31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/459 RENDELETE

(2020. március 30.)

a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 5/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 100. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A COVID-19-járvány kitörése a légi közlekedés hirtelen visszaeséséhez vezetett a kereslet jelentős csökkenése, valamint a tagállamok és harmadik országok által a járvány megfékezése érdekében hozott közvetlen intézkedések eredményeként. Ennek a légi fuvarozókra gyakorolt súlyos hatása már 2020 januárjában jelentkezett a Kínai Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság Hongkongi Különleges Közigazgatási Területének tekintetében, 2020. március 1. óta pedig általánosan érezhető, és valószínűleg legalább két – a 2019/2020-es téli és a 2020-as nyári – menetrendi időszakot érinteni fog.

(2)

E körülményeket a légi fuvarozók nem tudják befolyásolni, és a légi járatoknak a légi fuvarozók általi, emiatt bekövetkező önkéntes vagy kötelező törlése a e körülményekre adott szükséges, illetve jogszerű válasz. Különösen az önkéntes járattörlések védik a légi fuvarozók pénzügyi stabilitását, és elkerülikaz üres vagy nagyrészben üres járatok negatív környezeti hatását, amelyeket kizárólag az érintett repülőtéri résidők megtartása céljából üzemeltetnek.

(3)

Az egységes európai égbolt légiközlekedési hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok 2020 márciusának első felében az európai régió légi forgalmának az előző évhez képest körülbelül 10 %-os csökkenését mutatják. A légi fuvarozók nagymértékű csökkenésről számolnak be az előzetes foglalások terén, és a járvány kitörése miatt a 2019/2020-as téli és a 2020-as nyári menetrendi időszakban jelentős számú járattörlést hajtanak végre.

(4)

A 95/93/EGK tanácsi rendelet (2) 10. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikkének (2) bekezdése értelmében ha egy légi fuvarozó nem használja fel egy koordinált repülőtéren a részére kiosztott résidősorozat legalább 80 %-át, azzal e résidők tekintetében elveszítheti időrendi elsőbbségét.

(5)

A 95/93/EGK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a résidő-koordinátorok számára, hogy az időrendi elsőbbség kiszámításakor figyelmen kívül hagyják a repülőtéri résidők felhasználatlanságát azon időszakok tekintetében, amikor a légi fuvarozó – például repülőtér-lezárás miatt – nem képes üzemeltetni a tervezett légi járatokat. Az említett cikk azonban nem kezel olyan eseteket, mint a COVID-19-járvány kitörése. Ezért helyénvaló a 95/93/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani.

(6)

Az előzetes helyfoglalások és járványügyi előrejelzések fényében a jelen fázisban észszerűen feltételezhető, hogy jelentős számú, a COVID-19-járvány kitörésének tulajdonítható légi járat-törlés fog bekövetkezni a 2020. március 1. és legkorábban 2020. október 24. közötti időszakban. Az ezen időszakra kiosztott résidők fel nem használása nem vezethet ahhoz, hogy a légi fuvarozók elveszítsék az egyébként őket megillető időrendi elsőbbségüket. Ezért szükséges meghatározni azon feltételeket, amelyek mellett a fel nem használt résidőket e célból felhasznált résidőknek kell tekinteni a megfelelő következő időszak tekintetében.

(7)

A koordinált repülőterek résidői értékes gazdasági erőforrást jelentenek. A légi forgalom általános visszaesése ellenére azonban a légi járatok törlése nem akadályozhatja meg a repülőtéri résidők más olyan légi fuvarozók általi felhasználását, amelyek azokat átmenetileg fel kívánják használni anélkül, hogy az ilyen résidők révén szerzett jogokhoz jutnának. Ezért amennyiben a résidőket nem használja fel az a légi fuvarozó, amelynek azokat odaítélték, a résidőket haladéktalanul vissza kell adni a koordinátornak.

(8)

Nehéz megjósolni a COVID-19-járvány további alakulását és a légi fuvarozókra gyakorolt hatását. A Bizottságnak folyamatosan elemeznie kell a COVID-19-járványnak a légi közlekedési ágazatra gyakorolt hatását, és az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy ha a kedvezőtlen feltételek továbbra is fennállnak, indokolatlan késedelem nélkül meghosszabbítsa az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakát.

(9)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy a COVID-19-járvány kitörése miatt fel nem használt résidőket felhasználtnak tekintsék, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban - a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt - e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések szükséges és indokolt esetben történő meghosszabbítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben előirányzott intézkedések alkalmazási időszakának meghosszabbítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (3) megfelelően kerüljön sor. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(11)

Tekintettel a COVID-19-járvány kitörése által okozott rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, helyénvalónak volt tekinthető kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(12)	E rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 95/93/EGK rendelet a következőképpen módosul:

A 10a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10a. cikk

(1) A 8. cikk (2) bekezdésének és a 10. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a koordinátorok a 2020. március 1. és 2020. október 24. közötti időszakra kiosztott résidőket úgy tekintik, mintha azokat az a légi fuvarozó használta volna, amelynek eredetileg kiosztották.

(2) A 8. cikk (2) bekezdésének és a 10. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a koordinátorok a 2020. január 23. és 2020. február 29. közötti időszakra kiosztott résidőket úgy tekintik, mintha azokat az a légi fuvarozó használta volna fel, amelynek eredetileg kiosztották az Unió repülőterei és akár a Kínai Népköztársaság, akár a Kínai Népköztársaság Hongkong Különleges Közigazgatási Területének repülőterei közötti légi járatok tekintetében.

(3) Az 2020. április 8-nál későbbi időpontra vonatkozó résidők tekintetében az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a fel nem használt releváns résidőket a koordinátor rendelkezésére bocsátották más légi fuvarozóknak történő újraelosztás céljából.

(4) Amennyiben a Bizottság az egységes európai égbolt légiközlekedési hálózati feladatkörének hálózatkezelője, az Eurocontrol által közzétett adatok alapján megállapítja, hogy a légi forgalom csökkenése az előző év megfelelő időszakához képest továbbra is fennáll, és valószínűleg továbbra is fenn fog állni, továbbá a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos adatok alapján azt is megállapítja, hogy ez a helyzet a COVID-19-járvány kitörése hatásának a következménye, a Bizottság a 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy megfelelően módosítsa az (1) bekezdésben meghatározott időszakot.

(5) A Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott kritériumok alkalmazásával folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. A rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság 2020. szeptember 15-ig összefoglaló jelentést nyújt be a kérdésről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Szükség esetén a Bizottság a lehető leghamarabb elfogadja a (4) bekezdésben előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(6) Amennyiben a COVID-19-járvány kitörésének az Unión belüli légi közlekedési ágazatra kifejtett tartós hatása esetén azt rendkívül sürgős okok szükségessé teszik, az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 12b. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.”

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„12a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 10a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2021. április 2-ig szól.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy az abban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 10a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 12a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

G. GRLIĆ RADMAN

(1) Az Európai Parlament 2020. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. március 30-i határozata.

(2) A Tanács 95/93/EGK rendelete (1993. január 18.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól (HL L 14., 1993.1.22., 1. o.).

(3) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/5

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/460 RENDELETE

(2020. március 30.)

az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a COVID-19 járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, valamint 177. és 178. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

A tagállamokat egyedülálló módon érintették a COVID-19 járvány kitörésének következményei. A jelenlegi közegészségügyi válság visszaveti a növekedést a tagállamokban, ez pedig súlyosbítja az egészségügyi rendszereikben és gazdaságuk más ágazataiban szükséges közberuházások hirtelen és jelentős növekedése miatt kialakult súlyos likviditási hiányt. Ezáltal olyan kivételes helyzet állt elő, amely egyedi intézkedéseket tesz szükségessé.

(2)

Létfontosságú, hogy a tagállamokban a likviditás és az állami források hiánya ne szabjon gátat az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: az ERFA), az Európai Szociális Alapból (a továbbiakban: az ESZA) és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: a KA) (a továbbiakban együttesen: az Alapok), valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: az ETHA) támogatott programok keretében megvalósuló, a COVID-19 járvány elleni küzdelemhez szükséges beruházásoknak.

(3)	A közegészségügyi válság hatásainak kezelése érdekében az ERFA-nak szükség esetén átmeneti intézkedésként támogatnia kell a kis- és középvállalkozások (kkv-k ) működő tőkéjének finanszírozását a közegészségügyi válságra való hatékony reagálás céljából.

(4)

A közegészségügyi válság hatásainak kezelése érdekében az ERFA-nak a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítését célzó beruházási prioritása ki kell, hogy terjedjen az egészségügyi szolgáltatások válsághelyzetekre való reagálási képességeinek erősítéséhez szükséges termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházásokra.

(5)

A COVID-19 járvány kezeléséhez szükséges nagyobb rugalmasság biztosítása érdekében a tagállamok számára nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a programok végrehajtása terén, valamint a Bizottság határozatát nem igénylő, egyszerűsített eljárásról kell rendelkezni az operatív programok módosításához. Egyértelművé kell tenni, hogy az ilyen módosításokról milyen információkat kell benyújtani a Bizottságnak.

(6)	A közegészségügyi válság hatásainak kezelése érdekében átmeneti intézkedésként az Alapok által finanszírozott pénzügyi eszközöknek szükség esetén működő tőke formájában is támogatást kell biztosítaniuk a kkv-k számára a közegészségügyi válságra való hatékony reagálás céljából.

(7)	A közegészségügyi válság hatásainak azonnali kezelése érdekében a válsághelyzetekre való reagálási képesség növelését célzó műveletekre fordított kiadások 2020. február 1-jétől kezdve kell, hogy elszámolhatók legyenek.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő pénzügyi eszköz álljon rendelkezésére a szükséges beruházások késedelem nélküli végrehajtásához, helyénvaló, hogy a Bizottság ne adjon ki visszafizetési felszólításokat a 2020-ban benyújtott éves pénzügyi kimutatások alá tartozó, tagállamoktól visszatéríttetendő összegek tekintetében. A tagállamoknak a vissza nem téríttetett összegeket a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos olyan beruházások felgyorsítására kell felhasználniuk, amelyek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) és az alapspecifikus szabályok szerint támogathatók.

(9)	A 2020-ban vissza nem téríttetett összegeket a programok lezárásakor kell elszámolni vagy visszatéríttetni.

(10)

A közegészségügyi válság hatásainak kezelése érdekében az ETHA-nak támogatást kell nyújtania a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak és az állományokra vonatkozó biztosítási rendszereknek a közegészségügyi válság által sújtott halászok és akvakultúrával foglalkozó gazdálkodók jövedelmének védelme céljából.

(11)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a közegészségügyi válság hatásainak kezelését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a javasolt intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(12)	Mivel a támogatásra sürgősen szükség van, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(13)

Tekintettel a COVID-19 járvány kitörésére és az ahhoz kapcsolódó közegészségügyi válság kezelésének sürgősségére, helyénvalónak tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az EUSZ-hez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(14)	Az 1301/2013/EU (3), az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU (4) európai parlamenti és tanácsi rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1301/2013/EU rendelet módosításai

Az 1301/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 3. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Ezenkívül közegészségügyi válsághelyzet hatékony kezelését célzó átmeneti intézkedésként az ERFA szükség esetén támogathatja a kkv-k működő tőkéjének finanszírozását.”

Az 5. cikk 1. pontja b) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, különösen a kulcsfontosságú alaptechnológiák terén és az általános célú technológiák terjesztése terén, továbbá az egészségügyi szolgálatok válsághelyzetekre való reagálási képességeinek megerősítéséhez szükséges beruházások előmozdítása;”

2. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet módosításai

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve az ERFA-ból, a Kohéziós Alapból és az ESZA-ból támogatott programok esetében a tagállam 2020. február 1-jétől kezdődően a programozási időszak során egy prioritás forrásainak legfeljebb 8 %-át, de az adott program költségvetésének legfeljebb 4 %-át átcsoportosíthatja ugyanazon program ugyanazon alapjának egy másik prioritásához.

Az ilyen átcsoportosítások nem érinthetik a korábbi éveket. Az ilyen átcsoportosításokat úgy kell tekinteni, hogy azok nem jelentősek, és az ilyen átcsoportosításokhoz nem szükséges a program módosításáról szóló bizottsági határozat. Meg kell azonban felelniük minden szabályozási követelménynek, és a monitoringbizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia őket. A tagállam megküldi a Bizottságnak a felülvizsgált pénzügyi táblázatokat.”

2.	A 37. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A közegészségügyi válság hatékony kezelése céljából – szükség esetén átmeneti intézkedésként – a pénzügyi eszközökből működő tőke formájában is nyújtható támogatás kkv-k részére.”

3.	A 65. cikk (10) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „A (9) bekezdéstől eltérve a COVID‐19 járvánnyal kapcsolatban a válsághelyzetekre való reagálási képességet javító műveletekre fordított kiadások 2020. február 1-jétől kezdődően számolhatók el.”

A 96. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A 30. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot fogad el az e cikk hatálya alá tartozó operatív program minden elemének jóváhagyásáról – beleértve azok minden későbbi módosítását is –, kivéve a (2) bekezdés első albekezdése b) pontja vi. alpontjának, c) pontja v. alpontjának és e) pontjának hatálya, a (4) és (5) bekezdés hatálya, a (6) bekezdés a) és c) pontjának hatálya, valamint a (7) bekezdés hatálya alá tartozó elemeket, amelyek tagállami hatáskörben maradnak.”

A 139. cikk (7) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az első albekezdéstől eltérve a Bizottság nem ad ki visszafizetési felszólításokat a 2020-ban benyújtott pénzügyi kimutatások alá tartozó, tagállamoktól beszedendő összegek tekintetében. A vissza nem téríttetett összegeket a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos olyan beruházások felgyorsítására kell felhasználni, amelyek e rendelet és az alapspecifikus szabályok szerint támogathatók.

A vissza nem téríttetett összegeket a programok lezárásakor kell elszámolni vagy visszatéríttetni.”

3.cikk

Az 508/2014/EU rendelet módosításai

Az 508/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 35. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cím helyébe a következő szöveg lép: „Kölcsönös kockázatkezelési alapok a közegészségügyi válságok, a kedvezőtlen időjárási jelenségek és környezeti balesetek kezelésére”;

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ETHA-ból hozzájárulást lehet nyújtani olyan kölcsönös kockázatkezelési alapok számára, amelyek pénzügyi kompenzációt nyújtanak a halászok számára a közegészségügyi válsághelyzetek, kedvezőtlen időjárási jelenségek vagy környezeti baleset okozta gazdasági károkért, valamint halászoknak vagy halászhajóknak a halászati tevékenységük végzése során tengeri baleset miatt felmerült mentési költségeiért.”;

az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a halászoknak az (1) bekezdésben említett közegészségügyi válsághelyzetek, kedvezőtlen időjárási jelenségek, környezeti balesetek vagy tengeri balesetek esetén nyújtott kompenzációs kifizetések, illetve a halászok kompenzációra való jogosultsága tekintetében, valamint az említett szabályok betartásának felügyelete és ellenőrzése vonatkozásában. A tagállamok biztosítják, hogy az alapra vonatkozó szabályok rendelkezzenek a halász gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókról is.

(6) Azon események minősülnek az (1) bekezdésben említett közegészségügyi válsághelyzeteknek, kedvezőtlen időjárási jelenségeknek, környezeti baleseteknek vagy tengeri baleseteknek, amelyeket az érintett tagállam illetékes hatósága hivatalosan megtörténtnek ismer el.”;

a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Az (1) bekezdés szerinti támogatás kizárólag olyan, közegészségügyi válsághelyzetek, kedvezőtlen időjárási jelenségek, környezeti balesetek vagy tengeri balesetek okozta gazdasági károk esetében nyújtható, amelyeknek az összege meghaladja az érintett vállalkozásnak – az előző három naptári év árbevételének átlagolásával számított – éves árbevétele 30 %-át.”.

Az 57. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„e)	közegészségügyi válsághelyzetek.”.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

G. GRLIĆ RADMAN

(1) Az Európai Parlament 2020. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. március 30-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/9

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/461 RENDELETE

(2020. március 30.)

a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által súlyosan érintett tagállamoknak és az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtása céljából történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 212. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (a továbbiakban: az alap) a 2012/2002/EK tanácsi rendelet (2) hozta létre. Az alapot azzal a céllal hozták létre, hogy jelentős katasztrófákat követően – a válságos helyzetekben megnyilvánuló európai szolidaritás konkrét jeleként – pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak.

(2)

Jelentős közegészségügyi szükséghelyzetek esetén az Uniónak szolidaritást kell mutatnia az érintett tagállamok és a lakosság felé úgy, hogy pénzügyi támogatás nyújtásával segíti az érintett lakosságot, hozzájárul a megszokott életkörülményekhez való mielőbbi visszatéréshez az érintett régiókban, és megfékezi a fertőző betegségek terjedését.

(3)	Az Uniónak jelentős közegészségügyi szükséghelyzetek esetén az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országok felé is szolidaritást kell mutatnia.

(4)

Jelentős válsághelyzet következhet közegészségügyi szükséghelyzetekből, különösen egy hivatalosan is pandémiává nyilvánított vírus okozta járványból. Az alap lehetővé teszi az Unió számára, hogy segítséget nyújtson a sürgősségi segélyszolgálatok mozgósításához az emberek azonnali szükségleteinek kielégítése érdekében, illetve hogy hozzájáruljon a sérült kulcsfontosságú infrastruktúra rövid távon történő helyreállításához annak érdekében, hogy folytatódhasson a katasztrófa által sújtott régiók gazdasági tevékenysége. Ez az alap azonban a fizikai károkat okozó természeti katasztrófákra korlátozódik, és nem terjed ki a biológiai veszélyekből eredő jelentős katasztrófákra. Rendelkezni kell arról, hogy az Unió beavatkozhasson jelentős közegészségügyi szükséghelyzetek esetén.

(5)

A meghozandó intézkedés célja az érintett államok erőfeszítéseinek kiegészítése olyan esetekben, amikor a válsághelyzet hatásai annyira súlyosak, hogy az említett államok saját eszközeikkel egyedül nem tudják kezelni a helyzetet. Mivel e célt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(6)	A szubszidiaritás elvével összhangban az e rendelet szerinti intézkedésnek a jelentős közegészségügyi szükséghelyzetekre kell korlátozódnia. E szükséghelyzeteket a kezelésükhöz szükséges közkiadások alapjától függően kell meghatározni.

(7)	Az uniós támogatásnak az érintett állam által tett erőfeszítéseket kell kiegészítenie, és a közkiadás azon részét kell fedeznie, amely a szükséghelyzetből következő elengedhetetlen sürgősségi műveletekre irányul.

(8)	A szubszidiaritás elvével összhangban az uniós támogatás csak az érintett állam kérelmére ítélhető oda. A Bizottságnak biztosítania kell az államok által benyújtott kérelmek méltányos elbírálását.

(9)	A Bizottság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyorsan döntsön konkrét pénzügyi források ráfordításáról, valamint azok minél gyorsabb mozgósításáról. Az előlegfizetésre vonatkozó meglévő rendelkezéseket ezért meg kell erősíteni az összegek növelésével.

(10)	E rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(11)

(12)	A 2012/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2012/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

(1) Egy tagállam vagy az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató valamely ország (a továbbiakban: támogatható állam) kérelmére az alapból akkor nyújtható támogatás, ha az adott támogatható állam egy vagy több régiójában az életkörülményekre, az emberi egészségre, a természetes környezetre vagy a gazdaságra nézve komoly következményekkel járó:

a)	jelentős vagy regionális természeti katasztrófa következik be ugyanezen támogatható állam vagy valamely szomszédos támogatható állam területén; vagy

b)	jelentős közegészségügyi szükséghelyzet következik be ugyanezen támogatható állam területén.

A természeti katasztrófák közvetlen következményeiként jelentkező közvetlen károkat az adott természeti katasztrófa által okozott károk részének kell tekinteni.

(2) E rendelet alkalmazásában »jelentős természeti katasztrófa« bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható államban olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek becsült értéke 2011. évi árakon számolva meghaladja a 3 000 000 000 EUR-t, vagy több mint az adott állam GNI-jének 0,6 %-a.

(2a) E rendelet alkalmazásában »jelentős közegészségügyi szükséghelyzet« a valamely támogatható államban jelentkező bármely olyan életet fenyegető vagy más súlyos, biológiai eredetű egészségügyi veszély, amely súlyosan érinti az emberi egészséget, és amely határozott intézkedést követel meg a továbbterjedés megfékezése érdekében, amely a szükséghelyzet kezelése céljából hozott intézkedések következtében 2011-es árakon több mint 1 500 000 000 EUR-ra, vagy a támogatható állam GNI-jének több mint 0,3 %-ára becsült államháztartási terhet ró a támogatható államra.

(3) E rendelet alkalmazásában »regionális természeti katasztrófa« bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatható állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5 %-át.

Az első albekezdéstől eltérve, abban az esetben, ha az érintett régió, amelyben a természeti katasztrófa bekövetkezett, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke értelmében vett legkülső régió, »regionális természeti katasztrófa« bármely olyan természeti katasztrófa, amely olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az említett régió GDP-jének 1 %-át.

Ha a természeti katasztrófa több NUTS 2 szintű régiót érint, a küszöbértéket az adott régiók átlagos GDP-jére kell alkalmazni, és azt a teljes kárnak az egyes régiók szerinti arányában súlyozni kell.

(4) Az alapból támogatás nyújtható egy támogatható államban bekövetkezett olyan természeti katasztrófa esetében is, amely egy szomszédos támogatható államban is bekövetkezett jelentős természeti katasztrófa.

(5) E cikk alkalmazásában az Eurostat által rendelkezésre bocsátott egységes statisztikai adatok alkalmazandók.”

A 3. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A támogatást az alapból történő pénzügyi hozzájárulás formájában kell nyújtani. Minden egyes támogatható katasztrófa vagy szükséghelyzet esetén a támogatható állam javára egyszeri pénzügyi hozzájárulás juttatására kerül sor.

(2) Az alap célja, hogy kiegészítse az érintett államok által tett erőfeszítéseket, és fedezze közkiadásaik egy részét annak érdekében, hogy segítse a támogatható államot a támogatható katasztrófa vagy szükséghelyzet típusától függő, alábbi elengedhetetlen veszélyhelyzeti- és helyreállítási intézkedések megtételében:

a)	az infrastruktúra, valamint az energia, ivóvíz és szennyvíz, távközlés, közlekedés, egészségügy és oktatás területén működő létesítmények működésének helyreállítása;

b)	ideiglenes szállás biztosítása és a mentési szolgálatok támogatása az érintett lakosság szükségleteinek kielégítése érdekében;

c)	a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint intézkedések a kulturális örökség megóvása érdekében;

d)	a katasztrófa által sújtott területek megtisztítása, beleértve a természeti övezeteket is, adott esetben az ökoszisztéma-alapú megközelítéseknek megfelelően, valamint az érintett természeti övezetek haladéktalan helyreállítása a talajerózió azonnali következményeinek elkerülése érdekében;

a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által érintett lakosságnak nyújtott gyors – többek között orvosi – segítségnyújtást és a lakosságnak az érintettség kockázatával szembeni védelmét célzó intézkedések, beleértve a betegségek terjedésének megelőzését, figyelemmel kísérését vagy ellenőrzését, a súlyos közegészségügyi kockázatok elleni küzdelmet vagy a közegészségre gyakorolt hatásuk enyhítését.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a »működésének helyreállítása« az infrastruktúra, illetve a létesítmények természeti katasztrófa bekövetkezése előtti állapotának a helyreállítását jelenti. Amennyiben jogilag nem lehetséges vagy gazdaságilag nem indokolt a természeti katasztrófa bekövetkezése előtti állapot helyreállítása, vagy amennyiben a kedvezményezett állam az érintett infrastruktúra vagy létesítmény áthelyezése vagy működőképességének javítása mellett dönt, hogy az így a jövőben jobban ellen tudjon állni a természeti katasztrófáknak, a helyreállítási költségek az alapból legfeljebb a katasztrófa bekövetkezése előtti állapot visszaállítása becsült költségének megfelelő értékig támogathatók.

A második albekezdésben említett értéket meghaladó költségeket a kedvezményezett állam saját forrásaiból – vagy amennyiben lehetséges – más uniós forrásokból finanszírozza.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az »ideiglenes szállás« olyan szállás, amelyet az érintett lakosság addig vesz igénybe, amíg vissza nem tud térni otthonába annak felújítását vagy újjáépítését követően.”

A 4a. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az előleg összege nem haladhatja meg a pénzügyi hozzájárulás várt összegének 25 %-át, és egyetlen esetben sem haladhatja meg a 100 000 000 EUR-t. A pénzügyi hozzájárulás végleges összegének megállapítását követően a Bizottság figyelembe veszi az előleg összegét a pénzügyi hozzájárulás egyenlegének kifizetését megelőzően. A Bizottság visszafizetteti a jogosulatlanul kifizetett előlegeket.”.

A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A kedvezményezett állam legkésőbb hat hónappal az (1) bekezdésben említett 18 hónapos időtartam lejártát követően jelentést készít az alapból származó pénzügyi hozzájárulás végrehajtásáról, amelyhez a kiadásokat igazoló kimutatást mellékel, és megjelöli a vonatkozó intézkedésekre kapott egyéb támogatások forrásait, beleértve a biztosítási kifizetéseket és a harmadik felektől kapott megtérítést is.

A végrehajtásról szóló jelentésben a támogatható katasztrófa vagy szükséghelyzet jellegétől függően részletesen ismertetni kell a következőket:

a jövőbeli károk mértékének csökkentése és – lehetőség szerint – a hasonló természeti katasztrófák vagy közegészségügyi szükséghelyzetek ismételt előfordulásának elkerülése érdekében a kedvezményezett állam által tett vagy javasolt megelőző intézkedések, az európai strukturális és beruházási alapok e célra történő igénybevételét is beleértve;

b)	a katasztrófák kockázatának megelőzésére és kezelésére vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának aktuális állása;

c)	a katasztrófa vagy szükséghelyzet során szerzett tapasztalatok, valamint azok a meghozott vagy javasolt intézkedések, amelyek célja a környezetvédelem és az ellenálló képesség biztosítása az éghajlatváltozás, a természeti katasztrófák és a közegészségügyi szükséghelyzetek tekintetében; valamint

d)	a természeti katasztrófa vagy a közegészségügyi szükséghelyzet jellegéhez kapcsolódóan a megelőzési és kárenyhítési intézkedésekre vonatkozó minden egyéb releváns információ.

A végrehajtásról szóló jelentéshez a 966/2012/EU, Euratom rendelet 59. cikkének (5) bekezdésével vagy 60. cikkének (5) bekezdésével összhangban mellékelni kell egy független ellenőrző szerv által nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardok szerint kiadott véleményt arra vonatkozóan, hogy a kiadásokat indokoló nyilatkozat megbízható és valós képet ad-e, valamint hogy az alapból történő pénzügyi hozzájárulás jogszerű és szabályszerű-e.

Az első albekezdésben említett eljárás befejeztével a Bizottság lezárja az alapból történő támogatást.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. március 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

G. GRLIĆ RADMAN

(1) Az Európai Parlament 2020. március 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. március 30-i határozata.

(2) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

31.3.2020

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 99/13

A TANÁCS (EU) 2020/462 HATÁROZATA

(2020. február 20.)

az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Bizottságban az említett megállapodást módosító, levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának értékelése céljából folytatott információcsere tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (3) bekezdésének első albekezdésére és (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben a 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodást (1) (a továbbiakban: társulási megállapodás) az Unió a 2000/204/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat (2) révén megkötötte, és a megállapodás 2000. március 1-jén hatályba lépett.

(2)

A Tanács az (EU) 2019/217 határozattal (3) jóváhagyta a társulási megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás (4) megkötését (a továbbiakban: a módosító megállapodás), amelynek célja az volt, hogy a társulási megállapodás által biztosított vámkedvezmények a Nyugat-Szaharából származó termékekre is kiterjedjenek.

(3)

A társulási megállapodás 81. cikkének megfelelően létrejött egy Társulási Bizottság, amely a társulási megállapodás igazgatásáért felel. Az említett társulási megállapodás 83. cikke alapján a Társulási Bizottság határozatokat hozhat a társulási megállapodás igazgatásáról, valamint az olyan területeken, ahol a Tanács átruházta a hatáskörét e bizottságra.

(4)

A Társulási Bizottságnak legkésőbb a módosító megállapodás hatálybalépését követő két hónappal határozatot kell elfogadnia a módosító megállapodás hatásának értékelésére vonatkozó intézkedésekről, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, nevezetesen az érintett népesség számára jelentkező előnyök, valamint Nyugat-Szahara természeti erőforrásainak kiaknázása tekintetében.

(5)	Helyénvaló meghatározni az Unió által a Társulási Bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a határozat kötelező érvényű lesz az Unióra nézve.

(6)

A módosító megállapodás által az érintett lakosságra és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázására kifejtett hatások figyelemmel kísérésének biztosítása érdekében a módosító megállapodás kifejezetten rendelkezik egy olyan megfelelő keretről és eljárásról, amelyek rendszeres információcsere alapján lehetővé teszik a felek számára, hogy a megállapodás végrehajtása során értékeljék annak hatásait. Az Unió és a Marokkói Királyság megállapodtak arról, hogy a Társulási Bizottság keretében legalább évente egyszer kölcsönösen információt cserélnek. Ezért helyénvaló a Társulási Bizottság által történő elfogadásuk céljából meghatározni az ezen értékelési eljárásra irányadó konkrét szabályokat.

(7)

Az információcsere célja megfelel a Bizottság szolgálatai által az Európai Külügyi Szolgálattal közösen készített, 2018. június 11-i jelentésben szereplő céloknak, amely jelentés a vámkedvezményeknek a Nyugat-Szaharából származó termékekre való kiterjesztéséből a nyugat-szaharai lakosságra nézve származó előnyöket, illetve a helyi lakossággal e tárgyban folytatott konzultációt ismerteti.

(8)

Ami a terület gazdaságára gyakorolt hatást illeti, az eddig rendelkezésre álló információk főként a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkoznak, de a kedvezmények minden termékre kiterjednek; ezért a kicserélendő adatok a nyugat-szaharai tevékenységek alakulásának függvényében változhatnak. Az információcsere egyébként nem korlátozódhat csak a gazdasági szempontokra (a legszorosabb értelmében vett előnyökre), hanem lehetővé kell tennie egy szélesebb körű értékelést is, beleértve olyan szempontokat is, mint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrások kiaknázására gyakorolt hatás.

(9)	A Marokkói Királyság emellett vállalta, hogy kialakítja a Nyugat-Szaharából származó termékek Unióba irányuló kivitelére vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésére szolgáló külön mechanizmust, mely adatokat havi rendszerességgel bocsátja a Bizottság és a tagállami vámhatóságok rendelkezésére.

(10)	A Marokkói Királyság a meglévő információs rendszerek alapján tájékoztatást kérhet az Uniótól az egyes olyan termékkategóriák előállításáról és kereskedelméről, amelyekhez a Marokkói Királyságnak érdeke fűződik,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 81. cikke alapján létrehozott EU–Marokkói Királyság Társulási Bizottság ülésén az Unió által képviselendő álláspontnak az említett Társulási Bizottság e határozathoz csatolt határozattervezetén kell alapulnia.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2020. február 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. DIVJAK

(1) HL L 70., 2000.3.18., 2. o.

(2) A Tanács és a Bizottság 2000/204/EK, ESZAK határozata (2000. január 26.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euro-mediterrán megállapodás megkötéséről (HL L 70., 2000.3.18., 1. o.).

(3) A Tanács (EU) 2019/217 határozata (2019. január 28.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről (HL L 34., 2019.2.6., 1. o.).

(4) HL L 34., 2019.2.6., 4. o.

TERVEZET

AZ EU–MAROKKÓI KIRÁLYSÁG TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG

.../... HATÁROZATA

(...)

az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának értékelése céljából az Európai Unió és a Marokkói Királyság között folytatandó információcseréről

AZ EU–MAROKKÓI KIRÁLYSÁG TÁRSULÁSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó, 1996. február 26-i euromediterrán megállapodásra és különösen annak 83. cikkére,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között 2018. október 25-én levélváltás formájában létrejött megállapodásra,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás 1. és 4. jegyzőkönyvének módosításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodás (a továbbiakban: levélváltás formájában létrejött megállapodás) 2019. július 19-én hatályba lépett.

(2)	E levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötése nem sérti sem az Európai Unió Nyugat-Szahara jogállásával kapcsolatos álláspontját, sem a Marokkói Királyság e térséggel kapcsolatos álláspontját.

(3)

E levélváltás formájában létrejött megállapodás értelmében a Nyugat-Szaharából származó, a Marokkói Királyság vámhatóságai által ellenőrzött termékek is részesülnek azokból a kereskedelmi kedvezményekből, amelyeket az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodás (a továbbiakban: társulási megállapodás) hatálya alá tartozó termékeknek biztosít az Európai Unió.

(4)

A partnerség szellemében, valamint azért, hogy a Felek értékelni tudják a levélváltás formájában létrejött megállapodásnak különösen a fenntartható fejlődésre kifejtett hatását, többek között az érintett lakosság számára jelentkező előnyök és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázása tekintetében, az Európai Unió és a Marokkói Királyság megállapodtak arról, hogy a Társulási Bizottság keretében legalább évente egyszer információt cserélnek.

(5)	A Társulási Bizottságnak el kell fogadnia az értékelés konkrét módjára vonatkozó szabályokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A partnerség szellemében és annak érdekében, hogy a Felek a levélváltás formájában létrejött megállapodás alkalmazása során értékelni tudják annak a fenntartható fejlődés szempontjából kifejtett hatását, az Európai Unió és a Marokkói Királyság megállapodtak arról, hogy a Társulási Bizottság keretében évente kölcsönösen információt cserélnek.

(2) Az Európai Unió és a Marokkói Királyság megosztja egymással az érintett fő tevékenységi ágazatokra vonatkozóan relevánsnak ítélt adatokat, valamint a releváns statisztikai, gazdasági, társadalmi és környezeti információkat, különös tekintettel a levélváltás formájában létrejött megállapodás nyomán az érintett lakosság számára jelentkező előnyökre és az érintett területek természeti erőforrásainak kiaknázására. A relevánsnak minősülő információk jegyzékét e határozat melléklete tartalmazza.

Ezen információcserére a minden évben legkésőbb március végéig elküldött írásbeli tájékoztatás alapján kerül sor; e tájékoztatást követően a Felek pontosítást kérhetnek, illetve további, az e határozatban felsorolt témakörökhöz kapcsolódó kérdéseket tehetnek fel. A kérdésekre minden évben legkésőbb június végéig kell választ adni.

(3) Emellett a Felek – a partnerség szellemében és a levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának mindkét Fél általi értékelése céljából – megállapodtak arról, hogy a Marokkói Királyság a meglévő információs rendszerek alapján tájékoztatást kérhet az Európai Uniótól az egyes olyan termékkategóriák előállításáról és kereskedelméről, amelyekhez a Marokkói Királyságnak érdeke fűződik.

E célból a Marokkói Királyság minden évben legkésőbb március végéig írásban továbbítja kérését az Európai Unióhoz; e tájékoztatást követően a Felek pontosítást kérhetnek, illetve további kérdéseket tehetnek fel. A kérdésekre minden évben legkésőbb június végéig kell választ adni.

(4) A Felek a Társulási Bizottságon belül évente egyszer rögzítik ezen információcseréket.

(5) Az azt követő egy hónapon belül, amelyben az ülésre sor került, a Felek jóváhagyják a Társulási Bizottság következtetéseit tartalmazó jegyzőkönyvet.

2. cikk

A melléklet e határozat elválaszthatatlan részét képezi.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt …, 2020. …-án/-én

az EU–Marokkói Királyság Társulási Bizottság részéről

MELLÉKLET

A levélváltás formájában létrejött megállapodás szerinti információcsere szempontjából releváns információk

Az információcserének lehetővé kell tennie a Bizottság szolgálatai által az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) közösen készített, 2018. június 11-i jelentés (1) aktualizálását. Az információcserének ki kell terjednie olyan, részletes információkra, amelyek lehetővé teszik a levélváltás formájában létrejött megállapodás által annak végrehajtása során kifejtett hatások értékelését, ideértve az érintett területekre és lakosságra vonatkozó részletes információkat. Az említett információk kizárólag az értékelés, illetve a Bizottság szolgálatai és az EKSZ által készített jelentés aktualizálásának célját szolgálják. A relevánsnak minősülő információk – tájékoztató jelleggel – az alábbiakat foglalják magukban:

A Marokkói Királyság által nyújtott információk

Általános információk

*	Társadalmi-gazdasági és környezeti statisztikák.

A gazdaság elsődleges kiviteli ágazataira vonatkozó információk:

*	termelés terméktípusonként;

*	hasznosított területek, valamint a termelés mennyisége;

*	az Európai Unióba irányuló kivitel volumenben és értékben;

*	a leválváltás formájában létrejött megállapodás hatálya alá tartozó ágazatok helyi gazdasági szereplőinek gazdasági tevékenységei;

*	az erőforrások fenntartható kezelése;

*	termelőüzemek.

2.	Az Unió által nyújtott információk: A Marokkó Királyságba kivitt termékek kereskedelmére vonatkozó információk vámtarifa, volumen és érték szerint és - amennyiben rendelkezésre állnak - az egyes termékek előállítására vonatkozó információk.

Más releváns információ:

Az Európai Bizottság és a Marokkói Királyságnak az Európai Unió mellé akkreditált képviselete között 2018. december 6-án folytatott levélváltásban foglaltaknak megfelelően a Marokkói Királyság a levélváltással módosított társulási megállapodás hatálya alá tartozó kiviteli tevékenységekre vonatkozó információk összegyűjtésére szolgáló mechanizmust hoz létre, amely módszeres és rendszeres tájékoztatást nyújt és havonta pontos adatokat bocsát rendelkezésre, melyek lehetővé teszik az Európai Unió számára, hogy az Unióba irányuló kivitel származásáról, régiók szerinti bontásban átlátható és megbízható információkhoz jusson (2). Az Európai Bizottság közvetlenül hozzáfér ezekhez az adatokhoz, amelyeket megoszt az Európai Unió tagállamainak vámhatóságaival.

A Marokkó Királyság átlátható és megbízható információkkal rendelkezik az Európai Uniónak a Marokkói Királyságba irányuló kiviteléről.

(1) „Jelentés a vámkedvezmények Nyugat-Szaharából származó termékekre történő kiterjesztésének a nyugat-szaharai lakosság számára jelentkező előnyeiről, valamint a nyugat-szaharai lakossággal ebben a tárgyban folytatott konzultációról”, közzétéve 2018.június 11-én (SWD(2018) 346 final).

(2) Megjegyzés: e mechanizmus 2019. október 1. óta működik.

		ISSN 1977-0731
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 99

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	63. évfolyam 2020. március 31.

Tartalom		I Jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/459 rendelete (2020. március 30.) a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 5/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU és az 508/2014/EU rendeletnek a COVID-19 járványra adott válaszként a tagállamok egészségügyi rendszereibe és gazdaságuk más ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó különös intézkedések tekintetében történő módosításáról (A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés)	5
	*	Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/461 rendelete (2020. március 30.) a 2012/2002/EK tanácsi rendeletnek a jelentős közegészségügyi szükséghelyzet által súlyosan érintett tagállamoknak és az Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás nyújtása céljából történő módosításáról	9

	II Nem jogalkotási aktusok
	HATÁROZATOK
*	A Tanács (EU) 2020/462 határozata (2020. február 20.) az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, és másrészről a Marokkói Királyság közötti társulást létrehozó euromediterrán megállapodással létrehozott Társulási Bizottságban az említett megállapodást módosító, levélváltás formájában létrejött megállapodás hatásának értékelése céljából folytatott információcsere tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról	13


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.