27.10.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 357/7

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1559 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. október 26.)

az új élelmiszerek uniós jegyzékének megállapításáról szóló (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 12. cikkére,

mivel:

(1)	Az (EU) 2015/2283 rendelet 8. cikke szerint a Bizottságnak 2018. január 1-jéig létre kellett hoznia a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján engedélyezett vagy bejelentett új élelmiszerek uniós jegyzékét.

(2)	A 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján engedélyezett vagy bejelentett új élelmiszerek uniós jegyzékét az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet (3) állapította meg.

(3)

Az (EU) 2018/1023 bizottsági végrehajtási rendelet (4) az új élelmiszereknek a (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletében megállapított eredeti uniós jegyzékét az említett melléklet felváltásával helyesbítette. Emellett időközben elfogadásra került nyolc olyan bizottsági végrehajtási rendelet, konkrétan az (EU) 2018/460 (5), az (EU) 2018/461 (6), az (EU) 2018/462 (7), az (EU) 2018/469 (8), az (EU) 2018/991 (9), az (EU) 2018/1011 (10), az (EU) 2018/1018 (11) és az (EU) 2018/1032 (12) rendelet, amely új élelmiszerek forgalomba hozatalát, illetve új élelmiszerek felhasználásának kiterjesztését engedélyezi. Az említett végrehajtási rendeletek egyben frissítették is az uniós jegyzéket. Ugyanakkor ezek az új élelmiszerek, illetve új élelmiszerek felhasználásának kiterjesztései már nem szerepelnek az (EU) 2018/1023 végrehajtási rendelettel felváltott jegyzéken.

(4)

Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az új élelmiszereknek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő uniós jegyzékét ezért az említett új élelmiszerek, illetve kiterjesztett újélelmiszer-felhasználások felvétele érdekében módosítani kell. Mivel a szóban forgó új élelmiszereket és az új élelmiszerek felhasználásának említett kiterjesztéseit még az (EU) 2018/1023 végrehajtási rendelet 2018. augusztus 13-i hatálybalépéséig felvették az uniós jegyzékbe, ezt a rendeletet ettől az időponttól kell alkalmazni.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. augusztus 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 327., 2015.12.11., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (1997. január 27.) az új élelmiszerekről és az új élelmiszer-összetevőkről (HL L 43., 1997.2.14., 1. o.).

(3) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).

(4) A Bizottság (EU) 2018/1023 végrehajtási rendelete (2018. július 23.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének megállapításáról szóló (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelet helyesbítéséről (HL L 187., 2018.7.24., 1. o.).

(5) A Bizottság (EU) 2018/460 végrehajtási rendelete (2018. március 20.) az Ecklonia cava florotanninok (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 78., 2018.3.21., 2. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2018/461 végrehajtási rendelete (2018. március 20.) a taxifolinban gazdag kivonat (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő kiterjesztett felhasználásának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 78., 2018.3.21., 7. o.).

(7) A Bizottság (EU) 2018/462 végrehajtási rendelete (2018. március 20.) az L-ergotionein (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő kiterjesztett felhasználásának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 78., 2018.3.21., 11. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2018/469 végrehajtási rendelete (2018. március 21.) egy három növényi gyökérből (Cynanchum wilfordii Hemsley, Phlomis umbrosa Turcz. és Angelica gigas Nakai) származó kivonat (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 78., 2018.3.22., 11. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2018/991 végrehajtási rendelete (2018. július 12.) a tyúktojásfehérje-lizozim-hidrolizátum (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, új élelmiszerként történő forgalomba hozatalának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 177., 2018.7.13., 9. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2018/1011 végrehajtási rendelete (2018. július 17.) az UV-fénnyel kezelt gomba mint az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszer kiterjesztett felhasználási mennyiségeinek engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 181., 2018.7.18., 4. o.).

(11) A Bizottság (EU) 2018/1018 végrehajtási rendelete (2018. július 18.) az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő kiterjesztett felhasználásának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 183., 2018.7.19., 9. o.).

(12) A Bizottság (EU) 2018/1032 végrehajtási rendelete (2018. július 20.) a Schizochytrium sp. mikroalgából nyert olaj (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti új élelmiszerként történő kiterjesztett felhasználásának engedélyezéséről és az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 185., 2018.7.23., 9. o.).

MELLÉKLET

A melléklet a következőképpen módosul:

Az 1. táblázat (Engedélyezett új élelmiszerek) a következőképpen módosul:

az Echium plantagineum olajra és a tojáshéjhártya-hidrolizátumra vonatkozó bejegyzés között a szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

Engedélyezett új élelmiszer

Az új élelmiszer felhasználásának feltételei

További különös jelölési követelmények

Egyéb követelmények

„Ecklonia cava florotanninok

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „Ecklonia cava florotanninok”

Az Ecklonia cava florotanninokat tartalmazó étrend-kiegészítőkön fel kell tüntetni a következő kijelentést:

a)	Ezt az étrend-kiegészítőt nem fogyaszthatják tizenkét/tizennégy/tizennyolc (*) év alatti gyermekek.

b)	Ezt az étrend-kiegészítőt nem fogyaszthatják olyan személyek, akik pajzsmirigybetegségben szenvednek, vagy akiknél – tudomásuk vagy orvosi megállapítás szerint – fennáll a pajzsmirigybetegségek kialakulásának a kockázata.

c)	Ez az étrend-kiegészítő nem fogyasztható egyéb jódtartalmú étrend-kiegészítők fogyasztása mellett.

(*)	Attól függően, hogy az étrend-kiegészítőt mely korosztálynak szánják.”

Az általános népességnek szánt, a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők, a 12 évesnél fiatalabb gyermekek kivételével

12–14 éves gyermekek esetében 163 mg/nap

14 év feletti gyermekek esetében 230 mg/nap

Felnőttek esetében 263 mg/nap

a taxifolinban gazdag kivonatra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„Taxifolinban gazdag kivonat

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „taxifolinban gazdag kivonat”

Natúr joghurt/gyümölcsjoghurt(*)

0 020 g/kg

Kefír(*)

0 008 g/kg

Író(*)

0 005 g/kg

Tejpor(*)

0 052 g/kg

Tejszín(*)

0 070 g/kg

Tejföl(*)

0 050 g/kg

Sajt(*)

0 090 g/kg

Vaj(*)

0 164 g/kg

Csokoládétartalmú édességek

0 070 g/kg

Alkoholmentes italok

0,020 g/l

A csecsemők, kisgyermekek, valamint 14 évesnél fiatalabb gyermekek kivételével az általános népességnek szánt, a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

100 mg/nap

(*)	Tejtermékben felhasználva a taxifolinban gazdag kivonat nem szolgálhat a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítésére.”

az L-ergotioneinre vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi szöveg lép:

„L-ergotionein

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „L-ergotionein”

Alkoholmentes italok

0 025 g/kg

Tejalapú italok

0 025 g/kg

„Friss” tejtermékek(*)

0 040 g/kg

Müzliszeletek

0,2 g/kg

Csokoládétartalmú édességek

0,25 g/kg

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

Az általános népesség esetében 30 mg/nap (kivéve a várandós és szoptató nőket)

3 évnél idősebb gyermekek esetében 20 mg/nap

(*)	Tejtermékben felhasználva az L-ergotionein nem szolgálhat a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítésére”

az L-ergotioneinre és a vas-nátrium EDTA-ra vonatkozó bejegyzés között a szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Három növényi gyökérből (Cynanchum wilfordii Hemsley, Phlomis umbrosa Turcz. és Angelica gigas Nakai) származó kivonat

Adott élelmiszer-kategória

Maximális mennyiségek

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „három növényi gyökérből (Cynanchum wilfordii Hemsley, Phlomis umbrosa Turcz. és Angelica gigas Nakai) származó kivonat”

A három növényi gyökér keverékéből származó kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők jelölésén az összetevők felsorolásának közvetlen közelében szerepeltetni kell egy olyan kijelentést, amely szerint az adott étrend-kiegészítőt nem fogyaszthatják zellerre allergiás személyek.”

A felnőtt népességnek szánt, a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

175 mg/nap

a paradicsomból származó likopin oleorezinre és a magnézium-citrát-malátra vonatkozó bejegyzés között a szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Tyúktojásfehérje-lizozim-hidrolizátum	Adott élelmiszer-kategória	Maximális mennyiségek	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó étrend-kiegészítők jelölésén: „Tyúktojásfehérje-lizozim-hidrolizátum»”
	A felnőtt népességnek szánt, a 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők	1000 mg/nap

az UV-fénnyel kezelt gomba (Agaricus bisporus) bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„UV-fénnyel kezelt gomba (Agaricus bisporus)

Adott élelmiszer-kategória

A D2-vitamin maximális mennyiségei

1.	Az új élelmiszer megnevezése annak a jelölésén, illetve az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „UV-fénnyel kezelt gomba (Agaricus bisporus)”.

Az új élelmiszer megnevezését annak a jelölésén, illetve az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén ki kell egészíteni a következő megjegyzéssel: „”Ellenőrzött fénykezelésnek vetették alá a D-vitamin-tartalom növelése céljából» vagy „UV-kezelésnek vetették alá a D2-vitamin-tartalom növelése céljából».”

Gomba (Agaricus bisporus)

20 μg D2-vitamin/100 g friss tömeg

az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae)

Adott élelmiszer-kategória

A D2-vitamin maximális mennyiségei

Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „D-vitamin-tartalmú élesztő» vagy „D2-vitamin-tartalmú élesztő ”

Élesztővel kelesztett kenyér és zsemlefélék

5 μg D2-vitamin/100 g

Élesztővel kelesztett finompékáruk

5 μg D2-vitamin/100 g

A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők

Házi sütésre szánt, előrecsomagolt friss és szárított élesztő

a friss élesztő esetében 45 μg/100 g

a szárított élesztő esetében 200 μg/100 g

1.	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „D-vitamin-tartalmú élesztő» vagy „D2-vitamin-tartalmú élesztő”

2.	Az új élelmiszer jelölésén fel kell tüntetni egy arra utaló kijelentést, hogy az élelmiszert kizárólag sütéshez való felhasználásra szánják, és nem fogyasztható nyersen.

3.	Az új élelmiszer jelölésén megfelelő utasításokat kell feltüntetni a végső fogyasztók számára annak biztosítására, hogy a házilag sütött végtermék D2-vitamin-tartalma ne haladja meg az 5 μg/100 g maximális koncentrációt.”

a Schizochytrium sp. (T18) olajra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Schizochytrium sp. (T18) olaj	Adott élelmiszer-kategória	Maximális mennyiségek	Az új élelmiszer megnevezése az azt tartalmazó élelmiszerek jelölésén: „Schizochytrium sp. mikroalgából nyert olaj»
	Tejtermékek, a tejalapú italok kivételével	200 mg/100 g, illetve sajttermékek esetében 600 mg/100 g
	Tejtermék-helyettesítők, italok kivételével	200 mg/100 g, illetve sajthelyettesítő termékek esetében 600 mg/100 g
	Kenhető zsírok és salátaöntetek	600 mg/100 g
	Reggeli gabonapelyhek	500 mg/100 g
	A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők	Az általános népesség esetében 250 mg DHA/nap
	A 2002/46/EK irányelvben meghatározott étrend-kiegészítők	Várandós és szoptató nők esetében 450 mg DHA/nap
	A 609/2013/EU rendeletben meghatározott, testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerek, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítő élelmiszerek	250 mg/étel
	Kisgyermekeknek szánt tejalapú italok és hasonló termékek	200 mg/100 g
	Nagy izomerő kifejtését elősegítő, elsősorban sportolóknak szánt élelmiszerek
	A 828/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet értelmében jelölésükön az élelmiszerek gluténmentességére vagy csökkentett gluténtartalmára vonatkozó kijelentéseket tartalmazó élelmiszerek
	A 609/2013/EU rendeletben meghatározott, speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek	Azon személyekre vonatkozó speciális táplálkozási követelmények szerint, akik számára a termékek készültek
	Sütőipari termékek (kenyér, zsemlefélék és édes kekszek (biscuit)	200 mg/100 g
	Müzliszeletek	500 mg/100 g
	Főzőzsírok	360 mg/100 g
	Alkoholmentes italok (beleértve a tejtermék-helyettesítő és tejalapú italokat)	80 mg/100 ml
	A 609/2013/EU rendeletben meghatározott anyatej-helyettesítő tápszer és anyatej-kiegészítő tápszer	A 609/2013/EU rendelettel összhangban
	A 609/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott, csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek	200 mg/100 g
	Gyümölcs-/zöldségpüré	100 mg/100 g”

A 2. táblázat (Specifikációk) a következőképpen módosul:

az Echium plantagineum olajra és a tojáshéjhártya-hidrolizátumra vonatkozó bejegyzés között a szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Engedélyezett új élelmiszer

Specifikációk

Ecklonia cava florotanninok

Leírás/meghatározás:

Az Ecklonia cava florotanninokat ehető Ecklonia cava tengeri algából nyerik, alkoholos extrakcióval. A kivonat egy sötétbarna por, gazdag florotanninokban és polifenol-vegyületekben, amelyek bizonyos barnamoszatfajok másodlagos metabolitjai.

Jellemzők/összetétel

Florotannin-tartalom: 90 ± 5 %

Antioxidáns-aktivitás: > 85 %

Nedvesség: < 5 %

Hamu: < 5 %

Mikrobiológiai kritériumok:

Összes életképes sejt: < 3 000 CFU/g

Élesztő- és penészgombák: < 300 CFU/g

Kóliformok: negatív teszt

Salmonella spp.: negatív teszt

Staphylococcus aureus: negatív teszt

Nehézfémek és halogének:

Ólom: < 3,0 mg/kg

Higany: < 0,1 mg/kg

Kadmium: < 3,0 mg/kg

Arzén: < 25,0 mg/kg

Szervetlen arzén: < 0,5 mg/kg

Jód: 150,0 – 650,0 mg/kg

CFU: telepképző egység”

a taxifolinban gazdag kivonat meghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„Taxifolinban gazdag kivonat

Meghatározás:

Kémiai név: [(2R,3R)-2-(3,4 dihidroxi-fenil)-3,5,7-trihidroxi-2,3-dihidrokromen-4-on; további név: (+) transz-(2R,3R)- dihidro-kvercetin], a cisz-forma legfeljebb 2 %-os jelenléte mellett”

az L-ergotioneinre és a vas-nátrium EDTA-ra vonatkozó bejegyzés között a szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Három növényi gyökérből (Cynanchum wilfordii Hemsley, Phlomis umbrosa Turcz. és Angelica gigas Nakai) származó kivonat

Leírás/meghatározás:

A három növényi gyökér keveréke meleg vizes extrakcióval kinyert, elpárologtatással sűrített és porlasztással szárított finom, sárgásbarna színű por.

A három növényi gyökér keverékéből származó kivonat összetétele

Cynanchum wilfordii gyökér: 32,5 %(m/m)

Phlomis umbrosa gyökér: 32,5 %(m/m)

Angelica gigas gyökér: 35,0 %(m/m)

Specifikációk:

Szárítási veszteség: NMT 100 mg/g

Tartalom:

Fahéjsav: 0,012 – 0,039 mg/g

Shanzhiside metil-észter: 0,20 – 1,55 mg/g

Nodakenin: 3,35 – 10,61 mg/g

Metoxszalén: < 3 mg/g

Fenolok: 13,0 – 40,0 mg/g

Kumarinok: 13,0 – 40,0 mg/g

Iridoidok: 13,0 – 39,0 mg/g

Szaponinok: 5,0 – 15,5 mg/g

Tápértékkel rendelkező összetevők:

Szénhidrátok: 600 – 880 mg/g

Fehérjék: 70 – 170 mg/g

Zsírok: < 4 mg/g

Mikrobiológiai paraméterek:

Összes életképes csíra száma: < 5000 CFU/g

Élesztő- és penészgombák összesen: < 100 CFU/g

Kólibaktériumok: < 10 CFU/g

Salmonella: negatív/25 g

Escherichia coli: negatív/25 g

Staphylococcus aureus: negatív/25 g

Nehézfémek:

Ólom: < 0,65 mg/kg

Arzén: < 3,0 mg/kg

Higany: < 0,1 mg/kg

Kadmium: < 1,0 mg/kg

CFU: telepképző egység”

a paradicsomból származó likopin oleorezinre és a magnézium-citrát-malátra vonatkozó bejegyzés között a szöveg a következő bejegyzéssel egészül ki:

„Tyúktojásfehérje-lizozim-hidrolizátum

Leírás/meghatározás:

A tyúktojásfehérje-lizozim-hidrolizátumot enzimatikus folyamat útján tyúktojásfehérje-lizozimból állítják elő Bacillus licheniformis-eredetű szubtilizin felhasználásával.

A termék egy fehértől a halványsárgáig terjedő színű por.

Specifikációk:

Fehérje (TN(*) x 5,30): 80–90 %

Triptofán: 5–7 %

Triptofán/LNAA(**)-arány: 0,18–0.25

Hidrolízisfok: 19–25 %

Nedvesség: < 5 %

Hamu: < 10 %

Nátrium: < 6 %

Nehézfémek:

Arzén: < 1 ppm

Ólom: < 1 ppm

Kadmium: < 0,5 ppm

Higany: < 0,1 ppm

Mikrobiológiai kritériumok:

Összes aerob mikroba száma: < 103 CFU/g

Összes élesztő- és penészszám: < 102 CFU/g

Enterobaktériumok: < 10 CFU/g

Salmonella spp: 25 g-os mintában nincs jelen

Escherichia coli: 10 g-os mintában nincs jelen

Staphylococcus aureus: 10 g-os mintában nincs jelen

Pseudomonas aeruginosa: 10 g-os mintában nincs jelen

*	TN: összes nitrogén

**	LNAA: nagy neutrális aminosavak”

az UV-fénnyel kezelt gomba (Agaricus bisporus) bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„UV-fénnyel kezelt gomba (Agaricus bisporus)

Leírás/meghatározás:

Kereskedelmi célból termesztett Agaricus bisporus, amelynek esetében a leszedett gombát UV-fénnyel kezelik.

UV-sugárzás: 200–800 nm hullámhosszú ultraibolya fénnyel történő besugárzás.

D2-vitamin:

Kémiai név: (3β,5Z,7E,22E)-9,10-szekoergoszta-5,7,10(19),22-tetraén-3-ol

Szinonima: Ergokalciferol

CAS-szám: 50-14-6

Molekulatömeg: 396,65 g/mol

Tartalom:

D2-vitamin a végtermékben: 5–20 μg/100 g friss tömeg az eltarthatóság lejártakor.”

az UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae) bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„UV-fénnyel kezelt sütőélesztő (Saccharomyces cerevisiae)

Leírás/meghatározás:

A sütőélesztőt (Saccharomyces cerevisiae) ultraibolyafénnyel kezelik, aminek következtében az ergoszterol D2-vitaminná (ergokalciferol) alakul át. Az élesztőkoncentrátum D2-vitamin-tartalma 800 000 –3 500 000 IU D-vitamin/100 gramm (200–875 μg/g). Az élesztő inaktivált is lehet.

A házi sütésre szánt, előrecsomagolt friss és szárított élesztőben tartalmazott maximális mennyiség túllépésének megakadályozására az élesztőkoncentrátumot közönséges sütőélesztővel keverik.

Sárgásbarna színű, szabadon folyó szemcsék.

D2-vitamin:

Kémiai név: (5Z,7E,22E)-(3S)-9,10-szekoergoszta-5,7,10(19),22-tetraén-3-ol

Szinonima: Ergokalciferol

CAS-szám: 50-14-6

Molekulatömeg: 396,65 g/mol

Az élesztőkoncentrátumra vonatkozó mikrobiológiai kritériumok:

Kóliformok: ≤ 103/g

Escherichia coli: ≤ 10/g

Salmonella: 25 g-os mintában nincs jelen”

27.10.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 357/17

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1560 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. október 26.)

a 152/2009/EK rendeletnek a takarmányok hatósági ellenőrzése során az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszerek megállapításáról szóló VI. mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 34. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 152/2009/EK bizottsági rendelet (2) megállapítja az azon hatósági ellenőrzések támogatásához alkalmazandó vizsgálati módszereket, amelyek a feldolgozott állati fehérjék élelmiszer-termelő állatok takarmányában való felhasználására vonatkozó tilalom végrehajtását célozzák. Ezek közé tartoznak a takarmányok hatósági ellenőrzése során az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszerek, amelyeket az említett rendelet VI. melléklete ismertet, és amelyeket fénymikroszkóppal vagy polimeráz láncreakcióval (PCR) végeznek.

(2)	A takarmányokban előforduló állati fehérjéket vizsgáló uniós referencialaboratórium és a tagállamok nemzeti referencialaboratóriumai számára a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt fénymikroszkópos módszer alkalmazását követően nehézségeket okozott az eredmények értelmezése.

(3)	A jogi egyértelműség és a jogbiztonság biztosítása, valamint az eltérő értelmezések elkerülése érdekében helyénvaló módosítani a VI. melléklet egyes rendelkezéseit.

(4)

Különösen az összetett takarmányokban és a takarmány-alapanyagokban található állati részecskék kimutatására szolgáló megfigyelési eljárás folyamatábráját kell módosítani azon helyzetek tisztázása érdekében, amikor csak egy meghatározás szükséges az elemzés elvégzéséhez. Az eredmények közlését is részletesebben kell meghatározni. Végül a módszer alkalmazásának utolsó hat éve során szerzett tapasztalatok alapján ki kell igazítani a berendezések jellemzőit és a minta-előkészítést.

(5)	A 152/2009/EK rendelet VI. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 152/2009/EK rendelet VI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.

(2) A Bizottság 152/2009/EK rendelete (2009. január 27.) a takarmányok hatósági ellenőrzése során alkalmazott mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról (HL L 54., 2009.2.26., 1. o.).

MELLÉKLET

A 152/2009/EK rendelet VI. melléklete a következőképpen módosul:

A 2.1.1. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A módszer alapelve

Az elemzésre küldött takarmány-alapanyagokban és összetett takarmányokban jelen lévő állati eredetű alkotóelemek a típusos, mikroszkóppal felismerhető jellegzetességek alapján azonosíthatók (pl. izomrostok és egyéb húsrészek, porc, csontok, szaru, szőr, sörte, vér, tejcseppecskék, laktózkristályok, tollak, tojáshéjak, halcsontok, pikkelyek).”

2.	A 2.1.2.1.3.2. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Glicerin (tömény, viszkozitás: 1 490 cP) vagy ezzel egyenértékű tulajdonságokkal rendelkező, nem tartós tárgylemez előkészítésére alkalmas beágyazó közeg”.

3.	A 2.1.2.2.2. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Őrlőeszközök: késes vagy rotoros malom. Rotoros malom esetén ≤ 0,5 mm-es szembőségű szita használata tilos”.

4.	A 2.1.2.2.3. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép: „0,25 mm-es és 1 mm-es lyukátmérőjű négyzethálós szita. Az anyagveszteség elkerülése érdekében a minta előszitálásának kivételével a szita átmérője nem haladhatja meg a 10 cm-t. A sziták kalibrálása nem követelmény”.

A 2.1.2.2. pont a következő pontokkal egészül ki:

„2.1.2.2.9.

Laboratóriumi szárítószekrény

2.1.2.2.10.

Centrifuga

2.1.2.2.11.

Szűrőpapír: kvalitatív cellulózszűrő (pórusméret 4–11 μm)”.

6.	A 2.1.3.1. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Mintavétel Az e rendelet I. mellékletében megállapított rendelkezések szerint vett reprezentatív mintát kell használni.”

7.	A 2.1.3.3.1. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép: „Mintaszárítás: a 14 %-nál magasabb nedvességtartalmú mintákat kezelés előtt ki kell szárítani az e rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint.”

A 2.1.3.3.2. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„A minta előszitálása: a takarmány lehetséges környezeti szennyeződésére vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a pelletált takarmányokat és magvakat ajánlatos 1 mm-es lyukátmérőjű szitán előszitálni, majd a külön mintáknak tekintendő két kapott frakciót külön-külön előkészíteni, elemezni, és azokról külön jelentést írni.”

A 2.1.3.3.4. pont utolsó bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az üledéket tölcsérbe helyezett szűrőpapíron kell összegyűjteni, ami lehetővé teszi a maradék tetraklór-etilén leválasztását, és ugyanakkor annak elkerülését, hogy zsír rakódjon le az üledékbe. Az üledéket ki kell szárítani. Az ülepítés ellenőrzése céljából javasolt ezután az üledék lemérése (0,001 g pontossággal). Végül – hacsak a szitálás nem tűnik szükségtelennek – az üledéket 0,25 mm lyukátmérőjű szitán át kell szitálni, és az így kapott két frakciót kell vizsgálni.”

10.	A 2.1.4.1. pont első mondata helyébe a következő szöveg lép: „Az üledékből és a laboratóriumi munkatárs választásától függően a flotátumból vagy a nyersanyagból tárgylemezen preparátumot készítünk.”

11.

A 2.1.4.2. pont szövege, valamint 1. és 2. ábrája helyébe a következő szöveg lép:

„Megfigyelési folyamatábra állati részecskék kimutatására összetett takarmányokban és takarmány-alapanyagokban

A preparált tárgylemezeket az 1. és 2. ábra szerinti megfigyelési folyamatábra szerint kell megfigyelni.

Az üledék és a laboratóriumi munkatárs döntésétől függően a flotátum vagy a nyersanyag mikroszkópos megfigyelését összetett mikroszkóppal kell elvégezni. A durva frakciók megfigyelésekor az összetett mikroszkóp mellett sztereomikroszkóp is használható. Minden tárgylemezt többféle nagyítással kell teljes egészében megvizsgálni. A megfigyelési folyamatábrák használatára vonatkozó pontos magyarázatot az EURL-AP által meghatározott és a saját honlapján közzé tett szabványműveleti eljárás (SOP) részletesen tartalmazza.

A megfigyelési folyamatábra minden szakaszában szigorúan be kell tartani a tárgylemezek megfigyelésre előírt minimális számát, kivéve, ha a frakció teljes mérete nem teszi lehetővé a megadott tárgylemezszám elérését, például akkor, ha nem keletkezett üledék. Meghatározásonként legfeljebb 6 tárgylemezt kell használni a részecskeszám rögzítésére.

Amikor specifikusabb, a 2.1.2.1.4. pontban meghatározottak szerinti színező tulajdonsággal rendelkező beágyazó közeg használatával további tárgylemezek készülnek flotátum vagy nyersanyag vizsgálatára – a 2.1.2.1.3. pontban meghatározott, más beágyazóközeggel készített tárgylemezeken kimutatott szerkezetek (pl. tollak, szőrök, izom- vagy vérrészecskék) további jellemzése céljából, a részecskék számát meghatározásonként legfeljebb 6 tárgylemez alapján kell meghatározni, a specifikusabb beágyazó közeggel készült további tárgylemezeket is beleértve.

A részecskék tulajdonságainak és eredetének meghatározását megkönnyítendő a laboratóriumi munkatárs alkalmazhat segédeszközöket, például döntéstámogató rendszereket, képkönyvtárakat és referenciamintákat.

(D1 az első meghatározást, D2 a második meghatározást jelöli; *: szárazföldi gerincesek, hal)

”

12.

A 2.1.4.3. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„Meghatározások száma

A meghatározásokat különböző, egyenként 50 g-os almintákon kell elvégezni.

Ha az 1. ábrában meghatározott megfigyelési folyamatábra szerint végzett első meghatározás nem mutatta ki állati részecske jelenlétét, nincs szükség további meghatározásra, és az elemzés eredményéről a 2.1.5.1. pontban meghatározott terminológia alkalmazásával kell jelentést készíteni.

Ha az 1. ábrában meghatározott megfigyelési folyamatábra szerint végzett első meghatározás kimutatta egy vagy több, egy adott kategóriához tartozó (azaz szárazföldi gerinces vagy hal) állati részecske jelenlétét, és a talált részecskék kategóriája megfelel a minta nyilatkozat szerinti tartalmának, nincs szükség második meghatározásra. Ha az első meghatározás során kimutatott, egy adott kategóriához tartozó állati részecskék száma 5-nél több, az elemzés eredményéről állatkategóriánként a 2.1.5.3. pontban szereplő terminológia alkalmazásával kell jelentést készíteni. Különben az elemzés eredményéről állatkategóriánként a 2.1.5.2. pontban meghatározott terminológia alkalmazásával kell jelentést készíteni.

Más esetekben, így akkor is, ha a laboratórium nem kapott a tartalomra vonatkozó nyilatkozatot, egy újabb almintán második meghatározást kell végezni.

Ha a 2. ábrában szereplő megfigyelési folyamatábra szerinti második meghatározás elvégzése után a két meghatározás során kimutatott adott kategóriájú állati részecskék számának összege nagyobb 10-nél, az elemzés eredményéről a 2.1.5.3. pontban meghatározott terminológia alkalmazásával kell jelentést készíteni. Különben az elemzés eredményéről állatkategóriánként a 2.1.5.2. pontban meghatározott terminológia alkalmazásával kell jelentést készíteni.”

13.

A 2.1.5. pont szövegének helyébe a következő szöveg lép:

„Az eredmények közlése

A laboratórium az eredmények jelentésekor megadja a vizsgált anyagok típusát (üledék, flotátum, nyersanyag). A jelentésben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy hány meghatározást végeztek el, és hogy a tárgylemezek elkészítése előtt sor került-e a frakciók 2.1.3.3.4. pont utolsó bekezdése szerinti átszitálására.

A laboratóriumi jelentésnek tartalmaznia kell legalább a szárazföldi gerincesekből és a halból származó alkotóelemek jelenlétére vonatkozó információt.

A különböző eseteket a következő módon kell jelenteni:

2.1.5.1.

Nem volt kimutatható adott kategóriájú állati részecske:

—	»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján, szárazföldi gerincesekből származó részecske nem volt kimutatható.«

—	»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján, halból származó részecske nem volt kimutatható.«

2.1.5.2.

Amennyiben egy adott kategóriájú állati részecskéből egyetlen meghatározás elvégzése esetén 1–5, illetve két meghatározás esetén 1–10 került kimutatásra (a kimutatott részecskék száma nem éri el a takarmányokban előforduló állati fehérjéket vizsgáló uniós referencialaboratórium (EURL-AP) által a szabványműveleti eljárásaiban (SOP) megállapított és a honlapján (1) közzétett döntési határétéket):

Egyetlen meghatározás elvégzése esetén:

—

»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján legfeljebb 5, szárazföldi gerincesekből származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [csont, porc, izom, szőr, szaru…]. Ez a kis mértékű jelenlét az e mikroszkópos módszer tekintetében megállapított döntési határérték alatt van.«

—

»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján legfeljebb 5, halból származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [halcsont, halpikkely, porc, izom, hallókő (otolith), kopoltyú…]. Ez a kis mértékű jelenlét az e mikroszkópos módszer tekintetében megállapított döntési határérték alatt van.«

Két meghatározás elvégzése esetén:

—

»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján a két meghatározás során összesen legfeljebb 10, szárazföldi gerincesekből származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [csont, porc, izom, szőr, szaru…]. Ez a kis mértékű jelenlét az e mikroszkópos módszer tekintetében megállapított döntési határérték alatt van.«

—

»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján a két meghatározás során összesen legfeljebb 10, halból származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [halcsont, halpikkely, porc, izom, hallókő (otolith), kopoltyú…]. Ez a kis mértékű jelenlét az e mikroszkópos módszer tekintetében megállapított döntési határérték alatt van.«

Továbbá:

—	A minta előszitálása esetén a laboratóriumi jelentés tartalmazza, hogy melyik frakcióban (átszitált frakció, pelletált frakció vagy magvak) mutattak ki állati részecskéket, mivel a kizárólag az átszitált frakcióban kimutatott állati részecskék jelenléte környezeti szennyezésre utalhat.

—	Ha csak olyan állati részecskék mutathatók ki (pl. izomrostok), amelyek nem kategorizálhatók szárazföldi gerincesből vagy halból származóként, a jelentésben meg kell említeni, hogy csak ilyen állati részecskéket mutattak ki, és nem zárható ki, hogy azok szárazföldi gerincesekből származnak.

2.1.5.3.

Egy adott kategóriájú állati részecskéből egyetlen meghatározás elvégzése esetén több mint 5-öt vagy két meghatározás esetén több mint 10-et mutattak ki:

Egyetlen meghatározás elvégzése esetén:

—	»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján 5-nél több, szárazföldi gerincesekből származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [csont, porc, izom, szőr, szaru…].«

—	»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján 5-nél több, halból származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [halcsont, halpikkely, porc, izom, hallókő (otolith), kopoltyú…].«

Két meghatározás elvégzése esetén:

—	»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján a két meghatározás során összesen 10-nél több, szárazföldi gerincesekből származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [csont, porc, izom, szőr, szaru…].«

—	»A beküldött mintában fénymikroszkópos vizsgálat alapján a két meghatározás során összesen 10-nél több, halból származó részecske volt kimutatható. A részecskék a következőkként azonosíthatók: … [halcsont, halpikkely, porc, izom, hallókő (otolith), kopoltyú…].«

Továbbá:

—	A minta előszitálása esetén a laboratóriumi jelentés tartalmazza, hogy melyik frakcióban (átszitált frakció, pelletált frakció vagy magvak) mutattak ki állati részecskéket, mivel a kizárólag az átszitált frakcióban kimutatott állati részecskék jelenléte környezeti szennyezésre utalhat.

—	Ha csak olyan állati részecskék mutathatók ki (pl. izomrostok), amelyek nem kategorizálhatók szárazföldi gerincesből vagy halból származóként, a jelentésben meg kell említeni, hogy csak ilyen állati részecskéket mutattak ki, és nem zárható ki, hogy azok szárazföldi gerincesekből származnak.”

(1) http://eurl.craw.eu/

27.10.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 357/24

A TANÁCS (EU) 2020/1561 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. október 23.)

a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatok mérséklése érdekében az (EU) 2020/672 rendelet alapján Magyarországnak nyújtandó ideiglenes támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról szóló, 2020. május 19-i (EU) 2020/672 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	2020. augusztus 6-án Magyarország pénzügyi támogatást kért az Uniótól annak érdekében, hogy kiegészítse a Covid19-világjárvány hatásának, valamint a munkavállalókat és önfoglalkoztatókat érintő társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére irányuló nemzeti erőfeszítéseit.

(2)

A Covid19-világjárvány és a Magyarország által a járvány megfékezése érdekében végrehajtott rendkívüli intézkedések, valamint a járvány társadalmi-gazdasági és egészségügyi következményei várhatóan drámai hatást gyakorolnak az államháztartásra. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azzal számolt, hogy Magyarország államháztartási hiánya és államadóssága 2020 végére a bruttó hazai termék (GDP) 5,2 %-a, illetve 75,0 %-a lesz. A Bizottság 2020. nyári időközi előrejelzése szerint Magyarország GDP-je 2020-ban várhatóan 7,0 %-kal esik vissza.

(3)

A Covid19-világjárvány következtében Magyarországon a gazdaságilag aktív népesség jelentős része nem tudta folytatni tevékenységét. Mindez a (4)–(14) preambulumbekezdésben ismertetett, a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésekkel és az egészségügyi vonatkozású intézkedésekkel összefüggésben a magyarországi közkiadások hirtelen és nagymértékű növekedéséhez vezetett.

(4)

A Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott, a szálláshelyek országos fejlesztéséről szóló 2080/2020. Korm. határozat átmeneti támogatást vezetett be a turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez (átalakítás, bővítés, épületfelújítás, berendezések beszerzése) a meglévő munkaerő megtartása céljából. A kérelem a kiadásoknak csak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó összegeire irányul. Az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja, hogy a jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel szemben védelmet nyújtson az önfoglalkoztatók vagy a munkavállalók hasonló kategóriái számára.

(5)

A Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott 25/2020. (VI.22.) AM rendelet (2), 26/2020. (VI.22.) AM rendelet (3) és 30/2020. (VI.22.) AM rendelet (4) egyszeri vissza nem térítendő támogatást vezetett be az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások, a nem évelő növény termesztése és a növényi szaporítóanyag termesztése ágazatban kertészeti tevékenységet végző vállalkozások, továbbá a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások részére. A támogatás feltétele, hogy a vállalkozás 2020 decemberéig megtartsa alkalmazottait. Az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásával kapcsolatos kiadásokat illetően az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett, csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja, hogy a jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel szemben védelmet nyújtson az önfoglalkoztatók vagy a munkavállalók hasonló kategóriái számára.

(6)

A Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet (5) és 2020. évi LVIII. törvény (6) meghosszabbította a munkavállalóknak és az egyéni vállalkozóknak nyújtott gyermekgondozási ellátásokat, amelyek az életkorra vonatkozó korlátozások miatt 2020. március 11. és 2020. június 30. között – a veszélyhelyzet időszakában – jártak volna le. E gyermekgondozási ellátások az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthetők, mivel a munkavállalók és az önfoglalkoztatók számára jövedelemtámogatást biztosít, amely hozzájárul az iskolabezárások alatt felmerülő gyermekgondozási költségek fedezéséhez, ezáltal elősegíti a szülők munkavégzésének folytatását, és megelőzi, hogy munkaviszonyuk veszélybe kerüljön.

(7)	A Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott (módosított) 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet (7) alapján a hatóságok számos adóügyi intézkedést vezettek be. Mivel az említett intézkedések állami bevételekről történő lemondást jelentenek, a közkiadásokkal egyenértékűnek tekinthetők.

(8)

A világjárvány által leginkább sújtott ágazatokban a hatóságok mentesítették a munkáltatókat a szociális hozzájárulási adófizetési és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól a 2020. március és december közötti időszakban, és csökkentették a munkáltatók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértékét a 2020. március és június közötti időszakban. A kérelemben a legfrissebb eredményadatok alapján az összes kiadásnak a munkaidőt csökkentő, illetve felfüggesztő, vagy a munkavállalók munkaviszonyát folyamatosan fenntartó vállalkozásokkal kapcsolatosan felmerülő része szerepel.

(9)

A kisadózó vállalkozások számára 26 tevékenységgel összefüggésben bevezették a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alóli mentességet a 2020. március és június közötti időszakban. A kérelem a kiadásoknak csak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó összegeire irányul. Az intézkedés az (EU) 2020/672 rendeletben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésnek tekinthető, mivel célja, hogy a jövedelemcsökkenéssel vagy -kieséssel szemben védelmet nyújtson az önfoglalkoztatók vagy a munkavállalók hasonló kategóriái számára.

(10)

Az adóügyi intézkedések részeként a világjárvány által leginkább sújtott ágazatokban a hatóságok kizárták a személyi jellegű kifizetéseket a kisvállalati adó (KIVA) adóalapjából a 2020. március és június közötti időszakban. A kérelemben a legfrissebb eredményadatok alapján az összes kiadásnak a munkaidőt csökkentő, illetve felfüggesztő, vagy a munkavállalók munkaviszonyát folyamatosan fenntartó vállalkozásokkal kapcsolatosan felmerülő része szerepel.

(11)

Magyarország egy sor egészségügyi vonatkozású intézkedést is bevezetett a Covid19-világjárvány kezelésére. A Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet (8) személyenként 500 000 HUF egyszeri rendkívüli juttatásban részesítette az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat a világjárvány idején nyújtott többletmunkájuk elismeréseként.

(12)	Az állami tulajdonú vállalatok, amelyek költségeit az állam viseli, költségvonzattal járó különleges intézkedéseket vezettek be a világjárvány megfékezése érdekében. Az ilyen egészségügyi vonatkozású intézkedések közé tartozik a tisztítás és a védőeszközök biztosítása.

(13)

A Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról (KEF) szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet (9) alapján bevezetett, a világjárvány megfékezésére irányuló különleges intézkedések (például napi fertőtlenítési szolgáltatások, valamint a szellőzőrendszerek és felvonók többszöri tisztítása), továbbá az állami tisztviselők személyes egészségének fertőtlenítőszerek és védőeszközök révén történő védelmét szolgáló intézkedések a költségek növekedését eredményezték. Ezeket az intézkedéseket a KEF vezette be az állami költségvetési szervek folyamatos működésének biztosítása érdekében.

(14)

Végezetül, a Magyarország 2020. augusztus 6-i kérelmében hivatkozott, az Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat (10) kórházi infrastruktúrával és beruházásokkal kapcsolatos intézkedéseket vezetett be az egészségügyi és egészségügyben dolgozók és a betegek magas szintű védelme érdekében. Az intézkedések közé tartozik kijelölt orvosi vizsgálati helyiségek és elszigetelt Covid-osztályok kialakítása. Továbbá, a kórházakban és más egészségügyi intézményekben növekedtek az egészségügyi és egészségügyben dolgozók magas szintű védelmét szolgáló egyéni védőeszközök és felszerelések (egyszer használatos szájmaszkok, orvosi köpenyek, műanyag arcpajzsok, kesztyűk, fertőtlenítőszerek stb.) közvetlen költségei.

(15)

Magyarország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében a pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Magyarország megfelelő bizonyítékot nyújtott be a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelése érdekében hozott nemzeti intézkedések következtében 2020. február 1-je óta a tényleges és tervezett közkiadások 639 500 000 EUR-val emelkedtek. A fent említett, csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó megnövekedett összeg hirtelen és nagymértékű növekedést jelent, mivel egyaránt kapcsolódik az új intézkedésekhez és a meglévő intézkedések meghosszabbításához, melyek együttesen a magyarországi vállalkozások és munkaerő jelentős hányadát fedik le. Magyarország a megnövekedett kiadásokból 113 740 000 EUR-t szándékozik uniós forrásokból finanszírozni.

(16)

Az (EU) 2020/672 rendelet 6. cikkének megfelelően a Bizottság konzultált a magyar hatóságokkal, és ellenőrizte a 2020. augusztus 6-i kérelemben említett csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz és hasonló intézkedésekhez, valamint a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos releváns egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó tényleges és tervezett kiadások hirtelen és nagymértékű növekedését.

(17)

A Magyarország kérelmében szereplő és a (11)–(14) preambulumbekezdésben említett egészségügyi vonatkozású intézkedések összege 268 550 000 EUR. Ez az összeg a kért pénzügyi támogatás teljes összegének több mint felét teszi ki. Tekintettel arra, hogy biztosítani kell az intézkedések ezen kategóriájának kiegészítő jellegét, az egészségügyi vonatkozású intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatás összegét 247 124 000 EUR-ra kell korlátozni, így az összeg nem éri el a pénzügyi támogatás teljes összegének felét.

(18)

Következésképpen pénzügyi támogatást kell nyújtani annak érdekében, hogy Magyarország segítséget kapjon a Covid19-világjárvány okozta súlyos gazdasági zavarok társadalmi-gazdasági hatásainak kezeléséhez. A Bizottságnak – a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben – meg kell hoznia a részletek és részfolyósítások futamidejére, nagyságára és rendelkezésre bocsátására vonatkozó döntéseket.

(19)

E határozat nem sértheti az egységes piac működésének torzulásaira vonatkozó bármely, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárás eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről.

(20)	Magyarországnak rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a tervezett közkiadások végrehajtásáról annak érdekében, hogy a Bizottság fel tudja mérni, hogy Magyarországon milyen mértékben valósultak meg ezek a kiadások.

(21)

A pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó határozat elfogadása során a Tanács – az egyenlő bánásmód, a szolidaritás, az arányosság és az átláthatóság elvének alkalmazása mellett – figyelembe vette Magyarország meglévő és várható szükségleteit, valamint az (EU) 2020/672 rendelet alapján más tagállamok által már benyújtott vagy benyújtani tervezett pénzügyi támogatás iránti kérelmeket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Magyarország teljesíti az (EU) 2020/672 rendelet 3. cikkében meghatározott feltételeket.

2. cikk

(1) Az Unió Magyarország rendelkezésére bocsát legfeljebb 504 330 000 EUR összegű hitelt. A hitel maximális átlagos futamideje 15 év.

(2) Az e határozat által nyújtott pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartama az e határozat hatálybalépését követő első naptól számított 18 hónap.

(3) A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást legfeljebb nyolc részletben bocsátja Magyarország rendelkezésére. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet. Az első részlet keretében végrehajtott részfolyósítások futamideje meghaladhatja az (1) bekezdésben említett maximális átlagos futamidőt. Ebben az esetben a további részfolyósítások futamidejét úgy kell megállapítani, hogy a maximális átlagos futamidő az összes részlet kifizetése után megfeleljen az (1) bekezdésben említetteknek.

(4) Az első részletet az (EU) 2020/672 rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt hitelmegállapodás hatálybalépésétől függően kell rendelkezésre bocsátani.

(5) Az (EU) 2020/672 rendelet 4. cikkében említett uniós finanszírozás költségeit az egyes részletek tekintetében, valamint az e cikk (1) bekezdése alapján nyújtott hitelhez kapcsolódó finanszírozásból adódóan az Unió részéről felmerült díjakat, költségeket és kiadásokat Magyarország viseli.

(6) A részletek nagyságáról és rendelkezésre bocsátásáról, valamint a részfolyósítások összegéről a Bizottság dönt.

3. cikk

Magyarország a következő intézkedéseket finanszírozhatja:

átmeneti támogatás a turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából, a szálláshelyek országos fejlesztéséről szóló 2080/2020. Korm. határozat szerint, a kiadásoknak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó részére;

b)	átmeneti támogatás az élelmiszer-feldolgozást végző vállalkozások számára a 25/2020. (VI.22.) AM rendelet szerint, a kiadásoknak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó részére;

c)	átmeneti támogatás a nem évelő növények termesztése és a növényi szaporítóanyag termesztése ágazatban kertészeti tevékenységet végző vállalkozások számára a 26/2020. (VI.22.) AM rendelet szerint, a kiadásoknak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó részére;

d)	átmeneti támogatás a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások számára a 30/2020. (VI.22.) AM rendelet szerint, a kiadásoknak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó részére;

e)	a veszélyhelyzet időszakában lejárt gyermekgondozási ellátások meghosszabbítása 2020. június 30-ig, az 59/2020. (III. 23.) Korm. rendeletben és a 2020. évi LVIII. törvény 71. §-ában előírtak szerint;

a munkáltatók szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségének felfüggesztése egyes ágazatokban a 2020. március és december közötti időszakban, a (módosított) 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja szerint, a kiadásoknak a munkaidőt csökkentő, illetve felfüggesztő, vagy a munkavállalók munkaviszonyát folyamatosan fenntartó vállalkozásokkal kapcsolatos részére;

a munkáltatók mentesítése a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség alól egyes ágazatokban a 2020. március és december közötti időszakban, a (módosított) 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja szerint, a kiadásoknak a munkaidőt csökkentő, illetve felfüggesztő, vagy a munkavállalók munkaviszonyát folyamatosan fenntartó vállalkozásokkal kapcsolatos részére;

a munkáltatók által fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértékének csökkentése egyes ágazatokban a 2020. március és június közötti időszakban, a (módosított) 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. §-ának a) pontja szerint, a kiadásoknak a munkaidőt csökkentő, illetve felfüggesztő, vagy a munkavállalók munkaviszonyát folyamatosan fenntartó vállalkozásokkal kapcsolatos részére;

a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) alóli mentesség kisadózó vállalkozások számára 26 tevékenységgel összefüggésben a 2020. március és június közötti időszakban, a (módosított) 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 5. §-a szerint, a kiadásoknak az önfoglalkoztatók és az egyszemélyes társaságok támogatásához kapcsolódó részére;

a személyi jellegű kifizetések kizárása a kisvállalati adó (KIVA) adóalapjából egyes ágazatokban a 2020. március és június közötti időszakban, a (módosított) 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet rendelkezései szerint, a kiadásoknak a munkaidőt csökkentő, illetve felfüggesztő, vagy a munkavállalók munkaviszonyát folyamatosan fenntartó vállalkozásokkal kapcsolatos részére;

k)	egyszeri rendkívüli juttatás az egészségügyi és egészségügyben dolgozók számára a világjárvány idején nyújtott többletmunkájuk elismeréseként, a 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendeletben foglaltak szerint;

l)	az állami tulajdonú vállalatoknál a világjárvány megfékezésére bevezetett különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek;

m)	a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról (KEF) szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet alapján a világjárvány megfékezésére és az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek;

n)	az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók és a betegek magas szintű védelmét szolgáló kórházi infrastruktúrával és beruházásokkal kapcsolatos költségek, az Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat szerint;

o)	a kórházakban és más egészségügyi intézményekben az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók magas szintű védelmét szolgáló egyéni védőeszközök és felszerelések közvetlen költségei, az Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozat szerint.

4. cikk

Magyarország 2021. április 28-ig, majd azt követően hathavonta tájékoztatja a Bizottságot a tervezett közkiadás végrehajtásáról mindaddig, amíg a tervezett közkiadást teljes mértékben végre nem hajtotta.

5. cikk

Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.

Ez a határozat azon a napon lép hatályba, amelyen a címzettet e határozatról értesítették.

6. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH

(1) HL L 159., 2020.5.20., 1. o.

(2) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. június 22-én (148. szám), 3872. o.

(3) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. június 22-én (148. szám), 3875. o.

(4) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. június 22-én (148. szám), 3889. o.

(5) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. március 23-án (51. szám), 1558. o.

(6) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. június 17-én (144. szám), 3652. o.

(7) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. március 18-án (47. szám), 1462. o.

(8) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. június 12-én (141. szám), 3585. o.

(9) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2014. október 2-án (136. szám), 13839. o.

(10) Kihirdetve a Magyar Közlönyben 2020. január 31-én (16. szám), 288. o.

27.10.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 357/29

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1562 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. október 26.)

az (EU) 2020/167 végrehajtási határozatnak a fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszerek, az elsődleges felügyeleti radarok, a rádió-műsorszóró vevők, a nemzetközi mobiltávközlési berendezések és az állandó helyű rádiórendszerek tekintetében az egyes rádióberendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 16. cikke értelmében amennyiben a rádióberendezések megfelelnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozásokkal rendelkező harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, úgy vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett irányelv 3. cikkében meghatározott azon alapvető követelményeknek is, amelyekre e szabványok vagy részeik vonatkoznak.

(2)

A C(2015) 5376 végrehajtási határozattal (3) a Bizottság felkérte az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetet (ETSI), hogy a 2014/53/EU irányelv támogatása céljából dolgozzák ki és vizsgálják felül a rádióberendezésekre vonatkozó harmonizált szabványokat.

(3)

A C(2015) 5376 végrehajtási határozatban megfogalmazott kérelem alapján az ETSI kidolgozta az EN 303 213-5-1 V1.1.1 harmonizált szabványt a fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszerek vevőire és lekérdezőire, az EN 303 345-2 V1.1.1 és az EN 303 345-5 V1.1.1 szabványt a rádió-műsorszóró vevőkre, valamint az EN 303 364-3 V1.1.1 szabványt az elsődleges felügyeleti radarokra vonatkozóan.

(4)

A C(2015) 5376 végrehajtási határozatban megfogalmazott kérelem alapján az ETSI felülvizsgálta az EN 301 908-2 V11.1.2, az EN 301 908-13 V11.1.2, az EN 302 217-2 V3.1.1 és az EN 303 213-6-1 V2.1.1 harmonizált szabványokat, amelyek hivatkozásai közzétételre kerültek az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (4). Ennek eredményeként elfogadásra került a nemzetközi mobiltávközlési felhasználói berendezésre vonatkozó EN 301 908-2 V13.1.1 harmonizált szabvány, a fejlett egyetemes földfelszíni rádiós hozzáférési felhasználói berendezésre vonatkozó EN 301 908-13 V13.1.1 harmonizált szabvány, az állandó helyű rádiórendszerekre vonatkozó EN 302 217-2 V3.2.2 harmonizált szabvány és a fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszerekre vonatkozó EN 303 213-6-1 V3.1.1 harmonizált szabvány.

(5)	A Bizottság az ETSI-vel együtt megvizsgálta, hogy az említett harmonizált szabványok megfelelnek-e a C(2015) 5376 végrehajtási határozatban foglalt kérelemnek.

(6)	Az EN 303 213-5-1 V1.1.1 és az EN 301 908-2 V13.1.1 harmonizált szabványok megfelelnek az általuk lefedni kívánt és a 2014/53/EU irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(7)

A C(2015) 5376 végrehajtási határozat II. mellékletének 3.3. pontja előírja, hogy „a vevő teljesítménye különös jelentőséggel bír a mobil végberendezések, különösen az antennák teljesítménye tekintetében is, valamint az életbiztonsági alkalmazásokban használt kommunikációs berendezések esetében”. Az EN 301 908-13 V13.1.1 harmonizált szabvány nem tartalmaz antennateljesítményre vonatkozó előírásokat. A szóban forgó harmonizált szabvány hivatkozását ezért korlátozással kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)

Az EN 302 217-2 V3.2.2 harmonizált szabvány 4.3.2. szakaszának 2. megjegyzése alapján a gyártók eltérhetnek a harmonizált szabványnak a bithibaarányra (BER) vonatkozó egyéb előírásaitól, és az említett harmonizált szabvány H.3.4., I.3.4. és J.3.4. szakasza nem ír elő konkrét vizsgálati módszert a megfelelés igazolására. A szóban forgó harmonizált szabvány hivatkozását ezért korlátozásokkal kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)

A mellékhullám-tartományban a nem kívánt sugárzásokról szóló ITU-R SM.329-12 (09/2012) számú ajánlás kimondja, hogy „a frekvenciaspektrum leggazdaságosabb és leghatékonyabb kihasználása érdekében meg kell határozni a mellékhullám-tartományi sugárzások általános felső határértékeit”. Az ERC 74-01 (2019) számú ajánlása kimondja, hogy „bizonyos megosztási vagy kompatibilitási vizsgálatok céljából a spektrumhatékonyság növelése érdekében a nem kívánt sugárzások alacsonyabb szintjei is felhasználhatók a mellékhullám-tartományban”. Következésképpen a mellékhullámú sugárzásokat a spektrum hatékony használata szempontjából relevánsnak ismerik el. A rádióspektrum hatékony használatával a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdése foglalkozik. Az EN 303 345-2 V1.1.1 szabvány C.3. melléklete és az EN 303 345-5 V1.1.1 szabvány B.3. melléklete elismeri, hogy a vevő mellékhullámú nem kívánt sugárzásai relevánsak a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szempontjából. Az EN 303 345-2 V1.1.1 szabvány C.3.5. szakasza és az EN 303 345-5 V1.1.1 szabvány B.3.5. szakasza azonban úgy rendelkezik, hogy a vevő mellékhullámú nem kívánt sugárzásai más szabványok hatálya alá tartoznak. Az EN 303 345-2 V1.1.1 és az EN 303 345-5 V1.1.1 harmonizált szabványok hivatkozásait ezért korlátozással kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)

A C(2015) 5376 végrehajtási határozat (2) preambulumbekezdése jó együttműködésre bátorít a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletével (CEPT), amellyel konzultációt folytattak arról, hogy e harmonizált szabványok megfelelnek-e az ERC 74-01 (2019) számú, a mellékhullámú nem kívánt sugárzásokra vonatkozó ajánlásának. A CEPT válaszában kifejtette, hogy az ERC 74-01 (2019) számú ajánlás rugalmasabb alkalmazása csak meghatározott műszaki feltételek mellett történhet. Az EN 303 213-6-1 V3.1.1 szabvány 4.2.1.5. szakasza és az EN 303 364-3 V1.1.1 szabvány 4.2.1.4. szakasza ezért csak bizonyos rádióberendezésekre vonatkozóan vélelmezheti a megfelelést. A szóban forgó harmonizált szabványok hivatkozásait ezért korlátozással kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(11)

Az (EU) 2020/167 bizottsági végrehajtási határozat (5) I. melléklete felsorolja a 2014/53/EU irányelvnek való megfelelés vélelmét megalapozó harmonizált szabványok hivatkozásait, a végrehajtási határozat II. melléklete pedig felsorolja a 2014/53/EU irányelvnek való megfelelés vélelmét megalapozó, korlátozással ellátott harmonizált szabványok hivatkozásait. Annak biztosítása érdekében, hogy a 2014/53/EU irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványok hivatkozásai egyetlen jogi aktusban szerepeljenek, az EN 303 213-5-1 V1.1.1 és az EN 301 908-2 V13.1.1 szabványok hivatkozásait fel kell venni az említett végrehajtási határozat I. mellékletébe, az EN 301 908-13 V 13.1.1, az EN 302 217-2 V3.2.2, az EN 303 213-6-1 V3.1.1, az EN 303 345-2 V1.1.1, az EN 303 345-5 V1.1.1 és az EN 303 364-3 V1.1.1 szabványok hivatkozásait pedig fel kell venni az említett végrehajtási határozat II. mellékletébe.

(12)	Az ETSI szerint az EN 303 339 V1.1.1 harmonizált szabványt – amelynek hivatkozása közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (6) – elavultnak kell tekinteni, mivel nem felel meg a legújabb technikai fejleményeknek.

(13)

Ezért az EN 301 908-2 V11.1.2, az EN 301 908-13 V11.1.2, az EN 302 217-2 V3.1.1 és az EN 303 213-6-1 V2.1.1 harmonizált szabványok hivatkozásait – mivel azokat felülvizsgálták – és az EN 303 339 V1.1.1 harmonizált szabvány hivatkozását – mivel az elavultnak tekinthető – vissza kell vonni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatából (7). Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat III. melléklete felsorolja a 2014/53/EU irányelvet támogató azon harmonizált szabványok hivatkozásait, amelyeket visszavonnak az Európai Unió Hivatalos Lapjából. Ezért a fenti hivatkozásokat indokolt felvenni az említett mellékletbe. Annak érdekében, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni az EN 301 908-2 V13.1.1, az EN 301 908-13 V13.1.1, az EN 302 217-2 V3.2.2 és az EN 303 213-6-1 V3.1.1 harmonizált szabványok alkalmazására, az EN 301 908-2 V11.1.2, az EN 301 908-13 V11.1.2, az EN 302 217-2 V3.1.1 és az EN 303 213-6-1 V2.1.1 harmonizált szabványokra való hivatkozások visszavonását indokolt egy későbbi időpontra halasztani. Annak érdekében továbbá, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen felkészülni az EN 303 339 V1.1.1 harmonizált szabványra való hivatkozás visszavonására, indokolt azt későbbi időpontra halasztani.

(14)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján a szóban forgó szabvány hivatkozásának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételi időpontjától kezdődően vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat a következőképpen módosul:

1.	az I. melléklet e határozat I. mellékletének megfelelően módosul;

2.	a II. melléklet e határozat II. mellékletének megfelelően módosul;

3.	a III. melléklet e határozat III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.).

(3) A Bizottság C(2015) 5376 final végrehajtási határozata (2015. augusztus 4.) az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek szóló, a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatását célzó, a rádióberendezések szabványosítására irányuló kérelemről.

(4) HL C 326., 2018.9.14., 114. o.

(5) A Bizottság (EU) 2020/167 végrehajtási határozata (2020. február 5.) a rádióberendezésekre vonatkozóan a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv támogatása céljából kidolgozott harmonizált szabványokról (HL L 34., 2020.2.6., 46. o.).

(6) HL C 326., 2018.9.14., 114. o.

(7) HL C 326., 2018.9.14., 114. o.

I. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat I. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

Szám

A szabvány hivatkozása

„8.

EN 301 908-2 V13.1.1

IMT-cellás hálózatok. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa. 2. rész: CDMA közvetlen kiterjesztésű (UTRA FDD) felhasználói berendezés (UE)

ETSI EN 303 213-5-1 V1.1.1

Fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszer (A-SMGCS). 5. rész: A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa multilaterációs (MLAT) berendezésekhez. 1. alrész: Vevők és lekérdezők”.

II. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat II. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása
„4.	EN 301 908-13 V13.1.1 IMT-cellás hálózatok. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa. 13. rész: Fejlett egyetemes földfelszíni rádiós hozzáférési (E-UTRA) felhasználói berendezés (UE) Megjegyzés: ez a harmonizált szabvány nem tartalmaz antennateljesítmény-paramétereket, és e paraméterek tekintetében az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés.
5.	EN 302 217-2 V3.2.2 Állandó helyű rádiórendszerek. Pont-pont típusú berendezések és antennák jellemzői és követelményei. 2. rész: 1 GHz-től 86 GHz-ig terjedő frekvenciasávokban működő digitális rendszerek. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa Megjegyzés: az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés, amennyiben az e harmonizált szabvány 4.3.2. szakaszának 2. megjegyzése szerint járnak el; Megjegyzés: az e harmonizált szabvány H.3.4., I.3.4. vagy J.3.4. szakaszának hatálya alá tartozó rádióberendezések tekintetében az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés, amennyiben nem kerülnek alkalmazásra a megfelelő vizsgálati módszerek az e harmonizált szabvány H.3.4., I.3.4., illetve J.3.4. pontjának való megfelelés bizonyítására.
6.	EN 303 213-6-1 V3.1.1 Fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszer (A-SMGCS). 6. rész: A telepített gurítóradar-érzékelőkre vonatkozó, a rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa. 1. alrész: Impulzusjeleket használó és legfeljebb 100 kW teljesítményt sugárzó X-sávú érzékelők Megjegyzés: ami e harmonizált szabvány 4.2.1.5. szakaszát illeti, az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a „WR112/R84 ékszakaszt és WR90/R100 hullámvezetőt” nem kombináló berendezésekre vonatkozó alapvető követelménynek való megfelelés, amint az e harmonizált szabvány 1. szakaszának 1. megjegyzésében szerepel. A hullámvezetőnek folyamatosan akadálymentes (zavarmentes/tiszta) átviteli útvonallal kell rendelkeznie, és legalább az adott üzemeltetési módban mért hullámvezető határhullámhossza 20-szorosának megfelelő hosszúságúnak kell lennie.
7.	EN 303 345-2 V1.1.1 Rádió-műsorszóró vevők. 2. rész: AM rádió-műsorszóró szolgálat. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa Megjegyzés: az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés a mellékhullám-tartományban a vevő nem kívánt sugárzásai tekintetében.
8.	EN 303 345-5 V1.1.1 Rádió-műsorszóró vevők. 5. rész: DRM rádió-műsorszóró szolgálat. A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa Megjegyzés: az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő alapvető követelménynek való megfelelés a mellékhullám-tartományban a vevő nem kívánt sugárzásai tekintetében.
9.	EN 303 364-3 V1.1.1 Elsődleges felügyeleti radar (PSR). A rádióspektrumhoz való hozzáférés harmonizált szabványa. 3. rész: A 8 500 MHz-től 10 000 MHz-ig terjedő frekvenciasávban (X sávban) működő légiforgalmi irányító (ATC) PSR érzékelők Megjegyzés: ami e harmonizált szabvány 4.2.1.4. szakaszát illeti, az e harmonizált szabványnak való megfelelés alapján nem vélelmezhető a 2014/53/EU irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, a „WR112/R84 ékszakaszt és WR90/R100 hullámvezetőt” nem kombináló berendezésekre vonatkozó alapvető követelménynek való megfelelés, amint az e harmonizált szabvány 1. szakaszának 1. megjegyzésében szerepel. A hullámvezetőnek folyamatosan akadálymentes (zavarmentes/tiszta) átviteli útvonallal kell rendelkeznie, és legalább az adott üzemeltetési módban mért hullámvezető határhullámhossza 20-szorosának megfelelő hosszúságúnak kell lennie.”

III. MELLÉKLET

Az (EU) 2020/167 végrehajtási határozat III. melléklete a következő sorokkal egészül ki:

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
„12.	EN 301 908-2 V11.1.2 IMT-cellás hálózatok. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány. 2. rész: CDMA közvetlen kiterjesztésű (UTRA FDD) felhasználói berendezés (UE)	2021. október 27.
13.	EN 301 908-13 V11.1.2 IMT-cellás hálózatok. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány. 13. rész: Fejlett egyetemes földfelszíni rádiós hozzáférési (E-UTRA) felhasználói berendezés (UE)	2021. október 27.
14.	EN 302 217-2 V3.1.1 Állandó helyű rádiórendszerek. Pont-pont típusú berendezések és antennák jellemzői és követelményei. 2. rész: 1 GHz-től 86 GHz-ig terjedő frekvenciasávokban működő digitális rendszerek. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány	2022. április 27.
15.	EN 303 213-6-1 V2.1.1 Fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszer (A-SMGCS). 6. rész: A telepített gurítóradar-érzékelőkre vonatkozó, a 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány. 1. alrész: Impulzusjeleket használó és legfeljebb 100 kW teljesítményt sugárzó X-sávú érzékelők	2021. október 27.
16.	EN 303 339 V1.1.1 Széles sávú, közvetlen levegő-föld kommunikáció. Az 1 900 MHz-től 1 920 MHz-ig és az 5 855 MHz-től 5 875 MHz-ig terjedő frekvenciasávokban működő berendezések. Rögzített karakterisztikájú antennák. A 2014/53/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének alapvető követelményeit tartalmazó, harmonizált szabvány	2021. április 27.”

27.10.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 357/35

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1563 AJÁNLÁSA

(2020. október 14.)

az energiaszegénységről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 168. és 194. cikkére,

tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) („az átdolgozott villamosenergia-irányelv”) és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)	Energiaszegénység alatt azt a helyzetet értjük, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni az alapvető energiaszolgáltatásokhoz. 2018-ban közel 34 millió európai nem tudta otthonát megfelelően fűteni (2), ami egyértelműen mutatja, milyen komoly kihívást jelent az energiaszegénység az EU számára.

(2)

Amint azt a társjogalkotók elismerték, a megfelelő fűtés, hűtés, világítás, valamint az árammal működő készülékekhez biztosított energia mind-mind elengedhetetlenül fontos szolgáltatás a megfelelő életszínvonal és az emberek egészségének biztosításához. Az energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés a társadalmi befogadás szempontjából is meghatározó. Az energiaszegénység problémájának kezelése tehát több előnnyel járhat, úgymint az egészségügyi kiadások csökkenése, (a célnak nem megfelelő hőforrások helyettesítése révén) a mérséklődő levegőszennyezés, a nagyobb komfort és jólét, valamint a háztartások javuló költségvetése. Ezek az előnyök együttesen közvetlen módon mozdítanák elő a gazdasági növekedést és a jólétet az Európai Unióban.

(3)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én közösen kihirdetett szociális jogok európai pillére az energiát azon alapvető szolgáltatások közé sorolja, amelyekhez mindenkinek joga van hozzáférni. Gondoskodni kell a rászorulók támogatásáról, hogy igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat (3).

(4)

A klímasemleges Unióra való, 2050-ig megvalósítandó méltányos átállás alapvető szerepet játszik a Bizottság által 2019 decemberében javasolt európai zöld megállapodásban (4). E megállapodás központi eleme az a korszerűsítési program (5), amely a magán- és középületek szerkezeti felújításának fellendítésével hivatott csökkenteni a kibocsátásokat, elősegíteni a helyreállítást és megoldást találni az energiaszegénység problémájára. Az ilyen szerkezeti felújítások várhatóan ösztönzőleg hatnak majd az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló uniós törekvésekre. Ezért döntő fontosságú, hogy a korszerűsítési program és ez az ajánlás együtt kerüljön elfogadásra annak érdekében, hogy kölcsönösen erősítsék az energiaszegénység és az energiahatékonysági szempontból legrosszabbul teljesítő épületek felszámolására irányuló kezdeményezéseket.

(5)

Az energiaszegénység az igazságos energetikai átállás elősegítésére kidolgozott „Tiszta energia minden európainak” című jogalkotási csomag sarkalatos pontja. Az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) („az irányítási rendelet”) és az átdolgozott villamosenergia-irányelv értelmében a Bizottságnak indikatív iránymutatást kell adnia az energiaszegénység mérésére szolgáló megfelelő mutatókról (7) és a „jelentős számú energiaszegénységben élő háztartás” fogalmának meghatározásához (8). Az energiaszegénységnek nincs egységesen alkalmazott definíciója, ezért a tagállamok feladata, hogy saját mutatóikat nemzeti viszonyaiknak megfelelően alakítsák ki. A nemrégiben elfogadott jogalkotási csomag ugyanakkor hasznos általános elveket és betekintést nyújt az energiaszegénység lehetséges okaiba és következményeibe. Hangsúlyozza továbbá a probléma kezelését célzó szakpolitikák fontosságát, különös tekintettel a nemzeti energia- és klímatervekhez és a hosszú távú felújítási stratégiákhoz kapcsolódó politikákra (9).

(6)

Nemzeti energia- és klímaterveikben a tagállamoknak fel kell mérniük az energiaszegény háztartások számát. Abban az esetben, ha egy tagállam megítélése szerint ez a szám magas, tervébe bele kell foglalnia az energiaszegénység csökkentésére irányuló nemzeti célkitűzést, szakpolitikákat és intézkedéseket. Az energiaunió helyzetéről szóló ötödik jelentéssel összefüggésben a Bizottság közzétette az egyes tagállamokra vonatkozó szolgálati munkadokumentumokat, amelyek tartalmazzák valamennyi végleges nemzeti energia- és klímaterv külön értékelését. Ezek a szolgálati munkadokumentumok azt is értékelik, hogy a végleges tervek hogyan kezelték a kapcsolódó, többek között az energiaszegénységre vonatkozóan is kiadott 2019-es bizottsági ajánlásokat, továbbá iránymutatást tartalmaznak a nemzeti energia- és klímatervek végrehajtását illetően.

(7)

Az átdolgozott villamosenergia-irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az energiaszegénység minden felismert formájának kezelésére, beleértve a szegénység tágabb összefüggéseivel foglalkozó intézkedéseket is. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók, kiváltképp a távoli területeken élők is védelemben részesüljenek. A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) hasonló rendelkezéseket tartalmaz.

(8)

Az új jogszabályi keret egyik fontos újítása, hogy előírja az energiaszegénységben élő háztartások számának felmérését. Az átdolgozott villamosenergia-irányelv 29. cikke utal a tagállamok azon kötelezettségére, hogy értékeljék az energiaszegénységben élő háztartások számát, és kimondja, hogy meg kell állapítaniuk és közzé kell tenniük az ezen értékelést alátámasztó kritériumokat. Amennyiben magas az ilyen háztartások száma, a tagállamoknak bele kell foglalniuk nemzeti energia- és klímaterveikbe az energiaszegénység csökkentésére irányuló indikatív célkitűzést, meg kell adniuk egy időkeretet, és körvonalazniuk kell a vonatkozó szakpolitikákat. Ezt követően az irányítási rendelettel összhangban jelentést kell tenniük a Bizottság felé valamennyi, az energiaszegénység háztartások számának csökkentése tekintetében elért eredményről.

(9)

Az (EU) 2018/2002 irányelvvel (11) módosított 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi energiahatékonysági irányelv (12) előírja a tagállamok számára, hogy energiahatékonysági kötelezettségeik keretében vegyék figyelembe az energiaszegénység enyhítésének szükségességét. A 7. cikk (11) bekezdésével összhangban az energiahatékonysági intézkedések egy részét – a szükséges mértékben – prioritásként a kiszolgáltatott helyzetben lévő, köztük az energiaszegénység által sújtott háztartások tekintetében kell végrehajtani (13). Az irányítási rendelet is tartalmaz hasonló kötelezettségeket.

(10)

Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2018/844/EU irányelv felülvizsgált változata értelmében a tagállamoknak a lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állományának felújítását támogató hosszú távú felújítási stratégiáik részeként megfelelő nemzeti intézkedéseket kell kidolgozniuk az energiaszegénység enyhítésére (14).

(11)

Az uniós jogi keret biztosítékokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az energiaszegénység kezelése érdekében hozott intézkedések ne akadályozzák a piac megnyitását vagy működését. A méltányos átálláshoz zökkenőmentesen működő kiskereskedelmi piacokra van szükség. Az említett biztosítékokat az átdolgozott villamosenergia-irányelv 28. cikke tartalmazza, a gyakorlatban való alkalmazásukat pedig elsősorban az 5. cikk (5) bekezdése ismerteti.

(12)

Az átdolgozott villamosenergia-irányelv 27. cikke azáltal erősíti meg ezt az elvet, hogy előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy minden háztartási fogyasztó és – amennyiben a tagállamok megítélése szerint indokolt – a kisvállalkozások is egyetemes szolgáltatásban részesüljenek, azaz a tagállam területén belül joguk legyen a meghatározott minőségű villamos energiával való ellátásra, méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható, megkülönböztetésmentes árakon. Az egyetemes szolgáltatás biztosítása érdekében a tagállamok végső menedékes ellátót jelölhetnek ki.

(13)

Amint azt az átdolgozott villamosenergia-irányelv (59) preambulumbekezdése is összefoglalja, az energiaszegénység az alacsony jövedelem, a magas energiakiadások és az otthonok alacsony energiahatékonyságának együtteséből fakad. Az ingadozó energiapiaci árak és a nem megfelelő energiahatékonyság, különösen az épületek alacsony energiateljesítményének következményei, valamint az általános szegénységgel összefüggő különféle társadalmi-gazdasági tényezők és a lakásbirtoklási rendszerekből eredő problémák együtt bonyolulttá teszik a kérdés megoldását.

(14)

2018-ban az EU-ban a magánháztartásokban élők 6,8 %-a (30,3 millió ember (15)) volt képtelen kiegyenlíteni a közüzemi számlákat, beleértve az energiaszámlákat is, ezért fennállt a veszélye annak, hogy kikapcsolják a szolgáltatást. Az uniós lakosság 7,3 %-a (37,4 millió ember) nem tudott kellemes hőmérsékletet teremteni az otthonában.

(15)

A Covid19-válság rávilágított arra, hogy sürgősen kezelni kell az energiaszegénység kihívásának kérdését, ha olyan szociális Európát szeretnénk kialakítani, amely kivétel nélkül gondoskodik valamennyi lakosa igényeiről. A figyelem középpontjában a tagállamok energiaszegénységi szintje áll majd, mivel egyre több európainak okozhat nehézséget az alapvető energiához való hozzáférés, amit a növekvő munkanélküliség tovább súlyosbít. Mindennek ismeretében létfontosságú, hogy az európai gazdaságok által jelenleg tapasztalt, példa nélküli zavarok ellenére is elérkezzünk az európai zöld megállapodás mérföldköveihez.

(16)

A Next Generation EU (16) helyreállítási csomagot olyan eszközként terjesztették elő, amelynek „iránymutatást kell nyújtania, és ki kell alakítania egy fenntarthatóbb, ellenállóbb és méltányosabb Európát a következő generáció számára”. Európa helyreállítási terveinek kidolgozásakor a környezeti fenntarthatóság, a szolidaritás, a kohézió és a konvergencia elvét kell irányadónak tekinteni, azzal az elhatározással, hogy egyetlen tagállam, régió vagy polgár se maradjon le. A Next Generation EU megerősíti, hogy a korszerűsítési program a zöld helyreállítás egyik fő előmozdítója.

(17)

A hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáknak és a 2030-ra, illetve 2050-re kitűzött energiahatékonysági célok elérését szolgáló egyéb eszközöknek az energiaszegény háztartások védelmére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő energiafogyasztók helyzetének megerősítésére kell összpontosítaniuk azáltal, hogy segítenek az embereknek csökkenteni a rezsiköltségeket, egészségesebb életkörülményeket tesznek lehetővé és visszaszorítják az energiaszegénységet.

(18)

A védelemre leginkább rászoruló háztartások és a felújítást leginkább igénylő lakások beazonosítása segít az állami beavatkozások célzottabbá tételében és jobb irányításában, ami konkrét eredményeket hoz a fogyasztók számára, javítja az energiahatékonyságot és minimalizálja a belső energiapiac működésében bekövetkező torzulásokat.

(19)

Ezen ajánlás kidolgozásával és egy kísérő szolgálati munkadokumentumban az energiaszegénységre vonatkozóan nyújtott iránymutatással a Bizottság eleget tesz a fent említett kötelezettségének, és segíti a tagállamokat az energiaszegénységre vonatkozó új rendelkezések átültetésében. A Bizottság emellett tájékoztatást nyújt a kialakulóban lévő helyes gyakorlatokról is (17).

(20)

A beazonosítással kapcsolatos legfőbb nehézséget a megbízható számszerű adatokhoz való hozzájutás jelenti. Uniós szinten kidolgozásra került egy sor olyan statisztikai mutató, amely az energiaszegénység lehetséges kiváltó okait és következményeit méri. Ezek összesített mutatók. Mivel az energiaszegénység többdimenziós jelenség, egyetlen mutató nem képes teljes mértékben tükrözni annak valamennyi aspektusát.

(21)

Az európai szinten kidolgozott összesített mutatókat ezen ajánlás melléklete tartalmazza. Ezek a mutatók, amelyeket az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (EPOV) állított össze, és amelyek harmonizált uniós adatgyűjtésekből származnak, lehetővé teszik a helyzet uniós szintű nyomon követését és a nemzeti sajátosságok meghatározását, valamint az egymástól való hatékonyabb tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét. A nemzeti mutatók kiegészíthetik ezeket, és adott esetben részletesebb képet adhatnak az energiaszegénység helyzetéről.

(22)

Ehhez egyrészt szoros együttműködésre van szükség az érintett illetékes hatóságok között, másrészt és elsősorban pedig megfelelően összehangolt regionális és helyi szintű törekvésekre annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák és alulról felfelé építkező megközelítéssel egészítsék ki az uniós vagy nemzeti szintű mutatókra épülő elemzéseket. A regionális és helyi önkormányzatok tudják leginkább felmérni azokat a pénzügyi és társadalmi kihívásokat, amelyekkel az energiaszegény háztartásoknak meg kell küzdeniük, és várhatóan ezek az önkormányzatok játszanak majd jelentős szerepet a minden európai polgár számára méltányos, inkluzív és fenntartható zöld átállás folyamatának kidolgozásában és végrehajtásában.

(23)

A Bizottság továbbra is támogatni fogja a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, mind a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal együttműködésben, mind más módon. Többek között az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont és a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezés által biztosított platformok révén az uniós finanszírozási programok – úgymint a kohéziós politika, a technikai támogatási eszköz és egyéb támogatási formák – mozgósíthatók az azonosított kihívások kezelésére.

(24)

Az Európai Bizottság az energiaárakról és -költségekről szóló negyedik jelentésében megvizsgálja az energiaszegénységben élők és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók sajátos körülményeit is (18). Különös figyelmet fog fordítani továbbá az átdolgozott villamosenergia-irányelv 5. cikkének végrehajtására, amellyel összhangban a tagállamok az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások villamosenergia-ellátásának árképzése tekintetében állami beavatkozást alkalmazhatnak.

A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

1.	Dolgozzanak ki olyan szisztematikus megközelítést az energiapiacok liberalizálására, amely elősegíti, hogy annak előnyein a társadalom valamennyi rétege, főleg a leginkább rászorulók is osztozhassanak.

Fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az ezen ajánlást kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra, amely iránymutatást nyújt az energiaszegénység felmérésére szolgáló mutatókról, valamint annak meghatározására vonatkozóan, hogy mi minősül magas számú energiaszegény háztartatásnak. Fontos, hogy a tagállamok jelenlegi nemzeti energia- és klímaterveik végrehajtása és az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikke szerinti aktualizálása során felhasználják a Bizottság által nyújtott iránymutatást.

3.	Alkalmazzák a mellékletben körvonalazott mutatókat az energiaszegénységre vonatkozó értékelések elkészítéséhez.

Az átdolgozott villamosenergia-irányelv (60) preambulumbekezdésével összhangban dolgozzanak ki integrált szakpolitikai megoldásokat az energia- és szociálpolitika részeként. Ennek keretében egymást erősítő szociálpolitikai intézkedésekről és energiahatékonysági fejlesztésekről kell gondoskodniuk, különösen a lakhatás terén.

Értékeljék az energetikai átállás elosztási hatásait, különösen nemzeti összefüggésben az energiahatékonysági intézkedések tekintetében, valamint határozzák meg és hajtsák végre a kapcsolódó aggályokat kezelni hivatott szakpolitikákat. A hosszú távú nemzeti felújítási stratégiákkal összhangban fordítsanak kellő figyelmet az energiahatékony lakásokba történő beruházások útjában álló akadályokra és a felújítást leginkább igénylő lakások egyedi jellemzőire.

6.	A közszféra érdemi és támogató részvételére, valamint az érdekelt felek széles körű szerepvállalására építve dolgozzák ki az energiaszegénység felszámolását célzó valamennyi szakpolitikát.

Dolgozzanak ki olyan intézkedéseket az energiaszegénység problémájának kezelésére, amelyek a közigazgatás valamennyi szintje közötti szoros együttműködésre épülnek, lehetővé téve mindenekelőtt a regionális és helyi hatóságok, valamint a civil társadalmi szervezetek és a magánszektor közötti összefogást.

Használják ki maximálisan az uniós finanszírozás, programok – többek között a kohéziós politika – lehetőségeit az energiaszegénység kezelésére azáltal, hogy elemzik az energetikai átállással kapcsolatos projektek elosztási hatásait, valamint előnyben részesítik a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat célzó intézkedéseket a támogatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében.

A közpénzek, elsősorban a támogatások odaítélése során összpontosítsanak a kedvezményezettek azon kategóriáiba tartozó, alacsony jövedelmű háztartásokra, amelyek igen korlátozott saját forrásokkal rendelkeznek, és kereskedelmi hitelekhez is csak nehezen férnek hozzá. Mérjék fel, milyen szerepet játszhatnak az energetikai szolgáltató vállalkozások és az energiahatékonysági szerződések az energiaszegény háztartások esetében megoldást jelentő felújításfinanszírozás terén, hogy ellensúlyozni lehessen e kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások magas kiindulási költségeit.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Bizottság részéről

Kadri SIMSON

a Bizottság tagja

(1) HL L 158., 2019.6.14., 125. o.

(2) 2018-as adatok (Eurostat, SILC [ilc_mdes01]).

(3) A szociális jogok európai pillérének „Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés” című, 20. alapelve. https://ec.europa.eu/commission/priorities/deeper-and-fairer-economic-and-monetary-union/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-20-principles_hu

(4) A Bizottság közleménye az európai zöld megállapodásról, COM(2019) 640 final.

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Európai korszerűsítési program – épületeink környezetbarátabbá tétele, munkahelyteremtés, javuló életminőség”, COM(2020) 662 final.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(7) Az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja.

(8) Az (EU) 2019/944 irányelv 29. cikke.

(9) Az (EU) 2018/844 irányelvvel (HL L 156., 2018.6.19., 75. o.) módosított, az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.) 2a. cikke szerint.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2002 irányelve (2018. december 11.) az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2018.12.21., 210. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve ( 2012. október 25. ) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(13) Ez összhangban van a 2012/27/EU irányelv szerinti meglévő kötelezettségekkel. Lásd még a módosított energiahatékonysági irányelv szerinti energiamegtakarítási kötelezettség átültetéséről szóló bizottsági ajánlás mellékletét (C(2019) 6621 final).

(14) Ez összhangban van az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 4. cikke alapján fennálló kötelezettségekkel, amelyek átkerültek az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvbe, és az energiaszegénység kezelésének sürgető feladatával összefüggésben még nagyobb hangsúlyt kaptak. Az (EU) 2018/844 irányelv (11) preambulumbekezdése szerint a tagállamok által meghatározott kritériumok alapján figyelembe kell venni az energiaszegénység enyhítésének szükségességét is. A preambulumbekezdés pontosítja továbbá, hogy az energiaszegénység enyhítését célzó intézkedéseiket tartalmazó felújítási stratégiáik felvázolásakor a tagállamok jogosultak arra, hogy meghatározzák, mely intézkedéseket tekintik relevánsnak.

(15) Az EU-27 2018. január 1-jei, 446 millió lakosra becsült népessége alapján: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Population_and_population_change_statistics

(16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért, 2020. május 27.

(17) Az (EU) 2019/944 irányelv (59) preambulumbekezdése előírja, hogy a Bizottságnak aktívan támogatnia kell az említett irányelv energiaszegénységre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását azáltal, hogy elősegíti a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását.

(18) A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Energiaárak és energiaköltségek Európában” (COM(2020) 951) és az azt kísérő szolgálati munkadokumentum (SWD(2020) 951).

MELLÉKLET

ENERGIASZEGÉNYSÉGI MUTATÓK

Az energiaszegénység szintjének nemzeti felmérése során alkalmazandó alábbi mutatók az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpontnál érhetők el a tagállamok számára.

A Bizottság hasznos útmutatással kíván szolgálni ezen uniós szinten kidolgozott mutatók értelmezéséhez, amelyek célja, hogy a tagállamok eredményesebben tudják számszerűsíteni az energiaszegénység nemzeti definíciói alapján beazonosított, jelentős számú energiaszegény háztartások fogalmát (1).

A tagállamok tovább bonthatják az 1. és 2. pontban felsorolt egyes mutatókat, hogy mélyrehatóbb nemzeti szintű elemzést tudjanak készíteni az energiaszegénység lehetséges kiváltó okairól.

A mutatók négy csoportba sorolhatók:

az energiára fordított kiadások és a jövedelmek összehasonlítására szolgáló mutatók: ezek a mutatók úgy számszerűsítik az energiaszegénységet, hogy a háztartások által energiafogyasztásra fordított összeget összehasonlítják egy, a jövedelem mérésére szolgáló mutatóval (pl. azon háztartások százalékos aránya vagy száma, amelyek rendelkezésre álló jövedelmük egy bizonyos hányadánál többet költenek háztartási energiaszolgáltatásokra);

b)	önértékelésen alapuló mutatók: a háztartások által arra a konkrét kérdésre adott válasz, hogy megítélésük szerint milyen mértékben képesek megfizetni az energiát (azaz télen megfelelően melegen, nyáron pedig kellően hűvösen tartani otthonukat);

c)	közvetlen mérésen alapuló mutatók: ezek a mutatók fizikai változókat mérnek az energetikai szolgáltatások megfelelőségének meghatározása érdekében (pl. szobahőmérséklet);

d)	közvetett mutatók: ezek a mutatók olyan kapcsolódó tényezők mérésével adnak pontosabb képet az energiaszegénységről, mint például a közüzemi számlák késedelmes rendezése, a lekapcsolások száma és a lakások minősége.

1. Az energiaszolgáltatások megfizethetőségére összpontosító mutatók

—

a szegénység (a nemzeti rendelkezésre álló medián ekvivalens jövedelem kevesebb mint 60 %-a) kockázatának kitett lakosság azon hányada, amely az „Ön megengedheti magának, hogy megfelelően melegen tartsa otthonát?” kérdés alapján nem tud ideális hőmérsékletet teremteni otthonában (Eurostat, SILC [ilc_mdes01]);

—	a teljes lakosság azon hányada, amely az „Ön megengedheti magának, hogy megfelelően melegen tartsa otthonát?” kérdés alapján nem tud ideális hőmérsékletet teremteni otthonában (Eurostat, SILC [ilc_mdes01]);

—	közüzemiszámla-fizetési hátralékok: a szegénység (a nemzeti rendelkezésre álló medián ekvivalens jövedelem kevesebb mint 60 %-a) kockázatának kitett lakosság azon hányada, amely közüzemiszámla-fizetési hátralékkal rendelkezik (Eurostat, SILC, [ilc_mdes07]);

—	közüzemiszámla-fizetési hátralékok: a lakosság azon hányada, amely közüzemiszámla-fizetési hátralékkal rendelkezik (Eurostat, SILC, [ilc_mdes07]);

—	villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra fordított kiadások aránya az összes háztartási kiadáshoz viszonyítva;

—	azon háztartások aránya, amelyek esetében az energiakiadások jövedelemhez viszonyított aránya meghaladja a nemzeti medián arány kétszeresét (forrás: Eurostat, háztartási költségvetési felmérés, 2015);

—	azon háztartások aránya, amelyek esetében az abszolút energiakiadások nem érik el a nemzeti medián felét (Eurostat, háztartási költségvetési felmérés, 2015).

2. Kiegészítő mutatók

—	villamosenergia-árak a lakossági fogyasztók számára – átlagos fogyasztási sáv (Eurostat, [nrg_pc_204]);

—	gázárak a lakossági fogyasztók számára – átlagos fogyasztási sáv (Eurostat, [nrg_pc_202]);

—	gázárak a lakossági fogyasztók számára – legalacsonyabb fogyasztási sáv (Eurostat, [nrg_pc_202]);

—	a szegénység (a nemzeti rendelkezésre álló medián ekvivalens jövedelem kevesebb mint 60 %-a) kockázatának kitett lakosság azon hányada, amely szivárgással, nyirkossággal vagy rothadással küzd otthonában (Eurostat, SILC [ilc_mdho01]);

—	a lakosság azon hányada, amely szivárgással, nyirkossággal vagy rothadással küzd otthonában (Eurostat SILC, [TESSI292]);

—	a lakóépületek négyzetméterenkénti végsőenergia-fogyasztása, éghajlati viszonyok szerint kiigazítva (Odyssee-MURE projektek adatbázisa).

(1) SWD(2020) 960„Uniós iránymutatás az energiaszegénységre vonatkozóan”.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 357

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. október 27.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/1557 rendelete (2020. október 21.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 8 övezetben folytatott, vékonybajszú tőkehalra irányuló halászat tilalmáról	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/1558 rendelete (2020. október 21.) a Belgium lobogója alatt közlekedő hajók által az ICES 8 és 9 övezet uniós vizein folytatott, rájaalakúakra irányuló halászat tilalmáról	4
	*	A Bizottság (EU) 2020/1559 végrehajtási rendelete (2020. október 26.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének megállapításáról szóló (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról ( 1 )	7
	*	A Bizottság (EU) 2020/1560 végrehajtási rendelete (2020. október 26.) a 152/2009/EK rendeletnek a takarmányok hatósági ellenőrzése során az állati eredetű alkotóelemek meghatározására szolgáló analitikai módszerek megállapításáról szóló VI. mellékletének módosításáról ( 1 )	17
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács (EU) 2020/1561 végrehajtási határozata (2020. október 23.) a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatok mérséklése érdekében az (EU) 2020/672 rendelet alapján Magyarországnak nyújtandó ideiglenes támogatásról	24
	*	A Bizottság (EU) 2020/1562 végrehajtási határozata (2020. október 26.) az (EU) 2020/167 végrehajtási határozatnak a fejlett, földi mozgást irányító és ellenőrző rendszerek, az elsődleges felügyeleti radarok, a rádió-műsorszóró vevők, a nemzetközi mobiltávközlési berendezések és az állandó helyű rádiórendszerek tekintetében az egyes rádióberendezésekre vonatkozó harmonizált szabványok tekintetében történő módosításáról	29
		AJÁNLÁSOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/1563 ajánlása (2020. október 14.) az energiaszegénységről	35

Szám	27/TQ123
Tagállam	Belgium
Állomány	WHG/08.
Faj	Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus)
Övezet	8
A tilalom bevezetésének időpontja	2020.10.1.

Szám	26/TQ123
Tagállam	Belgium
Állomány	SRX/89-C., beleértve a következőket: RJC/89-C., RJH/89-C., RJN/89-C., RJU/8-C. és RJU/9-C.
Faj	Rájaalakúak (Rajiformes)
Övezet	A 8 és 9 övezet uniós vizei
A tilalom bevezetésének napja	2020.10.1.


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.