19.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/2

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/666 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. május 18.)

a 920/2013/EU végrehajtási rendeletnek a kijelölt szervezetek kijelölésének megújítása, valamint azok felügyelete és nyomon követése tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az orvostechnikai eszközökről szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 16. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 920/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (3) megállapítja a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv szerint kijelölt szervezetek kijelölésére meghatározott kritériumok fő elemeinek egységes értelmezését.

(2)

A Covid19-világjárvány és a következtében kialakult népegészségügyi válság eddig sosem látott kihívást jelent a tagállamok és az orvostechnikai eszközök területén tevékeny többi szereplő számára. A népegészségügyi válság olyan rendkívüli körülményeket teremtett, amelyek jelentős hatással vannak az orvostechnikai eszközök uniós szabályozási keretébe tartozó különböző területekre, például a kijelölt szervezetek kijelölésére és munkájára, valamint a létfontosságú orvostechnikai eszközök Unión belüli rendelkezésre állására.

(3)

A Covid19-pandémiával összefüggésben elfogadásra került az (EU) 2020/561 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) azzal a céllal, hogy egy évvel elhalassza az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) azon – többek között a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvet hatályon kívül helyező – rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek 2020. május 26-tól váltak volna alkalmazandóvá.

(4)

Ennek eredményeképpen az említett irányelvek értelmében kijelölt szervezetek további egy éven át, 2021. május 25-ig tanúsíthatják az orvostechnikai eszközöket. Ugyanakkor jelentős számú kijelölt szervezet esetében a kijelölés érvényessége 2020. május 26. és 2021. május 25. között meg fog szűnni. Ezek a kijelölt szervezetek érvényes kijelölés nélkül nem állíthatnak ki tanúsítványokat, biztosítva azok folyamatos érvényességét, ami az orvostechnikai eszközök jogszerű forgalomba hozatalának, illetve használatbavételének szükséges követelménye.

(5)

A létfontosságú orvostechnikai eszközök hiányának megelőzése érdekében ezért elengedhetetlen, hogy a jelenleg a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv értelmében kijelölt szervezetek folytatni tudják tevékenységüket mindaddig, amíg az orvostechnikai eszközökre vonatkozó, (EU) 2017/745 rendelet szerinti új szabályozási keret alkalmazandóvá nem válik.

(6)	A 920/2013/EU végrehajtási rendelet eljárási szabályokat és kötelezettségeket határoz meg a kijelölt szervezetként való kijelölés megújítására vonatkozóan, amelyeknek a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv értelmében a tagállamok kijelölő hatóságainak meg kell felelniük.

(7)

A Covid19-világjárvány által teremtett rendkívüli körülmények jelentős hatással vannak a kijelölt szervezetek, a tagállamok és a Bizottság munkájára a kijelölés megújításának folyamata tekintetében. Különösen a tagállamok által bevezetett utazási korlátozások és olyan népegészségügyi intézkedések, mint a közösségi kontaktusok korlátozására irányuló követelmények, továbbá a Covid19-világjárvány és a kapcsolódó népegészségügyi válsághelyzet leküzdéséhez szükséges források iránti megnövekedett igény következtében az érintett szereplők nem tudják a kijelölési eljárást a 920/2013/EU végrehajtási rendeletben meghatározott eljárási szabályoknak és kötelezettségeknek megfelelően elvégezni. Az (EU) 2017/745 rendelet alkalmazásának, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvek hatályon kívül helyezésének eltolódása miatt meg kell újítani azoknak a kijelölt szervezeteknek a kijelölését, amelyek kijelölésének érvényessége az előtt megszűnne, hogy az orvostechnikai eszközökre vonatkozó, (EU) 2017/745 rendelet szerinti új szabályozási keret alkalmazandóvá válik. A szóban forgó kijelölések megújítását igen szoros határidők mellett kell elvégezni. Ezeket a 920/2013/EU végrehajtási rendelet elfogadásakor nem lehetett előre látni.

(8)

Tekintettel a Covid19-világjárvány által okozott példátlan kihívásokra, a kijelölt szervezetek kijelölésének megújításával összefüggő feladatok összetettségére, valamint annak szükségességére, hogy a létfontosságú orvostechnikai eszközök hiánya megelőzhető legyen az Unióban, indokolt a 920/2013/EU végrehajtási rendeletet módosítani a kijelölt szervezetek kijelölésének megújítása tekintetében. Ezáltal a Covid19-pandémiával és a kapcsolódó népegészségügyi válsághelyzettel összefüggésben a kijelölő hatóságok eltérhetnek az említett rendelet 3. cikkében meghatározott eljárásoktól, hogy biztosítható legyen a kijelölések zökkenőmentes és időben történő megújítása még azelőtt, hogy azok érvényessége lejárna.

(9)

A betegek biztonságának és egészségének garantálása érdekében ezeknek az eltérést lehetővé tevő intézkedéseknek az olyan, kijelölt szervezetként történő, már meglévő kijelölések megújítására kell korlátozódniuk, amelyek esetében a kijelölési eljárást már korábban elvégezték és többek között lezárult a kijelölt szervezet általi értékelés, valamint a kapcsolódó felügyeleti és nyomonkövetési tevékenységek. A szóban forgó kijelölések megújításának átmeneti jellegűnek kell lennie, és azt az adott megelőző kijelölés érvényességi időszakának lejárta előtt kell elfogadni. Elő kell írni, hogy a megújítás legkésőbb a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelv hatályon kívül helyezésekor automatikusan érvényét veszti. Amennyiben a kijelölő hatóság úgy dönt, hogy egy adott kijelölést megújít, el kell végeznie a kijelölt szervezet értékelését annak ellenőrzése céljából, hogy a szervezet továbbra is képes és szakmailag alkalmas azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amelyekre kijelölték. Az értékelésnek ki kell terjednie a kijelölt szervezettel kapcsolatos olyan dokumentumok és tevékenységek felülvizsgálatára, amelyek révén a kijelölő hatóság ellenőrizni tudja a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvben, valamint a 920/2013/EU végrehajtási rendeletben meghatározott kijelölési kritériumokat.

(10)

A Covid19-világjárvány által teremtett rendkívüli körülmények kihatnak a kijelölt szervezetekkel összefüggő felügyeleti és nyomonkövetési tevékenységekre is. E körülmények miatt előfordulhat, hogy a tagállamok kijelölő hatósága egy bizonyos ideig nem tudja elvégezni a helyszíni felügyeleti ellenőrzéseket és a felügyelt ellenőrzéseket. Az érintett időszakban a kijelölt szervezetek minimális szintű ellenőrzésének és nyomon követésének biztosításához a kijelölő hatóságoknak a gyártói klinikai értékelések kijelölt szervezet általi, megfelelő számú felülvizsgálatának értékelésén és a dokumentáció megfelelő számban elvégzett felülvizsgálatán kívül továbbra is végre kell hajtaniuk az e körülmények mellett még fenntartható, megfelelő szintű felügyelet biztosításához szükséges intézkedéseket. A kijelölő hatóságoknak meg kell vizsgálniuk a 920/2013/EU végrehajtási rendelet II. mellékletében meghatározott szervezeti és általános követelményekben a legutóbbi helyszíni felügyeleti ellenőrzés óta bekövetkezett változásokat, valamint a kijelölt szervezet által a kijelölésének keretein belül azóta elvégzett tevékenységeket.

(11)

Az átláthatóság biztosítása és a kölcsönös bizalom fokozása érdekében a kijelölő hatóságok számára elő kell írni, hogy a NANDO („New Approach Notified and Designated Organisations” – új megközelítés alapján bejelentett és kijelölt szervezetek) információs rendszer használatával értesítsék a Bizottságot és egymást a kijelölt szervezetként való kijelölés megújításával kapcsolatos olyan döntésekről, amelyek esetében a megújításra a 920/2013/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott eljárások alkalmazása nélkül került sor. A szóban forgó értesítéseknek tartalmazniuk kell a kijelölő hatóság által a megújításra vonatkozóan hozott döntés okát. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a kijelölő hatóságtól megkérje a kijelölt szervezet kijelölésének megújítására vonatkozó döntést alátámasztó értékelés, valamint a kapcsolódó felügyeleti és nyomonkövetési tevékenységek – többek között az említett végrehajtási rendelet 5. cikkében említett tevékenységek – eredményeit. Abban az esetben, ha kétség merül fel a kijelölt szervezet szakmai alkalmasságát illetően, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a Bizottság az adott esetet kivizsgálja.

(12)

A 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvnek megfelelően a tagállamok felelnek a kijelölt szervezetként való kijelöléssel kapcsolatos döntésekért. Ez a felelősség kiterjed a kijelölés megújításával kapcsolatos döntésekre is, beleértve azokat is, amelyeket a tagállam ezzel a végrehajtási rendelettel összhangban végezhet el.

(13)	A 920/2013/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 90/385/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével létrehozott orvostechnikai eszközök bizottsága véleményével.

(15)	Tekintettel a Covid19-pandémiával kapcsolatos népegészségügyi válság kezelésének elengedhetetlen és haladéktalan szükségességére, ennek a végrehajtási rendeletnek sürgősséggel, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 920/2013/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

a 4. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A (2) bekezdéstől eltérve, a 2020. május 19-től 2021. május 25-ig tartó időszakban a tagállamok kijelölő hatósága a Covid19-pandémiával összefüggő rendkívüli körülmények fennállása esetén és az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) egyes rendelkezései alkalmazásának elhalasztásáról szóló (EU) 2020/561 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) elfogadása miatt dönthet úgy, hogy a kijelölt szervezetként való kijelölést a 3. cikkben meghatározott eljárások nélkül újítja meg.

A kijelölt szervezetként való kijelölés első albekezdés szerinti megújítására vonatkozó döntéshez a kijelölő hatóság értékelést végez annak ellenőrzése céljából, hogy a kijelölt szervezet továbbra is képes-e és szakmailag alkalmas-e azoknak a feladatoknak az elvégzésére, amelyekre kijelölték.

A kijelölt szervezetként való kijelölés e bekezdés szerinti megújítására vonatkozó döntést a megelőző kijelölés érvényességi időszakának lejárta előtt kell elfogadni, és a megújítás legkésőbb 2021. május 26-án automatikusan érvényét veszti.

A kijelölő hatóság a kijelölt szervezetként való kijelölés e bekezdés szerinti megújítására vonatkozó döntéséről a NANDO („New Approach Notified and Designated Organisations” – új megközelítés alapján bejelentett és kijelölt szervezetek) információs rendszer használatával értesíti a Bizottságot, feltüntetve döntésének érdemi indokait.

A Bizottság a kijelölő hatóságtól megkérheti a kijelölt szervezet kijelölésének e bekezdés szerinti megújítására vonatkozó döntést alátámasztó értékelés, valamint a kapcsolódó felügyeleti és nyomonkövetési tevékenységek – többek között az 5. cikkben említett tevékenységek – eredményeit.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.).”;"

(*2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/561 rendelete (2020. április 23.) az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24.,18. o.)."

az 5. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első és a második elbekezdéstől eltérve, a Covid19-pandémiával összefüggő olyan kivételes körülmények fennállása esetén, amikor a tagállamok kijelölő hatósága átmenetileg nem tudja elvégezni a helyszíni felügyeleti ellenőrzéseket vagy a felügyelt ellenőrzéseket, a kijelölő hatóság a gyártói műszaki dokumentáció – beleértve a klinikai értékeléseket is – kijelölt szervezetek általi megfelelő számú felülvizsgálatának értékelésén kívül továbbra is végrehajtja az e körülmények mellett még fenntartható, megfelelő szintű felügyelet biztosításához szükséges intézkedéseket. A kijelölő hatóság megvizsgálja a II. mellékletben meghatározott szervezeti és általános követelményekben a legutóbbi helyszíni felügyeleti ellenőrzés óta bekövetkezett változásokat, valamint a kijelölt szervezet által azóta elvégzett tevékenységeket.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 189., 1990.7.20., 17. o.

(2) HL L 169., 1993.7.12., 1. o.

(3) A Bizottság 920/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. szeptember 24.) a kijelölt szervezeteknek az aktív beültethető orvostechnikai eszközökről szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv és az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK irányelv alapján történő kijelöléséről és felügyeletéről (HL L 253., 2013.9.25., 8. o.)

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/561 rendelete (2020. április 23.) az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról (HL L 130., 2020.4.24.,18. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 117., 2017.5.5., 1. o.).

19.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/6

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/667 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. május 6.)

a 2012/688/EU határozatnak az 1 920–1 980 MHz-es és a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávra alkalmazandó releváns műszaki feltételek naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról

(az értesítés a C(2020) 2816. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra („Rádióspektrum-határozat”) (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2012/688/EU bizottsági határozat (2) – elsősorban a végfelhasználók számára nyújtott vezeték nélküli széles sávú szolgáltatásokat szem előtt tartva – harmonizálta az 1 920–1 980 MHz-es és a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávnak az Unióban elektronikus hírközlési szolgáltatások (ECS-ek) nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek általi használatára vonatkozó műszaki feltételeket.

(2)

A 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (3) 6. cikkének (3) bekezdése szerint a tagállamok a saját spektrumhozadékuk létrehozása érdekében – a szolgáltatás- és technológiasemlegesség elvével összhangban – kötelesek támogatni az ECS-szolgáltatók által végzett olyan, rendszeres fejlesztéseket, amelyek célja a legújabb, leghatékonyabb technológia bevezetése.

(3)

„Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című bizottsági közlemény (4) az összekapcsoltság tekintetében új, a nagyon nagy kapacitású hálózatok széles körű kiépítése és használatbavétele révén elérendő uniós célkitűzéseket határoz meg. Az „5G Európa számára: cselekvési terv” című bizottsági közlemény (5) e célból megállapítja az uniós szintű fellépés szükségességét – ideértve többek között az 5G-s hálózatok által használandó spektrumnak a rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) szakvéleménye alapján történő meghatározását és harmonizálását – annak érdekében, hogy 2025-re megvalósuljon a megszakítás nélküli 5G-lefedettség valamennyi városi területen és fő szárazföldi közlekedési útvonalon.

(4)

Az 5G-s hálózatok európai bevezetésének stratégiai ütemterve kapcsán kibocsátott két szakvéleményében (2016. november 16. (6) és 2019. január 30. (7)) az RSPG megállapította: biztosítani kell, hogy a mobilhálózatok tekintetében már harmonizált valamennyi sávra vonatkozó műszaki és szabályozási feltételek alkalmasak legyenek az 5G használatára. A 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár is ezek közé tartozik.

(5)

A Bizottság 2018. július 12-én a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján megbízást adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT), hogy vizsgálja felül az uniós szinten harmonizált egyes frekvenciasávokra – többek között a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpárra – vonatkozó harmonizált műszaki feltételeket, és dolgozzon ki a következő generációs (5G) földfelszíni vezeték nélküli rendszerek számára alkalmas, lehető legkevésbé korlátozó harmonizált műszaki feltételeket.

(6)

2019. július 5-én a CEPT kiadta jelentését (72. sz. CEPT-jelentés). Ebben a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpárra a frekvenciaelrendezés és a blokkszéli maszk tekintetében olyan uniós szinten harmonizált műszaki feltételek bevezetését javasolta, amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a sávot a következő generációs (5G) földfelszíni vezeték nélküli rendszerek használják. A CEPT 72. sz. jelentésének következtetése szerint a frekvenciaelrendezés alsó és felső frekvenciahatárán lévő 300 kHz-es védősáv eltávolítható.

(7)	Meg kell jegyezni, hogy a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávban a bázisállomások mellékhullám-tartománya a sávhatártól számított 10 MHz-től indul.

(8)

A CEPT 72. sz. jelentése egyaránt foglalkozik a vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas rendszerekben használt aktív és nem aktív antennarendszerekkel. Ezenkívül tárgyalja e rendszerek sávon belüli, valamint a szomszédos sávokban működő szolgálatokkal (például a 2 110 MHz alatt és a 2 200 MHz felett működő űrtávközlési szolgálatokkal) való együttélését. A 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár bármilyen új használata esetén továbbra is biztosítani kell a szomszédos frekvenciasávokban működő meglévő szolgálatok védelmét.

(9)

A CEPT 72. sz. jelentésének következtetéseit Unió-szerte alkalmazni kell, és tagállami szinten haladéktalanul végre kell hajtani. Ez elősegítené a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpárnak az 5G kiépítése során való rendelkezésre állását és használatát, egyúttal megfelelne a technológia- és szolgáltatássemlegesség elvének.

(10)

E határozat vonatkozásában „a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpár kijelölésének és rendelkezésre bocsátásának” fogalma a következő lépéseket jelenti: i. a frekvenciafelosztásra vonatkozó nemzeti jogi keret kiigazítása annak érdekében, hogy az kiterjedjen e sávnak az e határozatban megállapított harmonizált műszaki feltételeknek megfelelően tervezett használatára; ii. minden olyan szükséges intézkedés kezdeményezése, amely a szükséges mértékben biztosítja a sávon belül már meglévő használattal való együttélést; iii. a megfelelő intézkedések kezdeményezése e sávnak az uniós szinten alkalmazandó jogi kerettel és azon belül az e határozat szerinti harmonizált műszaki feltételekkel összhangban álló használata lehetővé tétele céljából, szükség esetén az érdekelt felekkel folytatott konzultáció indításával.

(11)	A tagállamoknak indokolt esetben elegendő időt kell biztosítani arra, hogy a meglévő engedélyeket hozzáigazítsák az új műszaki feltételek általános paramétereihez.

(12)

Tagállamok közötti és harmadik országokkal kötött határövezeti megállapodásokra is szükség lehet annak biztosításához, hogy a tagállamok oly módon ültessék át az e határozatban foglalt paramétereket, hogy elkerüljék a káros zavarást, növeljék a spektrumhatékonyságot és megakadályozzák a spektrumhasználat széttagoltságát.

(13)	A 2012/688/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 676/2002/EK határozat által létrehozott Rádióspektrum-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/688/EU határozat a következőképpen módosul:

A 2. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok az e határozat mellékletében megállapított paramétereknek megfelelően az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek számára – nem kizárólagos jelleggel – kijelölik és rendelkezésre bocsátják a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpárt.

(2) 2026. január 1-jéig a tagállamoknak nem kell alkalmazniuk a melléklet B. szakaszában meghatározott általános paramétereket a 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpárba tartozó spektrum földfelszíni elektronikus hírközlő hálózatok általi használatára vonatkozó, e határozat hatálybalépésének időpontjában meglévő jogok tekintetében, amennyiben e jogok gyakorlása nem akadályozza meg a frekvenciasávnak a mellékletben foglaltaknak megfelelő, a piaci kereslet függvényében történő használatát.”

2.	A 3. cikk a következő albekezdéssel egészül ki: „A tagállamok 2021. április 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak e határozat végrehajtásáról.”

3.	A melléklet helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 6-án.

a Bizottság részéről

Thierry BRETON

a Bizottság tagja

(1) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2012/688/EU végrehajtási határozata (2012. november 5.) az 1 920–1 980 MHz-es és a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávnak az Unióban elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról (HL L 307., 2012.11.7., 84. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7. o.).

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé (COM(2016) 587 final).

(5) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 5G Európa számára: cselekvési terv (COM(2016) 588 final).

(6) A „Strategic Roadmap Towards 5G for Europe: Opinion on spectrum related aspects for next-generation wireless systems (5G) (RSPG 1st opinion on 5G)” (Az 5G-s hálózatok európai bevezetésének stratégiai ütemterve: Szakvélemény a következő generációs (5G-s) vezeték nélküli rendszerek spektrummal kapcsolatos vonatkozásairól – az RSPG első szakvéleménye az 5G-ről) című, 2016. november 9-i RSPG16-032 végleges dokumentum.

(7) A „Strategic Spectrum Roadmap Towards 5G for Europe: Opinion on 5G implementation challenges (RSPG 3rd opinion on 5G)” (Az 5G-s hálózatok európai bevezetésének spektrumstratégiai ütemterve: Szakvélemény az 5G bevezetésével kapcsolatos kihívásokról – az RSPG harmadik szakvéleménye az 5G-ről) című, 2019. január 30-i RSPG19-007 végleges dokumentum.

MELLÉKLET

„MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PARAMÉTEREK

A. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Aktív antennarendszer, AAS: bázisállomás és antennarendszer olyan együttese, amelyben az amplitúdó és/vagy az antennaelemek közötti fázis folyamatosan állítható, ami a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően változó antennakarakterisztikát eredményez. Ez nem foglalja magában a hosszabb időtartamú sugárnyaláb-formálást, például az antenna rögzített mértékű, lefelé irányuló elektromos megdöntését. Az AAS-bázisállomások esetében az antennarendszer a bázisállomás-rendszer vagy -termék beépített részét képezi.

Nem aktív antennarendszer, nem-AAS: bázisállomás és antennarendszer olyan együttese, amely egy vagy több olyan antennacsatlakozóval rendelkezik, amelyek rádióhullámok sugárzása céljából egy vagy több különállóan tervezett passzív antennaelemhez kapcsolódnak. Az antennaelemekre juttatott jel amplitúdója és fázisa nem állítható folyamatosan a rádiós környezet rövid idejű változásainak megfelelően.

Kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítmény, EIRP: az antennára juttatott teljesítmény és az adott irányban az izotrop antennára vonatkoztatott nyereség (izotrop vagy abszolút nyereség) szorzata.

Teljes kisugárzott teljesítmény, TRP: az összetett antenna által kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg. Az antennarendszer bemenetére juttatott teljes vezetett teljesítménynek az antennarendszer veszteségeivel csökkentett értékével egyenlő. A TRP a tér minden irányába kisugárzott teljesítménynek az alábbi képlettel számított integrálja:

ahol P(θ,φ) az antennarendszer által a (θ,φ) irányba kisugárzott, az alábbi képlettel számított teljesítmény:

P(θ, φ) = PTxg(θ, φ)

ahol PTx az antennarendszer bemenetére juttatott (wattban mért) vezetett teljesítmény, a g(θ,φ) pedig az antennarendszer (θ, φ) irányú nyeresége.

B. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK

A 2 GHz-es földfelszíni frekvenciasávpárban a frekvenciaelrendezés a következő:

A duplex üzemmód a frekvenciaosztásos duplex (FDD). A duplex távolság 190 MHz úgy, hogy a végfelhasználói állomás adása (felmenő irányú FDD) a sávpár 1 920 MHz-nél kezdődő és 1 980 MHz-nél végződő alsó részébe (»alsó sáv«), a bázisállomás adása (lejövő irányú FDD) pedig a sávpár 2 110 MHz-nél kezdődő és 2 170 MHz-nél végződő felső részébe (»felső sáv«) esik.

A kijelölt blokkok mérete az 5 MHz egész számú többszöröse lehet (1). Az 1 920–1 980 MHz-es alsó sávban kijelölt blokkok alsó frekvenciahatárának vagy egybe kell esnie az 1 920 MHz-es alsó sávhatárral, vagy az 5 MHz egész számú többszörösével kell attól eltolva lennie. A 2 110–2 170 MHz-es felső sávban kijelölt blokkok alsó frekvenciahatárának vagy egybe kell esnie a 2 110 MHz-es alsó sávhatárral, vagy az 5 MHz egész számú többszörösével kell attól eltolva lennie. A kijelölt blokk mérete a 4,8 és 5 MHz közötti tartományban bárhol lehet, amennyiben a kijelölt blokk egy fent meghatározott 5 MHz-es blokk határain belülre esik.

3.	Az 1 920–1 980 MHz-es alsó sáv vagy annak részei használhatók csak felmenő irányú üzemre (2) a 2 110–2 170 MHz-es felső sávon belüli spektrummal való párosítás nélkül.

4.	A 2 110–2 170 MHz-es felső sáv vagy annak részei használhatók csak lejövő irányú üzemre (3) az 1 920–1 980 MHz-es alsó sávon belüli spektrummal való párosítás nélkül.

5.	A bázisállomások és a végfelhasználói állomások adásainak meg kell felelniük a C., illetve D. részben meghatározott műszaki feltételeknek.

C. BÁZISÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK – BLOKKSZÉLI MASZK

Az alábbi, bázisállomásokra vonatkozó, blokkszéli maszk (BEM) néven összefoglalt műszaki paraméterek a szomszédos hálózatok együttélésének biztosításához szükséges feltételek alapvető részét képezik az üzemeltetőik közötti kétoldalú vagy többoldalú megállapodások hiányában. Az ilyen hálózatok valamennyi érintett üzemeltetőjének megállapodása esetén kevésbé szigorú műszaki paraméterek is alkalmazhatók, feltéve, hogy az említett üzemeltetők továbbra is megfelelnek az egyéb szolgálatok, alkalmazások vagy hálózatok védelme céljából alkalmazandó műszaki feltételeknek, valamint a határövezeti koordinációból eredő kötelezettségeknek.

A BEM több elemből tevődik össze, amelyeket az 1. táblázat sorol fel. A blokkon belüli teljesítmény-határérték az üzemeltetőnek kijelölt blokkra vonatkozik. A blokkon kívüli elemeket a következők alkotják: az alapkövetelményi teljesítmény-határérték, amely más üzemeltetők spektrumának védelmére szolgál, valamint az átmeneti tartomány teljesítmény-határértéke, amely lehetőséget ad arra, hogy szűrők segítségével a teljesítményt a blokkon belüli teljesítmény-határértékről az alapkövetelményi teljesítmény-határértékre lehessen csökkenteni.

A nem-AAS és az AAS teljesítmény-határértékei külön-külön vannak megadva. Nem-AAS esetében a teljesítmény-határértékek az átlagos EIRP-re vonatkoznak. AAS esetében a teljesítmény-határértékek az átlagos TRP-re (4) vonatkoznak. Az átlagos EIRP-t és az átlagos TRP-t egy adott időtartamra és egy adott mérési frekvenciasáv-szélességre átlagolva kell mérni. Az időtartományban az átlagos EIRP- vagy az átlagos TRP-értéket a jelburstök aktív időtartamára vonatkozó átlagolás adja, ami a teljesítményszabályozó egyetlen beállításának felel meg. A frekvenciatartományban az átlagos EIRP- vagy az átlagos TRP-értéket a lenti 2., 3. és 4. táblázatban meghatározott mérési frekvenciasáv-szélességnek megfelelően kell meghatározni (5). Általánosságban és eltérő rendelkezés hiányában a BEM teljesítmény-határértékek az adott eszköz által kisugározott összegzett teljesítménynek felelnek meg, minden adóantennát beleértve, kivéve a nem-AAS-bázisállomásokra vonatkozó alapkövetelmények és átmeneti követelmények esetében, azok ugyanis antennánként vannak megadva.

Blokkszéli maszk (BEM)

1. táblázat

A BEM-elemek meghatározása

BEM-elem	Meghatározás
Blokkon belül	Azt a blokkot jelenti, amelyre a BEM vonatkozik.
Alapkövetelmény	WBB ECS-hez használt spektrum a lejövő irányú FDD-frekvenciasávon belül, kivéve az üzemeltetőnek kijelölt blokkot és a kapcsolódó átmeneti tartományokat.
Átmeneti tartomány	Az üzemeltetőnek kijelölt blokk alatti 0–10 MHz-es és a blokk feletti 0–10 MHz-es, a lejövő irányú FDD-sávon belüli spektrum. Az átmeneti tartományok nem vonatkoznak a 2 110 MHz alatti és a 2 170 MHz feletti spektrumra.

2. táblázat

Nem-AAS- és AAS-bázisállomásokra vonatkozó, blokkon belüli teljesítmény-határértékek

BEM-elem

Frekvenciatartomány

Nem-AAS-re vonatkozó EIRP-határérték

AAS-re vonatkozó TRP-határérték

Blokkon belül

Az üzemeltető számára kijelölt blokk

Nem kötelező.

Amennyiben egy tagállam felső határt határoz meg, antennánként 65 dBm/(5 MHz) érték alkalmazható.

Nem kötelező.

Amennyiben egy tagállam felső határt határoz meg, cellánként 57 dBm/(5 MHz) érték (6) alkalmazható.

Magyarázat a 2. táblázathoz:

A megfelelő blokkon belüli TRP-határértéket az ETSI TS 138 104 V15.6.0 szabvány F. mellékletének F.2. és F.3. szakaszában megadott iránymutatások alapján kell meghatározni 17 dBi antennanyereség és összesen nyolc nyalábformáló antennaelem alapján (9 dB-es skálafaktorral):

65 dBm/(5 MHz) – 17 dBi + 9 dB = 57 dBm/(5 MHz).

3. táblázat

Nem-AAS- és AAS-bázisállomásokra vonatkozó blokkon kívüli alapkövetelményi teljesítmény-határértékek

BEM-elem	Lejövő irányú FDD-sávon belüli frekvenciatartomány	Nem-AAS-re vonatkozó átlagos EIRP-határérték antennánként (7)	AAS-re vonatkozó átlagos TRP-határérték cellánként (8)	Mérési sávszélesség
Alapkövetelmény	Az alsó, illetve a felső blokkhatártól több mint 10 MHz távolságra lévő frekvenciák	9 dBm	1 dBm	5 MHz

4. táblázat

Átmeneti tartományok blokkon kívüli teljesítmény-határértékei nem-AAS- és AAS-bázisállomások esetében

BEM-elem	Lejövő irányú FDD-sávon belüli frekvenciatartomány	Nem-AAS-re vonatkozó átlagos EIRP-határérték antennánként (9)	AAS-re vonatkozó átlagos TRP-határérték cellánként (10)	Mérési sávszélesség
Átmeneti tartomány	A blokk alsó határától számított –10 MHz-től –5 MHz-ig	11 dBm	3 dBm	5 MHz
	A blokk alsó határától számított –5 MHz-től 0 MHz-ig	16,3 dBm	8 dBm	5 MHz
	A blokk felső határától számított 0 MHz-től +5 MHz-ig	16,3 dBm	8 dBm	5 MHz
	A blokk felső határától számított +5 MHz-től +10 MHz-ig	11 dBm	3 dBm	5 MHz

Magyarázat a 3. és 4. táblázathoz:

Az AAS-bázisállomások nem kívánt sugárzásának vezetett teljesítményére (TRP) vonatkozóan az ETSI TS 138 104 (V15.6.0) szabvány F. mellékletének F.2. és F.3. szakaszában megállapított előírásokkal összhangban a blokkon kívüli TRP-határértékek összesen nyolc nyalábformáló antennaelemnek megfelelő értéken vannak meghatározva, ami a blokkon belüli esethez hasonlóan 8 dB különbséget eredményez az AAS és a nem-AAS között.

D. VÉGFELHASZNÁLÓI ÁLLOMÁSOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI FELTÉTELEK

5. táblázat

A végfelhasználói állomások BEM blokkon belüli teljesítmény-határértéke

Legnagyobb átlagos blokkon belüli teljesítmény (11)

24 dBm

Magyarázat az 5. táblázathoz:

A tagállamok ettől a határértéktől egyes alkalmazások, pl. vidéki területeken található, állandóhelyű végfelhasználói állomások esetében eltérhetnek azzal a feltétellel, hogy az nem veszélyezteti más szolgálatok, hálózatok és alkalmazások védelmét, és teljesülnek a határövezeti kötelezettségek.

”

(1) Tekintve, hogy az UMTS csatornaosztás 200 kHz, az UMTS általi használatra kijelölt blokk sávközépi frekvenciája a frekvenciaelrendezésben 100 kHz-cel eltolható a blokk középpontjához képest.

(2) Például kiegészítő felmenő irányú összeköttetés (SUL).

(3) Például kiegészítő lejövő irányú összeköttetés (SDL).

(4) A TRP az antenna által ténylegesen kisugárzott teljesítmény nagyságát határozza meg. Izotrop antennák esetében az EIRP és a TRP megegyezik.

(5) A megfelelőségi vizsgálat céljára alkalmazott mérőberendezések tényleges mérési sávszélessége a szóban forgó táblázatokban meghatározott mérési sávszélességnél lehet kisebb is.

(6) Többszektoros bázisállomások esetében az AAS kisugárzott teljesítményére vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(7) A nem-AAS BEM-szint antennánként van meghatározva, és szektoronként legfeljebb négy antennából álló bázisállomás-konfigurációkra alkalmazható.

(8) Többszektoros bázisállomások esetében az AAS kisugárzott teljesítményére vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(9) A nem-AAS BEM-szint antennánként van meghatározva, és szektoronként legfeljebb négy antennából álló bázisállomás-konfigurációkra alkalmazható.

(10) Többszektoros bázisállomások esetében az AAS kisugárzott teljesítményére vonatkozó határérték minden egyes szektorra alkalmazandó.

(11) Ez a teljesítmény-határérték EIRP-értékként van meghatározva az állandóhelyű és a beépített, illetve TRP-értékként a mobil és a nomadikus végfelhasználói állomásokra. Izotrop antennák esetében az EIRP és a TRP megegyezik. A szélsőséges környezeti feltételek melletti működést és a gyártási szórást figyelembe véve erre az értékre a harmonizált szabványokban meghatározott tűrés alkalmazandó.

19.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/13

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/668 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2020. május 18.)

az egyéni védőeszközökre vonatkozó, az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatására kidolgozott harmonizált szabványokról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 14. cikke értelmében azokról az egyéni védőeszközökről, amelyek részben vagy egészben megfelelnek azoknak a harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak az említett rendelet II. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amelyekre az említett szabványok részben vagy egészben vonatkoznak.

(2)

M/031 jelzetű levelében (A CEN-nek/CENELEC-nek címzett, egyéni védőeszközökre vonatkozó szabványosítási megbízás) a Bizottság a 89/686/EGK tanácsi irányelvet (3) támogató harmonizált szabványok kidolgozására és megszövegezésére kérte fel az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (CENELEC).

(3)

A 89/686/EGK irányelv helyébe 2018. április 21-től az (EU) 2016/425 rendelet lépett, amely csupán korlátozott számú változtatást vezetett be a 89/686/EGK irányelv II. mellékletében meghatározott alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények tekintetében. Az M/031 jelzetű felkérés alapján kidolgozott harmonizált szabványok kizárólag az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények támogatására készültek, amelyek lényegében változatlanok maradtak azt követően, hogy az (EU) 2016/425 rendelet a 89/686/EGK irányelv helyébe lépett.

(4)

A CEN és a CENELEC az (EU) 2016/425 rendeletet támogató következő harmonizált szabványokat dolgozta ki az M/031 jelzetű felkérés alapján: EN 893:2019 (Hegymászó felszerelések), EN 943-2:2019 (Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat), EN 1073-1:2016+A1:2018 (Védőruházat radioaktív szennyező anyagot tartalmazó szilárd szálló részecskék ellen) és EN 14458:2018 (Személyi szemvédő eszközök).

(5)

Az M/031 jelzetű felkérés alapján a CEN és a CENELEC felülvizsgálta az EN 343:2003+A1:2007/AC:2009, az EN 358:1999, az EN 381-5:1995, az EN 381-7:1999, az EN 381-9:1997, az EN 381-11:2002, az EN 13832-2:2006, az EN 13832-3:2006, az EN 14594:2005, az EN 388:2016, az EN 943-1:2015 és az EN 12277:2015 harmonizált szabványt, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (4). A felülvizsgálat eredményeként elfogadták a következő harmonizált szabványokat: EN 343:2019 (Védőruházat. Védelem eső ellen), EN 358:2018 (Övek és szíjak a munkahelyzet beállítására vagy fékezésre), EN ISO 11393-2:2019, EN ISO 11393-4:2019, EN ISO 11393-5:2019 és EN ISO 11393-6:2019 (Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére), EN 13832-2:2018 és EN 13832-3:2018 (Vegyszerek ellen védő lábbeli), EN 14594:2018 (Légzésvédők), EN 388:2016+A1:2018 (Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen), EN 943-1:2015+A1:2019 (Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat, beleértve a folyékony és szilárd aeroszolokat) és EN 12277:2015+A1:2018 (Hegymászó felszerelések).

(6)

Az M/031 jelzetű felkérés alapján a CEN és a CENELEC módosította az EN ISO 10819:2013 harmonizált szabványt, amelynek hivatkozását közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (5). Ennek eredményeként elfogadták az említett harmonizált szabvány módosítását (EN ISO 10819:2013/A1:2019).

(7)	A Bizottság a CEN-nel és a CENELEC-kel közösen megvizsgálta, hogy az említett a szabványok megfelelnek-e az M/031 jelzetű felkérésben foglaltaknak.

(8)

Az EN 893:2019, az EN 943-2:2019, az EN 1073-1:2016+A1:2018, az EN 14458:2018, az EN 343:2019, az EN 358:2018, az EN ISO 11393-2:2019, az EN ISO 11393-4:2019, az EN ISO 11393-5:2019, az EN ISO 11393-6:2019, az EN 13832-2:2018, az EN 13832-3:2018, az EN 14594:2018, az EN 388:2016+A1:2018, az EN 943-1:2015+A1:2019, az EN ISO 10819:2013/A1:2019 szabvánnyal módosított EN ISO 10819:2013 és az EN 12277:2015+A1:2018 harmonizált szabvány megfelel az általa lefedni kívánt, az (EU) 2016/425 rendeletben megállapított követelményeknek. Ezért a szóban forgó szabványok hivatkozásait indokolt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(9)

A CEN és a CENELEC kidolgozta az EN 50321-1:2018 harmonizált szabvány EN 50321-1:2018/AC: 2018-08 helyesbítését is, amelynek hivatkozása közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában (6). Tekintettel arra, hogy a szóban forgó helyesbítés műszaki kiigazításokat vezet be, továbbá az EN 50321-1:2018 harmonizált szabvány – amelynek hivatkozását korábban közzétették – helyes és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az említett harmonizált szabvány hivatkozását helyénvaló a helyesbítés hivatkozásával együtt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(10)

Ezért az EN 343:2003+A1:2007/AC:2009, az EN 358:1999, az EN 381-5:1995, az EN 381-7:1999, az EN 381-9:1997, az EN 381-11:2002, az EN 13832-2:2006, az EN 13832-3:2006, az EN 14594:2005, az EN 388:2016, az EN 943-1:2015, az EN ISO 10819:2013, az EN 12277:2015 és az EN 50321-1:2018 harmonizált szabványnak az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában közzétett hivatkozását vissza kell vonni, mivel az említett szabványok felülvizsgálatra, módosításra vagy helyesbítésre kerültek. Annak érdekében, hogy a gyártóknak több idejük legyen felkészülni az EN 343:2019, az EN 358:2018, az EN ISO 11393-2:2019, az EN ISO 11393-4:2019, az EN ISO 11393-5:2019, az EN ISO 11393-6:2019, az EN 13832-2:2018, az EN 13832-3:2018, az EN 14594:2018, az EN 388:2016+A1:2018, az EN 943-1:2015+A1:2019, az EN ISO 10819:2013/A1:2019 szabvánnyal módosított EN ISO 10819:2013, az EN 50321-1:2018/AC: 2018-08 szabvánnyal helyesbített EN 50321-1:2018 és az EN 12277:2015+A1:2018 harmonizált szabvány alkalmazására, az EN 343:2003+A1:2007/AC:2009, az EN 358:1999, az EN 381-5:1995, az EN 381-7:1999, az EN 381-9:1997, az EN 381-11:2002, az EN 13832-2:2006, az EN 13832-3:2006, az EN 14594:2005, az EN 388:2016, az EN 943-1:2015, az EN ISO 10819:2013, az EN 12277:2015 és az EN 50321-1:2018 szabvány hivatkozásainak visszavonását el kell halasztani.

(11)

A harmonizált szabványnak való megfelelés alapján azon időponttól kezdve, amikor a Bizottság a szóban forgó szabvány hivatkozását közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezhető az uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott megfelelő alapvető követelményeknek való megfelelés. Ezért e határozatnak a kihirdetése napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában az (EU) 2016/425 rendelet támogatása céljából kidolgozott, egyéni védőeszközökre vonatkozó harmonizált szabványok e határozat I. mellékletében szereplő hivatkozási adatait.

2. cikk

A Bizottság visszavonja az (EU) 2016/425 rendelet támogatása céljából kidolgozott és e határozat II. mellékletében felsorolt, egyéni védőeszközökre vonatkozó harmonizált szabványok hivatkozási adatait az Európai Unió Hivatalos Lapjából az említett mellékletben meghatározott időpontok szerinti hatállyal.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/425 rendelete (2016. március 9.) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 81., 2016.3.31., 51. o.).

(3) A Tanács 89/686/EGK irányelve (1989. december 21.) az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 399., 1989.12.30., 18. o.).

(4) HL C 113., 2018.3.27., 41. o.

(5) HL C 113., 2018.3.27., 41. o.

(6) HL C 113., 2018.3.27., 41. o.

I. MELLÉKLET

Szám	A szabvány hivatkozása
1.	EN 343:2019 Védőruházat. Védelem eső ellen
2.	EN 358:2018 Egyéni védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek és szíjak a munkahelyzet beállítására vagy fékezésre
3.	EN 388:2016+A1:2018 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen
4.	EN 510:2019 Mozgó gépalkatrészek környezetében használandó védőruhák követelményei
5.	EN 893:2019 Hegymászó felszerelések. Mászóvas. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
6.	EN 943-1:2015+A1:2019 Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat, beleértve a folyékony és szilárd aeroszolokat. 1. rész: 1. típusú (gázzáró), vegyszerek ellen védő öltözetek teljesítménykövetelményei
7.	EN 943-2:2019 Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat, beleértve a folyékony és szilárd aeroszolokat. 2. rész: Mentőcsapatok (ET) 1. típusú (gázzáró), vegyszerek ellen védő öltözetének teljesítménykövetelményei
8.	EN 1073-1:2016+A1:2018 Védőruházat radioaktív szennyező anyagot tartalmazó szilárd szálló részecskék ellen. 1. rész: A testet és a légzőszerveket védő, sűrített levegővel szellőztetett védőruházat követelményei és vizsgálati módszerei
9.	EN ISO 10819:2013 Mechanikai rezgés és lökés. Kéz-kar rezgés. A rezgésátvitel mérése és értékelése a védőkesztyű tenyérrészén (ISO 10819:2013) EN ISO 10819:2013/A1:2019
10.	EN ISO 11393-2:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 2. rész: Lábszárvédők teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-2:2018)
11.	EN ISO 11393-4:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 4. rész: Védőkesztyűk teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-4:2018)
12.	EN ISO 11393-5:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 5. rész: Lábszárvédők teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-5:2018)
13.	EN ISO 11393-6:2019 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 6. rész: Felsőtestvédők teljesítménykövetelményei és vizsgálati módszerei (ISO 11393-6:2018)
14.	EN 12277:2015+A1:2018 Hegymászó felszerelések. Bekötőhevederek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
15.	EN 13832-2:2018 Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel való korlátozott érintkezés követelményei
16.	EN 13832-3:2018 Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel való tartós érintkezés követelményei
17.	EN 14458:2018 Személyi szemvédő eszközök. Nagy teljesítményű, kizárólag védősisakra tervezett arcvédők
18.	EN 14594:2018 Légzésvédők. Folyamatos adagolású, nyomólevegős légzésvédő készülékek. Követelmények, vizsgálat és megjelölés
19.	EN 50321-1:2018 Feszültség alatti munkavégzés. Lábbelik a villamos védelemhez. Szigetelő lábbelik és kalocsnik EN 50321-1:2018/AC:2018-08

II. MELLÉKLET

Szám	A szabvány hivatkozása	A visszavonás időpontja
1.	EN ISO 10819:2013 Mechanikai rezgés és lökés. Kéz-kar rezgés. A rezgésátvitel mérése és értékelése a védőkesztyű tenyérrészén (ISO 10819:2013)	2021. november 19.
2.	EN 343:2003+A1:2007 Védőruházat. Védelem eső ellen EN 343:2003+A1:2007/AC:2009	2021. november 19.
3.	EN 358:1999 Egyéni védőeszközök munkahelyzetekhez és magasból való lezuhanás megelőzésére. Övek a munkahelyzet beállítására és fékezésre, valamint szíjak a munkahelyzet beállítására	2021. november 19.
4.	EN 381-5:1995 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 5. rész: Lábvédők követelményei	2021. november 19.
5.	EN 381-7:1999 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 7. rész: Láncfűrészkezelők védőkesztyűinek vizsgálati követelményei	2021. november 19.
6.	EN 381-9:1997 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 9. rész: Láncfűrész elleni lábszárvédők követelményei	2021. november 19.
7.	EN 381-11:2002 Védőruházat kézi láncfűrészek használói részére. 11. rész: Felsőtestvédők követelményei	2021. november 19.
8.	EN 388:2016 Védőkesztyűk mechanikai kockázatok ellen	2021. november 19.
9.	EN 943-1:2015 Veszélyes szilárd, folyékony és gáz-halmazállapotú vegyszerek elleni védőruházat, beleértve a folyékony és szilárd aeroszolokat. 1. rész: 1. típusú (gázzáró), vegyszerek ellen védő öltözetek teljesítménykövetelményei	2021. november 19.
10.	EN 12277:2015 Hegymászó felszerelések. Bekötőhevederek. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek	2021. november 19.
11.	EN 13832-2:2006 Vegyszerek ellen védő lábbeli. 2. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett ellenálló lábbeli követelményei	2021. november 19.
12.	EN 13832-3:2006 Vegyszerek ellen védő lábbeli. 3. rész: Vegyszerekkel szemben laboratóriumi feltételek mellett nagymértékben ellenálló lábbeli követelményei	2021. november 19.
13.	EN 14594:2005 Légzésvédők. Folyamatos adagolású, nyomólevegős légzésvédő készülék. Követelmények, vizsgálat, megjelölés EN 14594:2005/AC:2005	2021. november 19.
14.	EN 50321-1:2018 Feszültség alatti munkavégzés. Lábbelik a villamos védelemhez. Szigetelő lábbelik és kalocsnik	2020. november 19.

NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK

19.5.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/22

AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KÖZÉP-AFRIKAI FÉL KÖZÖTTI ÁTMENETI GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG 1/2020 HATÁROZATA

(2020. április 28.)

a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat, a választott bírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat, valamint a választott bírák magatartási kódexének elfogadásáról [2020/670]

A GAZDASÁGI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Közép-Afrikai fél közötti, 2009. január 22-én Brüsszelben aláírt és 2014. augusztus 4. óta ideiglenesen alkalmazott átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 80. cikke (1) bekezdésére és 88. cikkére,

mivel:

(1)	A megállapodás és e határozat értelmében a közép-afrikai felet a Kameruni Köztársaság alkotja.

(2)

A megállapodás 80. cikkének (1) bekezdése értelmében a megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) 3. fejezetében (Vitarendezési eljárások) előírt vitarendezési eljárásokat az eljárási szabályzat és a választott bírák magatartási kódexe szabályozza, amelyeket a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság fogad el.

(3)	A megállapodás 88. cikke értelmében a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozhat a megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) és annak mellékleteinek módosításáról,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az e határozat I. mellékletében foglalt, a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat a megállapodás IV. mellékleteként kerül meghatározásra.

(2) Az e határozat II. mellékletében foglalt, a választott bírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat a megállapodás V. mellékleteként kerül meghatározásra.

(3) A választott bírák magatartási kódexe – amelyet e határozat III. melléklete tartalmaz – a megállapodás VI. mellékleteként kerül meghatározásra.

(4) Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett eljárási szabályzatok és magatartási kódex nem érintik a megállapodásban meghatározott vagy a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság által elfogadható konkrét szabályokat.

2. cikk

Ez a határozat az aláírásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 28-án.

a Kameruni Köztársaság részéről

Alamine OUSMANE MEY

gazdasági, területtervezési és -fejlesztési minister

az Európai Unió részéről

Phil HOGAN

kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos

I. MELLÉKLET

A KÖZVETÍTÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

1. cikk

Alkalmazási kör

(1) A jelen eljárási szabályzat rendelkezései kiegészítik és pontosítják az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), különösen annak 69. cikkét (Közvetítés).

(2) A jelen eljárási szabályzat célja, hogy lehetővé tegye a felek számára a közöttük esetlegesen felmerülő vitáknak kölcsönösen kielégítő, átfogó és gyors közvetítői eljárás útján történő rendezését.

(3) A jelen eljárási szabályzat keretében „közvetítés” minden olyan eljárás – függetlenül annak megnevezésétől –, amelyben a felek közvetítőtől kérnek segítséget a köztük lévő jogvita békés úton történő rendezése érdekében.

2. cikk

Az eljárás megindítása

(1) Bármelyik fél bármikor írásban kérheti, hogy a felek közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a panaszos fél követelését. Ezen túlmenően:

a)	meg kell határoznia a vitatott konkrét intézkedést;

b)	meg kell neveznie azokat az állítólagos hátrányos hatásokat, amelyeket az intézkedés a panaszos fél szerint a felek közötti kereskedelemre jelenleg, vagy a jövőben gyakorol;

c)	ki kell fejtenie, hogy a panaszos fél miért vélekedik úgy, hogy az intézkedés és az említett hatások között ok-okozati összefüggés áll fenn.

(2) A közvetítői eljárás csak a felek kölcsönös egyetértésével indítható meg. Ha az egyik fél az (1) bekezdés szerint közvetítést kérelmez, a másik fél megvizsgálja a kérelmet, és a kérelem kézhezvételétől számított öt napon belül írásbeli választ ad. Ennek hiányában a kérelmet elutasítottnak kell tekinteni.

3. cikk

A közvetítő kiválasztása

(1) A felek a közvetítői eljárás kezdetén – de legkésőbb a közvetítés iránti kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – közös megegyezéssel kiválasztják a közvetítőt.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik fél állampolgára sem.

(3) A közvetítő írásbeli nyilatkozatban megerősíti függetlenségét és pártatlanságát, valamint rendelkezésre állását a közvetítés lefolytatására.

(4) A választott bírák magatartási kódexe értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőre is.

4. cikk

A közvetítői eljárás lefolytatása

(1) A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a feleket abban, hogy tisztázzák a vitatott intézkedést és annak a felek közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásait, valamint hogy kölcsönösen kielégítő megoldásra jussanak.

(2) A közvetítő meghatározhatja, hogy milyen megközelítést tart a legmegfelelőbbnek az érintett intézkedés és a felek közötti kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. Így különösen megbeszéléseket szervezhet a felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a felekkel, segítséget kérhet megfelelő szakértőktől és egyéb érdekelt felektől, illetve konzultálhat azokkal, valamint a felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. Mielőtt azonban segítséget kér a megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől, illetve a velük történő konzultációt megelőzően konzultálnia kell a felekkel. Amennyiben a közvetítő a felek egyikével és/vagy annak képviselőjével külön kíván találkozni vagy megbeszélést folytatni, erről előzetesen, vagy az adott féllel való egyoldalú találkozását vagy megbeszélését követően a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik felet.

(3) A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a felek számára, akik azt elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve akár eltérő megoldásban is megegyezhetnek. Mindazonáltal a közvetítő nem adhat tanácsot, illetve nem tehet észrevételt a vitatott intézkedésnek a megállapodással való összeegyeztethetőségére vonatkozóan.

(4) Az eljárás annak a félnek a területén zajlik, amelyhez a kérelmet intézték, vagy a felek kölcsönös megegyezése alapján bármilyen más helyen vagy módon.

(5) A feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a felek lehetséges ideiglenes megoldásokat vizsgálhatnak meg, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.

(6) A megoldás elfogadására a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság határozatával kerülhet sor. A felek eltérő döntése hiányában a kölcsönösen kielégítő megoldásokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, amelyet valamelyik fél bizalmasnak minősített.

(7) A felek kérésére a közvetítő írásban tényeken alapuló jelentéstervezetet nyújt be a feleknek, amelyben összefoglalja az eljárás keretében vitatott intézkedést, valamint minden olyan kölcsönösen kielégítő megoldást, amely az eljárás végső kimenetelét képezi, beleértve az esetleges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő 15 napos határidőt biztosít a felek számára ahhoz, hogy a jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A közvetítő a felek által e határidőn belül benyújtott észrevételek megvizsgálását követő 15 napon belül írásban megküldi a felek részére a végleges, tényeken alapuló jelentést. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhatja a megállapodás értelmezését.

5. cikk

A közvetítői eljárás befejeződése

Az eljárás befejeződhet:

a)	egy a felek közötti megállapodás tárgyát képező kölcsönösen kielégítő megoldás elfogadásának időpontjában;

b)	a közvetítő által a felekkel való konzultációt követően tett, arra vonatkozó írásbeli nyilatkozat időpontjában, hogy a közvetítés folytatása nem járna eredménnyel;

bármely fél írásbeli nyilatkozatának időpontjában, amelyet azt követően tett, hogy behatóan megismerkedett a közvetítői eljárás keretében kialakított, kölcsönösen kielégítő megoldásokkal, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat. Ilyen nyilatkozatot a jelen eljárási szabályzat 4. cikkének (5) bekezdésében megállapított határidő lejárta előtt nem lehet tenni; vagy

d)	a felek között az eljárás bármely szakaszában kötött megállapodás időpontjában.

6. cikk

A kölcsönösen kielégítő megoldás végrehajtása

(1) Amennyiben a felek megállapodtak egy kölcsönös kielégítő megoldásban, mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azt az előírt határidőn belül végrehajtsa.

(2) A kölcsönösen kielégítő megoldást végrehajtó fél az előírt határidőn belül írásban tájékoztatja a másik felet a kölcsönösen kielégítő megoldás végrehajtása érdekében tett minden lépésről vagy intézkedésről.

7. cikk

Bizalmas kezelés és kapcsolat a vitarendezési eljárással

(1) A közvetítési eljárásra vonatkozó valamennyi információt bizalmasan kell kezelni, kivéve, ha azok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő, vagy arra a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás teljesítéséhez vagy végrehajtásához van szükség.

(2) A felek eltérő megállapodásának hiányában és a jelen eljárási szabályzat 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban. A bizalmas kezelés kötelezettsége nem terjed ki a nyilvánosság előtt már ismert ténybeli információkra.

(3) A közvetítői eljárás nem érinti a feleknek az e megállapodás vagy bármely más megállapodás vitarendezésről szóló rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.

(4) A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt a konzultáció nem kötelező. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt azonban rendes körülmények között az adott félnek célszerű élnie a megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb rendelkezéseiben biztosított lehetőségekkel.

(5) Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban az alább felsoroltakra a felek nem hivatkozhatnak, azokat bizonyítékként nem terjeszthetik elő, és azokat valamely választott bírói testület nem veheti figyelembe:

a)	a másik fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontok vagy a jelen eljárási szabályzat 4. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján megszerzett információk;

b)	az a tény, hogy a másik fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedéssel kapcsolatban;

c)	a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.

(6) A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet vitarendezési testület tagja az e megállapodás vagy a WTO-egyezmény alapján folytatott olyan vitarendezési eljárás során, amely ugyanarra a kérdésre vonatkozik, mint amelyben közvetítőként járt el.

8. cikk

A választott bírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat alkalmazása

A választott bírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat 3. cikke (Értesítések) – a jelen eljárási szabályzat 4. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül –, a 15. cikke (Költségek), a 16. cikke (Az eljárás munkanyelve, fordítás és tolmácsolás) és a 17. cikke (Határidők számítása) értelemszerűen alkalmazandó.

9. cikk

Felülvizsgálat

E határozat hatálybalépésének időpontja után öt évvel a felek konzultálnak egymással arról, hogy – a szerzett tapasztalatoknak és adott esetben a WTO keretein belüli megfelelő mechanizmusok fejlődésének figyelembevételével – szükséges-e a közvetítői mechanizmus módosítása.

II. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLETRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT

1. cikk

Fogalommeghatározások

E szabályzat alkalmazásában:

—	„tanácsadó”: az a természetes személy, akit valamelyik fél megbízott azzal, hogy részére tanácsot vagy támogatást nyújtson egy választott bírósági eljárás keretében,

—	„választott bírói testület”: a megállapodás 71. cikke szerint létrehozott testület,

—	„választott bíró”: a megállapodás 71. cikke szerint létrehozott választott bírói testület tagja,

—	„asszisztens”: az a természetes személy, aki a választott bíró megbízatása alapján kutatást végez az utóbbi számára, vagy segíti őt feladatai ellátásában,

—	„nap”: eltérő rendelkezés hiányában naptári nap,

—	„fél képviselője”: a felek minisztériumának, kormányzati szervének, vagy egyéb állami szervezeti egységének alkalmazottja vagy e szervek által kinevezett más természetes személy, aki a felet a jelen megállapodást érintő vitarendezés során képviseli,

—	„bepanaszolt fél”: az a fél, aki vagy amely állítólagosan megsértette a megállapodás 67. cikkében előírt rendelkezéseket,

—	„panaszos fél”: az a fél, aki vagy amely a megállapodás 70. cikke szerint választott bírói testület felállítását kéri.

2. cikk

Alkalmazási kör

(2) Az alábbiakban foglalt szabályok célja, hogy lehetővé tegyék a felek számára, hogy a választott bírósági mechanizmus révén kölcsönösen elfogadott megoldás alapján rendezzék a közöttük esetlegesen felmerülő vitákat.

3. cikk

Értesítések

(1) A jelen eljárási szabályzat alkalmazásában „értesítés” minden olyan, a választott bírói eljárással kapcsolatos megkeresés, vélemény, írásbeli értesítés vagy egyéb dokumentum, azzal, hogy:

a)	a választott bírói testülettől származó minden értesítést egyidejűleg mindkét félnek meg kell küldeni;

b)	a felek egyikétől származó és a választott bírói testületnek címzett minden értesítést egyidejűleg másolatban meg kell küldeni a másik félnek; valamint

c)	a felek egyikétől származó és a másik félnek címzett minden értesítést adott esetben egyidejűleg másolatban meg kell küldeni a választott bírói testületnek.

(2) Minden értesítést e-mailben vagy – adott esetben – bármely olyan egyéb távközlési eszközzel kell megküldeni, amely lehetővé teszi az elküldés tényének rögzítését. Az értesítés az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek, kivéve, ha bizonyíték van ennek ellenkezőjére.

(3) Minden értesítést meg kell küldeni az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága, illetve a megállapodás végrehajtásáért felelős kameruni minisztérium részére.

(4) Az értesítésekben szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető értesítés elküldése útján javíthatók.

(5) Amennyiben valamely értesítés kézbesítési határidejének utolsó napja a közép-afrikai fél vagy az Európai Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, az értesítés a következő munkanapon kézbesíthető. Jellegétől függetlenül semmilyen értesítés nem tekinthető munkaszüneti napon kézbesítettnek.

(6) A vitatott kérdések jellegétől függően a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsághoz ezen eljárási szabályzattal összhangban intézett minden kérelmet és értesítést másolatban meg kell küldeni a többi érintett intézménynek is.

4. cikk

A választott bírák jelölése

(1) Amennyiben egy választottbírát a megállapodás 71. cikke szerint sorshúzás útján választanak ki, a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy annak képviselője haladéktalanul tájékoztatja a feleket a sorshúzás napjáról, időpontjáról és helyszínéről.

(2) A felek részt vesznek a sorshúzáson.

(3) A gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke vagy annak képviselője írásban értesíti a kiválasztott személyeket a választott bíróként való kijelölésükről. Minden személy a kijelöléséről szóló értesítés időpontjától számított öt napon belül megerősíti rendelkezésre állását mindkét fél felé.

(4) Amennyiben a megállapodás 85. cikkében említett választott bírói lista a megállapodás 71. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig nem készül el vagy nem tartalmaz elegendő nevet, a választott bírákat a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke sorshúzás útján választja ki a felek egyike vagy mindkét fél által hivatalosan javasolt azon személyek közül, akik megfelelnek a megállapodás 85. cikkének (2) bekezdésében említett feltételeknek.

5. cikk

Konzultáció a felek és a választott bírói testület között

(1) Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a felek a választott bírói testület létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a választott bírói testülettel, hogy meghatározzák az általuk vagy a választott bírói testület által szükségesnek ítélt kérdésekben, ideértve a következőket:

a)	a választott bírák részére fizetendő, a WTO előírásaival összhangban álló díjazás és költségtérítés;

b)	a választott bírák minden asszisztensének díjazása, amelynek teljes összege nem haladhatja meg az adott választott bíró teljes díjazásának 50 %-át;

c)	az eljárás menetrendje.

A választott bírák és a felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencia útján is részt vehetnek.

(2) Amennyiben a felek a választott bírói testület létrehozását követő öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület megbízatása a következő:

„A megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a választott bírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet, határozatot hoz a vitatott intézkedésnek a megállapodás 67. cikkével való összeegyeztethetőségéről, és határozatot hoz a megállapodás 73., 83. és 84. cikkével összhangban.”

(3) A felek a megbízatásról való megegyezésüket követő három napon belül értesítik a választott bírósági testületet a kölcsönösen elfogadott megbízatásról.

6. cikk

Írásbeli beadványok

A panaszos fél legkésőbb a választott bírói testület létrehozását követő húsz napon belül benyújtja az eljárást megindító írásbeli beadványát. A bepanaszolt fél legkésőbb az eljárást megindító írásbeli beadvány kézhezvételét követő húsz napon belül írásban előterjeszti válasziratát.

7. cikk

A választott bírói testület működése

(1) A választott bírói testület összes ülését a választott bírói testület elnöke vezeti. A választott bírói testület felhatalmazhatja elnökét arra, hogy az érintett területen közigazgatási és eljárási határozatokat hozzon.

(2) A jelen eljárási szabályzat 9. cikkével összhangban a választott bírák és a meghívott személyek jelen vannak a tárgyaláson. Amennyiben a megállapodás vagy a jelen eljárási szabályzat másként nem rendelkezik, a választott bírói testület tevékenységeit bármilyen eszköz felhasználásával folytathatja, többek között telefonon, telefaxon vagy bármely informatikai eszközön keresztül.

(3) A választott bírói testület tanácskozásán kizárólag választott bírák vehetnek részt, a választott bírói testület azonban engedélyezheti, hogy asszisztensei jelen legyenek a tanácskozásain.

(4) A határozatok megszövegezése a választott bírói testület kizárólagos felelőssége, és nem delegálható.

(5) A megállapodás VI. címének (Viták megelőzése és rendezése) rendelkezéseiben nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választott bírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető, megfelelő eljárást fogadhat el, amely egyenlő bánásmódot biztosít a felek részére.

(6) Amennyiben a választott bírói testület megítélése szerint a megállapodás VI. címében (Viták megelőzése és rendezése) meghatározott határidőktől eltérő valamely eljárási határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, a testület írásban értesíti a feleket a végrehajtott módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról. A választott bírói testület az ilyen módosítást vagy kiigazítást a felekkel folytatott konzultációt követően fogadhatja el.

(7) Bármely fél kérésére a választott bírói testület módosíthatja az eljárás során alkalmazandó határidőket, megőrizve ugyanakkor a felek közötti egyenlő bánásmódot.

(8) A felek együttes kérelmére a választott bírói testület bármikor felfüggeszti az eljárást a felek által megállapított, tizenkét egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A választott bírói testület a felek együttes írásbeli kérelmére bármikor, vagy az egyik fél írásbeli kérésére a megállapított felfüggesztés időtartama elteltével folytatja az eljárást. A kérelemről értesítést küldenek a testület elnöke és adott esetben a másik fél számára. Amennyiben a választott bírói testület eljárását több mint tizenkét egymást követő hónapra felfüggesztették, a választott bírói testület létrehozása céljából átruházott hatáskör megszűnik, és a választott bírói testület előtti eljárás befejeződik. A felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a választott bírói testület előtt folyamatban lévő eljárást megszüntetik. A felek együttesen értesítik megállapodásukról a választott bírói testület elnökét. Az eljárás felfüggesztése esetén a vonatkozó határidők a választott bírósági eljárás felfüggesztésének megfelelő időtartammal meghosszabbodnak.

(9) A választott bírói testület eljárásának befejeződése nem érinti a feleknek a megállapodás VI. címe (Viták megelőzése és rendezése) szerinti, ugyanezen kérdésben folyó más eljárás keretében fennálló jogait.

8. cikk

Új választott bíró jelölése

(1) Amennyiben egy választott bíró az eljárásban nem tud részt venni, lemond vagy helyettesíteni kell, a helyére új választottbírát választanak a megállapodás 71. cikkével összhangban.

(2) Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy választott bíró nem felel meg a választott bírák magatartási kódexe követelményeinek, és helyébe másikat kell választani, ez a fél erről értesíti a másik felet attól az időponttól számított tizenöt napon belül, amikor tudomást szerzett az említett magatartási kódexnek az adott választott bíró általi feltételezett megsértését alátámasztó körülményekről.

(3) A felek az e cikk (2) bekezdésében említett értesítéstől számított tizenöt napon belül konzultálnak egymással. A felek tájékoztatják a választottbírát a feltételezett kötelezettségszegésről, és felkérhetik arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket ennek orvoslására. Amennyiben abban egyetértenek, a választottbírát vissza is hívhatják, és a megállapodás 71. cikkének (2) bekezdésében foglalt eljárás szerint új választottbírát jelölhetnek.

(4) Ha a felek nem tudnak megállapodni valamelyik választott bíró – ide nem értve a testület elnökét – helyettesítésének szükségességében, a felek bármelyike kérheti az ügynek a választott bírói testület elnöke elé terjesztését, akinek a határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Ha az elnök a kérelemnek megfelelően arra a következtetésre jut, hogy egy választott bíró nem felel meg a választott bírák magatartási kódexe követelményeinek, akkor a megállapodás 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban új választott bírót kell kijelölni.

(5) Ha a felek nem tudnak megállapodni az elnök helyettesítésének szükségességében, bármely fél kérheti, hogy a kérdést terjesszék a megállapodás 85. cikke alapján létrehozott, az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek listáján szereplő valamely személy elé. Ezt a személyt a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság elnöke sorshúzás útján választja ki. Az ily módon kiválasztott személy dönti el, hogy az elnök megfelel-e a választott bírák magatartási kódexe követelményeinek vagy sem. A kiválasztott személy határozatával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

Ha olyan döntés születik, hogy az elnök nem felel meg a választott bírák magatartási kódexe követelményeinek, a megállapodás 71. cikkének (3) bekezdésével összhangban új elnököt választanak.

9. cikk

Tárgyalás

(1) A választott bírói testület elnöke az 5. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott menetrend alapján a felekkel és a többi választottbírával folytatott konzultációt követően értesíti a feleket a tárgyalás napjáról, időpontjáról és helyszínéről. Az eljárás logisztikai lebonyolításáért felelős fél ezen információkat hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, a 11. cikkre is figyelemmel.

(2) Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a tárgyalást Brüsszelben tartják, ha a panaszos fél a közép-afrikai fél, és Yaoundéban, ha a panaszos fél az Európai Unió.

(3) A választott bírói testület további tárgyalásokat is kitűzhet, ha a felek ebben megállapodnak.

(4) A tárgyaláson a választott bírák mindegyikének végig jelen kell lennie.

(5) A következő személyek jelen lehetnek a tárgyaláson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e vagy sem:

a)	a felek képviselői;

b)	a felek tanácsadói;

c)	az adminisztratív alkalmazottak, a tolmácsok, fordítók és a bírósági jegyzőkönyvvezetők;

d)	a választott bírák asszisztensei;

e)	a választott bírói testület által a megállapodás 81. cikkének megfelelően választott szakértők.

(6) A tárgyalás napja előtt legkésőbb öt nappal minden fél benyújtja a választott bírói testülethez, valamint a másik félhez azon természetes személyek névsorát, akik a tárgyaláson az említett fél nevében szóban kifejtik annak érveit illetve álláspontját, valamint azon egyéb képviselők vagy tanácsadók névsorát, akik a tárgyaláson jelen lesznek.

(7) A választott bírói testület biztosítja, hogy a panaszos fél és a bepanaszolt fél azonos felszólalási idővel rendelkezzen. A testület a tárgyalást a következő módon vezeti:

Érvek kifejtése

a)	a panaszos fél érvei;

b)	a bepanaszolt fél érvei.

Ellenérvek kifejtése

a)	a panaszos fél válasza;

b)	a bepanaszolt fél viszontválasza.

(8) A választott bírói testület a tárgyalás során bármikor közvetlenül kérdéseket intézhet bármelyik félhez.

(9) A választott bírói testület gondoskodik arról, hogy a tárgyalás jegyzőkönyvét a tárgyalás után észszerű időn belül elkészítsék és a feleknek kézbesítsék. A felek a jegyzőkönyvhöz észrevételeket fűzhetnek, és a választott bírói testület ezen észrevételeket figyelembe veheti.

(10) A tárgyalást követő tíz napon belül bármely fél kiegészítő írásbeli beadványt nyújthat be a másik félnek és a választott bírói testületnek bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a tárgyalás során felmerült.

10. cikk

Írásbeli kérdések

(1) A választott bírói testület az eljárás során írásban bármikor írásbeli kérdést intézhet a felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választott bírói testület által feltett valamennyi kérdésről minden fél másolatot kap.

(2) A felek mindegyike köteles a választott bírósági testület által feltett kérdésekre adott írásbeli válaszait másolatban megküldeni a másik félnek. Minden fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik fél válaszának kézbesítésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen az említett válasszal kapcsolatban.

11. cikk

Átláthatóság és titoktartás

(1) Az egyes felek és a választott bírósági testület biztosítják azon információk bizalmas kezelését, amelyeket a másik fél a választott bírói testület elé terjesztett és bizalmas információként jelölt meg. Az a fél, amelyik a választott bírói testületnek bizalmas információkat tartalmazó beadványt nyújt be, az említett beadvány benyújtásától számított tizenöt napon belül rendelkezésre bocsátja a beadvány bizalmas információkat nem tartalmazó, nyilvánosságra hozható változatát is.

(2) A jelen eljárási szabályzat nem akadályozza meg a feleket abban, hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a másik fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem hoznak nyilvánosságra semmilyen olyan információt, amelyet a másik fél bizalmasként jelölt meg.

(3) A választott bírói testület zárt tárgyalást tart, ha a felek egyikének beadványa és érvei bizalmas üzleti információt tartalmaznak. A felek fenntartják a választott bírói testület előtt zárt tárgyalás formájában lefolytatott tárgyalások titkosságát.

12. cikk

Egyoldalú kapcsolat

(1) A választott bírói testület nem ülésezhet, illetve nem léphet kapcsolatba egyik féllel sem a másik fél távollétében.

(2) Egyik választott bíró sem vitathatja meg az eljárás tárgyának valamely részletét valamelyik féllel vagy a felekkel a többi választott bíró távollétében.

13. cikk

Amicus curiae beadványok

(1) A felek valamelyikének területén letelepedett nem kormányzati személyek amicus curiae beadványokat nyújthatnak be a választott bírói testületnek a (2)–(5) bekezdéssel összhangban.

(2) Amennyiben a felek a választott bírói testület létrehozásától számított öt napon belül másként nem állapodnak meg, a választott bírói testület részére önálló kezdeményezésre is benyújthatók írásbeli beadványok, amennyiben az adott beadvány előterjesztésére a választott bírói testület létrehozását követő tíz napon belül sor kerül, az közvetlenül kapcsolódik a választott bírói testület által tárgyalt kérdéshez, és hossza valamennyi mellékletével együtt sem haladja meg a tizenöt gépelt oldalt.

(3) Minden beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, ideértve a személy tevékenységének jellegét, finanszírozásának forrását, és meghatározza a személy választott bírósági eljáráshoz fűződő érdekének jellegét. A beadványt a felek által választott nyelveken, a jelen eljárási szabályzat 16. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban kell elkészíteni.

(4) A beadványokat észrevételezésre meg kell küldeni a feleknek. A felek a beadvány kézbesítéstől számított tíz (10) napon belül észrevételeket nyújthatnak be a választott bírói testülethez.

(5) A választott bírói testület határozatában felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a jelen eljárási szabályzatnak. A választott bírói testület határozatában nem köteles kitérni az e beadványokban szereplő érvekre. A választott bírói testület a hozzá beérkezett összes beadványt észrevételezés céljából a felek rendelkezésére bocsátja.

14. cikk

Sürgős esetek

A megállapodás 73. cikkének (2) bekezdésében említett sürgős esetekben a választott bírói testület a felekkel folytatott konzultációt követően a jelen eljárási szabályzatban előírt határidőket szükség szerint kiigazítja, és e kiigazításokról a feleket értesíti.

15. cikk

Költségek

(1) Minden fél maga viseli a választott bírósági eljárásban való részvételből eredő költségeit.

(2) Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt fél gondoskodik a választott bírósági eljárás logisztikai lebonyolításáról – különösen a tárgyalások megszervezéséről –, és viseli a tárgyalás logisztikai lebonyolításából származó valamennyi költséget. A felek azonban közösen és egyenlő arányban viselik a választott bírósági eljárás egyéb igazgatási költségeit, valamint a választott bírák és asszisztenseik díjazását és költségeit.

16. cikk

Az eljárás munkanyelve, fordítás és tolmácsolás

(1) A megállapodás 71. cikkének (2) bekezdésében említett konzultációk folyamán és legkésőbb a jelen eljárási szabályzat 5. cikkének (1) bekezdésében említett ülésen a felek megállapodnak a választott bírói testület előtti eljárás közös munkanyelvében.

(2) Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni közös munkanyelvben, minden fél vállalja, hogy írásbeli beadványait lefordítja a másik fél által választott nyelvre, kivéve, ha a beadványt a megállapodás felei közös hivatalos nyelveinek egyikén szövegezték meg. A szóbeli előterjesztések felek által választott nyelveken történő tolmácsolásáról a bepanaszolt félnek kell gondoskodnia, amennyiben a felek a közös hivatalos nyelveik egyikét választották. Amennyiben az egyik fél a közös hivatalos nyelvektől eltérő nyelvet választott, a szóbeli előterjesztés tolmácsolása teljes mértékben a szóban forgó fél feladata.

(3) A választott bírói testület a felek által választott nyelve(ke)n szövegezi meg jelentéseit és határozatait. Ha a felek nem állapodnak meg közös munkanyelvben, az időközi jelentést, a zárójelentést és a választott bírói testület határozatait a megállapodás feleinek valamelyik közös hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

(4) A választott bírói testület határozatának a felek által választott nyelv(ek)re történő lefordításával kapcsolatos valamennyi költséget a felek egyenlő arányban viselik.

(5) Bármelyik fél tehet észrevételeket a jelen eljárási szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordított változatának pontosságával kapcsolatban.

(6) Minden fél maga viseli írásbeli beadványai fordításának költségeit.

17. cikk

A határidők számítása

Eltérő rendelkezés hiányában a megállapodás VI. címében (Viták megelőzése és rendezése) és a jelen eljárási szabályzatban megállapított valamennyi határidő – ideértve a választott bírói testületek határozatainak közlésére irányadó határidőket is – módosítható a felek kölcsönös egyetértésével, és azokat eltérő rendelkezés hiányában naptári napban kell számítani az azon eljárási cselekmény vagy esemény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

18. cikk

Egyéb eljárások

A jelen eljárási szabályzatban megállapított határidőket ki kell igazítani azon különleges határidőknek megfelelően, amelyek a megállapodás 74–78. cikke szerinti eljárásokban a határozat elfogadása céljából a választott bírói testület rendelkezésére állnak.

III. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÁK MAGATARTÁSI KÓDEXE

1. cikk

Fogalommeghatározások

E magatartási kódex alkalmazásában:

—	„választott bíró”: a megállapodás 71. cikke szerint létrehozott választott bírói testület tagja,

—	„asszisztens”: az a természetes személy, aki valamely választott bíró megbízása alapján kutatást végez az utóbbi számára, vagy segíti őt feladatai ellátásában,

—	„jelölt”: olyan személy, akinek neve szerepel a megállapodás 85. cikkében említett választott bírói névjegyzékben, és akinek választott bíróvá történő megválasztása megfontolás tárgyát képezi, a megállapodás 71. cikkével összhangban,

—	közvetítő”: a megállapodás 69. cikke szerint közvetítést folytató természetes személy,

—	„alkalmazottak”: valamely választott bíró tekintetében azok a természetes személyek, akik az asszisztenseken kívül az adott választott bíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

2. cikk

Alapelvek

(1) A vitarendezési mechanizmus integritásának és pártatlanságának megőrzése érdekében minden jelöltnek meg kell ismernie e magatartási kódexet. A jelölt köteles:

a)	függetlenül és pártatlanul működni;

b)	elkerülni bármely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget;

c)	elkerülni bármely etikai kötelezettségszegést és bármely olyan cselekményt, amely etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát keltheti;

d)	szigorú magatartási normákat követni;

e)	és nem befolyásolhatja önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely féllel szembeni lojalitás vagy a kritikától való félelem.

(2) A választott bíró sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalhat olyan szerződéses kötelezettséget vagy fogadhat el olyan előnyt, amely bármilyen módon akadályozhatja feladatainak megfelelő ellátását, vagy ennek látszatát keltheti.

(3) A választott bíró nem használhatja fel a választott bírói testületben betöltött pozícióját személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választott bíró tartózkodik minden olyan a cselekménytől, amely azt a látszatot keltheti, hogy harmadik személyek helyzetüknél fogva befolyásolni tudják őt.

(4) A választott bíró biztosítja, hogy korábbi vagy aktuális pénzügyi, üzleti, szakmai, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek ne befolyásolják magatartását vagy döntéseit.

(5) A választott bíró tartózkodik attól, hogy olyan kapcsolatokat létesítsen vagy olyan pénzügyi érdekeltségeket szerezzen, amelyek káros hatással lehetnek a pártatlanságára, vagy amelyek észszerűen etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát kelthetik.

3. cikk

Bejelentési kötelezettség

(1) A megállapodás 71. cikke szerinti, választott bíróvá történő megválasztásának megerősítése előtt minden jelölt köteles bejelenteni minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy egyéb tényt, amely befolyásolhatja függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely észszerűen etikai kötelezettségszegésnek vagy a pártatlanság kötelezettsége megsértésének látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelöltnek minden észszerű erőfeszítést meg kell tennie ahhoz, hogy feltárjon minden ilyen érdekeltséget, kapcsolatot és ügyet, beleértve a pénzügyi érdekeltségeket, a szakmai érdekeket, és a munkájával vagy családjával kapcsolatos érdekeket.

(2) mivel az e cikk (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség folyamatosan fennáll, minden választott bíró köteles arra, hogy az eljárás bármely szakaszában felmerülő minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy ügyet bejelentsen.

(3) A jelölt vagy a választott bíró – miután tudomást szerzett róla, a lehető leghamarabb – a felek általi megfontolás céljából közöl a gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottsággal a jelen magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos minden kérdést.

4. cikk

A választott bírák feladatai

(1) A jelölésük elfogadását követően a választott bírák kötelesek rendelkezésre állni és feladataikat gondosan és hatékonyan, tisztességesen és lelkiismeretesen ellátni az eljárás teljes időtartama alatt.

(2) A választott bírák csak az eljárás folyamán felvetett, a határozathozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálják, és e feladatot más személyre nem ruházzák át.

(3) A választott bírák minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy asszisztensük és alkalmazottaik ismerjék és betartsák e magatartási kódex 2., 3. és 6. cikkét.

5. cikk

A korábbi választott bírák kötelezettségei

Minden korábbi választott bírónak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely azt a látszatot keltheti, hogy feladatkörének ellátása során elfogult volt, vagy a választott bírói testület határozatából előnye származott.

6. cikk

Titoktartás

(1) A választott bírák vagy korábbi választott bírák nem hozhatnak nyilvánosságra és nem használhatnak fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben nem hozhatnak nyilvánosságra és nem használhatnak fel ilyen információt arra, hogy előnyhöz jussanak vagy másokat előnyhöz juttassanak, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják.

(2) A választott bírák hozhatják nyilvánosságra a választott bírói testület határozatát vagy annak bármely részét a megállapodás 84. cikkének (2) bekezdése szerinti közzétételt megelőzően.

(3) A választott bírák és a korábbi választott bírák nem hozhatják nyilvánosságra a választott bírói testületek tanácskozásainak tartalmát vagy bármely választott bíró véleményét.

7. cikk

Költségek

Minden választott bíró nyilvántartást vezet az általa az eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint az asszisztense részéről ráfordított időről és felmerült költségekről, és ezekről zárókimutatást nyújt be a feleknek.

8. cikk

Közvetítők

Ez a magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 156

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. május 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Bizottság (EU) 2020/665 végrehajtási rendelete (2020. május 13.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Aceite de Jaén [OFJ])	1
	*	A Bizottság (EU) 2020/666 végrehajtási rendelete (2020. május 18.) a 920/2013/EU végrehajtási rendeletnek a kijelölt szervezetek kijelölésének megújítása, valamint azok felügyelete és nyomon követése tekintetében történő módosításáról ( 1 )	2
		HATÁROZATOK
	*	A Bizottság (EU) 2020/667 végrehajtási határozata (2020. május 6.) a 2012/688/EU határozatnak az 1 920–1 980 MHz-es és a 2 110–2 170 MHz-es frekvenciasávra alkalmazandó releváns műszaki feltételek naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2020) 2816. számú dokumentummal történt) ( 1 )	6
	*	A Bizottság (EU) 2020/668 végrehajtási határozata (2020. május 18.) az egyéni védőeszközökre vonatkozó, az (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet támogatására kidolgozott harmonizált szabványokról	13
	*	A Bizottság (EU) 2020/669 végrehajtási határozata (2020. május 18.) a 2013/801/EU végrehajtási határozatnak az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség innovációs alap végrehajtásával való megbízása tekintetében történő módosításáról	20
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKKAL LÉTREHOZOTT SZERVEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
	*	Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott gazdasági partnerségi megállapodással foglalkozó bizottság 1/2020 határozata (2020. április 28.) a közvetítésre vonatkozó eljárási szabályzat, a választott bírói testületre vonatkozó eljárási szabályzat, valamint a választott bírák magatartási kódexének elfogadásáról [2020/670]	22
	*	Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a közép-afrikai fél közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodással létrehozott Gazdasági Partnerségi Megállapodással Foglalkozó Bizottság 2/2020 határozata (2020. április 28.) a választott bírói lista elfogadásáról [2020/671]	35


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.