ISSN 1977-0731

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 362

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

63. évfolyam
2020. október 30.


Tartalom

 

II   Nem jogalkotási aktusok

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

A Tanács (EU) 2020/1578 végrehajtási rendelete (2020. október 29.) a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2015/1755 rendelet végrehajtásáról

1

 

*

A Tanács (EU) 2020/1579 rendelete (2020. október 29.) a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2020/123 rendeletnek az egyéb vizekre vonatkozó egyes halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

3

 

 

HATÁROZATOK

 

*

A Tanács (EU) 2020/1580 határozata (2020. október 23.) az (EU) 2020/721 határozatnak az Európai Unió nevében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságában annak 75. ülésén és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában annak 102. Ülésén a hatóság nevében eljáró elismert szervezetek felhatalmazására vonatkozó megállapodásmintáról szóló MSC-MEPC.5. körlevél jóváhagyása tekintetében képviselendő álláspont beillesztése céljából történő módosításáról

15

 

*

A Tanács (EU) 2020/1581 határozata (2020. október 23.) az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodással létrehozott, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban a megállapodás XIII. mellékletének (A vámjogszabályok közelítése) naprakésszé tétele tekintetében képviselendő álláspontról

18

 

*

A Tanács (EU) 2020/1582 határozata (2020. október 23.) az Európai Unió által a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás feleinek ülésein képviselendő álláspontról

20

 

*

A Tanács (EU) 2020/1583 határozata (2020. október 23.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás által létrehozott partnerségi bizottságban a vitarendezési eljárásokban választott bíróként eljáró személyek névjegyzékének felváltásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

23

 

*

A Tanács (EU) 2020/1584 határozata (2020. október 26.) az Unió nevében a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsában a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 6. mellékletének I. részét érintő 46. módosítás és 6. mellékletének II. részét érintő 39. módosítás – mely módosítások a 25 órás pilótafülke-hangrögzítővel való felszereltségre vonatkozó jövőbeli követelménynek a Covid19-világjárványból eredő nemkívánatos következmények elkerülése érdekében történő elhalasztásával kapcsolatosak – elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról

25

 

*

A Tanács (KKBP) 2020/1585 határozata (2020. október 29.) a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1763 határozat módosításáról

27

 

*

A Tanács (KKBP) 2020/1586 határozata (2020. október 29.) a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/573/KKBP határozat módosításáról

29

 

*

A Tanács (EU) 2020/1587 határozata (2020. október 29.) a tagállamok által az Európai Fejlesztési Alapba fizetendő, a 2020. évi harmadik részletet is magában foglaló pénzügyi hozzájárulásról

30

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


II Nem jogalkotási aktusok

RENDELETEK

30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/1


A TANÁCS (EU) 2020/1578 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. október 29.)

a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2015/1755 rendelet végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2015. október 1-jei (EU) 2015/1755 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. október 1-jén elfogadta az (EU) 2015/1755 rendeletet.

(2)

A Tanács által elvégzett felülvizsgálat alapján az (EU) 2015/1755 rendelet I. mellékletében két természetes személy esetében módosítani kell az adatokat.

(3)

Az (EU) 2015/1755 rendelet I. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2015/1755 rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


(1)  HL L 257., 2015.10.2., 1. o.


MELLÉKLET

Az (EU) 2015/1755 rendelet I. mellékletében „A 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke” részben az 1. és a 2. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

 

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

„1.

Godefroid BIZIMANA

Nem: férfi

Születési idő: 1968.4.23.

Születési hely: Nyagaseke, Mabayi, Cibitoke

Állampolgárság: burundi. Útlevélszám: DP0001520

Az elnöki hivatal misszióvezetője (»Chargé de missions de la Présidence«), a nemzeti rendőrség volt főigazgató-helyettese. 2019. december 31-én Godefroid Bizimanát rendőrfőbiztossá léptették elő. Felelős a demokrácia aláásásáért, mivel olyan operatív döntéseket hozott, amelyek a Nkurunziza elnök jelöltségének bejelentését követően, 2015. április 26-án kezdődött békés tüntetések irányában aránytalan erő alkalmazásához és erőszakos elnyomó cselekményekhez vezettek.

2.

Gervais NDIRAKOBUCA, más néven: NDAKUGARIKA

Nem: férfi

Születési idő: 1970.8.1.

Állampolgárság: burundi. Útlevélszám: DP0000761

2020 júniusától belügy-, valamint közösségfejlesztési és közbiztonsági miniszter. 2013 májusa és 2019 novembere között az elnöki hivatal (»Présidence«) kabinetfőnöke volt, mely tisztségében a nemzeti rendőrséggel kapcsolatos ügyekért felelt, továbbá 2019 novembere és 2020 júniusa között a nemzeti hírszerző szolgálat főigazgatója volt. Felelős a politikai megoldáskeresés akadályozásáért Burundiban, mivel olyan utasításokat adott, amelyek aránytalan erő alkalmazásához, erőszakos cselekményekhez, elnyomó cselekményekhez és a nemzetközi emberi jogi normák megsértéséhez vezettek a Nkurunziza elnök jelöltségének bejelentését követően, 2015. április 26-tól kezdve demonstráló tüntetőkkel szemben, többek között 2015. április 26-án, 27-én és 28-án, Bujumbura Nyakabiga és Musaga körzetében.”


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/3


A TANÁCS (EU) 2020/1579 RENDELETE

(2020. október 29.)

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról, valamint az (EU) 2020/123 rendeletnek az egyéb vizekre vonatkozó egyes halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében állományvédelmi intézkedéseket kell elfogadni a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeket figyelembe véve, ideértve adott esetben a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság és más tanácsadó szervek által készített jelentéseket, a releváns földrajzi területek vagy illetékességi területek tekintetében létrehozott tanácsadó testületek szakvéleményeit, valamint a tagállamok bármely közös ajánlását is.

(2)

A Tanács feladata, hogy a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan intézkedéseket – ezen belül adott esetben bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket – fogadjon el. A halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy minden tagállam számára biztosított legyen a halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi állomány, illetve valamennyi halászat tekintetében, és kellő figyelmet kapjanak a közös halászati politikának az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott célkitűzései.

(3)

Az 1380/2013/EU rendelet értelmében a közös halászati politika célja a maximális fenntartható hozamnak (MFH) megfelelő kiaknázási arány 2015-ig való elérése, amennyiben lehetséges, és annak legkésőbb 2020-ig az összes állomány esetében való fokozatos, egyre növekvő alapon történő megvalósítása.

(4)

A teljes kifogható mennyiségeket (TAC-ok) ezért az 1380/2013/EU rendeletnek megfelelően a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, a biológiai és a társadalmi-gazdasági vonatkozások figyelembevételével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az egyes halászati ágazatok közötti méltányos bánásmódot; ezenkívül az érdekeltekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményeket is figyelembe kell venni.

(5)

Az (EU) 2016/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) többéves tervet hozott létre a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és ezek halászatára vonatkozóan (a továbbiakban: a terv). A terv célja annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományait, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Ennek érdekében az érintett állományok esetében a lehető leghamarabb, és fokozatos alapon legkésőbb 2020-ig el kell érni a halászati mortalitás célértékét, amely tartományokban kerül meghatározásra. A közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó 2021. évi fogási korlátokat helyénvaló a terv célkitűzéseivel összhangban kell megállapítani.

(6)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) jelezte, hogy a Balti-tenger nyugati részén élő heringállomány biomasszája az ICES 20–24 alkörzetben továbbra is csupán 48 %-a volt az ívásra képes biomassza legalacsonyabb referenciapontjának (Blim), amely alatt csökkenhet a szaporodóképesség. Ezért az állomány állapotát értékelő, 2020. május 29-i éves tudományos szakvéleményében az ICES teljes halászati tilalmat javasolt a Balti-tenger nyugati részén élő heringállományra vonatkozóan. Az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy az állomány mérete minél hamarabb visszaálljon az MFH-t biztosító szint fölé. Ezen túlmenően az említett rendelkezés további korrekciós intézkedések elfogadását is előírja. Ehhez fontos figyelembe venni általában a közös halászati politika és azon belül maga a terv célkitűzéseinek elérésére kitűzött időkeretet, különös tekintettel az elfogadott korrekciós intézkedések várható hatására, ugyanakkor ragaszkodva a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekhez az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében foglaltaknak megfelelően. Következésképpen az (EU) 2016/1139 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban helyénvaló úgy rendelkezni, hogy – az ICES 20–24 alkörzetben élő állomány biomassza csökkenésének figyelembevétele érdekében – a Balti-tenger nyugati részén élő heringállományra vonatkozó halászati lehetőségek alacsonyabbak legyenek a halászati mortalitási tartományoknál.

(7)

Ami a közönséges tőkehalnak a Balti-tenger keleti részén élő állományát illeti, az ICES 2019 óta a korábbinál adatokban gazdagabb értékelésre alapozhatja az elővigyázatossági megközelítésen alapuló szakvéleményét. Az ICES becslései szerint a Balti-tenger nyugati részén élő tőkehal biomasszája 2019 óta a Blim alatt van, és azóta tovább csökkent. Az ICES ezért megismételte arra vonatkozó szakvéleményét, hogy a Balti-tenger keleti részén 2021-re teljes halászati tilalmat javasol a közönséges tőkehalra vonatkozóan. Az ICES azonban nem tudta meghatározni a halászati mortalitási tartományokat. A tavalyi évhez hasonlóan, ha a közönséges tőkehalnak a Balti-tenger keleti részén élő állományára vonatkozó halászati lehetőségek a tudományos szakvéleményekben megjelölt értékek szerint kerülnek megállapításra, az a kötelezettség, amely szerint a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány járulékos fogásai által érintett vegyes halászatban az összes fogást ki kell rakodni, ahhoz a jelenséghez vezet, hogy a blokkoló kvóta hatálya alá tartozó fajok esetében a kvóta kimerítése a halászati tevékenység leállítását idézi elő. Annak érdekében, hogy megfelelő egyensúly legyen teremthető egyrészt a halászat folytatása (tekintettel a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-halászat teljes tilalmából potenciálisan következő súlyos társadalmi-gazdasági következményekre), másrészt pedig az említett állományok vonatkozásában a jó biológiai állapot elérésének szükségessége között, valamint figyelembe véve, hogy a vegyes halászatban nehéz valamennyi állományt az MFH szintjén egyidejűleg halászni, helyénvaló külön TAC-ot megállapítani a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány járulékos fogásaira vonatkozóan. A halászati lehetőségeket az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(8)

Az ICES 2020 májusában aktualizált szakvéleményt bocsátott ki a más halászati tevékenységek során járulékosan kifogott közönséges tőkehal mennyiségéről. A halászati lehetőségeket helyénvaló az említett szakvéleménynek megfelelően meghatározni; ez alól kivételt képeznek a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából és az (EU) 2019/1241 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 25. cikkében meghatározott feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek. Ezen túlmenően az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (2) bekezdése értelmében további korrekciós intézkedéseket kell elfogadni annak biztosítására, hogy az érintett állomány mérete mielőbb visszaálljon az MFH-t biztosító szint fölé. A tudományos szakvélemény szerint az ívóhelyek lezárása olyan további előnyökkel (például a zavartalan ívás miatti fokozott állománypótlódás) járhat egy adott állomány számára, amelyek pusztán a TAC meghatározásával nem érhetők el. Ezért helyénvaló fenntartani az ívóhelyek jelenleg érvényes nyári lezárását. A tudományos szakvélemény rámutat továbbá arra, hogy a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra irányuló rekreációs célú halászat relatív fontossága a TAC szintjétől függ. A TAC jelentős csökkentése miatt a rekreációs célú halászat keretében kifogott mennyiségek számottevőnek tekinthetők, ezért helyénvaló fenntartani a rekreációs célú halászat tilalmát az ICES 25–26 alkörzetben, ahol a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehal egyedei a legnagyobb számban fordulnak elő.

(9)

Ami a közönséges tőkehalnak a Balti-tenger nyugati részén élő állományát illeti, az ICES lefelé módosította a becsült biomasszát, és úgy becsüli, hogy a szóban forgó állomány biomasszája nem állt vissza a szaporodóképes állomány biomasszájának azon referenciapontja fölé, amely alatt konkrét és megfelelő állománygazdálkodási intézkedéseket kell hozni (Btrigger). Ezért helyénvaló fenntartani a 2020-ra vonatkozóan bevezetett kísérő intézkedéseket, és célszerű az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározni a halászati lehetőségeket, figyelembe véve az ICES által javasolt, az ICES 24 alkörzetben folytatott egyéb halászati tevékenységekben járulékosan fogott közönségestőkehal-mennyiségeket, hogy azok összhangban legyenek a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány gazdálkodási területén követett megközelítéssel. Ezenkívül a tudományos szakvélemények szerint a közönséges tőkehal nyugati és keleti állománya keveredik az ICES 24 alkörzetben. A közönséges tőkehal keleti állományának védelme céljából, valamint annak érdekében, hogy ugyanazok a feltételek érvényesüljenek, mint a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány gazdálkodási területén, az ICES 24 alkörzetben a TAC felhasználását továbbra is a közönséges tőkehal járulékos fogásaira kell korlátozni; ez alól kivételt képeznek a kizárólag a tudományos vizsgálatok céljából és az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételek maradéktalan betartásával folytatott halászati műveletek, valamint azok a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok, akik a parttól mért hat tengeri mérföld széles sávban passzív halászeszközökkel folytatnak halászatot olyan helyeken, ahol a vízmélység nem éri el a 20 métert, mivel ezeken a sekély vizű part menti területeken főképpen a közönséges tőkehal nyugati állománya fordul elő. Ezen túlmenően az ICES 24 alkörzetre vonatkozó tilalmi időszakot össze kell hangolni az ICES 25–26 alkörzetre vonatkozó tilalmi időszakkal annak érdekében, hogy az ICES szakvéleményével összhangban azonos szintű védelem legyen biztosított.

(10)

Ennek megfelelően, valamint annak biztosítására, hogy ugyanazok a feltételek érvényesüljenek, mint az ICES 25–26 alkörzetben, az ICES 24 alkörzetben továbbra is meg kell tiltani a közönséges tőkehal rekreációs célú halászatát a parttól mért hat tengeri mérföldön túl. Továbbá, mivel a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy a rekreációs célú halászat jelentős mértékben hozzájárul az állomány általános halászati mortalitásához, valamint figyelembe véve az állomány állapotát és a TAC csökkentését, továbbra is fenn kell tartani az egyes halászok által naponta kifogható mennyiség korlátozását. Ez nincs kihatással a kereskedelmi célú halászati tevékenységekre vonatkozó viszonylagos stabilitás elvére. Végezetül, tekintettel az állomány sérülékeny állapotára és arra, hogy a tudományos szakvélemények szerint az ívóhelyek lezárása olyan további előnyökkel (például a zavartalan ívás miatti fokozott állománypótlódás) járhat egy adott állomány számára, amelyek pusztán a TAC meghatározásával nem érhetők el, az ívóhelyek téli lezárását fenn kell tartani, a kizárólag a tudományos vizsgálat céljából folytatott és az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében foglalt feltételeknek maradéktalanul megfelelő halászati műveletek kivételével.

(11)

Az ICES becslései szerint a Balti-tenger középső részén élő heringállomány biomasszája a szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont alá csökkent, amely alatt megfelelő állománygazdálkodási intézkedéseket kell hozni (Btrigger). Ezért a halászati lehetőségeket helyénvaló az (EU) 2016/1139 rendelet 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározni.

(12)

Az ICES szakvéleménye szerint a közönséges tőkehalat járulékosan fogják ki a sima lepényhal halászatában. Ezenkívül a sprattot a heringgel együtt halásszák, valamint a spratt a közönséges tőkehal zsákmányául is szolgál. A sima lepényhalra és a sprattra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásakor helyénvaló figyelembe venni a fajok közötti dinamika említett szempontjait.

(13)

A part menti halászati lehetőségek maradéktalan kihasználásának biztosítása érdekében a lazac tekintetében 2019-ben (az ICES 22–31 alkörzetből az ICES 32 alkörzet irányába) körzetek közötti korlátozott rugalmasság került bevezetésre. Tekintettel az erre a két állományra vonatkozó halászati lehetőségekben bekövetkezett változásokra, helyénvaló fokozni az említett rugalmasságot.

(14)

A tengeri pisztráng négy tengeri mérföldön túli halászatára vonatkozó tilalom, valamint a tengeri pisztráng járulékos fogásainak a tengeri pisztráng és a lazac teljes együttes fogásának 3 %-ára történő korlátozása nyomán nagymértékben csökkent a lazachalászatban a fogások korábban jelentős mértékű – különösen tengeripisztráng-fogásként történő – téves bejelentése. A téves bejelentések számának lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében ezért helyénvaló fenntartani ezt a rendelkezést.

(15)

Az e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (4) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok Bizottsághoz történő továbbításáról szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. E rendeletben ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásairól a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során a tagállamoknak használniuk kell.

(16)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (5) kiegészítő feltételeket vezetett be a TAC-ok éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági, illetve analitikai szempontból kifogható teljes mennyiségek tekintetében a 3. és a 4. cikkben előírt rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a TAC-okmennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak az állományok biológiai állapota alapján határoznia kell arról, hogy mely állományok esetében nem alkalmazandó a 3., illetve a 4. cikk. Később az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése bevezette az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek elérését, valamint rontaná az állományok biológiai állapotát, úgy kell rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai szempontból kifogható teljes mennyiségre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét.

(17)

Továbbá, mivel a Balti-tenger keleti részén élő közönségestőkehal-állomány biomasszája a Blim alatt van, és 2021-ben csak a járulékos fogása és tudományos célú halászata engedélyezett, a tagállamok vállalták, hogy ezen állomány tekintetében 2021-ben nem alkalmazzák az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdését azért, hogy a 2020. évből a 2021. évre átcsoportosított fogások ne lépjék túl a Balti-tenger keleti részén élő közönséges tőkehalra vonatkozóan megállapított TAC-ot.

(18)

Az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben élő norvég tőkehalra vonatkozó halászati év november 1-jétől október 31-ig tart. Az idevágó új tudományos szakvélemények alapján az említett területek esetében előzetes TAC-ot kell megállapítani a norvég tőkehalra vonatkozóan. Az Egyesült Királyság nem rendelkezik norvégtőkehal-kvótával. Mindazonáltal a kvóta egy részét egyesült királysági vizekben halásszák. A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (6) 130. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor az Egyesült Királysággal.Következésképpen előzetes TAC-ot kell megállapítani a 2020. november 1. és 2020. december 31. közötti időszakra szóló halászati lehetőségekre vonatkozóan. Az említett TAC lehetővé fogja tenni, hogy megkezdődhessen a halászati idény. A 2021. január 1. és 2021. október 31. közötti időszakra szóló halászati lehetőségekről konzultációra fog sor kerülni az Egyesült Királysággal. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság nem rendelkezik kvótahányaddal ebből az állományból, az Egyesült Királysággal közös erőforrásról van szó. Ezért konzultációkat kell folytatni az állománnyal az átmeneti időszak 2020. december 31-i lejártát követően való közös gazdálkodásról. A norvég tőkehalra az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben területeken vonatkozó halászati lehetőségekről szóló rendeletet később majd módosítani kell, hogy figyelembe lehessen venni a 2021. január 1. és 2021. október 31. közötti időszakra vonatkozó fenti konzultációk eredményét, és ezáltal a 2020. november 1-jétől 2021. október 31-ig tartó teljes halászati évet le lehessen fedni.

(19)

A halászati tevékenységek folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. Az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben élő norvégtőkehal-állomány tekintetében azonban ezt a rendeletet 2020. november 1-jétől 2021. október 31-ig kell alkalmazni. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet bizonyos balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében meghatározza a 2021. évi halászati lehetőségeket, és módosít egyes, az (EU) 2020/123 rendeletben (7) egyéb vizekre vonatkozóan meghatározott halászati lehetőségeket.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató uniós halászhajókra alkalmazandó.

(2)   Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek.

Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„alkörzet”: a 218/2009/EK tanácsi rendelet (8) III. mellékletében meghatározott balti-tengeri ICES-alkörzetek egyike;

2.

„teljes kifogható mennyiség” („TAC”): az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható mennyiség;

3.

„kvóta”: a TAC-nak az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

4.

„rekreációs célú halászat”: a tengerek biológiai erőforrásainak nem kereskedelmi célú kiaknázására irányuló – például szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú – halászati tevékenység.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

4. cikk

A TAC-ok és elosztásuk

A TAC-okat, a kvótákat és – adott esetben – a velük funkcionálisan összefüggő feltételeket a melléklet határozza meg.

5. cikk

A halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

A halászati lehetőségeknek az e rendeletben meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)

az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások;

c)

a 847/96/EK rendelet 3. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése szerint engedélyezett további kirakodások;

d)

a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése alapján átcsoportosított mennyiségek;

e)

az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

6. cikk

A fogások és a járulékos fogások kirakodásának feltételei

E rendelet melléklete meghatározza a nem célfajoknak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdésében említett, biztonságos biológiai határértékeken belüli azon állományait, amelyek esetében el lehet térni a fogásoknak az érintett kvótába való beleszámítására vonatkozó kötelezettségtől.

7. cikk

Lezárások a tőkehalak ívásának védelme érdekében

(1)   Május 1. és augusztus 31. között tilos bármilyen típusú halászeszközzel halászni az ICES 25 és a 26 alkörzetben.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított tilalom alóli kivétel a következők esetében alkalmazandó:

a)

kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek, amelyek akkor végezhetők, ha e vizsgálatok lefolytatásakor maradéktalanul tiszteletben tartják az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeket;

b)

az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területeken kopoltyúhálóval, állítóhálóval, tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, sodortatott horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy hasonló passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajók;

c)

az ICES 25 alkörzet 50 méternél kisebb vízmélységű területein, legfeljebb 45 milliméteres szembőségű eszközzel, közvetlen emberi fogyasztás céljából nyílt vízi fajokra halászó uniós halászhajók, amelyek fogásait a kirakodást követően szétválogatják.

(3)   Tilos bármilyen típusú halászeszközzel halászni február 1. és március 31. között az ICES 22 és 23 alkörzetben, május 15. és augusztus 15. között pedig az ICES 24 alkörzetben.

(4)   A (3) bekezdésben megállapított tilalom alóli kivétel a következők esetében alkalmazandó:

a)

kizárólag tudományos vizsgálatok céljából folytatott halászati műveletek az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételek maradéktalan tiszteletben tartása mellett;

b)

az ICES 22 és 23 alkörzetnek az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területein, valamint az ICES 24 alkörzetnek az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli, az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területein kopoltyúhálóval, állítóhálóval, tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, horogsorral, sodortatott horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy hasonló passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajók;

c)

az ICES 24 alkörzetnek az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldön belüli, 40 méternél kisebb vízmélységű területein, legfeljebb 45 milliméteres szembőségű eszközzel, közvetlen emberi fogyasztás céljából nyílt vízi fajokra halászó uniós halászhajók, amelyek fogásait a kirakodást követően szétválogatják.

(5)   A (2) bekezdés b) vagy c) pontjában és a (4) bekezdés b) vagy c) pontjában említett halászhajók parancsnokainak biztosítaniuk kell, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék.

8. cikk

A közönséges tőkehalra irányuló, az ICES 22–26 alkörzetben folytatott rekreációs célú halászatra vonatkozó intézkedések

(1)   Rekreációs célú halászat keretében minden halász naponta legfeljebb öt tőkehal egyedet tarthat meg az ICES 22 és 23 alkörzetben, valamint az ICES 24 alkörzetnek az alapvonalaktól mért hat tengeri mérföldön belüli részében kifogott közönséges tőkehalból, kivéve a 2021. február 1-jétől március 31-ig terjedő időszakban, amikor minden halász naponta legfeljebb két tőkehal egyedet tarthat meg.

(2)   A közönséges tőkehal rekreációs célú halászata tilos az ICES 24 alkörzetben az alapvonalaktól mért hat tengeri mérföldön túl, valamint az ICES 25 és 26 alkörzetben.

(3)   E cikk nem érinti a tagállami szinten elfogadott szigorúbb intézkedéseket.

9. cikk

Az ICES 22–32 alkörzetben folytatott tengeripisztráng- és lazachalászatra vonatkozó intézkedések

(1)   A halászhajók számára 2021. január 1-jétől december 31-ig tilos a tengeri pisztráng halászata az ICES 22–32 alkörzetben az alapvonalaktól mért négy tengeri mérföldön túl. Az e vizeken folytatott lazachalászat során a tengeri pisztráng járulékos fogásai nem haladhatják meg a bármely pillanatban a fedélzeten tartott vagy az egyes halászati utak után kirakodott összes lazac és tengeri pisztráng 3 %-át.

(2)   E cikk nem érinti a tagállami szinten elfogadott szigorúbb intézkedéseket.

10. cikk

Rugalmasság

(1)   Az e rendelet mellékletében foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

(2)   A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke nem alkalmazandó abban az esetben, ha egy tagállam alkalmazza az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét.

11. cikk

Adatküldés

Amennyiben a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak az állományok kifogott vagy kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Az (EU) 2020/123 rendelet módosítása

Az ICES 3a körzetben, valamint az ICES 2a körzet és az ICES 4 alterület uniós vizeiben élő norvég tőkehalra vonatkozó halászati lehetőségeket és a kapcsolódó járulékos fogásokat meghatározó, az IA. mellékletben foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

„Faj:

Norvég tőkehal és a kapcsolódó járulékos fogások

Trisopterus esmarkii

Övezet:

3a; a 2a és 4 övezet uniós vizei

(NOP/2A3A4.)

Időszak

2019. november 1. – 2020. október 31.

2020. november 1. – 2020. december 31.

Analitikai TAC

Dánia

72 433

 (9)  (11)

29 972

 (9) )  (14)

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

Németország

14

 (9)  (10)  (11)

6

 (9)  (10)  (14)

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Hollandia

53

 (9)  (10)  (11)

22

 (9)  (10)  (14)

 

Unió

72 500

 (9)  (11)

30 000

 (9)  (14)

 

Norvégia

14 500

 (12)

p.m.

 

 

Feröer szigetek

5 000

 (13)

p.m.

 

 

TAC

Nem releváns

 

Nem releváns

 

 

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-től kell alkalmazni, kivéve a 12. cikket, amelyet 2020. november 1-jétől 2021. október 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1139 rendelete (2016. július 6.) a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2187/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról és az 1098/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2016.7.15., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1967/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105. o.).

(4)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(5)  A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(6)  HL L 29., 2020.1.31., 7. o.

(7)  A Tanács (EU) 2020/123 rendelete (2020. január 27.) bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 25., 2020.1.30., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 218/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról (HL L 87., 2009.3.31., 70. o.).

(9)  A kvóta legfeljebb 5 %-át a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásai is képezhetik (OT2/*2A3A4). A foltos tőkehalnak és a vékonybajszú tőkehalnak a kvótába e rendelkezés alapján beleszámított járulékos fogásai, valamint bizonyos fajoknak a kvótába az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint beleszámított járulékos fogásai együttesen nem haladhatják meg a kvóta 9 %-át.

(10)  Kizárólag az ICES 2a, 3a és 4 övezet uniós vizein halászható kvóta.

(11)  Az uniós kvóta kizárólag 2019. november 1-jétől 2020. október 31-ig halászható.

(12)  Szelektáló rácsot kell használni.

(13)  Szelektáló rácsot kell használni. Beleértendő az elkerülhetetlen járulékos fogások maximum 15 %-a (NOP/*2A3A4), amelyet bele kell számítani e kvótába.

(14)  Az uniós kvóta kizárólag 2020. november 1-jétől 2020. december 31-ig halászható.”


MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK (TAC-OK) HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ TAC-OK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az alábbi táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) határozzák meg a TAC-ok és a kvótákat, valamint a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni.

A halállományok a fajok latin nevének betűrendje szerinti sorrendben állnak.

A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Clupea harengus

HER

hering

Gadus morhua

COD

közönséges tőkehal

Pleuronectes platessa

PLE

sima lepényhal

Salmo salar

SAL

lazac

Sprattus sprattus

SPR

spratt


Faj:

hering

Clupea harengus

Övezet:

ICES 30–31 alkörzet

(HER/30/31.)

Finnország

53 306

 

 

Svédország

11 712

 

Unió

65 018

 

TAC

65 018

 

Elővigyázatossági TAC


Faj:

hering

Clupea harengus

Övezet:

ICES 22–24 alkörzet

(HER/3BC+24)

Dánia

221

 

 

Németország

869

 

Finnország

0

 

Lengyelország

205

 

Svédország

280

 

Unió

1 575

 

TAC

1 575

 

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

hering

Clupea harengus

Övezet:

az ICES 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet uniós vizei

(HER/3D-R30)

Dánia

2 146

 

 

Németország

569

 

Észtország

10 960

 

Finnország

21 393

 

Lettország

2 705

 

Litvánia

2 848

 

Lengyelország

24 304

 

Svédország

32 626

 

Unió

97 551

 

TAC

Nem releváns

Analitikai TAC

E rendelet 6. cikke alkalmazandó.


Faj:

hering

Clupea harengus

Övezet:

ICES 28.1 alkörzet

(HER/03D.RG)

Észtország

18 216

 

 

Lettország

21 230

 

Unió

39 446

 

TAC

39 446

 

Analitikai TAC

E rendelet 6. cikke alkalmazandó.


Faj:

közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

az ICES 25–32 alkörzet uniós vizei

(COD/3DX32.)

Dánia

137

 (1)

 

Németország

54

 (1)

Észtország

13

 (1)

Finnország

10

 (1)

Lettország

51

 (1)

Litvánia

33

 (1)

Lengyelország

159

 (1)

Svédország

138

 (1)

Unió

595

 (1)

TAC

Nem releváns

Elővigyázatossági TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

közönséges tőkehal

Gadus morhua

Övezet:

ICES 22–24 alkörzet

(COD/3BC+24)

Dánia

1 746

 (2)

 

Németország

854

 (2)

Észtország

39

 (2)

Finnország

34

 (2)

Lettország

144

 (2)

Litvánia

94

 (2)

Lengyelország

467

 (2)

Svédország

622

 (2)

Unió

4 000

 (2)

TAC

4 000

 (2)

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

sima lepényhal

Pleuronectes platessa

Övezet:

az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei

(PLE/3BCD-C)

Dánia

5 187

 

 

Németország

576

 

Lengyelország

1 086

 

Svédország

391

 

Unió

7 240

 

TAC

7 240

 

Analitikai TAC

E rendelet 6. cikke alkalmazandó.


Faj:

lazac

Salmo salar

Övezet:

az ICES 22–31 alkörzet uniós vizei

(SAL/3BCD-F)

Dánia

19 582

 (3)

 

Németország

2 179

 (3)

Észtország

1 990

 (3)  (4)

Finnország

24 417

 (3)

Lettország

12 455

 (3)

Litvánia

1 464

 (3)

Lengyelország

5 940

 (3)

Svédország

26 469

 (3)

Unió

94 496

 (3)

TAC

Nem releváns

Elővigyázatossági TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.


Faj:

lazac

Salmo salar

Övezet:

az ICES 32 alkörzet uniós vizei

(SAL/3D32.)

Észtország

911

 (5)

 

Finnország

7 972

 (5)

Unió

8 883

 (5)

TAC

Nem releváns

Elővigyázatossági TAC


Faj:

spratt

Sprattus sprattus

Övezet:

az ICES 22–32 alkörzet uniós vizei

(SPR/3BCD-C)

Dánia

21 993

 

 

Németország

13 933

 

Észtország

25 539

 

Finnország

11 513

 

Lettország

30 845

 

Litvánia

11 158

 

Lengyelország

65 460

 

Svédország

42 517

 

Unió

222 958

 

TAC

Nem releváns

Analitikai TAC

E rendelet 6. cikke alkalmazandó.


(1)  Kizárólag a járulékos fogásokra. E kvóta keretében nem engedélyezett a halfaj célzott halászata.

Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából végzett halászati műveletek irányulhatnak a közönséges tőkehalra, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatásakor maradéktalanul tiszteletben tartják az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeket.

(2)  Az ICES 24 alkörzetben kizárólag a járulékos fogások esetében. Az ICES 24 alkörzetben e kvóta keretében nem engedélyezett a halfaj célzott halászata.

Az első bekezdéstől eltérve a kizárólag tudományos vizsgálatok céljából végzett halászati műveletek irányulhatnak a közönséges tőkehalra, feltéve, hogy e vizsgálatok lefolytatásakor maradéktalanul tiszteletben tartják az (EU) 2019/1241 rendelet 25. cikkében előírt feltételeket.

Az első bekezdéstől eltérve az e kvótának az ICES 24 alkörzetben történő halászata engedélyezett az alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldig az illetékes nemzeti hatóságok által kibocsátott hivatalos tengertérkép koordinátái szerint 20 méternél kisebb vízmélységű területeken kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel vagy hasonló passzív halászeszközzel halászó, 12 méter teljes hosszúságot el nem érő uniós halászhajók számára. E halászhajók parancsnokai kötelesek gondoskodni arról, hogy halászati tevékenységüket a tagállam ellenőrző hatóságai bármikor nyomon követhessék.

(3)  A halegyedek számában kifejezve.

(4)  Különleges feltétel: e kvóta legfeljebb 25 %-a, de nem több, mint 500 egyed halászható az ICES 32 alkörzet uniós vizein (SAL/*3D32).

(5)  A halegyedek számában kifejezve.


HATÁROZATOK

30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/15


A TANÁCS (EU) 2020/1580 HATÁROZATA

(2020. október 23.)

az (EU) 2020/721 határozatnak az Európai Unió nevében a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságában annak 75. ülésén és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában annak 102. Ülésén a hatóság nevében eljáró elismert szervezetek felhatalmazására vonatkozó megállapodásmintáról szóló MSC-MEPC.5. körlevél jóváhagyása tekintetében képviselendő álláspont beillesztése céljából történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Unió által a tengeri közlekedési ágazatban tett intézkedéseknek a tengeri környezet és az emberi egészség védelmét, valamint a tengerészeti biztonság javítását kell célozniuk.

(2)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Tengerészeti Biztonsági Bizottsága a 2020. november 4–11-én tartandó 102. ülésén (a továbbiakban: MSC 102) az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságával együtt várhatóan jóváhagyja a hatóság nevében eljáró elismert szervezetek felhatalmazására vonatkozó megállapodásmintáról szóló MSC-MEPC.5. körlevelet (a továbbiakban: az MSC-MEPC.5 körlevél).

(3)

Az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottsága a 2020. november 16–20-án tartandó 75. ülésén (a továbbiakban: MEPC 75) az IMO Tengerészeti Biztonsági Bizottságával együtt várhatóan jóváhagyja az MSC-MEPC.5. körlevelet.

(4)

Helyénvaló megállapítani az MSC 102 és az MEPC 75 során az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel az MSC-MEPC.5. körlevél elfogadása meghatározó módon befolyásolhatja az uniós jog – nevezetesen a 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) – tartalmát.

(5)

Az MSC-MEPC.5. körlevél jóváhagyása, amely az MSC/Circ.710 és az MEPC/Circ.307 körlevél helyébe lép, naprakésszé tenné a hatóság nevében eljáró elismert szervezetek felhatalmazására vonatkozó megállapodásmintát, és összhangba hozná azt az elismert szervezetek szabályzatával (MSC.349(92) és MEPC.237(65) IMO állásfoglalás). Ezen jóváhagyás hozzájárulna mind a lobogó szerinti hatóság, mind az elismert hatóságok pontosságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának növeléséhez globális szinten.

(6)

Az Unió nem tagja az IMO-nak, valamint a releváns egyezményeknek és szabályzatoknak sem szerződő fele. A Tanácsnak ezért fel kell hatalmaznia a tagállamokat arra, hogy képviseljék az Unió álláspontját.

(7)

E határozat hatályát a javasolt MSC-MEPC.5. körlevél tartalmára kell korlátozni, amennyiben ezen körlevél az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, és érinthet uniós közös szabályokat. Ez a határozat nem érintheti az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztást.

(8)

A 2020. május 19-i (EU) 2020/721 tanácsi határozatot (2) módosítani kell, hogy hivatkozást tartalmazzon az MSC-MEPC.5. körlevél jóváhagyására,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/721 tanácsi határozat a következőképpen módosul:

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

A Tanács (EU) 2020/721 határozata (2020. május 19.) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságában annak 75. ülésén és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában annak 102. ülésén a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény VI. Mellékletének 2., 14., és 18. szabályát, valamint I. és VI. függelékét, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény II-1. fejezetének A.-1, B., B-1., B-2–B-4. részét, a gázokat vagy más alacsony lobbanáspontú tüzelőanyagokat használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat A.-1 és B-1. részét, valamint az életmentő eszközökön alkalmazott fényvisszaverő anyagok használatáról és felszereléséről szóló A.658(16) sz. határozatot érintő módosítások elfogadása, továbbá a hatóság nevében eljáró elismert szervezetek felhatalmazására vonatkozó megállapodásmintáról szóló MSC-MEPC.5. körlevél jóváhagyása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról.

2.

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságában annak 75. ülésén az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy támogatni kell a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény VI. mellékletének 2., 14. és 18. szabályát, valamint I. és VI. függelékét érintő, az MEPC 75/3. sz. IMO-dokumentum mellékletében megállapított módosítások elfogadását, továbbá a III 6/15. sz. IMO-dokumentum 8. mellékletében megállapított MSC-MEPC.5 körlevél jóváhagyását. Ezen álláspont annyiban vonatkozik az érintett módosításokra és körlevélre, amennyiben e módosítások és e körlevél az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és érinthetik az Unió közös szabályait.”

3.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1)   A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottságában annak 102. ülésén az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy jóvá kell hagyni a III 6/15. sz. IMO-dokumentum 8. mellékletében megállapított MSC-MEPC.5 körlevelet, és támogatni kell a következő módosítások elfogadását:

a)

az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény II-1. fejezetének A.-1, B., B-1., B-2–B-4. részét érintő, az MSC 102/3. sz. IMO-dokumentum 1. mellékletében megállapított módosítások;

b)

a gázokat vagy más alacsony lobbanáspontú tüzelőanyagokat használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat A-1. és B-1. részét érintő, az MSC 102/3. sz. IMO-dokumentum 2. mellékletében megállapított módosítások;

c)

az életmentő eszközökön alkalmazott fényvisszaverő anyagok használatáról és felszereléséről szóló A.658(16) sz. határozatot érintő módosítások.

(2)   Az (1) bekezdésben említett álláspont annyiban vonatkozik az érintett körlevélre és módosításokra, amennyiben e körlevél és e módosítások az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és érinthetik az Unió közös szabályait.”

4.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A Tanács felhatalmazza a tagállamokat, hogy az 1. és a 2. cikkben említett módosításokat és körlevelet – az Unió érdekét szem előtt tartva – magukra nézve kötelezőnek ismerjék el, amennyiben e módosítások és e körlevél az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2020. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. SCHULZE


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 47. o.).

(2)  A Tanács (EU) 2020/721 határozata (2020. május 19.) a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság 75. ülésén és a Tengerészeti Biztonsági Bizottság 102. ülésén a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény VI. Mellékletének 2., 14., és 18. szabályát, valamint I. és VI. függelékét, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény II-1. fejezetének A.-1, B., B-1., valamint B-2–B-4. részét, a gázokat vagy más alacsony lobbanáspontú tüzelőanyagokat használó hajók biztonságáról szóló nemzetközi szabályzat A.-1 és B-1. részét, valamint az életmentő eszközökön alkalmazott fényvisszaverő anyagok használatáról és felszereléséről szóló A.658(16) sz. határozatot érintő módosítások elfogadása tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról (HL L 171., 2020.6.2., 1. o.).


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/18


A TANÁCS (EU) 2020/1581 HATÁROZATA

(2020. október 23.)

az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodással létrehozott, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban a megállapodás XIII. mellékletének (A vámjogszabályok közelítése) naprakésszé tétele tekintetében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2016/838 tanácsi határozattal (2) kötötte meg, és a megállapodás 2016. július 1-jén lépett hatályba.

(2)

A megállapodás 406. cikkének (3) bekezdése értelmében a Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik a megállapodás mellékleteinek naprakésszé tételére vagy módosítására.

(3)

A megállapodás 408. cikkének (2) bekezdése értelmében a Társulási Tanács bármely hatáskörét átruházhatja a Társulási Bizottságra, beleértve a kötelező érvényű döntések meghozatalára vonatkozó hatáskört is.

(4)

A Társulási Tanács 3/2014. sz. határozatának (3) 1. cikke értelmében a Társulási Tanács átruházta a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságra a megállapodás azon mellékleteinek naprakésszé tételére vagy módosítására vonatkozó hatáskörét, amelyek többek között a megállapodás IV. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 5. fejezetéhez (Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése) kapcsolódnak, amennyiben az 5. fejezetben nincsenek konkrét rendelkezések az említett mellékletek naprakésszé tételére vagy módosítására vonatkozóan.

(5)

A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak a következő ülésén határozatot kell elfogadnia a megállapodás XIII. mellékletének (A vámjogszabályok közelítése) naprakésszé tételére vonatkozóan.

(6)

Helyénvaló meghatározni az Unió nevében a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a tervezett határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás 408. cikkének (4) bekezdésében említett, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság 7. ülésén a megállapodás XIII. mellékletének (A vámjogszabályok közelítése) naprakésszé tétele tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspont a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozattervezetén alapul (4).

2. cikk

A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak az 1. cikkben említett határozatát elfogadását követően ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2020. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. SCHULZE


(1)  HL L 261., 2014.8.30., 4. o.

(2)  A Tanács (EU) 2016/838 határozata (2016. május 23.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 141., 2016.5.28., 26. o.).

(3)  Az EU–Grúzia Társulási Tanács 3/2014. sz. határozata (2014. november 17.) a Társulási Tanács egyes hatásköreinek a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságra történő átruházásáról [2015/2263] (HL L 321., 2015.12.5., 72. o.).

(4)  Lásd az ST 11388/20 dokumentumot a http://register.consilium.europa.eu oldalon.


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/20


A TANÁCS (EU) 2020/1582 HATÁROZATA

(2020. október 23.)

az Európai Unió által a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás feleinek ülésein képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikkére, összefüggésben 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió az (EU) 2019/407 tanácsi határozattal (1) megkötötte. A megállapodás várhatóan ebben az évben, egy későbbi időpontban lép hatályba.

(2)

A felek ülése felel a megállapodás végrehajtásának biztosítását célzó intézkedések elfogadásáért a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat megelőzésére vonatkozó célkitűzés elérése érdekében állományvédelmi és -gazdálkodási óvintézkedések alkalmazásán keresztül, az egészséges tengeri ökoszisztémák védelmére, valamint a halállományok védelmének és fenntartható használatának biztosítására irányuló hosszú távú stratégia részeként. Az ilyen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.

(3)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, és végzésükre oly módon kerüljön sor, amely összhangban van a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére és az élelmiszerellátás biztosításához történő hozzájárulásra irányuló célkitűzésekkel. A rendelet előírja azt is, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, és annak biztosítására kell törekednie, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa, és a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintek felett tartsa a halászott fajok állományát. A rendelet előírja továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek és szakvélemények fejlesztését, fokozatosan fel kell számolnia a visszadobásokat, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz, a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak e célkitűzéseket és elveket kell alkalmaznia a halászati külkapcsolatainak gyakorlása során.

(4)

Az óceánokról és tengerekről, többek között az Északi-sarkvidékről szóló, 2019. november 19-i tanácsi következtetésekben, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak „Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című közös közleményében, valamint a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című dokumentumról szóló, 2017. március 24-i tanácsi következtetésekben foglaltak szerint a megállapodás támogatása és az Északi-Sarkvidék nyílt tengerein egy regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás esetleges létrehozása az Unió egyik fontos célkitűzése az északi-sarkvidéki környezet védelme, valamint a sarkvidéken és annak környékén a nemzetközi együttműködésen alapuló fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.

(5)

Helyénvaló meghatározni a megállapodás feleinek ülésén a 2020–2024-es időszakra vonatkozóan, az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a megállapodás szerinti állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések kötelezőek lesznek az Unióra nézve, és képesek lesznek meghatározó módon befolyásolni az uniós jog, nevezetesen az 1005/2008/EK (3) és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (4), valamint az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) tartalmát.

(6)

Tekintettel a megállapodás hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásaira vonatkozó korlátozott ismeretekre és ezen erőforrások természetére, valamint ennek következtében annak szükségességére, hogy az uniós álláspont figyelembe vegye az új fejleményeket – beleértve a felek ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat is –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban eljárásokat kell létrehozni az Unió álláspontjának évenkénti meghatározására a 2020–2024-es időszakra vonatkozóan.

(7)

Ezt a határozatot egy későbbi szakaszban egy további, az Északi-sarkvidék nyílt tengerein egy vagy több további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló tanácsi határozat követheti,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió nevében a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) feleinek ülésein képviselendő álláspontnak összhangban kell lennie az Unió nevében a megállapodás (6) feleinek ülésein képviselendő álláspontra vonatkozó elvekkel és irányvonalakkal.

2. cikk

A megállapodás feleinek minden olyan ülése előtt, ahol e testületet felhívják, hogy az Unióra joghatással bíró határozatokat fogadjon el, meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy az Unió nevében képviselendő álláspont – az 1. cikkben említett elvekkel és irányvonalakkal összhangban – figyelembe vegye a Bizottságnak továbított legújabb tudományos és egyéb releváns információkat.

Ennek érdekében és az említett információk alapján a Bizottság – a megállapodás feleinek minden ülése előtt kellő időben – továbbítja a Tanácsnak az uniós álláspont javasolt tartalmának részleteit meghatározó dokumentumot az Unió nevében képviselendő álláspont részleteinek megvitatása és jóváhagyása céljából.

Amennyiben a megállapodás feleinek valamely ülése során – akár már a helyszínen – lehetetlen megállapodásra jutni, a kérdést a Tanács vagy az előkészítő szervei elé kell utalni annak érdekében, hogy az Unió álláspontja figyelembe vegye az új elemeket.

3. cikk

Az Uniónak az 1. cikkben említett álláspontját a Tanács legkésőbb a megállapodás feleinek 2025-ös éves üléséig értékeli, és adott esetben – a Bizottság javaslata alapján – felülvizsgálja.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2020. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. SCHULZE


(1)  A Tanács (EU) 2019/407 határozata (2019. március 4.) a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás Európai Unió nevében történő aláírásáról (HL L 73., 2019.3.15., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(3)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(4)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

(6)  Lásd az ST 11439/20 dokumentumot a http://register.consilium.europa.eu oldalon.


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/23


A TANÁCS (EU) 2020/1583 HATÁROZATA

(2020. október 23.)

az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás által létrehozott partnerségi bizottságban a vitarendezési eljárásokban választott bíróként eljáró személyek névjegyzékének felváltásával kapcsolatban az Európai Unió által képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodást (1) (a továbbiakban: a megállapodás) az Unió nevében az (EU) 2018/104 tanácsi határozattal (2) összhangban aláírták, és annak egyes részeit 2018. június 1-je óta ideiglenesen alkalmazzák.

(2)

A partnerségi bizottság 2019. október 17-i ülésén – a megállapodás 339. cikkének (1) bekezdésével összhangban – összeállította annak a 15 személynek a névjegyzékét (a továbbiakban: a választott bírók névjegyzéke), akik hajlandók és képesek a választott bírói tisztség betöltésére.

(3)

Örményország tájékoztatta az Uniót arról, hogy az általa javasolt személyek egyike már nem felel meg a megállapodás 339. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek és ezért fel kell váltani.

(4)

A megállapodás ideiglenesen alkalmazott rendelkezései érvényesülésének biztosítása érdekében a partnerségi bizottságnak határozatot kell elfogadnia a választott bírók névjegyzékének egy módosított névjegyzékkel való felváltásáról.

(5)

Mivel a partnerségi bizottságnak a választott bírók névjegyzékének felváltására vonatkozó határozata kötelező érvényű lesz az Unióra nézve, helyénvaló meghatározni az Unió nevében a partnerségi bizottságban képviselendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodás által létrehozott partnerségi bizottságban a választott bíróknak a megállapodás 339. cikkében említett névjegyzéke felváltásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont a partnerségi bizottság vonatkozó határozattervezetén alapul (3).

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2020. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. SCHULZE


(1)  HL L 23., 2018.1.26., 4. o.

(2)  A Tanács (EU) 2018/104 határozata (2017. november 20.) az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és az ideiglenes alkalmazásáról (HL L 23., 2018.1.26., 1. o.).

(3)  Lásd az ST 11524/20 dokumentumot a http://register.consilium.europa.eu oldalon.


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/25


A TANÁCS (EU) 2020/1584 HATÁROZATA

(2020. október 26.)

az Unió nevében a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsában a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 6. mellékletének I. részét érintő 46. módosítás és 6. mellékletének II. részét érintő 39. módosítás – mely módosítások a 25 órás pilótafülke-hangrögzítővel való felszereltségre vonatkozó jövőbeli követelménynek a Covid19-világjárványból eredő nemkívánatos következmények elkerülése érdekében történő elhalasztásával kapcsolatosak – elfogadása tekintetében képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikkének (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény), amely a nemzetközi légi közlekedést szabályozza, 1947. április 4-én hatályba lépett. Az egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO).

(2)

A tagállamok a Chicagói Egyezmény szerződő államai és az ICAO tagjai, míg az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik bizonyos ICAO-szervekben. Az ICAO Tanácsban hét tagállam képviselteti magát.

(3)

Az ICAO Tanács a Chicagói Egyezmény 54. cikke értelmében nemzetközi szabványokat és ajánlott gyakorlatokat fogadhat el, és kijelölheti azokat a Chicagói Egyezmény mellékleteiként.

(4)

A Chicagói Egyezmény 90. cikke értelmében bármely ilyen melléklet vagy annak módosítása az ICAO szerződő államainak való megküldésétől számított három hónap vagy azon hosszabb időtartam elteltével lép hatályba, amelyet az ICAO Tanács előírhat, kivéve, ha időközben az ICAO szerződő államainak többsége ellenvéleményt jelent be.

(5)

A Chicagói Egyezmény 38. cikke értelmében bármely államnak, amely nem tartja lehetségesnek, hogy valamely, az egyezmény 37. cikkében említett nemzetközi szabványnak vagy eljárásnak minden vonatkozásban megfeleljen, vagy hogy saját szabályozását vagy gyakorlatát bármely ilyen nemzetközi szabvánnyal vagy eljárással teljesen összhangba hozza, vagy amely szükségesnek tartja olyan szabályozás vagy gyakorlat elfogadását, amely valamely konkrét vonatkozásban eltér egy nemzetközi szabvány által meghatározott szabályozástól vagy gyakorlattól, haladéktalanul értesítenie kell az ICAO-t a saját gyakorlata és a nemzetközi szabvány által meghatározott gyakorlat közötti eltérésekről.

(6)

A Covid19-világjárvány kedvezőtlenül érintette a légijármű-üzembentartókat, a légijármű-gyártókat és a berendezésgyártóknak alárendelt beszállítókat, valamint késleltette új rendszerek kifejlesztését. A légijármű-üzembentartók törlik vagy elhalasztják a légi járművek leszállítását, ami a légi járművek 2020-ban szándékozott leszállításának 2021-re történő halasztását eredményezi. Egy olyan, 2020-as leszállításra kialakított, újonnan gyártott légi jármű esetében, amelynek leszállítását 2021-re halasztják, a 2021. január 1. után alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelő átalakításokra van szükség. Amennyiben e légi járműveken utólagos átalakítást kell végezni, a légijármű-üzembentartók és a légijármű-gyártók indokolatlan pénzügyi teherrel szembesülnek. Ezért a Bizottság a 965/2012/EU rendelet módosításai révén az említett időpont elhalasztásának uniós szintű elfogadásán dolgozik. A pilótafülke-hangrögzítőt (CVR) balesetek és repülőesemények kivizsgálására használják. A CVR általi hangrögzítés időtartamát két óráról 25 órára növelő rendelkezés végrehajtásának későbbre halasztása nem jelent jelentős biztonsági kockázatot, de összhangba hozza a hosszabb időtartamú pilótafülke-hangrögzítés biztonsági előnyeit a légiközlekedési iparban jelenleg uralkodó realitásokkal. Az Unió elkötelezetten támogatja az ICAO-nak a légi közlekedés biztonságának javítására irányuló erőfeszítéseit. Tekintve a Covid19-világjárvány által okozott példátlan helyzetet és a jelentős biztonsági kockázat hiányát, az Uniónak ezért támogatnia kell az említett módosításokat.

(7)

Helyénvaló megállapítani az Unió nevében az ICAO Tanács 221. ülésén a 6. melléklet I. részét érintő tervezett 46. módosítás és a 6. melléklet II. részét érintő tervezett 39. módosítás tekintetében képviselendő álláspontot. Ezen álláspont az említett módosítások támogatása kell, hogy legyen, és ezen álláspontot az ICAO Tanácsban tagsággal rendelkező uniós tagállamoknak az Unió nevében együttesen eljárva kell képviselniük.

(8)

Miután az ICAO Tanács lényegi változtatások nélkül elfogadja a 6. melléklet I. részét érintő 46. módosítást és a 6. melléklet II. részét érintő 39. módosítást, amit az ICAO főtitkára az ICAO eljárása szerinti körlevélben jelent be, az Unió álláspontja az kell, hogy legyen, hogy ne jelentsen be ellenvéleményt, és küldjön értesítést az említett módosításoknak való megfelelésről, és ezen álláspontot az Unió valamennyi tagállama képviselje,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Tanácsának 221. ülésén az Unió által képviselendő álláspont az, hogy a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 6. mellékletének I. részét érintő javasolt 46. módosítást és 6. mellékletének II. részét érintő javasolt 39. módosítást teljes egészükben támogatni kell.

(2)   Feltéve, hogy az ICAO Tanács lényegi változtatások nélkül elfogadja az (1) bekezdésben említett javasolt módosításokat, az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy az Unió ne jelentsen be ellenvéleményt, és az ICAO vonatkozó körleveleire válaszul küldjön értesítést az elfogadott módosításoknak való megfelelésről.

2. cikk

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésében említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai az ICAO Tanácsnak.

(2)   Az 1. cikk (2) bekezdésében említett álláspontot az Unió valamennyi tagállama képviseli.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/27


A TANÁCS (KKBP) 2020/1585 HATÁROZATA

(2020. október 29.)

a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1763 határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. október 1-jén elfogadta a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1763 határozatot (1).

(2)

A (KKBP) 2015/1763 határozat felülvizsgálata alapján a korlátozó intézkedéseket 2021. október 31-ig meg kell újítani, és két természetes személy esetében módosítani kell az adatokat.

(3)

A (KKBP) 2015/1763 határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A (KKBP) 2015/1763 határozat a következőképpen módosul:

1.

A 6. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ezt a határozatot 2021. október 31-ig kell alkalmazni.”

2.

A melléklet az e határozat mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


(1)  A Tanács (KKBP) 2015/1763 határozata (2015. október 1.) a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 257., 2015.10.2., 37. o.).


MELLÉKLET

A (KKBP) 2015/1763 határozat mellékletében „Az 1. és a 2. cikkben említett természetes és jogi személyek, szervezetek és szervek jegyzéke” részben az 1. és a 2. bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

 

Név

Azonosító adatok

A jegyzékbe vétel okai

„1.

Godefroid BIZIMANA

Nem: férfi

Születési idő: 1968.4.23.

Születési hely: Nyagaseke, Mabayi, Cibitoke

Állampolgárság: burundi. Útlevélszám: DP0001520

Az elnöki hivatal misszióvezetője (»Chargé de missions de la Présidence«), a nemzeti rendőrség volt főigazgató-helyettese. 2019. december 31-én Godefroid Bizimanát rendőrfőbiztossá léptették elő. Felelős a demokrácia aláásásáért, mivel olyan operatív döntéseket hozott, amelyek a Nkurunziza elnök jelöltségének bejelentését követően, 2015. április 26-án kezdődött békés tüntetések irányában aránytalan erő alkalmazásához és erőszakos elnyomó cselekményekhez vezettek.

2.

Gervais NDIRAKOBUCA, más néven: NDAKUGARIKA

Nem: férfi

Születési idő: 1970.8.1.

Állampolgárság: burundi. Útlevélszám: DP0000761

2020 júniusától belügy-, valamint közösségfejlesztési és közbiztonsági miniszter. 2013 májusa és 2019 novembere között az elnöki hivatal (»Présidence«) kabinetfőnöke volt, mely tisztségében a nemzeti rendőrséggel kapcsolatos ügyekért felelt, továbbá 2019 novembere és 2020 júniusa között a nemzeti hírszerző szolgálat főigazgatója volt. Felelős a politikai megoldáskeresés akadályozásáért Burundiban, mivel olyan utasításokat adott, amelyek aránytalan erő alkalmazásához, erőszakos cselekményekhez, elnyomó cselekményekhez és a nemzetközi emberi jogi normák megsértéséhez vezettek a Nkurunziza elnök jelöltségének bejelentését követően, 2015. április 26-tól kezdve demonstráló tüntetőkkel szemben, többek között 2015. április 26-án, 27-én és 28-án, Bujumbura Nyakabiga és Musaga körzetében.”


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/29


A TANÁCS (KKBP) 2020/1586 HATÁROZATA

(2020. október 29.)

a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/573/KKBP határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2010. szeptember 27-én elfogadta a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/573/KKBP határozatot (1).

(2)

A 2010/573/KKBP határozat felülvizsgálata alapján a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedéseket 2021. október 31-ig meg kell hosszabbítani. A Tanács a korlátozó intézkedések vonatkozásában hat hónap elteltével felülvizsgálja a helyzetet.

(3)

A 2010/573/KKBP határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2010/573/KKBP határozat 4. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Ezt a határozatot 2021. október 31-ig kell alkalmazni. Ezt a határozatot folyamatosan felül kell vizsgálni. Amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy e határozat céljai nem valósultak meg, a határozatot szükség szerint meg kell újítani vagy módosítani kell.”

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


(1)  A Tanács 2010/573/KKBP határozata (2010. szeptember 27.) a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójának vezetésével szembeni korlátozó intézkedésekről (HL L 253., 2010.9.28., 54. o.).


30.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/30


A TANÁCS (EU) 2020/1587 HATÁROZATA

(2020. október 29.)

a tagállamok által az Európai Fejlesztési Alapba fizetendő, a 2020. évi harmadik részletet is magában foglaló pénzügyi hozzájárulásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló belső megállapodásra (1) és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról és az (EU) 2015/323 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 26-i (EU) 2018/1877 tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 19. cikke (5) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az (EU) 2018/1877 rendelet (11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat) 19–22. cikkében meghatározott eljárás alapján a Bizottság 2020. október 10-ig javaslatot terjeszt elő, amelyben feltünteti a) a 2020. évre vonatkozó hozzájárulás harmadik részletének összegét, valamint b) a 2020. évre vonatkozó hozzájárulásnak a felülvizsgált éves összegét, amennyiben az összeg eltér a tényleges igényektől.

(2)

Az Európai Beruházási Bank (EBB) a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 46. cikkével összhangban megküldte a Bizottságnak az általa kezelt eszközök kötelezettségvállalásaira és kifizetéseire vonatkozó aktualizált becsléseket.

(3)

A 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 20. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a hozzájárulások lehívása során először a korábbi Európai Fejlesztési Alapokra (EFA-k) meghatározott összegeket kell felhasználni. Következésképpen az EBB-nek a 10. Európai Fejlesztési Alapból (10. EFA), a Bizottságnak pedig a 11. Európai Fejlesztési Alapból (11. EFA) kell pénzösszegeket lehívnia.

(4)

A Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadta az (EU) 2019/1800 határozatot (3), amely a 2020. évi tagállami EFA-hozzájárulások éves összegét a Bizottság esetében 4 400 000 000 EUR-ban, az EBB esetében pedig 300 000 000 EUR-ban állapította meg,

(5)

A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás (4) 152. és 153. cikke kimondja, hogy az Egyesült Királyság a 11. EFA és a többi még lezáratlan EFA lezárásáig az EFA részes fele marad. Az Egyesült Királyságnak a 10. EFA vagy a korábbi EFA-k projektjeiből visszavont pénzeszközökből való részesedése azonban nem használható fel újra,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az e határozat mellékletében található táblázat tartalmazza a tagállamok által az EFA-ba a 2020. évi harmadik részletként a Bizottság és az EBB részére fizetendő egyes összegeket.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


(1)  HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(2)  HL L 307., 2018.12.3., 1. o.

(3)  A Tanács (EU) 2019/1800 határozata (2019. október 24.) a tagállamok által az Európai Fejlesztési Alapba fizetendő,a 2021-re vonatkozó felső határt, a 2020- ban fizetendő összeget, a 2020. évi első részletet és a 2022-ben és 2023-ban fizetendőhozzájárulások várható éves összegeire vonatkozó indikatív, nem kötelező erejű előrejelzést is magában foglaló pénzügyi hozzájárulásokról (HL L 274., 2019.10.28., 9. o.).

(4)  HL CI 384., 2019.11.12. 1. o.


MELLÉKLET

TAGÁLLAMOK ÉS EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

A 10. EFA-ra vonatkozó kulcs (%)

A 11. EFA-ra vonatkozó kulcs (%)

2020. évi 3. részlet (EUR)

Összesen

Bizottság

EBB

11. EFA

10. EFA

BELGIUM

3,53

3,24927

32 492 700,00

3 530 000,00

36 022 700,00

BULGÁRIA

0,14

0,21853

2 185 300,00

140 000,00

2 325 300,00

CSEHORSZÁG

0,51

0,79745

7 974 500,00

510 000,00

8 484 500,00

DÁNIA

2,00

1,98045

19 804 500,00

2 000 000,00

21 804 500,00

NÉMETORSZÁG

20,50

20,57980

205 798 000,00

20 500 000,00

226 298 000,00

ÉSZTORSZÁG

0,05

0,08635

863 500,00

50 000,00

913 500,00

ÍRORSZÁG

0,91

0,94006

9 400 600,00

910 000,00

10 310 600,00

GÖRÖGORSZÁG

1,47

1,50735

15 073 500,00

1 470 000,00

16 543 500,00

SPANYOLORSZÁG

7,85

7,93248

79 324 800,00

7 850 000,00

87 174 800,00

FRANCIAORSZÁG

19,55

17,81269

178 126 900,00

19 550 000,00

197 676 900,00

HORVÁTORSZÁG

0,00

0,22518

2 251 800,00

0,00

2 251 800,00

OLASZORSZÁG

12,86

12,53009

125 300 900,00

12 860 000,00

138 160 900,00

CIPRUS

0,09

0,11162

1 116 200,00

90 000,00

1 206 200,00

LETTORSZÁG

0,07

0,11612

1 161 200,00

70 000,00

1 231 200,00

LITVÁNIA

0,12

0,18077

1 807 700,00

120 000,00

1 927 700,00

LUXEMBURG

0,27

0,25509

2 550 900,00

270 000,00

2 820 900,00

MAGYARORSZÁG

0,55

0,61456

6 145 600,00

550 000,00

6 695 600,00

MÁLTA

0,03

0,03801

380 100,00

30 000,00

410 100,00

HOLLANDIA

4,85

4,77678

47 767 800,00

4 850 000,00

52 617 800,00

AUSZTRIA

2,41

2,39757

23 975 700,00

2 410 000,00

26 385 700,00

LENGYELORSZÁG

1,30

2,00734

20 073 400,00

1 300 000,00

21 373 400,00

PORTUGÁLIA

1,15

1,19679

11 967 900,00

1 150 000,00

13 117 900,00

ROMÁNIA

0,37

0,71815

7 181 500,00

370 000,00

7 551 500,00

SZLOVÉNIA

0,18

0,22452

2 245 200,00

180 000,00

2 425 200,00

SZLOVÁKIA

0,21

0,37616

3 761 600,00

210 000,00

3 971 600,00

FINNORSZÁG

1,47

1,50909

15 090 900,00

1 470 000,00

16 560 900,00

SVÉDORSZÁG

2,74

2,93911

29 391 100,00

2 740 000,00

32 131 100,00

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

14,82

14,67862

146 786 200,00

14 820 000,00

161 606 200,00

EU-27 ÉS EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÖSSZESEN

100,00

100,00

1 000 000 000,00

100 000 000,00

1 100 000 000,00