(1)

Az 1272/2008/EK rendeletet az (EU) 2017/542 bizottsági rendelet (2) módosította, kiegészítve azt néhány követelménnyel egyrészt az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálásra vonatkozó információk benyújtásával, másrészt az „egyedi formulaazonosítóknak” (UFI) a veszélyes keverékek címkéjén szereplő kiegészítő információk közé történő felvételével kapcsolatban. Az importőröknek és a továbbfelhasználóknak szakaszosan kell elkezdeniük a követelményeknek való megfelelést, különböző megfelelési időpontoktól kezdődően, attól függően, hogy egy adott keveréket milyen felhasználási célból hoznak forgalomba.

(2)

A festékágazat konkrét aggályt vetett fel az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos követelmények megvalósíthatóságát illetően az olyan festékekkel kapcsolatban, amelyeket korlátozott mennyiségben, igényre szabottan, egyéni fogyasztó vagy foglalkozásszerű felhasználó számára állítanak elő az értékesítés helyszínén. A különleges festékárnyalatok iránti fogyasztói kereslet kielégítése érdekében a készítmény előállítóját alkalmanként azzal bízzák meg, hogy keverjen ki egyedi festékeket, amelyek gyakorlatilag korlátlan számban, eltérő összetétellel keverhetők ki. Az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos követelmények teljesítése tehát azzal járna, hogy az egyedi festékek előállítóinak vagy a színskála összes lehetséges színkombinációját lefedő, rendkívül nagy számú festékre vonatkozóan kellene előre információkat benyújtaniuk és egyedi formulaazonosítókat (UFI-kat) létrehozniuk – olyan színkombinációkra is, amelyek közül sokat a valóságban soha nem állítanának elő –, vagy minden egyes esetben el kellene halasztaniuk az értékesítést a kérdéses információk benyújtásáig és az UFI létrehozásáig. Mindkét megközelítés aránytalan terhet róna az egyedi festékek ágazatára.

(3)

A különösen a kis- és középvállalkozásokra nehezedő aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az egyedi festékekre vonatkozó követelményeket az (EU) 2020/1677 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (3) módosítani kell, rendelkezve arról, hogy az egyedi festékek mentesülhessenek az 1272/2008/EK rendelet VIII. melléklete szerinti bejelentési kötelezettségek és az UFI létrehozásának kötelezettsége alól. Annak érdekében azonban, hogy a toxikológiai központok az egészséget érintő vészhelyzetre megfelelően tudjanak reagálni, az egyedi festékekben található önálló keverékekre továbbra is alkalmazni kell a VIII. melléklet szerinti összes követelményt.

(4)

Mindezek alapján indokolt módosítani az 1272/2008/EK rendelet 25. cikkét egy olyan, a bejelentési kötelezettség és az UFI létrehozása alól mentesülő egyedi festékekre vonatkozó szabály rögzítésével, amely előírja, hogy az egyedi festékben található valamennyi keverék egyedi formulaazonosítóját kell feltüntetni az egyedi festék címkéjén. Ezenfelül ha az egyedi festékben található, UFI-val rendelkező valamelyik keverék koncentrációja meghaladja az 5 %-ot, a koncentrációt fel kell tüntetni az egyedi festék címkéjének kiegészítő információs mezőjében, mivel az egyedi festékekben ekkora koncentrációban található keverékek nagyobb valószínűséggel relevánsak az egészséget érintő vészhelyzetekben.

(5)

Figyelembe véve, hogy közeledik az 1272/2008/EK rendelet VIII. mellékletében megállapított, a fogyasztói és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozó 2021. január 1-jei megfelelési időpont, továbbá hogy ez a rendelet valamennyi ágazat számára lehetővé teszi az említett mellékletnek való megfelelést, e rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(6)

Az 1272/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az 1272/2008/EK rendeletet az (EU) 2017/542 bizottsági rendelet (2) módosította, kiegészítve azt néhány követelménnyel egyrészt az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálásra vonatkozó információk benyújtásával, másrészt az „egyedi formulaazonosítóknak” (UFI) a veszélyes keverékek címkéjén szereplő kiegészítő információk közé történő felvételével kapcsolatban. E követelményeket az (EU) 2020/11 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) módosította. Az importőröknek és a továbbfelhasználóknak szakaszosan kell elkezdeniük a követelményeknek való megfelelést, különböző megfelelési időpontoktól kezdődően, attól függően, hogy egy adott keveréket milyen felhasználási célból hoznak forgalomba.

(2)

Bizonyos esetek vonatkozásában több iparág is aggályokat vetett fel az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos követelmények megvalósíthatóságát illetően, és konkrétan jelezték a keverékek pontos összetételének ismerete jelentette nehézségeket azokban az esetekben, amikor egy keverék előállításához rendkívül változatos vagy ismeretlen összetételű nyersanyagot használnak, vagy amikor a toxikológiailag nagyon hasonló, ám különböző szállítóktól beszerzett összetevőket egyazon gyártósoron egyidejűleg használnak, vagy amikor a folyamatok összetett szállítói láncokon keresztül zajlanak. Aggályok merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy az egyedi keverékek esetében lehetetlen előre tudni, hogy pontosan mely egyedi keverékeket fogják forgalomba hozni.

(3)

Szükséges kezelni azt a helyzetet, amikor különböző, ám toxikológiailag mégis nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, illetve amikor nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben mely összetevő van jelen. Annak biztosítása érdekében, hogy az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos követelmények a gyakorlatban megfelelően teljesüljenek, az importőrök és a továbbfelhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy a keverék toxikológiailag hasonló összetevőit egy helyettesítő összetevők csoportjába csoportosítsák, és a keverékben lévő ezen összetevők összkoncentrációjáról anélkül szolgáltassanak információt, hogy az egyes összetevők koncentrációját külön-külön meg kellene határozniuk. Annak érdekében, hogy a toxikológiai központok az egészséget érintő vészhelyzetre megfelelően tudjanak reagálni, az összetevők csak akkor csoportosíthatók egy helyettesítő összetevők csoportjába, ha az egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásuk alapján ugyanazon osztályba tartoznak, és ha a veszély azonosítása és a kiegészítő veszélyességi információk az adott összetevőket tartalmazó végső keverék valamennyi lehetséges kombinációja esetében megegyeznek. Bizonyos veszélyességi osztályokba tartozó összetevők csak akkor sorolhatók egy ICG-be, ha műszaki rendeltetésük megegyezik, és toxikológiai tulajdonságaik is azonosak.

(4)

A gipsz, a kész betonkeverék és a cement ágazatában jelentkező nehézségek kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos követelményeknek a biztonsági szint csökkentése nélkül meg tudjanak felelni, lehetővé kell tenni, hogy az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos információkat az említett három ágazat egyes szabványos keverékek esetében a szabványos összetételre való hivatkozásként nyújtsa be. Annak érdekében azonban, hogy a toxikológiai központok az egészséget érintő vészhelyzetre megfelelően tudjanak reagálni, ez a lehetőség csak akkor alkalmazható, ha a keverék besorolása a keverék szabványos formulájában meghatározott koncentrációtartományokon belüli összetételétől függően nem változik, és ha az összetételre vonatkozó információk legalább annyira részletesek, mint az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 31. cikkével összhangban elkészített, a keverékre vonatkozó biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szereplő információk. Ha a biztonsági adatlapon szereplő információk részletesebbek mint a szabványos formulában szereplő összetételre vonatkozó információk, az importőröknek és a továbbfelhasználóknak elő kell írni, hogy a szabvány helyett a biztonsági adatlapon szereplő információkat jelentsék be.

(5)

Az egyes üzemanyagok esetében várható sajátos nehézségek kezelése érdekében, továbbá figyelembe véve azt a tényt, hogy a forgalomba hozott üzemanyagok rendszerint megfelelnek valamely műszaki szabványnak, és hogy a toxikológiai központok ritkán számolnak be üzemanyaghoz köthető mérgezéses balesetről, amíg nem áll rendelkezésre megfelelőbb megoldás, lehetővé kell tenni, hogy az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos információkat a biztonsági adatlapon szereplő információkra, illetve a termék vegyi összetételével kapcsolatos egyéb ismert információkra való hivatkozásként is be lehessen nyújtani.

(6)

A különleges festékárnyalatok iránti fogyasztói kereslet kielégítése érdekében a készítmény előállítóját alkalmanként azzal bízzák meg, hogy az értékesítés helyszínén keverjen ki egyedi festékeket. Gyakorlatilag korlátlan számú, eltérő összetételű ilyen egyedi festék keverhető ki. Ezért enyhítő intézkedések hiányában az 1272/2008/EK rendelet VIII. melléklete szerinti, egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében az egyedi festékek előállítóinak vagy a színskála összes lehetséges színkombinációját lefedő, rendkívül nagy számú festékre vonatkozóan kellene előre információkat benyújtaniuk és egyedi formulaazonosítókat (UFI-kat) létrehozniuk – olyan színkombinációkra is, amelyek közül sokat a valóságban soha nem állítanának elő –, vagy minden egyes esetben el kellene halasztaniuk az értékesítést a kérdéses információk benyújtásáig és az UFI létrehozásáig. Mindkét megközelítés anélkül róna aránytalan terhet az egyedi festékek ágazatára és különösen a kis- és középvállalkozásokra, hogy jelentősen javítaná a biztonság szintjét.

(7)

A toxikológiai központok ritkán számolnak be festékekhez köthető mérgezéses balesetről. A festékek esetében az egyéb keverékekhez képest nyilvánvalóan alacsonyabb kockázattal lehet számolni, ezért indokolt a rugalmasabb, ugyanakkor a biztonság jelenlegi szintjét megőrző megközelítést alkalmazni.

(8)

Ezért helyénvaló lehetőséget biztosítani arra, hogy az egyedi festékek mentesüljenek a VIII. mellékletben előírt bejelentési kötelezettségek és az UFI létrehozására vonatkozó kötelezettség alól. Annak érdekében azonban, hogy a toxikológiai központok az egészséget érintő vészhelyzetre megfelelően tudjanak reagálni, az egyedi festékekben található önálló keverékekre továbbra is alkalmazni kell a VIII. melléklet szerinti összes követelményt. E rendelet mellett az (EU) 2020/1676 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) egy új szabályt bevezetve módosítja az 1272/2008/EK rendelet 25. cikkét. Ennek értelmében az olyan egyedi festékek esetében, amelyekre vonatkozóan nem nyújtották be a VIII. melléklet szerinti információkat és nem hozták létre a megfelelő egyedi formulaazonosítót, az egyedi festékben található összes önálló keverék UFI-ját fel kell tüntetni az egyedi festék címkéjén, minden egyes, UFI-val rendelkező és 5 %-ot meghaladó koncentrációban jelen lévő önálló keverék koncentrációjának pontos értékével együtt.

(9)

Tekintettel arra, hogy az 1272/2008/EK rendelet VIII. melléklete jelentős mértékben módosul, a jogi egyértelműség érdekében helyénvaló az egész mellékletet új melléklettel felváltani.

(10)

Figyelembe véve, hogy közeledik az 1272/2008/EK rendelet VIII. mellékletében megállapított, a fogyasztói és foglalkozásszerű felhasználásra szánt keverékekre vonatkozó 2021. január 1-jei megfelelési időpont, továbbá hogy ez a rendelet valamennyi ágazat számára lehetővé teszi az említett mellékletnek való megfelelést, e rendeletnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

(11)

Az 1272/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A Bizottság megvizsgálta a „Rioja” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet, amelyet Spanyolország az 1308/2013/EU rendelet 105. cikkének megfelelően nyújtott be.

(2)

A Bizottság a termékleírás módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet (2) az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (3) bekezdésének megfelelően közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti felszólalási nyilatkozat.

(4)

Ezért a termékleírás módosítását az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően jóvá kell hagyni.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a Magyarország által a „Soltvadkerti” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmét, majd közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően a „Soltvadkerti” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta a „Friuli”/„Friuli Venezia Giulia”/„Furlanija”/„Furlanija Julijska krajina” elnevezés bejegyzésére vonatkozó, Olaszország által továbbított kérelmet, és közzétette azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkével összhangban a „Friuli”/„Friuli Venezia Giulia”/„Furlanija”/„Furlanija Julijska krajina” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az 1334/2008/EK rendelet I. melléklete létrehozza az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra engedélyezett aromaanyagok és alapanyagok uniós listáját, és meghatározza ezen anyagok felhasználási feltételeit.

(2)

A 872/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) elfogadta az aromaanyagok listáját, és e listát beillesztette az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. részébe.

(3)

Az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének naprakésszé tétele az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésben említett egységes eljárás révén a Bizottság kezdeményezésére vagy valamely tagállam vagy érdekelt fél kérelmére történhet.

(4)

Az aromaanyagoknak és alapanyagoknak az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletében szereplő uniós listája egyebek mellett több olyan aromaanyagot is tartalmaz, amelyekkel kapcsolatban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a lista 872/2012/EU rendelettel történő elfogadásakor a rendelkezésre álló adatok alapján nem tudta kizárni a fogyasztók egészségét érintő biztonsági kockázatok fennállását, ezért úgy ítélte meg, hogy az értékelés elvégzéséhez további adatokra van szükség. Az említett anyagok azzal a feltétellel kerültek fel az aromaanyagok uniós listájára, hogy az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. részében megállapított konkrét határidők lejárta előtt benyújtásra kerülnek a Hatóság által megfogalmazott aggályokat eloszlató biztonsági adatok. Ezeket az anyagokat és a vonatkozó határidőket 1-től 4-ig számozott lábjegyzetek jelölték.

(5)

Az aromaanyagok és alapanyagok uniós listáján feltüntetett, de 2012. december 31-ig további tudományos adatok benyújtását igénylő, és az ennek megfelelő lábjegyzet-hivatkozással megjelölt anyagok között szerepelt a következő öt anyag is: alfa-damaszkon (FL-szám: 07.134, a csoportot reprezentáló anyag), delta-damaszkon (FL-szám: 07.130), cisz-1-(2,6,6-trimetil-2-ciklohexén-1-il)but-2-én-1-on (FL-szám: 07.225), transz-1-(2,6,6-trimetil-2-ciklohexén-1-il)but-2-én-1-on (FL-szám: 07.226) és alfa-damaszcenon (FL-szám: 07.231) (a továbbiakban együttesen: az érintett anyagok). Ezek az anyagok az FGE.19 keretében vizsgált aromacsoport 2.4. alcsoportjához tartoznak, és szerepeltek az FGE.210 keretében vizsgált aromacsoportban. Ezen anyagok tekintetében a Hatóság a 210. számú aromacsoport-értékelésről szóló 2009-es szakvéleményében (4) jelezte, hogy alfa,béta-telítetlen ketonok lévén molekuláris szerkezetük genotoxicitásra utaló strukturális jeleket mutat, valamint hogy a genotoxicitásukkal kapcsolatos aggályok eloszlatásához további genotoxicitási adatokra van szükség a Hatóság „Az FGE.19 keretében vizsgált aromacsoport alcsoportjaiba tartozó anyagok genotoxicitási vizsgálati stratégiája” című dokumentumának (5) megfelelően.

(6)

2012. december 28-án adatokat nyújtottak be az FGE.19 keretében vizsgált aromacsoportba tartozó anyagok 2.4. alcsoportjával kapcsolatban.

(7)

A Hatóság a 19. számú aromacsoport-értékelés keretében vizsgált aromacsoport 2.4. kémiai csoportjába tartozó anyagok genotoxikus potenciáljára vonatkozó szakvélemény 2014. február 19-én közzétett 1. javított kiadásában (6) értékelte a benyújtott adatokat. A Hatóság azonban úgy ítélte meg, hogy a benyújtott adatok még mindig nem elegendőek az érintett anyagok genotoxicitási potenciáljának kizárásához, és további adatokat kért az ezen alcsoportot reprezentáló anyagok genotoxicitásáról.

(8)

2014-ben új adatokat nyújtottak be. Az új adatokat a Hatóság a szakvéleménye 2015. július 10-én közzétett 2. javított kiadásában (7) értékelte. A Hatóság azonban úgy ítélte meg, hogy az új adatok nem elegendőek az érintett anyagok genotoxikus potenciáljának kizárásához, és további tudományos adatok benyújtását kérte azok genotoxicitásáról.

(9)

2016-ban további adatokat nyújtottak be az érintett anyagokra vonatkozóan. Ezen adatok benyújtását követően a Hatóság 2016. november 8-i, 2017. február 9-i, 2017. június 29-i és 2019. február 8-i levelében további információk benyújtását és konkrét tanulmányok elkészítését kérte. A benyújtott új adatok azonban nem minden esetben feleltek meg a Hatóság által kért tanulmányoknak, és nem voltak alkalmasak arra, hogy megfelelően eloszlassák a Hatóság aggályait. Az összes benyújtott kiegészítő adatot figyelembe véve a Hatóság az FGE.210-ről szóló szakvéleménye 2019. május 22-én közzétett 3. javított kiadásában (8) ismételten értékelte az érintett anyagok genotoxikus potenciálját. A Hatóság következtetései szerint nem zárható ki, hogy az öt érintett anyag genotoxicitás szempontjából aggodalomra ad okot.

(10)

mivel sem az eredeti határidőn belül, sem az azt követően, a Hatóság többszöri kérelmei nyomán benyújtott adatok nem voltak alkalmasak arra, hogy 2019-ben eloszlassák a Hatóság 2009-es szakvéleményében megfogalmazott aggályokat, a Bizottság nem tekinti bizonyítottnak, hogy az érintett anyagok nem jelentenek biztonsági kockázatot a fogyasztók egészségére nézve. Ezért amíg értékelésük le nem zárul, az érintett anyagok felhasználása az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. részében meghatározott keretek között benyújtott tudományos bizonyítékok alapján nem tekinthető úgy, hogy megfelel az 1334/2008/EK rendelet 4. cikkében az aromaanyagokra vonatkozóan meghatározott általános felhasználási feltételeknek.

(11)

Következésképpen az emberi egészség védelme érdekében az érintett anyagokat törölni kell az uniós listáról.

(12)

Az 1334/2008/EK rendelet I. mellékletének A. részét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Technikai okokból átmeneti időszakokról kell rendelkezni az öt aromaanyag bármelyikének hozzáadásával készült azon élelmiszerekre vonatkozóan, amelyek már e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba kerültek vagy harmadik országokból úton voltak az Unióba. Az átmeneti időszakok nem érintik az öt aromaanyag bármelyikének hozzáadásával készült azon készítményeket, amelyeket nem szánnak önmagukban való fogyasztásra, mivel e készítmények összetételét elkészítésükkor a gyártójuk ismeri.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 2-hidroxietil-metakrilát (HEMA) és a 11,14-dioxa-2,9-diazaheptadek-16-énsav, 4,4,6,16-tetrametil-10,15-dioxo, 2-[(2-metil-1-oxo-2-propenil)oxi]etil-észter (di-HEMA trimetilhexil-dikarbamát vagy di-HEMA TMHDC) jelenleg nem tartozik az 1223/2009/EK rendelet szerinti tilalom vagy korlátozás hatálya alá.

(2)

2014. július 2-án a svédországi gyógyászatitermék-ügynökség – az 1223/2009/EK rendelet alkalmazásáért felelős svéd hatóság – az 1223/2009/EK rendelet 27. cikke alapján határozatot fogadott el és tett közzé ideiglenes korlátozó intézkedések bevezetéséről egy körömápolási kozmetikai termékre vonatkozóan, amely nagy számban fejtett ki nemkívánatos hatásokat. E nemkívánatos hatásokat feltehetően a termékben található HEMA és Di-HEMA TMHDC anyagok váltották ki.

(3)

Az 1223/2009/EK rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően a svédországi gyógyászatitermék-ügynökség haladéktalanul értesítette a Bizottságot és a többi tagállam illetékes hatóságait a meghozott intézkedésekről és valamennyi azokat alátámasztó adatról.

(4)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2018. június 21–22-i véleményében (2) arra a következtetésre jutott, hogy a műkörömépítés során megfelelően a körömlemezre felhelyezett HEMA és di-HEMA-TMHDC valószínűleg nem jár a szenzibilizáló kockázatával, feltéve, hogy az alkalmazás a körömlemezre szorítkozik, és az említett anyagok nem érintkeznek a szomszédos bőrfelülettel. Az FBTB megállapította továbbá, hogy a körömápoló termék helytelen használatából vagy nem megfelelő alkalmazásából, illetve a körmök közelében található bőrfelület „rendeltetésszerű és észszerűen előrelátható használat” ellenére bekövetkező, nem szándékos szennyeződéséből eredően a HEMA és a di-HEMA-TMHDC gyengén vagy mérsékelten szenzibilizáló hatású lehet.

(5)

Az 1223/2009/EK rendelet 3. cikke szerint a forgalmazott kozmetikai termékeknek biztonságosnak kell lenniük az emberi egészségre, amennyiben rendeltetésszerűen vagy észszerűen, előrelátható feltételek mellett használják őket.

(6)

A „rendeltetésszerűen vagy észszerűen, előrelátható feltételek mellett” történő használat elbírálásakor figyelembe kell venni az esetleges helytelen, nem megfelelő vagy nem szándékos használatot. A használat során nagy pontosságot igénylő termékek esetében számolni kell a nem kellően precíz alkalmazás lehetőségével.

(7)

A HEMA és Di-HEMA TMHDC anyagokat tartalmazó körömápolási termékek szenzibilizáló hatása kapcsán több tagállamban bejelentett esetek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy fennáll a kockázata e termékek nem kellő pontossággal történő alkalmazásának, ami a körömlemez környéki bőrfelülettel való érintkezéshez vezethet.

(8)

Különbséget kell tenni a kozmetikai termékek szakipari és fogyasztói felhasználása között. A szakemberektől szigorúbb biztonsági normák várhatók el; feltételezhetően több készséggel, tapasztalattal és ismerettel rendelkeznek a kozmetikai termékek használatával kapcsolatban, mint a fogyasztó.

(9)

A szakembereket érintő lehetséges egészségügyi és biztonsági kockázatok kérdését egyes minimumkövetelményeket meghatározó uniós irányelvek, különösen a 89/391/EGK (3) és a 98/24/EK (4) tanácsi irányelv szabályozzák. Kiegészítő szakmai biztonsági szabályok is alkalmazandók lehetnek.

(10)

Mivel az FBTB véleménye szerint a HEMA és a Di-HEMA TMHDC anyagok csak akkor tekinthetők biztonságosnak, ha az adott körömápolási terméket a körömlemezre helyezik fel, és mivel a „rendeltetésszerű és észszerűen előrelátható használat” során számolni kell a körömlemez melletti bőrfelületen való alkalmazás lehetőségével, a fogyasztók tekintetében megállapítható, hogy a HEMA és a Di-HEMA TMHDC körömápolási termékekben való alkalmazása potenciális kockázatot jelent az emberi egészségre nézve.

(11)

Tekintettel arra, hogy a HEMA és a Di-HEMA TMHDC anyagokat tartalmazó körömápolási termékek szakemberek általi használata várhatóan biztonságosabb a fogyasztókra nézve, e termékek használatát csupán szakképesítéssel rendelkezők részére indokolt engedélyezni, és a termékek csomagolásán fel kell tüntetni a „kizárólag szakipari használásra” figyelmeztetést.

(12)

Annak érdekében, hogy a szakemberek és a fogyasztók egyaránt tisztában legyenek a lehetséges egészségügyi kockázatokkal, a HEMA és Di-HEMA TMHDC anyagokat tartalmazó körömápolási termékek csomagolásán fel kell tüntetni az „allergiás reakciót válthat ki” figyelmeztetést is.

(13)

A Svédország által hozott védintézkedés tehát indokoltnak tekintendő. Következésképpen korlátozni kell a HEMA és a Di-HEMA TMHDC használatát a körömápolási termékekben.

(14)

Az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)

Helyénvaló észszerű időkeretet biztosítani az ipar számára, hogy alkalmazkodni tudjon az új követelményekhez.

(16)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A „Tartós hajfestékek használata és a húgyhólyagrák kockázata” (Use of permanent hair dyes and bladder cancer risk) című tudományos tanulmány 2001-es közzétételét követően a kozmetikai termékek és a fogyasztóknak szánt nem élelmiszer jellegű termékek tudományos bizottsága, amelyet később a 2004/210/EK bizottsági határozat (2) értelmében a fogyasztási cikkek tudományos bizottsága (FCTB) váltott fel, arra a következtetésre jutott, hogy a hajfestékek használatához kapcsolódó potenciális kockázatok aggodalomra adnak okot.

(2)

Az FCTB ezenfelül a hajfestékek anyagaira vonatkozóan egy olyan átfogó biztonsági értékelési stratégiát is javasolt, amely meghatározza a hajfestékekben és hajszínezőkben alkalmazott anyagok lehetséges genotoxikus vagy karcinogén hatásának vizsgálatára vonatkozó követelményeket is.

(3)

Az FCTB véleményeinek ismeretében a Bizottság megállapodott a tagállamokkal és az érdekeltekkel a hajfestékekben és hajszínezőkben alkalmazott anyagok szabályozására irányuló átfogó stratégiáról, amelynek keretében az iparág a hajfestékanyagokra vonatkozó naprakész tudományos adatokat tartalmazó dossziékat nyújt be abból a célból, hogy az FCTB kockázatértékelést végezhessen.

(4)

Az FCTB, amelyet a 2008/721/EK bizottsági határozat (3) értelmében a fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) váltott fel, értékelte azon egyes hajfestékanyagok biztonságosságát, amelyekre vonatkozóan az iparág naprakész dossziékat nyújtott be.

(5)

Az FBTB értékelése eredményeként annak biztosítására, hogy a hajfestékek és hajszínezők biztonságosak legyenek az emberi egészség szempontjából, az FBTB végső, az anyagok biztonságosságára vonatkozó szakvéleményei alapján meg kell tiltani a következő három hajfestékanyag használatát: 1,2,4-trihidroxibenzol (4), 2-[(4-amino-2-nitrofenil)-amino]-benzoesav (5) és 4-amino-3-hidroxi-toluén (6). Ezen túlmenően az FBTB másik hat – a dimetil-piperazinium-aminopirazolo-piridin HCl (Dimethylpiperazinium Aminopyrazolopyridine HCl) (7), a metil-imidazol-propil p-feniléndiamin HCl (Methylimidazoliumpropyl p-phenylenediamine HCl) (8), a HC Orange No. 6 (9), az Acid Orange 7 (10), a tetrabróm-fenol Blue (Tetrabromophenol Blue) (11) és az Indigofera Tinctoria (12) – hajfestékanyagra vonatkozó végső szakvéleményei alapján helyénvaló korlátozni maximális koncentrációjukat a hajfestékanyagokban történő felhasználásuk tekintetében.

(6)

A hajápolási terméknek az 1223/2009/EK rendelet II.–VI. mellékletéhez tartozó preambuluma (1) bekezdésének c) pontjában szereplő fogalommeghatározása kizárja a hajfestékanyagok szempillán történő használatát, mivel e kozmetikai termékeknek a fej területén, hajra történő alkalmazása az ilyen termékek szempillán történő alkalmazásához képest más kockázati szintet jelent. Ezért külön biztonsági értékelésre van szükség a hajfestékanyagok szempillán történő alkalmazását illetően.

(7)

Az 1,4-Benzén-diamin, 2-(metoximetil) (2-Methoxymethyl-p-Phenylenediamine) és szulfátja az 1223/2009/EK rendelet III. mellékletében a 292. bejegyzés alatt szerepel. Figyelembe véve az FBTB-nek az ezen anyagok szempillán történő felhasználására vonatkozó legfrissebb szakvéleményének (13) következtetéseit, az alkalmazási területre vonatkozó korlátozásokat ki kell terjeszteni a szempillafestésre szánt termékekre.

(8)

A 2-Methoxymethyl-p-Phenylenediamine-t és szulfátját tartalmazó, szempillafestésre szánt termékeknek a fogyasztó általi egyéni használatban rejlő kockázatok elkerülése érdekében e termékek használatát a szakiparra kell korlátozni.

(9)

A fogyasztóknak és a foglalkozásszerű felhasználóknak a hajfestékanyagok és a szempillafestésre szánt termékek használatával járó esetleges káros hatásokkal kapcsolatos a célú tájékoztatása érdekében, hogy csökkenjen a bőrszenzibilizáció kockázata e termékek esetében, az ilyen termékek címkéjén megfelelő figyelmeztetéseket kell elhelyezni.

(10)

Az 1223/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Helyénvaló észszerű határidőt biztosítani az ipari szereplőknek arra, hogy alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, és a követelményeknek meg nem felelő termékek gyártását leállíthassák.

(12)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos bizottság (FBTB) 2019. december 13-i szakvéleményében (2) (a továbbiakban: FBTB-vélemény) arra a következtetésre jutott, hogy a metoxi-propil-amino-ciklohexén-ilidén-etoxietil-cianoacetát (Methoxypropylamino Cyclohexenylidene Ethoxyethylcyanoacetate) kozmetikai termékekben UV-szűrőként történő használata legfeljebb 3 %-os koncentrációban biztonságos. Az FBTB véleményében nem értékelte az inhalációs toxicitást, mivel erre vonatkozó adatok nem álltak rendelkezésre. Az FBTB-vélemény ezért nem alkalmazandó az olyan sprayformájú kozmetikai termékre, amelyek a belélegzés révén a végfelhasználó tüdejének expozíciójához vezethetnek.

(2)

Az FBTB véleményében megállapította továbbá, hogy a metoxi-propil-amino-ciklohexén-ilidén-etoxietil-cianoacetát egy szekunder amin, és ezért hajlamos a nitrozálásra és a nitrózamin-képzésre. Nitrozáló anyagokkal együtt nem szabad használni. A nitrózamintartalom legfeljebb 50 ppb lehet.

(3)

Az FBTB-vélemény alapján, valamint a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a metoxi-propil-amino-ciklohexén-ilidén-etoxietil-cianoacetát kozmetikai termékekben UV-szűrőként történő használatát legfeljebb 3 %-os koncentrációban indokolt engedélyezni, az olyan alkalmazások kivételével, amelyek belélegzés révén a végfelhasználó tüdejének expozíciójához vezethetnek.

(4)

Az 1223/2009/EK rendelet VI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Kozmetikai Termékek Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

A 470/2009/EK rendelet 17. cikke értelmében az élelmiszer-termelő állatoknak szánt állatgyógyászati készítményekben vagy az állattenyésztésben használt biocid termékekben történő uniós felhasználásra szánt farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeit (a továbbiakban: MRL) rendelet útján kell megállapítani.

(2)

A 37/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 1. táblázata megállapítja a farmakológiai hatóanyagokat és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló MRL-ek szerinti osztályozásukat.

(3)

A bupivakain nem szerepel a szóban forgó táblázatban.

(4)

Az Európai Gyógyszerügynökséghez (a továbbiakban: Ügynökség) kérelem érkezett a bupivakain – sertésfélék esetében – 7 naposnál fiatalabb malacoknál és – szarvasmarhafélék esetében – 2 hónaposnál fiatalabb borjaknál történő, kizárólag külsőleges és epilezionális alkalmazására vonatkozó MRL-ek megállapítása iránt.

(5)

Az Ügynökség az állatgyógyászati készítmények bizottsága véleménye alapján arra a következtetésre jutott, hogy az emberi egészség védelme érdekében nincs szükség MRL megállapítására a bupivakain említett életkorú sertés- és szarvasmarhafélékben való előfordulása tekintetében, és ezért a „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” besorolást javasolta.

(6)

A 470/2009/EK rendelet 5. cikke szerint az Ügynökségnek meg kell fontolnia, hogy az egy adott élelmiszerben található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e az ugyanabból a fajból előállított más élelmiszer tekintetében, illetve hogy az egy vagy több fajban található farmakológiai hatóanyagra megállapított MRL-ek alkalmazhatók-e más fajok tekintetében.

(7)

Az Ügynökség véleménye szerint a bupivakainnak a sertés- és szarvasmarhafélék tekintetében megállapított „Nincs szükség maximális maradékanyag-határértékre” besorolását jelenleg nem helyénvaló egyéb élelmiszertermelő állatfajokra extrapolálni, mivel nem áll rendelkezésre elegendő adat erre vonatkozóan.

(8)

A 37/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Állatgyógyászati Készítmények Állandó Bizottságának véleményével,

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. május 14-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2) közzétett értesítés útján dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be a Törökországból származó egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan, miután az Eurofer (a továbbiakban: panaszos) az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át kitevő gyártók nevében 2020. március 31-én panaszt nyújtott be.

(2)

A nyilvántartásbavételi kötelezettség tárgyát képező termék (a továbbiakban érintett termék) az egyes vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból készült melegen hengerelt sík termékek, tekercsben vagy nem tekercsben (a „méretre vágott” termékeket és a „keskeny szalagot” is beleértve), melegen hengerelve, de tovább nem megmunkálva, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül. Ezek a termékek jelenleg a 7208 10 00, a 7208 25 00, a 7208 26 00, a 7208 27 00, a 7208 36 00, a 7208 37 00, a 7208 38 00, a 7208 39 00, a 7208 40 00, a 7208 52 10, a 7208 52 99, a 7208 53 10, a 7208 53 90, a 7208 54 00, a 7211 13 00, a 7211 14 00, a 7211 19 00, az ex 7225 19 10 (TARIC-kód: 7225191090), a 7225 30 90, az ex 7225 40 60 (TARIC-kód: 7225406090), a 7225 40 90, az ex 7226 19 10 (TARIC-kód: 7226191090), a 7226 91 91 és a 7226 91 99 KN-kódok alá tartoznak. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek.

(3)

Nem tartoznak nyilvántartásba vételi kötelezettség alá a következők: i. a rozsdamentes acélból és a szemcseorientált szilícium-elektromos acélból készült termékek; ii. a szerszámacél és a gyorsacél termékek; iii. a nem tekercsben kiszerelt, felületükön mintázás nélküli, 10 mm-nél nagyobb vastagságú és legalább 600 mm szélességű termékek; valamint iv. a nem tekercsben lévő, felületükön mintázás nélküli, legalább 4,75 mm, de 10 mm-t nem meghaladó vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek.

(4)

2020. szeptember 17-én a panaszos az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be. A panaszos annak érdekében kérte az érintett termék behozatalára vonatkozóan a nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetését, hogy az intézkedéseket visszamenőleges hatállyal a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni.

(5)

A kérelemre válaszul a következő érdekelt felek nyújtottak be észrevételeket: a török kormány, a felhasználók konzorciuma (felhasználók), a Colakoglu és az Erdemir Groups és a Habas (exportáló gyártók), a Török Acélexportőrök Szövetsége (a továbbiakban: CIB) és a Török Acélgyártók Szövetsége (a továbbiakban: TCUD).

(6)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése szerint a Bizottság utasíthatja a vámhatóságokat a behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére annak érdekében, hogy az intézkedéseket – az alaprendeletben meghatározott összes feltétel teljesülése esetén – később a nyilvántartásba vétel megkezdésének napjától lehessen az érintett behozatalokra alkalmazni. A behozatalok nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség az uniós gazdasági ágazatnak az intézkedés indokoltságát elegendő mértékben bizonyító kérelmére vezethető be.

(7)

A panaszos azt állította, hogy a rendelkezésre álló legfrissebb statisztikák alapján a vizsgálat megindítását követően jelentős mértékben nőtt a behozatal, ami várhatóan komolyan rontaná a végleges vámok javító hatását. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Törökországból származó dömping huzamos ideje zajlott, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a Törökországból származó dömpingről.

(8)

A Bizottság az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése tükrében megvizsgálta a kérelmet. A Bizottság megvizsgálta, hogy az importőröknek tudomásuk volt-e vagy tudniuk kellett volna-e a dömpingről, annak mértékéről és a vélt vagy megállapított kárról. Emellett azt is megvizsgálta, hogy a behozatal jelentős mértékben tovább nőtt-e, és emiatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével – valószínűsíthető-e az esetlegesen alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatásának súlyos romlása.

(9)

Ebben a szakaszban a Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Törökországból érkező behozatala dömpingelt behozatal. A panasz elegendő bizonyítékot szolgáltatott a dömping alátámasztására, amely az így megállapított rendes érték és az érintett terméknek az Unióba irányuló exportja során alkalmazott exportár (gyártelepi szinten történő) összehasonlításán alapul. Összességében és az állítólag 4 %-tól 8 %-ig terjedő dömpingkülönbözeteket is figyelembe véve a rendelkezésre álló bizonyítékok az eljárás e szakaszában kellőképpen alátámasztották azt az állítást, hogy az exportáló gyártók dömpinget folytatnak.

(10)

A panasz továbbá elegendő bizonyítékot szolgáltatott az uniós gazdasági ágazatot ért állítólagos kárra vonatkozóan is, ideértve az uniós gazdasági ágazat fő teljesítménymutatóinak kedvezőtlen alakulását is.

(11)

Ezek az információk mind a panasz nem bizalmas változatában, mind az eljárás megindításáról szóló, 2020. május 14-én közzétett értesítésben szerepeltek. Minthogy az eljárás megindításáról szóló értesítés megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában, tartalma az összes importőr számára nyilvánosan elérhető. Továbbá az importőrök – mint a vizsgálatban érdekelt felek – hozzáféréssel rendelkeznek a panasz nem bizalmas változatához és az ügy nem bizalmas irataihoz. Ebből következően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az importőrök ily módon tudomást szereztek vagy szerezhettek volna a dömping fennállásáról és mértékéről, valamint a vélt kárról (3).

(12)

Az (5) preambulumbekezdésben említettek szerint több érdekelt fél nyújtott be észrevételeket a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel kapcsolatban. Ami az első kritériumot illeti, a török kormány, a Habas, a CIB, valamint a Colakoglu és az Erdemir csoport kiemelte, hogy a dömpingellenes vizsgálat puszta megindítása nem jelenti automatikusan azt, hogy ténylegesen dömpingre kerül sor, mivel egyes (egyes esetekben Törökországot érintő) vizsgálatok vámok kivetése nélkül zárulnak le. Az első kritérium esetében sokkal inkább csak „egyoldalú állításról” van szó. Így az importőrnek nem lehet tudomása olyan tényről („dömpingről”), amelyet a vizsgálat még nem állapított meg. A török kormány, a Habas és a CIB vitatta az Eurofer által a kérelemben szolgáltatott bizonyos további bizonyítékokat is, többek között azt az állítást, hogy egy török exportáló gyártó vezérigazgatója tudott a közelgő dömpingellenes vizsgálatról, valamint arról az információról, hogy az érintett termék behozatala harmadik országokban piacvédelmi intézkedések hatálya alá tartozik. Végül a TCUD megjegyezte, hogy a beadvány nem ismertette valósághűen az Eurofer egyes, az érintett termék török behozatalával szembeni dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos állításait. E tekintetben a TCUD azt állította, hogy az egyik vállalatot mentesítették az Egyesült Államok intézkedései alól az illetékes bíróság előtt indított jogorvoslati kérelmet követően, és hogy egy másik harmadik ország (Marokkó) egy WTO-vizsgálóbizottság határozatát követően megszüntette a Törökországgal szembeni dömpingellenes vámokat.

(13)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottság a vizsgálat megkezdését és a tagállamok megfelelő időben történő értesítését követően utasíthatja a vámhatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a behozatal nyilvántartásba vételéhez, annak érdekében, hogy ezen intézkedések ezt követően a nyilvántartásba vétel napjától azonnal alkalmazhatók legyenek az érintett behozatalra. Ebben az esetben a nyilvántartásba vétel fő célja annak lehetővé tétele, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ideiglenes intézkedések alkalmazását legfeljebb 90 nappal megelőzően visszamenőleges hatállyal ideiglenes intézkedéseket lehessen bevezetni. E rendelkezés fényében a Bizottság az ideiglenes vám kivetését követően már nem veheti nyilvántartásba a behozatalt.

(14)

Ha – amint azt néhány fél javasolta – a nyilvántartásba vétel csak azt követően lehetséges, hogy a vizsgálat során megállapították a dömping tényét, akkor arra értelemszerűen soha nem kerülhet sor az ideiglenes vámok kivetése előtt. Az ilyen megközelítés teljesen megfosztaná a regisztrációs eszközt a hatékony érvényesülésétől (4). A Bizottságnak ezért az ideiglenes vám bevezetése előtt döntenie kell arról, hogy nyilvántartásba veszi-e a behozatalt vagy sem. E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy abban a szakaszban, amikor a panaszos benyújtotta a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet, a rendelkezésre álló legjobb információk a panaszban szereplő információk voltak, amelyek alapján – az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően – a Bizottság megindította a dömpingellenes vizsgálatot, és amelyek a kárt okozó dömpinget valószínűsítő bizonyítékok meglétét jelezték. Ennek alapján a Bizottság – mint alaptalan – elutasította ezeket az állításokat. Ezen túlmenően e megállapítás fényében a Bizottságnak nem kellett értékelnie a török exportáló gyártók harmadik országokba irányuló behozatalával kapcsolatos, fent említett további bizonyítékokat és a kapcsolódó érveket.

(15)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel első feltétele teljesül.

(16)

A Bizottság ezt a kritériumot a Surveillance 2 adatbázisban az érintett termékre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján elemezte. Annak értékelésére, hogy a vizsgálat megindítása óta történt-e további jelentős növekedés, a Bizottság először meghatározta az összehasonlítandó időszakokat. Egyrészt értékelte a Törökországból származó behozatalra vonatkozó adatokat a dömpingellenes vizsgálat megindítását követően (azaz attól az időponttól, amelytől kezdődően az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett a dömpingről) a legutóbbi időszakig, azaz a 2020. június-október közepéig. Másrészt a Bizottság kiszámította a vizsgálati időszak azonos időszakára (5) (2019. június–október közepe) vonatkozó török behozatalt, és a teljes vizsgálati időszakra vonatkozó havi átlagos behozatali volumeneket.

(17)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben az eljárás megindítását követő átlagos havi behozatali mennyiségek és a teljes vizsgálati időszak alatti átlagos havi török behozatali mennyiségek összehasonlítása nem elegendő annak megállapításához, hogy a piaci fejleményekre és az érintett terméket érintő, folyamatban lévő védintézkedésekből eredő készletfelhalmozási hatásra tekintettel jelentős mértékben nőtt-e a behozatal. A Bizottság ezért helyénvalónak tartotta, hogy a meghatározását a vizsgálat megindítása utáni átlagos havi behozatali mennyiségek és a vizsgálati időszak azonos időszaka közötti összehasonlításra alapozza annak érdekében, hogy jobban tükrözze a folyamatban lévő védintézkedések lehetséges hatását a Törökországból érkező behozatal alakulására (6). A vizsgálat megindítása utáni behozatali mennyiségeknek az előző év azonos időszaka alatti behozatali mennyiségekkel való összehasonlítása ezenkívül megfelelően figyelembe venné az esetleges szezonális hatásokat, ha vannak ilyenek (7).

(18)

Ami a védintézkedéseknek a török importforgalomra gyakorolt hatását illeti, a Bizottság megállapította, hogy a 2019-es év (a vizsgálati időszak) során az érintett termék Törökország általi behozatalát a védintézkedések működésének számos olyan kiigazítása befolyásolta, amely hatással volt a Törökországból származó export alakulására.

(19)

Először is, 2019 januárjában az érintett termék Törökország általi behozatalának messze legjobban teljesítő hónapja egybeesett az ideiglenes védintézkedések utolsó hónapjával. E tekintetben bizonytalanság volt a piacon a végleges intézkedések formáját illetően. A Bizottság megjegyezte, hogy az adott hónap végéig el nem adott vámmentes vámkontingens mennyisége nem került volna átvitelre a következő időszakra, azaz a vámmentes vámkontingens mennyisége „elveszett” volna. Hasonló, azaz az intézkedések új időszakát megelőző hónap(ok)ra vonatkozó helyzet alakult ki 2019 februárja és márciusa között. Másodszor, 2019 februárjában, áprilisában, júliusában és októberében új vámmentes vámkontingens-tételeket nyitottak meg. Az egyes acéltermékekre vonatkozó védintézkedések értelmében a vámkontingensek megnyitása általában azt eredményezte, hogy nagy mennyiségeket importáltak az egyes negyedévek korai szakaszában. Végül a Bizottság 2019 augusztusában az acélra vonatkozó védintézkedések első felülvizsgálata keretében bejelentette, hogy az érintett termék török behozatalára 30 %-os felső határt állapít meg az érintett termékkategória tekintetében rendelkezésre álló vámkontingenshez képest, ami a behozatal növekedéséhez is vezet a vámkontingens kezelésének ilyen változását megelőzően.

(20)

A Bizottság kiemelte továbbá, hogy a fenti események hatással voltak az importvolumen áramlására, amint azt a statisztikák is mutatják. Nevezetesen a január az első, a március a második és a szeptember pedig negyedik helyen áll a Törökország által 2019-ben havonta exportált volumenek tekintetében (amelyek néhány esetben lényegesen magasabbak voltak, mint az adott év bármely más hónapjában) (8). A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az acélra vonatkozó védintézkedések keretében hozott valamennyi szabályozási intézkedés jelentősen befolyásolta a piaci szereplők magatartását és az import éves alakulását.

(21)

A lényegesen rövidebb időszakban (június és október közepe között) fennálló helyzetet kevésbé érintették a vámkontingensek kezelésében bekövetkezett szabályozási változások. Így a Bizottság összehasonlította a 2020. június és október közepe közötti időszak havi átlagos török behozatali volumenét az előző év azonos időszakának, 2019-nek a havi átlagos behozatali volumenével.

(22)

Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a Törökországból származó behozatal havi átlagos volumene ebben az időszakban 6 %-kal nőtt.

Forrás: Surveillance 2 adatbázis

(23)

A Bizottság tovább vizsgálta a kiválasztott időszak és a vizsgálati időszak vonatkozó időszakának behozatali tendenciáit annak megállapítása érdekében, hogy a 6 %-os növekedés ebben az esetben a behozatal jelentős növekedését jelentette-e. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy a Törökországból származó behozatal volumene elhanyagolható volt 2020 szeptember hónapban. A behozatalok ilyen kivételesen alacsony mennyisége nagyrészt annak a ténynek volt betudható, hogy az acélra vonatkozó védintézkedések értelmében Törökország abban a hónapban gyakorlatilag kimerítette az országspecifikus vámkontingensét az 1-es termékkategóriában (amelyhez az érintett termék tartozik) és ezért az érintett termékből jelentős mennyiséget csak 25 %-os vámmal exportálhatott volna (10). Ez a 2020. szeptemberi kivételesen alacsony behozatali volumen nagymértékben csökkentette a Bizottság által az összehasonlítás elvégzéséhez kiválasztott érintett időszak (2020. június-október közepe) havi átlagos behozatali volumenét. Ugyanakkor a Bizottság megjegyezte, hogy pontosan az előző év ugyanazon hónapjában, 2019 szeptemberében igen nagy volt a behozatal volumene, mivel 2019 októberében hatályba léptek a védintézkedések első felülvizsgálatát követő kiigazítások. Ezért ezt az eseményt megelőzően a török gyártók 2019 szeptemberében igen nagy mennyiségeket exportáltak.

(24)

Az előző preambulumbekezdésben foglalt megfontolások fényében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szeptemberi hónapokra, azaz 2019. szeptemberre, illetve a 2020. szeptemberre vonatkozó behozatal nem volt reprezentatív, és a behozatali szinteket is anélkül értékelte, hogy mindkét évben figyelembe vette volna ezt a hónapot. Ez az összehasonlítás megerősítette, hogy a vizsgálati időszak azonos hónapjaihoz képest a behozatali mennyiségek növekedése igen jelentős volt. Például a 2020. június–augusztusi időszakot és a 2019. év ugyanezen időszakát összehasonlítva a növekedés 44 %-os volt. A 2020. június–október közepét 2019 azonos időszakával összehasonlítva is jelentős, 49 %-os növekedés következne be, szeptember hónap nélkül. Ezeket figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a behozatal növekedése ebben az esetben jelentős.

(25)

E kritérium tekintetében a török kormány, a Habas, a CIB, a Colakoglu és az Erdemir csoport, valamint a melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma vitatta a panaszos által annak értékelésére javasolt időszakot, hogy a behozatal jelentős mértékben növekedett-e. Ehelyett ezek a felek különböző időszakokat javasoltak az összehasonlítás elvégzésére, ami véleményük szerint azt bizonyítja, hogy ez a kritérium nem teljesült. A Habas és a melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma azt állította, hogy ha a 2019. év azonos időszakait és a 2020. év első felét, azaz minden év első két negyedévét negyedévente összehasonlítanák, az a behozatal csökkenését mutatná. A CIB, a Colakoglu és az Erdemir csoport azzal érvelt, hogy az Eurofer által választott időszak, azaz 2020. június-július túl rövid volt, és így nem volt reprezentatív. A CIB és a melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma továbbá azt állította, hogy a behozatal növekedésének okai mindazonáltal a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó uniós piaclezáró intézkedések lazításának következményei voltak, ami egybeesett az eljárás megindítását követő időszak korai szakaszaival. A CIB azzal érvelt, hogy a Bizottságnak össze kell hasonlítania a vizsgálat megindítását követő behozatal volumenét a vizsgálati időszak alatti behozatal volumenével. Ez a fél továbbá azzal érvelt, hogy Törökország behozatala 2020 januárja és májusa között folyamatos csökkenést mutatott volna, és hogy éppen 2020 június és július hónap folyamán nőtt volna, hogy visszatérjen a „szokásos szintre”. A CIB továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottságnak az állítólagos „karantén utáni” helyzet hatása miatt figyelmen kívül kell hagynia az eljárás megindítását követő 2020. júniusi adatokat. Ilyen esetben a vizsgálati időszak havi átlagával való összehasonlítás 12 %-os növekedést mutatna, amely nem „további jelentős növekedésnek”, hanem inkább „nagyon szerény” növekedésnek minősülhetne. A többi fél azt javasolta, annak bizonyítására, hogy esetleges csökkenés történt a behozatalban, értékeljék a 2017. és 2020. év közötti időszak első hét hónapja (január-július) behozatali tendenciáit, a 2017 és 2020 közötti időszak behozatali tendenciáit (évente) (11), a 2018. és 2019. év havi átlagát a 2020. január-július közötti időszak havi átlagával, a 2018. és a 2019. év január-július közötti időszakát a 2020. év ugyanazon időszakával, valamint a vizsgálati időszak havi átlagát a 2020. július hónap behozatali volumenével (12). A Colakoglu és az Erdemir csoport azt is kifogásolta, hogy a kérelem nem tartalmazott behozatali adatokat a vizsgálati időszak vége és a vizsgálat megindítása közötti időszakra vonatkozóan a kettő között eltelt idő ellenére.

(26)

A melegen hengerelt, sík acél felhasználóinak konzorciuma továbbá azt állította, hogy a nyilvántartásba vétel csökkentené a behozatal szintjét és ellátási hiányt okozna, ami veszélyeztetné egyes felhasználók Unióban működő termelő létesítményeinek működését. Ez állítólag megzavarná a piacot, és helyrehozhatatlan károkat okozna az érintett termék független felhasználóinak.

(27)

Az Eurofer nyilvántartásba vétel iránti kérelmére válaszoló valamennyi érdekelt fél egyetértett azzal, hogy az acélra vonatkozó védintézkedések Törökországra gyakorolt hatása miatt Törökország az elkövetkező hónapokban (azaz az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését megelőző hónapokban) nem lesz képes tovább növelni exportját, és ezért a Bizottságnak figyelmen kívül kell hagynia a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet.

(28)

A felek által javasolt különböző időszakokat illetően a Bizottság a fenti 3.2. szakaszban kifejtett érvelésre és magyarázatokra hivatkozik. Mindazonáltal e tekintetben számos olyan állítás van, amely konkrét cáfolatot indokol. Először is a Bizottság megjegyzi, hogy bár általában összehasonlítja az eljárás megindítását követő időszak havi átlagos behozatali szintjét a vizsgálati időszak átlagos importszintjével, ez az összehasonlítás valószínűleg nem mindig megfelelő. Ebben az esetben a Bizottság megállapította és a fenti (16) – (20) preambulumbekezdésben megállapította és kifejtette, hogy tekintettel a vizsgált behozatal sajátos piaci körülményeire a 2019. év átlagos behozatalának használata nem a legmegfelelőbb összehasonlítási alap.

(29)

Másodszor, a Bizottság megjegyzi, hogy az egyik javaslat a dömpingellenes vizsgálat megindítását megelőző időszak tendenciáira hivatkozott. Ez összeegyeztethetetlen azzal a megállapítással, hogy a Törökországból származó dömpingről való tudomásszerzés az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételéből ered. Így a nyilvántartásba vétel iránti kérelem megalapozottságának értékelése során nem kell figyelembe venni az azon időpontot megelőző időszakból származó behozatal alakulását, amikor az importőr valószínűleg tudott a dömping fennállásáról.

(30)

Harmadszor, a Bizottság megjegyzi továbbá, hogy bár az Eurofer kérelme képezi az elemzés kiindulópontját, a Bizottságnak saját átfogó elemzést is el kell végeznie. Ehhez a Bizottság olyan adatokkal rendelkezik, amelyek az Eurofer által a kérelemben megadottnál újabb, (nevezetesen a 2020. év október közepéig) tartó időszakra vonatkoznak (13). Ezenkívül a Bizottság a fent kifejtett okok miatt szintén helyénvalóbbnak tartotta összehasonlítani ezeket az adatokat a vizsgálati időszak azonos időszakával.

(31)

A Bizottság tehát nem gondolja úgy, hogy a különböző javaslatok olyan kényszerítő okokat mutattak fel, amelyek a 3.2. szakaszban kifejtett érvelésnél alkalmasabbá tennék őket a behozatali tendenciák értékelésére. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(32)

A Bizottság a következő okokból nem értett egyet azzal az állítással, hogy a hatályban lévő védintézkedések miatt semmi esetre sem áll fenn a behozatal további jelentős növekedésének kockázata.

(33)

Először is a nyilvántartásba vétel nem érinti az ideiglenes dömpingellenes vámok visszamenőleges hatályú beszedésére vonatkozó határozatot. A vámok esetleges visszamenőleges hatályú beszedésével összefüggésben kell értékelni azt, hogy a védintézkedések megakadályozzák-e a behozatal növekedését az ideiglenes intézkedések bevezetéséig (14).

(34)

A Bizottság mindenesetre elismeri, hogy a védintézkedések által 2020. július 1-jétől bevezetett változások eredményeként Törökországra országspecifikus vámkontingenst vezettek be, amelynek negyedéves mennyiségeit az (EU) 2020/894 bizottsági rendelet (15) II. melléklete határozza meg. Akkor is, ha Törökország ezeket a mennyiségeket kimerítette, továbbra is folytathatja az Unióba irányuló kivitelt (16).

(35)

A Bizottság azonban nem ért egyet azzal, hogy ez a tény önmagában automatikusan megakadályozná a török behozatal jelentős növekedését az esetleges ideiglenes dömpingellenes vámok kivetése előtt, ha arra sor kerül. Ez azért van így, mert az ideiglenes vámok legkésőbb 2021. január közepére történő kivetéséig két tétel vámmentes országspecifikus vámkontingenst szabadítanak fel Törökország számára (17). Továbbá az importvolumenek bármilyen esetleges összehasonlítása annak értékelése céljából, hogy a vámok visszamenőleges beszedése indokolt-e, kiterjedhet egy olyan időszakra is, amely megelőzi azt az időszakot, amikor Törökország a fenti (18)–(19) preambulumbekezdésben leírtak szerint országspecifikus vámkontingens hatálya alá került. Ezért ebben a szakaszban nincs bizonyíték arra, hogy az a teljes mennyiség, amelyet Törökország az ideiglenes dömpingellenes intézkedések esetleges bevezetéséig vámmentesen (és a 25 %-os vám alatt) exportálhat, nem minősülhet további jelentős növekedésnek. A Bizottság ebben az ügyben mindenképpen csak abban az esetben tud majd következtetést levonni, ha a folyamatban lévő vizsgálat végén végleges dömpingellenes vámokat vetettek ki.

(36)

A Bizottság ezért elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint a bevezetett védintézkedések miatt ki kell zárni a behozatal további jelentős növekedését.

(37)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy a felhasználók konzorciuma által a nyilvántartásba vételnek az érintett termék szállítására és a független felhasználókra gyakorolt hatására vonatkozóan tett észrevétel nem tartozik azon jogi követelmények hatálya alá, amelyeket a behozatal nyilvántartásba vételekor értékelni kell. A Bizottság ezért az eljárás e szakaszában nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

(38)

A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy a nyilvántartásba vétel második feltétele is teljesült.

(39)

A Bizottságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy a tovább csökkenő áron érkező török behozatal folyamatos növekedése további kárt okozna.

(40)

A 3.2. szakaszban megállapítottak szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az érintett termék behozatalának jelentős mértékű növekedésére vonatkozóan.

(41)

Emellett bizonyított az érintett termék importárának csökkenő tendenciája is. E tekintetben a Törökországból az Unióba irányuló behozatal árai a 2020. június és október közepe közötti időszakban 2019 azonos időszakához képest átlagosan 13 %-kal, a vizsgálati időszak havi átlagához képest pedig 14 %-kal csökkentek.

Forrás: Surveillance 2 adatbázis

(42)

A behozatalnak az ügy megindítása után bekövetkező további növekedése miatt – a növekedés időzítése és mértéke, valamint az egyéb körülmények (az exportáló gyártók árazási magatartásának) figyelembevételével – visszamenőleges hatályú alkalmazás hiányában valószínűsíthetően súlyosan romlana bármilyen végleges vám javító hatása.

(43)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvántartásba vétel harmadik feltétele is teljesül.

(44)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalára vonatkozóan nyilvántartásbavételi kötelezettséget rendeljen el.

(45)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat. A Bizottság meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben azok írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(46)

Annak érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat ténymegállapításai alapján dömpingellenes vámok kerülnek kivetésre, ezek a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén – az irányadó rendelkezésekkel összhangban – visszamenőleges hatállyal is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalokra, az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján az érintett termék behozatalait nyilvántartásba kell venni.

(47)

Egy esetleges jövőbeni kötelezettség a dömpingellenes vizsgálat megállapításaiból származna.

(48)

A dömpingellenes vizsgálat megindítását eredményező panaszban foglalt becslések szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet 4–8 %-ra, a kár megszüntetéséhez szükséges átlagos mérték pedig 10–25 % felettire tehető. A lehetséges jövőbeli kötelezettség becsült összege az átlagos dömpingkülönbözet panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 8 %-ában került meghatározásra.

(49)

A Bizottság a nyilvántartásba vétellel összefüggésben gyűjtött személyes adatokat az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) megfelelően fogja kezelni,

(1)

A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA, a továbbiakban: Központ) keretei között működő, az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5c. cikkének (4) bekezdésében előírt eljárással kibővített tudományos bizottság az említett rendelet 5c. cikke alapján 2020. május 26-án véglegesítette az N,N-dietil-2-[[4-(1-metiletoxi)fenil]metil]-5-nitro-1H-benzimidazol-1-etánamin (izotonitazén) új pszichoaktív anyagra vonatkozó kockázatértékelési jelentését. A Központ a kockázatértékelési jelentést 2020. május 29-én benyújtotta a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(2)

Az izotonitazén egy szintetikus opioid analgetikum, és közeli rokona az ENSZ keretei között elfogadott, az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény alapján nemzetközi ellenőrzés alá vont etonitazénnek és klonitazénnek.

(3)

Az izotonitazén legalább 2019 áprilisa óta jelen van az Unióban, jelenlétét öt jelenlegi tagállamban és az Egyesült Királyságban észlelték. Négy tagállam összesen 24 lefoglalásról, egy tagállam egy begyűjtött mintáról, az Egyesült Királyság pedig kórbonctani mintákról számolt be. Mivel a piacon csak rövid ideje van jelen, és ezért rutinszerűen nem szűrik, az izotonitazént általában valószínűleg a tényleges előfordulásánál kisebb számban észlelik. Az anyagot a legtöbb esetben por alakban foglalták le, de folyékony formában is azonosították. Az észlelt mennyiségek viszonylag kicsik. A kis mennyiségeket mindazonáltal az anyag nagy hatáserősségének tükrében kell értékelni.

(4)

Eddig Németország és az Egyesült Királyság két olyan halálesetről számolt be, amelyben az izotonitazén szerepet játszott. A halálesetek 2019-ben következtek be. A németországi halálesetről nem állnak rendelkezésre részletes információk. Az Egyesült Királyság által jelentett esetben a kórbonctani minták több más anyagot is tartalmaztak. (3) Eddig egyetlen olyan heveny mérgezést sem jelentettek, amely megerősíthetően az izotonitazénnek volt betudható. Valószínűsíthető, hogy a naloxon más szintetikus opioidok esetéhez hasonlóan az izotonitazénes mérgezésekben is hatásos ellenszer. Valószínűleg mind a mérgezéses esetek, mind pedig a halálesetek észlelt, illetve jelentett száma kisebb a ténylegesnél, mivel az anyag az uniós piacon csak nemrégiben jelent meg, és ezért rutinszerűen még nem szűrik.

(5)

Nincs közvetlen adat arra nézve, hogy a szervezett bűnözés szerepet játszik az izotonitazén Unión belüli előállításában, terjesztésében, kereskedelmében és kínálatában. A rendelkezésre álló információk azt jelzik, hogy az izotonitazént vegyipari vállalatok állítják elő az Unión kívül.

(6)

Az észlelések szerint az izotonitazént az interneten árusítják kisebb adagokban, illetve nagykereskedelmi kiszerelésekben, főként por alakban; emellett használatra kész orrspré formájában is beszerezhető. A lefoglalások nyomán rendelkezésre álló információk szerint az izotonitazént feltehetően az opioidok feketepiacán is értékesítik. Emiatt előfordulhat, hogy a felhasználók nincsenek tisztában azzal, hogy izotonitazént fogyasztanak.

(7)

Az izotonitazénnek sem az Unióban, sem a jelek szerint máshol nincs elismert orvosi, illetve állatgyógyászati felhasználása. Nincs jele annak, hogy az anyag az analitikai célú referenciaanyagkénti, illetve a tudományos kutatási célú felhasználáson kívül más célra felhasználható volna.

(8)

A kockázatértékelési jelentésből kiderül, hogy további kutatások alapján több olyan, az izotonitazénnel kapcsolatos kérdés is megválaszolható lenne, amely amiatt merül fel, hogy nincs elegendő adat az anyagnak az egyének egészségével összefüggő, illetőleg közegészségügyi és társadalmi kockázatairól. Az izotonitazén társadalmi kockázataival kapcsolatban nem rendelkezünk konrét információkkal. Mindazonáltal az anyag egészségügyi kockázataira vonatkozóan rendelkezésre álló adatok és információk, valamint az anyag viszonylagos ismeretlen volta elegendő okot képeznek arra, hogy az izotonitazén bekerüljön a „kábítószer” fogalommeghatározásába.

(9)

Az izotonitazén sem az ENSZ keretei között elfogadott, az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményben, sem a pszichotrop anyagokról szóló 1971. évi ENSZ-egyezményben nem szerepel az ellenőrzés alá vonandó anyagok jegyzékében. Az izotonitazén az ENSZ rendszere keretében jelenleg nem áll értékelés alatt.

(10)

Figyelemmel arra, hogy az izotonitazént négy tagállam a kábítószerügyi jogszabályai, egy további tagállam, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig más tárgyú jogszabályai alapján ellenőrzés alá vonta, a „kábítószer” fogalmának a szóban forgó anyaggal történő kiegészítése és ezáltal a szóban forgó anyagnak a 2004/757/IB kerethatározatban meghatározott bűncselekmények és büntetőjogi szankciók alá helyezése segíti a határokon átívelő bűnüldözést és igazságügyi együttműködést akadályozó tényezők kialakulásának elkerülését, valamint az anyag beszerezhetőségével és fogyasztásával kapcsolatos kockázatok elleni védekezést.

(11)

A 2004/757/IB kerethatározat 1a. cikke feljogosítja a Bizottságot arra, hogy – a tagállamok által észlelt és jelentett új pszichoaktív anyagok megjelenésére való gyors és szakmailag megalapozott uniós szintű reagálás érdekében – olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kerethatározat mellékletének módosítása útján kiegészítik a „kábítószer” fogalommeghatározását az érintett anyagokkal.

(12)

A rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az izotonitazén fogyasztása az anyag akut toxicitásán, az abúzus veszélyén és a függőség kialakulásának lehetőségén keresztül károsítja az emberi egészséget. Ez az egészségkárosítás az életre is veszélyt jelent. Emellett fennáll a veszélye a súlyos fizikális és mentális károsodásnak és a fertőző betegségek nagyfokú terjesztésének, ideértve a vérrel terjedő vírusok átadását is. Ezek a hatások – a függőséget is ideértve – hasonlóak más, nemzetközi ellenőrzés alá vont opioid analgetikumok hatásaihoz.

(13)

Mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó hatáskör gyakorlásának feltételei anyagi jogi és eljárásjogi szempontból egyaránt teljesülnek, felhatalmazáson alapuló irányelvet kell elfogadni annak érdekében, hogy a 2004/757/IB kerethatározat mellékletének módosításával az izotonitazén bekerüljön a szóban forgó mellékletbe, és ezáltal a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos uniós büntetőjogi rendelkezések hatálya alá kerüljön.

(14)

Írországra nézve az (EU) 2017/2103 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) módosított 2004/757/IB kerethatározat kötelező érvényű, ezért Írország részt vesz e határozat elfogadásában és alkalmazásában.

(15)

Dániára nézve a 2004/757/IB kerethatározat a 2018. november 21-ig alkalmazandó szövegváltozatában kötelező érvényű, az (EU) 2017/2103 irányelv azonban nem. Dánia ezért nem vesz részt ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában, így ez az irányelv Dániára nézve nem kötelező érvényű, és alkalmazása nem terjed ki Dániára.

(16)

A tagállamok és a Bizottság által a magyarázó dokumentumokról elfogadott 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozattal (5) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről küldött értesítésekhez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelvek elemei és az azokat átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot.

(17)

A 2004/757/IB kerethatározatot ezért a fentieknek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az EKB/2014/40 európai központi banki határozat (1) létrehozta a harmadik fedezettkötvény-vásárlási programot (CBPP3), majd e határozatot átdolgozta az (EU) 2020/187 európai központi banki határozat (EKB/2020/8) (2). A CBPP3 az eszközfedezetű értékpapír-vásárlási program, a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló program és a vállalati szektort érintő vásárlási program mellett az Európai Központi Bank (EKB) kibővített eszközvásárlási programjának részét képezi. Az eszközvásárlási program célja a monetáris politika transzmissziójának előmozdítása, az euroövezet gazdaságának történő hitelezés megkönnyítése, a háztartások és cégek hitelfelvételi feltételeinek enyhítése és a hozzájárulás ahhoz hogy az inflációs ráták középtávon visszatérjenek a 2 % alatti, azonban ahhoz közeli szintekre, az EKB árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges céljával összhangban.

(2)

2020. március 5-én a Kormányzótanács lényegében úgy határozott, hogy bizonyos előre meghatározott körülmények között automatikusan korlátozza az elfogadható ügyfelek eurorendszer monetáris politikai műveleteihez való hozzáférését. Következésképpen a Kormányzótanács továbbá úgy határozott, hogy amennyiben és ameddig az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (3) alapján ilyen automatikus korlátozás, vagy felfüggesztés vagy kizárás alkalmazandó, úgy az adott ügyfél által kibocsátott fedezett kötvények CBPP3 keretében történő vásárlása ennek megfelelő automatikus kizárásának is érvényesülnie kell. A Kormányzótanács továbbá úgy határozott, hogy az e döntést tükröző módosításokat attól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, amikortól alkalmazandó az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) éves módosítása.

(3)

Ezért az (EU) 2020/187 határozatot (EKB/2020/8) ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

Az (EU) 2020/525 határozatában az ESMA arra kötelezte a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatban nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy a 236/2012/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a kibocsátott részvénytőke 0,1 %-át elérő, meghaladó vagy annál alacsonyabb pozícióról tájékoztassák az illetékes hatóságot.

(2)

Az (EU) 2020/525 határozattal előírt intézkedés arra irányult, hogy az illetékes nemzeti hatóságok – a pénzügyi piacokon kialakult rendkívüli körülmények miatt – nyomon tudják követni azokat a nettó rövid pozíciós ügyleteket, amelyeket a piaci szereplők a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatban kötnek.

(3)

Az (EU) 2020/1123 határozattal az ESMA meghosszabbította az ideiglenes követelményt, mivel az uniós pénzügyi piacokon megfigyelhető, a világjárvány kitörése óta elkönyvelt veszteségekből való részleges helyreállás ellenére a jövőbeli helyreállítás kilátásai bizonytalanok maradtak, és továbbra is veszélyek álltak fenn a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására, valamint a pénzügyi rendszer stabilitására nézve.

(4)

A 236/2012/EU rendelet 28. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ESMA köteles ezt az intézkedést megfelelő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálni.

(5)

Az ESMA ezt a felülvizsgálatot különféle teljesítménymutatók elemzése alapján végezte el, beleértve az árakat, a volatilitást, a hitel-nemteljesítési csereügyletek felárának indexeit, továbbá a nettó rövid pozíciók alakulását, különös tekintettel a 0,1 % és 0,2 % közöttiekre. Az elvégzett elemzés alapján az ESMA úgy döntött, hogy az intézkedést további három hónappal meghosszabbítja.

(6)

A Covid19-világjárvány továbbra is káros hatást gyakorol a reálgazdaságra, és emiatt a gazdaság jövőbeli helyreállításának általános kilátásai továbbra is bizonytalanok, különösen az EU-ban és azon kívül bekövetkezett közelmúltbeli fejlemények fényében. Az ESMA megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben több országban jelentősen megnőtt a Covid19-esetek száma, ami aggályokat vet fel annak lehetőségével kapcsolatban, hogy a Covid19-fertőzések második hulláma tovább növeli a jövőbeli kilátások bizonytalanságát.

(7)

Amint azt az Eurostoxx 50 index is mutatja, az uniós részvénypiacok a 2020. február 20. és szeptember 3. közötti időszakban 14 %-ot veszítettek, szemben a február 20. és június 4. közötti 13 %-os értékvesztéssel (1. ábra). Az Eurostoxx 50 index jelentősen javult a márciusban elért szintekhez képest (amikor az esés 2020 februárjához képest körülbelül 30 % volt, amint azt az (EU) 2020/525 határozata jelezte), de nem tért vissza a Covid19 előtti szintekre.

(8)

VSTOXX indexszel (6) mért volatilitás is viszonylag magas marad 2020 februárjához képest. A szeptemberben mért szint (+ 15 %) valamivel magasabb, mint a júniusi szint (+ 13 %). Ugyanez igaz – még nagyobb mértékben is – a VIX indexre (7) (+ 18 % szeptemberben a júniusi +9 %-kal szemben) (1. ábra és 2. ábra).

(9)

A hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS) szintje június 4. és szeptember 3. között 17 % és 28 % között csökkent (1. ábra). A hitel-nemteljesítési csereügyletek jelenlegi információs erejének jobb megértése érdekében azonban az adatokat az Európai Központi Banknak (EKB) a pandémiás vészhelyzeti vásárlási programról (PEPP) szóló határozatával összefüggésben kell értékelni. Március elejétől a CDS-felárak rendkívül volatilissé váltak, és magas pénzügyi kockázatra utaltak. Az (EU) 2020/525 határozatnak az ESMA általi, június 4-ig rendelkezésre álló adatok alapján történő meghosszabbítása többek között azon a tényen alapult, hogy a CDS-felárak akkoriban magasak és volatilisek voltak, és a piaci kockázat érzékelésére utaló jelnek tekintették azokat.

(10)

A PEPP június 4-én elhatározott, további 600 milliárd EUR-s növelése azonban 1,35 billió EUR-ra növelte az EKB által bejelentett teljes monetáris ösztönzést, ami csökkentette a CDS-felárak információs értékét a piac kockázatérzékelésével összefüggésben.

(11)

Hasonló megfontolások tehetők az államkötvénypiacok információs értékével kapcsolatban is, amelyeket – akárcsak a CDS-felárak esetében – érint a központi bankok monetáris politikája. Amint az 1. ábrán látható, a 10 éves államkötvények hozama Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország esetében átlagosan 22 bázispontos csökkenést mutat a júniusi szintekhez képest.

(12)

Következésképpen az ESMA úgy véli, hogy a részvénypiacok alakulása – amelyre a központi bankok monetáris politikája lényegesen kisebb hatást gyakorol – várhatóan jobb rálátást nyújt az uniós pénzügyi piacok jelenlegi kockázati szintjére.

(13)

Az Eurostoxx 50 indexhez hasonlóan a Svájcot nem magában foglaló STOXX EUROPE 800 index 2020. február 20. óta körülbelül 17 %-kal esett vissza a júniusi 16 %-os eséshez képest. A STOXX Europe Total Market Banks index (hiv. európai bankok) február óta 37 %-kal csökkent, míg júniusban a veszteség körülbelül 30 %-os volt.

(14)

Amint azt az ESMA-nak a trendekről, a kockázatokról és a gyenge pontokról szóló, 2020. szeptemberi 2. jelentése is említi, 2020 második negyedévében az ágazatok közötti differenciálódás jelei mutatkoztak, amely különösen a hitelintézeteket érintette. Június végén az uniós légitársaságok és a bankszektor indexei még mindig 36 %-kal, illetve 30 %-kal voltak alacsonyabbak január eleji szintjeiknél. A 3. ábra azt mutatja, hogy a bankszektor és a biztosítási szektor viszonylag stabil volt június óta, de a február 20. és szeptember 3. közötti teljesítmény romlást mutat a február 20. és június 4. közötti teljesítményhez képest: –38 % –33 %-hoz képest a bankszektorban és –21 % –20 %-hoz képest a biztosítási szektorban. Ezzel szemben a nem pénzügyi ágazatok (8) teljesítménye kis mértékben javult: –9 %-ra –11 %-hoz képest.

(15)

Egyes ágazatokban az árak helyreállására a makrogazdasági környezet további romlása, valamint a mély és világszerte egyidejűleg tapasztalható recesszió közepette került sor. Amint azt az ESMA-nak a trendekről, a kockázatokról és a gyenge pontokról szóló, 2020. szeptemberi 2. jelentése is megemlíti, a pénzügyi piacok teljesítményének a mögöttes gazdasági tevékenységtől való jelenlegi nyilvánvaló elválása felveti a további piaci fellendülés fenntarthatóságának kérdését.

(16)

Az összesített nemzeti vagy uniós szintet figyelembe véve úgy tűnik, hogy az árak nem álltak helyre: Az 5. ábra azt mutatja, hogy az árcsökkenés az Unió egészében jellemző, júniustól szeptemberig nem történt jelentős javulás, és a tőzsdeindexek teljesítménye 22 uniós piacon azt mutatja, hogy a február 20. és szeptember 3. közötti visszaesés rosszabb volt, mint a február 20. és június 4. közötti visszaesés. A 2020. szeptember 3-i és február 20-i árakat összehasonlítva továbbá 25 ország részvénypiaca – 24 ország júniusi helyzetéhez képest – legalább 10 %-ot veszített értékéből. Ugyanebben az időszakban az európai hitelintézetek részvényárai 10–59 %-ot veszítettek értékükből szemben a februártól júniusig tartó időszakban tapasztalt 9–48 %-os értékvesztéssel.

(17)

A 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciókkal rendelkező részvények százalékos aránya folyamatosan nőtt a 2020. március 16. és június 11. közötti időszakban, majd 2020. szeptember 4-ig stabil maradt (9) átlagosan 13 %-kal az összes nettó rövid pozícióhoz képest [6. ábra]. Az alacsonyabb bejelentési küszöbérték továbbá azt mutatta, hogy egyes országokban a 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciók az összes bejelentett pozíció mintegy 50 %-át tették ki. Következésképpen a 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciók százalékos aránya, amelyet az ideiglenesen alacsonyabb bejelentési küszöbérték miatt jelenteni kellett, továbbra is az összes nettó rövid pozíció jelentős részét teszi ki, és a jelenlegi helyzetben nagy információs értékkel bír a szabályozók számára.

(18)

Összességében a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható jelentős árcsökkenés, a viszonylag magas volatilitás, a pénzügyi piacok teljesítményének és a mögöttes gazdasági tevékenységnek a lehetséges szétválasztása és a nettó rövid pozíciók folyamatosan magas szintje a Covid19-világjárvány alakulásával és annak a reálgazdaságra gyakorolt hatásával kapcsolatos bizonytalansággal együtt azt jelzi, hogy az uniós pénzügyi piacok továbbra is instabil állapotban vannak. Ezen instabil állapot miatt valószínűbb, hogy a shortolási nyomás az elkövetkező hónapokban kedvezőtlen fejleményeket indíthat el vagy súlyosbíthat, amelyek viszont negatívan befolyásolhatják a piac iránti bizalmat vagy az ármeghatározási mechanizmus integritását.

(19)

Az ESMA ezért úgy véli, hogy a fent ismertetett körülmények kombinációja súlyos veszélyt jelent a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására.

(20)

Az EKB pénzügyi stabilitási felülvizsgálatában (10) kifejtetteknek megfelelően a pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer – amely pénzügyi közvetítőkből, piacokból és piaci infrastruktúrákból áll – képes ellenállni sokkhatásoknak, és képes felszámolni a pénzügyi egyensúlytalanságokat.

(21)

A Covid19-világjárvány továbbra is súlyos hatást gyakorol az uniós reálgazdaságra. Az ESMA-nak a trendekről, a kockázatokról és a gyenge pontokról szóló, 2020. szeptemberi 2. jelentése szerint a piaci fellendülés ellenére a piaci környezet továbbra is instabil, és az ESMA a jövőre nézve úgy látja, hogy „elhúzódik az az időszak, amelynek során az intézményi és lakossági befektetőket további – valószínűleg jelentős – piaci korrekciók sújthatják, és az ESMA teljes hatáskörében jelentős kockázatok várhatók” (11). Ebben a tekintetben az ESMA a pénzügyi piacok teljesítménye és a mögöttes gazdasági tevékenység lehetséges szétválasztására figyelmeztetett.

(22)

A fenti 2.a. szakasz további információkat tartalmaz a bankszektor, a biztosítási szektor és a pénzügyi piacok teljesítményéről.

(23)

Ezek a széles körű árcsökkenések valamennyi ágazatban olyan instabil helyzetbe hozták az uniós részvények többségét, amelyben az újabb, nem további fundamentumokra vonatkozó információk által kiváltott árcsökkenéseknek rendkívül káros következményei lehetnek.

(24)

A továbbra is bizonytalan helyzetben az ESMA úgy véli, hogy a jelentős eladási nyomást és a részvényárak szokatlan volatilitását különféle tényezők válthatják ki, többek között az, hogy egyre több piaci szereplő vesz részt short ügyletekben, és épít ki jelentős nettó rövid pozíciókat.

(25)

Az ESMA megjegyzi, hogy különösen a hitelintézetek tekintetében fennálló széles körű árveszteség, amely a júniusi meghosszabbító határozat egyik paramétere volt, nem javult. Ez azt jelzi, hogy a bizonyos esetekben rendszerszinten jelentős hitelintézetek potenciálisan továbbra is ki vannak szolgáltatva a shortolási stratégiáknak és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítésének, függetlenül attól, hogy e stratégiákat és pozíciókat a fundamentumokra vonatkozó információk támasztják-e alá.

(26)

Továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy a shortolási stratégiák felhalmozódása és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítése bizonyos kibocsátók számára szokatlan, lefelé irányuló árspirált eredményezhet, amelynek hatása potenciálisan átgyűrűzhet ugyanazon a tagállamon belül vagy akár az EU egészére, ami pedig egy vagy több tagállam pénzügyi rendszerét is veszélyeztetheti.

(27)

Az európai pénzügyi piacok egyes ágazataiban megfigyelhető részleges helyreállás ellenére az ESMA úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények továbbra is súlyosan veszélyeztetik az uniós pénzügyi rendszer stabilitását.

(28)

Az ESMA felhatalmazásának keretei között az intézkedés tervezett meghosszabbítása arra kötelezi a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatban nettó rövid pozícióval rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy a 236/2012/EU rendelet 5. cikkében megállapított küszöbértékhez képest alacsonyabb küszöbérték esetén is jelentsék be a szóban forgó pozíciót az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(29)

A meghosszabbított intézkedés fenntartja az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA arra irányuló megerősített kapacitását, hogy megfelelően értékeljék a változó helyzetet, különbséget tegyenek a fundamentumokra vonatkozó információk által irányított piaci mozgások és a short ügyletek által beindított vagy súlyosbított piaci mozgások között, és reagáljanak, ha a piacok integritása, szabályos működése és stabilitása szigorúbb intézkedéseket követel meg.

(30)

Ahhoz, hogy az ESMA meghozhassa ezt az intézkedést, az is szükséges, hogy az azonosított veszélyek határokon átnyúló következményekkel járjanak.

(31)

A fent leírtaknak megfelelően az uniós részvénypiacok – mind a nemzeti, mind az összeurópai indexeket figyelembe véve – nem épültek fel teljes mértékben a márciusban megfigyelt súlyos árcsökkenésekből.

(32)

Tekintettel arra, hogy ezek a veszélyek – jóllehet eltérő mértékben – a legtöbb uniós tagállam pénzügyi piacait érintik, a határokon átnyúló következmények továbbra is különösen súlyosak, mivel az uniós pénzügyi piacok összekapcsoltsága shortolási nyomás esetén növeli a piacok közötti, esetleges átgyűrűző vagy dominóhatást.

(33)

Az ESMA ezért úgy véli, hogy a piac integritására, szabályos működésére és pénzügyi stabilitására irányuló, fentebb ismertetett veszélyek határokon átnyúló következményekkel járnak. A Covid19-válság jellege miatt valójában összeurópai és globális jellegűek.

(34)

A másik feltétele annak, hogy az ESMA bevezesse a jelen határozatban foglalt megszorítást, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a veszély kezelése érdekében, vagy a meghozott intézkedések nem megfelelőek a veszély kezelésére.

(35)

A piac integritásával, szabályos működésével és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos, (EU) 2020/525 határozatban ismertetett aggályok – amelyek erre a határozatra is érvényesek – néhány illetékes nemzeti hatóságot a részvények shortolásának korlátozását célzó nemzeti intézkedések meghozatalára késztettek Spanyolországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Görögországban és Olaszországban (12), amelyek május 18-án jártak le.

(36)

Az említett ideiglenes intézkedések lejártát vagy megszüntetését követően nem került sor a 236/2012/EU rendeleten alapuló további intézkedésekre az EU-ban, és e határozat keltének napján nincs ilyen intézkedés hatályban.

(37)

E határozat elfogadásának időpontjában egyetlen illetékes hatóság sem hozott arra irányuló intézkedéseket, hogy alacsonyabb bejelentési küszöbértékek bevezetése révén jobban lássák a nettó rövid pozíciók alakulását, hiszen az (EU) 2020/1123 határozatra is hagyatkozhatnak.

(38)

A nettó rövid pozíciók fokozott láthatóságának szükségessége még élesebbé vált abban a helyzetben, amikor a 236/2012/EU rendelet 20. cikke értelmében bevezetett fenti korlátozások már nincsenek hatályban, és továbbra is fennáll az elhúzódó Covid19-világjárvány hatásával kapcsolatos bizonytalanság. Mivel a short ügyletekre és az azokkal egyenértékű hatású ügyletekre már nem vonatkoznak egyéb külső korlátozások, az illetékes nemzeti hatóságoknak Unió-szerte képesnek kell lenniük annak előzetes megállapítására, hogy a nettó rövid pozíciók kiépítése olyan mértéket ért-e el, amely fenyegetheti a fentebb ismertetett pénzügyi piacokat és pénzügyi stabilitást, és amely shortolási nyomás formájában jelenik meg és súlyosbodik.

(39)

Az előbbiekben említett, az Unió egészére kiterjedő veszélyek ismeretében továbbra is nyilvánvaló, hogy a 236/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendes bejelentési küszöbérték a jelenlegi piaci stresszhelyzetben nem elegendő. Az ESMA megítélése szerint az alacsonyabb bejelentési küszöbértékek fenntartásának biztosítania kell, hogy Unió-szerte az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA is a lehető legjobb elérhető adatsorokhoz jusson hozzá annak érdekében, hogy nyomon kövesse a piaci trendeket, és felkészüljön, továbbá szükség esetén további intézkedéseket hozzon.

(40)

Az ESMA-nak azt is figyelembe kell vennie, hogy a meghosszabbított intézkedés mennyire jelentős mértékben kezeli az azonosított veszélyeket.