokhoz és megbízatáshoz kell ragaszkodnia, azokat teljes mértékben alkalmaznia kell és soha nem kísérelhet meg túllépni megbízatásán; rámutat, hogy a Parlament és a Tanács által rábízott megbízatásra való összpontosítás a források eredményesebb és hatékonyabb felhasználását eredményezi; |
|
12. |
osztja a Számvevőszék azzal kapcsolatos aggályát, hogy a szakértői értékelések révén a nemzeti felügyeleteknek döntő szavuk van a hatóság fő irányító testületében, ami azt jelenti, hogy eldönthetik, hogy a hatóság milyen mértékben lépjen fel a saját hatékonyságuk értékelésével kapcsolatban; |
Személyzeti politika
|
13. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,54 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 112 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 101 engedélyezett álláshely) 107-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 33 szerződéses alkalmazott és 18 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2018-ban; |
|
14. |
sajnálatát fejezi ki a férfiak (hat tag) és a nők (egy tag) egyenlőtlen igazgatótanácsi részvétele miatt; megállapítja, hogy a hatóság 2018-ban viszonylag jó nemek közötti egyensúlyról számolt be a felső vezetők (öt férfi és három nő) tekintetében; |
|
15. |
megállapítja azonban, hogy a Számvevőszék szerint a hatóság még nem valósította meg a szabályozási feladatokról a felügyeleti feladatokra való áttérést, és hogy a hatóságnak meg kell erősítenie a felügyeleti feladatokhoz rendelt emberi erőforrásokat; |
Közbeszerzés
|
16. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a hatóság egy közbeszerzési eljárás esetében olyan odaítélési szempontokat alkalmazott, amelyek nem tartalmaztak versenyalapú árösszetevőket; felhívja a hatóságot, hogy a versenyalapú árösszetevőkre összpontosító odaítélési kritériumokat alkalmazzon; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
17. |
elismeri a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy a hatóság weboldalán közzéteszi a külső érdekelt felekkel tartott találkozók jegyzékét; |
|
18. |
hangsúlyozza a nyitott, hatékony és független igazgatás fontosságát valamennyi uniós ügynökség és az Unió egésze számára; emlékeztet a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetekből eredő összeférhetetlenség problémájára, és hangsúlyozza, hogy egységes jogi keretre van szükség az ilyen kérdések kezeléséhez; |
Belső kontrollok
|
19. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést adott ki az EIOPA-n belüli stressztesztekről, amely a javításra és egy cselekvési terv végrehajtására vonatkozó öt ajánlást eredményezett; |
|
20. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a hatóság 29 kölcsönzött munkavállalót alkalmazott munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel kötött szerződések révén; emlékeztet, hogy a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a hatóság által foglalkoztatottakat; aggodalommal állapítja meg, hogy a szerződések nem követelték meg a munkaerő-kölcsönző ügynökségektől, hogy tiszteletben tartsák ezeket a munkakörülményeket, ami pereskedéshez vezetett és kockázatot jelent a hírnév szempontjából; felhívja a hatóságot, hogy vizsgálja meg a kölcsönzött munkaerő munkakörülményeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a tagállami munkaügyi törvényi rendelkezésekkel; |
Egyéb megjegyzések
|
21. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének eredményeként a hatóság bevételei a jövőben csökkenhetnek; megjegyzi, hogy a hatóság két véleményt adott ki a biztosítók és a nemzeti felügyeleti hatóságok számára a szolgáltatás megszakításának elkerülésére és a kockázat minimalizálására irányuló lépésekről; |
|
22. |
hangsúlyozza a pénzügyi rendszer felelősségét a fenntarthatósági kihívások kezelésében és annak biztosításában, hogy az EU teljesítse az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeket; hangsúlyozza a hatóság központi szerepét a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a szabályozási és felügyeleti keretbe történő integrálása, valamint a magántőke-áramlásnak a fenntartható befektetések felé történő mobilizálása és irányítása terén; hangsúlyozza ezért, hogy elegendő forrásnak kell rendelkezésre állnia e keret végrehajtásának pénzügyi intézmények és illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzéséhez; |
|
23. |
felhívja a hatóságot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
24. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 147. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 149. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/42 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1849 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében adandó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0072/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0045/2020), |
1.
mentesítést ad az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetése végrehajtása tekintetében;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 24. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/44 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1850 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0072/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel az ECSEL közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 561/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0045/2020), |
1.
jóváhagyja az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ECSEL közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 24. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 152. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/46 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1851 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében adandó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az ECSEL közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében adandó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0045/2020), |
|
A. |
mivel az ECSEL Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés közös vállalkozása (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2014. június 7-én jött létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkének értelmében vett közös vállalkozásként azzal a céllal, hogy 2024. december 31-ig megvalósuljon a „Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek” (ECSEL) közös technológiai kezdeményezés; |
|
B. |
mivel a közös vállalkozás 2014 júniusában az 561/2014/EU tanácsi rendelettel (1) jött létre abból a célból, hogy az ARTEMIS és az ENIAC közös vállalkozások helyébe lépjen és jogutódjuk legyen; |
|
C. |
mivel a közös vállalkozás tagjai az Unió, a tagállamok és – önkéntes alapon – a társult országok (a továbbiakban: részt vevő államok), valamint az elektronikai alkatrészek és rendszerek ágazatában működő uniós társaságokat és más szervezeteket képviselő magánszektorbeli tagegyesületek (a továbbiakban: magánszektorbeli tagok); |
|
D. |
mivel a Horizont 2020 teljes időszakában a közös vállalkozáshoz való hozzájárulás az Unió részéről 1 184 874 000 EUR, a részt vevő államoktól 1 170 000 000 EUR és a magánszférabeli tagoktól 1 657 500 000 EUR; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból áttekinthetően, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; |
|
2. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018-as pénzügy évre vonatkozó végleges költségvetése 194 100 000 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatból és 310 554 000 EUR összegű kifizetési előirányzatból állt; megjegyzi ezenkívül, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 98%-os, illetve 65%-os volt; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
4. |
megjegyzi, hogy 2018 végén az Unió a hetedik keretprogram alapjából 637 600 000 EUR-val járult hozzá a közös tevékenységek társfinanszírozásához, és további 17 900 000 EUR-val a kapcsolódó igazgatási költségek társfinanszírozásához; megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram operatív tevékenységeire vonatkozó összesített kötelezettségvállalás 606 000 000 EUR-t tett ki, és hogy a kapcsolódó összesített kifizetések 529 000 000 EUR-t tettek ki; megjegyzi, hogy 2018-ban a hetedik keretprogram projektjeire rendelkezésre álló 98 000 000 EUR-s kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya alacsony – 42%-os – volt, ami főként annak tudható be, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságok késtek a hetedik keretprogram folyamatban lévő tevékenységeit érintő, a projektek lezárására vonatkozó igazolások kiállításával; |
|
5. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás által a hetedik keretprogram projektjeire teljesített kifizetések 41 000 000 EUR-t tettek ki, ami a 2018-ban teljesített összes operatív kifizetés 22%-ának felelt meg; megjegyzi továbbá, hogy az év végén a fennmaradó hibaarány 3,36% volt; |
|
6. |
megjegyzi, hogy a hetedik keretprogram operatív kifizetései tekintetében a közös vállalkozás továbbra is az EPS nemzeti finanszírozó hatóságaitól függ, ami növeli a kockázatot az időben történő végső kifizetések tekintetében; |
|
7. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018-ban azon részt vevő államok, amelyek kötelesek legalább 1 170 000 000 EUR-val hozzájárulni a közös vállalkozás Horizont 2020 keretében végzett operatív tevékenységeihez, 564 000 000 EUR összegű kötelezettségvállalást tettek, és 178 000 000 EUR-t fizettek ki, ami az összes szükséges hozzájárulás 15%-ának felel meg; megjegyzi, hogy a részt vevő államok hozzájárulásának alacsony szintje azzal függ össze, hogy egyes részt vevő államok csak az általuk támogatott Horizont 2020 projektek végén ismerik el költségeiket és számolnak be azokról a közös vállalkozásnak; megjegyzi, hogy a Horizont 2020 számára rendelkezésre álló költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 100%, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 72% volt, valamint hogy a kifizetési előirányzatok aránya alacsonyabb összeget eredményezett a 2018 decemberében kapott 20 000 000 EUR-s kiegészítő hozzájárulás következtében; |
|
8. |
megjegyzi, hogy az ágazati tagok által a közös vállalkozás tevékenységeire befizetendő, 1 657 500 000 EUR összegű hozzájárulásokból 2018 végéig a közös vállalkozás becslése szerint a tagok 705 400 000 EUR természetbeni hozzájárulást teljesítettek, míg az uniós pénzbeli hozzájárulás 512 000 000 EUR volt; megjegyzi továbbá, hogy az ágazati tagok pénzbeli hozzájárulása 11 300 000 EUR volt, és hogy a bejelentett, de nem validált természetbeni hozzájárulásuk 694 100 000 EUR-t tettek ki; |
Teljesítmény
|
9. |
megjegyzi az operatív és programteljesítmény mérésére szolgáló fő teljesítménymutatók (KPI-k) használatát, valamint azt, hogy a közös vállalkozás együttműködik a többi közös vállalkozással és annak érdekelt feleivel a közös hatásmutatók és az e fő teljesítménymutatók értékelésére szolgáló módszertanok meghatározása céljából; |
|
10. |
megállapítja, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási/működési költségvetés) továbbra is 5% alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal; |
|
11. |
üdvözli, hogy a közös vállalkozás programja tekintetében 2018-ban elért teljes tőkeáttétel, amelyet úgy számítunk ki, hogy a Horizont 2020 költségeiből levonjuk az uniós finanszírozást, és az eredményt elosztjuk az uniós finanszírozással, 3-nak felel meg, amely meghaladja a megcélzott tőkeáttételi hatást a 2014–2020 közötti teljes időszakban; megjegyzi továbbá, hogy a teljes elért tőkeáttétel 3,3, ha a nemzeti költségeket vesszük alapul; |
|
12. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás erőfeszítéseket tett tevékenységeinek megszilárdítása és fejlesztése érdekében, hogy lehetővé tegye a közös vállalkozás zökkenőmentes és hatékony működését; megállapítja, hogy 2018-ban négy pályázati felhívást tettek közzé, amelyek eredményeként 13 együttműködési projektet és két koordinációs és támogatási intézkedést választottak ki; |
|
13. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás két pályázati felhívást adott ki; bár a pályázatok száma immár negyedik éve csökken, a kiválasztott pályázatok száma megegyezik a 2017. évi adattal; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja a közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és az ezek hozzáadott értékére vonatkozó információk terjesztését; felhívja a közös vállalkozást, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
Személyzet
|
15. |
megjegyzi, hogy a létszámtervben engedélyezett 31 álláshelyből 2018-ban 30-at töltöttek be; 14-et ideiglenes és 16-et szerződéses alkalmazottak töltöttek be; megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban két adminisztratív vezetői, illetve egy pénzügyi igazgatói és egy programigazgatói álláshelyet töltöttek be; |
|
16. |
tudomásul veszi a közös vállalkozás 2018. évi éves tevékenységi jelentésében szereplő információkat a nemek közötti egyensúlyról az ECSEL-projektekben, amely szerint a 2018-ban működő ECSEL-projektekben és az abban az évben bejelentett (2014-től, 2015-től és 2016-től működő) projektekben összesen 3 336 (azaz 18%) nő vett részt, szemben a 14 820 férfi (azaz 82%) munkatárssal; megjegyzi, hogy az ECSEL-projektekben részt vevő kedvezményezett vállalkozások személyzetének nem minden tagja végez kutatási tevékenységet, és hogy a kutatási személyzetnek csupán 16%-a nő; |
Közbeszerzés
|
17. |
súlyos aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentős hiányosságokat tárt fel az igazgatási szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési eljárások irányítása terén; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszából, hogy a költségvetéssel, a közbeszerzéssel és a szerződésekkel foglalkozó asszisztenst jelöltek ki e kérdéskör kezelésére; |
Belső kontrollok
|
18. |
üdvözli, hogy az ECSEL közös vállalkozás lépéseket tett a nemzeti finanszírozó hatóságok által végrehajtott utólagos ellenőrzések értékelésére és írásos nyilatkozatokat szerzett be a nemzeti finanszírozó hatóságoktól, amelyben azok kijelentik, hogy nemzeti eljárásaik ésszerű bizonyosságot nyújtottak a tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről; tudomásul veszi a Számvevőszék jelentése alapján, hogy a Horizont 2020 kifizetések tekintetében a Bizottság Közös Ellenőrzési Szolgálata felelős az utólagos ellenőrzésekért, és a közös vállalkozás által kiszámított fennmaradó hibaarány 2018 végén 1,15% volt; |
|
19. |
megállapítja, hogy a nemzeti finanszírozó hatóságok által alkalmazott módszerek és eljárások eltéréseivel kapcsolatos kérdések a Horizont 2020 projektek végrehajtása szempontjából már nem relevánsak, mivel ezek utólagos ellenőrzéseit vagy a közös vállalkozás vagy a Bizottság végzi el; megjegyzi, hogy a Horizont 2020 közös utólagos ellenőrzési tervének rendelkezéseivel összhangban a közös vállalkozás 27-ből 22 nyilatkozatot kapott a nemzeti finanszírozó hatóságoktól, és elismeri, hogy ezek ésszerű védelemben részesítik tagjai pénzügyi érdekeit; |
|
20. |
megjegyzi, hogy a Bizottság elvégezte az ARTEMIS és az ENIAC közös vállalkozás 2008 és 2013 közötti időszakra vonatkozó záró értékelését, valamint a Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti időszakra kiterjedő félidős értékelését; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás cselekvési tervet készített és fogadott el ezen értékelések ajánlásainak kezelésére, és már meg is kezdte egyes intézkedések végrehajtását; a tevékenységek nagy részét azonban még 2019-ben kell végrehajtani, míg néhányat a közös vállalkozás hatókörén kívül esőnek tekintettek; |
|
21. |
megjegyzi, hogy az ágazat egy tagjával a kommunikációs szolgáltatások nyújtásáért és az események megszervezéséért kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás végrehajtása egyenlegének utolsó részletét a szükséges igazoló dokumentumok nélkül fizették ki; |
|
22. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát, és azt javasolja, hogy ennek keretében értékeljék a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát. |
|
23. |
aggasztónak tartja, hogy a közös vállalkozás megállapítása szerint az ENIAC a közös vállalkozás létrehozása előtt 1 000 000 EUR-t meghaladó összegű, igazgatási költségekhez való pénzbeli hozzájárulást nem számlázott ki az AENEAS ágazati tagnak; e probléma megoldása érdekében a közös vállalkozás 1 000 000 EUR-t kapott tagjaitól „előre fizetett készpénz-hozzájárulásként”; felhívja a közös vállalkozást, hogy haladéktalanul bocsássa ki a terhelési értesítést; |
Belső ellenőrzés
|
24. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2018-ban kockázatértékelést végzett; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat nyomon követte a Horizont 2020 támogatási folyamatára és a közös vállalkozás teljesítményére vonatkozó ellenőrzési ajánlásait; tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi ajánlást megfelelően végrehajtották; |
Humánerőforrás-gazdálkodás
|
25. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018. december 31-én 30 főt foglalkoztatott; megjegyzi, hogy 2018 folyamán a közös vállalkozás két álláshelyet töltött be – az egyik az igazgatási és pénzügyi vezetői, a másik a programigazgatói pozíció – és egy kirendelt nemzeti szakértői álláshelyet hirdetett meg; |
|
26. |
megjegyzi, hogy a szervezet felépítésének a prioritásokhoz és a szakértelem iránti igényhez való igazítása érdekében a közös vállalkozás szervezeti ábráját 2018. augusztus 6-án frissítették; megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2018 januárjában jóváhagyta a személyzeti szabályzat öt új végrehajtási szabályát. |
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/50 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1852 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2020 – C9-0069/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0046/2020), |
1.
mentesítést ad az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 54. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/52 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1853 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2020 – C9-0069/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról szóló 2014. május 6-i 557/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0046/2020), |
1.
jóváhagyja az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 169., 2014.6.7., 54. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/54 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1854 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0046/2020), |
|
A. |
mivel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozást (a továbbiakban: az IMI közös vállalkozás) 2007 decemberében hozták létre 10 éves időszakra annak érdekében, hogy jelentősen javuljon a gyógyszerfejlesztés folyamatának hatékonysága és eredményessége, azzal a hosszú távú céllal, hogy a gyógyszeripari ágazat hatékonyabb és biztonságosabb innovatív gyógyszereket gyártson; |
|
B. |
mivel az 557/2014/EU tanácsi rendelet (1) 2014. májusi elfogadását követően a 2024. december 31-ig tartó időszakra létrehozták az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozást (a továbbiakban: az IMI 2 közös vállalkozás); mivel ez 2014 júniusában az IMI közös vállalkozás helyébe lépett azzal a céllal, hogy véglegesítse a hetedik keretprogram keretében végzett kutatási tevékenységeket és új projektet indítson a Horizont 2020 keretében; |
|
C. |
mivel az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége az IMI és az IMI 2 közös vállalkozás alapító tagjai; |
|
D. |
mivel az IMI közös vállalkozáshoz az Unió a 10 éves időszak alatt – a hetedik keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 1 000 000 000 EUR-val járul hozzá, és az alapító tagoknak egyenlő mértékben kell hozzájárulniuk a működési költségekhez, egyenként a teljes uniós finanszírozás 4 %-át meg nem haladó összeggel; |
|
E. |
mivel az IMI 2 közös vállalkozáshoz az Unió a 10 éves időszak alatt – a Horizont 2020 keretprogram költségvetéséből – legfeljebb 1 638 000 000 EUR-val járul hozzá, és a Bizottság kivételével a tagoknak kell biztosítaniuk a folyó költségek 50 %-át, továbbá a működési költségekhez pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulást vagy mindkettőt kell biztosítaniuk az Unió pénzügyi hozzájárulásával egyenlő mértékben; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az IMI 2 közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően mutatta be az IMI 2 közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; |
|
2. |
tudomásul veszi a Számvevőszék véleményét, miszerint az IMI 2 közös vállalkozás 2018. évre vonatkozó beszámolója alapjául szolgáló ügyletek minden anyagi szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a 2018. évi végleges költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatai 275 600 000 EUR-t (2017-ben 187 900 000 EUR-t), kifizetési előirányzatai pedig 235 900 000 EUR-t (2017-ben 206 400 000 EUR-t) tettek ki; az előző évek fel nem használt előirányzataival és a címzett bevételekkel együtt rendelkezésre álló teljes kötelezettségvállalási költségvetés 485 596 000 EUR volt (2017-ben 322 400 000 EUR), a rendelkezésre álló kifizetési költségvetés pedig 235 936 021 EUR (2017-ben 206 400 000 EUR); |
|
4. |
megjegyzi, hogy az ágazat képviselői által az IMI közös vállalkozás tevékenységeire befizetendő, 1 000 000 000 EUR összegű hozzájárulásból 2018 végéig az IMI 2 közös vállalkozás 655 200 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulást validált (pontosabban 633 300 000 EUR természetbeni és 21 900 000 EUR pénzbeli hozzájárulást); rámutat, hogy az IMI 2 közös vállalkozás tagjai további 80 600 000 EUR összegű validálatlan természetbeni hozzájárulásról számoltak be; kiemeli, hogy ennek következtében 2018 végéig az ágazati tagok által nyújtott természetbeni és pénzbeli hozzájárulás értéke összesen 735 800 000 EUR volt, míg az IMI 2 közös vállalkozás által a hetedik keretprogram tevékenységeihez nyújtott uniós pénzbeli hozzájárulások összege 916 000 000 EUR volt; |
|
5. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy 2018-ban az IMI közös vállalkozás hetedik keretprogrambeli projektjeivel kapcsolatos kifizetési előirányzatainak felhasználási aránya 88 % volt, ami javulást jelent az előző időszakhoz képest, amikor a felhasználási arány négy egymást követő évben 75 % alatt maradt; megjegyzi továbbá, hogy a Horizont 2020 keretében a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86 % volt, és hogy 2018-ban az igazgatási és operatív kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtása magasabb volt, mint 2017-ben; |
|
6. |
megjegyzi, hogy az ágazat képviselői és társult partnereik által az IMI 2 közös vállalkozás tevékenységeire adandó, 1 425 000 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulásból az ügyvezető igazgató 130 500 000 EUR összegű természetbeni hozzájárulást validált, további 83 900 000 EUR összegről pedig 2018 végén számoltak be; ezenkívül megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató az ágazati tagoktól 13 500 000 EUR pénzbeli hozzájárulást validált; megjegyzi továbbá, hogy ennek következtében 2018 végéig az ágazat képviselői által az IMI 2 közös vállalkozás Horizont 2020 tevékenységeire juttatott hozzájárulások teljes összege 227 700 000 EUR összeget tett ki, az Unió pénzbeli hozzájárulása pedig 241 900 000 EUR volt; |
|
7. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az IMI 2 közös vállalkozás irányító testülete három költségvetési módosítást fogadott el:
|
|
8. |
megjegyzi, hogy 2018 végén az IMI 2 közös vállalkozás igazgatótanácsa által jóváhagyott operatív és igazgatási kiadások fel nem használt, 2019-re átvitt kifizetési előirányzatainak becsült összege 30 943 429 EUR-t tett ki; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon észrevételét, hogy bár az IMI 2 közös vállalkozás által hozott korrekciós intézkedéseket követően javult a helyzet, még mindig vannak hiányosságok az új kifizetési előirányzatok szükségességének tervezésében és nyomon követésében; |
Teljesítmény
|
9. |
megjegyzi, hogy 2018 volt az első olyan év, amikor az IMI 2 közös vállalkozás 2018-as éves tevékenységi jelentésében beszámolt a felülvizsgált fő teljesítménymutatókról; üdvözli, hogy ez a lépés hatékony nyomonkövetési eszköznek bizonyult, amely hatással volt az IMI 2 közös vállalkozás eredményei átláthatóságának növelésére, és ezáltal felkeltette a civil társadalom tagjainak érdeklődését; |
|
10. |
megjegyzi, hogy az éves tevékenységi jelentés szerint a 2018. december 31-ig gyűjtött adatok elemzése azt mutatja, hogy az IMI 2 közös vállalkozás projektjei a stratégiai kutatási menetrendjében szereplő szinte valamennyi kiemelt területtel foglalkoznak (12-ből 11); |
|
11. |
üdvözli, hogy az IMI 2 közös vállalkozás 2018-ban összesen 20 új támogatási megállapodást írt alá, így a teljes projektportfólió 119-re nőtt (59 IMI közös vállalkozási projekt + 60 IMI 2 közös vállalkozási projekt); |
|
12. |
megállapítja, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási/működési költségvetés) továbbra is 5 % alatt van, ami az IMI 2 közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal; |
|
13. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az IMI 2 közös vállalkozás tőkeáttételi hatása 0,99 volt; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja az IMI 2 közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és az ezek hozzáadott értékére vonatkozó információk terjesztését; felhívja az IMI 2 közös vállalkozást, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
15. |
üdvözli az EBOVAC3 2018-as sikeres elindítását, amelynek célja, hogy Sierra Leonéban és Guineában klinikai vizsgálatokat végezzen gyermekeken; megjegyzi továbbá, hogy a projekt klinikai kutatást végez a Kongói Demokratikus Köztársaság egészségügyi szolgáltatóinál, hozzájárulva a betegség elleni küzdelemhez; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az IMI 2 közös vállalkozás ebola+ projektjeiből levont tanulságokat más új fertőző betegségek esetében is alkalmazni lehet; |
|
16. |
felhívja az IMI 2 közös vállalkozást, hogy a jövőben fontolja meg a finanszírozott projektek számának felülvizsgálatát; megjegyzi továbbá, hogy a kevesebb, de nagyobb és jól finanszírozott projekt nagymértékben tisztázná az IMI 2 közös vállalkozás működési területét és megkönnyítené a nagyközönség számára, hogy megértse annak előnyeit; |
Személyzet és munkaerő-felvétel
|
17. |
megjegyzi, hogy 2018 decemberében az IMI 2 közös vállalkozásnál 48 álláshelyet töltöttek be (2017-ben 49 álláshelyet); |
|
18. |
megjegyzi, hogy 2018 végén 15 tagállam állampolgárai képviseltették magukat az IMI 2 közös vállalkozásban, közülük heten egy alkalmazottal; megjegyzi, hogy a 48 alkalmazott 73 %-a volt nő és csupán 27 %-a férfi; |
|
19. |
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását, hogy 2018-ban az IMI 2 közös vállalkozás személyi állományának fluktuációja átlagosan 21 %-os volt, és különösen magas, 60 %-os a szerződéses alkalmazottak esetében, és hogy a helyzet romlott, mivel nyolc fő hosszú távú betegszabadságon volt, amelyből négy új eset volt 2018-ban, így az IMI 2 közös vállalkozás személyi állományának csak a fele dolgozott 2018-ban, ami növelte annak kockázatát, hogy az IMI 2 közös vállalkozás operatív célkitűzései ne a terveknek megfelelően valósuljanak meg; megjegyzi, hogy a személyzeti nehézségek megoldása érdekében az IMI 2 közös vállalkozás ideiglenes személyzetet vett igénybe, amely 2018-ban a teljes személyzet 9,8 %-át tette ki, és forrásokat fektetett be egyrészt a tehetségek képzés és jólléti tevékenységek révén történő megtartása, másrészt a személyzet teljes létszámának elérése céljából; aggodalmát fejezi ki a személyzet hosszú távú betegszabadságon lévő tagjainak száma miatt, és amiatt, hogy ezen esetek némelyike kimerüléssel, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megromlásával függhet össze; felhívja az IMI 2 közös vállalkozást, hogy proaktívan viszonyuljon az érintett személyzethez, gondosan értékelje a személyzet munkaterhelését és biztosítsa a feladatok kiegyensúlyozott elosztását; |
Belső ellenőrzés
|
20. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának „Koordináció a Közös Támogatási Központtal (CSC) és a CSC-eszközök és -szolgáltatások végrehajtása az IMI 2 közös vállalkozásban” című, 2018 márciusában kiadott végleges ellenőrzési jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az IMI 2 közös vállalkozás megfelelő irányítási, kockázatkezelési és belsőkontroll-folyamatokat vezetett be, amelyek hatékonyan és eredményesen támogatják a CSC-vel folytatott koordinációs tevékenységeit, valamint a CSC-eszközök és -szolgáltatások végrehajtását; |
|
21. |
megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzése nem eredményezte „kritikus” vagy „nagyon fontos” kérdések beazonosítását, és három „fontos” ajánlást adott ki; megjegyzi, hogy az IMI 2 közös vállalkozás cselekvési tervet készített, amely a három ajánlást öt intézkedésbe ültette át, melyek közül a két ajánlással foglalkozó négy intézkedést 2018 végéig végrehajtották; |
Belsőkontroll-rendszerek
|
22. |
tudomásul veszi a Számvevőszék azon megállapítását, hogy az IMI 2 közös vállalkozás – különösen a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetéseire vonatkozó pénzügyi és operatív dokumentációs felülvizsgálatok alapján – megbízható előzetes kontrolleljárásokat vezetett be; megállapítja, hogy az IMI 2 közös vállalkozás utólagos ellenőrzéseket végez a kedvezményezettek telephelyein, míg a Horizont 2020 projektköltség-elszámolásai esetében a Belső Ellenőrzési Szolgálat felelős az utólagos ellenőrzésekért; megjegyzi, hogy az utólagos ellenőrzések vonatkozásában az IMI 2 közös vállalkozás 2018. végi jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány a hetedik keretprogram projektjei esetében 0,87 %, a Horizont 2020 projektek esetében pedig 0,67 % volt; |
|
23. |
megjegyzi, hogy 2017 decemberében az IMI 2 közös vállalkozás irányító testülete elfogadta az IMI 2 közös vállalkozás belső ellenőrzési keretrendszerét, amely összhangban van a Bizottság ellenőrzési keretrendszerével; megjegyzi, hogy 2018-ban az IMI 2 közös vállalkozás belső kontrollra vonatkozó cselekvési terve a belső ellenőrzési keretrendszer és felülvizsgálat új elveinek végrehajtására, valamint a belsőkontroll-környezet szerkezetének fejlesztésére összpontosított; megjegyzi, hogy új operatív iránymutatást fogadtak el a kontrollrendszer végrehajtására és hatékonyságának mérésére; |
|
24. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Költségvetési Főigazgatósága (DG BUDG) elvégezte az IMI 2 közös vállalkozásban létrehozott helyi pénzügyi rendszerek éves értékelését, áttekintette a helyi rendszerekben és a kontroll-környezetben bekövetkezett változásokra vonatkozó információkat, értékelte az ellenőrzések és a felügyeleti kontrollok során azonosított belsőkontroll-hiányosságokat, és a műveletek esetében ellenőrizte az ügyletek egy mintáját; megjegyzi, hogy a Költségvetési Főigazgatóság 2018. december 13-án arra a következtetésre jutott, hogy az IMI 2 közös vállalkozás belsőkontroll-rendszerei megfelelően működnek; megjegyzi, hogy az IMI 2 közös vállalkozás befejezte a számvitelért felelős tisztviselő által 2018. február 5-én jóváhagyott cselekvési terv végrehajtását, a Költségvetési Főigazgatóság értékelte a cselekvési terv végrehajtásával kapcsolatos helyzetet, és 2019. január 28-ig mind az öt ajánlást lezárta; |
|
25. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát, amely értékelésnek értékelnie kell a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát. |
(1) A Tanács 557/2014/EU rendelete (2014. május 6.) az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító második közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 169., 2014.6.7., 54. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/58 |
AZ Európai Parlament (EU) 2020/1855 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Shift2Rail közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében adandó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0071/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. június 16-i 642/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0055/2020), |
1.
mentesítést ad a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 57. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/60 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1856 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Shift2Rail közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0071/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 209. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 71. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2014. június 16-i 642/2014/EU tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 209. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyi szabályzat-mintáról szóló, 2013. szeptember 30-i 110/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti partnerségre létrehozott szervek számára kidolgozott pénzügyiszabályzat-mintáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/887 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0055/2020), |
1.
jóváhagyja a Shift2Rail közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Shift2Rail közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 57. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 177., 2014.6.17., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/62 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1857 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a Shift2Rail közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében adandó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Shift2Rail közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása tekintetében adandó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0055/2020), |
|
A. |
mivel a Shift2Rail közös vállalkozást (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2014 júniusában hozta létre 10 éves időtartamra a 642/2014/EU rendelet (1); |
|
B. |
mivel alapító tagjai az Unió, amelyet a Bizottság képvisel, valamint különböző vasúti ágazati partnerek (a fő érdekelt felek, többek között vasútiberendezés-gyártók, vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők és kutatóközpontok), és a közös vállalkozásban társult tagként más szervezetek is részt vehetnek; |
|
C. |
mivel a közös vállalkozás célkitűzései kulcsfontosságúak az egységes európai vasúti térség létrehozásához; az európai vasúti rendszer vonzerejének és versenyképességének fokozásához; a közúti szállításról a vasúti szállításra való áttérés elősegítéséhez; és az európai vasúti ágazat világpiaci vezető szerepének megőrzéséhez; |
|
D. |
mivel a közös vállalkozás 2016 májusában kezdte meg önálló működését; |
Általános megjegyzések
|
1. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból áttekinthetően, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályzatnak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; |
|
2. |
elismeri, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó tranzakciók minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás tevékenységeihez történő uniós hozzájárulás maximális összege 450 000 000 EUR, amelynek kifizetését a Horizont 2020 költségvetéséből kell teljesíteni; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás ágazati tagjainak legalább 470 000 000 EUR forrást kell biztosítaniuk, beleértve a közös vállalkozás operatív és adminisztratív tevékenységeinek költségeihez nyújtandó legalább 350 000 000 EUR természetbeni és pénzbeli hozzájárulást, valamint a közös vállalkozás kiegészítő tevékenységeihez történő, legalább 120 000 000 EUR természetbeni hozzájárulást; |
|
4. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja a közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és az ezek hozzáadott értékére vonatkozó információk terjesztését; felhívja a közös vállalkozást, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
5. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát; az értékelésnek értékelnie kell a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
6. |
megjegyzi, hogy a végrehajtható végleges 2018. évi költségvetés 84 756 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 71 890 204 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 100%-os, illetve 82,3%-os volt, ami alacsony szintet jelent, különösen a kifizetési előirányzatok esetében; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatoknak a vártnál alacsonyabb végrehajtása a közös vállalkozás tagságával kapcsolatos jogi eljárás függőben lévő döntésének tudható be; tudomásul veszi a 2. cím (Igazgatási kiadások, amely a közös vállalkozás költségvetésének 3%-át teszi ki) kifizetési előirányzatainak alacsony végrehajtási szintjét (63,4%), ami a beszállítók számlázási késedelmeinek tudható be a többéves keretszerződések keretében; megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban a közös vállalkozás által teljesített kifizetések többsége a 2015. és 2016. évi pályázati felhívások keretében kiválasztott Horizont 2020 projektekkel kapcsolatos időközi kifizetés, illetve a 2018. évi pályázati felhívások keretében kiválasztott Horizont 2020 projektekkel kapcsolatos előfinanszírozási kifizetés volt; |
|
7. |
megállapítja, hogy 2018 végéig a közös vállalkozás 411 200 000 EUR-ból (beleértve a 158 900 000 EUR maximális uniós pénzbeli hozzájárulást, valamint az ágazati tagok által a közös vállalkozás igazgatási költségeire befizetett, 6 500 000 EUR pénzbeli hozzájárulást) 84 756 000 EUR értékben tett kötelezettségvállalásokat és 59 155 000 EUR összegű kifizetést teljesített az első ütemhez tartozó projektek végrehajtása kapcsán; ebből kitűnik, hogy a közös vállalkozás eleddig – többéves munkaprogramjával összhangban – a kutatási és innovációs programjára rendelkezésre álló összeg 39%-ának végrehajtására kötött egymással összefüggő többéves támogatási megállapodásokat és közbeszerzési szerződéseket; |
|
8. |
üdvözli, hogy az ágazati tagok által a közös vállalkozás operatív és igazgatási költségeire befizetendő, 350 000 000 EUR összegű hozzájárulásból 2018 végéig – azaz négy hónappal azután, hogy a közös vállalkozás elindította első Horizont 2020 projektjeit – az ágazati tagok (bevallásuk szerint) 63 700 000 EUR értékű természetbeni hozzájárulást nyújtottak az operatív tevékenységekhez, amelyből 21 700 000 EUR került validálásra; megjegyzi továbbá, hogy az ágazati tagok által a közös vállalkozás további tevékenységeinek fedezéséhez nyújtandó, 120 000 000 EUR hozzájárulásból az ágazati tagok a közös vállalkozás munkatervében nem szereplő további tevékenységek végrehajtásához nyújtott 6 500 000 EUR pénzbeli hozzájárulásról tettek jelentést; |
|
9. |
megállapítja, hogy 2018 végére az ágazati tagoktól származó hozzájárulások teljes összege 252 300 000 EUR, az Unió pénzbeli hozzájárulása pedig 158 900 000 EUR volt; |
|
10. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás a 2018. évben 17 támogatási megállapodást írt alá a 2018. évi felhívások alapján, és hogy a felhívásokhoz kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek értéke 152 600 000 EUR-t tesz ki, ami legfeljebb 77 300 000 EUR-s társfinanszírozást tesz szükségessé a közös vállalkozás részéről; megjegyzi továbbá, hogy a többi tag megállapodott abban, hogy társfinanszírozás iránti kérelmüket a teljes projektköltségek 44,44%-ára korlátozzák, ami a Horizont 2020 keretprogram esetében a legalacsonyabb arány; sajnálattal állapítja meg, hogy csak 76 kis- és középvállalkozás (kkv) vett részt a 2018. évi pályázati felhívásban (2017-ben ez a szám 120 volt), és 40 kkv (2017-ben 50) részesült finanszírozásban (a finanszírozásra kiválasztott résztvevők 21,6%-a); |
Teljesítmény
|
11. |
megjegyzi, hogy a projektek jellege miatt a fő teljesítménymutatók harmadik csoportját a Horizont 2020 első eredményei alapján fogják kidolgozni; tudomásul veszi továbbá, hogy a közös vállalkozás folytatta a kutatási és innovációs tevékenységeinek a közös vállalkozásra vonatkozó rendelet végrehajtásához való hozzájárulásának mérésére szolgáló fő teljesítménymutatók modelljének kidolgozását; megjegyzi, hogy ez a munka még folyamatban van, és az első eredményeket 2018 decemberében mutatták be az igazgatótanácsnak; |
|
12. |
megállapítja, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási/működési költségvetés) továbbra is 5% alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal; |
|
13. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás hozzájárult ahhoz, hogy folytonosságot és közös jövőképet alakítsanak ki a vasúttal kapcsolatos kutatás számára a vasúti közösségen belül; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás emellett hozzájárult az olyan szereplők közötti bizalom kiépítéséhez, akiknek egyébként nem lenne lehetőségük arra, hogy a kereskedelmi helyzeten kívül megosszák egymással ötleteiket és közös érdekeiket; megjegyzi, hogy idővel meg kell erősíteni a vasúttársaságok jelenlétét a közös vállalkozásban; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozásnak hozzá kell járulnia a vasúti ágazat előtt álló kihívások kezeléséhez, a vasúti rendszer és felhasználóinak igényeire összpontosítva, beleértve azokat a tagállamokat is, amelyeknek területén nincs vasúti hálózat; megállapítja, hogy ennek érdekében a közös vállalkozás az érdekelt felek és a tagállamok közötti együttműködés révén végrehajtja a Shift2Rail programot, valamint kutatási és innovációs tevékenységeket folytat az európai vasúti ágazatban; megjegyzi, hogy az egységes európai vasúti térség megvalósítása érdekében különös figyelmet kell fordítani a kölcsönös átjárhatóság javítása előtt álló, még fennálló technikai akadályok felszámolására irányuló konkrét intézkedések előmozdítására, valamint az integráltabb, hatékonyabb és biztonságosabb uniós vasúti piacot támogató fellépésekre; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a tagjaira korlátozódó támogatásokra vonatkozó 2018. évi pályázati felhívást egyösszegű átalányfinanszírozási rendszer keretében tette közzé; a támogatások értékelési szakaszában részt vevő pénzügyi szakértők azonban lényeges eltéréseket tártak fel a pénzügyi javaslatokban; a közös vállalkozás a támogatás-előkészítési szakaszt arra használta, hogy elemezze a kedvezményezettek által az eltérésekre adott magyarázatokat, és indokolt esetben korrigálja az átalányösszeget; felhívja a közös vállalkozást, hogy továbbra is erősítse meg a kedvezményezettek adatbázisában szereplő pénzügyi adatokat, és az értékelő összefoglaló jelentésben tegye közzé a fontos pénzügyi szakértők észrevételeit; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, amely szerint a C(2017)7151 bizottsági határozat (2) valamennyi jogi és pénzügyi vonatkozását szigorúan nyomon követték, és hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodott arról, hogy a szakértők valamennyi – technikai és pénzügyi – észrevételét kellően figyelembe vegyék; ezen kívül, a Számvevőszék ajánlására figyelemmel a 2019. évi felhívás keretében az eljárás egészét tovább fogják fejleszteni; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018. évi éves tevékenységi jelentése szerint a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó fő teljesítménymutatók arra az évre vonatkozóan a nők igen alacsony – mindössze 15%-os – arányát mutatják az igazgatótanácsban, míg a közös vállalkozás képviselőinek 34%-át és a tudományos bizottság 40%-át teszik ki; |
A személyzet kiválasztása és felvétele
|
17. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a közös vállalkozás két kirendelt nemzeti szakértőt vett fel a személyzeti létszámtervvel összhangban és a költségvetési hatóságok egyetértésével, egy harmadikat pedig egyéves kirendelési időre vett fel egy programvezető helyettesítésére; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás személyi állománya 2018 végén 22 főből állt, a személyzeti létszámterv által előírt 23 helyett; |
Belső kontroll
|
19. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás pénzügyi és operatív dokumentációs áttekintésen alapuló, megbízható előzetes kontrolleljárásokat vezetett be, míg a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának Közös Ellenőrzési Szolgálata (a továbbiakban: Közös Ellenőrzési Szolgálat) a Horizont 2020 projekt kifizetési kérelmeinek utólagos ellenőrzéséért felel; megjegyzi továbbá, hogy a 2018. végi helyzet azt mutatta, hogy a legfontosabb belsőkontroll-standardokat nagyrészt végrehajtották, csupán néhány intézkedést kell 2019-ben befejezni, elsősorban a fő teljesítménymutatók modelljének felülvizsgálatát; |
|
20. |
megjegyzi, hogy a Horizont 2020 program fennmaradó hibaaránya a Számvevőszék szerint nem érte el a lényegességi küszöböt, és 0,97%-ot tett ki; figyelembe veszi, hogy 2018 végén a közös vállalkozás négy utólagos ellenőrzési jelentésre alapozhatta hibaarány-számítását, amelyek közül az egyik a kockázatalapú ellenőrzéssel, három pedig a közös vállalkozás reprezentatív mintájával kapcsolatos; |
|
21. |
elismeri, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat látja el a közös vállalkozás belső ellenőri feladatait, és e tekintetben közvetlenül az igazgatótanácsnak és az ügyvezető igazgatónak tartozik felelősséggel; megjegyzi, hogy az első ellenőrzési feladat a közös vállalkozás kockázati profiljának kidolgozása volt egy hároméves belső ellenőrzési terv kialakítása érdekében; megállapítja, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervét 2017 júniusában nyújtották be; ezen túlmenően ezen ellenőrzési tervvel összhangban a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2018-ban elvégezte a belsőkontroll-standardok végrehajtásának korlátozott felülvizsgálatát; elégedetten állapítja meg, hogy a vezetőségnek szóló, a feltárt, de még nem teljes mértékben orvosolt hiányosságok kezelését célzó öt ajánlás közül csak egy esetében volt szükség végrehajtási intézkedésekre 2019-ben; |
|
22. |
sajnálattal állapítja meg, hogy 2017 végére a Bizottság közös Horizont 2020 támogatáskezelési és monitoring eszközei nem végeztek azokkal az egyedi fejlesztésekkel, amelyek szükségesek a közös vállalkozás természetbeni hozzájárulásainak feldolgozásához; megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató 2018-ban validálta a természetbeni hozzájárulásokat; |
|
23. |
megjegyzi, hogy a Bizottságnak a Horizont 2020 keretében működő közös vállalkozás 2014 és 2016 közötti időszakra vonatkozó időközi értékelése megtörtént; megjegyzi, hogy a cselekvési tervet elkészítették, és az igazgatótanács 2018 júniusában elfogadta azt; figyelembe veszi, hogy a jelenlegi pénzügyi keretprogramban nem fogják végrehajtani az időközi értékelésben felvetett valamennyi ajánlást; megjegyzi azonban, hogy a cselekvési tervben szereplő bizonyos intézkedéseket már elindítottak, míg másokat várhatóan 2020-ig hajtanak végre; |
Egyéb kérdések
|
24. |
hangsúlyozza a közös vállalkozás és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) közötti együttműködés fontosságát; tudomásul veszi az ERA részvételét a közös vállalkozás igazgatótanácsának ülésein és a többéves cselekvési tervet kidolgozó csoportokban; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás értékelte az ERA-től érkező kutatási és innovációs kérelmeket az egymást átfedő tevékenységek elkerülése és a közfinanszírozás felhasználásának maximális hatékonysága érdekében; |
|
25. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az egyik társult tag az egyik alapító tag 100%-os tulajdonában lévő leányvállalatává vált, aminek következtében nőtt az érintett alapító tag képviselete az igazgatótanácsban; megállapítja, hogy a közös vállalkozás jelenlegi jogi keretének rendelkezései nem foglalkoznak megfelelően a közös vállalkozás ágazati tagjai körében történő vállalati részesedésszerzésekkel, valamint a részesedésszerzések által a tagok igazgatótanácson belüli kiegyensúlyozott képviseletére gyakorolt esetleges következményekkel; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, amely szerint a közös vállalkozáson belül létrehozott jogi keret nem teszi lehetővé az alapító tagok befolyásának növelését a döntéshozatali folyamatban és az általános irányításban. megjegyzi, hogy a Számvevőszék észrevételét a vonatkozó rendelet esetleges módosítása során szem előtt fogja tartani; |
|
26. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás időközi értékelése a jogi keretben meghatározott időkereten belül befejeződött; sajnálattal állapítja meg, hogy a közös vállalkozás tevékenységeinek e korai szakaszában nem volt képes a legjobb hozzáadott értéket biztosítani a közös vállalkozás döntéshozatali folyamatához; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, amely szerint az értékelésre a közös vállalkozás tevékenységének korai szakaszában került sor, de ezt a közös vállalkozásra vonatkozó rendelet és az átfogó Horizont 2020 program rendelkezései írták elő; |
|
27. |
megjegyzi, hogy az elmúlt két évben a személyzet fluktuációját teljes mértékben a szerződéses alkalmazottak fluktuációja okozta; üdvözli a közös vállalkozás által e helyzet kezelése érdekében tett lépéseket; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás ideiglenes személyzeti szolgáltatást vett igénybe, amely a teljes személyzet 17%-át tette ki; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, amely szerint ennek fő okai a jelenlegi létszámterv struktúrájából erednek, amely nem teszi lehetővé a közös vállalkozás számára, hogy ugyanolyan kedvező szerződéses feltételeket kínáljon, mint más szervek és intézmények; megjegyzi, hogy a magas személyzeti fluktuáció csökkentése érdekében „puha” intézkedéseket vezettek be; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a problémát; |
Közlekedés és idegenforgalom
|
28. |
hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás célkitűzései közé tartozik az egységes európai vasúti térség létrehozása és az uniós vasúti rendszer vonzerejének és versenyképességének fokozása; rámutat, hogy a vasúti közlekedés kulcsfontosságú lesz az alacsony kibocsátású mobilitásra való áttérés előmozdítására és a negatív externáliák kezelésére irányuló jövőbeli uniós fellépésekben; hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozás számára biztosítani kell a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat e kulcsfontosságú célkitűzések elérése és a valódi modális váltáshoz való hozzájárulás érdekében; |
|
29. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a Horizont 2020 keretprogram révén 2014-ben létrehozott köz–magán társulás; megjegyzi, hogy a Shift2Rail programot az Európai Unió hozzájárulásaiból (a közös vállalkozás működési költségvetésén keresztül) és a többi tag, azaz (az EU-n kívüli) nyolc alapító tag és tizenkilenc társult tag természetbeni hozzájárulásaiból közösen finanszírozzák; |
|
30. |
megjegyzi, hogy 2018 folyamán a közös vállalkozás előrehaladt céljainak elérésében, a Shift2Rail program végrehajtásának megvalósításában, biztosítva a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást; megjegyzi, hogy 2018-ban előrelépés történt az előző években megkezdett kutatási és innovációs tevékenységek terén, amelyek jó úton, és nagyrészt gyorsan haladnak; megjegyzi, hogy az év végén új kutatási és fejlesztési tevékenységek kezdődtek (2018. évi felhívás); megjegyzi, hogy becslések szerint a 2018-ban végzett tevékenységek teljes projektköltsége 83 400 000 EUR volt; |
|
31. |
hangsúlyozza, hogy a közútról a vasútra való tartós átállás érdekében növelni kell a vasút vonzerejét a fuvarozók és az utasok számára, és megjegyzi, hogy a következő öt év döntő fontosságú lesz a vasút sikere szempontjából, valamint, hogy a közös vállalkozás kulcsszerepet játszik a vasút olcsóbbá, hatékonyabbá és vonzóbbá tételében; |
|
32. |
hangsúlyozza, hogy a vasúti hálózat karbantartásának 25–30%-át kizárólag a váltók, illetve a meghibásodott váltók karbantartása teszi ki, és ezek felelősek az infrastrukturális költségek jelentős részéért; üdvözli a közös vállalkozás arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növelje a rendszer megbízhatóságát és csökkentse a költségeket; |
|
33. |
üdvözli a közös vállalkozás azon célkitűzéseit, hogy felére csökkentse a vasúti rendszer életciklusköltségeit, megkétszerezze a kapacitást, valamint 50%-kal javítsa a megbízhatóságot és pontosságot; kéri, hogy a közös vállalkozás rendelkezzen az e célok eléréséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokkal; |
|
34. |
üdvözli a közös vállalkozás arra irányuló erőfeszítéseit, hogy automatikus vonatüzemeltetést vezessen be; figyelmeztet arra, hogy a közúti közlekedési ágazat nagyobb előrelépést tett az automatizálás terén; |
|
35. |
üdvözli a közös vállalkozás azon döntését, hogy a 2018. évi éves munkaprogram részeként javaslatot tesz irányító testületének az átalánytámogatás elfogadására, amelyet ezt követően a 2018. évi pályázati felhívás tagokhoz intézett részének az átalányösszegre vonatkozó kísérleti projektje révén hajtottak végre; |
|
36. |
úgy véli, hogy a döntéshozatali folyamat és a közös vállalkozás általános irányítása jogi egyértelműségének biztosítása érdekében rendkívül fontos tisztázni a közös vállalkozás jogi keretének az ágazati tagok vállalati felvásárlásaira vonatkozó rendelkezéseit és azoknak az irányító testületi tagságra gyakorolt következményeit; ezért felkéri a Tanácsot, hogy a 642/2014/EU tanácsi rendelet esetleges módosításaiban foglalkozzon ezzel a kérdéssel; |
|
37. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a közös vállalkozás 14 reprezentatív ellenőrzést indított az össztagság körében, és egy kockázatalapú ellenőrzést (a 2017-ben indított 15 reprezentatív ellenőrzés és egy kockázatalapú ellenőrzés mellett), így a vállalkozás ellenőrzései által közvetlenül lefedett összeg 4 660 000 EUR-t tesz ki; megjegyzi, hogy a három reprezentatív ellenőrzés és a 2018. december 31-ig véglegesített kockázatalapú ellenőrzés esetében a teljes feltárt hibaarány egyszerű átlaggal 0,94%, súlyozott átlaggal pedig 1,19%; megjegyzi, hogy az összes többi (reprezentatív és fennmaradó) hibaarány, bár a lefedettséget illetően korlátozottak, szintén a 2%-os célküszöb alatt maradtak; |
|
38. |
üdvözli a közös vállalkozás csalás elleni 2017–2020. évi stratégiájának folyamatos végrehajtását, amelynek eredményeként nem került sor a csalás magas kockázata miatti szoros nyomon követésre, és nem küldtek aktákat az OLAF-nak vizsgálatra. |
(1) A Tanács 642/2014/EU rendelete (2014. június 16.) a Shift2Rail közös vállalkozás létrehozásáról (HL L 177., 2014.6.17., 9. o.).
(2) A Bizottság C(2017)7151 határozata (2017. október 27.) a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram és az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programja (2014–2018) szerinti tevényenységek támogatható költségeinek átalányösszegen alapuló visszatérítésének engedélyezéséről.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/67 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1858 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0037/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0064/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 126., 2009.5.21., 13. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/69 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1859 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0037/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról szóló, 2009. április 23-i 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0064/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 126., 2009.5.21., 13. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/71 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1860 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0064/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018- évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 65 800 176,52 EUR volt, ami 2017-hez képest 6,57 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből (65,45 %), valamint egyedi megállapodások, nevezetesen a Kopernikusz és az európai humán biomonitoring programok (34,55 %) (2) keretében nyújtott hozzájárulásokból származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,96 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,01 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 91,06 %-os volt, ami az előző évhez képest 2,03 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
üdvözli, hogy a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás jelentősen javult; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség közös erőfeszítéseket tett más tudományos ügynökségekkel – köztük az Európai Vegyianyag-ügynökséggel és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal – az emberi egészséggel kapcsolatos kérdésekben; üdvözli, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az Európai Környezetvédelmi Ügynökség információi és adatai iránt; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás veszélyeire és az új bizottsági politikákra tekintettel a környezeti információk terjesztése kulcsfontosságú; |
|
3. |
megjegyzi, hogy az ügynökség teljesítette az ügynökség éves munkaprogramjában foglalt 2018-as célkitűzéseit, és időszerű és releváns információkhoz biztosított hozzáférést az európai döntéshozók és polgárok számára: az ügynökség honlapja 2018-ban 500 000 felhasználót (+ 17 %) regisztrált, így összesen 3,45 millió felhasználója van, és 10,7 millió oldalnézetet (+ 15 %) regisztráltak; |
|
4. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
5. |
emlékeztet arra, hogy az ügynökség megbízható és független információkat szolgáltat a környezetről; elismerésének ad hangot az ügynökség által 2018-ban elért eredményeivel, például az európai levegőminőségről, az európai környezetben jelen lévő higanyról és a körforgásos gazdaságról szóló jelentéseivel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy még mindig nehéz egyértelmű és megbízható információkat szerezni az Unió gazdaságának egyes ágazatairól, ami megakadályozza, hogy az ügynökség teljes körű átfogó elemzést készítsen az Unió környezetének állapotáról; |
|
6. |
tudomásul veszi az ügynökség rendkívül fontos szerepét azzal kapcsolatban, hogy minőségi adatokat szolgáltat környezetünk állapotáról, ami egyre fontosabb lesz az Unió előtt az éghajlati és biodiverzitási válság kezelése terén álló hatalmas kihívás fényében és az európai zöld megállapodás keretében adandó válaszok megtalálása szempontjából; üdvözli, hogy az intézmények meghallgatják az ügynökség véleményét és javasolja, hogy az ügynökség tudományos bizottsága játsszon kulcsszerepet a Bizottságnak való tanácsadás terén; |
|
7. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy működjön együtt a többi érintett uniós ügynökséggel az emberi tevékenység környezeti hatásainak jobb értékelése érdekében; |
|
8. |
emlékeztet arra, hogy az ügynökség 2018-ban megkezdte az energiaunió irányításával és a környezetvédelmi jelentéstétel egyszerűsítésével kapcsolatos munkáját; |
|
9. |
sajnálja, hogy 2018-ban bizonyos tevékenységek számos körülmény – például korlátozott informatikai és személyzeti erőforrások – miatt nem valósultak meg teljes mértékben; aggodalommal jegyzi meg, hogy az igazgatótanács hangsúlyozta, hogy az ügynökségnek a szakpolitikai fejleményekre való további megfelelő reagálási képessége az elkülönített alapvető források növekedésétől vagy a jelenlegi alapvető feladatok további rangsorolásától és/vagy megszüntetésétől függ; |
|
10. |
tudomásul veszi az ügynökség és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózat (Eionet) Bizottság által végzett értékelésének következtetéseit; |
|
11. |
hangsúlyozza, hogy az ügynökség célkitűzései egész Európára vonatkoznak, és hogy ezért szorosan együtt kell működnie az Európában található harmadik országokkal; |
|
12. |
megjegyzi, hogy az igazgatótanács és az elnökség működésére vonatkozó, 2018-ban elvégzett belső felülvizsgálat eredményét 2019-ben fogják figyelembe venni; kéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről; |
Személyzeti politika
|
13. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,39 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 124 álláshelyből (2017-ben 127 engedélyezett álláshely) 3-ra neveztek ki tisztviselőt, 119-re pedig ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 63 szerződéses alkalmazott és 19 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a felsővezetők (hét férfi és két nő) tekintetében 2018-ban egyenlőtlen volt a nemek közötti egyensúly, de az igazgatótanácson belül sikerült jó egyensúlyt elérni (15 férfi és 17 nő); |
|
15. |
aggodalommal jegyzi meg a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az ügynökség nem rendelkezik a bizalmi tisztségekre vonatkozó aktualizált politikával; az ügynökség válasza alapján megjegyzi, hogy az ügynökség 2009 óta felsorolást készített a bizalmi tisztségekről, amely jelenleg felülvizsgálat alatt áll, hogy tükrözze az ügynökség 2018. szeptemberi átszervezéséből eredő változásokat; felhívja az ügynökséget, hogy haladéktalanul fogadja el és vezesse be a bizalmi tisztségekre vonatkozó politikát; |
|
16. |
támogatja a Számvevőszék azon javaslatát, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; megérti az ügynökség válaszát az ilyesfajta közzététellel járó fordítási költségekre vonatkozóan; megjegyzi, hogy az ügynökség a nyilvánosság növelése érdekében álláshirdetéseit közzéteszi az uniós ügynökségek hálózatának honlapján és a közösségi médiában; |
Közbeszerzés
|
17. |
helyteleníti, hogy egy 1,4 millió EUR értékű szerződésnek a szerződő fél nem kielégítő teljesítménye miatti felmondását követően az ügynökség néhány hónappal később ugyanazon szerződő féllel új, 2 millió EUR értékű „lépcsőzetes” szerződést írt alá azonos típusú szolgáltatásra vonatkozóan anélkül, hogy a dokumentációba olyan elemeket illesztett volna, amelyek semlegesítik az új szerződés alapján ismét felmerülő hasonló problémák kockázatát; úgy véli, hogy az ilyen szerződéskötési magatartás komoly aggályokat vet fel az ügynökség hatékony és eredményes pénzgazdálkodását illetően; kéri az ügynökséget, hogy csak akkor kössön szerződést, ha várhatóan kielégítő lesz a vállalkozó teljesítménye; kéri továbbá az ügynökséget, hogy tegyen jelentést a Számvevőszéknek és a mentesítésért felelős hatóságnak a vállalkozó teljesítményéről; |
|
18. |
aggodalommal veszi tudomásul a számvevőszéki jelentésből, hogy a Kopernikusz helyi földmegfigyelési szolgáltatásainak nyújtására az ügynökség az irányadó keretszerződés felső határát meghaladó összegben szerződött, de azt szerződésmódosítás útján nem tette hivatalossá; az ügynökség válasza alapján megjegyzi, hogy véleménye szerint a költségvetési plafon megemelésére a Bizottság iránymutatásával összhangban került sor; ennek ellenére kéri az ügynökséget, hogy csak a közbeszerzési rendelkezésekkel összhangban eszközöljön szerződésmódosításokat; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
19. |
elismeri az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség nem vezetett be rendszert arra, hogy összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérjen a belső szakértőktől; |
|
20. |
hangsúlyozza, hogy az igazgatótanácsi tagok önéletrajzainak és érdekeltségi nyilatkozatainak közzétételét kötelezővé kell tenni; |
Egyéb megjegyzések
|
21. |
tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson, valamint hogy lehetőség szerint csökkentse és ellensúlyozza az épületei és utazásai okozta szén-dioxid-kibocsátást; |
|
22. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
23. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 416., 2018.11.15., 1. o.
(2) HL C 416., 2018.11.15., 3. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/74 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1861 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0048/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 65. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0061/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Vasúti Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 80. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 80. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 138., 2016.5.26., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/76 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1862 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0048/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 65. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0061/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vasúti Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 80. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 80. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 138., 2016.5.26., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/78 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1863 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Vasúti Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0061/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 28 793 243 EUR volt, ami 2017-hez képest 6,31 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,98 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,02 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,96 %-os volt, ami 2017-hez képest 1,66 %-os növekedést jelent; |
|
2. |
tudomásul veszi az ügynökség szerepét az európai vasúti rendszer biztonságának és átjárhatóságának biztosításában, valamint a vasút más közlekedési módokkal való versenyképességének javítása terén azáltal, hogy csökkenti az adminisztratív és technikai akadályokat, ösztönzi a piacra lépést és biztosítja a megkülönböztetésmentességet, a közpénzek hatékonyabb elköltését a vasúti tömegközlekedési szolgáltatásokra, valamint az infrastruktúra jobb irányítását; támogatja az Európai Bizottságnak a biztonsági teljesítmény tekintetében világelső európai vasúti rendszert célul kitűző elképzelését; |
|
3. |
üdvözli az ügynökség által az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kifejlesztésének, tesztelésének és megvalósításának nyomon követése, valamint az egyes ERTMS-projektek értékelése során játszott szerepet; megjegyzi továbbá, hogy a 4. vasúti csomag egy olyan technikai pillért foglal magában, amely új feladatok bevezetésével erősíti az ügynökség szerepét az uniós keret egységes végrehajtásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy hatáskörének bővülésével az ügynökségnek meg kell adni a szükséges pénzügyi, anyagi és emberi erőforrásokat új és további feladatainak eredményes és hatékony végrehajtásához; |
|
4. |
emlékeztet arra, hogy az ERTMS kulcsfontosságú az egységes európai vasúti térség létrehozásához; hangsúlyozza ezért, hogy kiemelt fontosságú az ERTMS fejlesztésének és alkalmazásának optimalizált összehangolása, amely egy egységes, átlátható, stabil, megfizethető és interoperábilis ERTMS-rendszert biztosít Európa-szerte; |
|
5. |
megjegyzi, hogy az ügynökségnek az új rendeletben foglalt kibővített megbízatását követően az ügynökség 2019-ben megkezdi a tanúsítási feladatokkal kapcsolatos díjak és illetékek beszedését, figyelembe véve a középvállalkozások (a továbbiakban: a kkv-k) sajátos igényeit; tudomásul veszi, hogy az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) szerint a díjak és illetékek címzett bevételeket jelentenek az ügynökség számára; megjegyzi, hogy az ügynökség pénzügyi szabályzatának néhány végrehajtási szabályát módosítani kell, és az ügynökség válasza alapján megjegyzi, hogy az ügynökség e célból eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett új rendszer bevezetéséről; |
|
6. |
felhívja az ügynökséget, hogy a tanúsítási eljárás során vegye figyelembe a kkv-k sajátos igényeit, különösen adminisztratív és pénzügyi terheik csökkentése révén; |
Teljesítmény
|
7. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség vasúti mutatókat használ operatív tevékenységei esetében fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelése céljából, valamint egyéb mutatókat költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; |
|
8. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait; |
|
9. |
elismeri, hogy az ügynökség kielégítő szintet ért el a fő teljesítménymutatók és az outputokra vonatkozó célkitűzései tekintetében, és a negyedik vasúti csomag hatálybalépését követően teljeskörűen megvalósította az eredeti tevékenységeket; megjegyzi, hogy az ügynökség teljesítette kitűzött célját, és az esetek 95 %-ában időben kiadta jelentéseit, tanácsait és véleményeit; rámutat, hogy az ügynökség nem érte el azt a kitűzött célt, hogy pénzügyi és humánerőforrás-tervezés segítségével az összes output 90 %-át teljesítse, mivel az outputoknak csak 79,75 %-át minősítették teljes mértékben teljesítettnek; |
|
10. |
üdvözli, hogy az ügynökség továbbra is együttműködik az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal a számviteli szolgáltatások megosztása terén; sürgeti továbbá az ügynökséget, hogy tárja fel a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeit; ösztönzi az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; ösztönzi az ügynökséget, hogy vizsgálja meg a személyzet felajánlásának lehetőségét bizonyos nem szakértői, technikai és adminisztratív területeken, különös hangsúlyt fektetve a párizsi székhelyű Biztonságpolitikai Kutatóintézettel való együttműködés fejlesztésére; |
|
11. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
12. |
megjegyzi, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által kitűzött cél, nevezetesen az egységes európai vasúti piac létrehozása nem valósult meg; felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítsa erőfeszítéseit és kiadványait erre a területre; |
|
13. |
megjegyzi, hogy a közúti közlekedésről a vasúti közlekedésre való áttérés csak akkor valósítható meg, ha versenyképes európai vasúti térség jön létre; felhívja az ügynökséget, hogy dolgozzon ki intézkedéscsomagot annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a vasúti rendszert integrálni lehessen a modern logisztikai láncokba; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a következő öt év kritikus fontosságú a vasúti ágazat jövője szempontjából, és hogy az ügynökségnek rendelkeznie kell az előtte álló kihívások kezeléséhez szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokkal; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a költségvetés átvitelek szintjére vonatkozó végrehajtásának értékelésére használt tájékoztató jellegű, az 1. cím (Személyzet) esetében 10 %-os, a 2. cím (Igazgatási kiadások) esetében 20 %-os felső határértékeket elérték; sajnálattal állapítja meg, hogy a 3. címre (Operatív kiadások) vonatkozó tájékoztató jellegű felső határt (30 %) nem érték el; |
|
16. |
megállapítja, hogy a személyzettel kapcsolatos éves összehasonlító teljesítményértékelés eredményei a 2017. évihez hasonlóak, az adminisztratív feladatokra beosztott személyzet aránya 18,4 % (18,18 % 2017-ben), az operatív feladatokra beosztott személyzet aránya 69,7 % (70,16 %), míg az kontroll- és pénzügyi feladatokra beosztott személyzet aránya 11,90 % (11,67 %) volt; |
|
17. |
üdvözli az ügynökség arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy felkészüljön a negyedik vasúti csomagban meghatározott új feladataira, és hogy 2019 júniusában átvegye a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyek kiadásáért, a vasúttársaságok egységes biztonsági tanúsítványaiért és az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések jóváhagyásáért felelős uniós hatóság szerepét; különösen üdvözli, hogy valamennyi jogi szöveget és igazgatótanácsi határozatot időben elfogadtak, és hogy az ügynökség közzétette a járműengedélyezés iránti kérelmek benyújtására vonatkozó útmutatót; üdvözli az ügynökség által az új feladataira való felkészülés érdekében tett egyéb lépéseket (aktív együttműködés az érdekelt felekkel, esettanulmányok és tesztelési időszak, a nemzeti biztonsági hatóságok által végzett kísérleti ellenőrzés); üdvözli az egyablakos ügyintézés kialakítását;
üdvözli, hogy az ügynökség megkezdte a vasúti közlekedésre vonatkozó több mint 14 000 nemzeti szabály harmonizálását;
|
|
18. |
megjegyzi, hogy az ügynökség kulcsszerepet játszik a határokon átnyúló vasúti közlekedés adminisztratív terheinek csökkentésében; |
|
19. |
megjegyzi, hogy az ERTMS-hez előírt berendezések bevezetése tekintetében túl kevés előrelépés történt mind az infrastruktúra, mind a vasúti járművek esetében, és felhívja az ügynökséget, hogy javasoljon intézkedéseket a végrehajtás felgyorsítására; |
|
20. |
sajnálja, hogy 2018-ban 37 szabálytalanságot regisztráltak, amelyek közül 18 pénzügyi hatással járt (ebből 4 meghaladta a 15 000 EUR-t); kéri az ügynökséget, hogy folytassa az irányítás és a közbeszerzési eljárások javítására irányuló erőfeszítéseit; |
|
21. |
megjegyzi, hogy az ügynökség javasolta a helyes hivatali magatartás keretének felülvizsgálatát; kéri, hogy az ügynökség következő éves jelentésében számoljon be e keret alakulásáról; üdvözli, hogy az ügynökség folytatta az etikával és a csalás elleni fellépéssel kapcsolatos képzést; üdvözli, hogy egyetlen csalásgyanús esetet sem továbbítottak az OLAF-nak; megjegyzi, hogy a 2017-ben bejelentett esetben még mindig folyik a vizsgálat; |
|
22. |
üdvözli az ISO 9001 szabványt megerősítő ellenőrzés sikeres teljesítését; |
Személyzeti politika
|
23. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 89,19 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 148 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 139 engedélyezett álláshely) 132-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 31 szerződéses alkalmazott és 2 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
24. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a felső vezetők (5 férfi és 1 nő) és az igazgatótanács (40 férfi és 15 nő) esetében 2018-ban nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; |
|
25. |
megjegyzi, hogy az ügynökség politikát fogadott el a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozóan, támogatja a bizalmi tanácsadókat, és ösztönzi személyzetét, hogy problémáikkal forduljanak hozzájuk; megjegyzi, hogy egy állítólagos zaklatásról számoltak be, de egyet sem vizsgáltak ki és terjesztettek bíróság elé; |
Közbeszerzés
|
26. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a szoftverlicencek beszerzésére felkért vállalkozó felé kibocsátott számlákat sem; tudomásul veszi, hogy az ügynökség a Bizottság keretszerződését alkalmazta, és várja az új keretszerződést, amely előírja a verseny újbóli megnyitását; felhívja az ügynökséget, hogy igazítsa ki a keretszerződések alapján történő kifizetések előzetes kontrollját és biztosítsa, hogy minden beszerzés esetében legyen versenyeljárás; |
|
27. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség – egy konferencia szervezésére vonatkozó közvetlen szerződés módosítása révén – úgy döntött, hogy külön szerződést köt és kifizet minden kapcsolódó szolgáltatást, ami a szerződés mesterséges felszabdalását eredményezi, és ezáltal szabálytalanná teszi a szerződést és a kapcsolódó kifizetéseket; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint feladatmeghatározást kíván készíteni egy rendezvényszervezési keretszerződés aláírásához; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
28. |
megjegyzi, hogy az ügynökség honlapján közzétette az igazgatótanácsi tagok és a személyzet összeférhetetlenségi nyilatkozatait, illetve az igazgatótanácsi tagok és igazgatási személyzete egy részének önéletrajzait; üdvözli, hogy 2019 júniusa óta az ügynökség teljes felső vezetésének és személyzetének éves összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell leadnia; |
|
29. |
megjegyzi, hogy az ügynökség szerint a helyes hivatali magatartás hatályos kerete szigorú intézkedéseket tartalmaz a negyedik vasúti csomag szerinti új feladatokban részt vevő személyek összeférhetetlenségének kezelésére vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy a keret gyakorlati nehézségekbe ütközött, ezért javaslat készül felülvizsgálatára; megjegyzi, hogy a csalás gyanújának 2017-ben bejelentett esetét az Európai Csalás Elleni Hivatal még vizsgálja; megjegyzi, hogy azóta nem jelentettek más csalásgyanús esetet; sürgeti az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a vizsgálat eredményéről; |
|
30. |
megjegyzi, hogy az ügynökség iránymutatásokat fogadott el a visszaélések bejelentéséről, amelyeket 2018. november 21-én tettek közzé; |
Belső kontrollok
|
31. |
megjegyzi, hogy az ügynökség átszervezését követően a számvitelért felelős tisztviselő adminisztratív szempontból közvetlenül kapcsolódik az ügyvezető igazgatóhoz, és már nem felelős a pénzügyi és közbeszerzési csoportért; |
|
32. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést adott ki az ügynökség program-, projekt- és szolgáltatásirányításáról, és hogy az ügynökség cselekvési tervet készített az esetleges javításra szoruló területek kezelésére; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről; |
Egyéb megjegyzések
|
33. |
megjegyzi, hogy az átmeneti időszak végére (2019. június 16.) az ügynökség átalakul, és ahelyett, hogy pusztán a szakpolitikák előkészítése és terjesztése lenne a feladata, olyan hatósággá válik, amely a biztonsági tanúsítványok és a vasúti járművek engedélyezését illetően közvetlenül az ipar javára tevékenykedik; e tekintetben megjegyzi, hogy az ügynökség átszervezése lehetővé tette a szükséges változtatások szakértők bevonása révén történő megtételét az új kérelmek kezelésének biztosítása érdekében, valamint egy képzési program és egy ellenőrzési rendszer kidolgozását; |
|
34. |
megjegyzi, hogy az ügynökség 2019. április 15-én aláírta a székhely-megállapodást a francia hatóságokkal; tudomásul veszi, hogy a kettős székhelyről szóló határozat a Tanács döntése, amelyet az ügynökségnek alkalmaznia kell; |
|
35. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
36. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 79. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 77. o., a Bizottság által nyújtott támogatás (28 135 398 EUR), harmadik országok hozzájárulása (657 845 EUR, megjegyzendő, hogy ez kisebb, mint az előző évben).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 138., 2016.5.26., 1. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/82 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1864 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0043/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 19. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0066/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/84 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1865 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0043/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 19. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0066/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/86 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1866 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0066/2020), |
|
A. |
mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 106 777 232,65 EUR volt, ami 2017-hez képest 23,76 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés főként az ügynökség kibővített megbízatásához kapcsolódott; mivel az ügynökség költségvetése teljes mértékben az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,02 % volt, ami 2017-hez képest 0,98 %-os enyhe növekedést jelent, és hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 92,84 % volt, ami 3,41 %-os csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség több fő teljesítménymutatót alkalmaz éves munkaprogramja végrehajtásának mérésére, és hogy az ügynökség értékelése jelenti a tevékenységei révén elért hozzáadott érték értékelésének elsődleges eszközét; tudomásul veszi az ügynökség teljesítménymenedzsment-rendszerét, amely az éves munkaprogramok végrehajtásának rendszeres ellenőrzése során többéves célkitűzéseket és negyedéves fő teljesítménymutatókat egyaránt meghatároz; tudomásul veszi, hogy költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében az ügynökség csak a költségvetési végrehajtási arányt használja fő teljesítménymutatóként; |
|
3. |
megjegyzi, hogy az ügynökség külső szolgáltatásainak folyamatosságára és minőségére vonatkozó fő teljesítménymutatók összességében elérték a kitűzött célokat, és hogy kibővítették az ügynökség látogatásokra és ellenőrzésekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszerét; |
|
4. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait; |
|
5. |
megállapítja, hogy az ügynökség az európai parti őrséggel kapcsolatos feladatok terén szorosan együttműködik egyéb olyan uniós ügynökségekkel, mint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel; továbbra is határozottan ösztönzi az ügynökséget, hogy törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
6. |
megállapítja, hogy az ügynökség alapító rendeletének végrehajtására vonatkozó független külső értékelés 2017. évi jóváhagyását követően az ügynökség 2018 márciusában benyújtotta cselekvési tervét; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy azonosították a fellépéseket, a potenciális kockázatokat és az enyhítő intézkedéseket, valamint a végrehajtás időkeretét és a reális költségvetési hatást; |
|
7. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
8. |
megjegyzi, hogy a parti őrségi feladatok ellátásában való európai együttműködéshez kapcsolódó távirányítású légijármű-rendszerek (RPAS) műveleteinek a műszaki kihívások és a repülési engedélyek nemzeti hatóságoktól való beszerzése okozta folyamatos nehézségek miatti késedelme az uniós támogatást csökkentő költségvetési módosításhoz vezetett és 6 000 000 EUR összegű kifizetési előirányzat Bizottságnak való visszatérítését eredményezte; megjegyzi, hogy ez a csökkentés elégtelennek bizonyult a technikai problémák és a rossz időjárás okozta további késedelmek miatt, ami a kifizetési előirányzatok alacsonyabb felhasználásához vezetett; támogatja az igazgatótanács azon ajánlását, hogy az ügynökségnek foglalkoznia kell a repülési engedélyekből eredő, a költségvetés teljes mértékű végrehajtását érintő kockázatokkal; |
|
9. |
üdvözli az ügynökség közvetlenül támogatását a tagállamok környezetvédelmi jogszabályok végrehajtására irányuló erőfeszítéseihez, valamint az EMSA távirányítású légijármű-rendszerének (RPAS) szolgáltatásait, amelyek segítséget nyújtanak a tengerfelügyeleti műveletekben, például a tengeri szennyezés és a kibocsátások nyomon követésében; úgy véli, hogy további forrásokkal az ügynökség fontos szerepet játszhat a tagállamok támogatásában a hajózással kapcsolatos környezeti kockázatok csökkentése és a tengeri ágazat fenntarthatóságának javítása terén. |
|
10. |
elismeri, hogy az ügynökség – megbízatásának 2016 végén történt meghosszabbítását követően – működésének csak második teljes évében van, és hogy a 2018. évi költségvetés kidolgozásakor a költségvetési módosításokhoz vezető tényezők némelyike nem volt ismert; megjegyzi, hogy az ügynökségnek költségvetési módosításokat kellett eszközölnie a Portugáliára vonatkozó korrekciós együttható miatti béremelések teljesítése érdekében; |
|
11. |
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség teszteli a nagy magasságban repülő pszeudoműholdakat (HAPS), és üdvözli, hogy ezáltal megszűnik a műholdak és a drónok közötti szakadék; |
|
12. |
üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy operatív szolgáltatásokat, elemzéseket, szakértelmet és a lehető legjobb technikai támogatást nyújtson a Bizottság és a tagállamok projektjeihez, valamint a tengeri közlekedési ágazat felhasználói számára; |
|
13. |
felhívja az ügynökséget, hogy a jövőben a lehető legjobban használja ki a drónok, a nagy magasságban repülő pszeudoműholdak és a műholdak operatív képességeit, és szükség esetén igazítsa ki azokat; hangsúlyozza a rendszerek multifunkcionális jellegét, a tengeri mentéstől a tengerszennyezés korai észleléséig és nyomon követéséig, valamint az olyan illegális tevékenységek leküzdésének szükségességét, mint a kábítószer-kereskedelem, az embercsempészet és az engedély nélküli halászat; |
|
14. |
megjegyzi, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2018 novemberében a 2017-es bizottsági kereten alapuló, új belső ellenőrzési keretet fogadott el; |
|
15. |
megjegyzi, hogy az ügynökség 2018 elején kiterjesztette a látogatásokra és ellenőrzésekre vonatkozó minőségirányítási rendszer (V&I QMS) alkalmazási körét, hogy az magában foglalja a tengerhajózási biztonsági ellenőrzéseket és a horizontális elemzési folyamatokat is; üdvözli, hogy a kibővített minőségirányítási rendszer éves ellenőrzését a TÜV Rheinland Portugal sikeresen elvégezte, és mindent megfelelőnek talált; |
|
16. |
megállapítja, hogy 2018-ban nem jelentettek be egyetlen összeférhetetlenségi esetet sem; megjegyzi, hogy a kockázatkezelési politikával összhangban a kockázat-nyilvántartást 2018-ban frissítették, és ez a frissítés nem jelzett olyan kritikus kockázatot, amely miatt szükséges lenne a formális fenntartás szerepeltetése az engedélyezésre jogosult tisztviselő éves megbízhatósági nyilatkozatában; megjegyzi továbbá, hogy a korábban azonosított kockázatok közül egyik sem jelentkezett 2018-ban; |
|
17. |
nagyra értékeli, hogy az ügynökség megfelelő kontrollmechanizmusokat vezetett be a kifizetésekkel kapcsolatban az ügynökség szerződéseiben; |
|
18. |
megjegyzi, hogy az ügynökség személyzetére vonatkozó ötödik összehasonlító teljesítményértékelés eredményei hasonlóak a 2017-es eredményekhez, vagyis az álláshelyek 20,20 %-a (2017-ben 20,42 %-a) a koordináció igazgatási támogatásával, 71,65 %-a (72,08 %) operatív feladatokkal, 8,15 %-a (7,50 %) pedig egyéb feladatokkal kapcsolatos; |
Személyzeti politika
|
19. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,58 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 212 kinevezett állandó és ideiglenes alkalmazottból (2017-ben 212 engedélyezett álláshely) 209 kinevezett állandó és ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 30 szerződéses alkalmazott és 17 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; ösztönzi az ügynökséget, hogy végezzen kutatást a személyzet más uniós ügynökségek közötti megosztásáról, különös hangsúlyt fektetve az igazgatási személyzet más lisszaboni székhelyű ügynökségekkel, nevezetesen a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával való további összekapcsolásának lehetőségeire; |
|
20. |
elégedetten állapítja meg, hogy a felsővezetők esetében sikerült kiegyensúlyozott nemek közötti arányt (2 férfi és 2 nő) megvalósítani; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az igazgatótanács szintjén a férfiak (44 tag) és a nők (12 tag) részvétele kiegyensúlyozatlan; |
|
21. |
sajnálatát fejezi ki az EMSA nemek közötti egyensúlyra vonatkozó cselekvési tervével kapcsolatos információk és részletek hiánya miatt; |
Közbeszerzés
|
22. |
a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy 2018 végéig az ügynökség nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a szoftverlicencek beszerzésére felkért vállalkozó felé kibocsátott számlákat sem; az ügynökség válasza alapján megállapítja, hogy e keretszerződés végrehajtási mechanizmusa nem tartalmazott rögzített árlistát, ellenben a Bizottság úgy döntött, hogy áremelési rendszert alkalmaz, és hogy a szerződő fél gyakorolta a szerződés 2019. október 12-i hatállyal való felmondására vonatkozó jogát; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
23. |
elismeri, hogy az ügynökség összeférhetetlenségi nyilatkozatokat alkalmaz és tesz közzé igazgatótanácsi tagjaira és felső vezetésére vonatkozóan, valamint hogy az ügynökség iránymutatásokat adott ki az összeférhetetlenségre vonatkozóan, és visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokat vezetett be, amelyek a csalás, a korrupció és a súlyos szabálytalanságok felderítésének fontos eszközei; |
Belső kontrollok
|
24. |
tudomásul veszi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést adott ki az ügynökségben tett látogatásokról és vizsgálatokról, és arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség ezzel kapcsolatos irányítási és kontrollrendszerei általában megfelelően vannak kialakítva, és végrehajtásuk hatékony és eredményes; rámutat, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat négy ajánlást adott ki, amelyeket az ügynökség elfogadott, és amelyek kezelésére kötelezettséget vállalt; |
|
25. |
megjegyzi, hogy az ügynökség 2018-ban végrehajtotta a Belső Ellenőrzési Szolgálat emberierőforrás-menedzsmentre vonatkozó, 2017-ben az EMSA-nál végzett ellenőrzéséhez kapcsolódó valamennyi cselekvési tervet; |
Egyéb megjegyzések
|
26. |
tudomásul veszi a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet mozdítson elő; kiemeli azonban, hogy az ügynökség nem hozott további intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése céljából; |
|
27. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
28. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 204. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 202. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/89 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1867 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0051/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0067/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 276., 2010.10.20., 11. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/91 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1868 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0051/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0067/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai GNSS Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 276., 2010.10.20., 11. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/93 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1869 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai GNSS Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0067/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint (1) az Európai GNSS Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 32 230 582 EUR volt, ami 2017-hez képest 13,22 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés a 2. és 3. címhez kapcsolódott; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
elégedetten nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2017. évi pénzügyi évvel megegyező 100 %-os volt; megállapítja továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 83,72 %-os volt, ami 2017-hez képest 2,48 %-os csökkenést jelent; |
|
2. |
megjegyzi, hogy az ügynökség az alapköltségvetése mellett 2018-ban továbbra is nagy összegű átruházott költségvetést kezelt az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS), a Galileo hatáskör-átruházási megállapodás, a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásra vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodás, valamint a Horizont 2020 keretprogramra vonatkozó hatáskör-átruházási megállapodás tekintetében; tudomásul veszi, hogy 2018-ban összesen 1 173 219 279 EUR összegű átruházott költségvetést kötöttek le és 796 500 300,84 EUR-t fizettek ki; |
Átvitelek törlése
|
3. |
üdvözli, hogy a 2017-ről 2018-ra való átvitelek törlése 2017-hez képest 2,05 %-os csökkenést mutatva az átvitt teljes összeg 3,25 %-ának felel meg; |
Teljesítmény
|
4. |
megjegyzi, hogy az ügynökség bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére és költségvetésének javítására; |
|
5. |
megjegyzi, hogy az ügynökség Galileo és EGNOS programjai jelenleg teljes mértékben operatív szakaszban vannak, és különösen a Galileo tekintetében – a 3. sz. tételt megelőző utolsó négy műhold 2018-ban történő sikeres elindítása mellett – az ügynökség befejezte a közbeszerzési tevékenységeket; |
|
6. |
üdvözli, hogy az ügynökség számviteli szolgáltatásait 2015 óta kiszervezte a Bizottsághoz, és hogy más ügynökségekkel megosztja az üzletmenetfolytonosság-menedzsmenttel és a belső ellenőrzési részleggel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság tavalyi megjegyzéseinek és észrevételeinek fényében a Bizottság befejezte a Galileo és EGNOS programok, valamint az ügynökség teljesítményének félidős értékelését, amelyet 2017 októberében terjesztettek a Parlament és a Tanács elé; |
|
8. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
Személyzeti politika
|
9. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 90,63%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 128 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 116 engedélyezett álláshely) 116-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 51 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; megjegyzi, hogy a 2018. évi létszámtervében 10 további álláshelyet jelöltek ki az ügynökség számára a már előírt 2 álláshelyen kívül; |
|
10. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a felső vezetők (10 férfi és 2 nő) és az igazgatótanács (44 férfi és 7 nő) esetében 2018-ban nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; |
|
11. |
üdvözli, hogy az ügynökség megfogadta a Számvevőszék javaslatát, és a nyilvánosság növelése érdekében közzéteszik az álláshirdetéseket az EPSO honlapján is; az ügynökség válasza alapján megjegyzi, hogy az minden álláshirdetést közzé kíván tenni az ügynökségek szempontjából az EPSO-val egyenértékűnek tekintendő ügynökségközi portálon, továbbá hogy az ügynökség közzéteszi álláshirdetéseit az űripar szakosodott kiadványaiban; |
Közbeszerzés
|
12. |
tudomásul veszi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség 2016. december 15-én1 500 000 000 EUR értékű keretszerződést írt alá a Galileo műholdas rendszer 2017 és 2027 közötti hasznosítására; továbbá tudomásul veszi, hogy a szerződést közbeszerzési eljárás útján ítélték oda; rámutat arra, hogy az egyik érintett ajánlattevő jogi eljárást indított, kifogásolva az eljárás eredményét; tudomásul veszi, hogy a keretszerződés odaítélésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás, valamint az összes kapcsolódó egyedi szerződés és jövőbeni kifizetés jogszerűségéről és szabályszerűségéről az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) ítélete fog dönteni; rámutat, hogy az írásbeli eljárás 2019 első negyedévében lezárult, és hogy a szóbeli meghallgatásra várhatóan 2019 második vagy harmadik negyedévében került volna sor, a Bíróság ítéletét pedig a várakozások szerint 2019 utolsó negyedévében hozta volna meg, azonban a Bíróság 2019. december 3-án megszüntette az eljárást (T-99/17. sz. ügy) (3); megjegyzi az ügynökségnek az odaítélésről szóló határozat esetleges megsemmisítésének következményeire vonatkozó jogi elemzése alapján, hogy az ügynökségnek valószínűleg nem kellene megszüntetnie a szerződést, hanem inkább viselnie kellene a felperes körülbelül 300 000 EUR összegű jogi költségeit, valamint az ügynökség éves beszámolójában említett esetleges kártérítést kellene fizetnie; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
|
13. |
megjegyzi, hogy egy belső értékelést követően és a mentesítésért felelős hatóság által az e-közbeszerzési eljárások alkalmazásával kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében arra a következtetésre jutottak, hogy az e-benyújtási modul a fejlesztés jelenlegi szakaszában nem felel meg az ügynökség összetett közbeszerzési igényeinek, és hogy egyelőre az a döntés született, hogy a közbeszerzési eljárásokat nem elektronikus úton fogják lebonyolítani; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
14. |
megállapítja, hogy egy korábbi magas beosztású tisztviselő az Active Senior Initiative (aktív idősek kezdeményezés) keretében tanácsadói szerepet tölt be pénzbeli javadalmazás nélkül; |
|
15. |
a mentesítésért felelős hatóság által az ügynökség felső vezetése tagjainak érdekeltségi nyilatkozatával és önéletrajzának közzétételével kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében tudomásul veszi, hogy az ügynökség igazgatótanácsának elnöke és alelnöke esetében csak az érdekeltségi nyilatkozatot teszik közzé az ügynökség honlapján; megjegyzi, hogy az ügynökség a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő mérlegelését követően kívánja honlapján közzétenni az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát; |
|
16. |
sajnálja, hogy az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát még mindig nem tették közzé az ügynökség honlapján; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett lépésekről; |
|
17. |
megállapítja, hogy az ügynökség 2018 júniusában a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályzatot fogadott el; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2018-ban ellenőrizte az ügynökség informatikai irányítását, az ügynökség pedig cselekvési tervet készített néhány lehetséges javításra szoruló terület kezelésére; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
Egyéb megjegyzések
|
19. |
a mentesítésért felelős hatóság által az ügynökségnek az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséből eredő negatív hatások minimalizálása iránti elkötelezettségével kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében tudomásul veszi, hogy az ügynökség levelet küldött minden érintett szerződő félnek és szerződés vagy támogatás kedvezményezettjének, amelyben 2019 október végéig enyhítő intézkedések végrehajtását írta elő különösen annak biztosítása érdekében, hogy a fő- és alvállalkozók ne legyenek az Egyesült Királyságban letelepedett szervezetek, és hogy a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpontjának tartalékközpontját áthelyezték az Egyesült Királyságból Spanyolországba; felszólítja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen intézkedések eredményéről; |
|
20. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
21. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 116., 2018.3.28., 21. o.
(2) HL C 116., 2018.3.28., 22. o.
(3) ECLI:EU:C:2019:847.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/96 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1870 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0036/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0073/2020), |
1.
mentesítést ad a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatója számára a központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/98 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1871 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0036/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0073/2020), |
1.
jóváhagyja a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 376., 2006.12.27., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/100 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1872 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0073/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (a továbbiakban: a központ) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 16 174 200,21 EUR volt, ami 2017-hez képest 2,18 %-os növekedést jelent; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék a központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
üdvözli, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2017. évi pénzügyi évvel megegyezően 100 %-os volt; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 98,02 %-os volt, ami az előző évhez képest 3,31 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a központ 66 éves céljának megvalósulását 50 – nyolc stratégiai célkitűzésbe sorolt – fő teljesítménymutató segítségével méri a tevékenységeiből származó hozzáadott érték értékelése és költségvetési gazdálkodásának javítása céljából; megjegyzi, hogy 2019-től kezdődően a központ tíz fő teljesítménymutatón alapuló új teljesítménymodellt vezetett be, amelyet a kívánt eredmények elérése terén nyújtott eredményességének és az e célra elkülönített források felhasználása terén elért hatékonyságának mérésére fognak felhasználni; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a központ a 2018. évi munkaprogram vonatkozó céljainak 85 %-át teljesítette, és sikeresen végrehajtotta 2025-ig tartó stratégiájának első évére vonatkozó szakaszát; |
|
4. |
ösztönzi a központot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
5. |
elégedetten jegyzi meg, hogy a központ továbbra is szinergikus kapcsolatban van az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a vállalati és támogatási szolgáltatások, valamint a Lisszabonban található közös helyszínek kezelése terén, és hogy ezek a szinergiák az IKT-hez, a távközléshez és az internetalapú infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz is kapcsolódnak; megjegyzi, hogy más uniós ügynökségekkel operatív szinergiák jöttek létre a bel- és igazságügy és az egészségügy területén; elismerését fejezi ki az ügynökségeknek az együttélés e formájáért, és ezt követendő példának tartja; |
|
6. |
kiemeli, hogy a központ fontos szerepet tölt be abban, hogy elemzésekkel és információkkal lássa el a politikai döntéshozókat és a szakembereket a kábítószerekről és a kábítószer-függőségről, valamint a kialakulóban lévő tendenciákról a tiltott kábítószer-használat és -kereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében és emlékeztet arra, hogy a kábítószer-kereskedelmet a szervezett bűnözés és a terrorizmus fő nyereségforrásaként és toborzási csatornájaként azonosították; emlékeztet arra, hogy a központ megbízatását 2018-ban kiterjesztették, többek között új felelősségi körökre és más uniós ügynökségekkel, például az Europollal való hivatalos partnerségekre; |
|
7. |
úgy véli, hogy a központ 2019–2021 közötti programozási dokumentumának elfogadása, amely teljes mértékben az EMCDDA 2025. évi stratégiáján (3) alapul, fontos lépést jelent a központ stratégiai és operatív tervezési keretében; |
Személyzeti politika
|
8. |
megjegyzi, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,05 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 10 kinevezett tisztviselőből 9-et és az engedélyezett 66 ideiglenes alkalmazottból 64-et foglalkoztattak (2017-ben 77 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2018-ban 29 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; |
|
9. |
megjegyzi, hogy a központ jelentése szerint az igazgatótanács tagjai között 2018-ban jó volt a nemek közötti egyensúly, nevezetesen 15 férfi és 14 nő taggal; |
|
10. |
elégedetten jegyzi meg, hogy a központnál a méltóságon és a tiszteleten alapuló munkahelyi kultúra kialakítására és fenntartására vonatkozó általános rendelkezések vannak érvényben a zaklatás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében; megállapítja, hogy ez megteremti a bizalmas tanácsadás hátterét; |
Közbeszerzés
|
11. |
üdvözli, hogy a központ gazdálkodási tervével összhangban közbeszerzési tervet léptetett érvénybe, amelyet valamennyi osztály szoros együttműködésével sikeresen végrehajtott; |
|
12. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a központ nem vonzott észszerű számú ajánlattevőt a kis értékű közbeszerzési eljárásokban, és hogy ezen eljárások közül öt esetében csak egy pályázó nyújtott be ajánlatot, és két ajánlatot egyetlen eljárás keretében nyújtottak be; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint az alkalmazandó pénzügyi szabályoknak megfelelően kellő számú ajánlattevőtől kért ajánlatot a szükséges szintű verseny biztosítása érdekében; felhívja a központot, hogy folytassa tovább arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa valamennyi közbeszerzési eljárásnak a verseny elvének való megfelelését, és hogy könnyítse meg az alacsony értékű szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárásokban való részvételt; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
13. |
elismeri a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; elégedetten jegyzi meg, hogy az igazgató és a tudományos bizottság tagjainak önéletrajzait és érdekeltségi nyilatkozatait közzétették a központ honlapján; |
|
14. |
hangsúlyozza, hogy a Parlament Petíciós Bizottsága által megrendelt egyik közelmúltbeli tanulmány (4) szerint tekintettel arra, hogy a központ szakértőket használ, és különös tekintettel arra, hogy a tudományos bizottság önállóan határoz, fennáll az összeférhetetlenségek potenciális kockázata; |
Belső kontrollok
|
15. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának (a továbbiakban: Belső Ellenőrzési Szolgálat) az adatgyűjtési, validálási és minőségbiztosítási folyamatok iránti igények elemzéséről és a központ adatminőség-irányítási keretének felülvizsgálatáról, valamint annak a központ 2025-ig tartó stratégiájához való illeszkedéséről szóló jelentése alapján az elfogadott cselekvési terv valamennyi szükséges ajánlását végrehajtották 2018-ban; |
|
16. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a központ az informatikai projektek irányítására vonatkozó, a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2015. évi ellenőrzésében szereplő számos ajánlást csak részben hajtott végre, és hogy 2018 végén két ajánlás végrehajtása még mindig folyamatban van; megjegyzi azonban, hogy ezt a két ajánlást várhatóan 2019 közepéig végrehajtják; felhívja a központot, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) és a portugál munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; megjegyzi azonban, hogy a vonatkozó szerződések nem írták elő kifejezetten a munkaerő-kölcsönző cégek számára e feltételek betartását, és nincs bizonyíték arra, hogy maga a központ összehasonlította volna a saját alkalmazottai és a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, ami aláássa a személyzet biztonságos és kiszámítható munkakörülményeit és perek kockázatához vezet továbbá kockázatot jelent a központ számára a hírnév szempontjából; megjegyzi, hogy a központ válasza alapján a központ és a munkaerő-kölcsönző közötti szerződés utal arra, hogy a központnak meg kell felelnie az alkalmazandó jogszabályok valamennyi vonatkozásának, és hogy e szerződés értelmében a munkaerő-kölcsönző van kitéve a jogviták kockázatának; hangsúlyozza azonban, hogy ez a helyzet továbbra is nagy kockázatot jelent a központ jó hírnevére nézve; üdvözli, hogy a központ újraértékeli a kölcsönmunkaerő igénybevételével kapcsolatos politikáját, hogy azt nagyobb mértékben a központ helye szerinti tagállam jogszabályaira alapozza, működési igényeivel és a jogi kerettel összhangban; felhívja a központot, hogy elemezze a kölcsönzött munkaerő munkakörülményeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a nemzeti munkaügyi jogszabályi rendelkezésekkel; felhívja a központot, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elért haladásról; |
|
18. |
megjegyzi, hogy az Unió 2006-ban megállapodást írt alá Norvégiával, amely meghatározza a Norvégia által a központnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás kiszámításának képletét, valamint a minimális hozzájárulási küszöbértéket, amelyet az uniós ártendenciák és bruttó nemzeti jövedelem alapján évente ki kell igazítani; aggodalommal jegyzi meg, hogy míg az uniós költségvetés-támogatás 2007 és 2018 között 24 %-kal nőtt, Norvégia mindvégig közel azonos mértékű hozzájárulást fizetett; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint nincs egyenes összefüggés az uniós támogatás növekedése és Norvégia hozzájárulása között, és hogy a központ nem rendelkezik az ahhoz szükséges jogképességgel, hogy más képletet/módszert igényeljen a Norvégia által fizetendő minimális hozzájárulás kiigazítására; felhívja a központot és az érintett feleket, hogy a megállapodás szerinti feltételeknek megfelelően igazítsák ki Norvégia minimális hozzájárulását; |
|
19. |
felhívja a központot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
20. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (6). |
(1) HL C 29., 2019.1.23., 1. o.
(2) HL C 29., 2019.1.23., 2. o.
(3) A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja, „Az EMCDDA stratégiája, 2025”, Lisszabon, 2017. március; http://www.emcdda.europa.eu/publications/work-programmes-and-strategies/strategy-2025_hu.
(4) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/621934/IPOL_STU(2020)621934_EN.pdf
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/103 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1873 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) (2018. szeptember 11. előtt: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0044/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 60. cikkére, |
|
— |
tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 121. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0074/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 48. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 48. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(6) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/105 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1874 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) (2018. szeptember 11. előtt: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0044/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 60. cikkére, |
|
— |
tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 121. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0074/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 48. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 48. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.
(6) HL L 212., 2018.8.22., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/107 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1875 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (2018. szeptember 11. előtt: Európai Repülésbiztonsági Ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0074/2020), |
|
A. |
mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 197 871 000 EUR volt, ami 2017-hez képest 3,27%-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetéséből 36 915 000 EUR az uniós költségvetésből (2), és 102 992 000 EUR díjakból és járulékokból származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves elszámolásáról kiadott éves jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,31%-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 1,02%-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 90,26%-os volt, ami 2017-hoz képest 3,49%-os csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy az ügynökség 2017. évi, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által végzett ellenőrzését követően az ICAO 2018 júniusában közzétette a rendkívül magas végrehajtási arányt megerősítő eredményeket, amelyek alapján az ügynökség a világ három legjobb légi közlekedési szabályozója közé tartozik; |
|
3. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség megerősíti a repülésbiztonsági intelligenciával és a repülésbiztonsági teljesítménnyel kapcsolatos funkciókat, és hogy a Data4Safety program fejlesztésén dolgozik, amely kiterjedt adatplatformot és jobb elemzési kapacitást fog biztosítani európai szinten; |
|
4. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa digitalizációs politikáját; |
|
5. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy az ügynökség forrásokat oszt meg más ügynökségekkel – többek között az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, az Európai Képzési Alapítvánnyal és az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal – az egymást átfedő feladatokra a felmérések, az e-tanulás, a felhőalapú és a LinkedIn szolgáltatások, valamint a környezettel kapcsolatos ismeretterjesztő képzés terén; határozottan arra buzdítja az ügynökséget, hogy továbbra is aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
6. |
megjegyzi, hogy 2018-ban külső értékelés készült az ügynökség egységes programozási dokumentumának kidolgozásához vezető folyamatról, valamint arról, hogy milyen módon konzultál az ügynökség fő érdekelt feleivel az egységes programozási dokumentum létrehozása során; megjegyzi, hogy az ügynökség jelenleg dolgoz ki cselekvési tervet a potenciálisan fejleszthető területek kezelésére; |
|
7. |
kiemeli, hogy az ügynökség alapvető szerepet tölt be a repülésbiztonság és a környezetvédelem lehető legmagasabb szintjének biztosításában a gyorsan növekvő légi közlekedési piacon; hangsúlyozza, hogy az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálybalépésével 2018 mérföldkő volt az ügynökség számára; elismeri, hogy az ügynökség megnövekedett felelősségi köre és munkaterhelése nem párosult a források arányos növekedésével, ami 2018-ban jelentős kihívást jelentett feladatainak és célkitűzéseinek teljesítése szempontjából, és egyes tevékenységek elhalasztásához vagy prioritásuk megvonásához vezetett; megismétli, hogy a rábízott fontos feladatok elvégzése érdekében az ügynökség számára megfelelő pénzügyi forrásokat és személyzetet kell biztosítani, amely 2018. december 31-én 767 alkalmazottra csökkent (szemben a 2017. évi 771 alkalmazottal); |
|
8. |
emlékeztet az ügynökségnek a zaj- és CO2-kibocsátásra vonatkozó intelligens szabványok kidolgozásához való hozzájárulására, valamint a repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések környezetvédelmi tanúsításával kapcsolatos felelősségére; úgy véli, hogy további forrásokkal az ügynökség vezető szerepet játszhat a légi közlekedés fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában; |
|
9. |
üdvözli az ügynökség által az egységes európai drónövezet létrehozása érdekében tett jelentős erőfeszítéseket; |
|
10. |
aggódik amiatt, hogy a légi közlekedés vonzó célpont az informatikai támadások számára, és hogy a szoftverhibák súlyos következményekkel járhatnak; felhívja az ügynökséget, hogy az Európai Légi Közlekedési Kiberbiztonsági Központtal együtt erősítse tovább az európai légi közlekedés digitális ellenálló képességét; |
|
11. |
aggódik amiatt, hogy a távirányított légijármű-rendszerek közelgő beépítése biztonsági aggályokat vet fel a lakosság körében; felhívja az ügynökséget, hogy nagyobb mértékben vegye figyelembe a hatóságok általános biztonsággal és az elkövetők büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos aggályait; |
|
12. |
felhívja az ügynökséget annak biztosítására, hogy az Unió a lehető leggyorsabban biztonságos, egységes és könnyen teljesíthető szabályokkal rendelkezzen a drónok kereskedelmi üzemeltetésére vonatkozóan; aggódik amiatt, hogy az ügynökség nem rendelkezik elegendő pénzügyi és emberi erőforrással az új feladat ellátásához; |
|
13. |
megjegyzi, hogy az ügynökség összesen 2 000 000 EUR-s hiánnyal zárta az évet ( 700 000 EUR többlet a támogatási tevékenységek kapcsán és 2 700 000 EUR hiány a díjakból és illetékekből finanszírozott tevékenységek kapcsán); megjegyzi, hogy a díjak és illetékek hiánya levonásra kerül a felhalmozott többletből, 54 900 000 EUR-ról 52 200 000 EUR-ra csökkentve azt; megállapítja, hogy a díjakból és illetékekből finanszírozott tevékenységek tekintetében a bevétel 2017-hez képest 1 800 000 EUR-val nőtt, ugyanakkor a személyzeti költségek 3 700 000 EUR-val, az igazgatási költségek 900 000 EUR-val, a működési költségek pedig 2 600 000 EUR-val nőttek; megjegyzi, hogy a támogatásfüggő tevékenységek esetében a támogatás 2 000 000 EUR-val történő növelése elegendő volt az igazgatási költségek 100 000 EUR-val, illetve az operatív kiadások 1 400 000 EUR-val történő növekedésének fedezésére; |
|
14. |
elismerését fejezi ki az ügynökség hatékonyságának növelése érdekében tett lépésekért, például a Lean Efficiency Agility Program elindításáért és más hatékonysági kezdeményezésekért, amelyek 16 teljes munkaidőben dolgozó főnek megfelelő mértékben csökkentették a munkaterhelést, valamint lehetővé tették az ügynökség számára, hogy álláshelyeket csoportosítson át, és megbirkózzon a megnövekedett munkateherrel és a folyamatban lévő tevékenységekre vonatkozó felülvizsgált minőségi igényekkel; üdvözli továbbá a pénzügyi folyamatok fokozódó digitalizációját, automatizálását és egyszerűsítését, aminek következtében a pénzügyi tranzakciók 86%-át papírmentesen dolgozzák fel; |
|
15. |
üdvözli, hogy az ügynökség végrehajtotta a Számvevőszék azon ajánlását, hogy biztosítsa a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét, aki immár funkcionális szempontból az ügynökség igazgatótanácsának, igazgatási szempontból pedig az ügynökség ügyvezető igazgatójának tartozik beszámolási kötelezettséggel; |
|
16. |
üdvözli, hogy az ügynökség igazgatótanácsa elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásokat, és felhívja az ügynökséget, hogy biztosítsa azok végrehajtását; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2018-ban etikai felülvizsgálatot végzett, amely a magatartási kódex, az etika és a csalás területeire terjedt ki, és az ellenőrzési jelentés tervezete 2019 elejére várható; ezzel összefüggésben megismétli, hogy az összeférhetetlenségekkel szembeni biztosítékokra van szükség; |
Személyzeti politika
|
17. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,74%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 680 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 678 engedélyezett álláshely) 651-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 83 szerződéses alkalmazott és 19 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
18. |
aggodalommal állapítja meg, hogy 2018-ban a felső vezetők körében (4 férfi és 1 nő) és az igazgatótanácsban (26 férfi és 3 nő) egyenlőtlen volt a nemek aránya; |
|
19. |
megjegyzi, hogy az ügynökség csatlakozott a „Nők a szállításban” című bizottsági kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy minden szinten erősítse a nők foglalkoztatási lehetőségeit; üdvözli, hogy az ügynökség létrehozott egy nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkacsoportot, melynek feladata, hogy ajánlásokat tegyen a fennálló jelentős egyensúlyhiány orvoslására; |
|
20. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy dolgozzon ki hosszú távú emberierőforrás-politikai keretet, amely a személyzet munka és magánélet közötti egyensúlyára, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a megkülönböztetésmentességre, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára irányul; |
Közbeszerzés
|
21. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség a Bizottsággal archiválási szolgáltatások kapcsán kötött megállapodás keretében mintegy nyolc hónappal a megállapodás megújítása után irányozta elő a forrásokat; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében a források lekötését a jogi kötelezettségvállalás hatályba lépése előtt kell rögzíteni; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a kötelezettségvállalást a számla kézhezvétele előtt, de a szolgáltatás megkezdése után írták alá, és erre az a posteriori (utólag bekövetkezett) eseményre ezért egy kivétel vonatkozik; felszólítja az ügynökséget, hogy a költségvetési kötelezettségvállalást a jogi kötelezettségvállalásba vétel előtt rögzítse; |
|
22. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség egy legfeljebb 5 000 000 EUR értékű, adatelemzési szolgáltatásokra irányuló beszerzés esetében úgy döntött, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában meghirdetett nyílt eljárás nyomán egyetlen beszállítóval köt keretszerződést; megállapítja ugyanakkor, hogy a keretszerződésben foglalt feltételek nem voltak kellően pontosak a tisztességes verseny lehetővé tételéhez, mivel a követelmények a közbeszerzési eljárás idején még nem voltak ismertek; emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet alkalmazási szabályai értelmében ilyen helyzetben az ajánlatkérő szervnek többszereplős keretszerződést kell kötnie, és a kiválasztott vállalkozók közül versenyeljárással kell meghatározni, kivel kötik meg az egyes adásvételi szerződéseket; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint egyetlen keretszerződést választott a többszereplős keretszerződés helyett, amely a keretszerződés időtartama alatt a szerződő fél megváltozásához vezetett volna, és súlyos következményekkel járt volna a koherencia és az időben történő teljesítés tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy úgy alakítsa a keretszerződéseket, hogy azok előmozdítsák a tisztességes versenyt és biztosítsák az értékarányosságot; |
|
23. |
a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy egy másik, az ügynökség fő tevékenységére vonatkozó közbeszerzési eljárás, nevezetesen a tanúsítási feladatok kiszervezése során az ügynökség kizárólag a szolgáltatások minősége alapján ítélte oda a szerződéseket, az ár értékelése nélkül; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség emellett egy vállalkozóval úgy kötött szerződést, hogy nem kapott bizonyítékot arra nézve, hogy az adott vállalkozó esetében nem áll fenn kizárást indokoló helyzet; megállapítja, hogy az ügynökség válasza szerint az ügynökség e konkrét tevékenysége nem szerepel a költségvetési rendeletben; megállapítja továbbá, hogy nem állt fenn olyan kockázat, hogy az ügynökség egy támogatásra nem jogosult szolgáltatótól venne igénybe szolgáltatásokat, mivel a kizárási kritériumokra vonatkozó bizonyítékokat a feladatok akkreditálása előtt nyújtották be; felszólítja az ügynökséget annak biztosítására, hogy a szerződéseket csak a kizárási kritériumok ellenőrzése után írják alá; |
|
24. |
megjegyzi – a mentesítésért felelős hatóságnak a Bizottság által elindított egyes olyan eszközök használatával kapcsolatban tett megjegyzései és észrevételei alapján, amelyek célja a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere egységes megoldásának bevezetése volt –, hogy az ügynökség 2018 januárja óta valamennyi beszállító számára lehetővé teszi a számlák elektronikus úton történő benyújtását; üdvözli továbbá, hogy 2018 végére a számlák több mint 80%-a elektronikus úton érkezett be; megjegyzi azonban, hogy az elektronikus úton kapott számlák feldolgozása és a számlaadatok rögzítése manuálisan történik, mivel ez tekinthető a legésszerűbb megoldásnak; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
25. |
megjegyzi – a mentesítésért felelős hatóságnak az ügynökség pártatlansággal és függetlenséggel, valamint az összeférhetetlenség megelőzésével és enyhítésével kapcsolatos politikájával, illetve az érdekeltségi nyilatkozatok kitöltésének, felülvizsgálatának és frissítésének összes munkatársra való kiterjesztésével kapcsolatban tett megjegyzései és észrevételei alapján –, hogy az ügynökség 2019. május végén megkapta a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak az etikáról, a csalás megelőzéséről és az összeférhetetlenségről szóló végleges ellenőrzési jelentését, amely összességében pozitív következtetést tartalmaz az irányítási és kontrollrendszerekre vonatkozóan; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki a Belső Ellenőrzési Szolgálat ajánlásaira vonatkozóan, és hogy az ügynökség 2020. március végéig tervezi elvégezni az ügynökség személyzetére és fellebbezési tanácsára vonatkozó jelenlegi magatartási kódex felülvizsgálatát, valamint az igazgatótanács tagjaira vonatkozó nyilvános érdekeltségi nyilatkozat folyamatának felülvizsgálatát; |
|
26. |
megjegyzi, hogy az ügynökség bevételének 62%-a díjakból tevődik össze; tudomásul veszi az ügynökség azon véleményét, hogy az a tény, hogy a kérelmezők díjat fizetnek, nem feltétlenül jelent összeférhetetlenséget; |
Belső kontrollok
|
27. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat felülvizsgálta és megerősítette az üzletmenet-folytonosság, az információbiztonság kezelése és az Európai Légiközlekedés-biztonsági Terv terén folyamatban lévő valamennyi fellépés végrehajtását; |
|
28. |
megállapítja, hogy 2018-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést bocsátott ki „Strategic Risk Assessment including IT in EASA” (Stratégiai és informatikai kockázatértékelés az EASA-nál) címmel; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki egyes potenciálisan fejleszthető területek kezelésére; |
|
29. |
megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg 2018-ban négy ellenőrzési megbízhatósági kötelezettséget teljesített annak értékelésére, hogy betartották-e a vonatkozó rendeleteket, teljesítették-e a folyamat célkitűzéseit, és megfelelően csökkentették-e a főbb kockázatokat; megjegyzi, hogy ez a megbízhatósági szint minden egyes felülvizsgálat során adott volt, és hogy ajánlásokat tettek a kontrollkörnyezet vagy a folyamatok általános hatékonyságának további javítására; tudomásul veszi továbbá, hogy a 2018-ban elvégzett ellenőrzések négy nyomon követése során a fennmaradó kockázatokat jelentős mértékben, elfogadható szintre csökkentették, és a végső intézkedéssel együtt – melynek lezárását 2019 harmadik negyedévére időzítették – a folyamatban lévő valamennyi intézkedést végrehajtották; |
|
30. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
31. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 279., 2018.8.8., 4. o.
(2) HL C 279., 2018.8.8.,54. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/111 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1876 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0063/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0077/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal igazgatója számára a hivatal 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/113 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1877 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hivatal számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0063/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról szóló, 2010. május 19-i 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0077/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 132., 2010.5.29., 11. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/115 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1878 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0077/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 97 665 322 EUR volt, ami 2017-hez képest 12,52 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés operatív tevékenységek megerősítéséhez kapcsolódott; mivel a hivatal költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hivatal éves beszámolójának megbízhatóságáról, továbbá elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyítékot szerzett az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; mivel azonban a Számvevőszék korlátozott véleményt adott ki a kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó, a 2016-os és 2017-es pénzügyi évre vonatkozó számvevőszéki megállapításokkal kapcsolatban; mivel a Számvevőszék véleménye szerint a 2018. december 31-én véget ért évre vonatkozó éves beszámoló alapjául szolgáló kifizetések – a 2016-os és 2017-es pénzügyi évek hatásaitól eltekintve – minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
A 2017. évi mentesítési jelentés nyomon követése
|
1. |
megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa 2018. június 6-án úgy határozott, hogy azonnali hatállyal felmenti hivatalából az előző ügyvezető igazgatót; tudomásul veszi az ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezését, aki 2018. június 6-án lépett hivatalba, valamint az új ügyvezető igazgató 2019. június 16-i kinevezését; üdvözli, hogy a hivatal elkészítette a Parlament 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó észrevételeivel kapcsolatos nyomon követési jelentést, és különösen a hivatal igazgatótanácsa, az ideiglenes ügyvezető igazgató és az új ügyvezető igazgató által a hivatal irányítási struktúrájának és hatékonyságának javítása, az átláthatóság helyreállítása és a bizalomépítés érdekében megtett korrekciós intézkedéseket; támogatja és nagyra értékeli az EASO 2019. évi irányítási cselekvési tervében körvonalazott intézkedéseket; megjegyzi, hogy az új ügyvezető igazgató a 2019. szeptember 4-i nyilvános meghallgatáson, valamint az ügynökségek 2019. december 4-i, a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága előtti meghallgatásán pozitív üzenetet fogalmazott meg, és kifejezte a jövőbeli szoros együttműködés iránti szándékát; |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálat
|
2. |
sajnálatosnak tartja az OLAF által feltárt szabálytalanságokat, amelyek a közbeszerzési eljárások megsértésével, uniós pénzeszközök hűtlen kezelésével, visszaélésekkel, az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó ügyekben pozícióval való visszaélésekkel, az adatvédelmi szabályok megsértésével, zaklatással és 2017-ben az alkalmazottakkal szembeni nem megfelelő magatartással kapcsolatosak; ismételten felkéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítő hatóságot az OLAF által javasolt intézkedések nyomon követéséről; tudomásul veszi a hivatal azon kérését, hogy a titoktartási és adatvédelmi kérdések miatt megfelelő körülmények között készítsen részletesebb jelentést; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a hivatal igazgatótanácsa 2018. június 6-án úgy határozott, hogy azonnali hatállyal felmenti hivatalából az ügyvezető igazgatót; hangsúlyozza azonban, hogy a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetést a hivatal előző vezetésének felügyelete alatt hajtották végre; kiemeli, hogy a jelentés a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárást érinti; elismeri az új ügyvezető igazgató arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy jelentős reformokat hajt végre, biztosítva a szilárd irányítást; |
A 2017. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről alkotott elutasító vélemény alapja
|
4. |
megjegyzi – a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó megjegyzéseinek és észrevételeinek fényében, hogy a hivatal nagymértékben függ az elegendő erőforrásoktól, különösen a tagállamok által rendelkezésre bocsátott szakértőktől –, hogy a szakértők hiányáról számolnak be különböző szinteken a tagállamoknak és a Bizottságnak; megjegyzi továbbá, hogy a tagállami jelölések és kirendelések terén tapasztalt hiányok ellensúlyozása érdekében a hivatal növelte a helyben felvett ideiglenes személyzet alkalmazását, és hogy 2018-ban az operatív igényeknek csak 26 %-át biztosították tagállami szakértők; rámutat arra, hogy ideiglenes alkalmazottak nélkül a hivatal nem lenne képes elengedhetetlen támogatást nyújtani a tagállamoknak menekültügyi rendszerei számára; tudomásul veszi a hivatal 500 tagállami szakértőből álló menekültügyi szakértői készenléti állomány létrehozására irányuló javaslatát; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy sürgősen értékeljék és kezeljék ezt a javaslatot; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
5. |
sajnálja, hogy az éves költségvetések korlátozott volta és a hivatal költségvetésében a váratlan és sürgős operatív szükségletekre képzett céltartalék részleges hiánya költségvetési bizonytalanságot okoz és akadályozza a veszélyhelyzetekre való felkészülést; megjegyzi, hogy a hivatal az operatív tervezéssel és az erőforrások elosztásával kapcsolatban állandó párbeszédet folytat a Bizottsággal és költségvetési hatóságokkal; elismeri, hogy a hivatal részben a társult országok hozzájárulásait használja fel az operatív kiadások tartalékaként, különösen a tagállamok nem tervezett támogatási kérelmeinek kezelése érdekében; felszólítja a hivatalt, hogy a Bizottsággal és a költségvetési hatóságokkal szorosan konzultálva találjon megoldást a költségvetési korlátokra; |
|
6. |
hangsúlyozza, hogy a javasolt költségvetési megszorítások akadályozhatják a hivatalt abban, hogy a megbízatásának megfelelően továbbra is kielégítő módon ellássa feladatait a tagállamoknak nyújtandó szükséges támogatás tekintetében; emlékeztet arra, hogy a hivatal megbízatásának megerősítését és a munkateher növekedését megfelelő költségvetési előirányzatoknak kell kísérniük; |
|
7. |
üdvözli a közös EASO–Frontex igazgatótanács megújított együttműködési stratégiáját; elismeréssel jegyzi meg továbbá, hogy a hivatal aktív szerepet játszik az ügynökségek hálózatában a közös fellépések racionalizálása – például a bizalmas tanácsadók felvételére irányuló felhívások, a keretszerződésekre vonatkozó közös közbeszerzési eljárásokban való részvétel, valamint a személyzeti mobilitási programok – terén; határozottan ösztönzi a hivatalt, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; rámutat a Számvevőszék migrációkezelésről szóló különjelentésében foglalt ajánlásra, amely szerint biztosítani kell a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a hivatal közötti kiegészítő jelleget és jobb koordinációt; sürgeti a hivatalt, hogy foglalkozzon az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségével a hasonló tevékenységet folytató ügynökségekkel; |
Teljesítmény
|
8. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása csupán 68,22 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 214 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 146-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat (2017-ben 155 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül 61 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2018-ban; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hivatal munkaerő-felvételi terve 2020-ig 500 fős személyzetet irányoz elő; |
|
9. |
tudomásul veszi az igazgatási osztály vezetőinek hiányát, mivel az öt vezetői álláshelyből négy betöltetlen volt, vagy az álláshelyet betöltő személyt felfüggesztették, de tudomásul veszi a hivatal válaszát, amely szerint a Humánerőforrás- és Biztonsági Osztály vezetőjének felvételét 2020 első negyedévében teszik közzé; megjegyzi továbbá, hogy mivel a hivatal átszervezésen ment keresztül, a Pénzügyi és Közbeszerzési Osztály vezetőjének felvétele folyamatban van, és az IKT-osztály vezetőjének álláshelyét 2019-ben betöltötték; felszólítja a hivatalt, hogy a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve tegyen további erőfeszítéseket a betöltetlen álláshelyek betöltésére, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kockázat csökkentése érdekében hozott korrekciós intézkedésekről; |
|
10. |
sajnálattal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2017 végétől hatványozottan romlott a hivatal humánerőforrás-helyzete; megjegyzi, hogy 2018 végén a hivatal 216 főből álló személyzetet foglalkoztatott, 89 állásajánlatot küldtek ki és 60 szerződés aláírására került sor; megállapítja azonban, hogy 2018 végén még mindig 78 betöltetlen álláshely volt; súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a rendkívüli méreteket öltő probléma komolyan veszélyezteti a hivatal további működését; tudomásul veszi a vezetőség kifejezett elkötelezettségét a hivatal felvételi tervének átlátható és hatékony végrehajtása mellett; |
|
11. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetés csak férfiakból (kilenc fő) állt, de a nemek közötti negatív egyensúlyt megváltoztatta az, hogy 2019-ben nőt neveztek ki ügyvezető igazgatóvá; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az igazgatótanács tekintetében sikerült elérni a nemek közötti megfelelő egyensúlyt (16 férfi és 15 nő); |
|
12. |
megjegyzi, hogy az ügyvezető igazgató 2019. november 26-án új szervezeti felépítést nyújtott be az igazgatótanácsnak; úgy véli, hogy a személyzeti átszervezésnek hozzá kell járulnia a belső kontroll, a minőségbiztosítás és a kockázatkezelés megerősítéséhez, valamint a Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által előírt intézkedéseknek való megfeleléshez; |
Személyzeti politika
|
13. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 68,22 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 214 ideiglenes alkalmazottból (a 2017. évben 155 engedélyezett álláshely) 146 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 61 szerződéses alkalmazott és 3 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2018-ban; |
|
14. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a menekültügyi támogató csoportok és a hivatal egyéb erőinek a tagállamokban való lakhatásával kapcsolatban (pl. a hivatal saját munkatársait, illetve a tagállami és a szerződéses szakértőket megillető kiváltságok és mentességek tekintetében) a hivatal 2019 júliusában aláírta a befogadási megállapodást Ciprussal, 2020 januárjában befogadási megállapodást írtak volna alá Görögországgal, és jelenleg új megállapodás megkötésén dolgozik Olaszországgal is a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) rendelkezéseinek teljes körű tiszteletben tartása érdekében és a hivatal egyéb befogadási megállapodásaival összhangban; felszólítja a hivatalt, hogy a Bizottsággal együtt törekedjen az eredményes keretek kialakítására a tagállamokkal a menekültügyi támogató csoportoknak és a hivatal más munkacsoportjainak a tagállamokban történő ellátását illetően; |
|
15. |
tudomásul veszi a hivatalnak a Számvevőszék észrevételeire adott válaszait és az azok kezelésére az új ügyvezető igazgató hivatali ideje alatt tett erőfeszítéseit, többek között azáltal, hogy prioritásként kezeli az Olaszországgal, Görögországgal és Ciprussal kötendő, a menekültügyi támogató csoportok és a hivatal más munkacsoportjainak a tagállamokban történő ellátásával kapcsolatos fogadási megállapodásokat, növeli a felvételi eljárások átláthatóságát és 2019 folyamán megerősíti a hivatal jogi szolgálatát; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék horizontális tendenciát állapított meg az ügynökségek körében az informatikai tanácsadói szerepekben foglalkoztatott külső személyzet alkalmazása terén; felszólít arra, hogy ezen a fontos és érzékeny területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a külső munkaerő-felvételtől való függőséget az esetleges kockázatok korlátozása érdekében; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hivatal 2018-ban nyílt közbeszerzési eljárást indított olaszországi munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások nyújtására irányuló keretszerződések megkötése céljából; megjegyzi, hogy a hivatal megszüntette az eljárást, mivel csak egy ajánlat érkezett, és a hivatal elfogadhatatlannak ítélte az ajánlatot, mivel a pénzügyi ajánlat meghaladta a becsült legmagasabb költségvetést; megállapítja, hogy a Számvevőszék megállapítása szerint a közbeszerzési eljárás dokumentációjában súlyos, 25 000 000 EUR összegű hiba szerepelt; megjegyzi azonban, hogy a hivatal elfogadta ezeket a megállapításokat, valamint korrekciós intézkedéseket fogadott el és hajtott végre, amelyek a következőket foglalják magukban: a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés megszüntetése Olaszországban; a kölcsönzött munkavállalókkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó új közbeszerzési eljárás indítása Olaszországban; további felhívás közzététele a tagállami szakértők számára, és – amennyiben lehetséges – alternatív megoldások alkalmazása a szakértők igénybevételére az új keretszerződés hatálybalépéséig tartó időszak lefedése érdekében; a hivatal által Olaszországban igénybe vett kölcsönzött munkavállalók számának átmeneti jelentős csökkentése, valamint – az olasz hatóságokkal együtt – az üzletmenet-folytonosság szintjének fenntartása az alapvető támogatási intézkedések tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy az új közbeszerzési eljárás lezárult, és az új keretszerződést 2019 decemberében ítélték oda annak érdekében, hogy az üzletmenet folytonossága az egész eljárás során biztosított legyen; felszólítja a hivatalt, hogy szigorúan alkalmazza az uniós közbeszerzési szabályokat; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a hivatal oly módon megfogalmazott szolgáltatási szerződéseket kötött informatikai vállalkozásokkal, hogy azok egyértelműen meghatározott informatikai szolgáltatások vagy termékek nyújtása helyett kölcsönzött munkavállalók rendelkezésre bocsátását eredményezhetik; emlékeztet arra, hogy kölcsönzött munkavállalók meghatározott időre és meghatározott feladatok ellátása céljából történő biztosítása a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a tagállamok által elfogadott egyedi szabályok hatálya alá tartozik; megjegyzi, hogy az informatikai szolgáltatási szerződések munkaügyi célú felhasználása nem felel meg az uniós személyzeti szabályzatnak és az uniós szociális és foglalkoztatási szabályoknak; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hivatal felülvizsgálta az idő és eszközök biztosítására irányuló sablonszerződéseit annak érdekében, hogy minden egyes szerződésbe belefoglalja a szerződés alapján teljesítendő eredmények listáját; felszólítja a hivatalt, hogy továbbra is körültekintően járjon el és gondoskodjon arról, hogy a szerződések megfogalmazása révén megkülönböztethető legyen az informatikai szolgáltatások beszerzése és a kölcsönmunkaerő alkalmazása; |
Közbeszerzés
|
19. |
a hivatal tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az 2018-ban megkezdte a visszaélések bejelentéséről szóló bizottsági határozat végrehajtását és gyakorlati útmutatót dolgozott ki az összeférhetetlenségek kezelésére és megelőzésére – amelyet az igazgatótanács várhatóan 2019 3. negyedévében fogad majd el –, valamint szabályokat a visszaélést bejelentő személyek védelmére; elismeréssel jegyzi meg, hogy a hivatal számos képzést szervezett a személyzet számára az etikáról, különös hangsúlyt fektetve az összeférhetetlenség megelőzésére és a vezetőknek szánt, személyre szabott modullal; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a vonatkozó standard működési eljárásokba és politikákba is átültették; felszólítja a hivatalt, hogy továbbra is fordítson különös figyelmet az összeférhetetlenség megelőzésére, valamint a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályok és eljárások megfelelő végrehajtására; |
|
20. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a hivatal a honlapján közzéteszi ugyan az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatát és önéletrajzát, de nem teszi közzé a felső vezetés érdekeltségi nyilatkozatait, és felszólítja a hivatalt, hogy haladéktalanul intézkedjen ezzel kapcsolatban; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
21. |
tisztában van azzal, hogy a hivatal 2018 végén nem rendelkezett belső ellenőrzési részleggel, és hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak 2018 januárja óta nem készült átfogó belső ellenőrzési jelentése; megjegyzi továbbá, hogy a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzésére irányuló utólagos kontrollok létrehozása még gyerekcipőben járt; üdvözli a hivatal válaszát, amely szerint a hivatal korrekciós intézkedéseket fogadott el és dokumentált a belsőkontroll-rendszerekkel kapcsolatban, beleértve az ellenőrzési kapacitás 2019 4. negyedévéig, valamint az utólagos belsőkontroll-kapacitás 2019 3. negyedévéig történő létrehozását; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hivatal utólagos kontrollkapacitást alakít ki, aminek keretében 2019 4. negyedévében vették fel az első utólagos kontrolltisztviselőt, majd 2020 első felében további tisztviselőket vesznek fel; elismeri, hogy a hivatal jelenleg belső ellenőrzési kapacitás kialakításán dolgozik, és a hivatal számára leginkább megfelelő modell meghatározása érdekében jelenleg tárgyalásokat folytat egy másik, ezen a területen széles körű tapasztalattal rendelkező uniós ügynökséggel; felszólítja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben meghozott intézkedésekről; |
Belső kontrollok
|
22. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék uniós ügynökségekről szóló, a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése szerint a hivatal konkrét és pozitív lépéseket tett a szervezeti irányítás javítása érdekében; megállapítja, hogy a cselekvési tervben szereplő 61 intézkedés közül a Számvevőszék ellenőrzésének időpontjáig 48 zárult le, 13 pedig folyamatban volt; |
|
23. |
üdvözli, hogy a hivatal 2019 szeptemberében az érzékeny álláshelyekre vonatkozó új politikát fogadott el, amely iránymutatásokat és szempontokat biztosít a vezetőség számára ahhoz, hogy kockázatértékelést hajtson végre, azonosítsa és dokumentálja a hivatal szervezetén belüli érzékeny funkciókat a jóváhagyott kockázatcsökkentő kontrollokkal együtt, továbbá hogy 2020 1. negyedévéig értékelje az érzékeny funkciókkal és dokumentumokkal összefüggő kockázatcsökkentő kontrollokat; |
|
24. |
emlékeztet arra, hogy 2017 végén a hivatal nem rendelkezett belső jogi osztállyal, és a korábbi ügyvezető igazgató irányításával nagyszámú ügyvédi irodát bíztak meg az ilyen jellegű feladatok ellátásával; megállapítja azonban, hogy 2018-ban a hivatal összeállította a jogi tanácsadás célját szolgáló szerződései jegyzékét, majd 2019-ben új vezető jogtanácsos kezdte meg munkáját a hivatalnál, és aláírták a jogi tanácsadás nyújtására irányuló új – a korábbi szerződések helyébe lépő – keretszerződést, amelyet számos további jogtanácsos toborzása követ majd 2020-ban; megjegyzi azonban, hogy továbbra sem alkalmaztak módszeres eljárást a jogi dokumentumok belső felülvizsgálatára, és a 2018. évi közbeszerzési eljárások jogi vetületeit tekintve számos következetlenség volt megállapítható; felszólítja a hivatalt, hogy gondoskodjon a jogi osztály megfelelő működéséről és a jogi eljárások hatékony irányításáról; megelégedéssel veszi tudomásul a hivatal azon célkitűzését, hogy az irányítási és belső ellenőrzési keretrendszert – többek között – egy jogi és adatvédelmi ágazat, valamint egy belső ellenőrzési és kockázatkezelési ágazat létrehozásával alakítsa ki, hogy a jövőben biztosítani lehessen a jogi – többek között közbeszerzésre vonatkozó – dokumentumok szisztematikus felülvizsgálatát; üdvözli továbbá a hivatal arra irányuló kezdeményezését, hogy belső ellenőrzési kapacitást hozzon létre a hivatalon belül, miközben közös ellenőrzési kapacitást alakít ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel; |
|
25. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még mindig nem fogadtak el a hivatal érzékeny álláshelyeire vonatkozó politikát, ami nincs összhangban a hivatal belsőkontroll-standardjaival, amelyek szerint az érzékeny funkciókat egyértelműen meg kell határozni és azokról naprakész nyilvántartást kell vezetni; tudomásul veszi a hivatal válaszát, amely szerint folyamatban volt az érzékeny álláshelyekre vonatkozó politika véglegesítése, azt várhatóan 2019 3. negyedévéig hagyták volna jóvá, 2019. 4. negyedévére pedig végre kellett hajtani; felszólítja a hivatalt, hogy tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak a fenti ügyben történt bármilyen fejleményről; |
|
26. |
elismeri a belsőkontroll-rendszerek – beleértve a beszerzési és kiadási műveletek kontrolljának – végrehajtása terén elért előrehaladást; támogatja a döntést, hogy csökkentsék, majd mielőbb megszüntessék a jogi tanácsadás kiszervezését, és belső jogi szolgálatot hozzanak létre; támogatja a Számvevőszék további korrekciós intézkedések szükségességére vonatkozó észrevételeit; |
|
27. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó megjegyzéseit és észrevételeit követően, hogy a hivatal a néhány, több helyszínen működő uniós ügynökség egyike, és hogy a hivatal több helyszínen is megfelelő helyi piacelemzés nélkül kötött bérleti szerződést, a római irodát illetően rövidesen új közbeszerzési eljárást indítanak, amelyet a jelenlegi helyzet rendezése érdekében irodabérlésére vonatkozó megfelelő piacelemzés előzött meg; megállapítja továbbá, hogy az athéni iroda esetében a jelenlegi bérleti szerződés 2020 januárjában lejárt, és hogy az új közbeszerzési eljárás – megfelelő piacelemzésre is kiterjedő – előkészítés alatt áll; megjegyzi továbbá, hogy a pagani (Leszbosz) kezelő létesítmény a központokon kívülre helyezte át az uniós fogadóállomásokon található operatív munkahelyeket; megjegyzi, hogy a ciprusi irodát illetően 2018 közepén új szerződést írtak alá az épület tulajdonosával egy olyan közbeszerzési eljárást követően, amelynek célja az eredeti megállapodás rendezése volt, és amely további igények felmerülése esetére tartalmazta a bővítés lehetőségét is; üdvözli a 2019. február 15-én elfogadott új közbeszerzési eljárási standardokat, amelyek iránymutatást nyújtanak a közbeszerzési és szerződéskezelési eljárás érzékeny vonatkozásaival kapcsolatban, beleértve a piacfelmérésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket is; tudomásul veszi a hivatal arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közbeszerzési eljárásait összehangolja az épületek felkutatása és az épületekre vonatkozó tárgyalás során a Bizottság szolgálatai által követendő módszertannal, illetve az átláthatóság és a verseny fokozása érdekében minden tervezett, épületre vonatkozó szerződéssel kapcsolatban piaci előrejelzési hirdetményeket tegyen közzé; |
|
28. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az irodabérléssel és a kapcsolódó szolgáltatások és kivitelezési munkálatok igénybevételével kapcsolatos irányítási feladatokra vonatkozó felelősségi körök és feladatok egyértelmű meghatározásának hiánya akadályozhatja az irodákkal kapcsolatos kockázatok hatékony csökkentését; felszólítja a hivatalt, hogy dolgozzon ki hatékony politikát a bérelt helyiségek és a kapcsolódó szolgáltatások kezelésére; |
Egyéb megjegyzések
|
29. |
a mentesítésért felelős hatóság által a 2018. június 6-án hivatalba lépett új ideiglenes ügyvezető igazgató kinevezésével kapcsolatban tett észrevételek fényében üdvözli, hogy e vezetőváltás óta az átláthatóság kiemelt prioritást élvez az új ügyvezető igazgató vezetése alatt álló irányítási cselekvési terv alapelveként, aki elkötelezett amellett, hogy a jövőben is ezt a megközelítést alkalmazza; |
|
30. |
felszólítja a hivatalt, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
31. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó megjegyzéseinek és észrevételeinek fényében, hogy a hivatal a máltai irodaterületét kiterjesztette az irodáknak helyet adó épület egy további blokkjára, a teljes épület elfoglalása érdekében a hivatal 2018 októberében véglegesítette a bérleti szerződést, amelynek költségeit teljes mértékben a hivatal költségvetése fedezi; |
|
32. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (5). |
(1) HL C 306., 2018.8.30., 4. o.
(2) HL C 306., 2018.8.30., 6. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendelete (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról (HL L 132., 2010.5.29., 11. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/120 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1879 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9-0051/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament) (3), |
|
— |
tekintettel a belső ellenőr 2018. évi pénzügyi évről szóló éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló, 2018. december 10-i elnökségi határozatra és különösen annak 34. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére, 104. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0021/2020), |
|
A. |
mivel az elnök 2019. június 27-én elfogadta a Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását; |
|
B. |
mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő, 2019. június 25-én megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy az életbe léptetett kontrolleljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban; |
|
C. |
mivel a Számvevőszék a 2018. évi igazgatási és egyéb kiadásokra vonatkozó külön értékelésében kijelentette, hogy nem állapított meg súlyos hiányosságokat a vizsgálata tárgyát képező, az intézmények és szervek (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletben előírt éves tevékenységi jelentései tekintetében; |
|
D. |
mivel a (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 262. cikkének (1) bekezdése értelmében minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek; |
1.
mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(5) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/122 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1880 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére, 104. cikkének (3) bekezdésére, valamint V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0021/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a Parlament) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát; |
|
B. |
mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 126 kérdést tartalmazó kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta; |
|
C. |
mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé; |
A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása
|
1. |
megjegyzi, hogy a Parlament 2018-ban összesen 1 950 687 373 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2018. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret (1) V. fejezetének 18,9 %-át tette ki, ami összességében 2,2 %-os növekedést jelentett a 2017. évi költségvetéshez képest (1 909 590 000 EUR); |
|
2. |
megjegyzi, hogy az elszámolásban 2018. december 31-én bevételként szereplő összeg 193 998 910 EUR (2017-ben 206 991 865 EUR), ebből 30 783 590 EUR címzett bevétel (2017-ben 50 052 674 EUR); |
|
3. |
hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 67,6 %-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az intézmény tagjai), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások), ami a Parlament kiadásai nagy részének merevségét jelzi; |
|
4. |
tudomásul veszi az alábbi adatokat, amelyek alapján a Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. |
rámutat, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 99,2 %-át (1 934 477 627 EUR) lekötötték, 0,8 %-os törlési arány mellett; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok 1 636 858 018 EUR-t tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 84,6 %-os volt; |
|
6. |
hangsúlyozza, hogy a 2018. évi törölt előirányzatok (16 209 746 EUR) főleg a díjazáshoz és egyéb juttatásokhoz, valamint az épületekkel kapcsolatos kiadásokhoz kötődtek; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a 2018. évi pénzügyi évben tizenegy átcsoportosítás került jóváhagyásra a költségvetési rendelet 31. és 49. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 2,7 %-át, azaz 53 533 500 EUR-t tettek ki; megállapítja, hogy az átcsoportosított források többsége a Parlament ingatlanpolitikájához kötődött, különösen a Konrad Adenauer ingatlanprojekthez kapcsolódó éves kifizetésekhez; |
Az Európai Számvevőszék által a 2018. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények
|
8. |
emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 60 %-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők; |
|
9. |
megjegyzi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; megjegyzi azt is, hogy a tizenhárom számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret igazgatásra vonatkozó 5. fejezetében a becsült hibaarány a lényegességi küszöb alatt van; |
|
10. |
tudomásul veszi a Számvevőszéknek a Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) a Parlamenttel kapcsolatban tett konkrét megállapítást; megjegyzi, hogy az elmúlt évek terrortámadásai miatt az intézmények – köztük a Parlament – szükségesnek vélték az emberek és az épületek védelmének megerősítését, és ez a probléma sürgős kezelést igényelt; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg a Parlament és a Bizottság által szervezett eljárások tekintetében; megjegyzi, hogy a biztonsághoz kapcsolódó konkrét építési munkák kivitelezése érdekében a Parlament már meglévő keretszerződésekhez folyamodott, és hogy e keretszerződések kialakítása lehetővé tette a Parlament számára, hogy az eredeti árjegyzékben nem szereplő, alapvető ellenőrzési munkákat rendeljen meg a szerződő fél egyetlen ajánlata alapján; megjegyzi, hogy a Parlament a Számvevőszék által megvizsgált négy megközelítésből kettő esetében alkalmazta ezt a megoldást; |
|
11. |
aggodalommal veszi tudomásul a Parlament által a Számvevőszékkel folytatott ellentmondásos eljárás során adott választ, amelyben elismeri, hogy, tekintettel a sajátos körülményekre (az időhiány és a piac sajátos felépítése), a verseny esetleg elmaradt az optimálistól; elégedettséggel jegyzi meg, hogy az ebben az ágazatban odaítélt, öt vállalkozóval kötött új keretszerződések a megfelelő árverseny biztosítása érdekében a verseny újbóli megnyitásán alapulnak; |
A belső ellenőr éves jelentése
|
12. |
megjegyzi, hogy 2019. november 18-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr együttes ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, valamint az elvégzett megbízhatósági ellenőrzéseket és konzultációs megbízásokat és 2018-ban az alábbi témákban készített jelentéseket:
|
|
13. |
üdvözli és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekről a belső ellenőr a megbízhatósági megbízatások és a konzultációs megbízatások nyomán általa kiadott ajánlások eredményeként az illetékes főigazgatóságokkal megállapodott:
|
|
14. |
megjegyzi, hogy a 2018-as nyomon követés eredményeként a 76 folyamatban lévő validált intézkedés közül 28 intézkedést lezártak, és a lezáratlan intézkedések kockázati profilja 2018-ban is fokozatosan tovább csökkent; megjegyzi különösen, hogy a jelentős kockázatra vonatkozó, folyamatban lévő intézkedések száma 22-ről 7-re csökkent, és nem voltak a legmagasabb kockázati kategóriába tartozó, lezáratlan „kritikus” intézkedések; megjegyzi, hogy e validált intézkedéseken kívül összesen 117 folyamatban lévő intézkedés volt, beleértve azokat is, amelyek végrehajtása még nem esedékes, és amelyek közül 47 jelentős kockázattal foglalkozik; elvárja, hogy ezeket a megállapított határidőkön belül hajtsák végre; |
|
15. |
különösen üdvözli annak lehetőségét, hogy a főigazgatóságok a belső ellenőrt konzultációs megbízatásokra hívják be, és javasolja, hogy szükség esetén valamennyi főigazgatóság éljen ezzel a lehetőséggel; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a látogatócsoportokra és a parlamenti asszisztensi juttatásokra vonatkozó két ellenőrzés a 2019. évi tevékenység részét képezi, és arról 2020 elején fognak beszámolni; kéri a belső ellenőrt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mindkettő eredményéről, amint azok elérhetőek; |
|
17. |
mélységesen sajnálja, hogy a belső ellenőr jelentése nem nyilvános; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a jelentést minden évben hozzák nyilvánosságra, és azt a Parlament elnöke, illetve a főtitkár részére történő megküldésével egyidejűleg a képviselők is megkapják; helyteleníti, hogy a 2018. évi jelentésre vonatkozó döntés 2020 januárjában született meg, mely szerint a képviselők csak akkor tekinthetik meg a jelentést, ha a biztonságos olvasóterem eljárás keretében kérelmezik; határozottan úgy véli, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés korlátozásával, mely a közpénzek felhasználását is érinti, az a sajnálatos benyomás alakul ki, hogy van valami rejtegetnivaló; |
A 2017. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése
|
18. |
tudomásul veszi a 2017. évi mentesítési állásfoglalásra a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2019. szeptember 17-én adott írásbeli válaszokat, a Parlament 2017. évi mentesítési állásfoglalásában feltett kérdésekre és kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; |
|
19. |
sajnálja, hogy a Parlament 2017. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában szereplő egyes ajánlásokat illetően semmilyen lépést nem tettek, és hogy a mentesítési nyomonkövetési dokumentum nem tartalmazza ennek indokolását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakrabban kerüljön sor a Parlament költségvetését és annak végrehajtását érintő kérdések megvitatására a főtitkárral a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban; |
A Parlament 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése
|
20. |
tudomásul veszi a 2018. évi mentesítéssel összefüggésben a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai által a belső ellenőr jelenlétében 2019. november 18-án folytatott eszmecserét; |
|
21. |
ismételten felkéri az Elnökséget arra, hogy kövessen nyomon minden mentesítési határozatot az eljárási szabályzat 25. cikke és V. melléklete, valamint a költségvetési rendelet 6. cikke és 166. cikke értelmében; kéri a főtitkárt, hogy jelen állásfoglalást továbbítsa az Elnökség felé, kiemelve azokat a pontokat, amelyekben az Elnökség intézkedését vagy határozatát kérik; felszólítja a főtitkárt, hogy hozzon létre cselekvési tervet és egy olyan ütemtervet, amely lehetőséget adna az Elnökség számára a Parlament ajánlásainak a mentesítés megadásának állásfoglalásán keresztül történő nyomon követésére és/vagy válaszadására, és amely magában foglalná az eredményekről szóló éves nyomonkövetési jelentést; kéri a főtitkárt, hogy időben értesítse a Költségvetési Bizottságot és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot minden olyan projektről, amelyet az Elnökség felé előterjeszt, és amely jelentős költségvetési hatással bír; megismétli, hogy az Elnökségnek proaktív módon, jelentősen javítania kell döntéshozatali eljárásának átláthatóságát; |
|
22. |
helyteleníti, hogy 2018-ban a belső vizsgálat négy esetet azonosított a parlamenti asszisztensi juttatás terén, amelyek 146 814 EUR visszafizettetését vonták maguk után (2017-ben 47 esetet tártak fel, amelyek 903 741,00 EUR visszafizettetését eredményezték), és hogy a képviselői útiköltségek és napidíjak terén 173 546 EUR visszafizettetésére került sor hat vizsgálatot követően (2017-ben 68 589,05 EUR); |
|
23. |
rámutat arra, hogy a Parlament 2014 és 2019 közötti jogalkotási ciklusának végéhez közeledve 2018-ban jelentősen nőtt a jogalkotási tevékenység; |
|
24. |
megjegyzi, hogy két ideiglenes bizottság, a terrorizmussal foglalkozó különbizottság (TERR) és a peszticidek uniós engedélyezési eljárásával foglalkozó különbizottság (PEST) az év során sikeresen befejezte munkáját, és létrehoztak egy harmadik bizottságot, a pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságot (TAX3); |
|
25. |
kiemeli, hogy a 2019-es európai választásokra való tekintettel sikeresen elindult a kommunikációs kampány; rámutat a polgárok fokozott részvételére a 2019-es európai választásokon, bár egyes országokban ez továbbra is túlságosan alacsony volt; úgy véli, hogy az ilyen típusú kampányoknak folyamatosaknak kell lenniük, különleges hangsúlyt fektetve ez utóbbi országokra; |
|
26. |
jóváhagyja az intézmény által a biztonság fokozása érdekében hozott intézkedéseket, különösen a fizikai biztonság és az épületek biztonsága, valamint a kiberbiztonság és a kommunikáció biztonsága terén; |
|
27. |
sajnálja, hogy annak ellenére, hogy a Parlament Költségvetési Bizottsága elutasította a mesterséges intelligenciával foglalkozó megfigyelőközpont létrehozása érdekében kért költségvetést, úgy tűnik, hogy ez a kezdeményezés munkacsoport formájában még folyamatban van; rendkívül aggasztja a parlamenti képviselők által hozott demokratikus döntés nyilvánvaló megkerülése, ami rendkívül sajnálatos precedenst jelent; javasolja e munkacsoport tevékenységének azonnali megszakítását mindaddig, amíg a költségvetési hatóság nem dönt arról, hogy költségvetést biztosít számára; |
|
28. |
tisztában van az ingatlanpolitika fontosságával, különös tekintettel a Martens épületre vonatkozó projektre és a brüsszeli Montoyer 63 épület 2018-ban befejeződött felújítására, valamint a luxembourgi Konrad Adenauer projektre, amely a tervek szerint 2023. június végére fejeződik be; tudomásul veszi, hogy 2018-ban a Parlament Költségvetési Bizottsága 29 millió EUR összegű átcsoportosítást engedélyezett a projekt előfinanszírozására, ami 4,7 millió EUR becsült kamatmegtakarítást eredményezett; aggodalmát fejezi ki a luxembourgi Konrad Adenauer épület megépítésének késedelme miatt, amelynek átadását 2018-ra tervezték, de jelenleg ez 2023 előtt nem várható; |
|
29. |
támogatja a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) használatát, amely az Európai Unió irányítási eszköze a magán- és állami szervezetek számára környezeti teljesítményüknek az 1221/2009/EK rendelettel (2) összhangban történő értékeléséhez és javításához; támogatja a Parlament szénlábnyomának csökkentésére irányuló intézkedéseket; |
|
30. |
felkéri az igazgatást, hogy hívja fel a figyelmet a képviselőkre vonatkozó magatartási kódexre, amely kimondja, hogy a képviselők kizárólag a köz érdekében járnak el, és munkájuk során betartják az önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és az intézmény hírneve tiszteletben tartásának elvét; kiemeli, hogy a magatartási kódex meghatározza az összeférhetetlenséget és azt, hogy a képviselőknek hogyan kell ezeket kezelniük, valamint szabályokat tartalmaz a volt képviselők szakmai tevékenységeire vonatkozóan; |
|
31. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2012 és 2018 között legalább 24 alkalommal szegték meg a magatartási kódexet, és e szabályszegéseket nem követték szankciók; hangsúlyozza, hogy ha a jogsértéseket nem szankcionálják megfelelően, a képviselők kisebb valószínűséggel tartják tiszteletben a magatartási kódexet; felhívja az elnököt, hogy gondosan vizsgálja meg a magatartási kódex bármely állítólagos megsértését, és adott esetben szabjon ki megfelelő szankciót az érintett képviselőkre; |
|
32. |
tudomásul veszi az Európai Parlament munkahelyszínein a képviselők szállítására vonatkozó szabályokat (a továbbiakban: a szabályok); túlzottan homályosnak tartja a szabályokban azokat a rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a hivatalos gépjárműveknek az elnök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes és az egyes képviselőcsoportok elnökei általi állandó használatának feltételeit; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a szabályokat annak érdekében, hogy szigorúbb feltételeket vezessen be az ilyen autók használatára; |
|
33. |
úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme a demokrácia szerves eleme és elengedhetetlen a jogellenes tevékenységek és szabálysértések megelőzéséhez, illetve az azoktól való visszatartáshoz; emlékeztet arra, hogy többek között az akkreditált parlamenti asszisztensek kiszolgáltatott helyzetben vannak munkaszerződésük miatt; aggodalommal veszi tudomásul a főtitkár azon kijelentését, miszerint „a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályok az akkreditált parlamenti asszisztensekre is vonatkoznak, de a Parlament nem tud foglalkoztatásvédelmet biztosítani”, mivel az őket alkalmazó képviselőtől függnek; felhívja a főtitkárt, hogy vegye figyelembe ezt a tényezőt, amikor az akkreditált parlamenti asszisztensek visszaélést bejelentő személyként járnak el, valamint biztosítsa és terjessze ki a Parlament által a zaklatás áldozatává vált akkreditált parlamenti asszisztensek számára biztosított szerződésvédelmi lehetőségeket azokra az akkreditált parlamenti asszisztensekre, akik visszaélést bejelentő személyként járnak el; |
|
34. |
hangsúlyozza, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek szerződésének megszüntetésére vonatkozó jelenlegi szabályok nem foglalják magukban a „kölcsönös megegyezés” útján történő felmondás lehetőségét, amely a képviselők és az asszisztensek közötti különleges kapcsolat elismerésének egy módja lenne, amelynek keretében mindkét fél elismerheti, ha a kölcsönös bizalom már nem áll fenn és egy előnyös közös megoldást találhatnak; az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális jogainak veszélyeztetése nélkül; kéri a főtitkárt, hogy találjon megoldást arra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek fizetése csak belga bankszámlákra kerülhet kifizetésre, ami ellentétes az egységes monetáris és fizetési unió elképzelésével; |
|
35. |
ismételten aggodalmát fejezi ki a képviselők azon állítólagos gyakorlata miatt, hogy arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy akár utazási költségtérítés nélkül is vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret enged a visszaéléseknek: amennyiben az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját zsebből kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; megismétli a főtitkárhoz intézett azon felhívását, hogy vizsgálja ki ezt az állítólagos gyakorlatot, és erről az év végéig tegyen jelentést; |
|
36. |
ismételten kéri az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt több képviselő is kérte; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az említett kiküldetések költségvetési vonzatait, továbbá megszervezését és logisztikáját; |
|
37. |
felhívja a Parlamentet, hogy teljes mértékben igazítsa a személyzeti szabályzat belső szabályait az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, nemrégiben elfogadott (EU) 2019/1937 irányelvhez (3), többek között biztonságos jelentési csatornák létrehozásával; kéri továbbá, hogy a Parlament a visszaélést bejelentők számára ugyanolyan szintű védelmet garantáljon, mint a zaklatás áldozatainak; kéri a főtitkárt, hogy vezessen be kötelező képzést a vonalbeli vezetőknek, hogy hívják fel a parlamenti alkalmazottak figyelmét a visszaéléseket bejelentők védelmére, és a személyzeti szabályzatban foglalt azon kötelezettségükre, hogy jelentsék a hivatali visszásságokat és a jogellenes tevékenységeket; |
|
38. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése jelentős hatással volt a Parlament különböző szolgálataira, különösen a bizottságokra, a kutatási egységekre és a horizontális szolgáltatásokra; |
|
39. |
üdvözli az Elnökség 2018. május 2-i határozatát az egyesült királysági állampolgársággal rendelkező alkalmazottakról, nevezetesen arról, hogy egyetlen tisztviselőt sem bocsátanak el egyesült királysági állampolgársága alapján; tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére eredetileg előirányzott időpontig az egyesült királysági állampolgársággal rendelkező szerződéses és ideiglenes alkalmazottak tekintetében elvégzett eseti értékelések nem eredményezték egy szerződés megszüntetését sem; elismeri, hogy a képviselőcsoportok saját maguk végzik alkalmazottaik egyesével történő értékelését; |
|
40. |
tudomásul veszi az alkalmazottak számának 5 %-os csökkentésére irányuló cél sikeres végrehajtását, ami miatt 2018-ban a Parlamentnek 60 álláshelyet kellett törölnie létszámtervéből; fontosnak tartja a Parlament magas szintű teljesítményének biztosítását mind rövid, mind hosszú távon, ugyanakkor a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást és adott esetben megtakarítások biztosítását is; úgy véli, hogy további megtakarítások irányozhatók elő; határozottan úgy véli, hogy létfontosságú lenne bevezetni egy, a Tanácsot, a tagállamokat és az európai polgárokat célzó olyan kommunikációs stratégiát, amely választ ad az európai uniós közszolgálatot évek óta érő méltánytalan és széles körben elterjedt kritikákra; |
|
41. |
aggódik a személyzet hosszú távú betegszabadságon lévő tagjainak száma és a munkavállalói kiégések számának meredek emelkedése miatt, valamint amiatt, hogy ezen esetek némelyike kimerüléssel, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megromlásával függhet össze; különösen aggódik a személyzet alacsony létszáma miatt, ugyanakkor úgy véli, nehéz megindokolni a felsővezetői álláshelyek bővítését, amely kiegyensúlyozatlan, magas vezetői aránnyal bíró struktúrához vezet; felhívja az igazgatást, hogy proaktívan viszonyuljon az érintett személyzethez, gondosan értékelje a személyzet munkaterhelését, és biztosítsa a feladatok kiegyensúlyozott elosztását; kéri, hogy 2020. június 30-ig készítsenek jelentést a tartós betegszabadságra és a kiégésre válaszul hozott intézkedésekről; |
|
42. |
az azzal szembeni fokozott elvárások összefüggésében, hogy mit képes a személyzet tenni, hangsúlyozza a személyzeti bizottsággal, a szakszervezetekkel, illetve képviselőcsoportok esetében a személyzeti képviselőkkel folytatott konstruktív párbeszéd fontosságát; számít az e testületekkel folytatott konstruktív párbeszéd folytatására, különösen a személyzeti politikával, valamint a munkakörülményekkel – például a mobilitással, a munkakörnyezettel és a rugalmas munkaidővel – kapcsolatos kérdésekben; |
|
43. |
ebből a célból elengedhetetlennek tartja, hogy a személyzet képviselőit meghallgassák, amikor az Elnökség megvitatja a személyzeti politikát érintő általános kérdéseket, és kéri a főtitkárt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket e nélkülözhetetlen szükséglet végrehajtására; |
|
44. |
rámutat, hogy a kiváló és független, lojális és motivált európai uniós közszolgálat fenntartása érdekében a személyzeti szabályzatot teljes mértékben be kell tartani, és betűjének és szellemének megfelelően kell alkalmazni; ennek kapcsán felszólít arra, hogy vessenek véget azon gyakorlatnak, hogy „ejtőernyősöket” helyeznek adott pozíciókba, ami árthat az eljárásoknak és így különösen az intézmény, valamint általánosságban az Unió hitelességének; |
|
45. |
emlékeztet az európai ombudsman megállapításaira és ajánlásaira a 488/2018/KR és az 514/2018/K sz. egyesített ügyekben, valamint Parlament 2018. április 18-i állásfoglalására, nevezetesen arra, hogy a személyzet képviselő testületeinek tisztviselői is kapjanak helyet a Parlament felső vezetőit kiválasztó bizottságokban, és felkéri a főtitkárt, hogy javítsa tovább a magas rangú tisztviselők kinevezési eljárását a jobb átláthatóság és az egyenlőség érdekében; felszólít továbbá a felső vezetői álláshelyek külső meghirdetésével kapcsolatban az egységesség, valamint az ilyen álláshelyek közzétételével kapcsolatban a gondosság biztosítására, amikor és amint ezek az álláshelyek megüresednek; felhívja a Parlament igazgatását, hogy évente tegyen jelentést a magas rangú tisztviselők kinevezéséről; |
|
46. |
mélységesen sajnálja a karrierlehetőségek hiányát a szerződéses alkalmazottak esetében; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje a növekvő számú szerződéses alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kockázatokat, ideértve annak veszélyét is, hogy a Parlamenten belül kétlépcsős személyzeti struktúrát hoznak létre; ragaszkodik ahhoz, hogy a főbb állandó pozíciókat és feladatokat állandó személyzet töltse be, illetve lássa el; |
|
47. |
meggyőződése, hogy a Parlament sikerének egyik kulcsfontosságú eleme, hogy munkahelyként nagy a vonzereje; felhívja a figyelmet az egyes országok állampolgárainak felvétele során tapasztalt nehézségekre; felhívja a főtitkárt, hogy tartson ki amellett, hogy szükség van valódi földrajzi egyensúlyra minden tagállam minden szinten való egyenlő képviselete vonatkozásában, ideértve a felsővezetői szinteket is; elismeri a nemek közötti egyensúly elérése érdekében tett igen pozitív lépéseket; sürgős intézkedések tételére szólít fel a nemek közötti jobb egyensúly elérése érdekében minden szinten, beleértve a főigazgatók szintjét is; |
|
48. |
sajnálja, hogy a 2004 után csatlakozott tagállamok továbbra is alulreprezentáltak, különösen a magasabb beosztásokban, és a problémát az jelenti, hogy felvételre kerülnek ugyan az új tagállamok állampolgárai, de a régi tagállamokból eközben többen lépnek előre, ez azt eredményezi, hogy a különbség tovább nő a régi és új tagállamok között; felszólít e helyzet orvoslására; |
|
49. |
felhívja a figyelmet arra, hogy belső versenyvizsgán 2014 és 2019 között, a legmagasabb AD9-es fizetési osztályba harminc fő nyert felvételt, közülük tizenhatan két régi, nagy tagállamból kerültek ki, így a teljes törvényhozási ciklus alatt kiemelkedő számban történtek személyzeti kinevezések e két tagállamból, és kéri a főtitkárt, hogy adjon tájékoztatást mi okozta ezt az aránytalan eredményt; |
|
50. |
sajnálja, hogy Luxemburgban nehézségekbe ütközik az alacsonyabb besorolási fokozatú alkalmazottak felvétele, különösen az asszisztensi és titkári kategóriában; hangsúlyozza, hogy e strukturális probléma megoldásához korrekciós együttható bevezetése szükséges, amely a magasabb besorolású álláshelyek betöltése mellett az e munkavégzési hellyel járó magasabb megélhetési költségeket is számításba veszi; felszólít az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalon (EPSO) keresztül történő munkaerő-felvétel reformjára, hogy az jobban kielégítse az intézmények igényeit, többek között rövidebb felvételi eljárásokon keresztül; |
|
51. |
emlékeztet arra, hogy az eljárási szabályzat 11. cikke bevezette az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök arra irányuló kötelezettségét, hogy a jelentéseikkel összefüggésben az érdekképviselőkkel tartott találkozóikkal kapcsolatos információkat közzétegyék; elégedettséggel állapítja meg, hogy az új jogalkotási ciklus kezdete óta a Parlament honlapján rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra, amely lehetővé teszi a képviselők számára, hogy közzétegyék az érdekképviselőkkel tervezett találkozóikat; felkéri a titkárságot, hogy terjesszen részletes információkat és szervezzen képzéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a képviselők irodái számára e kötelezettségek teljeskörű teljesítését; sajnálja, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem foglal magában olyan eljárást, amely során a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek felhasználói tapasztalatok alapján fejlesztésre irányuló javaslatokat terjeszthetnek elő; felhívja a parlamenti szolgálatokat, hogy évente dolgozzanak ki egy visszajelzési kérdőívet, hogy annak eredményeit tartalmazza az eszköz használatáról szóló jelentés; üdvözli, hogy a főtitkár utasította a Parlament szolgálatait, hogy kapcsolják össze az eszközt az átláthatósági nyilvántartással és a Jogalkotási Figyelővel, és ösztönöz minden olyan erőfeszítést, amely tovább javítaná ezt az eszközt, többek között azáltal, hogy géppel olvasható formátumban hozzáférést biztosít az európai parlamenti képviselők által a Parlament weboldalának infrastruktúrájában szolgáltatott, az érdekképviselőkkel tartott találkozókkal kapcsolatos adatok feldolgozásához, lehetővé téve, hogy az ülés küldöttségi tagsághoz kapcsolható legyen, jelezve, hogy az ülésre személyzeti szinten került-e sor, lehetővé téve, hogy a Parlament honlapján szereplő bejegyzéseket össze lehessen kapcsolni a képviselő saját weboldalával, valamint hogy ezt az infrastruktúrát az Unió valamennyi hivatalos nyelvén el lehessen érni; felhívja továbbá a Parlamentet, hogy javítsa a képviselőkkel folytatott kommunikációját az előadók, az árnyékelőadók és a bizottságok elnökeinek az ilyen ülések közzétételére vonatkozó kötelezettségéről; |
|
52. |
üdvözli ezt a pozitív lépést a fokozott átláthatóság felé és a lehetőséget azon képviselők számára, akik ezeket az információkat a Parlament honlapjának infrastruktúráján keresztül szeretnék közzétenni, még akkor is, ha a képviselő nem előadó, árnyékelőadó vagy bizottsági elnök; úgy véli, hogy ez a fokozott átláthatóság segíti az európai polgárokat abban, hogy jobban megértsék képviselőik munkáját; ezért sajnálja, hogy az e találkozókkal kapcsolatos nyilatkozati infrastruktúra nem érhető el az Unió valamennyi hivatalos nyelvén, csak angolul; |
|
53. |
az átláthatósági nyilvántartás tevékenységeiről szóló együttes parlamenti és bizottsági jelentés mellett kéri a Parlamentet, hogy készítsen részletes éves jelentést azokról az érdekképviseletekről és más szervezetekről, akik beléphetnek a Parlament területére; |
|
54. |
elismeri, hogy a nyilvános adatok nyílt, géppel olvasható, könnyen hozzáférhető és újrafelhasználható formátumú előállítása nagyszerű lehetőségeket kínál mind a nyilvánosság számára történő átláthatóság, mind az innováció szempontjából; üdvözli a jelenlegi kezdeményezéseket azono adatok létrehozására és e formátumba történő átalakítására, amelyek érdeklik a nyilvánosságot; hangsúlyozza, hogy az ilyen kezdeményezésekhez felhasználóbarátabb, szisztematikusabb és összehangoltabb megközelítést kell alkalmazni, a Parlament jól meghatározott nyíltadat-politikája alapján; |
|
55. |
elismeri a hozzáadott értéket, amelyet az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek nyújthatnak a Parlamentnek; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és a beszállítótól való függés elkerülésében; elismeri a biztonság javítása szempontjából bennük rejlő lehetőségeket is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé; |
|
56. |
megjegyzi, hogy a név szerinti szavazásoknak a plenáris ülésen nyitott, géppel olvasható formátumban és a Parlament honlapján könnyen láthatóknak kell lenniük; felhívja ezért a Parlamentet, hogy a plenáris ülések jegyzőkönyveinek weboldalán tegye közzé a nem géppel olvasható verziók mellett a név szerinti szavazás eredményeinek géppel olvasható változatát; |
|
57. |
megjegyzi, hogy a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályok 2017. január 1-jén léptek hatályba; felhívja a főtitkárt, hogy haladéktalanul bocsássa rendelkezésre e szabályok értékelését; úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer figyelmen kívül hagyja az ingadozó szállás- és utazási költségeket, és nem tart lépést az inflációval, és határozottan felszólít a látogatócsoportok pénzügyi hozzájárulásának kiszámítására szolgáló rendszer mielőbbi felülvizsgálatára, hogy többek között elkerülhető legyen, hogy ebből a képviselők bármilyen anyagi hasznot húzhassanak; felhívja az Elnökséget, hogy általánosítsa a visszatérítések rendszerét a látogatócsoportok számláinak benyújtása alapján; ismételten kéri, az akkreditált parlamenti asszisztensek csoportvezetőnek való kinevezhetőségének megszüntetését; |
Környezetbarát Parlament és szén-dioxid-semlegesség 2030-ig
|
58. |
üdvözli, hogy a Parlament politikai szerepvállalása és a jogalkotási eljárásokban betöltött szerepe révén pozitívan járul hozzá a fenntartható fejlődéshez; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek példát kell mutatnia, és működési módja révén hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez; |
|
59. |
elismerését fejezi ki a Parlament zöld közbeszerzések iránti elkötelezettsége miatt; megjegyzi, hogy a Parlament célja a szerződések értéksúlyozott százalékos arányának növelése a „környezetbarát”, „nagyon környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” minősítésű, egyes kiemelt termékek között; megjegyzi, hogy 2018-ban a kiemelt termékkategóriákban a szerződések érték szerinti 44,9 %-a „környezetbarát”, „nagyon környezetbarát” vagy „jellegéből adódóan környezetbarát” minősítésű volt; rámutat, hogy amikor a számadat termékkategóriától függetlenül minden „környezetbarátnak” minősített szerződést tartalmaz, a Parlament szerződéseinek környezettudatossága 2018-ban 55,8 %-ra nő, ami megközelíti a 60 %-os köztes célt; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a zöld közbeszerzést azáltal, hogy középtávon ambiciózus célokat tűznek ki a szerződések ökologizálására vonatkozóan; |
|
60. |
üdvözli a környezetvédelmi vezetésre vonatkozó 2018. évi felülvizsgálat és a 2018. évi környezetvédelmi nyilatkozat elfogadását, továbbá a 2018. évi cselekvési terv végrehajtását és rendszeres nyomon követését; |
|
61. |
támogatja a Parlament azon célkitűzését, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentse szén-dioxid-kibocsátását; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament földrajzi elhelyezkedése a parlamenti alkalmazottak összes kiküldetésének 78 %-át eredményezi, és hogy a környezeti hatás 11 000 és 19 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás között van; |
|
62. |
azon a véleményen van, hogy az éghajlatváltozási vészhelyzet kikiáltását követően a Parlamentnek példát kell mutatnia, és el kell köteleznie magát amellett, hogy 2030-ra eléri a nulla szén-dioxid-kibocsátást; kéri a Parlamentet, hogy dolgozzon ki stratégiát 2030-ig a karbonsemlegessé válásra, és terjessze elő stratégiáját a mentesítésért felelős hatóságnak; a karbonsemlegesség 2030-ig történő elérése érdekében utasítja az Elnökség EMAS munkacsoportját a fő teljesítménymutatók és a jelenlegi széndioxid-csökkentési terv módosítására; továbbá sürgősen kéri a Parlament szén-dioxid-kompenzációjáról szóló részletes jelentés és elszámolás benyújtását; |
|
63. |
hangsúlyozza, hogy a Parlament szénlábnyomának körülbelül 67 %-a személyszállításból származik; emlékeztet arra, hogy a 2017. május 15-i határozatában az Elnökség jóváhagyta a képviselők hatékony és kiváló minőségű közlekedésére tett javaslatot, minimumra csökkentve ugyanakkor a környezetre gyakorolt hatást a Parlament gépjárműveinek elektromos járművekre történő fokozatos cseréjével és a nulla kibocsátású városi közlekedést megvalósító környezetbarát közlekedési módok támogatásával, valamint azzal a céllal, hogy 2024-től teljesen elektromos járműflottát használjanak; üdvözli a DG INLO által e tekintetben bevezetett különböző intézkedéseket és eszközöket; elvárja, hogy az Elnökség dolgozzon ki egy olyan utazási visszatérítési rendszert, amelynél az utazás ára magában foglalja szén-dioxid-kompenzáció költségét, és ösztönzi a környezetbarát közlekedés használatát; |
|
64. |
támogatja a Parlament azon célkitűzését, hogy ellentételezze elkerülhetetlen kibocsátásait; javasolja az elkerülhetetlen kibocsátások együttes ellentételezését más uniós intézményekkel és szervekkel; |
|
65. |
hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek az éghajlatváltozással szembeni küzdelem iránti elkötelezettségéhez megfelelő mértékű felelősséget kell vállalnia, és következésképpen minden épületében megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy olyan kerékpáros parkolók álljanak alkalmazottai rendelkezésére, amelyek lopással, vandalizmussal és időjárási viszontagságokkal szembeni különleges védelemmel vannak ellátva, és amelyek legalább olyan körülményeket kell, hogy biztosítsanak, mint amilyenek jelenleg rendelkezésre állnak a személyzeti autós parkolókban; megjegyzi, hogy e tekintetben egy matricával működő azonosítási rendszer is hasznos szolgálatot tehet; |
|
66. |
üdvözli a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy növeljék a papírmentes ülések számát; további képzések biztosítását kéri valamennyi képviselő, alkalmazott és akkreditált parlamenti asszisztens részére a papírmentes eszközökkel kapcsolatban, amelyeket azért hoztak létre, hogy lehetővé tegyék a dokumentumok nyomtatásának csökkentését és további kommunikációs kampányokat; |
|
67. |
kéri a Parlamentet, hogy javítsa a képviselőkkel folytatott kommunikációját, tájékoztassa őket a Parlament és a brüsszeli repülőtér közötti közvetlen vonat használatának lehetőségéről, amely 20 perc alatt célba ér, és a képviselők ingyenesen használhatják, valamint használja fel befolyását annak szorgalmazása érdekében, hogy ezek a vonatok rendszeresen és rövidebb időközönként járjanak, hogy a lehető legvonzóbbá tegye e lehetőséget; |
|
68. |
felkéri a személyzetet, hogy teljes mértékben használja ki a Strasbourgba járó chartervonatokat; arra ösztönzi a felső vezetőket, hogy ne használják szolgálati gépjárműveiket strasbourgi kiküldetéseikhez; |
|
69. |
támogatja a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának 100 %-os ellentételezését, beleértve a képviselők által a származási országuk, valamint a Brüsszel és Strasbourg közötti repülőutakból származó kibocsátásokat is, éves alapon, a szén-dioxid-kibocsátási egységek révén; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2017. évi kibocsátásait fedező ellentételező szerződést 2018. július 19-én írták alá, összesen 184 095,80 EUR értékben; |
|
70. |
aggasztja a kibocsátási tanúsítványok piacán a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére alkalmazott árak ingadozása, ami lehetetlenné teszi a szén-dioxid-kibocsátások teljes összegének ellentételezéséhez szükséges pontos összeg megbecslését; felhívja a figyelmet arra, hogy a 2390. költségvetési sorban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök (jelenleg 249 000 EUR) nem feltétlenül elegendőek a következő években a szén-dioxid-kibocsátás teljes összegének ellentételezésére; |
|
71. |
üdvözli a quaestorok és az Elnökség 2018. áprilisi, illetve júniusi határozatait a műanyaghulladék csökkentéséről és a hulladékgazdálkodási tevékenységekről; felhívja a Parlamentet, hogy gyorsan tegyen további ambiciózus lépéseket a Parlament műanyagmentessé tétele érdekében; |
|
72. |
üdvözli a 2018 májusában/júniusában végzett külső ellenőrzés pozitív eredményét, amely megerősítette a Parlament környezetközpontú irányítási rendszerének jó állapotát és érettségét; |
A Parlament földrajzi szétszórtsága – Egyetlen székhely
|
73. |
hangsúlyozza, hogy az Unió több tagállamban jelen kíván lenni az intézményein és ügynökségein keresztül, ami garantálja az uniós állampolgárokkal való szoros kapcsolattartást és biztosítja az uniós hozzáadottérték láthatóságát (Európai láthatóság), figyelembe véve a közpénzek felelősségteljes felhasználását; |
|
74. |
megjegyzi, hogy a Parlament képviselőinek évi 12 strasbourgi utazásához kapcsolódó költségek összege 21 266 689 EUR; megjegyzi, hogy a Parlament alkalmazottainak éves utazási költsége 3 631 082 EUR, az akkreditált parlamenti asszisztenseké pedig 2 097 250 EUR; |
|
75. |
megjegyzi, hogy a Thalys chartervonat költsége 2018-ban 3 741 900 EUR volt (a 2017. évi 3 668 532 EUR-hoz képest); |
|
76. |
hangsúlyozza, hogy a Parlament – a sofőrjeiket leszámítva üres – hivatalos járműveinek eljuttatása Strasbourgba és vissza tovább növeli az évi 12 strasbourgi kiküldetés gazdasági és környezeti hatásait; üdvözli, hogy az akkreditált parlamenti asszisztenseknek lehetősége van arra, hogy ezekkel a járművekkel utazzanak Strasbourgba és vissza, de sajnálja, hogy nem használják ki teljes mértékben ezt a lehetőséget; felhívja a Parlamentet, hogy tegye lehetővé, hogy a teljes parlamenti személyzet, illetve a képviselőcsoportok munkatársai is ilyen módon utazzanak Strasbourgba, és javítsa az e lehetőségről szóló tájékoztatást; |
|
77. |
megjegyzi, hogy az azzal kapcsolatos többletkiadás, hogy nem egyetlen székhely van, ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elvével; emlékeztet arra, hogy a Parlament nagy többsége különféle állásfoglalásokban kifejezte az egyetlen székhely támogatását annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós adófizetők pénzének hatékony felhasználását; megjegyzi, hogy a Számvevőszék becslései szerint a Strasbourgból Brüsszelbe való költözés évi 114 millió EUR megtakarítást eredményezhet, továbbá 616 millió EUR egyszeri megtakarítást eredményezhet, ha a strasbourgi épületeket sikeresen értékesítik, vagy 40 millió EUR egyszeri költséget, ha nem; megjegyzi, hogy az egyetlen székhely csak a Szerződés egyhangú módosításával érhető el; sürgeti a Tanácsot, hogy vegye tudomásul a Parlament álláspontját, vállalja a felelősséget, és ennek megfelelően járjon el; hangsúlyozza, hogy hatékonyabb felhasználást jelentene, ha a Parlament hivatalos járművei képviselőket, akkreditált parlamenti asszisztenseket és más, kiküldetési megbízatásban eljáró alkalmazottakat szállítanának Strasbourgba; úgy véli, hogy amikor a Brüsszel és Strasbourg közötti chartervonatok megteltek, az lenne a minimum, hogy a Parlament hivatalos járműveit is teljes mértékben igénybe vegyék, mielőtt charterbuszokat szerveznek; |
|
78. |
hangsúlyozza, hogy az Unió az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás aláírásával elkötelezte magát amellett, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt tartja, így aggodalommal jegyzi meg, hogy az évi 12 utazás Strasbourgba szükségtelenül növeli a Parlament szén-dioxid-kibocsátását; |
Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM)
|
79. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Kommunikációs Főigazgatóság (DG COMM) 805 alkalmazottal rendelkezett; felszólítja a DG COMM-ot, hogy a következő években a Parlament teljes költségvetésének a 2018. évben felhasznált összeg 6,1 %-nál nagyobb hányadát használja fel; |
|
80. |
üdvözli a költségvetés 2018. évi teljeskörű végrehajtását, amely tanúsítja, hogy a DG COMM erőfeszítéseket tett a rendelkezésére álló valamennyi erőforrás maximális kiaknázása érdekében azért, hogy a lehető legtöbb polgárt érjék el, ami különösen fontos volt a választásokat megelőző évben; elégedettséggel jegyzi meg, hogy 2018-ban a főigazgatóság aktívan hozzájárult az európai választási kampánystratégia felépítéséhez és végrehajtásához; |
|
81. |
megjegyzi, hogy a DG COMM fő mutatója a 2017-től kezdve az, hogy a Parlament hány órányi figyelmet kap a kommunikációs csatornákon; elégedettséggel jegyzi meg, hogy a DG COMM a médiafigyelem szintjének mérésén túlmenően módszert dolgoz ki az összes kommunikációs csatorna gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének mérésére; elfogadja a Parlament láthatóságának középpontba helyezését; |
|
82. |
felhívja a DG COMM-ot, hogy a jövőbeni mentesítési ciklusokban tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az adott évben kitűzött célokról, hogy az felmérhesse a főigazgatóság tevékenységeinek hatékonyságát; |
|
83. |
felhívja a DG COMM-ot, hogy folytassa a Parlament nyilvános honlapjának javítására – különös tekintettel a honlap keresőoptimalizálására – irányuló erőfeszítéseit, és növelje láthatóságát; sürgeti a DG COMM-ot, hogy hozzon létre egy könnyen böngészhető honlapot, amely minden eszközről (például okostelefonokról, tabletekről és asztali számítógépekről) könnyen hozzáférhető, különös figyelmet fordítva a weblap egyszerűsített, mobil verziójára; |
|
84. |
megjegyzi, hogy a média területén 2018-ban számos projektet hajtottak végre, és a Parlament internetes jelenléte tovább erősödött a Parlament online közvetítési kapacitását javító Webstreaming 3.0 beindításával; |
|
85. |
elismeri továbbá a közösségi média Parlament általi használata terén elért jelentős fejlődést, és továbbra is ösztönzi a szabad, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére; elismeri továbbá az uniós tevékenységekről szóló tájékoztatással kapcsolatos erőfeszítéseket, valamint sürgeti a Parlamentet, hogy fokozza a közösségi médiában végzett tevékenységét annak érdekében, hogy népszerűsítse a Parlament által végzett munka eredményeit az európai állampolgárok között; megjegyzi továbbá, hogy jelentős erőfeszítéseket tettek az átfogó látogatói stratégia, és – különös figyelmet fordítva az ifjúságra – a Nagykövet iskola program végrehajtása terén; |
|
86. |
megjegyzi, hogy 2018-ban 285 sajtószemináriumot szerveztek a tagállamokban több mint 3 629 újságíró részvételével; üdvözli, hogy ezen túlmenően 1905 újságírót hívtak meg, hogy vegyenek részt a plenáris üléseken, és 1 191 újságírót hívtak meg a központilag szervezett sajtószemináriumokra; üdvözli, hogy a DG COMM az összes lehetséges médiacsatornát felhasználja a Parlament munkájának és eredményeinek terjesztésére; felkéri a Főigazgatóságot, hogy fordítson kellő figyelmet a közösségi média fontosságára, valamint annak jelentős és egyre növekvő potenciáljára a polgárok elérése tekintetében; |
|
87. |
támogatja a 2018. július 11-én kétmilliomodik látogatóját fogadó Parlamentárium tevékenységeit, az Europa Experience berlini, ljubljanai, strasbourgi és helsinki kísérleti projektjeinek sikerét; kinyilvánítja elismerését a Látogatások és Szemináriumok Osztályának, amely rekordszámú látogatót fogadott 2018-ban; |
|
88. |
emlékeztet arra, hogy 2018 volt az Európai Történelem Háza működésének első teljes éve; megjegyzi, hogy az Európai Történelem Háza 164 158 látogatót fogadott; üdvözli a Bizottsággal kötött társfinanszírozási megállapodást, amely éves hozzájárulást biztosít a működési költségekhez; továbbra is mélységesen aggasztja az Európai Történelem Házában az előző vállalkozó alatt fennálló munkakörülményekről szóló jelentések tartalma, és kéri a főtitkárt, hogy sürgősen tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az Európai Történelem Háza alkalmazottainak helyzetéről az új vállalkozó alatt; felkéri továbbá a főtitkárt, hogy tegyen közzé adatokat a vállalkozó összes költségéről és az Európai Történelem Háza alkalmazottainak bérére fordított összegről; |
Az Európai Parlament kapcsolattartó irodái
|
89. |
emlékeztet, hogy sor került az Európai Parlament tagállamokban működő kapcsolattartó irodáinak reformjára, amelynek célja a felülvizsgált küldetésnyilatkozat értelmében a polgárok, megerősített sajtórészlegek révén a média, valamint az érdekelt felek és a véleményformálók bevonása a polgárok megszólítása érdekében; |
|
90. |
tudomásul veszi a 2018. évi különböző kiadási tételeket, amelyek a következők szerint oszlanak meg:
|
|
91. |
ragaszkodik ahhoz, hogy fontos a hatékony kommunikáció a tagállamokban, biztosítani kell ugyanakkor a költséghatékonyságot; felkéri az összes érintett döntéshozó felet, hogy törekedjenek hozzáadott értékre, különösen a működési költségek tekintetében; |
|
92. |
kéri a Parlamentet és a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket az EP megfelelő kapcsolattartó irodáival; követeli, hogy a kapcsolattartó irodák rendezvényeken és intenzív tevékenységeken keresztül növeljék láthatóságukat a közösségi médiában annak érdekében, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a polgárokkal; felhívja a kapcsolattartó irodákat, hogy fokozzák az egyes európai intézményekkel folytatott együttműködést és kommunikációt a kapcsolattartó irodák működésének észszerűsítése céljából; |
|
93. |
megjegyzi, hogy az EP Athénban található kapcsolattartó irodája 38 400 EUR-t költött 2018-ban parkolóhelyek bérlésére; ezeket a költségeket aránytalanul magasnak tartja, tekintettel arra, hogy jelenleg hat alkalmazott dolgozik ebben az irodában; felhívja a Parlamentet, hogy vizsgálja meg e költségek okait, és ha szükséges, hozzon megfelelő intézkedéseket a helyzet módosítására; |
|
94. |
megjegyzi, hogy 2019. január 30-án az Elnökség úgy határozott, hogy fenntartja a Parlament londoni irodáját, és hogy az edinburgh-i kirendeltséget legalább 2020 végéig működteti; megjegyzi, hogy a Parlament 2020 utáni edinburgh-i jelenlétéről később határoznak; |
|
95. |
aggodalommal veszi tudomásul az Elnökség 2019. február 11-i határozatát, amely az EU ASEAN-hoz rendelt jakartai missziójának, az EU Afrikai Unió melletti addisz-abebai képviseletének és az EU ENSZ melletti New York-i képviseletének parlamenti támogatásáról szól; úgy véli, hogy e parlamenti támogatás sajátos jellege miatt a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának éves rendszerességgel részletes információkra van szüksége a forrásokról és eredményekről a Parlament mentesítése keretében; kéri a főtitkárt, hogy 2020 vége előtt készítsen költség-haszon elemzést e parlamenti diplomáciai támogatásról, még a világ más régióira történő, tervezett kiterjesztése előtt; |
Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)
|
96. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS) 456 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 47,5 %-ával gazdálkodott; |
|
97. |
üdvözli az akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos feladatoknak a Pénzügyi Főigazgatóságtól (DG FINS) a DG PERS-nek való átadását, és a felelősségi körök átruházása megszervezéséhez szükséges jelentős erőfeszítéseket; |
|
98. |
megelégedettséggel veszi tudomásul az APA Front Office Osztály létrehozását, amelynek feladata az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételének irányítása az elejétől a végéig, valamint a szerződések módosítása és megszüntetése és az akkreditált parlamenti asszisztensek adminisztratív támogatása; úgy véli, hogy meg kell erősíteni a Front Office Osztály kapacitását az akkreditált parlamenti asszisztensek igényeinek kielégítése céljából; üdvözli az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételére vonatkozó egyszerűsített és gyorsabb eljárás bevezetését és a papírmentes ügykezelés irányába tett előrelépést; felszólít az akkreditált parlamenti asszisztensek felvételéért felelős parlamenti igazgatási csoportok megerősítésére minden új mandátum kezdete előtt, egy előzetes átfogó képzéshez szükséges ideig, és amíg a fokozott munkaterhelés véget nem ér; |
|
99. |
ismételten kéri az igazgatást, hogy a következő parlamenti ciklusban a lehető legkorábban nyújtson képzéseket vagy kiadványokat, különösen az új akkreditált parlamenti asszisztenseknek, amelyek magukban foglalnak többek között gyakorlati és adminisztratív kérdéseket is (kiküldetési megbízás, orvosi vizsgálatok, akkreditáció, parkolómatricák, látogatócsoportok, kiállítások stb.) az akkreditált parlamenti asszisztenseketérintő adminisztratív eljárások zavartalan működését akadályozó rendszerszintű hibák elkerülése érdekében; |
|
100. |
megismétli kérését, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek, amikor megbízást teljesítve strasbourgi üléseken vesznek részt, ugyanolyan napidíjat kapjanak, mint a tisztviselők; |
|
101. |
hangsúlyozza, hogy támogatja az Egyesült Királyság Unióból való kilépése Parlament igazgatását érintő következményeinek kezelését, különösen az emberi erőforrásokra és a költségvetésre gyakorolt hatás tekintetében; |
|
102. |
megjegyzi, hogy a DG PERS fő mutatója 2018-ban az időegység alatti teljesítmény; elégedetten jegyzi meg, hogy az adatgyűjtés céljait és módszereit az eredmények általánosan pozitív értékelésével finomították; |
|
103. |
megjegyzi, hogy a Parlament személyzetének létszáma 2018. decemberben 9 883 fő volt, ami az állandó és ideiglenes alkalmazottakat, a szerződéses alkalmazottakat és az akkreditált parlamenti asszisztenseket is magában foglalja (2017-ben 9 682 fő); |
|
104. |
felhívja a figyelmet a Számvevőszék 15/2019. számú különjelentésére: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve; aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék más uniós intézményekre vonatkozó megfigyeléseit, a Parlamentet is ideértve, ebből kifolyólag üdvözli, hogy a Bizottság hajlandó elfogadni a Számvevőszék ajánlásait; támogatja a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának ebben a kérdésben kifejtett álláspontját (4); hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió versenyképes fizetést biztosítson a lakóhely szerinti ország magánszektorához képest, és aggódik amiatt, hogy a kevésbé kedvező munkafeltételek gyengíthették az Unió mint munkaadó vonzerejét, éppen egy olyan időszakban, amikor az Unió több tagállamból nehezen talál elegendő munkatársat; figyelmeztet azokra a súlyos következményekre, amelyeket az igazgatási költségvetésnek vagy a személyzetnek bármilyen csökkentése gyakorolhat a jövőben az európai uniós közszolgálatra és az uniós politikák végrehajtására; komoly aggodalmának ad hangot amiatt is, hogy a 2014. évi személyzeti reform következtében nőtt a szerződéses alkalmazottak aránya, ami egyre bizonytalanabb foglalkoztatási feltételeket eredményezett az uniós intézményekben, és létrehozta az alacsony költségű uniós alkalmazottak kategóriáját; felhívja az uniós intézményeket, hogy készítsenek átfogó értékelést a személyzeti szabályzat jövőbeli reformjának vagy felülvizsgálatának az emberi erőforrásokkal kapcsolatos irányításra és a személyzet jóllétére gyakorolt hatásáról; |
|
105. |
emlékeztet arra, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása kulcsfontosságú eleme a Parlament emberierőforrás-politikájának; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv végrehajtása konkrét intézkedések révén tovább folytatódik; 2019 végéig a női osztályvezetők esetében 40 %-os, a női igazgatók esetében 35 %-os, a női főigazgatók esetében pedig 30 %-os célt tűztek ki; sajnálja azonban, hogy a nemek közötti egyenlőség ütemtervét nem hajtották végre teljes mértékben, különösen a nők 40 %-os arányának a felsővezetői pozíciókban 2020-ig történő elérése tekintetében; ambiciózusabb célok haladéktalan kitűzését és azok mielőbbi elérését sürgeti; |
|
106. |
javasolja ezenkívül, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőségre, nevezetesen például a fogyatékossággal élő alkalmazottak számának növelésére a Parlament igazgatásában; megjegyzi, hogy a Parlament Elnökségén belül már létezik a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport, és kéri, hogy a munkacsoport készítsen tanulmányt a tagállamokban és nemzetközi szinten hozott azon intézkedésekről, ideértve a jogalkotási intézkedéseket is, amelyek hatékonyak voltak a fogyatékossággal élők munkahelyi részvételének növelésében; kéri, hogy a magas szintű munkacsoport a tanulmány elvégzése és az eredmények elemzése után konkrét javaslatokkal tegyen jelentést az Elnökségnek; sürgeti ambiciózus célok – többek között a földrajzi egyensúly iránti szükségletet tükröző célok – sürgős meghatározását és rövid távú elérését; |
|
107. |
megelégedettséggel veszi tudomásul, hogy az egyenlőséggel és sokszínűséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2018-ban megbízta a DG PERS-t, hogy dolgozzon ki egy ütemtervet tartalmazó jelentést, amelyben szerepel az EP Titkárságán belül az etnikai származáson, a fogyatékosságon, a nemi irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés felszámolását célzó intézkedések listája; tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2019 áprilisában elfogadta a jelentést, és annak végrehajtása már folyamatban van; kéri a magas szintű munkacsoportot, hogy folytassa az ilyen intézkedések és kezdeményezések megerősítését és javítását az EP-n belüli befogadó munkakörnyezet fokozása érdekében; |
|
108. |
helyteleníti, hogy nem létezik a szülési szabadságon lévő európai parlamenti képviselők ideiglenes helyettesítésére; azon a véleményen van, hogy ennek a lehetőségnek a hiánya alapvetően ellentétes az Unió alapvető értékeivel, mivel azt az üzenetet küldi, hogy a női jelöltre leadott szavazat a képviselet ideiglenes hiányát vonhatja maga után; azon a véleményen van, hogy az, hogy nem létezik rendszer a szülői szabadságon, valamint hosszú távú betegszabadságon lévő európai parlamenti képviselők ideiglenes, póttagok általi helyettesítése megoldatlan probléma, mivel nem küldhetnek meghatalmazottat a nevükben szavazat leadására, aminek eredményeképpen az uniós polgárok képviselete ideiglenesen kiegyensúlyozatlan; felhívja a Tanácsot, hogy a helyzet orvoslása érdekében módosítsa az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (5) 6. cikkét; |
|
109. |
sajnálja, hogy a főigazgatói szintű álláshelyet betöltő nők száma 2017 és 2018 között abszolút számokban kifejezve kettő maradt, ami messze elmarad a céltól; elégedettséggel jegyzi meg, hogy a nők száma igazgatói szinten 2018 végén elérte a 34 %-ot, 2019 során pedig a 37 %-ot, valamint 2018 végére osztályvezetők szintjén a nők száma 38 %-ra, míg 2019 végére 39 %-ra emelkedett; elismeri, hogy lépésről lépésre történő megközelítésre van szükség, de hangsúlyozza, hogy a helyzet csak akkor lesz kielégítő, ha a nemek közötti egyensúly vezetői szinten tükrözi az ezen álláshelyekre jogosult népesség nemek közötti egyensúlyát; |
|
110. |
megjegyzi, hogy vannak olyan tagállamok, amelyeknek állampolgárai nem töltenek be igazgatói vagy főigazgatói tisztséget, valamint hogy a 2004-es, 2007-es és 2013-as bővítés óta eltelt évek ellenére az új tagállamok képviselete nem növekedett megfelelően azon vezetői szinten, ahol néhány nemzetiség továbbra is jelentősen felülreprezentált; javasolja e helyzet kezelését; emlékeztet arra, hogy fontos, hogy a munkaerő-felvétel alkalmasságon alapuljon, de tiszteletben kell tartani azt, hogy a parlamenti alkalmazottak közötti földrajzi egyensúly elérése is fontos; e célból felszólítja a Parlamentet annak biztosítására, hogy minden szinten – ideértve az igazgatói és a főigazgatói szinten is – állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül alkalmazzák és léptessék elő az alkalmazottakat, valamint biztosítsák azt is, hogy a parlamenti foglalkoztatás valamennyi nemzetiség számára egyformán vonzó legyen; |
|
111. |
tudomásul veszi azon akkreditált parlamenti asszisztensek helyzetére talált megoldásokat, akik megszakítás nélkül két parlamenti jogalkotási cikluson keresztül dolgoztak, de legfeljebb két hónap híján nem töltötték ki az uniós intézmények nyugdíjrendszere szerinti nyugdíjjogosultsághoz szükséges tíz évet; kifogásolja, hogy a nagy számú és folyamatos figyelmeztetés ellenére a megoldás túl későn vált elérhetővé az előző jogalkotási ciklus folyamán; továbbá kifogásolja, hogy az egyetlen rendelkezésre álló megoldás kizárólag néhány képviselő jóindulatától függött, akik tisztában voltak a helyzettel, és szolidaritást kívántak tanúsítani ebben a helyzetben ezen akkreditált parlamenti asszisztensek irányába; továbbá kifogásolja, hogy az igazgatás nem tájékoztatta az új parlamenti ciklusra megválasztott képviselőket erről az ügyről, illetve arról, hogy az ehhez hasonló esetekben lehetőségük van hat hónapnál rövidebb szerződéseket kötni, ezért az érintett asszisztensek nagyon nehezen találtak olyan képviselőt, aki hajlandó volt rövid időre megszakítás nélkül szerződtetni őket, amit néhány akkreditált parlamenti asszisztensnek egyáltalán nem sikerült elérni (az igazgatás adatai szerint a 170 érintett akkreditált asszisztens közül legalább három esetében); |
|
112. |
üdvözli a távmunka lehetőségeinek kibővítését és észszerűsítését a Parlament Főtitkársága számára, de felszólít a rögzített ütemezésű strukturális távmunka lehetőségeinek kiterjesztésére, a Bizottság és más intézmények példájára; támogatja a távmunkával kapcsolatos tapasztalatokról szóló felmérés lebonyolítását, és kéri, hogy az értékelés eredményeit osszák meg a képviselőkkel és a parlamenti szolgálatokkal; |
|
113. |
megismétli felhívását a videokonferenciák és egyéb technológiák nagyobb mértékű használatára a környezet védelme és erőforrások megtakarítása érdekében, különösen az alkalmazottak három helyszín közötti, feladataik elvégzése érdekében történő utazásainak csökkentéséért; |
|
114. |
elismeri a Parlament zaklatással szembeni zéró tolerancia politikáját minden szinten – ideértve a képviselői, személyzeti és az akkreditált parlamenti asszisztensi szintet is –, valamint a munkahelyi zaklatások megakadályozását szolgáló intézkedéseket, különös tekintettel az Elnökség által 2018. március 12-én elfogadott, a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek, a gyakornokok és az egyéb alkalmazottak közötti konfliktusok és zaklatási ügyek kezelésére szolgáló megelőző és korai támogatási intézkedések kiigazítására vonatkozó frissített ütemtervre, a Parlament belső gyakorlatainak és eljárásainak külső ellenőrzésére, a bizalmi személyek hálózata és a mediátori feladatkör létrehozására, valamint a munkahelyi zaklatási ügyekkel foglalkozó szakértők nyilvános meghallgatásának megszervezésére; megjegyzi, hogy a külső ellenőrzés eredményeit 2018. november elejére várták, és kéri, hogy azokat haladéktalanul közöljék, amint azok rendelkezésre állnak; a késedelem vonatkozásában magyarázatot kér; üdvözli, hogy néhány képviselőcsoport határozottan arra ösztönözte képviselőit, hogy vegyenek részt a munkahelyi méltóságról és tiszteletről szóló képzéseken, hogy jó példával járjanak elöl, és felhív képzések nyújtására a képviselők és alkalmazottak számára; elvárja az ütemterv teljes és áttekinthető végrehajtását; tudomásul veszi, hogy a munkahelyi zaklatással és annak megelőzésével foglalkozó tanácsadó bizottsághoz 2014 és 2017 között évente mintegy 20 panasz érkezett munkahelyi lelki vagy szexuális zaklatással kapcsolatban, 2018-ban pedig 7 panasz, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan körülmények között, amikor egyetlen ilyen esetnek sem szabadna megtörténnie; |
|
115. |
kéri az Európai Unióban a zaklatással és visszaéléssel szemben folytatott küzdelemről szóló, 2017. október 26-i parlamenti állásfoglalásban javasolt intézkedések teljeskörű végrehajtását, nevezetesen, hogy az összes alkalmazott és képviselő számára kötelező legyen a zaklatás elleni képzés, kéri továbbá azt is, hogy a két meglévő bizottságot egy független bizottsággá szervezzék át; kéri a zaklatás áldozatai igazságügyi és orvosi költségeinek fedezését a személyzeti szabályzat 24. cikkével összhangban; |
|
116. |
üdvözli, hogy nincsenek várólisták a személyzet első három kategóriája esetében (azaz a Parlamentnél dolgozó egyedülálló szülők és a képviselők; ha mindkét szülő teljes munkaidőben dolgozik a Parlamentnél; ha mindkét szülő a Parlamentnél dolgozik, az egyik teljes munkaidőben, a másik pedig legalább félmunkaidőben), amelyek meghatároznák a parlamenti bölcsődei helyeknek és a Parlamenttel szerződésben álló brüsszeli magánbölcsődék helyeinek elosztását; megjegyzi, hogy 2018-ban 197 férőhelyet ajánlottak fel, amelyből az alkalmazottak 116-ot fogadtak el; elégedettséggel jegyzi meg, hogy a wayenbergi bölcsőde bővítése folyamatban van, és 320 férőhellyel fog rendelkezni (jelenleg 230 férőhelye van); |
|
117. |
megjegyzi, hogy 2020. február 1-jétől új szolgáltatóként az Esedra társaság vette át a Parlament bölcsődéjét és óvodáját; aggodalommal jegyzi meg, hogy a szolgáltatóváltást megelőzően az illetékes parlamenti szolgálatok (DG PERS) korlátozott tájékoztatást nyújtottak az új szerződés által előidézett változásokkal kapcsolatban; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Parlament az ajánlati felhívás értékelésekor mindig az óvodás gyermekek jólétét helyezze az elvárások élére, valamint, hogy kiemelve kezelje a szolgáltató által alkalmazott személyzet munkakörülményeit; |
|
118. |
hangsúlyozza a bölcsődékre és az óvodákra vonatkozó egyértelmű szabályok fontosságát; megköveteli, hogy a bölcsődei és az óvodai részlegek parlamenti irányítóbizottsága fogadjon el elegendő részletes előírást annak érdekében, hogy a szabályok egyértelműek, átláthatóak és kellően átfogóak legyenek, hogy kitérjenek az esetleges szokatlan és különleges helyzetekre, például az egyéni családi helyzetekre vagy a különleges igényű gyermekek esetére; javasolja, hogy a honlapokon szolgáltassanak naprakész információkat a bölcsődei és óvodai szolgáltatásokról, ideértve a díjakat és a jelenlegi befogadóképességet; javasolja továbbá az Európai Parlament felügyelete mellett irányított bölcsődei és az óvodai részlegekre vonatkozó szabályok 4. cikkének módosítását a szülői hozzájárulás maximális összegének egyértelmű megállapításáért a megfelelő átláthatóság biztosítása és az esetleges eltérések elkerülése érdekében; |
|
119. |
emlékeztet arra, hogy minden szolgáltatónak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a belga törvényeket, és gondoskodnia kell arról, hogy az alvállalkozók megfeleljenek a Parlament munkahelyi tiszteletre és méltóságra vonatkozó politikájának; követeli, hogy a Parlament felelős szolgálatai gondoskodjanak a zökkenőmentes átállásról és arról, hogy a bölcsődék és óvodák működésében bekövetkező, az új vezetés által bevezetett lehetséges változások ne eredményezzék a szolgáltatás minőségének és a munkakörülmények romlását az előző szolgáltatóhoz képest; |
|
120. |
megjegyzi, hogy a DG PERS személyzetének magas munkaterhelése miatt az akkreditált parlamenti asszisztensek fizetését nem lehet rugalmasan módosítani, ha egy képviselő azt kéri, és az akkreditált parlamenti asszisztensek feladatainak növekedése azt indokolja; |
Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO)
|
121. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság (DG INLO) 607 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 12,6 %-ával gazdálkodott; |
|
122. |
megjegyzi, hogy a lekötött előirányzatok összege 239 547 603 EUR volt, ami 2017-hez képest (265 839 576 EUR) 11 %-os csökkenést jelent; |
|
123. |
hangsúlyozza a Parlament épületpolitikája vonatkozásában, hogy a költséghatékonyság elvének mind a meglévő épületekkel kapcsolatos költségek, mind az új beruházások esetében maximálisan érvényesülnie kell; kiemeli, hogy a Parlament elsődleges szempontjának a hatékony pénzgazdálkodásnak kell lennie a munkálatoknak a lehető legalacsonyabb áron történő elvégeztetése mellett; |
|
124. |
megjegyzi, hogy az Elnökség 2018 áprilisában elfogadta az új közép- és hosszú távú ingatlanstratégiát; megjegyzi, hogy az Elnökség ingatlanstratégiája a 2019 utáni jövőbeli igények kielégítését célzó intézkedésekre összpontosít, beleértve az épületek felújítását is, amely továbbra is az egyik fő megoldandó kihívás; emlékeztet arra, hogy a Parlament ingatlanvásárlásra összpontosított, ami azt jelenti, hogy jelenleg az általa használt épületek 80 %-a a tulajdonában van; |
|
125. |
tudomásul veszi, hogy Brüsszelben befejezték a Martens épületet, a Montoyer 63 épületet pedig átépítették; |
|
126. |
megjegyzi, hogy a Parlament legnagyobb ingatlanprojektje – a luxembourgi Konrad Adenauer épület bővítése – az első szakasz, azaz a keleti szárny véglegesítésének fázisában van, ami a teljes projekt mintegy 70 %-át teszi ki; emlékeztet arra, hogy a Parlament luxembourgi személyzete jelenleg négy épületben van elhelyezve; elismeri, hogy a Konrad Adenauer épület az összes szolgáltatást egy tető alá vonja majd össze, és így méretgazdaságosságot fog lehetővé tenni az energia, a víz, a biztonság és az épület létesítményeinek kezelése terén; aggodalommal mutat rá, hogy az építkezési késedelmekhez kapcsolódó egyes költségek az eredetileg tervezettnél magasabbak voltak, a hitelekhez kapcsolódó pénzügyi költségek jelentősen alacsonyabb összegének köszönhetően azonban a Parlament képes volt arra, hogy kompenzálja a további pénzügyi szükségleteket; tudomásul veszi, hogy ebben a szakaszban az Adenauer projekt teljes költsége továbbra is 32,5 millió EUR a jóváhagyott teljes költségvetés szerint, amely nem tartalmazza a projektmenedzsment költségeket, a pénzügyi költségeket, a tanúsított szervezeteket stb.; sajnálatát fejezi ki az építkezések késedelméből eredően megnövekedett költségek miatt, és megjegyzi, hogy (a projekt késedelmével összefüggésben) szükség volt az építőipari vállalatokkal folytatott ügyletekre a további késedelmek és költségek (a szerződéses összeg 5–15 %-a) elkerülése érdekében; |
|
127. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a Konrad Adenauer épület projektjének előfinanszírozására a maradványösszegek újabb, 29 millió EUR összegű átcsoportosítását engedélyezték; hangsúlyozza, hogy a „maradványösszegek átcsoportosítása” nem más, mint az egyediség elvének enyhítése, és így szándékosan ellentétes a költségvetési teljesség elvével; nem ért egyet a maradványösszegek év végi, az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében történő átcsoportosításának folyamatos gyakorlatával; jobb költségvetési gazdálkodásra szólít fel az ilyen átcsoportosítások lehető legkisebbre csökkentése, valamint a kapcsolódó költségvetési sorok egyértelműségének és átláthatóságának javítása érdekében; |
|
128. |
javasolja a képviselők munkakörnyezetének javítását Brüsszelben (1 személyes iroda + 2 iroda a személyzetük számára) és Strasbourgban (1 + 1 iroda); támogatja továbbá a lenti 147. bekezdéssel összhangban a képviselők munkakörülményeinek javítását; |
|
129. |
támogatja a DG INLO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szerkezeti és szervezeti javítások révén szigorítsa biztonsági intézkedéseit, ideértve az összes fizikai helyszín biztosítását; kitart amellett, hogy a polgárok felé való nyitottságot össze kell egyeztetni a biztonsági követelményekkel; |
|
130. |
sajnálattal jegyzi meg, hogy a közelmúltban több kulcsfontosságú szolgáltató is úgy döntött, hogy a Parlamenttel kötött hosszú távú szerződését nem hosszabbítja meg (bankok és élelmiszerüzlet), kéri a szolgálatot, hogy vizsgálja meg, mi okozta a parlamenti szolgáltatások leromlását; |
|
131. |
tudomásul veszi a Wayenberg bölcsőde bővítésére irányuló munka 2018. évi megkezdését; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az építési munkálatok során az épületbe való bejutást nem biztonságos módon biztosították, és javasolja, hogy a jövőben a DG INLO és a DG SAFE fordítson nagyobb figyelmet a felhasználók biztonságának biztosítására az ehhez hasonló építési munkálatok során; |
|
132. |
tudomásul veszi a Parlament jelentős infrastruktúráját, amely a következő részekre bontható:
|
|
133. |
tudomásul veszi, hogy az Elnökség utasította a főtitkárt, hogy bízza meg a DG INLO-t építészeti pályázat kiírásával a Paul-Henri Spaak épület felújítására, csupán két opció figyelembevételével: az épület felújítása vagy újjáépítése; sürgeti, hogy az épületet a Szerződésekkel összhangban készítsék fel a Parlament tevékenységeinek az elkövetkező évtizedekben várható további átalakulására; emlékeztet arra, hogy építészeti pályázatot indítottak annak érdekében, hogy konkrét építészeti javaslatok szülessenek, és hogy a projektre vonatkozó végső döntést a politikai és költségvetési hatóságoknak kell meghozniuk; hangsúlyozza, hogy ezt a döntést az épület biztonsági értékelésének közzétételét követően kell meghozni, és hogy a főtitkárnak a döntés meghozatala előtt el kell készítenie a terv költségvetésbe való bevonását; |
|
134. |
megjegyzi, hogy az Elnökség döntése nyomán az elkövetkező években számos kapcsolattartó irodában hoznak létre Europa Experience kiállítást; |
|
135. |
támogatja a sofőrszolgálat internalizálását, és megjegyzi, hogy 2018-ban nagyon magas volt a hivatalos gépkocsiszolgálattal való elégedettség aránya (99,9 %); javasolja, hogy a hivatali gépkocsik ne közlekedjenek üresen, és hogy Brüsszelből Strasbourgba, illetve a visszaúton is szállítsanak képviselőket, kiküldetési megbízással rendelkező személyzetet és akkreditált parlamenti asszisztenseket; tudomásul veszi az új szabályt, amely arra kötelezi a sofőröket, hogy legfeljebb öt percet várjanak a beszállási helyen, valamint megérti egy ilyen szabály szükségességét, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez az időtartam túl rövid; megjegyzi, hogy a képviselők azt megelőzően, hogy az autók elindulnának a Parlament felé, hosszasan várakoznak a repülőtéren, és javasolja, hogy találjanak hatékonyabb módot e késések kezelésére; |
|
136. |
komoly aggodalmának ad hangot a Parlament által szerződtetett két külső koncesszió – nevezetesen a takarítással és étkeztetéssel foglalkozó személyzet – munkakörülményei miatt, és határozottan javasolja, hogy a munkahelyi tisztelet és méltóság biztosítása érdekében a DG INLO szervezzen független felmérést a munkakörülményeikkel való elégedettségükről; felszólít a Parlament közbeszerzési politikájának értékelésére abból a célból, hogy valamennyi szerződéses szolgáltatás esetében javuljanak az átlátható és kiszámítható munkakörülmények; felhívja a Parlamentet, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak egy ilyen értékelés eredményéről; elismeri, hogy a Parlament tiszteletben tartja a vonatkozó jogszabályokat; |
|
137. |
aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Parlament melegvízrendszerének problémáját továbbra sem tudta megoldani a szolgálat, és kéri, hogy a jövőben az illetékes bizottság nyújtson tájékoztatást a Parlamentben elforduló Legionellával szembeni lépésekről; |
|
138. |
üdvözli a Parlament önkiszolgáló étkezdéjében rendelkezésre álló ételkínálat változatosabbá tételét; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy annak ellenére, hogy nyilvános felhívást tettek közzé az ajánlat ár/minőség egyensúlyának költség-haszon elemzésére, úgy találják, hogy az nem kielégítő; kéri a minőség és az ár, valamint a potenciális piaci szolgáltatók minősítésének újraértékelését; kéri, hogy tegyék meg a szükséges módosításokat a felmérés eredményeiből eredő kiegyensúlyozatlan minőség-ár arányának tekintetében; komoly aggodalmának ad hangot az élelmiszerek és italok árával és minőségével kapcsolatban; |
|
139. |
szolidaritását fejezi ki a COMPASS csoport munkavállalóival, akiknek létszámleépítéssel és munkakörülményeik romlásával kell szembenézniük; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a külső vendéglátóipari vállalkozás egyre több átmeneti és ideiglenes alkalmazottat vesz igénybe, ami kihatással van a szolgáltatások minőségére, valamint az állandó alkalmazottak illetményeire és munkakörülményeinek minőségére; |
|
140. |
üdvözli, hogy 2017-ben létrehoztak egy előzetes kontroll- és közbeszerzési koordinációs egységet annak érdekében, hogy megerősítsék az előzetes ellenőrzési egység központi szerepét, és támogatást nyújtsanak a közbeszerzési eljárások egységes alkalmazásának és nyomon követésének biztosításához a DG INLO-ban; |
|
141. |
megelégedettséggel jegyzi meg, hogy a „mindenki számára történő tervezés” politika részeként 2018 folyamán sor került az épületek fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőségének ellenőrzésére és a DG INLO akadálymentesítési hálózatának elindítására; |
|
142. |
jóváhagyja a DG INLO szerepét a Parlament környezetvédelmi politikájában, különösen az épületek energiahatékonyságának növelésére és a vízfogyasztás csökkentésére irányuló célkitűzést; |
Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatóság (DG LINC)
|
143. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Konferencialogisztikai és -tolmácsolási Főigazgatóság (DG LINC) 534 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 3,1 %-ával gazdálkodott; |
|
144. |
kitart a többnyelvűségi magatartási kódex alkalmazása mellett, lehetővé téve minden képviselő számára, hogy saját nyelvén fejezze ki magát; hangsúlyozza, hogy a többnyelvűségi magatartási kódex felülvizsgálata által bevezetett részletesebb nyelvi profilokat csak kivételes körülmények között lehet használni; céljuk nem a nyelvi szolgáltatások korlátozása, hanem célzottabb szolgáltatás nyújtása piaci és logisztikai korlátok esetén a képviselők számára; |
|
145. |
jóváhagyja a főigazgatóság 2018. évi, a Parlament konferenciaszervezési kapacitásainak növelését szolgáló átalakítását, valamint a tolmácsok új munkafeltételeinek kialakítására irányuló folyamat befejezését; |
|
146. |
elismeri a konferenciaszervezés korszerűsítésére irányuló stratégiát, amelynek középpontjában nagyrészt a Parlamenten belüli szolgáltatásnyújtásnak a felhasználói igények alapján történő javítása és kiigazítása, valamint a szervezők számára egységes interfész kialakítása áll; |
|
147. |
elégedettséggel veszi tudomásul a tolmácsok munkafeltételeiről szóló, 2018. szeptember 8-i megállapodást; ösztönzi az igazgatóság és a tolmácsok képviselőiből álló közös nyomonkövetési csoportot, hogy az esetlegesen felmerülő problémák zökkenőmentes megoldása érdekében továbbra is fórumot biztosítson a gyümölcsöző együttműködésért; |
|
148. |
megjegyzi, hogy a tolmácsok által a tolmácsfülkében tolmácsolási szolgáltatás nyújtásával töltött idő heti átlaga 2014 és 2018 között összesen 11 óra 54 percről 13 óra 47 percre nőtt, többek között a parlamenti tevékenység megnövekedett mennyisége miatt; |
|
149. |
felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes nyelvek fordítási költségei között jelentős különbségek vannak, és kéri a szolgálatot, hogy vizsgálja meg, mi okozza a fordítási költségek közötti jelentős eltéréseket; |
Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD)
|
150. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a Fordítási Főigazgatóság (DG TRAD) 1 145 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 0,9 %-ával gazdálkodott; |
|
151. |
tudomásul veszi, hogy 2018-ban a Fordítási Főigazgatóság termelése az előző évhez képest 10 %-kal nőtt a fordítási igény ciklikus jellege miatt, amely szorosan kapcsolódik a parlamenti tevékenységhez; aggodalommal jegyzi meg, hogy a belső fordítási teljesítmény a kapacitáshoz viszonyítva elérte a 119,4 %-ot (referenciaérték: 100 %), a kiszervezési arány pedig 32,8 % volt (2017-ben 31,4 %); kéri a DG TRAD-ot, hogy vegye fontolóra a kiszervezett fordítások volumenének növelését, tiszteletben tartva a 100 %-os referenciaértéket, és szem előtt tartva a dokumentumok minőségét és a fordítás tökéletességét; felhívja a DG TRAD-ot, hogy folytassa a kiszervezett fordítások megfelelőségének és minőségének ellenőrzésére irányuló munkáját; |
|
152. |
tudomásul veszi az eTranslation-re való fokozatos átállást, amely valamennyi nyelvi kombináció esetében biztosítja a gépi fordítást; ragaszkodik az emberi fordítók pótolhatatlan szerepéhez és hozzáadott értékéhez; |
|
153. |
megállapítja, hogy 2018-ban új feladatokat vezettek be a fordítók számára, a fordítást interkulturális nyelvi közvetítéssé alakítva át, például az Audiokapacitási Szolgálat létrehozása révén, amelynek keretében egyes fordítók gyorshíreket (napi hírleveleket) fordítanak 24 nyelvre, illetve podcastokat 6 nyelvre; megjegyzi, hogy a DG TRAD felvett egy hangképzéstanárt, aki a személyzet közel 180 tagját képezte ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a DG TRAD személyzete nemcsak a jogalkotási ciklus vége okozta rendkívül magas munkateherrel szembesült, hanem a küszöbön álló új és ismeretlen feladatokkal kapcsolatos bizonytalanságokkal is; felhívja a DG TRAD felső vezetését és személyzetét, hogy folytassák a megbeszéléseket a ciklikus munkatehernek a személyzet jóllétére gyakorolt hatásáról; ösztönzi egy közös nyomonkövetési csoport létrehozását, amely az igazgatás és a fordítók képviselőiből állna, a DG LINC által létrehozotthoz hasonlóan; |
Pénzügyi Főigazgatóság (DG FINS)
|
154. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a DG FINS 222 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 20,8 %-ával gazdálkodott; |
|
155. |
tisztában van azzal, hogy a DG FINS szabályozási kerete a képviselői statútum 2009. évi hatálybalépése óta jelentős változáson ment keresztül; tudomásul veszi továbbá az új költségvetési rendelet 2018. augusztus 2-i hatálybalépését és a Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályok ebből következő módosításait, amelyek érintik a DG FINS munkáját; |
|
156. |
aggódik az emberi erőforrások szűkössége és a mobilitás miatt, azaz hogy elsőbbséget kellett biztosítani a képviselők és a Parlament számára nyújtott alapvető szolgáltatásoknak, ami problémákat okoz a végrehajtott ellenőrzések terjedelme, a határidők, a kifizetések gyorsasága és a kiadási műveletek kiegyensúlyozása tekintetében; aggasztja ez a tendencia és annak kedvezőtlen hatása, különösen a romló munkahelyi közérzet és a tartós betegségek számának növekedése, amely az év során markánsabbá vált; |
|
157. |
nagy aggodalomnak ad hangot a főigazgatóság informatikai alkalmazásainak elavulása és az informatikai problémák kockázata miatt, amelyek magasfokúnak tekinthetők; felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot és az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságot, hogy fokozzák konstruktív együttműködésüket a megfelelő enyhítő intézkedések végrehajtása érdekében, beleértve az új pénzügyi irányítási és számviteli rendszer zökkenőmentes bevezetését; |
|
158. |
elismeri, hogy jelentős erőfeszítések történnek a pénzügyi folyamatok – például a képviselők elektronikus aláírásának – digitalizációjára irányuló folyamatos beruházások terén az ügyfélszolgálat, az adminisztratív hatékonyság és az ellenőrzések szintjének javítása érdekében, különös tekintettel a képviselők orvosi költségeinek online visszatérítésére és a központi jelenléti nyilvántartás automatizálására, a kapcsolódó jogosultságok kifizetésének felgyorsítása és az e-Portál – mint a képviselők pénzügyi és szociális jogosultságainak kezelésére szolgáló egységes belépési pont – funkcióinak kiterjesztése céljából; sajnálatát fejezi ki az adatok bevitelének és ellenőrzésének időigényes és elégtelen volta, valamint amiatt, hogy a képviselők utazási költségeire vonatkozó adatokat kétszer viszik be a rendszerbe: először a képviselők, másodszor pedig az igazgatás; |
|
159. |
megjegyzi, hogy a Parlament új utazási irodája nyilvános ajánlati felhívást követően 2019. január 1-jén kezdte meg működését; megjegyzi, hogy az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálata korlátozottan áll rendelkezésre, hétvégéken ugyan rendelkezésre áll, azonban nem terjed ki az összes cégre, amellyel az utazási iroda együttműködik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a képviselők a munkaidő alatt és azon kívül is nehezen tudtak kapcsolatba lépni az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálatával; sajnálatát fejezi ki az iroda korlátozott nyitvatartási ideje, és nevezetesen amiatt, hogy az iroda – a strasbourgi ülés előtti péntek délutánok kivételével – péntek délutánonként zárva tart, ami súlyosan korlátozza a képviselők személyzetének hatékony munkavégzését; felszólít a rendelkezésre állás javítására; sürgeti egy egyszerű és felhasználóbarát panasztételi mechanizmus kötelező alkalmazását, amely lehetővé tenné bármely probléma gyors korrigálását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iroda lassan reagál a jegykérelmek kezelése során; teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy az iroda által kínált jegyek nem mindig a legköltséghatékonyabbak (gyakran az interneten található áraknál drágábban kínálják), és hogy a képviselők utazási költségeinek visszatérítése számottevő késedelmet szenved; felhívja a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy készítsen elégedettségi felmérést az utazási iroda szolgáltatásairól, és az eredményeket legkésőbb 2020. június 30-ig ismertesse; továbbá tájékoztasson a szervezetről és a Parlament Pénzügyi Főigazgatóságára, illetve utazási irodájára háruló feladatokról; sürgeti az új utazási irodát, hogy fontolja meg az elégedettségi felmérés eredményeit, és ennek megfelelően hajtson végre javításokat; |
Általános költségtérítés
|
160. |
üdvözli az Elnökség által a nagyobb átláthatóság és pénzügyi elszámoltathatóság fejlesztése érdekében hozott intézkedéseket; |
|
161. |
emlékeztet arra, hogy az általános költségtérítés fogadására kötelező külön bankszámlával rendelkezni; felhívja a Parlamentet, hogy rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő tesz eleget ennek a kötelezettségnek; |
|
162. |
felhívja a figyelmet arra, hogy 2018. július 2-i ülésén az Elnökség elfogadta az általános költségtérítésből fedezhető kiadások új, nem kimerítő listáját, amely a támogatható kiadások leggyakoribb példáit tartalmazza; megjegyzi, hogy amennyiben azok a képviselők, akik így kívánják, az általános költségtérítés felhasználásának önkéntes ellenőrzésével kapcsolatos költségeket az általános költségtérítésből fedezhetik; emlékeztet arra, hogy minden képviselő szabadon dokumentálhatja általános költségtérítésének felhasználását, és ezt az információt saját honlapján közzéteheti; felhívja a Parlamentet, hogy rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő követi ezeket az ajánlásokat; |
|
163. |
elismeri az elmúlt években elért eredményeket az olyan kiadások megtérítésére vonatkozó hatékony és átlátható ellenőrzés és kontroll tekintetében, mint a képviselők utazási költségeinek visszatérítése és a parlamenti asszisztensi juttatások, amelyek esetében be kell nyújtani a felmerült költségek dokumentációját; kéri, hogy szigorúan kezeljék azokat az eseteket, amikor kötelességszegésre derült fény; sürgeti az Elnökséget, hogy vonja le a következtetéseket a korábbi csalásokból, és hozzon súlyos büntető intézkedéseket csalás esetén; határozottan szorgalmazza, hogy a képviselők általános költségtérítésüket szigorúan az európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályaiban meghatározott célokra használják fel; sürgeti az Elnökséget, hogy folytassa az iránymutatások értékelését a legutóbbi elnökségi határozatban foglaltaknak megfelelően; a polgárok, valamint a Parlament és a képviselők jó hírneve érdekében a mandátum szabadsága, illetve a visszaélés és a csalás kockázata elleni küzdelem közötti megfelelő egyensúly megteremtésére törekszik; a vonatkozó rendelkezések ötévente, a parlamenti ciklus közepén történő rendszeres értékelését tartja helyénvalónak; |
|
164. |
emlékeztet az Elnökség európai parlamenti képviselők statútumának alkalmazási szabályairól szóló, 2008. május 19-i és július 9-i, (legutoljára 2019. július 1-jén) módosított határozata 62. cikkének (1) és (2) bekezdésére, amely kimondja, hogy a „folyósított összegek rendeltetése kizárólag a képviselők mandátumának gyakorlásával kapcsolatos tevékenységek finanszírozása, nem fedezhetnek személyes kiadásokat, és nem fordíthatók politikai jellegű támogatások vagy adományok finanszírozására”, továbbá „a fel nem használt összegeket – az átalányból fedezettek kivételével – a képviselők visszatérítik a Parlamentnek”; felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy biztosítsák e rendelkezések teljeskörű végrehajtását és betartását, és rendszeresen tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy hány képviselő térítette vissza a fel nem használt összegeket; |
|
165. |
emlékeztet rá, hogy az általános költségtérítés felhasználására vonatkozó szabályok meghatározására és közzétételére létrehozott ad hoc munkacsoport az elmúlt jogalkotási ciklusban javasolta, hogy az Elnökség folytassa az általános költségtérítésről folytatott megbeszéléseket, és alkosson egy olyan megállapodást, amely előírja a képviselők számára, hogy őrizzék meg az általános költségtérítéssel kapcsolatos összes nyugtát a számlák éves ellenőrzéséért és a könyvvizsgálói vélemény közzétételéért felelős független könyvvizsgáló számára, és megbízatásuk végén térítsék vissza az általános költségtérítés el nem költött részét; |
|
166. |
emlékeztet továbbá arra, hogy a plenáris ülés az általános költségtérítéssel kapcsolatban az ad hoc munkacsoport által már kiadott kiegészítéseken túl a következő további módosításokat fogadta el, amelyek megkövetelik az általános költségtérítés 5 %-os véletlenszerű ellenőrzését a Parlament belső ellenőrzése során, az ellenőrzés végleges eredményeit és megállapításait bele kell foglalni a Parlament által közzétett éves belső ellenőrzési jelentésbe, a képviselők kiadásaikról évente adjanak ki egy áttekintést kategóriákra szedve (kommunikációs költségek, irodai bérleti díjak, irodaszerek stb.); |
|
167. |
sürgeti az Elnökséget, hogy hajtsa végre a plenáris ülés demokratikus akaratát az általános költségtérítésre vonatkozóan; |
|
168. |
üdvözli, hogy az elmúlt jogalkotási ciklusban az Elnökség létrehozta a Parlament honlapján belül a képviselők internetes oldalán a szükséges infrastruktúrát azon képviselők számára, akik költségtérítésük ellenőrzését vagy megerősítését önkéntesen kívánják közzétenni, illetve azt, hogy általános költségtérítésük felhasználása megfelel a képviselői statútum alkalmazandó szabályainak és végrehajtási intézkedéseinek; felhívja a Parlamentet, hogy javítsa a képviselőkkel e lehetőségről és annak gyakorlati felhasználásáról folytatott kommunikációját; |
Önkéntes nyugdíjalap
|
169. |
megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2018 végén 286,1 millió EUR-ra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányát; megjegyzi továbbá, hogy 2018 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 112,3 millió EUR, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 398,4 millió EUR volt; |
|
170. |
emlékeztet arra, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg, de megjegyzi, hogy 2018-ban az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 17,8 millió EUR volt; |
|
171. |
rámutat arra, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerülése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait; |
|
172. |
határozottan támogatja a 2018. december 10-i ülés eredményeit, amelyen az Elnökség úgy határozott, hogy módosítja a nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályokat: a nyugdíjkorhatárt 63 évről 65 évre emeli, és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javítása érdekében a jövőbeli nyugdíjasok nyugdíjkifizetéseire 5 %-os adókulcsot vezet be; úgy véli, hogy az Elnökség határozata pozitív lépés; megjegyzi azonban, hogy a Parlament a jövőben is nagyon jelentős összegért felel majd; emlékeztet arra, hogy az európai parlamenti képviselők statútuma 27. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „a szerzett jogok és várományok teljeskörűen fennmaradnak”; |
|
173. |
felhívja a főtitkárt, valamint az Elnökséget, hogy – a képviselői statútum 27. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseivel teljes összhangban – a problémára minden lehetséges módon próbáljanak méltányos megoldást találni, minimumra korlátozva a Parlament felelősségét, mivel az adófizetők pénzéről van szó, továbbá tájékoztassák a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben tett intézkedésekről; |
Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság (DG ITEC)
|
174. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a DG ITEC 484 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 6,4 %-ával gazdálkodott; |
|
175. |
megjegyzi, hogy a DG ITEC 2018. évi fő mutatója a felhasználók és partnerek valamennyi tevékenységi területen tanúsított igényeire való gyors és hatékony reagálóképessége; kitart amellett, hogy a DG ITEC folytassa a modern, zökkenőmentes, hatékony és felhasználóközpontú informatikai interfészek kialakításába történő beruházást; |
|
176. |
támogatja az e-Parlament alkalmazások folyamatban lévő fejlesztését, az informatikai innovációs tevékenységek megerősítését és a Parlament kiberbiztonsági kapacitásának megerősítését; üdvözli azt a döntést, hogy megduplázzák az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU) számára elkülönített forrásokat; üdvözli, hogy megerősítették az uniós intézmények azon képességét, hogy optimális védelmet tudjanak biztosítani egy kibertámadással szemben; |
|
177. |
elismeri, hogy nagyon nehéz a DG ITEC számára elegendő, magasan képzett, nagyon speciális profillal, tudással és tapasztalattal rendelkező szakértőt felvenni; felhívja a Parlamentet annak biztosítására, hogy ezt a kérelmet megfelelően továbbítsa az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalnak, hogy a Hivatal jobban reagáljon az uniós intézmények ilyen jellegű sajátos igényeire; |
|
178. |
ragaszkodik ahhoz, hogy a DG ITEC a 2017. októberi informatikai leállás miatt fokozottabb erőfeszítéseket tegyen a Parlament ikt-infrastruktúrája folyamatosságának és rugalmasságának biztosítására; fokozott erőfeszítéseket és kapacitást kér a Parlament ikt-stabilitásának garantálása érdekében; felszólít az üzletmenet-folytonosság, a kockázatkezelés, az incidensek kezelése és a helyreállítási képesség terén végzett munka és elért eredmények folytatására; hangsúlyozza, hogy a Parlamenten belül hiányosságok tapasztalhatók az internethálózat működésében; |
|
179. |
hangsúlyozza az adatokkal és a magánélettel kapcsolatos növekvő kockázatokat; aggodalommal mutat rá a felhasználók adatainak a Parlament wifi-hálózatára való belépéskor történő tárolásáról és feldolgozásáról szóló közelmúltbeli jelentésekre; határozottan megkérdőjelezi az adatok legfeljebb hat hónapig történő megőrzésének szükségességét (6); felhívja a Parlamentet, hogy dolgozzon ki információbiztonsági politikát és stratégiát; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a DG ITEC és a DG SAFE közötti szoros együttműködés; arra ösztönzi a főigazgatóságokat, hogy tervezzenek közös tevékenységeket közép- és hosszú távon; |
Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság (DG SAFE)
|
180. |
emlékeztet arra, hogy 2018-ban a DG SAFE 756 alkalmazottal rendelkezett, és a Parlament teljes költségvetésének 1,5 %-ával gazdálkodott; |
|
181. |
aggodalommal töltik el a DG SAFE személyzet körében végzett felmérésének eredményei, és reméli, hogy a közeljövőben megoldást találnak a személyzet aggályaira; |
|
182. |
emlékeztet arra, hogy a nyilvánosság felé való nyitottság a Parlament egyik alapelve, és hogy a szükséges biztonsági szinttel megfelelő egyensúlyt kell fenntartani; |
|
183. |
üdvözli a 8. parlamenti ciklus során a biztonsággal kapcsolatban hozott főbb elnökségi határozatokat, különösen a) a fogadó országok nemzeti hatóságaival és a többi intézménnyel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó intézkedéseket, nevezetesen a brüsszeli európai negyed biztosítására, a külső szolgáltatók személyzetének biztonsági átvilágítására, a fenyegetettség értékelésére és a riasztási szintek módosítására vonatkozó intézkedéseket, b) a Parlament épületeinek korszerűsítésére irányuló intézkedéseket és c) a belső intézkedéseket; emlékeztet arra, hogy ez infrastrukturális beruházásokkal is járt; |
|
184. |
üdvözli a biztonsági ellenőrzések alóli kölcsönös mentességről szóló, a Parlament által 2018-ban a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kötött megállapodást; sajnálja azonban, hogy a Tanáccsal még nem írtak alá ilyen megállapodást, és reméli, hogy e tekintetben hamarosan sikerül megoldást találni; |
|
185. |
jóváhagyja a képviselők és alkalmazottaik belépőkártyáinak cseréjét; várakozással tekint a parlamenti személyzet belépőkártyáinak közelgő cseréje elé; |
|
186. |
üdvözli, hogy az Elnökség kérésének megfelelően a Parlament valamennyi épülete biztonságának fokozása, valamint a belépés – beleértve a parkolókba való bejutást is – javítása terén a DG SAFE és a DG INLO között jó az együttműködés; |
|
187. |
üdvözli a Személyi Védelem Osztályának létrehozását, különösen a Parlament elnökének szoros védelmét és a Parlament stratégiai fontosságú helyszínei biztonságának megerősítését; |
|
188. |
támogatja az SMS védelmi riasztórendszer kiterjesztését a szolgálati telefonok valamennyi felhasználójára, amelyet a jövőben az összes képviselő és a személyzet valamennyi tagja használhat majd; |
Jogi Szolgálat
|
189. |
jóváhagyja a Jogi Szolgálat stratégiáját, amelynek értelmében a jogászokat könnyebben elérhetővé kell tenni a parlamenti bizottságok számára; kéri a parlamenti tevékenységekkel foglalkozó személyzet megerősítését; |
|
190. |
elégedettséggel jegyzi meg, hogy a Jogi Szolgálat a tisztviselők, osztályvezetők és igazgatók szintjén tiszteletben tartja a nemek közötti egyensúlyt; |
|
191. |
hangsúlyozza, hogy a Jogi Szolgálat a 8. parlamenti ciklusban a Bíróság elé vitt ügyek 95 %-át megnyerte; meggyőződése, hogy a Jogi Szolgálat a közpénzek bírósági ügyeken keresztül történő lehívása révén betölti szerepét a Parlament és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek védelme terén; |
|
192. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos álláshelyek betöltésére nehezen lehet egyes országokból szakképzett személyeket találni, mivel a tagállamok valamennyi jogrendszerének és valamennyi nyelvének lefedése kötelező; |
Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés
|
193. |
emlékeztet arra, hogy a két egymást követő költségvetési rendelet (7) és a 966/2012/EU, Euratom rendelet (8) alkalmazási szabályai megállapítják, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendeletek értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű szerződéseket, amely érték egyben a kötelező versenyeztetési eljárásra vonatkozó összeghatár is; |
|
194. |
megjegyzi, hogy 2018-ban összesen 251 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 569,5 millió EUR értékben nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 155 szerződés 35,9 millió EUR összértékben tárgyalásos eljárásokon alapult; megjegyzi, hogy a tárgyalásos eljárás keretében odaítélt szerződések teljes száma az odaítélt szerződések összértékének százalékában kifejezve a 2017. évi 12 %-ról 2018-ban 6 %-ra, a mennyiség tekintetében pedig a 2017. évi 70,5 millió EUR-ról 2018-ban 35,86 millió EUR-ra csökkent; |
|
195. |
megjegyzi, hogy a 2018-ban és 2017-ben odaítélt szerződések – köztük ingatlanszerződések – szerződéstípus szerinti lebontása a következő:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
196. |
megjegyzi, hogy a 2018-ban és 2017-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti számra és összegre való lebontása a következő:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)
|
197. |
megjegyzi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2018-ban a következőképpen használták fel (9):
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
198. |
üdvözli, hogy a képviselőcsoportok független külső ellenőrei a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan csak korlátozás nélküli véleményeket adtak ki; |
Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok
|
199. |
megjegyzi, hogy az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóságot 2016-ban hozták létre a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek elbírálása, az új uniós pártok és alapítványok nyilvántartásba vétele, finanszírozásuk ellenőrzése, valamint a kötelezettségeik be nem tartása esetén szankciók kiszabása érdekében; tudomásul veszi, hogy 2017-ben vált teljes mértékben működőképessé; |
|
200. |
megjegyzi, hogy a Bizottság, a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy a 2019. évi költségvetésben további pénzügyi és emberi erőforrásokat biztosítanak a hatóság számára; |
|
201. |
rámutat, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet 6. cikkének (10) bekezdése (10) értelmében az európai politikai pártokkal és európai politikai alapítványokkal foglalkozó hatóság igazgatója évente jelentést nyújt be a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a hatóság tevékenységéről; megjegyzi, hogy az éves jelentést 2019. november 21-én küldték meg a Parlament elnökének és főtitkárának; sajnálja, hogy a 2018. évi jelentést csak 2020 januárjában nyújtották be a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának; aggodalmának ad hangot azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy a jelentést bizalmasnak tekintik, miután a hatóság kifejezetten kérte, hogy azt korlátozott feltételek mellett csak korlátozott számú személy számára tegyék hozzáférhetővé; úgy véli, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférés korlátozása azt a sajnálatos benyomást kelti, hogy valami takargatnivaló van; ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóság jelentését minden évben tegyék közzé, és azt a Parlament elnökének és főtitkárának való megküldéssel egy időben küldjék meg a képviselőknek; |
|
202. |
felhívja a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát, hogy a többi ügynökség- és intézményvezetőhöz hasonlóan hívja meg a hatóság igazgatóját a Parlament mentesítésével foglalkozó éves meghallgatásra; |
|
203. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hatóság elszámoltathatóságának egyik elemeként tegyen nyilvános jelentést a tevékenységeiről, ami elengedhetetlen a bizalom és a biztonságérzet folyamatos kiépítéséhez, valamint annak értékeléséhez, hogy a hatóság rendelkezik-e megfelelő személyzettel, erőforrásokkal és kompetenciákkal ahhoz, hogy hatékonyan megelőzze a politikai pártok és alapítványok hűtlen pénzeszközkezeléseit; |
|
204. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel:
|
|
205. |
tudomásul veszi, hogy 2018-ban a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel:
|
(1) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).
(4) Munkadokumentum „A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve” című különjelentésről.
(5) A 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (európai választási okmány) (1976. szeptember 20.) (HL L 278., 1976.10.8., 5. o.).
(6) https://euobserver.com/institutional/146270
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(8) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
(9) Valamennyi összeg ezer EUR-ban.
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).
(11) A költségvetési rendelet 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban a megelőző évről áthozott összegek is beleszámítanak a bevételek teljes összegébe (az érintett pénzügyi évben hatályos változat).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/149 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1881 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0053/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bíróságának a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0027/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Bíróságának hivatalvezetője számára a Bíróság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bíróságának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/151 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1882 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – az Európai Unió Bírósága, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Jogi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0027/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
elégedetten veszi tudomásul, hogy a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem állapított meg jelentős hiányosságokat az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: az EUB) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;
2.
üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az EUB igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;
3.
általános észrevételként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
4.
megállapítja, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének „Igazgatás” című 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;
5.
megjegyzi, hogy 2018-ban az EUB 410 025 089 EUR összegű költségvetéssel rendelkezett, 2017-ben pedig ez az összeg 399 344 000 EUR volt, ami 2,67 %-os növekedésnek felel meg; megállapítja, hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 99,18 % volt (szemben a 2017. évi 98,69 %-kal);
6.
üdvözli az EUB összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; megállapítja, hogy a költségvetés végrehajtási aránya igen magas volt, az 1. cím (az EUB-nál dolgozó személyek, a végrehajtott költségvetés 75 %-a) esetében 99,0 %-ot, a 2. cím (épületek, bútorok, berendezések és egyéb működési költségek, a végrehajtott költségvetés fennmaradó része) esetében pedig 99,8 %-ot tett ki (szemben a 2017-es 98,6 % és 99,1 %-os értékekkel);
7.
elismeri az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy elkerülje a kötelezettségvállalások (99,18 %) és a kifizetések (94,04 %) közötti jelentős eltéréseket; üdvözli, hogy az EUB a rendelkezésre bocsátott források optimális felhasználásának biztosítása érdekében havi mutatók létrehozásával nagyon szorosan nyomon követi költségvetésének év közbeni végrehajtását;
8.
kiemeli, hogy az EUB valamennyi adminisztratív szervezeti egységére alkalmazza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveit; tudomásul veszi az egy vagy több mérhető mutatóval kísért konkrét célkitűzések meghatározását, amelyek alapvető fontosságúak az éves költségvetés elkészítéséhez; elismeri, hogy valamennyi szolgálattal munkaértekezleteket szerveztek a költségvetési megközelítés összehangolása és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében;
9.
sajnálja viszont, hogy a 2022. költségvetési jogcím (Takarítás és karbantartás) tekintetében a kiadások 2017 és 2018 között 11,81 %-kal növekedtek egy új épület-karbantartási szerződés és más, tényezők miatt, amelyek tekintetében nem készült becslés, amelyek 2018-ban e költségvetési sor növekedését eredményezték; felhívja az EUB-t, hogy fokozza erőfeszítéseit a szilárd alapokon nyugvó előzetes költségvetések elkészítése érdekében;
10.
üdvözli, hogy az ülésekre és konferenciákra vonatkozó végleges előirányzatok végrehajtási aránya 2018-ban 98,83 %-ra nőtt (a 2017. évi 81,40 %-hoz képest); elismeri, hogy ez a költségvetési tétel részben hivatalos látogatások és ünnepi rendezvények finanszírozására szolgál, amelyek esetében a költségvetési tervezés előre nem látható események miatt kevésbé kiszámítható;
11.
üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítését, hogy éves tevékenységi jelentését április 29-én közzétegye; megjegyzi, hogy az EUB más intézményekkel együttműködve továbbra is vizsgálja annak lehetőségét, hogy még inkább gyorsítsa menetrendjét, ami több időt hagyna a mentesítési hatóság számára a részletekre és a mentesítési eljárás lefolytatására;
12.
elismeri az EUB elkötelezettségét a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtása iránt, különös tekintettel a különböző ügyek jellegének és összetettségének megfelelően kiigazított időkeretek melletti proaktív ügykezelésre; elismeri, hogy az EUB gondos tervezési és nyomonkövetési tevékenységet folytat az igazságszolgáltatási tevékenység zökkenőmentes folytonosságának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a Bíróságon folyó eljárások átlagos időtartama 2018-ban 15,7 hónap volt (szemben a 2017. évi 16,4 hónappal), a Törvényszéken folyó eljárások átlagos időtartama pedig 20 hónapot tett ki (szemben a 2015. évi 20,6 hónappal és a 2017. évi 16 hónappal); ösztönzi az EUB-t, hogy folytassa az eljárások időtartamának lehetőség szerinti rövidítésére irányuló erőfeszítéseit;
13.
elismeri, hogy az EUB fő prioritásait az képezi, hogy a határozatok színvonalának megőrzése mellett biztosítsa a két bíróság elé terjesztett ügyek észszerű időn belüli kezelését; megjegyzi, hogy a szigorú kontrollrendszer és a nagyfokú odafigyelés révén az elmúlt években sikerült csökkenteni az eljárások átlagos időtartamát; megjegyzi azonban, hogy ez folyamatos figyelmet igényel, különösen a növekvő munkateher összefüggésében;
14.
üdvözli, hogy a felhasználók elégedettségüket fejezték ki az e-Curia alkalmazással kapcsolatban, amely 2018. december 1-jétől kötelezően használandó az eljárási iratoknak az ügyvédek és a Törvényszék közötti kölcsönös megküldésére; megjegyzi, hogy a Bíróság nem tette kötelezővé az e-Curia használatát; arra ösztönzi a Bíróságot, hogy kövesse a Törvényszék jó példáját, és fontolja meg az e-Curia kötelező bevezetését; elismerését fejezi ki amiatt, hogy ez a fejlemény egyaránt hozzájárult az iratok megküldésének biztonságához és gyorsaságához, a környezetvédelem javításához (a papírfelhasználás csökkentése révén), valamint a postaköltségek csökkentéséhez; ösztönzi az EUB-t, hogy folytassa a bírósági eljárás valamennyi szakaszának széles körű digitalizációjára irányuló erőfeszítéseit;
15.
figyelembe veszi, hogy további szervezeti és eljárási intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az EUB meg tudjon birkózni az egyre növekvő munkateherrel, miközben továbbra is tiszteletben tartja célkitűzéseit; megjegyzi, hogy 2018. március 26-án az EUB az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 281. cikkének második bekezdése alapján kérelmezte az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosítását, továbbá hogy e jogalkotási eljárás az (EU, Euratom) 2019/629 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) elfogadásával és hatálybalépésével lezárult;
16.
megjegyzi, hogy az EUB 2018-ban 2 217 álláshellyel rendelkezett, amely 1 413 tisztviselői helyből (64 %), 650 ideiglenes alkalmazotti helyből (29 %) és 154 szerződéses alkalmazotti helyből (7 %) állt (a 2017. évi 2 180 álláshelyhez képest);
17.
rámutat, hogy a személyzet tevékenységi ágazatok szerinti felosztása továbbra is hasonló az előző évekéhez, mivel az álláshelyek legalább 85 %-a az igazságszolgáltatási és nyelvi tevékenységek körébe tartozott; megjegyzi, hogy az álláshelyek betöltöttségének aránya 2018-ban továbbra is nagyon magas volt (97 %) az igazságügyi munka folyamatos mennyisége miatt, ami gyors és optimális munkaerő-felvételt tesz szükségessé valamennyi betöltetlen álláshely esetében;
18.
az ügyek számának folyamatos növekedésével összefüggésben ismét hangsúlyozza, hogy a források rugalmas elosztása, különösen a meglévő jogi asszisztensek esetében, növelheti az EUB hatékonyságát; kéri az EUB-t, hogy számoljon be a meghozott konkrét intézkedésekről;
19.
aggasztja, hogy bár 2018-ban 274 gyakornok dolgozott az EUB-nál, csak 87 gyakornok volt jogosult havi 1 120 EUR ösztöndíjra; üdvözli, hogy az EUB új szabályokat fogadott el a gyakornokokra vonatkozóan, és további előirányzatokat kért annak érdekében, hogy 2019-től finanszírozni tudja a tagi kabinetek gyakornokait; megjegyzi azonban, hogy továbbra sem kapcsolódik majd minden felkínált gyakornoki helyhez méltányos javadalmazás; utasítja az EUB-t, hogy – a megkülönböztetésmentességi gyakorlatokra és a tisztességes javadalmazásra kellő tekintettel – mielőbb fogadja el az összes gyakornok számára fizetés biztosítását előirányozó határozatot; felhívja az EUB-t, hogy biztosítson tisztességes javadalmazást dolgozó személyzete valamennyi tagja számára;
20.
üdvözli a Törvényszék reformját, amely javította az ügyhátralékot és csökkentette az eljárások átlagos hosszát; megjegyzi, hogy 2018-ban a Törvényszék 13 %-kal több ügyet zárt le, mint 2017-ben, és 12 %-kal csökkentette a folyamatban lévő ügyek számát;
21.
üdvözli, hogy az EUB-t alkotó két bíróság összesen 1 769 ügyet zárt le 2018-ban, ami rekordtermelékenységet jelent, és üdvözli azt, hogy ez megerősíti azt az általános tendenciát, hogy a 2012–2018 közötti időszakban ugrásszerűen növekedett az igazságszolgáltatási tevékenység;
22.
rámutat, hogy a Bíróságon 2018-ban volt az egy év alatt benyújtott új ügyek száma a legmagasabb (összesen 849, ami 2017-hez képest 15 %-os növekedést jelent); üdvözli a lezárt ügyek rekordszámát (összesen 760, ami 10 %-os növekedést jelent 2017-hez képest);
23.
üdvözli, hogy a Törvényszék először 2018-ban lépte túl az 1 000 lezárt ügyet (összesen 1 009 lezárt ügy); hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a folyamatban lévő ügyek száma 2017-hez képest jelentősen, 12 %-kal csökkent (2018. december 31-én1 333 folyamatban lévő ügy az előző évi 1 508 ügyhöz képest);
24.
megállapítja, hogy a vezető beosztásban lévő nők száma folyamatosan növekszik (2018-ban 37,7 %, 2016-ban 35 % volt, szemben a 2013-as 30 %-kal); megjegyzi, hogy 2018-ban a női vezetők száma 27 (21 középvezető és 6 felsővezető), míg a férfi vezetők száma 45 volt; üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse az esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos politikáját egy olyan különleges szerv létrehozása révén, amely konkrét programokat, intézkedéseket és figyelemfelkeltő találkozókat vezet be és követ nyomon; felhívja az EUB-t, hogy folytassa tovább ezen erőfeszítéseit;
25.
megjegyzi ugyanakkor, hogy mind a Bíróság, mind a Törvényszék bírái között továbbra is egyensúlytalanság mutatkozik a nők számát illetően; ismételten arra ösztönzi a Tanács tagjait, hogy az EUMSZ 8. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikkében foglalt elvekkel, valamint az (EU, Euratom) 2015/2422 (2) európai parlamenti és tanácsi és az (EU, Euratom) 2019/629 rendelet szerinti kötelezettségvállalásokkal összhangban kezeljék ezt a helyzetet azzal, hogy a bírák kinevezése során aktívan előmozdítják a nemek paritását;
26.
megismétli, hogy szorosan figyelemmel kell követni a személyzet földrajzi egyensúlyát, különösen a vezetői pozíciókban; megjegyzi, hogy az EUB 57 osztályvezetője közül csak 15, 13 igazgatója közül pedig mindössze 2 származik olyan tagállamból, amely 2004 májusa óta csatlakozott az Unióhoz; ismételten arra ösztönzi az EUB-t, hogy dolgozzon ki a földrajzi eloszlás egyensúlyának javítására irányuló politikát, és erről tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak;
27.
üdvözli az EUB elkötelezettségét az iránt, hogy előmozdítsa a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedéseket, például egy olyan határozat elfogadása révén, amely a strukturális távmunkamegoldások mellett lehetővé teszi az alkalmi távmunkát is; nyugtázza továbbá a munkaalkalmazásokhoz való távoli hozzáférés javítása terén elért informatikai eredményeket; elégedetten veszi tudomásul emellett a személyzet mentális egészségének védelmére irányuló erőfeszítéseket, amelynek keretében egy félmunkaidőben dolgozó pszichológus nyújt támogatást;
28.
aggodalmát fejezi ki az EUB-nál a kiégés eseteinek száma miatt, amely 2017-ben és 2018-ban egyaránt 12 volt; kéri ezért az EUB-t annak értékelésére, hogy a munkateher arányosan oszlik-e meg a különböző csoportok és alkalmazottak között;
29.
felhívja az EUB-t, hogy évente tegyen közzé részletes adatokat tartalmazó táblázatot a díjakra, szolgáltatásokra és kapcsolódó kérdésekre vonatkozó intézményközi együttműködési megállapodásairól; ismételten hangsúlyozza a különböző területeket – például a humán erőforrásokat, a biztonságot és az informatikát – érintő, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén történő intézményközi együttműködés fontosságát; egyetért a belső ellenőrzési szolgálat azon ajánlásaival, hogy fokozni kell a bevált gyakorlatok cseréjét más intézményekkel, és fel kell térképezni a megerősített együttműködés lehetőségeit a szerződések előkészítése és kezelése terén, például informatikai kérdésekben; sajnálatát fejezi ki az EUB és az Európai Csalás Elleni Hivatal között folytatott együttműködéssel kapcsolatos parlamenti kérdés megválaszolását illetően az információk hiánya miatt; ösztönzi az EUB-t, hogy keressen módot az Európai Csalás Elleni Hivatallal való együttműködésének fokozására;
30.
megállapítja, hogy az EUB az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) hatálybalépését követően naprakésszé tette adatkezelési műveleteit; elismeréssel veszi tudomásul, hogy külön eljárást hoztak létre az adatvédelmi incidensek bejelentésére;
31.
üdvözli az EUB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az intézmény kiberbiztonságát; megjegyzi, hogy a tevékenységeket összehangolták az uniós intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) és az Informatikai Intézményközi Bizottság biztonsággal foglalkozó alcsoportjával;
32.
üdvözli a személyzeti kiválasztási és felvételi eljárások megfelelő működésének belső ellenőrzését, amelynek célja a szinergiák és az egyszerűsítési lehetőségek azonosítása az eljárások hatékonyságának növelése érdekében; megjegyzi, hogy 2016-ban cselekvési terv indult, amely 2018-ban fejeződött be, és olyan intézkedések bevezetését tartalmazta mint az új munkaerő-felvételi kézikönyv, az emberierőforrás-menedzsment információs rendszerének új és naprakésszé tett moduljai, az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése és az álláshirdetések megfogalmazásának egyszerűsítése; tudomásul veszi az EUB és a luxemburgi helyszín vonzerejének intézményközi összefüggésben történő növelése érdekében hozott intézkedéseket;
33.
kiemeli, hogy a belső ellenőr nyomon követő intézkedéseket tett annak értékelése érdekében, hogy az ellenőrzött szervezeti egységek által hozott intézkedések megfelelőek, hatékonyak és időszerűek-e, valamint hogy azonosítsa és rögzítse a javulásokat; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az összes elvégzett ellenőrzést a további vizsgálatok sérelme nélkül lezárták;
34.
nyugtázza az EUB csalás elleni stratégiáját, amely a csalás, a korrupció és az Unió érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemre irányul; megjegyzi, hogy ez a stratégia a költségvetési rendelet és a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezésein alapul, amelyeket számos belső határozat és szabály egészít ki; elismeri, hogy a stratégia a belső kontrollrendszer keretében szerves része az EUB kockázatkezelési politikájának;
35.
elismeri az EUB 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (4) alapuló környezetközpontú irányítási rendszerét; megjegyzi, hogy az EUB 2018-ban a 2015-ös bázisévhez képest a következőképpen javította környezeti teljesítményét: a papírfogyasztás 15,5 %-kal csökkent, a villamosenergia-fogyasztás 8,3 %-kal csökkent, a videokonferenciák száma pedig 52,9 %-kal nőtt; üdvözli a különböző további projekteket, például az egyszer használatos műanyagok felhasználásának csökkentését, az egyéni nyomtatók számának csökkenését és a többi luxemburgi székhelyű uniós intézménnyel közösen a „vel’OH” önkiszolgáló kerékpáros rendszerben való részvételt;
36.
üdvözli az EUB az iránti elkötelezettségét, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa az EUB épületeinek ötödik bővítésére vonatkozó ütemtervet és költségvetést (a harmadik torony megépítése, ami további 50 000 m2-t jelent), amely bővítés lehetővé teszi, hogy az EUB teljes személyzete egyetlen helyszínen legyen; tudomásul veszi a biztonsági intézkedések korszerűsítésére irányuló munkálatokat, és üdvözli, hogy az EUB épületeit úgy alakították ki, hogy biztosított legyen a fogyatékossággal élő személyek könnyű hozzáférése;
37.
üdvözli, hogy az említett ötödik bővítés 25 éves értékcsökkenési időszaka alatt 100 millió EUR megtakarítás lesz elérhető ahhoz képest, ha fenntartanák az ingatlanok bérlésének politikáját, ami egyértelműen mutatja az ingatlanok vásárlására irányuló politika melletti döntés értékét; hangsúlyozza az uniós intézmények irodahelyiségeiről szóló 34/2018. sz. számvevőszéki különjelentés eredményét, amely rendkívül pozitív megállapításokat tett az EUB ingatlanpolitikájának hatékonyságát illetően;
38.
érdeklődéssel állapítja meg, hogy az EUB személyzeti bizottsága 2017-ben felmérést szervezett az egylégterű irodák témájában, és a megállapításokat 2018. január 30-án ismertette a főigazgatókkal; elégedetten üdvözli az EUB arra irányuló kezdeményezését, hogy az épületekért és a biztonságért felelős igazgató, a személyzeti bizottság elnöke és a személyzet egylégterű irodákban dolgozó tagjai részvételével munkacsoportot hozzon létre; megjegyzi, hogy e munkacsoport ajánlásait követően az Információtechnológiai Igazgatóság irodaterületei egy részét önálló irodákká alakította át; felhívja az EUB-t, hogy ossza meg az e tapasztalatokból eredő meglátásait más intézményekkel és különösen a Bizottsággal;
39.
gratulál az EUB-nak, amiért az európai ombudsman felvette a jó közigazgatásért járó díj (a „kiválóság együttműködés révén” kategória) három döntőse közé az Európai Unió Igazságügyi Hálózatának létrehozásáért; egyetért azzal, hogy az átláthatóság és az együttműködés szempontjából fontos lépés a helyes irányba a biztonságos platform 2018. januári elindítása (ahol a korábban nyilvánosságra nem hozott dokumentumokat a részt vevő bíróságok rendelkezésére bocsátják);
40.
nyugtázza az EUB 2018 júniusában átalakított honlapjának elindítását, és a nyilvánosság számára nyújtott információk megerősítése, egyértelművé tétele és egyszerűsítése érdekében tett fontos lépéseket és munkát; üdvözli a honlapon megjelenő „Tematikus adatlapok” elnevezésű új terméket, amelynek célja, hogy valamennyi hivatalos nyelven áttekintést nyújtson az uniós jog egy adott területén irányadó ítélkezési gyakorlatról; megjegyzi, hogy egy közelmúltbeli felmérés szerint nagyon magas a felhasználói elégedettség, mivel az adatlapokat a felhasználók 80 %-a egy 5-ös skálán 4 és 5 közöttire értékelte;
41.
üdvözli az EUB kommunikációs stratégiáját, amelynek célja, hogy az EUB-t közelebb hozza a polgárokhoz; nyugtázza az EUB kommunikációs költségvetésének alakulását, amely 2018-ban 429 000 EUR-t tett ki (2013-ban pedig 330 500 EUR volt); tudomásul veszi az EUB YouTube-csatornáján 23 hivatalos nyelven elérhető rövid animációs filmeket, amelyeket 2018-ban 82 800-an tekintettek meg, továbbá hogy több mint 74 000 követővel jelen van a Twitteren (szemben a 2017. évi 42 000 követővel), valamint az általa rendezett tájékoztató eseményeket – többek között az újságíróknak szóló szemináriumokat – és a nyílt napokat;
42.
ösztönzi az EUB-t, hogy közvetítse nyilvános tárgyalásait, és a felvételeket tegye online hozzáférhetővé; úgy véli, hogy az átláthatóság ily módon való javítása összhangban lenne az EUMSZ 15. cikkével, és mindenki számára hasznos lenne, aki az Unióban jogi területen dolgozik vagy tanul;
43.
kiemeli, hogy az EUB létrehozta az Európai Unió igazságügyi hálózatát, amelyben részt vesznek a tagállamok alkotmánybíróságai és legfelsőbb bíróságai, és amelyet az EUB koordinál;
44.
üdvözli, hogy az EUB felülvizsgált magatartási kódexével összhangban a tagok kiküldetéseinek (az EUB képviselete egy ünnepségen vagy hivatalos rendezvényen) listáját közzéteszik az EUB honlapján, és amely lista olyan információkat tartalmaz, mint a részt vevő tag neve, valamint az esemény célja, helyszíne és szervezője; felhívja az EUB-t, hogy (a többi uniós intézményhez hasonlóan) tegye közzé a kapcsolódó költségeket is; ismételten felhívja az EUB-t, hogy tegyen közzé részletesebb információkat a tagok külső tevékenységeiről, többek között a felsorolt események céljáról, időpontjáról, helyszínéről, valamint az utazási és tartózkodási költségekről, továbbá arról, hogy azokat az EUB vagy harmadik fél fedezte-e;
45.
üdvözli, hogy az EUB tagjaira a függetlenségüket, pártatlanságukat, feddhetetlenségüket, elkötelezettségüket, kollegialitásukat, felelősségüket és kötelezettségeiket szabályozó magatartási kódex vonatkozik; megjegyzi, hogy tagjai pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatait az EUB a pártatlanság és a függetlenség biztosítására szolgáló belső eszköznek tekinti; felhívja az EUB-t, hogy a nyilvános ellenőrzés érdekében fontolja meg ezek közzétételét;
46.
megjegyzi, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok szükségszerűen önbevallási jellegűek, és a jelenlegi jogi keretek közt az EUB nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel a bejelentett adatok valódiságának és teljességének ellenőrzésére; felhívja az EUB-t, hogy a többi uniós intézménnyel együttműködve javítsa a rendszert;
47.
ismételten felhívja az EUB-t, hogy tegye közzé a honlapján valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy minden bíró rövid életrajza megjelenik a honlapon (ezek azonban nem tartalmaznak információt az érintettek más szervezetekben vállalt tagságáról); megjegyzi, hogy a bíráknak az új magatartási kódexszel összhangban hivatalba lépésükkor pénzügyi érdekeltségeikről nyilatkozatot kell benyújtaniuk az EUB azon bíróságának elnökéhez, amelynek tagjai; felhívja az EUB-t, hogy tegye közzé honlapján e nyilatkozatokat;
48.
elismeri azokat a belső eljárásokat, amelyek az ügy valamely bíróra való szignálása előtt az érdekeltségi nyilatkozatok alapján annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy az adott bíró rendelkezik-e pénzügyi érdekeltséggel az ügyben; megjegyzi, hogy a bírák minden olyan esetben felveszik a kapcsolatot az EUB azon bíróságának elnökével, amelynek tagjai, amikor a magatartási kódex értelmezésével kapcsolatos kérdés merülhet fel, és hogy a tanácsadó bizottságot csak kivételesen hívják össze, például amikor egy bíró ellen panaszt nyújtottak be; kéri az EUB-t, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát e mechanizmus megbízhatóságáról;
49.
sajnálatát fejezi ki annak ténye miatt, hogy nem kapott tájékoztatást a személyzet vezető tagjait érintő „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos belső eljárásokat illetően elért előrelépésről; emlékezteti az EUB-t az európai ombudsman által 2018-ban indított stratégiai kezdeményezésre azzal kapcsolatban, hogy miként alkalmazzák a személyzeti szabályzatnak a személyzet vezető beosztású tagjai „forgóajtó-jelenség keretében történő mozgására” vonatkozó rendelkezéseit; sürgeti az EUB-t, hogy mielőbb állapítson meg és tegyen közzé szigorú szabályokat e tekintetben;
50.
tudomásul veszi a személyzet új tagjai esetében a felvételt megelőzően megteendő összeférhetetlenségi nyilatkozattal kapcsolatos eljárást; megjegyzi továbbá, hogy a felvételi eljárást módosították annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen nyilatkozatok értékelése megtörténjen, és szükség esetén konkrét intézkedéseket javasoljanak a kinevezésre jogosult hatóságnak; megjegyzi továbbá, hogy az EUB a személyzet által gyakorolható külső tevékenységekre vonatkozó szabályokon dolgozik; kéri az EUB-t, hogy ezzel kapcsolatban tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának;
51.
elismeri az EUB azon eljárásait és belső szabályait, amelyek célja a munkahelyi zaklatás minden formájának megelőzése, és amelyeket az EUB honlapján közzétesz; üdvözli az azzal kapcsolatban közölt információkat, hogy nem megfelelő magatartás esetén hogyan kezdeményezhető hivatalos vagy informális eljárás;
52.
gratulál a valamennyi luxemburgi székhelyű uniós intézmény részvételével működő, bizalmi személyekből álló intézményközi hálózathoz, amelyet a zaklatás megelőzése és a tanácsadás terén bevált gyakorlatok cseréje céljából hoztak létre; üdvözli az EUB bizalmi személyei számára nyújtott intenzív képzéseket;
53.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EUB-tól nem kapott tájékoztatást a hivatali gépjárművek használatával kapcsolatos kontrollrendszer fejlesztésére irányuló tervekről; felhívja a figyelmet azon követelményre, miszerint a sofőröknek csak kivételes és indokolt esetben kellene elkísérniük a tagokat a származási országukba; sürgeti az EUB-t, hogy sürgősen fogadjon el intézkedéseket az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor a járművezetők a tagok származási országába mennek anélkül, hogy a tag a járműben lenne; hangsúlyozza, hogy ezek a gyakorlatok jelentős hírnévbeli és etikai kockázatokat hordozhatnak az EUB számára; felhívja az EUB-t, hogy 2020 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben elért haladásról;
54.
megjegyzi, hogy a fordítási munkateher több mint 40 %-át kiszervezték, és 2018-ban egy kiszervezett lefordított oldal költsége 103,10 EUR volt (szemben a 2017. évi 111,30 EUR összeggel); megjegyzi, hogy egy oldal belső fordításának költsége 2018-ban 128,07 EUR volt (szemben a 2017. évi 136,7 EUR összeggel); megjegyzi, hogy a belső költségek magukban foglalják az összes szükséges alköltséget, például az informatikai, az irodahelyiségek utáni és hasonló költségeket; megjegyzi, hogy a jelenlegi körülmények között az EUB nem tartja tanácsosnak a kiszervezési arány további növelését. továbbá megjegyzi, hogy az ezen intézmény által kezelt információk érzékeny jellege miatt a fordítási munka egy részének továbbra is házon belül kell maradnia; kéri az EUB-t, hogy fejtse ki a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára ezen nézete indokait;
55.
tudomásul veszi, hogy az Egyesült Királyságból származó személyzet tagjait arról tájékoztatták, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem kívánja lemondásra kötelezni azon tisztviselőket, akik az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően már nem valamelyik tagállam állampolgárai; megjegyzi, hogy hasonlóképpen az Egyesült Királyságból származó ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat is úgy tájékoztatták, hogy a szolgálat érdekében eseti alapú értékelésre kerül sor;
56.
kiemeli az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó számos szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2019/629 rendelete (2019. április 17.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 111., 2019.4.25., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/157 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1883 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VIII. szakasz – Európai ombudsman
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0057/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az európai ombudsmannak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megfelelőségi nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0028/2020), |
1.
mentesítést ad az európai ombudsman számára az európai ombudsman 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai ombudsmannak, az Európai Unió Tanácsának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/159 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1884 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VIII. szakasz — Európai ombudsman
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VIII. szakasz – Európai ombudsman, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0028/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék az európai ombudsmannak (a továbbiakban: az „ombudsman”) a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében nem tárt fel lényeges hiányosságokat az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;
2.
tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az ombudsman igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;
3.
általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
4.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének 5. fejezetéből („Igazgatás”); megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3%-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10%-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;
5.
üdvözli, hogy az ombudsman a bevált gyakorlatot tiszteletben tartva az éves tevékenységi jelentés benyújtási határidejét a számviteli évet követő év március 31-ére tűzi ki; üdvözli ezért, hogy az ombudsman március 28-ig elfogadta éves tevékenységi jelentését, amely több időt biztosít a mentesítésért felelős hatóság számára a jelentés részletes megvizsgálására és a mentesítési eljárás jobb lefolytatására;
6.
hangsúlyozza, hogy az ombudsman költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és összege 2018-ban 10 837 545 EUR-t (2017-ben 10 905 441 EUR-t) tett ki, ami 67 896 EUR (0,62%) csökkenést jelent; üdvözli az ombudsman általános hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; megállapítja, hogy az összes előirányzat 95,33%-át lekötötték (2017-ben ez az arány 93,91% volt) és 91,33%-át (míg 2017-ben 86,20%-át) kifizették;
7.
megállapítja, hogy a 2018-ról 2019-re átvitt előirányzatokhoz kapcsolódóan javulás történt, ez a 2017-ről 2018-re átvitt 841 340,68 EUR-hoz (a 2017. évi költségvetés 7,71%-a) képest 433 865,17 EUR-t (a 2018. évi költségvetés 4%-a) tett ki;
8.
megállapítja ugyanakkor, hogy több költségvetési tétel előirányzatait nem használták fel, például a külső ülések (B3-030. költségvetési tétel) esetében a fel nem használt előirányzatok összege 45 000 EUR-ból 13 514,61 EUR, a kiadványok (B3-210. költségvetési tétel) esetében pedig 161 100 EUR-ból 47 530,48 EUR stb.; emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a költségvetés túlbecslésének minimalizálása érdekében;
9.
tudomásul veszi, hogy az ombudsman korlátozott erőforrásokkal rendelkezik az egyre növekvő munkateher kezelésére; támogatja az ombudsman arra irányuló kérését, hogy a létszámtervet az állandó személyzet által ellátandó állandó jellegű feladatok azonosítása révén hangolják össze a tényleges szükségletekkel és munkateherrel; tudomásul veszi, hogy 2018-ban a létszámterv 82 álláshelyet tartalmazott (a 2013-as 77 álláshelyhez képest); kéri az ombudsmant, hogy számoljon be a kizárólag a feladatok átszervezéséből és újraelosztásából eredő lehetséges hatékonyságnövekedésről;
10.
bátorítja az ombudsmani hivatal más uniós intézményekkel való együttműködését a költségek csökkentése érdekében; a fordítást illetően megjegyzi, hogy az ombudsman nem rendelkezik belső fordítókkal, ezért a Parlamentre és az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjára támaszkodik; megjegyzi azonban, hogy a fordítási költségek 2018-ban növekedtek, mivel az ombudsman 343 771 EUR összeget költött fordításra (szemben a 2017. évi 262 631 EUR összeggel);
11.
üdvözli a nemek közötti példaértékű egyensúlyt a vezetői pozíciókban, amelyek közül 4-et nő, 4-et pedig férfi tölt be; megjegyzi azonban, hogy a személyzet 65%-a nő, míg csak 35%-a férfi; ösztönzi a nemek közötti egyenlőség erősítését az ombudsmani hivatalban;
12.
megjegyzi a vezetői pozíciók földrajzi egyensúlyával kapcsolatban, hogy az ombudsman vezető munkatársai 2018 során hat különböző állam állampolgárai voltak (német, görög, ír, olasz, lengyel és svéd), míg 2013-ban 8 állam állampolgárai közül kerültek ki (osztrák, német, dán, görög, ír, lengyel, portugál és brit); figyelembe veszi, hogy a vezetők összlétszáma 2013 és 2018 között tizenegyről nyolcra csökkent; felhívja az ombudsmant, hogy folytassa a földrajzi egyensúly elérésére irányuló erőfeszítéseit, figyelembe véve azonban az ombudsmani hivatal kis méretét és alaptevékenységének sajátosságait;
13.
üdvözli a nemek közötti egyenlőségi politikával kapcsolatos ombudsmani erőfeszítéseket, de sajnálatát fejezi ki a nemenkénti átlagos képzési napok számának egyenlőtlensége miatt, amely a férfiak esetében 6,8 nap, a nők esetében pedig 5,9 nap;
14.
tudomásul veszi a 2017. évi humánerőforrás-politikai keret folyamatban lévő végrehajtását, amelynek része az ideiglenes alkalmazottak felvételére vonatkozó új szabályok elfogadása, a részmunkaidős foglalkoztatásról és az órák jóváírásáról szóló határozat, továbbá egy megkülönböztetésmentességgel és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos politika; tudomásul veszi a munkaerő-felvételi eljárások és intézkedések javítására irányuló, például a személyzet tanulmányi látogatásaira és személyzeti csereprogramokra irányuló további kezdeményezéseket;
15.
ösztönzi az ombudsmant, hogy folytassa egy olyan hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyára, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a megkülönböztetésmentességre, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára összpontosít;
16.
érdeklődéssel állapítja meg, hogy az ombudsman belső tevékenységeivel kapcsolatban felkérte az Európai Fogyatékosügyi Fórumot, hogy csatornáin keresztül terjessze az ombudsman gyakornoki felhívását, hogy ösztönözze a fogyatékossággal élő személyeket a jelentkezésre; tudomásul veszi a pályázati formanyomtatvány felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az tartalmazzon egy kérdést a kiválasztási eljárások során szükséges ésszerű alkalmazkodásról;
17.
üdvözli, hogy az ombudsman belsőkontroll-standardjainak keretében intézkedésekre került sor a zaklatás megelőzéséről szóló határozat végrehajtása érdekében, így többek között etikai tisztviselőket jelöltek ki (egyet Brüsszelben és egyet Strasbourgban), és kinevezték az egyeztetőbizottság tagjait; tudomásul veszi, hogy 2018 szeptemberében a személyzet minden tagja részt vett az etikus magatartásról (és ezen belül többek között a zaklatás megelőzéséről) szóló kötelező képzésen, és 2018 novemberében külön képzést tartottak az osztályvezetők számára;
18.
üdvözli az ombudsman személyzetére vonatkozó, 2017-ben elfogadott etikai és magatartási útmutató végrehajtását, amelynek értelmében a személyzet új tagjainak érdekeltségi nyilatkozatot kell kitölteniük, és amely a hivataltól távozó személyzet számára tájékoztatást nyújt kötelezettségeikről;
19.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2017. évi mentesítési állásfoglalás ombudsman általi nyomon követése során az említett pontok többsége tekintetében további részletek közlése nélkül csak tudomásul vették a Parlament megjegyzéseit; hangsúlyozza, hogy a nyomon követési jelentés alapvető fontosságú a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára, és felhívja az ombudsmant, hogy következő nyomon követési jelentésébe foglalja bele a felvetett pontokkal kapcsolatban a szükséges válaszokat és magyarázatokat;
20.
megállapítja, hogy az ombudsman általános megfelelésre vonatkozó, ambiciózus 90%-os fő teljesítménymutatójának 2018-ban nem sikerült megfelelni; megjegyzi, hogy az elért megfelelési arány 81% (míg 2017-ben 85%), a közérdekű vizsgálatok esetében pedig 85% (2017-ben pedig 79%) volt; elismeri, hogy ez utóbbi arány fontos, mivel a megfelelés hatása valószínűleg a szélesebb közönség javát szolgálja;
21.
támogatja az ombudsman azon szándékát, hogy még szorosabban együttműködjön a Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy értesítse a mulasztásokról (különös tekintettel a hivatali visszásságok vizsgálatok során megállapított eseteire vagy az intézmények által az ombudsman ajánlásaira adott negatív válaszokra); úgy véli, hogy ezek az információk, összefoglalt és rendszerezett formában rendkívül értékesek lennének a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára; megjegyzi azonban, hogy az ombudsman megerősítette, hogy az intézmények általában konstruktív együttműködést folytatnak az ombudsmannal;
22.
hangsúlyozza, hogy az eredmények a 7. fő teljesítménymutató (hatékonyság: a panaszok és vizsgálatok kezelésére szolgáló összetett mutató) mindhárom összetevője tekintetében mind elérik vagy meghaladják a célértéket; megjegyzi, hogy a hat, illetve tizennyolc hónapon belül lezárt vizsgálatok aránya 57%, illetve 88% volt (célszámok: 50% és 80%), és hogy a harmadik összetevő, az elfogadhatóságról egy hónapon belül meghozott határozatok esetében pedig az arány jelentősen, a 2016-os 69%-ról 2017-ben 86%-ra nőtt, 2018-ban pedig elérte a 90%-os célértéket;
23.
megjegyzi, hogy a panaszok összes kategóriájának kezelésére fordított átlagos idő 2018-ban 79 napra nőtt (a 2017. évi 64 naphoz képest), míg a vizsgálatok kezelésére fordított átlagos idő 2018-ban 255 napra csökkent (a 2017. évi 266 naphoz és a 2013. évi 369 naphoz képest); megjegyzi azonban, hogy a panaszok alapján indult lezárt vizsgálatok száma 53%-kal nőtt (ami megmagyarázza a panaszok összes kategóriájának kezelésére fordított átlagos idő növekedését);
24.
megjegyzi, hogy az ombudsman hatáskörébe tartozó benyújtott panaszok száma a 2017-es 5,5%-os növekedést követően 2018-ban továbbra is jelentősen (+17%-kal) nőtt (880 a 2017. évi 751-hez képest); megjegyzi, hogy a panaszok alapján indított vizsgálatok száma 482 volt, szemben a 2017. évi 433 vizsgálattal (+11%), a panaszok alapján indult lezárt vizsgálatok száma pedig 534 volt, szemben a 2017. évi 348 vizsgálattal (+53%); megjegyzi, hogy az indított és lezárt vizsgálatok számának növekedése részben azt tükrözi, hogy számos olyan esetet, amely korábban „nem volt ok a vizsgálathoz” minősítést kapott volna, jelenleg olyan vizsgálatokként zártak le, amelyekben „nem állapítottak meg hivatali visszásságot”;
25.
tudomásul veszi az ombudsman által 2018-ban lezárt vizsgálatok eredményeit, így például a következőket: a) 254 ügyben nem tártak fel hivatali visszásságot (46,6%), b) 221 ügyben megoldás született, az ügyet az érintett intézmény rendezte – a javaslatot elfogadták (40,6%), c) 56 ügyben nem volt indokolt további vizsgálat (10,3%), d) 29 ügyben tártak fel hivatali visszásságot (5,3%) és e) 10 ügy egyéb kategóriába tartozott (1,8%); elismeri, hogy az ombudsman alapvető küldetése annak biztosítása, hogy az uniós igazgatás a közérdeket szolgálja, és hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik az uniós intézményekkel kapcsolatban problémákkal találkoznak;
26.
megállapítja, hogy 2013 óta az ombudsman honlapján részletes információkat tesz közzé a kiküldetéseire, többek között azok költségeire, céljára és időtartamára vonatkozóan; megállapítja, hogy a kiküldetések költsége 2018-ban 27 206,79 EUR-t tett ki (a 2017. évi 30 592 EUR-hoz képest); megismétli, hogy az átláthatóság érdekében az éves tevékenységi jelentésbe bele kell foglalni az éves kiküldetések helyzetével kapcsolatos jegyzéket;
27.
elismeri a gondos ügyintézésért járó díj kezdeményezést, amely hasznos a jól végzett munka hivatalos elismeréshez, előmozdítja a bevált gyakorlatok intézmények közötti megosztását és ihletként szolgál más jövőbeli projektekhez; üdvözli az Ombudsmanok Európai Hálózatával, más tagállami szervekkel, valamint a nemzetközi hálózatokkal és szervezetekkel a legmagasabb színvonal meghatározása és előmozdítása érdekében folytatott együttműködést;
28.
üdvözli az ombudsman által a kiberbiztonság és az adatvédelem javítása érdekében tett intézkedéseket, például az információs és kommunikációs technológiák biztonságára vonatkozó képzéseket, az adatvédelmi incidensek kezelésére vonatkozó eljárások kialakítását, a projektek beépített adatvédelemének biztosítása érdekében az adatvédelmi tisztviselővel és az európai adatvédelmi biztossal időben folytatott konzultációt; kéri az ombudsmant, hogy továbbra is számoljon be az előrehaladásról szóló cselekvési pontok végrehajtásáról, többek között az adatvédelmi hatásvizsgálatok sablonjának létrehozásáról és az adatkezelési műveletekről vezetett központi nyilvántartásról;
29.
elismeri, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftverek hozzáadott értéket jelenthetnek az ombudsman számára; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és a beszállítótól való függés elkerülésében; elismeri, hogy ezenkívül hozzájárulhatnak a biztonság javításához is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;
30.
fontosnak tartja felhívni az uniós polgárok figyelmét arra, hogy hivatali visszásság esetén az ombudsmanhoz fordulhatnak; tudomásul veszi az ombudsmani hivatal arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy láthatóságát olyan eszközökkel növelje, mint például a 2018-ban elindított új weboldal, amely az esetleges panaszok kezelésére szolgáló átalakított felületet és egy felhasználóbarát keresési funkciót tartalmaz; tudomásul veszi az új videót, amely olyan témákat emel ki, mint az információhoz való hozzáférés, az uniós finanszírozással kapcsolatos problémák és a lobbizás átláthatósága; megjegyzi, hogy az olyan platformokon, mint az ombudsman Twitter-fiókja 17%-kal, a LinkedIn-fiókon 13%-kal, az Instagramon pedig jelentősen, 61%-kal nőtt a követők száma; tovább ösztönzi a szabad, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére;
31.
ösztönzi az ombudsmant, hogy tegyen előrelépést a szolgáltatásai digitalizálására irányuló koherens politika kidolgozása tekintetében;
32.
üdvözli a közösségi médiára vonatkozó iránymutatásoknak a többi uniós intézménnyel együttműködésben történő kidolgozását, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét azon kihívások kezelése érdekében, amelyekkel az uniós intézmények a közösségi média növekvő használata és az annak való kitettség tekintetében szembesülnek;
33.
ösztönzi az ombudsman hivatalát, hogy folytassa környezeti lábnyoma csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, mint például a digitalizáció előmozdítását a papírhasználat csökkentése érdekében, a személyzet kiküldetéseinek korlátozását a videokonferenciás eszközök használatának előmozdítása révén, valamint a kollektív közlekedés előmozdítását; a 2019. évi mentesítés során további tájékoztatást kér e tevékenységek végrehajtásáról;
34.
hangsúlyozza, hogy a Parlament többször is kérte az ombudsman alapokmányának felülvizsgálatát, tekintettel az új realitásokra és kihívásokra; megjegyzi, hogy a legutóbbi felülvizsgálatra 2008-ban került sor, és hogy az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) szóló parlamenti rendelettervezetre irányuló állásfoglalást végül 2019 februárjában megszavazták; megjegyzi, hogy a rendelet végrehajtási rendelkezéseinek elfogadása az ombudsman feladata; kéri az ombudsman hivatalát, hogy ezekről a kérdésekről következő éves tevékenységi jelentésében számoljon be;
35.
üdvözli, hogy az ombudsman vizsgálatot folytatott a „forgóajtó-jelenség” kezelésére vonatkozóan, és megvizsgálta, hogy 15 uniós intézmény és szerv (köztük a Parlament, a Tanács és a Számvevőszék) hogyan tesz közzé információkat, amikor vezető tisztviselőik külső foglalkoztatással járó tevékenység folytatásához kérnek jóváhagyást (ideértve annak vizsgálatát is, hogy milyen gyakran teszik közzé ezeket az információkat, valamint az információk körét és tartalmát); megjegyzi, hogy az ombudsman úgy találta, hogy magas szintű a tájékozottság a szigorú végrehajtási szabályok fontosságával ezen a területen, azonban néhány jobbító javaslatot is tett; üdvözli az ombudsman azon szándékát, hogy 2020-ban nyomon követő vizsgálatot végezzen;
36.
gratulál az ombudsmannak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kezelésére irányuló új, gyorsított belső eljáráshoz; megállapítja, hogy az új rendszerben a panaszokkal kapcsolatos döntéseket háromszor gyorsabban hozzák meg, mint a rendes eljárás keretében; kéri az ombudsmant, hogy ossza meg a többi uniós intézménnyel és szervvel az új eljárás eredményességéről szóló értékelése eredményét;
37.
üdvözli az ombudsman és az Európai Csalás Elleni Hivatal között a mindkét szervezethez benyújtott ügyek tekintetében folytatott együttműködést; tudomásul veszi a közvetlen kapcsolatfelvételt annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a vizsgálatok megkettőzése, aminek első eredményei 2018-ban jelentkeztek;
38.
kiemeli az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/164 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1885 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0058/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0029/2020), |
1.
mentesítést ad az európai adatvédelmi biztos számára az európai adatvédelmi biztos 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az európai adatvédelmi biztosnak, az Európai Unió Tanácsának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az Európai Külügyi Szolgálatnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/166 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1886 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0029/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a Számvevőszék az európai adatvédelmi biztos 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tártak fel lényeges hiányosságokat;
2.
megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos éves tevékenységi jelentése szerint a Számvevőszék egy tranzakciót vizsgált meg a 2018. évi pénzügyi évből, és ez a vizsgálat nem vezetett észrevételhez;
3.
üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az európai adatvédelmi biztos igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek; tudomásul veszi a Számvevőszék azon kérését, hogy ismét vezessék be az utólagos kontrollt, amely most ismét érvényben van;
4.
általános megjegyzésként sajnálja, hogy a számvevőszéki jelentés „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
5.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének „Igazgatás” című 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;
6.
emlékeztet, hogy az európai adatvédelmi biztos nem egy decentralizált uniós ügynökség és úgy véli, hogy bár költségvetése az uniós költségvetés igen kis százalékát képviseli, a Számvevőszéknek mindazonáltal megfelelően meg kell vizsgálnia az európai adatvédelmi biztos ügyleteinek jogszerűségét és szabályszerűségét, mivel az átláthatóság létfontosságú minden uniós szerv megfelelő működéséhez; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztosra sem a Számvevőszéknek a 2018. évi uniós költségvetés végrehajtásáról szóló jelentése, sem az uniós ügynökségekről és más szervekről szóló 2018. évi jelentés nem terjed ki; hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék által végzett külső független ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat valamennyi uniós szerv számára nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni; ezért felhívja a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül álláspontját, és a következő évtől kezdje meg az európai adatvédelmi biztosra vonatkozó ellenőrzési jelentések közzétételét; kéri ezért a Számvevőszéket, hogy adjon ki külön éves tevékenységi jelentéseket e fontos uniós szerv éves elszámolásáról, amelynek célja annak biztosítása, hogy az uniós intézmények és szervek teljes mértékben tiszteletben tartsák a magánélethez való jogot és az adatvédelmet;
7.
üdvözli az európai adatvédelmi biztos összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos egyértelműen különbséget tett az úgynevezett „jelenlegi vagy új tevékenységek” között; megjegyzi a jelenlegi tevékenységek 1,54 %-kal történő növekedését megszorító politikájával összhangban, amelynek keretében a legtöbb költségvetési sort 0 %-os növekedéssel befagyasztották; megjegyzi azonban az új tevékenységekkel kapcsolatos növekedést, ami főként az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) elnevezésű új uniós szervezet létrehozásának és az ahhoz kapcsolódó műveleteknek tudható be (amely testület működését 2018. május 25-én kezdte meg);
8.
megjegyzi, hogy 2018-ban az európai adatvédelmi biztos teljes költségvetése 14 449 068 EUR volt (a 2017. évi 11 324 735 EUR-hoz képest), ami a 2017. évi költségvetéshez képest 27,59 %-os növekedést jelent (21,93 %-os költségvetés-növekedés 2016-ról 2017-re); üdvözli, hogy 2018 végéig az összes előirányzat 93,7 %-át lekötötték, szemben a 2017. évi 89 %-kal; aggodalommal jegyzi meg, hogy a költségvetés végrehajtási aránya a kifizetési előirányzatok tekintetében az összes előirányzat 75,2 %-ának felel meg (szemben a 2017. évi 77 %-kal);
9.
emlékeztet a költségvetési becslések szükségességére annak érdekében, hogy hatékony költségvetési teljesítmény legyen biztosítva az elkövetkező években; elismeri bizonyos tények meglétét, amelyek döntő jelentőséggel bírnak, például, hogy az európai adatvédelmi biztos bérköltségvetése meghaladja az 53 %-ot, amiért még a mérsékelt személyzeti fluktuáció is jelentős hatással van a költségvetés általános végrehajtási arányára; elismeri, hogy a nemrégiben létrehozott Európai Adatvédelmi Testületre vonatkozó költségvetési becslések csak néhány működési év múlva válnak pontossá;
10.
érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos új nyílt versenyvizsgát indított annak érdekében, hogy magasan képzett adatvédelmi szakértőkből álló állományt hozzon létre jövőbeli munkaerő-felvételi igényeinek kielégítése céljából; a munkaerő-felvétel tervezésével kapcsolatban tudomásul veszi, hogy az európai adatvédelmi biztos az Európai Adatvédelmi Testület felállításának előkészítő munkálatai keretében a személyzet létszámának hat fővel történő mérsékelt növelését kérte;
11.
elismeri, hogy 2018 kulcsfontosságú volt az európai adatvédelmi biztos számára az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) elfogadása miatt 2016-ban, amire az adatvédelmi szabályok korszerűsítésének összefüggésében került sor; megjegyzi, hogy az (EU) 2016/679 rendeletből eredő új feladatokhoz és felelősségi körökhöz a jövőben további erőforrásokra lesz szükség; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztosnak 2018-ban 97 alkalmazottja volt (szemben a 2013-as 55 alkalmazottal); kéri azonban az európai adatvédelmi biztost, hogy elemezze az esetleges hatékonyságnöveléssel kapcsolatos helyzetet, amely kizárólag a feladatok átszervezéséből és újraelosztásából ered;
12.
megjegyzi, hogy ennek az új jogi szabályozásnak az eredményeképp jött létre az Európai Adatvédelmi Testület, amely 28 tagállam adatvédelmi hatóságából és az európai adatvédelmi biztosból áll, az (EU) 2016/679 rendelet Unió-szerte történő egységes végrehajtásának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2018 elején jelentős időt és erőfeszítést fordított az Európai Adatvédelmi Testület titkárságának támogatására, valamint az igazgatótanács tagjaként való teljes körű részvételre;
13.
megjegyzi, hogy a személyes adatok feldolgozására vonatkozó új szabályokat követően az uniós intézményeknek és szerveknek is biztosítaniuk kell az említett szabályoknak való megfelelésüket, beleértve informatikai infrastruktúráik és rendszereik fenntartását és irányítását; elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos kibővítette a különleges iránymutatások katalógusát, és programot indított a szabályoknak való megfelelés uniós szervek körében történő ellenőrzésére;
14.
megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi hatóságok között nagyobb átláthatóságra és együttműködésre van szükség; hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztos és a tagállamok nemzeti adatvédelmi hatóságai közötti kooperáció fontosságát a hatékony felügyelet és együttműködés biztosítása érdekében az új jogi keret előkészítése során; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát valamennyi elért eredményről;
15.
elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos évente adatokat tesz közzé intézményközi együttműködéséről az orvosi, fordítási/tolmácsolási, étkeztetési és képzési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási szintű megállapodások, valamint az épületekkel, logisztikával, biztonsági szolgáltatásokkal és informatikával stb. kapcsolatos adminisztratív megállapodások tekintetében; üdvözli az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület közötti, elsősorban az informatikával kapcsolatos egyetértési megállapodást, amely lehetővé teszi az új uniós szerv számára, hogy hasznosítsa az európai adatvédelmi biztos által az elmúlt években végzett munkát;
16.
üdvözli az európai adatvédelmi biztos azon szándékát, hogy (közbeszerzési eljárásainak modernizálása során) elektronikus munkafolyamatot vezessen be a papírmentes üzemmód kialakítása érdekében; ismételten hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztos és a Bizottság közötti intézményközi együttműködés fontosságát a közbeszerzés, a pénzgazdálkodás és az emberi erőforrások tekintetében; üdvözli a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságával és Informatikai Főigazgatóságával a legutóbbi mentesítési jelentésben kért, az „ABAC” és a „Sysper 2” informatikai eszközökkel kapcsolatban kötött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy tegyen előrelépést a szolgáltatásai digitalizálására irányuló koherens politika kidolgozása tekintetében;
17.
megjegyzi, hogy az etikai tisztviselő első cselekvési tervét teljes mértékben végrehajtották, és hogy a második jelentés számos intézkedést irányoz elő, például az ellenőrök és a személyzet magatartási kódexének felülvizsgálatát, a külső tevékenységekről szóló felülvizsgált határozatot és az uniós intézmények új átláthatósági nyilvántartásához való esetleges csatlakozást stb.; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy a lehető leghamarabb hajtsa végre e kért intézkedéseket; üdvözli az etikai kerettel összhangban tartott figyelemfelhívó üléseket; kéri, hogy az etikai kerettel kapcsolatosan elért eredményekről szolgáltassanak részletes tájékoztatást az éves tevékenységi jelentésben;
18.
üdvözli, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó, 2016-ban elfogadott belső szabályokat naprakésszé fogják tenni a visszaélést bejelentő személyek és az állítólagos jogsértők védelmének megerősítése érdekében; tudomásul vesz bizonyos védelmi intézkedések meglétét, például a kockázatértékelést és azt, hogy a kapcsolódó dokumentumokhoz való hozzáférést szigorúan a szükséges ismeret elve alapján korlátozzák; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy kérje fel etikai tisztviselőjét, hogy fordítson különös figyelmet erre a kérdésre a következő figyelemfelhívó ülésen, amelyet a személyzet minden tagja számára szerveznek; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztosnak eddig nem voltak visszaélés bejelentésével kapcsolatos esetei;
19.
ismételten hangsúlyozza a kiberbiztonsághoz kapcsolódóan az adatvédelem fontosságát; üdvözli az európai adatvédelmi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy iránymutatást nyújtson az uniós intézményeknek arra vonatkozóan, hogy miképpen tudják megvédeni a személyes adatokat a kiberbiztonsági intézkedések végrehajtása során, miképpen szolgálnak az átfogó információbiztonsági irányítási rendszerek az adatvédelmi és a kiberbiztonsági kötelezettségek teljesítésének alapjául, valamint miképpen lehet teljesíteni az adatvédelmi értesítési és tájékoztatási kötelezettségeket a személyes adatokat érintő adatvédelmi incidensekkel kapcsolatosan; megjegyzi, hogy a Facebook-adatok Cambridge Analytica általi visszaélésszerű felhasználása miatti botrány és a választásokba való jogellenes beavatkozásra utaló egyre több bizonyíték megköveteli az európai adatvédelmi biztos fellépését; hangsúlyozza, hogy az európai adatvédelmi biztosnak fel kell lépnie a digitális adatokkal való esetleges visszaélés ellen;
20.
elismeri, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftverek hozzáadott értéket jelenthetnek az európai adatvédelmi biztos számára; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és a beszállítótól való függés elkerülésében; elismeri, hogy esetlegesen hozzájárulnak a biztonság javításához is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;
21.
üdvözli, hogy a zaklatás elleni küzdelemről szóló határozatot az európai adatvédelmi biztos intranetjén keresztül a teljes személyzet rendelkezésére bocsátották; megelégedéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos jelenleg a zaklatásellenes határozat felülvizsgálatán, valamint további bizalmi személyek kinevezésére irányuló megbízatáson dolgozik; megjegyzi, hogy a 2018-as személyzeti felmérésben a munkatársak 69 %-a elismerte, hogy tisztában van a pszichológiai és szexuális zaklatással kapcsolatos jelenlegi politikával; üdvözli, hogy 2018-ban kiképeztek egy bizalmi személyt;
22.
üdvözli, hogy az ellenőrök önéletrajzai és érdekeltségi nyilatkozatai elérhetők az európai adatvédelmi biztos honlapján; megjegyzi, hogy ezek a nyilatkozatok szükségszerűen önbevallási jellegűek, és sem az európai adatvédelmi biztos, sem etikai tisztviselője nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel a bejelentett adatok valódiságának és teljességének biztosítására; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy más uniós intézményekkel és szervekkel együtt értékelje, miként lehetne a rendszert javítani;
23.
felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy garantálja az etikai kerettel kapcsolatos valamennyi iránymutatásának és eljárásának közzétételét és rendszeres naprakésszé tételét a honlapján; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés tekintetében folytassa az online elérhető információk javítására irányuló erőfeszítéseit;
24.
sajnálattal jegyzi meg, hogy az éves tevékenységi jelentésbe nem foglaltak bele részletesebb információkat arra irányuló konkrét intézkedésekről, hogy hogyan lehetne javítania a munkahelyi jólétet; üdvözli azonban a 2018-ban elfogadott és/vagy végrehajtott határozatokat és politikákat, mint például a személyzeti felmérésről szóló jelentést, valamint a távmunkával és a mentori rendszerrel kapcsolatos felülvizsgált határozatokat; kéri az európai adatvédelmi biztost, hogy következő éves tevékenységi jelentésében e kérdésről számoljon be részletesebben;
25.
üdvözli az európai adatvédelmi biztos 2018. évi azon kezdeményezését, hogy a jövőben csak a „kék könyv” szakmai gyakorlati program keretében kínál fizetett szakmai gyakorlatokat; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos az ombudsman ajánlását követően eszközölte ezt a változtatást a gyakornokok felvételi eljárásában azért, hogy kiigazítsa a fizetett szakmai gyakorlatok jogosultsági kritériumait; megismétli, hogy megfelelő juttatást kell biztosítani valamennyi uniós intézménynél alkalmazott gyakornok számára a gazdasági alapon történő megkülönböztetés megerősítésének elkerülése érdekében;
26.
érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos személyzete körében 20 uniós állampolgárság (szemben a 2017. évi 16 különböző uniós állampolgársággal) képviselteti magát; a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos hivatalában a dolgozók 40 % férfi (szemben a 2017. évi 32 %-kal) és 60 % nő; elismeri az európai adatvédelmi biztos által az egyensúly elérése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket, figyelembe véve az európai adatvédelmi biztos hivatalának kis méretét és alapvető feladatainak specifikusságát;
27.
érdeklődéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos négy további irodát kapott az európai ombudsmannal jelenleg közös MTS épületben; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos személyzete, beleértve az Európai Adatvédelmi Testület titkárságát is, 2020-ban várhatóan tovább fog növekedni, és ezért az egész épület nagyobb mértékű kibővítésére van szükség; támogatja az európai adatvédelmi biztos kérését, és kéri, hogy tájékoztassák a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az összes kapcsolódó lépésről és eredményről;
28.
üdvözli az európai adatvédelmi biztos célzott kezdeményezéseit, hogy csökkentse az intézmény környezeti lábnyomát; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy hozzon létre konkrét cselekvési tervet környezeti lábnyoma csökkentésére;
29.
üdvözli, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az európai adatvédelmi biztos kommunikációs tevékenységeinek jelentősége; elismeri az európai adatvédelmi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa online jelenlétének hatását; megjegyzi, hogy két fontos kommunikációs kampányt szerveztek, nevezetesen a digitális etikával kapcsolatos vitára összpontosító 2018. évi nemzetközi konferenciát, amely a lehető legszélesebb közönséget szólította meg, valamint 2018 decemberében az uniós intézményekre vonatkozó új adatvédelmi rendeletről szóló kommunikációs kampányát;
30.
ismételten megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos számos főbb teljesítménymutatót használ, hogy nyomon kövesse munkáját és erőforrásainak felhasználását; megelégedéssel jegyzi meg, hogy 2018-ban az európai adatvédelmi biztos teljesítette vagy meghaladta a főbb teljesítménymutatói többségében meghatározott célokat (pl. a 4. főbb teljesítménymutató „az érdekelt felek érdekeltségi mértéke”, amely tekintetében 10 konzultáció volt a cél, és 13 konzultáció valósult meg); megjegyzi, hogy a releváns stratégiai célok végrehajtása jó ütemben halad, és nincs szükség korrekciós intézkedésekre; ösztönzi az adatvédelmi biztost, hogy ebben a tekintetben tegyen további lépéseket;
31.
üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos betartja szinte mind a 16 belsőkontroll-standardot, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak a célkitűzések gazdaságos, hatékony és eredményes teljesítésének biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat nyomonkövetési ellenőrzést végzett a belsőkontroll-standardok felülvizsgálatával kapcsolatosan függőben lévő ajánlásokról, és arra a következtetésre jutott, hogy a belső kontroll szintje kielégítő és hatékony;
32.
megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat felmérést végzett, amelyben három fő területre összpontosított, amelyeket tüzetes ellenőrzésnek vetettek alá: az Európai Adatvédelmi Testület európai adatvédelmi biztos általi irányítására, az emberi erőforrás biztosításának keretére és az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos támogatói csoportjai számára biztosított logisztikai támogatásra; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat végleges jelentést adott ki, amely szerint valamennyi ajánlás csak „mérlegelendő kérdés”, amelyeket a belső ellenőrzési szolgálat nem fog nyomon követni;
33.
megjegyzi, hogy a fordítással összefüggő kiadások összege az európai adatvédelmi biztos esetében 337 057,35 EUR, az Európai Adatvédelmi Testület tevékenységei esetében pedig 516 461,90 EUR; megjegyzi, hogy az Európai Adatvédelmi Testület számára bizonyos kvóta erejéig a Bizottság Fordítási Főigazgatósága ingyenes fordításokat biztosít; megjegyzi, hogy az Unió valamennyi hivatalos nyelvére történő gyakori fordítási igény, valamint az intézmény igen kis mérete költség-haszon szempontból lehetetlenné teszi a fordítás internalizálását;
34.
megjegyzi, hogy a személyzet kiküldetései bekerülnek az integrált kiküldetéskezelési rendszerbe, és igazoló dokumentumként kiküldetési jelentést csatolnak a költségelszámoláshoz; üdvözli az előző mentesítési jelentésben kérteknek megfelelően feltüntetett adatokat az éves tevékenységi jelentésben, amelyek szerint a kiküldetések száma és költségei tekintetében az elmúlt négy év során nem voltak lényeges különbségek;
35.
üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos tiszteletben tartja a bevált gyakorlatot és az éves tevékenységi jelentés benyújtási határidejét a számviteli évet követő év március 31-ére tűzi ki; üdvözli ezért, hogy az európai adatvédelmi biztos 2019. március 26-ig elfogadta éves tevékenységi jelentését, hogy több időt biztosítson a mentesítésért felelős hatóság számára a jelentés részletes megvizsgálására és a mentesítési eljárás jobb lefolytatására;
36.
kiemeli az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét;
37.
hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése jelentős hatást gyakorol az európai adatvédelmi biztos tervezett munkájára; kiemeli annak fontosságát, hogy az Egyesült Királysággal mielőbb tárgyalásokat folytassanak egy adatokra vonatkozó megállapodásról.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a büntetendő cselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/171 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1887 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, V. szakasz – Számvevőszék
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0054/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0031/2020), |
1.
mentesítést ad a Számvevőszék főtitkára számára a Számvevőszék 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/173 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1888 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, V. szakasz – Számvevőszék
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, V. szakasz – Számvevőszék, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0031/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
rámutat, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját egy külső cég – a PricewaterhouseCoopers Sàrl – auditálja, hogy ugyanazon átláthatósági és elszámoltathatósági elvek vonatkozzanak a Számvevőszékre is, mint az általa ellenőrzött szervekre; elégedetten veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr jelentésében adott vélemény szerint a pénzügyi kimutatások valós és hű képet adnak az Európai Számvevőszék 2018. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményeiről, a pénzforgalomról, valamint a nettó eszközállomány változásairól;
2.
hangsúlyozza, hogy 2018-ban a Számvevőszék összesen 146 469 000 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett (2017-ben 141 240 000 EUR-val), ami 2017-hez képest összesen 3,70 %-os növekedést jelent (Luxemburgban az árszintek emelkedése a becslések szerint 1,9 %-os volt); megjegyzi, hogy az összes előirányzat 96,21 %-át lekötötték 2018 végéig (szemben a 2017. évi 97,73 %-kal és a 2016. évi 99 %-kal), és az összes előirányzat 94,73 %-át kifizették 2018-ban (szemben a 2017. évi 94,27 %-kal és a 2016. évi 93,29 %-kal);
3.
hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék költségvetése teljes egészében igazgatási jellegű, amelyet az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások (1. cím), valamint az épületek, a bútorok, a berendezések és egyéb működési költségek (2. cím) tesznek ki; aggodalmát fejezi ki a 2. cím költségvetésének folyamatos túlbecslése miatt, mivel a kötelezettségvállalási arány 59,13 % (2017-ben 57,13 %), a kifizetési arány pedig 55,11 % (2017-ben 55,75 %) volt;
4.
megjegyzi, hogy a 2019-re átvitt kötelezettségvállalások összege 6 068 597 euró volt, a 2018. évi költségvetés 4,1 %-a (szemben a 2018-ra átvitt 7 908 250 euró összeggel, amely a 2017. évi költségvetés 5,5 %-át tette ki), megjegyzi, hogy az átvitt összeget növelő fő tétel a 2018 végén még folyamatban lévő informatikai projektekre vonatkozó, 21. alcímbe (Adatfeldolgozás, berendezések és bútorok: vásárlás, bérlet és karbantartás) tartozó 4 310 280 euró összeg átvitele volt;
5.
általános észrevételként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül; kéri, hogy a 10. fejezet ellenőrzési munkái legyenek szélesebb körűek az egyes intézmények igazgatási kiadásaiban mutatkozó hiányosságok felülvizsgálata érdekében;
6.
üdvözli, hogy a Számvevőszék általánosságban fenntartja az elmúlt években az igazgatási költségek stabilan tartása érdekében alkalmazott költségvetési fegyelmet anélkül, hogy ez hátrányosan érintené fő tevékenységeit; megjegyzi, hogy 2018-ra nem igényeltek további álláshelyeket, és hogy ezért a Számvevőszék létszámterve – csakúgy, mint 2017-ben – összesen 853 engedélyezett álláshelyet ír elő;
7.
üdvözli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a következő év május 5-ig közzétegye éves tevékenységi jelentését, és május 31-ig elfogadja végleges beszámolóját; egyetért azzal, hogy a Számvevőszék számára biztosítani kell az ellenőrzési munkája elvégzéséhez szükséges időt (ahogyan azt a Számvevőszék az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésében megfogalmazta); javasolja azonban, hogy a Számvevőszék a mentesítési eljárás időtartamának jobb felmérése érdekében részletesen vitassa meg az ügyet a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságával és más érintett szereplőkkel;
8.
üdvözli az éves tevékenységi jelentésben feltüntetett táblázatot, amely tartalmazza a Bizottsággal és más intézményekkel az emberi erőforrásokkal, fordítással, infrastruktúrával stb. kapcsolatos kérdésekről aláírt, különböző szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat, feltüntetve azok költségvetési hatását; aggodalommal jegyzi meg, hogy a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalnak a Számvevőszék személyzeti aktáinak és a kiküldetések integrált feldolgozási rendszerének kezelésére vonatkozó szolgáltatási megállapodásával kapcsolatos kiadások egy új szerződés miatt 2018-ban 325 000 EUR-ra emelkedtek (szemben a 2017. évi 180 000 EUR-val); ismételten hangsúlyozza az intézményközi együttműködés fontosságát;
9.
nagyra értékeli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a szolgálati gépkocsik használata a leginkább költséghatékony legyen; megjegyzi, hogy a Bírósággal való együttműködés részeként a Számvevőszék négy évre szóló intézményközi lízingszerződést írt alá e gépjárművekre vonatkozóan, ami jobb lízingárakat és környezetvédelmi kritériumok bevezetését eredményezte;
10.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy határozott, hogy felülvizsgálja a szolgálati gépkocsik használatára vonatkozó szabályokat, és hogy az új szabályok szerint a tagok és a főtitkár a szolgálati gépkocsikat 100 EUR/hó fix összegű, bizonyos költségekkel és díjakkal növelt hozzájárulásért a hivatali feladatok teljesítése céljából megtett utaktól eltérő utakra is használhatják; megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentős megtakarításokra számít a jelenlegi szabályok szerinti helyzethez képest; megjegyzi, hogy az új szabályok 2020. január 1-jétől érvényesek; úgy véli, hogy a hivatali gépjárművek magáncélú használatára semmilyen körülmények között nem kerülhet sor; úgy véli, hogy ez a gyakorlat sértheti a Számvevőszék és általában az uniós intézmények jó hírnevét; ezért kéri a Számvevőszéket, hogy vizsgálja felül ezt a kérdést, és a felülvizsgálat eredményéről tájékoztassa a Parlamentet;
11.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2018 és 2020 közötti időszakra új KPI-ket (fő teljesítménymutatókat) fogadott el, amelyek olyan KPI-kből állnak, amelyek széles körű áttekintést nyújtanak a Számvevőszék munkájának közzétételéről, hatásáról és megítéléséről; megállapítja, hogy az egyik fő teljesítménymutató méri a Számvevőszék részvételét a Parlament, a Tanács és a nemzeti parlamentek ülésein, egy másik pedig a nem csupán elfogadott, hanem közzé is tett különjelentések számát; üdvözli a Számvevőszék munkájának egyértelmű hatékonyságjavulását, amit jól jelez, hogy a különjelentések száma 2008 óta 25 %-kal nőtt, továbbá 2017 óta a Parlament ülésein való részvételek száma 47 %-kal, a Tanács ülésein való részvételek száma 39 %-kal, a nemzeti parlamentek ülésein való részvételek száma pedig 164 %-kal nőtt; felkéri a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra, hogy az ellenőrzés hozzáadott értékét is felvegye fő teljesítménymutatói közé, és hogy folyamatosan tegyen jelentést ajánlásainak végrehajtásáról;
12.
üdvözli, hogy a Számvevőszék felé a média érdeklődése erőteljesen nő, különösen különjelentései iránt; üdvözli, hogy a Számvevőszék továbbra is népszerűsíti kiadványait a közösségi média csatornáin keresztül; érdeklődéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék kiadványainak többsége elérhető a honlapján a kiadványkereső linken keresztül; megállapítja, hogy 2018-ban a legnagyobb számú médiamegjelenés az európai nagy sebességű vasúthálózatról, az EKB banki válságkezelésének működési hatékonyságáról, illetve a Törökországi Menekülteket Támogató Eszközről szóló különjelentéseket kísérte; üdvözli a Számvevőszék digitális kommunikációs stratégiáját, amely alapján együttműködik a nem intézményi érdekelt felekkel, például agytrösztökkel, nem kormányzati szervezetekkel, ipari szövetségekkel és a tudományos élet képviselőivel, amelyek a Számvevőszék üzeneteinek multiplikátoraiként működhetnek; tovább ösztönzi a szabad, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére;
13.
elégedetten állapítja meg, hogy a médiamegjelenések – a közösségi médiát is beleértve – 2018-ban 2017-hez képest közel megháromszorozódtak (az online cikkek és a közösségi médiában megjelent hivatkozások száma a mintegy 15 500-ról, több mint 44 000-re nőtt); megjegyzi, hogy a közösségi médiában 2018-ban összesen mintegy 11 millió alkalommal jelentek meg a Számvevőszék hivatalos felhasználói fiókjairól származó, a Számvevőszék kiadványaival kapcsolatos bejegyzések, ami közel 18-szor több, mint 2017-ben; megjegyzi, hogy 2018-ban több mint 11 000 online cikk volt elérhető a Számvevőszék különjelentéseiről, szemben a 2013. évi 1 500 online cikkel;
14.
elismeri 35 különjelentés (a 2017. évi 28-hoz képest), 9 áttekintő jellegű kiadvány (a 2017. évi 2-höz képest) és 10 vélemény (a 2017. évi 5-höz képest) közzétételét; üdvözli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a költségvetési rendelettel összhangban különjelentéseit általában 13 hónapon belül készítse el, ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2018-ban közzétett különjelentések elkészítésének átlagos ideje 15,2 hónap volt; kiemeli ugyanakkor, hogy a 35 különjelentésből 15 (43 %) kevesebb mint 13 hónapot vett igénybe (a 2017. évi 29 %-kal szemben);
15.
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék az összes uniós intézmény és szerv 45 tranzakciójából álló mintát választott ki a többéves pénzügyi keret 5. fejezetéből („Igazgatás”) (2017-ben 55, 2016-ban pedig 100 tranzakcióból állt a minta); megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3%-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10%-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát; kéri a Számvevőszéket, hogy fontolja meg független éves jelentés készítését az uniós intézményekről (ahogyan azt az uniós ügynökségek esetében már most is teszi), és kéri, hogy az ezzel kapcsolatos fejleményekről folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet;
16.
elégedetten nyugtázza, hogy a Számvevőszék honlapján az átláthatóságról szóló fejezet tartalmazza a Számvevőszék üléseinek naptárát és a Számvevőszék tagjainak kiküldetéseit tartalmazó táblázatot, dátum, hely, cél és költségek, valamint a kapcsolódó dokumentumokra és más átláthatósági portálokra mutató linkek feltüntetésével;
17.
kiemeli, hogy a Számvevőszék bevezette a jelenléti ív alkalmazását a tagjelenlét számvevőszéki, kamarai és bizottsági üléseken történő rögzítése érdekében (ezt 2019. január 1-je óta használják); kéri a Számvevőszéket, hogy erről tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára következő éves tevékenységi jelentésében;
18.
felhívja a Számvevőszéket, hogy alakítsa ki a tagok éves szabadságának, betegszabadságának, illetve egyéb okokra visszavezethető munkahelyi hiányzásának nyilvántartását szolgáló eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a tagok által kivett valamennyi szabadság ténylegesen rögzítésre kerüljön; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlat gyengítheti az uniós polgároknak és az uniós intézményeknek a Számvevőszékbe vetett bizalmát;
19.
érdeklődéssel kíséri, hogy a Számvevőszék információkat gyűjt a tagok munkával kapcsolatos kiküldetéseiről annak felmérése céljából, hogy a tervezett tevékenység a Számvevőszék érdeklődési területébe tartozik-e; üdvözli, hogy az esetleges visszaélések kockázatának csökkentése érdekében a tagok megadják azon személyek nevét és beosztását, akikkel találkoznak, a megvitatandó témák általános leírását, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a meghívót, amely a szükséges részleteket tartalmazza;
20.
megjegyzi, hogy a tagok kiküldetésére vonatkozó szabályokat pontosító határozat 2018. február 1-jén lépett hatályba; megjegyzi, hogy a határozat elsősorban a kiküldetési megbízás kérelmezésekor közlendő információkat határozza meg;
21.
megállapítja, hogy a Számvevőszék belső kontrollrendszerének keretében úgy határozott, hogy 2018 februárjától a főtitkárra ruházza az engedélyezésre jogosult tisztviselő hatáskörét a tagok kiküldetési és reprezentációs költségeivel kapcsolatos elszámolások tekintetében; megjegyzi, hogy ezek a kiadások jelenleg a főtitkárság szolgálatai által működtetett, kockázatkezelést, valamint előzetes és utólagos kontrollokat magában foglaló, általános kontrollrendszer hatálya alá tartoznak, és szerepelnek a megbízott vagy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők éves nyilatkozatában; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egy kritikus helyzetnek kellett előfordulnia ahhoz, hogy a Számvevőszék eljárjon az ügyben;
22.
megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat a rendelkezésre bocsátott információk megbízhatóságának megállapítása céljából felülvizsgálta a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők 2018. évi éves kontrolljelentéseit és -nyilatkozatait; megjegyzi, hogy a főtitkár kontrolljelentéseket kért valamennyi igazgatóságtól; nyugtázza, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat megerősíti a szolgálatok által végzett előzetes és utólagos kontrollok megbízható minőségét, és hogy a kontrolljelentésekben szereplő információk összességükben megbízhatóak;
23.
tudomásul veszi a Számvevőszék 2012–2018 közötti időszakra vonatkozó határozatát a kiküldetési költségek és a szolgálati gépkocsik használata belső ellenőrzésének elvégzéséről, amely ellenőrzés 2019 júliusában zárult le; megjegyzi, hogy az ellenőrzésijelentés arra a következtetésre jutott, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által megvizsgált, véletlenszerűen kiválasztott műveletek túlnyomó többsége megfelel az alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelentés azt is megállapította, hogy a 2017–2018-as reformok előtt a Számvevőszék irányítási és kontrollrendszereit bizonyos hiányosságok jellemezték; megjegyzi továbbá, hogy a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a 2017–2018-as reformok hatékonyan korrigálták a kontrollrendszerek hiányosságait, és hogy a jelenleg érvényben lévő irányítási és kontrolleljárások összességükben megbízhatóak;
24.
megjegyzi, hogy az ellenőrzési jelentés alapján nem találtak arra utaló jelet, hogy a tagok vagy a korábbi tagok visszaéltek volna pozíciójukkal; megjegyzi, hogy az ellenőrzési jelentés nyomán nem került sor más belső vizsgálatra;
25.
megállapítja, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) továbbította egy korábbi tagra vonatkozó jelentését a luxemburgi igazságügyi hatóságoknak; megjegyzi, hogy a volt tag mentelmi jogát felfüggesztették; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 153 407,58 EUR-t hajtott be a volt tagtól;
26.
megjegyzi, hogy az OLAF 2016-ban vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Számvevőszék egy jelenlegi tagja visszaélhetett-e az utazási és tartózkodási költségeivel (amikor parlamenti képviselő volt); megállapítja, hogy az OLAF 2019 szeptemberében zárta le az ügyet, és 11 243 EUR visszafizettetésére vonatkozó ajánlást intézett a Parlamenthez; megjegyzi, hogy e tekintetben nem tettek fegyelmi vagy igazságügyi ajánlásokat, és nem intéztek ajánlást a Számvevőszékhez;
27.
üdvözli, hogy a Számvevőszék tagjaira megbízatásukat követően a függetlenségüket, pártatlanságukat, feddhetetlenségüket, elkötelezettségüket, kollegialitásukat, titoktartásukat, felelősségüket és kötelezettségeiket szabályozó magatartási kódex vonatkozik; üdvözli, hogy a Számvevőszék a honlapján közzéteszi tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait (pénzügyi érdekeltségekről és külső tevékenységekről szóló nyilatkozatait) és önéletrajzát, így azokat ugyanolyan nyilvános ellenőrzésnek veti alá, mint a többi uniós intézmény;
28.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok önbevallási jellegűek, és a jelenlegi jogi keretek között sem a Számvevőszék, sem annak etikai bizottsága nem rendelkezik vizsgálati hatáskörrel a bejelentett adatok valódiságának és teljességének ellenőrzésére; felhívja a Számvevőszéket, hogy biztosítsa, hogy a számvevőszéki tagok az összeférhetetlenség hiányára vonatkozó nyilatkozatok helyett érdekeltségi nyilatkozatokat nyújtsanak be; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi eljárásokat – többek között az etikai bizottságot is – meg kell erősíteni, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség; kéri a Számvevőszéket, hogy adjon tájékoztatást az elért eredményekről;
29.
üdvözli a Számvevőszék etikai iránymutatásainak közzétételét, amelyek a valamennyi tagjára és személyzetére vonatkoznak; üdvözli, hogy az etikai bizottság megvitat minden általa relevánsnak ítélt etikai kérdést, ideértve a Számvevőszék tagjai külső tevékenységeinek értékelését is; tudomásul veszi, hogy etikai tanácsadókat neveztek ki a Számvevőszék alkalmazottai közül azzal a céllal, hogy a személyzet összes tagjának joga és lehetősége legyen bizalmas és pártatlan tanácsot kérni érzékeny kérdésekben, mint például az összeférhetetlenségek, ajándékok elfogadása és valamint információszolgáltatás súlyos szabálytalanságok esetén (visszaélések bejelentése) stb.;
30.
hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék a személyzet minden tagja számára külön képzést kínál a közetikáról (ez a személyzet minden újonnan érkező tagja számára kötelező), amely tartalmaz egy részt a visszaélések bejelentéséről (többek között a követendő eljárásról és a személyzet tagjainak jogairól); üdvözli, hogy a „gyakran feltett etikai kérdések” című belső iránymutatás számos példát tartalmaz az esetleges összeférhetetlenségek felismerésének megkönnyítése érdekében; felhívja a Számvevőszéket, hogy fokozza erőfeszítéseit a tájékoztatás és a kommunikáció javítása, valamint a tevékenységek figyelemmel kísérése révén;
31.
hangsúlyozza, hogy az etikai keretnek a potenciális összeférhetetlenségek megelőzésére, azonosítására és elkerülésére vonatkozó szabályokból kell állnia; megjegyzi, hogy a Számvevőszék etikai keretét felülvizsgálták Lengyelország és Horvátország legfőbb ellenőrző intézményeinek szakértői; tudomásul veszi a szakértői értékelésről szóló végleges jelentést; felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet a szakértői értékelés eredményei alapján hozott nyomonkövetési intézkedésekről;
32.
üdvözli, hogy a Számvevőszék létrehozta a visszaélések bejelentésére szolgáló csatornákat, amelyek biztosítják a visszaélést bejelentő személyek megfelelő védelmét, valamint hogy közzétette a kapcsolódó eljárási szabályzatot; megjegyzi, hogy online kapcsolatfelvételi űrlap áll rendelkezésre a súlyos szabálytalanságok bejelentésére; üdvözli a Számvevőszék honlapján található linket, amely arról szól, hogy hogyan kell jelenteni a csalási ügyeket az OLAF-nak;
33.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék továbbra is képzéseket és előadásokat tart a vezetők, az érkező személyzet és az emberi erőforrással foglalkozó személyzet számára, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi zaklatásra; megjegyzi továbbá, hogy a zaklatás elleni küzdelemmel foglalkozó kapcsolattartók évente megfelelő továbbképzésben részesülnek; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2017-ben szigorította zaklatás elleni szabályait, amelyek célja a zaklatási helyzetek elkerülése, a kielégítő munkakörnyezet fenntartása és a személyek közötti konfliktusok békés rendezési lehetőségek formájában történőmegkönnyítése;
34.
üdvözli a Számvevőszék által a személyzet jóllétének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, például a rugalmas munkaidőt és a távmunkát, megjegyzi e tekintetben, hogy a Számvevőszék az esélyegyenlőségről szóló előadásokat és az ingyenes pszichológusi segítségnyújtáshoz való hozzáférést biztosít; ugyanakkor megjegyzi, hogy 2018-ban három esetben is előfordult munkavállalói kiégés; kéri ezért a Számvevőszéket annak értékelésére, hogy a munkateher arányosan oszlik-e meg a különböző csoportok és alkalmazottak között;
35.
megjegyzi, hogy 2018-ban egy zaklatással kapcsolatos hivatalos panaszt nyújtottak be, és hogy megállapítást nyert, hogy szexuális zaklatást követtek el; megállapítja, hogy a végül megelőző és fegyelmi intézkedéseket eredményező eljárás egésze a panasz benyújtásától számítva öt hónapot vett igénybe;
36.
hangsúlyozza, hogy – amint azt a személyzeti szabályzat 16. cikkének harmadik bekezdése említi a vezető tisztviselők szolgálati jogviszonyának megszűnését követő szakmai tevékenységével kapcsolatban – a Számvevőszék közzéteszi a vezető tisztviselők szakmai tevékenységére vonatkozó információkat; tudomásul veszi továbbá a vonatkozó szabályok közzétételét a Számvevőszék honlapján;
37.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék és az OLAF szorosan együttműködik az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében; megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban a Számvevőszék kilenc, az ellenőrzései során feltárt csalásgyanús esetet jelentett be (a 2017. évi 13-hoz képest); gratulál a Számvevőszéknek, hogy a folyamatban lévő tárgyalások eredményeként 2019 májusában igazgatási együttműködési megállapodás jött létre a Számvevőszék és az OLAF között, amelynek célja a gyakorlati munkakapcsolat megkönnyítése, különösen a csalásgyanús esetek továbbítása és a közös érdekű fellépések – például képzések, munkaértekezletek vagy személyzeti csereprogramok – szervezése tekintetében;
38.
sajnálja, hogy a 2017. évi mentesítésről szóló állásfoglalás nyomon követése során a Számvevőszék csak korlátozott válaszokat adott a Parlament észrevételeire; hangsúlyozza, hogy a nyomon követés alapvető fontosságú eszköz a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára annak megállapításához, hogy a Számvevőszék végrehajtotta-e a Parlament ajánlásait; felhívja a Számvevőszéket, hogy a következő nyomonkövetési jelentésbe foglalja bele a Parlament ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatos összes szükséges választ és adjon részletesebb magyarázatokat;
39.
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntése nem fog jelentős hatást gyakorolni a Számvevőszék szervezeti felépítésére és emberi erőforrásaira; megjegyzi, hogy a Számvevőszék kötelezettséget vállalt arra, hogy a személyzeti szabályzat 49. cikkével összhangban, mérlegelési jogkörével élve nem bocsát el tisztviselőket pusztán azon az alapon, hogy már nem valamelyik tagállam állampolgárai; megjegyzi, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottakat illetően a jogszabályok értelmében a Számvevőszéknek minden egyes esetet egyedileg kell megvizsgálnia, és azokban az esetekben kell kivételeket engedélyeznie, ahol a szolgálati érdek ezt indokolja; üdvözli, hogy a Számvevőszék kötelezettséget vállalt arra, hogy nyílt és átlátható módon él a kivételek engedélyezésének e lehetőségével; megjegyzi, hogy a Számvevőszék értékelése kizárólag a szolgálati érdeken fog alapulni;
40.
hangsúlyozza a Számvevőszék azon kötelezettségvállalását, hogy valamennyi vezetői szinten javítja a nemek közötti egyensúlyt; megjegyzi, hogy ellenőreinek és tanácsosainak 45 %-a nő, így a nők és férfiak aránya majdnem egyenlő; megjegyzi, hogy a vezetők 38 %-a, (24 fő) nő, és hogy a 10 igazgató közül három nő; felhívja a Számvevőszéket, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket a nemek közötti egyensúly előmozdítására, elsősorban a vezetői és a felsővezetői posztokon; üdvözli, hogy az ellenőrzési kamarákban vezetői tisztséget betöltő nők aránya a 2015. évi 7 %-ról 2018 végére közel 24 %-ra nőtt (a 2017. évi 20 %-hoz képest); megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó, 2018 februárjában jóváhagyott esélyegyenlőségi politikája az életkor és a fogyatékosság kérdésével is foglalkozik;
41.
megismétli, hogy a Számvevőszék 28 tagjából csak hat nő (szemben a 2016. évi négy taggal); hangsúlyozza a tagok körében a nemek közötti egyensúly hiányát; emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak aktívabban kellene ösztönözniük a nőket arra, hogy ilyen állásokra pályázzanak; megismétli, hogy a kinevezési eljárás során a Tanácsnak mindig legalább két jelölt – egy nő és egy férfi – nevét kellene előterjesztenie;
42.
megjegyzi, hogy a fordítási munkateher növekedését a Számvevőszék belső eljárásainak racionalizálása – többek között a fordítások előzetes és utólagos feldolgozásának központosítása – révén elért hatékonyságnövekedés ellensúlyozta; megjegyzi, hogy ez lehetővé tette az oldalankénti költségek jelentős (2017-hez viszonyítva több mint 10 %-os) csökkentését;
43.
ismételten üdvözli a Számvevőszék más közintézményekkel és érdekeltekkel folytatott együttműködését; elismeréssel veszi tudomásul a legfőbb ellenőrzési intézmények vezetői közötti együttműködést, valamint hogy 2018-tól kezdődően közös munkaterv elfogadására kerül sor; támogatja továbbá, hogy a képzési kínálatának bővítését célzó politikájával összefüggésben a Számvevőszék partnerségi együttműködést alakított ki különböző egyetemekkel; kéri a Számvevőszéket, hogy bővítse ki kapcsolatait további egyetemekkel annak érdekében, hogy a jövőben diverzifikált és a földrajzi kiegyensúlyozottságot biztosító együttműködések jöjjenek létre;
44.
üdvözli, hogy a növekvő digitalizációnak köszönhetően a K2 épület levéltári helyiségei szükségtelenné váltak; megjegyzi, hogy ezeket a tereket új együttműködési vagy jólléti terekké alakítják át, és hogy a költségeket a néhány évvel ezelőtt befejezett K3 építési projekt fennmaradó költségvetése fedezi; megjegyzi, hogy a K1 épület kényelmi szintje messze elmarad az épületegyüttes többi épületének szintjétől; tudomásul veszi egy tanulmány következtetéseit, amelyben olyan munkálatokat kérnek, amelyek hatalmas beruházásokat eredményeznének; megjegyzi, hogy az épület jövőjére vonatkozó leghatékonyabb megoldás megtalálása érdekében – a luxemburgi hatóságokkal is együttműködve – még mindig mérlegelik az alternatívákat; felhívja a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a megoldásokról, többek között a költségvetési becslésekről;
45.
üdvözli, hogy a Számvevőszék átfogó környezetvédelmi programot alakított ki a környezetvédelmi elemzésében meghatározott különböző témák kezelésére és környezeti hatásának csökkentésére; elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2014 és 2018 között 11,5 %-kal sikerült csökkentenie energiafogyasztását, 2016 és 2018 között 21,1 %-kal vízfogyasztását, 2014 és 2018 között pedig 50,8 %-kal a papírfogyasztását;
46.
támogatja a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az adatvédelmet és a kiberbiztonságot azáltal, hogy 2018 közepén hároméves kiberbiztonsági cselekvési tervet fogadott el, amely számos intézkedést tartalmaz az azonosított kockázatok csökkentésére; elégedetten veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék együttműködik az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) a tervben előirányzott egyes kontrollok végrehajtása érdekében;
47.
elismeri, hogy a szabad és nyílt forráskódú szoftverek hozzáadott értéket jelenthetnek a Számvevőszék számára; különösen hangsúlyozza szerepüket az átláthatóság növelésében és az eladótól való függés elkerülésében; elismeri, hogy ezenkívül hozzájárulhatnak a biztonság javításához is, mivel lehetővé teszik a hiányosságok azonosítását és orvoslását; határozottan javasolja, hogy az intézmény számára fejlesztett szoftvereket szabad és nyílt forráskódú szoftverlicenszek alapján tegyék nyilvánosan hozzáférhetővé;
48.
kiemeli a Számvevőszék által az elmúlt években az olyan területeken végzett összes munkát, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezzék a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/179 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1889 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0039/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2695/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0035/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatója számára a központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/181 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1890 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0039/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja létrehozásáról szóló, 1994. november 28-i 2695/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0035/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 314., 1994.12.7., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/183 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1891 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0035/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetése 47 142 100 EUR volt, ami 2017-hez képest 4,63 %-os csökkentést jelent; mivel a központ költségvetésének 91,48 %-a intézmények, más ügynökségek és szervek közvetlen hozzájárulásaiból (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék a központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 94,94 %-os volt, ami az előző évhez képest 1,82 %-os növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,94 %-os volt, ami az előző évhez képest 2,53 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a központ bemeneti és kimeneti mutatókat használ fő teljesítménymutatókként, hogy értékelje tevékenységeinek eredményeit, és több mutatót, hogy javítsa költségvetési gazdálkodását; megjegyzi a központ programjainak és tevékenységeinek felülvizsgált előzetes értékelését és folyamatban lévő utólagos felülvizsgálatát; felkéri a központot, hogy fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat tevékenységei eredményének és hatásának értékelésére, annak érdekében, hogy minőségi tanácsot kapjon arra vonatkozóan, hogy miként lehet több hozzáadott értéket biztosítani a központ teljesítménye számára, és javítani a központ üzleti modelljét; |
|
3. |
elismeréssel jegyzi meg, hogy 2018-ban a központ jelentős lépéseket tett a fordítási technológia alkalmazása terén, és hogy a Bizottság partner-főigazgatóságával szoros együttműködésben sikeresen beépítette a gépi fordítást és az Euramis-t munkafolyamatába; |
|
4. |
megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban a világ legnagyobb terminológiai adatbázisának, az InterActive Terminology for Europe (Európai interaktív terminológia) (IATE) adatbázisnak a legújabb változata a nagyközönség számára is elérhetővé vált, és hogy a központ intézményi partnerei nevében fejleszti és kezeli azt; |
|
5. |
üdvözli, hogy a központ két intézkedést hajtott végre annak érdekében, hogy az uniós ügynökségek hálózata révén megossza forrásait más ügynökségekkel az átfedésben lévő feladatok tekintetében: létrehozta a megosztott szolgáltatások katalógusát, amely felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az uniós ügynökségek megoszthatnak, valamint elindított egy közös közbeszerzési portált, amelyen az ügynökségek közbeszerzési terveit osztják meg; határozottan ösztönzi a központot, hogy aktívan törekedjen az összes uniós ügynökséggel való további és szélesebb körű együttműködésre, különös tekintettel a stratégiai szempontból kiváló luxemburgi elhelyezkedésére, ahol sok más uniós ügynökség székhelye is található; |
|
6. |
ösztönzi a központot, hogy hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait; |
|
7. |
üdvözli a központ üzleti modelljének 2017-ben elvégzett külső értékelése tekintetében elért haladást; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a végleges értékelés eredményéről; |
|
8. |
megelégedéssel jegyzi meg és kiemeli a dokumentumok fordítására vonatkozó, 2017-ben bevezetett új árképzési struktúra folytatódó, pozitív hatását, ami 4,4 millió EUR megtakarítást jelentett a központ ügyfelei számára 2018-ban; |
|
9. |
sürgeti a központot, hogy a „Study on the Translation Centre as the Linguistic Shared Service Provider for the EU Agencies and Bodies” (Tanulmány az uniós ügynökségek és szervek közös nyelvi szolgáltatójáról, a Fordítóközpontról) című külső tanulmányt követően kidolgozott átalakítási tervnek megfelelően fogadjon el fenntartható üzleti modellt; arra ösztönzi a központot, hogy maradéktalanul hajtsa végre azokat a fellépéseket, amelyek segítenek az új üzleti modellt hozzáigazítani a technológiai vívmányokhoz, például a webes fordításhoz és a beszédfelismerő projekthez; |
|
10. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a központ nem készült el azzal a csalás elleni tervvel, amelyet 2018 végére el kellett volna készítenie, és amelynek készültségi állapota 2018-ban 66 % volt; sürgeti a központot, hogy gyorsítsa fel e terv végrehajtását; |
|
11. |
elégedettségét fejezi ki a központ által a minőség- és a projektirányítás területén a kulcsfontosságú személyzeti képességek kialakításával kapcsolatban, mivel a személyzet 86,8 %-a részesült képzésben, és így sikerült meghaladni a 2018. évre kitűzött célt; |
|
12. |
elismeri, hogy a központ teljesítette azon kötelezettségvállalását, miszerint 2018 végéig az uniós intézmények rendelkezésére bocsátja az IATE (Európai interaktív terminológia) új változatát, ami 2018 novemberében megtörtént; megjegyzi, hogy a központ 2019 februárjában kibocsátotta az IATE intézményközi változatát; |
Személyzeti politika
|
13. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 94,82 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 55 kinevezett tisztviselőből 50-et és az engedélyezett 138 ideiglenes alkalmazottból 133-at foglalkoztattak (2017-ben 195 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2018-ban 23 szerződéses alkalmazott dolgozott; |
|
14. |
elégedetten jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetői álláshelyek (három férfi és két nő) tekintetében és az igazgatótanácson belül (32 férfi és 27 nő) sikerült jó nemek közötti egyensúlyt elérni; |
|
15. |
ösztönzi a központot egy olyan hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozására, amely a személyzete munka és magánélet közötti egyensúlyára, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a megkülönböztetésmentességre, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára összpontosít; |
Közbeszerzés
|
16. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a központ 2018 végéig bevezette ugyan az elektronikus számlázást, de még nem vezette be a Bizottság által létrehozott e-közbeszerzés és e-benyújtás eszközt, amely a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcserét szolgáló egységes megoldás bevezetését célozza; felhívja a központot, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és ezek végrehajtásáról számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
17. |
megjegyzi, hogy az igazgatótanácsának mérete (körülbelül 130 tag és póttag) miatt felmerülő irányítási problémák miatt a központ úgy döntött, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokat önéletrajzok nélkül teszi közzé; megjegyzi, hogy az igazgató önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a központ honlapján; megjegyzi, hogy a központ véleménye szerint az összeférhetetlenséghez kapcsolódó kockázatok üzleti tevékenységének jellege miatt nagyon alacsonyak; |
|
18. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy bár a központ finanszírozása nem díjakból történik, a központ igazgatótanácsában képviselt ügyfeleitől kapott bevételektől függ, és hogy ezért fennáll az összeférhetetlenség kockázata a központ termékeinek árképzése tekintetében, ami azzal lenne orvosolható, ha a Bizottság szedné be a díjakat a központ ügyfeleitől, és így a központ finanszírozása teljes mértékben az uniós költségvetésből történne; tudomásul veszi a központ azon észrevételét, hogy az uniós költségvetésből történő finanszírozás lehetőségéhez a Bizottság és a költségvetési hatóság közötti megállapodásra lenne szükség; felhívja a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kockázat enyhítése érdekében tett intézkedésekről; |
Egyéb megjegyzések
|
19. |
üdvözli az IATE új változatának 2018-as elindítását, amelynek célja a központ nyilvánosság általi láthatóságának és online jelenlétének növelése; felhívja a központot, hogy jobban összpontosítson munkája eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
20. |
ösztönzi a központot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
21. |
sajnálja, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2018. április 26-án úgy határozott, hogy felmondja a központtal kötött fordítási megállapodást, annak ellenére, hogy az EUIPO-t létrehozó (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 148. cikkének értelmében jogi kötelezettsége, hogy a központ szolgáltatásait vegye igénybe; tudomásul veszi a központ által 2018. július 6-án a Törvényszék előtt indított jogi eljárást és a meghallgatás szóbeli szakaszának 2019. június 4-i lezárását; megjegyzi, hogy a központ és az EUIPO közötti új megállapodást csak két évre írták alá 2018. december 7-én; felhívja a központot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a jogi eljárással kapcsolatos fejleményekről; |
|
22. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 416., 2018.11.15., 16. o.
(2) HL C 416., 2018.11.15., 18. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/186 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1892 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, II. szakasz — Európai Tanács és Tanács
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9-0052/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Tanácsnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0038/2020), |
1.
elhalasztja a Tanács főtitkára számára az Európai Tanács és a Tanács 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/187 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1893 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács, |
|
— |
tekintettel az európai ombudsmannak az Európai Unió Tanácsa elnökségének szponzorálásáról szóló, 1069/2019/MIG sz. ügyben kiadott ajánlására |
|
— |
tekintettel az európai ombudsman a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatósága kapcsán végzett, OI/2/2017/TE számú stratégiai vizsgálatról szóló különjelentésére, |
|
— |
tekintettel az európai ombudsman OI/2/2017. számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról szóló, 2019. január 17-i állásfoglalására (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0038/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
megelégedéssel nyugtázza, hogy a Számvevőszék 2018-as éves jelentésében nem állapított meg jelentős hiányosságokat az emberi erőforrásokkal és az Európai Tanács és a Tanács beszerzéseivel kapcsolatosan ellenőrzött területek vonatkozásában;
2.
tudomásul veszi a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően a Tanács igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és az igazgatási kiadásokkal kapcsolatos megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;
3.
általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
4.
megállapítja, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének 5. fejezetéből („Igazgatás”); megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék munkája szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;
5.
sajnálja, hogy nem vették figyelembe a Parlamentnek az Európai Tanács és a Tanács költségvetésének szétválasztására vonatkozó, a korábbi mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott kérését; felszólítja a Tanácsot, hogy mindkét intézmény átláthatóságának és elszámoltathatóságának, valamint a kiadásaik hatékonyságának javítása érdekében végezze el a szétválasztást;
6.
megállapítja, hogy a Tanács költségvetése 2018-ban összesen 572 854 377 EUR volt (szemben a 2017-es 561 576 000 EUR-val), 91,9 %-os globális végrehajtási aránnyal (szemben a 2017-es 93,8 %-os aránnyal); tudomásul veszi a költségvetés 11,3 millió EUR összegű növekedését, amely a 2017. évi 3 %-os és a 2016. évi 0,6 %-os növekedéshez képest 2,0 %-os növekedésnek felel meg;
7.
üdvözli a Tanács általánosan prudens, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását; elismeri, hogy a Tanács költségvetése a 2010. évi 634 millió EUR-ról 2018-ra 573 millió EUR-ra változott, ami 9,63 %-os csökkenést jelent;
8.
megjegyzi, hogy a 2018-ról 2019-re átvitt előirányzatok összesen 56 599 584 EUR-t tettek ki, ami 10,7 %-nak felel meg (a 2017. évi 60 576 175 EUR-hoz vagy 11,5 %-hoz képest), és főként olyan kategóriákból származik, mint a számítógépes rendszerek (18,3 millió EUR), az épületek (16,0 millió EUR) és a tolmácsolás (11,9 millió EUR); tudomásul veszi a 2018-ban törölt 46 348 862 EUR összegű előirányzatokat (szemben a 2017. évi 35 025 789 EUR-val); emlékezteti a Tanácsot, hogy az átvitelek kivételt jelentenek az évenkéntiség elve alól, és azoknak a tényleges szükségleteket kell tükrözniük, ezért felhívja a Tanácsot, hogy fokozza erőfeszítéseit a költségvetés túlbecslésének elkerülése érdekében;
9.
megállapítja a küldöttségek utazási költségeinek alacsony végrehajtási arányát, 11,1 millió EUR kötelezettségvállalással, szemben a belső átcsoportosításokat is tartalmazó 22,3 millió EUR összegű végleges költségvetéssel; megjegyzi, hogy mivel a tagállamoknak vissza kellett téríteniük az előző évek fel nem használt összegeit, a Tanács csak 11,1 millió EUR-t kötött le a későbbi kifizetésekre; felszólítja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a fenti, régóta fennálló probléma megoldása érdekében a tagállamokkal megtárgyalt politikával kapcsolatban elért eredményekről;
10.
tudomásul veszi, hogy a 2018. évi létszámtervben szereplő álláshelyek számát 3 031 álláshelyben határozták meg (a 2017. évi 3 027 álláshelyhez képest); megjegyzi, hogy 2018-ban 137 személyt (74 állandó tisztviselőt és 63 ideiglenes alkalmazottat) vettek fel, és hogy 2018 során 184 fő (154 állandó tisztviselő és 30 ideiglenes alkalmazott) távozott, aminek következtében nettó 47-tel csökkent a betöltött álláshelyek száma, ami a fő oka volt a „létszámterv” költségvetési jogcímet érintő 18,8 millió EUR összegű alulköltekezésének;
11.
elismeri a megnövekedett munkaterhet, amit jól mutat a 2010. évi 6 338 üléshez képest a 2018-ban megtartott összesen 7 733 ülés; tudomásul veszi a tevékenységek másik mennyiségi mutatóját, nevezetesen a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusok számát, amely 2018-ban 1 210, míg 2010-ben 825 jogi aktus volt;
12.
üdvözli a Tanácsnak „A Tanács Főtitkárságának dinamikusabbá, rugalmasabbá és együttműködőbbé tételére irányuló cselekvési terv” végrehajtására irányuló erőfeszítéseit; tudomásul veszi a Tanács pénzgazdálkodásának és teljesítményének további javítására irányuló lépéseket olyan intézkedések révén, mint a tanácsadó irányító bizottság létrehozása, a projektek és a munkacsoportok irányításának közös keretére vonatkozó iránymutatások elfogadása, az átszervezésekkel foglalkozó munkacsoport létrehozása és az új költségvetési rendelet közzétételét követően a belső szabályzat felülvizsgálata;
13.
tudomásul veszi a Tanács helyzetét az épületek tekintetében, ami a 2018-ban a belga hatóságokkal folytatott intenzív tárgyalásokhoz vezetett, amely hatóságok az Európa épület projekt végső áráról szóló megállapodás ellenére nem értékesítették a négy szomszédos földterületet; megjegyzi, hogy a két fél megállapodott egy alternatív megoldásban, ami azt eredményezte, hogy a telkek 4 672 944 EUR összegű eredeti árát nem költötték el;
14.
aggodalmának ad hangot az új Európa épület építéséről szóló, a médiában megjelent riasztó információk miatt; felszólítja a Tanácsot, hogy alaposan járjon utána a fővállalkozónak és az alvállalkozók (a média szerint 12 alvállalkozóról van szó) teljes láncolatának, továbbá a foglalkoztatott munkavállalók munkakörülményeinek, és juttassa el megállapításait a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságához;
15.
megjegyzi, hogy a felülvizsgált belsőkontroll-keret 2018. november 1-jén lépett hatályba, és öt elemmel jött létre, amelyek a következők: kontrollkörnyezet, kockázatértékelés, ellenőrzési tevékenységek, információ és kommunikáció, valamint nyomonkövetési tevékenységek, emellett további 17 elv és 33 jellemző a kitűzött célok elérésének észszerű biztosítása érdekében;
16.
üdvözli, hogy 2018-ban a belső ellenőrzés 2015 és 2017 között kiadott ajánlásainak 92 %-át végrehajtották, vagy azok végrehajtása folyamatban van; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzés 2018. évi éves munkaprogramja aktualizált kockázatértékelésen alapul (figyelembe véve a kockázati nyilvántartások felülvizsgálatát), és azt hatékonyan végrehajtották; tudomásul veszi azokat a területeket, amelyeken 2018-ban ellenőrzéseket végeztek, mint például a technikai irányítás, az informatikai közbeszerzés, a jogi szolgálat és a kommunikációs stratégia;
17.
megjegyzi, hogy a Parlamentre, a Tanácsra és a Bizottságra vonatkozó, az érdekképviseletek kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló új intézményközi megállapodásra irányuló javaslattal kapcsolatban, amelyhez géppel olvasható formátumban lehet hozzáférni, két tárgyalási fordulóra került sor 2018-ban a bolgár elnökség alatt, egyre pedig 2019-ben a román elnökség alatt; emlékeztet az európai ombudsman (a továbbiakban: az ombudsman) 2019. június 18-i határozatára, amely szerint a Tanács Főtitkárságának hiánytalan feljegyzést kell vezetnie az érdekképviselők és az Európai Tanács elnöke közötti találkozókról, és a feljegyzést nyilvánosságra kell hozni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács e tárgyalások ellenére még mindig nem csatlakozott az átláthatósági nyilvántartáshoz, és felhívja a Tanácsot, hogy a tárgyalásokat követően hozza meg a sikeres kimenetelt célzó intézkedéseket, amelyek következtében a Tanács végül bekerül a nyilvántartásba; felszólítja a Tanácsot, hogy konkrét intézkedések elfogadásával és a finn elnökség példájára építve mutasson valódi elkötelezettséget az átláthatóság és az elszámoltathatóság elve iránt; felszólítja az összes elnökségi triót, hogy jó példával járjanak elöl, elutasítva a nem regisztrált lobbistákkal való találkozókat;
18.
tudomásul veszi az ombudsman ajánlását, amely szerint az Európai Tanács elnökének és az elnök kabinetjének a lobbistákkal folytatott találkozók teljes felsorolását nyilvánosságra kell hoznia; csalódásának ad hangot, amiért az Európai Tanács elnökének még nem hajtotta végre ezt az ajánlást; megállapítja, hogy miközben úgy tűnik, hogy az Európai Tanács elnöke nem találkozik sok lobbistával, ennek ellenére fontos a lobbitevékenységek átláthatóságának elve; sürgeti az Európai Tanács elnökét, biztosítsa, hogy ő és kabinetje elutasítson minden, nyilvántartásba nem vett lobbistával való találkozót, és proaktívan hozza nyilvánosságra a lobbistákkal folytatott találkozók teljes felsorolását; felszólítja a Tanács Főtitkárságát, biztosítsa, hogy az Európai Tanács elnökére irányadó etikai szabályok összhangban álljanak a Bizottság elnökére vonatkozó szabályokkal oly módon, hogy a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályokat három évig alkalmazzák, és hivatalos jóváhagyás legyen szükséges minden olyan új feladat esetében, amely uniós tevékenységekhez kapcsolódik;
19.
üdvözli, hogy a Tanács Főtitkársága 2018. július 1-jei átszervezésének részeként létrehozták a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó osztályt; megjegyzi, hogy az információs és irányítási program célja a kulcsfontosságú üzleti folyamatok észszerűsítése és digitalizálása az alkalmazások és szolgáltatások teljes mértékben integrált rendszerének létrehozása révén, amely a személyzet, az elnökségek és a küldöttek együttműködésen alapuló és biztonságos digitális munkahelyén keresztül lesz hozzáférhető a felhasználók számára;
20.
tudomásul veszi az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos tárgyalások keltette nagy médiavisszhangot és különösen erős médiaérdeklődést; üdvözli a Tanács honlapjának folyamatos fejlesztését és a közönség valamennyi csatornán való növelésére irányuló intenzív munkát (a honlapon 9 %-os, a Facebookon 13 %-os, a Twitteren 26 %-os, az Instagramon pedig 92 %-os a követők számának növekedése az elmúlt évhez viszonyítva); tudomásul veszi a háttértájékoztatók és sajtókonferenciák magas számát; tudomásul veszi a sajtószobai platformot, amely lehetővé teszi a sajtó és a média számára a Tanács videóinak és fényképeinek megtekintését, letöltését és beágyazását nagy felbontású minőségben; tovább ösztönzi a szabad felhasználású, közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére;
21.
újból megerősíti, hogy támogatja az ombudsmannak a Tanács előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán tett ajánlásait (2); kéri a Tanácsot, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a jogalkotási folyamat nyomon követése és megértése könnyebb legyen, hogy az átláthatóság a jogalkotási folyamat mérföldkövei köré összpontosuljon, és hogy géppel olvasható formátumban normalizálja a tagállamok tanácsi üléseken, a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága előkészítő megbeszélésein vagy bármely előkészítő testületben a jogalkotási vitákhoz való hozzájárulásainak (nyilatkozatok, módosítási javaslatok) azonosítását és megfelelő időben történő közzétételét; felszólítja a Tanácsot, hogy fokozza az átláthatósággal kapcsolatos erőfeszítéseit többek között a tanácsi jogalkotási dokumentumok nyilvánosságra hozatala révén, azzal, hogy a Tanács előkészítő testületei hivatalosan vezetnek jegyzőkönyveket, amelyek rögzítik a tagállami álláspontokat, és azáltal, hogy a Tanács közzé teszi e jegyzőkönyveket, továbbá hogy a háromoldalú egyeztetés dokumentumai közül többet tesz hozzáférhetővé az ombudsman ajánlásainak megfelelően; elismeri a Tanács arra irányuló erőfeszítéseit, hogy honlapjának folyamatos változtatásával és a belső átláthatósági csapat tevékenységeivel javítsa az átláthatóságot; felszólítja a Tanácsot, hogy vezessen be további intézkedéseket egy olyan sikeres átláthatósági politika elérése érdekében, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára az uniós jogalkotási folyamat könnyebb nyomon követését;
22.
emlékeztet az ombudsman OI/2/2017/TE számú, a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságáról szóló stratégiai vizsgálatot követő 2018. májusi különjelentésének következtetéseire, amelyek megállapították, hogy „a Tanács aktuális gyakorlatai hivatali visszásságnak tekinthetők”; emlékeztet Belgiumnak, Dániának, Észtországnak, Írországnak, Lettországnak, Luxemburgnak, Szlovéniának, Svédországnak és Hollandiának az Unió átláthatóságának és elszámoltathatóságának növeléséről szóló közös informális dokumentumára, amely konkrétan kéri a Tanácsot, hogy „a kulcsfontosságú jogalkotási dokumentumok szisztematikus nyilvánosságra hozatalával növelje a háromoldalú egyeztetések nyitottságát”; kéri a Tanácsot, hogy az átláthatóság érdekében komolyan vegye fontolóra ezeket az ajánlásokat, és tegyen erről jelentést a Parlamentnek;
23.
mély aggodalmának ad hangot az európai médiától származó azon információ miatt, amely szerint a tanácsi elnökséget ellátó tagállamok vállalati szponzorálásban részesülnek, és megismétli az európai polgárok és az európai parlamenti képviselők üggyel kapcsolatos aggodalmait; elismeri, hogy a tagállamoktól elvárják saját elnökségük finanszírozását, és hogy az elmúlt években általános gyakorlattá vált, hogy a költségek egy részének fedezését vállalati szponzorálással oldják meg; komoly aggodalmának ad hangot a lehetséges hírnévromlás és bizalomvesztés kockázata miatt, amit az európai polgárok szemében a fenti gyakorlat okozhat az Unió, intézményei és különösen a Tanács tekintetében; megállapítja, hogy a Tanács azzal érvel, hogy a szponzorálás kérdése az elnökséget betöltő tagállam kizárólagos hatáskörébe tartozik; osztja az ombudsman véleményét, amely szerint a közvélemény nem tesz különbséget a Tanács elnöksége és az elnökséget betöltő tagállam között; teljes mértékben támogatja az ombudsman értékelését és ajánlását (3) abban a tekintetben, hogy a Tanács adjon ki a kérdéssel kapcsolatos iránymutatásokat a tagállamok számára; határozottan javasolja továbbá, hogy a Tanács irányozza elő az elnökségek költségvetésbe történő bevonását; kéri a Tanácsot, hogy továbbítsa ezt az aggályt a tagállamoknak, különösen a Tanács jelenlegi elnökségi triójának, hogy komolyan fontolják meg az említett ajánlásokat, és számoljanak be a Parlamentnek;
24.
kéri, hogy az Európai Tanács elnökére irányadó magatartási kódex álljon összhangban a Bizottság és a Parlament elnökére vonatkozó szabályokkal, hogy biztosítsák, hogy az uniós jogalkotáshoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében a Tanács elhagyását követően három évig hivatalos jóváhagyás legyen szükséges;
25.
mélyen aggódik a magas szintű politikai és költségvetési döntéshozatali folyamatban részt vevő számos tagállami képviselővel kapcsolatos állítólagos összeférhetetlenség miatt; kéri a Tanácsot, biztosítsa, hogy azok a tagállami képviselők, akik a tulajdonukban lévő vállalkozásokon keresztül közvetlenül részesülnek uniós támogatásokban, ne vegyenek részt a kapcsolódó politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon; továbbá kéri a Tanácsot, hogy csatlakozzon a Parlament Bizottsághoz intézett azon kéréséhez, hogy a Bizottság javasoljon új ellenőrzési eljárásokat az összeférhetetlenség súlyos és sürgető eseteinek kivizsgálásához, és biztosítsa, hogy a Parlament megfelelő tájékoztatást kapjon az ellenőrzések megállapításairól;
26.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ismét nem adott választ a Parlament által hozzá intézett írásbeli kérdésekre, valamint hogy a Tanács főtitkára nem vett részt az éves mentesítéssel összefüggésben tartott 2019. november 12-i meghallgatáson, ami továbbra is az együttműködés teljes hiányát mutatja a Tanács részéről; hangsúlyozza, hogy a Tanács kiadásait ugyanúgy ellenőrizni kell, mint a többi intézmény kiadásait, és rámutat, hogy az ellenőrzés alapvető elemeit rögzítették az elmúlt évek mentesítési állásfoglalásaiban; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament az egyetlen olyan intézmény, amelyet az uniós polgárok közvetlenül választanak, és hogy a mentesítési eljárásban betöltött szerepe közvetlenül kapcsolódik a polgárok azon jogához, hogy tájékoztatást kapjanak a közpénzek elköltéséről;
A Tanács és a Parlament közötti jövőbeli együttműködés
|
27. |
megállapítja, hogy a Parlamentnek a költségvetési mentesítési eljárás tekintetében betöltött szerepét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), a költségvetési rendelet és a Parlament eljárási szabályzata határozza meg; |
|
28. |
megjegyzi, hogy az EUMSZ 319. cikke értelmében a Parlament a Tanács ajánlása alapján mentesítést ad a Bizottságnak az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; megjegyzi, hogy a Tanács mint a mentesítési eljárás során ajánlásokat tevő intézmény szerepét teljes mértékben elismerik; |
|
29. |
hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az EUMSZ 316., 317. és 319. cikke értelmében a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetők felé fennálló demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében külön-külön adjon mentesítést a költségvetés egyes fejezeteire vonatkozóan. |
|
30. |
azon a véleményen van, hogy meg kell különböztetni az egyes intézményeknek a mentesítési eljárásban betöltött különböző szerepét, és ezért ki kell zárni a két intézménynek az éves mentesítési eljárásban betöltött egyenértékű és reciprok szerepét; |
|
31. |
emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 316. és 335. cikke szerint az intézmények igazgatási autonómiával rendelkeznek, és kiadásaikat a költségvetés külön részeiben határozzák meg; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet 59. cikke szerint az intézmények egyénileg felelősek költségvetésük végrehajtásáért; kiemeli annak fontosságát, hogy az intézmények felelősen és szakszerűen járjanak el költségvetésük végrehajtása során; |
|
32. |
megállapítja, hogy a Parlament közel húsz év alatt kialakította azt a gyakorlatot, hogy valamennyi uniós intézménynek és szervnek mentesítést ad; emlékeztet arra, hogy a Parlament azt követően ad mentesítést az uniós intézmények és szervek számára, hogy megvizsgálta a benyújtott dokumentumokat és az írásbeli kérdőívekre adott válaszaikat, és miután meghallgatta főtitkáraikat; megjegyzi, hogy valamennyi uniós intézmény és szerv elfogadja a Parlament mentesítési eljárásában való részvételt, az egyetlen kivétel a Tanács; sajnálatának ad hangot, amiért a Tanács nem válaszolt a Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága által 2019. november 12-én benyújtott kérdésekre; |
|
33. |
üdvözli, hogy a Tanács nyitottnak mutatkozik arra, hogy megállapodjon a Parlamenttel a mentesítési folyamattal kapcsolatos együttműködésről; |
|
34. |
sajnálatának ad hangot a Tanács mentesítési eljárásban való együttműködésének hiánya miatt, ami azt eredményezte, hogy a Parlament a 2009-es pénzügyi év óta megtagadja a mentesítés megadását a Tanács főtitkára számára; |
|
35. |
hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak és a Parlamentnek egyetértési megállapodást kell kötnie annak érdekében, hogy megoldást találjanak a mentesítés megadásának jelenlegi gyakorlatával kapcsolatban a Tanács és a Parlament között régóta fennálló nézetkülönbségekre. |
|
36. |
üdvözli, hogy a Parlament újonnan kinevezett tárgyalócsoportjának összetételét jóváhagyták; felhívja a tárgyalócsoportot, hogy biztosítsa a megállapodás teljes összhangját a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2020 februárjában elfogadott állásponttal; felkéri a Tanácsot, hogy további indokolatlan késedelem nélkül folytassa a tárgyalásokat; |
|
37. |
úgy véli, hogy a kérdőívekben a különböző intézményekhez, szervekhez és hivatalokhoz intézett számos visszatérő kérdésre – például a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyra, az összeférhetetlenségre, a lobbizásra és a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó kérdésekre – adott válaszokat esetleg bele lehetne foglalni az EUMSZ 318. cikkével összhangban elkészített, az Unió pénzügyeiről szóló értékelő jelentésbe, amennyiben ezek a kérdések kapcsolódnak a költségvetés végrehajtásához; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 318. cikkében említett jelentést az EUMSZ 319. cikkének (1) bekezdése kifejezetten megemlíti mint a mentesítési eljárás keretében megvizsgálandó egyik dokumentumot; |
|
38. |
emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet értelmében minden intézmény és szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni a Parlament mentesítő határozatát kísérő észrevételek nyomán, és jelentést tenni az ezen észrevételek fényében hozott intézkedésekről; rámutat, hogy amennyiben egy intézmény a felszólítást követően megtagadja e követelmény teljesítését, az az EUMSZ 265. cikke szerinti mulasztás megállapítása iránti keresethez vezethet; |
|
39. |
üdvözli Věra Jourová alelnökjelölt és Johannes Hahn biztosjelölt parlamenti meghallgatása során tett nyilatkozatát, miszerint hajlandók szerepet vállalni e kérdésben annak érdekében, hogy nagyobb átláthatóságot lehessen elérni a Tanács költségvetésének végrehajtása tekintetében; felhívja a figyelmet az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, miszerint az adófizetőknek és a közvéleménynek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon az állami bevételek felhasználásáról; |
|
40. |
úgy véli, hogy a biztosok kötelezettségvállalásai pozitív hozzáállásbeli változást jelentenek a Bizottság eddigi álláspontjához képest, amint azt a Bizottság 2014. január 23-i levelében kifejtette, amelyben kijelentette, hogy a Bizottságtól nem várható el, hogy felügyelje a többi intézmény költségvetésének végrehajtását; |
|
41. |
kéri a Tanácsot, hogy töltse be sajátos szerepét, és adjon mentesítési ajánlásokat a többi uniós intézmény tekintetében. |
(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0045.
(2) Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. január 17.) az ombudsman OI/2/2017. számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról (Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0045)
(3) Az európai ombudsmannak az Európai Unió Tanácsa elnökségének szponzorálásáról szóló, 1069/2019/MIG sz. ügyben kiadott ajánlása.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/193 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1894 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) (jelenleg az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0047/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére, |
|
— |
tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kiberbiztonsági rendelet) (6) és különösen annak 31. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0039/2020), |
1.
mentesítést ad az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 165., 2013.6.18., 41. o.
(6) HL L 151., 2019.6.7., 15. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/195 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1895 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) (jelenleg az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség)) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0047/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére, |
|
— |
tekintettel az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (kiberbiztonsági rendelet) (6) és különösen annak 31. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0039/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30.,. 1. o.
(5) HL L 165., 2013.6.18., 41. o.
(6) HL L 151., 2019.6.7., 15. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/197 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1896 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) (jelenleg az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0039/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 11 473 788 EUR volt, ami 2017-hez képest 2,67 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,98 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,01 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,56 % volt, ami a 2017. évhez képest 0,37 %-os enyhe növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség alkalmaz bizonyos fő teljesítménymutatókat az ügynökség tevékenységei révén elért hozzáadott érték mérésére, valamint költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében, az operatív célok elérésének értékelésére inkább minőségi mutatókat, az igazgatási célokra vonatkozóan pedig inkább mennyiségi mutatókat használva; megjegyzi, hogy az érdekelt felek elvárásainak való jobb megfelelés érdekében az ügynökség javítja jelentéstételi csomagját azáltal, hogy a tevékenysége hatásának hatékonyabb mérésére alkalmas módon alakítja ki a minőségi és mennyiségi fő teljesítménymutatóit; |
|
3. |
felszólítja az ügynökséget, hogy fokozza az 5G biztonsági sebezhetőségeinek kezelésére, valamint a létező műszaki megoldások iparági átvételének biztosítása érdekében a témával kapcsolatos információknak a lehető legszélesebb körben történő terjesztésére irányuló fellépését; |
|
4. |
sajnálja, hogy az ügynökség 2013 és 2016 közötti teljesítményének külső értékelése tárgyában a Bizottság megbízásából 2017-ben készült tanulmányt követően nem készült hivatalos intézkedési terv; megjegyzi azonban, hogy a vonatkozó ajánlásokat végrehajtották, és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett belső ellenőrzés egymást átfedő ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekre vonatkozóan hivatalos korrekciós cselekvési tervet fogadtak el; |
|
5. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
6. |
felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a szaloniki székhelyű Cedefoppal való közös szinergiák létrehozásának lehetőségéről; felszólítja a Bizottságot mindkét lehetőség értékelésére, nevezetesen az ügynökség áthelyezése a Cedefop székhelyére, Szalonikibe, valamint az ügynökség székhelyének áthelyezése annak irakliói székhelyére; megjegyzi, hogy az ügynökség áthelyezése a Cedefop székhelyére azzal járna, hogy megosztják az adminisztrációs és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyiségek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetes infrastruktúrákat, ily módon igen jelentős összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség pótlólagos finanszírozására lehetne fordítani; |
Személyzeti politika
|
7. |
aggodalommal állapítja meg, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 93,62 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 47 ideiglenes alkalmazottból (2017. évi 48 engedélyezett álláshely) 44 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezen felül 27 szerződéses alkalmazott és három kirendelt nemzeti szakértő is dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
8. |
megjegyzi, hogy az ügynökség 2015-ben azt tervezte, hogy az igazgatásában részt vevő személyzetet Athénba helyezi át, az 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) azonban előírja, hogy az ilyen alkalmazottaknak Iráklióban kell tartózkodniuk, és hogy a költségek valószínűleg tovább csökkennének, ha a személyzet valamennyi tagját egy helyen központosítanák; megjegyzi, hogy jelenleg csak hét munkavállaló dolgozik az iráklioni létesítményben; megjegyzi, hogy az ügynökség a jelenlegi székhely-megállapodással és a létesítményekben kidolgozott programokkal összhangban tovább fogja vizsgálni a létesítmények relevanciáját; |
|
9. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség számára nehéz megfelelő szakképzett személyzetet toborozni, vonzani és megtartani, főképpen a felajánlott munkahelyek jellege miatt – szerződéses alkalmazotti helyek –, valamint az ügynökség görögországi alkalmazottainak fizetésére érvényes, alacsony korrekciós együttható miatt; elégedetten állapítja meg azonban, hogy az ügynökség számos szociális intézkedést hajtott végre vonzerejének növelése érdekében; |
|
10. |
megjegyzi, hogy az ügynökség nem rendelkezik az összes üres álláshely valamennyi uniós nyelven – az EPSO előírásainak megfelelő módon – történő meghirdetéséhez szükséges előirányzatokkal; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség a többi decentralizált uniós ügynökséghez hasonlóan álláshirdetéseket tesz közzé számos weboldalon és kiadványokban Unió-szerte, valamint az uniós ügynökségek hálózatának honlapján is; |
|
11. |
megjegyzi, hogy az új munkavállalóknak történő átadás folyamatát jelenleg felülvizsgálják annak érdekében, hogy az ismeretek a jövőben jobban eljussanak az új munkavállalókhoz, és hogy e folyamatot az érzékeny álláshelyekre vonatkozó politika részének tekintik; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a felülvizsgálat befejezését követően; |
|
12. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a felső vezetők (8 férfi és 2 nő) és az igazgatótanács (25 férfi és 5 nő) esetében 2018-ban nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
13. |
tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatósággal, valamint az összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos meglévő intézkedéseit és az azok biztosítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit, és megjegyzi, hogy az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát és összeférhetetlenségi nyilatkozatát közzétették az ügynökség honlapján; emlékeztet arra, hogy az ügynökség nem teszi közzé honlapján a felső vezetés tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozatát; ismét felszólítja az ügynökséget, hogy az igazgatótanács valamennyi tagjának önéletrajzát és a felső vezetés valamennyi tagjának összeférhetetlenségi nyilatkozatát tegye közzé, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről; |
Belső kontrollok
|
14. |
aggodalommal jegyzi meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség nem rendelkezik a bizalmi tisztségekre vonatkozó politikával, amely meghatározná és naprakészen tartaná a bizalmas információkkal dolgozó álláshelyek jegyzékét, és megfelelő intézkedéseket írna elő az egyéni érdekérvényesítés kockázatának csökkentésére; felszólítja az ügynökséget, hogy haladéktalanul fogadjon el és hajtson végre ilyen politikát; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata „Az érdekeltek bevonása a célkitűzések megvalósításába az ENISA-nál” címmel ellenőrzési jelentést adott ki 2018-ban, és az ügynökség ennek megfelelő cselekvési tervet készít néhány lehetséges javításra szoruló terület kezelésére; |
Egyéb megjegyzések
|
16. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéssel kapcsolatos döntése igen korlátozott hatást gyakorol az ügynökség tevékenységére és igazgatására; megjegyzi azonban, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében az ügynökség felülvizsgálta belső eljárásait, és e kockázatok egyikét sem ítéli kritikusnak, csupán igen alacsonynak; |
|
17. |
sajnálja, hogy az ügynökség még nem fogadott el a környezetbarát munkahely biztosítására irányuló hivatalos stratégiát; felszólítja az ügynökséget, hogy ezt sürgősen tegye meg; |
|
18. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
19. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 205. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 206. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/199 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1897 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (jelenleg: Európai Szakképzésfejlesztési Központ [Cedefop]) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0033/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8), és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0040/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatója számára a központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(6) HL L 30., 2019.1.31., 90. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/201 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1898 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (jelenleg: Európai Szakképzésfejlesztési Központ [Cedefop]) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0033/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ létrehozásáról szóló, 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 12a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) létrehozásáról és a 337/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/128 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8), és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0040/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2018. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 39., 1975.2.13., 1. o.
(6) HL L 30., 2019.1.31., 90. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/203 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1899 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0052/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre7 és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Halászati Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0041/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatója számára a hivatal 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.
(6) HL L 83., 2019.3.25., 18. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/205 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1900 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0052/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2005. április 26-i 768/2005/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 36. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 45. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre7 és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Halászati Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0041/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 128., 2005.5.21., 1. o.
(6) HL L 83., 2019.3.25., 18. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/207 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1901 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Halászati Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0041/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (a továbbiakban: a hivatal) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 17 408 849 EUR volt, ami 2017-hez képest 1,73 %-os növekedést jelent; mivel a hivatal költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek, |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,74 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest enyhe, 0,83 %-os mértékű növekedést jelent; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,62 %-os volt, ami 2017-hez képest 13,81 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a hivatal számos főbb teljesítménymutatót használ többéves stratégiai célkitűzéseinek támogatására és a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a hivatal tevékenységeinek 98 %-át hajtotta végre időben, és hogy éves kommunikációs stratégiai tervének 100 %-át végrehajtotta; |
|
4. |
megjegyzi, hogy a hivatal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség háromoldalú munkamegállapodást fogadott el, amely meghatározza az említett ügynökségek közötti együttműködést és a parti őrségi feladatokat ellátó nemzeti hatóságokkal való együttműködést szolgáltatások, információk, felszerelések és képzések nyújtása, valamint többcélú műveletek koordinálása révén; |
|
5. |
ösztönzi a hivatalt, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
6. |
megjegyzi, hogy 2017-ben bemutatták a hivatal második, a 2012–2016 közötti időszakot lefedő ötéves független külső értékelésének eredményeit; megelégedéssel jegyzi meg, hogy 2018 végén egy ajánlást lezártak, és tíz ajánlás haladt előre az igazgatótanácsnak benyújtott ütemtervvel összhangban; |
|
7. |
úgy véli, hogy a Frontex létrehozásának előmozdításában betöltött szerepe nem áshatja alá a hivatal halászati ellenőrzési tevékenységek operatív koordinációjának megszervezéséért felelős, és az e területen a tagállamoknak és a Bizottságnak támogatást nyújtó uniós szervként ellátott fő tevékenységét, mivel ez azzal a következménnyel járhat, hogy gyengül a halászati ellenőrzés és fokozódik a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat; ezért hangsúlyozza, hogy a megnövekedett feladatokkal arányos, megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat kell biztosítani a hivatal számára; |
|
8. |
kiemeli, hogy a hivatal 2018 júniusában határozatot fogadott el a szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel tartott találkozókra vonatkozó információk közzétételéről, és hogy a Parlament és a Bizottság közötti, az átláthatósági nyilvántartásról szóló megállapodást követően a hivatal a honlapján online közzéteszi az ügyvezető igazgató, illetve a személyzet és a lobbisták közötti találkozókat; |
|
9. |
megjegyzi, hogy a 2017. évi előkészítő munkát követően a hivatal 2018-ban az ISO 27001 nemzetközi szabványon alapuló információbiztonsági irányítási rendszert vezetett be, amelynek célja a hivatal technológiai alapú kockázatokkal szembeni védelme, valamint az információk bizalmas jellegének, sértetlenségének és rendelkezésre állásának megőrzése volt; |
|
10. |
kiemeli, hogy a hivatal aktív szerepet játszik és hozzáadott értékkel gazdagítja a „A regionális halászati tevékenységek irányításának javítása Nyugat-Afrikában (PESCAO)” elnevezésű projektet, amelynek célja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységek elleni küzdelemhez szükséges kapacitások fejlesztése, valamint a nyugat-afrikai halászati erőforrásokkal való gazdálkodás javítása; kiemeli a 2018-ban végrehajtott három műveletet, amelyek Szenegált, Gambiát, Bissau-Guineát, Guineát (Conakryt), Sierra Leonét, a Zöld-foki-szigeteket és Mauritániát érintették; |
|
11. |
hangsúlyozza, hogy a hivatal fontos szerepet játszik a közös halászati politika végrehajtásában és célkitűzéseinek elérésében, különös tekintettel a kirakodási kötelezettségre, mivel a tagállamok nehézségekbe ütköznek e kötelezettség teljesítése során; |
Személyzeti politika
|
12. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,36 %-ban szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 61 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 61 engedélyezett álláshely) 60-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 11 szerződéses alkalmazott és hat kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hivatalnál 2018-ban; |
|
13. |
ösztönzi a hivatalt, hogy dolgozzon ki hosszú távú emberierőforrás-politikai keretet, amely a személyzet munka és magánélet közötti egyensúlyára, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a megkülönböztetésmentességre, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élők felvételére és integrációjára irányul; |
|
14. |
aggodalommal veszi tudomásul a nemek közötti egyensúly hiányát az igazgatótanácsban (47 férfi és 21 nő); |
Közbeszerzés
|
15. |
hangsúlyozza, hogy 2018-ban a fő beszerzési tevékenység a két nyílt pályázati felhívás kiírására összpontosult, amelyek célja utazási irodai és rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzése volt a hivatal és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynöksége (EU-OSHA) számára; |
|
16. |
üdvözli, hogy az uniós ügynökségek közös közbeszerzési erőfeszítéseire irányuló célkitűzésnek megfelelően a hivatal 2018-ban elindította a második intézményközi nyílt ajánlati felhívását, amelyhez két másik ügynökség is csatlakozott; felhívja a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a közös közbeszerzési eljárásaival kapcsolatos jövőbeni fejleményekről; úgy véli, ez a gyakorlat követésre érdemes példa; ösztönzi a hivatalt, hogy vizsgálják meg az eljárások egyszerűsítésének lehetőségeit más intézményekkel; |
|
17. |
a Számvevőszék jelentése alapján megjegyzi, hogy a hivatal nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a szoftverlicencek beszerzésére felkért vállalkozó felé kibocsátott számlákat sem; a hivatal válasza alapján megjegyzi, hogy nincs lehetősége a Bizottság által aláírt keretszerződés feltételeinek és rendelkezéseinek megváltoztatására, és hogy az új keretszerződést végre fogja hajtani a régi szerződéssel kapcsolatban felmerült problémák kezelése érdekében; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
18. |
elismeri a hivatalnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megelégedéssel jegyzi meg, hogy nem dolgozhatnak egyedi szerződés keretében olyan szakértők, akik nem írnak alá érdekeltségi nyilatkozatot, és hogy a hivatal rendszeresen ellenőrzi a nyilatkozatok benyújtását; |
|
19. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2018-ban ellenőrzési jelentést bocsátott ki „Planning, Budgeting and Monitoring in the European Fisheries Control Agency” (Tervezés, költségvetés-tervezés és monitoring az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnál) címmel, és cselekvési tervben állapodtak meg a potenciálisan fejleszthető területek kezelésére; kéri a hivatalt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a meghozott intézkedésekről; |
Egyéb megjegyzések
|
20. |
megjegyzi, hogy a hivatal elindította az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való tanúsításra irányuló eljárást, és számos intézkedést hozott a környezetre gyakorolt általános hatásának csökkentése érdekében; kiemeli azonban, hogy a hivatal nem hozott további intézkedéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése vagy ellentételezése céljából; |
|
21. |
felszólítja a hivatalt, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
22. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 416., 2018.11.15., 42. o.
(2) HL C 416., 2018.11.15., 43. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/210 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1902 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9-0059/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164–167. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118. és 260–263. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0043/2020), |
1.
mentesítést ad az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára az Európai Külügyi Szolgálat 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Unió Bíróságának, az európai ombudsmannak, valamint az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/211 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1903 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0043/2020), |
|
A. |
mivel az irányítási rendszerek eredményessége és hatékonysága, valamint a székhelyen és az uniós képviseleteken az erőforrások felhasználása kulcsfontosságú vezérelvek a külpolitikai célkitűzések eléréséhez, a geopolitikai kihívásokra való reagáláshoz és az Unió mint globális szereplő szerepének megerősítéséhez; |
|
B. |
mivel alapvető fontosságú a közös irányítási kultúra előmozdítása az Európai Külügyi Szolgálaton (EKSZ) belül a diplomáciai személyzet európai jellegének és csapatszellemének megerősítésével; |
|
C. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
általános megállapításként sajnálja, hogy a Számvevőszéknek az intézmény 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített éves jelentése (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, annak ellenére, hogy a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
2.
úgy véli, hogy a számvevőszéki jelentés 10. fejezete szerint elvégzett ellenőrzési munkának az uniós intézmények tekintetében kiegyensúlyozottabbnak kell lennie, és túl kell lépnie a megfelelési követelményeken;
3.
úgy véli, hogy több ellenőrzési munkát kell végezni a működési kiadások vagy az EKSZ számára egyre fontosabbá vagy akár kritikussá váló olyan kérdések tekintetében, mint például a stratégiai kommunikációs kapacitás és az információtechnológia, például a kiberbiztonság, a külképviseletek globális biztonsági csomagjának teljesítménye vagy a közös polgári biztonság- és védelempolitika missziótámogatási platformjának pénzügyi irányítása és adminisztratív támogatása;
4.
megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék már második éve nem tett jelentést az EKSZ-szel kapcsolatos konkrét problémákról;
5.
elismeréssel jegyzi meg, hogy a Számvevőszék már második éve nem állapított meg lényeges hibaszinteket az EKSZ éves tevékenységi jelentésében és irányítási rendszerében;
6.
megjegyzi, hogy az EKSZ 2018. évi teljes költségvetése 678,5 millió EUR-t tett ki (ami 2017-hez képest 2,8 %-os növekedést jelent), az év végén a kötelezettségvállalások tekintetében 99,9 %-os, a kifizetések tekintetében pedig 84,8 %-os (kissé alacsonyabb, mint a 2017. évi 86,7 %) végrehajtási aránnyal, valamint a Bizottság további hozzájárulásaival az uniós képviseleteken alkalmazott bizottsági személyzet igazgatási költségeinek fedezésére; tudomásul veszi a jelenlegi költségvetési bontást, amely szerint 249,7 millió EUR jut az EKSZ székhelye és 428,8 millió EUR a képviseletek számára;
7.
megjegyzi, hogy a 2017. évi 55 millió EUR-hoz képest 2018-ban 58,5 millió EUR összegű hozzájárulás folyt be az Európai Fejlesztési Alaptól (EFA) és a vagyonkezelői alapoktól;
8.
ösztönzi az EKSZ-t, hogy lehetőség szerint egyszerűsítse a jelenlegi költségvetési nómenklatúrát annak érdekében, hogy lehetővé tegye az EKSZ könnyebb és hatékonyabb irányítását azáltal, hogy fokozatosan észszerűsíti a Bizottság külképviseleteken végzett személyzeti műveleteinek finanszírozására használt 35 költségvetési sort annak érdekében, hogy a földrajzi és a különböző fejlesztési eszközök tükröződjenek;
9.
elismeréssel jegyzi meg, hogy a költségvetési gazdálkodás egyszerűsödött azáltal, hogy 2018-ban az összes képviselet – köztük az Európai Fejlesztési Alap képviseletei – irodáinak közös általános költségeit (bérleti díj, biztonság, takarítás és egyéb általános költségek) teljes egészében az EKSZ költségvetési soraiból finanszírozták, a harmadik egymást követő évben; támogatja az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az „Innovatív 2019” projekt révén – amely 20, jelenleg vizsgált javaslatot tartalmaz – korszerűsítse és egyszerűsítse igazgatását; kéri a Számvevőszéket, hogy a vizsgált javaslatokról tegyen jelentést a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak;
10.
megállapítja, hogy a székhely költségvetése 249,7 millió EUR volt, amelyből 162,4 millió EUR-t (azaz 65,5 %-ot) a tisztviselők és a külső személyzet fizetésére és egyéb juttatásaira, 30,8 millió EUR-t (azaz 12 %-ot) az épületekre és az azokkal kapcsolatos költségekre, és 34,9 millió EUR-t (azaz 14 %-ot) az informatikai rendszerekre, valamint berendezésekre és bútorokra irányoztak elő;
11.
megjegyzi, hogy a képviseletek 428,8 millió EUR-s költségvetése a következőképpen oszlott meg: 118,4 millió EUR (azaz 27,6 %) a tisztviselők javadalmazására, 168 millió EUR (39,2 %) az épületekkel kapcsolatos költségekre, 72,1 millió EUR (16,8 %) a külső személyzetre és a külső szolgáltatásokra, 27,6 millió EUR (6,4 %) az alkalmazottakhoz kapcsolódó egyéb kiadásokra és 42,7 millió EUR (10 %) az egyéb igazgatási kiadásokra; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 196,4 millió EUR-t (2016-ban 185,6 millió EUR-t, 2015-ben pedig 204,7 millió EUR-t) utalt át a Bizottság uniós képviseletekhez kiküldött személyzetének adminisztratív költségeire, ez utóbbi a következőképpen oszlott meg: a Bizottság V. fejezetéből 47,2 millió EUR, az operatív program igazgatási soraiból 93,2 millió EUR, és az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) és a vagyonkezelői alapokból 58,5 millió EUR (2017-ben 55 millió EUR, míg 2016-ban 45,4 millió EUR);
12.
tudomásul veszi az ingatlankezelési politika összetettségét az EKSZ küldetésének tekintetében; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek megfelelő magyarázatot kell adnia ingatlankezelési politikájával kapcsolatban az épületek vásárlása, bérlése vagy kezelése tekintetében; felhívja az EKSZ-t, hogy tanúsítson folyamatos éberséget ingatlankezelési politikája terén, és különösképpen gondoskodjon arról, hogy haladéktalanul foglalkozzanak az épületek vásárlása, bérlése vagy kezelése során felmerülő csalás vagy korrupció gyanújával; felhívja az EKSZ-t, hogy adott esetben adjon kielégítő magyarázatot közbeszerzési eljárásairól és a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó épületek költségeiről;
13.
hangsúlyozza, hogy a Parlament és az EKSZ közötti jó együttműködés elengedhetetlen az épületekkel kapcsolatos ügyek kezeléséhez és felülvizsgálatához; határozottan ösztönzi az EKSZ-t, hogy kellő időben nyújtsa be jóváhagyásra az épületekre vonatkozó dossziékat, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az alapos felülvizsgálatra és a további kérdésekre; megismétli, hogy a költségvetési hatóságokhoz a kritikus határidőkhöz nagyon közeli időpontban benyújtott ügyek szükségtelen időbeli korlátokhoz vezetnek, és úgy kényszerítik jóváhagyásra a költségvetési hatóságot, hogy annak nincs lehetősége a felülvizsgálati időszak meghosszabbítására;
14.
felhívja az EKSZ-t, hogy vállaljon kötelezettséget arra, hogy a későbbi mentesítésekre vonatkozóan továbbra is elküldi az EKSZ ingatlanpolitikájáról szóló munkadokumentumát a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak, beleértve az épületekkel kapcsolatos költségek hátteréről és fedezetéről szóló információkat; tudomásul veszi az EKSZ ingatlanpolitikájáról írásbeli kérdőívek révén nyújtott kimerítő és részletes tájékoztatást;
15.
megjegyzi, hogy az EKSZ 30,8 millió EUR-t csoportosított át, amelyből a legnagyobb összeget egy washingtoni épület megvásárlására fordították, és ez utóbbi 239 millió EUR-ra csökkentette a végleges székhely költségvetését, miközben a képviseletek költségvetése 10,7 millió EUR-val nőtt;
16.
megjegyzi, hogy az Unió egyre nagyobb kihívást jelentő nemzetközi környezettel szembesül, ami ahhoz vezetett, hogy egyre nagyobb az Unióval szemben támasztott igény arra, hogy vezető szerepet játsszon a nemzetközi színtéren; hangsúlyozza az EKSZ központi szerepét az Unió külpolitikájának a főképviselő/a Bizottság alelnöke irányítása alatt történő végrehajtásában; megjegyzi, hogy az EKSZ megerősített szerepét nem támasztotta alá a személyzet megfelelő növelése; kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre elegendő emberi erőforrást annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az Unió mint globális szereplő hatékonyságát;
17.
megjegyzi, hogy az EKSZ alapvető szerepet játszik az uniós külpolitika koherenciájának biztosításában; hangsúlyozza továbbá, hogy biztosítani kell az EU hatékony közös biztonság- és védelempolitikája sikeres végrehajtásához szükséges forrásokat;
18.
elismeri, hogy az EKSZ bonyolult területen működik, amely ki van téve az uniós képviseletek változásainak, mivel a politikai és társadalmi-gazdasági feltételek gyakran összetettek, instabilak és magas kockázatokkal járnak, ami jelentős költségvetési és költségvonzatokkal járhat, főként a személyzet és az infrastruktúra biztonságára nézve;
19.
felhívja az EKSZ-t, hogy hozzon létre álláshelyeket a stratégiai jelentőségű országokban, különösen a csatlakozásra váró országokban és a keleti partnerség országaiban végzett jogalkotási munkáról való jelentéstételért felelős helyi alkalmazottak számára annak érdekében, hogy az Unió jobban megérthesse a szomszédságot és közelebb hozhassa azt az uniós vívmányokhoz; felhívja az EKSZ-t, hogy tegyen lépéseket a feltárt közbeszerzési hibákhoz vezető problémák megoldása és a vonatkozó szabályok jövőbeli megsértésének megelőzése érdekében;
20.
megjegyzi, hogy a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport 2018-ban 1,1 millió EUR-t kapott az orosz dezinfomációs kampány kezelésére. 2019-ben a költségvetés 3 millió EUR-ra növekedett; felszólít a költségvetés jelentős növelésére annak érdekében, hogy az Unió sikeresen ellensúlyozza az orosz információs háborút; több tájékoztató kampányt szorgalmaz az uniós politikák jobb megismertetése érdekében a keleti partnerországokban;
21.
elismeri ebben az összefüggésben, hogy az EKSZ bizonyos költségeinek – például az infrastrukturális költségeknek – struktúrája az árfolyam-ingadozások vagy helyi piaci sajátosságok miatt nehezebben kezelhető, ami a képviseletek szintjén megnehezíti az irányítást és a tervezést;
22.
megjegyzi, hogy az új költségvetési rendelet 60. cikke új szabályokat ír elő a képviseletek költségvetés-végrehajtási hatáskörére vonatkozóan, nevezetesen lehetővé teszi a képviseletvezetők helyettesei számára, hogy közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként járjanak el, és végrehajtsák a Bizottság működési költségvetését az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében;
23.
üdvözli ezzel összefüggésben, hogy az EKSZ ennek megfelelően kiigazította belső szabályait, ugyanakkor felkéri az EKSZ-t, hogy gondosan kövesse nyomon azokat a helyzeteket, amikor ez az új rendelkezés alkalmazásra kerül, nevezetesen a kis méretű képviseleteknél; felkéri az EKSZ-t, hogy belsőkontroll-stratégiája keretében fordítson különös figyelmet a kapcsolódó potenciális kockázatokra azáltal, hogy folytatja a pénzügyi munkafolyamatok megfelelőségének távellenőrzését és/vagy fokozott ideiglenes támogatást nyújt ezen időszakok megfelelő eseti nyomon követésével és jelentésével; emlékeztet arra, hogy az „üzletmenet-folytonosság” belsőkontroll-standard évek óta az EKSZ belsőkontroll-rendszerének egyik leggyengébb eleme, különösen a képviseletek esetében;
24.
pozitív lépésnek tekinti a székhelyre és a képviseletekre vonatkozó kockázat-nyilvántartásokat tartalmazó kockázatértékelési és -kezelési eszköz létrehozását, valamint az új belső ellenőrzési keretrendszer elfogadását; felhívja azonban az EKSZ-t, hogy lépjen túl a kockázattudatosságon azáltal, hogy biztosítja a kockázatcsökkentés hatékony végrehajtását és folyamatos felülvizsgálatát;
25.
tudomásul veszi a kötelezettségvállalások és kifizetések előzetes ellenőrzése során feltárt rendellenességek arányát (1041-ből 209 hiba, illetve 1841-ből 258 hiba); sajnálatát fejezi ki a feltárt hibák ismétlődő jellege, azaz főként amiatt, hogy a pénzügyi műveletek előzetes pénzügyi ellenőrzés céljából történő bemutatásakor nem állnak rendelkezésre igazoló dokumentumok; felkéri továbbá az EKSZ-t, hogy továbbra is nyújtson egyedi támogatást a képviseleteken zajló, bármely értékű közbeszerzéshez; üdvözli az elektronikus pénzügyi munkafolyamatok 2019 végéig történő bevezetését a székhelyen, amelyeknek célja, hogy általában véve hozzájáruljanak a hibaszint csökkentéséhez;
26.
üdvözli, hogy az utólagos ellenőrzési módszertant 2018-ban hozzáigazították a Számvevőszék módszertanához, lehetővé téve, hogy a műveletek véletlenszerű rétegzett mintái alapján megállapítsák a fő kiadási területekre, nevezetesen a személyzeti kiadásokra, az infrastruktúrára, a biztonságra és az informatikai/távközlésre vonatkozó hibaarányt; úgy véli, hogy ez a pozitív fejlemény a pénzügyi tranzakciók szélesebb körű és átfogó lefedettsége alapján jobb áttekintést fog nyújtani a vezetőség és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő számára a kockázatnak kitett operatív és teljes pénzügyi összegekről; kiemeli, hogy ez a módszertan objektívebb alapot szolgáltat a célzott cselekvési tervek kibocsátásához enyhítő intézkedésekkel vagy esetleges fenntartásokkal;
27.
emlékeztet annak fontosságára, hogy a képviseletek valamennyi területen eredményorientált támogatásban részesüljenek, nevezetesen a közbeszerzések támogatása érdekében; úgy véli, hogy a 27 képviseletet magában foglaló európai regionális központ tapasztalatait, együttműködését és eredményeit megfelelően értékelni kell, különösen a magasabb biztonsági szint biztosítása szempontjából, ugyanakkor esetleg más, hasonlóan hatékony eszközöket is figyelembe kell venni;
28.
felhívja az EKSZ-t, hogy az új belsőkontroll-standardokkal összhangban fokozatosan erősítse meg az EKSZ megbízhatósági láncát, nagyobb hangsúlyt helyezve mind az egyéni kompetenciára és a kontrollok végrehajtásában betöltött szerepükre vonatkozó elszámoltathatóságra (ahogy az a belsőkontroll-elvek végrehajtásáról szóló 2018. évi kérdőívben is tükröződik, nevezetesen a technológia feletti kontroll terén, ami valamivel alacsonyabb pontszámot kapott), mind pedig a csalás kockázatára;
29.
üdvözli az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa az újonnan kinevezett képviseletvezetők elszámoltathatóságát politikai megbízatásuk mellett az operatív felelősségi körükbe tartozó uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodás tekintetében is; úgy véli, hogy ez a külügyek terén működő összes szereplőt is érinti, például az EU különleges képviselőit, az uniós különmegbízottakat, a katonai műveletek vezetőit és a polgári missziók vezetőit;
30.
emlékeztet arra, hogy a fenntartás az elszámoltathatóság megteremtésének egyik sarokköve, és ezért az EKSZ megbízhatósági láncán belül megelőző és átlátható eszközt jelent, amely tükrözi a folyamatban lévő kihívásokat, illetve a képviseletvezetők által tapasztalt fennmaradó és felmerült hiányosságokat;
31.
megjegyzi, hogy csak két képviselet élt indokolással ellátott fenntartással, nevezetesen – mint 2017-ben – a szíriai képviselet, valamint az Európa Tanács strasbourgi képviselete a végrehajtott szerződések közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelése miatt; ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytassa az összes szerződés folyamatban lévő teljes körű felülvizsgálatát a pénzügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében;
32.
megállapítja, hogy 2018 végén a tagállamokból kirendelt diplomaták létszáma a tisztviselők teljes létszámának 33,76 %-át tette ki, ami majdnem megegyezik a 2014-es 33,8 %-os szinttel; tudomásul veszi az alábbi enyhe ingadozásokat 2014 és 2018 között: 32,83 % 2017 végén, 31,7 % 2016 végén, 32,9 % 2015-ben; felkéri az EKSZ-t, hogy továbbra is tartsa magát a 2010/427/EU határozatban (1) a személyzet összetételére vonatkozóan meghatározott arányhoz, amelynek értelmében a személyzet egyharmadát a tagállamokból, a fennmaradó részét pedig az uniós intézményektől érkező alkalmazottaknak kell alkotniuk;
33.
továbbra is aggódik amiatt, hogy az EKSZ személyzeti összetételében folyamatos egyensúlyhiány tapasztalható az állampolgárság tekintetében; megjegyzi, hogy 2017 végén a tagállamokból kirendelt diplomaták az EKSZ teljes igazgatási személyzetének 32,83 %-át tették ki (azaz számuk 307 fő volt), míg 2016 végén az EKSZ személyi állományának 31,7 %-a származott a tagállamokból, szemben a 2015. évi 32,9 %-kal és a 2014. évi 33,8 %-kal;
34.
hangsúlyozza, hogy az EKSZ az ismételt felhívások ellenére továbbra sem felel meg a földrajzi egyensúlyra vonatkozó követelményeknek, és jelentős mértékű aránytalanság tapasztalható, lévén, hogy képviseletvezetői Belgiumból (9), Németországból (15), Franciaországból (16), Olaszországból (21), Lengyelországból (5) és a Cseh Köztársaságból (2) érkeznek; tudomásul veszi különösen az olasz képviseletvezetők számának az elmúlt két évben történt növekedését;
35.
felhív az EKSZ-en belüli földrajzi egyensúly javítására; ismételten hangsúlyozza az összes tagállam állampolgárai megfelelő és érdemi jelenlétének fontosságát; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek biztosítania kell, hogy a jelöltek kompetenciáinak és érdemeinek tiszteletben tartása mellett valamennyi tagállam megfelelő képviselettel rendelkezzen; ezért arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy továbbra is működjön együtt a tagállamokkal abból a célból, hogy a nemzeti diplomatahálózatokon belül hirdesse álláshelyeit;
36.
felhívja az EKSZ-t, hogy valamennyi közkiadás terén hajtsa végre a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést;
37.
emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség érvényesítése a politikai folyamatok (át)szervezése, javítása, fejlesztése és értékelése annak érdekében, hogy a politikai döntéshozatalban részt vevő szereplők minden szinten és minden szakaszban valamennyi szakpolitikába beépítsék a nemek közötti egyenlőség szempontját;
38.
elégedettséggel jegyzi meg, hogy az álláshelyek tekintetében a nemek közötti általános arány csaknem egyensúlyba került, mivel az összes álláshely 47,4 %-át nők töltik be; felhívja azonban az EKSZ-t, hogy csökkentse tovább a meglévő minőségi egyenlőtlenségeket minden szinten, feladatkörben és a különböző kategóriákban, különösen az adminisztrátori álláshelyek esetében, amelyeknek jelenleg 34,92 %-át töltik be nők; ösztönzi az EKSZ-t, hogy továbbra is dolgozzon a nemek közötti egyensúly támogatása és a sokszínűség növelése érdekében hozott számos intézkedésen, mint például a közvetlenül vezetői szint alatti pozíciókat betöltő nők hálózatán, valamint a vezető pozíciókat betöltő, illetve a vezetői pozíciókra törekvő nőknek szóló képzéseken;
39.
megállapítja, hogy a nemek közötti és földrajzi egyensúlyt az EU különleges képviselői esetében is tiszteletben kell tartani, és hogy jelenleg nyolc uniós különleges képviselő közül kettő nő; úgy véli továbbá, hogy az esetleges összeférhetetlenségek elkerülése érdekében etikai normákat is figyelembe kell venni; támogatja, hogy az EKSZ etikai iránymutatást készítsen elő, figyelembe véve a képviseleteken végzett munka sajátosságait;
40.
hangsúlyozza, hogy ugyanez a helyzet az alkalmazottak nemek szerinti megoszlása tekintetében a vezetői álláshelyeken, miközben megállapítja, hogy enyhe javulás figyelhető meg, hiszen 2018-ban 27,1 % volt a nők aránya a 2017. évi 24,5 %-hoz képest, ami 71 nőt jelent, azaz a 211 középvezetői álláshelyből 60-at (vagy 28,4 %-ot a 2017. évi 26 %-hoz képest), az 51 felsővezetői álláshelyből pedig 11-et (21,57 %-ot a 2017. évi 18 %-hoz képest);
41.
hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni ezen egyenlőtlenségek kezelésére; felhívja az EKSZ-t, hogy aktualizálja a nemek közötti egyenlőségre és esélyegyenlőségre vonatkozó stratégiáját annak érdekében, hogy az magában foglaljon a nők vezetői pozíciókban való jelenlétére vonatkozó konkrét célokat; kiemeli, hogy az EKSZ-en belüli geopolitikai és nemek közötti egyensúly javítása hozzájárulna ahhoz, hogy az Unió nagyobb felelősséget vállaljon a külső fellépésekért;
42.
megjegyzi, hogy a 135 képviseletvezetői álláshelyből 34-et töltenek be nők; sajnálja továbbá, hogy a képviseletek éves rotációs gyakorlata során alacsony a vezetői pozíciókra pályázó női jelöltek aránya, mindössze 18 %; ösztönzi az EKSZ-t, hogy továbbra is működjön együtt a tagállamokkal a női jelöltek számának növelése érdekében;
43.
megállapítja, hogy a tagállamokból kirendelt nemzeti szakértők száma 449-en állapodott meg, ami megegyezik a 2017-es létszámmal; megjegyzi, hogy a kirendelt nemzeti szakértők 87,31 %-át az EKSZ székhelyére küldték ki azzal az indoklással, hogy megfelelnek az EKSZ struktúráján belüli speciális igényeknek; felhívja továbbá az EKSZ-t, hogy a kirendelt nemzeti szakértők esetében felvételi politikájában fordítson különös figyelmet az esetleges összeférhetetlenségi problémára;
44.
emlékeztet arra, hogy a korábban az uniós intézmények vagy ügynökségek alkalmazásában álló tisztviselők számára fontosak a várakozási időszakok, mivel a rendezetlen összeférhetetlenségi helyzetek veszélyeztethetik a magas szintű etikai normák érvényesítését az uniós igazgatásban; hangsúlyozza, hogy a személyzeti szabályzat 16. cikke lehetővé teszi az uniós intézmények és ügynökségek – köztük az EKSZ – számára, hogy elutasítsák egy volt tisztviselő arra irányuló kérelmét, hogy egy adott állást elfogadjon, amennyiben a korlátozások nem elegendőek az intézmények jogos érdekeinek védelméhez; attól tart, hogy gyakran nem lehetséges a közszolgálati jogviszonyt követő tevékenységre előírt feltételek betartatása; ezért arra ösztönzi az EKSZ-t, valamint az összes többi ügynökséget és uniós intézményt, hogy vegyék fontolóra a személyzeti szabályzat 16. cikke alapján rendelkezésre álló eszközök teljes skáláját, különösen amikor értesítést kapnak az átláthatósági nyilvántartásba bejegyzett szervezethez vagy vállalathoz történő áthelyezésről annak érdekében, hogy kizárják annak kockázatát, hogy a volt tisztviselők a szolgálattól való távozásukat követő két éven belül lobbitevékenységet folytassanak az uniós intézményeknél; felhívja továbbá az összes uniós intézményt és ügynökséget, köztük az EKSZ-t, hogy a személyzeti szabályzat 16. cikkében előírtaknak megfelelően szigorúan tegyék közzé az egyes esetekre vonatkozó értékeléseiket;
45.
úgy véli, hogy valamennyi uniós intézményben folytatni kell a személyzeti szabályzat 16. cikkének és a kapcsolódó etikai szabályoknak a végrehajtása és felügyelete terén szerzett tapasztalatok megosztását; üdvözli az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen elkötelezettségét az uniós intézmények közös uniós etikai testülete mellett;
46.
megállapítja, hogy költséghatékonyságuknak és szinergiáiknak köszönhetően fokozatosan nőtt a közös épülethasználati projektek iránti érdeklődés és az ilyen projektek száma, valamint hogy olyan mechanizmust biztosítanak, amely lehetővé teszi a közös ügyintézés teljes költségének megtérülését;
47.
üdvözli, hogy tovább terjedt az a gyakorlat, mely szerint az uniós képviseletek és a tagállamok közösen bérelnek épületet, és hogy 2018-ban huszonkét új közös épülethasználati megállapodást írtak alá, ami 65 képviseletet érintett és összesen 114 közös épülethasználati projektet eredményezett; megjegyzi továbbá, hogy két, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást kötöttek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával és a Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságával, és üdvözli, hogy további szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokról folynak tárgyalások az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével;
48.
elismeréssel jegyzi meg, hogy a közös bérlés 52,1 millió EUR összegű, nem elhanyagolható új bevételi forrást teremtett az EKSZ számára, ami mozgásteret biztosít ingatlanvásárlási politikája fejlesztéséhez; megjegyzi, hogy az EKSZ 34 irodaépület tulajdonosa a képviseleteken, 143-at pedig bérel;
49.
kéri, hogy az EKSZ biztosítsa, hogy valamennyi érdekelt uniós intézmény és szerv – például a Parlament és az Európai Beruházási Bank – az EKSZ-szel azonos feltételek mellett bérelhesse az épületeiket; kiemeli a közös épülethasználat gazdasági előnyeit a karbantartási és üzemeltetési költségek, valamint a biztonsági költségek csökkentése révén; megismétli továbbá, hogy az EKSZ-nek biztosítania kell, hogy képviseletei esetében az ingatlanlízing vagy -vásárlás költségei vonatkozásában tiszteletben tartsák azt az árskálát, amelyet a tagállamok képviseleteinek követniük kell; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek megfelelő biztonságiköltség-becsléseket kell beépítenie a számításokba annak érdekében, hogy a későbbi szakaszokban elkerülhető legyen a további finanszírozás iránti igény;
50.
üdvözli, hogy a Számvevőszék ajánlását követve – az EKSZ épületeinek a lehető legjobb kihasználása és a szükségtelen kiadások elkerülése érdekében – sikerült csökkenteni az egy főre jutó legfeljebb 35 m2-t túllépő képviseletek számát;
51.
támogatja az állandó éves felülvizsgálati mechanizmust mint hatékony munkaerő-gazdálkodási eszközt a képviseletek hálózata emberi erőforrásainak jobb rangsorolása és a változó geopolitikai prioritásokhoz és a projektportfóliók méretéhez (pl. az egyesült királyságbeli képviselet megnyitásának előkészítéséhez, a Salamon-szigeteki képviselet bezárásához, a panamai képviselet korszerűsítéséhez és egy mongóliai képviselet megnyitásához) való rendszeres hozzáigazításásának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy 2018-ban a személyzeti erőforrások e racionalizálásának első eredményeként nyolc álláshelyet csoportosítottak át a képviseletek között;
52.
megismétli, hogy az Unió lépéseket tett annak érdekében, hogy intézményeiben mindenki méltányos javadalmazásban részesüljön; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek biztosítania kell, hogy a székhelyen és a képviseleteken lévő gyakornokai tisztességes javadalmazásban részesüljenek a szakmai gyakorlatok valamennyi típusa esetében (kék könyv, Bruges és egyéb); üdvözli az európai ombudsman ajánlásai alapján bevezetett fizetett szakmai gyakorlatokat a képviseleteken és a nem fizetett szakmai gyakorlatok felkínálásának megszüntetését; megjegyzi, hogy a képviseleteken a gyakornokok száma több mint megnégyszereződött, a 2017. évi 26-ról 2018-ban 109-re nőtt; sajnálja azonban, hogy az EKSZ által 2018-ban kínált 404 szakmai gyakorlatból 126 nem részesült javadalmazásban, mivel a diákok kötelező képzésének részét képezte; felhívja az EKSZ-t, hogy biztosítson megfelelő juttatást az EKSZ valamennyi gyakornoka számára a gazdasági alapon történő megkülönböztetés megerősítésének elkerülése érdekében;
53.
hasznosnak tartja a munkaterhelés-kezelési eszközök javítását egy olyan cselekvési terv mellett, amely a különböző szakmai igények, tapasztalatok és nemzetiségek figyelembevételével vonzza és tartja meg az embereket; üdvözli az emberi erőforrásokról szóló jelentést, és felkéri az EKSZ-t, hogy egyértelműen jelölje meg intézményi szükségleteit (vagy a szükséges új szakértelmet), és azonosítsa vállalati szinten a munkaerővel kapcsolatos azon kockázatait, amelyek akadályozhatják az EKSZ szakpolitikai célkitűzéseinek elérését; támogatja az EKSZ által a létszámleépítés miatt növekvő munkateher kezelése érdekében tett intézkedéseket;
54.
aggodalommal veszi tudomásul a képviseletekre és a székhelyre vonatkozó, 2018-ban kezelt 135 közvetítési ügyet, amelyek vagy a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó megoldatlan nézeteltérésekkel, vagy különböző típusú munkahelyi konfliktusokkal, többek között állítólagos pszichológiai és szexuális zaklatással kapcsolatosak; felhívja az EKSZ-t, és különösen a jelenleg közvetlenül a főtitkárságnak bejelentést tevő közvetítő szolgálatot, hogy az erőforrás-gazdálkodásban továbbra is kiemelten kezelje ezt a kérdést; ismételten hangsúlyozza a zaklatással szembeni zéró tolerancia kultúrája kialakításának és a bejelentett esetek szigorú nyomon követésének fontosságát; üdvözli az EKSZ főtitkára által 2018-ban indított, zaklatás elleni figyelemfelkeltő kezdeményezést, amelynek célja, hogy több információt nyújtson az EKSZ zaklatás elleni politikájáról;
55.
ebben az összefüggésben felkéri továbbá az EKSZ-t, hogy bővítse ki – különösen a képviseletek hálózatában – a bizalmi személyek jelenleg hat főből álló hálózatát azáltal, hogy esetleg növeli a képviseleteken dolgozó képzett önkéntes tanácsadók számát; ösztönzi az EKSZ-t, hogy a személyzet származásától és a személyzet eltérő státuszától függetlenül mozdítsa elő a szociális párbeszédet;
56.
megállapítja, hogy az EKSZ — miután 2017-ben aktualizálta az Európai Csalás Elleni Hivatallal kötött igazgatási megállapodását, és megerősítette a külügyekben illetékes főigazgatóságokkal, például a Külpolitikai Eszközökért Felelős Főigazgatósággal (DG FPI), az Európai Szomszédságpolitikáért és a Csatlakozási Tárgyalásokért Felelős Főigazgatósággal (DG NEAR) és a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságával (DG DEVCO) a csalással kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködést – folytatta a csalás elleni stratégiájának finomítására irányuló erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy további együttműködést kell megvalósítani az Európai Csalás Elleni Hivatallal és a Bizottsággal (a külügyekben illetékes főigazgatóságokkal, például a DG FPI-vel, a DG NEAR-rel és a DG DEVCO-val); elismeréssel veszi tudomásul a képviseletvezetőknek a DG DEVCO-val és a DG NEAR-rel egyetértésben a csalás megelőzésével és a „csalás megelőzése” belsőkontroll-elv révén történő jelentéstétellel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét; üdvözli, hogy az EKSZ tagja az Európai Csalás Elleni Hivatal elnökletével működő Csalásmegelőzési és -felderítési Hálózatnak (OLAF);
57.
felhívja az EKSZ-t, hogy éves tevékenységi jelentésében tüntesse fel az OLAF-hoz utalt ügyek és az OLAF által az EKSZ-en belüli lehetséges összeférhetetlenségekkel kapcsolatban folytatott vizsgálatok számát;
58.
megjegyzi, hogy 2018-ban egy olyan esetről számoltak be, amikor egy külső személy állítólag visszaélést jelentett be egy uniós képviseleten dolgozó bizottsági alkalmazott ellen; kéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az általa visszaélések bejelentése esetén – különösen a képviseleteken – alkalmazott politikáról és eljárásokról;
59.
támogatja az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az átláthatóságot annak révén, hogy előmozdítja és javítja az EKSZ elektronikus nyilvántartását, amelyen keresztül a polgárok hozzáférést kérhetnek a dokumentumokhoz; elégedettséggel jegyzi meg, hogy a polgárok 2017-hez képest gyakrabban használták az EKSZ-nyilvántartást; felkéri az EKSZ-t, hogy biztosítson gyors választ a polgárok kéréseire;
60.
üdvözli, hogy 2020-ban hatályba lép az alkalmazási feltételekről, a LA-Medical és a LA-Provident Alapról szóló három együttes határozat, amelyek a szociális biztonsági rendszerek korszerűsítése és javítása érdekében új szabályozási keretet vezetnek be a képviseletek helyi alkalmazottaira vonatkozóan; üdvözli a képviseleteken az EKSZ és a Bizottság alkalmazottai körében 2018-ban végzett első közös felmérést; támogatja a helyi alkalmazottainak felvételére és irányítására vonatkozó belső ellenőrzés elindítását a Számvevőszék által az uniós külképviseleteken dolgozó helyi alkalmazottak felvételi eljárásában megállapított hiányosságok (pl. az eljárás egyes szakaszai átláthatóságának hiánya) orvoslása érdekében;
61.
tudomásul veszi a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak az EB-EKSZ koordinációra vonatkozó ellenőrzését, és elismeréssel veszi tudomásul az ellenőrzés azon következtetését, hogy a Bizottság szolgálatai (DG DEVCO, DG NEAR és DG FPI) és az EKSZ közötti koordinációs tevékenységek összességében eredményesek és hatékonyak; megjegyzi azonban, hogy meg kell határozni az adott országnak nyújtott teljes uniós külső támogatás egységes képét, és meg kell erősíteni – a DG DEVCO-val és a DG NEAR-rel együttműködésben – a kockázatértékelést és -kezelést a bizonytalansági és enyhítő stratégiákra vonatkozó közös álláspont kialakítása érdekében;
62.
felhívja a figyelmet a Számvevőszék 15/2018. számú, „A nigeri és mali belső biztonsági erők kapacitásának megerősítése: korlátozott és lassú a haladás” című különjelentésének megállapításaira és ajánlásaira; felhívja az EKSZ-t, hogy i. hozzon intézkedéseket a missziók működési hatékonyságának javítása érdekében megfelelő gyakorlati iránymutatás és elegendő támogatás nyújtása révén; ii. javítsa a missziók személyzeti álláshelyeinek betöltési arányát; iii. határozzon meg a műveletekhez illeszkedő megbízatásokat és költségvetéseket, és dolgozzon ki közös, átfogó kivonulási stratégiát, amely egyértelműen meghatározza a közös biztonság- és védelempolitikai missziók lezárásával kapcsolatos szerepeket és felelősségi köröket; iv. fokozza a fenntarthatósági szempontokra való összpontosítást; valamint v. javítsa a teljesítménymutatókat és az EKSZ által végzett hatásvizsgálatokat a feladatok teljesítésének megfelelő nyomon követése és értékelése érdekében;
63.
támogatja a politikai döntéshozatal, a társadalmi diplomácia és a stratégiai kommunikáció közötti kapcsolat megerősítését; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2018-ban (a 2017. évi 1,1 millió EUR-hoz képest) 3 millió EUR-t különítettek el az EKSZ számára „stratégiai kommunikációs plusz” fellépésének megszilárdítására a dezinfomáció és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, a külföldi beavatkozással szembeni ellenálló képesség fejlesztése, valamint az üzleti hírszerző szolgálatok fejlesztése érdekében;
64.
hangsúlyozza, hogy küzdeni kell a propaganda ellen, és le kell leplezni a dezinformációt és a rosszindulatú külső befolyást; hangsúlyozza az EKSZ stratégiai kommunikációs munkacsoportja munkájának fontosságát, és felszólít a szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokkal való ellátására;
65.
üdvözli az uniós intézmények és a tagállamok közötti riasztási rendszer létrehozását, amelynek célja a dezinformációs kampányokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának megkönnyítése, valamint a tudományos élet, a tényellenőrzők, az online platformok és a nemzetközi partnerek által nyújtott nyílt forrású információkon alapuló válaszok koordinálása; ösztönzi az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki hosszú távú elképzelést a riasztási rendszerre vonatkozóan, és mozdítsa elő a tagállamokkal és más kulcsfontosságú partnerekkel való koordinációt; ösztönzi továbbá az EKSZ-t, hogy népszerűsítse az euvsdisinfo.eu honlapot, amely több mint 5 000 dezinformációs ügyet tartalmaz, de 2018-ban mindössze 1,2 millió megtekintést ért el;
66.
támogatja az EKSZ az irányba tett erőfeszítéseit, hogy megerősítse az összes fizikai és informatikai biztonsági kérdést, a személyzet és az épületek biztonságától kezdve az új biztonsági berendezések beszerzésén át egészen a regionális biztonsági tisztviselők képzéséig, hogy megóvják az EKSZ biztonsági érdekeit és további biztonsági know-how-t biztosítsanak hivatalos biztonsági kockázatkezelés és a kiberbiztonsági kihívások kezelése és kiberbiztonsági politika végrehajtása révén; különösen üdvözli, hogy a székhelyen a kockázatok csökkentése érdekében a biztonságra vonatkozó tudatosságot növelő programot indítottak, amely a 2018-as személyzeti felmérésen alapul, valamint a képviseleteken biztonsági kockázatkezelési rendszert vezettek be, amely egységesíti a helyi biztonsági fenyegetésekről, többek között az egészségügyi és biztonsági kockázatokról szóló jelentéstételt; ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytasson a szolgáltatásai digitalizációjára irányuló reális politikát;
67.
üdvözli az EKSZ 2017-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítéséről szóló állásfoglalás első nyomonkövetési jelentését, amelyet a képviselők többsége fogadott el, és üdvözli az EKSZ arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy foglalkozik a mentesítési eljárás során felvetett főbb ajánlásokkal és észrevételekkel az uniós források kezelésének további javítása érdekében;
68.
kéri az EKSZ-t, hogy a költségvetési rendelet 266. cikkével összhangban készítsen nyomonkövetési jelentést a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan;
69.
üdvözli azokat az új kezdeményezéseket, amelyek célja az uniós polgárokkal az Unió külső kapcsolatainak szerves részét képező társadalmi diplomácia és stratégiai kommunikáció fontosságáról folytatott kommunikáció javítása; ösztönzi az EKSZ-t, hogy a közösségi médián és weboldalain keresztül ruházzon be a digitális kommunikációba; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ elkezdett véleményformálókat bevonni az egész Európára kiterjedő nyilvános figyelemfelkeltő kampányok lebonyolításába; tovább ösztönzi a szabad, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok használatát, amelyek különös tekintettel vannak a felhasználók adatainak védelmére;
70.
sajnálja, hogy az EKSZ még nem rendelkezik környezetközpontú irányítási rendszerrel; megjegyzi, hogy erőfeszítések történtek a videokonferencia használatának előmozdítására; kéri azonban az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki konkrét cselekvési tervet a székhelye és képviseletei környezeti lábnyomának csökkentése érdekében;
71.
üdvözli az EKSZ és a Parlament közötti rövid távú kirendelési programot; kiemeli a program szerepét az egyes intézmények struktúrái és munkamódszerei kölcsönös megértésének javításában, és ezáltal a két intézmény közötti együttműködés javításában; ösztönzi az EKSZ-t, hogy a résztvevők számának növelése érdekében a személyzet körében aktívabban mozdítsa elő ezt a programot; javasolja továbbá az EKSZ és a tagállamok diplomáciai szolgálatai közötti diplomáciai csere- és kirendelési program kiterjesztését, amelynek célja a közös diplomáciai kultúra fejlődéséhez való hozzájárulás;
72.
hangsúlyozza az EU Északi-sarkvidékre vonatkozó politikájának növekvő jelentőségét, valamint azt, hogy az EU északi-sarkvidéki nagyköveti tisztsége stabilitásának biztosítása révén meg kell erősíteni az Unió hitelességét a partnerek körében.
(1) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/219 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1904 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0066/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 4b. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0044/2020), |
1.
mentesítést ad a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 26. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/221 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1905 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0066/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 4b. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0044/2020), |
1.
jóváhagyja a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a SESAR közös vállalkozás ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 26. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/222 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1906 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a SESAR közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0044/2020), |
|
A. |
mivel a SESAR közös vállalkozás (a továbbiakban: a közös vállalkozás) 2007 februárjában jött létre annak érdekében, hogy irányítsa az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási programot (SESAR), amelynek célja az uniós légiforgalmi szolgáltatások korszerűsítése; |
|
B. |
mivel a 721/2014/EU tanácsi rendelet elfogadását követően a SESAR 2020 program 2024. december 31-ig meghosszabbította a közös vállalkozás élettartamát; |
|
C. |
mivel a közös vállalkozást a köz- és a magánszféra közötti partnerségnek tervezték, melynek alapító tagjai az Unió és az Eurocontrol; |
|
D. |
mivel a 2014 és 2024 közötti időszakra vonatkozó SESAR 2020 kiépítési szakaszának 585 000 000 EUR összegű uniós hozzájárulását a Horizont 2020 keretprogram finanszírozza; mivel az új Horizont 2020 tagsági megállapodások alapján az Eurocontrol hozzájárulása várhatóan mintegy 500 000 000 EUR lesz, és a többi légi közlekedési ágazati partner hozzájárulása legalább 500 000 000 EUR körül fog alakulni, és ennek mintegy 90%-a természetbeni hozzájárulás lesz az Eurocontrol és a többi partner részéről; |
Általános megjegyzések
|
1. |
megállapítja, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2018. december 31-ével záruló évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) szerint a beszámoló minden lényeges szempontból híven, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; |
|
2. |
elismeri, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolóját megalapozó ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja a közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és a hozzáadott értékre vonatkozó információk terjesztését; felhívja a közös vállalkozást, hogy folytasson proaktív kommunikációs politikát, amely – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztül – terjeszti kutatásainak eredményeit a nyilvánosság körében, és ezáltal felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
4. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát; az értékelésnek értékelnie kell a természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó eljárás végrehajtására vonatkozó iránymutatás kialakítását és megbízhatóságát annak érdekében, hogy segítse a természetbeni hozzájárulások tervezési, jelentéstételi és tanúsítási folyamatát; |
|
5. |
emlékeztet arra, hogy a SESAR az egységes európai égbolt kezdeményezés technológiai pillére, és szerepe a kutatás koordinálása és végrehajtása az egységes európai égbolt széttöredezettségének megszüntetése érdekében; rámutat arra, hogy a közös vállalkozás egyik fő eredménye a járatok és az üzemanyag-kibocsátás csökkentését célzó szabad útvonaltervezés; ezért úgy véli, hogy a közös vállalkozást nagyobb mértékben fel lehetne használni a légi közlekedési ágazat fenntarthatóságához való hozzájárulásra; |
|
6. |
kiemeli a közös vállalkozás által az innováció elterjedésének felgyorsítása érdekében végzett munka fontosságát; hangsúlyozza továbbá szerepét a U-space jelentős fejlesztésében és egy olyan terv kidolgozásában, amely lehetővé teszi a drónok biztonságos bevezetését és használatát az alacsony szintű légtérben, ami egy modern és gyorsan növekvő ágazat alapját képezi; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
7. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a kifizetési előirányzatok költségvetése 94 800 000 EUR volt (2017-ben 90 900 000 EUR), a kötelezettségvállalási előirányzatoké pedig 129 517 762 EUR (2017-ben 109 900 000 EUR); az előző évek fel nem használt előirányzataival – amelyeket a közös vállalkozás visszavezetett a tárgyévi költségvetésbe – és a címzett bevételekkel együtt a rendelkezésre álló teljes kifizetési költségvetés 166 465 000 EUR volt (2017-ben 213 000 000 EUR), a rendelkezésre álló teljes kötelezettségvállalási költségvetés pedig 175 918 000 EUR (2017-ben 130 900 000 EUR); |
|
8. |
megjegyzi, hogy 2016 decemberében a SESAR 1-et hivatalosan lezárták, az utolsó támogatáskifizetésre pedig 2017 decemberében került sor, és az előző évekből 40 000 000 EUR fel nem használt kifizetési előirányzatot átvittek 2018-ra a SESAR 1 ágazati tagjaitól származó, készpénzben fizetett többlethozzájárulások visszatérítésére, valamint a hetedik keretprogram és a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) projektjeivel kapcsolatban felmerült késedelmes, de még indokolt költségigénylések kifizetésére; aggodalommal állapítja meg, hogy 2018 végén ezen előirányzatokból csak 1 800 000 EUR-t (5%) lehetett felhasználni korrekciós kifizetésekre, 20 000 000 EUR-t (50%) törölni kellett, 18 200 000 EUR-t (45%) pedig átvittek 2019-re; sajnálja, hogy 2018 végén, a SESAR 1 záró szakaszában a közös vállalkozás még mindig nagy összegű, 61 400 000 EUR-s fennálló kötelezettségvállalást mutatott, és a közös vállalkozás számára elkülönített ezen forrásokat nem fogják teljes mértékben felhasználni; |
A többéves költségvetés végrehajtása a hetedik keretprogram és a TEN-T keretében
|
9. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás operatív és igazgatási tevékenységeinek ellátására szánt, más tagok által teljesített 1 284 300 000 EUR összegű természetbeni és pénzbeli hozzájárulásból (700 000 000 EUR az Eurocontroltól és 584 300 000 EUR a légforgalmi ágazat tagjaitól) 2018 végéig a közös vállalkozás 1 099 800 000 EUR összegű hozzájárulást hagyott jóvá (560 700 000 EUR az Eurocontroltól és 539 100 000 EUR a légiforgalmi ágazattól érkezett); |
A többéves költségvetés végrehajtása a Horizont 2020 keretében
|
10. |
megjegyzi, hogy a Horizont 2020 keretében nyújtott 585 000 000 EUR-s uniós támogatásból 2018 végéig a közös vállalkozás operatív tevékenységeihez nyújtott uniós (DG MOVE) pénzbeli hozzájárulások halmozott összege 216 900 000 EUR-t tett ki, és hogy a többi tag kötelezettséget vállalt arra, hogy legalább 1 000 000 000 EUR természetbeni és pénzbeli hozzájárulást nyújt a közös vállalkozás SESAR 2020 operatív tevékenységeihez (a becslések szerint 500 000 000 EUR származik majd az Eurocontroltól, és 500 000 000 a légiforgalmi ágazattól); megjegyzi továbbá, hogy 2018 végén a többi tag 14 400 000 EUR összegű készpénz-hozzájárulást nyújtott, és 114 000 000 EUR összegű érvényesített természetbeni hozzájárulást nyújtott, míg további 120 200 000 EUR összegű természetbeni hozzájárulást jelentettek be, amelyet azonban még nem validáltak; |
|
11. |
megjegyzi, hogy a SESAR 2020 esetében a közös vállalkozás 2018 végén a Horizont 2020 projektekre rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok 81%-át, illetve 61%-át hajtotta végre, és a Horizont 2020 keretében rendelkezésre álló kifizetési előirányzatokból mintegy 44 600 000 EUR-t (35%) törölt (2017-ben a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 80,24%, illetve 67,97% volt); |
|
12. |
tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételeit, hogy a Horizont 2020 2018-ban rendelkezésre álló kifizetési előirányzatainak alacsony végrehajtási aránya és magas törlési aránya főként a közös vállalkozás konzervatív költségvetési tervezésének tudható be, és annak, hogy nem vették teljes mértékben figyelembe az előző évek fel nem használt kifizetési előirányzatait a költségvetési tervezés és nyomon követés során; |
Teljesítmény
|
13. |
tudomásul veszi a közös vállalkozás 2018. évi fő teljesítménymutatóit, különösen a –program végére előrejelzett PPP-tőkeáttételi értékeket:
|
|
14. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó egységes programozási dokumentumban ismertetett fő szakpolitikai és operatív célkitűzéseit teljesítette; |
|
15. |
emlékezteti a közös vállalkozást azon felhívására, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy teljesítse az 1,41-es tőkeáttételi célt a 2014–2020 közötti teljes időszakra vonatkozóan; |
|
16. |
megállapítja, hogy az irányítási költségek aránya (igazgatási/működési költségvetés) továbbra is 5% alatt van, ami a közös vállalkozás meglehetősen egyszerű és hatékony szervezeti felépítésére utal; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a SESAR közös vállalkozás egyike azon közös vállalkozásoknak, amelyek a saját kutatási és innovációs területükön működő decentralizált uniós ügynökségekkel több operatív szinergiát is ki tudtak alakítani, különösen a közös vállalkozás és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége együttműködött a drónok használatát illetően; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018. évi éves tevékenységi jelentésében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó fő teljesítménymutatókkal kapcsolatos információk csak 2017-re vannak megadva, 2018-ra nem; megjegyzi, hogy a 2017-re vonatkozó információk a közös vállalkozásnak a Horizont 2020 programra vonatkozó 2016. évi pályázati felhívásaihoz kapcsolódnak, és a fő teljesítménymutatók számadatai a következők: a nők aránya a Horizont 2020 projektekben – 15,4%; a női projektkoordinátorok százalékos aránya – 12%; a nők százalékos aránya a Bizottság tanácsadó és szakértői csoportjaiban stb. – 33,3%; |
|
19. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás három jelentős kezdeményezést hajtott végre, amelyek 2018-ban kulcsfontosságúak voltak az európai légiforgalmi szolgáltatás (ATM) jövőjére vonatkozó jövőkép kialakításában, és hogy ezen teljesítményeknek az egész légiforgalmi szolgáltatási közösség által elismert eredményeit továbbították a Bizottságnak, amely megteszi a következő lépéseket annak érdekében, hogy azok bekerüljenek a légi közlekedésre vonatkozó jogi és szakpolitikai keretbe; |
|
20. |
elismeri, hogy a feltáró jellegű kutatási projektek eredményein túl a közös vállalkozás annak révén is kulcsfontosságú szereplőnek bizonyult a légi közlekedési innováció terén, hogy az ágazat hagyományos szereplői mellett az új belépőket is integrálta a légiforgalmi szolgáltatásra vonatkozó kutatás és innováció folyamatába; |
Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások
|
21. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a közös vállalkozás 2018. december 31-én 42 fős személyzetet alkalmazott (2017-es adat: 40 fő); |
|
22. |
megállapítja, hogy 2018-ban a közös vállalkozás 48 szerződést írt alá, köztük 37 egyedi szerződést a közös vállalkozás keretszerződéseinek és intézményközi megállapodásainak végrehajtására, és 12 közbeszerzési eljárás volt: öt tárgyalásos eljárás hirdetmény előzetes közzététele nélkül, öt nagyon alacsony, alacsony és közepes értékű tárgyalásos eljárás, három nyílt eljárás és egy díj; |
|
23. |
megjegyzi, hogy a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság hatáskör-átruházási megállapodása alapján a közös vállalkozás 2018 januárjában nyílt pályázati felhívást tett közzé az európai drónforgalom-irányítással kapcsolatos tanulmányokra és demonstrációkra (U-Space felhívás), amelynek maximális támogatási összege 9 500 000 EUR, amelyet a Bizottság Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF)-alapjából finanszíroznak; mély aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapításait, hogy bár a felhívás odaítélési kritériumai általánosságban tiszteletben tartották az 1316/2013/EU rendeletben (1) meghatározott irányvonalakat, a Számvevőszék számos átfedést és következetlenséget észlelt az odaítélési kritériumok és azok alkritériumai között, amelyek veszélyeztethetik a vissza nem térítendő támogatás elbírálási folyamatának általános hatékonyságát, és amelyekkel a pályázati felhívás tervezési és előkészítési szakaszában kell foglalkozni; |
Belső kontrollok
|
24. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás előzetes kontrolleljárásai megbízhatóak, különösen a hetedik keretprogram időközi és záró kifizetései kapcsán a közös vállalkozás utólagos ellenőrzéseket végez a kedvezményezetteknél, míg a Horizont 2020 kifizetéseit illetően a Bizottság Közös Ellenőrzési Szolgálata felelős az utólagos ellenőrzésekért; megállapítja, hogy az utólagos ellenőrzésekre nézve a közös vállalkozás 2018. évi éves jelentésében szereplő fennmaradó hibaarány a hetedik keretprogram projektjei esetében 1,29%, a Horizont 2020 projektek esetében pedig 1,33% volt; |
|
25. |
a Parlament 2017-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló állásfoglalásának a közös vállalkozás általi nyomon követése alapján elismeri, hogy a közös vállalkozás lépéseket tett a Parlament aggályainak eloszlatására, különös tekintettel arra, hogy a közös vállalkozás új költségvetési és pénzügyi csoportvezetőt nevezett ki, a csoportban új pénzügyi tisztviselő és pénzügyi asszisztens vesz részt, a közös vállalkozás elindította egy új pénzügyi igazgató felvételi folyamatát, és új költségvetési eljárás van érvényben, amely a részletes költségvetés időben történő előkészítését eredményezte; |
Belső ellenőrzések
|
26. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) kiadta a közös vállalkozás és a Közös Támogatási Központ (CSC) közötti koordinációról, valamint a CSC-eszközök és -szolgáltatások megvalósításáról szóló végleges ellenőrzési jelentést, amely három fontos ajánláshoz vezetett; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás részletes cselekvési tervet dolgozott ki az ezen ajánlások mögött meghúzódó kockázatok kezelésére, amelyet várhatóan 2019 folyamán hajtanak végre; |
|
27. |
tudomásul veszi, hogy 2018-ban az ügynökség belső ellenőrzési részlege (IAC) tevékenységét a bizonyosságot nyújtó ellenőrzésekre és a tanácsadási megbízatásokra összpontosította; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési részleg nyomon követési ellenőrzést végzett a munkaerő-felvétellel kapcsolatban, és aktívan részt vett a közös vállalkozás kockázatértékelésében, kapcsolatot tartott a Belső Ellenőrzési Szolgálattal, a Számvevőszékkel és más érintett ellenőrzési szereplőkkel, nyomon követte a közös vállalkozás múltbeli ellenőrzésekkel kapcsolatos cselekvési terveinek végrehajtását, és nyomon követte a mentesítési eljárást; |
|
28. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás 2018 júliusában vállalati kockázatkezelési munkaértekezletet tartott a kockázatkezelésről való jelentéstétel és a vállalati kockázatokhoz kapcsolódó főbb változások validálása céljából; |
A SESAR-projekt kiépítési szakaszával kapcsolatos kérdések
|
29. |
megállapítja, hogy a Számvevőszék 2019-ben közzétette a légiforgalmi szolgáltatás korszerűsítéséről szóló uniós rendeletről szóló 11/2019. sz. különjelentését; megjegyzi, hogy különjelentésében a Számvevőszék értékelte, hogy a Bizottság 2011 óta mennyire jól irányította a SESAR kiépítését, hogy az uniós beavatkozás a leginkább támogatásra szoruló projektekre irányult-e, és hogy hozzáadott értéket teremtett-e az uniós légi forgalom irányításához; megjegyzi, hogy a jövőben a légi forgalom hatékony irányítására van szükség a biztonság és a hatékonyság biztosítása érdekében; |
|
30. |
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapításait, miszerint az ellenőrzött projektek többségét uniós támogatás nélkül is finanszírozták volna, hiányosságok mutatkoztak a finanszírozási rendszer végrehajtásában, különösen a prioritások nem megfelelő meghatározása tekintetében, és hogy a légiforgalmi szolgáltatási teljesítményből származó előnyöket operatív környezetben még bizonyítani kell; |
|
31. |
felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az esetleges összeférhetetlenségek enyhítése érdekében hozott intézkedésekről, különös tekintettel a projektek kiválasztására; |
|
32. |
támogatja a Számvevőszék ajánlásait, amelyek célja a problémák orvoslása, és megjegyzi, hogy a Bizottság elfogadta a Számvevőszék valamennyi ajánlását; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Számvevőszék ajánlásainak megfelelő nyomon követését és végrehajtását; |
Közlekedés és idegenforgalom
|
33. |
megállapítja, hogy a közös vállalkozás költségvetését két részre lebontva nyújtotta be: ezek (1) a SESAR 1 és (2) a SESAR 2020 voltak; megállapítja továbbá, hogy a SESAR 1-et a TEN-T program és a hetedik kutatási keretprogram társfinanszírozta, és hogy a SESAR 2020-at a Horizont 2020 keretprogram társfinanszírozza; |
|
34. |
megjegyzi, hogy a végrehajtási arány a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 83%, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 47% volt (a SESAR 1 esetében: 99% és 5%, a SESAR 2020 esetében pedig: 81% és 61%); megjegyzi, hogy a kifizetések általános alacsony végrehajtási aránya elsősorban a SESAR 1 alacsony arányára vezethető vissza, amely tükrözi projektjeinek pénzügyi lezárását és a program lezárását, valamint a közös vállalkozás arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a működési költségeket a szükséges minimumon tartsa; |
|
35. |
hangsúlyozza, hogy mind az európai légtérnek a SES2+ tekintetében történő továbbfejlesztéséhez, mind a drónok beépítéséhez elegendő pénzügyi és emberi erőforrásra van szükség; |
|
36. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás teljes mértékben a következő négy különböző keretnek megfelelően működött: a Horizont 2020 keretprogram, a CEF drónok U-space demonstrációs tevékenységeire vonatkozó programja, valamint két konkrét keret, vagyis az aktív virtuális kerítés (geofencing) szolgáltatásra (AGS) vonatkozó felhívás és az európai légtér jövőbeli felépítésére vonatkozó javaslat kidolgozására irányuló tanulmány; elismeri, hogy ezek a különböző jogi keretek magas fokú összetettséget jelentenek a közös vállalkozás számára, ezért elismerését fejezi ki a közös vállalkozásnak az innovációs projektek sikeres végrehajtásáért; |
|
37. |
kiemeli a közös vállalkozás által az innováció elterjedésének felgyorsítása érdekében végzett munka fontosságát; hangsúlyozza továbbá szerepét a U-space jelentős fejlesztésében és egy olyan terv kidolgozásában, amely lehetővé teszi a drónok biztonságos bevezetését és használatát az alacsony szintű légtérben, ami egy modern és gyorsan növekvő ágazat alapját képezi; kiemeli a közös vállalkozás fontosságát az európai ATM-főterv aktualizálásának előkészítésében, amelynek célja a digitális európai égbolt megvalósítása a légi közlekedés holisztikus és utasközpontú digitális átalakítása révén; ezért úgy véli, hogy a közös vállalkozás szerepét el kell ismerni és meg kell erősíteni a következő többéves pénzügyi keretben; |
|
38. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás folytatta a SESAR 1 pénzügyi és adminisztratív lezárását; megállapítja, hogy a programok tényleges összesített végrehajtási aránya 89,9%; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás virtuális bankszámláján 30,7 millió EUR áll rendelkezésre a SESAR 1 összes fennmaradó kötelezettségének fedezésére, és hogy a kifizetésekre és visszafizettetésekre vonatkozó előrejelzések alapján a közös vállalkozás 30,6 millió EUR-ra becsült készpénztöbblettel fogja zárni a SESAR 1 programot; emlékeztet arra, hogy a SESAR 1 felhalmozott költségvetési eredményeit a közös vállalkozás tagjai által nyújtott pénzbeli hozzájárulások többletének visszafizetésére fogják felhasználni, a fennmaradó fel nem használt összeget pedig vissza fogják fizetni az Uniónak; |
|
39. |
megjegyzi, hogy 2018 volt a SESAR 2020 első éve SESAR 1 projektek nélkül; megjegyzi továbbá, hogy a SESAR 2020 által 2018-ban kapott 96,0 millió EUR bevételből az Unió hozzájárulása 88,2 millió EUR-t, az Eurocontrol hozzájárulása pedig 5,2 millió EUR-t tett ki; |
|
40. |
megjegyzi, hogy a 2018. évi fel nem használt kifizetési előirányzatok 19,3 millió EUR többletet eredményeztek, amely a közös vállalkozáson belül marad (ebből 0,05 millió EUR a SESAR 1, 19,25 millió EUR pedig a SESAR 2020 esetében), és hogy a felhalmozott többlet 77,24 millió EUR (ebből 30,93 millió EUR a SESAR 1, 46,31 millió EUR pedig a SESAR 2020 esetében); |
|
41. |
megjegyzi, hogy a SESAR 1 2017-es kifizetésekkel kapcsolatos legutóbbi ellenőrzéseit 2018-ban indították el, és hogy a nyolc tagállamban végzett 23 ellenőrzésből álló 4. ellenőrzési ciklus lezárult; aggódik a 2018. évi 5,07%-os fennmaradó hibaarány miatt; |
|
42. |
tudomásul veszi az emberi erőforrások terén folytatott 2018-as teljesítmény-összehasonlítási vizsgálat eredményeit: 61,67% operatív álláshely, 28,57% adminisztratív álláshely és 9,76% meghatározás nélküli álláshely. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1316/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 129. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/227 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1907 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0042/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 17. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0047/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Képzési Alapítvány igazgatója számára az alapítvány 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 354., 2008.12.31., 82. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/229 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1908 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0042/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1339/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 17. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0047/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Képzési Alapítvány 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Képzési Alapítvány igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 354., 2008.12.31., 82. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/231 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1909 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Képzési Alapítvány (ETF) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Képzési Alapítvány 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0047/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása szerint (1) az Európai Képzési Alapítvány (az alapítvány) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 20 144 018 EUR volt, ami majdnem megegyezik a 2017-es összeggel (igen csekély csökkenés tapasztalható); mivel az alapítvány költségvetése teljes mértékben az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) az alapítvány 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
elégedetten állapítja meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,99 %-os volt, ami 2017-hez képest 0,06 %-os, csekély mértékű növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 98,07 %-os volt, ami 2017-hez képest 0,10 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az alapítvány egyes termelékenységi és minőségi mutatók mellett más fő teljesítménymutatókat is alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; |
|
3. |
megjegyzi, hogy a határidőn belül történt 94 %-os teljesítési aránnyal az alapítvány tevékenysége 91 %-os teljesítési arányt ért el; megjegyzi, hogy a 15 fő teljesítménymutató közül 14 esetében az alapítvány meghaladta a célkitűzést; |
|
4. |
üdvözli az alapítványnak az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvánnyal, valamint az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal közös szakpolitikai területeken folytatott együttműködésről szóló megállapodásait és éves cselekvési terveit; nagyra értékeli, hogy az alapítvány a dolgozói elkötelezettségre vonatkozó felmérések elvégzésére irányuló ügynökségközi szerződés vezetője lett; elismerését fejezi ki e gyakorlat mint követésre érdemes példa kapcsán; határozottan ösztönzi az alapítványt, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
5. |
megállapítja, hogy az alapítvány részt vett a készségekre, valamint a humántőke fejlesztésére és a foglalkoztatásra vonatkozó uniós külső programok meghatározásában, kidolgozásában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében; nagyra értékeli, hogy az alapítvány az egyetlen olyan uniós ügynökség, amely megbízatással rendelkezik arra, hogy az Unió partnerországaiban az Unión kívül támogassa az Unió külső fellépéseit az oktatás, a szakképzés, a készségek, a munkaerőpiaci rendszerek és a humántőke-fejlesztés terén a polgárok foglalkoztathatóságának és foglalkoztatási kilátásainak javítása céljából; |
|
6. |
üdvözli az alapítványnak az Unióval szomszédos országokkal, a tagjelölt országokkal és a közép-ázsiai országokkal folytatott munkáját, valamint hozzájárulását az Unió pánafrikai politikáihoz és programjaihoz a foglalkoztathatóság és a társadalmi-gazdasági befogadás előmozdítása érdekében, és határozottan támogatja az alapítvány azon célkitűzését, hogy világszerte javítsa a szakképzéssel kapcsolatos politikaalkotást; |
|
7. |
ösztönzi az alapítvány munkáját a digitális készségek és kompetenciák terén, valamint az országok arra irányuló támogatásában, hogy fejlesszék képesítéseiket és képesítési rendszereiket annak érdekében, hogy korszerűsítsék a szakképzést az egész életen át tartó tanulás, a foglalkoztathatóság és az érintett régiók és országok jövőbeli versenyképessége érdekében; elismeri, hogy azon országok 86 %-a, ahol az alapítvány aktív volt, előrelépést mutatott a képesítések, a kormányzás, a foglalkoztathatóság, a szakképzés, a vállalkozói ismeretek oktatása és a szakpolitikai elemzés terén; |
|
8. |
megismétli, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljai, a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus és az ILO-nak a munka jövőjéről szóló globális jelentése az egész életen át tartó tanulást a fenntartható növekedés és az inkluzív, stabil társadalom szempontjából alapvető fontosságúnak minősítették, és javasolja, hogy ez maradjon az alapítvány munkájának középpontjában; |
|
9. |
sajnálattal állapítja meg a Számvevőszék jelentéséből, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy az a közbeszerzési eljárás, amelynek révén öt ideiglenes munkavállaló dolgozott az alapítványnál, a legjobb ár-érték arányt biztosító szerződés odaítéléséhez vezetett volna; támogatja a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az alapítványnak olyan odaítélési kritériumokat kellene alkalmaznia, amelyek a versenyképes árelemekre összpontosítanak; |
|
10. |
üdvözli, hogy az alapítvány olyan intézkedéseket hajtott végre, amelyek a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által a szakképzés terén elért haladás nyomon követésének 2017. évi ellenőrzése során kiadott valamennyi ajánlás hivatalos lezárásához vezettek, valamint hogy a belső ellenőrzésekre vonatkozó ajánlások végrehajtási aránya sorozatban a harmadik évben 100 %; |
|
11. |
kiemeli, hogy az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságához elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek a létezésükkel; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak használhatósága és könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; felszólít ezért annak értékelésére, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy a polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak; megállapítja, hogy e tekintetben a tagállamok felhívhatják a közvélemény figyelmét egy olyan átfogó terv kidolgozása révén, amelynek célja több uniós polgár elérése; |
Személyzeti politika
|
12. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,84 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 86 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 88 engedélyezett álláshely) 85-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül az alapítványnál 2018-ban 39 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; |
|
13. |
megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség a nemek közötti egyensúly eléréséhez a felső vezetők körében (3 férfi és 1 nő); megelégedéssel veszi azonban tudomásul, hogy az igazgatótanács tekintetében sikerült elérni a nemek közötti egyensúlyt (14 férfi és 14 nő); |
|
14. |
megjegyzi, hogy az alapítványnál több zaklatás elleni intézkedés van érvényben, és hogy valamennyi új munkatárs tájékoztató ülésen vesz részt, amelyet a bizalmi feladatokat ellátó tanácsadók tartanak; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
15. |
tudomásul veszi az alapítványnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; |
|
16. |
megjegyzi, hogy az alapítvány az OLAF által készített módszertan alapján kidolgozta és 2014 óta végrehajtja csalás elleni saját stratégiáját; |
Belső kontrollok
|
17. |
megjegyzi, hogy 2018 volt az alapítvány 17 belsőkontroll-elve végrehajtásának első teljes éve, miután az alapítvány igazgatótanácsa 2017 novemberében elfogadta ezen elveket, és hogy 2018 januárjában az alapítvány módszertant és mutatókat dolgozott ki a belső kontrollok rendszeres nyomon követésének és éves értékelésének támogatására és megerősítésére; felhívja az alapítványt, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot helyzet javítása érdekében tett intézkedésekről; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a Bizottság nevében 2018-ban elvégezték a Bizottság A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága hatáskörébe tartozó uniós ügynökségek (az alapítvány, az EU-OSHA, az Eurofound és a Cedefop) külső értékelését relevanciájuk, eredményességük, hatékonyságuk, koherenciájuk és uniós hozzáadott értékük tekintetében; felhívja az alapítványt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelési munkáról; |
|
19. |
felhívja az alapítványt, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
20. |
ösztönzi az alapítványt, hogy továbbra is használja ki az innovatív digitális megoldásokat, többek között az e-közbeszerzést; |
|
21. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 182. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 183. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/234 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1910 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Eurojust (jelenleg: az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0041/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (5) és különösen annak 36. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 63. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre7 és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0048/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) adminisztratív igazgatója számára az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
(6) HL L 295., 2018.11.21., 138. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/236 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1911 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Eurojust (jelenleg: az Európai Unió büntető igazságügyi együttműködési ügynöksége (Eurojust)) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alóli mentesítéséről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0041/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust létrehozásáról szóló, 2002. február 28-i 2002/187/IB tanácsi határozatra (5) és különösen annak 36. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 63. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre7 és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0048/2020), |
1.
jóváhagyja az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) adminisztratív igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 63., 2002.3.6., 1. o.
(6) HL L 295., 2018.11.21., 138. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/238 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1912 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Eurojust (jelenleg: az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítéséről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottságjelentésére (A9–0048/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 38 606 737 EUR volt, ami 2017-hez képest 20,71 %-os csökkenést jelent; mivel a költségvetés csökkenése a 2. cím költségvetési igényeinek csökkenésével függ össze; mivel az Eurojust költségvetése teljes egészében az Unió költségvetéséből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az Eurojust 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az Eurojust éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,94 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,03 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,91 %-os volt, ami 2017-hez képest 2,96 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
elégedetten állapítja meg, hogy az Eurojust mennyiségi és minőségi fő teljesítménymutatókat alkalmaz annak mérésére, hogy elérte-e célkitűzéseit éves tevékenységei és azok hatása, többek között az eredménymutatók, tevékenységi/eredménymutatói és üzleti/technikai/operatív mutatói, valamint támogatási/igazgatási/irányítási mutatói vonatkozásában költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; megállapítja, hogy az Eurojust képes volt mérni és értékelni a 2018-ra meghatározott 119 fő teljesítménymutató közül 98 teljesítményét (82 %), amelyek közül az eredeti célok 72 %-át sikerült elérni vagy túllépni; megállapítja, hogy az Eurojust számos olyan új mutatót vezetett be a 2018. évi éves munkaprogramban, amelyekre vonatkozóan nem létezik alapérték, és hogy ennek következtében a fő teljesítménymutatók 15 %-át nem lehetett értékelni; felhívja az Eurojustot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és biztosítsa valamennyi mutató megfelelő értékelését, és 2020 júniusáig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért haladásról; |
|
3. |
megállapítja, hogy az Eurojust szervezeti átalakításának II. szakaszát, amely az operatív funkció finomítását, valamint az adminisztratív és a támogató szolgálatok átalakítását foglalta magában, 2018-ban dolgozták ki; |
|
4. |
ösztönzi az Eurojustot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
5. |
üdvözli, hogy az Eurojust továbbra is szoros operatív együttműködést folytat a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és más bel- és igazságügyi partnerekkel, valamint harmadik országokkal; megállapítja, hogy 2018-ban az Eurojust tárgyalásokat kezdett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel egy együttműködési megállapodásról; megjegyzi, hogy az Eurojust az Európai Csalás Elleni Hivatallal is együttműködött, és arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy adott esetben fontolják meg mindkét szerv bevonását; továbbá arra ösztönzi az Eurojustot, hogy vegyen részt az Europollal és az Európai Gyógyszerügynökséggel közös közbeszerzési eljárásokban; |
|
6. |
felhívja az Eurojustot, hogy vizsgálja meg az egymást átfedő feladatokhoz szükséges erőforrások más, hasonló tevékenységeket folytató ügynökségek közötti megosztásának lehetőségét; határozottan arra ösztönzi az Eurojustot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre a többi uniós ügynökséggel; |
|
7. |
emlékeztet arra, hogy az elmúlt években nőtt az új és a folyamatban lévő (azaz a több évig tartó, összetett nyomozást igénylő) ügyek száma, és hogy a 2019 végén hatályba lépő új megbízatás miatt a munkateher várhatóan tovább fog nőni, szem előtt tartva azt is, hogy további erőforrásokra van szükség ahhoz, hogy az Eurojust támogatni tudja az Európai Ügyészség munkáját; hangsúlyozza, hogy nemcsak a letartóztatások, hanem a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények büntetőeljárásainak sikeres lefolytatása is alapvető fontosságú az uniós polgárok biztonsága szempontjából; emlékeztet továbbá arra, hogy a koordinációs központok száma 2018-ban – csakúgy, mint 2017-ben – 17 volt, ami bizonyítja ezen operatív eszköz népszerűségét és hasznosságát; hangsúlyozza, hogy az Eurojust alapvető szerepet játszik az Unió biztonságának garantálásában, ezért költségvetésének igazodnia kell feladataihoz és prioritásaihoz annak érdekében, hogy teljesíteni tudja megbízatását; ezért rendkívül aggasztónak tartja a Bizottság által a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret tekintetében javasolt súlyos költségvetési megszorításokat, amelyek aláásnák az Eurojust munkáját, és ezért biztonsági kockázatokat jelentenének a tagállamokon belül; felhívja a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy kérje fel az Eurojust adminisztratív igazgatóját, hogy ismertesse az Eurojust várható hosszú távú finanszírozási igényeit, ismertetve azt is, hogy a tervezett jövőbeli feladatok közül mennyi fedezhető hatékonyságnöveléssel, és foglalkozva azzal is, hogy az elégtelen finanszírozásból milyen működési hiányosságok erednek, és hogy ezeknek a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre várhatóan milyen hatása lesz; |
|
8. |
üdvözli, hogy 2018 novemberében aktualizált csalás elleni stratégiát és cselekvési tervet fogadtak el; |
|
9. |
tudomásul veszi, hogy a 2019 decemberében hatályba lépő (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (3) (az új Eurojust-rendeletnek) való megfelelés érdekében 2018 végén megkezdték az Eurojust irányítási struktúrájának átszervezését, és ennek keretében egyebek mellett szétválasztották a végrehajtást és az operatív ügyek kezelését; megjegyzi, hogy a felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszer végrehajtására vonatkozó javaslatot 2019 végéig tervezték elfogadni, és 2020 végéig végre kell hajtani; |
Személyzeti politika
|
10. |
nagyra értékeli, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,04 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 209 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 208 engedélyezett álláshely) 207-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül az Eurojustnál 2018-ban 15 szerződéses alkalmazott és 16 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; |
|
11. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az igazgatótanácsban 2018-ban nem teljesült a nemek közötti egyensúly (20 férfi és 8 nő); |
|
12. |
elégedetten állapítja meg, hogy a Számvevőszék előző évekre vonatkozó javaslata alapján az Eurojust 2019 júniusa óta hirdeti az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján az állásajánlatokat, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az ilyen állásajánlatok címét az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzétegye a csak angol nyelvű teljes szövegre mutató hivatkozással; ösztönzi az Eurojustot, hogy az alacsonyabb beosztású személyzettel kapcsolatban vegye fontolóra a személyzet és az erőforrások más uniós ügynökségekkel való megosztásának lehetőségét; |
|
13. |
elégedetten állapítja meg, hogy a mentesítésért felelős hatóság észrevételeinek fényében az Eurojust mérlegelni fogja egy alapjogi stratégia elfogadását, többek között az alapvető jogokra való hivatkozást egy olyan magatartási kódexben, amely meghatározná a személyzet feladatait és a személyzet számára nyújtandó képzést, az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében a Bizottsággal és más uniós ügynökségekkel konzultálva; |
Közbeszerzés
|
14. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az Eurojust a tárgyalásos közbeszerzési eljárás során hirdetmény előzetes közzététele nélkül írt alá informatikai keretszerződést egy olyan vállalattal, amely ugyanazt a szolgáltatást egy korábbi keretszerződés alapján nyújtotta; megállapítja, hogy az említett keretszerződés alapján teljesített valamennyi kifizetés és az összes kapcsolódó egyedi szerződés szabálytalan, és hogy az egyszerűsített eljárás csak különleges körülmények között fogadható el, amit az Eurojust nem támasztott alá; tudomásul veszi az Eurojust válaszát, amely szerint a tárgyalásos eljárásra az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) alkalmazási szabályai 134. cikke f) pontja második albekezdésének alapján került sor, amely lehetővé teszi ezen eljárás alkalmazását abban az esetben, ha a szolgáltatóváltás összeegyeztethetetlenséget vagy aránytalan technikai nehézségeket eredményezne a működésben és a karbantartásban, és hogy emiatt ezt a megoldást találták a leginkább költséghatékonynak; felszólítja az Eurojustot, hogy biztosítsa a közbeszerzési szabályok betartását; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
15. |
nagyra értékeli az Eurojustnak az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy az Eurojust elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó, a személyzet egészére alkalmazandó Eurojust-iránymutatásokról szóló 2019-02. sz. testületi határozatot; megállapítja, hogy az Eurojust szerint 2019-ben az előírásoknak megfelelően sor került az e szabályokkal kapcsolatos képzésre; |
|
16. |
üdvözli, hogy a mentesítésért felelős hatóság észrevételeinek fényében az eljárási szabályzattal foglalkozó projektcsoport jelenleg az Eurojust testülete etikai kódexének tervezetében foglalkozik az érdekeltségi nyilatkozatok közzétételével; megállapítja, hogy az Eurojust egyelőre arról tett közzé nyilatkozatokat, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség; felhívja az Eurojustot, hogy tegye közzé az igazgatótanácsi tagok és a vezető tisztségviselők önéletrajzait is; megjegyzi, hogy az Eurojust a 2018. november 6-i 2018-19. számú testületi határozattal aktualizált csalás elleni stratégiát fogadott el; |
Belső kontroll
|
17. |
megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat az Eurojustra vonatkozó, a 2018–2020 közötti időszakra szóló stratégiai belső ellenőrzési terve keretében 2018-ban hat függőben lévő ajánlást adott ki az „Ellenőrzés és jelentéstétel/A megbízhatóság építőelemei” című ellenőrzésből, amelyek közül az Eurojust ötöt lezárt; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Eurojust kockázatkezelési politikáját 2018-ban elfogadták, és hogy a végrehajtási tervet és a kockázat-nyilvántartást 2019-ben tervezték kidolgozni és 2020-tól végrehajtani; |
Egyéb megjegyzések
|
18. |
tudomásul veszi, hogy az új épületbe való költözés 2017. júniusi sikeres befejezését követően a 2 339 809 EUR összegű átvitel elsősorban a fogadó állam által 2018-ban visszamenőlegesen kiszámlázott költségekre vonatkozott; megállapítja továbbá, hogy 2018-ban 73 000 EUR kivételével valamennyi átvitt kötelezettségvállalást teljesítették és kifizették, és hogy ennek az összegnek a legnagyobb része olyan tervezett változtatásokhoz kapcsolódott, amelyeket a fogadó állam nem hajtott végre; |
|
19. |
felhívja az Eurojustot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
20. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (5). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 82. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 85. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1727 rendelete (2018. november 14.) az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéről (Eurojust) és a 2002/187/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 138. o.).
(4) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/241 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1913 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0065/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (5) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0049/2020), |
1.
mentesítést ad a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatója számára a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 24. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 90., 2007.3.30., 58. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/243 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1914 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az közös vállalkozásokról szóló éves számvevőszéki jelentésre a közös vállalkozások válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a közös vállalkozás számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05763/2019 – C9-0065/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról szóló, 2007. március 27-i 2007/198/Euratom tanácsi határozatra (5) és különösen annak 5. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0049/2020), |
1.
jóváhagyja a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról szóló határozatát;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 426., 2019.12.18., 1. o.
(2) HL C 426., 2019.12.18., 24. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 90., 2007.3.30., 58. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/245 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1915 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0049/2020), |
|
A. |
mivel a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a közös vállalkozás) a 2007/198/Euratom tanácsi határozattal (1), 2007 márciusában hozták létre 35 éves időtartamra; |
|
B. |
mivel a közös vállalkozás tagjai a Bizottság által képviselt Euratom, az Euratom tagállamai és harmadik országok, melyek együttműködési megállapodást kötöttek az Euratommal a szabályozott magfúzió terén; |
|
C. |
mivel a közös vállalkozás célja, hogy biztosítsa az Unió hozzájárulását az ITER nemzetközi fúziósenergia-projekthez, hajtsa végre az Euratom és Japán közötti szélesebb körű megközelítést, és készítsen elő egy demonstrációs fúziós reaktort; |
|
D. |
mivel a közös vállalkozás 2008 márciusában kezdte meg önálló működését; |
Általános megjegyzések
|
1. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a közös vállalkozás 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentés (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) szerint az éves beszámoló minden lényeges szempontból áttekinthetően, pénzügyi szabályzatának, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályzatnak megfelelően tükrözi a közös vállalkozás 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat és a nettó eszközállomány változásait; |
|
2. |
tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozás 2018. pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolója alapjául szolgáló ügyletek minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
3. |
kiemeli, hogy a közös vállalkozás újraszámította a projekt építési szakaszához való hozzájárulását, melynek új összege 12 000 000 000 EUR, szemben a Tanács által 2010-ben jóváhagyott 6 600 000 000 EUR-val; megjegyzi, hogy ez a szám nem tartalmaz tartalékot, bár a Bizottság azt javasolta, hogy az ütemterv vonatkozásában legfeljebb 24 hónapos, a költségvetés szempontjából pedig 10–20%-os tartalék lenne megfelelő; |
|
4. |
megjegyzi, hogy az ITER Szervezetének Tanácsa (az ITER Tanács) 2016 novemberében jóváhagyta az ITER projekt új alapkoncepcióját; megjegyzi, hogy az ITER új alapkoncepciója az „első plazma” elérését és a működési szakasz kezdetét 2025-re, a kiépítési szakasz befejezését pedig 2035-re becsüli, megállapítja azonban, hogy az előző, 2010-es alapkoncepció 2020-ra becsülte a kiépítési szakasz befejezését; ugyanakkor megjegyzi, hogy az új alapkoncepció a lehető legkorábbi technikailag megvalósítható időpontnak tekinthető; |
|
5. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság 2017 márciusában értesítette a Tanácsot azon döntéséről, hogy kilép az Unióból és az Euratomból; aggodalommal állapítja meg, hogy ez hatással lehet a közös vállalkozás 2020 utáni tevékenységeire és az ITER projektre; |
|
6. |
üdvözli, hogy 2018 áprilisában a Tanács megbízta a Bizottságot, hogy az Euratom nevében hagyja jóvá az ITER új alapkoncepcióját, és megerősítette azon kötelezettségvállalását, hogy forrásokat bocsát rendelkezésre a következő többéves pénzügyi keret határain belül, a többéves pénzügyi keretről szóló későbbi tárgyalások sérelme nélkül, amelyek meghatározzák a jövőbeli finanszírozás részleteit (2); |
|
7. |
kiemeli, hogy a kiépítési szakaszon kívül a közös vállalkozásnak hozzá kell majd járulnia a 2035 utáni ITER működési szakaszhoz, valamint az azt követő ITER deaktiválási és leszerelési szakaszhoz is; tudomásul veszi, hogy a deaktiválási és leszerelési szakaszhoz való hozzájárulás becsült összege 95 540 000 EUR, illetve 180 200 000 EUR volt; megjegyzi, hogy az ITER projekt az ITER-megállapodás lejártáig, 2042-ig folytatja működését, és addig az időpontig az EU továbbra is hozzájárul az ITER költségeihez; megjegyzi, hogy ezek a többletköltségek magukban foglalják a működési és a leszerelési szakaszhoz nyújtott pénzbeli hozzájárulások utolsó éves időszakát, valamint a deaktiválási szakasz teljes költségét; |
|
8. |
megjegyzi, hogy a jelenlegi jóváhagyott alapkoncepcióhoz képest továbbra is fennáll a további költségnövekedés és a projektvégrehajtás késedelmének kockázata; ugyanakkor pozitív lépések történtek a közös vállalkozás által a projekt kiépítési szakaszához nyújtott hozzájárulás irányításának és kontrolljának javítására; felhívja a közös vállalkozást, hogy ne lépje túl a projekt teljes költségére vonatkozóan jelenleg jóváhagyott alapértéket; |
|
9. |
megjegyzi, hogy a hatékony kommunikáció a sikeres uniós finanszírozású projektek alapvető eleme; fontosnak tartja a közös vállalkozás által elért eredmények láthatóságának növelését és az ezek hozzáadott értékére vonatkozó információk terjesztését; felhívja a közös vállalkozást, hogy kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő – például a közösségi médián vagy más médiaorgánumokon keresztüli – terjesztésével folytasson proaktív kommunikációs politikát annak érdekében, hogy ily módon felhívja a nyilvánosság figyelmét az uniós támogatás hatására, különös tekintettel a piaci elterjedésre; |
|
10. |
kéri a Számvevőszéket, hogy értékelje a természetbeni hozzájárulások kiszámítására és értékelésére szolgáló módszertan megalapozottságát és megbízhatóságát; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
11. |
megjegyzi, hogy a végrehajtható végleges 2018. évi költségvetés 706 230 231 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 847 366 988 EUR kifizetési előirányzatot tartalmazott; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok felhasználási aránya 98,4%-os, illetve 96,1%-os volt (2017-ben 99,9% és 96,3%); |
|
12. |
megjegyzi, hogy a 2017-re vonatkozó költségvetés-tervezési eljárás hiányosságai miatt a 2017-ben és 2018-ban ténylegesen szükséges kifizetési előirányzatok összege meghaladta az eredeti költségvetésben szereplő kifizetési előirányzatokat; megállapítja, hogy a közös vállalkozás számára szükséges további kifizetési előirányzatok 160 700 000 EUR-t tettek ki, 25%-kal meghaladva az eredeti költségvetést; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, miszerint a közös vállalkozás hálás az Euratomnak a 2018. évi költségvetéshez való további hozzájárulásért, továbbá a közös vállalkozás beszámolt arról, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya nem járt volna semmilyen hatással, sem kockázattal, mivel 137 000 000 EUR-t fizettek ki az ITER Szervezetének a 2019. évi pénzbeli hozzájárulás előlegeként; megjegyzi, hogy a kifizetés-előrejelzési rendszert teljesen átalakították és beépítették az új pénzügyi irányítási eszközbe, és ez az új szervezeti struktúrával együtt biztosítja a helyes költségvetési tervezést, és azt már felhasználták a 2019. évi költségvetés bevételeinek meghatározására; |
|
13. |
üdvözli, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló 706 200 000 EUR 98,4%-át közvetlen egyedi kötelezettségvállalás alapján használták fel (2017-ben 96,5%); |
|
14. |
megjegyzi, hogy a költségvetési eredménykimutatás egyenlegének összege 2018-ban 1 316 734 EUR volt (2017-ben 17 236 192 EUR); |
|
15. |
megállapítja, hogy 2018-ban a közös vállalkozás 1 000 000 EUR összegű korrekciós kifizetést utalt át az igazgatási költségvetés alá eső, a személyzeti kiküldetési költségekhez kapcsolódó, engedélyezett és ellenőrzött kifizetésekből a működési költségvetésbe; megjegyzi, hogy a korrekciós kifizetés esetében azonban nem tartották tiszteletben az egyediség költségvetési elvét; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, amelyben kifejti, hogy egy globális összegre és nem differenciált tételekre vonatkozó korrekciós kifizetés nem az optimális lépés volt a kiadások átcsoportosítására, az átláthatóság érzékelhető hiánya miatt; elvárja azonban, hogy a Számvevőszék a 2019. évi éves jelentésében erősítse meg a közös vállalkozás kereskedelmi osztálya által 2019 során elért eredményeket; |
|
16. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a közös vállalkozás az ITER tanácsa és igazgatótanácsa által arra az évre meghatározott mérföldkövekből hatot teljesített, 93%-os tervezett teljesítménymutatóval (szemben a 2017-es 91%-kal, a 2016-os 70%-kal és a 2015-ös 75%-kal); tudomásul veszi továbbá az ITER Szervezete 2018. decemberi bejelentését, amely megerősíti, hogy a 2025. évi első plazma teljes tervezett építési munkálatainak 60%-a befejeződött (szemben a 2017. évi 50%-kal); |
Teljesítmény
|
17. |
a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy az igazgató arra vonatkozó döntését, hogy egy újonnan felvett felső vezető alkalmazási helyét Barcelonáról Cadarache-ra változtatja, nem támasztották alá megfelelő dokumentumokkal az eltérő korrekciós együttható miatti bérköltség-növekedés igazolására; üdvözli, hogy a közös vállalkozás válaszában elismeri, hogy a foglalkoztatás helyének megváltoztatását nem dokumentálták megfelelően, mivel az a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörébe tartozott; megállapítja, hogy a közös vállalkozás bizonyos kockázatokkal szembesült a poloidális mágneses (PF) tekercsekre vonatkozó projekt esetében, amely egy felső vezető figyelmét igényelte; megjegyzi, hogy ezért az igazgató úgy határozott, hogy felkéri a jelöltet, hogy azonnal Cadarache-ban kezdje meg munkáját annak érdekében, hogy teljes figyelmet fordítson a PF-válságra; |
|
18. |
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás az ITER kreditrendszer helyett a megtermeltérték-gazdálkodási rendszert valósította meg a projekt előrehaladásának az ad hoc csoport javaslata alapján történő nyomon követése érdekében, amelynek eredményeit jelenleg rutinszerűen nyújtják be; |
|
19. |
tudomásul veszi az ITER-építkezés előrehaladását a tokamak-gödröt körülvevő hatalmas biopajzs befejezése és a Tokamak-komplexum első komponenseinek telepítése tekintetében; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
20. |
megjegyzi, hogy 2017-ben a közös vállalkozás irányító testülete folytatta a csalás elleni stratégia közbeszerzési részének végrehajtását; megjegyzi, hogy a közös vállalkozás a beszerzési csalásra vonatkozó saját kockázatmutatói – nevezetesen figyelmeztető jelzések – alapján ellenőrző listát fogadott el, amely a csalás elleni informatikai eszköz kifejlesztésének előfeltételét képezi, és azt belsőleg fejlesztette ki; tudomásul veszi, hogy a csalás elleni és etikai tisztviselő valamennyi érintett egységgel szoros együttműködésben folytatta a közös vállalkozás csalás elleni stratégiája végrehajtásának koordinálását, és elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2018 végén egy munkacsoport folytatta a csalás elleni stratégia továbbfejlesztését; |
Személyzet és munkaerő-felvétel
|
21. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentős hiányosságokat tárt fel a kulcspozíciókban lévő vezetők felvételével kapcsolatban; tudomásul veszi a közös vállalkozás válaszát, amely szerint a Számvevőszék megállapítását követően és a hat szigma-módszert alkalmazva a fejlesztések elemzésére, azonosítására és végrehajtására, a közös vállalkozás javította kiválasztási folyamatát és a további, folyamatban lévő intézkedéseket; kéri a közös vállalkozást, hogy a jövőben kerülje el a szabálytalanságokat és hiányosságokat; |
|
22. |
megjegyzi, hogy 2018 végén a közös vállalkozás létszámtervében 162 nő és 284 férfi szerepelt, és az öt személyzeti kategória közül háromban a férfiak töltik be az álláshelyek többségét, míg az uniós szerződéses alkalmazottak és az asszisztensi álláshelyeken dolgozó tisztviselők több mint 50%-a nő; megjegyzi továbbá, hogy 22 tagállam képviseltette magát a közös vállalkozás személyzetében, hogy a személyzet legtöbb tagja három tagállamból érkezett, és hogy a személyzet négy tagja további négy tagállamból érkezett; sürgeti a közös vállalkozást, hogy törekedjen a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletre, elismerve ugyanakkor, hogy ez az üres álláshelyekre pályázóktól és a részvételi szándék kifejezésére jelentkező pályázóktól függ; |
Belső kontroll
|
23. |
megjegyzi, hogy a közös vállalkozás nem követte folyamatosan nyomon a felső vezetők által tett érdekeltségi nyilatkozatokat; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a közös vállalkozás dokumentumokat dolgozott ki és vezetett be valamennyi vezető általános érdekeltségi nyilatkozatának kezelésére vonatkozóan, összhangban a közös vállalkozás összeférhetetlenségi szabályainak 13. cikkével; megjegyzi továbbá, hogy 2019 januárjában az etikai tisztviselő minden vezetőnek előadást tartott e témában; |
|
24. |
megállapítja, hogy a Törvényszék 2018. január 25-én ítéletet hozott, amelyben megsemmisítette a kiválasztási eljárás eredményeit, beleértve a kiválasztási eljárás tartaléklistáin szereplő sikeres pályázók kinevezéséről szóló határozatokat is; megjegyzi, hogy bár a főtanácsnok 2019. január 29-i véleménye támogatta a közös vállalkozásnak az Európai Unió Bíróságához (a továbbiakban: a Bíróság) 2018 áprilisában benyújtott fellebbezését, és azt javasolta, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét a sikeres pályázók kinevezéséről szóló határozatok megsemmisítése tekintetében, de a tartaléklista esetében nem, a Bíróság helybenhagyta a Törvényszék ítéletét (3); kéri a közös vállalkozást, hogy a jövőbeli jogviták elkerülése érdekében tartsa be a kiválasztási eljárás szabályait; |
|
25. |
megjegyzi, hogy a belső kommunikációs stratégiák hiányosságai nem biztosították a megfelelő információk terjesztését a leszerelési szakasz becsült költségeiről a szervezeten belül, és ezért a közös vállalkozás nem tett közzé információt az előző évek elszámolásaiban e kötelezettségre vonatkozóan, amely a becslések szerint 85 200 000 EUR volt; üdvözli azonban a közös vállalkozás válaszát, amely szerint a hiányosságokat két intézkedéssel már orvosolták; a felső vezetés minden vonatkozó információt továbbít a számvitelért felelős tisztviselőnek, és hogy a „PM-76 Éves beszámoló – a pénzügyi év megnyitása/lezárása” belső eljárást 2019 májusában frissítették; |
Operatív közbeszerzések és támogatások
|
26. |
megjegyzi, hogy 2018-ban 55 operatív közbeszerzési eljárást indítottak, és 69 operatív közbeszerzési szerződést írtak alá, míg egy támogatási eljárást indítottak és kettőt írtak alá. |
(1) A Tanács 2007/198/Euratom határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER közös vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).
(2) Az Európai Unió Tanácsa 7881/18, elfogadva 2018. április 12-én.
(3) A Bíróság 2019. május 8-i ítélete a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás kontra Yosu Galocha ügyben, C-243/18 P ECLI:EU:C:2019:378.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/249 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1916 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a BEREC Működését Segítő Ügynökség (2018. december 20. előtt: az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a BEREC Működését Segítő Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0061/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, valamint a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról és az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 28. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0050/2020), |
1.
mentesítést ad a BEREC Működését Segítő Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a BEREC Működését Segítő Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.
(6) HL L 321., 2018.12.17., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/251 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1917 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a BEREC Működését Segítő Ügynökség (2018. december 20. előtt: az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a BEREC Működését Segítő Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0061/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3)és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 13. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, valamint a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról és az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1971 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 28. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0050/2020), |
1.
jóváhagyja a BEREC Működését Segítő Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a BEREC Működését Segítő Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 337., 2009.12.18., 1. o.
(6) HL L 321., 2018.12.17., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/253 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1918 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a BEREC Működését Segítő Ügynökség (2018. december 20. előtt: Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének Hivatala) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a BEREC Működését Segítő Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0050/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a BEREC Működését Segítő Ügynökség (az ügynökség) a 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 4 331 000 EUR volt, ami 2017-hez képest 2 %-os növekedést jelentett, mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megállapítja, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,85 %-os volt, ami 2017-hez képest 0,09 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 82,68 %-os volt, ami 2017-hez képest 4,24 %-os csökkenést jelent; |
|
2. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökségben jelentős a személyzeti fluktuáció, ami kockázatot jelent az ügynökség munkaprogramjának végrehajtására nézve; megjegyzi, hogy az enyhítő intézkedések részeként az irányítóbizottság kérte, hogy az összes munkakör 75 %-a számára állítsanak össze tartaléklistát azzal a céllal, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya 15 % alatt maradjon; megjegyzi továbbá, hogy azt követően, hogy az ügynökségben új álláshelyeket hoztak létre, amelyek az (EU) 2018/1971 rendeletben meghatározott új megbízatásának teljesítését szolgálják, az ügynökségnek sikerült biztosítania három további új alkalmazott gyors felvételét a meglévő tartaléklistákról; |
Teljesítmény
|
3. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség többféle intézkedést is alkalmaz fő teljesítménymutatóként a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; |
|
4. |
elismeri, hogy az ügynökség jobb informatikai támogatást kapott, beleértve a speciális információs és kommunikációs technológiák és az informatikai biztonsági szolgáltatások alkalmazását; |
|
5. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség korlátozott saját forrásai miatt nem oszt meg forrásokat más ügynökségekkel; megjegyzi azonban, hogy 2014-ben az ügynökség szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást írt alá az ENISA-val a belső kontrollok terén rendelkezésre álló erőforrások megosztásáról; megjegyzi, hogy ezt a megállapodást az ENISA kibővített új megbízatása miatt bekövetkező struktúraváltása miatt az ENISA 2020. január 1-jétől felmondta; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség közös projektet indított az informatikai infrastruktúra és más informatikai projektek több közös vállalkozással és más uniós ügynökségekkel való megosztására; üdvözli ezt a kezdeményezést és sürgeti az ügynökséget, hogy tárja fel feladatai kiszervezésének és az átfedésben lévő feladatok más uniós intézményekkel és szervekkel való megosztásának lehetséges módjait; |
|
6. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2018-ban az ügynökség keretszerződés megkötésére irányuló ajánlati felhívást tett közzé, amelyet anélkül ítéltek oda, hogy magyarázatot kértek volna a nyertes ajánlattevőtől a potenciálisan kirívóan alacsony összegű ajánlatra vonatkozóan; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint 2018-ig az ügynökség nem rendelkezett külön iránymutatással a kirívóan alacsony ajánlati árakra vonatkozóan, de megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség belső közbeszerzési kézikönyvében bevezette a kirívóan alacsony ajánlati ár meghatározását; felhívja az ügynökséget, hogy kérje ki a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok indokait, és elemezze azokat a potenciálisan kirívóan alacsony összegű ajánlatok fenntarthatóságának biztosítása érdekében; |
|
7. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
Személyzeti politika
|
8. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 14 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 14 engedélyezett álláshely) 14-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 9 szerződéses alkalmazott és 9 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
9. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség külső erőforrásoktól és egyetlen vállalattól függ, ami kockázatot jelent az üzletmenet-folytonosságra nézve; aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség a személyzet és a kompetencia tekintetében nem rendelkezik a kritikus tömeggel; felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő megfelelő erőforrás-elosztást a költségvetési hatóságnak; |
|
10. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy 2018 végén a nemek közötti egyensúly a személyzet körében majdnem megvalósult (52 % nő és 48 % férfi), a középvezetők körében pedig megvalósult a nemek közötti egyensúly (50 % férfi és 50% nő), valamint a földrajzi kiegyensúlyozottság is megfelelő volt, az ügynökségben foglalkoztatottak ugyanis 13 tagországot képviselnek; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az igazgatótanácsban nem valósul meg a nemek közötti egyensúly, a 28 tagból mindössze öt nő van; e tekintetben azzal a kéréssel fordul a Bizottsághoz és a tagállamokhoz, hogy az igazgatótanács tagsági tisztségének betöltésére javasolt jelöltjeik előterjesztésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát; |
|
11. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2017-ben az ügynökség alkalmazásában átlagosan eltöltött idő csak 2,7 év volt, ami magas személyzeti fluktuációt vont maga után; tudomásul veszi, hogy az ügynökség nehezen tud szakembereket vonzani, többek között a fogadó ország alacsony bérkorrekciós együtthatója miatt (74,9%); hangsúlyozza, hogy a személyzet nagyfokú fluktuációja egyértelműen jelzi az ügynökség forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos politikájában rejlő esetleges problémákat; felszólítja az ügynökséget, hogy értékelje újra forgóajtó-politikáját; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt években az uniós költségvetés keretében engedélyezett álláshelyek számának csökkenése, valamint az ügynökségre háruló többletfeladatok növelték az ügynökség személyzetének leterheltségét; megállapítja, hogy ez a helyzet kockázatot jelent az ügynökség munkaprogramjainak végrehajtására nézve; megállapítja, hogy az ügynökség a személyzete foglalkoztatási feltételeinek javításán dolgozik, és hogy 2018-ban megkezdte a szociális jólétre vonatkozó cselekvési terv végrehajtását; felhívja az ügynökséget, hogy a lett hatóságokkal együtt találjon további lehetőségeket a személyzet munka- és életkörülményeinek javítására egy új székhely-megállapodás megkötése céljából; |
|
12. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2018. május 4-én az ügynökség egy négyéves időszakra szóló, legfeljebb 433 000 EUR összértékű keretszerződést kötött egy vállalattal irodai és titkársági támogatási szolgáltatások nyújtásáról (2018. évi kifizetések: 27 655 EUR), és 2018 júniusától kezdve e vállalat munkatársai közül átlagosan 4 fő dolgozott az ügynökségnél, annak 27 saját alkalmazottja mellett; hangsúlyozza, hogy az ilyen szolgáltatási szerződések munkaügyi célú felhasználása nem felel meg az uniós személyzeti szabályzatnak és az uniós szociális és foglalkoztatási szabályoknak, ezáltal jogi és hírnévkockázatoknak teszi ki az ügynökséget; felszólítja az ügynökséget, hogy orvosolja a helyzetet, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot; |
|
13. |
megjegyzi, hogy az ügynökség keretszerződést írt alá egy vállalattal irodai és titkársági szolgáltatások nyújtására, de emlékeztet arra, hogy a személyzet kölcsönzése csak engedélyezett munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel kötött szerződések révén, a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) és a tagállamok által elfogadott egyedi szabályokkal összhangban történhet; aggodalommal állapítja meg, hogy az ilyen szolgáltatási szerződések felhasználása nem felel meg az Unió szociális és foglalkoztatási szabályainak; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, hogy nyílt közbeszerzési eljárást követően az ügynökség keretszerződést kötött a számára nyújtott irodai és titkársági szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek igénybevétele garantált a szerződés teljes időtartama alatt, ami eltér a kölcsönzött munkaerő alkalmazásától; megállapítja, hogy a keretszerződéshez mellékelt ajánlati dokumentáció szerint a szerződő fél köteles betartani a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat; |
Közbeszerzés
|
14. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentése szerint 2017 végére az ügynökség egyes eljárások esetében bevezette az e-pályáztatást, az e-számlázást és az e-benyújtást azonban nem; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint az ügynökség és a Bizottság Informatikai Főigazgatósága között az e-PRIOR-ról megkötött egyetértési megállapodás 2018-as aláírását követően az e-PRIOR e-benyújtási modulját telepítették az ügynökség számára; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
15. |
tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; ugyanakkor aggodalommal mutat rá, hogy nem teszi közzé a honlapján az igazgatótanácsi tagok önéletrajzait; megjegyzi, hogy az igazgatótanács megkezdte az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat megállapító jelenlegi politikájának felülvizsgálatát, amely előírja tagjai számára, hogy nyújtsák be érdekeltségi nyilatkozatukkal együtt önéletrajzukat, amelyet közzé fognak tenni az ügynökség honlapján; |
Belső kontrollok
|
16. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség végül 2018. december 7-én elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásait; |
|
17. |
elismeri, hogy az ügynökség 2018-ban saját hatáskörben elvégezte belsőkontroll-rendszereinek értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy azokat ténylegesen végrehajtották; |
|
18. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzési jelentést bocsátott ki „Planning, Budgeting, Monitoring of Activities and Reporting in the Office” (Tervezés, költségvetés-tervezés, a tevékenységek nyomon követése és beszámolás a Hivatalnál) címmel, amelyet korrekciós intézkedési terv követett; |
Egyéb megjegyzések
|
19. |
megjegyzi, hogy az ügynökség elemezte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésének várható hatását, és meghatározta a szükséges enyhítő lépéseket; megjegyzi, hogy az ügynökségnek nincsenek olyan alkalmazottai, akik kizárólag az Egyesült Királyság állampolgárai lennének, és ezért az emberi erőforrásokkal kapcsolatosan nincsenek kockázatok; |
|
20. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
o
o o
|
21. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 157. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 158. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/256 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1919 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (jelenleg az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért [Eurofound]) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0034/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/127 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0051/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügyvezető igazgatója számára az alapítvány 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 139., 1975.5.30., 1. o.
(6) HL L 30., 2019.1.31., 74. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/258 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1920 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (jelenleg az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért [Eurofound]) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az alapítvány számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0034/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért létrehozásáról szóló, 1975. május 26-i 1365/75/EGK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) létrehozásáról és az 1365/75/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/127 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0051/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 139., 1975.5.30., 1. o.
(6) HL L 30., 2019.1.31., 74. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/260 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1921 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (jelenleg az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért [Eurofound]) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0051/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: az alapítvány) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 20 760 000 EUR volt, ami 2017-hez képest 1,37 %-os növekedést jelent; mivel az alapítvány költségvetése főként az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az alapítvány 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az alapítvány éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,58 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,42 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; tudomásul veszi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 82,70 %-os volt, ami 2017-hez képest 2 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az alapítvány négy fő teljesítménymutatót alkalmaz, amelyeket beépített a teljesítmény-ellenőrzési rendszerébe, amely a fő teljesítménymutatókon kívül „mérőszámokból” (a működési folyamatokra vonatkozó egyéb mutatókból), valamint minőségi vizsgálatból és értékelésből áll, az alapítvány tevékenységei révén nyújtott hozzáadott érték – többek között a végeredmények és a hatások – értékelése, valamint az alapítvány költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; |
|
3. |
ösztönzi az alapítványt, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
4. |
elismeri, hogy az alapítvány a munkaprogram 2018-ra tervezett eredményei tekintetében 83 %-os teljesítményt ért el (58 tervezett eredmény közül 48-at teljesítettek), valamint hogy 236 szakpolitika-fejlesztéssel kapcsolatos rendezvényhez járult hozzá (ezek 41 %-a uniós szintű rendezvény volt); |
|
5. |
tudomásul veszi, hogy az alapítvány folytatta az együttműködést más uniós ügynökségekkel, és végrehajtotta az éves tervekben szereplő azon intézkedéseket, amelyekről az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA), az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA), a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE), az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központtal (Cedefop) megállapodott, valamint a Cedefoppal együttműködésben folytatta a negyedik európai vállalati felmérés előkészületeit; |
|
6. |
megjegyzi, hogy az alapítvány – amelyet a Cedefop, az EU-OSHA és az ETF mellett érintett a 2012–2016 közötti időszakot felölelő, több ügynökségre kiterjedő külső értékelés, amely az ügynökségek munkájának a relevancia, az eredményesség, a hatékonyság, a koherencia és az uniós hozzáadott érték tekintetében történő értékelésére, továbbá a négy ügynökség jövőjére összpontosított – cselekvési tervet dolgozott ki ezen értékelés megállapításainak kezelésére; felhívja az alapítványt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a végleges jelentés eredményeiről, különös tekintettel az alapítvány által nyújtott uniós hozzáadott értékre vonatkozó értékelésre, valamint az alapítvány jövőjével kapcsolatos elképzelésekre; |
|
7. |
felhívja a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az alapítvány és a Cedefop összevonása lehetőségének értékelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az alapítvány és a Cedefop működési területe nagyon hasonló, ezért az összevonás nem csak egyszerűbbé tenné a két ügynökség finanszírozását, hanem egyértelműbbé is tenné az uniós ügynökségek rendszerét a nyilvánosság számára; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg legalább a Cedefoppal közös szinergiák létrehozását; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a következő alternatívákat: az alapítvány áthelyezése a Cedefop thesszaloniki székhelyére, valamint a Cedefop áthelyezése az alapítvány loughlinstowni székhelyére; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon hatalmas összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség további finanszírozására lehetne fordítani; |
|
8. |
megjegyzi, hogy a Bizottság megbízásából 2018-ban külső értékelést végeztek a Bizottság Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának hatáskörébe tartozó uniós ügynökségek (Eurofound, Cedefop, ETF és EU-OSHA) relevanciájáról, eredményességéről, hatékonyságáról, koherenciájáról és uniós hozzáadott értékéről; felhívja az alapítványt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen értékelés eredményéről; |
|
9. |
hangsúlyozza az alapítvány magas színvonalú munkájának fontosságát annak érdekében, hogy tudományosan megalapozott, elfogulatlan, időszerű és szakpolitikai szempontból lényeges ismereteket nyújtson, szakértői hátteret és tényeken alapuló támogatást biztosítson az uniós szakpolitikák kialakításához és a politikai döntéshozóknak az élet- és munkakörülmények, a munkaerőpiac és a munkaügyi kapcsolatok területén Unió-szerte, valamint annak fontosságát, hogy megőrizze irányítási modelljének háromoldalú jellegét, amelyben részt vesznek a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek, valamennyi tagállam kormánya, valamint a Bizottság; különösen üdvözli, hogy az alapítvány közzétette az életminőségről szóló legutóbbi európai felmérésről (EQLS) szóló áttekintő jelentését, valamint a munka jövőjével és a digitalizációval kapcsolatos kiadványait, különösen a platformalapú munkavégzés területén; |
|
10. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az alapítvány hozzájáruljon az előrejelző eszközök kidolgozásához és az információgyűjtéshez olyan különböző területeken, mint például a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a munka és a magánélet közötti egyensúly és az életminőség, a munka jövője, a gyártás, a digitalizáció és a platformalapú munkavégzés; |
|
11. |
tudomásul veszi az alapítvány megnövekedett munkaterhelését és az érdekelt felek megnövekedett elvárásait, és kiemeli, hogy megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat kell biztosítani számára, amelyek lehetővé teszik, hogy az alapítvány teljeskörűen végrehajtsa feladatait, mindeközben pedig általánosságban biztosítani kell, hogy az ügynökségek elsőbbséget élvezzenek a magánvállalkozó szerződő felekkel szemben; |
|
12. |
üdvözli az alapítvány elkötelezettségét műveleteinek gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósága mellett, ami költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosít, valamint amellett, hogy műveletei során a közbeszerzést a fenntarthatóság mindhárom kategóriájának fontos eszközeként alkalmazza; |
|
13. |
kiemeli, hogy az ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságához elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek a létezésükkel; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak használhatósága és könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; felszólít ezért annak értékelésére, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy a polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak; emlékeztet arra, hogy e tekintetben a tagállamok felhívhatják a közvélemény figyelmét egy olyan átfogó terv kidolgozása révén, amelynek célja több uniós polgár elérése; |
Személyzeti politika
|
14. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,70 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 91 álláshelyből (a 2017-es 93 engedélyezett álláshelyhez képest) 88-at töltött be kinevezett tisztviselő vagy ideiglenes alkalmazott; megjegyzi, hogy ezen felül az alapítványnál 2018-ban 11 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő is dolgozott; |
|
15. |
elégedetten állapítja meg, hogy a felső vezetők esetében sikerült kiegyensúlyozott nemek közötti arányt megvalósítani (1 férfi és 1 nő); aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az igazgatótanácsban nem valósul meg a nemek közötti egyensúly (97 férfi és 64 nő); |
|
16. |
üdvözli a 2018 decemberében elvégzett munkaügyi átvilágítás eredményét, amely azt mutatja, hogy évről évre viszonylag magas szintű a stabilitás; |
Közbeszerzés
|
17. |
a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy az alapítvány nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat, valamint a szoftverlicencek beszerzésére felkért vállalkozó részére kiállított számlákat sem; az alapítvány válasza alapján tudomásul veszi, hogy ezt a keretszerződést egy többszereplős keretszerződés váltotta fel, amelynek keretében kezelték a Számvevőszék által felvetett kérdésekkel; sürgeti az alapítványt, hogy igazítsa ki a keretszerződések alapján történő kifizetések előzetes kontrollját, és biztosítsa, hogy minden beszerzés esetében legyen versenyeljárás; |
|
18. |
ösztönzi az alapítványt, hogy hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait, például az e-benyújtási folyamatot; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
19. |
tudomásul veszi az alapítványnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; |
Belső kontrollok
|
20. |
elismeri, hogy az alapítvány elfogadott egy felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszert, ami a megfelelésen alapuló folyamatról az elveken alapuló folyamatra való áttérést jelzi; |
|
21. |
elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2018-ban teljesítmény-ellenőrzést végzett „Az alapítvány tevékenységeinek fontosság szerinti rangsorolása és az erőforrások elosztása” címmel; felhívja az alapítványt, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett ellenőrzés eredményeiről; |
Egyéb megjegyzések
|
22. |
megjegyzi, hogy az alapítvány tevékenységei környezeti fenntarthatóságának növelésén dolgozik, hogy 2018-ban új videokonferencia-létesítményeket telepítettek, és hogy jelenleg folyik a CO2-kibocsátás ellentételezésének megvitatása az ügynökségek hálózatán belül; |
|
23. |
felhívja az alapítványt, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
24. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 177. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 179. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/263 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1922 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (jelenleg: Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0060/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 24. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 35. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0052/2020), |
1.
mentesítést ad az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
(6) HL L 158., 2019.6.14., 22. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/265 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1923 ATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (jelenleg: Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0060/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 24. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/942 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 35. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0052/2020), |
1.
jóváhagyja az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 211., 2009.8.14., 1. o.
(6) HL L 158., 2019.6.14., 22. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/267 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1924 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (jelenleg: Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0052/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 13 562 000 EUR volt, ami 2017-hez képest 2,18 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,26 %-os volt, amivel az ügynökség meghaladta a tervezett célkitűzését, és ami a 2017-es évhez képest 0,54 %-os növekedést jelent; elismeréssel nyugtázza, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 79,73 %-os volt, ami 2017-hez képest 3,92 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség továbbra is használ bizonyos mérőszámokat fő teljesítménymutatóként a tevékenységeiből származó hozzáadott érték értékelésére, különösen az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, valamint iránymutatások hatásának becslése és költségvetési gazdálkodásának javítása céljából; |
|
3. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség sikeresen végrehajtotta az 1227/2011/EU rendeletet (3), továbbá támogatta és figyelemmel kísérte az átállást a már elfogadott villamosenergia- és földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatok végrehajtása során; |
|
4. |
üdvözli, hogy az ügynökség kiszervezte a számviteli szolgáltatásokat a Bizottsághoz, és megosztja erőforrásait más ügynökségekkel a humánerőforrás-gazdálkodás, az információs és kommunikációs technológiák kezelése, a költségvetési és pénzgazdálkodás, a közbeszerzés, valamint a létesítménykezelés területén; úgy véli, hogy ez a kezdeményezés jó példa a többi uniós intézmény számára, amelyet követniük kellene; ösztönzi az ügynökséget, hogy a hasonló tevékenységeket folytató egyéb uniós ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében tárja fel az erőforrások megosztásának módjait; határozottan ösztönzi az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
5. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
Személyzeti politika
|
6. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,52 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 67 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 68 engedélyezett álláshely volt) 64-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 22 szerződéses alkalmazott és négy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
7. |
tudomásul veszi az ügynökség azzal kapcsolatos aggályait, hogy a „Tiszta energia minden európainak” csomag végrehajtásához nem állnak rendelkezésre megfelelő további források a személyzet létszámát, időzítését és besorolását illetően, és hogy a személyzet megoszlása az ideiglenes alkalmazottak számához (mindössze 4 fő) képest aránytalanul nagy arányban (14 fő) foglal magában szerződéses alkalmazotti álláshelyeket, az ügynökségre ruházott új feladatok összetettsége ellenére; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint ebben a helyzetben, amennyiben nem részesül további forrásokban, nem lesz abban a helyzetben, hogy megfelelően teljesítse kibővített megbízatását; |
|
8. |
ismételten aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyensúly hiánya tekintetében az ügynökség felső- és középvezetői körében (öt férfi és egy nő); aggodalmának ad hangot a földrajzi egyensúlyhiány miatt; felkéri az ügynökséget, hogy hozzon intézkedéseket a felső- és középvezetői szintet illetően a nemek közötti és a földrajzi egyensúly javítása érdekében; |
|
9. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mivel a 17 felső vezetői álláshelyből 12-t egyazon nem képviselői töltötték be, az ügynökség felső vezetésében nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; |
|
10. |
kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a zaklatási ügyek összesített számadatairól, és számoljon be a lezárt zaklatási ügyek eredményeiről; |
Közbeszerzés
|
11. |
megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség 2018-ban bevezette az e-benyújtást, de még mindig nem vezette be a Bizottság által létrehozott e-közbeszerzési, illetve e-számlázási eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; felhívja az ügynökséget, hogy vezesse be a közbeszerzési eljárások kezeléséhez szükséges valamennyi eszközt, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
12. |
tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; |
|
13. |
üdvözli az ügynökség tevékenységeinek átláthatóbbá tétele érdekében tett további lépéseket, mégpedig azt, hogy tájékoztatást nyújtanak az ügynökség munkatársai és a külső érdekelt felek közötti találkozókról, nevezetesen az igazgató szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel tartott találkozóiról, valamint azt is, hogy ez a tájékoztatás 2018 januárja óta elérhető az ügynökség honlapján; |
Belső kontrollok
|
14. |
megállapítja, hogy az ügynökség 2018 decemberében saját belső ellenőrzési keretrendszert fogadott el; felkéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e belsőkontroll-standardok végrehajtásáról; |
|
15. |
megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2016-ban teljes körű kockázatértékelést végzett, többek között az informatika területén, és ennek eredményeként az ügynökségre vonatkozóan új stratégiai ellenőrzési terv készült a 2017–2019 közötti időszakra, és meghatározták a következő tervezési időszak ellenőrzési témaköreit; tudomásul veszi, hogy 2018-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzést végzett az ügynökség informatikai biztonsága, valamint a REMIT-rendelet alá tartozó terület információbiztonsága tekintetében, és hogy az ügynökség cselekvési tervet készített, amelynek végrehajtására a tervek szerint 2019-ben kerül sor, hogy eleget tegyen a végleges ellenőrzési jelentésben foglalt ajánlásoknak; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
Egyéb megjegyzések
|
16. |
üdvözli, hogy az ügynökség 2018-ban hivatalos elemzést végzett az Egyesült Királyság Unióból való kilépésre irányuló döntésének a szervezete, tevékenységei és elszámolásai tekintetében várható hatásáról; |
|
17. |
felszólítja az ügynökséget, hogy terjessze kutatási eredményeit a nyilvánosság körében, továbbá hogy a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
18. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 167. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 168. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (HL L 326., 2011.12.8., 1. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/269 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1925 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) (2018. december 11. előtt: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0064/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 33. cikkére, |
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 47. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0053/2020), |
1.
mentesítést ad a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 286., 2011.11.1., 1. o.
(6) HL L 295., 2018.11.21., 99. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/271 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1926 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) (2018. december 11. előtt: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0064/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról szóló, 2011. október 25-i 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 33. cikkére, |
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1726 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 47. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0053/2020), |
1.
jóváhagyja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 286., 2011.11.1., 1. o.
(6) HL L 295., 2018.11.21., 99. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/273 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1927 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) (2018. december 11. előtt: a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0053/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 205 657 227 EUR volt, ami 2017-hez képest jelentős, 32 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés az ügynökség további feladataihoz és megbízatásának megerősítéséhez kapcsolódott, miközben az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megjegyzi, hogy a költségvetés végrehajtási aránya a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán is csak 75,18 %-os volt; megállapítja, hogy az alacsony végrehajtási arány a fennálló kötelezettségvállalásoknak tudható be, ami a jogalapjuk elfogadásától függő működési kiadásokhoz kapcsolódik; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 94,08 %-os volt, ami 2017-hez képest 2,55 %-os növekedést jelent; |
|
2. |
megjegyzi, hogy az ügynökség új strasbourgi épületének építése jelentős késedelmet szenvedett, és hogy a munkálatok terén elért haladásról szóló, 2018. áprilisi legutóbbi jelentés szerint a kivitelezési arány 88,17 % volt, valamint hogy az ügynökség 1,2 millió EUR összegű teljesítési biztosítékkal védi pénzügyi érdekeit; megjegyzi, hogy az ügynökség 2018. május 15-én és 2019. február 15-én ellenkérelmet nyújtott be az Elsőfokú Bíróságnál Strasbourgban, és a Bíróság még nem hozott határozatot; megjegyzi továbbá, hogy 2019 áprilisában újraindultak a peren kívüli vitarendezésre irányuló tárgyalások; felhívja az ügynökséget, hogy haladéktalanul tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot, amennyiben peren kívüli vitarendezésre kerül sor, vagy amint kihirdetik az Elsőfokú Bíróság ítéletét; |
|
3. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség költségvetésének végrehajtása elmaradt a tervezettől, mert (az ügynökség hatókörén kívül eső okból) későn került sor egyes jogi aktusok elfogadására, illetve hatálybalépésére, ami hátrányosan érintette mind a meglévő rendszerek továbbfejlesztését, mind az új rendszerek kifejlesztését; megjegyzi, hogy válaszul az ügynökség 74 000 000 EUR kifizetési előirányzatot térített vissza a Bizottságnak, és 49 000 000 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot vitt át, megkérdőjelezve ezzel a Bizottság által készített pénzügyi kimutatásokban a tervezéshez használt feltételezéseket; kiemeli, hogy a költségvetési forrásoknak az ügynökség még el nem fogadott, jogi aktusokra megszavazott költségvetésébe történő felvétele jelentős kockázattal bír a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra nézve; felhívja a Bizottságot, hogy az ügynökséggel együtt javítsa a költségvetési tervezés és a kapcsolódó jogi aktusok elfogadásának vagy hatálybalépésének időpontjának ütemezése közötti összhangot; |
Teljesítmény
|
4. |
üdvözli, hogy az ügynökség folyamatos együttműködést folytat a többi uniós ügynökséggel és az (EU) 2018/1726 rendelet (3) 2018. decemberi hatálybalépése megerősítette megbízatását, ami új lehetőségeket teremt az együttműködés megerősítésére, proaktív tanácsadásra, valamint további támogatásra és segítségnyújtásra a Bizottság, a tagállamok és más bel- és igazságügyi ügynökségek számára, továbbá szorosabb együttműködésre nemzetközi szervezetekkel; |
|
5. |
figyelemmel kíséri az előzetes utasinformációk és utasnyilvántartási adatállományok tagállamok közötti cseréjére szolgáló központosított útvonalválasztó lehetséges fejlesztését; megjegyzi, hogy ezeknek az információknak a nagyméretű IT-rendszerekkel történő összevetésére való felhasználását jövőbeli érdeklődésre számot tartó interoperabilitási elemként javasolták; tudomásul veszi továbbá a Bizottság által 2018 áprilisa és 2019 januárja között készített kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányt; |
|
6. |
a mentesítésért felelős hatóság által 2018-ban tett észrevételek és megjegyzések fényében megjegyzi, hogy az ügynökség három különálló, nem integrált nagyméretű IT-rendszert kezel az e rendszereket szabályozó jogi eszközöknek megfelelően, és hogy az e jogi keretből eredő eltérő fejlesztési határidők és korlátok miatt az IT-rendszereket külön-külön és nem integrált módon építette ki; megjegyzi, hogy az ügynökség elismeri, hogy ez a megközelítés sem működési, sem költségvetési szempontból nem fenntartható és nem hatékony; üdvözli, hogy az ügynökség kezdeményezést indított a rendszer felépítésének és kialakításának egyszerűsítésére, amelynek fő mozgatórugója a Bizottság interoperabilitási kezdeményezése; ösztönzi az ügynökséget, hogy vizsgálja tovább a közös eljárások és megosztott rendszerek létrehozásának lehetőségeit; |
|
7. |
emlékeztet az adatgazdálkodási és adatkezelési szolgáltatások fontosságára, valamint e szolgáltatások belső hatáskörbe vonásának szükségességére, különös tekintettel arra, hogy ez az ügynökség érzékeny adatok interoperabilitásával foglalkozik; kiemeli e tekintetben az ilyen adatok védelmének és bizalmas kezelésének fontosságát, valamint azokat a potenciális kockázatokat, amelyekkel a jelenlegi külső informatikai szolgáltatások irányítási rendszere járhat; |
|
8. |
üdvözli az ügynökség által az operatív tervezéshez és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzéshez szükséges képességek megerősítése érdekében bevezetett új szervezeti struktúrát, beleértve a jogi és technikai hozzájárulás biztosítását; további erőfeszítésekre szólít azonban fel a közbeszerzési szabályoknak való megfelelés és a pontosabb jelentéstétel biztosítása érdekében; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az ügynökség fontolóra vehetné a Nemzetközi funkciópont-felhasználói csoport (IFPUG) módszertanának használatát, amely mértékadó módszertan a fejlesztési tevékenységek árának meghatározásához; |
|
9. |
üdvözli a Számvevőszék előző évekre kiadott ajánlásai tekintetében elért eredményeket; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség az álláshirdetéseket továbbra sem teszi közzé az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) honlapján; ezért felhívja az ügynökséget, hogy tegyen lépéseket az állásajánlatoknak az EPSO honlapján való közzététele érdekében; |
|
10. |
az e-közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy az ügynökség egyes eljárások esetében bevezette az e-számlázást és az e-pályázatot, megjegyzi azonban, hogy az e-benyújtás bevezetése még mindig folyamatban van; |
|
11. |
hangsúlyozza a nemek szerint lebontott adatok szolgáltatásának fontosságát annak érdekében, hogy elemezni lehessen a nemek közötti egyensúly alakulását az ügynökség és irányító szervei személyzetén belül. |
Személyzeti politika
|
12. |
aggodalommal állapítja meg, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 89,71 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 136 ideiglenes alkalmazottból (szemben a 2017. évi 131 engedélyezett álláshellyel) 122 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 31 szerződéses alkalmazott és 9 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; üdvözli az ügynökség válaszát, amely szerint ez a végrehajtási arány a jogi aktusok késedelmes elfogadásának tudható be, és sürgeti az ügynökséget, hogy tegyen jelentést a jövőbeli előrehaladásról; |
|
13. |
aggodalommal állapítja meg az igazgatótanácson belül a nemek közötti egyensúly aránytalanságát (40 férfi és 6 női taggal); |
|
14. |
a mentesítésért felelős hatóság által 2018-ban tett észrevételek és megjegyzések fényében megjegyzi, hogy az ügynökség elismeri, hogy tevékenységeinek folyamatosságát tekintve jelentős kockázattal jár az, hogy kevés a személyzete; kiemeli, hogy az ügynökség programozási dokumentumaiban további személyzetet kért; tudomásul veszi, hogy ezt a létszámnövelést a Parlamentnek és a Tanácsnak kell jóváhagynia, és hogy az ügynökség a feladatok fontossági sorrendjének átrendezése és gyors munkaerő-felvétel révén igyekszik csökkenteni a kockázatot; rámutat, hogy az a jelenlegi gyakorlat, hogy a jogi aktus végrehajtásához szükséges személyzetet csak akkor veszik fel, ha a jogi aktus hatályba lép, maga után vonja a meglévő személyzetre való támaszkodást az ilyen jogi aktusok végrehajtását előkészítő intézkedések során, ami túlzottan megterheli az ügynökség állandó munkatársainak kapacitásait, és ezáltal azzal a veszéllyel jár, hogy befolyásolja az ügynökség mindennapi tevékenységeit; felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a különböző jogi aktusokra irányuló javaslatokban előirányzott személyzet egy részének korábbi felvételét annak érdekében, hogy az ügynökség hatékonyan előkészíthesse az adott jogi aktusok végrehajtását; |
|
15. |
megjegyzi, hogy egy adott személyzeti felvételi eljárással kapcsolatos számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség felvételi bizottsága az eljárás átláthatóságának rovására eltért a közzétett álláshirdetéstől és a közzétettnél magasabb minimumpontszámot alkalmazott a pályázók tartaléklistára való felvételéhez; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy az ügynökség a jövőben közzéteendő álláshirdetésekben szigorúbb megfogalmazást fog alkalmazni; üdvözli, hogy az ügynökség azonnal kiigazította gyakorlatát a folyamatban lévő eljárások tekintetében, és hogy a felvételi eljárásokra vonatkozó iránymutatások tartalmazni fogják azt az elvet, hogy a tartaléklistára vonatkozó küszöbértéket előzetesen rögzíteni kell; kéri az ügynökséget, hogy biztosítsa a közzétett kiválasztási feltételek tiszteletben tartását; |
|
16. |
megállapítja, hogy az ügynökség igazgatótanácsa 2018 márciusában az ügynökségnek az új jogi aktusok elfogadását követő megnövekedett feladatok és az e tekintetben biztosított további személyzet miatt előirányzott bővülését megelőzően elfogadta az új szervezeti felépítést; megjegyzi, hogy az ügynökség 2020 végére csaknem meg fogja kétszerezni személyzetének létszámát, és hogy az átszervezés teljes mértékű megvalósulását 2019 végére várták; |
Közbeszerzés
|
17. |
aggasztónak tartja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a Schengeni Információs Rendszer javító karbantartására irányuló két ellenőrzött kifizetés (részben) szabálytalannak bizonyult azáltal, hogy az ügynökség egy egyedi szerződés módosításával emelte a havi karbantartási díjat, anélkül, hogy az áremelés figyelembevételével módosította volna a szolgáltatási keretszerződést, és később a szolgáltatási keretszerződés lejártának dátuma után másfél hónappal meghosszabbította a szerződést; hangsúlyozza, hogy a havi karbantartásért fizetett többletösszeg és a keretszerződés lejárta után a karbantartásért fizetett összeg kifizetése ezért részben szabálytalan; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy az új keretszerződés elindítása során felmerült késedelmek és az odaítélési eljárás során tett további lépések azt eredményezték, hogy az ügynökség jogi kötelezettségeinek megfelelően biztosítani kellett a rendszer folyamatos karbantartását, és hogy az ügynökség jelenleg véglegesíti a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos ellenőrzőlistákat és dokumentummintákat, valamint hozza létre az operatív tevékenységek tervezéséhez és az alapul szolgáló beszerzésekhez szükséges kapacitásokat; felszólítja az ügynökséget, hogy biztosítsa a közbeszerzési szabályok betartását; |
|
18. |
megjegyzi továbbá, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a szolgáltatási szerződés pályázati dokumentációjában a legjobb minőségű ajánlat kiválasztására előírt képlet különbözött az ajánlattevőknek címzett, kérdés-felelet rendszerű dokumentumban közölttől, és hogy más hiányosságokat is feltártak a tájékoztatás minőségével, teljességével és következetességével kapcsolatban; megjegyzi, hogy az ügynökség elismeri, hogy a rendelkezésre bocsátott emberi erőforrások hiánya miatt a közbeszerzési eljárás során jelenleg nem alkalmazott utólagos értékelés lehetővé tétele érdekében javítani és dokumentálni kell a pályázati tervezés és a tényleges szerződések közötti következetesség ellenőrzését és azok összehasonlíthatóságát; felkéri az ügynökséget, hogy erősítse meg a közbeszerzésekhez kapcsolódó belső kontrollt; |
|
19. |
aggasztónak tartja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint egy távközlési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási szerződést az ügynökség az egyetlen pályázatot benyújtó gazdasági szereplőnek ítélt oda, és az odaítélt szerződés összege megegyezik az eredeti hirdetményben közzétett 144 000 EUR összeggel; megjegyzi azonban, hogy a pályázó által benyújtott pénzügyi ajánlat csak 45 700 EUR volt, ami az ajánlatban foglalt összeget meghaladó értékű szerződés odaítélését eredményezte, és ez nem felel meg a közbeszerzési szabályoknak; az ügynökség válasza alapján megállapítja, hogy a pénzügyi ajánlatot pusztán nem kötelező erejű forgatókönyvnek szánták az ajánlat értékeléséhez, és a tényleges havi kifizetések az eredetileg kínált egységárakon történő tényleges szolgáltatásnyújtáson alapulnak; felszólítja az ügynökséget, hogy ne ítéljen oda szerződéseket a pályázók ajánlatát meghaladó árakon; |
|
20. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség egy közvetlen biztonsági és recepciós szolgáltatási szerződés időtartamát négy évről hat évre hosszabbította meg, a szerződés összegét 73 %-kal emelve (ami nem felel meg a költségvetési rendeletnek), így az eredeti időtartam után teljesített kifizetések szabálytalanok; az ügynökség válasza alapján megállapítja, hogy a helyzetet kivételes körülmények váltották ki, amelyeket időben jelentettek és megvizsgáltak a kivételek jegyzékében; elismeri, hogy a született döntések a biztonsági szolgáltatások folyamatos nyújtásának biztosítására irányultak; felszólítja az ügynökséget, hogy biztosítsa a közbeszerzési szabályok betartását; |
|
21. |
a mentesítésért felelős hatóság által az IT-projektek fejlesztésére és karbantartására széles körben alkalmazott vállalkozókkal kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében üdvözli, hogy az ügynökség olyan beszerzési stratégiát dolgoz ki, amely biztosítja saját forrásainak legjobb felhasználását; kiemeli, hogy a Számvevőszék átfogó tendenciát állapított meg az ügynökségek körében az informatikai tanácsadóként foglalkoztatott külső személyzet alkalmazása terén; hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell az ügynökség külső munkaerő-felvételtől való függésével ezen a területen; elismeri, hogy költségvetési hatóságként a Parlament és a Tanács dönt elegendő személyzeti erőforrás elkülönítéséről; |
|
22. |
sürgeti az ügynökséget, hogy tárja fel a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeit; ösztönzi az ügynökséget, hogy keressen lehetőségeket a nem szakértőként alkalmazott személyzet megosztására olyan területeken, mint az IKT és a számvitel, különösen a rigai székhelyű Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével és a helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökséggel; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
23. |
elégedetten állapítja meg, hogy 2018. novemberben az ügynökség befejezte az igazgatótanács és a tanácsadó csoportok tagjaira vonatkozó, az összeférhetetlenség megelőzéséről és kezeléséről szóló új szabályok végrehajtását, amelyek magukban foglalják érdekeltségi nyilatkozataik éves benyújtását, valamint adott esetben a nyilatkozatoknak az igazgatótanács és a tanácsadó csoportok elnökei által, az ügynökség támogatásával történő értékelését, majd azoknak az ügynökség honlapján való közzétételét; üdvözli az érdekeltségi nyilatkozatok új modelljének elfogadását, majd azoknak az ügynökség honlapján való közzétételét; nyugtázza, hogy az ügynökség rendelkezik az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályzattal; megjegyzi, hogy 2018-ban a személyzet valamennyi tagja nyújtott be érdekeltségi nyilatkozatot, amelyek közül 31 (ami a személyzet 20 %-ának felel meg) érdekeltséget jelentett be, amelyeket a közvetlen felettesek értékeltek, és hogy három alkalmazott esetében (ami a személyzet 2 %-ának felel meg) intézkedéseket hoztak a lehetséges összeférhetetlenség kockázatának csökkentésére; sajnálja azonban, hogy az érdekeltségi nyilatkozat új modelljét nem alkalmazták a vezetőségre is; sajnálattal állapítja meg, hogy csak az összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozat áll rendelkezésre az ügyvezető igazgató esetében; megjegyzi, hogy az igazgatótanács 2016. júniusban elfogadta az ügynökségnek a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatát; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint nem áll fenn jogi kötelezettség az igazgatótanácsi tagok önéletrajzának közzétételére; e tekintetben kiemeli, hogy az uniós ügynökségeknek modellt kell kialakítaniuk az átláthatóság tekintetében, és felhívja az igazgatótanács tagjait, hogy önéletrajzaikat tegyék közzé az ügynökség honlapján; |
Belső kontrollok
|
24. |
a mentesítésért felelős hatóság által a nyitott ellenőrzési ajánlásokkal kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében megjegyzi, hogy a különböző ellenőrzési ajánlásokat követő cselekvési tervek végrehajtási aránya 2018-ban csökkenő tendenciát mutatott, és hogy az ügynökség 2019 elején elfogadta és bevezette a felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszert; megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat stratégiai ellenőrzési tervet dolgozott ki a 2019–2021-es időszakra, amely a 2018 februárjában a tallinni központban és a strasbourgi technikai helyszínen elvégzett kockázatértékelés eredményein alapul, és kiterjed az ügynökség főbb igazgatási és működési folyamataira; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ellenőrzési ajánlások végrehajtásáról; |
Egyéb megjegyzések
|
25. |
a mentesítésért felelős hatóság által az ügynökség üzemeltetési feladatok ellátására szolgáló strasbourgi épületének újjáépítését hátráltató késedelmekkel, valamint az ügynökség székhelyéül szolgáló új tallinni épület építésével kapcsolatban tett megjegyzések és észrevételek fényében megjegyzi, hogy az észt kormány az eredeti tervnek megfelelően befejezte a székhely újjáépítési projektjét, és hogy az ügynökség 2018 júliusában átköltözött állandó székhelyére; megjegyzi, hogy a strasbourgi üzemeltetési helyszínen végzett felújítási munkálatokat szerződés szerint 2018 júniusában fejezték be, hogy a késedelem a kivitelezővel egyeztetett tervmódosításoknak tudható be, és hogy az ügynökség szorosan együttműködik a kivitelezővel a feltárt műszaki hiányosságok orvoslása és a munkálatok elfogadása terén előrehaladás elérése érdekében; |
|
26. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
27. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 161. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 163. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/278 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1928 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0062/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0054/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatója számára az EIT 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/280 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1929 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0062/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet létrehozásáról szóló, 2008. március 11-i 294/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0054/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 97., 2008.4.9., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/282 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1930 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0054/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (a továbbiakban: az intézet) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 458 057 031,54 EUR volt, ami a 2017. évhez képest 35,33 %-os növekedést jelent, ami főként a tudományos és innovációs társulások (TIT-ek), különösen az EIT Egészségügy, az EIT Nyersanyagok és az EIT Élelmiszer oktatási, innovációs és vállalkozásalapítási tevékenységeiben betöltött növekvő jelentőségének tudható be; mivel az Unió hozzájárulása az intézet 2018. évi költségvetéséhez összesen 312 886 716 EUR-t tett ki (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az intézet 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megállapítja, hogy a 2018-as pénzügyi év során tett költségvetés-ellenőrzési erőfeszítéseknek köszönhetően a költségvetés végrehajtási aránya 92,05 %-os volt, ami 0,82 %-os emelkedést jelent 2017-hez képest; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 97,80 %-os volt, ami 2017-hez képest 1,72 %-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kötelezettségvállalások végrehajtási arányának e kis mértékű növekedése főként a kötelezettségvállalások végrehajtásának növekedésére vezethető vissza az operatív kiadások és különösen az intézet TIT-jeinek nyújtott támogatások terén; |
|
2. |
tudomásul veszi az intézet 2017. évi mentesítésre adott válaszát, amely szerint a 2020 utáni időszakban az intézet TIT-jeivel kötendő többéves támogatási megállapodásra való áttérés a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési előirányzatoktól függ, és hogy az intézet jövőbeli jogalapjáról még folynak a tárgyalások; |
|
3. |
aggodalommal állapítja meg a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az intézet késve fizette ki két TIT számára a jóváhagyott előfinanszírozást; felhívja az intézetet, hogy a Bizottsággal együtt időben kezelje a készpénzigényeket, és kerülje el a késedelmi kamatok és a hírnév sérülésének kockázatát; az intézet válasza alapján tudomásul veszi, hogy az előfinanszírozás TIT-ek részére történő késedelmes kifizetését az okozta, hogy az intézet bankszámláján nem állt rendelkezésre készpénz, és hogy az intézet a vonatkozó eljárásokkal összhangban tervezte meg és kezdeményezte a bizottsági támogatás igénylését, ami azonban késedelmes kifizetéshez vezetett, és az intézet hatókörén kívül eső okok miatt következett be; |
Teljesítmény
|
4. |
elismeri, hogy az intézet intézeti szinten és a TIT-ek szintjén fő teljesítménymutatókat használ, valamint a Horizont 2020 irányításorientált fő teljesítménymutatóit és az egységes programozási dokumentumban meghatározott konkrét mutatókat is alkalmazza; megjegyzi ezenfelül, hogy az intézet költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében további fő teljesítménymutatókat is alkalmaz; megjegyzi, hogy a Bizottság félidős értékelését és az intézet 2017. évi hatásvizsgálatát követően az intézet TIT-tevékenységei társadalmi-gazdasági hatásának mérésére szolgáló hatásvizsgálati keret létrehozásán dolgozik; |
|
5. |
tudomásul veszi, hogy az intézet számviteli részlegeit 2019 októberében kiszervezte a Bizottságnak; határozottan ösztönzi az intézetet, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; sürgeti az intézetet, hogy tárja fel a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeit; |
|
6. |
tudomásul veszi a Bizottság 2017 októberében közzétett félidős jelentésének eredményeit, amelyek szerint az intézet az egyetlen olyan uniós szerv, amely teljes mértékben integrálja az üzleti, kutatási és oktatási tevékenységeket, az intézet közössége úttörő eredményeket ér el, és meglévő TIT-jei innovatív megoldásokat kínálnak; |
|
7. |
aggodalommal állapítja meg a számvevőszéki jelentés alapján, hogy a fenntarthatóság felé tett tényleges előrelépés a TIT-ek esetében továbbra is korlátozott, hogy az első hullámhoz tartozó, igen szerény növekedést mutató három TIT alacsony fenntarthatósági mutatójuk miatt aggodalomra ad okot, és fokozott aggodalom tölti el az Éghajlati TIT kapcsán, amely a legalacsonyabb pontszámot érte el; tudomásul veszi az intézet válaszát, amely szerint a TIT-ek által termelt bevételek a 2017. évi 23,7 millió EUR-ról 2018-ban 38,4 millió EUR-ra nőttek, a TIT-ek a jövőbeni bevételeket biztosító eszközállományt halmoznak fel, a TIT-ek és a TIT-partnerek is jelentősen hozzájárultak a TIT-ek tevékenységeinek társfinanszírozásához, valamint a TIT-ek és az egyéni alkalmazottak szintjén is meghatározták a TIT-ek irányítási költségeinek felső határát; felhívja az intézetet, hogy törekedjen az irányítási struktúrák észszerűsítésére, vizsgálja felül a tevékenységi portfóliót és mozgósítson alternatív bevételi forrásokat; |
|
8. |
tudomásul veszi, hogy az EIT-közösség 2018-ban szintén jelentős mérföldkövet ért el: az EIT 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai innovációs tervében előirányzottak szerint nyolc TIT-re bővült, 2018 decemberében jelölve ki az EIT városi mobilitást és az EIT feldolgozóipart; |
|
9. |
ösztönzi az intézetet, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
Személyzeti politika
|
10. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,73 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 44 ideiglenes alkalmazott (2017-ben 41 engedélyezett álláshely) helyén 43 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 20 szerződéses alkalmazott és egy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az intézetnél 2018-ban; |
|
11. |
a nemek közötti egyensúly kapcsán megjegyzi, hogy 2018-ban az igazgatótanácsban 4 férfi és 8 nő volt; |
|
12. |
ismételten aggodalmának ad hangot a Számvevőszék azon jelentése alapján, hogy a korlátozott személyzeti erőforrások nem felelnek meg az intézet költségvetésében és a TIT-ek számában tapasztalt növekedésnek, ami kockázatot jelent az intézet számára a megnövekedett munkateher kezelése és stratégiai célkitűzéseinek elérése tekintetében; |
|
13. |
megállapítja, hogy az intézet úgy határozott, hogy kézikönyvet fogad el a zaklatási esetekre vonatkozó informális eljárásokról, és hogy az intézet igazgatójának a bizalmi személyek kinevezéséről szóló határozatát 2019 végéig elfogadja; üdvözli, hogy az intézet évente képzéseket tart a személyzet számára az etikára és a feddhetetlenségre vonatkozóan, és amely képzések egy részét a zaklatásnak szentelik; |
|
14. |
megállapítja, hogy az intézet felkérte a Bizottságot, hogy 2020-tól kezdődően biztosítson számára hét további álláshelyet az intézet strukturális munkaerőhiányának kezelése, valamint az intézet 2020-ra tervezett munkaprogramjának teljeskörű végrehajtása érdekében; aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság nem hagyta jóvá a kért további álláshelyeket; |
|
15. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az intézet alapszabálya szerint az ideiglenes alkalmazottaknak legfeljebb öt évre szóló szerződést kínálhat, amelyet további öt évre lehet meghosszabbítani, és mivel a személyzet fontos tagjai közül 2020-ban többen kitöltik a maximális tíz évet; aggodalmát fejezi ki, hogy emiatt az intézet működésének folyamatossága csorbát szenvedhet; megjegyzi, hogy a Bizottság nem tett eleget az intézet azon kérésének, hogy a jelenlegi szabályzat szerint oldja meg ezeket a szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket, és hogy ennek következtében az intézet nem tudta felajánlani 10 munkatárs szerződésének meghosszabbítását, valamint hogy az intézet működése folyamatosságának biztosítása érdekében megtette a szükséges lépéseket az e kulcsfontosságú pozíciókra vonatkozó szándéknyilatkozati felhívások közzétételére; |
|
16. |
üdvözli, hogy az intézet válasza szerint az új igazgatót az intézet igazgatótanácsának 2019. augusztus 19-i határozatával nevezték ki; |
|
17. |
aggasztónak tartja, hogy az intézet közel 3 000 EUR juttatást fizetett öt alkalmazottnak, akik számára az intézet már közvetlenül fizetett tandíjat az iskolának, ami az oktatási költségek szabálytalan kettős finanszírozását eredményezte; üdvözli, hogy az intézet az iskoláztatási hozzájárulások alapos felülvizsgálatával, az egyes munkavállalók által visszafizetendő összegek meghatározásával, és a munkavállalói jogosultságokra vonatkozó további kontrollintézkedések bevezetésével rendezte a helyzetet, megjegyzi, hogy a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésére a tervek szerint 2019 folyamán kerül sor; felhívja az intézetet, hogy tegyen jelentést a Számvevőszéknek és a mentesítésért felelős hatóságnak a visszafizetett összegekről; |
Közbeszerzés
|
18. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2014-ben a Bizottság az intézet és más uniós intézmények és szervek nevében keretszerződést kötött szoftverek és szoftverlicencek beszerzésére, valamint a kapcsolódó informatikai karbantartásra és tanácsadásra, és hogy az intézet az előzetes kontroll során nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat; hangsúlyozza, hogy összesen 64 000 EUR-t fizettek ki a vállalkozónak; tudomásul veszi az intézet válaszát, amely szerint az intézet a keretszerződésben előírt mechanizmust követte, és hogy a szóban forgó keretszerződés lejárt, és a helyébe egy új keretszerződés lépett, amely úgy rendelkezik, hogy minden egyes árajánlatban külön fel kell tüntetni az eredeti árat és a szolgáltatási díjat; hangsúlyozza, hogy a keretszerződés maga is korlátozhatja a versenyt, mivel nincs bizonyíték arra, hogy a keretvállalkozó versenyképes alapon választja ki a beszállítókat; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a keretszerződések versenyképességéről; felhívja az intézetet, hogy igazítsa ki az ilyen szerződések alapján történő kifizetések előzetes kontrollját, és biztosítsa, hogy minden beszerzés esetében legyen versenyeljárás; |
|
19. |
üdvözli, hogy az intézet 2018-ban bevezette az e-pályáztatást és az e-benyújtást, és 2019-ben számos ajánlati felhívást dolgozott fel e-közbeszerzési eszközökön keresztül; |
|
20. |
tudomásul veszi az intézet válaszát a Számvevőszék 2016. évi, a jogi személyiségű TIT-ek által folytatott közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos megállapításaira, és megjegyzi, hogy az intézet 2016-ban és 2017-ben külső szakértőket bízott meg a közbeszerzési politikák és eljárások felülvizsgálatával; megjegyzi, hogy az intézet új rendelkezéseket vezetett be a TIT-ek 2018. évi egyedi vissza nem térítendő támogatási megállapodásaiba annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyiségű TIT-ek közbeszerzési politikái összhangba kerüljenek az uniós közbeszerzési jog fő követelményeivel; megjegyzi, hogy 2019-ben az intézet új nyomonkövetési tevékenységet indított a jogi személyiségű TIT-ek és azok helymegosztási központjainak közbeszerzési politikáira és eljárásaira vonatkozóan; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
21. |
tudomásul veszi az intézetnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; tudomásul veszi, hogy 2018-ban több összeférhetetlenségi ügyet azonosítottak és értékeltek, és megfelelő intézkedéseket hoztak, többek között a vonatkozó tevékenységből való kizárást, amennyiben összeférhetetlenséget állapítanak meg; |
|
22. |
üdvözli, hogy az EIT közzéteszi a külső szakértők listáját az évente fizetett javadalmazással együtt, és felhívja az intézetet, hogy a külső szakértők esetében vezesse be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot is; |
Belső kontrollok
|
23. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata 2018-ban ellenőrzést végzett a TIT-eknek folyósított kifizetések előzetes ellenőrzése kapcsán, és arra a következtetésre jutott, hogy a csalások megelőzése és felderítése terén igen jelentős hiányosságok tapasztalhatók, bár a TIT-eknek folyósított kifizetések előzetes ellenőrzésére szolgáló eljárások általában véve eredményesek és megfelelnek a Horizont 2020 jogi követelményeinek; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési szolgálat három megállapítást tett, amelyek közül az intézet csak egyet fogadott el, de megfelelő cselekvési tervet dolgozott ki az összes ajánlás végrehajtására, beleértve a két elutasított megállapítást is; |
|
24. |
megjegyzi, hogy a jó kormányzás elveinek TIT-ek általi végrehajtásáról szóló, a belső ellenőrzési szolgálat ajánlásait figyelembe vevő 2018. évi értékelést 2018 szeptemberében véglegesítették; megjegyzi, hogy a 2019. évi értékelést a TIT-ek 2018. évi teljesítményértékelésének részeként 2019 júliusában véglegesítették; megjegyzi, hogy a hat TIT-ből öt általában véve jól érvényesíti a jó kormányzás elveit; |
|
25. |
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2014., 2015., 2016. és 2017. évi, a finanszírozási feltételekkel, a közfinanszírozással, a támogatásokkal és a magánforrásokkal kapcsolatos megjegyzései tekintetében fennmaradó kérdések és a folyamatban lévő korrekciós intézkedések nagy számát; tudomásul veszi az intézet válaszát, amely szerint folytatta a korrekciós intézkedések meghozatalát és lezárta a Számvevőszék észrevételeinek kezelésére irányuló, folyamatban lévő fellépések többségét, és tudomásul veszi, hogy a fennmaradó, folyamatban lévő fellépések egy részére nincs az intézetnek befolyása, és hogy néhány fennmaradó, folyamatban lévő észrevétel maradéktalan orvoslására hosszú távú jövőképre van szükség; |
|
26. |
a számvevőszéki jelentés alapján súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az intézet az igazgatótanács egyik tagjának fizetését másfél éven keresztül tévesen egy másik személynek utalta át, és hogy erről a hibáról csak azt követően szerzett tudomást, hogy az adott személy kapcsolatba lépett az intézettel; tudomásul veszi az intézet válaszát, amely szerint ez egy egyszeri hiba, amit egy félreértés okozott, és megfelelő kontrollok állnak rendelkezésre egy hasonló helyzet megelőzésére; határozottan sürgeti az intézetet, hogy hozzon olyan intézkedéseket, amelyek a jövőben megelőzik az ilyen jelentős hibákat; |
További megjegyzések
|
27. |
megjegyzi, hogy az intézet a 2018. év során aktívan együttműködött kulcsfontosságú érdekelt felekkel, többek között az EU következő többéves pénzügyi kerete és kutatási és innovációs keretprogramja keretében; megjegyzi, hogy a Bizottság 100 milliárd EUR-s költségvetést javasolt a Horizont Európa számára, amely tartalmazza az intézet 3 milliárd EUR-s költségvetését is; |
|
28. |
felhívja az intézetet, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
29. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 213. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 214. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/286 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1931 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0054/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 68. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (5) és különösen mellékletének 8. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0056/2020), |
1.
mentesítést ad az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/287 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1932 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0054/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 68. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség alapszabályának megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/114/EK tanácsi határozatra (5) és különösen mellékletének 8. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0056/2020), |
1.
jóváhagyja az Euratom Ellátási Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Euratom Ellátási Ügynökség főigazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/288 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1933 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Euratom Ellátási Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0056/2020), |
|
A. |
mivel a bevételi és kiadási kimutatások szerint az Euratom Ellátási Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 123 000 EUR volt, ugyanannyi, mint 2017-ben; mivel az ügynökség költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megállapítja, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtási aránya 97,84 %-os volt, ami 2017-hez képest 1,04 %-os csökkenést jelent; aggodalommal állapítja meg azonban, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 72,90 %-os volt, ami 2017-hez képest 1,73 %-os csökkenést jelent; |
Átvitelek törlése
|
2. |
aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a 2017-ről 2018-ra átvitt költségvetési előirányzatok törlési aránya magas (21 %) volt, ami az előző évben tett indokolatlan kötelezettségvállalásokat tükröz; felhívja az ügynökséget, hogy csak indokolt esetben vigyen át költségvetési előirányzatokat; |
Teljesítmény
|
3. |
megállapítja, hogy az ügynökség 2018-ban 331 ügyletet, többek között szerződéseket, módosításokat és értesítéseket dolgozott fel, és jogszabályban meghatározott megbízatásának megfelelően továbbra is felelősséget vállalt az Unió közös nukleáris ellátási politikájáért a nukleáris anyagok ellátásbiztonságának biztosítása érdekében; elismeri az ügynökség által az ellátási források diverzifikálására tett folyamatos erőfeszítéseket; |
|
4. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
Személyzeti politika
|
5. |
megállapítja, hogy 2018 végén – 2017-hez hasonlóan – az ügynökség személyzete a létszámtervben engedélyezett 25-höz képest 16 főből állt, akik mindannyian a Bizottság tisztviselői voltak; |
Egyéb megjegyzések
|
6. |
megállapítja, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Unióból, így az Európai Atomenergia-közösségből is; felszólítja az ügynökséget, hogy tartsa szem előtt az Egyesült Királyság kilépésének hatásait, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos minden fejleményről; |
|
7. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
8. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (1). |
(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/290 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1934 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2019) 317 – C9-0060/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2019) 258), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2018. pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásokra (05324/2020 – C9-0029/2020, 05325/2020 – C9-0030/2020, 05327/2020 – C9-0031/2020, 05328/2020 – C9-0032/2020), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított (4) partnerségi megállapodásra, |
|
— |
tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”) (5), |
|
— |
tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás 33. cikkére (6), |
|
— |
tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás 32. cikkére (7), |
|
— |
tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére (8), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére (9), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére (10), |
|
— |
tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat (11) 119. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet (12) 50. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére (13), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és 100. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0057/2020), |
1.
mentesítést ad a Bizottság számára a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 340., 2019.10.8., 269. o.
(2) HL C 340., 2019.10.8., 278. o.
(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
(5) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.
(6) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.
(7) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.
(8) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.
(9) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.
(10) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.
(11) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/292 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1935 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásainak lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2019) 317 – C9-0060/2019), |
|
— |
tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2019) 258), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2018-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásokra (05324/2020 – C9-0029/2020, 05325/2020 – C9-0030/2020, 05327/2020 – C9-0031/2020, 05328/2020 – C9-0032/2020), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt (3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított (4) partnerségi megállapodásra, |
|
— |
tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra (a továbbiakban: a tengerentúli társulási határozat) (5), |
|
— |
tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás 33. cikkére (6), |
|
— |
tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás 32. cikkére (7), |
|
— |
tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére (8), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére (9), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére (10), |
|
— |
tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat (11) 119. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet (12) 50. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2015. március 2-i (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére (13), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és 100. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0057/2020), |
1.
jóváhagyja a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 340., 2019.10.8., 269. o.
(2) HL C 340., 2019.10.8., 278. o.
(3) HL L 317., 2000.12.15., 3. o.
(4) HL L 287., 2010.11.4., 3. o.
(5) HL L 344., 2013.12.19., 1. o.
(6) HL L 156., 1998.5.29., 108. o.
(7) HL L 317., 2000.12.15., 355. o.
(8) HL L 247., 2006.9.9., 32. o.
(9) HL L 210., 2013.8.6., 1. o.
(10) HL L 191., 1998.7.7., 53. o.
(11) HL L 83., 2003.4.1., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/294 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1936 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2019. november 28-i meghallgatására Neven Mimicának, a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős akkori biztosnak feltett írásbeli kérdésekre a Bizottság által adott válaszokra; |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és 100. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0057/2020), |
|
A. |
mivel a fejlesztési együttműködés elsődleges célja a szegénység visszaszorítása és hosszú távon annak felszámolása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208–210. cikkében meghatározottak szerint; |
|
B. |
mivel az Uniónak mindent meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy – különösen a nem demokratikus rezsimek által szabályozott országokban történő beruházások esetében – alapjai és fellépései mindig a rászorulókat és ne a kormányzati struktúrákat támogassák; |
|
C. |
mivel az általános célkitűzés továbbra is az, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 %-át hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) fordítsák, és mozgósítsák a magánfinanszírozást; |
|
D. |
mivel a fenntartható fejlesztési célok integrálása, valamint az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtása az együttműködési eszközökben követendő fő célkitűzések közé tartoznak; |
|
E. |
mivel a fenntarthatóság kulcsfontosságú a kitűzött célok és eredmények eléréséhez, különösen a fejlesztési támogatás hosszú távú hatásainak megvalósulásához; |
|
F. |
mivel a „senki ne maradjon ki” elve kulcsfontosságú a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben; |
|
G. |
mivel a fejlesztési politikáról szóló, 2017-ben elfogadott európai konszenzus közös fejlesztési politikai keretet biztosít az uniós intézmények és a tagállamok számára; |
|
H. |
mivel az uniós fejlesztési együttműködés összehangolása a partnerországok saját fejlesztési prioritásaival a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend kulcsfontosságú eleme; |
|
I. |
mivel a szinergiák előmozdítása, a meglévő szakpolitikák közötti kompromisszumok csökkentése és a szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében folyamatosan meg kell vizsgálni a különböző külső politikák közötti szakpolitikai koherenciát és kiegészítő jelleget, különösen abban az esetben, amikor több politikát egyetlen partnerországban hajtanak végre; |
|
J. |
mivel a más donorokkal és nemzetközi pénzügyi intézményekkel való jó együttműködés és koordináció kiemelkedő fontosságú a párhuzamosságok elkerülése, a hatékony kontrollok, a kockázatmegosztás, a valós inputokat és a segélyhatékonyságot tükröző eredmények iránti felelősségvállalás biztosítása, valamint a kedvezményezett országokban a fejlesztési segélyek kiépítésére irányuló kapacitás erősítése érdekében; |
|
K. |
mivel végső soron a Bizottság felelős az Európai Fejlesztési Alapok (EFA) beszámolójának alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéért és szabályszerűségéért, valamint az EFA pénzügyi ellenőrzési és jelentéstételi folyamatának felügyeletéért; |
|
L. |
mivel az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az emberi jogok tiszteletben tartása a demokratikus ellenőrzés, valamint a hatékony fejlesztési támogatás előfeltétele; |
|
M. |
mivel az Unió külső beavatkozásai nemzetközi szervezeteken keresztül zajlanak, amelyek vagy uniós alapokat kezelnek vagy az Unióval együtt finanszírozzák a projekteket, és ez a felügyelettel és az irányítással kapcsolatos kihívásokat jelent; |
|
N. |
mivel az ajánlati felhívások és a szerződések odaítélése tekintetében az EFA kormányközi jellegét tükröző különböző végrehajtási módszereket alkalmaznak 79 országban, összetett szabályokkal és eljárásokkal; |
|
O. |
mivel a költségvetés támogatása, miközben kulcsszerepet játszik a fő fejlesztési kihívások kezelésében, jelentős támogatáskezelési kockázattal jár, és csak abban az esetben szabad ilyen jellegű támogatást nyújtani, amennyiben a kedvezményezett állam – mielőtt költségvetés-támogatásban részesülne – megfelelő szintű átláthatóságot, elszámoltathatóságot és hatékonyságot tud felmutatni, illetve bizonyítani tudja, hogy megfelelő mértékben tiszteletben tartja a jogállamiságot és az emberi jogokat; |
|
P. |
mivel az átláthatóság előmozdítása, valamint a korrupció és a csalás elleni küzdelem kulcsfontosságú az Unió költségvetés-támogatási műveleteinek sikeréhez; |
|
Q. |
mivel az EFA tevékenységeit komoly kihívásokkal küzdő térségekben hajtják végre, ahol vagy geopolitikai, vagy intézményi szempontból magas kockázattal kell szembenézni; |
|
R. |
mivel az EFA megfelelő végrehajtását befolyásoló külső tényezők nehezíthetik vagy meghiúsíthatják a fejlesztési törekvéseket; |
|
S. |
mivel az uniós kormányzási támogatás a valódi kormányzási reformok végrehajtását célzó fejlesztési segély egyik kulcsfontosságú eleme; |
|
T. |
mivel a jelenlegi migrációs válság nem szoríthatja háttérbe a demográfiai csúcsokhoz kapcsolódó migrációs hullámokat, amelyek hosszú távon másféle válaszokat igényelnek; |
|
U. |
mivel a segítségnyújtás hatékonyságát elősegíti a végrehajtási eljárások egyszerűsítése; |
|
V. |
mivel alapvető fontosságú az Unió láthatóságának elősegítése, az uniós külső finanszírozási és segítségnyújtási eszközök stratégiai felhasználásának biztosítása, az uniós finanszírozásról szóló tájékoztatás és az Unió értékeinek beépítése a fejlesztési támogatás minden formájába; |
Megbízhatósági nyilatkozat
Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi műveleteinek és projektjeinek végrehajtása 2018-ban (8–11. EFA)
|
1. |
megállapítja, hogy a tizenegyedik EFA a DG DEVCO portfóliójának 65 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy az EFA-kötelezettségvállalások 2018-ban elérték a 4 959 millió EUR-t, meghaladva a 4 537 millió EUR-s éves célt (a 2017. évi 95 %-hoz képest az eredeti célkitűzés 109,3 %-át), míg az EFA-kifizetések 4 124 millió EUR-t tettek ki, ami a 4 200 millió EUR-s éves célhoz képest 98,2 %-os végrehajtási arány (2017-ben ez az arány 98,89 % volt); megjegyzi továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) kötelezettségvállalásai 880 millió EUR-t tettek ki (ebből 800 millió EUR-t a beruházási keretre fordítottak), míg az EBB kifizetései 2018-ban 555 millió EUR-t tettek ki (ebből 525 millió EUR-t a beruházási kereten keresztül); |
|
2. |
üdvözli a DG DEVCO arra irányuló rendszeres erőfeszítéseit, hogy csökkentse a régi előfinanszírozások és a régi el nem költött kötelezettségvállalások szintjét, 25 %-os arányt megcélozva; megjegyzi, hogy a DG DEVCO túllépte a 25 %-os célt azáltal, hogy 40,33 %-kal csökkentette az EFA régi előfinanszírozását (43,79 % az egyéb támogatási területek esetében), és 37,10 %-kal az EFA régi, el nem költött kötelezettségvállalásait (39,71 % az egyéb támogatási területek esetében); |
|
3. |
ösztönzi a DG DEVCO-t, hogy folytassa a régi lejárt EFA-szerződésekkel kapcsolatos erőfeszítéseit, mivel a 15 % alatti célértéket nem sikerült elérni, mint 2017-ben, függetlenül a DEVCO által bevezetett új eljárástól (ami 17,27 %-os enyhe, de nem kielégítő javulást jelent a 2017. évi 18,75 %-hoz képest); megjegyzi, hogy ezt a fő teljesítménymutatókra vonatkozó, 15 % alatti célértéket a DG DEVCO többi művelete esetében 13,88 %-kal elérték; |
|
4. |
általánosságban sajnálja, hogy a csökkentési gyakorlat a DEVCO más beavatkozási és felelősségi területeihez képest kevésbé hatékony, a régi EFA előfinanszírozás és a fel nem használt kötelezettségvállalások esetében kisebb a csökkenés, illetve a lejárt EFA-szerződések esetében nem valósult meg; elismeri azonban, hogy az EFA-k működésének komplexitása akadályozhatja a fő teljesítménymutatók célértékeinek elérését, különösen a záróeljárások esetében, és ezáltal megnehezíti a visszafizetési felszólítások kiadását; |
|
5. |
felszólítja a DG DEVCO-t, hogy kezelje prioritásként és mielőbb zárja le a nyolcadik és kilencedik EFA fennmaradó műveleteit; |
A beszámoló megbízhatósága
|
6. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2018-as költségvetési évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentésében megállapította, hogy a végleges éves beszámoló minden lényeges szempontból híven, valamint az EFA pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek és a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően tükrözi az EFA-k 2018. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és a nettó eszközérték változásait; |
A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége
|
7. |
üdvözli a Számvevőszék véleményét, miszerint a 2018. évi beszámoló alapjául szolgáló bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
8. |
fokozódó aggodalmát fejezi ki a Számvevőszéknek a kiadások jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott elutasító véleménye miatt, amely szerint a beszámoló alapjául szolgáló kiadásokat lényeges hibák befolyásolják; |
|
9. |
aggasztónak tartja, hogy a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA beszámolójában elfogadott kiadások hibaaránya ismét, immár az egymás utáni második évben, 5,2 %-ra emelkedett (összehasonlításként: 2017-ben 4,5 %, 2016-ban 3,3 %, 2014-ben és 2015-ben 3,8 %, 2013-ban 3,4 % és 2012-ben 3 % volt); elvárja, hogy a Bizottság vizsgálja meg az okokat, és tegye meg a szükséges lépéseket a növekvő hibaarány tendenciájának megfordítása érdekében; |
|
10. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által becsült hibaarányok egy része a nem elégséges létszámú munkatársra jutó nagyon magas munkateher következménye lehet, különösen a nehéz helyzetben lévő küldöttségeknél; |
|
11. |
alapvető fontosságúnak tartja, hogy ilyen becsült hibaszintnél további beruházásokat eszközöljenek az alkalmazottak tájékoztatása és képzése terén; felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot a munkaerőhiány problémájának megoldására, különösen a nehéz helyzetben lévő küldöttségek esetében; |
|
12. |
megállapítja, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése nincs hatással az EFA 2018. évi pénzgazdálkodására, és hogy a 2018. évi EFA-beszámolók pontosan tükrözik a kilépési folyamat állását; |
|
13. |
komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék által megvizsgált 125 fizetési tranzakcióból 51 (vagyis 41 %) esetében merült fel hiba és különösen azt, hogy a számszerűsíthető hibákat tartalmazó 39 kifizetésből kilenc (23 %) az összes előzetes ellenőrzés elvégzése után engedélyezett végső tranzakció volt; felszólítja a Bizottságot, hogy jelentősen javítsa a tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét, és gondoskodjon az előzetes ellenőrzések megfelelő nyomon követéséről; |
|
14. |
megállapítja, hogy a tizedik EFA-hoz tartozó projektekből visszavont és a tizenegyedik EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök nem okoznak pénztári problémákat az Egyesült Királyság kilépésére tekintettel, és hogy az egyes tagállamok hozzájárulására gyakorolt hatást az EFA-hoz való kezdeti hozzájárulásuk arányában kell kiszámítani; |
|
15. |
komoly aggodalommal tölti el, hogy a DG DEVCO által végrehajtott, egymást követő korrekciós cselekvési tervek ellenére az azonosított hibák tipológiája nagyrészt hasonló az előző évekhez, nevezetesen az alapvető igazoló dokumentumok hiánya (36,6 %), a közbeszerzési szabályok súlyos megsértése (27,1 %), fel nem merült kiadások (22,7 %), a DG DEVCO tanulmányából kiigazított fennmaradó hibaarány (5,4 %), nem támogatható kiadások (4,3 %) és egyéb típusú hibák (3,9 %), a kedvezményezettek nem teljesítik a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket és jogosulatlan kiadásokat számolnak el; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a hibák inkább a programbecslésekhez, a nemzetközi szervezetekkel kötött vissza nem térítendő támogatásokhoz és hozzájárulási megállapodásokhoz, valamint az Unió nemzeti együttműködési ügynökségeivel kötött hatáskör-átruházási megállapodásokhoz, mint más támogatási eszközökhöz kapcsolódtak; |
|
17. |
rendkívül aggasztják a DG DEVCO által kidolgozott, egymást követő korrekciós cselekvési tervek ellenére folyton visszatérő hiányosságok, különösen azokban az esetekben, amikor a számszerűsíthető hibák a nemzetközi szervezetek által végzett ellenőrzések hiányosságaira utalnak; sürgeti a Bizottságot, hogy ne becsülje alá az olyan hibák súlyosságát, amelyek szabálytalanságokra, például csalásra utalhatnak, és sürgősen orvosolja a fent említett visszatérő hiányosságokat, egyértelműen számoljon be a cselekvési terv végrehajtása során tapasztalt konkrét nehézségekről, és szükség esetén működjön együtt megfelelően a Számvevőszékkel és az az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF); |
Az ellenőrző- és minőségbiztosítási rendszerek hatékonysága
|
18. |
rendkívül aggasztónak találja, hogy a Bizottság elegendő információval rendelkezett ahhoz, hogy a kiadások validálása és elfogadása előtt megelőzze, feltárja és kijavítsa a számszerűsíthető hibákat, és hogy a rendelkezésre álló információk felhasználása 1,3 százalékponttal alacsonyabb becsült hibaarányt eredményezett volna; hangsúlyozza továbbá, hogy egyes hibás tranzakciókat nem tártak fel a külső ellenőrök, és ezek 1,1 százalékpontot tettek ki; |
|
19. |
elvárja, hogy a DG DEVCO következetesebben használja fel a rendelkezésre álló vezetési információkat, és következetesebben működtesse átfogó kontrollrendszerét (előzetes ellenőrzések, külső ellenőrzés vagy költségvizsgálat); fontosnak tartja és üdvözli a DG DEVCO megelőző kontrolljai végrehajtásának javítása érdekében tett folyamatos erőfeszítéseit, különösen a nemzetközi szervezetek és fejlesztési ügynökségek által kezelt közvetett irányítás alatt lévő alapokkal, valamint a közvetlen irányítás keretében nyújtott támogatásokkal kapcsolatos kiemelt kockázatot jelentő területek célzott kezelését; |
|
20. |
tudomásul veszi a DG DEVCO-nak a fennmaradó hibaarányról készült hetedik tanulmányát, amely, 0,85 %-os fennmaradó hibaaránnyal, a Bizottság által meghatározott 2 %-os lényegességi küszöb alatti fennmaradó hibaarányt eredményezett; megjegyzi azonban, hogy több év óta az alkalmazott módszertan a tranzakciók nagyon kevés helyszíni ellenőrzésén, valamint a közbeszerzési eljárások hiányos ellenőrzésén alapult, és felhívja a DG DEVCO-t, hogy szorosan működjön együtt a Számvevőszékkel a hibaarányok értékelése megbízhatóságának javítása érdekében; |
|
21. |
megállapítja ugyanakkor, hogy a „közvetlen irányítás keretében nyújtott támogatások” és a „kedvezményezett országokkal végzett közvetett irányítás” területén végrehajtott műveletek külső ellenőrzésének eredményei azt mutatják, hogy a teljes ellenőrzött összeg 4,64 %-át, illetve 3,77 %-át minősítették nem támogathatónak, és hogy ez a helyzet nem vezetett részletes fenntartások kiadásához; kéri a DG DEVCO-t, hogy nyújtson további részletes magyarázatot az e két ügy mögött rejlő okokról; |
|
22. |
emlékeztet arra, hogy a fenntartás az elszámoltathatóság megteremtésének egyik sarokköve, és ezért a DG DEVCO megbízhatósági láncán belül megelőző és átlátható eszközt jelent, amely tükrözi a folyamatban lévő kihívásokat, illetve a központokban vagy az uniós küldöttségeken tapasztalt fennmaradó és felmerült hiányosságokat; |
|
23. |
felszólítja a DG DEVCO-t, hogy az új belsőkontroll-standardokkal összhangban fokozatosan erősítse meg a DG DEVCO megbízhatósági láncát, nagyobb hangsúlyt helyezve mind az egyéni kompetenciára és a kontrollok végrehajtásában betöltött szerepükre vonatkozó elszámoltathatóságra, mind pedig a csalás kockázatára; |
|
24. |
megjegyzi, hogy a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmány a DG DEVCO kockázatértékelési, kontroll- és ellenőrzési stratégiájának (és megbízhatósági láncának) építőkövévé vált, ugyanakkor felkéri a DG DEVCO-t, hogy biztosítsa a fennmaradó hibaarány értékelése során alkalmazott módszertani standardok nagyobb következetességét, és szükség esetén konzultáljon a Számvevőszékkel ezekről a kérdésekről; |
|
25. |
tudomásul veszi a Számvevőszék és a DG DEVCO által alkalmazott különböző megközelítéseket: a Számvevőszék a folyamatban lévő műveletekre (vagy kifizetési szinten az ideiglenes hibaarányokra) összpontosít, a DG DEVCO pedig a lezárt műveletekre; hangsúlyozza azonban, hogy a becslési módszerek kettőssége nem vezethet a műveletek szabályosságával és jogszerűségével kapcsolatos kétértelműségekhez, ami akadályozná az eredmények több éven keresztül történő összehasonlítását is; |
|
26. |
az összes érdekelt féltől elvárja, hogy kerüljék a becsült hibaarány értékelésére szolgáló eltérő módszertanok egymással versengő igazolását, hogy hiteles és reálisabb képet nyújtsanak a helyzetről, valamint növeljék a megbízhatóságot és a méltányosságot mind az elvégzett kontrollmunka, mind pedig az általános kontrollrendszerek esetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a záráskor kockázatosnak minősülő becsült összegeknek a különböző jelentésekben – például a DG DEVCO éves tevékenységi jelentésében vagy a Bizottság éves irányítási teljesítményjelentésében – alkalmazott koncepcióját megfelelően felül kell vizsgálni; |
|
27. |
felhívja a DG DEVCO-t, hogy folytassa ellenőrzési keretrendszere és a fő teljesítménymutatók hatékony végrehajtásának javítására irányuló erőfeszítéseit, különös tekintettel az előzetes kontrollok által megakadályozott jogosulatlan kifizetésekre vonatkozó 21. fő teljesítménymutatóra és a külső ellenőrzések által azonosított nem támogatható összegekre vonatkozó 25. fő teljesítménymutatóra; tudomásul veszi, hogy 18,22 millió EUR összegű visszafizetési felszólítást adtak ki a jogosulatlan kifizetések visszatérítésére; |
|
28. |
úgy véli, hogy a nemzetközi szervezeteken és nemzeti fejlesztési ügynökségeken keresztül közvetett irányítás alá tartozó alapokhoz, valamint a közvetlen irányítás alá tartozó támogatásokhoz kapcsolódó magas kockázatú területek célzott kezelése kulcsfontosságú, és hogy aktualizálni kell az e két működési területhez kapcsolódó kockázatok szintjét; |
|
29. |
megjegyzi, hogy 2018-ban két fenntartást fogalmaztak meg, melyek közül kiemelendő az eredetileg 2015-ben kiadott, az afrikai békefenntartási mechanizmussal (APF) kapcsolatos fenntartás megújítása, amely tükrözi a jelenlegi intézményi és irányítási hiányosságokat, mivel az APF nem elég hatékonyan védi az EFA-kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét; |
|
30. |
megállapítja, hogy 2018-ban 19, csalással kapcsolatos vizsgálat volt folyamatban; |
A nemzetközi szervezetekkel, uniós fejlesztési ügynökségekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködés
|
31. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési ügynökségekkel közvetett irányítás keretében végrehajtott projektekre az Európai Fejlesztési Alapokból történt kifizetések 1074 millió EUR-t, illetve 201 millió EUR-t tettek ki (ebből 347 millió EUR az ENSZ-en keresztül történt); megjegyzi, hogy 2,6 milliárd EUR az általános költségvetésből származott; |
|
32. |
aggasztónak tartja, hogy a nemzetközi szervezetekkel folytatott műveletek esetében a 61 ellenőrzött tranzakcióból 33 (azaz 54 %) esetében volt számszerűsíthető hiba, ami a 2018-as becsült hibaszint 62,5 %-ának felel meg; |
|
33. |
mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi szervezetek ismét nem nyújtották be időben az igazoló dokumentumokat, ami megakadályozta a Bizottságot és a Számvevőszéket abban, hogy szigorú ellenőrzéseket végezzenek; ezzel kapcsolatban felszólítja a Bizottságot, hogy fokozottan törekedjen annak biztosítására, hogy az érintett nemzetközi szervezetek időben megküldjék az információkat, hogy a Számvevőszék teljeskörű és pontos adatokat nyújthasson be; |
|
34. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az EFA-szerződések a rendkívül korlátozott számú nemzeti fejlesztési ügynökségek kezében összpontosulnak, ami azzal a kockázattal jár, hogy az Unió fejlesztési politikája újból nemzeti hatáskörbe kerül, és ez ellentétes lenne az uniós külpolitika nagyobb fokú integrációját illető érdekekkel; |
|
35. |
felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a szerződés odaítélésére és a közbeszerzésre irányuló eljárások ellenőrzési rendszerét annak a kockázatnak az elkerülése érdekében, hogy a fejlődő országokban végrehajtott EFA-projektek jelentős részét állami vagy részben magánkézben lévő ügynökségek szűk csoportja monopolizálja, és egyre nagyobb befolyást gyakoroljon az Unió fejlesztési, együttműködési és szomszédságpolitikáira, ami veszélyeztetheti az Unió szakpolitikai függetlenségét; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg és szélesítse ki együttműködését más köz- és magánszervezetekkel, például a fejlesztés területén tevékenykedő számos nem kormányzati szervezettel; |
|
36. |
javasolja a Bizottságnak, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt az EFA nemzetközi szervezetekkel, uniós fejlesztési ügynökségekkel és nem kormányzati szervezetekkel folytatott együttműködésének előmozdítására; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EFA munkája nem megfelelően látható és nem eléggé ismert a nyilvánosság számára; |
|
37. |
emlékeztet arra, hogy az uniós források végrehajtásával megbízott személyeknek vagy szervezeteknek általános elvként tiszteletben kell tartaniuk a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvét; hangsúlyozza, hogy valamennyi személynek vagy szervezetnek teljes mértékben együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, és az alapokból való részesülés feltételeként biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, a Számvevőszék és az OLAF számára szükséges jogokat és hozzáférést; |
|
38. |
felszólítja a Bizottságot, hogy
|
Uniós költségvetés-támogatás
|
39. |
megjegyzi, hogy az EFA költségvetés-támogatási tevékenységekhez való hozzájárulása 2018-ban elérte a 881,9 millió EUR-t, amelyből 858,6 millió EUR új kötelezettségvállalás volt (ez 96 költségvetés-támogatási szerződést képviselő 56 partnerországot jelent); megállapítja, hogy a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) esetében 92,9 millió EUR-t folyósítottak az EFA-n keresztül 14 ország számára, ami 18 költségvetés-támogatási szerződésnek felel meg; |
|
40. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy szubszaharai Afrika a 41 %-os aránnyal a költségvetés-támogatás legnagyobb kedvezményezettje, és hogy a kapcsolódó szerződések az állami rezílienciára és az építési szerződésekre vonatkoztak; megállapítja továbbá, hogy az alacsony jövedelmű országok aránya 38 %-ra nőtt a 2015. évi 31 %-hoz képest, és hogy a költségvetés-támogatás legnagyobb kedvezményezettjei a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó országok, amelyek az összes folyamatban lévő kötelezettségvállalás 47 %-át teszik ki; |
|
41. |
emlékeztet arra, hogy a költségvetés-támogatás befektetés az uniós partnerországok közpolitikáiba és rendszereibe, és hogy alapvető elvei a reformok végrehajtása és a fenntartható fejlesztési célok eléréséhez való hozzájárulás; megjegyzi, hogy az uniós költségvetés-támogatást a nemzetközileg elfogadott puszani hatékonysági elveknek kell vezérelniük, úgymint a partnerországok elkötelezettsége, az eredményközpontúság, az inkluzivitás és az elszámoltathatóság; |
|
42. |
megállapítja, hogy az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban és a TOT-okban a kifizetések főként rögzített részletekben történnek; úgy véli azonban, hogy a változó részletek jobban ösztönözhetik a partnerországokkal a végrehajtandó főbb reformokról folytatott szakpolitikai és politikai párbeszéd elmélyítését; úgy véli, hogy a rögzített és változó részletekben történő kifizetés módozatainak eredményalapúnak kell lenniük, és az elért eredmények értékeléséhez elegendő minőségi adaton kell alapulniuk; úgy véli, hogy a kifizetésre vonatkozó teljesítménykritériumoknak alapvető tényezőknek kell lenniük a költségvetés-támogatási tevékenységek kezelése során; |
|
43. |
szoros nyomon követésre és a partnerországokkal folytatott alapos szakpolitikai párbeszédre szólít fel a célkitűzések, az elfogadott eredmények és a teljesítménymutatók tekintetében; újra felszólítja Bizottságot, hogy jobban határozza meg és mérje fel az egyes esetekben elérendő fejlesztési eredményeket, és mindenekelőtt javítsa ki azokat a kontrollmechanizmusokat, amelyek figyelemmel kísérik a korrupció, továbbá az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása terén a kedvezményezett állam magatartását; továbbra is mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetés-támogatás felhasználható olyan kedvezményezett országokban, ahol korlátozott vagy nincs demokratikus ellenőrzés; |
|
44. |
megállapítja, hogy a költségvetés-támogatással kapcsolatos kockázatok észlelése enyhe általános csökkenést mutat 2018-ban; hangsúlyozza azonban, hogy továbbra is a korrupcióval, az államháztartással és a fejlesztéssel kapcsolatos kockázatok a legjelentősebbek, miközben a makrogazdasági kockázat növekvő tendenciát mutat; |
|
45. |
támogatja a partnerországokban az államháztartási gazdálkodás, a költségvetési átláthatóság, a demokratikus ellenőrzési és felügyeleti szervek, valamint a makroszintű feltételrendszer terén elért eredményekre való összpontosítást a kapacitásfejlesztés optimalizálása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy módszeresen kövesse nyomon a megkezdett reformokat és az elért eredményeket, bizonyítva, hogy az uniós költségvetés-támogatás ténylegesen hozzájárult a kedvezményezett országok saját fejlesztési menetrendjéhez, és megerősítette demokratikus szerepvállalásukat; |
|
46. |
rámutat, hogy erősíteni kell a megfelelő nyomonkövetési eszközöket, amelyekkel értékelhető, hogy a költségvetés-támogatás hogyan járult hozzá a belföldi bevételek hatékonyabb mozgósításához és a kapcsolódó reformokhoz; elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2018-ban a belföldi bevételek igénybevétele a változó részletek értékének 19 %-át tette ki (szemben a 2014. évi 3 %-kal); felkéri a DG DEVCO-t, hogy a költségvetés-támogatási jelentéseiben továbbra is nyújtson rendszeres tájékoztatást arról, hogy a költségvetés-támogatási szerződéseket hogyan használják fel a belföldi bevételek mozgósítására; |
|
47. |
felszólítja ugyanakkor a DG DEVCO-t, hogy szakpolitikai párbeszédében szigorúan mérje fel a különösen a fejlődő országokat érintő vállalati adókikerüléssel, adókijátszással és illegális pénzmozgásokkal kapcsolatos kockázatokat; ösztönzi a DG DEVCO-t, hogy mérje fel a költségvetési hatást, és segítsen meghatározni az orientált beruházási célkitűzéseket; |
Az EFA-támogatások végrehajtásával kapcsolatos kockázatok és kihívások
|
48. |
komolyan aggasztja az a kockázat, hogy az EFA-t arra kényszerítik, hogy olyan menetrendekre adjon választ, amelyek eltávolítják a szegénység csökkentésére irányuló elsődleges célkitűzésétől és nem egyeztethetők össze az EFA alapvető értékeivel, ami azzal a veszéllyel jár, hogy veszélybe kerülnek az eddigi pozitív eredmények; aggodalmát fejezi ki az eltérő célú felhasználás kockázata miatt, és felkéri a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával összhangban álló projektek és programok létrehozásakor; felhívja a Bizottságot, hogy az EFA alapértékeivel összhangban válassza ki a jövőbeli támogatási programokat, és fontolja meg az ezen értékektől eltérő programokra nyújtott támogatások visszavonását; |
|
49. |
hangsúlyozza, hogy az EFA nem lépheti túl a hatókörét, és hogy az új kihívásokkal való szembenézéshez szükséges új kapcsolódási pontok nem áshatják alá más fejlesztési célok elérését; |
|
50. |
felhívja a Bizottságot, hogy helyezzen nagyobb hangsúlyt és összpontosítson a jól működő támogatási programok fejlesztésére és fenntartására; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a bevált gyakorlatok és sikertörténetek nagyobb médiavisszhangot kapjanak és láthatóbbak legyenek; |
|
51. |
hangsúlyozza a fenntarthatósággal, az átláthatósággal és a jó koordinációval kapcsolatos kockázatok jelentőségét, amelyeket az Unió a fejlesztési segélyek finanszírozásával kíván kezelni, tekintettel az olyan új donorok és új szereplők számának jelentős növekedésére Afrikában, mint Oroszország és Kína; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a nemzetközi együttműködésnek a partnerországok saját fejlesztési prioritásaival való jobb összehangolására; |
|
52. |
úgy véli, hogy a migráció kérdése és a fejlesztési támogatás közötti összefüggés az egyik legfontosabb kapcsolódás, amelyet a biztonság és a fejlesztés, illetve a humanitárius tevékenység és a fejlesztés közötti kapcsolat mentén kell kezelni; elismeri ugyanakkor, hogy a békeépítés és a migráció kiváltó okainak kezelése a fenntartható fejlődés alapvető szempontjai; |
|
53. |
emlékeztet arra, hogy a támogatás hatékonysága, a partnerország fejlesztési eredmények iránti felelősségvállalása és a partnerországok irányítási kereteire való támaszkodás olyan vezérelvek, amelyeket rendszeresen finomítani kell; kiemeli továbbá, hogy a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása a segélyek hatékonyságához hozzájáruló elkerülhetetlen előfeltételek; felhívja a Bizottságot, hogy a pénzügyi támogatás jóváhagyásának végső előfeltételeként szabja meg a jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását; |
|
54. |
hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság elengedhetetlen a fejlesztési támogatás általános hatékonyságának növeléséhez a hatások minden segítségnyújtási forma esetében elvégzett folyamatos nyomon követése révén; emlékeztet arra, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend és a fenntartható fejlesztési célok nagy hangsúlyt fektetnek az adatokra és a mutatókra, figyelembe véve, hogy a hatékony és operatív stratégia szempontjából kulcsfontosságú a megbízható nyomon követés; |
|
55. |
ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy egészítse ki a következő éves tevékenységi jelentést egy, az EFA tevékenységeinek hatására vonatkozó strukturált értékeléssel, amely kiemelt figyelmet fordít az emberi jogokra; |
|
56. |
felkéri a Bizottságot, hogy végezze el a hosszú ideje folyamatban lévő EFA-finanszírozású projektek országonkénti értékelését annak érdekében, hogy bemutassa az évtizedek óta tartó helyszíni uniós beruházások tényleges hatásait, valamint azt, hogy hogyan segítették hatékonyan a kedvezményezett országok gazdasági, társadalmi és fenntartható fejlődését; következésképpen felszólítja a Bizottságot, hogy mérlegelje az értékelés eredményét, és korlátozza és/vagy szüntesse meg a nem hatékony projektek további finanszírozását; |
|
57. |
úgy véli, hogy a helyi kkv-kra, a magánszektorra és a civil társadalmi szervezetekre való fokozottabb összpontosításnak az együttműködés központi tengelyének kell lennie az uniós küldöttségek tervezett projektjeinek irányítása során; hangsúlyozza, hogy tekintettel a nagyszabású fenntartható fejlesztési célok eléréséhez szükséges finanszírozás hiányára, a magánszektorral és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott stratégiai párbeszédnek kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie a helyi gazdaságok fejlesztése terén; |
|
58. |
úgy véli, hogy a pénzügyi kirekesztés felszámolása és a mikrofinanszírozás a gazdasági és társadalmi fejlődés kulcsfontosságú tényezői, amelyek bizonyított hatást gyakorolnak a helyi gazdasági tevékenységre és a munkahelyteremtésre; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EFA számos eszközön (az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) Garanciaalapja, a NASIRA kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus, a HURUMA Alap, a Boost Africa és az Afrikai Garanciaalap) keresztül támogatja a pénzügyi kirekesztés felszámolását Afrikában, amelyek célja többek között, hogy mikrohiteleket nyújtsanak a rosszul ellátott afrikai mezőgazdasági termelőknek; nem javasolja a Bizottságnak és más uniós intézménynek, hogy új pénzügyi támogató eszközöket hozzon létre, ehelyett azt javasolja, hogy alkalmazásuk helyén és az Unióban biztosítsa a pénzügyi támogató eszközök nagyobb láthatóságát; |
|
59. |
tudomásul veszi a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak az EB-EKSZ koordinációra vonatkozó ellenőrzését, és elismeréssel nyugtázza az ellenőrzés azon következtetését, hogy a Bizottság szolgálatai (DG DEVCO, Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (DG NEAR) és a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) közötti koordinációs tevékenységek összességében eredményesek és hatékonyak; határozottan kiemeli azonban, hogy ki kell alakítani az adott országnak nyújtott teljes uniós külső támogatásra vonatkozó egységes álláspontot, és meg kell erősíteni – a DEVCO és a NEAR főigazgatóságokkal együttműködésben – a kockázatértékelést és -kezelést a bizonytalansági és enyhítő stratégiákra vonatkozó közös álláspont kialakítása érdekében; |
Az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért hatékonysága
|
60. |
megjegyzi, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap számára 2018 végén elkülönített források 4,2 milliárd EUR-t tesznek ki, amelyből 3,7 milliárd EUR az EFA-ból, 489,5 millió EUR pedig a tagállamoktól és más donoroktól (Svájc és Norvégia) származott; megállapítja, hogy 2018-ban 187 projektet hajtottak végre; megállapítja, hogy a migrációvédelem és a reintegráció fejlesztésére irányuló EU-IOM közös kezdeményezést 2018 végén 14-ről kiterjesztették 26 afrikai országra; |
|
61. |
emlékeztet a Parlament rendszeresen hangoztatott álláspontjára, amely szerint a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az új fejlesztési eszközként létrehozott vagyonkezelői alapok mindig összhangban legyenek az Unió általános stratégiájával és fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel, azaz a szegénység csökkentésével és felszámolásával és különösen azt, hogy az európai országok biztonsági érdekei ne élvezzenek elsőbbséget a támogatásban részesülő lakosság szükségleteivel szemben; ösztönzi a Bizottságot, hogy fontolja meg az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért azon projektjei számára nyújtott pénzügyi támogatások korlátozását, amelyek eltérnek ettől a központi elvtől; |
|
62. |
hangsúlyozza, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért rendeltetése a destabilizáció, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az illegális migráció kiváltó okainak kezelése a rezíliencia, a gazdasági lehetőségek, az esélyegyenlőség, a lakosság biztonsága és a humán és társadalmi fejlődés előmozdítása révén; megjegyzi, hogy az irreguláris migráció kiváltó okainak koncepciója és jellemzői igen sokfélék, és alapos kiigazításra és elemzésre szorulnak annak érdekében, hogy jobban meg lehessen tervezni a projektbeavatkozások logikáját és hozzáadott értékét, valamint jobban be lehessen mutatni az elért eredményeket; |
|
63. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért rugalmas eszköz az olyan területeken történő segítségnyújtásra, mint az élelmezés, az oktatás, az egészségügy, a biztonság és a fenntartható fejlődés, de figyelembe véve az előtte álló példátlan kihívásokat, kialakításának célzottabbnak kellett volna lennie a célkitűzések tekintetében, amelyeket túl tágnak ítéltek ahhoz, hogy az afrikai régiókban hatékonyan irányítsák a fellépéseket és mérjék a hatásokat; |
|
64. |
megállapítja, hogy az Európai Számvevőszék (1) és a tizenegyedik EFA félidős értékelése szerzőinek az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért végrehajtásának értékelésével kapcsolatos aggályai nagyrészt továbbra is megoldatlanok; ismételten aggodalmának ad hangot az alábbiakkal kapcsolatban:
úgy véli, hogy ezen megállapítások tükrében az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért hozzáadott értéke erősen megkérdőjelezhető; |
|
65. |
emlékeztet arra, hogy a szükséghelyzeti alap forrásainak többsége az EFA-ból származik, ami elkerülhetetlenül azt jelenti, hogy a fejlesztési támogatást nem az uniós partnerországok fejlesztési terveinek szolgálatába állítják, hanem az az Unió migrációs politikájának rövid távú célkitűzéseit szolgálja, ami ellentétes a Lisszaboni Szerződéssel és a segélyhatékonyságáról szóló Párizsi Nyilatkozattal; rámutat arra, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért inkább a vegyes migrációs áramlások megfékezését célzó gyors, stabil projektekre összpontosító eszköz volt ahelyett, hogy a migráció hosszú távú mozgatórugóit a fejlesztési támogatás elveivel összhangban kezelte volna; |
|
66. |
rámutat arra, hogy az EFA-ból, az uniós költségvetésből és más donoroktól érkező források vagyonkezelői alapokba való összevonása nem eredményezheti azt, hogy a fejlesztési és együttműködési politika részére elkülönített pénzösszeg ne érje el a szokásos kedvezményezettjeit vagy ne szolgálja e politikák eredeti céljait; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy míg az Unió szükséghelyzeti alaphoz történő hozzájárulására főként a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) forrásainak felhasználásával kerül majd sor, a szükséghelyzeti alap nem kizárólag fejlesztésre irányuló célok elérésére törekszik; rámutat arra, hogy 2018-ban a migrációkezelés tematikus kerete kapta a források legnagyobb részét, amely a 2016. évi 17,3 %-ról 2018-ban az uniós szükséghelyzeti alap forrásainak 30,8 %-ára nőtt; |
|
67. |
megjegyzi, hogy nemcsak a migrációkezelés aránya növekedett az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért valamennyi jóváhagyott projektjében, hanem az alapok is egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az észak-afrikai országokra azzal, hogy a migrációkezelésre szánt források teljes összege a 2016. évi 23 %-ról 2018-ban 52 %-ra nőtt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy míg az EU célja az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért prioritásának tekinthető „veszélyeztetett és marginalizált népesség” támogatása, 2017-ben a migrációkezelési keretből származó finanszírozás 55 %-át olyan projektekre fordították, amelyek célja „az irreguláris migráció korlátozása és visszaszorítása a migráció megfékezése és ellenőrzése révén”; figyelmeztet arra, hogy a fejlesztési támogatásnak a migráció és a biztonság kezelésére való felhasználása nemcsak aláássa az EU fejlesztési prioritásait, hanem további szegénységet és instabilitást eredményezhet, ami arra kényszeríti az embereket, hogy elhagyják közösségeiket; ezzel összefüggésben ösztönzi a Bizottságot, hogy fontolja meg a pénzügyi támogatások korlátozását és/vagy megszüntetését az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért azon projektjei esetében, amelyek nem tartják tiszteletben a hosszú távú uniós fejlesztési politikákat; |
|
68. |
emlékeztet arra, hogy a regionális és helyi hatóságok, a civil társadalmi szervezetek és a nem kormányzati szervezetek, valamint a magánszektor a hatékony fejlesztési politika partnerei, és hogy a nemzeti hatóságokkal és a helyi közösségekkel folytatott folyamatos párbeszéd elengedhetetlen a közös stratégiák és prioritások meghatározásához; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EFA és az uniós költségvetés ne finanszírozza a szükséghelyzeti alapon keresztül az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő kormányzati és helyi erők (milíciák) által végrehajtott projekteket, különösen Líbiában és Szudánban; |
|
69. |
emlékeztet arra, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért fejlesztési költségvetési sorokból származó forrásait nem szabad a migránsok jogait veszélyeztető biztonsági intézkedésekre fordítani; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be kézzelfogható garanciákat arra vonatkozóan, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért projektjeit a végrehajtó hatóságok ne használják fel a migránsok alapvető emberi jogainak megsértésére, és hogy a szükséghelyzeti alap projektjei hosszú távon ne járuljanak hozzá az országok és alrégiók destabilizációjához, ahogy azt Észak-Nigerben egyre inkább szóvá teszik a nem kormányzati szervezetek és a helyi lakosok is; hangsúlyozza, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért projektjeibe a programozás alapvető részeként be kell építeni az emberi jogokat, és a projekteknek hozzá kell járulniuk az emberi jogoknak az érintett országokban történő érvényesítéséhez; |
|
70. |
felszólítja a Bizottságot, hogy a végrehajtó partnerekkel (ENSZ-ügynökségekkel, tagállami fejlesztési ügynökségekkel) kötött hozzájárulási megállapodásokba foglaljon bele egyértelmű és átlátható emberi jogi záradékokat annak elkerülése érdekében, hogy az Unió közvetetten emberi jogokat sértő projekteket finanszírozzon; e tekintetben rámutat az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért által finanszírozott és az ENSZ Projekttámogatási Hivatala által irányított „Eritrea és Etiópia újbóli összekapcsolása a főbb eritreai közutak rehabilitációja révén” elnevezésű projektre, amely a katonai szolgálaton keresztül kényszermunkát alkalmazó eritreai nemzeti építőipari vállalatokat finanszíroz; |
|
71. |
felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a nemzetközi és uniós jogi keretekkel összhangban ne alkalmazzanak kényszermunkát és rabszolgaságot az uniós társfinanszírozású projektek munkahelyein; javasolja, hogy az uniós társfinanszírozású projektek számára a Bizottság vezessen be átlátható és szigorú megfigyelési rendszert, amelynek magában kell foglalnia egy névtelen panasztételi eljárást és nyomon követést; |
|
72. |
aggasztónak tartja, hogy a Számvevőszék olyan eseteket tárt fel, amikor a projektek más uniós eszközök által is megcélzott, hasonló igényekre irányultak, így fennáll az a kockázat, hogy ez a finanszírozás megkettőzi az uniós támogatás más formáit; felszólítja a Bizottságot, hogy kiemelt figyelmet fordítson fellépéseinek következetességére és a regionális fejlesztési programokkal való összhangjára, és hogy maximalizálja a globális segélyek hatását és hatékonyságát annak érdekében, hogy a fő hangsúly a fejlesztésen legyen, ne pedig a migránsok kárára történő határellenőrzésen és biztonsági intézkedéseken; |
|
73. |
tudomásul veszi, hogy a Bizottság elismeri, hogy a közös nyomonkövetési rendszert tovább kell javítani; üdvözli, hogy 2018 második negyedévében 41 közös kimeneti mutatót fogadtak el, és technikai segítségnyújtást vezettek be; megállapítja, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért három operatív kerete arra törekszik, hogy projektszinten jobban meghatározza a konkrét célkitűzéseket és kiindulási pontokat; |
|
74. |
úgy véli, hogy kellő gondossággal kell biztosítani a Bizottság, a Parlament és a tagállamok közötti jobb kommunikációt az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért megvalósításáról, valamint a műveleteikkel és teljesítményükkel kapcsolatos megfelelő nyilvános jelentéstételt, felügyeletet és ellenőrzést; felkéri a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért végrehajtása által az Unió fejlesztési politikájára gyakorolt hatás ellenőrzését mind a költségvetés, mind az eredmények szempontjából; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vonja le az ellenőrzés tanulságait és gondoskodjon arról, hogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért nem megfelelően végrehajtott projektjeinek finanszírozása megszűnjön vagy nagy mértékben korlátozódjon; |
Az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet
|
75. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az Afrikai Béke- és Biztonsági Szervezet (a továbbiakban: APSA) jelentős mértékben külső pénzügyi forrásoktól függ, mivel a tagállamok kis mértékben járulnak hozzá a békealaphoz, és az APSA korlátozottan vonz további finanszírozást alternatív finanszírozási forrásokból; |
|
76. |
tudomásul veszi, hogy az EKSZ és a Bizottság rendkívül összetett helyzettel áll szemben Afrikában, melyeket számos politikai és operatív kihívás és korlátozás jellemez sok területen, főként a főbb érdekelt felek közötti együttműködés, az intézmények finanszírozása és hiányosságai, valamint a konfliktusokba való beavatkozással, azok megelőzésével és kezelésével kapcsolatos politikai szándék tekintetében; |
|
77. |
sajnálatának ad hangot, amiért az afrikai felelősségvállalás és a pénzügyi fenntarthatóság hiánya, valamint a donoroktól és a nemzetközi partnerektől való nagymértékű függőség operatív hiányosságokhoz vezet; felkéri a Bizottságot, hogy ösztönözze az Afrikai Unió APSA iránti felelősségvállalását, hogy nagyobb pénzügyi függetlenséggel rendelkezzen, és az uniós támogatást a működési költségek támogatása helyett inkább kapacitásépítési intézkedések támogatására összpontosítsa; |
|
78. |
sajnálatának ad hangot, amiért az APSA-nak nyújtott uniós támogatás gyenge hatást fejtett ki és felhasználását újra kellett gondolni, továbbá hogy az uniós támogatás elsősorban az APSA alapvető működési költségeihez való hozzájárulásra összpontosított, valamint hogy az APSA évek óta nagymértékben függ a donorok támogatásától; |
|
79. |
komolyan aggódik a monitoringrendszerek hiányosságai miatt azon képességek tekintetében, hogy megfelelő adatokat szolgáltassanak a tevékenységek eredményeiről; kéri a Bizottságot, hogy növelje az értékelési rendszer azon képességét, hogy a tevékenységek és a teljesítmény tekintetében egyértelműen kimutassa, hogy az uniós hozzájárulások a békére és a biztonságra gyakorolt leginkább kézzelfogható és pozitív hatásokhoz kapcsolhatók; felkéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy indítsanak eredményorientált monitoringmissziót, és a lehető leghamarabb tegyenek jelentést a Parlamentnek; |
|
80. |
a fenti aggályok alapján azt ajánlja, hogy a Bizottság vegye fontolóra az APSA-nak nyújtott összes pénzügyi támogatás törlését; |
A külső beruházási terv és az EFFA
|
81. |
emlékeztet a pénzügyi célkitűzésre, amely szerint 44 milliárd EUR-t kell mozgósítani beruházásokra; megjegyzi, hogy az EU az EFFA (a külső beruházási terv 1. pillére) keretében a források kombinálására irányuló 94 projektre 2,2 milliárd EUR-t, az EFFA-garanciákra pedig 1,54 milliárd EUR-t különített el 28 beruházási program számára; |
|
82. |
ösztönzi a DG DEVCO-t, hogy növelje a külső beruházási terv által kínált tőkeáttételi lehetőségekkel kapcsolatos tudatosságot azáltal, hogy a fejlesztési partnerségekbe bevonzza a magánszektor beruházásait; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy külön figyelmet kell fordítani nem csak a külső beruházási terv addicionalitására, hanem az irányítása során alkalmazott kritériumokra is annak elkerülése érdekében, hogy a fejlesztési finanszírozást a magánbefektetők, illetve a saját érdekek vagy a nyereségszerzés irányába térítsék el; |
|
83. |
megállapítja, hogy az Unió a források kombinálására irányuló 21 projekt révén 547 millió EUR-t különített el szubszaharai Afrikában, amely várhatóan 4 milliárd EUR-t fog felszabadítani a közlekedés, az energia, a magánszektor és a mezőgazdaság számára; támogatását fejezi ki a vegyes finanszírozás helyi dimenziójának előmozdítása tekintetében; |
|
84. |
rámutat, hogy az Unió regionális együttműködése jelentette a fő pénzügyi hozzájárulást a biológiai sokféleséggel és az erdészetierőforrás-gazdálkodással kapcsolatos projektekhez, és kulcsszerepet játszott a közép- és nyugat-afrikai régió 16 védett területének megőrzésében; |
|
85. |
felszólítja a Bizottságot, hogy összpontosítson jobban a sikeresen végrehajtott projektek terjesztésére, és hívja fel a közvélemény figyelmét a globális fenntartható fejlődésbe eszközölt uniós beruházásokra; |
Az EBB AKCS-országokra vonatkozó beruházási kerete
|
86. |
ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa tovább a helyi magánszektor mint a fenntarthatóság és a rezíliencia kulcstényezője fejlődését, támogassa a kedvezményezettek közvetlen érdekét szolgáló alapvető szociális és gazdasági infrastruktúrát, valamint új helyi és regionális partnerek keresését a mikrofinanszírozás speciális területén; kéri az EBB-t, hogy a pénzeszközök felhasználásának jobb indoklásával növelje az addicionalitást; |
|
87. |
ösztönzi az EBB-t, hogy növelje arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon az EBB eszközeinek hatékonyabb népszerűsítése érdekében azokban az országokban, ahol az EBB beruházásai nagyobb hatást érnek el; |
|
88. |
üdvözli az AKCS beruházási kereten keresztül a 139 millió EUR összegű mikrofinanszírozási hitelkeretekhez nyújtott uniós hozzájárulást, amely mintegy 26 300 hitelt fog a mikrovállalkozások és magánszemélyek számára biztosítani; |
|
89. |
úgy véli, hogy alapvető fontosságú az EBB számára, hogy folyamatosan szánjon időt a kellő gondosságra vonatkozó politikára az eredményértékelési eszközökkel együtt annak érdekében, hogy jobban megismerje a pénzügyi közvetítők és a kedvezményezettek profilját, és hogy hatékonyabban tudja értékelni a projektek végső kedvezményezettekre gyakorolt hatásait; |
Az Unió és Afrika közötti kapcsolatok jövője
|
90. |
tudomásul veszi az Unió Afrikára vonatkozó, soron következő hosszú távú stratégiájáról és partnerségéről jelenleg folyó eszmecserét, egyben úgy véli, hogy ez lehetőséget nyújt a támogatásnyújtási módok hatékonyságának növelésére; úgy véli, hogy túl kell lépni a hagyományos, támogatásközpontú kapcsolaton, egy olyan integráltabb kapcsolat felé, amely nagyobb hangsúlyt helyez a stratégiai szempontokra; |
|
91. |
felszólítja a Bizottságot, hogy partnereinkkel alakítsa ki a „többért többet” megközelítést, amelynek alapján támogatásaink a demokratikus jogok, a jogállamiság, a nemzetközi egyezmények stb. harmadik országok általi tiszteletben tartása szerint kerülnének kiigazításra; |
|
92. |
hangsúlyozza, hogy a költségvetés széttöredezettségének elkerülése érdekében az EFA-t be kell építeni az Unió költségvetésébe, amint az szerepelt korábban a Parlament állásfoglalásaiban és a 2021–2027 közötti időszakra szóló új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatban; rámutat, hogy az EFA beépítése javítani fogja a mentesítésért felelős hatóság azon képességét, hogy ellenőrizze az uniós költségvetés felhasználását az Unión kívül. |
(1) 32/2018. sz. különjelentés: „Az Európai Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért kellően rugalmas, de nem elég célirányos eszköz”.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/306 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1937 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézet számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0056/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0058/2020), |
1.
mentesítést ad a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatója számára az intézet 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 128. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/308 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1938 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az intézek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0056/2015), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének létrehozásáról szóló 2006. december 20-i 1922/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 15. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0058/2020), |
1.
jóváhagyja a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 128. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 403., 2006.12.30., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/310 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1939 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0058/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (a továbbiakban: az intézet) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 7 981 001,45 EUR volt, ami 2017-hez képest 3,34 %-os növekedést jelent; mivel az intézet költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az intézet 2018. évi pénzügyi évről vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az intézet éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
elismeréssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 99,38 % volt, ami 2017-hez képest 0,46 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 81,15 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,20 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy az intézet bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz az operatív célkitűzésekkel, illetve a pénzügyi és humán erőforrások kezelésével kapcsolatban a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték mérésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megjegyzi továbbá, hogy az intézet teljesítette az egységes programozási dokumentum tevékenységeinek 98,80 %-át; |
|
3. |
megjegyzi, hogy az intézet elnökölte a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatát, és koordinálta az ügynökségek közötti rendszeres tájékoztatást és információmegosztást; megjegyzi, hogy 2018 végén az intézet más ügynökségekkel együtt megállapodott abban, hogy feltárja a fokozott ügynökségközi együttműködés lehetőségeit a harmadik országokkal közös kapacitásépítési projektek végrehajtása terén; elismerését fejezi ki ezen együttműködésért, amely követendő példa más ügynökségek számára; ösztönzi az intézetet, hogy törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre az uniós ügynökségekkel; ösztönzi az intézetet, hogy kezdeményezzen megbeszéléseket az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeiről a hasonló tevékenységet folytató ügynökségekkel; |
|
4. |
felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (a továbbiakban: FRA) közös szinergiák lehetőségének értékeléséről, amennyiben nem kerül sor teljes mértékű összevonásukra; felhívja a Bizottságot e két lehetőség értékelésére: az intézet áthelyezése a FRA székhelyére, Bécsbe, illetve a FRA székhelyének áthelyezése az intézet székhelyére, Vilniusba; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT, a távközlés és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon hatalmas összegeket takarítva meg, amelyeket az intézet és a FRA további finanszírozására lehetne fordítani; |
|
5. |
ösztönzi az intézetet, hogy hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait; |
|
6. |
ösztönzi az intézetet, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
7. |
emlékeztet arra, hogy az intézetet azért hozták létre, hogy hozzájáruljon és erősítse a nemek közötti egyenlőség előmozdítását az Unióban, többek között a nemek közötti egyenlőségnek az összes lényeges uniós szakpolitikában és a kapcsolódó nemzeti politikákban történő érvényesítése, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint az uniós polgárok nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságának növelése révén; |
|
8. |
üdvözli az intézet és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság (a továbbiakban: FEMM) közötti folyamatos együttműködést, üdvözli továbbá az intézet hozzájárulását a FEMM bizottság folyamatos erőfeszítéseihez, többek között a nemek közötti digitális szakadék, a munka és a magánélet közötti egyensúly, a nemek közötti bérszakadék és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenségek, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés, a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem, a nők egészsége, ideértve a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat is, a nők jogai, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő parlamenti eszköz kidolgozása terén; megjegyzi, hogy az intézet értékes hozzájárulást tud nyújtani a Parlament valamennyi bizottsága számára annak érdekében, hogy horizontálisan jobban integrálják a nemi dimenziót az uniós szakpolitikai döntéshozatalba, valamint hogy a szakpolitikákban és fellépésekben jobban érvényesíteni lehessen a nemek közötti egyenlőség szempontját, például más bizottságok számára képzések és adatok biztosítása révén; |
|
9. |
tudomásul veszi a 2019–2021 közötti időszakra vonatkozó új tudásmenedzsment- és kommunikációs stratégiát, amelynek célja a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó érdekelt felek bevonása és az intézet kommunikációs csatornáinak figyelemmel kísérése; |
|
10. |
határozottan támogatja az intézet munkáját, amely tanulmányok és kutatások révén lehetővé teszi, hogy a FEMM bizottság megkapja a munkája megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlen kiváló minőségű, hivatalos és objektív adatokat; |
|
11. |
üdvözli az intézet által 2018-ban elért eredményeket, és kéri, hogy 2020-tól kezdődően évente frissítse a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2017. évi mutatót (a továbbiakban: a mutató); kéri több módszertani eszköz kidolgozását a nemek közötti egyenlőség valamennyi szakpolitikában és fellépésben való érvényesítésének jobb biztosítása érdekében; |
|
12. |
kitart amellett, hogy az intézet mint az Unió nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértői központja fontos szerepet tölt be az isztambuli egyezmény végrehajtásának figyelemmel kísérésében; |
|
13. |
aggodalmának ad hangot a korábbi kölcsönzött munkavállalók követelései, valamint a Vilnius Városi Kerületi Bíróság és a Vilniusi Regionális Bíróság ítélete miatt; egyértelmű felvételi eljárás alkalmazására szólít fel, és kéri az intézetet, hogy hozzon intézkedéseket a helyzet megoldására; |
Személyzeti politika
|
14. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 27 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 27 engedélyezett álláshely) 27-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 14 szerződéses alkalmazott és négy kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az intézetben 2018-ban; |
|
15. |
tudomásul veszi a Vilnius Városi Kerületi Bíróság 2019. februári ítéletét, amely igazat adott az intézet öt korábbi alkalmazottjának, akik azzal vádolták az intézetet, hogy az öt éven keresztül kihasználta az „ideiglenes alkalmazott” státuszt, hogy kevesebbet fizessen nekik, mint a hosszú távon alkalmazott személyzetnek; felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó elemzést arról, hogy az ügynökségek – és maga az intézet is – miképpen alkalmazzák személyzetüket, és tájékoztassa a mentesítési hatóságot az elemzés végeredményéről; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) szereplő egyik fő kötelezettség és a litván munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; megjegyzi azonban, hogy a szerződések nem írták elő kifejezetten a munkaerő-kölcsönző cégek számára e feltételek betartását, és nincs bizonyíték arra, hogy maga az intézet összehasonlította volna a saját alkalmazottai és a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, ami perekhez vezet és hírnévkockázatot vet fel; felhívja az intézetet, hogy vizsgálja meg a kölcsönzött munkaerő munkakörülményeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban legyenek az uniós és a tagállami munkaügyi törvényi rendelkezésekkel; |
|
17. |
aggodalommal jegyzi meg a férfiak (7 tag) és a nők (23 tag) egyenlőtlen igazgatótanácsi részvételét; |
|
18. |
megjegyzi, hogy az intézet álláshirdetéseit saját weboldalán és a közösségi médiában teszi közzé, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) weboldalán azonban nem; |
Közbeszerzés
|
19. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2017 végén az intézet alperesként szerepelt négy, összesen három közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó perben, mivel a sikertelen pályázók pert indítottak ellene az Európai Unió Bíróságán (a továbbiakban: a Bíróság); megjegyzi, hogy 2018-ban a Bíróság a négyből két ügyben ítéletet hozott, amelyben elutasította a kérelmezők kereseteit és megállapította, hogy az intézet nem tehető felelőssé, a másik két, ugyanahhoz az odaítélési döntéshez és szerződéshez kapcsolódó ügyben pedig 2019-ben hirdetett ítéletet; megjegyzi, hogy az intézet válasza szerint az intézet továbbfejlesztette közbeszerzési eljárásait, hogy minimálisra csökkentse a sikertelen ajánlattevők esetleges elégedetlenségének és a jövőbeli jogi ügyeknek a kockázatát; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
20. |
tudomásul veszi az intézetnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; üdvözli, hogy az intézet felső vezetésének tagjai közzétették önéletrajzaikat az intézet honlapján; |
Belső ellenőrzés
|
21. |
megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által az érdekelt felek kezelésére és a külső kommunikációra vonatkozóan 2017. október 17-én kiadott végleges ellenőrzési jelentés nem tárt fel kritikus vagy nagyon fontos kérdéseket; megjegyzi azonban, hogy az ellenőrzési jelentés számos területen – többek között a tudásmenedzsment és kommunikációs stratégia, a fő teljesítménymutatók, a nyomon követés és a jelentéstétel, az érdekelt felek főbb projektjeinek irányítása és a külső kommunikáció terén – további javításokat javasolt; megjegyzi, hogy az intézet cselekvési tervet dolgozott ki a 2017–2018-ban végrehajtandó valamennyi ajánlásra és részajánlásra vonatkozóan, és hogy több részajánlást hajtottak végre 2017-ben, a többit pedig 2018-ban; |
|
22. |
tudomásul veszi az intézet arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; megállapítja, hogy bár az intézet nem rendelkezik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vagy ellentételezésére irányuló konkrét intézkedésekkel, e célból részt vesz találkozókon, konzultációkon és előadásokon, és kerékpárparkolókkal is rendelkezik; |
|
23. |
felhívja az intézetet, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
24. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 128., 2019.4.5., 16. o.
(2) HL C 128., 2019.4.5., 18. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/313 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1940 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2018-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0059/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0059/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/315 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1941 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2018-es pénzügyi évre szóló végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0059/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0059/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/317 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1942 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Értékpapír-piaci Hatóság 2018-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0059/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 44 191 067 EUR volt, ami 2017-hoz képest 5,02 %-os növekedést jelent; mivel a hatóságot az Unió (26,59 %), valamint a tagállamok és megfigyelők nemzeti felügyeleti hatóságainak (46,44 %) hozzájárulásaiból, valamint a felügyelt szervezetektől származó díjakból (25,78 %) finanszírozzák (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék a hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,99 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,01 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,87 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,89 %-os csökkenést jelent; |
|
2. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság a kapcsolódó díjszabályzattal összhangban díjakat számít fel a hitelminősítő intézeteknek, és e díjaknak kizárólag a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételével, hitelesítésével és felügyeletével kapcsolatos hatósági kiadásokat kell fedezniük; megjegyzi, hogy 2017-ben a hatóság által a hitelminősítő intézeteknek felszámított díjak 853 950 EUR-val meghaladták ezt a kiadást, és a hatóság ezt a többletet más tevékenységekre fordította, míg 2018-ban a kiadások 224 664 EUR-val meghaladták a hitelminősítő intézeteknek felszámított díjakat; megjegyzi, hogy a 2015 és 2018 közötti időszakot tekintve a halmozott különbözet összege 540 412 EUR volt; megállapítja továbbá, hogy a hatóság a kapcsolódó díjszabályozással összhangban díjakat számít fel a kereskedési adattáraknak, és hogy e díjaknak kizárólag a kereskedési adattárak nyilvántartásba vételével és felügyeletével kapcsolatos kiadásokat kell fedezniük; megjegyzi, hogy 2017-ben a hatóság kereskedési adattárak nyilvántartásba vételével és felügyeletével kapcsolatos kiadásai 2017-ben 452 466 EUR-val, 2018-ban pedig 30 882 EUR-val meghaladták a kapcsolódó díjakat; megjegyzi, hogy a 2015 és 2018 közötti időszakot tekintve a halmozott különbözet összege 545 735 EUR (azaz 6 %) volt; megállapítja, hogy bár a hatóság követte a Bizottság vonatkozó iránymutatásait, a többletek és hiányok a különböző tevékenységek éves szintű keresztfinanszírozásához vezethetnek; tudomásul veszi a hatóság válaszát, amely szerint 2017-ben forrásokat kellett átcsoportosítania a kereskedési adattárakkal kapcsolatos konkrét kockázatok kezelésére, és ez eredményezte a beszedett díjak és a tényleges kiadások közötti különbséget, miközben díjai tekintetében mindig a Bizottság költségvetési modellre vonatkozó iránymutatását alkalmazta, és hogy a rövid távú egyensúlyhiányokat hosszú távon ellensúlyozni kell; felszólítja a hatóságot, hogy továbbra is korlátozza az ilyen keresztfinanszírozásokat, mindaddig, amíg a hatóság költségvetésében nem tapasztalható évről évre jelentős eltérés; |
|
3. |
megállapítja, hogy a hitelminősítő intézetek által e szervezetek nyilvántartásba vételével, hitelesítésével és felügyeletével kapcsolatban fizetett díjakból származó kumulált többlet a 2015–2018 közötti időszakban 0,5 millió EUR volt; úgy véli, hogy ennek a többletnek ideiglenesnek kell lennie és azt nem szabad más tevékenységek tartós keresztfinanszírozására felhasználni; |
Teljesítmény
|
4. |
megjegyzi, hogy a hatóság elvégezte az éves munkaprogramjában szereplő tevékenységek 90 %-át; |
|
5. |
megjegyzi, hogy a MiFID II irányelv végrehajtása volt a legnagyobb projekt, amelyet a hatóság 2018-ban végrehajtott; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság egyik legfőbb kihívását és célkitűzését az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését kezelő, rendezett folyamat előkészítése jelentette, amely téren a bizonytalanság miatt nagyobb erőfeszítésekre volt szükség; |
|
6. |
megjegyzi, hogy a hatóság munkaterhelése folyamatosan változik, és mind szabályozási feladatokat, mind az uniós jog érvényesítését és alkalmazását magában foglalja; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a hatóság az Európai Bankhatósággal (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) együtt tagja annak a vegyes bizottságnak, amely azon dolgozik, hogy biztosítsa az ágazatok közötti összhangot, valamint a közös álláspontok kialakítását a pénzügyi konglomerátumok felügyelete és egyéb, több ágazatot érintő kérdések terén, és hogy közös számvitelért felelős tisztviselője van az Európai Unió Vasúti Ügynökségével, továbbá számos más beszerzést bonyolított le más ügynökségekkel közösen, mindenkor törekedve az együttműködéssel járó hatékonyságra; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
8. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság által a három európai felügyeleti hatóság 2017-ben elvégzett külső értékelésével kapcsolatban tett észrevételek fényében 2019 tavaszán sikeresen lezárult az e három hatóság felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási folyamat, valamint megjegyzi, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a vonatkozó uniós ágazati jogszabályok módosításainak végrehajtása ennek megfelelően jelenleg zajlik; |
|
9. |
üdvözli a hatóságnak az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex vagy cum-cum tekintetében indított vizsgálatát; ösztönzi a hatóságot, hogy vonjon le konkrét következtetéseket ebből a vizsgálatból annak érdekében, hogy megállítsa a jelenlegi és megelőzze a jövőbeli gyakorlatokat, amelyek az Unió pénzügyi piacainak integritását fenyegetik; |
|
10. |
üdvözli a hatóság 2019. júliusi jelentését a többszörös forrásadó-visszatérítési rendszerekkel kapcsolatos előzetes megállapításokról, válaszként a Parlamentnek a cum-ex botrányról, a pénzügyi bűnözésről és a jelenlegi jogi keret hiányosságairól szóló, 2018. november 29-i állásfoglalására (2018/2900(RSP)), amelyben a Parlament felkérte a hatóságot, hogy végezzen vizsgálatot a cum-ex és cum-cum típusú rendszerekről; üdvözli továbbá, hogy a hatóság felügyeleti tanácsa jóváhagyta egy hivatalos vizsgálat indítását az 1095/2010/EU rendelet 22. cikkének (4) bekezdésével összhangban; ösztönzi a hatóságot, hogy vonjon le konkrét következtetéseket ebből a vizsgálatból annak érdekében, hogy megállítsa a jelenlegi és megelőzze a jövőbeli gyakorlatokat, amelyek az Unió pénzügyi piacainak integritását fenyegetik; |
|
11. |
kiemeli, hogy a hatóság lényeges szerepet tölt be az európai pénzügyi rendszerben a közös felügyeleti és szabályozásai rendszer előmozdítása terén a pénzügyi stabilitás, az összehangoltabb, hatékonyabb és biztonságosabb pénzügyi piac, valamint a magas fokú fogyasztóvédelem Unión belüli biztosítása érdekében a tisztességesség és az átláthatóság előmozdítása révén a termékek és pénzügyi szolgáltatások piacán; |
|
12. |
hangsúlyozza, hogy a hatóságnak a tevékenységei ellátása közben figyelmet kell fordítania az uniós joggal való összeegyeztethetőségre, az arányosság elvének betartására, valamint a belső piacra vonatkozó alapelveknek való megfelelésre; |
|
13. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az 1060/2009/EK rendelet (4) felügyeleti rendelkezéseinek végrehajtása iránymutatások, illetve kérdések és válaszok formájában túlterhelheti a kisebb szereplőket, és ezáltal csökkentheti a versenyt a piacon (5); |
|
14. |
hangsúlyozza, hogy a hatóságnak – amellett, hogy biztosítja valamennyi feladat teljeskörű és határidőn belüli ellátását – a Parlament és a Tanács által rábízott feladatokhoz és megbízatáshoz kell ragaszkodnia, azokat teljes mértékben alkalmaznia kell, és soha nem kísérelhet meg túllépni megbízatásán; rámutat, hogy a Parlament és a Tanács által rábízott megbízatásra való összpontosítás a források eredményesebb és hatékonyabb felhasználását eredményezi; |
Személyzeti politika
|
15. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 95,51 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 156 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 150 engedélyezett álláshely) 149-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 68 szerződéses alkalmazott és 14 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2018-ban; |
|
16. |
megkérdőjelezi, hogy a hatóság számára biztosított források elegendőek-e ahhoz, hogy az el tudja látni egyre növekvő feladatait, különösen az értékpapírosítás, a Prospectus 3 és a pénzpiaci alap területén, ahol a munkateher megnőtt, ám új személyzetet nem vettek fel; |
|
17. |
elégedetten jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetői álláshelyek (egy férfi és egy nő) tekintetében és az igazgatótanácson belül (három férfi és három nő) sikerült elérni a nemek közötti egyensúlyt; |
|
18. |
megjegyzi, hogy 2016-ban a hatóság személyzeti fluktuációs aránya 6,9 %-os volt, amely teljesíti a hatóság ama célját, hogy ez az arány kevesebb legyen 10 %-nál; |
|
19. |
megjegyzi, hogy a hatóság politikát fogadott el a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megelőzésére vonatkozóan, és a bizottsági modellnek megfelelően az igazgatótanács által 2018 decemberében elfogadott határozattal naprakésszé tette korábbi szabályait; megjegyzi, hogy a hatóság bizalmi személyeket nevez ki és rendszeres tájékoztatókat tart; |
|
20. |
megkérdőjelezi, hogy a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók és külső tanácsadók alkalmazása hosszú távon jobb erőforrás-felhasználás-e, mint a saját személyzete számának emelése; |
|
21. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék horizontális tendenciát állapított meg az ügynökségek körében az informatikai tanácsadói szerepekben foglalkoztatott külső személyzet alkalmazása terén; felszólít arra, hogy e fontos és érzékeny területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a külső munkaerő-felvételtől való függőséget az esetleges kockázatok korlátozása érdekében; |
Közbeszerzés
|
22. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság informatikai vállalatokkal kötött olyan szerződéseket használ, amelyek egyértelműen meghatározott informatikai szolgáltatások vagy termékek nyújtása helyett ideiglenes munkavállalók megbízását vonhatják maguk után, miközben a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (6) összhangban egyedi szabályokat kell alkalmazni, és az ideiglenes munkavállalók biztosítása csak engedélyezett munkaerő-kölcsönző ügynökségekkel kötött szerződéseken keresztül történhet; megjegyzi, hogy az ilyen informatikai szolgáltatási szerződések munkaügyi célú felhasználása nem felelne meg az uniós szociális és foglalkoztatási szabályoknak, ezáltal jogi és hírnévkockázatoknak tenné ki a hatóságot; felszólítja a hatóságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a szerződések kapcsán megkülönböztethető legyen az informatikai szolgáltatások beszerzése, illetve az ideiglenes munkavállalók megbízása; |
|
23. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2018-ban a hatóság közbeszerződési eljárást indított új irodahelyiség bérlésére Párizsban; megjegyzi, hogy a hatóság eredetileg közös közbeszerzési eljárást tervezett más uniós szervekkel, többek között a Londonból Párizsba történő áthelyezését akkoriban előkészítő Európai Bankhatósággal; megjegyzi, hogy a hatóság és az EBH arra a következtetésre jutott, hogy a közös közbeszerzés tervezett előnyei nem valósulnának meg, így a hatóság és az EBH két külön közbeszerzést hajtott végre az irodahelyiségre és más kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozóan, elmulasztva a méretgazdaságosságban és hatékonyságban rejlő lehetőségeket; felhívja a hatóságot, hogy fokozza az együttműködést a többi ügynökséggel, és amikor csak lehetséges, alkalmazzon közös közbeszerzési eljárást, nehogy elszalassza a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövelés lehetőségeit; |
|
24. |
megjegyzi, hogy bár a hatóság jelentős erőfeszítéseket tett az új irodahelyiségek bérlésére vonatkozó pályázati dokumentáció elkészítése és a pályázatok értékelési módszertana tekintetében, még mindig javítania kell a pályázatok értékelésének dokumentációját és nyomon követhetőségét, különösen mivel az értékelési jelentések szolgálnak a közbeszerzési eljárások különböző szakaszainak fő hivatkozási alapjául, tartalmuknak kimerítőnek kell lennie és minden fontos részletet tartalmazniuk kell; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
25. |
megjegyzi, hogy a hatóság költségvetésének 28 %-a az általa felügyelt szervezetektől befolyó díjakból származott; megjegyzi, hogy intézkedéseket hajtottak végre az összeférhetetlenségek mérséklése érdekében, és hogy ezeket az intézkedéseket ellenőrizték; felhívja a hatóságot, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az annak érdekében tett intézkedésekről, hogy ne forduljon elő összeférhetetlenség; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság úgy véli, hogy ha a Bizottság szedné be a díjakat, az nem lenne hatékony, továbbá nőne a pontatlanság és a hibás számítás kockázata, következésképpen csorbulna a hatóság jó hírneve; |
|
26. |
üdvözli, hogy az érdekelt felek üléseiről készült jegyzőkönyveket az európai ombudsman kérésének megfelelően közzétették; felhívja a hatóságot, hogy kövesse az európai ombudsman javaslatait, és foglaljon bele a nyilvánosságnak szóló tájékoztatásába egy utalást, hogy rendelkezésre áll-e részletes jegyzőkönyv az érdekelt felek egy konkrét üléséről, és ezáltal az képezheti-e dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre irányuló kérelem tárgyát, feltéve, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmaz bizalmas üzleti adatokat; |
|
27. |
hangsúlyozza a nyitott, hatékony és független igazgatás fontosságát valamennyi uniós ügynökség és az Unió egésze számára; emlékeztet a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos helyzetekből eredő összeférhetetlenség problémájára, és hangsúlyozza, hogy egységes jogi keretre van szükség az ilyen problémák kezeléséhez; |
Belső kontrollok
|
28. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság által a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának a nemzeti illetékes hatóságok szakértői értékeléseinek ellenőrzésével kapcsolatban tett észrevételek és megjegyzések fényében az összes ehhez kapcsolódó fellépést lezárták; |
|
29. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálat „Bevételek és tevékenységalapú irányítás az Európai Értékpapír-piaci Hatóságon belül” címmel ellenőrzési jelentést adott ki 2018-ban, és hogy a hatóság cselekvési tervet készített a javításra szoruló területek kezelésére; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről; |
Egyéb megjegyzések
|
30. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból való várható kilépése jelentős hatást gyakorolt 2018-ban a hatóság tervezett munkájára és eredményeire, és rengeteg előkészítő munkát eredményezett, különösen a felügyeleti konvergencia, a szétdarabolódás és a szabályozási arbitrázs megelőzése, valamint a közvetlen felügyelet és a kockázatértékelés területén; megjegyzi, hogy a hatóság részletesen elemezte, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való várható kilépése milyen operatív hatást gyakorolna a szervezetre, és megnevezte az e kérdésekkel kapcsolatos tanácsadásra és rendszeres jelentéstételre kijelölt személyzetet; |
|
31. |
felhívja a hatóságot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
32. |
hangsúlyozza a pénzügyi rendszer felelősségét a fenntarthatósági kihívások kezelésében és annak biztosításában, hogy az Unió teljesítse az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeit; hangsúlyozza a hatóság központi szerepét a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a szabályozási és felügyeleti keretbe történő integrálása, valamint a magántőke fenntartható befektetések felé történő mozgósítása és irányítása terén; hangsúlyozza ezért, hogy elegendő forrásnak kell rendelkezésre állnia e keret végrehajtásának a pénzügyi intézmények és illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzéséhez; |
|
33. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (7). |
(1) HL C 19., 2019.1.15., 1. o.
(2) HL C 19., 2019.1.15., 3. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).
(5) A Creditreform Rating AG visszajelzése alapján.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/321 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1943 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Bankhatóság (EBA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0057/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0060/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/323 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1944 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Bankhatóság (EBA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0057/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 64. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0060/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Bankhatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/325 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1945 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 13.)
az Európai Bankhatóság (EBA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0060/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (2) szerint az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 42 584 409 EUR volt, ami 2017-hez képest 10,84 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés a hatóság Párizsba való áthelyezési folyamatához kapcsolódott; mivel a hatóságot az Unió (16 142 578 EUR, azaz 37,91 %) hozzájárulásából, valamint a tagállamok és a megfigyelők nemzeti felügyeleti hatóságainak (26 441 831 EUR, azaz 62,09 %) hozzájárulásaiból finanszírozzák (3); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az Európai Bankhatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,85 % volt, ami 2017-hez képest 3,94 %-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,23 %-os volt, ami az előző évhez képest gyenge, 0,96 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a hatóság tevékenységei eredményeinek értékelésére – amennyire az eredmények ellenőrzése a hatóság hatáskörébe tartozik – és költségvetési gazdálkodásának javítására tizennégy fő teljesítménymutatót alkalmaz; |
|
3. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hatóság a munkaprogramjában foglaltaknak megfelelően dolgozta ki a szabályozási termékek zömét, és a hatóság szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásaiban szereplő valamennyi célt teljesítette; |
|
4. |
üdvözli, hogy a hatóság közös gyakorlatokat, kezdeményezéseket és sablonokat alkalmaz az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, melyekkel rendszeres üléseket is tart; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
5. |
emlékeztet a hatóság új szerepére, feladataira és erőforrásaira a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben; úgy véli, hogy e szerep és feladatok hatékony ellátása a felügyeleti tanács támogatásától függ; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki a Danske Bank pénzmosási ügyének kivizsgálására irányuló javaslat elutasítása miatt; |
|
6. |
emlékeztet, hogy a hatóság mindeddig nem indított vizsgálatot az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex vagy a cum-cum tekintetében, a Parlament kérésének megfelelően; ösztönzi a hatóságot, hogy az ESMA-val együtt vizsgálja ki az osztalék-arbitrázs-kereskedelmi rendszereket annak érdekében, hogy megállítsák a jelenlegi és megelőzzék a jövőbeli gyakorlatokat, amelyek az Unió pénzügyi piacainak integritását fenyegetik; |
|
7. |
sajnálja, hogy a hatóság és az ESMA között a párizsi irodabérlésre vonatkozó közös közbeszerzési eljárás előkészítésére irányuló együttműködés megszűnt, és hogy a hatóság és az ESMA külön közbeszerzési eljárásokat folytatott le, nemcsak az irodahelyiségek, hanem más kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is; felhívja a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak azokról az okokról, amelyek miatt elszalasztotta a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövelés lehetőségét; sürgeti a hatóságot, hogy fontolja meg a közös közbeszerzési eljárások és az egymást átfedő feladatokra vonatkozó erőforrások más, hasonló tevékenységet folytató vagy a hatóság székhelyének közelében elhelyezkedő ügynökségek közötti megosztásának gondolatát; |
|
8. |
felhívja a hatóságot, hogy javítsa és fokozza a tagállamokkal folytatott kommunikációját; sürgeti a hatóságot, hogy javítsa és fokozza a tagállamokkal és a tagállamok nemzeti bankjaival és kereskedelmi bankszerveivel folytatott együttműködését; hangsúlyozza az ilyen zökkenőmentes együttműködés fontosságát a hatóság egységes banki szabálykönyv létrehozására irányuló célja szempontjából; |
|
9. |
kiemeli, hogy a pénzügyi stabilitás, a pénzügyi piac összehangoltabb, hatékonyabb és biztonságosabb működése, valamint a magas fokú fogyasztóvédelem Unión belüli biztosítása érdekében létfontosságú az a szerep, amelyet a hatóság a pénzügyi termékek és szolgáltatások piacán a tisztességes és átlátható gyakorlatok előmozdítása révén, valamint az európai pénzügyi rendszerben a közös felügyeleti rendszer előmozdítása terén betölt; |
|
10. |
emlékeztet a pénzügyi ágazat felügyeletének fontosságára, mivel a felügyelet az adócsalás és a pénzmosás elleni küzdelem szükséges és valóban hatékony eszköze; |
|
11. |
megjegyzi, hogy a hatóságnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben játszott szerepét, hatásköreit és erőforrásait meg fogják erősíteni azok az új jogalkotási javaslatok, amelyekről 2019 márciusában politikai megállapodás (4) született; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak vezető szerepet kell vállalnia a pénzmosás megelőzésében, kihasználva az új hatásköröket és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó új belső bizottság létrehozását, és ezért növelni kell a rendelkezésére álló emberi és anyagi erőforrásokat annak érdekében, hogy hatékonyan hozzájáruljon a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának következetes és hatékony megelőzéséhez; |
|
12. |
hangsúlyozza, hogy a hatóságnak a tevékenységei ellátása közben figyelmet kell fordítania az uniós joggal való összeegyeztethetőségre, az arányosság elvének betartására, valamint a belső piacra vonatkozó alapelveknek való megfelelésre; |
|
13. |
sürgeti a hatóságot, hogy a Parlament és a Tanács által megállapított határidőn belül, az arányosság hatékonyabb érvényesítése érdekében tegye meg javaslatait a kis méretű és nem összetett intézmények felügyeleti célú jelentéstételi terheinek enyhítésére (5); felszólítja a hatóságot, hogy gondoskodjék a meghatározások következetes használatáról minden szabályozói és nem szabályozói dokumentumban (6); |
|
14. |
megjegyzi, hogy a hatóság munkaterhelése folyamatosan változik, és mind szabályozási feladatokat, mind az uniós jog érvényesítését és alkalmazását magában foglalja; megjegyzi, hogy e változás megkönnyítése érdekében költségvetési és személyzeti erőforrásait belsőleg át kellett csoportosítani; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak soha nem szabad megkísérelnie túllépni megbízatását; rámutat, hogy a Parlament és a Tanács által rábízott megbízatásra való összpontosítás a források eredményesebb és hatékonyabb felhasználását eredményezi; |
|
15. |
kéri, hogy a hatóság folytasson vizsgálatot az osztalékarbitrázs-kereskedelmi rendszerek, például a cum-ex tekintetében, hogy fel lehessen mérni a pénzügyi piacok integritását és a nemzeti költségvetéseket fenyegető potenciális veszélyeket, hogy meg lehessen állapítani az ilyen rendszerek szereplőinek jellegét és nagyságrendjét, hogy meg lehessen állapítani, hogy megsértették-e az uniós vagy a nemzeti jogot, hogy értékelni lehessen a tagállami pénzügyi felügyeletek által hozott intézkedéseket, valamint hogy megfelelő ajánlásokat lehessen tenni az érintett illetékes hatóságoknak a reformokra és intézkedésekre vonatkozóan; |
Személyzeti politika
|
16. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,93 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében 145 ideiglenes alkalmazottat engedélyeztek (2017-ben 134 engedélyezett álláshely); megjegyzi, hogy ezen felül a hatóságnál 2018-ban 42 szerződéses alkalmazott és 16 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a nyilvánosság növelése érdekében a hatóság a honlapján, az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján és más kapcsolódó csatornákon keresztül közzéteszi az álláshirdetéseket; |
|
18. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint 2018-ban a hatóság 42 kölcsönzött munkavállalót alkalmazott saját személyzetén kívül, akik közül 27 az informatikai területhez kapcsolódó feladatokat látott el, és a hatóság saját személyzetének csupán 13 tagja dolgozott informatikai területen, ami kritikus függőséget okozott az ideiglenes ügynökségtől egy olyan területen, amely kulcsfontosságú a hatóság működése szempontjából; sürgeti a hatóságot, hogy tárgyalja meg a Parlamenttel és a Tanáccsal ezt, az üzletmenet-folytonosságra nézve jelentős kockázatot, amikor megvitatják a hatóság személyzetének elosztását; |
|
19. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetők (öt férfi és egy nő) tekintetében egyenlőtlen volt a nemek közötti egyensúly, és hogy az igazgatótanácsnak nincs női tagja (öt férfi); |
Közbeszerzés
|
20. |
megjegyzi, hogy a hatóság számos, a Bizottság főigazgatóságaival és más ügynökségekkel közös intézményközi közbeszerzési eljárásban részt vesz; |
|
21. |
üdvözli, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a hatóság jelentős erőfeszítéseket tett a pályázati dokumentumok előkészítésére és a pályázatértékelési módszerek kidolgozására; megjegyzi azonban, hogy van még javítanivaló az alkalmazott odaítélési kritériumok relevanciáján, és hogy a hatóság jövőbeli helyiségeire vonatkozó közbeszerzési eljárás során az ajánlattevők további értékelési pontokat kaptak, ha úgy nyilatkoztak, hogy elegendő helyet tudnak biztosítani az ESMA számára ugyanabban az épületben, és hogy a nyertes ajánlattevő megkapta ezeket a pontokat, végül azonban nem vett részt az ESMA helyiségeire vonatkozó közbeszerzési eljárásban; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
22. |
elismeri a hatóság által már bevezetett intézkedéseket, valamint a hatóságnak az átláthatóság biztosítására, az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmére irányuló folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy további lépésekre van szükség az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére, valamint a hatóság tevékenységeinek átláthatóbbá tételére azáltal, hogy tájékoztatást nyújt a hatóság munkatársai és a külső érdekelt felek között létrejött találkozókról, és e jelentéseket közzéteszi honlapján; |
|
23. |
emlékeztet arra, hogy a gazdasági és monetáris unió intézményeiről és szerveiről, illetve a közszolgálati jogviszony megszűnése utáni összeférhetetlenség megelőzéséről szóló, 2020. január 16-i állásfoglalásában a Parlament aggodalmát fejezi ki a hatóság ügyvezető igazgatójának az Európai Pénzügyi Piacok Szövetségének (AFME) vezérigazgatójává történő 2020. február 1-jei kinevezéséből eredő összeférhetetlenség miatt, amelyet a felügyeleti tanács által előírt korlátozások nem orvosoltak megfelelően; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hatóság felügyeleti tanácsa is jelölt egy jelöltet az ügyvezető igazgatói posztra, aki korábban az AFME tanácsadói posztjának ügyvezető igazgatója volt; hangsúlyozza, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnését követő és „forgóajtó-jelenség” típusú összeférhetetlenségi helyzetek az Unió számos szerve és ügynöksége számára közös problémát jelentenek, ami jó hírüket is érinti; ösztönzi a hatóságot, hogy erősítse meg az összeférhetetlenségre vonatkozó politikáját; |
|
24. |
megjegyzi, hogy a 2015–2017 közötti időszakra vonatkozó, csalás elleni stratégia hatóság általi kidolgozását követően a csalás elleni csoport folytatta a stratégia koordinálását és végrehajtását; |
Belső kontrollok
|
25. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből (7) eredő egyik fő kötelezettség és az egyesült királyságbeli munkaügyi törvény értelmében a kölcsönzött munkaerőt ugyanolyan alkalmazási feltételek mellett kell foglalkoztatni, mint a közvetlenül a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozás által foglalkoztatottakat; megjegyzi azonban, hogy a szerződések nem írták elő kifejezetten a munkaerő-kölcsönző cégek számára e feltételek betartását, és nincs bizonyíték arra, hogy maga a hatóság összehasonlította volna a saját alkalmazottai és a kölcsönzött munkaerő alkalmazási feltételeit, ami perekhez vezet és kockázatot jelent a hírnév szempontjából; felhívja a hatóságot, hogy vizsgálja meg a kölcsönzött munkaerő munkakörülményeit, és biztosítsa, hogy azok összhangban vannak az uniós és a tagállami munkaügyi törvényi rendelkezésekkel; |
|
26. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által kibocsátott ellenőrzési jelentés „The Single Rulebook - Questions & Answers in the European Banking Authority” (Egységes szabálykönyv – Kérdések és válaszok az Európai Bankhatóságnál) nyomán a hatóság cselekvési tervet dolgozott ki egyes potenciálisan fejleszthető területek kezelésére; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
Egyéb megjegyzések
|
27. |
megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság Unióból történő kilépésre irányuló döntése következtében a hatóság székhelyét 2019 márciusától kezdődően fokozatosan Párizsba (Franciaország) helyezik át; megjegyzi, hogy a hatóság beszámolójában szerepel a kapcsolódó költségekre irányuló, 4,7 millió EUR összegű tartalék, valamint a londoni irodára ütemezett jövőbeni szerződéses kifizetésekre fennmaradó 10,4 millió EUR; |
|
28. |
hangsúlyozza a pénzügyi rendszer felelősségét a fenntarthatósági kihívások kezelésében és annak biztosításában, hogy az Unió teljesítse az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeket; hangsúlyozza a hatóság központi szerepét a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a szabályozási és felügyeleti keretbe történő integrálása, valamint a magántőke fenntartható befektetések felé történő mozgósítása és irányítása terén; hangsúlyozza ezért, hogy elegendő forrásnak kell rendelkezésre állnia e keret végrehajtásának a pénzügyi intézmények és illetékes nemzeti hatóságok általi ellenőrzéséhez; |
|
29. |
úgy véli, hogy a legjobb gyakorlatok azonosítása és a javításra szoruló területek kezelése érdekében a Számvevőszéknek ellenőriznie kell a hatóság átcsoportosításának hatékonyságát és költséghatékonyságát, amint a költözés valamennyi költsége egyértelmű; |
|
30. |
felhívja a hatóságot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
31. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (8). |
(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0017.
(2) HL C 419., 2018.11.19., 1. o.
(3) HL C 419., 2018.11.19., 2. o.
(4) https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/IP_19_1655
(5) Az IHK München és Genossenschaftsverband Bayern hozzájárulása alapján.
(6) A Michael Ikrath, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja által szolgáltatott adatok alapján.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/104/EK irányelve (2008. november 19.) a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről (HL L 327., 2008.12.5., 9. o.).
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA-PROV(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/329 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1946 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0049/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 20. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0062/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 319., 2015.12.4., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/331 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1947 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre szóló elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0049/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2219 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 20. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0062/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 319., 2015.12.4., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/333 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1948 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0062/2020), |
|
A. |
mivel a bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségének (a továbbiakban: CEPOL vagy az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 10 416 720 EUR volt, ami 2017-hez képest 1,02%-os csökkenést jelent; mivel az ügynökséget főként uniós hozzájárulásból (2) finanszírozzák; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 97,97% volt, ami 2017-hez képest 0,88%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 76,51%-os volt, ami az előző évhez képest 7,51%-os csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat használ a képzési tevékenységeinek és azok hatásának – különösen a résztvevők elégedettségi szintjének – értékelésére annak érdekében, hogy értékelje az általuk nyújtott hozzáadott értéket, és teljesítménymutatókat alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; |
|
3. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy az ügynökség 2018-ban sikeresen teljesítette megbízatását, és egyes esetekben túlteljesítette a 2018. évi munkaprogramjában meghatározott célkitűzéseket; |
|
4. |
megállapítja, hogy az ügynökség két új, uniós finanszírozású projektet indított el: az EU és a közel-keleti és észak-afrikai országok közötti, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos képzési partnerség 2-t és a nyugat-balkáni pénzügyi nyomozási szakmai képzési programot, amelyek azt mutatják, hogy egyre inkább elismerik, hogy az ügynökség a külső fellépések révén kulcsfontosságú uniós szereplőként járul hozzá az európai biztonsághoz; |
|
5. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az ügynökség kísérleti jelleggel elvégezte a képzési igényekről készített uniós stratégiai felmérést (EU-STNA), és hogy az ügynökség személyes és online képzési rendezvényeinek (személyes képzések, webináriumok, online tanfolyamok) több mint 87%-a az európai biztonsági stratégiában megfogalmazott, kritikus biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos képességbeli hiányosságokkal foglalkozott; |
|
6. |
üdvözli, hogy az ügynökség továbbra is szorosan együttműködik a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatával és az azt alkotó kilenc ügynökséggel (köztük különösen a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel); megjegyzi, hogy az említett ügynökségek megosztják egymással bizonyos képzéseiket és közösen is szerveznek tanfolyamokat; határozottan arra buzdítja az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; sürgeti az ügynökséget, hogy tárja fel az egymást átfedő feladatokra (például az informatikai és egyéb szolgáltatásokra) vonatkozó erőforrás-megosztás lehetőségeit az ügynökség közelében lévő ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (Bécs) és az Európai Munkaügyi Hatósággal (Pozsony); |
|
7. |
felszólítja a Bizottságot, hogy legalább készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az Europollal közös szinergiák lehetőségének értékeléséről (amennyiben nem kerül sor a két ügynökség teljes mértékű összevonására); felszólítja a Bizottságot mindkét lehetőség értékelésére, azaz az ügynökség áthelyezése az Europol székhelyére, Hágába, illetve az Europol székhelyének áthelyezése az ügynökség székhelyére, Budapestre; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon hatalmas összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség további finanszírozására lehetne fordítani; |
|
8. |
megállapítja, hogy a 2016 januárjában lezárult ötéves időszakos külső értékelést követően – amelynek nyomán az ügynökségnek 2018 végéig korrekciós intézkedéseket kellett végrehajtania – az ügynökség értékelő jelentést fogadott el, és az 17 ajánlást foglalt magában, amelyek az ügynökség felépítésével és munkamódszereivel kapcsolatos öt területre vonatkoztak; megjegyzi, hogy a cselekvési terv elfogadása óta 24 tevékenység befejeződött, az E-net továbbfejlesztésével kapcsolatos 3 tevékenység még folyamatban van, 4 tevékenység már nem tekinthető relevánsnak, 1 tevékenységet pedig felfüggesztettek; |
|
9. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
10. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a CEPOL 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójának alapjául szolgáló ügyletek minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek, és hogy a beszámolóban valós képet adtak az ügynökség 2018. december 31-i pénzügyi helyzetéről; emlékeztet arra, hogy az ügynökség költségvetése 9 millió EUR-ról 10 millió EUR-ra nőtt (+11%), miközben személyi állománya 2017-hez képest 53-ról 51-re csökkent (-4%); sajnálja azonban, hogy a CEPOL-nak költségvetési megszorítások miatt el kellett utasítania a tagállamok számos érvényes és indokolt képzési kérelmét a bűnüldözés kulcsfontosságú területein; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a CEPOL jelenleg nem tudja megfelelően kielégíteni a tagállamok által az uniós és a szomszédos országok bűnüldöző hatóságai számára megfogalmazott oktatási és képzési igényeket; |
Személyzeti politika
|
11. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 32 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 31 engedélyezett álláshely) 32-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megállapítja, hogy ezen felül 18 szerződéses alkalmazott és 4 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
12. |
megállapítja, hogy az ügynökség Egyesült Királyságból Magyarországra történő áthelyezése következtében és a személyzeti fizetésekre alkalmazott alacsonyabb korrekciós együttható miatt a személyzet fluktuációja magas és a földrajzi kiegyensúlyozottság nem mindig biztosított, mivel a fogadó országtól eltérő tagállamokból érkező jelentkezők száma csökkent; megjegyzi, hogy 2018-ban az ügynökséghez továbbra is jelentős számú pályázat érkezett magyar állampolgároktól, és a fogadó tagállam állampolgárai továbbra is túlreprezentáltak a személyzet összlétszámában; megállapítja, hogy az áthelyezéssel kapcsolatos jogvitát a Bíróság 2018-as ítélete (3) lezárta, és megerősítették az eredeti ítéletet; rámutat, hogy a személyzet fizetésére alkalmazott alacsony korrekciós együtthatók nehéz helyzeteket teremthetnek, amelyek akadályozhatják az ügynökséget abban, hogy eredményesen ellássa napi feladatait; hangsúlyozza, hogy azoknak az ügynökségeknek, amelyek olyan országokban működnek, ahol alacsony korrekciós együttható alkalmazandó, kiegészítő intézkedések formájában további támogatást kellene kapniuk a Bizottságtól annak érdekében, hogy vonzóbbak legyenek a jelenlegi és a jövőbeli személyzet számára; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a bérkorrekciós együtthatók jövőbeli alkalmazásának hatását és megvalósíthatóságát; |
|
13. |
emlékeztet a Számvevőszék azon javaslatára, hogy a nyilvánosság növelése érdekében tegyék közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; tudomásul veszi az ügynökség válaszát az ilyesfajta közzététellel járó magas fordítási költségekre vonatkozóan; nyugtázza továbbá, hogy 2018-ban az ügynökség valamennyi álláshirdetését közzétette az uniós ügynökségek hálózata által kidolgozott ügynökségközi állásportálon is; ismételten felhívja a figyelmet azonban arra, hogy – a magas fordítási költségek elkerülése érdekében – az ügynökségnek meg kell tennie az első lépést ebbe az irányba, és ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy az ilyen állásajánlatok címét az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzétegye, a csak angol nyelvű teljes szövegre mutató hivatkozással; |
|
14. |
elégedetten jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetői álláshelyek (3 férfi és 3 nő) tekintetében sikerült elérni a nemek közötti egyensúlyt, aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az igazgatótanács szintjén a férfiak (17 tag) és a nők (9 tag) aránya kiegyensúlyozatlan; |
Közbeszerzés
|
15. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy 2017 végén az ügynökség még mindig nem alkalmazta a Bizottság által indított valamennyi eszközt, amelyek célja, hogy egységes megoldást vezessenek be a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcsere tekintetében; megjegyzi, hogy válasza szerint az ügynökség bevezette az e-számlázást és az e-közbeszerzést, és be kívánja vezetni az e-benyújtást is; felhívja az ügynökséget, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról; |
|
16. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség anélkül ítélt oda keretszerződést a saját alkalmazottai és a képzésben részt vevők utazásaira vonatkozóan, hogy magyarázatot kért volna a nyertes ajánlattevőtől a potenciálisan kirívóan alacsony összegű ajánlatát illetően; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint az értékelő bizottság nem kért tájékoztatást, mivel napi munkája miatt már tisztában volt a korábbi szerződéssel rendelkező vállalat által alkalmazott árakkal; tudomásul veszi, hogy az ügynökség elfogadja a Számvevőszék azon észrevételét, hogy ez az értékelés nem szerepelt hivatalos formában az értékelő jelentésben; felhívja az ügynökséget, hogy kérjen magyarázatot a potenciálisan kirívóan alacsony összegű ajánlatokra vonatkozóan, és elemezze ez ezek mögött meghúzódó okokat, továbbá biztosítsa, hogy a jövőbeli értékelő jelentésekben minden értékelést megfelelően rögzítsenek; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
17. |
nagyra becsüli az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; elégedetten nyugtázza, hogy az ügynökség bevezette és végrehajtotta a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatát, valamint hogy közzétette az igazgatótanács tagjainak és az ügyvezető igazgatónak az önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatait; |
Egyéb megjegyzések
|
18. |
üdvözli, hogy 2017 februárjában az ügynökség sikeresen teljesítette az ügynökség irányítási rendszerének ISO 9001:2015 szerinti tanúsítását annak érdekében, hogy javítsa és látványosabban igazolja a minőség iránti elkötelezettségét; megállapítja, hogy a 2018-ban és 2019 elején végrehajtott felügyeleti ellenőrzések pozitív eredményei alapján az ügynökség fenntartotta tanúsítását; |
|
19. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a többi ügynökségtől eltérően az ügynökség nem végzett átfogó elemzést az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntésének várható hatásáról a szervezete, tevékenységei és könyvelése tekintetében; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre irányuló döntését megvitatták vezetői üléseken, a közbeszerzési tisztviselők ügynökségközi hálózatában és az ügynökségközi jogi hálózatban, valamint szorosan figyelemmel kísérték a Bizottságtól kapott közleményeket, és ezek alapján a kapcsolódó kockázatokat korlátozottnak értékelték; |
|
20. |
tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet biztosítson; sajnálja, hogy az ügynökségnek nincs kibocsátáskompenzációs rendszere, de elismeri, hogy az ügynökség válasza szerint az ügynökség egy ilyen rendszerben való részvételének költsége nem fedezhető a rendelkezésére álló korlátozott pénzügyi erőforrásokból; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség arra ösztönzi személyzetét, hogy a kibocsátások csökkentése érdekében vegye igénybe a tömegközlekedést; |
|
21. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és hogy a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
22. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(3) A Törvényszék 2018. október 25-i, FN, FB és FQ kontra Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) ítélete, T-334/16/P, ECLI:EU:T:2018:723.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/336 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1949 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (jelenleg Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0038/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségről (EU-OSHA) és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0033/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 216., 1994.8.20., 1. o.
(6) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/338 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1950 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (jelenleg Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0038/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló, 1994. július 18-i 2062/94/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 14. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökségről (EU-OSHA) és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/126 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 16. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0033/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 216., 1994.8.20., 1. o.
(6) HL L 30., 2019.1.31., 58. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/340 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1951 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (jelenleg Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0033/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 15 425 700 EUR volt, ami 2017-hez képest 1,47 %-os csökkenést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,58 % volt, ami 2017-hez képest 3,55 %-os növekedést jelent; aggodalommal állapítja meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 67,81 %-os volt, ami 2017-hez képest 4,42 %-os csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy az ügynökség bizonyos fő teljesítménymutatókat alkalmaz teljesítményének mérésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2018-ban új keretet fogadott el a fő teljesítménymutatókra; megjegyzi, hogy 2019 során az ügynökség az Eurofounddal (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért), az Európai Szakképzés-fejlesztési Központtal (Cedefop) és az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) közösen felülvizsgálta az adminisztratív mutatók módszertanát a lehetséges egyszerűsítések vizsgálata céljából; ösztönzi az ügynökséget, hogy vizsgálja meg az intézményközi együttműködésnek és a bevált gyakorlatok egyszerűsítésének lehetőségeit; |
|
3. |
megjegyzi, hogy az EU-OSHA 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves stratégiai programját 2023-ig meghosszabbították; nagyra értékeli az ügynökség által a stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket, és megjegyzi, hogy ezek összhangban vannak a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szélesebb körű uniós szakpolitikai célkitűzésekkel; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség éves munkaprogramjának 93 %-át végrehajtotta; |
|
4. |
üdvözli, hogy 2018-ban az ügynökség megkezdte a „széles körű előretekintés” elnevezésű tevékenysége utólagos értékelését; elismeri, hogy ezen értékelés eredménye különösen hasznos lesz az új előrejelzési ciklus és a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről, valamint a digitalizációról szóló 2022–2024/5 „Egészséges munkahelyek” kampány során; ösztönzi az ügynökséget, hogy továbbra is tárja fel a többi ügynökséggel történő feladatmegosztás lehetséges módjait, különösen a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeit; |
|
5. |
üdvözli, hogy az ügynökség proaktívan megosztja a feladatokat más ügynökségekkel olyan területeken, mint például a biztonság, a létesítménykezelés vagy a banki szolgáltatások, és hogy csatlakozott egy, az értékelési és az érdekelt felek általi visszajelzési szolgáltatásokra vonatkozó intézményközi ajánlati felhíváshoz, amelyet az Eurofound tett közzé; |
|
6. |
elismeri az ügynökség hozzájárulását a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések elleni küzdelemhez és a világ legnagyobb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kampányának lebonyolításához, és üdvözli az egészséges munkahelyek kampánysorozat keretében 2018-ban indított, és több mint 30 országban már működő, veszélyes anyagokkal foglalkozó kampány kezdeti sikerét; |
|
7. |
üdvözli az ügynökség „Rehabilitáció és visszatérés a munkába a rákból felépülve” projektjével kapcsolatos munkáját, amely 2018-ban fejeződött be azzal a céllal, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg azon nehézségek kezelésére, amelyekkel a rák túlélőinek szembe kell nézniük, amikor a rákkezelés befejezése után visszatérnek a munkába, valamint azon munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások kezelésére, amelyekkel munkáltatóik szembesülhetnek; |
|
8. |
nagyra értékeli az ügynökség hozzájárulását a rákkeltő anyagokról és mutagénekről szóló irányelvek felülvizsgálatával foglalkozó konzultációs üléseken, valamint azt, hogy tagja a Bizottság által az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozása céljából felállított tanácsadó csoportnak; |
|
9. |
sajnálattal veszi tudomásul, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a II. cím (Igazgatási kiadások) alatti, 2019-re átvitt előirányzatok 35 %-ot tettek ki (a 2017. évi 40 %-hoz képest), míg a III. cím (Operatív kiadások) esetében 46 %-ot tettek ki (a 2017. évi 40 %-hoz képest), ami ellentétes az évenkéntiség költségvetési elvével; emlékeztet arra, hogy ilyen magas átvitelekről számoltak be a 2016-os és a 2017-es pénzügyi évre vonatkozóan is, és felhívja az ügynökséget, hogy elemezze a mögöttes okokat, és ennek megfelelően javítsa a költségvetési tervezést; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amelyben kifejti annak lehetőségét, hogy a II. cím esetében az átvitelekkel kapcsolatban további lehetséges és indokolt informatikai beszerzésekre kerül sor, valamint rámutat a III. cím esetében a nagyléptékű, két éven át tartó kutatási projektek programozásával kapcsolatos átvitelek tervezett jellegére, annak érdekében, hogy az adott források esetében jelentősebb hatást érjen el; |
|
10. |
kiemeli, hogy demokratikus elszámoltathatóságukhoz elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek az ügynökségek létezésével; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak használhatósága és könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; felszólít ezért annak értékelésére, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy az uniós polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak; emlékeztet arra, hogy e tekintetben a tagállamok erősíthetik az ügynökségek ismertségét egy olyan átfogó terv kidolgozása révén, amelynek célja több uniós polgár elérése; |
|
11. |
támogatja az ügynökség arra irányuló politikáit, hogy közbeszerzési eljárásai, valamint a távmunka és az e-kultúra megismertetése és fejlesztése révén költséghatékony és környezetbarát intézkedéseket biztosítson annak érdekében, hogy a munkahelyen csökkentse szénlábnyomát; |
Személyzeti politika
|
12. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 100 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 40 ideiglenes alkalmazott (2017-ben 40 engedélyezett álláshely) helyén 40 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezenfelül az ügynökségnél 2018-ban 25 szerződéses alkalmazott dolgozott; |
|
13. |
megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség a nemek közötti egyensúly eléréséhez a felső vezetők (három férfi és egy nő) és az igazgatótanács (42 férfi és 35 nő) körében; |
|
14. |
nagyra értékeli, hogy az ügynökség a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát fogadott el; megjegyzi, hogy a zaklatással kapcsolatban 2016-ban indított és 2017-ben lezárt vizsgálatot követően az ügynökség számos intézkedést hajtott végre, többek között rendszeres figyelemfelhívó üléseket tartott személyzete számára, valamint enyhítő intézkedésként kialakított egy bizalmas tanácsadókból álló hálózatot; |
Közbeszerzés
|
15. |
megjegyzi, hogy az ügynökség megkezdte a közbeszerzési eljárások digitalizációját, 2018 novemberében pedig az e-közbeszerzés végrehajtását az első e-ajánlattételi eljárás elindításával, és hogy 2019-ben az ügynökség az e-közbeszerzési csomag új moduljának, az elektronikus benyújtásnak a használatát is megkezdte; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2019 és 2020 folyamán meg kívánja vizsgálni a teljes e-közbeszerzési csomag további használatának lehetőségét; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék jelentését követően az ügynökség informatikai tanácsadási szolgáltatások 2014 és 2017 között történő nyújtására vonatkozó keretszerződést írt alá, amely esetében az árakat a projektekre fordított idő függvényében határozták meg, nem pedig a teljesítéshez kapcsolódóan, és amelyre vonatkozóan az ügynökségnek korlátozott ellenőrzési lehetőségei vannak; az ügynökség – a Számvevőszék tanácsát követve – a jelenlegi IKT- és tanácsadói keretszerződések során már alkalmazza a munkával töltött idő és a felhasznált eszközök alapján meghatározott, specifikus szerződéseket, amennyiben azok alkalmazhatók; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
17. |
elismeri az ügynökségnek az átláthatóság biztosítására, valamint az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség elfogadta mind a visszaélések bejelentésére vonatkozó határozatmintát, amelyhez a Bizottság előzetes hozzájárulását adta 2018-ban, mind – analógia útján 2019-ben – a külső tevékenységekről és a megbízásról, valamint a szolgálati jogviszony megszűnését követő szakmai tevékenységekről szóló bizottsági határozatot; |
Belső kontroll
|
18. |
megjegyzi, hogy az ügynökség cselekvési tervet dolgoz ki egyes potenciálisan fejleszthető területek kezelésére, amelyek a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának az „Egészséges munkahelyek kampány és informatikai támogatás az EU-OSHA-ban” című, 2018. évi ellenőrzési jelentésében szerepelnek; megjegyzi, hogy e tekintetben a Belső Ellenőrzési Szolgálat négy ajánlást adott ki, amelyek közül egyik sem volt kritikus vagy nagyon fontos, és hogy 2018 végén a Belső Ellenőrzési Szolgálat három ajánlást zárt le, a negyedik pedig a tervek szerint 2019-ben fejeződik be; |
|
19. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Bizottság elvégeztette a Bizottság Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Összetartozás Főigazgatósága hatáskörébe tartozó uniós ügynökségek (EU-OSHA, Eurofound, Cedefop és Európai Képzési Alapítvány) relevanciájának, eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának és uniós hozzáadott értékének külső értékelését; megjegyzi, hogy az érdekelt felek által összegyűjtött általános visszajelzések megerősítették, hogy az ügynökség reagált a partnerek és közvetítői általános és konkrét igényeire, és szinte teljes egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy kommunikációs, hálózatépítési és az érdekelt felek szerepvállalásával kapcsolatos tevékenységei rendkívül eredményesek, hatékonyak és koherensek; |
|
20. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
21. |
megjegyzi, hogy a szociális jogok európai pillérének 2017 végén közzétett nyilatkozatában az ügynökség fontos szerepet kapott a pillér elveinek végrehajtásában; |
Egyéb megjegyzések
|
22. |
megjegyzi, hogy az ügynökség elemzést végzett arról, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépése várhatóan milyen hatást gyakorol az ügynökség szervezeti felépítésére, műveleteire és elszámolásaira, valamint hogy alapos elemzés készült a brexitnek az ügynökség valamennyi kulcsfontosságú feladatkörére gyakorolt hatásáról; megjegyzi továbbá, hogy az elemzés eredménye azt mutatta, hogy a brexit nem gyakorol érdemleges hatást az ügynökség működésére függetlenül attól, hogy milyen típusú megállapodás jön létre az Egyesült Királyság és az EU között; |
|
23. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 191. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 192. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/343 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1952 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0053/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 97. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0063/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 57. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/345 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1953 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0053/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 97. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0063/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Vegyianyag-ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 57. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/347 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1954 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0063/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 118 760 709 EUR volt, ami 2017-hez képest 7,45 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetésének mintegy 72,47 %-a díjakból és illetékekből, 26,18 %-a pedig az Uniótól és harmadik országoktól származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
felszólít olyan mértékű finanszírozás biztosítására az ügynökség – mint a szabályozott termékek értékeléséért felelős uniós ügynökségek egyike – számára, amely elegendő feladatai ellátásához; |
|
2. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,92 % volt, ami 2017-hez képest 1,25 %-os növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,04 % volt, ami 2017-hez képest 0,59 %-os csökkenést jelent; |
|
3. |
hangsúlyozza, hogy az ügynökséget részben – az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírtak szerint – a vegyi anyagok regisztrálását kérelmező vállalatoktól kapott díjakból finanszírozzák; megjegyzi, hogy az alkalmazandó díjak a vállalatok méretétől és a regisztrált vegyi anyagok mennyiségétől függenek; megjegyzi, hogy az ügynökség megállapította, hogy a vállalkozások mintegy 52 %-a helytelenül adta meg méretét, ami alacsonyabb díjakat eredményezett; hangsúlyozza, hogy ez a megállapítás jól szemlélteti a kizárólag a kérelmezők önbevallásán alapuló rendszerek korlátait; megjegyzi, hogy az ügynökség az évek során 17,9 millió EUR összegű díjkorrekciót és adminisztrációs díjat számlázott ki, és hogy az ügynökség jelentős előrelépést tett a jogosulatlan díjcsökkentések behajtása és a hosszú ideje esedékes adminisztrációs díjak beszedése terén; megjegyzi azonban, hogy az ellenőrzések tekintetében még mindig nagy munka várat magára, így 2018 végén a szükséges díjkorrekciók fennmaradó összege még nem volt ismert; sürgeti az ügynökséget, hogy vezessen be hasonlóan alapos előzetes ellenőrzéseket a csalárd önbevallások kockázatának minimalizálása érdekében; sürgeti továbbá a nemzeti végrehajtó hatóságokat, hogy erősítsék meg a vállalatok által bejelentett vegyi anyagok mennyiségének ellenőrzésére használt ellenőrzési rendszereket és tegyék közzé ezeket a mennyiségeket; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak erőfeszítéseiről és elért eredményeiről, csökkentse a jelentős ellenőrzési hátralékot, valamint hajtsa végre a díjkorrekciókat és szedje be a be nem fizetett díjakat; |
|
4. |
megjegyzi, hogy az ágazat által fizetett díjak évről évre jelentősen változnak, és hogy ezért az ügynökség nem tudja észszerű korlátok között megbecsülni az uniós költségvetésből nyújtott kiegyensúlyozó támogatás iránti igényt, ami megnehezíti a költségvetési tervezést; párbeszédre szólít fel arról, hogy miként lehetne megreformálni az ügynökség finanszírozási mechanizmusát azzal a céllal, hogy azt fenntartható alapokra helyezzék; |
|
5. |
megjegyzi, hogy az ügynökség bevételei részben az ágazat által befizetett díjakból, részben pedig az uniós költségvetésből ezt kiegyensúlyozó támogatásból származnak; aggodalommal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a díjakból és illetékekből származó bevételek 2019-től várhatóan jelentősen csökkenni fognak, mivel az 1907/2006/EK rendelet szerinti harmadik regisztrációs határidő 2018 májusában lejárt; rámutat arra, hogy fennáll a kockázat, hogy a viszonylag stabil kiadások és a sokkal kevésbé tervezhető bevételek hátrányosan érintik az ügynökség műveleteit és költségvetés-végrehajtását; hangsúlyozza, hogy új, életképes és alapos finanszírozási modellt kell bevezetni, amelyről – az ügynökség válasza szerint – az ügynökség tárgyalásokat kezdeményezett a Bizottsággal; felhívja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e kérdéssel kapcsolatos fejleményekről; |
Teljesítmény
|
6. |
megállapítja, hogy a mentesítésért felelős hatóság megjegyzéseinek és észrevételeinek fényében az ügynökség által az általános teljesítményirányítási rendszer felülvizsgálata során végzett tevékenységek által nyújtott hozzáadott értéket értékelő, több eredmény- és hatásközpontú fő teljesítménymutatók kidolgozásának szükségességével kapcsolatban az ügynökség 2018-ban átdolgozta teljesítményirányítási modelljét a 2019. évi munkaprogram tekintetében, hogy jobban jelezze munkája hatását és eredményét; megjegyzi, hogy a 2019. évi munkaprogram most már feltünteti a mutató típusát (hatás, eredmény, teljesítmény, input), és már nem ugyanazt a mutatótípust használja a különböző munkatípusokra, hanem az adott üzleti folyamatnak megfelelő fő teljesítménymutatókat tartalmaz; |
|
7. |
megjegyzi, hogy az egyes területeken fennálló kockázatok és korlátok ellenére az ügynökség a fő teljesítménymutatókra vonatkozó 69 célértékből 58-at elért; sürgeti az ügynökséget, hogy törekedjen fő teljesítménymutatóinak 100 %-os teljesítésére; |
|
8. |
megjegyzi, hogy az ügynökség anélkül zárta le az 1907/2006/EK rendelet szerinti nyilvántartásba vételi szakaszt, hogy piaci zavart okozott volna, és hogy 28 357 dokumentáció regisztrálásának előkészítésében és regisztrálásában nyújtott támogatást a vállalatoknak; |
|
9. |
megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési kapacitását továbbra is megosztja az Európai GNSS Ügynökséggel, és az ügynökségközi hálózat égisze alatt, valamint a számos ügynökséggel kötött egyetértési megállapodások révén szorosan együttműködik más ügynökségekkel, többek között a szolgáltatások megosztása terén; elismerését fejezi ki ezen együttműködésért, amely követendő példa más ügynökségek számára; ösztönzi az ügynökséget, hogy törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre az uniós ügynökségekkel; ösztönzi az ügynökséget, hogy kezdeményezzen megbeszéléseket az egymást átfedő feladatok tekintetében az erőforrás-megosztás lehetőségeiről a hasonló tevékenységet folytató ügynökségekkel; |
|
10. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy egy informatikai infrastrukturális szolgáltatás nyújtására vonatkozó keretszerződésre irányuló közbeszerzési eljárás során öt vállalat nyújtott be 10 és 38,2 millió EUR közötti értékű ajánlatot, és hogy az ügynökség 30 millió EUR értékű keretszerződést ítélt oda annak az ajánlattevőnek, aki 12 millió EUR értékű ajánlatot nyújtott be; megjegyzi azonban, hogy a szerződés értéke és a benyújtott ajánlatok közötti jelentős eltérés aggályokat vet fel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében; az ügynökség válasza alapján megjegyzi, hogy az ügynökség eredetileg a Bizottság közbeszerzésről szóló vademecumával összhangban becsülte meg az értéket; megjegyzi, hogy az ügynökség azért választotta a tárgyalásos eljárást, hogy a lehető legszélesebb körű versenyre ösztönözzön a legjobb ár-érték arány elérése érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy alkalmazzon szigorú pénzgazdálkodást az informatikai szerződések vonatkozásában; |
|
11. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
12. |
emlékeztet arra, hogy a szabályozó hatóságok közül az ügynökségé a főszerep az Unió vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályainak az emberi egészség és a környezet, valamint az innováció és a versenyképesség érdekében történő végrehajtásában; megjegyzi, hogy az ügynökség segít a vállalatoknak a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelésben, előmozdítja a vegyi anyagok biztonságos felhasználását, tájékoztatást nyújt a vegyi anyagokról és foglalkozik az aggodalomra okot adó vegyi anyagokkal; |
|
13. |
kéri, hogy az ügynökség – mint a szabályozott termékek értékeléséért felelős uniós ügynökségek egyike – kapjon elegendő finanszírozást feladatai ellátásához; |
|
14. |
emlékeztet arra, hogy az 1907/2006/EK rendelet értelmében a 2018-as év volt a regisztráció végső határideje; hangsúlyozza, hogy az ügynökséghez ebben az évben 37 400 akta érkezett, ami 2017-hez képest 135 %-os növekedést jelent; megelégedéssel veszi tudomásul annak módját, ahogyan az ügynökség az elmúlt évben kezelni tudta a regisztrációk számának drámai növekedését; |
|
15. |
üdvözli a szervezeti struktúra egységesítésére irányuló erőfeszítéseket, amelyek célja a feladatok jobb összekapcsolása és összehangolása révén a hatékonyság további növelése; megjegyzi, hogy az ügynökségnek sikerült elérnie célkitűzései túlnyomó többségét; |
|
16. |
felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az 1907/2006/EK rendelet második felülvizsgálata során tett ajánlásokra válaszul és a regisztrációs akták megfelelőségének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről; |
|
17. |
tájékoztatást kér a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti, 2020 elején bemutatásra kerülő adatbázis-prototípus előkészületeinek állásáról; |
|
18. |
kéri, hogy részletesen ismertessék azokat a lépéseket, amelyeket az ügynökség a Bizottságnak a REACH végrehajtásáról szóló összefoglaló jelentése és az azon jelentésben az ügynökség által megteendő javasolt intézkedések nyomán tett; |
Személyzeti politika
|
19. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,29 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 458 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 460 engedélyezett álláshely) 441-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 122 szerződéses alkalmazott és 14 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
20. |
megjegyzi, hogy az ügynökség zaklatásellenes politikával és ahhoz kapcsolódó iránymutatásokkal rendelkezik, amelyeket 2018-ban frissítettek; elismeri, hogy az ügynökség képzéseket szervezett és bizalmas tanácsadást bocsátott rendelkezésre; |
|
21. |
tudomásul veszi az ügynökség álláshirdetéseinek közzétételét honlapján, a közösségi médiában és az uniós ügynökségek hálózatának erre a célra létrehozott honlapján annak érdekében, hogy az ilyen hirdetéseket jobban reklámozzák; felhívja az ügynökséget, hogy tegye közzé az álláshirdetéseket az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján; |
|
22. |
üdvözli, hogy az ügynökség honlapján közzéteszi az igazgatótanács és a bizottságai valamennyi tagjának, beleértve azon elnökeit is, akik az ügynökség személyzetének tagjai, az ügyvezető igazgatónak és a fellebbezési tanács valamennyi tagjának önéletrajzát; |
|
23. |
elégedetten jegyzi meg, hogy 2018-ban a felső vezetői álláshelyek tekintetében kielégítő a nemek közötti egyensúly (4 férfi és 3 nő), megjegyzi azonban, hogy az igazgatótanács esetében nem sikerült ugyanilyen mértékű egyensúlyt elérni (15 férfi és 21 nő); |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
24. |
az ügynökség szerint 2018-ban a költségvetésben szereplő díjbevételek a teljes bevétel 73 %-át képviselték; megjegyzi, hogy az ügynökség példamutató rendszert alkalmaz az összeférhetetlenségek ellenőrzésére és megelőzésére, valamint hogy az ügynökség véleménye szerint a díjak költségfedezési célja, valamint az ügynökség vélemények kidolgozásában részt vevő személyzetének a függetlenség biztosítását célzó rendszeres értékelése miatt nem áll fenn ilyen összeférhetetlenségek veszélye; megjegyzi, hogy az ügynökség üdvözölné azt a megoldást, ha a Bizottság az ügynökség nevében beszedné a díjakat, ez ugyanis megkönnyítené az ügynökség pénzgazdálkodását és hozzájárulna a hiányok kockázatának csökkentéséhez; |
|
25. |
üdvözli, hogy az ügynökség évente frissített érdekeltségi nyilatkozatokat gyűjt valamennyi alkalmazottól és külső szakértőtől, amelyek mindegyikét közzéteszik az ügynökség honlapján; |
|
26. |
tudomásul veszi az átláthatóság és a visszaélést bejelentő személyek védelmének fokozása érdekében tett további lépéseket; az ügynökség szerint a teljes átláthatóság biztosítása érdekében a felső vezetés érdekelt felekkel folytatott valamennyi ülését nyilvántartásba veszik és közzéteszik az ügynökség honlapján; |
Belső ellenőrzés
|
27. |
megjegyzi, hogy az ügynökség 2019 szeptemberében elfogadta és megkezdte az érzékeny funkciókra vonatkozó politika végrehajtását, amely azonosítja az érzékeny funkciókat, naprakészen tartja azokat és megfelelő intézkedéseket határoz meg az egyéni érdekek kockázatának csökkentésére; |
|
28. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata „Összeférhetetlenség és etikai kérdések az ECHA-ban” címmel ellenőrzési jelentést adott ki, és hogy 2018 szeptemberében az ügynökség cselekvési tervet dolgozott ki és vitatott meg néhány lehetséges javításra szoruló terület kezelésére, és hogy 2019 közepére valamennyi intézkedést végrehajtották; |
Egyéb megjegyzések
|
29. |
megjegyzi, hogy miután az ügynökség kiválasztotta az új épületet és az előző bérleti szerződés 2019. december 31-i lejárta miatt 2017-ben bérleti szerződést írt alá, 2020 januárjában tervezett új épületbe költözni Helsinkiben; megjegyzi, hogy az új épületbe való költözés 2020. január 7-én fejeződött be; |
|
30. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa bevételei egy részének az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntéséből eredő lehetséges jövőbeli csökkenésének mérését; megállapítja, hogy a hatás továbbra is korlátozottnak tűnik, mivel az 1907/2006/EK rendeletben előírt nyilvántartásba vételi kötelezettség és az abból eredő jelentős díjbevételek megszűntek; |
|
31. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
32. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (5). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 209. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 212. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/351 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1955 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0046/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 23. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0065/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatója számára a központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/353 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1956 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a központ számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0046/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 23. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0065/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/355 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1957 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0065/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (a továbbiakban: a központ) 2017-es pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 58 030 000 EUR volt, ami 2016-hoz képest enyhe, 0,02 %-os csökkenést jelent; mivel a központ költségvetésének 97,82 %-a az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék a központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 98,53 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 1,25 %-os csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 81,21 %-os volt, ami az előző évhez képest 0,50 %-os enyhe csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a 2019. évi egységes programozási dokumentumjában a központ számos fő teljesítménymutatót használ a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére, valamint a 2015-ös bizottsági szolgálati munkadokumentumban szereplő fő teljesítménymutatók listáját is többek között költségvetése kezelésének javítása érdekében; megjegyzi, hogy 2018-ban a központ ezt a listát 7 fő teljesítménymutatóval és 12 többéves fő teljesítménymutatóval bővítette, és a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó hosszú távú stratégiájának részeként 2019-ben tervezte e mutatók szisztematikus felülvizsgálatát; |
|
3. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a központ 89 %-ban (a 85 %-os cél felett) végrehajtotta a munkaprogramjában kitűzött kulcsfontosságú eredményeket; |
|
4. |
megjegyzi, hogy a központ 2018-ban megkezdte betegségfelügyeleti rendszereinek újratervezését, az informatikai kapacitások kiszervezését, a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer átalakítását, valamint megerősítette az együttműködést külső partnereivel és más uniós ügynökségekkel; |
|
5. |
megállapítja, hogy a központ továbbra is megosztja a bevált gyakorlatokat, és rendszeresen együttműködik más ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal, az Európai Gyógyszerügynökséggel és a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjával; megjegyzi továbbá, hogy a központ részt vesz a más ügynökségek által szervezett intézményközi közbeszerzésekben; határozottan ösztönzi a központot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
6. |
megjegyzi, hogy a 2013 és 2017 közötti időszak külső értékelésére 2018 és 2019 között került sor, és az értékelésről szóló végleges jelentés 2019 júliusára volt várható, amelyet a központ igazgatótanácsa általi jóváhagyást követően továbbítani kell a Parlamentnek; felhívja a központot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak e külső értékelés eredményéről; |
|
7. |
emlékeztet, hogy a központ küldetése a fertőző betegségek által az emberi egészségre jelentett aktuális és várható veszélyek felismerése, felmérése és a róluk szóló tájékoztatás; hangsúlyozza, hogy 2018-ban a központ a Bizottságtól érkezett 31 hivatalos tudományos felkérést teljesített (amelyből 10 a képviselőktől érkezett), és összesen 214 jelentést tett közzé, köztük 35 gyors kockázatértékelést egyes betegségek által jelentett veszélyekről; rámutat arra, hogy a központ jelentősége az éghajlatváltozással összefüggésben tovább fog nőni, mivel a különböző kórokozók előfordulási helyei megváltoznak, és a betegségek olyan területeken is elterjednek majd, amelyek korábban nem voltak érintettek; |
|
8. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az igazgatótanács elfogadta a nem a személyzethez tartozókra vonatkozó függetlenségi politika felülvizsgált változatát, és jóváhagyta az ennek megfelelő belső eljárást; |
|
9. |
a központ függetlenségi politikájának végrehajtását illetően sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem nyújtották be az összes előírt éves érdekeltségi nyilatkozatot, különösen az igazgatótanácsi tagok (96 %) és a tanácsadó fórum tagjai (89 %); ezért felszólít a szabályok és a belső eljárások szigorú betartására; emlékeztet arra, hogy a függetlenség és az átláthatóság alapvető fontosságú, tekintettel a központ fontos feladataira; kéri, hogy hozzanak létre mechanizmust annak biztosítására, hogy minden függőben lévő és jövőbeli érdekeltségi nyilatkozatot késedelem nélkül benyújtsanak, és felhívja a központot, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy ne engedje meg, hogy a tagok e kulcsfontosságú információk rendelkezésre bocsátása és ellenőrzése előtt megkezdjék feladataikat; |
|
10. |
hangsúlyozza, hogy a központ elindította harmadik külső értékelését, amelyet az igazgatótanács tagjaiból álló irányítóbizottság koordinált, és hogy az értékelés eredményét 2019 közepére várták; |
|
11. |
felhívja a figyelmet a központ szerepére az uniós egészségügyi ellátás digitalizálását szolgáló eszközök kifejlesztésében, különösen egy világjárvány kezelésével összefüggésben; |
|
12. |
emlékeztet arra, hogy uniós ügynökségként a központ költségvetése euróban van megadva; ugyanakkor a központ székhelye az euróövezeten kívül (Svédországban) található, tehát sok kiadása svéd koronában (SEK) van; továbbá a központ az átváltási árfolyamok ingadozásának is ki van téve, mivel egyrészt bankszámlái pénzneme a svéd korona, másrészt bizonyos műveleteket egyéb külföldi pénznemben bonyolít le; |
Személyzeti politika
|
13. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,11 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 180 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 182 engedélyezett álláshely) 173-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2018-ban 92 szerződéses alkalmazott és két kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a központ 2018-ban viszonylag jó nemek közötti egyensúlyról számolt be a felső vezetők (12 férfi és 15 nő) és az igazgatótanács (12 férfi és 15 nő) tekintetében; |
Közbeszerzés
|
15. |
elismeri, hogy a Bizottság Informatikai Főigazgatósága (DG DIGIT) e-PRIOR alkalmazásán alapuló elektronikus közbeszerzési munkafolyamatok használata 2018-ban 142 közbeszerzési eljárás lebonyolítását segítette elő, és a központ négy új belső elektronikus munkafolyamatot vezetett be más területeken a folyamatok felgyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a Bizottság 2014-ben intézményközi keretszerződést írt alá egy vállalkozóval szoftverlicencek beszerzésére és a kapcsolódó informatikai tanácsadási szolgáltatások nyújtására, és a központ nem ellenőrizte rendszeresen az árakat és a beszállítói árajánlatok alapján felszámított szolgáltatási díjakat; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint a gyakorlatban nehéz volt a központnak ezeket az ellenőrzéseket érvényre juttatni, mivel nem volt olyan szerződéses kötelezettség, amely előírta volna, hogy az eredeti árat és a felárat külön mutassák be; felhívja a központot, hogy igazítsa ki a keretszerződések alapján végzett előzetes kontrollokat, és biztosítsa a versenyt minden beszerzés esetében; |
|
17. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint hasonló kontroll-hiányosságokra derült fény egy másik, konferencia- és multimédiafelszerelésre és kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződés végrehajtása esetében is, és a központ nem ellenőrizte kellőképpen, hogy a keretszerződés értelmében a megrendelőlapok leadását megelőzően alkalmaztak-e szerződéses diszkontrátát a vállalkozó fő beszállítóinak termékárlistájára; megjegyzi, hogy a központ úgy döntött, hogy a szerződés 2019. októberi lejártát követően nem hosszabbítja azt meg, és annak helyébe a Bizottság által kezelt új intézményközi keretszerződés lép; felhívja a központot, hogy igazítsa ki a megrendelőlapok előzetes kontrollját; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés alapján két rendezvénnyel kapcsolatos kifizetés esetében hiányosságokat találtak a megrendelőlapokra, a leszállítandó termékekre és a számlákra irányuló ellenőrzések és egyeztetések struktúrája és dokumentálása terén; megjegyzi, hogy a központ válasza szerint a két ellenőrzött kifizetésben nem találtak hibát, és hogy a központ felül fogja vizsgálni az ülésekre vonatkozó ellenőrzések és egyeztetések szerkezetét és dokumentációját; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
19. |
megjegyzi a mentesítésért felelős hatóságnak az igazgatótanács és a tanácsadó fórum egyes tagjai hiányzó érdekeltségi nyilatkozataival és önéletrajzaival kapcsolatos észrevételei és megjegyzései fényében, hogy minden olyan tag/póttag, aki ténylegesen részt vett az igazgatótanács és a tanácsadó fórum ülésein és/vagy gyakorolta szavazati jogát, benyújtotta az érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy 2018-ban tovább javult a személyzetre és a nem a személyzethez tartozókra, köztük a külső szakértőkre vonatkozó függetlenségi politika; megjegyzi, hogy a központ közzéteszi az igazgatótanács tagjainak, a felső vezetés tagjainak és a külső szakértőknek az önéletrajzát; |
|
20. |
tudomásul veszi a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; megjegyzi, hogy 2018-ban 10 releváns potenciális összeférhetetlenséget azonosítottak és vizsgáltak tovább, amelyek közül ötöt egy ülés egyik napirendi pontjával összefüggésben felmerülőként neveztek meg, és felkérték az érintett személyeket, hogy tartózkodjanak az adott napirendi pont megvitatásától és a szavazástól; megjegyzi, hogy a központ rögzítette a lobbistákkal tartott találkozókat; |
Belső kontrollok
|
21. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság tavalyi észrevételeinek és megjegyzéseinek fényében a cselekvési tervben a kontrollok mellőzését vagy a folyamatoktól és eljárásoktól való eltéréseket csökkenteni hivatott három fellépés közül kettőt végrehajtottak, és a fennmaradó fellépés esetében – a cikkek nem uniós országokban történő közzétételének nyílt hozzáférésű díjai tekintetében – a végleges megoldás keresése folyik; |
|
22. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság tavalyi észrevételeinek és megjegyzéseinek fényében eljárástervezeteket és mintákat készítettek a gyógyszeriparral folytatott találkozókra, és harmadik felekkel kötött egyetértési megállapodásokat és együttműködési megállapodásokat fogadtak el, továbbá folyamatban van a kereskedelmi szervezetekkel folytatott találkozókra vonatkozó belső eljárás hivatalos belső elfogadása; |
Egyéb megjegyzések
|
23. |
megjegyzi, hogy a központ 2018 áprilisában költözött új épületébe, amely biztonságos, környezetbarát és költséghatékony munkahelyet biztosít a személyzet és a látogató érdekelt felek számára, továbbá az ütemtervnek megfelelő, zökkenőmentes átmenetet biztosított a költözéshez; |
|
24. |
felhívja a központot, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
25. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (3). |
(1) HL C 160., 2019.5.10., 6. o.
(2) HL C 160., 2019.5.10., 7. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA-PROV(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/358 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1958 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0045/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 44. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0068/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 124. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/360 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1959 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0045/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 44. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0068/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 124. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/362 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1960 ÁLLÁSFGOLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására (1), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0068/2020), |
A.
mivel bevételi és kiadási kimutatása (2) szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 79 183 814,25 EUR volt, ami a 2017. évhez képest 0,47 %-os enyhe csökkenést jelent; mivel a hatóság költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (3);
B.
mivel a Számvevőszék a hatóság 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 100 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest enyhe, 0,02 %-os mértékű növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 91,31 % volt, ami 2017-hez képest 1 %-os csökkenést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a hatóság a tevékenységei jóvoltából teremtett hozzáadott érték méréséhez több, hatásokra és eredményekre vonatkozó fő teljesítménymutatót is bevezetett átfogó, teljesítményalapú irányítási megközelítésébe; megjegyzi ezenfelül, hogy hatóság egyéb fő teljesítménymutatókat is alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; |
|
3. |
tudomásul veszi, hogy 2018 volt az átfogó teljesítményalapú irányítási megközelítés, a hatóság teljesítményének az új fő teljesítménymutatókon alapuló mérése és a hatóság 2020. évi stratégiai terve végrehajtásának második éve; |
|
4. |
megelégedéssel jegyzi meg a hatóság által a tudományos tevékenységgel kapcsolatos határidők betartása terén elért jó eredményeket; megjegyzi továbbá, hogy az egyetlen olyan területen, ahol az eredmények 83,6 %-át zárták le időben – a 90 %-os célkitűzés alatt –, a késedelem néhány olyan területre korlátozódott, ahol jelentős munkaterhelést tapasztaltak; |
|
5. |
megjegyzi, hogy a hatóság 2017-ben megkezdett külső értékelését követően a hatóság 2018. októberi ülésén egy sor ajánlást fogadott el; megjegyzi, hogy az értékelő jelentésben említett előrelépési területek közé tartoztak különösen a hatóság érdekelt felekkel való együttműködésére vonatkozó új mechanizmusok, a tagállami hatóságokkal való együttműködés és a hatóság függetlenségének megerősítése; megjegyzi, hogy az értékelésben kiemelt, javításra szoruló területek a hatóságnak az erőforrások rangsorolására vonatkozó megközelítésével, a szakértők felvételére szolgáló rendszerének gazdasági láthatóságával, valamint annak szükségességével kapcsolatosak, hogy kommunikációs anyagait jobban hozzá kell igazítani a különböző közönségek igényeihez; |
|
6. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a hatóság a kockázatelemzés, az adatbázisok és a kutatás terén közös erőforrásokat használ és közös tevékenységeket végez az Európai Vegyianyag-ügynökséggel, az Európai Gyógyszerügynökséggel és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal; megjegyzi, hogy a hatóság növelte erőforrásainak és tevékenységeinek megosztását a Közös Kutatóközponttal, különösen a környezeti adatok és térképek terén; határozottan ösztönzi a hatóságot, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
7. |
ösztönzi a hatóságot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
8. |
üdvözli, hogy a hatóság hozzájárult az uniós élelmiszer- és takarmánylánc biztonságához, és jelentős erőfeszítéseket tett e téren azáltal, hogy az uniós kockázatkezelőket az élelmiszerlánccal kapcsolatban átfogó, független és naprakész tudományos tanácsokkal látta el, és hogy a nyilvánosság számára egyértelmű tájékoztatást nyújtott tevékenységéről és az annak alapjául szolgáló információkról, továbbá hogy együttműködött az érdekelt felekkel és intézményi partnerekkel az uniós élelmiszer-biztonsági rendszerbe vetett bizalom és a koherencia előmozdítása érdekében; |
|
9. |
hangsúlyozza, hogy a hatóság 2018-ban 788 kérdést zárt le tudományos vélemény, technikai jelentés és egyéb támogató kiadvány révén; |
|
10. |
úgy véli, hogy a hatóságnak továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a közvéleményre, és el kell köteleznie magát a nyitottság és az átláthatóság mellett; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) további feladatokat ró a hatóságra a biztonsági elemzésekkel és a nyilvánosság tájékoztatásával kapcsolatban, amelyek mind további költségekkel járnak; |
Személyzeti politika
|
11. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,49 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 319 álláshelyből 5-re tisztviselő, 306-ra pedig ideiglenes alkalmazottat neveztek ki (szemben a 2017. évi 323 engedélyezett álláshellyel); megjegyzi, hogy ezen felül 122 szerződéses alkalmazott és 14 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott a hatóságnál 2018-ban; |
|
12. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a hatóság a szabályozott termékek kockázatértékeléséért felelős egyik uniós szabályozó ügynökségként nem részesül elegendő forrásban feladatai hatékony ellátásához; ragaszkodik ahhoz, hogy a hatóság elegendő forrásban részesüljön feladatai ellátásához; |
|
13. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék horizontális tendenciát állapított meg az ügynökségek körében az informatikai tanácsadói szerepekben foglalkoztatott külső személyzet alkalmazása terén; felszólít arra, hogy ezen a fontos és érzékeny területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a külső munkaerő-felvételtől való függőséget az esetleges kockázatok korlátozása érdekében; |
|
14. |
megjegyzi, hogy a hatóság elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikáról szóló bizottsági határozatmintát; megjegyzi továbbá, hogy kötelező képzéseket szervezett mind a személyzet, mind a vezetőség részére, valamint lehetővé tette a bizalmas tanácsadást és a zaklatásról szóló jelentés intraneten történő közzétételét, amely a 2014–2018 közötti időszakról statisztikai adatokat és hivatalos eljárásokat tartalmaz; kéri a hatóságot, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a zaklatási ügyek kivizsgálását követően hozott intézkedésekről; |
|
15. |
elismeri, hogy a hatóság felső vezetésén belül a nemek közötti egyensúly kielégítő, mivel az 5 tagból 2 férfi és 3 nő; aggodalmát fejezi ki azonban a földrajzi egyensúlyhiány miatt, mivel a felső vezetésen belül nincs olyan személy, aki az EU-10 országok állampolgára; kéri a hatóságot, hogy hozzon intézkedéseket a földrajzi egyensúly felső vezetésén belüli javítása érdekében; |
|
16. |
a kétéves visszavonulási időszakkal kapcsolatban sajnálja, hogy a függetlenségre vonatkozó 2017. évi politika csak azzal a tudományos munkacsoporttal kapcsolatban írja elő a szakértők érdekeltségeinek kötelező átvilágítását, amelybe a szakértők jelentkeznek; felszólít a politika haladéktalan frissítésére annak biztosítása érdekében, hogy a szakértők érdekeltségeit a hatóság általános megbízatásának összefüggésében vizsgálják, amint arra a Parlament többször is felszólított; |
|
17. |
sajnálja, hogy a hatóság hatáskörébe tartozó, vállalkozásoktól származó, kutatásra szánt forrásokat nem tekintik relevánsnak a visszavonulási időszak tekintetében, amíg a szóban forgó összeg nem haladja meg az adott szakértők és/vagy a munkacsoportjuk által kezelt kutatási költségvetés teljes összegének 25 %-át, és hogy ezt a küszöbértéket az egyes forrásokra alkalmazzák, nem az összes magánforrásra együttesen; felszólít arra, hogy a Parlament a kérdéssel kapcsolatos többszöri kérelmével összhangban a finanszírozási küszöbértéket távolítsák el a hatóság függetlenségi politikájából; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
18. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a hatóságot összeférhetetlenségi problémák sújtották, és hogy a felmérések kimutatták, hogy a pénzügyi összeférhetetlenséggel rendelkező szakértők aránya 2013-ban 59 %, míg 2017-ben 49 % volt; megjegyzi, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét, de nem ítélte meg a szakértők függetlenségét; felhívja a hatóságot, hogy határozzon meg szigorú visszavonulási időszakot a pénzügyi összeférhetetlenségek tekintetében, és fogadjon el olyan egyértelmű politikai iránymutatásokat a szakértők igénybevételére vonatkozóan, amelyek megvédik a hatóság tudományos véleményeit a jogtalan befolyásolástól; |
|
19. |
sajnálja, hogy a külső szakértőket, például a meghallgatásokon részt vevő szakértőket vagy a tanácsadó fórum, a kapcsolattartó pontok vagy a tudományos hálózatok tagjait nem vetik összeférhetetlenségi vizsgálat alá, és hogy az e területen felmerülő potenciális összeférhetetlenség észrevétlen lehet; |
|
20. |
emlékeztet a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról szóló, 2019. január 16-i parlamenti állásfoglalás ajánlásaira, és különösen a hatósághoz intézett azon felhívására, hogy javítsa a kockázatokkal kapcsolatos kommunikációját, frissítse az iránymutatásokat az összes érintett terület legújabb fejleményeivel összhangban, fokozza a honlapján nyújtott információk felhasználóbarát jellegét és könnyítse meg az adatbányászatot, tegye közzé véleményét tudományos folyóiratokban és ösztönözzön több független nemzeti szakértőt és más tudóst a munkájában való részvételre, és az értékelési folyamat valamennyi szakaszában zárja ki azon szakértők részvételét, akik esetében összeférhetetlenség merül fel; válasza alapján megjegyzi, hogy a hatóság átvette a felülvizsgált 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) számos ajánlását, különös tekintettel a fokozott átláthatóságra és a hozzáférhetőbb kockázati kommunikációra; |
|
21. |
emlékeztet, hogy a felülvizsgált 178/2002/EK rendelet meg fogja követelni a hatóságtól, hogy a kérelmezők által benyújtott szabályozási adatokat proaktív módon elektronikus formában letölthetővé, kinyomtathatóvá és megtekinthetővé tegye; mivel ez lehetővé fogja tenni a hatóság számára, hogy a tudományos közösségből származó, széleskörű szakértői értékelést kihasználja; emlékeztet arra, hogy ez az átláthatósági követelmény elengedhetetlen az ipar által szponzorált kutatáshoz, ugyanakkor nem használható érvként a jogos indokok miatt bizalmasan kezelt adatok, például betegek egészségügyi adatai tudományos szakemberek általi felhasználásának elutasítására; |
Belső kontrollok
|
22. |
üdvözli, hogy 2018-ban célravezetőségi vizsgálatot végeztek azzal a céllal, hogy felmérjék, hogyan kell felülvizsgálni a hatóság csalás elleni stratégiáját 2019-ben és a jelentéstételi évben, és hogy a hatóságnak nem kellett az OLAF-nak továbbítania vagy nyomon követnie egyetlen csalásgyanús esetet sem; |
|
23. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a Belső Ellenőrzési Szolgálat „Emberierőforrás-menedzsment és etika az EFSA-nál” címmel ellenőrzési jelentést adott ki, és a hatóság ennek megfelelő cselekvési tervet készít néhány lehetséges javításra szoruló terület kezelésére; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a végrehajtott intézkedésekről; |
|
24. |
felhívja a hatóságot, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
25. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (6). |
(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0023.
(2) HL C 202., 2018.6.12., 1. o.
(3) HL C 202., 2018.6.12., 3. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete (2019. június 20.) az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 231., 2019.9.6., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/365 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1961 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019)334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak az uniós költségvetésről szóló, 2018. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2019)299), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019)350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019)300), |
|
— |
tekintettel a Daphne Caruana Galizia meggyilkolásával kapcsolatban napvilágot látott újabb információkat követően a jogállamiság máltai helyzetéről szóló, 2019. december 18-i állásfoglalására (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék 15/2019. sz. különjelentésére: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve, |
|
— |
tekintettel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által a Számvevőszék „A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve” című 15/2019. sz. különjelentéséről kiadott munkadokumentumra, |
|
— |
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (5), valamint a Számvevőszék különjelentéseire, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (6), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05760/1/2020 – C9-0018/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évére szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok parlamentjeinek, nemzeti és regionális ellenőrző intézményeinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2018.9.30., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0103.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0014.
(5) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(6) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/367 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1962 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019) 350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019) 300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynokség válaszaival (4) együtt, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra, (05762/2020 – C9-0019/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2009/336/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 18-i 2013/776/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 376., 2019.11.6., 10. o.
(4) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(5) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/369 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1963 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019) 350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019) 300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra, (05762/2020 – C9-0019/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról, valamint a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére végzi, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 376., 2019.11.6., 12. o.
(4) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(5) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/371 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1964 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség (Chafea) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)316 – C9-050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019)334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019)350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019)300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra, (05762/2020 – C9-0019/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2004/858/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/770/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10), |
|
— |
tekintettel a 2013/770/EU végrehajtási határozatnak a „Fogyasztó-, Egészség- és Élelmiszerügyi Végrehajtó Ügynökség” „Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggé” történő átalakítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. december 17-i 2014/927/EU bizottsági végrehajtási határozatra (11), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és mindezt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 376., 2019.11.6., 7. o.
(4) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(5) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
(9) HL L 297., 2004.9.22., 6. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/373 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1965 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019) 350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019) 300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra, (05762/2020 – C9-0019/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 376., 2019.11.6., 30. o.
(4) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(5) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/375 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1966 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019) 350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019) 300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a Kutatási Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra, (05762/2020 – C9-0019/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a Kutatási Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/46/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást a Kutatási Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 376., 2019.11.6., 47. o.
(4) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(5) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/377 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU, Euratom) 2020/1967 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára (3), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019) 334), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019) 350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019) 300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt (4), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (5), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a végrehajtó ügynökségek számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra, (05762/2020 – C9-0019/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (8) és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre (9) és különösen annak 66. cikke első és második bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség létrehozásáról és a 2008/593/EK határozattal módosított 2007/60/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 23-i 2013/801/EU bizottsági végrehajtási határozatra (10), |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikkének értelmében a tagállamokkal együttműködésben, saját felelősségére hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelően; |
1.
mentesítést ad az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képező állásfoglalást az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 376., 2019.11.6., 46. o.
(4) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(5) HL C 417., 2019.12.11., 34. o.
(6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(8) HL L 11., 2003.1.16., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/379 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1968 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolás lezárásáról, III. szakasz – Bizottság
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)316 – C9-0050/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Bizottság által benyújtott, a 2017. évi mentesítés nyomon követéséről szóló jelentésre (COM(2019)334), |
|
— |
tekintettel a Bizottság az uniós költségvetésről szóló 2018. évi éves gazdálkodási és teljesítményjelentésére (COM(2019)299), |
|
— |
tekintettel a Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló, a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2019)350) és az ahhoz csatolt bizottsági belső munkadokumentumra (SWD(2019)300), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), valamint a Számvevőszék különjelentéseire, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05760/1/2020 – C9-0018/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 62., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 69., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre (7) és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;
2.
ismerteti észrevételeit az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező állásfoglalásban;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevőszéknek, valamint a tagállamok nemzeti parlamentjeinek és nemzeti és regionális ellenőrző szerveinek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL L 57., 2018.2.28., 1. o.
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/381 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1969 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező észrevételekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz – Bizottság, |
|
— |
tekintettel a végrehajtó ügynökségek 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetéseinek végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozataira, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0069/2020), |
|
A. |
mivel az uniós kiadások fontos eszközét képezik a szakpolitikai célkitűzések elérésének, és a tagállamok általános államháztartási kiadásainak átlagosan 1,9%-át teszik ki; |
|
B. |
mivel amikor a Parlament mentesítést ad a Bizottságnak, ellenőrzi, hogy a forrásokat helyesen használták-e fel, és a szakpolitikai célok megvalósultak-e; |
Politikai prioritások
|
1. |
kiemeli, hogy amikor a Bizottság a tagállamokkal együttműködésben végrehajtja az uniós költségvetést, bármilyen végrehajtási módszert alkalmazzon is – megosztott, közvetlen vagy közvetett irányítást –, a jogállamiság tiszteletben tartása az egyik leglényegesebb előfeltétele az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének való megfelelésnek; hangsúlyozza, hogy valamennyi szereplőnek törekednie kell arra, hogy a forrásokat a lehető legátláthatóbb, leghatékonyabb és legeredményesebb módon használja fel; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogállamiság tekintetében fennálló, több tagállamban általánossá vált hiányosságok pénzügyi veszteséget okoztak, és fenntartja, hogy az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelő intézkedéseket vezessen be, amelyek ilyen esetekben magukban foglalják az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés felfüggesztését, csökkentését és korlátozását; ezért üdvözli a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendeletre irányuló javaslatot, és kéri e javaslat mielőbbi elfogadását; |
|
2. |
hangsúlyozza, hogy tekintettel az uniós költségvetés szűkös pénzügyi forrásaira, amelyeknek támogatniuk kell az Unió növekvő prioritásait és felelősségi köreit, rendkívül fontos az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, és hogy minden szinten a leghatározottabb erőfeszítésekre van szükség a csalás, a korrupció és az uniós forrásokkal való visszaélés megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása alapvető fejleményt jelent az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén; bírálja az Európai Ügyészség alulfinanszírozottságát és személyzeti létszámhiányát a kiépítés szakaszában, valamint azt, hogy a Bizottság alábecsüli annak szükségleteit; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek évente akár 3 000 ügyet is fel kell dolgoznia; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek legalább 76 további álláshelyre és 8 millió euróra van szüksége ahhoz, hogy a terveknek megfelelően 2020 végére teljesen működőképessé váljon; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő költségvetés-módosítási tervezetet; megismétli, hogy a Parlament teljes mértékben ellenzi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létszámtervnek 45 álláshellyel történő csökkentését; |
|
3. |
emlékeztet arra, hogy a 2018. augusztus 2-án hatályba lépő költségvetési rendelet 61. cikke kibővítette az összeférhetetlenség fogalmát; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként lépjen fel az összeférhetetlenség minden formája ellen, és rendszeresen értékelje a tagállamok által ezek elkerülése érdekében hozott megelőző intézkedéseket; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon közös iránymutatásokat a magas rangú politikusokat érintő összeférhetetlenségek elkerülésére; sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el közös etikai normákat az összeférhetetlenséghez kapcsolódó valamennyi kérdésben, és alakítson ki közös értelmezést valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy tekintettel az uniós mezőgazdasági támogatások elosztásával kapcsolatos széles körű összeférhetetlenségi problémákra, nem kívánatos, hogy az Európai Tanács tagjai, mezőgazdasági miniszterek, tisztviselők vagy azok családtagjai jövedelemtámogatással kapcsolatos döntéseket hozzanak; |
|
4. |
üdvözli a Számvevőszék azon szándékát, hogy egy olyan tanúsítási módszer felé mozduljon el, amelynek révén a Számvevőszék elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjt össze ahhoz, hogy következtetést vonhasson le a felelős szervezet által kifejezett megbízhatósággal kapcsolatban; emlékeztet a Számvevőszék azon megállapítására, hogy sürgősen javítani kell a nemzeti hatóságok munkájának minőségét és megbízhatóságukat, és hogy a tanúsítási módszertannak figyelembe kell vennie ezeket a tényeket; javasolja, hogy a Számvevőszék a véletlenszerű ellenőrzéseket egészítse ki kockázatalapú megközelítéssel annak érdekében, hogy a hibaarányokról szóló jelentései nagyobb figyelmet fordítsanak azokra a területekre, ahol a legnagyobb valószínűséggel merülnek fel problémák; |
|
5. |
ezért felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt szorosan a tagállamokkal átfogó, pontos és megbízható adatok garantálása érdekében, szem előtt tartva az egységes ellenőrzési rendszer maradéktalan végrehajtásának célját; felhívja a Bizottságot átlátható módszertan és következetes terminológia alkalmazásának biztosítására, és a félreértések elkerülése és az átláthatóság érdekében a jelentéstétel egyszerűsítésére, különösen a hibaarányok tekintetében; |
|
6. |
megjegyzi, hogy az uniós prioritások, szakpolitikák és programok eredményeinek mérése nem könnyű feladat; megállapítja azonban, hogy az eredményes teljesítmény-ellenőrzés elengedhetetlen a helyzet megértéséhez, a felmerülő problémák meghatározásához és a korrekciós intézkedések meghozatalához, amikor a célok nem teljesülnek, vagy ha egy uniós politika eredményei hátrányosan befolyásolhatják egy másik politika kitűzött céljainak elérését; |
|
7. |
felhívja a Bizottságot, hogy
|
|
8. |
üdvözli a Számvevőszék azon szándékát, hogy a mentesítésért felelős hatóságok számára mind a megfelelésre, mind a teljesítményre kiterjedő értékelést biztosítson az egyes európai politikák tekintetében, fejezetenként követve a költségvetési tételeket éves jelentésében; |
|
9. |
ösztönzi a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy gyorsítsák fel a mentesítési folyamatot, hogy az az n+1. évre vonatkozzon; |
|
10. |
ismételten hangsúlyozza, hogy egyértelműen szükség van a tagállamok vámhivatalai közötti nagyobb együttműködésre az uniós és nemzeti költségvetések sérelmének elkerülése érdekében, különös tekintettel a héabevétel-kiesésre, az elektronikus kereskedelemre és a hamisított termékekre; |
|
11. |
sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt vizsgálja felül, hogy miként lehet hatékonyabban beszedni a vámokat, és hogyan lehet behajtani minden olyan összeget, amelynek kifizetését csalárd módon elkerülték; továbbá fontolják meg a vámbevételek beszedése terén megvalósítható javításokat; |
|
12. |
aggodalmát fejezi ki a harmadik országokból e-kereskedelem keretében érkező árukészletek alulértékelésének kockázata miatt, és felhívja a Bizottságot, hogy a jobb együttműködés biztosítása érdekében végezzen megfelelő kontroll- és nyomonkövetési tevékenységeket a tagállamokban; |
|
13. |
megjegyzi, hogy az európai innovációs eredménytábla az elmúlt években a tagállamok többségében pozitív tendenciát mutatott; |
|
14. |
felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a kutatásra szánt összegek földrajzi eloszlására azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a legmagasabb szintű kiválóságot biztosító kutatásnak az egész Unióban való elterjesztéséhez és a növekedés és a munkahelyteremtés terén az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez; javasolja a strukturális alapok nagyobb mértékű felhasználását az innováció és a kiválóság előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a keretprogramoknak a kutatás és az innováció valamennyi szakaszát finanszírozniuk kell; rámutat, hogy bár az alapkutatási projektek gyakran csak hosszabb távon hoznak kézzelfogható eredményeket, nélkülözhetetlenek az Unió kutatási és innovációs kiválóságának biztosításához, valamint a legjobb tudósok vonzásához; aggodalommal állapítja meg, hogy a közös kutatási projektekben részt vevő egyes harmadik országok veszélyeztetik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; |
|
15. |
ismételten aggodalmának ad hangot a fennálló kötelezettségvállalások magas szintje miatt, főként a 2014–2020-as pénzügyi terv projektjei és programjai finanszírozásának késői megkezdése és az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásának lassúsága következtében; felhívja az érintett tagállamokat, hogy a szükséges kontrollok könnyítése nélkül gyorsítsák fel a kohéziós politikai programok és a kapcsolódó kifizetések végrehajtását, valamint növeljék az átláthatóságot a kérelmezők számára és csökkentsék a folyamat összetettségét a végrehajtási időszak lerövidítése érdekében; ösztönzi a Bizottságot, hogy javasolja az n+2 szabályhoz való visszatérést; felhívja a Bizottságot, hogy alulteljesítés és alacsony felhasználási arányok esetén szorosan kövesse nyomon a tagállamok általi végrehajtást; |
|
16. |
felhívja a figyelmet a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok alapvető fontosságára a tagállamok és a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, és ezáltal az uniós polgárok mindennapi életének javítása terén; |
|
17. |
felkéri a Bizottságot, hogy növelje a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok technikai támogatását (képzések, kommunikáció stb.) a felhasználási arányok javítása érdekében; |
|
18. |
megjegyzi, hogy az uniós jognak megfelelően a közös agrárpolitika (KAP) közvetlen kifizetéseire azok a kedvezményezettek jogosultak, akik megművelik a földterületet; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa szabályok elfogadását egy olyan helyzet elkerülése érdekében, hogy az uniós támogatásokat olyanok kapják, akik a szóban forgó földterületeket nem jogszerű vagy csalárd módon szerezték meg, ahogy az egyes tagállamokban történt; figyelembe véve az olyan eseteket, mint amilyeneket az OLAF Szlovákiában és Olaszországban jelentett, hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak olyan javaslatokat kell előterjesztenie, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a földbérleti vagy -tulajdoni szerződések a jogállamiságon alapulnak, és hogy a munkavállalói jogokra – többek között a mezőgazdasági dolgozók jövedelmével kapcsolatos jogokra – vonatkozó nemzeti jogszabályokat betartják; kéri a Bizottságot, hogy (a Bíróság vonatkozó határozatát tiszteletben tartva) a nemzeti ügynökségekkel együttműködve dolgozzon ki szabványosított és nyilvánosan hozzáférhető formátumot a KAP végső kedvezményezettjeinek közzétételére, |
|
19. |
mélységesen aggasztják az olasz hatóságok által a közelmúltban végzett vizsgálatok, amelyek során 5,5 millió EUR összegű csalásra és több maffiastruktúrára is fény derült, amelyek bűncselekmények céljából visszaélnek az uniós mezőgazdasági támogatásokkal, fenyegetve a becsületes mezőgazdasági termelőket, akik részt vesznek az állami tulajdonban lévő földterületek árverésén, és figyelmen kívül hagyva a nemzeti munkajogot; úgy véli, hogy az Unió pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét Unió-szerte fenyegeti a szervezett bűnözés, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy bűnözői hálózatok uniós pénzeket nyerjenek el; hangsúlyozza, hogy jobb információcserére van szükség nemzeti szinten, valamint a nemzeti és az uniós szintek között annak érdekében, hogy gyorsan azonosítani lehessen a jogszerűtlen nyereségre törekvő bűnszervezeteket; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kontrollrendszereket az ilyen helyzetek megismétlődésének elkerülése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy minden új fejleményről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot; |
|
20. |
felhívja a Bizottságot, hogy az elkülönített források elosztása során mozdítsa elő a nemek közötti egyensúlyt és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést; |
|
21. |
ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
22. |
felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az adminisztráció egyszerűsítését annak érdekében, hogy vonzóvá tegye a kis struktúrák, például a kkv-k számára az uniós programokban vagy a közbeszerzésekben való részvételt; |
|
23. |
ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tegyen javaslatot egy olyan egyedi uniós szintű panasztételi mechanizmusra, amely támogatja azokat a mezőgazdasági termelőket vagy kedvezményezetteket, akik például nagyarányú földfelvásárlásokkal, a nemzeti hatóságok kötelességszegésével, bűnszervezetek vagy szervezett bűnözés által gyakorolt nyomással szembesülnek, illetve kényszer- vagy rabszolgamunka áldozatává váltak, lehetőséget adva számukra arra, hogy gyorsan panaszt nyújtsanak be a Bizottsághoz, amelyet a Bizottságnak sürgősen ki kell vizsgálnia; |
|
24. |
sajnálattal állapítja meg, hogy a KAP közvetlen kifizetéseinek többsége néhány tagállamban kevés kedvezményezett kezében összpontosul; határozottan helyteleníti, hogy egyes tagállamokban oligarchikus struktúrákat hoztak létre; mélységesen aggódik amiatt, hogy ezen oligarchikus struktúrák tagjai hatalmi helyzetük megerősítése érdekében különösen a mezőgazdaság és a kohézió területén uniós forrásokra támaszkodnak; úgy véli, hogy ehelyett az uniós forrásoknak az uniós polgárok többségének javát kellene szolgálniuk; |
|
25. |
mélyen aggódik azon közelmúltbeli jelentések miatt, amelyek szerint mezőgazdasági támogatások állítólag oligarchikus struktúrák javát szolgálják; megismétli, hogy ez súlyos igazságtalanságot jelent az uniós adófizetőkkel, és különösen a kistermelőkkel és a vidéki közösségekkel szemben; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a KAP és a kohéziós szabályok módosítására az uniós források méltányosabb elosztása érdekében, elkerülve az aszimmetrikus elosztást, amelynek során a kedvezményezettek kisebbik része (természetes és jogi személyek) mindkét területen az uniós támogatások túlnyomó többségét kapja; úgy véli, hogy módosítani kell a többéves pénzügyi keret szabályait annak elkerülése érdekében, hogy egy olyan természetes személynek, aki több vállalat tulajdonosa, lehetősége legyen arra, hogy egy többéves pénzügyi keret időszaka során százmilliós nagyságrendű uniós támogatásban részesüljön a KAP és a kohéziós politika keretében; |
|
26. |
tudomásul veszi a kohéziós politikára és a KAP-ra vonatkozó átláthatósági követelményeket, amelyek a megosztott irányítás szabályai szerint kötelezik a tagállamok illetékes hatóságait a végső kedvezményezettek nyilvánosan hozzáférhető listájának vezetésére; felhívja a tagállamokat, hogy ezeket az adatokat egységes formában tegyék közzé, és biztosítsák az információk átjárhatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és összesítse az adatokat, és tegye közzé az egyes alapok 50 legnagyobb kedvezményezettjének listáját minden tagállamban, valamint a KAP és a kohéziós politika 50 legnagyobb kedvezményezettjét (természetes és jogi személyek) valamennyi tagállamban, hogy pontos áttekintést kapjon az uniós támogatások elosztásáról; |
|
27. |
felhívja a Bizottságot, hogy a megosztott irányítás elvének teljes körű elfogadásával
|
|
28. |
elismeri, hogy egy ilyen informatikai rendszer létrehozása időbe fog telni; teljes mértékben elismeri, hogy a megosztott irányítás alá tartozó kedvezményezettekre vonatkozó információk szolgáltatása a tagállamok felelőssége; ugyanakkor kéri a kohézió és a KAP területén nyújtott uniós támogatásokkal kapcsolatos információk és adatok gyorsabb és átláthatóbb cseréjét; felhívja a Bizottságot, hogy bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére a tagállamonkénti 50 legnagyobb egyéni kedvezményezett (természetes személyek mint egy vállalat vagy több vállalat tényleges tulajdonosai) listáját, valamint az uniós támogatások 50 legnagyobb kedvezményezettjének (természetes személyek és jogi személyek, valamint természetes személyek mint több vállalat tulajdonosai) listáját valamennyi tagállamban összesítve; kéri a Bizottságot, hogy ezt az információt évente bocsássa a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére; |
|
29. |
felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a jelenleg előterjesztett KAP-javaslatokat, és javasoljon módosításokat annak érdekében, hogy a jövőbeli rendszert összhangba hozza az európai zöld megállapodással; |
|
30. |
felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keretre és az európai zöld megállapodásra vonatkozó javaslataiban vegye figyelembe a Számvevőszék azon kritikus következtetéseit, melyek szerint a KAP környezetbarátabbá tétele nem hatékony és nem eredményes; |
|
31. |
különösen aggasztják a sajtó és a nem kormányzati szervezetek által a legkiszolgáltatottabb migránsok, különösen a kiskorú migránsok és a menekült nők uniós fogadóállomásokon tapasztalható drámai helyzetével kapcsolatban nyújtott riasztó tájékoztatások; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállami hatóságokkal együttműködve hozzon konkrét intézkedéseket az uniós forrásokkal való visszaélések, a bántalmazások és az emberkereskedelem megelőzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az uniós forrásokat az alapvető jogok védelmére használják fel; |
|
32. |
kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett más pénzügyi eszközök és vagyonkezelői alapok egyre gyakoribb alkalmazása azzal a kockázattal jár, hogy csökken az uniós fellépés elszámoltathatóságának és átláthatóságának mértéke; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a külső segítségnyújtás feltétele a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása legyen a kedvezményezett országokban; hangsúlyozza különösen azt, hogy garantálni kell, hogy semmilyen uniós finanszírozás ne támogassa a kényszermunka vagy a gyermekmunka bármilyen formáját; aggodalmát fejezi ki az eritreai projektekről szóló állításokat tartalmazó közelmúltbeli sajtójelentések miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsan kövesse nyomon ezeket az állításokat, és időben tegyen jelentést a mentesítésért felelős hatóságnak; |
|
33. |
üdvözli a Számvevőszék által végzett kiváló munkát, amelynek tevékenysége és különjelentései az európai átláthatóság és jó kormányzás alapvető fontosságú eszközei; tudomásul veszi a Számvevőszék által a 2018. évi különjelentésekben tett valamennyi ajánlást, és felszólítja az európai intézményeket azok gyors végrehajtására; |
A Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozata
|
34. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék megbízhatónak tartja a 2018. évi beszámolót, ahogy ez 2007 óta mindig így volt, és hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy 2018-ban a bevételek lényegi hibától mentesek voltak; |
|
35. |
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a 2018. december 31-én véget érő évről szóló beszámoló alapját képező kötelezettségvállalások minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek; |
|
36. |
üdvözli, hogy a kifizetések Számvevőszék által megállapított legvalószínűbb hibaaránya az elmúlt évekhez képest pozitívan alakult, mivel a 2018. évi kifizetések legvalószínűbb hibaaránya 2,6% volt (1); |
|
37. |
nyugtázza, hogy 26 év alatt sorozatban háromszor adott ki a Számvevőszék korlátozott (és nem elutasító) véleményt a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, ami azt jelenti, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a lényeges hibák elsősorban az ellenőrzött ügyletek mintegy felét kitevő, térítési igényekre fordított kiadások fedezésére korlátozódtak; |
|
38. |
sajnálja, hogy sorozatban 26. éve a kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi, mert a felügyeleti és kontrollrendszerek csak részben eredményesek; hangsúlyozza, hogy a tagállamok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek Bizottság felé történő bejelentése előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibák jelentős százalékát, és ha felhasználták volna ez az információt, úgy a becsült hibaarány jóval alacsonyabb lett volna; felhívja a Bizottságot, hogy alakítsa ki az ahhoz szükséges eszközöket, hogy a tagállami hatóságok még hatékonyabban észleljék a hibákat; |
|
39. |
megjegyzi, hogy amennyiben a kifizetések költségtérítés alapján történnek, a Számvevőszék által becsült hibaszint 4,5% (2017-ben 3,7%, míg 2016-ban 4,8%), míg a jogosultságalapú kifizetések (2) hibaaránya egyes vidékfejlesztési programok kivételével a 2%-os lényegességi küszöb alatt maradt; sajnálja, hogy a jogosultságalapú kifizetések esetében nincs egyértelműen számszerűsítve a hibaarány; |
|
40. |
rámutat, hogy a Számvevőszék a legmagasabb hibaszintet a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” területén (5,0%) azonosította be, míg a legalacsonyabb lényeges hibaarányt a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” területén, ahol a hibaarány a lényegességi küszöbön volt (2,0%); |
|
41. |
rámutat, hogy a Számvevőszék szerint a kutatási kiadások továbbra is nagy kockázatot képviselnek és a fő hibaforrást jelentik a versenyképességi fejezetben; |
|
42. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018-ban a többéves pénzügyi keret négy fejezetére vonatkozóan határozott meg konkrét hibaarányokat: „Versenyképesség”, „Kohézió”, „Természeti erőforrások” és „Igazgatási kiadások”; |
|
43. |
rámutat, hogy a Számvevőszék a 2018. év tekintetében a hibaarányokat a szakpolitikai területek szerint ismertette, de nem becsülte meg a többéves pénzügyi keret 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezete alatti kiadások hibaszintjét; kéri a Számvevőszéket annak megvizsgálására, hogy egy e két fejezetből vett, reprezentatív méretű minta ellenőrzése segíthetne-e a pénzügyi tranzakciók értékelésében; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék nem adott ki konkrét hibaarányokat a KAP vidékfejlesztési és piaci műveletei tekintetében, sem egyedi hibaarányokat az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap esetében; javasolja, hogy a Számvevőszék fontolja meg mintavételi stratégiájának felülvizsgálatát az egyik évről a másikra történő jobb összehasonlíthatóság biztosítása érdekében; |
|
44. |
sajnálja, hogy a Számvevőszék nem becsülte meg a többéves pénzügyi keret 3. (Biztonság és uniós polgárság) és a 4. (Globális Európa) fejezete alatti kiadások hibaszintjét; úgy véli, hogy bár e fejezetek számai viszonylag alacsonyak, mégis kiemelt politikai jelentőségük van; hangsúlyozza, hogy egy e két fejezetből vett, reprezentatív méretű minta ellenőrzése alapvető fontosságú a pénzügyi tranzakciók szigorú és független értékelése, valamint az uniós források felhasználásának a Parlament általi jobb felügyelete érdekében, és felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentéseiben szolgáltasson adatokat az e fejezetek szerinti kifizetések hibaarányára vonatkozóan; |
|
45. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék összesen 120,6 milliárd EUR értékben ellenőrzött tranzakciókat, és hogy a „Természeti erőforrások” területe tette ki a teljes ellenőrzési sokaság legnagyobb részét (48%), míg a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezetének („Kohézió”) súlya viszonylag alacsony (kb. 20%); tudomásul veszi az ellenőrzött sokaság fenti eloszlását, figyelembe véve a kohéziós alfejezet nagyon magas hibaarányát; javasolja, hogy a Számvevőszék az összes uniós kiadáshoz viszonyított arányt és a hibákhoz kapcsolódó kockázat arányát egyaránt vegye figyelembe, amikor a teljes ellenőrzési sokaság következő ellenőrzéskor történő felosztásáról dönt; |
|
46. |
meglepődve veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék úgy határozott, hogy az éves pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési vizsgálat során a Számvevőszék teljes ellenőrzési sokaságának legnagyobb részét a természeti erőforrásoknak kell alkotniuk, miközben a KAP közvetlen kifizetéseiben nem jellemzők hibák; megjegyzi azonban, hogy a közvetlen kifizetések terén számos összeférhetetlenségi, szervezett bűnözéshez kapcsolódó és korrupciós esetre derült fény, amelyeket a Bizottság ellenőrzései követtek; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok hozzanak megfelelőbb intézkedéseket a KAP-ot veszélyeztető esetek megelőzése és megoldása érdekében; |
|
47. |
rámutat, hogy a Számvevőszék által a kohéziós területre alkalmazott ellenőrzési sokaság eltért az előző évektől, és a 2007–2013-as időszakkal kapcsolatos végső kifizetésekből és a 2014–2020-as időszakkal kapcsolatos, a Bizottság által éves alapon elfogadott elszámolásokban szereplő kiadásokból állt; emlékeztet arra, hogy ez azt jelenti, hogy a Számvevőszék olyan tranzakciókat tesztelt, amelyek esetében az összes vonatkozó korrekciós intézkedés tagállami szinten került végrehajtásra; sajnálja, hogy ezen ellenőrzési megközelítés ellenére a hibaarányt nagyon magas, 5%-os szinten számszerűsítették; |
|
48. |
rámutat, hogy akárcsak az elmúlt években, a magas kockázatú kiadások becsült 2018. évi hibaszintjéhez a legnagyobb mértékben továbbra is a támogathatósági hibák (azaz nem támogatható kiadások szerepeltetése a költségnyilatkozatokban, illetve a támogatásra nem jogosult projektek, tevékenységek vagy kezdeményezettek) járulnak hozzá; |
|
49. |
rámutat azonban, hogy a támogathatósági hibák hatása kisebb volt, mint 2017-ben (2018: 68 %, 2017: 93 %); sajnálja, hogy 2018-ban a Számvevőszék nagyobb számban tárt fel közbeszerzésekkel, állami támogatási szabályokkal és támogatás-odaítélési eljárásokkal kapcsolatos hibákat; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet ezekre a hibakategóriákra, és értékelje, hogy azok kockázatot jelentenek-e a szabad versenyre nézve, vagy esetleg korrupciós esetekre utalnak-e; az utóbbi esetben a Bizottságnak haladéktalanul korrekciós intézkedéseket kell hoznia, és tájékoztatnia kell az Európai Ügyészséget; |
|
50. |
felhívja a Bizottságot, hogy tegye gördülékenyebbé és egyszerűsítse az uniós költségvetés végrehajtását szabályozó stratégiai kereteket, erősítve ezáltal az eredményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot és valamennyi érdekelt fél számára fokozva az egyértelműséget és az átláthatóságot; |
Éves irányítási és teljesítményjelentés: irányítási eredmények
A Bizottság által továbbított adatok megbízhatósága
|
51. |
sajnálja, hogy a Számvevőszék nem ellenőrizte az éves irányítási és teljesítményjelentést; rámutat azonban arra, hogy a Számvevőszék megvizsgált néhány éves tevékenységi jelentést, különösen a DG AGRI, DG DEVCO, DG ECHO, DG NEAR, DG EMPL és DG REGIO jelentéseit; |
|
52. |
rámutat, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés pénzügyi irányításának összefoglalásáról szóló fejezetben a Bizottság 1,7%-os becsült, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegről számol be, és megerősíti, hogy a „kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg fogalma az Európai Számvevőszék által alkalmazott „legvalószínűbb hibaszinthez” áll a legközelebb” (lásd a 2018. évi éves irányítási és teljesítményjelentés 152. oldalát (3)); |
|
53. |
megjegyzi, hogy a Bizottság 2018-ban ragaszkodott ahhoz, hogy az előrehaladás fő oka a kohéziós terület jó, 1,1%-os értéke volt (4); meglepődve jegyzi meg, hogy ugyanerre a naptári évre, 2017-re vonatkozóan a DG REGIO a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében (a 70. oldalon) egy másik, 1,95%-os hibaarányra hivatkozik; |
|
54. |
rámutat, hogy a DG EMPL főigazgatója a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében a 83. oldalon a következőket fejti ki:
|
|
55. |
kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éves irányítási és teljesítményjelentés teljes mértékben megbízható legyen, és ne előrejelzéseken alapuljon; |
|
56. |
megjegyzi, hogy a külkapcsolatok terén a DG NEAR és a DG DEVCO éves tevékenységi jelentéseiben olyan fennmaradó hibaarányokat használ, amelyek külső vállalatok által a fennmaradó hibaarányokról készített tanulmányok eredményei; |
|
57. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a fennmaradó hibaarányt csak a 2017. szeptember 1. és 2018. augusztus 31. között lezárt szerződésekből eredő tranzakciókra vonatkozóan számolták ki (a Számvevőszék 2018. évi éves jelentésének 9.5. háttérmagyarázata), ahol már minden kontrollt és ellenőrzést elvégeztek; |
|
58. |
hangsúlyozza, hogy a DG DEVCO és a DG NEAR fennmaradó hibaaránya nem csak a 2018-ban teljesített kifizetéseket érinti; |
|
59. |
emlékeztet arra, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap/Belső Biztonsági Alap (AMIF/ISF) tekintetében a DG HOME 2018-ban rámutatott, hogy „csak a fennmaradó hibaarányról tesz jelentést, mivel a jogalapnak megfelelően a nemzeti ellenőrző hatóságoknak nem kell jelentést tenniük a DG HOME-nak a feltárt hibaarányokról” (lásd az 14. kérdésre adott választ, Avramopulosz biztos meghallgatása, 2018. október 18.); következésképpen megjegyzi, hogy a jelentett hibaarány a fennmaradó hibaarány, ami azt jelenti, hogy a becsült hibaarányból le kell vonni minden olyan korrekciós intézkedésnek megfelelő összeget, amelyek már ténylegesen csökkentették a kitettséget (5); |
|
60. |
osztja a Számvevőszék által (a Számvevőszék 2018-ra vonatkozó éves jelentésének 6.74. pontjában) kifejtett azon nézetet, miszerint az éves irányítási és teljesítményjelentésben a Bizottság becsült, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget szerepeltet „a gazdasági, társadalmi és területi kohézió olyan kiadásaira vonatkozóan, amelyek még nem estek át a teljes kontrollcikluson”; sajnálattal állapítja meg, hogy a fentiek szerint a Bizottság a „Kohézió” területére vonatkozó hibaarányt a 2017–2018-as számviteli évhez viszonyított puszta becslések alapján értékeli, nem pedig valós, a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó, ellenőrzött számadatok alapján; |
|
61. |
hangsúlyozza, hogy ezért a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben a társadalmi és területi kohézióra vonatkozóan szolgáltatott adatok nem megbízhatók (lásd a Számvevőszék 2018-ra vonatkozó éves jelentését, 6.74. pont); |
|
62. |
hangsúlyozza továbbá, hogy mivel a Bizottság által a kohézió, a külkapcsolatok és egyes belső szakpolitikai területek tekintetében megállapított hibaarányok a fennmaradó kockázaton alapulnak, nem lehet összehasonlítani a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben szerepeltetett, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeget a Számvevőszék által becsült hibaszinttel; |
|
63. |
rámutat, hogy amennyiben a Bizottság által közölt, kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg már magában foglalja a pénzügyi korrekciókat, előfordulhat, hogy az Unió korrekciós képessége túl van becsülve; sajnálja, hogy ez hatással lehet a megbízhatóságra; |
|
64. |
sajnálja, hogy a feltárt hibák tartós hiányosságokat tükröznek az irányító hatóságok által közölt kiadások szabályszerűségében, és hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel az ellenőrző hatóságok mintavételi módszereiben; |
|
65. |
úgy véli, hogy ha a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők kiadásaik azon konkrét területeinek közzétételekor, amelyekre vonatkozóan fenntartással élnek, a fennmaradó hibaarány formájában kifejezett 2%-os lényegességi küszöbre hivatkoznak, végül fennáll annak a kockázata, hogy nem védik megfelelően az uniós költségvetést; |
|
66. |
sajnálja, hogy az egyes főigazgatóságok a szabálytalan kiadások szintjét nem következetes módszertan alapján határozzák meg; |
|
67. |
rámutat, hogy a főigazgatóságok éves tevékenységi jelentései és az éves irányítási és teljesítményjelentés összetett és következetlen terminológiát használ, ami megnehezíti a jelentett eredmények főigazgatóságok közötti és időbeli összehasonlítását; |
|
68. |
megjegyzi különösen azt, hogy „a Számvevőszék véleménye szerint a Bizottság a DG REGIO és a DG EMPL éves tevékenységi jelentésében a kockázatos kiadások méréséhez legalább 13 féle különböző rátát ad meg a két programozási időszakra nézve. Az ilyen nagy számú ráta alkalmazása pontatlan értelmezéshez vezethet és zavart okozhat a mutatók relevanciája és a bizonyosság nyújtása tekintetében” (DG EMPL, 2018. évi éves tevékenységi jelentés, 83. o.); |
|
69. |
megjegyzi, hogy a Bizottság a 2018. évi éves irányítási és teljesítményjelentésében ahelyett, hogy a 2017. évihez hasonlóan a fennmaradó hibaarány fogalmára utalna, a „záráskor fennmaradó hibaarány” kifejezést használja; megjegyzi, hogy ez a kifizetéskori kockázat azon becsült jövőbeni korrekciókkal és visszafizettetésekkel csökkentett értéke, amelyeket az uniós pénzeszközök kezelői saját várakozásuk szerint a 2018. évi kiadások tekintetében, a jelenlegi programok következő évei során végre fognak hajtani; rámutat, hogy ez a hibaarány csak becslés; |
|
70. |
megjegyzi, hogy az Unió 2018. évi költségvetésére vonatkozó éves irányítási és teljesítményjelentés szerint 30 megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő (ugyanannyi, mint 2017-ben) pozitív megbízhatósági nyilatkozatot adott, míg 20 nyilatkozat (ugyanannyi, mint 2017-ben) minősített volt, 2018-ban összesen 40 fenntartással (ez a szám 2017-ben 38, 2016-ban 37 volt); |
|
71. |
felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-ra a Bizottság 40 fenntartást fogalmazott meg: 2 új fenntartást és 38 ismétlődő fenntartást; megjegyzi, hogy öt ismétlődő fenntartást frissítettek, számszerűsítettről nem számszerűsítettre módosítva (vagy fordítva), illetve a terjedelem módosítása érdekében, továbbá, hogy minden fenntartás esetében kiszámították vagy újraszámolták a 2018. évi kiadásokra gyakorolt hatást; ezért megjegyzi, hogy a fenntartások terjedelme alá eső 2018. évi kiadásoknál a beszámoláskor kockázatosnak minősülő becsült összeg 1 078 millió EUR (2017-ben 1 053 millió EUR, 2016-ban 1 621 millió EUR és 2015-ben 1 324 millió EUR); |
|
72. |
sajnálja, hogy a korrekciós intézkedésekkel járó hatások elemzésére szolgáló módszertan javulása ellenére a Bizottság nem küszöbölte ki azt a kockázatot, hogy a korrekciós intézkedések hatását túlbecsülik; rámutat, hogy ilyen esetben az éves irányítási és teljesítményjelentésben szereplő valamennyi fennmaradó hibaarány megbízhatatlan; |
|
73. |
rámutat különösen arra, hogy a 2018. évi kiadások több mint háromnegyede esetében a Bizottság főigazgatóságai a kockázatnak kitett összegekkel kapcsolatos becslésüket a nemzeti hatóságok által szolgáltatott adatokra alapozzák, miközben az érintett főigazgatóságok (a DG AGRI, a DG REGIO és a DG EMPL) éves tevékenységi jelentéseiből kitűnik, hogy továbbra is kihívást jelent a tagállami kontrollok minősége és megbízhatósága; |
|
74. |
megismétli azon kérését, hogy a Bizottság és a tagállamok vezessenek be megbízható eljárásokat a korrekciós intézkedések időzítésének, eredetének és összegének jóváhagyására, valamint bocsássanak rendelkezésre olyan információkat, amelyekben lehetőség szerint egyeztetésre kerül a kifizetés folyósításának éve, a vonatkozó hiba kiszűrésének éve, valamint az az év, amikor a beszámolók kiegészítő mellékletben nyilvánosságra hozzák a visszafizettetéseket vagy pénzügyi korrekciókat; |
|
75. |
megjegyzi, hogy az OLAF 2012 és 2018 között összesen 208 esetben tett olyan ajánlást, amelyekben a nemzeti hatóságok nem hoztak határozatot (6); rámutat, hogy egyes tagállamokban egyenesen az esetek többségében fordul elő az, hogy a tagállami hatóságok nem követik az OLAF ajánlásait, ami közvetlenül károsíthatja az Unió és a polgárok pénzügyi érdekeit; |
|
76. |
aggodalommal veszi tudomásul a kilenc csalásgyanús esetet, amelyekről a Számvevőszék 2018-ban értesítette az OLAF-ot; |
|
77. |
felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse és jobban hangolja össze a főigazgatóságok gyakorlatait és módszereit annak érdekében, hogy teljes mértékben tiszteletben tarthassa a költségvetési rendelet 247. cikkében és különösen annak (1b) bekezdésében foglalt követelményeket, amelyek előírják, hogy: „… az éves irányítási és teljesítményjelentés magában foglalja a Bizottság legfontosabb irányítási szabályaira vonatkozó tájékoztatást, valamint: i) az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a jövőbeli korrekcióra vonatkozó becslést…” |
|
78. |
felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet 247. cikkével összhangban igazítsa hozzá módszertanát a Számvevőszék által használthoz, és a költségvetési ellenőrző hatóság számára egyetlen, a kifizetéskor fennálló kockázatnak megfelelő hibaarányt (kifizetéskori hibaarány) adjon meg; felhívja a Bizottságot, hogy külön tegye közzé a jövőbeli korrekciók becslését (fennmaradó hibaarány); sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi főigazgatóság következetes terminológiát alkalmazzon, amikor e két becslésről jelentést tesz; kéri, hogy a fentiek terén elért előrehaladásról 2021. június 30-ig számoljanak be a Parlamentnek; |
|
79. |
felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a tagállamoktól megbízható adatokat szerezzen a kifizetéskori hibaarányról; felhívja a Bizottságot, hogy időben tegye meg a megfelelő kiigazításokat, amennyiben hiányosságokra derül fény a tagállami kontrollok során; |
|
80. |
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a tagállamoktól megbízható adatokat szerezzen a kifizetéskori hibaarányról; |
|
81. |
felhívja a Számvevőszéket, hogy
|
Költségvetési és pénzgazdálkodás
|
82. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a végleges költségvetésben rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat szinte maradéktalanul felhasználták; a kötelezettségvállalási előirányzatok felhasználási aránya 99,5%-os, a kifizetési előirányzatoké pedig 98,6 %-os volt; |
|
83. |
2018-ban jelentős mértékben megnőtt a tagállami kifizetési kérelmek szintje az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) esetében; |
|
84. |
aggodalommal állapítja meg, hogy főleg késedelmek miatt jelentős összegben került vissza az esb-alapokból származó, fel nem használt éves előfinanszírozás az uniós költségvetésbe: 2018-ban 8,1 milliárd EUR (a 2017. évi 5,4 milliárd EUR-hoz képest), amely e két évben jelentősen növelte a címzett bevételeket; |
|
85. |
hangsúlyozza, hogy 2018-ban
|
|
86. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék előrejelzése szerint (a Számvevőszék éves jelentés 2.15. és 2.16. pontja) 2020-ig összesen 44,9 milliárd EUR maradhat felhasználatlanul; a kifizetésekre vonatkozó összesített tartalék által biztosított rugalmasság a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel 2020-ban véget ér; |
|
87. |
ugyanakkor aggodalommal mutat rá, hogy
|
|
88. |
aggasztja, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2018-ban tovább nőttek, és új rekordot értek el; ez súlyos kockázatot jelent; felhívja a Bizottságot, hogy a jelenlegi fennálló kötelezettségvállalások csökkentése és a jövőbeliek megelőzése érdekében javítsa pénzügyi előrejelzéseit, valamint szükség esetén segítse az országokat támogatható projektek, különösen egyértelmű európai hozzáadott értékkel rendelkező projektek találásában; |
|
89. |
emlékeztet arra, hogy a fennálló kötelezettségvállalások magas összegének hátterében elsősorban az esb-alapok végrehajtásának lassúsága állt, de szerepet játszott benne a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti éves különbség, valamint az uniós költségvetés méretének növekedése is (számvevőszéki gyorsvizsgálat, „Fennálló kötelezettségvállalások – közelebbről”); |
|
90. |
osztja a Számvevőszék aggodalmát, amely szerint nagy a kockázata annak, hogy nem áll rendelkezésre elegendő kifizetési előirányzat az új többéves pénzügyi keret első éveiben esedékes összegek fedezésére, és hogy ez különösen igaz lehet 2021-re, a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret első évére (a Számvevőszék éves jelentése, 2.20 pont); |
|
91. |
rámutat, hogy az elégtelen kifizetési előirányzatok kockázata azért is nagy, mivel az esb-alapok végrehajtása még több késedelmet szenvedett, mint az előző többéves pénzügyi keret során; e tekintetben rámutat arra, hogy az Unióhoz 2004 óta csatlakozott 13 tagállam közül 9-ben a fennálló kötelezettségvállalások éves kormányzati kiadásaik több mint 15%-át teszik ki, és amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő kifizetési előirányzat minden összeg fedezésére, ez komoly pénzügyi és politikai kihívást jelenthet ezekben az országokban és az Unión belül egyaránt; |
|
92. |
rámutat, hogy a Számvevőszék szerint az esb-alapok tagállamok általi felhasználási aránya összességében alacsonyabb volt, mint az előző többéves pénzügyi keret hasonló évében (lásd a Számvevőszék 2018. évi jelentésének 2.22–2.24. pontját); |
|
93. |
külön kiemeli, hogy csak Bulgáriában, Luxemburgban, Ausztriában, Romániában és Finnországban alakult gyorsabban a felhasználás a jelenlegi többéves pénzügyi keret során, mint az előzőben; |
|
94. |
felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós költségvetésből támogatott garanciák az elmúlt években nőttek, és hogy ez főként az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap által nyújtott garanciák hozzáadásának tudható be; megjegyzi, hogy az egyéb garanciák között megtalálhatók még az Európai Beruházási Bank (EBB) külső hitelezési megbízatásához tartozó garanciák, valamint a hitelbevonási és hitelnyújtási tevékenységeket – elsősorban a tagállamoknak biztosított kölcsönöket – támogató uniós garanciák. |
|
95. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a garanciák növekedése növeli az uniós költségvetés kockázatokkal szembeni kitettségét, mivel a Bizottság várható veszteségeit garanciaalapok fedezik, amelyeket az új többéves pénzügyi keret egy közös tartalékalapban egyesít; |
|
96. |
rámutat, hogy az elmúlt években az Unió egyre inkább igénybe vette az EBB-csoportnak nyújtott pénzügyi eszközöket és költségvetési garanciákat, és hogy az EBB-csoport összetett kapcsolatban áll az uniós költségvetéssel, és az egyes uniós intézményektől eltérő elszámoltathatósági szabályok vonatkoznak rá; |
|
97. |
emlékeztet arra, hogy jelenleg az EBB-csoport azon műveletei, amelyeket nem az uniós költségvetés finanszíroz, ugyanakkor uniós célkitűzéseket szolgálnak, nem tartoznak a Számvevőszék ellenőrzési hatáskörébe; rámutat, hogy a Számvevőszék ennélfogva nem tud teljes képet adni az EBB-csoport műveletei és az uniós költségvetés között fennálló kapcsolatokról; különösen támogatja a Számvevőszéknek az EBB nem uniós költségvetéssel kapcsolatos műveleteinek ellenőrzésére irányuló kérését; kéri a Bizottság, az EBB és a Számvevőszék közötti, 2020-ban lejáró háromoldalú megállapodás megújítását, hogy az tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek a külső ellenőrzés javítása érdekében szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a Számvevőszék számára az EBB műveleteinek ellenőrzéséhez; felhívja továbbá az EBB-csoportot, hogy tegye átláthatóbbá a következőket: gazdasági műveletek, az uniós költségvetési garancia igénybevétele, az EBB műveleteinek addicionalitása, valamint az EBB fejlesztési leányvállalatára vonatkozó lehetséges jövőbeli tervek; kéri egyetértési megállapodás megkötését az EBB és a Parlament között annak érdekében, hogy a jövőben javuljon a Parlament hozzáférése az EBB stratégiai orientációval és finanszírozási politikákkal kapcsolatos dokumentumaihoz és adataihoz a bank elszámoltathatóságának megerősítése érdekében; |
|
98. |
támogatja a Számvevőszék által a 2018. évi éves jelentés 2. fejezetében tett főbb ajánlásokat; |
|
99. |
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret első éveiben ne nehezedjen indokolatlan nyomás a kifizetési előirányzatok szintjére; kéri, hogy ezek az intézkedések terjedjenek ki az alábbiakra:
|
|
100. |
felhívja a Bizottságot, hogy a közös tartalékalap létrehozását követően haladéktalanul gondoskodjon az uniós költségvetés kapcsolódó garanciákkal szembeni kitettségének hatékony kezeléséről és naprakész nyomon követéséről; ezzel összefüggésben kéri, hogy a Bizottság használjon elismerten bevált gyakorlatokon alapuló, konzervatív módszertant a tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámításához; |
|
101. |
felhívja a Bizottságot, hogy évente mutassa be a költségvetési hatóságnak az uniós költségvetésből az EBB által irányított pénzügyi eszközökhöz átcsoportosított források teljes összegét és lebontását, valamint szolgáljon információval ezen alapok végrehajtásának szintjéről; |
Az uniós költségvetés révén elért eredmények
|
102. |
hangsúlyozza, hogy a teljesítményinformációk célja jelzést adni arra nézve, hogy a szakpolitikák, a projektek és a programok hatékonyan és eredményesen valósítják-e meg célkitűzéseiket; javasolja, hogy amennyiben javításra van szükség, akkor a teljesítményinformációkat fel kell használni a szükséges korrekciós intézkedések kidolgozásához, és azok végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni; |
|
103. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék 2018-ban elemezte a Bizottság által közzétett teljesítményinformációkat, és különösen az alábbi területeken vizsgálta felül a teljesítménymutatókat:
|
|
104. |
kitart amellett, hogy a megfelelőségi és teljesítmény-ellenőrzések ugyanazon érme két oldalát képviselik; rámutat, hogy a két dimenzió összekapcsolása, azaz az elért eredmények értékelése a kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosításával együtt lehetővé teszi a mentesítésért felelős hatóságok számára, hogy garantálják az uniós hozzáadott értéket, és ellenőrizzék a Bizottság költségvetésének végrehajtását; |
|
105. |
ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság főigazgatóinak éves tevékenységi jelentései nem tartalmaznak általuk aláírt nyilatkozatot a bejelentett teljesítményadatok minőségéről, ezért az éves irányítási és teljesítményjelentés elfogadásakor a biztosok testülete általános politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés pénzügyi irányításáért, a teljesítményre és az eredményekre vonatkozó információkért azonban nem; |
|
106. |
üdvözli és nagy érdeklődéssel követi a Számvevőszék azon szándékát, hogy éves jelentésében frissítse az uniós kiadások teljesítményére vonatkozó értékelését, és különösen azt, hogy a jelentésbe a többéves pénzügyi keret minden fejezetének esetében a megfelelésről és a teljesítményről szóló szakaszt foglaljon bele; |
|
107. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék a 2018. évi éves jelentésének 3. fejezetébe „Az uniós költségvetés révén elért eredmények” címen beillesztette az év során közzétett főbb különjelentések összefoglalóját a többéves pénzügyi keret fejezetei szerint; megjegyzi, hogy 2018-ban a Számvevőszék jelentéseire adott, közzétett válaszok azt mutatják, hogy az ellenőrzöttek teljes mértékben elfogadták a Számvevőszék által kiadott 388 ajánlás 78%-át (szemben a 2017. évi 68%-kal), és hogy az esetek 18%-ában csak néhány tekintetben hajtották végre az ajánlásokat, jelentős hiányosságokkal; megjegyzi, hogy az ajánlások csupán 6%-át nem hajtották végre; |
|
108. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban elégtelen lehet az igazgatási kapacitás; |
|
109. |
aggodalommal tölti el, hogy a programindokolásokban szereplő adatok összességében arra utalnak, hogy a teljesítménycélok felé történő előrehaladás mérsékelt, ami a kohéziós és vidékfejlesztési programok késői és lassú indulásával magyarázható; |
|
110. |
hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék szerint a mutatók nem mindig adtak jó képet a tényleges előrehaladásról; |
|
111. |
kitart amellett, hogy mind az alapértékhez viszonyított előrehaladás, mind a Bizottság által a teljesítményértékelésben szerepeltetett előrehaladás számított értékeit óvatosan kell kezelni, mivel számos mutatót nem jól választottak ki, illetve több mutató esetében nem volt mérhető az előrehaladás: megjegyzi, hogy mutatók csaknem fele esetében nem lehetett kiszámítani az alapértékhez viszonyított előrehaladást. |
|
112. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy egyes programok esetében a rendelkezésre álló adatok nem voltak megfelelő minőségűek, és hogy egyes programok célkitűzései nem eléggé nagyratörőek; |
|
113. |
felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az olyan mutatók felvételét a programindokolásokba, amelyek:
|
|
114. |
kitart amellett, hogy a Bizottság – annak érdekében, hogy valamennyi mutató tekintetében kiszámíthassa az alapértékhez viszonyított előrehaladást – valamennyi program tekintetében tegyen javaslatot olyan teljesítménymérési keretre, amelyet a teljesítménymutatókra vonatkozóan az alább felsoroltak jellemeznek (és amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely egyedi mutató kapcsán ez nem valósítható meg, döntésére magyarázatot kell adnia a programindokolásban):
|
|
115. |
felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen arra, hogy valamennyi teljesítménymutatóra nézve kellő időben rendelkezésre álljanak a teljesítményre vonatkozó információk, például új beszámolási eszközök internetes platformokon való bevezetésével; |
|
116. |
felhívja a Bizottságot, hogy dokumentálja a célprogramok célértékeit, többek között a referenciaértékeket, hogy a költségvetési hatóság értékelni tudja, hogy azok kellően nagyratörőek-e, valamint a teljesítésük terén elért eredményeket; |
|
117. |
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nagyszabású infrastrukturális projektek esetében szigorúan nyomon kövessék a korrupció és a csalás lehetséges kockázatát; kéri a Bizottságot, hogy a finanszírozandó projekt tekintetében végezzen alapos és független előzetes és utólagos értékeléseket; |
|
118. |
felhívja a Bizottságot a programok teljesítményértékelésének további javítására, különösen a következő módokon:
|
|
119. |
felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a tagállamokat annak biztosítása céljából, hogy a kontrollok száma növekedjen és minőségük javuljon, továbbá abban, hogy a csalás elleni küzdelem bevált gyakorlatai a tagállamok között megosztásra kerüljenek; |
Bevételek
A Számvevőszék 2018. évi éves jelentése
|
120. |
megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék azon megállapítását, hogy a bevételek lényeges hibától mentesek voltak, és hogy a bevétellel kapcsolatos rendszerek összességében véve eredményesek voltak; |
|
121. |
megjegyzi, hogy a Költségvetési Főigazgatóság már az egymást követő harmadik évben alkalmazott fenntartást az Egyesült Királyság által be nem szedett tradicionális saját források értékére nézve, mivel az ország nem volt hajlandó az uniós költségvetés rendelkezésére bocsátani a textiltermékekkel és lábbelikkel kapcsolatos vámkiesés összegét; |
|
122. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék által tett fenntartás terjedelme kibővült, és adott esetben más tagállamok tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos lehetséges alulértékelési veszteségeire is kiterjed, amelyek összegéről még nem született becslés; |
|
123. |
sajnálja, hogy miután a Bizottság 2011-ben felkérte az Egyesült Királyságot, hogy határozzon meg kockázati profilokat a Kínából behozott, alulértékelt textiltermékekre és lábbelikre nézve, csak több mint hét évvel később indított kötelezettségszegési eljárást; |
|
124. |
üdvözli, hogy 2018-ban a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött az Egyesült Királyságnak, amelyben 2,8 milliárd EUR-ban állapította meg az uniós költségvetést ért teljes veszteséget (törzsösszeg és kamat), valamint, hogy 2019 márciusában a Bizottság a Bíróság elé vitte az ügyet; |
|
125. |
sajnálja, hogy a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos fő belső kontrollmechanizmusok, amelyeket a Számvevőszék a Bizottságnál és egyes tagállamokban értékelt, csak részben voltak eredményesek; |
|
126. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék Spanyolországban hiányosságokat állapított meg a beszedett vámokról szóló havi kimutatások összeállítására vonatkozó kontrollrendszerekben; |
|
127. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a három kiválasztott országból véletlenszerűen vett mintában a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a megállapított és még be nem szedett vámok kezelésében; megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok főként a vámtartozások behajtásának késedelméhez és ahhoz kapcsolódtak, hogy az adósságokat késve rögzítették, illetve írták le a számviteli rendszerben; tudomásul veszi a tagállamok tradicionális saját forrásokról szóló kimutatásainak a Bizottság által történő ellenőrzése terén feltárt hiányosságokat; |
|
128. |
sajnálja, hogy a Bizottság 2018. évi helyszíni ellenőrzési programját – amely azt vizsgálta, hogy a tagállamok mennyire eredményes rendszerekkel rendelkeznek a tradicionális saját források helyes összegben történő beszedésére és rendelkezésre bocsátására, valamint az azokkal kapcsolatos beszámolásra – nem támasztotta alá kellőképpen strukturált és dokumentált kockázatértékelés, és hogy az nem rangsorolta a tagállamokat kockázati szint szerint, illetve nem foglalkozott a kockázatok hatásaival és valószínűségével; |
|
129. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság a tradicionális saját forrásokról szóló kimutatások havonkénti vagy negyedévenkénti kézhezvételét követően nem végezte el az azokban tapasztalható szokatlan változások módszeres elemzését, és nem gyűjtött olyan releváns információkat, amelyek magyarázattal szolgálhattak volna e változásokra; |
|
130. |
rámutat, hogy a GNI-fenntartások és a héa-fenntartások száma összességében változatlan, azonban 14%-kal nőtt a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos nyitott kérdések száma (8); |
|
131. |
sajnálja, hogy a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos, pénzügyi hatással járó ügyekkel kapcsolatos, kiválasztott nyitott kérdések vizsgálata során a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság némi késedelemmel követte nyomon és zárta le ezeket a kérdéseket; ezenfelül megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a nyitott kérdések 27%-a már több mint öt éve fennáll; |
|
132. |
megállapítja, hogy a héa 2018-ban 12%-kal járul hozzá az Unió 145 milliárd EUR összegű bevételéhez; ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a Bizottság becslése szerint a héabevétel-kiesés 2017-ben 137,5 milliárd EUR-t tett ki, ami a tagállami költségvetések várható héabevétele és a ténylegesen beszedett héa közötti különbség (9); megjegyzi, hogy a héabevétel-kiesés elsősorban a nemzeti költségvetésekbe befolyó héa kiesését érinti, valamint hogy a veszteség oka lehet többek között fizetésképtelenség, csőd, adminisztratív hiba, adóoptimalizálás, valamint esetleges jogellenes/csalárd tevékenységek; |
|
133. |
aggasztónak tartja, hogy 2018-ban a Bizottság általános fenntartással élt a francia GNI-becsléssel kapcsolatban, mivel Franciaország nem szolgáltatott elegendő információt GNI-jének összeállításáról; |
|
134. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a 2015. évi éves jelentésben tett öt ajánlással kapcsolatban a Bizottság csak egyet hajtott végre teljes mértékben, egyet néhány tekintetben, hármat pedig a legtöbb tekintetben; |
|
135. |
felhívja a Bizottságot, hogy végezzen strukturáltabb és dokumentáltabb kockázatértékelést a tradicionális saját forrásokkal kapcsolatos helyszíni vizsgálatainak megtervezése során, amelynek keretében többek között végezze el az egyes tagállamok kockázati szintjének, valamint az A- és B-számláik kidolgozásához kapcsolódó kockázatoknak az elemzését; |
|
136. |
felhívja a Bizottságot, hogy a tradicionális saját forrásokhoz kapcsolódó A- és B-számlakimutatások havi és negyedéves ellenőrzéseinek hatókörét kibővítve végezzen mélyrehatóbb elemzést a szokatlan változásokról, és ezzel biztosítsa az azonnali válaszadást a lehetséges anomáliákra; |
|
137. |
megerősíti az uniós saját források rendszerének reformjára vonatkozó álláspontját, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret csomagjának nagyon pozitív bevételi elemét képezi; üdvözli ezért három új uniós saját forrás javasolt bevezetését és a jelenlegi héaalapú saját forrás egyszerűsítését a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretben (10); |
A Számvevőszék 12/2019. sz. különjelentése: E-kereskedelem: még számos kihívás vár megoldásra a héa- és vámbeszedés terén
|
138. |
megjegyzi, hogy határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre uniós szintű becslések a héaveszteségről, a Bizottság azonban úgy becsüli, hogy a nem uniós országokból származó alacsony értékű termékek értékesítése kapcsán évente akár 5 milliárd EUR veszteség is keletkezhet; |
|
139. |
kiemeli a tagállamok szerepét az igazgatási együttműködési megállapodások végrehajtásában, a kontrollok hatékonyságában, az adatgyűjtés végrehajtásában és a szabályozási keret kereskedők általi betartásának nyomon követésében; |
|
140. |
tudatában van annak, hogy a héabeszedés végrehajtása nemzeti hatáskörbe tartozik; |
|
141. |
hangsúlyozza a tagállamok közötti és a nem uniós országokkal folytatott információcsere kiemelkedő fontosságát; |
|
142. |
felkéri a tagállamokat, hogy az Eurofiscen keresztül fokozzák az esetleges csalárd vállalatokkal és ügyletekkel kapcsolatos információcserét; |
|
143. |
felhívja a tagállamok adóhatóságait, hogy erősítsék meg a szűkített egyablakos ügyintézéssel (11) kapcsolatos kontrolltevékenységüket; |
|
144. |
sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen megfelelő kontroll- és monitoringtevékenységet a tagállamokban; |
|
145. |
aggódik a harmadik országokból kiinduló e-kereskedelmi áruértékesítés alulértékelésével kapcsolatos kockázat miatt; üdvözli az e-kereskedelemmel kapcsolatos héacsalások problémájának megoldása érdekében tett lépéseket; |
|
146. |
felszólít az e-kereskedelem hozzáadottérték-adójára vonatkozóan javasolt jogszabályok mielőbbi elfogadására a távértékesítési rendszer hiányosságainak kiküszöbölése érdekében; |
|
147. |
felkéri az OLAF-ot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a kis értékű ruházati cikkek e-kereskedelem útján történő behozatalával és az esetlegesen érzékeny áruk légi szállítással történő, e-kereskedelmi ügyletek révén megvalósuló feltételezett behozatalával kapcsolatos vizsgálatainak eredményéről; |
Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért
|
148. |
megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keret 1a. alfejezete („Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért”) az uniós költségvetés 13,7%-át, azaz 21,4 milliárd EUR-t tesz ki; ebből az összegből 11,7 milliárd EUR-t (54,3%) kutatásra és innovációra, 2,4 milliárd EUR-t (11,1%) oktatásra, képzésre, az ifjúságra és sportra, 2,2 milliárd EUR-t (10,4%) közlekedésre és az energiaügyre, 1,5 milliárd EUR-t (7,2%) űrkutatásra és egyéb intézkedésekre fordítanak; |
Hozzájárulás az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához
|
149. |
elégedett azzal, hogy az európai innovációs eredménytábla az uniós országok többségében – különösen Máltán, Hollandiában és Spanyolországban – pozitív tendenciát mutatott, míg Svédország maradt az Unió innovációjának éllovasa; |
|
150. |
sajnálja azonban, hogy a tagállamok többsége továbbra is lemaradásban van azon célkitűzés elérése tekintetében, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át kutatásra és fejlesztésre fordítsák; kiemeli, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság alapvetően három okkal magyarázza e lassú fejlődést, nevezetesen a) a köz- és magánberuházások hiánya ezen a területen, b) a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek korlátozott minősége és hatékonysága, valamint c) a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos üzleti beruházási döntésekhez kapcsolódó piaci hiányosságok; |
|
151. |
üdvözli, hogy a kkv-k részvétele a Horizont 2020 program „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” (LEIT) részében és „Társadalmi kihívások” pillérében továbbra is meghaladja a program célkitűzését, tükrözve a kkv-k programba való bevonzása érdekében tett jelentős erőfeszítéseket és a részvételük megkönnyítése érdekében tett egyszerűsítéseket; |
|
152. |
üdvözli továbbá, hogy a „Horizont 2020” keretprogramba újonnan belépők aránya elérte a 61,4%-ot, és ezzel meghaladta a 2018-ra meghatározott 55%-os referenciaértéket; |
|
153. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Horizont 2020 program keretében az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekhez nyújtott uniós hozzájárulás aránya nem éri el az Uniónak az éghajlatváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kiadásokra, és így a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret egészére vonatkozóan kitűzött céljait; hangsúlyozza, hogy követve az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalását és tekintettel az európai zöld megállapodásra, további késedelem nélkül jelentősen növelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokat; |
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
|
154. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 130 tranzakcióból álló mintát vizsgált, amelyet úgy tervezett meg, hogy az a többéves pénzügyi keret ezen alfejezetére jellemző kiadások teljes körére nézve reprezentatív legyen. A minta összetétele a következő volt: 81 tranzakció a kutatás és innováció területéről (22 a hetedik kutatási keretprogramból, 59 a Horizont 2020 programból), valamint 49 tranzakció egyéb programokból és tevékenységekből, különösen az Erasmus+, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) és az űrprogramok területéről, továbbá 19 tagállamban és 4 harmadik országban került sor kedvezményezettek ellenőrzésére; |
|
155. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék a többéves pénzügyi keret 1a. alfejezetének egészére vonatkozóan 2,0%-ra becsülte a hibaszintet, és hogy ez a szám alacsonyabb, mint az előző két évben, amikor a becsült hibaszint valamivel meghaladta a 4%-ot; |
|
156. |
sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a kedvezményezettek nyolc számszerűsíthető hibája esetében a visszatérítési kérelem elegendő információt tartalmazott a Bizottság, a nemzeti hatóságok, illetve a független ellenőr számára ahhoz, hogy a kiadások jóváhagyása előtt lehetséges legyen megakadályozni, vagy feltárni és korrigálni a hibákat; megjegyzi, hogy ha a Bizottság az összes ilyen információt megfelelően felhasználta volna, a becsült hibaszint 0,3%-kal kisebb lett volna erre a fejezetre; |
|
157. |
megjegyzi, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sok számszerűsíthető hiba a személyzeti költségeket érintette; ezenkívül a felszereléssel kapcsolatos és infrastrukturális költségek is hibaforrást jelentettek; |
|
158. |
meglepődve értesült arról, hogy a nagyszabású kutatási infrastrukturális programok számára nyújtott uniós hozzájárulás előzetes ellenőrzése nemcsak időigényes és költséges volt (pl. munkaerő, utazás), hanem gyakran csekély hatással volt a hibák megelőzésére; |
|
159. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék a Közös Ellenőrzési Szolgálatnál és a magán könyvvizsgáló cégeknél felülvizsgálta az ellenőrzési dossziékat (munkadokumentumok és igazoló dokumentumok), és hogy 11 esetben a Számvevőszéknek további ellenőrzési eljárásokat kellett végrehajtania, főként azért, mert további igazoló dokumentumokat kellett beszereznie, vagy helytelen adatokat fedezett fel a munkadokumentumokban; |
|
160. |
aggasztják a Számvevőszék által a Horizont 2020 program hibaarányának kiszámítása terén feltárt módszertani hibák: „Az utólagos ellenőrzések igyekeznek maximálisan lefedni az elfogadott költségeket, az összes költséget mégis ritkán fedik le. A hibaarány a ténylegesen ellenőrzött összeg helyett az összes elfogadott költség arányában kerül kiszámításra. Ez azt jelenti, hogy a hiba kiszámítása nagyobb nevezővel történik, így a hibaszázalék a ténylegesnél alacsonyabb lesz. Ha a feltárt hibák rendszerszintűek, akkor az extrapolálásuk részben ellensúlyozza ezt az alulértékelést. Mivel azonban a nem rendszerszintű hibák esetében nem végeznek extrapolációt, az általános hibaarány a ténylegesnél mégis alacsonyabbnak fog tűnni.” (12); |
|
161. |
megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság a következőképpen számolta ki a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 program hibaarányait:
|
|
162. |
megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság esetében a 2018. évi kifizetések kifizetéskor kockázatosnak minősülő teljes becsült összege 97,6 és 101,1 millió EUR között van, valamint hogy a 2018. évi kiadások lezáráskor kockázatosnak minősülő teljes összeg 69,1-72,7 millió EUR, amely az összes kiadás 2,21-2,33%-át teszi ki; |
|
163. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a 2018. évi ellenőrzés során bevezették a „kifizetéskori kockázat” és a „lezáráskor fennmaradó kockázat” fogalmát; |
|
164. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék által (a többéves pénzügyi keret alfejezete alapján) és a Bizottság által tett megállapítások hasonlóak; |
Pénzügyi irányítás és belső kontrollok
|
165. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a 7. keretprogram tekintetében továbbra is horizontális fenntartás van érvényben a költségtérítési igények visszatérítésével kapcsolatban; |
|
166. |
tekintettel arra, hogy 2018-ban a DG R&I közvetlenül irányította költségvetésének 56%-át (a 2017. évi 58%-hoz képest), kifizetésekben kifejezve, és hogy a kifizetések 44%-a más megbízott szervekhez került, hogy végrehajtsák azokat; |
|
167. |
megjegyzi, hogy a DG R&I 2018. évi költségvetésének 15,05%-át az EBB/EBA kezelte az Innovfin keretében, továbbá, hogy az Innovfin célja a kutatás és az innováció pénzügyi eszközökkel történő támogatása, és hogy az EBB-nek/EBA-nak 2018-ban átutalt összeg 472,9 millió EUR volt; |
|
168. |
azon a véleményen van, hogy az EBB intézménycsalád uniós költségvetésből társfinanszírozott programjait, fellépéseit vagy projektjeit a Számvevőszéknek ellenőriznie kell; |
|
169. |
aggasztja, hogy bár a 2007–2013-as finanszírozási időszak 4 934 projektjéből 4 740 lezárult, továbbra is fennáll 157,3 millió EUR összegű kötelezettségvállalási hátralék („reste à liquider” vagy RAL), és hogy a Bizottság nem tudja jelezni, hogy mikor került sor a fennálló kötelezettségvállalások elszámolására (13); |
|
170. |
aggodalommal hívja fel a figyelmet arra, hogy a Horizont 2020 program keretében rendkívül egyenlőtlenül osztották fel a tagállamok között a kutatók számára nyújtott forrásokat; |
|
171. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a költségvetés 64,26%-át hajtották végre; |
|
172. |
ösztönzi a DG R&I-t, hogy folytassa az egyszerűsítésre irányuló erőfeszítéseit a Számvevőszék 28/2018. sz. különjelentésével összhangban, de a jogbiztonság veszélyeztetése nélkül és anélkül, hogy a hangsúlyt az utólagos kontrollt az előzetes kontrollokra helyeznék; |
|
173. |
azon a véleményen van, hogy a DG R&I-nek nagyobb figyelmet kell fordítania a K+I beruházások uniós hozzáadott értékének mérésére; hangsúlyozza, hogy a kutatási és innovációs teljesítmény mérésének nem csupán rövid távú teljesítmény- és monetáris mutatókon kell alapulnia, hanem figyelembe kell vennie a kutatás sajátos jellegét is; ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki módszereket a magas kockázatú kutatási és innovációs projektek támogatásának átlátható módon történő javítására; |
|
174. |
határozottan ajánlja, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság fordítson nagyobb figyelmet a K+I beruházások uniós hozzáadott értékének mérésére; |
HUAWEI
|
175. |
tudomásul veszi, hogy a HUAWEI leányvállalatai a Horizont 2020 program keretében uniós társfinanszírozást igényeltek; |
|
176. |
megjegyzi azonban, hogy brazíliai, kínai, indiai, mexikói és orosz pályázók már nem részesülnek finanszírozásban a „Horizont 2020” keretprogramból (14); |
|
177. |
emlékeztet arra, hogy a „Horizont 2020” részvételi és terjesztési szabályai szabályozzák az eredmények hasznosítását, és fenntartják a Bizottság számára azt a jogot, hogy kifogást emeljen a „Horizont 2020” keretprogramhoz nem társult harmadik országban letelepedett jogi személyek számára történő tulajdonjog-átruházás vagy kizárólagos használati engedélyek megadása ellen; |
|
178. |
megállapítja, hogy az OLAF ezzel összefüggésben elemezte az állítólagos jogsértésekre vonatkozó információkat, és úgy határozott, hogy új értékelést indít; |
|
179. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a közös kutatási projektek keretében a harmadik országok szándékosan visszaélnek az uniós forrásokkal; emlékeztet arra, hogy e harmadik országoknak – csakúgy, mint a tagállamoknak – be kell tartaniuk a feddhetetlenségre és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó szabályokat; |
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA)
|
180. |
aggasztja a Számvevőszék azon megállapítása, hogy az ügynökség belső kontrollrendszerének működése terén jelentős fejlesztésekre van szükség, továbbá a rendszert illetően már az egymást követő második évben kellett fenntartást megfogalmazni; |
Ajánlások
|
181. |
felhívja a DG R&I-t, hogy
|
|
182. |
felhívja a Számvevőszéket, hogy bővítse éves jelentésének lefedettségét a teljesítményt illetően, amihez a Számvevőszék különjelentései értékes információforrást jelentenek; ezzel összefüggésben üdvözli a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2019. november 19-i luxemburgi látogatása során tett javaslatokat; |
Gazdasági, társadalmi és területi kohézió
|
183. |
tudomásul veszi a Számvevőszék által benyújtott információkat, amelyek szerint 2018-ban a többéves pénzügyi keret 1b. alfejezete („Gazdasági, társadalmi és területi kohézió”) alá tartozó kifizetések az éves uniós költségvetés 34,8%-át, azaz 54,5 milliárd EUR-t tesznek ki; megjegyzi továbbá, hogy ebből az összegből 30,1 milliárd EUR-t (55,1%) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), 9,3 milliárd EUR-t (17%) a Kohéziós Alapra, 13,9 milliárd EUR-t (25,6%) az Európai Szociális Alapra (ESZA) és a fennmaradó részt egyéb intézkedésekre fordítanak; |
|
184. |
megjegyzi, hogy 2018-ra vonatkozóan a DG REGIO 39,5 milliárd EUR összegű kifizetésről számolt be, ami a 2018-ra engedélyezett kifizetési előirányzatok esetében 98,52%-os végrehajtási arányt jelent, a DG EMPL pedig 14,6 milliárd EUR összegű kifizetésről számolt be, ami 94,42%-os végrehajtási arányt jelent; |
Hozzájárulás az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához
|
185. |
megjegyzi, hogy a Bizottság a fő teljesítménymutatókat illetően a következőket állítja:
|
|
186. |
megjegyzi, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó közös rendelkezésekről szóló rendelet (1303/2013/EU rendelet, 71. cikk (15)) nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az eredmények elérését és fenntarthatóságát az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származó termelő beruházások tartósságának kritériumaként határozzák meg; tudomásul veszi a szóban forgó beruházások fenntarthatóságához (16) és minőségéhez fűzött számvevőszéki észrevételeket, és megismétli arra irányuló felhívását, hogy a projektek tartósságának értékelése során alapvető szempontként vegyék figyelembe az eredmények elérését, aminek köszönhetően értékelhető lenne, hogy a pozitív gazdasági fejleményeket mennyiben mozdítja elő az általános gazdasági fellendülés és mennyiben az uniós finanszírozás; |
Az ellenőrzés hatóköre és módszere
|
187. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék egy 220 tranzakcióból álló mintát vizsgált, amelyet úgy tervezett meg, hogy az a TPK 1b alfejezetére jellemző kiadások teljes körére nézve statisztikailag reprezentatív legyen, és amelyet az ellenőrző hatóságok előzőleg ellenőriztek; |
|
188. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék ebben a 220 tranzakcióban 36 hibát azonosított és számszerűsített, amelyeket az ellenőrző hatóságok nem tártak fel, valamint hogy figyelembe véve az ellenőrző hatóságok által korábban talált 60 hibát és a programhatóságok által alkalmazott, a két programozási időszakra együttvéve összesen 314 millió euró összegű korrekciót, a Számvevőszék a hibaszintet 5,0%-ra becsülte; |
|
189. |
megjegyzi, hogy a Bizottság ugyanakkor nem ért egyet a Számvevőszéknek a 2014–2020-as programozási időszakot érintő három súlyos hiba és a 2007–2013-as programozási időszakot érintő két hiba kapcsán megfogalmazott értékelésével; megjegyzi, hogy a Bizottság szerint ezekben az esetekben a vonatkozó nemzeti vagy uniós szabályok olyan eltérő értelmezéséről van szó, amely befolyásolja a számított hibaarányt (17); |
|
190. |
a részleteket illetően megállapítja, hogy a fő hibaforrások elsősorban a nem támogatható költségekkel (37) és a közbeszerzéssel (18) voltak kapcsolatosak, ezt követték az alapvető bizonylatok hiányával kapcsolatos hibák (3). |
|
191. |
megjegyzi továbbá, hogy a 2016/2017. számviteli év végéig 2,9 milliárd EUR-t fizettek ki előlegként pénzügyi eszközök részére, amiből 2,3 milliárd EUR-t 2016. július 1. és 2017. június 30. között számoltak el (az uniós társfinanszírozásként kifizetett teljes összeg 17%-a), valamint hogy a 2016/2017-es számviteli év során 1,3 milliárd EUR-t (43%) fizettek ki a végső kedvezményezetteknek; |
|
192. |
felkéri a Bizottságot, hogy egyfelől tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot arról, hogy a kedvezményezetteknek még ki nem fizetett 1,6 milliárd EUR kamatai kit illetnek meg, másfelől pedig, hogy ezt az információt mostantól kezdve szerepeltesse éves jelentéseiben; |
|
193. |
megjegyzi, hogy Számvevőszék vizsgálata öt pénzügyi eszköz számára történt kifizetésekre terjedt ki (kettő a 2014–2020 közötti, három pedig a 2007–2013 közötti programozási időszakból); megjegyzi, hogy a Számvevőszék az említett öt eszköz tekintetében 30 garanciát és 100 kölcsönt vizsgált meg pénzügyi közvetítői szinten, és 14 esetben talált támogatásra nem jogosult kifizetéseket a végső kedvezményezettek felé, amelyek a Számvevőszék által vizsgált három eszközhöz kapcsolódtak: ezek vagy nem támogatható hitelekkel, vagy támogatásra nem jogosult végső kedvezményezettekkel, valamint az érintett tagállam által helytelenül kifizetettként feltüntetett, törölt kifizetésekkel voltak kapcsolatosak; |
|
194. |
megállapítja, hogy a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság megerősítette, hogy a nemzeti és bizottsági kontrollciklus befejezését követően a 2016/2017-es számviteli év tekintetében a fennmaradó teljes hibaarány 1,96 %, az adott időpontban rendelkezésre álló ellenőrzési bizonyítékok és a folyamatban lévő kontradiktórius eljárások alapján (konzervatív megközelítés); ugyanakkor a DG REGIO becslése szerint a megerősített arány elérheti a 2,74%-ot; |
|
195. |
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék és a Bizottság becslései szerinti hibaarányok közötti jelentős eltérést; |
|
196. |
megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság 2018-ban két új fogalmat vezetett be: „kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg” (18) és „lezáráskor kockázatosnak minősülő összeg”; |
|
197. |
rámutat arra, hogy a „kifizetéskor kockázatosnak minősülő összeg” a pénzügyi korrekciók levonását követően a tagállamok által továbbított elszámolásokon alapul; megjegyzi, hogy ezért úgy tűnik, hogy a Bizottság nem rendelkezik első kézből származó információval a kifizetéskor kockázatosnak minősülő összegről; |
|
198. |
rámutat továbbá arra, hogy a „záráskor kockázatosnak minősülő összeg” a Bizottság tapasztalatain alapuló extrapoláció; |
|
199. |
ebben az összefüggésben hasznosnak tartja emlékeztetni a költségvetési rendelet 247. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjára, amely előírja a Bizottság számára, hogy nyújtsa be „(…) az uniós kiadások következetes módszerekkel megállapított becsült hibaszintjét és a tervezett jövőbeli korrekciókat; (…)”; |
|
200. |
aggasztja a Számvevőszék azon következtetése, amely szerint az ellenőrző hatóságok mintavételi módszerének, az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó dokumentációjának és hibakezelésének hiányosságaiból adódóan jelenleg számos ellenőrző hatóság esetében korlátozott mértékben lehet támaszkodni az általuk végzett munkára; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt is, hogy a Számvevőszék nem hagyatkozhat a Bizottság által rendelkezésre bocsátott hibaarányra, mivel az olyan kiadásokon alapul, amelyek még nem mentek át a teljes kontrollcikluson, és amelyek nem egyeznek meg a Számvevőszék által ellenőrzött kiadásokkal; |
|
201. |
nem tartja helyesnek, hogy a Számvevőszék és a Bizottság különböző módszereket alkalmaz a pénzügyi tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó véleményük kialakításához; ezért a fennmaradó hibaarány tekintetében eltérő eredményekre jutottak: > 2% (DG EMPL és DG REGIO), 5% (Számvevőszék); e tekintetben felkéri a Számvevőszéket, hogy a Parlament által végzett értékelés minősége és az ellenőrzés javítása érdekében ne a fennmaradó hibaarányt, hanem a kifizetéseknél jelentkező (korrekciók alkalmazása előtti) hibaarányt bocsássa rendelkezésre; |
|
202. |
hangsúlyozza továbbá, hogy a két intézmény adatbázisa eltérő: mivel a Számvevőszék éves megközelítést követ, a Bizottság 2018-ban csak a 2016/2017-es beszámolót tudta ellenőrizni, és többéves megközelítést követett; |
Pénzügyi irányítás és belső kontrollok
|
203. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a DG REGIO a jelenlegi programozási időszak 30 operatív programja tekintetében 30 fenntartást fogalmazott meg; 18 fenntartás még mindig érvényben volt a 2007–2013 közötti programozási időszakra vonatkozóan; |
|
204. |
megjegyzi, hogy a DG REGIO jelentése szerint az előzetes feltételrendszer teljesítésére irányuló cselekvési tervek 99%-a lezárult 2018 végére, és hogy a még nem megvalósított cselekvési tervek száma 2018-ban 6-ra csökkent (2017-ben ezek száma 8 volt); aggodalommal állapítja meg, hogy két felfüggesztési határozatot és két, a felfüggesztést kilátásba helyező levelet adtak ki a még le nem zárt tervekre vonatkozóan, ami veszélyeztetheti az érintett – többségükben környezetiparbeli – operatív programok időben történő végrehajtását; |
|
205. |
felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az eljárás tényleges egyszerűsítését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében kért dokumentáció tekintetében, nem hagyva ugyanakkor figyelmen kívül az ellenőrzés és a nyomon követés elvét; |
|
206. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a strukturális alapok végrehajtása lemaradásban van, és a helyzet még rosszabb, mint az előző programozási időszak hasonló időszakában: mivel az átlagos felhasználási arány jelenleg 40% alatt van, és a 2007–2013-as programozási időszak hasonló időszakában 60% alatt volt (19); |
|
207. |
megjegyzi, hogy a DG REGIO éves tevékenységi jelentése a 2018. évre vonatkozóan rögzíti, hogy az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból jelenleg 18 milliárd EUR-t – amely az összes előirányzat 7,2%-ának felel meg – pénzügyi eszközökön keresztül terveznek rendelkezésre bocsátani; |
|
208. |
sajnálattal veszi tudomásul, hogy az esb-alapokhoz tartozó pénzügyi eszközökről szóló 2018. évi éves jelentést csak 2020 januárjában tették közzé; megállapítja, hogy 2018 végén a pénzügyi eszközök számára az európai strukturális és beruházási alapokból elkülönített hozzájárulások 16,9 milliárd EUR-t tettek ki, a pénzügyi eszközök számára az európai strukturális és beruházási alapokból 7 milliárd EUR-t (mintegy 41%-ot) fizettek ki, a végső kedvezményezettekbe történő beruházások pedig 3,7 milliárd EUR-t tettek ki; felhívja a Bizottságot, hogy 2020 októberéig tegye közzé a 2019-es éves jelentést, hogy annak megállapításait be lehessen építeni a 2019. évi mentesítési jelentésbe; |
|
209. |
emlékeztet azon kérésére, hogy tegyék lehetővé a nemzeti ellenőrző hatóságok számára az uniós költségvetés keretében működő pénzügyi eszközök ellenőrzését, csökkentsék a pénzügyi eszközök számát, valamint szigorúbb jelentéstételi szabályokat vezessenek be az alapkezelők – többek között az EBB csoport és más nemzetközi pénzügyi intézmények – számára a teljesítmény és az elért eredmények tekintetében, ezáltal fokozva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot (20); |
|
210. |
hangsúlyozza, hogy mind az Unión belül, mind a kívüle végrehajtott pénzügyi eszközök esetében nagyobb átláthatóságra, jobb elszámoltathatóságra, valamint a teljesítményre és a fenntarthatóságra vonatkozó hatékonyabb jelentéstételre van szükség; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésből támogatott pénzügyi eszközöket felhasználó partnerei a lehető legnagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítsák; |
|
211. |
hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközök kiegészíthetik, de nem válthatják fel a vissza nem térítendő támogatásokat (21); |
|
212. |
komolyan aggódik amiatt, hogy a programozási időszak végén a kötelezettségvállalások hátraléka számottevően magasabb lesz, mint az előző időszak végén, ami esetleg egy újabb kifizetési válsághoz vezethet; |
|
213. |
megjegyzi, hogy a DG REGIO a 2016/2017-es számviteli évre vonatkozóan megerősítette az ellenőrző hatóságok által bejelentett fennmaradó hibaarányokat (néhány esetben lényeges hatással nem járó kiigazításokat követően), amelyek 135 operatív program esetében a lényegességi küszöb alatt maradtak, 29 esetében pedig 2% fölé kellett módosítani; |
|
214. |
megjegyzi továbbá, hogy a DG REGIO a 2017/2018-as számviteli évre vonatkozó 258 hitelesített beszámolóból 242-t fogadott el; 16 beszámolót nem fogadott el; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék nem vizsgálta meg az erre az időszakra vonatkozó elszámolásokat, mivel az ellenőrzések nem fejeződtek be; |
|
215. |
megállapítja, hogy a strukturális és kohéziós politika területén a csalásnak leginkább kitett területek az infrastruktúra (34%), a környezetvédelem (13%) és a kutatás (13%), valamint hogy a csalási esetek a közbeszerzési szabályokkal (52%), a szabálytalan kiadásokkal (14%) és az összeférhetetlenséggel (8%) kapcsolatosak; |
Súlyos szabálytalanságok és visszaélés a pénzeszközökkel a tagállamokban
|
216. |
megjegyzi, hogy a DG REGIO Csehországról szóló végleges ellenőrzési jelentését engedély nélkül kiszivárogtatták a médiának; tájékoztatást kapott arról, hogy a Bizottság átfogó ellenőrzéseket végzett az uniós és a nemzeti jog alkalmazása tekintetében, amelyek során nemcsak a műveletek szabályszerűségét, hanem az összeférhetetlenségre vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelést is behatóan ellenőrizte; megjegyzi, hogy a Bizottság 2019 decemberében zárt ülésen tájékoztatta a Parlament illetékes bizottságát a DG REGIO és a DG EMPL által végzett ellenőrzések előrehaladásáról; felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot és a Parlament illetékes bizottságát/bizottságait minden új fejleményről, és biztosítsa az eredmények megfelelő nyomon követését; |
|
217. |
sajnálatának ad hangot azon előzetes információk miatt, hogy az ellenőrök a regionális és kohéziós alapok területén súlyos hiányosságokat tártak fel az irányítási és kontrollrendszerek működésében, és ezért csaknem 20%-os pénzügyi korrekciót javasoltak; felhívja a Bizottságot, hogy kritikus szemmel vizsgálja meg, hogy ezek az esetek az uniós forrásokkal való rendszerszintű visszaélések példáit jelentik-e; elvárja, hogy a jövőbeli hiányosságok elkerülése érdekében a Bizottság egy észszerű mechanizmust fogadjon el; |
|
218. |
sajnálatának ad hangot továbbá azon előzetes információk miatt is, hogy a Bizottság ellenőrei nagyon súlyos összeférhetetlenségi eseteket tártak fel Csehország kormányának esetében; tudomásul veszi azonban, hogy az összeférhetetlenségről szóló cseh nemzeti jogszabály 2017 februárja előtt nem büntette a közforrások tisztviselőknek történő odaítélését; megjegyzi, hogy a 2018. évre eddig nem számoltak el kiadásokat; elvárja, hogy a Bizottság minden tőle telhetőt megtegyen a folyamat hatékony és kellő időben történő befejezése érdekében, és maradéktalanul végrehajtsa az összes szükséges korrekciós intézkedést; tekintettel a komoly aggályokról szóló jelentésekre, amelyek a Bizottság által végzett ellenőrzések során a cseh kormánnyal összefüggésben feltárt összeférhetetlenséget övezik; sürgeti a Bizottságot, hogy a helyzetről teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet és az Európai Tanácsot; |
|
219. |
üdvözli, hogy a Bizottság tájékoztatta illetékes bizottságát, hogy a DG REGIO a 2007–2013-as időszak azon magyarországi programjaiból, amelyekben szabálytalanságokat tárt fel, 1,5 milliárd EUR-t meghaladó összegű pénzügyi korrekciókat hajtott végre, és hogy ez az összeg a következő operatív programokat érinti:
|
|||||||||||||||||||||||||
|
220. |
elismeri, hogy a Bizottság kiváló ellenőrzési munkát végzett a rendszerszintű kockázatok és hibaforrások feltárása terén; üdvözli a kiszabott pénzügyi korrekciókat; aggodalommal állapítja meg, hogy a szabálytalanul kifizetett források visszafizettetése jelentős időt vesz igénybe; felhívja a Bizottságot, hogy a rendszerszintű kockázatokkal és az oligarchikus struktúrákkal kapcsolatos megállapításairól részletesebben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot; |
|
221. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ellenőrei az esb-alapok területén súlyos hiányosságokat tártak fel – elsősorban a közbeszerzési eljárások esetében végzett kontrollok kapcsán – az irányítási és kontrollrendszer működésében; |
|
222. |
emlékeztet arra, hogy valamennyi operatív program esetében 10%-os pénzügyi átalánykorrekció került alkalmazásra; |
|
223. |
emlékeztet arra, hogy a közbeszerzési szabálytalanságok miatt 25%-os pénzügyi korrekció vonatkozik a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretén belüli, vízügyi ágazatbeli keretmegállapodásokra; |
|
224. |
emlékeztet arra, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon belül 10%-os pénzügyi átalánykorrekció alkalmazandó a projektkiválasztás során tapasztalt hiányosságok miatt; |
|
225. |
megjegyzi továbbá, hogy a DG REGIO még nem hajtotta végre az elektronikus igazgatásra vonatkozó programok előzetes lezárását, ami további korrekciókat vonhat maga után; |
|
226. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a szabálytalanságok szintje rendszerszintű probléma jelenlétére utal a magyarországi operatív programokban, 2007-ig visszamenően; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a szabálytalanságok e szintje mögött meghúzódó okokra vonatkozó saját értékeléséről; rámutat arra, hogy az operatív programok nem megfelelő irányítására vonatkozó 10%-os egyösszegű átalánybírság nem jelent hosszú távú megoldást a feltárt szabálytalanságok magas szintje tekintetében, valamint hogy jobb és megfelelő kontroll- és nyomonkövetési mechanizmusok nélkül ez a szint nem csökkenhet; |
|
227. |
felkéri a Bizottságot, hogy a fenti programok tekintetében határozzon meg egyértelmű ütemtervet a projekt kezdetétől a források visszafizettetéséig, kifejtve a különböző szakaszokat; |
|
228. |
azt kérdezi a Bizottságtól, hogy miként fogják a költségvetésben szerepeltetni ezeket a visszafizettetéseket, mivel azok az előző, a 2007 és 2013 közötti programozási időszak programjait érintik; |
|
229. |
emlékeztet arra, hogy támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely alapján azok a tagállamok, amelyek nem tarják tiszteletben az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt értékeket, komoly jogi és pénzügyi következményekkel szembesülhetnek; |
Ajánlások
|
230. |
felhívja a Bizottságot, hogy
|
|
231. |
felhívja a Számvevőszéket, hogy bővítse éves jelentésének lefedettségét a teljesítményt illetően, amihez a Számvevőszék különjelentései értékes információforrást jelentenek; ezzel összefüggésben üdvözli a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2019. november 19-i látogatása során tett javaslatokat; |
Természeti erőforrások
Megfelelés
|
232. |
megjegyzi, hogy a 2018-as pénzügyi év tekintetében a Számvevőszék a „Természeti erőforrások” fejezet egészére nézve 2,4%-ra becsüli a hibaarányt, amely még mindig meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt; |
|
233. |
hangsúlyozza, hogy az összetett támogathatósági feltételek növelik a hibakockázatot a vidékfejlesztés, a piaci intézkedések, a halászat, a környezetvédelem és az éghajlat-politika terén; megjegyzi, hogy ezek a területek a „Természeti erőforrások” költségvetésének mintegy egynegyedét teszik ki; |
|
234. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék által a magasabb kockázatú területeken vizsgált 156 kifizetés egynegyedénél merült fel hiba, és hogy a hibák fő okai a támogathatósági feltételekkel, a közbeszerzési vagy támogatási szabályokkal, valamint a területekre vonatkozó pontatlan információkkal voltak kapcsolatosak; |
|
235. |
elégedetten állapítja meg, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) közvetlen kifizetéseinek megfelelő költségvetés (a „Természeti erőforrások” fejezet 72%-a) tekintetében a Számvevőszék becslése szerint a hibaarány e területen a 2%-os lényegességi küszöb alatt van; |
|
236. |
rámutat arra, hogy a Számvevőszék által ellenőrzött 95 közvetlen kifizetés 81%-át nem érintette hiba, és hogy a hibák többsége nem jelentős, 5% alatti túlfizetés volt, ami főként annak tudható be, hogy a mezőgazdasági termelők pontatlan információkat szolgáltattak a területekről; |
|
237. |
hangsúlyozza, hogy az EMGA közvetlen kifizetései terén elért pozitív eredmények elsősorban az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a térinformatikai támogatási alkalmazás és a mezőgazdasági termelők kérelmei előzetes keresztellenőrzése minőségének köszönhetők; |
|
238. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a Bizottság által az éves irányítási és teljesítményjelentésben bemutatott számadatok összhangban vannak az ellenőrzés következtetéseivel; |
|
239. |
felhívja a figyelmet arra, hogy 2018-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 17 tanúsító szervnél tett ellenőrző látogatásokat, és megállapította, hogy ezek többsége esetében javítani kell az eljárásokon, így a jogszerűség és szabályszerűség ellenőrzése tekintetében csak korlátozott mértékben lehet támaszkodni a felkeresett tanúsító szervek többségének munkájára, valamint hogy hiányosságokra derült fény különösen a mintavételi módszertan és a támogathatósági ellenőrzések mértéke tekintetében; |
Teljesítmény
|
240. |
megjegyzi, hogy a vidékfejlesztési intézkedéseket általában a terveknek megfelelően hajtották végre, és hogy a tagállamok ellenőrizték a költségek észszerűségét; |
|
241. |
rámutat, hogy egyes projektek esetében az egyszerűsített költségelszámolási módszerek, mint például az egyösszegű kifizetések vagy az átalányösszegek révén egyszerűsíthető az adminisztráció és kontroll alatt lehet tartani a projektköltségeket; |
|
242. |
sajnálja, hogy a nemzeti hatóságok alig éltek az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel, bár azok a Számvevőszék által vizsgált projektek mintegy egyharmadában hasznosak lehetettek volna; tudomásul veszi azonban a DG AGRI arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítse a tagállamokat az egyszerűsített költségelszámolási módszerek bevezetése során tapasztalt nehézségek és problémák leküzdésében; |
|
243. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék továbbra is hiányosságokat tár fel a KAP közös monitoring- és értékelési keretével (CMEF) kapcsolatos eredménymutatók használata terén; |
|
244. |
sajnálja különösen azt, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a vidékfejlesztési intézkedések közel egyharmada nem rendelkezett releváns eredménymutatóval a közös monitoring- és értékelési keretben, és hogy ahol meghatározták a mutatókat, ott azok nem mindig kapcsolódtak a kiemelt területek céljaihoz; |
|
245. |
javasolja, hogy:
|
Fő teljesítménymutatók
|
246. |
emlékeztet arra, hogy a KAP egyik fő célja a jövedelemstabilitás biztosítása a mezőgazdasági termelők számára, a munkahelyek fenntartásának és létrehozásának támogatása, valamint a növekedés és a beruházások ösztönzése az Unió egész területén; úgy véli, hogy a kevésbé fejlett vidéki területeken a KAP – fő célkitűzéseivel ellentétben – elsősorban a nagy földtulajdonosokat támogatja, és csak kevésbé támogatja a földet megművelő kisebb mezőgazdasági termelőket; |
|
247. |
mély aggodalommal jegyzi meg, hogy az előző évekhez hasonlóan a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság 2018. évi éves tevékenységi jelentése szerint „a teljes munkaidős munkaegységre jutó mezőgazdasági tényezőjövedelem reálértéken helyreállt, de a jövedelem általában elmarad az egész gazdaságban nyújtott fizetésektől”; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legkomolyabban közelítse meg ezt a helyzetet, szem előtt tartva annak következményeit, hogy a mezőgazdasági termelők fizetése elmarad az átlagtól, különösen a kevésbé fejlett vidéki területeken; |
|
248. |
megjegyzi, hogy az Unió vidéki területein a foglalkoztatás a válság előtti, 2008. évi szint fölé emelkedett: 67,7 %; |
|
249. |
rámutat, hogy a vidéki foglalkoztatási rátához kapcsolódó fő teljesítménymutatót nem csak a KAP-tényező határozza meg; |
|
250. |
mély aggodalommal mutat rá, hogy a DG AGRI 2018. évi éves tevékenységi jelentése (22. oldal) szerint a KAP keretében foglalkoztatott munkaerő a 2008. évi 11 595-ről (1 000 éves munkaerőegység) folyamatosan csökkent, és 2017-ben 9 363-ra (1 000 éves munkaerőegység) csökkent; |
|
251. |
tudomásul veszi a Bizottság által a különleges környezetvédelmi gyakorlatokkal rendelkező földterületek minimális arányára vonatkozó fő teljesítménymutatókkal kapcsolatban közölt pozitív tendenciát; |
|
252. |
hangsúlyozza azonban, hogy a Bizottság munkadokumentumában (22) arra a következtetésre jutott, hogy „a közvetlen kifizetésekről szóló rendeletben az ökologizálásra vonatkozóan meghatározott célok ellenére a környezetvédelmi és éghajlati célkitűzések általában nem voltak fő tényezők a tagállamok végrehajtási döntéseiben. A tagállamok (…) nem használják ki ezt a rugalmasságot a környezeti és éghajlati előnyök maximalizálására; úgy tűnik, hogy a döntéseket inkább adminisztratív kérdések és mezőgazdasági megfontolások vezérelték, többek között az a szándék, hogy biztosítsák a gazdálkodási gyakorlatok minimális zavarását”; |
|
253. |
sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevőszék az előző jelentésekhez hasonlóan ismét hiányosságokat tárt fel az eredménymutatók használata terén, többek között az eredménymutatók minőségét illetően (23); hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú KAP-ra való átállás javasolt megvalósításához közös eredménymutatók átfogó készletének kidolgozására és ezen mutatók alapos alkalmazására van szükség; |
|
254. |
felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a KAP finanszírozása összhangban legyen az európai zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás céljaival; |
|
255. |
különösen azt sajnálja, hogy a Bizottságnak arra a következtetésre kellett jutnia, hogy „az ökologizálást szolgáló jelenleg alkalmazott intézkedéseknek a gazdaságok irányítási gyakorlatára, valamint a környezetre és az éghajlatra kifejtett hatásai meglehetősen korlátozottak, bár tagállamonként eltérnek”, valamint hogy „a növénytermesztés diverzifikálására irányuló intézkedés eredményeként a termesztett növények sokfélesége a szántóterület mintegy 0,8%-ával nőtt” (24); |
|
256. |
rámutat arra, hogy a KAP környezetbarátabbá tétele nem tudta elérni eredeti célját, azaz a környezetvédelmi teljesítmény javítását, és a hektáralapú kifizetések folyamatossága miatt továbbra is jövedelemtámogatási rendszer maradt; és emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 21/2017. sz. különjelentése szerint ez jelentős holtteher és kettős finanszírozás kockázatához vezetett; |
|
257. |
aggasztónak tartja, hogy bár a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990 és 2010 között jelentősen csökkent, ez a tendencia megszakadt, és a kibocsátások 2016 és 2017 között nőttek az ökologizálás végrehajtásakor (lásd a 9. sz. írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ); |
A KAP-eszközök méltányosabb elosztása
|
258. |
ragaszkodik ahhoz, hogy a nagyobb jövedelmű mezőgazdasági üzemeknek nem feltétlenül van szükségük ugyanolyan fokú támogatásra a mezőgazdasági üzemek jövedelmének stabilizálásához, mint a kisebb mezőgazdasági üzemeknek a jövedelemingadozási válság idején, mivel ki tudják használni az esetleges méretgazdaságosságot, amitől vélhetően ellenállóbbak lesznek; úgy véli, hogy a Bizottságnak lépéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a KAP-támogatásokat súlyozva osszák szét, úgy, hogy a hektáronkénti kifizetések csökkenő tendenciát mutassanak a birtokok/gazdaságok méreteihez viszonyítva; |
|
259. |
ragaszkodik ahhoz, hogy az új végrehajtási rendszerben fogadjanak el egy „A kisebb gazdaságoknak történő újraelosztás” elnevezésű egyedi eredménymutatót; |
|
260. |
sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a KAP-ot méltányosan osszák el az aktív mezőgazdasági termelők között, és hogy ne eredményezzen olyan földügyleteket, amelyek a gyakran „oligarcháknak” nevezett politikai bennfentesek egy kiválasztott csoportja számára előnyösek; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a KAP jelenlegi elosztási szabályai megsértésének, kijátszásának mértékét és azok nem szándékos következményeit; megjegyzi, hogy átlátható és erőteljes irányítási rendszerre van szükség, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a csalások megelőzésére és felderítésére irányuló erőfeszítéseit; |
|
261. |
aggasztónak tartja a magas szintű összeférhetetlenségek és az oligarchák általi nagyarányú földszerzések állítólagos eseteire vonatkozó legutóbbi beszámolókat egyes tagállamokban; megjegyzi, hogy a földtulajdon vonatkozásában mindenekelőtt a tagállamok illetékes hatóságainak kell cselekedniük, és létre kell hozniuk a csalások megelőzéséhez és elkerüléséhez szükséges rendszereket; hangsúlyozza, hogy a csalásokra, valamint az uniós pénzeszközökkel való visszaélésre vagy azok nem megfelelő kezelésére vonatkozó valamennyi állítást vagy gyanút az OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek kell címezni; e tekintetben megjegyzi, hogy átlátható és erőteljes irányítási rendszerre van szükség, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a csalások megelőzésére és felderítésére irányuló erőfeszítéseit; |
|
262. |
tudomásul veszi a Bizottságnak egy új teljesítési modellre vonatkozó javaslatát, amely egy felső határ meghatározását és egy degresszív mechanizmust foglal magában, annak biztosítása érdekében, hogy a KAP-támogatásokat súlyozva osszák szét, úgy, hogy a hektáronkénti kifizetések csökkenő tendenciát mutassanak a birtokok/gazdaságok méreteihez viszonyítva; úgy véli, hogy a felső határ és a felső határ megállapítását megelőző munkaerőköltség-kompenzáció bevezetése, amely a javasolt új KAP-ban lépne életbe, önmagában nem elegendő a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztásának garantálásához; támogatja továbbá egy újraelosztási mechanizmus elképzelését; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a közvetlen kifizetések maximális összegére minden természetes személy esetében, aki egy vagy több vállalkozás tényleges tulajdonosa; hangsúlyozza, hogy nem szabadna lehetővé tenni, hogy egyetlen többéves pénzügyi keret időszakában egy kedvezményezett három számjegyes nagyságrendű eurómilliókig terjedő összegű uniós támogatásban részesüljön; |
A DG AGRI főigazgatója által megfogalmazott fenntartások
|
263. |
támogatja a DG AGRI főigazgatója által a DG AGRI 2018. évi éves tevékenységi jelentésében (a 145. oldalon) megfogalmazott fenntartásokat; |
Cseh Köztársaság
|
264. |
megjegyzi, hogy (25):
|
|
265. |
felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok be nem tartása esetén tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós költségvetés védelme érdekében, beleértve a múltra vonatkozó korrekciós intézkedéseket is, amennyiben ezt előírták; |
|
266. |
felhívja a Bizottságot, hogy körültekintően felügyelje a jelenlegi folyamatot a Cseh Köztársaságban, különös tekintettel a cseh miniszterelnök vagy a cseh kormány más tagjainak közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló vállalatok részére teljesített kifizetésekre; |
|
267. |
felhívja a Bizottságot, hogy körültekintően felügyelje a szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésének folyamatát annak biztosítása érdekében, hogy a Cseh Köztársaság jogi lépéseket tegyen az uniós forrásokkal való visszaélésért felelős személyekkel szembeni jogorvoslat érvényesítése érdekében; |
|
268. |
felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát és a közvéleményt az ellenőrzések eredményeiről, teljes mértékben tiszteletben tartva az átláthatóság és a jogbiztonság elvét, amelyek a jogállamiság elveinek részét képezik; felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát, ha az ellenőrzések hivatalos befejezését követően a cseh kormánnyal kapcsolatos bármely összeférhetetlenség továbbra is fennáll, vagy ha a cseh hatóságok politikai vagy egyéb nem jogi alapon kifogást emelnek bármely korrekciós intézkedés végrehajtása ellen; |
|
269. |
felhívja a Bizottságot, hogy gondosan vizsgálja meg, hogy a Cseh Köztársaságban a politikai helyzet teljes mértékben tiszteletben tartja-e a jogállamiság elveit, és tegyen meg minden ésszerű lépést a jogállamiságnak mint az Unió egyik kulcsfontosságú elvének védelme érdekében, amennyiben úgy találja, hogy ez az elv valóban veszélyben van; |
Szlovákia
|
270. |
felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a szlovák hatóságok által 2019 augusztusában a „földnyilvántartás” (kataszter) pontosságának és átláthatóságának javítása érdekében tett jogalkotási intézkedésekkel, a csalásra vonatkozó állítás nyomon követésével, a visszafizettetésekkel, valamint a szlovák kifizető ügynökség (APA) által a kettős kérelmek kezelésére alkalmazott új módszertannal kapcsolatban adott válaszokat; |
|
271. |
felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is időben tájékoztassa a Parlamentet a cseh köztársasági és szlovákiai ügyek alakulásáról; |
Magyarország
|
272. |
megjegyzi, hogy Magyarország tekintetében az OLAF vizsgálatainak eredményeit követően a DG AGRI 2015. és 2017. évi ellenőrzései a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program szerinti közbeszerzési eljárásokban az összeférhetetlenség ellenőrzésének rendszerszintű hiányát állapították meg; |
|
273. |
üdvözli, hogy:
|
|
274. |
felhívja a DG AGRI-t, hogy szorosan kövesse nyomon a magyarországi helyzetet, és időben tegyen jelentést a Parlamentnek a nyomon követésről; |
Földfoglalás
|
275. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Bizottság kijelenti, hogy (26)„Az uniós jogszabályok értelmében kifizetésre azok a kedvezményezettek jogosultak, akik megművelik a földterületet. A kedvezményezettek által bejelentett parcelláknak a tagállam által meghatározott adott referencia-időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk (…) Amennyiben a földterületet nem jogszerűen veszik birtokba, jogállamisági kérdés merül fel, és a tagállam igazságszolgáltatási rendszerének kell eljárnia. A Bizottság szükség esetén segítséget nyújthat a tagállamnak. Néhány tagállam felkérte a kedvezményezetteket, hogy szolgáltassanak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy jogosultak a földterület megművelésére. Más tagállamok ezt nem tették meg. E kérdés szabályozása a tagállamok hatáskörébe tartozik”; |
|
276. |
Mélységes aggodalmának ad hangot az egyes tagállamok kormányai és hatóságai által esetlegesen elősegítve, oligarchikus struktúrák támogatásával történő földfoglalással kapcsolatos súlyos vádak miatt; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki közös iránymutatásokat a magas rangú politikusok összeférhetetlenségének vonatkozásában; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki hatékony jogi eszközöket a jogállamiság tiszteletben tartása, valamint az uniós kohéziós alapokat kihasználó oligarchikus struktúrák kialakulásának elkerülése érdekében; elismeri a Bizottság által egyes tagállamokban például a parcellaazonosító rendszer javítása, valamint a kifizető ügynökségek és az ellenőrző hatóságok munkája pártatlanságának javítása érdekében tett intézkedéseket; |
|
277. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság válaszából úgy tűnik, hogy a DG AGRI szervezeti egységei számára a jogállamiság tiszteletben tartásának kérdése elsősorban a tagállamokra tartozik; |
|
278. |
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a KAP szabályainak módosítására annak elkerülése érdekében, hogy az uniós forrásokat olyan földek után fizessék ki, amelyeket erőszakkal, jogellenesen vagy csalárd módon szereztek meg, vagy amelyek tulajdonjogát hamisan jelentették be, adott esetben a tényleges tulajdonosok, illetve állami tulajdonú földek esetében az érintett állami szervek tudomása nélkül; |
|
279. |
felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők/tulajdonosok földfoglalás esetén panaszt nyújthassanak be a Bizottsághoz, és megfelelő védelmi mechanizmusok álljanak rendelkezésükre; |
|
280. |
felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul biztosítsa a jogállamiság valamennyi tagállamban történő alkalmazását, és biztosítsa, hogy az igazságszolgáltatási rendszer képes legyen függetlenül működni a jogi ügyek független kivizsgálásának biztosítása érdekében; üdvözli a szigorúbb feltételek alkalmazásának lehetőségét a KAP-finanszírozásban; |
|
281. |
felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és elemezze a földfoglalás megelőzésére irányuló tagállami jogszabályokat és politikákat, és dolgozzon ki iránymutatást a bevált gyakorlatokról; felkéri a tagállamokat, hogy alkalmazzák a meglévő bevált jogalkotási gyakorlatokat a földfelvásárlások korlátozása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a csalások megelőzésére és felderítésére irányuló erőfeszítéseit; sürgeti a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt dolgozzanak ki megfelelő, uniós szintű jogi eszközt a földfoglalások megelőzése érdekében; |
|
282. |
emlékeztet a Parlament álláspontjára (27) a mezőgazdasági területek koncentrációjáról, és felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre megfigyelő szolgálatot az Unió egész területén a mezőgazdasági területek koncentrációjára és birtoklására vonatkozó információk és adatok gyűjtésére; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel és ötvözze a rendelkezésére álló rendszereket és adatbázisokat annak érdekében, hogy meghatározhassa a nagyobb vállalati struktúrába tartozó mezőgazdasági üzemek esetében a végső kedvezményezett tulajdonosok kilétét; tudomásul veszi egy egész Unióra kiterjedő üzleti nyilvántartás kidolgozását, amely révén a mezőgazdasági üzemeket el lehetne látni egy uniós szintű egyedi üzleti azonosítóval, hogy jobban meg lehessen különböztetni a KAP-finanszírozás végső rendeltetési helyét; |
A fiatal mezőgazdasági termelők támogatására vonatkozó rendszer
|
283. |
üdvözli, hogy a Bizottság Agriview adata (28) szerint „az előzetes adatok arra utalnak, hogy a 2018-as elszámolási évben a kedvezményezettek száma mintegy 28%-kal, 364 153-ról 466 006-ra nőtt. A teljes összeg 53%-kal nőtt, a 2017. évi 390 millió EUR-ról a 2018-as 600 millió EUR-ra” (AGRIVIEW ADAT); |
|
284. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőknek a vidékfejlesztési programokon keresztüli támogatására vonatkozóan a Számvevőszék 10/2017. különjelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések általában bizonytalan igényfelméréseken alapulnak, és hogy nincs valódi koordináció az I. pillérbe tartozó kifizetések és a II. pillér keretében a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás között; |
|
285. |
felhívja a Bizottságot, hogy kövesse a Számvevőszéknek a 2020 utáni programozási időszakra szóló ajánlásait, és különösen fogadjon el (vagy a megosztott irányítási rendelkezések értelmében írja elő a tagállamoknak, hogy azok határozzanak meg) egyértelmű beavatkozási logikát a mezőgazdaságban a generációs megújulásra irányuló politikai eszközök számára; javasolja, hogy a beavatkozási logika a következőket tartalmazza:
|
Globális Európa
A Számvevőszék megállapításai
|
286. |
üdvözli a fennmaradó hibaarány pozitív alakulását, amelyet a DG DEVCO és a DG NEAR által megrendelt, a fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányok (29) jeleznek; |
|
287. |
aggodalommal jegyzi meg a DG NEAR fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányával kapcsolatban, hogy a Számvevőszék szerint:
|
|
288. |
mély aggodalommal jegyzi meg a DG DEVCO fennmaradó hibaarányról szóló tanulmányával kapcsolatban, hogy:
|
|
289. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban ellenőrzött tranzakciók száma nem volt elegendő a hibaszint becsléséhez, és hogy ezt a döntést a tételes tesztelés csökkentésére irányuló általános stratégiáját követve hozta meg, és részben az úgynevezett „mások munkájára” támaszkodott; javasolja, hogy a Számvevőszék növelje az ellenőrzött tranzakciók számát a Globális Európa fejezet becsült hibaszintjének meghatározása érdekében; |
|
290. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a 2018-ban ellenőrzött tranzakciók száma nem volt elegendő a hibaszint becsléséhez, és hogy ezt a döntést a tételes tesztelés csökkentésére és részben úgymond „mások munkájára” támaszkodásra irányuló általános stratégiáját követve hozta meg; |
|
291. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a Számvevőszék által megvizsgált 58 tranzakció közül 11 esetében merült fel hiba, és hogy a Számvevőszék öt olyan számszerűsíthető hibát tárt fel, amelyek pénzügyi hatást gyakoroltak az uniós költségvetésre terhelt összegre; |
|
292. |
aggodalommal állapítja meg, hogy a hibaarány tekintetében elért jó eredmények ellenére a DG DEVCO a 2018. évi éves tevékenységi jelentésében:
|
|
293. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék két nemzetközi szervezettel nem tudott együttműködni: az Egyesült Nemzetek Gyermekalapjával és az a Világélelmezési Programmal az alapvető igazoló dokumentumok időben történő továbbítása tekintetében; |
|
294. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy a DG ECHO korrekciós képességére vonatkozó 2018. évi adatok megbízhatóságát – annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tettek az előfinanszírozási összegek, a törölt beszedési felszólítások és a kamatbevételek kizárása érdekében – rontják azok a fel nem tárt hibák, amelyek a DG ECHO korrekciós képességének túlértékeléséhez vezettek; |
|
295. |
rámutat, hogy a DG DEVCO 2018. évi éves tevékenységi jelentésében szereplő első fenntartás a DG NEAR által a DG DEVCO nevében kezelt vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozik, és hogy e fenntartás hatóköre 2017-ben és 2018-ban is jelentősen szűkült, ami részben a fennmaradó hibaarány miatt következett be, és három egymást követő évben nem érte el a lényegességi küszöböt; |
|
296. |
mély aggodalommal jegyzi meg, hogy figyelembe véve a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tanulmány korlátait, e fenntartás szűk alkalmazási köre nem kellően indokolt; |
|
297. |
megerősíti, hogy támogatja a Bizottság multimédiás tevékenységeit, amelyek hozzájárulnak a médiában az uniós ügyekről szóló független híradásokhoz, valamint az európai nyilvánosság előmozdításához; nyugtalanítónak tartja ugyanakkor az Európai Számvevőszék által a Euronews-ról szóló gyorsvizsgálata során levont következtetéseket, amelyek szerint a Bizottság által a Euronews-nak nyújtott pénzügyi támogatás átláthatósága és elszámoltathatósága tekintetében hiányosságok tapasztalhatók, és a nyomon követési és értékelés mechanizmusok nem kellően szilárdak; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy válaszoljon a Számvevőszék által felvetett valamennyi problémára, és értékelje újra megközelítését a Euronews-zal való együttműködése tekintetében; ugyanakkor sürgeti a Bizottságot, hogy általában véve növelje az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a multimédiás tevékenységekre szánt költségvetés felhasználása tekintetében, különösen a különböző fellépésekhez kapcsolódó konkrét költségvetési sorok létrehozása, valamint a költségvetési sor teljes körű felülvizsgálatának elvégzése révén; |
A külső támogatások kezeléséről szóló jelentés
|
298. |
ismételten sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az uniós küldöttségvezetők által készített, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentéseket nem csatolták a DG DEVCO és a DG NEAR 2018. évi éves tevékenységi jelentéseihez, amint azt a költségvetési rendelet 76. cikkének (3) bekezdése előírja; |
|
299. |
üdvözli a Bizottság által kifejtett azon nézetet (30), miszerint a külső támogatások kezeléséről szóló jelentést bármilyen módon (e-mailek, másolatok) meg lehet osztani a Parlament, a Tanács és a Bíróság képviselői és tisztviselői körében, és hogy nem kötelező e dokumentumokat biztonságos helyiségben megtekinteni; |
A fejlesztési együttműködési politika nagyobb átláthatósága és stratégiaibb megközelítése
|
300. |
rámutat arra, hogy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA), az uniós költségvetésből és más adományozóktól érkező források vagyonkezelői alapokba való összevonása nem eredményezheti azt, hogy a fejlesztési és együttműködési politika részére elkülönített pénzösszeg ne érje el azokat a kedvezményezetteket, akiknek azt szánták; |
|
301. |
kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett más pénzügyi mechanizmusok egyre gyakoribb alkalmazása azzal a kockázattal jár, hogy csökken az uniós fellépés elszámoltathatóságának és átláthatóságának mértéke; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy a külső segítségnyújtás feltétele a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása legyen a kedvezményezett országokban; hangsúlyozza különösen azt, hogy garantálni kell, hogy egyetlen uniós alap se támogassa a gyermekek kényszermunkára fogását, és hogy ne kerüljenek felhasználásra uniós források olyan tankönyvek és oktatási anyagok finanszírozására, amelyek vallási radikalizálódásra, intoleranciára, etnikai erőszakra és mártíromságra buzdítanak a gyermekek körében; |
|
302. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a palesztin tankönyvekből még mindig nem távolították el a problémás anyagokat, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az iskolai tankönyvekben továbbra sem sikerült hatékonyan fellépni a gyűlöletbeszéd és az erőszak ellen. kitart amellett, hogy a tanárok és az oktatási ágazatbeli közalkalmazottak számára nyújtott, a PEGASE-hoz hasonló uniós alapokból finanszírozott fizetéseket olyan oktatási és képzési anyagok kidolgozására kell fordítani, amelyek tükrözik az olyan UNESCO-normákat, mint a béke, tolerancia, a békés egymás mellett élés és az erőszakmentesség, megfelelve az uniós oktatási miniszterek Párizsban, 2015. március 17-én hozott határozatának, és az Európai Parlament 2018. április 18-i határozatának az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság (31); |
|
303. |
megjegyzi, hogy a fejlesztési együttműködési politika hatékonyabbá tétele érdekében előfordulhat, hogy a Bizottság biztonsági célokra használ fel uniós forrásokat; a finanszírozott fellépéseknek megfelelő jogalappal kell rendelkezniük, és teljes átláthatóság mellett kell végrehajtani őket; |
|
304. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztonsági kockázatok miatt az ellenőrök számos országban – például Líbiában – gyakran nem tudják ellenőrizni, hogy az uniós források kedvezményezettjei tiszteletben tartják-e a magas szintű emberi jogi normákat; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EFA és az uniós költségvetés ne finanszírozza a szükséghelyzeti alapon keresztül az emberi jogok súlyos megsértésében részt vevő kormányzati és helyi erők (milíciák) által végrehajtott projekteket, különösen Líbiában és Szudánban; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós támogatás leállítását abban az esetben, ha független ellenőrei nem tudják ellenőrizni az uniós pénzek hatékony felhasználását ezekben az országokban; |
|
305. |
komoly kétségének ad hangot például annak módját illetően, ahogy az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért elnevezésű alapot a líbiai parti őrség finanszírozására fordítják anélkül, hogy figyelembe vennénk a Líbiában elkövetett igen súlyos emberi jogi jogsértéseket; |
|
306. |
sajnálja, hogy a Parlament korlátozott szerepet tölt be a Szükséghelyzeti Alap felügyelete és irányítása terén; alapvetőnek tartja, hogy a Parlament nyomon követhesse az operatív bizottság tevékenységét (32); |
|
307. |
emlékeztet rá, hogy a Bizottság azon lehetősége, hogy uniós vagyonkezelői alapokat hozzon létre és kezeljen, azt a célt szolgálja, hogy:
|
|
308. |
kiemeli, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásában az Unió költségvetése mellett egyre gyakoribb más pénzügyi mechanizmusok alkalmazása is, azzal a kockázattal jár, hogy csökken az elszámoltathatóság és az átláthatóság említett mértéke, mivel a beszámolási, nyilvános ellenőrzési és közpénzellenőrzési mechanizmusok nincsenek összhangban egymással; |
|
309. |
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a szerződések nagy számát nagyon korlátozott számú nemzeti fejlesztési ügynökségnek ítélték oda; megállapítja, hogy a 2010 óta a nemzeti ügynökségeknek odaítélt ötven legnagyobb szerződést (támogatásokat és beszerzéseket) és hatáskör-átruházási megállapodást csak hét tagállam ügynökségeinek ítélték oda, különösen nagy országonkénti koncentrációval (a teljes odaítélt összeg 42%-át, 25%-át és 17%-át a három legnagyobb kedvezményezett kapta (33)); figyelmeztet az uniós fejlesztési, együttműködési és szomszédsági politikák nemzeti hatáskörbe való visszahelyezése és a növekvő nemzeti befolyás által jelentett kockázatra, ami ellentmond az uniós külpolitika szorosabb integrációjára irányuló törekvésnek; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye nyilvánossá a pilléralapú értékeléshez való hozzáférést; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül és erősítse meg a pályázati és szerződéskötési eljárásokat annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a verseny torzulása e korlátozott számú, nagy arányban támogatott nemzeti ügynökség és más, egyértelmű európai elkötelezettséggel bíró köz- vagy magánszervezetek között; |
|
310. |
kéri a Bizottságot, hogy a végrehajtó partnerekkel (ENSZ-ügynökségekkel, tagállami fejlesztési ügynökségekkel) kötött hozzájárulási megállapodásokba foglaljon bele egyértelmű és átlátható emberi jogi záradékokat annak elkerülése érdekében, hogy az EU közvetetten emberi jogokat sértő projekteket finanszírozzon; |
Ajánlások
|
311. |
felhívja a Bizottságot, hogy
|
|
312. |
ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság számára a külső segítségnyújtás terén a prioritási sorrend megállapításának egyik fontos kritériuma a jogállamiság megléte és az emberi jogok tiszteletben tartása kell, hogy legyen a kedvezményezett országban; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság alaposan ellenőrizze az uniós források harmadik szervezetek általi felhasználását annak biztosítása érdekében, hogy az Unió ne juttasson forrásokat a terrorizmus és/vagy a vallási és politikai radikalizálódás semmilyen okozójához vagy formájához; |
A Számvevőszék 35/2018. sz. különjelentése: A nem kormányzati szervezeteknek juttatott uniós finanszírozás átláthatósága: több erőfeszítésre lenne szükség
|
313. |
elismeri a független nem kormányzati szervezetek fontos szerepét az Unión belül és kívül egyaránt; elismeri, hogy a civil társadalom világszerte döntő szerepet tölt be az emberi jogok előmozdítása és védelme terén, hozzájárulva a fejlődéshez és a demokrácia védelméhez, valamint a humanitárius segítségnyújtáshoz; tudatában van annak, hogy egyesek nagyon nehéz vagy veszélyes körülmények között vagy olyan területeken tevékenykednek, ahol közreműködésük elengedhetetlen; ilyen területek a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás előmozdítása, valamint az oktatáshoz és az egészséghez való hozzáférés biztosítása, továbbá a hozzájárulás a környezet védelméhez és a korrupció elleni küzdelemhez; |
|
314. |
megjegyzi, hogy a Bizottság az uniós költségvetés 1,7%-át és az EFA 6,8%-át nem kormányzati szervezetek közreműködése révén hajtja végre; |
|
315. |
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nem kormányzati szervezetek tagállami jogszabályokkal összeegyeztethető, harmonizált fogalommeghatározására; |
|
316. |
rámutat, hogy az átláthatóság a költségvetési rendeletben előírt egyik költségvetési elv; előírja a Bizottság számára, hogy megfelelő módon és időben bocsássa rendelkezésre az uniós források címzettjeire vonatkozó információkat; |
|
317. |
elismeri, hogy a nem kormányzati szervezetekkel kapcsolatban jelentettekhez hasonló hiányosságok minden uniós kedvezményezett – például magánvállalkozások, hatóságok stb. – számára relevánsak; |
|
318. |
hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék öt olyan elemet azonosított az uniós alapok nem kormányzati szervezetek általi végrehajtása során, amelyek tekintetében a Bizottság nem eléggé átlátható:
|
|
319. |
megjegyzi, hogy a 2018-ban elfogadott költségvetési rendelet már tartalmazza a Számvevőszék ajánlásainak többségét, és hogy a Bizottság már végrehajtotta a Számvevőszék ajánlásainak többségét; felhívja a Bizottságot, hogy összpontosítson ezen ajánlások végrehajtására, amelyeknek a költségvetési rendelettel és a megkülönböztetésmentesség elvével összhangban valamennyi uniós kedvezményezettre vonatkozniuk kell; |
|
320. |
kéri a Bizottságot, hogy gyors ütemben dolgozzon ki iránymutatást és kritériumokat a nem kormányzati szervezetek számviteli rendszerében való azonosítására, valamint a pályázók által benyújtott önbevallás ellenőrzésére; |
|
321. |
megállapítja, hogy az egyes főigazgatóságok különböző nyilvántartási rendszerekkel rendelkeznek az uniós forrásokra pályázók nyilvántartásba vételét illetően; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy integrált ügyintézési pontot a pénzügyi átláthatósági rendszerben szereplő adatok következetességének biztosítása érdekében, és adjon meg kritériumokat és iránymutatásokat a nem kormányzati szervezetek és a kedvezményezettek egyéb kategóriáinak meghatározására; |
|
322. |
felhívja a Bizottságot, hogy zárja ki azokat a nem kormányzati szervezeteket vagy egyéb pályázókat, amelyek ismételten vagy szándékosan hamis nyilatkozatokat tettek a korábban tapasztalt hibákról, és ezeket a szervezeteket alaposabban ellenőrizze; |
|
323. |
üdvözli a költségvetési rendelet egyszerűsítésre irányuló újbóli törekvését, például az előzetes pillér-alapú értékelés bevezetését, és kéri az Európai Bizottságot, hogy következetesen értelmezze a költségvetési rendelet alkalmazandó szabályainak, különösen a különböző szolgálatok közötti allokáció tekintetében, figyelembe véve az ágazati sajátosságokat; |
|
324. |
kéri a Bizottságot, hogy egységesítse és javítsa a pénzügyi átláthatósági rendszerben közzétett információk pontosságát, és gondoskodjon arról, hogy 2021 közepéig az Unióval szerződéses jogviszonyban álló valamennyi kedvezményezettet, illetve a nekik ítélt finanszírozás összegét is közzétegyék; |
|
325. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem ellenőrizte, hogy az ENSZ szervei nyilvánosságra hozzák-e az uniós finanszírozású támogatásokra vonatkozó információkat; kéri a Bizottságot, hogy ezeket az ellenőrzéseket következetesen végezze el; |
|
326. |
kéri a Bizottságot hogy javítsa a gyűjtött információkat minőségét annak lehetővé tétele által, hogy a különböző támogatásirányítási rendszerekben rögzíteni lehessen az Unióval szerződéses jogviszonyban álló egyes kedvezményezettek (nem csak a vezető kedvezményezett) által kapott finanszírozás összegét, lehetővé téve ezen információ elemzés és kezelés céljából történő felhasználását, és ezzel összefüggésben üdvözli, hogy nemsokára megkezdi működését az OPSYS információs rendszer a külső uniós finanszírozás terén; |
|
327. |
sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a Bíróság (35) és az Állandó Döntőbíróság (36) bírósági határozatait, és teljes mértékben ismerje el az Nemzetközi irányítócsoport (IMG) nemzetközi szervezeti státuszát; |
|
328. |
felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak a meghozott intézkedésekről; |
Biztonság és uniós polgárság
A Számvevőszék megállapításai
|
329. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék éves jelentésében immár harmadik éve külön fejezetet szentelt a biztonságnak és az uniós polgárságnak; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék megállapításai nem határoznak meg konkrét hibaarányt erre a kiadási területre vonatkozóan, mivel az csak a teljes uniós költségvetés mintegy 2%-át teszi ki; |
|
330. |
rámutat arra, hogy az e terület iránti köz- és politikai érdeklődés sokkal nagyobb, mint annak pénzügyi részesedése a kiadások terén; felhívja a Számvevőszéket, hogy vegye fontolóra további tranzakciók ellenőrzését, és adjon meg becsült hibaszintet a Biztonság és uniós polgárság fejezetre vonatkozóan; |
|
331. |
rámutat, hogy a Számvevőszék szerint e programozási időszak alatt még mindig van mozgástér az uniós források jobb felhasználására annak biztosítása révén, hogy a tagállamok csak akkor térítsék vissza az intézkedéseket, ha valamennyi kifizetési feltétel teljesült, valamint ha a szerződéseket csak az összes kiválasztási és odaítélési kritérium megfelelő és következetes értékelését követően ítélik oda; |
|
332. |
megjegyzi, hogy a tagállamok jelentősen növelték a nemzeti Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap programok és ISF-programok végrehajtási arányát; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy az el nem költött pénzösszegek továbbra is nőnek, ami a nemzeti hatóságokra nehezedő nyomást is növelheti, ahogy a programok egyre közelebb kerülnek a záráshoz; |
|
333. |
megjegyzi, hogy a nemzeti AMIF/ISF programok végrehajtásáért felelős hét (37) tagállami hatóság irányítási és kontrollrendszereinek számvevőszéki ellenőrzése feltárta, hogy ezek a hatóságok általában kellő számú kontrollt folytatnak a rendeletek követelményeinek teljesítéséhez, bár feltártak néhány hiányosságot (a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése, 8.10. pont); megjegyzi, hogy ugyanez igaz a Belügyi Főigazgatóságnak a támogatási kérelmek értékelésére és a kifizetési kérelmek engedélyezésére vonatkozó belső eljárásaira is (a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése, 8.13. pont); |
|
334. |
felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kifizetési kérelmekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések során szisztematikusan felhasználja a támogatás kedvezményezettjeitől bekért dokumentációt, hogy megfelelően meg tudja vizsgálni az e kedvezményezettek által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét; |
|
335. |
felhívja a Bizottságot, hogy írja elő az AMIF-ért és a ISF-ért felelős tagállami hatóságoknak, hogy a kifizetési kérelmekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések során az alapok kedvezményezettjei által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségét és szabályszerűségét is megfelelően ellenőrizzék; |
|
336. |
aggasztónak tartja, hogy a teljesítményt illetően a Számvevőszék 2018. évi éves jelentésében (8.19. és 8.20. pont) jelzi, hogy a tagállamok nem mindig használnak megfelelő mutatókat a projektek szintjén; ennek következtében a finanszírozott projektek hatását nem lehet pontosan mérni; |
A DG HOME 2018. évi éves tevékenységi jelentése
|
337. |
üdvözli, hogy a Bizottság hangsúlyt helyez egy olyan strukturált uniós áttelepülési rendszer létrehozására, amely jogszerű és biztonságos utat biztosít az Unió felé a nemzetközi védelemre szoruló, kiszolgáltatott személyek számára; |
|
338. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unió által társfinanszírozott egyes uniós fogadóállomások jelenlegi helyzete nem felel meg a bevált gyakorlatoknak és normáknak, különösen az élelmiszer- és egészségügyi ellátás tekintetében; |
|
339. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a DG HOME nem vezetett be fő teljesítménymutatókat a legkiszolgáltatottabb migránsok, és különösen a gyermek migránsok és migráns nők és lányok helyzetére vonatkozóan a visszaélések és a csempészet megakadályozása és elkerülése érdekében; elítéli az őrizet rendszerszerű alkalmazását; |
Fenntartások
|
340. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Németországban 2013 óta feltárt problémák megoldása ilyen hosszú időt vesz igénybe, tekintve, hogy a fenntartás hatóköre nem annyira széles; |
|
341. |
aggodalmát fejezi ki az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) irányítási és kontrollrendszerében feltárt jelentős hiányosságok miatt, amelyek indokolták a jó hírnév érdekében megfogalmazott fenntartás elfogadását; |
|
342. |
tudomásul veszi a DG HOME főigazgatója által a DG HOME 2018. évi éves tevékenységi jelentésében (a 108. oldalon) megfogalmazott fenntartásokat; |
Ajánlások
|
343. |
javasolja, hogy:
|
A Számvevőszék 20/2019. sz. különjelentése: A határellenőrzést támogató információs rendszerek: hatékony eszköz, de nagyobb figyelmet kell fordítani az időszerű és hiánytalan adatokra
|
344. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék szerint a tagállamok Számvevőszék által vizsgált rendszerei általában jól kialakítottak a határforgalom-ellenőrzés megkönnyítése érdekében, és hogy a meglátogatott tagállamok (38) általában megfeleltek az alkalmazandó jogi keretnek; |
|
345. |
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 20/2019. számú különjelentésében megállapította, hogy:
|
|
346. |
felhívja a Bizottságot, hogy
|
24/2019. sz. különjelentés: Migránsok menedékjoga, áthelyezése és kiutasítása: ideje határozottabban fellépni, hogy az eredmények kevésbé maradjanak el a kitűzött céloktól
|
347. |
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 24/2019. számú különjelentésében megállapította, hogy:
|
|
348. |
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy
|
|
349. |
felhívja a Bizottságot, hogy
|
Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)
|
350. |
aggodalommal veszi tudomásul a Bíróság megállapítását, amely szerint a mozgósított beruházásokra vonatkozóan bejelentett becslés nem veszi figyelembe, hogy az ESBA bizonyos műveletei más EBB-műveleteket és uniós pénzügyi eszközöket váltottak ki, illetve hogy az ESBA-támogatás egy részét olyan projektekre költötték, amelyeket más, állami vagy magánforrásokból is finanszírozni lehetett volna eltérő feltételek mellett; |
|
351. |
sajnálattal veszi tudomásul a Bíróság megállapítását, amely szerint noha az ESBA-támogatással az EBB számára lehetővé vált a magas kockázatú hitelezési tevékenységének a 2014-es évhez viszonyított megnégyszerezése, az aláírt pénzügyi műveletek értéke a vártnál alacsonyabb; |
|
352. |
jóváhagyja a Számvevőszék alábbiakra vonatkozó ajánlásait:
|
|
353. |
úgy véli, hogy a különböző ágazatokban végzett előzetes, mélyreható igényfelmérések elsődleges fontosságúak i. a különböző tagállamokban vagy régiókban fennálló beruházási hiányok és akadályok feltárásához; ii. a piaci hiányosságok jellegének és nagyságrendjének megfelelő értékeléséhez; és iii. az ilyen beruházási hiányok csökkentésére legmegfelelőbb megközelítés/programok kialakításához; |
|
354. |
szorgalmazza, hogy objektív módon vizsgálják meg az ESBA-projektek addicionalitását és hozzáadott értékét, valamint azt, hogy azok összhangban vannak-e az uniós szakpolitikákkal vagy az EBB egyéb műveleteivel annak érdekében, hogy inkább politikaorientáltak legyenek, mintsem keresletorientáltak; |
|
355. |
emlékeztet, hogy az ESBA által finanszírozott projektek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásáról és hozzáadott értékéről egyértelmű és hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtani; hangsúlyozza, hogy az ESBA által támogatott valamennyi projekt addicionalitási értékelését megfelelően dokumentálni kell; |
A Számvevőszék 15/2019. sz. különjelentése: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve
|
356. |
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem szolgáltat pontos adatokat a mentesítésért felelős hatóságnak a kiégési esetekről; ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a Bizottság elindította az „egészségesen a munkahelyen” stratégiát, amelynek része egy a távolléteket és azok indokait ellenőrző egészségügyi megfigyelő eszköz, a hiányzások megfelelő kezelését szolgáló intézkedések és az új egészségügyi ellenőrző egység (39); ezért úgy látja, hogy a Bizottság rendelkezik minden ahhoz szükséges eszközzel, hogy feltárja, kezelje, nyomon kövesse és jelentse a kiégési eseteket, és különbséget tegyen köztük és a hosszú távú betegszabadságok között; felszólítja a Bizottságot, hogy a mentesítési eljárás részeként szolgáltasson adatokat a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára a kiégésekről; ezzel összefüggésben helyteleníti a Bizottság által adott válaszokat, amelyek úgy tűnik, hogy „a nőkre jellemző számos súlyosabb betegséggel és állapottal”, valamint azzal indokolják a nők esetében a nagyobb számú betegséget és hosszú távú hiányzást, hogy „a társadalmi trendeknek megfelelően a nők nagyobb arányban veszik ki részüket a családi feladatokból, ideértve a beteg gyermekek és rokonok ellátását” (40); |
|
357. |
aggodalmának ad hangot a Luxembourgba rendelt európai köztisztviselőket a vásárlóerő tekintetében sújtó egyenlőtlenség egyre fokozódó problémája miatt; tudomásul veszi az AIRINC által a Bizottság felkérésére végzett tanulmány (41) megállapításait, amelyek megerősítik és 10,5%-ra becslik az egyenlőtlenséggel kapcsolatos problémát (ami meghaladja a személyzeti szabályzatban meghatározott 5%-os százalékküszöböt) elsősorban a luxembourgi megélhetési költségek következményeként. elismeri, hogy a Bizottság a fizetések meghatározására szolgáló módszerről szóló, 2022. március 31-re esedékes jelentés véglegesítése előtt nem fog tudni jogalkotási javaslatot benyújtani a korrekciós szorzóra vonatkozóan; mindeközben ugyanakkor szorgalmazza, hogy a Bizottság vizsgálja meg az AIRINC-jelentésben foglalt átmeneti, célzott intézkedések megvalósíthatóságát és hatályát, különösen egy lakhatási támogatási rendszer bevezetését; |
|
358. |
aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszék 2014. évi személyzeti reformcsomagra vonatkozó megállapításait (42); üdvözli a Számvevőszék ajánlásait, valamint azt, hogy a Bizottság készen áll az ajánlások elfogadására; támogatja a Költségvetési Ellenőrző Bizottság (43) ebben a kérdésben kifejtett álláspontját sajnálatosnak tartja a 2014. évi reformcsomag rendkívül negatív hatását az uniós intézmények emberi erőforrásaival kapcsolatos számos fontos szempontra és ebből következően munkáltatóként gyakorolt vonzerejükre, amire a vitatható megtakarításokra való törekvés jegyében került sor; figyelmeztet azokra a súlyos következményekre, amelyeket az igazgatási költségvetésnek vagy a személyzetnek bármilyen csökkentése gyakorolhat a jövőben az európai közszolgálatra és az uniós politikák végrehajtására; |
|
359. |
emlékezteti a Bizottságot kérésére, hogy a 2017. évi mentesítés keretében végezzen alapos és naprakész vizsgálatot az egylégterű irodák hatásáról (44); tudomásul veszi „A jövő munkahelye az Európai Bizottságban” című közleményt (45), és üdvözli különösen azt az elvet, amely szerint „az érintett személyzetet be kell vonni az új munkahely tervezésének és megvalósításának teljes folyamatába”; sajnálatának ad hangot, amiért a személyzeti jóllét közleményben foglalt koncepciója nem foglal magában olyan pszichológiai állapotokat, mint a szorongás, a stressz vagy a kiégés, amelyek esetében a munkahely szerepe meghatározó; hangsúlyozza, hogy olyan általános elemzésre van szükség, amely az esetenkénti vizsgálatok alapjául szolgálhat, mielőtt a Bizottságnál sor kerül a jövőbeni jelentős irodaátalakításokra, amelyekbe mindig be kell vonni az érintett személyzetet; |
Igazgatás
A Számvevőszék megállapításai
|
360. |
tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék ellenőrzési bizonyítékai összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; |
|
361. |
súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék a korábbi évekhez képest több belső kontrollhiányosságot tárt fel az alkalmazottaknak nyújtott családi támogatások kezelése terén, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a PMO nem ellenőrizte megfelelően a személyi akták pontos és időben történő frissítését annak biztosítása érdekében, hogy a bérek és juttatások kiszámításához használt alap helyes legyen; |
|
362. |
mélységesen aggasztja, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a Bizottság által az emberek és az épületek biztonságának javítása érdekében szervezett közbeszerzési eljárásokban, de megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok főként a szerződések megkötésének sürgősségéből adódtak; |
|
363. |
felszólítja a Bizottságot, hogy átláthatóbb kinevezési eljárást hajtson végre minden álláshelyre vonatkozóan, különösen a vezetői posztok tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon magyarázatot az olyan korábbi kinevezési eljárásokra, amelyekből hiányzik az átláthatóság és az elszámoltathatóság; |
|
364. |
felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül tökéletesítse a személyzeti szabályzatban meghatározott családi támogatások kezelésére szolgáló rendszereit azáltal, hogy gyakrabban ellenőrzi alkalmazottainak személyes helyzetét és szigorítja az egyéb forrásokból kapott támogatásokról szóló nyilatkozatok következetességi ellenőrzéseit, különösen ha valamely tagállam reformot hajt végre a családi támogatási rendszerén; |
|
365. |
megállapítja, hogy a személyzet tagjai tekintetében egyre javul a nemek közötti egyenlőség; emlékeztet arra, hogy a vezetői állásokban a férfiak és a nők képviselete jelenleg nem egyenlő arányú; |
|
366. |
rámutat, hogy az írásbeli válaszok szerint az AD5–AD8 besorolásban 10 tagállam jelentős értékben alulreprezentált. Az érintett tagállamok: Dánia, Németország, Írország, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Finnország és Svédország. aggodalmának ad hangot, mivel lehetséges, hogy az intézményekben betölthető köztisztviselői állások nem vonzók egyes tagállamok köztisztviselői számára, ami miatt nehéz a földrajzi eltérések kiegyensúlyozása; |
|
367. |
megállapítja, hogy egyre több szervezet kerül ki az átláthatósági nyilvántartásból, rámutat azonban, hogy fontos az átláthatósági nyilvántartásból kikerült egyének és jogi személyek nyomon követése; felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen nagyobb figyelmet az átláthatósági nyilvántartásban szereplő szervezetek validálásának és szúrópróbaszerű ellenőrzésének, amelyhez több forrás szükséges; |
|
368. |
felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen értékelést, amely felülvizsgálja a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló, már működő belső mechanizmusokat, ideértve a személyzet minden tagjának szóló figyelemfelhívásra vonatkozó rendelkezéseket és a bejelentéseket fogadó vezetőségnek szóló képzéseket; felszólítja az európai intézményeket, hogy hangolják össze megfelelő személyzeti szabályzatukat a visszaélést bejelentő személyek védelmének érdekében; |
A biztosok magatartási kódexe
|
369. |
emlékeztet arra, hogy a Parlamentet 2018-ban figyelmeztették arra, hogy annak érdekében, hogy kompenzálja a magatartási kódexbe a biztosok várakozási időszakára vonatkozóan beillesztett szigorúbb rendelkezéseket, a Bizottság főtitkára fontolóra vette annak lehetőségét, hogy megbízatásuk lejárta után új gyakorlati eszközöket (irodákat, informatikát, sofőrt) kínáljon fel számukra; |
|
370. |
megjegyzi, hogy Hahn biztos a CONT bizottság 2019. december 5-i meghallgatását előkészítő 64. sz. írásbeli választ igénylő kérdésre adott válaszában kijelentette, hogy:
„A Bizottság korábbi tagjai, és különösen a korábbi elnökök továbbra is az EU nagykövetei, mind Európában, mind azon kívül. Többségük a megbízatás lejárta után is védelmezi és előmozdítja az Unió által elért eredményeket, például akkor, amikor meghívást kapnak konferenciákon való felszólalásra vagy az Európáról és a Bizottság szerepéről szóló nyilvános vitákban való részvételre. A nemzeti közigazgatások és más intézmények hasonló megállapodásaival összhangban a Bizottság 2019. október 30-i ülésén úgy határozott, hogy lehetővé teszi a korábbi bizottsági elnökök számára, hogy megbízatásuk lejártát követően megfelelő módon elláthassák képviseleti feladataikat. Ezért a korábbi elnökök számára hozzáférést kell biztosítani bizonyos nagyon korlátozott erőforrásokhoz, például olyan logisztikai támogatáshoz, mint az irodák, illetve bizonyos egyéb segítségnyújtáshoz. A volt biztosok „átmeneti iroda” formájában logisztikai támogatást kapnak, és bizonyos kommunikációs anyagokat kapnak a Bizottságtól. A magatartási kódex az 11. cikk (1) bekezdésének első mondatában már emlékeztet erre a kötelezettségre (…).” |
|
371. |
úgy véli, hogy a Bizottságnak átláthatóbbá kellene tennie a Bizottság különleges tanácsadóinak jogállását, világosan meghatározva feladataikat és küldetéseiket, és a Parlament rendelkezésére kellene bocsátania a 2019. október 30-i határozatának pénzügyi költségeivel kapcsolatos valamennyi információt; |
|
372. |
emlékezteti a Bizottságot, hogy a szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel tartott találkozók tekintetében a Bizottság tagjainak átláthatósági követelményeket kell teljesíteniük, a biztosokra és kabinetjük tagjaira nézve kötelező a teljes átláthatóság, csak olyan szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel találkozhatnak, amelyek/akik szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, és e találkozókról a 2014/839/EU bizottsági határozat (46) értelmében nyilvános tájékoztatást kell adniuk; |
|
373. |
felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a várakozási időszakot követően a korábbi biztosok ne részesüljenek többé a 2019. október 30-i határozatában kínált eszközök előnyeiből; akkor sem részesülhetnek többé az előnyökből, ha más feladatot vállalnak; |
|
374. |
hangsúlyozza, hogy hivataluk megszűnését követően a Bizottság volt tagjait továbbra is köti az EUMSZ 245. cikke szerinti, a tisztességes és körültekintő magatartásra vonatkozó kötelezettség; |
|
375. |
felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a magatartási kódex forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos, hatályos, jogilag kötelező erejű szabályait a Bizottságra és ügynökségeire vonatkozóan; |
EPPO
|
376. |
megállapítja, hogy az EPPO-ról szóló rendelet 3. cikke szerint az EPPO-t az Európai Unió intézményi szerveként hozzák létre, miközben a 2020. évi költségvetésben az EPPO a „Bizottság” fejezet alatt mint ügynökség szerepel; aggodalmának ad hangot, amiért ez a helyzet nem garantálja megfelelően az EPPO szükséges függetlenségét, és felszólítja a Bizottságot, hogy az EPPO költségvetését a többi szervvel és intézménnyel együtt intézményként szerepeltesse a jövőbeli 7. fejezet (adminisztráció) alatt és ne a bel- és igazságügyi ügynökségekkel együtt a jövőbeli 2. fejezet (Bizottság) alatt; kéri, hogy a Bizottság vegye tekintetbe az EPPO által az intézmények számáéra ismertetett megnyitott új ügyekkel kapcsolatos becslést és a folyamatban lévő ügyforgalmat, hogy reális költségvetést és létszámtervet határozzon meg; erősen aggódik, hogy a jelenlegi költségvetési tervezés miatt az EPPO nem lesz teljesen működőképes 2020 novemberére; |
Az Európai Iskolák
|
377. |
megjegyzi, hogy az Európai Iskolák pénzügyi szabályzatának megfelelően a Számvevőszék felülvizsgálta az iskolák 2018-as pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolóját, a központi hivatal beszámolóját, valamint két iskola (Bergen és Varese) belsőkontroll-rendszereit (felvétel, közbeszerzés és kifizetések); megjegyzi, hogy a Számvevőszék felülvizsgálta az iskolák külső ellenőrének munkáját, amely a konszolidációt megelőzően megvizsgálta hét iskola elszámolásait és belsőkontroll-rendszereit; |
|
378. |
mélységesen sajnálja, hogy a Számvevőszék nem tudta megerősíteni, hogy az iskolák 2018. évi pénzgazdálkodása megfelelt a költségvetési rendeletnek, a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak és a személyzeti szabályzatnak; |
|
379. |
megjegyzi különösen azt, hogy a központi hivatal és a két kiválasztott iskola belsőkontroll-rendszereinek számvevőszéki felülvizsgálata hiányosságokat tárt fel az kontrollkörnyezetben, a kifizetési rendszerekben, a közbeszerzési eljárásokban és a felvételi eljárások dokumentálásában; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék megállapította, hogy nem feleltek meg a munkaerő-felvételre vonatkozó szabályoknak; |
|
380. |
támogatja a Számvevőszék által az Európai Iskolákról szóló éves jelentésében megfogalmazott főbb ajánlásokat, és különösen felhívja az Igazgatótanácsot, a Központi Hivatalt és az Iskolákat, hogy haladéktalanul lépjenek fel a számviteli eljárásaik és a kifizetési rendszer hiányosságainak orvoslása érdekében; és továbbra is nyújtsanak képzést és támogatást az elszámolások elkészítésében részt vevők számára; |
|
381. |
ismételten hangsúlyozza a Parlament azon álláspontját, hogy sürgető szükség van az Európai Iskolák rendszerének „átfogó felülvizsgálatára”; felszólítja a Bizottságot mint tagot és mint fő hozzájárulót, hogy a jelenlegi adminisztratív és irányítási struktúrán belül ne csak irányítást és támogatást biztosítson az Európai Iskolák számára, hanem kövesse nyomon a Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ajánlásainak végrehajtását; |
|
382. |
ösztönzi az Iskolákat, hogy javítsák a felvételi, a közbeszerzési és a kifizetési eljárásokat, és felszólít arra, hogy 2020. június 30-ig tájékoztassák a Parlamentet az eredményekről; |
|
383. |
komoly aggodalmának ad hangot a Human Rights Watch Európai Iskolák fogyatékossággal élő gyermekeket szolgáló akadálymentességéről szóló jelentése (47) miatt, amely hangsúlyozza a továbbra is fennálló problémákat és hogy a fogyatékossággal élő gyermekek nem részesülnek teljes mértékben inkluzív oktatásban; |
|
384. |
felszólítja az Európai Iskolákat, hogy kötelezzék el magukat az inkluzív oktatás mellett politikai és gyakorlati szinten egyaránt; |
|
385. |
felszólítja a Bizottságot mint az Európai Iskolák fő finanszírozóját és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény uniós végrehajtásának felelősét, hogy szorgalmazza a szükséges reformfolyamatot; |
A többéves pénzügyi keret tanulságai a 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozóan
|
386. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az új többéves pénzügyi keret programozási időszaka a jelenlegi többéves pénzügyi kerethez hasonlóan késedelmet szenvedhet; megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodás hatályát az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat közzététele előtt határozták meg; sürgeti a tagállamokat és a Tanácsot, hogy vitassák meg és fogadják el a prioritásokat és egy stratégiát, hogy a lehető leghamarabb elkezdhessék a Parlamenttel a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokat; |
|
387. |
úgy véli, hogy az állami költségvetéseket csak egyértelmű politikai célok kitűzését és pontos politikák kidolgozását követően kell meghatározni; |
|
388. |
felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Unió 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó pénzügyi tervezése megfelelően tükrözze a későbbiekben meghatározott célkitűzéseket; hangsúlyozza a Parlament arra irányuló javaslatát, hogy a többéves pénzügyi keretbe illesszenek be új prioritásokat, és biztosítsanak rugalmasságot a többéves pénzügyi kereten belül az előre nem látható események kezelésére; |
|
389. |
felkéri a Bizottságot, hogy egy átfogó pénzügyi tervben tisztázza az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat mögött meghúzódó fő feltételezéseket; megállapítja, hogy egy ilyen terv fő célja az lenne, hogy a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret számadatait megfelelő gazdasági és pénzügyi kontextusba helyezze; |
|
390. |
megismétli aggodalmát, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret és a végrehajtásához szükséges kapcsolódó jogalap elfogadásának késedelme az uniós kiadási programok végrehajtásának újbóli késedelméhez vezethet az új programozási időszak kezdetén; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést az új programozási időszak zökkenőmentes elindulásának biztosítása érdekében; |
|
391. |
úgy véli, hogy a jó minőségű információk hozzájárulhatnak a gyorsabb és jobb döntéshozatalhoz; |
|
392. |
üdvözli, hogy a Bizottság elvégezte a kiadások felülvizsgálatát a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret valamennyi nagy programjára vonatkozóan, és hogy ez a felülvizsgálat két vizsgálatot kívánt összevonni: a stratégiai felülvizsgálatot (amely elsősorban a programoknak az uniós célkitűzésekkel való összhangja és hozzáadott értéke szerinti rangsorolására összpontosított), és a hatékonysági felülvizsgálatot (annak feltárásával, hogy miként lehetne javítani a meglévő programok végrehajtását az ésszerűsítés és a szinergiák, az adminisztratív szabályok egyszerűsítése, a rugalmasság javítása és a teljesítményre való összpontosítás lehetőségeinek vizsgálata révén); a Bizottságnak rendszeres felülvizsgálatokat kell végeznie megfelelőbb fő teljesítménymutatókkal; |
|
393. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék a kiadások hatékonyságát illetően meggyőzőnek találta a Bizottság elemzését; |
|
394. |
megjegyzi, hogy a kiadások felülvizsgálata komoly érveket hoz fel a programok egyszerűsítésére, a költségvetés racionalizálására és a pénzügyi rugalmasság növelésére irányuló intézkedések mellett; megjegyzi, hogy a különböző programok között kiaknázatlan szinergiákat, valamint a különböző szakpolitikai területeken a hasonló programok összevonásának lehetőségeit azonosította; |
|
395. |
megjegyzi, hogy a kiadások felülvizsgálata példákkal szolgál a szükségtelenül bonyolult és következetlen szabályokra is, amelyek gyakran félreértésekhez és nem támogatható költségekhez vezetnek; |
|
396. |
aggodalmát fejezi ki azon következtetése miatt, hogy az egyszerűsítési erőfeszítések eddigi sikere korlátozott volt; |
|
397. |
egyszerűsítésre szólít fel, ahol csak lehet, például a kedvezményezettek számára az egyszerűsített költségelszámolás és az átalányösszegek nagyobb mértékű alkalmazása, a szokásos számviteli gyakorlatok elfogadása, valamint az egységes ellenőrzési megközelítés végrehajtása révén; hangsúlyozza, hogy az uniós támogatások többségének a polgárok javát kell szolgálnia, és hogy a kkv-knak és a családi vagy a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemeknek kell a legtöbb előnyt élvezniük; hangsúlyozza továbbá, hogy a jelenlegi, 2014–2020-as programozási időszakban elkövetett hibákat javítani kell az új többéves pénzügyi keretben, különösen a regionális fejlesztés és kohézió területén; |
|
398. |
felhívja a figyelmet arra, hogy a további egyszerűsítést a programozás szintjén is biztosítani lehet a rendeletek számának korlátozásával és a szükségtelen változtatások elkerülésével, amelyek bizonytalansághoz, hátralékokhoz és hibákhoz vezethetnek; valamint a hatékony végrehajtás szintjén, a hatóságok és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése és a források hozzáférhetőségének javítása érdekében; |
|
399. |
üdvözli, hogy a 2021–2027 közötti programozási időszakra vonatkozóan a Bizottság azt javasolja, hogy a kiadási programok számát egyharmaddal csökkentsék, és egy egységes szabálykönyv alapján koherensebbé tegyék a szabályokat; |
|
400. |
meggyőződése, hogy az egyszerűsítés tényleges megvalósítása érdekében az egységes szabálykönyvnek meg kell szüntetnie minden szükségtelen és bonyolult szabályt, követelményt és eljárást; úgy véli, hogy ez nem lehet egyszerűen a meglévő különálló szabálykönyvek egyetlen nagy kötetbe történő összevonása; |
|
401. |
úgy véli, hogy az egyszerűsítés önmagában nem cél, hanem az uniós fellépés hatékonyságának növelésére szolgáló eszköz, amely így jobb lehetőséget biztosít a kisebb szervezetek számára ahhoz, hogy kedvezményezettekké váljanak; ezért felhívja a Bizottságot, hogy az uniós programokra vonatkozó szabályok kidolgozása során teremtsen egyensúlyt a könnyű végrehajtás, az uniós célkitűzések megvalósításának hatékonysága és az átláthatóság között; |
|
402. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a kiadások felülvizsgálata azt is kifejti, hogy a rugalmassági mechanizmusok a jelenlegi időszakban elégtelennek bizonyultak a vészhelyzetek kezeléséhez; változtatásokat szorgalmaz az általános rugalmasság növelése és az előre nem látható események fedezéséhez elegendő előirányzat biztosítása érdekében; |
|
403. |
sajnálattal állapítja meg, hogy a kiadások felülvizsgálata kevésbé volt meggyőző olyan stratégiai szempontok tekintetében, mint a kiadási programok uniós hozzáadott értéke és az uniós célkitűzésekkel való összhangja; |
|
404. |
egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jövőbeli uniós költségvetésről folytatott megbeszélések középpontjában az uniós hozzáadott értéknek kell állnia; |
|
405. |
megjegyzi, hogy a Bizottság az uniós hozzáadott érték fogalmát az átfogó kiadási felülvizsgálat vezérelveként határozta meg; elvárja, hogy a Bizottság fejlessze tovább és alkalmazza az uniós hozzáadott érték szilárd és egyértelműen meghatározott fogalmát; |
|
406. |
úgy véli, hogy az uniós hozzáadott érték fogalma együtt jár a szubszidiaritás és az arányosság elvével; |
|
407. |
meggyőződése, hogy az uniós hozzáadott érték fogalma nemcsak a források elosztásához, hanem a kiadási programok megtervezéséhez és értékeléséhez is szükséges; |
|
408. |
úgy véli, hogy csak a nagyon magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok részesülhetnek teljes uniós finanszírozásban; javasolja, hogy korlátozzák a közepes vagy magas uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok finanszírozását, és hogy az alacsony uniós hozzáadott értékkel rendelkező programok ne részesüljenek finanszírozásban; |
|
409. |
kitart amellett, hogy a hatás maximalizálása érdekében minden lekötött pénzeszközt a legmegfelelőbb módon kell felhasználni és elkölteni a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően; |
|
410. |
támogatja azt az elképzelést, hogy az uniós költségvetést szorosabban kapcsolják össze a gazdasági kormányzás elveiben körvonalazott országspecifikus ajánlásokkal, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a növekedésösztönző strukturális reformokat a tagállamokban; hangsúlyozza, hogy az ajánlásoknak a szubszidiaritás elvét kell követniük, és olyan alapvető, rendszerszintű kérdésekre kell összpontosítaniuk, mint a versenyképesség javítása, a társadalmi és gazdasági kohézió, az üzleti lehetőségek, a kulturális sokszínűség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem megerősítése és a munkahelyek biztosítása; |
|
411. |
felszólít az alapok igazgatásának javítására, miközben fokozni kell a kontrollok hatékonyságát, amelyeknek ki kell térniük az uniós pénzeszközökkel való szisztematikus visszaélések esetén hozott intézkedésekre is; |
|
412. |
hangsúlyozza, hogy az arányosság elvével összhangban fokozni kell az uniós pénzeszközökkel való visszaélés megelőzését célzó kontrollokat; amennyiben a Számvevőszék súlyos hiányosságokat állapít meg a nemzeti ellenőrző hatóságok minőségében és megbízhatóságában, meg kell erősíteni az uniós kontrollokat; rámutat, hogy a Számvevőszéknek a nemzeti ellenőrző hatóságok teljes kudarcát kell megállapítania, a 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek mechanizmusokat kell biztosítania a Bizottság számára a források elosztásának kezeléséhez; |
|
413. |
hangsúlyozza, hogy javítani kell az uniós politikák láthatóságát; hangsúlyozza, hogy a tájékoztatásra és kommunikációra vonatkozó valamennyi jogi rendelkezést maradéktalanul végre kell hajtani az átláthatóság és az alapok eredményeinek széles körű terjesztése érdekében; |
|
414. |
hangsúlyozza, hogy a helyszíni teljesítmény maximalizálása érdekében a pénzügyi eszközöknek mindig testre szabottnak kell lenniük, és ki kell egészíteniük a támogatásokat; hangsúlyozza, hogy a beruházások hatásának maximalizálása érdekében fokozni kell az egyéb politikákkal és eszközökkel való szinergiát; úgy véli, hogy jobb eredményeket lehet elérni, méghozzá ezt költséghatékony módon lehet végrehajtani; |
|
415. |
úgy véli, hogy az uniós kiadási programokat olyan szilárd és kölcsönösen következetes teljesítménykeretekkel kell ellátni, amelyek összhangban állnak az Unió stratégiai célkitűzéseivel, illetve a 2021 és 2027 közötti programozási időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel; |
|
416. |
megjegyzi, hogy tovább kell javítani a következő többéves pénzügyi keretben nyújtott finanszírozás teljesítményének nyomon követését és hatásvizsgálatát; mutatók és teljesítményértékelési eszközök rendszeresen támogathatják a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos operatív és politikai elszámoltathatóságot; |
|
417. |
megjegyzi, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó programoknak a többéves pénzügyi keretről szóló közlemény mellékletében meghatározott célkitűzései szöveges küldetésnyilatkozatok formáját öltik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a célkitűzéseket nem számszerűsítették és azok nem elég konkrétak; |
|
418. |
elvárja, hogy a vonatkozó ágazati jogszabályokban vagy programozási dokumentumokban (többek között tagállami vagy regionális szinten) átfogó beavatkozási logikai modelleket dolgozzanak ki konkrét célokkal és a tájékoztató output-, eredmény- és hatásmutatók megfelelő készletével; |
|
419. |
hangsúlyozza, hogy az uniós szakpolitikák uniós és nemzeti szintű finanszírozásának valamennyi típusára vonatkozóan állami ellenőrzési megbízatást kell létrehozni; hangsúlyozza, hogy a Számvevőszéket kell kinevezni az uniós szakpolitikák végrehajtására létrehozott szervek ellenőreként, beleértve az uniós szerveket, valamint az uniós jogrenden kívüli megállapodásokon keresztül létrehozott szervezeteket; |
A bizottságok véleményei
Külügyi Bizottság
|
420. |
az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) tekintetében megállapítja, hogy a csatlakozásra váró országok közigazgatási képességei továbbra is gyengék, aminek eredményeképpen a közvetett irányítás alatt hiányzik az abszorpciós képesség; kiemeli, hogy amint arra a Törökországnak nyújtott IPA-finanszírozásról szóló 2018. évi számvevőszéki különjelentés rámutatott, az olyan érzékeny területeken elért haladás, mint a jogállamiság és a civil társadalom, nem csak az IPA-finanszírozástól függ, hanem – ami még fontosabb – a hatóságok politikai akaratától is; aggodalommal állapítja meg, hogy a Törökországnak nyújtott IPA-források alig foglalkoztak az alapvető értékekkel, például a sajtószabadsággal és az igazságszolgáltatás pártatlanságával; úgy véli, hogy most fontosabb, mint valaha, hogy a Bizottság feltételeket szabjon a reformok támogatása céljából az olyan kiemelt ágazatokban, mint a törökországi jogállamiság és kormányzás; |
|
421. |
üdvözli a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló módosított eszköz keretében 2018-ban elindított első kapacitásépítési intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy ezekre az intézkedésekre a biztonsági ágazat átfogó reformfolyamata keretében kell sort keríteni; ösztönzi a rövid távú stabilizációs fellépések határozottabb nyomon követését a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközből vagy más eszközökből finanszírozott hosszabb távú fellépések révén; |
|
422. |
tudomásul veszi a Számvevőszéknek az európai védelemről szóló elemző áttekintését és támogatja annak ajánlásait; felhívja a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy biztosítsa a KBVP keretében végzett uniós tevékenység (PESCO, EDIDP, EDF, CARD stb.) végrehajtása érdekében tett valamennyi uniós védelmi erőfeszítés koherenciáját, és biztosítsa a NATO-val való interoperabilitást és szinergiákat; |
|
423. |
felkéri a Bizottságot, hogy értékelje annak jogszerűségét, hogy az EDA és a PESCO létrehozásáról szóló tanácsi határozatok visszavonták a költségvetési funkciót a Parlamenttől; emlékeztet arra, hogy az EUSZ vonatkozó 45. cikkének (2) bekezdése és 46. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a határozatokat minősített többséggel, vétójogra vonatkozó rendelkezés nélkül kell elfogadni; emlékeztet arra, hogy a Parlament költségvetési funkciójának az EUSZ 42. cikke szerinti visszavonása csak a működési kiadások esetében lehetséges, és ehhez a Tanács egyhangú döntése szükséges; kiemeli, hogy a Tanács soha nem hozott ilyen határozatot; |
|
424. |
ragaszkodik ahhoz, hogy szorosan figyelemmel kell kísérni a törökországi menekülteket támogató eszköz forrásainak felhasználását, biztosítva, hogy azokat valóban a menekülteket támogató projektekre fordítsák, és ne használják fel más célokra; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be rendszeresen a költségvetési hatóságnak a finanszírozott intézkedések jogalappal való összeegyeztethetőségéről; |
Fejlesztés és együttműködés
|
425. |
sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy az Európai Fenntartható Fejlődési Alap hatáskörébe tartozó, a fejlődő országok magánbefektetői számára vállalkozásbarát környezet megteremtésére irányuló célkitűzéseik megvalósítása során tartózkodjanak az olyan gyakorlatok támogatásától, amelyek megkönnyítik a transznacionális vállalatok és magánszemélyek adókikerülését; hangsúlyozza továbbá az eladósodás kockázatát, amely összefügg a támogatásötvözés fokozott uniós alkalmazásával, különösen a szubszaharai Afrika országaiban és a karibi országokban, ahol korlátozottak az adósságszolgálat teljesítésére fordítható bevételek; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvével összhangban hatékonyan és következetesen lépjenek fel az adókijátszás, az agresszív adókikerülési gyakorlatok és a káros adóverseny ellen; |
Foglalkoztatás és szociális ügyek
|
426. |
megjegyzi, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA), az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) tekintetében az Egyesült Királyság, Olaszország és Magyarország esetében az ESZA/ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 3 programja, Olaszország esetében pedig a FEAD 1 programja megszakadt, aminek következtében 2018-ban több kifizetést is megszakítottak; megjegyzi, hogy 33 figyelmeztető levelet küldtek az érintett tagállamoknak; |
|
427. |
tudomásul veszi, hogy az előző évhez képest 2018-ban jelentősen nőtt a figyelmeztető levelek és a megszakítások száma a 2018 februárjában beérkezett bizonyossági csomagok megnövekedett száma és az év során végzett szabályszerűségi ellenőrzések eredményei miatt; |
|
428. |
emlékeztet arra, hogy még mindig tíz ajánlás hivatkozik különjelentésekre (egy a 16/2016. sz. különjelentésből („Az EU oktatási célkitűzései: a programok összhangban vannak velük, ám a teljesítmény mérésében hiányosságok mutatkoznak”), kettő a 14/2016. sz. különjelentésből („A romák integrációjával kapcsolatos uniós szakpolitikai kezdeményezések és pénzügyi támogatás: az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, de a gyakorlatban további erőfeszítésekre van szükség”), és hét a 6/2018. sz. különjelentésből („A munkavállalók szabad mozgása: az alapvető szabadság biztosítva van, de az uniós források célzottabb felhasználása elősegítené a munkavállalók mobilitását”), amelyeket végre kell hajtani, többségüket 2019. december 31-ig tervezték végrehajtani; tudomásul veszi különösen a 14/2016. sz. különjelentést, amely szerint a legtöbb projektet a terveknek megfelelően hajtották végre, de a romák sikeres befogadásához hozzájáruló „legjobb gyakorlatok” kritériumait nem mindig alkalmazták, és a teljesítmény nyomon követése nehézségekbe ütközött; emlékeztet arra, hogy a romákra vonatkozó megbízható és átfogó adatok hiánya nemcsak a projektekkel, hanem az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozatallal kapcsolatban is problémát jelent; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez a helyzet gyors fellépés hiányában változatlan maradhat; |
|
429. |
emlékeztet az Európai Számvevőszék 5/2019. számú különjelentésének („A leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) hasznos támogatást nyújt, de egyelőre nem állapítható meg, hogy valóban hozzájárul-e a szegénység csökkentéséhez”) megállapításaira, különösen a Számvevőszék azon következtetésére, amely szerint azon túlmenően, hogy élelmezési segély révén enyhítik a szegénység problémáját (amely a FEAD költségvetésének 83%-át teszi ki), a FEAD innovatív szociálpolitikai elemei lehetőséget adnak a tagállamoknak a társadalmi befogadás elősegítésére; |
|
430. |
emlékeztet továbbá arra, hogy a Számvevőszék 5/2019. sz. különjelentésében bemutatott, rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az alap csaknem minden tagállamban figyelemreméltó hatást fejt ki, és hogy a FEAD által nyújtott élelmiszersegély, anyagi támogatás és társadalmi befogadásra irányuló intézkedések változást hoznak a leginkább rászorulók számára, beleértve azokat is, akik egyébként esetleg kimaradnának az általános szociális segítségnyújtásból, vagy akiknek azonnali támogatásra van szükségük; kiemeli továbbá, hogy az élelmiszerbankok szerint az általuk biztosított élelmiszerek egyharmadát a FEAD finanszírozza, és hogy a FEAD lehetővé teszi, hogy kevésbé függjenek az adományok szabálytalan áramlásától, és ezáltal lehetővé teszi az egyes élelmiszerek újraelosztásának jobb tervezését; |
|
431. |
megjegyzi azonban, hogy figyelemmel kísérésének korlátai és az uniós szintű adatok hiánya miatt a FEAD szegénység csökkentéséhez való hozzájárulását még nem bizonyították mennyiségileg, és emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak javítania kell az összegyűjtött adatokat annak érdekében, hogy jobban illusztrálja a FEAD-nak mint az európai szolidaritás hordozójának és az Unión belüli társadalmi különbségek elleni küzdelemnek a viszonylagos jelentőségét; |
|
432. |
megjegyzi, hogy a FEAD félidős értékelő jelentése számos hiányosságot tárt fel az alap végrehajtásában, és hogy a Számvevőszék azt javasolta, hogy az alap célzottabban a leginkább rászorulókra irányuljon; emlékeztet továbbá arra, hogy a félidős értékelési jelentés úgy ítélte meg, hogy a kísérő intézkedések nyújtását és nyomon követését jobban ki lehetne használni; |
|
433. |
emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 06/2019. sz. különjelentésének („A csalások kezelése az uniós kohéziós kiadások terén: az irányító hatóságoknak hatékonyabbá kell tenniük a csalások felderítését, a válaszlépéseket és a koordinációt”) következtetési szerint, bár az irányító hatóságok javították az uniós alapok (ideértve az ESZA-t is) csalási kockázatainak értékelési és a megelőző intézkedések kialakítási módszereit, de további lépéseket kell tenniük, hogy megerősítsék a csalások felderítését, az azokra való válaszadást és a koordinációt; |
|
434. |
megjegyzi, hogy a Bizottság szerint a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja (EaSI) félidős értékelése azt mutatta, hogy célkitűzései továbbra is relevánsak, és hogy a program eredményes az érdekelt felek elérése, illetve a jó minőségű eredmények és a célkitűzések elérése szempontjából, különös tekintettel a jelenlegi, kihívásokkal teli társadalmi-gazdasági környezetre, amelyet a pénzügyi és gazdasági válság következményei jellemeznek; megjegyzi továbbá, hogy bár úgy tűnik, hogy a három tengely (Progress, EURES, mikrofinanszírozás és szociális vállalkozás) önállóan működik, azonosítottak néhány olyan területet, amely nagyobb hatékonyságot („szinergiákat”) eredményezhet; |
|
435. |
megjegyzi, hogy az EaSI félidős értékelése a program végrehajtásának javítására kínálkozó számos lehetőségre mutatott rá, különösen az eljárások egyszerűsítése, a belső következetesség javítása, a fokozott rugalmasság, a különleges támogatásra szoruló csoportok megcélzása és a más alapokkal való kapcsolatok révén, és ösztönzi a Bizottságot, hogy e tekintetben lépjen fel; sürgeti különösen azt, hogy az EaSI ág keretében az ESZA+ tartalmazzon számos fejlesztést ebbe az irányba; |
Környezet
|
436. |
hangsúlyozza, hogy a jogszabályban előírt határidőket meghaladó kifizetések aránya elérte a Környezetvédelmi Főigazgatóság által 2018-ban teljesített kifizetések 8,20%-át (2017-ben 5,85%, 2016-ban 3,92 %); különösen sajnálja, hogy a LIFE program kifizetési késedelmei 2018-ban magasabb szintet értek el (10,3%, ehhez képest 5,8% 2017-ben és 3,9% 2016-ban); |
|
437. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Környezetvédelmi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében 0,09%-os átlagos fennmaradó hibaarányról számolt be, amely a 2%-os lényegességi küszöb alatt van; |
|
438. |
megjegyzi, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében hangsúlyozta, hogy a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EASME) való együttműködést célzó, kiszervezésről szóló határozat személyzetre vonatkozó feltételei azzal járnak, hogy a személyzeti erőforrások nagyon szűkösek a Környezetvédelmi Főigazgatóságon a LIFE programhoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében, ami a főigazgatóságon belüli munkamódszerek és intézkedések további felülvizsgálatát teheti szükségessé; |
|
439. |
üdvözli, hogy 2018-ban az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság kifizetéseinek csupán 0,93%-át teljesítették az előírt határidőkhöz képest késedelmesen (3,9% 2017-ben); |
|
440. |
hangsúlyozza, hogy az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) és a Költségvetési Főigazgatóság (DG BUDG) követi nyomon a többéves pénzügyi keretben az éghajlati szempontok érvényesítésére vonatkozó 20%-os célkitűzést, és a DG CLIMA támogatja a többi főigazgatóságot abban, hogy az éghajlati szempontokat integrálják tevékenységeikbe; üdvözli, hogy 2018-ban az uniós költségvetés 20,1%-át költötték éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységekre, de sajnálja, hogy 2019 elején még mindig úgy becsülték, hogy az uniós költségvetés alakulása a jelenlegi többéves pénzügyi keret időszakában csak 19,7%-ot fog eredményezni; |
|
441. |
rendkívül aggódik amiatt, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékrendszerének karbantartása és üzemeltetése során azonosított jelentős biztonsági kockázatokkal kapcsolatban a hírnevet érintő, a jogi, a pénzügyi és az intézményi indokokkal kapcsolatos fenntartás – amely 2010 óta szerepel az éves tevékenységi jelentésekben és a 2018-as kockázatértékelési gyakorlat is megerősítette –, az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság 2018-ra vonatkozó éves tevékenységi jelentésében is megismétlődik; helyteleníti e fenntartás rendellenes időtartamát; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb orvosolja a helyzetet; |
Közegészségügy, élelmiszer-biztonság, állategészségügy, állatjólét és növényegészségügy
|
442. |
kiemeli, hogy a közegészségügy területén a közbeszerzés a legfontosabb pénzügyi irányítási eszköz, és hogy 2018-ban a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat teljes mértékben felhasználták; hangsúlyozza, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén a költségvetés végrehajtása nagyrészt a tagállamoknak nyújtott közvetlen támogatások révén történik, és hogy a kötelezettségvállalások és a kifizetések végrehajtási aránya elérte a 99,0%-ot, illetve a 98,6%-ot; |
|
443. |
megjegyzi, hogy 2018-ban az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság éves tevékenységi jelentésében 1,9%-os átlagos fennmaradó hibaarányról számolt be, amely a 2%-os lényegességi küszöb alatt van; |
|
444. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által a támogatások kezelésével kapcsolatban időben teljesített kifizetések aránya 2016 és 2018 között 97%-ról 83%-ra csökkent; |
|
445. |
rámutat az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság által a 2014–2020-as időszakra szóló harmadik uniós egészségügyi program (a továbbiakban: az egészségügyi program) végrehajtása során az éves tevékenységi jelentésében azonosított kihívásokra; megjegyzi, hogy ezek a kihívások egyrészt az egészségügyi program jelenlegi finanszírozási mechanizmusához kapcsolódnak, amely csak projektorientált finanszírozást tesz lehetővé, és negatív hatással lehet a végrehajtott intézkedések hosszú távú fenntarthatóságára, másrészt az egészségügyi program bizonyos összetett mechanizmusaihoz, például a tagállamokkal végrehajtott közös fellépésekhez, amikor a tevékenység kezdeti tervezésétől a tényleges elindításáig tartó időszakok hosszadalmasak lehetnek; tudomásul veszi a Számvevőszék antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) szóló 21/2019. sz. különjelentésének következtetéseit, amelyek szerint a Bizottság és az ügynökségek tevékenységei némi előrelépést eredményeztek, például állat-egészségügyi és élelmiszerrel kapcsolatos kérdésekben; sajnálja azonban, hogy ugyanezen jelentés szerint egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy az antimikrobiális rezisztencia egészségügyi terhe csökkent volna az Unióban; |
Közlekedés és idegenforgalom
|
446. |
üdvözli, hogy a CEF-Közlekedés 2017. évi vegyesfinanszírozási felhívását 2018-ban egy olyan innovatív megközelítéssel zárták le, amely 1,35 milliárd EUR összegű indikatív teljes költségvetést tesz elérhetővé az uniós támogatások számára, és amelyet ötvözni kell az ESBA-ból, az EIB-ből, a nemzeti fejlesztési bankokból vagy a magánbefektetőkből származó finanszírozással; szükségesnek tartja e projektek utólagos értékelését annak érdekében, hogy fel lehessen mérni ezen innovatív megközelítés hatékonyságát; megjegyzi, hogy a Bizottság tiszta mobilitási politikáját támogató, az innovációra és az új technológiákkal kapcsolatos projektekre összpontosító javaslatok benyújtására vonatkozó 2018. áprilisi második határidő eredményeként 35 projektet választottak ki, összesen 404,8 millió EUR értékű CEF-finanszírozással; megjegyzi, hogy javítani kell a CEF támogathatósági szabályaival kapcsolatos tájékozottságot a kedvezményezettek körében, különösen a végrehajtási szerződések és az alvállalkozói szerződések közötti egyértelmű különbségtétel révén; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi eszközök keretében elköltött források mennyisége nem az egyetlen teljesítménykritérium, és felkéri a Bizottságot, hogy mélyítse el az uniós finanszírozású közlekedési projektek keretében elért eredmények értékelését, és értékelje azok hozzáadott értékét és kiadásait az eredmények szempontjából; |
|
447. |
megjegyzi, hogy a jelenlegi, 2014–2020 közötti programozási időszak ötödik évére az eredetileg odaítélt forrásoknak csupán mintegy 23%-a eredményezett kifizetéseket 2019 januárjáig, ami megkérdőjelezte az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz teljes körű végrehajtását; megismétli, hogy a kifizetési késedelmek, a kötelezettségvállalások visszavonása és a visszaáramlások — amelyek miatt nem marad elegendő idő arra, hogy a forrásokat más projektekre irányítsák át — programozási időszak végéig történő jelentős felhalmozódásának elkerülése érdekében elengedhetetlen, hogy az INEA szorosan nyomon kövesse a projektek technikai és pénzügyi végrehajtását, hogy időben hatékony korrekciós intézkedéseket lehessen hozni; megismétli a Számvevőszéknek a Bizottsághoz és az INEA-hoz intézett azon ajánlásait, hogy biztosítsák a projektkiválasztási eljárások nagyobb koherenciáját és átláthatóságát, teremtsenek jobb feltételeket a programok időben történő végrehajtásához, és alakítsák át az teljesítménymérési keretet a projekteredmények jobb nyomon követése érdekében; |
|
448. |
üdvözli a Számvevőszék 30/2018. számú különjelentését, amely megállapítja, hogy a fő tömegközlekedési módok az uniós rendeletek hatálya alá tartoznak, és ezáltal az utasok jogaira vonatkozó uniós keret világszinten egyedülállóvá válik; sajnálatát fejezi ki azonban a Számvevőszék következtetése miatt, amely szerint számos utas nem ismeri eléggé a jogait és az érvényszerzéssel kapcsolatos problémák miatt gyakran nem is él velük; megismétli ezért a Számvevőszék arra irányuló kérését, hogy javítsák az uniós utasjogi keretrendszer koherenciáját, egyértelműségét és hatékonyságát, tegyenek lépéseket a hatékonyabb és átláthatóbb figyelemfelkeltő kampányok előmozdítása érdekében, és biztosítsanak további eszközöket a nemzeti végrehajtó szervek számára az utasok jogainak érvényesítéséhez; |
|
449. |
ismételten kéri a Bizottságot, hogy a számos finanszírozási forrásra tekintettel biztosítsa a projektekhez való könnyű hozzáférést egyablakos ügyintézés formájában, hogy a polgárok egyértelműen követhessék az uniós forrásokból és az ESBA-ból társfinanszírozott infrastruktúrák fejlesztéseit és finanszírozását; ezeknek az egyablakos ügyintézési pontoknak kiterjedt koordinációs hatáskörrel kell rendelkezniük, ahol az irányadó uniós szabályoknak elsőbbséget kell élvezniük, továbbá többnyelvű dimenzióval kell rendelkezniük, elősegítve valamennyi környezeti hatásvizsgálat kezelését; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret ötödik évében az ESBA forrásainak felhasználása továbbra is lassabb volt a tervezettnél; hangsúlyozza, hogy a feltárt hibák a kedvezményezett szintjén jelentkeznek, ezért több iránymutatásra van szükség a támogatható költségeket illetően; |
|
450. |
kiemeli, hogy a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos politika egyértelmű lehetőséget kínál a védelmi és a polgári szükségletek, valamint a TEN-T közötti szinergiák növelésére; üdvözli, hogy a cselekvési terv 2018. márciusi elfogadásával a TEN-T politika kiegészült a katonai mobilitás pillérével, valamint üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetésén belül a katonai mobilitási szükségletekre szánt új, 6,5 milliárd eurós keret kerüljön beillesztésre; hangsúlyozza a katonai és a TEN-T-re vonatkozó követelmények közötti különbségek elemzésének fontosságát, hogy létrehozhassanak egy portfóliót olyan kettős felhasználású infrastrukturális projektekből, amelyek a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében támogathatók és erősítik a TEN-T-t; megismétli, hogy ez a fejlemény tükrözi a TEN-T stratégiai szerepét az Unió infrastruktúrájának integrálásában, hogy megvalósuljon a gyors és zökkenőmentes mobilitás szerte a kontinensen, valamint hogy megerősítsük az olyan vészhelyzetekre való reagálási képességünket, mint a humanitárius válságok, a természeti katasztrófák vagy a polgári vészhelyzetek, tovább fejlesztve ezzel a belső piacot; |
|
451. |
üdvözli a városi mobilitásra, a hatékony logisztikára és infrastruktúrára – többek között a „jövő kikötőjére” – összpontosító új projektek elindítását, amelyek értéke mintegy 105 millió EUR a Horizont 2020 program 2017. évi felhívása nyomán; üdvözli a Horizont 2020 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó 3 éves közlekedési munkaprogramjának elfogadását; megismétli a Számvevőszék azon ajánlását, hogy uniós szintű kikötőfejlesztési tervet kell kidolgozni a törzskikötők számára, és felül kell vizsgálni a törzskikötők számát; |
Regionális fejlesztés
|
452. |
hangsúlyozza, hogy az Európai Unió költségvetésének végrehajtása során tapasztalt szabálytalanságok nem jelentenek automatikusan csalást, és hogy a kedvezményezettekkel szembeni pénzügyi korrekciók alkalmazása előtt alaposan elemezni kell az ellenőrzés eredményeit; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre csalás elleni stratégiáját, és továbbra is támogassa és segítse a tagállamokat a csalás elleni intézkedések végrehajtásában, beleértve a tagállamok által az esb-alapok keretében bejelentett szabálytalanságok elemzését; |
|
453. |
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes elemzést a finanszírozás alacsony felhasználási arányának okairól egyes régiókban, értékelje az ezen egyensúlyhiányok mögött meghúzódó strukturális problémák orvoslásának konkrét módjait, valamint fokozza a helyszíni technikai segítségnyújtást; kiemeli, hogy a rugalmasság és az egyszerűbb szabályok javíthatják az esb-alapok hatékonyságát és eredményességét; |
|
454. |
felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy 2020 első felében dolgozzanak ki cselekvési tervet az esb-alapok jelenlegi programozási időszakbeli végrehajtásának felgyorsítására, egyértelmű ösztönzőkkel a rendelkezésre álló források hatékony felhasználására, megerősítve az Unió stratégiai célkitűzéseit, különösen a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót, és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban az éghajlatváltozás elleni küzdelmet; |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
|
455. |
felhívja a Számvevőszéket, hogy készítsen különjelentést a nagyarányú földszerzésről és annak a KAP-ra gyakorolt potenciális hatásáról; |
|
456. |
emlékezteti a Bizottságot, hogy a hibák típusai jelentős eltéréseket mutatnak, például a nem szándékos mulasztások és a csalások között húzódó skálán; emlékeztet arra, hogy a kedvezményezettek többsége kis- és középvállalkozás, és az összetett szabályozás növeli a nem szándékos mulasztások kockázatát, amelyet szintén figyelembe kell venni a tényleges hibaarány becslésekor; |
|
457. |
kiemeli, hogy a KAP beavatkozásainak megfelelő végrehajtása szigorúan ahhoz kapcsolódik, hogy a kedvezményezettek betartják-e az uniós szintű kötelezettségvállalásokat; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a KAP-támogatások elosztásával kapcsolatos nagyobb rugalmassága a rövid távú nemzeti érdekek előtérbe kerüléséhez vezethet, tovább súlyosbíthatja a visszaéléseket, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kerülje el a KAP nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, különösen az egyéni kedvezményezettek támogathatósági szabályoknak való megfelelésére vonatkozó ellenőrzési rendszer esetében, mert ez rontaná az EU hitelességét az egyik legfontosabb közpolitikájának irányításával kapcsolatban; |
Kultúra és oktatás
|
458. |
üdvözli a Számvevőszék 22/2018. számú, „Mobilitás az Erasmus+ program keretében” című különjelentésének azon megállapítását, hogy a program kedvezően alakítja a résztvevők Európai Unióval kapcsolatos véleményét, és számos formában teremt európai hozzáadott értéket; a különjelentés ugyanakkor azt is kiemeli, hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a mutatók maradéktalanul összhangban legyenek a célkitűzésekkel, és szükség van a pályázati és adatközlési eljárások egyszerűsítésére; |
|
459. |
üdvözli az Erasmus+ programnak a hátrányos hátterű személyek befogadásának előmozdítása terén kifejtett pozitív hatását, amint arra a Számvevőszék 22/2018. számú különjelentése is rámutatott; szorgalmazza a fogalommeghatározások, az adatközlés és a nyomon követés javítását ezen a területen az Erasmus+ program, valamint az Európai Szolidaritási Testület és a Kreatív Európa inkluzivitásának biztosítása érdekében; |
|
460. |
kiemeli az Erasmus+ és a Kreatív Európa program megnövelt finanszírozásának szükségességét, szem előtt tartva e programok sikerességét és az általuk teremtett hozzáadott értéket; |
|
461. |
tudomásul veszi, hogy miután az innovatív diákhitelgarancia-eszköz nem érte el a várt eredményeket, a Bizottság átcsoportosította a vonatkozó forrásokat; |
|
462. |
kiemeli a Kreatív Európa program tekintetében a sikeres projektek aránya (31% a Kultúra és 48% a MEDIA alprogram esetében) terén 2017-hez képest elért előrelépést, de hangsúlyozza, hogy megfelelőbb szintű finanszírozásra volna szükség e még mindig nem kielégítő eredmények orvoslásához; |
|
463. |
felhívja az EACEA, hogy a programok hozzáférhetőségének javítása érdekében fordítson kellő figyelmet a pályázati eljárások egyszerűsítésére és az adott célközönséghez való igazítására; |
|
464. |
megállapítja, hogy az Erasmus+ program és a Kreatív Európa program támogatásainak kezelése terén végzett ellenőrzés második szakaszában megfogalmazott fenntartások feltárták, hogy az EACEA belsőkontroll-rendszerét jelentős mértékben tovább kell javítani; felhívja az EACEA-t, hogy a programok lehető legmagasabb színvonalú végrehajtásának garantálása érdekében fogadja el a szükséges korrekciós intézkedéseket. |
|
465. |
felhívja a figyelmet Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) az Unióból való kilépése következtében az Európai Iskolák előtt álló kihívásokra, és felhívja a Bizottságot és az Európai Iskolákat, hogy számoljanak be a Kulturális és Oktatási Bizottságnak az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos kérdésekről és arról, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően hogyan kívánják továbbra is biztosítani a kiváló minőségű angol nyelvű oktatást az Európai Iskolákban; |
|
466. |
rámutat arra, hogy a nők alulreprezentáltak az EACEA középvezetői körében (31%); felhívja az ügynökséget, hogy 2020-ban teljesítse a 40%-os célkitűzést; |
Jogérvényesülés, szabadság és belügy
|
467. |
üdvözli a többek között a Belső Biztonsági Alap (ISF) és a Jogérvényesülés program által finanszírozott, a radikalizálódás kezelésére irányuló tagállami erőfeszítésekhez nyújtott uniós támogatásról szóló számvevőszéki különjelentést (48); osztja a Számvevőszék azon véleményét, hogy a Bizottságnak javítania kell a radikalizálódás kezelésére irányuló, uniós finanszírozású fellépések átfogó koordinációjának keretét, növelnie kell a gyakorlati támogatást a tagállami szakemberek és politikai döntéshozók számára, és javítania kell az eredmények értékelési keretét; |
|
468. |
üdvözli, hogy a Számvevőszék nem talált jelentős hibákat a Bizottság Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának (AMIF) és Belső Biztonsági Alapjának (ISF) záróelszámolási eljárásaiban, és hogy egyetért a Bizottság záróelszámolási határozataival; sajnálja azonban, hogy a Számvevőszék által megvizsgált 18 tranzakcióból három hibát tartalmazott, amelyek közül egy, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében végrehajtott megosztott irányítású tranzakció 9,4 %-os hibaarányt mutatott; sürgeti a Bizottságot, hogy orvosolja a Számvevőszék által azonosított rendszerszintű hiányosságokat, például a kifizetési kérelmek előzetes adminisztratív ellenőrzése esetén az igazoló dokumentumok utólagos ellenőrzésének hiányát; felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a támogatások kedvezményezettjei által szervezett közbeszerzési eljárások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését. |
Nők jogai és esélyegyenlőség
|
469. |
hangsúlyozza, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőség szempontját valamennyi szakpolitikai területbe integrálni kell és valamennyi területen biztosítani kell azokat; megismétli ezért felhívását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megvalósítására a költségvetési folyamat minden szakaszában, ideértve a költségvetés végrehajtását és a végrehajtás értékelését is; |
|
470. |
sajnálatát fejezi ki az elmúlt évek azon tendenciája miatt, hogy csökkentik a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre szánt uniós forrásokat, és ismételten kéri a Daphné egyedi célkitűzés forrásainak növelését; megismétli azon felhívását, hogy legyen külön költségvetési sora a Jogok, egyenlőség és polgárság program részét képező Daphné egyedi célkitűzésnek; nyugtázza a közös módszertannal és kérdőívvel rendelkező, az egész EU-ra kiterjedő felmérés kidolgozásának fejlődését, melynek célja, hogy rendszeresen össze lehessen gyűjteni a nemi alapú erőszak összehasonlítható adatait az uniós tagállamokban; reméli, hogy 2019-re rendelkezésre fognak állni a felmérés kísérleti szakaszának első eredményei, annak érdekében, hogy a tervezetteknek megfelelően 2020–2021-től kezdve el lehessen végezni a felmérést; |
|
471. |
felszólít az említett uniós belső és külső programok közötti szinergiák vizsgálatára az Unión belüli és kívüli szakpolitikák koherens és folyamatos megközelítésének biztosítása érdekében, például a női nemi szervek megcsonkítása esetében. |
(1) A kifizetések becsült legvalószínűbb hibaaránya 2017-ben 2,4%, 2016-ban 3,1%, 2015-ben 3,8%, 2014-ben 4,4%, 2013-ban 4,7%, 2012-ben 4,8%, 2011-ben 3,9%, 2010-ben 3,7%, 2009-ben 3,3%, 2008-ban 5,2% és a 2007. évi pénzügyi évben 6,9% volt.
(2) Ilyen típusú kifizetéseket a hallgatói és kutatói ösztöndíjak (a TPK 1a. alfejezete – 5. fejezet), a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen támogatások (a TPK 2. fejezete – 7. fejezet), valamint a harmadik országoknak nyújtott költségvetés-támogatás (a TPK 4. fejezete – 9. fejezet) területén alkalmaznak. Az igazgatási kifizetések túlnyomórészt az uniós tisztviselők munkabéréből és nyugdíjából állnak (a TPK 5. fejezete – 10. fejezet). A jogosultságalapú kifizetések összességében ellenőrzési sokaságunk mintegy 53%-át teszik ki.
(3) COM(2019)0299.
(4) 2017. évi éves irányítási és teljesítményjelentés, 81. o. 2016-hoz képest a legfontosabb változás a „Kohézió, migráció és halászat” területén bekövetkező jelentős csökkenés. E szakpolitikai területen a jelenlegi, 2014–2020-as időszakra szóló programok felgyorsulnak, ami természeténél fogva alacsonyabb kockázatokkal jár, tekintettel az újonnan bevezetett éves záróelszámolásokra és az időközi kifizetéseknél a 10%-os, az összes kontroll és korrekciós intézkedés végrehajtásáig érvényben lévő visszatartási mechanizmusra.
(5) Lásd még az Avramopulosz biztos 2019. november 11-i meghallgatásának előkészítéseként feltett 1. írásbeli választ igénylő kérdésre adott választ.
(6) https://ec.europa.eu/anti-fraud/sites/antifraud/files/olaf_report_2018_en.pdf
(7) COM(2018)0687.
(8) Amennyiben a Bizottság olyan eseteket tár fel, amikor a tagállamok által benyújtott adatok esetleg nem felelnek meg a saját forrásokról szóló rendeleteknek, mindaddig nyitva hagyja az adatokat további változtatásokra, ameddig meg nem bizonyosodik azok szabályoknak való megfeleléséről; a GNI és a héa eseteire nézve az eljárást „fenntartás alkalmazásának”, hívják. a tradicionális saját források esetében a megfelelő eljárást „nyitott kérdés megfogalmazásának” hívják; a szükséges információk tagállamok általi benyújtását követően a Bizottság meghatározza, hogy a fenntartások és a nyitott kérdések milyen hatást gyakorolnak az uniós költségvetésre.
(9) https://ec.europa.eu/taxation_customs/business/tax-cooperation-control/vat-gap_en
(10) A Számvevőszék 12/2019. sz. különjelentése: E-kereskedelem: még számos kihívás vár megoldásra a héa- és vámbeszedés terén.
(11) Önkéntes rendszer a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére, amely lehetővé teszi, hogy azok az adóalanyok (uniós és nem uniós vállalkozások egyaránt), akik távközlési, televíziós és rádiós műsorszolgáltatást, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosítanak olyan tagállamokban élő, adóalanynak nem minősülő fogyasztók számára, amelyekben nem rendelkeznek telephellyel, egy internetes portálon keresztül abban a tagállamban jelentsék be és fizessék be az ezen értékesítések után fizetendő héát, amelyben adóalanyként regisztrálták őket.
(12) A Számvevőszék 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésének 5.34 pontja az intézmények válaszaival együtt (HL C 340., 2019.10.8.).
(13) Válasz a 10. kérdésre, kérdőív a Moedas biztossal folytatott megbeszélés előkészítéséhez, https://www.europarl.europa.eu/cmsdata/188520/Replies%20to%20questionnaire%20-%20Commissioner%20Moedas-original.pdf
(14) DG R&I, 2018. évi éves tevékenységi jelentés, 16. o.
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(16) Lásd még a Számvevőszék 8/2018. sz. különjelentését: „A vállalkozások termelőberuházásaihoz nyújtott uniós támogatás: legyen hangsúlyosabb a beruházások tartóssága”.
(17) Lásd a Hahn biztosnak szóló kérdőív 24. kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. november 11-i meghallgatása céljából.
(18) DG REGIO, 2018. évi éves tevékenységi jelentés, 111. o.: A „kifizetéskor” fennálló kockázatot minden egyes program esetében a Bizottság szolgálatai által a 2016/2017-es számviteli évre vonatkozóan megerősített teljes fennmaradó hibaarányt alkalmazva számítják ki, vagy – amennyiben utóbbi magasabb – az ellenőrző hatóságok által a 2017/2018-as számviteli évre vonatkozóan bejelentett, a Bizottság jelentéstételi évének „érintett kiadásaira(…)” vonatkozó teljes fennmaradó hibaarányt alkalmazva; A „lezáráskor” fennálló kockázat a 2018. évi érintett kiadások fennmaradó kockázatát jelzi abban az esetben, ha a Bizottság alkalmazni fogja a szükséges pénzügyi korrekciókat annak érdekében, hogy az összes operatív program esetében a teljes fennmaradó hibaarány 2%-ra csökkenjen (…).
(19) Lásd még a Számvevőszék 17/2018. sz. különjelentését: „A Bizottság és a tagállamok a 2007–2013-as programok utolsó éveiben tettek ugyan intézkedéseket a források alacsony felhasználását illetően, de nem az eredmények elérése állt a középpontban”.
(20) Az Európai Parlament 2018. április 18-i állásfoglalása az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek, 204. bekezdés (HL L 248., 2018.10.3., 29. o.).
(21) A Parlament 2018. április 18-i állásfoglalásának 21. bekezdése.
(22) SWD(2018)478.
(23) 10/2018. számú különjelentés: A mezőgazdasági termelők alaptámogatási rendszere: működik ugyan, de az egyszerűsítés, a célirányosítás és a támogatások szintjének konvergenciája szempontjából nem jelentős a hatása.
(24) SWD(2018)478, 56. o.
(25) Lásd a Hogan biztosnak szóló kérdőív 3. és 18. számú írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. október 17-i meghallgatása céljából.
(26) Lásd a Hogan biztosnak szóló kérdőív 41. számú, írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. október 17-i meghallgatása céljából.
(27) Az Európai Parlament 2017. április 27-i „A termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapota az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítése” című állásfoglalása (HL C 298., 2018.8.23., 112. o.).
(28) Lásd a Hogan biztosnak szóló kérdőív 39. számú, írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. október 17-i meghallgatása céljából.
(29) DG DEVCO: 2018-ban 0,85 %, szemben a 2017-es 1,18 %-kal, a 2016-os 1,67 %-kal, a 2015-ös 2,2 %-kal; DG NEAR: 0,72 %.
(30) Lásd Mimica biztos válaszát az 51. sz. írásbeli választ igénylő kérdésre (a CONT bizottság 2019. november 28-i meghallgatása).
(31) HL L 248., 2018.10.3., 27. o.
(32) Az Európai Parlament 2019. október 23-i állásfoglalása az Európai Unió 2020-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról P9_TA(2019)0038, 51. bekezdés.
(33) Lásd a Mimica biztosnak szóló kérdőív 4. számú, írásbeli választ igénylő kérdésére adott választ a CONT bizottság 2019. november 18-i meghallgatása céljából.
(34) Az Európai Parlament 2019. október 23-i állásfoglalása, 51. bekezdés.
(35) A Bíróság 2019. január 31-i ítélete, Nemzetközi Irányítócsoport kontra Európai Bizottság, C-183/17. P sz. és C-184/17. P sz. egyesített ügyek, ECLI:EU:C:2019:78.
(36) PCA 2017-03. sz. ügy.
(37) AMIF: Belgium, Németország, Spanyolország, Görögország és Svédország; ISF: Litvánia és Románia.
(38) Finnország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Lengyelország.
(39) A Számvevőszék 15/2019. sz. különjelentése: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve.
(40) A megbízott főtitkár 2019. november 26-i levele Monika Hohlmeier és Isabel García Muñoz a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke, illetve alelnöke számára (ARES(2019) 7291393).
(41) AIRINC, Study on the cost of living for EU staff posted in Luxembourg – végleges jelentés, 2019. szeptember
(42) 15/2019. sz. különjelentés: A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve.
(43) Munkadokumentum „A 2014. évi személyzeti reformcsomag végrehajtása a Bizottságnál: nagy megtakarítások, amelyek azonban nem maradtak következmények nélkül a személyzetre nézve” című különjelentésről.
(44) Egyéb kérdések, 205. bekezdés – Az Európai Parlament 2019. március 26-i állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (HL L 249., 2019.9.27., 31. o.).
(45) Közlemény a Bizottság számára „A jövő munkahelye az Európai Bizottságban” (C(2019)7450/F1).
(46) HL L 343., 2014.11.28., 22. o.
(47) „Sink or Swim: Barriers for Children with Disabilities in the European School System”, 2018. december 4.
(48) 13/2018. számú különjelentés „A terrorizmushoz vezető radikalizáció kezelése: a Bizottság megfelelően reagált a tagállamok szükségleteire, de hiányosságok mutatkoztak a koordináció és az értékelés terén”.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/429 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1970 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0035/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0070/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/431 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1971 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0035/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 21. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0070/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/433 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1972 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0070/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (a továbbiakban: az ügynökség) a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 22 960 429 EUR volt, ami 2017-hez képest 0,47 %-os enyhe növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése szinte kizárólag az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
elismeréssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya a 2017. évi pénzügyi évvel megegyezően 100 %-os volt; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya alacsony (76,20 %-os) volt, de elismeri, hogy ez 2017-hez képest 4,09 %-os enyhe növekedést jelent; |
|
2. |
megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a lekötött előirányzatok átvitele magas volt a működési kiadások tekintetében, főként a tevékenységek jellege miatt, amelyek magukban foglalják a több hónapos és gyakran az év végén túlnyúló tanulmányok finanszírozását is; megjegyzi, hogy az ügynökség tervezési eljárásokat vezetett be a szerződések megkötése, teljesítése és kifizetése során fellépő elkerülhetetlen késedelmek figyelemmel kísérésére; megjegyzi, hogy az ügynökség válasza szerint az eredetileg tervezett összeg és a végleges átvitt összeg közötti eltérés a tűréshatáron belül, mintegy 10 % volt, és hogy a költségvetés felhasználásának ellenőrzésére szolgáló régi alkalmazást egy új alkalmazás váltotta fel; felhívja az ügynökséget, hogy javítsa költségvetési tervezését; |
Teljesítmény
|
3. |
megjegyzi, hogy az ügynökség teljesítménymérési keretének részeként 31 fő teljesítménymutatót alkalmaz tevékenységei eredményeinek és hatásának értékeléséhez és további 5 fő teljesítménymutatót költségvetési gazdálkodásának javításához; |
|
4. |
üdvözli, hogy a közös politikai célkitűzések elérése érdekében az ügynökség együttműködik más ügynökségekkel, nevezetesen az Európai Alapítvánnyal az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA), az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal; üdvözli továbbá, hogy az ügynökség rendszeresen támogatja a többi uniós ügynökséget, hogy munkájuk során tükrözzék az Európai Unió Alapjogi Chartájából (a továbbiakban: a Charta) eredő kötelezettségeket; szükségesnek tartja, hogy az ügynökség folytassa szoros kapcsolatok kialakítását más érintett uniós intézményekkel; ösztönzi az ügynökséget, hogy a hasonló tevékenységeket folytató egyéb ügynökségekkel az egymást átfedő feladatok tekintetében tárja fel az erőforrások és a személyzet megosztásának módjait; |
|
5. |
megjegyzi, hogy 2018-ban új operatív egységet hoztak létre a projektek terén a szervezeti egységek közötti együttműködés megerősítése és a valós idejű reagálási kapacitás növelése érdekében; |
|
6. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
7. |
megjegyzi, hogy a Parlament felkérte az ügynökséget, hogy 2018 szeptemberéig adjon ki szakértői véleményt a Charta uniós intézményi keretben történő végrehajtásáról; megjegyzi, hogy az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében az ügynökség hivatalos szerepet kapott az Unióba belépni kívánó, de vízumot nem igénylő személyek kérelmeinek szűrésére használt kritériumok felügyeletére, és ehhez egy külön mechanizmussal látták el; |
|
8. |
felhívja a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével (EIGE) közös szinergiák lehetőségének értékeléséről, amennyiben nem kerül sor teljes mértékű összevonásukra; felhívja a Bizottságot két lehetőség értékelésére: az ügynökség áthelyezése az EIGE vilniusi székhelyére, valamint az EIGE székhelyének áthelyezése az ügynökség bécsi székhelyére; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon hatalmas összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség további finanszírozására lehetne fordítani; |
|
9. |
üdvözli az ügynökségnek a különböző feladatok betöltésére felveendő alkalmas jelöltek földrajzilag kiegyensúlyozott eloszlására irányuló erőfeszítéseit, figyelembe véve, hogy bizonyos pozíciók esetében nehézségek tapasztalhatók a megfelelő jelöltek felvételét illetően; |
|
10. |
a tanulmányok beszerzésére vonatkozóan megerősíti, hogy a költségvetési megszorítások nem vezethetnek sikertelen közbeszerzési eljárásokhoz; úgy véli, hogy az ügynökség arra vonatkozó kötelezettségvállalásai, hogy fontolóra veszi piackutatás elvégzését a pályázati felhívások kiírása előtt, szükség esetén felülvizsgálja a technikai követelményeket, valamint hogy lehetőség szerint újraértékeli az elkészítendő tanulmányok prioritásait, helyes lépések a pályázati eljárások jövőbeli sikerességének javítása érdekében; |
|
11. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy fokozza együttműködését a nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az Egyesült Nemzetek Szervezetével annak érdekében, hogy lehetőség szerint szinergiákat tudjon találni és ki tudja használni azokat; |
|
12. |
elismeri az ügynökség által végzett, az összes tagállam jogát és gyakorlatát lefedő tanulmányok összetett jellegét; kiemeli e tanulmányok és vélemények értékét az uniós jogi aktusok kidolgozása szempontjából, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosításának jelentőségét az ügynökség számára annak érdekében, hogy jobban el tudja látni feladatait; üdvözli az ügynökségnek az Unión belüli megkülönböztetés valamennyi típusával kapcsolatban végzett folyamatos kutatásait és az ezekről való jelentéstételt, amelyekkel hozzájárul a befogadásra irányuló stratégiák és a kapcsolódó uniós és tagállami szakpolitikák javításához; üdvözli különösen az ügynökségnek a kiszolgáltatott csoportok védelme iránti elkötelezettségét, amely abban nyilvánul meg, hogy külön tanulmányokat készít többek között a fogyatékossággal élő személyek független élethez való jogáról, a fiatal romák társadalmi befogadásáról, valamint az afrikai származású személyek elleni faji megkülönböztetésről és az ellenük elkövetett rasszista bűncselekményekről; sajnálja, hogy az ügynökség jelenlegi megbízatása bizonyos tematikus területeken korlátozza az intézkedések meghozatalára és tanulmányok készítésére vonatkozó lehetőségeit; hangsúlyozza, hogy az ügynökség hatáskörét ki kell terjeszteni a Charta által védett valamennyi jogra, ideértve a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos kérdéseket is, és úgy véli, hogy az ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy saját kezdeményezésére véleményt nyilváníthasson a jogalkotási javaslatokról; |
Személyzeti politika
|
13. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,61 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 72 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 72 engedélyezett álláshely) 71-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 31 szerződéses alkalmazott és 8 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
14. |
elismeréssel jegyzi meg, hogy a felső vezetők körében megvalósul a nemek közötti egyensúly (három férfi és három nő), az igazgatótanácson belül pedig kielégítő a nemek közötti egyensúly (28 férfi és 25 nő); |
Közbeszerzés
|
15. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság kapcsolódó észrevételeinek fényében az e-közbeszerzési eszközök csak 2019-től voltak kötelezőek, és hogy az ügynökség az e-benyújtás kivételével – amelynek végrehajtása 2019 negyedik negyedévében volt várható – valamennyi e-közbeszerzési eszközt bevezette; felhívja az ügynökséget, hogy 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
16. |
üdvözli az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; megjegyzi, hogy 2018-ban számos potenciális és vélt összeférhetetlenségi esetet kivizsgáltak és kezeltek, és egyet sem jelentettek be; elismeréssel jegyzi meg, hogy az igazgatótanács és a vezetőség valamennyi tagjának érdekeltségi nyilatkozata és önéletrajza elérhető az ügynökség honlapján; |
|
17. |
elismeréssel jegyzi meg, hogy a mentesítésért felelős hatóság által tett megjegyzések és észrevételek fényében és a 2018-as átszervezést követően a számvitelért felelős tisztviselő most közvetlenül az igazgatónak tesz jelentést; |
|
18. |
a 2017. évi mentesítéssel kapcsolatban a mentesítésért felelős hatóság által tett észrevételek tekintetében megjegyzi, hogy az ügynökség ellen az elmúlt években az állítólag szabálytalan munkaerő-felvételi határozatokkal kapcsolatosan indított jogi eljárásokat a Törvényszék mindkét esetben elutasította; tudomásul veszi, hogy az ügynökség már nem áll szerződéses kapcsolatban a Közszolgálati Törvényszék egykori készenléti ideiglenes bírájával, és megjegyzi, hogy számos intézkedést hozott az esetleges összeférhetetlenségek enyhítésére; |
|
19. |
megjegyzi, hogy számos jogi eljárás van folyamatban a személyzeti szabályzat és a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésével kapcsolatban (4); hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek biztosítania kell a követelmények teljesítését és hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek jó példával kell elöl járnia az alapvető jogokkal kapcsolatos tanácsadás és azok tiszteletben tartása terén; sajnálja, hogy az ilyen jogsértések káros hatással lehetnek a közvéleményre és az Unió hírnevére; sajnálja, hogy az ilyen jogi eljárások költségesek az ügynökség számára, és elpazarolják az adófizetők pénzét; |
Belső kontrollok
|
20. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2014 decemberében elfogadott csalás elleni stratégia sikeres végrehajtását és a cselekvési terv 2015 és 2016 folyamán történő befejezését követően az ügynökség befejezte a csalás elleni stratégia felülvizsgálatát, amelyet az igazgatótanács 2018. decemberi ülésén fogadtak el, és amelyet külön cselekvési terv egészített ki; |
|
21. |
megjegyzi, hogy 2018-ban a Belső Ellenőrzési Szolgálat ellenőrzési jelentést adott ki az etikáról és az irányításról, amelyben értékelte az ügynökség irányítási és kontrollkeretrendszerének kialakítását és hatékony végrehajtását az etika területén, és arra a következtetésre jutott, hogy az irányítási és kontrollkeretrendszert összességében megfelelően alakították ki; |
Egyéb megjegyzések
|
22. |
megjegyzi, hogy az ügynökség nyomon követi a környezetközpontú irányítással foglalkozó intézményközi csoport (GIME) bizottsági tevékenységeit, és hogy érdeklődését fejezte ki a 2019. évi felmérés iránt, hogy csatlakozzon a GIME tagjainak összehangolt megközelítéséhez a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményező intézkedések tekintetében; |
|
23. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
24. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (5). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 197. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 198. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).
(4) T-632/19. sz., DD kontra FRA ügy; T-703/19. sz., DD kontra FRA ügy; T-31/19. sz., AF kontra FRA ügy; C-601/19. sz., BP kontra FRA ügy; C-669/19. P. sz., BP kontra FRA ügy; C-682/19. sz., BP kontra FRA ügy.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/436 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1973 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VII. szakasz – Régiók Bizottsága
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0056/2019) (2), |
|
— |
tekintettel a Régiók Bizottságának a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0071/2020), |
1.
mentesítést ad a Régiók Bizottsága főtitkára számára a Régiók Bizottsága 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Régiók Bizottságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/437 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1974 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0071/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék nem azonosít jelentős hiányosságokat a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: a bizottság) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken;
2.
üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően a bizottság igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;
3.
általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék 2018. évi éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak, még akkor is, ha a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
4.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének „Igazgatás” című 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék elemzése szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;
5.
megjegyzi, hogy 2018-ban a bizottság 96 101 000 EUR-s költségvetéssel rendelkezett, míg 2017-ben ez az összeg 93 295 000 EUR volt, ami 3 %-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy az összes előirányzat 99,3 %-át lekötötték 2018 végéig (szemben a 2017. évi 98 %-kal és a 2016. évi 98,7 %-kal), és 91 %-át kifizették 2018-ban (szemben a 2017. évi 89,9 %-kal és a 2016. évi 89,6 %-kal);
6.
üdvözli a bizottság összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; üdvözli, hogy az 1. cím (a bizottságnál dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások) kötelezettségvállalási aránya 99,1 %, a 2. cím (Épületek, berendezések és egyéb működési kiadások) kötelezettségvállalási aránya pedig 99,6 % volt;
7.
megjegyzi, hogy a bizottság válaszát a kifizetések végrehajtási arányával kapcsolatban (2018: 76,9 %, 2017: 77,1 % és 2016: 74,5 %) a 2. költségvetési cím tekintetében; megjegyzi, hogy egyes, főként a karbantartásra és az energiafogyasztásra vonatkozó számlák csak a következő év elején érkeznek be; kéri a bizottságot, hogy javítsa a helyzetet, lehetőség szerint azáltal, hogy a releváns szolgáltatási szerződésekben az évre elosztva kiegyensúlyozott fizetési feltételeket határoz meg;
8.
megjegyzi, hogy számos költségvetési sorban fel nem használt előirányzatok maradtak, például a képviselők számára szervezett tanfolyamok (1 0 5. jogcím) esetében 59,0 %, a személyzet kiküldetései (1 6 2. jogcím) esetében 33,3 %, az egészségügyi szolgáltatások (1 6 3 4. jogcím) esetében 77,9 %, valamint az épületek berendezése (2 0 0 7. jogcím) esetében 92,7 %; emlékeztet arra, hogy intézkedésekre van szükség a költségvetés túlbecslésének minimalizálása érdekében;
9.
hangsúlyozza, hogy a bizottság költségvetése – a politikai tevékenységei ellenére – kizárólag igazgatási jellegű, és az uniós költségvetés 5. igazgatási fejezetének 1 %-át teszi ki; üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy napi működése során teljesítményalapú költségvetési elveket alkalmazzon, valamint elkötelezettségét arra, hogy tovább javítsa hatékonyságát, együttműködve más uniós intézményekkel és szervekkel; tudomásul veszi a bizottság költségvetés-végrehajtási arányának nyomon követése és javítása érdekében sikeresen alkalmazott eszközöket, például a költségvetés végrehajtásának felülvizsgálatait; összességében üdvözli a bizottság teljesítményorientált megközelítését;
10.
megjegyzi, hogy a bizottság központi nyilvántartást vezet a belső eljárások és korrekciós intézkedések be nem tartásával kapcsolatos kivételekről; üdvözli, hogy a pénzügyi kivételek teljes száma (2017-hez képest) 6,8 %-kal csökkent;
11.
üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az átlagos kifizetési időt (a költségvetési rendelet értelmében a kifizetéseket 30 napon belül kell teljesíteni) 2018-ban átlagosan 16 napra csökkentse, ami 10 év óta a legjobb arány (szemben a 2017. évi 23 nappal, a 2016. évi 26 nappal és a 2015. évi 20 nappal); megjegyzi, hogy 2018-ban nem jegyeztek fel a kötelező késedelmi kamat fizetésével kapcsolatos egyetlen esetet sem;
12.
megjegyzi, hogy a bizottság egy kérdőív segítségével a 16 belsőkontroll-standardra vonatkozó gyakorlatot indított, amelynek célja az egyes belsőkontroll-standardokra vonatkozóan meghatározott követelmények betartásának és hatékonyságának értékelése; tudomásul veszi az értékelés pozitív eredményeit és következtetéseit, amelyek szerint a következő belsőkontroll-standardokra kell fokozottan hangsúlyt helyezni: a 3. standardra, a személyzet elosztására, a 10. standardra, az üzletmenet-folytonosságra és a 12. standardra, az információra és kommunikációra, a jövőbeli kihívások, például az új megbízatás és a Régiók Bizottsága fennállásának 25 éves évfordulója okán;
13.
elismeri, hogy a belső ellenőrzési funkció nyomon követését egy ellenőrző bizottság végzi, amely a bizottság pénzügyi és adminisztrációs bizottságának képviselőcsoportonként egy tagjából és egy magas szintű külső tanácsadóból áll; megjegyzi, hogy 50 %-os aránnyal teljesült az a 2018. évi cél, hogy a nagyon fontos ajánlások 75 %-át 6 hónap után lezárják, és azt a célt, hogy a nagyon fontos ajánlások 100 %-át 12 hónap után lezárják, 100 %-os aránnyal teljesült;
14.
ismételten hangsúlyozza az olyan intézményközi együttműködés fontosságát, mint a HR-politikákkal kapcsolatos, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások és más igazgatási megállapodások; felszólítja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát a fenti típusú megállapodások keretében kifizetett összegekről;
15.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előmozdítsák a regionális és helyi hatóságok bevonását, tekintettel az uniós szakpolitikák végrehajtásában betöltött szerepükre;
16.
megjegyzi, hogy a bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) és a Parlament között 2014-ben létrejött igazgatási együttműködési megállapodás 2019. december 31-én lejárt; megjegyzi, hogy ez idáig nem került sor a 2014. évi megállapodás újratárgyalására vagy meghosszabbítására; úgy véli, hogy a 2014. évi megállapodás kifejezetten nem volt kiegyensúlyozott a bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság („a bizottságok”) szempontjából, amelyek összesen 60 fordítót helyeztek át a Parlamenthez (24 fordítót a bizottságtól) és cserébe csak az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) szolgáltatásait vehetik igénybe; aggodalommal állapítja meg, hogy ennek következtében a bizottságoknak szerződéses alkalmazottakat kellett felvenniük, és ki kellett szervezniük a fordítási szolgáltatásokat; aggodalommal állapítja meg, hogy a Parlament a fordítói személyzet csökkenésének kompenzálására további összeget (1 200 000 EUR-t 2015 és 2016 között) biztosít a bizottságok számára a fordítási szolgáltatások kiszervezésének fedezésére, amely összeg átcsoportosítható más szakpolitikai területekre, amennyiben azokat nem használják fel teljes mértékben kiszervezett fordításra; úgy véli, hogy ezek a körülmények nem felelnek meg az általános prudens, illetve hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kritériumainak, és a jelenlegi szerződés meghosszabbítása vagy egy új megállapodásra irányuló tárgyalás esetén újra kell gondolni őket; elismeri, hogy politikai nézőpontból a megállapodást aktualizálni kell, hogy megfeleljen napjaink kihívásainak, például az új többéves pénzügyi keretnek vagy a kohéziós politikára vonatkozó új szabályoknak;
17.
üdvözli a „Gondolkodjunk Európáról/Európa jövője” kampányt, amelynek keretében összesen több mint 209 eseményre került sor (2019 februárjáig); megjegyzi, hogy a bizottság a kampány sikere nyomán lépéseket tesz, hogy más uniós intézményekkel és szervekkel együtt kidolgozza a folyamatos európai polgári konzultációk modelljét azzal a céllal, hogy összekapcsolja a helyi vitákat egy olyan visszajelzési mechanizmussal, amely tájékoztatja az uniós szintű döntéshozókat; felszólítja a bizottságot, hogy tegyen jelentést az elért eredményekről a következő éves tevékenységi jelentésében;
18.
átláthatósági okokból üdvözli a bizottság éves tevékenységi jelentésében a „Gondolkodjunk Európáról/Európa jövője” kampány keretében 2017-ben és 2018-ban rendezett események listáját; tudomásul veszi az érintett bizottsági tagok nevét, az események címét, időpontját, és helyszínét és a 2018. évi 41 747,87 EUR-s összköltséget (szemben a 2017-es 45 505,93 EUR-val);
19.
értékeli a bizottság sikerét a közösségi médiában: 2018-ban 12 658 kedvelést kapott a Facebookon (szemben a 2017. évi 9 013 kedveléssel), és 2018-ban 3 727 követője volt a Twitteren (szemben a 2017. évi 3 425 követővel); elismeri a „Have your say on Europe!” („Szóljon hozzá ön is Európa jövőjéhez!”) online felmérés/mobilalkalmazás Unió-szerte történő sikeres használatát; gratulál a bizottságnak a 2018-ban 101 983 oldalmegtekintést hozó új honlapjához (szemben a 2017-es 43 748 oldalmegtekintéssel); üdvözli a 2018 januárjában nyílt online tanfolyamot, amelynek címe „Hogyan hozza ki a legtöbbet a régiójának vagy városának járó uniós forrásokból”, és amelynek csaknem 15 000 résztvevője volt (szemben a 2015. évi 8 500 és a 2016. évi 5 500 résztvevővel);
20.
üdvözli a bizottság által a közzétett tanulmányok számának növelése terén elért eredményeket, amelyek száma 27, meghaladva az 15-ös célt; megjegyzi, hogy minden tanulmányt közzétettek a bizottság honlapján;
21.
megjegyzi, hogy a bizottságok és a Bizottság közötti, a Bizottság VMA épületének a bizottságok BEL68/TRE 74 épületeire történő cseréjéről szóló megállapodást 2019. augusztus 28-án írták alá; megjegyzi, hogy a csere 2022. szeptember 16-án lép hatályba; aggodalommal jegyzi meg, hogy a bizottságok ingatlanpolitikája által azonosított fő prioritás az épületek földrajzi koncentrációja; aggodalommal jegyzi meg, hogy ez a csere 10 440 m2-es irodaterület-vesztést eredményez a bizottságok számára, és ezért a csere után további irodákat kell találni mintegy 200 alkalmazott elhelyezésére, amely szükségletet rövid távon nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni olyan alternatív intézkedésekkel, mint a többi épületben az intenzívebb helyhasználat vagy a távmunka növelése, hanem a veszteség ellensúlyozása szükségessé teszi egy másik szomszédos épület megvásárlását; megjegyzi továbbá, hogy rövid és középtávon fel kell újítani a VMA épületet; tart a megállapodás következményeitől nemcsak a bizottság pénzügyeire, hanem az érintett személyzet jóllétére nézve is; sajnálja, hogy nem konzultáltak a jogi szolgálattal egy, a bizottság számára ilyen hatókörű és fontos kérdésben;
22.
megjegyzi, hogy a bizottságok a közelmúltban közös munkacsoportot hoztak létre, amely további elemzést készít a megfelelő megoldások megtalálása érdekében; megjegyzi, hogy egy másik munkacsoport új munkamódszerek kidolgozásával foglalkozik; hangsúlyozza, hogy a személyzet jóllétét, munkavégzésének módját és munkaterét nem érinthetik a másik épületbe költözés negatív következményei; emlékeztet arra a követelményre, hogy az épületek cseréjéről konzultálni kell a személyzet tagjaival és a véleményüket figyelembe kell venni; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát és Költségvetési Bizottságát az elért eredményekről;
23.
komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy megerősítették az azbeszt jelenlétét a VMA épület kritikus pontjain, beleértve a parkolót is; rendkívül sajnálja, hogy egy szakosodott külső vállalkozó 2019 szeptemberében, csupán a Bizottsággal kötött megállapodás aláírása után egy hónappal készített leltárt; sajnálja, hogy a megállapodást anélkül írták alá, hogy kellő időben tájékoztatták volna valamennyi érdekelt felet az azbeszt VMA épületben való esetleges jelenlétéről; sajnálja továbbá, hogy a tagokat és a személyzetet nem tájékoztatták a helyzetről, és úgy véli, hogy nem elegendő, hogy az információt közzétették a bizottság intranetes oldalán, ahol nehéz megtalálni;
24.
megjegyzi, hogy a bizottságok 2019 szeptemberében „azbesztmentes” tanúsítványt kaptak a VMA épületre vonatkozóan, és hogy e tanúsítvány szerint az épületben lévő azbeszt nem jelent kockázatot a szokásos használat során; figyelembe véve különösen azt, hogy az épület következő használata nem szokásos használat, hanem építési helyszín lesz, mély aggodalmát fejezi ki a kérdéssel kapcsolatos jövőbeli fejlemények miatt;
25.
megjegyzi, hogy a hosszan tartó és nem biztonságos azbesztnek való kitettség emberi egészségre gyakorolt hatásai jól dokumentáltak, és mindig aggodalomra és riadalomra adnak okot a lakosság körében; kéri a bizottságokat, hogy hajtsanak végre teljes és proaktív átláthatósági és tájékoztatási politikát a VMA épület tényleges elfoglalása előtti és utáni helyzet kezelésére, ugyanakkor kerüljék el az aggodalomkeltést;
26.
elismeri a bizottság 2017. november 29-én jóváhagyott ingatlanstratégiáját, amely a „földrajzi koncentrációt” és a bizottság „Jacques Delors” főépületéhez való „fizikai kapcsolódást” helyezi előtérbe, ami jelentős pénzügyi és egyéb előnyökkel jár; megjegyzi, hogy szükség lesz a VMA épület kisebb felújítására a lehető legkorábbi időpontban (2020 és 2022 között), valamint alaposabb felújításra, amikor a VMA épület 2028-ban teljes egészében a bizottság tulajdonába kerül; megjegyzi, hogy a költségeket a bizottságok fogják fedezni az adminisztratív együttműködési megállapodás szerint alkalmazandó megosztási kulcs szerint;
27.
üdvözli a megfelelő (kiber)biztonsági normák biztosítása érdekében eddig végrehajtott valamennyi intézkedést; megjegyzi, hogy a belépés-ellenőrzésre szolgáló új berendezések üzembe helyezését és az IT-biztonsági intézkedéseket követően a kapcsolódó biztonsági szabványok ugyanolyan szintet értek el, mint a Parlament és a Bizottság szabványai;
28.
sajnálatosnak tartja, hogy a bizottság még nem rendelkezik jogi kerettel a tagjait érintő zaklatási ügyek kezelésére; megismétli az európai ombudsman uniós intézményekhez intézett felhívását, hogy fogadjanak el a tagjaikra vonatkozó zaklatással kapcsolatos szabályokat; kéri a bizottságot, hogy a zaklatással kapcsolatos panaszokról szóló, 2018. július 2-i parlamenti elnökségi határozat mintájára sürgősen fogadjon el ilyen szabályokat; felhívja a bizottságot, hogy tegyen jelentést a fenti kérés nyomán tett lépésekről a Parlament számára;
29.
sürgeti a bizottságot, hogy fokozza a tagjainak szóló, az összeférhetetlenség megelőzésére és leküzdésére vonatkozó magatartási kódexszel kapcsolatos erőfeszítéseit; kéri a bizottságot, hogy honlapján tegye közzé a vonatkozó szabályokat és eljárásokat;
30.
elismeri a személyzet tagjait érintő zaklatási ügyek kezelésére szolgáló szilárd bizottsági mechanizmust, amely csak a személyzeti szabályzat vonatkozó rendelkezéseit végrehajtó belső szabályokkal rendelkezik; üdvözli, hogy a személyzet minden tagja számára nyújtott képzéseket a zaklatás megelőzése terén, amelyek a zaklatással kapcsolatos panaszokra vonatkozó szabályokra, rendelkezésekre és eljárásokra összpontosítanak; megjegyzi, hogy a bizottságban működik egy bizalmi személyekből álló csoport (jelenleg hat kinevezett és két tartaléklistára tett taggal), akik mindannyian képzésben részesültek, mielőtt hivatalba léptek volna;
31.
megjegyzi, hogy a fordítás kiszervezésére szánt előirányzatok nőttek, összhangban a Parlamenttel kötött együttműködési megállapodással és a fordítói személyzet ebből eredő csökkenésével; megjegyzi, hogy 2018-ban a fordítások kiszervezése elérte a 20,2 %-ot, ami kissé meghaladta a 20 %-os célt, részben a magas munkateher miatt (amely 21 %-kal volt magasabb, mint 2017 azonos időszakában); megjegyzi továbbá, hogy a kiszervezett fordítás teljes költsége 2018-ban 3 251 855 EUR volt (a házon belüli fordítás teljes költsége 5 263 108 EUR lett volna);
32.
elismeri a bizottságok azon erőfeszítéseit, amelyek az erőforrás-hatékonyabb többnyelvűséget célzó új stratégia keretében jelentős átszervezést eredményeztek; sajnálja, hogy 2014 és 2017 között a nyelvi szolgálatoktól a Parlament szolgálataihoz áthelyezett álláshelyeket a szerződéses alkalmazottak számának növekedésével kellett kompenzálni; kéri a bizottságot, hogy nyújtson rendszeres tájékoztatást a Parlament számára a fentiekkel kapcsolatos fejleményekről;
33.
tudomásul veszi az egyes fordítási osztályok közös irányítására vonatkozó kísérleti projektről szóló értékelő jelentést, amely az általános igazgatási költségek csökkentésén kívül további szinergiákat azonosított a fordítástámogatás szintjén, miután az összes fordítási osztály összeolvadt és valamennyi szükséges technikai feltétel teljesült; megjegyzi, hogy a bizottság elnöksége megbízta főtitkárát, hogy az EGSZB főtitkárával együttműködve dolgozzon ki és javasoljon új létszámtervet; megjegyzi, hogy a kísérleti osztályok összevonása megerősítést nyert, és hogy 2019-ben további két egyesülésre kerül sor; felhívja a bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek a fordítási teljesítmény fenntarthatóvá tétele érdekében tett valamennyi intézkedésről;
34.
tudomásul veszi az emberierőforrás-folyamatok további egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket, különösen a papírmentes munkafolyamatok, például számlák, kiküldetések dossziéi stb. fokozatos bevezetése révén; felhívja a bizottságot, hogy fokozza az informatikai eszközökkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásainak korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit, és hozzon létre egy elektronikus munkafolyamatot a papírmentes üzemmód lehetővé tétele érdekében; tudomásul veszi az e-számlázás terén elért jó eredményeket, amely informatikai szempontból már teljes mértékben működőképes;
35.
tudomásul veszi az 538 fős létszámtervet 2018-ban (2017-ben 533 fő); üdvözli, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya 2018-ban alacsonyabb volt (kevesebb mint 2 %), mint 2017-ben (körülbelül 2,5 %); üdvözli, hogy 2018-ban megkezdődött a munkateher értékelése annak érdekében, hogy áttekinthető legyen az emberi erőforrások bizottságon belüli hatékony felhasználása, és azonosítani lehessen az esetleges hiányosságokat; megjegyzi, hogy a végleges jelentés 2019 tavaszán készült el; kéri a részletes nyomon követést a bizottság következő éves tevékenységi jelentésében;
36.
üdvözli az egyéni teljesítményre összpontosító új értékelési rendszer és az érdemeken alapuló új előléptetési rendszer bevezetését, amelyek 2018-ban intenzív szociális párbeszéd tárgyát képezték; elismeri, hogy a 2016 végén szervezett személyzeti elégedettségi felmérést követő cselekvési terv végrehajtása során irányítási program készült a közép-, és alsó szintű vezetők számára, amely a személyzeti elégedettséghez kapcsolódó témákra terjed ki;
37.
üdvözli, hogy az évek során csökkent a hiányzási arány (a 2015-ös 4,86 %-ról 2016-ban 4,6 %-ra, 2017-ben 4,5 %-ra, 2018-ban pedig 4,29 %-ra); megjegyzi azonban, hogy 2018-ban 23 alkalmazott volt 90 napnál többet betegszabadságon, ebből három esetben a betegszabadság 352 napig, 296,5 napig, illetve 280,5 napig tartott, amelyek súlyos betegségeknek voltak betudhatók; elismeri a Régiók Bizottságának a hiányzások kezelésével kapcsolatos átfogó politikáját, beleértve a hiányzások nyomon követését és a munkába való visszatérésre vonatkozó strukturált politika végrehajtását;
38.
üdvözli az esélyegyenlőség terén a fogyatékosság, a sokféleség és a nemek közötti egyensúly tekintetében hozott valamennyi intézkedést, mint például az esélyegyenlőséggel foglalkozó helyi kapcsolattartó pontok hálózatát az egyes igazgatóságokon belül, amelyek célja, hogy növeljék a tudatosságot és intézkedéseket hajtsanak végre a bizottság valamennyi szervezeti egységén belül; üdvözli a bizottság rugalmas munkakörülményekre irányuló erőfeszítéseit, amelyek célja, hogy családi és szakmai kötelezettségeik jobb összeegyeztetése révén mindkét nemhez tartozó kollégák vezetői feladatokat láthassanak el;
39.
érdeklődéssel jegyzi meg, hogy a bizottság integrált tehetséggondozási stratégiát fogadott el, amely területek és politikák széles körét öleli fel, hozzájárulva a személyzet hatékony munkájához és elkötelezettségéhez; megjegyzi, hogy az osztályvezető-helyettesek, a részlegvezetők és a csoportvezetők szintjét hivatalosan új vezetői szintként ismerték el, és hogy a bizottság erre vonatkozó belső képzéseket szervezett;
40.
tudomásul veszi a bizottság által a vezetői közötti földrajzi egyensúly érdekében tett erőfeszítéseket, különös tekintettel az Unióhoz 2014-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokra, aminek következtében a tagállamokból származó vezetők száma elérte a 22,2 %-os arányt (a cél 20 % volt), ami valamivel meghaladja ezen országok népességének arányát az Unióban;
41.
tudomásul veszi a bizottság nehézségeit, amelyek felmerülnek, mikor növelni kívánják a nők arányát a közép- és felsővezetői pozíciókban (a vezetői pozíciók 35,6 %-át töltik be nők); elismeri, hogy a bizottság korlátozott méretű intézmény, amely viszonylag fiatal középvezetőkből áll; tudomásul veszi az olyan erőfeszítéseket, mint az „Útmutató a munkaerő-felvétellel kapcsolatos helyes gyakorlatokhoz” című dokumentum, amelyet szolgálati utasítássá dolgoztak át, és amely kötelező erejű szabályként vezeti be, hogy valamennyi felvételi bizottságnak legyenek férfi és női tagjai is; felhívja a bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és számoljon be az elért eredményekről a Parlamentnek;
42.
ismételten hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani; javasolja e tekintetben, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét a számviteli évet követő év március 31-ére tűzzék ki; üdvözli, hogy a bizottság kész követni ezt a bevált gyakorlatot, amely segíthet a mentesítési eljárás ütemtervének lerövidítésére irányuló kérés támogatásában;
43.
üdvözli, hogy a 2018 elején lezárult félidős értékelés összességében arra a következtetésre jutott, hogy a bizottságok közötti intézményközi együttműködési megállapodás jól működik; megjegyzi, hogy a közös szolgálatok mindkét bizottságot kiszolgálják a fordítás, az infrastruktúra, a logisztika és az informatika területén; megjegyzi, hogy a vonatkozó bérekkel kapcsolatos kiadásokkal együtt a közös szolgáltatások pénzben kifejezett éves értéke meghaladja a 100 millió EUR-t;
44.
megjegyzi, hogy a bizottságok között 2016-ban aláírt együttműködési megállapodás szilárd jogi keretet nyújt a hosszú távú, hatékony és eredményes együttműködéshez, és azt is bizonyítja, hogy a bizottságok partnerségben járnak el, tiszteletben tartva egymás hatásköreit és előjogait; megjegyzi, hogy a megállapodás 2019. december 31-én lejárt, és döntés született annak egy évvel történő meghosszabbításáról, amíg az új megállapodásról tárgyalások folynak; kéri a bizottságokat, hogy a további szinergiák és megtakarítások lehetővé tétele érdekében tegyék meg az új megállapodás mielőbbi megkötéséhez szükséges erőfeszítéseket;
45.
emlékeztet arra, hogy a bizottságok teljes költségvetésük kevesebb mint 3 %-át fordították informatikára, és hogy az informatikai projektek és berendezések évek óta strukturálisan alulfinanszírozottak; aggodalommal jegyzi meg, hogy az informatikai projektekkel és rendszerekkel kapcsolatos hátralékaik kezelése érdekében a bizottságok az év végén továbbra is gyűjtőprogramokat alkalmaznak informatikai projektek finanszírozására; kéri a bizottságokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az új digitális stratégiát és a többéves informatikai kiadási tervet;
46.
felhívja a bizottságot, hogy elemezze tovább a helyzetet annak érdekében, hogy további területeket határozzon meg, amelyeken az EGSZB-vel közös szolgálatok hozhatók létre; kiemeli, hogy az ilyen jellegű intézményközi együttműködés jelentősen csökkentheti a bizottság összkiadásait; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az összes elért eredményről;
47.
gratulál a bizottságnak az e-képzéshez, amelynek az etikával foglalkozó egyik területe főleg az újonnan érkezőknek szól, és amelyet a bizottság intranetjének első oldalán helyeznek el, hogy mindenki számára könnyen hozzáférhető legyen; nagyra értékeli, hogy az átláthatóság jegyében a bizottság honlapján beszámol a követett politikákról, például a visszaélések bejelentésére vonatkozó eljárásokról és a volt vezető tisztviselők szakmai tevékenységéről; ösztönzi a bizottságot, hogy folytasson szolgáltatásai digitalizációjára irányuló valódi politikát;
48.
emlékeztet arra, hogy 2018. augusztus 23-án egy korábbi belső ellenőr a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be a kinevezésre jogosult hatósághoz a bizottság ellen, miután a bizottság 2018. május 24-i határozata megtagadta tőle a jóhiszemű visszaélést bejelentő személyként való elismerését; mély sajnálatát fejezi ki a bizottság fenti döntése miatt, amely ellentmond a Parlament azon álláspontjának, miszerint a belső ellenőr jóhiszeműen visszaélést bejelentő személy, amelyet a Parlament 2001-re vonatkozó mentesítési állásfoglalása (1) is megerősített; ösztönzi a bizottságot, hogy teljes mértékben ismerje el a belső ellenőr státuszát és nyilvánosan kérjen bocsánatot ügyének helytelen kezeléséért;
49.
megjegyzi, hogy 2019. december 20-án a bizottság javaslatot tett a korábbi belső ellenőrnek egy titoktartási megállapodás tárgyát képező peren kívüli egyezségre, amely javaslatot a korábbi belső ellenőr az átláthatóság hiánya miatt elutasított; ösztönzi a Bizottságot, hogy vizsgálja felül javaslatát annak érdekében, hogy hivatalosan elismerje a korábbi belső ellenőrt mint jóhiszemű visszaélést bejelentő személyt, és hogy az átláthatóság érdekében tegye lehetővé az egyeztetési megállapodások nyilvánosságát;
50.
sajnálja, hogy a Parlament 2017. évi mentesítési állásfoglalásában (2) kért, a bizottság korábbi belső ellenőre és a bizottság közötti közvetítői eljárás még nem indult el és azt csak 2020 elejére tervezik; sajnálja továbbá, hogy több mint húsz évbe telt, amíg a bizottság közvetítői eljárást kezdett a korábbi belső ellenőrrel; megismétli, hogy – amint azt a Parlament számos állásfoglalásában kifejezésre juttatta – határozottan támogatja a volt belső ellenőrrel való igazságos és tisztességes vitarendezést és a bizottság nyilvános bocsánatkérését az ügy kezelése során elkövetett jogsértések miatt;
51.
tudomásul veszi a harmadik rokkantsági bizottság határozatát, amely egyhangúlag megerősíti, hogy a belső ellenőrt szakmai okokból nyilvánították rokkantnak, és a bizottság részéről zaklatásnak volt kitéve;
52.
megjegyzi, hogy 2019. december 20-án a bizottság előterjesztette a peren kívüli vitarendezésre vonatkozó javaslatát és a nyilvános nyilatkozat tervezetét, amelyet a korábbi belső ellenőr elutasított, és hangot adott azon kívánságának, hogy a közvetítési eljárást aktiválják, mivel az a legmegfelelőbb eszköz az ügy tisztességes rendezéséhez;
53.
üdvözli, hogy Sophie in t’Veld parlamenti képviselőt nevezték ki közvetítőnek annak érdekében, hogy megegyezésre jussanak a bizottság korábbi belső ellenőre és a bizottság között; emlékeztet azon kérésére, hogy a közvetítésnek foglalkoznia kell a volt belső ellenőr mint jóhiszeműen eljáró, visszaélést bejelentő személy jogállásának kérdésével (amit a Parlament 2001-re vonatkozó mentesítési állásfoglalásában elismert), továbbá arra, hogy az Unió érdekében járt el azzal, hogy az uniós intézményekben zajló visszaéléseket jelentette;
54.
kéri, hogy a bizottságok haladéktalanul fogadják el a közvetítést a harmadik rokkantsági bizottság határozatának végrehajtása érdekében, minden szükséges intézkedést megtéve annak érdekében, hogy válaszoljanak a Parlament korábbi állásfoglalásaiban megfogalmazott kérésekre;
55.
megjegyzi, hogy a bizottság a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos politikája keretében biztosítja, hogy a szolgálatból kilépő alkalmazottakat, különösen a felső vezetőket proaktívan és módszeresen emlékeztessék azon kötelezettségükre, hogy nyilatkozzanak a szakmai tevékenység folytatására irányuló szándékukról; üdvözli, hogy a bizottság a szolgálatból fizetés nélküli szabadság vagy rokkantság miatt ideiglenesen kilépő alkalmazottakat is emlékezteti a személyzeti szabályzat 16. cikke és a bizottságnak a külső tevékenységekről és megbízatásokról szóló 66/2014. sz. belső határozata szerinti kötelezettségeikre;
56.
megjegyzi, hogy a Tanács kijelentette, hogy attól az időponttól kezdve, amikor az Egyesült Királyság Unióból való kilépése hatályossá válik, az Egyesült Királyság számára biztosított 24 helyből három Észtországnak, Ciprusnak és Luxemburgnak lesz kiosztva; megjegyzi, hogy a bizottsági helyek száma így csak 21 fővel csökken;
57.
kiemeli az elmúlt években az olyan területeken elért összes eredményt, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében a bizottság elemezze a különböző területeken folytatott hivatalos kapcsolatépítési tevékenységek lehetőségét.
(1) Az Európai Parlament 2004. január 29-i, az Európai Unió 2001-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (VII. szakasz – Régiók Bizottsága) vonatkozó mentesítésről szóló határozatot kísérő megjegyzéseket tartalmazó állásfoglalása (HL L 57., 2004.2.25., 8. o.).
(2) Az Európai Parlament 2019. március 26-i (EU) 2019/1429 állásfoglalása az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (HL L 249., 2019.9.27., 123. o.).
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/444 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1975 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0050/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 76. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 116. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0072/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.
(6) HL L 295., 2019.11.14., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/446 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1976 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0050/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. szeptember 14-i (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 76. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. november 13-i (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 116. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az EUMSZ és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (8) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0072/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 251., 2016.9.16., 1. o.
(6) HL L 295., 2019.11.14., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/448 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1977 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszék „Migránsok menedékjoga, áthelyezése és kiutasítása: ideje többet tenni, hogy az eredmények kevésbé maradjanak el a kitűzött céloktól” című 24/2019. számú különjelentésére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0072/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 288 663 000 EUR volt, ami 2017-hez képest 2,89 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megállapítja, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 98,37 %-os volt, ami 2017-hez képest 0,74 %-os, csekély mértékű növekedést jelent; aggodalommal állapítja meg, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya alacsony (69,69 %-os) volt, ami 2017-hez képest 3,27 %-os növekedést jelent; |
|
2. |
a mentesítő hatóság gyorsreagálású határvédelmi intervenciókra és visszaküldési intervenciókra elkülönített kötelező műveleti tartalékra vonatkozó észrevételei és megjegyzései alapján megállapítja, hogy míg a költségvetés előre meghatározott részénekaz esetleges gyorsreagálású határvédelmi intervenciók fedezésére történő elkülönítése az ügynökségre rótt, jogszabályból fakadó kötelezettség, annak káros mellékhatásait a társjogalkotók az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) felülvizsgálata során rendezték; megállapítja, hogy az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálybalépésével a műveleti tartalékot minden hónapban fel lehet szabadítani, és a gyorsreagálású és visszaküldési intervenciókon kívül más műveleti célokra is fel lehet használni; |
|
3. |
a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy az ügynökség 2018-ban a költségvetése 59 %-át kitevő értékben irányított műveleti tevékenységekre irányuló finanszírozási szerződéseket az együttműködő országokkal; megállapítja, hogy sor került egy új, egyszerűsített – elsősorban egységköltségen alapuló – finanszírozási rendszer bevezetésére a humán erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadások tekintetében, továbbá 2018 második felében egy minden kiadástípusra kiterjedő utólagos kontrollrendszer elindítására, valamint a pénzügyi folyamatokba beépített előzetes ellenőrzési rendszer módosítására is; kiemeli, hogy a Számvevőszék hangsúlyozta, hogy a felszerelésekkel kapcsolatos kiadások visszatérítése továbbra is a tényleges költségeken alapul, és az egységköltségen alapuló visszatérítésekre való áttérést célzó projekt egyelőre sikertelennek bizonyult; aggodalommal nyugtázza továbbá a Számvevőszék azon észrevételét, miszerint az együttműködő országok által a felszerelésekhez kapcsolódó kiadások kapcsán visszaigényelt tényleges költségekről benyújtott bizonylatok 2014 óta továbbra sem elégségesek, és hogy az ügynökség által e költségek kapcsán végzett előzetes ellenőrzések nem lehetnek eredményesek, amennyiben azokat nem igazolják alátámasztó dokumentumokkal; megállapítja, hogy az ügynökség nem végez utólagos ellenőrzéseket a visszatérítések kapcsán, ami tovább növeli a jogosulatlan költségtérítések kockázatát; aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség több esetben engedélyezte az együttműködő országok által igényelt kiadások visszatérítését annak ellenére, hogy ez utóbbiak nem nyújtották be az ügynökség által megjelölt és kért bizonyítékokat; az ügynökség válasza alapján tudomásul veszi, hogy a kérdéses együttműködő országok benyújtották a részletes költségeket feltüntető bizonylatokat; felhívja az ügynökséget, hogy a jövőben egyértelműen tüntesse fel, hogy milyen típusú bizonylatokat fogad el bizonyítékként; felhívja továbbá az ügynökséget, hogy kizárólag a jogszerűen igazolt kiadásokat térítse vissza; elvárja, hogy az ügynökség mielőbb bevezesse a visszatérítések következetes utólagos ellenőrzését, és 2020 júniusáig tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról; |
|
4. |
a Számvevőszék jelentése alapján megállapítja, hogy az ügynökség által 2019-re átvitt költségvetési előirányzatok összege 83 000 000 EUR volt (29 %), ami némileg alacsonyabb arányt jelent az elmúlt évinél; megállapítja, hogy a 2018-ra átvitt költségvetésből 11 000 000 EUR (12 %) került törlésre, ami viszonylagosan valamivel alacsonyabb az előző évhez képest; megállapítja, hogy az átvitelek és a törlések fő oka a létszámtervben előírt számú és képesítésű alkalmazottak felvételéből adódó problémák, az ügynökség új létesítményeire irányuló építési munkák megkezdésének késedelme, az informciós és kommunikációs technológiai projektek többéves jellege és az volt, hogy az együttműködő országok továbbra is túlbecsülik a tevékenységek nagyságrendjét és költségeit; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint 2018-ban főleg vissza nem térítendő támogatások formájában megjelenő működési kiadások voltak, amelyek az n év februárjától az n+1 év januárjáig tartó működési ciklusra szóltak, valamint olyan szerződésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek esetében a kifizetések az n+1 évben fognak megtörténni; sürgeti az ügynökséget, hogy az együttműködő országokkal közösen törekedjen a pontosabb költségbecslésekre és költségvetési előrejelzésekre; |
|
5. |
felszólítja az ügynökséget, hogy a pályázati dokumentációkba foglaljon reálisabb becsléseket szolgáltatási igényeivel kapcsolatban, és a szerződések kapcsán alkalmazzon szigorú pénzgazdálkodást; emlékezteti az ügynökséget, hogy bár a keretszerződések nem keletkeztetnek a teljes szerződéses összegig vásárlási kötelezettséget, egy közbeszerzési eljárás 2018-as esetén a szerződés maximális értéke (8 millió EUR) és a nyertes ajánlat (5,8 millió EUR) közötti jelentős eltérés komoly kockázatot vethet fel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tekintetében; |
Teljesítmény
|
6. |
megállapítja, hogy az ügynökség struktúráit érintő átszervezés – amely hatással volt az erőforrások elosztására – igazgatótanács általi 2017. évi jóváhagyását követően korszerűsített struktúra elfogadására került sor 2018-ban, és ezt a struktúrát – amelyet az új belső eljárási szabályzat tett teljessé –, az ügyvezető igazgató döntése révén hivatalos formát öltött delegációk és aldelegációk fogadták el; |
|
7. |
hangsúlyozza az ügynökség fontos szerepét az európai integrált határigazgatás előmozdításában, koordinálásában és fejlesztésében, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett; |
|
8. |
megállapítja, hogy az európai integrált határigazgatással összefüggésben a külső szárazföldi, légi és tengeri határokon végrehajtott 12 közös művelet jelentette a legnagyobb műveleti tevékenységeket, míg 2018-ban a műveleti hangsúly a Földközi-tenger középső, keleti és nyugati medencéjén volt, ahol a legjelentősebb migrációs nyomás volt tapasztalható; üdvözli továbbá az ügynökségek közötti szoros együttműködést a vámügyi és bűnüldözési együttműködés – különösen a partvédelmi feladatok ellátása – terén; sürgeti az ügynökséget, hogy cselekedjen gyorsan, és garantálja munkája minőségét a közös műveletekkel összefüggő olyan megfelelő mennyiségi célok és konkrét célértékek meghatározása érdekében, amelyek várhatóan bekerülnek majd a 2021–2023 közötti időszakra szóló egységes programozási dokumentumba; |
|
9. |
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 24/2019. sz. különjelentésében megállapította, hogy a menekültügyi eljárások végrehajtását továbbra is hosszú feldolgozási idő, szűk keresztmetszetek és az igazságügyi kapacitások hiánya jellemzi, különösen Görögországban és Olaszországban; kéri az ügynökséget, hogy a Számvevőszék ajánlásaival összhangban törekedjen együttműködésre az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alappal és a Bizottsággal; |
|
10. |
megismétli az ügynökséghez intézett azon felhívását, hogy tevékenységei legyenek átláthatóbbak; üdvözli, hogy az ügynökség honlapján létrehoztak egy, a dokumentumokhoz nyilvános hozzáférést biztosító részt; sürgeti az ügynökséget, hogy hozzon létre dokumentum-nyilvántartást, ami az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szerint jogi kötelezettség; |
|
11. |
úgy véli, hogy az ügynökségnek proaktív módon tájékoztatást kell nyújtania műveleti tevékenységeiről; felkéri az ügynökséget, hogy jelenjen meg a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága előtt, hogy teljesítse az európai parlamenti képviselők felé fennálló konkrét jelentéstételi kötelezettségeit azzal, hogy rendszeres időközönként részletes információkkal látja el őket; felhívja az ügynökséget, hogy – jogi kötelezettségeinek megfelelően – tegye elérhetővé a 656/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 2018. évi gyakorlati alkalmazásáról szóló jelentést, és a jövőben nyújtson kézzelfoghatóbb információkat annak érdekében, hogy lehetővé váljon az ügynökség tengeri tevékenységeinek megfelelő értékelése; |
Személyzeti politika
|
12. |
sajnálatosnak tartja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása csak 72,49 %-on szintet ért el: 303 kinevezett ideiglenes alkalmazottat foglalkoztattak az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 418 ideiglenes alkalmazottból (a 2017-ben engedélyezett 352 álláshelyhez képest); megjegyzi, hogy ezen felül 187 szerződéses alkalmazott és 153 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
13. |
a számvevőszéki jelentés nyomán megállapítja továbbá, hogy bár az ügynökség további erőfeszítéseket tett a munkaerő felvétele iránt, és 2018-ban 526-ról 630-ra emelte alkalmazotti létszámát, a 2018. évi létszámtervben engedélyezett 760 fős keret feltöltését nem sikerült teljesítenie; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint összesen 187 üres álláshelyet töltöttek be, de a nagy belső és külső fluktuáció folytán azonban a létszám nettó növekedése 2018-ban 2017-hez képest csak 117 fő volt, mivel sok állás az év folyamán üresedett meg; megállapítja továbbá, hogy az ügynökségnek nehézséget okoz, hogy nagyobb számban találjon alkalmas külső jelölteket, és megfelelő földrajzi egyensúlyt biztosítson, főleg az alacsony korrekciós együttható miatt, amely az összes uniós ügynökség közül itt a legalacsonyabb; hangsúlyozza, hogy azoknak az ügynökségeknek, amelyek olyan országokban működnek, ahol alacsony korrekciós együttható alkalmazandó, kiegészítő intézkedések formájában további támogatást kellene kapniuk a Bizottságtól annak érdekében, hogy vonzóbbak legyenek a jelenlegi és a jövőbeli személyzet számára; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a bérkorrekciós együtthatók jövőbeli alkalmazásának hatását és megvalósíthatóságát; megállapítja, hogy az ügynökség számára továbbra is nehézségeket okoz a kirendelt személyzet kívánatos és megfelelő földrajzi kiegyensúlyozottságának fenntartása; |
|
14. |
megjegyzi, hogy 2018 volt az (EU) 2016/1624 rendelet elfogadását követő ötéves növekedési terv harmadik éve volt, amely jelentős mértékben növelte a költségvetés és a személyzet erőforrásait; megállapítja, hogy megbízatása kibővítésének következményeként az ügynökség személyi állományának 2020-ra el kell érnie az 1 000 főt; megállapítja, hogy a mentesítési hatóság azon megjegyzései és észrevételei fényében, amelyek hangsúlyozták, hogy a tervezett létszámbővítés további irodaterületet igényel, az optimális ingatlanstratégia azonosítására irányuló elemzés előkészítés alatt áll; |
|
15. |
megállapítja, hogy az ügynökség 2018 áprilisa óta alkalmazza a visszaküldési műveletekre és a visszaküldési intervenciókra vonatkozó felülvizsgált kötelező erejű magatartási kódexet; megállapítja, hogy az ügynökség alapjogi tisztviselője folyamatosan észrevételeket és ajánlásokat készít minden műveleti tervről és értékelési jelentésről az operatív egységek számára megfontolás céljából; |
|
16. |
sajnálja, hogy a Parlament ismételt felhívásai és az ügynökség jelentős személyzeti bővítése ellenére az alapjogi tisztviselő még mindig nem rendelkezik megfelelő emberi erőforrással, és ezért egyértelműen akadályoztatva van a ráruházott feladatok megfelelő elvégzését célzó erőfeszítéseiben; sürgeti az ügynökséget, hogy lássa el megfelelő forrásokkal és személyzettel alapjogi tisztviselőjét különösen az ügynökség alapvető jogok ellenőrzésével és védelmének biztosításával kapcsolatos stratégiájának további fejlesztése és megvalósítása érdekében; emlékezteti az ügynökséget annak fontosságára, hogy betartsák a személyzeti szabályzatban foglaltakat; |
|
17. |
megállapítja, hogy az átfogó üzletmenet-folytonossági terv kidolgozásának szükségességével kapcsolatban a mentesítési hatóság által megfogalmazott megjegyzések és észrevételek fényében 2018-ban az üzletmenet folytonosságáért felelős tisztviselőt neveztek ki; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék horizontális tendenciát állapított meg az ügynökségek körében a tekintetben, hogy az informatikai tanácsadói szerepekben külső személyzetet foglalkoztatnak; felszólít arra, hogy ezen a fontos és érzékeny területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a külső munkaerő-felvételtől való függőséget az esetleges kockázatok korlátozása érdekében; |
|
19. |
megjegyzi, hogy nem állnak rendelkezésre információk az ügynökség alkalmazottaira vonatkozóan a nemek közötti egyensúlyról; ismételten hangsúlyozza a nemek közötti egyensúly régóta fennálló hiányát az ügynökség igazgatótanácsában (a tagok közül 50 férfi és 8 nő); szorgalmazza e helyzet mihamarabbi orvoslását; felhívja ezért az ügynökséget, hogy proaktívan emlékeztesse a tagállamokat a nemek közötti egyensúly fontosságára, és felhívja a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjának kinevezésekor garantálják a nemek közötti egyensúlyt; |
Közbeszerzés
|
20. |
megjegyzi, hogy az ügynökség teljes pénzügyi rendszere egyszerűsítésének szükségességével kapcsolatban a mentesítési hatóság által megfogalmazott megjegyzések és észrevételek fényében az ügynökség 2018-ban egy módosított rendszert vezetett be a közös műveletek és a visszaküldések finanszírozására, amely a tagállamokkal kötött egyszerűsített támogatási megállapodásokon alapul, szabványosított egységköltségeket alkalmazva az emberi erőforrások tekintetében; |
|
21. |
megelégedéssel állapítja meg, hogy az ügynökség aktívan részt vesz a más intézmények által irányított intézményközi pályázatokban, és hogy a tengerfelügyelet területén indult közbeszerzési eljárásokban az ügynökség együttműködésre törekszik a hasonló tevékenységeket folytató uniós ügynökségekkel, és ennek megfelelően készíti el a feladatmeghatározásokat; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség 2018-ban lebonyolította az első általa irányított – az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal közös – intézményközi pályázati eljárást; határozottan arra buzdítja az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
22. |
felszólítja az ügynökséget, hogy haladéktalanul intézkedjen az e-közbeszerzésre vonatkozó függőben lévő ajánlás, azaz az elektronikus benyújtás bevezetését illetően; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
23. |
nagyra értékeli az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; megállapítja, hogy 2019. július 18-án elfogadták a visszaélések bejelentésére vonatkozó politikát; üdvözli, hogy az ügynökség bizalmas tanácsadókat és a visszaélések bejelentésére vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos képzéseket tesz elérhetővé személyzete számára; megállapítja továbbá, hogy az átláthatóság növelése céljából az ügynökség üzembe helyezte honlapjának többnyelvű, az Unió mind a 24 hivatalos nyelvén megjelenő változatát; sajnálja azonban, hogy az ügynökség olyan kötelezettségvállalási nyilatkozatokat tesz közzé, amelyekben érdekeltségi nyilatkozat helyett az összeférhetetlenség hiányáról nyilatkozik az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettes tekintetében; megismétli, hogy nem az igazgatótanács tagjai, az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettes feladata annak megállapítása, hogy nem áll fenn velük szemben összeférhetetlenség; felhívja az ügynökséget, hogy az átláthatóság növelése érdekében 2020 júniusáig tegye közzé az igazgatótanács minden tagja, az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettes önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; |
Belső kontroll
|
24. |
megállapítja, hogy az ügynökség támogatási kiadásainak jelentős növekedésével kapcsolatban a mentesítési hatóság által megfogalmazott megjegyzések és észrevételek fényében az ügynökség intézkedéseket hozott az azonosított kockázatok enyhítésére, és konkrétan, 2018-ban egységköltség-ellenőrzést végeztek Spanyolország, Görögország és Olaszország esetében, 2018-ban elfogadták az utólagos kontrollra vonatkozó szabályzatot, kidolgozták a kockázatalapú éves utólagos kontrollra vonatkozó tervet, és azt felülvizsgálják, valamint véglegesítették a Portugáliára és Észtországra vonatkozó utólagos kontrollokat; |
|
25. |
aggodalommal jegyzi meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség nem rendelkezik a „bizalmi tisztségekre” vonatkozó politikával, amely meghatározná és naprakészen tartaná a bizalmas információkkal dolgozó álláshelyek jegyzékét, és megfelelő intézkedéseket írna elő az egyéni érdekérvényesítés kockázatának csökkentésére; felhívja az ügynökséget egy ilyen, az ügynökség belsőkontroll-standardjainak megfelelő politika elfogadására és végrehajtására; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, hogy az ügynökség 2019 végén véglegesítette bizalmi tisztségekre vonatkozó politikája elfogadásának folyamatát; |
|
26. |
tudomásul veszi, hogy belső ellenőrzési keretrendszerének közelmúltbeli felülvizsgálatát követően az ügynökség gondoskodott arról, hogy a kontrollok mellőzését vagy a meghatározott folyamatoktól és eljárásoktól való eltéréseket dokumentálják, megfelelően jóváhagyják, és központilag naplózzák; |
Egyéb megjegyzések
|
27. |
üdvözli, hogy az új székházépület építésével és a varsói Európai Iskola létrehozásával kapcsolatban a mentesítési hatóság által megfogalmazott észrevételek fényében a lengyel hatóságok 2019-ben megfelelő telket bocsátottak az ügynökség rendelkezésére, és folyamatban van a tervezőmunka az ügynökség székhelyéül szolgáló, a céloknak megfelelően kialakított épület 2024 végére történő felépítése céljából, és hogy a lengyel hatóságok várhatóan 2019 őszén kérni fogják az Európai Iskolák Igazgatótanácsától egy II. típusú varsói európai társiskola akkreditálásának megfontolását, amely a 2020–2021-es tanévtől már részben működne; |
|
28. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatásai eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
29. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (7). |
(1) HL C 120., 2019.3.29., 103. o.
(2) HL C 120., 2019.3.29., 105. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251., 2016.9.16., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 656/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 189., 2014.6.27., 93. o.).
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/453 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1978 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0055/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 60. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0075/2020), |
1.
mentesítést ad a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 135., 2016.5.24., 53. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/455 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1979 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0055/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 60. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0075/2020), |
1.
jóváhagyja a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 135., 2016.5.24., 53. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/457 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1980 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0075/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 135 737 021 EUR volt, ami 2017-hez képest 13,84 %-os növekedést jelent; mivel a növekedés az ügynökség megbízatásának kiterjesztésével járó további feladatoknak volt tulajdonítható; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökség (Europol) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megjegyzi, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 96,10 %-os volt, ami 2017-hez képest 3,62 %-os, csekély mértékű csökkenést jelent; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 86,92 %-os volt, ami 2017-hez képest 2,09 %-os csökkenést jelent; |
|
2. |
üdvözli az ügynökség által a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egysége (EU IRU) feladatairól és költségvetési vonzatairól nyújtott tájékoztatást; megjegyzi, hogy az EU IRU tevékenységalapú irányítási terve 2019-ben 4 860 000 EUR-t tett ki, amely a következőkből állt: a) 3 710 000 EUR a személyzettel kapcsolatos közvetlen kiadásokra (amelyek 38 alkalmazottat érintenek: 26 ideiglenes alkalmazottat, 4 szerződéses alkalmazottat és 8 kirendelt nemzeti szakértőt), b) 1 150 000 EUR operatív kiadásokra, működési költségekre és 510 000 EUR támogatás 2019-ben (amelyből 7 további szerződéses alkalmazott részesült finanszírozásban, így az EU IRU személyzete összesen 45 főt tesz ki); megjegyzi, hogy ezek az adatok nem tartalmazzák az IKT operatív rendszerek kifejlesztésének szervezeti szintű külön költségeit; |
Teljesítmény
|
3. |
megelégedéssel jegyzi meg, hogy teljesítményét az ügynökség 38 fő teljesítménymutató, 51 további teljesítménymutató segítségével, valamint a munkaprogramjában tervezett, mintegy 170 konkrét intézkedés végrehajtásával követte nyomon, azzal együtt, hogy a teljesítménnyel kapcsolatos beszámolásra szolgáló keret általánosságban az ügynökség tevékenységei által teremtett hozzáadott érték értékelésére, illetve költségvetési gazdálkodásának javítására összpontosított; |
|
4. |
megjegyzi, hogy a teljesítménymutatókhoz rendelt célok 78 %-át az ügynökség teljesítette, és hogy a 2018. évi munkaprogramban szereplő intézkedések 79 %-ának végrehajtása terén előrehaladást ért el (2017-ben ez 80 % volt); |
|
5. |
megjegyzi, hogy az ügynökség továbbra is az operatív elemzésre és az első vonalbeli reagálás gyorsaságára összpontosít, ideértve a hozzájárulások feldolgozását is, ugyanakkor továbbra is proaktív támogatást nyújt az Unió belső biztonságára folyamatos fenyegetést jelentő három területtel – nevezetesen a kiberbűnözéssel, a súlyos és szervezett bűnözéssel, valamint a terrorizmussal – kapcsolatos magas szintű nyomozásokhoz; |
|
6. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
7. |
elismeréssel jegyzi meg, hogy az ügynökség 2018-ban továbbra is folytatott közös tevékenységeket és megosztott szolgáltatásokat más uniós ügynökségekkel – többek között az Eurojusttal, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal és a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjával –, és hogy az ügynökség 10 intézményközi és egy ügynökségközi közbeszerzési eljáráshoz csatlakozott; szükségesnek tartja, hogy az ügynökség folytassa szoros kapcsolatok kialakítását más érintett uniós intézményekkel; ösztönzi az ügynökséget, hogy tárja fel az egymást átfedő feladatokhoz rendelt erőforrások és/vagy személyzet más, hasonló tevékenységeket végző ügynökségekkel vagy az ügynökség közelében lévő ügynökségekkel való megosztásának módjait; |
|
8. |
megjegyzi, hogy a többi bel- és igazságügyi ügynökséggel folytatott folyamatos operatív együttműködést követően az ügynökség 2019-ben átvette a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatának elnöki tisztét, amely a bel- és igazságügyi ügynökségek együttműködésének továbbfejlesztésére irányuló közös munkával foglalkozik, többek között az uniós információs rendszerek interoperabilitásával, az innovációval, a jó kormányzással (többek között a bel- és igazságügyi ügynökségeken belül a visszaélések bejelentésével kapcsolatos bevált gyakorlatok felmérésével), a sokszínűséggel és a befogadással, valamint a nem bel- és igazságügyi ügynökségekkel való további együttműködéssel és annak lehetőségével kapcsolatban; |
|
9. |
felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) közös szinergiák lehetőségének értékeléséről, amennyiben nem kerül sor teljes mértékű összevonásukra; felszólítja a Bizottságot két lehetőség értékelésére; az ügynökség áthelyezése a CEPOL budapesti székhelyére, valamint a CEPOL székhelyének áthelyezése az ügynökség hágai székhelyére; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon hatalmas összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség további finanszírozására lehetne fordítani; |
|
10. |
megállapítja, hogy az ügynökség által támogatott műveletek száma a 2017. évi 1 496-ról 2018-ban 1 748-ra nőtt (ami 16,8 %-os növekedést jelent), és hogy az ügynökség által finanszírozott operatív ülések száma a 2017. évi 403-ról 2018-ban 427-re nőtt (ami 5,9 %-os növekedést jelent); kiemeli az ügynökség és különösen a közös nyomozócsoportok jelentőségét és hozzáadott értékét a szervezett bűnözés elleni küzdelemben Európa-szerte; megjegyzi, hogy az ügynökség által támogatott közös nyomozócsoportok száma a 2017. évi 64-ről 2018-ban 93-ra nőtt (ami 45 %-os növekedést jelent), és a közös nyomozócsoportok közül 27 esetében több mint 20 ország közötti koordinációra volt szükség (3); megjegyzi, hogy az ügynökség költségvetésének növekedése megfelel az Europol valamennyi művelete intenzívebbé válásának, ami magában foglalja többek között a kiberbűnözés és az online terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés támogatását is; kiemeli a közös nyomozócsoportok számára biztosított megfelelő finanszírozás és források jelentőségét, tekintettel tevékenységeik intenzitásának jelentős növekedésére; |
|
11. |
kéri az ügynökséget, hogy a lehetséges mértékig bocsásson rendelkezésre pénzügyi forrásokat a fordításra, és sürgeti a költségvetési hatóságot, hogy biztosítson elegendő pénzügyi forrást az ügynökség hivatalos jelentéseinek az Unió valamennyi hivatalos nyelvére történő lefordításához, tekintettel az ügynökség munkájának fontosságára az uniós polgárok számára, tevékenységeit illetően a teljes átláthatóság biztosításának kötelezettségére, valamint arra, hogy a valamennyi tagállam nemzeti és európai parlamenti képviselőiből álló közös parlamenti ellenőrző csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően végezze munkáját; felkéri a Bizottságot és az ügynökséget, hogy alakítsanak ki együttműködési keretet az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjával a fordítás pénzügyi terhének csökkentése érdekében. |
Személyzeti politika
|
12. |
megjegyzi, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 96,35 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 576 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 550 engedélyezett álláshely) 555-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 201 szerződéses alkalmazott és 153 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
13. |
megjegyzi, hogy a felső vezetők – 145 férfi és 27 nő, az igazgatótanácsban 43 férfi és 10 nő – esetében 2018-ban nem valósult meg a nemek közötti egyensúly; |
Közbeszerzés
|
14. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a számvevőszéki jelentés szerint az ügynökség szabálytalanul hosszabbította meg egy üzleti utazási szolgáltatások nyújtására irányuló keretszerződés időtartamát azáltal, hogy a szerződés lejáratát követően egy 2. sz. módosítást írt alá, és hogy ugyanezen módosítással az ügynökség új, a versenyeztetéses közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó árszempontokat is bevezetett, amire tekintettel a 2. sz. módosítás és a kapcsolódó 2018. évi kifizetések szabálytalannak minősülnek; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, amely szerint a keretszerződés meghosszabbítását jóval annak lejárata előtt kezdeményezték, és a szerződés meghosszabbításának késedelme a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének alkalmazásából eredt; felszólítja az ügynökséget, hogy ennek megfelelően erősítse meg a szerződések kezelését és az előzetes kontrollokat; |
Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság
|
15. |
tudomásul veszi az ügynökség által az átláthatóság, az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítása céljából tett intézkedéseket és folyamatos erőfeszítéseket; tudomásul veszi egy 2018-as munkaerő-felvételi eljárással kapcsolatban azonosított lehetséges összeférhetetlenséget; megjegyzi, hogy nem volt szükség nyomonkövetési intézkedésre, mivel a tanácsadó kizárta magát; üdvözli az ügynökség új mintaszövegén alapuló érdekeltségi nyilatkozatokat, amelyeket azóta mind az ügyvezető igazgató és igazgatóhelyettesek, mind az ügynökség igazgatótanácsának tagjai tekintetében közzétettek az ügynökség honlapján; |
|
16. |
sajnálja, hogy a Parlament Petíciós Bizottsága által nemrégiben készített összehasonlító tanulmány (4) szerint a többi ügynökség összeférhetetlenségre vonatkozó politikáihoz képest az ügynökség politikája a legkevésbé részletesen kidolgozott; elismeri, hogy ez különösen annak tudható be, hogy az ügynökség nem rendelkezik tudományos bizottságokkal vagy testületekkel; sajnálja azonban, hogy az ügynökség nem alkalmaz sem az érdekeltségek szintjének kategorizálására szolgáló rendszert, sem pedig feketelistát; |
Belső kontrollok
|
17. |
megjegyzi, hogy 2017 májusában a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata a belső ellenőrzési részleg támogatásával kockázatértékelést végzett, és hogy az ellenőrzött 36 folyamatterület közül egyet sem soroltak a „fokozottabb kockázatcsökkentést” igénylő területek közé; |
|
18. |
megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata „Emberierőforrás-gazdálkodás és etika az Europolnál” című ellenőrzési jelentést bocsátott ki, és cselekvési tervet készített néhány lehetséges javításra szoruló terület kezelésére; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; |
|
19. |
felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
20. |
üdvözli, hogy nincs olyan fennmaradó ajánlás, amelyet a Számvevőszék előző pénzügyi évekre vonatkozó ellenőrzési jelentései alapján az ügynökségnek végre kellene hajtania; az ügynökség azóta már foglalkozott a 2017-es pénzügyi évre vonatkozóan a Számvevőszék által az álláshirdetéseknek az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján való közzétételével kapcsolatban tett egyetlen észrevétellel; |
|
21. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (5). |
(1) HL C 416., 2018.11.15., 46. o.
(2) HL C 416., 2018.11.15., 48. o.
(3) https://www.europol.europa.eu/sites/default/files/documents/europolinbrief2019.pdf
(4) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/621934/IPOL_STU(2020)621934_EN.pdf
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/460 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1981 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0040/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 68. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0076/2020), |
1.
mentesítést ad az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatója számára az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 132. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/462 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1982 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt (1), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (2), |
|
— |
tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében az ügynökség számára adandó mentesítésről szóló, 2020. február 18-i tanácsi ajánlásra (05761/2020 – C9-0040/2020), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 208. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4), és különösen annak 70. cikkére, |
|
— |
tekintettel az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 68. cikkére, |
|
— |
tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (6) és különösen annak 108. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés keretében létrehozott és az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 70. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2018. december 18-i (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (7) és különösen annak 105. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0076/2020), |
1.
jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Gyógyszerügynökség ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(1) HL C 417., 2019.12.11., 1. o.
(2) HL C 417., 2019.12.11., 132. o.
(3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(4) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(5) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/464 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1983 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Gyógyszerügynökség 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0076/2020), |
|
A. |
mivel a bevételi és kiadási kimutatás (1) szerint az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: az „ügynökség”) 2018. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 337 761 000 EUR volt, ami 2017-hoz képest 1,96 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség egy díjakból finanszírozott ügynökség, és a 2018. évi bevételek 90 %-a a gyógyszeripar által a nyújtott szolgáltatásokért kifizetett díjakból, 10 %-a pedig az uniós költségvetésből származott (2); |
|
B. |
mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról szóló jelentésében (a továbbiakban: a „számvevőszéki jelentés”) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
aggodalommal veszi tudomásul, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 89,14 % volt, ami 2017-hoz képest 1,91 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 73,64 %-os volt, ami 2017-hez képest 2,98 %-os csökkenést jelent; felhívja az ügynökséget, hogy javítsa költségvetésének végrehajtását és a kifizetési előirányzatok végrehajtási arányát; |
Teljesítmény
|
2. |
tudomásul veszi, hogy az ügynökség továbbra is több fő teljesítménymutatót alkalmaz, például operatív, az igazgatásra/irányításra és a kommunikációra/az érdekelt felekre vonatkozó mutatók ötvözetét, hogy így mérje munkaterhelését, munkaprogramjának végrehajtását, valamint az érdekelt felek elégedettségét, annak érdekében, hogy felmérje a tevékenységei által nyújtott hozzáadott értéket, valamint hogy az ügynökség költségvetés-tervezési és nyomonkövetési módszereket alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében; |
|
3. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy az EudraVigilance adatbázist – a gyógyszerek feltételezett mellékhatásainak bejelentésére használt információs rendszert – és egyéb telematikai projekteket el kellett halasztani vagy csökkenteni kellett amiatt, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépés mellett döntött; elismeri ugyanakkor az ügynökség arra vonatkozó megerősítését, hogy a brexittel kapcsolatos üzletmenet-folytonossági terv projektjeit és tevékenységeit oly módon hajtották végre, hogy az ne befolyásolja a gyógyszerbiztonsági ellenőrző rendszer működését az Unióban, és lehetővé tegye az összes érintett fél (az ágazat, az ügynökség és az illetékes nemzeti hatóságok) számára, hogy továbbra is teljesítsék az uniós gyógyszerészeti jogszabályokból eredő jogi kötelezettségeiket; |
|
4. |
megjegyzi, hogy az ügynökség a közös tudományos eredmények terén együttműködik más ügynökségekkel, valamint támogatásokat vagy tudományos adatokat oszt meg; tudomásul veszi továbbá, hogy az ügynökség továbbra is hivatalosan is együttműködik négy fő partnerügynökségével; |
|
5. |
az európai gyógyszerszabályozási hálózatra vonatkozó uniós telematikai stratégia végrehajtásával összefüggésben megjegyzi, hogy a hálózat jelentős mérföldköveket ért el, de néhány tevékenységet korlátozott az ügynökség áthelyezésére való felkészülés és az információtechnológia más területein az erőforrások felhasználásának ebből következő növekedése; |
|
6. |
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint az ügynökség túlzott mértékben vett igénybe tanácsadói szolgáltatásokat a két fő – nagymértékben külső szakértelemtől függő – informatikai projektje esetében, ami aránytalan költségtúllépésekhez és késedelmekhez vezetett; megjegyzi, hogy az ügynökség 2017-ben megkezdte az ezeket enyhítő intézkedések végrehajtását, de ezek még nem maradéktalanul hatékonyak, ami például abból is kitűnik, hogy még mindig túl sok tanácsadó dolgozik a munkaidőt és eszközöket meghatározó szerződések alapján; felhívja az ügynökséget, hogy gyorsítsa fel az enyhítő intézkedések végrehajtását nemcsak a folyamatban lévő informatikai projektek befejezése, hanem a jelentős új projektekre való felkészülés érdekében is; |
|
7. |
ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását; |
|
8. |
megjegyzi, hogy a Számvevőszék horizontális tendenciát állapított meg az ügynökségek körében az informatikai tanácsadói szerepekben foglalkoztatott külső személyzet alkalmazása terén; felszólít arra, hogy ezen a fontos és érzékeny területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a külső munkaerő-felvételtől való függőséget az esetleges kockázatok korlátozása érdekében; |
|
9. |
megismétli, hogy az ügynökség az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek értékelése és felügyelete révén kulcsfontosságú szerepet tölt be a közegészségügy és az állategészségügy védelme és előmozdítása területén; |
|
10. |
kiemeli, hogy 2018-ban az ügynökség 94 új (84 emberi felhasználású és 10 állatgyógyászati felhasználású) gyógyszer forgalombahozatali engedélyének megadását javasolta, melyek 46 (42 emberi felhasználású és 4 állatgyógyászati felhasználású) új hatóanyagot tartalmaztak; megjegyzi, hogy 2018-ban farmakovigilanciai tevékenységei keretében az ügynökség javasolta egy sclerosis multiplex elleni gyógyszer értékesítésének azonnali felfüggesztését és visszahívását súlyos és néha halálos kimenetelű immunreakciók miatt, valamint számos antibiotikum értékesítésének felfüggesztését; |
|
11. |
megjegyzi, hogy az ügynökség alapvető tevékenységeinek biztosítása érdekében 2018-ban végrehajtották az üzletmenet-folytonossági terv második és harmadik szakaszát; hangsúlyozza e tekintetben, hogy biztosítani kell az ügynökség munkájának maximális átláthatóságát, szakértelmét és függetlenségét; |
|
12. |
aggodalmát fejezi ki az uniós klinikai vizsgálati portál és adatbázis fejlesztésében tapasztalt késedelmek miatt; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell oldani az ügynökség erősen leterhelt informatikai infrastruktúrájának problémáit; |
|
13. |
kiemeli, hogy az ügynökség adatközpontját 2018-ban sikeresen áthelyezték Hamburgba; |
Személyzeti politika
|
14. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,31 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 591 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2017-ben 596 engedélyezett álláshely) 581-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül 170 szerződéses alkalmazott és 30 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2018-ban; |
|
15. |
megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség a nemek közötti egyensúly eléréséhez a felső vezetők (2018-ban: 17 férfi és 11 nő) és az igazgatótanács tagjai (20 férfi és 13 nő) között; |
|
16. |
megjegyzi, hogy az ügynökség rendelkezik munkavállalói segítségnyújtási programmal, amely keretében ingyenesen kínál támogatást az alkalmazottainak; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség politikája támogatást nyújt a külső vádak és támadások által érintett személyzet számára; |
|
17. |
aggodalommal állapítja meg, hogy az ügynökség és a Számvevőszék jelentése szerint annak ellenére, hogy az ügynökség jelentős új feladatokat kapott, létszámtervét nem növelték; nyugtázza az ügynökség által a kockázatok csökkentése érdekében már meghozott intézkedéseket, például a határozott időre szóló szerződéses alkalmazottak költségsemleges felvételét; sajnálja, hogy a Számvevőszék jelentése szerint ezek az intézkedések még nem teljes mértékben fejtik ki hatásukat; |
|
18. |
megjegyzi, hogy az ügynökség mostanra eleget tesz a Számvevőszék azon 2017. évi ajánlásának, hogy a nagyobb nyilvánosság érdekében az álláshirdetéseket ne csak saját honlapján és az uniós ügynökségek honlapján tegye közzé, hanem az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal honlapján is; |
Közbeszerzés
|
19. |
megjegyzi, hogy az ügynökség a múltban e-közbeszerzési eljárásokat vezetett be; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az e-benyújtási eszközt már sikeresen végrehajtották, és 2019 eleje óta használják; megjegyzi, hogy az ügynökség – a válaszában foglaltak szerint – jelenleg az e-számlázási eszköz végrehajtásán dolgozik; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
20. |
hangsúlyozza, hogy az ügynökség ügyfelei – a gyógyszeripari vállaltok – az ügynökség általi értékelés lefolytatásáért, s nem pedig annak eredményéért fizet; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint ajánlásai függetlenek, és ezért nem okoznak összeférhetetlenséget; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség biztosítja, hogy tudományos bizottságának tagjai, szakértői, személyzete és igazgatótanácsi tagjai ne rendelkezzenek semmilyen pénzügyi vagy egyéb érdekeltséggel a gyógyszeriparban; |
|
21. |
emlékeztet, hogy az ügynökség egy díjakból finanszírozott ügynökség, amely esetében a 2018. évi bevételek 89,69 %-a a gyógyszeripar által fizetett díjakból, 10,28 %-a az uniós költségvetésből, 0,03 %-a pedig külső címzett bevételekből származott; aggasztónak találja, hogy az ágazattól származó díjakra való nagyfokú támaszkodás veszélyeztetheti az ügynökség függetlenségének közvélemény általi megítélését; |
|
22. |
elismeri az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; mélységesen aggasztja, hogy 2018-ban az ügynökség 21 esetben kapott visszaéléssel kapcsolatos bejelentést külső forrásból – felvetve az ügynökségen belüli hivatali visszásság problémáját –, melyből 5-öt még 2017-ben lezárt, 17 azonban még mindig folyamatban van; felszólítja az ügynökséget, hogy sürgősen foglalkozzon ezekkel az esetekkel és problémákkal, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről; üdvözli, hogy az ügynökség összeférhetetlenségi nyilatkozatot ír elő az igazgatótanács tagjai, a felső vezetés és a szakértők számára, és online elérhetővé teszi azt; |
|
23. |
örömmel veszi tudomásul, hogy 2018. februárban az Európai Bíróság Törvényszéke három iránymutató ítéletben (T-235/15., T-718/15., és T-729/15.. sz. ügy (3)) jóváhagyta az ügynökség azon döntését, hogy az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) összhangban dokumentumokat hozzon nyilvánosságra; |
|
24. |
üdvözli, hogy a Bíróság fellebbezésben hozott 2020. január 22-i ítéleteiben fenntartotta az ügynökség dokumentumokhoz való hozzáférésének politikáját a T-235/15. és a T-718/15. sz. ügyekben; |
|
25. |
megállapítja, hogy az ügynökség találkozik érdekképviselőkkel, és rendelkezik az érdekelt felekkel való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokkal, továbbá hogy honlapján továbbra is közzéteszi az érdekképviselőkkel folytatott találkozók jegyzőkönyveit; nyugtázza, hogy az ügynökség – a Bizottsággal konzultálva – folytatja az átláthatósági intézkedéseket is magában foglaló keret végrehajtását az érdekelt felekkel folytatott kapcsolatok kezelésére; |
|
26. |
megjegyzi, hogy a mentesítésért felelős hatóság arra vonatkozó észrevételei és megjegyzései fényében, hogy közvetlenül az ügynökség igazgatója és igazgatótanácsa alá rendeléssel meg kell erősíteni a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségét, az ügynökség – a számvitelért felelős tisztviselő függetlenségének további erősítését célzó további intézkedésként – jelenleg vizsgálja felül a számvitelért felelős tisztviselő jelentési útvonalát; üdvözli továbbá, hogy a számviteli rendszereknek a számvitelért felelős tisztviselő által egy külső könyvvizsgáló céggel végzett validálása pozitív általános következtetést vont le; |
Belső ellenőrzés
|
27. |
megjegyzi, hogy miután a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrizte a farmakovigilanciai díjakról szóló rendelet ügynökség általi végrehajtását – kiemelve az egyes farmakovigilanciai díjakból származó bevételek és a kapcsolódó költségek közötti folyamatos hiányt –, a Bizottság jelenleg készíti elő a 658/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) felülvizsgálatát; megjegyzi, hogy az ügynökség továbbra is aktívan részt vesz az ügynökség teljes díjrendszere gazdasági alapjának Bizottság általi felülvizsgálatában, és hogy a díjakra vonatkozó új rendelkezések várhatóan 2022 januárjában lépnek hatályba; tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2019 júliusában megküldte a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálatának a fellépések végrehajtásának állását; felhívja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben hozott intézkedésekről; |
Az ombudsman ajánlásai
|
28. |
megjegyzi, hogy az ombudsman arra irányuló kérdése kapcsán, hogy az ügynökség hogyan tartja a kapcsolatot a gyógyszerfejlesztőkkel az új gyógyszerek Unión belüli forgalomba hozatalának engedélyezése iránti kérelmek benyújtásához vezető időszakban, az európai ombudsman az alábbiak terén javasolt fejlesztéseket az ügynökségnek:
|
Egyéb megjegyzések
|
29. |
megállapítja, hogy a Számvevőszék a két londoni székhelyű ügynökségre nézve figyelemfelhívó megjegyzést tett az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésre vonatkozó döntésével kapcsolatban; megjegyzi, hogy az ügynökség székhelye 2019 márciusában Amszterdamba költözött, és hogy az ügynökség 2018. december 31-i beszámolója a kapcsolódó költségekre 17 800 000 EUR-t irányzott elő; sajnálja, hogy a londoni irodák bérleti szerződése 2039-ig tartó bérleti időszakról rendelkezik, felmondási lehetőségről ugyanakkor nem; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy 2019. február 20-án Anglia és Wales Legfelsőbb Bírósága nem adott helyet az ügynökség által a bérleti szerződés törlése érdekében benyújtott keresetnek; megjegyzi ugyanakkor, hogy a bérleti szerződés a főbérlő beleegyezésével lehetővé teszi a létesítmény bérletének harmadik félre történő átruházását vagy a bérlő általi bérbeadását; mélységesen sajnálja, hogy a 2018. december 31-i beszámolóhoz fűzött megjegyzések szerint 468 000 000 EUR összegű fennmaradó bérleti díjat kell megfizetni 2039-ig, és ebből 465 000 000 EUR, vagyis az ügynökség Amszterdamba való költözésének tervezett időpontját követő bérleti időszaknak megfelelő összeg függő kötelezettség; elismeri az ügynökség arra irányuló jelentős erőfeszítéseit, hogy bérlőt találjon londoni helyiségeiben; kiemeli, hogy noha az ügynökség 2019. július 1-jei hatállyal aláírta a helyiségekre vonatkozó bérletijog-átruházási szerződést, a visszavonhatatlan lízingszerződés jövőbeli nettó költsége nem ismert; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a kedvezőtlen bérleti megállapodás ügynökségre gyakorolt hosszú távú pénzügyi, adminisztratív és operatív hatásainak minimalizálása érdekében; felhívja az ügynökséget, hogy vonja be a Bizottságot – különösen annak jogi szolgálatát – és az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről szóló döntésével kapcsolatban eljáró tárgyaló csoportot e jogi probléma megvizsgálásába, mivel ez felveti az Egyesült Királyság kormányának az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkére való hivatkozása miatti jogi és pénzügyi felelősségét, mivel a Legfelsőbb Bíróság szerint ez nem minősül a bérleti szerződésre alapvető hatással járó eseménynek (azaz vis maiornak); felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ügyről; |
|
30. |
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökségnek mint uniós közegészségügyi ügynökségnek harmadik országbeli kereskedelmi ingatlanokat kell majd kezelnie, és 2039 júniusáig továbbra is felelős lesz a bérleti díj fizetéséért; kéri, hogy az Unió és az Egyesült Királyság között folyamatban levő tárgyalások során keressenek megoldásokat az ügynökség szerződéses és pénzügyi kötelezettségei alóli felmentésére az Egyesült Királyságban elfoglalt korábbi helyiségeivel kapcsolatban, amennyiben nem lehet az utóbbi felelősségét megállapítani; |
|
31. |
megjegyzi, hogy az ügynökség szorosan együttműködött a Bizottsággal és a hálózattal az Egyesült Királyság által eddig végzett munka megfelelő újraelosztásának biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy az ügynökségnek sikerült úgy lebonyolítani az Amszterdamba költözést, hogy a lehető legnagyobb mértékben megtartsa meglévő személyzetét, adatközpontját pedig Hamburgba helyezte át; megjegyzi, hogy a Hollandia és az ügynökség közötti székhely-megállapodást 2018. július 1-én írták alá; |
|
32. |
megjegyzi, hogy az ügynökség szerint az Amszterdamba Hollandiába történő áthelyezést követően jelentős erőforrásokat és új feladatokat kellett átcsoportosítani, ami a rövid távú szerződéses alkalmazottak emiatti elvesztését, valamint az ügynökség létszámtervének 2014 óta előírt 10 %-os csökkentését és a munkaterhek megnövekedését vonta maga után; tudomásul veszi az ügynökség azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy az emberi erőforrások hiánya veszélybe sodorhatja alapvető és jogalkotási feladatainak teljesítését; felhívja az ügynökséget, hogy vizsgálja meg az egymást átfedő feladatokhoz szükséges erőforrások más, hasonló tevékenységeket folytató ügynökségek közötti megosztásának, köztünk az alkalmazottak megosztásának lehetőségét; határozottan arra buzdítja az ügynökséget, hogy aktívan törekedjen további és szélesebb körű együttműködésre valamennyi uniós ügynökséggel; |
|
33. |
felhívja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
|
34. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (6). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 26. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 28. o.
(3) A Törvényszék 2018. február 5-i ítéletei: T-235/15. sz. ügy, ECLI:EU:T:2018:65., Pari Pharma GmbH kontra Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség, T-718/15. sz. ügy, ECLI:EU:T:2018:66., PTC Therapeutics International kontra Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség, és a T-729/15. sz. ügy, ECLI:EU:T:2018:67., MSD Animal Health Innovation GmbH és Intervet international BV kontra Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 658/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Gyógyszerügynökség számára az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek tekintetében végzett farmakovigilanciai tevékenységekért fizetendő díjakról (HL L 189., 2014.6.27., 112. o.).
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/469 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1984 HATÁROZATA
(2020. május 13.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére (1), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019) 316 – C9-0055/2019) (2), |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére, |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt (3), |
|
— |
tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára (4), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére, |
|
— |
tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0078/2020), |
1.
elhalasztja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról szóló határozatát;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.
az elnök
David Maria SASSOLI
a főtitkár
Klaus WELLE
(2) HL C 327., 2019.9.30., 1. o.
(3) HL C 340., 2019.10.8., 1. o.
(4) HL C 340., 2019.10.8., 9. o.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/470 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1985 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, |
|
— |
tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára a 2020. február 3-i zárt ülésen az OLAF által az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal kapcsolatban végzett vizsgálat eredményéről tartott ismertetőre; |
|
— |
tekintettel az európai ombudsmannak az uniós intézményeknél és ügynökségeknél a munkahelyi méltóságról szóló jelentésére: SI/2/2018/AMF, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0078/2020), |
|
A. |
mivel a mentesítésért felelős hatóság a mentesítési eljárás keretében hangsúlyozni kívánja, hogy különösen fontos az uniós intézmények demokratikus legitimitásának további erősítése az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés koncepciójának végrehajtása és az emberi erőforrások megfelelő irányítása révén; |
1.
üdvözli a Számvevőszék megállapítását, amely szerint a 2018. december 31-i fordulónappal záruló pénzügyi évet illetően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (a továbbiakban: bizottság) igazgatási kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek voltak, és a megvizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek;
2.
megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018 júliusa és novembere között öt különböző forrásból kapott panaszt a bizottság egyik vezető tagjára, a Munkaadók Csoportjának (I. csoport) elnökére vonatkozóan zaklatással kapcsolatban, és hogy 2018. november 6-án az OLAF úgy határozott, hogy kivizsgálja az ügyet;
3.
megjegyzi, hogy 2018-ban egy állítólagos zaklatási esetet jelentettek a hivatalos eljárás révén (a személyzeti szabályzat 24. cikke és a bizottság zaklatás megelőzéséről szóló határozata 12. cikkének (1) bekezdése); emlékeztet arra, hogy az adminisztratív kivizsgálás lezárult, és a vádolt személy ellen minimális büntetőintézkedést róttak ki, bár még nem merítette ki az összes fellebbezési lehetőséget; tudomásul veszi, hogy 2018-ban három másik állítólagos zaklatási esetet jelentettek, amelyek bizonyos mértékig összefüggtek egymással, hét, visszaélésekről szóló jelentés révén; tudomásul veszi, hogy 2019 januárjában két igazgatási vizsgálatot indítottak, és az ügyeket az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) utalták;
4.
megjegyzi, hogy az OLAF 2020. január 17-én a bizottság elnöke elé terjesztette jelentését és ajánlásait a bizottság és az OLAF közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az OLAF a személyzet két tagja ellen elkövetett zaklatás, a személyzet egy tagjával és a bizottság egy tagjával szemben elkövetett helytelen magatartás, illetve más személyzeti tagok elleni kötelességszegés tényét állapította meg, és úgy döntött, hogy az ügyet a belga hatóságok elé terjeszti;
5.
sajnálatát fejezi ki az OLAF-nak az 1. csoport elnöke által a beosztottaival szemben 2013 és 2018 között elkövetett lelki zaklatással, súlyos kötelességszegéssel és nem megfelelő magatartással kapcsolatos megállapításai miatt; megjegyzi, hogy a belga jog szerint a zaklatás bűncselekménynek minősül; megjegyzi továbbá, hogy megsértették a bizottság tagjaira érvényes, a méltóságra vonatkozó magatartási kódex 4. cikkét, és hogy ez a magatartás nem egyeztethető össze az emberi méltóság munkahelyi tiszteletben tartásának és védelmének az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített uniós értékeivel; felhívja a bizottságot, hogy a megfelelő határidőn belül számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak, hogy mit tett az OLAF-ajánlások végrehajtása érdekében;
6.
elvárja, hogy a bizottság 2020 szeptembere előtt megfelelően tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az OLAF ajánlásainak nyomon követése és a jogsértések orvoslása érdekében hozott intézkedésekről;
7.
felhívja a bizottságot, hogy alkalmazza következetesen a magatartási kódexének 8. cikkét, konkrétan azáltal, hogy elindítja az érintett személyek ellen a szükséges eljárásokat, illetve azáltal, hogy az ügyet haladéktalanul a tagok magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság elé terjeszti;
8.
hangsúlyozza a bizottságon, különösen az I. csoporton belüli jelenlegi munkakörnyezettel kapcsolatos aggodalmát, és kéri a bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a személyzet jólétének és szakmai fejlődésének előfeltételét képező tiszteletteljes és megbízható környezet megteremtésére; emlékezteti továbbá a bizottságot arra, hogy a rossz munkakörnyezet a hatékonyság hiányához vezet, stresszt okoz és csökkenti a termelékenységet;
9.
megjegyzi, hogy 2020. január 22-én az I. csoport lefolytatta jelenlegi elnökének jelöltté történő megválasztását, hogy betöltse a bizottság elnöki tisztét 2020 októberétől, amikor a bizottság soros elnöki teendőit két és fél évre az I. csoport veszi át;
10.
emlékeztet az európai ombudsmannak az uniós intézményeknél és ügynökségeknél a munkahelyi méltóságról szóló jelentésére: SI/2/2018/AMF, amely a magas rangú tisztségviselőkre vonatkozóan kijelenti, hogy „az egyének különösen ki vannak szolgáltatva a zaklatás veszélyének, ha az érintett felek között erőkülönbség áll fenn. Ez enyhíthető a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó magas beosztású alkalmazottakra – például a biztosokra, bírákra, a Számvevőszék tagjaira, a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira stb. – vonatkozó szigorúbb szabályokkal. Ezek közé tartozhatnak a súlyosabb fegyelmi intézkedések, például a kötelező nyugdíjazás vagy a nyugdíjjogosultságok megszüntetése. A magas rangú személyzethez tartozókat megbízatásuk kezdetén átfogó módon és rendszeres időközönként tájékoztatni kell valamennyi zaklatás elleni szabályról és politikáról.”;
11.
kéri a bizottságot, hogy dolgozzon ki és hajtson végre cselekvési tervet a munkahelyi zaklatás aktív megelőzése és kezelése, a zaklatással kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint a zaklatással kapcsolatos zéró tolerancia kultúrájának előmozdítása érdekében;
12.
kéri a bizottságot, hogy javítsa azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a személyzet számára, hogy hivatalos panaszokat tegyenek a zaklatással kapcsolatban, valamint hogy szervezzen rendszeres képzéseket a bizalmas tanácsadást nyújtó személyzet számára, és hozzon létre egy független nyomozócsoportot, amelyet a bizottság igénybe vehet a zaklatással kapcsolatos hivatalos vizsgálatok során;
13.
megelégedéssel veszi tudomásul a Számvevőszék zaklatás elleni politikájából származó bevált gyakorlatok példáit, amelyek olyan, szigorú fegyelmi intézkedéseket alkalmaznak a vétkes tagokkal szemben, mint például a kötelező nyugdíjazás vagy a nyugdíjjogosultság megtagadása, és felhívja a bizottságot, hogy kövesse ezeket a példákat;
14.
általános megjegyzésként sajnálja, hogy a Számvevőszék éves jelentése „Igazgatás” című 10. fejezetének hatóköre és következtetései meglehetősen korlátozottak annak ellenére, hogy a többéves pénzügyi keret „Igazgatás” című 5. fejezete alacsony kockázatúnak minősül;
15.
megjegyzi, hogy a Számvevőszék 45 tranzakcióból álló mintát választott ki az összes uniós intézmény és szerv többéves pénzügyi keretének 5. fejezetéből; megjegyzi, hogy a mintát úgy alakították ki, hogy az reprezentatív legyen az 5. fejezet alatti kiadások körére nézve, amely az uniós költségvetés 6,3 %-át teszi ki; megjegyzi, hogy a Számvevőszék elemzése szerint az igazgatási kiadások alacsony kockázatúak; úgy véli azonban, hogy az „egyéb intézményekkel” kapcsolatban kiválasztott tranzakciók száma nem elegendő, és kéri a Számvevőszéket, hogy legalább 10 %-kal növelje a megvizsgálandó tranzakciók számát;
16.
megjegyzi, hogy 2018-ban a bizottság 135 630 905 EUR költségvetéssel rendelkezett, 2017-ben pedig ez az összeg 133 807 338 EUR volt, ami 1,36 %-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy a költségvetés összesített végrehajtási aránya 98,66 % volt (szemben a 2017. évi 96,5 %-kal és a 2016. évi 97,2 %-kal);
17.
üdvözli a bizottság általános hatékony, eredményes és elővigyázatos pénzgazdálkodását a 2018. évi költségvetési időszakban; üdvözli, hogy az 1. cím, „Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnál dolgozó személyekkel kapcsolatos kiadások” kötelezettségvállalási aránya 98,94 %, a 2. cím, „Épületek, berendezések és egyéb működési kiadások” kötelezettségvállalási aránya pedig 97,97 % volt;
18.
aggodalommal állapítja meg, hogy a tagok utazási költségeire és napidíjaira szolgáló előirányzatok végleges összege 2018-ban kismértékben, 20 247 625 EUR-ra nőtt (míg ez az összeg 2017-ben 19 819 612 EUR, 2016-ban pedig 19 561 194 EUR volt), annak ellenére, hogy az ülések száma csökkent; tudomásul veszi, hogy a kapcsolódó fel nem használt előirányzatok csupán 1,05 %-ot tesznek ki;
19.
üdvözli a bizottság 2018. december 10-i 2018/C 466/02 sz. határozatát, amely szerint a bizottság tagjai számára az igazoló dokumentumok benyújtása alapján legfeljebb a kedvezményes árú business osztályú (lehetőleg turista osztályú vagy hasonló) légi viteldíj mértékéig térítik meg menetjegyeik tényleges költségeit; megjegyzi, hogy a jelenlegi rendszer, amely a tényleges költségeken alapul, összhangban van mind a releváns tanácsi határozattal, mind a Parlamentnél alkalmazott rendszerrel; elismeri, hogy a bizottság ösztönzi az olyan közös közlekedési megoldásokat, mint a tömegközlekedési buszok és a közös autóhasználat, valamint a buszbérlés, amennyiben ez bizonyul a legköltséghatékonyabb megoldásnak;
20.
megjegyzi, hogy 2018-ban a bizottság költségvetési csoportja különösen a kiadások kontrolljára és a tagok útiköltségeit és napidíjait fedező költségvetési jogcímre vonatkozó előrejelzések javítására összpontosított, és hogy ennek eredményeként 2018 októberében ajánlati felhívást tettek közzé „Az EGSZB-tagok, -küldöttek és -szakértők költségtérítésére vonatkozó jelenlegi előrejelzési rendszer elemzése és javítása” címmel; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát bármely elért eredményről;
21.
megállapítja, hogy a 2018-ról 2019-re átvitt előirányzatok (8 204 796 EUR) (a 2017-ről 2018-ra átvitt 9 232 069 EUR összeghez viszonyítva) az összes előirányzat 6,05 %-át teszik ki, ami ismét főként „Az intézmény tagjai és küldöttei”, az „épületek” és az „adatfeldolgozás” költségvetési soroknak tudható be; sajnálja, hogy számos 2017-ről 2018-ra automatikusan átvitt előirányzatot különösen túlbecsültek; emlékezteti a bizottságot, hogy alapvető fontosságú egy realisztikus költségvetési kiigazítás elvégzése a valós igényeknek megfelelően; emlékeztet, hogy a jelentős túlbecslés vagy alulbecslés rossz költségvetési tervezést jelez, és negatív nyomást gyakorol a hatékony és körültekintő pénzgazdálkodásra;
22.
hangsúlyozza, hogy a bizottság költségvetése csupán igazgatási kiadásokból áll; megjegyzi, hogy a bizottság megvizsgálta, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveit hogyan lehet kizárólag az igazgatási előirányzatokra alkalmazni; üdvözli a bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy együttműködjön más intézményekkel a teljesítményalapú költségvetés-tervezés végrehajtására vonatkozó intézményközi iránymutatások meghatározása érdekében azon intézmények számára, amelyek csak igazgatási kiadásokkal rendelkeznek;
23.
elismeri, hogy 2018-ban korszerűsítettek egy, a belsőkontroll-standardokról szóló határozatot, amely formalizálta a bizottságon belüli belsőkontroll-folyamatot, többek között egy belsőkontroll-koordinátor kinevezésével; megjegyzi, hogy a bizottság egy ad hoc kérdőív segítségével elindította a 16 belsőkontroll-standardnak való megfelelés vizsgálatát, amelyet egy jelentés követett, amely alapján az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozatot hozott azon 2019-es intézkedések listájáról, amelyek célja a belsőkontroll-standardoknak való megfelelés további javítása volt; üdvözli az ezzel összefüggésben szervezett képzéseket és figyelemfelkeltő tevékenységeket;
24.
megjegyzi, hogy a fizetések a bizottság költségvetésének mintegy felét teszik ki; üdvözli a bérkifizetések 2018-ban lezárt belső ellenőrzését, amelynek célja az volt, hogy bizonyosságot nyújtson arról, hogy az eljárások javultak a 2010-ben elvégzett ellenőrzést követően; megjegyzi, hogy az ellenőrzés megállapította, hogy a bérkifizetés folyamata stabil, és nem jelent indokolatlan kockázatot; tudomásul veszi az elfogadott cselekvési tervet, amelyet 2018 végéig részben már végrehajtottak, és a fennmaradó további elemeket, amelyeket 2019 végéig terveznek végrehajtani;
25.
megállapítja, hogy 2018-ban a bizottság 215 véleményt és jelentést fogadott el (szemben a 2017-es 155-tel); üdvözli az általános hatékonyság növelésére tett erőfeszítéseket; különösen üdvözli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket különösen 2018-ban tettek annak érdekében, hogy a bizottság jövőbeli informatikai környezete kompatibilis legyen a korszerű igazgatással, és hogy a következő 10 évben létrejöjjön egy digitálisan átalakított, felhasználóközpontú és adatközpontú bizottság; megjegyzi, hogy jelenleg a bizottság költségvetésének mindössze a 3 %-át fordítják számítástechnikai termékekre; megjegyzi, hogy a bizottság digitális stratégiájának végrehajtásához további erőforrásokra lesz szükség;
26.
elismeri, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkaerőpiacot, és a jelenleg meglévő munkahelyek nagy részét kiszorítja; ösztönzi a bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon ezt a kérdést; támogatja a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság azirányú munkáját, hogy véleményt adott ki és megszervezte az érdekelt felek első csúcstalálkozóját a mesterséges intelligenciáról 2018 júniusában a Bizottsággal, annak érdekében, hogy hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió biztosítsa a mesterséges intelligencia biztonságosságát, elfogulatlanságát és az uniós értékekkel való összhangját;
27.
üdvözli a bizottság adatvédelemre és kiberbiztonságra irányuló erőfeszítéseit; örömmel fogadja továbbá az együttműködést az európai intézmények, szervek és hivatalok számítógépes vészhelyzeteket elhárító csoportjával (CERT-EU) és az Informatikai Intézményközi Bizottság biztonsággal foglalkozó alcsoportjában való aktív részvételt;
28.
hangsúlyozza, hogy 2018-ban a Bizottság és a bizottság között létrejött egy szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás az emberi erőforrásokra, többek között a képzésre vonatkozóan, amely ténylegesen növelte az informatikai képzéssel kapcsolatos költségek átláthatóságát és kiszámíthatóságát, amint azt a Parlament a 2017. évi mentesítési állásfoglalásában (1) kérte; aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy a fokozott átláthatóság előnyét részben rontja a Bizottság által felszámított árak jelentős emelkedése, ezért kéri a bizottságot, hogy a helyzet javítása érdekében a Bizottsággal közösen elemezze a kialakult helyzetet;
29.
felhívja a figyelmet arra, hogy a költségvetési hatóság által jóváhagyott létszámterv megerősítette a személyzet létszámának a 2017. évi 665 álláshelyről 2018-ban 668-ra történt növelését (a 2013. évi 727-hez képest); elismeri, hogy a viszonylag kis létszámtervre alkalmazott 5 %-os csökkentést sokkal nehezebben lehet végrehajtani, mivel az üzletmenet-folytonosság szempontjából bizonyos kulcsfontosságú funkciókat fenn kell tartani, és hogy egy ilyen általános csökkentési arány nagyobb erőfeszítést igényel a kisebb intézmények részéről;
30.
tudomásul veszi a visszaélések bejelentéséről szóló 2016. évi határozat végrehajtására irányuló intézkedéseket, például az etikai tanácsadókról szóló belső határozat elfogadását; tudomásul veszi, hogy 2018-ban három további alkalmazottat választottak ki, hogy csatlakozzanak a képzett tanácsadók aktív csapatához; tudomásul veszi az etikai tanácsadók szerepét abban, hogy tanácsot adjanak és segítséget nyújtsanak a személyzet tagjainak annak érdekében, hogy a lehető legjobban teljesítsék kötelezettségeiket a súlyos kötelességszegések bejelentésével (visszaélések bejelentésével) kapcsolatban, amint az a Parlament 2016. évi mentesítési állásfoglalásában (2) szerepelt;
31.
aggodalommal jegyzi meg, hogy az etikai tanácsadókhoz intézett segítségnyújtási kérelmek száma a 2017. évi 25-ről 2018-ban 42-re nőtt, és különös aggodalommal hangsúlyozza, hogy az ilyen kérelmek közül 33-at nők nyújtottak be, míg a férfiaktól érkező kérelmek száma nem változott, kilenc maradt;
32.
tudomásul vesz minden olyan intézkedést, amelyet a zaklatás elleni politika hatékonyságának növelése érdekében hoztak, például a konkrét témákkal kapcsolatos képzéseket, a személyzet bizalmas tanácsadást nyújtó tagjai hálózatba szervezésének lehetőségét és a külső tanácsadó általi rendszeres felügyeletet; megjegyzi, hogy terítéken van a zaklatásról szóló jelenlegi határozat felülvizsgálata, többek közt azért, hogy jobb szinergiákat biztosítson más vonatkozó rendeletekkel, például a visszaélések bejelentéséről szóló rendeletekkel; tudomásul veszi az etikáról és feddhetetlenségről szóló tanfolyamot, amely minden alkalmazott számára kötelező, és amely kiterjed a munkahelyi magatartási normákra, többek között a zaklatás mibenlétére és kezelésére; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mindezen intézkedések nem tudták megakadályozni a zaklatással kapcsolatos eseteket, és nem tudták megvédeni az áldozatokat; emlékezteti a bizottságot, hogy az áldozatok és a visszaélést bejelentő személyek proaktív, valós és sürgős védelmének (többek között a fenyegetésekkel, zsarolással és megvesztegetési kísérletekkel szemben) ezen intézkedések egyik fő prioritásának kell lennie; felhívja a bizottságot, hogy erősítse meg és javítsa az eddig hozott intézkedéseket, és mindenekelőtt hatékonyan védje meg az áldozatokat; kéri a bizottságot, hogy a fejleményekről tegyen jelentést a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága számára;
33.
elismeréssel veszi tudomásul a bizottság és az OLAF közötti együttműködést; megjegyzi, hogy 2016-ban mindkét intézmény igazgatási megállapodásokat írt alá, amelyek meghatározzák a csalási ügyek kezelése során követendő eljárást; megjegyzi továbbá, hogy 2019 júliusában a bizottság elnöke és főtitkára találkozott az OLAF főigazgatójával, hogy jobb szinergiákat teremtsenek, illetve biztosítsák a hatékonyabb információcserét;
34.
megjegyzi, hogy a tagokra vonatkozó új magatartási kódex, amelyet a bizottság 2019 márciusában hatályba lépett új eljárási szabályzatához csatoltak, első alkalommal tartalmaz szankciókat az olyan helyzetbe került tagokra vonatkozóan, amelyekben a szóban forgó tag nem teljesíti a magatartási kódex szerinti kötelezettségeit; sajnálja, hogy az ilyen büntetések se nem elég szigorúak, se nem állnak összhangban az európai ombudsman ajánlásaival; emlékeztet arra, hogy az uniós forrásoknak az intézményi hírnév védelmére és/vagy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) vagy a tagállamok bíróságai által elítélt tagok védelmére történő felhasználása a közpénzekkel való visszaélésnek minősül, és emlékeztet arra, hogy az intézményi jogi szolgáltatásokat kizárólag az intézmény védelmére lehet felhasználni, nem pedig az egyének érdekeinek védelmére; kéri a bizottságot, hogy sürgősen erősítse meg a tagok magatartási kódexét, különösen a hatékonyabb és visszatartó erejű büntetések bevezetése érdekében; megjegyzi, hogy megalakult a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság, és hogy ez a bizottság kérésre minden képviselő számára iránymutatást ad a magatartási kódex értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban, azáltal pedig, hogy tanácsot ad a bizottság elnökének a lehetséges lépésekről, és a magatartási kódex állítólagos megsértéséről; határozottan javasolja, hogy a zaklatással kapcsolatos képzés legyen elérhetővé téve minden képviselő számára, ahogyan az a jelenlegi parlamenti ciklus kezdete óta a Parlamentben is történik;
35.
emlékeztet arra, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága kérte a bizottságtól az etikai és feddhetetlenségi keret rendszeres naprakésszé tételét; üdvözli, hogy 2018-ban megkezdődtek a „Respect@work” elnevezésű kampány előkészületei, amelynek célja, hogy mindenki számára előmozdítsa a tiszteleten alapuló munkahelyi kapcsolatokat, és amelyet egyéb fellépések mellett beépítenek az etikai és feddhetetlenségi keret 2019-es felülvizsgálatába; felszólítja a bizottságot, hogy tegyen jelentést a fejleményekről a következő éves tevékenységi jelentésében;
36.
emlékeztet arra, hogy a bizottság jogi szolgálata négy évre jelentősen meggyengült 2010 márciusától, amikor a jogi szolgálat vezetőjét azonnali hatállyal felmentették, miután súlyos szabálytalanságokat és az akkori főtitkár részéről törvénytelen nyomást jelentett be; emlékeztet továbbá arra, hogy ez a pozíció három és fél évig betöltetlen maradt, hogy az Európai Közszolgálati Törvényszék elítélte a bizottságot ebben az ügyben (F-41/10. RENV. sz., Bermejo Garde kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ügyben hozott ítélet (3)), hogy a bizottságnak több mint 100 000 EUR-t kellett fizetnie, és hogy csak 2014-ben neveztek ki új vezetőt a jogi szolgálat élére, illetve erősítették meg a jogi szolgálatot öt jogásszal;
37.
komolyan aggódik a legutóbbi változások miatt, amelyek ismét gyengíthetik a bizottság jogi szolgálatát, többek között amiatt, hogy az uniós intézmények között egyedüli intézményként 2020. január 1. óta a jogi szolgálat közvetlenül a főtitkárhoz tartozik, illetve amiatt, hogy 2019. szeptembere óta véglegesen elveszítette az öt jogász egyikét amiatt, hogy a személyzet egyes tagjait, köztük az osztályvezetőt is a mobilitás keretében áthelyezték ahelyett, hogy a többi intézmények gyakorlatához hasonlóan szakosodott személyzetnek minősítették volna, valamint amiatt, hogy drasztikusan csökkent a hivatalos konzultációk száma;
38.
hangsúlyozza az erős és független jogi szolgálat fontosságát, figyelembe véve, hogy az uniós intézmények létrehozásuk óta belső jogi szolgálattal rendelkeznek, amelynek fő feladatai a jogi tanácsadás, valamint az EUB előtti képviselet és védelem; ezért annak biztosítására kéri a bizottságot, hogy jogi szolgálata rendelkezzen a feladatai ellátásához elegendő számú személyzettel, és legyen képes megőrizni függetlenségét; kéri, hogy szüntessenek meg minden olyan intézkedést, amely gyengítheti a jogi szolgálatot megfelelő tevékenységeinek és funkcióinak gyakorlása során; emlékezteti továbbá a bizottságot, hogy fontos a saját határozatairól konzultálnia a jogi szolgálattal annak biztosítása érdekében, hogy e határozatok megfeleljenek a jogszabályoknak, valamint hogy elkerüljék a súlyos hibákat és az azokat követő jogi, hosszadalmas és nehézkes eljárásokat;
39.
mély sajnálatát fejezi ki a bizottság új főtitkárának felvételi eljárásáról keringő nyilvános állítások miatt; tudomásul veszi a Parlament 2018. évi mentesítésre vonatkozó kérdéseire a főtitkár által adott válaszokban felhozott érveket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az eljárás egésze (közzététel, kiválasztás, kinevezés és létrehozás) során kivétel nélkül valamennyi szakaszban, szigorúan teljes átláthatóságot biztosítsanak, a Régiók Bizottsága eljárási szabályzatában és a személyzeti szabályzatban foglaltaknak megfelelően, azok betartása és a jó hírnévvel kapcsolatos kockázatok elkerülése érdekében, nemcsak a bizottság, hanem az összes uniós intézmény számára;
40.
üdvözli a bizottság láthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseket, mind a médiával fenntartott kapcsolatainak megerősítése, mind pedig az online kommunikációra való összpontosítás révén a nyelvvel, illetve a fogyatékossággal összefüggő akadályok felszámolásának folytatása érdekében; a közösségi médián folytatott kommunikációval kapcsolatban kiemeli az erre vonatkozó képzési politikát és a bizottság tagjainak és személyzetének nyújtott, igény szerinti, személyre szabott coachingot; megjegyzi, hogy a sajtóközlemények száma 2018-ban kismértékben csökkent (megközelítőleg 60 a 2017. évi 70-hez képest), egy olyan stratégia részeként, amelynek célja a webes beszámolók („web stories”) formátumának kidolgozása, amely célzottabb kommunikációt tesz lehetővé a bizottság legfontosabb témáiról; kéri a bizottságot, hogy jelentésben számoljon be a Parlamentnek az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól;
41.
megjegyzi, hogy a bizottság 2018 májusában kommunikációs tevékenységek széles körét valósította meg 60. évfordulója alkalmából; üdvözli, hogy a bizottság 2018-ban 9 419 látogatót fogadott (szemben a 2017. évi 7 820 látogatóval), továbbá, hogy a május 5-i hagyományos nyílt nap további 2 888 látogatót vonzott (szemben a 2017. évi 2 700 látogatóval); megjegyzi, hogy a bizottságnak az interneten közvetített plenáris ülései potenciálisan 3–8 millió embert értek el; megjegyzi, hogy összességében az online reakciók, mint például az újramegosztott Twitter üzenetek, a „kedvelések” és a válaszok száma nőtt, és plenáris ülésenként 680 és 1 840 közti említést értek el;
42.
megjegyzi, hogy a fordítás kiszervezésére szánt előirányzatok nőttek (20,2 % 2018-ban, amely valamivel meghaladja a 20 %-os célt, szemben a 2017. évi 17,1 %-kal és a 2016. évi 16,61 %-kal) a Parlamenttel kötött együttműködési megállapodással és a fordítói személyzet ebből eredő csökkenésével összefüggésben; megjegyzi továbbá, hogy a kiszervezett fordítás teljes költsége 2018-ban 4 417 613 EUR volt, ezzel szemben a házon belüli fordítás teljes költsége 7 208 710 EUR lett volna;
43.
felszólítja a bizottságot, hogy folytassa a fordítás területére vonatkozó észszerűsítő intézkedéseket;
44.
megjegyzi, hogy a bizottság, a Régiók Bizottsága és a Parlament között 2014-ben létrejött igazgatási együttműködési megállapodás 2019. december 31-én lejárt; megjegyzi, hogy ez idáig nem került sor a 2014. évi megállapodás újratárgyalására vagy meghosszabbítására; úgy véli, hogy a 2014. évi megállapodás kifejezetten nem volt kiegyensúlyozva a bizottság és a Régiók Bizottsága (a továbbiakban: a bizottságok) esetében, amelyek összesen 60 fordítót helyeztek át a Parlamenthez (36 fordítót a bizottságtól), és cserébe csak az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) szolgáltatásait vehetik igénybe; aggodalommal jegyzi meg, hogy ennek következtében a bizottságoknak szerződéses alkalmazottakat kellett felvenniük, és ki kellett szervezniük a fordítási szolgáltatásokat; aggodalommal jegyzi meg, hogy a fordítói személyzet csökkenésének kompenzálására a Parlament további forrásokat (1 200 000 EUR-t 2015 és 2016 között) biztosít a bizottság számára a fordítási szolgáltatások kiszervezésének fedezésére, amely források átcsoportosíthatók más szakpolitikai területekre, amennyiben azokat nem használják fel teljes mértékben kiszervezett fordításra (a bizottság az elmúlt három évben élt ezzel az átcsoportosítási lehetőséggel); úgy véli, hogy ezek a körülmények nem felelnek meg az összességében körültekintő, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kritériumainak, és a jelenlegi megállapodás meghosszabbítása vagy egy új megállapodásról szóló tárgyalás esetén felül kell vizsgálni őket; elismeri, hogy politikai nézőpontból a megállapodást naprakésszé kell tenni, hogy megfeleljen a jelenlegi kihívásoknak, például az új többéves pénzügyi keretnek vagy a kohéziós politikára vonatkozó új szabályoknak; elismeri a bizottság jó együttműködését a polgárok 2019-es európai választásokon való részvételének előmozdítása érdekében;
45.
elismeri a bizottságban a munkahelyi pszichoszociális kockázatokról 2016-ban végzett személyzeti felmérés nyomon követését, amelynek keretében számos kezdeményezést indítottak el, például műhelytalálkozókat a vezetők számára a hiányzások, a konfliktusok és a rossz teljesítmény kezelésének témájában; üdvözli továbbá az új munkatársak mentorálási rendszerét, valamint a személyzet jóllétének és elkötelezettségének növelésére irányuló fellépéseket; megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy a személyzet hiányzásának aránya 2017-ben elérte a legmagasabb szintet (5,5 %), és 2018-ban kismértékben, 5,35 %-ra csökkent (szemben a 2015. évi 4 %-kal); aggodalommal jegyzi meg azonban, hogy a bizottság osztályvezetői körében nőtt a tartós betegszabadságok száma; felszólítja a bizottságot, hogy tegyen jelentést a személyzet hiányzásának csökkentésére vonatkozó eredményekről;
46.
üdvözli a folyamatos előrelépést a bizottság vezetőinek földrajzi egyensúlya terén, különösen azon tagállamok tekintetében, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz; a nemek közötti egyensúly tekintetében megjegyzi, hogy a bizottságban jelenleg nagyobb a női vezetők aránya, mint a férfi vezetőké (2018-ban 52 %, 2017-ben 41,4 %, 2016-ban pedig 37,5 %); megjegyzi, hogy 2018-ban a részmunkaidőben dolgozni kívánó kollégák 80 %-a nő volt, annak ellenére, hogy ez a jog a férfiakat és a nőket egyformán megilleti; üdvözli, hogy a bizottság rendszeresen felhívja a figyelmet a munkaidő-beosztás rendelkezésre álló lehetőségeire;
47.
üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy sokszínűbb és befogadóbb munkakörnyezetet és kultúrát építsen ki a fogyatékossággal élő személyek érdekében hozott intézkedések révén, mint amilyen például az intranet és a honlap digitális hozzáférhetőségének biztosítása a látássérültek számára, az „Access Able Brussels” című brosúra közzététele, amely minden szükséges információt megad a fogyatékossággal élő, újonnan Brüsszelbe költözőknek, valamint a teljes mértékben a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó Inter COPEC konferencia megrendezése;
48.
emlékeztet egy olyan hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozásának fontosságára, amely előmozdítja a személyzete munka és magánélet közötti egyensúlyát, az egész életen át tartó pályaorientációt és karrierfejlesztést, a nemek közötti egyensúlyt, a megkülönböztetésmentességet, a távmunkát, a földrajzi egyensúlyt, valamint a fogyatékossággal élők felvételét és integrációját;
49.
elismeri, hogy egy adminisztratív együttműködési megállapodás révén a bizottságok számos együttműködési eljárást határoztak meg szolgálataik között, valamint közös szolgálatokat hoztak létre és alakítottak ki, amelyekben a két bizottság emberi és pénzügyi erőforrásait egyesítették (nevezetesen a fordítás és a logisztika terén); üdvözli, hogy a két bizottság belső ellenőrzési szolgálata szorosan együttműködik a közös szolgálatokat illetően az együttműködési megállapodás rendelkezései alapján; ösztönzi a bizottságot, hogy a Régiók Bizottságával kötött adminisztratív együttműködési megállapodását 2019 utánra is terjessze ki;
50.
üdvözli az infrastruktúra tekintetében évi 11,8 millió EUR, a bérleti díjak, a karbantartás, a fogyóeszközök és a személyzet tekintetében pedig évi 0,72 millió EUR megtakarítást annak köszönhetően, hogy a két bizottság megosztja az erőforrásokat ezeken a területeken; üdvözli továbbá, hogy a bizottságok közötti együttműködésnek köszönhetően az informatika terén elért éves költségvetési megtakarítások körülbelül 5 millió EUR-t tesznek ki; megjegyzi, hogy a Parlamenttel folytatott együttműködés révén megvalósuló szinergia egy példája – amely 3,3 millió EUR összegű személyzetiköltség-megtakarítást eredményez (2016-os fizetési szintek mellett) – az, hogy a bizottságok igénybe veszik az EPRS-t (a bizottság 36 álláshelyét helyezték át erre a célra az EPRS-hez);
51.
felhívja a bizottságot, hogy elemezze tovább a helyzetet annak érdekében, hogy további területeket határozzon meg, amelyeken a Régiók Bizottságával közös szolgálatok hozhatók létre; kiemeli, hogy az ilyen jellegű intézményközi együttműködés jelentősen csökkentheti a bizottság kiadásait; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát az összes elért eredményről;
52.
megjegyzi, hogy a bizottságok között 2016-ban aláírt együttműködési megállapodás szilárd jogi keretet hozott létre a hosszú távú, hatékony és eredményes együttműködéshez, és azt bizonyítja, hogy a bizottságok partnerségben járnak el, tiszteletben tartva egymás hatásköreit és előjogait; megjegyzi, hogy a megállapodás 2019. december 31-én lejárt, és döntés született annak egy évvel történő meghosszabbításáról, amíg az új megállapodásról tárgyalások folynak; kéri a bizottságokat, hogy a további szinergiák és megtakarítások lehetővé tétele érdekében tegyék meg az új megállapodás mielőbbi megkötéséhez szükséges erőfeszítéseket;
53.
emlékeztet arra, hogy a bizottságok teljes költségvetésük kevesebb mint 3 %-át fordították informatikára, és hogy az informatikai projektek és berendezések évek óta strukturálisan alulfinanszírozottak; aggodalommal jegyzi meg, hogy az informatikai projektek és rendszerek terén fennálló hátralékaik kezelése érdekében a két bizottság az év végén továbbra is gyűjtőprogramokat alkalmaz informatikai projektek finanszírozására; kéri a két bizottságot, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az új digitális stratégiát és a többéves informatikai kiadási tervet;
54.
megjegyzi, hogy a bizottságok között 2019. augusztus 28-án írták alá a megállapodást a Bizottság VMA épületének és a bizottság BEL68/TRE 74 épületének cseréjéről; megjegyzi, hogy a csere 2022. szeptember 16-án lép hatályba; aggodalommal jegyzi meg, hogy a bizottságok ingatlanpolitikája által azonosított fő prioritás az épületek földrajzi koncentrációja; aggodalommal jegyzi meg, hogy ez a csere 10 440 m2-es irodaterület-vesztést eredményez a bizottságoknak, és ezért a csere után további irodákat kell találni mintegy 200 alkalmazott elhelyezésére, amit rövid távon nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni olyan alternatív intézkedésekkel, mint a többi épületben az intenzívebb helyhasználat vagy a távmunka növelése, hanem a veszteség ellensúlyozása szükségessé teszi egy másik szomszédos épület megvásárlását; megjegyzi továbbá, hogy rövid és középtávon fel kell újítani a VMA épületet; tart a megállapodás következményeitől nemcsak a bizottság pénzügyeire, hanem az érintett személyzet jóllétére nézve is; sajnálja, hogy nem konzultáltak a jogi szolgálattal egy, a bizottság számára ilyen hatókörű és fontos kérdésben;
55.
megjegyzi, hogy a bizottságok a közelmúltban létrehoztak egy közös munkacsoportot, amely további elemzést készít a megfelelő megoldások megtalálása érdekében; megjegyzi, hogy megbíztak egy másik munkacsoportot új munkamódszerek kidolgozásával; hangsúlyozza, hogy a személyzet jóllétét, a munkavégzés módját és a munkatereket nem érinthetik a másik épületbe költözésből eredő negatív következmények; üdvözli, hogy a bizottság vezetősége személyzeti értekezleteken és az érintett szolgálatok irányításán keresztül folyamatosan tájékoztatja az összes érdekelt felet, és figyelembe fogja venni a felvetett aggályokat és javaslatokat; felhívja a bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát és Költségvetési Bizottságát az elért eredményekről;
56.
komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy megerősítették az azbeszt jelenlétét a VMA épület kritikus pontjain, beleértve a parkolót is; sajnálja, hogy egy szakosodott külső vállalkozó 2019 szeptemberében, a Bizottsággal kötött megállapodás aláírása után egy hónappal készített leltárt; sajnálja, hogy a megállapodást anélkül írták alá, hogy kellő időben tájékoztatták volna valamennyi érdekelt felet az azbeszt VMA épületben való esetleges jelenlétéről; sajnálja továbbá, hogy a képviselőket és a személyzetet nem tájékoztatták a helyzetről, és kéri a bizottságot, hogy megfelelő és hatékony módon orvosolja a helyzetet;
57.
megjegyzi, hogy a bizottságok 2019 szeptemberében „azbesztmentes” tanúsítványt kaptak a VMA épületre vonatkozóan, és hogy e tanúsítvány szerint az épületben lévő azbeszt nem jelent kockázatot a rendes használat során; figyelembe véve különösen azt, hogy az épület következő használata nem a szokásos használat, hanem építési helyszín lesz, mély aggodalmát fejezi ki a kérdéssel kapcsolatos jövőbeli fejlemények miatt;
58.
megjegyzi, hogy a hosszan tartó és nem biztonságos azbesztnek való kitettség emberi egészségre gyakorolt hatásai jól dokumentáltak, és mindig riasztóak és aggodalomra adnak okot a lakosság körében, kéri a bizottságokat, hogy hajtsanak végre teljes és proaktív átláthatósági és tájékoztatási politikát a VMA épület tényleges elfoglalása előtti és utáni helyzet kezelésére, ugyanakkor kerüljék el az aggodalomkeltést;
59.
aggasztja, hogy a 30 napos fizetési határidejű kifizetések 19,56 %-a (2 835) késett (a késedelem átlagos ideje: 46,12 nap); felhívja a bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a költségvetési rendeletekben meghatározott kifizetési határidők betartása érdekében;
60.
megállapítja, hogy a tolmácsolási szolgáltatások fel nem használt résidőinek aránya az utóbbi évek során csökkent (2018-ban 2,61 %-ra a 2017. évi 3,6 %-ról és a 2016. évi 4,38 %-ról); elismeri a 2018 folyamán végrehajtott intézkedéseket, és arra ösztönzi a bizottságot, hogy tartsa fenn a tolmácsolási szolgáltatások törlésének csökkentésére irányuló pozitív tendenciáját;
61.
üdvözli a bizottság azon szándékát, hogy az átláthatóságról szóló, 2018. szeptember 25-i luxembourgi intézményközi ülés alapján tovább javítsa az átláthatóságot és megkönnyítse a bizottság dokumentumaihoz való hozzáférést; megjegyzi, hogy a bizottság elindította a más uniós intézmények és szervek bevált gyakorlatainak felhasználását célzó gyakorlatot, amelynek eredményeként 2019-ben cselekvési tervet indítanak olyan témákban, mint az eljárási szabályzat, a tagok magatartási kódexe, az átláthatósági nyilvántartások létrehozása és a dokumentumokhoz való hozzáférés;
62.
megjegyzi, hogy az európai ombudsman 2017. júniusában kiadta „Az Európai Ombudsman ajánlása azzal kapcsolatosan, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állítólag elmulasztotta biztosítani, hogy egy tagja minden lényeges érdekeltséget bejelentsen” című ajánlását, aminek következtében a bizottság módosította eljárási szabályzatát annak érdekében, hogy tükrözze az európai ombudsman által kért módosításokat, és az így módosított eljárási szabályzat 2019. március 15-én lépett hatályba; megjegyzi, hogy az európai ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy egy 2018-as kiválasztási eljárásra vonatkozó panasszal kapcsolatos vizsgálat során nem történt hivatali visszásság;
63.
megjegyzi, hogy a bizottság elnökének és alelnökeinek érdekeltségi nyilatkozatai elérhetők és hozzáférhetők a bizottság tagjainak internetes oldalain; megjegyzi, hogy a módosított eljárási szabályzat értelmében a tagoknak kinevezésükkor nyilatkozniuk kell minden olyan – pénzügyi vagy egyéb – érdekeltségükről, amely hatással lehet a bizottságban végzett munkájukra; megjegyzi, hogy ezeket a nyilatkozatokat a nyilvánosság számára is elérhetővé teszik a bizottság honlapján; megjegyzi, hogy a tagoknak évente legalább egyszer kifejezetten meg kell erősíteniük a nyilatkozataik tartalmának érvényességét, és amint a helyzetükben bármilyen változás következik be, felül kell vizsgálniuk azokat;
64.
megjegyzi, hogy a tagok nem kötelesek nyilatkozni annak a szervezetnek vagy társaságnak a címéről, amely által javadalmazásban részesülnek; megjegyzi azonban, hogy hivatalba lépéskor és bármilyen változás esetén a tagoknak érdekeltségi nyilatkozatot kell kitölteniük és aláírniuk; megjegyzi, hogy huszonöt képviselő nyújtott be az igazgatás számára belgiumi bejegyzett címet;
65.
megjegyzi, hogy a bizottságnak nem áll szándékában felváltani a képviselők üléseken való részvételét megerősítő, egy aláírást előíró rendszert egy két aláírást (az egyiket az ülés elején, a másikat pedig az ülés végén) igénylő rendszerrel; kéri a bizottságot, hogy munkamódszereinek javítása érdekében tanulmányozza tovább a Parlamentnél és más uniós intézményeknél és szerveknél alkalmazott gyakorlatokat és tapasztalatokat a jelenlét tekintetében, és értékelni fogja a bevált gyakorlatokat; kéri a bizottságot, hogy tegyen jelentést bármely eredményről a következő éves tevékenységi jelentésében;
66.
tudomásul veszi a bizottság által végzett munkát az európai ombudsman 1306/2014/OV ügyben hozott, a munkahelyi összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó iránymutatások kidolgozására irányuló határozatával kapcsolatban, amelynek célja, hogy iránymutatást nyújtson azokban az esetekben, amikor a személyzet tagjainak egy adott téma kezelése során egymást átfedő feladatokat kell ellátniuk, ami különösen jellemző a személyzeti képviseleti tevékenységekre;
67.
üdvözli a bizottságnak a „forgóajtó-jelenséggel” kapcsolatos politikáját, amely magában foglalja a volt vezető tisztviselői által végzett külső tevékenységek nyomon követését is; megjegyzi, hogy a bizottság minden évben jelentést tesz közzé erre vonatkozóan;
68.
megjegyzi, hogy a bizottság 2017-ben létrehozott egy munkacsoportot, amelynek feladata az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos fejlemények nyomon követése, és amely felméri, hogy szükség van-e a bizottság reakcióira vagy álláspontjaira; megjegyzi, hogy amennyiben az Egyesült Királyság Unióból való kilépése megtörténik, a 2019. évi költségvetésből összesen 318 600 EUR-t, a 2020. évi költségvetésből pedig további 173 062 EUR-t vonnának le a tagok utazási költségeiben és a tagok informatikai eszközeinek társfinanszírozásában bekövetkezett „nyilvánvaló változások” figyelembevétele érdekében;
69.
ismételten hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell, fel kell gyorsítani és javítani kell; javasolja e tekintetben, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejének a számviteli évet követő év március 31-ére tűzzék ki; sajnálja, hogy ezt a határidőt nem tartották be a 2018. évi éves tevékenységi jelentés tekintetében, ahogyan azt a 2017. évi mentesítési állásfoglalás kérte; üdvözli, hogy a bizottság kész követni ezt a bevált gyakorlatot, amely több időt biztosítana a mentesítésért felelős intézmény számára a mentesítési eljárás alaposabb és jobb lefolytatására;
70.
megjegyzi, hogy a bizottság jövőjével foglalkozó második ad hoc csoport, amelynek fő témája a bizottság belső szerveinek racionalizálása volt, 2017 végén ismertette nyomonkövetési jelentését; megjegyzi, hogy a bizottság elnöksége 2018 januárjában úgy határozott, hogy csökkenti azon tagok számát, akik a bizottság számos belső szervében rendelkeznek tisztséggel, és korlátozza az évente megtartott ülések számát; megjegyzi, hogy az Elnökség úgy határozott, hogy a bizottság egyes struktúráinak hatáskörét átalakítja; kéri a Bizottságot, hogy adjon magyarázatot a Parlament részére az említett korszerűsítéssel kapcsolatos megtakarításokról a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében;
71.
üdvözli a bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy véleménye révén és – az Európai Bizottsággal együttműködve – a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformján keresztül előmozdítsa a körforgásos gazdaságot, összegyűjtve a kezdeményezéseket és a bevált gyakorlatokat;
72.
Támogatja a bizottságnak a környezeti lábnyom csökkentésére irányuló erőfeszítéseit; megelégedéssel veszi tudomásul a villamosenergia-fogyasztás (3 %), a papírfogyasztás (17 %) és az irodai hulladéktermelés (3 %) enyhe csökkenését; megjegyzi azonban, hogy az új gázmelegítő beszerelése és az építési munkálatok során bekövetkező vízszivárgás következtében nőtt a gáz- (5 %) és a vízfogyasztás (17 %);
73.
kiemeli az elmúlt években az olyan területeken elért összes eredményt, mint a teljesítményalapú költségvetés-tervezés, az etikai keret és az ahhoz kapcsolódó valamennyi szabály és eljárás, a fokozott kommunikációs tevékenységek és az átláthatóság javítását célzó intézkedések növekvő száma; üdvözli az intézményközi szolgáltatási és együttműködési megállapodások jelentős számát; hangsúlyozza az uniós intézmények és szervek közötti együttműködés és tapasztalatcsere fontosságát; javasolja, hogy a bizottság a bevált gyakorlatok megosztása és közös megoldások kidolgozása érdekében elemezze a különböző területeken folytatott hivatalos hálózatépítési tevékenységek lehetőségét.
74.
tudomásul veszi a bizottság és a Parlament közötti politikai párbeszéd fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a bizottság érvényes hozzájárulása beépíthető legyen a Parlament munkájába; ebben az összefüggésben ismételten kéri, hogy a bizottság tegyen meg minden tőle telhetőt a két intézmény közötti politikai együttműködés megerősítése érdekében.
(1) HL L 249., 2019.9.27., 118. o.
(2) HL L 248., 2018.10.3., 134. o.
(3) A Közszolgálati Törvényszék (első tanács) 2016. június 2-i Bermejo Garde kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ítélete, FC-41/10 RENV, ECLI:EU:F:2016:123.
|
2020.12.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 417/479 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1986 ÁLLÁSFOGLALÁSA
(2020. május 14.)
az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (jelenleg: Európai Szakképzésfejlesztési Központ [Cedefop]) 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel
AZ EURÓPAI PARLAMENT,
|
— |
tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére, |
|
— |
tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére, |
|
— |
tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0040/2020), |
|
A. |
mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (a továbbiakban: a központ) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 17 850 210 EUR volt, ami 2017-hez képest enyhe, 0,11 %-os csökkenést jelent; mivel a központ költségvetése főként az uniós költségvetésből (2) származik; |
|
B. |
mivel a Számvevőszék a központ 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek; |
Költségvetés és pénzgazdálkodás
|
1. |
megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 100 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest enyhe, 0,04 %-os mértékű növekedést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 96,50 % volt, ami 2017-hez képest 6,84 %-os növekedést jelent; |
Teljesítmény
|
2. |
megjegyzi, hogy a központ példaértékű teljesítménymérő rendszert használ, amely a projektbeli, tevékenységi és szervezeti szintű tevékenységeiből származó hozzáadott érték mérésére szolgáló fő teljesítménymutatókat és költségvetési gazdálkodásának javítására irányuló más intézkedéseket foglal magában; |
|
3. |
megjegyzi továbbá, hogy a központ 2018. évi munkaprogramját a kitűzött célokkal, célszámokkal és előrejelzésekkel összhangban teljes mértékben végrehajtották; |
|
4. |
üdvözli, hogy a központ szinergiákat alakít ki és erőforrásokat oszt meg a többi ügynökséggel; |
|
5. |
megjegyzi, hogy a központ továbbra is szoros, hivatalos együttműködést folytat az Európai Képzési Alapítvánnyal (ETF) és az Eurofounddal (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért), amely együttműködést együttműködési megállapodásokkal tettek hivatalossá; |
|
6. |
megjegyzi, hogy a külső értékelés, amelyhez a központot 2017-ben a pénzügyi szabályoknak megfelelően benyújtották, arra a következtetésre jutott, hogy a központ megerősített együttműködése a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóság három másik decentralizált ügynökségével – az ETF-fel, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséggel (EU-OSHA) és az Eurofounddal – megvalósítható lehetőségként merült fel; megjegyzi, hogy a központ átdolgozott alapító rendelete ((EU) 2019/128), amely 2019 februárjában lépett hatályba, átvette e külső értékelés eredményét; |
|
7. |
felkéri a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt az Eurofounddal közös szinergiák lehetőségének értékeléséről, amennyiben nem kerül sor teljes mértékű összevonásukra; felszólítja a Bizottságot mindkét lehetőség értékelésére, azaz a központ áthelyezése az Eurofound székhelyére, az írországi Loughlinstownba, illetve az Eurofound székhelyének áthelyezése a központ székhelyére, Szalonikibe; megjegyzi, hogy ez a lépés azt jelentené, hogy megosztják a vállalati és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyszínek kezelését, valamint az IKT, a távközlés és az internetalapú infrastruktúrákat, ily módon jelentős költségeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség további finanszírozására lehetne fordítani; elismeri, hogy az ügynökségek eredményes, hatékony és hibamentes munkája szorosan kapcsolódik az operatív és adminisztratív tevékenységeik fedezéséhez szükséges megfelelő szintű finanszírozáshoz; ezért felhívja a tagállamokat, hogy a tevékenységeket, amelyeket az ügynökségeknek el kell végezniük, igazítsák hozzá ahhoz a finanszírozáshoz, amelyet számukra rendeltek; |
|
8. |
felkéri a központot, hogy folytassa az intézmény digitalizációját; |
|
9. |
ösztönzi a központot, hogy hajtsa végre a Számvevőszék ajánlásait; |
|
10. |
nagyra értékeli a központ szakértelmét és folyamatos kiváló munkáját, a kutatásokat, elemzéseket és technikai tanácsadást, amelyek célja az egész életen át tartó tanulásra és a szakképzésre vonatkozó uniós szakpolitikák kidolgozásának támogatása, illetve a munkaerőpiaci igényekhez igazított kiváló minőségű képzés előmozdítása; hangsúlyozza e célból annak fontosságát, hogy megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik a központ számára egyre bővülő és változó feladatkörének végrehajtását, mindeközben általánosságban biztosítsák, hogy a központ elsőbbséget élvezzen a magánvállalkozókkal szemben; |
|
11. |
üdvözli a központ hozzájárulását és szakértelmét az új ismeretek, bizonyítékok és szakpolitikai elemzések biztosítása, a politikai trendek nyomon követése, valamint az uniós napirenden szereplő, rendkívül fontos szakpolitikai témákkal kapcsolatos tudásközvetítői tevékenység terén; elismeri a központ által a különböző projektek, különösen az európai készségfejlesztési program, az Europass, a „készségkörkép” felülvizsgálata, a koppenhágai folyamatban résztvevők támogatása, valamint az európai készségindex és készség-előrejelzés terén végzett minőségi munkát; |
|
12. |
figyelemreméltónak tartja a központ kezdeményezését a digitalizáció új ágáról, és különösen online eszközeiről, amely országspecifikus információkat nyújt és javítja az online adatok, például a munkaerőpiaci információkra vagy a készség-előrejelzésekre vonatkozó iránymutatások megjelenítési lehetőségeit; elismeri e célból a központ célzott marketingkampányait, amelyek célja, hogy felhívják a figyelmet weboldalának tartalmára; |
|
13. |
kiemeli, hogy demokratikus elszámoltathatóságukhoz elengedhetetlen az átláthatóság és az, hogy a polgárok tisztában legyenek az ügynökségek létezésével; úgy véli, hogy az ügynökségek forrásainak és adatainak használhatósága és könnyű hozzáférhetősége kiemelkedő fontosságú; kéri ezért annak értékelését, hogy jelenleg hogyan mutatják be és teszik elérhetővé az adatokat és a forrásokat, valamint hogy a polgárok milyen mértékben találják azokat könnyen azonosíthatónak, felismerhetőnek és hasznosíthatónak; emlékeztet arra, hogy e tekintetben a tagállamok felhívhatják a közvélemény figyelmét egy olyan átfogó terv kidolgozása révén, amelynek célja több uniós polgár elérése; |
Személyzeti politika
|
14. |
megállapítja, hogy 2018. december 31-én a létszámterv betöltöttsége 96,70 %-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 78 ideiglenes és 13 tisztviselői álláshelyből (szemben a 2017. évi 92 engedélyezett álláshellyel) 12-t kinevezett tisztviselő és 76-ot ideiglenes alkalmazott töltött be; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2018-ban 26 szerződéses alkalmazott és három kirendelt nemzeti szakértő dolgozott; |
|
15. |
megjegyzi, hogy a központ intézkedéseket hozott a mentesítésért felelős hatóság azon észrevételei és megjegyzései fényében, amelyek egyrészt a központ emberi erőforrásokért felelős, 2019 januárjában hivatalba lépett új szolgálatvezetőjével, másrészt a központ jogi szolgálatának kiszervezéséről szóló határozattal kapcsolatosak; aggodalommal állapítja meg, hogy tekintettel a központ előtt álló jogi ügyek nagy számára, a jogi szolgáltatások teljes körű kiszervezése kockázatot jelent az ügyek következetes kezelésére és a hatékonyság elvére nézve; felkéri a központot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az idevonatkozó fejleményekről; |
|
16. |
megjegyzi, hogy a központ jelenleg is dolgozik a kiválasztási eljárások javításán azáltal, hogy biztosítja a kiválasztási bizottságok által értékelt kritériumok betartását és az emberi erőforrások általi fokozott kontrollt; sajnálatát fejezi ki, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a 2015-ben és 2016-ban létrehozott két tartaléklistáról 2018-ban ellenőrzött két felvételi eljárást nem megfelelően kezelték és dokumentálták, ahogyan az a korábbi években több más ellenőrzött felvételi eljárás esetében is történt; sürgeti a központot, hogy haladéktalanul tegyen korrekciós intézkedéseket a rendszeres munkaerő-felvételi eljárások biztosítása érdekében, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e célból tett intézkedésekről; |
|
17. |
tudomásul veszi a központ aggályait, hogy az új alapító rendelete kiterjeszti a központ megbízatását a szakképzésen felül a képesítésekre és készségekre vonatkozó szakpolitikákra is anélkül, hogy az új feladatokat további források kísérnék; megjegyzi, hogy a központban a személyzet létszámát már 10 %-kal csökkentették, aminek következtében a központban megnövekedett a munkaterhelés és a személyzetre nehezedő nyomás; |
|
18. |
üdvözli, hogy a központban szinte sikerült elérni a nemek közötti egyensúlyt (a személyzet 59%-a nő, 41%-a férfi), azonban hiányolja a nők által betöltött felső vezetői helyekre vonatkozó információkat; |
|
19. |
elégedetten állapítja meg, hogy 2018-ban a nemek közötti arány kiegyensúlyozott volt az igazgatótanács tagjai körében (50 % nő és 50 % férfi); |
|
20. |
sajnálja, hogy a személyzet földrajzi egyensúlya nem világos; |
Közbeszerzés
|
21. |
sajnálatát fejezi ki, hogy a számvevőszéki jelentés alapján a központ utazási irodai szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési eljárása során az árra és a minőségre vonatkozó kritériumok nem voltak kellően részletesek a legjobb ár-érték arányt képviselő szerződés megkötéséhez; sajnálja, hogy a központ által az esetleges abnormálisan alacsony ajánlati árak kiszűrésére alkalmazott módszerek, illetve a vonatkozó dokumentáció sem volt megfelelő; |
Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság
|
22. |
tudomásul veszi a központnak az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzésének és kezelésének, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; aggodalommal mutat rá azonban arra, hogy a központ honlapján nem teszi közzé felső vezetésének önéletrajzait, és hogy a központ felső vezetése, a belső szakértők és az asszisztensek csak úgy nyilatkoznak a potenciális összeférhetetlenségekről, ahogyan azt a központ 2014 óta fennálló, az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó politikája előírja; tudomásul veszi a központ aktualizált iránymutatásait az összeférhetetlenségek bejelentéséről a kiválasztási és felvételi eljárások során, valamint az igazgatótanácsi tagok, a független szakértők és egyéb alkalmazottak tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó felülvizsgált szabályok kidolgozását; |
|
23. |
üdvözli, hogy a mentesítésért felelős hatóság észrevételeinek és megjegyzéseinek fényében a központ 2019. szeptember 2-án végrehajtási szabályokat fogadott el a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletre (3) vonatkozóan; |
|
24. |
a mentesítésért felelős hatóság észrevételeinek és megjegyzéseinek fényében tudomásul veszi, hogy a visszaélést bejelentő személyek számára független közzétételi, tanácsadó és bejelentő testületet hoznak létre, és a központ belsőkontroll-koordinátorát nevezik ki a központ etikai és integritási ügyekben illetékes levelezőjének; |
Általános megjegyzések
|
25. |
felhívja a központot, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot; |
Belső ellenőrzés
|
26. |
mélységes aggodalommal jegyzi meg, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat által a központ humánerőforrás-menedzsmentjével és etikájával kapcsolatban 2018. január 14. és 18. között végzett ellenőrzést követően a munkaerő-felvételi eljárások még mindig kritikusak voltak; |
|
27. |
a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4). |
(1) HL C 108., 2018.3.22., 1. o.
(2) HL C 108., 2018.3.22., 2. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0121.