(1)

Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer meghatározza az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében az éghajlat-politikával összefüggésben alkalmazandó nyomonkövetési és jelentéstételi szabályokat. A szóban forgó rendszerre vonatkozó rendelkezések teljes mértékben beépültek az (EU) 2018/1999 rendeletbe, amely 2021. január 1-jével hatályon kívül helyezi az 525/2013/EU rendeletet. E rendszer keretében el kell fogadni a globális felmelegedési potenciálok értékeit, és meg kell határozni az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásokat.

(2)

Ami a globális felmelegedési potenciált illeti, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Felei Konferenciájának első ülése, amely a Részes Felek 21. konferenciáját követően az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) Részes Feleinek találkozójául szolgál, az üvegházhatású gázok jegyzékeinek bejelentése céljából közös átváltási egységet határozott meg az üvegházhatású gázok szén-dioxid-egyenértékre történő átváltására. Ez a közös átváltási egység az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentésében (3) meghatározott, a globális felmelegedési potenciálra vonatkozó értékeken alapul. A globális felmelegedési potenciál értékeinek meghatározásakor figyelembe kell venni ezt a közös átváltási egységet.

(3)

Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásokat a nemzetközi fejleményekkel összhangban kell meghatározni. Az üvegházhatású gázok nemzeti nyilvántartásaira vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatások mellett a tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett, fellépésre és támogatásra vonatkozó átláthatósági keretrendszer módozatait, eljárásait és iránymutatásait az UNFCCC Feleinek – a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló – Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat (a továbbiakban: a 18/CMA.1. határozat) mellékletében foglaltak szerint. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy használják az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokhoz készült, a vizes élőhelyekre vonatkozó 2013. évi kiegészítést.

(4)

Az uniós nyilvántartás minőségének biztosítása érdekében meg kell állapítani az uniós minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési program további célkitűzéseit.

(5)

Az uniós nyilvántartás teljességének a 18/CMA.1. határozat értelmében történő biztosítása érdekében meg kell határozni azokat a módszereket és adatokat, amelyeket a Bizottság a tagállami jegyzékekből hiányzó adatok vonatkozásában az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének (5) bekezdésével összhangban készített becslések kapcsán alkalmaz.

(6)

Az uniós nyilvántartás időszerűségének, átláthatóságának, pontosságának, következetességének, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében meg kell határozni a tagállami üvegházhatásúgáz-jegyzékekben szereplő adatokra vonatkozóan elvégzett előzetes ellenőrzések tartalmát. A pontosságnak az előzetes ellenőrzések részeként történő értékelése során biztosítani kell, hogy az uniós kulcskategóriák tekintetében a tagállamok ne becsüljék szisztematikusan túl vagy alul a tényleges kibocsátásokat és elnyeléseket. Továbbá, mivel a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó, forrásonkénti és nyelőnkénti üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó jelentéstétel szerves részét képezi az üvegházhatású gázok jegyzékével kapcsolatos jelentéstételnek, és mivel a LULUCF-ágazat bekerült a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésbe, a LULUCF-ágazatban végzett előzetes ellenőrzéseket össze kell hangolni a többi ágazatban végzett ellenőrzésekkel. A LULUCF-ágazatban a földhasználattal és földhasználat-változtatással kapcsolatos tevékenységekre vonatkozóan bejelentett adatok összehasonlíthatók az uniós és tagállami programokból és felmérésekből, például a Kopernikuszból és a LUCAS-ból származó információkkal.

(7)

Az uniós nyilvántartás összeállításához szükséges hiányzó nemzeti jegyzékadatok kiegészítésére szolgáló becslések az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásokkal összhangban készülnek. E becslések nem határozhatók meg az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciáljára vonatkozó értékek alkalmazása nélkül. Mivel a globális felmelegedési potenciálra, a jegyzékre vonatkozó iránymutatásokra és az uniós nyilvántartási rendszerre vonatkozó szabályok lényegileg kapcsolódnak egymáshoz, helyénvaló azokat egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletbe foglalni.

(8)

Az (EU) 2018/1999 rendeletben foglalt idevágó rendelkezések alkalmazásának kezdőnapjával való összhang biztosítása érdekében indokolt, hogy ez a rendelet 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó.

(9)

Az (EU) 2018/1999 rendelet 57. és 58. cikkével összhangban az 525/2013/EU rendelet 2021. január 1-jével hatályát veszti, kivéve az említett rendelet 7. cikkét, amely a 2018., a 2019. és a 2020. évre vonatkozó adatokat tartalmazó jelentésekre továbbra is alkalmazandó. A 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (4) ezért 2021. január 1-jével indokolt hatályon kívül kell helyezni, azonban helyénvaló előírni, hogy 6. és 7. cikke továbbra is hatályban maradjon a 2019-re és 2020-ra vonatkozóan előírt adatokat tartalmazó jelentések tekintetében,

a)

az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi iránymutatásai;

b)

a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett, fellépésre és támogatásra vonatkozó átláthatósági keretrendszer módozatai, eljárásai és iránymutatásai a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló Felek Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat (a továbbiakban: a 18/CMA.1. határozat) mellékletében foglaltak szerint.

a)

arra vonatkozó értékelés, hogy az adott tagállam bejelenti-e a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett és a 18/CMA.1. határozat mellékletében meghatározott, fellépésre és támogatásra vonatkozó átláthatósági keretrendszer módozatai, eljárásai és iránymutatásai szerint előírt valamennyi kategóriát, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletében említett valamennyi üvegházhatású gázt;

b)

arra vonatkozó értékelés, hogy a forrásonkénti kibocsátásokra és a nyelőnkénti eltávolításokra vonatkozó adatok idősorai konzisztensek-e;

c)

arra vonatkozó értékelés, hogy az implikált kibocsátási faktorok valamennyi tagállam tekintetében összehasonlíthatók-e, figyelembe véve, hogy az alapértelmezett IPCC kibocsátási tényezőknek különböző nemzeti adottságok felelnek meg;

d)

a „nem becsült” jelölésmód alkalmazásának értékelése, amennyiben elő vannak írva 1-es szintű IPCC módszerek, és a jelölésmód alkalmazása a 18/CMA.1. határozat mellékletének 32. pontja alapján nem indokolt;

e)

az üvegházhatású gázok jegyzékének benyújtása érdekében történő újraszámolások elemzése, többek között olyan esetben, amikor az újraszámolás a módszertan módosulásán alapul;

f)

az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében bejelentett, hitelesített üvegházhatásúgáz-kibocsátások összehasonlítása az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdése alapján bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal;

g)

az Eurostat referenciamegközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok referenciamegközelítéséből fakadó eredményekkel;

h)

az Eurostat ágazati megközelítéséből fakadó eredmények összehasonlítása a tagállamok ágazati megközelítéséből fakadó eredményekkel;

i)

arra vonatkozó értékelés, hogy az adott tagállam megoldotta-e a korábbi uniós előzetes ellenőrzések és felülvizsgálatok során felmerült kérdéseket, valamint hogy végrehajtotta-e az UNFCCC-felülvizsgálatok ajánlásait;

j)

a tagállamok forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések pontosságának értékelése az uniós kulcskategóriák vonatkozásában;

k)

a tagállamok által az uniós kulcskategóriákra vonatkozóan bejelentett módszertani leírások átláthatóságának és teljességének értékelése;

l)

a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban a forrásonkénti kibocsátás és a nyelőnkénti eltávolítás nyomon követésének és bejelentésének értékelése az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 3. része alapján, beleértve a kulcskategóriák kiosztását, az alkalmazott IPCC szintmódszertant, valamint a földhasználatra és földhasználat-megváltoztatásra vonatkozó bejelentett adatok összehasonlítását az uniós és tagállami programokból és felmérésekből származó információkkal.

(1)

Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az Atlanti-óceánon a ny. h. 45°-tól keletre és a Földközi-tengeren a Görögország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kékúszójútonhal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

Az (EU) 2020/123 tanácsi rendelet (2) kvótákat állapít meg a 2020. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint a Görögország lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott kisüzemi hajók bizonyos szigetcsoportok vizein ejtett kékúszójútonhal-fogásai kimerítették a 2020. évre megállapított halászati kvótát.

(3)

Ezért a szóban forgó állomány tekintetében meg kell tiltani egyes halászati tevékenységeket,

(1)

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezőbb környezeti, humán- vagy állategészségügyi profillal rendelkeznek. Az e hatóanyagokat tartalmazó termékek ezért egyszerűsített eljárás keretében engedélyezhetők. A nitrogén azzal a korlátozással szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében, hogy csak korlátozott mennyiségben, közvetlen felhasználásra kész tartályokban használható fel.

(2)

A Bizottság az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján jóváhagyta a nitrogénnek a 18. terméktípusba (rovarölő szerek) tartozó biocid termékekben hatóanyagként való felhasználását (2). Több tagállamban, köztük Portugáliában is engedélyezettek olyan biocid termékek, amelyek nitrogént tartalmaznak a jóváhagyott formában, és gázpalackokban vannak kiszerelve (3).

(3)

A nitrogén in situ a környezeti levegőből is előállítható. Az in situ előállított nitrogén felhasználása jelenleg nem engedélyezett az Unióban, és nem szerepel sem az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe foglalt jegyzékben, sem pedig a biocid termékekben található létező hatóanyagoknak az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) II. mellékletében foglalt jegyzékében.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban Portugália 2020. február 11-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjától való eltérés iránt, amelyben azt kérte, hogy a kulturális örökség védelme érdekében tegyék lehetővé számára a környezeti levegőből in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek engedélyezését (a továbbiakban: kérelem).

(5)

A rovaroktól a mikroorganizmusokig a károsító szervezetek széles köre károsíthatja a kulturális örökséget. E szervezetek jelenléte nemcsak maguknak a kulturális javaknak a pusztulásához vezethet, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az említett károsító szervezetek a közelben lévő más tárgyakra is átterjednek. Megfelelő kezelés nélkül a tárgyak helyrehozhatatlanul károsodhatnak, ami súlyosan veszélyezteti a kulturális örökséget.

(6)

Az in situ előállított nitrogénnel nagyon alacsony oxigénkoncentrációjú ellenőrzött légkört (anoxia) hoznak létre a kulturális örökség részét képező tárgyakon található károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló állandó vagy ideiglenes zárt kezelősátrakban vagy -kamrákban. A nitrogént kiválasztják a környezeti levegőből, és beszivattyúzzák a kezelősátorba vagy -kamrába, ahol a légkör nitrogéntartalmát megközelítőleg 99 %-ra emelik, következésképpen az oxigén szinte teljesen elfogy. A kezelési területre szivattyúzott nitrogén nedvességtartalmát a kezelendő tárgynak megfelelő igények szerint határozzák meg. A kezelősátorban vagy -kamrában létrehozott feltételek között a károsító szervezetek nem tudnak életben maradni.

(7)

Amint az a kérelemben is szerepel, a kulturális örökség részét képező tárgyak kezelésére szolgáló, nitrogénnel végzett anoxia technikájának az elmúlt évtizedekben tapasztalt továbbfejlesztésének köszönhetően a kulturális intézmények (múzeumok, archívumok, könyvtárak, megőrzési-helyreállítási központok stb.) fokozatosan felhagyhatnak a korábban használt, erősen mérgező anyagok alkalmazásával.

(8)

A Portugália által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy az in situ előállított nitrogén használata az egyetlen olyan hatékony technika a károsító szervezetek elleni védekezésre, amely a kulturális intézményekben őrzött összes anyagtípus és anyagkombináció esetében alkalmazható anélkül, hogy a tárgyak makroszkopikus és molekuláris tulajdonságai megváltoznának. Ez a technika jól alkalmazható a különösen érzékeny anyagok, például a néprajzi örökség, múmiák és kortárs műtárgyak megőrzésére.

(9)

Az EN 16790:2016 számú, „A kulturális örökség megőrzése. Integrált kártevő-mentesítés (IPM) a kulturális örökség védelme érdekében” című szabvány jegyzékében szerepel az anoxia, illetve a módosított vagy ellenőrzött légkör módszere, és e szabvány a nitrogént mint az anoxia előidézésére leginkább használt anyagot írja le.

(10)

A károsító szervezetek elleni védekezésre más technikák is rendelkezésre állnak, mint például a gamma-besugárzás, a (magas vagy alacsony hőmérsékleten végzett) hősokkolási technikák és a mikrohullámú kezelés. Emellett más hatóanyagok is felhasználhatók erre a célra. Portugália szerint azonban az említett technikák mindegyikének megvannak a korlátai az anyagtípusokat illetően, amelyekre alkalmazhatók.

(11)

Amint az a kérelemben is szerepel, a kulturális intézmények már csak igen ritkán alkalmaznak más hatóanyagokat azok veszélyessége miatt. Az ilyen anyagokkal történő kezelést követően a kezelt tárgyakon lévő maradékanyagok fokozatosan kijuthatnak a környezetbe, ami kockázatot jelent az emberi egészségre. A nyilvánosság számára nyitva álló kulturális intézmények esetében ez különösen fontos szempont.

(12)

A Portugália által benyújtott információk szerint a hősokkolási eljárások (fagyasztás vagy hőkezelés) több anyagra is nem kívánt hatást gyakorolnak. A hőmérséklet növelése vagy csökkentése visszafordíthatatlan károkat okozhat a kulturális örökség részét képező tárgyakban, különösen azok szerves összetevőiben. A hőkezelési eljárások alapvetően nem alkalmasak a festmények és a viasz-, olaj- vagy fehérjealapú kötőanyagot tartalmazó polikróm tárgyak kezelésére, mivel a kezelés során az anyagok hőmérséklettől függő tulajdonságai megváltozhatnak, ami visszafordíthatatlan károkat okozhat a műtárgyakban. Emellett a magas hőmérséklet miatt meglágyulhat a ragasztott tárgyakban lévő ragasztóanyag, a bőrhöz és pergamenhez hasonló anyagok pedig összezsugorodhatnak.

(13)

A kérelemben szereplő információk szerint a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem megfelelő alternatíva a kulturális intézmények számára, mivel gyakorlati hátrányokkal jár. A gázpalackokba töltött korlátozott mennyiségek miatt gyakori szállításra és külön raktárra van szükség. Emellett egyes történelmi múzeumi épületekben annyi gázpalackra lenne szükség, hogy az meghaladná a födémek terhelhetőségét. Ezenkívül a palackozott nitrogénnel való kezelés magas költségekkel járna a kulturális intézmények számára.

(14)

A kérelem szerint az elmúlt évtizedekben számos kulturális intézmény ruházott be kezelőkamrák építésébe és nitrogéngenerátorok beszerzésébe. Sokoldalúsága és az összes anyagtípus kezelésére való alkalmassága miatt az in situ előállított nitrogénnel előidézett anoxiát rendkívül széles körben alkalmazzák a kulturális örökség megőrzésére.

(15)

Annak előírása a kulturális intézmények számára, hogy többféle eljárást használjanak a károsító szervezetek elleni védekezésre – amelyek mindegyike csak meghatározott anyagok és tárgyak esetében alkalmazható –, ahelyett hogy egy már használatos, és az összes anyag esetében megfelelő eljárást alkalmaznának, további költségekkel járna az említett intézmények számára, és még körülményesebbé tenné e felhasználók számára annak a célnak az elérését, hogy az integrált kártevő-mentesítés keretében felhagyjanak a veszélyesebb hatóanyagok használatával.

(16)

2019-ben a biocid termékekért felelős illetékes hatóságok bizottsági szakértői csoportjának több ülésén is (5) eszmecsere folyt az in situ előállított nitrogénre vonatkozóan az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetséges eltéréssel kapcsolatban.

(17)

Emellett az in situ előállított nitrogénből álló termékekre vonatkozó eltérés iránti, Ausztria által előterjesztett első kérelem benyújtását követően az Európai Vegyianyag-ügynökség a Bizottság felkérésére nyilvános konzultációt folytatott az említett kérelemről, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára véleményének kifejtését. A beérkezett 1 487 észrevétel túlnyomó többsége támogatta az eltérést. Számos válaszadó kitért a rendelkezésre álló alternatív technikák hátrányaira: a hőkezelés károsíthat bizonyos anyagokat; más hatóanyagok használata olyan mérgező maradékanyagokat hagy a műtárgyakon, amelyek azután fokozatosan felszabadulva kijutnak a környezetbe; a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem teszi lehetővé a relatív páratartalom szabályozását a kezelt területen, amire pedig szükség van bizonyos anyagok kezelése esetén.

(18)

A múzeumokat és kulturális örökségi helyszíneket képviselő két nemzetközi intézmény – a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – kifejezte azt a szándékát, hogy kérelmet kíván benyújtani az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletbe való felvételére vonatkozóan, ami lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés nélkül engedélyezzék az in situ előállított nitrogénből álló termékeket. Ugyanakkor egy ilyen kérelem értékelésének elvégzése, a hatóanyagnak az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvétele és a termékengedély megszerzése időbe telik.

(19)

A kérelemből az derül ki, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák Portugáliában, mivel a jelenleg rendelkezésre álló alternatív technikák mindegyikének vannak hátrányai vagy azért, mert nem alkalmas az összes anyag kezelésére, vagy pedig gyakorlati okok miatt.

(20)

Mindezen érvek alapján helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az in situ előállított nitrogén Portugáliában elengedhetetlen a kulturális örökség védelméhez, és nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Portugália számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a kulturális örökség védelme érdekében engedélyezhesse az in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását.

(21)

Az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő lehetséges felvétele, valamint azt követően az in situ előállított nitrogénből álló termékeknek a tagállamok általi engedélyezése időbe telik. Ezért helyénvaló eltérést engedélyezni egy olyan időtartamra, amely lehetővé teszi az alapul szolgáló eljárások befejezését,

(1)

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezőbb környezeti, humán- vagy állategészségügyi profillal rendelkeznek. Az e hatóanyagokat tartalmazó termékek ezért egyszerűsített eljárás keretében engedélyezhetők. A nitrogén azzal a korlátozással szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében, hogy korlátozott mennyiségben, felhasználásra kész tartályokban kell felhasználni.

(2)

A Bizottság az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján jóváhagyta a nitrogénnek a 18. terméktípusba (rovarölő szerek) tartozó biocid termékekben hatóanyagként való felhasználását. (2) A jóváhagyott formában nitrogént tartalmazó biocid termékek több tagállamban, köztük Ausztriában is engedélyezettek, és gázpalackokban kaphatók (3).

(3)

A nitrogén in situ a környezeti levegőből is előállítható. Az in situ előállított nitrogén felhasználása jelenleg nem engedélyezett az Unióban, és nem szerepel sem az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe foglalt jegyzékben, sem pedig az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) II. mellékletében, a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában szereplő hatóanyagok jegyzékében.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban Ausztria 2019. június 26-án kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjától való eltérés iránt, amelyben azt kérte, hogy a kulturális örökség védelme érdekében tegyék lehetővé számára a környezeti levegőből in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek engedélyezését (a továbbiakban: kérelem). Ausztria 2019. szeptember 3-i levelében további tájékoztatást nyújtott az in situ előállított nitrogén múzeumok általi felhasználásáról és a megfelelő alternatívák hiányáról.

(5)

A rovaroktól a mikroorganizmusokig a károsító szervezetek széles köre károsíthatja a kulturális örökséget. E szervezetek jelenléte nemcsak maguknak a kulturális javaknak a pusztulásához vezethet, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az említett károsító szervezetek a közelben lévő más tárgyakra is átterjednek. Megfelelő kezelés nélkül a tárgyak helyrehozhatatlanul károsodhatnak, ami súlyosan veszélyezteti a kulturális örökséget.

(6)

Az in situ előállított nitrogént arra használják, hogy a kulturális örökség részét képező tárgyakon található károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló állandó vagy ideiglenes zárt kezelősátrakban vagy -kamrákban nagyon alacsony oxigénkoncentrációjú ellenőrzött légkört (anoxia) hozzanak létre. A nitrogént kiválasztják a környezeti levegőből, és beszivattyúzzák a kezelősátorba vagy -kamrába, ahol a légkör nitrogéntartalmát megközelítőleg 99 %-ra emelik, következésképpen az oxigén szinte teljesen elfogy. A kezelési területre szivattyúzott nitrogén nedvességtartalmát a kezelendő tárgynak megfelelő igények szerint határozzák meg. A kezelősátorban vagy -kamrában létrehozott feltételek között a károsító szervezetek nem tudnak életben maradni.

(7)

Az Ausztria által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy az in situ előállított nitrogén használata az egyetlen olyan hatékony technika a károsító szervezetek elleni védekezésre, amely a múzeumi gyűjteményekben és kiállításokon, valamint a kulturális örökség részét képező helyszíneken jelen lévő összes anyagtípus és anyagkombináció esetében ezek károsítása nélkül felhasználható, és a kulturális örökség részét képező tárgyakat érintő valamennyi ismert károsító szervezet ellen, e szervezetek fejlődésének valamennyi szakaszában hatékony.

(8)

Az EN 16790:2016 számú, „A kulturális örökség megőrzése. Integrált kártevő-mentesítés (IPM) a kulturális örökség védelme érdekében” című szabvány jegyzékében szerepel az anoxia, illetve a módosított vagy ellenőrzött légkör módszere, és e szabvány a nitrogént úgy írja le, mint amely a leginkább használatos az anoxia létrehozására.

(9)

A károsító szervezetek elleni védekezésre más technikák is rendelkezésre állnak, mint például az alacsony hőmérsékletű kezelés, a hőkezelés, az ellenőrzött páratartalom melletti meleglevegő-kezelés. Emellett más biocid hatóanyagok is használhatók. Ausztria szerint azonban e technikák mindegyike korlátozottan alkalmazható, mivel bizonyos anyagok károsodhatnak a velük való kezelés során, és ezért egyiket sem lehet kizárólagosan használni az összes anyagtípus és anyagkombináció kezelésére.

(10)

Az Ausztria által benyújtott információk szerint a termikus eljárások, azaz a fagyasztás vagy a hőkezelés számos tárgytípus, többek között festmények, viasz-, olaj- vagy fehérje kötőanyagot tartalmazó polikróm tárgyak, ragasztott tárgyak, bőr- vagy pergamentárgyak, fotóanyagok, új kezeletlen fatárgyak, újonnan restaurált tárgyak, feszültség alatt lévő tárgyak esetében nem alkalmazhatók. Ezenfelül a különböző anyagok eltérő hővezető képessége és hőtágulása miatt a többféle anyagból készült törékeny tárgyakat károsíthatja a hőtágulás okozta mechanikai feszültség.

(11)

A kérelem bizonyítja, hogy az Ausztriában forgalomban lévő más hatóanyagokat tartalmazó biocid termékek használata vegyi úton megváltoztathatja a tárgyakat, és az anyagok érzékenységétől függően károsíthatja azokat.

(12)

Ugyanakkor a kulturális örökség védelmét szolgáló integrált kártevő-mentesítés keretében a múzeumok fel kívánnak hagyni a veszélyesebb hatóanyagok használatával.

(13)

A kérelemben szereplő információk szerint a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem megfelelő alternatíva a múzeumok és kulturális örökségi helyszínek számára, mivel gyakorlati hátrányokkal jár. A gázpalackokba töltött korlátozott mennyiségek miatt gyakori szállítási műveletekre és külön raktárra van szükség. A kérelemben szereplő információk szerint ráadásul egyes történelmi múzeumi épületekben annyi gázpalackra lenne szükség, hogy az meghaladná a födémek terhelhetőségét.

(14)

Annak előírása a múzeumok és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, hogy többféle eljárást használjanak a károsító szervezetek elleni védekezésre – amelyek mindegyike csak meghatározott anyagok és tárgyak esetében alkalmazható –, ahelyett hogy egy máris használatos, és az összes anyag esetében megfelelő eljárást alkalmaznának, további költségekkel járna a múzeumok és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, és még körülményesebbé tenné e felhasználók számára annak a célnak az elérését, hogy az integrált kártevő-mentesítés keretében felhagyjanak a veszélyesebb hatóanyagok használatával.

(15)

2019-ben a biocid termékekért felelős illetékes hatóságok bizottsági szakértői csoportjának több ülésén (5) is eszmecsere folyt az in situ előállított nitrogénre vonatkozóan az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetséges eltéréssel kapcsolatban.

(16)

Emellett a Bizottság felkérésére az Európai Vegyianyag-ügynökség nyilvános konzultációt folytatott a kérelemről, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára, hogy kifejtse véleményét. A beérkezett 1487 észrevétel túlnyomó többsége támogatta az eltérést. Számos válaszadó kitért a rendelkezésre álló alternatív technikák hátrányaira: a hőkezelés károsíthat bizonyos anyagokat; más hatóanyagok használata olyan mérgező maradékanyagokat hagy a műtárgyakon, amelyek azután fokozatosan felszabadulva kijutnak a környezetbe; a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem teszi lehetővé a relatív páratartalom szabályozását a kezelt területen, amire pedig szükség van bizonyos anyagok kezelése esetén.

(17)

A múzeumokat és kulturális örökségi helyszíneket képviselő két nemzetközi intézmény – a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – kifejezte azt a szándékát, hogy kérelmet kíván benyújtani az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletbe való felvételére vonatkozóan, ami lehetővé tenné a tagállamoknak számára, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés nélkül engedélyezzék az in situ előállított nitrogénből álló termékeket. Ugyanakkor egy ilyen kérelem értékelésének elvégzése, a hatóanyagnak az I. mellékletbe való felvétele, és a termékengedély megszerzése időbe telik.

(18)

Ausztria kérelméből és az e tagállam által benyújtott további információkból az derül ki, hogy Ausztriában jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák, mivel a jelenleg rendelkezésre álló alternatív technikák mindegyike hátrányos, ugyanis vagy alkalmatlan az összes anyag kezelésére, vagy gyakorlati hátrányokkal jár.

(19)

Mindezen érvek alapján helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az in situ előállított nitrogén Ausztriában elengedhetetlen a kulturális örökség védelméhez, és nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Ausztria számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a kulturális örökség védelme érdekében engedélyezhesse az in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását.

(20)

Az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő lehetséges felvétele, valamint azt követően az in situ előállított nitrogénből álló termékeknek a tagállamok általi engedélyezése időbe telik. Ezért helyénvaló eltérést engedélyezni egy olyan időtartamra, amely lehetővé teszi az alapul szolgáló eljárások befejezését,

(1)

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezőbb környezeti, humán- vagy állategészségügyi profillal rendelkeznek, mint a veszélyesebb vegyi anyagok. Az e hatóanyagokat tartalmazó termékek ezért egyszerűsített eljárás keretében engedélyezhetők. A nitrogén azzal a korlátozással szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében, hogy csak korlátozott mennyiségben, közvetlen felhasználásra kész tartályokban használható fel.

(2)

A Bizottság az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján jóváhagyta többek között a nitrogénnek a 18. terméktípusba (rovarölő szerek) tartozó biocid termékekben hatóanyagként való felhasználását (2). Több tagállamban, köztük Franciaországban is engedélyezettek olyan biocid termékek, amelyek nitrogént tartalmaznak a jóváhagyott formában, és gázpalackokban vannak kiszerelve (3).

(3)

A nitrogén in situ a környezeti levegőből is előállítható. Az in situ előállított nitrogén felhasználása jelenleg nem engedélyezett az Unióban, és nem szerepel sem az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe foglalt jegyzékben, sem pedig a biocid termékekben található létező hatóanyagok felülvizsgálati programjában szereplő hatóanyagoknak az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) II. mellékletében foglalt jegyzékében.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban Franciaország 2020. január 14-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjától való eltérés iránt, amelyben azt kérte, hogy a kulturális örökség védelme érdekében tegyék lehetővé számára a környezeti levegőből in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek engedélyezését (a továbbiakban: kérelem).

(5)

A rovaroktól a mikroorganizmusokig a károsító szervezetek széles köre károsíthatja a kulturális örökséget. E szervezetek jelenléte nemcsak maguknak a kulturális javaknak a pusztulásához vezethet, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az említett károsító szervezetek a közelben lévő más tárgyakra is átterjednek. Megfelelő kezelés nélkül a tárgyak helyrehozhatatlanul károsodhatnak, ami súlyosan veszélyezteti a kulturális örökséget.

(6)

Az in situ előállított nitrogénnel nagyon alacsony oxigénkoncentrációjú ellenőrzött légkört (anoxia) hoznak létre a kulturális örökség részét képező tárgyakon található károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló állandó vagy ideiglenes zárt kezelősátrakban vagy -kamrákban. A nitrogént kiválasztják a környezeti levegőből, és beszivattyúzzák a kezelősátorba vagy -kamrába, ahol a légkör nitrogéntartalmát megközelítőleg 99 %-ra emelik, következésképpen az oxigén szinte teljesen elfogy. A kezelési területre szivattyúzott nitrogén nedvességtartalmát a kezelendő tárgynak megfelelő igények szerint határozzák meg. A kezelősátorban vagy -kamrában létrehozott feltételek között a károsító szervezetek nem tudnak életben maradni.

(7)

A Franciaország által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy az in situ előállított nitrogén használata az egyetlen olyan hatékony technika a károsító szervezetek elleni védekezésre, amely a múzeumi gyűjteményekben és kiállításokon, valamint a kulturális örökség részét képező helyszíneken jelen lévő összes anyagtípus és anyagkombináció esetében ezek károsítása nélkül észszerű költségek mellett alkalmazható.

(8)

Az EN 16790:2016 számú, „A kulturális örökség megőrzése. Integrált kártevő-mentesítés (IPM) a kulturális örökség védelme érdekében” című szabvány jegyzékében szerepel az anoxia, illetve a módosított vagy ellenőrzött légkör módszere, és e szabvány a nitrogént mint az anoxia előidézésére leginkább használt anyagot írja le.

(9)

A károsító szervezetek elleni védekezésre más technikák is rendelkezésre állnak, mint például az alacsony hőmérsékletű kezelés, a hőkezelés és a gamma-besugárzás. Emellett más hatóanyagok is felhasználhatók. Franciaország szerint azonban e technikák mindegyike korlátozottan alkalmazható, mivel bizonyos anyagok károsodhatnak a velük való kezelés során, és ezért egyiket sem lehet kizárólagosan használni az összes anyagtípus és anyagkombináció kezelésére.

(10)

A Franciaország által benyújtott információk alapján kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a hideg károsítómentesítés technikája valamennyi képző- és iparművészeti gyűjtemény esetében alkalmazható-e. A rétegelt szerkezetű anyagok (festett, lakkozott vagy viaszozott műalkotások, intarziák vagy inkrusztációs fonalakkal készített műtárgyak) esetében ez a technika károsíthatja az említett tárgyakat. A nemzeti jegyzékbe felvett kulturális örökség megőrzésekor – a közgyűjteményekkel rendelkező intézményekre alkalmazandó nemzeti örökségmegőrzési politikákkal összhangban – ugyanakkor nem engedhető meg, hogy ezen kétségek fennmaradjanak.

(11)

Amint az a kérelemben is szerepel, a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények nem alkalmazzák széles körben a magasabb hőmérséklettel végzett károsítómentesítést. Akárcsak a hideg károsítómentesítés esetében, a hőkezelésnél is aggályok merültek fel annak a rétegelt anyagokra gyakorolt hatását illetően. Mi több, a hőkezelés során fennáll a veszély, hogy a ragasztók tapadóereje csökken, a viasztartalmú elemek meglágyulnak, és a korábban használt vegyi anyagok felszínre kerülnek, foltokat képezve a tárgyak felületén.

(12)

A kérelemben szereplő információk alapján a gamma-besugárzási technikához az eljárás különleges biztonsági követelményeinek megfelelő és nagy szakértelmet igénylő speciális berendezésekre van szükség. Ezért ez egy költséges és nehezen ismételhető technika. Emellett e technika nem alkalmas átlátszó vagy áttetsző anyagok esetében, amelyek a gamma-sugárzás hatására könnyen homályossá vagy foltossá válnak.

(13)

A kérelem alátámasztja, hogy a Franciaországban forgalomban lévő, más hatóanyagokat tartalmazó biocid termékeket alkalmazva olyan maradékanyagok jutnak a kezelt műtárgyak felületére, amelyek a környezetbe is kijuthatnak, és veszélyeztethetik az emberi egészséget. Emellett az említett anyagok jelentős hátrányokkal járnak a kulturális alkotások fizikai megőrzése szempontjából, mivel sokuk színváltozást, olajos vagy ragacsos folyadékok kilépését, felületi kristályosodást, illetve az állati eredetű anyagok DNS-ének megváltozását idézheti elő.

(14)

Az elmúlt évtizedekben a kulturális örökség védelmét szolgáló integrált kártevő-mentesítés keretében egyre több kulturális örökségvédelmi intézmény keresett megoldásokat arra, hogy a potenciálisan veszélyes vegyi anyagok alkalmazása helyett olyan más technikákra – például az anoxiára – térjenek át, amelyek kíméletesebbek a kulturális örökség részét képező műtárgyak tekintetében, és kevésbé ártalmasak a velük dolgozó személyekre.

(15)

A kérelemben szereplő információk szerint a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem megfelelő alternatíva a múzeumok és kulturális örökségi helyszínek számára, mivel gyakorlati és gazdasági hátrányokkal jár. A gázpalackokba töltött korlátozott mennyiségek miatt gyakori szállítási műveletekre és külön raktárra van szükség. A gázpalackok nagy mennyiségben történő tárolása biztonsági kockázatot jelent a nyomás alatt lévő gáz jelenléte miatt. Az in-situ előállított nitrogénnel előidézett anoxia alacsonyabb költségekkel jár a kulturális örökséggel foglalkozó intézmények számára, mint a palackozott nitrogén alkalmazása. A kezelőkamrába és az in situ nitrogéngenerátorba történő kezdeti beruházáson túl ez az eljárás semmilyen más költséggel nem jár.

(16)

Annak előírása a múzeumok és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, hogy többféle eljárást használjanak a károsító szervezetek elleni védekezésre – amelyek mindegyike csak meghatározott anyagok és tárgyak esetében alkalmazható –, ahelyett hogy egy már használatos, és az összes anyag esetében megfelelő eljárást alkalmaznának, további költségekkel járna a múzeumok és a kulturális örökség részét képező helyszínek számára, és még körülményesebbé tenné e felhasználók számára annak a célnak az elérését, hogy az integrált kártevő-mentesítés keretében felhagyjanak a veszélyesebb hatóanyagok használatával.

(17)

2019-ben a biocid termékekért felelős illetékes hatóságok bizottsági szakértői csoportjának több ülésén is (5) eszmecsere folyt az in situ előállított nitrogénre vonatkozóan az 55. cikk (3) bekezdése szerinti lehetséges eltéréssel kapcsolatban.

(18)

Emellett az in situ előállított nitrogénből álló termékekre vonatkozó eltérés iránti, Ausztria által előterjesztett első kérelem benyújtását követően az Európai Vegyianyag-ügynökség a Bizottság felkérésére nyilvános konzultációt folytatott az említett kérelemről, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára véleményének kifejtését. A beérkezett 1 487 észrevétel túlnyomó többsége támogatta az eltérést. Számos válaszadó kitért a rendelkezésre álló alternatív technikák hátrányaira: a hőkezelés károsíthat bizonyos anyagokat; más hatóanyagok használata olyan mérgező maradékanyagokat hagy a műtárgyakon, amelyek azután fokozatosan felszabadulva kijutnak a környezetbe; a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem teszi lehetővé a relatív páratartalom szabályozását a kezelt területen, amire pedig szükség van bizonyos anyagok kezelése esetén.

(19)

A múzeumokat és kulturális örökségi helyszíneket képviselő két nemzetközi intézmény – a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – kifejezte azt a szándékát, hogy kérelmet kíván benyújtani az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletbe való felvételére vonatkozóan, ami lehetővé tenné a tagállamoknak számára, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés nélkül engedélyezzék az in situ előállított nitrogénből álló termékeket. Ugyanakkor egy ilyen kérelem értékelésének elvégzése, a hatóanyagnak az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvétele és a termékengedély megszerzése időbe telik.

(20)

A kérelemből az derül ki, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák Franciaországban, mivel a jelenleg rendelkezésre álló alternatív technikák mindegyikének vannak hátrányai vagy azért, mert nem alkalmas az összes anyag kezelésére, vagy pedig gyakorlati okok miatt.

(21)

Mindezen érvek alapján helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az in situ előállított nitrogén Franciaországban elengedhetetlen a kulturális örökség védelméhez, és nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Franciaország számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a kulturális örökség védelme érdekében engedélyezhesse az in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását.

(22)

Az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő lehetséges felvétele, valamint azt követően az in situ előállított nitrogénből álló termékeknek a tagállamok általi engedélyezése időbe telik. Ezért helyénvaló eltérést engedélyezni egy olyan időtartamra, amely lehetővé teszi az alapul szolgáló eljárások befejezését,

(1)

Az 528/2012/EU rendelet I. melléklete olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek kedvezőbb környezeti, humán- vagy állategészségügyi profillal rendelkeznek. Az e hatóanyagokat tartalmazó termékek ezért egyszerűsített eljárás keretében engedélyezhetők. A nitrogén azzal a korlátozással szerepel az 528/2012/EU rendelet I. mellékletében, hogy csak korlátozott mennyiségben, közvetlen felhasználásra kész tartályokban használható fel.

(2)

A Bizottság az 528/2012/EU rendelet 86. cikke alapján jóváhagyta a nitrogénnek a 18. terméktípusba (rovarölő szerek) tartozó biocid termékekben hatóanyagként való felhasználását (2). Több tagállamban, köztük Spanyolországban is engedélyezettek olyan biocid termékek, amelyek nitrogént tartalmaznak a jóváhagyott formában, és gázpalackokban vannak kiszerelve (3).

(3)

A nitrogén in situ a környezeti levegőből is előállítható. Az in situ előállított nitrogén felhasználása jelenleg nem engedélyezett az Unióban, és nem szerepel sem az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe foglalt jegyzékben, sem pedig a biocid termékekben található létező hatóanyagoknak az 1062/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) II. mellékletében foglalt jegyzékében.

(4)

Az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdésével összhangban Spanyolország 2019. november 19-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az említett rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjától való eltérés iránt, amelyben azt kérte, hogy a kulturális örökség védelme érdekében tegyék lehetővé számára a környezeti levegőből in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek engedélyezését (a továbbiakban: kérelem).

(5)

A rovaroktól a mikroorganizmusokig a károsító szervezetek széles köre károsíthatja a kulturális örökséget. E szervezetek jelenléte nemcsak maguknak a kulturális javaknak a pusztulásához vezethet, hanem azzal a veszéllyel is jár, hogy az említett károsító szervezetek a közelben lévő más tárgyakra is átterjednek. Megfelelő kezelés nélkül a tárgyak helyrehozhatatlanul károsodhatnak, ami súlyosan veszélyezteti a kulturális örökséget.

(6)

Az in situ előállított nitrogénnel nagyon alacsony oxigénkoncentrációjú ellenőrzött légkört (anoxia) hoznak létre a kulturális örökség részét képező tárgyakon található károsító szervezetek elleni védekezésre szolgáló állandó vagy ideiglenes zárt kezelősátrakban vagy -kamrákban. A nitrogént kiválasztják a környezeti levegőből, és beszivattyúzzák a kezelősátorba vagy -kamrába, ahol a légkör nitrogéntartalmát megközelítőleg 99 %-ra emelik, következésképpen az oxigén szinte teljesen elfogy. A kezelési területre szivattyúzott nitrogén nedvességtartalmát a kezelendő tárgynak megfelelő igények szerint határozzák meg. A kezelősátorban vagy -kamrában létrehozott feltételek között a károsító szervezetek nem tudnak életben maradni.

(7)

Amint az a kérelemben is szerepel, a kulturális örökség részét képező tárgyak kezelésére szolgáló, nitrogénnel végzett anoxia technikájának az elmúlt évtizedekben tapasztalt továbbfejlesztésének köszönhetően a kulturális intézmények (múzeumok, archívumok, könyvtárak, megőrzési-helyreállítási központok stb.) fokozatosan felhagyhatnak a korábban használt, erősen mérgező anyagok alkalmazásával.

(8)

A Spanyolország által benyújtott információk alapján úgy tűnik, hogy az in situ előállított nitrogén használata az egyetlen olyan hatékony technika a károsító szervezetek elleni védekezésre, amely a kulturális intézményekben őrzött összes anyagtípus és anyagkombináció esetében alkalmazható anélkül, hogy a tárgyak makroszkopikus és molekuláris tulajdonságai megváltoznának. Ez a technika jól alkalmazható a különösen érzékeny anyagok, például a néprajzi örökség, múmiák és kortárs műtárgyak megőrzésére.

(9)

Az EN 16790:2016 számú, „A kulturális örökség megőrzése. Integrált kártevő-mentesítés (IPM) a kulturális örökség védelme érdekében” című szabvány jegyzékében szerepel az anoxia, illetve a módosított vagy ellenőrzött légkör módszere, és e szabvány a nitrogént mint az anoxia előidézésére leginkább használt anyagot írja le.

(10)

A károsító szervezetek elleni védekezésre más technikák is rendelkezésre állnak, mint például a gamma-besugárzás, a (magas vagy alacsony hőmérsékleten végzett) hősokkolási technikák és a mikrohullámú kezelés. Emellett más hatóanyagok is felhasználhatók erre a célra. Spanyolország szerint azonban az említett technikák mindegyikének megvannak a korlátai az anyagtípusokat illetően, amelyekre alkalmazhatók.

(11)

Amint az a kérelemben is szerepel, a kulturális intézmények alig alkalmaznak más hatóanyagokat azok veszélyessége miatt. Az ilyen anyagokkal történő kezelést követően a kezelt tárgyakon lévő maradékanyagok fokozatosan kijuthatnak a környezetbe, ami kockázatot jelent az emberi egészségre. A nyilvánosság számára nyitva álló kulturális intézmények esetében ez különösen fontos szempont.

(12)

A kérelem szerint a gamma-besugárzás alkalmazása DNS-változásokat idézhet elő olyan objektumokban, mint a múmiák vagy a természetrajzi múzeumok kiállítási darabjai, miközben az ilyen objektumok további tanulmányozásához és elemzéséhez elengedhetetlen, hogy genetikai anyaguk sértetlen maradjon. Ezenkívül a gamma-besugárzás alkalmazásához szükség volna a radioaktív anyagok kezelésére alkalmas olyan külön, a biztonsági követelményeknek megfelelő speciális felszerelésekkel ellátott helyiségek létrehozására, ahol emellett az ionizáló sugárzásnak kitett személyzet képzésére és ellenőrzésére is lehetőség lenne. Ilyen intézkedések aligha lennének megvalósíthatók a kulturális intézményekben.

(13)

A kérelemben szereplő információk szerint a hősokkolási eljárások (fagyasztás vagy hőkezelés) több anyagra is nem kívánt hatást gyakorolnak. A magas hőmérsékleten történő kezelések nyomán módosulhat a szerves anyagok felülete, meglágyulhatnak a ragasztóanyagok és lipidkristályosodás léphet fel. Spanyolország szerint a magas hőmérsékleten alapuló kezeléseket ritkán alkalmazzák a kulturális örökség megőrzésének területén, mivel az ingó kulturális örökségben található anyagok közül sok lipid vagy fehérje jellegű (pl. olajfestmények, temperák, viaszszobrok). Ezenkívül a hőmérséklet emelkedése nemkívánatos kémiai reakciókat válthat ki. Az alacsony hőmérsékletű kezelések hasonlóképpen károsíthatják a kezelt felületeket és a bevonatokat, valamint páralecsapódást idézhetnek elő a kezelőterekben.

(14)

A kérelem utal arra is, hogy a mikrohullámú kezelések hőt termelhetnek, ami mikro- és makroszkopikus elváltozásokat okozhat a kulturális javakban.

(15)

A kérelemben szereplő információk szerint a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem megfelelő alternatíva a kulturális intézmények számára, mivel gyakorlati hátrányokkal jár. A gázpalackokba töltött korlátozott mennyiségek miatt gyakori szállításra és külön raktárra van szükség. A palackozott nitrogénnel való kezelés magas költségekkel is járna a kulturális intézmények számára.

(16)

A kérelem kitér arra, hogy az elmúlt évtizedekben számos kulturális intézmény ruházott be kezelőkamrák építésébe és nitrogéngenerátorok beszerzésébe. Sokoldalúsága és az összes anyagtípus kezelésére való alkalmassága miatt az in situ előállított nitrogénnel előidézett anoxiát rendkívül széles körben alkalmazzák a kulturális örökség megőrzésére.

(17)

Annak előírása a kulturális intézmények számára, hogy többféle eljárást használjanak a károsító szervezetek elleni védekezésre – amelyek mindegyike csak meghatározott anyagok és tárgyak esetében alkalmazható –, ahelyett hogy egy már használatos, és az összes anyag esetében megfelelő eljárást alkalmaznának, további költségekkel járna az említett intézmények számára, és még körülményesebbé tenné e felhasználók számára annak a célnak az elérését, hogy az integrált kártevő-mentesítés keretében felhagyjanak a veszélyesebb hatóanyagok használatával. Ezenkívül az in situ előállított nitrogénnel előidézett anoxia céljából beszerzett kezelőhelyiségekről és berendezésekről való lemondás a korábbi beruházások elvesztését jelentené.

(18)

2019-ben a biocid termékekért felelős illetékes hatóságok bizottsági szakértői csoportjának több ülésén is (5) eszmecsere folyt az in situ előállított nitrogénre vonatkozóan az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti lehetséges eltéréssel kapcsolatban.

(19)

Emellett az in situ előállított nitrogénből álló termékekre vonatkozó eltérés iránti, Ausztria által előterjesztett első kérelem benyújtását követően az Európai Vegyianyag-ügynökség a Bizottság felkérésére nyilvános konzultációt folytatott az említett kérelemről, lehetővé téve valamennyi érdekelt fél számára véleményének kifejtését. A beérkezett 1 487 észrevétel túlnyomó többsége támogatta az eltérést. Számos válaszadó kitért a rendelkezésre álló alternatív technikák hátrányaira: a hőkezelés károsíthat bizonyos anyagokat; más hatóanyagok használata olyan mérgező maradékanyagokat hagy a műtárgyakon, amelyek azután fokozatosan felszabadulva kijutnak a környezetbe; a gázpalackokba töltött nitrogén használata nem teszi lehetővé a relatív páratartalom szabályozását a kezelt területen, amire pedig szükség van bizonyos anyagok kezelése esetén.

(20)

A múzeumokat és kulturális örökségi helyszíneket képviselő két nemzetközi intézmény – a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, valamint a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – kifejezte azt a szándékát, hogy kérelmet kíván benyújtani az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletbe való felvételére vonatkozóan, ami lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy az említett rendelet 55. cikkének (3) bekezdése szerinti eltérés nélkül engedélyezzék az in situ előállított nitrogénből álló termékeket. Ugyanakkor egy ilyen kérelem értékelésének elvégzése, a hatóanyagnak az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe való felvétele és a termékengedély megszerzése időbe telik.

(21)

A kérelemből kiderül, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák Spanyolországban, mivel a jelenleg rendelkezésre álló alternatív technikák mindegyikének vannak hátrányai vagy azért, mert nem alkalmas az összes anyag kezelésére, vagy pedig gyakorlati okok miatt.

(22)

Mindezen érvek alapján helyénvaló azt a következtetést levonni, hogy az in situ előállított nitrogén Spanyolországban elengedhetetlen a kulturális örökség védelméhez, és nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák. Spanyolország számára tehát lehetővé kell tenni, hogy a kulturális örökség védelme érdekében engedélyezhesse az in situ előállított nitrogént tartalmazó biocid termékek forgalomba hozatalát és felhasználását.

(23)

Az in situ előállított nitrogénnek az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő lehetséges felvétele, valamint azt követően az in situ előállított nitrogénből álló termékeknek a tagállamok általi engedélyezése időbe telik. Ezért helyénvaló eltérést engedélyezni egy olyan időtartamra, amely lehetővé teszi az alapul szolgáló eljárások befejezését,

(1)

A Tanács 2020. június 30-án ajánlást fogadott el az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról (1) (a továbbiakban: a tanácsi ajánlás).

(2)

A tanácsi ajánlás értelmében a tagállamoknak 2020. július 1-jétől kezdődően fokozatosan és koordinált módon fel kell oldaniuk az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó korlátozásokat a tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében. Az I. mellékletben említett harmadik országok jegyzékét a Tanácsnak kéthetente felül kell vizsgálnia, illetve adott esetben naprakésszé kell tennie a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal való szoros konzultációt követően, a tanácsi ajánlásban említett módszereken, kritériumokon és információkon nyugvó általános értékelés alapján.

(3)

A Tanács az azóta eltelt időszakban – a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal szorosan egyeztetve – megbeszéléseket tartott a tanácsi ajánlás I. mellékletében szereplő harmadik országok jegyzékének a tanácsi ajánlásban meghatározott kritériumok és módszertan alkalmazásával történő felülvizsgálatáról. E tárgyalások eredményeként az I. mellékletben szereplő harmadik országok jegyzékét módosítani kell. Mindenekelőtt Szerbiát és Montenegrót törölni kell a jegyzékből.

(4)

A határellenőrzés nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely a belső határain megszüntette a határellenőrzést. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell a külső határokon megtett intézkedések koordinációját, hogy szavatolják a schengeni térség megfelelő működését. Ennek érdekében 2020. július 16-tól a tagállamoknak folytatniuk kell az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának feloldását az ezen ajánlással módosított tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében.

(5)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ezen ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt végrehajtja-e.

(6)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (2) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(7)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (3) 1. cikkének A. pontja által említett területhez tartoznak.

(8)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (4) a 2008/146/EK tanácsi határozat (5) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(9)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (6) a 2011/350/EU határozat (7) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak,

1.

Az FCH2 közös vállalkozás az 559/2014/EU rendelet alapján végzi tevékenységeit.

2.

Az (EU) 2018/1725 rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével összhangban, az e rendelet 14–22., 35. és 36., valamint – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikkének alkalmazására vonatkozó korlátozásoknak a közös vállalkozás által elfogadandó belső szabályokon kell alapulniuk, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

3.

Ezek a belső szabályok – köztük a korlátozások szükségességének és arányosságának értékelésére vonatkozó rendelkezések – nem alkalmazhatók, ha a Szerződések alapján elfogadott valamely jogi aktus már rendelkezik az érintett jogainak korlátozásáról.

4.

Amennyiben az FCH2 közös vállalkozás a feladatait az érintettnek az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti jogaira figyelemmel látja el, meg kell vizsgálnia, hogy az említett rendeletben megállapított mentességek valamelyike nem alkalmazandó-e.

5.

Az FCH2 közös vállalkozás adminisztratív működésének keretében igazgatási vizsgálatokat végezhet, fegyelmi eljárásokat folytathat, az OLAF-nak bejelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatban előkészítő tevékenységeket végezhet, visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekben vizsgálódhat, zaklatási ügyekben (hivatalos és nem hivatalos) eljárásokat folytathat, belső és külső panaszokat kezelhet, belső ellenőrzéseket végezhet, továbbá az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálatokat, valamint belső (informatikai) biztonsági vizsgálatokat végezhet.

6.

Az FCH2 közös vállalkozás sokféle kategóriába tartozó személyes adatot kezel, köztük tényszerű adatokat („objektív” adatokat, például személyazonosító adatokat, kapcsolattartási adatokat, szakmai adatokat, részletes igazgatási adatokat, meghatározott forrásokból származó adatokat, elektronikus hírközlési és forgalmi adatokat) és véleményeken alapuló adatokat (az üggyel kapcsolatos „szubjektív” adatokat, például indokolásokat, viselkedési adatokat, az értékelésre, a teljesítményre és a lebonyolításra vonatkozó adatokat, valamint az eljárás vagy tevékenység tárgyára vonatkozó vagy azzal kapcsolatban előterjesztett adatokat) (3).

7.

Adatkezelőként mindig az ügyvezető igazgató által képviselt FCH2 közös vállalkozás jár el, függetlenül attól, hogy az FCH2 közös vállalkozáson belül az adatkezelői feladatkört átruházzák-e annak megfelelően, hogy a konkrét személyesadat-kezelési műveletekért ki viseli az operatív felelősséget.

8.

A személyes adatokat biztonságos elektronikus környezetben vagy papír alapon tárolják, ami megakadályozza az adatokhoz való jogosulatlan hozzáférést vagy az adatok illetéktelenek számára történő továbbítását. A kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és helyénvaló ideig – az FCH2 közös vállalkozás adatvédelmi értesítéseiben, adatvédelmi nyilatkozataiban vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

9.

A belső szabályokat kell alkalmazni az igazgatási vizsgálatok, a fegyelmi eljárások, az OLAF-nak bejelentett esetleges szabálytalanságokkal kapcsolatos előkészítő tevékenységek, a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyek, a zaklatási ügyekben folytatott (hivatalos és nem hivatalos) eljárások, a belső és külső panaszok kezelése, a belső ellenőrzések, az adatvédelmi tisztviselő által az (EU) 2018/1725 rendelet 45. cikkének (2) bekezdésével összhangban folytatott vizsgálatok és a belső, illetve a külső felek (például a CERT-EU) bevonásával folytatott (informatikai) biztonsági vizsgálatok keretében az FCH2 közös vállalkozás által végzett valamennyi adatkezelési műveletre.

10.

E szabályokat kell alkalmazni a fent említett eljárások megindítása előtt, az eljárások során, és az eljárások kimenetelének további nyomon követése kapcsán végzett adatkezelési műveletekre is. A belső szabályok alkalmazásának ki kell terjednie az FCH2 közös vállalkozás által – a saját igazgatási vizsgálatain kívül – a nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek nyújtott támogatásra és együttműködésre is.

11.

A belső szabályok alkalmazása esetén az FCH2 közös vállalkozásnak dokumentumokkal kell igazolnia, hogy a korlátozások miért feltétlenül szükségesek és arányosak egy demokratikus társadalomban, és miként tartják tiszteletben az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát.

12.

Ezeken a kereteken belül az FCH2 közös vállalkozás köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani a fenti eljárások során az érintettek alapvető jogait, különös tekintettel az (EU) 2018/1725 rendeletben foglaltak szerint a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, az érintettnek az adatvédelmi incidensről szóló tájékoztatásához való jogára, illetve a hírközlés bizalmas jellegéhez való jogra.

13.

Az FCH2 közös vállalkozás ugyanakkor kötelezhető arra, hogy különösen a saját vizsgálatainak, valamint más hatóságok vizsgálatainak és eljárásainak védelme, valamint a vizsgálataival vagy más eljárásaival összefüggésben más személyek jogainak védelme érdekében korlátozza az érintett tájékoztatását és más érintettek jogait.

14.

Ebből következően az FCH2 közös vállalkozás a vizsgálat és más érintettek alapvető jogainak és szabadságainak védelme céljából korlátozhatja a tájékoztatást.

15.

Az FCH2 közös vállalkozásnak rendszeresen ellenőriznie kell, hogy fennállnak-e a korlátozást indokló feltételek, és ha már nem, akkor fel kell oldania a korlátozást.

16.

Az adatkezelőnek a halasztáskor és a felülvizsgálatok idején is tájékoztatnia kell az adatvédelmi tisztviselőt,