(1)

A Covid19-világjárvány a szállítás iránti kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és a harmadik országok által a járvány megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések, így például a határlezárások és a légi forgalom tilalma következtében a légi forgalom jelentős visszaeséséhez vezetett.

(2)

Az egységes európai égbolt légiközlekedési hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok az európai régió esetében a légi forgalom 2020. március végén mintegy 90 %-os visszaesését jelzik 2019. márciussal összehasonlításban. A légi fuvarozók az előzetes foglalásoknak a világjárvány miatti nagymértékű csökkenéséről számolnak be, és a 2019/2020-as téli és a 2020-as nyári menetrendi időszakban jelentős számú járattörlést hajtanak végre. A kereslet hirtelen visszaesése és a járattörlések példátlan aránya súlyos likviditási problémákhoz vezetett a légi fuvarozók számára. E likviditási problémák közvetlenül kapcsolódnak a Covid19-világjárványhoz.

(3)

A Covid19-világjárvány előtt pénzügyileg stabil uniós légi fuvarozók olyan likviditási problémákkal szembesülnek, amelyek kiválthatják működési engedélyük felfüggesztését vagy visszavonását vagy ideiglenes engedéllyel való felváltását anélkül, hogy ennek bekövetkeztét strukturális gazdasági szükséglet indokolná. Az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 9. cikkének (1) bekezdése szerinti ideiglenes engedély kiadása negatív jelzést küldhet a piacnak az adott légi fuvarozó fennmaradási képességéről, ami viszont súlyosbítana bármely, egyébként ideiglenes pénzügyi problémákat. A 2020. március és 2020. december 31. közötti időszak tekintetében végzett ellenőrzések alapján ezért helyénvaló, hogy ne függesszék fel vagy vonják vissza az ilyen légi fuvarozók működési engedélyét, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a biztonságot, és valós esély mutatkozik a pénzügyi helyzet 12 hónapon belüli kielégítő rendezésére. E 12 hónapos időszak végén az uniós légi fuvarozót alá kell vetni az 1008/2008/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak. Az 1008/2008/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében előírt, a Bizottság tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget a működési engedély felfüggesztésétől vagy visszavonásától való eltekintésről szóló döntésekre is alkalmazni kell.

(4)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az előre nem látható és elkerülhetetlen körülményekből eredő, rövid időtartamú, váratlan problémák kezelése céljából az 1008/2008/EK rendelet 21. cikke alapján alkalmazható sürgősségi intézkedéseken túlmenően is megtagadhassák, korlátozhassák vagy feltételekhez köthessék a forgalmi jogok gyakorlását a Covid19-világjárványból eredőolyan problémák kezelése érdekében, amelyek hosszú távon is fennmaradhatnak. A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben hozott sürgősségi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság és az átláthatóság elvét, és az 1008/2008/EK rendelet 21. cikkével összhangban alkalmazandó objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk.

(5)

Azon repülőtereken, ahol a földi kiszolgálók száma a 96/67/EK tanácsi irányelv (3) 6. cikkének (2) bekezdése és 9. cikke értelmében korlátozott, a szolgáltatók legfeljebb hétéves időtartamra választhatók ki. Azon szolgáltatók, amelyek esetében ez az időszak a végéhez közeledik, következésképpen nehézségekbe ütközhetnek a finanszírozáshoz való hozzájutás terén. Ezen maximális időszakot ezért meg kell hosszabbítani.

(6)

A Covid19-világjárvány következtében azon repülőtereken, ahol a földi kiszolgálók száma korlátozott, előfordulhat, hogy egy adott repülőtéren egy vagy több szolgáltató még azelőtt felhagy a szolgáltatásnyújtással, hogy a 96/67/EK irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében megállapított eljárás alapján új szolgáltatót lehetne kiválasztani. Ilyen körülmények között helyénvaló, hogy a repülőtér irányító szervezete közvetlenül kiválaszthasson egy földi kiszolgálót, hogy legfeljebb hat hónapig tartó időszakban nyújtsa a szolgáltatásokat. Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben a repülőtér irányító szervezetének a Covid19-világjárvány következtében földi kiszolgálás alá tartozó szolgáltatásokat kell beszereznie, és e szervezet a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 4. cikke értelmében vett közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül, az említett irányelv alkalmazandó.

(7)

A pénzügyi helyzetet megfelelően kell rendezni egy, az elbocsátások megelőzését célzó terv alapján és annak biztosítása mellett, hogy a pénzügyi helyzet rendezése nem hat hátrányosan a munkavállalók jogaira. A földi kiszolgálást nyújtó szolgáltatók számára adott engedélyek meghosszabbításának a munkahelyek és a munkavállalók jogainak megőrzését kell céloznia.

(8)

A Covid19-világjárvány további alakulását és annak a légiközlekedési ágazatra gyakorolt hatását nehéz megjósolni. A Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell a Covid19-világjárványnak a légiközlekedési ágazatra gyakorolt hatását, és amennyiben a kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak, az Uniónak abban a helyzetben kell lennie, hogy indokolatlan késedelem nélkül meghosszabbíthassa az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakát.

(9)

Annak érdekében, hogy – amennyiben szükséges és indokolt – meg lehessen hosszabbítani azt az időszakot, amelynek során az illetékes engedélyező hatóságok határozhatnak úgy, hogy nem függesztik fel vagy nem vonják vissza a működési engedélyeket, továbbá azt az időszakot, amelynek során a tagállamok megtagadhatják, korlátozhatják vagy feltételekhez köthetik a forgalmi jogok gyakorlását, valamint azt az időszakot, amelynek során a földi kiszolgálók szerződései meghosszabbíthatók, és amelynek során a repülőtér irányító szervezete közvetlenül választhat földi kiszolgálót, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az 1008/2008/EK rendelet módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (5) megállapított elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(10)

Tekintettel a javasolt intézkedéseket indokoló Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre és különösen a szükséges intézkedések gyors elfogadása érdekében, hogy az ágazatra nehezedő súlyos és azonnali problémákat kezelni lehessen, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ), az EUMSZ-hez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(11)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az 1008/2008/EK rendeletnek a Covid19-világjárványra tekintettel történő módosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

A Covid19-világjárvány előre nem látható és hirtelen kitörése, valamint a releváns intézkedések elfogadásához szükséges jogalkotási eljárások miatt lehetetlen volt ilyen intézkedéseket időben elfogadni. Ezért e rendelet rendelkezéseinek a hatálybalépését megelőző időszakra is ki kell terjedniük. Tekintettel e rendelkezések jellegére, ez a megközelítés eredményezheti az érintett személyek jogos elvárásainak sérelmét.

(13)

Az 1008/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Tekintettel a megállapított intézkedéseket indokoló rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

A Covid19-világjárvány jelentős negatív hatással van a tengeri szállítási ágazatra. A tengeri szállítási szolgáltatásokat és a kikötői infrastruktúra használatát sújtó súlyos következmények 2020. március eleje óta általánosan jelen vannak, és várhatóan 2020 egészében fenn fognak állni. Ilyen kivételes körülmények között a kikötőhasználati díjak megfizetésének elengedése, felfüggesztése, mértékének csökkentése vagy megfizetésének elhalasztása ezért hozzájárulhat a hajóüzemeltetők pénzügyi fenntarthatóságához.

(2)

Az (EU) 2017/352 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a kikötőhasználati díjak kivetéséről. Az (EU) 2017/352 rendelet nem tesz lehetővé kivételeket a díjkivetési kötelezettség alól.

(3)

A Covid19-világjárvány következményeinek súlyosságára tekintettel helyénvaló lehetővé tenni a kikötőt üzemeltető szerv vagy az illetékes hatóság számára, hogy a 2020. március 1. és 2020. október 31. közötti időszakra esedékes kikötőhasználati díjak megfizetésének elengedése, felfüggesztése, mértékének csökkentése vagy megfizetésének elhalasztása mellett döntsön. Mindazonáltal e rendelet nem zavarhatja meg a tagállamok kikötőszervezését. Ezért a tagállamok számára fenn kell tartani az arra vonatkozó hatáskört, hogy az ilyen döntéseknek a valamely kikötőt üzemeltető szerv vagy az illetékes hatóság általi elfogadását szabályozzák. A kikötőhasználati díjak megfizetésének ilyen elengedését, felfüggesztését, mértékének csökkentését vagy megfizetésének elhalasztását átlátható, objektív és megkülönböztetéstől mentes módon kell biztosítani.

(4)

A sürgősségre tekintettel helyénvaló ezenfelül a kikötőt üzemeltető szervek vagy az illetékes hatóságok számára lehetőséget biztosítani arra, hogy eltérjenek az (EU) 2017/352 rendeletben előírt azon kötelezettségtől, hogy a kikötői infrastruktúra használóit a kikötőhasználati díjak jellegének, illetve mértékének bármilyen változásáról legalább két hónappal az említett változások hatálybelépésének időpontját megelőzően tájékoztassák.

(5)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az (EU) 2017/352 rendeletnek a Covid19-világjárvány által okozott sürgős helyzet kezelése érdekében történő módosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(6)

Tekintettel a javasolt intézkedéseket igazoló, a Covid19-világjárvány által okozott rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre és különösen a hajóüzemeltetők pénzügyi fenntarthatóságához való hozzájárulás érdekében a szükséges intézkedések gyors elfogadása céljából helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(7)

A Covid19-világjárvány előre nem látható és hirtelen kitörése, valamint a megfelelő intézkedések elfogadásához szükséges jogalkotási eljárások miatt nem volt lehetséges az említett intézkedések időben történő elfogadása. Ezért e rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését megelőző időszakban esedékes kikötőhasználati díjakra is alkalmazni kell. Tekintettel az említett rendelkezések jellegére, ez a megközelítés nem vezet az érintett személyek jogos elvárásainak megsértéséhez.

(8)

Az (EU) 2017/352 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Ennek a rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

A Covid19-járvány és a következtében kialakult közegészségügyi válság eddig sosem látott kihívást jelent a tagállamok számára, és nagy terhet ró a nemzeti hatóságokra, az uniós polgárokra és a gazdasági szereplőkre, különösen a szállítási szolgáltatókra. A közegészségügyi válság eredményezte rendkívüli körülmények hatással vannak a tagállamok illetékes hatóságainak rendes tevékenységére és a fuvarozási vállalkozások munkájára a különböző közlekedési ágazatokban elvégzendő adminisztratív formalitások tekintetében, amit a vonatkozó intézkedések meghozatalakor nem lehetett előre látni. E rendkívüli körülmények erősen kihatnak számos, az uniós közlekedési jog hatálya alá tartozó területre.

(2)

Különösen, a szállítási szolgáltatók és más érintett személyek nem tudják elvégezni a bizonyítványok és engedélyek megújításával vagy meghosszabbításával kapcsolatos egyes uniós jogi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében szükséges alakiságokat vagy eljárásokat, vagy nem tudják megtenni az érvényességük fenntartásához szükséges egyéb lépéseket. Ugyanezen okokból előfordulhat, hogy a tagállamok illetékes hatóságai nem tudnak eleget tenni az uniós jogban megállapított kötelezettségeknek, és nem tudják biztosítani, hogy a szállítási szolgáltatók által benyújtott vonatkozó kérelmeket az alkalmazandó határidők lejárta előtt elbírálják. Ezért intézkedéseket kell elfogadni e problémák megoldása, valamint a jogbiztonság és az érintett jogi aktusok megfelelő működésének biztosítása érdekében. Az ehhez szükséges kiigazításokat meg kell tenni, különösen bizonyos határidők tekintetében, a Bizottság azon lehetőségének biztosításával együtt, hogy bármely tagállam kérésére határidő-hosszabbítást engedélyezzen.

(3)

A 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) megállapítja az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzésére és továbbképzésére vonatkozó szabályokat. Ezeknek a gépjárművezetőknek szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, és a továbbképzés elvégzését vezetői engedéllyel vagy gépjárművezetői képesítési igazolvánnyal kell igazolniuk, amelyen a továbbképzést nyilvántartják. Mivel a szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezők számára a továbbképzés elvégzése és az annak elvégzését igazoló szakmai alkalmassági bizonyítványok megújítása a Covid19-járvány által okozott – egyes tagállamokban 2020. február 1-jéig megkezdődött –rendkívüli körülmények következtében nehézségekbe ütközik, a közúti szállítás folyamatosságának biztosítása érdekében e szakmai alkalmassági bizonyítványok érvényességét a lejáratukat követő hét hónappal meg kell hosszabbítani. A tagállamok által a 2003/59/EK irányelv 8. cikkének (2) és (3) bekezdésével, a 2006/126/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I. mellékletével vagy a 2003/59/EK irányelv II. mellékletével összhangban az említett ügyekben az e rendelet hatálybalépésének időpontja előtt hozott intézkedéseknek érvényben kell maradniuk.

(4)

A 2006/126/EK irányelv meghatározza a vezetői engedélyekre vonatkozó szabályokat. Rendelkezik a tagállamok által uniós vezetőiengedély-minta alapján kiállított vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről, és megállapítja az ezen engedélyekre vonatkozó minimumkövetelményeket. Különösen, a gépjárművezetőknek érvényes vezetői engedéllyel kell rendelkezniük, amelyet igazgatási érvényességének lejártakor meg kell újítani, vagy bizonyos esetekben le kell cserélni. Mivel a Covid19-járvány által okozott – egyes tagállamokban 2020. február 1-jéig megkezdődött –rendkívüli körülmények miatt a vezetői engedélyek megújítása nehézségekbe ütközik, a közúti mobilitás folyamatosságának biztosítása érdekében egyes vezetői engedélyek érvényességi idejét a lejáratuktól számított hét hónappal meg kell hosszabbítani.

(5)

A 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) állapítja meg a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekre vonatkozó szabályokat. A tisztességes verseny és a közúti biztonság biztosításához elengedhetetlen a vezetési időre, a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozóan az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) és a 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott szabályok betartása. Mivel biztosítani kell a közúti szállítási szolgáltatások folyamatosságát annak ellenére, hogy a Covid19-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt nehézségekbe ütközik a menetíró készülékek rendszeres ellenőrzése, a 165/2014/EU rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett azon ellenőrzéseket, amelyeket 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között kellett volna elvégezni, legkésőbb hat hónappal azt követően kell elvégezni, hogy az említett cikk értelmében azokat el kellett volna végezni. Ugyanezen okból a Covid19-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt a járművezetői kártyák megújításával és pótlásával kapcsolatos nehézségek indokolttá teszik, hogy a tagállamok illetékes hatóságai több időt kapjanak e célokra. Ezen esetekben a gépjárművezetőket olyan helyzetbe kell hozni, és kötelezni kell őket arra, hogy az új kártyájuk kézhez vételéig a vezetési időre, a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szükséges információk rögzítéséhez életképes alternatívákat vegyenek igénybe.

(6)

A 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) határozza meg a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Az időszakos műszaki vizsgálat összetett feladat, amely annak biztosítására szolgál, hogy a járművek használatuk során biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő állapotban legyenek. Mivel a Covid19-járvány által okozott – egyes tagállamokban 2020. február 1-jéig megkezdődött – rendkívüli körülmények miatt nehézségekbe ütközik az időszakos műszaki vizsgálat elvégzése, a 2020. február 1. és 2020. augusztus 31. között elvégzendő időszakos műszaki vizsgálatokat egy későbbi időpontban, de legkésőbb az eredeti határidőt követő hét hónapon belül kell elvégezni, és az érintett bizonyítványoknak az említett későbbi időpontig érvényben kell maradniuk.

(7)

Az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) állapítja meg a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályait. A Covid19-járvány és azt azt kísérő közegészségügyi válság súlyos következményekkel jár az ágazat pénzügyi helyzetére nézve, és egyes fuvarozási vállalkozások már nem felelnek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó követelménynek. Tekintettel arra, hogy a közegészségügyi válság következtében csökkent a tevékenység mértéke, várható, hogy a vállalkozásoknak a szokásosnál hosszabb időre lesz szükségük annak bizonyításához, hogy a pénzügyi helyzetre vonatkozó követelmény ismét állandó jelleggel teljesülni fog. Ezért helyénvaló az 1071/2009/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének c) pontjában az e célokra megállapított maximális határidőnek a 2020. március 1. és 2020. december 31. között elvégzett értékelések és meghozott határozatok tekintetében hatról tizenkét hónapra történő meghosszabbítása a fuvarozási vállalkozások pénzügyi helyzetére vonatkozó, a 2020. március 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszak egészét vagy egy részét lefedő értékelés tekintetében. Amennyiben már korábban megállapításra került, hogy e követelmény nem teljesül, és az illetékes hatóság által meghatározott határidő még nem járt le, az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó határidőt összesen 12 hónapra meghosszabbítsa.

(8)

Az 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) meghatározza a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz, az 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) pedig meghatározza az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályait. A nemzetközi közúti árufuvarozás és az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás többek között közösségi engedélyhez, valamint az árufuvarozást végző, harmadik országbeli állampolgár járművezetők esetében járművezetői igazolványhoz kötött. A menetrend szerinti autóbuszjáratok üzemeltetése szintén engedélyhez kötött. Ezek az igazolványok és engedélyek meghosszabbíthatók, miután meggyőződtek arról, hogy a vonatkozó feltételek továbbra is teljesülnek. Mivel a Covid19-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt az engedélyek és igazolványok megújítása nehézségekbe ütközik, a közúti mobilitás folyamatosságának biztosítása érdekében érvényességüket a lejáratuktól számított hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(9)

Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és a tanácsi irányelv (11) határozza meg a vasútbiztonságra vonatkozó szabályokat. Tekintettel a kijárási korlátozásokra, beleértve a Covid19-járvány megfékezésével járó többletmunkára, a nemzeti hatóságok, a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők nehézségekbe ütköznek az egységes biztonsági tanúsítványok megújítása és – tekintettel a meglévő biztonsági engedélyek közelgő lejártára – az ilyen engedélyek következő időszakra történő kiállítása tekintetében, az említett irányelv 10. és 12. cikke alapján. Az egységes biztonsági tanúsítványok megújításának határidejét ezért hat hónappal meg kell hosszabbítani, és a meglévő egységes biztonsági tanúsítványoknak ennek megfelelően érvényben kell maradniuk. Hasonlóképpen, a biztonsági engedélyek érvényességét hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(10)

Az (EU) 2016/798 irányelv 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyes tagállamok meghosszabbították az említett irányelv átültetésére vonatkozó határidőt. A 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) szabályai ezért továbbra is alkalmazandók ezekben a tagállamokban. Ezért rendelkezni kell a 2004/49/EK irányelv 10. és 11. cikke alapján kiadott biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek megújítására vonatkozó határidők meghosszabbításáról is, és egyértelművé kell tenni, hogy az érintett biztonsági tanúsítványok és engedélyek ennek megfelelően érvényben maradnak.

(11)

A 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) állapítja meg az uniós vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésére vonatkozó szabályokat. Az irányelv 14. cikkének (5) bekezdése és 16. cikke előírja, hogy a mozdonyvezetői engedélyek érvényessége tíz évre korlátozódik, és azokat időszakosan ellenőrizni kell. Mivel a Covid19-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt az engedélyek megújítása nehézségekbe ütközik, a 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között lejáró engedélyek érvényességét a lejáratuktól számított hat hónappal meg kell hosszabbítani. Hasonlóképpen, a mozdonyvezetőknek további hat hónapot kell biztosítani az időszakos ellenőrzések elvégzésére.

(12)

A 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) hozza létre az egységes európai vasúti térséget. Az említett irányelv 23. cikkének (2) bekezdése értelmében az engedélyező hatóságok rendszeres felülvizsgálatot folytathatnak annak ellenőrzése érdekében, hogy egy vasúti társaság továbbra is teljesíti-e az említett irányelv III. fejezetében foglalt azon kötelezettségeket, amelyek az említett vasúti társaság engedélyére vonatkoznak. Az említett irányelv 24. cikkének (3) bekezdése értelmében az engedélyező hatóságok a nem megfelelő pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelményeknek való meg nem felelés miatt felfüggeszthetik vagy visszavonhatják az engedélyt, és ideiglenes engedélyt adhatnak a vasúti társaság átszervezésének idejére, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a biztonságot. A Covid19-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt az engedélyező hatóságoknak komoly nehézséget okoz a meglévő engedélyek rendszeres felülvizsgálatának elvégzése és az új engedélyeknek az ideiglenes engedély lejártát követően történő kiadása tekintetében a vonatkozó határozatok meghozatala. Ezért a rendszeres felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozó határidőket, amelyek az említett irányelvvel összhangban 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között lejárnak, hat hónappal meg kell hosszabbítani. Hasonlóképpen, a 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között lejáró érintett ideiglenes engedélyek érvényességét hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(13)

A 2012/34/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése előírja az engedélyező hatóságok számára, hogy a vonatkozó információk, nevezetesen az említett irányelv III. mellékletében említett adatok benyújtását követően az engedélykérelmekről három hónapon belül hozzanak határozatot. Mivel a Covid19-járvány okozta rendkívüli körülmények miatt nehéz meghozni a vonatkozó határozatokat, ezt a határidőt hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(14)

Azok a vasúti társaságok, amelyek pénzügyileg stabil helyzetben voltak a Covid19-járvány előtt, olyan likviditási problémákkal szembesülnek, amelyek engedélyük felfüggesztéséhez, visszavonásához vagy annak ideiglenes engedéllyel való felváltásához vezethetnek anélkül, hogy annak strukturális gazdasági indokai lennének. A 2012/34/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése szerinti ideiglenes engedély megadása negatív üzenetet jelenthet a piac számára a vasúti társaságok túlélési képességéről, ami viszont súlyosbítaná az egyébként átmeneti pénzügyi problémáikat. Ezért rendelkezni kell arról, hogy amennyiben az engedélyező hatóság a 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. közötti időszakban elvégzett ellenőrzés alapján megállapítja, hogy egy vasúti társaság már nem teljesíti a megfelelő pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos követelményeket, 2020. augusztus 31. előtt dönthessen úgy, hogy nem függeszti fel vagy nem vonja vissza az ilyen érintett vasúti társaság engedélyét, feltéve, hogy az nem veszélyezteti a biztonságot, és feltéve, hogy a következő hat hónapon belül valós esély mutatkozik a vasúti társaság pénzügyi helyzetének kielégítő rendezésére. 2020. augusztus 31. után a vasúti társaságnak az említett irányelv 24. cikkének (1) bekezdésében meghatározott általános szabályok hatálya alá kell tartoznia.

(15)

A 96/50/EK tanácsi irányelv (15) állapítja meg az Unión belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeit. A hajóvezetői bizonyítvány birtokosának 65. életéve betöltése után rendszeres orvosi vizsgálatnak kell alávetnie magát. Tekintettel a Covid19-járvánnyal kapcsolatban hozott intézkedésekre, és különösen arra, hogy orvosi vizsgálatok céljából korlátozottan lehet az egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférni, a hajóvezetői bizonyítvány birtokosai nem vethetők alá az ezen intézkedések által érintett időszakon belül esedékes orvosi vizsgálatoknak. Ezért azokban az esetekben, amikor az orvosi vizsgálatokon való részvételre vonatkozó határidő egyébként 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között járt volna le vagy járna le, ezt a határidőt minden egyes érintett esetben hat hónappal meg kell hosszabbítani. A hajóvezetői bizonyítványoknak ennek megfelelően érvényben kell maradniuk.

(16)

Az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) határozza meg a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket. Az említett irányelv 10. cikke korlátozza az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi idejét. Ezenkívül az (EU) 2016/1629 irányelv 28. cikke előírja, hogy az említett irányelv hatálya alá tartozó, és a tagállamok illetékes hatóságai által a korábban alkalmazandó irányelvnek, a 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (17) megfelelően 2018. október 6. előtt kiadott okmányok lejáratukig érvényben maradnak. A Covid19-járvány miatt hozott intézkedések kivitelezhetetlenné és néha lehetetlenné tehetik az illetékes hatóságok számára, hogy a vonatkozó bizonyítványok érvényességének meghosszabbítása érdekében műszaki szemléket végezzenek, vagy hogy az (EU) 2016/1629 irányelv 28. cikkében említett okmányokat pótolják. Ezért az érintett belvízi hajók folyamatos üzemeltetésének lehetővé tétele érdekében helyénvaló hat hónappal meghosszabbítani azon uniós belvízi hajóbizonyítványok, valamint az (EU) 2016/1629 irányelv 28. cikkének hatálya alá tartozó azon okmányok érvényességét, amelyek egyébként 2020. március 1. és 2020. augusztus 31. között jártak volna le vagy járnának le.

(17)

A 2004/725/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) határozza meg a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozására vonatkozó szabályokat. A 2005/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) a kikötővédelem növelését célzó intézkedéseket állapít meg a védelmi eseményekkel szemben. Az említett irányelv biztosítani kívánja továbbá, hogy a kikötővédelem növelése javítsa a 2004/725/EK rendelet alkalmazása céljából hozott védelmi intézkedéseket. A jelenlegi közegészségügyi válság megnehezíti a tagállami hatóságok által végzett tengeri védelmi ellenőrzéseket és felméréseket, amelyek a tengerbiztonság területén bizonyos okmányok megújításához szükségesek. Ezért az említett uniós jogi aktusok által előírt védelmi felmérések és védelmi tervek felülvizsgálatára vonatkozó határidőket észszerű idővel meg kell hosszabbítani annak érdekében, hogy a tagállamok és a hajózási ágazat – a biztonság veszélyeztetése nélkül – rugalmas és pragmatikus megközelítést alkalmazhasson, és a létfontosságú beszállítói láncokat nyitva tarthassa. Rugalmasságot kell biztosítani a tengerhajózási biztonsági oktatások és gyakorlatok esetében is, amelyeket az uniós tengerhajózási biztonsági jogi aktusok szerint bizonyos határidőkön belül kell elvégezni.

(18)

Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy azon szabályok alkalmazása, amelyektől e rendelet eltérést biztosít többek között a bizonyítványok és engedélyek megújításával vagy meghosszabbításával kapcsolatban, valószínűleg kivitelezhetetlen marad az e rendeletben megállapított határidőkön túl is a tagállam által a Covid19-járvány terjedésének megelőzése vagy megfékezése érdekében hozott intézkedések miatt, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az adott tagállam kérésére engedélyezhesse az érintett tagállam számára az e rendeletben meghatározott határidők adott esetben való további meghosszabbítását. A jogbiztonság szavatolása és annak biztosítása érdekében, hogy a közlekedés biztonsága és védelme ne forogjon kockán, ezen határidő-meghosszabbításnak az ahhoz szükséges időtartamra kell korlátozódnia, amely alatt az alakiságok, eljárások, ellenőrzések és képzések elvégzése valószínűleg kivitelezhetetlen marad, és az semmiképpen nem haladhatja meg a hat hónapot.

(19)

A Covid19-járvány az egész Unióra hatással van, de nem azonos módon. A járvány eltérő mértékben és eltérő időszakban sújtott le a tagállamokra. Tekintettel arra, hogy a rendes körülmények között alkalmazandó szabályoktól való eltérést a szükséges mértékre kell korlátozni, a tagállamok számára a 2006/126/EK irányelv, a 165/2014/EU rendelet, a 2014/45/EU irányelv, az 1072/2009/EK rendelet, az 1073/2009/EK rendelet és a 2007/59/EK irányelv tekintetében lehetővé kell tenni, hogy az említett jogi aktusokat az e rendeletben előírt eltérések alkalmazása nélkül alkalmazzák továbbra is, amennyiben az említett jogi aktusok alkalmazása kivitelezhető marad. Ugyanez alkalmazandó akkor, amikor valamely tagállam ilyen nehézségekkel nézett szembe, de azok enyhítése érdekében megfelelő nemzeti intézkedéseket hozott. Az ezen lehetőség igénybevétele mellett döntő tagállamok azonban nem akadályozhatják meg, hogy egy gazdasági szereplő vagy egyén az e rendelet szerint biztosított, egy másik tagállamban alkalmazandó eltérésekre támaszkodjon, és különösen el kell ismerniük az olyan engedélyeket és bizonyítványokat, amelyeknek az érvényességét e rendelet alapján meghosszabbították.

(20)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a Covid19-járvány által a közúti és vasúti közlekedés, a belvízi hajózás és tengerbiztonság területén okozott rendkívüli körülmények kezelése érdekében az egyes bizonyítványok és engedélyek érvényességi idejének megújítására vagy meghosszabbítására az uniós jogban megállapított határidők meghosszabbítását és az egyes időszakos ellenőrzések és továbbképzések elhalasztását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés léptéke és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Tekintettel a javasolt intézkedéseket igazoló, a Covid19-járvány által okozott rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(22)

A Covid19-járvány előre nem látható és hirtelen jellege miatt nem volt lehetséges a vonatkozó intézkedések időben történő elfogadása. Ezért e rendelet rendelkezéseinek a hatálybalépését megelőző időszakra is ki kell terjedniük. Tekintettel e rendelkezések jellegére, ez a megközelítés nem vezet az érintett személyek jogos elvárásainak megsértéséhez.

(23)

A Covid19-járvány által a közúti és vasúti közlekedés, a belvízi hajózás és a tengerbiztonság területén okozott körülmények haladéktalan kezelésének szükségessége miatt, mindazonáltal adott esetben ésszerű időtartamot biztosítva a tagállamoknak arra, hogy tájékoztassák a Bizottságot arról, ha úgy döntenek, nem alkalmaznak az e rendeletben megállapított bizonyos eltéréseket, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy a lehető legrövidebbek maradjanak a különböző közlekedési ágazatokban számos hatóságot és szállítási szolgáltatót érintő jogbizonytalanságból fakadó helyzetek, különösen, ha a vonatkozó határidők már lejártak,

(1)

A tagállamok példa nélküli, különösen a kijárást és a közösségi kontaktusokat korlátozó intézkedéseket vezettek be az Egészségügyi Világszervezet által 2020. március 11-én világjárványnak nyilvánított Covid19 kitörésének megfékezése érdekében.

(2)

Előfordulhat, hogy ilyen intézkedések megakadályozhatnak egyes vállalkozásokat és szövetkezeteket a nemzeti és az uniós társasági jog szerinti jogi kötelezettségeik teljesítésében, különösen azáltal, hogy jelentősen megnehezítik számukra a közgyűlések tartását.

(3)

Nemzeti szinten a tagállamok a jelenlegi, a Covid19 pandémia által okozott kivételes körülmények között szükséghelyzeti intézkedésekkel biztosítják a vállalkozások és a szövetkezetek számára a szükséges eszközöket és rugalmasságot. Így különösen számos tagállam lehetővé tette például digitális eszközök és eljárások használatát a közgyűlések megtartásához, és meghosszabbította a 2020. évi közgyűlések megtartásának határidejét.

(4)

Uniós szinten az európai részvénytársaságokat (SE-k) a 2157/2001/EK tanácsi rendelet (1), az európai szövetkezeteket (SCE-k) pedig az 1435/2003/EK tanácsi rendelet (2) szabályozza. Mindkét rendelet előírja, hogy a pénzügyi év végétől számított hat hónapon belül közgyűlést kell tartani. A jelenlegi, a Covid19 pandémia által okozott rendkívüli körülményekre tekintettel ideiglenesen engedélyezni kell az e követelménytől való eltérést. Mivel bizonyos jogilag előírt vagy gazdaságilag indokolt döntések kellő időben történő meghozatalához alapvető fontosságú a közgyűlések tartása, az SE-k és SCE-k számára lehetővé kell tenni, hogy közgyűlésüket a pénzügyi év végétől számított 12 hónapon belül, de legkésőbb 2020. december 31-én tartsák meg. Az említett eltérést a Covid19 pandémia által okozott rendkívüli körülményekkel összefüggő ideiglenes intézkedésként csak a 2020-ban tartandó közgyűlésekre kell alkalmazni.

(5)

E rendelet elfogadásához az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) a 352. cikk szerinti hatáskörön kívül nem biztosít más hatáskört.

(6)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a 2157/2001/EK rendeletnek és az 1435/2003/EK rendeletnek a közgyűlések tartásának időpontjára vonatkozó rendelkezéseitől való eltérésnek ideiglenes szükséghelyzeti megoldásként az SE-k és az SCE-k részére történő engedélyezését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél az intézkedés terjedelme és hatása miatt jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

Mivel a 2157/2001/EK és az 1435/2003/EK rendeletben említett hat hónapos időszak 2020 májusában vagy júniusában lejár, és mivel figyelembe kell venni a közgyűlések összehívásának időigényességét, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie.

(8)

Tekintettel az ügy sürgősségére, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az EUMSZ-hez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól,

(1)

Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 57. cikkének (1) bekezdésével és az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamoknak hatályba kellett léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az említett irányelvek vonatkozó rendelkezéseinek 2019. június 16-ig megfeleljenek. Az (EU) 2016/797 irányelv 57. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2016/798 irányelv 33. cikkének (2) bekezdése értelmében azonban a tagállamoknak lehetőségük volt az átültetési határidő egy évvel történő meghosszabbítására.

(2)

Tizenhét tagállam értesítette a Bizottságot és az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: az Ügynökség) az (EU) 2016/797, illetve az (EU) 2016/798 irányelv átültetésére vonatkozó határidő 2020. június 16-ig történő meghosszabbításáról.

(3)

A Covid19-világjárvány által okozott rendkívüli és előre nem látható helyzet miatt ezen tagállamok némelyike nehézségekkel szembesül a jogalkotási munka adott átültetési határidőkön belüli befejezése terén, ezért fennáll a veszélye annak, hogy nem tudják teljesíteni e határidőket. Egy ilyen mulasztás jogbizonytalansághoz vezethet a vasútipar, a nemzeti hatóságok és az Ügynökség számára a vasútbiztonságra és a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó jogszabályok tekintetében. Az, hogy a Covid19-világjárvány következtében egyes tagállamok nem tudják átültetni az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelvet, káros következményekkel jár a vasúti ágazatra nézve.

(4)

A vasútipar számára alapvető fontosságú a jogi egyértelműség és a jogbiztonság biztosítása azáltal, hogy adott esetben a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy 2020. június 16-tól korlátozott ideig tovább alkalmazzák a 2004/49/EK (4) és a 2008/57/EK (5) európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

(5)

Mivel a Covid19-világjárvány az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelv nemzeti átültető intézkedései elfogadásának utolsó szakaszában jelent meg, a tagállamok számára további időszakot kell engedélyezni az átültetési folyamat befejezéséhez.

(6)

Az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelv átültetési határidejét 2020. október 31-ig meg kell hosszabbítani. A 2004/49/EK és a 2008/57/EK irányelv hatályon kívül helyezésének az (EU) 2016/797 irányelv 58. cikkében, illetve az (EU) 2016/798 irányelv 34. cikkében meghatározott időpontját ennek megfelelően ki kell kiigazítani.

(7)

Az (EU) 2016/798 irányelv alapján számos, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadtak el, amelyekben korábbi átültetési határidők szerepelnek. A jelenlegi helyzetre tekintettel ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat össze kell hangolni az új átültetési határidővel.

(8)

Tekintettel a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(9)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelv módosítását a Covid19-világjárványra tekintettel – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme vagy hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az (EU) 2016/797 és az (EU) 2016/798 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az ezen irányelvben előírt intézkedések mihamarabbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében az irányelvnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

A Covid19-világjárvány nagyon káros hatással van a gazdasági és pénzügyi stabilitásra a bővítési és szomszédságpolitikai régiókban. A partnereknek jelenleg gyenge és gyorsan romló fizetési mérleggel és költségvetési helyzettel kell megküzdeniük, miközben a gazdaság a recesszió irányába tart. Erős érvek szólnak amellett, hogy az Unió gyorsan és határozottan lépjen e gazdaságok támogatása érdekében. E határozat ezért a következő tíz partnerre terjed ki: a bővítési régióban az Albán Köztársaságra, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra (*), Montenegróra, az Észak-macedón Köztársaságra, a keleti szomszédságban Grúziára, a Moldovai Köztársaságra és Ukrajnára, valamint a déli szomszédságban a Jordán Hásimita Királyságra és a Tunéziai Köztársaságra (a továbbiakban: a partnerek).

(2)

A támogatás sürgőssége a partnerek azonnali forrásigényéhez kapcsolódik, azon forrásokon felül, amelyeket egyéb uniós eszközök, valamint nemzetközi pénzügyi intézmények, tagállamok és más bilaterális támogatók fognak számukra nyújtani. Ez ahhoz szükséges, hogy a partnerek hatóságai rövid távú politikai mozgástérhez juthassanak a Covid19-világjárvány negatív gazdasági következményeinek ellensúlyozására irányuló intézkedések végrehajtásához.

(3)

Az egyes partnerek hatóságai és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már megállapodtak vagy várhatóan rövidesen megállapodnak egy olyan programról, amelyet az IMF-fel kötött hitelkeret fog támogatni.

(4)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli pénzügyi eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségleteinek kielégítése egy nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkerettel párhuzamosan, amely egy jóváhagyott gazdasági reformprogram függvénye. A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az IMF-től olyan – például a gyorsfinanszírozási eszközön keresztüli – sürgősségi finanszírozásban részesülő partnerek számára is elérhetővé kell tenni, amely finanszírozás előzetes intézkedések és/vagy kondicionalitás nélkül is nyújtható. Az említett támogatásnak ezért rövidebb időtartamra kell szólnia, két folyósításra kell korlátozódnia, és korlátozott számú reformintézkedést tartalmazó szakpolitikai program végrehajtását kell támogatnia.

(5)

Az Unió által a partnereknek nyújtott pénzügyi támogatás összhangban van az Unió bővítési és szomszédságpolitikájával.

(6)

Mivel a partnerek csatlakozásra váró vagy előcsatlakozási támogatásban részesülő partnerek, vagy az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartoznak, jogosultak uniós makroszintű pénzügyi támogatásra.

(7)

Mivel a partnerek drámaian romló külső finanszírozási szükségletei várhatóan jóval meghaladják az IMF és egyéb multilaterális intézmények által biztosított forrásokat, a partnereknek nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi rendkívüli körülmények között megfelelő válasznak tekinthető a partnerek gazdasági stabilizáció támogatása iránti kéréseire. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás támogatná a gazdasági stabilizációt, kiegészítve az IMF hitelkerete keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(8)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak a partnerek fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva a megújult gazdasági és társadalmi fejlődést.

(9)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összege az egyes partnerek fennmaradó külső finanszírozási szükségleteinek előzetes becslésén alapul, és figyelembe veszi az egyes partnerek azon képességét, hogy saját forrásokból – különösen a rendelkezésükre álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozzák magukat. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak ki kell egészítenie az IMF és a Világbank által nyújtott programokat és forrásokat. A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni az Unió és az egyéb támogatók közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, valamint az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi felhasználását és a teljes uniós szerepvállalás hozzáadott értékét is.

(10)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon a külső fellépés különböző területeinek és az egyéb releváns uniós szakpolitikáknak az alapvető elveivel és célkitűzéseivel, valamint az ezek keretében hozott intézkedésekkel.

(11)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak támogatnia kell a partnerekkel kapcsolatos uniós külpolitikát. A makroszintű pénzügyi támogatási művelet során a Bizottságnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(12)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak támogatnia kell a partnereknek az Unióval közösen vallott értékek – többek között a demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok tiszteletben tartása, a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentése – iránti elkötelezettségét, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem elvei iránti elkötelezettségüket.

(13)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltételéül kell szabni, hogy a partnerek tiszteletben tartsák a hatékony demokratikus mechanizmusokat – ideértve a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálják az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egyedi célkitűzéseinek meg kell erősíteniük a partnereknél az államháztartás-irányítási rendszerek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint elő kell mozdítaniuk a fenntartható növekedés és a költségvetési konszolidáció támogatását célzó strukturális reformokat. A Bizottságnak és az EKSZ-nek rendszeresen nyomon kell követnie az előfeltételek teljesítését és az említett célkitűzések elérését.

(14)

Az Unió uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó pénzügyi érdekeinek hatékony védelme céljából a partnereknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az említett támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem vonatkozásában. Ezen felül rendelkezni kell a Bizottság által folytatandó ellenőrzésekről, a Számvevőszék által folytatandó pénzügyi ellenőrzésekről és az Európai Ügyészség hatásköreinek gyakorlásáról.

(15)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása nem érinti az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatáskörét.

(16)

A makroszintű pénzügyi támogatáshoz szükséges tartalék összegeinek összhangban kell lenniük a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokkal.

(17)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács figyelemmel kísérhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(18)

Ezen határozat végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezen hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (2) megfelelően kell gyakorolni.

(19)

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) megállapítandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg a partnerek hatóságaival. Az említett rendelet értelmében általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett rendeletben meghatározottaktól eltérő valamennyi esetben. Tekintettel a 90 millió EUR-t meghaladó támogatás potenciálisan jelentős hatására, az említett összeghatár feletti műveletekre helyénvaló a 182/2011/EU rendeletben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelemmel az egyes partnereknek nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegére, a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni a Montenegróval kötendő egyetértési megállapodás elfogadására, míg a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az e határozat hatálya alá tartozó többi partnerrel kötendő egyetértési megállapodás elfogadására, továbbá ennek megfelelően a támogatás bármely csökkentésére, felfüggesztésére vagy megszüntetésére.

(20)

Mivel e határozat célját – nevezetesen azon partnerek gazdaságának támogatását, amelyeknek a Covid19-világjárvány következtében jelenleg gyenge és gyorsan romló fizetési mérleggel és költségvetési helyzettel kell megküzdeniük, miközben a gazdaság a recesszió irányába tart – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Tekintettel a Covid19-világjárvány és az azzal összefüggő gazdasági következmények okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(22)

E határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

(1)

Az (EU) 2020/430 tanácsi határozat (1) egy hónapos eltérést vezetett be a Tanács eljárási szabályzata (2) 12. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől a rendes írásbeli eljárás alkalmazásáról szóló döntések tekintetében, amennyiben azokat a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (Coreper) hozza meg. Az említett eltérést 2020. április 23-ig vezették be.

(2)

Az (EU) 2020/430 határozat úgy rendelkezik, hogy amennyiben a rendkívüli körülmények továbbra is indokolják, a Tanács meghosszabbíthatja e határozat alkalmazását. A Tanács 2020. április 21-én az (EU) 2020/556 határozattal (3)2020. április 23-tól kezdődően további egy hónapos időtartamra meghosszabbította az (EU) 2020/430 határozat 1. cikkében előírt eltérést. Az eltérés említett meghosszabbítása 2020. május 23-án jár le.

(3)

Mivel a Covid19-világjárvány által okozott rendkívüli körülmények továbbra is fennállnak, és a tagállamok által hozott, a járvány megelőzésére és megfékezésére irányuló számos rendkívüli intézkedés még érvényben van, az (EU) 2020/430 határozat 1. cikkében előírt, az (EU) 2020/556 határozattal meghosszabbított eltérést egy további korlátozott időtartamra, 2020. július 10-ig meg kell hosszabbítani,