(1)

Az 1308/2013/EU rendelet 97. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta Romániának az „Adamclisi” elnevezés bejegyzésére vonatkozóan benyújtott kérelmét, majd közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1308/2013/EU rendelet 98. cikke szerinti kifogásolási nyilatkozat.

(3)

Az 1308/2013/EU rendelet 99. cikkének megfelelően az „Adamclisi” elnevezést oltalomban kell részesíteni, és be kell jegyezni a szóban forgó rendelet 104. cikkében említett nyilvántartásba.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Az (EU) 2018/1724 rendelet 24. cikke szerint a tagállamok illetékes hatóságainak és a Bizottságnak gondoskodniuk kell az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott egységes digitális kapun (a továbbiakban: kapu), valamint az ahhoz linkekkel kapcsolódó weboldalakon tett felhasználói látogatásokkal összefüggő statisztikai adatok gyűjtéséről. Előírja továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak, az (EU) 2018/1724 rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások nyújtóinak és a Bizottságnak összesített módon kell gyűjteniük a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások igénybevételére irányuló kérelmek számát, eredetét és tárgyát, valamint a válaszadási idejüket, és meg kell osztaniuk egymással ezeket az információkat.

(2)

Az (EU) 2018/1724 rendelet 25. cikke előírja a Bizottság számára, hogy a kapu felhasználói számára biztosítson egy olyan visszajelzési eszközt, amely lehetővé teszi, hogy névtelenül megtegyék észrevételeiket a kapun keresztül nyújtott szolgáltatások, a kapun keresztül elérhető információk és a közös felhasználói felület minőségéről és rendelkezésre állásáról. Előírja továbbá a Bizottság számára annak biztosítását, hogy a felhasználók a kapu részét képező valamennyi weboldalon hozzáférjenek ehhez az eszközhöz. Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az illetékes hatóságokra is, kivéve, ha weboldalukon már elérhető egy hasonló funkciókkal rendelkező felhasználói visszajelzési eszköz.

(3)

A felhasználói statisztikák és a felhasználói visszajelzések gyűjtésére és megosztására irányadó módszert és szabályokat egyetlen végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, mivel az érintett adatok gyűjtése és hozzáférhetővé tétele egy közös irányítópulton és egy közös adattáron keresztül fog történni. Az adatokat a nemzeti koordinátorok és a Bizottság együttesen fogják felhasználni egyrészt annak ellenőrzésére, hogy a kapun keresztül nyújtott szolgáltatások megfelelnek-e a minőségi kritériumoknak, másrészt az egységes digitális kapu működésének javítására.

(4)

Az (EU) 2018/1724 rendeletben meghatározott célok szempontjából összehasonlítható és használható felhasználói statisztikák és visszajelzések gyűjtése, valamint az adatok és a kapcsolódó szolgáltatás közötti megfeleltetés megkönnyítése érdekében meg kell határozni azokat a háttéradatokat, amelyeket a felhasználói statisztikákkal és visszajelzésekkel együtt rendelkezésre kell bocsátani. Ezeknek a háttéradatoknak tartalmazniuk kell az érintett weboldal URL-jét és a tartalmára vonatkozó információkat. A szolgáltatóknak ezeket az információkat címkeként kell szerepeltetniük a weboldalak metaadataiban, vagy közvetlenül be kell vinniük őket a linkeket tartalmazó adattárba. A Bizottságnak egy olyan eszközt kell használnia, amely a címkékre vonatkozó információkat automatizált módon lekérdezi a weboldalakról. E célból a címkékre vonatkozó információkat az eszköz által elismert módon kell összeállítani és formázni.

(5)

Az (EU) 2018/1724 rendelet 24. cikke értelmében a kapun keresztül hozzáférhető weboldalak felhasználói megtekintéseivel kapcsolatos felhasználói statisztikák gyűjtésének megkönnyítése érdekében a szóban forgó statisztikákat egy webes adatelemző eszközökön keresztül, automatizált módon kell gyűjteni, valamint automatikusan és rendszeresen be kell őket küldeni egy közös adattárba.

(6)

Azokban az esetekben, amikor a nemzeti IKT-megoldások és a közös informatikai eszközök közötti interoperabilitás biztosítása érdekében további technikai pontosításokra van szükség, a Bizottságnak a kapuval foglalkozó koordinációs csoporttal egyeztetve biztosítania kell ezeket a pontosításokat. A kapuval foglalkozó koordinációs csoportnak meg kell vitatnia a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokból származó adatok gyűjtéséhez és küldéséhez szükséges konkrét operatív intézkedéseket, valamint a felméréssel kapcsolatos részletes kérdéseket.

(7)

Az (EU) 2018/1724 rendelet a II. mellékletében felsorolt eljárások digitalizálására vonatkozóan egy későbbi, 2023. december 12-i határidőt állapít meg. Következésképpen 2023. december 12. előtt az ilyen eljárásokkal összefüggő felhasználói statisztikákat és visszajelzéseket csak olyan weboldalakkal kapcsolatban kell gyűjteni, amelyeken közzéteszik az eljárás magyarázatát.

(8)

Az (EU) 2018/1724 rendelet egy későbbi, 2022. december 12-i határidőt állapít meg az önkormányzati hatóságok által nyújtandó tájékoztatás, magyarázatok és utasítások tekintetében. Következésképpen az e rendeletben meghatározott követelmények 2022. december 12. előtt csak azokra az önkormányzati szintű weboldalakra vonatkoznak, amelyekről e határidő előtt értesítették a linkeket tartalmazó adattárat.

(9)

Figyelembe véve a használatban lévő különböző ügykezelési rendszereket, az (EU) 2018/1724 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerinti statisztikai kategóriák automatizált és manuális gyűjtését egyaránt lehetővé kell tenni.

(10)

Az egységes digitális kapu célja az, hogy megkönnyítse a polgárok és a vállalkozások számára az egységes piaccal kapcsolatos jogaik gyakorlását azáltal, hogy felhasználóbarát hozzáférést biztosít a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó jogokkal és szabályokkal kapcsolatos információkhoz. A határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók konkrét igényeinek és érdekeinek megismerése érdekében gyűjteni kell a kapun keresztül nyújtott szolgáltatások e felhasználók által történő igénybevételével kapcsolatos statisztikákat, például az arra vonatkozó statisztikákat, hogy a felhasználók mely országokból férnek hozzá a kapu weboldalaihoz, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat igénybe vevő, határon átnyúló tevékenységet folytató felhasználók számát.

(11)

A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások e rendeletben meghatározott nyújtóinak gyűjteniük kell az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni szándékozó felhasználókra a belső piacon az I. mellékletben felsorolt területeken alkalmazandó, az uniós jogban és a nemzeti jogban foglalt jogokkal, kötelezettségekkel, szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos kérelmek számát. Amennyiben egy segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatáshoz az (EU) 2018/1724 rendelet hatályán kívül eső kérelmek érkeznek, lehetőség szerint különbséget kell tennie az ilyen kérelmek és az említett rendelet hatálya alá tartozó területeket érintő kérelmek között.

(12)

Amennyiben a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások a hatályos uniós jogszabályok vagy a Bizottsággal kötött megállapodások alapján már gyűjtenek statisztikákat, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások nyújtóinak vagy a hálózatkezelőknek biztosítaniuk kell az (EU) 2018/1724 rendelettel összhangban lefedendő statisztikák gyűjtését és a közös adattárba való beküldését is.

(13)

A szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a felhasználók számára, hogy visszajelzéseiket a kapu részét képező valamennyi weboldalon megtegyék, függetlenül attól, hogy a felhasználók az (EU) 2018/1724 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett közös felhasználói felületről, vagy bármely internetes portálon vagy keresőmotoron keresztül fértek-e hozzá ezekhez az oldalakhoz.

(14)

A visszajelzések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében közös szabályokra van szükség a kapun keresztül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó felhasználói visszajelzések közös adattárba történő küldését illetően. Emellett a szolgáltatóknak vagy fel kell térképezniük a saját felhasználói visszajelzési eszközükben használt visszacsatolási kérdéseket és minősítéseket és össze kell őket hangolniuk a közös felhasználói visszajelzési eszközben használt visszajelzési kérdésekkel és értékelésekkel, vagy pedig szükség esetén ki kell igazítaniuk kérdéseiket és értékeléseiket. A szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy részletes kérdéseket tartalmazó linket csatoljanak a felméréshez, ha alternatív felhasználói visszajelzési eszközeik már tartalmaznak hasonló kérdéseket. Ilyen esetekben ezeket a kérdéseket is fel kell térképezniük, és hozzá kell igazítaniuk a közös felhasználói visszajelzési eszköz részét képező részletes felmérés kérdéseihez.

(15)

A felhasználók számára lehetővé kell tenni, hogy visszajelzést adjanak az (EU) 2018/1724 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett online eljárásokkal kapcsolatos információk felhasználóbarát jellegéről és az online eljárások használatának egyszerűségéről, valamint az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti közös felhasználói felületről. A szolgáltatók számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy mikor és hol célszerű az eljárások felhasználóit véleménynyilvánításra felkérni. Dönthetnek úgy, hogy a visszajelzési eszközre mutató linket tüntetnek fel egy olyan weboldalon, ahol az eljárás megindítható, a kérelem beérkezésének visszaigazolásában, az eljárás eredményében – amennyiben az közvetlenül a kérelem benyújtását követően megjelenik a felhasználók számára – vagy pedig azon a weboldalon, amely online tájékoztatást nyújt az eljárásról. Abban az esetben, ha a felhasználókat egy weboldal kétszer kéri fel visszajelzésre, és az egyik visszajelzés az eljárás minőségével és rendelkezésre állásával, a másik pedig a szóban forgó eljárással összefüggésben a weboldalon rendelkezésre bocsátott információkkal kapcsolatos, akkor a felhasználó félrevezetésének elkerülése érdekében mindkét kérdésben egyértelműen ki kell fejteni a visszajelzés célját.

(16)

A III. mellékletben felsorolt és az (EU) 2018/1724 rendelet 7. cikkében említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások esetében a visszajelzésre vonatkozó felkérést azon felhasználóknak kell megküldeni, akikkel a szolgáltatásnyújtást követően azonnal, digitális úton fel lehet venni a kapcsolatot. Amennyiben a szolgáltatás jellege miatt a megoldás vagy a tanácsadás gyakorlati megvalósításához időre van szükség, a szolgáltatások számára lehetővé kell tenni, hogy nem sokkal a kérelemre adott végső válasz után küldjék meg a visszajelzés adására vonatkozó felkérést, mivel így a felhasználó ellenőrizheti, hogy a megoldás vagy a tanácsadás működik-e a gyakorlatban.

(17)

A felhasználói statisztikák és visszajelzések e rendelet szerinti gyűjtése és cseréje nem járhat a kapu részeként kínált szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok és vállalkozások személyes adatainak (2) feldolgozásával. A közös felhasználói visszajelzési eszköznek figyelmeztetnie kell a felhasználókat, hogy ne adjanak meg személyes adatokat a szövegmezőkben.

(18)

Az (EU, Euratom) 2017/46 bizottsági határozat (3) a közös felhasználói visszajelzési eszközre, az alternatív felhasználói visszajelzési eszköz használata esetén a felhasználói visszajelzések küldését lehetővé tevő összekapcsolási szolgáltatásra, valamint a közös adattárra alkalmazandó.

(19)

Az (EU) 2018/1724 rendelet 24. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése, valamint 25. cikkének (1)–(4) bekezdése 2020. december 12-től alkalmazandó, ezért az e rendeletben meghatározott követelményeket is ettől az időponttól indokolt alkalmazni.

(20)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az egységes digitális kapuval foglalkozó bizottság véleményével,

(1)

Németország az (EU) 2016/1629 irányelvvel összhangban a DNV GL AS hajóosztályozó társaságként való elismerése iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(2)

Németország benyújtotta továbbá a szükséges információkat és dokumentumokat ahhoz, hogy a Bizottság ellenőrizni tudja, hogy az elismerés feltételei teljesülnek-e.

(3)

A DNV GL AS egy új hajóosztályozó társaság, amely két hajóosztályozó társaság, a Det Norske Veritas AS és a Germanischer Lloyd SE egyesülésével jött létre 2013-ban.

(4)

A Germanisher Lloyd SE társaságot korábban a 2006/87/EK irányelvvel összhangban már elismerték belvízi hajók tekintetében illetékes hajóosztályozó társaságként.

(5)

A DNV GL AS társaságot mint az egyesülés eredményeként létrejött új jogalanyt a Bizottságnak az (EU) 2016/1629 irányelvvel összhangban el kell ismernie új hajóosztályozó társaságként.

(6)

A Bizottság megvizsgálta az elismerés iránti kérelmet kísérő információkat és dokumentumokat, és meggyőződött arról, hogy a DNV GL AS megfelel az (EU) 2016/1629 irányelv VI. mellékletében meghatározott kritériumoknak,

(1)

Az (EU) 2020/525 határozatában az ESMA arra kötelezte a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok kibocsátott részvénytőkéjével kapcsolatban nettó rövid pozíciókkal rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy a 236/2012/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a kibocsátott részvénytőke 0,1 %-át elérő, meghaladó vagy annál alacsonyabb pozícióról tájékoztassák az illetékes hatóságot.

(2)

Az (EU) 2020/525 határozattal előírt intézkedés arra irányult, hogy az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA – a pénzügyi piacokon kialakult rendkívüli körülmények miatt – nyomon tudják követni azokat a nettó rövid pozíciós ügyleteket, amelyeket a piaci szereplők a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatban kötnek.

(3)

A 236/2012/EU rendelet 28. cikke (10) bekezdésének megfelelően az ESMA köteles ezt az intézkedést megfelelő időközönként, de legalább háromhavonta felülvizsgálni.

(4)

Az ESMA ezt a felülvizsgálatot különféle teljesítménymutatók elemzése alapján végezte el, beleértve az árakat, a volatilitást, a hitel-nemteljesítési csereügyletek felárának indexeit, továbbá a nettó rövid pozíciók alakulását, különös tekintettel a 0,1 % és 0,2 % közöttiekre, amelyek az eredeti határozat 2020. március 16-i hatálybalépése óta folyamatosan emelkedtek. Az elvégzett elemzés alapján az ESMA úgy döntött, hogy az intézkedést további három hónappal meghosszabbítja.

(5)

A Covid19-világjárvány továbbra is súlyos káros hatásokat gyakorol az uniós reálgazdaságra, és emiatt a gazdaság jövőbeli helyreállításának kilátásai továbbra is bizonytalanok. Bár az uniós pénzügyi piacok részben fedezni tudták a 2020. március 16. óta kialakult veszteségeiket, ez a bizonytalanság a jövőbeli alakulásukat is befolyásolja.

(6)

Az európai tőzsdeindexek teljesítménye instabil piaci környezetet jelez, ahol – 2020. Február 20-át tekintve referenciapontként – az Eurostoxx 50 értéke közel 13 %-kal csökkent 2020. június 4-hez viszonyítva (1. ábra), és minden ágazat érintett. Az árcsökkenés az Unió egészében is jellemző, mivel 24 tagállam részvénypiaca veszített legalább 10 %-ot értékéből, ha a június 4-i árakat a 2020. február 20-i árakhoz viszonyítjuk. Ugyanebben az időszakban az európai hitelintézetek részvényárai 9–48 %-ot veszítettek értékükből.

(7)

Míg a VSTOXX indexszel mért volatilitás – azaz az Eurostoxx 50 opciós árakon alapuló implikált volatilitás – szintén jelentősen csökkent a márciusi csúcsérték óta, amikor a 80 %-ot is meghaladta, tartósan nagyjából 14 %-kal lépi túl a február 20-án észlelt volatilitást. Az ESMA úgy véli, hogy a jelenlegi volatilitási szintek szintén meghaladják a rendes piaci körülményekre jellemző szintet (3. ábra).

(8)

Hasonló észrevételeket lehet tenni a hitel-nemteljesítési csereügyletek feláraival kapcsolatban, amelyeknél a március 15-i adatokhoz viszonyított csökkenés ellenére az európai vállalati kibocsátókra vonatkozó szintek a február 20-i szintet 22 bázisponttal, az európai pénzpiaci kibocsátók esetében 29 bázisponttal haladják meg (iTraxx European Financials) (5. ábra). Figyelembe véve, hogy a hitel-nemteljesítési csereügyletek milyen meghatározó szerepet játszottak a pénzügyi válság során, mindaddig, amíg a hitel-nemteljesítési csereügyletek felárai magasak, úgy tekinthető, hogy a pénzügyi piacok továbbra is igen bizonytalan környezetben működnek.

(9)

Az EGT-ben szabályozott piacra bevezetett részvények száma, amelyekre 2020. március 12. (amikor a bejelentési küszöbérték 0,2 % volt) és március 16. között (amikor a bejelentési küszöbértéket 0,1 %-ra csökkentették) nettó rövid pozíciókat jelentettek be, nagyjából 10 %-kal nőtt. Az EUR-ban kifejezett érték százalékos emelkedése (a 2020. február 10-i részvényárak alapján) 15 % körül, a részvénytőke tekintetében pedig 11 % körül volt. Ezenfelül március 16-án a 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciókkal rendelkező részvények százalékos aránya megközelítőleg 7 % volt. Ez a szám nem tartalmazza e tartomány azon pozícióit, amelyek hozzájárultak a 0,2 % feletti nettó rövid pozíciók halmozódásához. Ezenfelül a 0,1 % és 0,2 % közötti nettó rövid pozíciókkal rendelkező részvények százalékos aránya folyamatosan nőtt a 2020. március 16. és június 1. közötti időszakban, és átlagosan 11 % körül alakult (8. ábra). Ezért megállapítható, hogy a nettó rövid pozíciók március 16-i emelkedése szintén a 0,1 % és 0,2 % közötti pozíciók releváns százalékos arányának volt betudható, amelyeket az ESMA által bevezetett, és azon a napon érvénybe lépett alacsonyabb bejelentési küszöbérték miatt kellett bejelenteni.

(10)

Ezért a jelentős árcsökkenések, a viszonylag magas volatilitás, a jelentős CDS-felárak és a nettó rövid pozíciók emelkedő száma mind azt mutatja, hogy az uniós pénzügyi piacok továbbra is instabil állapotban vannak. A piacok instabil állapota miatt valószínűbb, hogy a shortolási nyomás az elkövetkező hónapokban kedvezőtlen fejleményeket indíthat el vagy súlyosbíthat, amelyek viszont negatívan befolyásolhatnak olyan tényezőket, mint a piac iránti bizalom vagy az ármeghatározási mechanizmus integritása.

(11)

Az ESMA megítélése szerint a fent ismertetett körülmények kombinációja súlyos veszélyt jelent a pénzügyi piacok szabályos működésére és integritására.

(12)

Az EKB pénzügyi stabilitási felülvizsgálatában (5) kifejtetteknek megfelelően a pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer – amely pénzügyi közvetítőkből, piacokból és piaci infrastruktúrákból áll – képes ellenállni a sokkhatásoknak, és képes felszámolni a pénzügyi egyensúlytalanságokat.

(13)

A Covid19-világjárvány továbbra is súlyos hatást gyakorol az uniós reálgazdaságra. Az ESMA májusi kockázati jelzőtáblája (6) szerint az ebből következő instabil piaci környezet következményeként „elhúzódik az az időszak, amelynek során az intézményi és lakossági befektetőket további – valószínűleg jelentős – piaci korrekciók sújthatják, és az ESMA teljes hatáskörében jelentős kockázatok várhatók”. Ebben a tekintetben az ESMA a pénzügyi piacok közelmúltbeli teljesítménye és a mögöttes gazdasági tevékenység lehetséges szétválasztására figyelmeztetett.

(14)

A március óta megfigyelhető áresések a szabályozott piacra bevezetett részvények túlnyomó részét – ha nem valamennyit – olyan instabil helyzetbe hozták, amelyben az újabb, nem további fundamentumokra vonatkozó információk által kiváltott árcsökkenéseknek rendkívül káros következményei lehetnek.

(15)

A jelenlegi bizonytalan környezetben a jelentős eladási nyomást és a részvényárak szokatlan volatilitását különféle tényezők válthatják ki, többek között az, hogy egyre több piaci szereplő vesz részt short ügyletekben, és épít ki jelentős nettó rövid pozíciókat.

(16)

Különösen a hitelintézetek tekintetében fennálló széleskörű árveszteség jelzi azt, hogy a pénzügyi ágazat kibocsátói potenciálisan ki vannak szolgáltatva a shortolási stratégiáknak és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítésének, függetlenül attól, hogy e stratégiákat és pozíciókat a fundamentumokra vonatkozó információk támasztják-e alá.

(17)

A shortolási stratégiák felhalmozódása és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítése így az érintett pénzügyi ágazat kibocsátói számára szokatlan, lefelé irányuló árspirált eredményezhet, amelynek hatása potenciálisan átgyűrűzhet más kibocsátókra is ugyanazon a tagállamon belül vagy akár az EU egészére, ami végül egy vagy több tagállam pénzügyi rendszerét is veszélyeztetheti.

(18)

Az európai pénzügyi piacokon megfigyelhető részleges helyreállás ellenére az ESMA úgy véli, hogy a jelenlegi piaci körülmények továbbra is súlyosan veszélyeztetik az uniós pénzügyi rendszer stabilitását.

(19)

Az ESMA felhatalmazásának keretei között az intézkedés tervezett meghosszabbítása arra kötelezi a szabályozott piacra bevezetett részvényekkel kapcsolatban nettó rövid pozícióval rendelkező természetes és jogi személyeket, hogy a 236/2012/EU rendelet 5. cikkében megállapított küszöbértékhez képest alacsonyabb küszöbérték esetén is jelentsék be a szóban forgó pozíciót az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(20)

A fentiek ismeretében ez a meghosszabbított intézkedés fenntartja az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA arra irányuló megerősített kapacitását, hogy megfelelően értékeljék a változó helyzetet, különbséget tegyenek a fundamentumokra vonatkozó információk által irányított piaci mozgások és a short ügyletek által beindított vagy súlyosbított piaci mozgások között, és reagáljanak, ha a piacok integritása, szabályos működése és stabilitása szigorúbb intézkedéseket követel meg.

(21)

A piac integritására, szabályos működésére és pénzügyi stabilitására irányuló, fentebb ismertetett veszélyeknek összeurópai jellege van. A fentiekben kihangsúlyozottaknak megfelelően 2020. február 20. óta az Eurostoxx 50 index, amely 11 (7) euróövezeti ország 50 blue-chip kibocsátóját fedi le, megközelítőleg 13 %-ot, a 800 legnagyobb európai vállalatot képviselő STOXX Europe 800 index pedig 16 %-ot esett (1. ábra). Ezenfelül a szokatlan eladási nyomás hatása az uniós piacok vezető indexeiben – a helyreállás közelmúltbeli jelei ellenére – továbbra is jól látható (6. ábra).

(22)

Ezt az összeurópai jelleget a bizonyos ágazatok között fennálló fokozott korreláció is szemlélteti. Például a (7. ábra) szerint a pénzügyi szolgáltatási szektornak, a bankszektornak és a biztosítási szektornak az Euro Stoxx Europe 600 indexszel fennálló korrelációja 2020 februárjától kezdődően gyorsan emelkedett, és a korrelációs együttható megközelítette az 1-et.

(23)

Tekintettel arra, hogy a veszélyek valamennyi uniós tagállam pénzügyi piacait érintik, a határokon átnyúló következmények továbbra is különösen súlyosak, mivel az uniós pénzügyi piacok összekapcsoltsága és fokozott korrelációja shortolási nyomás esetén növeli a piacok közötti, esetleges átgyűrűző vagy dominóhatást.

(24)

Az egyik feltétele annak, hogy az ESMA bevezesse a jelen határozatban foglalt megszorítást, hogy az illetékes hatóságok nem intézkedtek a veszély kezelése érdekében, vagy a meghozott intézkedések nem megfelelőek a veszély kezelésére.

(25)

A piac integritásával, szabályos működésével és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos, (EU) 2020/525 határozatban ismertetett aggályok – amelyek erre a határozatra is érvényesek – néhány illetékes nemzeti hatóságot a részvények shortolásának korlátozását célzó nemzeti intézkedések meghozatalára késztettek.

(26)

Spanyolországban a Comisión Nacional del Mercado de Valores (CNMV) 2020. március 17-én a 236/2012/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében egy hónapra vészhelyzeti intézkedést vezetett be azokra az ügyletekre, amelyek a spanyolországi kereskedési helyszínekre bevezetett részvényeket érintő nettó rövid pozícióknak minősülhetnek vagy ilyen pozíciókat növelhetnek, és amelyek esetében a CNMV az érintett illetékes hatóság. Ezen intézkedés alkalmazását május 18-ig meghosszabbították.

(27)

Olaszországban a Commissione Nazionale per le Società e la Borsa (CONSOB) 2020. március 18-án a 236/2012/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében három hónapra vészhelyzeti intézkedést vezetett be azokra az ügyletekre, amelyek az olaszországi MTA szabályozott piacára bevezetett részvényeket érintő nettó rövid pozícióknak minősülhetnek vagy ilyen pozíciókat növelhetnek, és amelyek esetében a CONSOB az érintett illetékes hatóság. Az intézkedés eredetileg június 18-ig lett volna érvényben, de május 18-án megszüntették.

(28)

Franciaországban az Autorité des marchés financiers (AMF) 2020. március 18-án a 236/2012/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében egy hónapra vészhelyzeti intézkedést vezetett be azokra az ügyletekre, amelyek a franciaországi kereskedési helyszínekre bevezetett részvényeket érintő nettó rövid pozícióknak minősülhetnek vagy ilyen pozíciókat növelhetnek, és amelyek esetében az AMF az érintett illetékes hatóság. Ezen intézkedés alkalmazását május 18-ig meghosszabbították.

(29)

Belgiumban a Pénzügyi Értékpapírpiaci Hatóság (FSMA) 2020. március 18-án a 236/2012/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében egy hónapra vészhelyzeti intézkedést vezetett be azokra az ügyletekre, amelyek a belgiumi kereskedési helyszínekre (Euronext Brussels és Euronext Growth) bevezetett részvényeket érintő nettó rövid pozícióknak minősülhetnek vagy ilyen pozíciókat növelhetnek, és amelyek esetében a legrelevánsabb piac tekintetében az FSMA az érintett illetékes hatóság. Ezen intézkedés alkalmazását május 18-ig meghosszabbították.

(30)

Görögországban a Görög Tőkepiaci Bizottság (HCMC) 2020. március 18-án a 236/2012/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében április 24-ig vészhelyzeti intézkedést vezetett be azokra az ügyletekre, amelyek az athéni értéktőzsdére bevezetett részvényeket érintő nettó rövid pozícióknak minősülhetnek vagy ilyen pozíciókat növelhetnek, és amelyek esetében a HCMC az érintett illetékes hatóság. Ezen intézkedés alkalmazását május 18-ig meghosszabbították.

(31)

Ausztriában az osztrák Finanzmarktaufsicht (FMA) 2020. március 18-án a 236/2012/EU rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében egy hónapra vészhelyzeti intézkedést vezetett be short ügyletek megkötésére vagy növelésére vagy short ügylettől eltérő olyan ügyletekre, amelyek pénzügyi eszközt hoznak létre vagy pénzügyi eszközzel kapcsolatosak, és az adott ügyletek eredményeképpen – vagy egyik eredményeképpen – a természetes vagy jogi személy akkor jut pénzügyi előnyhöz, ha a bécsi értéktőzsde szabályozott piacára (Amtlicher Handel; WBAH) bevezetett részvények árfolyama vagy értéke csökken, és amelyek esetében az FMA az érintett illetékes hatóság. Ezen intézkedés alkalmazását május 18-ig meghosszabbították.

(32)

A fent említett ideiglenes intézkedések lejártát követően nem került sor a 236/2012/EU rendeleten alapuló további intézkedésekre az EU-ban, és e határozat keltének napján nincs ilyen intézkedés hatályban.

(33)

Az ilyen, short ügyletekre vonatkozó, az 236/2012/EU rendelet 20. cikke szerinti ideiglenes korlátozások célja az volt, hogy a Covid19 által kiváltott rendkívüli körülmények között megakadályozzák az egyes pénzügyi eszközök árfolyamának rendellenes csökkenését, azonban figyelmen kívül hagyták annak szükségességét, hogy az illetékes nemzeti hatóságok kiterjesztett nyomonkövetési kapacitása fennmaradjon annak érdekében, hogy az elkövetkező hónapokban szükségessé váló esetleges szabályozói válaszreakciókat jobban ki tudják igazítani.

(34)

E határozat elfogadásának időpontjában egyetlen illetékes hatóság sem hozott arra irányuló intézkedéseket, hogy alacsonyabb bejelentési küszöbértékek bevezetése révén jobban lássák a nettó rövid pozíciók alakulását, hiszen az (EU) 2020/525 határozatra is hagyatkozhatnak.

(35)

A nettó rövid pozíciók fokozott láthatóságának szükségessége még élesebbé vált abban a helyzetben, amikor a 236/2012/EU rendelet 20. cikke értelmében bevezetett fenti korlátozások éppen lejártak vagy megszűntek az azokat előíró hat tagállamban. Mivel a short ügyletekre és az azokkal azonos hatású ügyletekre már nem vonatkoznak egyéb külső korlátozások, az illetékes nemzeti hatóságoknak Unió-szerte képesnek kell lenniük annak előzetes megállapítására, hogy a nettó rövid pozíciók kiépítése olyan mértéket ért-e el, amely fenyegetheti a fentebb ismertetett pénzügyi piacokat és pénzügyi stabilitást, és amely shortolási nyomás formájában jelenik meg és súlyosbodik.

(36)

Az előbbiekben említett, az Unió egészére kiterjedő veszélyek ismeretében nyilvánvalóvá vált, hogy a 236/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében megállapított rendes bejelentési küszöbérték a jelenlegi piaci stresszhelyzetben nem elegendő. Az ESMA megítélése szerint az alacsonyabb bejelentési küszöbértékek fenntartásának biztosítania kell, hogy Unió-szerte az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA is a lehető legjobb elérhető adatsorokhoz jusson hozzá annak érdekében, hogy nyomon kövesse a piaci trendeket, és felkészüljön, valamint szükség esetén további intézkedéseket hozzon.

(37)

Az ESMA-nak azt is figyelembe kell vennie, hogy a meghosszabbított intézkedés mennyire jelentős mértékben kezeli az azonosított veszélyeket.

(38)

Az ESMA megítélése szerint a rendkívüli veszteségek ellenére, amelyek a részvények szabályozott piacokon történő kereskedése terén 2020. február 20. óta keletkeztek, a piacok szabályosan működnek, és a piacok integritását nagyrészt sikerült megőrizni.

(39)

Az ESMA ezért elemezte a jelenlegi körülményeket – különösen abban a tekintetben, hogy mennyiben jelentenek veszélyt az uniós piacok integritására és pénzügyi stabilitására, és hogy az ESMA meghosszabbított, előrelátó megközelítést alkalmazó intézkedése hatékonyan kezeli-e az ilyen veszélyeket.

(40)

A fentiekben ismertetett körülmények között az eladási nyomásnak és a piaci volatilitásnak a short ügyletek és a rövid pozíciók kiépítése miatti hirtelen növekedése felerősítheti a pénzügyi piacokon a visszaesési trendeket. Bár a short ügyletek más időkben pozitív célt szolgálhatnak abból a szempontból, hogy segítenek meghatározni a kibocsátók helyes értékelését, a jelenlegi piaci körülmények között csak további veszélyt jelenthetnek a piacok szabályos működésére és integritására.

(41)

Különösen, tekintettel a jelenlegi vészhelyzet horizontális hatására, amely Unió-szerte részvények széles skáláját érinti, a részvényárak hirtelen esését súlyosbíthatja a short ügyletekből és a megnövekedett számú nettó rövid pozícióból fakadó fokozott eladási nyomás; ezen ügyletek viszont – mivel nem érik el az illetékes nemzeti hatóságok felé a 236/2012/EU rendelet 5. cikkében előírt rendes bejelentési küszöbértéket – a meghosszabbított intézkedés nélkül észrevétlenek maradnának.

(42)

A fenti okokból kifolyólag az illetékes nemzeti hatóságoknak és az ESMA-nak a lehető legrövidebb időn belül tudomást kell szerezniük azokról a piaci szereplőkről, akik short ügyleteket kötnek és jelentős nettó rövid pozíciókat építenek ki, hogy a hatóságok és az ESMA szükség esetén elejét vehessék annak, hogy a szóban forgó pozíciók nyomán az eladási megbízások ugrásszerűen megnövekedjenek, és ennek következtében jelentős áresés alakuljon ki.

(43)

Az ESMA úgy ítéli meg, hogy az intézkedés meghosszabbítása nélkül az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA nem rendelkeznének a piac megfelelő nyomon követésére irányuló képességgel a jelenlegi piaci környezetben, amelyben a Covid19-válság változó jellege jelentős eladási nyomást és az uniós részvényárak szokatlan volatilitását eredményezheti, amit viszont tovább erősíthet a rövid pozíciók felhalmozódása.

(44)

Ugyanakkor bár az ESMA folyamatosan nyomon követi a piaci körülményeket, és szükség esetén további intézkedéseket hoz, jelenleg megfelelőnek tartja a 236/2012/EU rendelet 6. cikkében említett rendes közzétételi küszöbérték fenntartását, mivel e küszöbérték csökkentése a szabályosan működő piacok fenntartása és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelése szempontjából nem tűnik szükségesnek.

(45)

A fent leírtaknak megfelelően, a részvényekkel folyó kereskedést 2020. február 20. óta jelentős eladási nyomás és szokatlan volatilitás jellemezte és jellemzi még mindig, amely az összes ágazattípusból származó kibocsátót érintő, jelentős negatív spirált eredményezett. Ahogyan fentebb rámutattunk, a shortolás és a jelentős nettó rövid pozíciók kiépítése felerősítheti az eladási nyomást és a visszaesési trendeket, ami viszont olyan veszélyt jelenthet, amelynek rendkívül káros hatásai lehetnek a pénzintézetek és más szektorbeli vállalatok pénzügyi stabilitására.

(46)

Ebben az összefüggésben az illetékes nemzeti hatóságokra és az ESMA-ra vonatkozó adatkorlátozások csökkentenék az említettek kapacitását arra, hogy kezeljék az Unió gazdaságára és végső soron az egész Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt esetleges negatív hatásokat.

(47)

Ezért az ESMA meghosszabbított intézkedése, amely ideiglenesen csökkenti a nettó rövid pozíciók illetékes nemzeti hatóságoknak történő bejelentésére vonatkozó bejelentési küszöbértéket, az adatkorlátozás csökkentésével és az illetékes nemzeti hatóságoknak az elkövetkező veszélyek korai szakaszban történő kezelésére irányuló képességének fokozásával hatékonyan kezeli ezt az uniós pénzügyi rendszer egyes részeinek vagy akár egészének stabilitását fenyegető veszélyt.

(48)

Rendes piaci körülmények között az illetékes nemzeti hatóságok minden olyan veszélyt, amely a short ügyletekből és a nettó rövid pozíciók kiépítéséből fakadhat, az uniós jogszabályokban meghatározott felügyeleti eszközökkel monitoroznak, különös tekintettel a 236/2012/EU rendeletben előírt, a nettó rövid pozíciókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségre (8).

(49)

A jelenlegi piaci körülmények ugyanakkor szükségessé teszik az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA szabályozott piacokra bevezetett részvényeket érintő összesített nettó rövid pozíciókkal kapcsolatos monitorozási tevékenységének fokozását. E célból és a Covid19-válsággal összefüggő folyamatos bizonytalanság miatt fontos, hogy az illetékes nemzeti hatóságok továbbra is még korai szakaszban értesüljenek a rövid pozíciók kiépítéséről, még mielőtt elérik a kibocsátott részvénytőke szokásos 0,2 %-os szintjét. Ezt az is alátámasztja, hogy a 2020. március 16. és június 1. közötti időszakban folyamatosan nőtt a kibocsátott részvénytőke 0,1 % és 0,2 %-a közötti nettó rövid pozícióval rendelkező részvények százalékos aránya.

(50)

Ebből következően az ESMA meghosszabbított intézkedése fenntartja az illetékes nemzeti hatóságok azon képességét, hogy már egy korábbi szakaszban foglalkozzanak bármely azonosított veszéllyel, ami lehetővé teszi számukra, hogy a piaci stressz bármely jelének észlelésekor időben kezeljék a piacok szabályos működésére és a pénzügyi stabilitásra nézve fennálló veszélyeket.

(51)

Ahhoz, hogy az ESMA a 236/2012/EU rendelet 28. cikke szerinti intézkedést hozzon vagy hosszabbítson meg, mérlegelnie kell, hogy az intézkedés nem jár-e a szabályozási arbitrázs kockázatával.

(52)

mivel az ESMA meghosszabbított intézkedése a piaci szereplőknek az Unión belül szabályozott piacra bevezetett összes részvényre vonatkozó bejelentési kötelezettségét érinti, egységes bejelentési küszöbértéket jelent valamennyi illetékes nemzeti hatóság tekintetében, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az Unión belüli és kívüli piaci szereplőknek az Unión belül szabályozott piacra bevezetett részvényekkel való kereskedés vonatkozásában.

(53)

Az ESMA-nak értékelnie kell, hogy az intézkedésnek nincsenek-e a jótékony hatásaihoz képest aránytalannak tekinthető káros hatásai.

(54)

Az ESMA helyesnek tartja, hogy az illetékes nemzeti hatóságok szorosan nyomon követik a nettó rövid pozíciók kialakulását, mielőtt bármilyen további intézkedés elfogadását mérlegelnék. Az ESMA megjegyzi, hogy a rendes bejelentési küszöbérték (a kibocsátott részvénytőke 0,2 %-a) az aktuális rendkívüli piaci körülmények között nem feltétlenül megfelelő a trendek és a jövőbeli veszélyek időben történő azonosításához.

(55)

Bár a megerősített bejelentési kötelezettség bevezetése az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek számára további terhet jelenthet, e szervezetek az (EU) 2020/525 határozat alkalmazásával már kiigazították rendszereiket, ezért e meghosszabbított intézkedés várhatóan nincs további hatással az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek megfelelési költségeire. Ráadásul a piaci szereplők azon képességét sem korlátozza, hogy részvényekkel kapcsolatos short ügyletet kössenek vagy növeljék rövid pozícióikat. Mindez tehát nem befolyásolja a piac hatékonyságát.

(56)

Az egyéb potenciális és nagyobb beavatkozással járó intézkedésekkel összevetve a jelenlegi meghosszabbított intézkedés nem érinti a piaci likviditást, mivel a piaci szereplők egy korlátozott körére vonatkozó nagyobb fokú bejelentési kötelezettség nyomán nem kell, hogy e szereplők megváltoztassák kereskedési stratégiájukat, és ebből következően a piaci részvételüket. Ezenfelül az árjegyzői tevékenységek és stabilizációs programok esetében fenntartott mentesség célja az, hogy ne növeljék azon szervezetek terheit, amelyek a likviditás biztosítása és a volatilitás csökkentése szempontjából fontos szolgáltatást nyújtanak, ami különösen releváns a jelenlegi helyzetben.

(57)

A meghosszabbított intézkedés hatályát illetően az ESMA úgy véli, hogy az intézkedés egy vagy több ágazatra, illetve a kibocsátók valamely alcsoportjára korlátozása nem feltétlenül éri el a kívánt eredményt. A Covid19-világjárvány kitörését követően jegyzett áresések nagysága, az érintett részvények (és ágazatok) széles köre és az uniós gazdaságok és kereskedési helyszínek közötti összekapcsolódás mértéke arra enged következtetni, hogy egy uniós szintű intézkedés valószínűleg sokkal hatékonyabb, mint az ágazati intézkedések.

(58)

A piaci bizonytalanság kialakulása szempontjából az intézkedés nem új szabályozási kötelezettségeket vezet be, mivel csupán a 2012 óta hatályban lévő, rendes bejelentési kötelezettséget módosítja úgy, hogy a vonatkozó küszöbértéket leszállítja. Az ESMA azt is kiemeli, hogy a meghosszabbított intézkedés továbbra is az Unión belül szabályozott piacra bevezetett részvények bejelentésére korlátozódik annak érdekében, hogy értesüljenek azokról a pozíciókról, amelyek esetében a kiegészítő bejelentés a legfontosabbnak tűnik.

(59)

Ezért az ESMA megítélése szerint az ilyen fokozott átláthatósági kötelezettség nem jár olyan káros hatással a pénzügyi piacok hatékonyságára vagy a befektetőkre, amely a hasznaihoz képest aránytalan lenne, és nem eredményez bizonytalan helyzetet a pénzügyi piacokon.

(60)

Az intézkedés időtartamát illetően az ESMA úgy véli, hogy az intézkedés három hónappal történő meghosszabbítása indokolt, figyelembe véve a jelenleg rendelkezésre álló információkat és a Covid19-válság összefüggésében általánosan bizonytalan kilátásokat. Az ESMA a helyzet javulása esetén mielőbb vissza kíván térni a rendes bejelentési kötelezettséghez, ugyanakkor nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a helyzet súlyosbodása vagy a piacok instabilitásának fennmaradása esetén az intézkedést meghosszabbítsa.

(61)

Ennek alapján és a mai naptól az ESMA úgy tekinti, hogy a nettó rövid pozíciókra vonatkozó, ideiglenesen megerősített átláthatósági intézkedés meghosszabbítása a jelenlegi körülmények miatt arányos.

(62)

Az ESMA egyeztetett az ERKT-val. Az ERKT nem emelt kifogást a javasolt határozat elfogadása ellen.

(63)

Az ESMA értesítette az illetékes nemzeti hatóságokat a tervezett határozatról.

(64)

Az ESMA meghosszabbított intézkedését 2020. június 17-től kell alkalmazni.

1.

2.