2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1816 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. július 17.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (2b) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött és az Unió által 2016. október 5-én jóváhagyott párizsi megállapodás (2) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) célja, hogy határozottabb választ adjon az éghajlatváltozásra egyebek mellett úgy, hogy a tőkebefektetések forgalma igazodjon az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlesztésre irányuló célokhoz.

(2)

2019. december 11-én a Bizottság elfogadta az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, „Az európai zöld megállapodás” című közleményét (3). Az európai zöld megállapodás új növekedési stratégiát jelent, amely az Uniót olyan igazságos és virágzó társadalommá kívánja alakítani, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodás végrehajtása szükségessé teszi, hogy egyértelmű és hosszú távra szóló jelzést adjanak a befektetőknek a meg nem térülő eszközök elkerülése és a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő finanszírozás fokozása érdekében.

(3)

Az (EU) 2016/1011 rendelet értelmében a referenciamutató-kezelők kötelesek a referenciamutató-nyilatkozatban magyarázatot adni arra vonatkozóan, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok hogyan jelennek meg az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban vagy referenciamutató-családokban.

(4)

Ha különböző módon fejtenék ki, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hogyan jelennek meg, az azt eredményezné, hogy a referenciamutatók nem volnának összehasonlíthatók, a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hatóköre és célkitűzései pedig nem volnának egyértelműek. Ezért pontosan meg kell határozni e magyarázat tartalmát, és ki kell alakítani az alkalmazandó mintát.

(5)

A befektetőknek nyújtott információk jobb kiigazítása érdekében a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban vagy referenciamutató-családokban történő megjelenítésére vonatkozó követelménynek figyelembe kell vennie a referenciamutatók alapjául szolgáló eszközöket. Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan referenciamutatókra, amelyek nem rendelkeznek az éghajlatváltozást befolyásoló mögöttes eszközökkel, mint például a referencia-kamatlábak és a referencia-árfolyamok.

(6)

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők megjelenítésére vonatkozó magyarázatban meg kell adni a releváns környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatóhoz viszonyított megfelelő pontszámait összesített súlyozott átlagértéken. Ezt a pontszámot a referenciamutató egyes összetevői esetében nem szabad közzétenni. Adott esetben a referenciamutató-kezelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy további információkat szolgáltassanak a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkről.

(7)	Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók, valamint egyes jelentős kötvény- és tőke-referenciamutatók esetében azok jellemzői és célkitűzései miatt egyedi közzétételi követelményeket kell meghatározni.

(8)

Annak érdekében, hogy a referenciamutatók felhasználói pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek, a referenciamutató-kezelőknek aktualizálniuk kell a megadott információkat, hogy azok megjelenítsék a referenciamutató-nyilatkozatot érintő változtatásokat, valamint fel kell tüntetniük az információk aktualizálásának indokát és időpontját,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír”: tőzsdén jegyzett részvény

b)	„fix kamatozású eszköz”: tőzsdén jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyet nem állampapír-kibocsátó bocsátott ki;

c)	„állampapír”: állampapír-kibocsátó által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

2. cikk

Magyarázat arra vonatkozóan, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hogyan jelennek meg az egyes referenciamutatókban vagy referenciamutató-családokban

(1) A referenciamutató-kezelők az I. mellékletben meghatározott minta felhasználásával kifejtik, hogy a II. mellékletében felsorolt környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hogyan jelennek meg az egyes, általuk előállított és közzétett referenciamutatókban vagy referenciamutató-családokban.

(2) Az első albekezdésben meghatározott követelmény nem alkalmazandó a referencia-kamatlábakra és referencia-árfolyamokra.

(3) Az (1) bekezdésben említett magyarázatban meg kell adni a releváns környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a megfelelő referenciamutatóhoz vagy referenciamutató-családhoz viszonyított pontszámait összesített súlyozott átlagértéken.

(4) Az egyes referenciamutatók esetében a referenciamutató-kezelők ahelyett, hogy az e rendelet I. mellékletében meghatározott mintában előírt valamennyi információt rendelkezésre bocsátanák, helyettesíthetik ezeket az információkat a referenciamutató-nyilatkozatban szereplő, egy olyan weboldalra vezető hiperlinkkel, amely az összes említett információt tartalmazza.

(5) Amennyiben a referenciamutatók különböző alapul szolgáló eszközöket ötvöznek, a referenciamutató-kezelők kifejtik, hogy az egyes mögöttes eszközök esetében hogyan jelennek meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők.

(6) A referenciamutató-kezelők e magyarázatban feltüntetik a közzétett környezeti, társadalmi és irányítási tényezők esetében használt adatok és standardok forrását.

(7) Azok a referenciamutató-kezelők, amelyek az (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően további környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket tesznek közzé, feltüntetik e további környezeti, társadalmi és irányítási tényezők pontszámát.

3. cikk

A nyújtott magyarázatok aktualizálása

A referenciamutató-kezelők a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos jelentős változások bekövetkezésekor, de minden esetben évente aktualizálják a nyújtott magyarázatot. Az aktualizálás indokait közölniük kell.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).

(3) COM(2019) 640 final.

(4) A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 12. oldalát).

I. MELLÉKLET

MAGYARÁZATMINTA ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK HOGYAN JELENNEK MEG A REFERENCIAMUTATÓ-NYILATKOZATBAN

MAGYARÁZAT ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK HOGYAN JELENNEK MEG A REFERENCIAMUTATÓ-NYILATKOZATBAN

1. SZAKASZ – A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK FIGYELEMBEVÉTELE

1. pont A referenciamutató-kezelő neve.

2. pont A referenciamutató típusa vagy a referenciamutató-család.

Válassza ki a releváns mögöttes eszközt a II. mellékletben található jegyzékből.

3. pont A referenciamutató vagy a referenciamutató-család neve.

4. pont Vannak-e a referenciamutató-kezelő portfóliójában uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók, olyan referenciamutatók, amelyek környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket valósítanak meg, vagy olyan referenciamutatók, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket?

☐ Igen ☐ Nem

5. pont A referenciamutató vagy a referenciamutató-család környezeti, társadalmi és irányítási célkitűzéseket valósít-e meg?

☐ Igen ☐ Nem

6. pont Amennyiben az 5. pontban igenlő választ adott, kérjük az alábbiakban minden referenciamutató-család esetében összesítve adja meg a II. mellékletben felsorolt környezeti, társadalmi és irányítási tényezők részleteit (pontszám).

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket referenciamutató-család szintjén összesített, súlyozott átlagértéken kell közzétenni.

a)	A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők együttes jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

b)	A környezeti tényezők jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

c)	A társadalmi tényezők jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

d)	Az irányítási tényezők jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

7. pont Amennyiben az 5. pontban igenlő választ adott, kérjük az alábbiakban minden referenciamutató esetében összesítve adja meg a II. mellékletben felsorolt környezeti, társadalmi és irányítási tényezők részleteit (pontszám) az érintett releváns mögöttes eszköztől függően.

Másik lehetőségként valamennyi említett információ megadható a referenciamutató-kezelőnek a referenciamutató-nyilatkozatban szereplő weboldalára mutató hiperlink formájában is. A weboldalon szereplő információknak könnyen felhasználhatónak és feldolgozhatónak kell lenniük. A referenciamutató-kezelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a weboldalukon közzétett információk öt évig elérhetők maradjanak.

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők pontszáma nem tehető közzé a referenciamutató egyes alkotóelemei tekintetében, hanem összesített, súlyozott átlagértéken kell azokat közzétenni.

a)	A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők együttes jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

b)	A környezeti tényezők jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

c)	A társadalmi tényezők jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

d)	Az irányítási tényezők jegyzéke:

Az egyes tényezők részletei:

Az egyes referenciamutatókra vonatkozó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos információkra mutató hiperlink.

8. pont Felhasznált adatok és standardok

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó információk szolgáltatására használt adatforrások leírása a referenciamutató-nyilatkozatban.

Ismertesse a referenciamutató-nyilatkozatban szereplő környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó információk szolgáltatásához használt adatok forrását, valamint azt, hogy azok becsült vagy bejelentett adatok-e, és milyen mértékben.

b)	Referenciastandardok. Sorolja fel a 6. és/vagy a 7. pont szerinti jelentéstételhez használt támogató standardokat.

2. SZAKASZ – AZ UNIÓS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REFERENCIAMUTATÓKRA ÉS A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁSHOZ IGAZODÓ UNIÓS REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖZZÉTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

9. pont Amennyiben egy referenciamutatót „uniós éghajlatváltozási referenciamutatónak” vagy „a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatónak” minősítenek, a referenciamutató-kezelők a következő információkat is közzéteszik:

a)	előretekintő éves dekarbonizációs pálya;

b)	létrehozása óta évente átlagosan milyen mértékben sikerült megvalósítani az IPCC dekarbonizációs pályáját (1,5 °C túllépés nélkül vagy korlátozott mértékű túllépéssel);

c)	az említett referenciamutatók és az (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 1. cikkének e) pontjában meghatározott befektethető eszközállományuk közötti átfedés, az eszközszintű aktív részesedés felhasználásával.

3. SZAKASZ – A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁS CÉLKITŰZÉSEIVEL VALÓ ÖSSZEHANGOLÁS KÖZZÉTÉTELE

10. pont A jelentős tőke- és kötvény-referenciamutatók, valamint az uniós éghajlatváltozási és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében a referenciamutató-kezelőnek e rendelet alkalmazásáig a következő információkat is közzé kell tenniük.

2021. december 31-ig a referenciamutató-kezelők minden referenciamutatóra vagy adott esetben minden referenciamutató-családra vonatkozóan közzéteszik a következő információkat:

a)	Összhangban van-e a referenciamutató a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokkal vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésével;

☐ Igen ☐ Nem

b)	Az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére vonatkozó célkitűzéshez való igazodáshoz használt hőmérsékleti forgatókönyv, a nemzetközi standardokkal összhangban;

c)	az ÜHG-kibocsátás csökkentésére vagy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérésére vonatkozó célkitűzéshez való igazodáshoz használt hőmérsékleti forgatókönyv szolgáltatójának neve;

d)	a hőmérsékleti forgatókönyvhöz való igazodás méréséhez használt módszertan;

e)	az alkalmazott hőmérsékleti forgatókönyv weboldalára mutató hiperlink.

Az információk utolsó aktualizálásának dátuma és a frissítésének dátuma és a frissítés indoka:

(1) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 17. oldalát).

II. MELLÉKLET

A FIGYELEMBE VEENDŐ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK A REFERENCIAMUTATÓ MÖGÖTTES ESZKÖZEI SZERINT

1. szakasz

TŐKE

KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK	KÖZZÉTÉTELEK
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A referenciamutató környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes).
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A tíz legfőbb referenciamutató-összetevő környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló átfogó minősítése referenciamutatón belüli súlyozással (önkéntes).
Környezeti tényezők	A referenciamutató környezeti tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). A benchmarkportfólió megújuló energiának való kitettsége az említett tevékenységek tőkekiadásaival (CapEx) mérve (a portfólióban szereplő energiavállalatok részesedése a tőkekiadások teljes összegéből) (önkéntes). A benchmarkportfólió éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettsége, a szélsőséges időjárási események által a vállalatok működésére és termelésére vagy az ellátási lánc különböző szakaszaira gyakorolt hatások mérése (a kibocsátó kitettsége alapján) (önkéntes). A portfóliónak az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatokkal szembeni kitettsége a portfólió teljes súlyának százalékában. A referenciamutató üvegházhatásúgáz- (ÜHG-) kibocsátásának intenzitása. A bejelentett illetve becsült ÜHG-kibocsátás százalékos aránya. A benchmarkportfólió kitettsége olyan vállalatokkal szemben, amelyek tevékenysége az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 05–09., 19. és 20. ágazatába tartozik. A referenciaportfóliónak a 691/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott környezeti áruk és szolgáltatások ágazatába tartozó tevékenységekkel szembeni kitettsége.
Társadalmi tényezők	A referenciamutató társadalmi tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). Nemzetközi szerződések és egyezmények, az ENSZ-alapelvek vagy adott esetben nemzeti jogszabályok annak meghatározására, hogy mi minősül „vitatott fegyvernek”. A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a vitatott fegyverek ágazatban. A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a dohányágazatban. A nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben és adott esetben nemzeti jogszabályban említett társadalmi jogsértéseknek kitett referenciamutató-összetevők száma (abszolút szám és valamennyi referenciamutató-összetevőhöz viszonyított arány). A referenciaportfólió kitettsége olyan vállalatokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek átvilágítási politikákkal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. sz. alapvető egyezményeiben tárgyalt kérdések tekintetében. A nemek közötti bérkülönbség súlyozott átlaga. A női és férfi igazgatótanácsi tagok súlyozott átlagos aránya. A balesetek, sérülések és halálesetek súlyozott átlagos aránya. A korrupció és a megvesztegetés elleni jogszabályok megsértésében való bűnösséget megállapító ítéletek száma és a bírságok összege.
Irányítási tényezők	A referenciamutató irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). A független igazgatótanácsi tagok százalékos arányának súlyozott átlaga. A női igazgatótanácsi tagok súlyozott átlagos aránya.

2. szakasz

FIX KAMATOZÁSÚ ESZKÖZ

KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK	KÖZZÉTÉTELEK
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A referenciamutató környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes).
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A tíz legfőbb referenciamutató-összetevő környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló átfogó minősítése referenciamutatón belüli súlyozással (önkéntes).
Környezeti tényezők	A referenciamutató környezeti tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). A benchmarkportfólió megújuló energiának való kitettsége az említett tevékenységek tőkekiadásaival (CapEx) mérve (a portfólióban szereplő energiavállalatok részesedése a tőkekiadások teljes összegéből) (önkéntes). A referenciamutató-portfólió éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettsége, a szélsőséges időjárási események által a vállalatok működésére és termelésére vagy az ellátási lánc különböző szakaszaira gyakorolt hatások mérése (a kibocsátó kitettsége alapján) (önkéntes). A portfóliónak az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatokkal szembeni kitettsége a portfólió teljes súlyának százalékában. A referenciamutató kibocsátásintenzitása. A bejelentett illetve a becsült kibocsátás százalékos aránya. A benchmarkportfólió kitettsége olyan vállalatokkal szemben, amelyek tevékenysége az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 05–09., 19. és 20. ágazatába tartozik. A benchmarkportfólióban található zöldkötvények százalékos aránya.
Társadalmi tényezők	A referenciamutató társadalmi tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). Nemzetközi szerződések és egyezmények, az ENSZ-alapelvek vagy adott esetben nemzeti jogszabályok annak meghatározására, hogy mi minősül „vitatott fegyvernek”. A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a vitatott fegyverek ágazatban. A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a dohányágazatban. A nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben vagy adott esetben nemzeti jogszabályban említett társadalmi jogsértéseknek kitett referenciamutató-összetevők száma (abszolút szám és valamennyi referenciamutató-összetevőhöz viszonyított arány). A referenciaportfólió kitettsége olyan vállalatokkal szemben, amelyek nem rendelkeznek átvilágítási politikákkal a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1–8. sz. egyezményében tárgyalt kérdések tekintetében. A nemek közötti bérkülönbség súlyozott átlaga. A női és férfi igazgatótanácsi tagok súlyozott átlagos aránya. A balesetek, sérülések és halálesetek súlyozott átlagos aránya. A korrupció és a megvesztegetés elleni jogszabályok megsértésében való bűnösséget megállapító ítéletek száma és a bírságok összege.
Irányítási tényezők	A referenciamutató irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes).

3. szakasz

ÁLLAMPAPÍR

KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK	KÖZZÉTÉTELEK
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A referenciamutató környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes).
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A tíz legfőbb referenciamutató-összetevő környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló átfogó minősítése referenciamutatón belüli súlyozással (önkéntes). A nemzetközi standardoknak megfelelő mögöttes befeketetésialap-kezelő társaságok százalékos aránya.
Környezeti tényezők	A referenciamutató környezeti tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). A benchmarkportfólió éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettsége, a szélsőséges időjárási események által a vállalatok működésére és termelésére vagy az ellátási lánc különböző szakaszaira gyakorolt hatások mérése (a kibocsátó kitettsége alapján) (önkéntes). A tíz legjobb és a tíz legrosszabb összetevő az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettség alapján (önkéntes). A referenciamutató kibocsátásintenzitása. A bejelentett illetve a becsült kibocsátás százalékos aránya. A benchmarkportfólióban található zöldkötvények százalékos aránya.
Társadalmi tényezők	A referenciamutató társadalmi tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). A nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, ENSZ-alapelvekben és adott esetben nemzeti jogszabályban említett társadalmi jogsértéseknek kitett referenciamutató-összetevők száma (abszolút szám és valamennyi referenciamutató-összetevőhöz viszonyított arány). A kibocsátók átlagos emberi jogi eredményessége (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant). Átlagos jövedelmi egyenlőtlenségi pontszám, amely egy adott gazdaság résztvevői közötti jövedelemeloszlást és gazdasági egyenlőtlenséget méri (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant). A véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó átlagos pontszám, amely azt méri, hogy a politikai és civil társadalmi szervezetek milyen mértékben működhetnek szabadon (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant).
Irányítási tényezők	A referenciamutató irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). Átlagos korrupciós pontszám, amely a közszféra korrupciójának érzékelt szintjét méri (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant). Átlagos politikai stabilitási pontszám, amely annak valószínűségét méri, hogy a jelenlegi kormányzatot erő alkalmazásával megdöntik (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant). A jogállamiság elvére vonatkozó átlagos pontszám, amely a korrupció hiányán, az alapvető jogok tiszteletben tartásán, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás helyzetén alapul (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant).

4. szakasz

ÁRUK

KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK	KÖZZÉTÉTELEK
Környezeti tényezők	Az érintett áruk éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak való kitettsége, a szélsőséges időjárási események által a vállalatok működésére és termelésére vagy az ellátási lánc különböző szakaszaira gyakorolt hatások mérése (alacsony, mérsékelt vagy magas) (önkéntes). Az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatok kiszámításához használt módszertan (önkéntes). Az érintett áruk éghajlatváltozási kockázatoknak való kitettsége mértéke, amely a dekarbonizációs stratégiák alkalmazásából eredő pénzügyi hatásokat méri (alacsony, mérsékelt vagy magas)
Társadalmi tényezők	Az érintett áruk társadalmi kockázatoknak való kitettségének mértéke (alacsony, mérsékelt vagy magas).
Irányítási tényezők	Az érintett áruk irányítási kockázatoknak való kitettségének mértéke (alacsony, mérsékelt vagy magas). A jogállamiság elvére vonatkozó átlagos pontszám, amely a korrupció hiányán, az alapvető jogok tiszteletben tartásán, valamint a polgári és büntető igazságszolgáltatás helyzetén alapul (beleértve egy mennyiségi mutatót és az annak kiszámításához használt módszertant).

5. szakasz

EGYÉB

KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK	KÖZZÉTÉTELEK
Kombinált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők	A referenciamutató környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes).
Környezeti tényezők	A referenciamutató környezeti tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). A portfólió éghajlattal kapcsolatos lehetőségeknek való kitettségének mértéke, az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek mérése, új befektetési megoldások kifejlesztése, a portfólió teljes súlyának százalékában (önkéntes). A referenciamutató kibocsátásintenzitása. A portfóliónak az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatokkal szembeni kitettsége a portfólió teljes súlyának százalékában.
Társadalmi tényezők	A referenciamutató társadalmi tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). Nemzetközi szerződések és egyezmények, az ENSZ-alapelvek vagy adott esetben nemzeti jogszabályok annak meghatározására, hogy mi minősül „vitatott fegyvernek”. A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a vitatott fegyverek ágazatban. A referenciamutató-összetevők súlyozott átlaga a dohányágazatban.
Irányítási tényezők	A referenciamutató irányítási tényezőkön alapuló minősítésének súlyozott átlaga (önkéntes). Azoknak a mögöttes alapoknak a százalékos aránya, amelyek gazdálkodási politikát alkalmaznak, beleértve az erőforrások tervezésére és kezelésére vonatkozó intézkedéseket is.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 691/2011/EU rendelete (2011. július 6.) az európai környezeti-gazdasági számlákról (HL L 192., 2011.7.22., 1. o.).

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/12

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1817 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. július 17.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)

(3)	Az (EU) 2016/1011 rendelet előírja a referenciamutató-kezelők számára annak kifejtését, hogy a referenciamutatók módszertanának fő elemei az egyes előállított és közzétett referenciamutatók esetében hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket.

(4)

Ha az egyes referenciamutatók vagy referenciamutató-családok esetében különböző módon fejtenék ki, hogy a referenciamutatók módszertanának fő elemei hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, az azt eredményezné, hogy a referenciamutatók nem volnának összehasonlíthatók, a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hatóköre és célkitűzései pedig nem volnának egyértelműek. Ezért meg kell határozni az ilyen magyarázatok minimális tartalmát, valamint az alkalmazandó mintát.

(5)

A befektetőknek nyújtott információk jobb kiigazítása érdekében figyelembe kell vennie a referenciamutatók alapjául szolgáló eszközöket abban a követelményben, miszerint magyarázatot kell adni arra, hogy referenciamutatók módszertanának fő elemei az egyes előállított és közzétett referenciamutatók és referenciamutató-családok esetében hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket. Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan referenciamutatókra, amelyek nem rendelkeznek az éghajlatváltozást befolyásoló mögöttes eszközökkel, mint például a referencia-kamatlábak és a referencia-árfolyamok. Az (EU) 2016/1011 rendelet 19. cikke szerint ez a rendelet nem alkalmazandó az árupiaci referenciamutatókra.

(6)

Összesített súlyozott átlagértéken kell megadni az arra vonatkozó magyarázatot, hogy a referenciamutatók módszertanának fő elemei hogyan jelenítik meg a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, és nem szabad azt közzétenni a referenciamutatók egyes összetevői esetében. Adott esetben a referenciamutató-kezelőknek képesnek kell lenniük arra, hogy további információkat szolgáltassanak a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkről.

(7)

Annak érdekében, hogy a referenciamutatók felhasználói pontos és naprakész információkkal rendelkezzenek, a referenciamutató-kezelőknek aktualizálniuk kell a mintában megadott információkat, hogy azok megjelenítsék a módszertant érintő változtatásokat, valamint fel kell tüntetniük az információk aktualizálásának indokát és időpontját.

(8)	Annak érdekében, hogy maximális átláthatóságának biztosítsanak a befektetők számára, a referenciamutató-kezelőknek egyértelműen jelezniük kell, hogy környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos célkitűzéseket követnek-e vagy sem,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Magyarázat arra vonatkozóan, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hogyan jelennek meg a referenciamutató módszertanában

(1) A referenciamutató-kezelőknek az e rendelet mellékletében meghatározott minta felhasználásával ki kell fejteniük, hogy az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) II. mellékletében említett környezeti, társadalmi és irányítási tényezők közül melyeket vették figyelembe a referenciamutatókra vonatkozó módszertanuk kidolgozása során. Magyarázatot kel adniuk továbbá arra, hogy az említett módszertan fő elemei – így a mögöttes eszközök, a súlyozó tényezők, mérőszámok és a helyettesítők kiválasztása – hogyan jelenítik meg ezeket a tényezőket.

Az első albekezdésben meghatározott követelmény nem alkalmazandó az árupiaci referenciamutatókra.

(2) A referenciamutató-kezelők ahelyett, hogy az egyedi referenciamutatók esetében megadnák az e rendelet mellékletében meghatározott mintában előírt összes információt, az általuk szolgáltatott magyarázatban egy olyan weboldalra mutató hiperlinkkel is helyettesíthetik ezt, amely valamennyi információt tartalmazza.

(3) Ha a referenciamutatók különböző típusú mögöttes eszközöket ötvöznek, a referenciamutató-kezelők kifejtik, hogy a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők hogyan jelennek meg az egyes releváns mögöttes eszközök esetében.

(4) A referenciamutató-kezelők magyarázatukba további környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket és kapcsolódó információkat is belefoglalhatnak.

(5) A referenciamutató-kezelők a magyarázatban egyértelműen jelzik, hogy környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatos célkitűzéseket követnek-e vagy sem.

(6) A referenciamutató-kezelők magyarázatukban feltüntetik az egyes közzétett környezeti, társadalmi és irányítási tényezők esetében használt adatforrásokra és standardokra való hivatkozást.

2. cikk

A magyarázat aktualizálása

A referenciamutató-kezelők a referenciamutatóra vonatkozó módszertan minden változásakor, és minden esetben évente aktualizálják a magyarázatot. A referenciamutató-kezelők megindokolják az aktualizálást.

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(2) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).

(3) COM(2019) 640 final.

(4) A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes megadott és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

MELLÉKLET

MAGYARÁZATMINTA ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A REFERENCIAMUTATÓK MÓDSZERTANÁNAK FŐ ELEMEI HOGYAN JELENÍTIK MEG A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐKET

MAGYARÁZAT ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI TÉNYEZŐK HOGYAN JELENNEK MEG A REFERENCIAMUTATÓ MÓDSZERTANÁNAK FŐ ELEMEIBEN

1. pont A referenciamutató-kezelő neve.

2. pont A referenciamutató típusa vagy a referenciamutató-család.

Válassza ki a releváns mögöttes eszközt az (EU)2020/1816felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében található jegyzékből.

3. pont A referenciamutató vagy a referenciamutató-család neve.

4. pont A referenciamutatóra vagy referenciamutató-családra vonatkozó referenciamutató-módszertan figyelembe veszi-e a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket?

☐Igen ☐ Nem

5. pont Ha a 4. pontra igenlő választ adott, kérjük az alábbiakban minden referenciamutató-család esetében sorolja fel azokat környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, amelyeket figyelembe vettek a referenciamutatóra vonatkozó módszertanban, az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében található jegyzékben felsorolt környezeti, társadalmi és irányítási tényezők figyelembevételével.

Kérjük, fejtse ki, hogy miként alkalmazzák ezeket a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket az alapul szolgáló eszközök kiválasztására, súlyozására vagy kizárására.

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket referenciamutató-család szintjén összesített, súlyozott átlagértéken kell közzétenni.

a)	A figyelembe vett környezeti tényezők jegyzéke:

Kiválasztás, súlyozás vagy kizárás:

b)	A figyelembe vett társadalmi tényezők jegyzéke:

Kiválasztás, súlyozás vagy kizárás:

c)	A figyelembe vett irányítási tényezők jegyzéke:

Kiválasztás, súlyozás vagy kizárás:

6. pont Ha a 4. pontra igenlő választ adott, kérjük az alábbiakban minden referenciamutató esetében sorolja fel azokat környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, amelyeket figyelembe vettek a referenciamutatóra vonatkozó módszertanban, az érintett releváns mögöttes eszköztől függően az (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében felsorolt tényezők figyelembevételével.

Kérjük, fejtse ki, hogy miként alkalmazzák ezeket a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket az alapul szolgáló eszközök kiválasztására, súlyozására vagy kizárására.

A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők nem tehetők közzé a referenciamutató egyes alkotóelemei tekintetében, hanem összesített, súlyozott átlagértéken kell azokat közzétenni.

Másik lehetőségként valamennyi említett információ megadható a referenciamutató-kezelő e magyarázatban szereplő weboldalára mutató hiperlink formájában is. A weboldalon szereplő információknak könnyen felhasználhatónak és feldolgozhatónak kell lenniük. A referenciamutató-kezelőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a weboldalukon közzétett információk öt évig elérhetők maradjanak.

a)	A figyelembe vett környezeti tényezők jegyzéke:

Kiválasztás, súlyozás vagy kizárás:

b)	A figyelembe vett társadalmi tényezők jegyzéke:

Kiválasztás, súlyozás vagy kizárás:

c)	A figyelembe vett irányítási tényezők jegyzéke:

Kiválasztás, súlyozás vagy kizárás:

Az egyes referenciamutatókra vonatkozó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó információkra mutató hiperlink.

7. pont Felhasznált adatok és standardok

a)	Adatbevitel.

i.	Ismertesse, hogy a bejelentett, modellezett vagy beszerzett adatok külső vagy belső forrásból származnak-e.

ii.	Ha a bejelentett, modellezett vagy beszerzett adatok külső forrásból származnak, kérjük, nevezze meg a harmadik fél adatszolgáltatót.

b)	Az adatok ellenőrzése és minősége.

Ismertesse az adatok ellenőrzésének és az adatminőség biztosításának módját.

c)	Referenciastandardok

Ismertesse a referenciamutatóra vonatkozó módszertanában használt nemzetközi standardokat.

Az információk utolsó aktualizálásának dátuma és az aktualizálás indoka:

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1818 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. július 17.)

az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)

(2)

(3)

Az (EU) 2016/1011 rendelet létrehozza az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat. E referenciamutatók módszertana a Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásokon alapul. Meg kell határozni a referenciamutatók e két típusára alkalmazandó minimumszabályokat. Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók hasonló célkitűzéseket valósítanak meg, ambíciószintjük azonban eltérő. Ezért a legtöbb minimumszabálynak a két referenciamutató-típus esetében közösnek kell lennie, helyénvaló azonban, hogy a küszöbértékek a referenciamutató típusától függően eltérőek legyenek.

(4)

Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat az állami jogalanyok által hozott döntésekből eredő szénlábnyom értékeléséhez. Ezért állampapír-kibocsátások nem tartozhatnak az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók elfogadható összetevői közé.

(5)

Mivel az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók módszertana a Párizsi Megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásokon alapul, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésében említett, 1,5 °C-ot nem, vagy korlátozottan túllépő forgatókönyvet kell alkalmazni (4) (a továbbiakban: IPCC-forgatókönyv) Az említett IPCC-forgatókönyv megfelel az európai zöld megállapodásba foglalt azon bizottsági célkitűzésnek, hogy 2050-ig elérjük a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. Az IPCC-forgatókönyvvel való összhang érdekében a befektetéseket a fosszilis tüzelőanyagoktól függő tevékenységekről a zöld vagy megújuló tevékenységekhez kell átcsoportosítani és évről évre javítani kell e befektetések éghajlati hatását.

(6)

Az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletének A– H és L szakaszában felsorolt ágazatok – így a kőolaj- és földgázkitermelési, a bányászati és a közlekedési ágazatok – jelentős mértékben hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók reális képet nyújtsanak a reálgazdaságról, beleértve azokat az ágazatokat is, amelyeknek a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében aktívan csökkenteniük kell az ÜHG-kibocsátást, az említett referenciamutatók ezen ágazatoknak való kitettsége nem lehet kisebb, mint az alapul szolgáló befektethető eszközállomány kitettsége. Ezt a követelményt azonban csak a részvénypiaci referenciamutatóknak minősülő uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit támogató tőkebefektetők – szerepvállalás és szavazás révén – megőrizzék befolyásukat a vállalat fenntarthatóbb tevékenységekre való átállására.

(7)	Az ÜHG-kibocsátások kiszámításának összehasonlíthatónak és következetesnek kell lennie. Ezért szabályokat kell megállapítani arra vonatkozóan, hogy ezeket a számításokat milyen gyakran kell naprakésszé tenni, és adott esetben meg kell határozni az alkalmazandó pénznemet.

(8)

A kizárólag az 1. és 2. körbe tartozó ÜHG-kibocsátáson alapuló szén-dioxid-mentesítés észszerűtlen eredményekhez vezethet. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályokban nem csupán a vállalatok közvetlen kibocsátásait kell figyelembe venni, hanem az életciklus alapján értékelt kibocsátásokat, tehát a 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokat is. Mivel azonban a 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásokra vonatkozóan jelenleg rendelkezésre álló adatok nem megfelelő minőségűek, megfelelő bevezetési ütemtervet kell meghatározni, és lehetővé kell tenni a fosszilistüzelőanyag-tartalékok korlátozott ideig történő felhasználását E bevezetési ütemtervnek az 1893/2006/EK rendeletben szerepelő gazdasági tevékenységek jegyzékén kell alapulnia.

(9)	A referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy felülsúlyozzák a vállalatokat, az azok által meghatározott széntelenítési célkitűzések alapján. Ezért konkrét szabályokat kell megállapítani az egyes vállalatok által bejelentett dekarbonizációs célértékek tekintetében.

(10)

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek évre évre egyre széntelenebbé válni. Ezt a minimális dekarbonizációs pályát az IPCC-forgatókönyv felhasználásával kell kiszámítani. Ezenkívül a zöldrefestés megelőzése érdekében meg kell határozni, hogy milyen feltételekkel lehet eltérni a dekarbonizációs pályától, és megőrizni azt a jogot, hogy valamely referenciamutatót továbbra is uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként tüntessenek fel.

(11)

A dekarbonizációs pálya kiszámítása tekintetében a kibocsátásintenzitásnak kell a fő paraméternek lennie, mivel ez a paraméter biztosítja az ágazatok közötti összehasonlíthatóságot és nem mutat részrehajlást egy adott ágazat tekintetében vagy azzal szemben. A kibocsátásintenzitás kiszámításához az érintett vállalat piaci tőkeértékére van szükség. Amennyiben azonban a referenciamutatók fix kamatozású vállalati eszközökre vonatkoznak, előfordulhat, hogy a piaci tőkeérték nem áll rendelkezésre azon vállalatok esetében, amelyeknek nincsenek tőzsdén jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjai. Ezért elő kell írni, hogy amennyiben az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókat vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókat fix kamatozású vállalati eszközökre kell alkalmazni, a referenciamutató-kezelők számára lehetővé kell tenni, hogy abszolút alapon, ne pedig a kibocsátásintenzitás alapján számítsák ki az ÜHG-kibocsátást.

(12)	Az ÜHG-kibocsátási adatok összehasonlíthatóságának és következetességének biztosítása érdekében szabályokat kell megállapítani arra nézve, hogy miként kell kiszámítani kibocsátásintenzitás vagy az abszolút ÜHG-kibocsátás változását.

(13)

A Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez az szükséges, hogy az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében egyaránt meghatározzák, hogy alapszinten hány százalékkal csökkenne az ÜHG-intenzív eszközöknek való kitettség az anya-referenciamutatóhoz és alapul szolgáló befektetési környezethez képest. A százalékos csökkentésnek mindazonáltal jelentősebbnek kell lennie a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók esetében, amelyek kialakításuknál fogva ambiciózusabbak az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknál.

(14)

Nem megengedhető, hogy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók hozzájáruljanak a globális normákat, például az ENSZ Globális Megállapodás elveit megsértő vállalatok által kibocsátott pénzügyi eszközökbe történő befektetések előmozdításához. Ezért olyan konkrét kizárási kritériumokat kell meghatározni, amelyek az éghajlattal kapcsolatos vagy más környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapulnak. Az (EU) 2016/1011 rendeletben meghatározott ütemtervnek megfelelően, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatóknak 2022. december 31-ig meg kell felelniük ezeknek a kizárási kritériumoknak.

(15)

A szennyező energiaforrások használatának csökkentése és a megújuló energiaforrásokra való megfelelő átállás elősegítése érdekében helyénvaló továbbá, hogy azokat a vállalatokat, amelyeknek a bevétele egy meghatározott százaléknál nagyobb arányban kőszénből, kőolajból vagy földgázból származik, kizárják a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból. Az említett konkrét kizárások megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az IPCC-forgatókönyv szerint 2020 és 2050 között várhatóan miként változik az említett energiaforrások globális primerenergia-ellátásból való részesedése. Az IPCC 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésében szereplő 2.6. sz. táblázat szerint 2020 és 2050 között a kőszénfelhasználás várhatóan 57 % és 99 % közötti mértékben, a kőolajfelhasználás 9 % és 93 % közötti mértékben csökken, míg a földgázfelhasználás várhatóan 85 %-kal emelkedik vagy 88 %-kal csökken. A földgázt – különösen a szén helyettesítőjeként – fel lehet használni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás során, ami magyarázatot nyújt arra, hogy a felhasználás várható alakulását szélesebb sávban állapították meg, bár a felhasználásának várható medián csökkenése 40 %. Ugyanebből az okból ki kell zárni azokat a vállalatokat, amelyek bevételének egy meghatározott százalékánál nagyobb hányada származik villamosenergia-termelési tevékenységből.

(16)

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókhoz és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókhoz használt módszertannal kapcsolatos átláthatóság biztosítása érdekében helyénvaló szabályokat megállapítani a dekarbonizációs pályához kapcsolódó szükséges közzétételek és a referenciamutatók mindkét kategóriájára vonatkozó adatforrások tekintetében. Ugyanebből az okból helyénvaló közzétételi követelményeket megállapítani azon referenciamutató-kezelők számára, amelyek külső szolgáltatók által, vagy más módon biztosított ÜHG-kibocsátási adatokra vonatkozó becsléseket használnak.

(17)	Annak érdekében, hogy elősegítsük az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó módszertan harmonizációját, helyénvaló az adatforrások minőségére és pontosságára vonatkozó szabályokat megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)	„üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátás;

b)	„abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás”: tonna CO2-egyenérték, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerint;

c)	„kibocsátásintenzitás”: az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás osztva a pénzeszközöket is tartalmazó vállalkozási érték millió euróban kifejezett összegével;

„pénzeszközöket is tartalmazó vállalkozási érték”: a törzsrészvények piaci tőkeértékének, az elsőbbségi részvények piaci tőkeértékének, valamint az összes adósság és ellenőrzésre nem jogosító részesedés könyv szerinti értékének összege a pénzügyi év végén, a pénzeszközök vagy pénzeszköz-egyenértékesek levonása nélkül;

e)	„befektethető eszközállomány”: egy adott eszközkategóriába vagy eszközkategóriák csoportjába tartozó összes befektethető eszköz állománya;

f)	„bázisév”: a referenciamutatóban szereplő első év.

II. FEJEZET

A REFERENCIAMUTATÓ MÓDSZERTANÁNAK MEGTERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ MINIMUMSZABÁLYOK

1. SZAKSZ

AZ UNIÓS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REFERENCIAMUTATÓKRA ÉS A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁSHOZ IGAZODÓ UNIÓS REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ KÖZÖS MINIMUMSZABÁLYOK

2. cikk

Referencia-hőmérsékleti forgatókönyv

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (a továbbiakban: IPCC) 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló különjelentésében említett, 1,5 °C-ot nem, vagy korlátozottan túllépő forgatókönyvet használják referencia-hőmérsékleti forgatókönyvként az említett referenciamutatók kialakítására vonatkozó módszertan kialakításához.

3. cikk

Tőkeallokációs korlátok

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók, amelyek az Unióban vagy más joghatósági területen nyilvános piacon jegyzett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon alapulnak, akkora aggregált kitettséggel rendelkeznek az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének A–H. és L. szakaszában felsorolt ágazatok tekintetében, amely legalább egyenértékű az említett ágazatokba befektethető eszközállomány aggregált kitettségével.

4. cikk

A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámítása

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a referenciamutatók mögöttes eszközeivel azonos pénznemben kiszámítják a kibocsátásintenzitást vagy adott esetében az említett referenciamutatók abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

(2) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői évente újraszámítják a kibocsátásintenzitást és az említett referenciamutatók abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

5. cikk

A 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatoknak a referenciamutatókra vonatkozó módszertanba való bevezetése

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó módszertan a következőképpen tartalmazza a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat:

a)	2020. december 23-tól a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok legalább az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 05–09. valamint 19. és 20. ágazati bejegyzésében említett energia- és bányászati ágazatok tekintetében;

2020. december 23-tól számított két éven belül a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok legalább az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének 10–18., 21–33., 41., 42., valamint 43., 49–53. és 81. ágazati bejegyzésében említett közlekedési, építési, épület előállítási, anyagipari és ipari ágazatok tekintetében;

c)	2020. december 23-tól számított négy éven belül a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok legalább az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletében említett összes többi ágazat tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában 2020. december 23-tól 2021. december 31-ig az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői felhasználhatják a fosszilistüzelőanyag-tartalékokat, amennyiben igazolják, hogy sem kiszámítani, sem megbecsülni nem tudják a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatokat.

6. cikk

Üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket meghatározó és közzétevő vállalatok

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a következő feltételek teljesülése esetén e referenciamutatókon belül növelhetik azon értékpapír-összetevők kibocsátóinak súlyát, amelyek üvegházhatású gáz-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket határoznak meg és tesznek közzé:

a)	az értékpapír-összetevők kibocsátói következetesen és pontosan közzéteszik az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat;

b)	az értékpapír-összetevők kibocsátói legalább három egymást követő évben évente átlagosan legalább 7 %-kal csökkentették kibocsátásintenzitásukat vagy adott esetben abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat, az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is beleértve.

Az első albekezdés alkalmazásában a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 5. cikkben meghatározott bevezetési időszakkal összhangban kell értelmezni.

7. cikk

A dekarbonizációs pálya meghatározása

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciamutatókra vonatkozó dekarbonizációs pálya a következő célokat tűzi ki:

a)	az Unióban vagy más joghatósági területen nyilvános piacon jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátásintenzitás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése;

állampapír-kibocsátó által kibocsátottól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója rendelkezik az Unióban vagy más joghatóságban nyilvános piacon jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, a kibocsátásintenzitás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése;

az állampapír-kibocsátó által kibocsátottól eltérő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amennyiben az említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátója nem rendelkezik az Unióban vagy más joghatóságban nyilvános piacon jegyzett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás évente átlagosan legalább 7 %-os csökkentése.

(2) Az (1) bekezdésben említett célértékeket mértanilag kell kiszámítani, ami azt jelenti, hogy az n. évre vonatkozó évi minimum 7 %-os kibocsátásintenzitás- vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést az n-1 évre vonatkozó kibocsátásintenzitást vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátást alapul véve, a bázisévtől kezdődő mértani sor szerint kell kiszámítani.

(3) Ha az utolsó naptári évben növekedett vagy csökkent a értékpapír-összetevők pénzeszközöket is tartalmazó átlagos vállalkozási értéke, ki kell azokat igazítani oly módon, hogy a pénzeszközöket is tartalmazó vállalkozási értéket elosztják a vállalkozásra vonatkozó értékinflációs kiigazítási tényezővel. A vállalkozásra vonatkozó említett értékinflációs kiigazítási tényezőt úgy kell kiszámítani, hogy naptári év végén a referenciamutatót képező összetevők pénzeszközöket is tartalmazó átlagos vállalkozási értékét elosztják az előző naptári év végén a referenciamutatót képező összetevők pénzeszközöket is tartalmazó átlagos vállalkozási értékével.

(4) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői minden olyan év tekintetében, amikor nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott célértékek, a következő évre vonatkozó dekarbonizációs pályájukban szereplő célértékek felfelé történő kiigazításával ellensúlyozzák az említett teljesületlen célértékeket.

(5) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői többé nem tüntethetik fel ilyenként referenciamutatóikat, amennyiben:

a)	egy adott évben nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott célértékek, és a következő évben nem ellensúlyozzák a teljesületlen célértékeket; vagy

b)	bármely folyamatos 10 éves időszakban három alkalommal nem teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott célértékek.

A referenciamutató-kezelők ismét uniós éghajlatváltozási referenciamutatóként vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatóként tüntethetik fel az adott referenciamutatót, ha a teljesítménymutató a címke elvesztését követő két egymást követő évben teljesíti a dekarbonizációs pályára vonatkozó célértéket, kivéve, ha az említett teljesítménymutatótól kétszer megvonták a címke alkalmazását.

8. cikk

A kibocsátásintenzitás és az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás változása

(1) A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás változását egyrészt az uniós éghajlatváltozási referenciamutató vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutató „n” év végén meglévő összes összetevője kibocsátásintenzitásának vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásának súlyozott átlaga, másrészt a referenciamutatók n-1 év végén meglévő összes összetevője kibocsátásintenzitásának vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásának súlyozott átlaga közötti százalékos változásként kell kiszámítani.

(2) A teljesítménymutató-kezelők új bázisévet használnak minden olyan esetben, amikor jelentős változások következnek be kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás számítási módszertanában.

Az első albekezdés alkalmazásában az új bázisév az az év, amelyhez viszonyítva a 7. cikkben említett dekarbonizációs pályát kiszámítják.

Az új bázisév megválasztása nem érinti a 7. cikk (5) bekezdésében megállapított szabályokat.

2. SZAKASZ

AZ UNIÓS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMUMSZABÁLYOK

9. cikk

A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapszintű csökkentése az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók tekintetében.

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó kibocsátásintenzitásnak vagy – adott esetben – abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak – az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is beleértve – legalább 30 %-kal alacsonyabbnak kell lennie, mint a befektethető eszközállomány kibocsátásintenzitása vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Az első albekezdés alkalmazásában a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 5. cikkben meghatározott bevezetési időszakkal összhangban kell értelmezni.

10. cikk

Kizárások az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókból

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői a módszertanukban közzéteszik, hogy kizárnak-e a vállalatokat, és ha igen, hogyan.

(2) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelőinek 2022. december 31-ig meg kell felelniük a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

3. SZAKASZ

A PÁRIZSI MEGÁLLAPODÁSHOZ IGAZODÓ UNIÓS REFERENCIAMUTATÓKRA VONATKOZÓ MINIMUMSZABÁLYOK

11. cikk

A kibocsátásintenzitás vagy az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás alapszintű csökkentése a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók tekintetében

A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó kibocsátásintenzitásnak vagy – adott esetben – abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak – az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást is beleértve – legalább 50 %-kal alacsonyabbnak kell lennie, mint a befektethető eszközállomány kibocsátásintenzitása vagy abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátása.

Az első albekezdés alkalmazásában a 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 5. cikkben meghatározott bevezetési időszakkal összhangban kell értelmezni.

12. cikk

Kizárások a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból

(1) A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a következő vállalatok mindegyikét kizárják az említett referenciamutatókból:

a)	vitatott fegyverekkel kapcsolatos tevékenységekben részt vevő vállalatok;

b)	dohánytermesztéssel és -termeléssel foglalkozó vállalatok;

c)	olyan vállalatok, amelyek vonatkozásában a referenciamutató-kezelők megállapították, hogy megsértik az ENSZ Globális Megállapodás elveit vagy az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit;

d)	olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 1 %-a antracit vagy lignit feltárásából, bányászatából, kitermeléséből, forgalmazásából vagy finomításából származik;

e)	olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 10 %-a folyékony tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, forgalmazásából vagy finomításából származik;

f)	olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok feltárásából, kitermelésből, előállításából vagy forgalmazásából származik;

g)	olyan vállalatok, amelyek bevételének legalább 50 %-a 100 g CO2 e/kWh-t meghaladó kibocsátásintenzitású villamosenergia-termelésből származik.

Az a) pont alkalmazásában vitatott fegyverek: a nemzetközi szerződésekben és egyezményekben, az ENSZ alapelveiben, és – adott esetben – a nemzeti jogszabályokban említett vitatott fegyverek.

(2) A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői kizárják az említett referenciamutatókból azokat a vállalatokat, amelyekről ők vagy külső adatszolgáltatók megállapították, vagy – az e rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott becslési szabályokkal összhangban – olyan becslést készítettek, miszerint jelentős mértékben sértik az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 9. cikkében említett legalább egyik környezetvédelmi célkitűzést.

(3) A Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői a referenciamutatóra vonatkozó módszertanában közzétesznek minden további, általuk használt és éghajlattal kapcsolatos vagy más környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkön alapuló kizárási kritériumot.

III. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS PONTOSSÁG

13. cikk

A becslésekre vonatkozó átláthatósági követelmények

(1) Az (EU) 2016/1011 rendelet III. mellékletében meghatározott követelményeken túlmenően az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői megfelelnek a következő követelményeknek:

az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók azon kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek nem külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az ilyen becslések alapjául szolgáló módszertant, beleértve a következőket:

i.	az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kiszámításához általuk alkalmazott megközelítés valamint az e becslések alapjául szolgáló fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

ii.	a hiányzó, be nem jelentett vagy alacsony mértékben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátások becslésére szolgáló kutatási módszertan;

iii.	a hiányzó, be nem jelentett vagy alacsony mértékben bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátások becsléséhez felhasznált külső adatállományok;

az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók azon kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az összes alábbi információt:

i.	az adatszolgáltató neve és elérhetősége;

ii.	az alkalmazott módszertan, valamint adott esetben a fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

iii.	az adatszolgáltató honlapjára és – adott esetben – az alkalmazott módszertanra mutató hiperlink.

(2) A 12. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői megfelelnek a következő követelményeknek:

a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek nem külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az ilyen becslések alapjául szolgáló módszertant, beleértve a következőket:

i.	az általuk alkalmazott megközelítés és kutatási módszertan, valamint az e becslések alapjául szolgáló fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

ii.	a becsléshez használt külső adatállományok;

a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók azon kezelői, amelyek külső adatszolgáltató által biztosított adatokon alapuló becsléseket alkalmaznak, formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az összes alábbi információt:

i.	az adatszolgáltató neve és elérhetősége;

ii.	az alkalmazott módszertan, valamint adott esetben a fő feltevések és elővigyázatossági elvek;

iii.	az adatszolgáltató honlapjára és – adott esetben – az alkalmazott módszertanra mutató hiperlink.

14. cikk

A dekarbonizációs pálya közzététele

Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői formalizálják, dokumentálják és közzéteszik az említett referenciamutatók dekarbonizációs pályáit, a szóban forgó dekarbonizációs pályák meghatározásához alkalmazott bázisévet, és amennyiben a dekarbonizációs pályában meghatározott célértékek nem teljesülnek, e kudarc okait, valamint azt, hogy milyen lépéseket fognak tenni a 7. cikk (4) bekezdésében említett kiigazított célérték elérése érdekében.

15. cikk

Az adatforrások pontossága

(1) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői biztosítják, hogy az 1., 2. és 3. körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó adatok pontosak legyenek, összhangban a globális vagy európai szabványokkal, mint amilyen például a termék környezeti lábnyoma (PEF), a szervezet környezeti lábnyomának meghatározására szolgáló (OEF) módszerek (9), a vállalati értékláncokra (3. kör) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standard (10), valamint az EN ISO 14064 vagy az EN ISO 14069 szabvány.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői módszertanukban közzéteszik az alkalmazott standardot.

(3) Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók kezelői és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kezelői gondoskodnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátási adatok összehasonlíthatóságáról és minőségéről.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 171., 2016.6.29., 1. o.

(3) COM(2019) 640 final.

(4) IPCC, 2018: 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) az iparosodás előtti szinthez képest mért 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedés hatásairól és a kapcsolódó globális üvegházhatásúgáz-kibocsátási pályákról szóló különjelentése, az éghajlatváltozás veszélyeire adott globális válasz megerősítésével, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel összefüggésben.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13 o.).

(9) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(10) Az értékláncokra (3. kör) vonatkozó nyilvántartási és beszámolási standard (2011. szeptember) kiegészítése az ÜHG-protokoll szerinti nyilvántartási és beszámolási standardot.

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/26

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1819 RENDELETE

(2020. december 2.)

az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a lazachelyettesítőkben használt színezékek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagokról szóló, 2008. december 16-i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete megállapítja az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és ezen anyagok felhasználási feltételeit.

(2)	A jegyzék naprakésszé tétele – az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésben említett egységes eljárás révén – vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy kérelemre történhet.

(3)

A 232/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 1333/2008/EK rendelet (3) II. melléklete értelmében a Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) és a Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) színezék jelenleg élelmiszer-adalékanyagként engedélyezett a 09.2 „Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is” élelmiszer-kategóriában, mindkettő legfeljebb 200 mg/kg mennyiségben, kizárólag a Theragra chalcogramma és a Pollachius virens fajhoz tartozó halakból készült lazachelyettesítőkben való felhasználásra. 2014. július 15-én és 2009. szeptember 23-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) szakvéleményeket adott ki, amelyekben a Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) (4) megengedhető napi bevitelét 4 mg/testtömegkilogramm/nap értékben, a Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) (5) megengedhető napi bevitelét pedig 0,7 mg/testtömegkilogramm/nap értékben állapította meg. 2014. július 15-i és 2015. április 21-i véleményében (6) a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az említett adalékanyagokra vonatkozó expozíciós becslések egyike sem haladta meg a népességcsoportra vonatkozó megengedhető napi beviteli értéket.

(4)

2019. február 4-én kérelmet nyújtottak be a 09.2 „Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is” élelmiszer-kategóriába tartozó Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) és Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) felhasználási feltételeinek módosítása iránt, ezeknek az anyagoknak a Clupea harengus fajhoz tartozó halakból készült lazachelyettesítőkben való használatának engedélyezése céljából. A kérelem a jelenlegi 200 mg/kg-os felső határértet írja elő, azonban egyértelművé teszi, hogy a tényleges felhasználási szintek mindkét anyag esetében jóval alacsonyabbak, a felső határérték egy-két tizede között mozognak. A kérelmet a Bizottság az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(5)	A Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) és a Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) színezékként alkalmazva biztosítja a Clupea harengus fajhoz tartozó halakból készült lazachelyettesítők kívánt stabil színárnyalatát, javítja érzékszervi tulajdonságaikat, és tetszetősebbé teszi megjelenésüket.

(6)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó aktualizálásnak valószínűsíthetően nincs az emberi egészségre gyakorolt hatása.

(7)

A Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) és a Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) használata számos élelmiszerben engedélyezett. A Hatóság által elvégzett legutóbbi, a (3) preambulumbekezdésben említett expozíciós értékelések megerősítették, hogy a teljes expozíció jóval a megengedhető napi bevitel alatt van, még a legkonzervatívabb szabályozási felső határértékek forgatókönyve szerint is. A Theragra chalcogrammából és a Pollachius virensből készült lazachelyettesítők esetében engedélyezett felhasználások szerepeltek az említett expozíciós értékelésekben. Mivel a Clupea harengusból készült lazachelyettesítőket a Theragra chalcogrammából és a Pollachius virensből készült lazachelyettesítők alternatívájaként szolgálnak, a lazachelyettesítők fogyasztása nem változhat jelentősen a fogyasztók szempontjából. Továbbá a Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) és a Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) felhasználási szintjei, amelyek a Clupea harengusból készült lazachelyettesítőkben a kívánt hatás eléréséhez szükségesek, lényegesen alacsonyabbak az engedélyezett maximális szinteknél. Ezért nem várható, hogy a javasolt felhasználás jelentős hatással lesz a fogyasztók ezen élelmiszer-adalékanyagoknak való általános kitettségére, amely ezért az megengedhető napi bevitel alatt marad.

(8)

A 09.2 „Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is” élelmiszer-kategóriában a II. csoportra, a III. csoportra és a likopinra (E 160d) vonatkozó bejegyzések jelenleg csak a „lazachelyettesítőkre” vonatkoznak. E kifejezés tekintetében az egyértelműség és jogbiztonság érdekében az említett bejegyzések szövegét módosítani kell és jelezni kell, hogy az engedélyezett felhasználás a Theragra chalcogramma, a Pollachius virens vagy a Clupea harengus fajhoz tartozó halakból készült lazachelyettesítőkre vonatkozik.

(9)

Ezért helyénvaló az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. részében a 09.2 „Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is” élelmiszer-kategória módosítása a Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110) és a Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124) színezékeknek a Clupea harengus fajhoz tartozó halakból készült lazachelyettesítőkben való felhasználásának engedélyezése céljából, valamint a II. csoportra, a III. csoportra és a likopinra (E 160d) vonatkozó bejegyzésekben felsorolni azon halfajokat, amelyekből „lazachelyettesítők” készülhetnek.

(10)	Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 354., 2008.12.31., 16. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1331/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 1. o.).

(3) A Bizottság 232/2012/EU rendelete (2012. március 16.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a Quinoline Yellow (E 104), a Sunset Yellow FCF/Orange Yellow S (E 110) és a Ponceau 4R, Cochineal Red A (E 124) HL L 78., 2012.3.17., 1. o. felhasználási feltételei és felhasználási mennyiségei tekintetében történő módosításáról

(4) EFSA Journal 2014;12(7):3765.

(5) EFSA Journal 2009; 7(11):1328.

(6) EFSA Journal 2015;13(4):4073.

MELLÉKLET

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletének E. része a 09.2. élelmiszer-kategória („Feldolgozott hal és halászati termékek, ideértve a rákféléket és puhatestűeket is”) tekintetében a következőképpen módosul:

A II. és III. csoportra vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szöveg lép:

	„II. csoport	Színezékek quantum satis mennyiségben	quantum satis		kizárólag: surimi és hasonló termékek, valamint Theragra chalcogrammából, Pollachius virensből és Clupea harengusból készült lazachelyettesítők
	III. csoport	Színezékek együttes felső határértékkel	500	(84)	kizárólag: surimi és hasonló termékek, valamint Theragra chalcogrammából, Pollachius virensből és Clupea harengusból készült lazachelyettesítők”

A „Sunset Yellow FCF/Narancssárga S (E 110)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 110

Sunset Yellow FCF/Narancssárga S

200

(63)

kizárólag: Theragra chalcogrammából, Pollachius virensből és Clupea harengusból készült lazachelyettesítők”

A „Ponceau 4R, Kosnilvörös A (E 124)” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„E 124

Ponceau 4R, Kosnilvörös A

200

(63)

kizárólag: Theragra chalcogrammából, Pollachius virensből és Clupea harengusból készült lazachelyettesítők”

A likopinra (E 160d) vonatkozó első bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„160d

Likopin

kizárólag: Theragra chalcogrammából, Pollachius virensből és Clupea harengusból készült lazachelyettesítők”

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1820 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 2.)

a szárított Euglena gracilis (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

2018. december 20-án a Kemin Foods L.C. vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében a szárított egészsejtes Euglena gracilis új élelmiszerként az uniós piacon történő forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem arra irányult, hogy a szárított egészsejtes Euglena gracilis-t új élelmiszerként lehessen használni az általános népességnek szánt alábbi élelmiszer-kategóriákban: reggeli-, müzli- és proteinszeletek; joghurt; joghurtitalok; gyümölcslevek, turmixolt gyümölcslevek (smoothies) és nektárok, zöldséglevek; gyümölcsízű italok; étkezést helyettesítő italok. A kérelmező kérelmezte továbbá a szárított egészsejtes Euglena gracilis-nak a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott étrend-kiegészítőkben (kivéve a csecsemőknek szánt étrend-kiegészítőket), valamint az (EU) 609/2013 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) meghatározott, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő étrendben (kivéve a csecsemők testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő étrendet) való felhasználását.

(4)

A kérelmező továbbá kérelmezte a Bizottságnál a kérelem alátámasztására benyújtott következő vizsgálatok szellemi tulajdont képező adatainak védelmét: in vitro fermentációs vizsgálatok (5), bakteriális reverz mutagenitási vizsgálat (6), in vivo mikronukleusz-vizsgálat (7), patkányokon végzett akut toxicitási vizsgálat (8), patkányokon végzett 14 napos étrendi toxicitási/palatabilitási vizsgálat (9), patkányokon végzett 90 napos étrendi toxicitási vizsgálat (10) tekintetében.

(5)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2019. május 13-án konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy a szárított Euglena gracilis új élelmiszerként való értékelésének elvégzésével nyújtson tudományos szakvéleményt.

(6)

2020. március 25-én a Hatóság elfogadta a szárított egészsejtes Euglena gracilis mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszer biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményt („Safety of dried whole cell Euglena gracilis as a novel food pursuant to Regulation (EU) 2015/2283”) (11). Ez a szakvélemény megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.

(7)

Szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a szárított Euglena gracilis a javasolt felhasználási módok és mennyiségek mellett biztonságos. Ezért a Hatóság szakvéleménye alapján kellő megalapozottsággal állítható, hogy a szárított Euglena gracilis az egyedi felhasználási feltételek mellett megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak.

(8)

Az (EU) 2017/1798 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (12) szerint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek olyan, egészséges túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknek szánt élelmiszerek, akik testtömegcsökkentést kívánnak elérni. Ezért a szárított Euglena gracilis testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő étrendben való felhasználása csak felnőttek számára engedélyezhető, csecsemők, gyermekek és serdülők számára pedig nem.

(9)

Véleményében a Hatóság úgy ítélte meg, hogy a patkányokon végzett 90 napos étrendi toxicitási vizsgálat adatai alapul szolgáltak az új élelmiszer biztonságosságának megállapításához. Ezért megállapítható, hogy a szárított Euglena gracilis biztonságosságára vonatkozó következtetéseket nem lehetett volna levonni a tanulmányra vonatkozó, közzé nem tett jelentésből származó adatok nélkül.

(10)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy pontosítsa a patkányokon végzett 90 napos étrendi toxicitási vizsgálattal kapcsolatos adatok védett jellege kapcsán támasztott igénye indokolását, és pontosítsa az említett vizsgálatra vonatkozó, az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kizárólagos hivatkozási jogra vonatkozó állítását.

(11)

A kérelmező kijelentette, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában a nemzeti jog értelmében tulajdonosi és kizárólagos hivatkozási joggal rendelkezett e tanulmányra vonatkozóan, és ezért harmadik személyek jogszerűen nem férhetnek hozzá e tanulmányhoz, nem használhatják fel azt, illetve nem hivatkozhatnak annak adataira.

(12)

A Bizottság értékelte a kérelmező által benyújtott valamennyi információt, és úgy ítélte meg, hogy a kérelmező kellően alátámasztotta az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését. Ezért a kérelmező dossziéjában szereplő, patkányokon végzett 90 napos étrendi toxikológiai vizsgálatot a Hatóság az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig nem használhatja fel egy későbbi kérelmező javára. Ennek megfelelően az e rendelet által engedélyezett szárított Euglena gracilis Unión belüli forgalombahozatali jogát az említett időtartamon belül a kérelmezőre kell korlátozni.

(13)

Ugyanakkor a szárított Euglena gracilis engedélyezésének és a kérelmező dossziéjában szereplő tanulmányra való hivatkozásnak a kérelmezőre történő kizárólagos korlátozása nem akadályozza meg, hogy más kérelmezők ugyanezen új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését kérelmezzék, feltéve, hogy kérelmük az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti engedélyezést alátámasztó, jogszerűen megszerzett információkon alapul.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott szárított Euglena gracilis-t fel kell venni az engedélyezett új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelettel létrehozott uniós jegyzékébe.

(2) E rendelet hatálybalépésétől számítva öt éven keresztül csak az eredeti kérelmező:

—	Vállalat: Kemin Foods L.C.,

—	Cím: 2100 Maury Street Des Moines, IA 50317, USA,

jogosult az (1) bekezdésben említett új élelmiszer Unión belüli forgalomba hozatalára, kivéve, ha egy későbbi kérelmező az e rendelet 2. cikke alapján védett adatokra való hivatkozás nélkül vagy a Kemin Foods L.C. beleegyezésével engedélyt kap ezen új élelmiszer forgalmazására.

(3) Az uniós jegyzékben foglalt, az (1) bekezdésben említett bejegyzésnek tartalmaznia kell az e rendelet mellékletében meghatározott felhasználási feltételeket és címkézési követelményeket.

2. cikk

A kérelmezési dossziéban szereplő adatokat – amelyek alapján a Hatóság az 1. cikkben említett új élelmiszert értékelte, amelyek a kérelmező állítása szerint védettek, és amelyek nélkül az új élelmiszert nem lehetett volna engedélyezni – nem lehet felhasználni egy későbbi kérelmező javára az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül a Kemin Foods L.C. beleegyezése nélkül.

3. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 609/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 35. o.).

(5) Az algaliszt és az alga-glükán prebiotikus hatásai. Probiotikus baktériumok növekedési profiljának vizsgálata algaliszt és alga-glükán jelenlétében. Kemin Corporation, 2016 (nem tették közzé).

(6) Szárított algák (Euglena gracilis). Bakteriális reverz mutagenitási vizsgálat (Ames-teszt). Product Safety Labs, 2015a (nem tették közzé).

(7) Szárított algák (Euglena gracilis). Emlős eritrocita mikronukleusz-vizsgálat (perifériás vér, áramlási citometria – egér). Product Safety Labs, 2015b (nem tették közzé).

(8) Algamune™ Algaliszt: patkányokon végzett orális toxicitási eljárás. Product Safety Labs, 2014 (nem tették közzé).

(9) Szárított algák (Euglena gracilis). Patkányokon végzett 14 napos étrendi toxicitási/palatabilitási vizsgálat. Product Safety Labs, 2015c (nem tették közzé).

(10) Szárított algák (Euglena gracilis). Patkányokon végzett 90 napos étrendi vizsgálat. Product Safety Labs, 2015d (nem tették közzé).

(11) The EFSA Journal (2020); 18(5):6100.

(12) A Bizottság (EU) 2017/1798 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. június 2.) a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről (HL L 259., 2017.10.7., 2. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) a következő bejegyzéssel egészül ki: [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az angol változatba ábécésorrendben.]

Engedélyezett új élelmiszer	Az új élelmiszer felhasználásának feltételei		További különös jelölési követelmények	Egyéb követelmények	Adatvédelem
„Szárított Euglena gracilis	Adott élelmiszer-kategória	Maximális mennyiségek	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „Euglena gracilis algák szárított biomasszája”. A szárított Euglena gracilis-t tartalmazó étrend-kiegészítők címkéjén fel kell tüntetni azt a kijelentést, hogy az említett étrend-kiegészítőket csecsemők/3 évesnél fiatalabb gyermekek/10 évesnél fiatalabb gyermekek/18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők nem fogyaszthatják (*1).		Engedélyezve 2020. december 23-án. A jegyzékbe való felvétel az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokon és tudományos adatokon alapul. Kérelmező: Kemin Foods L.C., 2100 Maury Street Des Moines, IA 50317, USA. Az adatvédelem időtartama alatt az új élelmiszer kizárólag a Kemin Foods L.C. által hozható forgalomba az Unión belül, kivéve, ha egy későbbi kérelmező az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokra vagy tudományos adatokra való hivatkozás nélkül vagy a Kemin Foods L.C. beleegyezésével engedélyt kap a szóban forgó új élelmiszer forgalmazására. Az adatvédelem lejártának időpontja: 2025. december 23.”
	Reggeli gabonaszeletek, müzliszeletek és proteinszeletek	630 mg/100 g
	Joghurt	150 mg/100 g
	Joghurtitalok	95 mg/100 g
	Gyümölcs- és zöldséglevek, nektárok, gyümölcs- és zöldség-italkeverékek	120 mg/100 g
	Gyümölcsízű italok	40 mg/100 g
	Étkezést helyettesítő italok	75 mg/100 g
	A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek szánt étrend-kiegészítőket	Kisgyermekek esetében 100 mg/nap 3–9 éves gyermekek esetében 150 mg/nap 10 évesnél idősebb gyermekek és serdülők esetében (17 éves korig) 225 mg/nap Felnőttek esetében 375 mg/nap
	A 609/2013/EU rendelet meghatározása szerinti, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek	190 mg/étel

A 2. táblázat (Specifikációk) a következő bejegyzéssel egészül ki:

Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

„Szárított Euglena gracilis

Leírás/meghatározás:

Az új élelmiszer a szárított egészsejtes Euglena gracilis, amely az Euglena gracilis mikroalga szárított biomasszája.

Az új élelmiszert erjesztéssel, majd szűréssel és a mikroalgának az új élelmiszerben lévő életképes Euglena gracilis sejtek hiányának biztosítása érdekében végzett hőkezelésével állítják elő.

Jellemzők/összetétel

Összes szénhidrát: ≤ 75 %

β-glükán: > 50 %

Fehérje: ≥ 15 %

Zsír: ≤ 15 %

Hamu: ≤ 10 %

Nedvesség: ≤ 6 %

Nehézfémek:

Ólom: ≤ 0,5 mg/kg

Kadmium: ≤ 0,5 mg/kg

Higany: ≤ 0,05 mg/kg

Arzén: ≤ 0,02 mg/kg

Mikrobiológiai kritériumok:

Aerob csíraszám: ≤ 10 000 CFU/g

Kóliformok: ≤ 100 MPN/g

Élesztő- és penészgombák: ≤ 500 CFU/g

Escherichia coli: 10 g-os mintában nincs jelen

Staphylococcus aureus: 10 g-os mintában nincs jelen

Salmonella: 25 g-os mintában nincs jelen

Listeria monocytogenes: 25 g-os mintában nincs jelen

CFU: telepképző egységek.

MPN: legvalószínűbb szám”

(*1) Attól függően, hogy az étrend-kiegészítőt mely korosztálynak szánják.

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/34

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1821 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 2.)

a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)	Az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke értelmében a Bizottságnak elő kell terjesztenie az új élelmiszer Unión belül történő forgalomba hozatalának engedélyezésére és az uniós jegyzék naprakésszé tételére vonatkozó végrehajtási jogi aktus tervezetét.

(4)

2018. június 7-én a NuLiv Science vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatát új élelmiszerként forgalomba hozhassa az uniós piacon. A kérelmező a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának az általános felnőtt népesség számára szánt, a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározott étrend-kiegészítőkben való új élelmiszerként történő felhasználását kérelmezte, a várandós nőknek szánt étrend-kiegészítőkben való felhasználás kivételével. A vállalat a kérelemmel együtt benyújtott, szellemi tulajdont képező adatok védelmét is kérelmezte a Bizottságtól.

(5)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2018. október 22-én konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy adjon tudományos szakvéleményt, amelynek keretében végezze el a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának új élelmiszerként való értékelését.

(6)

2020. március 24-én a Hatóság elfogadta a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszernek a biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményét („Safety of a botanical extract derived from Panax notoginseng and Astragalus membranaceus [AstraGinTM] as a novel food pursuant to Regulation (EU) 2015/2283”) (4). Ez a szakvélemény megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.

(7)	Szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata a 0,5 mg/ttkg napi beviteli szint mellett biztonságos, amely a célcsoport esetében – felnőttek, a várandós nők kivételével – 35 mg/nap maximális bevitelnek felel meg.

(8)	A Hatóság szakvéleménye elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata az értékelt felhasználási módok mellett megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének.

(9)

Szakvéleményében a Hatóság megállapította, hogy az új élelmiszer biztonságosságának megállapításához a következő vizsgálatok szolgáltak alapul: az AstraGinTM 28 napos, ismételt adagolású szondás orálistoxicitás-vizsgálata patkányokon (5), az AstraGinTM reverz mutagenitási vizsgálata baktériumokkal (Ames-teszt) (6), az Astragin® 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitás-vizsgálata Wistar patkányokon (7), a Panax notoginseng törzskönyvezett kivonatának in vitro mikronukleusz-vizsgálata CHO-K1 sejtekben (8) és az Astragalus membranaceus kivonatának in vitro mikronukleusz-vizsgálata CHO-K1 sejtekben (9). Ezért megállapítható, hogy a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának biztonságosságára vonatkozó következtetéseket az említett vizsgálatokról szóló közzé nem tett jelentésekből származó adatok nélkül nem lehetett volna levonni.

(10)

A Hatóság szakvéleményének kézhezvételét követően a Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy pontosítsa a következő vizsgálatokban szereplő adatok védett jellege kapcsán támasztott igénye indokolását, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, a szóban forgó adatokra vonatkozó kizárólagos hivatkozási joggal kapcsolatos igényét: az AstraGinTM 28 napos, ismételt adagolású szondás orálistoxicitás-vizsgálata patkányokon, az AstraGinTM reverz mutagenitási vizsgálata baktériumokkal (Ames-teszt), az Astragin® 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitás-vizsgálata Wistar patkányokon, a Panax notoginseng törzskönyvezett kivonatának in vitro mikronukleusz-vizsgálata CHO-K1 sejtekben és az Astragalus membranaceus kivonatának in vitro mikronukleusz-vizsgálata CHO-K1 sejtekben.

(11)	A kérelmező kijelentette, hogy a kérelem benyújtásakor tulajdonjoggal, illetve kizárólagos hivatkozási joggal rendelkezett a vizsgálatokkal kapcsolatban, és ezért harmadik felek nem férhetnek hozzá azokhoz, illetve nem használhatják fel azokat jogszerűen.

(12)

A Bizottság értékelte a kérelmező által benyújtott valamennyi információt, és úgy ítélte meg, hogy a kérelmező kellően alátámasztotta az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesülését. Ezért a kérelmező dossziéjában szereplő vizsgálatok toxikológiai adatait, amelyek a Hatóság számára az új élelmiszer biztonságossága, valamint a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának biztonságosságára vonatkozó következtetések megállapításának alapjául szolgáltak, és amelyek nélkül a Hatóság nem tudta volna értékelni az új élelmiszert, a Hatóság nem használhatja fel egy későbbi kérelmező javára az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül. Ezért az említett időszak alatt a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának uniós forgalombahozatali jogát a kérelmezőre kell korlátozni.

(13)

Ugyanakkor a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatának és a kérelmező dossziéjában szereplő vizsgálatokra való hivatkozás engedélyezésének a kérelmezőre történő kizárólagos korlátozása nem akadályozza meg, hogy más kérelmezők ugyanezen új élelmiszer forgalomba hozatalának engedélyezését kérelmezzék, feltéve, hogy kérelmük az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti engedélyezést alátámasztó, jogszerűen megszerzett információkon alapul.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott Panax notoginseng és Astragalus membranaceus kivonatát fel kell venni az engedélyezett új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelettel létrehozott uniós jegyzékébe.

(2) E rendelet hatálybalépésétől számítva öt éven keresztül csak az eredeti kérelmező:

—	vállalat: NuLiv Science,

—	cím: 1050 W. Central Ave., Building C, Brea, CA 92821, USA,

jogosult az (1) bekezdésben említett új élelmiszer Unión belüli forgalomba hozatalára, kivéve, ha egy későbbi kérelmező az e rendelet 2. cikke alapján védett adatokra való hivatkozás nélkül vagy a NuLiv Science beleegyezésével engedélyt kap ezen új élelmiszer forgalmazására.

2. cikk

A kérelmezési dossziéban szereplő adatokat – amelyek alapján a Hatóság az 1. cikkben említett új élelmiszert értékelte, amelyek a kérelmező állítása szerint védettek, és amelyek nélkül az új élelmiszert nem lehetett volna engedélyezni – a Hatóság nem használhatja fel egy későbbi kérelmező javára az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül a NuLiv Science beleegyezése nélkül.

3. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(4) EFSA Journal 2020;18(5):6099.

(5) Pasics Szakonyiné I., 2011. Repeated dose 28-day oral gavage toxicity study with AstraGinTM in rats (Az AstraGinTM 28 napos, ismételt adagolású szondás orálistoxicitás-vizsgálata patkányokon, közzé nem tett vizsgálati jelentés). A tanulmány száma: 413.407.3084. Toxi-Coop Zrt., Magyarország.

(6) Zin HM, 2016. Bacterial reverse mutation test (Ames test) for AstraGinTM (Az AstraGinTM reverz mutagenitási vizsgálata baktériumokkal [Ames-teszt], közzé nem tett vizsgálati jelentés). A tanulmány kódja: GLP/J165/2016/48). Environmental Technology Research Centre (ETRC). Shah Alam, Selangor, Malajzia.

(7) Upadhyaya S and Wang R, 2017. 90-days repeated dose oral toxicity study of Astragin® in Wistar rats (Az Astragin® 90 napos, ismételt adagolású orálistoxicitás-vizsgálata Wistar patkányokon, közzé nem tett vizsgálati jelentés). 161101/NVS/PC. 2017. július. 319. o. Vedic LIFE Sciences Pvt, Ltd. Mumbai, India.

(8) Vedic Lifesciences, 2019a. Panax notoginseng proprietary extract: in vitro micronucleus test in CHO-K1 cells (A Panax notoginseng törzskönyvezett kivonatának in vitro mikronukleusz-vizsgálata CHO-K1 sejtekben, közzé nem tett vizsgálati jelentés). A tanulmány száma: 190503/NL/PC. Mumbai, India.

(9) Vedic Lifesciences, 2019b. Astragalus membranaceus extract: in vitro micronucleus test in CHO-K1 cells (Az Astragalus membranaceus kivonatának in vitro mikronukleusz-vizsgálata CHO-K1 sejtekben, közzé nem tett vizsgálati jelentés). A tanulmány száma: 190502/NL/PC. Mumbai, India.

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) a következő bejegyzéssel egészül ki:

Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

További különös jelölési követelmények

Egyéb követelmények

Adatvédelem

„A Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: »A Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata«.

A Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítők jelölésén fel kell tüntetni egy arra vonatkozó kijelentést, hogy ezeket az étrend-kiegészítőket a 18 év alatti népesség és a várandós nők nem fogyaszthatják.

Engedélyezve 2020. december 23-án. A jegyzékbe való felvétel az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló, védett tudományos bizonyítékokon és tudományos adatokon alapul.

Kérelmező: NuLiv Science, 1050 W. Central Ave., Building C, Brea, CA 92821, USA.

Az adatvédelem időtartama alatt az új élelmiszer kizárólag a NuLiv Science által hozható forgalomba az Unión belül, kivéve, ha egy későbbi kérelmező az (EU) 2015/2283 rendelet 26. cikkével összhangban védelem alatt álló tudományos bizonyítékokra vagy tudományos adatokra való hivatkozás nélkül vagy a NuLiv Science beleegyezésével engedélyt kap a szóban forgó új élelmiszer forgalmazására.

Az adatvédelem lejártának időpontja: 2020. december 23-án (5 év).”

A várandós nők kivételével az általános felnőtt népességnek szánt, a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

35 mg/nap

A 2. táblázat (Specifikációk) az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

„A Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata

Leírás/meghatározás:

Az új élelmiszer két kivonatot tartalmaz. Az egyik az Astragalus membranaceus (Fisch.) Bunge gyökereinek etanolos kivonata. A másik a Panax notoginseng (Burkill) F.H. Chen gyökeréből származó forró vizes kivonat, amelyet gyantán való abszorpcióval, majd 60 %-os etanollal történő elúcióval tovább koncentráltak. A gyártási folyamat végén mindkét kivonatot (az egyes kivonatok 45–47,5 %-át) maltodextrinnel (5–10 %) keverik.

Jellemzők/összetétel:

Összes szaponin: 1,5–5 %

Ginzenozid Rb1: 0,1–0,5 %

Asztragalozid I: 0,01–0,1 %

Szénhidrátok: ≥ 90 %

Fehérje: ≤ 4,5 %

Hamu: ≤ 1 %

Nedvesség: ≤ 5 %

Zsír: ≤ 1,5 %

Nehézfémek:

Arzén: ≤ 0,3 mg/kg

Mikrobiológiai kritériumok:

Aerob csíraszám: ≤ 5 000 CFU/g

Összes élesztő- és penészszám: ≤ 500 CFU/g

Enterobacteriaceae: < 10 CFU/g

Escherichia coli: 25 g-os mintában nincs jelen

Salmonella: 375 g-os mintában nincs jelen

Staphylococcus aureus: 25 g-os mintában nincs jelen

CFU: telepképző egységek”

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/39

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1822 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 2.)

a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet értelmében csak engedélyezett és az uniós jegyzékbe felvett új élelmiszerek hozhatók forgalomba az Unióban.

(2)	A Bizottság az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke alapján elfogadta az engedélyezett új élelmiszerek uniós jegyzékét megállapító (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletet (2).

(3)

Az (EU) 2019/760 bizottsági végrehajtási rendelet (3) az (EU) 2015/2283 rendeletnek megfelelően engedélyezte a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszájának a 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott étrend-kiegészítőkben felhasználható új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt étrend-kiegészítőkben való felhasználás kivételével.

(4)

2018. augusztus 22-én a Skotan S.A. vállalat (a továbbiakban: kérelmező) az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése értelmében kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómmal dúsított biomasszát új élelmiszerként forgalomba hozhassa az uniós piacon. A kérelmező a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómmal dúsított biomasszának mint új élelmiszernek az étrend-kiegészítőkben való felhasználását kérte, a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt étrend-kiegészítőkben való felhasználás kivételével. A kérelmező által javasolt maximális felhasználási mennyiség a 3 és 9 év közötti gyermekek esetében 2 g/nap, serdülők és felnőttek esetében pedig 4 g/nap.

(5)

Az (EU) 2015/2283 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2019. február 18-án konzultált az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (a továbbiakban: Hatóság), és felkérte, hogy adjon tudományos szakvéleményt, amelynek keretében végezze el a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza új élelmiszerként való értékelését.

(6)

2020. január 23-án a Hatóság elfogadta a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómmal dúsított biomasszának mint az (EU) 2015/2283 rendelet szerinti új élelmiszernek a biztonságosságáról szóló tudományos szakvéleményét („Safety of chromium-enriched biomass of Yarrowia lipolytica as a novel food pursuant to Regulation (EU) 2015/2283”) (5). Ez a szakvélemény megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 11. cikkében meghatározott követelményeknek.

(7)

Szakvéleményében a Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza a javasolt felhasználási módok és felhasználási mennyiségek betartása mellett biztonságos, amennyiben a 3 éven felüli általános népességnek szánt étrend-kiegészítőkben használják fel.

(8)	A Hatóság szakvéleménye elegendő alapot nyújt annak megállapításához, hogy a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza a javasolt felhasználási módok mellett megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének.

(9)	Az (EU) 2017/2470 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Az e rendelet mellékletében meghatározott Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomasszát fel kell venni az engedélyezett új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelettel létrehozott uniós jegyzékébe.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós jegyzékben foglalt bejegyzésnek tartalmaznia kell a mellékletben meghatározott felhasználási feltételeket és jelölési követelményeket is.

2. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(3) A Bizottság (EU) 2019/760 végrehajtási rendelete (2019. május 13.) a Yarrowia lipolytica élesztő biomasszája (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 125., 2019.5.14., 13. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2002.7.12., 51. o.).

(5) EFSA Journal 2020;18(3):6005.

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

További különös jelölési követelmények

Egyéb követelmények

„Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: »Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza«.

A Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomasszát tartalmazó étrend-kiegészítők jelölésén fel kell tüntetni egy arra vonatkozó kijelentést, hogy ezeket az étrend-kiegészítőket csecsemők és kisgyermekek (3 év alatti gyermekek)/3–9 éves gyermekek nem fogyaszthatják (*1).

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, kivéve a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt étrend-kiegészítőket

2 g/nap a 3–9 éves gyermekek esetében, ami 46 μg napi krómbevitelnek felel meg

4 g/nap a legalább 10 éves gyermekek, a serdülők és a felnőttek esetében, ami 92 μg napi krómbevitelnek felel meg

A 2. táblázat (Specifikációk) az alábbi bejegyzéssel egészül ki:

Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

„Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza

Leírás/meghatározás:

Az új élelmiszer a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, szárított és hővel elölt, krómtartalmú biomassza.

Az új élelmiszert króm-klorid jelenlétében történő fermentációval állítják elő, amelyet több tisztítási lépés és az élesztő annak érdekében történő hőkezelése követ, hogy az új élelmiszerben ne legyenek életképes Yarrowia lipolytica-sejtek.

Jellemzők/összetétel:

Összes króm: 18–23 μg/g

Króm(VI): < 10 μg/kg (kimutatási határ)

Fehérje: 40–50 g/100 g

Élelmi rost: 24–32 g/100 g

Cukrok: < 2 g/100 g

Zsír: 6–12 g/100 g

Összes hamutartalom: ≤ 15 %

Víz: ≤ 5 %

Szárazanyag: ≥ 95 %

Nehézfémek:

Ólom: ≤ 3,0 mg/kg

Kadmium: ≤ 1,0 mg/kg

Higany: ≤ 0,1 mg/kg

Mikrobiológiai kritériumok:

Aerob csíraszám: ≤ 5 × 103 CFU/g

Összes élesztő- és penészszám: ≤ 102 CFU/g

Életképes Yarrowia lipolytica-sejtek (*2): < 10 CFU/g (kimutatási határ)

Kóliformok: ≤ 10 CFU/g

Salmonella spp.: 25 g-os mintában nincs jelen

CFU: telepképző egységek

(*1) Attól függően, hogy az étrend-kiegészítőt melyik korosztálynak szánják.”

(*2) Az életképes Yarrowia lipolytica-sejtek hiányának biztosítása érdekében végzett hőkezelési lépést követő valamennyi fázisra érvényes; először közvetlenül a hőkezelési lépés után vizsgálandó. Az életképes Yarrowia lipolytica-sejtekkel való keresztszennyeződés megelőzésére intézkedéseket kell hozni az új élelmiszer csomagolása és/vagy tárolása során.”

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/43

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1823 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 2.)

az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 234/2011/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1331/2008/EK rendelet meghatározza azon anyagok listája naprakésszé tételének eljárási szabályait, amelyek Unión belüli forgalomba hozatala az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2), az 1332/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (a továbbiakban: ágazati élelmiszer-jogszabályok) szerint engedélyezett.

(2)

A 234/2011/EU bizottsági rendelet (5) rendelkezéseket állapít meg az uniós listáknak az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok szerint történő naprakésszé tételére irányuló kérelmek tartalmára, elkészítésére és bemutatására vonatkozóan. Az említett rendelet részletes szabályokat ír elő az élelmiszer-adalékanyagokra, az élelmiszerenzimekre és az élelmiszer-aromákra vonatkozó kérelmek érvényességének ellenőrzésére, valamint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményében feltüntetendő információk típusa vonatkozásában.

(3)

Az (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) módosította a 178/2002/EK rendeletet (7) és az 1331/2008/EK rendeletet. E módosítások célja az uniós kockázatértékelés átláthatóságának és fenntarthatóságának erősítése az élelmiszerlánc minden olyan területén, ahol a Hatóság tudományos kockázatértékelést végez, beleértve az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák területét is.

(4)

A 178/2002/EK rendelet módosításai új rendelkezéseket vezettek be az élelmiszerekben, illetve azok felületén használható élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszerenzimek, élelmiszer-aromák és ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők forgalomba hozatalára, köztük a következőkre vonatkozóan: a Hatóság személyzete által a potenciális kérelmező kérésére nyújtott általános tanácsadás a kérelem benyújtását megelőzően, a gazdasági szereplők által a kérelem alátámasztására megrendelt vagy elvégzett tanulmányok bejelentésére vonatkozó kötelezettség, valamint az e kötelezettségnek való meg nem felelés következményei. Rendelkezéseket vezetett be továbbá a kérelmeket alátámasztó valamennyi tudományos adat, tanulmány és egyéb információ Hatóság általi közzétételére vonatkozóan – a bizalmas információk kivételével – a kockázatértékelési folyamat korai szakaszában, amelyet harmadik felekkel folytatott konzultáció követ. A módosítások konkrét eljárási követelményeket is meghatároznak a bizalmas kezelés iránti kérelmek benyújtására és azoknak a kérelmező által benyújtott információkkal összefüggésben történő, Hatóság általi értékelésére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság kikéri a Hatóság véleményét.

(5)	Az (EU) 2019/1381 rendelet módosította az 1331/2008/EK rendeletet is annak érdekében, hogy az tartalmazzon olyan rendelkezéseket, amelyek biztosítják az összhangot a 178/2002/EK rendelet kiigazításaival, és figyelembe veszik az ágazati sajátosságokat a bizalmas információk tekintetében.

(6)

Tekintettel ez említett módosítások hatókörére és alkalmazására, a 234/2011/EK rendeletet ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe vegye az egyes ágazati élelmiszer-jogszabályok szerinti uniós listák naprakésszé tételére irányuló kérelmek tartalmát, elkészítését és bemutatását, a kérelmek érvényességének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, valamint a Hatóság véleményeiben szerepeltetendő információkat érintő változásokat. Mindenekelőtt a 234/2011/EK rendeletnek hivatkoznia kell a standard adatformátumokra, és elő kell írnia, hogy a kérelmekben olyan információkat kell megadni, amelyek alátámasztják a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkében meghatározott bejelentési kötelezettségnek való megfelelést, továbbá egyértelművé kell tennie, hogy a bejelentési kötelezettségnek való megfelelés értékelése a kérelem érvényességére vonatkozó ellenőrzés részét képezi.

(7)

Ezen túlmenően – figyelembe véve azt a tényt, hogy a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének megfelelően a Hatóság felelős a tanulmányok adatbázisának kezeléséért – lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a kérelmek érvényességének ellenőrzése keretében konzultáljon a Hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy a kérelem megfelel-e az említett cikkben meghatározott vonatkozó követelményeknek.

(8)	Amennyiben a kockázatértékelés során a 178/2002/EK rendelet 32c. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyilvános konzultációkra kerül sor, a Hatóság véleményének tartalmaznia kell e konzultációk eredményeit is, összhangban a Hatóságra vonatkozó átláthatósági követelményekkel.

(9)	Ezt a rendeletet 2021. március 27-től kell alkalmazni az ezen időpont, azaz az (EU) 2019/1381 rendelet alkalmazásának kezdőnapja után benyújtott kérelmekre.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 234/2011/EU rendelet módosításai

A 234/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1. cikkben említett kérelem részei a következők:

levél;

b)	technikai dosszié;

c)	a dosszié részletes és nyilvános összefoglalója.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett technikai dossziénak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a 4. cikkben előírt adminisztratív adatok;

b)	az 5., 6., 8. és 10. cikkben előírt, a kockázatértékeléshez szükséges adatok, valamint a tanulmányok bejelentésével kapcsolatos információk a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének megfelelően; valamint

c)	a 7., 9. és 11. cikkben előírt, a kockázatkezeléshez szükséges adatok, valamint a tanulmányok bejelentésével kapcsolatos információk a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének megfelelően;

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A dossziénak az (1) bekezdés c) pontjában említett összefoglalója egy indokolással ellátott nyilatkozatot is magában foglal arra vonatkozóan, hogy a termék felhasználása megfelel az alábbi cikkekben meghatározott feltételeknek:

a)	az 1332/2008/EK rendelet 6. cikke; vagy

b)	az 1333/2008/EK rendelet 6., 7. és 8. cikke; vagy

c)	az 1334/2008/EK rendelet 4. cikke.

A dokumentáció nyilvános összefoglalója nem tartalmazhat olyan információt, amely az 1331/2008/EK rendelet 12. cikke és a 178/2002/EK rendelet 39a. cikke alapján bizalmas kezelés iránti kérelem tárgyát képezi.”

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumok elfogadását megelőzően a kérelmet a Bizottság által biztosított elektronikus benyújtási rendszeren keresztül kell benyújtani olyan elektronikus formátumban, amely lehetővé teszi a dokumentumok letöltését, kinyomtatását és keresését. A 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumok elfogadását követően a kérelmet a Bizottság által biztosított elektronikus benyújtási rendszeren keresztül kell benyújtani az említett adatformátumoknak megfelelően. A kérelmezőnek figyelembe kell vennie a Bizottságnak a kérelmek benyújtására vonatkozó gyakorlati útmutatását (lásd az Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóság weboldalát (*1)).”

(*1) https://ec.europa.eu/food/safety_en"

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)

amennyiben a kérelmező az 1331/2008/EK rendelet 12. cikkével összhangban kérelmet nyújt be a dossziéban szereplő információk egyes részeinek – beleértve a kiegészítő információkat is – bizalmas kezelése iránt, meg kell adnia a bizalmasan kezelendő részek listáját, és ellenőrizhetően meg kell indokolnia, hogy az ilyen információk közzététele miként sérthetné jelentős mértékben az érdekeit;”

a cikk a következő n) ponttal egészül ki:

„n)	a kérelem alátámasztására benyújtott tanulmányok jegyzéke, beleértve a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének való megfelelést igazoló információkat.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Eljárások

(1) A kérelem beérkezésekor a Bizottság késedelem nélkül megvizsgálja, hogy az adott élelmiszer-adalékanyag, élelmiszerenzim vagy aroma a vonatkozó ágazati élelmiszer-jogszabályok hatálya alá tartozik-e, és hogy a kérelem tartalmazza-e a II. fejezetben előírt valamennyi elemet és megfelel-e a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkében meghatározott követelményeknek.

(2) A Bizottság konzultálhat a Hatósággal az adatok kockázatértékelésre való alkalmasságáról az anyagokra vonatkozó kérelmek értékeléséhez szükséges adatokat szabályozó követelményekről szóló tudományos szakvéleményekkel összhangban, valamint arról, hogy a kérelem megfelel-e a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkében meghatározott követelményeknek. A Hatóság 30 munkanapon belül közli véleményét a Bizottsággal.

(3) Ha a Bizottság a kérelmet érvényesnek találja, az 1331/2008/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett értékelési időszak a Hatóság e cikk (2) bekezdésében említett válasza kézhezvételének napján kezdődik.

Az 1332/2008/EK rendelet 17. cikke (4) bekezdése második albekezdése a) pontjának megfelelően azonban az 1331/2008/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az élelmiszerenzimek uniós listájának felállítása esetében.

(4) Az élelmiszer-adalékanyagok, élelmiszerenzimek vagy aromák uniós listájának naprakésszé tételére irányuló kérelmek esetében a Bizottság a kérelem érvényességével kapcsolatban kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől; a Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy annak mennyi időn belül kell benyújtania az adott információt. Az 1332/2008/EK rendelet 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmek esetében a Bizottság a kérelmezővel egyeztetve állapítja meg ezt az időszakot.

(5) A kérelem érvénytelennek tekintendő, ha:

a)	nem tartozik a megfelelő ágazati élelmiszer-jogszabályok hatálya alá;

b)	nem tartalmazza a II. fejezetben előírt összes elemet;

c)	nem felel meg a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének; vagy

d)	a Hatóság úgy ítéli meg, hogy a kockázatértékeléshez szükséges adatok nem megfelelőek.

Ebben az esetben a Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt, a tagállamokat és a Hatóságot, és megindokolja, hogy a kérelem miért minősül érvénytelennek.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, valamint a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül egy kérelem annak ellenére érvényesnek tekinthető, hogy nem tartalmazza a II. fejezetben előírt valamennyi elemet, amennyiben a kérelmező minden egyes rész hiányát kellőképpen megindokolta.”

A 13. cikk (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g)	a 178/2002/EK rendelet 32c. cikkének (2) bekezdésével összhangban a kockázatértékelési eljárás során folytatott konzultációk eredményei.”

6.	A melléklet helyébe e rendelet melléklete lép.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. március 27-től kell alkalmazni a Bizottsághoz az ezen időponttól kezdődően benyújtott kérelmekre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 354., 2008.12.31., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1332/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerenzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv, a 2001/112/EK tanácsi irányelv és a 258/97/EK rendelet módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 7. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

(5) A Bizottság 234/2011/EU rendelete (2011. március 10.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 64., 2011.3.11., 15. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete (2019. június 20.) az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 231., 2019.9.6., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

ÉLELMISZER-ADALÉKANYAG ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉLMINTA

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Főigazgatóság

Igazgatóság

Egység

Dátum: …

Tárgy:

Élelmiszer-adalékanyag engedélyezése iránti kérelem az 1331/2008/EK rendeletnek megfelelően

☐	Új élelmiszer-adalékanyag engedélyezése iránti kérelem

☐	Engedélyezett élelmiszer-adalékanyag felhasználását szabályozó feltételek módosítása iránti kérelem

☐	Engedélyezett élelmiszer-adalékanyag specifikációinak módosítása iránti kérelem

(Jelölje egyértelműen valamely kockába elhelyezett x-szel).

A kérelmező(k) és/vagy az Európai Unión belüli képviselője (képviselői)

(név, cím, …)

…

benyújtja/benyújtják ezt a kérelmet az élelmiszer-adalékanyag(ok) engedélyezése céljából.

Az élelmiszer-adalékanyag neve:

…

ELINCS- vagy EINECS-szám (amennyiben van)

CAS-szám (adott esetben)

Az élelmiszer-adalékanyagok funkcionális osztálya(i)(*) (*1):

(jegyzék)

…

Élelmiszer-kategóriák és előírt szintek:

Élelmiszer-kategória	Rendes felhasználási szint	Javasolt maximális felhasználási szint

Tisztelettel:

Aláírás: …

Mellékletek:

☐	Teljes dosszié

☐	A dosszié összefoglalója (nyilvános)

☐	A dosszié részletes összefoglalója

☐	A dosszié bizalmas kezelést igénylő részeinek listája, ellenőrizhető indokolással együtt, amely bemutatja, hogy az ilyen információk hozzáférhetővé tétele miként sérthetné jelentős mértékben a kérelmező érdekeit

☐	A tanulmányok jegyzéke és a tanulmányoknak a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke szerinti bejelentésével kapcsolatos valamennyi információ

☐	A kérelmező(k) adminisztratív adatainak másolata

ÉLELMISZERENZIMEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉLMINTA

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Főigazgatóság

Igazgatóság

Egység

Dátum: …

Tárgy:

Élelmiszerenzim engedélyezése iránti kérelem az 1331/2008/EK rendeletnek megfelelően

☐	Új élelmiszerenzim engedélyezése iránti kérelem

☐	Engedélyezett élelmiszerenzim felhasználását szabályozó feltételek módosítása iránti kérelem

☐	Engedélyezett élelmiszerenzim specifikációinak módosítása iránti kérelem

(Kérjük, jelölje meg egyértelműen a négyzetek egyikét)

A kérelmező(k) és/vagy az Európai Unión belüli képviselője (képviselői)

(név, cím, …)

…

benyújtja/benyújtják ezt a kérelmet az élelmiszerenzim(ek) engedélyezése céljából.

Az élelmiszerenzim neve:

…

A Nemzetközi Biokémiai és Molekuláris Biológiai Szövetség (IUBMB) enzimológiai bizottsága által meghatározott osztályozási szám (EC-szám)

Alapanyag:

…

Név	Specifikációk	Élelmiszerek	Felhasználási feltételek	Az élelmiszerenzim végső fogyasztók részére történő értékesítését érintő korlátozások	Az élelmiszer címkézésére vonatkozó különleges követelmények

Tisztelettel:

Aláírás: …

Mellékletek:

☐	Teljes dosszié

☐	A dosszié összefoglalója (nyilvános)

☐	A dosszié részletes összefoglalója

☐	A dosszié bizalmas kezelést igénylő részeinek listája, ellenőrizhető indokolással együtt, amely bemutatja, hogy az ilyen információk hozzáférhetővé tétele miként sérthetné jelentős mértékben a kérelmező érdekeit

☐	A tanulmányok jegyzéke és a tanulmányoknak a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke szerinti bejelentésével kapcsolatos valamennyi információ

☐	A kérelmező(k) adminisztratív adatainak másolata

ÉLELMISZER-AROMÁK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉLMINTA

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Főigazgatóság

Igazgatóság

Egység

Dátum: …

Tárgy:

Élelmiszer-aroma engedélyezése iránti kérelem az 1331/2008/EK rendeletnek megfelelően

☐	Új élelmiszer-aroma engedélyezése iránti kérelem

☐	Új élelmiszeraroma-készítmény engedélyezése iránti kérelem

☐	Új aromaprekurzor engedélyezése iránti kérelem

☐	Új, hőkezeléssel előállított aroma engedélyezése iránti kérelem

☐	Egyéb új aroma engedélyezése iránti kérelem

☐	Új alapanyag engedélyezése iránti kérelem

☐	Engedélyezett élelmiszer-aroma felhasználási feltételeinek módosítása iránti kérelem

☐	Engedélyezett élelmiszer-aroma specifikációinak módosítása iránti kérelem

(Kérjük, jelölje meg egyértelműen a négyzetek egyikét)

A kérelmező(k) és/vagy az Európai Unión belüli képviselője (képviselői)

(név, cím, …)

…

benyújtja/benyújtják ezt a kérelmet az élelmiszeraroma/aromák engedélyezése céljából.

Az aroma vagy alapanyag neve:

…

FL-, CAS-, JECFA-, CoE-szám (amennyiben van)

Az aroma érzékszervi tulajdonságai

…

Élelmiszer-kategóriák és előírt szintek:

Élelmiszer-kategória	Rendes felhasználási szint	Javasolt maximális felhasználási szint

Tisztelettel:

Aláírás: …

Mellékletek:

☐	Teljes dosszié

☐	A dosszié összefoglalója (nyilvános)

☐	A dosszié részletes összefoglalója

☐	A dosszié bizalmas kezelést igénylő részeinek listája, ellenőrizhető indokolással együtt, amely bemutatja, hogy az ilyen információk hozzáférhetővé tétele miként sérthetné jelentős mértékben a kérelmező érdekeit

☐	A tanulmányok jegyzéke és a tanulmányoknak a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke szerinti bejelentésével kapcsolatos valamennyi információ

☐	A kérelmező(k) adminisztratív adatainak másolata

”

(*1) Az élelmiszerekben, valamint az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben található élelmiszer-adalékanyagok funkcionális csoportjai az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletében található jegyzékben szerepelnek. Amennyiben egy adott adalékanyag egyik itt említett csoportba sem tartozik, új funkcionális csoport és fogalommeghatározás javasolható.

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/51

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1824 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. december 2.)

a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozó adminisztratív és szakmai követelményeknek az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő meghatározásáról szóló (EU) 2017/2468 végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet meghatározza az új élelmiszerek Unión belüli forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó szabályokat.

(2)	Az (EU) 2017/2468 bizottsági végrehajtási rendelet (2) adminisztratív és szakmai követelményeket állapít meg a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozóan.

(3)

Az (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) és az (EU) 2015/2283 rendeletet. E módosítások azt a célt szolgálták, hogy erősítsék az uniós kockázatértékelés átláthatóságát és fenntarthatóságát az élelmiszerlánc minden olyan területén, ahol az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) tudományos kockázatértékelést végez, beleértve a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek területét is.

(4)

A harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerek forgalomba hozatalát illetően a 178/2002/EK rendelet módosítása új rendelkezéseket vezetett be többek között a következőkre vonatkozóan: a benyújtást megelőzően adott általános tanácsadás a Hatóság személyzete által a potenciális kérelmező vagy bejelentő kérésére, bejelentési kötelezettség a vállalkozók által a kérelem vagy bejelentés alátámasztására megrendelt vagy elvégzett tanulmányok tekintetében, valamint az e kötelezettségnek való meg nem felelés következményei. A módosítás rendelkezéseket vezetett be a tudományos adatoknak, a vizsgálatoknak és a kérelmeket alátámasztó egyéb információknak a Hatóság általi, a kockázatértékelési eljárás korai szakaszában történő közzétételére vonatkozóan is (a bizalmas információk kivételével), amelyet harmadik felekkel folytatott konzultáció követ. A módosítások konkrét eljárási követelményeket is előírtak a bizalmas információkezelés iránti kérelmek benyújtására és e kérelmeknek a Hatóság általi, a kérelmező által benyújtott információkkal összefüggésben történő értékelésére vonatkozóan, amennyiben a Bizottság kikéri a Hatóság véleményét.

(5)

Az (EU) 2019/1381 rendelet az (EU) 2015/2283 rendeletet is módosította annak érdekében, hogy biztosított legyen a bejelentések Hatóság általi közzététele, amennyiben a Hatóság megfelelően indokolt biztonsági kifogást emel, és annak érdekében, hogy olyan rendelkezéseket határozzon meg, amelyek biztosítják a 178/2002/EK rendelet kiigazításaival való összhangot és figyelembe veszik az ágazati sajátosságokat a bizalmas információk tekintetében.

(6)

Az említett módosítások hatályára és alkalmazására tekintettel az (EU) 2017/2468 végrehajtási rendeletet úgy kell módosítani, hogy illeszkedjen az (EU) 2015/2283 rendelet 14. és 16. cikkében említett bejelentések és kérelmek tartalma, összeállítása és benyújtásának módja tekintetében, valamint a bejelentések és kérelmek érvényességének ellenőrzésére vonatkozó intézkedések és a Hatóság véleményében szerepeltetendő információk tekintetében bekövetkezett változásokhoz. Az (EU) 2017/2468 végrehajtási rendeletnek mindenekelőtt hivatkoznia kell a standard adatformátumokra, és elő kell írnia, hogy a kérelmekben meg kell adni azon információkat, amelyek igazolják a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkében meghatározott bejelentési kötelezettségnek való megfelelést. A rendeletnek azt is egyértelművé kell tennie, hogy a bejelentési kötelezettségnek való megfelelés értékelése a kérelem érvényességét vizsgáló ellenőrzés részét képezi.

(7)

Továbbá, figyelembe véve azt a tényt, hogy a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének megfelelően a Hatóság felelős a tanulmányok adatbázisának kezeléséért, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy a bejelentések és kérelmek érvényességének ellenőrzése keretében konzultáljon a Hatósággal, különösen annak megállapítása céljából, hogy a bejelentés vagy kérelem megfelel-e az említett cikkben meghatározott vonatkozó követelményeknek.

(8)	Amennyiben a kockázatértékelés során a 178/2002/EK rendelet 32c. cikkének (2) bekezdésével összhangban nyilvános konzultációkra kerül sor, a Hatóság véleményének a Hatóságra vonatkozó átláthatósági követelményekkel összhangban tartalmaznia kell e konzultációk eredményeit is.

(9)	Ezt a rendeletet 2021. március 27-től – azaz az (EU) 2019/1381 rendelet alkalmazásának kezdőnapjától – kell alkalmazni az ettől az időponttól benyújtott bejelentésekre és kérelmekre.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/2468 végrehajtási rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2468 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	kísérőlevél;

b)	technikai dokumentáció;

a dosszié összefoglalója.

A 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumok elfogadását megelőzően az értesítést a Bizottság által biztosított elektronikus benyújtási rendszeren keresztül kell benyújtani olyan elektronikus formátumban, amely lehetővé teszi a dokumentumok letöltését, nyomtatását és keresését. A 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumok elfogadását követően a bejelentést a Bizottság által biztosított elektronikus benyújtási rendszeren keresztül kell benyújtani e standard adatformátumoknak megfelelően.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett dosszié összefoglalójának bizonyító adatokat kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a harmadik országból származó hagyományos élelmiszer felhasználása megfelel az (EU) 2015/2283 rendelet 7. cikkében meghatározott feltételeknek. A dosszié összefoglalója nem tartalmazhat olyan információt, amely bizalmas kezelés iránti kérelem tárgyát képezi az (EU) 2015/2283 rendelet 23. cikke és a 178/2002/EK rendelet 39a. cikke alapján.”

A 4. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a)	kísérőlevél;

b)	technikai dokumentáció;

c)	a dosszié összefoglalója;

d)	az (EU) 2015/2283 rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett, megfelelően indokolt biztonsági kifogások;

a kérelmezőnek a megfelelően indokolt biztonsági kifogásokra adott válasza.

A 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumok elfogadását megelőzően a kérelmet a Bizottság által biztosított elektronikus benyújtási rendszeren keresztül kell benyújtani olyan elektronikus formátumban, amely lehetővé teszi a dokumentumok letöltését, nyomtatását és keresését. A 178/2002/EK rendelet 39f. cikke szerinti standard adatformátumok elfogadását követően a kérelmet a Bizottság által biztosított elektronikus benyújtási rendszeren keresztül kell benyújtani e standard adatformátumoknak megfelelően.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

amennyiben a kérelmező az (EU) 2015/2283 rendelet 23. cikkével összhangban kérelmet nyújt be a dossziéban szereplő információk egyes részeinek – beleértve a kiegészítő információkat is – bizalmas kezelése iránt, a bizalmasan kezelendő részek jegyzéke, valamint ellenőrizhető indokolás arra vonatkozóan, hogy az ilyen információk közzététele milyen módon sértené jelentős mértékben a kérelmező érdekeit;”;

a szöveg a következő f) ponttal egészül ki:

„f)	a bejelentés vagy kérelem alátámasztására benyújtott tanulmányok jegyzéke, beleértve a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkének való megfelelést igazoló információkat.”

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A bejelentés érvényességének ellenőrzése

(1) A harmadik országból származó hagyományos élelmiszerről szóló bejelentés beérkezésekor a Bizottság haladéktalanul ellenőrzi, hogy az érintett élelmiszer az (EU) 2015/2283 rendelet hatálya alá tartozik-e, és hogy a bejelentés megfelel-e az e rendelet 3., 5. és 6. cikkében, valamint a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkében meghatározott követelményeknek.

(2) A Bizottság konzultálhat a tagállamokkal és a Hatósággal arról, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben említett követelményeknek. A tagállamok és a Hatóság 30 munkanapon belül eljuttatják véleményüket a Bizottsághoz.

(3) A Bizottság kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől a bejelentés érvényességét illetően, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy milyen határidőn belül kell az említett információkat benyújtani.

(4) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet 14. cikkének és a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül egy bejelentés annak ellenére is érvényesnek tekinthető, hogy nem tartalmazza az e rendelet 3., 5. és 6. cikkében előírt valamennyi elemet, amennyiben a kérelmező minden egyes rész hiányát megfelelően megindokolta.

(5) A Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt, a tagállamokat és a Hatóságot arról, hogy a bejelentés érvényesnek minősül-e, vagy sem. Amennyiben a bejelentés nem minősül érvényesnek, a Bizottság megnevezi azokat az okokat, amelyek miatt ezt állapította meg.”

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A kérelem érvényességének ellenőrzése

(1) A harmadik országból származó hagyományos élelmiszer engedélyezése iránti kérelem beérkezésekor a Bizottság haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e az e rendelet 4–6. cikkében és a 178/2002/EK rendelet 32b. cikkében meghatározott követelményeknek.

(2) A Bizottság konzultálhat a Hatósággal arról, hogy a kérelem megfelel-e az (1) bekezdésben említett követelményeknek. A Hatóság 30 munkanapon belül eljuttatja a véleményét a Bizottsághoz.

(3) A Bizottság kiegészítő információkat kérhet a kérelmezőtől a kérelem érvényességét illetően, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy milyen határidőn belül kell az említett információkat benyújtani.

(4) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet 16. cikkének és a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül egy kérelem annak ellenére is érvényesnek tekinthető, hogy nem tartalmazza az e rendelet 4–6. cikkében előírt valamennyi elemet, amennyiben a kérelmező minden egyes rész hiányát megfelelően megindokolta.

(5) A Bizottság tájékoztatja a kérelmezőt, a tagállamokat és a Hatóságot arról, hogy a kérelem érvényesnek minősül-e, vagy sem. Amennyiben a kérelem nem minősül érvényesnek, a Bizottság megnevezi azokat az okokat, amelyek miatt ezt állapította meg.”

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a szöveg alábbi e) alponttal egészül ki:

„e)	a 178/2002/EK rendelet 32c. cikkének (2) bekezdése szerinti kockázatértékelési eljárás során folytatott konzultációk eredményei.”

7.	Az I. és a II. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

8.	A III. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. március 27-től kell alkalmazni a Bizottsághoz az ettől az időponttól benyújtott bejelentésekre és kérelmekre.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) A Bizottság (EU) 2017/2468 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozó adminisztratív és szakmai követelményeknek az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő meghatározásáról (HL L 351., 2017.12.30., 55. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1381 rendelete (2019. június 20.) az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról, továbbá a 178/2002/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, a 2065/2003/EK, az 1935/2004/EK, az 1331/2008/EK, az 1107/2009/EK, valamint az (EU) 2015/2283 rendelet és a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 231., 2019.9.6., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

MELLÉKLET

Az (EU) 2017/2468 rendelet I. és II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

(1)

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ HAGYOMÁNYOS ÉLELMISZERRE VONATKOZÓ, AZ (EU) 2015/2283 RENDELET 14. CIKKÉNEK MEGFELELŐ BEJELENTÉST KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Főigazgatóság

Igazgatóság

Egység

Dátum: …

Tárgy: Harmadik országból származó hagyományos élelmiszer bejelentése az (EU) 2015/2283 rendeletnek megfelelően

(Kérjük, jelölje meg egyértelműen az alábbi négyzetek valamelyikét)

☐	Új hagyományos élelmiszer engedélyezésének bejelentése.

☐	Már engedélyezett hagyományos élelmiszerre vonatkozó felhasználási feltételek hozzáadásának, törlésének vagy módosításának bejelentése. Kérjük, adja meg az érintett bejelentésre való hivatkozást.

☐	Már engedélyezett hagyományos élelmiszerre vonatkozó specifikációk hozzáadásának, törlésének vagy módosításának bejelentése. Kérjük, adja meg az érintett bejelentésre való hivatkozást.

☐	Már engedélyezett hagyományos élelmiszerre vonatkozó további jelölési követelmények hozzáadásának, törlésének vagy módosításának bejelentése. Kérjük, adja meg az érintett bejelentésre való hivatkozást.

☐	Már engedélyezett hagyományos élelmiszerre vonatkozó, forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési követelmények hozzáadásának, törlésének vagy módosításának bejelentése. Kérjük, adja meg az érintett bejelentésre való hivatkozást.

A kérelmező(k) vagy az Unión belüli képviselője (képviselői)

(név/nevek, cím(ek), …)

…

benyújtja/benyújtják ezt a bejelentést az új élelmiszerek uniós jegyzékének naprakésszé tétele céljából.

A hagyományos élelmiszer azonosító adatai:

…

Bizalmas kezelés. Kérjük, adja meg, hogy a kérelem tartalmaz-e az (EU) 2015/2283 rendelet 23. cikke szerinti bizalmas adatokat:

☐

Igen

☐

Nem

Élelmiszer-kategóriák, felhasználási feltételek és jelölési követelmények

Élelmiszer-kategória	Különleges felhasználási feltételek	További különös jelölési követelmények
-

Tisztelettel:

Aláírás: …

Mellékletek:

☐	Hiánytalan technikai dokumentáció

☐	A dosszié összefoglalója (nem bizalmas)

☐	A dosszié azon részeinek jegyzéke, melyek esetében bizalmas kezelést kértek, az arra vonatkozó ellenőrizhető indokolással együtt, hogy az ilyen információk közzététele milyen módon sértené jelentős mértékben a kérelmező érdekeit

☐	A kérelmező(k) adminisztratív adatainak másolata

☐	A tanulmányok jegyzéke és a tanulmányoknak a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke szerinti bejelentésével kapcsolatos valamennyi információ”

”

(2)

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ HAGYOMÁNYOS ÉLELMISZERRE VONATKOZÓ, AZ (EU) 2015/2283 RENDELET 16. CIKKÉNEK MEGFELELŐ ENGEDÉLYEZÉSI KÉRELMET KÍSÉRŐ LEVÉL MINTÁJA

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Főigazgatóság

Igazgatóság

Egység

Dátum: …

Tárgy: Harmadik országból származó hagyományos élelmiszerre vonatkozó, az (EU) 2015/2283 rendelet 16. cikkének megfelelő engedélyezési kérelem

A kérelmező(k) vagy az Európai Unión belüli képviselője (képviselői)

(név/nevek, cím(ek), …)

…

benyújtja/benyújtják ezt a kérelmet az új élelmiszerek uniós jegyzékének naprakésszé tétele céljából.

A hagyományos élelmiszer azonosító adatai:

…

Bizalmas kezelés. Kérjük, adja meg, hogy a kérelem tartalmaz-e az (EU) 2015/2283 rendelet 23. cikke szerinti bizalmas adatokat:

☐

Igen

☐

Nem

Élelmiszer-kategóriák, felhasználási feltételek és jelölési követelmények

Élelmiszer-kategória	Különleges felhasználási feltételek	További különös jelölési követelmények

Tisztelettel:

Aláírás: …

Mellékletek:

☐	Hiánytalan kérelem

☐	A kérelem összefoglalója (nem bizalmas)

☐	A kérelem azon részeinek jegyzéke, melyek esetében bizalmas kezelést kértek, az arra vonatkozó ellenőrizhető indokolással együtt, hogy az ilyen információk közzététele milyen módon sértené jelentős mértékben a kérelmező érdekeit

☐	A megfelelően indokolt biztonsági kifogásokkal kapcsolatos dokumentált adatok

☐	A kérelmező(k) adminisztratív adatainak másolata

☐	A tanulmányok jegyzéke és a tanulmányoknak a 178/2002/EK rendelet 32b. cikke szerinti bejelentésével kapcsolatos valamennyi információ

”

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/62

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1827 HATÁROZATA

(2020. május 26.)

a Belgium által a Ducatt NV javára végrehajtott, SA.39990 (2016/C) (korábbi 2016/NN) (korábbi 2014/FC) (korábbi 2014/CP) számú intézkedésről

(az értesítés a C(2020) 3287. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia és a holland nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett rendelkezéseknek (1) megfelelően felhívta az érdekelt feleket észrevételeik megtételére, és tekintettel a benyújtott észrevételekre,

mivel:

1. ELJÁRÁS

(1)

A Bizottsághoz 2014. november 28-án hivatalos panasz érkezett, amelyet a GMB Glasmanufaktur Brandenburg GmbH („GMB”) német üveggyártó vállalat és anyavállalata, a Liechtensteinben bejegyzett Interfloat Corporation („Interfloat Group”) (együttesen „a panaszos”) nyújtott be. A panaszos azt állította, hogy közvetlen versenytársa, a Ducat NV („Ducatt”) a belső piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenes állami támogatást kapott Belgium flamand régiójától.

(2)

A Bizottság a 2016. május 19-én kelt levelében tájékoztatta Belgiumot, hogy a Ducattnak nyújtott állítólagos állami támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés („EUMSZ”) 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított eljárás megindításáról határozott („az eljárás megindításáról szóló határozat”).

(3)	Az eljárás megindításáról szóló határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felhívta az érdekelt feleket, hogy terjesszék elő észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló határozatban leírt intézkedésekről.

(4)	A belga hatóságok 2016. június 20-án (3) és 2016. július 19-én terjesztették elő észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló határozatról.

(5)	A Bizottság 2016. június 17-én, 2016. augusztus 18-án, 2016. szeptember 13-án és 2016. október 6-án észrevételeket kapott a panaszostól. A Bizottság továbbította az észrevételeket a belga hatóságoknak, amelyek a 2017. január 23-án kelt levelükben tették meg észrevételeiket.

(6)	A Bizottság 2017. január 30-án további információkat kért Belgiumtól, amelyeket a belga hatóságok 2017. március 27-én nyújtottak be.

(7)	A belga hatóságok 2017. június 14-én a Ducatt 2017. május 20-ával bejelentett csődjéről tájékoztatták a Bizottságot, majd ezt követően a Bizottság 2017. június 23-án találkozott Belgium képviselőivel.

(8)	A Bizottság 2017. július 5-én találkozott a panaszossal és annak jogi képviselőivel.

(9)	A belga hatóságok 2017. július 10-én további információkat nyújtottak be a Bizottsághoz, amely információk benyújtását a Bizottság a 2017. június 23-i találkozón kérte.

(10)	A Bizottság 2017. november 20-án, 2018. június 22-én és 2020. január 31-én további információkat kért Belgiumtól. A belga hatóságok 2017. december 15-én, 2018. augusztus 27-én, 2020. március 4-én és 2020. május 12-én válaszoltak.

(11)

A Bizottság továbbá 2017. július 18-án, 2017. július 25-én, 2018. március 7-én és 9-én, 2018. május 16-án és 2019. január 28-án további információkat kért a Ducatt csődgondnokaitól. A csődgondnokok 2017. július 22-én, 2018. március 6-án, 2018. március 9-én, 2018. március 30-án, 2018. május 30-án és 2019. január 29-én válaszoltak.

(12)

A Bizottság továbbá a következő levélváltást folytatta a panaszossal: 2018. április 3-án, 2019. április 2-án és 2020. január 26-án kapott leveleket a panaszostól, amelyekre sorra-rendre 2018. április 24-én, 2019. május 6-án és 2020. február 10-én válaszolt. A Bizottság ezenkívül két alkalommal, 2018. július 26-án és 2019. március 27-én telefonbeszélgetést folytatott a panaszossal.

(13)	A Bizottság 2020. március 26-án levelet kapott a panaszostól, amelyben az hivatalosan kérelmezte, hogy a Bizottság járjon el az EUMSZ 265. cikkének (2) bekezdése szerint.

2. HÁTTÉR

2.1. A kedvezményezett

(14)

A Ducatt a Philips (50 %) és az Osram (50 %) közös tulajdonában álló, izzólámpák gyártásához üvegbúrákat és fénycsövek gyártásához üvegcsöveket gyártó cégként 1966-ban alapított Emgo NV-ből („Emgo”) kivált spin-off vállalkozás. A Ducattot 2010 novemberében az Emgo (akkori) innovációs menedzsere (a Vercundus BVBA közreműködésével) és az Emgo (akkori) pénzügyi és számviteli menedzsere (az ArsiCO BVBA közreműködésével) alapította.

(15)

Az európai uniós jogszabályokban bekövetkezett változások miatt, amelyek 2009. szeptember 1-jétől megtiltják az izzólámpák értékesítését, az Emgo üvegbúragyártó vállalkozása levált és 2011. januárban egyesült a Ducatt-tal, hogy megóvja a munkahelyeket és know-how-ját az üveggyártó ágazatban. A Ducatt vezetősége a fotovoltaikus panelekhez használt üveg piacára kívánt belépni, és 2011-től kezdődően intenzív befektetéseket végzett az ehhez szükséges gépekbe.

(16)

A Ducattnak, a két alapító vállalkozáson, a Vercundus BVBA-n és az ArsiCO BVBA-n kívül különböző arányban a következő jogi személyek a társtulajdonosai vagy voltak a társtulajdonosai: Limburgse Reconversie Maatschappij („LRM”), Participatie Maatschappij Vlaanderen („PMV”), Capricorn Cleantech Fund („CCF”), Quest for Growth („QFG”), Belfius, VF Capital („VFC”), VMF és Aro. Ezenkívül a társaság részvényeinek bizonyos hányada egy ideig egy természetes személy tulajdonában volt, nevezetesen […] (*) tulajdonában.

2.2. A panasz

(17)

A panaszos fotovoltaikus panelekhez használt üveget gyárt, és közvetlen versenytársa a támogatás állítólagos kedvezményezettjének, a Ducattnak. A panaszos azt állítja, hogy a Ducatt mintegy 70 millió EUR összegű, a belső piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenes állami támogatást kapott a Belfius állami tulajdonú banktól, valamint az LRM-től és a PMV-től, a flamand régió tulajdonában álló két befektetési társaságától.

(18)

A panaszos szerint az állítólagos támogatás a Ducatt 2011. évi alapításáig visszamenően nem piaci feltételek mellett nyújtott kölcsönök és tőkeemelések formájában valósult meg. Ezeket a vállalat létrehozására és gyártási tevékenysége elindítására, valamint veszteségei folyamatos fedezésére használták fel.

3. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA ÉS AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT TARTALMA

(19)	A Bizottság elindította az annak megállapítására irányuló hivatalos vizsgálati eljárást, hogy a Ducatt javára végrehajtott következő intézkedések az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősültek-e, és ha igen, összeegyeztethetők voltak-e a belső piaccal.

3.1. Tőkeemelések

(20)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeinek adott hangot a tekintetben, hogy az LRM és a PMV által jegyzett, […] EUR összegű következő tőkeemeléseket piaci feltételek mellett nyújtották:

a)	[…] EUR, az LRM által ([…] EUR összegben) és a PMV által ([…] EUR összegben) 2014. február 28-án végrehajtott tőkeemelésből;

b)	[…] EUR, az LRM által ([…] EUR összegben) és a PMV által ([…] EUR összegben) 2014. július 4-én végrehajtott tőkeemelésből;

[…] EUR, kölcsönökből, amelyeket később saját tőkévé alakítottak:

i.	[…] EUR, kölcsönökből (éves kamat: […] %), amelyeket az LRM ([…] EUR összegben) és a PMV ([…] EUR összegben) nyújtott 2012. december 21-én, és amelyeket 2013. december 5-én kamattal együtt saját tőkévé alakítottak („4. kölcsön”);

ii.	[…] EUR, kölcsönökből (éves kamat: […] %), amelyeket az LRM ([…] EUR összegben) és a PMV ([…] EUR összegben) nyújtott 2013. szeptember 27-én, és amelyeket 2013. december 13-án saját tőkévé alakítottak („5. kölcsön”);

iii.	[…] EUR, kölcsönökből (éves kamat: […] %), amelyeket az LRM nyújtott 2013. november 28-án, és amelyeket 2014. február 28-án saját tőkévé alakítottak („6. kölcsön”);

iv.	[…] EUR, kölcsönökből (éves kamat: […] %), amelyeket az LRM ([…] EUR összegben) és a PMV ([…] EUR összegben) nyújtott 2013. december 16-án, és amelyeket 2014. február 28-án saját tőkévé alakítottak („7. kölcsön”);

v.	[…] EUR, az LRM által ([…] EUR összegben) 2015. szeptember közepén nyújtott áthidaló kölcsönből (a „13. kölcsön” része);

[…] EUR, opciós utalványok következtében, amelyeket a következő időpontokban, a következő felek nyújtottak:

i.	[…] EUR, 2014. szeptember 30., az LRM ([…] EUR összegben) és a PMV ([…] EUR összegben);

ii.	[…] EUR, 2014. október 27., az LRM ([…] EUR összegben) és a PMV ([…] EUR összegben);

iii.	[…] EUR, 2014. november 28., az LRM;

iv.	[…] EUR, 2015. január 28., az LRM.

3.2. Kölcsönök

(21)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeinek adott hangot a tekintetben, hogy a fenti (20) preambulumbekezdésben említett, saját tőkévé alakított kölcsönökön felül az LRM és a PMV által nyújtott, […] EUR összegű következő kölcsönöket piaci feltételek mellett nyújtották-e:

a)	[…] EUR áthidaló kölcsön, amelyet az LRM nyújtott 2014. február 10-én és 19-én, és amely 2014. február 28-án visszafizetésre került („8. kölcsön” és „9. kölcsön”);

b)	[…] EUR kölcsön, amelyet az LRM ([…] EUR összegben) és a PMV ([…] EUR összegben) nyújtott 2014. május 16-án („10. kölcsön”);

c)	[…] EUR kölcsön, amelyet az LRM nyújtott 2015. április 29-én („11. kölcsön”);

d)	[…] EUR áthidaló kölcsön, amelyet az LRM nyújtott 2015. július és augusztus folyamán („12. kölcsön”);

e)	[…] EUR áthidaló kölcsön, amelyet az LRM nyújtott 2015. szeptember közepén (a „13. kölcsön” része).

3.3. A 2015. novemberi feltőkésítés

(22)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban továbbá a Bizottság kétségeinek adott hangot a tekintetben, hogy a 2015 novemberében végrehajtott tőkeemelést és a részvényesi kölcsönök átstrukturálását piaci feltételek mellett hajtották végre. Ez egyrészt az LRM által jegyzett […] EUR összegű pénzbeli tőkeemelést (a 13. kölcsönből […] EUR összeg tőkésítésén felül), másrészt pedig a 10. kölcsön fennmaradó részeinek más felektől az LRM által történt átvételét, továbbá a 10., 11. és 12. kölcsön tőkeösszegei és kamatai részeinek az LRM általi leírását foglalta magában.

4. A KEDVEZMÉNYEZETT CSŐDJE

(23)	2017. május 11-én nyilvánosságra hozták a Solarworld – a Ducatt fő ügyfele, amelytől az értékesítésből származó bevételeinek közel 30 %-a származott – fizetésképtelenségét.

(24)	Ezt követően 2017. május 20-án a Ducatt igazgatótanácsa úgy döntött, hogy megindítja a Ducatt csődeljárását. A Hasselti Kereskedelmi Bíróság 2017. május 23-án kibocsátott csődvégzése a Ducattot 2017. május 20-ával csődbe jutottnak nyilvánította, továbbá három csődgondnokot jelölt ki.

4.1. Az üzleti tevékenység megszüntetése és a kedvezményezett eszközeinek elidegenítése

(25)	2017 júliusában a Ducattnál véglegesen megszűnt valamennyi üzleti tevékenység az összes alkalmazottjával fennálló szerződés megszüntetését és a termelés leállítását követően (4).

(26)

2017 augusztusában, miután nem érkezett ajánlat a Ducatt működő vállalkozásként történő megvásárlására, a csődgondnokok értékesítették a Ducatt gyártással nem összefüggő eszközeit (bútor, számítógépek, tartalék alkatrészek, szállítóeszközök, készlet, csomagolóanyagok, tisztítógépek stb.) elektronikus árverés útján több különböző vevőnek.

(27)

A Ducatt gyártással összefüggő fő eszközeit harmadik felektől bérelte, amelyek a Ducatt csődje következtében ezeket a termelési eszközöket visszavették. Nevezetesen a helyiségeket és a gépek egy részét (gyártócsarnok az üvegkohóval, irodák és logisztikai helyiségek) az LRM Lease NV lízingtársaság vette vissza, míg (az üvegkohóból kilépő üveg kezelésére szolgáló) üvegkezelő futószalagokat az ING Equipment Lease, a KBC Lease és az ES Finance bérbeadó társaság vette vissza.

(28)

A Belgium által adott tájékoztatás alapján a gyártóhelyiségek és az irodák jelenleg üresek, a logisztikai helyiségek egy részét pedig különböző logisztikai cégek bérlik tárolóhelyként. A tervek szerint a gyártócsarnokot az irodákkal együtt le fogják bontani, az alatta fekvő földterületet rehabilitálni fogják és a jelenleg logisztikai cégeknek bérbe adott helyiségeket meg fogják tartani. Az üvegkohót eltávolították a gyártócsarnokból és leszerelték, a kohó kőanyagú részeit elektronikus árverés útján értékesítették a legmagasabb árat kínáló ajánláattevőknek, a kohó többi alkatrészét pedig leselejtezték többszöri sikertelen – elektronikus árverés útján történő – értékesítési kísérlet után.

4.2. A kedvezményezett eszközeinek és kötelezettségeinek mérlege és a kedvezményezett felszámolása

(29)

Belgium kimutatta, hogy a Ducatt csődeljárás alá vont kötelezettségeinek összege közel 33,8 millió EUR, amelyből a Ducatt elsőbbségi hitelezői (leginkább a személyzet, társadalombiztosítás, bankok és lízingtársaságok) felé fennálló kötelezettségeinek összege 14,3 millió EUR, míg a Ducatt csődeljárás alá vont eszközeinek összege megközelítőleg 3,6 millió EUR.

(30)

Továbbá, amennyiben a Bizottság megállapítaná, hogy a Belgium a belső piaccal összeegyeztethetetlen, jogellenes állami támogatást nyújtott a Ducattnak és elrendelné ennek az állami támogatásnak a visszatérítését, Belgiumnak az állami támogatás visszatérítése iránti követelése a Ducatt csődeljárásában a fizetésképtelenségről szóló belga jogszabályok értelmében nem lenne elsőbbségi követelés. Mivel az eszközök messze nem elegendők az elsőbbségi hitelezők kifizetésére, nincs reális esély a nem elsőbbségi követelések, még akár részleges kielégítésére sem.

(31)	A Ducatt elkerülhetetlen felszámolását csupán több folyamatban lévő jogi eljárás késlelteti, amelyek hitelezők és a cég néhány alkalmazottja követelésével kapcsolatosak. Ezeknek az eljárásoknak az eredménye nem fog változtatni azon, hogy az elsőbbségi követelések meghaladják a Ducatt eszközeit.

5. KÖVETKEZTETÉS

(32)

A Bizottság megállapítja, hogy az EUMSZ 107. és 108. cikke értelmében, a Bizottság hatáskörei a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás nyújtásának elkerülését hivatottak biztosítani. Ami a visszatérítést illeti, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában következetesen megállapította, hogy a Bizottság arra vonatkozó hatásköre, hogy elrendelje a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatás tagállamok általi visszafizetését, a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás nyújtása előtti helyzet helyreállítását szolgálja (5).

(33)	Másként fogalmazva az állami támogatások ellenőrzésének egyik célja a jogellenes vagy összeegyeztethetetlen állami támogatás nyújtásának megelőzése. A másik cél a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás miatti versenytorzulás előtti helyzet helyreállásának biztosítása.

(34)

A jelenlegi esetben a Ducatt részére támogatás többé nem nyújtható. Egy olyan határozat viszont, amelynek értelmében a már végrehajtott intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek, és amely elrendeli visszafizetésüket semmilyen esetben sem eredményezne visszatérítést (egy ilyen visszatérítés nyilvánvalóan lehetetlen), és semmilyen módon nem befolyásolná a többi hitelező követeléseinek kifizetését.

(35)

Pontosabban a Bizottság megállapítja, hogy a Ducatt üzleti tevékenysége véglegesen megszűnt i. a Ducatt alkalmazottaival kötött valamennyi szerződés megszűnése miatt – ezen alkalmazottakat mára már többségében más munkáltatók foglalkoztatják –; ii. a Ducatt gyártólétesítményeinek leszerelése és a Ducatt valamennyi, gyártással nem összefüggő eszközének több különböző vevő részére történt értékesítése miatt.

(36)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a Ducatt fő termelési eszköze, az LRM Lease tulajdonába visszakerült üvegkohó leszerelésre került, és ebből kifolyólag többé nem lehet piaci szereplőknek értékesítésre kínálni, míg az LRM Lease tulajdonába visszakerült helyiségeket nem használták a Ducatt üzleti tevékenységével kapcsolatos célokra. A Bizottság végül megállapítja, hogy az üvegkezelő futószalagok olyan magánvállalkozások tulajdonában vannak, amelyek függetlenek a Ducatt-tól és a flamand régiótól, és amelyeknek az üzleti stratégiája az, hogy bérbe adják az eszközöket és nem folytatnak a Ducattéhoz hasonló gyártási tevékenységet. A Bizottság a fenti okok miatt úgy véli, hogy kizárható annak esélye, hogy a Ducatt üzleti tevékenységét egy másik vállalkozás folytatja.

(37)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy egy visszafizetési felszólítás nem befolyásolná sem az állami támogatásból eredő követelések, sem a többi követelés kifizetését. A belga csődtörvény értelmében a Bizottság visszafizetést elrendelő elmarasztaló határozata esetében az állami támogatás visszatérítése iránti követelést nem elsőbbségi hitelezői követelésként jegyeznék a Ducatt kötelezettségeinek jegyzékében. A csődeljárásban a Ducatt hitelezőinek elsőbbségi követelései jelentősen meghaladják a Ducatt csődeljárás alá vont eszközeinek összegét. Ebből kifolyólag, még ha a Bizottság meg is állapítaná, hogy a Ducatt jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásban részesült, az ilyen határozaton alapuló visszatérítés lehetetlen lenne, és nem befolyásolná semmilyen módon sem a Ducatt nem elsőbbségi hitelezői követelései visszatérítésének kimenetelét.

(38)	A Ducatt üzleti tevékenység nélküli létezésének egyetlen oka az, hogy még mindig folyamatban van több, hitelezők és korábbi alkalmazottak követeléseivel kapcsolatos jogi eljárás. Amint ezek az eljárások véget érnek, a Ducatt véglegesen felszámolásra kerül, és törlésre kerül a cégjegyzékből.

(39)

Ilyen körülmények között semmilyen gyakorlati hatással nem járna, ha a Bizottság határozatával az érintett intézkedéseket összeegyeztethetetlen támogatásnak minősítené, továbbá a hivatalos vizsgálati eljárás, amelyet az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében indított el a kérdéses intézkedéseket illetően, többé már nem szolgál semmilyen célt,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EUMSZ 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdése értelmében 2016. május 19-én a Ducatt NV tekintetében indított eljárás ezennel megszűnik.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 26-án.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

ügyvezető alelnök

(1) HL C 369., 2016.10.7., 27. o.

(2) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3) A Bizottsággal 2016. június 20-án tartott találkozón.

(*) Bizalmas.

(4) Az üvegkohó működésének sajátos jellemzői miatt azt nem lehetett azonnal leállítani, hanem fokozatos lehűtési folyamatnak kellett alávetni, amelybe szükséges volt bevonni az alkalmazottak egy részét. Ez az oka annak, hogy a Ducatt bizonyos alkalmazottai a lehűtés befejezéséig, amelyre július elején került sor, munkaviszonyban álltak.

(5) A Bíróság 1994. szeptember 14-i ítélete a Spanyol Királyság kontra az Európai Közösségek Bizottsága C-278/92., C-279/92. és C-280/92. sz. egyesített ügyekben, ECLI:EU:C:1994:325, 75. pont.

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/67

Helyesbítés az Európai Unió által a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) Harmonizált Rendszer Bizottságának 66. ülésén az áruosztályozási vélemények, osztályba sorolási határozatok, a Harmonizált Rendszer Magyarázatának módosításai, valamint a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó egyéb tanácsok, továbbá a Harmonizált Rendszernek a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény szerinti egységes értelmezését és alkalmazását biztosító ajánlások tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról szóló, 2020. szeptember 25-i (EU) 2020/1410 tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 327., 2020. október 8. )

A határozat melléklete helyesen:

„MELLÉKLET

IV. A TUDOMÁNYOS ALBIZOTTSÁG JELENTÉSE: az NS0456Eb jelzetű dokumentum (SSC/35–jelentés)

(1)

Határozathozatalra váró kérdések (NC2708Ea jelzetű dokumentum)

(a)	A/1. és C/1. melléklet – Új INN-termékek besorolása (120. lista). Az Uniónak jóvá kell hagynia a tudományos albizottság által javasolt 125 besorolást (HR, 2017. évi kiadás) és az ebből következő három átsorolást (HR, 2022-re tervezett kiadás).

(b)	A/2. és C/2. melléklet – Új INN-termékek besorolása (121. lista). Az Uniónak jóvá kell hagynia a tudományos albizottság által javasolt 143 besorolást (HR, 2017. évi kiadás) és az ebből következő 15 átsorolást (HR, 2022-re tervezett kiadás).

(c)	A/3 és C/3. melléklet – Egyes INN-termékek esetleges átsorolása az egyezmény 16. cikke szerinti, 2019. június 23-i ajánlás nyomán. Az Uniónak jóvá kell hagynia a szóban forgó 143 INN-termék tudományos albizottság által jóváhagyott utólagos átsorolását (HR, 2022-re tervezett kiadás).

(d)

B/1. és C/6. melléklet – A HR Bizottság 63. és 64. ülésén, valamint a WCO tanácsának 133. és 134. ülésén hozott, a tudományos albizottság munkáját érintő határozatok. Az Uniónak jóvá kell hagynia a »zilucoplan« és az »etriptamin« elnevezésű termékek tudományos albizottság által elfogadott átsorolását a 2933 79, illetve a 2939 80 alszámok alá.

Az Unió elfogadja valamennyi javasolt besorolást, mivel azok összhangban vannak a jelenlegi uniós áruosztályozási politikával.

(2)

A 29. Árucsoporthoz tartozó magyarázat esetleges módosítása a kábítószerek, pszichotróp anyagok és kábítószer-prekurzorok listája tekintetében (NC2738Ea jelzetű dokumentum)

A tudományos albizottság tanácsával összhangban az Unió jóváhagyja a HRM 29. Árucsoport tekintetében javasolt módosítását.

V. A HARMONIZÁLT RENDSZER FELÜLVIZSGÁLATÁVAL FOGLALKOZÓ ALBIZOTTSÁG JELENTÉSE (NR1403E jelzetű dokumentum)

(1)

Határozathozatalra váró kérdések (NC2709Ea jelzetű dokumentum)

(a)	D/6. és G/11. melléklet – A 8524 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása (HR, 2022-re tervezett kiadás)

(b)	D/7. és G/12. melléklet – A 2022-ben kiadni tervezett HR Magyarázat esetleges módosításai a 3D nyomtatók tekintetében

(c)	E/14. és G/19. melléklet – A 7019 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat módosítása az üvegrostok tekintetében (HR, 2022-re tervezett kiadás)

(d)	E/1–E/6., E/8–E/13., E/15–E/18., E/20., E/23. és G/1–G/6., G/8., G/13–G/18., G/21., G/22., G/24., G/27. melléklet – Az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XI., XII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XX. és XXI. Áruosztályhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása

(e)	E/23. és G/27. melléklet – A 97. Árucsoporthoz tartozó magyarázat módosításai egyes kulturális árucikkek tekintetében (HR, 2022-re tervezett kiadás)

(f)	E/24. és G/28. melléklet – A HR Magyarázat módosításai (általános értelmezési szabályok)

Az Unió elfogadja a dokumentumokban javasolt valamennyi módosítást, mivel azok tükrözik a jelenlegi uniós áruosztályozási politikát.

(2)

Egyes eldobható vagy újratölthető, személyes használatra szolgáló elektromos vaporizáló készülékek besorolása a 2022-ben kiadni tervezett Harmonizált Rendszerbe (a titkárság kérésére), NC2710Eb jelzetű dokumentum

Az Unió az 1. terméket a HR 2017. évi kiadásában a 8543 70 alszám alá, a 2022-re tervezett kiadásában pedig a 8543 40 alszám alá sorolná be. A 2. terméket a 3. b) általános értelmezési szabályt alkalmazva – a termék e-folyadékhoz köthető lényeges jellemzője alapján – a HR 2022-re tervezett kiadásában a 2404 vámtarifaszám alá kell besorolni.

(3)

Egyes numizmatikai jelentőségű gyűjtemények és gyűjteménydarabok besorolása a 2022-ben kiadni tervezett Harmonizált Rendszerbe (a titkárság kérésére), NC2711Ea jelzetű dokumentum

Az Unió azon a véleményen van, hogy a besorolás meghatározásához további információkra van szükség a termékekre vonatkozóan.

Az Unió nem támogatja a HRM módosítására irányuló javaslatot addig, amíg nem kerül tisztázásra, illetve nem születik iránymutatás arra vonatkozóan, hogy miként lehet különbséget tenni a 9705 vámtarifaszám alá tartozó új alszámok között.

(4)

A 3D nyomtatók patronjainak besorolása a 2022-ben kiadni tervezett Harmonizált Rendszerbe (a titkárság kérésére), NC2712Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket – az Európai Unió Bíróságának a C-276/00. sz. ügyben hozott ítéletével összhangban – annak alkotó anyaga szerint a 39. Árucsoportba sorolná be. A termékek alszámok szerinti besorolásához további információkra van szükség. A HRM javasolt módosítása nem támogatandó, mivel az Unió jelenlegi gyakorlata az, hogy a nyomtatópatronok nem sorolandók a nyomtatók részei közé.

(5)

Additív gyártáshoz használt lemezek laminálására szolgáló gép besorolása a 2022-ben kiadni tervezett Harmonizált Rendszerbe, NC2744Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 8485 vámtarifaszám alá sorolná be (II. lehetőség).

VI. AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKACSOPORT JELENTÉSE, az NC2714Ea jelzetű dokumentum és az A–T. melléklet

Néhány szerkesztési javaslattal az Unió elfogadja az A–T. mellékletben szereplő szöveget, és a következő megjegyzéseket teszi:

(1)	Az áruosztályozási vélemények gyűjteményének módosítása egy termék 1806 vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozó döntés tükrözése céljából (1806 32 alszám) Az Unió az összetevők listájának törlését javasolja, mivel osztályozási szempontból nincs rá szükség.

(2)

Az áruosztályozási vélemények gyűjteményének módosítása annak érdekében, hogy tükrözze a kétféle dohányszár (»vágott hengerelt expandált dohányszár« és »expandált dohányszár«) 2403 vámtarifaszám alá történő besorolására vonatkozó döntést (2403 99 alszám)

Az Unió ragaszkodik a »közvetlenül nem elszívható« szöveg megtartásához, mivel ez volt az osztályozás döntő kritériuma.

(3)

Az áruosztályozási vélemények gyűjteményének módosítása annak érdekében, hogy tükrözze azt a döntést, miszerint az oxidkerámia-cellákat (SOFC) a 8501 vámtarifaszám (8501 62 alszám) alá kell besorolni

Az Unió az eredeti munkadokumentum (NC2655E1b jelzetű dokumentum) bekeretezett szövegében található termékleírás használatát javasolja.

VII. FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELMEK (FENNTARTÁSOK)

(1)

Egyes diétás folyékony takarmányok (1–5. termék) besorolásának felülvizsgálata (az Egyesült Államok kérésére), NC2715Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a termékeket – az Európai Unió Bírósága által a C-114/80. sz. ügyben hozott ítélettel és a 2 202,99/2-4. sz. áruosztályozási véleménnyel összhangban – italként a 2202 vámtarifaszám alá sorolná be.

(2)

Egy futáshoz való, csukló alapú pulzusmérővel ellátott GPS-es karóra [...] besorolásának felülvizsgálata (az Egyesült Államok és Japán kérésére), NC2716Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket – a 9102 vámtarifaszámhoz tartozó KN Magyarázattal összhangban – karóraként a 9102 12 alszám alá sorolná be.

(3)

Egy sterilizátor besorolásának felülvizsgálata (Ukrajna kérésére), NC2717Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 8419 vámtarifaszám alá sorolná be, mivel ez a sterilizátorokra vonatkozó legalkalmasabb vámtarifaszám. A bekövetkező hőmérsékletváltozás jelentős hatással van a sterilizálási folyamatra. A készüléknek nincs mechanikai funkciója.

(4)

A »Rádiófrekvenciás (RF) generátor« és »Rádiófrekvenciás (RF) impedenciaillesztő-hálózat« elnevezésű két termék besorolásának felülvizsgálata (Dél-Korea kérésére), NC2718Ea, NC2745Eb és NC2747Ea jelzetű dokumentumok

Az Unió a termékeket a 8486 vámtarifaszám alá sorolná be, mivel megállapítható, hogy azok kizárólag vagy elsősorban félvezető eszközök gyártásához használatos gépek.

VIII. TOVÁBBI VIZSGÁLATOK

(1)

Az ehető rovarok osztályozása (a titkárság javaslatára), NC2719Ea jelzetű dokumentum

Az Unió az 1. termék esetében támogatja a 0210 és a 0410 vámtarifaszámok alól történő esetleges átsorolásokat. A 2. termék átsorolható a 0410 vámtarifaszám alól vagy a 16. Árucsoportból. A 3. termék átsorolható a 16. Árucsoportból. A 4. termék átsorolható a 16. vagy a 21. Árucsoportból.

(2)

A 2711 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása a cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG) besorolásának pontosítása érdekében (a titkárság javaslatára), NC2720Ea jelzetű dokumentum

Az Unió támogatja a 2711 19 alszámhoz tartozó magyarázat kidolgozására vonatkozó javaslatot.

(3)

A 3. b) szabályhoz fűzött magyarázat módosítása a készletek osztályozásának pontosítása érdekében, NC2721Ea jelzetű dokumentum

Az Unió támogatja a jelenlegi helyzet és a jelenlegi osztályozási gyakorlatok fenntartását.

(4)

A 9102 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása, NC2722Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a HR Magyarázat módosítása előtt megvárná a VII.2. pontban említett besorolásra vonatkozó végleges határozatot[...].

(5)

A 8703 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása a mikro-hibrid járművekkel kapcsolatban, NC2723Ea jelzetű dokumentum

Az Unió támogatja a HR Magyarázat módosítását, mivel az egyértelművé teszi az új járműtípusok besorolását.

(6)

A könnyű hibrid járművek osztályozása, NC2724Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 8703 40 alszám alá sorolná be, mivel az elektromotort úgy tervezték, hogy a motor működésének támogatásával adjon lendületet a járműnek.

(7)

Egy viasz jellegű termék besorolása (Ecuador kérésére), NC2725Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 3404 vámtarifaszám alá sorolná be, mivel a laboratóriumi elemzés megerősítette a termék viasz jellegét.

(8)

A 9503 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása (az Unió javaslatára), NC2667Ea jelzetű dokumentumok

Az Unió rugalmas marad az eredeti uniós javaslatra vonatkozó további szerkesztési észrevételek tekintetében.

(9)

A 9505 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása (az Unió javaslatára), NC2668Ea jelzetű dokumentumok

Az Unió rugalmas marad az eredeti uniós javaslatra vonatkozó további szerkesztési észrevételek tekintetében.

(10)

Egyes, a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt illóolajok besorolása (Costa Rica kérésére), NC2672Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 3301 vámtarifaszám alá sorolná be. A termék monoterpén alkoholokat tartalmazó levendula illóolaj, következésképpen nem terpénmentes, és a 3301 vámtarifaszám alá tartozik. Vízgőz-desztillációs eljárással nyerik, így megfelel a 3301 vámtarifaszámhoz tartozó HR Magyarázatnak.

(11)

Két padlófényező gép besorolása (Costa Rica kérésére), NC2673Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a termékeket a 8479 vámtarifaszám alá sorolná be. Műszaki jellemzőiknél fogva általában nem háztartási gépek, és figyelembe véve a 85. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. a) pontját, a 8479 vámtarifaszám alá kell besorolni őket.

(12)

Az »önjáró, csuklós emelő« besorolása (Dél-Korea kérésére), NC2674Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket – a 738/2000/EK rendeletben szereplő egyik hasonló termék mintájára – a 8428 vámtarifaszám alá sorolná be.

(13)

Egyes élelmiszer-készítmények besorolása (az Egyesült Államok kérésére), NC2676Ea és NC2742Ea jelzetű dokumentum

Az Unió mind a négy érintett termékkel kapcsolatban további információkat kér az osztályozás meghatározásához.

1. termék: fehérjetartalom. Ha nagyon magas (több mint 85 %), a 3504 vámtarifaszám alá történő besorolást lehet fontolóra venni. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a termék a 2106,90/5. sz. áruosztályozási véleménynek megfelelően a 2106 10 alszám alá sorolható be.

2. termék: az Unió a terméket a 2202 vámtarifaszám alá sorolná be, amennyiben az közvetlen fogyasztásra alkalmas, illetve a 2106 vámtarifaszám alá, ha fogyasztás előtt hígítani kell.

3. termék: az Unió a 2101 20 alszám alá sorolná be, hasznos lenne azonban további tájékoztatást kérni a koffeintartalomra vonatkozóan.

4. termék: a termékleírás zavaros, mivel nem egyértelmű, hogy mi a fő összetevő. Ha kakaót tartalmaz, az 1806 vámtarifaszám alá lehet besorolni, ha nem, akkor az 1905 vámtarifaszám alá.

(14)

A »vágó/szaggató« elnevezésű termék besorolása (az Orosz Föderáció kérésére), NC2677Ea jelzetű dokumentum

Az Unió megjegyzi, hogy a gép többfunkciós jellege nehezíti a besorolást, és az a 3. c) általános értelmezési szabály értelmében mind a 8430, mind a 8432 vámtarifaszám alá besorolható.

(15)

Építőipari termékek szállítására, valamint bányászati vagy ipari áruszállításra használt járművekhez szánt egyes új, gumi légabroncsok besorolása (az Orosz Föderáció kérésére), NC2678Ea és NC2748Ea jelzetű dokumentumok

Az Unió egyetért a WCO titkárságának a javaslatával, és mindkét termék esetében a 4011 20 alszám alá történő besorolást szorgalmazza.

(16)

Egyes állati takarmányozásra szolgáló készítmények besorolása (Kanada kérésére), NC2679Ea és NC2743Ea jelzetű dokumentumok

Az Európai Unió Bíróságának C-144/15. sz. ügyben hozott ítélete alapján az Unió a terméket a 2309 vámtarifaszám alá sorolná be.

(17)

A »világító rajztábla« elnevezésű termék besorolása (Japán kérésére), NC2681Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 9405 vámtarifaszám alá sorolná be, mivel az több funkcióval rendelkezik, és nincs felszerelve rajzeszközzel.

(18)

Egy elektronikus sebességszabályozó besorolása (Tunézia kérésére), NC2682Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a WCO titkárságának javaslata szerint a terméket a 8504 vámtarifaszám alá sorolná be.

(19)

A 2710 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázat esetleges módosítása (Japán javaslatára), NC2641Ea és NC2739Ea jelzetű dokumentumok

Az Unió nem kíván részt venni a kérdéssel kapcsolatos tárgyalásokon, mivel a módosítás alapjául szolgáló áruosztályozási vélemény az Európai Unió Bírósága által a C-330/13. sz. ügyben hozott ítélet nyomán nem alkalmazható az Unióban. Jobb lenne fontolóra venni a Harmonizált Rendszer jövőbeli módosítását és a 27. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontjának átfogalmazását.

(20)

Az angol és a francia szöveg közötti esetleges eltérések a 8501 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatban, NC2688Ea jelzetű dokumentum

Az Unió egyetért azzal a javasolt módosítással, miszerint a francia nyelvű »onduleur« kifejezést a HR-nómenklatúra más részeihez hasonlóan célszerű használni.

IX. ÚJ KÉRDÉSEK

(1)

Egyes utcai hulladékgyűjtő konténerek besorolása (Tunézia kérésére), NC2726Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a termékeket nagyobb méretük miatt nem háztartási felhasználásra szánt konténerként a 3926 vámtarifaszám alá sorolná be. Az Unió megjegyzi, hogy a termékleírásnak tartalmaznia kell a konténerek literben kifejezett űrtartalmát.

(2)

Egyes folyékony élelmiszerkészítmények besorolása (Tunézia kérésére), NC2727Ea jelzetű dokumentum

Az Unió további tájékoztatást kér a termékek összetételére vonatkozóan (víz vagy lé, olajos anyagok, vitaminokon kívüli egyéb összetevők, adagolás).

(3)

Kannabidiolt tartalmazó két termék besorolása (a titkárság kérésére), NC2728Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a kérdés tudományos albizottság felé történő továbbítását javasolja, hogy tájékoztatást kérjen i. arról, hogy a termékek rendelkeznek-e elegendő hatóanyaggal terápiás vagy megelőzési hatás kifejtéséhez, valamint ii. bármely termék hatóanyagaként a kannabidiol terápiás vagy megelőzési hatás kifejtéséhez szükséges minimális mennyiségére vonatkozóan.

(4)

A vízzel utólag kezelt szárított hal (rehidratált szárított hal) besorolása (Norvégia kérésére), NC2729Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 3. Árucsoportba sorolhatja be, de további információkra van szükség arra vonatkozóan, hogy a termék íze és állaga a szárított vagy a friss haléval egyezik-e meg.

(5)

Egyes, gőzkabinokban használt gőzgenerátorok besorolása (Egyiptom kérésére), NC2730Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a WCO titkársága által javasoltak szerint a termékeket a 8402 vámtarifaszám alá sorolná be, összhangban a 8402 vámtarifaszám szövegezésével és az ahhoz tartozó HR Magyarázattal.

(6)

A »szójapehely« elnevezésű termék besorolása (az EU kérésére), NC2731Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 2304 vámtarifaszám alá sorolná be, hasonlóan ahhoz a termékhez, amelyre a 2 304,00/1 áruosztályozási vélemény vonatkozik.

(7)

A két égős etanolos kályha besorolása (Kenya kérésére), NC2732Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a 7321 12 alszám alá sorolná be, mivel az etanol tüzelőanyag szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú, ezért megfelel az alszám szövegezésének.

(8)

Az »interaktív terminál panaszok fogadására« elnevezésű termék besorolása (Egyiptom kérésére), NC2733Ea dokumentum

Az Unió további információkat kér arra vonatkozóan, hogy: a termék működhet-e USB-eszközzel, és ha igen, hogyan, vagy kizárólag érintőképernyővel használható-e.

XI. KIEGÉSZÍTŐ LISTA

(1)

A »csöves bébikukorica« elnevezésű termék besorolása (az EU kérésére), NC2736Ea jelzetű dokumentum

Az Unió áruosztályozási véleményt kért.

(2)

A kettős teljesítményű dízelüzemű generátor egység besorolása (Ghána kérésére), NC2737Ea jelzetű dokumentum

Az Unió a terméket a 8502 13 alszám alá sorolná be.

(3)

A vékonyfilmes tranzisztor (TFT) LCD-modul besorolása (Dél-Korea kérésére), NC2740Ea jelzetű dokumentum

A 957/2006/EK bizottsági rendelettel, valamint az 1201/2011/EU és az 1202/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban, továbbá figyelembe véve a XVI. Áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. b) pontját, az Unió a terméket a 8529 90 alszám alá sorolná be.

(4)

A 8 528,69/1. és a 8 528,69/2. áruosztályozási vélemény törlése, NC2741Ea jelzetű dokumentum

Mivel a termékek már nincsenek forgalomban, az Unió támogatja ezen áruosztályozási vélemények törlését.

(5)

A »részben zsírtalanított kókuszdiópor« elnevezésű termék besorolása (az Unió kérésére), NC2746Ea jelzetű dokumentum

Az Unió áruosztályozási véleményt kért.

”

2020.12.3.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 406/73

Helyesbítés a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) Harmonizált Rendszer Bizottságának 66. ülésén az áruosztályozási vélemények, besorolási határozatok, a Harmonizált Rendszer Magyarázatának módosításai, valamint a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó egyéb tanácsok, továbbá a Harmonizált Rendszernek a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény szerinti egységes értelmezését biztosító ajánlások tervezett elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2020. október 12-i (EU) 2020/1532 tanácsi határozathoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 352., 2020. október 22. )

A határozat melléklete helyesen:

„MELLÉKLET

Ez a melléklet kiegészíti az (EU) 2020/1410 határozat mellékletét.

II.2. Megfelelési táblázatok kidolgozása a Harmonizált Rendszer 2017. és 2022. évi változata között (NC2704, NC2749 és NC2753 jelzetű dokumentumok)

A 4 407,13 és a 4 407,14 alszámokra (S-P-F [lucfenyő, fenyő és fenyő] és Hem-fir [hemlokfenyő és jegenyefenyő] vegyesen) vonatkozó megfelelési táblázat tekintetében az Unió támogatja a WCO titkársága által az NC2753 jelzetű dokumentum 20. bekezdésében javasolt megfeleléseket.

A 4 418,83 alszámra (»I« keresztmetszetű gerenda) vonatkozó megfelelési táblázat tekintetében az Unió támogatja a Japán által az NC2753 jelzetű dokumentum 14. bekezdésében javasolt megfeleléseket.

A 7 019,71 alszámra (üvegrost fátyol/vékony lap) vonatkozó megfelelési táblázatot illetően az Unió megjegyzi, hogy az egyetlen átvezetés a HR 2017. évi változatának 7 019,32 alszáma alól történne.

A 8 462,62 és a 8 462,63 alszámokra (kovácsológépek) vonatkozó megfelelési táblázatot illetően az Unió támogatja a HR 2017. évi változatában említett, átvezetésre javasolt valamennyi alszám megtartását, beleértve a szögletes zárójelben szereplő alszámokat is.

A 8 519,81 alszámra (telefonüzenet-rögzítők) vonatkozó megfelelési táblázat tekintetében az Unió támogatja a WCO titkárságának az NC2704 jelzetű dokumentum 26. bekezdésében foglalt javaslatát.

A 8 539,51 alszámra (LED) vonatkozó megfelelési táblázat tekintetében az Unió támogatja a WCO titkárságának az NC2704 jelzetű dokumentum 24. bekezdésében foglalt következtetését.

Az új 8 541,51 alszámra (félvezetőalapú átalakítók) vonatkozó megfelelési táblázatot illetően az Unió megjegyzi, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a HR 2017. évi változata külön sorolt volna be alkatrészeket. Ezért nincs szükség további átvezetésekre.

A 88.06 vámtarifaszámra (pilóta nélküli légi jármű) vonatkozó megfelelési táblázat tekintetében az Unió támogatja az NC2704 jelzetű dokumentum 25. bekezdésében említett i. lehetőséget.

Végezetül az Unió támogatja néhány szerkesztési hiba kijavítását az I. és a II. megfelelési táblázat tervezetében, az NC2753 jelzetű dokumentum mellékletében foglaltak szerint.

III.4. Egyes numizmatikai jelentőségű gyűjtemények és gyűjteménydarabok (certain collections and collectors’ pieces of numismatic interest) besorolása a 2022-ben kiadni tervezett Harmonizált Rendszerben (a titkárság kérésére) (NC2711 és NC2754 jelzetű dokumentumok)

Az Unió a három terméket a HR 2022-es változatának új 9 705,31 alszáma alá sorolná be. Az Unió tudomásul veszi, hogy Kanada és a WCO titkársága egyaránt támogatja az Unió azon javaslatát, hogy a 97.05 vámtarifaszámra vonatkozó HR-magyarázat új A. része (4) pontjának második bekezdéséből töröljék a »kereskedelemben általánosan régiként ismert« vagy »régi érmék« (coins generally known in the trade as ‘ancients’ or ‘ancient coins’) megjelölést.

III.5. A 3D nyomtatók patronjainak (cartridges for 3D printers) besorolása a 2022-ben kiadni tervezett Harmonizált Rendszerbe (a titkárság kérésére) (NC2712 és NC2755 jelzetű dokumentumok)

Az Unió támogatja a HRM módosítására irányuló javaslatot, amely előírja, hogy az elektronikus alkatrészekkel vagy mechanikus szerkezetekkel ellátott 3D nyomtatópatronokat (3D printer cartridges with electronic components or mechanical mechanisms) a 3D nyomtatók részeiként kell besorolni.

Az Unió az NC2712 és az NC2755 jelzetű dokumentumban szereplő termékeket a HR 2022. évi verziójában a 84.85 vtsz. alá sorolná be a 3D nyomtatók részeként, figyelembe véve a 3D nyomtatóhoz való csatlakoztatáshoz szükséges elektronikus alkatrészek meglétét.

III.7. Jelentés a harmonizált rendszer felülvizsgálatával foglalkozó albizottság 57. üléséről (NR1434 jelzetű dokumentum)

III.8. Határozathozatalra váró kérdések (NC2709 jelzetű dokumentum)

a)	C/4. és D/8. melléklet – A Magyarázat módosításai (HR 2022) (VI. Áruosztály)

b)	C/5., D/9. és D/22. melléklet – A Magyarázat módosításai (HR 2022) (VII. Áruosztály)

c)	C/8. és D/12. melléklet – A Magyarázatnak a 16. cikk szerinti, 2019. június 28-i ajánlásból következő módosításai (XIII. Áruosztály)

d)	C/13. és D/17. melléklet – A Magyarázatnak a 16. cikk szerinti, 2019. június 28-i ajánlásból következő módosításai (XX. Áruosztály)

e)	C/14. és D/18. melléklet – A Magyarázat lehetséges módosításai bizonyos vidámparki berendezések (amusement park equipment) tekintetében (az Egyesült Államok javaslata) Az Unió az említett dokumentumokban szereplő valamennyi javasolt módosítást elfogadja.

C/1. és D/5. melléklet – A 15.09 vtsz.-hoz tartozó Magyarázat lehetséges módosításai az egyéb szűz olívaolajok (other virgin olive oils) tekintetében, és a 15.15 vtsz. lehetséges módosításai a mikrobiális zsírok és olajok példái (examples of microbial fats and oils) tekintetében

A 15.09 vámtarifaszámhoz tartozó HRM tekintetében az Unió támogatja az uniós javaslatot (2. lehetőség) és az új kanadai javaslatot (3. lehetőség). A D.2. pontban az Unió támogatja az »és/vagy« helyett a »vagy« (2. lehetőség) használatát.

A 15.15 vámtarifaszámhoz tartozó HRM tekintetében az Unió támogatja az »egysejtű szervezet« (single cell organism) kifejezés használatát (1. lehetőség), valamint az »és/vagy« helyett a »vagy« kifejezés használatát (2. lehetőség). Az a) és a b) példában az Unió támogatja a »származik« (obtained from) kifejezés használatát (2. lehetőség).

C/3. és D/7. melléklet – A 30.06 vtsz. alá tartozó »placebók« (placebos) és »kettős vak klinikai vizsgálati készletek« (double-blinded clinical trial kits) tekintetében a Magyarázat lehetséges módosításai (Ausztrália kérelme)

A következő mondatot illetően: »Az e vtsz. alá tartozó placebók magukban foglalják a [kontroll oltóanyagokat] [a vizsgálati oltóanyagokat] [a kontrollanyagként használt oltóanyagokat és] [az elismert klinikai vizsgálatokban való felhasználásra engedélyezett oltóanyagokat] is« (The placebos of this heading also include [control vaccines] [controlled vaccines] [vaccines which are used as control substances and] that have been licensed for use in recognized clinical trials.) az Unió nem támogatja, hogy ezt a mondatot felvegyék a 30.06 vtsz.-hoz tartozó HRM (12) pontjának szövegébe, mivel nem egyértelmű, hogy milyen típusú anyagokat ír le. Amennyiben az egyezmény többi szerződő fele a felvétel mellett dönt, az Unió »a kontrollanyagként használt oltóanyagok« (3. lehetőség), vagy ha rugalmasságra van szükség, a »kontroll oltóanyagok« (1. lehetőség) kifejezések használatát támogatja.

Az »[A vizsgálandó hatóanyagok közé tartozhatnak a [terápiás vagy megelőzési célú] növényi gyógyszerek is.]« (Active ingredients to be trialled can include herbal medicinal products [for therapeutic or prophylactic uses].) mondatnak a szövegbe történő felvételét illetően az Unió rugalmas, de nem támogathatja a példáknak az Egyesült Államok delegációja által javasolt nyílt listáját.

C/6. és D/10. melléklet – A Magyarázatnak a 16. cikk szerinti, 2019. június 28-i ajánlásból következő módosításai (IX. Áruosztály)

Az Unió támogatja azt a javaslatot, hogy a 4 412,41, a 4 412,42 és a 4 412,49 alszámokat Alszámos magyarázattal egészítsék ki. Az Unió kéri a javasolt szöveg további elemzését és javítását annak érdekében, hogy összhangba kerüljön a jelenlegi uniós osztályozási gyakorlatokkal (például a furnérok vágásiránya (orientation of the veneers)).

C/7. és D/11. melléklet – A Magyarázatnak a 16. cikk szerinti, 2019. június 28-i ajánlásból következő módosításai (XI. és XII. Áruosztály)

Az Unió támogatja, hogy az elektronikai textilek (electronic textiles) példáinak listája kiegészüljön a paraszeizmikus falborítással (paraseismic wall covering) és a geotextíliákkal (geotextiles). A geotextíliákra vonatkozó szövegben az Unió támogatja a »szálakból készült vagy legalább a szálakba teljes mértékben integrált érzékelő« (a sensor made of fibres or at least being fully integrated in the fibres) szöveget (2. lehetőség), amint azt az Unió korábban javasolta.

Az Unió támogatja a harmonizált rendszer felülvizsgálatával foglalkozó albizottság által jóváhagyott szövegek ideiglenes elfogadását.

C/12. és D/16. melléklet – A Magyarázatnak a 16. cikk szerinti, 2019. június 28-i ajánlásból következő módosításai (XVII. Áruosztály)

Az Unió támogatja az állandóan beépített kamerákra (permanently integrated cameras) vonatkozó hivatkozás hozzáadását a 88.06 vámtarifaszámhoz tartozó HRM 3. bekezdéséhez, feltéve, hogy a 85.25 vtsz. alá tartozó, beépített kamerával rendelkező drónok (drone with an integrated camera) besorolásáról szóló áruosztályozási véleményt felülvizsgálják és hozzáigazítják a HR 2022. évi változatához és a vonatkozó HRM-hez.

A 88.06 vámtarifaszámhoz tartozó HRM 4. bekezdésével kapcsolatban az Unió az Unió által bevezetett további technikai kritériumokkal támogatja Kína javaslatát (második lehetőség).

C/15. és D/19. melléklet – A 97. Árucsoporthoz tartozó Magyarázatok lehetséges módosítása egyes kulturális cikkek (certain cultural articles) tekintetében (az Egyesült Államok javaslata)

Az Unió nem támogatja a példaként említett tételek listáját, mivel ezek nagyon konkrétak és a 9 705,10 alszám alá sorolandó árucikkek körének magyarázatára korlátozódnak.

Az Unió megjegyzi továbbá, hogy a rendelkezésre bocsátott fogalommeghatározások és példák nem tisztáznák, hogyan kell besorolni például a »hagyományos nemzeti öltözékeket« (traditional national costumes) vagy a »régi autókat« (old cars).

C/16. és D/20. melléklet – Az Általános Értelmezési Szabályok Magyarázatának módosításai (HR 2022)

Az Unió támogatja a WCO titkárságának eredeti javaslatát (1. lehetőség, a »csupán« (merely) kifejezés használata, de továbbra is rugalmas a »tovább nem megmunkálva« (not further worked than) kifejezés tekintetében), és kéri, hogy hangolják össze az angol és a francia nyelvű szövegeket.

III.9. A 71.04 vtsz-hoz tartozó Magyarázat lehetséges módosítása a szintetikus gyémántokkal (synthetic diamonds) kapcsolatban (a kimberley-i folyamat javaslata) (NC2757 jelzetű dokumentum)

Az Unió egyetért a 71.04 vámtarifaszámhoz tartozó új harmadik bekezdés javasolt módosításaival, valamint a 7 104,91 alszámhoz tartozó Alszámos Magyarázat új (3) pontjának létrehozásával.

III.10. Mikroelektromechanikai rendszer (micro-electro-mechanical systems, MEMS) elem besorolása a HR 2022. évi változata szerint (a titkárság javaslata)

Az Unió a terméket a 85.41 vtsz. alá sorolná be.

”

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 406

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. december 3.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről ( 1 )	12
	*	A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről	17
	*	A Bizottság (EU) 2020/1819 rendelete (2020. december 2.) az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének a lazachelyettesítőkben használt színezékek tekintetében történő módosításáról ( 1 )	26
	*	A Bizottság (EU) 2020/1820 végrehajtási rendelete (2020. december 2.) a szárított Euglena gracilis (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	29
	*	A Bizottság (EU) 2020/1821 végrehajtási rendelete (2020. december 2.) a Panax notoginseng és az Astragalus membranaceus kivonata (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	34
	*	A Bizottság (EU) 2020/1822 végrehajtási rendelete (2020. december 2.) a Yarrowia lipolytica élesztőből nyert, krómtartalmú biomassza (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	39
	*	A Bizottság (EU) 2020/1823 végrehajtási rendelete (2020. december 2.) az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 234/2011/EU rendelet módosításáról ( 1 )	43
	*	A Bizottság (EU) 2020/1824 végrehajtási rendelete (2020. december 2.) a harmadik országokból származó hagyományos élelmiszerekre vonatkozó adminisztratív és szakmai követelményeknek az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő meghatározásáról szóló (EU) 2017/2468 végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	51
	*	A Bizottság (EU) 2020/1825 végrehajtási rendelete (2020. december 2.) az (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet 7. és 8. cikkének a bizonyos növényeknek, növényi termékeknek és egyéb anyagoknak az Unió területére történő behozatalára és az Unió területén belüli szállítására vonatkozó átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról	58
		HATÁROZATOK
	*	A Politikai és Biztonsági Bizottság (KKBP) 2020/1826 határozata (2020. december 1.) a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából folytatott európai uniós katonai művelethez (Atalanta) az EU-erők parancsnokának kinevezéséről és a (KKBP) 2020/895 határozat hatályon kívül helyezéséről (ATALANTA/3/2020)	60
	*	A Bizottság (EU) 2020/1827 határozata (2020. május 26.) a Belgium által a Ducatt NV javára végrehajtott, SA.39990 (2016/C) (korábbi 2016/NN) (korábbi 2014/FC) (korábbi 2014/CP) számú intézkedésről (az értesítés a C(2020) 3287. számú dokumentummal történt) ( 1 )	62

	Helyesbítések
	Helyesbítés az Európai Unió által a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) Harmonizált Rendszer Bizottságának 66. ülésén az áruosztályozási vélemények, osztályba sorolási határozatok, a Harmonizált Rendszer Magyarázatának módosításai, valamint a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó egyéb tanácsok, továbbá a Harmonizált Rendszernek a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény szerinti egységes értelmezését és alkalmazását biztosító ajánlások tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspontról szóló, 2020. szeptember 25-i (EU) 2020/1410 tanácsi határozathoz ( HL L 327., 2020.10.8. )	67
*	Helyesbítés a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) Harmonizált Rendszer Bizottságának 66. ülésén az áruosztályozási vélemények, besorolási határozatok, a Harmonizált Rendszer Magyarázatának módosításai, valamint a Harmonizált Rendszer értelmezésére vonatkozó egyéb tanácsok, továbbá a Harmonizált Rendszernek a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény szerinti egységes értelmezését biztosító ajánlások tervezett elfogadásával kapcsolatban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló, 2020. október 12-i (EU) 2020/1532 tanácsi határozathoz ( HL L 352., 2020.10.22. )	73


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.